\id ACT - Karkar-Yuri NT [leu] -Papua New Guinea 1994 (DBL -2017) 
\h Aposel 
\toc1 Aposel Fákáre Téreap Kar 
\toc2 Aposel 
\toc3 Ap 
\mt1 Aposel Fákáre Téreap Kar  
\imt1 Mekia Akwapnámp Kar  
\ip Mámá Aposel Fákáre Téreap buk mámáte Luko kumwinámp Kwapwe Kare Kar méntér kɨrɨmpá akwap námpon. Mao kumwi námp te Tiofilusompor pas niamp araknámp kumwi námpao maok, am kumwi námp fek te kápae kare ankwap némpouk mwaekamp koumteouráp aropan nɨnɨkria kukumwimpon.  
\ip Buk Aposel mek te, Jisaso yámar mek pokea, Yiki Kor Spirit sámp-kérép nánko, aposel fákárean oupouroup nánko, am fákáreao térerá paokopiap karan sénámpon. Tá am fárákap manénkɨr Jerusalem meknámpia Kwapwe Kare Kar farákáprá tukupea, distrik Judia mek, tá Samaria mekia, ponankor apár mek farákáprá paokopiapan sénámpon. (Sapta 1:8 fek nkeampo.)  
\ip Pita térerá yárakimp kar te Sapta 1 fekia akwapea Sapta 12 fek pwar námpon. Pol térerá yárakimp kar te Sapta 13 fekia akwapea Sapta 28 fek pwar námpon.  
\c 1  
\s1 Jisaso ‘Yiki Kor Spirit sámp-kérép nanamp’rá sénámp kar  
\p
\v 1 lTiofilus, ono am buk wokwaek kar kumwiamp te Jisaso wokwaek nkwakwe make tére fi yokarea koumteouráp aropan farákáprá koropea, \x + \xo 1:1 \xt Lu 1:1-4\x*  
\v 2-3 oukoumwan mámá yae fek nánko, Kwaro yámar mek warámpá poknámp karan sámpea maok, warko kumwi nampon. Mao te manénkɨr fárámpea yiki yakria maok, aposel fárákapaonapok koropámpon. 40 yae fek am fárákapao man nke napo, mao am fárákapan Kwaro náráp fi taokeyak konámpan farákáp. Tá nkwakwe make ankank yénk nánko, am fárákap mao te wae kare kar yiki yak námp mér kare napono. Aenapo am aposel fárákap te mao námoku nánkáráp tari námpan mao am fárákapan Yiki Kor Spiritamp kárákáre fek nkwakwe make tére mwanap kar sérianánko, wakmwaek Kwaro man warámpea narek pok námpono. \x + \xo 1:2-3 \xt Lu 24:49-51\x*  
\v 4 Mao oukoumwan am fárákapént yakámp fek te, mao sérrá, “Yumo te Jerusalem pwar kwapono, am mek yakáprá, onomp Naropwaro yumwan sánk nanamprianánko, ono yumwan wokwaek sériamp ankank táman yépék kip. \x + \xo 1:4 \xt Lu 24:49; Jo 14:16-17\x*  
\v 5 Jon te kápae kare koumteouráp aropan ént fek nérrá kákámpono. Aeno oukoumwan yaeamp mo nánko, Naropwar Kwaro Yiki Kor Spirit fek yumwan nérrá kák naenámpono.” \x + \xo 1:5 \xt Mt 3:11\x*   
\p
\v 6 Am ke fek am fárákap Jisasént koupoukour yakápria, Jisasén turunkrá, “Tokwae Kar, amo Israel fi warko fwapokwapia napo, mao warko apár-apár arop fi ponankor taokeyakáp mwanap ni mo nie?”  
\v 7 Aerapo maok, Jisaso am fárákapan kar pwarokwaprá sérrá, ‘Kwar te yumwan, am ke ntia am yae papnámp mérenkria mono. Mao námoku am ankank poukwap námpon. \x + \xo 1:7 \xt Mk 13:32\x*  
\v 8 Aeno nánkár Yiki Kor Spiritao ékia yiráp pourouk noumpoukoupea yak nánko, yumo am fek kárákáre sámp mwanapon. Aeria maok, yumo onoinamp karan tukupea Jerusalem mek farákáp, tá Judia mekmwaek ponankor, tá distrik Samaria mekia maok, apár-apár ponankor tukupria maok, nkwakwe make tére nanko yumo nkeap, tá nkwakwe make kar farákáp nanko yumo wawiap, am táman farákáp kip’rá sérimpon. \x + \xo 1:8 \xt Mt 28:19; Ap 2:32; 5:32; Ef 3:16\x*   
\s1 Jisas yámar mek pokámp kar  
\p
\v 9 Am kar farákápeaka pwaránko, am fárákapao foukouri yakáprá tokoreyakáp napo maok, mao yámar mek poká pokea koumwe wupwi mek papár nánko maok, warko man nke mo.  
\v 10 Mao pok tenánko, am fárákap yámar mek tokoreyakáp napo, koupour kar waempyam wupwiráp arop anánkaopwe am fárákapént foukouri yak.  
\v 11 Aeria maok, am arop yaworao sérrá, “Galili mekamp arop fákáre, yumo te apaeritea foukouri yakáprá yámar mek tokoreyakáp rape? Am Jisas te oukoumwan waeman yumwan pwarará, Kwaro yámar mek warámpea pok námpon. Mao te oukoumwan yumo nke napo, pok námpnámp taknámp arákarrá ék naenámpono.” \x + \xo 1:11 \xt Lu 21:27; Yé 1:7\x*   
\s1 Judas yakámp éri mek yak naenámp arop yoroi papap kar  
\p
\v 12 Aea maok, am fárákapao am Oliv Faonkwe am pwarará pɨkia warko Jerusalem mek arári tukup. Am Oliv faonkwe te Jerusalem wonae fik yak nánko ankárankamp kilomita fek tukup konapono.  
\v 13 Am fárákapao wae taun tokwae mek tukupea maok, am néntép konap narekamp aokore mek am mek pok. Am fárákapamp e te ará: Pita, Jon, Jems, Andru, Filip ntiaka Tomas, Bartolomyu ntiaka Matyu, tá ankwap Jems Alfiusomp táráp, tá Saimon Selot, tá Judas ankwap Jemsomp táráp.  
\v 14 Am arop fárákap ponankor ankára mek koupoukarrá tankápria maok, Kwarén kar toropwap. Tá koumteou, Maria Jisasomp éntupwar, tá Jisasomp nánaeounápo kor taknámp énénki kar toropwapiapon.   
\p
\v 15 Am ke fek Jisasén mérnap arop fárákap koupoukour yakáp nap te 120 arakeno.  
\v 16 Aeapo maok, Pita am arop fárákap ou mek fokopeyakrá kar arakrá farákáp, “Onomp ankwapyae fákáre, Kwaromp Buk fekamp kar ankárank wokwaek kar Yiki Kor Spiritao Devitén nɨnɨk sánkánko sérimp te, Judaso Jisasén sámp mwanap mwae yénképánko sámpap kar te oukoumwan te wae kare korop námpon. \x + \xo 1:16 \xt Sng 41:9\x*  
\v 17 Wokwaek te Judas te yinomp firáp yakria, yinont ankárankamp tére arop yakápámpon.”   
\p
\v 18 (Am arop Judas te kwatae nɨnɨkimp fekamp mani sámpea am fek apár kánanke sámp. Aea maok, wakmwaek mao am apár mek pɨká párákapea yare pukur akwapea, yare ponankor am apár mek wakor pɨkámpon. \x + \xo 1:18 \xt Mt 27:3-10; Lu 22:22\x*  
\v 19 Wakmwaek arop ponankor Jerusalem mek yakápap am táman méria maok, námokuráp kar fek sérrá, “Am apár te Akeldamanono.” Am takrá sérap te, am apár te ‘Yɨriráp Apárono’.   
\p
\v 20 Pita warko sérrá, “Mámá kar te Devito Buk Song fek kumwimp te ará:  
\q1 ‘Mao yak námp mek te amwar éri yak naenámpon.  
\q1 Amo am mek arop ankwap yakanoria pwar kwapono.’  
\m Buk Song ankwap fek sérrá,  
\q1 ‘Arop ankwapao maomp tére sámp naenámpon.’ \x + \xo 1:20 \xt Sng 69:25; 109:8\x*   
\p
\v 21 Aeno oukoumwan te nomo nomp Jisas Tokwae Kar nomont akwap koropnámp ke fek nomont paokop i konap arop ou mekamp ankárank warámp mwanámpon.  
\v 22 Wokwaek Jono koumteouráp aropan ént mek nérrá kákámp tére, tá am feknámp Jisas térerá koropeanánko, oukoumwan Kwaro yámar mek warámpá pok námp, am ankank ponankor nkenámp aropan maok, warámpeanánko, mao nomont téreria, Jisas fárámpá poknámp kar farákáp naenámpon.”   
\p
\v 23 Pita takrá sénánko maok, arop anánkaopweran éréképap te, Josep Barsabas maomp ankwap e Jastus, tá arop ankwap te Matias.  
\v 24 Am arop yawor éréképea tankáprá maok, am fárákapao arakrá kar toropwap, “Tokwae Kar e! Amo te kápae kare aropamp nɨnɨk te wae mér napon. Amo te yinan yénképampo: Amo te wa mokop  
\v 25 Judaso aposel téremp tére sámp naenámp nánap rape? Judaso am tére pwarará námoku akwap naerianámp némpouk akwap tenámpon.”  
\v 26 Aea maok, am arop yaworamp e kumwiramp yumwi sɨrarea maok, Kwar te wa mokop am tére sámp naenámp arop nánapánrá nke napo maok, Matiasomp e kumwiap yumwiraomékɨr korop. Aenánko maok, nkea man mom-sámpramp aposelént tére naenámpria pwararapono.   
\c 2  
\s1 Yiki Kor Spirit ékámp kar  
\p
\v 1 Pentikos \f + \fr 2:1 \ft  ‘Pentikos’rá sénap te Pasova Yae Tokwae akwap tenánko, fákánek Sarere akwap námp te, éntik fére-sámpramp yaeno. Am te yae tokwae kar am fek warákáránkria wit manénkɨr yonkwaenámp koupoukarea ankwapmwaek Kwarén sánk konapono.\f* yae fek, Jisasén mérnap arop fárákap ankárankamp nap mek koupoukour yakáp. \x + \xo 2:1 \xt Lo 16:9-11\x*  
\v 2 Aenapo maok, yámar meknámp ouwi tokwae ounk niamprá ékia am tankápnap nap mek top fákap yak.  
\v 3 Aenko am fárákapao nkeapo maok, yaomwi yurunk niampao ékria maok, am fárákapamp pourouk ankákárankrá fápárákár akwap. \x + \xo 2:3 \xt Mt 3:11; Jo 3:8\x*  
\v 4 Aeria maok, Yiki Kor Spiritao am Jisasén mérnap aropamp pourouk woukourria maok, táte moumountukri kar sérar. \x + \xo 2:4 \xt Jo 14:17; Ap 4:31; 10:44-46\x*   
\p
\v 5 Am ke fek Kwarén lotu i konap Juda fi kápae kare apár mekamp koropeaka Jerusalem mek yakáp.  
\v 6 Am ouwi tokwae ounk niamp korop nánko maok, kápae kare koumteouráp arop wawia koropá koupoukour. Aeria maok, am Jisasén mérnap arop fárákapamp kar waria kokorokor. Am te apae riteanápe am fárákap ankákárank wa napo, náráp kar kare fek sérar.  
\v 7 Aenapo maok, am fákáre kokorokoria sérrá, “Mámá arop fárákap má kar sérarap te am te Galili mekamp arop fino!  
\v 8 Mokopiaka nomp naropwaromp kar kare fek sérar napo, nomo ankákárank ponankor wa námpon?  
\v 9 Makia mapek koropá yakápnámp arop nomo apár Patia fi mekamp, Midia fi mekamp, Elam fi mekamp, distrik Mesopotemia mekamp, distrik Judia mekamp, provins Kapadosia mekamp, provins Pontus ntia Esia mekamp,  
\v 10 distrik Frigia ntia Pamfilia mekamp, tá Isip fi mekamp, distrik Libia ankwapmwaek kɨrɨkɨri Sairini taun wonae fikamp arop, tá nomo Rom fi mekamp arop mapek koropea yakáp námp.  
\v 11 Tá nomo Judaoia maok, tá nomo arop ankwap fi Juda lotu i konap nɨnɨkaok lotu i konámp arop, nomo apár amor ke Krit, tá distrik Arebia, nomo ponankor am fárákapao Kwaromp kárákáre kor tére konap kar nomp kar fek sérarap wa námpon.” \x + \xo 2:11 \xt Yé 7:9\x*  
\v 12 Aeria maok, ponankor kokorokoria nɨnɨka waeria maok, námoku kok támao arakrá sérarria téréménkrá maok, “Máte apae fi korono?”  
\v 13 Aeapo maok, ankwap fárákapao aposel fákáreran wouroumprá sérarrá, “Táte wain ént wourékam fária mánmánrá paokop napono.”   
\s1 Pita kar farákápámp kar  
\p
\v 14 Tá Pita mom-sámpramp aposel fákárerént yakria maok, kar kárákáre fek séria maok, am koumteouráp aropan arakrá sér, “Juda yumo, tá Jerusalem meknámp koropnap arop fákáre yumo te ono sénamp kar má fwapia woupwi pátea wawia maok, yumo am ankank fi nke nap má mérenke.  
\v 15 Yumo te, mámá arop fákáre máte mánmán napon yonkwae rape? Mono. Oukoumwan koumounek fépér mo nap fek sárakok ke mwar ara, arop mánmán mwanap pourou mono.  
\v 16 Mámá ankank oukoumwan korop námp te wokwaek profet Joelo sérimp niampon. Mao arakrá sér,   
\q1
\v 17 ‘Kwaro sérrá, “Pwarnámp yae fek te,  
\q1 ono onomp Spirit fek koumteouráp aropamp pourouk  
\q1 oupoupourrá kák nanampono.  
\q1 Tá yiráp poumou-tárápu tá yiráp yupu-tárápuao kor  
\q1 profet \f + \fr 2:17 \ft  ‘Profet’ ntia ‘Profet kar’ an sénap kar fi te, “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 44 fek nkeae.\f* kar fek onomp kar farákáp mwanapon.  
\q1 Tá ono yiráp tár-ménkiran  
\q1 nkwakwe make yém nke nap niamp yénkép nanko nke,  
\q1 tá mér aropao kor yémén nke mwanapon.   
\q1
\v 18 Tá am ke fek táman, onomp tére konap arop  
\q1 ntia tére konap koumteouamp pourouk  
\q1 onomp Spirit oupoupour nánko,  
\q1 am fárákap onomp kar profet kar fek  
\q1 farákáp mwanapon.   
\q1
\v 19 Tá yámar mek te  
\q1 momwar pourouráp ankank yororia,  
\q1 tá apárok kárákáre yororo nanamp te  
\q1 yɨri, yaomwi tokwae, yaomwi souri  
\q1 má apár má oupouroup yak naenámp te,  
\q1 am yae korop naenámp ke fek námpon.   
\q1
\v 20 Am ke fek ono yámar sámpea arákár nanko  
\q1 kɨrɨkɨp korop,  
\q1 yunk sámpea arákár nanko  
\q1 yunk noumouriria yɨri niamp naenámpon.  
\q1 Nánkár wakmwaek te,  
\q1 Kwaro náráp Yae Tokwae fek  
\q1 náráp kárákáre ntia wae tokwae  
\q1 má apár ponankor yénkép naenámpon.   
\q1
\v 21 Am ke fek ponankor koumteouráp arop  
\q1 Tokwae Karan ‘Námwan yaewourae’ ria wumwi napo,  
\q1 mao am fárákapan warko éréképeanánko,  
\q1 yae-párák yakáp mwanapon.” ’ \x + \xo 2:21 \xt Jol 2:28-32\x*  
\m Joelo profet kar fek makrá farákápámpon.”   
\p
\v 22 Pita warko ankwap kar sérrá, “Israel fi mekamp arop yumo te woupwi pátea onomp kar wawenke. Ono yumwan Nasaret mekamp Jisasoi námpan sénae rae: Yumo te nkwakwe make tére kárákáre Kwaro maomp yaek yumo ou mek yororo nánko nkea méri napon. Mao takimp te yumwan, námoku sámp-kérép nanko éknámp aroprá mérenkria ninámpon. \x + \xo 2:22 \xt Jo 3:2\x*  
\v 23 Kwaro wokwaek kar tak mwanaponorá nɨnɨki tari námpan maok, am aropan yiráp yaek pwar námpon. Aenánko yumo támao kwatae nɨnɨkráp aropamp yaek sánk napo, yaopwae porokopramp fek man pukupia, sumpwi pap napon. \x + \xo 2:23 \xt Ap 4:27-28\x*  
\v 24 Aenapan maok, Kwaro warko man fárámpea papria, mao warko, am sumpwi sámpnámp touwe kwatae mek taki yakanori pwar moi námpon. Am te apae riteanápe, sumpwi te man sámp-fákeyak naenámp pourou mono.  
\v 25 Devito kor man takrá sérimp,  
\q1 ‘Ono nke nanko Tokwae Karao kumur méntép  
\q1 onomp wonae fik kar yak námpon.  
\q1 Mao wonae fik yakriaka onan kárákáre sáp námpara,  
\q1 onan ankwap ankank te apápia kour me woukoupá  
\q1 pap mono.   
\q1
\v 26 Aenámpan onomp nɨnɨk te kwapwe kare nánko,  
\q1 ono mámá kar warákárria sénampon.  
\q1 Ono te sumpwi nanamp aropao maok,  
\q1 Kwaro onan kwapwe kare ankank sáp naenámpan  
\q1 yépékrá yak nampon.   
\q1
\v 27 Am te apae riteanápe,  
\q1 amo onan, waempomp némpouk yakaeria pwar mono.  
\q1 Tá amoku nánapinap arop te,  
\q1 numwar apár me mek mákáreanoria pwar mono.   
\q1
\v 28 Amo onan yiki yak nanamp mwae  
\q1 wokwae yénkép napono.  
\q1 Tá amo te onont yak napo maok,  
\q1 am fek táman warákár tokwae nanampon!’  
\m Mámá kar te Devito wokwaek makrá farákápámpon.” \x + \xo 2:28 \xt Sng 16:8-11\x*   
\p
\v 29 Pita warko ankwap kar sér, “Kémpiyae tárápu, ono yumwan érik sénampon: Nomp ounáp Devit mao te wae sumpwi nánko maok, apár me mek papapono. Am man papap apár me te, nomo ou mek yakrá koropea, oukoumwan kor yak námpon. \x + \xo 2:29 \xt 1 Kin 2:10; Ap 13:36\x*  
\v 30 Aeno Devit te profetara, mao te wae mér, Kwaro kare kar narek séria arakrá sér, ‘Nánkár wakmwaek te, ono waráp ounápén nánapitenanko, mao te amo King yak napnámp taknámp yak naenámpon.’ \x + \xo 2:30 \xt Sng 132:11\x*  
\v 31 Wokwaek kar te, Devito Kwaro tére naenámp ankank wae nkeanámpan, Kraiso warko fárámp naenámpan sérimpon. Mao sérrá, ‘Kwar te man, waempomp némpouk yakaeria pwar mo, tá maomp pourouao kor mákáre mono’rá sérimpon.’ \x + \xo 2:31 \xt Sng 16:10\x*  
\v 32 Am takrá sérimp Jisas táman Kwaro fárámpea pap nánko, yino wae nke námpan sénámpon.  
\v 33 Oukoumwan te wae narek pokeaka, Kwaromp yae-párák mwaek tankrá e tokwae sámp námpon. Mao te wae wokwaek sérimp niamp maomp Naropwaromp yaekamp Yiki Kor Spirit sámp námpon. Aenámpara oukoumwan te maomp kárákáre kwarokor nánko, yumo am wae nkea maomp kar wa napon. \x + \xo 2:33 \xt Ap 1:4,8; 7:55-56; 1 Pi 3:22\x*  
\v 34 Devit te Jisas narek pok námp niamp tak mono. Aenámpao maok, mao arakrá sér,  
\q1 ‘Tokwae Karao onomp Tokwae Karan arakrá sérimpon,  
\q1 “Amo onomp yae-párák mwaek tankrá akwapea napo,   
\q1
\v 35 Nánkár ono waráp yopor arop tirá  
\q1 waráp yae ankore mek kák tenanko,  
\q1 yakáp mwanapon.” ’ \x + \xo 2:35 \xt Sng 110:1\x*   
\p
\v 36 Aerimpara, yumo Israel fi ponankor te arakrá mérenke: Am Jisas, yumo yaopwae porokopramp fek pukup nap te, Kwaro man sérrá, ‘Tokwae Kar yoroi páte nánko, mao te Krais yak námpon.’”   
\p
\v 37 Aeránko maok, koumteouráp arop fárákap Pitamp kar wa napo maok, am kar te am fárákapamp nɨnɨk mek párákap. Aenánko maok, am fárákapao Pita ntiaka ankwap aposel fákáreran arakrá turunk, “Ankwapyae fárákap e! Yino oukoumwan te apae mwanámpon?”   
\p
\v 38 Aerapo maok, Pita am fárákapan sérrá, “Yumo ponankor ankákárank ankár kwatae nɨnɨk pwararea, Jisas Kraisomp e fek ént mek nér napo, Kwaro yiráp kwatae nɨnɨk tirá épérano. Yumo tak napo, Kwaro yumwan Yiki Kor Spirit nénkano. \x + \xo 2:38 \xt Ap 16:30-33\x*  
\v 39 Am te wokwaek kar Kwaro sérrá, ‘Yumwan, tá yiráp tárápuan, tá ponankor koumteouráp arop panek yakáp nap man Yiki Kor Spirit sánk nanamp’rá sérimpon. Nomp Tokwae Kar Kwaro mao wumwirinámp ponankor koumteouráp aropan ‘Yiki Kor Spirit nénk nanamp’ ria sérimpon.” \x + \xo 2:39 \xt Ef 2:12-13,17\x*   
\p
\v 40 Tá Pita ankwap kar kápae kare am fárákapan tae fek farákápria maok, arakrá sér, “Yumo te fwapia mér kipo: Yumo takria am kwataenap arop fárákapént touwe sámp mwanape.”  
\v 41 Aeránko maok, am Pitamp kar wanap arop fárákap méria maok, ént mek nér. Am yae fek táman 3,000 koumteouráp arop manénkɨr Jisasén mérnap aropént koropá tapokwap napon. \x + \xo 2:41 \xt Ap 4:4; 5:14\x*   
\s1 Wourékam Kristen fákáreramp kwapwe kare nɨnɨkan sénámp kar  
\p
\v 42 Am fárákap te kárákárerá aposel fákáreramp kar wawia maok, ankwapyaenápén yaewour, tá ankára mek koupoukarea fɨr fépérrá maok, énénki Kwarén kar toropwapiapon. \f + \fr 2:42 \ft  Kápae kare mérnap aropamp nɨnɨk te manénkɨr Kristeninap arop fákáre ankára mek koupoukarrá énénki fépérap ke fek te manénkɨr párák kar fɨr koupoukarrá fépéria maok, wakmwaek Jisasomp pourou ntia yɨriran nɨnɨkrá fépér i konapono.\f*  
\v 43 Aeapo maok, Kwaro aposel fákáreamp yae kor fek kápae kare kárákáre yororo nánko, koumteouráp arop fárákap ponankor nkea kokorokoria apáp tɨrɨnk. \x + \xo 2:43 \xt Ap 5:11-12\x*  
\v 44 Jisasén mérnap arop fárákap kápae kare por koupoukour saráp yakáp. Tá am fárákap te náráp ponankor ankank te Kwarén mérnap arop fárákapamp ponankoronorá nɨnɨk.  
\v 45 Aeria maok, ankwap fárákapan náráp apárráp ankank nénkria, am fek mani sámpria te, ponankor arop fɨr ankank mo napén nénkapono. \x + \xo 2:45 \xt Ap 4:32-35\x*  
\v 46 Ponankor ankárankamp nɨnɨk fek kápae kare por lotu nap tokwae mek tukup ko koupoukour. Am fárákap nonopok nap-nap koupoukarrá énénki fépér. \x + \xo 2:46 \xt Lu 24:53\x*  
\v 47 Am takrá fépérap fek te, am fárákapamp nɨnɨk yae-párák kareria warákáránkrá énénki fépériapono. Aeria am fárákap Kwaromp e sakap saráp yakáp napo, arop ankwap am fárákapan nkea te, yae-párák kare naprá nɨnɨk. Aenapo, Kwar Tokwaerao kumur méntép koumteouráp arop warko éréképrá, man manénkɨr mérnap aropént tapokwapá pwar. \x + \xo 2:47 \xt Ap 6:7; 11:21,24\x*   
\c 3  
\s1 Arop ankárank pu kwataenámpao warko fwapimp kar  
\p
\v 1 Ankwap ke fek Pita ntiaka Jon yámar yinɨnk ke nánko, Kwarén kar toropwap i konap ke fek lotu nap tokwae mek pok.  
\v 2 Am arop yaworao wae nke nepo maok, arop ankárank pu kwataenámp am fek tank. Éntupwaro sámpánko taki yakámp. Kumur méntép santukupea am lotu nap tokwae ménki fek páte napo tankrá, Kwarén loturá poknap koumteouráp arop fárákapan ‘Mani sápenk’ ria wumwirá tank konámp. Am ménki e te ‘Kwapwe Kare’rá sér i konapono. \x + \xo 3:2 \xt Ap 14:8\x*  
\v 3 Pita ntia Jon lotu nap tokwae mek yoump neria nepo maok, am pu kwataenámp arop támao am arop yaworan nkea, ‘Yumo onan ankank sápenk’rá sér.  
\v 4 Aenánko maok, Pita ntiaka Jono am aropan tokoreyakria maok, Pita man sérrá, “Amo yinan tokor yakae!”  
\v 5 Aeránko maok, táte am aropao Pita ntiaka Jono yakep mwaek éntér arákarrá maok, námo te am arop yaworamp yaekamp ankank sámp nanampan mpwe nɨnɨk.  
\v 6 Aenámpan maok, Pita sérrá, “Ono te mani mono. Ono amwan sánk nae namp ankank te Nasaret mekamp Jisas Kraisomp kárákáre fek ono amwan sér rae: Amo fárámpea akwapae!” \x + \xo 3:6 \xt Ap 3:16; 16:18\x*  
\v 7 Aeria maok, Pita maomp yae-párák mwaek yae tokoropea sámp-fokopá fákeyak nánko, koupour kar maomp pu ntia kwaráp kor wae kárákáre.  
\v 8 Aenánko maok, mao wae fékér-pokrá fokopeyakea maok, wae yárak. Aeria maok, am arop yaworamp wakmwaek lotu nap tokwae mek youmpea maok, fékér-pok fékér-pokrá yárakrá, Kwaromp e sakap.  
\v 9 Ponankor koumteouráp arop man nke napo, mao te yárakriaka Kwaromp e sámpea sakap nánko maok,  
\v 10 am fárákap wae mér, am arop te kápae kare por lotu nap tokwae ‘Ménki Kwapwe Kare’ ri konap fek tankrá, mani ankankantá wumwirá tank konámp támaono. Aeria maok, am fárákap man nke napo, mao wae kwapwe kare nánko maok, am fárákap kokorokoria nɨnɨk tokwae.   
\s1 Pita lotu nap tokwae mek kar farákápámp kar  
\p
\v 11 Mao Pita ntiaka Jonén sámpá yakánko maok, koumteouráp arop kápae kare kokorokoria maonámpok foporakorrá koropea ‘Solomonomp Kaerik’rá sér i konap am fek nouroump.  
\v 12 Aenapo, Pita am táman nkea, koumteouráp aropan arakrá sér, “Israel fi mekamp arop yumo te apaeritea mámá ankankan nkea korokop rape? Apaeritea yumo yinan énounkoup tokwae rape? Yiráp nɨnɨk te yinokump kárákáre tokwae fek, tá Kwaro nke námp fek yino kwapwe kare yaknemp nɨnɨk fek mámá arop fwapia yárakrá mpwe yonkwae rape? Am te mo karono.  
\v 13 Abraham, Aisak, Jekop, tá nomp wokwaekamp appeyaenápomp Kwar, am Kwar te náráp tére arop Jisasén námokuráp wae tokwae sánkámpon. Am arop te yumo yopor aropamp yaek papapono. Tá yumo Pailato nke námp fek man younkwe sánkapon. \x + \xo 3:13 \xt Kis 3:15; Lu 23:13-25\x*  
\v 14 Yumo te am yae-párák yiki kare aropan younkwe sɨrarrá maok, nopok Pailatén ‘Arop sámp-wouroumpámp arop táman pwarae’ ria kárákáre fek sériapon.  
\v 15 Aenapan maok, yumo sámp-wouroumpnap arop am te nomwan yiki yakáp mwanámp kare nénk konámp arop ankárank támani napon. Aenapan maok, Kwaro man apár me mekamp fárámpea pap námpon. Yino kareao am nke nempan érik farákáp nempon. \x + \xo 3:15 \xt Ap 2:32; 5:30\x*  
\v 16 Aeria maok, yino te wae Jisasén mér nempon. Aenempara, Jisasomp kárákárerao mámá aropan kárákáre sánk nánko, yumo man nkea wae mér napon. Jisas námoku yinan mér sápeanánko, am mér fek táman yumo ponankor nke nap fek am aropamp pu wae fwap námpon.   
\p
\v 17 Kémpiyae tárápu, ono te wae mér nampon, yumo te fwapia mér mo, tá yumwan taokeyakáp konap fárákapao kor mér moria am takiapon. \x + \xo 3:17 \xt Lu 23:34\x*  
\v 18 Aeapan maok, wokwaek kar Kwaro ponankor profet fákáreramp top kor feknámp kar farákápámp te, Krais \f + \fr 3:18 \ft  “Juda Tére konap Nɨnɨk” Buk 2 fekamp kware 68 fek nkeae.\f* te touwe sámp naenámpan nimpon. Aempan, oukoumwan yumo am takinap nɨnɨk te wae am karént pwi námpon. \x + \xo 3:18 \xt Lu 24:27\x*   
\p
\v 19 Aenámpara, yumo te yiráp kwatae nɨnɨk te pwarará Kwaronámpok korop napo, Kwaro yumwan aminap nɨnɨk torokoria yiki kukarrá papano.  
\v 20 Yumo tak napo te, táte Tokwae Karao yumwan wourékam kárákáre sánkria maok, mao yiráp por nánapinámp arop Krais yumonapok sámp-kérép nánko ék naenámpon.  
\v 21 Oukoumwan te yámar mek yakrá, Kwaro nánkár warko kápae kare ankank te fwapokwapiaka wourékam ke yépékrá yak naenámpon. Am te wokwaek kar man saráp tére konap profet fákáreramp top kor fek sérimp niamp naenámpon.   
\p
\v 22 Am profet fákáre ou mekamp arop ankwap Moseso arakrá sér, ‘Yiráp Kwar Tokwae Karao yiráp ankwapnáp ankárank warámpea profet páte nánko, ono yak namp niamp maknámp yak naenámpon. Yumo te ankár maomp kar wawia, mao yumwan sénámp ponankor karwaok kipo.  
\v 23 Tá arop ponankor am profetomp kar wa mo napo te, Kwaro am fárákapan “Faokorenk”rá sénaenámpon. Aetenánko, am fárákap Israel fi mek yak mono.’ \x + \xo 3:23 \xt Lo 18:15,18-19\x*  
\v 24 Profet fákáre, tá Samuel ntia wakmwaek yakápinap profet fárákap, Kwaro kar sánkánko, am farákápap te am te waeman oukoumwan mámá ke fek kare kar korop námpon.   
\p
\v 25 Yumo te profet fákáreramp tárápu yakáp napon. Yumo te Kwaro yiráp por kontrak yoroinámp fekamp ankank sámp mwanap arop yakáp napon. Kwaro yiráp wokwaekamp ounáp Abrahamén sérrá, ‘Waráp appeyaenáp tárápu fek mámá apár mekamp arop fi ponankor kwapwe kare tankáp sámp mwanapon’ rimpon. \x + \xo 3:25 \xt Stt 22:18; Ga 3:8\x*  
\v 26 Aempara, Kwaro náráp tére konámp aropan kéménki papea, yumwan, ourour nénkanoria manénkɨr yumonapok sámp-kérép námpon. Maomp nɨnɨk te, yumwan ponankor ankákárankrá kwatae nɨnɨk mekamp tiarárrá kák nánko, am kwatae nɨnɨk pwarará koropenkria námpon.”   
\c 4  
\s1 Pita ntiaka Jonén fákapá papap kar  
\p
\v 1 Pita ntiaka Jon oukoumwan koumteouráp aropan kar farákáprá yakepo maok, táte pris fákáre, lotu nap tokwae taokeyakáp konap plisman fákáreramp kepten, tá Sadyusi fákáre, makia maok, korop.  
\v 2 Am fárákap te wae mér, am arop yawor te koumteouráp aropan Jisas apár me meknámp fárámp námp, tá arop ponankor sumpwi napao kor warko ferámp mwanap kar farákáp nepria, am táman yopor tokwaeria, am arop yaworan tia kot mwaria napon.  
\v 3 Aenapan maok, wae kumur naeria námpantá, am arop yaworan oumpouran kot mwanámpria kalabus nap mek kák te. \x + \xo 4:3 \xt Ap 5:18\x*  
\v 4 Aeno kápae kare koumteouráp arop oukoumwan am kar wawiaka Jisasén mér nap te, manénkɨrkampént tapokwapea 5,000 arakeno.   
\s1 Pita ntia Jonén Kaunsil fákáre nke nap fek kotiap kar \x + \xo 4:4 \xt Ap 2:41; 5:14\x*  
\p
\v 5 Wae wakor nánko, Juda taokeyakáp konap pris fákáre ntia némpouk yakáp konap yonkwae kourráp arop fákáre, tá lo mérnap arop fákáre, makia Jerusalem mek koupoukour.  
\v 6 Pris taokeyak konámp arop Anas, tá Kaiafas, Jon, Aleksander, táte Anasomp firáp ankwap fárákap makia am fárákapént koupoukour.  
\v 7 Takia maok, am aposel yaworan, am fárákapao nke nap fek fokopeyakenk ritea maok, arakrá turunk, “Yumo te mokope kárákáre sámpea, apae e séria am ankank takrá tére nepon?”   
\p
\v 8 Aerapo maok, Yiki Kor Spirit Pitamp pourou mek top-pwarámpá yak námp fek am fárákapan sérrá, “Yumo Israel mekamp arop tokwae, tá yumo arop taokeyakáp konap arop, \x + \xo 4:8 \xt Mt 10:19-20\x*  
\v 9 yumo te yino pu kwataenámp aropan yaewourinemp aran yinan turunk mwaria nape? Ae te yumo am arop te, mokopia fwapinámponorá mér mwaria nape?  
\v 10 Ae te tak nap kwamp te, yumo ponankor, tá Israel fi ponankorao kor, Nasaret mekamp Jisas Kraisomp eramp kárákáre fek am pu kwataeráp arop warko fwapia oukoumwan yumo nke nap fek fokopeyaknámp aran mér kipo. Yumo wokwaek man yaopwae porokopramp fek arápapan maok, tá Kwaro man warko apár me mekamp fárámpá papámpon. \x + \xo 4:10 \xt Ap 3:6\x*  
\v 11 Am Jisas táman Kwaromp Buk fek arakrá sénámpon: ‘Nap ti konap arop, yumo, kwatae yumwinoria sɨtenapan maok, Kwaro man sámpea, nap am fek fokopeyak naenámp yumwi kwapwe yoroia páte námpon.’ \x + \xo 4:11 \xt Sng 118:22; Ais 28:16; 1 Pi 2:7\x*  
\v 12 Nomwan yaewour naenámp te arop ankwap yak mono. Apár-apár ponankor te nomwan warko érékép naenámp arop ankwapamp e te Kwaro nomwan yénkép námp yak mono.” \x + \xo 4:12 \xt Jo 14:6\x*   
\p
\v 13 Aeránko maok, am fárákap nkeapo, Pita ntiaka Jon te apáp mono, kar kárákáre fek sér. Am fárákap te wae mér, am arop yawor te skul moinep arop yaworonoria nɨnɨk tokwae. Aenapan maok, am fárákap wae mér, am arop yawor te wokwaek Jisasént yakepara nepon.  
\v 14 Tá am fárákapao nkeapo, am arop te maomp pourou te wae fwapia maok, am arop yaworént fokopeyak yak. Aenánko maok, am fárákap te nopok am arop yaworamp kar pwarokwaprá sér mwanap yak mono.   
\p
\v 15 Aeria maok, am arop fárákapao am arop yaworan sérrá, “Yumo Kaunsil nap aokore pwarará ek akwapenk!” Aerá sérapo, am arop yawor akwap tepo maok, am arop fárákap kar arakrá téréménk,  
\v 16 “Nomo am arop yaworan te mokop mwanámpon? Am arop yawor te wae Kwaromp kárákáre ankárank yoro nepo, Jerusalem mekamp koumteouráp arop te wae mér napara, nomo te am kar mek wouroump mwanámp pourou mono. \x + \xo 4:16 \xt Jo 11:47\x*  
\v 17 Aeno takria am kar te kápae kare koumteouráp aropao wa nap fek akwapantara, nomo ankár kar kárákáre fek am arop yaworan taokor mwanámpon. Aenánko maok, am arop yawor Jisasomp e fek ankwap fárákap wanap fek warko kar farákáp mo kare nenepon.  
\v 18 Aeria maok, am fárákapao arop yaworan wumwiria maok, ‘Yumo te Jisasomp e fek koumteouráp aropan kar yénkrá farákáp kepono’ ria kar kárákáre fek taokor.   
\p
\v 19 Aerapan maok, nopok Pita ntiaka Jon am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Yumo nɨk nap te, apae nɨnɨkao Kwaro nke námp fek yae-párák námpon? Yino te ankár Kwaromp karwaok akwap nenemp ni, yiráp karwaok akwap nenemp nie? Yumoku támao youroukoup kipo.  
