\id LUK - Karkar-Yuri NT [leu] -Papua New Guinea 1994 (DBL -2017) 
\h Luk 
\toc1 Luko Kumwimp Kwapwe Kare Kar 
\toc2 Luk 
\toc3 Lu 
\mt1 Luko Kumwimp Kwapwe Kare Kar  
\imt1 Mekia Akwapnámp Kar  
\ip Luk te Jisasomp éntér-sámpramp arop ou mekamp arop mo, tá Juda fi mekamp arop mono. Mao te Grik fi mekamp mér tokwaeráp doktanono.  
\ip Jisas narek pok tenánko, wakmwaek 30 yopwar niamp arake fek, Luk mámá buk kumwimpon. Koumteouráp arop Jisaso térerá yárakánko nkeapao maok, Lukén kar farákápapo, Luk te kápae kare kar sámprá mér sámpá akwapea kumwimpon.  
\ip Mao te ankwap fi aropao mér sámpanáponoria má kar kumwia, mér tokwaeráp arop Tiofilusonámpok kérépámpon. Mao Jisas te arop kare yakria yae-párák kare nɨnɨként kápae kare aropan yaewour, tá mao Kwaro nɨnɨk námp kápae kare yénkrá farákápámpan sénámpon.  
\c 1  
\p
\v 1-3 Tiofilus, arop taokeyak konap arop tokwae e! Kwaro nkwakwe make ankank yino yakáp námp mekmékɨr térempan, arop ankwap fárákapao am ankankan wokwaekia koropea oukoumwan nkeaka, arop kápae kareran Kwaromp Kar érik farákápriaka yinan kor am ankankan farákáp napon. Aerapo, kápae kare aropao am fek nɨnɨk tokwaeaka, ono kumwi naerá nɨnɨkia, am ankank ponankor kumwi napao maok, oukoumwan pwi kari yak mono. Aenámpantá, ono wokwaek, am ankank kápae kare fi kare mokoponrá mér naeria fwapnae karia turunkwapia, oukoumwan ono fwapokwapia kumwi namp te wokwaek kar koropámp niamp pourourápono. Aempan ono má kar waráp por kumwi nampono.  
\v 4 Amo mámá kar nkea amwan wokwaek farákápap kar, am te kare karonorá mér nanapon.   
\s1 Enselo Sekaraian ‘Jon korop naenámp’rá sénámp kar  
\p
\v 5 Heroto apár Judiamp king yakámp fek, pris yakámp arop e te Sekaraia. Mao te ounáp Abaija fekamp pris fi yak námpono. Maomp yupu te pris taokeyaknámp arop Aron yakámp fi mekamp. Maomp e te Elisabet.  
\v 6 Am anánkwap te Kwaro nkemp fek te yae-párák kare yak. Aeria maok, Kwar Tokwaeramp ponankor loaok, tá Kwaromp ponankor karwaok yárak nepara, mao nke námp fek kwatae nɨnɨk nep yak mono.  
\v 7 Aenámpao maok, Elisabet te mapo yakámpara, am anánkwap te táráp sámp mo, yakeaka wae tékénou.   
\p
\v 8 Pris tére konap arop fákáre koropea maok, Sekaraia kor Kwaro nke námp fek pris tére.  
\v 9 Am fárákap wa mokop Kwaromp Nap Aokore Yiki Kor mek tére naenámpaoean nke mwaria satu pilai. Takria maok, Sekaraian ‘Oukoumwan te amo tére nanap kenono’rá sérapo maok, Sekaraia wae lotu nap tokwae Aokore Yiki Kor mek youmpea, am aokore mek Kwar Tokwaerampor paura nánákáre yankap naeria. \x + \xo 1:9 \xt Kis 30:7-8\x*  
\v 10 Paura nánákáre yankap naenámp ke fek kápae kare arop koropea apárok néntépá yakápria Kwarén kar toropwaprá yakápapo maok, Sekaraia paura nánákáre alta fek yankap naeria youmpea nke nánko maok,  
\v 11 alta yak námp fek Kwar Tokwaeramp ensel yae-párák mwaek am fek fokopeyakánko,  
\v 12 nkea korokopea apápimp.  
\v 13 Aenánko maok, enselo Sekaraian sérrá, “Sekaraia, amo apápi kwapono. Kwar te amo táráp sápaeria toropwapnap kar te wae wawi námpono. Waráp yupu Elisabet te poumou-táráp sámpeanánko maok, amo maomp e tákapria te ‘Jon’ ri papampo.  
\v 14 Nánkár am táráp tankeanánko, amoku kor yonkwae kárámpriaka warákár napo maok, fikamp arop kápae kare am korop námp táman nkeaka warákár mwanapon.  
\v 15 Mao oukoumwan éntupwaromp yare mek yak námp fek Yiki Kor Spiritao maomp pourouk woukoupá yak naenámpon. Am feknámpia ankár takrá akwapea, mao Kwaro nke námp fek Kwaromp arop tokwae kwapwe yak naenámpara, wain ént ntia mánmán ént ankwap fár mo. \x + \xo 1:15 \xt Nam 6:2-3\x*  
\v 16 Mao Kwaromp kar farákáp nánko, Israel fi mekamp arop kápae kare wawiaka warko náráp Kwar Tokwaeraonámpok arári korop mwanapono.  
\v 17 Mao te Elaijamp nɨnɨk ntia kárákáre niamp sámpeaka Tokwae Kar wakmwaek korop naenámp fek mekia akwap naenámpon. ‘Naropwaryaenáp ntia tárápu nonopok ankárankamp nɨnɨk fek yakáp kip’rá sénaenámpon. Tá mao kar ták-sɨr konap aropamp nɨnɨk fwapokwap nánko, yae-párák kare aropamp nɨnɨk kwapwe sámp mwanapon. Takria mao arop fárákapan nánaprá párakop nánko, am fárákap Tokwae Karao korop naenámp nánaprá yakáp mwanapon.” Am enselo arakrá sérimpon. \x + \xo 1:17 \xt Mal 4:5-6; Mt 11:14; 17:11-13\x*   
\p
\v 18 Sekaraia enselén turunkrá, “Ono wae mér pourou, onomp yupurao kor waeman énénkér mér pourou nemp tane, ono te mokopia am kar karenorá mér nanampon?”   
\p
\v 19 Aeránko maok, enselo sérrá, “Ono Kwarént yak konamp Gebrielono. Kwar námoku onan amwan, má kar kwapwe farákápaeria sámp-kérép nánko, ono ékiaka sénampono.  
\v 20 Aeno amo onomp kar wawia ‘Kareno’rá sér mo napo te, waráp top kor kéri yak nánko, amo te kar sér mono, akwapeaka ono má sénamp ankank koropnámp ke fek warko waráp top kor fwap naenámpon. Ono sénamp kar máte kare kar tak naenámpan sénampono.”   
\p
\v 21 Koumteouráp arop Sekaraian yépékrá yakáprá nɨnɨkrá, “Máte apae ankank korop nánko, mao Nap Aokore Yiki Kor mek youmpea am mek youpoukwap yakreane?”  
\v 22 Makrá yakáp napo, Sekaraia am meknámp mank nánko, nkeapo maok, kar sér mo, yae fek saráp yénkánko, nkea méria maok, “Mao te Nap Aokore Yiki Kor mek mwar pourouráp ankank nkea karane! Top kor kéri yak námpono!”   
\p
\v 23 Wakmwaek Sekaraia pris tére térea pwarará námokuráp némpouk akwap.  
\v 24 Aenko maok, maomp yupu Elisabet te wae táráp yororia maok, éntik yunk te érik yárak mo, nap mek saráp yakrá nɨnɨkia arakrá sér,  
\v 25 “Ono wokwaek te mapo yak nanko, onan sérar napo, pwarápae tokwaeampan maok, Kwar Tokwaerao onan aropompria yaewourianánko, ono táráp yak namp te koumteouráp aropao nke nap fek te, ono pwarápae yak mono.”   
\s1 Enselo Marian ‘Amo Jisas sámp nanapono’ rimp kar  
\p
\v 26 Elisabet táráp yak námp tokwampok yunk akwap tenánko, Kwaro ensel Gebrielén, apár Galili mekamp taun Nasaret mek akwapaeria sámp-kérép.  
\v 27 Mao yupu énki ankárankan kar farákáp naeria akwap. Am yupu e te Maria. Mao Josepomp nap mek tank naenámpria kar yoroi tariap. Am Josep te King Devit yakámp fi mekampono. \x + \xo 1:27 \xt Mt 1:18\x*  
\v 28 Gebrielo maonámpok akwapea sérrá, “Ae! Maria! Tokwae Karao amwan nkea warákárriaka, amont yak námpono.”   
\p
\v 29 Maria am kar wará yárakrá nɨnɨk tokwae. Aeriaka, “Onan te apaerá sériane? Am te mokop naenámp karaniane?”   
\p
\v 30 Aeránko maok, enselo sérrá, “Maria, amo te apápi kwapono. Kwaromp nɨnɨk te amwan warákár námpon.  
\v 31 Amo wawae! Amo wakmwaek te poumou-táráp yakeaka tank nanapono. Amo maomp e tákapria te ‘Jisas’ ri papampo. \x + \xo 1:31 \xt Mt 1:21\x*   
\q1
\v 32 Mao te arop éréképea tank naenámpon.  
\q1 Aeriaka man nɨnɨkria sérarrá:  
\q1 ‘Mao te yámar mekamp  
\q1 Kwar Kárákáre Koramp Tárápono’rá sér mwanapon.  
\q1 Aenapo maok,  
\q1 Kwar Tokwaerao man maomp ounáp  
\q1 Deviténimpnámp taknámp  
\q1 Israelomp king yoroi pap naenámpon.   
\q1
\v 33 Mao te king yakriaka,  
\q1 Jekop yakámp fi éréképea yaká yakria maok,  
\q1 Am king yak námp te pwar mo,  
\q1 Ankár yaká yak naenámpon.” \x + \xo 1:33 \xt 2 Sml 7:12-16; Ais 9:7\x*   
\p
\v 34 Maria enselén sérrá, “Am te mokopia nanampono? Ono oukoumwan poumou nap mek tank mo namp tene.”   
\p
\v 35 Aeránko maok, enselo maomp kar pwarokwaprá sérrá,  
\q1 “Yiki Kor Spiritao amonapok koropeanánko,  
\q1 yámar mekamp Kwaromp kárákáre tokwaerao  
\q1 waráp pourouk woukoupá yak naenámpon.  
\q1 Aenánko maok, wakmwaek amo am táráp tank napo,  
\q1 Man am fákárerao nɨnɨkria sérrá,  
\q1 ‘Kwar Kárákáre Koramp Tárápono’rá sér mwanapon.” \x + \xo 1:35 \xt Mt 1:20\x*   
\p
\v 36 Ono amwan ankwap kar sénamp te wawae: Waráp ankwapwaráp Elisabeto kor wae mér pourou námpao maok, mao kor poumou-táráp yare mek yak námpono. Wokwaek kar aropao man sérarrá, ‘Mao te táráp sámp mo, mapo yak námpono’ riapan maok, oukoumwan te wae táráp yare mek yak nánko, tokwampok yunki yak námpono.  
\v 37 Kwaro nkwakwe make ankank yoro naenámp te, man kour-sɨnaenámp kánanke yak mono.   
\p
\v 38 Enselo am séria pwaránko maok, Maria enselén sérrá, “Ono te Tokwae Karamp tére konamp yupu ara, mao amo onan sénapnámp taknámp tak naeria te fwap tak naenámpon.” Aerá séránko maok, enselo wae man pwarará akwapámpon.   
\s1 Maria akwapeaka Elisabetén nkemp kar  
\p
\v 39 Aenko maok, am ke fek táman Maria koupour taun Nasaret meknámp fárámprá apár Judia mek akwapea faonkwekamp némpouk  
\v 40 Sekaraiamp nap mek youmpea Elisabetén ‘Gude’ nánko maok,  
\v 41 Elisabet te am kar wa nánko maok, táráp Elisabetomp yare mek kukur. Aenko maok, Yiki Kor Spiritao Elisabetomp nɨnɨk mek tokwae yakánko maok,  
\v 42 Elisabeto Marian tae fek sérrá, “Kwaro ankwap koumteouan yaewour nánko warákár konap te, oukoumwan amwan sánknámp warákár tokwae támao kámákár akwap námpono. Waráp yare mek yaknámp tárápao kor ourour tokwaerápono.  
\v 43 Ono te apae kwapwe nanko, onomp Kwar Tokwaeramp éntupwar koropea onan nkeriane?  
\v 44 Ono waráp kar wa nanko, onomp yare mek yaknámp táráp warákárria kukur námpon.  
\v 45 Kwaro amwan sérinámp kar wawia kare korop naenámpria mér napara, warákárampo.” Elisabet Marian arakrá sérimpon.   
\s1 Maria Kwaromp e sakapnámp tár kar  
\p
\v 46-48 Aeránko maok, Maria sérrá,  
\q1 “Ono te párák Kwaromp tére konamp  
\q1 yupu kwataerao maok,  
\q1 mao námoku onan nɨnɨkia aropomp námpantá,  
\q1 ono te Tokwae Karan aesiorá fáparáka waeaka,  
\q1 onan warámpnámp Kwarén  
\q1 yonkwae kárámpria warákár nampon.  
\q1 Takia nanko maok,  
\q1 arop ponankor  
\q1 oukoumwania akwapea nánkárap kor  
\q1 Kwaro onan warákár tokwae sápnámp táman  
\q1 sérar mwanapon. \x + \xo 1:46-48 \xt 1 Sml 2:1; Ais 61:10\x* \x + \xo 1:46-48 \xt Lu 11:27\x*   
\q1
\v 49 Yiki kor kwapweráp Kwar Kárákáre Tokwaerao  
\q1 onan yaewour tokwae kwapwe námpon.   
\q1
\v 50 Mao éréképeanámp arop te  
\q1 ankár maomp karwaok tukupea napo,  
\q1 maomp tárápuao kor takrá tukupeaka,  
\q1 appeyaenápo kor ankár takrá tukup napo,  
\q1 Kwaromp aropomp am fárákapént yak naenámpon. \x + \xo 1:50 \xt Sng 103:17\x*   
\q1
\v 51 Arop, yino wae mér námpria  
\q1 námokuráp nɨnɨk fek paokopiap aropan te  
\q1 Kwaro náráp kárákáre tokwae fek  
\q1 am fárákapan yéréperá kérép konámpono.   
\q1
\v 52 Mao kárákáre kor king fárákapan  
\q1 apárok néri kákrá,  
\q1 párák yakápnap aropan kingén námp niamp  
\q1 yae-páráki kák námpon. \x + \xo 1:52 \xt 1 Sml 2:7\x*   
\q1
\v 53 Aea fákeyakrá yae-porokwenap aropan  
\q1 kwapwe kare ankank nénkria,  
\q1 ankank tokwaeráp arop fárákapan  
\q1 kwaporok tirá kérépámpon. \x + \xo 1:53 \xt Sng 107:9\x*   
\q1
\v 54-55 Mao nomp ouyaenápén sérimpnámp koropea  
\q1 náráp tére konap arop Israelén yaewouriaka,  
\q1 mao Abrahamén nɨkiaka aropompi námp te,  
\q1 koropea maomp appeyaenáp fárákapan kor  
\q1 ankár taki yak námpon.” \x + \xo 1:54-55 \xt Stt 17:7; Ais 41:8-10; Mai 7:20\x*   
\p
\v 56 Maria arakrá séri pwarará Elisabetént yinɨnk yunk niamp arake fek yakeaka, wakmwaek warko náráp taun mek arákarrá akwapámp.   
\s1 Elisabeto Jon sámpámp kar  
\p
\v 57 Elisabet táráp tank naenámp ke korop nánko maok, mao wae poumou-tárápi tank.  
\v 58 Aenánko maok, Elisabetomp némpoukamp, maomp firáp arop, Tokwae Karao man aropompnámp kar wawia am fárákapao mént énénki warákáránk.   
\p
\v 59 Takia maok, yukupuk yae fek táman maok, am arop fárákapao am tárápan yɨpi fárákap \f + \fr 1:59 \ft  ‘Yɨpi fárákapnámp’an “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 kware 65 fekamp kar nkeae.\f* mwaria, maomp naropwar e ‘Sekaraia’ ri pap mwaria koropapon.  
\v 60 Aeapo maok, am tárápamp éntupwaro sérrá, “Mono. Yumo man te ‘Jon’ ri papenke.” \x + \xo 1:60 \xt Stt 17:12; Lu 1:13\x*  
\v 61 Aeránko man sérrá, “Mo. Waráp firáp arop te am eráp arop yak mono.”  
\v 62 Aea maok, takrá tukupea e mér mwaria naropwarén turunkria yae fek saráp yénkép.  
\v 63 Aeapo maok, maomp top kor oukoumwan kéri yak nánko, yae fek saráp yénképrá, ‘Yao kárakére sápenk’ ria maok, am fek kumwiria arakrá sér, “Maomp e te Jon nono.” Aeránko maok, am fárákapao nɨnɨk tokwae.  
\v 64 Aeapo maok, oukoumwan kar táman Sekaraia warko kar séria maok, Kwaromp e sakapámpon.  
\v 65 Aenko maok, maomp népekamp arop nkerá kokorokor. Aeria maok, am kar te apár Judia mek you mekmwaekamp némp-némp akwapámpon.  
\v 66 Ae naenko, arop ponankor am kar waria nɨnɨk tokwaeaka arakrá sér, “Wakmwaek am táráp te mokope arop yak naenámpono?” Am fárákap te wae mér, Tokwae Karamp kárákáre te mént yak námpono.   
\s1 Sekaraia Kwaromp e sakapnámp tár kar  
\p
\v 67 Aerapo maok, Yiki Kor Spiritao ékia maomp naropwar Sekaraiamp pourouk woukoupeyakánko maok, Sekaraia profet kar fek sérrá,   
\q1
\v 68 “Nomo Israelomp Kwar Tokwaeramp e  
\q1 sámpea sakap mwaro.  
\q1 Am te apaeria námpanápe mao náráp fi  
\q1 koumteouráp arop nomwan koropea yaewour riaka  
\q1 nomwan warko éréképea fwapia kák námpon.   
\q1
\v 69 Kwaromp tére arop Devit yakámp fi mek  
\q1 kárákáre kor arop ankárankamp  
\q1 nomwan warko éréképanoria pap námpon.   
\q1
\v 70 Kwaromp e tokwaeráp profet fákárerao  
\q1 maomp kar wariaka am táman sérrá:   
\q1
\v 71 ‘Mao te nomwan younkwe sɨrarrá  
\q1 yopornap arop fákáreramp yaekamp  
\q1 warko érékép naenámpono.’ \x + \xo 1:71 \xt Sng 106:10\x*   
\q1
\v 72 Am takámp te, Kwar te  
\q1 nomp ouyaenápén aropompiaka yaewourimpon.  
\q1 Mao wokwaek kar ‘Yiráp por tak nanamp’rá  
\q1 sérimp kontrak kárákáre te  
\q1 oukoumwan nɨki-samp yak námpon.   
\q1
\v 73 Mao nomp ounáp Abrahamén kare kar sérimp te,  
\q1 oukoumwan kor wokwaek sérimpnámp taknámp  
\q1 kare kar nomwan yaewour naenámpon. \x + \xo 1:73 \xt Stt 17:7; 22:16-17\x*   
\q1
\v 74 Mao te nomwan yopor aropamp yae kwae mekamp  
\q1 érékép námpara,  
\q1 nomo te apáp mono,  
\q1 ankár man loturá yakáp mwanámpono.   
\q1
\v 75 Nomo yiki yakápnámp ke fek ponankor  
\q1 mao nke námp fek, yiki kare nɨnɨk fek  
\q1 yae-párák kare térerá paokop mwanámpon.”  
\m Sekaraia Kwarén warákarea pwarará náráp tárápan sérrá,   
\q1
\v 76 “Onomp táráp e! Wakmwaek te arop ponankor amwan  
\q1 ‘Narek Kari Yaknámp Kwaromp profet’rá sér mwanapon.  
\q1 Amo mekia akwapria Tokwae Karamp mwae nánap nanapon. \x + \xo 1:76 \xt Ais 40:3; Mt 3:3; 11:10\x*   
\q1
\v 77 Amo maomp koumteouráp arop fárákapan  
\q1 ‘Kwaro yiráp kwatae nɨnɨk tirá épéria,  
\q1 warko érékép naenámp’rá farákáp nanapon.   
\q1
\v 78 Kwaro nomwan yonkwae touweriaka  
\q1 porokwe kare fek i konámpon:  
\q1 Mao te yámar mekamp wakor wae  
\q1 nomonámpok sámp-kérép nánko,   
\q1
\v 79 nomo kɨrɨkɨp mek yakápria  
\q1 sumpwi mwaria waenámp arop fárákap  
\q1 nomwan wae sáp námpon.  
\q1 Mao nomwan mwae yénkép nánko,  
\q1 nomo yae-párák yonkwae porokwe nɨnɨkaok  
\q1 tukup mwanámpon.” \x + \xo 1:79 \xt Ais 60:1-2; 9:2; Mt 4:16; Jo 8:12\x*  
\m Sekaraia te am karan arakrá farákápámpon.   
\p
\v 80 Wakmwaek am táráp téképria maok, maomp waemp wae kárákáreria nɨnɨk kour sámpea mao te apár mwar mek yakea, wakmwaek Israel fi nke mwanap fek érik korop naenámpon. \x + \xo 1:80 \xt Mt 3:1-6\x*   
\c 2  
\s1 Maria Jisas tankámp kar  
\p
\v 1 Maria mao táráp tank naenámp ke fek maok, Rom mekamp King Sisar Ogastus lo papea sérrá, “Ono koumteouráp arop ponankor e ti nanampono.”  
\v 2 Mámá te manénkɨr kar oukoumwan e ti mo fek tiapono. Am ke fek te Kwirinius apár tokwae Siria mek kiap tokwae yoroi yakámp.  
\v 3 Aemantá maok, koumteouráp arop ponankor námokuráp némpouk e tianoria tukup.   
\p
\v 4 Josep te Devit yakámp fi mekampao námp kwamp maok, mao Galili mekamp mao yaknámp am taun Nasaret pwarará, Devitomp némpouk apár Judia mekamp taun Betlehem mek akwapámp.  
\v 5 Mao te náráp yupu Maria arop yarerápan, nomp e tianoria warámpea akwap. \x + \xo 2:5 \xt Jo 7:42\x*   
\p
\v 6-7 Am anánkwap am fek yakepo maok, Maria táráp tank naerianámp ke fek maok, Betlehem mek koropea nke nepo, arop néntép konap nap kápae te wae aropao pwi yak. Aemantá maok, Josep ntia Maria nap oupourounkrá akwapeaka bulmakaump nap mek am mek yak. Aenepo maok, Maria táráp tank naenámp ke fek maok, nae-táráp poumou-táráp tankea, waempyam fek yarokwapea bulmakau maonk pwae fári konap bokis mek am mek papámpon.   
\s1 Ensel fákáre sipsip taokeyakáp konap arop fárákapan sériap kar  
\p
\v 8 Am taun Betlehem yarápae fek aop mwaek sipsip wun i konap aropao náráp sipsipantá kumuruk yérékrá yakápap.  
\v 9 Aenapo maok, Tokwae Karamp ensel maonapok koropánko maok, am fek táman Tokwae Karamp wae tokwae tákapá yak naenko maok, am aropao apáp tɨrɨnk.  
\v 10 Aeapo maok, am enselo am fárákapan sérrá, “Yumo te apápi kwapono. Wawenke! Ono yumwan kar kwapwe kare farákáprá korop nampono. Am tak namp te, arop ponankor warákár mwanapono.  
\v 11 Mámá yae fek táman Devitomp taun mek yupu ankárank táráp sámp námpono. Mao te yumwan warko érékép naenámp aropono. Mao te Krais Tokwae Karono.  
\v 12 Yumo te aran nkeaka mér kipo: Táráp waempyam mek papea yarokwapea bulmakaump maonk pwae fári konap bokis mek páte nánko amp námp aráne!”   
\p
\v 13 Enselo makrá séránko maok, koupour kar yámar mekamp ensel fopwakwap fopwakwap koropeaka, am enselént yakápria maok, Kwaromp e sakapria sérrá,   
\q1
\v 14 “Yámar mek tokwae narek karaok yaknámp  
\q1 Kwaromp e narek sampok mwaro!  
\q1 Kwaro warákárnámp apárokamp arop ankwap fárákapan  
\q1 man yonkwae porokwe sánk naenámpon.”   
\s1 Sipsip wun i konap arop Jisasén nkeap kar  
\p
\v 15 Am ensel fákárerao am fárákapan pwarará warko yámar mek pokapo maok, sipsip wun i konap arop fárákapao arakrá sér, “Oukoumwan nomo Betlehem mek tukupea, Kwaro nomwan wae yénképnámp ankankan nke mwaro.”  
\v 16 Aeria maok, koupour tukupea nkeapo, Maria ntiaka Josep yakepo maok, táráp te bulmakau apwar pwae fépér i konap bokis mek amp.  
\v 17 Aenánko, am fárákapao am táráp nkeaka maok, enselo am tárápao naenámp tére sérinámp karan am mwaek yakápnap aropan farákápapono.  
\v 18 Aeapo maok, arop ponankor am sipsip wun i konap aropamp kar waria maok, kokorokoriap.  
\v 19 Aeno Maria námoku te am kar ankár ponankor nɨnɨk mek tia nɨki-samp yakámpon.  
\v 20 Táte sipsip wunnap arop fárákap te am kápae kare ankank enselo séránko wawia nkeap táman, Kwarén warákárriaka náráp sipsip yakápnap mwaek arári tukupria Kwaromp e sakaprá tukupapon.   
\s1 Jisasomp e ták-papap kar  
\p
\v 21 Manénkɨr éntupwar oukoumwan arop yoro mo nánko, enselo Jisasomp e ták-papámpon. Aempan maok, wakmwaek éntupwaro am táráp tankeaka yukupuki yakeanánko maok, am tárápamp yɨpi fárákapea maok, man ‘Jisas’ ri papapon.   
\s1 Simeon ntiaka Ana lotu nap tokwae mek Jisasén nkep kar  
\p
\v 22-24 Me koum sik Kwaro Mosesén kar sánkámp te ará, “Éntupwaryaenáp poumou-táráp nae-táráp sámp napo te, éntupwar naropwaro am táráp Kwarén sánk kipo.” Kwaromp Kar ankwap arakrá sér, “Yumo táráp tankea nap kwamp te, ant anánkaopwe Kwarén sánk mwanapono. Am mo nánko te, ant morok wourékam kánanke anánkaopwe sánk mwanapono.” Am loao sénámpnámp taknámp, éntupwar ntia táráp wae éntupia, am anánkwapao am lo karwaokrá Jerusalem mek akwapea táráp Kwarén sánkria, ant ofa sánkep. \x + \xo 2:22-24 \xt Wkp 12:1-4,8; Kis 13:2,12-15\x*   
\p
\v 25 Jerusalem mek yaknámp arop mér, maomp e te Simeon. Am arop te yae-párák kareria Kwarén lotu i konámp. Aeria Israel firan warko érékép naenámp arop korop naeanrá yépékrá yak. Aenánko man te Yiki Kor Spiritao oupouroupá yakámpono.  
\v 26 Am Yiki Kor Spiritao am aropan wokwaek kar sérrá, “Amo te oukoumwan sumpwi mo, yiki yakria Kraisén nke nanapono.”  
\v 27 Táte Jisasomp éntupwar naropwar man sámpá koropea loao sénámpnámp taknámp Kwarén sánk neria Lotu Nap Tokwae mek koropepo maok, am Simeonén Kwaromp Yiki Kor Spiritao séránko, mao kor lotu nap tokwae mek youmpámp.  
\v 28 Aeria maok, Simeono Jisas kakapea yaek sampeyakrá Kwaromp e sakapria sérrá,   
\q1
\v 29-32 “Tokwae Kar e! Amo onan wokwaek sériapan  
\q1 am arop amo apárokamp arop érékép naenámpria  
\q1 sámp-kérép napo, ono wae nke nampono.  
\q1 Amo am arop te kápae kare arop fi  
\q1 nke nap fek wae nánapi pwar napono.  
\q1 Am arop te wae tokwae kwapwe ara,  
\q1 mao te apárokamp arop ankwap fi ponankoran  
\q1 yokoránko,  
\q1 am arop fi ponankor Kwaromp nɨnɨk mér mwanapon.  
\q1 Táte waráp wae waráp Israel firént yak nánko,  
\q1 arop ankwap firao nke nap fek  
\q1 kwapwe kare naenámpon.  
\q1 Makiaka ono waráp tére konamp arop fwap oukoumwan  
\q1 yonkwae porokwe fek sumpwi nanampono.” \x + \xo 2:29-32 \xt Ais 52:10\x* \x + \xo 2:29-32 \xt Ais 49:6; Jo 8:12\x*   
\p
\v 33 Jisasomp éntupwar naropwar Simeon sénámp kar táman nɨnɨk tokwae nepo maok,  
\v 34-35 Simeono am anánkwapan Kwar ourour sánkanoria Kwarén sériaka, Jisasomp éntupwar Marian arakrá sér,  
\q1 “Ae! Amo wawae.  
\q1 Kwaro mámá táráp nánapia sámp-kérép námp te,  
\q1 arop Israel ankwap fárákap maomp kar ták-sɨnap  
\q1 kwatae tukup napo,  
\q1 ankwap fárákap maomp kar wawia warákár nap te,  
\q1 am fárákapan kor éréképeanánko,  
\q1 yae-párák yakáp mwanapria ninámpon.  
\q1 Mao te érik fokopeyakrá yénkép nánko maok,  
\q1 kápae kare aropamp nɨnɨk mek yaknámp  
\q1 kwatae nɨnɨk érik farákár naenámpon.  
\q1 Amwan kor oumpnámp párákap nánko,  
\q1 yonkwae touwea wae nanapono.” \x + \xo 2:34-35 \xt Ais 8:14; 1 Ko 1:23; 1 Pi 2:6-8\x*   
\p
\v 36 Simeono am kar séria pwaránko maok, profet yupu ankwap yak námp, maomp e te Ana. Mao te Asa yakámp fi mekamp, Fanuelomp namom. Wokwaek te poumou nap mek tankea yakámp yopwar te fákánek yopwar.  
\v 37 Wakmwaek poumarop sumpwi tenánko maok, kae yakrá koropea oukoumwan mao yaknámp yopwar ponankor te 84 yopwar. Aenámpara, wae mér kare. Mao te ankwap nɨnɨkaok mono, ankár, Kwarén yae-párák kar toropwap nanampria fɨr wuriria kápae kare por lotu nap tokwae mek akwap ko, kar toropwap i konámpono. Aeria maok, Kwaromp tére námp te ankár kumur yámar méntép tére saráp yak konámpono. \x + \xo 2:37 \xt 1 Ti 5:5\x*  
\v 38 Mao kor am ke fek Jisasomp wonae fik korop riaka, Kwarén ‘Aesio’rá sérimpono. Mao te Kwaro Jerusalem mekamp arop fárákapan warko érékép naenámpria yépékrá yakápnap arop fárákapan am tárápao korop námpan farákápámpono.   
\s1 Josep Nasaret mek arákarrá akwapámp kar  
\p
\v 39 Aenánko maok, am anánkwapao Kwaro sérimp karwaok lotu nap tokwae mek takrá térea pwarará, warko distrik Galili mekamp taun Nasaret mek akwap. \x + \xo 2:39 \xt Mt 2:23\x*  
\v 40 Aeanepo maok, am táráp wae téképria kárákáre sámpria maok, yonkwae kour kwapwe nánko, Kwaro man nɨki yakrá yaewourrá yakámpon.   
\s1 Jisas wae éri tae morokria Kwaromp lotu nap tokwae mek akwapámp kar  
\p
\v 41 Jisasomp éntupwar naropwar te yopwar méntép Kwarén loturia Pasova \f + \fr 2:41 \ft  ‘Pasova’: Matyu 26:17 fekamp kar fi fek nkeae.\f* Yae Tokwae nke neria Jerusalem mek akwap konep. \x + \xo 2:41 \xt Kis 12:1-14,24-27\x*  
\v 42 Jisas wae éntér-sámpramp yopwar yak nánko maok, am anánkwap wokwaek i konepnámp taknámp, akwapriaka Jisasén warámpea Jerusalem mek akwapepono.  
\v 43 Tá wakmwaek Pasova Yae wae ponankor pwaránko maok, wae anánkwap náráp nouroup fárákapént némpouk arákarrá akwap nepo maok, Jisas te oukoumwan Jerusalem mek yak. Tá éntupwar naropwar te Jisas Jerusalem mek yak námp mér mo.  
\v 44 Anánkwapamp nɨnɨk te, Jisas wae náráp nouroup ankwap fárákapént akwap námpan mpwe. Aeria maok, am anánkwap te wae ankárankamp yámar akwapea, kumuránko náráp nouroup arop ou mek Jisas yak mákeanria oupourounk.  
\v 45 Am anánkwapao oupourounkepo maok, Jisasén nke mono. Aeria maok, am anánkwap warko Jerusalem mek man oupourounkrá akwap.  
\v 46 Jisasén oupourounkep te yinɨnki yakea maok, wakmwaek nkepo, Jisas lotu nap tokwae mek yak. Mao te tisa fákáre ou mek kuk mek tankrá, am fárákapamp kar wará turunkuprá tank.  
\v 47 Aenánko maok, arop ponankor Jisaso nɨnɨk kour fek am arop fárákapamp kar pwarokwaprá sénámp kar wariaka kokorokor.  
\v 48 Am anánkwap wae akwapea Jisasén nkeaka korokop. Tá éntupwaro man sérrá, “Táráp e! Amo apaeritea yinan tak rape? Waráp éntupwar naropwar yino amwan yonkwae sakáp tokwaeria amwan oupourounk nempono.”  
\v 49 Nopok mao éntupwar naropwarén sérrá, “Yumo apaerá onan oupourounk repe? Ono te ankár onomp Naropwaromp nap mek yak nanamp te, yumo mér mák nepono?”  
\v 50 Aerá sénámpan maok, am anánkwap te mao sénámp kar fi am te mér mono.   
\p
\v 51 Táte wae mao náráp éntupwar naropwarént warko arákarrá, Nasaret mek tukupea kápae kare por mao te éntupwar naropwaromp karwaokrá yak námpon. Aenánko, éntupwar te Jisas sérarnámp kápae kare kar te nɨnɨk mek sámpea nɨki-sampeyak.  
\v 52 Táte Jisaso wae tékép nánko maok, maomp yonkwae kour te kwapwe kare kare. Aenánko maok, Kwar Tokwaerao nkea warákár tokwae, tá aropao kor nkea, man warákár tokwae.   
\c 3  
\s1 Ént mek énér i konámp Jono farákápnámp kar  
\p
\v 1 Taiberius 15 yopwar fek Sisar yak nánko, Pontius Pailat Judia distrik mek Gavman Tokwae yak. Am ke fek te Herot distrik Galili poukeyakánko, maomp naenáp Filip distrik Ituria, Trakonitis poukeyak, tá Lisanias distrik Abilene poukeyakámpono.  
\v 2 Táte Anas ntia Kaiafas pris taokeyakep arop yak. Aeapo maok, am ke fek Jon Sekaraiamp táráp arop yak mo apár mek akwapá yak nánko, Kwaro náráp kar man sánk.  
\v 3 Aenánko maok, Jon ént Jordan mekamp apár mek am mwaek yárakrá koumteouráp aropan ‘Yumo te yiráp kwatae nɨnɨk pwarará ént mek nér napo, Kwaro yiráp kwatae nɨnɨk tirá épérano’ ria kar farákáp. \x + \xo 3:3 \xt Ap 13:24; 19:4\x*  
\v 4 Profet Aisaia kumwinámp buk fek am kar yak námp te ará:  
\q1 “Arop yak mo apár meknámp arop ankárankao wumwirá,  
\q1 ‘Kwar Tokwae korop naenámp mwae nánapria  
\q1 fwapokwapenke.   
\q1
\v 5 Apár wi yakápnámp tokoprá,  
\q1 faonkwe furuk popomprá,  
\q1 kápae kare mwae kup korokorenámp ékékérrá  
\q1 yumwia waenámp tirá épéria fwapi pwarenke.   
\q1
\v 6 Aeria maok, Kwaro nomwan érékép naeria tére námp ponankor arop fwap nke mwanapon.’” \x + \xo 3:6 \xt Ais 40:3-5\x*   
\p
\v 7 Aeránko maok, kápae kare koumteouráp arop, Jono ént mek nérrá kákanoria korop napo maok, mao sérrá, “Yumo fou-tákam niamp aropono! Yumo yiráp kwatae nɨnɨk taki fákeyakápria ént mek néria napo, Kwaro yumwan yopor mo naenámpria nape?  
\v 8 Yumo yae-párák kare paokop nap fek kwatae nɨnɨk younkwe mwaek sɨrarrá Kwaronámpok korop nap érik yénképano. Tá yumoku kok sérarrá, ‘Yino Abrahamomp ou fekamp tárápu ara, yinan Kwar te yopor mo, fwap naenámpan mpwe’ kwapono. Aerá sénapan ono yumwan sérrá: Kwar yumwan wampwe kwaeri pwarará, fwap mámá yumwi kápae karean Abrahamomp tárápu arárria kák naenámpono. \x + \xo 3:8 \xt Ap 26:20; Jo 8:39\x*  
\v 9 Ankomwar wae yao karámp naenámp nánapi yak námpono. Yao ponankor kwapwe kare ki tank mo i konámp te, kar-tokopea yaomwi mek épér mwanapono.” \x + \xo 3:9 \xt Mt 7:15-20\x*   
\p
\v 10 Aerá séránko maok, arop ponankor man turunkrá, “Ae te yino mokop mwanámpono?”  
\v 11 Aerapo maok, nopok Jono am fárákapan sérrá, “Arop siot anánkaopwe námp kwamp te, arop ankwapao mo nánko te ankwap man sánkano. Táte arop ankwapao fɨr mo nánko, yumo fɨr tank nánko te man sánk kipo.”   
\p
\v 12 Takis sámp konap arop ankwap fárákapao kuri ént mek nér mwaria koropea maok, Jonén sérrá, “Tisa, yino te mokop mwanámpono?” \x + \xo 3:12 \xt Lu 7:29\x*  
\v 13 Tá Jono am fárákapan nopok sérrá, “Yumo takis mani sámp mwaria te, ankár gavmano sérinámp kare fek saráp sámp kipo. Yumo yiráp nɨnɨk fek am kámákarrá sámp kwapono.”   
\p
\v 14 Soldia ankwap fákárerao kor man turunkrá, “Yino te apae mokop mwanámpon?” Jono nopok am fárákapan sérrá, “Yumo aropan fupukrá maomp yaekamp mani pouroukoupria, aropan kwekárrá koti kwapon. Yumoku yiráp tére fekamp mani sámp nap te, wae támaonoria warákár kipo.”   
\p
\v 15 Aeránko maok, koumteouráp aropao maomp yonkwae kour kwapwe nkea maok, nɨnɨk tokwaeria sérrá, “Jon máte Krais támaoi kane?”  
\v 16 Aerapo maok, Jono wawia nopok kar pwarokwaprá sérrá, “Ono yumwan ént kar fek ént mek nérrá kák nampono. Nánkár wakmwaek arop ankwap korop námpao maok, maomp kárákáre te onomp kárákáreran kámákár akwap námpono. Ono te apárok kánanke kare nampara, maomp pukamp su fekamp paok aokorop nanamp pwi mo nampono. Mao te yumwan Yiki Kor Spirit ntiaka yaomwi fek nérrá kák naenámpono. \x + \xo 3:16 \xt Jo 3:28; Ap 1:5; 13:25\x*  
\v 17 Mao námokuráp sabol yaek sayakrá, wit yorokwaerá narek épérrá tɨri poporokomprá, wit kare wit koupoukour konap nap mek kákea pwarará, tɨri te ankár torokwar mo i konámp yaomwi mek yank naenámpon.”   
\p
\v 18 Jon kápae kare karan kor koumteouráp arop méranáponoria farákápria maok, Kwaromp Kwapwe Kare Kar farákápámpon.   
\s1 Jono Herotomp kwatae nɨnɨk érik sérimp kar  
\p
\v 19 Aeria maok, táte Jono arop poukeyak konámp arop tokwae Herotén yoporimp te maomp nánaeramp yupu Herodias námoku sámpea yakria maok, ankwap kápae kare kwatae nɨnɨk nánko, man yopori námpono. \x + \xo 3:19 \xt Mt 3:11-12; Mk 1:7-8; Jo 1:24-34\x*  
\v 20 Táte Herot kwatae nɨnɨk ankwap yumuntuk pap námp te, Jonén kalabus mek pap námp aránon. \x + \xo 3:20 \xt Mt 14:3-4; Mk 6:17-18\x*   
\s1 Jono Jisasén ént mek anámpá papámp kar  
\p
\v 21 Heroto Jonén oukoumwan fákapá pap monámp fek, koumteouráp arop Jon ént mek nérrá kákámp fek Jisaso kor koropea ént mek anámp. Ént mek anámpea pwatea, Kwarén kar toropwaprá yak nánko maok, yámar me fákárámp akwap.  
