\id MAT - Karkar-Yuri NT [leu] -Papua New Guinea 1994 (DBL -2017) 
\h Matyu 
\toc1 Matyu Kumwimp Kwapwe Kare Kar 
\toc2 Matyu 
\toc3 Mt 
\mt1 Matyu Kumwimp Kwapwe Kare Kar  
\imt1 Mekia Akwapnámp Kar  
\ip Matyu te ankwap e Livaino. Mao te Rom Gavmanén téreria takis sámp konámp aropono. Aenámpan wakmwaek Jisaso man wumwirianánko, Jisasomp arop yakámpon.  
\ip Jisas narek pok tenánko, wakmwaek 35 yopwar niamp arake fek, Matyu námokuráp arop fi Juda firampor mámá buk kumwi námpon. Juda firao Krais koropea king yak naenámp ke wae wonae fik námprá nɨnɨk napan maok, Matyu ‘Jisas te Mesaia támao, tá Judamp Kingono’rá yénképria kumwi námpon. Mao takrá yénkép námp te, wokwaek profet fákáreao sériap kar sámprá, ‘Oukoumwan te wae kare korop námp’rá érik farákáp námpon. Tá Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp firan kápae kare wounápnámp kar farákáp námpon.  
\c 1  
\s1 Jisas Krais yakámp fi mekamp appeyaenápomp e  
\p
\v 1 Mámá te Jisas Krais yakámp fi mekamp appeyaenápono: Manénkɨr yakámp te Abraham. Tá am feknámp koropea Devit. Tá am fekampao Jisas Krais koropámpon.   
\m
\v 2 Abraham te Aisakomp naropwar.  
\m Tá Aisak te Jekopomp naropwar.  
\m Jekop te Juda mwearoamp naropwar.   
\m
\v 3 Tá Juda te Peres, Seramp naropwar. Am tárápyaramp éntupwar te Tamar.  
\m Peres te Hesronomp naropwar.  
\m Hesron te Ramomp naropwar.   
\m
\v 4 Ram te Aminadapomp naropwar.  
\m Aminadap te Nasonomp naropwar.  
\m Nason te Salmonomp naropwar.   
\m
\v 5 Salmon te Boasomp naropwar. Boasomp éntupwar te Rahap.  
\m Boas te Obetomp naropwar. Obetomp éntupwar te Rut.  
\m Obet te Jesimp naropwar.   
\m
\v 6 Jesi te King Devitomp naropwar.  
\m Devit te Solomonomp naropwar. Maomp éntupwar te wokwaek Yuraiamp yupu yakámp.   
\m
\v 7 Solomon te Rehoboamomp naropwar.  
\m Rehoboam te Abaijamp naropwar.  
\m Abaija te Asamp naropwar.   
\m
\v 8 Asa te Jehosafatomp naropwar.  
\m Jehosafat te Jehoramomp naropwar.  
\m Jehoram te Usaiamp naropwar.   
\m
\v 9 Usaia te Jotamomp naropwar.  
\m Jotam te Ahasomp naropwar.  
\m Ahas te Hesekaiamp naropwar.   
\m
\v 10 Hesekaia te Manasamp naropwar.  
\m Manasa te Amonomp naropwar.  
\m Amon te Josaiamp naropwar.   
\m
\v 11 Josaia te Jehoiakin ntia maomp mwearoamp naropwar. Am ke fek táman Babilon mekamp ami koropea Israel fi éréképá tukupea Babilon mek fápákamánki kákapono.   
\m
\v 12 Tukupea am Babilon mek yakápap fekamp Jehoiakin Sealtielomp naropwar.  
\m Sealtiel te Serubabelomp naropwar.   
\m
\v 13 Serubabel te Abiutomp naropwar.  
\m Abiut te Elaiakimomp naropwar.  
\m Elaiakim te Asoromp naropwar.   
\m
\v 14 Asor te Sadokomp naropwar  
\m Sadok te Akimomp naropwar.  
\m Akim te Eliutomp naropwar.   
\m
\v 15 Eliut te Eleasaromp naropwar.  
\m Eleasar te Matanomp naropwar.  
\m Matan te Jekopomp naropwar.   
\m
\v 16 Jekop te Josepomp naropwar.  
\m Josep te Mariamp poumarop.  
\m Maria te Jisas sámpámpono. Man te ‘Krais’rá sér i konapono.   
\p
\v 17 Am te am kear ponankor Abraham feknámpia koropea King Devit yakámp fek te ankár fére-sámpramp kearono. Tá King Devit yakámp feknámpia ponankor koropea Israel fi Babilon mek tukupea fákapá yakáp nap te, ankár fére-sámpramp kearono. Tá Babilon mek fákapá yakáp nap te, ankár koropea Krais yakámp fek te, ankár fére-sámpramp kearono.   
\s1 Josepo enselén nkemp kar  
\r Luk 2:1-7  
\p
\v 18 Maria Jisasén sámpámp kar te ará: Man Josepo sámp naenámpria kar yoroiapon. Aenapan maok, oukoumwan Josepént yak mo nánko, Yiki Kor Spirit yare mek ék nánko, Maria táráp yakánko nkeapon. \x + \xo 1:18 \xt Lu 1:27,35\x*  
\v 19 Maompor kar yoroinap arop Josep te, yae-párák yakeanámp yupu sámp nae ri námp kwamp, pwar naeria. Aenámpao maok, Maria pwarápae antánoria, man yopor mo, sánánkar porokwe fek pwar naeria nɨnɨk.  
\v 20 Josepo takrá nɨnɨkia kumuruk amprá yém nkenko maok, Kwaromp enselo Josepén sérrá, “Josep, Devitomp ou fekamp táráp e! Amo apápriaka amo sámp nanap yupu Marian pwar kwapono. Amo wawae! Am táráp Mariamp yare mek yak námp te Yiki Kor Spiritao sánk námpono.  
\v 21 Mao poumou-táráp sámp naenámpon. Am táráp sámpeanánko, amo maomp e ‘Jisas’ ri papampo. Am te arak naenámpon: Koumteouráp aropamp kwatae nɨnɨk tirá épériaka am fárákapan warko érékép naenámpon.” Enselo makrá sérimpono. \x + \xo 1:21 \xt Lu 1:31; 2:21\x*   
\p
\v 22 Manénkɨr kar Kwaro náráp profetén nɨnɨk sánkánko, profet wawiaka arakrá sér,  
\v 23 “Wawenke! Yupu oukoumwan énkirao, táráp yare yakea, poumou-táráp sámp naenámpono. Aenánko maomp e te ‘Imanuelono’rá sér mwanapono.” Am e fi te arakrianono: Kwaro nomont yak námpon. \x + \xo 1:23 \xt Ais 7:14\x*   
\p
\v 24 Josepo am yém nkea pwarará fárámprá Kwar Tokwaeramp enselo man séri námpaok yupu wae fwap sámp.  
\v 25 Aempao maok, mao te mént yárak mo, akwapea Maria poumou-táráp sámpá yakánko, maomp e ‘Jisas’ ri papámp.   
\c 2  
\s1 Ankwap fi mekamp mérnap aropao koropea Jisasén nkeap kar  
\p
\v 1 Herot king yakámp ke fek, Maria distrik Judia mekamp taun Betlehem mek Jisasén tankámp. Wae tank nánko, wakmwaek ankwap fi mekamp térmeramp paokop yurukuprá mér i konap arop fárákap yámar aoknámp mwaeknámp taun tokwae Jerusalem mek aokapono. Aokea maok, arakrá sér,  
\v 2 “Táráp yink mapek sámpnap Juda firamp king te maok yakáne? Mao koropnámp ke fek yámar aoknámp mwaeknámp térme tokwae wourékam aok námpon. Aenánko yino man lotu mwaria korop námpon.”  
\v 3 King Heroto am kar wawiaka apápiaka kour me woukoup. Jerusalem mekamp koumteouráp aropao kor apápria kour me woukouriap.  
\v 4 Heroto pris tokwae fákáre, tá Israel mekamp lo yénkrá farákáp konap arop makiaka ponankor koupoukarea fákeyakrá turunkup, “Krais te mam némpouk korop naenámpono?”  
\v 5 Aeránko maok, am fárákapao man sérrá, “Judia mekamp taun Betlehem mek korop naenámpono. Profet wokwaek kar kumwimp kar makrá sénámpon, \x + \xo 2:5 \xt Jo 7:42\x*   
\q1
\v 6 ‘Judamp apár mekamp Betlehem e!  
\q1 Juda mekamp am meknámp arop tokwae koropnap taunrént  
\q1 amo te e tokwaeráp karenono.  
\q1 Nánkárap wakmwaek amo feknámp arop tokwae koropeaka  
\q1 onomp Israel fi taokeyaknámp arop yak naenámpon.’” \x + \xo 2:6 \xt Mai 5:2\x*   
\p
\v 7 Aerapo maok, Herot kánánkámp am koropnap mérnap aropan wumwiria fákeyakrá am fákáreran turunkrá, “Makár am térme tokwae korop námpono?”  
\v 8 Aeria maok, am fárákapan, yumo Betlehem mek tukupenkria tirá kérépria maok, sérrá, “Yumo tukupeaka am táráp fwapnae karia oupourounkia nke kipo. Táte yumo nkea nap kwamp te, yumo koropea onan sénapo, ono kuri akwapeaka man lotu nanampono.”   
\p
\v 9 Aeránko maok, kingomp kar wawiaka man pwarará wae tukup. Tukup napo, am térme tokwae manénkɨr yámar aoknámp mwaeknámp aokánko nkeap támao, mekia akwap nánko, wakmwaek tukup napo, táráp tanknámp nap fununként yámar mek yakámp.  
\v 10 Am fárákapao térme nkeaka warákára wae.  
\v 11 Aea maok, nap mek yinkea, táráp ntiaka éntupwar Marian nkea maok, kwaráp torokomprá apárok me pékéria, am tárápan lotu. Aeria maok, am fákárerao paus aokor-aokoria maok, man mani tokwae fekamp ankank nénkap te gol, paura nánákáre yankap konap, sanda kwapwe kare, makia nénkapono. \x + \xo 2:11 \xt Ais 60:6\x*  
\v 12 Takia napo maok, Kwaro am fárákapan yémén sérrá, “Yumo te warko Herotonámpok tukup kwapono.” Makrá sérámpantá maok, am fákárerao ankwap mwae-porok námokuráp némpouk tukupapono.   
\s1 Josepo táráp koumte éréképea Isip mek akwapámp kar  
\p
\v 13 Takia tukupapo maok, wakmwaek Kwaromp ensel kumuruk yémén Josepén sérrá, “Herot te am táráp oupourounkia porokwap pap naereane. Amo fárámprá táráp koumte éréképrá Isip mek farákapea akwapae. Amo Isip mek yak napo, nánkár ono warko amwan sénanko, korop nanapono.”  
\v 14 Kwaro aerá séránko maok, Josepo ankár am kumuruk táman fárámprá táráp sérar éréképea Isip mek akwapá yakrá akwapea, Heroto wae sumpwi.  
\v 15 Am ke fekimp te Tokwae Karao profetomp top kor fek sérimp kar mént pwi námpono. Mao sérrá,  
\q1 “Onomp poumou-táráp Isip mek yak námp  
\q1 wumwi nanko, korop naenámpon.” \x + \xo 2:15 \xt Hos 11:1\x*   
\s1 Heroto séránko kápae kare tárápu fupukrá kákap kar  
\p
\v 16 Heroto am yámar aoknámp mwaekamp mér tokwaeráp aropan, yumo Judamp kingén lotuia pwararea, warko koropea onan sér kipria yépék. Yépékrá yak nánko, námwan yankar séri nap wae méria yonkwae pwarámp. Mao am yámar aoknámp mwaekamp mér i konap aropan térme nkea sériap ke táman nɨnɨk. Aeria, arop ankwap fárákap Betlehem mek tirá kérépria maok sérrá, “Yumo tukupeaka Betlehem mek, tá am fekmwaek némp wonae fik yak námpan oupourounkrá, poumou-tárápu ponankor oukoumwan yinɨnk yopwar monap fupukrá kákenke.”  
\v 17 Am tak nap te, Kwaro profet Jeremaian sánkámp karao kare korop námpono. Am te arakrá sérimpon:   
\q1
\v 18 “Wa napo, Rama mek  
\q1 éménka waeria yonkwae fi.  
\q1 Am te Resel náráp tárápuantá ém nánko,  
\q1 koumteouráp arop fárákap  
\q1 man yonkwae porokwe pap mwanap pourou mono.  
\q1 Waeman maomp tárápu te  
\q1 ankwap yiki yak mono,  
\m ponankor kar fupukrá kák napono.” \x + \xo 2:18 \xt Stt 35:19; Jer 31:15\x*   
\s1 Josepo táráp koumte éréképea arákarrá koropámp kar  
\p
\v 19 Wakmwaek Herot wae sumpwi tenánko maok, Kwaromp enselo kumuruk Josepén Isip mek yém sérrá,  
\v 20 “Am arop fákáre táráp porokwap pap mwaria nap te wae surumpwi tenape. Amo fárámprá waráp táráp koumte éréképea warko arákarrá Israel fi mek akwapampo.”  
\v 21 Aenko maok, Josep wae fárámprá táráp koumte éréképrá Israel fi mek tukupapono.   
\p
\v 22 Josep Isip meknámp koropánko maok, arakrá sér, “Arkelaus te maomp naropwar Heroto apár Judia mek king yakámp éri mek warko mao king yakáne.” Makrá sérapo maok, Josep apápiaka ampok akwap mo. Aenko maok, Kwaro kumuruk Josepén yém sénámpantá maok, warko am feknámp distrik Galili mek akwapeaka, am mekamp taun Nasaret mek yak.  
\v 23 Tá taknámp, profeto sériap kar mént pwi námpono. Mao sérrá, ‘Man te Nasaret mekamp aroprá mwanap’rá sérimpono. \x + \xo 2:23 \xt Lu 2:39; Jo 1:45-46\x*   
\c 3  
\s1 Ént mek nérrá kák konámp Jono farákápámp kar  
\p
\v 1 Warko wakmwaek arop ént mek nérrá kák naenámp Jon koropea distrik Judia mek arop yak mo apár mek yakrá koumteouráp aropan kar farákápria arakrá sér,  
\v 2 “Yumo kwatae nɨnɨk te ankár younkwe mwaek sɨrarrá Kwaronámpok koropenke! Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp te waeman wonae fik korop námpon.” \x + \xo 3:2 \xt Ais 40:3\x*  
\v 3 Am Jon te wokwaek Kwaro profet Aisaian nɨnɨk sánkánko sérimp arop támaono. Mao arakrá sér,  
\q1 “Arop yak mo apár meknámp arop ankárankao  
\q1 wumwia sérrá,  
\q1 ‘Tokwae Karao korop naenámp mwae  
\q1 nánapria fwapokwapenke!  
\q1 Mao korop naenámp mwae kup korokorenámp  
\q1 ékékérrá párakopenke!’”   
\p
\v 4 Mao te waempyam kamel pwae fek yoroi napan yirɨmpea amore mek let fákap te konámpono. Aeria mao te yao pwae mekamp tákár ntia éntu éntan saráp fárimpon.  
\v 5-6 Am ke fek táman kápae kare arop Jerusalem mekamp, tá kápae kare Judia mekamp, tá ént Jordan fik mwaekamp Jononámpok koropea náráp kwatae nɨnɨk farákáprá sénapo, Jono am arop fárákapan ént Jordan mek nérrá kákámpon.   
\p
\v 7 Aeria Jono nke nánko, kápae kare Farisi fákáre ntia Sadyusi fákáre ént mek nér mwaria korop napo maok, mao am fárákapan sérrá, “Yumo kwatae kare arop yumo te tákam-ti kwatae niampon! Yumo yiráp kwatae nɨnɨk taki fákeyakápria ént mek néria napo, Kwaro yumwan yopor mo naenámpria nape?  
\v 8 Táte yumo yae-párák kare paokop nap fek kwatae nɨnɨk younkwe mwaek sɨrarrá Kwaronámpok korop nap érik yénképano. \x + \xo 3:8 \xt Ap 26:20\x*   
\p
\v 9 Tá yumoku kok sérarrá, ‘Yino Abrahamomp ou fekamp tárápuara, yinan Kwar te yopor mo, fwap naenámp’ an mpwe kwapono. Aerá sénapan maok, ono yumwan sénampon: Kwaro yumwan wampwe kwaeri pwarará, fwap mapekamp mámá yumwi kápae karean Abrahamomp tárápu yororá kák naenámpon. \x + \xo 3:9 \xt Jo 8:33-40; Ro 4:11-12\x*   
\p
\v 10 Ankomwar wae yao karámp naenámp nánapi yak námpono. Yao ponankor kwapwe kare ki tank mo i konámp te, kar-tokopea yaomwi mek épér mwanapono.   
\p
\v 11 Ono yumwan ént fek nérrá kák namp te, yumo wae kwatae nɨnɨk younkwe sɨnapan yénkép námpon. Aeno arop wakmwaek korop naenámp te, yumwan Yiki Kor Spirit ntia yaomwi fek nérrá kák naenámpon. Maomp kárákáre te onomp kárákáreran kámákár akwap námpon. Ono te apárok kánanke kare nampara, maomp su samp nanamp \f + \fr 3:11 \ft  ‘Su samp nanamp’: Arop tokwaeramp pukamp su fekamp paok aokoropea sámpnámp tére kwatae te, maomp kwaporok tére konámp aropao saráp i konámpono. Jonomp nɨnɨk te ‘Jisas te Kwar Tokwae námpara, námo take pourouráp tére konámp aropamp yae ankore mek yak namp’rá sénámpon.\f* pourou mo nampon. \x + \xo 3:11 \xt Jo 1:33; Ap 1:5\x*  
\v 12 Mao námokuráp sabol yaek sayakrá wit yorokwaerá narek épér nánko, ouwirao tɨri amwar poporokomprá, námokuráp wit kare wit koupoukour konap nap mek kákea pwarará, tɨri te ankár torokwar mo i konámp yaomwi mek yank naenámpon.”   
\s1 Jisas Jonomp yaeknámp ént mek anámpámp kar  
\r Mak 1:9-11; Luk 3:21-22; Jon 1:32-34  
\p
\v 13 Aenánko am ke fek táman Jisas apár Galili pwarará ént Jordan mek akwap. Mao Jononámpok akwapea maomp yaeknámp ént mek anámp naeria.  
\v 14 Aenánko maok, nopok Jono man taokarrá sérrá, “Nopok amo maok onan ént mek anámpá papae. Amo te mokopia ononampok korop napono?”  
\v 15 Tá nopok Jisaso man sérrá, “Fwapono. Amo ono sénampaok napo, Kwaro arop warko érékép naenámp nɨnɨk ponankor pwi yakano.” Aeránko maok, Jono wae Jisaso sénámpaok.  
\v 16 Jisas wae ént mek anámpea koupour kar forokor tará aokrá kárák fek fokopeyakrá yámar mek nke nánko, yámar mek fákárámp akwap nánko, Kwaromp Yiki Kor Spirit ant yuri niamp arákarea ékia Jisasomp pourouk tank.  
\v 17 Aenánko yámar meknámp arop kar niampao wumwiria sérrá, “Támáte onomp tárápono. Ono man warákár tokwaeria ono man nke namp te, kwapwe kare námpono.” \x + \xo 3:17 \xt Mt 12:18; 17:5\x*   
\c 4  
\s1 Satano Jisasén poupwekápimp kar  
\p
\v 1 Am ke fek táman Satano Jisasén poupwekápanoria, Yiki Kor Spiritao Jisasén warámpea arop yak mo apár mek sakwapá pwar. \x + \xo 4:1 \xt Hi 2:18; 4:15\x*  
\v 2 Aenánko Jisas fɨr fár monámp yae te, yiawor fére-sámpramp yámar ntia kumur yakria, mao mwae touwe tokwae.  
\v 3 Aenánko man poupwekáp naenámp arop wae koropea sérrá, “Amo Kwaromp tárápao nap kwamp te, má tankápnámp yumwi má sénapo, pan arákár nánko fárae.”  
\v 4 Aenánko maok, nopok Jisaso man sérrá, “Kwaromp Buk fek te arakrá sénámpon, ‘Fɨr támao mwar te aropan yiki yak sánk mono. Arop Kwaromp Kar sámp námpao maok, yiki yak sámp konámpon.’” \x + \xo 4:4 \xt Lo 8:5\x*   
\p
\v 5 Aerá sénánko, Satano warko Jisasén warámpá akwapea Kwaromp yiki kor taun tokwae Jerusalem mekamp lotu nap tokwae yumuntuk narekamp wi fek páte yakrá  
\v 6 man sérrá, “Amo Kwaromp Tárápao nap kwamp te, amo apárok far-kɨrékapae. Kwaromp Buk fek arakrá sénámpon: ‘Mao náráp ensel fárákapan sénánko, amwan yaewourria, mao fwap amwan náráp yaek sampɨká apárok pap napo, amwan yumwirao pu kwae mek párákap mo, fwapono.’” \x + \xo 4:6 \xt Sng 91:11-12\x*  
\v 7 Nopok Jisaso man sérrá, “Kwaromp Buk fek ankwap kar sénámpon: ‘Amo waráp Kwar Tokwae Karan poupwekápi kwapono.’” \x + \xo 4:7 \xt Lo 6:16\x*   
\p
\v 8 Tá warko Satano Jisasén warámpá pokea narek faonkwe tokwae fek yakria, apár fi tokwae ponankor ntia am mek yakápnámp ankank ponankor yénkria sérrá,  
\v 9 “Amo onan kwaráp torokomprá me kor woukouprá lotu napo te, mámá kápae kare ankank máte amwan sánk nanampon.”  
\v 10 Aerá sénánko, nopok Jisaso man sérrá, “Satan, amo nkwampok akwapae! Kwaromp Buk fek sérrá, ‘Amo ankár waráp Kwar Tokwae Kar ankárankan saráp loturia ankár maomp térean saráp téreampo’rá sénámpon.” \x + \xo 4:10 \xt Lo 6:13\x*   
\p
\v 11 Aeránko maok, Satan wae Jisasén pwarará akwap nánko, ensel fárákap koropea Jisasén yaewouriapon. \x + \xo 4:11 \xt Hi 1:14\x*   
\s1 Jisaso distrik Galili mek térerá akwapámp kar  
\r Mak 1:14-15; Luk 4:14-15  
\p
\v 12 Am ke fek Jisaso wa nánko, ‘Jonén kalabus mek fákapá pap nap’rá sénapantá, mao distrik Galili mek akwap.  
\v 13 Akwapea taun Nasaret mekia akwapeaka Kaperneam mek yak. Am Kaperneam te ént aokore fek apár Sebulun ntia Naptali fi yaknámp mwaek yak námpon.  
\v 14 Mao tak námp te waeman Aisaia wokwaek sérinámp kar méntér pwi námpon. Mao sérrá,   
\q1
\v 15 “Sebulun fi ntia Naptali fi mwaek  
\q1 ént aokore fek akwapnámp mwaeaok akwapea  
\q1 Jordan mek ankwap arop fárákapan  
\q1 distrik Galili mek koumteouráp arop  
\q1 kɨrɨkɨp mek tankápria wae tokwae nke napono.   
\q1
\v 16 Am koumteouráp arop fárákap  
\q1 sumpwi mwanap kɨrɨkɨp tokwae mek tankáp napo,  
\q1 am fárákapaonapok wae tokwae korop námpon.” \x + \xo 4:16 \xt Ais 9:1-2\x*   
\p
\v 17 Am ke feknámpia Jisas wae kar farákápria mao sérrá, “Yumo kwatae nɨnɨk wae pwarenke! Kwaro maomp firáp taokeyaknámp te wae wonae fik korop námpon.”   
\s1 Jisaso arop yiaworaopwe éréképámp kar  
\r Mak 1:16-20; Luk 5:1-11  
\p
\v 18 Jisaso ént Galili aokore firi akwaprá nke nánko maok, Saimon Pita ntia Andru mwear ént aokore mek umben sɨrarrá yak. Am arop yawor te takrá éntékam ti ko am fek mani sámp konepono.  
\v 19 Jisaso am arop yaworan sérrá, “Yumo onomp wakmwaek koropenke! Ono yumwan Kwaronámpok arop éréképá korop nenep yénkép nae.”  
\v 20 Aeránko maok, am arop yawor koupour kar umben fekamp tére pwarará Jisasomp wakmwaek akwapepono.   
\p
\v 21 Takia akwaprá ankwap ke fek nke nánko, Sebedimp táráp Jems ntia maomp nánae Jon, tá maomp naropwar Sebedi makia bot mek yakáprá náráp umben me aompoprá fwapokwaprá yakáp. Aenapo Jisaso am arop yaworan wumwi nánko,  
\v 22 am arop yawor náráp bot ntia naropwar pwarará Jisasomp wakmwaek akwapepono.   
\s1 Jisas Kwaromp kar farákápria kápae kare aropamp pourou fwapo-kwapimp kar  
\r Mak 3:7-8; Luk 6:17-19  
\p
\v 23 Mao akwapea Galili mekamp kápae kare némpouk mwaek yárakrá koumteouráp aropan lotu nap mek kar yénkrá farákáp. Mao Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp Kwapwe Kare Kar farákápria, arop fárákapamp pouroukamp nkwakwe make touwe fwapokwaprá kákámpon.  
\v 24 Mao takrá térenámp kar sérarrá tukupea apár Siria mek mwaekamp ponankor némpouk. Aenapo maok, am mekamp kápae kare arop nkwakwe make touwe sámpnap arop, tá pourou mek touwe tokwae sámp nap arop, tá kwatae-aropao pourou mek noumpoukoup námp, tá arop apárok pɨká párákaprá kour me woukoupa wae konap arop, tá kour ponankor surumpwinámp arop fárákap, am ponankor Jisasomp wonae fik éréképá korop napo, Jisaso am fárákapan fwapokwaprá kákámpono.  
\v 25 Aenánko kápae kare koumteouráp arop Galili mekamp, tá Dekapolis mek mwaekamp, tá Jerusalem mekamp, Judia mek mwaekamp, Jordan ankwapmwaek fik mwaekamp, am fárákap nke mwaria Jisasomp wakmwaek tukupapon.   
\c 5  
\s1 Jisaso faonkwe wi feknámp farákápámp kar  
\p
\v 1 Jisaso am kápae kare koumteouráp arop táman nkea ankwap faonkwe fek poká tank nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap maonámpok korop.  
\v 2 Aenapo, Jisaso am fárákapan arakrá sér,   
\s1 Kwaro ourour nénk naenámp kar  
\p
\v 3 “Am arop fárákap, Kwaromp nɨnɨkan mér mwanámp pwi moianrá nɨnɨk napan te, Kwaro ourour nénk naenámpon. Mao te Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp mek yakáp mwanapon.   
\p
\v 4 Tá arop fárákap éménkrá yakáp napan te, Kwaro ourour nénk naenámpon. Am ourour te ará: Mao fwap am fárákapamp nɨnɨk kwapwe karerá kák naenámpon. \x + \xo 5:4 \xt Yé 7:17\x*   
\p
\v 5 Arop fárákap námokuráp e anámprá sánánkar yakáp i konapan te, mao ourour nénk naenámpon. Am ourour te ará: Mao ‘Am fárákapan kápae kare ankank nénk nanamp’rá sérinámp ti mwanapon. \x + \xo 5:5 \xt Ef 4:2\x*   
\p
\v 6 Arop fárákap Kwaromp nɨnɨkaok akwap nae kar kɨkiankria fɨr fánae kar námp niamp, tá éntan nɨkɨp námp niamp námpan te, Kwar ourour nénk naenámpon. Am ourour te ará: Mao am fárákapamp nɨnɨk mek pwirá kák naerámpon.   
\p
\v 7 Tá arop fárákap arop ankwap fárákapan aropomp napan te, Kwaro ourour nénk naenámpon. Am ourour te ará: Mao nopok am fárákapan aropomp naerámpon. \x + \xo 5:7 \xt Je 2:12-13\x*   
\p
\v 8 Arop fárákap maomp nɨnɨk yiki kukarrá yakáp napan te, Kwaro ourour nénk naenámpon. Am ourour te ará: Am fárákap fwap man nke mwanapon. \x + \xo 5:8 \xt 1 Jo 3:2-3\x*   
\p
\v 9 Arop fárákap arop ankwapao yoporrá yorowar napo, taki kwaponoria yonkwae porokwe pap napan te, Kwaro ourour nénk naenámpon. Am ourour te ará: Mao am fárákapan ‘Yumo te onomp tárápuno’rá sénaenámpon.   
\p
\v 10 Arop fárákap yae-párák kare nɨnɨkaok tukup nap fek, aropao touwe kwatae sánk napo te, Kwaro am fárákapan ourour nénk naenámpon. Am ourour te ará: Am fárákap te Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek yakáp mwanapon. \x + \xo 5:10 \xt 1 Pi 3:14\x*   
\p
\v 11 Táte arop fárákapao yumwan nke napo, yumo ononampaok napo, am fek yumwan wouroump kar sérarrá yumwan sámpá yampourourá, nkwakwe make kwatae kar kwekárrá sérar napo te, Kwaro yumwan ourour nénk naenámpon. \x + \xo 5:11 \xt 1 Pi 4:14\x*  
\v 12 Yumo fwapono, yonkwae kárámprá warákárrá yakáp kip. Yumo nopok sámp mwanap ankank tokwae te yámar mek tank námpon. Yumwan am tak nap te, wokwaek profet fákáreran mékɨr sámpá yampourouiap táman napon.” \x + \xo 5:12 \xt Je 1:2\x*   
\s1 ‘Jisasomp firáp arop oukwe ntia wae niamp’rá sénámp kar  
\r Mak 9:50; Luk 14:34-35  
\p
\v 13 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo onan éntér papnap arop fárákap yumo te oukwerao napenámp niampon. Aeno táte oukwe nape konámp pwar nánko te, nomo mokopianánko am oukwe warko nape naenámpon? Taknámp oukwe te warko nape naenámp pourou mo námpara, arop fárákapao apárok wakár-sɨtenapo, arop am fek pumpur i konapono.   
\p
\v 14 Yumo te apárokamp wae niampon. Némp narek faonkwe wi fek yak námp te, am fekamp yaomwi wae te mek wouroumpeyak mo i konámpon. \x + \xo 5:14 \xt Jo 8:12\x*  
\v 15 Tá arop lam pounkouroupea te, tap woukwapá pap mo i konapon. Ankár narek kákánar fek páte napo, am nap mek yakápnap arop fárákapan wae sánk konámpon. \x + \xo 5:15 \xt Mk 4:21\x*  
\v 16 Táte taknámp yiráp waerao kor koumteouráp arop nke nap fek wae kwapwe nánko, am fárákapao yumo kwapwe kare nɨnɨk nap nkea am fárákap fwap yámar mek yaknámp yiráp Naropwaromp e narek sampok mwanapono.” \x + \xo 5:16 \xt Jo 3:21; Ef 5:8-9; 1 Pi 2:12\x*   
\s1 Kwaromp lo kar  
\p
\v 17 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo te ono lo ntia profet fákáreramp kar sámp-sɨnaeria ék nampan mpwe kwapono. Ono te am táman tirá épér mono. Ono korop namp te pwi kare pap nanampria korop nampono. \x + \xo 5:17 \xt Ro 3:13\x*  
\v 18 Ono yumwan kare kar sénampon: Nánkárap mokopia yámar ntia apár pwar námpon kor, lo kar ankwap kánanke moyak mono. Ankár lo te taki yakrá akwapea am kápae kare ankank loao sénámp korop naerámpon. \x + \xo 5:18 \xt Lu 21:33\x*  
\v 19 Aeno táte arop lo kar ankwapmwaek kánanke wae sɨr konámpao, arop ankwapan kor, take pourouráp nɨnɨk fek yénk námp te, maomp e te Kwaromp firáp arop yakáp nap mek te kánanke kwarok námpon. Aeno arop lo karwaokria, koumteouráp aropan kor ‘Mántwaokenk’ ria farákáp námp te, maomp e te Kwaromp firáp arop yakáp nap mek tokwae kari yak námpon. \x + \xo 5:19 \xt Je 2:10\x*  
\v 20 Ono waeman yumwan sénampon: Yiráp Kwaromp karwaok nɨnɨk kwapwe, lo yénk i konap arop ntia Farisi fákáreao i konap nɨnɨkan kámákár akwap mo námp te, yumo Kwaromp firáp mek yakáp mwanap pourou mo karenono.” \x + \xo 5:20 \xt Mt 23:3; 2 Ti 3:5\x*   
\s1 Arop ankwapént kar fwapokwap i konap kar  
\p
\v 21 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Am lo kar wokwaek yiráp appeyaenáp sámpap te yumo wae wawi napono. Am te arakrá sénámpon: Amo arop sámp-wouroump kwapono. Tá arop ankwapao arop sámp-wouroump námp te, mao te ankár kot naenámpon. \x + \xo 5:21 \xt Kis 20:13\x*  
\v 22 Aeno ono yumwan sénampon: Arop náráp ankwapnápén yoporianámp te, mao te kot naenámpon. Tá arop ankwap náráp ankwapnápén wouroump kar sénámp arop te, mao te Juda Kaunsil fákáre ou mek kot naenámpon. Tá arop ankwap ankwapao pwarápae tokwae sámp naenámp kar sénámp te, Kwaro man yaomwi mek sɨnaenámpon. \x + \xo 5:22 \xt Je 3:6; 1 Jo 3:15\x*   
\p
\v 23 Ae naenámpara, amo waráp ofa lotu nap tokwae mek Kwarén sánk naeria sakwap napao, amo waráp ankwapnáp amo maninapan nɨnɨk tokwaenámp nɨnɨk nap kwamp te,  
\v 24 amo ankár waráp ofa alta wonae fik pátará, manénkɨr akwapea waráp ankwapnápént amo aminap kar fwapokwapampo. Amo fwapokwapia pwarará maok, amo warko akwapea waráp ofa Kwarén sánkampo. \x + \xo 5:24 \xt Mk 11:25\x*   
\p
\v 25 Táte arop ankwapao amwan kot naerianánko te, yumo oukoumwan mwaeaok akwap nep fek táman amo koupour méntér kar fwapokwapampo. Takria amwan am aropao kot i konámp aropamp yaek pap nánko, kot i konámp aropao amwan plismanomp yaek pap nánko, amwan plismano yae-souwe fákapea kalabus nap mek papantáno.  
\v 26 Ono amwan kare sénampon: Amo ankank ponankor manénkɨr nopok sánk moia te, amo kalabus nap te pwar akwap mono.”   
\s1 ‘Poumarop ankwapamp yupu nkea kɨkianki kwapono’rá sénámp kar  
\r Mak 10:11-12; Luk 16:18  
\p
\v 27 Tá Jisaso ankwap kar sérrá, “‘Ankwapamp yupurént, poumaropént kokopori kwapono’rá sénámp te wae wawi napon. \x + \xo 5:27 \xt Kis 20:14\x*  
\v 28 Táte ono yumwan sénampon: Arop ankwapao yupu ankwapan yi fek saráp nkea, man kɨkiank námp te, waeman maomp nɨnɨk mek te wae méntér kokopor námpon.   
\p
\v 29 Takria te, waráp yirao amwan kwatae nɨnɨk mek sámpá akwap nánko te, amo ankár am yi wurukupea sɨrampo. Yae-párák am taknámp pourou ankwapmwaek moyak nánko, amo fwap waráp pourou ponankor yaomwi mek pɨk mo naenámpon.  
\v 30 Táte amo waráp yae-párák mwaek yae koranánko, kwatae nɨnɨk mek pɨká párákap nap kwamp te, amo ankár am yae kor karámp-tákapea sɨrampo. Am pourou ankwapmwaek ták-sɨrarea napo maok, fwap waráp pourou ponankor yaomwi mek pɨk mo naenámpon.”   
\s1 ‘Arop yupu pwar kwapono’rá sénámp kar  
\p
\v 31 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Wokwaek te arakrá sér i konapono: ‘Arop ankwap náráp yupu pwar naerámp kwamp te, ankár am yupu pwar konap pepa kumwia man sánkea pwar naenámpon.’ \x + \xo 5:31 \xt Lo 24:1-4\x*  
\v 32 Aenámpan maok, ono yumwan sénampon: Aropao náráp yupu arop ankwapént kokopor mo námpan kwaporok pwar nánko, akwapá ankwap nap mek tank námp te, am arop támao nánko, am yupu poumou nap mek tank naenámp lo kwe-pwararea kokopor námpon. Tá taknámp, arop ankwap poumaropao pwate nánko yaknámp yupu sámp námp te, mao kor poumou nap mek tanknámp loan kwe-pwararea kokopor námpon.”   
\s1 ‘Narekamp ankankráp’rá séri kwapono  
\p
\v 33 Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Tá ankwap kar appeyaenáp fákárerao sámpap yumo wokwaek wawi nap te ará: ‘Amo ankwap ankankan “Kare kar narekamp ankankráp tak nanamp”rá sénap kwamp te, kwekária pwar kwapono. Amo ankár Kwar Tokwae nke námp fek am sérinapaok taknámp karampo.’ \x + \xo 5:33 \xt Kis 20:7\x*  
\v 34 Aean maok, ono yumwan sénampon: Yumo ‘Narekamp ankankráp’rá séri kwapono. Ankár mo karono. Yumo kar ankwap fou e séria ‘Yámar me’ séria, am fek fou e séri kwapono. Am te Kwaro am fek tank námp támaono.  
\v 35 Yumo ‘Mámá apár’ séria, am fek fou e séri kwapono. Am te Kwaro tankria am fek pu pátea tank námp támaono. Tá yumo ‘Taun Jerusalem’ séria, am fek fou e séri kwapono. Am Jerusalem te King Tokwaeramp taun nono.  
\v 36 Tá amo waráp yépe kor séria am fek fou e séri kwapono. Am te amo me pwae ankwap wupwi pap, tá yákáre pap nanap pourou mono.  
\v 37 Aeno am take pourouráp kar farákáp nap te, Satano nénk námpon. Yumo ankár ‘Yeno’rá sér, tá ‘Mono’rá sénap te, wae támaono.” \x + \xo 5:37 \xt Je 5:12\x*   
\s1 ‘Yumwan napo te, nopoki kwapono’rá sénámp kar  
\r Luk 6:27-31  
\p
\v 38 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Wokwaek arop fárákapao arakrá sérap yumo wae wawiapon: ‘Arop ankwapao waráp yi porokwapá koraokop nánko te, nopok kor am aropamp yi porokwapá koraokopampo. Tá arop ankwapao waráp yu kor porokwapá kɨrɨkɨp napo te, nopok kor am aropamp yu kor porokwapá kɨrɨkɨpampo.’ \x + \xo 5:38 \xt Kis 21:24\x*  
\v 39 Aerá séri napan maok, oukoumwan te ono yumwan sénampon: Arop yumwan kwatae sokoro napo te, nopoki kwapono. Arop ankwap waráp wapra kor fek porokwap nánko te, amo ankár sámp-arákarrá ankwapmwaek wapra kor sánkampo. \x + \xo 5:39 \xt Lu 6:29; Jo 18:22-23; Ro 12:17-19\x*  
\v 40 Táte arop ankwap amwan kotria waráp siot sámp naeria nánko te, amo waráp saketan kor man sánkampo. \x + \xo 5:40 \xt 1 Ko 6:7\x*  
\v 41 Táte ami mekamp arop ankwapao amwan, náráp kápae sámpea, mwae kup ankárankamp kilomita fek akwapaeria kárákáre nánko te, amo ankár méntér akwapea mwae kup anánk kilomita fek yárakampo.  
