\id REV - Karkar-Yuri NT [leu] -Papua New Guinea 1994 (DBL -2017) 
\h Érik Yénkép 
\toc1 Kraiso Jonén Wakmwaek Korop naenámp Ankank Érik Yénképámp Kar 
\toc2 Érik Yénkép 
\toc3 Yé 
\mt1 Kraiso Jonén Wakmwaek Korop naenámp Ankank Érik Yénképámp Kar  
\imt1 Mekia Akwapnámp Kar  
\ip Jisas pok tenánko, 60 a, 65 yopwar niamp arake fek, mao éréképá yárakimp arop Jono apár amor ke Patmos mek kalabusi yak nánko, Kwaro man nɨnɨk tokwaeráp yém yénkép.  
\ip Am yém te Kwaro kápae kare ankank wakmwaek korop naenámpan yénkép námpon. Am ke fek te, Kwarén mér monap arop fárákapao Kristen fákáreran touwe kwatae nénk napantá, am fárákapamp méran kárákáre sánkria, Jono mámá buk kumwi námpon.  
\ip Mámá buk fek te wakmwaek korop naenámp ankankan sénámp kápae kare wounáp kar am mek yak námpon. Wounáp kar fi kor te aránon: Jisas Krais te tokwae karara, maomp yae kor fek Kwaro kápae kare yopor arop apárok tirá néria, Satanén kor apárok anámpá pap naenámpon. Tá Jisas am takia pwar nánko, Kwaro koumteouráp arop kárákáre fek foukouri yakápi napan éréképeanánko, wourékam némpouk yae-párák kare yakáp mwanapan sénámpon.  
\c 1  
\p
\v 1 Mámá buk fek yaknámp kar te wokwaek mek wouroumpeyakámpan Jisas Kraiso érik farákáp námpono. Kwaro am kar Jisas Kraisén mao náráp tére aropan, ankank koupour érik farákárano yénképaeria sánk námpon. Mao Kwaromp tére arop Jon ononampok náráp ensel sámp-kérép nánko, mao te onan am ankank táman yénképria sénámpon.  
\v 2 Ono am ankank wae nkea nampan am Kwaromp kar Jisas Kraiso yénkép námp táman érik farákáp nampon. Mámá kar te kare karono.   
\p
\v 3 Arop mámá Kwaromp ankank wakmwaek korop naenámpan sénámp kar nkea farákáp konap, tá arop mámá profet kar wawi konap, tá arop mámá kumwi tenámpaok i konap, am arop fárákap ponankoran Kwaro ourour sánk naenámpon. Am te apae riteanápe, am ankank korop naerianámp ke te oukoumwan Kwaro wae séri námpara, mao ankár tak naenámpon.   
\s1 Jono fákánek sios mek kar kumwirá nénkámp kar  
\p
\v 4 Ono Jon ono mámá kar kukumwia provins Esia mekamp fákánek sios mek yakápnap koumteouráp arop, yumonapok tirá kérép rae. Onomp nɨnɨk te, Kwar oukoumwan yak námp, tá wokwaek kar yakámp, tá nánkár wakmwaek kor yaká yak naenámp, mao fwap námokuráp nɨnɨk fek yumwan nɨnɨkia yaewourria yonkwae porokwe nénkanoria nampon. Tá Kwaromp tére mwaria nánapnap fákánek spiritao Kwaromp sia king éntér mwaek yakáp i konap, mao yumwan takanáponoria nampon.  
\v 5 Tá Jisas Krais te Kwaromp kar ponankor yae-párák farákáp konámp aropono. Mao te manénkɨr sumpwia fárámpea, mao apárokamp king fárákapamp Tokwae Kar yak námpon. Onomp nɨnɨk te am yinɨnkaopwe támao yumwan nɨnɨkria yonkwae porokwe nénk mwanapon.  
\v 6 Aeriaka mao nomwan maomp Naropwar Kwaromp pris tére mwanámp káká pwar nánko, Kwar námoku te nomp King yak námpon. Maomp e tokwae, tá kárákáre tokwae te ankár yaká yak konámpono. Am te kareno! \x + \xo 1:6 \xt Kl 1:17-18; 1 Pi 2:9; 1 Jo 1:7; Yé 4:5; 17:14; 20:6\x*   
\p
\v 7 Yumo nkenk! Mao te koumwe mekia ék nánko, arop ponankor fwap mao námokuráp yi kare fek nke mwarea napon. Arop ponankor man oump fek faropap, tá nil fek pukupap, mao kuri nke mwanapon. Tá apárokamp kápae kare fi arop maniap táman nɨnɨkia, apae maoianria yonkwae touweria éménka wae mwarea napon. Ye! Am te waeman kare kar tak mwanapon. \x + \xo 1:7 \xt Mt 24:30; Jo 19:34,37; Ap 1:11\x*   
\p
\v 8 Kwar Tokwae Kar kárákáre tokwaerápao arakrá sénámpon: “Ono manénkɨr kar yak, tá wakmwaek kar yak nampon.” Am Kwar támao oukoumwan yak, wokwaek kar yak, tá nánkár wakmwaek kor yaká yak naenámpon.   
\s1 Jono Kraisén nkenámp kar  
\p
\v 9 Ono Jon ono te yiráp ankwapnápono. Nomo énénki Jisasomp aropono. Nomo énénki nomwan sápnap touwe sámp konámpon. Nomo énénki Kwaro taokeyak konámp fi mek yakáp námpono. Tá nomo ponankor touwe sámpea kárákáre fek fokopeyakáp i konámpono. Ono Kwaromp kar farákápria, tá ono Jisasén mér namp farákáp nampono. Aenanko, am fek táman onan fákapea santukupea solwara aokokwampianánko, yaknámp apár amor ke kánanke Patmos mek páte napo yak nampon.  
\v 10 Jisas Tokwae Karamp yae Sande fek, Yiki Kor Spirit onan oupouroup nánko, am fek táman onomp younkwe mwaek arop kar niamp tékén wumwi nánko maok, am te wur kar niamp. \x + \xo 1:10 \xt Jo 20:1,19,26\x*  
\v 11 Aenánko am karao sérrá, “Ponankor ankank amo nke nap te, amo ankár buk fek kumwia fákánek sios mek tirá kérépampo. Amo Efesus mekamp sios mek, tá Smerna mekamp sios mek, tá Pergamum mekamp sios mek, tá Taiataira mekamp sios mek, tá Sardis mekamp sios mek, tá Filadelfia mekamp sios mek, tá Leodisia mekamp sios mek arakrá tirá kérépampo.”   
\p
\v 12 Tak nánko, ono am onan kar sénámp aropan nke naeria sámp-arákár. Ono sámp-arákarea nke nanko, fákánek lam gol tankáp.  
\v 13 Tá ono nke nanko, arop ankárankamp am lam ou mek yak. Am arop te Aropamp Táráp niamp. Mao te waempyam tokwaeri \f + \fr 1:13 \ft  ‘Waempyam tokwaeri’ ran nɨnɨk mwanámp te, pris tokwae, tá profet, tá king, arake pourouráp arop tokwaerao yirɨmp konapan Jisaso kuri takeniamp arop tokwae yak námpan yénképrá yirɨmp námpon.\f* yirɨmp tenánko, pɨkia pu kor yarápae fek tank nánko, am waempyam fek tapek parák gol \f + \fr 1:13 \ft  ‘Gol’ te kingomp e tokwaeran wounáprá Kwaromp waentar kwapweran yénkép námpon.\f* yumuntuk yirɨmp tenánko yak.  
\v 14 Maomp me pwae te sipsip pwae niamp wupwi \f + \fr 1:14 \ft  ‘Me pwae wupwi’ te ‘Yak sorokwap kor aropamp me korokamp wupwi pwae niamp’rá sénámpon.\f* kor kareria, tá koumwe wupwi niamp arake. Tá maomp yi te yaomwi yurunk niamp. \f + \fr 1:14 \ft  ‘Yi yaomwi yurunk niamp’rá sénámp te, Jisasomp yi te sios mek kápae kare ankank ponankor nkeria, ankákárank aropamp kwatae nɨnɨkan kor nkea yopor námpan yénkép námpon.\f*  
\v 15 Maomp pu kor te yaomwi tokwae mek yankapramp bras \f + \fr 1:15 \ft  ‘Yaomwi tokwae mek yankapramp bras’ te Kwaro kwatae nɨnɨkráp koumteouráp aropan kot naenámp kárákáre tokwaeran yénkép námpon.\f* waentar niamp. Tá ono maomp kar wa nanko te, ént tokwaerao souroukoup námp niamp.  
\v 16 Mao te fákánek térme yae-párák mwaek tia fákeyak, tá bainat énénkér mwaek wirápa waenámp maomp táp mek yakámp érik akár koropá yak. Maomp yimetáp te yámarao kárákáre fek tákapa waenámp niampono. \x + \xo 1:16 \xt Hi 4:12; Yé 19:15,21\x*   
\p
\v 17 Aenánko, ono man nkea mao pu páte yak námp fek wonae fik pɨká párákapea wae arop sumpwi konámp niampi yak. Aenampan maok, mao náráp yae-párák mwaek yae onomp pourouk papria sérrá, “Amo te apápi kwapono. Ono manénkɨr kar yakamp, ono wakmwaek kar kor yak nampon.  
\v 18 Tá ono yiki yak konampono. Wokwaek ono wae sumpwiampan maok, amo nkeae. Oukoumwan te ono yiki yaká yak nampon. Tá ono sumpwi mwanap ménkiamp ki, tá sumpwi aropamp némpoukamp ki te ono fákeyak nampon.  
\v 19 Aenampara, amo ankár mámá ankank oukoumwan yak námp nke nap, tá wakmwaek korop naenámp ankank nkeria kor kumwiampo.  
\v 20 Amo wae mámá fákánek térme onomp yae-párák mwaek yak nánko nke napono. Tá mámá fákánek lam gol nke napono. Am te kar mek yak námpono. Tá am fi te ará: Am fákánek térme te fákánek siosomp ensel fákáre, tá fákánek lam te am fákánek siosono.”   
\c 2  
\s1 Efesus mekamp siosnámpok sámp-kérépámp kar  
\p
\v 1 Am arop warko ankwap kar arakrá sér, “Amo ankár Efesus mekamp sios fákáreramp enselén kar ankwap kumwia sámp-kérépampo. Am kar te ará: ‘Ono te onomp yae-párák mwaek yae te térme fákánek ti-samp yak, tá fákánek lam gol ou mek yárak i konampao, ono amwan mámá kar sámp-kérép rae:   
\p
\v 2 Amo ponankor apae-apaenap nɨnɨk, tá waráp tére tokwae nap, tá amo kárákáre fek fokopeyaknap nɨnɨk te am te ono wae méri yak nampon. Tá amo kwatae nɨnɨknap aropan warákár mo kare napan kor wae mér nampon. Am arop fárákap amwan arakrá sér, “Yino kuri aposelono.” Aenapan maok, mao te aposel mono. Amo wae am fárákapamp kar youroukoupia am fárákapamp kwekárnap nɨnɨk nkea wae mér napono. \x + \xo 2:2 \xt 1 Jo 4:1; 2 Jo 1:7-11\x*  
\v 3 Arop fárákap te amo onomp e sámp-fákeyak napan nkea, am fek amwan touwe kwatae nénk napon. Aenapo amo am táman kokwae mo, am touwe sámpea kárákáre fek fokopeyak konapono. Am te ono wae mér nampon.   
\p
\v 4 Aeno ono amwan kar arakrá sénae rae: Wokwaek amo wourékam mérap ke fek te, amo onan warákár kariapan maok, oukoumwan te mo napono.  
\v 5 Wokwaek te amo kwapwe kare nɨnɨkiapan maok, oukoumwan te am nɨnɨk am pwate napono. Aenapara, amo ankár wokwaekiap táman warko nɨnɨkia, oukoumwan kor kwatae nɨnɨk pwararea am kwapwe kare nɨnɨk fek akwapampo. Táte amo tak moria kwatae nɨnɨk younkwek sɨr mo napo te, ono amonapok koropea waráp lam warko pwarokwap nanae. \x + \xo 2:5 \xt Yé 3:3\x*  
\v 6 Aeno amo oukoumwan fákeyaknap yae-párák nɨnɨk te Nikolasomp firaonap kwatae nɨnɨk monoria yopor i konap te, am te kwapwe karenono. Ono kuri monoria yopor i konampono.   
\p
\v 7 Ae konampara, arop waeman woupwirápara, mámá Yiki Kor Spiritao sios fákáreran farákápnámp kar má fwapia wa kuno. Táte arop yorowar kwe-pwarari námp te, ono fwap ‘Takae’rá sénanko, arop yiki yak sánk konámp yaoamp ki fwap sámpea fánaenámpon. Am yao te yámar mek Kwaromp yopwar mek yak námpon.’” \x + \xo 2:7 \xt Stt 2:9; Yé 22:1-2,14\x*   
\s1 Smerna mekamp siosén sámp-kérépámp kar  
\p
\v 8 Tá am arop warko ankwap kar arakrá sér: “Tá amo ankár Smerna mekamp siosomp enselén kar ankwap kumwia sámp-kérépampo. Am kar te ará: ‘Ono manénkɨr kar yak, tá wakmwaek kar yak namp aropono. Ono wokwaek wae sumpwiampan maok, oukoumwan te yiki yak nampao, ono amwan mámá kar sámp-kérép rae.   
\p
\v 9 Amwan touwe korop námp, tá amo ankank moráp arop yak nap te ono wae mérampon. Aenampan maok, ono nke namp te, waráp waemp te Kwaromp ankank kápae kareráp námpono. Amwan Juda ankwap fárákapao wouroump sénap te ono wae mér nampon. Am arop fárákapao sérrá, “Yino te Juda fi mekamp”rá sénapao maok, mao te Juda fi kare mono, Satanomp arop fi kare támaono. \x + \xo 2:9 \xt 2 Ko 11:13-15\x*  
\v 10 Nánkár wakmwaek tae morok yumwan touwe sánk mwanapan maok, yumo táman apápi kwapono. Yumo wawenk! Satano yumwan poupwekápria yumo yiráp méran mokop nap nke nae ritea arop ankwap fárákap tia fápákamánk naerámpon. Aenánko, yumo touwe sámprá tukupea fére-sámpramp yae \f + \fr 2:10 \ft  ‘Fére-sámpramp yae’rá sénámp te, ‘Fae tákáre ke fekia pwar naenámp’rá sénámpon.\f* fek mwanapon. Aeno amo ankár Kwarén mér nap kárákáre fek sámpá yakrá akwapea amwan sámp-wouroumpnap ke fek napo kor, fwapono. Ono amwan foporakorria manénkɨr kámákár akwap námpo sámp konámp ankank niamp yiki yak sánk nanampono. \x + \xo 2:10 \xt Lu 22:31-32; 2 Ti 4:8; Je 1:12; 1 Pi 3:4\x*   
\p
\v 11 Aenanampara, arop te waeman woupwirápara, ankár Yiki Kor Spiritao sios fákáreran farákápnámp kar mámá fwapia wa kuno. Táte aropao yorowar kwe-pwarari námp te anánk sumpwirao man sámp mo kareno.’” \x + \xo 2:11 \xt Yé 20:14; 21:8\x*   
\s1 Pergamum mekamp siosén sámp-kérépámp kar  
\p
\v 12 Tá am arop warko ankwap kar arakrá sér: “Tá amo ankár Pergamum mek yaknámp siosomp enselén kar ankwapmwaek kumwia sánkampo. Am kar te ará: ‘Ono te bainat tokwaeri énénkér mwaek wiráp kare námp sámp-fákeyak nampao, amwan mámá kar sámp-kérép rae: \x + \xo 2:12 \xt Hi 4:12\x*   
\p
\v 13 Ono waráp némp te wae mér nampon. Am némpouk Satano king yoroi yak námpono. Aeno amo onont kárákáre fek yakria, waráp mér nap mek wouroump mo i konapono. Wokwaek am arop Antipas onomp kar farákáp konámp arop mao te amont yakria, onomp karwaok karrá tére nánko, yiráp Satano poukeyak námp am némpouk am fek am arop fárákapao man sámp-wouroumpapono. Aeapan maok, amo am fek onan mér nap pwar moiapono.   
\p
\v 14 Aeno ono amwan kar ankwapmwaek sénae rae: Amont arop ankwap fárákap Pergamum mek kwatae profet Balamomp nɨnɨkan sámpea kárákáre napono. Am te ará: Mao wokwaek ankwap fi mekamp king Balakén Israel fi mekamp aropan kwekárrá kwatae nɨnɨk fek tukup mwanap yénk naenámpria yénképeanánko, am Israel fi ponankor taki napono. Am te ará: Balak Israel firan, kwekár Kwarén ofainap nape fépérria, tá kokopor nɨnɨkaok tukupenkrá kwekárimpono. \x + \xo 2:14 \xt Nam 25:1-9; 31:16\x*  
\v 15 Tá taknámp arop ankwap fárákap amont yakáp nap am fárákap te Nikolasomp firápamp kar sámpea mántwaok paokop napon.  
\v 16 Aenapara, amo ankár kwatae nɨnɨk younkwek pwarampo. Táte amo tak mo napo te, kánanke kwarok ke fek amonapok koropea ono amont onomp táp mek yaknámp bainat fek yorowar nanae. \x + \xo 2:16 \xt Yé 19:15; 22:12\x*   
\p
\v 17 Aeno arop te waeman woupwirápara, Yiki Kor Spiritao sios fákáreran farákápnámp kar mámá fwapi wa kuno. Táte arop yorowar kwe-pwarari námp te, ono man yámar mekamp fɨr ankwapmwaek mek yak námp nénk nanampon. Tá ono man woupwi kor yumwi sánk nanampon. Am yumwi te ono e wourékam am fek kumwi tenanko, arop ankwap am e mér mono. Arop yumwi sámp námp mao saráp mér naenámpon.’” \x + \xo 2:17 \xt Yé 3:12\x*   
\s1 Taiataira mekamp siosén sámp-kérépámp kar  
\p
\v 18 Tá am arop warko ankwap kar arakrá sér: “Tá amo ankár Taiataira mekamp siosomp enselén kar ankwap kumwia kérépampo. Am kar te ará: ‘Ono te Kwaromp Táráp, tá onomp yi te yaomwi yurunk niamp, tá onomp pu te bras waentar kwapwe niampao, ono amwan mámá kar sámp-kérép rae: \x + \xo 2:18 \xt Yé 1:14-15\x*   
\p
\v 19 Amo apae-apae nap nɨnɨk ponankor ono wae méri yak nampono. Amo arop fárákapan warákarrá, tá amo onan mér, tá amo arop fárákapan yaewourrá tére nap te, ono wae mérampono. Tá amo kápae kare touwe sámpea kárákáre fek fokopeyak nap te, ono wae mér nampon. Tá nkwakwe make nɨnɨk amo manénkɨri nap, am te kwapwe karean maok, oukoumwan nap támao kwapwe kare kareno.   
\p
\v 20 Aeno ono amwan oukoumwan mámá kar sénae rae: Amo mámá yupu Jesebel taki yakanoria pwate napo, amont yak námpono. Am yupu te arakrá sér i konámpon, “Ono te profetono.” Aerá sénámpao maok, mao te onomp tére konap arop fárákapan kwekárrá, kokopor i konap nɨnɨkaok tukuprá, tá kwekár kwarén ofa sánknap nape fépér mwanap nɨnɨkaokenkria yénk námpono.  
\v 21 Ono te mao kwatae nɨnɨk am younkwek pwaranoria ankwap ke yépék nampan maok, mono. Mao te am kokopornámp kwatae nɨnɨk te younkwek sɨr mo námpono.  
\v 22 Aenámpara, wawenk! Ono am yupuan touwe sánk nanampono. Tá am arop fárákap méntér kokoporrá paokop napo kor, am kwatae nɨnɨk younkwek sɨr mo napo te, am fárákapan kor touwe tokwae sánk nanampon.  