\v 22 Aenánko maok, am meknámp Yiki Kor Spirit ék. Aropao am nke napo maok, ant yuriamp pourou niampao Jisasomp pourouk éká tank. Aenánko maok, yámar meknámp arop kar niamp wumwiria sérrá, “Amo te onokump tárápono. Amo kwapwe kare nap te, ono amwan warákár tokwaeria yonkwae kárámp nampono.” \x + \xo 3:22 \xt Mt 17:5; Lu 9:35; Jo 1:32-34\x*   
\s1 Jisasomp appeyaenáp fákáreramp e  
\r Matyu 1:1-17  
\p
\v 23 Jisaso wae 30 yopwaria tére naerianánko maok, koumteouráp aropamp nɨnɨk te, mao te Josepomp tárápan mpweapon:  
\q1 Josep am te Helimp táráp.   
\q1
\v 24 Heli te Matatomp táráp.  
\q1 Matat te Livaimp táráp.  
\q1 Livai te Melkimp táráp.  
\q1 Melki te Janaimp táráp.  
\q1 Janai te Josepomp táráp.   
\q1
\v 25 Josep te Matatiasomp táráp.  
\q1 Matatias te Amosomp táráp.  
\q1 Amos te Nahumomp táráp.  
\q1 Nahum te Eslimp táráp.  
\q1 Esli te Nagaimp táráp.   
\q1
\v 26 Nagai te Matomp táráp.  
\q1 Mat te Matatiasomp táráp.  
\q1 Matatias te Semenomp táráp.  
\q1 Semen te Josekomp táráp.  
\q1 Josek te Jodamp táráp.   
\q1
\v 27 Joda te Joananomp táráp.  
\q1 Joanan te Resamp táráp.  
\q1 Resa te Serubabelomp táráp.  
\q1 Serubabel te Sialtielomp táráp.  
\q1 Sialtiel te Nerimp táráp.   
\q1
\v 28 Neri te Melkimp táráp.  
\q1 Melki te Adimp táráp.  
\q1 Adi te Kosamomp táráp.  
\q1 Kosam te Elmadamomp táráp.  
\q1 Elmadam te Éromp táráp.   
\q1
\v 29 Ér te Josuamp táráp.  
\q1 Josua te Elieseromp táráp.  
\q1 Elieser te Jorimomp táráp.  
\q1 Jorim te Matatomp táráp.  
\q1 Matat te Livaimp táráp.   
\q1
\v 30 Livai te Simeonomp táráp.  
\q1 Simeon te Judamp táráp.  
\q1 Juda te Josepomp táráp.  
\q1 Josep te Jonamomp táráp.  
\q1 Jonam te Eliakimomp táráp.   
\q1
\v 31 Eliakim te Meleamp táráp.  
\q1 Melea te Menamp táráp.  
\q1 Mena te Matatamp táráp.  
\q1 Matata te Natanomp táráp.  
\q1 Natan te Devitomp táráp.   
\q1
\v 32 Devit te Jesimp táráp.  
\q1 Jesi te Obetomp táráp.  
\q1 Obet te Boasomp táráp.  
\q1 Boas te Salmonomp táráp.  
\q1 Salmon te Nasonomp táráp.   
\q1
\v 33 Nason te Aminadapomp táráp.  
\q1 Aminadap te Atminomp táráp.  
\q1 Atmin te Arnimp táráp.  
\q1 Arni te Hesronomp táráp.  
\q1 Hesron te Peresomp táráp.  
\q1 Peres te Judamp táráp.   
\q1
\v 34 Juda te Jekopomp táráp.  
\q1 Jekop te Aisakomp táráp.  
\q1 Aisak te Abrahamomp táráp.  
\q1 Abraham te Teramp táráp.  
\q1 Tera te Nahoromp táráp.   
\q1
\v 35 Nahor te Serukomp táráp.  
\q1 Seruk te Reump táráp.  
\q1 Reu te Pelekomp táráp.  
\q1 Pelek te Eberomp táráp.  
\q1 Eber te Selamp táráp.   
\q1
\v 36 Sela te Kainanomp táráp.  
\q1 Kainan te Arpaksatomp táráp.  
\q1 Arpaksat te Siemomp táráp.  
\q1 Siem te Noamp táráp.  
\q1 Noa te Lamekomp táráp.   
\q1
\v 37 Lamek te Metuselamp táráp.  
\q1 Metusela te Inokomp táráp.  
\q1 Inok te Jaretomp táráp.  
\q1 Jaret te Mahalalelomp táráp.  
\q1 Mahalalel te Kainanomp táráp.   
\q1
\v 38 Kainan te Enosomp táráp.  
\q1 Enos te Setomp táráp.  
\q1 Set te Adamomp táráp.  
\q1 Adam te Kwaromp táráp.   
\c 4  
\s1 Satano Jisasén poupwekápimp kar  
\p
\v 1-2 Yiki Kor Spirit Jisasén oupouroupá yakánko maok, Jisas ént Jordan pwarará arákarrá akwap. Aenko Yiki Kor Spiritao man warámpea kwar saráp mek sakwapá pwar. Aetenánko maok, mao am kwar saráp mek yiawor fére-sámpramp kumur yakriaka, fɨr fár mo, akwapea am ke fek nánko, mao yae-porokwe tokwae.  
\v 3 Aenánko maok, Satano man poupwekáprá sérrá, “Amo Kwaromp Tárápao nap kwamp te, amo yumwi man sénapo, pan arákareanánko, fárae.”  
\v 4 Nopok Jisas maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Kwaromp Buk fek te arakrá sénámpon: ‘Fɨr támao mwar te aropan yiki yak sánk mono.’” \x + \xo 4:4 \xt Lo 8:3\x*   
\p
\v 5 Tá Satano warko Jisasén faonkwe tokwae fek warámpá pokea, mámá apár mekamp taun tokwae ponankor yénképria maok,  
\v 6 Satano Jisasén sérrá, “Mámá kápae kare kárákáre ntiaka ponankor ankank máte onompono. Ono arop ankwapan sánk naeria te, fwap sánk nanampon. Oukoumwan te amwan sánk nae. \x + \xo 4:6 \xt Jo 12:31; 14:30\x*  
\v 7 Tá amo onomp puk mapek Kwaráp torokomprá me woukoupria onan lotu napo te, mámá ankank ponankor warápono.”  
\v 8 Jisas nopok maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Kwaromp Buk fek te arakrá sénámpon:  
\q1 ‘Amo te waráp Kwar Tokwae Kar ankárankampan saráp lotuampo.  
\q1 Tá amo maomp térean saráp téreampo.’” \x + \xo 4:8 \xt Lo 6:13\x*   
\p
\v 9 Tá warko Satano Jisasén warámpá akwapea Jerusalem mekamp lotu nap tokwae yumuntuk narekamp wi fek páteyakrá, man sérrá, “Amo Kwaromp Tárápao nap kwamp te, mapeknámp apárok nkwampok far-kɨrékapae.  
\v 10 Kwaromp Buk fek arakrá sénámpon:  
\q1 ‘Mao náráp ensel fákáreran sénánko,  
\q1 amwan yaewourria fwap taokeyak mwanapono.’   
\m
\v 11 Tá  
\q1 ‘Amwan mao náráp yaek sampɨká apárok pap napo, amwan yumwirao waráp pu kwae mek párákap mo, fwapono.’” \x + \xo 4:11 \xt Sng 91:11-12\x*   
\p
\v 12 Nopok Jisas kar pwarokwaprá sérrá, “Kwaromp Buk fekamp kar te arakrá sénámpono: ‘Amo waráp Kwar Tokwaeran poupwekápi kwapono.’” \x + \xo 4:12 \xt Lo 6:16; 1 Ko 10:9\x*  
\v 13 Satan am poupwekáp námp takia Jisasén pwarará, nánkárap ankwap fek nke nanampria yépékrá yak. \x + \xo 4:13 \xt Hi 2:18; 4:15\x*   
\s1 Jisas distrik Galili mek tére sámpámp kar  
\r Matyu 4:12-17,23-24; Mak 1:14-15,39  
\p
\v 14 Jisaso Yiki Kor Spiritamp kárákáre fek Galili mek arákarrá akwap. Aenánko mao tére námp te am mekamp némpoukamp arop wae wa napono.  
\v 15 Mao te kápae kare por lotu nap mek koumteouráp aropan kar farákáp nánko, am arop ponankor maomp e sakap.   
\s1 Nasaret mekamp arop fárákap Jisasén younkwe sɨrarap kar  
\r Matyu 13:53-58; Mak 6:1-6  
\p
\v 16 Jisas wokwaek épér mo fek yakea téképámp taun Nasaret mek akwapea, Juda firamp anepér i konap yae Sabat méntép tak i konámpara, am yae fek lotu nap mek Kwaromp Kar buk fekamp nkerá farákáp naeria youmpea fokopeyak.  
\v 17 Aenánko maok, lotu taokeyak konámp aropao man profet Aisaiamp buk sánk nánko, sámpea buk aok-pwararea, am mek kumwi oupourounkia nke nánko maok, kar arakrá sénámp yak:   
\q1
\v 18 “Kwaromp Spirit onan oupouroupá yak námp te,  
\q1 mao onan, Kwapwe Kare Kar ankank monap aropan  
\q1 farákáp nanaponoria nánap námpon.  
\q1 Mao onan sámp-kérép nánko, ék namp te,  
\q1 kar arakrá farákápaeria námpon:  
\q1 ‘Yumo fákapá yakápnap arop aokor pwarará tukupenke!  
\q1 Yumo yi wouroumpeyakápnap arop  
\q1 warko yi fɨrékarrá nkenke.’  
\q1 Mao onan sámp-kérép nánko, ono ék namp te,  
\q1 tirá néri fákeyakáp nap mekamp aropan  
\q1 fwapi pwarará,   
\q1
\v 19 Kwar Tokwae  
\q1 náráp arop érékép naenámp ke kwapweran  
\q1 érik farákáprá séraeria ninámpon.” \x + \xo 4:19 \xt Ais 61:1-2\x*   
\p
\v 20 Jisaso buk koumoumpea warko lotu taokeyak konámp aropamp yaek sánká pwatea, mekok am fek tank nánko, am lotu nap mek tankápnap koumteouráp arop te Jisasén saráp tokor tankáp.  
\v 21 Aenapo maok, mao wae am fárákapan Kwaromp kar arakrá farákáprá, “Oukoumwan te Kwaromp kar kumwi tari nap wae kare kar korop nánko, yumo wae am kar wa napono.”   
\p
\v 22 Am lotu nap mekamp arop maomp kar wawia kwapwe kare warákárria nɨnɨk tokwaeria sérrá, “Nomo te wae mér, mámá arop te Josepomp táráp te, mokopia take pourouráp kar kárákáre kwapwe farákáp námpon?”   
\p
\v 23 Aerá sérapo maok, nopok Jisas kar pwarokwaprá sérrá, “Kare karono, yumo wae onan kar arakrá sér mwanapono: ‘Dokta, amo ankár waráp pourouanmékɨr fwapokwapae! Amo Kaperneam mek térenap kar te yino wae wawi námpono. Amo ankár waráp némpouk mapek kuri taknámp téreampo.’  
\v 24 Aerá sér mwanapan maok, ono yumwan kare kar sér rae: Arop fárákap námokuráp némpoukamp profetomp kar te wa mo i konapono.  
\v 25 Yumo wae mér napono, profet Elaija yakámp ke fek kápae kare kae koumteou Israel yaknámp fi mek yakápapo maok, Kwaro yámar me kéri fákeyak nánko, warákam ék mo námp te yinɨnk yopwaria tokwampok yunki yak nánko, apár ponankor mek mwae touwe tokwae koropámpon.  
\v 26 Takámp fek te Kwaro Elaijan te Israel fi mekamp kae yupu ankárankan yaewouraeria sámp-kérép mono. Mao te taun tokwae Saidon yak námp fek némp Sarefat mekamp kae yupuanámpok saráp sámp-kérépámpon. \x + \xo 4:26 \xt 1 Kin 17:1-24; 18:1\x*  
\v 27 Tá taknámp profet Elisa yak námp fek kápae kare Israel fi mekamp lepraráp arop yakáp napao maok, am ou mek Israel fi mekamp arop ankárankampamp touwe fwap mono. Siria fi mekamp arop Naman ankárankao mwar maomp touwe fwapi námpon.” \x + \xo 4:27 \xt 2 Kin 5:1-14\x*   
\p
\v 28 Aerá séri pwar nánko maok, lotu nap mek tankápnap arop ponankor am kar wawiaka yonkwae pwarámp tokwaeria,  
\v 29 Jisasén panánkár santukupea taun younkwe mwaek. Am fárákapamp taun te faonkwek yak námpara, Jisasén warámpá tukupea am taun yarápae feknámp Jisasén furuk far-sɨr mwaria napan maok,  
\v 30 tá Jisas am arop ou mek amore mek akwapá párákaprá akwap te.   
\s1 Jisas arop ankárankaomp pouroukamp kwatae-arop yérépenámp kar  
\r Mak 1:21-28  
\p
\v 31 Jisas apár Galili mekamp taun Kaperneam mek akwapea yae Sabat fek koumteouráp aropan kar yénkrá farákáp.  
\v 32 Aenko maok, am fárákap maomp kar wanap te, mér tokwaeráp aropamp kar kárákáre niamp nánko, wawia kokorokori napon.  
\v 33 Arop ankárankamp kwatae-arop oupouroupá yaknámp am lotu nap mek yak námpao, Jisasén tékén wumwia waerá sér,  
\v 34 “Wɨ! Nasaret mekamp Jisas e! Amo yinan apae naeria nape? Ae te amo yinan tirá wour naeria koropri kwapono. Ono amwan wae mérampono: Amo te Kwaronámpoknámp koropnap yae-párák yiki kare aropono.” \x + \xo 4:34 \xt Mt 8:28-29; Jo 6:69; Lu 8:28\x*   
\p
\v 35 Aerámpan maok, Jisaso am kwatae-aropan yoporrá, “Amo te kar pwarará am arop pwar-akwapae!” Aeránko am kwatae-arop am aropan arop ou mek apárok sɨrarrá, wae worokor akwapriaka, am aropan kwatae pap mo, fwap.  
\v 36 Tá ponankor arop kokorokoria námoku kok téréménkrá sérarrá, “Maomp kar máte mokopia kárákáre námpono? Mao kwatae-aropan kar sénánko, woropá tukup nap te, am aropamp kar te kárákáre tokwaeráp aropamp kar niamp námpono.”  
\v 37 Aenánko maok, Jisas am térenámp kar te am mwaekamp némpouk ponankor akwap nánko, kápae kare arop wawi napono.   
\s1 Jisaso Pitamp yupuamp éntupwarén fwapi papámp kar  
\r Matyu 8:14-15; Mak 1:29-34  
\p
\v 38 Jisas fárámprá am lotu nap pwarará Saimonomp nap mek akwap. Saimonomp yupuamp éntupwar te pourou touwe fokornámp touwe sámpea amp nánko, man koropea yaewouraeria am arop fárákapao Jisasén sér.  
\v 39 Aerapo maok, Jisaso akwapea am yupuamp wonae fik fokopeyakrá pourou mek touwe fokornámp touwe táman yoporánko, am touwe wae worokor akwap. Aenánko, am yupu wae touwe fwapria fárámprá am arop fárákapao fár mwanap fɨr yankapámpono.   
\s1 Jisaso kápae kare aropan fwapokwapinámp kar  
\r Matyu 8:16-17; Mak 1:29-31  
\p
\v 40 Sabat yae yámar worae nánko, arop fárákapao náráp nouroup arop kápae kare touwe arokwamánk nap Jisasnámpok éréképá korop. Mao am fárákapan ankákárankrá pourouk yae paprá touwe fwapokwaprá párakopámpono.  
\v 41 Táte kwatae-arop fákáreao kor kápae kare koumteouráp aropan pwarará worop-akwapránkrá Jisasén arakrá wumwirá sér i konapono, “Amo te Kwaromp Tárápono.” Am kwatae-arop fákáre te Jisas te Krais támaonoria mérapara, Jisas te am fárákapan te kar séri kwaponorá taokari námpon. \x + \xo 4:41 \xt Mt 8:29; Mk 3:11-12\x*   
\s1 Jisas taun ankwap mekmwaek yárakrá kar farákápámp kar  
\r Mak 1:35-39  
\p
\v 42 Jisas koumounek kar fárámprá am yak námp pwarará, arop yak mo apár mek akwapea Kwarén kar toropwap. Aenánko maok, koumteouráp aropao man oupourounkia maonámpok tukupea, yinan pwarrá akwap kwaponorá taokor mwaria.  
\v 43 Aenapo maok, Jisas am fárákapan sérrá, “Ono te ankár ankwap taun mek kuri akwaprá Kwaro maomp firáp taokeyak naenámp Kwapwe Kare Kar farákáp nanampono. Kwaro onan tak tére nanapria sámp-kérép nánko, ono ék nampono.”  
\v 44 Aeria maok, Galili mekamp lotu nap mekmwaek kar farákáprá yáraki námpono.   
\c 5  
\s1 Jisaso sénánko, Pita kápae kare éntékam sámpámp kar  
\p
\v 1 Ankwap ke fek Jisas ént aokore Genesaret fik fokopeyak nánko, kápae kare koumteouráp arop maomp kar wa mwaria koropá koupoukarea fákappéri yakáp.  
\v 2 Aeapo, Jisas nke nánko, bot kánanke anánkaopwe ént aokore fik tank. Éntékam ti konap arop fárákapao bot am fek pátea éntékam sámp konap umben yérérrá yakáp napo,  
\v 3 Jisas Saimonomp bot mek korokwapea, man sérrá, “Amo bot ént mek kuk tae morok panánkár sakwapae.” Pita tak nánko maok, Jisas bot mek am mek tankrá koumteouráp aropan kar farákáp.   
\p
\v 4 Mao kar farákápea pwarará, Saimonén sérrá, “Bot sámpea ént pirékarrá sakwapea ént pe kukria umben am mek sɨrarea éntékam tiae.”  
\v 5 Aeránko maok, nopok Saimono sérrá, “Arop Tokwae, yino wae kumuruk éntékam sámp mwanámpan mpwerá sɨr saráp yakáp nánko, moi námpan maok, oukoumwan te amo sénapara, sɨr nki mwaro.”  
\v 6 Aeria sɨrarea maok, kápae kare éntékam tiap te, éntékam ti konap yam fárákár naenámp niamp kare. \x + \xo 5:6 \xt Jo 21:2-6\x*  
\v 7 Aenko maok, mao énénki tére konap arop bot ankwap mek yakáp napo, am fárákapan ‘Koropea yinan yaewourenk’ ria wumwi. Aeapo, am fárákap koropea éntékam am tirá bot anánkaopwe mek kák napo, bot anánkaopwe te kápaeria ént mek pɨk naenámp niamp pourouráp.  
\v 8 Aenánko, Saimon Pita am táman nkea Jisasomp puk wonae fik kwaráp torokomprá me kor woukoupria sérrá, “Tokwae Kar e! Ono te kwatae nɨnɨkráp aropao nampono. Onan pwarará akwapae!”  
\v 9 Pita am takrá sénámp te am kápae kare éntékam tinap táman korokop nánko, méntér yakápnap aropao kuri kokorokor nap kwamp napono.  
\v 10 Sebedimp tárápyarao kor, Jems ntia Jon Pitant énénki tére konap, am arop yaworao kuri nkea korokop. Tá Jisas Saimonén sérrá, “Amo apápi kwapono. Amo éntékam érékép konap mér napara, nánkár wakmwaek amo fwap ononampok koumteouráp arop érékép-korop nanapon.”  
\v 11 Aeránko maok, bot am pirékarrá tukupea fik papá pwarará maok, tá mao térenap ankank wae párakoprá Jisasomp wakmwaek tukup.   
\s1 Jisas arop ankwapamp lepra touwe fwapi papámp kar  
\r Matyu 8:1-4; Mak 1:40-45  
\p
\v 12 Ankwap ke fek Jisaso ankwap taun mek yak nánko, am taun mek te lepra touwe kwataeráp arop yak. Mao Jisasén nkea maomp wonae fik apárok me kor woukoupria Jisaso námwan aropomp naenámp kar sérrá, “Amo onan fwapi pap nae nap kwamp te, tak napo, onomp pourou Kwaro nke námp fek yiki kukur nae.”  
\v 13 Aeránko maok, Jisas maonámpok nárákarrá maomp pourouk yae papria sérrá, “Onomp nɨnɨk te, amo yiki kukuraeria nampon.” Aeránko, ankár am ke fek táman maomp touwe wae pwar.  
\v 14 Tá Jisaso man kar kárákáre fek sérrá, “Amo arop ankwapan séri kwapono, mono. Amo akwapea prisén waráp pourou yénképria, Moses sérimpnámp taknámp Kwarén ofa sánkampo. Aenapo, arop fárákap wae nkea, waráp touwe te wokwae pwar námprá mér mwanapon.” \x + \xo 5:14 \xt Wkp 14:1-4; Lu 17:12-14\x*  
\v 15 Aerámpan maok, Jisas am térenámp kar te kápae kare némpouk akwapránk nánko, wawia pwi. Aeria maok, kápae kare arop Jisasomp kar wariaka, tá Jisaso náráp touwe fwapokwapanoria korop.  
\v 16 Jisas am tére naerianámp fek te Kwaromp kárákáre sámp naeria, arop yakáp mo nap ke mek akwap ko Kwarén kar toropwap i konámpono. \x + \xo 5:16 \xt Mk 1:35\x*   
\s1 Jisas pu yae kwataenámp aropan fwapi papámp kar  
\r Matyu 9:1-8; Mak 2:1-12  
\p
\v 17 Ankwap kumuruk Jisaso kar yénkrá farákáprá yak. Aenko maok, Farisi ankwap fárákap, tá lo méria farákáp konap tisa fákáre makia distrik Galili ntiaka Judia mekamp taun ponankor, am mekamp taun tokwae Jerusalem meknámp koropea, Jisasomp kar wará tankáp. Jisas touwenap arop fwapokwaprá párakopanoria Kwaromp kárákáre maomp pourouk oupouroupeyak námpono.  
\v 18 Aenánko maok, arop ankárankamp maomp kour ponankor surumpwia tank nánko, arop ankwap fárákapao sunkwiar mek papea sámpea koropea nap mek sayinkea Jisasomp wonae fik pap mwaria.  
\v 19 Aenapan maok, kápae kare koumteouráp arop nap mek am mek yinkea fákeyakáp napo, maomwaeknámp sayink mwaria mwae oupourounk napo, mo. Aeria maok, narek pokea nap oupouroup tenap ankank keakapea am meknámp am arop sunkwiar fek paok tokoropea, yaek fákeyakáprá ér-popwarrá pɨkia Jisasomp wonae fik am néntépá yakápnap koumteouráp arop ou mek pap.  
\v 20 Aeapo maok, Jisas am fárákapamp méran nkeaka am touwenámp aropan sérrá, “Onomp nouroup e! Ono waráp kwatae nɨnɨk te wae sámp-sɨnampono.” \x + \xo 5:20 \xt Mt 8:13\x*  
\v 21 Aeránko maok, lo yénkrá farákáp konap arop fákáre ntia Farisi fákáreao am kar wawia námoku támao nɨnɨkrá, “Máte apae aropao námp kwamp, Kwarén takrá kar wouroumprá sériane? Arop ankárankaomp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámp te yak mono. Am te Kwaromp tére mwarono.”  
\v 22 Tá Jisas am fárákapamp nɨnɨk mek wae mérria, nopok kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo apaeritea yiráp nɨnɨk mek poup takrá sérar rape?  
\v 23 Ae te ono am aropan sérrá, ‘Waráp kwatae nɨnɨk te wae pwarámpono’rá sénanko te, yumo wae ‘Kare karono’rá mér mwanap ni, ono ‘Fárámprá akwapae’rá sénanko, mao wae fárámprá akwap nánko, yumo nkea ono sénamp kar ‘Kareno’rá mér mwanap nie?  
\v 24 Aeno onomp nɨnɨk te, yumo arakrá mérenkria nae: Aropamp Tárápan Kwaro, mámá apár mek takaeria kárákáre sánkeanánko, aropamp kwatae nɨnɨkan fwap tirá épér naenámpon.” Aerá séria maok, am kour ponankor surumpwi yaknámp aropan sérrá, “Ono amwan waeman sénampono: Amo fárámprá waráp amp i konap ankank sámpea amokuráp nap mek akwapae.”  
\v 25 Aeránko maok, ankár oukoumwan táman koumteouráp aropao nke nap fek, mao námoku am fek ampinámp ankank sámprá námokuráp nap mek akwapria Kwaromp e sakapria warákár.  
\v 26 Aenánko, arop ponankor am nkea kokorokoria kor me woukourria Kwaromp e sakapria sérrá, “Nomo oukoumwan te mwar pourouráp ankank nkeriano!”   
\s1 Jisaso Livain námonampaok koropaeria wumwinámp kar  
\r Matyu 9:9-13; Mak 2:13-17  
\p
\v 27 Warko wakmwaek Jisas am nap pwarará akwapria nke nánko, arop ankwap takis sámp konap nap mek tank. Maomp e te Livai. Aenko Jisas man sérrá, “Amo onomp wakmwaek koropae!”  
\v 28 Tá Livai maomp ankank ponankor am fek pwarará fárámprá ankár Jisasomp wakmwaek akwap.   
\p
\v 29 Tá Livai Jisasompor fɨr tokwae nánap nánko, kápae kare takis sámp konap arop, tá ankwap kápae kare aropao kor méntér fépérrá tankápapo maok,  
\v 30 Farisi fákáre, tá námokuráp lo yénkrá farákáp konap arop fákáre, makia Jisaso éréképá yárak i konámp arop fákáreran sérarrá, “Yumo apaerá takis sámp konap arop ntia ankwap kwatae nɨnɨkráp aropént pápárárri tankáp napon?”  
\v 31 Tá nopok Jisas maomp kar pwarokwaprá wounáprá arakrá sér, “Arop fárákap touwe mo, fwapnap te doktanámpok tukup mo i konapono. Touwenap aropao saráp doktanámpok tukup konapono.  
\v 32 Tá taknámp ono ék namp te, arop, námo yae-párák kare nɨnɨkrápao namprá nɨnɨknap aropan te mono. Arop, námo kwatae nɨnɨkrápao namponorá nɨnɨknap arop táman yaewour nanko, maomp kwatae nɨnɨk pwaranoria ék nampon.”   
\s1 Wokwaekamp lo ntia wourékam loan sénámp kar  
\r Matyu 9:14-17; Mak 2:18-22  
\p
\v 33 Ankwap ke fek, arop ankwap fárákapao Jisasén sérrá, “Jon éréképea yárak i konámp arop fárákap te kápae kare por Kwarén kar toropwap mwaria fɨr wuri yakáp i konapono. Tá Farisi fákárerao éréképá paokop i konap arop fákáreao kor tak i konapon. Aeno amo éréképá yárak i konap arop fákáre máte fɨrráp ént fépér i konapon.”  
\v 34 Tá nopok Jisas am fárákapan námokuráp pourouan wounáprá sérrá, “Ae te yiráp nouroup arop ankwap ankárank yupu sámp naerianámp arop oukoumwan yumont yak námp fek te, arop ankwapao fwap yumwan fɨr fár mwanap taokor naenámp nie? Mono.  
\v 35 Tá nánkár wakmwaek aropao am yupu sámp naerianámp arop warámprá tukup tenapo, náráp nouroup aropént yak mo nánko, am ke fek maok mao fwap fɨr wuri konapono.”   
\p
\v 36 Jisaso námokuráp kar Juda firamp nɨnɨként tapokwap mo námpan am fárákapan wounáprá sérimp: “Arop ankwap waempyam épi me aomp naeria te, wourékam waempyam fárákapea épi waempyam fek pap mo i konámpono. Tá arop ankwapao tak nánko te wourékam waempyam popor soumpour námpon. Tá wourékam waempyam te épi waempyamént ankár pourouráp kárákáre mono.  
\v 37 Tá arop ankwap épi meme yɨpi mek wain ént wourékam kér mo i konámpono. Tá arop ankwap tak námp te, wain ént wourékamao épi meme yɨpi fár-pwaránko, wain ént apárok kwarokor pɨk nánko, meme yɨpirao kuri kwatae akwap naenámpono.  
\v 38 Aeno arop ankár meme yɨpi wourékam mek wain ént wourékam kér naenámpon.  
\v 39 Tá arop épi wain ént fárianámp te warko wourékam wain ént fánaerá nɨkɨp mono. ‘Ént wain épi te kwapwe kare ara, wae támaono’rá sér i konámpon.”   
\c 6  
\s1 Sabat yae fek tére mo i konap kar  
\p
\v 1 Jisas ankwap Sabat yae fek mao éréképá yárak i konámp arop éréképea witráp yopwar meaok tukupria maok, am arop fárákapao mwae touwe nánko, wit kánánkáprá yae fek kokwarrá fépérrá tukup. \x + \xo 6:1 \xt Lo 23:25\x*  
\v 2 Aenapo maok, tá Farisi fákáreao sérrá, “Sabat yae fek lo kákánk i konap ankank te, yumo apaerá tak rape?” \x + \xo 6:2 \xt Kis 20:10\x*  
\v 3 Jisas maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Wokwaek Devit ntia maomp arop fárákapaoi nap kar buk fek yak námp te yumo nke mori kwapono?  
\v 4 Am ke fek Devit ntia maomp arop fárákap mwae touweria, Devit Kwaromp nap mek youmpea Kwarén sánknap pan aropao fár mono, pris fákáreao saráp fári konap pan wuriman mao fária, náráp arop fárákapan nénkánko fáriapono.” \x + \xo 6:4 \xt 1 Sml 21:3-6\x*  
\v 5 Aerá séria maok, warko Jisas am fárákapan sérrá, “Aropamp Táráp te Sabat yae poukwap námpara, mao námoku ‘Apae kip’rá fwap sénaenámpono.”   
\s1 Jisas Sabat fek arop yae fwapi papámp kar  
\r Matyu 12:9-14; Mak 3:1-6  
\p
\v 6 Jisas ankwap Sabat fek lotu nap mek akwapea koumteouráp aropan kar yénkrá farákáp. Aenko maok, arop ankwap yae-párák mwaek yae yonkwae yak námp am arop ou mek yak.  
\v 7 Aenánko maok, lo yénkrá farákáp konap arop fákáre ntia Farisi fákáre Jisas Sabat fek arop yae fwapi pap te mokopon nke mwar ritea sánánkar yépékrá tankápria, man kot mwanap mwae oupourounk. \x + \xo 6:7 \xt Lu 14:1-5\x*  
\v 8 Tá Jisas am fárákapamp nɨnɨk mek wae méritea am yae yonkwae yaknámp aropan sérrá, “Amo fárámprá kuk mapek fokopeyakae!” Aeránko maok, am arop fárámpea koropea fokopeyak.  
\v 9 Tá Jisas am fárákapan sérrá, “Ono yumwan turunk rae: Lo te Sabat fek nomwan ‘Apaenk’rá sénámpon? Ae te Sabat fek arop ankwapan yaewour mwanámp ni, ankwapan kwatae pap mwanámp nie? Ae te nomo aropan yaewourianánko yiki yak naenámp ni, porokwapá pap mwanámp nie?” \x + \xo 6:9 \xt Jo 7:23\x*  
\v 10 Aeria am mek tankápnap aropan énounkouprá akwapria am yae kwataeráp aropan sérrá, “Waráp yae kor ékékérae.” Aerá séránko maok, am arop wae takánko, maomp yae kor wae warko kwapwe kare.  
\v 11 Tá am fárákap am nkea, yonkwae pwarámp tokwaeria námoku kok sérarrá, “Jisasén te apae mokop mwanámpon?” \x + \xo 6:11 \xt Lu 11:53-54\x*   
\s1 Jisas ‘Éntér-sámpramp arop éréképá yárak nanamp’ ria nánkárápámp kar  
\r Matyu 10:1-4; Mak 3:13-19  
\p
\v 12 Am ke fek Jisas Kwarén kar toropwap naeria faonkwek akwap. Am kumuruk ponankor mao Kwarén kar toropwaprá yakámp te akwapea wakor.  
\v 13 Koumounek yámar aok nánko éréképá yárak i konámp aropan ‘Koropenk’ ria wumwi. Aenánko, am fárákap wae korop napo maok, náráp tére mwanap arop éntér-sámpramp farákápea pwarará, mao am fárákapan ‘Aposel’ e \f + \fr 6:13 \ft  ‘Aposel’rá sénap fek te Matyu 10:2 fekamp kar fi fek nkeae.\f* tokoprá kák.  
\v 14 Arop ankwapamp e te Saimon (Jisas man ankwap e tákaprá ‘Pita’rá sér) ntia maomp nánaenáp Andru. Ankwap te Jems, tá maomp nánaenáp Jon. Ankwap te Filip, ankwap te Bartolomyu,  
\v 15 ankwap te Matyu, ankwap te Tomas, ankwap te Alfiusomp táráp Jems, tá Saimon, Selot Pati \f + \fr 6:15 \ft  ‘Selot Pati’ fek Mak 3:18 fekamp kar fi fek nkeae.\f* mekamp arop,  
\v 16 tá Jemsomp táráp Judas, tá Judas Iskariot, wakmwaek Jisasén outɨri naenámp arop. \x + \xo 6:16 \xt Jo 6:70-71\x*   
\s1 Jisas kápae kare arop fwapokwaprá kákámp kar  
\r Matyu 4:23-25  
\p
\v 17 Jisas faonkwek pwarará, maomp éréképá yárak i konámp aropént pɨkia apár émpi fek náráp éréképá yárak i konámp kápae kare aropént yakápapo, kápae kare arop distrik Judia mek, ntia taun Jerusalem mekamp koumteouráp arop, tá solwara fikamp taun Tair ntia Saidon mekamp arop fárákapao kuri yakáp.  
\v 18 Am arop fárákap te Jisasomp kar waria, tá Jisas náráp touwe fwapokwapanoria koropap. Tá kápae kare arop kwatae-aropao maomp pourou sokoro napo, Jisas am kwatae-arop yérépeanoria korop. Aenapo, Jisaso am koropnap aropan ponankor fwapokwapimpono.  
\v 19 Jisasomp pourou meknámp kárákáre akwapria arop ponankoramp touwe fwapokwaprá kák námpara, kápae kare koumteouráp arop párák Jisasomp pourouk pap mwaria maonámpok tukup napon. \x + \xo 6:19 \xt Lu 8:46\x*   
\s1 Ém naenámp ntia warákár naenámp kar  
\r Matyu 5:1-12  
\p
\v 20 Jisaso náráp éréképea yáraknámp aropan énounkoupia sérrá,  
\p “Yumo ankank monap arop fárákap, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon. Am ourour te ará: Kwaro náráp firáp taokeyak námp te yirápono. \x + \xo 6:20 \xt Ais 66:2\x*   
\p
\v 21 Yumo yae-porokwenap arop, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon. Am ourour te ará: Nánkár wakmwaek yumo fwap fária yare mwarea napon.  
\p Yumo arop oukoumwan éménkrá yakáp nap te, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon. Am ourour te ará: Nánkár wakmwaek yumo fwap amomoránk mwarea napon. \x + \xo 6:21 \xt Ais 61:3; Yé 7:16-17\x*   
\p
\v 22 Yumo Aropamp Tárápamp weaok tukup napo, yumwan arop nkea kokwarokrá yumwan younkwe sánkria yumwan wouroumprá, ‘Yumo te kwatae mwaek paokopnap arop’rá sérar napo, Kwaro yumwan ourour sánk naenámpon.  
\v 23 Am arop fárákap yumwan tak napo te, yumo fwapono warákárriaka yonkwae kárámp kip. Am te apaeria námpanáp, yumo nopok sámp mwanap ankank tokwae te yámar mek tank námpon. Wokwaek maomp appeyaenápo kor profet fákáreran takiap táman napono. \x + \xo 6:23 \xt Jo 16:2; 1 Pi 4:14\x*   
\p
\v 24 Aeno yumo ankank kápaeráp arop, yumo te mér kip: Oukoumwan te yumo yonkwae kárámpnap kwapwe kare ankank wae sámp napon.   
\p
\v 25 Tá yumo arop oukoumwan fɨr tokwae fépérrá yare nap te, yumo te mér kip: Wakmwaek te yumo mwae touwe mwanapon. \x + \xo 6:25 \xt Jer 1:5-6\x*  
\p Tá yumo arop oukoumwan amomoránk nap te, yumo te mér kip: Wakmwaek te yumo éménkrá émti pɨk mwanapon.   
\p
\v 26 Tá kápae kare arop yiráp e sámpá sakap napo te, yumo am wa nap kwamp te mér kip: Wokwaek maomp appeyaenápo kuri kwekár sérar i konap profetomp eran kor takrá sámpá sakapiapon.”   
\s1 Yopornap aropan nouroup mwanap kar  
\r Matyu 5:38-48  
\p
\v 27 Tá Jisaso ankwap kar yénkrá sérrá, “Yumo onomp kar wanap arop yumwan sér rae: Yumo te ankár yumwan yopornap aropan nouroup kip. Arop yumwan yopor napo te, yumo man yaewour kip.  
\v 28 Tá arop yumwan sámpá yampourou napo te, nopok yumo man kwapwe kare kar sériaka, yaewour kip. Yumwan touwe sánk napo te, yumo ‘Am fárákapan yaewourampo’rá Kwarén sér kip. \x + \xo 6:28 \xt 1 Pi 3:9\x*  
\v 29 Tá arop ankwapao amwan wapra kor fek porokwap nánko te, warko ankwap mwaek wapra kor sámp-arákarrá, maonámp mwaek sánkampo. Tá aropao waráp saket worokwap naerianánko te, waráp siot méntér worokwapantánoria taokor kwapono.  
\v 30 Tá arop ankwapao, námwan ankank sápae nánko te, ankár man sánkamp. Arop waráp ankank pwarokwap nánko te, ‘Am ankank arákarrá sápae’ ria kárákáre fek séri kwapono.  
\v 31 Arop námwan yaewouranáponoria nɨnɨk i konapnámp taknámp, yumo kuri arop ankwapan tak kip.   
\p
\v 32 Táte yumo arop yumwan warákár konap aropan warákár nap te, waeman nopok sámp nap wae támaono. Kwaromp firáp monap aropao kuri námwan warákár konap aropan nopok warákár konapono.  
\v 33 Yumwan yaewour i konap aropan saráp yaewourap te, am fek waeman nopok sámp nap wae támaono. Kwaromp firáp monap aropao kuri tak i konapono.  
\v 34 Tá yumo arop nopok kuri sáp naenámp nɨnɨkria ankank sánk nap te, waeman nopok sámp nap wae támaono. Tá Kwaromp firáp monap aropao kuri takrá ankank nonopok i konapono. \x + \xo 6:34 \xt Lu 14:12-14\x*  
\v 35 Ae konapara, yumo ankwap nɨnɨk sámpenke. Yumwan yopornap aropan nouroupria, man yaewour kip. Yumo ankár ankank monap aropan ankank nénkria, nopok kuri sáp naenámponoria nɨnɨki kwapono. Yumo am tak nap te, nánkár wakmwaek ankank tokwae sámpria, narekamp Kwar Tokwaeramp tárápu yakáp mwanapon. Mao te námwan ‘Aesio’rá sér monap aropan aropompria, kwatae nɨnɨkráp aropan kuri aropomp i konámpon.  
\v 36 Yiráp Naropwaro ponankor aropan yonkwae touwe konámpnámp taknámp, yumo kuri am fárákapan yonkwae touwe kip.” \x + \xo 6:36 \xt Kis 34:6-7; Ef 4:32\x*   
\s1 ‘Yumo arop ankwapan koti kwapono’rá sénámp kar  
\r Matyu 7:1-5  
\p
\v 37 Tá Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo te arop ankwapao kwatae nɨnɨk námpan yurukupia ‘Mao te kwatae námp’ ria wouroumprá séri kwapono. Nopok Kwaro yumwan kuri yurukupia ‘Kwatae nap’rá sénaeane. Tá yumo arop kwatae nɨnɨk námpan yumo man, yaomwi mek pɨk nanaponoria far-pwar kwapono. Yumo tak napo te, Kwaro yumwan kor yaomwi mek far-pwar naeane. Yumo yumwan kwatae nap arop ankwap fárákapamp kwatae nɨnɨk wampwenoria pwar napo maok, nopok Kwaro yiráp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpon. \x + \xo 6:37 \xt Jer 2:13\x*  
\v 38 Tá yumo ankwap aropan ankár ankank nénk napo, nopok yumwan kor Kwaro ankank nénk naenámpon. Mao nopok kámákarrá kápae kare nénkria top-pwarámpea panánkarrá warko top kare fek tankrá top koupouriaka kwarákár námp yumwan nénk naenámpon. Yumo arop mokope puri fek nénk nap te, Kwaro nopok yumwan take pourouráp nénk naenámpon.” \x + \xo 6:38 \xt Snd 19:17\x*   
\p
\v 39 Aerá séria pwarará maok, Jisaso arop fárákapan wounáp kar ankwapan kor farákáp: “Ae te yi néneráp arop te arop ankwap yi nénenámpan fwap mwae kup yénképrá akwap naenámp nie? Mono. Takria te am yawor énénkér me mek pɨk nenepe.  
\v 40 Tá oukoumwan skulnámp arop te maomp tisan kámákár akwap mo i konámpono. Nánkárap skulia pwatea maok, táte wae maomp tisa niamp take popwar yak konámpon.” \x + \xo 6:40 \xt Jo 13:16\x*   
\p
\v 41 Táte Jisas wounáp kar ankwap arakrá sér: “Amo apaeritea waráp ankwapwarápomp yi mek tɨri kánanke tank námp táman énounkoupria amokuráp yi mek tanknámp yao kárakére tokwae nke mo rape?  