\v 42 Táte arop ankwap amwan ‘Ankank sápae’rá sénánko te, amo ankár man sánkampo. Táte arop ankwap ‘Amwan nánkár nopok sánk nanampan sápae’rá sénánko te, man monoria younkwe sánk kwapono.”   
\s1 Yopor aropan nouroup i konap kar  
\p
\v 43 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Wokwaek arop fárákapao arakrá sérap te yumo wae wawi napon: ‘Amo ankár waráp nouroupén saráp warákárria waráp yopor aropan te kokwarokampo.’ \x + \xo 5:43 \xt Lo 23:6\x*  
\v 44 Aerá sériapan maok, oukoumwan te ono yumwan sénampon: Yumo ankár yiráp yopor aropan kor nouroupria, yumo ankár am arop fárákap yumwan sámpá yampourou nap ‘Man yaewourampo’ ria Kwarén sér kipo. \x + \xo 5:44 \xt Lu 23:34; Ap 7:60; 1 Ko 4:12-13; 1 Pi 3:9\x*  
\v 45 Takria maok, yumo te yiráp yámar mek yaknámp Naropwaromp tárápu kare yakáp mwanapon. Mao te kwatae aropan kor yaewour, tá kwapwe kare aropan kor yaewourria yámar yokwap naenámpria narek pap námpon. Tá yae-párák karenap aropan kor yaewour, tá yae-párák monap aropan kor yaewourria warákam sámp-kérép konámpon. \x + \xo 5:45 \xt Ef 5:1\x*  
\v 46 Táte yumo arop yumwan nouroup napan saráp nouroup nap te, yumo am fek nopok apae sámp mwanapon? Takis sámp konap arop fárákapao kor \f + \fr 5:46 \ft  ‘Takis sámp konap arop’rá sénámp te, Juda arop fárákap Rom firamp nɨnɨkaokria am fek mani sámprá, tá náráp arop firamp yaekamp takis sámp napao maok, ankwapmwaek te námoku mwanámpria sámp konapono. Am fárákapan te Juda firao ‘Kwatae nɨnɨkráp arop’rá sér i konapono.\f* waeman tak i konapon.  
\v 47 Táte yumo yiráp ankwapyaenápén saráp ‘Gude’rá sénap te, yumo apae ankank fek arop ankwap fárákapamp nɨnɨk kwapwe kámákár tukup napon? Kwarén mér monap arop fárákapao kor waeman tak i konapono.  
\v 48 Yumo ankár yámar mek yaknámp yiráp Naropwar yae-párák kare yak námpnámp taknámp yumo kor yiráp nɨnɨk mek yae-párák kare yakáp kipo.” \x + \xo 5:48 \xt Lu 6:36; 1 Pi 1:15-16\x*   
\c 6  
\s1 Arop ankwapan yaewour i konap nɨnɨk  
\p
\v 1 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo mér kipo: Yumo aropao ‘Náráp kwapwe kare nɨnɨk nkeanápono’ ria, mao érik nke nap fek saráp arop yaewouri kwapono. Yumo takria te, yiráp yámar mek yaknámp Naropwaromp yaekamp nopok sámp mono. \x + \xo 6:1 \xt Mt 23:5\x*   
\p
\v 2 Táte amo ankank monámp aropan ankank sánk naeria te, am ‘Námo ankank nénk namp koropá nkeanápono’ ria karmékɨr sérarrá yáraki kwapono. Am te kwekár i konap aropao lotu nap mek mwaek, tá mwae kupuk mwaek takrá paokop i konap niampono. Am fárákap tak nap te arop fárákapao náráp kwapwe kare nɨnɨk nkea náráp e sakap mwanapria napon. Ono yumwan kare kar sénampon: Taknap arop fárákap te waeman nopok kor sámp nap támaono. Kwaro man ankwap mént tapokwap mono. \x + \xo 6:2 \xt Mt 25:37-40\x*  
\v 3 Táte amo ankank monap arop fárákapan yaewour nae nap kwamp te, waráp yae-mánkwan mwaekamp yae te yae-párák mwaekamp yaerao sánk námp te mér naeane.  
\v 4 Tak napo maok, waráp aropomprá tére nap sánánkar mek yak naenámpon. Waráp Naropwar te ankank mek yak námp nke konámpara, mao fwap nopok amwan sánk naenámpon.” \x + \xo 6:4 \xt Kl 3:23-24\x*   
\s1 Kwarén kar toropwap mwanap kar  
\r Luk 11:2-4  
\p
\v 5 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo Kwarén kar toropwap mwaria te kwekár arop fárákapao i konapnámpi kwapono. Am fárákap te aropao ‘Námwan nkeanápono’ ria lotu nap mek, tá arop koupoukour konap nap mek yakáprá Kwarén kar toropwap mwar kar kɨkiank i konapono. Ono yumwan kare kar sénampono: Am arop fárákap oukoumwan waeman nopok sámp napono. \x + \xo 6:5 \xt Mt 23:5; Mk 11:25; Lu 18:10-14\x*  
\v 6 Aeno amo waráp Naropwar Kwarén kar toropwap naeria te, amo ankár waráp nap aokore mek youmpea ménki kéri pwatea waráp Naropwar mek yaknámp man kar toropwapampo. Waráp Naropwar te ankank mek yak námp nkea mér námpara, amwan fwap nopok sánk naenámpon.   
\p
\v 7 Nánkár yumo kar toropwapria te kwaporok kápae kare kar mwar tokwaeri kwekár kwarén lotu i konap arop fárákapao i konap niamp fek séri kwapono. Am fárákap te ‘Yino kápae kare kar sénánko maok, Kwaro yinan fwap am ankank sáp naenámp’rá nɨnɨkria ni konapono.  
\v 8 Yumo te am fárákapao i konap nɨnɨkaok tukup kwapono. Yumo oukoumwan Kwarén sér mo nap fek, yumo monap kápae kare ankank te mao wae méri yak námpon. \x + \xo 6:8 \xt Mt 6:32\x*   
\p
\v 9 Yumo ankár arakrá kar toropwap kip:  
\q1 ‘Yámar mek yak konámp yinomp Naropwar e!  
\q1 Waráp e te ankár yiki kare yakano.   
\q1
\v 10 Tá waráp firáp taokeyaknap ke ankár koropano.  
\q1 Waráp térenap arop yámar mek  
\q1 waráp nɨnɨkaok tukup napnámp taknámp,  
\q1 yino kor ponankor apárok mapek  
\q1 ankár waráp nɨnɨkaok tukup mwanámpono.   
\q1
\v 11 Amo yinan mámá yae fek  
\q1 fɨr fár mwanámp pwi naenámp sápampo.   
\q1
\v 12 Yino yinan aropao kwatae napo,  
\q1 maomp kwataenap nɨnɨk nɨk mo,  
\q1 pwar námpnámp taknámp,  
\q1 amo kor yino amwan kwatae nɨnɨk námp nɨk mo pwarampo. \x + \xo 6:12 \xt Mt 18:21-22\x*   
\q1
\v 13 Amo yinan mokop nap nke naerianámp  
\q1 ankank kwatae mek párakop kwapono.  
\q1 Amo yinan Satanomp kwataenámp ankank mekamp  
\q1 éréképrá fwapnae mwae párakopampo.’ \x + \xo 6:13 \xt Lu 22:40; Jo 17:15; 2 Te 3:3\x*   
\p
\v 14 Yumo wawenk! Yumo arop ankwap fárákapao yumwan napo te, yumo am fárákapamp kwataenap nɨnɨk nɨk mo pwar kip. Yumo tak napo maok, yumo yiráp yámar mek yaknámp Naropwarén kwatae nɨnɨki napan kor, mao am tirá épéria nɨk mo pwar naenámpon.  
\v 15 Aeno táte yumo arop ankwap fárákapao yumwan napo, maomp kwatae nɨnɨk nɨk mo pwar mo napo te, yiráp Naropwaro kor yumo man kwatae nɨnɨk nap tirá épéria nɨk mo pwar mo naerámpono.” \x + \xo 6:15 \xt Mk 11:25-26; Je 2:13\x*   
\s1 Kwarén sér mwanap ke fek fɨr wuri konap kar  
\p
\v 16 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo Kwarén fwapnae karia sér mwaria fɨr wuri nap kwamp te, kwekár aropao i konap niampia paokopi kwapono. Am fárákap te ‘Nomwan arop fárákapao “Fɨr wuri napon”rá wuri nkea méranápono’ ria éntupia me pwae fárákap moitea paokop i konapono. Ono yumwan kare kar sénampon: Am taknap arop fárákap te aropao waeman oukoumwan am aropamp e sámpea narek sampok napo, nánkár Kwaro maomp e narek sampok mono. \x + \xo 6:16 \xt Ais 58:5-9\x*  
\v 17 Aeno yumo Kwarén sér mwaria fɨr wuri nap kwamp te, yumo ankár warákárnámp aropamp yimetáp niamp fek paokop kip.  
\v 18 Yumo tak napo maok, arop fárákapao kor yumo fɨr wuri nap am wuri nke mo mwanapon. Yiráp Naropwar mek yak námp mao mwar fwap mér námpara, ankank mek yak námpan nkea nopok sánk naenámpon.”   
\s1 ‘Ankank kénki kwapono’rá sénámp kar  
\r Luk 11:34-36; 12:33-34; 16:13  
\p
\v 19 Tá Jisaso ankwap kar sérrá, “Yumo mámá apárok mapek yiráp kwapwe kare ankank kénkrá kákrá yakápi kwapono. Mámá apár mek te sárárao fánánko, tá sorok woukouria turupwi konámpono. Tá arop ankwap fárákap nap far párámpea ankank oukun ti konapono. \x + \xo 6:19 \xt Je 5:1-6; 1 Ti 6:9-10\x*  
\v 20 Aeno yumo yumokuráp ankank kwapwe kénkrá kák mwaria te, yámar mek maok kénkrá kák kipo. Yámar mek te sárár ntia sorokao ankank fépéránko, turupwi mo, tá oukun aropao kor nap far párámpeaka, oukun ti mo, fwapono.  
\v 21 Am waráp kwapwe kare ankank yaknámp némpouk te, waráp nɨnɨkao kor am némpouk yak naenámpon.” \x + \xo 6:21 \xt Lu 18:22; Kl 3:1-2\x*   
\s1 Arop pourou mek wae pouri yak naenámp kar  
\r Luk 11:34-36  
\p
\v 22 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yi te pourou mekamp lam niampon. Táte waráp yi kwapwe kare námp te, waráp pourou ponankor wakor wae niampon.  
\v 23 Aeno táte waráp yi kwatae námp te waráp pourou ponankor kɨrɨkɨp námpon. Aenámpara, táte waráp pourou mek yaknámp lam kɨrɨkɨp nánko te, am kɨrɨkɨp akwapea tokwae kar naenámpon.”   
\s1 ‘Arop ankárankao mani térerént Kwaromp tére naenámp mono’rá sénámp kar  
\r Luk 12:22-31  
\p
\v 24 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Arop ankárankampao anánkaopwe arop tokwaeramp tére naenámp mono. Mao am takria te, ankwap arop tokwaeran kokwarokria, ankwapan saráp warákár naerámpon. Tá ankwapamp karwaokria ankwapan younkwe sánk naeria námpon. Yumo te Kwaromp yae ankore mek yakáprá, maniamp yae ankore mek méntér yakáp mwanap pourou mono.   
\p
\v 25 Aenámpara, ono yumwan sér rae: Yiráp pourouan nɨnɨk tokwaeria ‘Nomo fɨr te apae fár mwareano, maokamp ént fár mwareano?’rá séri kwapono. Tá yiráp pourouk waempyam yirɨr mwanapan nɨnɨk tokwaeria ‘Maokamp waempyam sámpea yirɨr mwareano?’rá séri kwapono. Yiráp yiki yakáp nap te waeman fɨran kámákár akwap, tá yiráp pourouao kor waempyaman kámákár akwap námpon. \x + \xo 6:25 \xt Fl 4:6; Hi 13:5; 1 Pi 5:7\x*  
\v 26 Yumo antan nkenke. Mao te yopwar mek fɨr yoro moria, fɨr nap mek tirá koupoukour mo i konapono. Ae konapan maok, yiráp Naropwar yámar mek yak námp mao támao am antan fɨr nénk konámpono. Aeno arop yumo te tokwae karara, Kwaro yumwan waeman mér námpon. \x + \xo 6:26 \xt Lu 12:6-7\x*  
\v 27 Tá yumo mekamp te wa taknámp nɨnɨk tokwae fek fwap námokuráp yiki yak naenámp ankwap ke kɨrɨmprá pap naenámpon? Am te tak mwanap pourou mono.   
\p
\v 28 Yumo apaeritea waempyam ankankantá nɨnɨk tokwae rap? Yumo yao fu émémi ‘Mokope pourouráp yakáp nap’rá nkenke! Mao te térea waerá waempyam wour mo i konapon.  
\v 29 Aeno ono yumwan sénampon: Wokwaek Solomono kápae kare mopor kákámpan maok, maomp mopor te am yao fu kwapwe kare niamp take mono. \x + \xo 6:29 \xt 1 Kin 10:23\x*  
\v 30 Yao fu oukoumwan yopwar mek yakeanámp te, oumpouran arop fárákapao am fárákapea yaomwi mek sɨr mwanapono. Am yao fu mwar wuriman, Kwaro mopor kwapwe pap konámpon. Aeno yumo koumteouráp arop yiráp mér te kánanke kwarokono. Yumo fwapia mérenke: Yumo yiráp yirɨr i konap ankank mo námpan kor, Kwaro fwap yumwan taokeyak naenámpon.  
\v 31 Yumo te nɨnɨk tokwaeria arakrá séri kwapono, ‘Nomo fɨr apae fár mwareano, ént apae fár mwareano, waempyam yirɨr mwareano?’rá nɨnɨki kwapono.  
\v 32 Am te Kwarén mér monap arop fárákapao yonkwae sékérrá kápae kare ankankantá takrá oupourounk i konapono. Aeno yiráp Naropwar yámar mek yak námp te yumo ankár am kápae kare ankank fwap takrá ti mwanapria méri yak námpon.  
\v 33 Aenámpan maok, Kwaro náráp firáp taokeyak konámp ntia maomp yae-párák kare nɨnɨk te manmékɨr oupourounkia nke kipo. Yumo tak napo maok, nánkár mao fwap yumwan am kápae kare ankankan kor nénk nae-námpon. \x + \xo 6:33 \xt Sng 37:4,25; Lu 18:29-30; Ro 14:17\x*  
\v 34 Aenámpara, yumo oumpouran mank te nɨnɨk tokwae kwapono. Oumpouran mank te nánkár oumpouran táman nɨnɨk mwanapono. Yumo oukoumwan mámá yae fekamp yumonapok koropnámp nɨnɨk tokwae te mámá yae fek saráp támaono.”   
\c 7  
\s1 ‘Arop ankwap fárákapan yurukupi kwapono’rá sénámp kar  
\p
\v 1 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo te arop ankwapao kwatae nɨnɨk námpan yurukupia man ‘Mao te kwataenámp’ ria wouroumprá séri kwapono. Yumo takia napo te, yumwan kor Kwaro yurukupia ‘Kwataenap arop’rá sénaeane. \x + \xo 7:1 \xt Ro 2:1; Je 4:11-12\x*  
\v 2 Yumo mokope pourouráp nɨnɨk fek arop ankwapan yurukupia yoporia napo te, Kwaro kor yumwan take pourouráp fek yurukupia yopor naeane. Yumo aropan mokope pourouráp nɨnɨk feki nap te, ankár take pourouráp nɨnɨk puri fek Kwaro yumwan yurukup naenámpon.  
\v 3 Amo mokopia waráp ankwapnápomp yi mekamp tɨri kánanke nke napao maok, amokuráp yi mek yaknámp yao kárakére nɨk mo rape?  
\v 4 Amo mokopia fwap waráp yi mek yao kárakére yak nánko, waráp ankwapnápén sérrá, ‘Ono waráp yi mekamp tɨri sámp-sɨnae’rá sénanapon?  
\v 5 Amo tak nap te, amo kwekár i konap aropono! Manénkɨr te amo ankár waráp yi mek yaknámp yao kárakére tokwae sámp-sɨrampo. Takitea maok, amo wakmwaek fwap énounkoup karia waráp ankwapnápomp yi mekamp tɨri kánanke sámp-sɨnanapon.   
\p
\v 6 Yumo yiki kwapwenámp ankank te asan sánk kwapono. Tá yumo yiráp anani kor kwapwe kouan sánk kwapono. Takria mao am anani kor pumpuri fápákárápria tákakarrá yumwan yourounkweantáno.”   
\s1 Kwaro nomo sénámp karan wawia yaewour naenámp nɨnɨk  
\r Luk 11:9-13  
\p
\v 7 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo ankank moria Kwarén kar sénapo, mao yumwan am monap ankank fwap sánk nae-námpon. Yumo ankár ankank sámp mwaria, térerá oupourounkria maok, yumo fwap nke mwanapon. Yumo ankár ménki fek poporokwap napo, Kwaro yumwan ménki kɨk-pwar naenámpon. \x + \xo 7:7 \xt Mk 11:24; Jo 14:13-14\x*  
\v 8 Am te apae riteanápe, kápae kare arop wa mokop Kwarén kar toropwap nap te, wae fwap ankank ti konapon. Arop ankank sámp naeria oupourounk námp te, fwap am ankank nke konámpon. Arop ménki fek poporokwap nánko te, Kwaro man ménki kɨk-pwar nae-námpon. \x + \xo 7:8 \xt Je 1:5; 1 Jo 5:14-15\x*   
\p
\v 9 Táte arop ankwapamp tárápao naropwarén ‘Pan sápae’rá sénánko te, fwap yumwi sánk naenámp nie? Mono.  
\v 10 Táte tárápao naropwarén sérrá, ‘Éntékam sápae’rá sénánko te, tákam-ti sánk naenámp nie? Am táman kor mono!  
\v 11 Ae konapara, táte yumo kwatae nɨnɨkráp arop fárákap wuriman yiráp tárápan kwapwe kare ankank kwaporok sánk napara, am táman mér kipo: Yiráp Naropwar yámar mek yak námp te fwap man kar toropwapnap aropan kwapwe kare ankank nénk naenámpon. \x + \xo 7:11 \xt Je 1:17\x*   
\p
\v 12 ‘Arop námwan yaewouranápono’ ria nɨnɨk i konámp taknámp, yumo kuri arop ankwapan kor tak kipo. Mámá te Kwaromp lo kar fi kor, tá profet fákárerao sériap kar fi támaono.” \x + \xo 7:12 \xt Lu 6:31; Ro 13:8-10\x*   
\s1 ‘Yiki yakáp mwanap mek youmpnámp ménki kánanke’rá sénámp kar  
\r Luk 13:22-24  
\p
\v 13 Tá Jisaso ankwap kar sérrá, “Yumo te ankár kánanke kwarok ménki páraok tukup kipo. Aeno yaomwi mek pɨk mwanap mwaek akwapnámp mwae kup te yinkae tokwaeno. Aenánko kápae kare koumteouráp arop am mwaek tukup napon.  
\v 14 Aeno yiki yakáp mwanap mwaek akwapnámp ménki te kánanke kwarokia mwae koukounkour napon. Aenánko, ankákárank koumteouráp aropao mwar am mwae kup oupourounkia nke konapon.” \x + \xo 7:14 \xt Jo 10:9; Ap 14:22\x*   
\s1 Nomo ankár kwekár profetén mér mwanámp kar  
\r Luk 6:43-45; 13:24-27  
\p
\v 15 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo te kwekár profetén mér kip. Am fárákap te sipsip yɨpi yirɨria yumonapok korop napao maok, mek te yao pwae mekamp as kwatae kare niampono. \x + \xo 7:15 \xt Ap 20:29; 2 Pi 2:1\x*  
\v 16 Aenapara, yumo fwap maonap nɨnɨkan nkea, mao te profet kare ni mo nierá yurukup mwanapon. Arop te fwap wain ki wiráp paok arák fekamp kánánkap mwanap nie? Ae te arop fwap kwantae ki káre apwar pwae fek tank nánko kánánkap konap nie? Am te mono. \x + \xo 7:16 \xt Je 3:12\x*  
\v 17 Tá taknámp kwapwe kare yao te kwapwe kare ki tank konámpon. Tá kwatae yao te ki kwatae tank konámpon.  
\v 18 Kwapwe kare yao te kwatae yao ki tank mo i konámpon. Tá kwatae yao te kwapwe kare yao ki tank mo i konámpon.  
\v 19 Kápae kare yao kwapwe kare ki tank mo i konámp te, arop fárákapao karrá tokopea yaomwi mek yank i konapon. \x + \xo 7:19 \xt Jo 15:6\x*  
\v 20 Ae konapara, yumo te kwekár profet fákáre mao námokunap nɨnɨk aran yumo fwap mér mwanapon.   
\p
\v 21 Yumo sérrá, ‘Náráp Tokwae Kar, náráp Tokwae Kar!’rá sér i konap koumteouráp arop, Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek te ponankor tukup mwanámpan mpwe nɨnɨk mwanape. Onomp Naropwar yámar mek yaknámp maomp nɨnɨkaok tukupnap arop fárákapao mwar, Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek tukupá yakáp mwanapon. \x + \xo 7:21 \xt Lu 6:46; Je 1:22,25\x*  
\v 22 Nánkár am Kwaro aropan yurukupnámp yae fek kápae kare arop onan sérrá, ‘Tokwae Kar, Tokwae Kar, yino waráp e fek profet tére námpon. Tá waráp e fek yino kwatae arop yéréperá kérépámpon. Tá waráp e fek yino kápae kare kárákáre tokwae yororoimpon.’  
\v 23 Aerá sénapo, ono am ke fek am fárákapan érik arakrá sénanampon: ‘Ono yumwan kánanke mér mo nampon. Yumo te kwatae nɨnɨk i konap aropono. Onomp wonae fik te yakápi kwapono.’” \x + \xo 7:23 \xt 2 Ti 2:19\x*   
\s1 Nap ti konap anánkaopwe nɨnɨkan sénámp kar  
\r Luk 6:47-49  
\p
\v 24 Tá Jisas warko ankwap kar sérrá, “Arop ono sénamp kar má wawia mántwaok námp te, arop ankwap nɨnɨk kwapwerápao nap tiria oumpwar fi mek yumwi épéria fampá pwate nánko, nap kárákáre yak námp niampon.  
\v 25 Aenánko warákam ékria éntenk tokwae korop, tá kárákáre kor ouwi koropria am nap panánkár nánko, am nap tukur mo, fwap yak konámpon. Am te apae riteanápe, am oumpwar waeman kwar mek yak nánko, yumwi fémpéri tenapo, waeman am fek kárákáre yak námpon.  
\v 26 Aeno arop ono farákápnamp kar mámá wawia mántwaok mo námp te, épépérép arop ankwapao ént woupwi mek oup mek nap oumpwar yoroia tinámp niampon.  
\v 27 Takianánko te, warákam ékia éntenk korop nánko, kárákáre kor ouwi koropria am nap panánkár nánko te, am nap tukur pɨk naerámpon. Waeman kare kar tukur pɨkia kwatae akwap naenámpon.”   
\p
\v 28 Jisas am kar farákápá pwaránko, kápae kare koumteouráp arop fárákap wawia kokorokoria nɨnɨk tokwae.  
\v 29 Am te apae riteanápe, lo kar yénkrá farákáp konap arop fárákapao farákáp konap niamp mono, ankár mér tokwaeráp aropamp kar kárákáre niamp fek am fárákapan yénkrá farákáp námpono. \x + \xo 7:29 \xt Lu 4:32; Jo 7:46\x*   
\c 8  
\s1 Jisas lepra touweráp arop fwapi papámp kar  
\p
\v 1 Jisas wae am kar farákáprá yaknámp am faonkwek pwarará pɨkánko, kápae kare koumteouráp arop maomp wakmwaek tukup.  
\v 2 Aenapo, oukoumwan arop ankárankamp lepra touwe kwataerápao \f + \fr 8:2 \ft  ‘Lepra touweráp arop’rá sénámp te, Juda fi te lepra touwe sámpnámp aropan te Kwaro nke námp fek oum námponoria panek far-pwate napo, yak konámpono. Aeno am arop yiki kukur námp kwamp te, náráp pourou sakwapea pris fákárean yénképea maok, fwap aropamp wonae fik korop konámpono. “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 68 fek nkeae.\f* koropea Jisasén nkea kwaráp torokomprá me kor woukoupria sérrá, “Tokwae Kar, amo fwap tak naeria nap kwamp te, onan fwapi papae.”  
\v 3 Aeránko maok, Jisaso maonámpok nárákarrá maomp pourouk yae papria sérrá, “Onomp nɨnɨk te amo oukoumwan fwapi yak nanapono.” Aeránko maok, ankár am ke fek táman maomp pouroukamp lepra touwe wae moyak nánko, am aropamp pourou wae kwapwe kare.  
\v 4 Aenánko Jisas man sérrá, “Amo te mámá ankank waráp pourouk korop námp máte, arop ankwapan séri kwapono. Amo akwapea waráp pourou prisén yénképria Moseso wokwaek sérimpnámp taknámp Kwarén ofa sánkampo. Aenapo maok, arop fárákap waráp touwe wae fwapnámp mér mwanapon.” \x + \xo 8:4 \xt Wkp 14:1-4; Mk 7:36\x*   
\s1 Jisas ami fákáreamp Keptenomp tére arop fwapi papámp kar  
\r Luk 7:1-10  
\p
\v 5 Jisas wae Kaperneam mek akwap nánko maok, Rom mekamp arop 100 soldia poukwapnámp koropea Jisasén námwan aropomp naenámp kar fek arakrá turunk,  
\v 6 “Tokwae Kar e! Onomp tére konámp arop mao touwe sámpea nap mek amp námpono. Maomp kour te sumpwi yak nánko, am kour touweantá arokwap námpon.”  
\v 7 Aeránko maok Jisaso man sérrá, “Ono akwapea man fwapi pap nanampono.”  
\v 8-9 Tá nopok kepteno Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e, ono apae kwapwe kare aropao nanko, onomp nap mek akwap nanapanápe? Amo párák kar fek saráp sénapo, onomp tére arop warko fwapano. Ono kuri ankwap poukeyakáp konap arop fárákapamp yae ankore mek yak nampono. Aenampan maok, ono kuri soldia ankwap fákáre onomp yae ankore mek yakáp napon. Aenapo, ono ankwapan sérrá, ‘Amo koropae’ ranko te, mao korop konámpon. Tá ono onomp tére konámp aropan sérrá, ‘Amo arakrá téreae’rá sénanko te, mao takrá tére konámpon.”  
\v 10 Jisas am aropamp kar wawia nɨnɨk tokwaeria maomp wakmwaek tukupnap arop fárákapan sérrá, “Ono yumwan kare kar sénampon: Ono Israel fi mekamp arop ankwap make pourouráp mér nap te nke moi nampono. \x + \xo 8:10 \xt Mt 15:28\x*   
\p
\v 11 Ono yumwan sénampon: Kápae kare ankwap firáp arop yámar aoknámp mwaeknámp, tá yámar porokornámp mwaeknámp korop nap, am fárákap te fwap Abraham, Aisak, Jekop, méntér Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek fɨr fár mwanapon. \x + \xo 8:11 \xt Lu 13:28-29\x*  
\v 12 Aeno koumteouráp arop Kwaro maompor náráp firáp taokeyak naenámp nánapi námpan maok, am fárákap am mek tukup mo napo, Kwaro am fárákapan panek kɨrɨkɨp mek tirá kérép nánko, tukupea yakápria touweantá apánki tɨkirá you kor kɨkɨmpia wae mwanapon.” \x + \xo 8:12 \xt Mt 25:30\x*   
\p
\v 13 Aeria Jisas keptenén sérrá, “Amo akwapae! Onomp nɨnɨk te am ankank amo onan mér napnámp taknámp korop naenámpon.”  
\p Aeránko maok am ke fek táman keptenomp tére arop warko touwe fwapimpon.   
\s1 Jisaso Pitamp yupuamp éntupwarén fwapi papámp kar  
\r Mak 1:29-34; Luk 4:38-41  
\p
\v 14 Takia pwarará, Jisas Pitamp nap mek akwapea nke nánko maok, Pitamp yupuamp éntupwar touwe sámpea nap mek ampi yak.  
\v 15 Aenánko, Jisas maomp yaek toupoukour nánko, am touwe waeman worokor akwap. Aenánko, mao fárámpea Jisasompor fɨr yankapámp.   
\s1 Jisas kápae kare koumteouráp aropan fwapokwaprá kákámp kar  
\p
\v 16 Takia pwaránko, kumur mek kápae kare koumteouráp arop pourouk kwatae-arop woukouri yakápnámp arop éréképea, Jisaso-námpok korop. Aenapo, mao sénánko, am kwatae-arop fákáre wae arop pouroukamp worop akwapránk. Tá kápae kare touwenap aropan kor wae fwapokwaprá káká pwar.  
\v 17 Am tak námp te, wokwaek Kwaro profet Aisaian nɨnɨk sánk nánko, sérimp kar niamp méntér pwi námpon. Mao arakrá sér: “Mao námoku nomp pouroukamp touwe ponankor te námokuráp pourouk kákea ti-akwap tenámpon.”   
\s1 Arop Jisasomp wakmwaek tukup mwaria napan sénámp kar  
\r Luk 9:57-62  
\p
\v 18 Jisas nke nánko, kápae kare koumteouráp arop fárákap koropá man ɨkɨrapo, Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Nomo bot mek kounkouria ént aokore tápamprá nkwamwaek fi mwaek tukup mwaro.”  
\v 19 Aeria tukup mwaria napo maok, lo yénkrá farákáp konámp arop ankárankamp koropea Jisasén sérrá, “Tisa, amo apae némpouk akwap nap te, ono fwap amont akwap nanampon.”   
\p
\v 20 Aeránko Jisas nopok man sérrá, “Mwaep te némp mek yak námpono. Tá ant fákáre te wokwae námokuráp taok mek yak námpon. Aeno Aropamp Táráp te mao yépe kor norokor naenámp nap te yak mo kareno.” \x + \xo 8:20 \xt 2 Ko 8:9\x*  
\v 21 Aeránko táte mao éréképá yárak i konámp arop ankárankamp Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e, onomp naropwar yépékrá yakea sumpwi nánko maok, pátea korop nanamp te fwap nie?”  
\v 22 Táte Jisaso nopok man sérrá, “Wampweno, sumpwi arop fákáre námokuráp arop yákáre sámp-farákár mwanapono. Amo te onomp wakmwaek koropae.”   
\s1 Jisas séránko ouwi tokwae pwararámp kar  
\r Mak 4:35-41; Luk 8:22-25  
\p
\v 23 Jisas wae bot mek korokwap nánko, maomp éréképá yárak i konámp arop fárákapao kor énénki kounkouria ént pirékarrá tukup napo,  
\v 24 ouwi tokwae koropria ént surukupa waeria bot mek kwampá pɨk naeria wae nánko, Jisas te ampi yak.  
\v 25 Aenánko, am arop fárákap tukupea Jisasén kéménkia sérrá, “Tokwae Kar e! Amo yinan yaewourae! Nomo ponankor ént mek pɨk mwanámp pourouiane!”  
\v 26 Aerapo maok, nopok Jisas am fárákapan sérrá, “Yumo apaerá apáp rape? Yumo te fwapia mér mo napono!” Aerá séria pwarará, fárámprá ouwi ntia ént surukupan yopor nánko, ouwi ntia ént ounk wae moyak. \x + \xo 8:26 \xt Sng 89:9; Mt 14:31\x*  
\v 27 Aenánko am mao éréképá yárak i konámp arop fárákap am táman nkea, nɨnɨk tokwaeria sérarrá, “Mámáte mokope pourouráp aropono? Ouwi ntia ént maomp kar wa námp tene!”   
\s1 Jisas arop anánkaopweamp pouroukamp kwatae-arop yéréperá kérépámp kar  
\r Mak 5:1-20; Luk 8:26-39  
\p
\v 28 Jisas wae akwapea ént aokore nkwamwaek fi mwaek Gadara fiamp apár mek. Aenánko maok, kwatae-arop noumpoukoupá yaknámp arop anánkaopwe koropea Jisasén mwaeaok kɨkɨp. Am arop yawor te arop kák nap fek mwaek yakria yopora wae nepara, aropao kor apápria am arop yawor yaknep mwaek te paokop mo i konapono.  
\v 29 Am arop yawor Jisasén tékén sérrá, “Kwaromp Táráp e! Amo yinan apae nae nape? Kot nanap ke oukoumwan sɨk námp te, amo mapek koropea yinan touwe sáp nae nape?” \x + \xo 8:29 \xt Lu 4:34,41; Kl 2:15\x*  
\v 30 Aenepo am fek ankwap kou kápae kare panek tae morok fépérrá yakáp.  
\v 31 Aenapo am kwatae-arop fákáre támao námwan aropomp naenámp kar fek Jisasén tékén sérrá, “Amo yinan yérépe nae nap kwamp te, kou kápae kare ará yakáp nap maomp pourou mek tirá kérépae.”  
\v 32 Aerapo maok, Jisaso am kwatae-arop fárákapan sérrá, “Yumo am mek tukupenke!” Aeránko, am kwatae-arop fákáre am arop anánkaopwean pwarará kouamp pourou mek tukup. Aenapo am kou kápae kare te am kwatae-arop woukouria foporakoránka waeria, ént aokore yaknámp furuk pɨkrɨnkia ént aokore mek ént fépéria am mek surumpwi.   
\p
\v 33 Aenapo am kou wun i konap arop fákáre ek pɨrɨkɨmpea taun mek tukupea am kou surumpwimp kar farákáp. Aeria am kwatae-arop noumpoukoupnámp arop yaworan Jisaso yaewourimp kar táman kor farákáp.  
\v 34 Aenapo, am mekamp kápae kare koumteouráp arop koropea Jisasén kɨkɨp. Am fárákap man nkea apáp tokwaeriaka kar kárákáre fek sérrá, ‘Yinomp apár mek mamek te pwarará ankwapmwaek akwapae’ ria waeapon.”   
\c 9  
\s1 Jisaso pu kor yae kor yoronkwae tankámp arop fwapi papámp kar  
\p
\v 1 Jisas bot ankwap mek korokwaprá ént aokore nkwamwaek fi mwaek arákarrá námoku yak konámp taun Kaperneam mek akwap.  
\v 2 Aenánko arop fárákapao pu kor yae kor yoronkwae tanknámp arop sunkwiar mek papea sankorop. Aenapo, Jisas am fárákapamp méran nkea am pu yae yoronkwae tanknámp aropan sérrá, “Táráp e! Fwapon, amo warákárampo. Ono waráp kwatae nɨnɨk wae tirá épéri pwar nampono.” \x + \xo 9:2 \xt Mk 2:3-5; Lu 5:18-20\x*   
\p
\v 3 Aeránko maok, lo yénkrá farákáp konap arop fárákapao wawia, námokuráp nɨnɨk mek mwar arakrá nɨnɨk, “Mámá arop máte Kwarén wouroump sénámpwae!”   
\p
\v 4 Aerá nɨnɨkapo maok, Jisas am arop fárákapamp nɨnɨk mek wae méria sérrá, “Yumo apaeritea yiráp nɨnɨk mek kwatae nɨnɨk sámp rape?  
\v 5-6 Onomp nɨnɨk te Aropamp Táráp te mámá apár mekamp aropamp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámp kárákárerao yak námpan ‘Yumo mérenk’ ria nampon. Ono ‘Waráp kwatae nɨnɨk tirá épér namp’rá sénanko, yumo kar karean sénamprá mér mono. Aeno táte ono ‘Amo fárámpea akwapae’rá sénanko, yumo mao nánko nkeaka ‘Kareno’rá sér mwanapon.” Aerá séria maok, am pu yae yoronkwae tanknámp aropan sérrá, “Amo fárámprá amo am fek yunkupá ampinap ankank sámpea amokuráp nap mek akwapae.” \x + \xo 9:5-6 \xt Jo 5:8; 17:2\x*  
\v 7 Aeránko maok, am arop wae fárámprá námokuráp nap mek akwap.  
\v 8 Aenánko maok, koumteouráp arop fárákap am táman nkea apáp tɨrɨnk. Aeria maok, am fárákap Kwaromp e sakapria maomp kárákáre fek arop fárákap takrá tére napan, ‘Aesio’rá sériapon.   
\s1 Jisaso Matyun wumwiria warámpámp kar  
\r Mak 2:13-17; Luk 5:27-32  
\p
\v 9 Jisas takia pwarará akwapea nke nánko maok, arop ankwap takis sámp konap nap mek tank. Maomp e te Matyu. Aenánko, Jisas man sérrá, “Ononampaok koropae.” Aerá sénánko, mao wae fárámprá Jisasomp wakmwaek akwap.   
\p
\v 10 Jisas akwapea Matyump nap mek tankrá fánánko maok, takis sámp konap arop fákáre ntia aropao ‘Kwatae nɨnɨkráp arop’rá sér i konap fákáre méntér tankáprá fépér. Maomp éréképá yárak i konámp arop fárákapao kor énénki tankáp.  
\v 11 Aenapo, Farisi fákáre táman nkea Jisas éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Yiráp tisa te apaeritea takis sámp konap arop ntia kwatae nɨnɨkráp aropént tankrá fánámpon?” \x + \xo 9:11 \xt Lu 15:2; 19:7\x*   
\p
\v 12 Jisas am kar wawia am fárákapan nopok kar pwarokwaprá sérrá, “Arop fárákap touwe fwapnap apaeritea doktanámpok tukup mwanapon? Touwenap arop fárákapao saráp doktanámpok tukup konapon.  
\v 13 Yumo tukupea Kwaromp Buk fek yaknámp kar nkea mér sámpenke: ‘Ono te ofa sáp napan warákár mono. Arop aropompan ono warákár nampon.’ Ono ék namp te, námo yae-párák kare nɨnɨkrápao namprá nɨnɨknap aropan te érékép mono. Arop, námo kwatae nɨnɨkrápao namprá nɨnɨknap arop fárákapan wumwia érékép naeria ék nampon.” \x + \xo 9:13 \xt Mt 12:7; 1 Ti 1:15\x*   
\s1 Jisas fɨr wuri konapan sénámp kar  
\r Mak 2:18-22; Luk 5:33-39  
\p
\v 14 Am ke fek táman Jon éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea Jisasén sérrá, “Apaeritea yino ntia Farisi fákáre ará Kwarén kar toropwap mwaria fɨr wuri nánko, waráp éréképá yárak i konap arop fákáre fɨr wuri mo napono?” \x + \xo 9:14 \xt Lu 18:11-12\x*   
\p
\v 15 Aerapo maok, Jisaso nopok am fárákapan kar pwarokwaprá sérrá, “Táte yupu wourékam sámpnámp arop oukoumwan náráp nouroup arop fárákapént yak námp fek te mokopia yonkwae touwe mwanapanáp? Nánkár wakmwaek am yupuráp aropan sámpá tukup tenapo, náráp nouroup aropént yak mo nánko maok, am ke fek táman am fárákapao fɨr wuri mwanapon. \x + \xo 9:15 \xt Jo 3:29\x*   
\p
\v 16 Arop ankwap waempyam fákáre wourékam sámpea épi fek paprá \f + \fr 9:16 \ft  ‘Épi ankank’rá sénámp te, Mosesomp loaok saráp tukup napan sénámpon. ‘Wourékam ankank’rá sénámp te, oukoumwan Jisaso farákápnámp nɨnɨkan sénámpon.\f* aomp mo i konámpon. Táte mao tak nánko te, am waempyam me fek paprá aompinámp támao nénérép nánko, ankár porok waempyam épi am pearákár tokwae naerámpon.  