\v 23 Maomp wakmwaek tukupnap aropan kor tirá wour nanampon. Aenanampara, sios ponankor wae mér mwanapon: Ono te ponankor aropamp nɨnɨk mek youroukoup karia fákeyakrá, ono nopok yumwan ankákárankrá aminap puri fek, take pourouráp touwe nénk nanampon.  
\v 24 Aeno ono oukoumwan yumo ankwap fárákap Taiataira mek yakápap koumteouráp arop yumwan sénampono: Yumo am karwaok mo, tá yumo am ‘Satanomp nɨnɨk mek kar tukupenk’rá sénap mér mo nap, yumwan ono arakrá sér rae: Taknap arop fárákap yumwan te ono warko ankwap tére am yumuntuk pap mo, fwapono.  
\v 25 Aeno ponankor ankank yumo ti-samp nap te, ankár sámpá kárákárerá tukupea ono koropnamp ke fek kipo.  
\v 26 Táte arop yorowar kwe-pwar, tá mao onomp nɨnɨkaokrá akwapea mao sumpwiria pwarnámp ke fek nánko te, ono man kárákáre sánk nanko, mao fwap arop fi ponankor taokeyak naenámpon.  
\v 27 Tá mao fwap ain yaopwae sámpea am fek kápae kare arop fi kárákáre fek poukwap námp te, aropao kwar fek yoroinap sospenan porokwapá fouria tɨri yui sɨr konap niamp naenámpon. Am tére ono man sánk nanamp te onomp Naropwaro onan koumteouráp arop poukwapaeria sáp námp niampono.   
\p
\v 28 Tá ono man térme Wap Kumur sánk nanampono. \x + \xo 2:28 \xt Sng 2:8-9; Yé 22:16\x*  
\v 29 Aeno arop te waeman woupwirápara, ankár Yiki Kor Spiritao sios fákáreran farákápnámp kar má fwapia wa kuno.’”   
\c 3  
\s1 Sardis mekamp siosén sámp-kérépámp kar  
\p
\v 1 Tá am arop warko ankwap kar arakrá sér: “Tá amo ankár kar ankwap kumwia Sardis mek yaknámp siosomp enselompor sámp-kérépampo. Am kar te arakono: ‘Ono Kwaromp fákánek Spirit sámp-fákeyak namp, tá fákánek térme samp nampao, ono amwan mámá kar má sámp-kérép rae:  
\p Amo apae-apaenap nɨnɨk ono wae méri yak nampono. Arop fárákapao amwan arakrá sér, “Mámá sios te fwap yiki yak námpon.” Aerá sénapan maok, mono, amo wae sumpwi yak napono.  
\v 2 Aenapara, amo te ankár amp nap pwarará fárámpae! Waráp kápae kare kwapwe kare nɨnɨk te oukoumwan fwap yak námpao maok, wae pwar naeria wae námp am amo ankár kárákáre fek fákeyakampo. Am te apae riteanápe, ono nke nanko, kápae kare amonap ankank te onomp Kwaro nke námp fek ankwap ankárankamp yae-párák kare mono.  
\v 3 Amo wokwaek mámá Kwapwe Kare Kar wawia wae sámpapono. Aenapara, amo ankár táman warko nɨkia mántwaokria kwatae nɨnɨk younkwek pwarampo. Táte amo fárámpria ampi tenap pwarará fárámp moia te, kánánkámp oukun naeria yáraknámp aropao i konámpnámp, ono amonapok korop nanko, amo ono korop naeramp ke mér mo nanape. \x + \xo 3:3 \xt 1 Te 5:2\x*   
\p
\v 4 Aeno amo te wae arop ankwap yinɨnk oukoumwan Sardis mek yakáp nap maomp waempyam sámpá oumi pap moi napono. Aenapara, am fárákap te fwap waempyam wupwi kor yirɨria onont tukup mwanap pwi napono. \x + \xo 3:4 \xt Lu 10:20; Ju 22-23\x*  
\v 5 Táte arop yorowar kwe-pwarari námp te, ono man take pourouráp waempyam wupwi yirɨmpá papria, maomp e yiki yakáp mwanapamp Buk fek yaknámp te torokor mo, fwapono. Ono fwap maomp e onomp Naropwaro nke námp fek, tá maomp ensel fákáre nke nap fek érik farákáp nanampono. \x + \xo 3:5 \xt Mt 10:32\x*   
\p
\v 6 Aeno arop te waeman woupwirápara, mao te ankár mámá kar Yiki Kor Spiritao sios fákáreran farákápnámp kar má fwapia wa kuno.’”   
\s1 Filadelfia mekamp siosén sámp-kérépámp kar  
\p
\v 7 Tá am arop warko ankwap kar arakrá sér: “Tá amo ankár kar ankwap kumwia Filadelfia mek yaknámp siosomp enselompor sámp-kérépampo. Am kar te arakono: ‘Ono yiki kare yakria ono kare kar nɨnɨk fi kor kareno. Ono te Devito sámp-yakámp ki sámp-fákeyak nampono. Ono ménki kɨkɨp nanko te, arop ankwap ankárankampao warko ménki kér mono. Tá ono ménki kéri tenanko te, arop ankwap ankárankampao warko kɨkɨp mono. Ae konampao ono amwan mámá kar má sámp-kérép rae: \x + \xo 3:7 \xt Ais 22:22\x*   
\p
\v 8 Amo apae-apaenap nɨnɨk ono wae méri yak nampon. Aeno amo nkeae! Amo nke nap fek ono ménki kɨk-pwate nanko yak námp te, arop ankwapao fwap kér naenámp pourou mono. Ono wae mér nampon: Amo te waráp kárákáre oukoumwan kánanke yak námp fek, onomp karwaok akwapria, apae-apae koropánk nánko, amo onan mér nap pwar moi napono.  
\v 9 Amo mámá arop fárákap Satanomp firápao ‘Yino te Juda fi mekamp’rá sénapan maok, mao te Juda fi monap wae mérapono. Aenapan maok, am fárákap te kwekár sérarrá, kwatae nɨnɨk fek paokop napono. Aeno amo wawae! Ono am fárákapan sénanko, waráp pu wonae fik me kor woukourria ono amwan warákár kare namp mér mwanapon. \x + \xo 3:9 \xt Ais 60:14\x*  
\v 10 Amo onomp karwaokria amo amwan koropnámp touwe ponankor sámpea kárákáre fek fokopeyak napono. Aenapara, ono fwap amwan taokeyak nanko, am kápae kare apár mekamp ponankor koumteouráp aropan mokop nap nke naerianámp ankank korop námpao kor, amwan te korop mo fwapono.  
\v 11 Ono amonapok koupour kar korop nanae. Amo sámp-fákeyaknap kwapwe kare nɨnɨk te ankár kárákáre fek fákeyakampo. Takria amo nopok sámp nanap ankank arop ankwap waráp kwapwe kare nɨnɨk kwe-pwarará, sámpantáno. \x + \xo 3:11 \xt Je 1:12\x*   
\p
\v 12 Táte arop yorowar kwe-pwarari námp te, onomp Kwaromp Yiki Kor Nap oumpwarani kwapnámp sámp-fokop tenanko, mao te am yiki kor nap pwarará, warko ek akwap mo kareno. Ono fwap man onomp Kwaromp e, tá onomp Kwaromp taun e, maomp pourouk kumwi nanampono. Am némp te Jerusalem wourékam, am te onomp Kwaronámpoknámp yámar mek pwararea ék naenámpon. Onokump wourékam e táman kor maomp pourouk kumwi nanampon. \x + \xo 3:12 \xt Yé 14:1\x*   
\p
\v 13 Aeno arop te waeman woupwirápara, Yiki Kor Spiritao sios fákáreran farákápnámp kar mámá fwapi wa kuno.’”   
\s1 Leodisia mekamp siosén sámp-kérépámp kar  
\p
\v 14 Tá am arop warko ankwap kar arakrá sér: “Tá amo ankár Leodisia mekamp siosomp enselén kar ankwap kumwia sámp-kérépampo. Am kar te ará: ‘Ono te kare kar fi kor yaknamp arop, ono Kwaromp kar ponankor yae-párák kare kare kar farákáp nampono. Ono te Kwaro ponankor ankank yoroinámp fi korao ono amwan mámá kar má sámp-kérép rae: \x + \xo 3:14 \xt Kl 1:15; Yé 19:11\x*   
\p
\v 15 Amo apae-apaenap nɨnɨk ponankor te ono wae méri yak nampono. Ono wae mér nampono, amo te námpare mo, amo te touwe fokor mono. Onomp nɨnɨk te amo fwap námpare yak nanap, tá amo fwap touwe fokor nanap. \x + \xo 3:15 \xt Ro 12:11\x*  
\v 16 Aenampan maok, amo te touwe fokor kare mo, tá námpare kare mono, amore mek námpare tae morok napono. Aenapantá ono te amwan táp mekamp ak-sɨnae rampono.  
\v 17 Amo te arakrá sér i konapon: “Ono te wae mani tokwae, tá ankank kápae kare tank nampon. Ono te ankank ankwap mo namp yak mono, ponankor fwap pwi nampon.” Aerá sénapao maok, mono. Amo kwatae kare yak napo, arop fárákapao amwan aropomp mwanap pourou námpon. Amo te ankank moráp arop yakria, yi wurumpi yakrá amo pourou mwar waempyam yirɨmp mo, yak napao maok, amo am te mér mo napon. \x + \xo 3:17 \xt Lu 12:21; Je 2:5\x*  
\v 18 Aenapantá ono amwan mámá nɨnɨk sánk rae: Onomp gol te yaomwi mek yankapea nanko yiki kwapwe námpono. Amo fwap am táman mani fek sámpea amo fwap mani tokwaeráp arop yak nanapono. Tá amo fwap waempyam wupwi mani fek sámpea waráp pourouk oupouroup napo, arop fárákap fwap amo pourou saráp yak nap nke mo napo, amo fwap pwarápae mo nanapono. Tá amo fwap gris marasin mani fek sámpea waráp yi mek papea, fwap nke nanapono. \x + \xo 3:18 \xt Ais 55:1\x*  
\v 19 Táte ono ankwap arop fárákapan warákár namp kwamp te, am fárákapamp nɨnɨk kwatae fwapokwap naeria am fárákapan yopor i konampono. Ae konampara, amo ankár amoku i konap ankankan nɨnɨkia am ankank kwatae te younkwe mwaek sɨrampo. \x + \xo 3:19 \xt Hi 12:7\x*  
\v 20 Amo onan nkeae. Ono ménki fek fokopeyakrá poporokwaprá yak nampon. Táte arop ankwap onomp kar wuri wawia onan ménki kɨk-pwar nánko te, ono am mek youmpea am aropént yakria, tá ono méntér fár, tá mao onont fánaenámpon. \x + \xo 3:20 \xt Jo 14:23\x*  
\v 21 Táte arop yorowar kwe-pwarari námp te, ono fwap man sénanko, onont onomp sia king fek tank naenámpon. Am te wokwaek ono kuri yorowar kwe-pwararea onomp Naropwarént maomp sia king fek tank namp niamp taknámp naenámpon. \x + \xo 3:21 \xt Mt 19:28\x*   
\p
\v 22 Ae naenámpara, arop te waeman woupwirápara, Yiki Kor Spiritao sios fákáreran farákápnámp kar má fwapi wa kuno.’”   
\c 4  
\s1 Yámar mek Kwarén lotunap kar  
\p
\v 1 Am kar wae pwar nánko, ono yámar mek nke nanko, ménki ankárankamp kɨkɨr akwap nánko, am meknámp arop kar wur fokop námp niamp ono manénkɨr wawi namp niamp, take fek onan sérrá, “Amo narek mapek aokae! Ono amwan wakmwaek koropánk naenámp ankank yénk nae.”  
\v 2 Aeránko maok, ankár kar Yiki Kor Spirit onomp pourou mek kárákárea wae nánko, ono yámar mek nke nanko, kingomp sia ankárankamp tank. Aenánko arop ankárank am sia fek tank. \x + \xo 4:2 \xt Ais 6:1\x*  
\v 3 Aenánko maomp wae te mani tokwae fek sámp konap yumwi jaspa waentar niamp, tá noumouri kor yumwi konilian niamp. Tá am fek fou yɨmpnámp niampao sia king fek koropea arákari kɨmpá yak nánko, am te yiki kor yumwi emeral niamp pourouráp nke nampono. \x + \xo 4:3 \xt Ese 1:28\x*  
\v 4 Tá am fek nke nanko 24 sia am sia king tokwaeran ɨkɨr tankáp nánko, arop taokeyakáp konap arop 24 \f + \fr 4:4 \ft  Arop ankwapao arakrá nɨnɨk i konapono: ‘Arop taokeyakáp konap arop 24’ te, ankwap 12 te Jekopomp tárápu éntér-sámpramp mwearoan wounáprá, tá ankwap 12 te éntér-sámpramp aposel fákáreran wounáprá. Takia tapokwapea te 24no. Kwar te arop ponankoramp Kwarono. Sapta 21:12,14 fek yaknámp karan mént nkeae.\f* sia fek tankáp. Am arop taokeyakáp konap aropamp pourouk te waempyam wupwi yirɨria, maomp me korok gol fekamp kump woukouria tankáp.  
\v 5 Am sia king feknámp mékér wae te fápákár akwap nánko, tá maomp pourounk tokwae te oukurér párákapnámp niamp. Am sia wonae fik te fákánek sarom wae yakáp. Am sarom te Kwaromp fákánek spiritan wounáp námpon.  
\v 6 Am sia king wonae fik te ankwap ankank ént solwara tokwae niamp yak. Aenánko, am te glas mek nke napo, koukwe kwapwe konámp niampono.  
\p Tá yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap amore mek yakápria am sia king wonae fik ɨkɨr yakáp. Am yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap kápae kare yi \f + \fr 4:6 \ft  ‘Kápae kare yi’rá sénámp te, yérékrá yakáprá pwar mo, tá nɨnɨk kour tokwae karrápono.\f* éntér mwaek, tá younkwe mwaek kuri oupouri yak. \x + \xo 4:6 \xt Ese 1:5-10\x*  
\v 7 Ankárankamp ankank yiki yak námp te laion niamp. Anánk ankank yiki yak námp te bulmakau touroup niamp. Yinɨnk ankank yiki yak námp te maomp yimetáp te arop niamp. Yiawor ankank yiki yak námp te ant tu tokwaerao narek furukarea yárak námp niamp. \f + \fr 4:7 \ft  Arop ankwap fárákap arakrá nɨnɨk: Kwaro yoroimp ankank ponankor man lotu i konapono: Yao pwae mekamp fɨr ou mekamp fɨr tokwae kwapwe, tá aropao poukwap napo tére konap fɨr ou mekamp kárákáreráp fɨr, tá ant ou mekamp koupour kar furukur konámp, tá ankank ponankor taokeyak konámp yonkwae kourráp arop.\f*  
\v 8 Am yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap te am ankákárank námoku te tokwampok yowe pwaerápono. Tá kápae kare yi am fárákapamp pourouk oupoupouri yak námp te pu-pwaek kuri yakáp, tá mek kuri yakáp námpon. Tá yámaraok, tá kumuruk kuri am fárákap te arakrá sér i konapono:  
\q1 “Kwar Tokwae Kar te  
\q1 ponankor kárákáre tokwaeráp,  
\q1 mao te yiki kare,  
\q1 mao te yiki kare,  
\q1 mao te yiki kare.  
\q1 Mao te wokwaek kar yak,  
\q1 tá oukoumwan yak námp,  
\q1 tá nánkár wakmwaek kor yakea korop naenámpon.”  
\m Am fárákapao makrá sénap te anepér mo i konapono. \x + \xo 4:8 \xt Ais 6:2-3\x*   
\p
\v 9 Am yiki yakápnap ankank te yiki yaká yaknámp Kwaro sia king tokwae fek tank námp táman warákárria man loturia, maomp e narek sampokrá ‘Aesio’rá sér i konapono. Tá kápae kare por am yiaworaopwe yiki yakápnap ankank tak nap te,  
\v 10 am 24 arop taokeyakáp konap fárákap támao kor, Kwaro sia king tokwae fek tank nánko, wonae fik pourou méntér éntér mwaeknámp tukupá pér i konapono. Tá am fárákap man lotu nap te, mao yaká yaknámp aroponoria napon. Aeria am fárákap náráp gol fekamp kump sia king tokwae tanknámp wonae fik épéria sérrá, \x + \xo 4:10 \xt Dan 6:26\x*   
\q1
\v 11 “Tokwae Kar! Amo yinomp Kwarono.  
\q1 Amo támao narek karaok yak napo,  
\q1 amwan kápae kare aropao warákárria  
\q1 waráp e narek sampokria,  
\q1 waráp kárákáre ankore mek yakáp mwanap te  
\q1 wae pwi kare yak námpon.  
\q1 Am te apae riteanápe,  
\q1 Amo ankank ponankor yoroi napono.  
\q1 Amoku waráp nɨnɨk fek yoroia napo,  
\q1 am ankank ponankor oukoumwan yak námpon.”   
\c 5  
\s1 Jono buk ankwap moukoupramp nkenámp kar  
\p
\v 1 Kwaro sia king fek tankea, maomp yae-párák mwaek yaek buk ankárankamp sámpá tank nánko nke nampono. Am te pu-pwaek, tá éntér mek kuri kumwi tenapo yak námpono. Tá am buk te fákánek éntu torompia fápákamánkia pwate napono.  
\v 2 Tá ono nke nanko, kárákáre kor ensel ankwap tékén arakrá wumwi, “Kwapwe kare arop te wa mámá buk fekamp torompi tenap éntu má kwaráp naenámp fwap pwi námpon?”  
\v 3 Yámar mek kuri tak naenámp arop ankwap yak mo, apárok kuri yak mo. Kwar ankore mek kuri am buk aokoropea am buk mek nke naenámp te yak mo kareno.  
\v 4 Ono nke nanko, arop fárákap te am buk fwap aokorop-pwar naenámp arop nke mo mwanap pourou námpantá, ono táman yonkwae touweria éma wae nampono.  
\v 5 Aenánko arop taokeyak konámp arop ankárankao onan arakrá sér, “Amo émi kwapono. Amo nkeae! Juda fi meknámp laion korop námp te, mao king Devitomp arák fekamp taonono. Mao te waeman yopor aropan yorowaria kwe-pwarará apárok anámpá pap námpara, mao fwap am buk fek éntu fákánek ke fek torompiramp kwaráprá fupukuraerá akwap naenámpono.”   
\s1 Jono Sipsip Morok nkenámp kar  
\p
\v 6 Aerámpan maok, ono nke nanko, Sipsip Morok ankárank fokopeyak nánko, am te wokwaek faropea napo, sumpwi námp niamp pourouráp. Mao te sia king fek tank nánko, am fek am yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap, tá arop taokeyakáp konap aropamp sia man ɨkarea napo, am kuk mek tank. Aenánko, am te souwe fákánek aokránkirámp, tá fákánek yi. Am yi te Kwaromp fákánek spiritono. Kwaro am fákánek spirit te ponankor apár mekmwaek tirá kérép námpono. \x + \xo 5:6 \xt Sek 4:10\x*  
\v 7 Am Sipsip Morok te mao akwapea Kwaromp yae-párák mwaek yaekamp buk am sámp.  
\v 8 Mao wae am buk sámpeanánko maok, am ankank yiki yakáp nap, tá 24 arop taokeyakáp konap arop, am fárákap Sipsip Morokamp wonae fik pourou méntér éntér mwaeknámp tukupá pér. Am fárákap ankákárank námoku gita niamp sámp, tá dis gol ankárankamp am mek paura nánákáre yankap konap top-pwarámpá yak námpráp sámp. Am te Kwarén koumteouráp aropao kar toropwap i konap wounápono. \x + \xo 5:8 \xt Sng 141:2; Yé 8:3-4; 15:2\x*  
\v 9 Tá am fárákap takria maok, tár wourékam arakrá sámp:  
\q1 “Amo fwap fákánek ke éntu torompiramp buk sámpea,  
\q1 am kwaráp nanap pwi kar napono.  