\v 42 Amo mokopia waráp ankwapnápén sérrá, ‘Onomp nouroup o! Ono waráp yi mek tɨri kánanke tank námp sámp-sɨnae’rá sénapan maok, amokuráp yi mek yao kárakére tokwae tank námp te nke mo rape? Amo tak nap te, yiráp kar te yiráp nɨnɨként ankár pourouráp mono! Manmékɨr te amokuráp yi mekamp yao kárakére tokwae tank námp am sámpea sɨtea maok, amo fwap énounkoup karia waráp nouroupomp yi mekamp tɨri kánanke sámp-sɨnanapon.”   
\s1 ‘Kwatae yao te ki kwatae tank námp’rá sénámp kar  
\r Matyu 7:16-20; 12:33-35  
\p
\v 43 Jisas warko wounáp kar ankwap arakrá sér, “Kwapwe kare yao te kwatae yao ki tank mo i konámpono. Tá taknámp kwatae yao te kwapwe kare yao ki tank mo i konámpon.  
\v 44 Arop am yao ki tank námp táman wuri nkea maok, aráte am yao fekamponorá nɨnɨk i konapon. Arop kwantaeki kánánkapea fár mwaria te, wiráp paok aopwe fekamp tukupá kánánkapea fár mo i konapon. Tá wain ki te yao pwae mekamp wiráp yao yowe fek tank mo i konámpono.  
\v 45 Táte taknámp kwapwe kare arop te maomp nɨnɨk mek kápae kare kwapwe kare nɨnɨk mwari yak námpara, maomp táp meknámp kor kwapwe kare nɨnɨk fekamp karan saráp sér i konámpon. Aeno kwataenámp arop te maomp nɨnɨk mek kápae kare kwatae nɨnɨk mwari yak námpara, am fekamp kar kwataeran saráp sérar i konámpon. Apae nɨnɨk maomp nɨnɨk mek top koupouri yak námp te, am táman top korao érik sér i konámpono.” \x + \xo 6:45 \xt Jer 3:10-12; Mt 12:35\x*   
\s1 Nap ti konap wounáp kar  
\r Matyu 7:24-27  
\p
\v 46 Jisas sérrá, “Yumo apaerá onan ‘Tokwae Kar! Tokwae Kar!’rá sénapao, yumo onomp karwaok mo rape? \x + \xo 6:46 \xt Mt 7:21\x*  
\v 47 Táte arop ankárankamp ononampok koropea onomp kar wawia mántwaok námp te, maonámp táman yumo nkea nɨnɨkenkria yénkép nanampon.  
\v 48 Am aropamp nɨnɨk te nɨnɨk kwapweráp arop ankwapao nap ti naerianámp niampon. Manénkɨr te apár me yokoroprá pɨkia mek karaok oumpwar sɨrarea oumpwar fi mek yumwi épéria fampea kárákáre pwate nánko, nap am fek yak. Aenánko, wakmwaek warákam námp fek ént ntenk tokwae koropria nap tuk-sɨnaerianánko, nap fwap tukur mo, kárákáre yak konámpon. Am te apaeritea námpanápe, am aropao nap kwapwe kare ti tenámpara námpon.  
\v 49 Aeno arop onomp kar wawia mántwaok mo námp te, arop ankwap nɨnɨk kwapwe mo námpao, nap ti naerianámp niampon. Mao oumpwar fi mek te yumwi fémpér mo yakrá, kwar mwar fémpéri tenánko, wakmwaek warákam nánko éntenk tokwae koropria am nap tuk-sɨnánko, nap panánkár nánko, kwatae akwap konámp niampono.”   
\c 7  
\s1 Jisas ami keptenomp tére arop fwapi papámp kar  
\p
\v 1 Jisas koumteouráp aropan am kar farákápea pwarará maok, akwapea Kaperneam mek.  
\v 2 Aenko maok, Rom fi mekamp kepten 100 soldia éréképá yak námp, mao náráp tére arop ankárankamp man táman warákár konámpao maok, mao touwe tokwae sámpea waeman sumpwi naenámp niamp pourou.  
\v 3 Aenánko maok, kepten Jisas yakámp kar wawia, mao Juda fi taokeyakáp konap arop Jisasnámpok tirá kérépria sérrá, “Yumo tukupea Jisasén sénapo, koropea náráp tére arop fwapi papano.”  
\v 4 Aeránko maok, wae tukupea Jisasnámpokria maok, man aropomp naenámp kar fek sérrá, “Am arop te kwapwe kare aropono. Amo fwap man yaewour nanap pwi námpono.  
\v 5 Mao te Juda fi nomwan warákárriaka yaewour i konámpono. Mao námoku yinomp lotu nap ti námpon.”   
\p
\v 6 Tá wae Jisas am fárákapént akwap. Akwapea wonae fik keptenomp nap-topokánko maok, am kepteno náráp arop ankwap fárákap tirá kérépánko koropea Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Mokop korop nanapanáp, wampweno. Aeria apae ono kwapwe kare aropao nanko, onomp nap mek korop nanapanápe.  
\v 7 Táte ono kuri kwapwe kare aropao amwan kuri koropá nke nanampanápe. Amo kar fek saráp sénapo, onomp tére arop wae touwe fwap naenámpon.  
\v 8 Am te apae riteanápe, ono kuri onan tére sáp konámp aropamp yae ankore mek yak konampono. Táte ono kuri onomp soldia onomp yae ankore mek yakáp napara, tá ono ankwapan ‘Amo akwapae’rá sénanko te, mao akwap námpon. Tá ono ankwapan ‘Amo koropae’rá sénanko te, mao korop námpon. Tá onomp tére aropan sérrá, ‘Amo ará téreae’rá nanko te, mao takrá tére konámpon.”   
\p
\v 9 Aerá sénánko Jisas am kar wawia mao am aropan nɨnɨk tokwaea sámp-arákarrá kápae kare koumteouráp arop maomp wakmwaek korop napan sérrá, “Ono yumwan sénampon: Ono Israel fi mek te mámake Kwarén mér kárákárenámp arop nke moi nampono.”  
\v 10 Táte am arop fárákap kepteno tirá kérépánko, koropap arop wae nap mek ti-arári tukupea nkeapo maok, keptenomp tére arop maomp touwe wae fwap. \x + \xo 7:10 \xt Jo 4:51\x*   
\s1 Jisas Nain mekamp sumpwinámp tár-ménki kéménkia papnámp kar  
\p
\v 11 Takia pwarará, warko wakmwaek Jisas taun Nain mek akwap. Aenánko mao éréképá yárak i konámp arop fárákap, táte kápae kare koumteouráp arop makia Jisasént tukup.  
\v 12 Jisas akwapea taun ménki tokwae fek nánko maok, arop tár-ménki sumpwi námp sunkwiar mek papea sámpá korop. Aenapo am sumpwinámp aropamp éntupwar te táráp ankwap sámp mono, am ankárankamp támao mwar, táte maomp poumaropao kuri wae sumpwi te. Tá am taun mekamp koumteouráp aropao kuri am yupunt korop.  
\v 13 Aenapo maok, Tokwae Karao am yupu nkea man aropomp tokwaeria am yupuan sérrá, “Amo émi kwapono.”  
\v 14 Aerá séria maok, Jisas námoku wonae fik akwapea arop ampnámp sunkwiar fek yae pap nánko, am arop sámpnap arop am fek foukouri yakáp. Aenapo Jisaso sérrá, “Arop tár-ménki, ono amwan sénampono: Amo fárámpae.”  
\v 15 Aenánko maok, am arop sumpwi yak námp te wae fárámpea tankrá kar sénánko maok, Jisas am arop wae náráp éntupwarént pwar. \x + \xo 7:15 \xt Lu 8:41-42,49-55\x*  
\v 16 Aenánko maok, koumteouráp arop ponankor apáp tɨrɨnkria Kwaromp e sakapria sérrá, “Profet tokwae kar ankárank wae nomp amore mek korop námpono.” Aeria maok, warko am fárákapao sérrá, “Kwaro náráp koumteouráp arop yaewour nanampria wae korop námpon.” \x + \xo 7:16 \xt 1 Kin 17:21-24\x*  
\v 17 Aeria maok, arop fárákap Judia mekamp némpouk mwaek, tá kápae kare némpouk mwaek paokoprá Jisas am térenámp kar farákáp napon.   
\s1 Jono éréképá yárak i konámp arop yawor Jisasnámpok akwapep kar  
\r Matyu 11:1-19  
\p
\v 18 Aenapo maok, Jono éréképá yárak i konámp aropao am kar wawia Jonén sér. Aenapo, Jon éréképá yárak i konámp arop anánkaopwe wumwiria  
\v 19 Jisasnámpok tirá kérépria maok sérrá, “Arakrá turunk kipo: ‘Amo te am korop naenámpria yépéknámp arop támao ni, yino nánkár ankwap yépék mwanámp nie?’”  
\v 20 Aeránko am arop yawor wae akwapea Jisasnámpokria man sérrá, “Yinan arop ént mek nér i konámp Jono tirá kérép nánko, amonapok korop nempono. Mao te arakrá séri námpon: ‘Amo te yino korop naenámpria yépéknámp arop támao ni, yino nánkár ankwap yépék mwanámp nie?’”   
\p
\v 21 Am ke fek te Jisas kápae kare koumteouráp aropamp nkwakwe make touwe fwaprá kák, tá kápae kare kwatae-arop pouroukamp yéréperá kérép, tá kápae kare yi néneráp aropamp yi fwaprá kákámpono.  
\v 22 Ae námp fek Jisas am arop yaworan nopok kar pwarokwaprá arakrá sér, “Yumo akwapea Jonén kápae kare ankank yumo nkeria wawi nep táman farákáp kipo. Yi néneráp arop fárákap warko fwap nke, tá pu kor kwataeráp arop warko ferámpea paokop. Lepranap aropamp pourou yɨpi warko yiki kwapwe napono. Táte woupwi kéri yaknámp arop warko fwap woupwi wa napon. Tá sumpwinap arop warko ferámp napono. Ankank moráp arop fárákap Kwaromp Kwapwe Kare Kar wa napono. \x + \xo 7:22 \xt Ais 35:5-6; Mt 15:30-31; Mk 7:32-37; Lu 5:12-13; 7:12-16\x*  
\v 23 Arop onan mér námpao, maomp mér kwatae akwap mo námp te, mao fwap warákárrá yak naenámpon.”   
\p
\v 24 Tá am arop yawor Jonén kar sámpá akwap nep wae akwap tenepo maok, Jisas koumteouráp aropan Jon yáraknámp kar farákápria sérrá, “Yumo wokwaek kwar saráp mek tukupap te, apae ankank nke mwaria tukupapon? Ae te yumo ouwirao nárákapá nár-pwatenámp kaeak nke mwaria tukupap nie? Mono.  
\v 25 Yumo apae ankank tukupá nkeapon? Ae te arop ankárankamp waempyam kwapwe kare yirɨmpea yak námpan nke mwaria tukupap nie? Táte mono. Kápae kare arop waempyam kwapwe yirɨria pourou yɨpi fek saráp ankank tinap arop kingomp nap mek tankáp i konapon.  
\v 26 Aeno yumo te mokope ankankan tukupá nkeapon? Yumo te profet ankárankan tukupá nkeap nie? Táte yeno. Ono yumwan sénampon: Mao te profetao maok, ponankor ankwap profetén kámákár akwapnámp arop tokwaeno.  
\v 27 Am arop táman Kwaro náráp Buk fek ono tére namp máman méntér wounáprá sérrá,  
\q1 ‘Yumo wawenke!  
\q1 Ono arop sámp-kérép nanko,  
\q1 onomp kar sámpea manmékɨr amwan mekia akwaprá  
\q1 mao waráp mwae kup yororá akwap naenámpon.’ \x + \xo 7:27 \xt Mal 3:1; Lu 3:2-6\x*   
\q1
\v 28 Ono yumwan sénampon: Jon te apárokamp ponankor aropan kámákár akwap námpan maok, arop Kwaromp fi mek kánanke kare yak námp te Jonén kámákár akwap námpon.”   
\p
\v 29 Tá koumteouráp arop ntia takis sámp konap aropao kuri am kar wawia sérrá, “Kareno! Kwaromp nɨnɨk te yae-párákono.” Am takrá sénap arop fárákap te Jonomp yaek ént mek nériapao sénapon.  
\v 30 Táte Farisi fákáre ntia lo mérnap arop fákáre te Kwaro kwapwe kare mwae kup yénkép námpan younkwe sɨnap te, Jonomp yaek ént mek nér moi napara napon. \x + \xo 7:30 \xt Mt 21:32\x*   
\p
\v 31 Tá Jisaso sérrá, “Mámá ke fekamp koumteouráp arop te mokope pourouráp aropono?  
\v 32 Am fárákap te némpouk tankáprá sokwaknap tárápu niampon. Tárápu kánanke-tárápao némpouk amore mek tankáprá sokwaknap tárápuan arakrá wumwi,  
\q1 ‘Yino sére porokwap nánko,  
\q1 yumo apaerá tár sámp mo rape?  
\q1 Tá yino yonkwae touwe mwanap tár sámp nánko  
\q1 yumo apaerá ém mo rape?’   
\m
\v 33 Ae konapnámp taknámp arop ént mek nér i konámp Jon mao koropea pan ntiaka wain ént fár mo nánko, yumo am táman warákár moria sérrá, ‘Kwatae-arop maomp pourouk woukoupeyak námp’rá sériapon.  
\v 34 Aenap támao, oukoumwan kor Aropamp Táráp koropea, pan ntiaka wain ént fánánko, yumo am táman kor warákár moria sérrá, ‘Nkenk! Mao te fɨrráp wain ént kápae fári konámp aropono. Mao te takis sámp konap arop ntia kwatae nɨnɨkráp arop fárákapamp nouroupono.’ Aerá sér i konapon. \x + \xo 7:34 \xt Lu 5:30\x*  
\v 35 Aeno arop Kwaromp yonkwae kour sámp nap te, maomp paokop te nomwan yénképrá am yonkwae kour te kare karono.” Jisas arakrá farákápámpon.   
\s1 Kwatae nɨnɨkráp yupu ankárankampao Jisasomp puk wel kwarákarámp kar  
\p
\v 36 Ankwap fek, arop Farisi ankwapao Jisasén ‘Námont koropea fɨr fárae’ ria wumwi nánko, Jisas akwapea am Farisimp nap mek fár mwaria tank.  
\v 37 Aenánko maok, kokopor i konámp yupu ankárankamp am taun mek yak námpao ‘Jisas Farisimp nap mek koropá fáran’rá sérap kar wa. Aeria maok, am yupu yumwi kwapwe fek yoroinap botol sanda sámpea korop.  
\v 38 Mao koropea Jisasomp younkwek puyar mwaek wonae fik fokopeyakrá, émrá yak. Aenánko, Jisasomp puk émti pɨk. Aenánko, námoku náráp me pwae sámpea am fek torokorria aop mukur i konap niampria Jisasomp puk takria am sanda kwarákarámpono.   
\p
\v 39 Takánko maok, am Farisi Jisasén koropaerá wumwi rimp támao am táman nkea, arakrá nɨnɨk, “Táte mámá arop profet kareao námp kwamp te, mámá yupu maomp puk sanda kwarákar námp nkea, mao i konámp ankank wae méria, am yupu te kwatae nɨnɨkráp yupunoria mér naeria námpon.”   
\p
\v 40 Farisi takrá nɨnɨk nánko maok, Jisas maomp nɨnɨkan pwarokwaprá sérrá, “Saimon, ono amwan ankwap kar sénae.” Aeránko nopok Saimono sérrá, “Tisa, amo sénaenap kar sérae.”  
\v 41 Táte Jisaso wounáprá arakrá sér, “Arop yawor akwapea, arop ankwapan turunk nepo, ankwapan K100 sánk, ankwapan K10 sánk,  
\v 42 Maki tenánko, wakmwaek am arop yawor nopok sánk nenep pourou mo nánko te, am mani sánknámp aropao wampwenori pwar. Aenánko te am arop yawor te wa mani sánknámp aropan warákár tokwae námpono?”   
\p
\v 43 Táte Saimono nopok kar pwarokwaprá sérrá, “Ono nɨk namp te, mani tokwae sámp námpao, nopok sánk monámp aropao námpono.” Táte Jisas sérrá, “Waráp kar te yae-párák támaono.”   
\p
\v 44 Aeria maok, am yupu yaknámp mwaek sámp-arákarrá, Saimonén yénképrá sérrá, “Amo mámá yupu mapek nkeae. Ono waráp nap mek korop namp te, amo waráp tére konap aropan sénapo, onomp pu yárár moi námpono. Aeno mámá yupu mao náráp émti ti fek onomp pu kor yárária, náráp me pwae fek féki torokor námpono. \x + \xo 7:44 \xt Stt 18:4\x*  
\v 45 Arop nap mek korop napo, aop mukur i konap te amo onan tak moi napono. Aeno mámá yupu te ono oukoumwan nap mek korop namp feknámpia koropea oukoumwan onomp puk aop mukur i konapnámp tak námpono.  
\v 46 Amo te onomp me korok wel kwarákár mo napo maok, mámá yupu te onomp puk sanda kwarokor námpono.  
\v 47 Aenámpantá, ono amwan sér rae: Mao te kápae kare kwatae nɨnɨkianánko, ono maomp kwatae nɨnɨk tirá épéri nampara, mao onan warákár tokwae námpon. Aeno arop kwatae nɨnɨk ankwap yinɨnkianánko, Kwaro maomp kwatae nɨnɨk tirá épérianámp te, maomp warákár te kánankeno.”  
\v 48 Aerá séria pwarará, Jisaso am yupuan sérrá, “Ono waráp kwatae nɨnɨk wae tirá épéri pwar nampono.”  
\v 49 Aerá séránko maok, táte am énénki tankáprá fépérnap aropao námoku kok arakrá sérar, “Mámá arop máte wa námp kwamp, nkwakwe make téreria kwatae nɨnɨkan kor tirá épér námpono?”  
\v 50 Táte Jisaso am yupuran sérrá, “Waráp onan mérnap támao amwan fwapi pap námpono. Amo am mér napara, akwapea yonkwae porokwe fek yakampo.” \x + \xo 7:50 \xt Mt 9:2-6\x*   
\c 8  
\s1 Koumteou ankwap fárákap Jisasomp wakmwaek paokopiap kar  
\p
\v 1 Tá wakmwaek ankwap fek Jisas némp-némp yárakrá, Kwaromp firáp yakáp mwanap Kwapwe Kare Kar koumteouráp aropan farákáprá yárak nánko, mao éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop énénki paokop.  
\v 2 Tá koumteou ankwap fárákap wokwaek kwatae-arop pouroukamp yéréperá kérépria maomp touwe fwaprá kákámp, am fárákapao kuri Jisasént énénki tukup. Ankwap te, taun Makdala mekamp Maria wokwaek Jisaso fákánek kwatae-arop maomp pouroukamp tirá épérimp,  
\v 3 Tá King Herotomp nap taokeyak konámp arop Kusamp yupu Joana, tá Susana, tá kápae kare ankwap koumteou kor méntér tukup. Tá am koumteou fárákap te Jisas ntia mao éréképea yárak i konámp arop fárákapan námokuráp ankank fek yaewour mwaria mént paokopiapon. \x + \xo 8:3 \xt Lu 24:10\x*   
\s1 Arop yopwar mek ankankou yoronámp wounáp kar  
\r Matyu 13:1-9; Mak 4:1-9  
\p
\v 4 Ankwap ke fek ponankor taun mekmwaekamp kápae kare arop koropea Jisasomp wonae fik koupoukour napo, mao am fárákapan wounáp kar arakrá farákáp:   
\p
\v 5 “Arop ankwap akwapea yopwar mek ankankou yoro. Mao ankankou yɨrɨrrá yak nánko maok, ankankou ankwapmwaek te mwae kupuk pɨká tankáp nánko, aropao pumpurékamprá tukup napo, antao koropá fánámpono.  
\v 6 Tá ankankou ankwap yumwi kor námp fek pɨká tankáprá térér námpao maok, ént féki mo nánko, am ankankou ponankor yárákáre námpon.  
\v 7 Tá ankankou ankwap wiráp paok wi ou mek pɨkia tankápria térér námpao maok, wiráp paok méntérria am támao oupoupourámpon.  
\v 8 Táte ankankou ankwapmwaek kwar kwapwe mek pɨká tankáp námp te fwap péreaka pokea yánk kápae kare tankria, 100-100rá tankáp i konámpon.”  
\p Jisas aerá séri pwarará maok, am fárákapan sérrá, “Arop woupwiráp te ankár am kar wa kuno.”   
\s1 Jisaso wounáp kar sér i konámp nɨnɨk  
\r Matyu 13:10-18; Mak 4:10-20  
\p
\v 9 Takrá séria pwar nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao wounáp fi kor mér mwaria Jisasén turunk.  
\v 10 Aenapo, nopok Jisaso sérrá, “Am Kwaromp firáp yakáp mwanap kar mek wouroumpeyak námp te Kwaro námoku yumwan wae yénkép námpono. Aeno arop ankwap fárákapao maok wounáp karan saráp wa napono. Aenapara, mao te yiran nke napao maok, am ankank te wuri nke mo mwanapon. Tá arop fárákap kar wa napao maok, fi kor mér mo mwarea napon.” \x + \xo 8:10 \xt Lu 10:21\x*   
\s1 Ankankou yɨrɨr nap wounáp kar fi kor  
\r Matyu 13:18-23  
\p
\v 11 Jisaso warko arakrá sér: “Am wounáp kar fi kor te ará: Am ankankou te Kwaromp karono. \x + \xo 8:11 \xt 1 Pi 1:23\x*  
\v 12 ‘Ankankou ankwapmwaek mwae kupuk pɨká tankáp námp’rá sénámp te, arop kar wa napan maok, wakmwaek Satan te, am arop fárákap Kwarén mér napo, mao am arop fárákap éréképantánoria koropea arop nɨnɨk mekamp kar pouroukouprá épér i konámpon.  
\v 13 ‘Ankankou ankwapmwaek yumwi kor fek pɨká tankáp námp’rá sénámp te, táte arop kar wawia sámpea warákár napao maok, arák kwar mek pɨk mono. Kánanke kwarok ke fek saráp Kwarén méria, nkwakwe make ankank korop nánko, ti-arári tukup napon.  
\v 14 Táte ‘Ankankou ankwapmwaek wiráp paok ou mek pɨká tankáp námp’rá sénámp te, arop kar wawia tukup napao maok, nɨnɨk tokwaerá apárokamp maniráp ankank sámprá apárokamp ankankan warákárnap nɨnɨkao tokwae karia oupoupouránko, yao ki tank námp niamp pourou mo mwanapon. \x + \xo 8:14 \xt Lu 18:18,22-24\x*  
\v 15 Aeno ‘Am ankankou kwar kwapwe mek pɨkia tankáp námp’rá sénámp te, arop kar wawia, nɨki-samp napon. Am fárákapamp nɨnɨk yae-párák kareria kwapwe kare nánko, kárákáre yakáp napo, maomp nɨnɨk mek te yopwar mekamp fɨrao kare yak námp niampi yak naenámpon.” \x + \xo 8:15 \xt Jo 6:28-29\x*   
\s1 Lam pounkouroupea pap konap wounáp kar  
\r Mak 4:21-25  
\p
\v 16 Jisaso warko ankwap wounáp kar arakrá sér, “Arop lam pounkouroupea nap te tap woukwapá pap, tá kákánar ankore mek pap mo i konapono. Ankár narek kákánar fek páte napo, am nap mek youmpnap arop fárákapao am wae nke mwanapono.  
\v 17 Am wae yokor nánko te, kápae kare ankank mek wouri yakáp námp te nánkár wakmwaek érik korop naenámpon. Tá kápae kare ankank aropao mek oupoupouria kák tenap te, nánkár wakmwaek am ankank érik farákár nánko, arop fárákapao wae nkea mér mwanapon.   
\p
\v 18 Yumo Kwaromp kar wa nap te fwapia mér karrá wa kip. Arop Kwaromp kar kárákáre fek nɨki-samp nánko te, Kwaro man ankwap nɨnɨk kwapwe méntér tapokwap naenámpon. Aeno tá arop kar wawia nɨki-samp nampan mpwe námpao mo námp te, Kwaro am nɨnɨk kánankeran maomp yaekamp pwarokwap naerámpon.” \x + \xo 8:18 \xt Mt 25:20-29\x*   
\s1 Jisasomp éntupwar ntiaka nánaeounáp koropap kar  
\r Matyu 12:46-50; Mak 3:31-35  
\p
\v 19 Jisaso takrá kar farákápámp ke fek maomp éntupwar ntia nánaeounáp man nke mwaria korop napao maok, kápae kare koumteouráp arop Jisasomp wonae fik koupoukarea yakáp napo, mao Jisasomp wonae fik tukup mwanap pourou mo.  
\v 20 Aenapo maok, arop ankwap fárákapao Jisasén sérrá, “Waráp éntupwar ntia nánaeounáp amwan nke mwaria koropea ek yakáp nape.”  
\v 21 Táte Jisas am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Koumteouráp arop fárákap Kwaromp kar wawia ampaok nap támao maok, onomp éntupwar ntia onomp nánaeounápono.” \x + \xo 8:21 \xt Lu 11:27-28; Jo 1:11-13\x*   
\s1 Jisas ouwi tokwae taok-pwararimp kar  
\r Matyu 8:23-27; Mak 4:35-41  
\p
\v 22 Ankwap ke fek, Jisaso náráp éréképá yárak i konámp arop fárákapént bot mek kounkouria sérrá, “Nomo ént aokore tokwae tápampea nkwamwae fik tukup mwaro.” Aeria maok, wae ént pirékarrá tukup napo,  
\v 23 bot wae ént kuk akwap nánko, Jisas te ampi yak. Aenánko maok, am ént aokore mek ouwi tokwae koropria ént surukup tokwaeria, bot mek ént koupour nánko, am arop fárákap ént mek pɨk mwanap niamp pourouráp.  
\v 24 Aenánko maok, am fárákapao tukupea Jisasén kéménkia sérrá, “Arop Tokwae, Arop Tokwae! Nomo oukoumwan ént mek pɨk mwanámp niampáne!” Aeapo Jisaso fárámpea fokopeyakrá am ouwiran taokoránko, ouwi ntia ént tokwae anakop námp wae pwarareaka, ént ounk wae pwar.  
\v 25 Aenánko maok, Jisas námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan turunkrá, “Yiráp onan mér nap te maok yak námpono?” Aeránko, am fárákap te apápria nɨnɨk tokwaeria maok, námoku támao sérarrá, “Mámá arop máte waweane? Mao ouwi ntia éntan sénánko, ankár mao sénámpaok námp ta!” \x + \xo 8:25 \xt Mk 9:20-24\x*   
\s1 Jisaso arop ankwapamp pouroukamp kwatae-aropan yéréperá kérépámp kar  
\r Matyu 8:28-34; Mak 5:1-20  
\p
\v 26 Am fárákap apár Galili pwarará warko bot mek ént pirékarrá tukupea nkwamwae fik apár Gerasa mek korop.  
\v 27-29 Jisas bot pwarará apárok kɨrékaprá pok nánko, am némpoukamp arop ankwap ankárank maonámpok korop. Kápae kare por kwatae-arop fákárerao maomp pourouk woukouri yakáprá man fákapá fákeyakáp napo, arop kápae kare por man poukeyakáprá sen fek yarokwap ko paprá yae-souwe fákapá paprá. Mak napo kuri, am te ankár fápákárápi ko sɨrarrá akwap konámp. Ankár wokwaek karia koropea oukoumwan námp te, waempyam kámp mono. Pourou mwar yakrá, nap mek amp mono. Ankár am kwatae-arop támao man sámpea arop yak mo apár mek yérépe napo, arop kák konap apár me kwar yu fi mwaek yárak i konámpon.  
\p Mao Jisasén nkeria fépéna waeria, Jisasomp puk wonae fik kwaráp torokompria tékén wumwia waeria sérrá, “Jisas, narekamp Kwar Tokwae Karamp Táráp e! Amo onan apae nanape? Ono amwan kárákáre fek sér rae: Amo onan touwe kwatae sáp kwapono.” Am te apaeria námpanápe, Jisaso am kwatae-aropan ‘Érik mankae!’rá yopor. \x + \xo 8:27-29 \xt Lu 4:34\x*   
\p
\v 30 Jisaso man turunkrá, “Waráp e te apaeno?” Tá mao sérrá, “Onomp e te ‘Ami’ no.” Am e sénámp fi te kápae kare kwatae-arop fárákap maomp pourou mek woukouri yakáp napara, takrá sénámpon.  
\v 31 Aeria maok, am kwatae-arop fákárerao náráp pourouantá yonkwae touwe tokwaeria Jisasén tékén sérrá, “Amo yinan nánkárap touwe sámp mwanámp me tokwae éri mek yéréperá kérép kwapon.”   
\p
\v 32 Aerá sérapo, kou kápae kare wonae fik faonkwe yɨpɨri fek fépérrá yakáp. Aenapo maok, am kwatae-arop fárákapao Jisasén aropomp naenámp kar fek tékén sérrá, “Yinan te kouramp pourou mek tirá kérépae!” Aerapo maok, Jisas wae, ampaok tukupenkria pwar.  
\v 33 Aenko maok, am kwatae-arop fárákap am arop pwarará tukupea kouamp pourou mek woukourapo, am kou kápae kare te épépérépia pɨrɨkɨmpria fákáre tokwae mek ént aokore mek pɨkrɨnkria ént fépérrá nékér popwarámpria surumpwi yakáp.   
\p
\v 34 Tá kou wun i konap arop fárákap am táman nkea pɨrɨkɨmpá tukupea, taun mekamp koumteouráp aropan am karan farákáprá sériaka, am mwaek kɨrɨkɨri kouráp sipsipráp wunnap arop fárákapan am kar farákáprá sérar.  
\v 35 Koumteouráp arop am kar wawia tukupea ankank nke mwaria Jisasnámpok tukup. Mao tukupea nke napo maok, am kwatae-arop noumpoukoupá yaknámp aropan nke napo, kwatae-arop fákáre wae man pwar-tukup tenapo, mao nɨnɨk fwapnae sámpea waempyam yirɨmpea Jisasomp pu páte yak námp fek wonae fik tank. Aenánko, am koumteouráp arop am táman nkea apáp tɨrɨnk.  
\v 36 Jisaso am kwatae-arop yaknámpráp aropan fwapi pap námp nkenap arop fákáre am koropnap arop fárákapan farákáprá sér.  
\v 37 Apár Gerasa mekmwaekamp arop ponankor Jisasomp kárákáre tokwae nkea apáp tɨrɨnkria, Jisasén sérrá, “Amo wae yinan pwarará akwapae!” Aerapo maok, Jisas wae éréképá yárak i konámp arop fárákapént bot mek korokwapea wae arári tukup mwaria.  
\v 38-39 Aenapan maok, am arop kwatae-arop fárákap wae woropá tukup tenap mao Jisasén kárákáre fek sérrá, “Ono te ankár amont akwap nae kar nampono.” Aeránko maok, tá nopok Jisas man sérrá, ‘Mono. Amoku waráp némpouk arákarrá akwapea Kwaro amwan yaewourinámp kar waráp némpoukamp aropan farákápae’rá séria sámp-kérépámpon. Aenko maok, am arop akwapea am némpoukamp ponankor koumteouráp aropan Jisas námwani námp farákáprá sérimpon.   
\s1 Jairusomp yupu-táráp ntia touwenámp yupuamp kar  
\r Matyu 9:18-26; Mak 5:21-43  
\p
\v 40 Mamwaek fikamp kápae kare koumteouráp arop Jisasén yépékrá yakáp napo, Jisas wae mao éréképá yáraknámp aropént bot mekia arári korop napo, am koumteouráp arop mao korop napan warákáránkrá yakáp.  
\v 41 Aenapo maok, tá arop ankwap maomp e te Jairus, mao te lotu nap taokeyak konámp arop, mao koropea Jisasomp wonae fik pu pumpuri yak námp fek kwaráp torokompria woukoupria, námwan aropompae karria arakrá sér, “Amo onomp nap mek koropae.”  
\v 42 Am taknámp fi te ará: Mao te táráp ankwap sámp mono, am yupu-táráp ankárankamp támao mwar, maomp yopwar te éntér-sámpramp yopwar niamp arakenámpao, mao wae sumpwi naeria wae nánko námpono.  
\p Táte Jisas wae ampok akwap naeria akwap nánko, arop ou kápae kare man ɨkarea tukup.  
\v 43 Tá am ou mek yupu ankárankamp yak námp, mao te e furuk pɨk námp ankár taki yakrá akwapea éntér-sámpramp yopwar. Ae námp kwamp maok, námwan fwapi pap mwanapan mpwerá kápae kare mani sɨnámpan maok, dokta fárákap man fwapi pap mwanap pourou mono.  
\v 44 Am taknámp yupu koropea Jisasomp wonae fik younkwe mwaeknámp Jisasomp waempyam fu fek yae pap nánko, maomp e furuk pɨknámp am wae koupour kar pwar.  
\v 45 Tak nánko, Jisas turunkrá, ‘Onomp pourouk yae pap námp te wawean?’ránko, arop ponankor sérarrá, “Ono te mono.” Táte Pita sérrá, “Arop Tokwae, arop ou tokwae kar amwan ɨkarea kɨmpá yakáprá waráp pourouk touroupoukour napono.”  
\v 46 Táte Jisas sérrá, “Arop ankwap onomp pourouk yae pap námpono. Ono wae mér, onomp kárákáre ankwapmwaek maonámpok akwap námpon.” \x + \xo 8:46 \xt Lu 6:19\x*  
\v 47 Aeránko am yupu wae méria, ami námp te mek wouroump naenámp pourou mo námpantá maok, mao kour me woukoupria koropea Jisasomp wonae fik apárok kwaráp torokomprá koumteouráp aropao nke nap fek Jisasomp pourouk yae papnámp fi kare séria, tá ‘Onomp touwe te oukoumwan waeman koupour pwar námpon’rá sénámpon.  
\v 48 Aeránko, Jisas am yupuan sérrá, “Táráp e! Amo onan mér nap támao amwan fwapi pap námpono. Amo akwapea yonkwae kakére fek yakampo.”   
\p
\v 49 Jisas oukoumwan am kar sérrá yak nánko, arop ankwap Jairusomp nap meknámp koropea man sérrá, “Waráp táráp te wae sumpwi tankáne. Tisan youpoukwap tére tokwae sánk kwapono, wampweno.”  
\v 50 Aerámpan maok, Jisas am kar wawia Jairusén sérrá, “Amo apápi kwapono. Amo ankár Kwarén mérampo. Waráp táráp te warko fwap naenámpon.”  
\v 51 Tá Jisas wae akwapea Jairusomp nap mekia maok, koumteouráp arop fárákapan ‘Táráp sumpwi tanknámp nap aokore mek yink kwapono’ ria taokor. Aea maok, Jisas námoku mwar Pita, Jon, Jems, am tárápamp éntupwar naropwar, makia man mwar éréképea am nap aokore mek yink mwarea.  
\v 52 Aenapo maok, kápae kare arop am tárápantá yonkwae touwerá éménkrá yakáp napo, Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo éménki kwapono. Mao te sumpwi mono, párák amp námpono.”  
\v 53 Aeránko, arop fárákapao am kar wawia amomoránk. Am tak nap te, wae sumpwi tenámponoria.  
\v 54 Aenapo maok, Jisas wae youmpea am yupu-tárápamp yaek sámpea kéménkrá arakrá sér, “Táráp e! Amo fárámpae!”  
\v 55 Aeránko, am tárápamp waemp arákarrá koropá noumpoukoup nánko, am táráp koupour kar fárámp. Aenánko, Jisaso éntupwar naropwarén sérrá, “Man fɨr sánkenke.”  
\v 56 Tá am tárápamp éntupwar naropwar te am nkea kour me woukoup tokwae nepo maok, Jisas am anánkwapan kar kárákáre fek sérrá, “Mámáninamp ankank mámáte arop ankwapan séri kepono.” \x + \xo 8:56 \xt Mt 8:4\x*   
\c 9  
\s1 Jisaso mao éréképá yáraknámp éntér-sámpramp aropan aposel tére nénkámp kar  
\p
\v 1 Ankwap ke fek Jisas náráp éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fárákapan wumwia koupoukarea fákeyakrá man tére mwanap arop yororoia kák. Aeria maok, kwatae-arop yéréperá kérépria touwenap arop fwapokwaprá kák mwanap kárákáre nénk.  
\v 2 Aeria Jisas am fárákapan, ‘Kwaro náráp firáp taokeyaknámp kar tukupá farákápria, touwenap arop fwapokwaprá kákrá,  
\v 3 Makenk’ ria tirá kérép naeria sérrá, “Yumo paokopria ankank mént ti-paokop i konap te taki kwapono. Am ankank te ará: Mear yaopwae, yam, fɨr, mani, siot ankwap. Aráte ti-tukup kwapono.  
\v 4 Yumo tukupea ankwap taun mek napo, arop ankwapao yumwan nkea warákárria náráp nap mek érékép nánko te, yumo ankár maomp nap mek saráp yakáprá tukupea am taun pwarará tukupnap ke fek kipo.  
\v 5 Aeno táte yumo ankwap taun mek tukup napo, arop ankwapao yumwan warákárria náráp nap mek érékép mo napo te, yumo ankár am taun pwarará yiráp su fekamp woup poporokompia pwar napo maok, am támao yénképrá, yumoku nap támaono.”  
\v 6 Jisaso aerá farákápá pwaránko maok, am fárákap wae tukupea kápae kare némpouk mwaek Kwaromp kar farákáprá am némpouk mwaekamp touwenap arop fárákap fwapokwaprá kákapon.   
\s1 King Herot Jisas te wanonorá mér naenámp kar  
\p
\v 7 Apár Galili taokeyak konámp King Heroto Jisas kápae kare ankank térenámp kar wawia nɨnɨk tokwae. Am te apae riteanápe, ankwap fárákapao sérrá, “Arop ént mek nérrá kák konámp Jono apár me meknámp warko fárámpea námpon.”  
\v 8 Tá ankwap fárákapao sérrá, “Profet Elaija warko korop námpon.” Tá ankwap fárákapao sérrá, “Wokwaek kar profet ankwapao sumpwianámp támao warko fárámpea námpon.” \x + \xo 9:8 \xt 1 Kin 17:17-24\x*  
\v 9 Aerapo maok, King Herot támao sérrá, “Jon te ono wokwaek sénanko, yápare kor fár-sɨrari napono. Aeno ono oukoumwan wa nanko, nkwakwe make tére námprá sénap arop te wanono?” Aeria maok, mao Jisasén nke naeria námpon. \x + \xo 9:9 \xt Mk 6:27\x*   
\s1 Jisaso 5,000 aropan fɨr wunimp kar  
\r Matyu 16:13-28; Mak 8:27-38; Jon 12:23-26  
\p
\v 10 Jisas tirá kérép nánko térerá tukupnap arop fárákap am wae Jisasnámpok arári koropea am térenap kar man farákáprá sér. Aenapo maok, Jisaso ankwap arop fárákap am fek pwarará éréképá yárak i konámp arop mwar éréképea taun Betsaida mwaek kɨrɨkɨri ampok tukupea anepéranáponoria éréképá akwap.  
\v 11 Aenánko maok, tá koumteouráp arop fárákap mao tukup nap te wae méria, maomp weaok mwaek tukup. Aenapo maok, Jisaso am fárákapan nkea koropenkria warákárria maok, mao am fárákapan Kwaro maomp firáp taokeyak konámp kar farákápria, touwenap arop fárákap fwapokwaprá kák.   
\p
\v 12 Takrá akwapea kumur mwaek nánko maok, éréképea yárak i konámp arop éntér-sámpramp támao koropea Jisasén sérrá, “Mámá arop fárákap má tirá kérép napo, tukupea arop yakápnap némpouk mwaek fɨr oupourounkrá fépéria pampanápono. Nomo mapek yakáp námp te arop yakáp monap apárono.”  
\v 13 Aerapo maok, Jisas am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumoku támao am fárákapan fɨr nénkenke.” Tá am fárákapao sérrá, “Yino te fɨr kápae kare tank mono. Pan éntik ntia éntékam anánkaopwe, ará mwar tankáp námpon. Ae te waráp nɨnɨk te yino tukupea mani fek fɨr ti-koropeanánko má kápae kare arop ponankor fár mwanap nie?”  
\v 14 (Mámá arop ou te 5,000 niamp arakeno.)  
\p Jisas am fárákapan sérrá, “Mámá aropan sénapo, ntik fére-sámpramprá koupoukarrá tankápanápono.”  
\v 15 Aeránko maok, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao am arop ouan takrá koupoukarrá pwar napo, tankáp.  
\v 16 Aenapo Jisaso pan éntik ntia éntékam anánkaopwe sámpea yámar mek tokoreyakrá Kwarén ‘Aesio’rá sér. Aea pwarará, am pan fékér, éntékam tokop, makia mao éréképá yárak i konámp arop fárákapamp yaek nénk nánko, mao am koumteouráp aropan nénk.  
\v 17 Aenapo, am koumteouráp arop ponankor fɨran fépéria wae pwi. Aenapo maok, ankwapmwaek oukoumwan tankáp nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao warko popokrá tia éntér-sámpramp basket mek kéria top popwarámpi kák.   
\s1 Pita Jisasén ‘Amo te Krais támaono’rá sérimp kar  
\p
\v 18 Ankwap ke fek Jisas námoku mwar Kwarén kar toropwap nánko, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao maonámpok korop. Aenapo, Jisaso am fárákapan turunkrá, “Koumteouráp arop fárákap onan te ‘Wanono’rá sénapono?”  
