\id MRK - Karkar-Yuri NT [leu] -Papua New Guinea 1994 (DBL -2017) 
\h Mak 
\toc1 Mako Kumwimp Kwapwe Kare Kar 
\toc2 Mak 
\toc3 Mk 
\mt1 Mako Kumwimp Kwapwe Kare Kar  
\imt1 Mekia Akwapnámp Kar  
\ip Makomp e te Jon Mak. Mao te Jisaso éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop ankwap mono. Maomp taun kare te Jerusalem.  
\ip Pol ntia Barnabas yárakria koumteouráp aropan Jisasomp kar farákáp nepo, Mak am arop yaworan yaewourimpon.  
\ip Jisaso pok tenánko, wakmwaek 35 yopwar niamp arake fek, Mak te Rom aropan Jisaso kwapwe kare yárakimpan mérenkria mámá kar má kumwimpon.  
\ip Rom mekamp arop fárákap te kárákáre kor ankank kwapweantá kɨkiank napo, Mako man sérrá, ‘Jisas te Kwaromp kárákáre yénképnámp ankank yorororia, kárákáre fek tére námpon’rá kumwimpon.  
\c 1  
\s1 Ént mek nérrá kák konámp Jono farákápámp kar  
\p
\v 1 Mámá kar mámáte Kwaromp Táráp Jisas Kraisoimp Kwapwe Kare Karono.   
\p
\v 2 Mámá manénkɨr korop námp máte profet Aisaia wokwaek kumwimp niampon. Kwaro arakrá sér:  
\q1 “Wawenke! Ono onomp kar farákáp naenámp  
\q1 arop ankárankamp sámp-kérép nanko,  
\q1 manénkɨr mao akwapeaka  
\q1 waráp por mwae kup yoroano.   
\q1
\v 3 Arop yak mo apár meknámp kar ankwap  
\q1 tékén arakrá sér:  
\q1 ‘Tokwae Karampor mwae kup yoroenke!  
\q1 Mao akwap naenámp mwae kup fwapokwapenke!’” \x + \xo 1:3 \xt Ais 40:3; Mal 3:1; Lu 7:27\x*   
\p
\v 4 Kwaro séri námpnámp taknámp Jon ént mek énér i konámp arop mao te arop yak monámp apár mek akwapea maok, mao koumteouráp aropan kar farákápria sérrá, “Yumo te yiráp kwatae nɨnɨk pwararea ént mek nér napo maok, Kwaro yiráp am nɨnɨk kwatae tirá épér naenámpon.” \x + \xo 1:4 \xt Lu 1:77; Ap 13:34\x*  
\v 5 Aeránko maok, apár Judia mekamp koumteouráp arop ponankor, tá Jerusalem mekamp koumteouráp arop ponankor Jononámpok tukupea náráp kwatae nɨnɨk am farákáp napo maok, Jono am fárákapan ént Jordan mek nérrá kák.   
\p
\v 6 Jon te kamel pwae fek yoroinap waempyam yirɨmpea maok, fɨr yɨpi fekamp sépér fákap. Aea maok, mao te tákár ntia yao pwae mekamp éntu éntan fárimpon.  
\v 7 Aeria maok, mao kar arakrá farákáp: “Arop ankárank onomp wakmwaek korop námp te maomp kárákáre onomp kárákáreran kwe-pwar námpon. Ono te apárok kánanke kare yak nampara, ono maomp wonae fik kwaráp torokompria maomp su fekamp paok aokorop nanamp \f + \fr 1:7 \ft  Matyu 11:3 fekamp kar fi nkeampo.\f* pourou mono.  
\v 8 Ono te yumwan ént fek nérrá kák nampono. Mao te yumwan Yiki Kor Spirit fek nérrá kák naenámpon.” \x + \xo 1:8 \xt Ap 1:5\x*   
\s1 Jono Jisasén ént mek anámpámp kar  
\r Matyu 3:13-17; 4:1-11; Luk 3:21-22; 4:1-13  
\p
\v 9 Am ke fek táman maok, Jisas apár Galili mekamp Nasaret meknámp korop nánko, Jono man ént Jordan mek anámpámp.  
\v 10 Aeanánko maok, ént meknámp forokor tará aokrá kárák fek fokop nánko, koupour kar narek yámar me kɨkɨr akwap nánko, nke nánko maok, Yiki Kor Spirit ant yuri niampao maonámpok ék. \x + \xo 1:10 \xt Jo 1:32\x*  
\v 11 Aenko maok, yámar meknámp arop kar niamp wumwiria sérrá, “Amo te onokump táráp kare ara, ono amwan warákár tokwae nampon. Amo kwapwe kare nɨnɨk nap te, ono yonkwae kárámp nampono.” \x + \xo 1:11 \xt Sng 2:7\x*   
\s1 Satano Jisasén poupwekápimp kar  
\p
\v 12 Aenko am ke fek táman, Yiki Kor Spiritao Jisasén kwar saráp mek sámp-kérép.  
\v 13 Aenko maok, mao am kwar saráp mek am mek 40 yámar yakánko maok, tá Satano koropea man poupwekáp. Mao yao pwae mekamp fɨrént yakánko maok, ensel fákáre man yaewouriapon. \x + \xo 1:13 \xt Hi 4:15\x*   
\s1 Jisaso Galili meknámpia térerá akwapámp kar  
\r Matyu 4:13-22; Luk 5:1-11  
\p
\v 14 King Herot Jonén fákapá papánko maok, Jisas distrik Galili mek koropeaka Kwaromp Kwapwe Kare Kar farákáprá yárakimp.  
\v 15 Mao sérrá, “Kwaro sérimp ke te oukoumwan te wae korop námpon. Kwaromp firáp taokeyak naenámp te wae wonae fik korop námpon. Yumo kwatae nɨnɨk pwarará Kwapwe Kare Kar má wawiaka, karenorá mérenke!” \x + \xo 1:15 \xt Mt 3:2\x*   
\s1 Jisaso arop yiaworaopweran sérianánko, énénki tukupap kar  
\r Matyu 4:18-22  
\p
\v 16 Jisaso ént aokore Galili firi pokria nke nánko maok, Saimon ntiaka Andru mwearao ént aokore mek umben sɨrarrá yak. Am arop yawor te éntékam tirá am fek mani sámp konepon.  
\v 17 Aepo maok, Jisas am arop yaworan sérrá, “Yumo te onomp wakmwaek koropenke! Ono yumwan Kwaronámpok arop éréképá korop konap yénkép nanampono.”  
\v 18 Aeránko maok, am arop yaworao kor koupour kar umben fekamp tére pwarará maomp wakmwaek akwap. \x + \xo 1:18 \xt Mt 19:27\x*  
\v 19 Takia tukup tae morokria nke nánko maok, Sebedimp tárápyar Jems ntiaka Jon mwearao kor bot mek yakrá umben aompoprá fwapokwaprá yak.  
\v 20 Aepo maok, Jisaso wumwi nánko, am arop yaworao kor naropwar Sebedi ntia tére konap arop mént bot mek yakáp napo maok pwarará, am arop yawor Jisasén éntér paprá akwap.   
\s1 Jisaso arop ankwapamp pouroukamp kwatae-arop yérépemp kar  
\r Luk 4:31-37  
\p
\v 21 Aea maok, am fárákapao taun Kaperneam mek tukupea maok, Sabat yae fek Juda firamp lotu nap mek youmpea maok, Jisas koumteouráp aropan kar farákáp.  
\v 22 Aenko maok, am fárákapao kor maomp kar wariaka kokorokor. Mao te Kwaromp lo yénkrá farákáp konap arop fárákapamp kar farákáp niamp mono, ankár mér tokwaeráp aropamp kar kárákáre niamp fek am fárákapan yénkrá farákáp námpon. \x + \xo 1:22 \xt Mt 7:28\x*   
\p
\v 23 Am ke fek táman am fárákapamp lotu nap mek koropnámp arop ankwap, maomp pourouk kwatae-aropao noumpoukoupá yaknámp Jisasén tékén wumwi kar fek sérrá,  
\v 24 “Nasaret mekamp Jisas, amo yinan te apae naeria nape? Ae te amo yinan kwatae pap naeria korop rape? Ono te wae mér nampon: Amo te Kwaromp yiki kare aropono.” \x + \xo 1:24 \xt Mk 5:7; Jo 6:69\x*  
\v 25 Aeránko maok, Jisas am kwatae-aropan yoporia sérrá, “Amo kari kwapono. Am arop pwarará akwapae!”  
\v 26 Aeránko maok, am kwatae-arop am aropamp pourouk noumpoukoupá yakeanámp te pu yae youria fépén tokwaea pwarará worokor pɨk.  
\v 27 Aenánko maok, koumteouráp arop ponankor kour me woukouria maok, am fárákapao námoku támao sérarrá, “Máte apaenono? Máte kar wourékamono! Mámá arop máte kárákáre kourono! Aenámpara, mao am kwatae-aropan kar sénánko, am fárákapao maomp kar wawi konapono!”  
\v 28 Aenánko maok, maoinámp kar Galili mekamp arop fi am ponankor am kar koupour yárak nánko wawia pwi napon.   
\s1 Jisaso Pitamp yupuramp éntupwar touwe fwapi papámp kar  
\r Matyu 8:14-17; Luk 4:38-41  
\p
\v 29 Am fákárerao lotu nap meknámp youmpea ek tukup. Tukupea maok, koupour Saimon ntiaka Andrump nap mek yoump. Tá Jems ntiaka Jon méntér akwap.  
\v 30 Aeapo maok, Saimonomp yupuramp éntupwar kákánar fek pourou touwe fokornámp touwe sámpea amp. Aenko maok, koupour Jisasén ‘Touwean’rá sér.  
\v 31 Aeapo maok, Jisaso maonámpok youmpea man yaek sámpea papánko maok, am pourou touwe fokornámp touwe am worokor pɨkánko maok, mao fárámpea am fárákapao fár mwanap fɨr yankapámpon.   
\s1 Jisaso kápae kare touwenap arop fwaprá kákámp kar  
\r Matyu 8:16-17; Luk 4:40-41  
\p
\v 32 Takia maok, kumuran yámar porokor nánko, \f + \fr 1:32 \ft  Yámar porokor námp fek, Sabat yae pwar námpara, (Ves 21 fek nkeae.) koumteouráp arop fwap panek mwaek paokop mwanapon. Ae mwanapara, arop ankwap fárákap náráp touwenap arop fákáreran éréképea Jisasnámpok tukup napon. “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 72 fek nkeae.\f* ankwap fárákap touwenap arop éréképeaka maonámpok korop. Aeria maok, koumteouráp aropan kwatae-arop noumpoukoupea yaknámp fárákapan kor éréképá korop. \x + \xo 1:32 \xt Mt 4:24\x*  
\v 33 Aeria maok, am taun mekamp koumteouráp arop ponankor koropeaka am nap topok koupoukour.  
\v 34 Aeapo maok, Jisaso koumteouráp arop kápae kare nkwakwe make touwe sámpá yakáp napan fwapokwap. Aeria maok, am fárákapamp pouroukamp kwatae-arop kápae kare yéréperá kérép. Aemantá maok, am kwatae-aropao kor mao te wanonorá mérapantá maok, mao am fárákapan ‘Kar sérari kwapono’ ria maok, fou e séri pwar. \x + \xo 1:34 \xt Mk 3:11-12; Ap 16:17-18\x*   
\s1 Jisas apár Galili mek térerá yáraknámp kar  
\r Luk 4:42-44  
\p
\v 35 Koumounek kar oukoumwan kɨrɨkɨp yak námp mek, Jisas fárámpeaka oukur tará apárok arop yak mo nap fek akwapea námoku mwar am fek yakrá Kwarén kar toropwap. \x + \xo 1:35 \xt Mt 14:23; Lu 5:16\x*  
\v 36 Aenánko maok, tá wakmwaek Saimon ntia maomp ankwapyaenáp fárákap tukupea Jisasén nke.  
\v 37 Am fárákap man nkea maok, sérrá, “Ponankor koumteouráp arop amwan oupourounk nape.”  
\v 38 Aerapo maok, mao am fárákapan sérrá, “Ae te wampweno. Nomo wonae fik mwaekamp némp-némp paokoprá tukup mwaro. Ono am fárákapan kor kar farákáp nanampria am táman ono korop nampono.”  
\v 39 Aea maok, mao am apár Galili mekamp ponankor némpoukmwaek yárakria maok, am arop firamp lotu nap mek am fárákapan kar farákáprá yárak. Aeria maok, kwatae-arop yéréperá kérépámpon. \x + \xo 1:39 \xt Mt 4:23-25\x*   
\s1 Jisas lepra touweráp aropan fwapi papámp kar  
\r Matyu 8:1-4; Luk 5:12-16  
\p
\v 40 Aenko maok, lepra arop ankárankamp maonámpok koropea maok, kwaráp torokompria man koupoute kar sérrá, “Jisas, amo tak naeria nap kwamp te, onan fwapi pap napo, onomp pourou fwap yiki kukur naenámpon.”  
\v 41 Aeránko maok, Jisaso man aropompria maok, maonámpok nárákarrá maomp pourouk yae papria sérrá, “Onomp nɨnɨk te waráp touwe wae pwar nánko, amo fwapi yakae.”  
\v 42 Aeránko maok, am fek táman am lepra touwe wae pwar nánko, mao wae kwapwe kare yak.  
\v 43-44 Jisaso man kar kárákáre fek arakrá sér, “Amo te mámá ankank waráp pourouk korop námp máte, arop ankwapan séri kwapono. Amo akwapea prisén waráp pourou yénképria maok, Moseso sérimpnámp waráp lepra touwe fwapnámp ofa sánkampo. Aenapo maok, arop nkea waráp touwe wae pwar námp mér mwanapono.” Aerá séria pwarará, man sámp-kérép. \x + \xo 1:43-44 \xt Wkp 14:1-4\x*  
\v 45 Aerá séránko, akwapámpao maok, koumteouráp aropan am kar farákápria maok, kápae kare némpoukmwaek farákáp. Aemantá maok, Jisaso kor, taun mek akwap nanko, koumteouráp arop kápae kare námwan koropá ɨkɨrantánoria akwap mo. Mao te ankár am arop yak mo nap fek am fek saráp yak nánko maok, koumteouráp arop némp-némp ponankor maonámpok korop. \x + \xo 1:45 \xt Mk 7:36\x*   
\c 2  
\s1 Jisaso arop ankwap pu yae surumpwi tanknámp fwapi papámp kar  
\p
\v 1 Aea maok, ankwap kumuruk Jisas warko taun Kaperneam mek arákarrá akwapeaka, nap mek yak. Aenánko maok, koumteouráp aropao, mao nap mek yakánrá sénap kar wa.  
\v 2 Aeria maok, kápae kare koumteouráp arop koropea nap mek néntépapo, am nap te wae fákapánko maok, táte ménki fek mwaek kor népe yak mo. Aenánko maok, mao am fárákapan kar farákáp.  
\v 3 Aenánko maok, arop ankwap maomp kour ponankor surumpwi yaknámp, arop yiaworaopwerao sunkwiar mek papea Jisasnámpok sankorop.  
\v 4 Sankoropea maok, nkeapo am fek te koumteouráp arop néntépa waeapo maok, am Jisasomp wonae fik sayink mwanap pourou mo. Aenámpantá maok, am arop kakapea nap yumuntuk pokea maok, nap oupouroup tenap ankank keakapea am meknámp am arop sunkwiar paok fek tokoropea, yaek fákeyakáprá ér-popwarrá pɨkia Jisasomp wonae fik pap.  
\v 5 Aenapo, Jisaso am fárákapao man mérnap nkea maok, am touwenámp arop táman sérrá, “Táráp e! Ono waráp kwatae nɨnɨk te wae sámp-sɨnampono.” \x + \xo 2:5 \xt Lu 7:48\x*   
\p
\v 6 Aeránko maok, am nap mek tankápnap Kwaromp lo yénkrá farákáp konap arop ankwap fárákap náráp nɨnɨk mek arakrá nɨnɨk,  
\v 7 “Am arop te apaeritea takrá séri námpon? Mao am kar sénámp te Kwarén ér-pwar námp nie? Arop ankwap ankárankampao kwatae nɨnɨk tirá épér naenámp pourou mono. Am te Kwar ankárankao saráp maok tak i konámpono.” \x + \xo 2:7 \xt Jop 14:4; Ais 43:25; 1 Jo 1:9\x*   
\p
\v 8 Aerapo maok, Jisas koupour kar am fárákapamp nɨnɨk wae méria maok, arakrá turunk, “Apaeritea yumo takrá nɨnɨk napono?  
\v 9 Ono mokope kar fwap pwi yaknámp sénanampon? Ae te ono sérrá, ‘Ono waráp kwatae nɨnɨk sámp-sɨtenamp’rá sénamp támao fwap pwi yak námp ni? Tá ono sérrá, ‘Amo fárámprá waráp am fek ampinap ankank sámpea akwapae’rá sénamp támao fwap pwi yak námp nie?  
\v 10 Aeno ono nɨk namp te yumo ankár arakrá mérenkria nampon: Aropamp Táráp Kwaro man, mámá apár fek takaeria kárákáre sánkeanánko, am fek mao fwap aropamp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpon.” Aerá séri pwarará maok, am kour surumpwi yaknámp aropan sérrá,  
\v 11 “Ono amwan sér rae: Amo fárámpea waráp ampinap ankank sámpea amokuráp nap mek akwapae!”   
\p
\v 12 Aeránko maok, mao fárámprá am koumteouráp aropao nke nap fek koupour náráp amp i konámp ankank sámpea akwap. Aenánko maok, arop ponankor kokorokoria maok, Kwaromp e sakapria arakrá sér, “Wokwaek kar yino te make ankank nke moimpon!” \x + \xo 2:12 \xt Mt 9:33\x*   
\s1 Jisaso Livain warámpámp kar  
\r Matyu 9:9-13; Luk 5:27-32  
\p
\v 13 Takia pwarará, Jisaso warko ént aokore yaknámp mwaek akwap nánko maok, koumteouráp arop kápae kare maonámpok korop napo maok, mao Kwaromp kar am fárákapan farákáp.  
\v 14 Aea maok, mao akwapea nke nánko, Alfiusomp táráp Livai takis sámp konap nap mek tank. Tank nánko maok, Jisaso man sérrá, “Onomp wakmwaek koropae.” Aeránko maok, mao kor fárámprá maomp wakmwaek akwap.   
\p
\v 15 Wakmwaek Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fákárerént Livaimp nap mek tankáprá fépér. Aenapo maok, kápae kare takis sámp konap arop, tá aropao ‘Kwatae nɨnɨkráp arop’rá sér i konap am arop fárákap Jisas apaean nke mwaria maomp wakmwaek paokop nap, am ankwap fárákap énénki tankáprá fépér.  
\v 16 Tá lo yénkrá farákáp konap Farisi fákárerao nkeapo maok, Jisaso takis sámp konap arop, tá kwatae nɨnɨkráp arop makia mént tankáprá fépérapo maok, am fárákapao Jisas éréképea yárakinámp fákáreran sérrá, “Mao te apaeritea am takis sámp konap arop ntia kwatae nɨnɨkráp aropént tankrá fánámpon?” \x + \xo 2:16 \xt Mt 11:19; Lu 15:1-2\x*   
\p
\v 17 Aerapo maok, Jisas wawia mao am fárákapan sérrá, “Touwe fwapnap arop te doktanámpok tukup mo i konapon. Touwenap aropao saráp doktanámpok tukup konapono. Taknámp ono ék namp te, námo yae-párák kare nɨnɨkrápao namprá nɨnɨknap aropan te mono. Arop námo kwatae nɨnɨkrápao namprá nɨnɨknap aropan wumwia érékép naeria ék nampono.” \x + \xo 2:17 \xt Lu 19:10; 1 Ti 1:15\x*   
\s1 Fɨr wuri konap kar  
\r Matyu 9:14-17; Luk 5:33-39  
\p
\v 18 Ankwap ke fek Jono éréképá yárak i konámp arop, tá Farisi fákárerao kor Kwarén kar toropwap mwaria fɨr wuri napo maok, ankwap fárákap koropea Jisasén arakrá turunk, “Jono éréképá yárak i konámp arop fákáre ntia Farisi fákárerao kor Kwarén kar toropwap mwaria te fɨr wuri konapono. Aeno amo éréképá yárak i konap arop fákárerao fɨr wuri mo i konap te apaeritea napon?”   
\p
\v 19 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan wounáp kar sérrá, “Arop ankárankamp yupu sámp naerianámp oukoumwan yak námp fek te, maomp nouroup fwap fɨr wuri konap nie? Mono! Am arop yupu sámp naerianámp oukoumwan am nouroup aropént yak námp fek te fɨr wuri mo i konapono. \x + \xo 2:19 \xt Jo 3:29\x*  
\v 20 Aeno nánkár wakmwaek am yupu sámp naerianámp aropan sámpá tukup tenapo maok, maomp nouroup arop yonkwae touweria fɨr wuri mwanapono.   
\p
\v 21 Arop te wourékam waempyam fákáre sámpeaka waempyam épi me fek paprá aomp mo i konámpon. Táte mao tak nánko te, am waempyam wourékam támao épi waempyaman nɨkɨr nánko, warko pearákár tokwae naerámpon.  
\v 22 Arop te meme yɨpi fekamp botol épi mek te wain wourékam \f + \fr 2:22 \ft  Matyu 9:16 fekamp kar fi nkeae.\f* kér mo i konapono. Aeno am mek kérapo te, wainao am meme yɨpi fekamp botol am te fápárákápi papria wain ént kwarákár naeria námpon. Aeria am wain ntia meme yɨpi fekamp botol épi te énénkér kwatae akwap neria nepon. Aeno arop te ankár wain wourékam te meme yɨpi wourékam fekamp botol mek kér i konapono.” \x + \xo 2:22 \xt Mt 9:16-17; Lu 5:36-39; 1 Ko 10:21; 2 Ko 6:16\x*   
\s1 Sabat yae fek tére mo i konap kar  
\r Matyu 12:1-8; Luk 6:1-5  
\p
\v 23 Ankwap Sabat fek Jisas ntiaka mént paokop i konap arop wit yoroi tenap yopwaraok tukup. Tukupea maok, Jisasomp fákáre am wit ankwapmwaek fár mwanámpria kánánkápapo maok, \x + \xo 2:23 \xt Lo 23:25\x*  
\v 24 tá Farisi fákárerao Jisasén sérrá, “Wae! Am te Sabat yae fek kákánk i konap te apaerá tére napono?”   
\p
\v 25 Aerapo maok, Jisas am fárákapan sérrá, “Ae te yumo wokwaek Devitoimp kar buk fek yak námp te nke mori kwapono? Ono sénamp te am ke fek Devit ntia maomp arop fárákap ankank mo nánko yae-porokwe napono.  
\v 26 Abiatar pris taokeyak konámp arop yaknámp ke fek, Devito Kwaromp Nap mek youmpea, pan Kwaro éntér sɨnámp mwaek am fek páte nap fária maok, náráp mént koropnap aropan kor ankwapmwaek nénkámpon. Am pan te fouara, pris fákáreao saráp fépér i konapan nimpon.” \x + \xo 2:26 \xt 1 Sml 21:1-6\x*   
\p
\v 27 Jisaso am fárákapan ankwap kar sérrá, “Kwar te, Sabat yaeran yaewour naenámpria arop yoro mono. Sabat yae te arop anepér mwanap yaewour naenámpria pap námpon. \x + \xo 2:27 \xt Lo 5:14\x*  
\v 28 Aenámpara, Aropamp Táráp te mao námoku Sabat yaeran kor poukwap námpon.”   
\c 3  
\s1 Sabat yae fek Jisaso yae yonkwaenámp arop fwapi papámp kar  
\p
\v 1 Jisaso warko lotu nap mek yoump nánko maok, arop ankárank yae yonkwae yak námp am mek yak.  
\v 2 Aenánko maok, am Farisi fárákap támao Jisasén, mao te Mosesomp lo ták-pwararea Sabat yae fek am arop fwapi pap te mokopean nkea man kot mwaria yépékrá yakáp. \x + \xo 3:2 \xt Lu 13:14\x*  
\v 3 Aeapo maok, mao am yae ankwapmwaek yonkwae yaknámp aropan sérrá, “Amo koropae!” Aenánko am arop te koropea kuk fokopeyak.  
