\id ROM  
\h Romanos 
\toc1 Romanos 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pablo caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Romá a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj me síí cuꞌna̱j Pablo, ne̱ ꞌyaj sunj rihaan Jesucristó a. Dan me se canacúún Jesucristó mán ꞌu̱nj guún ꞌu̱nj apóstol cheꞌé rej nata̱ꞌ ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱,  
\v 2 ne̱ dan me se ga̱a naá cataj Diose̱ rihaan nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá, ne̱ vaa güii ti̱nanii ya̱ Diose̱ man yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ cuno nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ cachrón nij soꞌ nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan yanj cuꞌna̱j danj Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 3-4 Dan me se cataj xnaꞌanj Diose̱ cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ dan me se taꞌníí Diose̱ me Jesucristó, ne̱ si̱j noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j David síí cane ga̱a naá me soꞌ, ne̱ dan me se ase vaa nee̱ man síí cuꞌna̱j David roꞌ, da̱nj vaa nee̱ man soꞌ uún, tza̱j ne̱ caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me neꞌen níꞌ se vaa ya̱ taꞌni̱j Diose̱ me soꞌ ne̱ síí sa̱ꞌ nimán me uún soꞌ a. 
\p  
\v 5 Ina̱nj cheꞌé Jesucristó me quiꞌyaj Diose̱ se lu̱j cheꞌej se vaa cuneꞌ Diose̱ manj caꞌa̱nj ꞌu̱nj rihaan nij yuvii̱ yaníj a. Dan me se ne caꞌa̱nj ꞌu̱nj rihaan nij yuvii̱ israelitá maꞌ. Tza̱j ne̱ caꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij yuvii̱ yaníj, ne̱ dan me se me rá Diose̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij yuvii̱ yaníj yoꞌ, cheꞌé rej cuchuma̱n rá nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cuno̱ nij soꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 6 Ne̱ yuvii̱ yaníj me taꞌa̱j nij soj uún, ne̱ canacúún Jesucristó man maꞌa̱n soj si̱j yaníj canoco̱ꞌ soj man soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 7 Dan me se ꞌyáá ꞌu̱nj yanj nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan nij soj si̱j ya̱nj chumanꞌ Romá si̱j ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Diose̱ man, ne̱ dan me se canacúún Diose̱ man soj gu̱un soj síí ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán, ne̱ me raj quiꞌya̱j Rej níꞌ Diose̱ quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ me raj ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j uún ro̱j soꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa me ndoꞌo rá síí cuꞌna̱j Pablo cuchi̱ꞌ soꞌ chumanꞌ Romá a 
\p  
\v 8 Cuno yuvii̱ ma̱n nu̱ꞌ cachra̱ꞌ rihaan chumii̱ se vaa amán rá nij soj niꞌya̱j soj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan me nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱, ne̱ racuíj Jesucristó mán ꞌu̱nj nago̱ꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé cunuda̱nj soj ei.  
\v 9 Dan me se ꞌyaj suun ꞌu̱nj rihaan Diose̱, ne̱ natáꞌ ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ se‑na̱na̱ taꞌníí Diose̱ síí cuꞌna̱j Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan neꞌen Diose̱ se vaa ya̱ ya̱ niga̱nj achíín ni̱ꞌyáj rihaan Diose̱ cheꞌé soj ei.  
\v 10 Ne̱ ga̱a achíín ni̱ꞌyáj rihaan Diose̱, ne̱ achíín ni̱ꞌyáj cheꞌé soj, ne̱ dan me se achíín ni̱ꞌyáj rihaan Diose̱ se vaa caꞌve̱j soꞌ cuchi̱j chiháán soj vaa güii,  
\v 11 ne̱ me raj que̱neꞌenj man soj, ne̱ me raj narque̱j chrej nucua̱j man soj, cheꞌé rej quinari̱ꞌ nucuaj nimán soj a.  
\v 12 Dan me se nucua̱j ndoꞌo rá cunuda̱nj níꞌ man tuviꞌ níꞌ, ne̱ cheꞌé dan me asa̱ꞌ nariꞌ tuviꞌ níꞌ, ne̱ narque̱ níꞌ chrej nucua̱j man tuviꞌ níꞌ á.  
\v 13 Ne̱ me raj queneꞌe̱n soj se vaa guun queꞌe̱e̱ güii cachronj cuchi̱j chiháán soj, tinu̱j, nocoj. Tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e cuchi̱j, cheꞌé se vaa ndoꞌo suun rihanj, tza̱j ne̱ ase vaa natáꞌ ꞌu̱nj rihaan yoꞌó nij yuvii̱ yaníj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj a. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ cunu̱u ri̱i̱ doj tuviꞌ níꞌ, quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj.  
\v 14 Dan me se cheꞌé se no̱ xcúún ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ yaníj roꞌ, cheꞌé dan nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ dan me se rihaan nij síí ma̱n chumanꞌ noco̱o do̱ꞌ, rihaan nij síí ya̱nj quij do̱ꞌ, rihaan nij síí avii raa̱ do̱ꞌ, rihaan nij síí ne nica̱j cuentá do̱ꞌ, rihaan cunuda̱nj nij soꞌ natáꞌ ꞌu̱nj a.  
\v 15 Cheꞌé dan niha̱ꞌ ndoꞌo raj cuchi̱j chumanꞌ Romá caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan soj uún ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa vaa ndoꞌo yuꞌvee nó se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ a 
\p  
\v 16 Taj a̱ doj chrej naꞌa̱j nó rihanj caꞌmi̱j se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ nucua̱j uxrá me se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ dan me se caꞌmii Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ cuno̱ yuvii̱, ne̱ cuchuma̱n rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱, ne̱ ti̱nanii Diose̱ man nij yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ dan me se asino ya̱a̱n me rá Diose̱ ti̱nanii Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá rihaan sayuun, ne̱ me rá uún Diose̱ ti̱nanii Diose̱ man nij yuvii̱ yaníj rihaan sayuun uún ado̱nj.  
\v 17 Dan me se cataj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan níꞌ se vaa caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱, quiꞌya̱j Diose̱, ga̱a ne̱ amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱ a. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ cuchuma̱n doj rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Diose̱ a. Veé ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ nihánj ga̱ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱, taj yoꞌ se vaa: “Ma̱a̱n cheꞌé se amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Diose̱, cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ, ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj”, taj danj Diose̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj yuvii̱ a 
\p  
\v 18-19 A̱j cataj xnaꞌanj Diose̱ síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ rihaan níꞌ se vaa aꞌmaan rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ cunuda̱nj se chiꞌi̱i̱ ꞌyaj nij yuvii̱, ne̱ me rá Diose̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa síí uun chij sa̱ꞌ me soꞌ, ne̱ cheꞌé dan quiꞌyaj Diose̱ daj a̱ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ni̱ꞌyaj yuvii̱ a. A̱j neꞌen yuvii̱ rasu̱u̱n, ne̱ xcaj nij yuvii̱ cuentá se vaa síí uun chij sa̱ꞌ ndoꞌo me Diose̱, tza̱j ne̱ ina̱nj cacunꞌ ꞌyaj nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan taj se ꞌyáꞌ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ ya̱ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan me aꞌmaan rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man nij yuvii̱ a.  
\v 20 Dan me se ga̱a quiꞌyaj Diose̱ chumii̱, ne̱ curuviꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ niꞌya̱j yuvii̱, ne̱ nuviꞌ maꞌa̱n Diose̱ niꞌya̱j yuvii̱, tza̱j ne̱ neꞌen yuvii̱ nij rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱, ne̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa síí uun chij ndoꞌo me Diose̱, ne̱ dan me se xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ o̱rúnꞌ soꞌ me Diose̱, ne̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa ga̱a̱ nucua̱j ndoꞌo Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, rá Diose̱ a. Cheꞌé dan sese cata̱j nij yuvii̱ se vaa ne neꞌen nij yuvii̱ da̱j vaa Diose̱, ne̱ síí ne̱ me nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se a̱j queneꞌen nij yuvii̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 21 Dan me se a̱j queneꞌen nij yuvii̱ da̱j vaa Diose̱, tza̱j ne̱ ne cata̱j nij yuvii̱ se vaa sa̱ꞌ vaa Diose̱ maꞌ. Ne nago̱ꞌ nij yuvii̱ graciá rihaan Diose̱ maꞌ. Me rá nij yuvii̱ cavi̱i̱ raa̱ maꞌa̱n nij soꞌ da̱j vaa Diose̱, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj maꞌ. Cheꞌé dan ina̱nj raa̱ maꞌa̱n nij soꞌ vaj nij soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá a̱ maꞌ.  
\v 22 Síí cu̱u raa̱ me nij soꞌ, taj maꞌa̱n nij soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌmii ne̱ nij soꞌ, ne̱ tana̱nj nahuun nij soꞌ síí niꞌyo̱n doj a.  
\v 23 Diose̱ me síí veꞌé ndoꞌo vaa, ne̱ daj chiha̱a̱ míj ne aviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún yuvii̱ canoco̱ꞌ yuvii̱ man soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ naꞌvej rá nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ Diose̱ ya̱ maꞌ. Ma̱a̱n se yuvii̱ do̱ꞌ, xtâj do̱ꞌ, xcuu do̱ꞌ, xcuáá do̱ꞌ, tinangaꞌ nij yuvii̱, ne̱ yoꞌó rasu̱u̱n ꞌanj niꞌya̱ u̱u̱n rihaan yoꞌóó nihánj tinangaꞌ nij soꞌ, ne̱ taj nij soꞌ se vaa yaꞌanj me tinangaꞌ nij soꞌ, taj nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 24 Cheꞌé dan caꞌneꞌ rá Diose̱ ga̱ nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ me se nij me rá maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ ina̱nj se nij ndoꞌo quiꞌyaj nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se quiꞌyaj ndoꞌo nij soꞌ cacunꞌ man maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ ina̱nj se nij quiꞌyaj nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ,  
\v 25 ne̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ ya̱ ne caꞌve̱j nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se nana̱ ne̱ cuno nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ naꞌvíj nij soꞌ rihaan nij rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱, tza̱j ne̱ rihaan maꞌa̱n Diose̱ ne naꞌvi̱j nij soꞌ maꞌ. Ne̱ Diose̱ me síí gu̱un chij uxrá rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\p  
\v 26 Cheꞌé dan caꞌneꞌ rá Diose̱ ga̱ nij yuvii̱ quiꞌya̱j maꞌa̱n nij yuvii̱ se nij, ne̱ nij chana̱ me se ne caꞌve̱j rá nij chana̱ coto̱j nij noꞌ ga̱ nica̱ nij noꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se naquiꞌyaj nij taꞌa̱j nij chana̱ chii man nij chana̱, ne̱ otoj nij noꞌ ga̱ tuviꞌ cha̱na̱ maꞌa̱n nij noꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 27 Ne̱ adi̱ꞌ se ꞌyaj nij chana̱ ga̱ tuviꞌ cha̱na̱ nij noꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌyaj gue̱e̱ nij snóꞌo uún ga̱ tuviꞌ sno̱ꞌo soꞌ uún na̱nj ado̱nj. Dan me se síj cotoj nij snóꞌo ga̱ nica̱ nij soꞌ, ne̱ guun rá nij soꞌ coto̱j nij soꞌ ga̱ tuviꞌ sno̱ꞌo nij soꞌ, ne̱ nij ndoꞌo quiꞌyaj nij snóꞌo, ne̱ quiranꞌ nij soꞌ sayuun cheꞌé se nij quiꞌyaj nij soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 28 Ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ queneꞌe̱n nij yuvii̱ da̱j vaa Diose̱ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan caꞌneꞌ rá Diose̱ ga̱ nij yuvii̱, ne̱ navij raa̱ nij yuvii̱ snúú na̱nj á. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ ina̱nj se nij ꞌyaj nij yuvii̱, ne̱ dan me se ꞌyaj nij soꞌ ina̱nj se naꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 29 Quij vaa nimán nij yuvii̱ a. Ina̱nj me rá nij yuvii̱ gu̱un nij yuvii̱ síí ruꞌve̱e̱ doj, ne̱ uun xco̱j ruva̱a̱ rá nij yuvii̱ niꞌya̱j nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ a. Ticaviꞌ nij yuvii̱ tuviꞌ nij yuvii̱, ga̱a ne̱ anica̱j nij yuvii̱ unuꞌ nij soꞌ a. Nanoꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱, quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nij yuvii̱ man tuviꞌ nij yuvii̱ a. Nanó nij soꞌ cuentó ne̱ cheꞌé tuviꞌ nij soꞌ,  
\v 30 ne̱ nij aꞌmii nij soꞌ cheꞌé tuviꞌ nij soꞌ a. Naꞌvej uxrá rá nij soꞌ neꞌen nij soꞌ Diose̱ a̱ maꞌ. Ina̱nj nana̱ xco̱j ruva̱a̱ aꞌmii nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ a. Síí sa̱ꞌ uxrá me nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan gu̱un chij nij soꞌ, rá nij soꞌ a. Niga̱nj ya̱j aꞌyuj nuchruj ra̱a̱ nij soꞌ da̱j ga̱a̱ quiꞌya̱j nij soꞌ, quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. Ne uno nij soꞌ aꞌmii rej nij soꞌ aꞌmii nii nij soꞌ aꞌmii a̱ maꞌ.  
\v 31 Síí niꞌyo̱n me nij soꞌ, ne̱ a̱ ꞌó tuviꞌ nij soꞌ ne nucua̱j rá niꞌya̱j man nij soꞌ a̱ maꞌ. Ne ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ maꞌ.  
\v 32 Neꞌen nij soꞌ se vaa quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Diose̱, tza̱j ne̱ ne acaj nij soꞌ cuentá niꞌya̱j nij soꞌ nana̱ aꞌmii Diose̱ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cacunꞌ ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ nda̱a niha̱ꞌ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man yoꞌó yuvii̱ ꞌyaj cacunꞌ ado̱nj. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j Diose̱ asa̱ꞌ caꞌneꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ yuvii̱ a 
\p  
\v 1 Me cheꞌé taj so̱ꞌ se vaa o̱rúnꞌ tuvíꞌ so̱ꞌ tumé cacunꞌ ga̱. ꞌO̱ se ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cacunꞌ ꞌyaj ma̱ꞌán so̱ꞌ ga̱ cacunꞌ ꞌyaj tuvíꞌ so̱ꞌ, ne̱ sese cuta̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ xráá tuvíꞌ so̱ꞌ, ne̱ cuta̱ꞌ uún nii cacunꞌ xráá ma̱ꞌán so̱ꞌ ado̱nj.  
\v 2 Ya̱ uxrá Diose̱ me síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj síí ꞌyaj da̱nj ado̱nj. Dan me se ina̱nj nana̱ ya̱ caꞌmi̱i̱ Diose̱ güii caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ nu̱ꞌ síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, quira̱nꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Diose̱ ei.  
\v 3 Dan me se utáꞌ so̱ꞌ cacunꞌ xráá tuvíꞌ so̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cacunꞌ ꞌyaj ma̱ꞌán so̱ꞌ uún a. Asa̱ꞌ caꞌve̱e quinani̱i̱ so̱ꞌ rihaan sayuun asa̱ꞌ caꞌneꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, rá so̱ꞌ ga̱.  
\v 4 Me cheꞌé ne gu̱un ya̱ rá so̱ꞌ se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j sa̱ꞌ Diose̱ cheꞌé so̱ꞌ ga̱. Ne̱ me rá uún Diose̱ cara̱a̱ xꞌnaa Diose̱ cheꞌé so̱ꞌ ado̱nj. Naꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j Diose̱ sayuun mán so̱ꞌ maꞌ. Ne neꞌén so̱ꞌ ase Diose̱ me síí ꞌe̱e̱ rá niꞌya̱j mán so̱ꞌ a̱. Ne̱ me rá Diose̱ ca̱nica̱j nimán so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ man soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 5 Tza̱j ne̱ veé dan me se naꞌvej uxrá rá so̱ꞌ ta̱náj so̱ꞌ chrej noco̱ꞌ so̱ꞌ, ne̱ naꞌvej rá so̱ꞌ ca̱nica̱j nimán so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ man Diose̱ maꞌ. Ne̱ vaa güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ caꞌmi̱i̱ ya̱ Diose̱, ne̱ caxri̱i̱ yuva̱a̱ Diose̱ man cunuda̱nj nij síí tumé cacunꞌ, ne̱ dan me se caxri̱i̱ yuva̱a̱ Diose̱ man ma̱ꞌán so̱ꞌ uún ado̱nj. Ma̱ꞌán so̱ꞌ quiꞌya̱j caxri̱i̱ yuva̱a̱ Diose̱ mán so̱ꞌ na̱nj á.  