\v 20 Yino te am kar farákáp mo nenemp pourou mono. Yino te ankár kápae kare ankank yino wokwaek nkemp, tá wawimp te ponankor farákáp nenempon.” \x + \xo 4:20 \xt Ap 5:28-29\x*   
\p
\v 21 Aerepo maok, am Kaunsil fákárerao am arop yaworan kot mwanap kar fi yak mo námpantá maok, am arop yaworan ankwap kar kárákáre fek séria maok, pwar napo, akwap. Am te apae riteanápe, arop ponankor Kwaro térenámp táman nɨnɨkria maomp e sakap napantá, takria, námwan yorowarantánorá apápria pwar napon.  
\v 22 Am arop arop yaworao Kwaromp kárákáre fek fwapi papep te, maomp yopwar te wae 40 yopwar kámákár akwap námpon.   
\s1 Kristen fákáre koupoukarrá Kwarén kar toropwapiap kar  
\p
\v 23 Kaunsil fákárerao Pita ntia Jonén pwatapo, am arop yawor maomp firáp yakápnap nap mek arákarrá akwapea maok, am fárákapan pris tokwae ntiaka lo mérnap arop fákárerao sérariap kar farákáp.  
\v 24 Am fárákap am kar wawia maok, ponankor ankárankamp nɨnɨk fek tankápria maok, Kwarén énénki arakrá kar toropwap: “Tokwae Kar e! Amo wokwaek yámar, tá apár, tá solwara, ntia ponankor ankank am mek yakáp napan yoroiapono.  
\v 25 Wokwaek kar waráp Yiki Kor Spiritao yinomp appenáp waráp tére konámp arop Devitomp nɨnɨk mek sánkánko, mao arakrá sérimpono:  
\q1 ‘Apae riteaka ankwap fi arop  
\q1 yopor yonkwae pwarámpa wae napon?  
\q1 Apaeritea am koumteouráp arop te  
\q1 Kwarén yopor mwanámpria  
\q1 kwaporok nɨnɨk mwar pap napon?   
\q1
\v 26 Apár ponankor mekamp king fákáre  
\q1 yorowar mwaria nánap napon.  
\q1 Gavmanomp poukeyakápnap arop fákáre  
\q1 énénki koupoukarea maok,  
\q1 Tokwae Karan apárok anámpá paprá,  
\q1 tá am Kraisén kor anámpá pap mwaria napon.’ \x + \xo 4:26 \xt Sng 2:1-2\x*   
\p
\v 27 Oukoumwan te am kar te waeman kare karono. Herot, Pontius Pailat ntiaka ankwap fi, tá Israel fi, makia maok, amo wokwaek nánapiap waráp tére arop kwapwe kare Jisasén anámpá pap mwaria, am taun mek tapokwaprá koupoukoura napono. \x + \xo 4:27 \xt Mt 27:1-2\x*  
\v 28 Am fárákapao am ankank tak nap te, waráp kárákáre ntia amo takenkrá nɨnɨk napaok támani napono. \x + \xo 4:28 \xt Ap 2:23\x*  
\v 29 Tokwae Kar e! Amo ankár yinan apáp sáprá sérarnap kar mámá nɨnɨkria, waráp tére arop yinan yaewourampo. Aenapo maok, yino fwap apáp moria kárákáre fek waráp kar farákáp mwanámpon. \x + \xo 4:29 \xt Ef 6:19\x*  
\v 30 Aeria maok, amoku waráp tére arop Jisasomp kárákáre fek amo touwenap aropamp pourouk yae papria, fwapokwapria maok, nkwakwe make kárákáre yoroampo.”   
\p
\v 31 Am fárákapao kar toropwapia pwar napo maok, táte am néntépap nap am te némp yérur koropánko maok, táte am fek am fárákapamp pourou mek Yiki Kor Spirit top-pwarámpánko maok, táte am fárákapao kor apáp mono, kárákáre fek Kwaromp kar farákápapon. \x + \xo 4:31 \xt Ap 2:4\x*   
\s1 Kristen ponankor ankwapan yaewouriap kar  
\p
\v 32 Jisasén mérnap arop ponankor ankárankamp nɨnɨk fek saráp yakáp. Arop ankwap ankárank náráp ankank nkea ‘Onokump kareno’rá sér mono. Ankank ponankor te ankár arop ponankor-ampono. \x + \xo 4:32 \xt Ap 2:44\x*  
\v 33 Aposel fákárerao Jisas Tokwae warko fárámpámp kar farákápap te, am fárákapamp kar te kárákáre kor kare. Tá Kwaro am mérnap koumteouráp aropan warákár tokwaeria ourour kwapwe nénkámpon.  
\v 34 Aenko maok, am ou mekamp arop te ankwap ankárankamp fɨrráp ankank monámp arop yak mono. Arop ponankor maomp apár yak, tá maomp nap yak nánko te, arop ankwapan nénkria, am fek mani tiria maok,  
\v 35 tá am mani te aposel fákáreran sankoropá sánk napo maok, am fákárerao ankank monap koumteouráp aropan nénkapono. \x + \xo 4:35 \xt Ap 2:25\x*   
\p
\v 36 Tá arop ankárankamp yak námp, maomp e te Josepén maok, aposel fárákapao ankwap e tákapap te ‘Barnabas’ ri pap nap te, am e fi te, ‘Aropamp nɨnɨk mek kárákáre sánk konámpon.’ Barnabas te Livaimp fi fekamp apár amor ke Saiprus mekamp aropono. \x + \xo 4:36 \xt Ap 11:22-26; 13:2-3\x*  
\v 37 Am aropao apár arop ankwapan pwararea maok, am fek mani sámpea maok, sankoropea aposel fárákapan sánkámp.   
\c 5  
\s1 Ananaias ntiaka Safaira Kwarén poupwekápip kar  
\p
\v 1 Arop ankwap maomp e te Ananaias, tá maomp yupu te Safaira. Am Ananaiaso náráp apár ankwapmwaek arop ankwapan pwar.  
\v 2 Aeria am fekamp mani sámpea, ankwapmwaek námoku nanampria pap. Aenánko maomp yupuao kor am wae mér. Aea maok Ananaiaso am mani ponankoronoria, ankwapmwaek saráp sankoropá aposel fákáreran sánk. \x + \xo 5:2 \xt Ap 4:34-35\x*  
\v 3 Aenánko maok, Pita arakrá sér, “Ananaias, amo apaeritea Satan waráp nɨnɨk mek top-pwarámpanoria pwatea, Yiki Kor Spiritan kwekár séria waráp apár fekamp mani ankwapmwaek mek wouroump napon? \x + \xo 5:3 \xt Jo 13:2\x*  
\v 4 Wokwaek oukoumwan am arop am apár sámp moap fek te, amokuráp apárono. Tá wakmwaek am apár sámpeanánko te, mani te amoku sámpea poukwap nanap tene. Aeno amo apaeritea am nɨnɨk kwatae sámp napon? Amo te aropan poupwekáp mono. Kwarén poupwekápi napono.”  
\v 5 Aeránko maok, Ananaias am kar waria maok, apárok pɨká párákapria wae sumpwi yak. Aenko maok, arop ankwap fárákapao am kar wawia maok, apáp tɨrɨnka wae.  
\v 6 Aenko maok, ménki-tárápu fárákap koropea, maomp yákáre waempyam fek woukoupea santukupea pap.   
\p
\v 7 Aetapo, yinɨnk ke akwap tenánko maok, maomp yupu am te mér moitea maok, am mek korop.  
\v 8 Pita man nkea sérrá, “Yumo apár fek sámpnep mani te wae támao nie?” Aeránko maok, yupurao sérrá, “Kare, wae támaonono.”  
\v 9 Aeránko maok, Pita man sérrá, “Yumo apaeritea Tokwae Karamp Spiritan mokopean nke neria poupwekápi nepon? Amo wawae. Waráp poumaropamp yákáre santukup-papnap arop fárákap te mankea ménki fek máyakáp napon. Am fárákap amwan kor sámpá tukupá pap mwanapon.”  
\v 10 Aerá séránko maok, táte am fek táman am yupuao kor Pitamp wonae fik pɨká párákapria wae sumpwi yak. Aenko maok, am ménki-tárápu mankea nke napo, am yupu wae sumpwi yak. Aenánko maok, am fárákap man sámpea santukupea poumaropan papnap wonae fik pap.  
\v 11 Aenapo maok, sios ponankor, tá arop ankwap fárákapao kor, am anánkwapao taknep kar wawia maok, apáp tɨrɨnka waeapon.   
\s1 Aposel fákáre nkwakwe make kárákáre yororoiap kar  
\p
\v 12 Koumteouráp arop ou mek aposel fákárerao Kwaromp kárákáre fek nkwakwe make kárákáre yororo. Aenapo, Kwarén mérnap arop ponankor ankárankamp nɨnɨk fek lotu nap tokwae mekamp Solomonomp naepik koupoukour konapono. \x + \xo 5:12 \xt Ap 14:3\x*  
\v 13 Ponankor arop ankwap fárákap te am fárákapamp e sakapria, apápria maok, am fárákapént koropea koupoukour mo.  
\v 14 Aenapo maok, kápae kare koumteouráp arop fákáre Tokwae Karan méria koroprá, am fárákapént tapokwap.  
\v 15 Aeapo maok, koumteouráp arop fárákapao kor touwenap arop ti-koroprá, mwaeaok nkwakwe make kwanpae ankank yunkrá párakoprá maok, am fek tirá kák. Am tak nap te, Pita yámar fek yárak nánko, maomp wunérirao, am fárákapamp pourouk oupoupour nánko, am fákáreamp touwe fwapanáponoria niapon.  
\v 16 Jerusalem wonae fik mwaekamp, ponankor taun mekampao kor koropea koupoukour. Am fárákap te touwenap arop fárákap ntia kwatae-aropao woukouria kwatae káknámp arop fárákap ti-korop napo maok, am koumteouráp arop te warko fwapiapono. \x + \xo 5:16 \xt Mk 6:56; Ap 19:11-12\x*   
\s1 Enselo aposel fákáreran kalabus nap mekamp yaewourimp kar  
\p
\v 17 Aenko maok, pris taokeyak konámp arop, tá maomp ponankor mént yakáp konap, tá Sadyusi fákáre, makia maok, am fárákapao aposel fákárerao am tére napan nkea kokwarokria yonkwae pwarámp.  
\v 18 Aeria maok, am fárákap aposel fákáreran tia, kalabus nap mek kwataenap arop fákáre yakáp nap mek kák. \x + \xo 5:18 \xt Ap 4:1-3\x*  
\v 19 Aenapan maok, kumuruk Kwar Tokwae Karamp ensel ankárankao kalabus nap ménki kɨk-pwararea maok, am fárákapan ek éréképá mankea sérrá,  
\v 20 “Yumo tukupea lotu nap tokwae mek koumteouráp aropan wourékam yɨki yakamp ponankor nɨnɨk farákápenke.” \x + \xo 5:20 \xt Ap 12:7-10\x*  
\v 21 Aposel fákárerao am kar wawia maok, koumounek kar lotu nap tokwae mek tukupea maok, koumteouráp aropan kar farákáp.  
\p Pris taokeyak konámp arop, táte maomp arop fákáre, Kaunsil fákáre ponankor wumwi napo koropea koupoukour. Aeria maok, kalabus nap mek kar sámp-kérépria sérrá, “Am aposel fákáre éréképá koropenke.”  
\v 22 Mak rapo maok, plisman fákárerao am kalabus nap mek tukupea nkeapo maok, aposel fákáre yak mo. Aenapo maok, warko arákarrá tukupea am fárákapan kar sérrá,  
\v 23 “Yino tukupea nke nánko maok, am kalabus nap te ménki kéri yak nánko, am fek taokeyakáp konap soldia fákárerao ménki méntép foukouri yakáp napo maok, yino ménki kɨk-pwarará yinkea am nap mek nke nánko te, aposel fákáre te ankárankampao kor am mek yak mono.”   
\p
\v 24 Aerapo maok, lotu nap tokwae mekamp kepten, tá pris tokwae fákáre makia maok, am kar waria nɨnɨkria maok, “Ae te am arop fárákap te mokopia moyakáp napon?”  
\v 25 Aerapo maok, arop ankárank koropeaka am fárákapan sérrá, “Yumo te wawenke. Yumo am arop fákáre kalabus nap mek kák nap te, am fárákap te lotu nap tokwae mek yakáprá koumteouráp aropan kar farákáp napon.”  
\v 26 Aerá sénánko maok, kepten ntia plisman fákáre tukupea am aposel fárákap tiria maok, éréképá korop. Aenapao maok, man te fupuk mono. Takria, koumteouráp aropao nomwan yumwi fek yérénképantánorá apápria párák sánánkar érékép napono.   
\s1 Aposel fákáre Kaunsilén apáp moria kar farákápap kar  
\p
\v 27 Plisman fákárerao aposel fákáre éréképá koropea Kaunsil fákáre nke nap fek párakop napo maok, foukouri yakáp napo, pris taokeyak konámp aropao am fárákapan sérrá,  
\v 28 “Yino waeman yumwan sérrá, ‘Koumteouráp aropan maomp e fek kar farákáp kwapono’rá séri námp te, yumo wa moi yakáprá, oukoumwan am kar farákáprá yakáp napo, Jerusalem mek mwaekamp koumteouráp arop waeman am kar wawia pwi napono. Tá yumo yinan ‘Am aropan sámp-wouroump napono’rá sérar napon!”   
\p
\v 29 Aerapan maok, Pita ntiaka aposel fákárerao am kar pwarokwaprá arakrá sér, “Yino te ankár Kwaromp karwaok saráp mwanámpono. Yino te aropamp karwaok tukup mono. \x + \xo 5:29 \xt Ap 4:18-19; Mt 27:25\x*  
\v 30 Yumo Jisasén yaopwae porokopramp fek pukupia sumpwi papapan maok, nomp appeyaenápomp Kwaro man fárámpea papámpon.  
\v 31 Kwaro man warámpea narek pokeaka, yae-párák mwaek páte nánko tank námpon. Aeria mao nomwan mwae kup yénkrá, nomwan warko éréképnámp arop yak námpon. Am taknámp ke fek táman maok, mao fwap Israel fi nomwan yaewour nánko, nomo kwatae nɨnɨk pwarará maonámpok tukup nánko, mao nomp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpon. \x + \xo 5:31 \xt Ef 1:20; Hi 12:2\x*  
\v 32 Yino te Kwaro am ankank tére nánko nkenámp karan farákáp konámpon. Tá Yiki Kor Spiritao kor am ankank táman farákáp námpon. Aenánko, am karwaok tukupnap koumteouráp arop fárákapan Kwaro am Yiki Kor Spirit nénk námpon.” \x + \xo 5:32 \xt Ap 1:8\x*   
\s1 Gamalielo Kaunsil fákárean ‘Aposel fákáreran porokwe fekenk’ rimp kar  
\p
\v 33 Am Kaunsil fákáre Pitamp kar waria maok, yonkwae pwarámpria am aposel fákáreran tirá wour mwari wae.  
\v 34 Aenapan maok, am ou mekamp Kaunsil ankwap yak námp mao te Farisi fi mekamp, maomp e te Gamaliel. Mao te lo méria farákáp konámp tisa yak nánko, ponankor koumteouráp arop maomp e sakap konap. Mao sérrá, “Aposel fákáreran ek éréképá yinkea napo, kánanke kwarok ke fek yakápanápono.”  
\v 35 Aeránko maok, aposel fákáre wae ek yink tenapo, Gamaliel Kaunsil ankwap fákáreran sérrá, “Israel fi mekamp arop fákáre, yumo te mámá arop fárákapan apae mwaria te, yumoku támao fwapia nɨnɨk kouritea kip.  
\v 36 Yumo te wae mér napon, wokwaek tae morok te Tiudas sérrá, ‘Ono te arop tokwae, ono te kárákáreno.’ Waeman 400 naenámp niamp arop maomp wakmwaek tukupapon. Aeapan maok, Gavmano soldia tirá kérép nánko, am aropan yaonk-pap napo, man mérap arop fárákap pɨrɨkɨmpea tukup napo, maomp tére te kwaporok pwara námpono.  
\v 37 Tá wakmwaek, Gavmano koumteouráp aropamp e ti naenámp ke fek, Galili mekamp Judaso arop ankwap fárákapan yopor kaea Gavmanén yorowaria yérépe mwaria éréképá akwap. Aempan maok, man kor yaonk-pap napo, maomp wakmwaek tukupnap arop fárákap pɨrɨkɨmpea tukupapono.  
\v 38 Aenapantá, ono oukoumwan yumwan sénampon: Yumo te am arop fárákapan te kánanke nkwak maki kwapono, pwar kipo. Am aposel fákáre aropamp nɨnɨk fek saráp tére napo te, am tére kwatae akwap naerámpon.  
\v 39 Aeno Kwaro námoku nénknámp téreanánko te, yumo am fárákapan taokor mwanap pourou mono. Yumo takria, Kwarén yorowar mwanape.”   
\p
\v 40 Aeránko maok, am Kaunsil fákáre Gamalielo sérámpaokria maok, aposel fákáreran wumwiria, koropapo maok, am soldia fákáreran sérrá, “Aposel fákárean paok ke fek fupukenke.” Aerapo, am fárákapan fupukia pwarará maok, sérrá, ‘Yumo te warko Jisasomp e fek kar farákáp kwapono’rá séria, tirá kérép. \x + \xo 5:40 \xt Ap 4:18\x*  
\v 41 Aeapo maok, aposel fákárerao am kaunsilén pwarará tukupria maok, Kwaro waeman námwan Jisasén mérnap fek pwarápae sámp mwanap fwap pwi naponorá nɨnɨk námponoria warákáránk. \x + \xo 5:41 \xt Mt 5:10-12; 1 Pi 4:13\x*  
\v 42 Ae nap kwamp maok, kumur méntép lotu nap tokwae mek, táte aropamp nap mek kor tukuprá ‘Jisas te Krais támaono’rá am Kwapwe Kare Kar yénkrá farákápria maok, am tére te ankár pwar moiapon. \x + \xo 5:42 \xt Ap 17:3\x*   
\c 6  
\s1 Aposel fákárerao námwan yaewour mwanapria arop fákánek yoroi kákap kar  
\p
\v 1 Am ke fek táman maok, Jisasén mérnap arop te ou tokwae. Aeria maok, Grik kar fek farákáp konap arop fárákap Judamp kar fek farákáp konap arop fárákapan kokwarok napon. Am te apae riteanápe, am fárákapao fɨr monap aropan yaewour napao maok, náráp kae koumteouén te yaewour mo napria napon.  
\v 2 Aenapo maok, aposel éntér-sámprampao Jisasén mérnap arop fárákapan koropenkria wumwiria maok, sérrá, “Yino Kwaromp kar farákáp mo pwarará, fɨr mwar nénk námp te, kwatae yak námpon.  
\v 3 Aenámpara, kémpiyae fárákap, yumo ou mekamp arop fákánek, arop ponankor man warákár konap, tá Yiki Kor Spirit top-pwarámpá yakáp námp, tá yonkwae kour kwapweráp aran oupourounkia napo, nomo am fárákapan yoroi kák nánko, am tére tére mwanapon.  
\v 4 Aeno yinoku te kápae kare por kar toropwaprá, koumteouráp aropan Kwaromp kar fek yaewour mwanámpon.”   
\p
\v 5 Makrá sérarrá maok, koumteouráp arop ponankor am aposel fákáreramp kar wawia, warákárria maok, fákánek aropan éréképea korop. Maomp e te ará: Stiven te maomp mér te kárákáre kor kareria maok, táte Yiki Kor Spiritao maomp pourouk aowarámpá yak námpon. Tá ankwap te Filip, ankwap te Prokorus, ankwap te Nikanor, ankwap te Timon, ankwap te Parmenas, ankwap te Nikolas. Nikolas te Antiok mekamp aropao maok, Juda lotunap nɨnɨk sámpea ampaok i konámp arop.  
\v 6 Am fákánek aropan éréképá koropea aposel fákáreamp wonae fik párakop napo, am fárákapao maomp me korok yae paprá Kwarén kar toropwapia maok, am tére mwanap arop yoroi kák. \x + \xo 6:6 \xt Ap 13:3\x*   
\p
\v 7 Aeapo maok, Kwaromp kar kápae kare apár mek akwapánko maok, kápae kare koumteouráp arop Jerusalem mek Jisasén méria, maomp firáp yakápiapon. Táte kápae kare pris fákáreao kor Jisasén méria Kwaromp karwaokiapon. \x + \xo 6:7 \xt Ap 16:5\x*   
\s1 Juda firao Stivenén kotiap kar  
\p
\v 8 Kwaro ourour kwapwe ntia kárákáre tokwae Stivenén sánkánko maok, am fek táman koumteouráp arop nkeap fek nkwakwe make kárákáre yoro.  
\v 9 Aenko maok, arop ankwap fákárerao Stivenént kar yorowar. Am arop fárákap te Judamp ‘Amwar Yakápnap Arop Fákáreamp lotu nap’rá sér i konap mekamp arop fárákap, taun tokwae Sairini mekamp, tá taun tokwae Aleksandria mekamp, tá provins Silisia ntia provins Esia mekampaoiapon.  
\v 10 Yiki Kor Spiritao Stivenén yonkwae kour sánk námpara, am arop fárákap te maomp kar te kwe-pwar mwanap pourou mono. \x + \xo 6:10 \xt Lu 21:15\x*  
\v 11 Aenámpantá maok, am fárákap arop ankwap fárákapan kar porokwerá arakrá sér, “Yumo yankar-séria ‘Yino wa nánko, Stiven te Moses ntiaka Kwarén wouroump-séri námpono’rá sérenke.” \x + \xo 6:11 \xt Mt 26:60-61\x*  
\v 12 Amnap nɨnɨk fek koumteouráp arop, tá Juda taokeyakáp konap arop, tá lo yénkrá farákáp konap arop, Stivenén sámp-wouroumpenkria fopwaok. Aenapo am fárákapao tukupea Stivenén sámpea maok, Kaunsil fákáreraonapok sámpá tukup.  
\v 13 Am fárákapao man kwekár sér mwanap arop fákáre éréképá tukupeakapo maok, am arop fárákapao arakrá sér, “Am arop te kápae kare por Kwaromp nap ntia maomp loan kwatae kar sér i konámpon.”  
\v 14 Mak ritea maok, arakrá sér, “Yino wanánko, mao sérrá, ‘Am Nasaret mekamp Jisas te lotu nap tokwae souroumpouria, Moseso nomwan sápámp nɨnɨk pwarará, ankwap yiki nɨnɨk kák naenámp’rá sér i konámpon.”  
\v 15 Aerapo maok, am Kaunsil tankápnap fákáre ponankor Stivenén tokoreyakápria nke napo maok, maomp yimetáp te enselomp yimetáp wae niampi yak.   
\c 7  
\s1 Stiveno Kaunsilén kar farákápámp kar  
\p
\v 1 Aenánko maok, pris taokeyak konámp arop Stivenén arakrá turunk, “Mámá kar amwan sénap te kare kar ni mo nie?”   
\p
\v 2 Aeránko maok, Stiveno sérrá, “Kémpiyae tárápu, tá onomp tékénou fákáre, yumo wawenke! Wokwaek kar nomp ounáp Abraham oukoumwan taun Haran mek akwap mo, apár Mesopotemia mek yakámp fek maok, am ke fek táman yámar mekamp wae tokwaeráp Kwar Abrahamonámpok koropámpon.  
\v 3 Aeria maok, Kwaro man arakrá sér, ‘Amo waráp firáp arop, tá waráp apár fi máte wampwe pwarará, akwap napo, amwan am mek yak nanap apár yénkép nanampon.’  
\v 4 Aeránko maok, Abrahamo am apár Kaldia pwarará akwapea Haran mek yak. Aenko am ke fek maomp naropwar sumpwi nánko, warko Kwaro man sámp-kérépánko maok, koropeaka nomo oukoumwan yakápnámp apár mek mamek yakámpon. \x + \xo 7:4 \xt Stt 12:1-5\x*  
\v 5 Aeno Kwar te Abrahamén apár ankwap námoku naenámp kare te sánk mo, tá ankwap kánanke kareanánko pwar moimpon. Aempan maok, Kwaro, wakmwaek mámá apár sánkea nanko, maomp apár yak, tá maomp tárápu firamp apár yak naenámp rimpon. Abraham te am ke fek oukoumwan táráp sámp mo nánko maok, \x + \xo 7:5 \xt Stt 17:8\x*  
\v 6 Kwaro man takrá sér, ‘Nánkár wakmwaek waráp ounáp tárápu te ankwap fi apár mek tukupá yakáp mwanapon. Aeria am fárákap te ankwap fi aropamp kwaporok tére arop yakáp napo, am fárákapao man sámpá yampourourá tukupea 400 yopwar fek mwanapon.  
\v 7 Aenapan maok, nánkár wakmwaek te ono am takinap ankwap fi arop fárákapan nopok touwe nénk nanampon. Aea napo maok, nánkár wakmwaek am fárákap am fi pwarará koropea, mámá apár mek onan lotu mwanap’rá sérimpon. \x + \xo 7:7 \xt Stt 15:13-14; Kis 3:12\x*  
\v 8 Kwaro Abrahamén kontrak yoroinámp yénképria, mao ankár yɨpi fárákap naenámp rimpono. Tá wakmwaek Abrahamo Aisakomp naropwar yakria, yukupuk yae fek Aisakomp yɨpi fárákapámpon. Aeakánko maok, Aisak te náráp táráp Jekopomp yɨpi fárákap. Tá nomp appenáp Jekop maomp tárápu éntér-sámprampan yɨpi fékérimpon.   
\p
\v 9 Am appeyaenáp támao náráp nánae Josepén kokwarokria kwaporok tére konámp arop niampia sámprá, ankwap fi aropamp yaek sámp-kérépapono. Aenapo, am fárákapao man Isip mek warámpá tukupapan maok, Kwaro méntér yakámpon.  
\v 10 Mao man yaewourria, maomp nɨnɨk kápae tirá épéri pwar. Tá Josep Isip mekamp kingént kar sénánko maok, Kwaro man kingo warákár naenámp yonkwae kour sánk. Aenánko maok, kingo man Isip mekamp ankank poukwap naenámp Gavman Tokwae yoroi pap. Aetenánko maok, mao kingomp nap mekamp ankankan kor poukeyakámpon. \x + \xo 7:10 \xt Stt 17:11; 39:23; 41:37-44\x*   
\p
\v 11 Nánkár wakmwaek maok, Isip mek fɨr mo nánko, yae-porokwe tokwae ponankor apár mek koropria, Kenan mek kor tak nánko, koumteouráp arop ponankor nɨnɨk kápae tokwae sámpapon. Tá nomp appeyaenápo kor fɨr fár mwanap moimpon. \x + \xo 7:11 \xt Stt 41:54\x*  
\v 12 Aeria maok, Jekopo wanánko, ‘Fɨr te Isip mek tank námp’rá sénapo maok, táte mao nomp appeyaenáp manénkɨr tirá kérép. \x + \xo 7:12 \xt Stt 42:1-5\x*  
\v 13 Aeapan maok, warko anánkan tukupap te Josepo náráp naeounápén sérrá, ‘Ono te Josepono.’ Aeránko maok, táte kingo kor Josepomp fi am mérimpon.  
\v 14 Aeria maok, táte Josep náráp naropwar Jekopén kar kérépria wumwi nánko maok, Jekopo náráp koumteouráp arop fi éréképea koropámp te 75ono. \x + \xo 7:14 \xt Stt 45:1-11\x*  
\v 15 Aea maok, Jekop Isip mek akwapá yakea maok, wakmwaek sumpwi tenánko, nomp appeyaenáp fákáreao kor wae surumpwi pwar. \x + \xo 7:15 \xt Stt 46:1-7; 49:33\x*  
\v 16 Aenapo, am fárákapamp kour te apár Kenan mek tiarárrá ti-tukupea taun Sekem mek, wokwaek Abrahamo Hamoromp tárápuran mani silva sánkria sámpámp apár mekamp péri me mek kákapono. \x + \xo 7:16 \xt Stt 33:19\x*   
\p
\v 17 Kwaro wokwaek kar Abrahamén sérimp yopwar 400 wae akwapá pwar naeria nánko maok, am fek táman Isip mekamp Israel fi wae námoku kápae kare forokora wae.  
\v 18 Aenapo maok, am ke fek táman king ankwap Isip mek yakria maok, Josepomp tére te mér moitea yakrá maok, \x + \xo 7:18 \xt Kis 1:7-8\x*  
\v 19 am king támao nomp firáp arop firan poupwekápria sámpá yampourou. Takria maok, am fárákapan, ‘Yiráp tárápu ek épéri tenapo surumpwianápono’ ria fopwaoka wae napon. \x + \xo 7:19 \xt Kis 1:10-11\x*  
\v 20 Am ke fek táman Mosesomp éntupwaro man fárákapea-nánko, am táráp te kwapwe kare kare nánko maok, Kwaro man warákár. Aenánko, éntupwar naropwaro kánánkámp sámpá yak nepo, wae yinɨnk yunk akwap te.  
\v 21 Aenánko maok, wakmwaek am táráp ek sakwapea páte nepo maok, tá kingomp yupu-tárápao akwapea nkea sámpea, mao námokuráp tárápnámp wurumpámpon.  
\v 22 Takianánko maok, Moses éririaka, Isip mek skuliaka am mekamp mér kwapwe sámpea maok, kárákáre kor arop yakria, kar kárákáre fek farákáprá, nkwakwe make ankank kárákáre térempono. \x + \xo 7:22 \xt Kis 2:1-10\x*   
\p
\v 23 Mao am mek yakrá akwapea 40 yopwaria maok, warko náráp ankwapyaenáp Israel firan nke naeria akwap.  
\v 24 Akwapea nke nánko maok, Isip mekamp arop ankárankao Israel mekamp aropan yorowarrá yárakánko maok, Moseso man yaewourria Isip mekamp aropan porokwapea sumpwi pap.  
\v 25 Aeria maok, Mosesomp nɨnɨk te maomp ankwapyaenáp fárákap, Kwaro náráp yaerént purá am fárákapan yaewour naenámprá nɨnɨk mwanapan mpwe námpon. Aenámpan maok, am fárákap mér mono.  
\v 26 Takia maok, táte ankwap yae fek Moseso nke nánko maok, Israel mekamp arop yawor nonopok yorowar. Aenepo maok, mao akwapea sérémékéria taokarrá pap naeria maok, am arop yaworan sérrá, ‘Ae! Yumo te mwearono. Apaeritea yumoku támao nonopok touwe sámp neria nepe?’  
\v 27 Mak ránko maok, am manénkɨr nɨkia yorowarámp arop támao Mosesén panánkár sakwapria sérrá, ‘Amo te akwapae. Amwan te wa yinan taokeyakrá tárakwamp nanap arop pap námpon?  
\v 28 Amo te yipɨrman Isip mekamp aropani napnámp, onan kor porokwap pap nae rape?’  
\v 29 Aeránko maok, Moses am kar wawia mao wae farákap. Mao farákápá akwapea Midian firamp apár mek yak. Aeria maok, wakmwaek am mekamp yupu sámpea maok, poumou-táráp anánkaopwe ti. \x + \xo 7:29 \xt Kis 2:11-15,21-22\x*   
\p
\v 30 Moses am mek 40 yopwar yakeanánko maok, Sainai faonkwe wonae fik arop yak mo apár mek ensel ankwap maonámpok korop. Am ensel te Moseso nke nánko, yao kánanke yowe mek yaomwi yurunk nánko am mek yak.  
\v 31 Moseso am táman nkea nɨnɨk tokwae. Aeria maok, mao fwapi nke nae yonkwaerá wonae fik akwap nánko maok, Tokwae Karao man sérrá,  
\v 32 ‘Ono waráp appewarápomp Kwaro nae, tá Abraham, Aisak, Jekop, maomp Kwaro nae’rá sér. Aeránko maok, Moses wará yárakrá kour me woukoupria maok, am mek énounkoup naerianámp te, apápa wae.  
\v 33 Aenánko maok, Kwar Tokwaerao man sérrá, ‘Amo ankár waráp pukamp su te wor-papae. Am te apae riteanápe, támá apár amo am mek fokopeyak nap te, onokumpria maok, am te fou kareno.  
\v 34 Ono te Isip mek onomp firáp koumteouráp aropan nap kwatae nɨnɨk te wae nke nampono. Ono am fárákapamp ém kar te wae wawia nampan, am Isip fárákapamp yaekamp warko érékép naeria ék nampon. Ae namp kwamp, ono amwan Isip mek warko sámp-kérép nae rae.’   
\p
\v 35 Manénkɨr te Israel fi Mosesomp kar ták-pwarará arakrá sér, ‘Amwan te wa yinan taokeyakria yinan kot nanap arop pap námpono?’rá sériapono. Aeapan maok, Kwaro am arop Moses táman arop taokeyak konámp arop, tá am fárákapan érékép naenámp arop yoroia sámp-kérép námpon. Yao kánanke mek yaomwi yurunk námp meknámp enselomp yae kor fek Kwaro man tak naenámp kárákáre sánk námpon. \x + \xo 7:35 \xt Kis 3:1-10\x*  
\v 36 Aeránko maok, Moseso Isip mek akwapea, Kwaromp nkwakwe make kárákáre yoroia, am feknámp Israel fi éréképá akwapea Noumouri Solwara mek, tá kwar saráp mek 40 yopwar fek kor nkwakwe make kárákáre yororo. \x + \xo 7:36 \xt Kis 7:3; 14:21; Nam 14:33\x*  
\v 37 Am Moses támao Israel firan sérrá, ‘Nánkár Kwaro yiráp ankwapnáp ankárank nánapi pwate nánko, onoku yak namp niamp yak naenámpon.’ \x + \xo 7:37 \xt Lo 18:15\x*  
\v 38 Wakmwaek Israel fi tukupea kwar saráp mek koupoukour yakáp napo, am Moses támao am fárákapént yakámp. Tá mao narek Sainai faonkwe wi fek pokeanánko maok, enselo man kar sánkánko, mao am Kwaromp yiki yak konámp kar nomwan farákápámpon. \x + \xo 7:38 \xt Kis 19:3; Lo 9:10\x*   
\p
\v 39 Aenámpan maok, nomp appeyaenáp te maomp kar wa moria kar ták-sɨrirá paokopria, warko Isip mekamp ankankan kɨkiankria, am mek arári tukup mwaria waeapon. \x + \xo 7:39 \xt Nam 14:3\x*  
\v 40 Am fárákap te Mosesomp nánae Aronén sérrá, ‘Am yinan Isip meknámp éréképea koropnámp Moses te, mao te apae mokoprian nomo mér mo námpono. Amo ankár yinomp kwar yoroia napo, mao mekia akwapria, yinan éréképá akwap naenámpon.’  
\v 41 Am ke fek táman gol fek bulmakau soup ankárank niamp kwekár kwar yoroi papea, man ofa sánk. Aeria am námokuráp yae fek yoroiap kwekár kwar táman warákáránkrá koupoukarrá fɨr kékérourá fépér. \x + \xo 7:41 \xt Kis 32:1-6\x*  
\v 42 Aenapo maok, Kwaro am fárákapan, yumoku naponoria younkwe sɨtenánko maok, kwaporok námoku támao takrá kwekár kwarén loturá paokopria maok, yámar, yunk, térmeráp ankankan lotuiapono. Am tak nap te, profet fákáreramp buk fek yak námp niampon. Am kar te arakrá sér,  
\q1 ‘Israel fi yumo te kwar saráp mek  
\q1 40 yopwar fek yakápria  
\q1 bulmakauráp sipsip fupukrá tia ofa nap te,  
\q1 ae te yumo am ofa taki nap te onani nap nie?  
\q1 Mo karono.   
\q1
\v 43 Am yumo sampnap sel nap te  
\q1 kwekár kwar Molekompono.  
\q1 Tá yumo yiráp kwekár kwar  
\q1 Refanomp térme wunérian kor samp napon.  
\q1 Yumo te am kwekár kwaromp wunéri yororoia  
\q1 man lotu napono.  
\q1 Aenapara, ono yumwan mapekamp  
\q1 fárarámprá párakop nanko,  
\q1 nkwampok Babilon firamp apár yak námp mwaek  
\q1 tukupá yakáp mwarea napon.’ \x + \xo 7:43 \xt Amo 5:25-27\x*   
\p
\v 44 Wokwaek kar nomp appeyaenáp fákáre te kwar saráp mek yakápap sel fekamp Kwaromp lotu nap sámpá yakápiapon. Am lotu nap yak námp te am fárákapan, Kwar te yiráp ou mek yak konámponorá yénkép námpon. Am sel nap ti nap fek te Kwaro Mosesén sérimpaokria, Moseso nkenámp wunéri mántwaok tiapono. \x + \xo 7:44 \xt Kis 25:9\x*  
\v 45-46 Wakmwaek maok, Josua nomp appeyaenápomp tárápu éréképá koropea Kwaro ankwap fi aropan yorowaria kwe-pwaranámp apár sámpea am apár mek am sankoropap sel fekamp lotu nap sámp-fokopapono. Am sel fekamp lotu nap te ankár taki yakrá koropea Kwaro warákár konámp arop King Devit yaknámp ke fekimpon. Tá Devito nomp ounáp Jekopomp Kwaromp nap ti nae yonkwaeria Kwarén kar toropwapimpon. \x + \xo 7:45-46 \xt Jos 4:11; 18:1; 23:9; 2 Sml 7:1-2\x*  
\v 47 Aempan maok, wakmwaek Solomono mámá nap timpon. \x + \xo 7:47 \xt 1 Kin 6:1,14\x*   
\p
\v 48 Aeno narek yaknámp Kwar Tokwae te aropao tinap nap mek te yak mo i konámpono. Profeto makrá sérimpon,   
\q1
\v 49 ‘Kwar Tokwaerao arakrá sér:  
\q1 “Yámar te onomp sianono,  
\q1 tá apár te ono am yumuntuk pu pátea tank konampono.  
\q1 Ae konámpara,  
\q1 yumo onompor te mokope pourouráp nap ti mwanapon?  
\q1 Tá ono te anepér nanamp némp te  
\q1 maok yak naenámpon?   