\v 4 Aenko maok, mao am fákáreran sér, “Lo te nomo tére mo i konámp sabat yae fek ‘Apaenk’rá sénámpon? Ae te nomo arop ankwapan yaewour mwanámp ni, ankwapan kwatae pap mwanámp nie? Ae te nomo te arop yaewour nánko yiki yak naenámp ni, porokwapá pap mwanámp nie?” Aerá sénánko maok, am fárákapao kor kar sér mo.  
\v 5 Aeapo maok, Jisaso fokopeyakrá énounkouprá yakea am fárákap te aropan yonkwae touwe mono, loan saráp nɨnɨk kárákáre napo, am táman nkea yopor yonkwae pwarámpao maok, yonkwae touwe méntér. Aeria maok, Jisaso am yae yonkwaenámp aropan sérrá, “Waráp yae kor ékékérae.” Aeránko maok, mao yae ékékéránko maok, maomp yae warko fwap. \x + \xo 3:5 \xt Mt 9:13\x*  
\v 6 Aenánko maok, táte Farisi fákáre koupour ferámprá lotu nap pwarará tukupea Herotomp arop fákárerént tapokwapea Jisasén farop mwanámpria kar sérar. \x + \xo 3:6 \xt Mt 22:15-16\x*   
\s1 Kápae kare koumteouráp arop ént aokore fik koupoukourap kar  
\p
\v 7 Jisas námoku éréképá yárak i konámp aropént am taun pwarará ént aokore Galili fik tukupapo maok, koumteouráp aropao kor méntér tukup.  
\v 8 Am arop fi te distrik Galili mekamp, tá distrik Judia mekamp, tá taun Jerusalem mekamp, distrik Idumea mekamp, ént Jordan nkwamwaek fi mwaekamp, tá taun Tair ntiaka Saidon mek mwaekamp arop fi kápae kare támao Jisaso térenámp kar wawia maok, maonámpok korop.  
\v 9 Aeapo maok, Jisaso námoku éréképá yárak i konámp aropan sérrá, “Arop kápae kare koropea onan ɨkɨr mwanape. Ae mwarea napara, yumo onompor bot sankoropea wonae fik nánapi fákeyakáp napo, ono am mek korokwap nanampono.”  
\v 10 Am te wokwaek kápae kare koumteouráp aropan touwe fwapokwaprá kák tenámpantá maok, kápae kare arop fi námwan fwapi papanoria maomp pourouk yae pap mwaria koropea maomp wonae fik koupoukour.  
\v 11 Aenapo maok, am arop pourouk woukouri yakápnámp kwatae-arop fárákap man nkeria te, kwaráp torokomprá tékén wumwi kar fek ‘Amo te Kwaromp Táráp’rá sér i konapono.  
\v 12 Aenapo, mao am fárákapan ‘Námo te wanonorá séri kwapono’ ria tae fek sér.   
\s1 Jisaso éntér-sámpramp arop ‘Aposel’ yoroi káknámp kar  
\r Matyu 10:1-4; Luk 6:12-16  
\p
\v 13 Jisaso am arop ou pwarará námoku mwar faonkwek pokea maok, arop ankwap fárákap maonámpok korop mwanap sénaeria, ponankor wumwi nánko, korop.  
\v 14 Am arop ou mekamp éntér-sámpramp arop nánkárápea ‘Aposel’rá sérianánko, am fárákap méntér yakáp napo, mao te am fárákapan Kwaromp kar farákápenkria tirá kérép,  
\v 15 tá Kwatae-arop tirá kérép mwanap kárákáre nénk nanampria námpon. \x + \xo 3:15 \xt Lu 9:1\x*  
\v 16 Am éntér-sámpramp aropamp e te ará: Saimonén ankwap e ‘Pita’rá sér. \x + \xo 3:16 \xt Jo 1:42\x*  
\v 17 Tá Sebedimp táráp Jems ntia maomp nánae Jonén man kor ankwap e ‘Boanerges’ ri pap. Am e fi te ‘Oukurérao párákapnámp niamp arop’rá sénapono. \x + \xo 3:17 \xt Lu 9:54\x*  
\v 18 Tá Andru ntia Filip, tá Bartolomyu, tá Matyu, tá Tomas ntia Jems Alfiusomp táráp, tá Tadius, tá Saimon te Selot pati \f + \fr 3:18 \ft  ‘Selot pati’ arop fárákap te Rom firao Juda firan poukwap te monoria kákánk i konap arop fárákapono.\f* mekamp,  
\v 19 tá Judas Iskariot mao te nánkár Jisasénenkria outɨri naenámp aropono.   
\s1 ‘Jisas Belsebulént tére námp’rá sénap kar  
\r Matyu 12:22-37; Luk 11:14-23  
\p
\v 20 Jisaso akwapea nap mekánko maok, tá kápae kare koumteouráp arop koropea warko koupoukourapo maok, táte Jisas ntia mao éréképá yáraknámp fárákap mao tankáprá fár mwanap ke te yak mo. \x + \xo 3:20 \xt Mk 6:31\x*  
\v 21 Aenko maok, táte námokuráp kar nánaeounáp Jisas takrá tére námp wawia maok, mao te épépérépri kanrá warámp mwaria korop. \x + \xo 3:21 \xt Jo 10:20\x*   
\p
\v 22 Lo mérnap arop Jerusalem meknámp korop. Koropea maok, arakrá sér, “Belsebul Jisasént yak námpon.” Tá “Mao te kwatae-arop poukwap konámp Belsebulomp kárákáre fek am kwatae-arop fákáre yéréperá kérép námpon.” \x + \xo 3:22 \xt Mt 9:34\x*  
\v 23 Jisaso am fákáreran wonae fik koropenkria maok, mao am fárákapan wounáp kar arakrá sér, “Satan te mokopia Satan yéréperá kérép naenámpon?  
\v 24 Arop ankárankamp firao kuk pɨrékarea nonopok yorowar nep te, am arop fi fwapi kárákáre yak naenámp pourou mono.  
\v 25 Tá ankárankamp nap mekamp aropao yorowaria te, am nap mekamp arop te fwapi tankáp mono.  
\v 26 Tá Satan poukeyak námp mekamp ankwap-ankwap fákáre nonopok yorowaria te, am fi pɨpɨrɨkɨr tukup napo te, mao kor kárákáre yak mono, pwar naerámpon.   
\p
\v 27 Arop ankárankao kárákáre kor aropamp nap mek ankank pouroukoup naeria te, kwaporok yoump mo i konámp nie? Mao te am taenámp aropanénkɨr sámpea yarokwapea pátea maok, am aropamp nap mekamp ankank ponankor ti konámpono. \x + \xo 3:27 \xt 1 Jo 3:8\x*   
\p
\v 28 Ono te yumwan waeman kare sér rae: Kwar te koumteouráp aropamp ponankor kwatae nɨnɨk ntia ponankor wouroump kar sér i konap te fwap tirá épér naenámpon.  
\v 29 Aeno aropao Yiki Kor Spiritan wouroump sénámp te, Kwar te maomp am wouroump sérinámp kwatae nɨnɨk te sámp-sɨr mono. Oukoumwan, tá nánkár wakmwaek kor am nɨnɨk kwatae te ankár taki yaká yak naerámpon.”   
\p
\v 30 (Am fárákapao ‘Kwatae-arop man noumpoukoupeyak námp’rá sénapantá, Jisaso makrá sénámpono.) \x + \xo 3:30 \xt Hi 6:4-6\x*   
\s1 Jisasomp éntupwar ntia nánaeounáp koropnap kar  
\r Matyu 12:46-50; Luk 8:19-21  
\p
\v 31 Am ke fek táman, Jisasomp éntupwar ntia nánaeounáp Jisasnámpok korop. Koropea ek yakáprá ‘Mao mankano’rá sér. \x + \xo 3:31 \xt Mk 6:3\x*  
\v 32 Aeapo maok, koumteouráp arop kápae kare man ko-sɨtea tankáprá maok, man arakrá sér, “Amo wawae! Waráp éntupwar ntia waráp nánaeounáp ek yakáprá amwan wumwi nape.”  
\v 33 Aenapo maok, mao am kar pwarokwaprá arakrá sér, “Wa onomp éntupwar ntia onomp nánaenono?”  
\v 34 Aeria maok, koumteouráp arop tankáp nap táman yénkrá sérrá maok, “Nkenke! Onomp éntupwar ntiaka onomp nánaeou tárápu te mámánono.  
\v 35 Apae koumteouráp aropao Kwaromp nɨnɨkaok yárak námp te, mao támao maok onomp nánae, tá onomp antáp, tá onomp éntupwarono.” \x + \xo 3:35 \xt Jo 15:14\x*   
\c 4  
\s1 Ankankou épérnap wounáp kar  
\p
\v 1 Jisaso warko ént aokore Galili fik akwapea koumteouráp aropan Kwaromp kar yénkrá farákáp. Aeria maok, koumteouráp arop kápae kare koropea koupoukour napantá maok, mao ént mek tanknámp bot mek pokea tank. Aenánko, ponankor koumteouráp arop am ént fik táman néntép.  
\v 2 Aeria maok, mao am fárákapan kápae kare wounáp kar farákápria am fárákapan arakrá sér,  
\v 3 “Ono kar sénae. Yumo wawenke. Arop ankárankao akwapeaka yopwaraok ankankou yɨrɨr.  
\v 4 Am te épér nánko maok, ou ankwapmwaek pɨkia mwaeaok tankáp. Aenámp te, antao koropea fépér.  
\v 5 Tá ankwapmwaek yumwi tokwae ankore mek yak nánko, kwar worare fek yumuntuk yak námp mek pɨká tank. Aenámp te, am te wae koupour páre kwapwe námpao maok,  
\v 6 arák yumwi fek tɨkɨpeyak nánko, yámar yokwapria, am ankankou páre yonkwae pap nánko, yákáre námpono.  
\v 7 Tá ankankou ankwapmwaek paok wi ou mek pɨká tank nánko maok, am paok wi páre támao am páreran woukoupea pap. Aenánko maok, yao ki tank mo.  
\v 8 Aeno ankankou ankwapmwaek kwar émi kwapwe kare mek pɨk námp te, kwapwe kare párea tokwaeria maok, wae ki tankria maok, ankwap aopwe 30 tank, táte ankwap aopwe 60 tank, tá ankwap aopwe 100 tank.”  
\v 9 Makrá séri pwarará, Jisaso am fárákapan sérrá, “Arop woupwiráp te má kar má fwapia wa kuno.”   
\s1 Jisaso wounáprá sénámp kar fi  
\r Matyu 13:10-17; Luk 8:9-10  
\p
\v 10 Wakmwaek Jisas námoku nápar yak. Aenko maok, am arop éntér-sámpramp, tá ankwap fárákap Jisasént yakáp napao kor man wounáp kar táman turunk.  
\v 11 Tá mao am fárákapan sérrá, “Kwar te maomp fákáreran taokeyaknámpamp mek-wouroumpeyaknámp kar fi kor yumwan wae yénkép námpono. Aeno am arop kwaporok yakáp nap te, wounáp karan saráp wawi konapono. \x + \xo 4:11 \xt 1 Ko 2:10\x*  
\v 12 Aenapara,  
\q1 ‘Am te wae énounkoupapan maok,  
\q1 am ankank te ankwap wuri nke mo,  
\q1 tá kar te wa napan maok,  
\q1 am fi te fwapia mér mono.  
\q1 Aenapara, am fárákapao Kwaronámpok tukup napo,  
\q1 Mao am fárákapamp kwatae nɨnɨk  
\q1 tirá épérantáno.’” \x + \xo 4:12 \xt Ais 6:9-10; Jo 12:40\x*   
\s1 Am ankankou wounáprá sénámp kar fi  
\r Matyu 13:18-23; Luk 8:9-15  
\p
\v 13 Tá Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo mámá wounáp kar te mér mo nap nie? Ae te yumo ponankor ankwap wounáp kar mokopia mér mwanapon?  
\v 14 Am arop ankankou yoro námp te Kwaromp karan yoro námpon.  
\v 15 Tá kar mwaeaok pɨká párákap námp te, koumteouráp aropao kar wa napan maok, am ke fek táman Satan koroprá am Kwaromp kar am fárákapamp nɨnɨk mek yak námp ti-akwap konámpan sénámpon.  
\v 16 Tá koumteouráp arop ankwap fárákap am te ankankou apár yumwi kor tárankápnámp mek pɨk námp niamp námp te, am fárákapao kar wawia koupour sámpria maok, am táman warákár.  
\v 17 Aenapao maok, am fárákapao Kwaromp kar te nɨnɨk mek sámpá yak mo. Aenapo, arák mek pɨk monámp taknámp, wakmwaek arop ankwap fárákapao Kwaromp kar sámpá anámprá paprá, am koumteouráp aropan nkwakwe make kar sénapo, am fárákapao koupour Kwaromp kar pwar napon. \x + \xo 4:17 \xt Kl 2:7\x*  
\v 18 Tá koumteouráp arop ankwap fárákap te ankankou paok wi mek kuk pɨká tank námp niamp taknámp, am fárákap te kar wa napao maok,  
\v 19 tá apárokamp ankankan nɨnɨk kápae kare, mani tokwaeantá nɨnɨkrá paokopria maok, tá nkwakwe make ankankantá kɨkiankrá paokoprá, mak napo maok, am ankankao Kwaromp kar oupouri pap. Taknámp arop te maomp nɨnɨk mek te ki tank mono. \x + \xo 4:19 \xt Mk 10:21-22; 1 Ti 6:9-10\x*  
\v 20 Aeno ankankou ankwapmwaek kwar émi kwapwe mek pɨká tankria páreanámp te, ki tankria ankwap 30 tank, ankwap 60 tank, ankwap 100 tank. Aenámp te, koumteouráp arop ankwap fárákap kar wawia sámpea nɨki paokop napan sénámpon.”   
\s1 Lam pounkouroupea pap konap wounáp kar  
\r Luk 8:16-18  
\p
\v 21 Jisaso ankwap kar am fárákapan sérrá, “Ae te arop lam sámpea korop námp te, baket mek pap konámp nie? Tá kákánar ankore mek pap konámp nie? Mono. Mao te narek kákánar fek pap konámpono.  
\v 22 Ponankor ankank mek wouroumpeyak námp, tá oupouroupá pwate nap te, nánkár wakmwaek érik korop naeria námpon.  
\v 23 Arop woupwiráp te mámá kar mámá wa kipo.”   
\p
\v 24 Mao am fárákapan warko ankwap kar arakrá sér, “Kar yumo wa nap te fwapiaka nɨnɨk kour kipo. Yumo arop ankwapan mokope puri fek nénk nap te, Kwaro yumwan take pourouráp sánkria kánámpár ankwap yumuntuk kák naenámpon.  
\v 25 Táte arop Kwaromp kar kárákáre fek nɨki-samp nánko, Kwaro man warko nɨnɨk kwapwe méntér tapokwap naenámpon. Aeno arop am kar sámp-fákeyak mo nánko te, maomp mér kánanke te Kwaro maomp yaekamp pwarokwap naerámpon.”   
\s1 Ankankou forokor konámp wounáp kar  
\p
\v 26 Jisaso warko sérrá, “Kwaro náráp firan taokeyak konámp te arop ankárank ankankou kwar mek épéri pwatea,  
\v 27 kumur méntép am arop kumuruk amp i ko, wae fek fárámprá, námokuráp térerá yárak. Aenámpao maok, am ankankou te mokopia párea akwapea tokwae kar naenámpaoeanrá mér mono.  
\v 28 Kwar támao arákan wouri sánk nánko, párea téképea, wakmwaek ki tank konámpon. Manénkɨr te páre pokea, pwae fukarea, tá wakmwaek aopwe tokwaeria me ku mek ki tanka wae konámpon.  
\v 29 Tá am ki yápae nánko, fékér mwanap ke korop nánko. am arop akwapea fékér i konámpon.” \x + \xo 4:29 \xt Yé 14:15\x*   
\s1 Mastet ouramp wounáp kar  
\r Matyu 13:31-32,34; Luk 13:18-19  
\p
\v 30 Jisaso warko arakrá sér, “Nomo Kwaro náráp firáp taokeyak námp te apae niamprá sér mwanámpon? Nomo mokope pourouráp wounáp kar sér mwanámpon?  
\v 31 Kwaro náráp firáp taokeyak námp te mastet ki kánanke niampon. Am te ankwap yao ki niamp mono. Kánanke kare námpono. Aropao am mastet ki kwar mek yoro i konapon.  
\v 32 Arop fárákapao yɨmp tenapo, pérea pokea tokwae karria te, yopwar mekamp ankankan kámákár akwapria yowe tokwaeri akwapránk. Aenánko, ant fákáre fwap am yao yowe néntékép mek koropá taok naenámpon.”   
\s1 Jisas wounáp kar fek sénámp kar  
\r Matyu 13:34-35  
\p
\v 33 Jisaso koumteouráp aropan kápae kare wounáp kar farákáp námp te, am arop fákáreramp nɨnɨk mwanap puri fek farákáp námpon.  
\v 34 Am kar koumteouráp aropan farákápámp te érik farákáp mono. Wounáp karan saráp farákáp námpon. Aeria maok, námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapao mwar yakáp nap fek saráp am kar fi kor érik farákáp konámpono. \x + \xo 4:34 \xt Jo 16:25\x*   
\s1 Jisaso sénánko ouwi tokwae pwaranámp kar  
\r Matyu 8:23-27; Luk 8:22-25  
\p
\v 35 Takia pwarará am makár táman kumur mek, Jisas mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan arakrá sér, “Nomo te ént aokore fik nkwamwaek fimwaek yink mwaro.”  
\v 36 Aerá séria pwarará maok, koumteouráp arop kápae kare am fek yakáp napo pwarará, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákap Jisas am mek tank námp am bot mek kunkuria man warámpea tukup. Aenapo maok, tá ankwap fárákap bot tiaka wakmwaek tukup.  
\v 37-38 Aenapo maok, Jisas bot mek weaok mwaek tankria maok, pilo fek me tankoritea amp. Aenánko maok, ouwi tokwae koropria ént bot mek kupur naeria wae. Aenánko maok, am fákárerao man sérrá, “Tisa, nomo te wae ént mek pɨk mwanámp niamp námp te, amo yonkwae touwe mo rape?”  
\v 39 Aerapo maok, Jisas fárámprá ouwi ntia éntan yopor, “Wae támaono, pwarae!” Aeránko maok, ouwi wae pwaránko, ént wae fwap porokwe fek yak.  
\v 40 Aenánko maok, wokwae námoku éréképá yárak i konámp fákáreran sérrá, “Yumo te apaeritea apáp napon? Apaeritea onan mér mo napon?” \x + \xo 4:40 \xt Mt 14:31\x*  
\v 41 Aeránko korokoprá paokopria maok, námoku támao sérarrá, “Mámá arop máte wa nánko, ouwi ntia éntan sénánko, maomp kar wa námpon?” \x + \xo 4:41 \xt Sng 89:9\x*   
\c 5  
\s1 Jisaso arop ankárankampamp pourouk kwatae-aropan yérépemp kar  
\p
\v 1 Am fárákapao ént aokore Galili nkwamwaek fimwaek Gerasa firamp apár mek tukup.  
\v 2 Tukupria maok, am bot pwarará tukup napo maok, arop ankárank kwatae-arop maomp pourouk woukoupeyaknámp arop koropea maok, Jisasén kɨkɨp. Am arop te arop kák konap fek mwaek yárakia korop. \x + \xo 5:2 \xt Mk 1:23\x*  
\v 3-4 Am arop te man paok fek yarokwapá pap napo kor, fápárákápi sɨr akwap konámpon. Kápae kare por pu ntiaka yaek sen fek fákap ko pap napo maok, mao te kárákáre korara, pu fákapnámp am sen ntiaka yae-souwe fápárákápi sɨr konámpono. Ae konámpara, arop man sérémékér mwanap pourou mo napo, arop kák konap péri me fek mwaek amprá yárak i konámpono.  
\v 5 Wae fek, tá kumuruk kor ankár arop kák konap fek, tá you tokwae mek saráp apánkrá yárakrá yumwi fek námokuráp pourouk pɨpirá yárak i konámpon.   
\p
\v 6 Ae konámpao nke nánko, Jisas oukoumwan panek korop nánko, mao fárakoprá koropea Jisasomp wonae fik kwaráp torokomp.  
\v 7-8 Jisaso am kwatae-aropan sérrá, “Amo mámá aropamp pourouk woukoupeyak nap worokor pɨkae!” Aeránko maok, am kwatae-aropao apápria tékén fépéna waeria maok, “Jisas, Kárákáre Tokwaeráp Kwaromp Táráp e! Amo te onan apae naeria nape? Ono amwan Kwaromp e fek kare kar sér rae: Amo onan kwatae pap kwapono.” \x + \xo 5:7-8 \xt Mk 1:24\x*  
\v 9 Aenánko maok, Jisaso man turunkrá, “Ae te waráp e te apaeno?” Makránko maok, mao man sérrá, “Yino te kápae kare ara, onomp e te ‘Ami’ no.”  
\v 10 Aea maok, apáp tɨrɨnkria Jisaso námwan aropomp naenámp kar fek sérrá, “Amo te yinan mámá apár má pwarará tukupenkria yérépe kwapono.”   
\p
\v 11 Am ke fek kou kápae kare am faonkwe fi mekmwaek táman yakáprá am fek apwar pwae fépérrá yakáp.  
\v 12 Aeapo maok, am kwatae-arop fákáre támao Jisasén kar tae fek sérrá, “Ae te amo yinan tirá kérép napo, tukupea kou fákáreamp pourouk woukouri yakáp mwaro.”  
\v 13 Aerapo maok, Jisaso am kwatae-arop fákáre táman ‘Takenk’rá sénánko maok, am kwatae-arop fákáre támao kor am arop pwatará tukupea, kouamp pourouk woukour. Aenapo maok, am kou fákárerao kor mánmánria foporakorrá tukupea, yɨnkri furuk mek am mek pɨk napo maok, am kou te 2,000ao am ént aokore mek am mek ponankor pɨkiaka ént fépéria nékér popwarámpia, ponankor surumpwi pwar.   
\p
\v 14 Aeapo maok, kou wun i konap arop te nkea pɨrɨkɨmpá tukupea maok, taun mek, tá taun wonae fikamp aropan am kar farákápapo maok, koumteouráp arop am ankank nke mwaria korop.  
\v 15 Am fárákapao Jisasnámpok koropea nke napo maok, am kwatae-arop woukoupeyakámp arop te maomp nɨnɨk wae fwapria maok, oukoumwan waempyam kámpea tank. Aenko maok, koumteouráp arop te táman nkeaka apáp tɨrɨnk.  
\v 16 Am arop fárákapao am arop pourouk kwatae-arop yakámp, oukoumwan fwap tank námp, táte kou fákáreaoi nap nkenap arop fárákap támao am koropnap arop fárákapan am kar farákáp.  
\v 17 Aeapo maok, koumteouráp aropao Jisasén tékén sérrá, “Amo mapek te yak kwapono! Amo ankár ankwap apárok akwapae!”   
\p
\v 18 Aerapo maok, Jisas bot mek koropwap nánko maok, am kwatae-arop maomp pourouk woukoupeyakámp aropao kor kárákáre fek Jisasén sérrá, “Ono te ankár amont akwap nae kar nampono?”  
\v 19 Aeránko maok, Jisaso monoria man sérrá, “Amo te amokuráp némpouk akwapea waráp némpoukamp aropan Tokwae Karao amwan aropompria yaewourinámp kar farákápae.”  
\v 20 Aeránko maok, am aropao akwapea distrik Dekapolis mekamp némpouk mwaek námwan yaewourimp kar farákáp nánko maok, tá am koumteouráp arop ponankor wawia maok, nɨnɨk tokwae.   
\s1 Jairusomp yupu-táráp ntia touwenámp yupuamp kar  
\r Matyu 9:18-26; Luk 8:40-56  
\p
\v 21 Jisas bot meknámp warko ént aokore tápampea nkwamwaek fimwaek akwap nánko maok, táte kápae kare koumteouráp arop koropea Jisasomp wonae fik ént aokore fik am fek néntépapo maok,  
\v 22 lotu nap taokeyak konámp arop Jairuso Jisasén nkea maok, koropea maomp wonae fik pumpuri yak námp fek kwaráp torokomp.  