\v 19 Aeránko mao éréképá yárak i konámp arop fárákapao nopok man sérrá, “Ankwap fárákapao sérrá, ‘Amo te arop ént mek nér i konámp Jon nono.’ Tá ankwap fárákap sérrá, ‘Amo te wokwaek yakámp profet Elaijanono.’ Tá ankwap fárákapao sérrá, ‘Amo wokwaek yakea sumpwiap profeto fárámpea korop napon.’” \x + \xo 9:19 \xt Mk 6:14-16\x*  
\v 20 Táte warko am fárákapan turunkrá, “Yumo kareao te onan te ‘Wano’rá sénapon?” Pita maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Amo te Kwaro sámp-kérépnámp Kraisono.” \x + \xo 9:20 \xt Jo 6:68-69\x*   
\s1 Jisaso ‘Námo sumpwia fárámp nanamp’rá sénámp kar  
\p
\v 21 Pita takrá séránko maok, Jisas am fárákapan ‘Am kar ankwap aropan takrá séri kwapono’rá kar kárákáre fek taokarrá pwar.  
\v 22 Tá mao sérrá, “Aropamp Táráp te ankár kápae kare touwe tokwae sámp nánko, arop taokeyakáp konap arop ntia pris tokwae fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop fárákap, makia man younkwe sɨnapo, arop fárákapao man faropea pap napo, sumpwia yinɨnk yae yakeaka warko fárámp naenámpon.”   
\p
\v 23 Aerá séria pwarará, mao éréképá yárak i konámp arop fárákapan ponankor sérrá, “Táte arop ankwap onont korop naeria námp kwamp te, náráp pourou te ankár wampwe pwarará, ono nampnámp mao kuri ankár kumur méntép ‘Touwe tokwae sámprá, fwap sumpwi nanamp’rá nɨnɨk námpao maok, fwap onan éntér pap naenámpono. \x + \xo 9:23 \xt Mt 10:38-39\x*  
\v 24 Aeno táte arop ankwap námokuráp nɨnɨkaok saráp yakria Kwaromp nɨnɨk wampweri pwar námp te, mao te yiki yaká yak sámp mono. Aeno arop ankwap ononampaok námpan am fek man sámp-wouroump nap te, mao te yae-párák yiki yak naenámpon.  
\v 25 Tá arop ankwap apárokamp ankankan saráp tére kárákárerá yárakianánko, maomp waemp yaomwi mek pɨk nánko, am kápae kare ankankao te mokopia maomp waempén yaewour naenámpon?  
\v 26 Táte arop ankwapao onomp e ntia onomp karan arop wa nap fek sénaenámp pwarápaeanámp te, nánkár wakmwaek Aropamp Táráp king yakea námokuráp wae tokwaerént Naropwaromp yiki kor ensel fárákapamp wae tárapokwampia éknámp ke fek nopok am aropamp eran kor érik sér mo nae-námpono. \x + \xo 9:26 \xt Lu 12:9\x*  
\v 27 Ono yumwan kare kar sénampono: Arop ankwap fárákap máyakáp nap oukoumwan sumpwi mo, yiki yakápria, Kwaromp firáp taokeyak konámp nke mwanapono.”   
\s1 Jisasomp pourouk wae tokwae nkeap kar  
\r Matyu 17:1-13; Mak 9:2-13  
\p
\v 28 Jisas am kar farákáprá séri pwatea, yukupuk yae niamp arake akwap tenánko, wakmwaek Jisaso Pita warámp, Jon warámp, Jems warámp, makia Kwarén kar toropwap naeria faonkwek pok.  
\v 29 Mao kar toropwaprá yak nánko maok, ankár am ke fek táman, maomp yimetáp te mwar pourouráp akwap nánko, maomp waempyamao kuri mékér wae niampria wae tákapa wae.  
\v 30 Aenánko arop yawor wokwaek yakep Moses ntia Elaija \f + \fr 9:30 \ft  ‘Moses ntia Elaija’: Matyu 17:3 fekamp kar fi fek nkeae.\f* kwaporok koupour kar méntér fokopeyakrá kar sér.  
\v 31 Am arop yawor te Kwaromp wae tokwaerént foukouri yakrá Kwaro Jisas Jerusalem mek sumpwi naenámpria nánapi pwatari námp, am kar táman Jisasént sérarrá yakáp.\x + \xo 9:31 \xt Lu 13:33\x*  
\v 32 Pita mao ouwipi nánko, pamp mwaria napan maok, Jisasomp wae ntiaka am arop anánkaopwe foukouri yak nep táman nkeria maok, warko ouwipi mámaránk.  
\v 33 Am arop yawor Jisasén wae pwarará akwap neria nepo, Pita Jisasén sérrá, “Arop Tokwae, nomo mapek yakáp mwanámp te kwapwe kareno. Yino fwap sákae yinɨnkaopwe, ankwap waráp por, ankwap Mosesompor, ankwap Elaijampor, makia ti mwanámpon.” Pita am takrá sénámp te, am fi mér moria, kwaporok sénámpon.   
\p
\v 34 Pita takrá sérrá yak nánko, koumwe tokwae ékia oupouroup nánko, am arop yinɨnkaopwe apáp tɨrɨnk.  
\v 35 Aenapo maok, am koumwe meknámp arop karao arakrá sér, “Támáte onomp Tárápono. Ono wae mao tére naenámpria nánapi pwate nampono. Yumo ankár maomp kar wa kipo.” \x + \xo 9:35 \xt 2 Pi 1:17-18\x* \x + \xo 9:35 \xt Mt 12:17-18; Lu 3:22\x*  
\v 36 Am kar takrá séri pwaránko, nke napo maok, Jisas námoku mwar yak. Takia am faonkwek pwarará, warko pɨkianap ke fek te, arop yinɨnkaopwe am nkenap ankank arop ankwapan sér mono. Mek wouroump taeriapono.   
\s1 Jisas kwatae-arop woukoupeyaknámp táráp fwapi papnámp kar  
\p
\v 37 Pampia ankwap kumuruk am faonkwek pwarará pɨk napo, ankwap arop ou kápae kare koropá Jisasén mwaeaok kɨkɨp.  
\v 38 Aenapo, am mekamp arop ankárankampao námwan aropomp naenámp kar fek wumwiria sérrá, “Arop Tokwae, ono amwan kare kar sénampono, amo koropea onomp táráp nkeae. Ono te má táráp ankárank támao mwarono.  
\v 39 Aenampan, kwatae-aropao ankár kar koropá noumpoukoup nánko, táráp apánka wae nánko, man sámpá fopwaoka waeria maomp pourou mek sámpá yampourouria koupour worokor pɨk mo, kápae kare por taki yak nánko, am tárápamp táp meknámp atop wupwi korop konámpon.  
\v 40 Ae konámpantá ono amo éréképá yárak i konap arop fárákapan, onomp tárápamp pouroukamp kwatae-arop wor-pwarenk kar nanko, mao tak mwanap pourou mono.”   
\p
\v 41 Aeránko maok, nopok Jisaso maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo mámá ke fekamp koumteouráp arop yumo te mér mo karria, kwatae nɨnɨk fek yakáp napon! Aenapantá ono yumwan sér rae: Ono apaekampor yiráp kápae sámprá yumwan yaewour saráp yak nanampon?” Aerá séri pwarará maok, naropwarén sérrá, “Waráp táráp mampok warámp-sankoropae.”  
\v 42 Aeránko, am táráp oukoumwan mwaeaok mank nánko, am kwatae-arop támao am táráp apárok sámpea sɨnánko, pu yae yurá arokwapa wae. Aenánko maok, Jisaso am kwatae-arop táman yoporia pwarará, am táráp fwapi papea sámprá naropwarén sánk.  
\v 43 Aenko maok, kápae kare koumteouráp arop am Kwaromp kárákáre tokwae nkea kokorokoránka waeapon.  
\s1 Jisaso sumpwi naemp ankwap por sénámp kar  
\r Matyu 17:22-23; Mak 9:14-29  
\p Aeria maok, am koumteouráp arop fárákap te Jisas tére námp táman nɨnɨk tokwae napo, Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá,  
\v 44 “Yumo ankár fwapia woupwi pátea mámá kar wawenke! Nánkár wakmwaek tae morok, arop fárákapao Aropamp Tárápan kárákáre sámpá yakápnap aropamp yaek sánk mwanapon.” \x + \xo 9:44 \xt Lu 9:22\x*  
\v 45 Aeránko maok, mao éréképá yáraknámp arop fárákap te mao sénámp kar fi te mér mo. Am sénámp kar fi te mek wouroumpeyak námpara, mér mwanap pourou moriaka, am kar fi turunk mwanapan kor wampweri pwararapon.   
\s1 ‘Wa arop tokwae yak kun’rá turunknap kar  
\r Matyu 18:1-5; Mak 9:33-41; Jon 13:20  
\p
\v 46 Táte Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákap námoku támao, ‘Nomo ou mek mamek te wa mokop arop tokwae kar yoroia nareki yak kun’rá téréménkiapon. \x + \xo 9:46 \xt Lu 14:11; 22:24-27\x*  
\v 47 Aeapo maok, Jisaso am fárákapamp nɨnɨk mek yaknámp nɨnɨkan wae méria maok, mao táráp kánanke warámpea náráp wonae fik páte yakrá,  
\v 48 am fárákapan sérrá, “Arop onan nɨnɨkria mámake tárápan warákárria warámp námp te, onan kuri warákárria warámp námpon. Tá arop onan warákárria warámp námp te, onan sámp-kérép nánko ék namp Kwarén kor warákárria warámp námpon. Arop ankwapao mao námoku te wampweri pwarará yumwan ponankor yaewour námp te, am arop támao maok Kwaro nke námp fek nareki yak námpon.”   
\s1 ‘Arop yumwan yopor mo nap te, yiráp nouroupon’rá sénámp kar  
\r Mak 9:38-40  
\p
\v 49 Jisas takrá séri pwaránko, Jono man sérrá, “Arop Tokwae, yino nke nánko, arop ankwap waráp e fek arop pouroukamp kwatae-arop fákáreran yéréperá kérép námpao maok, mao te nomont waráp wakmwaek yárak mo námpantá, yino man taokoranámpon.”   
\p
\v 50 Aeránko maok, nopok Jisaso man sérrá, “Yumo man taokor kwapono. Arop yumwan yopor mo námp te yumonap mwaek yaknámp arop támaono.”   
\s1 Samaria fákáre Jisasén monorap kar  
\p
\v 51 Kwaro Jisasén warámpea yámar mek pok naenámp yae wae fae nánko, Jisas wae nɨnɨk sámpea Jerusalem mek akwap naeria nɨnɨk kárákárea wae námpono. \x + \xo 9:51 \xt Lu 17:11\x*  
\v 52 Aeria maok, apár Galili pwarará arop ankwap manmékɨr ankank nánap mwanapria tirá kérép nánko, am fárákap tukupea Samaria mekamp némp ankwap mek.  
\v 53 Aenapan maok, am némpoukamp arop fárákapao Jisas mao Jerusalem mek tukup mwaria napantá, am fárákap te, náráp nap mek korop te monoria wae.  
\v 54 Tak napo maok, Jisas éréképá yárak i konámp arop yawor Jems ntia Jon am wawia Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Yino Kwarén sénánko, yámar mekamp yaomwi tokwae sámp-kérép nánko ékia mámá arop ponankor wurukumpi pwar naenámp te mokopono?”  
\v 55 Aerepo maok, tá Jisaso sámp-arákarrá am arop yaworan yopor.  
\v 56 Aeria maok, Jisas maomp am fákáre éréképá tukupea ankwap némpouk pampiapon.   
\s1 Jisasonámpaok mwanap nɨnɨkan sénámp kar  
\r Matyu 8:18-22  
\p
\v 57 Jisas náráp arop fárákap éréképea tukupá mwaeaok napo maok, arop ankwapao man sérrá, “Amo apae némpouk akwap nap te, ono fwap amont akwap nanampon.”  
\v 58 Aeránko maok, táte Jisaso man sérrá, “Mwaep te me mek pamp i konapono. Tá ant te taok mek pamp i konapono. Aeno Aropamp Táráp te mao akwapea yépe kour norokarea amp naenámp nap te yak mono.”  
\v 59 Aeria maok, arop ankwapan sérrá, “Amo te ononampaok koropae.” Aeránko, tá am aropao sérrá, “Ae te onomp naropwarén yépékia sumpwi nánko pátea korop nae.” \x + \xo 9:59 \xt Lu 14:26,33\x*  
\v 60 Tá Jisaso man sérrá, “Wampweno. Arop sumpwi te námoku surumpwi mwanap aropao yokoropea papanápono. Aeno amo te akwapea Kwaro maomp firáp taokeyak konámp farákápae.”   
\p
\v 61 Arop ankwapao Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Ono te amonapok korop naenampan, ono akwapea onomp nouroup arop fárákap yae koukoupwiyakea pwatea korop nanamp te mokopono?”  
\v 62 Tá Jisaso nopok man sérrá, “Arop Kwaromp tére naerianámpao, pwatarinámp ankank fek warko nɨnɨk námp te, mao te Kwaromp tére naenámp pourou mono.” \x + \xo 9:62 \xt Fl 3:13\x*   
\c 10  
\s1 Jisaso 72 arop fárákapan térenkria tirá kérépámp kar  
\p
\v 1 Wakmwaek Tokwae Karao 72 arop ankwap fárákap téreanáponoria, wakmwaek námoku yárakrá akwap nanamprianámp némpouk mwaek anánánkrá manénkɨr tukupenkria tirá kérép. \x + \xo 10:1 \xt Mk 6:7\x*  
\v 2 Aeria mao arop Kwaronámpok korop mwanapan nɨnɨkria am fárákapan wounáprá sérrá, “Yopwar mekamp fɨr kápae kare wae noumouri yak námpan maok, am fɨr tére mwanap arop te kápae kare mo napon. Aenapara, yumo ankár yopwar Naropwarén sénapo, mao fwap am fɨr tére mwanap arop tirá kérép nánko, tukupea náráp fɨr tirá koupoukour mwanapon. \x + \xo 10:2 \xt Jo 4:35\x*   
\p
\v 3 Yumo tukupenke! Yao pwae mekamp as niamp arop ou mek yumwan sipsip moroknámp tirá kérép nampon.  
\v 4 Mani yam, ankank kér i konap yam, su, yumo mámá ankank tia tukup kwapon. Yumo mwaeaok arop kɨkɨpria te, man ‘Gude’rá séria am fek yakáprá kar séri kwapono.   
\p
\v 5 Yumo ankwap nap mek tukup nap kwamp te, manénkɨr yumo ankár arakrá sér kip: ‘Ono nɨnɨk namp te, Kwaro mámá nap mekamp koumteouráp arop yumwan yonkwae porokwe sánkanoria nampon.’  
\v 6 Aerá sénapo, am nap mek yonkwae porokwenámp arop yak mo nánko te, yumo am fárákapan sénap yonkwae porokwe kar am te yumokuráp nɨnɨk mek arákarrá korop naenámpon. Aeno táte yonkwae porokwenámp arop yak nánko te, am yumo sénap yonkwae porokwe kar maomp nɨnɨk mek akwapá yak naenámpon.  
\v 7 Tak nánko te, yumo ankár am nap mek saráp yakáp kip. Aeria maok, yumwan fɨrráp ént nénk napo te, ankár táman fépér kip. Am te apae riteanápe, térenap aropara, nopok kuri fwap sámp mwanapon. Yumo te kápae kare nap mek paokopi kwapon. \x + \xo 10:7 \xt 1 Ko 9:6-7; 1 Ti 5:18\x*   
\p
\v 8 Yumo tukupea ankwap taun mek napo, yumwan nkea, fwaprá korop naponoria, nap mek éréképá tukupea, yumwan fɨr nénk napo te, táman fépér kip.  
\v 9 Takria maok, yumo ankár am taun mekamp touwenap arop fwapokwaprá kákria maok, yumo ankár kar arakrá farákáp kip: ‘Kwaro náráp firáp taokeyak konámp yumonapok korop naenámp ke te wae wonae fik námpon.’  
\v 10 Aeno yumo ankwap taun mek napo, yumwan, fwaprá korop naponorá sér moria, náráp nap mek éréképá tukup mo napo te, yumo am taun mekamp mwaeaok am fek yakáprá sérrá,  
\v 11 ‘Yiráp mámá taun mekamp woup kwar yinomp su fek kárákapá yak námp te yumokunapok arákarrá poporokompi pwar námpon. Aeno yumo fwapia nɨnɨk kipo: Kwaro náráp firáp taokeyak konámp korop naenámp ke te wae wonae fik námpono’rá sér kip.” \x + \xo 10:11 \xt Ap 13:50-51\x* \x + \xo 10:11 \xt Mt 10:7-14\x*  
\v 12 Jisas am fárákapan arakrá toropwapia pwarará, warko ankwap kar sérrá, “Ono yumwan sénampono: Pwar naenámp yae fek te Sodom mekamp aropao kwatae kareapo, Sodom mek kwatae kare ankank tokwae korop naenámpan maok, am Kwarén younkwe sɨnap aropamp taun mek korop naenámp touwe te yoporop tokwae kar korop naenámpon.” \x + \xo 10:12 \xt Stt 19:24-25,27-28\x*   
\s1 Kwarén younkwe sɨnap taun mek touwe kwatae korop naenámp kar  
\r Matyu 11:20-24  
\p
\v 13 Jisas am fek warko sérrá, “Yumo Korasin mekamp arop, koupoutáráp nape! Yumo Betsaida mekamp arop, koupoutáráp nape! Arop ankwap taun Taia ntiaka Saidon mek akwapea ono yumo ou mek yoro namp niamp Kwaromp kárákáre yoro nánko nkeria te, am taun Tair ntiaka Saidon mekamp arop wae kwatae nɨnɨk pwarará, yonkwae touweria yirɨr i konap waempyam yirɨria, yaomwi ntu mek tankápria Kwaronámpok tukup mwarapono. \x + \xo 10:13 \xt Jol 3:4-8; Amo 1:9-10; Sek 9:3-4\x*  
\v 14 Nánkárap Kwaro koumteouráp aropan énounkoupia Tair ntia Saidon mek sánkámp touwe kwatae te tokwae karan maok, yumwan sánk naenámp touwe kwatae te yoporop tokwae karono.  
\v 15 Tá yumo Kaperneam mekamp arop yumoku támao ‘Yino te kwapwe kare ritea yámar mek pok mwanámp’ ritea nape? Mono. Yumo te waeman yaomwiráp me tokwae mek pɨk mwanapono.” \x + \xo 10:15 \xt Ais 14:13-15\x*  
\v 16 Aerá séria pwarará maok, warko mao am éréképá yárak i konámp arop fárákapan sérrá, “Arop yiráp kar wa námp te, mao onomp karan kuri wa námpon. Tá arop yumwan younkwe sɨnámp te, mao onan kuri younkwe sɨnámpon. Tá arop onan younkwe sɨnámp te, onan sámp-kérép nánko ék namp Kwarén kor man younkwe sɨnámpon.” \x + \xo 10:16 \xt Jo 5:23\x*   
\s1 72 arop fárákap tukupá térerá paokopia arári koropap kar  
\p
\v 17 Wakmwaek 72 arop fárákap arári koropea warákáránkria Jisasén sérrá, “Yinomp Arop Tokwae, yino waráp e fek sénánko, am kwatae-arop fárákap yino sénámpaoki napono.”  
\v 18 Tá Jisas am fárákapan sérrá, “Ono nke nanko, yumo tak nap fek Satan yámar meknámp mékér wae niampao éká párákap námpon. \x + \xo 10:18 \xt Ais 14:12; Yé 12:8-9\x*  
\v 19 Yumo wawenke! Ono yumwan wae kárákáre nénk nampara, yumo fwap fou-tákam ntia kao pumpuri anámpria, yumo yiráp yopor arop Satanomp yorowar kárákáre fwap kwe-pwar mwanapono. Yumwan touwe sánk naenámp ankank ankwap yak mono. \x + \xo 10:19 \xt Sng 91:13\x*  
\v 20 Aeno kwatae-arop yiráp karwaok tukup nap táman saráp warákár tokwae kwapono. Yumo warákár tokwae mwanap te, Kwaro yámar mek yiráp e kukumwia páte námpan warákár mwanapon.” \x + \xo 10:20 \xt Yé 3:5\x*   
\s1 Jisas warákárria Kwarén ‘Aesio’rá sérimp kar  
\r Matyu 11:25-27; 13:16-17  
\p
\v 21 Jisaso am arop fárákapao farákápnap kar am wawia, Yiki Kor Spirit man warákár sánk nánko, warákárria náráp Naropwarén sérrá, “Onomp Naropwar e! Amo yámar ntia apár ponankor taokeyak napono! Amo am ankank mér tokwaerápia nɨnɨk kour kwapwenap aropan yénkép mono. Párák némpoukamp aropan saráp yénkép nap táman ono amwan ‘Aesio’rá sér rae. Yeno, Ayao, amo amokuráp nɨnɨkaokria tak napono.” \x + \xo 10:21 \xt Lu 8:9-10\x*   
\p
\v 22 Aerá séria pwarará, warko am arop fárákapan sérrá, “Onomp Naropwar onomp yaek kápae kare ankank ponankor pap námpono. Arop ankárankamp Kwaromp Tárápan mér kari yak mono. Naropwaro saráp námokuráp Tárápan mér kari yak námpon. Tá arop ankwap Naropwarén mér kari yak mono. Táráp námoku ntia Tárápao náráp Naropwar yénképnámp arop fárákap támao saráp Naropwarén mér kari yakáp napon.” \x + \xo 10:22 \xt Jo 3:35\x*   
\p
\v 23 Jisas takrá séri pwaránko maok, mao éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fárákapao mwar Jisasént yakáp napo, am fárákapaonapok sámp-arákarrá am fárákapan nkeria maok, arakrá sér, “Yumo nkenap ankank mámá arop ankwap fárákapao nke nap te, fwaprá kar nke napara, warákár mwanapon.  
\v 24 Ono yumwan sénampono: Wokwaek kar kápae kare profet ntia kápae kare king oukoumwan yumo nkenap ankank má nke mwanámpria yépékapao maok, nke moiapon. Tá am fárákapao oukoumwan yumo wanap kar má wa mwanámpria yépékapao maok, oukoumwan wa moiapon.” \x + \xo 10:24 \xt 1 Pi 1:10\x*   
\s1 Apár Samaria mekamp arop Juda mekamp arop ankárankan yaewournámp kar  
\p
\v 25 Ankwap ke fek lo kar méri yaknámp arop ankwap Jisasomp wonae fik koropea, Jisas te mokoprá séran wa nae ritea Jisasén turunkrá, “Tisa, apae mokopia yiki yak kwapwe sámpea yaká yak nanampon?” \x + \xo 10:25 \xt Mt 22:34-40\x*  
\v 26 Tá Jisaso man sérrá, “Lo fek te apae kar yak námpon? Amo te mokoprá farákáp napon?”  
\v 27 Tá mao maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Waráp Kwar Tokwae Karan te amo ankár waráp yonkwae kare ponankor, waráp waemp ponankor, waráp pourou ponankor, waráp nɨnɨk ponankor warákárampo. Tá amo ankár waráp firáp aropan warákár nap te amoku waráp pourouran warákár konapnámp taknámpampo.” \x + \xo 10:27 \xt Lo 6:5\x*  
\v 28 Tá Jisaso man sérrá, “Yeno. Am támaono! Amo yae-párák kare sénapono. Amo takria maok, amo yiki yak sámpea yaká yak nanapon.” \x + \xo 10:28 \xt Ro 10:5\x*   
\p
\v 29 Táte am lo mérnámp aropao nɨnɨkrá, námo wae méri yak nampan turunkria, pwarápae sáp námpwaeria maok, warko Jisasén turunkrá, “Onomp firáp arop te wan sénapon?” Tá nopok Jisaso wounáp kar man arakrá sér,  
\v 30 “Arop ankárankampao Jerusalem meknámp Jeriko mek pɨk naeria nánko, oukun arop fárákapao mwaeaok yéréréki yakápia man sámpá tankáprá fukia sɨrarrá, kwapwe kare ankank pourouk yakáp námp woropea tukup. Aetenapo, am arop mwaeaok taki tankrá, wae sumpwi naenámp pourouráp.  
\v 31 Tá am ke fek pris tére konámp arop ankárankamp am mwae páraok pɨkia akwaprá am aropan nke námpao maok, kámá-pwarará mwae firi warákarrá akwap.  
\v 32 Tá taknámp, Livai ankwapao kuri koropeaka am arop tank námp fek námpao, am aropan nkea kámá-pwarará mwae firi warákarrá akwap.   
\p
\v 33 Aenepan maok, apár Samaria mekamp arop ankárankamp am mwae-páraok koropea am arop tank námp fekria, mao am aropan nkea maok, man aropomp kare. \x + \xo 10:33 \xt Jo 4:9\x*  
\v 34 Mao am aropamp wonae fik akwapea am fukinap toupou mek wel ntia wain kwarákarea, am ankáráp foupouia pwar. Aea maok, am arop kakapea námokuráp donkimp pourouk papea sámpá akwapea arop néntép konap nap mek paprá taoke-samp amp.  
\v 35 Ampia koumounek mao am nap naropwarén mani silva anánkaopwe sánkria maok, man sérrá, ‘Amo mámá arop má fwapi taokeyakampo. Tá waráp mani ankwapmwaek maomp pourou fek pwaránko te, nánkár ono arákarrá korop namp fek am nopok amwan sánk nanampon.’”   
\p
\v 36 Jisaso am wounáp kar farákápria maok, am lo mérnámp aropan turunkrá sér, “Amo má kar wawia mokoprá nɨnɨk rap? Mámá yinɨnkaopwe arop te wa mokop arop oukun aropao fuki sɨrarinap aropan maomp firápan i konapnámp taknámp námpon?”  
\v 37 Tá am lo mérnámp aropao man sérrá, “Am arop man aropompia man yaewourámp te támaono.” Jisaso man sérrá, “Amo akwapea amo kuri am táman taknámpampo.”   
\s1 Marta ntia Mariaoinep kar  
\p
\v 38 Tá Jisas ntia mao éréképá yárak i konámp arop fárákap énénki takrá tukupea mwaeaok napo maok, tá Jisas ankwap némp kánanke mek akwap nánko, yupu ankwap, maomp e te Marta, mao Jisasén warámpea náráp nap mek akwap. \x + \xo 10:38 \xt Jo 11:1-2\x*  
\v 39 Martamp nánae te Maria. Jisas Tokwae Karao narek tank nánko, Maria koropea maomp wonae fik pu páte tank námp fek tankrá mao sénámp kar wará tank.  
\v 40 Marta te námoku fɨr yankaprá, kápae kare ankank nánaprá, mao te námwan yaewour mo námprá nɨnɨka wae. Aeria maok, Marta akwapea Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Onomp nánae te onan pwate nánko, onoku nápar fɨr nánaprá tére nampono. Amo am te nɨnɨk mo rape? Amo man sénapo, mao koropea onan yaewourano.”  
\v 41 Táte Jisas nopok man kar pwarokwaprá sérrá, “Marta kwae! Amo te kápae kare ankankan nɨnɨk tokwae napon.  
\v 42 Amo te ankár ankárankamp ankankan saráp nɨnɨkae. Mámá ankank Maria sámp naerianámp te kwapwe kare ankankara, nomo te maomp yaekamp pwarokwapá pap mono.” \x + \xo 10:42 \xt Jo 6:27\x*   
\c 11  
\s1 Kwarén kar toropwap mwanap nɨnɨkan sénámp kar  
\p
\v 1 Ankwap kumuruk Jisaso akwapea ankwap fek yakrá Kwarén kar toropwap. Mao kar toropwapia pwaránko, wakmwaek mao éréképá yárak i konámp arop ankwapao man sérrá, “Tokwae Kar e, amo yinan Kwarén kar toropwap i konap nɨnɨk yénkrá farákápae. Arop ént mek nér i konámp Jono mao éréképea yárak i konámp arop fárákapan yénkrá fárákapámpnámp yinan kor takae.”  
\v 2 Tá mao am fárákapan sérrá, “Nánkár yumo Kwarén kar toropwap mwaria te yumo arakrá sér kipo:  
\q1 ‘Ayao! Yino nɨnɨk námp te, arop ponankor waráp e te  
\q1 yiki karenorá nɨnɨkanápono.  
\q1 Tá waráp firáp taokeyak nanap ke ankár koropano.   
\q1
\v 3 Fɨr kumur méntép fár mwanámp puri fek ti-sápampo.   
\q1
\v 4 Amo yinomp kwatae nɨnɨk nɨk mo, pwarampo.  
\q1 Am te apae riteanápe,  
\q1 Arop fárákap yinan napo, yino maomp kwatae nɨnɨk  
\q1 nɨk mo pwar konámpono.  
\q1 Amo yinan mokop nap nke naerianámp ankank mek  
\q1 kwatae mwaek párakop kwapono.’”   
\p
\v 5 Tá mao am fárákapan sérrá, “Táte yumo ou mekamp arop ankárankao maomp nouroup arop ankwap yak nánko, kumur kupuk mao akwapea am nouroupén sérrá, ‘Nouroup o! Amo onan pan yinɨnkaopwe sápae!  
\v 6 Onomp nouroup ankwap kumuruk korop nánko, man sánk nanamp fɨr tank mono.’  
\v 7 Tá am nap mekamp arop maomp kar far-pwarará sérrá, ‘Wae ménki kéri yak nánko, tárápu tia amp rae. Ono fárámpea amwan ankank sánk nanamp pourou moiane. Onan kéménki kwapono.’ Ae te mokop nae-námpono?  
\v 8 Ono yumwan sénampono: Am nap naropwaro náráp nouroupén nɨnɨkria am fek man ankank sánk mono. Mao wumwinámp kar wa te ankár kokwae kareria maok, mao fárámpea mao monámp ankank am ponankor nénk naenámpon. \x + \xo 11:8 \xt Lu 18:5\x*  
\v 9 Ono yumwan sérrá: Yumo ankank moria Kwarén sénapo te, am monap ankank fwap yumwan nénk naenámpon. Yumo ankár am monap ankank oupourounkria maok, yumo fwap nke mwanapon. Yumo ankár ménki fek poporokwap napo, Kwaro yumwan ménki kɨk-pwar naenámpon.  
\v 10 Am te apae riteanápe, arop, námo am ankank sámp naeria Kwarén sénámp te, ankár am táman sámp konámpon. Arop, ankank sámp nae nɨkia oupourounk námp te waeman táman nke konámpon. Arop, námwan ménki kɨk-pwaraeria poporokwap nánko te, Kwaro man ménki kɨk-pwar naenámpon.   
\p
\v 11 Táte yumo ou mekamp arop ankwapamp tárápao náráp naropwarén ‘Námwan éntékam sápae’rá sénánko te, am naropwar te fwap am sénámp pwarará, tákam-ti sánk naenámp nie? Mono.  
\v 12 Táte tárápao naropwarén sérrá, ‘Námwan kae sápae’rá sénánko te, am pwarará kao kwatae sánk naenámp nie? Am támao kuri mono.  
\v 13 Yumo apárokamp kwatae nɨnɨkráp arop wuriman, yiráp tárápan kwapwe kare ankank kwaporok sánk konapono. Taknámp, yumo fwapia mér kar mwanapon: Yámar mek yaknámp yiráp Naropwar te námwan sápaeria kar toropwapnámp aropan Yiki Kor Spirit man sánk naenámpon.” \x + \xo 11:13 \xt Jo 14:13-16\x*   
\s1 ‘Jisas te Satanént tére námp’rá sériap kar  
\r Matyu 12:22-37; Mak 3:20-27  
\p
\v 14 Arop ankwap kwatae-aropao maomp top kor me kéri fákeyak nánko, Jisaso am kwatae-aropan yéréperá kérép nánko maok, am top kor me kéri yaknámp arop wae fwap kar sér. Aenánko maok, koumteouráp arop am táman nkea korokop.  
\v 15 Aenapan maok, arop ankwap fárákapao sérrá, “Mao te kwatae-arop poukeyak konámp Satanomp kárákáre fek kwatae-arop yéréperá kérép námpon.” \x + \xo 11:15 \xt Mt 9:32-34\x*  
\v 16 Tá arop ankwap fárákapao, mao te mokoponrá nke mwar ritea am fárákapao man sérrá, “Amo kárákáre ankwap yoro napo, yino nkeaka Kwaromp kárákáre amont yak námpan mér mwanámpon.” \x + \xo 11:16 \xt Mt 12:38\x*  
\v 17 Aenapo maok, Jisaso am fárákapamp nɨnɨk wae méria, mao am fárákapan sérrá, “Táte arop maomp fi taokeyak námp kuk pɨrékarea yorowar nánko te, am fi te kwatae akwap naenámpon. Táte ankárank fi mwearoao kuk pɨrékarea yorowar nap te, am mwearo fwapi kénki yakáp mono.  
\v 18 Tá taknámp Satanomp fi kuk pɨrékarea yorowarria te, mokopia ankank poukwap mwanap kárákáre sámp mwanapon? Aeno yumo mokopia ‘Satanomp kárákáre fek kwatae-arop yéréperá kérép námpono’rá sénapon.  
\v 19 Tá kare Satan onan yaewour nánko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nanko te, wa yiráp arop fákáreran yaewouria kwatae-arop fákáre yéréperá kérép naenámpon? Aenámpara, yumoku yiráp arop fákárerao yiráp kar yurukup napo te, pwi yak mo naeria námpon.  
\v 20 Aeno táte Kwaro onan kárákáre sáp nánko, ono kwatae-arop yéréperá kérép nanko, Kwaro náráp firáp taokeyak konámp te wae yiráp wonae fik korop námp mér mwanapon.   
\p
\v 21 Táte kárákáre kor arop ankwap oump ankank tia náráp nap-topok arop koropantá yérék nánko te, maomp nap mekamp ankank fwap tankáp naenámpono.  
\v 22 Aeno táte arop ankwap kárákáre kor karerao \f + \fr 11:22 \ft  Mámá wounáp kar fi te ará: ‘Kárákáre kor arop’rá sénámp te, Satan nono. ‘Kárákáre kor kare arop’rá sénámp te, Jisasono.\f* koropea am aropan yorowaria kwe-pwararea maomp yaekamp am fek yorowar naenámp nɨnɨk kárákáre sámp konámp oumpráp ankank pouroukoupea ti-akwapea arop ankwap fárákapan nénk naenámpon. \x + \xo 11:22 \xt Kl 2:15\x*   
\p
\v 23 Arop onomp nouroup mo námp te, mao te onomp yopor aropono. Arop onan yaewourria koumteouráp aropan ankára mek tirá koupoukour mo námp te, am fárákapan ti-yérépe nánko pɨrɨkɨmp konapon.”   
\s1 Kwatae-arop warko arákarrá koropnámp kar  
\r Matyu 12:43-45  
\p
\v 24 Jisaso ankwap kar sérrá, “Táte kwatae-arop arop pourouk woukoupeyak námpao worékár akwapea, mao kwar saráp mek yárakrá, am mek anepér naenámp apár oupourounk nánko, yak mo nánko te, warko mao sérrá, ‘Ono am wokwaek yakamp nap mek arákarrá akwap nae!’  
\v 25 Aeria maok, akwapeaka am nap nke nánko, am nap tɨri farákápea, ankank fwapokwapia pwate.  
\v 26 Aenánko maok, mao warko akwapea, fákánek kwatae-arop fárákap maomp kwatae nɨnɨk kámákár námp éréképá koropea am nap mek yakáp. Aenapo, wokwaek am arop maomp pourou kwatae-arop yakánko, kwatae yakámpao maok, oukoumwan te warko ankár porok kwatae kare arop yak námpon.”   
\s1 Warákár tokwae konap kar  
\p
\v 27 Kápae kare koumteouráp arop yakápapo, Jisas má kar farákápámpon. Aenko yupu ankwap am ou mek yakámpao Jisasén arakrá sér, “Am yupu wokwaek amwan fárákapea amwan mom wurumpámp, mao maok warákár naenámpon.”  
\v 28 Tá Jisaso sérrá, “Mo, arop fárákap Kwaromp kar wawia mántwaok nap te, am fárákapao saráp fwap warákár mwanapon.” \x + \xo 11:28 \xt Lu 8:21; Yé 1:3\x*   
\s1 Jisasén ‘Kárákáre yoroae’rá sénapo yoporimp kar  
\r Matyu 12:38-42; Mak 8:11-12  
\p
\v 29 Kápae kare koumteouráp arop fárákap koropea koupoukour yakápapo, Jisaso am fárákapan sérrá, “Mámá ke fekamp arop fárákap te kwatae nɨnɨkráp arop fárákapono. Am arop fárákapao sérrá, ‘Krais támaonorá yénképnámp kárákáre yoro napo, nke mwaro.’ Aerapan maok, ono am fárákapan am yénkép mono. Profet Jona yénképámp ankankan saráp yénkép nanampono.  
\v 30 Jona éntékamamp yare mek yinɨnki yakea érik korop nánko, Ninive mekamp arop fárákapan Kwaro man sámp-kérép námpan yénkép námpon. Táte taknámp, Aropamp Tárápao kor apár me mek yinɨnki yakeaka fárámp nanko, mámá ke fekamp arop fárákapan Kwaro onan sámp-kérép námp yénkép nae námpon.  
\v 31 Wakmwaek Kwaro arop fárákapan yurukupnámp ke fek, Siba fi mekamp kwino mámá ke fekamp arop fárákapént fokopeyakria, mámá ke fekamp arop fárákapamp kwatae nɨnɨk érik farákáp naenámpon. Am te apaeria námpanápe, am kwin te maomp apár panek faek karaok yak námpao koropea King Solomono farákápámp nɨnɨk kour wawi námpono. Aeno mapek yaknámp arop ankárankampamp nɨnɨk kour te Solomonomp nɨnɨk kour kámákár akwap námpon. \x + \xo 11:31 \xt 1 Kin 10:1-10\x*  
\v 32 Taknámp wakmwaek Kwaro arop fárákapan yurukup naenámp ke fek Ninive mekamp arop fárákap foukouri yakápria oukoumwan má ke fek yakápnap arop fárákapamp kwatae nɨnɨk érik farákáp mwanapon. Am te apaeritea námpanápe, am Ninive mekamp arop fárákap Jona Kwaromp kar farákáp nánko, wawia kwatae nɨnɨk pwarará, Kwaronámpok tukupapono. Aeapara, oukoumwan mapek yaknámp arop ankárankampao farákápnámp kar te Jona farákápámp karan kámákár akwap námpon.” \x + \xo 11:32 \xt Jo 3:4-10\x*   
\s1 Arop pouroukamp waeran sénámp kar  
\r Matyu 5:15-16; 6:22-23  
\p
\v 33 Tá Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Arop lam pounkouroupea nap te mek pap mo, tap woukwapá pap mo i konámpon. Narek kákánar fek páte napo, arop am nap mek koropria kor, am lam wae táman nke mwanapria. \x + \xo 11:33 \xt Lu 8:16\x*  
\v 34 Waráp yi te waráp pouroukamp lamono. Waráp yi kwapwe kare nánko te, waráp pourou mek kuri wae kwapwe námpon. Aeno waráp yi kwatae nánko te, waráp pourou mek ponankor kɨrɨkɨp námpon.  
\v 35 Aenámpara, amo fwapia mérampo: Takria waráp pourou mek kɨrɨkɨp koropantáno. Waerao saráp yak naenámpon.  
\v 36 Waráp pourou mek ponankor wae kwapwe yak nánko, ankwapmwaek kɨrɨkɨri kɨrɨkɨp mo nánko te, waráp pourou mek ankár wae pouri yakria, lam waerao amwan tákapnámp niamp naenámpono.”   
\s1 Jisaso Farisi fákáre ntia tisa fárákapamp kwatae nɨnɨkan sérimp kar  
\r Matyu 23:1-36  
\p
\v 37 Jisaso am kar farákáprá séri pwaránko, Farisi ankwapao, námont koropea fáraeria wumwi. Aenánko Jisas wae maomp nap mek akwapea fánaeria tank. \x + \xo 11:37 \xt Lu 14:1\x*  
\v 38 Tá Farisi tankrá nke nánko maok, Jisas te Juda firao i konap nɨnɨkaok yae yárár moi tetankrá fɨr fánánko maok, am Farisi te, Jisas máte apaereaneria nɨnɨka wae. \x + \xo 11:38 \xt Mt 15:1-2\x*  
\v 39 Aenámpan maok, Jisas man sérrá, “Yumo Farisi yumo te kap ntia plet younkwe mwaek saráp yárár napon. Aeno mek te kɨkiank nɨnɨk tá nkwakwe make kwatae nɨnɨkao top pwarámpá yak námpono.  
\v 40 Yumo te épépérép aropono! Kwar te ankank pu-pwaek saráp yororia mek kuri yoro moi námp nie?  
\v 41 Aeno ankank yiráp nɨnɨk mek yak námpan, ankank monap arop fárákapan yaewouranorá nénk kipo. Tak napo maok, yumo térenap ankank te fwap yiki kukur yak naenámpon.   
\p
\v 42 Aeno yumo Farisi, yumo te fwapia mér kip! Yumo te fɨr mek sɨrarrá fépér i konap nánákáre konámp ankank tia fére-sámpramp fi papea, Kwarén ankárankamp fi sánk konapan maok, yumo ankwapan yae-párák kare nɨnɨk i konap ntia Kwarén warákár konap nɨnɨk te pwar napon. Aeno yumo te anánkaopwe nɨnɨk méntér téreria ankwap lo pwar mo napo maok, am te yae-párák naenámpon.   