\v 17 Tá arop ankwap wain ént wourékam sámpea meme yɨpi fekamp botol épi mek kér mo i konapon. Táte tak napo te, meme yɨpi fápákáráp nánko, wain apárok kwarákár nánko, am meme yɨpiao kor kwatae akwap naenámpon. Aeno ankár wain ént wourékam te ankár meme yɨpi wourékam fekamp botol mek kéria napo, anánkaopwe énénkér fwap yak konepon.” \x + \xo 9:17 \xt 1 Ko 10:21; 2 Ko 6:16\x*   
\s1 Jairusomp yupu-táráp ntia touwenámp yupuamp kar  
\r Mak 5:21-43; Luk 8:40-56  
\p
\v 18 Jisas oukoumwan am kar farákáprá yak nánko, lotu nap taokeyaknámp arop ankwap koropea Jisasomp wonae fik kwaráp torokompria sérrá, “Onomp yupu-táráp wae oukoumwan sumpwi námpono. Aenámpan amo koropea maomp pourouk waráp yae pap napo, mao warko fárámpea yiki yakano.”  
\v 19 Aeránko maok, Jisas fárámprá maomp wakmwaek akwap nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao kor méntér tukup.   
\p
\v 20 Aenapo maok, yupu ankárankamp yaknámp, mao te kápae kare por e-furuk pɨkria ankár taki yak námp te akwapea éntér-sámpramp yopwar. Aenámpao am yupu koropea Jisasomp wonae fik younkwe mwaek yakria maomp waempyam fu fek sámp. \x + \xo 9:20 \xt Mt 14:36; Mk 5:25; Lu 8:43\x*  
\v 21 Mao te, námo maomp waempyam fek yae pap nanko te, ono e-furuk pɨk namp wae fwap nae namponria nɨnɨkia yae pap.  
\v 22 Aenámpan maok, Jisas wae sámp-arákarrá man nkea sérrá, “Táráp e, amo oukoumwan te yonkwae kakére fek akwapampo. Amokuráp mérao amwan wae fwapi pap námpon.” Aeránko maok, am ke fek táman am yupu wae fwap. \x + \xo 9:22 \xt Mk 10:52; Lu 17:19\x*   
\p
\v 23 Takia pwarará, Jisas wae akwapea lotu taokeyaknámp aropamp nap mekria nke nánko maok, arop poum-ke mek wur fokoprá youenka wae.  
\v 24 Aenapo Jisas am fárákapan sérrá, “Yumo senke! Yupu-táráp te sumpwi mono, párák amp námpono.” Aeránko maok, táte am fárákapao, waeman sumpwi yak námp teria amomoránk. \x + \xo 9:24 \xt Jo 11:11\x*  
\v 25 Aenapo, am fárákapan ek tirá kérépá pwarará, Jisas mwar nap mek youmpea am yupu-táráp yákáre táman yaek sámp nánko, mao wae fárámp.  
\v 26 Am takianánko, am kar te am apár mekamp kápae kare némpouk mwaek sérarrá paokopiapon.   
\s1 Jisaso yi néneráp arop anánkaopwe ntia top kour aompi yaknámp arop fwapokwapimp kar  
\p
\v 27 Jisas wae takia am némp pwarará akwap. Aenánko maok, yi néneráp arop anánkaopwe maomp wakmwaek akwaprá arakrá wumwi, “Devitomp ou fekamp arop e! Amo yinan aropompae!” \x + \xo 9:27 \xt Mt 1:1\x*   
\p
\v 28-29 Aerepo maok, Jisas wae nap mek akwap nánko, am yi néneráp arop yawor maonámpok korop. Aenepo, Jisaso am arop yaworan sérrá, “Ae te yumo fwap ono yumwan fwapi pap nanamp am wae mér nep nie?” Táte am arop yaworao nopok sérrá, “Tokwae Kar e, yeno. Yino wae mér nempon.” Aerepo, Jisas wae am arop yaworamp yi mek yae papria sérrá, “Yumo onan mér nepon. Am tak nep támao yumo warko fwap nepon.” \x + \xo 9:28-29 \xt Mt 8:13; 15:28\x*  
\v 30 Aeránko am arop yaworamp yi wae fɨrɨkɨr. Aenánko Jisas am arop yaworan kar kárákáre arakrá sér, “Yumo mér kar kipo. Takria yumo arop ankwapan farákáp nepo, wawia mérantáno.”  
\v 31 Aerá sérimpan maok, am arop yawor ek akwaprá Jisas fwaprá káknámp kar am farákáp nepo, am fekamp kápae kare némpouk mwaekamp arop wawiapono.   
\p
\v 32 Manénkɨr am arop yawor wae akwap neria nepo, arop ankwap fárákapao kwatae-aropao top kor aompi papnámp arop Jisaso-námpok warámpá korop.  
\v 33 Aenapo, Jisas am kwatae-arop yérépea kérép nánko, am top kor aompi yaknámp arop wae fwap kar sér. Aenánko koumteouráp arop nɨnɨk tokwaeria sérrá, “Wokwaek te mámake pourouráp ankank Israel fi mek korop moimpon.” \x + \xo 9:33 \xt Mt 12:22\x*  
\v 34 Aerapo maok, Farisi fákáre sérrá, “Mao te kwatae-arop taokeyak-námp aropamp kárákáre fek kwatae-arop yéréperá kérép konámpon.” \x + \xo 9:34 \xt Mt 12:24; Mk 3:22\x*   
\s1 Jisaso koumteouráp aropan aropomprá sérimp kar  
\p
\v 35 Jisaso kápae kare taun tá némp kánanke-táráp am mekmwaek yárakrá koumteouráp aropan maomp lotu nap mek kar yénkrá farákápámpono. Mao te Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp Kwapwe Kare Kar farákápria kápae kare aropamp pouroukamp nkwakwe make touwe fwapokwaprá kákámpon.  
\v 36 Mao kápae kare koumteouráp aropan nkea yonkwae touwe tokwae. Am te apae riteanápe am arop fárákapamp nɨnɨk te épérépia kwatae kare yakáp napon. Am fárákap te sipsipao taokeyak naenámp arop mo nánko, námoku mwar yakáp nap niampi yakáp napono. \x + \xo 9:36 \xt Mt 14:14; Mk 6:34\x*  
\v 37 Aenapo maok, Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan wounáp kar sérrá, “Fɨr te yopwar mek kápae kare nounoumouri námpan maok, am mek tére nae-námp kápae kare tére arop mo námpon. \x + \xo 9:37 \xt Lu 10:2; Jo 4:35\x*  
\v 38 Aenámpara yumo ankár am yopwar naropwarén kar toropwap napo, mao tére arop sámp-kérép nánko, akwapea maomp fɨr tirá koupoukour nae-námpon.”   
\c 10  
\s1 Éntér-sámpramp arop aposel yakápnámp kar  
\p
\v 1 Jisas náráp éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fákáreran koropenkria éréképá tankrá am fárákapao touwenap arop fwapokwaprá kákria arop pouroukamp kwatae-arop yéréperá kérép mwanap kárákáre nénkámpon. \x + \xo 10:1 \xt Mk 6:7; Lu 9:1\x*   
\p
\v 2 Am éntér-sámpramp aposel \f + \fr 10:2 \ft  ‘Aposel’rá sénámp kar fi te ‘Arop ankwapao sámp-kérépnámp arop’ támaono. Am fákáre te Jisaso man náráp kar arop ankwap fárákapaonapok farákápenkria tirá kérép nánko, tukupea farákáp napono. Jisas éréképá yáraknámp arop fárákapan, tá Pol ntia Barnabasén kor ‘Aposel’rá sénapon. (Aposel 14:14 fek nkeae.)\f* fákáreramp e te ará: Ankwap te Saimon, maomp ankwap e te Pita, maomp nánae te Andru. Ankwap te Jems Sebedimp táráp ntia maomp nánae Jon.  
\v 3 Ankwap te Filip, ankwap te Bartolomyu, tá ankwap te Tomas, ankwap te wokwaek takis sámpámp Matyu, ankwap te Alfiusomp namoráp Jems, ankwap te Tadius.  
\v 4 Ankwap te Saimon Selot, ankwap te Jisasén outɨri naenámp arop Judas Iskariot.   
\s1 Jisaso náráp éntér-sámpramp aposel fákáreran tére nénkea tirá kérépámp kar  
\r Mak 6:7-13; Luk 9:1-6  
\p
\v 5 Jisaso am éntér-sámpramp arop fárákap tirá kérép naeria am fárákapan kar arakrá sér, “Yumo te ankwap fi aropaonapok tukup kwapono. Tá yumo Samaria mekamp némp-némp tukup kwapono.  
\v 6 Yumo te ankár Israel fi mekamp sipsip wae moyakáp nap niamp námpara, am mek tukup kipo. \x + \xo 10:6 \xt Jer 50:6; Mt 15:24\x*  
\v 7 Yumo tukupea kar arakrá farákáp kip: ‘Kwaro yámar mekamp náráp firáp taokeyak naenámp te wae wonae fik korop námpon!’  
\v 8 Yumo tukupea touwenap arop fwapokwaprá kákrá, sumpwinap arop kékéménkrá kákrá, lepra touwe sámpnap arop fwapokwaprá kákria, kwatae-arop arop pourouk woukouri yakápnap yéréperá kérép kipo. Ankank yumo sámp nap te kwaporok sámp napara, yumo kor am ankank kwaporok nénk kipo.   
\p
\v 9 Nánkár yumo tukupria te, yiráp yam kánanke mek golráp mani, silva, tá mani kaparáp, mámá ankank kékéria tukup kwapono.  
\v 10 Nánkár yumo paokop nap te yumo yam, waempyam ankwap, tá su, mear yaopwae ará te ti-samp kwapono. Arop tére námp te fwap am tére námp fek tapek nopok ankank sámp naenámpon. \x + \xo 10:10 \xt 1 Ko 9:14; 1 Ti 5:18\x*  
\v 11 Táte yumo ankwap taun mek, tá némpouk tukupria te, yumo ankár fwapia nkea mér kip. Am némpoukamp arop kwapwe kare yae-párák arop yak nánko te, yumo ankár méntér saráp yakápia nánkár wakmwaek am némp pwarará tukup kip.  
\v 12 Táte yumo ankwap nap mek tukup nap kwamp te, yumo am nap mekamp koumteouráp aropan ankár arakrá sér kipo: ‘Kwaromp yonkwae porokwe yumont yakano.’  
\v 13 Aerá sénapo, am nap mekamp koumteouráp arop yumwan warákárria érékép napo te, yumo sénap kar kwapwe fwap am fárákapan yaewour naenámpon. Aeno táte mao yumwan warákárria érékép mo napo te, yumo sénap kar kwapwe warko yumwan mwar yaewour naenámpon.  
\v 14 Táte arop ankwap yumwan warákárria éréképea yiráp kar wa mo napo te, yumo ankár am némpráp, am nap mek te ankár fori pwararea warko tukup kwapono. \x + \xo 10:14 \xt Ap 13:51; 18:6\x*  
\v 15 Ono yumwan kare kar sénampon: Nánkárap Kwaro koumteouráp aropan kot naenámp fek, Sodom ntia Gomora mek sánkámp touwe kwatae kámá-pwarará yoporop touwe tokwae am némpao sámp mwanapon.” \x + \xo 10:15 \xt Stt 19:14-28; Ju 1:7\x*   
\s1 ‘Nkwakwe make touwe korop naenámp’rá sénámp kar  
\r Mak 13:9-13; Luk 21:12-17  
\p
\v 16 “Yumo wawenk! Ono yumwan yao pwae mekamp as niamp ou mek sipsip niamp tirá kérép nampono. Aenampara, yumo ankár tákamao i konámpnámp yonkwae kour fek tére kipo. Yumo ankár ant yuri i konámp nɨnɨkaokria yumo sánánkar porokwe fek yakáp kipo. \x + \xo 10:16 \xt Jo 10:12; Ap 20:29\x*  
\v 17 Yumo arop fárákapan fwapia mér kipo. Yumwan náráp kaunsilo nke námp fek éréképá tukupá kot mwarea napon. Tá yumwan lotu nap mek ti fákeyakáprá yumwan fupuk mwarea napon.  
\v 18 Yumo ononampaok napara, yumwan Gavman ntia king fákáreaonapok éréképea tukup mwarea napon. Aenapo, yumo am fárákapan kar farákápria ankwap fi aropan kor farákáp mwanapon. \x + \xo 10:18 \xt Ap 25:23\x*  
\v 19 Yumwan érékép tukupea kot napo te, apápi kwapono. Yumo takria, ‘Yino am fárákapan te apaerá sér mwareano’rá nɨnɨk mwanape. Tá ‘Yino yinan turunk napo te, apae kar nopok sér mwareano’rá nɨnɨk mwanape. Yumwan am ke fek táman yumo kar farákáp mwanap kar Kwaro yiráp nɨnɨk mek pap naenámpono.  
\v 20 Apae yumoku am kar farákáp mwanapanápe, yiráp Naropwaromp Yiki Kor Spiritao yiráp top korént puiyakria am kar farákáp naenámpon. \x + \xo 10:20 \xt Jo 14:26\x*   
\p
\v 21 Arop fárákap náráp ankwapyaenápén kot nánko, tirá wour mwarea napon. Naropwaro náráp tárápan tak nánko, tá tárápuao kuri náráp éntupwar naropwarén yoporria tirá wour mwarea napono.  
\v 22 Waeman kápae kare arop yumwan kokwarok mwarea napon. Am te apae riteanápe, yumo waeman onomp firáp yakáp napantá napon. Aeno arop ankár mér kárákáre fek yakrá akwapea pwarnámp yae fek nánko te, Kwaro man fwap warko warámp naenámpon. \x + \xo 10:22 \xt Mt 24:9,13; Jo 15:18-21\x*  
\v 23 Táte yumwan ankwap taun mekamp yérépe napo te, yumo ankár pɨrɨkɨmpea ankwap taun mek tukup kipo. Ono yumwan kare kar sénampono: Yumo oukoumwan Israel firamp taun mekamp tére pwar mo napo, Aropamp Táráp waeman ék naeria námpon.   
\p
\v 24 Skul táráp te náráp tisan kámákár akwap mono. Táte tére konámp aropao kor náráp arop tokwaeran kámákarrá nareki yak mono. \x + \xo 10:24 \xt Jo 13:16\x*  
\v 25 Skul táráp akwapea maomp tisa yaknámp niampnámp te wae fwap pwi námpono. Táte tére konámp aropao kor akwapea náráp arop tokwae yaknámp niampnámp te wae fwap pwi námpono. Am arop fárákapao nap naropwarén e tokoprá ‘Belsebul’rá sénapara, mámá nap mek énénki yakápnap arop fárákapan kor kwatae e takrá tokoprá kák mwanapon.” \x + \xo 10:25 \xt Mt 12:24; Mk 3:22; Lu 11:15\x*   
\s1 Arop ankár Kwarén saráp apáp naenámp kar  
\r Luk 12:1-9  
\p
\v 26 Warko Jisas ankwap kar arakrá sér, “Aropao yumwan kwatae pap mwaria napo te, yumo apápi kwapono. Kápae kare ankank mek oupouroupá yak námp te, nánkárap érik korop naerámpon. Tá kápae kare kar mek yak námp te, nánkár arop ponankor fwap mér mwanapon. \x + \xo 10:26 \xt Mk 4:22; Lu 8:17\x*  
\v 27 Ono kar yumwan kumuruk farákáp namp te, yumo ankár wae fek farákáp kipo. Tá kar yumo sánánkar woupwi fek wa nap te, yumo ankár koupoukarrá tankáp konap mwaek fokopeyakrá, am kar farákáp kipo.  
\v 28 Yumo te arop pourouan saráp tirá wouria yiráp waempén te kwatae pap mo mwanap arop táman apápi kwapono. Táte mono. Yumo ankár arop pourou ntia waemp yaomwi mek sámp-sɨnaenámp Kwar táman saráp apáp kipo. \x + \xo 10:28 \xt Je 4:12\x*   
\p
\v 29 Arop ant kánanke anánkaopwe mani kánanke 2 toea fek sámp konapono. Aeno táte yiráp Naropwar monorianánko te, am ant kánanke te ankwap apárok pɨká párákap mono.  
\v 30 Aeno yumwan te mao waeman yiráp me korokamp me pwae wuriman wae kouroumpea pwi pwate námpon.  
\v 31 Aenámpara yumo te apápi kwapono. Yumo te waeman Kwaro nke námp fek am ant kápae kare kánanke-táráp kámá-pwar napara, mao amwan fwap taokeyak kor naenámpon.” \x + \xo 10:31 \xt Mt 6:26\x*   
\s1 Jisasomp e érik sér mwanap kar  
\p
\v 32 Jisas warko ankwap kar arakrá sér, “Arop koumteouráp aropao nke nap fek onomp e érik farákarrá sénámp te, ono kuri am aropamp e onomp yámar mek yaknámp Naropwaro nke námp fek maomp e érik farákarrá sénanampon.  
\v 33 Aeno aropao koumteouráp aropao nke nap fek ‘Ono te Jisasomp firáp mono’rá sérianámp te, nopok ono kor onomp yámar mek yaknámp Naropwaro nke námp fek am aropan ‘Mao te onomp firáp mono’rá sénae rampon.” \x + \xo 10:33 \xt Mk 8:38; 2 Ti 2:12\x*   
\s1 Jisasén saráp nɨnɨk mwanap kar  
\r Luk 12:49-53; 14:25-27  
\p
\v 34 Jisas warko ankwap kar arakrá sér, “Yumo te ono apárokamp yorowaran poporokwerá kák naeria ék nampan mpwe nɨnɨki kwapono. Ono apae apárokamp yorowaran poporokwerá kák naeria ék nampanápe, mono. Ono te bainatan sámpea ék nampono.  
\v 35 Ono éknamp fi te arop náráp naropwarén yorowar nánko, tá yupuao kor náráp éntupwarén nánko, tá yupuao kor náráp yupu táparápén yorowar, mak mwanapono.  
\v 36 Námoku ankárankamp nap mekamp arop kok yorowar mwanapon.  
\v 37 Arop náráp éntupwar naropwarén saráp nɨnɨk tokwaeria, mao onan nɨnɨk tokwae mo námp te, mao te onomp nouroup yak naenámp pourou mono. Arop náráp poumou-táráp, tá yupu-tárápan saráp nɨnɨk tokwaeria onan nɨnɨk tokwae mo námp te, támao kor onomp nouroup yak naenámp pourou mono.  
\v 38 Tá arop ono touwe sámp nampaokria, onomp wakmwaek korop mo námp te, mao te onomp nouroup yak naenámp pourou mono.  
\v 39 Arop námoku támao yiki yak kare sámp naenámp te, maomp yiki yak te waeman akwapá moyak naenámpon. Aeno arop onan nɨnɨkia námokuráp yiki yak wampwe pwar námp te, mao fwap yiki yak kare sámp naenámpon.” \x + \xo 10:39 \xt Mt 16:24-25; Mk 8:34-35; Jo 12:25\x*   
\s1 Arop yaewouri námp fek nopok sámp naenámp kar  
\r Mak 9:41; Jon 13:20  
\p
\v 40 Jisas warko ankwap kar arakrá sér, “Arop yumwan éréképea yaewour nap te, onan kor warámpea yaewour napon. Tá arop onan warámpea yaewour nap te, onan sámp-kérép nánko ono ék namp Kwarén kor warámpea yaewour napon. \x + \xo 10:40 \xt Mk 9:37; Lu 9:48; Jo 13:20; Ga 4:14\x*  
\v 41 Arop námo profetén yaewour naerá nɨnɨkia profetén warákárria náráp nap mek warámpá akwap námp te, am profet sámp konámpnámp taknámp nopok sámp naenámpon. Tá arop, ono yae-párák kare arop warákárria onomp nap mek warámpá akwap naerá nɨnɨkianámp te, am yae-párák kare aropao sámp námpnámp taknámp nopok kor am ankank kwapwe sámp naenámpon.  
\v 42 Aropao ono éréképá tanknamp arop ou mekamp e moráp arop ankwapan nkea, mao te Jisasomp wakmwaek akwapnámp aropara, yaewour naerá nɨnɨkia man ént yɨnk-sánkeanámp te, ono yumwan kare kar sénampon: Am taki námp te kwaporok mono, ankár nopok kor sámp naenámpon.” \x + \xo 10:42 \xt Mt 25:40; Mk 9:41; Hi 6:10\x*   
\c 11  
\s1 Jono náráp éréképá yárak i konámp arop fárákap Jisasnámpok tirá kérépámp kar  
\p
\v 1 Jisas námoku éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fárákapan am tére mwanap kar farákáp. Takia kar wae pwarará, am némp pwarará am mwaekamp némpouk mwaek akwaprá koumteouráp arop fárákapan Kwaromp kar yénkrá farákáprá yárak.   
\p
\v 2 Jono man fákapea páte napo yakria, Kraiso kápae kare térerá yáraknámp kar wa. Aeria maok, Jon námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan, Jisasén turunkenkria tirá kérép.  
\v 3 Aenánko maok, am fárákap tukupea Jisasén turunkrá, “Amo te am korop naenámpria yépéknámp arop támao ni, yino nánkár ankwapan yépékrá yakáp mwanámp nie?” \x + \xo 11:3 \xt Mal 3:1\x*   
\p
\v 4 Tá nopok Jisas am fárákapan arakrá sér, “Yumo tukupea kápae kare ankank yumo wawi nap, tá yumo yi fek nke nap, am táman Jonén sér kipo:  
\v 5 Yi néneráp arop fárákap warko fwap nke, tá pu kwataeráp arop fárákap wae paokop, tá pourouk lepra touwe sámpnap arop wae pourou yiki kwapwe, tá woupwi kérnap arop fárákap warko fwap kar wa, tá sumpwinap arop fárákapao kor warko fárámp, tá ankank moráp arop fárákapao kor wae Kwapwe Kare Kar wa napono. \x + \xo 11:5 \xt Mt 8:2-4\x*  
\v 6 Aeno táte arop ankwap mao onan mérámp pwar mo námp te, Kwaro man ourour sánk naenámpon.”   
\p
\v 7 Am Jonomp éréképá yárak i konámp arop fárákap wae tukup tenapo, Jisaso Jon táman koumteouráp arop fárákapan sérrá, “Wokwaek yumo arop yak mo apár mek te apae ankankan nke mwaria tukupapon? Ae te yumo ént woupwi mekamp kaeak ankárank ouwirao nánko, nárákár akwapá koropá námp táman nke mwaria tukupap nie? Am te mono!  
\v 8 Yumo apae ankank nke mwaria tukupapon? Ae te arop ankwap kwapwe kare waempyam moporia yak nánko, táman nke mwaria tukupap nie? Táman kuri mono! Arop fárákap waempyam kwapwe moporia nap te kingomp nap mek yakáp i konapono.  
\v 9 Aeno yumo te apaen nke mwaria tukupapon? Profet ankárankan nke mwaria tukupap nie? Ye. Tá kare, ono yumwan sénampon: Mámá yaknámp profet máte kápae kare ankwap profetén kámákár akwapea arop tokwae námpon.  
\v 10 Am arop táman Kwaro maomp Buk fek arakrá sénámpon:  
\q1 ‘Wawenke!  
\q1 Onomp kar farákáp naenámp arop sámp-kérép nanko,  
\q1 amwan manénkɨr meki akwap naenámpon.  
\q1 Mao amo akwap nanap mwae kup nánapia pwar naenámpon!’ \x + \xo 11:10 \xt Mal 1:3; Mk 1:2; Jo 3:28\x*   
\p
\v 11 Ono yumwan kare kar sénampon: Arop ént mek nérrá kák-námp Jon te apárokamp ponankor arop fárákapan kámákár akwap námpon. Aenámpan maok, arop Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek arop apárok kar kánanke kwarok yak námpao maok, Jonén kámákár akwap námpon.   
\p
\v 12 Arop ént mek nérrá kák konámp Jon yakámp ke feknámpia koropea oukoumwan námp te, arop yoporráp kárákáre kor arop fárákapao Kwaro náráp firáp taokeyak námp te yorowarrá apárok anámpá pap mwaria wae napon.  
\v 13 Ponankor profet fákáre ntia Mosesomp loao kor Kwaromp kar farákáprá koropea Jon koropámp ke fek naenámp karan sériapon.  
\v 14 Aeno táte yumo wa mwaria te yumo wawenke! Jon te Elaija am arop korop naenámp támaono. \x + \xo 11:14 \xt Mt 17:10-13\x*  
\v 15 Aenámpara, woupwiráp arop te ankár mámá kar má wa kuno.   
\p
\v 16 Oukoumwan mámá ke fekamp koumteouráp aropan te ono waniamprá sénanampono? Am fárákap te tárápu anánk fákáre koropea némpouk tankáprá ankwap fákárerao ankwap fárákapan sér i konap niamp námpon.  
\v 17 Mao sérrá, ‘Yino yumwan wur fokop námpan maok, yumo tár pounk mo. Tá yino yonkwae touwe mwanap tár sámp námpan maok, yumo te éménk mo i konapon.’  
\v 18 Tá taknámp Jon koropea fɨr tokwae fár mo, wain ént fár mo námpono. Aenánko arop fárákapao man sérrá, ‘Kwatae-arop maomp pourouk woukoupeyak námp’rá sénapon. \x + \xo 11:18 \xt Mt 3:4\x*  
\v 19 Aeno Aropamp Táráp ékia mao fɨr fárrá, wain ént fár, mak nánko, arop fárákapao man sérrá, ‘Yumo nkenke! Mao te fɨr fár tokwae konámp arop, tá wain ént fár tokwae konámp aropono. Mao te takis sámp konap arop ntia kwatae nɨnɨkráp aropamp nouroupono.’ Aenámpan maok, mao tére námpao Kwaromp mér yénkép námp te kare kar ankankono.” \x + \xo 11:19 \xt Lu 15:1-2\x*   
\s1 Kwatae nɨnɨk pwar monap arop firan aropompnámp kar  
\r Luk 10:13-16  
\p
\v 20 Ankwap némpouk mwaek Jisas kápae kare kárákáre tokwae yénkép námpan maok, am fárákap te kwatae nɨnɨk younkwek sɨr mono. Aenapantá, am ke fek táman Jisaso am fárákapan yoporimpono.  
\v 21 Takria arakrá sér, “Yumo taun Korasin mekamp arop fárákap, yumo te koupoutáráp nape! Tá yumo taun Betsaida mekamp arop fárákap, yumo te koupoutáráp nape! Arop ankwap ankwap fi mekamp taun Taia ntia Saidon mek ono yiráp taun mek yénképnamp kárákáre niamp yénképankoria te, am fárákap Taia ntia Saidon fi yonkwae touweria képér i konap waempyam képéria yaomwi éntu mek yakápria kwatae nɨnɨk waeman younkwe mwaek sɨr mwarapono.  
\v 22 Aeno ono yumwan sénampon: Kwaro koumteouráp aropan yurukupia touwe kwatae nénk naenámp yae fek te taun Taia ntia Saidon firao sámp mwanap touwe te, yumo sámp mwanap touwe tokwae niamp take mono. \x + \xo 11:22 \xt Amo 1:9-10\x*  
\v 23 Tá Kaperneam mekamp arop fákáre, yumwan te arop ankwap fákáreao kakapea yámar mek sampok mwanap nie? Mono. Yumo ankár yaomwi mek pɨk mwarea napono. Táte arop ankwapao taun Sodom mek ono yumwan mapek kárákáre yénkép namp niamp take pourouráp yénképánkoria te, am Sodom oukoumwan fwap makánko yak naempon. \x + \xo 11:23 \xt Stt 19:24-28; Ju 1:7\x*  
\v 24 Aeno ono amwan sénampon: Kwaro koumteouráp aropan yurukup naenámp yae fek te amo sámp nanap touwe tokwae te Sodom mek sámpap touwean kámákár akwap námp sámp nanapon.” \x + \xo 11:24 \xt Mt 10:15; Lu 10:12\x*   
\s1 Jisasonámpok tukupea anepér sámp mwanap kar  
\r Luk 10:21-22  
\p
\v 25 Am ke fek táman Jisas Kwarén arakrá sér, “Ayao, amo yámar mek ntia apár taokeyak konap Tokwae Karono. Amo mámá ankank mér tokwaeria nɨnɨk kour kwapwenap arop fárákapan te mek wouroumpria, amo tárápunámp yakápnap aropan saráp yénkép nap táman, ono amwan ‘Aesio’rá sénampono. \x + \xo 11:25 \xt 1 Ko 1:26-29\x*  
\v 26 Ayao, am te kareno. Waráp nɨnɨk te taki yak námpono!”   
\p
\v 27 Jisaso am taun mekamp aropan warko ankwap kar sérrá, “Onomp Naropwaro onomp yaek ponankor ankank káká pwate námpon. Arop ankárankamp Kwaromp Tárápan mér mono. Naropwar Kwar námoku saráp mérámpono. Tá arop ankwap Naropwarén mér mono. Kwaromp Tárápao saráp mérámpono. Aenámpara, Kwaromp Tárápao am fárákapan náráp Naropwar Kwar yénkép nánko, am fárákapao saráp Naropwar Kwarén mér napon. \x + \xo 11:27 \xt Mt 28:18; Jo 1:18; 3:35\x*   
\p
\v 28 Yumo arop fárákap tére tokwaea wae, tá ankank kakap napo, kápae nánko te, yumo ponankor ononampok korop napo, ono yumwan anepér nénk nanampon.  
\v 29 Ono yumwan sánknamp am yaopwae kápae yiráp yápare mek porokop tenamp te, \f + \fr 11:29 \ft  ‘Yaopwae yápare mek porokop’ te bulmakaump yápare mek porokop tenapo, éréképea akwap nánko, ankore mekamp plau yaopwaerao kwar mek yokoroprá akwap konámpan sénámpon. “Juda Tére konap Nɨnɨk” kware 7 fek nkeampo.\f* yumo fwap samp mwanapon. Tá ono yumwan sampenkria sánknamp ankank te kápae mono. Am te apae riteanápe ono te onokump nɨnɨk te apárok anámpea aropan sánánkar porokwe fek i konampono. Aenampara, yumo fwap anepér sámp mwanapon.  
\v 30 Mámá yaopwae ono yiráp yápare mek pap namp te, yumwan kokwae sánk mono. Tá ankank ono yumwan sampenkria nénk namp te kápae mo, kakére fwapono.” \x + \xo 11:30 \xt 1 Jo 5:3\x*   
\c 12  
\s1 ‘Sabat yae fek tére kwapono’rá sénap kar  
\p
\v 1 Wakmwaek ankwap Sabat yae fek Jisas witráp yopwar mekmwaek náráp éréképá yárak i konámp arop éréképea akwap. Aenánko am fárákapao yae porokwe nánko, wit kánánkáprá yɨpi kokwarrá fépérrá tukup. \x + \xo 12:1 \xt Lo 23:25\x*  
\v 2 Aenapo, Farisi fákáre am táman nkea Jisasén sérrá, “Amo nkeae! Waráp éréképá yárak i konap arop fárákap nko, Sabat yae fek lo kákánk konap ankank te tak napon.”  
\v 3 Aerá sénapo maok, Jisas nopok am fárákapan sérrá, “Ae te yumo Devitoimp kar Kwaromp Buk fek yak námp te nke mák napon? Ono sénamp te am ke fek Devit ntia maomp arop fárákap yae porokwe nánko,  
\v 4 Kwaromp lotu nap mek yinkea Kwarén ofa sánknap pan fáriapono. Am pan te fouara, arop fár mono. Pris fákárerao saráp fári konapan niapon. \x + \xo 12:4 \xt 1 Sml 21:1-6\x*  
\v 5 Ae te yumo am kar lo fek yak námpan kor nke mori kwapono? Pris fákáre Sabat yae fek lotu nap tokwae mek lo kwe-pwararea tére napan maok, am fek te kwatae nɨnɨk yak mono. \x + \xo 12:5 \xt Nam 28:9-10\x*  
\v 6 Ono yumwan sénampon, mapek yak námp te támao lotu nap tokwaeran kwe-pwar námpon.  
\v 7 Kwaro sérrá, ‘Ono te ofa fek warákár mono. Ono te ankwapan aropompan saráp warákár nampon.’ Aeno táte yumo am mek yaknámp kar fwapia mér nap kwamp te, arop kwatae nɨnɨk mo, fwapnap aropan, kwatae nɨnɨk naprá yurukup mo mwanapono. \x + \xo 12:7 \xt Hos 6:6; Mt 9:13\x*  
\v 8 Am te apae riteanápe, Aropamp Táráp mao námoku Sabat yaeran kor poukwap konámpono.”   
\s1 Jisas Sabat yae fek arop yae kwataenámp fwapi papámp kar  
\r Mak 3:1-6; Luk 6:6-11  
\p
\v 9 Takia Jisas am fek pwarará akwapea, ankwap taun mekia am fárákapamp lotu nap mek akwap.  
\v 10 Aenánko maok, am mek yaknámp arop ankárankamp maomp yae te yonkwae yak. Aenánko maok, arop ankwap fárákap Jisasén kot mwanámpria, mokopon nke mwar ritea man turunkrá, “Ae te nomo fwap Sabat yae fek touwenámp arop fwapi pap mwanámp ni mo nie?”  
\v 11 Aerapo maok, nopok Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo ou mekamp arop ankwap náráp sipsip Sabat yae fek apár me mek pɨká yak nánko te, mao fwap náráp sipsip warko ka-pap konámp te yumo wae mér napon.  
\v 12 Aeno arop te sipsipan kámákár akwap námpon. Aenámpara, nomo fwap Sabat yae fek arop ankwapan yaewour mwanámpon.”  
\v 13 Aerá séria pwarará am aropan sérrá, “Waráp yae kor ékékérae.” Aeránko maok, am arop wae náráp yae kor ékékér nánko, maomp yae kor wae kwapwe kareria ankwapmwaek yae kor niampi yak.  
\v 14 Aenánko, Farisi fákáre am nkea, lotu nap pwarará tukupea koupoukarrá tankáprá Jisasén sámp-wouroump mwaria kar sérar.   
\s1 ‘Jisas te Kwaromp tére arop kareno’rá sénámp kar  
\p
\v 15 Jisaso am Farisi fákáre námwan kwatae pap mwarianap nɨnɨk wae méria am taun pwarará akwap. Aenánko kápae kare koumteouráp arop maomp wakmwaek tukup napo, mao touwenap arop ponankor fwapokwaprá kák.  
\v 16 Aeria maok, am fárákapan sérrá, “Yumo onan, mao tére námponorá arop ankwap fárákapao wa nap fek érik séri kwapono.”  
\v 17 Aenánko maok, am kar te wokwaek Kwaro profet Aisaiamp táp feknámp sérimp kar wae méntér pwi námpono. Aisaia arakrá sér,   
\q1
\v 18 “Mámáte onomp tére aropan  
\q1 ono wae nánapi pwara nampon.  
\q1 Ono man warákár tokwaeria  
\q1 ono te man yonkwae kárámp nampon.  
\q1 Onomp Spirit maomp pourou mek pap nanko  
\q1 mao yae-párák kare nɨnɨk fekamp kar  
\q1 ankwap fi mekamp arop fárákapan  
\q1 farákáp naenámpon. \x + \xo 12:18 \xt Mt 3:17\x*   
\q1
\v 19 Mao te arop yopor kar sér mo,  
\q1 kar tokwae tékén sér mo.  
\q1 Mao koupoukour konap mwaek érik fokopeyakrá  
\q1 wumwi kar fek kar farákáp mono. \x + \xo 12:19 \xt 2 Ti 2:24\x*   
\q1
\v 20 Kaeak nunuri yak námp te,  
\q1 am te ponankor tákár mono.  
\q1 Táte kárákáre monámp lam mekamp wik  
\q1 yurunk kánanke kwarok námp te  
\q1 ponankor torokwari pap mono. \f + \fr 12:20 \ft Mao te aropan porokwe fek i konámpan wounáp kar takrá sénámpono.\f*  
\q1 Mao fwap térerá yakrá akwapea  
\q1 yae-párák kare nɨnɨk pwi yak námp naenámpon.   
\q1
\v 21 Táte kápae kare ankwap fi mekamp arop  
\q1 man méria, man yépékrá yakáp mwanapon.” \x + \xo 12:21 \xt Ais 42:1-4\x*   
\s1 ‘Jisas te Belsebulomp kárákáre fek tére námp’rá sénap kar  
\r Mak 3:20-30; Luk 11:14-23  
\p
\v 22 Am ke fek táman arop fárákapao arop ankárankamp kwatae-arop noumpoukoupá yak námp Jisasnámpok warámpá korop. Mao te yi ntia top kour aompi yak. Aenánko Jisas man fwapi pap nánko, mao wae kar séria yi fwap nke.  
\v 23 Aenánko kápae kare koumteouráp arop nkea kokorokoria sérrá, “Ae te mámá arop te Devitomp fekamp táráp ni mo nie?” \x + \xo 12:23 \xt Jo 7:31\x*  
\v 24 Aenapan maok, tá Farisi fákáre am wawia sérrá, “Am arop te Belsebul kwatae-arop fákáre taokeyak námp maomp kárákáre fek kwatae-arop yéréperá kérép námpono.” \x + \xo 12:24 \xt Mt 9:34\x*   
\p
\v 25 Aerapan maok, Jisas am fárákapamp nɨnɨk mek wae méria am fárákapan sérrá, “Ankárankamp firáp arop taokeyakáp nap mekamp kuk pɨrékarea yorowar napo te, am fi te mokopia kárákáre yak naenámpon? Waeman kwatae akwap naenámpon. Táte ankárankamp némpoukamp arop, tá ankárankamp nap mekamp arop kuk pɨrékarea yorowar nánko te, am némp ntia am nap mekamp arop te fwapi yakáp mono.  
\v 26 Aeno táte Satan kok námoku yorowar nánko te, am Satanomp fi te waeman pɨpɨrɨkɨri akwap naerámpon. Aenámpara, mao náráp firáp taokeyak konámp te mokopia kárákáre yak naenámpanáp?  
\v 27 Táte kare, Belsebul onan yaewour nánko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nampan nánko te, wa yiráp arop fárákapan yaewouránko kwatae-arop yéréperá kérép konapon? Aenámpara yumokunap fi támao maok warko yumwan yurukup námpon.  