\q1
\v 50 Onoku támao am ankank yoroi nampono.” ’” \x + \xo 7:50 \xt Ais 66:1-2\x*  
\m Tá Stiveno Kaunsil fákárean warko arakrá sér,   
\p
\v 51 “Yumo te kwekápnap aropono. Yumo te ankwap fi aropamp nɨnɨk niamp nape. Yiráp woupwi te kéri yak nánko, Kwaro sénámp kar wa mo napon. Yumo te wokwaek yiráp appeyaenápoiapnámp Yiki Kor Spiritamp kar ták-sɨri napon. \x + \xo 7:51 \xt Kis 32:9\x*  
\v 52 Wokwaek te apae profet yakánko, yiráp appeyaenápo man sámpá yampourou moiapon? Am fárákap te ‘Yae-párák kare nɨnɨk naenámp arop korop naenámp’rá sérámp aropan te tirá wouriapon. Aeapan maok, oukoumwan te am arop wae koropeanámpan yumo man yopor aropamp yaek pap napo, man sámp-wouroumpapon. \x + \xo 7:52 \xt 2 Sto 36:16\x*  
\v 53 Yumo te enselomp yaekamp Kwaromp lo sámp napao maok, yumo ampaok tukup moi napono.” \x + \xo 7:53 \xt Ap 7:38; Hi 2:2\x*   
\s1 Stivenén yumwian arokop papnap kar  
\p
\v 54 Stiveno makrá sénánko maok, Kaunsil fákáre am kar wawia, youpoukwap tokwaeria, you kɨkɨmpia wae.  
\v 55 Aenapan maok, Stivenén Yiki Kor Spiritao woukoupeyak nánko maok, yámar mek tokoreyakria nke nánko maok, Kwaromp wae kwapwe tákap nánko, am mek Jisas Kwaromp yae-párák mwaek fokopeyak námp nke.  
\v 56 Aeria maok, Stiveno arakrá sér, “Yumo wawenk! Ono yámar mek nke nanko, yámar kɨkɨr akwap nánko, Aropamp Táráp Kwaromp yae-párák mwaek fokopeyak nánko nke nampon.” \x + \xo 7:56 \xt Kl 3:1\x*   
\p
\v 57 Aeránko maok, am fárákap am kar wawia maok, tékén kar kárákáre fek sérarrá, Stivenomp kar wawantánoria woupwi mek yae kákar. Aeria maok am fárákap ponankor ferámprá foporakorrá tukupea Stivenén sámp.  
\v 58 Man sámpea santukupea ek taun younkwek sɨrarrá paokoprá man yaonk-pap mwaria yumwian arokop. Am manénkɨr man wouroump-sériap arop fárákap náráp waempyam éri worépámpá tukupea, arop tár-ménki ankwapamp wonae fik kák. Am aropamp e te Sol. \x + \xo 7:58 \xt Ap 22:20\x*  
\v 59 Aeria maok, táte wae Stivenén yumwi fek arokopap ke fek te, Stiven arakrá kar toropwap, “Jisas Tokwae Kar e, amo onomp waemp sámpae.” \x + \xo 7:59 \xt Lu 23:46\x*  
\v 60 Aeria maok, mao kwaráp torokomprá, tékén warko wumwiria sérrá, “Tokwae Kar e! Amo te am fárákapaonap kwatae nɨnɨk te nopoki kwapono.” Stiveno makrá séria pwarará maok, mao wae sumpwi. \x + \xo 7:60 \xt Lu 22:34\x*   
\c 8  
\p
\v 1 Aenapo maok, Sol te, fwaprá kar Stivenén sámp-wouroump naponorá nɨnɨkimpon.  
\s1 Solo siosén sámpá yampourouimp kar  
\p Stivenén sámp-wouroumpnap ke feknámpia maok, Jerusalem sios koumteouráp aropan sámpá yampourouiapono. Aenapo, sios mekamp ponankor koumteouráp arop te pɨrɨkɨmpea distrik Judia ntia distrik Samaria mekmwaek turukump napan maok, aposel fákáre te oukoumwan Jerusalem mek am mek yakáp. \x + \xo 8:1 \xt Ap 11:19\x*  
\v 2 Arop ankwap fárákap Kwaro warákárnámp nɨnɨkaok kar paokop i konap te Stivenomp yákáre papria maok, éménka waeapon.  
\v 3 Sol te térea waerá sios mekamp koumteouráp aropan sámpá yampourou. Aeria maok, mao te nap-nap koumteouráp arop ti-akwaprá kalabus nap mek kák. \x + \xo 8:3 \xt Ap 9:1-2; 26:9-11\x*   
\s1 Samaria mek Kwaromp Kwapwe Kare Kar farákápap kar  
\p
\v 4 Am koumteouráp arop fárákap pɨrɨkɨmpea tukupnap mwaeknámp te, am némpouk mwaek Kwaromp Kwapwe Kare Kar farákáprá tukup.  
\v 5 Aeria maok, Filip te Samaria mekamp taun ankwap mek akwapea maok, Kraisoinámp Kwapwe Kare Kar am fárákapan farákápámp.  
\v 6 Kápae kare koumteouráp arop fákáre Filipomp kar waria maok, mao nkwakwe make kárákáre yoro námp nkeria maok, am fárákap woupwi pátea tankáprá maomp kar yae-párák wawiapon.  
\v 7 Kápae kare kwatae-arop koumteouráp aropamp pourouk woukouri yaknámp yéréperá kérépánko nke. Tá kápae kare arop pu kor surumpwi yakáp námp, tá pu kwataenap arop fárákap te warko fwap. \x + \xo 8:7 \xt Mt 10:1; Mk 16:17\x*  
\v 8 Aenapo maok, táte am taun mekamp koumteouráp arop te nkea warákár tokwaeapono.   
\p
\v 9 Arop ankárank am taun mek yak námp maomp e te Saimon. Mao te kápae kare yopwar fek fouráp, nkwakwe make ouwur tia yárakria maok sérrá, “Ono te arop tokwaeno.”  
\v 10 Aeránko maok, am némpouk yakápnap arop tokwae, tá kwaporok yakáp konap arop ponankor Saimonomp kar táman waria maok, ‘Am te Kwaromp kárákárerao maomp pourouk yaknámp “Kárákáre Tokwae’”rá sér i konapon.  
\v 11 Aenapo maok, kápae kare por mao nkwakwe make kárákáre yoronámpantá maok, kárákáre fek maomp kar wawia nɨnɨk tokwae.  
\v 12 Aeapo maok, wakmwaek Filipo Kwaromp firáp taokeyak konámp Kwapwe Kare Kar farákápria maok, Jisas Kraisomp e mént farákápánko maok, am fek táman koumteouráp arop wawia méria maok, ént mek nér.  
\v 13 Aeapo maok, Saimono kor wawia mérria maok, ént mek anámpeaka Filipént yárakria maok, Filipo nkwakwe make kárákáre tokwae yororo námp nkeria, mao te nɨnɨk tokwae.   
\p
\v 14 Tá Jerusalem mek yakápnap aposel fákáre wa napo maok, “Samaria fi te Filipo farákápnámp Kwaromp kar yae-párák wa nape.” Aerá sénapantá maok, am aposel fákárerao Pita ntiaka Jonén am mek tirá kérép.  
\v 15 Aeapo maok, am arop yaworao akwapea am mekria maok, ‘Kwaro am fárákapan Yiki Kor Spirit nénkano’ ria kar toropwap.  
\v 16 Am te apae riteanápe am arop fákáreramp pourouk Yiki Kor Spirit oukoumwan ék mo nánko, am fárákapao kwaporok Jisasomp e fek saráp ént mek nér.  
\v 17 Aeapantá maok, arop yaworao am arop fákáreramp me korok yae paprá kar toropwap nepo maok, am fárákap wae Yiki Kor Spirit sámp. \x + \xo 8:17 \xt Ap 9:17; 19:6; 2 Ti 1:6\x*   
\p
\v 18 Aepo Saimono am aposel arop yaworan nke nánko, am fárákapamp me korok yae papepo, am fárákap Yiki Kor Spirit sámp nap nke. Aeria maok, mao kor mani sámpea, am arop yaworaonepok koropea sérrá,  
\v 19 “Yumo am kárákáre te onan kor sáp nepo, ono kor arop ankwapamp me korok yae pap nanko, mao Yiki Kor Spirit sámp naenámpon.”   
\p
\v 20 Aeránko maok, Pita man sérrá, “Kwaro sánknámp ankank te kwaporok sánk námpon. Aeno amo am te mani fek sámp konapan mpweria, amo mani fek sámp nae nape? Am mani te tomorea amont moyak naenámpon.  
\v 21 Waráp nɨnɨk te Kwaro nke námp fek te yae-párák mo námpara, amo te yino Kwaromp térenámp mek yinont tére nanap pourou mo kareno.  
\v 22 Aenapara, amo te waráp kwatae nɨnɨk am ankár younkwe sánkea, amo Tokwae Karan kar toropwapria sénapo, waráp nɨnɨk mekamp nɨnɨk kwatae am tirá épér kuni mo nie?  
\v 23 Ono amwan nke namp te, amo Kwaro kwaporok sánknámp ankankantá kɨkianknap nɨnɨk kwatae támao waráp nɨnɨk kwatae papria, amwan kwatae nɨnɨk mek fákapá fákeyak námpon.”   
\p
\v 24 Aeránko maok, Saimono am arop yaworamp kar pwarokwaprá maok, arakrá sér, “Ae te yumo onan yaewour riaka Tokwae Karan kar toropwap nepo maok, mao onan yaewour nánko, takeniamp korop mo naenámpon.”   
\p
\v 25 Aenánko maok, am aposel yawor man wae pwarará, koumteouráp aropan Tokwae Karamp kar farákápria, tá Kwaro am arop yaworan yaewourinámp ankank am táman kor méntér farákáp. Takia pwarará, am arop yawor arákarrá Jerusalem mek akwap. Am arop yawor akwapep fek te, am Samaria mekamp némp kánanke-táráp mekmwaek Kwapwe Kare Kar farákáprá akwapepono.   
\s1 Filip ntiaka Itiopia mekamp aropamp kar  
\p
\v 26 Kwar Tokwaeramp enselo Filipén sérrá, “Amo fárámprá Jerusalem meknámp Gasa mek pɨknámp épi mwae-páraok akwapae.”  
\v 27 Aeránko maok, Filip am mwae-páraok akwapria nke nánko maok, Itiopia mekamp Kwin Kandasimp mani ankank taokeyak konámp aropao Jerusalem mek lotuia pwarará \x + \xo 8:27 \xt Ais 56:3-7\x*  
\v 28 warko námokuráp apár fi mek akwap naeria korop. Mao te karis mek tankrá, profet Aisaiamp buk fekamp kar farákáprá akwapánko maok,  
\v 29 Yiki Kor Spiritao Filipén sérrá, “Amo karis firi wonae fiaok akwapae.” \x + \xo 8:29 \xt Ap 10:19\x*  
\v 30 Aeránko maok, Filip fárakoprá akwapea am karis wonae fik am fekria wanánko maok, am aropao profet Aisaiamp buk fekamp kar farákáp. Aenánko maok, Filipo man sérrá, “Amo te am farákápnap kar fi te mér rape mo nie?”   
\p
\v 31 Aeránko maok, am aropao Filipomp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Arop am fi kor onan sér mo nánko te, mokopia mér nanampon?” Aerá séria maok, Filipén sérrá, “Amo narek karis mek aokea onont tankae.”   
\p
\v 32 Am Kwaromp kar ankwapmwaek farákáp námp te arakrá sénámpon,  
\q1 “Sipsipan porokwap pap mwaria warámpá tukup,  
\q1 tá sipsip morokamp pwae fárákap mwaria napo,  
\q1 apánk mo i konámp niamp,  
\q1 mao kar tákap mo námpon.   
\q1
\v 33 Am fárákapao  
\q1 am nkwakwe make wouroumprá sérarrá tukupap te,  
\q1 yae-párák kot i konap fek kot mono.  
\q1 Tárápu forokarea yakáp napo,  
\q1 arop fárákapao am fárákapan  
\q1 maoinámp kar farákáp mwanapanápe, mono.  
\q1 Arop fárákapao waeman faropá páte napo,  
\q1 warko má apár mek yak mo námpon.” \x + \xo 8:33 \xt Ais 53:7-8\x*   
\p
\v 34 Mao am kar farákápea pwarará Filipén turunkrá, “Am profet takrá sénámp te wan sérimpon? Mao te námokuráp pourou karean sérimp ni, arop ankwapan sérimp nie?”   
\p
\v 35 Aeránko maok, Filipo am aropao nkerá farákáp námp fekamp kar fi séria maok, am feknámp Jisasomp Kwapwe Kare Kar ankwap farákáp.  
\v 36 Takrá mwaeaok akwapea nke nepo, ént ankwap yak. Aenánko maok, am Itiopia mekamp aropao sérrá, “Amo ént mámá yak námp nkeae. Apae ankankao onan taokor nánko, ono ént mek anámp mo nanampon?”   
\p
\v 37 Aeránko maok, Filipo man sérrá, “Amoku támao wae mér kare nap kwamp te, fwapono.” Makrá séránko maok, tá am aropao kar pwarokwaprá sérrá, “Ono te wae mér nampon, Jisas Krais te Kwaromp Tárápono.”   
\p
\v 38 Aerá séri pwarará maok, náráp tére aropan sénánko, mao hosan taokor nánko, karis fokopeyak. Aenánko Filip ntia am arop ént mek pɨkia maok, Filipo man ént mek anámpá pap.  
\v 39 Takia pwarará, kárákáre fek aok nepo, koupour kar Tokwae Karamp Yiki Kor Spiritao Filipén warámpá akwap nánko, am arop te warko man nke mono. Aenámpao maok, am arop te warákárria maok, wae námokuráp mwae-páraok akwap.  
\v 40 Tá Filip wae akwapea Asdot mek am mekamp taun kápae mek am mek yárakrá Kwaromp Kwapwe Kare Kar farákáprá yárakia maok, wakmwaek Sisaria mek akwapámpon. \x + \xo 8:40 \xt Ap 21:8\x*   
\c 9  
\s1 Solo Kristenimp kar  
\p
\v 1 Am ke fek te Solo Jisasomp firáp aropan sámpá yampourourá tirá wour naeria kárákáre. Aeria maok, pris taokeyak konámp aropaonámpok akwapea maok,  
\v 2 man sénánko, mao taun Damaskus mek Judamp lotu nap taokeyakáp konap arop fárákapampor pas kumwia, Solomp yaek sánk. Am pas fek te arakrá sér, “Solo yárakrá, Jisasonámpaok tukup konap koumteouráp arop fárákap nke námp kwamp te, mao tirá fápákamánkia Jerusalem mek éréképá korop naenámpon.” \x + \xo 9:2 \xt Ap 8:3\x*  
\v 3 Aeria maok, Sol wae Jerusalem pwarará akwapea Damaskus wonae fik nánko maok, tá koupour kar yámar meknámp wae maomp pourouk tákap.  
\v 4 Aenánko maok, Solo apárok pɨká párákap. Aeria maok, mao wa nánko, arop ankárankampamp kar arakrá sér, “Sol, Sol, apae riteaka amo onan sámpá yampourourá térea wae rape?”  
\v 5 Aeránko maok, nopok Solo sérrá, “Tokwae Kar, amo te wa nape?” Tá nopok mao sérrá, “Ono Jisaso nae. Amo te onan sámpá yampourou napon. \x + \xo 9:5 \xt Ap 5:39\x*  
\v 6 Aeno amo fárámpea taun mek akwapae. Nánkár arop ankárankao amo ankár takrá tére nanap ankank sénaenámpon.”   
\p
\v 7 Am arop fárákap Solént tukupap te kokorokoria kar tákap mono. Am fárákap foukouri yakáprá am arop kar sénámp wa napan maok, am fárákap te am arop pourou nke mono.  
\v 8 Aeapo maok, Sol am feknámp fárámprá yi fɨkarrá nke námpao maok, maomp yi te oukoumwan kɨrɨkɨp yak. Aenámpantá maok, arop fárákapao man yae tokoropeaka taun Damaskus mek tukup.  
\v 9 Mao am mek yinɨnk kumuri yak námp te, maomp yi te oukoumwan sukupi yak. Aenánko mao te fɨrráp éntráp fár mono.   
\p
\v 10 Tá Jisasomp firáp arop ankwap Damaskus mek yakámp, maomp e te Ananaias. Man Tokwae Karao yém sérrá, “Ananaias!” Mak ránko maok, mao sérrá, “Tokwae Kar e, ono máyak rae.”  
\v 11 Aeránko maok, Tokwae Karao man sérrá, ‘Amo fárámpea mámá mwae kup maomp e ‘Yae-Párák Kare Mwae’ am mwaek akwapea, Judasomp nap mek oupourounkampo. Tarsus mekamp arop ankárank, maomp e te Sol, mao am mek Kwarén kar toropwaprá yak námpon.  
\v 12 Maomp yi te oukoumwan kɨrɨkɨpeyak námpan maok, mao yémén nke nánko, arop ankwap, maomp e te Ananaias, akwapea maomp yi warko fwapanoria maomp pourouk yae pap námpon.   
\p
\v 13 Aeránko maok, Ananaiaso napok kar pwarokwaprá arakrá sér, “Tokwae Kar e, ono wa nanko, kápae kare arop sérarrá, ‘Am arop tene waráp firáp Jerusalem mekamp aropan sámpá yampourou i konámpon.’  
\v 14 Mao te pris tokwae fákárerao ‘Takae’rá sénapo, mapek yakáp konap waráp e séria amwan lotunap arop fárákapan fápákamánkrá yárak námpon.”   
\p
\v 15 Aerámpan maok, Tokwae Karao man sérrá, “Amo te akwapae. Am arop te oukoumwan onomp tére arop yak naenámpon. Ono man ankwap fi aropan, king fákárean, tá Israel fi mek kor yárakrá onomp e érik farákáprá sénaenámpria nánapi tenampon. \x + \xo 9:15 \xt Ap 25:23; Ro 1:5\x*  
\v 16 Mao onomp e farákáp námp fek nkwakwe make touweráp kápae koropánk nánko, sámpea kárákáre fek fokopeyak naenámp yénkép nanampon.” \x + \xo 9:16 \xt 2 Ko 11:23-28\x*   
\p
\v 17 Aenánko maok, Ananaias akwapea maok, nap mek youmpea Solomp pourouk yae paprá maok, arakrá sér, “Nánae Sol, amwan Jisas Tokwae Karao mwaeaok kɨkɨpi námp, mao támao onan sámp-kérép nánko, ono korop namp te, waráp yi fwap nke napo, amwan Yiki Kor Spirit woukoupanoria nampon.”  
\v 18 Ananaias takrá séri pwar nánko maok, Solomp yi mek káre niamp am kárákapá yak námp koupour kar kwarákár éká párákap nánko maok, maomp yi wae fwap nkeria, fárámprá ént mek anámp.  
\v 19 Aeria maok, wakmwaek Sol wae fwap fɨr fária kárákáre sámp.  
\s1 Sol Damaskus mek Kwapwe Kare Kar farákápámp kar  
\p Solo Damaskus mek Jisasomp firáp arop fárákapént ankwap yinɨnk yae yakea maok,  
\v 20 wakmwaek Juda firamp lotu nap mekmwaek yárakria maok, ‘Jisas te Kwaromp tárápono’rá farákáprá sér.  
\v 21 Aeránko arop ponankor Solomp kar wawia maok, kokorokoria arakrá sér, “Wɨ! Am arop te Jisasomp e fek loturá kar toropwapnap arop fárákapan sámpá yampourou i konámp támaono. Mao te Jerusalem mek takianámpao, mapek koropea arop fápákamánkia pris Tokwae fákáreaonapok éréképá akwap naeria korop námpon.” \x + \xo 9:21 \xt Ap 9:1-2\x*   
\p
\v 22 Aerapan maok, Solo ‘Jisas te Krais támaono’rá farákápnámp kar te kárákáre kor karia maok, érik karaok farákár. Aenánko maok, Juda fárákap Damaskus mek yakáp nap am kar wawia maok, kokorokoria, nopok kar sér mwanap pourou mono. \x + \xo 9:22 \xt Ap 17:3; 18:28\x*   
\s1 Juda firao Solén sámp-wouroump mwariakapo farákapá akwapámp kar  
\p
\v 23 Kápae kare yae akwap tenánko maok, am Juda fákárerao koupoukarea maok, Solén sámp-wouroump mwaria kar pap. \x + \xo 9:23 \xt Ap 23:12\x*  
\v 24 Aeria Juda fákáre Solén mwanámpria, taun yár ménki fek yámaraok, tá kumuruk kor man yéréréki yakáp. Aenapo, Sol am taknap kar wae wa.  
\v 25 Aenánko maok, Solo éréképea yárak i konamp arop fárákapao man kumuruk taunan yarokwapnap yumwi fekamp yár windo meknámp basket tokwae mek papea paok fek ér-popwarrá pɨkia apárok papapono.   
\s1 Sol Jerusalem mek yakámp kar  
\p
\v 26 Wakmwaek Sol Jerusalem mek akwapea Jisasomp firáp aropént yak naerianámpan maok, am fárákap te man, Jisasomp firáp moan mpweria apáp tɨrɨnk.  
\v 27 Aeapo maok, Barnabaso Solén aposel fákáreaonapok warámpá akwap. Aea maok, mao Solo Tokwae Karan mwaeaok nke nánko, Tokwae Karao man sérinámp kar farákáprá sér. Aeria maok, tá Solo apáp mo, Jisasomp e kárákáre fek Damaskus mek érik farákápámp táman kor farákáprá sér. \x + \xo 9:27 \xt Ap 9:4\x*  
\v 28 Aenánko maok, Solo Jerusalem mek am fárákapént yakria maok, mént akwapria maok, apáp mono, kárákáre fek térerá, Tokwae Karamp e fek érik sérar.  
\v 29 Mao te Grik kar mérnap Juda fákárent kar sérria maok, am fárákapént kar yorowar. Aenámpan maok, am fárákap, man te mokopia sámp-wouroump mwarrá mwae oupourounk.  
\v 30 Aeapo maok, Jisasomp firáp ankwapyaenáp fárákap am méria maok, Solén warámpá tukupea, taun Sisaria mekia maok, taun Tarsus mek sámp-kérép.   
\p
\v 31 Aenapo maok, táte am apár Judia mek mwaekamp, tá Galili mek mwaekamp, tá Samaria mek mwaekamp sios mekamp koumteouráp arop yae-párák yakáp. Aeria maok, am fárákap te Tokwae Karamp yae ankore mek yakáp i konap nɨnɨkaok napo, Yiki Kor Spiritao am fárákapamp nɨnɨk mek kárákáre sánk nánko, kápae kare koumteouráp arop fárákap sios mek korop napon.   
\s1 Pita Ainiasomp pourou fwapi papámp kar  
\p
\v 32 Pita ponankor némpouk mwaek yárakia maok, taun Lida mek kuri akwapea, am mekamp Kwaromp firáp aropént yak.  
\v 33 Aeria nke nánko maok, am némpoukamp arop ankárank maomp e te Ainias, yukupuk yopwar máte ankár kour ponankor sumpwi yakánko yárak mono, nap mek saráp amp.  
\v 34 Aenámp aropan Pita sérrá, “Ainias, oukoumwan te Jisas Kraiso amwan warko fwapi pap námpono. Amo fárámprá waráp amp i konap ankank nánapae.” Aeránko maok, mao wae pu kor fwapria koupour fárámpánko maok, \x + \xo 9:34 \xt Jo 5:8-9\x*  
\v 35 tá am Lida ntiaka Saron mekamp arop ponankor nkerá paokopria maok, kwatae nɨnɨk pwararea Tokwae Karaonámpok koropap.   
\s1 Pita Tabitan fárámpá papámp kar  
\p
\v 36 Taun Jopa mek am mekamp Jisasén mérnámp yupu, maomp e te Tabita, Grik kar fek te ‘Dorkas’rá sér i konapono. Mao te ankár kumur méntép kwapwe kare nɨnɨk fek yárakria maok, kápae kare koumteouráp arop ankank mo napén yaewour i konámpono.  
\v 37 Am ke fek táman maok, am yupu touwe sámpea sumpwinko maok, maomp yákáre ént fek yárária narekamp aokore mek páte.  
\v 38 Lida te Jopa wonae fik yak námpara, Jopa mekamp Jisasén mérap arop fákáre wa napo, Pita Lida mek yak námpon. Aerapo maok, am fárákap arop anánkaopwe Pitanámpok tirá kérépapo, akwapea man sérrá, “Amo yinonámpok koupour koropae. Apwapi kwapono!”  
\v 39 Aerepo maok, Pita fárámprá am arop yaworént akwapea am fekánko maok, táte koumteouráp arop fárákapao man warámpea narekamp aokore mek pok. Aeria maok, ponankor kae koumteou koropea Pitan ɨkarrá éménkrá yakáp. Aeria maok, Pitan, yino Dorkas énénki yakápriaka yoroinámp waempyamráp ankank mámánrá yénk.  
\v 40 Tá Pita am mekamp koumteouráp aropan apárok tirá kérépea pwatea maok, námoku mwar kwaráp torokompria kar toropwap. Takia pwarará, sámp-arákarrá am yupu yákáre táman nkeria maok sérrá, ‘Tabita, amo fárámpae!’ Aeránko maok, am yupu yi fɨrékarrá Pitan nkeaka maok, fárámpea tank. \x + \xo 9:40 \xt Mk 5:38-41\x*  
\v 41 Aenánko maok, Pita maomp yae tokoropea ka-pap nánko, fokopeyak. Aenko maok, Pita Kwaromp koumteouráp arop ntia kae koumteouran wumwiria am fárákapan Dorkas fárámpea yiki yak námp yénkép.  
\v 42 Am Pita takinámp kar Jopa mek am mek akwapánko, kápae kare arop fárákap Tokwae Karan mériapon.  
\v 43 Aeapo maok, arop ankwap, maomp e te Saimon, méntér kápae kare yae yak. Am Saimon te bulmakauráp fɨr yɨpi térerá ankwap téreampor nánap i konámp aropono.   
\c 10  
\s1 Ensel koropea Rom mekamp arop Korniliusén kar sérimp kar  
\p
\v 1 Arop ankwap Sisaria mek yak konámp, maomp e te Kornilius. Mao te Rom mekamp 100 soldia taokeyak konámp arop. Am soldia fákáre te ‘Itali mekamp Soldia’rá sér i konapon.  
\v 2 Mao te Kwaro warákár konámp nɨnɨkaok i konámp arop, tá mao ntia maomp nap mek yakápnap arop fárákap Kwaromp yae ankore mek yakáp i konapono. Mao te ankank monap Juda fákárean yaewour naenámp mani kápae kare nénk konámp, tá mao te ankár kumur méntép Kwarén kar toropwap saráp yak konámpono.  
\v 3 Mak i konámpao maok, ankwap yae fek kumuran yámar yinɨnk ke nánko, yém niamp nke námpao maok, ankár érik karaok farákár. Mao nke nánko, Kwaromp ensel ankárank nap mek koropea maok, man arakrá sér, “Kornilius!” \x + \xo 10:3 \xt Ap 9:10\x*   
\p
\v 4 Tá Korniliuso man nkea apápa waeria maok, man sérrá, “Arop Tokwae, apaeno?” \x + \xo 10:4 \xt Yé 8:4\x*  
\p Aeránko maok, enselo Korniliusén sérrá, “Kwaro waráp kar toropwap nap te wae waria maok, amo arop mani ankank mo napo nénk konap nɨnɨk táman nɨnɨkia warákár námpon. \x + \xo 10:4 \xt Yé 8:4\x*  
\v 5 Oukoumwan te amo ankár arop ankwap fárákap Jopa mek tirá kérép napo, tukupea arop ankárank maomp e te Saimon, tá ankwap e te Pita, man oupourounkia man sénapo korop naenámpono.  
\v 6 Am arop te ankwap Saimon bulmakau yɨpi fwapokwap i konámp aropént yak námpon. Maomp nap te solwara woupwi fik yak námpon.” \x + \xo 10:6 \xt Ap 9:43\x*   
\p
\v 7 Enselo wae séri pwarará akwapánko maok, tá Korniliuso náráp tére konep arop yawor, ntia soldia ankwapan wumwi. Am soldia te Kwarén lotu i konámp, tá kápae kare por Korniliusént yak konámp.  
\v 8 Korniliuso am yinɨnkaopweran námwan korop nánko nkenámp ankank fwapnae kari séria maok, Jopa mek tirá kérép nánko, tukup.   
\s1 Pita yém niamp fek nkenámp kar  
\p
\v 9 Am fárákapao tukupea mwaeaok pampia wakoránko, tukupea némp Jopa wonae fik tae napo maok, yámar kuk. Aenánko, am ke fek táman Pita nap yumuntuk pokea kar toropwap naeria.  
\v 10 Pita yae-porokwe nánko, fánaeria námpan maok, oukoumwan fɨr yankrá nánapapo maok, mao yém niamp arakrá nke:  
\v 11 Mao nke nánko, yámar kɨkɨr akwap nánko maok, waempyam tokwae niampao ék. Am ankank te, yiawor woupwirápan ér-popwarrá ék.  
\v 12 Mek am mek te nkwakwe make nape fɨr kápae kare yakápánko maok, tá tákamráp sipar, antráp, arao kor mek am mek yakáp.  
\v 13 Tá arop top kor niampao Pitan sérrá, “Amo fárámprá mámá fupukrá kákea fépérae.”  
\v 14 Aerá séránko maok, tá Pita sérrá, “Tokwae Kar, ono te wae kare kar sénampon: Ono wokwaek kar te amo nke nap fek yiki kukur monámp nape fɨr loao taokor námp te fár mo i konampon.” \x + \xo 10:14 \xt Wkp 11:3,13,20,26\x*  
\v 15 Aeránko maok, warko ankwap por arop kar niampao arakrá sér, “Ankank Kwaro yiki kukarrá pap námpan te amo ‘Yiki kukur monámp ankank’rá séri kwapono.”  
\v 16 Am ankank te yinɨnk por takia maok, waeman yámar mek arákarrá pok.   
\p
\v 17 Aetea maok, Pita am yém nkenámp fi táman, máte apaenoria nɨnɨka waerá yárakánko maok, am ke fek táman Korniliuso tirá kérépámp arop fárákap te wae koropea Saimonomp yár ménki fek foukouri yakáp.  
\v 18 Aeria am fárákapao arakrá wumwi, “Saimon, ankwap e Pita te, mapek yakán ni mo nie?”  
\v 19 Aerapo maok, Pita oukoumwan am yémi námp táman nɨnɨkrá yak nánko maok, Yiki Kor Spiritao man sérrá, “Amo wawae! Arop yinɨnkaopwe koropea amwan oupourounk nape. \x + \xo 10:19 \xt Ap 11:12\x*  
\v 20 Amo nɨnɨki kwapono. Onoku am arop tirá kérép nampono. Amo pɨkia énénki tukupenke.”   
\p
\v 21 Aeránko Pita am arop fárákapaonapok pɨkia sérrá, “Am arop yumo oupourounk nap te ono támaono. Yumo te apae ankankan korop napon?”  
\v 22 Aeránko maok, am fárákap sérrá, “Kornilius, mao te 100 soldia taokeyak konámpao, yinan tirá kérép námpon. Mao te yae-párák kare arop, tá Kwaromp yae ankore mek yak konámp arop. Tá Juda fi ponankor man ‘Kwapwe kare arop’rá sér i konapon. Am aropan Kwaromp enselo sérrá, ‘Mao amwan wumwi nánko, amo maomp nap mek akwapea napo, mao waráp kar wawano’rá séri námpon.”  
\v 23 Aerapo maok, Pita am fárákapan nap mek éréképá youmpea pampia maok, koumounek fápárámprá Pita énénki tukup. Tá Jopa mek yakápnap Jisasén mérap arop fárákapao kor énénki tukup.   
\s1 Pita Korniliusomp nap mek akwapámp kar  
\p
\v 24 Tukupeaka mwaeaok pampia tukupea Sisaria mekapo maok, Korniliuso man, wokwae korop mwanapria maok, náráp nouroup fákáre ntia námokuráp ankwapyaenáp fákáre éréképea maok, koupoukour yakáprá yépékrá yakáp.  
\v 25 Pita akwapeaka am fekánko maok, Korniliuso mankrá maomp pu wonae fik woukouprá lotu.  
\v 26 Aenko maok, Pita man sérrá, “Amo fárámpae! Ono kor aropono.” \x + \xo 10:26 \xt Mt 4:10; Yé 19:10\x*  
\v 27 Aeria maok, Pita mént kar séria maok, táte nap mek youmpea nkenko maok, kápae kare arop am mek néntépeyakáp.   
\p
\v 28 Pita am fárákapan arakrá sér, “Yumo te wae mérono, yino Juda fi te arop ankwap firént yak mo i konámpan maok, oukoumwan te Kwaro onan yénképrá, ‘Arop ankwap fi te Kwaro nke námp fek yiki kukur mono’rá séri kwaponori námpon.  
\v 29 Aenámpantá ono te yiráp kar ták-pwar mono. Ono wawiaka korop nampono. Oukoumwan te ono yumwan turunk rae: Yumo te apaeritea onan wumwi napon?”   
\p
\v 30 Aeránko maok, Korniliuso man sérrá, “Ono ankank nke namp te oukoumwan yinɨnki yak námpon. Am te ará: Ono onokump nap mek tankrá yámar yinɨnk ke nánko, Kwarén kar toropwaprá tank nanko maok, arop ankárankamp ono nke namp fek fokopeyak nánko, maomp waempyam te waentar kwapwe.  
\v 31 Aenámpao mao sérrá, ‘Kornilius, Kwaro amo kar toropwap nap te wae wa, tá amo arop mani ankank mo napo nénk konap kwapwe kare nɨnɨkan kor wae nɨnɨk námpon.  
\v 32 Aenámpara, amo arop sámp-kérép napo, Jopa mek akwapeaka Saimon Pitan wumwia warámpea koropanápono. Mao te Saimon ankwap bulmakau yɨpi fwapokwap i konámp aropént yak námpono. Maomp nap te solwara fik yak námpon.’  
\v 33 Aerá sénámpantá maok, ono koupour arop amonapok tirá kérép nanko, tukupea napo, amo yae-párák koupour korop napon. Oukoumwan te yino ponankor koropeaka Kwaro nke námp fek mapek yakápria maok, táte Kwar Tokwaerao amwan sánkámp kar yinan farákáp napo wa mwaria námpon.”   
\s1 Pita Korniliusomp nap mek kar farákápámp kar  
\p
\v 34 Pita arakrá sér, “Kare karono, oukoumwan te ono wae mér nampon: Kwar te arop fi ponankor ankárankamp puri fek yae-párák kare nɨnɨk i konámpono. Mao te apae-apae arop firan kor fwapono. \x + \xo 10:34 \xt Ro 2:11\x*  
\v 35 Ponankor arop fi mekamp arop maomp yae ankore mek yakápria yae-párák kare nɨnɨknap arop fárákapan warákár konámpon.  
\v 36 Yumo te wae mér napon, mámá kar te Kwaro Israel fi yinan sáp námpon. Am Kwapwe Kare Kar te ará: Jisas Krais arop ponankoramp Arop Tokwaerao maok, mao te nomwan fwapokwapiaka, Kwarént nouroup mwanap yoroi pwate námpon. \x + \xo 10:36 \xt Ef 2:13-14\x*  
\v 37 Yumoku te wae mér napon, Jono wokwaek kar ‘Ént mek nérenk’ ria kar farákápea pwar nánko, wakmwaek tae morok tokwae kar ankank koropámp kar Galili meknámpia maok, Judia mekamp apár ponankor mekmwaek koropea koropámpon.  
\v 38 Kwaro Nasaret mekamp Jisasén nánapia, Yiki Kor Spirit ntia kárákáre tokwae sánkea maok, Kwar námoku méntér yak nánko, mao némp-némp yárakrá ponankor koumteouráp aropan Satano sámpá yampourou námp yaewourrá fwapokwapimpon. \x + \xo 10:38 \xt Mt 3:16\x*  
\v 39 Aenámpan yino te kápae kare ankank mao Juda yinomp ponankor apár mek, tá Jerusalem mek tére námp farákápnámp aropono. Arop fárákapao yaopwae fek man pukupia sumpwi papapon.  
\v 40 Aenapan maok, yinɨnk yae fek Kwaro man fárámpea paprá, yinomp yi mek yénki námpon. \x + \xo 10:40 \xt 1 Ko 15:4-7\x*  
\v 41 Aenámpan maok, mao te Juda fi ponankor nke nap fek korop mono. Mao te wokwaek Kwaro yinan náráp kar farákáp mwanapria nánkárápnámp arop fárákap, yinomp yik saráp korop námpon. Mao apár me meknámp fárámpá koropnámp ke fek te yino mént fépéri námpon. \x + \xo 10:41 \xt Lu 24:42-43\x*  
\v 42 Aeria maok, mao yinan ‘Koumteouráp aropan Kwapwe Kare Kar érik arakrá farákáp kip’rá séri námpon: Kwaro am aropan saráp nánapi tenánko, mao yiki yakápnap aropamp kot wa, sumpwitenap aropamp kotan kor wanaenámp arop yak námpon. \x + \xo 10:42 \xt Ap 17:31\x*  
\v 43 Wokwaek kar kápae kare profet Kraiso naenámp kar farákápria arakrá sér, ‘Arop ponankor Kraisén mér napo te, maomp e fek saráp Kwaro ponankor onan mérnap aropamp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpon.’” \x + \xo 10:43 \xt Ais 53:5-6; Jer 31:34\x*   
\s1 Ankwap fi mekamp arop fárákap Yiki Kor Spirit sámpap kar  
\p
\v 44 Pita am kar farákáprá yakánko maok, Yiki Kor Spirit am Kwaromp kar wanap ponankor aropamp pourouk ék.  