\p
\v 43 Yumo Farisi, yumo te fwapia mér kip! Yumo te lotu nap mek, arop námwan nke nap fek tankáp mwar kar, tá yumwan koumteouráp aropao koupoukourap mek, ‘Gude’rá séranáponorá kɨkiank i konapono.   
\p
\v 44 Yumo fwapia mér kip! Yumo te arop yákáre apár me mek papea oupouri pwatea napo, arop fárákap mér moria, am yumuntukaok paokop i konapono.”   
\p
\v 45 Táte lo méri yakápnámp arop ankwapao man sérrá, “Tisa, amo takrá sénap te, amo yinan kor kar kárákáre fek wouroumprá sénapon!”  
\v 46 Tá Jisas sérrá, “Yumo lo méri yakáp nap arop fárákap, yumo kor fwapia mér kip! Yumo kápae kare lo kánanke-táráp kák napo, koumteouráp arop ampaokrá paokopria, am lo kápae táman mokopi mokop mwarria kounkour napon. Aenapao maok, yumoku te am fárákapan kánanke yae paprá yaewour mo kar napono.  
\v 47 Yumo fwapia mér kip! Wokwaek yiráp appeyaenápo profet fárákapan yénképrá kák tenapo, yumo am apár me kwar yu fek sank moporrá párakop napon.  
\v 48 Yumo am taknap nɨnɨk te arop fárákapan yénképrá: Profet fákáreran yénképrá kákap te, fwaprá kari naponorá nɨnɨk napon. Am te apae riteanápe, mao profet fákáreran yénképrá kák tenapo, yumo maomp kwar yu fek sank moporrá paokop napon.   
\p
\v 49 Aenapantá yonkwae kour kwapweráp Kwaro wokwaek arakrá sér: ‘Ono profet ntia aposel fákáre tirá kérép nanko, arop fárákapao ankwap fárákapan sámpá yampourourá, ankwapmwaek yénképrá kák mwanap’ rimpon.  
\v 50-51 Wokwaek Kwaro apár yoro námp fek, Abel feknámpia, profet fákáreran yénképrá kákrá koropea, Sekaraia Kwarén ofa sánk konap alta ntia lotu nap tokwae yak nánko, amore mek sumpwi námpon. Aeno mámá ke fekamp aropan te Kwaro nopok touwe kwatae sánk naenámpon. Ye, ono yumwan sénampono: Takiap fekamp touwe te, oukoumwan mámá ke fekamp arop fárákapao am fek touwe kwatae sámp mwanapon. \x + \xo 11:50-51 \xt Stt 4:8; 2 Sto 24:20-21\x*   
\p
\v 52 Yumo lo méri yakápnap arop fárákap, yumo fwapia mér kipo! Yumoku támao Kwarén mér kokwaeria, arop ankwap fárákap am mér sámp mwaria napo, yumo mwae kéri fákeyakáp napon.”   
\p
\v 53 Jisas takrá séria, am nap pwarará, ek akwap nánko, lo yénkrá farákáp konap arop fákáre ntia Farisi fárákap yonkwae popwarámpria téréménka waerá, Jisas te apaerá séran wa mwarria kápae kare nkwakwe make kar man turunkup.  
\v 54 Am fárákap te, man kot mwanámp karan séri kanrá am mao sénámp kar wará yépékrá yakápiapon. \x + \xo 11:54 \xt Lu 6:11; 19:47; 20:19; 22:2\x*   
\c 12  
\s1 ‘Farisimp kwekár nɨnɨkan mér kip’rá sénámp kar  
\p
\v 1 Kápae kare fopwakwap arop koupoukareaka, fákappéri yakápria, ankwap fárákapamp pu topwe fek pumpur mwanap niamp pourouráp. Am ke fek táman maok, Jisas námoku éréképá yárakimp aropan sérrá, “Yumo Farisi fákáreramp yis fwapnae karia mér kipo. Ono te aran sénampono: Arop nke nap fek te kwapwe kare paokop napao maok, maomp nɨnɨk mek te kwatae nɨnɨk yak námpono. \x + \xo 12:1 \xt Mt 16:12\x*  
\v 2 Kápae kare ankank mek wouroumpeyak námp te, nánkár wakmwaek érik yak naerámpon. Tá kápae kare kánánkámp sérarap karao kor arop ponankor am kar mér mwarea napon.  
\v 3 Ae mwarea napara, kápae kare kar yumo kumuruk sérar nap te, kápae kare arop yámaraok wa mwanapon. Tá ankwap karan kor yumo nap mek ankwap aropan kánánkámp sánánkar séri napan kor, am kar nánkár némp kupuk fokopeyakáprá érik sérar mwarea napon.”   
\s1 Kwar ankárankan saráp apáp mwanámp kar  
\r Matyu 10:28-31  
\p
\v 4 Jisaso warko ankwap kar sérrá, “Ononamp fákáre, ono yumwan arakrá sér rae: Arop pourouran saráp sámp-wouroumpria, waempén kwatae pap mwanap pourou monámp arop táman apápi kwapono.  
\v 5 Aeno ono yumwan, wan apáp kiprá érik sénae nae: Yumo ankár Kwarén apáp kipo. Kwar te arop porokwap pap námp kwamp te, am arop yaomwi mek sɨnaenámp kárákáre fákeyak námpon. Aenámpara, ono yumwan waeman kar sénampon: Yumo ankár Kwarén apáp kipo. \x + \xo 12:5 \xt Jer 4:12\x*   
\p
\v 6 Yumo te waeman mér napono: Arop ant kánanke éntik sámp nap te 2 toea fek sámp konap wuriman, Kwar te am ant kánanke te nɨk mo mono. Waeman méri yak námpon. Aenámpara, yiráp me korkamp me pwaeran kor ponankor kouroumpea mér kare námpon.  
\v 7 Aeno arop yumo te Kwaro nke námp fek am ant kánankeran kámákár tukup napara, apápi kwapon.” \x + \xo 12:7 \xt Lu 12:24\x*   
\s1 Jisasomp e sér mwanap kar  
\r Matyu 10:19-20,32-33; 12:32  
\p
\v 8 Jisaso warko ankwap kar sérrá, “Ono yumwan sénampon: Arop koumteouráp aropan sérrá, ‘Námo te onan maomp firáp yak nampono’rá sénánko te, Aropamp Tárápao kor Kwaromp ensel fákáreran ‘Mámá arop te náráp firáp aropono’rá sénaenámpon.  
\v 9 Aeno arop koumteouráp aropan ‘Námo te onan maomp firáp mekamp arop mono’rá sérianámp te, Kwaromp Tárápao kor Kwaromp ensel fákáre wa nap fek ‘Mao te onomp mono’rá sénaenámpon. \x + \xo 12:9 \xt Lu 9:26\x*   
\p
\v 10 Arop ankwapao Aropamp Tárápan wouroump nánko te, tá fwap Kwaro maomp am kwatae nɨnɨk sámp-sɨnaenámpon. Aeno Yiki Kor Spiritan wouroump nánko te, Kwar te am maomp am kwatae nɨnɨk te sámp-sɨr mono. \x + \xo 12:10 \xt Mt 12:23-25,28,31\x*   
\p
\v 11 Nánkár yumwan éréképea tukupeaka lotu nap mek, tá Gavman, tá arop taokeyakáp konap nke nap fek yumwan kot naenánko, yumo apápriaka, yino te apae mokope kar pwarokwaprá sér mwareanoria apápi kwapono.  
\v 12 Nánkár taknap ke fek táman, yumwan Yiki Kor Spiritao, ará kar arakrá sérenkria yénkép nánko, fwap sér mwanapon.” \x + \xo 12:12 \xt Lu 21:12-15\x*   
\s1 Ankankráp aropamp wounáp kar  
\p
\v 13 Kápae kare arop néntépria maok, ankwap ankárankao Jisasén sérrá, “Tisa, onomp naropwar sumpwi nánko, onomp ankank onomp naerao sarápnámp, amo akwapea sénapo, onan ankwapmwaek pɨrékarea sápano.”  
\v 14 Aeránko maok, Jisaso am aropan sérrá, “Wɨ! Onan te wa yiráp ankank yurukup nanamp arop yoroi páte nánko, ono yiráp ankank pɨrékarea nénk nanampanápe?”  
\v 15 Aeria maok, Jisas koumteouráp aropan arakrá sér, “Yumo fwapnae karia mér kipo: Yumo takria nkwakwe make ankank sámp mwaria kɨkiank mwanape. Arop kápae kare ankank tinámpao maok, mao te am ankank fek yiki yak sámp naenámp pourou mono.” \x + \xo 12:15 \xt 1 Ti 6:9-10\x*   
\p
\v 16 Aeritea maok, Jisas am fárákapan wounáprá sérrá, “Maniráp arop ankwapamp yopwarkamp fɨr kápae kare tankáp nánko maok,  
\v 17 am maniráp aropao nɨnɨkrá, ‘Ae te kák nanamp nap pwi mo námp te, mokop nae?  
\v 18 Arak nanampon: Mámá nap warko pápárámpia fákeyakrá, tokwae nununkwi tiria maok, onomp witráp kápae kare ankank kwapwe kare mámá am nap mek kák nanampon.  
\v 19 Ono te onoku támao arakrá sér: Ono oukoumwan te kápae kare ankank kwapwe kare nampara, fwap kápae kare yopwar fek yak nanampon. Oukoumwan te ono anepéri yakrá, fɨr kwapwe fárrá yakrá warákár nanampono.’ \x + \xo 12:19 \xt 1 Ti 6:17\x*  
\v 20 Aenámpan maok, Kwaro man arakrá sér, ‘Amo te épérép kare aropono. Amo oukoumwan kumuruk saráp sumpwi nanape. Amo am ankank koupoukareaka kák tenap te, wa sámp naenámpono?’” \x + \xo 12:20 \xt Jer 4:13-15\x*  
\v 21 Jisaso mámá wounáp kar séria pwarará maok, arakrá sér, “Mámake pourouráp ankank te kápae kare ankank koupoukournámp aropamp pourouk korop naenámpon. Aenámpan maok, Kwaro nke námp fek te ankank moráp arop yak námpon.” \x + \xo 12:21 \xt Mt 6:19-21\x*   
\s1 Ankank mo nánko, nɨnɨk tokwae konapan sénámp kar  
\r Matyu 6:25-34  
\p
\v 22 Aeria maok, Jisaso námoku éréképea yáraknámp aropan sérrá, “Yumo te yiráp pourouantá apápriaka, arakrá sér mwanape: ‘Nomo te apae fɨr sámpea fár mwareano?’ ria nɨnɨka wae, tá ‘Maokamp waempyam sámpea yirɨr mwareano?’ ria nɨnɨk tokwae kwapon.  
\v 23 Yiráp yiki yakáp nap te waeman fɨran kámákár akwap, tá yiráp pourouao kor waempyaman kámákár akwap námpon.  
\v 24 Yumo te antan nɨnɨk kipo. Ant te yopwar yoroitea fɨr tirá koupoukour mo i konámp. Tá fɨr tirá kák konap ap nap sámpá yak mo i konámpan maok, Kwar támao man fɨr nénk konámpono. Aeno arop yumo te tokwae kar ankankara, Kwaro yumwan waeman mér námpon. \x + \xo 12:24 \xt Sng 147:9\x*  
\v 25 Tá yumo ou mekamp arop ankwapao námoku fwapi yak naenámpan nɨnɨk tokwaeria te, am nɨnɨk tokwae námp fek tapek mao yiki yak naenámp ke warko ér-sakwaprá pap naenámp nie? Tak naenámp pourou mo kareno.  
\v 26 Aeno yumoku mwar am ankank kánanke tak mwanap pourou mo námp te, apaerá ankwap ankankantá nɨnɨk kápae napon?   
\p
\v 27 Yumo te yao fuan mokoprá yakreanrá fwapia nke kipo. Mao te waempyam yoro mo i konámpono. Aeno ono yumwan sénae namp te, wokwaek kar king Solomono kor kápae kare kwapwe kare ankank moporimp te, am yao fu émi niamp kwapwe kare takeniamp mono. \x + \xo 12:27 \xt 1 Kin 10:23-25\x*  
\v 28 Kare karono, yopwaraok apwar oukoumwan yak námp te, tá oumpouran moropea yaomwi mek yank i konapono. Take pourouráp apwar pwae kánanke kwatae wuriman, Kwaro fupu kwapwe kák tenámpono. Taknámp táman fwapia mér kip: Kwar te arop yumwan te fwap waempyam ankank nénk naenámpon. Ae naenámpan maok, yiráp Kwarén mér nap te kánanke kwarok námpon.  
\v 29 Mao yumwan taokeyak námpara, yumo te, apae fɨr, apae ént fár mwareanorá nɨnɨka wae kwapono.  
\v 30 Mámá apárokamp arop fi ponankor Kwarén mér monap aropao saráp maok, am ankankantá nɨnɨk tokwae konapon. Aeno yiráp Naropwar yumo arake ankank fwap ti mwanapria méri yak námpon.  
\v 31 Aenámpara, yumo te ankár kwapwe kare Kwaro nɨnɨk námpaok saráp nɨnɨka waerá paokop napo, yumwan kor am ankank nénkano mpupo.   
\s1 Yámar mekamp ankank kwapwe  
\r Matyu 6:19-21  
\p
\v 32 Onomp sipsip ankwap yinɨnk e! Yumo apápi kwapono. Yiráp Naropwar Kwaro yumwan náráp firáp taokeyakáp mwanap sánk nanampria warákár námpon. \x + \xo 12:32 \xt Jo 10:11,27,28\x*  
\v 33 Yumo te yiráp ankank ponankor arop, mani fek sámpenkria sánkria maok, am mani sámpea maok, mani monap aropan yaewouria am mani sánk kip. Yumo tak napo maok, yiráp yámar mekamp paus mek top koupour naenámpon. Tá yámar mekamp yiráp waempén yaewour i konámp kwapwe kare ankankan saráp koupoukour kip. Am yámar mekamp ankank pwar mo i konámp, tá oukun i konámp arop te wonae fik korop mono. Tá oumpwe te am ankank fépér mo i konámpono.  
\v 34 Yumo má kar man nɨnɨk kipo: Am yiráp kwapwe kare ankank tankápnámp némpouk te, am némpouk táman yiráp nɨnɨkao kuri yak naenámpon.”   
\s1 Térenap arop nánap i konap kar  
\r Matyu 24:42-44  
\p
\v 35 Jisaso ankwap kar arakrá sér, “Yumo te ankár waempyam fae tákáre fek képéria, yumuntuk sépér fápákamprá, yaomwi poupounkia nánapi yakáp kipo.  
\v 36 Yumo te yiráp arop tokwae yupu warámp riaka, fɨr fáriaka pwarará koroprá ménki kɨk-pwarenk ránko, koupour kɨkɨp mwanámpria yépék i konapnámp taknámp kipo. \x + \xo 12:36 \xt Mt 25:1-13; Mk 13:32-37\x*  
\v 37 Am arop tokwaerao koropea náráp tére konap aropan nke nánko, pamp mo, yiki tankáp nap kwamp te, warákár konapono. Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Nánkár arop tokwae námoku koropea tére arop arákarea tére konap aropan, yumo tankápenk ritea, námoku fɨr yankapea nénk naenámpon.  
\v 38 Mao kumur kupuk korop kuni, wakor naenámp ke fek korop kuni, mao koropria nke nánko, am náráp tére konap aropao kor pampi yakáp mo nap kwamp, am tére arop fwap warákár mwanapon.   
\p
\v 39 Yumo te arak i konap aran fwapiaka nɨnɨkrá mér kip: Nap naropwaro oukun arop koropea náráp nap mekamp ankank oukun-tiantánoria námp kwamp te, am arop numwar koropea nap kɨk-pwarará yinkanáponoria pwar mo i konámpono.  
\v 40 Yumo kor ankár nánapi yakáp kip. Aropamp Táráp yumo, oukoumwan korop mo naenámpan mpwe napo, am ke fek táman korop naenámpon.”   
\s1 Kwapwe kare tére arop ntia kwatae tére aropamp wounáp kar  
\r Matyu 24:45-51  
\p
\v 41 Aerá séránko maok, Pita Jisasén turunkrá, “Tokwae Kar e! Amo am wounáp kar sénap tane, yinan saráp sér rape, arop ponankoran sér rape?”  
\v 42 Aeránko maok, Jisaso Pitamp kar pwarokwaprá maok arakrá sér, “Tére taokeyak konámp arop te mokopia nɨnɨk kwapwe sámpea yae-párák náráp tére tére kour naenámpon? Arop tokwaerao take pourouráp tére poukwapnámp arop yoroi páte nánko, náráp tére arop poukeyakria, am fárákapan fɨr nénk naenámp ke fek nénk konámpon.  
\v 43 Take pourouráp tére arop te fwap warákár kare naenámpon: Nánkár maomp arop tokwae arákarrá koropria mao náráp térerá yak námp nke naenámpon.  
\v 44 Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Am arop tokwae náráp tére aropan náráp ankank ponankor poukwap naenámpria pap naenámpon. \x + \xo 12:44 \xt Mt 25:19-21\x*  
\v 45 Aeno am tére aropao nɨnɨkrá, náráp arop tokwae te koupour korop naenámp pourou monoria maok, tére konap arop ankwapan porokwap, am térenap yupuran kor porokwapria maok, fɨr fárrá, mánmán ént fária épépéréprá yárakria,  
\v 46 maomp arop tokwae korop naenámp méria nánap mo nánko, am ke fek táman maomp arop tokwae korop naerámpon. Aeria am arop tokwae te am tére aropan fukia kwatae paprá maok, man kar ták-sɨr konap aropént páte nánko yak naenámpon.   
\p
\v 47 Tére konap aropao náráp arop tokwaeramp nɨnɨk te wae mér námpao maok, mao ankank nánapia náráp arop tokwaeramp nɨnɨkaok mo námp te, maomp arop tokwaerao man tékén porokwap naerámpono. \x + \xo 12:47 \xt Jer 4:17\x*  
\v 48 Aeno térenámp aropao náráp arop tokwaeramp nɨnɨk mér moria maomp nɨnɨkaok mo námp te, maomp arop tokwaerao kor man paok ke fek sánánkar tae morok fek porokwap naenámpono. Kwaro arop ankárankan ourour tokwae sánk nánko te, nopok kuri am fek fwapi tére kuno. Táte koumteouráp arop fárákapao arop ankárankampan ‘Námwan taokeyak naenámp tére sánktea, am tére fek fwapia yinan taokeyakae’ ria sérara wae konapon.”   
\s1 Jisas koumteouráp aropan kuk pɨr-pwar naeria éknámp kar  
\p
\v 49 Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Ono ékamp te yaomwi apárok ko-sɨnanko, yaomwi koupour yurunkano karria ék nampon.  
\v 50 Onan mwar pourouráp touwe tokwaerao oupouroup nánko, sumpwi nanampara, oukoumwan am sámp mo namp kwamp nɨnɨk tokwae nampon.  
\v 51 Ae te yumo nɨnɨk nap te, ono ék namp te, yorowari kwaponoriaka taokor naeria má apár mek ék namp nie? Tak te mono. Ono yumwan sénae: Ono ék namp te koumteouráp aropan kuk pɨr-pwar naeria ék nampon.  
\v 52 Oukoumwan, tá nánkár wakmwaek kor éntupwar naropwar maomp tárápu nonopok yorowaria, ankwap yinɨnkaopwe yakriaka, ankwap anánkaopweran kar sér, tá ankwap anánkaopwe yakriaka nopok am yinɨnkaopweran kor kar yorowar mwanapon.  
\v 53 Tá ankwap te, naropwaro náráp tárápan yorowar nánko, nopok poumou-táráp náráp naropwarén yorowar naerámpon. Tá éntupwaro náráp yupu-tárápan yorowar nánko, nopok yupu-tárápao kor náráp éntupwarén yorowar naerámpon. Tá éntupwaro tárápamp yupuan yorowar nánko, nopok am tárápamp yupuao kor náráp táparápén yorowar naerámpon.”   
\s1 Ankank koropnámp fi kor mér monap kar  
\r Matyu 16:2-3  
\p
\v 54 Jisaso koumteouráp arop ouan arakrá sér, “Yumo te warákam ék naenámp yámar wae wuri nkea, ‘Warákam ék naeane.’ Makrá sénapo, tá wae kare warákam ék konámpon.  
\v 55 Tá ankwap te, ouwi korop nánko nkea méria, ‘Máte wae noump ouwirao korop námpono’rá sénapo, am te wae kare noump tank konámpon.  
\v 56 Yumo kwekár i konap arop wuriman, yumo apárok mapek korop konámp ankank, tá yámar mek korop konámp ankank yae-párák yurukup i konap te, apaeritea oukoumwan mámá ke fek korop naenámp ankank nke napao, yumo warko fwapia mér moitea épéréprá paokop napon?”   
\s1 Arop man kot naenánko mént fwapokwap nenep kar  
\r Matyu 5:25-26  
\p
\v 57 Jisaso warko arakrá sér, “Ae te apaeritea yumo fwapia nɨnɨkia kwapwe kare nɨnɨk fek apae-apae ankank yae-páráknámp yurukup mo napon?  
\v 58 Amwan arop ankwapao kot naeria warámpea akwap nánko te, amo oukoumwan mwaeaok akwap nep fek tapek kar fwapokwap kipo. Takria amwan kot wa i konámp aropamp wonae fikeanánko, mao amwan plismanomp yaek pap nánko, plismano amwan kalabus nap mek papantáno.  
\v 59 Ono amwan waeman kar sénampon: Amo te koupour akwap mono, ankár kalabus mek yakrá akwapea, amwan sérinap mani ponankor sánkea maok, pwar nanapon.”   
\c 13  
\s1 ‘Kwatae nɨnɨk pwar monap arop te yaomwi mek pɨk mwanap’rá sénámp kar  
\p
\v 1 Jisaso am kar farákápea pwar nánko maok, am ke fek táman arop ankwap fárákapao yakápia Jisasén sérrá, “Galili mekamp aropan Pailatomp soldia fákárerao lotu nap tokwae mek faoporapo, am fárákapamp yɨri Kwarén ofa sánknap nape fɨramp yɨri yumuntuk kwarákari námpon.”  
\v 2 Aerapo maok, Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo nɨnɨk nap te, am Galili mekamp arop fárákapamp kwatae nɨnɨkao saráp tokwaeria Galili mekamp ankwap fárákapamp kwatae nɨnɨkan kámákár akwap námpan mpwe nɨnɨk rape?  
\v 3 Ono yumwan waeman kare kar ‘Mono’rá sénampon. Aeno yumo kwatae nɨnɨk pwar moria te, take pourouráp ankank yumwan ponankor taknámp mwarea napon.  
\v 4 Wokwaek kar Siloam mekamp pouri nap tukur pɨkria, 18 arop paokimp te, yumo nɨnɨk nap te, am fárákapaoinap kwatae nɨnɨk te Jerusalem mek yakápnap arop fárákapamp kwatae nɨnɨkan kámákár akwap námpan mpwe nɨnɨk rape?  
\v 5 Ono yumwan waeman kare kar ‘Mono’rá sénampon. Aeno yumo kor kwatae nɨnɨk pwar moria te, take pourouráp ankank yumwan ponankor korop naenámpon.” \x + \xo 13:5 \xt Jo 8:24\x*   
\s1 Yao fik tank mo i konámp kar  
\p
\v 6 Jisaso wounáp kar sérrá, “Arop ankwapao yao fik wain yopwaraok yɨmptea yakrá tank naenámpan mpwerá korop ko nke námpan maok, am te ki tank mono.  
\v 7 Aenámpantá maok, am yopwar mekamp tére aropan sérrá, ‘Amo wawae! Ono yinɨnk yopwar fek ki tank naenámpan mpwerá korop ko, nke nanko, tank mo námpono. Aenámpara, amo ankár am yao karápae! Wain yak naenámp fek fápárákápáne!’  
\v 8 Aeránko maok, am térenámp aropao kor am yopwar naropwarén sérrá, ‘Wampweno. Nánkár ono má yopwar fek saráp fi akárápria kwar kwapwe karenámp fi mek kák nanko, ki tank mákean nke nae.  
\v 9 Nánkárap ankwap yopwar fek warko tank moian nkea, mo nánko maok, “Karámpae”rá sérampo.’”   
\s1 Sabat yae fek Jisaso yupu ankárank fwapi papámp kar  
\p
\v 10 Sabat yae fek lotu nap mek Jisaso koumteouráp aropan kar farákáp.  
\v 11 Aenánko maok, yupu ankárankan kwatae-aropao man touwe sánkánko maok, maomp paonkore kor te ankár woukoupea yárak námp te akwapea 18 yopwar fek yak.  
\v 12 Aenánko, Jisaso man nkea, koropae ritea, man sérrá, “Waráp touwe te amwan oukoumwan sámp-fákeyak mono. Wae pwar námpon.”  
\v 13 Aeria pwarará maok, maomp pourouk yae papánko maok, am yupurao náráp paonkore kor kwapwe kare naenko maok, Kwarén fáparák tokwaeriaka warákarimpon.  
\v 14 Aenámpan maok, am lotu nap taokeyak konámp aropao Jisaso Sabat yae fek yupuramp pouroukamp touwe fwapi papámpantá, nkeaka yopor yonkwae pwarámpria maok, koumteouráp aropan sérrá, “Loao sérrá, ‘Yumo tokwampok yae fek saráp tére kip.’ Aenámpara, yumwan aropao yiráp touwe fwapi papanáponoria te, tokwampok yae fek saráp korop kipo. Aeno Sabat yae fek te korop kwapono.”  
\v 15 Aeránko maok, nopok Jisaso maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo te kwekár i konap aropono! Yiráp kar te yiráp nɨnɨként ankár pourouráp mono! Sabat yae fek te yumo ponankor yiráp bulmakauramp nap mek tukupea yiráp bulmakauráp donki aokor-aokoria man ént fáranáponoria éréképá tukup konapon.  
\v 16 Aeno má yupu máte Abrahamomp tárápan maok, Satano maomp pourouk 18 yopwar fek yarokwapá fákeyak námpono. Táte ono am man woukoupeyaknámp ankank fwap Sabat yae fek wor-pwar nanamp te mokopono?” \x + \xo 13:16 \xt Lu 6:1-6; 14:1-6\x*  
\v 17 Makrá sénánko maok, am Jisasén yorowar kar sérap arop fákáre am te pwarápae tokwae sámpapo maok, táte nopok koumteouráp arop ponankor mao térenámp ankank te kwapwe kare námpantá warákár tokwaeapon.   
\s1 Mastet ki ntia yisan wounápnámp kar  
\r Matyu 13:31-33; Mak 4:30-32  
\p
\v 18 Jisaso warko sérrá, “Kwaro náráp firan taokeyak konámp te mokope ankankono? Ae te ono apae ankankan, arake niamprá wounáp nanampon?  
\v 19 Am te ará: Arop ankárankao fɨran nape sánk konámp mastet fu kánanke kwarok yopwaraok sɨtenánko maok, forokareaka yao karnámp téképea tokwae kar nánko, ant am yowe fek taok i konámpono. Tá taknámp, Kwaromp firao kor kápae kare forokor naenámpon.”   
\p
\v 20 Jisaso warko ankwap kar arakrá sér, “Ono Kwaro náráp firáp taokeyak námp te mokope wounáp kar sénanampon?  
\v 21 Am te yis niampon. Yupu ankwap plaua tokwae mek yis kánanke kwarok yok-sɨrarea mént arákareanánko, am plaua ponankor yámpea tokwae kar i konámp niamp takeno.”   
\s1 Ménki kánanke kwarok  
\p
\v 22 Jisaso taun mekmwaek, némpouk mwaek yárakrá koumteouráp aropan kar yénkrá farákáprá yárakia Jerusalem mek akwapnámp mwae-párák akwap.  
\v 23 Aenánko maok, arop ankárankao Jisasén turunkrá, “Tokwae Kar e, Kwar te ankákárank aropan saráp érékép naenámp nie?” Aeránko maok, Jisaso am fárákapan sérrá,  
\v 24 “Yumo te ankár ménki kánanke mek yink mwaria, kárákáre kar kip. Ono yumwan sénamp te: Arop kápae kare am ménki kánanke mek yink mwaria napan maok, am fárákap te pwi mo napon.  
\v 25 Nánkár wakmwaek nap naropwaro nap ménki kéri tenánko, yumo te koropea ek yakáprá, ménki fek poporokwapria sérrá, ‘Arop Tokwae, amo yinan ménki kɨk-pwarae’rá sénapo, nopok mao yiráp kar pwarokwaprá yumwan sérrá, ‘Ono yumwan mér mo namp te, yumo te maokampono?’ \x + \xo 13:25 \xt Lu 6:46\x*  
\v 26 Aeránko maok, yumo nopok man arakrá sér, ‘Yino waeman amont fépér, tá amo wae yinomp némpouk yakria, yinan kar farákáp, mak i konap tene.’  
\v 27 Makrá sénapo, mao kor nopok yumwan sérrá, ‘Ono te yumwan fwapia mér mo nampono. Yumo mam némpoukamp aropao nape? Yumo te kwatae nɨnɨk i konap arop fárákapono! Yumo ponankor onan pwarará tukupenke!’  
\v 28 Yumo te nánkár Abraham, Aisak, Jekop, profet ponankor Kwaromp firáp taokeyak námp mek yakáp napo nke mwanapan maok, yumoku támaoia, yumwan ek pwate napo, am mek yakáprá apánki tɨkirá you kɨkɨmpia wae mwanapon. \x + \xo 13:28 \xt Mt 8:11-12\x*  
\v 29 Aenapo, tá ankwap fi mekamp arop, yámar pɨknámp mekamp arop, fwe yawor mekamp arop má ponankor Kwaromp firáp taokeyaknámp mek koupoukarea tankápria fɨr fépér mwanapon.  
\v 30 Yumo wawenk! Arop ankwap fárákap oukoumwan wakmwaek kar kánanke kwatae yakáp nap te, manénkɨr am mek yink mwarea napon. Tá arop ankwap fárákap oukoumwan manénkɨr yink mwarianap arop tokwae yakáp nap te, nopok wakmwaek kar kánanke kwatae yakáp mwarea napon.”   
\s1 Jisaso Jerusaleman yonkwae touwemp kar  
\r Matyu 23:37-39  
\p
\v 31 Am takámp ke fek táman Farisi mekamp arop ankwap fárákap koropeaka Jisasén sérrá, “Amo te mapek yak kwapono. Ankwap fek akwapae. Heroto amwan sámp-wouroump nanampri námpon.”  
\v 32 Aeránko maok, Jisaso sérrá, “Yumo tukupea am yao pwae mekamp as kwatae táman arakrá sér kipo: ‘Ono oukoumwan, tá oumpouran arapek kwatae-arop yéréperá kérépria, touwenap arop fwapokwaprá kákea maok, yinɨnk yae arapek onomp tére wae pwar nanampon.’  
\v 33 Aeno oukoumwan, tá oumpouran, tá ankwap makáran arapek maok, ono ankár akwap nanampon. Am te apae riteanápe: Profet te ankwap némpouk yak nánko, man sámp-wouroump mono. Man te ankár Jerusalem mek maok sámp-wouroump mwanapon.”   
\p
\v 34 Aeria maok, sérrá, “Jerusalem, Jerusalem e! Amo te profet fákáreran tirá wouriaka, Kwaro amonapok tirá kérépnámp aropan kor mént yumwi fek yénképrá kák konapono. Kápae kare por ono te waráp tárápuan kakaruk éntupwaro náráp morokan i konámpnámp yowe pwae ankore mek wouri fákeyak nae rampan maok, yumoku monorá napon. \x + \xo 13:34 \xt 2 Sto 25:18-19\x*  
\v 35 Yumo wawenke! Kwar te yumwan pwate nánko, yiráp némp máte kwaporok yak naeria námpon. Ono yumwan waeman kar sénampon: Yumo warko onan nke mo yakrá tukupea yumo sérrá, ‘Am arop te Kwaro nɨnɨk námp fek korop námpara, Kwaro man ‘Yae-párák kareano’rá sér mwarea napon.”   
\c 14  
\s1 Jisaso arop ankárank pu yae yámpánko fwapi papámp kar  
\p
\v 1 Ankwap Sabat yae fek Jisaso akwapea Farisi mekamp arop tokwaeramp nap mek fárrá tankánko maok, ankwap fákárerao man, mokopon nke mwarria yépékrá tankáp.  
\v 2 Aenapo maok, pu yae yárámpámp arop ankwap Jisasomp wonae fik tank.  
\v 3 Aenánko Jisaso am aropan nkea maok, lo mérnap arop fákáre ntia Farisi fákáreran arakrá turunk, “Nomo te Sabat yae fek te touwenap arop te fwap fwapokwaprá kák mwanámp ni mo nie?” \x + \xo 14:3 \xt Lu 13:10-16\x*  
\v 4 Aerá turunkánko maok, am fárákapao kor kar tákaprá sér moapantá maok, námoku man warámpea maomp touwe wor-sɨrarea sámp-kérépánko, akwap.  
\v 5 Aenánko maok, mao arakrá sér, “Ae te yumo ankwapao yiráp táráp, tá bulmakau Sabat yae fek ént me mek pɨk nánko te, yumo kor man koupour warámp mo i konap nie?”  
\v 6 Aerá séránko maok, am fárákap te nopok maomp kar pwarokwaprá sér mwarap pourou mono.   
\s1 Arop námokuráp pourou apárok sámp-anámp naenámpan sénámp kar  
\p
\v 7 Jisaso nke nánko, arop fɨr fár mwaria korop nap te ankár am fɨr kérounámp aropao yak námp fek saráp tankáp napantá maok, wounáp kar arakrá sér,  
\v 8 “Arop ankárankao yupu warámpnámp fɨr kérouria amwan wumwi nánko, akwap nap kwamp te, am yupu warámpnámp aropao tank námp fek te akwapá tank kwapono.  
\v 9 Takria amwan ‘Má sia pwar napo, náráp nouroup mapek tankano’rá sénánko, amo pwarápae tokwae sámpea younkwe mwaek akwapá tank nanape.  
\v 10 Aeantara, amwan arop ankwapao fár mwaria wumwi nánko, akwap nap kwamp te kánánkar akwapea, faek karaok tank napo, nánkár námoku sérrá, ‘Wonae fik mapek koropea napo, tankar’rá sénaenámpon. Amwan takrá sénánko maok, amont fánap arop ponankor nke nap fek amo e tokwae sámp nanapon.  
\v 11 Arop, námo tokwaerao nampria námokuráp e narek sampok námp te, Kwaro man apárok sámp-anámp naeria námpon. Aeno arop, námo te kánanke kwatae namponoria apárok sámp-anámp námp te, Kwaro maomp e narek sampok nae-námpon.” \x + \xo 14:11 \xt Mt 23:2-3,6\x* \x + \xo 14:11 \xt Lu 18:9-14\x*   
\s1 Fɨr kérouria ‘Mokope pourouráp aropan wumwi kip’rá sénámp kar  
\p
\v 12 Jisaso am fɨr kérounámp aropan sérrá, “Amo fɨr koropá fárenkria wumwi nap kwamp te, waráp nouroupén saráp wumwi, tá yumoku mwearoan saráp wumwi, tá yumoku-pwaeráp aropan saráp wumwi, tá amokuráp ankárankamp némpoukamp mani kápaenap arop, aran saráp wumwi kwapono. Takria nánkár wakmwaek amwan kuri ‘Koropá fárae’rá wumwi, tá waráp fɨr am nopok sánkantáno.  
\v 13 Mono. Táte amo fɨr kékérou nap kwamp te, ankank moráp arop, tá pourou kwataenámp arop, tá pu kwataenámp arop, tá yi kwataenámp arop, aran wumwiampo.  
\v 14 Am take pourouráp arop fárákap te amwan fɨr nopok sánk mwanap pourou mo napara, amo fwap warákár nanapono. Am te apaeritea námpanápe, nánkár yae-párák kare arop sumpwinap ferámpnap ke fek, amwan Kwaro nopok sánk naenámpon.” \x + \xo 14:14 \xt Lu 6:32-35\x*   
\s1 Toupour tokwaeran wounáp kar  
\r Matyu 22:1-10  
\p
\v 15 Am fépérrá tankáp nap mekamp arop ankwap am kar wawia maok, Jisasén sérrá, “Arop Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek tankrá fánámp te, mao te fwap warákár naenámpon.” \x + \xo 14:15 \xt Yé 19:9\x*  
\v 16 Aeránko maok, Jisaso wounáprá man sérrá, “Arop ankárankao, náráp toupour fek korop kipria arop kápae kare sérari pwate.  
\v 17 Tá wae am tupur naenámp yae korop nánko maok, náráp tére aropan, akwapea éréképá koropaeria sámp-kérépánko maok, mao akwapea sérrá, ‘Fɨr wae ponankor nánapia páteane. Yumo koropenke!’  
\v 18 Aerá séránko maok, am ponankor arop fárákap sérrá, ‘Yino te tukup mono.’ Ankwap ankárankao sérrá, ‘Ono te oukoumwan yopwar yoro nanamp apár ankwapao námpan sámp nampara, akwapá énounkoup nae rae. Aenanampara, ono te korop nanamp pourou mono.’  
\v 19 Aeránko, arop ankwapao kor sérrá, ‘Onomp téreampor bulmakau fére-sámpramp sámpea nampan, am fárákap tére te mokop naprá akwapá nke naenampara, ono korop nanamp pourou mono.’  
\v 20 Aeránko ankwapao kor taknámp sérrá, ‘Ono te oukoumwan kar yupu sámpea nampara, ono korop nanamp pourou mono.’ \x + \xo 14:20 \xt 1 Ko 7:33\x*   
\p
\v 21 Aerapo maok, am tére konámp aropao kor warko arákarrá akwapea naropwarén sérrá, ‘ “Korop mono”rá sénap’rá sénánko maok, tá am naropwaro kor youpoukwapia am aropan sérrá, ‘Amo warko koupour akwapea am taun mekamp mwae kup tokwae páraok, tá mwae kánanke-tárápaok yárakrá ankank moráp arop fárákap, tá pourou kwataenap arop fárákap, tá yi kwataenap arop fárákap, tá pu kwataenap arop fárákap, aran amo onomp nap mek éréképá koropae.’  
\v 22 Aeránko maok, warko akwapea am arop éréképá koropea pwatea maok, naropwarén sérrá, ‘Ono te wae amo sénapaok kákea nanko, sia ankwapmwaek pwi mono, kwaporok tank námpono.’   
\p
\v 23 Aeránko maok, naropwaro kor warko sérrá, ‘Ae te warko arákarrá akwapea mwae kupuk mwaek, tá yopwar mek mwaekamp yár firi yárakria koumteouráp arop nke nap kwamp te, am fárákapan ankár kar kárákáre fek sénapo, onomp fɨr koropá fáranápono. Onomp nɨnɨk te onomp nap ankár aropao pwianoria nampon.’  
\v 24 Aeritea maok, am arop fárákapan sérrá, ‘Ono manénkɨr wumwirinamp arop fárákap te onomp fɨr máte kánanke sámpá fár mwanap pourou mo karane.’”   
\s1 Arop ankár fwapi nɨnɨki pwatea Jisasonámpaok naenámp kar  
\r Matyu 10:37-38  
\p
\v 25 Kápae kare koumteouráp arop Jisasént tukup napo, Jisaso arákarrá am fárákapan sérrá,  
\v 26 “Arop ononampok korop námpao maok, náráp éntupwar naropwar, námokuráp yupu, námokuráp táráp, náráp ankwapnáp, náráp antáp, tá námokuráp pourou kare, aran saráp nɨnɨk tokwaeria, onan nɨnɨk námp kánanke kwarok námp te, kumtiráp kar onomp firáp arop yak naenámp pourou mo kareno. \x + \xo 14:26 \xt Lu 18:28-30\x*  
\v 27 Arop ono touwe sámp nampaok moria, onomp wakmwaek korop mo námp te, mao te onomp firáp yak naenámp pourou mono. \x + \xo 14:27 \xt Lu 9:23\x*   
\p
\v 28 Arop nap tokwaeri ti naeria te, am arop te nap ti naenámp ankank ponankor yurukuprá nɨnɨkia pwatea maok, am nap fwap ti-pwar konámpono.  
\v 29 Aeno fwapia nɨnɨk moi yakrá, oumpwar yɨmptea am nap tia pwar mo nánko te, kápae kare arop am nap nkeaka man wouroump mwanapon.  
\v 30 Aeria maok, sérrá, ‘Mao te nap ti námpao maok, ponankor tia fákáp naenámp pourou mo námp’rá sér mwarea napon.  
\v 31 Táte king ankwap akwapea ankwap Kingént yorowar naeria te, sánánkar tankrá fwapia nɨnɨkia pwatea ni konámpono. Ae te mao wae 10 tausen soldia nánko, ankwap king 20 tausen soldiant korop kan. Aeria te méria pwatea maok, mao, fwap ankwap king yérépea tirá kérép nanampaoeani, mo nierá nɨnɨk i konámpono.  
\v 32 Mao nɨnɨk nánko, pwi mo nánko te, arop oukoumwan yorowar korop mo, panek yak námp fek, arop ankwap fárákap tirá kérép nánko, tukupea wampwenoria taokor konapon.   