\v 28 Aeno táte yumo nke napo, Kwaromp Yiki Kor Spiritao onan yaewouránko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nanko te, yumo táman nkea, Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp te yumo nke nap fek wae ék námp, ará mér kipo. \x + \xo 12:28 \xt Ap 10:38\x*   
\p
\v 29 Mokopia aropao ankwap kárákáre kor aropamp nap mek akwapea maomp ankank ti naenámpon? Mao tak naeria te, manénkɨr akwapea am kárákáre kor arop sámpea, paok fek yarokwapea pátea maok, mao fwap nap mek paprará am mek tankápnámp ankank fwap ti naenámpon. \x + \xo 12:29 \xt 1 Jo 4:4\x*  
\v 30 Táte arop onomp nouroup mo námp te onomp yopor aropono. Arop onont ankára mek koumteouráp aropan koupoukour mo námp te, mao am fárákapan ti-yérépe nánko, pɨrɨkɨmp konapon.   
\p
\v 31 Aeria ono yumwan sénampon, ‘Kwar te koumteouráp arop fárákapao kwatae nɨnɨk ntia man wouroump sénap fwap tirá épér naenámpon. Aeno arop Kwaromp Yiki Kor Spiritan wouroump sénap fekamp kwatae nɨnɨk te tirá épér mono. \x + \xo 12:31 \xt Hi 6:4-6\x*  
\v 32 Arop fárákapao Aropamp Tárápan kar kwatae sénap fekamp kwatae nɨnɨk te fwap tirá épér i konámpon. Aeno Kwaromp Yiki Kor Spiritan kar kwatae sénap te, Kwaro am fekamp kwatae nɨnɨk tirá épér mo nánko, oukoumwan taki yak, nánkár kor ankár taki yak naenámpon.”   
\s1 Aropamp nɨnɨk mek yak námp maomp karao érik yénképnámp kar  
\p
\v 33 Tá Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Kwapwe kare yao te kirao kor kwapwe kare ki tank námpon. Táte kwatae yao te, kirao kor kwatae ki tank námpon. Arop fárákap, kwapwe kare yao ni, kwatae yao nierá mér mwaria te kiran saráp nkea mér i konapon.  
\v 34 Yumo kwatae kare arop tákam-ti kwatae niamp te, yumo mokopia kwapwe kare karan sér mwanapon? Arop nɨnɨk mek kwatae nkwakwe make nɨnɨk yak námp te, am támao maomp táp meknámp am takeniamp kar sérar i konámpon. \x + \xo 12:34 \xt Mt 15:18\x*  
\v 35 Kwapwe kare arop te maomp nɨnɨk mek kápae kare kwapwe kare nɨnɨk mwar yak námpara, maomp táp meknámp kor kwapwe kare nɨnɨk fekamp karan saráp sérar i konámpon. Arop kwatae te maomp nɨnɨk mek kápae kare nɨnɨk kwatae yak námpara, am kwatae nɨnɨk táman saráp sérar i konámpon.   
\p
\v 36 Aeno ono yumwan sénampon: Kwaro arop kot naenámp yae tokwae fek te, koumteouráp aropan yumo ponankor kar kwatae-námp nɨk mo, kwaporok sérar i konap, am fek yurukup nae-námpon.  
\v 37 Amoku waráp sénap kar táman Kwaro yurukupia, amwan ‘Kwapwe kare arop’rá sér, tá ‘Amo kwatae arop’rá sénaenámpon.”   
\s1 ‘Jisas kárákáre yénképano’ ria sériap kar  
\r Mak 8:11-12; Luk 11:29-32  
\p
\v 38 Aenánko am ke fek táman lo yénkrá farákáp konap arop ntia Farisi fákáre Jisasén sérrá, “Tisa, yino amo Kwaromp kárákáre yénkép napo, nke mwaro.” \x + \xo 12:38 \xt Jo 6:30; 1 Ko 1:22\x*   
\p
\v 39 Tá nopok Jisas am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Mámá ke fekamp koumteouráp arop fákáre te Kwarén pwarnap koumteouráp arop kwataerao ‘Kwaromp kárákáre nke mwar’rá sénapono. Táte ono am fárákapan Kwaromp kárákáre fwap yénkép nanampan maok, am fek te profet Jonanimp Kwaromp kárákáreran saráp yénkép nanampono.  
\v 40 Wokwaek kar Jona te éntékam tokwaeramp yare mek yámar yinɨnk, kumur yinɨnki yakámpon. Aeno Aropamp Tárápao kor kwar mek yámar yinɨnk, kumur yinɨnki yak naenámpon. \x + \xo 12:40 \xt Jo 1:17\x*  
\v 41 Wokwaek kar Ninive mekamp arop fákáre waeman Jona Kwaromp kar farákáp nánko wawia kwatae nɨnɨk pwar napon. Aeno mapek yaknámp arop ankwap te Jonan kámákár akwap námpan maok, yumo maomp kar younkwek sɨnapon. Aenapara, nánkár Kwaro koumteouráp arop fárákapan yurukup námp fek, Ninive mekamp arop fákáre Kwaro arop ponankor yurukup námp fek foukouri yakáprá yumoinap kwatae nɨnɨk érik farákáp mwanapono. \x + \xo 12:41 \xt Jo 3:5\x*  
\v 42 Wokwaek kar yae-mánkwan mwaek panek yaknámp kwin te apár faek karaok yak námpao maok, Solomono kwapwe kare yonkwae kour kar farákáp nánko, wa naeria koropámpon. Aeno mapek yaknámp arop ankwap te, Solomonén kámákár akwap námpan maok, yumo maomp kar younkwek sɨnapon. Aenapara, nánkár Kwaro koumteouráp aropan yurukup námp fek yae-mánkwan mwaek panek yaknámp Kwin am mek fokopeyakria, mámá ke fekamp koumteouráp aropamp kwatae nɨnɨk érik sérar naenámpon.” \x + \xo 12:42 \xt 1 Kin 10:1-10\x*   
\s1 Kwatae-arop warko arákarrá koropnámp kar  
\r Luk 11:24-26  
\p
\v 43 Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Aeno táte kwatae-arop arop ankwapan pwarará te, akwapea ént yak monámp apár mekmwaek yárak. Yárakria, am mek anepér sámp naenámp nap oupourounk námpao maok, mao nke mono.  
\v 44 Aeria maok, mao sérrá, ‘Wampweno. Ono manénkɨr yakea koropnamp nap mek akwap nae’ ria koropea nke nánko, am nap te tɨri farákápea fwapokwapia pwate napo, am nap te kwaporok yak.  
\v 45 Aenánko te, mao warko akwapea ankwap fákánek kwatae-arop maomp kwatae nɨnɨkan kámákár námp éréképá koropea am nap mek tukupea yakáp. Wokwaek am arop te maomp pourouk kwatae-arop yak nánko, kwatae yakámpao maok, oukoumwan te warko ankár porok kwatae kare yak námpon. Tá taknámp oukoumwan mámá ke fekamp koumteouráp arop fárákapao kor, takeniamp arop yakáp mwarea napon.” \x + \xo 12:45 \xt 2 Pi 2:20-22\x*   
\s1 Jisasomp éntupwar ntia nánaeounáp fákáre koropnap kar  
\r Mak 3:31-35; Luk 8:19-21  
\p
\v 46 Jisas koumteouráp aropan am kar farákáprá yak nánko, maomp éntupwar ntia nánaeounáp koropea oumpwik furuk yakápria Jisasént kar sér mwaria. \x + \xo 12:46 \xt Mt 13:55; Mk 3:31; Jo 2:12; Ap 1:14\x*  
\v 47 Aenapo, arop ankwapao Jisasén sérrá, “Amo wawae! Waráp éntupwar ntia waráp nánaeounáp mámá amont kar sér mwaria koropá ek yakáp nape.”   
\p
\v 48 Táte Jisaso nopok am aropamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Onomp éntupwar te wanono? Onomp nánae te wanono?”  
\v 49 Aeria námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan yae kurépi fokoprá arakrá sér, “Amo nkeae! Onomp éntupwar ntia onomp nánaeou te mámá fárákapono.  
\v 50 Arop onomp yámar mek yaknámp Naropwaromp nɨnɨkaok akwap námp te, támao maok onomp nánae, onomp antáp, onomp éntupwarono.” \x + \xo 12:50 \xt Jo 15:14; Ro 8:29; Hi 2:11\x*   
\c 13  
\s1 Arop yopwar mek ankankou yɨrɨrnámp wounáp kar  
\p
\v 1 Am yámaraok táman Jisas am nap pwarará akwapea ekria maok, ént aokore tokwae woupwi fek tank.  
\v 2 Aenánko, kápae kare koumteouráp arop koropea am fek koupoukour. Aenapo, mao am feknámp bot mek korokwapea tank nánko, koumteouráp arop ponankor ént woupwi mek foukouri yakáp.  
\v 3 Aenapo Jisas am fárákapan kápae kare wounáp kar farákáp. Aeria sérrá, “Yumo wawenke! Arop ankárankamp akwapea yopwar mek ankankou yɨrɨr námpono.  
\v 4 Mao yɨrɨr nánko maok, ankankou ankwapmwaek mwae kupuk pɨká tankáp nánko, antao koropea fépér.  
\v 5 Tá ankwapmwaek péri kor yárákár námp fek pɨk nánko, kwar tokwae mo námp fek pɨká tankáp. Aeria kwar mek pɨk mo nánko, am ankankou wae koupour kar páre námpao maok,  
\v 6 yámar narek aokrá yokwap nánko, kwar kánanke kwarokia am arák yonkwaeria ankankou yákáre námpon.  
\v 7 Tá ankwapmwaek wiráp paok wi forokoraenámp mek pɨká tankáp nánko, am wiráp paok wi támao woukoupria oupoupouri yak.  
\v 8 Aeno ankankou ankwapmwaek kwar émi kwapwe mek pɨká tankáp námp te, waeman fwap párea, warko ki kwapwe tankáp i konámpon. Aeria ankwap 100 ki tankáp, ankwap 60 ki tankáp, ankwap 30 ki tankáp i konámpono.  
\v 9 Arop woupwirápao námp kwamp te, mámá kar ankár wa kuno.”   
\s1 Jisas wounáprá sér i konámp kar fi  
\r Mak 4:10-17; Luk 8:9-10  
\p
\v 10 Jisas am kar farákápea pwar nánko, maomp éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea Jisasén turunkrá, “Amo apaeritea am fárákapan wounáp kar farákáp napono?”  
\v 11 Tá nopok Jisaso am fárákapan arakrá sér, “Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp kar fi mek wouroumpeyak námp, Kwaro yumwan wae yénkép námpono. Aeno mámá arop fárákapan te mono. \x + \xo 13:11 \xt 1 Ko 2:10\x*  
\v 12 Táte arop Kwaromp kar kárákáre fek nɨki samp nánko te, Kwaro man warko ankwap nɨnɨk kwapwe méntér tapokwaprá kápae kare sánk naenámpon. Aeno táte arop kar wawia nɨki-samp mo námp te, Kwaro am nɨnɨk kánanke kwarok yak námpan maomp yaekamp pwarokwap naerámpon. \x + \xo 13:12 \xt Mt 25:29; Lu 8:18\x*  
\v 13 Am taki yak námp táman, ono am fárákapan wounáp kar sénampon: Am fárákapao am ankank énounkoup napao maok, am fárákap te ankank ankwap wuri nke mono. Mao te kar wa mwaria woupwi pap napao maok, mao te wawia mér sámp mono.  
\v 14 Am koumteouráp arop fárákapao mwanapan, profet Aisaia sérimp kar te wae érik korop námpon. Mao sérrá,  
\q1 ‘Yumo waeman kar wa napao maok,  
\q1 am kar fi te mér mo mwarea napon.  
\q1 Yumo wae énounkoup napao maok,  
\q1 ankank ankwap wuri nke mo mwarea napon.   
\q1
\v 15 Am koumteouráp arop fárákapamp nɨnɨk te  
\q1 kárákáre yak námpon.  
\q1 Aeria am fárákapao kar wawantá  
\q1 woupwi kákaria yi wouri yakáp napon.  
\q1 Aenapara, am fárákap te ankank ankwap nkeria,  
\q1 maomp woupwi kar wawia  
\q1 maomp nɨnɨk mek kar fi mérantánoria napara,  
\q1 mao warko arákarea ononampok korop napo,  
\q1 am fárákapan fwapokwaprá kákantáno.’ \x + \xo 13:15 \xt Ais 6:9-10; Jo 12:40\x*   
\p
\v 16 Aeno yiráp yi fwap ankank nke, tá yiráp woupwi fwap kar wawi konapara, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon.  
\v 17 Ono yumwan kare kar sénampon, wokwaek kápae kare profet fákáre ntia yae-párák kare arop fárákap oukoumwan yumo nkenap ankank má nke mwar karapao maok, nke moiapon. Tá oukoumwan yumo wanap kar má wa mwar karapao maok, wa moiapon.” \x + \xo 13:17 \xt 1 Pi 1:10-12\x*   
\s1 Ankankou fek wounápnámp kar fi  
\r Mak 4:13-20  
\p
\v 18 Jisas am fárákapan sérrá, “Yumo am ankankou yopwar mek yɨrɨr i konap fekamp wounáp kar fi wawenk.  
\v 19 Arop Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp karan wa námpao maok, am kar fi fwapia mér mo nap te, mwaeaok pɨká tanknámp ankankou niampon. Satano koupour kar koroprá am kar Kwaro arop nɨnɨk mek ankank ounámp yɨmp námp te, mao ti-akwap konámpono.  
\v 20 Ankankou ankwapmwaek ankore mek péri kor yárákárnámp kwar yumuntuk pɨká tank námp te arop koupour kar kar wawia sámpea warákár.  
\v 21 Aenapao maok, am kar te arák kwar mek pɨk mono. Am te kánanke kwarok ke fek saráp yak nánko maok, mao Kwarén mérámp táman ankwapao námwan kar kwatae sérrá, nkwakwe make sokoro napo, maomp mér námp te koupour kar kwatae akwap konámpon. \x + \xo 13:21 \xt Kl 2:7\x*  
\v 22 Tá ankankou ankwap wiráp paok wi fi mek pɨká tank námp te, arop wae kar sámp námpao maok, apárokamp ankankantá nɨnɨk tokwaerá kápae kare mani kénk naerianámp nɨnɨkao Kwaromp kar oupouroupá pap nánko, mao te ki tank mo námpon. \x + \xo 13:22 \xt Lu 12:16-21; 1 Ti 6:9-10\x*  
\v 23 Aeno am ankankou kwapwe kare kwar mek pɨká tank námp niamp te, arop kar wawia am kar fi mér námpono. Aenánko mao fwap ki 100, 60, 30 arakrá tankáp konámpono.”   
\s1 Yopwar mekamp apwar pwae kwataeran wounápnámp kar  
\p
\v 24 Warko Jisas ankwap wounáp kar arakrá sér, “Yámar mekamp Kwaro náráp firáp taokeyak konámp te, arop ankwapao wit ou yopwar mek yɨrɨr i konámp niampon.  
\v 25 Aenámpao maok, am koumteouráp arop pampi yakáp napo, kumuruk maomp yopor arop kánánkámp koropea kwatae apwar pwae ki wit fi mek yɨrɨria pwarará akwap te.  
\v 26 Wakmwaek am wit párea wae ki tank naeria nánko, nke napo, am apwar pwae kwataeao kor mént forokor.  
\v 27 Aenánko, am yopwar mek tére konap arop tukupea yopwar naropwarén sérrá, ‘Arop Tokwae, yino nɨk námp te, amo waráp yopwar mek te ankankou kwapwe mwar yoroi napono. Mokopia apwar pwae kwatae am mek yakáp námpono?’   
\p
\v 28 Aerapo maok, mao am fárákapan sérrá, ‘Yopor arop ankárankampao am apwar pwae kwatae sɨra námpon.’ Aeránko, am tére aropao sérrá, ‘Ae te amo nɨk nap te, yino tukupea am apwar pwae kwatae moroprá koupoukour mwanámp nie?’  
\v 29 Aerapo maok, nopok mao am fárákapan sérrá, ‘Mono! Yumo takria apwar pwae kwatae moroprá wit méntér morop mwanape.  
\v 30 Énénkér taki yakea nepo, nánkár wit moropnap ke fek yumo apwar pwae kwataeran mékɨr moroprá pupuria yaomwi mek yanki pwatea, wakmwaek wit koupoukarea onomp fɨr kák konamp nap mek kák mwanapono.’” \x + \xo 13:30 \xt Mt 3:12\x*   
\s1 Mastet ki ntia yisan wounápnámp kar  
\r Mak 4:30-32; Luk 13:18-21  
\p
\v 31 Tá warko Jisas am fárákapan wounáp kar arakrá sér: “Kwaro náráp firáp taokeyak konámp te, arop ankárankao mastet ou sámpea yopwar mek yoroinámp niampon.  
\v 32 Am mastet ou te ankwap ankankou niamp tokwae mono. Am te kánanke kwarok kareno. Aenámpao maok, nánkár wakmwaek akwapea tokwaeria te ankwap pourouráp yopwar mekamp fɨran kámákár akwap námpon. Akwapea yao niamp nánko, antao kor fwap koropea am yowe mek tankáp i konámpon.”   
\p
\v 33 Tá warko Jisas ankwap wounáp kar arakrá sér, “Kwaro náráp firáp taokeyak konámp te yis niampon. Yupu ankárankampao am yis sámpea plaua dis mek yokwapea méntér arákareanánko, yámpea tokwae kar i konámp niampono.”   
\s1 Jisas wounáp kar mwar farákápnámp kar  
\r Mak 4:33-34  
\p
\v 34 Am kápae kare kar Jisaso koumteouráp aropan farákáp námp te wounáp kar mwar farákáp námpono. Mao te am fárákapan érik farákarrá kar ankwap sér mono. Ankár wounáp kar mwar farákáp námpono.  
\v 35 Aenámpan am te wokwaek profet ankwapao sérimp kar méntér pwi námpono. Wokwaek mao sérrá,  
\q1 “Ono am fárákapan kar farákáp nanamp te  
\q1 wounáp kar fek sénanampon.  
\q1 Ono am arop fárákapan  
\q1 wokwaek Kwaro mámá apár yoro námp feknámpia  
\q1 mek wouroumpea yakrá koropea  
\q1 oukoumwan námpan sénanampon.” \x + \xo 13:35 \xt Sng 78:2\x*   
\s1 Apwar pwae kwataeran wounápnámp kar fi  
\p
\v 36 Takia pwarará Jisas koumteouráp aropan párakoprá wae nap mek akwap. Aenánko maomp éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea man sérrá, “Amo yinan am apwar pwae kwatae yopwar mek forokornámp wounáp kar fi farákápae.”   
\p
\v 37 Tá nopok Jisaso am fárákapan arakrá sér, “Arop kwapwe kare ankankou yoro námp te Aropamp Tárápono.  
\v 38 Yopwar te mámá apárono. Kwapwe kare ankankou te Kwaro náráp firáp taokeyak-námp mekamp koumteouráp aropono. Apwar pwae kwatae te Satanomp koumteouráp aropono. \x + \xo 13:38 \xt 1 Ko 3:9\x*  
\v 39 Am apwar pwae ou kwatae yɨrɨr námp te Satan nono. Am fɨr yápaenámp ke te mámá apár pwar naenámp yaenono. Yopwar mek tére konap arop te ensel fákáreno.  
\v 40 Am apwar pwae kwatae koupoukarea yaomwi mek yankap nap te taknámp nánkár mámá apár pwarnámp yae fek tak mwanapon.  
\v 41 Aropamp Táráp mao náráp ensel fákáre tirá kérép nánko, náráp firáp taokeyaknámp mekamp arop fárákapan mérnap kwatae pap konámp ankank, ntia kápae kare kwatae nɨnɨknap arop fárákapan fárarámprá párakop mwanapono.  
\v 42 Am fárákapan tia yaomwi tokwae mek épéri tenapo, am yaomwi mek yakáprá éménka waeria yu kɨkɨmpia wae mwanapon.  
\v 43 Am ke fek táman yae-párák kare koumteouráp arop fárákap te náráp Naropwaro maomp firáp taokeyaknámp mek yakáprá yámarnámp wae tákapá yakáp mwanapon. Arop woupwirápao námp kwamp te, ankár mámá kar má wa kuno.” \x + \xo 13:43 \xt Dan 12:3\x* \x + \xo 13:43 \xt Mt 25:31-46\x*   
\s1 Arop mani bokis kwar mek tank nánko nkenámp wounáp kar  
\p
\v 44 Tá Jisaso warko arakrá sér, “Kwaro yámar mekamp náráp firáp taokeyak námp te make niampon: Maniráp bokis yopwar mek manénkɨr kwar mek wouroump tenapo, arop ankwapao akwapá kwar yokoropea nkeaka warko oupouri pwar. Aetea mao warákár karia akwapá námokuráp ankank ponankor koupoukarea arop nénkria, am fek mani sámpea warko am mani fek yopwar am sámp námp niampon.”   
\s1 Anani kor kwapwe niampan wounáprá sénámp kar  
\p
\v 45 Tá ankwap wounáp kar arakrá sér: “Kwaro yámar mekamp náráp firáp taokeyak konámp te, arop ankwap solwara mekamp anani kor émi kwapwe kare \f + \fr 13:45 \ft  ‘Solwara mekamp anani kor émi’rá sénámp te, solwara mek kour mekampao yumwi fek kárákap yak nánko, sámpea am fek mani tokwae ti konapono. Koumteouráp arop te am ankank táman kɨkiank kare konapono.\f* bisnis téreria am fek mani sámp.  
\v 46 Ae konámpao, mao nke nánko, anani kor ankwap ankárank kwapwe kare kare nánko, mao akwapea námokuráp ankank ponankor nénkria mani tia, am mani fek am anani kor kwapwe námoku naenámp sámp námp niampon.”   
\s1 Umbenan wounápnámp kar  
\p
\v 47 Jisaso ankwap wounáp kar arakrá sér: “Kwaro yámar mekamp náráp firáp taokeyak konámp te arop ankwap ént aokore mek umben sɨrarea kápae kare nkwakwe make éntékam ti.  
\v 48 Am umben mek te top pwarámpeyak nánko, forokwapea sakwap paprá tankáprá, baket mek éntékam am kwapwe karenámp kákrá, kwatae éntékam épér i konap niampono.  
\v 49 Nánkár mámá apár pwarnámp yae fek taknámp mwanapono. Ensel fákáre ékia yae-párák kare arop ou mek kwatae nɨnɨkráp arop yakáp napan farámprá párakop mwanapon.  
\v 50 Am fárákapan tia yaomwi tokwae mek épér tenapo, am fárákap yaomwi tokwae mek yakáprá éménka waeria yu kɨkɨmpia wae mwanapon.”   
\s1 Manénkɨrkamp kare kar ntia wourékam kare kar  
\p
\v 51 Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan turunkrá, “Yumo te mámá kar fi ponankor wae mér nap nie?” Aeránko maok, nopok am fárákapao Jisasén sérrá, “Yeno.”  
\v 52 Aerapo Jisaso am fárákapan sérrá, “Wokwaekamp lo mérap arop fárákap te Kwarén méria náráp firáp wourékam taokeyak konámp mek korop napao maok, am fárákap te arak napono: Nap naropwaro náráp nap mekamp maniráp ankank wourékam épirént ankár mek tapokwapea tia érik ti-mank námp niampon.”   
\s1 Nasaret mekamp arop fárákap Jisasén younkwe sánkap kar  
\r Mak 6:1-6; Luk 4:16-30  
\p
\v 53 Jisas am wounáp kar farákápea pwarará am némp pwarará akwap.  
\v 54 Mao akwapea námokuráp taun mekria am fekamp koumteouráp arop am fárákapan námokuráp lotu nap mek Jisaso kar farákáp. Aenánko am fárákap wawia kokorokoria sérrá, “Am mámá mér ntia Kwaromp kárákáre yénkép námp máte maokamp sámpea námpon? \x + \xo 13:54 \xt Jo 7:15\x*  
\v 55 Mámá arop te kamdamp tárápono. Maria te maomp éntupwarono. Jems, Josep, Saimon, Judas, am fárákap te maomp nánaeounápono. \x + \xo 13:55 \xt Jo 6:42\x*  
\v 56 Maomp antáponáp fákáre te nomont yakáp napono. Maomp mér ponankor te maokamp sámp námpono?”  
\v 57 Aeria am fárákap Jisasén kokwarok. Aenapan maok, Jisas am fárákapan sérrá, “Profet te kápae kare némpouk e yak námpono. Aenámpan maok, mao námokuráp némpouk, tá námokuráp nap kare mek te e yak mono.”  
\v 58 Aenámpara, Jisaso am taun mek Kwaromp kárákáre kápae kare yénkép mono. Waeman mér mo napantá námpon.   
\c 14  
\s1 Arop ént mek nérrá kák konámp Jon sumpwinámp kar  
\p
\v 1 Am ke fek Galili taokeyak konámp Gavman Heroto Jisas térenámp kar korop nánko wa.  
\v 2 Mao náráp tére aropan sérrá, “Am arop te arop ént mek nérrá kák konámp Jono warko apár me meknámp fárámp námpono. Aenámpara, maomp yaek-námp Kwaromp kárákáre tokwae korop námpon.”  
\v 3-4 Am te arakimp: Wokwaek Heroto náráp nánae Filipomp yupu Herodiasén pwarokwap nánko, Jono Herotén sérrá, “Amo sámpnap yupu Herodias am te pwi yak mo námpon.” Aeránko maok, Heroto Jonén sámpea sen fek yarokwapea kalabus nap mek páte napo yakámpon. \x + \xo 14:3-4 \xt Wkp 18:16,20-21; Lu 3:19-20\x*  
\v 5 Mao Jonén sámp-wouroump naerianámpao maok, koumteouráp arop fárákap te, Jon te profetonoria nɨnɨk nap ara, mao am fárákapan apápria man sumpwi pap mo, párák kalabus mek páte nánko yak.  
\v 6 Aenámpan maok, ankwap yae fek Heroto námwan éntupwaro sámpámp yaeran nɨkia fɨr kékérouria arop éréképeanánko, koupoukarrá fépér. Aenánko, am ke fek am Herodiasomp namom énki am arop ou mek kaerá yárak nánko, Herot nkea warákár tokwae.  
\v 7 Aeria maok, man kar papria sérrá, “Kare kar yámar mek yak námpráp amo námwan sápaeria sénap ankank te ankár sénap táman sánk nanampono.”  
\v 8 Aeránko maok, maomp éntupwar Herodiaso Jonén yonkwae pwarámpámp kwamp sumpwianoria man nɨnɨk sánkria sérrá, “Amo Herotén sénapo, arop ént mek nér i konámp Jonomp me kor karámp-fárákapea plet mek papea sánk naenámpono.”  
\v 9 Aerá sénánko maok, king te, mokop tak naeria nɨnɨk tokwae. Aenámpao maok, kápae kare arop fákáre koupoukarrá tankáprá fánap, mao wa nap fek fou e séri tenámp kwamp maok, ‘Sánkenk’rá sérimpon.  
\v 10 Mao arop ankárank sámp-kérép nánko, kalabus nap mek akwapea Jonomp yápare kor karámp-fárákap.  
\v 11 Takia am yépe kor plet mek papea sankoropá am yupu-tárápan sánk. Aenánko mao sámpá akwapea éntupwarén sánk.  
\v 12 Aenapo maok, Jono éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea maomp yákáre samp-tukupea apár me mek papea pwarará, am fárákap tukupea Jisasén sériapono.   
\s1 Jisaso 5,000 aropan fɨr wunimp kar  
\r Mak 6:30-44; Luk 9:10-17; Jon 6:1-15  
\p
\v 13 Jisas Jon sumpwimp am kar wawia am yaknámp némp pwarará bot sámpea arop yak mo apár mek námoku mwar ampok akwap naeria akwap. Aenánko maok, koumteouráp arop mao akwap námp wawia am yakápnap némp pwarará, Jisas akwap tenámp mwaek apáraok tukup.  
\v 14 Wakmwaek Jisas akwapea ankwapmwaek woupwi fek nke nánko, kápae kare koumteouráp arop ou má néntépá yakáp. Aenapo, Jisaso am fárákapan yonkwae touweria maomp pouroukamp touwe fwapokwaprá kák. \x + \xo 14:14 \xt Mt 9:36; 15:32\x*   
\p
\v 15 Tá wae kumur mek maomp éréképá yárak i konámp arop fárákap maonámpok koropea Jisasén sérrá, “Mámá ke mek te arop yakáp mo napo, wae kumur naeria námpono. Amo mámá koumteouráp arop wae tirá kérép napo, wonae fik mwaekamp némpouk tukupanápono. Aeria námokuráp mani fek fɨr tirá fáranápono.”  
\v 16 Aerapo maok, nopok Jisaso sérrá, “Apaeritea tukup mwanapono? Yumo támao fɨr nénkenke.”  
\v 17 Tá nopok am fárákapao sérrá, “Yino te mapek fɨr tank mono. Pan yankapramp éntik, tá éntékam anánkaopwe arakia támao saráp tank námpono.”  
\v 18 Aerapo maok, Jisas am fárákapan sérrá, “Am fɨr onomp wonae fik mapek ti-koropenke.”   
\p
\v 19 Aeria maok, koumteouráp arop fárákapan sérrá, “Apwar pwae fek tankápenke.” Aeria maok, mao am pan éntik, tá éntékam anánkaopwe takia yaek tia fákeyakrá yámar mek tokore yakrá Kwarén ‘Aesio’rá sér. Aea pwarará, am pan fápákária, mao námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapamp yaek nénk nánko, mao am koumteouráp arop táman nénk.  
\v 20 Aenapo, am arop fárákap ponankor fépéria wae yare. Aenapo, fɨr ankwapmwaek tankáp nánko, koupoukarea éntér-sámpramp basket mek kákapo, top-popwarámpimpon.  
\v 21 Am arop fárákap te 5,000 niamp arakerao fáriapon. Am te koumteou tárápu te kouroump mono. \x + \xo 14:21 \xt Mt 15:38\x*   
\s1 Jisaso ént yumunturik koropámp kar  
\r Mak 6:45-52; Jon 6:16-21  
\p
\v 22 Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Yumo manénkɨr bot mek kounkouria ént aokore ankwapmwaek fi mwaek tukupenke.” Aeria maok, námoku mwar koumteouráp arop fárákap tirá kérép naeria.  
\v 23 Mao koumteouráp arop tirá kérépá pwarará, námoku mwar narek faonkwe wi fek Kwarén kar toropwap naeria. Wae kumur nánko, mao námoku mwar am faonkwe wi fek yak.  
\v 24 Bot waeman akwapea ént aokore tokwae kuk nánko, ouwi bot me kour mwaeknámp koropea bot panánkár. \x + \xo 14:24 \xt Lu 6:12; 9:28\x*  
\v 25 Aenánko, wae wakor naenámp fápae nánko, Jisas námoku ént yumunturik koropea am fárákapamp wonae fik.  
\v 26 Aenánko, am fárákap mao ént yumunturik koropnámp nkea, kour me woukouria sérrá, “Námwan nkote! Ént arop kwataerao korop ri kane!” Aeria apápria fépénénka wae. \x + \xo 14:26 \xt Lu 24:36-37\x*  
\v 27 Aenapo, Jisas am fárákapan koupour kar sérrá, “Yumo sánánkar kárákáre fek yakápenke! Máte ono támao korop nampono. Yumo apápi kwapono!”   
\p
\v 28 Aeránko maok, tá Pita maomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Tokwae Kar e! Amo nap kwamp te, amo onan sénapo, ono kor ént yumunturik amonapok korop nae.”  
\v 29 Aeránko maok, Jisaso man sérrá, “Amo koropae!” Aeránko, Pita wae bot pwarará ént yumunturik Jisasnámpok akwap.  
\v 30 Aenámpao maok, ouwi tokwaeran nkea apápria wae, ént mek pɨkria Jisasén sérrá, “Tokwae Kar, amo onan yaewourae!”   
\p
\v 31 Aeránko Jisaso koupour kar yae paprá Pitan yae tokoropea sérrá, “Amo te mér tokwae mono. Amo apaeritea anánkaopwe nɨnɨk sámp napon?”  
\v 32 Aeria Jisas ntia Pita wae bot mek korokwap nepo, ouwi tokwae wae pwar.  
\v 33 Aenánko bot mek tankápnap arop fárákap man loturia sérrá, “Kare kar, amo te Kwaromp Tárápono!” \x + \xo 14:33 \xt Mt 27:54\x*   
\s1 Jisaso Genesaret mek kápae kare touwenap arop fwapokwaprá kákámp kar  
\r Mak 6:53-56  
\p
\v 34 Mao wae am ént aokore kuk meknámp pirékarrá tukupea nkwamwaek fik apár Genesaret mek.  
\v 35 Aenapo am mekamp koumteouráp arop Jisasén wuri nkea maok, am fek wonae fik mwaekamp kápae kare némpouk kar sámp-kérép napo, am fárákapao kápae kare touwenap arop Jisasnámpok éréképá korop.  
\v 36 Aeria am fárákapao Jisasén sérrá, “Amo taki yakrá, waráp pourou yénképá yak napo, am arop fárákapao waráp waempyam fu fek toupoukour napo, am fárákapamp touwe wae fwap naenámpon.” Takrá séri pwarará maok, maomp pouroukamp waempyam fek yae papnap arop fárákapamp touwe warko wae fwap námpono. \x + \xo 14:36 \xt Mt 9:20-21\x*   
\c 15  
\s1 Kwaromp lo appeyaenápomp loan kwe-pwarnámp kar  
\p
\v 1 Am ke fek Farisi fákáre ntia lo mérnap arop fárákap Jerusalem meknámp Jisasnámpok koropea sérrá,  
\v 2 “Apaeritea amo éréképá yárak i konap arop fárákap nomp appeyaenápo nomwan sápap lo kar ták-sɨnapono. Am fárákap fár mwarianap ke fek te yae yárár i konapaok mo nap tene.”   
\p
\v 3 Nopok Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Apaeritea yumo Kwaromp lo kwe-pwarará, yiráp tékénouamp loaok saráp tukup napon?  
\v 4 Am te Kwaro sérrá, ‘Amo ankár waráp éntupwar naropwaromp karwaokampo.’ Tá ‘Arop náráp éntupwar naropwarén kar kwatae séria te, am arop ankár sumpwi naenámpon.’ \x + \xo 15:4 \xt Wkp 20:9\x*  
\v 5 Aeno yumo te arop fárákapan ‘Arakenk’rá sér i konapon: ‘Yumo mani ankank yiráp éntupwar naropwarén yaewour mwanapan kor, am anánkwapan sérrá, “Ono wae am ankank te Kwarén sánk nanampria nánapi páte nampara, yumwan nénk mono”rá fwap sénanapono.’ Yumo aerá sér i konapono.  
\v 6 Am taknap nɨnɨk támao yumo Kwaromp kar apárok sámp-anámprá yiráp tékénou káknap loan saráp narek samp-tukup napon.  
\v 7 Yumo te kwekár i konap aropono! Profet Aisaia te waeman yumwan táman kare sénámpon:   
\q1
\v 8 ‘Am arop fárákap te  
\q1 náráp kar mwar onomp e sakap napono.  
\q1 Aeno maomp nɨnɨk te onan panek yakáp napon.   
\q1
\v 9 Am fárákap aropamp lo karan saráp  
\q1 farákápria sérrá,  
\q1 “Máte Kwaromp karono.”  
\q1 Aenapara,  
\q1 am fárákap te onan kwaporok mwar lotu napono.’” \x + \xo 15:9 \xt Ais 29:13\x*   
\s1 Ankank arop nɨnɨk mek oumi pap konámp kar  
\r Mak 7:14-23  
\p
\v 10 Aerá séria maok, Jisas koumteouráp aropan koropenkrá wumwiria maok sérrá, “Yumo te fwapi wawia nɨnɨk kourenke.  
\v 11 Ankank táp mek pɨk námp te arop nɨnɨk mek kwatae pap mo i konámpono. Aeno ankank arop nɨnɨk mek yak námpao maomp táp meknámp ek oukur korop námp te, am támao arop nɨnɨk mek kwatae pap námpon.” \x + \xo 15:11 \xt Mt 12:34\x*   
\p
\v 12 Am ke fek táman Jisas éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea Jisasén sérrá, “Ae te amo Farisi fákáre waráp kar wawia kokwarok nap te wae mér rape?”   
\p
\v 13 Aerapo maok, nopok Jisas arakrá sér, “Onomp yámar mekamp Naropwar te mao wae yopwarrápono. Kápae kare ankank mao námoku yoro moi tari námpan te, am ponankor fi make mokwap naenámpon.  
\v 14 Yumo am Farisi fákáre námoku mwar taki yakápanápon pwarenke! Am fárákap te yi wuri yakáp napao ankwap yi wuri yakápnap arop fárákapan mwae kup yénkép mwaria napon. Aenapan maok, yi wurumpi yaknámp arop ankwap yi wurumpi yaknámp aropan mwae kup yénképria te, énénkér apár me mek pɨk nerea nepon.” \x + \xo 15:14 \xt Mt 23:16\x*   
\p
\v 15 Táte Pita Jisasomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Amo am arop nɨnɨk mek oumi papnámp kar fi wounáp nap yinan érik farákarrá sénapo, yino wa mwaro.”  
\v 16 Jisas nopok sérrá, “Yumo kuri oukoumwan épérép rape?  
\v 17 Ae te kápae kare ankank táp mek pɨkianánko, yare mek tankea tukwi mwae-párák akwapea tukwi nap mek pɨk námp te mér mák rape?  
\v 18 Aeno ankank táp meknámp ek oukur korop námpao maok, am te nɨnɨk meknámp korop námpon. Aenámpara, am támao maok arop nɨnɨk oumi pap konámpon.  
\v 19 Ankank nɨnɨk meknámp koropánk i konámp te arakono: Nɨnɨk kwataenap, táte arop sámp-wouroump mwanap nɨnɨk, tá poumou nap mekamp yupu kokopor mwanap nɨnɨk, tá pwarápae sánk konámp kokopor nɨnɨk, tá oukun i konap nɨnɨk, tá arop kot nap fek kwekárrá sér i konap nɨnɨk, wouroump sokwak i konap nɨnɨk. \x + \xo 15:19 \xt Ga 5:19-21\x*  
\v 20 Ará ankank támao maok, arop nɨnɨk mek oumi pap konámpon. Aeno arop manénkɨr yae yárár moi yakrá fɨr fárámp te aropamp nɨnɨk mek oumi pap mono.”   
\s1 Ankwap fi mekamp yupu Jisasén mér karimp kar  
\r Mak 7:24-30  
\p
\v 21 Jisas am némp pwarará ankwap fi arop yakápnap taun Tair ntia Saidon mekmwaek akwap.  
\v 22 Aenánko Kenan fi mekamp yupu ampok yak námpao maonámpok koropea Jisasén tékén arakrá sér, “Tokwae Kar, Devitomp ou fekamp táráp e! Amo ankár onan aropompae! Kwatae-arop onomp yupu-tárápamp pourouk woukoupea kwatae papáne!”  
\v 23 Aeránko maok, Jisas te am yupuan kar pwarokwaprá sér mono. Mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao koropea Jisasén sérrá, “Mámá yupu má nomp wakmwaek wumwirá koropáne. Amo sámp-kérép napo akwapano.”   