\q1 Am te apae riteanápe,  
\q1 wokwaek arop fárákapao  
\q1 amwan faropea sumpwi pap napo,  
\q1 waráp yɨri fek amo arop fárákapan  
\q1 yamokwapea Kwarén sánk napono.  
\q1 Ye! Amo te ponankor arop fi,  
\q1 tá ponankor karráp,  
\q1 ponankor apár mekamp,  
\q1 tá nkwakwe make pourouráp ponankor makia,  
\q1 máte amo warko yamokwap napono. \x + \xo 5:9 \xt Sng 98:1\x*   
\q1
\v 10 Amo takia napo,  
\q1 am fárákap yinomp Kwaromp  
\q1 pris fákáre yakáp napo,  
\q1 mao am fárákapamp King yak námpon.  
\q1 Tá am fárákap te king yakápria,  
\q1 apárokamp koumteouráp arop fárákapan  
\q1 poukwap mwanapon.” \x + \xo 5:10 \xt Ais 61:6; 1 Pi 2:5,9; Yé 20:6; 22:5\x*   
\s1 Sipsip Morokamp e narek sampoknap kar  
\p
\v 11 Tá ono warko tokoreyakria, kápae kare enselomp kar wawi nampono. Am fárákapan te kouroump mwanap pourou mono, kápae kare fopwakwap-fopwakwapono. Am fárákapao kingomp sia, tá am ankank yiki yakápnap ankank, tá arop taokeyakáp nap aropan kor ɨkɨri yakápria maok, \x + \xo 5:11 \xt Dan 7:9-10\x*  
\v 12 am fárákapao tékén arakrá wumwi:  
\q1 “Mámá te Sipsip Morok wokwaek faropea sumpwi papapono.  
\q1 Mao te waeman e tokwae,  
\q1 tá ponankor kwapwe kare ankank,  
\q1 kwapwe kare yonkwae koukour,  
\q1 tá kárákáre tokwae kar sámp naenámp te,  
\q1 waeman pwi kare yak námpono.  
\q1 Kápae kare arop maomp e narek sampokria  
\q1 man warákarrá ‘Aesio’rá sér mwanap te,  
\q1 waeman pwi kari yak námpon!”   
\p
\v 13 Tá ono kápae kare nkwakwe make ankank Kwaro yoroi námp yámar mek yak namp, tá apárok yak námp, tá némp mek yak námp, tá solwara mek yak námp, maomp kar wawi nampono. Ye! Ponankor ankank ponankor mekmwaekamp yakáp nap, ono wa nanko, am fárákapao arakrá sér:  
\q1 “Am arop te náráp sia king fek tank nánko,  
\q1 tá Sipsip Morokao kuri am yawor  
\q1 fwap kápae kare ‘Aesio’rá sénap kar,  
\q1 tá e tokwae sánknap,  
\q1 tá warákár,  
\q1 tá kárákáre am te waeman  
\q1 fwap kápae kare por  
\q1 sámp saráp yaká yak nenepon.”   
\p
\v 14 Tá am yiaworaopwe yiki yakápnap ankank támao sérrá, “Am te kare tak mwanapon.” Tá arop taokeyakáp konap fárákapao maomp wonae fik tukupá pérrá man lotu napon.   
\c 6  
\s1 Sipsip Morokao buk fekamp éntu kwarápnámp kar  
\p
\v 1 Tá ono nke nanko, Sipsip Morok mao am buk éntu fek fákánek ke torompi tari nap ankárankamp ke kwarokwap. Aenánko, am fek ono wa nanko yiaworaopwe ankank yiki yakápnap am ou mekamp ankwap ankárankampao kar sénánko, maomp kar te oukurérao párákapnámp niampria mao sérrá, “Amo koropae!” \x + \xo 6:1 \xt Yé 5:1\x*  
\v 2 Aerá sénánko ono nke nanko, wupwi kor hos, tá am fek arop tankria pɨr sámpá tank. Aenánko, yorowar kwe-pwar konap kump man sánk napo, yorowar kwe-pwarará akwapria mao am yorowar kwe-pwarnámp tére oukoumwan térea waerá akwap námpon.   
\p
\v 3 Tá Sipsip Morok buk fek éntu niamp torompi tenap anánk ke fekamp kwarokwap nánko, am fek ono wa nanko, anánk ankank yiki yak námp mao sérrá, “Amo koropae!”  
\v 4 Tá am meknámp hos ankwap korop. Am te noumouri kor. Am fek tanknámp aropan kárákáre sánk napo, mao fwap apárokamp koumteouráp aropamp kwapwe kare ke tirá épéri pwar nánko, am fárákap fwap arop ankwap fárákapan tirá wour mwanapon. Aeria man bainat tokwae kar am tére naenámp sánk napono.   
\p
\v 5 Tá Sipsip Morok buk fekamp éntu niamp torompinap yinɨnkan kwarokwap nánko, am ke fek ono wa nanko, yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap yinɨnkao sérrá, “Amo koropae!” Aeránko, ono hos yákáre kor \f + \fr 6:5 \ft  ‘Yákáre kor hos’ te nánkár wakmwaek pwar naenámp yae fek nánko, yae-porokwe tokwae korop naenámpan yénkép námpon.\f* nke nampono. Am fek te arop fɨramp kápae purump konap skel yaek samp-tank.  
\v 6 Tá ono wa nanko, yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap meknámp arop kar niamp ankwap arakrá sér, “Amo sospen kánanke mek wit ankárankamp yámar fek térea sámp konámp mani fek purumprá yokwapá papae! Tá amo yinɨnkaopwe sospen kánanke mek bali ankárankamp yámar fek térea sámp konámp mani fek purumprá yokwapá papae. Aeno amo wel ntia wain souroumpouri kwapono.”   
\p
\v 7 Tá Sipsip Morok buk fekamp yiawor éntu kwar-pwar nánko, am ke fek yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap mekamp yiaworao sérrá, “Amo koropae!”  
\v 8 Aeránko ono nke nanko, pourou yar faokor akwapnámp hos ankwap am meknámp korop. Aenánko, am fek arop tank. Maomp e te Sumpwi. Tá arop ankwap maomp e te Yaomwi mek Pɨk mwanap maomp wakmwaek tank. Am anánkaopwean takenkria kárákáre sánk napo, mao koumteouráp arop ponankor yiawor mwaekamp ankárank mwaekamp kɨrɨkɨri ponankor tirá wour nenepon. Tá am anánkaopwerao tirá wour nenep te bainat fek, tá yae-porokwe tokwae fek, tá nkwakwe make touwe fek, tá apárokamp yao pwae mekamp nape fɨrao, arake fek tirá wour nenepon. \x + \xo 6:8 \xt Ese 14:21\x*   
\p
\v 9 Tá Sipsip Morok buk fekamp éntik éntu kwar-pwar nánko, ono nke nanko, waemp fákáre alta ankore mek yakáp. Am arop fárákap te wokwaek Kwaromp kar sámpea kárákáreria arop ankwap fárákapan am kar farákápapo, táman yoporap arop fárákapao tirá wouriap aropono. \x + \xo 6:9 \xt Jo 16:2\x*  
\v 10 Am waemp fákáre tékén arakrá wumwi, “Kárákáre Tokwaeráp Tokwae Kar e! Amo yiki kareno! Waráp nɨnɨk te ponankor kare karono! Apaekamp ke akwapea pwate nánko, amo apárok yakápnap arop fárákapan kotria yinan tirá wouri nap fek am fárákapan nopok érou nanapono?” \x + \xo 6:10 \xt Yé 16:5-7\x*  
\v 11 Aenapo Kwaro am fárákapan waempyam wupwi tokwaeri moumountukri nénkria mao am fárákapan arakrá sér, “Yumo ankár kánámpár anepér tae morokenke. Nánkár am yopor aropao yumont ankárankamp tére konap yiráp ankwapyaenáp arop fárákapan kor takrá tirá wouranápono. Nánkár am kouroumprá akwapea pwi nánko, Kwaro fwap am fárákapan nopok érou naenámpon.” \x + \xo 6:11 \xt Yé 3:4-5; 7:9,13-14\x*   
\p
\v 12 Tá Sipsip Morok éntu niamp buk fekamp fákap tenap tokwaman kwarokwap nánko, ono nke nánko, némp yérur tokwae koropria apár ponankor oupouroup. Tá yámar te arákarea yam turupwi nokore niamp araknámp nánko, yunk te ponankor noumouri koria maok, yɨri niampi akwap. \x + \xo 6:12 \xt Mt 24:19\x*  
\v 13 Yámar mekamp térme te ponankor apárok mukaria ékrɨnk námp te yao fik kirao oukoumwan noumouri mo námpan ouwirao nánko, némpouk ponankor ékrɨnk i konámp niamp.  
\v 14 Yámar me tokwaerao kor kwanpae moukoupá pap konap niamprá akwap te. Tá faonkwe, ént mekamp apár amor ke fárákapao kor am yakáp i konap pwarará érérékéri tukup.  
\v 15 Tá apárokamp king fárákap ntia e tokwaeráp arop fárákap, tá soldia fákáreamp kepten fárákap, tá mani tokwaeráp arop fárákap, tá kárákáre kor arop, tá kápae kare arop kwaporok tére konap, tá kápae kare arop fwap párák yakáp i konap, am fárákap énénki ponankor pɨrɨkɨmpea apár mekmwaek, tá kounk fi mekmwaek wouri yakáp. \x + \xo 6:15 \xt Ais 2:19\x*  
\v 16 Tá am fárákapao kápae kare faonkwe tokwae, tá péri wi aran wumwirá, “Yumo ankár yinomp pourouk mapek koropá péria Kwaro sia king fek tankrá nke naenámp fek, tá Sipsip Morokamp yonkwae pwarámp korop naenámp fek yinan oupoupourenke.  
\v 17 Am te apae riteanápe, am Yae Tokwae fek te am anánkaopwerao arop fárákap kwatae nɨnɨki nap fek nopok touwe kwatae nénk nenep yonkwae pwarámp te wae korop námpon. Aenámpara wa fwap am kwe-pwararea yak naenámpon?”   
\c 7  
\s1 Kwaromp firáp yakápnap arop fárákapan taok káknámp kar  
\p
\v 1 Ono am yém niamp nkea pwarará, ankwap yém nke nanko ensel yiaworaopwe apár mek yiawor woupwi mwaek foukouri yakáp. Am fárákap te apárokamp yiawor mwaekamp apár mwaekamp ouwipár sámp-fákeyakáp napo, ouwipár apár mek korop naenámp pourou mo, solwara mwaek kuri korop naenámp pourou mo, yao yowe mek kuri korop naenámp pourou mo.  
\v 2 Tá ono nke nanko, ankwap ensel yámar aok konámp mwaeknámp yámar meaok korop. Mao te yiki yak konámp Kwaromp taok pap konámp sámpea am yiaworaopwe ensel Kwaro apár ntia solwara souroumpouri sɨranáponoria kárákáre sánknámp ensel táman kárákáre fek tékén wumwi.  
\v 3 Aeria mao arakrá sér, “Yumo te apár ntia solwara, tá yao aráte koupour souroumpouri kwapono. Nánkár yino Kwaromp tére aropamp yépe kor fek maomp taok kákea pwar nánko maok, wakmwaek yumo am ankank fwap souroumpour mwanapono.” \x + \xo 7:3 \xt Ese 9:4; Yé 9:4\x*  
\v 4 Tá ono wa nanko, koumteouráp arop fárákapan Kwaromp taok kákrámp kouroump napan ‘Arakae’rá sér, “Mao 144,000 ankákárank Israel fi mekamp ponankor koumteouráp aropan Kwaromp taok káká pwar.”  
\v 5 Aenapo maok, Judamp fekamp 12,000 taok sámp, ta Rubenomp fekamp 12,000, tá Gatomp fekamp 12,000,  
\v 6 tá Aseromp fekamp 12,000, Naptalaimp fekamp 12,000, tá Manasamp fekamp 12,000,  
\v 7 tá Simionomp fekamp 12,000, tá Livaimp fekamp 12,000, tá Isakaromp fekamp 12,000,  
\v 8 Sebulunomp fekamp 12,000, tá Josepomp fekamp 12,000, tá Bensaminomp fekamp 12,000. Mámá arop fákáre mao Kwaromp taok sámp napono.   
\s1 Kápae kare arop ou tokwae Kwarén lotunap kar  
\p
\v 9 Ono am ankank ponankor nkea pwarará, ono warko tokoreyakria nke nanko, kápae kare koumteouráp arop fárákap koupoukour yakáp napo, am arop fárákap te kouroumpea pwi mwanap pourou mono. Am koumteouráp arop fárákap te nkwakwe make pourou yɨpiráp, tá kápae kare arop fi ponankor, tá ponankor apár mekamp, tá ponankor moumountukri karráp, am fárákap sia king wonae fik, tá Sipsip Morok nke námp fek foukouri yakáp. Am fárákap te wupwi kor waempyam tokwaeri yirɨria, tá oupuk pwae yaek tia, \x + \xo 7:9 \xt Yé 5:9\x*  
\v 10 arakrá tékén wumwi, “Nomp Kwar sia king fek tank námp, tá Sipsip Morok am yaworao nomwan warko éréképea nepo, nomo oukoumwan yae-párák yakáp námpono.”   
\p
\v 11 Tá ensel fákáre ponankor, tá arop taokeyakápnap arop fákáre ntia yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap, am fárákap sia king ɨkarea yakáp. Tá am fárákap sia king wonae fik pourou méntér éntér mwaeknámp tukupá pérria Kwarén lotu.  
\v 12 Aeria arakrá sér,  
\q1 “Kare karono,  
\q1 nomo nomp Kwarén warákára wae mwaro.  
\q1 Aeria nomo maomp e tokwae érik sér mwaro.  
\q1 Mao te ponankor kwapwe kare nɨnɨkrápara,  
\q1 nomo man fáparákrá maomp e narek sampok mwaro.  
\q1 Mao te kárákáre kareno.  
\q1 Ye! Ponankor kárákáre tokwae te  
\q1 maomp pourouk yak námpono.  
\q1 Mámá ponankor ankank te maomp sarápono.  
\q1 Kare karono.”   
\s1 Am fárákapao touwe sámpnap ke wae pwarnámp kar  
\p
\v 13 Tá taokeyak konámp arop ankwapao onan sérrá, “Mámá wupwi kor waempyam tokwaeri yirɨrnap arop fárákap máte wanon? Tá am fárákap te maoknámp korop napon?” \x + \xo 7:13 \xt Yé 7:9\x*   
\p
\v 14 Tá ono nopok man sérrá, “Tokwae Kar e! Amoku támao amo mér napon.” Tá mao onan sérrá, “Mámá arop fárákap te wokwaek touwe tokwae yopor aropao nénkapo, tia yakápiap arop fárákapono. Am fárákapamp waempyam te Sipsip Morokamp yɨri fek yárária napo, maomp waempyam wupwi kwapwe námpono. \x + \xo 7:14 \xt Mt 24:21\x*  
\v 15 Aenapara, am fárákap Kwaromp sia king wonae fik foukouri yakáp napon. Tá yámaraok, tá kumuruk kuri maomp Yiki Kor Nap mek maomp tére tére konapono. Tá Kwar am sia king fek tank konámp, mao námoku am fárákapént yakria taokeyak naenámpono. \x + \xo 7:15 \xt Ais 49:10\x*  
\v 16 Aenánko am fárákap te mwae touwe mo, éntantá nɨkɨp mo mwanapono. Am fárákapan yámar touwe fokor mo, tá ankwap ankank man pourou touwe fokor mo naenámpon.  
\v 17 Am te apae riteanápe, Sipsip Morok sia king amore mek yakria am fárákapan sipsip taokeyak konámp aropnámp taokeyak námpono. Mao te fwap am fárákap éréképea ént oukurnámp fik akwap nánko, am fárákap yiki yak sánk konámp ént fár mwanapono. Tá am fárákapamp yi mekamp émti Kwaro torokor nánko, am fárákap warko éménk mono.” \x + \xo 7:17 \xt Sng 23:2; Ais 25:8; Yé 21:4\x*   
\c 8  
\s1 Sipsip Morokao buk fekamp fákánekan éntu kwar-pwarnámp kar  
\p
\v 1 Tá Sipsip Morok buk fekamp fákánek tompnámp éntu kwar-pwar nánko, am ke fek te pourounk kánanke yak mo, tá yámar mek kar sérar mo, akwapea hap aua fek.  
\v 2 Aenánko, wakmwaek ono nke nanko, ensel fákánek Kwaromp wonae fik foukouri yakáprá fákánek wur tia fákeyakáp.  
\v 3 Tá ensel ankwap koropea alta wonae fik fokopeyak. Mao te gol fekamp dis am mek paura nánákáre souri pokanoria yankap konap yaek sámp-fákeyak. Aenánko man kápae kare paura nánákáre nénk. Am enselo am tia, kápae kare Kwaromp firáp aropamp kar toropwap i konap koupoukarea mént tapokwapea Kwarén ofa i konap golráp alta fek paprá Kwarén sánk. Am alta te Kwaromp sia king wonae fik yak námpon.  
\v 4 Tá am yaomwi souri paura nánákáre yankap nap, ntia Kwaromp koumteouráp aropamp Kwarén kar toropwap i konap, am ponankor enselomp yaek pwarará narek pokea Kwaromp nás mek. \x + \xo 8:4 \xt Yé 5:8\x*  
\v 5 Aenánko ensel paura nánákáre yankap konap dis am sámpea alta fekamp yaomwi am dis mek top-pwarámpea am yaomwi sámprá apárok sɨr. Mao apárok sɨrarrá pwaránko oukurér tokwae párákapria pourounk tokwae nánko, mékér wae fápárákár akwap nánko, apár némp yérur tokwae.   
\s1 Ensel yiaworaopwerao wur fukurnap kar  
\p
\v 6 Tá am fákánek ensel fákánek wur kor tia yakáprá wae wur foukour mwaria nánap.  
\v 7 Tá ensel ankárankamp mao náráp wur fokop nánko maok, warákam ais, tá yaomwi ntia yɨrirént tapokwapea apárok kwarokor pɨk. Aenánko, ponankor apár yinɨnk mwaekamp ankwap ankárank mwaek kɨrɨkɨri mwaekamp apár, tá am mwaekamp yao ponankor, tá yiki kor apwar pwaeran kor ponankor yaomwirao fári pwar. \x + \xo 8:7 \xt Kis 9:23; Jol 2:30\x*   
\p
\v 8 Tá ensel anánkao náráp wur fokop nánko, faonkwe tokwae fek yaomwi yurunknámp niamp sɨnapo, solwara mek pɨká párákap. Am solwara te yinɨnk mwaek fékérrá oumwi kákea pwate napo, ankwap ankárankamp mwaek te yɨri arákarrá yak.  
\v 9 Aenánko am solwara mek yiki yakápnámp ankank yinɨnk mwaek pɨr-pwara nap am te ankárankamp mwaek fi te ponankor surumpwi pwar. Tá sip yinɨnk mwaek pɨrékarea pwaranap, ankárank mwaek ponankor tokopá akwap. \x + \xo 8:9 \xt Kis 7:20-21\x*   
\p
\v 10 Tá ensel yinɨnkao náráp wur fokop nánko maok, térme tokwae ankárankamp yaomwi kare saromnámp yurunkia am yámar mek pwararea apárok pɨká párákap. Ént yinɨnk mwaek pɨr-pwarará oumwi kák tenap am térme ankárankamp mwaek ént oukurnámp mek, tá ént kar mek pɨká párákap.  
\v 11 Am térmeamp e te Top i konámp Marasin. Am ént yinɨnk mwaek pɨrékarea pwatenap ankárankamp mwaek te, am ént wae top kwatae kare. Aenánko kápae kare arop am ént fánapo, am fárákapamp yare mek topa wae nánko, am fek surumpwi napono.   
\p
\v 12 Tá ensel yiaworao náráp wur fokop nánko, yámar ntia yunk, tá térme ponankor yinɨnk mwaekamp ankárank mwaek ponankor souroumpouri yakáp napo, wae yokor konap am táman kor yinɨnk mwaek pɨrékarea napo, ankárank mwaek kɨrɨkɨri wae yokor konámp akwapea kɨrɨkɨp. Aenánko, yámar ntia kumur ankárankamp mwaek kɨrɨkɨri te wae yokor mono.   