\v 45-46 Jisasomp firáp Juda fákáre Jopa meknámp Pitant koropap, mao wa napo, am koumteouráp arop fárákap ankwap-ankwap kar fek sérarrá, Kwaromp e narek sampok napo, kokorokoria maok, sérrá, “Nkenke! Kwaro Yiki Kor Spirit kwaporok sánk konapnámp ankwap fi aropan kor nénk námpon.” Tá Pita arakrá sér, \x + \xo 10:45-46 \xt Ap 2:4\x*  
\v 47 “Am fi te waeman nomo Yiki Kor Spirit sámp námp niamp wuri popwar sámp napara, nomwan te wa taokor nánko, nomo am fárákapan ént mek nérrá kák mo mwanámpanáp?”  
\v 48 Aeria maok, Pita am fárákapan sérrá, “Yumo ankár Jisas Kraisomp e fek ént mek nérenke!” Aeránko maok, am fárákap ént mek néria pwarará, man sérrá, “Amo yinont nánkár ankwap yinɨnk yae yakea akwap nanapon.” Pita am kar wawia maok, mént yak. \x + \xo 10:48 \xt Ap 2:38; Mt 28:19\x*   
\c 11  
\s1 Pita Jerusalem mekamp siosén Kwaro námwan yénkimpan farákápámp kar  
\p
\v 1 Aposel fákáre, tá Judia mek yakápnap Jisasén mérnap arop fárákap wa napo, ‘Ankwap fi arop wae Kwaromp kar wawia sámp nap’rá sér.  
\v 2 Pita Jerusalem mek akwapámp ke fek te, Jisasomp firáp ankwap fákárerao yɨpi fárákap konap nɨnɨkaok napao, Pitan yopor.  
\v 3 Aeria sérrá, “Amo yɨpi fárákap mo i konap arop fárákapamp nap mek akwapea méntér tankrá fánap te apaeritea ninapon?”   
\p
\v 4 Aerapo maok, Pita am nkenámp ankank ponankor táman kar farákápria, arakrá sér,  
\v 5 “Ono taun Jopa mek yakria, kar toropwaprá tankria maok, ono yém niamp fek nkeria nke nanko maok, waempyam tokwae niamp te yiawor woupwi fek yámar meknámp sámpea ér-popwar napo ononampok ékámpon.  
\v 6 Aenánko maok, ono fwapia nke naeria am waempyam mek ta mek nke nanko maok, apárokamp nkwakwe make fɨr am mek yakápámp te, yao pwae mekamp fɨr, tákamráp sipar niamp, ant, makia yak.  
\v 7 Aenko maok, ono wa nanko, arop ankárankampamp kar niamp onan sérrá, ‘Pita, amo fárámprá, má fupukrá kákea fárae.’  
\v 8 Aeránko maok, ono sérrá, ‘Tokwae Kar e, ono tak mo kareno! Ono te wokwaekia koropea oukoumwan namp te amo nke nap fek yiki kukur monap nape fɨr, tá loao taokornámp fɨr fár moi nampon.’  
\v 9 Aeranko maok, táte yámar meknámp warko kar ankwap por sérrá, ‘Kwaro yiki kukarrá pap námp te amo am táman “Yiki kukur monámp”rá séri kwapono.’  
\v 10 Am takámp te yinɨnk poria maok, am ankank ponankor warko yámar mek pokámpon.  
\v 11 Aenko maok, am ke fek táman koupour kar Sisaria mek yakámp aropao arop yinɨnkaopwe tirá kérépánko, ono yak nampok korop.  
\v 12 Aeapo maok, Yiki Kor Spiritao onan sérrá, ‘Amo pɨkia méntér akwapae. Nɨnɨk tokwae kwapono!’ Mámá fárákap tokwampok ankwapyae fákáre mao kuri onont tukupea maok, yino énénki am aropamp nap mek yinkámpon.  
\v 13 Aenko maok, mao yinan sérrá, ‘Enselo náráp nap mek koropea yakria sérrá, “Amo arop Jopa mek tirá kérép napo, tukupea, Saimon, ankwap e Pita, man sénapo, koropano.  
\v 14 Mao te amwan kar ankwap sénaenámpono. Aenánko maok, am kar fek táman yumwan Kwaro warko warámpria, waráp nap mek yakáp napan kor ponankor mént érékép naenámpon.” ’ \x + \xo 11:14 \xt Ap 16:31\x*  
\v 15 Am onan wumwinámp arop takrá séri pwar nánko, ono am feknámp kar sénanko maok, am fek táman am fárákapamp pourouk Yiki Kor Spirit ékámp te wae manénkɨr nomp pourouk ékámp niamp wuri popwarono. \x + \xo 11:15 \xt Ap 2:4\x*  
\v 16 Aenánko maok, ono Tokwae Karao wokwaek sérimp kar warko nɨnɨk. Mao arakrá sér, ‘Jon te koumteouráp aropan ént fek saráp nérrá kák námpan maok, yumwan te Yiki Kor Spiritao oupouroup naenámpon.’ \x + \xo 11:16 \xt Ap 1:5\x*  
\v 17 Wokwaek nomo Jisas Krais Tokwaeran méránko Kwaro Yiki Kor Spirit kwaporok sápámp niamp, oukoumwan kor Kwaro take pourouráp am fárákapan nénk námpon. Aenámpara, ono te wa namp kwamp, Kwaro námoku am fárákapan takrá tére námp fwap taokor nanampon?”   
\p
\v 18 Aeránko maok, am arop fárákap Pitamp kar wawia, am fárákapao kor warko man yopor mwanap nɨnɨk pwararea, Kwaromp e sakapria maok, arakrá sér, “Oukoumwan te nomo wae mér námpon: Kwar te ankwap firan kor numwar kwatae nɨnɨk pwarará, nɨnɨk wourékam nénkeanánko, yiki yak sámpanáponoria námpon.” \x + \xo 11:18 \xt Ap 14:27\x*   
\s1 Antiok mekamp arop fárákap Kristeniap kar  
\p
\v 19 Wokwaek kar Stivenén sámp-wouroumptea maok, táte am mekamp arop Jisasén mérnap aropan kor nkwakwe make sokoro. Aenapantá maok, am mekamp Kristen kápae kare te pɨrɨkɨmpea tukupria maok, ankwap fárákap distrik Fonisia mek, tá apár amor ke Saiprus mek, tá taun Antiok mek, am mek turukumpria maok, Jisasomp Kwapwe Kare Kar farákáp. Aenapao maok, am fárákap te ankwap fi koumteouráp aropan farákáp mono, Judan saráp kar farákáp.  
\v 20 Aenapan maok, ankwap fárákap Saiprus mekamp, Sairini mekamp, makia, Antiok mek koropea maok, Jisas Tokwae Karaoinámp kar Grik firan kor farákáp.  
\v 21 Aeapo maok, Tokwae Karamp kárákáre am fárákapént yakánko maok, kápae kare arop Jisas Tokwaeran mériaka kwatae nɨnɨk pwararea Tokwae Karamp firáp yakáp napon. \x + \xo 11:21 \xt Ap 2:41\x*   
\p
\v 22 Aeapo maok, Jerusalem mekamp Kristen fákárerao kor am kar wawia maok, am fárákapao Barnabasén Antiok mek sámp-kérép. \x + \xo 11:22 \xt Ap 4:36\x*  
\v 23 Aenapo, mao akwapea Kwaro am fárákapan yae-párák kare yaewour námp nkea maok, warákár. Aeria maok, am koumteouráp arop fárákapan Tokwae Karamp nɨnɨkaok saráp yakáp mwanapria kar farákáp. \x + \xo 11:23 \xt Ap 14:22\x*  
\v 24 Barnabas te kwapwe kare aropria maok, Yiki Kor Spirit man top-pwarámpeanánko, Tokwae Karan mér kárákárenámp aropono. Aenámpara kápae kare koumteouráp aropao maomp kar wawia, Tokwae Karamp firáp yakáp nap mek koropapon.   
\p
\v 25 Aeapo maok, táte Barnabaso Tarsus mek akwapea Solén oupourounk.  
\v 26 Mao Solén wae nkea maok, Antiok mek warámpá korop. Takia maok, am arop yawor ankárank yopwar fek Antiok mek sios mekamp koumteouráp aropént yakria maok, kápae kare aropan Kwaromp kar yénkrá farákáp. Aenepo maok, am Antiok mekamp arop fárákap am feknámpia e Kristen sámpapono.   
\p
\v 27 Am ke fek maok, profet ankwap fárákap Jerusalem meknámp Antiok mek korop.  
\v 28 Profet ankwap te Agabus, mao te Yiki Kor Spiritamp kárákáre fek fokopeyakrá sérrá, “Nánkár te mámá apár ponankor némp-némp yae-porokwe tokwae korop naenámpon.” (Nánkár Klodius Sisar yak nánko, am yae-porokwe támao koropámpon.) \x + \xo 11:28 \xt Ap 21:10\x*  
\v 29 Aerámpantá maok, Kristen fákáre am Agabusomp kar wawia maok, ‘Nomo Judia mek yakápnap naeou fárákapan yaewourrá mani sámp-kérép mwanámpono’ ria kar pap. Aeria maok, Kristen ankákárank námoku nénk mwarianap puri fek nénk. \x + \xo 11:29 \xt Ro 15:26\x*  
\v 30 Takia maok, Barnabas ntia Solén tirá kérép napo maok, am mani ti-akwapea, sios taokeyakáp konap arop fárákapamp yaek nénk.   
\c 12  
\s1 Heroto Jemsén sámp-wouroumpria, Pitan fákapá papámp kar  
\p
\v 1 Am ke fek táman maok, King Heroto sios mekamp arop ankwap fárákapan sámpá yampourou.  
\v 2 Aeria maok, mao soldia fárákapan Jonomp naenáp Jemsén ‘Yápare kor kar fárákapenk’rá sér. \x + \xo 12:2 \xt Mt 4:21\x*  
\v 3 Am tak napo maok, Heroto nke nánko, Juda taokeyakáp konap arop fárákap táman warákárapo maok, táte warko Heroto Yis Moráp Pan Fári konap Pasova Yae fek maok, Pitan fákapá pap. \x + \xo 12:3 \xt Kis 32:15\x*  
\v 4 Pitan sámpeaka kalabus nap mek páte napo, 16 soldia man poukwapá yakáp. Yiawor yáre yiaworaopwerá foukouri yakápria maok, am mekamp ankákárank yáre soldia tukup ko, Pitan poukeyakáp. Herotomp nɨnɨk te, am yiawor yáre soldia támao poukwapá yakáprá tukupea napo, Pasova yae pwaránko, Pitan warámpá koropea koumteouráp arop fárákapao nke nap fek kotia sámp-wouroump nanampria námpon.  
\v 5 Aenánko maok, Pita kalabus nap mek yakánko maok, soldia fákáre man poukeyakáp. Aenapan maok, sios mekamp arop kumur méntép Kwaro man yaewouranoria kárákáre fek kar toropwap saráp yakáp. \x + \xo 12:5 \xt Ef 6:18\x*   
\s1 Enselo Pitan kalabus mekamp warámpámp kar  
\p
\v 6 Heroto Pitan kotia sámp-wouroump nanamprianámp yae te wae ankárank tank. Aenánko am kumuruk táman, soldia anánkaopwerao Pitamp yae yawor fek sen yaonkia námokuráp yaek tukuri pwatea poukwapá yak nepo, amp. Táte soldia ankwap anánkaopwe te ek ménki fek yérékrá yak.  
\v 7 Aenapo maok, tá koupour kar Kwar Tokwaeramp ensel korop nánko maok, am kalabus nap mek maomp wae tákap nánko maok, enselo Pitamp kárae kor fek porokwapea kéménkria sérrá, “Koupour fárámpae!” Aeránko maok, tá Pitamp yaekamp sen anánkaopwe aokor-aokoria apárok pɨk. \x + \xo 12:7 \xt Ap 5:19; 16:26\x*  
\v 8 Aenánko maok, enselo Pitan sérrá, ‘Waráp sépér fákapria pukamp su yirɨmpae’ránko maok, Pita kor mántwaok nánko maok, tá mao sérrá, “Waráp saket yirɨmpea, onomp wakmwaek koropae!”  
\v 9 Aenko maok, Pita am aokore pwarará enselomp wakmwaek akwap. Aempao maok, mao te enselo wae érik takámp te mér mono, yémén nkerampwe nɨnɨk.  
\v 10 Aeria maok, am arop yawor youmpria am soldia yéréknámp ménki ankwap kámá-pwarará youmprá warko ankwap ménki kámá-pwarará youmprá, taun mek tukup konap ain fekamp ménki fek nepo maok, am ménki námoku kɨkɨr akwap. Aenánko am arop yawor am mwae páraok akwapria maok, enselo koupour kar Pitan pwarará akwap te.   
\p
\v 11 Aenánko maok, tá Pitamp nɨnɨk wae érik farákár nánko sérrá, “Ono oukoumwan te wae mér rae: Kwar Tokwaerao náráp ensel sámp-kérép nánko, ékiaka onan Herotomp kárákáre ntia Juda fákárerao mwarianap mekamp warámp námpon.”  
\v 12 Aeria maok, Pita amnámp ankank wae méria maok, táte Jon Makomp éntupwar Mariamp nap mek kápae kare koumteouráp arop koupoukarea Kwarén kar toropwaprá tankáp napo, am mek akwap.  
\v 13 Pita ekamp ménki fek porokwap nanko maok, am mek tére konámp yupu ankárank ménki kɨkɨp naeria mank. Maomp e te Roda.  
\v 14 Aenámpao maok, mao Pitamp kar wuri wa námp kwamp maok, warákárria ménki kɨkɨp mo, warko pwatará nap mek fárakoprá youmpea koumteouráp aropan sérrá, “Pita koropea ménki fek yakáne!”  
\v 15 Mak ránko maok, táte am fárákapao man sérrá, “Amo te épépérépri kwapono.” Aerapo maok, mao kárákáre fek sérrá, “Kare kar mao yak námpono!” Mak ránko maok, tá am fárákapao sérrá, “Ae te amo maomp enselén nkeri kwapono.”   
\p
\v 16 Aenapan maok, Pita oukoumwan ménki fek poporokwaprá yak nánko, am fárákap tukupea ménki kɨk-pwarará Pitan nkeria kokorokor.  
\v 17 Aenapo maok, Pita am fárákapan kari kwaponoria yae popwakop. Aeria maok, námwan Kwar Tokwaerao kalabus nap mekamp warámpea korop námp táman farákápria maok, arakrá sér, “Yumo ankár Jemsén séria maok, ankwapyae fárákapan kor farákáprá sér kipo.” Pita aerá séri pwarará, wae oukur tará ankwapmwaek akwap. \x + \xo 12:17 \xt Ap 12:7-8\x*   
\p
\v 18 Táte koumounek soldia fákáre nke napo, Pita yak mo nánko, kokorokoria maok, námoku kok támao Pita te maok akwap teanrá turunkup.  
\v 19 Aeapo maok, Heroto am wawia am fárákapan ‘Tukupea yumo Pitan oupourounkenk’rá sénánko, tukupá oupourounk napao maok, man nke mono. Aenapantá maok, am Pitan poukeyakápinap arop kotia maok, ‘Am fárákapan tirá wourenk’rá sér. Takia maok, wakmwaek Heroto Judia pwarará pɨkia taun Sisaria mek yak.   
\s1 Herot sumpwimp kar  
\p
\v 20 King Heroto taun Taia ntiaka Saidon mekamp koumteouráp aropan yopor tokwae. Aenámpantá maok, am fárákap mao poukwapnámp apár mekamp fɨr sámp konap kwamp maok, am mekamp taokeyakáp konap arop fárákap koupoukarea Sisaria mek tukupea man nke mwaria. Am fárákap kingomp nap taokeyak konámp arop Blastusénmékɨr, námwan yaewouranoria man kar séria pwarará maok, wakmwaek tukupea King Herotén nkea maok, ‘Amo yinan aropompria am yopornap wampwe pwarae’rá sér.   
\p
\v 21 Heroto yae ankwap páte námp, am yae fek kingomp ankank moporia náráp sia king fek tankria maok, am fárákapan kar tokwaeri sér.  
\v 22 Aenánko maok, koumteouráp arop tékén arakrá sér, “Wɨ! Máte aropamp kar mono! Mámá arop máte kwar ankwapono!”  
\v 23 Aerapo maok, Heroto am fárákapamp kar wawia, námo saráp tokwae kar nampara, Kwaromp e narek sampok te monoria námpantá, koupour kar Kwar Tokwaeramp enselo man porokwap nánko maok, torompérerao man fépér nánko, touwe sámpea sumpwimpono.   
\p
\v 24 Aetánko maok, Kwar Tokwaeramp kar te kárákáre kareria némp-némp akwapámpono. \x + \xo 12:24 \xt Ais 55:11; Ap 19:20\x*  
\v 25 Aeránko maok, Barnabas ntia Sol Jerusalem mek mani nénkea pwarará maok, warko arákarrá Antiok mek akwapria maok, Jon Makén warámpea énénki tukup.   
\c 13  
\s1 Sios fákárerao Barnabas ntia Solén Kwaromp tére nenep nánapi pwaranap kar  
\p
\v 1 Antiok mekamp sios mek te profet ankwap fárákap, tá Kwaro warákárnámp nɨnɨk yénkrá farákáp konap arop fákáre, makia yakáp napono. Am arop fákáreramp e te Barnabas, Simion, ankwap e te Yákáre Kor Arop, tá taun Sairini mekamp Lusius, ankwap te Gavman Tokwae Herotént pi-tɨkɨpámp Manaen, ankwap te Sol.  
\v 2 Ankwap ke fek sios mekamp koumteouráp arop Kwarén loturia fɨr wuriapo maok, Yiki Kor Spiritao am fárákapan arakrá sér, “Yumo ankár Barnabas ntia Solén am tére nenep nánapi pwar kipo. Ono wae am arop yaworan wumwiria nánapi tenampon.” \x + \xo 13:2 \xt Ap 9:15\x*  
\v 3 Aerámpantá maok, am fárákap fɨr wuriria am arop yaworamp pourouk yae paprá kar toropwapia tirá kérép. \x + \xo 13:3 \xt Ap 6:6\x*   
\s1 Barnabas ntia Sol Saiprus mek Kwapwe Kare Kar farákápep kar  
\p
\v 4 Yiki Kor Spiritao Barnabas ntia Solén tirá kérépánko, akwapea taun Selusia mekia maok, sip mek korokwapea nepo sipao tia apár amor ke Saiprus mek akwap.  
\v 5 Am arop yaworao akwapea taun Salamis mekia maok, Juda fárákapamp lotu nap mek Kwaromp kar farákáp. Jon Mako kor am arop yaworént yakrá yaewour. \x + \xo 13:5 \xt Ap 12:12\x*   
\p
\v 6 Am arop yaworao akwapeaka am mek némp-némp ponankor yárakrá akwapea, taun Pafos mek. Aeria am mek nke nepo maok, arop ankárankamp Juda mekamp kwekár profet ankárank, maomp e te Bar-Jisas. Mao te foupourá, nkwakwe make yoporokwam ti-yárak i konámp arop.  
\v 7 Mao te Gavman tokwae Sergius Paulusént yak konámpono. Am Sergius Paulus te nɨnɨk kwapwerá yonkwae kourráp arop. Mao Kwaromp kar wa naeria maok, Barnabas ntia Solén koropenkrá sérrá, “Yumo koropea nepo, Kwaromp kar wa nae.”  
\v 8 Am fou ntia yoporokwam ti-yárak i konámp aropan te Grik kar fek ‘Elimas’rá sér i konapono. Am arop yaworao kar farákáp nepo, Sergius Paulus wawiaka mérantánoria maok, Elimaso Barnabas ntia Sol tére nepan taokarrá pap naeria wae.  
\v 9 Aenámpan maok, Sol, ankwap e Pol, man te Yiki Kor Spiritao top-pwarámpá yak nánko, Elimasén kárákáre fek tokoreyakrá arakrá sér,  
\v 10 “Amo te Satanomp tárápara, kwapwe kare nɨnɨkan ponankor yorowar napon! Amo te kwekár nɨnɨk ntia ponankor kwatae nɨnɨkao amwan top-pwarámp kari yak námpon. Aenánko amo Tokwae Karamp yae-párák kare kar sámpá korokore mwaek sakwap nap te makár pwar nanapon? \x + \xo 13:10 \xt Jo 8:44; Ap 4:8\x*  
\v 11 Amo wawae! Oukoumwan te Tokwae Karamp yae korao amwan porokwap nánko waráp yi wurumpi yak nánko, oukoumwan amo yámar wae nke nanap pourou mono, waráp yi te éri tae morok ke fek oupouroupeyak naenámpon.” Polo makrá séránko maok, táte am fek táman koupour kar koumwe kɨrɨkɨp támáre niampao Elimasomp yi nánkáráp. Aenánko maok, Elimas te kwaporok nkwamek mamek akwaprá, námwan yae tokoropea mwae kup yénképenkria arop oupourounk.  
\v 12 Aenko maok, Gavman Tokwae am ankank táman nkea maok, Jisasén mér. Mao te Jisasoinámp kar farákáp námp wawia korokop kare.   
\s1 Barnabas ntia Sol apár Pisidia mekamp taun Antiok mek kar farákápep kar  
\p
\v 13 Pol ntia mént paokopnap arop te Pafos meknámp sip sámpea tukupeaka provins Pamfilia mekamp taun Perga mek tukupapo maok, tá Jon Mak te am fárákapan pwarará arákarrá Jerusalem mek akwap.  
\v 14 Am fárákapao Perga pwatará tukupea maok, distrik Pisidia mekamp taun Antiok mekria maok, táte Sabat yae fek Judamp lotu nap mek yinkea tankáp.  
\v 15 Yinkea tankápapo maok, tá lotu nap mek taokeyakáp konap arop fárákap Mosesomp lo ntia profet fákáreramp kar nkerá farákápea pwarará maok, wakmwaek Pol ntia maomp fákáreran sérrá, “Naeou tárápu! Yumo koumteouráp aropamp nɨnɨk mek kárákáre sánk mwanap kar ankwap yak nánko te, yumo fwap farákáp mwanapono.”  
\v 16 Aerapo maok, Polo am fárákapan kari kwaponoria yae fek saráp popwakoprá arakrá sér,  
\p “Israel fi, yumo tá arop ankwap fi Kwarén lotu i konap, yumo wawenke!  
\v 17 Israel firamp Kwar te nomp appeyaenápén náráponoria nánkáráp tenánko, mao náráp apár pwarará, Isip mek tukupea amorik kékéri yakápria, arop fi tokwae forokarapono. Aenapo, wakmwaek mao námokuráp kárákáre fek Isip mekamp éréképea koropámpon. \x + \xo 13:17 \xt Kis 6:6; 12:51\x*  
\v 18 Aeria maok, am fárákap arop yak mo apár mek yakáprá kwatae nɨnɨk napan Kwaro, am te monoria nɨnɨk tokwaerá akwapea 40 yopwar fekimpon. \x + \xo 13:18 \xt Kis 16:35\x*  
\v 19 Aeria maok, apár Kenan mek te Kwaro fákánek fi koumteouráp arop kwatae papria, am apár Israel firan sánk tenánko, Israel firamp apár yakámpon. \x + \xo 13:19 \xt Nam 7:1\x*  
\v 20 Am ankank ponankor koropánki námp te 450 yopwar \f + \fr 13:20 \ft  Am 450 yopwar te arakrá kouroump napon: 400 yopwar te Kwaro nánkárápnámp arop fárákap Isip mek yakápiap yopwarono. (Stat 15:13) 40 yopwar te arop yak mo apár meaok tukupapono. 10 yopwar te tukupea Kenan mekria Jekopomp tárápu apár oumwi kákákrá tirá am mek turukumpiap yopwarono.\f* akwap námp mekimpon. Israel fi am apár sámpá yakápia napo, wakmwaek Kwaro Israel fi taokeyakáp mwanap arop kák tenánko yakáprá tukupea, profet Samuel yakámp ke fekiapon.   
\p
\v 21 Am ke fek am fárákap ‘King sámp mwar’rá Kwarén sénapo maok, tá Kwaro am fárákapan poukwap naenámpria Kisomp táráp Solén king yoroi pwate nánko, 40 yopwar fek yakámpono. Mao te Bensamin yakámp fi mekamp aropono. \x + \xo 13:21 \xt 1 Sml 8:5,19\x*  
\v 22 Aempan maok, Kwaro man far-pwarará, Devitén king yoroi pap. Mao arop fárákapan sérrá, ‘Jesimp táráp Devitén ono wae nkea man warákár nampon. Mao te ankár onomp ponankor nɨnɨkaok yárak naenámpon.’ \x + \xo 13:22 \xt 1 Sml 13:14; 16:13\x*  
\v 23 Kwaro am tak námp te, mao wokwaek séri námp niamp. Am Devit yakámp fi mek Israel nomwan warko érékép naenámp nánapia sámp-kérép nanampri námp te, am arop te Jisasono. \x + \xo 13:23 \xt Ais 11:1\x*   
\p
\v 24 Jisas oukoumwan tére mo nánko, Jono Israel firan ‘Ankár kwatae nɨnɨk pwarará, ént mek nérenk’ ria kar farákáp. \x + \xo 13:24 \xt Mt 3:1-2\x*  
\v 25 Jono námoku térenámp tére wae pwar naeria maok, arakrá sér, ‘Yumo te ono te wa námpria nap? Ono te am yumo yépékrá yakápnap arop támao mono. Aeno yumo wawenke. Am arop ankárank onomp wakmwaek korop naenámp te, ono su aokoropea worokwap konámp aropamp yae ankore mek kánanke kwatae yak nampara, ono maomp su aokoropea worokwap nanamp pourou mono.’ \x + \xo 13:25 \xt Jo 1:20,27\x*   
\p
\v 26 Nánaeou tárápu, yumo te Abrahamomp fekamp arop fi, tá yumo arop ankwap fi Kwaromp yae ankore mek yakáp i konap, yumo wawenk. Am arop Kwaro ‘Koumteouráp aropan warko érékép naenámp’rá sénámp te nomonámpok sámp-kérép námpon.  
\v 27 Aenámpan maok, Jerusalem mek yakápnap arop, ntia am fárákapan taokeyakáp konap arop fárákap te, am arop nomwan warko érékép naenámp aroponrá wuri nke moi napon. Aeria maok, profet fákáreramp kar Sabat yae méntép farákáp konap te nɨnɨk mo. Aenapara, am fárákapao sérrá, ‘Am arop te ankár sumpwiano’rá sériap te wokwaek profet fákárerao sériap kar méntér pwi námpon. \x + \xo 13:27 \xt Jo 16:3\x*  
\v 28 Am fárákapao mao am fek sumpwi naenámp ankank te nke mo napan maok, gavman tokwae Pailatén, amo sénapo, soldia fákáre man sámp-wouroumpanáponoria kárákáreapon. \x + \xo 13:28 \xt Mt 27:22-23\x*  
\v 29 Wokwaek profet fákárerao, arop fárákapao man tak mwanapan sérimpaokia pwarará, man yaopwae porokopramp fekamp sámpá ékia péri me mek santukupá papapon. \x + \xo 13:29 \xt Mt 27:59-60\x*  
\v 30 Takiapan maok, Kwaro man warko péri me mekamp fárámpea pap nánko,  
\v 31 kápae kare yae fek arop fárákap wokwaek Galili pwarará méntér Jerusalem mek tukupap fárákapao man kápae kare yae fek nke napono. Aeapan oukoumwan te am arop fárákapao Juda firan am kar táman farákáp konapon. \x + \xo 13:31 \xt Ap 1:3,8; 2:24\x*   
\p
\v 32 Yino mámá Kwapwe Kare Kar yumwan farákáp námp te ará: Wokwaek kar Kwaro nomp appeyaenápén sérrá, ‘Mao nomwan warko érékép naenámp arop sámp-kérép nanamp’ rimp te,  
\v 33 oukoumwan nomo yakápnámp ke fek Jisasén fárámpea pap nánko, am fárákapamp tárápu nompor am támao wae kare am karént pwi námpono. Am ankankamp kar te Sam anánk fek arakrá sénámpon,  
\q1 ‘Amo te onomp tárápono.  
\q1 Ono oukoumwan waráp naropwar yak nampono.’ \x + \xo 13:33 \xt Sng 2:7\x*   
\m
\v 34 Man am apár me mekamp fárámpá pap námp te, warko apár me mek pɨkia mákáre mono. Am tak námp te, Kwaro wokwaek sérrá,  
\q1 ‘Ono wokwaek Devitén sériampnámp taknámp, yumwan yaewourria yiki kor kare ankank kwapwe nénk nanampon. Am ankank te ankár kare kar ono sérinampaok korop naenámpon.’ \x + \xo 13:34 \xt Ais 55:3\x*   
\m
\v 35 Tá Kwaromp Buk fek yaknámp ankwap karao kor arakrá sér,  
\q1 ‘Amoku waráp tére naenámpria nánapinap arop te numwar apár me mek mákáreanoria pwar mono.’ \x + \xo 13:35 \xt Sng 16:10\x*   
\m
\v 36 Nomo wae mér, Devito apárok yakámp fek te, mao ankár Kwaromp nɨnɨkaokimpon. Tá wakmwaek mao sumpwi nánko, maomp appeyaenápén kákap apár me mek páte napo, maomp pourou te wae mákáre tenámpon. \x + \xo 13:36 \xt Ap 2:29\x*  
\v 37 Aeno am arop Kwaro fárámpá pap námp te mákáre mono.  
\v 38 Aenámpara, nánaeou tárápu, yino kar arakrá farákáp námpon: Yumo am arop yiráp kwatae nɨnɨk tirá épér naenámpria ék námp aran fwapia mér kipo. \x + \xo 13:38 \xt Ap 10:43\x*  
\v 39 Mosesomp lo kar te yiráp kwatae nɨnɨk te tirá épériaka yumwan ‘Yae-párák kare arop’rá sér mo kareno. Aeno am Jisas te ponankor arop man mér napo, maomp ponankor kwatae nɨnɨk tirá épéria man ‘Yae-párák kare arop’rá sér i konámpono. \x + \xo 13:39 \xt Ro 10:4\x*  
\v 40 Aenámpara, yumo mér kip: Profet fákárerao wokwaek kar sériap kar yiráp pourouk koropantáno. Am kar te arakrá sériapon:   
\q1
\v 41 ‘Yumo wouroump-sér i konap arop  
\q1 yumo nkeria tokoreyakápenke!  
\q1 Yumo te korokopria surumpwi mwanapon.  
\q1 Ono te yumo ou mek mwar pourouráp ankank  
\q1 yoro nanko, korop naenámpon.  
\q1 Táte arop ankwapao ono tak naeramp ankank  
\q1 yumwan sénapo kor  
\q1 yumo karenoria mér mwanap pourou mono.’” \x + \xo 13:41 \xt Hab 1:5\x*   
\p
\v 42 Polo am kar farákápea pwarará Barnabasént wae ek akwap neria nepo maok, am arop fárákapao arakrá sér, “Sabat yae ankwap fek te yumo ankár arákarrá koropea yinan am ankankamp kar warko farákáp kipo.”  
\v 43 Am kar séria pwarará, arop ponankor am lotu nap pwarará apárok mank. Aeriaka Juda kápae kare, tá arop ankwap fi Juda fákárerao lotu i konap nɨnɨkaoknap arop fákáre Pol ntiaka Barnabasomp wakmwaek tukupapo, am arop yaworao am fárákapan ‘Ankár Kwaromp nɨnɨkaokria maomp aropompnámp nɨnɨk kárákáre fek nɨki-samp yakáp kip’rá sér.   
\p
\v 44 Ankwap Sabat fek am taun mekamp arop kápae kare Judamp lotu nap mek Pol ntia Barnabas farákáp nepo, Kwaromp kar wa mwaria korop.  
\v 45 Aenapan maok, Juda fákáre am arop ou táman nkea kokwarok. Tá am fárákap Polomp kar apárok anámpea paprá, man wouroumprá sér. \x + \xo 13:45 \xt Ap 17:5\x*  
\v 46 Aeapo maok, Pol ntiaka Barnabas kar tae fek arakrá sér, “Yino te Kwaromp kar ankár Juda yumwanmékɨr farákáp nenempan maok, yumo am kar kwe-pwararea, ‘Yino te yiki yakápá yakáp mwanámp sámp mono’rá sénapon. Makrá sénapan maok, yumo wawenk! Oukoumwan te yino warko yumwan kar farákáp mono. Yino te ankwap firan kar farákáp nenempono. \x + \xo 13:46 \xt Ap 18:6\x*  
\v 47 Am te apae riteanápe, Kwar Tokwaerao yinan arakrá séri námpon,  
\q1 ‘Ono amwan ponankor arop firamp wae niampi  
\q1 pap nanko,  
\q1 amo ponankor apár mekamp koumteouráp aropan  
\q1 yaewour napo,  
\q1 ono am fárákapan warko érékép nanampon.’” \x + \xo 13:47 \xt Ais 49:6\x*   
\p
\v 48 Am mek yakápnap ankwap fi koumteouráp arop am kar wa napo, kwapwe kare nánko, warákáránkria am táman Kwarén ‘Aesio’rá sér. Ponankor koumteouráp arop Kwaro yiki yaká yakáp sámp mwanapria nánkáráp tenámp, am koumteouráp arop fárákap te wae mér nap támaono.   
\p
\v 49 Am fárákap te Kwar Tokwaeramp kar sámpea am apár mekamp némpouk mwaek farákáprá paokopiapon.  
\v 50 Aeno Juda fákáre te am némpoukamp e tokwaeráp Kwarén lotu i konap nɨnɨkaok i konap koumteou, tá am taun taokeyakáp konap arop fárákapan fopwaok napo maok, arop fárákapao Pol ntia Barnabasén sámpá yampourouria am apár mekamp yérépea ankwapok kérép.  
\v 51 Aenapantá maok, am arop yawor náráp pukamp su fekamp woup kwar poporokomp. Am tak námp te, am námokuinap kwatae nɨnɨk méranáponoria nepon. Tá am arop yawor Antiok pwarará Aikonium mek akwap.  
\v 52 Aepan maok, Antiok mekamp Jisasén mérnap koumteouráp aropan te Yiki Kor Spiritao am top-pwarámp nánko, am fárákap warákár kareapon.   
\c 14  
\s1 Barnabas ntia Sol Aikonium mek kar farákápep kar  
\p
\v 1 Pol ntia Barnabas Antiok mekip niamp taknámprá Aikonium mek kor Juda firamp lotu nap mek youmpea kar farákápepo maok, am kar érik farákár kwapwenko maok, kápae kare Juda fi ntia kápae kare Grik fi am kar wawia maok, mér.  
\v 2 Aenapan maok, mér monap Juda ankwap fákáre te ankwap fi mekamp koumteouráp aropan fopwaok napo, am fárákapao am mérnap koumteouráp aropan kokwarok napon. \x + \xo 14:2 \xt Ap 13:45\x*  
\v 3 Aeapo maok, am arop yawor te apáp mono, Aikonium mek tokwaeri ke fek yakria Tokwae Karamp aropompnámp kar táman farákáp. Aenepo, Tokwae Karao am arop yaworan kárákáre nénk nánko, nkwakwe make kárákáre yororo. Amnámp nɨnɨk táman Kwar Tokwaerao koumteouráp aropan arakrá yénkép: Mámá kar am arop yaworao farákáp nep te waeman kare korono. \x + \xo 14:3 \xt Mk 16:20\x*  
\v 4 Aepo maok, am taun mekamp koumteouráp arop te kuk pɨrékarea maok, ankwap fákárerao Juda fákárerént yakáp, ankwap fákáre aposel yaworént yakáp.   
\p
\v 5 Tá wakmwaek, Juda fákáre ntia ankwap fi arop, tá man taokeyakáp i konap arop fárákap, makia Pol ntia Barnabasén sámpá yampourouria maok, yumwian arokopea surumpwi kák mwaria wae. \x + \xo 14:5 \xt Ap 14:19\x*  
\v 6 Aenapo, Barnabas ntia Sol am tak mwarianap kar wawia maok, farákapea distrik Likonia mek taun Listra ntia Derbe mek akwapea maok, am mek yakápnámp némpouk mwaek yárakrá  
\v 7 Kwapwe Kare Kar farákápepono.   
\s1 Barnabas ntia Sol Listra ntia Derbe mek térep kar  
\p
\v 8 Listra mek arop ankárankamp yak námp, maomp pu kor te kárákáre mo, mao te wokwaek éntupwaro fárákapámp fek pu kwatae yak nánko, kánanke yárak mo, párák kar tank konámp. \x + \xo 14:8 \xt Ap 3:2\x*  
\v 9 Ae konámpao maok, am arop Polo farákápnámp kar wa nánko, Polo man kárákáre fek tokoreyakrá nke nánko maok, am arop te wae méria, mao te wae kwapwe kare naenámp pourou. Aenámpantá maok,  
\v 10 Polo kar tae fek arakrá sér, “Amo fárámpea fokopeyakae.” Aeránko maok, am arop fékér pokrá fokopeyakea maok, yárakrá akwap.   
\p
\v 11 Aenko maok, kápae kare koumteouráp arop Polo am taknámp ankank nkea maok, Likoniamp kar fek arakrá sér, “Kwar fákáre arop arákarea nomonámpok korop napon.”  
\v 12 Aeria maok, Barnabasén sérrá, “Mao te Kwar Susono.” Pol te kar farákáp konámp aroponoria maok, man sérrá, “Mao te Kwar Hermesono.” Susomp lotu nap te am taun mek faek yak.  
\v 13 Aenko maok, pris am lotu nap mek am mekampao bulmakau touroup ti, tá yao fu paok fek aria maok, am taun ménki fek koropea maok, koumteouráp aropént am arop yaworan ofa sánk mwaria.   
\p
\v 14 Aenapan maok, am aposel yawor Barnabas ntiaka Pol am kar wawia maok, námokuráp waempyam pápearia maok, am fákáre ou mek fárakoprá akwapea tékén arakrá sér, “Nouroup arop fákáre! Yumo apaeritea tak nɨnɨk rape?  
\v 15 Yino te arop kare yumo niamp takeno. Yino te Kwapwe Kare Karan yumwan arakrá farákáp nempon: Yumo te ankár am ankank kánanke kwataeran lotu i konap te pwarará, yiki yak konámp Kwaronámpok arári tukupenke. Mao te yámar yoro, tá apár yoro, solwara yoroia maok, am mek yakáp mwanap ankankan kor ponankor yoroinámp Kwarono. \x + \xo 14:15 \xt Ap 17:24\x*  
\v 16 Tá kare, wokwaek kar te, appeyaenáp fákáre yakápap ke fek te ponankor arop fi, numwar takanáponoria pwate nánko, námokuráp nɨnɨk fek paokopiapon.  