\p
\v 24 Aerapo maok, tá nopok Jisaso sérrá, “Kwaro onan ankwap firan yaewouraeria sámp-kérép mo. Israel fi mekamp sipsip moyakáp napantá Kwaro onan sámp-kérép námpono.”  
\v 25 Aeránko maok, am yupu koropea Jisasomp wonae fik kwaráp torokomprá me kor woukoupria sérrá, “Tokwae Kar, amo onan yaewourae!”  
\v 26 Tá nopok Jisaso maomp kar pwarokwaprá wounáprá sér, “Takria nomo tárápuamp fɨr sámpea asan \f + \fr 15:26 \ft 24 ntia 26: ‘Tárápu’ ntia ‘sipsip’rá sénámp te, Israel firan sénámpon. ‘As’rá sénámp te, ankwap fi aropan sénámpon.\f* sánkantáno.”  
\v 27 Aeránko maok nopok yupuao sérrá, “Tokwae kar e! Amo te waeman kare kar sénapon. Aeno nap mek yakápnap as te naropwaro fánámp fɨr tɨri párakop pɨkrɨnk nánko, fwap am tirá fári konapono.”  
\v 28 Mao aerá séránko maok, Jisaso am yupuamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Waráp mér te tokwae kar námpara, amo sámp naeria kɨkiank nap take pourouráp amo fwap sámp nanapon.” Aeránko maok, am ke fek táman maomp yupu-táráp wae fwapimpono. \x + \xo 15:28 \xt Mt 8:10,13\x*   
\s1 Jisas kápae kare touwenap arop fwapokwaprá kákámp kar  
\p
\v 29 Oukoumwan Jisas am némp pwarará Galili ént aokore wonae fik akwap. Aea mao pokea narek faonkwek tank.  
\v 30 Aenánko, kápae kare koumteouráp arop fárákap koropea maomp wonae fik koupoukour. Am fárákapao pu kwataenap arop, yi néneráp arop, kour korokorenámp arop, tá top kor aompi yaknámp arop, tá kápae kare ankwap touwenap aropan kor éréképá koropea Jisasomp pu wonae fik kák. Aenapo, mao am arop fwapokwaprá kák.  
\v 31 Aenánko am arop fárákap táman nkea kokorokoria sérrá, “Wakwe! Am top kor aompiyaknámp arop kar sénámpwae! Kour korokorenámp arop warko fwap námpwae! Tá pu kwataeráp arop fwap yárak námpwae! Tá yi néneráp arop fwap nke námpwae!” Aeria maok, am fárákap Israel firamp Kwaromp e sakapiapon.   
\s1 Jisas 4,000 arop fɨr nénkámp kar  
\r Mak 8:1-10  
\p
\v 32 Takia pwarará Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan wumwi nánko, korop napo sérrá, “Ono mámá arop fárákapantá yonkwae touwe nampono. Mao onont wae yinɨnk yae yakápi napao fɨr mo námpono. Ono te yae porokwe make tirá kérép mono. Takria arop ankwap yae porokweraoia mwaeaok poporokweantáno.” \x + \xo 15:32 \xt Mt 14:14\x*  
\v 33 Tá nopok mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao sérrá, “Máte arop yak mo apárono. Nomo maokamp kápae kare pan mámá arop ou tokwae má pwi naenámpono?”  
\v 34 Tá nopok Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo pan apaekamp tankáne?” Nopok am fárákapao sérrá, “Yinomp pan te fákánek tank námpono. Tá ankákárank éntékam kánanke tankáp námpon.”   
\p
\v 35 Aerapo maok, tá Jisaso am koumteouráp aropan sérrá, “Yumo apárok tankápenke.”  
\v 36 Mao am pan fákánek sámp, éntékam ankákárank tia Kwarén ‘Aesio’rá séri pwarará, fápákária mao éréképá yárak i konámp arop fárákapamp yaek nénk. Aenánko, am koumteouráp aropan nénk napo,  
\v 37 wae ponankor fépéria pwi. Aenapo maok, tá oukoumwan ankwapmwaek tankáp nánko, Jisasomp arop fákáre am fɨr koupoukarea fákánek basket mek kák napo, top koupour yak.  
\v 38 Am fárap arop te 4,000 niamp arake. Aenámpan maok, yupu ntia táráp te kouroump mono.  
\v 39 Takia Jisaso am koumteouráp arop fárákap tirá kérépea pwarará, bot mek korokwaprá apár Magadan mekmwaek akwapámpon.   
\c 16  
\s1 Jisasén ‘Kwaromp kárákáre yénkép napo nke mwar’rá sériap kar  
\p
\v 1 Farisi fákáre ntia Sadyusi fákáre koropea Jisasén mokoponrá nke mwaria man sérrá, “Amo ankár yámar mekamp Kwaromp kárákáre yénkép napo, yino nke mwaro.” \x + \xo 16:1 \xt Mt 12:38; Jo 6:30\x*  
\v 2 Aeapan maok, nopok Jisas am fárákapan sérrá, “Kumur mek yumo nke napo, yámar noumouri nánko, nkea sérrá, ‘Oukoumwan te yámar kwapwe naeane.’  
\v 3 Tá koumounek yumo arakrá sér i konapono: ‘Yámar mek támáre nánko, oukoumwan te ouwi warákam korop naeane.’ Tá kare! Yumo waeman take pourouráp ankank nkea yae-párák yámar mek yurukup i konapan maok, yumo oukoumwan mámá ke fek koropánknámp ankank fwapia yurukup mo napon.  
\v 4 Yumo te Kwarén pwarnap koumteouráp arop kwataerao ‘Kwaromp kárákáre nke mwar’rá sénapon. Aenapan maok, ono yumwan Kwaromp kárákáre ankwap ankárank yénkép mono. Yumo Jonanimp kárákáre aran saráp nke mwanapono.” Aerá séria Jisas wae am fárákapan pwarará akwap. \x + \xo 16:4 \xt Jo 1:17\x*   
\s1 Yisan wounáprá sénámp kar  
\r Mak 8:14-21  
\p
\v 5 Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákap wae ént aokore tokwae tápampea tukupea nkwamwaek fik napao maok, am fárákap te pan sámp mo, nɨk mo pwarará tukup.  
\v 6 Aenapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo fwapia taokeyakápria yumo Farisi fákáre ntia Sadyusi fákáreramp yisan mér kar kipo. \x + \xo 16:6 \xt Lu 12:1\x*  
\v 7 Aenánko, am arop fákáre námoku támao téréménkrá arakrá sérarrá, “Am te nomo pan sámp mo, yaenémpi korop námpan sénámpon.”  
\v 8 Jisas wae am fárákapamp kar wawia sérrá, “Yumo te yiráp mér kánanke kare námpono. Yumo apaeritea yumoku sérarrá, ‘Yino pan mo námp’rá sérarapon?  
\v 9 Ae te yumo oukoumwan mér mo nap nie? Ae te yumo 5,000 aropao pan éntik fépéria napo te, apaekamp basket mek tirá kákapono? \x + \xo 16:9 \xt Mt 14:17-21\x*  
\v 10 Ae te yumo pan fákánek 4,000 aropao fépéria napo, ankwapmwaek tankáp nánko te, apaekamp basket mekia kákapono? \x + \xo 16:10 \xt 15:34-38\x*  
\v 11 Ae te mokopono? Yumwan ono ‘Pan sámpenk’rá sér moi namp te, yumo mér mo napon? Ono sérrá: Yumo ankár Farisi fákáre ntia Sadyusi fákáreramp yis te yumo ankár fwapia mér kar kipo.”  
\v 12 Aeránko maok, am fárákapao wae mér, Jisas te ankár ‘Pan mekamp yisan mér kar kip’rá sér mono, ‘Am fárákap ankár Farisi fákáre ntia Sadyusi fákárerao yénkrá farákáp konap karan mér kar kip’rá sénámponrá nɨnɨkiapon.   
\s1 Pita Jisasén ‘Krais’rá sérimp kar  
\r Mak 8:27-30; Luk 9:18-20  
\p
\v 13 Jisas akwapea taun Sisaria Filipai mekmwaekria maok, mao námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan turunkrá, “Koumteouráp arop fárákap te Aropamp Táráp onan te wanonorá sénapon?”  
\v 14 Aerá turunkánko maok, am fárákapao sérrá, “Amwan te ankwap fárákapao ‘Arop ént mek énér i konámp Jon’rá sér. Ankwap fárákapao ‘Mao te Elaija’rá sér. Ankwap fárákapao ‘Mao te Jeremaia’, tá ‘Ankwap profet’rá sénapon.” \x + \xo 16:14 \xt Mk 6:14-15\x*  
\v 15 Aerapo maok, tá Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumoku kare te onan te ‘Wa’rá sénapon?”   
\p
\v 16 Aeránko maok, Saimon Pita maomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Amo te Krais, \f + \fr 16:16 \ft  “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 68 fek nkeae.\f* amo yiki yak konámp Kwaromp Tárápono.” \x + \xo 16:16 \xt Jo 6:69\x*  
\v 17 Aeránko maok, Jisas maomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Jonomp táráp Saimon, Kwaro amwan ourour sánk nánko, amo waeman kare sénapono! Apárokamp arop ankwapao am kar amwan yénkép mono. Onomp Naropwar yámar mek yak námp mao támao amwan yénkép námpono. \x + \xo 16:17 \xt Mt 17:5\x*  
\v 18 Ono amwan sérrá: Amo te Pita. Amo te yumwino. Ono am yumwi yumuntuk onomp sios am fek yoro nanampono. Aenanko sumpwiramp kárákáre te am siosén apárok tirá épér mono. Ono amwan Kwaro náráp firáp taokeyak konámp némpoukamp ménki fekamp ki sánk nanampono. \x + \xo 16:18 \xt 1 Ko 3:11; Ap 4:10-12; Ef 2:20\x*  
\v 19 Apae ankank amo apárok mapek taokor napo te, Kwaro kor yámar mek taokor naenámpon. Tá apae ankank apárok mapek aokorop pwar napo te, Kwaro kor yámar mek aokorop pwar naenámpon.” \x + \xo 16:19 \xt Jo 20:23\x*  
\v 20 Aeria maok, Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan kar kárákáre fek ‘Yumo arop ankwapan “Mao te Krais támaono”rá séri kwapono’rá sérimpon.   
\s1 Jisas ‘Námo sumpwia fárámp nanamp’rá sérimp kar  
\r Mak 8:31-38; Luk 9:21-27; Jon 12:23-26  
\p
\v 21 Takia pwarará am ke fek táman Jisaso mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Ono ankár Jerusalem mek akwap nanampon. Aenanko, lotu taokeyakáp konap arop ntia pris tokwae fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop mao onan touwe tokwae sáp napo, sámp nanampon. Takia am fárákapao onan faropea pap napo, péri me mek páte napo, yinɨnki yakea nanko, Kwaro onan warko fárámpá pap naenámpon.”   
\p
\v 22 Aeránko Pita man warámpá akwapea mwar fek yoporrá sér, “Tokwae Kar, amo te tak mo karenono. Amo am sénap kar te waráp pourouk koropantáno.”  
\v 23 Aeránko maok, Jisaso sámp-arákarrá Pitan nkea sérrá, “Satan, amo nkwampok akwapae! Amo onomp mwae kup taokor kwapono. Amo te Kwaromp nɨnɨkaok mono, aropamp nɨnɨkaok saráp napon.”   
\p
\v 24 Aeri pwarará Jisas náráp éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Arop onomp wakmwaek korop naenámp kwamp te, ankár námokuráp nɨnɨk te wampwe pwarará, ono touwe sámp nampaokria maok, onomp wakmwaek korop naenámpon. \x + \xo 16:24 \xt Lu 14:27\x*  
\v 25 Arop námokuráp yiki yak námp sámp-fákeyak naerianámp te, maomp yiki yak te akwapá moyak naenámpon. Aeno táte arop ankwap onan nɨnɨkria náráp yiki yak wampwe pwar námp te, mao fwap námokuráp yiki yaká yak sámp naenámpon.  
\v 26 Táte arop ankwap apárokamp kápae kare ankankan saráp sámprá yak námpao maok, mao yiki yaká yak naenámp mo nánko te, am kápae kare ankank te mokopia man yaewour naenámpon? Arop te apae ankank man sánk nánko, warko náráp yiki yak naenámp am fek yamokwapea sámp naenámpon?  
\v 27 Ono makrá sénamp te, Aropamp Táráp maomp Naropwaromp wae tokwae ntia maomp ensel fákáre méntia ék naenámpon. Am ke fek mao ponankor koumteouráp aropaoinap ankank yurukupia nopok take pourouráp nénk nae-námpon. \x + \xo 16:27 \xt Mt 25:31; 26:64; Mk 8:38; Lu 9:26; Ro 2:6; 1 Pi 1:17; Yé 22:12\x*  
\v 28 Ono yumwan kare kar sénampon: Mámá yakápnap arop ankwap fárákap oukoumwan sumpwi mo, yakápria, manénkɨr Aropamp Táráp \f + \fr 16:28 \ft  “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 84 fekamp kar nkeae.\f* king yoroia ék námp ankár nke mwanapon.” \x + \xo 16:28 \xt Mk 9:1; Lu 9:27\x*   
\c 17  
\s1 Jisasomp pourou mek wae tokwae nkeap kar  
\p
\v 1 Takia tokwampok yae akwap tenánko, Jisaso Pita, Jems, maomp ankwapnáp Jon, makia éréképea ankwap faonkwe tokwae narek karaok pokea, mao námoku mwar yakáp.  
\v 2 Aeapo maok, am fárákapao nke nap fek Jisasomp pourou mwar pourourápi akwap. Maomp yimetáp te yámarao tákapnámp wae tokwae niamp, tá maomp waempyamráp ankank te wupwi kor kareria, wae tákapa wae. \x + \xo 17:2 \xt 2 Pi 1:16-18\x*  
\v 3 Aenánko, wokwaek kar yakep arop yawor Moses ntia Elaija \f + \fr 17:3 \ft  ‘Moses ntia Elaija’: Moses te lo farákápnámp arop. Elaija te Krais korop naenámpan profet kar sérariap ou mekamp profetono. Jisas te lo kar ntia profet fákárerao sériap kar táman wae pwi pap námpono.\f* am fek koropea méntér yakria Jisasént kar sénepo, am arop yaworan kor wae nke.  
\v 4 Aeria maok, Pita am táman nkea Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Nomo mapek yakáp mwanámp te kwapwe kareno. Amo ‘Takae’rá sénapo te, ono fwap sákae yinɨnkaopwe mapek woukour nanampono. Ankwap waráp por, ankwap Mosesompor, ankwap Elaijampor.”   
\p
\v 5 Oukoumwan takrá sérrá yak nánko, am fek táman wae tákap-námp koumwe wupwi ékia am fárákapan oupouroup. Aenánko am meknámp arop kar niampao am yinɨnkaopwean sérrá, “Mámáte onomp Tárápono. Ono man warákár tokwaeria ono man yonkwae kárámp nampono. Yumo ankár maomp kar wa kipo.” \x + \xo 17:5 \xt Mt 3:17\x*   
\p
\v 6 Aeránko, am arop yinɨnkaopwe am kar wawia me kor woukourrá apárok yimetáp kákrá apáp tɨrɨnka waeapon.  
\v 7 Aenapo Jisaso am fárákapamp wonae fik koropea maomp pourouk yae papria sérrá, “Yumo apápi kwapono. Ferámpenke!”  
\v 8 Aeránko ferámprá narek nke napo maok, arop ankwap te yak mono. Jisas mwar yak nánko nke.   
\p
\v 9 Takia maok, mao wae faonkwek pwarará émpi fek pɨkria Jisaso am fárákapan kar kárákáre sérrá, “Yumo arop ankwapan yumo nkenap ankank mámáte séri kwapono. Ankár yakrá akwapea Aropamp Táráp apár me meknámp Kwaro warko fárámpá pap-námp ke fek naenámpon.”   
\p
\v 10 Aeránko maok, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap man turunkrá, “Mokopia lo yénkrá farákáp konap arop fárákap sérrá, ‘Elaijamékɨr warko korop nánko, Krais wakmwaek korop naenámp’rá sénapon?” \x + \xo 17:10 \xt Mal 4:5\x*  
\v 11 Tá nopok Jisaso sérrá, “Am te kare, Elaija ankár koropea kápae kare ankank fwapokwap naenámpon.  
\v 12 Ae naenámpan maok, ono yumwan sénampon, Elaija te wae korop námpan maok, arop fárákapao man wuri nke moiaka námoku man nkwakwe make napono. Aropamp Tárápan kor sámpea takia pap mwanapono.” \x + \xo 17:12 \xt Mt 11:14\x*  
\v 13 Jisas takrá sénánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap wae méria, mao te arop ént mek nér i konámp Jonén sérianrá nɨnɨkiapon. \x + \xo 17:13 \xt Lu 1:17\x*   
\s1 Jisaso kwatae-arop woukoupeyaknámp táráp fwapi papámp kar  
\r Mak 9:14-29; Luk 9:37-45  
\p
\v 14 Wae tukupea koumteouráp arop ou yakáp nap fek napo maok, arop ankárankamp koropea Jisasomp wonae fik kwaráp torokomprá arakrá sér,  
\v 15 “Tokwae Kar e! Amo onomp poumou-táráp má aropompae! Mao te mánmánria maomp pourou te kwatae kare yak námpon. Kápae kare por yaomwi mek pɨká párákap, tá kápae kare por ént mek pɨká párákap.  
\v 16 Mak i konámpan waráp éréképá yárak i konap arop fárákapaonapok warámpá akwap nanko, am fárákap te fwapi pap mwanap pourou mo napono.”  
\v 17 Aeránko maok, nopok Jisaso arakrá sér, “Yumo koumteouráp arop yumo Kwarén mér moria, onomp kar younkwe mwaek sɨnap te, ono apaekampor yumont yak nanko, yumo onan wanonorá mér mwanapon? Apaekampor yiráp kápae sámprá yumwan yaewour saráp yak nanampon? Yumo am táráp mampok warámp-sankoropenke.”  
\v 18 Aeria maok, am kwatae-aropan yoporánko, am tárápan pwarará worokor akwap nánko maok, oukoumwan táman am táráp wae kwapwe kare.  
\v 19 Aenko mao éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea Jisasén turunkrá, “Yino te mokopia kwatae-arop yéréperá kérép mwanámp pourou mo námpon?”   
\p
\v 20 Táte Jisas am fárákapan sérrá, “Yiráp mér te kánanke kwarok námpara, yumo te pwi mono. Ono yumwan kare sénampon: Yiráp mér mastet ki kánanke niampao kuri, yumo fwap mámá faonkwe man sérrá, ‘Amo fárámpea ankwapmwaek akwapae’ napo te, mao ampok akwap naenámpon. Yumo tére ankwap yumwan pwi mo naenámp te yak mono. \x + \xo 17:20 \xt Mk 11:23\x*  
\v 21 Take pourouráp kwatae-arop yérépe mwanap mwae kup te ankwap yak mono, Kwarén sér mwarea nap fek fɨr wuri mwanap mwar yak námpon.”   
\s1 Jisas námoku sumpwi naenámp ankwap por sérimp kar  
\r Mak 9:30-32; Luk 9:44-45  
\p
\v 22 Jisas énénki Galili mek tukupria maok, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Aropao Aropamp Tárápan ankwap fárákapamp yaek pap mwanapon.  
\v 23 Aenapo am fárákapao faropea péri me mek páte napo, yinɨnk yae yakea warko fárámp nae-námpon.” Aeránko maok, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap am kar wawia yonkwae touweria nɨnɨk tokwae. \x + \xo 17:23 \xt Mt 16:21\x*   
\s1 Jisaso lotu nap tokwae mek takis mani sɨrarámp kar  
\p
\v 24 Wakmwaek am fárákap tukupea Kaperneam mek napo maok, lotu nap tokwae mekamp takis sámp konap arop fárákap koropea Pitan arakrá sér, “Yiráp tisa te lotu nap tokwae mek takis sɨr ko-námp nie?” \x + \xo 17:24 \xt Kis 30:13\x*  
\v 25 Aerapo maok, Pita sérrá, “Yeno. Wae sɨr ko-námpono.” Aeria mao wae nap mek youmpea Jisasén am táman sénaeria námpao maok, Jisaso manénkɨr Pitan wounáprá turunkrá, “Saimon, amo nɨk nap te apaeno? Apárokamp king fákáre takis sámp nap te, ankwap fi aropao nap fekamp sámp konap ni, námokuráp firáp aropao nap fekamp sámp konap nie?”  
\v 26 Aerá turunk nánko maok, nopok Pita sérrá, “Ankwap fi aropao nap fekamp sámp konapono.” Aenánko nopok Jisaso man sérrá, “Takianánko te námokuráp fi arop te takis sɨr mono. Apárokamp kingao tak i konapao maok, nomo Kwarompara, lotu takis sánk mono.  
\v 27 Aeno lotu nap tokwae mekamp takis ti konap arop nomwan yoporantáno. Amo akwapea ént aokore mek wouk-sɨrarea éntékam manénkɨr érékép nap maomp top kor kununkwapea am mekamp mani náparamp sámpae! Amo am mani sámpea am fárákapan sánk napo, nomo énénkér nomp takis pwi naenámpon.”   
\c 18  
\s1 ‘Kwaro maomp firáp taokeyaknámp mek wa tokwae kari yak námpono’rá sénámp kar  
\p
\v 1 Am ke fek Jisas éréképá yárak i konámp arop fárákap Jisasnámpok koropea sérrá, “Kwaromp firáp taokeyaknámp mek te wa narek tokwae kari yak námpon?” \x + \xo 18:1 \xt Lu 22:24\x*   
\p
\v 2 Aerapo maok, Jisaso táráp kánanke ankwap koropae ránko koropea am fárákapamp amore mek fokopeyak nánko yénkép.  
\v 3 Aeria mao sérrá, “Ono yumwan kare kar sénampon: Táte yumo épér morok táráp kánanke niamp arákár moria te, Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek te yoump me kareno. \x + \xo 18:3 \xt Mt 19:14\x*  
\v 4 Arop námoku te wampwe pwarará, épér morok tárápao yak konámp niamp námpao maok, am arop te Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mekamp arop ponankor kámákár akwap námpon. \x + \xo 18:4 \xt Mk 10:43-44\x*   
\p
\v 5 Táte arop ankwap onan nɨnɨkria mámake pourouráp táráp kánankeran warákárria warámp námp te, mao onan kor warákárria warámp námpon.” \x + \xo 18:5 \xt Jo 13:20\x*   
\s1 Arop ankwapamp mér námp kwatae pap konámp kar  
\r Mak 9:42-47; Luk 17:1-2  
\p
\v 6 Jisaso warko arakrá sér, “Aeno táte arop ankwapao táráp kánanke onan mér námpan maoianánko am táráp onan mér námp pwar námp te, wae manénkɨr arop fárákapao am aropamp yápare kor fek yumwi tokwae tokoropea man ént you tokwae mek sɨtenapo, tak moano mpupo.   
\p
\v 7 Apárokamp arop fárákap arop ankwapan yampourou napo, mao kwatae nɨnɨk nap te am yampourounap arop fárákap te koupoutáráp nape. Tá kare, kwatae nɨnɨk te waeman korop námpan maok, am kwatae nɨnɨk sámpá koropá papnámp aropao maok koupouteane.   
\p
\v 8 Táte waráp yae kor, tá waráp pu kor támao amwan kwatae nɨnɨk mwaek sakwap naerianánko te, amo ankár am waráp pu kor ni, yae kor nie, am karámp-tákapea sɨrampo. Amo takria maok, yae kor ankárank mwaek ni, pu kor ankárank mwaek nie, am fek fwap yiki yak nanapon. Takria amo pu kor ntia yae kor énénkér mwaek yak napo, amwan torokwar mo i konámp yaomwi mek sɨrantáno.  
\v 9 Táte waráp yirao amwan kwatae nɨnɨk mwaek sakwap nánko te, wampweno. Amo am yi ankwapmwaek wur-sɨrarea ankárank mwaek yi fek saráp yiki yak sámpá yak nanapono. Takria amo énénkér mwaek yi sámpá yak napo, amwan ponankor yaomwi tokwae mek sɨrantáno.   
\p
\v 10 Yumo fwapia mér kip: Takria yumo mekamp ankwap ankárankampao am kánanke-táráp tárápu te kánanke kwataerao námpwe mwanap. Mono. Ono yumwan arakrá sénampon: Yámar mek te am fárákapan taokeyakáp konap ensel fákáre \f + \fr 18:10 \ft  ‘Taokeyakáp konap ensel’rá sénámp te, Juda firamp nɨnɨk te arop ponankor te ankákárank ensel man taokeyakáprá, Kwaromp wonae fik akwap-korop konámprá mér napon.\f* te onomp Naropwar yámar mek yak námp, maomp yimetáp te wae nke konapon. \x + \xo 18:10 \xt Lu 15:1-7\x*  
\v 11 Am te apae riteanápe, Aropamp Táráp te arop fárákap moyakáp napan warko érékép naeria ék námpon.” \x + \xo 18:11 \xt Lu 19:10\x*   
\s1 Sipsip moyak konámp wounáp kar  
\p
\v 12 Tá Jisaso warko arakrá sér, “Yumo te mokoprá nɨnɨk rape? Arop ankárankampao 100 sipsip wunianánko, táte sipsip ankwap ankárank moyak nánko te, mao te akwapea oupourounk mo naenámp nie? Mono. Am 99 sipsip faonkwek yakáp napo pwarará ankárankamp moyak námp táman oupourounk i konámpon.  
\v 13 Ono yumwan kare kar sénampon: Mao am sipsip akwapea oupourounkia warámpria te, am sipsip ankárankan warákár námp te am 99 fwap yakáp nap táman warákár konámp kámákár akwap námpon.  
\v 14 Aeno taknámp yiráp Naropwar yámar mek yak námp, mao kuri mámá tárápu kánanke-táráp má ankwap moyak te ‘Mono’ ria námpon.”   
\s1 Arop ankwap kwatae nɨnɨk napo man fwapokwap mwanap kar  
\p
\v 15 Tá Jisaso warko arakrá sér, “Táte waráp ankwapnápo amwan kwatae nɨnɨki tenánko te, amo akwapea méntér yumoku mwar tankria maomp kwatae nɨnɨk érik yénképampo. Táte mao waráp kar wa námp te, amo am aropan warko warámp napo, yumo énénkér ankárankamp nɨnɨk fek yak nepono. \x + \xo 18:15 \xt Lu 17:3; Ga 6:1\x*  
\v 16 Tá mao waráp kar wa mo nánko te, amo ankár arop ankárank, anánkaopwe arake éréképá akwapea waráp nɨnɨk sénapo, nopok am aropao sénámp kar anánk, yinɨnkaopwe arakerao wa mwanapon. \x + \xo 18:16 \xt Jo 8:17\x*  
\v 17 Aeno táte mao am fárákapamp kar wa mo nánko te, amo ankár sios fákárean sérampo. Táte mao siosomp karan kor wa mo nánko te, mao te waeman Kwarén mér monámp arop ntia takis sámp konámp arop niamprá nɨnɨkampo.   
\p
\v 18 Ono yumwan kare kar sénampon: Ankank ponankor yumo apárok mapek taokor napo te, am táman Kwaro yámar mek taokor naenámpon. Tá ankank ponankor yumo apárok mapek aokorop pwar napo te, táman Kwaro kor yámar mek am aokorop pwar naenámpon. \x + \xo 18:18 \xt Jo 20:23\x*   
\p
\v 19 Ono warko yumwan sénampon: Táte yumo má apárok yakáp nap fekamp anánkaopwerao ankárankamp ankank sámp neria, ankárankamp nɨnɨk fek kar toropwap nepo te, onomp Naropwar yámar mek yak námp fwap am anánkaopweran am ankank nénk naenámpon. \x + \xo 18:19 \xt Jo 15:7\x*  
\v 20 Ye. Táte arop anánkaopwe yinɨnkaopwe arakerao onan nɨnɨkia ankwap fek koupoukour napo te, onoku am fárákapamp ou mek yak nanampon.”   
\s1 Tére arop maomp ankank kwaporok sámp nap nɨk mo pwar monámp kar  
\r Luk 17:3-4  
\p
\v 21 Am ke fek táman Pita koropea Jisasén turunkrá, “Tokwae Kar, apaekampor onomp ankwapnápo onan nánko, ono maomp kwatae nɨnɨk nɨk mo pwar nanampon? Ae te fákánek por nie?”   
\p
\v 22 Tá nopok Jisaso man arakrá sér, “Ono amwan ‘Fákánek por wae támaono’rá sér mono. Ono sérrá, ‘Fákánek fére-sámpramp fákánek por’rá sénampon.   
\p
\v 23 Aeno, Kwaromp firáp taokeyak konámp te, king ankwapao náráp tére aropao, ankank nánkár nopok sánk mwanámpria kwaporok tia napo, am tére aropan kwaporok tinap ankank fwapokwap námp niampono.  
\v 24 Mao am téreria am nopok sánk mwanámpria, kwaporok sámpnámp arop warámpá tukup napo, am arop te 10 milion kina kwaporok sámp námp, mao te nopok sánk mono.  
\v 25 Aenámpao maok, am nopok sánk naenámp mo nánko, kingo arop fárákapan sérrá, ‘Am arop ntia maomp yupu, maomp tárápu, maomp kápae kare ankank arop ankwapan sánkea, am fekamp mani mao kwaporok sámpnámp ankank fek nopok sankoropenke.’  
\v 26 Aeránko maok, táte am maomp tére konámp aropao koropea kingomp wonae fik kwaráp torokomprá man arakrá sér, ‘Amo onan aropompria kánámpár yépékae. Nánkárap waráp ankank kwaporok sámp nampara, ponankor nopok sánk nanampono.’  
\v 27 Tá maomp arop tokwae am tére konámp aropamp kar wawia man aropompria maok, mao kwaporok sámpnámp ankankan kor ‘Nopok sáp kwapono, wampweno’rá sér.   
\p
\v 28 Takia pwar nánko, am tére arop ek akwapea nke nánko, mao énénkér tére konep arop ankwap maomp 10 kina ‘Nopok sánk nanamp’ ria kwaporok sámpámp arop korop. Aenánko mao náráp énénkér tére konep arop táman sámpea, oumpour kor fek sámpá fákapá fákeyakrá yopor tokwaeria sérrá, ‘Amo onomp 10 kina koupour nopok sápae!’   
\p
\v 29 Aeránko maok, am méntér tére konep arop támao man sérrá, ‘Amo onan aropompia kánámpár yépékae! Nánkár fwap nopok sánk nanampon.’  
\v 30 Aerámpan maok, tá nopok mao monoria man sámp-akwapea kalabus mek pap nánko, yakea fwap am K10 nopok sánk naenámp am fek akwapanoria.   
\p
\v 31 Aenánko maok, tá méntér tére konap arop fárákap mao taknámp táman kokwarokria tukupea arop tokwaeran sér.  
\v 32 Aenapo arop tokwaerao am tére aropan sérrá, ‘Amo te kwatae kare tére aropono. Manénkɨr amo onan “Námwan aropompae” ria ém napo, amo am kwaporok tinap ankank “Nopok sáp kwapono” ri pwara nampon.  
\v 33 Ono amwan aropompi namp te, amo apaerá waráp méntér tére konep aropan aropomp moi napon?’  
\v 34 Aeria maomp arop tokwae am te yonkwae pwarámpea man kalabus nap taokeyak konap arop fárákapamp yaek pap nánko, mao man touwe kwatae sánk napo, mao kwaporok sámpnámp ankank warko nopok sánk naenámp, am fek akwapea pwar naenámpon.  
\v 35 Táte yiráp ankwapnápo yumwan napo kor, yumo yiráp nɨnɨk meknámp kar maonap kwatae nɨnɨk nɨk mo, pwar mo napo te, onomp Naropwar yámar mek yak námp mao kuri yumwan ankár taknámp naerámpon.” \x + \xo 18:35 \xt Mt 6:15; Ef 4:32; Kl 3:13\x*   
\c 19  
\s1 Jisaso ‘Poumou nap mekamp yupu pwar kwapono’rá sénámp kar  
\p
\v 1 Jisaso am kar farákápea pwarará, mao distrik Galili pwararea, distrik Judia mek ént Jordan tápamprá nkwamwaek fi mwaek akwap.  
\v 2 Aenánko kápae kare arop fákáre maomp wakmwaek tukup napo, am arop fárákapamp touwe am fek fwapokwaprá párakop.   
\p
\v 3 Aenánko Farisi fákáre koropea Jisasén mokopean nke mwar ritea arakrá sér, “Ae te nomo nomp lo fek fwap nkwakwe make ankank fek poumou nap mekamp yupu pwar mwanámp nie?”   
\p
\v 4 Tá nopok Jisaso am fárákapan sérrá, “Ae te yumo lo fek yaknámp kar am te nke mori kwapon? Am te arakrá sénámpon: ‘Wokwaek kar Kwaro kápae kare ankank yoromp fek, mao poumarop ntia yupu yoroi námpon.’ \x + \xo 19:4 \xt Stt 1:27\x*  
\v 5 Aeria Kwaro sérrá, ‘Arop náráp éntupwar naropwar pwararea yupunt koump námp te, am anánkwap waeman ankárankamp pouroui yak nepon.’ \x + \xo 19:5 \xt Stt 2:24; Ef 5:31\x*  
\v 6 Aerá sénámpara, am anánkwap te warko anánkaopwe mono. Am anánkwap te waeman ankárankamp pourou támaonono. Aenámpara, ankank Kwaro koumpea pwate námp te, arop te poporori kwapono.”   
\p
\v 7 Aeránko maok, Farisi fákárerao man sérrá, “Ae te Moseso nomwan lo sápria sérrá, ‘Arop fwap pas kumwia am yupuan sánkrá am yupu pwarampo.’ Aerá sérimp te mokopono?” \x + \xo 19:7 \xt Lo 24:1-4\x*   
\p
\v 8 Táte Jisaso am fárákapan sérrá, “Kwaro, yupu pwar kwaponoria am lo pap námpan maok, yumoku támao, yupu pwar mwarrá kárákáre napantá, Moseso yumwan, yumoku takenkria pwara námpon. Aeno wokwaek kar te am nɨnɨk yak mono.  
\v 9 Ono yumwan arakrá sér rae: Táte yupu ankwap aropént kokopor mo námpan maok, am poumaropao man pwarará, ankwap yupu sámp námp te, mao te náráp yupuan kwatae nɨnɨkria kokopor námpon.”   
\p
\v 10 Aeránko maok, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákapao man sérrá, “Táte arop yupurént yakáp i konap nɨnɨk takanánko te, poumarop yupu sámp te wampweno.”   
\p
\v 11 Aerapo maok, nopok Jisaso am fárákapan arakrá sér, “Kápae kare koumteouráp arop yumo sénap nɨnɨk am te ampaok mwanap pourou mono. Kwaro kárákáre sánknámp ankwap fárákapao saráp tak napon.  
\v 12 Aeno yumo wawenk! Nkwakwe make arop fárákap yupu ti mono. Mapekamp ankwap fárákap éntupwaro fárákap námp feknámpia kwaporok taki yakáp napon. Tá ankwap fárákap kémpiarák fár-pwate napo, yupu sámp mwanap pourou mo nánko, kwaporok yakáp napon. Tá ankwap fárákap Kwaro náráp firáp taokeyak konámp táman nɨnɨkria námoku támao, yupu ti monorá séria kwaporok yakáp napon. Arop mámá kar fwap sámp naenámp kwamp te, sámpea nɨnɨk naenámpon.”   
\s1 Jisaso tárápu kánanke-tárápan ourour nénkámp kar  
\r Mak 10:13-16; Luk 18:15-17  
\p
\v 13 Jisas am kar farákáp nánko, am ke fek táman arop fárákapao tárápu kánanke-táráp maonámpok éréképá korop. Am fárákapamp nɨnɨk te, Jisaso am tárápuan yae papria ourour nénkanoria. Aenapo maok, tá Jisas éréképá yárak i konámp arop fárákapao am arop fárákapan yopor.  
\v 14 Aenapo Jisaso sérrá, “Yumo yopori kwapono. Am tárápu numwar ononampok koropanápono. Kwaro náráp firáp taokeyak konámp te mámake pourouráp arop fárákap-ampono.” \x + \xo 19:14 \xt Mt 18:2-3\x*  
\v 15 Aerá séria maok, mao am tárápuamp pourouk yae papea pwarará wakmwaek am apár pwarará akwap.   
\s1 Ankank tokwaeráp arop tár-ménkiraoimp kar  
\r Mak 10:17-31; Luk 18:18-30  
\p
\v 16 Aenánko maok, arop ankárankamp koropea, Jisasén sérrá, “Tisa, ono te ankár mokopia kwapwe kare nɨnɨkria ono yiki yaká yak nanamp sámp nanampon?”   
\p
\v 17 Táte Jisaso am aropan sérrá, “Amo onan apaeritea kwapwe kare nɨnɨkan turunk rap? Kwar ankárankamp mwar kwapwe kareno. Táte amo yiki yak sámp naeria te amo ankár lo ponankor mántwaokampo.”   
\p
\v 18 Aeránko nopok am aropao sérrá, “Mokope lonono?” Tá Jisaso man sérrá, “Ará lo aráne: Amo arop sámp-wouroump kwapono. Yupuráp arop, poumouráp yupu, amo kokopori kwapono. Amo oukuni kwapono. Aropan kot napo, amo ‘Maoinámp’ ria kwekár kar ankwap séri kwapono.  
\v 19 Amo ankár waráp éntupwar naropwaromp yae ankore mek yakria, maomp karwaokampo. Amo ankár waráp pourouan aropomp i konapnámp taknámp, waráp nouroupén aropompampo.”   
\p
\v 20 Aeránko maok, tá am arop tár-ménki támao sérrá, “Am lo ponankor te ono wae mántwaok i konampono. Aeno ono apae ankankan mo nampon?”   
\p
\v 21 Aeránko maok, Jisaso man sérrá, “Amo ankár kwapwe kare nae nap kwamp te, amo waráp kápae kare ankank aropan nénkea, am fekamp mani sámpea ankank monap arop fárákapan nénkampo. Amo takria maok, yámar mekamp kwapwe kare ankank sámp nanapono. Aenanapara, amo te onomp wakmwaek koropae.”   
\p
\v 22 Tá nopok am arop tár-ménki am kar wawia, ae te mokop nanamponorá nɨnɨk tokwaeria Jisasén pwarará akwap. Am te apae riteanápe, náráp ankank tokwaeran arop nénk te monoria námpon.   
\p
\v 23 Aenánko maok, Jisaso mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Ono yumwan kare kar sénampon: Kápae kare ankankráp arop te Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp mek yink naenámp te kour-sɨr kare námpon.  
\v 24 Ono yumwan warko sé-nampon: Kamel te ankank aomp i konap nil me mek yoump naenámp wuriman kour-sɨr námpono. Aeno ankank tokwaeráp aropao Kwaro náráp firáp taokeyak konámp mek yoump naenámp te kour-sɨr kare námpon.”   
\p
\v 25 Aeránko, maomp éréképá yárak i konámp arop fákáre am kar wawia kokorokoria sérrá, “Takanánko te, wa mokop am mek yoump naenámp pwi námpon?”   