\p
\v 13 Tá ono nke nanko, tu tokwae ankárankamp yámar mek amorik furukarea akwap. Ta ono wa nanko, mao tékén arakrá wumwi, “Koupoutáráp nap, koupoutáráp nap, koupoutáráp nape, apárokamp koumteouráp arop koupoutáráp nape! Am te apae riteanápe, ankwap yinɨnkaopwe ensel mao náráp wur foukour mwarea nap te, touwe tokwae koumteouráp arop fárákapan korop naenámpon.” \x + \xo 8:13 \xt Yé 9:12; 11:14\x*   
\c 9  
\s1 Ensel éntirao wur fokopnámp kar  
\p
\v 1 Ensel éntirao náráp wur fokop nánko maok, ono nke nanko, térme ankárankamp yámar mek pwarará, apárok pɨká párákap. Aenánko, Kwaro man am apár me tokwaeri fi tɨkɨpnámp yak monámp ménki kɨkɨp naenámp ki sánk.  
\v 2 Am térmeao am me kɨk-pwaránko, am me meknámp yaomwi tokwae yanknap souri niamp aok. Aeria am souri te yámar ntia ouwipáran oupouroup nánko, yámar ntia ouwipár akwapea kɨrɨkɨp.  
\v 3 Aenánko, kápae kare tákár oumpwe niamp am yaomwi souri meknámp apárok pɨkrɨnk. Tá am fárákapao sámpnap kárákáre te kaoamp touwe sánk konámp kárákáre niampria, am te arop yamp nánko touwe tokwae naenámp ankankono. \x + \xo 9:3 \xt Kis 10:12\x*  
\v 4 Tá am fárákapan kar arakrá sér, “Yumo te apwar pwae, tá apárokamp nkwakwe make ankank némpouk forokor konámp, tá yao ankwap aráte kwatae pap kwapono, mono. Yumo ankár am arop fárákap Kwaro náráponoria yépe kor fek taok paprá kumwi námp yak monámp aropan sámpá kwatae pap kipo. \x + \xo 9:4 \xt Yé 6:16\x*  
\v 5 Yumo am arop fárákapan touwe sánk nap te akwapea éntik yunk napao maok, am arop fárákapan te tirá wouri kwapono.” Tá am arop touwe kwatae nénknámp kao niamp am támao arop yourounkwe nánko, touwe tokwae naenámpon.  
\v 6 Am taknámp ke fek arop wae sumpwi mwaria mwae kup oupourounk napao maok, am sumpwi mwanap mwae kup te nke mono. Ye, arop sumpwi mwar kar napao maok, sumpwi te am fárákapan sámp mono.   
\p
\v 7 Ono nke nanko, am tákár fákáre te hos fákárerao yorowarrá tukup mwaria nánap nap niampono. Am ankank fárákapamp me korok te gol fekamp kump niamp woukouri yakáp. Tá am fárákapamp yimetáp te arop yimetáp niamp.  
\v 8 Tá am fárákapamp me pwae te koumteouramp me pwae éréri niamp pourouráp. Tá am fárákapamp yu kor te laionomp yu kor niamp.  
\v 9 Am fárákapamp éntér kor fek te kapa fekamp kárae yirɨria yakáp. Tá maomp yowe pwae énk te yorowar mek tukup mwanap kápae kare hosráp karisamp ounk niampono.  
\v 10 Am fárákapamp kore te kao kore kor niampria, aropan touwe sámp naenámp marasin am meknámp sánk konámp kore kor wiráp yak námpon. Tá am fárákapamp kore kor te arop touwe sánkrá akwapea éntik yunk fek naenámp kárákáre samp napono.  
\v 11 Am fárákap te waeman taokeyak naenámp king yak námpon. Am king te apár me éri fi tɨkɨpnámp yak mo, ankár pɨknámpamp enselono. Am ensel te Hibru kar fek maomp e ‘Abadon’ ri konapono. Tá nomp Grik kar fekamp e fi te ‘Kápae kare ankank kwataerá kák naenámp aropono’.   
\p
\v 12 Má manénkɨr koropnámp touwe tokwae kwatae te wae pwar námpon. Wakmwaek korop naenámp touwe tokwae oukoumwan anánkaopwe yak námpon. \x + \xo 9:12 \xt Yé 8:13\x*   
\s1 Ensel tokwamao wur fokopnámp kar  
\p
\v 13 Tá ensel tokwamao náráp wur fokop nánko, ono wa nanko, Kwaromp wonae fik yaknámp alta gol fek yiawor woupwi meknámp kar sér.  
\v 14 Mao am wur fákeyaknámp ensel tokwaman arakrá sér, “Am ensel yiaworaopwe ént Yufretis mwaek fákapá yakáp nap amwar pwar napo tukupanápono.”  
\v 15 Aeránko maok, mao wae am yiaworaopwe ensel pwar nánko, wae am fárákapao ponankor koumteouráp arop yinɨnk mwaekamp pɨrékara nap ankárank mwaek kɨrɨkɨri ponankor paoki pwar naenámpon. Am ensel fárákap te am tére mwanámpria am ke korop naenámp am yae, tá am yunk, tá am korop naenámp yopwar táman yépékrá nánapi yakáp napon. \x + \xo 9:15 \xt Yé 8:7-12\x*  
\v 16 Tá soldia fákáre hos fek tankáp nap te 200 milion. Ono am kouroumpea sénapo, wawi nampono.  
\v 17 Tá ono yém niamp arakria hos fákáre am fek arop tankáp nap nke. Am arop fárákapao yirɨrinap kárae fek yaknámp te noumouri kor, tá muru kor, tá yar kor. Am hosamp me kor te laionomp me kor niamp arake, tá yaomwi yurunk ntia souri, tá yumwi salfa fekamp yaomwi maomp táp meknámp koroprá fápákár akwap.  
\v 18 Am fárákapao koumteouráp arop ponankor yinɨnk mwaek pɨrékarea pwar napan ankárank mwaek te mámá yinɨnkaopwe ankank kwatae fek paoki pwar napon. Am mámá yaomwi, tá souri, tá salfa yumwi fek yaomwi yurunk námp, hosamp táp meknámp korop námp, am fek paoki pwar napon.  
\v 19 Am hos fákáreamp touwe sánk naenámp kárákáre te táp mek yak, tá maomp kore kor fek yak námpon. Maomp kore kor te tákam niamp me korrápao am me kor fek táman aropan touwe sánk konámpon.   
\p
\v 20 Arop ankwapmwaek ponankor oukoumwan am yaomwi ntia souri ntia yumwi salfa fekamp yaomwi fek sumpwi mo nap te, kwatae nɨnɨk younkwek sɨr mono. Am námokuráp yae fek yoroia man lotu mwanap ankankan pwar mono. Tá kare! Am fárákap te kwatae spirit fárákapan, tá kwekár kwar mao námoku gol, silva, tá bras, tá yumwi, tá yao am fek yoroinap ankank nke naenámp pourou mo, kar wa mo, yárak mo, mak i konámp táman lotu napono. \x + \xo 9:20 \xt Sng 135:15-17; Yé 16:9,11\x*   
\p
\v 21 Am arop fárákap arop ankwap fárákap tirá wourrá, foupourá, kokoporrá, oukunrá, mak i konapan maok, am pwarará kwatae nɨnɨkan kor younkwe mwaek sɨr mo napon.   
\c 10  
\s1 Jono enselo buk sánk nánko fárinámp kar  
\p
\v 1 Ono am ankank nkea pwarará, ono warko nke nanko, ensel kárákáre kor ankwap yámar meknámp ék. Maomp pourouk te koumwerao oupouroupá yak nánko, fou yɨmpnámp yépe kor fek kámpá yak. Maomp yimetáp te yámar wae niamp, tá maomp pu kor te oumpwar fokopeyak nánko, ponankor yaomwi yurunk aowarámp námp niamp.  
\v 2 Mao buk kánanke ankárankamp yaek fákeyak nánko, am buk fupukurae yak. Mao te yae-párák mwaek pu solwara yumuntuk pumpur, tá yae-mánkwan mwaek pu apár kar fek pumpuri yak námpono.  
\v 3 Maomp wumwi kar kárákáre te laionomp kar tokwae niampono. Mao arakrá wumwi nánko, fákánek oukurér párákaprá nopok kar sérar.  
\v 4 Am fákánek párákapnámp oukurér kar sérar napo, ono koupour am kumwi naeria nampan maok, ono wa nanko, yámar meknámp kar ankwap onan sérrá, “Am fákánek párákapnámp oukuréramp kar am te amo ankár waráp nɨnɨk mek fákapea papae. Amo kumwi kwapono.”   
\p
\v 5 Tá am ensel ono wokwaek nke nanko, solwara yumuntuk, tá apár kar fek fokopeyak námp, mao yámar mek náráp yae-párák mwaek yae ka-sampok.  
\v 6 Aeria mao narek yiki yaká yak konámp Kwaromp e fek fou e sér. Am Kwar te yámar me ntia am mek yakápnámp ankank ponankor, tá apár ntia am mek yakápnámp ankank, tá solwara ntia am mek yakápnámp ankank ponankor yororoimp Kwarono. Am enselo arakrá sér, “Pwar naenámp ke wae korop námpono. Kwar te warko yépék naenámp pourou mono.  
\v 7 Warko wakmwaek ensel fákánerao wur fokop nánko, am wur kar korop nánko, am ke fek am ankank Kwaro nanampria wokwaek sérimp kar te mek yakámpan mao wae tére nánko, érik korop naenámpon. Am kar mao náráp tére konap profet fákárean wokwaek kar sérimp támaono.”   
\p
\v 8 Tá am aropamp kar manénkɨr wawi namp, warko yámar meknámp koropria onan arakrá sér: “Amo akwapea ankwapmwaek pu solwara mek, tá ankwapmwaek pu apár kar fekia fokopeyaknámp enselomp yaek fupukurae yaknámp buk sámpae.”  
\v 9 Aeránko, ono akwapea enselonámpokria ono man sérrá, “Amo onan támá buk kánanke sápae.” Tá mao onan sérrá, “Amo sámpea fárae. Am te fária napo, waráp yare mek te yorowar naenámpan maok, waráp táp mek te hani nape kwapwe niamp naenámpon.”  
\v 10 Mao takrá séri pwar nánko, ono am buk kánanke enselomp yaekamp sámpea, ono fár. Tá onomp táp mek hani nape kwapwe niamp námpao maok, ono fári pwate nanko, onomp yare mek te yorowara wae.  
\v 11 Tá Kwaro onan sérrá, “Amo kápae kare apár mekamp arop firan, tá kápae kare pourou yɨpiráp aropan, tá kápae kare karráp aropan, tá kápae kare king fákáreran korop naenámp ankank má profet kar warko farákápae.”   
\c 11  
\s1 Arop anánkaopwerao kar farákáp nep kar  
\p
\v 1 Ono am fek purump konap yaopwae mear yaopwae niamp sápria onan sérrá, “Amo fárámprá Kwaromp Yiki Kor Nap ntia alta purumpae! Tá amo am mek lotu i konap koumteouráp arop kouroumpae!  
\v 2 Aeno amo yár Yiki Kor Nap pu-pwaek yak námp te purump kwapono. Amo ankár pwarampo. Am yár te ankwap fi aropampono. Nánkár am fárákapao koropea am Yiki Kor Némp pumpuri yakáprá tukupea 42 yunk fek mwanapono. \x + \xo 11:2 \xt Lu 21:24; Yé 13:5\x*  
\v 3 Aenapo, ono mámá arop anánkaopwe sámp-kérép nanko, onomp kar farákáp nenepono. Am arop yawor te yonkwae touweria yirɨmp konap waempyam yirɨmpea onomp kar farákáprá akwapea 1,260 yae \f + \fr 11:3 \ft 1,260 yae te 42 yunk, tá yinɨnk yopwaria yiawor amore mekan sénámpon.\f* fek nenepon.  
\v 4 Am anánkaopwe te yao oliv \f + \fr 11:4 \ft  ‘Yao oliv’ te kantri Israel firan wounáp námpon.\f* yawor niamp, tá lam anánkaopwe apár ponankoramp Tokwae Karamp wonae fik yak nepon. \x + \xo 11:4 \xt Sek 4:11,14\x*  
\v 5 Táte arop ankwap fárákap am arop yaworan sámpá yampourou mwaria napo te, am arop yaworamp táp meknámp yaomwi koropria am arop yaworan yopornap arop fárákapan wouroukoumpi pwar naenámpon.  
\v 6 Am arop yawor Kwaromp kar farákáp nenep ke fek te, waeman yámar mek warákam ékantá kér nenep kárákáre yak námpon. Tá am arop yawor te ént ponankor yɨri arákarrá kák nepo, am támao apárokamp koumteouráp aropan nkwakwe make kwatae ankank fek kwatae pap nenepon. Kápae kare ke fek am arop yawor tak neria te, fwap tak nenep kárákáre yak námpon.   
\p
\v 7 Am arop yawor Kwaromp kar farákápnep tére wae pwar nepo, yao pwae mekamp fɨr am fi tɨkɨp monámp apár me éri meknámp narek aokea am arop yaworént yorowar. Yorowaria am arop yaworan kwe-pwararea faoporia kák nánko, sumpwi nenepon. \x + \xo 11:7 \xt Yé 13:1\x*  
\v 8 Aetenánko, am arop yaworamp yákáre te taun tokwae kar mek akwapnámp mwae kupuk tank nenepon. Am ‘Taun’rá sénap te mek wounáprá ‘Sodom’ tá ‘Isip’rá sénapon. Am taun tokwae mek táman wokwaek am arop yaworamp Tokwae Karan yaopwae porokopramp fek faropá papapono.  
\v 9 Arop ankwap fárákap ponankor apár mekamp, tá ponankor arop fi, tá ponankor karráp, tá nkwakwe make pourou yɨpiráp ponankor, makia am arop yaworan, fwaprá kar sumpwi neponoria am yákáre nkerá tukupea yinɨnk yae akwapea yiawor yámar kuk námp fek mwanapon. Tá arop fárákap am arop yaworamp yákáre ‘Apár me mek pap kwapono’rá sér mwanapono.  
\v 10 Tá apárokamp koumteouráp arop am arop yawor sumpwi nep táman warákáránkrá tár sámprá fɨr fépérrá nouroup arop fárákapan ankank nénk. Am te apae riteanápe, am profet yawor apárok yakápnap koumteouráp aropan ponankor touwe nénk konepantá mwanapon.   
\p
\v 11 Yinɨnk kumuria yiawor yámar kuknámp yae fek táman Kwaro yiki yak naenámp nékér am arop yaworamp yákáre mek sámp-kérép nánko, am arop yawor fárámpea fokopeyak. Aenepo, arop fárákap am arop yaworan nkea apáp tɨrɨnka wae.  
\v 12 Tá am arop yaworao wa nepo, kar ankwap yámar meknámp tékén am arop yaworan arakrá wumwi, “Yumo narek mapek aokenke!” Aeránko maok, am arop yawor koumwe mekia yámar mek pok nepo, am arop yaworan yopornap arop fárákap mao pok nep wae nke. \x + \xo 11:12 \xt 2 Kin 2:11\x*  
\v 13 Tá am ke fek táman némp yérur tokwae korop nánko, am taun ankárank mwaek kɨrɨkɨri kwatae akwap nánko, sárakok mwaek oukoumwan fwap yak. Tá 7,000 koumteouráp arop am némp yérur fek tapek ponankor surumpwi. Tá ankwap koumteouráp arop fárákap fwap yakáp nap apáp tɨrɨnka waeria, yámar mekamp Kwaromp e sámpá sakap.   
\p
\v 14 Anánkaopwe touwe tokwae kwatae korop námp wae pwarane. Aeno koupoutáráp nap, wawenk! Yinɨnkan korop naenámp touwe tokwae te wae wonae fik kar námpon. \x + \xo 11:14 \xt Yé 9:12\x*   
\s1 Ensel fákánerao wur fokopnámp kar  
\p
\v 15 Tá ensel fákánerao náráp wur fokop nánko, ono wa nanko, yámar meknámp kar ankwap tékén arakrá wumwi: “Nomp Tokwae Kar ntia maomp Krais am anánkaopwe te apár-apár ponankoramp Kingono. Tá mao ankár King yaká yak naerámpon. \x + \xo 11:15 \xt Dan 7:13-14; 1 Ko 15:24-25; Yé 19:6\x*  
\v 16 Tá am 24 arop taokeyakáp i konap arop Kwaro nke námp fek sia fek tankáp i konap, am fárákap Kwaromp wonae fik apárok tukupá pérrá Kwarén lotu. \x + \xo 11:16 \xt Yé 4:4,9-10\x*  
\v 17 Am fárákapao sérrá,  
\q1 “Tokwae Kar, amo Ponankor Kárákáreráp Kwarono!  
\q1 Amo oukoumwan yak nap,  
\q1 wokwaek kar amo yakap,  
\q1 amo wae waráp kárákáre tokwae sámpea,  
\q1 amo King yak napono.  
\q1 Aenapantá yino amwan ‘Aesio’rá séreano.   
\q1
\v 18 Ankwap fi arop, waráp kar wa te monoria  
\q1 yonkwae pwarámp napan maok,  
\q1 nopok waráp yonkwae pwarámp te wokwae korop námpon.  
\q1 Oukoumwan má ke fek te,  
\q1 sumpwinap arop kot mwanapono.  
\q1 Oukoumwan má ke fek te,  
\q1 nopok kwapwe kare ankank  
\q1 waráp tére aropan nénk nanap keno.  
\q1 Am te profet fákáre,  
\q1 tá waráp koumteouráp arop fárákap ponankor  
\q1 amwan apápria,  
\q1 waráp yae ankore mek yakáp i konap,  
\q1 eráp arop fárákap,  
\q1 e moráp arop fárákapan kor  
\q1 ponankor mént nopok nénk nanapono.  
\q1 Oukoumwan te apár kwatae pap  
\q1 konap arop fárákapan  
\q1 kwatae pap nanap kenono.” \x + \xo 11:18 \xt 2 Ko 5:10; Yé 1:8; 20:11-13\x*   
\p
\v 19 Am taokeyakáp konap arop fárákap takrá séri pwar napo, yámar mek yaknámp Kwaromp Yiki Kor Nap ménki kɨk-pwar napo, Kwaromp kontrak tanknámp bokis am Yiki Kor Nap mek tank konámp érik tank. Aenánko, mékér wae fápárákár akwap nánko, pourounkria oukurér párákap nánko, apár némp yururria kápae kare aisráp warákam ék námpon.   
\c 12  
\s1 Yupu ntia wunépɨr wounápnámp kar  
\p
\v 1 Tá yámar mek wunéri tokwae ankwap korop námp te arake: Yupu \f + \fr 12:1 \ft  ‘Yupu’rá sénámp te, Israel firan sénámpon.\f* ankárankamp yakria, yámar te mao náráp pourouk waempyamnámp yirɨmp. Tá yunk maomp pu ankore mek yak. Tá kump mek éntér-sámpramp térme yak námp maomp me korok woukwap.  
\v 2 Mao te táráp \f + \fr 12:2 \ft  ‘Táráp’rá sénámp te, Jisaso Israel fi mek ékianámpan warko yámar mek pokea Kwaromp sia king fek tank námpan sénámpon.\f* yakria, táráp fárákap naenámp touwe tokwae sámpria tékén apánka wae.  
\v 3 Aenánko, ankwap wunéri yámar mek korop. Am wunéri te ará: Wunépɨr niamp ankwap yak. Am te noumouri korao maok, fákánek me kor, tá fére-sámpramp souwe aokránkirámp, tá kump fákánek kingao woukour i konámp niamp am fákánek me korok yakáp.  
\v 4 Maomp kore kor fek ankárank mwaek kɨrɨkɨri térme yámar mekamp yaokwampia apárok épér. Aenánko, anánk mwaek kɨrɨkɨrikamp térme mwar yámar mek yak. Tá am wunépɨr yupu-táráp sámp naerianámp, maomp wonae fik yakria am yupu-táráp sámpeanánko, man am táráp sámp-nonkorop nanampria yépékrá yak.  