\v 6 Dan me se caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ yuvii̱, ne̱ sese sa̱ꞌ quiꞌyaj yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ quiꞌya̱j Diose̱ ga̱ soꞌ, ne̱ sese yoꞌo̱ soꞌ quiꞌyaj cacunꞌ, ne̱ caꞌa̱nj soꞌ rihaan yaꞌan, quiꞌya̱j Diose̱ a. Da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 7 Dan me se taꞌa̱j yuvii̱ racuíj man tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ ina̱nj ꞌyaj nij soꞌ se sa̱ꞌ cheꞌé tuviꞌ nij soꞌ, cheꞌé rej cata̱j Diose̱ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ a. Me rá nij soꞌ ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ ya̱ uxrá da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j Diose̱ á. Ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj.  
\v 8 Xco̱j ruva̱a̱ ndoꞌo rá yoꞌó taꞌa̱j yuvii̱, ne̱ ne uno nij soꞌ nana̱ ya̱ maꞌ. Ma̱a̱n se tucuáán chiꞌi̱i̱ ina̱nj nocoꞌ nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caxri̱i̱ yuva̱a̱ Diose̱ man nij soꞌ a.  
\v 9 Quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man cunuda̱nj nij síí quiꞌyaj se nij, ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ asino caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij síí israelitá, ga̱a ne̱ gu̱un cheꞌe̱ soꞌ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ yaníj a. 
\p  
\v 10 Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌya̱j Diose̱ ga̱ nij yuvii̱ quiꞌyaj se sa̱ꞌ, ne̱ Diose̱ me síí cata̱j se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán nij soꞌ, ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ nij soꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ maꞌ. Da̱nj quiꞌya̱j uún Diose̱ cheꞌé nij yuvii̱ israelitá quiꞌyaj se sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ da̱nj quiꞌya̱j uún soꞌ cheꞌé nij yuvii̱ yaníj a.  
\v 11 Veé ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cunuda̱nj níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ dan me se ase vaa quiꞌyaj níꞌ ga̱a cayáán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ quiꞌya̱j Diose̱ ga̱ níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 12 Yuvii̱ noco̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés me nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cheꞌé dan, sese ne ꞌyaj nij yuvii̱ israelitá nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij soꞌ a. Ne nocoꞌ nij yuvii̱ yaníj se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ neꞌen maꞌa̱n nij soꞌ da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun sese se̱ caꞌvej rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa taj Diose̱ ado̱nj.  
\v 13 Caꞌve̱e se neꞌen uxrá níꞌ da̱j vaa se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ sese se̱ quiꞌyaj níꞌ nda̱a vaa taj tucuáán yoꞌ, ne̱ se̱ cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj tucuáán yoꞌ, ne̱ ya̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 14 Nda̱ꞌ se ne neꞌen nij yuvii̱ yaníj se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ avii ina̱nj raa̱ maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j yuvii̱ ado̱nj. Neꞌen níꞌ se vaa ꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ xcaj níꞌ cuentá se vaa nica̱j nij soꞌ tucuáán me rá Diose̱ canoco̱ꞌ yuvii̱,  
\v 15 ne̱ cheꞌé se vaa ꞌyaj nij soꞌ roꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa neꞌen maꞌa̱n nij soꞌ da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j yuvii̱, ne̱ dan me se sese ꞌyaj nij soꞌ se nij, ne̱ neꞌen maꞌa̱n nij soꞌ se vaa naꞌvej Diose̱ quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj a. Ne̱ nuchruj ra̱a̱ nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ me tucuáán sa̱ꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa ya̱ neꞌen nij soꞌ da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj.  
\v 16 Ne̱ da̱nj ga̱a̱ caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nimán yuvii̱ á. Da̱nj aꞌmii se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ aꞌmij rihaan yuvii̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne nocoꞌ sa̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá se‑tucua̱nj Moisés maꞌ 
\p  
\v 17 Tza̱j ne̱ ya̱ yuvii̱ israelitá mé so̱ꞌ, rá so̱ꞌ á. Nucua̱j rá so̱ꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ, quiꞌya̱j se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ neꞌén so̱ꞌ Diose̱, rá so̱ꞌ á.  
\v 18 Neꞌén so̱ꞌ da̱j me rá Diose̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ tucuꞌyón so̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ ina̱nj sa̱ꞌ ꞌyáá so̱ꞌ, rá ma̱ꞌán so̱ꞌ á.  
\v 19 Neꞌen ma̱ꞌán so̱ꞌ ti̱haán so̱ꞌ chrej man nij yuvii̱ aráán rihaan, rá so̱ꞌ á.  
\v 20 Neꞌén so̱ꞌ tu̱cuꞌyón so̱ꞌ man nij yuvii̱ niꞌyo̱n do̱ꞌ, man nij xnii do̱ꞌ, rá so̱ꞌ á. Cheꞌé se tucuꞌyón so̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ cheꞌé dan neꞌén so̱ꞌ nu̱ꞌ nana̱ ya̱, rá so̱ꞌ á.  
\v 21 Sese neꞌén so̱ꞌ tu̱cuꞌyón so̱ꞌ man yoꞌó yuvii̱ roꞌ, me cheꞌé naꞌvej rá so̱ꞌ tu̱cuꞌyón so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ ga̱. Aꞌmii natáj so̱ꞌ rihaan yuvii̱ se vaa se̱ quiꞌyaj itu̱u̱ yuvii̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí itu̱u̱, ne̱ me cheꞌé ꞌyaj itu̱u̱ so̱ꞌ ga̱.  
\v 22 Se̱ cotoj yuvii̱ ga̱ nica̱ tuviꞌ yuvii̱, taj so̱ꞌ, tza̱j ne̱ me cheꞌé otoj so̱ꞌ ga̱ nica̱ tuvíꞌ so̱ꞌ ga̱. Nij ndoꞌo vaa yaꞌanj acój yuvii̱, rá so̱ꞌ, tza̱j ne̱ me cheꞌé ꞌyaj itu̱u̱ so̱ꞌ saꞌanj nu̱u̱ tacóó nij yaꞌanj yoꞌ ga̱.  
\v 23 Sa̱ꞌ uxrá ꞌyáá so̱ꞌ unó so̱ꞌ nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, taj so̱ꞌ, tza̱j ne̱ veé dan me se ꞌyaj ndoꞌo so̱ꞌ cacunꞌ naꞌvej rá Diose̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan aꞌngaꞌ naco̱o̱ yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ Diose̱, ꞌyáá so̱ꞌ ado̱nj.  
\v 24 ꞌO̱ se a̱j quiꞌyaj soj nda̱a vaa taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ ado̱nj. Na̱nj taj danj Diose̱, ne̱: “Maꞌa̱n soj si̱j israelitá ꞌyaj aꞌmii yuvii̱ yaníj nana̱ nij cheꞌé Diose̱ á”. Nihánj me nana̱ caꞌmii Diose̱ cheꞌé maꞌa̱n soj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa me rá Diose̱ canoco̱ꞌ nimán yuvii̱ man Diose̱ a 
\p  
\v 25 Cutaꞌ nii taꞌngaꞌ man nee̱ mán so̱ꞌ asanj. Cuna̱j vaa yoꞌ, sese ya̱ unó so̱ꞌ nana̱ caꞌmii Diose̱, tza̱j ne̱ sese ne unó so̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ taj se gúnꞌ man taꞌngaꞌ yoꞌ maꞌ.  
\v 26 Ne̱ xa̱ꞌ síí yaníj, tza̱j ne̱ sese ꞌyaj soꞌ se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j yuvii̱, ne̱ ase vaa síí ta̱j taꞌngaꞌ man roꞌ, da̱nj vaa gue̱e̱ soꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 27 Dan me se neꞌén so̱ꞌ si̱j israelitá nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ cutaꞌ nii taꞌngaꞌ mán so̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese se̱ cunó so̱ꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cuta̱ꞌ nii cacunꞌ xráá so̱ꞌ, cata̱j nii se vaa sa̱ꞌ doj ꞌyaj síí yaníj ase ꞌyáá so̱ꞌ á. Nda̱ꞌ se taj taꞌngaꞌ táá man síí yaníj, tza̱j ne̱ ꞌyaj soꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soꞌ a, cata̱j nii a. 
\p  
\v 28 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se quiꞌya̱j yoꞌo̱ soꞌ nu̱ꞌ se‑tucua̱nj nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ nuveé si̱j israelitá veꞌé nocoꞌ man Diose̱ me soꞌ, quiꞌya̱j tucuáán yoꞌ, ni̱ꞌyaj Diose̱ maꞌ. Caꞌve̱e se cutaꞌ nii taꞌngaꞌ nee̱ man yoꞌo̱ soꞌ, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee gu̱un soꞌ síí sa̱ꞌ uno rihaan Diose̱, quiꞌya̱j taꞌngaꞌ yoꞌ maꞌ.  
\v 29 Caꞌve̱e se nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj nocoꞌ yoꞌo̱ soꞌ, tza̱j ne̱ nuveé si̱j israelitá veꞌé noco̱ꞌ man Diose̱ me soꞌ, quiꞌya̱j yanj yoꞌ, ni̱ꞌyaj Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ me maꞌa̱n síí noco̱ꞌ ya̱ man Diose̱ ne̱ nahuun sa̱ꞌ nimán, ne̱ ase vaa yoꞌo̱ yuvii̱ israelitá roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ caꞌve̱e se caꞌmi̱i̱ yuvii̱ nana̱ chiꞌi̱i̱ cheꞌé soꞌ, tza̱j ne̱ ne rihuun rá soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ cata̱j se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj soꞌ ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé nij yuvii̱ israelitá a 
\p  
\v 1 A̱ me se caꞌve̱e doj quiꞌya̱j canaán níꞌ si̱j israelitá, rá so̱ꞌ ga̱. Ne̱ a̱ me rasu̱u̱n quiri̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j yan ataꞌ níꞌ taꞌngaꞌ ga̱.  
\v 2 ꞌO̱ se vaa se uun ya̱ níꞌ si̱j israelitá ei. Dan me se asino cataj xnaꞌanj Diose̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan xi̱i níꞌ ga̱a naá, ne̱ nucua̱j rá Diose̱ man níꞌ se vaa cu̱tumé sa̱ꞌ níꞌ se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ se̱ quiniꞌyón níꞌ man yoꞌ, rá Diose̱ a.  
\v 3-4 Taꞌa̱j tuviꞌ níꞌ ne cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. A̱ ꞌó güii se̱ quiniꞌyón Diose̱ nana̱ caꞌmii soꞌ rihaan níꞌ si̱j israelitá maꞌ. Nucua̱j rá níꞌ man soꞌ se vaa quiꞌya̱j soꞌ cunuda̱nj se vaa cataꞌ tuꞌva soꞌ, ne̱ dan me se caꞌve̱e se nana̱ ne̱ aꞌmii nu̱ꞌ yuvii̱, tza̱j ne̱ ya̱ vaa cunuda̱nj nana̱ caꞌmii Diose̱ ado̱nj. Danj Diose̱ taj se vaa sese cuno̱ yuvii̱ nana̱ aꞌmii Diose̱, ne̱ xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ aꞌmii soꞌ, ne̱ sese nano̱ꞌ nij yuvii̱ cacunꞌ xráá Diose̱, ne̱ a̱ ꞌó cacunꞌ se̱ nariꞌ yuvii̱ xráá Diose̱ maꞌ. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ cheꞌé maꞌa̱n Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj Diose̱ axríj yuva̱a̱ Diose̱ man yuvii̱ tumé cacunꞌ a 
\p  
\v 5 Vaa taꞌa̱j nij yuvii̱ cata̱j: “Me cheꞌé yuva̱a̱ Diose̱ man níꞌ ga̱a ꞌyaj níꞌ cacunꞌ ga̱. Nese tana̱nj sa̱ꞌ ꞌyaj níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j nii cuentá, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n nii se vaa níꞌ roꞌ, me síí chiꞌi̱i̱ ne̱ o̱rúnꞌ ra̱a̱ Diose̱ roꞌ, me síí sa̱ꞌ, cata̱j nii a”. Da̱nj cata̱j taꞌa̱j nij yuvii̱,  
\v 6 tza̱j ne̱ ne chiha̱nꞌ uxrá tuꞌva nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá vaa ꞌyaj Diose̱ axríj yuva̱a̱ Diose̱ man yuvii̱ tumé cacunꞌ, ne̱ dan me se no̱ xcúún Diose̱ caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soꞌ quiꞌya̱j soꞌ sayuun man yuvii̱ quiꞌyaj cacunꞌ ado̱nj.  
\v 7 Ne̱ vaa taꞌa̱j nij yuvii̱ cata̱j uún a: “Sese aꞌmii ne̱ ꞌu̱nj, ne̱ sa̱ꞌ ꞌyáj, ga̱a ne̱ doj xca̱j nii cuentá se vaa Diose̱ me síí aꞌmii nana̱ ya̱ a. Sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱, cata̱j nii a. Yuvii̱ roꞌ, me síí aꞌmii ne̱, ne̱ o̱rúnꞌ Diose̱ me síí aꞌmii nana̱ ya̱, cata̱j nii a. Cheꞌé dan me taj cheꞌé cuta̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ xráj maꞌ”. Da̱nj aꞌmii uún taꞌa̱j nij yuvii̱,  
\v 8 ne̱ taj uún nij soꞌ, ne̱: “Sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j ndoꞌo níꞌ cacunꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ Diose̱ doj, quiꞌya̱j níꞌ á”, taj uún nij yuvii̱ a. Ne̱ aꞌmii nij soꞌ nana̱ nij cheꞌé núj, ne̱ taj nij soꞌ se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ aꞌmii núj ga̱ nana̱ aꞌmii nij soꞌ, taj nij soꞌ, aꞌmii ne̱ nij soꞌ a. Veꞌé uxrá quiꞌya̱j Diose̱, sese quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij síí ne̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cunuda̱nj yuvii̱ tumé cacunꞌ a 
\p  
\v 9 Me nana̱ caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé níꞌ si̱j israelitá ga̱. Sa̱ꞌ doj vaa níꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj naꞌ. Taj maꞌ. Ma̱a̱n se a̱j cataj ꞌu̱nj se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa se quij quiꞌyaj níꞌ si̱j israelitá ga̱ se quij quiꞌyaj nij yuvii̱ yaníj, ne̱ cunuda̱nj níꞌ tumé cacunꞌ a.  
\v 10 Ase vaa nana̱ taj ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj vaa nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a. Taj yoꞌ: “Taj yan vaj a̱ yoꞌó yuvii̱ sa̱ꞌ maꞌ.  
\v 11 A̱ ꞌó yuvii̱ ne neꞌen da̱j vaa Diose̱ maꞌ. A̱ ꞌó yuvii̱ ne tucuꞌyón da̱j vaa Diose̱ maꞌ.  
\v 12 Tanáj cunuda̱nj yuvii̱ se‑tucua̱nj Diose̱, ne̱ taj se gúnꞌ man nij yuvii̱ a̱ maꞌ. A̱ ꞌó yuvii̱ ne ꞌyaj se sa̱ꞌ maꞌ.  
\v 13 Ase vaa riꞌyuj nee̱ man xnangá na̱j rihaan santó roꞌ, da̱nj vaa riꞌyuj nana̱ aꞌmii nij síí tumé cacunꞌ yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se nana̱ tihaꞌ yuꞌunj aꞌmii nij soꞌ, ne̱ dan me se ase vaa na xna̱j ma̱n tuꞌva xcuáá roꞌ, da̱nj vaa nana̱ tuꞌva nij soꞌ, ne̱ ꞌyaj chiꞌi̱i̱ nij soꞌ man nimán yuvii̱ ado̱nj.  