\v 23 Kwaráp torokomprá me kor woukoupria, námwan aropompae karria arakrá sér, “Onomp yupu-táráp sumpwi naeane. Amo koropea maomp pourouk yae pap napo, touwe fwap nánko, yiki yak naenámpono.” \x + \xo 5:23 \xt Mk 7:32; Lu 13:13\x*  
\v 24 Aeránko maok, Jisaso kor mént akwap.  
\p Aenko maok, táte kápae kare koumteouráp arop maomp wakmwaek tukupea maok, man kuk sɨr.  
\v 25 Aeapo maok, yupu ankárankao e furuk pɨkia taki yaknámp mwar akwapea éntér-sámpramp yopwar.  
\v 26 Am yupu te dokta fákáreraonapok akwap saráp yakria, mani ponankor nénk saráp yak námpao maok, maomp touwe te pwar mono, warko ankár porok taki yak.  
\v 27-28 Am yupu te Jisas térenámp kar wawia námp kwamp maok, koropea am koumteouráp arop tukupnap ou mekia Jisasomp wakmwaek korop. Mao nɨnɨkrá, “Ono maomp waempyam fek saráp yae sámpria te warko fwap nanampon.” Aeriaka Jisasomp waempyam fek yae sámp. \x + \xo 5:27-28 \xt Mk 6:56\x*  
\v 29 Aenko maok, e furuk pɨkia taki yaknámp wae koupour kar fárákár nánko maok, námoku wae fwap námp mér.   
\p
\v 30 Aenko maok, Jisaso náráp kárákáre ankwapmwaek worokor pɨk námp méria maok, arákarrá arakrá sér, “Wa onomp waempyam fek yae sámp námpono?” \x + \xo 5:30 \xt Lu 6:9\x*  
\v 31 Aenko maok, námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapao man sérrá, “Ae! Amo nkeae! Koumteouráp arop kápae kare mámá amwan kuk-sɨrarrá néntép nap máte, warko apaerá amo, onomp waempyam fek te wa toupoukouranrá turunk rape?”  
\v 32 Aerá sérapo maok, Jisaso kor, wa onan toupoukareanria am mek oupourounk.  
\v 33 Aenko maok, am yupurao kor maomp pourouk koropnámp ankank te wae méria maok, apáprá kour me woukoupria maok, koropea Jisasomp wonae fik kwaráp torokompria maok, am ankank ponankor man érik farákáp.  
\v 34 Aenko maok, Jisaso man sérrá, “Táráp e! Amoku mér napara, am fek waráp touwe wae fwap námpono. Amo yonkwae kakére fek akwapae. Waráp touwe te wae pwar námpono.” \x + \xo 5:34 \xt Mk 10:52; Lu 7:50; 17:19\x*   
\p
\v 35 Jisaso makrá sérrá yakánko maok, arop ankwap fárákap lotu nap taokeyak konámp aropamp nap meknámp koropea maok, naropwarén sérrá, “Waráp táráp te waeman sumpwi yak námp te. Apaerá warko tisan tére tokwae sánk nae rape?”  
\v 36 Aerapo maok, Jisaso kor am fárákapao sérap kar am te wampwe pwarará lotu nap taokeyaknámp aropan sérrá, “Amo te apápi kwapono. Ankár mérampo.”  
\v 37 Aerá sériaka pwarará maok, am mént yakápnap fárákapan ‘Mampok korop kwapono’ ria séria pwarará maok, tá Pita, Jems, Jon Jemsomp nánae makia am yinɨnkaopwe támao saráp mént énénki tukup.  
\v 38 Tukupeaka lotu nap taokeyak konámp aropamp nap ménki fekria Jisaso nke nánko maok, arop kápae kare koropá nouroumpria maok, éménkrá kar ounka wae.  
\v 39 Aenapo maok, mao am mek youmpea turunkrá, “Yumo te apaerá éménkrá kara wae rape? Mámá táráp máte sumpwi mono, párák amp námpono.” \x + \xo 5:39 \xt Jo 11:11\x*  
\v 40 Aeránko maok, am fákárerao, waeman sumpwi yak námp teria amomoránk. Tá mao am koumteouráp aropan tirá apárok kérépea pwarará maok, naropwar ntia éntupwarén saráp warámpea, tá námoku éréképá yárak i konámp arop yinɨnkaopwean saráp éréképea am fárákapao saráp táráp ampnámp aokore mek yink.  
\v 41-42 (Am tárápamp yopwar te éntér-sámpramp yopwarono.) Am fárákap yinkea maok, Jisaso man yae topwe fek sámpriaka am yupu-tárápan námokuráp kar fek sérrá, “Talita kum!” Am kar te arakrá sénámpon: “Yupu-táráp kánanke, ono amwan sér rae: Amo fárámpae!” Aeránko maok, am yupu-tárápao kor wae fárámpeaka yárak. Aenko maok, man nkea kokorokor. \x + \xo 5:41-42 \xt Lu 7:14\x*  
\v 43 Aeapo maok, Jisaso kar kárákáre fek sér, “Yumo te arop ankwapan mámá ankank korop námp kar te séri kwapono.” Aeria maok, tá am anánkwapan sérrá, “Yumo am yupu-tárápan fɨr sánkenke!”   
\c 6  
\s1 Nasaret mekamp arop Jisasén younkwe sɨnap kar  
\p
\v 1 Jisas am némp pwarará námokuráp taun mek akwap. Aenánko maok, mént paokop i konap arop te énénki tukup.  
\v 2 Tukupea maok, Sabat yae fek mao lotu nap mek Kwaromp kar koumteouráp aropan yénkrá farákápánko maok, táte am kápae kare koumteouráp aropao kor am kar wawia kokorokoria maok, arakrá sér, “Nomwan má arop te má ankank ponankor te maokamp sámp námpon? Man sánknap yonkwae kour máte tokwae kar námpon! Máte mokopia mwar pourouráp kárákáre yororo námpon? \x + \xo 6:2 \xt Jo 7:15\x*  
\v 3 Má arop máte kamda tére konámp nomo wae mérámpon. Máte Mariamp táráp, tá maomp nánaeounáp te Joses, tá Judas, tá Saimon. Tá maomp antáponáp te nomont mapek yakáp napono.” Am fárákapao makrá séria maok, kokwarok napon. \x + \xo 6:3 \xt Jo 6:42\x*  
\v 4 Aerapo maok, Jisaso am fákáreran sérrá, “Profet te maomp e te kápae kare némpouk yak konámpono. Aeno námokuráp némpouk, tá námokuráp fi arop ou mek, tá námokuráp nap mek e yak mono.”  
\v 5 Tá am náráp taun mek te kárákáre yororo naenámp pourou mono. Tá ankákárank touwenap aropan saráp yae papria fwapokwaprá kák námpon.  
\v 6 Tá mao maomp taun mekamp koumteouráp arop man mér mo napantá nɨnɨk tokwae námpon.  
\s1 Jisaso námoku éréképá yárak i konámp aropan tére nénkámp kar  
\r Matyu 10:5-15; Luk 9:1-6  
\p Aeria maok, am taun pwarará ankwap némpouk mwaek koumteouráp aropan Kwaromp kar farákáprá yárak.  
\v 7 Takria maok, mao éréképea yáraknámp éntér-sámpramp arop fárákapan térenkria anánánkrá tirá kérép naeria, koropenkrá wumwi. Aea maok, am arop fákárean arop pourou mek woukournámp kwatae-arop yéréperá kérép mwanap kárákáre nénk.  
\v 8-9 Aeria maok, am fárákapan sérrá, “Yumo tukupria te, mámá ankank mént sámpea tukup kwapono: Pan, tá yam, tá mani ti-tukup kwapono. Tá waempyam anánkaopwe ti-tukup kwapono. Ankárankan mwar sámpea maok, su mwar yirɨria, mear yaopwaeran saráp tia paokop kip.” \x + \xo 6:8-9 \xt Lu 10:1\x*  
\v 10 Aeritea maok, mao am fárákapan sérrá, “Yumo tukupeaka ankwap némpouk napo, aropao yumwan warákárria nap mek érékép nánko te, am nap ankárank mek saráp yakáprá tukupea, wae am némp pwarará tukup mwanap ke fek maok, am nap pwarará tukup kipo.  
\v 11 Táte ankwap némpouk aropao yumwan éréképea pokea nap mek kák moia, yiráp kar wa mo napo te, yumo ankár am némp pwarará tukupria, yiráp pukamp woup am fek poporokompia pwar \f + \fr 6:11 \ft  Matyu 10:14 fekamp kar fi fek nkeae.\f* napo maok, am támao yénképrá, ‘Yumoku nap kwataeno.’” \x + \xo 6:11 \xt Ap 13:51; 18:6\x*  
\v 12 Aerá séria pwar nánko, am fárákap tukupea maok, arakrá sér, “Yumo kwatae nɨnɨk nap te ankár younkwe mwaek pwar kipo!”  
\v 13 Aerá séria maok, táte kwatae-arop yéréperá kérépria maok, touwenap aropamp pourouk wel kokorarrá fwapokwaprá kák. \x + \xo 6:13 \xt Je 5:14\x*   
\s1 Heroto Jisasén arop ént mek nér i konámp Jon támao námpwe nɨnɨkimp kar  
\r Matyu 14:1-12; Luk 9:7-9  
\p
\v 14 Kápae kare apárok te Jisaso tére nánko, maomp e tokwae kari yak nánko, Heroto am kar wa. Aenánko maok, koumteouráp arop ankwap fárákapao arakrá sér, “Ént mek nér i konámp arop Jon te warko apár me meknámp fárámp námpon. Aenámpara, mao wae kárákáre yoro naenámp kárákáre tokwaerápono.”  
\v 15 Tá ankwap fárákapao sérrá, “Mono! Táte Elaijanono.” Tá ankwap fárákapao sérrá, “Mao te wokwaekamp profet niampono.” \x + \xo 6:15 \xt Mt 16:14\x*  
\v 16 Mak rapo maok, king Heroto am kar wawiaka maok, arakrá sér, “Am te ono wokwaek séranko, yápare kor karámp-fárákapap arop ént mek nér i konámp Jon támao oukoumwan warko fárámp námpon.”   
\p
\v 17-18 Manénkɨr te Heroto maomp nánae Filipomp yupu Herodias sámpánko, Jono Herotén sérrá, “Amo amokuráp nánaeramp yupu sámp nap am te pwi yak mo námpono!” Aeránko maok, Heroto arop fárákap tirá kérép nánko, tukupea Jonén sámpea kalabus nap mek pap.  
\v 19 Am yupu Herodias támao Jonén sámp-wouroump nae karámpao maok, mao tak naenámp pourou mono.  
\v 20 Am te apaeria námpanápe, Heroto wae mér, Jon te kwapwe kareria Kwaro nke námp fek yae-párák kare aropara, Heroto Jonén apáp námpono. Aeria maok, Herot Jonén taokeyakria maok, maomp kar wawia maok, kápae kare nɨnɨk tokwae námpao maok, ‘Maomp kar wa nae kar’rá warákár konámpon.   
\p
\v 21 Wakmwaek Herodiaso Jonén sámp-wouroump nanampria mwae oupourounk. Heroto námwan éntupwaro fárákapnámp yae nɨnɨkrá fɨr nánapria maok, maomp Gavman taokeyakáp konap arop, tá ami taokeyakáp konap arop, tá Galili mekamp arop éréképá tankáp konap arop, makia am fárákapan wumwi.  
\v 22 Aeanánko, mao tankáprá fépérapo maok, táte Herodiasomp yupu-táráp énki mankea kaerá wounk nánko maok, am fárákapao man warákárria maok, kingo am yupu-táráp énkiran arakrá sér, “Amo am kwapwe kare kae nap te am fek apae sámp naeria nap onan sénapo te, fwap sánk nanampono.”  
\v 23 Aeria maok, Heroto man sérrá, “Ono te narekampráp amwan waeman kare kar sér rae: Amo te apae ankankan sámp naeria sénap te, ono amwan sánk nanampono. Amo onan, waráp apár fi taokeyak nap kuk fár-pwararea ankwapmwaek sápaeria nap kwamp te, onan sénapo sánk nanampon.”   
\p
\v 24 Aeránko maok, am yupu-tárápao ek youmpea éntupwarén turunkrá, “Ono te apae ankank ‘Sápae’rá sénanampono?” Aeránko maok, éntupwaro sérrá, “Ae te amo sérrá, ‘Arop ént mek nér i konámp Jonomp me kor karámp fárákapea sápae’rá sérampo.”  
\v 25 Aeránko maok, am yupu-táráp énki warko tákarákarrá koupour koropea kingén sérrá, “Oukoumwan koupour kar amo arop ént mek nér i konámp Jonomp me kor plet mek papea sápae.”  
\v 26 Aerá séránko maok, king te, mokop tak naeria yonkwae touwe námpao maok, warko am arop fákárerént fépérrá tankria fou e séri tenámp kwamp, am yupu-tárápamp kar ták-pwar moimpon.  
\v 27 Aeria maok, mao soldia ankwap sámp-kérépria sérrá, “Amo akwapea kalabus nap mek Jonomp yápare kor kar-fárákapea me kor sankoropae.” Mao akwapea Jonomp me kor karámp-fárákapea maok,  
\v 28 plet mek papea sankoropá am yupu-táráp énkiran sánkánko maok, tá mao sámprá éntupwarén sánk.  
\v 29 Aeapo maok, Jonomp éréképá yárak i konámp aropao am kar wawia maok, koropea Jonomp yákáre sámpá tukupea péri me mek papapono.   
\s1 Jisaso 5,000 aropan fɨr nénkámp kar  
\r Matyu 14:13-21; Luk 9:10-17; Jon 6:1-15  
\p
\v 30 Jisaso mént paokop i konap aropan tirá kérépánko, tukupap, wae paokopia arári koropea Jisasnámpok. Aeria maok, am térerá paokopiap kar, tá kar ponankor koumteouráp aropan farákápap man farákáprá sér. \x + \xo 6:30 \xt Lu 10:17\x*  
\v 31 Aeapo maok, kápae kare koumteouráp arop te Jisasnámpok tukupá koropá saráp yakápapo maok, mént paokop i konap fákáreao kor tankrá fɨr fár mwarap ke te yak mo. Aenapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Nomo te tukupea arop yak monap ke fek nomoku mwar anepérrá tankáp mwaro.”  
\v 32 Aea maok, bot sámpea arop yak monap apárok tukupea maok, am fárákapao saráp yakáp mwanámpan mpwe.   
\p
\v 33 Tak mwaria napo maok, kápae kare koumteouráp arop Jisasomp fárákapan nkeaka wuri nke. Aeapara maok, kápae kare taun mek mwaekamp arop ponankor Jisas akwap naenámp mek apár mwaek manénkɨr mekia tukup.  
\v 34 Jisaso youmpea ént woupwi mekria kápae kare am koumteouráp aropan nke nánko maok, am fárákap te sipsipao taokeyak naenámp mo nánko, námoku yakáp nap niamp napo, yonkwae touwe námpono. Aeria maok, am ke feknámpia mao kápae kare kar yénkrá farákáp. \x + \xo 6:34 \xt Mt 9:36\x*  
\v 35-36 Aenánko, wakmwaek yámar pɨk naeria nánko maok, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákapao koropea Jisasén sérrá, “Mámá apár te arop yakáp mo napo, yámar porokor naereane. Amo mámá koumteouráp arop tirá kérép napo tukupea maok, am apár mwaek paokopria am némpoukamp námoku fár mwanap fɨr tianápono.”  
\v 37 Aerapo maok, Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá sér, “Yumoku man fɨr nénkenke.” Aeránko maok, am fákárerao sérrá, “Waráp nɨnɨk te yinan ‘200 kina santukupea am fek pan tia am fárákapan nénkenk’ ria nape?”  
\v 38 Aerapo maok, Jisaso sérrá, “Yiráp pan te apaekamp tankánrá tukupá nkenke.” Aeránko maok, nkeaka, “Yino te pan éntik, tá éntékam anánkaopwe mwar tank námpono.”   
\p
\v 39 Aerapo maok, am fárákapan sérrá, “Yumo sénapo, koumteouráp arop apár pwae kwapwe fek mapek ankwap fárákap ankwap fek, ankwap fárákap ankwap fekrá tankápanápono.”  
\v 40 Aeránko maok, am fárákap apárok néntépria maok, ankwap fi tankápap 100 arop, ankwap fi tankápap 50 arop, takrá tankáprá tukupea pwar.  
\v 41 Aeapo, Jisaso pan éntik sámpea maok, éntékam anánkaopwe sámpea sampeyakrá narek yámar mek tokoreyakrá ‘Aesio’rá séria maok, pan fékéria námoku éréképá yárak i konámp aropan koumteouráp aropan nénkanáponoria maomp yaek nénk. Tá éntékam anánkaopwean kor taknámp tokopea nénk.  
\v 42 Nénkea napo maok, fépéria wae pwi.  
\v 43 Aenánko maok, pan ntia éntékam ankwapmwaek tankánko tia éntér-sámpramp basket mek kák.  
\v 44 Am pan fépériap te poumou mwar kouroump nap te 5,000. \x + \xo 6:44 \xt Mk 8:1-9\x*   
\s1 Jisaso ént yumunturik akwapámp kar  
\r Matyu 14:22-23; Jon 6:16-21  
\p
\v 45 Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fákárean sérrá, ‘Yumonkɨr ént aokore nkwamwaek fik koupour bot mekia Betsaida mek tukupenk’ ria manénkɨr tirá kérép. Námoku te koumteouráp arop tirá kérép naeria yak.  
\v 46 Takia maok, am koumteouráp arop tirá kérépea pwatea maok, mao námoku faonkwek pokeaka Kwarén kar toropwap. \x + \xo 6:46 \xt Mk 1:35; Lu 5:16\x*  
\v 47 Kɨrɨkɨp naerianánko, bot ént aokore mek kuk yakánko maok, Jisas námoku nápar ént woupwi fik yak.  
\v 48 Aeriaka nke nánko maok, bot me kor mwaekamp ouwi koropria bot panánkár nánko kárákáre fek ént pirékarrá tukup. Pirékarrá tukup napo, wae wakor worae nánko maok, Jisaso ént aokore yumunturi-aok akwapá párákaprá, am fárákapan kámá-pwarará akwap naeria.  
\v 49 Aenámpan maok, mao éréképá yárak i konámp arop fákáre Jisas ént yumunturiaok korop námp nkea am fárákap te ént aropao námpwe. Aeria maok, am fárákapao apápria apánki tɨkia wae. \x + \xo 6:49 \xt Lu 24:36-37\x*  
\v 50 Ponankor man nkeaka apápa waeapo maok, Jisaso koupour am fárákapan arakrá sér, “Máte ono nae. Yumo kárákáre fek yakápenke. Apápi kwapono.”  
\v 51 Aeria maok, mao bot mek pokrá am fárákapént bot mek tank nánko maok, ouwi wae pwar. Aenánko maok, am fárákapao kokorokoria nɨnɨk tokwae.  
\v 52 Am te apae riteanápe, Jisaso arop fákáreran pan nénkámp te, am fi kor fwapi mér mwanap pourou mo, oukoumwan épérépi yakáp napono. \x + \xo 6:52 \xt Mk 8:17\x*   
\s1 Jisaso Genesaret mekamp touwenap arop fwapokwaprá kákámp kar  
\r Matyu 14:34-36  
\p
\v 53 Jisas ntia am fákáre ént aokore tápampá tukupea nkwamwaek fimwaek Genesaret apár mek tukupeaka woupwi mek bot tokoropá pwar.  
\v 54 Am fárákap bot wae pwarará tukup napo maok, táte arop fákárerao wae Jisasén koupour wuri nke.  
\v 55 Aeria maok, am arop fákárerao am mwaekamp ponankor némpouk mwaek paokoprá am arop fákáreran ‘Jisas koropán’rá sérarapo maok, am arop fákáre wae wawia maok, touwenap arop tirá sunkwiar mek kákrá koupoumpea maok, maonámpok ti-tukup.  
\v 56 Tukupea maonámpokapo maok, tá némp-némp ponankor, taun mekamp arop ponankor Jisaso am mekmwaek yárak. Aenánko maok, touwenap arop ti-koroprá apárok kákria maok, Jisasén tae fek sérrá, “Amo yinan takenkria napo, touwenap aropao waráp waempyam fu fek saráp yae sámpea maok, am fárákapamp touwe warko fwap mwanapono.” Tá ponankor koumteouráp arop takria maomp pourou wae fwap napon. \x + \xo 6:56 \xt Mk 5:27-28\x*   
\c 7  
\s1 Kwaromp loao tékénouamp karan kámákár akwapnámp kar  
\p
\v 1 Farisi fákáre te lo yénkrá farákáp konap arop fárákapént tapokwapea Jerusalem meknámp Jisasén nke mwaria korop.  
\v 2 Aeaka nkeapo maok, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fákárerao Farisi fákáreramp loaok yárár konapnámp yae yárár moi yakáprá fépér.  
\v 3 (Am te Farisi ntiaka Juda fi ponankor te náráp wokwaekamp appeyaenápo i konap nɨnɨkaokria ént mek yae yárária saráp fári konapono. Moia nap te, fár mono.  
\v 4 Maket mek tukupea koropnap ke fek kor oukoumwan éntup moria te, fár mo i konapono. Náráp wokwaekamp appeyaenápo i konapaokria ankwap ankank, kap, sospen, tá dis, tá fári konap kákánaran kor yárár i konapono.)  
\v 5 Aeria maok, Farisi fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop makia am fárákapao Jisasén turunkrá, “Apaeritea amo éréképá yárak i konap arop fákáre te nomp tékénouamp loaok tukup mo napon? Am fárákapamp yae yárár moriaka mént fánapo, Kwaro nke námp fek oum námp tane.”  
\v 6 Aerapo Jisaso am fárákapan sérrá, “Profet Aisaia kumwimp te, yumo kwekár mwanap arop, yumo mwanapan kare kar séri tenámpon. Mao Kwaro sénámp karan arakrá kumwi námpono:  
\q1 ‘Am fi arop te kar mwar onomp e sakap napono.  
\q1 Aeno maomp nɨnɨk te onan te mwar paneki  
\q1 yakáp napono.   
\q1
\v 7 Am fi te aropamp lo kar táman  
\q1 farákáprá paokopria maok,  
\q1 “Máte Kwaromp karon?”rá sénapono.  
\q1 Aenapara maok, onan lotu nap te,  
\q1 kwaporok táman lotu napon.’” \x + \xo 7:7 \xt Ais 29:13\x*   
\m
\v 8 Aerá séria maok, Jisaso am fek warko sérrá, “Yumo te Kwaromp lo wae pwararea aropamp nɨnɨkan saráp sámpea kárákáre napono.”   
\p
\v 9 Aeria maok, am fárákapan sérrá, “Yumo te mér kare aropao námp rape? Yumo te Kwaromp lo kwe-pwarará yiráp tékénouamp loaok saráp tukup napon.  
\v 10 Moseso wokwaek sérrá, ‘Amo te ankár warko éntupwar naropwaromp yae ankore mek yakria, maomp karwaokampo. Aeno arop naropwarén wouroump, tá éntupwarén kor wouroump, maknámp te, mao ankár sumpwi naenámpono.’ \x + \xo 7:10 \xt Kis 20:12\x*  
\v 11 Aerá sérimpan maok, nopok yumo arop ankwapan arakrá sér i konapono: ‘Amo éntupwar naropwarén sánk nanapan maok, am anánkwapan sérrá, “Mámá mani te Kwarén sánk nanamp”rá séria páte nap kwamp te,  
\v 12 éntupwar naropwarén yaewour nanap loan wampweno’rá sér i konapono.  
\v 13 Takria maok, yumo te yiráp wokwaekamp tékénouamp loaokria, Kwaromp kar anámpá pap napon. Tá yumo ankwap nkwakwe make kápae kare nɨnɨkaok takrá paokop i konapono.”   
\s1 Ankank aropamp nɨnɨk mek oumi pap konámp kar  
\r Matyu 15:10-20  
\p
\v 14 Jisaso koumteouráp aropan warko koropenkrá wumwiria am fárákapan arakrá sér, “Yumo ponankor onomp kar má wawia nɨnɨk kipo.  