\v 5 Tá yupu poumou-táráp sámp. Am táráp te nánkár téképá yakria wakmwaek koumteouráp arop fárákap ponankor kárákáre fek poukeyak naenámp ain yaopwae sámp naenámpon. Am yupu wae táráp sámpeanánko, koupour kar am táráp sámpea narek pokea Kwaronámpok maomp sia king fek sámpá tukup.  
\v 6 Aenapo, tá am yupu farákapea kwar saráp mek akwap. Ampok te wae Kwaro maompor némp nánapi pwate nánko, man ampok taokeyakápria man fɨr nénkrá tukupea 1,260 yae fek mwanapon.   
\p
\v 7 Oukoumwan te yámar mek yorowar tokwae korop nánko, Maikel ntia maomp ensel fákáre wunépɨrént yorowar. Tá am wunépɨr ntia maomp ensel fákáre nopok kor yorowaria maok, \x + \xo 12:7 \xt Ju 9\x*  
\v 8 mao te yorowar kwe-pwar mwanap kárákáre te yak mono. Aenapara, am fárákap te warko yámar mek yakáp mwanap pourou mono.  
\v 9 Tá Kwaromp ensel fákáre am wunépɨr apárok far-sɨnapon. Mao te am wokwaek kar yakámp tákam Satan, ponankor aropan kot i konámp arop, tá ponankor koumteouráp aropan poupwekáp i konámp aropono. Man apárok far-sɨrarrá maomp ensel fákáreran kor méntér fárarámprá épér napon. \x + \xo 12:9 \xt Stt 3:1; Yé 20:2-3\x*   
\p
\v 10 Tá ono wa nanko, yámar meknámp tékén arakrá wumwi: “Oukoumwan te nomp Kwaro nomwan wae warko érékép námpono. Maomp kárákáre wae érik korop nánko, mao King yak námpono. Tá maomp Krais wae kárákáre tokwae sámp námpono. Am te apae riteanápe, am nomp ankwapyaenáp fákáreran kot i konámp arop nomp Kwaro nke námp fek wae fek, tá kumuruk, am fárákapan kot i konámpan maok, oukoumwan te wae ensel fákárerao apárok far-sɨnapono. \x + \xo 12:10 \xt Jop 1:9-11; Sek 3:1\x*  
\v 11 Nomp ankwapyaenáp fákáre wae Sipsip Morokamp yɨri fek kárákáre sámpea, maomp kar kare farákápria amnap nɨnɨk fek yopor aropan yorowar kwe-pwararea yérépea pwar napono. Am fárákap te apárok kwapwe kare yakáp mwaria nɨnɨk mono. Numwar yopor aropao tirá wouranáponoria yénképá yakápi napono.  
\v 12 Aenapara, yámar me amo, tá yumo ponankor yámar mek yakáp nap, yumo te warákár kipo! Aeno amo apár, tá amo solwara yumo mér kipo! Yumwan touwe tokwae kwatae korop naeane. Satan te wae yumonapok pɨk tenámpono. Mao te náráp ke wae fae tákáre nánko, táman mér námp kwamp, yonkwae pwarámp tokwae námpon.”   
\p
\v 13 Am wunépɨr te nke nánko, námwan apárok far-sɨnapantá, akwapá am poumou-táráp sámpnámp yupu táman yérépe.  
\v 14 Tak námpantá maok, am yupu furukarea náráp némpouk kwar saráp mek farákap akwapea am wunépɨr panek yak nánko, fwap yakanoria, tu tokwaeramp yowe pwae yawor nénk. Tá am ampok man taokeyakáprá fɨr nénkrá tukupea, yinɨnk yopwaria yawor táman amore mek.  
\v 15 Tá am wunépɨr táp meknámp ént ayam nánko, am ént tokwae am yupuamp wakmwaek kwarákarrá akwap. Am wunépɨramp nɨnɨk te éntao akwapea am yupu sámp nánko, yupu sumpwianoria.  
\v 16 Aenámpan maok, kwarao am yupuan yaewouria kwar mek tákár pɨk nánko, ént am mek pɨká pwar.  
\v 17 Tá am wunépɨr te am yupuan yonkwae pwarámpea yárakia maomp ankwap tárápuan \f + \fr 12:17 \ft  ‘Tárápu’rá sénámp te Jisasomp wakmwaek tukupnap arop fárákapan sénámpon.\f* yorowar naeria. Am koumteouráp arop fárákap te Kwaromp ponankor loaok tukupria Jisaso farákápnámp kar kárákáre fek sámp-fákeyakápnap arop fárákapono. \x + \xo 12:17 \xt 1 Pi 5:8\x*  
\v 18 Tá am wunépɨr te solwara woupwi mek fokopeyak námpan.   
\c 13  
\s1 Yao pwae mekamp fɨr anánkaopwe koropnep kar  
\p
\v 1 Tá ono nke nanko, yao pwae mekamp fɨr solwara \f + \fr 13:1 \ft  ‘Solwara’rá sénámp te, arop fi ponankoran wounáp námpon.\f* meknámp korop. Mao te souwe fére-sámpramp, tá fákánek me korráp. Am souwi fek fére-sámpramp kump kingao woukwap konámp am fek woukouri yak. Tá maomp me kor fek te e ankwap yakáp. Am e fi te ‘Kwarén nkwakwe make wouroump séri konap’ enono. \x + \xo 13:1 \xt Yé 17:3,7,12\x*  
\v 2 Am yao pwae mekamp fɨr oukoumwan ono nke nanko te, lepat niamp, tá maomp pu kor te beamp pu kor niamp. Tá maomp top kor te laionomp top kor niamp. Tá am wunépɨrao náráp kárákáre am yao pwae mekamp fɨran sánk námpono. Man mao námoku niamp king yakanoria papria, man kárákáre tokwae sánk námpon.  
\v 3 Am yao pwae mekamp fɨramp me kor ankwap te wae yankopea sumpwi pap nap niamp pourouráp. Aenámpao maok, maomp me kor fekamp ankáráp te wae aoporea warko fwap námpon. Tá arop ponankor am yao pwae mekamp fɨran kokorokoria maomp wakmwaek tukup napon.  
\v 4 Am wunépɨrao náráp kárákáre yao pwae mekamp fɨran sánk námpara, arop ponankor am méria wunépɨran lotu napon. Tá am yao pwae mekamp fɨran kor loturia arakrá sér, “Wa mámá yao pwae mekamp fɨr niamp make pourouráp yak námpon? Wa fwap méntér yorowar naenámp pwi námpon?”   
\p
\v 5 Tá Kwaro am yao pwae mekamp fɨrao numwar takanoria pwate nánko, mao kara waerá Kwarén wouroump kar sénámpon. Tá mao wae take pourouráp térerá akwapea 42 yunk fek naenámpon.  
\v 6 Mao náráp top kor kununkarrá Kwarén wouroump-séria, Kwaromp e fek, tá Kwaromp némpouk, tá Kwaromp firáp yámar mek yakáp nap man kor wouroump-sénámpon.  
\v 7 Kwaro ‘Mao numwar takano’ ria pwate nánko, mao Kwaromp koumteouráp aropént yorowaria kwe-pwararea am fárákapan apárok tirá nér námpon. Tá mao fwap kárákáre sámpea ponankor arop fi, ponankor apár mekamp, tá ponankor karráp, tá ponankor pourou yɨpiráp arop makia ponankor aropan poukwap naenámpon. \x + \xo 13:7 \xt Yé 11:7\x*  
\v 8 Apárokamp ponankor koumteouráp arop, am fárákapamp e yiki yak sámp mwanap aropamp eráp buk fek wokwaek Kwaro apár yoro mo námp fek kumwi moimp, am fárákap yao pwae mekamp fɨran lotu napon. Am buk te wokwaek sámp-wouroumpap Sipsip Morokamp bukono. \x + \xo 13:8 \xt Yé 3:5\x*   
\p
\v 9 “Arop te waeman woupwirápara, mao ankár mámá kar fwapi wa kuno.  
\v 10 Táte Kwaro ankwapan fákapá yakanorianánko te, ankár akwapea fákapá yak naenámpon. Táte Kwaro arop ankwap bainat fek sumpwianorianánko te, mao ankár bainat fek sumpwi naenámpon. Táte am take pourouráp ankank korop nánko te, Kwaromp koumteouráp arop ankár kárákáre fek Kwarén mér nap sámp-fákeyakáp kip.” \x + \xo 13:10 \xt Yé 14:12\x*   
\p
\v 11 Tá ono nke nanko, yao pwae mekamp fɨr ankwap, kwar meknámp narek aok. Mao te sipsip morokamp souwe anánkaopwe niamp pourouráp, tá maomp kar te wunépɨramp kar niamp pourouráp.  
\v 12 Am wakmwaekamp yao pwae mekamp fɨr te manénkɨrkamp yao pwae mekamp fɨramp kárákáre sámpea, am kárákáre fek manénkɨrkamp yao pwae mekamp fɨrao nke námp fek tére námpon. Mao te koumteouráp aropan kárákáre fek poukeyakrá fopwaoka wae nánko, apár ntia koumteouráp arop fárákap am mek yakáp nap, am manénkɨrkamp yao pwae mekamp fɨran lotu napon. Man te wokwaek sumpwi pap mwaria porokwapnap ankáráp kwatae wae aopore tenámpon.  
\v 13 Wakmwaekamp yao pwae mekamp fɨr te nkwakwe make kárákáre yénkép námpon. Ankwap pourouráp kárákáre te ará: Koumteouráp aropao nke nap fek mao nánko, yaomwi yámar meknámp apárok éká párákap.  
\v 14 Kwar te numwar manénkɨrkamp yao pwae mekamp fɨr nke námp fek, nkwakwe make kárákáre yénkria amnámp ankank támao némpoukamp koumteouráp aropan yankar sérarano ritea yépékrá yak. Mao koumteouráp aropan arakrá sér, “Yumo ankár yao pwae mekamp fɨramp wunéri yorororá maomp e narek kakap mwanapono.” Am yao pwae mekamp fɨr wokwaek bainat fek porokwapá pap napan maok, mao oukoumwan yiki yak námpon. \x + \xo 13:14 \xt Mt 24:24\x*  
\v 15 Tá Kwaro numwar takanorianánko, mao am wunérian yiki yak naenámp nékér sánk nánko, am wunéri kar sér. Táte arop ankwap fárákap man lotu mo napo te, mao sénánko, tirá wour mwanapono.  
\v 16 Tá wakmwaekamp yao pwae mekamp fɨrao sérrá, “Wuri nke mwanap ankank yae-párák mwaek yae, tá ponankor aropamp yépe kor fek taok paprá kukumwirá párakopria, e kánankeráp arop fárákap, ntia e tokwaeráp yakápnap arop fárákap ntia mani tokwaeráp arop ntia ankank moráp arop fárákap, tá párák yakápnap arop fárákap ntia slev térenap arop fárákap man kor kukumwirá párakop kipo.”  
\v 17 Aenámpara, táte yao pwae mekamp fɨramp e, tá maomp e fi kouroump námp am aropamp pourouk yak mo nánko te, mao arop ankwapan ankank mani fek sámp mo, tá arop fárákapao maonámp ankank mani fek sámp mono. \x + \xo 13:17 \xt Yé 14:9-11\x*  
\v 18 Nomo ankár táman fwapi nɨnɨk mwaro. Arop wae mér námp kwamp te, yao pwae mekamp fɨramp e fi kouroumpea kumwi tenámp fwapia mér kuno. Am kouroump námp te arop ankwapamp enono. Am aropamp eramp fi ponankor tapokwap námp te 666.   
\c 14  
\s1 144,000 arop fárákap tár wourékam sámpnap kar  
\p
\v 1 Ono warko nke nanko, Sipsip Morok Saion faonkwek fokopeyak nánko, 144,000 koumteouráp arop fárákap méntér foukouri yakáp. Aenapo, am fárákapamp yépe kor fek Kwaro Sipsip Morokamp e, tá maomp Naropwaromp e makia kukumwia pwatenámp yakáp. \x + \xo 14:1 \xt Yé 3:12\x*  
\v 2 Tá ono wa nanko, yámar meknámp ounk korop nánko, am te ént souroukoup tokwaenámp niamp, tá oukurérao párákap námp niamp. Am ounk te aropao gita porokwapnap ounk niamp. \x + \xo 14:2 \xt Yé 1:15\x*  
\v 3 Am fárákapao Kwaromp sia king wonae fik, tá yiaworaopwe ankank yiki yakáp nap, tá arop taokeyakáp konap fárákapao nke nap fek tár wourékam ankwap sámp. Am 144,000 koumteouráp arop te wae Kwaro apárokamp koumteouráp arop ou mekamp warko yamokwap námp, am fárákap támao saráp am tár kar fwap mér mwanapono. Tá arop ankwap am tár kar mér mwanap pourou mono. \x + \xo 14:3 \xt Yé 7:4\x*  
\v 4 Am arop fárákap te koumteou fárákapént kwatae nɨnɨk moi napono. Am fárákap yiki kare yakápi napono. Apae-apae némpouk Sipsip Morok akwap naerianánko te, am arop fárákap maonámpaok tukup konapono. Kwaro wae am arop fárákapan apárokamp koumteouráp arop ou mekamp warko yamokwapeanánko, am fárákap te nae-tárápu niamp Kwaro námoku náráponoria Sipsip Moroként warko yamokwapeanánko yakáp napon. \x + \xo 14:4 \xt Je 1:18\x*  
\v 5 Am fárákap te kwekár sér moi nap, tá kwatae ankanki nap yak mono.   
\s1 Ensel yinɨnkaopwerao kar sénap kar  
\p
\v 6 Tá ono nke nanko, ensel ankwap yámar mek furukarea akwap. Mao te yaká yak konámp Kwapwe Kare Kar samp námpao, am Kwapwe Kare Kar apárokamp koumteouráp aropan farákáp. Mao am kar farákáp námp te ponankor pourou yɨpiráp, ponankor arop firan, tá ponankor karrápan, tá ponankor apár mekamp aropan farákáp námpono.  
\v 7 Mao tékén arakrá sér, “Kwaro ponankor aropan youroukouprá kot naenámp ke te wae korop námpono. Aenámpara, yumo te ankár man apápria maomp e narek sampok kipo. Yumo ankár yámar me ntia apár, tá solwara, tá ént oukurnámp ponankor yoroinámp Kwarén lotu kipo.”   
\p
\v 8 Ensel ankwap manénkɨrkamp enselén éntér paprá korop. Am wakmwaek koropnámp enselo sérrá, “Némp tokwae Babilon te wae kwatae akwap námpon. Ye, am te wae kwatae akwap námpon. Am némp Babilon támao ponankor koumteouráp aropan nánko, maomp kárákáre kor kokopor nɨnɨkaok tukup napono. Am tak námp te mao kárákáre kor wain ént nénk nánko, am fárákapao fánap niampon. \x + \xo 14:8 \xt Yé 18:2-3\x*   
\p
\v 9 Tá ensel ankwap am anánkaopweramp wakmwaek korop. Am yinɨnk ensel támao tékén arakrá wumwi, “Táte arop ankwap yao pwae mekamp fɨr ntia maomp wunériran loturia, maomp taok paprá kumwi námp maomp yépe kor fek, tá maomp yaek sámp námp te,  
\v 10 mao te Kwaromp yonkwae pwarámpnámp wain ént ankwap fánaenámpon. Kwar te am wain ént ént karént tapokwapea pap moi námpon. Mao te náráp yonkwae pwarámpnámp kap mek kwarákárria am arop fárákapan nopok nénk nánko, ankár fár mwanapon. Tá am arop fárákap, yiki kor ensel fárákap nke nap fek, tá Sipsip Morokao kor nke námp fek yumwi salfa fek yurunknámp yaomwi mek touwe kwatae sámp mwanapon. \x + \xo 14:10 \xt Yé 13:11-17; 19:20; 20:10,15; 21:8\x*  
\v 11 Tá am yaomwi meknámp aoknámp sourirao am fárákapan touwe sánkria am te narek pok saráp yaká yak naenámpon. Am arop fárákap am yao pwae mekamp fɨr ntia maomp wunériran loturá, tá maomp e fekamp kumwi sámprá, mak i konap arop fárákap te anepér mono. Wae fek, tá kumuruk ankár touwe sámpá yakáp mwanapon.”   
\p
\v 12 Táte take pourouráp ankank korop nánko te, Kwaromp koumteouráp arop fárákap te ankár kárákáre fek fokopeyakáp mwanapon. Am koumteouráp arop fárákap te Kwaromp loaok tukupria Jisasén mér nap kárákáre fek sámpá yakáp mwanapon. \x + \xo 14:12 \xt Yé 13:10\x*   
\p
\v 13 Tá ono wa nanko, yámar meknámp kar ékria arakrá sér, “Amo kar arakrá kumwiae: Koumteouráp arop fárákap oukoumwan, tá wakmwaek, Tokwae Karamp tére térerá tukupria am meknámp sumpwi nap te, am fárákap fwap warákár mwanapon.” Yiki Kor Spiritao kor sérrá, “Ye! Am fárákapao tére tokwae nap fek te fwap anepér sámp mwanapon. Am fárákap te kwaporok tukup mono. Kwapwe kare nɨnɨki nap te am fárákapént yak nánko Kwaronámpok tukup napon.” \x + \xo 14:13 \xt Hi 4:10\x*   
\s1 Kwaromp yonkwae pwarámp apárok ék naenámp kar  
\p
\v 14 Ono warko nke nanko, koumwe wupwi kor yak nánko, am mek arop ankárank tank námpao maok, maomp pourou te Aropamp Táráp niamp. Maomp me korok te gol fekamp kump woukwapá yakria, mao asmaok wiráp kare yaek fákeyak. \x + \xo 14:14 \xt Yé 1:13\x*  
\v 15 Tá ankwap ensel Yiki Kor Nap meknámp ek korop. Mao am koumwe mek tanknámp aropan tékén arakrá wumwi: “Amo waráp asmaok fek fɨr fékérae! Apárokamp fɨr ponankor wae noumouri námpono. Aenámpara, oukoumwan má ke fek te fɨr tére mwanap kenono.”  
\v 16 Aeránko am koumwe mek tanknámp aropao náráp asmaok fákeyakrá apárokamp fɨr wae yápae námp am kar fékér.   
\p
\v 17 Tá ankwap ensel yámar mek yak námp Yiki Kor Nap meknámp ek korop. Mao kuri asmaok wiráp kare yaek samp.  
\v 18 Tá yaomwi poukwapnámp kárákáre sampnámp ensel ankwap alta pwarará korop. Mao asmaok wiráp kare sampnámp enselén tékén wumwiria sérrá, “Amo am waráp asmaok wiráp kare fek ponankor apár mekamp wain ki fékéria ankwap fek koupoukourae. Maomp ki te wae ponankor noumouri námpono.” \x + \xo 14:18 \xt Mt 13:36-40\x*  
\v 19 Aeránko maok, am enselo náráp asmaok sámp-fákeyakrá wain ki fékéria koupoukour. Tá am wain ki yumwi fekamp tang tokwae mek pumpurékamprá fákap mwaria am mek tirá épér. Am te Kwaromp yonkwae pwarámpono. \x + \xo 14:19 \xt Yé 19:15\x*  
\v 20 Tá ensel fárákapao am tang taun tokwae younkwe mwaek yak námp mek wain ke pumpurékamprá ént fápámp. Aenapo, am yɨri tang younkwe mwaek kwarákárria fopweanápi akwapea 300 kilomita fek, tá narek pokea hos top kor fek yaknámp ain fek yak.   