\p
\v 26 Tá Jisaso am fárákapan younkoupia sérrá, “Arop fárákap te pwi mono. Aeno Kwaro mwar fwap kápae kare ankank pwi námpon.”   
\p
\v 27 Aerá sénánko maok, tá Pita maomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Amo nkeae. Yino waeman yinomp ankank ponankor pwararea waráp wakmwaek tukup námpon. Aeno yino apae ankank sámp mwanámpon?” \x + \xo 19:27 \xt Mt 4:18-20\x*   
\p
\v 28 Aeránko maok, Jisas am fárákapan sérrá, “Ono yumwan kare kar sénampon: Nánkár wakmwaek ankank ponankor wourékam yoro námp fek te, Aropamp Táráp e tokwae sámpea, sia King fek tank nánko, am ke fek táman, yumo arop fárákap onan éntér papá paokop nap, yumo kuri éntér-sámpramp sia fek tankápria éntér-sámpramp Israel fi taokeyakáp mwanapon. \x + \xo 19:28 \xt Yé 2:26; 3:21\x*  
\v 29 Apae apae arop ononampaokria, náráp nap, náráp ankwapnáp, náráp antáp, náráp naropwar, náráp éntupwar, tárápu, yopwar, mao ará ankank pwar námp te, Kwaro nopok kápae kare ankank sánk nánko, am fárákap yiki yaká yakáp mwanapon.  
\v 30 Aeno kápae kare arop mekia tukup nap te, warko wakmwaek kar yakáp mwarea napon. Táte nopok kápae kare arop oukoumwan wakmwaek kar tukup nap te, ér-pwarará mekia tukup mwarea napon.”   
\c 20  
\s1 Wain yopwaran wounápnámp kar  
\p
\v 1 Tá Jisaso warko ankwap wounáp kar arakrá sér, “Yámar mekamp Kwaromp firáp taokeyak námp te, arop ankwap apár tokwae nánkáráp námp niampon. Aeria koumounek kar wakor ék námp fek, mao wain yopwar mek tére mwanap arop érékép naeria akwap.  
\v 2 Mao am fárákap wae fwap ankárank yae fek térea sámp konap mani sámp mwanapria sénánko, ‘Yeno’ ria sénapo, mao am fárákapan, náráp wain yopwar mek térenkria tirá kérép-ámpon.  
\v 3 Tá warko sárakok ke nánko, mao akwapea nke nánko, arop ankwap fárákap koupoukour konap fek kwaporok yakáp.  
\v 4 Aenapo mao am fárákapan sérrá, ‘Yumo kuri tukupea onomp wain yopwar mek térea napo, yumwan fwap mani yae-párák nénk nanampono.’  
\v 5 Aerá sénánko, am fárákap wae tére mwaria tukup. Tá éntér-sámpramp ke fek, tá yinɨnk ke fek mao warko akwaprá takrá arop tirá kérép.   
\p
\v 6 Kumur mek yámar éntik ke niamp arake fek akwapea warko arop ankwap fárákap yakáp napo nkea sérrá, ‘Yumo te apaeritea mapek kwaporok yakáp rape?’   
\p
\v 7 Tá nopok am fárákapao sérrá, ‘Yinan tére sáp naenámp arop mo námpantá yakáp námpono.’ Tá mao sérrá, ‘Yumo kuri onomp wain yopwar mek tukupá térenke.’   
\p
\v 8 Wae kumur nánko, am wain yopwar naropwar tére taokeyak konámp aropan sérrá, ‘Amo tére konap arop fárákapan wumwiria nopok mani nénkae. Amo wakmwaek kar koropea térenap arop feknámpia nénkrá akwapea manmékɨr koropá tére nap fek pwarampo.’   
\p
\v 9 Aeránko maok, arop fárákap kumur mek éntik ke nánko koropá tére nap am fárákap ankárank yae fek térea sámp konap mani ti.  
\v 10 Aenapo, manmékɨr kar koropá tére nap te, nomo wae mani tokwae sámp mwanámpan mpwe nɨnɨk. Aenapan maok, am fárákapao kuri ankár take pourouráp ankárank yae fek térea sámp konap mani ti.  
\v 11 Mao am mani tia yopwar naropwarén kar yorowarrá sérrá,  
\v 12 ‘Mámá arop fárákap wakmwaek kar koropea ankárankamp ke fek saráp tére nap te, amo yino sámpnámp niamp puri fek nénk napono. Aeno yino te manénkɨr kar koumounek-námpia tére tokwae nánko, yinan yámar tákapa wae námpono.’   
\p
\v 13 Aerapo maok, nopok yopwar naropwaro am ou mekamp arop ankárankan kar pwarokwaprá arakrá sér, ‘Onomp nouroup e, ono amwan te kwatae moi nampono. Ae te nomo ankárank yae fek térea sámp konap mani sámp nanaprá kar pap moi námp nie?  
\v 14 Amo waráp mani sámpea akwapae. Ono mani amwan sánk namp te, onoku nɨnɨkia man kor ankár take pourouráp puri fek mámá arop fárákap wakmwaek kar koropá tére napao maok, sánk nampono.  
\v 15 Am te onokump ankankono. Ae te ono onoku nɨnɨk nampaok takrá nénk naeria namp te fwap takrá nénk nanamp nie? Ono waeman kwapwe kare nɨnɨk fek nénk namp te, amo apaeritea kokwarok rape?’  
\v 16 Aeno táte taknámp wakmwaek kar yakápnap fárákap te meki tukup napan kár-pwarará mekok tukup mwanapono. Tá nopok arop meki tukup nap te wakmwaek kar yakáp mwanapon.”   
\s1 Jisaso yinɨnkan sérrá, ‘Sumpwia fárámp nanamp’ rimp kar  
\r Mak 10:32-34; Luk 18:31-34  
\p
\v 17 Jisaso Jerusalem mek akwapria mao éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fárákap mwar éréképea akwap. Aeria mwaeaok Jisaso am fárákapan arakrá sér,  
\v 18 “Yumo wawenke: Oukoumwan nomo Jerusalem mek tukup námpon. Am mekamp arop fárákap Aropamp Táráp pris tokwae fákáre ntia lo yénkrá farákáp konap arop fárákapamp yaek pap mwanapon. Aenapo, am fárákap kotria man sámp-wouroump mwanap kar pap mwanapon. \x + \xo 20:18 \xt Mt 16:21; 17:22-23\x*  
\v 19 Tá man ankwap fi arop fárákapamp yaek sánk napo, am fárákapao man wouroump kar séria man tárapore kákákia yaopwae porokopramp fek pukup mwanapon. Takia napo, mao sumpwia péri me mek yinɨnki yakea, warko fárámp naenámpon.”   
\s1 Jems ntia Jon ‘Arop tokwae yak nene’ ria nɨnɨkep kar  
\r Mak 10:35-45  
\p
\v 20 Am ke fek táman Sebedimp tárápyaramp éntupwar am náráp tárápyarént akwapea Jisasomp wonae fik kwaráp torokomprá ankwap ankank turunk naeria.  
\v 21 Aenánko Jisaso man sérrá, “Amo apaeran kɨkiank rape?” Mao Jisasén sérrá, “Amo sénapo, amo king yak nap fek, onomp tárápyar máte waráp wonae fik, ankwap waráp yae-párák mwaek tank nánko, ankwap waráp yae-mánkwan mwaekia tank nenepon.”   
\p
\v 22 Aerá sénánko maok, Jisas maomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Yumo te am ankank yumo mér mo napan turunk napon. Ae te ono touwe sámp namp niamp kap te yumo fwap sámp nenep nie?” Aeránko maok, nopok am arop yaworao sérrá, “Yino fwapono.” \x + \xo 20:22 \xt Mt 26:39; Mk 14:36; Jo 18:11\x*   
\p
\v 23 Tá Jisas am arop yaworan sérrá, “Tá kare, yumo ono touwe sámp nanamp kap mekamp fánenepono. Aeno wa mokop onomp yae-párák mwaek tank naenámp, wa mokop onomp yae-mánkwan mwaek tank naenámp, am te onomp ankank mono. Am népe te am arop fárákapampor onomp Naropwaro nánapi páte námpon.”   
\p
\v 24 Aeránko maok, fére-sámpramp arop fárákap am kar wawia am mwearan yopor.  
\v 25 Aenapo, Jisas am fárákapan wumwiria koropenk ritea sérrá, “Yumo wae mérapono: Ankwap firamp king fákáre te am fárákapan poukwap konapono. Te arop nununkwiao kor koumteouráp arop fárákap náráp karwaokenkria kárákárea wae konapon.  
\v 26 Aeno take pourouráp nɨnɨk te yumo ou mek yak naeane. Mono. Arop yumo ou mek tokwae kar yak naeria námp kwamp te, ankár yiráp tére arop yak kun.  
\v 27 Tá arop yépe sɨrarea meki akwap naerámp kwamp te, ankár wakmwaek kar yaknámp kwaporok tére konámp arop niampi yak kuno. \x + \xo 20:27 \xt Lu 22:27; Fl 2:7\x*  
\v 28 Tá taknámp Aropamp Táráp te arop fárákapao námwan yaewouranáponoria ék mono. Mao ék námp te námoku wampwe pwarará arop fárákapan yaewourrá, sumpwia warko yamokwap nanampria ninámpon.”   
\s1 Jisaso arop yawor yi fwapi papámp kar  
\r Mak 10:46-52; Luk 18:35-43  
\p
\v 29 Mao wae takia Jeriko pwarará tukup napo, kápae kare koumteouráp arop Jisasomp wakmwaek tukup.  
\v 30 Aenapo, yi néneráp arop yawor mwaeaok wonae fik tank. Am arop yawor Jisas mwae-párák mwaek koropnámp kar wawia tékén arakrá wumwi, “Tokwae Kar, Devitomp ou fekamp Táráp \f + \fr 20:30 \ft  ‘Devitomp ou fekamp Táráp’rá sénámp te, Juda fákáre Krais te Devit yaknámp fi mekamp korop naenámponoria yépék napara, am yi néneráp arop yawor Jisasén wuri nkea mér nep kwamp, ‘Devitomp ou fekamp Táráp’rá sénepon. Tá “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 84 fek nkeae.\f* e! Amo yinan aropompae!” \x + \xo 20:30 \xt Mt 9:27\x*  
\v 31 Aerepo maok, koumteouráp arop fárákap am arop yaworan kar kárákáre fek taokor. Aenapan maok, am arop yawor te wa mono, ankár tékén arakrá sér, “Tokwae Kar, Devitomp ou fekamp Táráp e! Amo yinan aropompae!”   
\p
\v 32 Aerepo maok, Jisaso fokopeyakrá am arop yaworan wumwiria korop nepo sérrá, “Yumo nɨk nep te, ono yumwan apae aeria nepe?”   
\p
\v 33 Aeránko am arop yaworao man sérrá, “Tokwae Kar e, amo yinomp yi fɨrékarrá papae!”   
\p
\v 34 Aerepo maok, Jisaso yonkwae touweria maok, am arop yaworamp yi mek yae pap nánko, oukoumwan táman am arop yawor te yi wae fwap nke. Aeria maok, am arop yawor Jisasén éntér paprá akwap.   
\c 21  
\s1 Jisaso King niampia Jerusalem mek akwapámp kar  
\p
\v 1 Am fárákap wae tukupea Jerusalem mek wonae fik, Oliv Faonkwekamp némp Betfage wonae fik yakáp. Aeria maok, Jisas éréképá yárak i konámp arop anánkaopwe tirá kérépria maok,  
\v 2 am arop yaworan sérrá, “Yumo am némpouk akwapea koupour kar nke nepo, donki éntupwar koumte paok fek tokoropea pwatenap, yumo am aokorop pwararea ononampok éréképá koropenke.  
\v 3 Aenepo, yumwan arop ankwapao kar sénapo te, yumo ankár arakrá sér kipo, ‘Tokwae Karao am donki fek tére nae-námpono.’ Aerá sénepo, mao am donki anánkaopwe koupour kar tirá kérép naenámpono.”   
\p
\v 4 Am ankank korop námp te wokwaek profeto sérimp kar méntér pwi námpono:   
\q1
\v 5 “Yumo Saion \f + \fr 21:5 \ft  ‘Saion’rá sénámp te, taun tokwae Jerusalem yaknámp faonkweran sénámpon. Tá ankwap nɨnɨk te Kwaromp koumteouráp arop yakáp mwanap némp yámar mek yak námpan wounáp námpon.\f* mekamp koumteouráp aropan  
\q1 arakrá sérenke:  
\q1 Yumo nkenke,  
\q1 yiráp king yumonapok korop námpono.  
\q1 Mao te porokwe kare fek nɨnɨk i konámpao,  
\q1 mao donki fek narek tankea korop námpono.  
\q1 Mao te donki oukoumwan anképe  
\q1 yumuntuk tank námpono.” \x + \xo 21:5 \xt Sek 9:9\x*   
\p
\v 6 Am arop yawor wae akwapea Jisaso séri námpaok mántwaok.  
\v 7 Am arop yawor donki morok koumte Jisasnámpok éréképá koropria maok, am arop yawor náráp waempyam woropea narek donki fek kák nepo, Jisaso am fek tank.  
\v 8 Aenepo, koumteouráp arop ankwap fárákap náráp waempyam tirá Jisas akwap naenámp mwaeaok yunk napo, tá ankwap fárákap yao yowe tokoprá mwaeaok yunkrá tukup.  
\v 9 Tá kápae kare koumteouráp arop fárákap manmékɨr meki tukup nap, tá Jisasomp wakmwaek tukupnap arop fárákap, makia mao wumwi karan arakrá sér,  
\q1 “Devito yakámp fi mekamp Táráp mámá warákárenke!  
\q1 Kwar Tokwae Karao námokuráp e fek koropnámp aropan  
\q1 warákár tokwae námpono.  
\q1 Narek karaokamp Kwaromp e sakap mwaro.” \x + \xo 21:9 \xt Sng 118:26\x*   
\p
\v 10 Jisaso donkimp pourouk tankea Jerusalem mek akwap nánko, am taun tokwae mekamp koumteouráp arop kokorokoria sérrá, “Mámá arop te wanono?”   
\p
\v 11 Tá méntér koropnap koumteouráp arop fárákapao sérrá, “Máte distrik Galili mek Nasaret mekamp profet Jisasono.”   
\s1 Lotu nap tokwae mek ankank nonopoknap arop fárákapan Jisaso yérépemp kar  
\r Mak 11:15-19; Luk 19:45-48; Jon 2:13-17  
\p
\v 12 Takia pwarará, Jisas lotu nap tokwae mek youmpea nke nánko, arop ponankor am mek ankank nonopokrá yakáp. Aenapo, mao am fárákapan yéréperá kérép. Tá ankwap firamp mani tia lotu nap tokwaeramp mani nopok nénknap kákánarráp, ntia sia arop fárákapao am fek tankrá ant nénkrá, maknap ponankor apárok wakárarrá souroumpour.  
\v 13 Aeria am fárákapan sérrá, “Kwaromp buk fek te arakrá sénámpono, ‘Onomp nap te “Kar toropwap i konap napono”rá sér mwanapono.’ Aeno yumo am nap te mákiaka arop fupukrá ankank pouroukoup konap aropao mek wouroumpá yakáp konap apár me niampi pap nape.” \x + \xo 21:13 \xt Ais 56:7\x*   
\p
\v 14 Jisas takia pwarará am lotu nap tokwae mek yak nánko, arop ankwap fárákap yi kwataeráp, tá pu kwataenámp maonámpok korop napo, fwapokwaprá párakopámpono.  
\v 15 Aenko maok, pris tokwae fákáre ntia lo yénkrá farákáp konap arop fákáre Jisas yénképnámp kárákáre táman nkeria wa napo, tárápu kánanke-táráp lotu nap tokwae mek wumwinkrá arakrá sér, “Devit yakámp fi mekamp Táráp warákár mware!” Aenapo, am fárákap kokwarokia,  
\v 16 Jisasén sérrá, “Ae te amo am tárápu amwan sénap kar wae wa rape?”  
\p Tá Jisas am fárákapan sérrá, “Yeno, ono wae wa nampono. Aeno yumo Kwaromp kar Buk fek yak námp te, yumo nkea farákáp moi napon? Am te arakrá sénámpon: ‘Kwar e! tárápu kánanke-táráp, tá táráp yink éntupwaromp mom fek yak námp maomp top kor kununk-pwar napo, waráp e sakapanápono.’” \x + \xo 21:16 \xt Sng 8:2\x*  
\v 17 Aeria mao am fárákapan pwarará taun tokwae Jerusalem younkwek akwapea némp Betani mek am kumuruk am mek ampimpono.   
\s1 Jisas sénánko yao fik yákárenámp kar  
\r Mak 11:12-14,20-24  
\p
\v 18 Tá warko koumounek kar Jisas taun tokwae mek arákarrá mwae-páraok akwapria maok, yae porokwe.  
\v 19 Aenánko maok, mao yao fik am akwapnámp mwae fik yak nánko, wonae fik akwapea nke námpao maok, yao ki tank mo, pwae mwar yak. Aenánko mao am yao fikan sérrá, “Amo te warko ki tank mo kareno.” Aerá sénánko maok, koupour kar am yao fik wae yákáre.   
\p
\v 20 Aenánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap am táman nkea kokorokoria sérrá, “Mokopia am yao fik koupour kar yákáre námpon?”   
\p
\v 21 Tá nopok Jisas am fárákapan arakrá sér, “Ono yumwan kare kar sénampon: Yumo mér kareria anánk nɨnɨk sámp moria te, yumo fwap ono yao fikani nampnámp taknámp mwanapon. Aeria yumo am táman saráp mono. Táte yumo mámá faonkweran sérrá, ‘Amo fárámpea solwara mek férékapae.’ Aerá sénapo te fwap tak naenámpon. \x + \xo 21:21 \xt Lu 17:6\x*  
\v 22 Táte yumo méria kar toropwapria te, yumo am ankank sámp mwaria kar toropwap nap, am ankank fwap yumo sámp mwanapon.” \x + \xo 21:22 \xt Mt 7:7; Jo 14:13-14\x*   
\s1 Jisasén ‘Amwan wa kárákáre sánk námpon’rá turunkiap kar  
\r Mak 11:27-33; Luk 20:1-8  
\p
\v 23 Jisas lotu nap tokwae mek youmpea koumteouráp aropan kar farákáp. Aenánko pris tokwae fákáre ntia Juda fi taokeyakáp konap arop fákáre maonámpok koropea man kokwarokria turunkrá, “Amo te wa kárákáre sánkeanánko, mokope kárákáre fek am tére tére napon?” \x + \xo 21:23 \xt Jo 2:18\x*   
\p
\v 24 Tá nopok Jisas am fárákapan arakrá sér, “Ono kuri ono yumwan ankárankamp ankank turunk nae. Táte yumo am kar onan farákarrá sénapo te, ono kuri yumwan mokope kárákáre fek am tére namprá sénanampon.  
\v 25 Jono ént mek nérrá kákámp te, Kwaromp ankank ni, aropamp ankank nie?”  
\p Am fárákap námoku kok sérarrá, “Táte nomo ‘Am te Kwaromp ankankono’rá sénánko te, nomwan ‘Ae te yumo apaerá maomp kar mér morap?’rá sérantáno?  
\v 26 Táte nomo ‘Aropamp ankankono’rá sér mwanámp te, waeman koumteouráp arop Jon te profetonorá nɨnɨk napantá apápreano?” \x + \xo 21:26 \xt Mt 21:46\x*  
\v 27 Aeria maok, Jisasén sérrá, “Yino te mér mo námpono.”  
\p Táte Jisas am fárákapan sérrá, “Ono kuri am kárákáre maokamp sámpeaka am fek tére namp te yumwan sér mono.”   
\s1 Tárápyar anánkaopweran wounáprá sénámp kar  
\p
\v 28 Jisaso aerá séria pwarará, am pris tokwae fákáre ntia lotu taokeyakáp konap arop fákáreran turunkrá, “Yumo te mokoprá nɨnɨk rape? Arop ankárankamp táráp anánkaopwerápao naropwaro akwapea nae-tárápan sérrá, ‘Oukoumwan amo te onomp wain yopwar mek akwapá téreae!’  
\v 29 Aeránko am tárápao ‘Ono te mono’rá sénámpao maok, warko nɨnɨkia térerá akwap.  
\v 30 Tá warko naropwar akwapea nánae-tárápan manénkɨr nae-tárápan séri námpnámp taknámp sénánko, mao sérrá, ‘Fwap tak nanampono’rá sénámpao maok, akwapá tére mo.  
\v 31 Am tárápyar te wa mokop naropwaromp nɨnɨkaok námpon?”  
\p Tá am fárákapao sérrá, “Nae-tárápao námpon.”  
\p Jisas am fárákapan sérrá, “Ono yumwan kare kar sénampon: Takis sámp konap arop ntia kokopor yupu yumwan kár-pwarará Kwaromp firáp taokeyak konámp mek yink napon.  
\v 32 Am te apae riteanápe, Jon te yumonapok koropea yumwan yae-párák kare paokop mwanap nɨnɨk yénkép námpan maok, yumo man mér moiapono. Aeno takis sámp konap arop fárákap ntia kokopor koumteou fárákap te waeman méri napono. Am tak nap yumo wae nke napao maok, yumo ankwap nɨnɨk sámpea man mér moiapon.” \x + \xo 21:32 \xt Lu 7:29-30\x*   
\s1 Kwataenap arop fárákap wain yopwar taokeyakáp nap wounáp kar  
\r Mak 12:1-12; Luk 20:9-19  
\p
\v 33 Tá Jisas am fárákapan warko arakrá sér, “Yumo ankwap wounáp kar wawenke. Arop ankárankamp apár tokwaerápao mao wain yopwar yɨmpea yumwi fek farmaea pwar. Takia yopwar mek wain ént pumpurékamp mwanap yumwi yukuria yoroi pwarará, taokeyak konámp aropampor nap tia pwar. Takia am yopwar arop ankwap fárákapamp yaek sánká pwarará, arakrá sér, ‘Yumo onomp wainráp yopwar taokeyakáprá térerá yakápenke.’ Aerá séria pwarará, mao akwapea panek ankwap némpouk yak.  
\v 34 Takia wakmwaek wae wain ki koupoukour mwanap ke fek náráp tére arop wain yopwar mek, ampok wain ki ankwapmwaek ti-koropenkria tirá kérép.  
\v 35 Aenánko, am yopwar mek tére konap arop fárákap am tére arop éréképea ankwapan párák porokwap, tá ankwapan yákáre porokwap pap, ankwapan yumwi fek arokopá sumpwi pap.  
\v 36 Aenapo, am yopwar naropwar warko tére arop ankwapmwaek tirá kérép. Am manénkɨr tirá kérépámp kámá-pwarará náre tae morok tirá kérép nánko, am yopwar mek térenap arop am fárákapan kor wae manmékɨri napnámp taknámp.  
\v 37 Tá wakmwaek mao námokuráp táráp sámp-kérépria am naropwar arakrá sér, ‘Am tére arop fárákap te wae fwap onokump tárápamp kar wa mwanapon.’  
\v 38 Aenámpan maok, am yopwar mek térenap fárákap am tárápan nkea námoku kok sérarrá, ‘Má yopwar máte am aropamp naropwaro man wakmwaek sánkantá. Nomo koupour man sámp-wouroumpea nomo maomp yopwar ponankor sámp mwanámpon.’  
\v 39 Aeria maok, man sámpá tukupea yopwar aop fek faropea pap napon. \x + \xo 21:39 \xt Hi 13:12\x*  
\v 40 Aeno yumo te apaerá nɨnɨk rap? Wakmwaek wain yopwar naropwar koropria te, am yopwar mek térenap arop fárákapan te mokop naenámpon?”   
\p
\v 41 Am Juda taokeyakápnap arop fárákapao Jisasén sérrá, “Mao te koropria am yopwar mek térenap arop kwataeran momwarrá tirá wour naenámpon. Aeria am wain yopwar ki sámp konap ke fek wain ki sánk mwanap arop ankwap firan sánk naenámpon.”   
\p
\v 42 Jisas am fárákapan sérrá, “Kareno. Ae te yumo Kwaromp Buk fek kar ará yaknámp te mér mák napon?  
\q1 ‘Mámá yumwi nap ti konap arop fárákapao  
\q1 far-sɨtenap te,  
\q1 fwap nap woupwiramp yumwi kwapwe yak naenámpon.  
\q1 Tokwae Karao am ankank nánapinámp tére  
\q1 yino nke nánko, kwapwe kare kare námpono.’ \x + \xo 21:42 \xt Sng 118:22-23; 1 Pi 2:6-8\x*   
\p
\v 43 Aenámpara, ono yumwan sénampon: Kwaro náráp firáp taokeyak konámp yiráp yaekamp pwarokwapea ankwap fi arop yaonámp ki tanknámp fárákapan sánk naenámpon.   
\p
\v 44 Arop mámá yumwi yumuntuk pɨká párákap nánko te, am aropamp pourou te fápákárápi akwap naerámpon. Táte mámá yumwi arop ankwapamp pourouk pɨká párákapria te, am aropan fwerápea tɨri oui pap naerámpon.”   
\p
\v 45 Pris tokwae fákáre ntia Farisi fákáre Jisas wounáp kar sénámp am wawia am fárákap wae mér, am wounáp kar te nomwan sénámponrá nɨnɨk.  
\v 46 Aeria maok, am fárákap wae Jisasén sámp mwaria napao, koumteouráp aropao Jisasén waeman méria, mao te profetonorá nɨnɨk napantá, am fárákapan apáp.   
\c 22  
\s1 Yupu warámpria fɨr kékérou i konap wounáp kar  
\p
\v 1 Jisaso am Juda taokeyakáp konap arop fárákapan wounáp kar ankwap arakrá sér,  
\v 2 “Kwaro náráp firáp taokeyak námp te kingao i konámp niampon. Maomp namoráp yupu sámp naerianánko, toupour tokwae.  
\v 3 Mao tak naeria te manénkɨr am toupour fek apae aropan koropenkrianámpan saráp wumwiria pwatea, wae am toupour naenámp yae fek mao náráp tére arop tirá kérép nánko, tukupá érékép mwaria. Aenapan maok, am fárákapao monoria korop mo.  
\v 4 Aenapo warko tére arop ankwap fárákap am manénkɨr séri tarinámp arop fárákapan éréképenkria tirá kérépria maok sérrá, ‘Yumo tukupea sérrá, “King wae náráp fɨr nánapi námpono. Yumo wawenk! Wae náráp bulmakau ntia pourouráp nape fɨr mao fwapria nánapia kák námpono. Kápae kare ankank te wae nánapi pwarono. Yumo am yupu warámpnámp toupour fek koropenke.” ’   
\p
\v 5 Aeránko maok, am tére arop fákáre tukupea am kingo sérinámp kar takrá sénapo maok, tá am fárákapao maomp kar wa mo, pwarará turukump. Ankwap náráp yopwar mek akwap nánko, ankwap náráp bisnis tére mek akwap.  
\v 6 Tá ankwap fárákapao am kingomp tére arop tia fupuka waeria tirá wouri pwar.  
\v 7 Aenapo maok, king yonkwae pwarámpea maomp soldia fákáre tirá kérép nánko, tukupea am tére aropan tirá wourinap arop fárákapan ponankor yénképi pwarará, taun méntér yaomwi poupounki pwar.  
\v 8 Aeria king warko náráp tére arop fárákapan sérrá, ‘Yupu warámp namp fekamp toupour te wae nánapi yak námpan maok, arop fárákap ono koropenkrá sérinamp arop fárákap te korop mwanap pwi mo, kwatae kare nape.  
\v 9 Aenámpara, yumo ankár taun mekamp mwae kɨri poro mekmwaek tukupea arop ponankor yumo nke nap kwamp te man sénapo, onomp fɨr toupour fek koropanápono.’  
\v 10 Mao aerá sénánko, am tére arop fákáre wae turukumpia paokoprá am taun mekamp kápae kare arop nkea kɨkɨpia maok, am arop fárákap te ankwap arop fwapnae, ankwap te arop kwataenámp takia éréképá koropea am yupu warámpnámp toupour fek koupoukarea nap fákeyak.   
\p
\v 11 Koumteouráp arop ponankor wae fɨr fár mwaria tankáp napo maok, King námoku nke naeria nap mek yoump. Mao youmpea nke nánko maok, arop ankwap te yupu warámprá fɨr fánap ke fek yirɨmp konap waempyam \f + \fr 22:11 \ft Yupu warámpnap fɨr poukwapnámp arop te arop ponankor korop napan waempyam nénk konámpono.\f* yirɨmp moitea tank.  
\v 12 Aenánko maok, Kingo man sérrá, ‘Nouroup e, amo apaeritea yupu warámpnap yae fek yirɨmp konap waempyam yirɨmp moitea mamek mank napon?’ Aenánko maok, am arop te waeman kar tákap mo tank.  
\v 13 Aenánko maok, kingo náráp tére arop fárákapan arakrá sér, ‘Yumo mámá aropan pu yae fek yarokwapea ek sɨtenapo, kɨrɨkɨp tokwae mek yakano. Aeria am kɨrɨkɨp tokwae mek apánka waeria you kɨkɨmpia waeano.’”  
\v 14 Jisaso am wounáp kar séri pwarará, arakrá sér, “Yeno, Kwar te kápae kare arop fárákapan takrá wumwi námpan maok, am ou mek te ankákárank arop fárákapan saráp náráponoria nánkáráp nánko, mao náráp firáp taokeyaknámp mek korop napono.”   
\s1 Jisasén Sisarén takis sánk mwanap turunkiap kar  
\p
\v 15 Farisi fákáre te, nomo Jisasén poupwekáp nánko, apae mokope kar nopok séran wawia man kot mwanámpria tukupea námoku kok kar sérar.  
\v 16 Aeria maok, am Farisi fákárerao éréképá paokop i konap arop fákáre ntia Herotomp arop fárákap Jisasonámpok tirá kérép napo, am fárákap tukupea Jisasén sérrá, “Tisa, yino wae mér námpono, amo te kare kar sér i konap aropono. Am kare kar sér i konap fek tapek maok, koumteouráp aropan Kwaro i konámp nɨnɨk yénkrá farákáp konapono. Amo te amwan aropao nɨnɨk mwanapan apáp mo i konapono. Amo te waeman ankárankamp pourouráp nɨnɨk fek ponankor aropan nɨnɨk i konapono.  
\v 17 Ae konapara, amo ankár yinan sérae: Amo nɨk nap te apaeno? Mosesomp loao nomwan ‘Fwap King Sisarén takis sánk mwanámpono’rá sénámp ni mo nie?”   
\p
\v 18 Aerapo maok, Jisas am fárákapamp poupwekáp nɨnɨk wae mérámp kwamp sérrá, “Yumo te kwekár i konap aropono. Yumo apaeritea onan poupwekáp rape?  
\v 19 Yumo onan takis mani náparamp yénképenke!” Aeránko am fárákap wae mani sankoropá man yénkép.  
\v 20 Aenapo, mao am fárákapan turunkrá, “Am mani fek yaknámp arop wunéri ntia am e te wampono?”   
\p
\v 21 Aeránko, nopok am fárákapao sérrá, “Sisarompono.” Aerapo, Jisas am fárákapan sérrá, “Takanánko te, Sisaromp ankank te Sisarén sánk kip. Kwaromp ankank te yumo ankár Kwarén sánk kip.” \x + \xo 22:21 \xt Ro 13:7\x*   
\p
\v 22 Aerá sénánko, am fárákap am kar wawia kokorokoria Jisasén pwarará wae tukup.   
\s1 ‘Sumpwinap arop te ferámpá mák mwanapon?’rá turunkiap kar  
\r Mak 12:18-27; Luk 20:27-40  
\p
\v 23 Am yae fek táman Sadyusi ankwap fárákap Jisasnámpok korop. Am fárákap te ‘Surumpwinap arop fárákap te warko fárámp mono’rá sér i konapara, am Sadyusi fákáre Jisasén turunk, \x + \xo 22:23 \xt Ap 23:8\x*  
\v 24 “Tisa, Moseso wokwaek sérimp kar amo wae mérapono: ‘Arop ankwap táráp sámp moria sumpwi nánko te, maomp nánaerao maomp yupu kae sámpeanánko, naeramp weri mek yak naenámp tárápu fékér naenámpon.’ \x + \xo 22:24 \xt Lo 25:5\x*  
\v 25 Aerá sénámp te, wokwaek yino ou mek arop fákánek mwearo yakápiapono. Aeria maok, nae-tárápao yupu sámpea yakria sumpwi nánko, maomp fekamp táráp yak mo. Aenánko, maomp nánaerao am yupu sámp.  
\v 26 Tá am nánaerao kor sumpwi nánko te, maomp nánaerao sámp. Ankár takrá akwapea fákánek mwearo ponankor pwar.  
\v 27 Takia am ponankor surumpwi pwar napo, yupuao kor wae sumpwi.  
\v 28 Aenámp te amo yinan sérae: Nánkárap surumpwinap arop ferámp nap fek te, waomp yupu yak naenámpon? Amo wae mér napono, am fákánek mwearo te ankárankamp yupu támao tankrá akwap námpono.”   
\p
\v 29 Tá nopok Jisas am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Yumo te Kwaromp Buk fekamp kar ntia Kwaromp kárákáreran kor mér moria yumo épépérép kar sérarapon.  
\v 30 Nánkárap sumpwi arop warko ferámp nap fek te koumteou te poumou nap mek tankáp mono. Waeman yámar mekamp ensel fákárerao yakáp nap niamp pourouráp yakáp mwanapon.”   
\p
\v 31 Aeria Jisas ankwap kar sérrá, “Am sumpwinap arop ferámp mwanap kar te ono yumwan turunk nae nae: Ae te Kwaro yumwan mámá kar arakrá sénámp te nke mori kwapono?  
\v 32 ‘Ono te Abraham, Aisak, Jekop, maomp Kwarono.’ Mámá Kwar te sumpwinap aropamp Kwar mono. Mámá Kwar te yiki yakápnap aropamp Kwarono. Am te apae riteanápe, nomp wokwaekamp appeyaenáp Kwarént yiki yakáp napono.” \x + \xo 22:32 \xt Kis 3:6\x*   
\p
\v 33 Jisas am kar séri pwaránko maok, koumteouráp arop fárákap maomp kar wawia kokorokoriapono.   
\s1 Kwaromp manénkɨr yaknámp lo kar  
\r Mak 12:28-34; Luk 10:25-28  
\p
\v 34 Am Jisas sénámp kar támao Sadyusi fákáreamp kar taokarea pap nánko, Farisi fákáre am kar wawia koropea Jisasomp wonae fik koupoukour.  
\v 35 Aenapo am ou mek lo mérámp arop ankárankamp Jisasén mokoponrá nke nae ritea turunk,  
\v 36 “Tisa, apae lorao ankwap loran kámákarea tokwae kar námpon?”   
\p
\v 37 Tá Jisas nopok man sérrá, “Am te ará: ‘Tokwae Kar te waráp Kwarono. Amo waráp yonkwae kare ponankor, waráp waemp ponankor, waráp nɨnɨk ponankor, nouroup karampo.’ \x + \xo 22:37 \xt Lo 6:5\x*  
\v 38 Mámá lo te mao támao tokwae karia kámákár akwap námpon.  
\v 39 Lo anánk te ankár take pourouráp aráno: ‘Amo ankár waráp firáp aropan aropomp nap te, amoku waráp pourouran aropomp i konapnámp taknámpampo.’  
\v 40 Mámá anánkaopwe lo te ponankor lo kar ntia profet fákáreramp kar am fi fek tukuri yak námp támaono.” \x + \xo 22:40 \xt Wkp 19:18; Ro 13:9-10; Ga 5:14\x*   
\s1 Jisaso Farisi fákáreran ‘Krais te wanono’rá turunkimp kar  
\r Mak 12:35-37; Luk 20:41-44  
\p
\v 41 Farisi fákáre oukoumwan koupoukour yakáp napo, Jisaso am fárákapan turunk,  
\v 42 “Yumo Kraisén te mokoprá nɨnɨk rape? Mao te wa yaknámp fi mekampono?” Tá am fárákapao sérrá, “Devitomp fi mekampono.”   
\p
\v 43 Mao am fárákapan sérrá, “Takanánko te, apaeritea Yiki Kor Spiritao Devitén sérimpon? Mao arakrá sér:   
\q1
\v 44 ‘Tokwae Karao onomp Tokwae Karan arakrá sér,  
\q1 “Amo onomp yae-párák mwaek tankrá akwapea  
\q1 nánkár ono waráp yopor arop fákáre  
\q1 waráp pu ankore mek kák tenanko,  
\q1 yakáp mwanapono.” ’ \x + \xo 22:44 \xt Sng 110:1; Ap 2:34-35\x*   
\m
\v 45 Devito takrá sérimpan maok, ono yiráp kar wa nae: Devit námoku man ‘Tokwae Kar’rá sénámp te mokopia mao Devitomp fi mekamp yak námpon?”   
\p
\v 46 Aerá sénánko maok, am fárákap te ankwap ankárankampao Jisasomp kar pwarokwaprá sér mwarap pourou mono. Aeria maok, ankár am yae feknámpia akwap námp te waeman apápia wakmwaek Jisasén ankwap ankank turunk mo, wae pwar.   
\c 23  
\s1 Lo méria farákáp konap ntia Farisi fákárerao i konap kar  
\p
\v 1 Wakmwaek Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop fárákap ntia koumteouráp aropan kar arakrá farákáp,  
\v 2 “Lo mérap arop fárákap ntia Farisi fákáre yumwan Mosesomp wokwaekamp lo karan farákáp napono.  
\v 3 Aenapara, am yumwan sánknap kar ponankor yumo ankár wawia mántwaok kipo. Aeno mao i konap nɨnɨk te yumo mántwaoki kwapono. Mao yumwan ‘Am karwaokenk’rá farákáp napao maok, mao kare námoku te mántwaok mo i konapon.  
\v 4 Am fárákap te kápae kare lo kánanke-táráp kák napo, koumteouráp arop fárákap kére tokwaeani kwapnámp am kápae sámpea nɨnɨk tokwae napan maok, am fárákap námoku te yaewourrá ankwapmwaek kánanke sámp mo i konapono.  
\v 5 Kápae kare ankank tére mwaria nap te aropao námwan nkeanáponoria kwekárrá paokop i konapono. Ye, am fárákap te Kwaromp kar kukumwinap yae sárak tokwae yirɨri pwatea, waempyam fu fek mopor kwapwe kákea képéria paokop i konapono. \x + \xo 23:5 \xt Mt 6:1; Kis 13:9\x*  
\v 6 Tá toupour fek ankár arop tokwae tankáp konap sia fek tankáp mwar kar, tá lotu nap mek arop nke mwanap fek tankáp mwar kar i konapono.  
\v 7 Táte námwan arop ou mek ‘Gude’rá séria, e ‘Tisa’rá sérenk kar i konapono.   
\p
\v 8 Aeno arop fárákap yumwan ‘Tisa’rá sér mwanape, mono. Ankárankamp támao maok yiráp tisa nánko, yumo ponankor te mwearoi yakáp napon.  