\v 17 Aenámpan maok, mao te ponankor mek wouroumpeyak nánko, arop fárákap man mér mo mwanap te mono. Mao te waeman érik kápae kare por yumwan yae-párák kare yaewour i konámpono. Mao te yumonapok warákam sámp-kérép nánko, yiráp fɨr forokor konámpono. Mao te yumwan fɨr sánkrá, yiráp nɨnɨk mek warákár sánk konampon.” \x + \xo 14:17 \xt Ro 1:19-20\x*   
\p
\v 18 Arop yaworao mámá kar má makrá farákáp nepan maok, koumteouráp aropao am arop yaworan ofa sánk mwaria kárákáre napo, arop yaworao, taki kwaponoria kárákáre fek tárakwamprá yárakipon.   
\s1 Polén yumwian arokopap kar  
\p
\v 19 Tá Antiok mekamp, Aikonium mekamp Juda fákárerao kor taun Listra mek koropea am mekamp koumteouráp aropan Polénenkria fopwaok. Aenapo maok, am fárákap Polén yumwian arokop. Arokopea pátea maok, mao te wae sumpwi námp ritea, man taun mekamp éréképá tukupea ek sɨr. \x + \xo 14:19 \xt Ap 17:13\x*  
\v 20 Aeapan maok, Jisasén mérnap arop fárákap koropea man ɨkɨr napo, mao fárámpea warko taun mek akwap. Tá wakmwaek ankwap kumuruk Barnabasént taun Derbe mek akwap.   
\s1 Barnabas ntia Pol Jisasén mérnap aropan kárákáre sámpanáponoria yaewourinep kar  
\p
\v 21 Am arop yaworao Kwaromp Kwapwe Kare Kar am taun mek farákápria maok, kápae kare arop fárákap Jisasomp firáp arop arárrá kák. Aea maok, wakmwaek am arop yawor arákarrá Listra, Aikonium, Antiok mek akwapea maok, \x + \xo 14:21 \xt Mt 28:19\x*  
\v 22 am mekamp Kristen fárákapan kárákáre sámpanáponoria yaewourria maok, am arop yaworao kárákáre fek arakrá sér, “Yumo mér nap te ankár kárákáre fek yakáp kipo. Nomo Kwaro náráp firáp taokeyak námp mek tukup mwarianámpan maok, manénkɨr te nomo ankár nkwakwe make ankank kwatae sámp mwanámp yak námpon.” \x + \xo 14:22 \xt Ap 18:23; 2 Ti 3:12\x*  
\v 23 Am arop yaworao némp-némp ponankor sios taokeyakáp mwanap arop fárákap nánaprá párakop. Tá am arop yawor fɨr wuriria Kwarén kar toropwapria maok, am Tokwae Karan mérnap arop fárákapan maomp yaek kák.   
\s1 Barnabas ntia Sol distrik Siria mekamp Antiok mek arákarrá akwapep kar  
\p
\v 24 Wakmwaek Barnabas ntia Pol akwapea distrik Pisidia mek kukia maok, provins Pamfilia mek akwap.  
\v 25 Am arop yaworao taun Perga mek Kwaromp kar farákápea maok, wakmwaek taun Atalia mek pɨk.  
\v 26 Am arop yawor Atalia meknámp sip sámpea warko Antiok mek pɨk. Am taun mek te wokwaek Kristen fákárerao am arop yaworan Kwaro aropompia yaewour nánko tére nenepria Kwaromp yaek papapono. Aeapan, oukoumwan te am arop yawor wae térerá yárakia pwarará, Antiok mek arákarrá akwap nepon. \x + \xo 14:26 \xt Ap 13:1-2\x*  
\v 27 Am arop yawor wae akwapea maok, am sios mekamp arop fákáreran wumwi nepo, koropea koupoukour. Aenapo maok, am arop yaworao kápae kare ankank Kwaro am arop yaworént téremp, táman farákápria arakrá sér, “Kwaro arop ankwap firan kor mwae fɨk-pwar nánko, wae mér napon.” \x + \xo 14:27 \xt Ap 15:4,12\x*  
\v 28 Aeria maok, am arop yawor am mekamp Kristen fákárerént Antiok mek kápae kare yae yakepon.   
\c 15  
\s1 Jerusalem mek aposel fákáre ntia sios taokeyakáp konap arop koupoukareap kar  
\p
\v 1 Juda mekamp arop ankwap fárákap Antiok mek yinkea maok, Kristen fákáreran kar yénkrá farákápria maok, arakrá sér, “Yumo Mosesomp loaok tukup moria yɨpi fékér monap arop yumwan te Kwaro warko érékép naenámp pourou mono.” \x + \xo 15:1 \xt Ga 5:2\x*  
\v 2 Takrá sérapo maok, Pol ntiaka Barnabas am arop fárákapao taknap kar wawia maok, am fákárerént kar yorowara waeria maok, am táman téréménk tokwae. Aenapo maok, Kristen fákárerao Pol ntia Barnabas, tá arop ankwap fárákap makia man sérrá, “Yumo tukupea Jerusalem mekamp aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap fákáre makia kar fwapokwapenke.”   
\p
\v 3 Aeria maok, sios fákáreao am fárákapan tirá kérép napo, distrik Fonisia ntia distrik Samaria mek kukria maok, am mekamp arop fárákapan Kwaro ankwap fi aropamp nɨnɨk ti-arárrá kák námp táman farákáp. Aenapo maok, am mekamp Kristen fárákapao kor am kar wawia warákáránk.   
\p
\v 4 Am fákárerao tukupea Jerusalem mekapo maok, sios mekamp koumteouráp arop ntia aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap arop makia man warákáránkria érékép. Aenapo, Pol ntiaka Barnabaso am fárákapan kápae kare ankank Kwaro méntér tére námpan farákáp. \x + \xo 15:4 \xt Ap 15:12\x*  
\v 5 Aenepan maok, Farisi mekamp Kristen ankwap fárákapao arakrá sér, “Ankwap fi arop fárákap nomo yakápnámp fi mek korop mwaria napo te, ankár maomp yɨpi fárákapria, am fárákapan ‘Yumo ankár Mosesomp loaok tukup kip’rá sér kipo.”   
\p
\v 6 Aerapo maok, aposel fákáre ntia sios taokeyakáp konap arop fákáre am kar fwapokwap mwaria koupoukour.  
\v 7 Am fárákapao kar tokwaeri sérarrá tukup napo maok, Pita fokopeyakrá am fárákapan arakrá sér, “Nánaeou fákáre, yumo te wae méron: Kwaro wokwaek yumo ou mekamp námwan tére ti-sápria, onan te, ankwap fi aropan Kwapwe Kare Kar farákáp napo, wawia mér mwanaponria nánapi námpon!  
\v 8 Kwar te ponankor koumteouráp aropamp nɨnɨk wae mér námpara, mao nomwan ti-sáp námp niamp take pourouráp Yiki Kor Spirit am fárákapan nénk námpono. Am taknámp nɨnɨk támao am fárákapan warákárrá érékép námp nomwan yénkép námpon.  
\v 9 Mao te nomwan ankwap pourourápria, ankwap firan ankwap pourouráp nɨnɨk mono. Am fárákap te man mér napo, am mér nap fek táman am fárákapamp nɨnɨk mao námoku nke námp fek yiki kukarrá kák námpon. \x + \xo 15:9 \xt Ap 11:4-17\x*  
\v 10 Aenámp te, yumo apaeritea Kwarén kokwae sánk napon? Wokwaek nomp appeyaenáp, tá oukoumwan nomo kor am kápaenámp ankank samp mwanámp pourou mo námp te, yumo apaeritea Kristen fárákapamp fére kor fek am kápae yarokwapea pap napon?  
\v 11 Aenámpan maok, nomo arakrá mér námpon, Jisas Tokwae Karamp aropomp fek Kwar te am fárákapaninámp taknámp nomwan kor warko érékép naenámpon.” \x + \xo 15:11 \xt Ga 2:16; Ef 2:8\x*   
\p
\v 12 Pita makrá séránko maok, am néntépap arop fárákap te kar pwarokwaprá sér mwanap mo nánko, karmparáp tankáp. Aenapo, Barnabas ntia Polo Kwaro man yaewour nánko, ankwap fi arop ou mek kárákáre yoroi nep táman farákáprá sénepo, am fárákapao woupwi pátea wará tankáp.   
\p
\v 13 Arop yaworao séri pwar nepo maok, Jems arakrá sér, “Naeou, nánaeou fárákap, yumo onomp kar wawenke!  
\v 14 Yumwan wae Saimono séri námpon. Wokwaek manénkɨr te Kwaro ankwap fi aropaonapok koropea am ou mekamp arop ankwap fárákapan éréképeanánko, mao námokuráp firáp yakáp napon.  
\v 15 Tá profet fákáreramp karan kor take pourouráp karan arakrá kumwiapon:   
\q1
\v 16 ‘Tokwae Karao arakrá sér,  
\q1 “Devitomp fi te napao tukur tank námp niamp  
\q1 námpan maok,  
\q1 nánkár wakmwaek ono arákarrá ékia  
\q1 warko sámp-fokop nanampon.  
\q1 Aeria am mekamp ankank kwatae akwap námp te,  
\q1 ono warko wourékam yororoia sámp-fokop nanampon.   
\q1
\v 17 Ae nanampara, arop ankwap fi te  
\q1 Tokwae Kar onan oupourounkia nke mwanapon.  
\q1 Am koumteouráp arop ponankor te  
\q1 ankwap fi mekampan maok,  
\q1 ono am fárákapan onokumponoria  
\q1 nánkáráp tenámpono.”   
\q1
\v 18 Mámá kar te Tokwae Karao mámá ankank  
\q1 oukoumwan korop námp máman,  
\q1 wokwaek kar sérimpon.’ \x + \xo 15:18 \xt Amo 9:11-12\x*   
\p
\v 19 Aenámpara onomp nɨnɨk te arak námpon: Nomo ankwap fi arop kwatae nɨnɨk pwarará Kwaronámpok tukup nap te, nomo man nɨnɨk kápae sánk mwareano, mono.  
\v 20 Yae-párák nomo te am fárákapampor pas kumwia arakrá sér mwanámpon: Kwekár kwarén ofanap fɨr te fári kwapono. Am te Kwaro nke námp fek oumnámp ankankono. Tá kokopor nɨnɨki kwapono. Tá fɨr yápare kor fek paok fákapea porokwap pap nap te fári kwapono. Am te oukoumwan yɨri am mek yak námpon. \x + \xo 15:20 \xt Wkp 17:10-16\x*  
\v 21 Nomo te wae mér námpon: Wokwaekia koropea oukoumwan námp te, ponankor ankwap fi aropamp taun mek te arop fárákapao am Mosesomp lo kar farákáp konapono. Tá ponankor Sabat yae méntép lotu nap mek am kar nkerá farákáp konapon.”   
\s1 Ankwap fi mekamp Kristen fákáreran pas sámp-kérépap kar  
\p
\v 22 Aeria maok, aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap arop, ntia sios mekamp koumteouráp arop ponankor, makia maok, am pas sámpá tukup mwanap arop farákápá pwar. Am arop fárákapamp e te Judas Barsabas tá ankwap te Sailas, am arop yawor te Kristen fákáre taokeyak konepon. Man Pol ntia Barnabasént Antiok mek tirá kérépria,  
\v 23 am arop yaworamp yaek sánkap pas te arakrá sér,  
\p “Yino aposel, yino Kristen taokeyakáp konámp arop, yiráp ankwapnápo, mámá pas kumwia yumo ankwap fi mekamp ankwapyaenáp fárákap taun Antiok mek yakáp nap, tá provins Siria ntia provins Silisia mek yakáp nap, yumonapok sámp-kérépria ‘Gude’rá séreano.  
\v 24 Yino wae arakrá wawi námpon: Yino ou mekamp arop ankwap fárákap tukupea yumwan kwataenámp kar fek korokopea pap napono. Am fárákap te yiráp nɨnɨk sámpá yampourou napan maok, yino te am fárákapan ‘Tak kip’rá sér moi námpon. \x + \xo 15:24 \xt Ap 15:1\x*  
\v 25 Yino am ankank koropnámp kar wawia koupoukarrá ankárankamp nɨnɨk fek kar papea mámá arop anánkaopwe Barnabas ntia Polént yumonapok tirá kérép námpon. Am Barnabas ntia Pol te yino man warákár kare konámpon.  
\v 26 Am arop yawor te námwan napo kor, apáp mono. Námoku te wampwe pwarará, nomp Tokwae Kar Jisas Kraisomp eran érik sér i konepono.  
\v 27 Aeno yino Judas ntiaka Sailas arop yaworan tirá kérép námp te, am arop yaworao kor pas fekamp kar niamp taknámp yumwan top kor fek sénenepon.  
\v 28 Yiki Kor Spirit yinont yak nánko, yino kar arakrá pap: Yino te yumwan kápaenámp nɨnɨk kápae kare pap mono. Aenámpara, yumo ankár am séri námp táman saráp mántwaok kipo. Am te ará:  
\v 29 Yumo fɨr kwekár kwarén sánk nap fári kwapono. Tá yumo oukoumwan yɨri yaknámp nape fɨr fári kwapono. Yumo fɨr yápare kor fek paok fákapea porokwap pap nap fári kwapono. Nkwakwe make kokopor nɨnɨk te ankár warákarrá tukup kipo. Yumo mér karria mámá nɨnɨk ponankor warákarrá tukup nap te, yumo kwapwe kare yakáp mwanapon. Wae támaono.” \x + \xo 15:29 \xt Ap 15:20\x*   
\p
\v 30 Aea maok, sios fákárerao am fárákapan Antiok mek tirá kérép. Aenapo maok, yinkea Antiok mek sios mekamp koumteouráp aropan koupoukarea maok, am pas sánk.  
\v 31 Aenapo, am sios fákárerao am pas sámpea nkerá farákápea maok, am fárákapan kárákáre nénk naenámp kar nkea warákáránk.  
\v 32 Judas ntiaka Sailas arop yaworao kor profetara, kápae kare kar kwapwe Kristen fákáreran farákápepo maok, tak nep támao am fárákapamp nɨnɨk mek kárákáre nénk.  
\v 33 Am arop yawor te Antiok mek éri tae morok ke yakea nepo maok, wakmwaek am mekamp Kristen fákárerao man ‘Ye...!’ ria maok, manénkɨr tirá kérépap aropaonapok tirá kérép.  
\v 34 [Aenapan maok, Sailas te warko ankwap nɨnɨk sámpea Antiok mek yak námpon.]  
\v 35 Aenko maok, Pol ntiaka Barnabas te Antiok mek yak. Am arop yaworao kápae kare ankwap arop fárákapént koumteouráp aropan Kwaromp kar yénkria maok, Tokwae Karamp Kwapwe Kare Kar farákáp.   
\s1 Pol ntiaka Barnabaso moumountukri nɨnɨk sámpnep kar  
\p
\v 36 Nánkár wakmwaek ankwap ke fek maok, Polo Barnabasén arakrá sér, “Nomo ankár arákarrá akwapea ponankor taun mekmwaek nánaeou tárápu nke nenempono. Wokwaek nomo Tokwae Karamp kar farákápemp te, am fárákap fwapi yakáp te mokop nap mér nenempono.”  
\v 37 Aeránko maok, Barnabaso Jon Mak warámpeaka énénki tukup mwaria.  
\v 38 Aenámpan maok Pol sérrá, “Am arop te wokwaek nomo Pamfilia mek énénki tukupá tére mwareakámpao, nomont akwap moimpara, nomo man te warámp mono.” \x + \xo 15:38 \xt Ap 12:12,25; 13:13; Kl 4:10\x*  
\v 39 Aeria maok, am arop yaworao am kar táman nonopok kákkaria maok, táte warko énénkér tére mo, pwararea maok, Barnabaso Mak warámpea Maként sip mek korokwapea apár amor ke Saiprus mek pok.  
\v 40 Aepo Polo Sailas warámpea énénkér akwap neria nepo maok, Kristen fákárerao am arop yaworan arakrá sér, “Tokwae Karamp aropomp te fwap yumont yak námpon.”  
\v 41 Am arop yaworao provins Siria ntia provins Silisia mekmwaek akwapriaka sios fákáre kárákáre sámpanáponoria Kwaromp kar farákáprá yárak.   
\c 16  
\s1 Timoti Polént akwapámp kar  
\p
\v 1 Pol akwapeaka Derbe mekia maok, Listra mek kuri akwap. Am némpouk Kristen ankárank yak námp, maomp e te Timoti. Timotimp éntupwar te Juda mekamp yupurao maok, mao te Kristen. Maomp naropwar te Grik fi mekamp. \x + \xo 16:1 \xt 2 Ti 1:5\x*  
\v 2 Listra mekamp Kristen, tá Aikonium mekamp Kristen fákárerao sérrá, “Timoti te kwapwe kare aropono.” \x + \xo 16:2 \xt Fl 2:19-22\x*  
\v 3 Aerapo maok, Polomp nɨnɨk te Timoti námont akwapanoria. Aeria maok, mao Timotin warámpea, maomp yɨpi fárákap. Am tak námp te, am mekmwaek yakápnap Juda fárákap Timotimp naropwar te Grik fi ara, maomp kar wa moantánoria námpon.  
\v 4 Am fárákap taun mekmwaek tukupria maok, am kar wokwaek aposel fákáre, tá sios taokeyakáp konap arop fákáre Jerusalem mek kar papea nap táman am mekamp Kristen fákáreran farákáp. Aeria maok, am fárákapao sérrá, “Yumo te ankár mámá kar táman ampaokrá yakáp kipo.” \x + \xo 16:4 \xt Ap 15:23-29\x*  
\v 5 Aerapo maok, am sios mekamp koumteouráp aropamp mér akwapea kárákáreria maok, kumur méntép ankwap fárákap kwatae nɨnɨk pwarará korop napo, am sios akwapea tokwae kari yakámpono.   
\s1 Polo yém niamp fek Masedonia mekamp aropan nkemp kar  
\p
\v 6 Pol mao distrik Frigia ntiaka distrik Galesia kuk tukupapo maok, Yiki Kor Spiritao sérrá, ‘Provins Esia mek te kar farákáp kwapono’ ria taokor. \x + \xo 16:6 \xt Ap 18:23\x*  
\v 7 Aenámpantá maok, tukupeaka distrik Misia mekia maok, tá warko am feknámp provins Bitinia mek tukup mwaria napan maok, Jisasomp Spiritao, ampok tukup kwaponoria taokor.  
\v 8 Aerámpantá maok, Misia kámá pwarará taun Troas mek tukup. Tá am kumuruk Polo ampria maok,  
\v 9 yém niamp arakria nke nánko, provins Masedonia mekamp arop ankárank fokopeyakrá maok, Polén wumwiria sérrá, “Amo ankár solwara tápamprá koropea Masedonia mek yinan yaewourae.”  
\v 10 Polo am nkeaka pwar nánko, yino \f + \fr 16:10 \ft  ‘Yino’rá sénámp te, Luk mámá buk kumwi námpara, námoku méntér sénámpono. Polo man Troas mek kɨkɨpia Filipai mek énénki tukupapon. Aposel 20:6 fek kor nkeae.\f* énénki koupour Masedonia mek tukup mwanámp mwae kup oupourounk. Yino wae mér, Kwar te yinan ‘Am mek tukupea am fárákapan Kwapwe Kare Kar farákápenk’ ria wumwi námpon.   
\s1 Lidia Kristenimp kar  
\p
\v 11 Aenko maok, yino Troas meknámp sip sámpea maok, ankár apár amor ke Samotres mek tukup. Tá ankwap kumuruk taun Neapolis mek tukup.  
\v 12 Takia maok, yino am ént fikamp taun pwarará tukupea provins Masedonia mekamp taun tokwae Filipai mek tukup. Am némp te wokwaek Rom fi koropea manénkɨr tankámp némp támaono. Am te Masedonia mek ankwap mwaek yaknámp taun tokwaeno. Yino am taun mek ankwap yinɨnk kumuri yakápimpon.  
\v 13 Tá Sabat yae fek yino tukupea taun mekamp yár younkwek ménki fekia maok, ént fik tukup. Yinomp nɨnɨk te am ént fik te Kwarén kar toropwap i konap yak námponoria tukup. Aea maok, yino am ént fik nke nánko maok, koumteou am fek koupoukour yakáp napo, yino tukupea am fek tankáprá am fárákapént kar sérar.  
\v 14 Aenánko maok, yupu ankárank maomp e te Lidia, Kwarén lotu i konámp, am kar wa. Am yupu te taun Taiataira mekamp, mao te waempyam noumouri yorororá, am fek mani sámp konámpono. Ae konámpao maok, Kwar Tokwaerao maomp nɨnɨk sámp-arákarrá pwar nánko, mao woupwi pátea Polo farákápámp kar táman wará tank.  
\v 15 Mao te ént mek anámp nánko, méntér ankárankamp nap mek yakáp i konap arop fárákapao kor énénki ént mek nér. Mao ént mek anámpea pwarará maok, yinan sérrá, “Yumo nɨk napo, ono wae Tokwae Karan mér kare nampao nanko te, yumo te fwap onomp nap mek koropea yakáp mwanapon.” Aeria maok, mao kárákárea wae námpantá, yino mao sérámpaokimpon. \x + \xo 16:15 \xt Ap 16:33; 18:8\x*   
\s1 Pol ntiaka Sailasén Filipai mek fákapá papap kar  
\p
\v 16 Ankwap yae fek yino kar toropwap i konap fek tukup nánko maok, kwaporok tére konámp yupu ankárank koropea yinan mwaeaok kɨkɨp. Am tére konámp yupu te yao-pwaeráprápara, wakmwaek korop naenámp ankank érik farákáp konámpono. Aenánko maok, am yupuran taokeyakápnap arop fárákap te am yupuao tére námp fek táman mani tokwae sámp konapono.  
\v 17 Am yupu te Pol yinomp wakmwaek koroprá arakrá wumwi, “Mámá arop fárákap te narek karaoki yaknámp Kwar Tokwaeramp tére aropono. Am fárákap te yumwan Kwaro warko érékép naenámp mwae kup sér i konapono.” \x + \xo 16:17 \xt Mk 1:24\x*  
\v 18 Kumur méntép am yupu takae yak nánko maok, wakmwaek Polo maomp wumwi karan kokwaeria maok, mao sámp-arákarrá am yao-pwaerápan arakrá sér, “Ono Jisas Kraisomp e fek amwan sénampono: Amo mámá yupu pwarará worokor pɨkae.” Aeránko maok, am yao-pwaeráp koupour kar am yupuramp pouroukamp worokor pɨk. \x + \xo 16:18 \xt Mk 16:17\x*   
\p
\v 19 Aenánko maok, am yupuran taokeyakáp konap arop te warko mani sámp mwanap mwae kup mo námpantá maok, Pol ntiaka Sailasén ti-fápákamánkia éréképá tukupeaka némpoukamp taokeyakáp konap aropaonapok koupoukour konap fek.  
\v 20 Aea maok, am arop yaworan éréképá tukupea jasonámpokia maok, am jas yaworan arakrá sér, “Mámá arop yawor te Juda mekampao maok, nomp taun mekamp koumteouráp aropan kwatae sokororá yárak nepono.  
\v 21 Takria maok, am arop yawor te koumteouráp aropan nomo Rom firao mono ri konámp nɨnɨkaok éréképá akwap nepon.”  
\v 22 Tá koumteouráp arop koropea koupoukarrá, mao kuri sérrá, “Kare takrá yárak nepono.” Tá jaso am arop yaworamp pouroukamp waempyam woropea pwarará, soldia fákáreran ‘Am arop yawor te paok ke fek fupukenk’rá sér. \x + \xo 16:22 \xt Mt 10:17-18\x*  
\v 23 Aeránko maok, am arop yaworan paok ke fek táramak fukia maok, am arop yaworan santukupea kalabus mek papria maok, am kalabus nap taokeyak konámp aropan kar kárákáre fek sérrá, “Amo fwapnae karia yérékrá yakampo.”  
\v 24 Am taokeyaknámp arop am kar kárákáre wawia maok, arop yaworan éréképá akwapea nap kuk karaokamp aokore mek kákea pwarará maok, yao kárakére me mek pu kor noropea maok, koumoumprá lok farákapá pwar.   
\p
\v 25 Aetánko maok, Pol ntia Sailas te kumur kupuk Kwarén kar toropwaprá tár sámprá tank nepo maok, ankwap kalabus fárákapao kor wae wará tankáp. \x + \xo 16:25 \xt Kl 3:16\x*  
\v 26 Aenapo, am fek táman maok, némp yérur tokwae koropria maok, nap sámp-kákaewi naenko, am fek táman kalabus nap ménki ponankor kɨrɨp-akwapránk nánko, kalabus fákáreramp pouroukamp sen te ponankor aokor-aokori akwap.  
\v 27 Aenko maok, am taokeyakámp aropao kor fárámprá nke nánko maok, kalabus nap ménki te ponankor kɨrɨp-akwapránk nánko maok, maomp nɨnɨk te kalabus fákáre wae ponankor pɨrɨkɨmpá tukup tenapan mpwe nɨnɨk. Aeria maok, námokuráp bainat ak-sámprá námoku támao námokuráp pourouk karámp-fárákapea sumpwi naeria.  
\v 28 Aenámpan maok, Polo tékén sérrá, “Amo te amokuráp pourouk taki kwapono. Yino ponankor máyakápreano.”  
\v 29 Aeránko maok, arop taokeyakámp arop támao wumwirá, ‘Yaomwi sankoropenk’ ria maok, Pol ntia Sailas yaknep aokore mek fárakoprá akwap. Mao apáp tokwaeria maok, kour me woukoupa waeria Pol ntia Sailasomp pu wonae fik pɨká párákap.  
\v 30 Tá wakmwaek, am arop yaworan éréképea youmpea ekria maok, sérrá, “Arop tokwae yawor e, ono te apae mokop nanko Kwaro onan warko warámpano?”   
\p
\v 31 Aerá séránko maok, tá arop yaworao man sérrá, “Amo ankár Jisas Tokwae Karan mér napo maok, Kwaro amwan warko warámpea waráp séraroan kor méntér éréképeanánko, maomp firáp yakáp mwanapon.”  
\v 32 Aeránko maok, am arop yaworao Kwar Tokwaeramp kar man farákápria maok, maomp nap mek yakápapan kor farákáp.  
\v 33 Aeria maok, am kumuruk táman, am arop yaworamp ankáráp fupuia paprá, mao ntia maomp nap mek yakápnap arop ponankor énénki ént mek nér.  
\v 34 Aea maok, am arop yaworan éréképea pokea námokuráp nap mekria maok, am arop yaworan fɨr nénk. Aeria maok, mao ntia maomp nap mekamp arop ponankor Kwarén mér nap táman warákáránka waeapon. \x + \xo 16:34 \xt Ap 16:15\x*   
\p
\v 35 Aeaka wakoránko maok, jas plismanén tirá kérépánko maok, koropea am taokeyak konámp aropan sérrá, “Amo am arop yawor pwar napo, akwap kipono.”  
\v 36 Aeránko maok, am arop am kar sámprá Polén sérrá, “Jas yaworao sérrá, ‘Yumwan tirá kérép napo akwap kipono’rá sénepe. Aerámpantá ono yumwan tirá kérép nae rae. Yumo akwapria yiráp nɨnɨk porokwe fek yakenke.”   
\p
\v 37 Aeránko maok, Polo man sérrá “Wɨ! Yino te Rom firamp e fek yak nempan maok, jas yawor apaeritea yinan kar fi oupourounk moi yakrá, yinan koumteouráp arop nke nap fek kwaporok fuki nepon? Ae te oukoumwan te mao yinan kánánkámp tirá kérép nenep nie? Tak mo kareno! Ankár mao námoku koropea yinan kalabus nap mekamp éréképea ek párakop nenepon.” \x + \xo 16:37 \xt Ap 22:25\x*   
\p
\v 38 Aeránko maok, plisman fákárerao am kar santukupea jas yaworan sénapo, am kar wawia apáp.  
\v 39 Aeria maok, am jas yawor akwapea kalabus nap mekamp Pol ntia Sailasén aropomp kar séria maok, éréképá tukupea ek párakop. Aeria maok, am arop yaworan ‘Yumo ankár mámá taun pwarará akwapenk’rá sér.  
\v 40 Aerepo maok, am arop yaworao kalabus nap pwarará maok, pokea Lidiamp nap mekia maok, am mekamp Kristen fákáre nkea maok, am fárákap nɨnɨk kárákáre sámpanáponoria kar farákáp. Takia maok, wakmwaek am arop yawor taun pwarará wae akwap.   
\c 17  
\s1 Tesalonika mekamp arop fákárerao Pol ntia Sailasén porokwap mwarianiap kar  
\p
\v 1 Am arop yaworao akwapeaka Amfipolis mek. Tá am taun Amfipolis pwarará taun Apolonia mek akwap. Tá am taunan kár-pwarará taun Tesalonika mek akwap. Am taun mek te Juda firamp lotu nap yak. \x + \xo 17:1 \xt 1 Te 2:1-2\x*  
\v 2 Aenánko Polo wokwaek i konámpnámp taknámpria maok, yinɨnk Sabat yae fek Juda fákárent tapokwap ko am lotu nap mek yink.  
\v 3 Aeria maok, Kwaromp Buk fek yaknámp kar am fárákapént sérarrá tankáp. Mao Kwaromp kar fi am fárákapan farákápria arakrá sér, “Am Kwaro koumteouráp arop warko érékép naenámp Krais te mao ankár manénkɨr touwe sámpea sumpwia maok, warko wakmwaek fárámp naenámpono.” Tá warko mao arakrá sér, “Mámá Jisas ono yumwan maoinámp kar farákáp namp, am arop támaonono.” \x + \xo 17:3 \xt Lu 24:26-27; Ap 9:22\x*  
\v 4 Arop ankwap fárákap wae méria maok, Pol ntiaka Sailasomp wakmwaek tukup. Táte Grik mekamp ankwap fákárerao kor Kwarén lotu i konap arop kápae kare, tá e tokwaeráp koumteou kápae kare, makia am arop yaworamp wakmwaek tukup.   
\p
\v 5 Aeapo maok, Juda fákárerao am tak nap táman nkea yonkwae pwarámp. Aeria maok, am fárákap tukupea koupoukour konap fek mwaek yakápnap kokwae tákár i konap arop kwatae éréképea, tá am némpoukamp koumteouráp arop kápae kare mént éréképea fopwaoka wae napo maok, tukupea Jesonomp nap ménki fopwari sɨr. Aeria maok, Pol ntia Sailasén ek santukupea koumteouráp aropamp yaek pap mwaria.  
\v 6 Aenapao maok, am fárákap te am arop yaworan nke moria maok, Joses ntia ankwap Kristen fákáre taun taokeyakáp konap arop fárákapaonapok éréképá tukup. Aea maok, am fárákapao arakrá sér, “Mámá arop fárákap te ponankor apár mek mwaek paokoprá kwatae nɨnɨk napao maok, oukoumwan mapek korop napon. \x + \xo 17:6 \xt Ap 16:20\x*  
\v 7 Jeson náráp nap mek éréképá akwap námpon. Am ponankor arop fárákap te Sisaromp lo kwe-pwar konapon. Aeria am fárákapao sérrá, ‘Ankwap king yak námp, maomp e te Jisasono.’” \x + \xo 17:7 \xt Lu 23:2\x*  
\v 8 Koumteouráp arop ntia am taun mekamp taokeyakáp konap arop am kar wawia, kokorokoria kara wae.  
\v 9 Am taun mekamp taokeyakáp konap arop Jeson ntia arop ankwap fárákapan, kot paimia napo, pwarará tukupanáponoria wae.   
\s1 Pol ntia Sailaso taun Beria mek térep kar  
\p
\v 10 Wae kumur nánko, Kristen fákárerao Pol ntiaka Sailasén taun Beria mek tirá kérépapo maok, am arop yawor akwapea Beria mekia maok, Juda fákáreramp lotu nap mek yoump.  
\v 11 Juda fákáre Beria mekamp te kwapwe kare koumteouráp aropria, am fárákapamp nɨnɨk te Tesalonika mekamp Juda fákáreamp nɨnɨkan kámákár akwap. Aeria Polomp kar wawia maok warákár kare. Am fárákap te, Polomp kar te kare kar ni mo nierá mér mwaria te, Kwaromp Buk fekamp kar kumur méntép énounkouprá farákáp. \x + \xo 17:11 \xt Jo 5:39\x*  
\v 12 Aeria maok, kápae kare Juda fi mekamp koumteouráp arop wae mér. Tá eráp kápae kare Grik koumteou, tá Grik poumou-tárápu kápae kare énénki mériapon. \x + \xo 17:12 \xt Ap 17:4\x*  
\v 13 Tá wakmwaek Tesalonika mek yakápnap Juda firao wa napo, Polo Beria mek kuri Kwaromp kar farákáprá yak. Aeria maok, am fárákap am taun mek tukupeaka am koumteouráp arop fárákapamp nɨnɨk sámpá yampourou napo maok, am fárákap kokorokor. \x + \xo 17:13 \xt Ap 14:19\x*  
\v 14 Aeapo maok, koupour Kristen fákárerao Polén solwara woupwi mek sámp-kérépapo maok, Sailas ntiaka Timoti arop yawor mwar Beria mek yak.  
\v 15 Am arop fárákap Polén mwaeaok warámp santukup nap te, ankár warámpá tukupea Atens mek pwararea korop mwariakapo, Polo am fárákapan sérrá, “Yumo tukupeaka Sailas ntia Timotin ‘Yumwan onan mao koupour korop kiprian’rá sér kipo.”   
\s1 Polo Atens mek kar farákápámp kar  
\p
\v 16 Polo Atens mek arop yaworan yépékrá yakria nke nánko maok, am taun mek te kwekár kwaromp wunéri kápae kare yakáp. Mao te am ankank nke nánko, maomp nɨnɨk mek te kwatae kare.  
\v 17 Aeria maok, mao Juda fákáreramp lotu nap mek akwap ko maok, Juda fákáre ntia ankwap fi Kwarén lotu i konap arop fárákapént téréménkrá kar sérar. Aeria maok, kumur méntép koumteouráp arop koroprá koupoukourap mek am fárákapént kor téréménkrá kar sérar.  
\v 18 Aeria maok, Polo Jisasomp Kwapwe Kare Kar farákápria, mao apár me meknámp fárámpámp karan kor farákáp. Aenánko maok, mérnap arop ankwap fárákap Epikurian \f + \fr 17:18 \ft  Epikurus wokwaek kar yakeaka yopwar 270 B.K. fek sumpwimpon. Mámá Epikurian fákáre Epikuruso yénkrá farákápámp nɨnɨkaokia arakrá sér: “Warákár konap nɨnɨk te kwapwe kareaka, ankank ponankor kámákár akwap konámpono.”\f* nɨnɨk fek paokop, ankwap fárákap Stoik \f + \fr 17:18 \ft  Seno wokwaek kar yakeaka yopwar 265 B.K. fek sumpwimpon. Mámá Stoik fákáre Seno yénkrá farákápámp nɨnɨkaokia arakrá sér: Warákárnámp nɨnɨk kare te ará: Pouroukamp ankankan warákár konap, tá pouroukamp touwe te wampwe pwarará, pourou poukwapea kárákáre fek fokopeyakáp konap támaono.\f* nɨnɨk fek paokopnap arop te Polént kar yorowar. Tá ankwap fárákapao sérrá, “Am arop kwaporok karan sérarrá yárak námp te, apae karan séreane?” Tá ankwap fárákapao arakrá sér, “Ae te mao ankwap némpoukamp kwar fárákapamp karan farákáprá karane!”  
\v 19 Aeria maok, am fárákap Polén kaunsil fákáre Areopagus wik koupoukour konap fek warámpea tukup. Aeria maok, am fárákapao man sérrá, “Amo koumteouráp aropan farákáp konap wourékam kar am te yino wawiaka mér mwaro.  
\v 20 Yino waráp kar wa nánko te, momwar pourouráp námpantá, yino am kar fi táman fwapia mér mwarianeano.”  
\v 21 (Am te apae riteanápe, ponankor Atens mekamp arop, ntia ankwap némpoukamp arop koropea am taun mek yakáp nap te, ankwap ankank te mono, ankár wourékam nɨnɨk korop námpan námoku kok sérarrá, ‘Wa mwar kar’ i konapono.)   
\p
\v 22 Aerapo maok, Polo Areopagus wik kaunsil fákáre koupoukour yakápnap ou mek fokopeyakria maok, arakrá sér, “Ono Atens mekamp arop yumwan nke namp te yumo ponankor nkwakwe make lotu nɨnɨkan kárákáre napon.  
\v 23 Ono wae manénkɨr akwapea yumo lotu i konap ankank nke nampon. Tá ono nke nanko, alta ankwap fek arakrá kumwi tenapon, ‘Mámá te yino man mér monámp kwar ankwapamp altano.’ Tá am Kwar te yumo man mér moria kwaporok loturá yakápapon.   
\p
\v 24 Ono oukoumwan maomp kar yumwan farákáp nae rae. Kwaro apár ntiaka ankank ponankor má apár mek yak námp yoroimpon. Am Kwar te yámar ntia apáramp Tokwae Karono. Aenámpara, mao te aropao tinap lotu nap mek te tank mo i konámpono. \x + \xo 17:24 \xt Ap 7:48\x*  
\v 25 Mao te apae ankank mo námpan arop nomo man nomp yae fek yaewour mwanámpanápe, mono. Mao te wae námoku yiki yak, tá nékér, tá ankank ponankor arop ponankoran nénk konámpon.  