\c 15  
\s1 Fákánek enselo fákánek ankank kwatae fákeyakápnap kar  
\p
\v 1 Tá wunéri tokwae ankwap yámar mek korop nánko, ono nkea am táman nɨnɨk tokwae. Ono am nke namp te ará: Fákánek ensel fákáre arop kwatae pap mwanap fákánek ankank kwatae ti-fákeyakáp. Táte nánkár am ankank kwatae pwar nánko te, wakmwaek ankwap korop mono. Am fákánek ankank kwatae fek waeman Kwaromp yonkwae pwarámp wae pwar námpon. \x + \xo 15:1 \xt Yé 15:6-7\x*   
\p
\v 2 Tá ankwap ankank solwara tokwae niamp nke. Am te yaomwi yurunkao glas mek yak nánko, nke nap niamp. Tá ono nke nanko, arop fárákap am yao pwae mekamp fɨr ntia maomp wunériran yorowaria kwe-pwarará, tá am yao pwae mekamp fɨr, maomp e fi kouroumprá kumwi nap apárok sámp-anámpapono. Am fárákap glas niamp solwara fik foukouri yakáp napo, Kwaro warákárria am fárákapan gita nénká pwate nánko, tá am fárákapao tia yakáp.  
\v 3 Aeria am fárákapao Kwaromp tére arop Moses ntia Sipsip Morokamp tár sámp. Am tár te ará:  
\q1 “Tokwae Kar, amo ponankor kárákáre tokwaeráp Kwarono.  
\q1 Ponankor tére amo tére nap te tokwae kar nánko,  
\q1 yino nkea nɨnɨk tokwae námpon.  
\q1 Amo ponankor arop firamp King,  
\q1 tá waráp nɨnɨk am te ponankor yae-párákria kare karono. \x + \xo 15:3 \xt Lo 32:3-4; Yé 16:7\x*   
\q1
\v 4 Tokwae Kar e!  
\q1 Amo ankárankampao saráp amo yiki kare yak napon.  
\q1 Aenapara, arop ponankor amwan apápria,  
\q1 waráp e narek sampok mwanapon.  
\q1 Ponankor arop fi koropea amwan lotu mwanapon.  
\q1 Am te apae riteanápe,  
\q1 waráp yae-párák kare nɨnɨk te wae érik korop námpon.”   
\p
\v 5 Am pwar nánko, ono warko nke nanko, yámar mek yaknámp Yiki Kor Nap yak. Am yaknámp Nap Aokore Yiki Kor Kare ménki kɨkɨr akwap. \x + \xo 15:5 \xt Hi 9:3\x*  
\v 6 Tá am fákánek ensel fákánek ankank kwatae arop kwatae pap mwanámpria nap sámp-fákeyakáp nap, am Yiki Kor Nap pwararea ek mank. Am fárákap te waempyam kwapwe kare yinka waeria waentar kwapwe námp képéria, tá mao parák gol par-sorowaria yakáp.  
\v 7 Tá yiaworaopwe ankank yiki yakápnap ou mekamp ankwap ankárank, mao fákánek dis gol fákánek enselén nénk. Tá ankár yiki yaká yaknámp Kwaromp yonkwae pwarámp, am te am fákánek dis mek top-pwarámpá yak námpon.  
\v 8 Tá Kwaromp kárákáre ntia maomp waeramp souri Yiki Kor Nap mek top-pwarámpá yak. Tá arop ankwap am Yiki Kor Nap mek yoump naenámp pourou mono, nánkár am fákánek enselo fákánek ankank kwatae térea pwaranápono.   
\c 16  
\s1 Fákánek dis mek Kwaromp yonkwae pwarámp yaknámp kar  
\p
\v 1 Tá Yiki Kor Nap meknámp kar ankwap korop nánko, ono wa. Mao arakrá tékén am fákánek ensel táman wumwiria sérrá, “Yumo ankár tukupea am fákánek dis Kwaromp yonkwae pwarámp am mek yak námp tirá apárok kokorarenke!” \x + \xo 16:1 \xt Sef 3:8; Yé 16:17\x*   
\p
\v 2 Aeránko, ensel ankárankao akwapea náráp dis sámprá apárok kwarákár. Aenánko, nkwakwe make kárákáre kor ankáráp kwatae kare yao pwae mekamp fɨr ntia maomp wunériran lotu i konap taok papnámp kumwi yaknámp aropamp pourouk koropánk. \x + \xo 16:2 \xt Kis 9:10; Yé 13:11-17\x*   
\p
\v 3 Tá ensel anánkao náráp dis solwara mek kwarákár. Tá solwara sumpwi aropamp pouroukamp yɨri niampi akwap nánko, solwara mek yakápnap ankank ponankor surumpwi pwar. \x + \xo 16:3 \xt Kis 7:17-21\x*   
\p
\v 4 Tá yinɨnk enselo náráp dis ént tokwae mek, tá ént oukurnámp mek kwarákár nánko, am ponankor yɨri niampi akwap.  
\v 5 Tá ono wa nanko, am ént taokeyaknámp enselo sérrá,  
\q1 “Amo oukoumwan yak nap,  
\q1 tá wokwaek kar amo yakapono.  
\q1 Amo yiki kareno.  
\q1 Waráp kot te waeman pwi kare yak námpon.   
\q1
\v 6 Am arop fárákap te  
\q1 waráp koumteouráp arop fárákapan,  
\q1 tá profet fákáreran tirá wour napo,  
\q1 am fárákapamp yɨri kwarákari námpono.  
\q1 Aenapan, amo am kwatae arop fárákapan  
\q1 am yɨri nénk napo,  
\q1 mao fár mwanapono.  
\q1 Am fárákap te waeman nopok kwatae ankank sámp napon.” \x + \xo 16:6 \xt Yé 17:6; 18:24\x*   
\m
\v 7 Tá ono wa nánko, alta fek yaknámp ensel arakrá wumwi:  
\q1 “Kare! Tokwae Kar,  
\q1 amo te Ponankor Kárákáre Tokwaeráp Kwarono.  
\q1 Amo koumteouráp arop fárákapamp nɨnɨkan  
\q1 youroukouprá kot nap,  
\q1 tá waráp kot te kare kar,  
\q1 tá ponankor yae-párák kareno.” \x + \xo 16:7 \xt Yé 19:2\x*   
\p
\v 8 Tá yiawor enselo náráp dis yámaran kwarákár nánko, Kwaro am arop fárákapan yámaramp yaomwi touwe fek numwar nánakáranorianánko, tak námpon.  
\v 9 Am yámaramp yaomwi tokwae te kéntia waeria am arop fárákapan nánakár námpono. Aenámpao maok, am fárákapao am Kwar kárákáre tokwaerápao am ankank kwatae tére námp man wouroump-séria, kwatae nɨnɨk pwarará Kwaromp e narek sampok mo napon. \x + \xo 16:9 \xt Yé 9:20-21\x*   
\p
\v 10 Tá éntik enselo náráp dis yao pwae mekamp fɨramp sia king fek kwarákár. Aenánko, maomp yae ankore mek yakápnap arop firan kɨrɨkɨp tokwae korop. Aenánko, am fárákap touwe kwatae sámpria am táman námokuráp sérékam fek yourounkwe. \x + \xo 16:10 \xt Kis 10:22\x*  
\v 11 Am fárákapao náráp pouroukamp touwe, tá ankárápan nɨnɨkria yámar mekamp Kwarén wouroump sérar. Aenapao maok, náráp kwatae nɨnɨk nap younkwe sɨrarrá Kwaronámpok korop mono.   
\p
\v 12 Tá tokwam enselo náráp dis ént tokwae Yufretis mek kwarákár. Aenánko, ént ponankor torokwari pok nánko, yámar aoknámp mekamp king ntia ami fákáre korop mwanap mwae kup nánapi yak.  
\v 13 Tá ono nke nanko, kwatae spirit yinɨnkaopwe péni niamp ankwap wunépɨramp táp meknámp korop, tá ankwap yao pwae mekamp fɨramp táp meknámp korop, tá ankwap kwekár profetomp táp meknámp korop.  
\v 14 Am kwatae kare spirit te nkwakwe make kárákáre yorororia, mao te apárokamp ponankor aropamp kingonámpok tukup. Mao te tukupea am fárákap ntia maomp ami fákáreran ankára mek koupoukarea pwate nánko, am ponankor kárákáreráp Kwaromp yae tokwae fek yorowar mwanaprianámpon. \x + \xo 16:14 \xt 1 Ti 4:1; Yé 19:19\x*   
\p
\v 15 “Wawenke! Ono arop mér monámp ke fek oukun naenámp aropao koupour korop konámp araknámp yumonapok korop nanae! Aenanko, táte arop amp moria, maomp waempyam fu fwapi poporakor karia yárak námp te, arop fárákapao maomp pouroukamp ankank nke moi napara, am arop te fwap warákár naenámpon.” \x + \xo 16:15 \xt Lu 12:37-40; 1 Te 5:2; Yé 3:3\x*   
\p
\v 16 Tá am kwatae spirit fákáre king ntia ami fákáre éréképá koropea Hibru kar fek ‘Armagedon’rá sér i konap fek koupoukarrá pwar.   
\p
\v 17 Tá fákánek enselao náráp dis sámprá ouwipár yak námp mek kwarákár. Aenánko, Yiki Kor Nap mek Kwaromp sia king feknámp kar ankwap tékén arakrá sér, “Oukoumwan te wae pwarane.” \x + \xo 16:17 \xt Yé 16:1\x*  
\v 18 Tá mékér wae pouri akwap nánko, tá pourounk tokwae korop nánko, oukurér tokwae párákap, tá némp yérur tokwae korop. Am némp yérur te yoporop tokwae, tá kápae kare por apárok yakápnap arop wokwaek take pourouráp koropámp nke moi napan korop námpono. \x + \xo 16:18 \xt Yé 8:5\x*  
\v 19 Aenánko, am taun tokwae yinɨnk mwaek torokopi akwap nánko, kápae kare arop firamp taun tokwae apárok torokopi pɨkria kwatae akwap. Tá Kwaro taun tokwae Babilonomp nɨnɨkan nɨnɨkria nopok man kap wain fáraeria fopwaoka wae námpono. Am wain te Kwaromp yonkwae pwarámp tokwae karono. \x + \xo 16:19 \xt Yé 14:8-10\x*  
\v 20 Tá solwara mekamp apár amor ke ént mek wae fopweri pɨkrɨnk. Tá faonkwe ankwap ankárank warko yak mono.  
\v 21 Tá warákam ais tokwae kar ékrɨnk. Ponankor am ais faokore ankákárankamp kápae te 50 kilogram niamp arakeno. Am yámar meknámp arop pourouk éká pépér nánko, arop fárákap am warákam ais fek tapek touwe kwatae sámp napon. Tak nánko, am arop fárákap námwan ais warákamao fupuknámp fek táman Kwarén wouroump-sérar napon. \x + \xo 16:21 \xt Kis 9:24; Yé 16:9,11\x*   
\c 17  
\s1 Kwaro kokopor yupuan kot naenámp kar  
\p
\v 1 Ensel fákánek, fákánek dis fákeyakápnap ou mekamp ankwap ankárank koropea onan sérrá, “Amo koropae! Mámá kokopor tokwae konámp yupu, mao te narek kápae kare ént tokwae yumuntuk tank námp, nopok touwe kwatae sámp naerianámp, ono amwan yénkép nae rae.  
\v 2 Apárokamp king fákáre méntér kokoporrá paokopi napon. Tá apárokamp arop ponankor mao kuri méntér kokoporrá paokopria, mánmán ént fépéria ni konapnámp épépérép napon.” \x + \xo 17:2 \xt Yé 18:3\x*   
\p
\v 3 Tá Yiki Kor Spirit onomp pourou mek koropá kárákáreria onan kakapea kwar saráp mek sakwap. Aenánko, ampok ono nke nanko, yupu ankárankamp yao pwae mekamp noumouri kor fɨramp yumuntuk tank. Am yao pwae mekamp fɨramp pourouk te kápae kare e kárámpá top-pwarámpá yakáp. Am e ponankor te Kwarén nkwakwe make wouroump-sénap eno. Tá am yao pwae mekamp fɨr te fákánek me korráp, tá fére-sámpramp souwe fákánek me korok aokránki rámp. \x + \xo 17:3 \xt Yé 18:24\x*  
\v 4 Am yupu te anánkaopwe pourouráp waempyam noumouri yirɨmpea, tá nkwakwe make gol fekamp mopor yirɨr, tá kwapwe kare yumwi ntia mani tokwae fekamp anani kor \f + \fr 17:4 \ft  ‘Mani tokwae fekamp anani kor’rá sénámp fi te Matyu 13:45 fekamp kar fi nkeampo.\f* yirɨmp. Tá mao gol fekamp kap yaek samp-tank. Tá nkwakwe make nɨnɨk Kwaro nke námp fek mákáre kare námp, tá nkwakwe make oumnámp ankank am yupuamp kokopor nɨnɨk fekamp, am ponankor am kap mek top-pwarámpeyak.  
\v 5 Tá maomp e mao námokuráp yépe kor fek kumwi tenapo yak námp te am e fi te wounáp karono. Maomp e kare te ará: “Taun tokwae Babilon. Mao te ponankor kokopor koumteou, tá Kwaro nke námp fek mákáre kwatae konap apárokamp nɨnɨkamp éntupwar karenono.”  
\v 6 Am yupu te Kwaromp koumteouráp arop fárákap, tá arop fárákap Jisasén méria maomp e farákápnap arop fárákapan tirá wouri námpon. Tá ono am yupuan nke nanko, am fárákapamp yɨri fária mánmán nánko nke nampono. Ono am nkea korokop tokwaeria ono nɨnɨk tokwae.   
\p
\v 7 Tá enselo onan sérrá, “Amo apaeritea nɨnɨk tokwae rape? Ono amwan am yupuamp kar fi mek yak námp yénkép nae. Tá am yao pwae mekamp fɨr fákánek me korráp, tá souwe fére-sámprampráp mao am yupu sámpea akwap námp yénkép nae.  
\v 8 Am yao pwae mekamp fɨran wae nkeapan maok, oukoumwan te yak mono. Aenámpan maok, nánkár wakmwaek am fi tɨkɨp monámp me éri tokwae pwarará narek aokea ponankor moyak naenámpon. Apárokamp arop ankwap fárákap Kwaro am fárákapan e wokwaek apár yoro mo námp fek yiki yakáp mwanap aropamp buk fek kumwi mo námp, am arop fárákap am yao pwae mekamp fɨran nkea nɨnɨk tokwae mwanapon. Am te apae riteanápe, mao wokwaek yakámpao maok, oukoumwan yak moitea, nánkár wakmwaek korop naenámpon. \x + \xo 17:8 \xt Yé 13:8\x*   
\p
\v 9 Yonkwae kourráp arop te fwap mámá ankank mér kare naenámpon. Mámá fákánek me kor te fákánek faonkwean wounáp niamp nánko, am yupu narek fákánek faonkwe wi fek tank námpon. Tá am fákánek me kor te fákánek kingén wounáp námpon.  
\v 10 Éntik te wae moyakáp napo, ankárankamp mwar oukoumwan king yak nánko, ankwap ankárankamp te oukoumwan king yak mono, nánkár wakmwaek kánanke kwarok ke fek saráp king yakea pwar naenámpon.  
\v 11 Tá am yao pwae mekamp fɨr wokwaek yakámp, oukoumwan yak mo námp, am te yukupao yaknámp kingono. Aenámpao maok, mao te fákánek kingént ankárankamp fi ara, ponankor kwatae akwap naenámpon.   
\p
\v 12 Tá amo fére-sámpramp souwe nke nap am te fére-sámpramp kingén wounáp námpon. Am fárákap te oukoumwan king yakáp mo napao maok, man kárákáre sánk napo, yao pwae mekamp fɨrént tapokwapea ankárankamp ke fek saráp king yakáp mwanapon.  
\v 13 Am king fárákap te námoku ankárankamp nɨnɨkráp sarápon. Am fárákap te e tokwae ntia kárákáre tokwae te am yao pwae mekamp fɨran ponankor sánk mwanapon.  
\v 14 Am fárákap te Sipsip Moroként yorowar napo, Sipsip Morokao am fárákapan kwe-pwar naenámpon. Am te apae riteanápe, mao te ponankor tokwae kar yakápnap arop fárákapamp Tokwae Kar, tá ponankor king fákáreramp Kingara námpon. Tá arop ponankor méntér yakáp nap te mao wumwiria nárápono ritenánko, am fárákap maomp karwaok kar tukup konap, am fárákapao kor Sipsip Moroként yorowar kwe-pwar mwanapon.” \x + \xo 17:14 \xt Yé 19:11-16,19-20\x*   
\p
\v 15 Tá am enselo onan sérrá, “Amo wae nke napono, mámá kápae kare ént tokwae kokopor yupu am yumuntuk tank námp te, am te ponankor apár mekamp arop fi, tá tokwae kar arop fi koupoukarea yakáp nap, ponankor pourou yɨpiráp, tá ponankor karráp arakia yakáp nap támaono.  
\v 16 Am fére-sámpramp souwe amo nkenap, am te ponankor am yao pwae mekamp fɨrént tapokwapea kokopor yupuan ampwae sámp napon. Am fárákapao man sámpá yampourouria maomp waempyam ankank ponankor pouroukoup napo, pourou mwar yak naenámpon. Tá am fárákapao maomp pouroukamp émi fária man ponankor yaomwi mek yankap mwanapon. \x + \xo 17:16 \xt Yé 18:8\x*  
\v 17 Ye! Kwaro am fárákapamp nɨnɨk mek tak mwanap nɨnɨk nénk nánko mwanapon. Wokwaek tak mwanaprá séri tari námpan napon. Am fárákap te ponankor ankár pourouráp nɨnɨk fek saráp am kárákáre kingo námpan sámpea am ponankor yao pwae mekamp fɨran nénk mwanapon. Am fárákap te ankár takrá tukupea napo, Kwaro tak nanamprá sérinámp ankank pwi naenámpon.  
\v 18 Tá am yupu amo nke nap te, am taun tokwae apárokamp ponankor kingén poukwap námpan wounáp námpon.”   
\c 18  
\s1 Babilon kwatae akwapnámp kar  
\p
\v 1 Wakmwaek am pwar nánko, ono nke nanko, ensel ankwap yámar mek pwarará apárok ék. Mao te kárákáre tokwaerápao, maomp mopor te apárok wae tákapa wae.  
\v 2 Mao tékén kar arakrá sér,  
\q1 “Taun tokwae Babilon wae kwatae akwapáne.  
\q1 Mao te wae kwatae akwap teane.  
\q1 Oukoumwan te am taun te  
\q1 kwatae-spirit fákáreramp taun yak námpon.  
\q1 Kwatae-spirit fákáre,  
\q1 tá oumnámp ant fákáre,  
\q1 tá kwatae kare ant fákáre,  
\q1 támao kuri am mek yakáp napon.   
\q1
\v 3 Am te apae riteanápe,  
\q1 ponankor fi méntér kokopori napono.  
\q1 Am te ará:  
\q1 Am ponankor arop fi méntér kokopor nɨnɨk nap te,  
\q1 am fárákap kárákáre kor wain ént fánap niampon.  
\q1 Tá apárokamp king fákáre  
\q1 mao kor mént kokopori napono.  
\q1 Tá apárokamp bisnis arop fárákap  
\q1 mani sámp mwanap térerá  
\q1 am yupuamp nkwakwe make kɨkiank nɨnɨk tokwae fek  
\q1 mani tokwae ti napono.”   
\p
\v 4 Tá ono wa nanko, yámar meknámp kar ankwap arakrá sér,  
\q1 “Onomp koumteouráp arop fárákap,  
\q1 yumo ankár am taun pwararea ek koropenke!  
\q1 Takria yumo maomp kwatae nɨnɨként  
\q1 tukupá tapokwap mwanape.  
\q1 Tá yumo méntér tapokwapria yumo énénki  
\q1 kwatae nɨnɨk fek nopok sámp mwanape. \x + \xo 18:4 \xt 2 Ko 6:17\x*   
\q1
\v 5 Maomp kwatae nɨnɨk te  
\q1 yu tokwae koupoukarrá pokea yámar mek námpono.  
\q1 Kwar te am taunamp kwatae nɨnɨk ponankor te  
\q1 waeman nɨki yak námpon.   
\q1
\v 6 Yumo ankár am kokopor yupuamp  
\q1 nkwakwe make kwatae ankank fek  
\q1 ankár nopok kor, take pourouráp fek pwi pap mwanapon.  