\p
\v 33 Ae konapnámp maknámp, yiráp ou mekamp arop ankwapao námokuráp ankankan kor ponankor kwaporok younkwe mwaek pwar mo námp te, am arop te ankár kumtiráp kar onomp firáp yak mo kareno.” \x + \xo 14:33 \xt Mt 5:27-28\x*   
\s1 Oukwe nape mo i konámp kar  
\r Matyu 5:13; Mak 9:50  
\p
\v 34 Jisaso warko ankwap kar sérrá, “Oukwe te kwapwe kareao maok, akwapea námpareria, nape konámp pwar nánko te, nomo apae mokopianánko warko nape naenámpono?  
\v 35 Am take pourouráp oukwe te waeman kwatae námpara, warko aropan yaewour mono. Aenámpara, kwatae sɨr konámpon. Arop yumo te woupwirápara, má kar má fwapia wa kip.”   
\c 15  
\s1 Sipsip moyak nánko, warko warámpnámp wounáp kar  
\p
\v 1 Takis sámp konap arop fárákap, ntia Juda firao ‘Kwatae nɨnɨkráp’rá sér i konap arop fárákapao Jisasonámpok koropea Jisas farákápnámp karan wará tankáp.  
\v 2 Aenapo maok, Farisi mekamp arop fárákap ntiaka lo yénkrá farákáp konap arop fárákapao kánánkámp sérarrá, ‘Nko arop nko kwatae nɨnɨkráp arop fárákapan nouroupriaka mént fárrá yárak námpwae!’ ria sérar. \x + \xo 15:2 \xt Lu 5:29-30\x*   
\p
\v 3 Aenapo maok, Jisaso am fárákapan wounáp kar sérrá,  
\v 4 “Yumo ankwap ankárankao sipsip 100 wun nánko, ankwap ankárank moyak nánko te, am naropwaro 99 sipsip fépérrá yakáp napo, pwarará akwapea, am ankwap ankárank moyak námp oupourounk i konámpono.  
\v 5 Oupourounkrá akwapea kakapea yápare mek porokopea korop riaka warákárrá korop naerámpon.  
\v 6 Koropea némpoukria maok, námokuráp némpoukamp arop ntiaka mao nouroupnámp aropan koropá koupoukourenkria wumwi. Aenánko maok, koropea koupoukourapo maok, am fárákapan sérrá, ‘Onomp sipsip ankárank moyak nánko, oupourounkiaka warko warámpea korop namp má, yumo kuri onont warákárenke!’”  
\v 7 Tá Jisaso arakrá sér, “Ono yumwan waeman kar sénampon: Yámar mekamp arop te yae-párák yakápnap 99 aropan warákár napan maok, arop ankwap kwatae nɨnɨk pwararea Kwaronámpok korop nánko te, yámar mek te yoporop warákár tokwae korop naerámpon.” \x + \xo 15:7 \xt Lu 19:10\x*   
\s1 Mani moyak nánko, oupourounkia nkenámp wounáp kar  
\p
\v 8 Jisaso warko wounáp kar arakrá sér, “Yupu ankárankao mani meráp fére-sámpramp sámpá yak nánko, fére náparamp fɨrɨkɨr pɨk tenánko te, apae naenámpon? Mao te lam pounkouroupea samp yakrá, pwar pɨkantánoria sánánkar nap mekamp tɨri farákáprá oupourounkrá akwapea sámp naerámpon.  
\v 9 Mao am mani wae sámpea te, námokuráp némpoukamp arop ntia mao nouroupnámp aropan wumwi nánko, koropea koupoukour. Aenapo maok, mao am fárákapan sérrá, ‘Onomp mani moyak námpan maok, warko oupourounkia sámp nampono! Yumo onont warákárenke!’  
\v 10 Ono yumwan waeman kar sénampon: Arop ankwap kwatae nɨnɨki námpao Kwaronámpok arákarrá korop nánko te, ensel fákáre ou mek take pourouráp warákár tokwae korop konámpon.”   
\s1 Nánae-táráp naropwaronámpok arákarrá koropnámp wounáp kar  
\p
\v 11 Jisaso wounáp kar ankwap sérrá, “Arop ankárankamp poumou-táráp anánkaopwerápao maok,  
\v 12 nánae-tárápao naropwarén arakrá sér, ‘Amo yinan nánkár wakmwaek ankank pɨrékarea ti-sáp nanampri nap te onomp wae oukoumwan sápae.’ Aerá séránko maok, naropwaro kor náráp tárápyarampor am ankank pɨrékarea nánae-tárápamp wae sánk.  
\v 13 Yaeamp mono, am nánae-tárápao kor náráp ankank koupoukarea sámp-samprá akwapea, tokwae panek ankwap némpouk yak. Yakria maok, maomp mani te kwaporok nkwakwe make sokororá yárak námp fek épéria pwar. \x + \xo 15:13 \xt Snd 29:3\x*  
\v 14 Takia maok, maomp mani ponankor pwatenámp ke fek te, am apárok yae-porokwe tokwae korop naenko, maomp yae kwae mek te ankank kánanke ankwap ankárank tank mo kare.  
\v 15 Aempantá maok, akwapea arop ankwapan ‘Ono tére nae’rá sénánko maok, am aropao man, náráp kou \f + \fr 15:15 \ft  ‘Kou’an sénámp te “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kar fi fek nkeae.\f* taokeyakrá wunaeria sámp-kérép. Aenánko maok, taokeyakánko, yae-porokwea wae naenko maok, kouan fɨr nénkria,  
\v 16 kouao fánámp fekamp yɨpi kwatae táman make tirá fánaeria. Aenámpan maok, arop ankwap ankárankampao man fɨr ankwap sánk mono. \x + \xo 15:16 \xt Snd 23:21\x*   
\p
\v 17 Aeapo maok, tá námoku kwatae yárakinámp táman warko nɨnɨk tokwaerá tankea maok, ‘Onomp naropwaromp térenap arop mao saráp kápae kare fɨr kwapwe fánapo, ono mapek yakriaka, yae-porokwe tokwae nampon.  
\v 18 Wampwe kwae! Ono fárámprá warko onomp naropwaronámpok arákarrá akwap nae. Ono akwapea te man arakrá sénanampon: “Ayao! Ono te Kwarén, tá amwan kor kwatae nɨnɨki nampon.  
\v 19 Oukoumwan te ono apae kwapwe kare nampan, amo onan ‘Waráp táráp’rá sénanapanápe. Wampwe kwae! ‘Waráp tére arop’rá sérae!” ’   
\p
\v 20 Aerá sénanamponorá nɨnɨkia pwarará maok, mao wae fárámprá náráp naropwaronámpok arákarrá akwap. Oukoumwan panek korop nánko naropwaro nkeaka, náráp tárápria yonkwae touweriaka fárakoprá akwapea tárápan sámp-kánánkaprá koupwiyakea kákámánkar.  
\v 21 Aenánko maok, namorápo man sérrá, ‘Ayao! Ono te Kwarén, tá amwan kor kwatae nɨnɨki nampono. Ono apae yae-páráki nampan, amo onan ‘Náráp tárápono’rá sénanapanápe!’  
\v 22 Aeránko maok, naropwaro kor náráp tére aropan wumwiria sérrá, ‘Yumo onomp waempyam tokwaeri kwapwe ará koupour sámpá koropea yirɨmpá pwarenke. Tá ring ará sámpea yae topwe fek yirɨmpenke! Tá su sámprá puk yirɨmpenke!  
\v 23 Tá bulmakau soup tokwae ará yankopea yankap napo, nomo fépérrá warákár mwaro.  
\v 24 Am te apae riteanápe, mámá táráp te waeman sumpwi tenámpan mpwe yonkwae nampan maok, oukoumwan yiki yak námpon. Waeman moyak te rámpwe nampan maok, nomo warko warámp námpon.’ Aeria maok, am fɨr tokwae kékérourá fépéria warákáránk. \x + \xo 15:24 \xt Kl 2:13\x*   
\p
\v 25 Aenapo maok, am ke fek táman, nae-táráp yopwar mek yakeanampao koropea nap top fekria maok, wa nánko, tár sámprá, musik porokwaprá, kepárapo, wa.  
\v 26 Aeria maok, tére konámp aropan koropae ritea, man turunkrá, ‘Máte apae rape?’  
\v 27 Makrá turunkánko maok, am tére konámp aropao kor sérrá, ‘Máte waráp nánae warko arákarrá koropeanánko, naropwaro bulmakau soup sámpea fɨr kérou námpon. Am te apae riteanápe, mao kwapwe kare yakea korop nánko, warákár námpon.’  
\v 28 Aeránko wawia maok, am nae-tárápao kor kokwarokia, am mek yoump mo naenko maok, naropwaro kor mankrá, ‘Amo te apaeritea nap, mankae’rá séránko maok, \x + \xo 15:28 \xt Jo 3:10; 4:1\x*  
\v 29 namorápo kor naropwaromp kar pwarokwaprá sérrá, ‘Kápae kare yopwar ono waráp kar ták-pwar mo, ankár tére konap arop niamp térerá yárak namp fek, amo onan meme soup ankárank takeniamp sáp napo onomp nouroupént kor fépériaka warákár tak mwanámpan amo mo kari napon.  
\v 30 Aeno waráp táráp am te kokopor koumteou fek ankank ponankor épéri pwateaka, warko arákarrá korop námp táman, amo warákárria bulmakau soup kwapwe am sámp napon.’   
\p
\v 31 Aeránko maok, tá nopok naropwaro kor nae-tárápamp kar pwarokwaprá sérrá, ‘Nomo te waeman énénkér némpouk yak nempara, kápae kare ankank máte ankár ponankor warápono.  
\v 32 Aeno waráp nánae máte waeman sumpwi yak námpao maok, oukoumwan warko yiki yak námpono. Mao te waeman moyak námpan maok, nomo warko nkea warámp námpon. Aenámpara, nomo kékérourá fépérrá warákár mwaro.’”   
\c 16  
\s1 Ankank taokeyak konámp aropao kwekár nɨnɨk fek térenámp kar  
\p
\v 1 Jisaso námoku éréképea yárak i konámp aropan sérrá, “Maniráp aropamp ankank taokeyak konámp arop yak nánko maok, arop ankwap fárákap koropea am maniráp aropan sérrá, ‘Waráp ankank poukeyak konámp arop te fwapia tére mo, waráp ankank te kwaporok épér námpono.’  
\v 2 Aerapo maok, am maniráp aropao kor náráp ankank taokeyak konámp aropan koropae ritea sérrá, ‘Ono amonap karan arop fárákapao sénapan wa namp te mokopono? Amo akwapea onomp ankank amo taokeyak nap ponankor kukumwiampo. Amo warko onomp ankank taokeyak mono.’  
\v 3 Aeránko maok, am ankank taokeyak konámp aropao wawia, námokuráp nɨnɨk mek nɨnɨkrá, ‘Awɨ! Onan poukeyak konámp arop onan wae pwar naeria sénámp te mokop nanampono? Ono te kwar fɨpɨmp nanamp te kárákáre mo nampono. Tá ono arop ankwapan maniráp ankank mámánk nanamp te pwarápae nampon.  
\v 4 Aeno oukoumwan te ono wae mér nampon: Onan poukeyaknámp naropwar onan “Tére pwarará akwapae”rá sénámpara, oukoumwan te, aropao onan warámpea náráp nap mek tukup mwanap mwae kup mér nampon.’  
\v 5 Aeritea maok, náráp térenámp naropwaromp ankank kwaporok tinap aropan koropenk ritea manénkɨr koropámpan turunkrá, ‘Am arop te amwan apaekamp ankank sánkámpon?’rá turunk.  
\v 6 Aenko mao sérrá, ‘Mao te 100 dram wel sánkámpono’rá sénánko maok, man sérrá, ‘Amo koupour am arop sánknámp tiket sámpea nopok sánk nanap némpi 50 dram kumwia papae.’  
\v 7 Tá wakmwaek ankwap korop nánko, man turunkrá, ‘Amo kor apaekamp kwaporok sámp napono?’ Aenánko, mao kar pwarokwaprá sérrá, ‘Ono kor 100 wit bek sámp nampono.’ ‘Ae te koupour tiket sámpea nopok sánk nanap némpi 80 bek mwar kumwiae.’   
\p
\v 8 Tá wakmwaek man poukeyaknámp naropwaro mao térenámp wawia, mao náráp ankank taokeyak konámp arop kwekár i konámpan man sérrá, ‘Amo nɨnɨk kour kwapwe tenape!’ Am te apaeritea námpanápe, wakmwaek námwan yaewour naenámp ankankan nɨnɨkia námpono. Arop fárákap apárokamp nɨnɨkaok tére nap te nkwakwe make tére mwanap mwae kup mér kareria arop fárákap wae fekamp nɨnɨkaok paokop napan kámákár tukup napon.   
\p
\v 9 Ono yumwan sérrá: Apárokamp mani kwatae fek mapekamp aropan nouroupria nénk napo, yiráp nouroup yakáp mwanapon. Nánkár wakmwaek am mani pwar nánko, yakápi yakáp mwanap nap mek éréképá tukup mwanapon. \x + \xo 16:9 \xt Lu 12:33\x*   
\p
\v 10 Arop ankwap kánanke kwarok ankank yae-párák kare taokeyak konámp te, tá ankank tokwae karan kor fwap taokeyak naenámpon. Tá arop kánanke kwarok térean poupwekáp fek tére námp te, tá tokwae kar térean kor poupwekáp fek tére naeria námpon. \x + \xo 16:10 \xt Mt 25:21\x*  
\v 11 Yumo apárokamp mani kwataeran kor fwapia taokeyak mo napo te, wa yumwan yámar mekamp yak konámp ankank sánk nánko taokeyak mwanapon?  
\v 12 Yumo ankwapamp ankankan fwapnae karia taokeyak mo napo te, Kwaro yumokuráp por nánapnámp ankankan kor yumwan wa sánk naenámpon?   
\p
\v 13 Tére konámp arop ankárankamp te taokeyak konámp arop anánkaopweramp tére naenámp pourou mono. Mao takria te, ankwapan kokwaeria, ankwapan saráp warákár naenámpono. Tá ankwapamp karwaokria, ankwapan younkwe sɨnaeria námpon. Yumo te Kwaromp yae ankore mek yakáprá, maniamp yae ankore mek méntér yakáp mwanap pourou mono.” \x + \xo 16:13 \xt Mt 6:24\x*   
\s1 Lo ntiaka Kwaromp firáp aropamp kar  
\r Matyu 11:12-13  
\p
\v 14 Farisi fákáre te maniran kɨkiankrá paokop nap kwamp maok, Jisaso farákápámp kar má wawia man wouroump napon.  
\v 15 Aenapan maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Yumo te, arop fárákapao yumwan ‘Yae-párák kare arop’rá séranáponoria napon. Aeno Kwaro yiráp nɨnɨk mek mek yaknámp ankank te wae mér námpon. Aropao tokwae karonoria nɨnɨknámp ankank te, Kwaro nke námp fek te kánanke kwataeno. \x + \xo 16:15 \xt Lu 18:9-15; Mt 23:27-28\x*   
\p
\v 16 Lo kar ntiaka profet fákáreramp kar te wokwaekamp karao koropea Jon yakámp ke fek námpon. Aenámpan maok, warko Jon yak námp fekampao koropea Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp Kwapwe Kare Kar némp-némp ponankor akwap námpon. Aenánko, ponankor arop fárákap am náráp firáp taokeyak námp mek yink mwaria kárákárea wae napon.   
\p
\v 17 Yámar ntiaka apár te moyak naenámpono. Aeno Kwaromp loamp kar te ankwap kánanke moyak mono.” \x + \xo 16:17 \xt Mt 5:18\x*   
\s1 Yupu sámpea pwar konap kar  
\r Matyu 5:31-32; 19:9; Mak 10:11-12  
\p
\v 18 Jisaso sérrá, “Arop wa mokop yupu sámpeaka warko pwarará, ankwap yupu sámp námp te, mao te náráp yupuan kwatae nɨnɨkria kokopor námpon. Tá taknámp arop ankwapao poumaropao pwate nánko yaknámp am yupu sámp námp te, támao kuri poumou nap mek tanknámp loan kwe-pwararea kokopor námpon.” \x + \xo 16:18 \xt 1 Ko 7:10-11\x*   
\s1 Maniráp arop ntiaka Lasarusomp kar  
\p
\v 19 Jisaso ankwap kar sérrá, “Wokwaek maniráp arop ankárank yakria maok, mao te kápae kare por ankár kwapwe kare waempyam yirɨmpria maok, tá waempyam noumouri kwapwe fek am yumuntuk pourouk woukwap konámpon. Tá mao te kumur méntép fɨr kwapwe fári konámpono.  
\v 20-21 Aenánko maomp ménki fek ankank moráp Lasarus am fek amp. Maomp nɨnɨk te maniráp aropao fɨr fánánko, kánanke-táráp kákánar ankore mek pɨkrɨnk námp tirá fánaeria. Aenánko maok, man te ankárápa waerá yɨri sárár nánko maok, as fákárerao korop ko maomp ankáráp mek mukur saráp yakáp.   
\p
\v 22 Nánkár wakmwaek am ankank moráp arop am sumpwi nánko maok, ensel fákárerao sámpá tukupea Abrahamo fɨr tokwae kérou námp fek tank námp fek mént páte. Aenánko maok, tá maniráp aropao kor wakmwaek sumpwinko man apár me mek pap.  
\v 23 Mao te waempomp némpouk yakria touwe tokwae sámprá yak. Aeria maok, narek nke nánko maok, Abraham tokwae panek kar yak nánko maok, Lasarus kor méntér yak.  
\v 24 Aenánko maok, maniráp aropao arakrá wumwi, ‘Ayao Abraham e! Amo onan aropompria Lasarusén sénapo, mao yae kurépi fek ént mek anámpea sankoropea onomp sérékam fek pap nánko, námpare tae morokano. Ono mámá yaomwi mek yak nanko, onan te touwe kwatae kareane!’   
\p
\v 25 Aeránko maok, Abrahamo sérrá, ‘Táráp e! Amo wokwaek apárok yakap ankank aran nɨnɨkampo. Amo oukoumwan yiki yakap fek te, kápae kare ankank kwapwe kare tiapo, Lasarus máte kwatae yakámpon. Aempan oukoumwan te mámá némpouk te kwapwe kare yak nánko, nopok amo touwe kwatae sámp napon.  
\v 26 Tá ankwap te, yumo tampok yak, yino mampok yak nánko, kuk mek te Kwar námoku yɨnkri furu tokwae páte námpara, arop mapek yakáp nap te mokopia tampok tukup mwanapanápe. Tá arop tampok yakáp nap mokopia mampok korop mwanapanápe.’   
\p
\v 27 Aeránko maok, maniráp aropao kor sérrá, ‘Ayao, ae te takanánko te, ono amwan sénanko, amo Lasarusén sámp-kérép napo, onomp naropwaromp nap mek akwapano.  
\v 28 Onomp nánaeou te éntikono. Mao akwapea kárákáre kor kar farákáp nánko, am fárákap náráp nɨnɨk fwapokwapanápono. Takria mao kor mámá touwe tokwae kwatae sámp mwanap némpouk koropantáno.’   
\p
\v 29 Aerámpan maok, tá warko Abrahamo sérrá, ‘Moses ntiaka profet fákáreramp kar wae tank námpon. Aenámpara, am fárákap am kar táman woupwi pátea wa mwanapono.’  
\v 30 Aeránko maok, warko maniráp aropao kor sérrá, ‘Ayao Abraham, am támao pwi mono. Ankár sumpwianámp aropao warko apár me meknámp fárámpea akwapea sénánko te, fwap wawia kwatae nɨnɨk pwar mwanapono.’  
\v 31 Aeránko maok, Abrahamo kor warko man sérrá, ‘Ae te Moses ntiaka profet fákáreramp kar wa mo napo te, sumpwianámp arop ankárank warko arákarrá aokea sénámpan kor, maomp kar wawia mér mwanap pourou mono.’” \x + \xo 16:31 \xt Jo 11:45-48\x*   
\c 17  
\s1 Kwatae nɨnɨkao mérnap kwatae pap konámp kar  
\p
\v 1 Jisaso námoku éréképá yáraknámp arop fárákapan sérrá, “Arop am fek kwatae nɨnɨk sámp mwanap nkwakwe make ankank koropánk naerianámpon. Aenámpan maok, am aropan kwatae nɨnɨk sánknámp arop támao maok, koupouteane! Mao te touwe tokwae sámp naenámpono.  
\v 2 Táte arop ankwapao mámakeniamp táráp maoianánko, am táráp kwatae nɨnɨk fek akwap nánko te, wae manénkɨr arop fárákapao am aropamp yápare kor fek yumwi tokwae tokoropea man ént you tokwae mek sɨtenapo, tak moan mpupo.  
\v 3 Yumo kor yumoku támao fwapnae karia mér kip! Waráp ankwapwaráp kwatae nɨnɨk nánko te, amo ‘Am te kwataeno. Pwarae’rá sénapo, ‘Kare tak nampono’ ria pwar nánko te, amo kor maomp kwatae nɨnɨk warko nɨki kwapono. \x + \xo 17:3 \xt Mt 18:15\x*  
\v 4 Táte mao ankárankamp yámaraok mwar amwan fákánek por kwatae nɨnɨk námpao fákánek por amonapok koropea sérrá, ‘Ono yonkwae touwe nampono’rá sénánko te, amo am aropan sérrá, ‘Ono amoinap kwatae nɨnɨk wae nɨk mo, pwar namp’rá sérampo.”   
\s1 Kwarén mérnap nɨnɨkan sénámp kar  
\p
\v 5 Jisaso, kar farákápenkria tirá kérépnámp arop fárákapao Jisasén kar toropwaprá sérrá, “Amo yinomp Kwarén mér námp yaewour napo, tokwae karano.” \x + \xo 17:5 \xt Mk 9:24\x*  
\v 6 Jisaso sérrá, “Yiráp mér te sapok fu kánanke kwarok niampao maok, yumo fwap mámá yaoan sérrá, ‘Amo arák make mokwapea akwapea ént mek warko yakae’rá sénapo te, fwap yiráp karwaok tak naenámpon.” \x + \xo 17:6 \xt Mt 17:20\x*   
\s1 Kwaporok tére konámp aropamp tére  
\p
\v 7 Jisaso warko ankwap kar sérrá, “Táte yumo ou mekamp arop ankwapao náráp tére konámp aropan ‘Amo akwapá yopwar mek téreae’rá sér, tá ‘Sipsip taokeyakae’rá sénánko, mao akwapá térea arákarrá korop nánko te, tá maomp arop tokwae te man sérrá, ‘Amo koupour koropea tankrá fárae’rá sénaenámp nie?  
\v 8 Mono. Man sérrá, ‘Amo onomp fɨr yankapea manénkɨr waempyam kámpea onomp fɨr yorokwaerá kákea sankorop sápae. Ono manénkɨr fária, ént fária nanko maok, amo wakmwaek fɨrráp ént fárae’rá sénaeria námpon.  
\v 9 Ae te am arop tokwae náráp tére arop náráp kar wawia mántwaok nánko te, man ‘Aesio’rá sénaenámp nie?  
\v 10 Tá taknámp, yumo kuri Kwaro yumwan sérinámp tére ponankor térea pwar nap kwamp te, yumo ankár arakrá sér kip: ‘Yino te kwatae tére aropono. Ankank yino tére námp te yinomp tére támaono.’”   
\s1 Jisaso fére-sámpramp aropamp lepra touwe fwapokwapimp kar  
\p
\v 11 Jisaso Jerusalem mek akwapnámp mwae-páraok akwapea, apár Galili kár-pwarará akwapea apár Samaria kuk mek.  
\v 12-13 Mao akwapea ankwap némp wonae fik nánko maok, lepra touweráp arop fére-sámprampao koropeaka, mwaeaok am fek kɨkɨp. Kɨkɨpia paneknámp nkea foukouri yakáprá Jisasén tékén wumwia sérrá, ‘Jisas, Arop Tokwae, amo yinan aropompae.’ \x + \xo 17:12-13 \xt Wkp 13:45-46\x*  
\v 14 Aerá sérapo maok, am fárákapan nkea sérrá, “Yumo tukupea pris fákáreran yiráp pourou yénkenke!” Aeránko am fárákap mwaeaok tukupea nke napo, náráp pourou wae yiki kukur kwapwe. \x + \xo 17:14 \xt Wkp 14:1-4; Lu 5:14\x*  
\v 15 Aenko maok, am ou mekamp arop ankwap ankárankamp námokuráp pourouk nke nánko, wae kwapwe nánko maok, mao arákarrá akwapria tékén Kwaromp e narek sampokrá e sakap.  
\v 16 Mao akwapea Jisasonámpokria maok, kwaráp torokomprá, apárok Jisaso pu páte námp fek me kor woukouprá, man ‘Aesio’rá sér. Am arop te Juda mono. Mwar ankwap fi arop Samaria mekampaoimpono.  
\v 17 Jisaso man nkeaka sérrá, “Ono nɨnɨk namp te fére-sámpramp ponankor yiki kukur napan mpwe nampan maok, fére ankárankao warko arákarrá korop nánko, sárakok te maok yakáp nape?  
\v 18 Ae te arop ankwap arákarrá koropea Kwarén ‘Aesio’rá séria maomp e sakap naenámp yak mo nie? Mámá ankwap fi mekamp arop ankárank mao saráp nie?” \x + \xo 17:18 \xt Jo 4:9\x*  
\v 19 Aeria maok, Jisaso am aropan sérrá, “Wae amo onan mér napara, waráp pouroukamp touwe fwap námpono. Amo fárámprá akwapae.”   
\s1 Kwaro náráp aropan taokeyak naenámp korop naenámp yae  
\r Matyu 24:23-28,36-41  
\p
\v 20 Farisi fákárerao Jisasén “Makár Kwaro náráp arop fi taokeyak naenámp yae korop naenámponria turunkapo maok, Jisaso kor am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Kwaro náráp arop fi taokeyak naenámp yae korop nánko te, arop yi fek te nke mwanap pourou mono. \x + \xo 17:20 \xt Jo 3:3; 18:36\x*  
\v 21 Am te arop fárákapao yi fek nkea ‘Máyaknámp nkenk!’rá sér, tá ‘Arampok yakán’rá sér mwanap pourou mono. Yumo wawenk: Kwaro náráp firáp taokeyak námp te yumo ou mek yak námpon.”   
\p
\v 22 Aeritea maok, Jisas námoku éréképá yáraknámp arop fárákapan kor sérrá, “Nánkár wakmwaek kor yumo Aropamp Tárápan kápae kare yae fek nke moria kor, ankárank kumur fek nke mwar kar napao maok, yumo te nke mo karenono.  
\v 23 Nánkár yumwan aropao sérrá, ‘Arampok yak námp nkenke!’, tá ‘Mapek máyak námp nkenke!’ Aerá sénapan maok, mao sénapaok tukup kwapono. \x + \xo 17:23 \xt Lu 21:7-8\x*  
\v 24 Yumo te wae mérono: Mékér wae tákap námp fek te, yámar mek ponankor wae tákap konámpono. Ae konámp te, Aropamp Táráp ék naenámp ke fek kor taknámp nánko, arop fi ponankor nke mwanapono.  
\v 25 Aeno mao te ankár manénkɨr touwe tokwae sámp nanko maok, mámá ke fekamp arop fákáre man younkwe sánk mwanapon.  
\v 26 Wokwaek Noa yakámp fekiapnámp taknámp, Aropamp Táráp ék naenámp fek kor taknámp mwanapon.  
\v 27 Noa yakámp fek kor ankár fɨr fépérrá, ént fépérrá koumteou tirirá, makrá yakáprá tukupea Noa sip mek youmpámp ke fekiapon. Aenko ént tokwae nákareaka arop ponankor oupoupourimpon.  
\v 28 Tá Loto yakámp ke fek kor take, fɨr fépérrá, ént fépérrá, mani fek ankank tirá, nénkrá, yopwar yororá, nap térerá yakápiapono.  
\v 29 Aeapo Loto kor taun Sodom pwarará akwap nánko maok, am yámaraok táman yaomwi ntia yumwi salfa kéntia waenámpao, yámar meknámp warákamnámp ékria arop ponankor wourékɨmpimpon.  
\v 30 Nánkár Aropamp Táráp wakmwaek érik korop naenámp ke fek kor, take nɨnɨk fek yakáp mwanapon.   
\p
\v 31 Am yae fek táman arop ankwap kaerik yak námp te, warko nap mek youmpea náráp ankank ti mono. Tá arop ankwap yopwaraok akwapá yakeanámpao, warko arákarrá koropea náráp nap mekamp ankank ti mono. \x + \xo 17:31 \xt Mk 13:15-16\x*  
\v 32 Yumo Lotomp yupuranimpan nɨnɨkenke. \x + \xo 17:32 \xt Stt 19:26\x*  
\v 33 Aeno táte arop ankwap námokuráp pourouan saráp nɨki-samp námp te, maomp pourou te kwatae akwap naerámpon. Aeno arop námokuráp pourou wampwe pwar námpao maok, mao yae-párák yiki yak kwapwe sámp naenámpon.   
\p
\v 34 Ono yumwan sénampon: Arop anánkaopwe kumuruk nap mek amp nepo, am ke fek Aropamp Táráp korop nánko te, am mekamp ankwap ankárankamp mwar warámpria, ankwap ankárank pwar naerámpon.  
\v 35 Tá yupu anánkaopwerao kor ni yaprá yak nep te, Aropamp Tárápao ankárank mwar warámpriaka, ankwap pwar naerámpon.  
\v 36 Poumarop yaworao kor yopwaraok tére nepo, Aropamp Tárápao ankwap warámpriaka, ankwap pwar naerámpon.”   
\p
\v 37 Jisaso makrá farákápánko maok, mao námoku éréképá yárakimp aropao má kar wawia turunkrá, “Tokwae Kar e! Amo má sérarnap ankank te maok korop naenámpon?” Aerá turunkapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Apae ankank mákáre nánko, ampae yákáre koropea koupoukour konapon. Taknámp ono ék namp fek, kápae kare arop fi nke mwanapon.”   
\c 18  
\s1 Yupurao jasén ‘Námwan yaewourae’ ria sér saráp yaknámp wounáp kar  
\p
\v 1 Jisaso námoku éréképá yárak i konámp arop fárákapan ‘Kokwae kwapono. Kwarén ankár kar toropwap saráp yak kip’ riaka farákáprá sérimp wounáp kar te, \x + \xo 18:1 \xt Kl 4:2\x*  
\v 2 arakrá sérimpon: “Ankwap taun mek kot wawi konámp arop ankárank yak. Am arop te Kwarén apáp mo, tá aropan kor nɨnɨk tokwae mo i konámpao maok,  
\v 3 kae yupu ankárankao am taun mek am mek yak námpao korop ko, am kot wawi konámp aropan sérrá, ‘Onan aropao kar yorowar nape. Amo onan yaewourrá kotae.’  
\v 4 Manénkɨr te am kot i konámp arop te, am yupuran yaewour monoria nɨnɨkimpao maok, warko wakmwaek nɨnɨkia, ‘Ono Kwarén apáp moria aropan kor nɨnɨk tokwae mo nampon.  
\v 5 Aeno kae yupu máte ankár korop ko onan sér saráp yak nánko, mákia ono kokwae nanae. Wampwe. Man yaewour nae.’” \x + \xo 18:5 \xt Lu 11:5-9\x*  
\v 6 Jisaso sérrá, “Yumo te mámá kwatae kot wawi konámp aropamp kar wae wa napono.  
\v 7 Ae te Kwar te mokop námpon? Mao náráponoria nánkárápnámp arop fákáre, yinan yaewouraeria kar tae fek kumur yámar méntép kar toropwap saráp yakáp napo te, Kwar te wa kéréprá yaewour mo naenámp nie?  
\v 8 Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Mao te koupour kar wará yaewour i konámp Kwarono. Aeno nánkár Aropamp Táráp ék námp ke fek, mao koumteouráp arop apárok yakáp nap te, Kwarén mérrá yakápi nap ni mo nierá nke naenámpon.” \x + \xo 18:8 \xt Yé 6:9-11\x*   
\s1 Farisi ntiaka takis sámp konámp aropamp wounáp kar  
\p
\v 9 Arop ankwap fárákapao nɨnɨkrá, yino mwar yae-párák kare nánko, arop ankwap fárákap te yino niamp mono, apárok kánanke kwatae naponorá nɨnɨk. Am taknap arop fákáre táman Jisaso wounáp kar arakrá sér,  
\v 10 “Farisi mekamp arop ntia takis sámp konámp arop, makiaka am anánkaopwerao Lotu nap tokwae mek Kwarén kar toropwap neria akwapea yakria maok,  
\v 11 am Farisi mekamp arop fokopeyakrá námokuráp nɨnɨk mek poup Kwarén sérrá, ‘Ono ankwap arop fárákap niamp mo nampara, amwan aesio rae. Arop ankwap fárákap te poupwekápria nkwakwe make ankank puri fek nénk mo i konap. Tá nkwakwe make kwatae nɨnɨk i konapono. Tá poumou nap mekamp yupu kokopor i konapono. Tá ono te mámá takis sámp konámp arop niamp take mono.  
\v 12 Ono te Sarere méntép anánk kumur fek fɨr sámp moria, kápae kare ankank sámp namp te fére-sámpramp fi pɨrékarea maok, ono amwan ankwap fi sánk konampono.’ \x + \xo 18:12 \xt Mt 23:23,28\x*  
\v 13 Aeno takis sámp konámp arop te panek fokopeyakria yámar mek nke te mo, me pakáráprá námokuráp éntér kor fek porokwaprá sérrá, ‘Kwar e! Ono te kwatae nɨnɨkráp aropono. Amo onan aropompae.’” Takrá séri pwarará maok, Jisaso am fárákapan sérrá,  
\v 14 “Ono yumwan kare kar sér rae: Nopok takis sámp konámp arop námokuráp nap mek arákarrá akwap námp, mao saráp Kwaro nke námp fek te yae-párák kare aropono. Aeno am arop ankwap te mono. Am te apae riteanápe, arop, námo tokwae kar namponoria warákarrá námokuráp e narek sampok nánko te, Kwaro man apárok sámp-anámp naerámpon. Aeno arop námoku apárok sámp-anámp nánko te, Kwaro maomp e narek sampok naenámpon.” \x + \xo 18:14 \xt Lu 16:15\x*   
\s1 Jisaso épér morok tárápuran ourour wor-pwararimp kar  
\r Matyu 19:13-15; Mak 10:13-16  
\p
\v 15 Koumteouráp aropao náráp tárápuan, Jisaso yae paprá ourour nénkanoria éréképá korop. Aeapan maok, mao éréképá yárakimp arop fárákapao nkeaka am koumteouráp aropan yopor.  
\v 16 Aenapo maok, Jisaso am tárápu kánanke-tárápan, wonae fik koropenkria érékép fákeyakrá am fárákapan sérrá, “Yumo épér morok tárápu ononampok korop mwaria napo taokor kwapono. Numwar koropanápono. Kwaromp firáp taokeyak námp te, mámake pourouráp épér morok tárápu niamp arop fárákapampono.  
\v 17 Ono yumwan waeman kare kar sér rae: Épér morok tárápao ankank sánk napo, koupour sámprá warákár konámpnámp taknámp, Kwaromp firáp taokeyak námp koupour sámp moianámp te, am mek yink mwanap pourou mo karenono.”   
\s1 Arop taokeyak konámp aropao ankank kápaenámp kar  
\r Matyu 19:16-30; Mak 10:17-31  
\p
\v 18 Juda mekamp arop ankárank arop taokeyak konámpao Jisasén turunkrá, “Tisa kwapwe kare e! Ono te mokopia fwap yiki yak sámpea yiki yaká yak nanampono?”  
\v 19 Tá Jisaso man sérrá, “Amo onan apaerá ‘Kwapwe kare’rá sér rape? Kwar ankárankao saráp kwapwe kareno.”  
\v 20 Aerá séri pwatea maok, man sérrá, “Amo te lo waeman mér napon: Yupuráp arop, poumouráp yupu, yumo te kokopori kwapon. Amo arop sámp-wouroump kwapon. Amo oukuni kwapon. Amo arop ankwapan kwekári kwapon. Amo te ankár waráp éntupwar naropwaromp yae ankore mek yakria, maomp karwaokampo.” \x + \xo 18:20 \xt Kis 20:12-16\x*   
\p
\v 21 Aeránko maok, arop taokeyak konámp aropao kor sérrá, “Am lo te ono wae épér feknámpia ankár ponankor mántwaokrá koropea oukoumwan nampon.”  
\v 22 Makrá séránko maok, Jisaso am kar wawia man sérrá, “Amo ankwap ankárank aran mo napono. Waráp ankank kápae karenámp támá arop mani fek ti napo, am mani sámpeaka ankank monap aropan nénkampo! Amo takria maok, yámar mekamp kwapwe kare ankank sámp nanapon. Takia maok, amo onomp wakmwaek koropae.” \x + \xo 18:22 \xt Lu 12:33\x*  
\v 23 Makránko maok, am aropao kor am kar wará yárakrá, náráp ankankantá nɨnɨk tokwae.   
\p
\v 24 Jisaso am arop náráp ankankantá nɨnɨk tokwae nánko nkea maok sérrá, “Arop fárákap kápae kare ankankráp te Kwaro náráp firáp taokeyaknámp mek yink mwanap te kour-sɨr kare námpon.  
\v 25 Kamel te aomp i konap nil me mek yoump naerianámp wuriman kour-sɨr námpono. Aeno ankank tokwaeráp aropao Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek yoump naenámp te kour-sɨr kare námpon.”  
\v 26 Aeránko maok, am arop fárákap am kar wawia sérrá, “Takanánko te, wa mokop am mek yoump naenámp pwi námpon?”  
\v 27 Aerá sérapo maok, Jisas warko sérrá, “Aropao tére mwanap pourou monámp ankank te Kwaro fwap tére naenámpon.”   
\p
\v 28 Aeránko maok, Pita arakrá sér, “Ae te yino yinomp némp ntia yinomp ankank wae pwarará waráp wakmwaek korop námp te mokopono?”  
\v 29 Aerá sénánko maok, Jisaso am fárákapan arakrá sér, “Ono waeman yumwan kare kar sér rae: Arop ponankor Kwaro náráp firáp taokeyak naenámpan nɨnɨkia náráp nap, náráp yupu, náráp ankwapnáp, náráp éntupwar naropwar, náráp tárápu, makia ará wampwe pwar námp te,  
\v 30 Kwaro am fárákap manénkɨr ti-fákeyakápnap ankankan oukoumwan má apár mek yakáp nap fek kámá-pwarará, kápae kare nénk naenámpono. Tá nánkár wakmwaek korop naenámp ke fek kuri yaká yakáp mwanap yiki yak kwapwe sámp mwanapon.”   
\s1 Jisas námoku sumpwia fárámp naenámpan warko yinɨnkan sérimp kar  
\r Matyu 20:17-19; Mak 10:32-34  
\p
\v 31 Jisaso námoku éréképea yárak i konámp arop éntér-sámpramp mwar éréképea kánánkámp am fárákapan saráp arakrá sér, “Yumo wawenk. Oukoumwan te nomo Jerusalem mek tukup mwanámpono. Wokwaek kar profet fákárerao Aropamp Tárápamp pourouk korop naenámp ankankan kumwiap kar te oukoumwan te wae kare korop naenámpon.  
\v 32 Man te arop ankwap firamp yaek sánk napo, man wouroumprá amomoránkriaka atatop mwanapon.  
\v 33 Aeria maok, man tárapore kákákia sumpwi pap mwanapon. Ae mwanapan maok, yinɨnki yakea warko fárámp naenámpon.”  
\v 34 Aerámpan maok, námoku éréképá yáraknámp arop fárákap te am kar fi te mek wouroumpeyak námpara, fwapia mér mo, épérépiapon.   
\s1 Jisaso yi wurumpeyaknámp arop fwapi papámp kar  
\r Matyu 20:29-34; Mak 10:46-52  
\p
\v 35 Jisaso akwapea, Jeriko mek wonae fikánko maok, yi wurumpi yaknámp arop ankárankao mwae fik tankrá koumteouráp aropan ‘Mani sápenk’ ria fépénrá tank.  
\v 36 Aenámpao mao wa nánko, koumteouráp arop kápae kare man kámákáprá tukup napo maok, mao arakrá turunkrá, “Máte apaen nape?”  
\v 37 Aeránko maok, man sérrá, “Máte Nasaret mekamp Jisaso korop námpan nape.” \x + \xo 18:37 \xt Mt 2:23\x*  
\v 38 Mak rapo maok, mao wará yárakrá, náráp yi am fwapi papanoriakámp kwamp, Jisasén tae fek wumwirá, “Jisas! Devitomp ou fekamp Táráp \f + \fr 18:38 \ft  ‘Devitomp ou fekamp Táráp’rá sénámp fian “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 kware 84 fek nkeae.\f* e! Amo onan aropompae!” \x + \xo 18:38 \xt Mt 1:1\x*  
\v 39 Mao makrá wumwirá sénánko maok, manénkɨr mekia tukupap aropao man yoporrá sérrá, “Amo te kar pwarae!” Aerapan maok, am arop te ankár tékén arakrá wumwia wae, “Devitomp ou fekamp Táráp, amo onan aropompae!”  
\v 40 Aeránko Jisaso mankea fokopeyakrá am arop fárákapan sérrá, ‘Yumo wonae fik mampok warámp samankenk’rá séránko, mao kor mankea wonae fikánko maok, Jisaso man turunkrá,  
\v 41 “Amo te ono amwan apaeria nape?” Aerá turunkánko maok, am aropao kor sérrá, “Tokwae Kar e! Ono te yi nke nae rae.”  