\v 26 Ankárankamp appenáp fekampan saráp mao kápae kare arop fi forokarrá papea, ponankor apárok káká pwatenánko, yakáp napon. Mao námoku am fárákapampor nkwakwe make ke nánaprá párakopria, apár oumwian kor kák tenánko yakáp námpon. \x + \xo 17:26 \xt Stt 10:32; 11:9\x*  
\v 27 Mao taki námp te am koumteouráp arop fárákap námwan oupourounkia námonámpok koroprá mér mwanapria nimpon. Aeno mao te nomo ponankor ankákárankan pwatea panek yak mono. Wonae fik kar yak námpon. \x + \xo 17:27 \xt Ais 55:6\x*  
\v 28 Wokwaek mérnámp aropao sérrá, ‘Nomo te maonámpan saráp yiki yak sámp nánko, mao ankárank támao nomwan kárákáre sáp nánko, nomo paokop námpon.’ Yiráp mérnap ankwap fárákapao ‘Nomo kuri maomp tárápu yakáp námpon’rá sér i konap niampono.  
\v 29 Nomo Kwaromp tárápu yakáp námp kwamp te, nomo Kwar te gol, silva, yumwi, arakerá nɨnɨk mwareano. Tá arop nomo nɨnɨkia nomp yae kor fek yoro i konámp ankank niampan mpwe nɨnɨk mwareano. \x + \xo 17:29 \xt Stt 1:27; Ap 19:26\x*  
\v 30 Wokwaek te arop fárákap mér mo napara, am ke fek kwatae nɨnɨk nap te Kwaro am fárákapan kar tokwae sér moimpon. Aeno oukoumwan te ponankor némpoukamp ponankor aropan ‘Kwatae nɨnɨk pwarenk’ ria kar kárákáre fek sénámpon.  
\v 31 Mao te koumteouráp aropan kot naenámp yae wae páte námpon. Mao námokuráp yae-párák kare nɨnɨk fek, ponankor apár mekamp ponankor koumteouráp aropamp nɨnɨk youroukoup nae-námpon. Tá mao ankárankampao saráp am kot poukwap nae-námp arop ankárankamp nánapi pwate námpon. Am arop te sumpwianánko, Kwaro apár me mekamp warko fárámpá pap námpon. Am fek táman, Kwaro man am tére sánk námp nomwan yénkép námpon.” \x + \xo 17:31 \xt Jo 5:22; Ap 10:42\x*   
\p
\v 32 Arop fárákap am apár me meknámp fárámpnámp kar wawia maok, ankwap fárákap Polén wouroump kar sér. Tá ankwap fárákapao sérrá, “Amo am ankank warko fwapi sénapo wa mwaro.”  
\v 33 Makrá sérapo maok, Polo am fárákapan pwarará akwap.  
\v 34 Aenapan maok, arop ankwap fárákap Polomp wakmwaek tukup nap te karenoria Kwarén mériapon. Arop ankwap te, Areopagus wi fek koupoukour konap kaunsil ou mekamp arop, maomp e te Dionisius, tá yupu ankwap maomp e te Damaris, tá ankwap koumteouráp arop fárákapao kor mériapon.   
\c 18  
\s1 Polo taun Korin mek kar farákápámp kar  
\p
\v 1 Wakmwaek Polo Atens pwarará taun Korin mek akwapea maok,  
\v 2 Polo Juda mekamp arop ankárankamp Akwilan kɨkɨp. Akwilamp némp kare te provins Pontus mek yak námpon. Mao te wokwaek tae morok náráp yupu Prisilant Itali fi pwarará koropepon. Am te Sisar Klodiuso sérrá, ‘Juda fi Rom mamek yakáp nap te wae ankwapok tukup kip’rá sénánko koropea Korin mek yak. Aepo maok, Polo akwapea am anánkwapan nke.  
\v 3 Pol te am anánkwapao tére nep niamp take pourouráp tére konámpara, mént yakria, sel nap énénki térerá yakáp. \x + \xo 18:3 \xt 1 Ko 4:12\x*  
\v 4 Aeria maok, ponankor Sabat yae méntép Pol Juda firamp lotu nap mek akwap ko, kar kárákáre fek farákáprá sér. Maomp nɨnɨk te am Juda fákáre, tá Grik fákáre makia Jisasén méranáponoria námpon.   
\p
\v 5 Aenánko maok, wakmwaek Sailas ntiaka Timoti Masedonia meknámp korop nepo maok, Polo am sel nap tére námp pwarará Juda firan kumur méntép kar farákáp saráp yak. Aeria maok, mao kar kárákáre fek arakrá sér, “Jisas te Krais támaono.” \x + \xo 18:5 \xt Ap 17:14-15\x*  
\v 6 Aerá sénámpan maok, am fárákapao maomp kar wa moria maok, man wouroump kar sér. Aenapo maok, mao náráp waempyam fekamp woup poporokompia pwarará arakrá sér, “Yumo yaomwi mek pɨkria kor apae onont napanápe, yumoku napon. Oukoumwan te yumwan pwarará akwapea ankwap fi aropan kar farákáp nanampono.” \x + \xo 18:6 \xt Ap 13:46\x*  
\v 7 Titius Jastus te Kwarén lotu i konámp arop, maomp nap te Juda firamp lotu nap yak námp fik wonae fek yak nánko maok, Polo lotu nap pwarará akwapeaka maomp nap mek yak.  
\v 8 Juda firamp lotu nap taokeyak konámp aropamp e te Krispus, mao ntia maomp séraro te Tokwae Karan mér. Tá Korin mekamp kápae kare koumteouráp arop Polomp kar wawia maok, am fárákapao kor méria ént mek nér.   
\p
\v 9 Ankwap kumuruk Pol amprá yém nkenko maok, Tokwae Karao man sérrá, “Amo te apápia kar farákáp mo, pwar kwapono. Amo ankár érik farákápampo. \x + \xo 18:9 \xt 1 Ko 2:3\x*  
\v 10 Am te apae riteanápe, onomp firáp korop mwanap kápae kare koumteouráp arop mámá taun mek yakáp napon. Tá ono amont yak nampara, arop ankwap amwan sámp-wouroump mono.”  
\v 11 Polo ankárank yopwaria tokwampok yunk fek Korin mek yakria Kwaromp kar farákáprá yak.   
\p
\v 12 Aenámpan maok, Galio apár Akaia mek gavman tokwae yakámp ke fek, Juda firao énénki tapokwapea maok, Polén yopor. Aeria maok, am fárákap man warámpá tukupea kotria maok, arakrá sér,  
\v 13 “Mámá arop te koumteouráp aropan ‘Lo kar ták-pwarará, ankwap nɨnɨk fek Kwarén lotuenk’ ria yénkrá yárak i konámpono.”  
\v 14 Aerapo maok, Polo nopok am fárákapan kar pwarokwaprá sénaerianámpan maok, Galio am Juda fákáreran arakrá sér, “Juda fákáre, yumo te mámá arop máte lo ták pwar, táte ankwap ankank sokoro, makianánko te, ono te fwap yiráp am kar wa nanampon.  
\v 15 Aeno yumo koropea onan sénap kar te yumokuráp kar, yumokuráp lo tene yumoku fwapokwapenke. Ono te am takeniamp kot te wa mono.”  
\v 16 Aeria maok, mao, am fárákap kot mwaria nap te monoria tirá kérép.  
\v 17 Aenámpantá maok, Korin fákárerao Judamp lotu nap taokeyak konámp arop Sostenes man am kot i konap nap topok am fek sámpá fuk napan maok, tá Galio am tak nap táman nɨnɨk tokwae mono, wampweri pwararámpon.   
\s1 Pol Siria apár mekamp Antiok mek arákarrá akwapámp kar  
\p
\v 18 Polo kápae kare yae Korin mekamp Kristen fákárerént yakea maok, am fákáreran ‘Ye...!’ ri pwarará, taun Senkria mek akwap. Mao akwapea am mek yakria maok, me pwae aok-sɨr. Am me pwae aok-sɨnámp fi te, Kwarén sérinámp kar ankár mántwaok naenámpan yénkép námpon. Aea pwarará maok, mao Prisila ntia Akwila anánkwap éréképea sip sámpea distrik Siria mek akwap.  
\v 19 Am fárákap tukupea taun Efesus mekria maok, Polo am anánkwapan am fek pwarará, mao námoku Juda firamp lotu nap mek akwapea am fárákapént kar sér. \x + \xo 18:19 \xt Ap 17:17\x*  
\v 20 Aenko maok, am fákárerao man sérrá, “Ae te amo yinont yak tae morok nanapon.” Makrá sérapo maok, tá Polo sérrá, “Mono. Ono te mapek yak mono.”  
\v 21 Makrá séria pwarará maok, am fárákapan ‘Ye...!’ ri pwarará maok, arakrá sér, “Nánkár Kwaro onan takaerianánko te, ono fwap yumonapok arákarrá korop nanampon.” Aerá séria pwarará maok, sip sámprá, Efesus pwarará pɨk. \x + \xo 18:21 \xt Jer 4:15; Ap 19:1\x*  
\v 22 Sip pɨkia taun Sisaria mek nánko maok, Polo sip pwarará Jerusalem mek pokea sios mekamp koumteouráp aropan ‘Gude’rá séria pwarará wakmwaek apár Siria mekamp Antiok mek akwap.   
\p
\v 23 Polo Antiok mek éri tae morok ke fek yakea maok, distrik Galesia tá Frigia mekmwaekamp némpouk mwaekamp Jisasén mérnap arop fárákapan kárákáre sámpanáponoria yaewourrá yárak.   
\s1 Apoloso kar farákápámp kar  
\p
\v 24 Juda fi mekamp arop ankárank taun Aleksandria mekamp, mao koropea Efesus mek yak. Maomp e te Apolos. Mao te Kwaromp Buk fekamp kar mér kareria kar kwapwe kare sér i konámpono. \x + \xo 18:24 \xt 1 Ko 3:5\x*  
\v 25 Mao te Kristen i konap mwae mér námpara, maomp nɨnɨk te ankár kárákáre kare fek koumteouráp aropan Jisaso térenámp ankank táman yae-párák kare yénkrá sér i konámpon. Aenámpan maok, Yiki Kor Spiritao oupouroup konámp te mér mono, Jono arop ént mek nér i konámpan saráp mér námpon. \x + \xo 18:25 \xt Ap 19:3\x*  
\v 26 Aeria maok, mao te Juda fákáreramp lotu nap mek akwapea koumteouráp aropan apáp mono, am mek kar érik farákáp. Aenánko maok, Prisila ntia Akwila anánkwap maomp kar wawia, man nap mek warámpá akwapea, mao warko fwapnae kar méranoria Kwaro i konámp kar ankwapmwaek farákáp.  
\v 27 Warko Apolos provins Akaia mek akwap naeria nánko maok, Efesus mekamp Kristen fárákapao man nɨnɨk kárákáre sánk. Aeria maok, am fákárerao Akaia mekamp Kristen fákáreran pas kumwiria sérrá, “Yumo ankár mámá arop warámp kipo.” Mao akwapea Akaia mekia maok, Kwaro námokuráp nɨnɨk fek yaewouria mér nénknámp koumteouráp aropan kápae kare yaewour.  
\v 28 Am te apaerianápe, mao te koumteouráp arop nke nap fek kárákáre fek kar farákápria, Juda firao épérépnámp kar sénap te, am kar pwarokwaprá sérria apárok anámpá pap konámpono. Mao te Kwaromp Buk fekamp kar farákápria am fárákapan ‘Jisas te Krais támaono’rá fi farákarrá sér i konámpon. \x + \xo 18:28 \xt Ap 9:22\x*   
\c 19  
\s1 Polo Efesus mek téremp kar  
\p
\v 1 Apolos Korin mek térerá yak námp te, Pol oukoumwan am provins Galesia ntia Frigia mekmwaekamp némpouk mwaek Kristen fákárean kárákáre sámp mwanapria yaewourrá yárakia maok, wakmwaek koropea taun Efesus mek. Aeria maok, am Efesus mek Kristen ankwap fárákapan kɨkɨpia maok,  
\v 2 am fárákapan arakrá turunk, “Yumo wokwaek Jisasén mérnap ke fek te, Yiki Kor Spirit sámpap ni mo nie?” Mak ránko maok, am fárákapao Polomp kar pwarokwaprá sérrá, “Mono. Yino te ‘Yiki Kor Spirit ankwap yak námp’rá sénap te wa mono.” \x + \xo 19:2 \xt Ap 2:38; 8:15-16; 1 Ko 3:6\x*  
\v 3 Aerapo maok, Polo am fárákapan sérrá, “Aenánko te yumo te mokoprá ént mek énéri napono?” Tá am fárákapao sérrá, “Yino te Jono sérinámpaokria ént mek néri námpono.” \x + \xo 19:3 \xt Mt 3:11\x*   
\p
\v 4 Polo sérrá, “Wokwaek kar Jono koumteouráp arop fákáreran ént mek néria maok sérrá, ‘Yumo te kwatae nɨnɨk pwarareaka ént mek nérenke.’ Aeria maok sérrá, ‘Yumo te ankár onomp wakmwaek korop naenámp arop táman mér kipo.’ Am arop Jono sérimp te Jisas támaono.” \x + \xo 19:4 \xt Mt 3:11\x*  
\v 5 Am fárákapao am kar wawia maok, Jisas Tokwae Karamp e fek ént mek nér.  
\v 6 Tá Polo am fákáreramp pourouk yae papánko maok, Yiki Kor Spirit am fákáreramp pourou mek top-pwarámpria maok, moumountukri ankwap-ankwap kar fek sérarria maok, profet kar sérar.  
\v 7 Am arop fárákap ponankor te éntér-sámpramp niamp arakeno.   
\p
\v 8 Yinɨnk yunk fek Polo Efesus mek yakria Judamp lotu nap mek yoump ko, am mekamp arop méranáponoria kárákáre fek kar farákáp. Aeria maok, Kwaromp firáp taokeyak naenámp mekamp ankank am fárákapan sérar.  
\v 9 Aempan maok, am mekamp arop ankwap fárákap te námokuráp nɨnɨk fákapea kárákáreria mér mono. Aeria maok, am koumteouráp arop nke nap fek Tokwae Karaonámpaok tukup mwanap mwae kupan wouroumprá sér. Aenapantá maok, Polo am Jisasén mérnap arop fárákapan am Juda fákáreamp lotu nap mekamp éréképá yakria maok, kumur méntép Tiranusomp skul nap mek yoump ko kar farákápae yak. \x + \xo 19:9 \xt Ap 19:23\x*  
\v 10 Mao takrá yak námp te akwapea anánk yopwar yak. Aenánko maok, provins Esia mek yakápnap ponankor Juda koumteouráp arop ntia Grik firao kor méntér Tokwae Karamp kar wa.   
\s1 Sivamp tárápu kwatae-arop yérépe mwarianap kar  
\p
\v 11 Kwaro Polomp yaerént puiyakrá nkwakwe make kárákáre kor ankank yororo. \x + \xo 19:11 \xt Ap 14:3\x*  
\v 12 Aenko maok, am fárákapao hankisip, tá waempyam fákáre tia maok, Polomp pourouk kákea maok, wakmwaek am ankank ti-tukupea touwenap aropan nénk. Aenapo, am touwenap arop am ankank ti napo maok, am fárákapamp touwe wae pwar, tá arop fárákapamp pouroukamp kwatae-arop woropompi tukup. \x + \xo 19:12 \xt Ap 5:15\x*   
\p
\v 13 Juda ankwap fárákap paokoprá kwatae-arop yéréperá kéréprá am fek mani ti. Ae konapao, am fárákap mokopon nke mwaria Jisasomp e séri te ko, am fek kwatae-arop yéréperá kérép mwaria. Aeria maok, am fárákapao arakrá sér, ‘Ono te Polo maomp kar farákáp konámp Jisasomp e fek kárákáre fek sér rae, “Yumo ankár nkwampok tukupenke.”  
\v 14 Juda fi mekamp pris taokeyak konámp arop Sivamp tárápu fákánekao kor kwatae-aropan take pourouráp kar takrá sériapon.  
\v 15 Tá ankwap kumuruk am fárákap kwatae-aropan takrá sérapo maok, napok kwatae-aropao am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, “Jisas te ono wae mér, Polén kor ono wae mér namp. Aeno yumo te wa nape?” \x + \xo 19:15 \xt Mk 1:24\x*  
\v 16 Am kwatae-arop woukoupeyaknámp aropao kor férékaprá yárakrá, am fárákapan fupukria kwe-pwarará maomp waempyam pápearrá souroumpour. Aenánko am fárákap am nap pwarará pourou mwar pɨrɨkɨmpea tukup.  
\v 17 Ponankor Juda ntia Grik fákáre Efesus mek yakáp nap am ankank koropnámp kar wawia apáp tɨrɨnka wae. Aeria maok, am fárákap Jisas Tokwae Karamp e sakap.  
\v 18 Jisasén mérnap kápae kare koumteouráp arop koroprá, kápae kare nɨnɨk kwatae te ankwap koumteouráp arop nke nap fek érik farákápapono.  
\v 19 Manénkɨr te kápae kare koumteouráp arop foupourá nénk konap, tá ouwur yoporokwam yoro i konap kar yakápnámp buk ti-koropá koupoukarea maok, ponankor koumteouráp arop nke nap fek yaomwi mek yanki pwar. Am buk sámpap mani te kouroump napo, akwapea 50,000 mani silva. \x + \xo 19:19 \xt Lo 18:10-12\x*  
\v 20 Amnap nɨnɨk támao Tokwae Karamp kar am fárákapamp nɨnɨk mek tére kárákáre nánko, am fárákap kápae kare némpouk mwaek paokoprá kar farákápapon.   
\s1 Efesus fákárerao Polén kokwarokrá kákkarrá paokopiap kar  
\p
\v 21 Efesus mekamp tére akwapea kárákáre nánko maok, Yiki Kor Spirit Polomp nɨnɨk ékékéránko maok, Polo provins Masedonia ntiaka Akaia mek akwapea maok, tá wakmwaek Jerusalem mek akwap naeria. Mao arakrá sér, “Ono am mek akwapea maok, wakmwaek te Rom mek kuri akwapá nke nanampon.” \x + \xo 19:21 \xt Ro 1:13\x*  
\v 22 Aeritea maok, námwan yaewour i konep arop yawor Timoti ntiaka Erastusén Masedonia mek tirá kérépea maok, Pol námoku provins Esia mek yak tae morok.   
\p
\v 23 Am ke fek Efesus mekamp arop ankwap fárákap Tokwae Karaonámpaok tukup mwanap Mwaeran yoporrá kar yorowara wae.  
\v 24 Arop ankárank Demitrius mao te silva fek ankank yororo i konámpono. Mao te yupu kwar Artemisén lotu mwanap napamp wunéri silva fek yoro i konámp bisnisrápon. Aeria maok, silva tére konap aropan tére kápae kare nénk nánko, téreria am fek mani tokwae sámp konapon.  
\v 25 Mao am fárákap ntia ankwap kwekár kwarén lotu mwanap ankank tére konap aropan éréképea koupoukarea yakáprá maok, mao arakrá sér, “Onomp ankárankamp tére arop fákáre, yumo te wae mér napon: Nomo te mámá tére fek maok yae-párák mani tokwae sámp konámpon.  
\v 26 Am arop Pol te kápae kare koumteouráp aropamp nɨnɨk tirá náráp nɨnɨkaok párakop naeria námpan, yumo wae nkea wawi napon. Am taknámp nɨnɨk te Efesus mek mwar mono, waeman provins Esia mek ponankor pwi pap naenámp niamp námpon. Mao sérrá, ‘Nomo yae fek yoronámp máte kwar kare mono.’ \x + \xo 19:26 \xt Ap 17:29\x*  
\v 27 Polomp am kar te nomp bisnis e kwatae pap naenámp pourou námpon. Aeriaka am támao mwar mono. Maomp kar te yupu kwar tokwae Artemisomp lotu nap te am koumteouráp aropamp nɨnɨk mek te kánanke kwatae niampi pap naeria námpon. Manénkɨr provins Esia mekamp arop fákáre, tá apár-apár mekamp arop ponankor am yupu kwar táman lotu i konapan maok, táte Polomp karao maomp e tokwae te apárok anámpa pap naeria wae námpon.”   
\p
\v 28 Am fákárerao am kar waria maok, yonkwae pwarámpa wae. Aeria maok, tékén arakrá sér, “Efesus fákáre nomp Artemis te tokwae kar kareno!”  
\v 29 Aeria maok, am taun tokwae mek te ponankor koumteouráp arop wumwinke tɨkirá kara wae. Aeria maok, am fárákap ponankor ferámprá koupoukour konap fek foporakorrá tukup. Aeria maok, am fárákap te Gaius ntiaka Aristarkus, Masedonia mekamp Polént yárak i konep arop yaworan yae topwe fek érépea énénki tukup. \x + \xo 19:29 \xt Ap 27:2\x*  
\v 30 Pol námoku te am koumteouráp arop ou meaok akwap naerianámpan maok, Kristen fákárerao man taokor.  
\v 31 Esia mekamp Polomp nouroup kiapo kar sámp-kérépria sérrá, “Amo te am koupoukourap mek am mek te akwap kwapono.”   
\p
\v 32 Am koumteouráp aropamp nɨnɨk te épépéréprá paokopria maok, wumwinke tɨkirá maok, ankwap-ankwap kar sérar. Aeria maok, kápae kare arop te am koropá koupoukourap fi kor te mér mono.  
\v 33 Juda fákárerao Aleksander man, mekok akwapea kar séraeria fopwaok. Tá Aleksander akwapea fokopeyakrá koumteouráp aropan nopok kar pwarokwaprá sénaeria, kar pwarenkria yae fek saráp popwakoprá taokor.  
\v 34 Aenámpan maok, am arop fárákap man te Juda fi mekamp arop wae wuri nke. Aeria maok, ponankor koumteouráp arop énénki tokwae tékén sérarria maok, “Efesus nomp Artemis te tokwae karono!” Am takrá sérar nap te akwapea, anánk ke fek.   
\p
\v 35 Aeakapo maok, wakmwaek Efesus taun poukeyak konámp kuskus am koumteouráp aropan kar pwarenkria yoporia maok, sérrá, “Yumo Efesus mekamp arop yumo te wawenke. Apae aropao Efesus taun te Artemis yupu kwar tokwaeramp lotu nap taokeyak konámp, tá yámar meknámp éká párákap námp am yumwi fou taokeyak konámp te mér mo námpon?”  
\v 36 Aeria maok, sérrá, “Arop ankwap te mámá kar te ták-pwar mo karenono. Aenapara, yiráp top kor te kákarenke. Apae ankank tére mwaria kér-kéri kwapono.  
\v 37 Yumo mámá arop yawor éréképá korop napan maok, am arop yawor te nomp lotu nap mekamp ankank oukun-ti mo, tá nomp yupu kwar man kor wouroump-sér moi nepono.  
\v 38 Táte Demitrius ntia maomp tére arop arop ankwapan kar sérinámp yak nánko te, nánkár maomp kot mwanap ke yak námpon. Tá gavman arop tokwae yakáp napon. Am fárákapao am mwaek saráp arop ankwapan kotanápono.  
\v 39 Táte yumo kar ankwap yak nánko te, yumo ankár am kar fwapokwap mwaria koupoukour nap kare mek sér mwanapon.  
\v 40 Aeno yumo wawenk! Nomo oukoumwan yorowar mwaria wae námp máte gavman fákáre wawia te, fwap nomwan kot mwaria napon. Nomo am taki námp te, fi kor yak mo kare námpara, nomwan turunk napo, nopok pwarokwaprá sér mwanámp kar yak mono.”  
\v 41 Kuskus am kar séri pwarará maok, mao am koumteouráp arop tirá kérép nánko tukup.   
\c 20  
\s1 Polo Masedonia ntiaka Akaia mek yárakimp kar  
\p
\v 1 Am kar wae pwaránko maok, Polo Kristen fákáreran koropenk ritea maok, am fárákapan kar farákápea kárákáre nénkánko wawia mérapo maok, aesioria pwarará apár Masedonia mek akwap.  
\v 2 Mao am mekmwaek Kristen fárákapan yaewourrá kápae kare kar farákáprá yárakia maok, wakmwaek Akaia fi mek akwap.  
\v 3 Am fek yinɨnk yunk yakea maok, wakmwaek sip meknámp Siria mek akwap naeria. Aenámpan maok, Juda fákáre man sámp-wouroump mwanámpria kar papnap kar wawia warko sip mek akwap naerianámp nɨnɨk pwarará, warko Masedonia mek arákarrá apáraok akwap. \x + \xo 20:3 \xt Ap 20:19\x*  
\v 4 Aenánko maok, taun Beria mekamp Pirusomp táráp Sopater mao Polént akwap. Tá taun Tesalonika mekamp arop yawor Aristarkus ntiaka Sekundus, tá Derbe mekamp Gaiusia maok, Timoti, tá provins Esia mekamp arop anánkaopwe Tikikus ntiaka Trofimus, am fárákapao kor Polént tukup. \x + \xo 20:4 \xt Ap 19:29; 21:29; Ef 6:21\x*  
\v 5 Am fárákapaomékɨr tukupea yinan taun Troas mek yépékrá yakáp.  
\v 6 Yino oukoumwan Filipai mek yakápia, Juda firao Yis Moráp Pan Fári konap Yae wae akwapá pwar nánko, am feknámp sip mek kunkuria tukup. Éntik kumur fek tukupea, Troas mek am fárákap yakáp nap fekia maok, tá yino Troas mek fákáneki yakáp.   
\s1 Troas mek Polo Yutikusén fárámpea papámp kar  
\p
\v 7 Sarere kumuruk yino Kristen fákárent koupoukarea, énénki fɨr fépér. \f + \fr 20:7 \ft  ‘Énénki fɨr fépér’: Sapta 2:42 fekamp kware fu fekamp kar nkeampo.\f* Aenánko maok, Polo oumpouran akwap nanampria námp kwamp maok, kar kápae kare farákáprá akwapea kumur kupuk.  
\v 8 Am yino koupoukournámp aokore te narek yak nánko, lam kápae kare am mek wae puri yakáp.  
\v 9 Aenánko maok, arop tár-ménki windo fek tank námp, maomp e te Yutikus, Polo kar kápae kare farákáp nánko, wará ouwipirá tankrá akwapea, yonkwae tákáriaka narek yinɨnk kárar mekamp aokore meknámp apárok pɨká párákap. Aenánko arop fárákapao pɨkiaka man sámpapan maok, mao te wae sumpwi yak.  
\v 10 Aenánko maok, Polo kuri pɨkia man sámpea pourouk woukoupeyak. Aeria maok, koumteouráp aropan arakrá sér, “Mao fwap oukoumwan yiki yak námpon.”  
\v 11 Aerá séria pwarará maok, warko narek pokea pan fékéria koumteouráp aropént énénki fépér. Fépéria pwarará, mao kar farákáp námp éri te makrá akwapea wakor. Wakor nánko maok, Pol wae akwap.  
\v 12 Am arop tár-ménki te yiki yakánko maok, maomp fákárerao warámpá tukupea warákáránk.   
\s1 Pol Troas meknámp Miletus mek akwapámp kar  
\p
\v 13 Yino Polén pwarará, yinomékɨr sip mek kounkouria tukupea taun Asos mek. Tá yino am mek Polén yépékrá yakáp. Polo námoku wokwaek yinan sérrá, ‘Yumomékɨr tukupenke. Námo te wakmwaek apáraok korop nanamp’ rinámpantá.  
\v 14 Aenánko maok, Pol wae koropea Asos mek yinan kɨkɨpianánko, yino man warámpea sip mekia taun Mitilini mek tukup.  
\v 15 Tá ankwap kumuruk Mitilini pwarará tukupea apár amor ke Kios mek wonae fik pamp. Tá warko am feknámp tukupea taun Samos mek. Tá warko ankwap kumuruk tukupea provins Esia mekamp taun Miletus mek.  
\v 16 Polomp nɨnɨk te Esia mek tokwae ke yak tae monoria námp kwamp, taun Efesus kámá pwarará akwap naeria. Mao koupour akwap naerianámp te, fwap pwi nánko, Jerusalem mek Pentikos yae fek akwapá nke nanampria námpon.   
\s1 Polo Efesus mek arop taokeyak konap aropan ‘Ye...’ rimp kar  
\p
\v 17 Yino tukupea taun Miletus mekria maok, Polo Efesus mekamp sios taokeyak konap aropan námwan koropá nkenkria kar sámp-kérép.  
\v 18 Am fákárerao maonámpok koropea napo maok, mao am fárákapan arakrá sér,  
\p “Ono manmékɨr Esia mek koropea yakamp fek, tá kápae kare por yumont yakamp fek te, onoinamp nɨnɨk yumo wae nkea mér napon.  
\v 19 Yumo te wae mér napon, kápae kare por Juda fákáre onan mwaria kar sérarapo, am támao onan nɨnɨk kápae sáp nánko, tá ono ém saráp yak nampao maok, ono ankár onokump e ponankor apárok sámp-anámpea paprá Tokwae Karamp térean saráp tére nampon.  
\v 20 Tá yumwan yaewour naenámp nkwakwe make kwapwe kare nɨnɨk yumwan farákáp nae namp te, ono kokwae moi nampon. Koumteouráp arop koupoukour nap mek, tá yiráp nap-nap ponankor ono yumwan yénkrá farákáp namp am te yumo wae mér napono.  
\v 21 Kumur méntép Juda firan tá Grik fi méntér ‘Ankár kwatae nɨnɨk pwarará Kwaronámpok koropria Jisas Tokwaeran mérenk’rá kar kárákáre fek sér i konampono.  
\v 22 Aeno yumo wawenk: Oukoumwan te, Yiki Kor Spirit támao onan tére nánko, ono ankár Jerusalem mek akwap nae kar nampon. Onan Jerusalem mek te apae ankank korop naenámp te ono mér mono. \x + \xo 20:22 \xt Ap 19:21\x*  
\v 23 Máman mwar mér nampon: Kápae kare apárok ono akwap namp te, Yiki Kor Spiritao kalabus ntia kápae kare kápae onan yépék námpan méramprá yénk námpon. \x + \xo 20:23 \xt Ap 21:11\x*   
\p
\v 24 Aenámpan maok, ono te onokump pourouan tokwae kar ankankrá nɨnɨkia kárákáre fek sámp-fákeyak mono. Ono te ankár Jisas Tokwae Karao onan sápnámp tére térerá akwapea pwar nanamp mwae-párák akwapria, koumteouráp aropan Kwaro aropompia yaewournámp Kwapwe Kare Karan farákáp naeria nampon. \x + \xo 20:24 \xt 2 Ti 4:7\x*   
\p
\v 25 Onomp ankwapyae fárákap e, yumo wawenk. Wokwaek kar ono yumo ou mek yakria, Kwaromp firáp taokeyak naenámp kar farákápampon. Aeampan maok, oukoumwan te ono wae mér, wakmwaek te yumo ponankor warko onomp pourou nke mwanap pourou mono.  
\v 26 Aeria namp kwamp, ono oukoumwan yumwan érik farákarrá sénaeria nae: Yumo ou mekamp arop ankwap ankárankamp yaomwi mek pɨk námp te, ono nanko námpanápe. Námoku námpono.  
\v 27 Am te apae riteanápe, Kwaromp ponankor nɨnɨk ono yumwan farákáp namp te kokwae moiampon.  
\v 28 Yiki Kor Spiritao yumwan sios taokeyakáp mwanap yorororá kák námpara, yumo ankár yumokuráp pourou fwapi taokeyakápria, Kwaromp sipsip fákáre náráp Tárápamp yɨri fek yamokwapea érékép námp am fwapi taokeyakáp kipo. \x + \xo 20:28 \xt 1 Pi 5:2\x*  
\v 29 Ono wae mér nampon, ono yumwan pwatea akwap nanko te, nánkár wakmwaek yao pwae mekamp kwatae kare as fákáre yumo ou mek koropea sipsip fákárean sámpá yampourou mwarea napon. \x + \xo 20:29 \xt Mt 7:15\x*  
\v 30 Tá yumokunap mekamp arop ankwap fárákapao kor yumwan kwekár sérarrá, Kwaromp koumteouráp aropamp nɨnɨk érépea am fárákapamp nɨnɨkaok tukup mwaria napon.  
\v 31 Ae mwaria napara, yumo ankár kumur méntép fwapia taokeyakáp kip. Yumo te onoinamp nɨnɨk te nɨk moi kwapono. Ono te yinɨnk yopwar fek kumur, yámar kokwae mono, yumo ankákárankan ponankor yae-párák kare paokop mwanap kwapwe kare nɨnɨk te wae yénkrá yárak nampon. Yumwan am taknamp ke fek te, onomp yi mekamp émti méntér kwarákáranámpon.   
\p
\v 32 Oukoumwan te yumwan Tokwae Karamp yaek pap nampono. Onomp nɨnɨk te, maomp aropompnámp kar ankár nɨki-samp mwanapria nampon. Am aropomp te yumwan fwap kárákáre sánkria Kwaro námoku nánkárápnámp koumteouráp aropan nénk konámp kwapwe kare ankank yumwan fwap nénk naerámpon. \x + \xo 20:32 \xt Kl 1:12; 2:7\x*  
\v 33 Ono te arop ankwapamp silva, tá gol, tá waempyam ankank kɨkiank moiampon.  
\v 34 Yumoku támao wae mér napon: Ono te onokump yae kor fek tére nanko, am támao onan yaewourria, onont yakápnap aropan kor yaewour i konámpon. \x + \xo 20:34 \xt Ap 18:3\x*  
\v 35 Kápae kare tére ono tére namp te, nomo ankár am nɨnɨkaok tére kárákáreria, nomo fwap porokwenámp aropan yaewour mwanámpan yumwan yénkép námpon. Tá nomo ankár Jisas Tokwae Karao námoku sérimp kar am nɨnɨk mwanámpon. Mao te arakrá sér, ‘Ankwap aropan ankank sánknámp aropamp warákár te maomp yaekamp ankank sámprá warákár konámpan kámákár akwap námpon.’”   
\p
\v 36 Polo mámá kar farákápea pwarará maok, kwaráp torokomprá am sios taokeyakáp konap arop fákárerént Kwarén kar toropwap.  
\v 37 Aea maok, wakmwaek ponankor éménka waeria maok, am fárákap Polén koukoupwiyakrá aop mukuriapono.  
\v 38 Am fárákap Polén yonkwae touwe tokwae nap te, mao ‘Yumo te warko náráp pourou nke mono’rá sénámp aran napon. Takia am fárákap Polén warámpá tukupea sip mek kérép. \x + \xo 20:38 \xt Ap 20:25\x*   
\c 21  
\s1 Polo sip mek korokwapea Jerusalem mek akwapámp kar  
\p
\v 1 Yino am fárákapan aropompria ‘Ye...!’ ri pwarará sip mek kounkouránko maok, sip wae akwap. Yino ankár tukupea apár amor ke Kos mekia maok, wakmwaek ankwap kumuruk tukupea ankwap apár amor ke Rodes mek. Tá Rodes pwarará tukupea provins Esia mekamp taun Patara mek.  
\v 2 Yino am Patara mek nke nánko maok, sip ankwap distrik Fonisia mek akwap naerianánko maok, yino am sip mek kounkourianánko maok, am sip wae akwap.  
\v 3 Aeria maok, yino tukupria solwara kuk yaknámp apár amor ke Saiprus yae-mánkwan mwaek yakánko, warákarrá tukup. Tukupea provins Siria mekamp taun Taia mekia maok, sip ankank apárok ouroukour naeria.  
\v 4 Aenánko maok, yino tukupea Kristen fákáreran nkea, yino am taun mek méntér fákáneki yakáp. Aenánko, Yiki Kor Spiritao Kristen fákáreran Polén mwanap kar yénkép nánko, am fárákap Polén sérrá, “Amo Jerusalem mek akwap kwapono.”  
\v 5 Wae sip akwap naenámp ke fek, yino am taun pwarará tukup. Aenánko maok, Kristen fákáre ntia maomp tárápu koumteou yinan éréképá tukupea ek párakop. Aenapo, yino solwara woupwi mek kwaráp torokompria Kwarén kar toropwap.  
\v 6 Aea maok, am fárákapao yinan ‘Ye...!’ rapo, yino kor am fárákapan ‘Ye...!’ ri pwarará, sip mek kunkur nánko, am fárákap wae taun mek arári tukup.   
\s1 Sisaria mek profet Agabuso Polén kar sérimp kar  
\p
\v 7 Yino Taia pwarará tukupea taun Tolemes mek, yino am mekamp Kristen fákáreran ‘Gude’rá séria am fárákapént ankáranki yakáp.  
\v 8 Aea maok, tá ankwap kumuruk, Tolemes pwarará tukupea taun Sisaria mekia maok, yino Kwaromp Kwapwe Kare Kar farákáp konámp arop ankwap, Filipomp nap mek tukup. (Am arop te aposel fákárean yaewour i konap fákánek arop ou mekamp ankwap ankárankono.) \x + \xo 21:8 \xt Ap 8:5,40\x*  
\v 9 Mao te yupu-táráp yiaworaopweao maok, oukoumwan poumou nap mek tankáp mo. Aenapao maok, am fárákap te Kwaromp profet kar farákáp konapon. \x + \xo 21:9 \xt Ap 2:17\x*   
\p
\v 10 Yino Sisaria mek ankwap yinɨnki yakáp nánko maok, profet ankwap maomp e te Agabus Judia meknámp Sisaria mek ék. \x + \xo 21:10 \xt Ap 11:28\x*  
\v 11 Mao yinonámpok koropea maok, Polomp sépér sámpea námokuráp pu yae fekarrá yarokwapea sampeyakrá maok, arakrá sér, “Yiki Kor Spiritao arakrá sénámpon: ‘Jerusalem mekamp Juda firao mámá sépéramp naropwarén te mámakrá yarokwapea arop ankwap firan sánk mwanapon.’” \x + \xo 21:11 \xt Ap 21:33\x*   
\p
\v 12 Aeránko, yino am kar táman wawia maok, táte am némpoukamp aropént Polén ‘Jerusalem mek te akwap kwapono’ ria kárákáre fek taokor.  