\q1 Mao yumwan mokope pourouráp kwatae nɨnɨki námp te,  
\q1 nopok kuri am yumuntuk ankwap koukoumoumpia sánkenke.  
\q1 Mao te wae kárákáre kor mánmán ént  
\q1 kap mek ouroukoupea yumwan sánk námpon.  
\q1 Yumo ankár maomp kap mek  
\q1 kárákáre kor mánmán ént ankwap  
\q1 koukoumoumpia sánk napo, fárano. \x + \xo 18:6 \xt 2 Te 1:6\x*   
\q1
\v 7 Mao námokuráp e sakapria  
\q1 kápae kare nkwakwe make ankank  
\q1 námokuráp pourouk warákár sánk naenámpan saráp  
\q1 tére konámpon.  
\q1 Aenámpara, yumo ankár kápae kare touwe sámpea  
\q1 éma wae naenámp nopokinámp niamp take sánk kipo.  
\q1 Mao te námokuráp nɨnɨk mek sérrá,  
\q1 ‘Ono te Kwin yakria  
\q1 sia kwin fek tank namp’rá sér i konámpon.  
\q1 ‘Námo te kae yupu niampao kwaporok yak nampanápe.  
\q1 Námwan te touwe kwatae korop nánko,  
\q1 námo ém mo kareno’rá sér i konámpon.   
\q1
\v 8 Aenámpan maok,  
\q1 nkwakwe make kwatae kare ankank  
\q1 man ankárankamp yae fek saráp korop naenámpon.  
\q1 Nkwakwe make touwe tokwae korop nánko,  
\q1 kápae kare arop éménka wae,  
\q1 tá yae-porokwe tokwae korop naenámpon.  
\q1 Tá Babilon te ponankor yaomwirao fánaenámpon.  
\q1 Ye! Am te apaeritea námpanápe,  
\q1 Kárákáre Tokwaeráp Kwar Tokwaerao  
\q1 maomp kwatae nɨnɨk waeman youroukoupi námpan,  
\q1 ‘Nopok touwe kwatae sámp naenámp’rá sénámpon.” \x + \xo 18:8 \xt Yé 11:17-18\x*   
\p
\v 9 King fákáre mao am taun tokwaerént méntér kokopori nap, tá méntér nkwakwe make kápae kare ankank sámp napan saráp tére napon. Aenapara, am king fárákap man yaomwirao fánánko souri korop námp nkea, am fárákap náráp éntér kor fek yae poporokwaprá éménk mwanapon.  
\v 10 Mao am touwe kwatae sámp nánko, am fárákap námoku kor am take touwe sámp mwanapara, apáp tɨrɨnka waeria panek foukouri yakáprá arakrá sér, “Koupouteane, koupouteane, Babilon koupouteane. Am taun tokwae, amo kárákáre kor taun nono. Ankárankamp ke fek saráp nopok touwe kwatae amwan koropáne.” \x + \xo 18:10 \xt Yé 19:2-3\x*   
\p
\v 11 Tá apárokamp bisnis arop fárákap am taun támantá éménkrá yonkwae touwe napon. Am te apae riteanápe, arop maomp ankank tirá, mani nénk mwanap arop warko yak mono.  
\v 12 Am ankank te gol, silva, kwapwe kare yumwi, mani tokwae fekamp anani kor, tá wupwi kor waempyam kwapwe, tá nkwakwe make noumouri kor waempyam, tá waempyam waentar fekamp aráno. Tá kápae kare nkwakwe make nánákáre kwapwe konámp yao, tá ankank ponankor elefan souwe fek yoroinap, tá ankank ponankor mani tokwae fekamp yao fek yoroi nap, tá bras, tá ain, tá kukumwi kwapweráp yumwi fek yoroi nap.  
\v 13 Tá ankwap te ará ankank: Sinamon, tá fári konap far, tá yankap konap paura nánákáre, tá nkwakwe make wouri nánákáre, tá sanda kwapwe, tá wain, tá wel, tá pan kwapwe, tá wit, tá bulmakau, tá sipsip, tá hos ntia karis, tá slev yak naenámp arop, maomp nɨnɨk ntia pourou mani fek sámp konap. Mámá ankank warko mani fek te mono.  
\v 14 Bisnis tére konap arop fárákap arakrá man sér mwarea napon: “Am kwapwe kare ankank amo sámp nae kar ri konap te, waeman ponankor amwan pwar-akwap tenámpon. Waráp mani tokwae fekamp kwapwe kare ankank ntia waráp kwapwe kare mopor ankank te, wae ponankor amwan pwar-akwap námpon. Amo am ankank warko sámp mono.”   
\p
\v 15 Tá bisnis arop fárákap am ankank takrá téreria am taun mek mani kápae kare tákap konap arop fárákap te am taun tokwaerao touwe tokwae sámp nánko, nkea námwan am touwe kwatae korop naenámpan apáp tɨrɨnk mwanapon. Tá am fárákap panek foukouri yakáprá éménkrá yonkwae touwe tokwae mwanapon.  
\v 16 Am fárákapao sérrá, “Koupouteane, koupouteane, am taun tokwae koupouteane! Wokwaek mao te wupwi kor waempyam yirɨmp, tá nkwakwe make noumouri kor waempyam, tá maomp pouroukamp mopor kwapwe, gol, tá yumwi kwapwe ntia mani tokwae fekamp anani kor yirɨria yakámpon!  
\v 17 Aempan ankárankamp ke fek saráp takánko, maomp ponankor mani, tá am mopor ankank ponankor kwatae akwap tenámpon!”  
\p Tá sip mekamp kepten ponankor, tá ponankor arop mani fek sip mek kounkouria ankwap némpouk tukup konap, tá sip mek tére konap arop ponankor, tá arop ponankor solwara mek mani tákap mwanap tére konap, am arop fárákap panek foukouri yakáp mwanapon.  
\v 18 Tá am fárákapao nke napo, am taun wouroukour-námp yaomwi souri nkea arakrá wumwi, “Apae taun mámá taun tokwae niamp yak námpon?”  
\v 19 Aeria am fárákap woup kwar yokwaprá námokuráp me korok épérrá yonkwae touweria éménk. Tá am fárákapao wumwirá, “Koupouteane! Mámá taun tokwae koupouteane! Kápae kare sip solwara mek paokop nap, mámá taun tokwae mekamp mani tokwaeráp yakáp i konapono. Koupoute kare, ankárankamp ke fek saráp am ponankor kwatae akwapáne!”   
\p
\v 20 Ankwapao kar arakrá sér: “Yumo yámar me ntia Kwaromp koumteouráp arop fárákap, tá yumo aposel, tá profet, yumo ponankor fwap oukoumwan mámá ankank am taun mek korop námp warákáránk mwanapono. Kwaro man youroukoupia nopok touwe kwatae sánk námpono. Tá amnámp nɨnɨk te am taun támao yumwan kwatae sokoroi nap fek námpon.” \x + \xo 18:20 \xt Yé 19:1-2\x*   
\p
\v 21 Am kar pwar nánko, kárákáre kor ensel ankwap yumwi tokwae ankárank wit yánk nounounkrá aokop konámp tokwae niamp sámpea, mao am yumwi tokwae kakapea solwara mek sɨr. Aeria mao sérrá, “Ono mámá yumwi sɨnamp máte nánkárap taun tokwae Babilon mámaknámp kárákáre kare fek sɨnapo, arop fárákap warko nke mo mwanapono.  
\v 22 Aeria gita aráp, tá nkwakwe make musik, tá poum ke mek fokop nap, tá wur foukour nap, take pourouráp arápánk te, arop fárákapao warko amo yak nap meknámp tak nánko, wa mono. Tá arop ponankor nkwakwe make tére méria yakápnap aropao amo yak nap mek warko take pourouráp arop nke mono. Wit sokwapnámp yumwi ounk te warko yak nánko, arop fárákap wa mono.  
\v 23 Aropao amo yak nap mekamp lam wae te nke mono. Tá amo yak nap mek tameknámp poumarop yupu sámp naenámp kar, tá yupu poumou nap mek tank naenámp kar wa mono. Wokwaek waráp bisnis térenap arop fárákap apárokamp arop nununkwi yakápi napono. Ta kápae kare arop fárákapan amo foupourrá kwekár sérari napono.”   
\p
\v 24 Ta Kwaro am taun nke nánko te, profet fákáre, tá maomp koumteouráp arop tirá wourinap kwatae nɨnɨk te am taun mek yak námpon. Apárokamp arop ponankor yopor aropao tirá wouri nap am támao kor am Babilonomp pourouk sarápi yak námpon.   
\c 19  
\s1 Yámar mek arop fárákap warákár tokwaenap kar  
\p
\v 1 Am takianánko, wakmwaek ono wa nanko, yámar mek yakápnap koumteouráp arop ou tokwaeramp wumwi kar tokwae korop. Am fárákapao sérrá, “Nomo Kwaromp e narek sampok mwaro! Nomp Kwar te mao ankárankamp támao saráp námwan warko érékép námpon. Mao e tokwae, tá kárákáre tokwaerápono.  
\v 2 Kot mek te Kwaro arop fárákapan kwapwe kare nɨnɨk fek yae-párák kare youroukoup i konámpon. Am kokopor yupu am te apárokamp kápae kare aropan náráp kokopor nɨnɨk fek kwataerá kák námpono. Aenámpantá, Kwaro nopok man touwe kwatae sánk námpono. Am yupu támao Kwaromp tére arop fárákap tirá wouri tae rinámpantá Kwaro nopok mao kwatae nɨnɨki námp fek érou námpono.” \x + \xo 19:2 \xt Yé 6:10\x*   
\p
\v 3 Tá am fárákapao warko arakrá wumwi, “Nomo Kwaromp e narek sampok mwaro. Am némp tokwae wouroukournámp yaomwi souri yámar mek pok saráp yak námpon.” \x + \xo 19:3 \xt Yé 14:11\x*  
\v 4 Tá 24 taokeyakáp konap arop ntia yiaworaopwe ankank yiki yakáp námp am fárákap Kwaromp wonae fik pourou méntér éntér mwaeknámp tukuprá Kwaro sia king fek tank nánko, man lotu. Aeria am fárákapao sérrá, “Kare karono. Nomo Kwaromp e narek sampok mwaro.” \x + \xo 19:4 \xt Yé 4:9-11\x*  
\v 5 Tá Kwaromp sia king feknámp wumwinámp kar koropria arakrá sér, “Yumo Kwaromp tére arop, tá yumo párák kar yakápnap arop, ntia yumo e tokwaeráp arop fárákap yumo Kwarén apáp i konap, yumo ponankor Kwaromp e narek sampokenke!”   
\s1 Sipsip Morokao yupu sámpria fɨr kékérounámp kar  
\p
\v 6 Tá ono wa nanko te, koumteouráp arop kápae kare fi koupoukarrá yakáprá kar ounka wae nap niamp korop. Tá ént ounk kápae karerao souroukoup tokwae námp niamp, ta oukurér tokwaerao pourounka wae námp niamp. Am wumwi kar arakrá sér,  
\q1 “Nomo Kwaromp e narek sampok mwaro!  
\q1 Tokwae Kar te  
\q1 mao nomp Kwar Ponankor Kárákáre Tokwaerápono!  
\q1 Oukoumwan te mao King Tokwae yak námpon! \x + \xo 19:6 \xt Yé 11:15-18; 14:2-3\x*   
\q1
\v 7 Oukoumwan te nomo fwap yonkwae kárámpria  
\q1 warákára waerá maomp e narek sampok mwanámpono!  
\q1 Sipsip Morokao yupu sámp naerianámp ke te  
\q1 wae korop námpon!  
\q1 Tá maomp yupuao kor wae nánapi yak námpon. \x + \xo 19:7 \xt Yé 21:2,9\x*   
\q1
\v 8 Tá Kwaro man waempyam wupwi korao  
\q1 yiki kareria waentar kwapwe námp man sánk nánko,  
\q1 maomp pourouk yirɨmp.”  
\m Am kwapwe kare wupwi kor waempyam te Kwaromp koumteouráp arop fárákapaoinap yae-párák kare nɨnɨkan sénámpon. \x + \xo 19:8 \xt Ais 61:10\x*   
\p
\v 9 Tá onan enselo sérrá, “Amo mámá kar kumwiae: Am arop fárákap Kwaro Sipsip Morokao yupu sámpria fɨr kékérou námp fek koropenkria wumwinámp arop fárákap te fwap warákár mwanapono.” Tá mao onan sérrá, “Mámá kar te Kwaromp kare kar karono.” \x + \xo 19:9 \xt Lu 14:15\x*  
\v 10 Aenánko, ono enselomp puk wonae fik pɨká párákapria man lotu naeria nanko maok, mao onan sérrá, “Amo taki kwapono! Ono te amo ntia waráp ankwapyaenáp Jisaso farákápnámp kar kárákáre fek sámp fákeyak nap, yumont ankárankamp tére aropono. Amo ankár Kwar ankárankan saráp lotuampo. Am kare kar kar Jisas námoku farákáp námp táman, Yiki Kor Spiritao sámpea profet fákáreran nɨnɨk nénk nánko, Jisasomp e érik farákáp konapono.” \x + \xo 19:10 \xt Yé 22:8-9\x*   
\s1 Arop wupwi kor hos fek narek tanknámp kar  
\p
\v 11 Tá ono nke nanko, yámar me kɨkɨr akwap nánko, wupwi kor hos ankárankamp yak. Arop am fek tank námp maomp e te ará: ‘Arop námoku térenámp ankár pwar mo i konámp’, tá ‘Kwapwe kare nɨnɨk fek saráp i konámp Arop’. Táte mao koumteouráp aropan kotrá youroukoup námp, tá mao yorowar naerianámp, mao te ankár yae-párák kare nɨnɨk fek saráp i konámpon.  
\v 12 Maomp yi te yaomwirao yurunk námp niamp, tá mao te kingamp kump kápae kare maomp yépe kor fek yakáp námpon. Maomp pourouk e kumwi tenapo yak námp, am te mao námoku saráp mér námpono. Arop ankwap te mér mono. \x + \xo 19:12 \xt Yé 1:14\x*  
\v 13 Maomp waempyam éri te yɨri forokwap rámpan yirɨmp námpono. Tá maomp e te ‘Kwaromp Kar’. \x + \xo 19:13 \xt Jo 1:1,14\x*  
\v 14 Yámar mekamp ami fákáre te náráp wupwi kor hos fek tankápria, am fárákap maomp wakmwaek tukup. Am fárákapamp pourouk yirɨrinap waempyam te wupwi korria yink kwapwe námpono.  
\v 15 Maomp táp meknámp bainat wiráp kare yak námp, am bainat ek oukur korop. Aenánko, mao ponankor arop firan am bainat fek tapek yorowaria kwe-pwar naenámpono. Tá mao ain yaopwae sámpea koumteouráp aropan kárákáre fek poukeyak. Mao yumwi fekamp wain ki fákap konap tang mek pumpurékamprá wain ént fákap naenámpono. Am te Ponankor Kárákáre Tokwaeráp Kwaromp yonkwae pwarámp tokwaeran wounáprá sénámpono. \x + \xo 19:15 \xt Yé 1:16\x*  
\v 16 Mao te maomp e maomp waempyam fu fek, tá maomp punampore kor mwaekamp waempyam fek e kumwi tenap yak námpono. Am e te ará: “Ponankor kingamp King, tá ponankor tokwae kar yakápnap arop fárákapamp Tokwae Karono.” \x + \xo 19:16 \xt Yé 17:14\x*   
\p
\v 17 Tá ono nke nanko, ensel ankwap yámar yokor námp mek fokopeyak. Mao ant fákáre amorik furukarea paokop napan tékén wumwia sérrá, “Yumo koropea Kwaromp fɨr kékérou tokwae fek koupoukourenke!  
\v 18 Aeria yumo fwap king fákáreramp pouroukamp émi fár, tá ami kepten tokwae, tá kárákáre kor aropamp émi fár, tá hos fákáre ntia am fek tankápnap arop fárákapamp émi fár mwanapono. Yumo ponankor aropamp émi fépéria amwar yakápnap arop farákáp ntia slev térenámp arop fárákap, tá kwaporok yakápnap arop fárákap, ntia e tokwaeráp arop fárákapamp émi fár mwanapon.”   
\p
\v 19 Tá ono nke nanko, yao pwae mekamp fɨr, tá apárokamp king fákáre, ntia am fárákapamp ami fákáre wae koupoukour yakáp. Am fárákap te am hos fek tanknámp aropan yorowarrá, tá maomp ami fákárerént yorowar mwarea napon. \x + \xo 19:19 \xt Sng 2:2\x*  
\v 20 Aenapan maok, mao am yao pwae mekamp fɨr ntia kwekár profetén ‘Fápákampi kák námpon. Am profet mao te wokwaek yao pwae mekamp fɨrao nke námp fek nkwakwe make kárákáre yororia koumteouráp aropan poupwekáp námpono. Aenánko, arop fárákap te manénkɨr yao pwae mekamp fɨramp e fek náráp pourouk kumwi tiria, maomp wunérian lotuiapon. Yao pwae mekamp fɨr ntia kwekár profet, am yawor te oukoumwan yiki yak nep fek yumwi salfa fek yaomwi yurunk nánko, kéntia waenámp me aokore mek épéri pwar napono. \x + \xo 19:20 \xt Yé 13:11-17; 20:10\x*  
\v 21 Tá am hos fek tanknámp arop, mao am yao pwae mekamp fɨramp wunérian lotunap ami fákárean am bainat éri maomp táp meknámp korop námp am fek paoki pwar námpon. Aetenánko, ant fákáre am arop fárákapamp émi fépéria yare tokwae napon. \x + \xo 19:21 \xt Yé 19:17-18\x*   
\c 20  
\s1 Satan 1,000 yopwar fek fákapá yak naenámp kar  
\p
\v 1 Tá ono nke nanko, ensel ankwap yámar mek pwarará apárok ék. Mao te me fi tɨkɨpnámp yak monámp ménkiramp ki, tá sen tokwae makia yaek sámpá ék námpon. \x + \xo 20:1 \xt Yé 9:1\x*  
\v 2 Mao am wunépɨran sámpea yarokwap námp am te wae wokwaek karkamp tákamono. Am arop támao kápae kare aropan kot i konámp mao te Satan nono. Tá ensel man sen fek 1,000 yopwar fek yak naenámpria yarokwapea pap.  
\v 3 Enselo man fi tɨkɨp monámp me tokwae mek sámp-sɨrarrá yumuntuk ménki kéria kárákáre fek farákapea pwar. Aetenánko, Satan te warko koumteouráp arop fárákap poupwekáp mono. Mao te nánkár yépékia 1,000 yopwar pwar nánko, wakmwaek man aokor-pwar napo, mao fae tákáre ke fek saráp yárak naenámpon. \x + \xo 20:3 \xt Ju 6; Yé 12:9\x*   
\p
\v 4 Tá ono nke nanko, sia king ankwap yakáp nánko, am fek arop ankwap fárákap tankáp. Kwaro am fárákapan arop youroukouprá kot mwanap kárákáre nénk. Tá ono nke nanko, kápae kare Jisasén méria maomp e érik farákápria Kwaromp kar kárákáre fek farákáp napo, am fek yápare kor fápákárrá épériap aropamp waemp yakáp. Am fárákap te yao pwae mekamp fɨr ntia maomp wunérian lotu mo, tá maomp taok papnámp kumwi am fárákapamp yépe kor fek ntia yaek yak monap arop fárákap támaono. Am sumpwinap arop fárákap warko yiki yak sámpea Kraisént king yakáprá tukupea 1,000 yopwar fek napon. \x + \xo 20:4 \xt Dan 7:27; 1 Ko 6:2; Yé 6:9; 13:16-17\x*  
\v 5-6 Am te manénkɨr arop fárákap apár me meknámp warko ferámpnap keno. Am arop fárákap manénkɨr ferámp nap te fwap Kwaro námokuráponorá nánkáráp námpara, fwap amwar kar yakáprá warákár mwanapono. Anánk por sumpwi te am fárákapan apárok tirá nér naenámp kárákáre yak mono. Waeman Kwar ntia Kraisomp pris fákáre yakápria, waeman Kraisént am 1,000 yopwar fek king yakáp mwanapon. (Aeno ankwap sumpwi arop fárákap te am ke fek ferámp mono. Nánkár am 1,000 yopwar yépékia pwar nánko mwanapon.) \x + \xo 20:5-6 \xt 1 Pi 2:9; Yé 2:11\x*   
\s1 Satan touwe tokwae sámp naenámp kar  
\p
\v 7 Wakmwaek am 1,000 yopwar wae pwar nánko, am kalabus nap ménki kɨkɨr akwap nánko, Satan fákapá yaknámp wae pwar naenámpon.  