\v 42 Aeránko Jisaso man sérrá, “Waráp yi te wae fwapano. Waráp onan mér nap fek tapek amo warko fwap napon.”  
\v 43 Aeránko maomp yi wae fwapánko, fwap nkemp kwamp maok, Jisasomp wakmwaek akwapria maok, warákárrá, ‘Aesio! Onomp Kwar!’ ria Kwaromp e sakaprá akwap. Tá ponankor koumteouráp aropao kor am táman nkea Kwarén warákárrá maomp e sakapiapon.   
\c 19  
\s1 Sakiusomp Kar  
\p
\v 1-3 Jisaso akwapea Jeriko mekia akwap naeria. Aenánko maok, arop ankwap Jeriko mek yak námp, maomp e te Sakius. Mao te takis sámp konap aropan taokeyak konámp maniráp aropono. Mao Jisaso korop námp wawia, Jisas te mokope aroponoria nkea mér naeria. Aenámpan maok, mao te arop pu fae ara, arop kápae kareao nánánkárapo maok, Jisasén nke naenámp pourou mono.  
\v 4 Ae námp kwamp maok, am fek pwarará, Jisas maomwaeknámp akwap naerámponoria, fárakop akwapea maok, yao mek poká tank.  
\v 5 Yao mek poká tankánko maok, Jisas akwapea am fekria mao narek am yao mek nkea maok, Sakiusén arakrá sér, “Sakius, amo koupour ékae. Ono oukoumwan te waráp nap mek akwap nanampon.”  
\v 6 Aerámpantá maok, mao koupour ékrá warákár karia Jisasén warámpea náráp nap mek akwap.  
\v 7 Aenánko maok, arop ponankor man nkeaka kánánkámp sérarrá, “Wɨ! Mao te kwatae nɨnɨkráp arop ankwapamp nap mek akwap námpwae!”  
\v 8 Tá Sakiuso fokopeyakrá Jisasén sérrá, “Tokwae Kar e! Oukoumwan te onomp ankank ponankor kuk pɨr-pwararea te, ankank monap aropan ankwapmwaek nénk nanampon. Ankwap te, ono kwekáriaka takis fekamp mani ono ankwapmwaek oukuni namp fek yiawor por nénk nanampono.” \x + \xo 19:8 \xt Kis 22:1\x*  
\v 9 Aeránko maok, Jisaso sérrá, “Oukoumwan Kwaro má nap mekamp arop ponankor érékép námpon. Aeno mámá arop te Abrahamo Kwarén mérimp niamp námpara, Abrahamomp ounáp támaono. \x + \xo 19:9 \xt Ap 16:31\x*  
\v 10 Aropamp Táráp te arop fárákap moyakáp napan oupourounkrá warko érékép naeria námpon.” \x + \xo 19:10 \xt 1 Ti 1:5\x*   
\s1 Tére konap arop fére-sámprampao mani sámpnap wounáp kar  
\r Matyu 25:14-30  
\p
\v 11 Makránko maok, am fárákapao Jisasomp am kar wawia nɨnɨkrá wae Jerusalem mek akwap naenámp fápae námpara, mao te akwapá Jerusalem mekria oukoumwan king yak naenámpan sérámpwe nɨnɨk napan maok,  
\v 12 Jisaso am fárákapan wounáp kar ankwap arakrá sér, “Arop tokwae ankwap te panekamp apár fi mek akwapeanánko, man king yoroi páte napo, námokuráp némpouk arákarrá koropea námokuráp fi arop poukeyak naenámpon.  
\v 13 Mao wae akwap naerianámp ke fek, náráp tére konap arop fére-sámprampan koropenk ritea maok, mani sámpea 20 kina-20 kinará nénkria maok, am fárákapan sérrá, ‘Má mani fek mapek bisnis térerá yakáp napo, ono warko koropria nke nanampon.’   
\p
\v 14 Mak ritea akwap tenánko maok, námokuráp némpoukamp aropao mao king yak naenámp te warákár mo nap kwamp, am fekamp arop fárákap wakmwaek tirá kérép napo Sisaronámpok tukupea ‘Am arop te yinomp king yak te mono’rá sér.   
\p
\v 15 Aenapan maok, wae king yoroia páte napo, mao wae king yakria warko koropea némpouk. Aeria maok, arop fárákapan sérrá, ‘Onomp térenap aropan sénapo, koropea napo, mani profit apaekamp sámp naprá wawia mér nae.’   
\p
\v 16 Aeránko maok, ankwapaomékɨr mekia koropea am mani nénknámp naropwarén sérrá, ‘Amo onan sápnap 20 kina te ono am fek téreaka kámákarrá 200 kina sámp nampono.’  
\v 17 Makránko maok, am kingo kor man sérrá, ‘Amo te kwapwe kare téreriaka kánanke kwarok ankankan kor yae-párák taokeyakrá tére kwapwe napara, ono amwan fére-sámpramp taun taokeyakaeria e tokwae sánk nanampono.’   
\p
\v 18 Aeránko, ankwap ankárank wakmwaek koropea taknámp sérrá, ‘Amo onan sápnap mani 20 kina te ono am fek téreaka kámákarrá 100 kina sámp nampono.’  
\v 19 Aeránko maok, kingo man sérrá, ‘Amo te éntik taun taokeyakae.’   
\p
\v 20-21 Tá ankwap wakmwaek koropea sérrá, ‘Amo te kárákárea waerá yárakria, arop ankwapao pátenámp ankankan kor sámp, tá ankwapao yɨmp tenámp ankankan kor mokwap konapantá, amwan nkea apáp namp kwamp, waráp 20 kina mani má waempyam fákáre mek paprá yarokwapea má sampeyak nampon.’   
\p
\v 22 Aeránko maok, kingo am tére konámp aropan sérrá, ‘Amo tak nap te kokwae kare aropono! Amo onan nke napo, ono te kárákáre kor arop, arop ankwapao pátenap ankank ono sámp, ankwapao yoroi tenap fɨr ono mokwap namp nke konap mér napono.  
\v 23 Amo te onomp mani beng mek páte napo, bengao ankwap mént tapokwapea páte nánko, koropea sámp nae mpupo.’  
\v 24 Aeria maok, arop ankwap fárákap wonae fik am fek foukouri yakáp napan sérrá, ‘Yumo maomp yaekamp 20 kina pwarokwapeaka 200 kina sámpá yaknámp arop táman sánkenke.’ \x + \xo 19:24 \xt Lu 16:10-11\x*  
\v 25 Aerá séránko maok, am arop fárákapao kor man sérrá, ‘Arop Tokwae, mao te wae 200 kina samp yak námpono.’   
\p
\v 26 Aerapo maok, kingo sérrá, ‘Arop ponankor ankank sámpá yak kourapo te, tá ono warko ankwap mént nénk nanampon. Aeno arop ankwapao ankank fwapia sámpá yak mo, kánanke kwarok mwar sámpá yak nánko te, ono fwap maomp yaekamp warko pwarokwap nanampon.  
\v 27 Aeno arop onan ‘King yakria yinan taokeyak mono’ ria paokopnap arop fárákap te yumo am arop éréképá koropea onoku nke namp fek mapek faoporia kákenke.’”   
\s1 Jisas king niampia Jerusalem mek pokámp kar  
\r Matyu 21:1-11; Mak 11:1-11; Jon 12:12-19  
\p
\v 28 Jisaso am kar séria pwarará maok, Jerusalem mek akwapnámp mwae párák mekia pok.  
\v 29 Betfage ntia Betani te Oliv Faonkwek am mek yaknep némpouk pok naeria wonae fik am fek námoku éréképá yárakimp arop yaworanmékɨr tirá kérépria  
\v 30 sérrá, “Yumokɨr pokea némpouk nke nepo, donki soup ankárank oukoumwan arop am fek tank moinap nap-topok tokorop tenap yak nánko te, táman aokorop-pwarareaka warámpea koropenke.  
\v 31 Tá arop yumwan nkea ‘Yumo te apae neria donki aokorop-pwar rep?’rá turunk napo te, yumo nopok pwarokwaprá sérrá, ‘Yinomp Arop Tokwaerao mént tére naenámpono’rá sér kip.”   
\p
\v 32 Aerá séria pwarará maok, am arop yaworan tirá kérépánko, am arop yawor kor akwapea Jisaso sérimpaok am donki wae nke.  
\v 33 Am arop yaworao am donki soupamp pouroukamp paok aokorop-pwarepo maok, am donkiramp naropwar nkeaka, am arop yaworan turunkrá, “Yumo te apae neria am donki soup aokorop-pwar repe?”  
\v 34 Aerapo, arop yaworao sérrá, “Yinomp Tokwae Karao am fek tére naenámpon.”   
\p
\v 35 Aea maok, am arop yaworao donki am warámpea koropea Jisas yak námp fekia maok, náráp waempyamráp donkiramp paonkore kor fek kákea pwarepo maok, Jisas kor donkiramp pourouk am waempyam yumuntuk tank.  
\v 36-37 Aeria maok, am Oliv Faonkwek am mwaek pɨkánko, koumteouráp aropao nkeaka, Jisas ampaok akwapanoria náráp waempyam mwaeaok yunkrá tukup. Aenapo maok, Jisaso am yumuntukaok akwap naenánko maok, maomp wakmwaek tukupnap arop kápae karerao kor Kwaromp kárákáre manénkɨr yénk nánko, nke konap mént nɨnɨkia maok, Kwarén warákára waeria maok, Kwaromp e narek sampok.  
\v 38 Aeria maok, tékén wumwi kar fek sérarrá,  
\q1 “Kwar Tokwae námoku sámp-kérépnámp King táman  
\q1 ourour tokwae sánkano!  
\q1 Yonkwae porokwe kwapwe yámar mek yak námpono.  
\q1 Nomo Kwaromp eran saráp sámpea  
\q1 narek karaok samp yakáp mwaro!” \x + \xo 19:38 \xt Sng 118:26\x*   
\p
\v 39 Aerapo, Farisi ankwap fárákap am koumteouráp arop ou mek yakápria Jisasén sérrá, “Tisa! Amo te waráp arop fákáre te yoporae! Am fárákap take pourouráp kar sér te mono.” \x + \xo 19:39 \xt Mt 21:14-16\x*  
\v 40 Tá Jisaso am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Ono yumwan sénampono: Ae te mámá arop fárákap kar tákap mo napo te, yumwirao námoku Kwaromp e sakaprá warákár mwanapono.”   
\s1 Jisaso Jerusalemantá émimp kar  
\p
\v 41 Jisas akwapea taun Jerusalem mek wonae fikria Jerusalem nkeaka, Jerusalemantá émria  
\v 42 sérrá, “Jerusalem e! Onomp nɨnɨk te, mámá yae fek ankank amwan yae-párák yaewour nanko yonkwae porokwe fek yak nanap méraeria nampon. Aeno am ankank te mek wouroumpeyak nánko, amo oukoumwan nke mo napon. \x + \xo 19:42 \xt Lu 13:34-35\x*  
\v 43 Amo wawae: Wakmwaek ankwap ke korop naenámp te, amwan yorowar naenámp arop koropea amwan saokor-yakáprá, yár firi ponankor ɨkɨr-yakáp mwanape.  
\v 44 Waráp tárápu am mek yakáp napan kor méntér kwatae pap mwarea napon. Amo te Kwaro koropeaka amwan yaewour naenámp ke te wuri nke moi napara, yumwi ankwap ankárankao kor ankwap yumuntuk tank mo, waeman ponankor souroumpouri sɨr mwanapon.”   
\s1 Jisaso lotu nap tokwae mek mani térenap aropan yéréperá kérépámp kar  
\r Matyu 21:12-17; Mak 11:15-19; Jon 2:13-17  
\p
\v 45 Jisaso Jerusalem mek pokeaka lotu nap tokwae mek youmpea nke nánko, arop ofa sánk mwanapria sipsipráp antráp ti-koroprá lotu nap tokwae mek nénkrá mani ti. Aenapo, yéréperá kérépria,  
\v 46 am fárákapan sérrá maok, “Kwaro náráp Buk fek sérrá, ‘Onomp nap te Kwarén kar toropwap mwanap nap yak námpon’rá sénámpon. Aenámpan maok, yumo mákia arop fupukrá ankank pouroukoup konap aropao mek wouroumpá yakáp konap me niampi pap nape!”   
\p
\v 47 Jisaso am lotu nap tokwae mek koumteouráp aropan kumur-kumur Kwaromp kar farákáp saráp yak námpantá, pris tokwae fákáre, tá lo yénkrá farákáp konap arop, tá arop taokeyakáp konap arop fárákap, makia Jisasén apae fek sámp-wouroump mwarrá mwae kup oupourounk.  
\v 48 Aeapan maok, koumteouráp arop ponankor kárákáre fek Jisasomp kar wa napantá maok, am arop taokeyakáp konap arop fárákapao man mwanap mwae kup nke mo nap kwamp, wampwe kwaeria pwarariapon. \x + \xo 19:48 \xt Mt 21:46\x*   
\c 20  
\s1 Arop fárákap Jisasén ‘Wa kárákáre sánk námpono?’rá turunknap kar  
\p
\v 1 Ankwap kumuruk Jisaso lotu nap tokwae mek koumteouráp aropan Kwaromp Kwapwe Kare Kar yénkrá farákáp. Aenánko maok, pris tokwae, tá lo yénkrá farákáp konap arop fárákap ntia arop taokeyakáp konap arop makia Jisasnámpok korop.  
\v 2 Koropea maok, Jisasén turunkrá, “Amo e tokwae maokamp sámpea am tére tére napon? Amwan te wa am tére tére nanap kárákáre sánk tenánko, tére napon? Yinan sérae.”  
\v 3 Aerapo maok, Jisaso nopok am fárákapamp kar pwarokwaprá sérrá, “Ono kuri yumwan ankárankamp ankank turunk nae nae. Yumo onan sér kipo.  
\v 4 Jono arop ént mek néri námp te, yumo nɨnɨk nap te, am te Kwaromp ankank ni, aropamp ankank nie?”   
\p
\v 5 Aeránko maok, am arop fákárerao kor námoku téréménkrá sérarrá, “Nomo ‘Kwaromp ankankono’rá sénánko te, námwan ‘Ae te yumo apaerá Jono sérinámp kar mér mo napono?’rá sérantáno.  
\v 6 Tá nomo ‘Aropamp ankankono’rá sénánko te, am arop fárákapao Jon te profetonorá mér kárákáre napara, nomwan yumwi fek yérénkép mwanape.”  
\v 7 Aerá séria pwarará maok, warko Jisasén sérrá, “Yino te Jon arop ént mek néri námp te mér moreano. Am te maokamp sámpea niane.”   
\p
\v 8 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Ono kor am kárákáre maokamp sámpeaka am fek tére namp te ono yumwan sér mono.”   
\s1 Juda fian taokeyak konap aropamp wounáp kar  
\r Matyu 21:33-46; Mak 12:1-12  
\p
\v 9 Jisaso koumteouráp aropan wounáp kar arakrá sér, “Arop ankárankao wain yopwar yɨmpea pwarará maok, am mek térerá mani sámp mwarianap aropamp yaek pwarará, mao námoku te akwapea ankwap némpouk tokwaeri ke fek yak.  
\v 10 Aea maok, am wain ki yápae nánko kánánkáp konap ke fek maok, am yopwar mek térenap arop náráp por wain ki ankwapmwaek sánkanáponoria, náráp tére konap arop sámp-kérép. Aenámpan maok, am mek térenap arop fárákapao man fukia yérépea kwaporok sámp-kérép.  
\v 11 Tá yopwar naropwar warko tére arop ankwap maonapok sámp-kérép. Aenámpan maok, man kor pwarápae sánkria fukia yérépe napo, yaenémpi arákarrá akwap.  
\v 12 Tá warko tére arop yinɨnkan sámp-kérépánko, man kor taknámp fukia ek yérépe.   
\p
\v 13 Aeapantá maok, warko am yopwar naropwaro kor, ae te mokop naeria maok, ‘Onomp poumou-táráp ankárank ono warákár tokwae namp man sámp-kérép nanko te, fwap maomp kar wa te mokop mwanape?’   
\p
\v 14 Aeriaka man sámp-kérépánko maok, akwapánko, am yopwaraok téreap aropao kor am tárápan nkea námoku kok sérarrá, ‘Nko arop korop námp nkote waeman naropwaromp weri mek yakria, nánkár wakmwaek náráp ankank waeman ponankor sámp naerianámpon. Nomo koupour man sámpea faropea papria maok, nomoku má yopwar má sámp mwanámpono.’  
\v 15 Aeria maok, am aropan sámpea kakaprá yár younkwek sɨrarrá maok, faropea pap.  
\p Aenapo yumo nɨk nap te, am yopwar naropwar te am arop fárákapan te mokop naenámpon?  
\v 16 Mao te koropea am yopwar taokeyakáprá térenap aropan te tirá wouria pwarará, am wain yopwar te ankwap fi aropan sánk naenámpon.” Aerá séránko, am arop ponankor am kar wawia maok, “Wɨ! Mao tak te mono.”   
\p
\v 17 Aerapo maok, Jisaso yopwar naropwaromp tárápan far-pwarapan nɨnɨkia warko am fárákapan tokore yakrá sérrá maok, “Kwaromp Buk fek yaknámp kar arakrá sér, ‘Mámá yumwi te térenap aropao kwataenoria sɨtenapan maok, oukoumwan te am fek nap kárákáre yak naenámp yumwi kwapwe yak námpon.’ \x + \xo 20:17 \xt Sng 118:22\x*  
\v 18 Arop ponankor am yumwi yumuntuk sɨkɨrɨp nap te, kour ták-ták-faokoria tank naenámpon. Tá am yumwiao arop pourouk pɨká párákapea anámpria te, kour ponankor sokwapá pap naerámpon.” \x + \xo 20:18 \xt Ais 8:14-15\x*   
\p
\v 19 Jisas arakrá séránko maok, lo yénkrá farákáp konap arop fákáre, tá pris tokwae fákárerao kor Jisaso wounáp kar sérámp am wae wawia méria maok, námoku nɨnɨkrá, máte waeman yinan sénámp karenoria fápárámprá man wae sámp mwaria. Aenapan maok, warko maomp kar wanap aropan apápia pwararapono. \x + \xo 20:19 \xt Lu 19:47-48\x*   
\s1 Jisasén ‘Nomo fwap Sisarén takis sánk mwanámp ni mo nie?’rá turunkiap kar  
\r Matyu 22:15-22; Mak 12:13-17  
\p
\v 20 Am arop fárákapao Jisas te mokop kunria yépékrá paokopap kwamp, arop ankwap fárákapan, tukupea páráknámp paokoprá Jisas térenámp yurukupenkria tirá kérép. Aenapo am fárákap kwekárrá, Jisasomp kar wa mwar kar nap niamprá paokop. Am fárákap Jisas te mokope kar séran wawia man kotia gavman tokwaeramp yaek pap napo, man kot naenámpria poupwekáp kar sérar napon.  
\v 21 Am fárákapao Jisasén turunkrá, “Amo tisa yakrá téreriaka arop kar farákáp nap te yae-párák kare nánko, yino wae wawia mér námpon. Amo te waeman ankárankamp pourouráp nɨnɨk fek ponankor aropan nɨnɨk i konapono. Amo te Kwaromp nɨnɨk námpaok koumteouráp aropan kare kar kar yénkrá farákáp konapono.  
\v 22 Amo tak napantá, yino amwan turunkriano: Amo te mokoprá nɨnɨk rap? Mosesomp loao nomwan ‘Fwap King Sisarén takis sánk mwanámpono’rá sénámp ni mo nie?”  
\v 23 Aerapo, Jisas am fárákapamp poupwekáp nɨnɨk te wae mér námp kwamp maok, am fárákapan sérrá,  
\v 24 “Ae te yumo onan mani náparamp sankoropea onan yénképenk. Am mani fek yaknámp arop wunéri ntia e te wampono?” Aeránko maok, am fárákapao sérrá, “Am te Sisarompono.”   
\p
\v 25 Aerapo maok, Jisaso sérrá, “Sisarompao nánko te, yumo te Sisarén sánk. Tá Kwaromp ankank te, yumo ankár Kwarén sánk kip.”   
\p
\v 26 Jisaso am kar pwarokwaprá sérámp kar wawia nɨnɨk tokwaeria maok, apae maomp kar te kwataenámpan arop nke nap fek man war-santukupea kot mwanámpanápe wampwe kwaeria kar tákap mo, pwar.   
\s1 Sumpwi arop ferámp mwanap Jisasén turunkiap kar  
\r Matyu 22:23-33; Mak 12:18-27  
\p
\v 27 Sadyusi fákáreramp nɨnɨk te, arop wae sumpwianámp te warko fárámp naenámp pourou mono. Aerá nɨnɨknap Sadyusi ankwap fárákap Jisasnámpok korop.  
\v 28 Aea maok, am fárákapao Jisasén sérrá, “Tisa, wokwaek kar Moses kumwiaka nomwan sérrá, ‘Arop ankwapao yupu sámpeaka táráp sámp moiteaka sumpwi nánko te, warko nánaerao am yupu sámpeanánko, tárápu tianánko te, am sumpwinámp naeramp weri mek yakáp mwanapon.’ \x + \xo 20:28 \xt Lo 25:5\x*  
\v 29 Ae te fákánek mwearoao naeraomékɨr yupu sámpea táráp sámp moi yakrá, sumpwi.  
\v 30 Tá warko maomp nánaerao sámpeaka sumpwi.  
\v 31 Táte yinɨnkao kor warko am yupu sámp. Am fákánek mwearo te takrá tukupea ponankor tárápu yak mo nánko, surumpwi tenapo,  
\v 32 am yupurao kor wakmwaek sumpwi.  
\v 33 Am fákánek mwearoao am yupu mao sámpá, mao sámpá-rá tukupea nap te, nánkár wakmwaek sumpwianap arop ferámpeanap ke fek te, mao wamp yupu kare yak naenámpon?”   
\p
\v 34 Aerapo Jisaso am fárákapan sérrá, “Oukoumwan apárok yiki yakápnap ke fek te, poumarop fwap yupu sámpá, yupurao kor fwap poumou nap mek tank naenámpon.  
\v 35 Aeno nánkár wakmwaek Kwaro fwap ferámpea kák naenámp pwinámp arop fárákap te yámar mek yiki yakáp nap fek te, yupu sámp mono.  
\v 36 Am fákáre te Kwaro apár me mekamp ferámpea kák nánko, Kwaromp tárápu yakáp napara, warko sumpwi mono. Ensel fákárerao yakáp napnámp taknámp yakáp mwanapono.  
\v 37 Moseso kor, sumpwinap arop te warko ferámp mwanaprá nomwan farákápámpon. Wokwaek kar yao yiki kánanke mek yaomwi yurunk tank námp fek, Kwaro Mosesén sérrá, ‘Kwar Tokwae te Abraham, Aisak, Jekopomp Kwarono.’ \x + \xo 20:37 \xt Kis 3:6\x*  
\v 38 Tá taknámp, Kwar te apae sumpwinap aropamp Kwaranápe, yiki yakápnap arop fárákapamp Kwarono. Pourou te sumpwi napao maok, Kwaro nke námp fek te ponankor yiki yakáp napono.”   
\p
\v 39 Makrá séránko maok, lo kar yénkrá farákáp konap arop ankwap fárákapao wawiaka sérrá, “Tisa! Amo sénap kar te kwapwe kare námpono.”  
\v 40 Aeriaka pwarará maok, warko turunk mwarea kapao pwarápae nap kwamp apápria pwararapono.   
\s1 Jisaso Farisi fákáreran ‘Krais te wanono’rá turunkimp kar  
\r Matyu 22:41-46; Mak 12:35-37  
\p
\v 41 Aeapo maok, Jisaso Farisi fákáreran sérrá, “Ae te mokopiaka ‘Krais te Devito yakámp fi mekamp aropono’rá sénapono?  
\v 42 Devit námoku wokwaek kar Buk Song fek kumwiriaka sérrá,  
\q1 ‘Tokwae Karao onomp Tokwae Karan sérrá,  
\q1 “Amo te onomp yae-párák mwaek tankea napo,   
\q1
\v 43 nánkár wakmwaek amwan yorowar i konap aropan  
\q1 waráp yae ankore mek párakop tenanko,  
\q1 yakáp mwanapon.” ’ \x + \xo 20:43 \xt Sng 110:1\x*   
\m
\v 44 Devit námoku Kraisén ‘Onomp Tokwae Kar’rá sénámpao maok, mao te mokopia warko Devitomp ounáp yak námpono?”   
\s1 Lo kar mérnap aropamp nɨnɨk  
\r Matyu 23:1-12; Mak 12:38-40; Luk 11:43  
\p
\v 45 Arop ponankor oukoumwan am fek yakrá Jisas sérámp kar wará yakápapo maok, tá warko Jisaso námoku éréképá yárakimp arop fárákapan sérrá,  
\v 46 “Yumo te kar yénkrá farákáp konap arop fárákapan fwapnae karia mér kip: Am fárákap te youén táman, arop námwan nkeanáponoria waempyam éri kare fek képéri pwateaka paokopria, arop koupoukour nap mek tukup napo, námwan kápae kare aropao warákárria me pakáráprá ‘Gude’rá séranápon kar i konapono. Tá ankwap te, arop námwan nkeanáponoria tukupea lotu nap mek mekok tankápria, ankwap te, fɨr kékérou nap fek arop tokwaeramp wonae fikamp sia fek tukupea tankáp konapon.  
\v 47 Tá am fárákap kae koumteouan poupwekáprá maomp nap mekamp ankank ponankor ti konapono. Tá ankwap te, náráp am nɨnɨk oupoupourrá, arop námwan nkeanáponoria yoporop kar éri fek Kwarén kar toropwaprá paokop i konapon. Ae konapan maok, nánkár kotnap ke fek te am fárákap te yoporop touwe tokwae sámp mwanapon.”   
\c 21  
\s1 Ankank moráp yupu Kwarén ofa sánkámp kar  
\p
\v 1 Jisaso lotu nap tokwae mek yakrá énounkouprá yakria nke nánko maok, mani tokwaeráp arop fárákapao náráp ofa mani lotu nap tokwae mekamp bokis mek épér.  
\v 2 Aenapo maok, Jisaso nke nánko, kae yupu ankwap mani mo námpao maok, mani kánanke anánkamp támao mwaran sankoropea bokis mek sɨr.  
\v 3 Aenánko maok, Jisaso sérrá, “Ono yumwan kare sénampon: Mámá mani monámp kae yupu mani tokwae kar sɨrarea arop ankwap fárákapao sɨnapan kwe-pwarámpon. \x + \xo 21:3 \xt 2 Ko 8:12\x*  
\v 4 Am kápae kare arop fárákap te mani kápae kare ankwapmwaek tank nánko, ankwapmwaek mwar Kwarén sánk napono. Aeno mámá kae yupu te fɨr sámpá fánaenámp te ankwap tank mo karenámpao maok, ankár ponankor sɨnámpon.”   
\s1 Pwar naenámp ke fek ankank korop naenámp kar  
\r Matyu 10:17-22; 24:1-14; Mak 13:1-13  
\p
\v 5 Arop ankwap fárákap lotu nap tokwae táman sérarrá: “Arop fárákapao kwapwe kare yumwi, tá nkwakwe make ankank koumteouráp aropao Kwarén kwaporok nénk nap tia am nap moporia pwate napon.” Aerapo maok, nopok Jisaso sérrá,  
\v 6 “Mámá ankank yumo oukoumwan nke nap te nánkárap ankwap ke fek te am nap mekamp yumwi ankwap yumwi yumuntuk te tank mono. Am te ponankor aropao momontokoria apárok sɨr mwanapon.” \x + \xo 21:6 \xt Lu 19:43-44\x*   
\p
\v 7 Aeránko maok, am arop fárákapao Jisasén turunkrá, “Tisa, mokope ke fek am ankank korop naenámpon? Apae ankank manénkɨr korop nánko, yino táman méria, am ankank korop naenámp ke te wae wonae fekáneria nɨnɨk mwanámpon?”  
\v 8 Jisaso sérrá, “Yumo fwapia mér kip. Takria yumwan kápae kare aropao poupwekáp mwanape. Am te apae riteanápe ‘Námo te am arop támaono’rá séria, ‘Pwarnámp ke oukoumwan wae wonae fik korop námpono’rá sénapo te, yumo táman wawia maomp weaok mwaek tukup kwapon.  
\v 9 Tá nánkár wakmwaek yumo yorowarnap purunk, tá yorowar tokwaenap kar waria te, yumo apáp tɨrɨnkria kour me woukouri kwapono. Am ankank te wae manmékɨr korop námpao maok, pwar naenámp yae te oukoumwan tamak korop mono.”   
\p
\v 10 Tá mao warko sérrá, “Arop ankwap firao ankwap fi aropan yorowar, tá ankwap kingomp fákárerao ankwap kingomp fákáreran yorowar mwanapon.  
\v 11 Táte némp yérur tokwae korop. Tá kápae kare apárok yae-porokwe tokwae korop, touwe tokwae korop naerámpon. Aeria yumo nke napo, yámar mek nkwakwe make mwar pourouráp ankank koropánkria yumwan apáp tokwae sánk naeane.   
\p
\v 12 Aeno manénkɨr te am ankank oukoumwan korop mo nánko, yumo Kwaromp firáp yakáp napara, yumwan ti-fápákampria ti-yampourou mwanape. Yumwan lotu nap mek kotia kalabus nap mek kák mwanape. Tá king ntia gavmanomp yi mek éréképá tukupea kot mwanape.  
\v 13 Yumwan am tak nap te yumo fwap Kwaromp Kar farákáp mwanap mwae kup támaono.  
\v 14 Aenámpara, yumo, am fárákapan nopok kar sér mwanámp nánap mwarrá nɨnɨki kwapono.  
\v 15 Waeman fwap onoku yiráp táp mek kar papria yumwan yonkwae kour nénk nanampon. Aenanko kápae kare arop yumwan yoporap te, ono yumwan sánknamp karan ták-pwar mo, sámp-anámp mo mwanapon. \x + \xo 21:15 \xt Lu 12:11-12\x*   
\p
\v 16 Yiráp éntupwar naropwar, naeounáp, ankárank fi arop, nouroup fárákap, mao kuri yumwan yopor aropamp yaek pap mwarea napon. Aenapo, ankwap fárákap yumo ou mekamp tirá wour mwarea napon.  
\v 17 Am tak nap te, yumo Kwaromp firáp yakáp napara, arop ponankor yumwan kokwarokria napon.  
\v 18 Táte yiráp me korokamp me pwae ankwap ankárankamp kwaporok moyak mono.  
\v 19 Aenámpara, yumo kárákáre fek fokopeyakápria, yumokuráp yiki yakápá yakáp mwanap sámp mwanapono.”   
\s1 Jisaso ‘Jerusalem kwatae pap mwanap’rá sénámp kar  
\r Matyu 24:16-21; Mak 13:14-19  
\p
\v 20 Tá Jisas ankwap kar sérrá, “Aeno táte nánkár yumo nke napo, ami fákáre koropea Jerusalem sámp-saokor napo te, yumo táman mér kip: Taun souroumpour mwanap ke te wae wonae fik námpon. \x + \xo 21:20 \xt Lu 19:41-44\x*  
\v 21 Am ke fek te arop fárákap apár Judia mek yakáp nap te ankár pɨrɨkɨmpea you mek pok mwarea napon. Tá arop fárákap Jerusalem mek yakáp nap ankár am taun pwararea ankwapok pɨrɨkɨmpá tukup mwarea napon. Tá arop ankwap fárákap némp kánanke-táráp fekmwaek yakáp nap Jerusalem mek te tukup mo kareno.  
\v 22 Am ke te Kwaro sokoronap arop fárákapan nopok touwe kwatae sánknámp kenon. Aenámpara, am kar ponankor te Kwaromp buk fek yak námp kare kar korop naenámpon. \x + \xo 21:22 \xt Dan 9:25-26\x*  
\v 23 Koumteou tárápu yakáp nap, tá wae yaek fákeyakáprá mom wunnap koumteou am ke fek te koupoutáráp nape! Am apár mek te touwe tokwae korop nánko, Kwaromp yonkwae pwarámp te waeman am mekamp koumteouráp aropan sámp naerámpon.  
\v 24 Ankwap fárákap bainat fek faoporrá épérrá, ankwap fárákap fápákamánkia ankwap-fi ankwap-fi mekmwaek ti-tukup mwarea napon. Takria ankwap fi arop fárákapao Jerusalem poukeyakáprá tukupea Kwaro ‘Wae támaono’rá sénámp fek pwar mwanapon.” \x + \xo 21:24 \xt Ais 63:18-19; Dan 8:13; Ro 11:25\x*   
\s1 ‘Wakmwaek Aropamp Táráp ék naenámp’rá sénámp kar  
\r Matyu 24:29-36; Mak 13:24-33  
\p
\v 25 Tá Jisas warko ankwap kar sérrá, “Pwarnámp yae korop naeria nánko, yámar, yunk, térmeamp pourouk nkwakwe make ankank koropánk nánko, solwara tokwae souroukoupriaka purunk tokwae nánko, apárokamp arop fi ponankor nkea yonkwae touwe foforia apáp tɨrɨnka wae mwanapono.  
\v 26 Am ankank apárok korop naerianánko, kápae kare koumteouráp arop nɨnɨkria apáp tɨrɨnkria yi mánmán mwanape. Am te apae riteanápe, yámar mekamp térmeráp ankank sámpá wuwi naerámpon. \x + \xo 21:26 \xt Ais 13:6-13; Jol 2:1-2; Yé 6:12-14\x*  
\v 27 Am ankank koropea pwaránko, Aropamp Táráp koumwe meknámp kárákáre tokwae ntia wae tokwae méntér ék nánko, nke mwanapon. \x + \xo 21:27 \xt Mt 16:27\x*  
\v 28 Am ankank fi yokorrá korop nánko, am ke fek táman yumo ankár fokopeyakrá narek tokoreyakáp mwanapon: Kwaro yumwan warko éréképea yámar mek pok naenámp ke te wae wonae fik korop námpon.”   
\s1 Yao fikan wounápnámp kar  
\r Matyu 24:32-35  
\p
\v 29 Tá warko am fárákapan wounáp kar arakrá sér, “Yumo yao fikráp ankwap yao aran nkenke.  
\v 30 Táte yumo nke napo, pwae páre nánko te, ‘Oukoumwan te yámar kwapwe naenámpono’rá sér i konapon.  
\v 31 Táte taknámp, yumo nke napo, yámar mek am ankank koropánk nánko te, yumo wae mér mwanapono: Kwaromp firáp taokeyaknámp ke te wae wonae fik korop námpon.   
\p
\v 32 Ono yumwan kare kar sénampon: Mámá kear mekamp koumteouráp arop fárákap oukoumwan sumpwi mo, yakáp napo, am kápae kare ankank korop naenámpon.  
\v 33 Yámar me ntia apár te akwapea pwar naenámpon. Aeno onomp kar te akwapá moyak mono.”   
\s1 Jisaso éréképá yárak i konámp arop fárákapan ‘mér kip’rá sénámp kar  
\p
\v 34 “Aeno yumo fwapia mér kip. Yumo takria fɨr kápae ntia mánmán ént fépérrá mánmánrá paokop mwanape. Yumo takria pouroukamp ankankan saráp nɨnɨk tokwae mwanape. Take nɨnɨk támao yumwan oupoupouri fákeyak nánko te, am Arop Tokwae koropnámp yae te koupour kar koropria,  
\v 35 aopwerao kouan porokwap konámp niamp naenámpon. Am yae te kápae kare apárok yakápnap arop fi ponankoran korop naenámpon.  
\v 36 Ae naenámpara, yumo te ankár fwapia mér kare fek yakáp kip. Yumo ankár Kwarén kar toropwap saráp yakáp napo, yumwan kárákáre sánk naenámpon. Aeria maok, yumwan nkwakwe make touwe kwatae korop námpon kor, yumo fwap kwe-pwararea Aropamp Táráp yumwan yurukup naenámp fek yumo pwarápae mo, fwap fokopeyakáp mwanapon.” Jisas aerá séri pwara námpon. \x + \xo 21:36 \xt Ro 13:10-14\x*   
\p
\v 37 Am yinɨnk kumuri yak námp fek te, Jisas koumteouráp aropan lotu nap tokwae mek kar yénkrá farákáp ko, kumuruk Oliv Faonkwekamp némpouk akwapá amp i konámpono.  
\v 38 Aenánko kápae kare koumteouráp arop te koumounek kar maomp kar wa mwaria lotu nap tokwae mek korop konapono.   
\c 22  
\s1 Judaso Jisasén outɨrimp kar  
\p
\v 1 Yis Moráp Pan Fárrá Lotu i konap Pasova Yae wae wonae fik nánko, \x + \xo 22:1 \xt Kis 12:21-27\x*  
\v 2 pris tokwae fákáre ntia lo kar yénkrá farákáp konap arop fárákap mao Jisasén farop mwaria napao maok, koumteouráp arop fárákapao nkeantánia apáprá kánánkámp mokopia farop mwanámpria mwae kup oupourounk.   
\p
\v 3 Satano akwapea Judas, ankwap e Iskariot, maomp nɨnɨk mek noumpoukoup. Am Judas te Jisas éréképá yárak i konámp éntér-sámpramp arop fárákap ou mekamp. \x + \xo 22:3 \xt Jo 13:2\x*  
\v 4 Mao akwapea, pris tokwae fákáre ntia lotu nap tokwae taokeyakáp konap soldia fákáre méntér tankrá, Jisasén am arop fárákapamp yaek sánk naenámpan sérarrá am naenámp mwae kup oupourounk.  
\v 5 Aenánko maok, am arop fárákapao warákáránkia maok, ‘Fwap amwan mani sánk mwanámp’rá sér.  
\v 6 Aenapo maok, Judas am fárákapamp kar wawia ‘Fwapono’rá séria maok, mao, arop nke mo nap ke fek am fárákapamp yaek Jisas sámp-sánk nanampria mwae yororia yépék.   
\s1 Pita ntia Jon Pasova fɨr nánapnep kar  
\r Matyu 26:17-25; Mak 14:12-16  
\p
\v 7 Yis Moráp Pan Fári konap Yae wae korop. Am yae fek te sipsip morok, am Pasova fár mwanámpria yénkép i konapon.  
\v 8 Aenámpantá Jisaso Pita ntia Jonén tirá kéréprá, “Yumo akwapea Pasova fɨr nánapia nepo, nomo fár mwanámpon.”  
\v 9 Aeránko maok, am arop yaworao Jisasén turunkrá, “Amo nɨk nap te, yino maok nánap nenempon?”  
\v 10 Mao am arop yaworan sérrá, “Yumo wawenke! Yumo Jerusalem mek akwap nepo, arop ankwap sospen mek ént yɨnkɨpea férek papea \f + \fr 22:10 \xt Mk 14:13 \ft fekamp kar fi fek nkeae.\f* samprá akwap námp yumwan mwaeaok kɨkɨp naenámpon. Aenánko, yumo mao akwapnámp nap mek am mek maomp wakmwaek akwap kip.  
\v 11 Aeria yumo ankár am nap naropwarén sérrá, ‘Amwan yinomp Tisa sérrá, “Námo náráp éréképá yárak i konamp arop fárákapént Pasova fɨr fánanamp nap aokore te maok yak námpon?” ’  
\v 12 Aerá turunk nepo, mao yumwan narekamp aokore tokwae kákánarráp tankáp i konap fae ankank tankáp námpráp yénkép nánko, yumo am mek Pasova fɨr nánap kip.”  
\v 13 Am arop yawor akwapea, waeman Jisaso séri námpaok taknámpia maok, wae Pasova fɨr nánapi pwar.   
\s1 Jisaso éréképea yárak i konámp aropan pan ntia wain nénknámp kar  
\r Matyu 26:26-30; Mak 14:17-26; 1 Korin 11:23-25  
\p
\v 14 Am fár mwanap ke korop nánko, Jisas náráp éréképea yárak i konámp aposelént fár mwaria tankáp.  
\v 15 Aeria mao am fárákapan sérrá, “Ono nánkár wakmwaek te touwe tokwae sámp nanampara, manmékɨr yumont mámá Yae Tokwae fek Pasova fɨr fánaeria warákár tokwae nampono.  
\v 16 Ono yumwan sér rae: Ono te warko Pasova fɨr fár mono akwapea Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp ke fek am Pasova fánámp fi kare érik koropnámp ke fek fánanampon.”   
\p
\v 17 Aeria maok, mao wainráp kap sámpea Kwarén kar fáparákia am fárákapan sérrá, “Yumo má sámpea ou fápárákaprá fárenke.  
\v 18 Ono yumwan sénampon: Ono te oukoumwania nánkárap kor wain ént fár mono, akwapea Kwaro náráp firáp taokeyak naenámp ke korop námp fek fánanampon.”  
\v 19 Aeria maok, warko mao pan sámpea fákeyakrá Kwarén kar fáparákia pwarará, fopwaria am fárákapan nénkria maok, sérrá, “Mámá te onomp pourounono. Ono yumwan yaewour naenámpria nénk nampon. Kápae kare por yumo takria onan nɨnɨk kip.”  