\v 14 Dan me se ina̱nj aꞌmii chre̱e nij soꞌ cheꞌé tuviꞌ nij soꞌ a.  
\v 15 Chéé nda̱a unánj nij soꞌ ga̱ tacóó nij soꞌ, cheꞌé rej ticavi̱ꞌ nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ a.  
\v 16 Doj a̱ ráꞌ va̱j nij soꞌ ꞌyaj nij soꞌ sayuun a.  
\v 17 Doj a̱ ráꞌ va̱j nij soꞌ, ne̱ unuꞌ nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ a. Ne̱ a̱ ꞌó tucuáán sa̱ꞌ ne neꞌen nij soꞌ ni̱caj nij soꞌ maꞌ.  
\v 18 Ne chuꞌviꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij soꞌ maꞌ”. Da̱nj vaa taj danj Diose̱ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 19 Dan me se yuvii̱ noco̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés me níꞌ si̱j israelitá, ne̱ dan me se neꞌen níꞌ se vaa nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ roꞌ, taj xnaꞌanj rihaan níꞌ da̱j vaa maꞌa̱n níꞌ a. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ gu̱un naꞌa̱j níꞌ ga̱ yoꞌó nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ queneꞌe̱n cunuda̱nj níꞌ se vaa vaa cheꞌé quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 20 ꞌO̱ se taj a̱ yoꞌó yuvii̱ ne quisi̱j quiꞌya̱j nu̱ꞌ nda̱a vaa taj se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ cheꞌé dan taj se ꞌyáꞌ cunu̱u sa̱ꞌ a̱ doj yuvii̱ rihaan Diose̱ quiꞌya̱j tucuáán yoꞌ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se nariꞌ yuvii̱ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ xcaj yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ ya̱ si̱j tumé cacunꞌ me maꞌa̱n nij yuvii̱ rihaan Diose̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cunuda̱nj yuvii̱ cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, cunuu sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 21 Ne̱ ya̱j me se tihaa̱n Diose̱ rihaan yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j soꞌ ne̱ tinavi̱j soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a. Dan me se se̱ cunuu sa̱ꞌ yuvii̱ quiꞌya̱j ina̱nj nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés maꞌ. ꞌO̱ se cataj danj Diose̱ cataj nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá cataj se vaa  
\v 22 cuchuma̱n rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ Jesucristó, ga̱a ne̱ tinavi̱j Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nij yuvii̱ rihaan Diose̱ a. Taj a̱ ꞌó yuvii̱ ino̱ vaa rihaan Diose̱ maꞌ.  
\v 23 ꞌO̱ se cunuda̱nj yuvii̱ tumé cacunꞌ na̱nj ado̱nj. Ne quisi̱j uxrá nij yuvii̱ cunu̱u sa̱ꞌ ina̱nj nij yuvii̱ nda̱a vaa Diose̱ a̱ maꞌ.  
\v 24 ꞌO̱ se ma̱a̱n cheꞌé rej cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man cunuda̱nj yuvii̱ ne̱ quiꞌyaj maꞌa̱n Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij yuvii̱ me caꞌvee tinavij Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ ado̱nj. Dan me se caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó rihaan chumii̱, cheꞌé rej caꞌne̱e̱ soꞌ cacunꞌ xráá nij síí amán rá niꞌya̱j man soꞌ,  
\v 25 ne̱ dan me se caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó nayo̱n Jesucristó rihaan yuvii̱ tumé cacunꞌ, ne̱ cuchuma̱n rá nij síí tumé cacunꞌ se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé nij soꞌ, ne̱ quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj. Dan me se neꞌen níꞌ se vaa tinavij Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ xcaj níꞌ cuentá se vaa vaa nica̱ rá Diose̱ ga̱a tinavij Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ cane ga̱a naá a. Yuvii̱ cane ga̱a naá roꞌ, ne quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ maꞌ.  
\v 26 Ma̱a̱n se caráj xꞌnaa Diose̱, ne̱ naꞌvi̱j Diose̱ nda̱a se caviꞌ Jesucristó, ga̱a ne̱ quinavij cacunꞌ cheꞌé nij síí cane ga̱a naá síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ a. Ne̱ xcaj uún níꞌ cuentá se vaa vaa nica̱ rá Diose̱ ga̱a aꞌneꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ya̱nj rihaan chumii̱ cuano̱ a. Dan me se nica̱ vaa rá Diose̱, ne̱ uun nucua̱j Diose̱ tinavi̱j soꞌ cacunꞌ tumé cunuda̱nj níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ga̱a ne̱ gu̱un níꞌ síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 27 Se‑tucua̱nj Moisés me se taj se ꞌyaj tucuáán yoꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ maꞌ. Dan me se nuveé cheꞌe̱ suun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun níꞌ me navij cacunꞌ xráá níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cheꞌé se amán rá níꞌ neꞌen níꞌ Jesucristó, cheꞌé dan navij cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan se̱ guun cata̱j níꞌ ma̱a̱n cheꞌé se cuno níꞌ nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés, cheꞌé dan guun níꞌ síí sa̱ꞌ maꞌ. Se̱ caꞌmii níꞌ da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cheꞌé Jesucristó me quinanii níꞌ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj.  
\v 28 Dan me se cuchuma̱n rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man Jesucristó, ne̱ quinavi̱j cacunꞌ xráá yuvii̱ yoꞌ a. Taj se ꞌyaj ase caꞌvee daj a̱ se lu̱j quiꞌyaj nij yuvii̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cheꞌé Jesucristó navij cacunꞌ xráá yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Dan me nana̱ guun ya̱ rá níꞌ cuno níꞌ ado̱nj.  
\v 29 Ne̱ nuveé se‑Dio̱se̱ ina̱nj níꞌ si̱j israelitá me Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se se‑Dio̱se̱ taranꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ me Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 30 O̱rúnꞌ Diose̱ nicunꞌ, ne̱ sese cuchuma̱n rá nij yuvii̱ israelitá ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ Diose̱, ne̱ cata̱j Diose̱ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ sese cuchuma̱n rá yuvii̱ yaníj ni̱ꞌyaj nij soꞌ Diose̱, ne̱ cata̱j uún Diose̱ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ uún na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 31 Dan me se a̱j cataj núj se vaa taj se gúnꞌ man nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ ga̱a naá, rá soj naꞌ. Daj chiha̱a̱ míj se̱ guun da̱nj rá soj maꞌ. Vaa se gúnꞌ man yoꞌ ei. Vaa cheꞌé ndoꞌo cuchruj Moisés tucuáán caꞌmii Diose̱ cheꞌé níꞌ ei. Ina̱nj da̱nj aꞌmii núj na̱nj ado̱nj. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Abraham, ne̱ cunuu sa̱ꞌ soꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 1 Síí cuꞌna̱j Abraham me se xi̱i níꞌ si̱j israelitá me soꞌ ga̱a naá, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa nuveé cheꞌe̱ se vaa quiꞌyaj maꞌa̱n soꞌ me cavii sa̱ꞌ soꞌ maꞌ.  
\v 2 ꞌO̱ se ne nó xcúún Abraham cata̱j Abraham se vaa ma̱a̱n cheꞌé se sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ, cheꞌé dan guun niha̱ꞌ rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man soꞌ maꞌ. Taj cheꞌé caꞌmi̱i̱ soꞌ da̱nj maꞌ. Neꞌen Diose̱ se vaa ne ya̱ vaa nana̱ yoꞌ maꞌ.  
\v 3 Ma̱a̱n se maꞌa̱n danj Diose̱ taj: “Cuchumán rá síí cuꞌna̱j Abraham niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cataj Diose̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ me Abraham a. Da̱nj caꞌmii Diose̱ cheꞌé soꞌ a”. Ina̱nj da̱nj aꞌmii danj Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 4 Dan me se sese yoꞌo̱ mozó ꞌyaj suun rihaan ꞌo̱ ruꞌvee, ne̱ na̱ruꞌvee ruꞌvee rihaan mozó yoꞌ, ne̱ no̱ xcúún mozó yoꞌ quiꞌya̱j canaán soꞌ tuꞌvee soꞌ a.  
\v 5 Tza̱j ne̱ ino̱ quiꞌyaj Diose̱ ga̱ Abraham, ne̱ dan me se ne quiꞌya̱j suun Abraham rihaan Diose̱ maꞌ. Ne nó xcúún Diose̱ na̱ruꞌvee Diose̱ rihaan Abraham maꞌ. Ma̱a̱n cheꞌé se xcaj Abraham cuentá se vaa caꞌve̱e tinavi̱j Diose̱ cacunꞌ tumé yuvii̱ roꞌ, cheꞌé dan cuchumán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cataj Diose̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ me soꞌ, ne̱ da̱nj quiꞌyaj u̱u̱n Diose̱ se lu̱j cheꞌé soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 6 ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ aꞌmij nihánj ga̱ nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j David ga̱a naá ga̱a cataj xnaꞌanj David se vaa niha̱ꞌ rá yuvii̱ tinavij maꞌa̱n Diose̱ cacunꞌ xráá, yuvii̱ ne nó xcúún quiꞌya̱j suun rihaan Diose̱ a. Cataj síí cuꞌna̱j David a:  
\v 7 “Cavii sa̱ꞌ síí xꞌnéj cacunꞌ xráá quiꞌyaj Diose̱ á. Nu̱ꞌ se nij quiꞌyaj soꞌ roꞌ, navij cuano̱ á.  
\v 8 Cavii sa̱ꞌ soꞌ, ne̱ neꞌen soꞌ se vaa a̱ doj cacunꞌ se̱ cutaꞌ uún Diose̱ xráá soꞌ daj chiha̱a̱ míj maꞌ”. 
\p  
\v 9 Ne̱ o̱rúnꞌ nij yuvii̱ israelitá yuvii̱ ataꞌ taꞌngaꞌ man me avii sa̱ꞌ rihaan Diose̱, rá soj naꞌ. Nda̱a nij yuvii̱ yaníj yuvii̱ nuviꞌ taꞌngaꞌ ataꞌ man avii sa̱ꞌ uún rihaan Diose̱, rá soj xa̱ꞌ. Cunuda̱nj yuvii̱ me caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ rihaan Diose̱ ei. ꞌO̱ se a̱j neꞌen níꞌ se vaa taj danj Diose̱: “Cuchumán rá síí cuꞌna̱j Abraham niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cataj Diose̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ me soꞌ a”. Da̱nj taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 10 Dan me se cataj Diose̱ se vaa navij cacunꞌ tumé síí cuꞌna̱j Abraham yoꞌ, cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ne̱ da̱j si̱j me Abraham ga̱a caꞌmii Diose̱ da̱nj, rá soj ga̱. Si̱j cataꞌ taꞌngaꞌ man me soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se da̱nj caꞌmii Diose̱ ga̱a ataa cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 11 Cachén xcaꞌa̱nj yoꞌ caꞌmii Diose̱ da̱nj cheꞌé soꞌ, ga̱a ne̱ cutaꞌ maꞌa̱n soꞌ taꞌngaꞌ man soꞌ, ne̱ tihaa̱n soꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se vaa a̱j tinavij ya̱ Diose̱ cacunꞌ xráá soꞌ, ne̱ dan me se guun soꞌ xi̱i cunuda̱nj nij yuvii̱ nuu sa̱ꞌ rihaan Diose̱ yuvii̱ ne ataꞌ taꞌngaꞌ man, ne̱ ase vaa quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Abraham roꞌ, da̱nj ꞌyaj uún nij soꞌ a. Dan me se cuchumán rá síí cuꞌna̱j Abraham niꞌya̱j soꞌ Diose̱ ga̱a ataa cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man soꞌ, ne̱ da̱nj ꞌyaj uún nij síí yaníj a.  
\v 12 Ne̱ xi̱i nij yuvii̱ ataꞌ taꞌngaꞌ man me uún soꞌ, sese ya̱ noco̱ꞌ nij soꞌ tucuáán noco̱ꞌ maꞌa̱n soꞌ, ne̱ dan me se cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ Diose̱, ne̱ tuviꞌ síí cuꞌna̱j Abraham gu̱un nij soꞌ a. Dan me se xi̱i níꞌ me síí cuꞌna̱j Abraham, sese quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj soꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cuchumán rá síí cuꞌna̱j Abraham cuno soꞌ nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan soꞌ a 
\p  
\v 13 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa cataꞌ tuꞌva Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham se vaa vaa güii, ne̱ ni̱caj yuꞌunj maꞌa̱n Abraham do̱ꞌ, ni̱caj yuꞌunj nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Abraham do̱ꞌ, man cunuda̱nj chumii̱, ne̱ dan me se ya̱ ya̱ gu̱un yoꞌ toꞌóó nij soꞌ, cataj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham, ne̱ nuveé cheꞌe̱ se canocoꞌ Abraham nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés me caꞌmii Diose̱ da̱nj rihaan Abraham maꞌ. ꞌO̱ se a̱j cuchumán rá soꞌ cuno soꞌ nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan me cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan soꞌ se vaa ya̱ ya̱ ni̱caj yuꞌunj soꞌ man cunuda̱nj chumii̱ yoꞌ ado̱nj.  
\v 14 ꞌO̱ se sese ina̱nj nij síí guun nucua̱j quiꞌya̱j nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés me nij síí ni̱caj yuꞌunj chumii̱, ne̱ taj cheꞌé cuchuma̱n rá níꞌ nana̱ cataꞌ tuꞌva Diose̱ rihaan Abraham a̱ maꞌ.  
\v 15 ꞌO̱ se xa̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ taj a̱ yoꞌó síí uun nucua̱j quiꞌya̱j nu̱ꞌ tucuáán yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan axríj yuva̱a̱ u̱u̱n Diose̱ rihaan yuvii̱, ꞌyaj tucuáán yoꞌ ado̱nj. (Tza̱j ne̱ sese nuviꞌ tucuáán vaa da̱nj noco̱ꞌ yuvii̱, ne̱ taj cacunꞌ tumé nij yuvii̱ cheꞌé tucuáán yoꞌ maꞌ.) 
\p  
\v 16 Cheꞌé dan cunuda̱nj níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱ roꞌ, me nij síí ni̱caj yuꞌunj man chumii̱, ne̱ veé dan me se lu̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé níꞌ me yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ cataꞌ tuꞌva Diose̱ cheꞌé taranꞌ níꞌ a. Dan me se nuveé ina̱nj nij síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés me nij síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ da̱nj maꞌ. Tana̱nj cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱, nda̱a vaa quiꞌyaj Abraham ado̱nj. ꞌO̱ se xi̱i taranꞌ níꞌ me soꞌ ado̱nj.  
\v 17 ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa cuneꞌ Diose̱ man soꞌ gu̱un soꞌ xi̱i yuvii̱ ma̱n queꞌe̱e̱ ndoꞌo chumanꞌ a. Da̱nj taj danj Diose̱ cheꞌé soꞌ, ne̱ dan me se xi̱i níꞌ me soꞌ rihaan Diose̱ á. ꞌO̱ se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ne̱ Diose̱ roꞌ, me síí ꞌyaj nuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ne̱ Diose̱ me síí aꞌmii cheꞌé rasu̱u̱n ataa curuvi̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ taj soꞌ se vaa a̱j nicunꞌ nij rasu̱u̱n na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 18 Ne̱ nucua̱j rá síí cuꞌna̱j Abraham man Diose̱ se vaa ga̱a̱ taꞌníí soꞌ, quiꞌya̱j Diose̱, tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n soꞌ da̱j me quiꞌya̱j Diose̱ ne̱ ga̱a̱ taꞌníí soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cuchumán rá soꞌ cuno soꞌ nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ guun soꞌ xi̱i yuvii̱ ma̱n queꞌe̱e̱ ndoꞌo chumanꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se a̱j cataj Diose̱ rihaan soꞌ se vaa ga̱a̱ ndoꞌo taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ, ne̱ veé da̱nj quiꞌyaj gue̱e̱ Diose̱ ga̱ soꞌ ado̱nj.  