\v 15 Ekamp fɨran sámpea fánap te, am támao te am aropan oumi pap mono. Aeno aropamp nɨnɨk meknámp ek korop námp, am támao maok am aropan oumi pap námpon. \x + \xo 7:15 \xt Mt 12:34\x*  
\v 16 (Arop woupwiráp te mámá kar má wa kipo!”   
\p
\v 17 Jisas aerá séri pwarará am koumteouráp arop pwarará nap mek yoump. Námoku éréképá yárak i konámp arop fákárerao am wounáp kar fi am turunk.  
\v 18 Aeapo maok, mao am fárákapan arakrá sér, “Yumo kuri nɨnɨk yak mo nie? Kápae kare ankank ek yak námpao arop yare mek pɨk námp te, Kwaro nke námp fek am aropan oumi pap mo i konámp te, yumo am te mér mo nie?  
\v 19 Am te apae riteanápe, am ankank te aropamp nɨnɨk mek pɨk mono. Am te yare mek pɨkianánko tukwi konapono.” (Am ankank Jisaso sénámp te fári konap ankank ponankor te Kwaro nke námp fek yiki kukur kwapwe námpan séri námpon.)  
\v 20 Aeritea maok, mao arakrá sér, “Aropamp nɨnɨk mek yak námpao ek korop námp te, am támao man oumi pap námpon.  
\v 21 Am nɨnɨk mek yak námpao érik korop konámp ankank te ará: Kwatae mwaek nɨnɨk i konap nɨnɨk, kokopor i konap nɨnɨk, oukun i konap nɨnɨk, arop tirá wour i konap nɨnɨk, yupuráp aropao kokopor i konap nɨnɨk,  
\v 22 kɨkiank i konap nɨnɨk, nkwakwe make kwatae nɨnɨk, yankar i konap nɨnɨk, yupu faperá kwekár i konap nɨnɨk, kokwarok i konap nɨnɨk, arop wouroumprá sér i konap, ‘Ono nkwak i mak i konamp’rá sér i konap nɨnɨk, fwapia nɨnɨk mo épépérép i konap nɨnɨk.  
\v 23 Mámá nɨnɨk kwatae má ponankor arop nɨnɨk mek yakea ek korop námp te, támao Kwaro nke námp fek am aropan oumi pap námpon.” \x + \xo 7:23 \xt Ro 1:29-31; Ga 5:19-21\x*   
\s1 Ankwap fi Fonisia mekamp yupuaoimp kar  
\r Matyu 15:21-28  
\p
\v 24 Jisas apár Galili meknámp akwapea Tair taun ntia Saidon wonae fik maok, arop ankárankampamp nap mek youmpea maok, arop námwan nkeantánoria kánánkámp am mek tank naeria. Aenámpan mao mek tank naenámp pourou mono.  
\v 25-26 Ankwap fi kantri Siria mekamp Fonisia fi mekamp yupu ankárank Jisas koropá tank námp wa. Maomp yupu-táráp ankárank maomp pourouk kwatae-arop woukoupá yak nánko maok, koupour koropea Jisasomp wonae fik kwaráp torokompria Jisasén námwan aropomp naenámp kar fek sérrá, “Amo onomp tárápamp pouroukamp kwatae-arop yak námp yérépe napo worokor akwapano.” \x + \xo 7:25-26 \xt Mk 9:17-19\x*  
\v 27 Aeránko maok, Jisaso Juda firan nɨnɨkrá wounáp kar arakrá sérrá, “Nomo ankár manénkɨr te tárápuan fɨr nénk mwanámpon. Takria nomo tárápuamp fɨr sámpea asan \f + \fr 7:27 \ft  Matyu 15:24 fekamp kar fi fek nkeae.\f* nénk mwareano.”   
\p
\v 28 Aeránko maok, yupurao man kar pwarokwaprá arakrá sér, “Tokwae Kar e! Tá karean maok, as kákánar ankore mek yakria tárápamp yaekamp fɨr kánanke párakop pɨkrɨnk nánko, tirá fári konámpon.”   
\p
\v 29 Aeránko maok, Jisaso man sérrá, “Ae te amo takrá sénapara, amo warko arákarrá akwapae. Waráp tárápamp pouroukamp kwatae-arop te wae worokor pɨk tenámpono.”  
\v 30 Aeránko maok, am yupu arákarrá akwapea námokuráp nap mek nke nánko maok, kwatae-arop worokor pɨk tenánko maok, yupu-tárápao népek kwapwe kare amp. \x + \xo 7:30 \xt Jo 4:50-51\x*   
\s1 Woupwi ntia top kor kéri yaknámp aropamp kar  
\p
\v 31 Jisas taun Tair mekmwaeknámp taun Saidon mekmwaeknámp akwapea maok, am feknámp Dekapolis \f + \fr 7:31 \ft  ‘Dekapolis’ te Grik kar fek ‘Fére-sámpramp taun’rá sénámpon.\f* mekmwaekia maok, warko ént aokore Galili mek akwap.  
\v 32 Jisas ént aokore Galili fik akwapeaka am fekánko maok, tá arop ankárank woupwi kérrá, tá sérékam kárákapeyak nánko, kar fwapia sér mo i konámp. Man warámp-sankoropnap aropao Jisasén námwan aropomp naenámp kar fek sérrá, “Amo am aropamp pourouk yae papae!” \x + \xo 7:32 \xt Mk 5:23\x*  
\v 33 Aerá sérapo maok, Jisaso am arop warámpea koumteouráp arop am fek párakop tará maok, námoku mwar arop warámpea akwap. Táte Jisaso am aropamp woupwi mek yae kurépi fek noropea maok, tá yae kurépi fek atop féki papea sérékam fek pap.  
\v 34 Aetea maok, táte yámar mek tokoreyakrá, yonkwae touweria maok, nékér ak-sɨrarrá námokuráp kar fek arakrá sér, “Efata!” Am takrá sénámp kar fi te ‘Amo kɨkɨr akwapae!’rá sénámpon.  
\v 35 Aenánko maok, am aropamp woupwi koupour kar kɨkɨr akwapea maok, sérékamao kuri kárákap yakámp te wae fwapánko maok, am aropao kor kar yae-párák kare sér.  
\v 36 Aenko maok, Jisaso am fárákapan, mámá aropan koropnámp ankank máte ankwapan séri kwaponoria taokarrá pwara námpan maok, am fárákap te maomp kar wa mono. Ankár kárákáreria am kar farákápapono.  
\v 37 Aenapo, koumteouráp arop am kar wawia kokorokoria maok, arakrá sér, “Kápae kare ankank mao tére námp te ankár yae-párák námpono. Mao nánko, woupwi kérap arop oukoumwan te kar wa, tá top kor kéri yaknámp arop warko kar fwapnae sérar napono!”   
\c 8  
\s1 Jisaso 4,000 aropan fɨr nénkámp kar  
\p
\v 1 Wakmwaek am ke fek táman kápae kare koumteouráp arop ou tokwae warko koropea koupoukour. Aeapo maok, fár mwarap fɨr wae pwar nánko, Jisaso námoku éréképá yárak i konámp aropan wumwi nánko maok, korop napo am fárákapan arakrá sér,  
\v 2 “Ono mámá arop fárákap onont yinɨnk yae yakápia napo, fɨr wae mo nánko, aropomp nampono.  
\v 3 Táte mao yae-porokwe yakápia napo, ono warko námokuráp némpouk tirá kérép te mono. Am te apaeriaka ankwap fárákapao kor panek tukup mwanapara, tukupria mwaeaok poporokweria némpouk tankáp mwanape.”  
\v 4 Aeránko maok, mao éréképá yárak i konámp arop fákárerao nopok man arakrá sér, “Mapek arop mo námp te, pan te maokamp sámpea am koumteouráp aropan nénk nánko, pwi naenámpon?”  
\v 5 Aerapo Jisaso am fárákapan turunkrá, “Ae te yiráp pan te apaekamp tank námpono?” Aeránko maok, am fárákapao sérrá, “Fákánek tank námpono.”   
\p
\v 6 Aerá sérapo maok, mao koumteouráp aropan sérrá, “Yumo apárok tankápenke.” Aeritea maok, mao am pan fákánek sámpea, Kwarén ‘Aesio’rá séria maok, fékériaka námoku éréképá yárak i konámp arop fákáreran nénk nánko, mao am tia koumteouráp aropan nénk.  
\v 7 Aetea maok, éntékam kánanke táráp ankákárank tankáp nánko, am táman kor Jisaso Kwarén ‘Aesio’rá séria maok, námoku éréképá yárak i konámp arop fákáre táman sérrá, “Máman kor taknámp nénkenke.”  
\v 8 Aeránko maok, am fákáreran fɨr nénkapo maok, fépéria wae pwiapo maok, fɨr ankwapmwaek tankáp nánko, Jisasomp arop fákáre am ponankor popokiaka fákánek basket mek kák napo, top koupour yak.  
\v 9 Am koumteouráp arop te 4,000 niamp arakeno. Takia Jisaso am fárákapan tirá kérépá pwarará maok,  
\v 10 mao náráp éréképá yárak i konámp arop fárákapént koupour kar bot mek kounkouria maok, distrik Dalmanuta mek tukup. \x + \xo 8:10 \xt Mk 6:44\x*   
\s1 Jisasén ‘Kárákáre yénképae’rá sériap kar  
\r Matyu 16:1-4  
\p
\v 11 Aenapo maok, Farisi fákáre koropea Jisasént kar yorowarria maok, am fárákapao “Mao ankár Kwaromp térean tére námponoria yénképnámp kárákáre yoro nánko, nke mwaro.” Am fárákap takrá sénap te, man mokopon nke mwar ritea napono. \x + \xo 8:11 \xt Mt 12:38; Jo 6:30\x*  
\v 12 Tak napo maok, Jisaso am fárákapamp nɨnɨkan kokwaeria tékén nékér ak-sɨrarrá maok, sérrá, “Mámá ke fekamp koumteouráp arop te apaeria kárákáre nke mwarria wumwi napon? Ono te yumwan waeman kare kar sér rae: Ono am fárákapan te kárákáre yénkép mo kareno!”  
\v 13 Aerá séria maok, am fárákapan pwarará náráp arop fákárerént warko bot mek korokwaprá ént aokore nkwamwaek fimwaek tukup.   
\s1 Farisi fákáre ntia Herotomp yisan wounápnámp kar  
\p
\v 14 Jisas éréképá yárak i konámp arop fárákap te pan sámp mwarap te nɨk mo pwarará, yaenémpi bot mek tankáp napo, pan ankárankamp mwar bot mek tank.  
\v 15 Aenapo maok, am fárákapan kar kárákáre fek arakrá sér, “Yumo fwapia mér kipo. Yumo te Farisi fákáre ntia Herotomp yis fwapia nɨnɨk kipo.”  
\v 16 Aeránko maok, am fárákap námoku támao “Am takrá sénámp te, apaeritea námpanápe, nomo pan mo námpantá námpon.”  
\v 17 Aerapo maok, Jisas wae maomp nɨnɨk méria am fárákapan sérrá, “Apaeritea yumoku kok ‘Pan moian’rá sérar rape? Ae te yumo oukoumwan nɨnɨk mo rape? Ae te yiráp kae mek te fákárámp mo nie?  
\v 18 Yumo waeman yi-ráp te, mokopia ankank nke mo napon? Yumo waeman woupwiráp te, mokopia kar wa mo napon? Yumo onoi namp wae nɨk mo pwar nap nie?  
\v 19 Ae te ono arop ou 5,000 aropampor pan éntik fékéria nanko te, yumo te am pan ankwapmwaek tank námp te apaekamp basket mek kák napono?” Aeránko maok, am fárákapao sérrá, “Éntér-sámpramp basket mek kák námpon.”  
\v 20 “Táte ono 4,000 arop ouampor pan fákánek fékéria nanko te, yumo am pan ankwapmwaek tank námp te, yumo apaekamp basket mek kák napono?” Aeránko maok, am fárákapao sérrá, “Fákánek basket mek kák námpono.”  
\v 21 Aerapo maok, mao am fárákapan sérrá, “Tak napara, ankank tank mo nánko te, ono fwap sánk nanamp te yumo mér mori kwapon?”   
\s1 Betsaida mek arop yi fwapi papámp kar  
\p
\v 22 Jisas mao tukupea Betsaida mek napo, arop ankwap fákárerao yi wurumpi yaknámp arop warámp-sankoropea Jisasén námwan aropomp naenámp kar fek sérrá, “Amo mámá aropamp pourouk yae papae.”  
\v 23 Aerapo, Jisas am yi wurumpi yaknámp aropamp yaek sámpea némp yarápae fek warámpá akwapeaka, yae kurépi fek atop fékia maomp yi mek papria maok, man turunkrá, “Amo te ankank nke rape mo nie?”  
\v 24 Aeránko maok, am aropao énounkoupia maok sérrá, “Ono arop ankwap fárákap wae nke namp te, yao niamp paokop napono.”  
\v 25 Aeránko maok, Jisas warko maomp yi mek ankwap por yae pap. Aenko maok, am arop yi tae fek fɨrékarea nke nánko maok, táte kápae kare ankank wae érik karaok yakáp.  
\v 26 Aenko maok, Jisas am aropan námokuráp nap mek sámp-kérépria sérrá, “Amo te warko némpouk mwaek akwapea am kar sérari kwapono.”   
\s1 Pita Jisasén te ‘Amo Krais’rá sénámp kar  
\r Matyu 16:13-20; Luk 9:18-20  
\p
\v 27 Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop éréképea maok, taun Sisaria Filipai wonae fikamp némp-némp kánanke mek tukupea mwaeaokria maok, am fárákapan arakrá turunk, “Am koumteouráp arop te onan te waweanrá sénapono?”  
\v 28 Aeránko maok, am fákárerao man sérrá, “Ankwap fárákapao sérrá, ‘Máte arop ént mek nér i konámp Jon’rá sér i konapon. Tá ankwap fákárerao ‘Elaija’rá sér i konapon. Tá ankwap fákárerao sérrá, ‘Profet ankwapono’rá sér i konapono.”  
\v 29 Aerá sérapo maok, táte Jisaso man turunkrá, “Ae te yumoku kare te onan te wará sér i konapon?” Aeránko maok, Pita maomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Amo te Kraisono.” \f + \fr 8:29 \ft  ‘Krais’rá sénap e fi te “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 kware 68 fek nkeae.\f* \x + \xo 8:29 \xt Jo 6:69\x*  
\v 30 Aeránko maok, mao sérrá, “Ae te arop ankwap wa nap fek yumo am kar takrá séri kwapono.”   
\s1 Jisaso ‘Sumpwia warko fárámp nanamp’rá sénámp kar  
\r Matyu 16:21-28; Luk 9:21-27; Jon 12:23-26  
\p
\v 31 Aeria maok, am fek arakrá sér, “Aropamp Táráp te ankár touwe tokwae sámp naenámpon. Tak naenámp te, Juda fi taokeyakáp i konap arop, tá pris fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop am fákáre támao man younkwe sɨrarrá man sámp-wouroump mwanapon. Takia napo, yinɨnki yakea warko fárámp naenámpon.”  
\v 32 Mao am kar érik am fárákapan farákápánko maok, tá Pita Jisasén warámpea youmpea ankwap fek yakrá man ‘Taki kwapono’rá yopor.  
\v 33 Aeránko maok, Jisaso warko arákarrá námoku éréképá yárak i konámp fákáreran énounkoupia maok, tá Pitan arakrá yopor, “Satan, seae! Onan taokor kwapono. Amo te Kwaromp nɨnɨkaok mono, aropamp nɨnɨkaokria sénapono.”   
\p
\v 34 Jisaso koumteouráp arop ntia námoku éréképá yárak i konámp aropan ‘Yumo koropenk’rá wumwia maok, am fárákapan sérrá, “Arop ankárankamp onomp wakmwaek korop naenámp kwamp te, mao námokuráp nɨnɨkan wampwe pwarareaka, mao te ono nampnámp maknámp touwe sámpea, onoinampaok korop kun.  
\v 35 Arop námokuráp nɨnɨk fek yárak námp te, mao te sumpwi naeria námpon. Aeno arop onan nɨnɨkria, onomp Kwapwe Kare Kar ponankor sámpea farákáp námp te, arop am fek man sámp-wouroump nap te, mao fwap yiki yak sámp naenámpono.  
\v 36 Aeno arop ankárankao apárokamp ankankan nɨnɨk tokwaeria térerá yárakianámp te, sumpwi nánko te, am ankank ponankor támao man mokopiaka yaewour naenámpon?  
\v 37 Ae te am arop te apae arean fek yamokwapea warko yiki yak sámp naenámpon?  
\v 38 Aeno arop ankwap Kwarén younkwe sánkea kwatae nɨnɨk fek paokopnap arop ou mek yakria, ‘Ono Jisasomp’rá séria, onomp kar farákáp naenámp pwarápaeanámp te, tá nánkár wakmwaek kor, Aropamp Táráp maomp yiki kor enselént, tá Naropwaromp wae tokwae mént ék námp fek te, am aropan kor ‘Ono amwan mér moi namp’rá sénaenámpon.” \x + \xo 8:38 \xt Mt 10:33\x*   
\c 9  
\p
\v 1 Jisaso sérrá, “Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Yumo mámá yakápnap arop ankwap fárákap te, oukoumwan sumpwi mo, yakápria, Kwaromp firáp taokeyak naenámp, maomp kárákárerént korop nánko, nke mwarea napon.”   
\s1 Jisasomp pourouk wae pouri yakánko nkeap kar  
\r Matyu 17:1-13; Luk 9:28-36  
\p
\v 2 Takia tokwampok yae akwap tenánko, wakmwaek Jisaso Pita, Jems, Jon man éréképea, mao saráp pokea faonkwe wi fek narek karaok poká yakápria maok, Jisasomp pourou te am yinɨnkaopweao tokore yakápapo, ankwap pourou arákár. \x + \xo 9:2 \xt Mk 5:37\x*  
\v 3 Aeria maok, maomp waempyam ankank te wupwi pouri akwap nánko maok, apárokamp arop waempyam take pourouráp wupwi kukarrá pap mo i konapono.  
\v 4 Aenko maok, wokwaek kar yakep arop yawor Elaija ntiaka Moses \f + \fr 9:4 \ft  ‘Elaija ntiaka Moses’: Matyu 17:3 fekamp kar fi fek nkeae.\f* kwaporok am fek Jisasént fokopeyakepo maok, am fárákapao nkeapo maok, am arop yaworao Jisasént kar sérrá yak.  
\v 5 Tá Pita am táman nkea maok, Jisasén arakrá sér, “Tisa, nomo te mapek yakáp mwanámp te kwapwe kareno. Aenámpara, yino mapek sákae yinɨnkaopwe tiria maok, ankwap waráp por, ankwap Mosesompor, ankwap Elaijampor.”  
\v 6 Am fárákap apáp tɨrɨnkria maok, Pita am sénaenámp kar mér moria sérimpon.  
\v 7 Aerá séránko maok, am fárákapamp pourouk koumwe oupouroupánko maok, am koumwe meknámp arop kar arakrá sér, “Támáte onomp tárápono. Ono man warákár nampono. Yumo ankár maomp kar wa kipo.” \x + \xo 9:7 \xt Mt 3:17; 2 Pi 1:16-18\x*  
\v 8 Aeránko maok, koupour énounkoup napo maok, arop ankwap yak mo. Jisas ankárank mwar am fárákapént yakánko nke.   
\p
\v 9 Takia am faonkwek wae pwarará pɨkapo maok, am yinɨnkaopwe-ran toropwapria fou e sérrá, “Yumo nkenap ankank mámá te arop sérari kwapon. Nánkár Aropamp Táráp apár me meknámp warko fárámpeanánko, am kar wakmwaek fwap farákáp mwanapon.”  
\v 10 Aeránko maok, am fárákapao námoku am kar wawia nɨki-samp paokopria maok, “Mámá kar ‘Apár me meknámp warko fárámp’rá sénámp te apae ankankono?”  
\v 11 Aeria maok, man turunk, “Ae te apaeritea lo mér i konap aropao sérrá, ‘Elaijamékɨr warko korop nánko, Krais wakmwaek korop naenámpon’rá sénapon?”  
\v 12 Aerá sérapo maok, tá Jisaso am fárákapan arakrá sér, “Táte kare, Elaija manénkɨr koropeaka ankank ponankor fwapokwap naenámpon. Aeno ankwap kar Kwaromp Buk fek yaknámp arakrá sénámpon: ‘Aropamp Táráp mao touwe tokwae sámp, tá arop fárákap maomp kar ták-sɨr mwanap’rá sérimp te mokopono? \x + \xo 9:12 \xt Ais 53:3; Mal 4:5\x*  
\v 13 Aeno ono yumwan sénamp te Elaija wae korop námpon. Aenánko maok, aropao námokuráp nɨnɨkaok tukupriaka man nkwakwe make sokoro napono. Am te wae Kwaromp Buk fek sénámp niamp napon.”   
\s1 Jisaso kwatae-arop woukoupeyaknámp táráp fwapi papámp kar  
\r Matyu 17:14-21; Luk 9:37-43  
\p
\v 14 Am fárákapao ékiaka nkeapo maok, kápae kare koumteouráp arop néntépa waeapo maok, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákap yakáp napo, lo yénkrá farákáp konap arop fárákap mént kar yorowar.  
\v 15 Am koumteouráp arop ponankor nkeapo, Jisaso korop nánko maok, kokorokoria maonámpok foporakorrá tukupea, fwaprá kar korop naponoria warákarea warámp.  
\v 16 Aerapo maok, mao námoku éréképá yárak i konámp arop fákáreran sérrá, “Yumo am fárákapént kar yorowar nap te apaerani napon?”  
\v 17 Aeránko maok, am koumteouráp arop ou mekamp arop ankárankao kar pwarokwaprá sérrá, “Tisa, onomp poumou-táráp ankárankan top kor kéri yaknámp kwatae-arop woukoupeyak námp amonapok warámp-sankorop nampono.  
\v 18 Ankár maomp pourouk woukoupeyakrá kárákáreria maok, man apárok sámp-yankop nánko, maomp táp meknámp aroponk koropánkria yu kákánákia maok, tá pourou tae pári yak konámpono. Aenámpantá, ono amo éréképá yárak i konap arop fárákapan turunkrá, ‘Yumo te onomp tárápamp pouroukamp kwatae-aropan yérépenk’ ria sénanko, am fárákap te yérépe mwanap pourou mono.”   
\p
\v 19 Jisaso am kar wawia maok, ponankor koumteouráp aropan sérrá, “Yumo te Kwarén mér monap arop fino. Ono apaekampor yumont yak nanko, yumo onan wanonorá wuri nkea mér mwanapon? Yumwan apaekampor yiráp kápae sámprá yumwan yaewour saráp nanampon?” Aerá séri pwarará maok, naropwarén sérrá, “Waráp táráp mampok warámp-sankoropae.”  
\v 20 Aeránko maok, am fárákapao am táráp maonámpok warámp-sankorop napo maok, am kwatae-arop Jisasén nkea maok, am tárápan sámpá fopwaokánko, am táráp te kour me woukoupea maok, apárok sɨkɨrɨpea arokwapria maok, táp meknámp aroponk korop.   
\p
\v 21 Aenko maok, Jisaso naropwarén turunkrá, “Mokope ke fek am yak námpon?” Makrá séránko maok, naropwaro sérrá, “Wokwaek ankár épér morok kánanke fekampao yak námpon.  
\v 22 Kápae kare por am kwatae-aropao am tárápan sumpwi pap nae yonkwaerá, maomp pourouk woukoupeyak nánko, mao yaomwi mek pɨk, tá ént mek pɨk konámpon. Aeno amo fwap tak nae rap kwamp te, yinan aropompria yaewourampo.”  
\v 23 Aeránko maok, Jisaso sérrá, “Amoku támao Kwarén méria te, amo fwap kápae kare ankank tére nanapon.” \x + \xo 9:23 \xt Mk 11:23\x*  
\v 24 Aeránko maok, naropwaro sérrá, “Ono te wae amo tak nanaprá mér nampao maok, onomp mér fae tákárenono. Amo onan yaewourae.” \x + \xo 9:24 \xt Lu 17:5\x*  
\v 25 Jisaso nke nánko, am koumteouráp arop wonae fik foporakorrá korop. Aenapo, mao am tárápamp pourouk woukoupeyaknámp kwatae-arop táman arakrá yopor, “Amo top kor kér, woupwi kériramp kwatae-arop e! Amo am tárápamp pourouk pwarará ankár worokor pɨkae! Warko maomp pourou mek akwap kwapono.”  