\v 9 Yumo mámá apárok mapek te arop ankwapan ‘Yiráp naropwar’rá séri kwapono. Ankárankamp kare yámar mek yak námpao maok, yiráp Naropwarono.  
\v 10 Yumo arop ankwapan ‘Arop taokeyaknámp arop’rá séri kwapono. Yiráp arop taokeyak konámp arop te Krais ankárankampono.  
\v 11 Yiráp arop tokwae te ankár yiráp tére arop yak kuno. \x + \xo 23:11 \xt Mk 9:35; Lu 22:26\x*  
\v 12 Arop, námo tokwae kar namponoria námokuráp e narek sampok nánko te, Kwaro man apárok sámp-anámp naerámpon. Aeno arop námokuráp e apárok sámp-anámp nánko te, Kwaro maomp e narek sampok naenámpon.” \x + \xo 23:12 \xt Snd 29:23; Lu 18:14\x*   
\s1 Jisaso tisa fákárean ‘Kwatae nɨnɨk nap’rá sérimp kar  
\r Luk 11:39-42,44,52  
\p
\v 13 Jisaso warko sérrá, “Yumo lo yénkrá farákáp konap arop fárákap ntia Farisi fákáre, yumo te kwekár i konap aropono! Yumo te fwapia mér kipo: Yumwan touwe kwatae korop naeane. Yumo te koumteouráp aropao Kwaromp firáp taokeyak konámp mek yink mwanap ménki te yumo támao nánánkári fákeyakáp napono. Yumoku kor am mek yink mo napara, koumteouráp arop am mek yink mwaria napo, am fárákapan mwae kup kákar napon.”   
\p
\v 14 Tá Jisas warko sérrá, “Yumo lo yénkrá farákáp konap arop fákáre ntia Farisi fákáre, yumo te kwekár i konap aropono. Yumo te fwapia mér kipo: Yumwan touwe kwatae korop naeane! Yumo te kae koumteouran poupwekápria, maomp nap pouroukoup konapono. Yumo te am yiráp kwatae nɨnɨk oupoupourrá paokoprá arop nke nap fek Kwarén kar toropwap éri konapono. Ae konapara, nopok am fek touwe kwatae sámp mwanapono.   
\p
\v 15 Yumo lo yénkrá farákáp konap arop fárákap ntia Farisi fákáre, yumo te kwekár i konap aropono. Yumo te fwapia mér kipo: Yumwan touwe kwatae korop naeane. Yumo te solwara mekmwaek, tá kápae kare apárok yiráp wakmwaek paokop mwanap arop oupourounkrá paokoprá érékép konapono. Takia napo, am arop fárákap yiráp arop yakápria waeman yumo niamp yaomwi mek pɨk mwanap arop yakáp napono. Yumo am fárákapan mákia yumonap kwatae nɨnɨk kámákarea kwatae kare kák nape.   
\p
\v 16 Yumo arop ankwap fárákapan mwae kup yénkép mwaria nap te yi wurumpi yakáp napono! Yumo mér kip. Yumwan touwe kwatae korop naeane. Yumo arakrá sér i konapono: ‘Arop lotu nap tokwaeramp e séria fou sénap te kánankeno. Aeno arop am lotu nap tokwae mekamp gol e séria fou e sénapo maok, ankár am séri námpaok tak naenámpon.’  
\v 17 Aerá sénapan maok, yumo épépérépia yiráp yi te wuri yak námpono. Apae ankankao tokwae kar námpon? Ae te golao tokwae kar ni, lotu nap tokwae am mek tanknámp gol yiki kukarrá papnámp, am támao tokwae kar nie?  
\v 18 Tá yumo sérrá, ‘Arop alta séria fou e sénámp te kánankeno, aeno táte ofa séria fou e sénap te mao ankár am séri námpaok tak naenámpono.’  
\v 19 Aerá sénapan maok, yumo te yi wuri yakáp napono. Apae ankankao tokwae karono? Ae te ofa támao tokwae kar ni, alta ofa yiki kukarrá pap konámp am támao tokwae kar nie?  
\v 20 Arop alta séria fou e sénámp te, waeman am alta ntia ankank ponankor alta yumuntuk tank námp fek fou e sénámpono.  
\v 21 Arop lotu nap tokwae séria fou e sénámp te, waeman lotu nap ntia Kwaro námoku lotu nap mek yak námp fek táman fou e sén-ámpon.  
\v 22 Tá arop yámar mek séria fou e sénámp te waeman Kwaromp sia ntia am arop am sia fek tank námp fek táman fou e sénámpon. \x + \xo 23:22 \xt Mt 5:34\x*   
\p
\v 23 Yumo lo yénkrá farákáp konap arop ntia Farisi, yumo te kwekár i konap aropono. Yumo te fwapia mér kipo: Yumwan touwe kwatae korop naeane. Yumo te fɨr mek sɨrarrá fépér i konap nánákáre konámp ankank táman tia fére-sámpramp fi pɨr-pwararea Kwarén ankárank fi sánk konapono. Aeno yumo tokwae kar lo yénk i konap nɨnɨk ponankor mántwaok mo, pwar napono. Am te yae-párák kare nɨnɨkria arop yurukup, tá aropomp i konap nɨnɨk, tá Kwarén mér i konap nɨnɨk te pwar napono. Kwarén fére-sámpramp aopwe pɨrékarea sánk konap lo te pwar kwapono. Aeno mámá tokwae kar lo fekamp ankank máte yumo ankár kare kar mént tére kipo.  
\v 24 Yumo arop mwae kup yénkép mwaria nap te, yumo yi néneráp niamp nape! Yumo te ampwae kánankeran saráp yiráp fɨr mek koropantá yérépe napono. Kamel tokwae te yumo méntér fária nonkorop napon.   
\p
\v 25 Yumo lo yénkrá farákáp konap arop fárákap tá yumo Farisi, yumo te kwekár i konap aropono! Yumo te fwapia mér kipo: Yumwan touwe kwatae korop naeane. Yumo kap ntia plet younkwe mwaek saráp yárár i konapono. Aeno mek te ankank pouroukoup konap nɨnɨk ntia yumokuráp pourou fekamp nɨnɨkaok paokop napon.  
\v 26 Farisi yumo te yi nénerápono. Manénkɨr te yumo ankár kap éntér mekmékɨr yárária yiki kwapwe nánko maok, younkwe mwaek kuri yiki kwapwe naenámpon.   
\p
\v 27 Yumo lo mérap arop fárákap tá yumo Farisi, yumo mér kipo: Yumwan touwe kwatae korop naeane. Yumo te kwekár i konap aropono! Yumo te arop papnap apár merao yumuntuk mopor kwapwe yak nánko, mek arop kour ntia kápae kare ankank kwatae top pwarámpeyak námp niampono.  
\v 28 Yumo kuri taknámpi yakáp napono. Arop fárákapao yiráp pourouan nke napo, yae-párák kare arop niampono. Aeno yiráp nɨnɨk mek te kwekár i konap nɨnɨk ntia lo ták-sɨr konap nɨnɨkao yiráp nɨnɨk mek top pwarámpeyak námpon.” \x + \xo 23:28 \xt Lu 16:15\x*   
\s1 Jisaso tisa fákárean ‘Nopok touwe sámp mwanap’rá sénámp kar  
\p
\v 29 Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Yumo lo yénkrá farákáp konap arop fárákap, tá yumo Farisi yumo te kwekár i konap aropono! Yumo mér kipo: Yumwan touwe kwatae korop naeane. Yumo te profet fákáreran kákap fekmwaek nap yumwi fek térerá, tá yae-párák kare arop fárákapamp kwar yu fek mopor kwapwe kák konapono.  
\v 30 Aeria yumo sérrá, ‘Yino wokwaek appenápo yakápap ke fek yakápámpanria te, yino am profet fákáre tirá wour mo mwarámpono.’  
\v 31 Aerá sénapan maok, yumo am takrá sénap kar támao yénképrá: Yumo te profet fákáreran tirá wouriap arop fárákapamp tárápuno. \x + \xo 23:31 \xt Ap 7:52\x*  
\v 32 Yumo koupour tukupea yiráp appeyaenápoinap kwatae nɨnɨk pwi papenke!  
\v 33 Yumo te fou-tákam kwataeno! Yumo mokopia pɨrɨkɨmpá tukup mwanapanáp? Kwaro yumwan waeman kotianánko, yaomwi mek tukup mwanapono. \x + \xo 23:33 \xt Mt 3:7\x*   
\p
\v 34 Aenapono yumo wawenke! Nánkár ono onomp profet ankwap fárákap, tá nɨnɨk kourráp, tá lo yénkrá farákáp konap arop yumonapok tirá kérép nanko, yumonapok tukup napo, yumo ankwap fárákap tirá wourrá, tá ankwap fárákapan yaopwae porokopramp fek pukuprá, tá ankwap fárákapan yiráp lotu nap mek fupukrá, mak mwanape. Aeria yumo am fárákapan ankwap taun mekamp yérépea ankwap taun mek kérép mwanape. \x + \xo 23:34 \xt 1 Te 2:15\x*  
\v 35 Tak napo, yae-párák kare arop fárákap apárok yakápnap arop fárákapao man tirá wour nap te, waeman yumo támaoi napono. Am fárákapao, yae-párák kare arop fárákap Abel feknámpia tukupea Sekaraia Berekaimp táráp am te yumo lotu nap ntia alta amore mek faropea pap nap te, am te yiráp kwatae nɨnɨk fek támaono. \x + \xo 23:35 \xt Stt 4:8; Hi 11:4\x*  
\v 36 Ono yumwan kare kar sénampon: Am fek nopok touwe kwatae te oukoumwan yumo mámá kear fek yakápnap koumteouráp aropao sámp mwanapon.” Jisaso arakrá sérimpon.   
\s1 Jisas Jerusaleman yonkwae touwemp kar  
\r Luk 13:34-35  
\p
\v 37 Jisaso Jerusaleman yonkwae touweria sérrá, “Jerusalem e! Amo te profet fákáreran tirá wour i konapono! Yumo te Kwaro yumonapok tirá kérépnámp tére aropan yumwi fek yénképrá kák konapono. Kápae kare ke fek ono koumteouráp arop yumwan kakaruk éntupwaro i konámpnámp yowe pwae mek wouri fákeyak nae rampan maok, yumo monorá napon. \x + \xo 23:37 \xt Ap 7:59\x*  
\v 38 Yumo wawenke! Oukoumwan yiráp némp te kwaporok yak naenámpono.  
\v 39 Ono yumwan arakrá sénampon: Yumo te warko onan nke mono, yakrá akwapea nánkárap yumo sérrá, ‘Kwar Tokwae námokuráp e fek koropnámp arop táman warákár tokwae námpono’rá sér mwanapon.” \x + \xo 23:39 \xt Sng 118:26\x*   
\c 24  
\s1 Jisaso lotu nap tokwae ‘Kwatae akwap naean’rá sénámp kar  
\p
\v 1 Jisas lotu nap tokwae pwarará akwap nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea Jisasén, ‘Nko lotu nap tokwae mekamp nap-nap nkeae’ ria yénkép.  
\v 2 Aenapan maok, nopok mao am fárákapan arakrá sér, “Yumo am táman nkea nɨnɨk tokwae rape? Aenapao maok, yumwan kare kar sénampon: Nánkár te yumwi ankwap, ankwap yumwi yumuntuk tank mono. Ponankor mént worépámprá épér napo, apárok pɨkrɨnk naenámpon.” \x + \xo 24:2 \xt Lu 19:44\x*   
\s1 Jisas ‘Kápae kare touwe kwatae korop naean’rá sénámp kar  
\r Mak 13:3-20; Luk 21:7-24  
\p
\v 3 Jisas akwapea Oliv faonkwek tank nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákap námoku saráp Jisasnámpok koropea sérrá, “Amo yinan sérae: Mokope ke fek am ankank fopwar naenámpon? Apae manénkɨr yénkép nánko, yino amo arákarrá ék napo, mámá apár pwar naenámp ke mér mwanámpon.”   
\p
\v 4 Nopok Jisas am fárákapan arakrá sér, “Takria arop ankárankampao yumwan kwekárantáno mér kip.  
\v 5 Kápae kare arop koroprá onomp e séria sérrá, ‘Ono támao ono Kraiso nae’rá sérantáno. Arop fákáre kápae kare koumteouráp aropan kwekár mwanape. \x + \xo 24:5 \xt Mt 24:23-24; 1 Jo 2:18\x*  
\v 6 Yumo panek mwaekamp, wonae fik mwaekamp yorowarnap kar wa mwanapon. Yumo am kar korop nánko waria te yumo mér kip. Yumo táman korokop kwapono. Am ankank te kare korop naenámpan maok, pwarnámp yae kare te oukoumwan sɨkono.  
\v 7 Ankwap fi aropao ankwap fi aropént yorowar. Tá ankwap kingomp firao ankwap kingomp firan yorowar mwanapon. Tá ankwapmwaek kɨrɨkɨrikamp arop fárákap yae porokwe tokwae korop nánko, tá némp yérur tokwae korop naenámpon.  
\v 8 Am kápae kare ankank korop naenámp te, yupuao táráp sámp naeria manénkɨr touwe tokwae arokwap konámp niamp kápae kare apárok korop naenámpon.   
\p
\v 9 Am ke fek te yumwan tia touwe nénkria yumwan tirá wour mwanape. Tá kápae kare koumteouráp arop fárákap yumwan kokwarok kare mwanape. Am te apae riteanápe, yumo onomp arop fárákap yakáp napara, yumwan tak mwarea napon. \x + \xo 24:9 \xt Mt 10:22; Jo 16:2\x*  
\v 10 Am ke fek te kápae kare koumteouráp arop Kwarén mér nap pwarará, mao náráp ankwapyaenápén yopor aropamp yaek papria, námoku kuri náráp ankwapyaenápén yopor mwarea napon.  
\v 11 Tá kápae kare kwekár profet koroprá kápae kare koumteouráp aropan kwekár sérar mwanape. \x + \xo 24:11 \xt 1 Jo 4:1\x*  
\v 12 Kápae kare kwatae nɨnɨk tokwae kari akwap nánko, arop yonkwae touwe i konap nɨnɨk te wae pwar mwarea napon.  
\v 13 Aeno koumteouráp arop kárákáre yakáprá tukupea pwarnámp yae fek napo te, Kwaro man fwap warko érékép naenámpon.  
\v 14 Tá arop fárákap am Kwaro náráp firáp taokeyaknámp Kwapwe Kare Kar kápae kare apárok mwaek farákáp napo, ponankor koumteouráp arop fwap wawia napo, wakmwaek pwarnámp yae korop naenámpon.” \x + \xo 24:14 \xt Mt 28:19\x*   
\s1 Kwatae kare ankank korop naenámp kar  
\r Mak 13:14-23; Luk 17:23-24  
\p
\v 15 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér. “Tá yumo nke napo, am kwatae kare ankank wokwaek profet Danielo sérimp, am ankank lotu nap tokwae mek koropea fokopeyakea oumi pap naerámpon. (Arop mámá kar te nkea fwapia nɨki samp kuno.) \x + \xo 24:15 \xt Dan 11:31\x*  
\v 16 Tá am ke fek te koumteouráp arop fárákap Judia mek yakáp nap te fwap yakáp mwaria te, pɨrɨkɨmpea faonkwek tukup mwanapono.  
\v 17 Arop náráp kaerik tank námp te warko nap mek youmpea náráp ankank sámp mono.  
\v 18 Tá arop yopwar mek yak námp te arákárrá akwapea náráp nap mekamp waempyam sámp mono.  
\v 19 Táte koumteou tárápu yakáp nap, tá táráp yink yaek fákeyakáprá mom wun nap, am fárákap te koupoutáráp nape! Mao te tére tokwae mwanape.  
\v 20 Komontok korop námp fek, tá lotunap ke fek am ankank koropantánoria, yumo ankár Kwarén kar toropwap kipo.  
\v 21 Am ke fek te kápae tokwae koropnámp kenono. Wokwaek Kwaro apár wourékam yoroimp ke fek te take pourouráp korop moimpono, tá wakmwaek kor take korop mono. \x + \xo 24:21 \xt Dan 12:1\x*  
\v 22 Táte Kwaro am ke amor mek ták-pwar mo nánkoria te, koumteouráp arop ponankor moyakáp mwarapon. Aeno Kwaro koumteouráp arop fárákapan námoku nánkáráp tarinámp nɨnɨkria maok, am ke amor mek ták-pwar námpon.   
\p
\v 23 Am ke fek arop ankwapao yumwan sérrá, ‘Yumo nkenke, Krais te mapek yak námpon.’ Tá ‘Nkwampok yak námpon.’ Aerá sénapo te, yumo, kare karan mpweria méri kwapono.  
\v 24 Waeman ankwap fárákap yankarrá arakrá sér mwanape, ‘Ono te Kraisono.’ Ankwapao sérrá, ‘Ono profetono.’ Makrá poupwekáp sérar mwanape. Tá kárákáre tokwae momwar pourouráp téreria, am fek Kwaro nánkáráp tenámp koumteouráp aropamp nɨnɨk sámpá yampourou mwanape. \x + \xo 24:24 \xt 2 Te 2:9; Yé 13:13-14\x*  
\v 25 Yumo wawenk! Ono tak mwanap kar táman yumwan ‘Oukoumwan mérenk’ ria séri pwar nampon.   
\p
\v 26 Aeria am fárákapao yumwan sérrá, ‘Nkenke! Mao arop yak mo apár mek yak námp’rá sénapo te, yumo ampok tukup kwapono. Táte am fárákapao sérrá, ‘Yumo nkenke! Mao te mámá nap mek yak námp’rá sénapo te, am kar wawia méri kwapono.  
\v 27 Mékér wae tokwae yámaraoknámp mwaeknámpia, ponankor wae tákaprá akwapea yámar porokor námp mek i konámp te, nánkár wakmwaek Aropamp Táráp arákarrá ék námp fek kor taknámp naenámpon.   
\p
\v 28 Apae ankank mákáre nánko, ampwae yákáre koropea koupoukour konapon. Taknámp niamp Aropamp Táráp yámar meknámp ék námp fek, arop ponankor am fek koupoukour mwanapon.”   
\s1 Aropamp Táráp nánkár ék naenámp kar  
\r Mak 13:24-27; Luk 21:25-28  
\p
\v 29 Jisaso warko ankwap kar sérrá, “Am kápae tokwae koropnámp ke pwar nánko, koupour kar yámar kɨrɨkɨp nánko, yunkao kor wae mo nánko, yámar mekamp térme mukarea apárok ékrɨnk naenámpono. Tá yámar mekamp kárákáre kor ankankao kor wuwia wae naenámpon. \x + \xo 24:29 \xt 2 Pi 3:10; Yé 6:2-13\x*  
\v 30 Aenánko, am ke fek táman Aropamp Táráp korop naenámp yarápae yámar mek érik farákár nánko, kápae kare némpoukamp arop am nkea náráp pourouantá éménk mwanapon. Tá am fárákap Aropamp Táráp yámar mek narek karaok koumwe yumuntuknámp kárákáre tokwae ntia wae tokwae fek ék nánko nke mwanapon. \x + \xo 24:30 \xt Mt 26:64; Yé 1:7\x*  
\v 31 Tá mao náráp ensel fákáre kárákáre fek wur fokopnámp wa nap fek tirá kérép nánko, mao apár yarápae pwar námp fek tukupea, Kwaro nánkáráp tarinámp koumteouráp arop éréképá koropea, ankár mek koupoukour mwanapon.” \x + \xo 24:31 \xt 1 Ko 15:52; 1 Te 4:16\x*   
\s1 Yao fikan nkea mér i konap wounáp kar  
\r Mak 13:28-31; Luk 21:29-33  
\p
\v 32 Jisaso warko ankwap kar sérrá, “Yumo te fwap yao fikan nkea mér mwanapono. Am yao yowe ént fékiria pwae pére nánko te, yumo wae méria ‘Oukoumwan te yámar kwapwe naenámp ke’rá sér i konapono.  
\v 33 Táte taknámp am ankank ponankor koropánk námp nkea, yumo fwap mér mwanapono: Aropamp Táráp korop naenámp yae wae wonae fik koropea ménki fek yak námpon.  
\v 34 Ono yumwan kare kar sénampon: Mámá kear mekamp koumteouráp arop fárákap oukoumwan sumpwi mo napo, am ankank ponankor korop naenámpon.  
\v 35 Yámar mek ntia apár te akwapá pwar naenámpon. Aeno onomp kar te pwar mo kareno.”   
\s1 ‘Jisas ék naenámp yae te mér mo kareno’rá sénámp kar  
\r Mak 13:32-37; Luk 17:26-30,34-36  
\p
\v 36 Jisaso warko sérrá, “Aeno arop ankárankamp am yae ntia am ke te mér mo kareno. Yámar mekamp ensel fákárerao kor mér mo, Kwaromp Tárápao kor mér mono. Kwar Naropwar námoku saráp méri yak námpon. \x + \xo 24:36 \xt Ap 1:7; 1 Te 5:1-2\x*  
\v 37 Wokwaek Noa yakámp ke fek nɨnɨkiapnámp taknámp oukoumwan Aropamp Táráp arákarrá ék naenámp fek kor taknámp mwarea napon. \x + \xo 24:37 \xt Stt 6:5-8\x*  
\v 38 Oukoumwan éntenk tokwae korop monámp ke fek te, fɨr fépérrá ént fépérrá, koumteou tirá takrá tukupea, Noa sip mek papárámp ke fekiapono.  
\v 39 Am fárákap te náráp pourouk sámp mwarap te nɨk moitea yakáprá takrá tukupapo, éntenk tokwae koropria koumteouráp arop ponankor éntao timpono. Tá taknámp Aropamp Táráp ék naenámp ke fek kor tak mwarea napon. \x + \xo 24:39 \xt Stt 7:6-23\x*  
\v 40 Arop anánkaopwe yopwar mek tére nep te Kwaro ankwap ankárankamp warámpria, ankwap pwar naenámpon.  
\v 41 Tá yupu anánkaopwe ni yaprá yak nep te, Kwaro ankárankamp warámpria, ankwap te am fek pwar nánko yak naerámpon.  
\v 42 Ae naerámpara, yumo ankár fwapia mér kipo: Yumo te mokope ke fek yiráp Tokwae Kar ék naenámpaoean mér mono. \x + \xo 24:42 \xt Mt 25:13\x*  
\v 43 Yumo ará ankankan nɨnɨk kipo: Arop nap naropwaro mokope ke fek arop koropea náráp nap mekamp ankank oukun naenámpaoeanria kumuruk amp mono, ankár yérék nánko, oukun arop te maomp nap mekamp ankank oukun mo, fwapono. \x + \xo 24:43 \xt Yé 3:3\x*  
\v 44 Ae konámpara, yumo kor ankár nánapi yakáp kip. Aropamp Táráp yumo oukoumwan ék mo naenámpan mpweria nɨk mo pwar napo, am ke fek táman ék naenámpono.”   
\s1 Kwapwe kare tére arop ntia kwatae tére aropan wounáprá sénámp kar  
\r Luk 12:41-48  
\p
\v 45 Jisaso ankwap wounáp kar arakrá sér, “Apae tére arop kwapwe kare nɨnɨkria, maomp tére yae-párák taokeyak konámpon? Am ankank naropwar man ankwap tére aropan taokeyakria, man fɨr nénk naenámp ke fek nénk konámpon.  
\v 46 Aetenánko, wakmwaek am ankank naropwar arákarrá koropea am tére arop wae námoku séri pwate akwapnámp nɨnɨkaok téreanámp nke nánko, pwi yak nánko te, am tére arop támao fwap warákár tokwae konámpon.  
\v 47 Ono yumwan kare kar sénampon: Am aropan te waeman náráp ankank taokeyak naenámp arop tokwae yoroi pap naenámpon. \x + \xo 24:47 \xt Mt 25:21,23\x*  
\v 48 Aeno am tére arop kwataeria námoku támao nɨnɨkrá, ‘Onomp arop tokwae te koupour korop mono.’  
\v 49 Aeria am énénki tére konap aropan fupukrá yárakrá, fɨr fárrá mánmán ént fépér i konap aropént ént fárrá mánmánrá yárak.  
\v 50 Aenánko, maomp arop tokwae am tére arop te korop mo naenámpan mpweria am tére aropao kor oukoumwan apae yae fek, apaekamp ke nánko, korop naenámpaoeanrá mér mo.  
\v 51 Aenánko am arop tokwae te koropea am tére aropan fukia man sámpea kwekár nɨnɨkaok i konap arop fárákapént páte nánko, am mek apánka waeria you kɨkɨmpia wae mwanapon.”   
\c 25  
\s1 Fére-sámpramp énkénki koumteouramp wounáp kar  
\p
\v 1 Tá Jisaso wounáp kar ankwap arakrá sér, “Nánkár am ke fek te Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp te fére-sámpramp énkénki koumteou niampon. Arop ankárankamp oukoumwan táman yupu sámp naeria koropnámp yae fek, am énkénki koumteou náráp lam tia man mwaeaok yépékia warámpá korop mwaria tukup. \x + \xo 25:1 \xt Lu 12:35\x*  
\v 2 Aenapo maok, ankwap éntik te yonkwae kour mo, aeno ankwap éntik te fwap yonkwae kourráp.  
\v 3 Aeria yonkwae kour monap koumteou te lam ti-korop napao maok, wel te méntér ti-korop mo.  
\v 4 Aeno yonkwae kourráp koumteou te wae botol mek wel kéria náráp lamént tia korop.  
\v 5 Aenapo maok, am yupu wourékam sámp naenámp arop te koupour korop mo nánko, am koumteou ponankor ouwipi nánko, pampi yakáp.   
\p
\v 6 Aenapo akwapea kumur kupuk ‘Yupu sámp naenámp arop wae koropán’rá wumwi kar sérrá, ‘Yumo tukupea man mwaeaok kɨkɨpia warámpá koropenke!’  
\v 7 Aerapo maok, am énkénki koumteou ponankor fápárámprá náráp lam nánap.  
\v 8 Tá yonkwae kour moráp koumteou náráp lam wel mo nánko, yonkwae kournap koumteouran sérrá, ‘Yumo yinan wel ankwapmwaek sápenke. Yinomp lam torokwar naeria waeane!’  
\v 9 Aerapo maok, yonkwae kourráp koumteou nopok sérrá, ‘Mono! Mámá wel te yinan kor pwi mo, tá yumwan kor pwi mono. Fwapono, yumo tukupea yumoku mwanap stua mekamp wel mani fek sámpenke.’  
\v 10 Aerá sérapo maok, am fárákap wae wel sámp mwaria stua mek tukup te. Aenapo maok, am yonkwae kouria nánapi yakápnap koumteou am yupu wourékam sámp naenámp aropént yinkea, nap mek fépérrá tankápria ménki kéri pwate.   
\p
\v 11 Aenapo am ankwap éntik énkénki koumteou wakmwaek arári koropea sérrá, ‘Tokwae Kar e, amo yinan ménki kɨk-pwarae!’  
\v 12 Aerapo maok, táte am aropao nopok sérrá, ‘Yumo apae koumteou nape? Ono yumwan mér mo rae!’” \x + \xo 25:12 \xt Lu 13:25-27\x*  
\v 13 Jisas takrá séri pwarará, arakrá sér, “Yumo fwapia mér kip. Yumo am Aropamp Táráp ék naenámp yae ntia ke te mér mono.” \x + \xo 25:13 \xt Lu 12:40\x*   
\s1 Tére arop yinɨnkaopweran wounápnámp kar  
\r Luk 19:11-27  
\p
\v 14 Jisaso warko arakrá sér, “Tá ankwap te, Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp te arop ankárankamp tokwae panek ankwap némpouk akwap naeria, náráp tére konap aropan wumwiria, náráp ankank ponankor am fárákapamp yaek nénk námp niampon.  
\v 15 Mao am tére arop ankákárankaomp tére mwanap kárákáre nɨnɨkria take pourouráp puri fek ‘Náráp mani fákeyakáprá, am fek térenk’ ria nénkria, ankwap aropan K5,000 sánk, tá ankwapan K2,000 sánk, tá ankwapan K1,000 sánk. Taki pwarará mao wae akwap. \x + \xo 25:15 \xt Ro 12:6\x*  
\v 16 Mao wae akwap tenánko, am K5,000 sámpnámp arop koupour kar térea kámákarrá warko K5,000 sámp.  
\v 17 Tá am K2,000 sámpnámp arop mao kuri térea warko kámákarrá ankwap K2,000 sámp.  
\v 18 Aeno arop K1,000 sámp námp te sámpá akwapea apár me yokoropea náráp arop tokwaeramp mani te mek wouroumptea yak.   
\p
\v 19 Aenapo, wae kápae kare ke akwap tenánko, wakmwaek am tére arop fárákapamp arop tokwae wae arákarrá korop. Wae koropea, náráp mani nénk tarinámp am arop fárákapan yurukup naeria.  
\v 20 Aenánko maok, tá arop K5,000 sámp námp sankoropea sánkria sérrá, ‘Arop Tokwae, amo onan K5,000 sáp napan ono am fek térea, warko ankwap K5,000 sámp namp má nkeae.’  
\v 21 Aeránko maok, am arop tokwaerao sérrá, ‘Amo te kwapwe kare tére aropono! Amo tére kwapwe kareria tére taokeyak kwapwe napon. Amo kánanke kwarok ankank fwap taokeyak napara, onomp nɨnɨk te amo fwap kápae kare ankank taokeyak nanapono. Amo koropea onont warákárae.’ \x + \xo 25:21 \xt Lu 16:10\x*   
\p
\v 22 Arop ankwap K2,000 sámp námp mao kuri koropea sérrá, ‘Arop Tokwae, amo onan K2,000 sáp napono. Amo nkeae. Ono am fek térea warko K2,000 ankwap sámp nampono.’  
\v 23 Aeránko maomp arop tokwaerao man sérrá, ‘Amo te tére nap pwar moria, yae-párák kare térea napono. Amo kánanke kwarok ankank yae-párák taokeyak napara, amo fwap tokwae kar ankank poukwap nanaprá nɨnɨk nampon. Amo koropea onont warákárae.’   
\p
\v 24 Tá K1,000 sámpnámp arop mao kuri koropea sérrá, ‘Arop Tokwae, ono wae mérampono, amo te tére poukwapá yakrá fopwaoka wae, tá amo te arop ankwapao yoroinap yopwar mekamp fɨran kor ti konapono. Tá ankwap aropao kwar mek ankankou yɨrɨri tenap fekamp fɨr ti konapono.  
\v 25 Ae konapantá ono táman apápria waráp K1,000 má kwar mek wouroump tari nampono. Waráp mani má nkeae.’   
\p
\v 26 Táte arop tokwaerao maomp kar pwarokwaprá sér, ‘Amo te kwatae kare tére aropono! Amo te kokwae kare aropono! Ono ankwapao yopwar yoroinap fɨr ti konamp, tá ankwapao kwar mek ankankou yɨrɨri tenap mekamp fɨr ti konamp, amo táman mérapono.  
\v 27 Takria te amo apaeritea onomp mani beng mek pap moi napono? Ono koropea onomp K1,000 sámpria am fek kámákár námp méntér sámp nae mpupo.’  
\v 28 Aeria am arop tokwaerao am fek yakápnap arop fárákapan sérrá, ‘Ae te yumo K1,000 am pwarokwapea K10,000 sámpnámp aropan sánkenke.  
\v 29 Am te apae riteanápe, aropao ponankor ankank ankwap fwapi taokeyak nánko te, warko ankwap ankank man nénk mwanapono. Aeno táte arop ankwap ankank mo námp te, mao fákeyaknámp kánanke kwarok ankank akwapá moyak naenámpon. \x + \xo 25:29 \xt Mk 4:25\x*  
\v 30 Am tére arop kwatae te ek kɨrɨkɨp mek far-sɨtenapo, am mek apánka waeria yu kɨkɨmpia arokwapano.’”   
\s1 Aropamp Táráp ponankor arop firan yurukup naenámp kar  
\p
\v 31 Tá Jisaso ankwap wounáp kar sérrá, “Nánkár wakmwaek Aropamp Táráp King yakea náráp ponankor ensel fákáre méntér arákarrá éknámp ke fek, mao kingo tank konámp sia king fek tank naenámpon. \x + \xo 25:31 \xt Mt 16:27\x*  
\v 32 Tá ponankor arop fi mao nke námp fek wonae fik koupoukour mwanapon. Aenapo, am arop fi kuk pɨrékarea anánk fi pwar naenámpono. Sipsip taokeyaknámp aropao sipsip pɨrékarrá ankwap mwaek pwar, meme pɨrékarrá ankwap mwaek pwar konámp niamp naenámpon.  
\v 33 Mao te sipsip tirá yae-párák mwaek kák, meme tirá yae-mánkwan mwaek kák naenámpon.  
\v 34 Takria kingo yae-párák mwaek yakápnap arop fárákapan arakrá sér, ‘Yumwan te onomp Naropwar Kwaro warákár námpono. Yumo onomp Naropwaro náráp firáp taokeyak naenámp oukoumwan apár wourékam yoro námp fek yiráp por nánapi páte námp am sámpenke. \x + \xo 25:34 \xt Lu 12:32\x*  
\v 35 Am te apae riteanápe, wokwaek ono yae-porokwe nanko, yumo onan fɨr sápapono. Tá ono ént nɨkɨp nanko, yumo onan ént sápapono. Ono ankwap némpouknámp korop nanko, onan yiráp nap mek warámp-sɨra napono.  
\v 36 Ono waempyam mo nanko, yumo onan waempyam sápapono. Ono touwe nanko, yumo onan taokeyakápi napono. Ono kalabus mek yak nanko, yumo onan koropá nkeapono.’   
\p
\v 37 Aeránko, tá yae-párák kare arop fárákap nopok maomp kar pwarokwaprá arakrá sér mwanapon: ‘Tokwae Kar, mae ke fek amo yae-porokwe napo, yino amwan fɨr sánkámpon? Tá mae ke fek amwan ént nɨkɨp nánko, yino ént sánkámpon?  
\v 38 Tá mae ke fek amo ankwap némpouknámp korop napo, yino amwan nap mek warámp-sɨrarimpon. Tá mae ke fek amo waempyam mo napo, yino amwan waempyam sánkámpon?  
\v 39 Mae ke fek yino amo touwe napo koropá amwan nke námpon, tá mae ke fek amo kalabus mek yakapo, koropá amont kar táráparimpon?’   
\p
\v 40 Nopok kingo man kar pwarokwaprá arakrá sénaenámpon, ‘Ono yumwan kare kar sénampon: Yumo mámá kápae kare ankank onomp mapekamp e tokwae monámp nánae ankwapan takrá tére nap te, onan kor tak napon.’ \x + \xo 25:40 \xt Snd 19:17; Hi 6:10\x*   
\p
\v 41 Aeria mao am yae-mánkwan mwaek yakápnap arop fárákapan arakrá sénaenámpon, ‘Yumo te moyakáp mwanap arop fárákapono. Yumo onan pwarará, yumo te onomp Naropwaro Satan ntia maomp ensel fákárerampor nánapi pwatenámp torokwar mo i konámp yaomwi mek pɨkenke.  
\v 42 Am te apae riteanápe, wokwaek ono yae-porokwe nanko, yumo onan fɨr sáp moi napono. Ono ént nɨkɨp nanko, yumo ént sáp moi napono.  
\v 43 Ono ankwap némpouknámp korop nanko, yumo onan yiráp nap mek warámp moi napono. Ono waempyam mo nanko, onan waempyam sáp moi napono. Ono touwe nanko, tá ono kalabus mek yak nanko, yumo onan koropá nke moi napon.’   
\p
\v 44 Aerá sénánko, am fárákapao kor nopok man sérrá, ‘Tokwae Kar, mae ke fek yino nke nánko, amo yae-porokwe napo, tá ént nɨkɨp nánko, tá amo ankwap némpouknámp korop napo, tá amo waempyam mo napo, tá amo touwe sámp napo, tá amo kalabus nap mek yak napo, amwan yaewour moi námpono?’   
\p
\v 45 Tá nopok mao arakrá sénaenámpon: ‘Ono yumwan kare kar sénampon: Yumo mapekamp e moráp arop ankwapan tak moi nap te, yumo onan kor tak moi napon.’  
\v 46 Aenapara, am fi arop te tukupea touwe kwatae sámpea arokwamánkrá ankár yakápá yakáp mwanapon. Aeno yae-párák kare arop te yiki yak sámpea yakápá yakáp mwanapon.”   
\c 26  
\s1 Taokeyakáp konap arop Jisasén farop mwaria kar papap kar  
\p
\v 1 Jisas am kar ponankor farákápea pwarará, am ke fek táman mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá,  
\v 2 “Yumo wae mérapon, Pasova fɨr fár mwanámp yae te anánk yae mwar tank námpon. Aeno tá wakmwaek Aropamp Táráp yopor aropamp yaek pap napo, am fárákapao yaopwae porokopramp fek pukup mwanapon.” \x + \xo 26:2 \xt Kis 12:1-27; Mt 20:18\x*   
\p
\v 3 Am ke fek táman Pris Tokwae fákáre ntia Israel fi taokeyakáp konap arop, pris taokeyak konámp arop tokwae Kaiafasomp nap mek koupoukour.  
\v 4 Aeria am fárákap Jisasén sámpá farop mwanámpria e-poup kar sérarrá tankáp.  
\v 5 Aeria sérrá, “Mono. Nomo kápae kare arop koupoukarrá Kwarén lotunap yae fek am ankank tak nánko, koumteouráp arop fárákap nomwan yorowarantáno.”   
\s1 Yupu ankwap Jisasomp me korok sanda kwarákarimp kar  
\r Mak 14:3-9; Jon 12:1-8  
\p
\v 6 Jisas Betani mek wokwaek lepra touwe sámpámp arop Saimonomp nap mek yak.  
\v 7 Aenánko yupu ankárankamp mao botol kwapwe kare yumwi fekamp am mek sanda kwapwe top pwarámpeyak námp sankorop. Am sanda te mani tokwae fekampono. Jisaso fɨr fárrá tank nánko, am yupuao náráp sanda sankoropea maomp me korok kwarákár.  
\v 8 Aenánko, mao éréképá yárak i konámp arop fákáre nkea kokwarokria sérrá, “Apaeritea mámá sanda kwaporok akwap námpono?  
\v 9 Nomo am sanda arop sánkria am fek nomo mani tokwae sámpea ankank monap arop fárákapan nénk mwar mpupo.”   
\p
\v 10 Jisas maomp kar wae méria man sérrá, “Yumo apaeritea mámá yupuamp nɨnɨk mek kápae sánk rape? Mao te onan kwapwe kare nɨnɨk fek námpono.  
\v 11 Kápae kare por ankank monap arop fárákap te yumont yakáp mwanapon. Aeno ono te yumont kápae kare por yak mono.  
\v 12 Mámá yupu am sanda onomp pourouk kwarákárámp te onan apár me mek pap mwanapan nánap námpono. \x + \xo 26:12 \xt Jo 19:40\x*  
\v 13 Ono yumwan kare kar sénampon: Ponankor kápae kare apár mekmwaek mámá Kwapwe Kare Kar farákápria am mámá yupuraoinámp karan kor méntér farákáp napo, arop fárákap am táman nɨnɨk mwanapon.”   