\v 19 Dan me se quisíj soꞌ ꞌo̱ cientó yoꞌ, ne̱ taj va̱j taꞌníí soꞌ, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ rá soꞌ cheꞌé rej chii nga̱ me soꞌ ne̱ chana̱ itu̱un me nica̱ soꞌ chana̱ cuꞌna̱j Sara maꞌ. ꞌO̱ se yoꞌo̱ cuchumán rá soꞌ neꞌen soꞌ Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 20 Ne caꞌve̱j rá soꞌ cata̱j soꞌ se vaa se̱ caꞌvee quiꞌya̱j Diose̱ nda̱a vaa cataj Diose̱ rihaan soꞌ maꞌ. Tana̱nj cuchumán ndoꞌo doj rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ga̱a ne̱ nariꞌ nucuaj doj man soꞌ a. Cataj soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱,  
\v 21 ne̱ guun ya̱ rá soꞌ se vaa guun nucua̱j Diose̱ quiꞌya̱j Diose̱ cunuda̱nj se vaa cataj Diose̱ a. 
\p  
\v 22 Cheꞌé dan me cataj Diose̱: “Si̱j sa̱ꞌ me Abraham a”. Da̱nj caꞌmii Diose̱ cheꞌé soꞌ,  
\v 23 tza̱j ne̱ nuveé cheꞌe̱ o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Abraham aꞌmii nana̱ yoꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ maꞌ.  
\v 24 ꞌO̱ se cheꞌé maꞌa̱n níꞌ no̱ nana̱ yoꞌ rihaan danj Diose̱ uún, cheꞌé rej si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱ me níꞌ uún, ne̱ dan me se a̱j cataj Diose̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ me maꞌa̱n níꞌ uún ado̱nj. Veé dan me se amán rá níꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ quiꞌyaj Diose̱ á.  
\v 25 Dan me se caꞌvej rá Diose̱ cavi̱ꞌ Jesucristó cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj níꞌ, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Diose̱, cheꞌé yan me rá Diose̱ cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj. 
\c 5  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá níꞌ cheꞌé se cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 1 Dan me se amán rá níꞌ queneꞌen níꞌ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan navij cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan me ne chuꞌviꞌ níꞌ ya̱j, ne̱ vaa dínj nimán níꞌ cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj. Ne yuva̱a̱ Diose̱ man níꞌ maꞌ.  
\v 2 Dan me se amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan cavii sa̱ꞌ uxrá níꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ ya̱j roꞌ, vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá níꞌ cata̱j xnaꞌanj níꞌ rihaan yoꞌó yuvii̱ se vaa vaa güii caꞌa̱nj níꞌ ca̱yáán níꞌ rej sa̱ꞌ ndoꞌo rej ya̱nj maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj.  
\v 3 Ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ cheꞌé sayuun ranꞌ níꞌ, ne̱ dan me se neꞌen níꞌ se vaa cheꞌé sayuun ranꞌ níꞌ me se nariꞌ nucuaj doj nimán níꞌ,  
\v 4 ne̱ cheꞌé dan uun niha̱ꞌ rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan uun ya̱ rá níꞌ se vaa vaa güii ca̱yáán níꞌ ga̱ soꞌ a.  
\v 5 Cheꞌé dan se̱ guun naꞌa̱j níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se rqué Diose̱ Nimán Diose̱ man níꞌ, ne̱ Nimán Diose̱ taj xnaꞌanj rihaan níꞌ se vaa ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 6 ꞌO̱ se Jesucristó me se ga̱a ne gu̱un nucua̱j maꞌa̱n níꞌ si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj quiꞌya̱j sa̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, ga̱a nuveé si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me níꞌ do̱ꞌ, ne̱ caviꞌ Jesucristó cheꞌé maꞌa̱n níꞌ, ga̱a güii cachrón maꞌa̱n Diose̱ cavi̱ꞌ soꞌ ei.  
\v 7 Dan me se taj va̱j yuvii̱ caꞌve̱j rá nayo̱n rihaan tuviꞌ cavi̱ꞌ maꞌ. Caꞌve̱e se síí ne tumé cacunꞌ me tuviꞌ yuvii̱, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvej rá yuvii̱ cavi̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé soꞌ maꞌ. Caꞌve̱e se nda̱a síí sa̱ꞌ uxrá nimán me tuviꞌ yuvii̱, tza̱j ne̱ do̱j yuvii̱ quisi̱j rá cavi̱ꞌ cheꞌé tuviꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 8 Tza̱j ne̱ ino̱ vaa Diose̱ ga̱ yuvii̱ ei. Dan me se nda̱ꞌ se tumé níꞌ cacunꞌ, tza̱j ne̱ caviꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ, ne̱ nayón soꞌ rihaan níꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ veé dan me se tihaa̱n Diose̱ rihaan níꞌ se vaa ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Diose̱ man níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 9 Dan me se a̱j cunuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ cuano̱, cheꞌé se caviꞌ Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa a̱ ꞌó güii se̱ caxríj yuva̱a̱ Diose̱ man níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se tinanii Jesucristó man níꞌ rihaan sayuun quiꞌya̱j Diose̱ man níꞌ a.  
\v 10 Dan me se asino ya̱a̱n yuva̱a̱ Diose̱ man cunuda̱nj yuvii̱ cheꞌé cacunꞌ tumé nij yuvii̱, tza̱j ne̱ caꞌnéé Diose̱ taꞌníí Diose̱ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ guun tuvi̱ꞌ níꞌ ga̱ Diose̱, quiꞌyaj soꞌ a. Ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa ya̱ quinani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun asa̱ꞌ caꞌneꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ei.  
\v 11 Ne̱ uun niha̱ꞌ rá níꞌ cata̱j xnaꞌanj níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ da̱nj ꞌyaj níꞌ cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei. ꞌO̱ se soꞌ me síí quiꞌyaj guun tuvi̱ꞌ níꞌ ga̱ Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quiꞌyaj canaán Jesucristó rihaan cacunꞌ xnaꞌanj rihaan chumii̱ nihánj a 
\p  
\v 12 Dan me se o̱rúnꞌ snóꞌo cuꞌna̱j Adán me síí guun ya̱a̱n quiꞌyaj cacunꞌ asino ya̱a̱n, ne̱ dan me se xi̱i cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ me soꞌ, ne̱ quiꞌyaj soꞌ cacunꞌ, ne̱ tanáj soꞌ cacunꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ cheꞌé dan ase vaa tumé Adán cacunꞌ roꞌ, da̱nj vaa tumé cunuda̱nj nij yuvii̱ cacunꞌ rihaan Diose̱ a. ꞌO̱ se cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj Adán me se ya̱ guun cheꞌe̱ yuvii̱ quiꞌyaj yuvii̱ cacunꞌ, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ nij yuvii̱ caviꞌ nimán nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan nu̱ꞌ ꞌnaꞌ aviꞌ nimán cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ ado̱nj.  
\v 13 Dan me se asi̱j ataa caꞌmi̱i̱ Diose̱ tucuáán cuchruj Moisés roꞌ, asi̱j da̱nj me quiꞌyaj yuvii̱ cacunꞌ, tza̱j ne̱ taj va̱j se‑tucua̱nj Moisés cuno̱ nij yuvii̱ maꞌ. Cheꞌé dan ne quiꞌya̱j nij yuvii̱ cacunꞌ rihaan se‑tucua̱nj Moisés maꞌ.  
\v 14 ꞌO̱ se caviꞌ nimán síí cuꞌna̱j Adán caviꞌ nimán cunuda̱nj tuviꞌ soꞌ caviꞌ nimán, ne̱ nda̱a yuvii̱ ne quiꞌya̱j cacunꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Adán roꞌ, nda̱a nimán nij soꞌ caviꞌ ga̱a ataa quina̱j se‑tucua̱nj Moisés ne̱ ga̱a cuchruj Diose̱ se‑tucua̱nj Moisés uún a. 
\p Dan me se ase vaa quiranꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ sayuun, quiꞌyaj o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Adán roꞌ, da̱nj vaa cavii sa̱ꞌ queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, quiꞌyaj o̱rúnꞌ Jesucristó uún a.  
\v 15 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Adán quiꞌyaj cacunꞌ rihaan Diose̱, ne̱ quisíj cacunꞌ yoꞌ tiriꞌ yoꞌ man nimán cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ cuano̱, ne̱ cheꞌé dan nu̱ꞌ ꞌnaꞌ aviꞌ nimán nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ doj a̱ nucua̱j Diose̱ rihaan Adán ei. Cheꞌé dan guun ya̱ rá níꞌ se vaa doj a̱ gu̱un nucua̱j Diose̱ ra̱cuíj Diose̱ man me maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ doj a̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱ cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé nij soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 16 Dan me se ga̱a quiꞌyaj o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Adán cacunꞌ, ne̱ quitáá cacunꞌ xráá nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ino̱ uxrá vaa se lu̱j quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé níꞌ, ne̱ dan me se ga̱a quisíj quiꞌyaj ndoꞌo níꞌ cacunꞌ ne̱ caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ dan me se güéj cacunꞌ xráá níꞌ, quiꞌyaj soꞌ ado̱nj.  
\v 17 ꞌO̱ se neꞌen níꞌ se vaa ga̱a quiꞌyaj o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Adán cacunꞌ yoꞌ, ne̱ quiranꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ sayuun se vaa nu̱ꞌ ꞌnaꞌ aviꞌ nimán cunuda̱nj nij yuvii̱ a. Cheꞌé dan níꞌ si̱j cunuu sa̱ꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj o̱rúnꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ me se doj a̱ neꞌen níꞌ se vaa ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ ne̱ gu̱un chij níꞌ rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 18 Dan me se cheꞌé o̱rúnꞌ cacunꞌ quiꞌyaj Adán me táá cacunꞌ xráá cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ suun sa̱ꞌ ndoꞌo quiꞌyaj suun Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e güe̱j cacunꞌ xráá cunuda̱nj nij yuvii̱, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ caꞌve̱e yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán nij yuvii̱ a.  
\v 19 Dan me se síí cuꞌna̱j Adán roꞌ, o̱rúnꞌ soꞌ ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan queꞌe̱e̱ ndoꞌo yuvii̱ tumé cacunꞌ, tza̱j ne̱ cuno o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Jesucristó rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cunu̱u sa̱ꞌ queꞌe̱e̱ yuvii̱ rihaan Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 20 Dan me se cataj xnaꞌanj Diose̱ da̱j ga̱a̱ se‑tucua̱nj Moisés rihaan Moisés ga̱a naá, tza̱j ne̱ queneꞌen Diose̱ se vaa síí se̱ cuno rihaan Diose̱ me yuvii̱ ne̱ tana̱nj gu̱un queꞌe̱e̱ doj cacunꞌ quiꞌya̱j yuvii̱ cheꞌé se‑tucua̱nj Moisés a. Dan me se quisíj cataj xnaꞌanj Diose̱ da̱j ga̱a̱ se‑tucua̱nj Moisés rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ doj a̱ guun rá yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ se chiꞌi̱i̱ á. Tza̱j ne̱ ga̱a xnaꞌanj doj cacunꞌ tumé yuvii̱, ne̱ Diose̱ me síí quirii nimán quiꞌya̱j doj se lu̱j cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ dan me se tinavij Diose̱ cacunꞌ tumé nij yuvii̱, ga̱a ne̱ quiꞌyaj canaán se lu̱j yoꞌ rihaan cacunꞌ yoꞌ a.  
\v 21 Dan me se asino guun chij ndoꞌo cacunꞌ rihaan nimán yuvii̱, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ yuvii̱ caviꞌ nimán yuvii̱ cheꞌé cacunꞌ, ne̱ quira̱nꞌ nij yuvii̱ sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Tza̱j ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij yuvii̱, cheꞌé rej quiꞌya̱j canaán se lu̱j yoꞌ rihaan cacunꞌ, ne̱ gu̱un chij ndoꞌo se lu̱j yoꞌ rihaan nimán nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan nuu sa̱ꞌ nimán nij yuvii̱ rihaan Diose̱, ne̱ ca̱yáán nij yuvii̱ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Da̱nj quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ ga̱a caviꞌ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan rcutze̱ ado̱nj. 
\c 6  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó me se se̱ caꞌvee canoco̱ꞌ níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ya̱j maꞌ 
\p  
\v 1 Da̱j quiꞌya̱j níꞌ, rá soj ga̱. ꞌO̱ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ne̱ quiꞌya̱j Diose̱ doj se lu̱j cheꞌé níꞌ, rá soj naꞌ.  
\v 2 Taj maꞌ. Se̱ guun quiꞌya̱j níꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se a̱j tanáj níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ á. Asa̱ꞌ caꞌve̱e canoco̱ꞌ uún níꞌ chrej chiꞌi̱i̱, rá soj ga̱.  
\v 3 ꞌO̱ se a̱j neꞌen ya̱ soj se vaa ga̱a cataꞌ ne níꞌ cheꞌé Jesucristó, ne̱ ase vaa caviꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj caviꞌ níꞌ rihaan tucuáán chiꞌi̱i̱, ne̱ se̱ caꞌvee canoco̱ꞌ níꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱ cuano̱ a̱ maꞌ.  
\v 4 Dan me se ase vaa quiranꞌ Jesucristó ga̱a cachinꞌ nii man soꞌ rque yoꞌóó roꞌ, da̱nj quiranꞌ níꞌ ga̱a cataꞌ ne níꞌ, ne̱ dan me se ga̱a cachinꞌ nii man soꞌ rque yoꞌóó, ne̱ vaꞌnu̱j güii ne cache̱e̱ soꞌ rihaan yoꞌóó maꞌ. Ne̱ ase vaa ne cache̱e̱ soꞌ rihaan yoꞌóó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ níꞌ cuano̱ cheꞌé se cataꞌ ne níꞌ, ne̱ se̱ cachéé níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ cuano̱ maꞌ. Ga̱a ne̱ ase vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cunu̱u naca̱ nimán níꞌ, ne̱ veꞌé uxrá quiꞌya̱j níꞌ ca̱yáán níꞌ ga̱ tuviꞌ níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ ei. ꞌO̱ se síí sa̱ꞌ nucua̱j me Diose̱ ei.  
\v 5 Dan me se sese ya̱ ya̱ tanáj níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ cheꞌé soꞌ roꞌ, ne̱ ya̱ ya̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ cheꞌé soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 6 Neꞌen níꞌ se vaa vaa chiꞌi̱i̱ nimán níꞌ ga̱a ataa cavi̱ꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ, tza̱j ne̱ caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ veé dan me se navij se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán níꞌ, quiꞌyaj soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ taj cheꞌé quiꞌya̱j níꞌ se chiꞌi̱i̱ ne̱ gu̱un níꞌ se‑mo̱zó cacunꞌ ya̱j a̱ maꞌ.  
\v 7 ꞌO̱ se ase vaa naꞌvee quiꞌya̱j xnangá cacunꞌ roꞌ, da̱nj vaa níꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee canoco̱ꞌ níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ya̱j a̱ maꞌ.  
\v 8 Dan me se caviꞌ Jesucristó, ne̱ canocoꞌ níꞌ man soꞌ, ne̱ dan me se caviꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán níꞌ ei. Ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, ne̱ cheꞌé dan amán rá níꞌ se vaa caꞌve̱e ca̱yáán sa̱ꞌ nimán níꞌ ga̱ soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 9 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee cavi̱ꞌ uún soꞌ a̱ man ado̱nj.  
\v 10 ꞌO̱ se síí caviꞌ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee quiꞌya̱j soꞌ cacunꞌ, ne̱ síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún me se cheꞌé o̱rúnꞌ Diose̱ ne soꞌ ei.  
\v 11 Ne̱ cheꞌé dan cata̱j maꞌa̱n soj se vaa a̱j caviꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán nij soj, ne̱ se̱ quiꞌyaj uún nij soj cacunꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se canocoꞌ nij soj man Jesucristó, ne̱ da̱j se ꞌyaj gue̱e̱ soꞌ, ya̱nj soꞌ cheꞌé rej quiꞌya̱j suun soꞌ rihaan Diose̱ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j níꞌ uún a. 