\v 26 Aeránko maok, am kwatae-arop apánka waeria maok, am tárápan sámpea fopwaokria maok, wae sumpwi yak námp niampi yak. Aenko maok, arop kápae kare nkea sérrá, “Mao te wae sumpwi yakáne!”  
\v 27 Aerapo maok, Jisaso man yaek sámpea kakapánko maok, mao fárámpeyak.   
\p
\v 28 Takia maok, Jisaso nap mek youmpánko maok, námoku éréképá yárak i konámp arop námoku mwar mént yakápia man turunk, “Ae te apaeritea yino am kwatae-arop yérépe mwanámp pourou mo námpon?”  
\v 29 Aerapo maok, mao am fárákapan sérrá, “Kwarén sénap fek saráp, kwatae-arop yérépe mwanapon. Ankwap mwae kup yak mono.”   
\s1 Jisaso ‘Sumpwia fárámp nanamp’rá ankwap por sénámp kar  
\r Matyu 17:22-23; Luk 9:44-45  
\p
\v 30-31 Jisas ntia mao éréképá yárak i konámp arop fárákap am némp pwarará tukupea distrik Galili mek amore mek, arop námo yak namp mérantánoria kánánkámp am mek yak. Am te apae riteanápe náráp éréképá yárak i konámp aropan saráp kar yénkrá farákáp naeria. Aeria maok, am fárákapan sérrá, “Nánkár Aropamp Tárápan arop fárákapamp yaek pap napo, faropea sumpwi páte napo, yinɨnki yakeaka warko fárámp naenámpono.” \x + \xo 9:30-31 \xt Mk 8:31\x*  
\v 32 Aeránko maok, am fárákapao am kar fi fwapia mér moap kwamp, apápria man turunk mono. \x + \xo 9:32 \xt Lu 18:34\x*   
\s1 ‘Wa nareki yak námpono’rá turunknap kar  
\r Matyu 18:1-5; Luk 9:46-48  
\p
\v 33-34 Takia pwarará, Jisas mao taun Kaperneam mek tukupria, mwaeaok mao éréképá yárak i konámp arop fárákap námo ou mek arop éréképá yak naenámp arop tokwae te wanonorá kánánkámp sérarrá turunkuprá tukup. Takrá tukupea Kaperneam mekria am fárákapao yinkea nap mek napo maok, Jisaso man turunkrá, “Yumo mwaeaok sérarinap kar te apaeran sérari napono?” Aeránko pwarápaeria maok, maomp kar pwarokwaprá sér mo.  
\v 35 Aeapo maok, tankria am éntér-sámpramp aropan koropenkria sérrá, “Arop ankwap yépe kor yoroia meki akwap naeria námp kwamp te, mao ankár wakmwaek kar yakria, ponankor aropan yaewour naenámp tére arop yak naenámpon.” \x + \xo 9:35 \xt Mk 10:43-44; Lu 22:24\x*  
\v 36 Aeritea maok, Jisaso épér morok táráp kánanke warámpea kuk papria yae yukup mek yirɨp fákeyakrá am fárákapan sérrá,  
\v 37 “Arop onan nɨnɨkia mámake pourouráp táráp kánankeran warákárria warámp námp te, onan kor warákárria warámp námpon. Tá arop onan warákárria warámp námp te, mao te onan saráp mono. Onan sámp-kérép nánko ék namp, onomp Naropwarén kor warákárria warámp námpon.” \x + \xo 9:37 \xt Jo 13:20\x*   
\s1 ‘Arop nomwan yopor mo námp te, nomp nouroupono’rá sénámp kar  
\r Luk 9:49-50  
\p
\v 38 Tá Jono Jisasén arakrá sér, “Tisa, yino nke nánko, arop ankárankao waráp e sériaka kwatae-arop yéréperá kérép námpao, mao te nomonámpaok yárak mo námpantá, yino man takrá tére kwaponorá taokor námpono.” \x + \xo 9:38 \xt Nam 11:27-29\x*  
\v 39 Aerá séránko maok, Jisaso man sérrá, “Yumo te man taokor kwapono. Arop ankárankao onomp e sériaka kárákáre yoroia te, mao te koupour onan kwatae kar sér mono.  
\v 40 Tá arop nomwan yopor mo námp te, nomp nouroupono. \x + \xo 9:40 \xt Lu 11:23\x*  
\v 41 Aeno arop ankárankao yumwan nkea, ono te Kraisomp arop fákáre yaewour naerá nɨnɨkia, yumwan kap mek ént yɨnk-sánk námp te, ono yumwan waeman kare kar sénampon: Mao nopok ankank kwapwe sámp naenámp te kwaporok pwar naenámp pourou mono.”   
\s1 Arop ankwapamp nɨnɨk kwataerao arop nɨnɨk épérépi pap konámp kar  
\r Matyu 18:6-9; Luk 17:1-2  
\p
\v 42 Jisaso warko arakrá sér, “Táte am arop épér morok táráp make niampao onan mér nánko, maomp nɨnɨk épérépi pap nánko, mao onan younkwek pwar námp te, am arop te manénkɨr yápare kor fek yumwi tokoropea solwara mek sɨtenapo, mao tak moan mpupo.  
\v 43 Aeno waráp yaerao amwan kwatae nɨnɨk mwaek sámpá akwap nánko te, amo am yae ankwap mwaekamp karámp-tákapea sɨrampo. Aeriaka maok, amo yae-párák yiki yak sámp nanapon. Takria amo yae énénkér sámpá yakria, amo torokwar mo i konámp yaomwi mek pɨk nanape.  
\v 44 (Am némp te sáráp kánanke arop pourou mek fánámp te sumpwi mo, tá pourou wouroukournámp yaomwirao kor torokwar mo i konámpon.)  
\v 45 Aeno waráp pu korao amwan kwatae nɨnɨk mwaek sámpá akwap nánko te, amo am pu kor karámp-tákapea sɨrampo. Aeria maok, am pu ankárank fek saráp yiki yak sámp nanapon. Tá amo pu énénkér sámpá yak napo te, amwan yaomwi mek sɨr mwanape.  
\v 46 (Am némp te sáráp arop pourou mek fánámp te, sumpwi mo i konámpon. Tá pourou wouroukournámp yaomwirao kor torokwar mo i konámpon.)  
\v 47 Tá waráp yirao amwan kwatae nɨnɨk mwaek sámpá akwap nánko te, amo ankár wurukupea sɨrampo. Aeria amo ankárank mwaek yi fek saráp yakria maok, Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek yoump nanapon. Tá amo yi anánkaopwe sámpá yak napo te amwan yaomwi mek sɨr mwanape.  
\v 48 Am némp te sáráp arop pourou mek fánámp te, sumpwi mo i konámpon. Tá pourou wouroukournámp yaomwirao kor torokwar mo i konámpon.   
\p
\v 49 Oukwe ofa mek yɨrɨr i konap te ofa yiki kukur naenámpria ni konapon. Tá taknámp, yaomwirao aropamp nɨnɨk mekamp kwatae nɨnɨkan kor wourékɨmpria nɨnɨk yiki kukarrá kák naenámpon.  
\v 50 Oukwe te yae-párák kare ankankono. Aeno maomp nape konámp akwapá moyak nánko te, yumo fwap mokopia napo, am oukwe warko nape naenámpono? Táte taknámp oukwe nape niamp yiráp nɨnɨk mek yak nánko maok, yumo fwap yiráp ankwapnápént yonkwae porokwe kwapwerá tankápria warákár mwanapono.” \x + \xo 9:50 \xt Lu 14:34; Kl 4:6; 1 Te 5:13\x*   
\c 10  
\s1 Jisaso yupu pwar konap nɨnɨkan sénámp kar  
\p
\v 1 Jisaso distrik Galili meknámp distrik Judia mek koropea ént Jordan mek nkwamwaek fimwaek tápamprá yoump nánko, táte kápae kare koumteouráp arop koropeaka warko maomp wonae fik koupoukourapo maok, mao námoku i konámp nɨnɨkaok am fárákapan Kwaromp kar farákáp.   
\p
\v 2 Aenko maok, Farisi fákáre koropea man mokopon nke mwar ritea turunkrá, “Nomp lo te yupu pwar mwanámp te ‘Fwapono’rá sénámp ni mo nie?”  
\v 3 Aerapo maok, Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Moses te Juda fi yumwan apae lo sánkámpon?”  
\v 4 Aeránko maok, am fárákapao sérrá, “Moses te ‘Arop yupu pwar námp kwamp te, pas kumwiaka yupuan sánkria, pwar mwanap te fwapono’rá sérimpono.” \x + \xo 10:4 \xt Lo 24:1-4\x*  
\v 5 Aerapo maok, tá Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Táte yumo Juda fi yumokunap nɨnɨkaokrá paokop napantá am lo kumwimpono.  
\v 6 Táte me koum sik te Kwaro ankank ponankor yoroia, tá poumou ntia yupu yoroimpon. Kwaromp Buk fek makrá sénámpon. \x + \xo 10:6 \xt Stt 1:27\x*  
\v 7 Kwaro sérrá, ‘Arop yupu sámpria éntupwar naropwar pwarará maomp yupunt koump námp te, am anánkwap te waeman ankárankamp pourounono.  
\v 8 Am anánkwap te warko anánkaopwe mono.’ Waeman ankárankamp pourou niamp kare yak nepono. \x + \xo 10:8 \xt Stt 2:22-24; Ef 5:31\x*  
\v 9 Aenámpara, Kwaro fekarea fákapá pwatenámp yupu anánkwap te aropao poporori kwapono.”   
\p
\v 10 Wakmwaek Jisaso éréképá yárak i konámp arop fákárerao tukupea nap mek yupu pwar konap kar warko turunk.  
\v 11 Mao am fárákapan sérrá, “Arop ankárankao yupu pwarará ankwap yupu sámp námp te, náráp yupuan kwatae nɨnɨkria, mao ankwap yupurént kokopor námpono. \x + \xo 10:11 \xt 1 Ko 7:10-11\x*  
\v 12 Tá yupurao poumarop pwarará akwapea ankwap nap mek tank námp te, náráp poumaropan kwatae nɨnɨkria ankwapént kokopor námpon.”   
\s1 Jisaso tárápuan ourour wor-pwararimp kar  
\r Matyu 19:13-15; Luk 18:15-17  
\p
\v 13 Koumteouráp arop fárákap Jisaso ‘Náráp tárápuan yae papria ourour sánkano’ ria maonámpok éréképá korop. Aeapo maok, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákap nkea am arop fárákapan yopor.  
\v 14 Jisaso takapo nkea maok, náráp fárákapan yoporia arakrá sér, “Tárápu te numwar ononampok koropanápono, pwarenke. Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek te mámá tárápu kánanke-táráp niampi yakápnap arop fárákapao maok, am mek yakáp mwanapono.  
\v 15 Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Táte arop ankwap mámake tárápu kánanke-tárápao Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek yink konap niamp tak mo námp te, mao te am mek yoump naenámp pourou mo karenono.” \x + \xo 10:15 \xt Mt 18:2-3\x*  
\v 16 Aerá séria pwarará tárápu ankákárankrá yae yukup mek fákeyakrá me korok yae paprá ourour nénk.   
\s1 Ankank tokwaeráp arop Jisasén turunknámp kar  
\r Matyu 19:16-26; Luk 18:18-27  
\p
\v 17 Jisaso takia pwarará fárámprá akwap naerianánko maok, arop ankárankao fárakoprá koropea kwaráp torokompria man arakrá turunk, “Kwapwe kare tisa, ono te mokopiaka yiki yaká yak sámp nanampon?”  
\v 18 Aeránko maok, nopok Jisaso sérrá, “Amo te apaeria onan ‘Kwapwe kare’rá sénapon? Kwar ankárankampao saráp kwapwe kareno.  
\v 19 Lo kar te amo wae mér napon: ‘Yumo arop tirá wouri kwapon. Yumo ankwapamp koumteou poumou tárápunt kokopori kwapon. Yumo oukuni kwapon. Yumo arop ankwap kwekárrá koti kwapon. Yumo arop ankwapamp ankank kɨkiankiaka pouroukoup kwapon. Yumo te ankár yiráp éntupwar naropwaromp yae ankore mekria maomp karwaok saráp kipo.’” \x + \xo 10:19 \xt Kis 20:12-17\x*  
\v 20 Aeránko maok, am aropao Jisasén sérrá, “Tisa, ono te wokwaek épér mo feknámpia koropea, oukoumwan namp te waeman am loaok saráp yak nampon.”  
\v 21 Aeránko maok, Jisaso man énounkoupia warákár tokwaeria man sérrá, “Amo ankárankamp ankank te oukoumwan pwi mo napon. Amo akwapea waráp ankank ponankor aropan nénkea maok, am fekamp mani tia amo ankár ankank moráp aropan nénkampo. Amo takria maok, yámar mekamp kwapwe kare ankank sámp nanapono. Amo takia pwarará, ononampaok koropampo.” \x + \xo 10:21 \xt Mk 8:24\x*  
\v 22 Aeránko maok, am arop am kar wawia yépe kákárápea nɨnɨk kápaeria maok, Jisasén pwarará námokuráp némpouk arákarrá akwap. Am te apae riteanápe náráp ankank kápaeran aropan nénk te monoria námpon. \x + \xo 10:22 \xt Mk 4:18-19\x*   
\p
\v 23 Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fákáreran énounkoupia sérrá, “Arop fárákap kápae kare ankankráp te Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek yoump naenámp te kour sɨr kare námpon.”  
\v 24 Aeránko maok, námoku éréképá yárak i konámp arop fárákap maomp am kar wawia maok, kokorokor. Aeapo maok, Jisaso warko sérrá, “Tárápu! Ankank tokwaeráp arop Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek yoump naenámp te kour-sɨr kare yak námpon.  
\v 25 Kamel \f + \fr 10:25 \ft  ‘Kamel’: “Juda Tére konap Nɨnɨk” kware 46-47 fek nkeae.\f* tokwaerao nil me kánanke mek yoump naerianánko, fákap nánko, kounkour i konámpnámp taknámp, ankank kápaeráp aropao kor Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek yoump naenámp te kour-sɨr tak námpon.”  
\v 26 Aeránko maok, námoku éréképá yárak i konámp arop fárákap támao kokorokoria maok, námoku támao sérarrá, “Ae te takanánko te, wa mokop am mek yoump naenámp pwi námpon?”  
\v 27 Jisas am fárákapan énounkoup karia maok, sérrá, “Arop námoku te am tak mwanap pourou mono. Kwaro mwar kápae kare ankank fwap tak naenámp pwi námpon.” \x + \xo 10:27 \xt Lu 1:37\x*   
\p
\v 28 Aeránko maok, Pita Jisasén kar ankárankamp arakrá sérrá, “Amo nkeae! Yino te kápae kare ankank te ponankor pwarará waráp wakmwaek korop námpon.” \x + \xo 10:28 \xt Mk 1:16-20; Lu 5:28\x*  
\v 29 Tá Jisaso sérrá, “Ono waeman yumwan kare kar sér rae: Arop ponankor onan, tá Kwaromp Kwapwe Kare Karan nɨnɨkria, náráp nap, ankwapnáp, antáp, éntupwar, naropwar, náráp tárápu, náráp yopwaran kor kwaporok pwarareanámp te,  
\v 30 nopok fwap warko 100 por sámp naenámpon. Oukoumwan mámá ke fek yakáp nap fek Kwaro fwap kápae kare ankank ponankor nénk nánko, manénkɨr ti-fákeyakápi napan kámákár akwap naenámpon. Am fárákap fwap kápae kare nap sámp, kápae kare ankwapnáp, antápnáp, éntupwar, tárápu, tá kápae kare yopwaran kor sámp mwanapon. Tá arop ankwap fárákapao nkwakwe make nɨnɨk kwatae nénkea napan kor, nánkár wakmwaek kor mao te yiki yakáp mwanap sámp mwanapon.  
\v 31 Kápae kare arop fárákap oukoumwan mekia tukup nap te, nánkár te wakmwaek kar yakáp mwarea napon. Tá kápae kare arop fárákap oukoumwan wakmwaek kar yakáp nap te, am fárákap nánkár mekia tukup mwarea napon.”   
\s1 Jisaso yinɨnk por ‘Sumpwiaka warko fárámp nanamp’rá sénámp kar  
\r Matyu 20:17-19; Luk 18:31-34  
\p
\v 32 Jisas mao Jerusalem mek tukup mwaria mwaeaok tukupria, Jisaso mekia akwap. Aenko mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao nɨnɨka waeapo maok, koumteouráp aropao maomp wakmwaek tukupria maok, apáp tɨrɨnk. Tá Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop éntér-sámpramp warko éréképea maok, am fárákapan ‘Námwan mwanap’ ria farákápria arakrá sér, \x + \xo 10:32 \xt Mk 8:31; 9:31\x*  
\v 33 “Yumo wawenk! Oukoumwan te nomo Jerusalem mek tukupeanánko, arop ankárankao Aropamp Táráp warámp-santukupea pris tokwae ntia lo yénkrá farákáp konap aropaonapok mwanapon. Aenapo, am fárákapao man kotia maok, faropea sumpwi pap mwanap kar papea ankwap firamp yaek pwar mwanapon.  
\v 34 Aenapo maok, am arop fárákap man wouroump-séria, tá man atoprá, man faropea sumpwi páte napo maok, yinɨnki yakea warko fárámp naenámpon.”   
\s1 Jems ntiaka Jon ‘Arop tokwae yak nene’rá nɨnɨknep kar  
\r Matyu 20:20-28  
\p
\v 35 Sebedimp namoráp yawor Jems ntiaka Jon koropea Jisasén sérrá, “Tisa, yino amwan apae ankank sápaeria sénenko, yinan sáp te mokop nanaprá turunk reno.”  
\v 36 Aerepo maok, mao am arop yaworan sérrá, “Yumwan te apae nanampon?”  
\v 37 Am arop yaworao man sérrá, “Nánkár wakmwaek amo wae apár ponankoramp King Tokwae yaknap ke fek, amo yinan waráp sia king fek ankwap yae-párák mwaek tank naenámp, tá ankwap yae-mánkwan mwaek tank naenámpia yororoi kákampo.”   
\p
\v 38 Aerá sénepan maok, Jisaso am arop yaworan sérrá, “Yumo te am onan turunknep kar fwapia mér mo nepon.” Aeritea maok, Jisaso am arop yaworan wounáp kar kánanke arakrá turunk, “Ae te ono oukoumwan am mek fánaerianamp kap mek te yumo fwap am mek fánenep nie? Ono oukoumwan sumpwi naeria namp te, yumo fwap taknámp sumpwi nenep nie?” \x + \xo 10:38 \xt Mk 14:36\x*   
\p
\v 39 Aeránko maok, am arop yaworao man sérrá, “Yino te fwap tak nenempon.”  
\p Aerepo maok, Jisas am arop yaworan sérrá, “Tá kare, ono oukoumwan fánanamp kap te yumo kor fánenepon. Tá ono oukoumwan sumpwi naeria namp te yumo kor tak nenepon. \x + \xo 10:39 \xt Ap 12:2; Yé 1:9\x*  
\v 40 Aeno arop onomp yae-párák mwaek tank naenámp, tá yae-mánkwan mwaek tank naenámp te, am te apae ono nánapnamp ankankanápe mono. Am sia te Kwar námoku nánapi pwatenámp arop fárákapampono.”   
\p
\v 41 Aeránko maok, ankwap fárákap fére-sámprampao am turunknep kar wawia maok, Jems ntia Jonén yopor.  
\v 42 Jisaso am fárákapan koropenk ritea maok, sérrá, “Yumo te wae mér napono: Ankwap fi arop te arop poukeyakápria, náráp firan fopwaoka wae konapon. Tá arop tokwae kar yakáp nap te koumteouráp arop fárákap ankár ‘Náráp karwaokenk’ ria kárákárea wae konapon.  
\v 43 Aeno am nɨnɨk te yumo ou mek yak naeane, mono. Yumo ou mek arop tokwae yak naeria námp kwamp te, mao te ankár ponankor aropamp tére arop yak kuno. \x + \xo 10:43 \xt Mk 9:35\x*  
\v 44 Arop meki akwapnámp arop tokwae yak naerámp kwamp te, mao ankár wakmwaek kar yaknámp ponankor aropamp kwaporok tére konámp arop niampi yak kuno.  
\v 45 Am te apae riteanápe, Aropamp Tárápao kor arop fárákapao náráp téreria námwan yaewour mwanapria korop mono. Mao korop námp te am fárákapan yaewouria maok, tá námokuráp pourouran faropanáponoria aropan sánkea maok, am fek táman kápae kare koumteouráp arop warko yamokwap nanampria námpon.” \x + \xo 10:45 \xt 1 Ti 2:5-6\x*   
\s1 Jisas Bartimeusomp yi fwapi papámp kar  
\r Matyu 20:29-34; Luk 18:35-42  
\p
\v 46 Jisas ntia am fárákap tukupea taun Jeriko mekia maok, Jeriko pwarará tukupapo maok, Jisaso éréképá yárak i konámp arop, tá koumteouráp arop ou tokwae énénki am fárákapént tukup. Aeapo maok, Timeusomp táráp Bartimeus, yi aompi yak nánko, mwae fik tankria koumteouráp arop tukup napo, am feknámp ‘Mani ankank sápenk’ ria sér i konámp.  
\v 47 Mao wa nánko, Nasaret mekamp Jisas koropánko maok, man kárákáre fek wumwi, “Jisas, Devitomp ou fekamp Táráp \f + \fr 10:47 \ft  Matyu 20:30 fekamp kar fi fek nkeae.\f* e! Amo onan aropompae!” \x + \xo 10:47 \xt Mt 9:27\x*  
\v 48 Aeránko maok, arop fárákapao man ‘Kar sér pwarae’ ria yopor. Aenapan maok, mao ankár tékén arakrá sér, “Devitomp ou fekamp Táráp e! Amo ankár onan aropompae!”  
\v 49 Aeránko maok, Jisas fokopeyakrá sérrá, ‘Man wumwi napo koropano’ránko maok, am fárákapao am yi wurumpi yaknámp aropan wumwiria maok, man sérrá, “Jisas amwan wumwiane. Amo warákárrá fárámpae.”  
\v 50 Aerapo maok, mao náráp waempyam sɨrarrá koupour fárámprá Jisasnámpok akwap. Aenánko Jisaso man arakrá turunk, “Amo te ono amwan te apae aeria nape?”  
\v 51 Aeránko maok, am yi wurumpi yaknámp arop támao sérrá, “Tisa, ono te yi nke nae rae.”  
\v 52 Aeránko maok, Jisaso man sérrá, “Fwapono. Amo wae akwapae. Waráp mér nap támao amwan fwapi pap námpon.” Aeránko maok, táte mao wae fwap nkeria maok, Jisasén éntér paprá mwae-páraok akwap. \x + \xo 10:52 \xt Mk 5:34\x*   
\c 11  
\s1 Jisaso King niampia Jerusalem mek akwapámp kar  
\r Matyu 21:1-11; Luk 19:28-40; Jon 12:12-19  
\p
\v 1-3 Mao wae tukupea Jerusalem mek mwariaka némp Betfage ntiaka Betani mek wonae fik Oliv faonkwekria Jisaso éréképá yárak i konámp arop yaworan sérrá, “Yumomékɨr am nomo nkenámp némpouk am fek akwapenke. Yumo akwapea am némpoukria koupour kar nke nepo, arop donki soup arop oukoumwan am fek tank moianámp tokorop tenapan, aokorop-pwararea sankorop kipo. Aenepo, yumwan arop ankárankao ‘Am apae nenepon?’ ria turunk nánko te, yumo arakrá sér kipo: ‘Tokwae Karao am fek tére naenámpono. Mao téreaka pwarará koupour kar warko sámp-kérép naenámpon.’” Aerá séria pwarará maok, Jisas am arop yaworan sámp-kérép.  
\v 4 Aeria maok, am arop yaworao akwapea nke nepo, am donki soup ankárankamp nap ménki fek wonae fik apárok mwae fik tokorop tenapo maok, am táman aokorop.  