\v 20 Pasova fɨr ponankor fépéria pwarapo, tá taknámp ankwap wainráp kapan kor takrá sér, “Mámá wain te onokump yɨri fek kontrak wourékam papea pwar namp wounápono. Aeriaka am yɨri te yiráp por kwarákárria yumwan yamokwap námpon. \x + \xo 22:20 \xt Jer 31:31-34\x*  
\v 21 Aeno yumo nkenke: Am arop onan yopor aropamp yaek pap naerianámp te onont mámá kákánar fek fárrá tank námpon. \x + \xo 22:21 \xt Sng 41:9; Jo 13:21-22\x*  
\v 22 Aenámpan maok, Aropamp Táráp te fwap Kwaro nánapi tenámpaok akwap naenámpon. Aeno man yopor aropamp yaek sánknámp aropao maok, mao te koupouteane!” \x + \xo 22:22 \xt Ap 2:23\x*  
\v 23 Mao aerá sénánko maok, am arop fárákap námoku kok turunkuprá, ‘Ae te wa mokop tak kun?’rá sérar.   
\s1 ‘Wa mokop tokwae karono’rá sérarnap kar  
\p
\v 24 Táte warko Jisaso éréképea yárak i konámp arop fárákap námoku ou mek táman kar yorowarrá, ‘Wa mokop nomp tokwae kar yak naenámpon?’rá sérar.  
\v 25 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Mámá apárokamp king tokwae te kárákáre tokwae napara, arop poukeyak nánko, arop fárákapao, mao te arop yaewour kwapwe konámprá nɨnɨk mwanapria napon.  
\v 26 Aeno yumo te takrá nɨnɨki kwapono. Yumo ou mek arop tokwae kar yak naerianámp te, ankár nánae karao wakmwaek yak konámp niamp kuno. Tá yumwan taokeyaknámp arop te ankár yaewour naenámp tére arop niampi yak naenámpon. \x + \xo 22:26 \xt 1 Pi 5:1-5\x*  
\v 27 Ae te wa tokwae karono? Arop tankrá fɨr fánámp ni, nopok tére arop fɨr nánapi sankoropá sánknámp arop nie? Am arop tankrá fɨr fánámp támao maok, tokwae karono. Aeno ono yumo ou mek yak namp te, tére arop arákarea yumwan yaewour nampon. \x + \xo 22:27 \xt Mt 20:25-28\x* \x + \xo 22:27 \xt Jo 13:12-15\x*   
\p
\v 28 Ono wokwaek nkwakwe make touwe sámp nampon kor, yumo onan pwarará pɨrɨkɨmpá tukup mono. Waeman onont yakápi napon.  
\v 29 Onomp Naropwaro maomp firáp poukwapá yak nanamp kárákáre sáp námpan, tá taknámp ono am kárákáre yumwan nénk nampon.  
\v 30 Ono am Kwaromp firáp taokeyak namp mek te yumo fwap onomp kákánar fek fɨr fépérrá ént fépér mwanapon. Yumo fwap kingomp sia fek tankápria éntér-sámpramp Israel fi mekamp koumteouráp arop fárákapan yurukup mwanap arop fárákap yakáp mwanapon.” \x + \xo 22:30 \xt Mt 19:28\x* \x + \xo 22:30 \xt 2 Ti 2:12\x*   
\s1 Jisaso ‘Pita námwan younkwe sɨnaean’rá sénámp kar  
\r Matyu 26:31-35; Mak 14:27-31; Jon 13:36-38  
\p
\v 31 Jisaso am kar séria pwarará, Pitan sérrá, “Saimon, Saimon, wawae! Kwaro takanorianánko, Satano, wa mokop Kwarént koumpeyak nánko, wa mokop Kwarén pwaran nke nae ritea yumwan yampourou naeria waeane. \x + \xo 22:31 \xt Jop 1:6-12; 2:1-6; Amo 9:9; 2 Ko 2:11; 1 Pi 5:8\x*  
\v 32 Aenámpan maok, ono wae amwan yaewourria Kwarén sénanko, amo onan mérap te onan ankár pwarará akwap mono. Warko wakmwaek arákarrá ononampok koropria waráp ankwapyaenápén kárákáre sánk nanapon.” \x + \xo 22:32 \xt Jo 17:9,11,15; 21:15-17\x*   
\p
\v 33 Aeránko, nopok Pita man sérrá, “Tokwae Kar, ono te waeman amwan fákapria te, onan méntér fákap mwanapria nánap nampon. Tá ono waeman amont sumpwi nanampria nánap nampon.”  
\v 34 Aeránko nopok Jisaso Pitan sérrá, “Pita, ono amwan sénampon: Mámá kumuruk oukoumwan mámá kakaruk fárámp mo námp fek, amo yinɨnk por onan te ‘Mér mo nampono’rá sénae rapon.”   
\s1 Jisas náráp éréképá yárak i konámp arop fárákapan ‘Mér kip’rá sénámp kar  
\p
\v 35 Tá warko Jisaso am fárákapan sérrá, “Wokwaek ono yumwan tirá kérépanko tukupap fek te paus mani, brasbel, su, aráte ti-tukup moiapon. Am ke fek te yumo ankank ankwap moiap ni, fwap nie?” Aeránko maok, nopok am fárákapao sérrá, “Mono.” \x + \xo 22:35 \xt Lu 9:3\x*  
\v 36 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan sérrá, “Oukoumwan te arop maomp paus mani tank nánko te, sámp, brasbelan kor tak. Táte arop bainat mo námp kwamp te, náráp waempyam aropan sánkria am fekamp mani sámpea bainat ankárank sámp kun.  
\v 37 Am te apae riteanápe, Kwaromp Buk fek profet kar arakrá sér, ‘Kwatae nɨnɨkráp arop ou mek tapokwapá kouroump napon.’ Ono yumwan sénampon: Kwaromp Buk fekamp onan sénámp profet kar waeman ankár korop naenámpon.” \x + \xo 22:37 \xt Ais 53:12; Lu 22:32-33\x*  
\v 38 Aeránko nopok am fárákapao sérrá, “Tokwae Kar, amo nkeae! Yino wae bainat anánkaopwe tank námpon.” Jisaso am fárákapan sérrá, “Aenánko te wae támaono.”   
\s1 Jisaso Oliv Faonkwek kar toropwapimp kar  
\r Matyu 26:36-46; Mak 14:32-42  
\p
\v 39 Takia pwarará, Jisas Jerusalem taun pwarará Oliv Faonkwek wokwaek i konámpnámp taknámp náráp éréképá yárak i konámp arop fárákap éréképea akwap.  
\v 40 Akwapea am fekria am fárákapan sérrá, “Yumwan Satano poupwekápantáno. Kwarén sénapo, ankár yumwan yaewour naenámpon.”  
\v 41 Aeria maok, mao am fárákapan am fek párakoprá panek tae morok 30 mita fek akwapea kwaráp torokomprá Kwarén arakrá sér,  
\v 42 “Ayao, amo fwap tak naeria te amo onan touwe sáp mwanap má sámp-sɨnanapon. Aenanapan maok, onomp nɨnɨkaoki kwapono. Mono. Amo ankár amokuráp nɨnɨkaokampo.”   
\p
\v 43 Aerá sénánko maok, yámar mekamp ensel ankárankamp maonámpok koropea man kárákáre sánk.  
\v 44 Jisaso am touwe sámp naenámp táman yonkwae sakáp tokwaeria kárákáre fek Kwarén kar toropwap. Aenánko maok, maomp pouroukamp fápáre te yɨri niampria apárok fɨrɨkɨp pɨkrɨnk.   
\p
\v 45 Mao Kwarén séria pwarará fokopeyakea maok, akwapea éréképá yárak i konámp arop fárákapan nke nánko, am fárákap te ankank kwatae Jisasomp pourouk korop naenámp táman yonkwae touwe tokwaeria kour porokwe nánko, pampi yakáp.  
\v 46 Aenapo, Jisaso am fárákapan sérrá, “Apaerá pamp rape? Yumo fárámpea Kwarén sérenke. Takria Satanomp nɨnɨk koropea yumwan sámp nánko, kwatae nɨnɨk fek tukup mwanape.”   
\s1 Judaso Jisasén yopor aropamp yaek papnámp kar  
\r Matyu 26:47-56; Mak 14:43-50; Jon 18:2-11  
\p
\v 47 Jisaso oukoumwan am kar takrá sérrá yak nánko, kápae kare arop ou wae korop. Aenapo am arop Judas, mao te am éntér-sámpramp éréképá yárak i konámp ou mekampao maok, mao mekia am fárákapan mwae yénképrá korop. Mao koropea Jisasomp wonae fikria man koupwiyakrá aop mukur naeria.  
\v 48 Aenánko maok, Jisaso man sérrá, “Judas, amo Aropamp Táráp kwekárrá koupwiyakrá aop mukuria yopor aropamp yaek sánk nae rape?”   
\p
\v 49 Am éréképá yárak i konámp arop fárákap Jisasént yakápi napao, Jisasén sérrá, “Amo nɨnɨk nap te, yino má arop fárákapan bainat fek faoporrá épér mwanámp nie?”  
\v 50 Takria maok, arop ankárankamp am ou mekampao bainat ér-sámprá pris taokeyak konámp aropamp tére konámp aropan karámp-sɨrrampweria yae-párák mwaekamp woupwi kor mwar aop-sɨnánko pɨká párákap.  
\v 51 Aenánko, Jisaso nkea sérrá, “Amo nopok i konap nɨnɨk te ankár pwarae!” Aeria maok, Jisaso warko am aropamp woupwi kor sámprá kɨrɨmpá pwar nánko, warko wae kwapwe kare yak.   
\p
\v 52 Aenánko, Jisaso pris tokwae fákáre ntia lotu nap tokwae taokeyakáp konap soldia fákáre ntia Juda fi taokeyakáp konap arop fárákap man sámp mwaria korop nap táman sérrá, “Yumo bainatráp yaopwae tia yorowarinámp aropan sámp mwaria korop konap niamp korop rape?  
\v 53 Kápae kare kumur ono yumont lotu nap tokwae mek yak namp fek te, yumo onan sámp moiapono. Aeno oukoumwan mámá ke fek yiráp kerao korop námpon. Oukoumwan mámá fae tákáre ke fek kɨrɨkɨpamp kárákárerao kwe-pwar námpon.” \x + \xo 22:53 \xt Lu 19:47-48\x*   
\s1 Pita ‘Jisasén mér mono’rá sénámp kar  
\r Matyu 26:57-58,69-75; Mak 14:53-54,66-72; Jon 18:15-18,25-27  
\p
\v 54 Aerá séri pwaránko, Jisasén wae sámpea tukup. Man warámp-santukupea pris taokeyak konámp aropamp nap mek napo, Pita te am fárákapamp wakmwaek kwarok-te kwarok-te akwapea panek tae morok yak.  
\v 55 Arop ankwap fárákapao pris taokeyak konámp aropamp nap yaknámp yár mek yaomwi yankia pwatea am fek tankáp napo, Pita akwapea méntér yaomwi fek tank.  
\v 56 Aenánko, pris taokeyak konámp aropamp tére konámp yupu Pitan énounkoupia am arop fárákapan sérrá, “Mámá aropao kor Jisasént yak námpono.”  
\v 57 Aeránko maok, nopok Pita sérrá, “Mono! Ono am arop te mér mo nampono.”  
\v 58 Aeritea tank tae morok nánko maok, tá warko arop ankwap ankárankampao man nkea sérrá, “Amo kuri amo maomp firáp arop támaono.” Aerámpan maok, Pita nopok sérrá, “Ono maomp firáp arop te mono.”  
\v 59 Tá wakmwaek ankárankamp ke akwap tenánko, arop ankwap am tankápnap arop fárákapan tékén sérrá, “Kare karono. Mámá aropao kor méntér yak námpon. Mao te Galili mekamp aropono.”  
\v 60 Aeránko maok, Pita nopok man sérrá, “Ono amo sénap kar am te mér mo nampon.” Aeránko maok, am ke fek táman kakaruk fárámp.  
\v 61 Aenánko maok, Jisaso kotrá yak námp feknámp mankrá sámp-arákarrá Pitan tokoreyak nánko, Pita warko wokwaek Jisas sérimp kar am nɨnɨk. Wokwaek mao sérrá, ‘Mámá kumuruk oukoumwan kakaruk fárámp mo nánko, amo yinɨnk por sérrá, “Ono Jisas te mér mo nampono”rá sénanap’ rimp kar warko nɨnɨk. \x + \xo 22:61 \xt Lu 22:34\x*  
\v 62 Aeria mao yár ménki porok oukur akwapea yár younkwek yakrá yonkwae touwe tokwaeria éma wae.   
\s1 Rom mekamp soldia fákáre Jisasén wouroumprá amomoránkria porokwapnap kar  
\r Matyu 26:57-58; Mak 14:55-64; Jon 18:12-14,19-24  
\p
\v 63 Aenko maok, Jisasén sámpá tukupap, soldia fákáre \f + \fr 22:63 \ft  ‘Rom mekamp soldia fákáre’rá sénámp te “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 kware 73 fek nkeampo.\f* man wouroump séria man yae fek fukiapon.  
\v 64 Am fárákap te Jisasomp yimetápok waempyam woukoupea pwarará, porokwaprá man arakrá turunk, “Amoku méria profet kar fek sérae: Amwan te wa porokwapán?”  
\v 65 Ankár takrá tukuprá kápae kare ankwap wouroump kar sérariapon.   
\s1 Jisasén Kaunsilo nke námp fek kotiap kar  
\r Matyu 26:59-66  
\p
\v 66 Tá warko wakmwaek yámar aok nánko, Juda fi taokeyakáp konap arop ntia pris tokwae fákáre ntia lo yénkrá farákáp konap arop fákáre koupoukour napo, arop ankwap fárákapao Jisasén warámpea am Kaunsil \f + \fr 22:66 \ft  ‘Kaunsil’: “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 55 fek nkeae.\f* fákáreaonapok tukup napon. Aenapo maok, am Kaunsil fákáre Jisasén turunkrá,  
\v 67 “Amo yinan sérae: Amo te Krais ni mo nie?” Aerapo maok, nopok Jisaso am fárákapan sérrá, “Ono yumwan sénanko te, yumo mér mo mwarea napon. \x + \xo 22:67 \xt Jo 10:24-26\x*  
\v 68 Tá ono yumwan ankwap kar turunk nanko te, yumo onomp kar pwarokwaprá sér mono.  
\v 69 Táte oukoumwania nánkárap wakmwaek Aropamp Táráp Kárákáre Tokwaeráp Kwaromp yae-párák mwaek tank naenámpon.” \x + \xo 22:69 \xt Ap 7:56\x*   
\p
\v 70 Aeránko maok, am fárákap ponankor Jisasén sérrá, “Ae te tak napara, amoku támao amo Kwaromp Táráp nie?” Tá nopok mao am fárákapan sérrá, “Yumoku támao takrá sénapon.”  
\v 71 Aeránko maok, am fárákapao sérrá, “Nomo apaerá ankwapamp kar wa mwaria yépék mwanámpanáp? Waeman námokuráp táp meknámp mámá kar sénánko, nomo wa námpono.”   
\c 23  
\s1 Jisasén Pailato nke námp fek santukupá kotiap kar  
\p
\v 1 Aeria maok, ponankor ferámprá Pailatonámpok Jisas warámpá tukup.  
\v 2 Warámpá tukupea man kotria sérrá, “Yino nke nánko, mámá arop te Juda fi yino i konámp nɨnɨk sámpá yampourou námpono. Tá mao sérrá, ‘Ono támao ono Krais, ono Kingono’rá sér i konámpono. Tá yino Sisarén takis sánk mwarianánko te, mao taokor konámpono.” \x + \xo 23:2 \xt Lu 20:20-26\x*  
\v 3 Aerapo maok, Pailato Jisasén turunkrá, “Amo te Juda fákáreramp king nie?” Aeránko, mao nopok Pailatomp kar pwarokwaprá sérrá, “Amoku támao amo takrá sér rape.”  
\v 4 Aeránko maok, Pailato pris tokwae ntia koumteouráp aropan sérrá, “Ono te mámá aropan am fek kot mwanap ankank te nke mo nampono.”  
\v 5 Aeránko, tá nopok am fárákapao kar kárákáre fek sérrá, “Mao mámá Judia apár mekmwaekamp arop fárákapan kar yénkrá farákáp nánko, arop ponankor Gavmanomp kar ták-sɨr mwanap nɨnɨk yak námpono. Mao am tak námp te apár Galili meknámpia koropea mapek námpon.”   
\s1 Jisasén Heroto nkemp fek kotiap kar  
\p
\v 6 Pailato am kar wawia am fárákapan turunkrá, “Mámá arop te Galili mekamp nie?”  
\v 7 Aeránko maok, sérrá, ‘Jisas te Heroto poukwapnámp apár mekampono’rá sérapo maok, Pailato Jisasén Herotonámpok sámp-kérép. Am ke fek te Heroto kor Jerusalem mek yak.   
\p
\v 8 Aenánko maok, Heroto Jisasén nkea mao warákár tokwae. Wae manmékɨr Jisas térenámp kar wawia mao man nkeaka, Kwaromp kárákáre yénkép nánko, man nke nae karrá yakámpon. \x + \xo 23:8 \xt Lu 9:9\x*  
\v 9 Aeria maok, Heroto man kápae kare ankank turunkupánko maok, Jisas te nopok maomp kar ankwap pwarokwaprá sér mo.  
\v 10 Pris tokwae fákáre ntia lo mérnap tisa fákáre koropea wonae fik yakáprá Jisasén tékén sérarrá, kotiapono.  
\v 11 Tá Herot ntia maomp soldia fákáre, mao te kingonorá Jisasén wouroumprá amomoránkiapono. Aea maok, Heroto séránko kingo yirɨmp konámp niamp waempyam kwapwe kare sámpea maomp pourouk yirɨmpea Pailatonámpok arákarrá sámp-kérépapono.  
\v 12 Wokwaek te Herot ntia Pailat te nonopok yoporipao maok, oukoumwan am ke fek te nonopok nouroup nepono.   
\s1 Pailato ‘Jisasén soldia fákáreramp yaek sánkámp kar  
\r Matyu 27:15-26; Mak 15:6-15; Jon 19:1-16  
\p
\v 13 Tá Pailato warko pris tokwae fákáre ntia Kaunsil fákáre, tá arop ponankor wumwi nánko, koropeaka koupoukour.  
\v 14 Aenapo, mao am fárákapan sérrá, “Yumo ononampok mámá arop warámpá koropea sérrá, ‘Mao aropamp nɨnɨk sámpá yampourou námp’rá sénapan maok, yumoku kareao wa nap fek turunki nampono. Yumo wawenk: Ono mámá aropan am fek kotnap ankank te nke mo kar nampon.  
\v 15 Heroto kor nke moria warko nomonámpok arákarrá sámp-kérép námpon. Nomo mámá aropan sumpwi pap mwanámp fi te yak mo kare námpono.  
\v 16 Aenámpara, ono soldia fákáreran sénanko, ain tákáre tokoropramp paok fek táraporea sámp-kérépanápono.”  
\v 17 (Juda fi te arak i konapono: Kápae kare por mao lotu i konap Pasova Yae korop námp fek te Pailato fákapá yaknámp arop aokorop-pwarará, amwar sámp-kérép nánko, akwap konámpono.)   
\p
\v 18 Táte koumteouráp arop fárákap ponankor tékén sérrá, “Am arop te sumpwi papria, Barabasén yinonámpok sámp-kérépae.”  
\v 19 (Am Barabas te taun mek Gavmanén yorowaria arop ankwapan sámp-wouroumpeanánko, am fek man sámpea fákapá pap napon.)  
\v 20 Warko Pailato ‘Jisasén aokorop-pwarará sámp-kérép nae’rá sénánko maok,  
\v 21 tá am fárákap tékén wumwi kar fek sérrá, “Yaopwae porokopramp fek pukupenke! Yaopwae porokopramp fek pukupenke!”   
\p
\v 22 Táte warko Pailato am fárákapan yinɨnkan sérrá, “Am te apae riteanono? Am arop te apae ankanki námpono? Ono te mao am fek fwap sumpwi naenámp ankank te kánanke nke mo nampono. Aenampara, ono sénanko, ain tákáre tokoropramp paok fek fukia sámp-kérépanápono.”  
\v 23 Aenánko maok, am fárákapao ‘Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupenk’ ria tékén wumwi kar fek séra waeria, Pailatomp kar te ankár apárok sámp-anámp.  
\v 24 Aenapantá maok, Pailato wampweria am fárákapao sénapaokria ‘Takenk’rá sérimpono.  
\v 25 Koumteouráp arop fárákap am fákapá yaknámp arop, warko warámp mwarria wumwi nap te Pailato am Gavmanén yorowaria arop ankwap porokwapea sumpwi papámpan man sámp-kérép. Táte am koumteouráp arop fárákapamp karwaokria Jisasén soldia fákáreramp yaek sánkámpono.   
\s1 Rom mekamp soldia fákáre Jisasén yaopwae porokopramp fek arápap kar  
\r Matyu 27:32-44; Mak 15:31-32; Jon 19:17-24  
\p
\v 26 Aenko, am Rom mekamp soldia fákáre wae Pailatomp nap pwarará Jisasén warámpá tukup. Takria mwaeaok nke napo, arop Sairini mekamp Saimon Jerusalem mek akwap naeria korop. Aenánko, man sámpea fákeyakáprá sérrá, ‘Jisasén am fek pukup mwanap yaopwae mao námoku samp námp mámá amo man yaewourrá sampae’ ria fopwaok. Aenapo, mao am yaopwae kakapea Jisasén éntér papea akwap.   
\p
\v 27 Tak napo, kápae kare koumteouráp arop maomp wakmwaek tukup napo, koumteou ankwap fárákap Jisasén yonkwae touwea waeria éménkrá tukup.  
\v 28 Aenapo maok, Jisaso sámp-arákarrá am koumteouran sérrá, “Jerusalem mekamp koumteou, yumo te onantá éménki kwapono. Yumokuráp pourou ntia yiráp tárápuantá éménk kipo.  
\v 29 Am te apae riteanápe, nánkár wakmwaek ankwap ke fek kápae kwatae korop naenámpono. Am ke fek koumteou mapo yakáp nap, tá táráp samp monap, tá táráp mom wurump monap, am fárákap fwap warákár mwanapon.  
\v 30 Am ke fek táman touwe tokwae kwatae kare korop nánko, koupour sumpwi mwarria am arop fárákapao péri wi tokwaeran sérrá, ‘Yumo yinan oupouroupá yakápenke!’ Tá faonkwe kánanke-tárápan sérrá, ‘Yumo koropea yinan nánánkárenke!’ \x + \xo 23:30 \xt Hos 10:8; Yé 6:16\x*  
\v 31 Oukoumwan yao yiki yak námp niamp yae-párák kare aropan touwe kwatae sánk napanánko te, nánkár wakmwaek am fárákap támao yao yákáre niamp arop kwataerara, touwe kwatae tokwae yármare kar sámp mwanapono.”   
\p
\v 32 Táte arop anánkaopwe kwatae nɨnɨk nepo, am yaworan kor Jisasént yaopwae porokopramp fek pukupia sumpwi pap mwaria éréképá tukup.  
\v 33 Wae tukupea apár faonkwe ‘Arop Me Kor Yaknámp Apár’rá séri konap fek tukupea, Jisasén yaopwae porokopramp fek paprá nil pukupá pwar. Aeria, tá am kwatae nɨnɨkinep arop yaworan kor takia Jisasomp wonae fik ankwapan yae-párák mwaek, ankwapan yae-mánkwan mwaekia pukupá pwar.  
\v 34 Tak napo maok, Jisaso náráp naropwarén sérrá, “Ayao! Amo am fárákapamp kwatae nɨnɨk tirá épérampo. Mao am taknap kwatae nɨnɨk te mér moria napono.” Táte soldia fákáre Jisaso yirɨmp konámp waempyam ankank ti mwaria satu pilaiapono. \x + \xo 23:34 \xt Sng 22:18; Mt 5:44\x*  
\v 35 Aenapo, koumteouráp arop am fek yakáprá tokoreyakáp napo, Kaunsil fákáre Jisasén wouroumprá sérrá, “Mao te arop ankwap fárákapan yaewour i konámpono. Táte kare, Kraisao námp kwamp te, fwap mao námoku támao yaewourano.” \x + \xo 23:35 \xt Sng 22:7-8\x*   
\p
\v 36 Soldia fákárerao kor man wouroump kar séria top i konámp wain ént táp mek sánk mwaria, wonae fik korop.  
\v 37 Tá am fárákapao sérrá, “Táte kare amo Juda fákáreamp Kingao nap kwamp te, fwapono, amoku waráp pourou yaewourae.” \x + \xo 23:37 \xt Sng 69:21\x*  
\v 38 Táte Jisas me kor páte yaknámp yarápae fek yaopwae kárakére fek kumwiria sérrá, “Mámá te Juda firamp Kingono.”   
\p
\v 39 Táte am kwatae nɨnɨkinep arop yawor pukup tenap ankwap ankárankao Jisasén wouroumprá sérrá, “Amo te Krais nie? Amo takanánko te, amoku kare yaewourria, yinan mént yaewourae.”  
\v 40-41 Aeránko maok, táte ankwapao am kar wawia am aropan yoporrá sérrá, “Nomo touwe tokwae mao sámpnámp niamp take pourouráp sámp nempan maok, am te nomo kwatae nɨnɨki nemp fek sámp nempono. Aeno mámá arop te kwatae nɨnɨk moi námpan, kwaporok touwe kwatae sánk napono. Amo te man wouroumpria te, Kwarén apáp mák napono?”  
\v 42 Takria maok, mao Jisasén sérrá, “Jisas e, amo nánkár wakmwaek King yakria, waráp firáp arop taokeyaknap ke fek onan kor nɨnɨkampo.”   
\p
\v 43 Aeránko maok, Jisaso man sérrá, “Ono amwan kare kar sénampono: Amo te waeman oukoumwan táman onont kwapwe kare némp yámar mek yak nanapono.”   
\s1 Jisas wae sumpwimp kar  
\r Matyu 27:45-56; Mak 15:33-41; Jon 19:28-30  
\p
\v 44 Oukoumwan yámar kuk nánko, yámar néntéképria kɨrɨkɨp tokwaerao apár oupouroupea yakrá akwapea kumur mek yámar yinɨnk ke fek. \x + \xo 23:44 \xt Lu 18:31; Amo 8:9\x*  
\v 45 Aenánko, lotu nap tokwae mek Aokore Yiki Kwapwe Kare ménki fek nánkáráp tenapo yak konámp waempyam tokwae am te kuk paerákarea anánk mwaek peari yak. \x + \xo 23:45 \xt Kis 26:31-33; 36:35; Hi 9:2-3,6-8\x*   
\p
\v 46 Aenánko, Jisaso tékén Kwarén sérrá, “Ayao, amo onomp waemp taokeyakaeria waráp yaek sánk rae.” Aerá séria maok, mao wae sumpwi. \x + \xo 23:46 \xt Sng 31:5\x*   
\p
\v 47 Aenánko maok, soldia fákáreramp kepten am táman nkea Kwaromp e narek sampokrá sérrá, “Kare karono! Mámá arop máte yae-párák kare aropono!”   
\p
\v 48 Táte kápae kare koumteouráp arop koropea tokoreyakáp napo, am ankank korop nánko nkea, apae mao yae-párák kare arop sumpwi papeanoria námokuráp éntér kor fek yae porokwapea nɨnɨk tokwaerá náráp nap mekmwaek turukump.   
\p
\v 49 Tá Jisasomp nouroup ankwap fárákap ntia koumteou ankwap fárákap apár Galili meknámp fárámpea Jisasomp wakmwaek koropap, mao kor panek tae morok yakáprá, am kápae kare ankank Jisas sumpwi námp fek koropánk námp am nke napono.   
\s1 Jisasomp yákáre péri kor me mek papap kar  
\r Matyu 27:57-61; Mak 15:42-47; Jon 19:38-42  
\p
\v 50-51 Juda apár mekamp taun Arimatea mekamp arop, maomp e te Josep, mao te kwapwe kare yae-párák kareria, Kwaro náráp firáp éréképea taokeyak naenámp ke korop naenámpria yépékrá yak konámpon. Mao te Kaunsil fákáre mekamp Kaunsil ankwapao maok, manénkɨr Jisasén farop mwaria Kaunsil kar sérarap fek te, mao am arop fárákapamp nɨnɨk napént takenkrá nɨnɨk moimpon.  
\v 52 Am arop te Pailatonámpok akwapea, man ‘Jisasomp yákáre sámp nae’ ria sénánko Pailato ‘Takae’rá sér.  
\v 53 Aenánko maok, mao Jisasomp yákáre yaopwae porokopramp fekamp worokwapá sékia waempyam wupwi fek woukoupea sakwapea arop pap mwanámpria péri kor me wourékam wokwaek yoroia pwatariap mek am mek pap.  
\v 54 Am yae Fraide te Sabat yae fekamp ankank nánap i konap yae nánko, am Sabat ke wae wonae fik korop námpono.   
\p
\v 55 Am apár Galili meknámp fárámpea Jisasént koropnap koumteou, mao kor Josepomp wakmwaek tukupea am péri kor me nkeria, mao Jisasomp yákáre mokopia papán nke mwaria tukupapono.  
\v 56 Nkea pwarará, wae námokuráp nap mek arária tukupea, Jisasomp yákáre forokwap mwanámpria nánákáre kwapwe konámp marasinráp, wel nánapia papá pwarará, loao sénámpnámp taknámp, Sabat yae fek anepériapono.   
\c 24  
\s1 Jisas péri kor me meknámp warko fárámpámp kar  
\p
\v 1 Sande fek koumounek kar am koumteou nánákáre i konámp wel ankank nánapi pátariap am tia péri kor me mek tukup.  
\v 2 Tukupea nke napo maok, péri worare tokwae arárákarrá koropea me fek nánkáráp tariap te am fek yak mono.  
\v 3 Aenánko, am koumteou te me mek yinkea nke napo maok, Jisas Tokwae Karamp yákáre te am mek tank mo.  
\v 4 Aenánko, am koumteou, máte mokopia Jisasomp yákáre tank mo námponoria nɨnɨk tokwae. Takria nke napo maok, arop anánkaopwe Jisasén papap fek wonae fik fokopeyak nepo, maomp pouroukamp waempyam te wae tákapa wae.  
\v 5 Aenánko, am koumteou te apáp tɨrɨnkia me kor woukourrá apárok tokoreyakáp. Aenapo maok, am ensel yaworao am fárákapan sérrá, “Yumo apaeritea sumpwi pátenap meknámp fárámpea yiki yaknámp aropan oupourounk rape? Mao te mamek tank mono. Wae fárámp teane!  
\v 6 Yumo ankár wokwaek Galili mek yakámp fek yumwan sérimp kar táman warko nɨnɨk kipo.  
\v 7 Mao yumwan arakrá sérimpon: ‘Arop fárákapao Aropamp Tárápan kwatae nɨnɨkráp aropamp yaek sánkea napo, man yaopwae porokopramp fek pukupia sumpwi pap napo, apár me mek yinɨnki yakeaka, warko fárámp naenámp’rá séri námpono.” \x + \xo 24:7 \xt Lu 9:22; 18:31-33\x*   
\p
\v 8 Aerá sénepo maok, tá am koumteou fárákap wae Jisaso wokwaek sérimp kar am nɨnɨkria,  
\v 9 wae am péri kor me pwarará arári tukupea Jisaso éréképea yárak i konámp mom-sámpramp arop fárákap ntia arop ankwap fárákapan am kápae kare ankank nke nap táman farákáprá sériapono.  
\v 10 Am koumteou fárákap te Makdala mekamp Maria, tá Joana, tá Jemsomp éntupwar Maria mao yakáp napo, tá koumteou ankwap fárákapao kor méntér yakápria aposel fákáreran am kar farákápapono. \x + \xo 24:10 \xt Lu 8:2-3; 23:49,55\x*  
\v 11 Aeapan maok, am aposel fákáreramp nɨnɨk te, am koumteou te náráp yi fek nke mono, kwaporok amorikamp karan sénapan mpweria am fárákapamp kar wawia karenoria nɨnɨk moiapono.  
\v 12 Aenapo, Pita fárámprá fárakop akwapea péri kor me mek woukoupeyakrá nke nánko, Jisasén woukoupá papap waempyam mwar tank nánko nkea pwarará, warko námokuráp nap mek arákarrá akwapria, am te mokopi námponorá nɨnɨk tokwaerá akwap.   
\s1 Arop anánkaopwerao Jisasén Emeus mek akwapnámp mwaeaok nkep kar  
\r Mak 16:12-13  
\p
\v 13 Am makár táman Jisaso éréképá yárak i konámp ou mekamp arop anánkaopwe némp kánanke Emeus mek akwap neria akwap. Jerusalem pwarará Emeus mek tukup konap te 11 kilomitanono.  
\v 14 Am arop yawor akwaprá námoku támao am Jerusalem mek koropnámp ankank táman sérarrá,  
\v 15 námoku támao turunkrá akwap nepo maok, Jisas námoku kareao am arop yaworan kɨkɨpia énénki tapokwapea tukup.  
\v 16 Aenapo maok, am arop yawor te Jisasén te nke nepao maok, man wuri nke mono.   
\p
\v 17 Aenepo maok, Jisaso am arop yaworan turunkrá, “Yumo te apae karan sérarrá akwap repe?” Aerá sénánko, am arop yawor te fokopeyakrá yonkwae touweria maok,  
\v 18 Kliopas maomp kar pwarokwaprá sérrá, “Kápae kare némpouk mwaekamp arop oukoumwan Jerusalem mek yakápria am ankank ponankor mérapono. Ae te amo ankárankampao am ke fek Jerusalem mek koropnámp ankank mér mori kwapono?”   
\p
\v 19 Aerá séránko maok, Jisas am arop yaworan turunkrá, “Am te apae ankankono?” Aenánko nopok am arop yaworao man sérrá, “Mámá Nasaret mekamp Jisaséninap ankank mátane. Mao te profetao, Kwaro nke námp fek, tá arop fárákapao nke nap fek tére kárákáreria, kar kárákáre farákáp konámpono.  
\v 20 Nomp pris tokwae fákáre ntia Juda taokeyakáp konap arop fákárerao Gavmanomp yaek pap napo, Gavmano ‘Man yaopwae porokopramp fek pukupenk’rá sénapo, taki napono. \x + \xo 24:20 \xt Ap 13:27\x*  
\v 21 Aenapan maok, wokwaek te yino arakrá méri námpono: Am arop te Israel firan warko yamokwap naeria námpon. Tá ankwap kar te ará: Am ankank koropnámp yae te wae yinɨnk yae akwap tenámpono. \x + \xo 24:21 \xt Lu 1:68; 2:25; Ap 1:6\x*  
\v 22 Oukoumwan yinomp ou mekamp koumteou yinan korokopá pap napono. Am te ará: Mao koumounek kar tukupea péri kor me mek nke napo,  
\v 23 Jisasomp yákáre tank mo nánko, arári koropea sérrá, ‘Yino ensel nke nánko, mao sérrá, “Jisas yiki yak námpono.” ’ \x + \xo 24:23 \xt Lu 24:1-11\x*  
\v 24 Aenapo, arop ankwap fárákap yino ou mekamp tukupea péri kor me mek nke napo, am koumteou séri nap ankár take pourouráp nke napono. Aenapan maok, mao karean te nke moi napono.”   
\p
\v 25 Táte Jisas am arop yaworan sérrá, “Yiráp nɨnɨk te épérépria profet fákáreramp kar koupour kar mér mo nepono.  
\v 26 Am te arakrá sériapono: ‘Krais te ankár manénkɨr touwe sámpea, wakmwaek pokea Kwarént wae tokwae kwapwe fek tank naenámp’ riapon.”  
\v 27 Aerá séria maok, Moseso kumwinámp kar feknámpia akwapea, profet fákárerao kumwiap kar am arop yaworao wanep fek farákápria maok, Kwaromp Buk fek Jisas námoku karean sénámp kar fi am ponankor farákápámpono. \x + \xo 24:27 \xt Ais 53:12; Sng 22:1,7-8,16-18; 69:21\x*   
\p
\v 28 Takrá tukupea, am arop yaworao akwap nerianep némp wonae fikria, Jisas te wae némp kámá-pwarará kánámpár akwap naeria námp niamp.  
\v 29 Aenámpantá maok, am arop yaworao Jisasén sérrá, “Wae yámar porokor nánko, kɨrɨkɨp naereane! Amo yinont mapek yakae.” Aerepo maok, Jisaso wae am arop yaworént nap mek akwap.  
\v 30 Tá wakmwaek tankáprá fáneria nepo, Jisas méntér tankria pan sámpea Kwarén ‘Aesio’rá séria pwarará, fékéria arop yaworan nénk.  
\v 31 Aenánko am arop yawor wae Jisasén wuri nkeria, mér nepo, Jisas kwaporok am fek moyak nánko, am arop yawor te warko man nke mo. \x + \xo 24:31 \xt Lu 24:16\x*  
\v 32 Aeria maok, námoku támao sérrá, “Wɨ! Nomo mwaeaok korop námp fek nomwan kar farákápria, Kwaromp Buk fek yaknámp nɨnɨk fi kor farákáprá sénánko, am ke fek táman nomp nɨnɨk mek párákap nánko, nomo korokopria nomp nɨnɨk érik farákára námpono.”   
\p
\v 33 Am arop yawor takrá séri pwarará, am kumur mek táman fárámprá Jerusalem mek arákarrá akwapea Jisas éréképea yárak i konámp mom-sámpramp arop ntia maomp nouroup ankwap fárákap koupoukour tankáp napo, am mek akwap.  
\v 34 Aenepo maok, am fárákapao sérrá, “Wae kare kar Jisas Tokwae Kar te warko fárámpeanánko, Saimono man wae nke námpono!”  
\v 35 Aerapo maok, tá am arop yaworao kar mao mwaeaok nkenep kar am farákáp. Aeria maok, am arop yaworao sérrá, “Mao te pan fékéria yinan ti-sáp nánko, yino wae wuri nke nempon.”   
\s1 Jisaso éréképá yárak i konámp arop man nkeap kar  
\r Matyu 28:16-20; Mak 16:14-18; Jon 20:19-23; Aposel 1:6-8  
\p
\v 36 Oukoumwan táman am kar sérarrá tankáp napo, Jisas námoku kwaporok kuk fokopeyak.  
\v 37 Aenánko maok, am arop fárákap nkerá paokoprá, waemp ritea kokorokoria apáp tɨrɨnk.  
\v 38 Aenapo maok, Jisaso am fárákapan yoporrá, “Yumo apaeritea kokorokoria nɨnɨk tokwae rape?  
\v 39 Yumo onomp pu yae má nkenke. Ono kare támao nampono. Yumo onomp pourouk sámpá nkenke. Waemp te ononampnámp maknámp émiráp kour yak mono.”  
\v 40 Aerá séri pwarará, am fárákapan náráp pu kor yae kor yénkánko,  
\v 41 am fárákap nkea warákáránk napao maok, oukoumwan fwapia mér moria nɨnɨk tokwae. Aenapo, Jisaso am fárákapan sérrá, “Ae te fɨr tank mákáne?”  
\v 42 Aeránko éntékam tákáre yankapramp sánk napo,  
\v 43 mao sámpea am fárákapao nke nap fek fár.   
\p
\v 44 Aeria am fárákapan sérrá, “Ono wokwaek oukoumwan yumont yakamp fek ono yumwan wae sériamp támaono: ‘Kápae kare ankank wokwaek onan korop naenámpan Moseso kumwimp lo, tá profet fákárerao kumwiap kar, tá Buk Song fek kumwiap kar am te waeman ankár take pourouráp korop naenámp’rá sériampon.”  
\v 45 Aerá sériaka, am fárákapao Kwaromp Buk fek yaknámp kar nɨnɨk sámpanáponoria \x + \xo 24:45 \xt Lu 24:27\x*  
\v 46 arakrá sér, “Kwaromp Buk fek arakrá sénámpon: ‘Krais te ankár touwe sámpea yinɨnk kumur fek warko ankár apár me meknámp fárámp naenámpon.  
\v 47-48 Aeanánko, maomp e fek arop fárákapao kápae kare arop firan kar farákáp napo, arop fárákap kwatae nɨnɨk pwarará, Kwaronámpok korop napo, mao am fárákapamp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpon. Onomp tére, onomp yárak ponankor yumo yumokuráp yi fek nkea, yumokuráp woupwi fek wawi napara, yumo ankár Jerusalem meknámpia, ankwap némpouk mwaek am kar ponankor farákáprá paokop kipo.  
\v 49 Yumo wawenke: Yumwan onomp Naropwaro ‘Yiki Kor Spirit sámp-kérép nanamp’rá sérimp te, ono wae oukoumwan yumonapok sámp-kérép nanampono. Aeno yumo ankár Jerusalem mek yakáprá yépék napo, am yámar mekamp kárákáre yiráp pourouk ékia woukoup naenámpono.” \x + \xo 24:49 \xt Jo 15:26; 16:7\x*   
\s1 Kwaro Jisasén warko warámpea yámar mek pokámp kar  
\r Mak 16:19-20; Aposel 1:9-11  
\p
\v 50 Jisaso am fárákapan takrá séri pwarará, éréképá akwapea, némp kánanke Betani mekria maok, am fárákapao yakápnap mwaek yae nareki fákeyakrá am fárákapan ourour nénk.  
\v 51 Am ourour nénkrá yak nánko, Kwaro Jisasén wae warámpea yámar mek pok nánko, Jisas wae am fárákapan pwar.  
\v 52 Aenánko, am fárákap kwaráp torokomprá man lotu. Takia pwarará, wae warákáránkia Jerusalem mek arári tukupapono. \x + \xo 24:52 \xt Jo 14:28\x*  
\v 53 Tá kápae kare por lotu nap tokwae mek yakáprá, Kwaromp e sakapiapono.