\p  
\v 12-13 Cheꞌé dan se̱ caꞌvej rá soj gu̱un chij cacunꞌ rihaan nee̱ man soj maꞌ. Neꞌen soj se vaa vaa güii cavi̱ꞌ nee̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan se̱ guun caꞌve̱j rá soj quiꞌya̱j nee̱ man soj náá guun se nij maꞌ. Dan me se ase vaa síí caviꞌ vaa soj ga̱a rque̱, tza̱j ne̱ racuíj Diose̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún vaa soj, ne̱ cheꞌé dan nu̱ꞌ nee̱ man soj quiꞌya̱j suun cheꞌé Diose̱, quiꞌya̱j soj, ne̱ ina̱nj suun sa̱ꞌ quiꞌya̱j suun soj cheꞌé Diose̱ á.  
\v 14 Se̱ guun chij cacunꞌ rihaan soj ya̱j a̱ maꞌ. ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa se̱ cutaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá soj sese se̱ canocoꞌ soj nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés maꞌ. Tza̱j ne̱ me rá Diose̱ quiꞌya̱j Diose̱ se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ quinavi̱j cacunꞌ tumé soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j maꞌa̱n Diose̱, ne̱ cheꞌé dan taj cheꞌé gu̱un chij cacunꞌ rihaan soj a̱ man ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan ina̱nj Diose̱ a 
\p  
\v 15 Taꞌa̱j yuvii̱ cata̱j: “Sese da̱nj vaa, ne̱ sese se̱ cutaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá níꞌ cheꞌé se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ sese quiꞌya̱j Diose̱ se lu̱j cheꞌé níꞌ, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j ndoꞌo níꞌ cacunꞌ na̱nj á”. Da̱nj cata̱j taꞌa̱j yuvii̱, tza̱j ne̱ quij ndoꞌo vaa nana̱ yoꞌ nana̱ tuꞌva nij yuvii̱ ei.  
\v 16 Ne acaj soj cuentá se vaa sese chrej chiꞌi̱i̱ canoco̱ꞌ soj, ne̱ gu̱un soj se‑mo̱zó cacunꞌ a. Da̱nj ina̱nj gu̱un chij cacunꞌ rihaan soj, ne̱ ina̱nj u̱u̱n cacunꞌ quiꞌya̱j soj, quiꞌya̱j cacunꞌ, ga̱a ne̱ quiri̱ꞌ nimán soj, quiꞌya̱j cacunꞌ tumé soj a. Tza̱j ne̱ sese cuno̱ soj rihaan Diose̱, ne̱ cu̱nuû soj rihaan Diose̱, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj rihaan Diose̱ na̱nj ei.  
\v 17 Ga̱a rque̱ me se se‑mo̱zó cacunꞌ me soj, tza̱j ne̱ guun rá maꞌa̱n soj cuno̱ soj nana̱ tucuꞌyón núj rihaan soj cheꞌé Diose̱, ne̱ cheꞌé dan nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 18 Dan me se quinanii soj rihaan cacunꞌ, ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ uun rá Diose̱ ꞌyaj soj a.  
\v 19 (Dan me se nana̱ nica̱ achrón ꞌu̱nj rihaan yanj nihánj naya̱a̱ soj a. Neꞌén ꞌu̱nj se vaa se̱ guun nucua̱j soj cuno̱ soj nana̱ nachranꞌ maꞌ.) Dan me se ga̱a rque̱ me se caꞌvej rá soj quiꞌya̱j nee̱ man soj se chiꞌi̱i̱, ne̱ quiꞌyaj soj ina̱nj cacunꞌ rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ rá soj quiꞌya̱j soj doj cacunꞌ uún a. Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se caꞌve̱j soj quiꞌya̱j soj ina̱nj se sa̱ꞌ nda̱a vaa uun rá Diose̱, ga̱a ne̱ gu̱un soj síí sa̱ꞌ nimán rihaan Diose̱ á. 
\p  
\v 20 Dan me se ga̱a se‑mo̱zó cacunꞌ me soj, ne̱ guun rá soj se vaa ne nó xcúún soj quiꞌya̱j soj se sa̱ꞌ maꞌ.  
\v 21 Cheꞌé dan me cavii sa̱ꞌ soj ga̱a canocoꞌ soj chrej chiꞌi̱i̱, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. Ma̱a̱n se uun naꞌa̱j soj cuano̱ cheꞌé cacunꞌ a̱j quiꞌyaj soj ga̱a rque̱, ne̱ cheꞌé cacunꞌ yoꞌ me se quiri̱ꞌ nimán soj, ne̱ caꞌa̱nj soj rihaan yaꞌan nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.  
\v 22 Tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, a̱j quinanii soj rihaan cacunꞌ, ne̱ nuveé se‑mo̱zó cacunꞌ me soj, tana̱nj rihaan Diose̱ nuû soj, ne̱ cheꞌé suun sa̱ꞌ ꞌyaj suun soj rihaan Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj, ga̱a ne̱ ca̱yáán soj ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 23 Dan me se cheꞌé cacunꞌ ꞌyaj yuvii̱ me se yoꞌo̱ gu̱un yaníj nimán nij yuvii̱ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, tza̱j ne̱ quiꞌyaj maꞌa̱n Diose̱ se lu̱j cheꞌé níꞌ si̱j ꞌni̱j raꞌa Jesucristó man se vaa caꞌve̱e ca̱yáán níꞌ ga̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. 
\c 7  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quisíj canocoꞌ níꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ cuano̱ nihánj caꞌne̱j nimán níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé Diose̱ a 
\p  
\v 1 Dan me se a̱j neꞌen nij soj da̱j vaa se‑tucua̱nj Moisés, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan neꞌen soj se vaa ne nó xcúún nij síí caviꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ tucuáán yoꞌ maꞌ.  
\v 2 Ne̱ dan me se sese vaa nica̱ chana̱, ne̱ cane̱ noꞌ ga̱ nica̱ noꞌ, taj nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés ga̱a naá yoꞌ a. Tza̱j ne̱ sese cavi̱ꞌ nica̱ chana̱, ne̱ caꞌve̱e caꞌa̱nj noꞌ xca̱j noꞌ yoꞌó snóꞌo a.  
\v 3 Tza̱j ne̱ sese ya̱nj nica̱ chana̱ ne̱ xca̱j chana̱ yoꞌó snóꞌo, ne̱ tumé ndoꞌo noꞌ cacunꞌ, tza̱j ne̱ sese caviꞌ nica̱ chana̱, ne̱ caꞌve̱e xca̱j chana̱ yoꞌó snóꞌo, ne̱ nuveé cacu̱nꞌ me yoꞌ ga̱a̱ maꞌ. 
\p  
\v 4 Ne̱ ase vaa chana̱ caviꞌ nica̱ roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n níꞌ, tinu̱j, nocoj. ꞌO̱ se cheꞌé se caviꞌ Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan quisíj canocoꞌ níꞌ se‑tucua̱nj Moisés na̱nj á. Ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ne̱ canocoꞌ níꞌ man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun nucua̱j níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ suun sa̱ꞌ cheꞌé Diose̱ a.  
\v 5 Asi̱j rque̱ me se quiꞌyaj suun ndoꞌo níꞌ cheꞌé se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ guun ndoꞌo rá níꞌ cuno̱ níꞌ rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ ne gu̱un nucua̱j níꞌ cuno̱ níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se tana̱nj a̱ guun doj rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ga̱a ne̱ doj a̱ vaa cacunꞌ quiꞌyaj nee̱ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan vaa güii cavi̱ꞌ nu̱ꞌ nimán níꞌ ei.  
\v 6 Dan me se ga̱a naá canocoꞌ uxrá níꞌ tucuáán yoꞌ tucuáán no̱ rihaan yanj, ne̱ no̱ xcúún níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ tucuáán yoꞌ, rá níꞌ ga̱a rque̱, tza̱j ne̱ ya̱j nihánj me se taj cheꞌé canoco̱ꞌ níꞌ tucuáán yoꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ, ne̱ aꞌnéé nimán maꞌa̱n níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé Diose̱ cuano̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cheꞌé se‑tucua̱nj Moisés xcaj níꞌ cuentá se vaa tumé níꞌ cacunꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyáꞌ cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱ quiꞌya̱j tucuáán yoꞌ maꞌ 
\p  
\v 7 Guun rá níꞌ se vaa tucua̱nj chiꞌi̱i̱ me se‑tucua̱nj Moisés naꞌ. Taj a̱ doj maꞌ. ꞌO̱ se se‑tucua̱nj Moisés yoꞌ quiꞌyaj don caꞌvee xcaj ꞌu̱nj cuentá me se uun cacunꞌ a. Dan me se ga̱a naá cataj Diose̱ se vaa naꞌvej rá Diose̱ gu̱un rá níꞌ siꞌyaj tuviꞌ níꞌ, ne̱ veé dan me se xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa tana̱nj a̱ guun ndoꞌo raj siꞌyaj tuvij ga̱a queneꞌén ꞌu̱nj tucuáán yoꞌ, ne̱ da̱nj ina̱nj vaa nimanj na̱nj á.  
\v 8 Veé dan me se xcaj ꞌu̱nj cuentá da̱j vaa se‑tucua̱nj Moisés, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱j guun ndoꞌo raj qui̱ꞌyáj cacunꞌ uún a. Sese nuviꞌ tucuáán canoco̱ꞌ níꞌ ne̱ ne uun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ asuun sa̱j maꞌ.  
\v 9 Ne̱ asi̱j ataa nari̱ꞌ ꞌu̱nj se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ guun raj se vaa sa̱ꞌ quiꞌyáj, tza̱j ne̱ narij se‑tucua̱nj Moisés, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱j guun raj qui̱ꞌyáj cacunꞌ se vaa naꞌvej rá Diose̱,  
\v 10 nda̱a síj, ga̱a ne̱ quiriꞌ nu̱ꞌ nimanj na̱nj ado̱nj. Sese cuno̱ yuvii̱ nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ veꞌé uxrá ca̱yáán nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan vaa tucuáán yoꞌ, tza̱j ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se da̱j doj se quiriꞌ nu̱ꞌ nimanj, quiꞌyaj tucuáán yoꞌ ado̱nj.  
\v 11 Dan me se ga̱a narij se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ guun raj ca̱nocoj nu̱ꞌ tucuáán yoꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j tucuáán yoꞌ, raj a. Tza̱j ne̱ tana̱nj a̱ guun chiꞌi̱i̱ ndoꞌo raj doj, quiꞌyaj cacunꞌ ꞌni̱j nimanj, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj cacunꞌ yoꞌ manj, ne̱ cheꞌé dan doj a̱ quiꞌyáj cacunꞌ, ne̱ quiriꞌ nu̱ꞌ nimanj a̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa naꞌvee canoco̱ꞌ níꞌ se‑tucua̱nj Moisés, cheꞌé se uun chij cacunꞌ rihaan nee̱ man níꞌ a 
\p  
\v 12 Dan me se gue̱e̱ uxrá se‑tucua̱nj Moisés na̱nj á. ꞌO̱ ga̱a̱ nica̱ nimán níꞌ, sese cuno̱ níꞌ man yoꞌ ei. Ne̱ cuna̱j uxrá vaa yoꞌ ei.  
\v 13 ꞌU̱nj me se quiriꞌ nimanj quiꞌyaj se‑tucua̱nj Moisés tucuáán sa̱ꞌ, rá nij soj naꞌ. Taj maꞌ. Ma̱a̱n se cheꞌé cacunꞌ quiꞌyáá ꞌu̱nj me quiriꞌ nimanj na̱nj á. Ga̱a cunoj se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ guun cheꞌe̱j quiꞌyáj cacunꞌ, ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo cacunꞌ quiꞌyáj, ga̱a ne̱ xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa ma̱n ndoꞌo cacunꞌ nimanj a. 
\p  
\v 14 Neꞌen níꞌ se vaa nana̱ caꞌmii Nimán Diose̱ me se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ yuvii̱ u̱u̱n mej, ne̱ ina̱nj cacunꞌ neꞌenj qui̱ꞌyáj a.  
\v 15 Ne neꞌenj da̱j me cheꞌé me ꞌyáá ꞌu̱nj da̱nj maꞌ. Dan me se me raj qui̱ꞌyáj se sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ ina̱nj cacunꞌ ꞌyáj, ne̱ se chiꞌi̱i̱ naꞌvej raj qui̱ꞌyáj, tza̱j ne̱ ina̱nj se chiꞌi̱i̱ ꞌyáj na̱nj ado̱nj.  
\v 16 Chiꞌi̱i̱ vaa cacunꞌ quiꞌyáj, raj, ne̱ dan me se neꞌén ꞌu̱nj se vaa sa̱ꞌ vaa se‑tucua̱nj Moisés a.  
\v 17 Dan me se ne quiꞌya̱j ma̱ꞌanj cacunꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ uun chij ndoꞌo cacunꞌ rque nee̱ manj, ne̱ cheꞌé dan nee̱ manj quiꞌyaj cacunꞌ a. 
\p  
\v 18-19 Neꞌenj se vaa taj se ꞌyáꞌ quiꞌya̱j nee̱ manj se sa̱ꞌ maꞌ. Dan me se me raj qui̱ꞌyáj se sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ naꞌvee quiꞌya̱j nee̱ manj se sa̱ꞌ maꞌ. Ne̱ se chiꞌi̱i̱ naꞌvej raj qui̱ꞌyáj, tza̱j ne̱ dan me se ina̱nj se chiꞌi̱i̱ ꞌyáj, ꞌyaj nee̱ manj ado̱nj.  
\v 20 Cheꞌé dan me taj ꞌu̱nj se vaa ne ꞌyaj ma̱ꞌanj se chiꞌi̱i̱ maꞌ. ꞌO̱ se uun chij ndoꞌo cacunꞌ rque nee̱ manj, ne̱ cheꞌé dan ina̱nj nee̱ manj ꞌyaj se chiꞌi̱i̱ yoꞌ a.  
\v 21 Me raj qui̱ꞌyáj se sa̱ꞌ uun rá Diose̱, tza̱j ne̱ naꞌvee qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se tana̱nj ina̱nj ꞌnaꞌ cacunꞌ rihanj a. 
\p  
\v 22 Neꞌenj se vaa sa̱ꞌ vaa se‑tucua̱nj Moisés,  
\v 23 tza̱j ne̱ me ndoꞌo rá nee̱ manj quiꞌya̱j yoꞌ cacunꞌ, ne̱ naꞌvej nee̱ manj cuno̱ yoꞌ rihaan Diose̱ maꞌ. Ina̱nj tucuáán chiꞌi̱i̱ me rá nee̱ manj canoco̱ꞌ yoꞌ ado̱nj. Dan me se naꞌvej raj qui̱ꞌyáj cacunꞌ, tza̱j ne̱ nee̱ manj ina̱nj me rá se vaa qui̱ꞌyáj cacunꞌ a. 
\p  
\v 24 Dan me se ni̱quej, raj na̱nj ei. Ina̱nj cacunꞌ ꞌyaj nee̱ manj, ne̱ cheꞌé dan quiri̱ꞌ nu̱ꞌ nimanj, ne̱ vaa güii caꞌa̱nj ꞌu̱nj rihaan yaꞌan, quiꞌya̱j nee̱ manj asuun na̱nj ado̱nj.  
\v 25 Ne̱ me síí ti̱nanii manj rihaan nee̱ manj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se guun niꞌya̱j ndoꞌo níꞌ rihaan Diose̱ se vaa tinanii Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ manj rihaan sayuun yoꞌ ado̱nj. 
\p Dan me se xa̱ꞌ ma̱ꞌanj, tza̱j ne̱ noco̱ꞌ uxrá ma̱ꞌanj se‑tucua̱nj Diose̱, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nee̱ manj, tza̱j ne̱ ina̱nj se chiꞌi̱i̱ ꞌyaj nee̱ manj a. 
\c 8  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé ina̱nj Nimán Diose̱, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ a 
\p  
\v 1 Ya̱j me se daj chiha̱a̱ míj se̱ cutaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó maꞌ.  