\v 8 Tá mao érik aokea ponankor apár mekamp yakápnap arop fárákap Gok ntia Magokomp arop firan poupwekáp naenámpon. Satan te am fárákapan akwapea koupoukarea éréképea yorowar naenámpon. Am fárákap te kouroump mwanap pourou mono, ént mekamp kárák niampono.  
\v 9 Tá am fárákapao kápae kare apárok mwaek koropánkria Kwaromp koumteouráp arop fárákap ntia am Kwaro warákár konámp taun sámp-saokarrá souroumpour mwanapono. Aenapan maok, yaomwi yámar meknámp ékria am ami fárákapan ponankor wouroukoump naenámpon.  
\v 10 Satano am fárákapan poupwekápianámpara, Kwaro man me aokore tokwae mek salfa yumwi fek yurunknámp yaomwi touwe mek sɨnaenámpono. Yao pwae mekamp fɨr, tá kwekár profet am yawor wae am mek yak nepan, am yinɨnkaopwe te wae fek, tá kumuruk kuri, ankár touwe tokwae sámprá yakápi-yakáp mwanapon.   
\s1 Kwaro kot tokwae naenámp kar  
\p
\v 11 Tá ono nke nanko, wupwi kor sia king tokwae tank nánko, am fek Kwaro tank. Tá apár ntia yámar me wokwae farákap akwap teria, warko yak mo.  
\v 12 Tá ono nke nanko, sumpwi arop fákáre yakáp nap te, am arop fárákap te e tokwaeráp arop fárákap, tá kwaporok yakápnap arop fárákap, takia sia king wonae fik foukouri yakáp. Tá arop sia fek tank námpao, mao buk ankwapmwaek tia aokop. Mao buk ankwapan kor aok-pwar námp, am te yiki yak sámp mwanap aropamp eráp bukono. Tá mao tankrá ponankor sumpwi aropaoinap Buk fek yak námp am kumwi nkerá am fek maoianap ankank puri fek youroukoup námpono. \x + \xo 20:12 \xt Ap 17:31; 2 Ko 5:10; Yé 13:8; 19:5\x*  
\v 13 Solwara warko am mekamp sumpwi arop yakáp nap tirá kérép, tá apár me ntia Waempomp Némp te am mek yakápnap waemp warko tirá kérép. Aenánko, youroukoup i konámp arop am fárákapan ponankor maoinap ankank puri fek yurukup námpon. \x + \xo 20:13 \xt Ro 2:6; Yé 22:12\x*  
\v 14 Mao Sumpwi ntia Waempomp Némp am yaomwi tokwaeráp me tokwae éri mek tirá épér námpon. Am yaomwiráp me tokwae mek pɨk námp te anánk sumpwino. \x + \xo 20:14 \xt 1 Ko 15:24-26,54-55\x*  
\v 15 Táte arop ponankor maomp e yiki yakáp mwanap aropamp eráp buk fek tank mo nánko te, am aropan yaomwiráp me tokwae mek tirá épér mwanapon. \x + \xo 20:15 \xt Mt 25:41\x*   
\c 21  
\s1 Kwaro yámar me ntia apár wourékam yoronámp kar  
\p
\v 1 Oukoumwan te ono nke nanko, yámar me wourékam, tá apár wourékam yak námpono. Manénkɨrkamp yámar me ntia apár waeman ponankor akwap tenámpono. Solwara warko yak mono. \x + \xo 21:1 \xt 2 Pi 3:13\x*  
\v 2 Tá ono am Yiki Kor Taun nke nanko maok, am te wourékam Jerusalem. Am taun te Kwarént yakeanámpao, yámar me pwarará apárok ék. Am te yupurao poumou nap mek tank naeria nánapria mopor i konámp niampono. \x + \xo 21:2 \xt Hi 11:16; Yé 3:12\x*  
\v 3 Tá ono wa nanko, sia king feknámp tékén arakrá wumwi, “Nkeae! Oukoumwan te Kwaromp nap koumteouráp arop fárákapént yak námpono! Am te am fárákapamp ou mek yak nánko, mao te Kwaromp koumteouráp arop yakáp mwanapono. Ye! Kwar námoku am fárákapént yakea, maomp Kwar yak naenámpono.  
\v 4 Mao fwap am fárákapamp yi mekamp émti ponankor torokor naenámpono. Aenánko arop fárákap te warko sumpwi mo, yonkwae touwe mo, éménk mo, touwe sámp mono. Am wokwaekamp ankank te waeman ponankor pwate námpon.” \x + \xo 21:4 \xt 1 Ko 15:24-26; Yé 7:17\x*   
\p
\v 5 Tá am Arop sia king fek tank námp mao sérrá, “Yumo nkenke! Ono ponankor ankank te waeman wourékam yoroi pap nampono.” Tá mao warko onan sérrá, “Mámá kar te ponankor waeman kare kar ara, ponankor arop fwap mér kare mwanapon. Kumwiae!”  
\v 6 Mao onan warko sérrá, “Mámá ponankor ankank wae korop námpon. Máte ono támao ono meki yak, tá ono wakmwaek kar yak nampono. Ono kápae kare ankankamp fi kor, tá ono kápae kare tére ponankor térea pwar konampono. Táte arop ént nɨkɨp nánko te, ono fwap yiki yak konámp ént oukurnámp mekamp ént man sánk nanko, fánaenámpon. \x + \xo 21:6 \xt Ais 55:1; Jo 7:37; Yé 1:8; 22:13,17\x*  
\v 7 Táte arop yorowar kwe-pwarareanánko te, Ono fwap am ankank nénk nanampon. Aeria ono maomp Kwar yak nanko, mao onomp táráp yak naenámpon. \x + \xo 21:7 \xt Ro 8:14-17\x*  
\v 8 Aeno arop apápria arári tukup, tá arop Kwarén mér te monoria younkwe sánk konap, tá nkwakwe make kwatae kare nɨnɨkráp arop, tá arop tirá wour, tá kokopor nɨnɨk, tá foupou, tá kwekár kwarén lotu, tá kwekár i konap, arak i konap arop fárákap te, maomp némp sámp mwanap te yaomwiráp me tokwae salfa yumwi fek yurunknámp am kénti mek pɨk mwanapon. Am te anánk sumpwino.”   
\s1 Jerusalem wourékaman sénámp kar  
\p
\v 9 Tá ensel ankwap ononampok korop. Am te fákánek ensel arop kwatae pap mwanap fákánek ankank kwataeráp dis samp nap ou mekamp ankwapono. Tá am ensel onan sérrá, “Amo koropae! Ono amwan Sipsip Morokan yupu oukoumwan táman maomp nap mek tank námp yénkép nae.”  
\v 10 Yiki Kor Spirit onomp pourou mek koropea kárákáre nánko maok, enselo onan kakapea faonkwe tokwae fek narek karaok sampok. Tá mao onan am Yiki Kor Taun Jerusalem Kwarént yakea yámar me pwarará ék námp yénkép. \x + \xo 21:10 \xt Ef 5:27; Yé 15:1; 21:2\x*  
\v 11 Aenánko, Kwaromp wae tokwae am taun mek wae pouri yak. Am wae te mwar pourourápria mani tokwae fekamp yumwi wae niamp pourouráp. Ye! Am te yumwi jaspa niampria glas niamp pourouráp koukwe kare.  
\v 12 Am taun te yár tokwae narek karaok pok námpon. Am éntér-sámpramp ménki te yár mek yakáp nánko, éntér-sámpramp ensel am ménki ponankor wonae fik foukouri yakáp napon. Tá éntér-sámpramp Israel firamp e am ménki fek yakáp námpon.  
\v 13 Yámar aoknámp mwaekamp yár te ménki yinɨnkaopwerápono. Tá yae-párák mwaek kɨrɨkɨri yár te taknámp ménki yinɨnkaopweno. Tá yae-mánkwan mwaek kɨrɨkɨri yár mek te taknámp yinɨnkaopwenono. Tá yámar pɨknámp mwaek kɨrɨkɨri yár mek te taknámp yinɨnkaopweno.  
\v 14 Am taun yár fi mek te éntér-sámpramp yumwirao yár fi mek kárákáre sánk námpon. Tá Sipsip Morokamp éntér-sámpramp aposel fákáreramp e am yumwi fek yakáp námpono.   
\p
\v 15 Am ensel onont kar sénámp te, am taun purumpria yár ntia ménki pupur naenámp gol fekamp yaopwae sámp-fákeyak.  
\v 16 Am yár fwe yiawor mwaek te ankárankamp puri fekampono. Ensel te náráp yaopwae am fek némp purumprá akwapeanámp te 2,200 kilomitanono. Am taun tokwaeran purump námp te top yawor ntia aop yawor, tá narek pok námp te, ankárankamp puri fekampono.  
\v 17 Mao am yáran kor purumpea am yár ouwou te 144 metano. Am meta te arop fárákapao náráp ankank pupur i konap niampono. Tá ensel am yár purump námpao kor, am meta támaono.   
\p
\v 18 Am taunamp yár te Kwaro jaspa yumwi fek yoroi námpon. Tá mao taun táman kor gol fek saráp yoroianánko, am taun te glas wae niamp wae tokwae námpono.  
\v 19 Yár fi mek te Kwaro nkwakwe make yumwi mani tokwae fekamp fek moporia pwate námpon. Ankárankamp yumwi kwapwe am yár fi mek yaknámp te jaspa. Anánk te muru kor yumwi sapaia. Tá yinɨnk te wupwi kor yumwi aget. Yiawor te yiki kor yumwi emeral.  
\v 20 Éntik te sadoniks yumwi am te noumouri wupwi méntérnámp. Tá tokwam te noumouri kor yumwi konilian. Tá fákánek te yar kor yumwi krisolait. Yukup te ankwap pourouráp yiki kor yumwi beril. Sárak te mwar pourouráp yar kor yumwi topas. Tá fére te yumwi krisopres. Am te yiki kor niamp, tá yar méntérámp. Mom te mwar pourouráp muru kor yumwi jasint. Tá éntér te mwar pourouráp noumouri kor yumwi ametis.  
\v 21 Am éntér-sámpramp ménki fek te éntér-sámpramp mani tokwae fekamp anani kor yak námpono. Ménki ponankor te ankárankamp anani kor tokwae mwarono. Am taun mekamp mwae kup te ponankor gol fekamp saráp nánko, glas wae niamp koukwe faokor akwap námpon.   
\p
\v 22 Aenámpan maok, ono te am némpoukamp Yiki Kor Nap nke mono. Ponankor kárákáreráp Kwar Tokwae ntia Sipsip Morok am yawor námoku támao am mekamp Yiki Kor Nap yak nepon.  
\v 23 Tá am taun mek te yámar ntia yunkamp wae te warko tére mono. Am te apaeria, Kwaromp wae tokwae támao am mek wae sánk námpon. Tá Sipsip Morok mao námoku am mek yokor konámp lamono. \x + \xo 21:23 \xt Ais 60:19-20\x*  
\v 24 Ponankor arop fi te am némpoukamp wae fek saráp paokop mwanapon. Tá apárokamp king fákáre náráp mopor ankank am mek ti-korop mwanapon.  
\v 25 Yámaraok am yár ménki te kér mono. Tá kɨrɨkɨp te am némpouk korop mono.  
\v 26 Ponankor arop firamp mopor ankank ntia mani am mek ti-korop mwanapon.  
\v 27 Aeno ankank oumnámp, tá arop nkwakwe make pwarápae sánk konámp nɨnɨk kwatae konap, tá arop kwekár nɨnɨk i konap, am te am mek yink mo kareno. Sipsip Morokao arop ankwap fárákapamp e Yiki Yak sámp mwanap Buk fek kumwi tenámp am arop fárákap mao saráp fwap am némpouk tukup mwanapon. \x + \xo 21:27 \xt 1 Ko 6:9-10; Yé 3:5; 13:8\x*   
\c 22  
\s1 Yiki yaknámp ént ntia yaoan sénámp kar  
\p
\v 1 Tá am ensel onan ént tokwae yénkép námp, am te yiki yak sánknámp éntao maok, ént te glas niamp koukwe kare. Am ént te Kwar ntia Sipsip Morokamp sia king feknámp oukarea,  
\v 2 am némpoukamp mwae-párák akwap námpon. Am ént woupwiaok te maomwaek fi mwaek, tá nkwamwaek fi mwaek kor yiki yak nénknámp yao yakáp námpon. Am yao te ankárankamp yopwar fek éntér-sámpramp por ki tank konámpon. Ankár yunk méntép tank konámpon. Tá am yao pwae te ponankor koumteouráp arop firamp pourou mekmwaek fwapokwap i konámpon. \x + \xo 22:2 \xt Stt 2:9; Ese 47:1,12; Sek 14:8\x*  
\v 3 Tá kápae kare ankank Kwaro warákár moria kwatae akwapanoria námp te, maomp taun mek yak mo kareno.  
\p Kwar ntia Sipsip Morokamp sia king te am taun mek yak naenámpon. Tá Kwaromp tére arop man lotu mwanapon. \x + \xo 22:3 \xt Yé 7:15\x*  
\v 4 Tá am fárákap takria Kwaromp yimetáp nke mwanapon. Tá mao am fárákapamp yépe kor fek náráp e kukumwi naenámpon. \x + \xo 22:4 \xt Mt 5:8; Yé 14:1\x*  
\v 5 Kɨrɨkɨp te warko korop mono. Tá Kwar Tokwae Kar mao saráp am fárákapan wae sánk naenámpara, lam wae, tá yámar wae warko tére mono. Tá am fárákapao king yaká yakáp mwanapon. \x + \xo 22:5 \xt Yé 21:22,25\x*   
\s1 ‘Jisas te koupour ék naenámpono’rá sénámp kar  
\p
\v 6 Tá ensel onan arakrá sér, “Mámá kar te waeman kare karono. Ponankor arop fwap táman mér kare mwanapon. Kwar Tokwae Karao profet fákáreran náráp kar farákáp mwanap kwapwe kare nɨnɨk maomp nɨnɨk mek kákria, náráp ensel sámp-kérép nánko, maomp tére arop ponankoran wakmwaek koupour kar korop naenámp ankank ponankor yénk námpono.”  
\v 7 Tá Jisaso sérrá, “Yumo wawenk! Ono yumonapok koupour kar korop nanae! Táte arop ankwap mámá buk fek yaknámp profet kar wawia mántwaok námp te, Kwaro man ourour sánk naenámpon.”   
\p
\v 8 Ono Jon ono am kar wawia, tá am ankank nke nampono. Ono wae wawia nkea pwarará, ono am ankank yénknámp enselomp puk pɨká párákaprá man lotu naeria.  
\v 9 Aenanko maok, mao onan sérrá, “Amo taki kwapono. Ono te amo ntia waráp ankwapyaenáp profet fákáre, yumont nomo ankárankamp tére konámpono. Tá ono ponankor arop fárákap mámá buk fek yaknámp karwaok i konap, maomp ankárankamp tére aropono. Aeno amo ankár Kwar ankárankampan saráp lotuampo.”  
\v 10 Tá mao onan sérrá, “Mámá Kwaromp kar mámá buk fek yak námp te amo mek wouroump kwapono. Mono! Kwaro am ankank tére naenámp ke te waeman wonae fik námpono.  
\v 11 Aenámpara, arop kwatae nɨnɨk i konámp te, waeman ankár kwatae nɨnɨki námp támao yak naerámpon. Arop oumnámp nɨnɨk i konámp te, waeman oumnámp nɨnɨk támao yak naerámpon. Tá arop yae-párák kare nɨnɨk i konámp te wae fwap yae-párák kare nɨnɨk támao yak naenámpon. Tá arop yiki kukarrá yak námp te waeman fwap am yiki kukarea yaknámp nɨnɨk támao yak naerámpon.”   
\p
\v 12 Jisaso sérrá, “Yumo wawenk! Ono te koupour korop nanampon! Tá ono kápae kare aropan nopok nénk nanamp tia korop nanampon. Aeria arop ponankor ankákárankrá ankank maoinap nɨnɨk puri fek nénk nanampon.  
\v 13 Ono saráp ono mekia akwap, ono saráp wakmwaek kar yak nampon. Ono támao manénkɨr ankárank feknámpia akwapea wakmwaek kar pwar námp fekono. Ono te kápae kare ankank ponankor fi korara, ono ponankor térea pwar konampon.   
\p
\v 14 Koumteouráp arop fárákap náráp waempyam yárár korrá yakáp nap te, Kwaro man ourour nénk naenámpon. Am fárákap yiki yak sánknámp yao ki fár mwanap te fwap pwi námpon. Tá am fárákap Kwaromp taun mek youmpnámp ménki-páraok yink mwanap te fwap pwi námpon.  
\v 15 Aeno asao i konámp niamp nɨnɨk fek kápae kare kokopor i konap arop fákáre, foupou i konap arop fákáre, tá kokopor nɨnɨk i konap arop fákáre, tá arop tirá wour i konap arop fákáre, tá kwekár kwarén lotu i konap arop fákáre, tá arop ponankor kwekár nɨnɨkan warákárrá mántwaok i konap, am arop fárákap te Kwaromp taun mek tukup mo, ek yakáp mwanapon.  
\v 16 Ono Jisas onomp ensel yumonapok sámp-kérép nanko pɨkia mao yumo sios fákáreran am kar farákáp námpon. Ono támao Devitomp yao arák fek taoi nampono. Tá ono maomp fi mekamp tárápono. Tá am térme Wap Kumur aokrá wae tákap konámp te ono támaono.”   
\p
\v 17 Yiki Kor Spirit ntia Sipsip Morokamp yupu am anánkaopwerao sérrá, “Amo koropae!” Tá arop am kar wanámp arop mao kor ankár sérrá, “Amo koropae!” Tá arop éntantá nɨkɨp námp kwamp te ankár koropano. Arop ént fánaeria námp kwamp te, ankár koropea Kwaro kwaporok sánk konámp yiki yak sánknámp ént am sámpano.   
\s1 Jono mámá buk fekamp kar wanap aropan kárákáre fek sénámp kar  
\p
\v 18 Am profet kar mámá buk fek yak námp wanap arop ponankoran ono Jono kar kárákáre fek sénampon: Táte arop ankwap am fek ankwap kar ke paprá sérianámp te, kápae kare kwatae nɨnɨki námp fek méntér tapokwapea mámá buk fek sénámp ankank kwatae tárapokwampia am maomp pourouk akwap naerámpon. \x + \xo 22:18 \xt Wkp 4:2; Yé 15:1\x*  
\v 19 Táte arop ankwap mámá buk fek yaknámp Kwaromp kar ankwapmwaek tirá épéri námp te, maomp yiki yak sámp naenámp yao ki te Kwaro sámp-sɨnaerámpon. Tá mao te am Yiki Kor Taun mámá bukao sénámp mek te youmpá yak naenámp pourou mono.   
\p
\v 20 Am arop kápae kare ankank ponankor korop naenámp farákáprá sénámp arop támao oukoumwan sérrá, “Kare karono. Ono koupour kar korop nanae.”  
\p “Ye! Jisas Tokwae Kar, amo koropae!” \x + \xo 22:20 \xt 1 Ko 16:22; Yé 3:11\x*   
\p
\v 21 Ono nɨnɨk namp te, Jisas Tokwae Karao námokuráp nɨnɨk fek yumwan yaewourria ponankor yumont yakanoria nampon. Am te kare takano.