\v 13 Aerapo maok, nopok Polo am fákáreramp kar pwarokwaprá sérrá, “Yumo te apae riteaka éménkrá paokopriaka onomp nɨnɨk kwatae pap napon? Ono te numwar fákapá papanáponoria nánap nampon. Tá ono Jerusalem mek sumpwi nanko, am támao Jisas Tokwae Karamp e sakap nae-námpria nánap nampon.” \x + \xo 21:13 \xt Ap 20:24\x*  
\v 14 Yino nke nánko, Pol te akwap naeria kárákáre námpantá maok, yino warko man taokor mono. Aeria maok, yino sérrá, “Ankank Tokwae Karao námokuráp nɨnɨkaok takanorianánko te, waeman korop naerianámpon.”   
\s1 Polo Jerusalem mek akwapámp kar  
\p
\v 15 Ankwap yinɨnk yae akwapá pwar nánko, yino ankank nánapiaka Jerusalem mek pok.  
\v 16 Aenko maok, tá Sisaria mekamp Kristen fákáre yinan éréképá tukupea, Nasonomp nap mek pwar. Mao Saiprus mekampao, maomékɨr Kristeniaka yakámp. Yino maomp nap mek yakáp.  
\v 17 Yino pokea Jerusalem mekánko maok, Kristen fákárerao yinan warákárria érékép.   
\p
\v 18 Pampia koumounek Polo yinont akwapeaka Jemsén nkea kar sér. Aenánko, sios taokeyakáp konap aropao kor am ke fek táman Jemsént koropá koupoukour.  
\v 19 Polo am fárákapan ‘Gude’rá séria maok, Kwaro ankwap fi koumteouráp arop ou mek maomp yae kor fek kápae kare ankank térenámp karan am fárákapan fwapnae karia farákáprá sérimpon. \x + \xo 21:19 \xt Ap 15:12\x*   
\s1 Sios taokeyakáp konap arop fárákap Polén ‘Lotu nap tokwae mek akwapae’ riap kar  
\p
\v 20 Am fárákap Polomp kar wawia pwarará, Kwaromp e sakap. Aeria maok, man sérrá, “Nae e! Amo te wae mér, kápae kare fopwakwap Juda te wae Jisasén méri yakáp napon. Am ponankor koumteouráp arop te kárákáre fek Mosesomp loaok tukup napon.  
\v 21 Aeno arop ankwap fákárerao am fárákapan amo ‘Arakinap’rá séri napon: ‘Pol te Juda firao arop ankwap firamp ou mek yakáp napan sérrá, “Yumo Moseso sénámpaokria tárápuamp yɨpi fékérrá, Juda firamp manénkɨrkamp nɨnɨkaok paokopi kwapono”rá sérinámp’ ria séri napon.  
\v 22 Nomo wae mér námpon: Am fárákap te amo wae korop nap kar wa nap te, mokop mwanámpon?  
\v 23 Ae te yino, amo ankár ampaokaerianámp nɨnɨk ankwap amwan sér mwaro: Yino ou mekamp arop yiaworaopwe Kwarént kar páte nap yakáp napon.  
\v 24 Amo ankár am arop fárákap éréképea yumo ponankor Kwaro nke námp fek yiki kukur konap nɨnɨkaokenke. Tá amo ankár mani papea napo, am fek Kwarén ofa mwanap fɨr sámpea napo, am fárákapamp me pwae aok-sɨranápono. Amo tak napo maok, arop ponankor fwap nkea amoinap kar koropá sénap te, kwekár karrá nɨnɨkria maok, amo kor Mosesomp loaok nap wae mér mwanapon.  
\v 25 Ankwap fi koumteouráp arop Jisasén mér napan nomo wokwaek pas sámp-kérépria, arakrá kar papámpono: Am fárákap ankár fwapi taokeyakápria maok, kwekár kwarén ofa sánknap nape fɨr, tá nape fɨr oumpour kor fek paok fákapea porokwap-papea napo, oukoumwan fɨr yɨri yak námp te fépéri kwapono. Tá kokopor nɨnɨki kwapono.” \x + \xo 21:25 \xt Ap 15:28-29\x*  
\v 26 Aerapo maok, Polo am Kwarént kar papap arop fárákap éréképá akwapea ankwap kumuruk mao am ponankor nɨnɨkaokria maok, mao námoku am fárákapént Kwaro nke námp fek yiki kukur konap nɨnɨk am tak. Tá mao lotu nap tokwae yár mek youmpea pris fákáreran makár mokop yiki kukarea pwarará, Kwarén ofa sánk mwanap kar sér. \x + \xo 21:26 \xt 1 Ko 9:20\x*   
\s1 Juda firao Polén lotu nap tokwae mek sámpap kar  
\p
\v 27 Wakmwaek fákánek yae wae pwar naerianánko maok, Esia mekamp Juda firao koropea nkeapo maok, Polo lotu nap tokwae mek yakánko maok, koumteouráp arop ponankor fopwaok napo maok, am fárákap Polén yoporria man sámpea maok, tékén arakrá sér,  
\v 28 “Israel fi, yumo te yinan yaewourenke! Mámá arop máte ponankor némpouk mwaekamp ponankor aropan ‘Juda fi nomwan, tá Mosesomp loan apárok sámp-anámpenk’rá sér i konámpon. Tá mámá lotu nap tokwae man wouroump-sér i konámpon. Aeria maok, am táman mwar mono. Grik firan kor éréképá koropea, Kwaro námokuráponoria nánkárápnámp nomp lotu nap tokwae te Kwaro nke námp fek oumi pap námpon.”  
\v 29 Am kar takrá sénap te, ankwap fi mekamp Trofimus Efesus mekamp taun mek Polént yárakepo nkeap kwamp maok, ae te Polo man lotu nap tokwae mek warámpea korop námpwaeria niapon.   
\p
\v 30 Aeria maok, Jerusalem mekamp koumteouráp arop ponankor kokorokoria lotu nap tokwae mek foporakorrá tukuprá Polén sámpea ek éréképá koropea yár fik pap. Aeria maok, lotu nap tokwae ménki ponankor kákar.   
\s1 Rom mekamp soldia poukeyak konámp arop Polén sámpámp kar  
\p
\v 31 Am fárákapao Polén sámp-wouroump mwaria fukrá paokopapo maok, Rom mekamp soldia taokeyak konámp ofisa tokwae Jerusalem mekamp arop fákárerao yoporrá yorowar fupukump nap kar wa.  
\v 32 Aeria maok, mao koupour kar kepten fákáreráp, soldia fákáre érékép, makia koumteouráp arop fárákap yakáp nap fek foporakorrá pɨk napo maok, Juda fákáre am ofisa tokwae ntia soldia fákáreran nkea maok, Polén fuk nap wampwe pwar.  
\v 33 Aeapo maok, ofisa tokwae wonae fik koroprá Polén sámpea, soldia fákáreran ‘Sen anánkaopwe fek yarokwapenk’rá sér. Aeria maok, mao am fárákapan turunkrá, “Máte wanono? Mao te apae námpon?” \x + \xo 21:33 \xt Ap 21:11\x*  
\v 34 Aeránko maok, kápae kare koumteouráp arop yakáp nap támao, ankwap-ankwap kar fek tékén sérar. Aeria am fárákap kápae kare kar ounka wae napo maok, ofisa te am kar fi fwapi wa naenámp pourou mo. Aenámpantá maok, am soldia fárákapan sérrá, ‘Yumo Polén warámpea yérék i konap nap kárákáre mek santukupenk’rá sér.  
\v 35 Aenámpan maok, Polo akwapea am nap mek yumwi fekamp punkup fekánko maok, am koumteouráp arop man porokwap pap mwaria kárákárea wae napo maok, am soldia fákárerao man kakapea tukup.  
\v 36 Aenapo maok, am kápae kare koumteouráp arop te man éntér kákea tukuprá tékén arakrá sér, “Man te porokwapea sumpwi papenke.” \x + \xo 21:36 \xt Lu 23:18; Ap 22:22\x*   
\s1 Polo Juda firan námoku Kwarén mérnámp fi farákápámp kar  
\p
\v 37 Am soldia fákárerao Polén warámpeaka am yérék i konap nap kárákáre mek tukup mwariakapo maok, Polo ofisa tokwaeran Grik kar fek arakrá sér, “Ono fwap amwan kar ankwap sénanamp nie?” Aeránko maok, nopok ofisa tokwaerao man sérrá, “Amo te Grik kar te wae mér rap nie?  
\v 38 Ono te amo Isip mekamp arop wokwaek tae morok gavmanén yorowaria maok, 4,000 arop bainat fek yorowar i konap mérnap arop éréképea arop yak mo apár mek akwapámp arop támao námpwe nɨnɨk nampon.”  
\v 39 Aenánko maok, nopok Polo arakrá sér, “Ono te Juda fi mekamp aropono. Ono te distrik Silisia mekamp taun Tarsus mekampono. Onomp taun te e tokwaerápono. Kare nampono, ono koumteouráp aropan kar sénae.”  
\v 40 Aeránko maok, ofisa tokwae ‘Fwapon. Takae’rá séránko maok, Polo am punkup fek fokopeyakrá koumteouráp aropan, kar pwarenkria yae fek saráp popwakop. Aenánko am fárákap ponankor kar pwar napo maok, Polo am fárákapan Hibru kar fek arakrá sér,   
\c 22  
\p
\v 1 “Onomp ankwapyae fákáre ntia onomp tékénou fákáre, yumo wawenk! Oukoumwan te ono yumwan kar érik farákarrá sénae rae: Ono te kwatae nɨnɨki namp yak mono.”  
\v 2 Tá am fárákap Polo Hibru kar fek sénámpantá maok, am kar pwatea sánánkar kar yakáp. Aenapo maok, Polo warko arakrá sér,   
\p
\v 3 “Ono te Judanono. Onomp éntupwaro onan distrik Silisia mekamp taun Tarsus mek sámpeanánko, mámá taun mek tékép nampono. Ono Gamalielomp skul táráp yakanko, mao kápae kare nomp toutounápomp lo ponankor onan yénkimpon. Aempara ono ankár tére kárákáreria Kwaro warákárnámp nɨnɨk te yumo oukoumwan napnámp taknámp ankár sámpea kárákáre nampon. \x + \xo 22:3 \xt Ap 5:34\x*  
\v 4 Ono te Jisasén méria am mwae-páraok tukupnap arop fárákapan sámpá yampourouiampon. Am te poumou tárápu koumteou méntér, ono am fárákapan tirá wour naeria waeampon. Ono am fárákapan te sen fek yaonkrá éréképá akwaprá kalabus nap mek kákampon. \x + \xo 22:4 \xt Ap 8:3; 22:19\x*  
\v 5 Pris taokeyak konámp arop ntia arop taokeyakáp konap Kaunsil fákáre ono am takinamp ankank te wae mér napara, fwap yumwan sér mwanapon. Am fárákap támao nomp firáp arop Damaskus mek yakáp napo, maompor pas kumwia onan sápapono. Ono sámpá akwapea Damaskus mekamp Kristen fákáre Jisasén mérnap mwae-párák tukupnap arop fákáre fápákampia Jerusalem mek éréképá koropea nanko, arop tokwaerao man touwe nénkanáponoria akwapampon.”   
\s1 Polo námoku Kristenimpan farákápámp kar  
\r Aposel 9:1-19; 26:12-18  
\p
\v 6 Polo warko arakrá sér, “Ono akwapea Damaskus wonae fik nanko, yámar kuknámp niamp arake fek. Aenanko maok, koupour kar yámar meknámp wae tokwae ékriaka onomp pourouk wae tákapámpon.  
\v 7 Aenánko maok, ono apárok pɨká párákapria wa nanko maok, yámar meknámp arop ankárankampamp kar onan arakrá turunk, ‘Sol! Sol! Apaeritea amo onan sámpá yampourourá térea wae napon?’  
\v 8 Aeránko maok, ono maomp kar pwarokwaprá arakrá turunk, ‘Tokwae Kar e, amo te wa nape?’ Aeránko maok, mao onan sérrá, ‘Ono te Nasaret mekamp Jisaso nae. Amo onan sámpá yampourou napon.’  
\v 9 Arop onont yakápap te am wae te wae nke napao maok, am onan kar sénámp aropamp kar te wa moiapono.   
\p
\v 10 Tá ono sérrá, ‘Tokwae Kar, ae te ono oukoumwan te mokop nanampon?’ Aeranko maok, Tokwae Karao onan sérrá, ‘Amo fárámpea taun Damaskus mek akwapae. Aenapo am mekamp arop ankárankao ono waráp por nánapitenamp tére ponankor amwan sénaenámpon.’  
\v 11 Am wae te wae tákapa wae nánko maok, ono te ankank nke nanamp pourou mo nanko maok, am arop ono éréképea akwapamp aropao onan yae tokoropea Damaskus mek santukupapono.   
\p
\v 12 Arop ankárank Damaskus mek yak námp, maomp e te Ananaias. Mao te ankár Kwarén lotu kareria, loaok yae-párák kare akwap konámp aropono. Damaskus mek yakápnap ponankor Juda te man ‘Kwapwe kare arop’rá sér i konapon.  
\v 13 Mao mankea onomp wonae fik fokopeyakrá onan sérrá, ‘Nánae Sol e, waráp yi te warko fwap nke nanapon.’ Aeránko maok, am fek táman onomp yi warko fwap nánko, ono man nke.  
\v 14 Aeanko maok, mao onan sérrá, ‘Nomp appeyaenápomp Kwaro amwan nánkáráp námp te, amo fwap námoku nɨnɨk námp méria am Yae-Párák Kare Nɨnɨk i konámp Arop táman nkeaka maok, mao námokuráp top kor fekamp karan wa nanapon.  
\v 15 Aeria maok, amo ponankor koumteouráp aropan amo nkea wawinap kar farákáp nanapon.  
\v 16 Ae te amo apaentá yépék napon? Amo fárámprá Kwaromp e sérrá wumwiria, ént mek anámp napo, amwan yárária waráp kwatae nɨnɨk tirá épérano.’”   
\s1 Polén Kwaro arop ankwap fi mek sámp-kérépámpan sénámp kar  
\p
\v 17 Polo am koumteouráp aropan warko arakrá sér, “Takia pwarará ono warko arákarrá koropea Jerusalem mekamp lotu nap tokwae mek Kwarén kar toropwapria maok, yém niamp arakria Tokwae Karan nke.  
\v 18 Aenanko maok, mao onan arakrá sér, ‘Amo koupour fárámprá Jerusalem pwarará akwapae. Amo mámá taun mek onomp kar farákáp napo te, wa mo mwarea napon.’  
\v 19 Aeránko maok, ono sérrá, ‘Tokwae Kar, am fárákap te waeman ono wokwaek kar lotu nap méntép yárakrá koumteouráp arop amwan mér nap, ono am fárákapan fápákamprá kákrá táramak fupukiamp wae méri yakáp napon. \x + \xo 22:19 \xt Ap 8:3\x*  
\v 20 Tá waráp kar farákáp konámp arop Stivenén sámp-wouroumpap ke fek kor, ono am fárákap nkeapo wonae fik yakrá, am te fwaprá kar nap nɨnɨkiampon. Tá am sámp-wouroumpap arop fárákapamp waempyam taokeyakampon.’ \x + \xo 22:20 \xt Ap 7:58\x*  
\v 21 Aerampan maok, Tokwae Karao onan sérrá, ‘Amo akwapae! Ono amwan sámp-kérép nanko, amo panek ankwap fi mekamp koumteouráp aropaonapok akwapampo.’” \x + \xo 22:21 \xt Ap 9:15\x*   
\s1 Pol ‘Námo te Rom firamp e fek yak namp’rá sénámp kar  
\p
\v 22 Juda fákáre Polo ‘Ankwap fi aropan’rá sénámp táman wawia maok, mao ‘Yino take pourouráp kar wa te mono’ ria maok, tokwae tékén arakrá sérar, “Taknámp arop yak te mono! Ankár sámp-wouroumpenke! Mao te yiki yak naeane!” \x + \xo 22:22 \xt Ap 21:36\x*  
\v 23 Am fárákap kara waerá paokopria maok, waempyam woroprá épérrá maok, woup yorokwaerá narek épérrá paokop. \f + \fr 22:23 \ft Waempyam épér nap, tá pápear nap, tá woup yorokwaerá narek épér nap, am te ‘Arop Kwarén wouroump sénámpono’ ria yonkwae pwarámp napan yénkép námpon. (Mt 26:65 fek nkeampo.)\f*  
\v 24 Aenapantá maok, ofisa tokwaerao sénánko, soldia fákáre Polén yérék i konap nap kárákáre mek warámpá mank. Aenapo maok, ofisa tokwaerao sérrá, “Yumo man porokwapria fwapia turunk napo, am meknámp kar fi kor sérano.” Mao te koumteouráp arop Polén yonkwae pwarámpria kara wae napan mér naeria.  
\v 25 Aeránko maok, am fárákapao Polén porokwap mwaria maomp pu yae fápekarrá yaonk. Aenapo maok, Polo nke nánko, ofisa ankwap wonae fik fokopeyak nánko maok, mao man arakrá turunk, “Ae te loao sérrá, ‘Yumo fwap Rom firamp e fek yaknámp aropan takenk’rá sénámp ni mo nie? Yumo oukoumwan onan kot mo yakáprá onan porokwap nap am te pwi yak námp nie?” \x + \xo 22:25 \xt Ap 16:37\x*   
\p
\v 26 Aeránko ofisa am kar wawiaka akwapea maok, ofisa tokwaeran sérrá, “Mámá arop máte Rom firamp e fek yaknámp arop te, mokop nanapon?”  
\v 27 Aeránko maok, ofisa tokwae Polonámpok koropea man sérrá, “Amo onan sérae. Amo te Rom firamp e fek yaknap arop nie?” Polo kor sérrá, “Yeno.”  
\v 28 Tá ofisa tokwaerao sérrá, “Ono te Rom mek mani tokwae sɨrari nampara, Rom firamp e fek yaknamp aropono.” Tá Polo sérrá, “Ono te tak mono. Onomp éntupwar naropwar ankár Rom e fek yakea nepara, ono kor ankár tak nampon.”  
\v 29 Aeránko maok, soldia fákáre man porokwap mwaria nap te koupour wampwe pwar. Tá ofisa tokwae arakrá mér, Pol te Rom mekamp aropan soldia fákárean ‘Sen fek yarokwapenk’rá séri namp niamp teria maok, mao kuri apáp.   
\s1 Polo Juda mekamp kaunsilén kar farákápámp kar  
\p
\v 30 Ofisa tokwae makria maok, Juda firao Poloinámp kar fwapi sénapo wa naeria maok, ankwap kumuruk maomp pouroukamp sen aokorop pwararea maok, pris tokwae fákáre ntia Kaunsil fákáreaonapok kar sámp-kérép nánko, koropea koupoukour. Aenapo maok, Polén warámpá pɨkianánko, mao am fákáreao nke nap fek fokopeyak.   
\c 23  
\p
\v 1 Polo Kaunsil fákáreran yi kárákáre fek tokoreyakrá kar tae fek arakrá sér, “Naeou tárápu, ono Kwaro nke námp fek yáraknamp nɨnɨk te wokwaekia koropea oukoumwan má ke feknámp yae-párák kare yárak nampon.”  
\v 2 Makrá séránko maok, pris taokeyak konámp arop Ananaiaso Polomp wonae fik am fek yakápnap aropan sérrá, “Man top kor fek porokwapenke.”  
\v 3 Aeránko maok, Polo man sérrá, “Amo lo méria yárak napao maok, warko am lo kwe-pwarará arop ankwapan onan ‘Man porokwapenk’rá sénap te, pourou yɨpi fek saráp kwapwe kare niamp napono. Mek te kwatae kare napono. Amwan nopok nánkár Kwaro porokwap naenámpon.”   
\p
\v 4 Aeránko maok arop ankwap fárákap am fek yakápapao, am kar wawia maok sérrá, “Amo te Kwaromp pris taokeyak konámp aropan wouroump-sér rape?”   
\p
\v 5 Aeránko maok, Polo sérrá, “Naeou tárápu, mao te pris taokeyak konámp arop támao nie? Ono mér mo nampon. Kwaromp Buk fek yaknámp karao sérrá, ‘Yumo te arop taokeyak konámp arop ankwapan wouroump-séri kwapono’rá sénámpara, ono takrá sér mo nae mpupo.” \x + \xo 23:5 \xt Kis 22:28\x*   
\p
\v 6 Aeritea nke nánko maok, Kaunsil yakáp nap te ankwap fákáre te Sadyusi, tá ankwap fákáre te Farisi. Aenapantá maok, Kaunsil fákáreran wumwia sérrá, “Naeou fákáre, onomp naropwar te Farisi ara, ono kuri Farisinono. Ono mér namp te arop sumpwi nap warko fápárámp mwanapon. Ono má kar fi man farákáp nanko maok, am fi fek táman onan kot napon.” \x + \xo 23:6 \xt Ap 24:15,21\x*   
\p
\v 7 Mao má kar farákápánko maok, Farisi fákáre pɨr-pwar, Sadyusi fákáre pɨr-pwararea maok, kar yorowar.  
\v 8 (Am taknap fi te, Sadyusi fákárerao Spirit ntia ensel te yak monorá mér. Tá arop surumpwi nap te, warko fápárámp mo mwanaponorá mér. Aenapan maok, Farisi fákáre te spirit ntia ensel yak námprá mér, tá sumpwinap arop fápárámp mwanaprá mér napon.) \x + \xo 23:8 \xt Mt 22:23\x*  
\v 9 Aeria maok, kar yorowara wae. Aenapo maok, Farisi mekamp lo mérap ankwap fárákap foukouri yakáprá tae fek arakrá sér, “Yino nke nánko te, má arop máte nkwak mo mak mo, yae-párák yak námpon. Takria te spirit ankwap, tá ensel ankwapao man am kar séritenánko, am kare kar karan sér ri kane.”   
\p
\v 10 Aeriaka am arop fákáre támao yorowara waeapantá maok, ofisa apápria maok, soldia fákáreran sérrá, “Takria Polomp pourou sámpea nɨnɨrɨprá paokopia sumpwi pap mwanape. Yumo pɨkia Polén warámpea saokeaka yérék i konap nap kárákáre mek papenke!”   
\p
\v 11 Aeakapo am kumuruk maok, Tokwae Karao Polomp wonae fik fokopeyakrá sérrá maok, “Amo te apápi kwapono. Kárákáre fek fokopeyakampo. Amo onomp kar Jerusalem mek tae fek farákáp nap niamp, Rom mek kor ankár tak námprá farákápampo.” \x + \xo 23:11 \xt Ap 28:16,23\x*   
\s1 Juda firao ‘Polén sámp-wouroump mwar’rá sériap kar  
\p
\v 12 Ankwap yae fek Juda fákáre koupoukarea tankápria maok, Polén sámp-wouroump mwanámpria kar pap, “Oukoumwan te waeman kare kar Polén sámp-wouroump mwanámpono. Nomo oukoumwan man sámp-wouroump monámp ke fek te nomo te fɨrráp ént te fár mono!”  
\v 13 Am takrá kar papap arop fárákap te 40 kámákár akwapnámp aropono.  
\v 14 Aeria maok, am fárákapao pris tokwae fákáre, tá arop taokeyakáp konap arop fákáreaonapok tukupea arakrá sér, “Yino te waeman kárákáre fek fou e séri tari námpara, fɨr te fár mo karenon, nánkárap yakáprá tukupea Polén sámp-wouroumpea maok, fár mwanámpon.  
\v 15 Aenámpara, yumo ntia kaunsil fákáre makia koupour ofisa tokwaeran kar sámp-kérép napo, mao Pol yumonapok sámp-kérép naenámpon. Yumo man poupwekáprá ‘Yino Polomp kar fi fwapi wa mwar’rá sér kip. Yino te mwaeaok yérékia oukoumwan yumonapok korop mo námp fek, man sámp-wouroump mwanámpon.” \x + \xo 23:15 \xt Ap 25:3\x*   
\p
\v 16 Aerá sérarapo maok, Polomp antápamp táráp wawitea akwapea soldia fákárerao yérék i konap nap kárákáre mek youmpea Polén sér.  
\v 17 Aenko maok, Polo ofisa ankárank wumwia sérrá, “Amo arop tár-ménki má ofisa tokwaeraonámpok warámpá akwapea napo, kar sérano.”  
\v 18 Aeránko maok, ofisa man warámpea akwapea ofisa tokwaeran sérrá, “Fákapá yaknámp arop Polo onan wumwiria sérrá, ‘Amo mámá tár-ménki má warámpá amonapok akwap napo, mao man kar ankwap sérano’ ri námpon.”   
\p
\v 19 Aeránko maok, ofisa tokwae man yaek tokoropea akwapea aop mwaek námoku mwar yakria man turunkrá, “Amo onan te apae kar sénae nap?”  
\v 20 Aeránko maok, am tár-ménki támao kor man sérrá, “Am Juda taokeyakáp konap arop fákáre amwan oumpouran “‘Polén warámpea kaunsilonámpok ékae”rá sér mwanámp’ ri napono. Am fárákap te amwan poupwekápria sérrá, ‘Maomp kar fi fwapi oupourounk mwar’rá sér mwanape.  
\v 21 Aeno amo am fárákapamp kar wawiaka mántwaoki kwapon. Am arop ankwap fárákap 40 kámákár akwap námpao, kar kárákáre papea, fɨrráp ént fépér mo tukupea Polén sámp-wouroump mwanámpri napon. Oukoumwan te, am fárákap amo náráp kar wa te mokop nanapria yépékrá yakáp napon.”  
\v 22 Aeránko maok, ofisa tokwae am tárápan sámp-kérépria kar kárákáre fek sérrá, “Amo akwapeaka arop ankwapan onan koropá sérinap kar mámá érik séri kwapon.”   
\s1 Ofisa Polén Gavman Tokwae Filiksonámpok sámp-kérépámp kar  
\p
\v 23 Ofisa tokwae ofisa anánkaopweran wumwiria maok, arakrá sér, “Yumo te 200 soldia ntia 70 soldia hos fek tankáp mwanap, tá 200 soldia oump nánapia ti-samp nap, makia nánapia Sisaria mek kumuruk 9 kilok nánko tukup kip.  
\v 24 Aeria maok, yumo Polompor hos ankwapmwaek nánapia napo, am fek tank nánko fwapnae karia warámpea Gavman Tokwae Filiksonámpok tukup kipo.”  
\v 25 Aerá séria maok, ofisa tokwae pas arakrá kumwi:   
\p
\v 26 “Ono Klodius Lisias, ono má pas má kumwiaka Gavman Tokwae Filiks amwan sámp-kérépria, ono amwan ‘Gude’rá sér rae.  
\v 27 Juda firao mámá aropan sámpea man sámp-wouroump mwaria napan maok, ono wa nanko maok, mao te Rom firamp e fek yaknámp arop námpantá, ono soldia fákáre éréképá akwapea man am fárákapamp yaekamp pwarokwap nampon. \x + \xo 23:27 \xt Ap 21:30-33; 22:25-27\x*  
\v 28 Ono man kotnap kar fi mér naeria, Kaunsil fárákapaonapok warámpá akwap nampon. \x + \xo 23:28 \xt Ap 22:30\x*  
\v 29 Aeria maok, ono am fárákapan turunk nanko, námokuráp loao sénámp karan onan sérria, am fek táman man koti napono. Aenapan maok, man sámp-wouroump, tá man fákap mwanap kar te yak mono.  
\v 30 Ono oukoumwan wawinamp kar te, arop ankwap fárákap, man sámp-wouroump mwanámpria kánánkámp sérarrá paokop napantá, ono koupour amonapok sámp-kérép rae. Aeria ono am taknap arop fárákapan sérrá, ‘Ankár tukupea amo nke nap kare fek am fárákap maoinámp kar farákáp napo, amo man kotnap ankank fwapia mér nanapria sénampon.’” Mao pas fek makrá sérimpon. \x + \xo 23:30 \xt Ap 23:12-13\x*   
\p
\v 31 Aeránko maok, am soldia fákárerao mao sérimpaok Polén kumuruk taun Antipatris mek warámpá tukup.  
\v 32 Tá ankwap kumuruk hos mek tankápap fákárerao saráp Polén Sisaria mek warámpá tukup. Aenapo, pu kor fek tukupap soldia fárákap te Jerusalem mek arári tukup.  
\v 33 Am hos fek tankáp i konap soldia fákáre Sisaria mekia maok, Gavman Tokwaeran am pas sánkria, Polén kor warámpá yinkea maok, maomp wonae fik pwar.  
\v 34 Aenapo maok, Gavman Tokwaerao am pas nkerá farákápea pwarará, Polén arakrá turunk, “Amo te mae provins mekampono?” Aeránko maok, Polo sérrá, “Ono te Silisia mekampon.”  
\v 35 Aeránko maok, mao sérrá, “Amwan kot mwarianap arop korop napo maok, ono waráp kar wa nanampon.” Aeria maok, Filiks námokuráp soldia fákáreran sénánko, Polén warámpá tukupea king Herotomp nap mek pwatea taokeyakáp.   
\c 24  
\s1 Juda fi taokeyakáp konap aropao Polén kotiap kar  
\p
\v 1 Éntik yae akwap tenánko maok, pris taokeyak konámp arop Ananaiasia maok, arop taokeyakáp konap arop ankwap fákáre, tá Rom firamp lo mérnámp arop ankárank, maomp e te Tertulus, makia taun Sisaria mek tukup. Am fárákap te Polén kot mwarianap kar táman Gavman Tokwaeran farákáp.  
\v 2 Gavman Tokwaerao Polén wumwi nánko, koropeanánko maok, tá Tertuluso kar farákáprá maok arakrá sér, “Arop Tokwae Filiks, amo wokwaek yonkwae kour kwapwe fek yinan taokeyak napo, yorowar ankank korop mo nánko, yino yae-párák yakápimpono. Waráp kwapwe kare nɨnɨk fek maok yinomp arop fi wokwaek fwapi tankáp moimp amo fwapokwapi napon.  
\v 3 Aenapo yino am ankank táman nkea maok, yinomp nɨnɨk kwapwe kare kareria maok amwan aesioria warákarimpon.   
\p
\v 4 Aeno yino takria amwan youpoukwap kar sámp-fákeyakáp mwareano. Amo yinan aropomp napo, yinomp fae tákáre kar kánanke sér mwaro.  
\v 5 Yino nke nánko, mámá arop te kápae kare nkwakwe make sokoro námpon. Mao te Juda firan kákkarrá yorowarrá yárakrá, némp-némp apár-apár ponankor yorowar i konámpon. Mao te yinomp fi mekamp arop éréképea náráp Nasaret pati mek párakop konámp aropono. \x + \xo 24:5 \xt Ap 17:6\x*  
\v 6 Mao te Kwaro nke námp fek lotu nap tokwaeran kor kwatae pap naeria námpantá, yino yinokump lo fek kot mwaria sámp námpon. \x + \xo 24:6 \xt Ap 21:28-30\x*  
\v 7 Aenámpan maok, ofisa tokwae Lisiaso koropea kárákárea yinomp yaekamp pwarokwapá akwap námpon.  
\v 8 Mao ‘Arop man kot naeria námp kwamp te amo nke nap fek akwap kun’rá sérimpon. Aenámpara, amoku támao mámá aropan turunkia maok, am ankank ponankor yino man koti námpan wawia mérae.” Tertuluso makrá sér.   
\p
\v 9 Aeránko maok, Juda fákárerao kor Polén takrá kotiaka énénki sérrá, “Am kar am te wae ponankor kare karono.”   
\s1 Polo Filiksén kar farákápámp kar  
\p
\v 10 Gavman tokwaerao Polén yae fek sarápánko maok, Polo kar pwarokwaprá arakrá sér, “Ono wae mér nampon, kápae kare yopwar amo má firan fwap taokeyak konapara, amwan fwap sénanampon.  
\v 11 Amoku arop fárákapan turunkupia te, onoinamp kar arakrá wa nanapon: Ono Jerusalem mek pokea lotu nap tokwae mek akwapamp yae te éntér-sámprampi yak nampon.  
\v 12 Am ke fek te Juda fákáre te ono lotu nap tokwae mek kar yorowar namp nke moi napon. Koumteouráp arop lotu nap mek koupoukour, tá taun mek kor koupoukour napo, am fárákap ono fopwaok namp nke moi napon.  
\v 13 Am kar oukoumwan onan kot nap máte, ankwap érik farákár nánko, amo am kar kare karrá mér nanap yénképnámp ankank yak mono.   
\p
\v 14 Aeno ono kare kar sénamp te aránono: Ono am fárákapao, mwar pourouráp arop fi ri konap mwae-páraokria, ono yinomp appeyaenápomp Kwarén loturá yak nampon. Ponankor lo kar, tá profet fákáreao wokwaek kumwiap karan kor mént ponankor méri yak nampon. \x + \xo 24:14 \xt Ap 16:22\x*  
\v 15 Ono te Kwaro sumpwinap arop fárákap yae-párák kare arop, tá kwataenap arop méntér fápárámprá kák naenámpan, mámá arop fákárerao i konapnámp taknámp méria yépékrá yak nampon. \x + \xo 24:15 \xt Jo 5:28-29\x*  
\v 16 Aeria maok, ono te kápae kare por onomp nɨnɨk yae-párák yakria Kwaro nke námp fek, tá koumteouráp aropao nke nap fek méntér kwatae nɨnɨk yak mo naenámpan tére kárákáre konampon.   
\p
\v 17 Ono ankwap yinɨnk yopwar fek ankwap némpouk mwaek yárakia maok, wakmwaek onomp fi mek arákarrá korop nampon. Ono maniráp ankank ti-koropea ankank monap aropan yaewourria, lotu nap tokwae mek ofa sakwapampon. \x + \xo 24:17 \xt Ro 15:25-26\x*  
\v 18 Aeria maok, ono am mek youmpea am ofa sánk namp fek onomp nɨnɨk fwapokwapanko, onan nkeapon. Aeria maok, arop ankwap onont yak mo, tá arop am mek pourounkoup nap yak moimpon. \x + \xo 24:18 \xt Ap 21:26-27\x*  
\v 19 Aempan maok, provins Esia mekamp Juda ankwap fákáre onan koropea sámpap te, oukoumwan kor onoinamp yak nánko te, am fárákap ankár koropea amo nke nap fek onan kotanápon mpupo.  
\v 20 Aeno mo napo te, mámá arop fárákap máte ono kar farákáp namp ke fek kaunsil fákárent yakápi napara, mao onoinamp apae ankank nkea napan, amwan sér mwanapon.  
\v 21 Ae te ankárankamp kar ono sénanko, am fárákap warákár moi nap arao karane: ‘Ono mér namp te, sumpwinap arop te warko fápárámp mwanapon. Mámá kar fi fek táman onan yiráp kot mek oukoumwan warámpá kot napon.’” \x + \xo 24:21 \xt Ap 23:6\x*   
\p
\v 22 Feliks te Tokwae Karan mérnap arop fárákapao i konap nɨnɨk te wae mér námpara, am koupoukournap ke te pwaranoria Juda fákárean sérrá, “Sɨkono, taki yakápenke. Nánkár ofisa tokwae Lisiaso ékianánko maok, yiráp kar fwapokwap mwaro.”  
\v 23 Aeria maok, Polén taokeyak konámp ofisan sérrá, “Polén kalabus mek papea maok, man kárákáre fek fákapá pap kwapono. Tá maomp nouroupo fwap man ankank yaewour mwanap taokor kwapono.” \x + \xo 24:23 \xt Ap 27:3\x*   
\s1 Filikso Polén anánk yopwar fek fákapea papnámp kar  
\p
\v 24 Ankwap yae akwap tenánko, Filikso náráp yupu Drusilant korop. Drusila te Juda fi mekamp yupu. Filikso Polomp kar wa naeria man wumwi. Aenánko maok, Polo man Krais Jisasén mér i konap nɨnɨkan farákáprá sér.  
\v 25 Aeria maok, Polo man yae-párák kare nɨnɨkan séria maok, arop ankár námoku fwapi poukeyakáp mwanap, tá wakmwaek Kwaro nomwan kot naenámpan kor farákáprá sér. Polo makrá séránko, Filikso wará yárakrá apápria maok, táte, “Amo akwapae. Nánkár wakmwaek wumwi nanamp ke yak nánko te, ono warko amwan wumwi nanampon.”  
\v 26 Aeria maok, Filiks kor Polo námwan kalabus pwar nánko akwap naeria mani kánánkámp sánk naenámpan mpwe nɨnɨk. Aeria maok, kápae kare por man wumwi te ko, méntér kar sér.   
\p
\v 27 Filiks te Juda firao námwan warákáranáponoria maok, Polén kalabus nap mek pwate nánko yak. Takrá akwapea, anánk yopwar pwar nánko maok, Porkius Festus Feliksomp weri mek yakámpon.   
\c 25  
\s1 Polo ‘Sisar náráp kar wawano’rá sérimp kar  
\p
\v 1 Festus koropea distrik Judia Gavman tokwaeramp tére sámprá, yinɨnki yakea maok, taun Sisaria pwararea Jerusalem mek akwap.  
\v 2 Aenánko maok, pris tokwae fákáre, tá Juda taokeyakáp konap arop fákáre makia koropea maok, Festusén ‘Polo nkwak mak námpono’rá sérar. Am fárákapao kar kárákáre fek arakrá sér,  
\v 3 “Amo te yinan yaewouria maok, am arop Jerusalem mek sámp-kérép napo, korop kuno.” Am takrá sérap te mwaeaok kuk yérérékia Polén farop mwar yonkwaerá niapon. \x + \xo 25:3 \xt Ap 23:15\x*  
\v 4 Aerapo maok, Festuso am fákáreran kar pwarokwaprá sérrá, “Pol te Sisaria mek fákapea yak námpon. Wae ono Sisaria mek pɨk nanamp fápae námpono.  
\v 5 Aenámpara, yiráp taokeyakáp konap arop fárákapao onont pɨk mwanapono. Aeria am fárákapao am arop kwatae nɨnɨki námp yak nánko te, man kot mwanapono.”   
\p
\v 6 Festus Jerusalem mek yukupuk niamp, tá fére-sámpramp niamp yae yakea maok, Sisaria mek pɨk. Tá wakmwaek ankwap kumuruk mao kot i konap nap mek tankria maok, kalabus taokeyakáp konap arop fárákapan ‘Pol warámpá mankenk’rá sér.  