\v 2 ꞌO̱ se ꞌu̱nj nihánj me se cheꞌé se canocóꞌ ꞌu̱nj man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan Nimán Diose̱ me síí guun chij rihaan nimanj, ga̱a ne̱ dan me se cunuu sa̱ꞌ nimanj, ne̱ cheꞌé dan quinanii ꞌu̱nj rihaan cacunꞌ, ne̱ se̱ caviꞌ nu̱ꞌ nimanj quiꞌya̱j cacunꞌ a̱ man ado̱nj.  
\v 3 Ne gu̱un nucua̱j nee̱ man níꞌ canoco̱ꞌ nee̱ man níꞌ nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ cheꞌé dan se̱ guun nucua̱j níꞌ quinani̱i̱ maꞌa̱n níꞌ rihaan cacunꞌ tumé níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ Diose̱ me síí tinanii man níꞌ rihaan cacunꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌnéé Diose̱ maꞌa̱n taꞌníí Diose̱ rihaan chumii̱, ne̱ ase vaa nee̱ man níꞌ roꞌ, da̱nj vaa nee̱ man soꞌ uún a. Xa̱ꞌ nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ tumé níꞌ cacunꞌ, quiꞌyaj nee̱ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ cayáán soꞌ ga̱ níꞌ, ne̱ caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ a. Tza̱j ne̱ taj cacunꞌ tumé maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cheꞌé dan taj cheꞌé quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ ya̱j maꞌ.  
\v 4 Cuano̱ ya̱j me se taj cheꞌé quiꞌya̱j níꞌ ina̱nj se vaa me rá nee̱ man níꞌ quiꞌya̱j níꞌ maꞌ. Ina̱nj rihaan o̱rúnꞌ Nimán Diose̱ cuno̱ níꞌ, ne̱ quiꞌya̱j maꞌa̱n níꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ a. Dan me se Nimán Diose̱ ꞌyaj uno maꞌa̱n níꞌ se‑tucua̱nj Moisés ado̱nj. 
\p  
\v 5 Dan me se taꞌa̱j yuvii̱ xcaj cuentá ina̱nj cheꞌé nee̱ man nij soꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ doj vaa yuvii̱ noco̱ꞌ man Nimán Diose̱, ne̱ dan me se cheꞌé ina̱nj se vaa me rá Nimán Diose̱ xcaj nij soꞌ cuentá ado̱nj.  
\v 6 Sese ina̱nj cheꞌé nee̱ man níꞌ xca̱j níꞌ cuentá, ne̱ cavi̱ꞌ nu̱ꞌ nimán níꞌ a. Tza̱j ne̱ sese cheꞌé Nimán Diose̱ xca̱j níꞌ cuentá, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán níꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán níꞌ, quiꞌya̱j Nimán Diose̱ ado̱nj.  
\v 7 Sese ina̱nj cheꞌé nee̱ man maꞌa̱n níꞌ xca̱j níꞌ cuentá, ne̱ ta̱j riꞌyunj níꞌ man Diose̱ vaa ga̱a ado̱nj. Se̱ guun nucua̱j maꞌa̱n níꞌ cuno̱ níꞌ se‑tucua̱nj Diose̱ vaa ga̱a̱ maꞌ.  
\v 8 Ne aranꞌ rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man nij yuvii̱ acaj cuentá cheꞌé nee̱ man maꞌa̱n nij yuvii̱ a̱ man ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sese ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj ga̱a̱ níꞌ a 
\p  
\v 9 Tza̱j ne̱ ino̱ doj vaa nij soj sese ya̱ ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ soj á. Cheꞌé dan ne ꞌyaj soj nda̱a vaa me rá nee̱ man soj quiꞌya̱j soj maꞌ. Tza̱j ne̱ ina̱nj rihaan Nimán Diose̱ uno soj, ne̱ dan me se sese nuviꞌ Nimán Jesucristó yáán ga̱ yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ nuveé si̱j ꞌni̱j raꞌa Jesucristó man me soꞌ maꞌ.  
\v 10 Neꞌen soj se vaa cavi̱ꞌ nee̱ man níꞌ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ sese ya̱nj Jesucristó ga̱ níꞌ, ne̱ ꞌo̱ vaa sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ vaa iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ ado̱nj.  
\v 11 Ne̱ neꞌen soj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ maꞌa̱n Nimán Diose̱ nuû nimán soj, ne̱ cheꞌé dan cunu̱u naca̱ nee̱ man soj asa̱ꞌ caviꞌ soj, quiꞌya̱j uún Diose̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa yuvii̱ uno aꞌmii Nimán Diose̱ me taꞌníí Diose̱ a 
\p  
\v 12 Cheꞌé dan ne nó xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa me rá nee̱ man níꞌ maꞌ. Se̱ racuíj níꞌ man nee̱ man níꞌ, man tinu̱j, man nocoj.  
\v 13 ꞌO̱ se sese aráyaꞌa̱nj ndoꞌo soj man nee̱ man soj, ne̱ caꞌa̱nj yaníj soj rihaan Diose̱, quiꞌya̱j maꞌa̱n soj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese cuno̱ soj nana̱ aꞌmii Nimán Diose̱, ne̱ se̱ caꞌvej rá soj quiꞌya̱j nee̱ man soj cacunꞌ, ga̱a ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj ado̱nj.  
\v 14 ꞌO̱ se yuvii̱ uno aꞌmii Nimán Diose̱ me taꞌníí Diose̱ ei.  
\v 15 Neꞌen soj se vaa chuꞌviꞌ mozó neꞌen soꞌ se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, tza̱j ne̱ naꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j soj da̱nj rihaan Diose̱ maꞌ. Se̱ cuchuꞌviꞌ nimán soj neꞌen soj Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se nica̱j yuꞌunj Diose̱ man soj, ne̱ guun taꞌni̱j Diose̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan me ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj cata̱j soj: “Ata̱j” rihaan Diose̱ á.  
\v 16 Dan me se yoꞌo̱ aꞌmii Nimán Diose̱ ga̱ nimán níꞌ, ne̱ taj Nimán Diose̱ se vaa taꞌníí Diose̱ me níꞌ a.  
\v 17 Cheꞌé dan vaa güii rque̱ ndoꞌo Diose̱ se sa̱ꞌ rihaan níꞌ ga̱ Jesucristó, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ se sa̱ꞌ rihaan Jesucristó ga̱ níꞌ a. Veé dan me cheꞌé se ranꞌ níꞌ sayuun nda̱a vaa quiranꞌ Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ gu̱un chij níꞌ ga̱ soꞌ vaa güii ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa vaa güii, ne̱ veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ cunuda̱nj chumii̱, quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé níꞌ a 
\p  
\v 18 Veé dan me se ranꞌ xa̱ꞌ níꞌ sayuun cuano̱, tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ doj a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan sayuun ranꞌ níꞌ cuano̱ ado̱nj. ꞌO̱ se ataa cata̱j xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ cheꞌé nu̱ꞌ se sa̱ꞌ ni̱caj níꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ rqué Diose̱ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ rihaan níꞌ, ne̱ quiniꞌyo̱n níꞌ nu̱ꞌ sayuun quiranꞌ níꞌ ei. Da̱nj vaa raj na̱nj ado̱nj.  
\v 19 Naꞌvi̱j uxrá cunuda̱nj nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj quisi̱j güii ti̱haa̱n Diose̱ man nij taꞌníí Diose̱ rihaan chumii̱, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n chumii̱ da̱j ga̱a̱ nij soꞌ a.  
\v 20 Cuano̱ roꞌ, taj yuꞌvee nó nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ maꞌ. Ga̱a quiꞌyaj Diose̱ chumii̱, ne̱ vaa sa̱ꞌ cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ, tza̱j ne̱ quiriꞌ nij rasu̱u̱n cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj yuvii̱, ne̱ caꞌvej rá Diose̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ, tza̱j ne̱ neꞌen Diose̱  
\v 21 se vaa vaa güii cunu̱u sa̱ꞌ cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ rihaan chumii̱, ne̱ asa̱ꞌ quisíj güii yoꞌ, ne̱ taj rasu̱u̱n quiri̱ꞌ taj rasu̱u̱n cuchru̱u̱ maꞌ. ꞌO̱ se veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ ei. Dan me se ase vaa maꞌa̱n nij taꞌníí Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ uún nij rasu̱u̱n uún, ne̱ veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ nij yoꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 22 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa ranꞌ uxrá nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ sayuun cuano̱, ne̱ me uxrá rá yoꞌ cunu̱u naca̱ uún yoꞌ, ne̱ naꞌvi̱j yoꞌ quisi̱j güii cunu̱u sa̱ꞌ yoꞌ ado̱nj.  
\v 23 Vaj a̱ doj, ne̱ ráchej maꞌa̱n níꞌ uún, ne̱ naꞌvi̱j níꞌ cunu̱u naca̱ maꞌa̱n níꞌ uún a. Dan me se ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ uxrá vaa Nimán Diose̱, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa rque̱ Diose̱ se sa̱ꞌ doj rihaan níꞌ, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa vaa güii, ne̱ queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa guun taꞌni̱j Diose̱ man maꞌa̱n níꞌ, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ a.  
\v 24 Dan me se tinanii Diose̱ man níꞌ rihaan chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán níꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ ataa queneꞌe̱n níꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ cheꞌé dan nucua̱j ndoꞌo rá níꞌ man Diose̱ se vaa ya̱ ya̱ quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé níꞌ a.  
\v 25 Ne neꞌen níꞌ da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se nucua̱j rá níꞌ man Diose̱, ne̱ cheꞌé dan se̱ gaa raꞌya̱nj nimán níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se ga̱a̱ nana̱j nimán níꞌ, ne̱ na̱ꞌvi̱j níꞌ nda̱a se cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa racuíj ndoꞌo Diose̱ man níꞌ a 
\p  
\v 26 Sese ne neꞌen níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nu̱ꞌ se vaa no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ Nimán Diose̱ ra̱cuíj man níꞌ, ne̱ gu̱un nucua̱j níꞌ a. Ne neꞌen níꞌ da̱j caꞌmi̱i̱ níꞌ ga̱a achíín niꞌya̱j níꞌ rihaan Diose̱ maꞌ. Cheꞌé dan achíín niꞌya̱j Nimán Diose̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ taj xnaꞌanj Nimán Diose̱ rihaan Diose̱ nana̱ me rá maꞌa̱n níꞌ caꞌmi̱i̱ níꞌ a.  
\v 27 Dan me se Nimán Diose̱ neꞌen da̱j me rá níꞌ cata̱j xnaꞌanj níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ uno Diose̱ aꞌmii Nimán Diose̱ cheꞌé níꞌ ei. Neꞌen Nimán Diose̱ me se achiin man níꞌ, ne̱ achíín niꞌya̱j Nimán Diose̱ rihaan Diose̱ se vaa rque̱ Diose̱ se vaa achiin man níꞌ a. Dan me se neꞌen Diose̱ se vaa ina̱nj se vaa aꞌvej rá Diose̱ ni̱caj níꞌ achíín niꞌya̱j Nimán Diose̱, ne̱ da̱nj ꞌyaj Nimán Diose̱ cheꞌé cunuda̱nj níꞌ si̱j cunuu sa̱ꞌ nimán rihaan Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 28 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa racuíj ndoꞌo Diose̱ man níꞌ si̱j aráj cochro̱j rihaan Diose̱ ei. ꞌO̱ se canacúún Diose̱ man níꞌ ca̱yáán níꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ cheꞌé dan me avii sa̱ꞌ nu̱ꞌ suun ꞌyaj suun níꞌ ga̱ Diose̱ ado̱nj.  
\v 29 Ga̱a naá me se queneꞌen Diose̱ se vaa canoco̱ꞌ níꞌ man soꞌ vaa güii, ga̱a ne̱ yoꞌo̱ guun rá Diose̱ se vaa naquiꞌya̱j sa̱ꞌ Diose̱ nimán níꞌ, ne̱ ase vaa taꞌníí Diose̱ síí cuꞌna̱j Jesucristó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ níꞌ uún, ne̱ vaa güii cuma̱n ndoꞌo tinúú Jesucristó do̱ꞌ, raꞌvij Jesucristó do̱ꞌ, ne̱ soꞌ gu̱un síí chava̱ꞌ rihaan cunuda̱nj níꞌ a.  
\v 30 Ga̱a ne̱ canacúún Diose̱ man níꞌ, ga̱a ne̱ cunuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱, quiꞌyaj Diose̱, ga̱a ne̱ ya̱ gu̱un chij níꞌ ga̱ Diose̱, quiꞌya̱j maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ guun ta̱náj Diose̱ man níꞌ maꞌ 
\p  
\v 31 Dan me se Diose̱ me tuviꞌ níꞌ, ne̱ cheꞌé dan taj síí quisi̱j quiꞌya̱j sayuun man níꞌ maꞌ.  
\v 32 ꞌO̱ se ne cuchuꞌvi̱ꞌ Diose̱ rque̱ Diose̱ maꞌa̱n taꞌníí Diose̱ cavi̱ꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ rá níꞌ se vaa rque̱ Diose̱ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ rihaan níꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj.  
\v 33 Níꞌ si̱j narii Diose̱ man me se se̱ guun cuta̱ꞌ yuvii̱ cacunꞌ xráá níꞌ rihaan Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ cataj se vaa cunuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan soꞌ a.  
\v 34 Taj yuvii̱ cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá níꞌ si̱j narii Diose̱ man maꞌ. ꞌO̱ se caviꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ne̱ cuano̱ nicunꞌ soꞌ xꞌnúú Diose̱, ne̱ maꞌa̱n soꞌ me síí achíín niꞌya̱j rihaan Diose̱ cheꞌé níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 35 A̱ ꞌó güii se̱ guun yaníj Jesucristó rihaan níꞌ, quiꞌya̱j nij yuvii̱ maꞌ. Yoꞌo̱ ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man níꞌ ei. Caꞌve̱e se quira̱nꞌ níꞌ sayuun do̱ꞌ, caꞌve̱e se quinano̱ ndoꞌo rá níꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se quita̱j riꞌyunj yuvii̱ man níꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se quinaꞌa̱an rque níꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se quinavi̱j saꞌanj rihaan níꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se cavi̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ guun yaníj Jesucristó rihaan níꞌ maꞌ.  
\v 36 No̱ nana̱ rihaan danj Diose̱ se vaa cheꞌé se noco̱ꞌ níꞌ man Diose̱, cheꞌé dan me rá yuvii̱ ticavi̱ꞌ yuvii̱ man níꞌ daj a̱ orá, ne̱ ase vaa ticaviꞌ nii man matzinj roꞌ, da̱nj me rá nii ticavi̱ꞌ nii man níꞌ, taj danj Diose̱ a.  
\v 37 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se daj a̱ sayuun ranꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. ꞌO̱ se Jesucristó me síí ꞌe̱e̱ rá man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan quiꞌya̱j canaán uxrá níꞌ rihaan sayuun ado̱nj. 
\p  
\v 38-39 ꞌO̱ se guun ya̱ raj se vaa a̱ ꞌó rasu̱u̱n se̱ caꞌvee quiꞌya̱j gu̱un yaníj Diose̱ rihaan níꞌ maꞌ. Caꞌve̱e se ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se cavi̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man níꞌ a. Caꞌve̱e se maꞌa̱n nij se‑mo̱zó Diose̱ me rá quiꞌya̱j gu̱un yaníj Diose̱ rihaan níꞌ, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j canaán nij soꞌ maꞌ. Caꞌve̱e se daj a̱ sayuun quira̱nꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ se̱ tanáj Diose̱ man níꞌ maꞌ. Se̱ guun yaníj Diose̱ rihaan níꞌ quiꞌya̱j yuvii̱ do̱ꞌ, quiꞌya̱j síí chre̱e do̱ꞌ, quiꞌya̱j nana̱ chre̱e do̱ꞌ, quiꞌya̱j na̱j guun rasu̱u̱n do̱ꞌ maꞌ. Se̱ guun nucua̱j nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj maꞌ. Taj a̱ ꞌó rasu̱u̱n ma̱n xta̱ꞌ taj a̱ ꞌó rasu̱u̱n ma̱n rej rque yoꞌóó quiꞌya̱j caꞌve̱e gu̱un yaníj Diose̱ rihaan níꞌ maꞌ. A̱ ꞌó rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j da̱nj maꞌ. Yoꞌo̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌnéé soꞌ man Jesucristó rihaan níꞌ, ne̱ ꞌni̱j raꞌa Jesucristó man níꞌ, ne̱ ꞌe̱e̱ rá soꞌ man níꞌ ado̱nj. 