\v 5 Aenepo maok, arop ankwap fárákap wonae fik yakápia am arop yaworan arakrá turunk, “Yumo te apae neria am donki soup aokorop repe?”  
\v 6 Aerapo maok, am arop yaworao am fárákapan Jisas manénkɨr sérinámp kar sérepo maok, am fárákapao kor “Takenke.”  
\v 7 Aerapo maok, am arop yaworao donki soup warámpea Jisasonámpok koropea maok, námokuráp waempyam am donki paonkore kor fek yunkupá pwarepo maok, Jisaso am fek tank.  
\v 8 Aenánko maok, arop kápae karerao kor, Jisas tanknámp donki am fek pumpurékamprá akwapanoria mwaeaok náráp waempyam ankank woroprá yunk. Tá ankwap fárákapao yopwar mek mwaekamp yao yowe karámp-tokoprá mwaeaok yunk.  
\v 9 Aenapo, koumteouráp arop ankwap fárákap mekia tukup nap, tá ankwap fárákap wakmwaek éntér káki tukup nap, mao ponankor fáparákrá tékén arakrá sér,  
\q1 “Nomo Kwarén warákár mwaro!  
\q1 Am arop Kwaro námokuráp e fek sámp-kérépeanámp aropara,  
\q1 man ourour sánkano.   
\q1
\v 10 Nomp ounáp Devit  
\q1 kápae kare aropan taokeyaknámp taknámp  
\q1 oukoumwan kor mámá arop nomwan taokeyak naenámpon.  
\q1 Ae naenámpara,  
\q1 nomo Kwaromp e narek karaok sampok mwaro.” \x + \xo 11:10 \xt Sng 118:25-26\x*   
\p
\v 11 Tá Jisaso akwapea Jerusalem mekria maok, lotu nap tokwae mek youmpea ankank ponankor énounkouprá yárak. Takia pwarará maok, yámar porokor naeria námpantá mao náráp éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fárákapént Betani mek arári tukup.   
\s1 Jisaso yao fikan ‘Tank kwapono’rá sérimp kar  
\r Matyu 21:18-19  
\p
\v 12 Wokwae ankwap kumuruk Betani meknámp Jerusalem mek aok mwaria maok, Jisas mwaeaok yae-porokwe nánko maok,  
\v 13 nke nánko, yao fik \f + \fr 11:13 \ft  ‘Yao fik’: “Juda Tére konap Nɨnɨk” kware 36-37 fekamp kar ntia wunéri nkeae.\f* panek tae morok yakánko pwae kápae kare. Aemantá maok, mao akwapea wonae fik am fek ki tank mákeanrá oupourounk námpan maok, ki ankárank tank mo kare, pwae mwar yak. Am te apaeria námpanápe, oukoumwan tank konámp ke mono.  
\v 14 Aenánko maok, Jisaso am yaoan arakrá sér, “Amo warko ki tank napo, arop fárákap am ki fár mo kareno.” Aerá séránko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap am takrá sénámp kar wae wa. \x + \xo 11:14 \xt Mk 11:20\x*   
\s1 Jisaso lotu nap tokwae mek arop bisnis tére napo yérépemp kar  
\r Matyu 21:12-17; Luk 19:45-48; Jon 2:13-17  
\p
\v 15 Jisas ntia mao éréképá yárak i konámp arop fárákap tukupea Jerusalem mek, tá Jisas lotu nap tokwae mek youmprá maok, am mek bisnis térenap arop fárákapan ek yéréperá kérép. Aeria ankwap firamp mani tia lotu nap tokwaeramp mani nopok nénknap kákánarrápan, tá am arop fárákap am fek tankáprá, ant mani fek nénknap sia méntér wakárarrá souroumpour.  
\v 16 Aeria maok, mao arop ponankoran ‘Yumo nkwakwe make ankank tiaka lotu nap yár meaok paokopi kwapono’rá sér.  
\v 17 Aeritea maok, mao am fárákapan yénkrá farákápria sérrá, “Kwaromp Buk fek kar arakrá sénámpono: ‘Onomp nap máte “Kápae kare arop fi onan kar toropwap i konap nap”rá sér mwanapono.’ Aeno yumo mákiaka arop fupukrá ankank pouroukoup mwanap aropao, mek wouroumpeyakáp konap apár niampi pap nape.” \x + \xo 11:17 \xt Ais 56:7\x*  
\v 18 Pris tokwae fákáre ntia Kwaromp lo yénkrá farákáp konap arop fákáre am kar wawia Jisasén farop mwanap mwae kup oupourounk. Am tak nap te apae riteanápe koumteouráp arop ponankor Jisasomp kar wa napo, kwapwe kare námpantá, táman kokorokoria napon. \x + \xo 11:18 \xt Mk 14:1\x*  
\v 19 Aeapo maok, kumuran Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop fákárent Jerusalem pwarará Betani mek tukupapono.   
\s1 Kwarén mér kare námp fek kar toropwapria ankank sámp naenámp kar  
\r Matyu 21:20-22  
\p
\v 20 Wakmwaek ankwap yae fek koumounek kar Jisas ntia mao éréképá yárak i konámp arop fárákap tukupria am yao fik nkeapo maok, wae yákáre yak. Tá maomp pwae ntia arák te wae yoronkwae yak. \x + \xo 11:20 \xt Mk 11:14\x*  
\v 21 Aenko maok, Pita am yao fikan Jisaso sérimpan nɨnɨkia sérrá, “Tisa, amo yipɨrman mámá yao fikan ‘Kwatae akwapano’rá séri nap te, oukoumwan wae yákáre yakáne!”  
\v 22 Aeránko maok, Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo ankár Kwarén mér kárákáre kipo.  
\v 23 Ono yumwan kare kar sér rae: Arop anánk nɨnɨk yak moria, námo am ankank fwap nke nanamponorá mér kare námp te, am arop te fwap mámá faonkweran sérrá, ‘Amo fárámprá solwara mek far-kɨrékapae’rá sénánko te, mao te fwap am nɨnɨk námp niamp take pourouráp sámp naenámpon. \x + \xo 11:23 \xt Lu 17:6\x*  
\v 24 Ae naenámpara, yumo ankank sámp mwaria, fwap sámp mwanámpon nɨnɨkria, Kwarén kar toropwap nap te, yumo waeman sénap niamp take pourouráp sámp mwanapon.” \x + \xo 11:24 \xt Mt 7:7; Jo 14:13-14\x*   
\p
\v 25 Yumo Kwarén kar toropwap nae nap kwamp te, arop ankwapao yumwan kwatae nɨnɨkianánko, yumo mao amwan kwatae nɨnɨki námp nɨnɨk nap kwamp te, yumo maomp kwatae nɨnɨk nɨk mo pwar kipo. Am takia pwarapo, yiráp Naropwar Kwar yámar mek yak námp waráp nɨnɨk kwataeran kor nɨk mo pwar naenámpon. \x + \xo 11:25 \xt Mt 6:14-15\x*  
\v 26 Aeno yumo am aropao yumwaninámp kwatae nɨnɨk nɨk mo pwar moia napo te, Naropwar Kwar yámar mek yak námp mao te yiráp kwatae nɨnɨkan kor sámp-sɨr mo naerámpon.   
\s1 Jisasén ‘Amwan wa kárákáre sánk námpono?’rá turunknap kar  
\r Matyu 21:23-27; Luk 20:1-8  
\p
\v 27 Jisasomp fákáre warko tukupea Jerusalem mek napo maok, Jisaso akwapea lotu nap tokwae yár mek yárak nánko maok, pris tokwae fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop, tá Juda fi taokeyakáp i konap arop makia maonámpok korop.  
\v 28 Aeria maok, mao lotu nap tokwae mek bisnis térenap arop yéréperá kérépámpan nɨnɨkrá man turunkrá, “Amwan te wa kárákáre sánkrá, takrá téreaerianánko tére napon? Amo am kárákáre te maokamp sámpea, am fek tére napon?” \x + \xo 11:28 \xt Jo 2:18\x*   
\p
\v 29 Jisaso am arop fákáreran sérrá, “Ono kor yumwan ankwap ankank ankárank turunk nae nae. Táte yumo ono turunknamp kar pwarokwaprá sénapo maok, nopok ono kor am kárákáre wa sáp námp yumwan fwap sénanampon.  
\v 30 Wokwaek Jono arop ént mek nérrá kák námp te yumo nɨnɨk nap te, am te Kwaromp ankank ni, aropamp ankank nie? Yumo onan sérenke.”   
\p
\v 31 Aeránko maok, am fárákapao námoku kok sérarrá maok, arakrá sér, “Táte nomo ‘Kwaromp ankank’rá sénánko te, nomwan ‘Ae te yumo apaerá man mér mo napono?’rá sénaeane.  
\v 32 Táte nomo ‘Aropamp ankankono’rá sénánko te am kar te pwi mono.” Am takrá sénap te apae riteanápe waeman arop ponankor ‘Jon te profet kare’rá sénapantá, apápria napono. \x + \xo 11:32 \xt Mt 21:46\x*  
\v 33 Ae nap kwamp maok, Jisasomp kar pwarokwaprá sérrá maok, “Mono. Yino te mér mono.” Aerá sérapo maok, Jisas kor am fárákapan sérrá, “Ono kor am kárákáre maokamp sámpeaka am fek tére namp te yumwan sér mono.”   
\c 12  
\s1 Kwataenap arop wain yopwar taokeyakápnap wounáp kar  
\p
\v 1 Jisaso Juda fi mekamp arop nununkwiramp nɨnɨkan wounáprá arakrá sér, “Arop ankárankao wainampor yopwar yɨmpea, farmaea pwar. Aea maok, yumwi youkoupea wain ki sokwap mwanap tang yoroi pwar. Tá am yopwarantá yérék naenámp aropampor nap tia pwar. Aea maok, am yopwar te am mek térerá mani sámp mwarianap aropamp yaek pwarará, mao námoku te akwapea panek ankwap némpouk yak.  
\v 2 Akwapá yakea maok, wae wain ki yápaenámp ke fek wain ki, námwan ankwapmwaek sápanáponoria náráp tére arop am wain yopwar taokeyakápnap aropaonapok sámp-kérép nánko, akwap.  
\v 3 Akwapea maok, am yopwar taokeyakápnap arop fárákapaonapok nánko maok, am fárákapao man sámpá fukia kwaporok yérépe sámp-kérép.  
\v 4 Aeapo maok, tá am yopwar naropwar tére konámp arop ankwap sámp-kérép nánko, akwap nánko, man me korok porokwapea pwarápae sánk.  
\v 5 Aeapo warko ankwap tére arop sámp-kérépánko maok, man kor fukia sumpwi pap. Aeapo, warko kápae kare tére arop tirá kérép námpan maok, am arop fárákapao ankwap fárákap párák fupukria, ankwap fárákap wae fupukrá yákáre kák.  
\v 6 Takia pwar napo maok, arop ankárank kare mwar yak. Am arop te mao warákár kare konámp námokuráp tárápono. Aenámpan maok, wakmwaek kar am táráp sámp-kérép naeria sérrá, ‘Am fárákap te fwap onomp tárápamp kar wa mwanapono.’ Aeria sámp-kérép nánko, am yopwar taokeyakápnap aropaonapok akwap.  
\v 7 Aenámpan maok, am yopwar mek térenap arop fárákapao man nkeaka námoku ou mek kar arakrá sérarapon, ‘Mámá arop máte naropwaromp weri mek yakria ankank ponankor wakmwaek ti naeria námpono. Nomo koupour man kor sámp-wouroump mwaro. Nomoku má yopwar má ankár sámp mwanámpono.’  
\v 8 Aeria maok, man sámpá fukia maomp yákáre te yopwar farmae younkwek sɨtenapono.” \x + \xo 12:8 \xt Hi 13:12\x*   
\p
\v 9 Am wounáp kar séria pwarará, Jisas koumteouráp aropan turunkrá, “Am yopwar naropwar koropea te apae naenámpon? Mao koropea te, am yopwar mek térenap arop fárákapan tirá wouria pwarará, am yopwar arop ankwap fárákapan sánk nae-námpon.   
\p
\v 10 Ae te yumo Kwaromp kumwi kánanke te nkea farákáp moi napon? Am te arakrá sénámpon:  
\q1 ‘Am yumwi te térenap aropao kwataenoria  
\q1 pap napon.  
\q1 Aeno oukoumwan te, mao nap sámp-fákeyak konámp  
\q1 nap kouprér niampon.   
\q1
\v 11 Tokwae Karao námokuianánko,  
\q1 mámá ankank korop námp te,  
\q1 yino nke nánko, am te kwapwe kare námpon.’” \x + \xo 12:11 \xt Sng 118:22-23; 1 Pi 2:6-8\x*   
\p
\v 12 Aenánko, am arop nununkwi fákáre Jisaso am wounáp kar sénámp te, waeman yinan táman sénámponrá mér. Aeria maok, Jisasén sámp mwaria napao maok, koumteouráp aropan apáp ap kwamp maok, pwarará tukupap.   
\s1 Jisasén ‘Sisarén takis sánk mwanámp ni mo nie?’rá turunknap kar  
\r Matyu 22:15-22; Luk 20:20-26  
\p
\v 13-14 Aeria maok, Farisi ankwap fárákap, tá Herotént yakáp konap arop ankwap fárákap tukupea maok, Jisasén, mokoprá séran wawia man kot mwar ritea poupwekáprá sérrá, “Tisa, yino te wae mérono, amo te aropan apáp mo, ankár kare kar saráp sér i konapono. Amo te ankárankamp pourouráp nɨnɨk fek ponankor aropan tére konapon. Aeno amo nɨk nap te mokopono? Mosesomp loao nomwan ‘Fwap Sisarén takis sánk mwanapono’rá sénámp ni mo nie?”   
\p
\v 15 Aenapan maok, Jisas te am fárákapamp poupwekáp nɨnɨk te wae mérámp kwamp maok, am fárákapan sér, “Ae te yumo te onan apaerá kwekár napon? Mani náparamp sankorop napo, ono nke nae.”  
\v 16 Aeránko, am fárákapao mani náparamp sankoropea sánkapo, mao am fárákapan turunk, “Mámá wunéri tá e máte wampono?” Aeránko maok, am fákárerao sérrá, “Am te Sisarompono.”  
\v 17 Tá nopok Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá sér “Tá Sisaromp te Sisar námokuráp sánk kip, tá Kwaromp te Kwar námokuráp sánk kip.” Aeránko maok, am fárákapao maomp kar wawia kokorokor. \x + \xo 12:17 \xt Ro 13:7\x*   
\s1 Jisasén arop sumpwiaka warko fárámp konap turunknap kar  
\r Matyu 22:23-33; Luk 20:27-40  
\p
\v 18 Warko Sadyusi ankwap fárákapao, arop sumpwi nap te warko fárámp monorá mér i konap kwamp, koropea Jisasén arakrá turunk, \x + \xo 12:18 \xt Ap 23:8\x*  
\v 19 “Tisa, Moseso kar ankwap kumwia nomwan arakrá sér, ‘Arop ankárankao táráp mo námpao sumpwi nánko, tá yupu mwar yak nánko te, nánaerao sámpeanánko, am yupu tárápu tianánko, naerao yaknámp weri mek yak nánko, am fi tomore mo naenámpon.’ \x + \xo 12:19 \xt Lo 25:5\x*  
\v 20 Amo am kar fwap mérapo te, yino amwan ankwap kar turunk mwaro: Tá fákánek mwearo yakáp nap kwamp te, nae-tárápao yupu sámpea táráp sámp moitea sumpwi nánko,  
\v 21 tá warko nánaerao sámp. Sámpea tanknámp, táráp sámp moia sumpwi nánko, warko am nánaerao kor taknámp tak.  
\v 22 Takrá akwapea am fákánek mwearo am ponankor am yupu sámpea táráp sámp moiaka, ponankor faokaria napo te, wakmwaek yupurao kor taknámp sumpwi.  
\v 23 Amo te wae mér, am fákánek aropamp yupu te am ankárankamp támaono. Tá nánkár wakmwaek kor sumpwinap arop fárámpnap ke fek am yupu te wamp yupu yak naenámpon?”   
\p
\v 24 Aerapo maok, Jisaso am fákáreran sérrá, “Yumo te Kwaromp Buk fekamp kar fwapia mér mo napon. Tá Kwaromp kárákáreran kor taknámp fwapia mér moria maok, yumo épérép kar sérarapon.  
\v 25 Nánkár sumpwinap arop apár me meknámp warko ferámpnap ke fek te yupu sámp mono. Kwaromp yámar mekamp ensel fákárerao yakáp napnámp taknámp yakáp mwanapon.   
\p
\v 26 Aeno mámá sumpwinap arop warko ferámp mwanap kar te, yumo Mosesomp buk fekamp kar yao kánanke mek yaomwirao yurunk námpao maok, yao fár mo námp te yumo nkerá farákáp moi napon? Am farákápnámp kar te Kwaro Mosesén sérrá, ‘Ono te waráp wokwaekamp appeyaenáp Abraham, Aisak, Jekop, maomp Kwarono.’ \x + \xo 12:26 \xt Kis 3:2-6\x*  
\v 27 Kwar te sumpwinap aropamp Kwaranápe mono. Am Kwar te yiki yakápnap aropamp Kwarono. Aenámpan maok, yumo te épérép kare kar sénapon!”   
\s1 Kwaromp lo mek tokwae kari yaknámp loan sénámp kar  
\r Matyu 22:34-40; Luk 10:25-28  
\p
\v 28 Lo yénkrá farákáp konámp arop ankárank koropea wa nánko, am arop fárákapao Jisasént kar yorowarrá yakáp. Aenapo Jisas nopok yae-párák kare kar fek am fákáreran sérámpantá maok, mao Jisasén turunk, “Apae lorao tokwae kari yakria ponankor loan kámákár akwap námpon?”  
\v 29 Aeránko Jisaso am kar pwarokwaprá arakrá sér, “Lo tokwae kari yak námp te aránon: ‘Israel, yumo wawenk. Tokwae Kar te nomp Kwar Tokwae ankárankamp támaono. \x + \xo 12:29 \xt Lo 6:4-5\x*  
\v 30 Yumo ankár yiráp yonkwae kare ponankor, yiráp waemp ponankor, yiráp nɨnɨk ponankor, tá yiráp kárákáre ponankor fek Kwarén warákár tokwae kipo.’  
\v 31 Lo anánk te ará: ‘Amo ankár waráp firáp aropan warákár nap te, amokuráp pourouran warákár konapnámp taknámpampo.’ Lo ankwap te am anánkaopwe man kámákár akwap mono.” \x + \xo 12:31 \xt Wkp 19:18; Ro 13:9-10; Ga 5:14\x*   
\p
\v 32 Aeránko maok, am lo mérnámp arop Jisasén sérrá, “Tisa, amo sénap kar te kwapwe kareno. Tá amo kare sénapon, Tokwae Kar ankárankampao saráp Kwarono. Ankwap kwar yak mono.  
\v 33 Aeno nomo te ankár nomp yonkwae kare ponankor, nomp nɨnɨk ponankor, tá nomp kárákáre ponankor fek man warákár kare mwanámpon. Tá nomo ankár námoku warákár konámpnámp taknámp arop ankwap fárákapan kor taknámprá warákár mwanámpon. Am lo anánkaopwe támao ampaok nánko te, am nɨnɨk támao ponankor ofa yaomwi mek yankap, tá ponankor nkwakwe make ofaran kámákár akwap námpon.” \x + \xo 12:33 \xt Hos 6:6\x*   
\p
\v 34 Jisas am kar wa nánko maok, arop mér kwapwenámp aropamp kar niamp nánko maok, Jisaso man arakrá sér, “Amo te Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek te panek yak mo napon.” Aeránko maok, arop ponankor te apápria, Jisasén kar ankwap turunk mono.   
\s1 ‘Krais te wanono’rá turunknámp kar  
\r Matyu 22:41-46; Luk 20:41-44  
\p
\v 35 Jisaso lotu nap tokwae mek yakriaka koumteouráp aropan kar yénkrá farákáp. Aeriaka mao arakrá turunk, “Lo yénkrá farákáp konap arop te mokopia ‘Krais te Devitomp táráp’rá sénapon?  
\v 36 Tá wokwaek kar Yiki Kor Spiritao Devitén nɨnɨk sánk nánko, Devit námoku sérrá:  
\q1 ‘Tokwae Karao onomp Tokwae Karan arakrá sér,  
\q1 “Amo onomp yae-párák mwaek tankrá akwapea napo,  
\q1 waráp yopor arop waráp yae ankore mek kák tenanko,  
\q1 yakáp mwanapon.” ’ \x + \xo 12:36 \xt Sng 110:1; Ap 2:34-35\x*   
\m
\v 37 Devit námoku am aropan ‘Náráp Tokwae Kar’rá sénámp te, mokopia am arop warko Devitomp fi mekamp yak naenámpon?” (Jisaso am kar séránko maok, kápae kare koumteouráp arop maomp kar wawia warákár.)   
\s1 Lo mérnap aropamp nɨnɨk kwatae  
\r Matyu 23:1-12; Luk 11:43; 20:45-47  
\p
\v 38 Tá Jisaso am fárákapan kar yénkrá farákápria arakrá sér, “Yumo te lo mérnap arop fárákapan fwapiaka mér kip. Am fárákap te waempyam éri képéria paokop mwar kar i konapono. Tá koupoukour nap fek koumteouráp aropao, námwan ‘Gude’rá sérenk kar i konapono.  
\v 39 Am fárákap te lotu nap mek arop nke nap fek mekok tankáp mwar kar i konapon. Aeria maok, fɨr tokwae fánap fek kor mér arop tank konap sia fek tankáp mwar kar i konapon.  
\v 40 Am fárákap te kae koumteouran poupwekáprá tukupea, wakmwaek maomp ankank ti konapono. Am nɨnɨk yak námpan maok, kwekárrá kar toropwap éri konapono. Nánkár kot mwanap ke fek am fárákap touwe tokwae kwatae sámp mwanapon.”   
\s1 Ankank moráp yupurao Kwarén ofa sánkámp kar  
\r Luk 21:1-4  
\p
\v 41 Jisaso ankwap ke fek lotu nap tokwae mek koropea mani kák konap bokis tokwae páte nap fek am wonae fik tankrá nke nánko maok, koumteouráp arop am mek mani sɨr. Mani kápae kareráp aropao bokis mek mani kápae kare épér.  
\v 42 Táte ankank moráp kae yupu ankwap koropea mani kánanke wan toea niamp anánkamp am mek sɨr.  
\v 43 Aenko Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan koropenk ritea maok, am fárákapan sérrá, “Ono waeman yumwan kare kar sér rae: Mámá ankank moráp kae yupu máte mao mani tokwaeráp koumteouráp arop sɨnap mani kámákarea yoporop mani tokwae sɨnámpon. \x + \xo 12:43 \xt 2 Ko 8:12\x*  
\v 44 Mámá ponankor koumteouráp arop te mani kápae kare tank nánko, aopwek kánanke ankwapmwaek saráp bokis mek sɨnapono. Aeno táte am yupu te mani mo námpara, fɨr sámpá fánaenámpao kor tank mono, am kánanke táman mwar ponankor sɨrari námpon.”   
\c 13  
\s1 ‘Lotu nap tokwae nánkár kwatae akwap naean’rá sénámp kar  
\p
\v 1 Jisaso lotu nap tokwae pwarará akwap nánko maok, mao éréképá yárak i konámp arop ankwap ankárankao sérrá, “Tisa, am yumwi nununkwi kwapwe nkeae. Tá nap kokwapwe nko nkeae.”  
\v 2 Tá Jisas maomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Amo nap nununkwi kwapwe táman nke rape? Nánkár wakmwaek te, arop fárákapao, yumwi ankwap yumuntuk taki tankanoria pwar mono. Arop fárákapao am te ponankor momontokoria apárok sɨr mwanapon.” \x + \xo 13:2 \xt Lu 19:44\x*   
\s1 ‘Kápae kare touwe korop naean’rá sénámp kar  
\r Matyu 24:3-14; Luk 21:7-19  
\p
\v 3 Jisaso Oliv faonkwek tankria nke nánko, lotu nap tokwae nkwampok yak. Tá Pita, Jems, Jon, Andru, am yiaworaopwerao saráp tukupea man turunkrá,  
\v 4 “Amo yinan sérae: Mam ke fek am ankank korop naenámpon? Apaeraomékɨr korop nánko, nkea am ankank korop naenámp te wae wonae fikeanrá mér mwanámpon?”   