\s1 Judas ‘Jisasén faropenk’ ria arop outɨrimp kar  
\r Mak 14:10-11; Luk 22:3-6  
\p
\v 14 Am ke fek táman éntér-sámpramp arop ou mekamp arop ankárankamp, maomp e te Judas Iskariot, mao pris tokwae fákáreaonapok akwapea sérrá,  
\v 15 “Yumo onan apae ankank sáp napo, ono yiráp yaek Jisas pap nanampono?” Aeránko maok, am fárákapao man 30 mani silva sánk.  
\v 16 Tak napo maok, am ke fek táman mao, mokope ke fek am fárákapamp yaek Jisas sánk nanampaoeanrá mwae oupourounk.   
\s1 Jisas Pasova fɨr fárimp kar  
\r Mak 14:22-26; Luk 22:7-13  
\p
\v 17 Yis Moráp Pan Fépér mwarap Yae manénkɨr ankárankamp yae korop námp fek, Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákap koropea Jisasén turunkrá, “Amo nɨnɨk nap te yino maok Pasova fɨr nánapianánko, amo Pasova fánanapono.” \x + \xo 26:17 \xt Kis 12:1-51\x*  
\v 18 Tá mao sérrá, “Yumo taun mek tukupea ono méramp arop ankárankampan sérrá, ‘Jisaso sérrá, “Ono nanamp ke te wae wonae fik námpono. Ono onomp éréképá yárak i konamp arop fárákapént waráp nap mek Pasova fɨr fánae.” ’”  
\v 19 Aerá séránko maok, am arop fárákap wae Jisaso sérimpaok takia Pasova fɨr nánapi pwar.   
\p
\v 20 Tá wae kumur mek am éntér-sámpramp arop fárákap éréképea méntér tankáprá fépér.  
\v 21 Am fárákap fépérrá tankápria Jisaso sérrá, “Ono yumwan kare kar sénampon: Yumo ou mekamp arop ankárankamp onan yopor aropamp yaek pap naerámpon.”  
\v 22 Arop ponankor am kar wawia yonkwae touweria maok, ankákárankrá turunkupria sérrá, “Tokwae Kar e, ae te onoi kano?” Aerá sérar.  
\v 23 Aenapo mao nopok arakrá sér, “Am arop dis mek tanknámp sup mek onont pan anámp námp te mao onanenkria outɨri naenámp arop támaono. \x + \xo 26:23 \xt Sng 41:9\x*  
\v 24 Tá kare Aropamp Táráp te waeman Kwaromp Buk fek sénámpaok touwe sámp naenámpon. Aeno am arop Aropamp Tárápan yopor aropamp yaek pap námpao maok, koupouteane! Éntupwaro man fárákap te wampwe mpupo! Mao tak námp fek waeman touwe kwatae sámp nae-rámpon.”  
\v 25 Aeránko Judas man yopor aropamp yaek sánk naenámp mao arakrá turunk, “Tisa, ae te onoi kano?” Tá Jisas man sérrá, “Wae amoku sénap támaono.”   
\s1 Jisaso pan ntia wain ént nénkámp kar  
\r Mak 14:22-26; Luk 22:14-20; 1 Korin 11:23-25  
\p
\v 26 Mao fépérrá tankáp napo, Jisas pan sámpea Kwarén ‘Aesio’rá séria, mao am pan fárákapea éréképá yárak i konámp arop fárákapan nénk. Aeria mao sérrá, “Máte onomp pourouno. Yumo sámpea fárenke.” \x + \xo 26:26 \xt Jo 6:54-56\x*  
\v 27 Tá wain éntráp kapan kor Kwarén ‘Aesio’rá séria am fárákapan nénkria sérrá, “Yumo ponankor mámá fárenke.  
\v 28 Am te onomp yɨri fek kontrak yoro nampono. Ono kápae kare aropamp kwatae nɨnɨk yárári akwapanoria kwarákár na-nampono. \x + \xo 26:28 \xt Kis 24:8; 1 Ko 10:16\x*  
\v 29 Ono yumwan sénampon: Ono wain ént te warko fár mono, ankár akwapea Kwaro náráp firáp taokeyak konámp korop nánko, am mek yumont wain ént wourékam fánanampono.”   
\p
\v 30 Takia pwarará tár ankárankamp sámpea wae ek tukupea Oliv Faonkwek tukup.   
\s1 Jisaso Pitan ‘Amo námwan pwar nanap’rá sérimp kar  
\r Mak 14:27-31; Luk 22:31-34; Jon 13:36-38  
\p
\v 31 Jisas am fárákapan sérrá, “Yiráp onan mérnap te mámá kumuruk kwatae akwap naerámpon. Kwaromp Buk fek sérrá, ‘Ono sipsip taokeyak konámp arop farop nanko, sipsip fákáre pɨrɨkɨmpea tukup mwanapon.’ \x + \xo 26:31 \xt Jo 16:32; Sek 13:7\x*  
\v 32 Aeno wakmwaek ono warko fárámpea Galili mek yumwan mekia akwap nanampon.” \x + \xo 26:32 \xt Mt 28:7\x*  
\v 33 Tá Pita nopok man arakrá sér, “Táte kápae kare aropamp mér kwatae akwap námpon kor, onomp mér mwar kwatae akwap mo kareno!”  
\v 34 Jisas man sérrá, “Ono amwan kare kar sénampon: Mámá kumuruk kakaruk oukoumwan fárámp mo nánko, amo yinɨnk por sérrá, ‘Námo man te mér mono’rá sénaerapon.” \x + \xo 26:34 \xt Mt 26:69-75\x*  
\v 35 Nopok Pita man sérrá, “Wampweno! Ono fwap amont sumpwi nanampono. Ono amwan ‘Mér mono’rá sér te mo karono!” Ponankor mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao kor ankár takrá sér.   
\s1 Jisaso Getsemani yopwar mek Kwarén kar toropwapimp kar  
\r Mak 14:32-42; Luk 22:39-46  
\p
\v 36 Takia pwarará, Jisas am fárákapént Getsemani yopwar mek tukup. Tukupea mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Yumo mapek yakápenke. Ono nkwapek youmpea kar toropwap nae.”  
\v 37 Aeria maok, mao Pita ntia Sebedimp namoráp yaworan mwar éréképea akwap. Oukoumwan te maomp nɨnɨk kápae nánko, yonkwae touwe tokwaerao man oupouroup.  
\v 38 Aenánko am fárákapan sérrá, “Ono wae sumpwi nanamp wonae fek nánko, ono yonkwae touwe tokwae rae. Yumo mapek yakáprá onont yérékrá yakápenke.” \x + \xo 26:38 \xt Jo 12:27\x*  
\v 39 Aeria yoump tae morokria yimetáp mwaeknámp apárok woukouprá arakrá kar toropwap, “Onomp Ayao! Amo fwap tak naeria te, ono touwe tokwae sámp nanamp kap má sámp-sɨnanapon. Aeno amo onomp nɨnɨkaoki kwapono, wampweno. Amo ankár waráp nɨnɨkaok sarápampo.” \x + \xo 26:39 \xt Hi 5:7-8\x*   
\p
\v 40 Aeria pwarará akwapea mao éréképá yárak i konámp arop yinɨnkaopwean nke nánko, mao pampi yakáp. Aenapo, mao Pitan sérrá, “Yumo te mokopono? Yumo onont ankárankamp ke fek yépék mwanap pourou mo nie?  
\v 41 Yumo te ankár yérékrá kar toropwapenke! Takria yumo kwatae nɨnɨk fek tukupantáno. Tá kare, yiráp nɨnɨk te, fwap tak nae nɨnɨk napan maok, yiráp pourou te kárákáre mo námpon.”   
\p
\v 42 Aeria maok, mao warko anánkan youmpea arakrá kar toropwap, “Onomp Ayao! Amo fwap mámá touwe sámp nanamp kap onan kárákár pɨk naenámp pourou mo nánko te, amo waráp nɨnɨkaok nanapon.” \x + \xo 26:42 \xt Hi 4:15\x*  
\v 43 Tá warko youmpea nke nánko, am arop yinɨnkaopwe ouwipi kápae nánko pampi yakáp.  
\v 44 Mao am fárákapan pwarará warko yinɨnkan youmpea am manénkɨr kar toropwapi námp táman warko takrá sér.   
\p
\v 45 Warko mankea am arop fárákapan sérrá, “Yumo te oukoumwan pampria anepér rape? Yumo nkenke! Aropamp Tárápan kwatae nɨnɨkráp aropamp yaek pap naenámp ke te wokwae koropáne.  
\v 46 Yumo ferámp napo, nomo wae tukup mware. Arop onan yopor aropamp yaek sánk naerianámp wokwae wonae fik koropáne.”   
\s1 Judaso Jisasén yopor aropamp yaek papnámp kar  
\r Mak 14:43-50; Luk 22:47-53; Jon 18:3-11  
\p
\v 47-48 Jisas oukoumwan kar sérrá yak nánko, Judas am éntér-sámpramp arop ou mekamp wae korop. Pris tokwae fákáre ntia Israel fi taokeyakáp konap aropao tirá kérépnap arop ou tokwae Judasént bainatráp yao ke tia korop. Aeria Judas am fárákapan sérrá, “Yumo nke napo, ono akwaprá man koupwiyakrá aop mukur namp te, am arop te Jisas támaono. Yumo ankár sámp kipo.”  
\v 49 Aerá séri pwarará, koupour kar Jisasnámpok koropria sérrá, “Kumuruk, Tisa.” Aeria mao wae man koupwiyakrá aop mukur.  
\v 50 Aenánko Jisas man sérrá, “Onomp nouroup e, amo am naeria korop nap te koupour takae!” Aeránko maok, arop fárákap wae koroprá paokoprá Jisasomp pourouk yae paprá wae sámp.   
\p
\v 51 Aenapo maok, arop ankárankamp Jisasént yak námpao náráp bainat ak-sámprá pris taokeyaknámp aropamp tére aropan woupwi kor porokwapá aop-sɨr. \x + \xo 26:51 \xt Jo 18:26\x*  
\v 52 Aenánko Jisas man sérrá, “Bainat warko am mek norokorae! Arop ponankor bainat fek yorowaria te, ponankor bainat fek surumpwi mwarea napono.  
\v 53 Amo te mér mori kwapono? Ono yorowar naeria te ono fwap onomp Naropwarén turunk nanko, mao fwap onan kápae kare ensel fákáre éntér-sámpramp fi ami kámákár akwap námp sáp naenámpono.  
\v 54 Aeno táte ono tak nanko te, Kwaromp Buk fek yaknámp kar te mokopia kare kar naenámpon? Kwaromp Buk fek sérrá, ‘Ankank ankár taknámp korop naenámpri námp támao korop námpon.’”   
\p
\v 55 Am ke fek táman Jisas am arop fákáreran sérrá, “Yumo onan sámp mwaria korop nap te, oukunrá yorowarinámp aropan sámp mwaria ni konap niamp bainatráp yao ke tia korop napwae! Ono kumur méntép lotu nap tokwae mek tankrá koumteouráp aropan kar farákápamp fek te, yumo onan sámp moiapono.  
\v 56 Aeapan maok, mámá ankank ponankor yumo onan napan maok, profet fákárerao kumwiap kar méntér pwi námpon.”  
\p Tá mao éréképá yárak i konámp arop fárákap te waeman Jisasén pwarará pɨrɨkɨmpá tukup. \x + \xo 26:56 \xt Mt 26:31; Jo 16:32\x*   
\s1 Jisasén kotiap kar  
\r Mak 14:53-65; Luk 22:54-55,63-71; Jon 18:12-14,19-24  
\p
\v 57 Lo yénkrá farákáp konap arop fárákap ntia arop taokeyakáp konap arop, pris taokeyaknámp arop Kaiafasomp nap mek koupoukour yakáp. Aenapo arop fárákap Jisasén sámpea am nap mek warámpá tukup.  
\v 58 Aenapo, Pita maomp wakmwaek akwap námpao maok, akwapea panek tae morok yak. Mao am Kaiafasomp nap yári tenap mek youmpea plisman fákárerént tank. Mao te Jisasén apae mokop naprá nke nae ritea yépékrá tank.   
\p
\v 59 Pris tokwae fákáre ntia Kaunsil \f + \fr 26:59 \ft  ‘Kaunsil’: 14:55 ntia 15:1 fek kor yak námpon. “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 55 fek nkeae.\f* fákáre arop ‘Jisas te arak námp’ ria yankar sénánko, am fek Jisasén farop mwaria ‘Am tak naenámp arop te maeno?’rá turunkup.  
\v 60 Kápae kare arop koropea yankar sérar. Aenapan maok, am kot wanap arop fárákap te am fek Jisasén farop mwanap ankank te nke mo kare. Aenapo wakmwaek arop anánkaopwe korop.  
\v 61 Am anánkaopwerao sérrá, “Mámá arop te sérrá, ‘Ono fwap Kwaromp lotu nap tokwae párámpea yinɨnk yae fek saráp warko ti pwar nanamp’rá séri námpono.’” \x + \xo 26:61 \xt Jo 2:19-21\x*   
\p
\v 62 Tá pris taokeyak konámp aropao fokopeyakrá Jisasén sér, “Amo te mae kar pwarokwaprá sénape? Mámá kar amo taki naprá sénap máte mokopono?”  
\v 63 Aerámpan maok, Jisas te kar sér mo. Aenánko mao warko sérrá, “Ono amwan yiki yak konámp Kwaromp e fek turunk nampono: Amo oukoumwan narekamp fou e sérae! Amo te Krais, Kwaromp Táráp ni mo nie?” \x + \xo 26:63 \xt Ais 53:7\x*   
\p
\v 64 Nopok Jisas man sérrá, “Amo sénap támaono. Aeno ono yumwan sénampon: ‘Aropamp Táráp kápae kare kárákáreráp Kwaromp yae-párák mwaek yámar mek tankea wakmwaek koumwe yumuntukia ék nánko, nke mwanapon.” \x + \xo 26:64 \xt Dan 7:13; Mt 24:30\x*   
\p
\v 65 Jisas aerá sénánko, pris taokeyak konámp arop am kar wawia námokuráp waempyam pearákapria sérrá, “Mao te Kwarén wouroumprá sénámpono! Nomo apaerá arop ankwapamp kar wa mwaria wumwi mwanámpanáp? Mao waeman Kwarén wouroump sénánko, oukoumwan táman yumo wae wawi napono.  
\v 66 Aeno yiráp nɨnɨk te mokop rape?” Tá nopok am fárákapao sérrá, “Mao te waeman kwatae nɨnɨk námpono. Ankár sumpwi naenámpono.” \x + \xo 26:66 \xt Wkp 24:16; Jo 10:33; 19:7\x*   
\p
\v 67 Aeránko oukoumwan arop fárákapao Jisasomp yimetápok atopia man porokwap. Tá ankwap fárákapao man yae kwae fek táraporeria  
\v 68 sérrá, “Amo Kraisao nap kwamp te, amoku nɨnɨkia profet kar fek sérae, amwan te wa porokwapáne?” \x + \xo 26:68 \xt Ais 53:5\x*   
\s1 Pita ‘Jisasén mér mo nampon’rá sérimp kar  
\r Mak 14:66-72; Luk 22:54-62; Jon 18:15-18,25-27  
\p
\v 69 Pita am nap topok yár ménki porok youmpea tank. Aenánko am mek tére konámp yupu maomp wonae fik koropea sérrá, “Amo kuri amo Galili mekamp Jisasént yakapono.”  
\v 70 Táte Pita kápae kare arop wa nap fek sérrá, “Mono! Ono te amo sénap kar am te mér mo nampono.”  
\v 71 Aeria mao yár ménki wonae fik akwap naeria nánko, am mek tére konámp yupu ankwap man nkea wonae fik yakápnap koumteouráp aropan arakrá sér, “Mámá arop máte wokwaek Nasaret mekamp Jisasént yakámp aropono.”  
\v 72 Tá Pita monoria warko arakrá sér, “Kare kar narekampráp, ono am arop te mér mo nampono.”  
\v 73 Aeránko maok, wakmwaek tae morok arop ankwap fárákap am fek yakáp nap koropea Pitan sérrá, “Kare karono, amo te am fi mekamp aropono. Waráp kar te am fi mekamp aropamp kar niamp sénapono.”  
\v 74 Oukoumwan te Pita ankár kar kárákáre fek arakrá sér, “Kare kar narekampráp, ono am arop te mér mo nampono.” Takrá séri pwar nánko wae kakaruk aráp.  
\v 75 Aenánko Pita warko námwan Jisaso sérimp kar nɨnɨk. Mao sérrá, “Kakaruk oukoumwan aráp mo nánko amo yinɨnk por onan ‘Mér mo namp’rá sénanapono.” Aerimpan nɨnɨkia Pita wae yár younkwek oukur akwapea éma waempon.   
\c 27  
\s1 Jisasén warámpea Pailatonámpok tukupap kar  
\p
\v 1 Wae takrá yakáp napo akwapea wakor nánko, pris tokwae ponankor, tá Israel fi taokeyakáp i konap arop fárákap takia Jisasén farop mwanap kar sérar.  
\v 2 Takia pwarará, am fárákapao Jisasomp yae yawor sen fek yarokwapea Gavman Tokwae Pailatonámpok sámpá tukup.   
\s1 Judas sumpwimp kar  
\r Aposel 1:18-19  
\p
\v 3 Oukoumwan te am Jisasén arop outɨrinámp arop Judas te mao nke nánko, Jisasén kotria man sumpwi pap mwanap niamp. Aenapantá mao warko ankwap nɨnɨk sámpea am 30 mani silva am pris tokwae fákáre ntia arop taokeyakáp i konap aropaonapok arákarrá sámpá akwap. \x + \xo 27:3 \xt Mt 26:14-15\x*  
\v 4 Aeria sérrá, “Ono kwatae nɨnɨki tenae! Ono kwapwe kare aropan yopor aropamp yaek páte nanko, mao sumpwi naenámp niampáne.” Aeránko maok, am fárákapao sérrá, “Am te yinomp ankank mono. Amoku waráp ankankono.”  
\v 5 Aerapo maok, Judas am mani silva lotu nap tokwae mek sɨrarrá pwarará akwapea námoku paok fek oumpour kor fek tokoropea sumpwi yak.   
\p
\v 6 Pris tokwae fákáre am mani silva am sámpea sérrá, “Mámáte arop sumpwi pap nap fekamp manino. Nomo lotu nap tokwae mekamp manint pap mwareano.”  
\v 7 Aeria maok, námoku kar papea fákeyakáprá, am mani fek apár kwar fekamp sospen yoro i konámp aropamp apár sámp. Aeria am arop fárákapamp nɨnɨk te “Am apár mek panekamp arop koropá yakria sumpwi nánko, am mek pap mwanámpon!”  
\v 8 Aeria maok, am apár e tákaprá ‘Yɨriráp Apár’ ri papapon. Tá am e te oukoumwan taki yak námpon.  
\v 9-10 Aenámpan am te wokwaek Kwaro Profet Jeremaiamp top korént purá sérimp kar te oukoumwan take pourouráp wae korop námpon. Mao sérrá, “Arop fárákapao am 30 mani silva sámpea napo, Israel fákárerao am aropan nopok sánk mwanámpria séri tari napan, am mani fek kwar fekamp sospen yoro i konámp aropamp apár sámp mwanapon. Tokwae Karao onan arakrá sérimp niampon.” \x + \xo 27:9-10 \xt Sek 11:12-13\x*   
\s1 Pailato Jisasén turunkimp kar  
\r Mak 15:1-5; Luk 23:1-5; Jon 18:28-38  
\p
\v 11 Jisasén santukupea Gavman Tokwaerao nke námp fek pwate napo, fokopeyak. Aenánko Gavman Tokwaerao man turunkrá, “Amo te Juda firamp king nie?” Tá Jisas sérrá, “Amoku támao takrá sénapono.”  
\v 12 Pris tokwae fákáre ntia arop taokeyakáp konap arop wae man nkwakwe make kar fek kot. Aenapan maok, Jisas te nopok kar ankwap pwarokwaprá sér mo. \x + \xo 27:12 \xt Ais 53:7; Mt 26:63\x*  
\v 13 Aenánko Pailato man sérrá, “Arop ponankor amwan kotria má sérarnap kar te wa mák rape?”  
\v 14 Tá Jisas nopok Pailatomp kar pwarokwaprá sér mo. Aenámpantá maok, Gavman Tokwae te nɨnɨk tokwae.   
\s1 Pailato ‘Takenk’rá sénánko, Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupap kar  
\r Mak 15:6-15; Luk 23:13-25; Jon 18:39–19:16  
\p
\v 15 Yopwar méntép am anepérnap yae fek Gavman Tokwaerao kalabus nap mekamp arop ankárankamp sámp-kérép konámpon. Ae konámpara, koumteouráp aropao námoku arop ankárankamp sámp-kérépaeria maomp e sénapo, Pailato am arop táman mwar sámp-kérép konámpono.  
\v 16 Arop ankárankamp maomp e te Barabas, arop ponankor, kwatae kare aroprá nɨnɨk i konap yak námpono. Jisasén kot nap ke fek Barabasén kalabus nap mek páte napo yak.  
\v 17 Koumteouráp arop koupoukarrá yakáp napo, oukoumwan Pailato am fárákapan turunkrá, “Yumo nɨnɨk nap te, ono kalabus mekamp wan yumonapok sámp-kérép nanampono? Ono Barabasén sámp-kérép nanamp ni, Jisas ‘Krais’rá sér i konap man sámp-kérép nanamp nie?”  
\v 18 Mao te wae mér, am Juda taokeyakápnap arop fárákap te arop fárákap Jisasén warákárrá man éntér paprá tukup napo, am táman kokwarokria man kot napon. \x + \xo 27:18 \xt Jo 11:47-48; 12:19\x*   
\p
\v 19 Pailato arop yurukup i konámp sia fek tank nánko, maomp yupuao kar arakrá sámp-kérép, “Amo te am yae-párák kare aropan te nkwak maki kwapono. Ono kumuruk man yém nkea pwatea yonkwae sakáp tokwae nampono.”   
\p
\v 20 Pris tokwae fákáre ntia arop taokeyakáp konap arop fárákap koumteouráp aropamp nɨnɨk mek koupoump napo, am fárákapao ankár Pailatén wumwirá, ‘Barabasén te sámp-kérépae! Jisasén te faropanápono’ ria wae.  
\v 21 Tá Pailato warko turunkrá, “Yumo nɨk nap te, mámá arop yawor te maeran sámp-kérép nanampono?” Am fárákapao sérrá, “Barabasén sámp-kérépae!” \x + \xo 27:21 \xt Ap 3:14\x*  
\v 22 Pailato am fárákapan sérrá, “Ae te ‘Jisas Krais’rá sér i konap man te mokop nanampono? Aeránko am fárákap ponankor sérrá, “Yaopwae porokopramp fek pukupenke!”  
\v 23 Tá Pailato sérrá, “Apae riteanono? Apae kwatae ankanki námpono?” Aeránko am fárákap tékén kárákáre fek sérrá, “Yaopwae porokopramp fek pukupenke!”   
\p
\v 24 Oukoumwan te Pailat nɨnɨk nánko maomp kar te ankore mek yak nánko, arop fárákapao kar yorowar tokwae napantá, mao ént yɨnkɨpea arop fárákapao nke nap fek yae yárária pwarará sérrá, “Máte onomp kwatae nɨnɨk mono. Táte mámá arop sumpwi námp te yumoku napono.”  
\v 25 Tá koumteouráp arop ponankor nopok sérrá, “Am te yinokunámp ankankono. Kotria te, yinoku, tá yinomp tárápuamp pourouk korop naenámpono!”  
\v 26 Aenapantá Pailat Barabasén am fárákapaonapok sámp-kérép. Tá Jisasén maomp soldia fákárerao ain tákáre tokoropramp paok fek Jisasomp younkwe mwaek porokwap. Takia sámpá tukupea yaopwae porokopramp fek pukup mwaria.   
\s1 Soldia fákáre Jisasén wouroumprá sériap kar  
\r Mak 15:16-20; Jon 19:1-3  
\p
\v 27 Gavman Tokwaeramp soldia fákáre Jisasén porokwapea pwarará Gavman Tokwaeramp nap mek warámpá yinkea soldia ponankor man ɨkɨr yakáp.  
\v 28 Aeria man wouroumpria maok, námokuráp waempyam koupour kar worokwapea sɨrarrá paokoprá, kingo yirɨmp konámp niamp waempyam noumouri sámpea Jisasomp pourouk yirɨmpea pwar.  
\v 29 Tá wiráp paok wi moukoupea kingomp kump niampia maomp me korok yirɨmp. Tá kingo sámpá tank konámp niamp yaopwae sámpea maomp yae-párák mwaekamp yaek sánk. Aeria maomp wonae fik kwaráp torokomprá kar wouroumprá séria arakrá sér, “Yo...! Juda firamp king e!”  
\v 30 Aeria man atopia maomp yaekamp yaopwae pwarokwaprá Jisasén me korok wiráp paok wi yirɨmp tenap yumuntuk purá porokwap. \x + \xo 27:30 \xt Ais 50:6\x*  
\v 31 Man wouroumprá séria pwarará, am waempyam noumouri worokwapea paprá námokuráp waempyam warko yirɨmpá pwar. Takia pwarará, waeman yaopwae porokopramp fek pukup mwaria sámpá tukup.   
\s1 Soldia fákáre Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupap kar  
\r Mak 15:21-32; Luk 23:26-43; Jon 19:17-24  
\p
\v 32 Mao tukupria mwaeaok Sairini mekamp arop ankárank maomp e te Saimon, man Jisasén pukup mwanap yaopwae Jisas námoku samp námp, má sampaeria wae napo, mao am kake samp.   
\p
\v 33 Wae tukupea apár e Golgota fek am e fi te ará, “Arop Me Kor Yaknámp Apár.”  
\v 34 Aeria am fárákapao wain ént more konámp marasin méntér ouroukoupramp, touwe anámp tae morokanoria Jisasén sánk. Aenapo, mao kánanke mi námpao maok, fár mo. \x + \xo 27:34 \xt Sng 69:21\x*  
\v 35 Am fárákapao wae Jisasén yaopwae porokopramp fek nil fek pukupá pwarará, maomp waempyam ankank te wa mokop sámp naenámpaoeanrá nke mwaria, satu pilairá tankáp. \x + \xo 27:35 \xt Sng 22:18\x*  
\v 36 Am fárákap am fek tankáprá yépékrá tankáp.  
\v 37 Narek Jisas yépe kor páte yak námp fek kar Jisasén kotinap am arakrá kumwi: Mámáte Jisas Juda firamp Kingono.   
\p
\v 38 Wonae fik Jisasén pukup tenap fek yorowaria ankank pouroukoup nep arop anánkaopwe, ankwap Jisasomp yae-párák mwaek, ankwap yae-mánkwan mwaekia pukupá pwar. \x + \xo 27:38 \xt Ais 53:12\x*  
\v 39 Aetenapo, koumteouráp arop fárákap am mwaek tukupá koroprá te, Jisasén narek pukup tenap táman nke ko me kor párámpárrá kar wouroumprá sér.  
\v 40 Aeria sérrá, “Amo te ‘Lotu nap tokwae párámpea yinɨnk yae fek saráp ti nanamp’ ri napara, amo amoku yaewourae! Amo Kwaromp Táráp kareao nap kwamp te, yaopwae porokopramp pwarará apárok ékae!” \x + \xo 27:40 \xt Sng 22:7; Jo 2:19\x*  
\v 41 Pris tokwae fákáre ntia lo yénkrá farákáp konap arop fárákap, tá arop taokeyakáp konap arop fárákapao kor narek Jisasén nkea arakrá wouroumprá sér,  
\v 42 “Mao te arop ankwapan yaewour i konámpao maok, námoku kare te yaewour naenámp pourou mono. ‘Námo Israel firamp King’rá sér i konámpara, yaopwae porokopramp pwarará apárok ék nánko, yino táman nkea mér mwaro.  
\v 43 Mao Kwaromp Tárápria námwan fwap mao yaewour naenámprá mérámpara, Kwaro man warákár námp kwamp te, mao fwap oukoumwan yaewourano.” \x + \xo 27:43 \xt Sng 22:8; Jo 5:18\x*  
\v 44 Loan yorowaria ankank pouroukoupnep arop yawor Jisasomp wonae fek pukup tenap arop mao kuri ankár taknámp wouroumprá sér.   
\s1 Jisas sumpwimp kar  
\r Mak 15:33-41; Luk 23:44-49; Jon 19:28-30  
\p
\v 45 Yámar kuk nánko kɨrɨkɨp tokwae ponankor apár oupouroupá yakrá akwapea kumur mwaek yámar yinɨnk ke nánko,  
\v 46 tá yámar yinɨnk ke námp fek táman Jisaso Kwarén tékén arakrá wumwi, “Eli, Eli, lama sabaktani?” Am kar fi te arakrá sér, “Onomp Kwar e! Onomp Kwar e! Amo onan apaerá pwararape?” \x + \xo 27:46 \xt Sng 22:1\x*  
\v 47 Táte, arop ankwap fárákap wonae fik foukouri yakáp nap, am kar wawia sérrá, “Mámá arop te Elaijan wumwi námpono.”  
\v 48 Aeria arop ankárankamp koupour kar akwapea yir niamp ankank sámpea top i konámp wain ént mek anámpea yaopwae fek paprá yarokwapea narek Jisasén fáranoria maomp táp mek sánk. \x + \xo 27:48 \xt Jo 20:28-29\x*  
\v 49 Aenánko maok, ankwap fárákapao sérrá, “Sɨkono! Nánkár Elaija koropea man yaewour te mokopon nke mwaro!”  
\v 50 Aenapo maok, Jisas warko tékén wumwiria maomp waemp sámp-kéréprá sumpwi.   
\p
\v 51 Am ke fek táman waempyam tokwaeri lotu nap tokwae fek tokorop tenap nareknámpia pearákarrá pɨkia ankorek fu fek por-pwararea anánk mwaek peari yak. Aenánko némp yérur tokwaeria péri tokoprá pɨkrɨnk.  
\v 52 Aenánko Kwaromp firáp kápae kare koumteouráp arop wokwaek surumpwiapo, apár me mek kákap, am apár me kɨkɨrɨp akwapránk nánko, warko fápárámp. \x + \xo 27:52 \xt Kis 26:31-33; Hi 10:19-20\x*  
\v 53 Am fárákap apár me pwarará wakmwaek Jisas warko fárámp nánko, am fárákap yiki kor taun Jerusalem mek yink napo, kápae kare arop am fárákapan nkeapono.   
\p
\v 54 Kepten ntia soldia fákáre mént yakáprá Jisasén yépékrá yakápap fárákap am némp yérur nánko, koropnámp ankank táman nkea apáp tɨrɨnka wae. Aeria am fárákapao sérrá, “Námwan kare karono! Mámá arop te Kwaromp Tárápono!”   
\p
\v 55 Kápae kare koumteou wokwaek Jisasomp wakmwaek paokop i konap Galili meknámp man yaewour mwaria korop nap, am koumteou fárákap panek tae morok yakáprá tokor yakáp. \x + \xo 27:55 \xt Lu 8:2-3\x*  
\v 56 Ankwap am ou mekamp te Makdala mekamp Maria, ankwap te Jems ntia Josepomp éntupwar Maria, ankwap te Sebedimp tárápyaramp éntupwar.   
\s1 Jisasomp yákáre péri kor me mek papap kar  
\r Mak 15:42-47; Luk 23:50-56; Jon 19:38-42  
\p
\v 57 Takia kumur mek Arimatea mekamp mani tokwaeráp arop maomp e te Josep, mao korop. Mao kuri Jisasén mérnámp arop támaono.  
\v 58 Mao akwapea Pailatén turunkia Jisasomp yákáre sámp naerianánko maok, Pailato soldia fákáreran sénánko, am yákáre sámpea Josepén sánk. \x + \xo 27:58 \xt Lo 21:22-23\x*  
\v 59 Josep am yákáre sámpea yiki kare wupwi kor waempyam fek papea yarokwap.  
\v 60 Yarokwapea sakwapea péri kor me wourékam mao námokuráp por fourrá youmpnámp mek pap. Aea maok, péri kor worare tokwae sámp-farfarrá koropea me fek kéri pwar. Mao taki pwarará, wae akwap. \x + \xo 27:60 \xt Ais 53:9\x*  
\v 61 Aenánko Makdala mekamp Maria ntia ankwap Maria am yupuyarao mwar yakria am péri kor me yak námp fek tankrá tokor tank.   
\s1 Soldia fákáre Jisasén pap nap fek yépékrá yakápiap kar  
\p
\v 62 Pampia koumounek am sabat yae fek táman pris tokwae fákáre ntia Farisi fákáre tukupea Pailatonámpok koupoukour.  
\v 63 Am fárákapao sérrá, “Arop Tokwae, yino am yankar sérar i konámp arop oukoumwan yiki yakámp fek sérimp kar nɨkriano. Mao sérrá, ‘Nánkár wakmwaek yinɨnk yaek yakea warko fárámp nanamp’rá sérimpon. \x + \xo 27:63 \xt Mt 16:21; Jo 2:19-20\x*  
\v 64 Takria maomp éréképá yárak i konámp arop fárákap kánánkámp koropea yákáre sámpá tukup tea koumteouráp aropan kwekárrá sérrá, ‘Mao warko fárámp námpono’rá sérantáno. Aenapo am oukoumwan kwekárrá sénap kar am wokwaekamp kwekárrá sér i konapan kámákár akwapantáno. Aeantáno, amo soldian sénapo, péri ménki fek kárákáre fek kéri pwate napo, yinɨnk yae fek am fek yérékrá yakáp mwanapon.”  
\v 65 Tá am fárákapan Pailato sérrá, “Takanánko te, yumo tukupea taokeyakáp mwanap arop éréképenke. Aeria yumo tukupea am yákáre papramp péri kor me táp kárákáre fek kéri pwarenke.”   
\p
\v 66 Aeránko maok, am fárákap tukupea péri kor me topok kéria pwarará, am mek yoump tenapo nke mwanapria péri kor me táp fek táraoki pwarará, soldia ankwap fárákap am fek yérék mwanap káká pwar.   
\c 28  
\s1 Jisas warko fárámpámp kar  
\p
\v 1 Sabat yae akwapá pwar nánko, yae ankárank Sande fek yámar aok naenámp wonae fik nánko, Makdala mekamp Maria ntia ankwap Maria am Jisasén papnap péri kor me nke neria korop.  
\v 2 Aenepo koupour kar némp yérur tokwae nánko, Tokwae Karamp ensel yámar mek pwarará, ékia péri me táp fek oupouroupá yaknámp yumwi worare tokwae sámp-farfarrá akwapria am yumwi worare yumuntuk tank.  
\v 3 Maomp yimetáp te mékér wae niamp nánko, maomp waempyam te yámar mekamp koumwe waentar niampono.  
\v 4 Aenánko soldia fákáre am táman nkea apáp tɨrɨnkrá kour me woukouria, ke sorokwamprá wae surumpwi yakáp nap niamp pourouráp.   
\p
\v 5 Aenapo maok, ensel am yupuyaran sérrá, “Yumo te apápi kepono? Ono wae mér, yumo te am Jisas, arop fárákapao yaopwae porokopramp fek pukupap táman oupourounkrá korop nepono.  
\v 6 Mao te mapek yak mono. Mao wokwaek sérimpnámp taknámp wae fárámp teane. Yumo koropea mao ampinámp népe nkenke. \x + \xo 28:6 \xt Mt 16:21\x*  
\v 7 Yumo koupour akwapea maomp éréképá yárak i konámp arop fárákapan sér kipo: ‘Mao te wae péri me meknámp fárámp tenámpono. Mao te yumwan mekia akwapea Galili mek nánko, yumo man ampok nke mwanapon.’” Aerá séria yupuyaran sérrá, “Kwaro onan, am kar séraerá sámp-kérépnámp fi támaono.” \x + \xo 28:7 \xt Mt 26:32\x*   
\p
\v 8 Tá am yupuyar te apáp nepao maok, warákár tokwaeria koupour kar péri kor me pwarará, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan séneria fárakoprá akwap.  
\v 9 Tá Jisaso am yupuyaran mwaeaok kɨkɨpia sérrá, “Koumounek, yupuyar e!” Aeránko, am yupuyar akwapea maomp wonae fikria puk sámpria man lotu.  
\v 10 Aenepo, Jisas am yupuyaran arakrá sér, “Yumo te apápi kepono. Yumo akwapea onomp ankwapyae fákáreran, ‘Mao te “Galili mek tukupea onan ampok nke mwanapono” ’rá sér kipo.” \x + \xo 28:10 \xt Hi 2:11\x*   
\s1 Soldia fákáreramp kar  
\p
\v 11 Am yupuyar oukoumwan akwap nepo, péri kor me tápok yérékiap soldia fárákap taun mek tukupea pris tokwae fákáreran am ankank korop námp am sérar.  
\v 12 Aenapo, pris tokwae fákáre ntia taokeyakáp konap arop fárákap námoku kar papea fákeyakáprá séraria, am soldia fákáreran mani tokwae nénkea,  
\v 13 sérrá, “Yumo ankár ‘Yino pampi tenánko, maomp éréképá yárak i konámp arop fárákapao kumuruk koropea maomp yákáre sámpá tukup tenap’rá sérar kipo. \x + \xo 28:13 \xt Mt 27:64\x*  
\v 14 Táte Gavman Tokwae yumo am péri kor fwapia taokeyakáp monap kar mámá wa nánko te, yino fwap man ankwap kar sénánko, yumo te fwapono.”  
\v 15 Aeria am soldia fákáre pris tokwaerao sénapaokria ‘Jisasomp firáp aropao maomp yákáre sámpá tukup tenap’rá sérarrá, tukupea napo, oukoumwan kor am kar Judia fi mek taki yak námpon.   
\s1 Jisaso náráp éréképá yárak i konámp arop fárákapan ‘Tére kip’rá sérimp kar  
\r Mak 16:14-18; Luk 24:36-49; Jon 20:19-23; Aposel 1:6-8  
\p
\v 16 Am mom-sámpramp arop tukupea Galili mek Jisas ‘Tukup kip’rá sérimp faonkwek tukup.  
\v 17 Aeria maok, am fárákapao am fek Jisasén nkea man lotu. Aeapao maok, ankwap fárákap te oukoumwan, mao te kare Jisas támaoiane? rá nɨnɨk.  
\v 18 Tá Jisas am fárákapamp wonae fik koropea sérrá, “Kwaro onan mámá apár mek yaknámp ankank ntia yámar mekamp ankank ponankor taokeyak nanamp kárákáre tokwae sáp námpono.  
\v 19 Aenámpara, yumo te ankár tukupea kápae kare arop fi onomp firáp arop arárrá kák kipo. Aeria yumo am fárákapan onomp Naropwaromp e fek, tá onomp e fek, tá Yiki Kor Spiritamp e fek ént mek nérrá kák kipo.  
\v 20 Tá yumo ankár am fárákapan ono yumwan farákápnamp kar am mántwaokanáponrá farákáp kipo. Yumo fwapia wawenk: Ono fwap ponankor ke fek yumont yakrá akwapea am yae pwar námp fek nanampono.”