\c 9  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nanó ndoꞌo rá síí cuꞌna̱j Pablo cheꞌé tuviꞌ soꞌ nij yuvii̱ israelitá a 
\p  
\v 1 Noco̱ꞌ nu̱ꞌ níꞌ man Jesucristó, ne̱ se̱ caꞌmii ne̱ ꞌu̱nj rihaan nij soj maꞌ. ꞌO̱ se ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ maꞌa̱n Nimán Diose̱ cataj rihanj se vaa nana̱ ya̱ caꞌmij á.  
\v 2-3 Dan me se ina̱nj nanó ndoꞌo raj cheꞌé nij tuvij nij yuvii̱ israelitá, ne̱ me raj nayo̱nj rihaan nij soꞌ, ne̱ nda̱a caꞌnéé nimanj quina̱j ma̱ꞌanj rihaan sayuun, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ yoꞌo̱ naca̱j Diose̱ man nij soꞌ rihaan sayuun quira̱nꞌ nij soꞌ, ne̱ caꞌnéé nimanj ta̱náj Jesucristó manj, ne̱ naca̱j Jesucristó man nij soꞌ a.  
\v 4 Dan me se yuvii̱ israelitá me nij soꞌ, ne̱ gu̱un taꞌni̱j Diose̱ man nij soꞌ, rá Diose̱ á. Queneꞌen nij soꞌ se vaa chuguu̱n ndoꞌo Diose̱ ga̱a canicunꞌ maꞌa̱n Diose̱ ga̱ nij soꞌ ga̱a naá, ne̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ a. Tucuꞌyón Diose̱ man nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ga̱a naꞌvíj nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cataj Diose̱ rihaan nij soꞌ se vaa ya̱ caꞌne̱j Diose̱ ꞌo̱ síí ti̱nanii man nij soꞌ rihaan sayuun a.  
\v 5 Xi̱i nij yuvii̱ israelitá me nij síí ma̱n ga̱a naá síí cuꞌna̱j Abraham do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Isaac do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Jacob do̱ꞌ a. Yoꞌo̱ tuviꞌ nij soꞌ me Jesucristó síí caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ Jesucristó me se Diose̱ me soꞌ, ne̱ uun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj a. Veꞌé caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ina̱nj nij yuvii̱ israelitá narii Diose̱ me ya̱ ya̱ yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 6 Dan me se ga̱a naá cataj Diose̱ se vaa ya̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá man soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ me cheꞌé ne nocoꞌ nij yuvii̱ israelitá man Diose̱ cuano̱, rá soj ga̱. ꞌO̱ se quisi̱j ya̱ nda̱a vaa caꞌmii Diose̱, tza̱j ne̱ ne nari̱i̱ ya̱ Diose̱ man cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá maꞌ. Nuveé ya̱ ya̱ yuvii̱ israelitá me cunuda̱nj nij soꞌ rihaan Diose̱ maꞌ.  
\v 7 Abraham síí cayáán ga̱a naá roꞌ, do̱j taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ guun taꞌníí Diose̱, ne̱ dan me se cataj danj Diose̱ se vaa o̱rúnꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Isaac me ya̱ ya̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham rihaan Diose̱ á. Da̱nj caꞌmii Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham ga̱a naá a.  
\v 8 Dan me se cataj Diose̱ se vaa se̱ guun taꞌni̱j Diose̱ man cunuda̱nj nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham maꞌ. Ma̱a̱n se taꞌa̱j nij soꞌ narii Diose̱, ne̱ ina̱nj cheꞌé nij síí narii Diose̱ caꞌmii Diose̱, ga̱a cataꞌ tuꞌva Diose̱ se vaa ya̱ canoco̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ a.  
\v 9 Dan me se ga̱a ataa caꞌnga̱a̱ síí cuꞌna̱j Isaac síí narii Diose̱ man, ne̱ caꞌmii Diose̱ cheꞌé soꞌ, cataj Diose̱ se vaa nasi̱j ꞌo̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌna̱ꞌ uún Diose̱ rihaan Abraham, ne̱ ya̱ ga̱a̱ ꞌo̱ taꞌnij sno̱ꞌo chana̱ cuꞌna̱j Sara a. Ne̱ sno̱ꞌo cunii yoꞌ roꞌ, me Isaac a. Da̱nj cataj Diose̱ rihaan Abraham a. 
\p  
\v 10 Ne̱ vaa chana̱ cuꞌna̱j Rebeca uún, ne̱ cotoj noꞌ ga̱ o̱rúnꞌ nica̱ noꞌ síí cuꞌna̱j Isaac, ne̱ nariꞌ noꞌ nda̱a neꞌej cuaté nu̱u̱ rque noꞌ a.  
\v 11-12 Ga̱a ataa caꞌnga̱a̱ neꞌej, ne̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan noꞌ se vaa quiꞌya̱j suun neꞌej ta̱j ya̱a̱n caꞌnga̱a̱ rihaan neꞌej noco̱ꞌ xco̱, cataj Diose̱ a. ꞌO̱ se ataa caꞌnga̱a̱ neꞌej, ne̱ taj a̱ ꞌó ro̱j soꞌ quiꞌyaj sa̱ꞌ do̱ꞌ, quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ maꞌ. Taj se sa̱ꞌ quiꞌyaj síí gu̱un chij rihaan tinúú, ne̱ taj cacunꞌ tumé síí quiꞌya̱j suun cheꞌé tinúú maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj da̱nj quiꞌyaj Diose̱ narii Diose̱ man yoꞌo̱ soꞌ gu̱un chij soꞌ rihaan tinúú soꞌ, cheꞌé rej a̱j guun rá Diose̱ da̱j ga̱a̱ suun ca̱ta̱ ꞌo̱ ꞌo̱ soꞌ rihaan Diose̱ na̱nj ei.  
\v 13 Dan me se taj danj Diose̱ se vaa cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ neꞌen Diose̱ man nij tuvi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Jacob síí noco̱ꞌ xco̱, tza̱j ne̱ quiriꞌ nij tuvi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Esaú rihaan Diose̱, taj danj Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌve̱e nari̱i̱ Diose̱ na̱j guun yuvii̱ a 
\p  
\v 14 Dan me se nij quiꞌyaj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Esaú, rá soj naꞌ. Taj a̱ doj maꞌ.  
\v 15 ꞌO̱ se ga̱a naá caꞌmii Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés, cataj Diose̱ a: 
\p ―No̱ xcúún ꞌu̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj neꞌén ꞌu̱nj na̱j guun yuvii̱ a. ―Da̱nj caꞌmii Diose̱ rihaan Moisés ga̱a naá a. 
\p  
\v 16 Dan me se caꞌve̱e se daj a̱ me rá yuvii̱, caꞌve̱e se daj a̱ quiꞌya̱j yuvii̱, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j nij yuvii̱ se vaa me rá maꞌa̱n nij yuvii̱ maꞌ. O̱rúnꞌ Diose̱ me síí cata̱j me síí cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soꞌ man ado̱nj. 
\p  
\v 17 Ne̱ rihaan danj Diose̱ nó nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Faraón ga̱a cataj Diose̱: 
\p ―Guún so̱ꞌ síí nica̱j suun, quiꞌyáj, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n yuvii̱ da̱j qui̱ránꞌ so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj, ne̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa Diose̱ síí nucua̱j mej a. ―Na̱nj cataj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Faraón ga̱a naá a. 
\p  
\v 18 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa sese me rá Diose̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man ꞌo̱ soꞌ, ne̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soꞌ, ne̱ sese me rá Diose̱ gu̱un nichra̱j rá ꞌo̱ soꞌ, ne̱ gu̱un nichra̱j rá soꞌ, quiꞌya̱j uún Diose̱ a. 
\p  
\v 19 Vaa yuvii̱ cata̱j: “Cheꞌé dan, me cheꞌé utaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá yuvii̱ ga̱. ꞌO̱ se ina̱nj se me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ ꞌyaj níꞌ á”. Da̱nj cata̱j taꞌa̱j yuvii̱ a.  
\v 20 Tza̱j ne̱ ne nó xcúún níꞌ cata̱j níꞌ se vaa ne nó xcúún Diose̱ quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ me síí quiꞌyaj man níꞌ, ne̱ ne nó xcúún níꞌ cachi̱nj naꞌa̱nj níꞌ man Diose̱ me cheꞌé cavii nij taꞌa̱j níꞌ maꞌ.  
\v 21 Dan me se síí ꞌyaj xruj me se do̱j yoꞌóó niquii ga̱a̱ rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j soꞌ xruj a. Do̱j yoꞌóó niquii ni̱caj soꞌ quiꞌya̱j soꞌ xruj veꞌé ndoꞌo vaa, ga̱a ne̱ doj yoꞌóó niquii ni̱caj soꞌ quiꞌya̱j soꞌ xruj nij doj a. Caꞌve̱e quiꞌya̱j soꞌ da̱j me rá maꞌa̱n soꞌ á.  
\v 22 Ne̱ ase vaa ꞌyaj síí ꞌyaj xruj roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj Diose̱, ne̱ dan me se quiriꞌ ndoꞌo taꞌa̱j yuvii̱ quiꞌyaj Diose̱, ne̱ vaa güii caꞌa̱nj nij soꞌ rihaan yaꞌan a. Uun yuva̱a̱ Diose̱ man nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ me rá Diose̱ caxri̱i̱ yuva̱a̱ Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ me rá Diose̱ ti̱haa̱n Diose̱ se vaa nucua̱j ndoꞌo Diose̱, tza̱j ne̱ aráj xꞌnaa uxrá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man nij yuvii̱,  
\v 23 cheꞌé rej guun rá Diose̱ ti̱haa̱n Diose̱ rihaan nij yuvii̱ nu̱ꞌ nda̱a vaa quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé yoꞌó nij yuvii̱, ne̱ yoꞌó nij soꞌ me se a̱j guun rá Diose̱ se vaa gu̱un chij nij soꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soꞌ man nij soꞌ, ga̱a ne̱ xca̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ cuentá se vaa síí uun chij sa̱ꞌ ndoꞌo me Diose̱ ei.  
\v 24 Maꞌa̱n níꞌ me nij yuvii̱ gu̱un chij ga̱ Diose̱, ne̱ dan me se taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ israelitá, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ yaníj, tza̱j ne̱ canacúún Diose̱ man ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ gu̱un chij níꞌ ga̱ soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 25 Ase vaa nana̱ aꞌmij nihánj roꞌ, da̱nj vaa nana̱ caꞌmii Diose̱ ga̱a naá nana̱ cachrón síí cuꞌna̱j Oseas rihaan yanj a. Dan me se cataj Diose̱ a: 
\p ―Yuvii̱ ne nocoꞌ manj me se ne ꞌe̱e̱ raj man nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa güii gu̱un nij soꞌ tuvij, ne̱ vaa güii cunu̱u ꞌe̱e̱ raj man nij soꞌ ado̱nj.  
\v 26 Dan me se ma̱a̱n rej nicu̱nꞌ ꞌu̱nj ga̱a cataj ꞌu̱nj se vaa nuveé tu̱víꞌ ꞌu̱nj me nij yuvii̱ roꞌ, ma̱a̱n dan ca̱nicúnꞌ ꞌu̱nj cata̱j ꞌu̱nj se vaa taꞌni̱j ma̱ꞌanj me nij soꞌ a. ꞌO̱ se Diose̱ vaa iꞌna̱ꞌ mej ado̱nj. ―Da̱nj caꞌmii Diose̱ ga̱a naá a. 
\p  
\v 27 Ne̱ nucua̱j caꞌmii síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a naá cheꞌé nij yuvii̱ israelitá a. Cataj soꞌ: 
\p ―Caꞌve̱e se gu̱un queꞌe̱e̱ uxrá nij síí israelitá, ne̱ nda̱a ase uun ráꞌ neꞌénꞌ yoꞌóó chru̱u̱ na̱j tuꞌva na yaꞌa̱nj gu̱un ráꞌ que̱neꞌénꞌ man nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ taj queꞌe̱e̱ nij soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se do̱j tuviꞌ nij soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 28 Orá leꞌe̱j nii quiꞌya̱j suun Diose̱ nu̱ꞌ suun vaa rihaan soꞌ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé nu̱ꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ ado̱nj. ―Da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j Isaías a.  
\v 29 Veé dan caꞌmii uún síí cuꞌna̱j Isaías cheꞌé nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cataj uún soꞌ― Guun nucua̱j ndoꞌo Diose̱ guun chij Diose̱ á. Ne̱ níꞌ me se aviꞌ níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, tza̱j ne̱ ti̱nanii Diose̱ man do̱j tuviꞌ níꞌ si̱j israelitá rihaan sayuun a. Sese taj tuviꞌ níꞌ quinani̱i̱ rihaan sayuun, ne̱ cavi̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n chiháán níꞌ, ne̱ quinavi̱j chiháán níꞌ, ne̱ ase vaa navij chumanꞌ Sodoma do̱ꞌ, ase vaa navij chumanꞌ Gomorra do̱ꞌ, da̱nj ga̱a̱ quinavi̱j chiháán níꞌ na̱nj ado̱nj. ―Veé da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j Isaías cheꞌé nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne cunu̱u sa̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱, cheꞌé se ne cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesucristó a 
\p  
\v 30 Xca̱j níꞌ cuentá da̱j quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, da̱j quiꞌyaj nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, rihaan Diose̱ á. Dan me se nuveé yuvi̱i̱ israelitá me nij yuvii̱ yaníj, ne̱ ne gu̱un rá nij soꞌ quiꞌya̱j suun nij soꞌ yan cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ me síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ cunuu sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱ ei.  
\v 31 Ino̱ quiꞌyaj queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ israelitá a. Dan me se quiꞌyaj suun uxrá nij soꞌ nanoꞌ nij soꞌ chrej cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ nij soꞌ chrej sa̱ꞌ maꞌ.  
\v 32 Dan me se ne nari̱ꞌ nij soꞌ, cheꞌé se ne cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesucristó maꞌ. Ne gu̱un ya̱ rá nij soꞌ se vaa ra̱cuíj Diose̱ man nij soꞌ cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j suun uxrá nij soꞌ cheꞌé rej caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ, rá nij soꞌ a. Ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ dan me se ase vaa ꞌo̱ yuvej aráán chrej roꞌ, da̱nj vaa Jesucristó rihaan nij soꞌ, ne̱ ase vaa uun naꞌa̱j yuvii̱ naxruꞌ rihaan yuvej roꞌ, da̱nj vaa guun naꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá cheꞌé se ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesucristó ado̱nj. 
\p  
\v 33 ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ aꞌmij ga̱ nana̱ aꞌmii danj Diose̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ dan me se ga̱a naá cataj Diose̱ a: 
\p ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ ei. A̱j cunéꞌ ꞌu̱nj yoꞌo̱ yuvii̱ chumanꞌ cuꞌna̱j Jerusalén, ne̱ ase vaa ꞌo̱ yuvej vaa soꞌ, nucua̱j ndoꞌo soꞌ a. Naxru̱ꞌ yuvii̱, quiꞌya̱j yuvej yoꞌ, ne̱ gu̱un naꞌa̱j nij yuvii̱ queneꞌe̱n nij yuvii̱ man soꞌ, tza̱j ne̱ sese cuchuma̱n rá yoꞌo̱ soꞌ queneꞌe̱n soꞌ man síí cunéꞌ ꞌu̱nj, ne̱ se̱ guun naꞌa̱j soꞌ maꞌ. Tana̱nj cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ ado̱nj. ―Dan me nana̱ caꞌmii Diose̱ cheꞌé Jesucristó a. 
\c 10  
\p  
\v 1 Dan me se achíín niꞌya̱j ndoꞌoj rihaan Diose̱ cheꞌé nij tuvíꞌ ꞌu̱nj nij yuvii̱ israelitá, tinu̱j, nocoj. ꞌE̱e̱ rá ꞌu̱nj man nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me ndoꞌo raj quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun a.  