\p
\v 5 Aerá turunkapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo te fwapia mér kip! Takria arop ankárank yumwan kwekár naeane.  
\v 6 Kápae kare aropao koropeaka onomp eran ‘Ono támao nae.’ Makrá sér mwanape. Aeriaka kápae kare koumteouráp aropan kwekár mwanape. \x + \xo 13:6 \xt Mk 13:21-22; 1 Jo 2:18\x*  
\v 7 Nánkár yumo wa napo, ‘Yorowar koropán’rá sér, tá panekamp yorowar kar sérarrá korop. Aenapo kor, táman wawia korokop kwapono. Am ankank te waeman korop naenámpan maok, má apár pwar naenámp yae te oukoumwan sɨkono.  
\v 8 Arop ankwap firao ankwap-ankwap firént yorowar. Tá ankwap kingomp firao ankwap kingomp firént yorowar mwanap. Ankwap apárok némp yérur korop nánko, táte ankwap apárok yae-porokwe tokwae korop naenámpon. Am ankank koropánk námp te yupurao táráp fárákap naeria manénkɨr touwe sámp konámp niamp take koropánk naenámpon.   
\p
\v 9 Am ke fek te yumoku támao fwapia mér kip. Yumwan ankwap fárákapao náráp lotu nap mekamp kaunsilonámpok santukupá kot mwanape. Aeria maok, yumwan lotu nap mek porokwap mwanap. Yumo onont paokop napara, arop yumwan éréképá tukupea gavman fákáre, tá king fákáre nke nap fek párakop napo te, yumo te onomp kar am fárákapan fwap farákáp mwanapon.  
\v 10 Nánkár ponankor arop fi ankár Kwapwe Kare Kar farákáp napo, wawia napo, apár pwar naenámpon. \x + \xo 13:10 \xt Mt 28:19\x*  
\v 11 Yumwan sámpá yarokwapea santukupea kot napo, yumo apápria, yino apae kar sér mwareanrá nɨnɨki kwapono. Ponankor kar te Kwaro yumwan nénk nánko, am ke fek táman yumo ankár farákáp mwanapono. Am te apae riteanápe yumoku saráp kar farákáp mono. Yiki Kor Spiritao am kar yumwan sánk naenámpon.  
\v 12 Tá arop náráp nánaeran arop outɨri nánko, man foupouri pap. Tá naropwaryaenápo kuri náráp tárápuan taknámp mwanapon. Tá táráp ankwapao kor éntupwar naropwarén yoporia arop outɨri napo, foupouri pap mwanapon.  
\v 13 Tá yumo onont paokop napara, arop ponankor te yumwan kokwarok mwarea napon. Aeno aropao kárákáre yakrá akwapea, pwarnámp yae feknámp te Kwaro man warko warámp naenámpon.” \x + \xo 13:13 \xt Jo 15:18-21\x* \x + \xo 13:13 \xt Mt 10:17-20\x*   
\s1 Kwatae kare ankank wakmwaek korop naenámp kar  
\r Matyu 24:15-28; Luk 17:23-24  
\p
\v 14 Jisaso warko sérrá, “Yumo nke napo, kwatae kare ankank Kwaromp yiki kor taun mek fokopeyak naeane. (Arop mámá kar nkerá farákáp námp kwamp te, ankár fwapia nɨnɨk kuno.) Am ke fek te koumteouráp arop Judia apár mek yakáp nap te ankár pɨrɨkɨmpea faonkwek pok mwanapon. \x + \xo 13:14 \xt Dan 11:31\x*  
\v 15 Táte arop naepik yakeanámp te warko nap mek youmpeaka náráp ankank sámp mono.  
\v 16 Tá arop yopwar mek yak námp te, arákarrá akwapea náráp nap mekamp waempyam sámp mono.  
\v 17 Am ke fek te koumteou arop yareráp, tá yupu-táráp mom wurump nap te koupoutáráp nape! Mao te pɨrɨkɨmpea foporakorrá tukup mwanap kour-sɨr napono.  
\v 18 Yumo te am kwatae ankank te námpare korop konámp ke fek koropantáno, Kwarén kar toropwap kipo.  
\v 19 Am ke fek te yoporop touwe tokwae kar korop naenámpon. Wokwaek Kwaro kápae kare ankank yoro námp fekia koropea, oukoumwan námp te take pourouráp touwe tokwae korop moimpon. Tá nánkár wakmwaek kor warko take pourouráp touwe tokwae korop mo naenámpon. \x + \xo 13:19 \xt Dan 12:1\x*  
\v 20 Táte Tokwae Karao am touwe tokwae korop naenámp ke fek fae ták-pwar moianámp te, koumteouráp arop ponankor wour mwanapono. Ae mwanapan maok, mao námoku nánkárápnámp aropan nɨnɨk námp kwamp, am ke fae ták-pwara námpon.   
\p
\v 21 Am ke fek arop ankárankao yumwan sérrá, ‘Yumo nkenke! Krais máyakáne!’ Tá ankwapao sérrá, ‘Yumo nkenke! Nkoyakáne!’ Aerá sénánko te, yumo te maomp kar wawi kwapono.  
\v 22 Aeno arop ankwap fárákapao koropea yumwan kwekárrá sérrá, ‘Ono te Kraisono.’ Tá ankwap kar sérrá, ‘Ono profetono.’ Aeriaka kárákáre yororoiaka ankwap pourouráp ankankan kor tére mwanape. Ono waeman kare kar sér rae: Koumteouráp arop Kwaro náráponoria nánkáráp námp te, am taknap arop fárákap támao fwap man poupwekáp mwarea napon. \x + \xo 13:22 \xt 2 Te 2:9; Yé 13:13\x*  
\v 23 Ae mwarea napara, yumo te fwapia mér kip. Ono waeman yumwan kápae kare ankank korop naenámp séri nampono.”   
\s1 Nánkár wakmwaek Aropamp Táráp kare korop naenámp kar  
\r Matyu 24:29-31; Luk 21:25-30  
\p
\v 24 Jisaso warko sérrá, “Nánkár am touwe tokwae am akwap tenánko, yámar kɨrɨkɨp nánko, yunk warko yokor mo.  
\v 25 Tá yámar mekamp térme ponankor mukarrá ékrɨnk naenámpon. Yámar mekamp kárákáre kor ankankao kor wuwia wae naenámpon. \x + \xo 13:25 \xt 2 Pi 3:10; Yé 6:12-13\x*  
\v 26 Aenánko, am ke fek táman Aropamp Táráp koumwe mek tankria kárákáre tokwae ntia maomp wae mént ék nánko, arop nke mwanapon. \x + \xo 13:26 \xt Mt 26:64\x*  
\v 27 Am ke fek táman mao ensel fákáre tirá kérép nánko, ékiaka apár yarápae pwar námp fek tukupea, Kwaro nánkárápnámp arop fárákap koupoukarea, ponankor am fi érékép mwanapon.” \x + \xo 13:27 \xt 1 Te 4:16-17\x*   
\s1 ‘Yao fikan nkea mér kip’rá sénámp kar  
\r Matyu 24:32-35; Luk 21:30-33  
\p
\v 28 Jisaso warko sérrá, “Yumo te yao fikan nkea mér sámp mwanapon. Maomp yowe kor ént féki yak námp te, pwae wourékam arokwe nánko, am te kwapwe naenámp kenono.  
\v 29 Taknámp nánkár wakmwaek kor yumo nke napo, am ankank kwatae koropánk nánko te, yumo am táman mér kip. Aropamp Táráp korop naenámp yae wae wonae fik ménki fek yak námpon.  
\v 30 Ono waeman yumwan kare kar sénampon: Mámá kear mekamp koumteouráp arop oukoumwan sumpwi mo, yiki yakápria, mámá ankank ponankor korop nánko, nke mwanapon. \f + \fr 13:30 \ft  Mámá yére 30 fek yaknámp kar te yére 24-27 fek pwarnámp karan sénámpon.\f*  
\v 31 Tá yámar ntiaka apár máte akwapá pwar naenámpon. Aeno onomp kar máte pwar mono.”   
\s1 ‘Arop ankwap am ankank korop naenámp yae mér mono’rá sénámp kar  
\r Matyu 24:36-44; Luk 21:34-38  
\p
\v 32 Jisaso warko arakrá sér, “Tá arop ankwap am ankank korop naenámp ke ntia yae te mér mono. Onomp Naropwar námoku saráp am mér námpon. \x + \xo 13:32 \xt Ap 1:7\x*   
\p
\v 33 Yumo te fwapia mér fek yérékrá yakáp kip. Am te apae riteanápe, am te mae ke fek korop naenámpaoean yumo mér mono. \x + \xo 13:33 \xt Mt 25:13\x*  
\v 34 Am te arak námpon: Arop ankárankao náráp nap pwatea akwap naeria, maomp tére konap arop ankákárankan arakrá kar toropwap: Náráp nap mekamp ankank má fwapia taokeyakáp kipria maok, arop ménki fek taokeyak konámp aropan, ‘Amo yérékrá yakamp’rá séritea akwap konámp niampon.  
\v 35 Mak ri konámpnámp taknámp fwapia yérékrá yakáp kip: Yumo te mér mo mam ke fek am nap nouroup korop naenámp te, kumuran korop ni, táte kumuruk korop ni, tá kom fárámp nánko korop ni, tá koumounek kar korop nie, am te yumo mér mono.  
\v 36 Takria mao koupour koropria yumo pamp nap nkeantáno. \x + \xo 13:36 \xt Lu 12:37-38\x*  
\v 37 Mámá kar ono yumwan farákáp namp máte koumteouráp arop ponankoran sénampono: Yumo fwapia yérékria yakáp kip.”   
\c 14  
\s1 Jisasén farop mwaria kar papnap kar  
\p
\v 1 Wakmwaek anánki yakea maok, Pasova Yae Tokwae ntiaka Pan Yis Moráp Fári konap Yae korop naenámp yae tank nánko maok, pris tokwae fákáre, táte lo yénkrá farákáp konap arop fákárerao sérrá, “Nomo te mokopiaka Jisasén poupwekápia kánánkámp sámpeaka foupouri pap mwaro?” \x + \xo 14:1 \xt Kis 12:1-27; Mk 10:32-34\x*  
\v 2 Am fárákapao sérrá, “Nomo lotu i konap yae tokwae fek te am ankank tak mono. Takria koumteouráp arop nkea kokorokorria nomwan yorowar mwanape.   
\s1 Yupurao Jisasomp me korok sanda kwarákarimp kar  
\r Matyu 26:6-13; Jon 12:1-8  
\p
\v 3 Am ke fek te Jisaso Betani mek akwapea, wokwaek lepra touwe sámpá yakámp arop Saimonomp nap mek tank. Mao fánaeria tank nánko maok, yupu ankárank korop. Mao te yumwi fekamp botol kwapwe kare am te nánákáre kwapwe konámp sanda mani tokwae fekamp, am botol nás kor ták-pwararea maok, Jisasomp me korok am sanda kwarákár.  
\v 4 Aenánko maok, arop ankwap fárákap yakáp nap man nkea kokwarokria maok, námoku kok arakrá sérar, “Apaeritea mao am sanda kwaporok kwarákarrá pwar námpon?  
\v 5 Tá nomo arop sánk nánko sámpriaka 300 mani silva sáp napo, tá ankank monap aropan sánk mwanámp tene!” Makrá séria maok, am yupuran yopor.  
\v 6 Aerapo maok, Jisas am fárákapan sérrá, “Yumo am yupu numwar takano pwarenke. Apaerá yumo man nɨnɨk kápae sánk rape? Mao te onan kwapwe kare nɨnɨk námpon.  
\v 7 Nánkár am ankank monap arop fárákap te yumont kápae kare por yakáp napo, yumo am fárákapan yaewour saráp yakáp mwaria te tak mwanapon. Aeno ono te yumont kápae kare por yak mono.  
\v 8 Ankank mámá yupuaoi námp te fwap tak naenámp pwi nánko námpon. Ono oukoumwan sumpwi mo nanko, mao onomp pourouk sanda kwarákárámp te onomp pourou apár me mek pap mwanap nánap námpon. \x + \xo 14:8 \xt Jo 19:40\x*  
\v 9 Ono yumwan waeman kare sénampon: Ponankor apár mekmwaek tukuprá Kwapwe Kare Kar farákápria mámá yupuaoinámp ankank máman kor méntér sérar napo, arop fárákap man nɨnɨk mwanapon.”   
\s1 Judaso pris tokwae fákárean ‘Jisas yiráp yaek pap nanae’rá sérimp kar  
\r Matyu 26:14-16; Luk 22:3-6; Jon 11:45-54  
\p
\v 10 Am ke fek mént paokop i konap arop éntér-sámpramp ou mekamp Judas Iskariot mao pris tokwae fákáreaonapok Jisasén am fárákapamp yaek pap naenámp kar akwapá sérar.  
\v 11 Aenko am fárákapao am wawia maok, warákáránkria maok, am fárákapao man sérrá, “Amwan mani ankwapmwaek sánk mwanámpon.” Aerapo maok, Judaso am aropamp yaek sánk naenámp mwae kup oupourounkimpon.   
\s1 Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fákárerént Pasova fáriap kar  
\r Matyu 26:17-25; Luk 22:7-13  
\p
\v 12 Yis Moráp Pan Fépér i konap Yae ankárank korop nánko, Kwaro Israel firan yaewouránko fwapi yakápiap ke nɨnɨkrá fári konap sipsip morok faopornap ke. Aenánko maok, námoku éréképá yárak i konámp arop fákárerao Jisasén turunkrá, “Amo nɨnɨk nap te, yino te maok tukupea am Pasova fɨr nánap mwanámpon?” \x + \xo 14:12 \xt Kis 12:6,14-20\x*  
\v 13 Aerapo maok, Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop anánkaopweran tirá kérépria arakrá sér, “Yumo akwapea Jerusalem mek nepo, arop ankárank sospen mek ént yɨnkɨpea koropea \f + \fr 14:13 \ft  Arop ankárank sospen mek ént yɨnkɨpea korop námp te, sospen mek ént yɨnkɨpá me korok papá samp te koumteouramp térean maok, youén Jisas sérinámp kar arop yaworao wuri nke nenepan ninámpon.\f* mwaeaok yumwan kɨkɨp nánko te, yumo man éntér papea akwap kipo.  
\v 14 Aenepo maok, akwapea nap mek yoump nánko, yumo nap naropwarén turunkrá arakrá sér kip: ‘Tisa sérrá, “Onoku éréképá yárak i konamp fákárerént Pasova fánanamp nap aokore te maen?”rá séri námpo.’  
\v 15 Aerá sénepo maok, yumwan nap aokore tokwae narekamp yénkép nánko maok, am mek te tankáp i konap ankank wae nánapi tank námpon. Yumo am mek fɨr nánap kipo.”  
\v 16 Aeránko maok, am arop yaworao akwapea am taun mek Jisaso sérimpaok nkea maok, am mek fɨr nánap.   
\p
\v 17 Kumuran Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop éréképea mént korop.  
\v 18 Aeaka am fárákap fépérrá tankáprá maok, Jisaso sérrá, “Ono te yumwan waeman kare kar sénampon: Yumo ou mekamp arop ankárankamp onan yopor aropamp yaek pap naerámpon.” \x + \xo 14:18 \xt Sng 41:9\x*  
\v 19 Aeránko maok, am námoku éréképá yárak i konámp arop fárákap támao yonkwae touweria maok, man ankákárankrá turunkup, ‘Ae te amo onan sérri kwapon’rá sér.  
\v 20 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Am arop te yumo éntér-sámpramp ou mekamp ankárankamp pan sámpea onont dis mekamp sup mek anámpea fánámp támaono.  
\v 21 Kare, Aropamp Táráp te Kwaromp Buk fek sénámp niamp ankár takrá sumpwi naenámpon. Aeno am arop Aropamp Tárápan yopor aropamp yaek papnámp aropao maok koupouteane! Man éntupwaro fárákap te wampwe mpupo!”   
\s1 Jisas Komunion sámp mwanap yénképámp kar  
\r Matyu 26:26-30; Luk 22:14-20; 1 Korin 11:23-25  
\p
\v 22 Am fárákapao fɨr fépérrá tankápapo maok, Jisaso pan ankárank sámpea Kwarén ‘Aesio’rá séria maok, fékéria am fárákapan nénkria sérrá, “Máte onomp pourouno. Má sámpea fárenke.”  
\v 23 Aeaka warko wain éntráp kap sámpria Kwarén ‘Aesio’rá séria maok, am fárákapan nénkria maok,  
\v 24 am fárákapan sérrá, “Máte onomp yɨri yumont kontrak wourékam yoro nampon. Ono kápae kare koumteouráp aropan yaewourria kwarákár nanampon. \x + \xo 14:24 \xt Kis 24:8; 1 Ko 10:6; Jo 6:54-56\x*  
\v 25 Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Ono te warko wain fár morá akwapea, Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek wourékam wain ént fánanampon.”   
\p
\v 26 Takia pwarará, am fárákapao tár kar ankárank sámpea pwarará maok, taun pwarará Oliv faonkwek pok.   
\s1 Jisaso Pitan ‘Námwan pwar nanap’rá sérimp kar  
\r Matyu 26:31-35; Luk 22:31-34; Jon 6:36-38  
\p
\v 27 Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo ponankor te onan mérnap pwararea pɨrɨkɨmp mwarea napono. Kwaromp Buk fek am táman sérrá, ‘Ono sipsip taokeyak konámp arop porokwap pap nanko, maomp sipsip pɨrɨkɨmp mwanapon.’ \x + \xo 14:27 \xt Jo 16:32; Sek 13:7\x*  
\v 28 Aeno ono te warko fárámpea yiki yakria, ononkɨr yumwan mekia Galili mek akwap nanampon.” \x + \xo 14:28 \xt Mk 16:7\x*  
\v 29 Pita sérrá, “Arop ankwap fárákap amwan pwarará pɨrɨkɨmp napo kor, wampweno. Ono mwar amwan pwar nanamp mono.”  
\v 30 Tá Jisaso man sérrá, “Ono amwan kare sér rae: Oukoumwan kumuruk kakaruk oukoumwan anánk por aráp mo nánko, amo yinɨnk por ‘Ono te man mér mono’rá sénanapon.” \x + \xo 14:30 \xt Mk 14:66-72\x*  
\v 31 Aerámpan maok, Pita ankár kar kárákáre fek sérrá, “Wampweno! Ono ankár amont sumpwi naeria te, ono amwan ‘Mér mo namp’rá sér mo kareno!” Tá mént paokop i konap arop ponankor takrá sérar.   
\s1 Jisaso Getsemani yopwar mek Kwarén kar toropwapimp kar  
\r Matyu 26:36-46; Luk 22:39-46  
\p
\v 32 Aea maok, am fárákapao tukupea oliv pékri Getsemani mekria maok, Jisaso námoku éréképea yárakinámp arop fárákapan sérrá, “Yumo mapek yakápenke. Ono akwapea Kwarén kar toropwap nae.”  
\v 33 Aeritea maok, Pita, Jems, Jon man éréképea am yinɨnkaopwe támao mént tukup. Aeapo maok, Jisaso náráp pourouk korop naenámp touwe tokwae wakmwaek sámp naenámpan yonkwae sakápria yonkwae touwea wae.  
\v 34 Aeria maok, mao am fárákapan sérrá, “Ono yonkwae touwea waeria, wae sumpwi nanamp pourouiane. Yumo mapek yakáprá yérékenke.” \x + \xo 14:34 \xt Jo 12:27\x*  
\v 35 Aeria mao yoump tae morokria mao éntér mwaeknámp apárok pɨká párákapea Kwarén kar toropwapria sérrá, “Amo onan korop naenámp ankank kwatae kwe-pwar nanap mwae kup yak nánko te, fwap kwe-pwar nanapon.” \x + \xo 14:35 \xt Hi 5:7-8\x*  
\v 36 Aeritea maok, mao sérrá, “Ayao! Amo te ponankor ankank fwap tére nanapono. Aeno ono nɨk namp te, ono sámp nanamp touwe sámp-sɨraeria nampan maok, wampweno. Amo ankár amokuráp nɨnɨkaokampo.” \x + \xo 14:36 \xt Jo 6:38\x*   
\p
\v 37 Takia maok, warko akwapea am yinɨnkaopwean nke nánko, pampi yakáp. Aenapo, mao Pitan arakrá turunk, “Saimon, amo te amp rape? Amo ankárankamp ke fek saráp yérékrá yak nanap pourou mo nie?  
\v 38 Yumo ankár yérékria Kwarén kar toropwaprá yakápenke. Yumo am ankank korop nánko, pɨrɨkɨmp mwanape. Nɨnɨk te wae am tére naeria warákár námpan maok, pourourao kárákáre mono.”   
\p
\v 39 Warko akwapea manénkɨri námpnámp taknámp Kwarén kar toropwap.  
\v 40 Aea maok, warko arákarrá koropea námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan nke nánko maok, pampi yakáp. Am te apae riteanápe, am fárákapamp yi te ouwipi kápae. Aeapara, mao am fárákapan kékéménk námp fek te, am kar pwarokwaprá sér mwanap te mér mo napara, sér moiapon.   
\p
\v 41 Jisas warko yinɨnkan akwapeaka koropea am fárákapan sérrá, “Yumo te oukoumwan pampria anepér rape? Wae támaono. Fápárámpea nkenke! Oukoumwan te Aropamp Tárápan kwatae nɨnɨkráp aropamp yaek sánk mwanap ke wae koropáne.  
\v 42 Yumo fárámp napo tukup mwaro. Nkenke! Onan outɨrinámp arop wae koropáne.”   
\s1 Judaso wae Jisasén yopor aropamp yaek papnámp kar  
\r Matyu 26:47-56; Luk 22:47-53; Jon 18:3-11  
\p
\v 43 Jisas kar sérrá yak nánko maok, táte am éréképá yárak i konámp arop éntér-sámpramp arop ou mekamp ankwap ankárankamp Judaso korop. Aenánko, pris tokwae fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop, tá Juda taokeyakápnap arop fárákapao tirá kérépnap arop kápae kare, bainatráp yaopwae tia Judasén éntér kákrá korop.  
\v 44 Manénkɨr am outɨrinámp arop am arop fárákapan arakrá sér: “Nánkár ono akwapea nouroupria aop mukur namp te, am arop te Jisas támaonon. Yumo man sámpea maok, fwapia taokeyakea sámpá tukup kip.”   
\p
\v 45 Aeritea maok, Judas koupour kar akwapea Jisasonámpokria te, ‘Tisa’rá séria man koupwiyakrá aop mukur.  
\v 46 Aenánko maok, am fárákap wae Jisasomp pourouk yae paprá sámp.   
\p
\v 47 Aeapo maok, arop ankwap ankárank bainat sámprá pris taokeyak konámp aropamp tére aropan woupwi kor karámpá aop-sɨr.  
\v 48 Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo onan sámp mwaria korop nap te, oukunria yorowar i konámp aropan sámp mwaria ni konap niamp bainat, yaopwae makia tia korop rape? \x + \xo 14:48 \xt Jo 18:20\x*  
\v 49 Wokwaek ono yumwan lotu nap mek kar farákáp saráp yak konamp fek onan sámp mwarap tane apaeapon? Yumo mámá nap te wokwaek Kwaromp Buk fek kumwiap karao kare koropanoria napon.”  
\v 50 Aerá séránko maok, Jisasént paokop i konap arop fákáre man pwarará pɨrɨkɨmpea tukup. \x + \xo 14:50 \xt Mt 26:31; Jo 16:32\x*   
\s1 Arop tár-ménki ankárank farákapá akwapámp kar  
\p
\v 51 Arop tár-ménki ankárank Jisasomp wakmwaek koropámp, mao te waempyam wupwi kor mwar woukwapeanámpao, am fárákapao man sámpria maok, waempyam fek saráp sámp napo maok,  
\v 52 mao waempyam wor-sɨrarrá pourou mwar farákapá akwap.   