\v 7 Mao wae mankeanánko maok, Jerusalem meknámp koropnap Juda fákáre ɨkarrá yakáprá kápae kare kar sérarrá, ‘Mao te kápae kare nkwakwe make kwatae kare nɨnɨki námpono’rá sénapan maok, am kar te kare karonorá yénkép mwanap fi kor yak mono. \x + \xo 25:7 \xt Ap 24:5-6,13\x*  
\v 8 Am fárákap takrá séri pwar napo maok, napok Polo sérrá, “Ono te kwatae nɨnɨk mo, ono Juda firamp lo ták-sɨr mo, tá lotu nap tokwae mek kor sokoro mo, tá King Sisarén kor kwatae nɨnɨk moi nampono.”   
\p
\v 9 Aerá sénámpan maok, Festuso Juda firao námwan warákáranápon yonkwaeria maok, Polén arakrá turunk, “Ae te amo Jerusalem mek akwapá kot nae rape? Takanánko te, ono fwap Jerusalem mek akwapea waráp kot wananampono.” \x + \xo 25:9 \xt Ap 24:27\x*   
\p
\v 10 Aerámpan maok, Polo arakrá sér, “Mámá nap ono oukoumwan fokopeyak namp máte Sisaromp kot i konap nap támaono. Mámá nap mek táman onomp kot wa mwanapon. Amo wae mér napono, ono te Juda firan kwatae nɨnɨk moi nampon.  
\v 11 Aeno ono am fek sumpwi nanamp pourouráp kwatae nɨnɨki nampao nánko te, ono fwap am fek sumpwi nanampon. Aeno am kar onan kot mwaria nap am kare mo nánko te, arop ankárank onan sámpea am fárákapamp yaek sánk mwanap pourou mono. Onomp nɨnɨk te, Sisar námoku ankár onomp kot wawano.”  
\v 12 Aeránko maok, Festus manénkɨr náráp kaunsil fákárerént kar séria maok, Polén sérrá, “Amo ‘Sisar waráp kot wawano’rá sénap kwamp te, Sisaronámpok akwap nanapono.”   
\s1 Festuso King Agripan Polén kotnap karan sénámp kar  
\p
\v 13 Ankwap ke fek King Agripa ntiaka maomp antáp Bernisi am anánkwapao Sisaria mek ékia Festusén ‘Amo korop napan warákár nempono’rá sér.  
\v 14 Am anánkwap Sisaria mek, kápae kare yae yak nepantá maok, Festuso Polo yak námpan am Kingén sérrá, “Arop ankárankamp wokwaek Filikso kalabus mek páte nánko yakámpao, oukoumwan taki yak námpon.  
\v 15 Wokwaek ono Jerusalem mek yakamp ke fek, pris tokwae fákáre, tá Juda fi taokeyakáp konap arop fárákap koropea onan, maoinámp karria farákáprá séria maok, am fárákapamp nɨnɨk te ono ankár ‘Am arop te kwatae nɨnɨk itenámpono’rá sénanko, soldia fákárerao man touwe sánkanáponoria napon.  
\v 16 Aenapan maok, ono am fárákapamp kar pwarokwaprá arakrá sér, ‘Rom yino te take pourouráp nɨnɨk fek kwaporok arop ankwapan touwe sánk mo i konámpon. Mao ankár am kot mwanap aropamp wonae fik fokopeyak nánko, man kotnap kar farákápea pwar napo maok, mao nopok kar pwarokwaprá sénánko, wawia maok, tak i konámpon.’   
\p
\v 17 Aeria maok, ono Sisaria mek arákarrá koropnamp ke fek te, am fárákap mapek onont koropapono. Tá ono am fárákapan ‘Nánkár yépékenk’rá sér mono. Ankár ampi wakarrá akwapea kot i konap nap mek tankrá ‘Am arop warámpá mankenk’rá sériampon.  
\v 18 Aenanko maok, man kot mwanap arop foukouri yakápapo, onomp nɨnɨk te mao kwatae nɨnɨkinámp karan farákáp mwanapan mpwe nampan maok, mono.  
\v 19 Am fárákap te mao náráp lotu i konap nɨnɨkan kar yorowarrá, tá ‘Arop ankárank Jisas te wae sumpwi námpono’rá sénapan maok, Polo ‘Am arop te yiki yak námpono’rá sénámpon. \x + \xo 25:19 \xt Ap 23:29\x*  
\v 20 Aerapo maok, ono am kar fi fwapia wawia mér naeria nampan maok, onomp nɨnɨk te fwapiaka mér mo. Aeria maok, ono man turunkrá, ‘Amo te Jerusalem mek akwapea napo, ono waráp kot am mek wa nanamp nie?’  
\v 21 Aerampan maok, Polo sérrá, ‘Ono te kalabus nap mek yak nae rae. Nánkár Sisaro námoku onomp kot wa naenámpon.’ Aerámpantá maok, ono man sérrá, ‘Ankár kalabus mek yak napo, ono mwae kup oupourounkia amwan Sisaronámpok sámp-kérép nanampon.’” \x + \xo 25:21 \xt Ap 25:11-12\x*   
\p
\v 22 Agripa am kar wawia maok, Festusén sérrá, “Ae te onoku am aropamp kar wa nae.” Tá Festuso sérrá, “Oumpouran amo fwap wa nanapono.”   
\p
\v 23 Aea maok, ankwap kumuruk Agripa ntiaka Bernisi anánkwap ankank kwapwe moporia korop. Am anánkwap koropea, ami ofisa fákáre, am taun mekamp arop tokwae, makia koupoukour konap nap mek yoump. Aenepo maok, Festuso séránko, Polén warámpá mank. \x + \xo 25:23 \xt Mt 10:18\x*  
\v 24 Aeapo maok, Festuso sérrá, “King Agripa, tá yumo arop ponankor yinont yakáp nap, yumo te má arop má nkenke! Jerusalem mekamp Juda koumteouráp arop ponankor, tá mapek kor man ono nke namp fek ‘Mao sokoro námpono’rá kar farákáp napon. Am fárákapao onan tékén arakrá sér, ‘Amo te ankár am arop sámp-wouroumpae! Takria yakantáno!’ \x + \xo 25:24 \xt Ap 22:22\x*  
\v 25 Aenapan maok, ono man nke namp te, mao am fek sumpwi naenámp ankank te yak mo kare námpon. Aenánko maok, maomp nɨnɨk te Sisar námoku náráp kar wawanoria námpon. Aenámpantá maok, ono Sisaronámpok sámp-kérép nanampria nampon.  
\v 26 Aenampan maok, ono apae karao kare kara waenrá mér mo namp kwamp, nomp Arop Tokwaerampor pas kumwiaka sámp-kérép moi nampon. Aeno King Agripa, ono mámá arop amonapok, tá kápae kare arop nke nap fek war-sankoropá pwar nampono. Nomo ankár maomp kar wawia maok, ono am kar pas fek kumwi nanampon.  
\v 27 Aeno ono arop ankwap kalabus nap mek sámp-kérép nampao maok, man kotnap ankank maonámpok sámp-kérép mo namp te, am te pwi yak mo námpon.”   
\c 26  
\s1 Polo Agripan kar farákápamp kar  
\p
\v 1 Agripa Polén sérrá, “Amo te amokuinap kar farákápae.” Aeránko maok, Polo náráp yae narek paprá maok, arakrá sér,   
\p
\v 2 “King Agripa, ono warákár namp te, Juda fákárerao kápae kare kar onan sérar napan ono nopok amwan farákáp naeria nampon.  
\v 3 Amo te Juda yinomp nɨnɨk wae mér, táte yino apae ankank kar yorowar námp wae mér. Aenapara, onomp nɨnɨk te, amo sánánkar porokwe fek tankrá onomp kar ponankor fwapi wawae.   
\p
\v 4 Ponankor Juda fi te onan wae mér kare napon. Am fárákap onan mér kare nap te, ono oukoumwan épér morok yakamp fek te onokump firáp arop ou mek yakea, wakmwaek Jerusalem mek akwapea yakamp wae mér napono.  
\v 5 Am fárákap te onan wae mér napara, mao námoku onoinamp nɨnɨk amwan sér mwanapon. Am fárákap te wae arakrá mér napon: Ono oukoumwan tár-ménki yakamp feknámpia yakrá korop namp te, ono Farisi ankwap yakria, Farisimp lo kárákáre Juda ankwap fárákap ampaok mwanap pourou monámp lo ankore mek yakampon. \x + \xo 26:5 \xt Ap 22:3; Fl 3:5-6\x*  
\v 6 Aeno ono oukoumwan mapek fokopeyak nanko, onan kot napon. Am kotnap fi kor te ará: Ono méria Kwaro wokwaek nomp appeyaenápén sérimp ankank táman kare tak naerámponoria yépék namp fek napon. \x + \xo 26:6 \xt Ap 28:20\x*  
\v 7 Yinomp éntér-sámpramp firao kor wokwaek Kwarén loturia maok, kumuruk, wae fek kor loturia maok, ankár mér kareria maok, am ankank táman saráp yépékiapon. King e! Ono kor, ono méria am támantá yépék nampon. Am fi fek táman Juda firao onan kot napon.  
\v 8 Apaeritea yumo Juda fi Kwaro sumpwinap arop warko fápárámpá kák naenámprá mér te monorá nɨnɨk napon?   
\p
\v 9 Wokwaek kar onoku támao Nasaret mekamp Jisasomp e kwatae pap naeria kápae kare ankank sámpá yampourouiampon.  
\v 10 Ono Jerusalem mek am ankank takrá yárakiampon. Ono te pris tokwae fákáreramp kar sámpea, Kwaromp kápae kare koumteouráp arop tirá fápákamánkiampon. Tá ono am Juda fákárerao ‘Am fárákapan tirá wour mwar’rá sérarapo maok, ono kor ‘Tak mwar’rá sériampon. \x + \xo 26:10 \xt Ap 8:3\x*  
\v 11 Ono te kápae kare por lotu nap mek akwaprá arop fárákapan, amnap nɨnɨk pwaranáponoria am mekamp tirá fupukiampon. Ono te ankár am fárákapan ‘Jisasén mér nap pwaranápono’ ria kárákárea waeampon. Ono te yonkwae pwarámpa waeria panek yaknámp taun mek kuri oupourounkrá akwaprá touwe nénkampon.” \x + \xo 26:11 \xt Ap 9:1-2\x*   
\s1 Polo námoku wokwaek Kristenimpan farákápámp kar  
\r Aposel 9:1-19; 22:6-16  
\p
\v 12 Polo warko ankwap kar arakrá sér, “Aeria maok, onan pris tokwae fákáreamp kar sámpea nanko maok, onan sámp-kérép napo, ono taun Damaskus mek akwapampon.  
\v 13 King e, ono akwapea, yámar kuk nánko ono am mwae-páraok akwap nanko maok, yámar meknámp wae tokwae ék nánko ono nke nampono. Am wae tokwae te kárákáre kareria maok, yámaramp wae kámákár akwap námpono. Am te koropea onan wae tákapria maok, onont tukupnap arop fárákapan kor wae tákap.  
\v 14 Aenko maok, yino ponankor apárok pɨká párákapria maok, ono wa nanko, arop ankárankampamp kar Hibrump kar fek arakrá turunk, ‘Sol, Sol, amo te apaeritea onan ouroukup napon? Ono amwan wumwi nampan maok, amo amokunapaokria amoku támao touwe sámp napon.’  
\v 15 Aeránko maok, ono sérrá, ‘Tokwae Kar, amo te wa nape?’ Tá Tokwae Karao sérrá, ‘Ono te Jisas nae. Amo te onan sámpá yampourou napon.  
\v 16 Aeno amo fárámpea fokopeyakae. Ono oukoumwan amonapok korop namp te, onomp tére nanapria amwan nánap nampon. Tá amo arop ankwap fárákapan amo oukoumwan nkenap ankank, tá nánkár wakmwaek ono amwan yénkép nanamp ankank farákap nanapon.  
\v 17 Nánkár amwan amoku waráp arop fi, táte arop ankwap firao kor mao amwan mwaria napo kor, ono te numwar takanáponoria yi kare yépék mono.  
\v 18 Ono te amwan ampok sámp-kérép nanko, akwapea am firamp yi fɨpɨrékarrá kák napo, am fárákap kɨrɨkɨp pwararea, wae fek korop mwanapon. Aeria maok, Satanomp kárákáre pwararea Kwaronámpok koropea onan mér napo, ono am fárákapamp kwatae nɨnɨk tirá épéria maok, onoku nánkárápnamp koumteouráp arop fi mek párakop nanampon.’” \x + \xo 26:18 \xt Kl 1:13; 1 Pi 2:9\x*   
\s1 Polo misin tére námpan Agripan farákápámp kar  
\p
\v 19 Polo warko ankwap kar sérrá, “King Agripa, ono am yámar mekamp kar wawi namp te, ono maomp kar ták-pwar mono.  
\v 20 Aeria maok, ono Damaskus mekamp aropanénkɨr am kar farákápea maok, tá wakmwaek Jerusalem mekamp aropan kor farákápria maok, táte Judia apár me mwaekamp koumteouráp aropan, tá ankwap fi koumteouráp aropan kor mént am kar farákáp nampon. Ono arakrá farákáp, ‘Yumo te ankár Kwaronámpok arákarrá koropea man méria maok, yumonap nɨnɨkao yumo wae kwatae nɨnɨk pwaranap yénkép naenámpon.’ \x + \xo 26:20 \xt Ap 9:22,28; 22:21\x*  
\v 21 Ono make pourouráp kar táman farákáp nanko, am fek táman Juda fákárerao onan lotu nap tokwae mekamp sámpea farop mwaria wae napon. \x + \xo 26:21 \xt Ap 21:30-31\x*  
\v 22 Kwaro onan yaewour nánko, ono fwap yakrá koropea oukoumwan nampon. Ae namp kwamp, ono oukoumwan mámá fokopeyakrá arop fákáre ponankor, tá arop nununkwi méntér yakáp napo, ono am kar farákáp nampon. Ono te ankwap pourouráp kar farákáp mono. Ono te wokwaek profet fárákapao sériap kar, tá Moseso kor sérimp kar táman saráp farákáp nampon.  
\v 23 Am fárákapao arakrá sériapon: ‘Krais te ankár touwe sámpea sumpwiaka, apár me meknámp kápae kare arop fárákapan mekrá fárámp naenámpon. Mao te Kwaromp wae kwapweramp kar Israel firan farákápria, arop ankwap firan kor mént farákáp naenámpon.’” \x + \xo 26:23 \xt Lu 24:46-47\x*   
\s1 Polo Agripan ‘Amo Kwarén mérae’rá sénámp kar  
\p
\v 24 Polo makrá séránko maok, Festuso man kar tae fek sérrá, “Pol, amo te épépérép nape! Amo te kápae kare skulia mér tokwae sámp nap támao amwan épépérépi papáne!”  
\v 25 Aeránko maok, Polo sérrá, “Arop Tokwae Festus e! Ono te épérép mono. Ono waeman nɨnɨk kwapwe fek kare kar sénampon.  
\v 26 King Agripa te am ankank ponankor méri yak nánko, ono séri nampon. Aeria ono man apáp mono, érik karaok sénampon. Mao nke námp fek, tá mao wa námp fek am Jisaséniap ankank mek mono, érik koropámpon. \x + \xo 26:26 \xt Jo 18:20\x*  
\v 27 King Agripa, amo te profet fákáreramp kar te wae mér nap ni mo nie? Ono te amo wae mér naprá nɨnɨk nampon.”   
\p
\v 28 Aeránko maok, Agripa Polén turunkrá, “Apaeritea amo oukoumwan kar táman ‘Koupour Kristenae’rá sénapon?”   
\p
\v 29 Aeránko maok, tá nopok Polo sérrá, “Fae tákáre ke fek kuri fwap, tá tokwaeri ke fek kuri fwap, ono Kwarén sénanko, amo ntia mámá arop fárákap ponankor onomp kar wanap, yumo fwap ono niamp maknámp mwanapono. Aeno mámá onan fákap konap sen má yiráp pourouk yak te monoria nampon.”   
\p
\v 30 Polo makrá séránko maok, King, tá Gavman Tokwae tá Bernisi, tá arop ankwap fárákap mént yakáp nap, makia ferámprá am nap aokore pwarará ek yink. Aeria maok, am fárákap námoku kok arakrá sérar,  
\v 31 “Mao te apae kwatae nɨnɨkinámp fek mao sumpwi, tá mao fákapá yak naenámpanápe?”  
\v 32 Tá Agripa Festusén arakrá sér, “Amo te fwap am arop pwar napo, amwar akwap naenámpan maok, mao námoku Sisar náráp kot wawano’rá sénámpon.” \x + \xo 26:32 \xt Ap 25:25\x*   
\c 27  
\s1 Polén sip mek papea Rom mek sámp-kérépap kar  
\p
\v 1 Yinan am fákárerao ‘Sip meknámp kantri Itali mek tukup mwanapono’rá séri pwate. Am fárákapao Pol ntia ankwap kalabus arop fárákap 100 soldia poukwap konámp ofisamp yaek kák te. Am ofisamp e te Julius. Am ami fákáre te Sisar námokurápono.  
\v 2 Yino Pol mao Adramitium mekamp sip mek kounkourianánko, am sip provins Esiamp solwara fikamp taun mek akwap naerianánko maok, apár Masedonia mekamp taun Tesalonika mekamp arop Aristarkus mao kor yinont akwap.  
\v 3 Ankwap kumuruk yinkea Saidon mek nánko maok, Juliuso Polén aropompria man sérrá, “Fwapono, amo akwapea waráp nouroup arop fárákapan nkea maonap amo monap fɨrráp ankank tiae.” \x + \xo 27:3 \xt Ap 24:23\x*  
\v 4 Yino warko Saidon pwarará sip sámpea tukupánko maok, ouwi tokwae koropria sip éntér panánkár nánko maok, sip akwapea apár amor ke Saiprus mek. Tá yino Saiprus mekia maok, am ouwi porokwenámp mwaeknámp  
\v 5 provins Silisia ntiaka Pamfilia wonae fikamp ke fek solwara tápamprá tukupea provins Lisia mekamp taun Maira mekimpon.   
\p
\v 6 Am taun Maira mek soldiamp ofisa nke nánko maok, taun Aleksandria mekamp sip am mek yakea Itali mek akwap naeria. Aenánko maok, yinan am sip mek éréképá akwap.  
\v 7 Aenko maok, yino sip mek kounkouria tukup nánko maok, ouwi tokwae koropria sip panánkár nánko, sip apporokwe akwap nánko maok, yino sip mek ankwap yinɨnk kumuri yakáp. Sip mek tére konap arop fákáre tére kárákáre napo maok, yino tukupea taun Nidus wonae fik nánko maok, ouwi kárákárea wae nánko, tukup mwanámp pourou mono. Aenámpantá maok, apár amor ke Krit mekamp solwara firiaok ouwi yak monámp mwaeknámp Salmone akokwap wonae fik warákarrá tukup.  
\v 8 Aeria maok, warko am amor ke solwara firiaok tukupea taun Lasea mek wonae fikamp ‘Sip Poká Yak konámp Ént You Kwapwe Kare’ mek yakáp.   
\p
\v 9 Kápae kare kumur akwap tenánko maok, Juda firao fɨr fári kwaponrá taokor konap yae wae pwar, tá ouwi tokwae koropria, ént nákarrá souroukoup. Aenámpantá maok, Polo am fárákapan sérrá, \x + \xo 27:9 \xt Wkp 25:9\x*  
\v 10 “Yumo wawenk. Ono wae mér nampon, nomo oukoumwan tukup nánko te, nomp kápae kare ankank te ént mek pɨk naerámpon. Ankankráp sip mwar ént mek pɨk mono, nomo kor mént ént mek pɨk mwareanámpon.”  
\v 11 Aerámpan maok, am ofisa te Polomp kar wa mono. Mao te sip santank konámp arop, tá sip naropwar, maomp nɨnɨkaok námpon.  
\v 12 Aeria maok, am arop fárákapao sérarrá, ‘Mámá sip yak konámp ént you máte kwapwe kareria ouwi korop naenámp nánkárápeyak mo i konámpon’rá sér. Aeria maok, kápae kare sip mekamp arop fárákap ‘Wae tukup mwanámpono’rá sérar. Am fárákapao sérrá, “Fwap pwi nánko te, tukupea Finiks mekia ouwi tokwaenámp ke fek te am mek yakáp mwanámpon.” Am Finiks te ént you kwapwe apár amor ke Krit mek yámar pɨknámp nke nap mwaek yak námpon.   
\s1 Ouwi tokwaeria ént solwara nákarrá koropámp kar  
\p
\v 13 Ouwi yae-mánkwan mwaeknámp korop námpao maok, am te kárákáre kar mono, fwap porokwe fek yak. Aenámpantá maok, fwap am séri nap mek tukup mwanámpan mpweria maok, wae am ént porokwe yak nánko, sip fwap tank naenámpria tukuprá Krit mek wonae fik kar.  
\v 14 Aenapan maok, koupour kar yae-párák mwaeknámp ouwi tokwae korop. Am ouwi te apár amor ke Krit meknámp koropria, kárákáre fek sip panánkára wae.  
\v 15 Aenánko, am sip mek tére konap arop fárákap tére kárákáreria sip sámp-arákarea tukup mwanámpan mpwe napan maok, tak mwanap pourou mono. Aenámpantá wampwe kwaeri pwar napo, ouwirao námoku sip sámpea akwap.  
\v 16-17 Yino tukupea, apár amor ke Kauda nánkárápeyak nánko maok, ouwi kánankenámp ke mek. Am mekria maok, yino koupourouia sip mek wakmwaek tokorop tenap bot kánanke koupour for-saokea maok, sip mek narek papria maok, kárákáre fek yarokwapá pwar. Aeriaka sip faokorantá apápria maok, baklain sip ankore mek sɨrarrá saokea, am baklain fek sip kárákáre yakanoria fákapá yarokwapea pwar. Sip akwapea Afrika wonae fikamp kárák mek fumpantá apápria maok, sel worokwapea pap napo maok, ouwirao sánánkar sip sámpea akwap.  
\v 18 Aetea maok, warko ankwap kumur fek ouwirao yinan sámpea kárákárea wae námpantá maok, am feknámp sip kakéreanoria ankank tirá ént mek épér.  
\v 19 Warko yinɨnk kumur fek, sip mek tére konap arop náráp pourouantá yonkwae sékérria maok, sip mekamp selráp, yaopwae, paok ankank ankwapmwaek náráp yae fek táman solwara mek épér.  
\v 20 Kápae kare yae fek te yino te yámar nke mo, térme nke mo, ouwi tokwaerao yinan panánkár sakwap nánko maok, yino te warko fwap yakáp mwanámp nɨnɨk mono, yino waeman ponankor ént mek surumpwi kan nɨnɨki námpono.   
\p
\v 21 Kápae kare kumur te fɨr fár moapo maok, wakmwaek Polo am fárákap ou mek fokopeyakrá arakrá sér, “Yumo ono sénampaokria Krit pwar moria te, nomo mámakria ankank ponankor épér mak mono. \x + \xo 27:21 \xt Ap 27:9-10\x*  
\v 22 Aeno ono yumwan arakrá sénampon: Nomo ou mekamp arop ankwap sumpwi mo, fwapono. Yonkwae porokwe fek yakáp kipo. Sipao saráp ént mek pɨk naerámpon.  
\v 23 Ono te Kwaromp aropara, man lotu i konampono. Yipɨrman kumuruk te Kwaromp ensel onomp wonae fik fokopeyakria, mao arakrá sér,  
\v 24 ‘Pol e! Amo te apápi kwapono. Amo te ankár Sisaromp yi mek youmpea fokopeyak nanapon. Kwaro amo man kar toropwapnap kar te wae wa námpara, arop ponankor amont sip mek yakáp nap te sumpwi mo, fwap yakáp mwanapon.’ Enselo aerá séri námpara, \x + \xo 27:24 \xt Ap 23:11\x*  
\v 25 arop fárákap yumo te apápi kwapono! Ono mér namp te, Kwaro ankár am ankank mao onan sérinámpaok naerámpon.  
\v 26 Aeno nomo te nomwan ouwirao sámpá akwapea apár amor ke fek nánko, sip akwapá am fek téréképea kárákáre yak naerámpon.” \x + \xo 27:26 \xt Ap 28:1\x*   
\p
\v 27 Aeria maok, ankár fére-sámpramp kumur fek ouwirao yinan sámpea solwara tokwae Mediterenian mek akwap. Kumuruk éntér-sámpramp ke wonae fik nánko, sip mek tére konap aropao nɨnɨk napo, sip wae woupwi fik tae morok akwap námp niamp pourouráp.  
\v 28 Aenámpantá maok, ént purump konap paok ént mek sɨrarea nke napo maok, 40 mita fek yak. Aenánko warko tukup tae morokria sɨrarea nke napo maok, 30 mita fek yak.  
\v 29 Aenánko maok, am fárákap takria sip akwapea péri kor fek téréképria tákár akwapantánoria apáp tɨrɨnk. Aeria maok, anka yiawor tia sip weaok mwaek épéria maok, táte am fárákapao koupour wakoranoria maok, kar toropwap.  
\v 30 Sip mek tére konap arop fákáre sip pwarará pɨrɨkɨmpá tukup mwar yonkwaerá mwae kup oupourounk. Aeria maok, me kor mwaeknámp anka sɨnámp ritea, bot kánanke aokoropea ént mek sɨr mwaria.  
\v 31 Aenapan maok, Polo ofisa ntiaka soldia fákáreran sérrá, “Mámá arop fákáre sip mek yak mo, tukupria te, yumo sumpwi mwarea napon.”  
\v 32 Aeránko maok, soldia fákáre bot fekamp paok karámp-fárákap napo, bot solwara mek pɨk.   
\p
\v 33 Wae yámar aok naenámp wonae fik nánko maok, am fek Polo arop ponankoran sérrá, “Yumo te fɨr fária yare fek yakáp moi napono. Yumo te ankár fére-sámpramp yae fek apáp tɨrɨnkria kwaporok yakápi napono.  
\v 34 Aenapantá ono yumwan kárákáre fek sér rae: Yumo te fɨr fépéria pourou kárákáre sámpenke. Yumo te ankwap ént mek pɨk mono, yumo ponankor fwap yakáp mwanapon.” \x + \xo 27:34 \xt Ap 27:22\x*  
\v 35 Aerá séria maok, mao pan sámpeaka am arop fárákap nkeap fek Kwarén ‘Aesio’rá séria maok, wae maomékɨr fár.  
\v 36 Aenánko maok, am arop ponankor man nkerá paokoprá warákárria maok, am fárákapao kor wae fépér.  
\v 37 Yino sip mek yakápinámp arop ponankor te 276ono.  
\v 38 Am fárákapao fépérapo wae pwi nánko maok, wit ankwapmwaek te sip kápaeantánoria ént solwara mek épériapono.   
\s1 Sip faokor akwapámp kar  
\p
\v 39 Yámar aok nánko maok, am sip mek tére konap fárákapao am apár nke napan maok, am apár te maokeanorá mér mono. Woupwi mekamp you nkeapo maok, kwapwe kare. Aenánko maok, am fárákapamp nɨnɨkao sip am mwaek youmpea woupwi mek kárák fek tank naenámpan mpwe.  
\v 40 Aeria maok, anka fekamp paok ponankor karrá fékéria, anka solwara mek pwar. Tá paok ankwap sip stia me mek yarokwapnap aokor-aokori pwar. Tá me kor mwaekamp sel narek ér-sampokea pwar. Makia napo maok, sip wae ouwirao sámpea woupwi fik sakwap.  
\v 41 Aenámpan maok, sip yoump raeria me kor mwaek te kárák mek fumpeyak. Aenánko maok, éntao weaok mwaeknámp korop ko panánkárae yak nánko sip fopwari akwap.  
\v 42 Tá soldia fákáreramp nɨnɨk te takria kalabus fákáre érrá tukupea pɨrɨkɨmpá tukupantáno, man kar fékér mwaria.  
\v 43 Aenapan maok, maomp ofisa Polén yaewourámp kwamp maok sérrá, “Taki kwapono, mono. Ponankor arop ér i konap te solwara mek fékér-kirámprá érrá tukupeaka fikanápono.  
\v 44 Tá ankwap fárákap te sip mekamp yao kárakére má ti, tá ankwap sip fopwarianámp kárakére má tia érrá tukupanápono.” Aeránko maok, am fárákap sérámpaokria, yino ponankor tukupea fikria maok, arop ankwap ént mek pɨk mo, fwapono. \x + \xo 27:44 \xt Ap 27:22-25\x*   
\c 28  
\s1 Pol apár amor ke Malta mek yakámp kar  
\p
\v 1 Yino fwap koropeaka solwara woupwi mekia maok, yino wa nánko, am apár amor ke e te Maltano.  
\v 2 Am mekamp arop fárákap te yinan kwapwe kare nɨnɨkria yaewouriapono. Am ke fek warákam koropria námpare námpantá maok, am fekamp arop yaomwi yankia pwarará maok, yinan ponankor yaomwi fek éréképá tukup napo, yae yérénkrá tankáp.  
\v 3 Aenánko, Pol yao ankwapmwaek tiaka yaomwi mek sɨnaeria nánko maok, tá tákam-ti yao mek yakea yaomwi touwe nukup nánko, ek mankria Polomp yae yampea tokoropeyak.  
\v 4 Aenánko maok, am fekamp koumteouráp aropao kor am tákam Polomp yaek yampea tokoropeyak námp nkea maok sérrá, “Ae te am arop te arop tirá wour i konámpon. Mao te solwara mek sumpwi mo námpao maok, kwatae ankank napo nopok i konámp kwar te, mao yiki yak te monoria námpon.”  
\v 5 Aenapan maok, Polo am tákam far-sɨránko maok, yaomwi mek pɨká párákap nánko, Pol te touwe kánanke sámp mo. \x + \xo 28:5 \xt Mk 16:18\x*  
\v 6 Aenko maok, koumteouráp arop te Polomp pourou yámpria, apárok pɨká párákapria sumpwi naenámpan mpwe nɨnɨkria, yépékrá yakáp napan maok, ankár mo karono. Aenánko maok, am fárákapao sérrá, “Máte kwar ankwapono.” \x + \xo 28:6 \xt Ap 14:11\x*   
\p
\v 7 Am tankáp nap fek wonae fik yaknámp apár te am apár amor ke taokeyak konámp arop Publiusomp apárono. Am arop te yinan éréképá pokea námokuráp nap mek yinɨnk kumur fek yinan taokeyak námpono.  
\v 8 Publiusomp naropwar te touwe woukoupea yare touwe kwatae méntér sámpea amp. Aenánko maok, Polo maonámpok youmpea, maomp pourouk yae papria kar toropwap nánko maok, maomp touwe warko fwap.  
\v 9 Mao takánko nkea maok, am apár amor ke mekamp touwenap arop te ponankor koropapo maok, Polo am fárákapan fwapokwaprá kákámpon.  
\v 10 Aenánko maok, am fárákap yae-párák kare nɨnɨk fek yinan yaewouria maok, yino sip mek tukupnámp ke fek yino monámp ankank yinan ti-sápapono.   
\s1 Polo akwapea Rom mekimp kar  
\p
\v 11 Yino am apár amor ke Malta mek yinɨnk yunk yakáp. Am mek te taun Aleksandria mekamp sip ouwi tokwaenámp ke fek am mek yépékrá yakeanámpan akwap naerianánko, yino am mek kounkour. Am sip me kor mek te kwekár kwar Susomp tam feaenámp poumou-tárápyaramp wunéri kumwi tenapono. \f + \fr 28:11 \ft  Am kwekár kwaromp poumou tárápyar Kastor ntia Poluksan am sipamp e takrá tákapapon. Sip mek tére konap kápae kare arop te am kwar yawor táman lotu i konapon.\f*   
\p
\v 12 Yino tukupea taun Sirakyus mek yinɨnki yakáp.  
\v 13 Aea maok, am feknámp tukupea Regium mek ankáranki yakápia ankwap kumur nánko, ouwi tokwae yae-mánkwan mwaeknámp korop nánko maok, yino Regium pwar. Tá yinɨnk yámar táman yino tukupea taun Puteoli mek sip pwar.  
\v 14 Am némpouk am fek yino Kristen ankwap fákáreran kɨkɨpánko maok, am fárákapao yinan sérrá, “Yumo te yinont mapek fákánek yae yakáp mwanapono.” Aerapo maok, yino am fek mént yakápia maok, warko am fárákapan pwarará, taun tokwae Rom mek tukup mwaria.  
\v 15 Aenánko maok, Rom mekamp Kristen fárákap yino koropnámp kar wawia am fárákap koropea yinan mwaeaok kɨkɨp. Yino am fárákapan te Apius maket mek kɨkɨpimpono. Am fek te ‘Arop Néntép konap Nap Yinɨnkaopwe’rá sér i konapono. Am fek Polo am fárákapan nkea maok, Kwarén ‘Aesio’rá séria, maomp nɨnɨk mek wae kárákáre sámp.   
\p
\v 16 Yino tukupea Rom mekánko maok, gavman tokwaerao Polén sérrá, “Fwapono. Amo nap ankwap sámpea, am mek amwan taoke-samp yáraknámp soldia méntér yakenke.”   
\s1 Polo Rom mek Kwaromp Kwapwe Kare Kar farákápámp kar  
\p
\v 17 Polo Rom mek yinɨnki yakea maok, Juda taokeyakáp konap arop fárákapan koropenkria wumwi. Aenánko, am fárákap koropea koupoukour napo maok, am fárákapan arakrá sér, “Nánaeou tárápu, ono te wokwaek námoku nomp arop fi mek sámpá ouroukup mo, tá nomp toutounápomp loan kor ták-sɨr moi nampon. Aenampan maok, onan Jerusalem mek fákapea Rom fákáreramp yaek pwar napon.  
\v 18 Aeria maok, onan am fákárerao Rom mekamp aropao, onomp kot wawanoria pwar napan maok, am fárákapao nke nap te, onan sámp-wouroump mwanap kwatae nɨnɨkinamp ankank te yak mono. Aenánko, onan pwar mwaria napono.  
\v 19 Aenapan maok, Juda fákáre am kar ták-pwar napon. Aenapantá maok, ono ankwap mwae kup yak mono. Ankár Sisaro onomp kot wawanoria nampon. Aenampan maok, ono te onomp firan kot nanamp kar yak mono. \x + \xo 28:19 \xt Ap 26:32\x*  
\v 20 Aeno, am táman saráp ono yumwan wumwiri nampon. Onomp nɨnɨk te, ono yumwan nkeaka kar sénaeria nampon. Ono te nomo Israel fi ponankor yépéknámp arop táman méria yépékrá yak nampon. Am fi fek táman oukoumwan onomp yaek sen mámá fákap tenapon.” \x + \xo 28:20 \xt Ap 26:6\x*   
\p
\v 21 Tá am fárákapao man arakrá sér, “Yinan te Judia mekamp arop te amwan taknap kar pas fek kumwia sér mono. Tá Juda ankwap ankárank am mwaeknámp yinonámpok koropea amoinap kar farákápria, amwan kwatae kar sér moi námpon.  
\v 22 Aeno yino te amoku kareao waráp nɨnɨk farákáp napo, wa mwaro. Yino te wae mérono: Ponankor némpouk mwaekamp koumteouráp arop te nomo Juda ou mek wourékam fi yoronap arop fárákapan kar kwatae sérar napon.”   
\p
\v 23 Tá am fárákap yae ankwap séritea maok, am yae fek kápae kare arop koropea, Polo yakámp nap mek koupoukour. Polo am fárákapan Kwaro náráp firáp taokeyak konámp kar, tá Mosesomp lo fek yaknámp kar, tá profet fákáreamp kar aran am fárákap ‘Jisasén méranápono’ ria koumouneknámpia kárákáre fek farákáprá akwapea kumur mek.  
\v 24 Aenámpan maok, arop ankwap fárákap nɨnɨk nap te am Polo farákápnámp kar te kare karono. Aeno ankwap fárákap te maomp kar karenoria mér mo.  
\v 25 Aeria maok, am fárákap te námoku kok támao kar yorowarrá tukup mwaria napo maok, Polo kar ankwap arakrá sér, “Yiki Kor Spiritao nomp toutounápén profet Aisaiamp top kor feknámp arakrá sér,   
\q1
\v 26 ‘Amo akwapea am arop fárákapan arakrá sérampo:  
\q1 Yumo te kápae kare por kar wa mwanapan maok,  
\q1 Tá yumo am kar fi te mér mwanap pourou mono.  
\q1 Tá yumo te kápae kare por énounkoup mwanapan maok,  
\q1 yumo ankank ankwap wuri nke mwanap pourou mono.   
\q1
\v 27 Am arop fákáreamp nɨnɨk te ankár épérépi yak nánko,  
\q1 Tá am fárákap kar wa mwanap woupwi te kokwae.  
\q1 Tá am fárákapamp yi wouri yakáp mwanapono.  
\q1 Takria am fárákap ankank ankwap nkeria, kar wawia  
\q1 am kar fi méria ononampok arákarrá korop napo,  
\q1 ono am fárákapan fwapokwapi papantáno.’ \x + \xo 28:27 \xt Ais 6:9-10\x*   
\p
\v 28 Aerimpara, yumo te mérenke: Kwaro nomwan warko érékép naeria kwapwe kare térenámp kar máte Kwaro ankwap fi koumteouráp aropaonapok sámp-kérép tenámpara, am fárákap te waeman wa mwaria napon.” \x + \xo 28:28 \xt Ap 13:46\x*   
\p
\v 29 Polo takrá séria pwaránko maok, am Juda fákáre wae tukupria maok, námoku kok sérarrá téréménkrá tukup.   
\p
\v 30 Aeria maok, Polo am nap mek te anánk yopwar fek yakria, am nap mek yak námp fek nap naropwarén mani nénkrá yak. Aeria maok, arop náráp nap mek korop napo nkerá te, ‘Fwaprá kar korop napono, nap mek koropenk’rá sér i konámpon.  
\v 31 Aeria maok, mao te koumteouráp aropan Kwaro maomp firáp taokeyak konámpan farákápria maok, Jisas Krais Tokwae Karamp kar yénkrá farákáp konámpono. Mao kar farákáp naeria te apáp mo námpara, arop ankwap te man te taokor mono.