\s1 Jisasén sámpea kaunsilo nke námp fek kotiap kar  
\r Matyu 26:57-68; Luk 22:54-55,63-71; Jon 18:12-14,19-24  
\p
\v 53 Am fárákapao Jisasén sámpea pris taokeyak konámp aropamp nap mek santukup. Tá pris tokwae ponankor, Juda taokeyakáp konap arop, lo yénkrá farákáp konap arop makia koupoukour yakáp.  
\v 54 Pita te Jisasomp wakmwaek akwap námpao maok, mao panek tae morok yak. Mao pris taokeyak konámp aropamp naepik yár éntér mek lotu nap tokwae taokeyakáprá yérék i konap plisman fákárerént yaomwi fek pourou yirɨnkrá yak.   
\p
\v 55 Pris tokwae fákáre ntia kaunsil \f + \fr 14:55 \ft  ‘Kaunsil’: “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fek kware 55 fek nkeae.\f* fákáre ponankor, arop ankwap fárákapan ‘Koropea Jisasoinámp kar farákápenk’ ria wumwi. Aenapan maok, am fárákap te maoinámp kwatae nɨnɨk nkea am fek sumpwi pap mwaria oupourounkapao maok, mao am fek sumpwi naenámp kwatae nɨnɨk nke mono.  
\v 56 Aeapo maok, táte kápae kare arop man kwekárrá sérapan maok, am fárákapamp kar te ankárankamp pourouráp mo.  
\v 57 Aeapo ankwap fárákap yakápia ‘Jisaso araki námpono’rá kwekária sér,  
\v 58 “Yino wa nánko, mao sérrá, ‘Ono lotu nap tokwae aropao ti nap te, ono párámpeaka yinɨnk kumur fek ono ankwap pourouráp nap ti nanampan maok, arop yae kor fek ti mono’rá sérimpon.” \x + \xo 14:58 \xt Jo 2:19-21\x*  
\v 59 Tá am kar sérar napao kor ankár épépérépi akwapria ankárankamp pourouráp moimpon.   
\p
\v 60 Aeapo maok, pris taokeyak konámp arop kaunsil fákáreamp yik fokopeyakrá Jisasén arakrá turunk, “Amo te kar pwarokwaprá sénanap kar mo nie? Amwan mámá kar sérarap te mokopono?”  
\v 61 Aeránko maok, Jisaso kor man kar tákaprá sér mo.  
\p Aenko maok, pris taokeyak konámp arop man warko turunkrá, “Amo te arop ponankor lotu i konap Kwaromp Táráp Krais támao ni mo nie?” \x + \xo 14:61 \xt Ais 53:7; Mk 15:5\x*  
\v 62 Jisaso sérrá, “Am te ono támaono. Nánkár Aropamp Táráp ponankor kárákáre tokwaeráp Kwaromp yae-párák mwaek tankea yámar mekamp koumwe yumuntuk ék nánko nke mwanapon.” \x + \xo 14:62 \xt Dan 7:13; Mk 13:26\x*  
\v 63 Aeránko maok, pris taokeyak konámp arop am kar wawia korokopria yopor yonkwae pwarámpria, námokuráp pouroukamp waempyam pearákapria maok, sérrá, “Nomo wae táman wa námp te, warko apaerá arop ankwap wumwi mwanámpon?  
\v 64 Yumo wae wa napo, mao Kwarén wouroump sénámpon. Yumo nomo man te mokop mwanámprá nɨnɨk rape?” Aeránko maok, am arop fárákapao ponankor sérrá, “Mao te kwatae nɨnɨki tenámpara, ankár sumpwiano.” \x + \xo 14:64 \xt Wkp 24:16; Jo 19:7\x*   
\p
\v 65 Aerapo maok, arop ankwap fárákapao man atatopria maok, táte waempyam sámprá yimetápok woukoupea fákeyakáprá man porokwapria sérrá, “Amo oukoumwan profet kar fek sérae: Oukoumwan amwan te wa porokwapriane?” Aeria maok, lotu nap taokeyakáprá yérék i konap plisman fákáre yae faeran sámprá tárapore. \x + \xo 14:65 \xt Ais 53:5\x*   
\s1 Pita ‘Jisasén mér mo namp’rá sénámp kar  
\r Matyu 26:69-75; Luk 22:54-62; Jon 18:15-18,25-27  
\p
\v 66 Pita te ek yár éntér mek yakánko maok, tá pris taokeyak konámp aropamp tére konámp yupu ankárank koropea  
\v 67 nke nánko maok, Pita yaomwi fek tank. Aenánko maok, yupurao man tokor kari yakrá arakrá sér, “Amo kor wae Nasaret mekamp Jisasént yak konapon.”  
\v 68 Aerámpan maok, Pita monoria arakrá sér, “Mono! Ono te amo sénap kar am te mér mo kare nampon!” Makri pwarará oukur tará ek youmprá nap ménki fek nánko maok, kakaruk ankárank aráp.  
\v 69 Aenko am tére konámp yupurao kor warko man nkea maok, wonae fik am fek yakápap arop fárákapan sérrá, “Mámá arop máte wae am fi támaonono.”  
\v 70 Tá Pita warko sérrá, “Mono!”  
\p Aeránko maok, wakmwaek arop ankwap fárákap wonae fik am fek yakáp napao sérrá, “Wɨ! Amo te waeman am fi támaono. Waráp kar te Galili mekamp aropamp kar niamp napono.”  
\v 71 Tá Pita kar arakrá sér, “Ono te yumwan waeman narekampráp kare kar sér rae: Ono am yumo sénap arop te mér mo nampon. Táte ono kwekár sénanko te, Kwaro onan kwatae pap naenámpon.”  
\v 72 Takrá séri pwar nánko maok, koupour kar kakaruk anánk por aráp. Aenánko maok, Pita warko Jisaso sérimp kar nɨk: “Nánkár kakaruk oukoumwan anánk por fárámp mo námp fek, amo yinɨnk por ‘Ono te man mér mono’rá sénanapono.” Aeria maok, Pita aropompria éma waempon. \x + \xo 14:72 \xt Mk 14:30\x*   
\c 15  
\s1 Jisasén Pailatonámpok warámpá tukupap kar  
\p
\v 1 Koumounek kar pris tokwae fákáre ntia Juda taokeyak konap arop fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop fákáre, tá ponankor kaunsil fákáre makia maok, koupoukarrá am mwanap kar pap. Takia pwarará, wakmwaek Jisasén sámpea yaek sen fek yarokwapea santukupea, Rom mekamp arop érékép-tank konámp gavman Pailatonámpok santukup.  
\v 2 Aeapo maok, Pailato man turunkrá, “Amo Juda firamp king nie?” Aerá séránko maok, Jisaso maomp kar pwarokwaprá maok, “Wae amoku sénap támaono.”  
\v 3 Aeránko maok, pris tokwae fákárerao Jisas tak moimp karan kwekárrá nkwakwe make kar farákáp.  
\v 4 Aeapo maok, Pailato man warko turunkria maok, “Amo wa napo, amwan kápae kare kar sénap máte, nopok kor ankwap kar sér mo nie?”  
\v 5 Aeránko maok, Jisaso kor ankwap kar pwarokwaprá sér mo nánko maok, Pailat nɨnɨk tokwae. \x + \xo 15:5 \xt Mk 14:61; Ais 53:7\x*   
\s1 Pailato ‘Takenk’rá sénánko Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupap kar  
\r Matyu 27:15-26; Luk 23:13-25; Jon 18:39–19:16  
\p
\v 6 Yopwar méntép Pasova fári konap yae fek Pailato fákapá yaknámp arop ankárank aokorop pwar konámp. Am te koumteouráp aropao arop ankárank fákapá yak námp maomp e sénapo, Pailato am arop aokorop-pwar konámpon.  
\v 7 Am ke fek te arop ankwap gavmanén yorowaria arop sumpwi yénképia napo, gavman am fárákap fápákamánkia kák tenapo, yakáp napon. Am ou mek arop ankárankamp maomp e te Barabas.  
\v 8 Aeria maok, am koumteouráp aropao kor Pailatén ‘Wokwaek i konámpnámp taknámp, arop kalabus mekamp ankárank sámp-kérépae’rá sér.  
\v 9 Aerapo maok, Pailato nopok am fárákapan arakrá turunk, “Yumo te ono yumo Judamp king, man sámp-kérépenkria nape?” Am takrá turunk námp te apae riteanápe, Pailato wae mér,  
\v 10 pris tokwae fákárerao Jisasén párák kokwarokria warámpá korop tenapantá. \x + \xo 15:10 \xt Jo 11:47-48; 12:19\x*  
\v 11 Aenámpan maok, pris tokwae fákáre koumteouráp aropan, takrá sérenkria fopwaoka wae napo maok, am fárákapao Pailatén ‘Amo Jisasén te sámp-kérép kwapono. Barabasén sámp-kérépae’ ria wae.  
\v 12 Aerapo maok, Pailato warko turunkrá, “Yiráp nɨnɨk te mámá arop yumo ‘Judamp king’ ri konap man te mokopaeria nape?”  
\v 13 Aeránko maok, táte am fárákapao warko sérrá, “Yaopwae porokopramp fek pukupenke!”  
\v 14 Aerapo maok, Pailato am fárákapan sérrá, “Apae riteanono? Mao te apae kwatae nɨnɨki námpon?” Aerá turunkámpan maok, am fárákap ankár kárákárea waeria sérrá, “Yaopwae porokopramp fek pukupenke!” \x + \xo 15:14 \xt Ap 3:14\x*  
\v 15 Aerapo, Pailato am koumteouráp aropao warákáranáponoria Barabasén am arop fákáreaonapok sámp-kérép. Aeria mao sénánko, soldia Jisasén wip ain fekamp nil tokoropeyak námp fek am fek porokwapá pwarará maok, yaopwae porokopramp fek pukupenkria soldiamp yaek sánk.   
\s1 Soldia fákárerao Jisasén amomoria wouroumprá sénap kar  
\r Matyu 27:27-31; Jon 19:1-3  
\p
\v 16 Aenko am soldia fákárerao Jisasén warámp santukupea Rom mekamp kiap tokwaeramp nap népikria maok, soldia ponankor ‘Koropenk’ ria wumwi.  
\v 17 Am fárákapao maomp waempyam worokwapea papria maok, kingo yirɨmp konámp niamp waempyam noumouri fek Jisasomp pourouk yirɨmp. Tá wiráp paok wi moukoupea kingo yirɨmp konámp kumpan wounáprá maomp me korok yirɨmpá pwar.  
\v 18 Am soldia fákárerao wouroumpria sérrá, “Yo...! Juda firamp king e!”  
\v 19 Aeria maok, am fákárerao man yaopwae fek me korok fuk. Tá am fárákapao man atopria táman e tokwae sánk námpria wouroumprá maomp wonae fik kwaráp torokomp. \x + \xo 15:19 \xt Ais 50:6\x* \x + \xo 15:19 \xt Lu 23:11\x*  
\v 20 Am fákárerao man wouroumpea pwarará, maomp pouroukamp waempyam noumouri worokwapea paprá, tá námokuráp waempyam am yirɨmpea maok, man yaopwae porokopramp fek pukup mwaria taun younkwek santukup.   
\s1 Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupap kar  
\r Matyu 27:32-44; Luk 23:26-43; Jon 19:17-24  
\p
\v 21 Aleksander ntiaka Rufusomp naropwar Saimon Sairini meknámp koropeaka, taun mek akwap naerianánko maok, táte am fákárerao man, Jisasomp yaopwae porokopramp sámpaeria kárákáre.   
\p
\v 22 Am fárákapao Jisasén santukupea faonkwek Golgota mek. Am faonkwe e fi te ‘Arop Me Kor Yaknámp Apár’rá sér i konapon.  
\v 23 Arop ankwapao Jisasén wain ntiaka touwe námpare yak naenámp marasin mént ouroukoupea sánk mwaria napo maok, Jisaso fár mo.  
\v 24 Am soldia fákárerao Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupia pwatea maok, yakáprá satu pilairiaka, wa mokop kárákáreaka am waempyam ankank tianrá nke mwaria. \x + \xo 15:24 \xt Sng 22:18\x*   
\p
\v 25 Man yaopwae porokopramp fek koumounek sárakok ke námp fek pukupapono.  
\v 26 Aetea maok, narek me kor yarápae fek arop am fek kotia pukupnap kar kumwiria maok, arakrá sér: Juda Firamp Kingono.  
\v 27 Aetea arop yorowaria ankank pouroukoupnep arop anánkaopwe wonae fik am fek ankwapan yae-párák mwaek, ankwapan yae-mánkwan mwaekia pukupapono.  
\v 28 Aeapara Kwaromp Buk fekamp kar ankárankamp yak námp máte oukoumwan te kare karono. Am kar te arakrá sénámpon: ‘Aropao man kwatae nɨnɨkinámp aropént koumpá pwar napon.’ \x + \xo 15:28 \xt Ais 53:12\x*   
\p
\v 29 Aetea maok, koumteouráp arop fákárerao mwaeaok tukup koroprá man wouroump-sérria maok, “Amo, lotu nap tokwae soumpouriaka yinɨnk yae fek warko ti nanamp ri konap aropao nap.  
\v 30 Oukoumwan te amoku támao yaewouria yaopwae porokopramp pwarará ékae!” \x + \xo 15:30 \xt Sng 22:7; Jo 2:19\x*  
\v 31 Tá pris tokwae fákáre, lo yénkrá farákáp konap arop fákárerao kor man wouroump. Námoku támao sérarrá arakrá sér, “Mao te wokwaek fikamp aropan yaewouri námpao maok, námoku te yaewour naenámp pourou mono.  
\v 32 Mao te Krais, Israel firamp kingao námp kwamp te, yaopwae porokopramp am pwarará ék nánko, nomo man nkeaka man te Krais karenorá mér mwaro.” Tá arop yawor Jisasént yaopwae porokopramp fek pukup napao kor man wouroumpepono.   
\s1 Jisas wae sumpwimp kar  
\r Matyu 27:45-56; Luk 23:44-49; Jon 19:28-30  
\p
\v 33 Yámar kukkwaraokánko, kumur niamp kɨrɨkɨp tokwae kar apár ponankor oupouroupeyakrá akwapea 3 kilok.  
\v 34 Aenko am ke fek táman Jisas tékén arakrá wumwi, “Eloi, Eloi, lama sabaktani?” Makrá sérimp te arak: “Onomp Kwar e, onomp Kwar e, amo onan apaerá pwararape?” \x + \xo 15:34 \xt Sng 22:1\x*  
\v 35 Aeránko arop ankwap fárákap wonae fik am fek yakáp nap wawia maok, sérrá, “Wawenke! Mao te Elaijan wumwi námpon.”  
\v 36 Aerapo maok, arop ankwap ankárankamp fárakoprá akwapea yao yir niamp fek top i konámp wain ént mek anámpeaka Jisaso fáranoria yaopwae fek norokarea sánk. Aeria maok, am aropao sérrá, “Nomo yépékrá yakáp mwaro. Elaija te koropea aokoropea sámpék ni mokopon nke mwaro.” \x + \xo 15:36 \xt Sng 69:21\x*  
\v 37 Aeapo maok, Jisaso tékén fépéna waeria maok, wae worokor.   
\p
\v 38 Aenánko maok, Jisas worokorámp ke fek te, waempyam tokwae lotu nap tokwae mekamp aokore kuk mek ménki fek nánkáráp tariap te nareknámpiaka pearákarrá ékia fu fek por-pwar nánko maok, am waempyam anánk mwaek peari yak. \x + \xo 15:38 \xt Kis 26:31-33; Hi 10:19-20\x*  
\v 39 Tá soldia fi éréképá yak konámp kepteno Jisas yakámp fek wonae fik fokopeyakea Jisas worokor námp nkea arakrá sér, “Kare karono. Mámá arop máte Kwaromp Tárápono!”   
\p
\v 40 Koumteou ankwap fárákapao kor panek tae morok yakáprá maok, yérépékrá yakáp. Ankwap ankárank maomp e te Magdala mekamp Maria, ankwap te Maria, nánae Jems ntiaka Josesomp éntupwar, tá ankwap te Salome.  
\v 41 Am koumteou te Jisas wokwaek Galili mek yakámp ke fek maomp wakmwaek tukuprá man yaewouriapono. Tá Jisas Jerusalem mek koropánko, koumteou kápae kare mént tapokwapea koropap fek, mao kuri am fek yakápiapon.   
\s1 Jisasomp yákáre péri kor me mek papap kar  
\r Matyu 27:57-61; Luk 23:50-56; Jon 19:38-42  
\p
\v 42-43 Kumuran taun Arimatea mekamp Josep korop. Mao te Kaunsil ankwap koumteouráp arop nke nap fek e kwapweráp arop, tá mao kor Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp keantá yépékrá yak konámp. Oumpouran te anepér i konap yae ara, oukoumwan te ankank nánapnap yaenon. Aeria maok, Josep te Pailatén nkea apáp mono, youmpea maok, man sérrá, “Ono te Jisasomp yákáre sámpá akwapá pap nae rae.”  
\v 44 Aeránko maok, Pailato nɨnɨk tokwaeria maok, man sérrá, “Mao te wae sumpwi námp nie?” Aeria maok, keptenén koropae ritea man turunkrá, “Jisas te wae sumpwi námp nie?”  
\v 45 Mao wae keptenomp kar wawia, Josepén sérrá, “Amo akwapea am yákáre sámpae.”  
\v 46 Aeránko maok, Josepo akwapeaka waempyam wupwi mani fek sámpea maok, tá akwapea narekamp Jisasomp yákáre sámpá ékia am waempyam wupwi fek papea yarokwap. Aea sakwapea péri me wokwaek yoroiap me mek papria maok, Josepo péri kárakére tokwae fáparákarrá youmpea péri me táp fek woukoupá pwar.  
\v 47 Aenko Makdala mekamp Maria ntia Josesomp éntupwar Maria am anánkaopwerao Jisasén pap nap wae nkea méri pwarará akwap.   
\c 16  
\s1 Jisas fárámpámp kar  
\p
\v 1 Anepér i konap Sabat yae pwar \f + \fr 16:1 \ft  ‘Anepér i konap yae pwar’rá sénámp te, Sarere fek yámar porokor námp fek am lotunap yae pwar nánko, am ke fek táman koumteouráp arop fwap paokopria stua mekamp ankank ti mwanapono. “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fek kware 72 fek nkeae.\f* nánko maok, Makdala mekamp Maria ntiaka Jemsomp éntupwar Maria, tá Salome, makia am fárákapao welráp nánákáre konámp ankank mani fek tia Jisasomp yákáre koupour mákáreantá forokwapá pap mwanámpria nánapia pátea pamp.  
\v 2 Pampia maok, koumounek kar Sande fek am ankank tiaka péri kor me fek tukup.  
\v 3 Tukupria maok, námoku am fárákap támao sérarrá tukuprá, “Wa mokop nomwan yaewouria am péri kor me táp fekamp péri kárakére tokwae kɨkɨpia far-farrá akwap naenámpon?”  
\v 4 Aeritea am fárákapao nkeapo maok, am péri kor me táp fekamp te yak mo. Am me táp fekamp ér-sayoumpea aop mwaek pwate. Am péri kor worare te yoporop tokwae kar.  
\v 5 Aenko am fárákapao péri kor me mek yinkea nkeapo maok, arop tár-ménki waempyam wupwi éri yirɨmpea, yae-párák mwaek tankánko maok, am fárákapao nkerá paokoprá kokorokor.   
\p
\v 6 Aeapo maok, mao am fárákapan sérrá, “Yumo te kokorokori kwapon! Ono wae mérampon, yumo te Nasaret mekamp Jisasén yaopwae porokopramp fek pukup nap táman oupourounkrá korop napon. Mao te wae fárámp tenámpon. Mao te mapek yak mono. Man papap yowae má nkenke.  
\v 7 Yumo tukupeaka maomp arop fákáreran séraria maok, Pitan kor sér kip, ‘Jisas te wae manénkɨr Galili mek mekia akwap naenámpon. Aenánko, yumo te mao wokwaek yumwan sérimpnámp taknámp ampok man nke mwanapon.” \x + \xo 16:7 \xt Mk 14:28\x*   
\p
\v 8 Aeránko maok, am koumteouao kor péri kor me meknámp ek ouroumpá mankrá apápria kour me woukour riaka pɨrɨkɨmpea tukupria maok, arop ankárankan kar sér mo.   
\s1 Makdala mekamp Maria Jisasén nkemp kar  
\r Matyu 28:9-10; Jon 20:11-18  
\p
\v 9 Jisas yae ankárank Sande fek koumounek kar fárámpámpon. Aea maok, manénkɨr te, mao akwapea Makdala mekamp Marian kɨkɨpimpon. Am yupu te wokwaek kar kwatae-arop fákánekao maomp pourouk woukouri yakápánko, Jisaso yéréperá kérépámp yupunono. \x + \xo 16:9 \xt Lu 8:2\x*  
\v 10 Maria akwapea am Jisasént wokwaek paokopiap arop fákáreran sénaeria nke nánko maok, am arop fárákapao kor Jisasén yonkwae touweria maok, éménkrá yakáp.  
\v 11 Yakápapo maok, am fárákapan sérrá, “Ono nke nanko, Jisas te yiki yak námpono!” Aerá séránko maok, am fárákap wa napao maok, kare karonorá nɨnɨk mo.   
\s1 Mént paokopiap arop anánkaopweao Jisasén mwaeaok nkenep kar  
\r Luk 24:13-35  
\p
\v 12 Nánkár wakmwaek Jisasént paokopiap arop anánkaopwerao taun pwarará akwapepo maok, Jisas arop ankwap niampia akwapea am arop yaworan mwaeaok kɨkɨp.  
\v 13 Aenko maok, am arop yaworao kor akwapea Jisasént paokop i konap arop ankwap fárákapan am kar fárákapepo maok, am fárákapao kor am arop yaworamp kar wawia karenorá mér mo.   
\s1 Jisaso mao éréképá yárakimp aropan ‘Tére kip’ ria sérimp kar  
\r Matyu 28:16-20; Luk 24:36-49; Jon 20:19-23; Aposel 1:6-8  
\p
\v 14 Wakmwaek Jisasént paokop i konap mom-sámprampao tankáprá fépérapo maok, Jisaso maonapok akwap. Am fárákap te koumteouráp aropao ‘Jisas te warko fárámp nánko nke námpono’rá sénapan maok, mao te karenorá nɨnɨkia mér mo. Aenapantá maok, Jisaso am fárákapan yoporimpon.  
\v 15 Aeria maok, mao am fárákapan arakrá sér, “Yumo tukupea apár-apár ponankor Kwaromp Kwapwe Kare Kar ponankor aropan farákáp kipo.  
\v 16 Aenapo, arop Kwarén mériaka, ént mek anámp námp te, Kwaro man warko warámp naerámpon. Aeno arop man mér mo námp te, kotia yaomwi mek pɨk naerámpon. \x + \xo 16:16 \xt Ap 2:38; 16:31-33\x*  
\v 17 Kwar te arop man mér nánko te, maomp kárákáre am aropamp yaek puiyakrá náráp kárákáre yororo naenámpon. Tá maomp e fek kwatae-arop yéréperá kérép, tá ankwap-ankwap wourékam kar farákáp mwanapon.  
\v 18 Am fárákapao fou-tákam fwap yae fek sámp mwarea napon. Tá arop sumpwi pap konap fou fánapao kor, sumpwi mo, fwapono. Tá am fárákap touwenap aropan kor pourouk yae pap napo, am touwe fwap naeria námpon.” \x + \xo 16:18 \xt Lu 10:19; Ap 2:4; 8:7; 28:3-6\x*   
\s1 Kwaro Jisasén yámar mek sámpá pokámp kar  
\r Luk 24:50-53; Aposel 1:9-11  
\p
\v 19 Jisas Tokwae Karao Kwaromp kar am fárákapan farákápea pwar nánko, Kwaro yámar mek man sámpea pok. Aenánko mao Kwaromp yae-párák mwaek tank námpono. \x + \xo 16:19 \xt Ap 2:33-34; Ef 1:20\x*  
\v 20 Aenko mént paokopiap aropao tukupea, ponankor apár mek Kwaromp kar farákáp. Aenapo, Tokwae Kar am fárákapént téreria, mao farákápnap kar kare karonorá yénképnámp kárákáre yororoimpono. \x + \xo 16:20 \xt Ap 14:3; Hi 2:3-4\x*