\v 2 Dan me se sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ ga̱a guun ndoꞌo rá nij soꞌ cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ ne neꞌen nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ne̱ caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱ maꞌ.  
\v 3 Ne xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé se vaa a̱j quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ ne xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱, quiꞌya̱j maꞌa̱n Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se nanoꞌ maꞌa̱n nij soꞌ chrej cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ataa quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ataa cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj.  
\v 4 Ga̱a naá, ne̱ canocoꞌ yuvii̱ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ veé dan me se cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱, rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ ya̱j nihánj me se a̱j quisíj se‑tucua̱nj Moisés, quiꞌyaj Jesucristó, ne̱ ꞌo̱ se yoꞌo̱ ama̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quinani̱i̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó rihaan sayuun a 
\p  
\v 5 Ga̱a naá cachrón síí cuꞌna̱j Moisés nana̱ rihaan yanj, caꞌmii soꞌ cheꞌé se‑tucua̱nj maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cataj soꞌ se vaa sese gu̱un nucua̱j yuvii̱ cuno̱ yuvii̱ nu̱ꞌ tucuáán cuchruj maꞌa̱n soꞌ, ne̱ ca̱yáán nij yuvii̱ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Da̱nj caꞌmii Moisés ga̱a naá a.  
\v 6 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se a̱j xcaj níꞌ cuentá se vaa nuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé yan cuchumán rá níꞌ cuno níꞌ nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱ cheꞌé dan yoꞌo̱ aꞌmii níꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a naá, taj níꞌ se vaa taj cheꞌé cavi̱i̱ yuvii̱ rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, nano̱ꞌ nij yuvii̱ man síí ti̱nanii man nij soꞌ rihaan sayuun,  
\v 7 ne̱ taj cheꞌé caꞌa̱nj yuvii̱ rej rque yoꞌóó do̱ꞌ, nano̱ꞌ nij yuvii̱ man soꞌ rej ma̱n nimán maꞌ. Da̱nj taj níꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés a. 
\p  
\v 8 Ne̱ cataj uún síí cuꞌna̱j Moisés se vaa nana̱ achiin mán so̱ꞌ roꞌ, nuveé na̱na̱ caꞌna̱ꞌ rej ga̱nꞌ me nana̱ yoꞌ maꞌ. Tana̱nj nda̱a tuꞌva ma̱ꞌán so̱ꞌ do̱ꞌ, nda̱a nimán ma̱ꞌán so̱ꞌ do̱ꞌ, nuû nana̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj, taj Moisés, ne̱ nana̱ yoꞌ me nana̱ aꞌmii yuvii̱ taj yuvii̱ se vaa amán rá yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man Jesucristó, nda̱a vaa aꞌmii natáj núj rihaan yuvii̱ ei.  
\v 9 ꞌO̱ se sese caꞌmi̱i̱ yá so̱ꞌ cata̱j so̱ꞌ rihaan tuvíꞌ so̱ꞌ se vaa Jesucristó ꞌnij raꞌa mán so̱ꞌ, ne̱ sese gu̱un ya̱ rá so̱ꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, quiꞌyaj Diose̱, ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ quinani̱i̱ so̱ꞌ rihaan sayuun a.  
\v 10 ꞌO̱ se nimán níꞌ me se yoꞌ me cuchuma̱n rá níꞌ neꞌen níꞌ Jesucristó, ne̱ caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ tuꞌva níꞌ me se yoꞌ me caꞌmi̱i̱ ya̱ níꞌ cata̱j níꞌ se vaa noco̱ꞌ níꞌ man Jesucristó, ne̱ caꞌve̱e quinani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun ado̱nj. 
\p  
\v 11 Dan me se taj uún danj Diose̱ se vaa xa̱ꞌ síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, tza̱j ne̱ se̱ guun naꞌa̱j soꞌ maꞌ. Ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ ado̱nj. Da̱nj taj danj Diose̱ a.  
\v 12 ꞌO̱ se ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cunuda̱nj yuvii̱ rihaan Jesucristó, ne̱ dan me se yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nij soꞌ rihaan Jesucristó, tza̱j ne̱ ꞌni̱j raꞌa Jesucristó man cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ uun nucua̱j uxrá Jesucristó ra̱cuíj soꞌ man cunuda̱nj yuvii̱ achíín niꞌya̱j rihaan soꞌ a.  
\v 13 Dan me se taj uún danj Diose̱ a: “Yuvii̱ achíín niꞌya̱j rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, quinani̱i̱ cunuda̱nj nij soꞌ rihaan sayuun, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj”. Da̱nj taj danj Diose̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa achiin caꞌmi̱i̱ natáj nii cheꞌé Jesucristó rihaan yuvii̱ ataa cuno̱ nana̱ cheꞌé soꞌ a 
\p  
\v 14 Tza̱j ne̱ taj cheꞌé cachi̱nj niꞌya̱j yuvii̱ rihaan Jesucristó, sese ataa cuchuma̱n rá nij yuvii̱ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ man Jesucristó maꞌ. Ne̱ se̱ caꞌvee cuchuma̱n rá nij yuvii̱ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ man soꞌ, sese ataa cuno̱ nij yuvii̱ se‑na̱na̱ soꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ caꞌvee cuno̱ nij yuvii̱, sese taj síí aꞌmii natáj rihaan nij yuvii̱ maꞌ.  
\v 15 Ne̱ se̱ cuchiꞌ síí aꞌmii natáj rihaan yuvii̱, sese se̱ caꞌnéé nii man soꞌ maꞌ. Dan me se aꞌmii uún danj Diose̱, taj yoꞌ: “Veꞌé ndoꞌo ꞌyaj síí caꞌanj caꞌmi̱i̱ natáj nana̱ sa̱ꞌ ei”. Da̱nj taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 16 Tza̱j ne̱ vaa yuvii̱ naꞌvej rá cuno̱ nana̱ sa̱ꞌ maꞌ. Ina̱nj da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Ata̱j síí chij. Do̱j yuvii̱ amán rá cuno nana̱ caꞌmii núj a ―taj soꞌ rihaan Diose̱ a. 
\p  
\v 17 Tza̱j ne̱ veé dan me se asino aꞌmii natáj nii rihaan yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, ga̱a ne̱ uno nij yuvii̱, ne̱ xcaj nij yuvii̱ cuentá cheꞌé se vaa taj xnaꞌanj Diose̱ rihaan nij yuvii̱, ga̱a ne̱ chumán rá nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa naꞌvej rá nij yuvii̱ israelitá cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ maꞌ 
\p  
\v 18 Tza̱j ne̱ cata̱j taꞌa̱j yuvii̱ se vaa ataa cuchi̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Da̱nj caꞌmi̱i̱ taꞌa̱j nij soꞌ, tza̱j ne̱ a̱j cuchiꞌ nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá ei. Dan me se taj danj Diose̱ se vaa a̱j queneꞌen cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ a. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ á. 
\p  
\v 19 Tza̱j ne̱ yoꞌó taꞌa̱j yuvii̱ cata̱j se vaa ne neꞌen ya̱ nij yuvii̱ israelitá se vaa tinanii Diose̱ man cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ rihaan sayuun maꞌ. Da̱nj cata̱j uún nij yuvii̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ taj maꞌ. Ma̱a̱n se a̱j neꞌen nij yuvii̱ israelitá ei. ꞌO̱ se ga̱a naá cachrón síí cuꞌna̱j Moisés nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan nij yuvii̱ israelitá rihaan yanj, ga̱a cataj Diose̱ se vaa vaa güii xca̱j nij yuvii̱ israelitá cuentá se vaa cavii sa̱ꞌ nij yuvii̱ yaníj, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan gu̱un xco̱j ruva̱a̱ rá nij yuvii̱ israelitá queneꞌe̱n nij soꞌ nij yuvii̱ yaníj yoꞌ a. ꞌO̱ se nuveé yuvi̱i̱ acaj cuentá me yuvii̱ yaníj, ne̱ cheꞌé dan gu̱un xco̱j ruva̱a̱ rá nij yuvii̱ israelitá cheꞌé se vaa cavii sa̱ꞌ nij yuvii̱ yaníj quiꞌyaj Diose̱ ei. Da̱nj caꞌmii Diose̱ ga̱a naá a. 
\p  
\v 20 Ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ nihánj ga̱ nana̱ cachrón uún síí cuꞌna̱j Isaías rihaan yanj ga̱a naá, ne̱ dan me se quisíj rá soꞌ cataj soꞌ se vaa nij yuvii̱ yaníj me se ne nanoꞌ nij soꞌ man Diose̱, tza̱j ne̱ nariꞌ nij yuvii̱ yaníj man Diose̱, ne̱ nda̱ꞌ se ne gu̱un rá nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ me rej va̱j Diose̱, tza̱j ne̱ curuviꞌ Diose̱ rihaan nij soꞌ a. Da̱nj taj síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a naá a. 
\p  
\v 21 Tza̱j ne̱ ino̱ vaa nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá, taj síí cuꞌna̱j Isaías a. Dan me se cataj Diose̱ rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa ꞌo̱ me rá Diose̱ naca̱j Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ rihaan Diose̱ maꞌ. Ina̱nj tucuáá nij soꞌ rihaan Diose̱ na̱nj á. Da̱nj taj Diose̱, ne̱ cachrón síí cuꞌna̱j Isaías rihaan yanj a. 
\c 11  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá a 
\p  
\v 1 Cheꞌé se tucuáá nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱, cheꞌé dan quiriꞌíj yaníj Diose̱ man nij soꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se ma̱ꞌanj me síí israelitá uún ei. Ne̱ dan me se xií ꞌu̱nj me síí cuꞌna̱j Abraham ga̱a naá, ne̱ xií ꞌu̱nj me síí cuꞌna̱j Benjamín uún ei.  
\v 2 Ne quiriꞌi̱j yaníj Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a ataa quiꞌya̱j Diose̱ chumii̱, ne̱ ꞌo̱ queneꞌen Diose̱ se vaa canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱ a. 
\p Neꞌen nij soj da̱j taj danj Diose̱ cheꞌé síí cuꞌna̱j Elías ga̱a naá a. Dan me se cutaꞌ Elías cacunꞌ xráá nij yuvii̱ israelitá,  
\v 3 ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Ata̱j síí chij. Ticaviꞌ nij yuvii̱ israelitá man nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ so̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé so̱ꞌ á. Tiriꞌ nij soꞌ rej quinaꞌvíj yuvii̱ rihaan so̱ꞌ á. Ta̱j o̱runj quináj na̱nj á. Ne̱ me rá nij soꞌ ticavi̱ꞌ nij soꞌ mán ꞌu̱nj uún ado̱nj. ―Da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j Elías rihaan Diose̱ a. 
\p  
\v 4 Ga̱a ne̱ caꞌmii uún Diose̱ rihaan soꞌ, cataj Diose̱: 
\p ―Taj maꞌ. Ne ta̱j o̱ruún so̱ꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa ꞌo̱ cunu̱ꞌ chi̱j míj yuvii̱ israelitá noco̱ꞌ manj, ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne naꞌvi̱j rihaan yaꞌanj cuꞌna̱j Baal yaꞌanj ne vaa iꞌna̱ꞌ maꞌ. ―Da̱nj caꞌmii Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Elías a. 
\p  
\v 5 Ne̱ veé da̱nj vaa uún nij yuvii̱ israelitá síí ma̱n cuano̱, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá, ne̱ narii Diose̱ man do̱j tuviꞌ nij soꞌ ei.  
\v 6 Ina̱nj da̱nj quiꞌyaj maꞌa̱n Diose̱ cheꞌé taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ nuveé cheꞌe̱ se sa̱ꞌ quiꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ me narii Diose̱ man nij soꞌ maꞌ. Sese cheꞌe̱ se sa̱ꞌ quiꞌyaj nij soꞌ narii Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ taj cheꞌé cata̱j níꞌ se vaa cunuu ꞌe̱e̱ rá u̱u̱n Diose̱ man nij soꞌ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa vaa güii cunu̱u sa̱ꞌ uún nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 7 Cuano̱ roꞌ, cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá me rá cunu̱u sa̱ꞌ rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ ne gu̱un nucua̱j cunuda̱nj nij soꞌ cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ narii Diose̱ man taꞌa̱j nij soꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ taꞌa̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ quináj u̱u̱n yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a. Ne̱ xa̱ꞌ nij síí quináj me se ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé Diose̱ maꞌ.  
\v 8 Dan me se na̱nj taj uún danj Diose̱, taj yoꞌ: “Ne caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá, quiꞌyaj Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa síí tuchri̱i do̱ꞌ, ase vaa síí soꞌo̱ do̱ꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ, ne̱ da̱nj vaa nij soꞌ nda̱a cuano̱ na̱nj ado̱nj”. Da̱nj caꞌmii danj Diose̱ cheꞌé nij yuvii̱ israelitá a.  
\v 9 ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ nihánj ga̱ nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j David ga̱a naá uún, ne̱ cataj soꞌ se vaa ase ranꞌ xcuu ataꞌ raꞌngaꞌ roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ nij yuvii̱ israelitá a. Dan me se cavii sa̱ꞌ uxrá nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ta̱j niꞌyón quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun, ne̱ quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun cheꞌé nu̱ꞌ sayuun quiꞌyaj nij soꞌ a.  
\v 10 Se̱ guun nucua̱j nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá, ma̱a̱n se quinano̱ ndoꞌo rá nij soꞌ cheꞌé sayuun quira̱nꞌ nij soꞌ a. Da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j David cheꞌé se vaa quira̱nꞌ nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ya̱ da̱nj quiranꞌ gue̱e̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 11 Dan me se ne cuchuma̱n rá nij yuvii̱ israelitá nana̱ caꞌmii Diose̱, ga̱a ne̱ quiriꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ veé da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, rá nij soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se vaa quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá, cheꞌé dan vaa yaꞌnúj rihaan nij yuvii̱ yaníj quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun, ga̱a ne̱ gu̱un xco̱j ruva̱a̱ rá nij yuvii̱ israelitá queneꞌe̱n nij soꞌ nij yuvii̱ yaníj a.  
\v 12 Ga̱a ne̱ ca̱nica̱j rá nij yuvii̱ israelitá, ne̱ canoco̱ꞌ nij soꞌ Diose̱ ado̱nj. Dan me se cheꞌé se quiriꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cavii sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ nda̱a nij yuvii̱ yaníj cavii sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ nuu sa̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱, ne̱ doj a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uún cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ guun caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ nij yuvii̱ yaníj rihaan nij yuvii̱ israelitá maꞌ 
\p  
\v 13 Cuano̱ roꞌ, caꞌmi̱j rihaan nij soj si̱j yaníj, ne̱ a̱j cuneꞌ Jesucristó mán ꞌu̱nj guún ꞌu̱nj apóstol nataꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan nij soj si̱j yaníj ado̱nj. Ne̱ a̱j guun queꞌe̱e̱ ndoꞌo caꞌmij rihaan nij yuvii̱ israelitá cheꞌé suun caꞌneꞌ Jesucristó rihanj, ne̱ dan me se a̱j guun queꞌe̱e̱ ndoꞌo cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ se vaa aꞌmii natáj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soj si̱j yaníj a.  
\v 14 ꞌO̱ se me raj gu̱un xco̱j rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man soj si̱j yaníj, ga̱a ne̱ canoco̱ꞌ taꞌa̱j nij soꞌ nana̱ noco̱ꞌ soj, ga̱a ne̱ quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun, raj a.  
\v 15 Ga̱a quiriꞌíj yaníj Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cunuu rcuaꞌa̱a̱n yoꞌó nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ ga̱ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan asa̱ꞌ nacaj uún Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá maꞌa̱n nij yuvii̱ israelitá uún a. Dan me se ase vaa síí caviꞌ vaa nij soꞌ cuano̱ ei. Naꞌvee quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ nacaj uún Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ ase vaa síí naꞌnúj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ, cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij soꞌ ei.  
\v 16 Ya̱ naca̱j uún Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá na̱nj á. ꞌO̱ se neꞌen níꞌ se vaa sese go̱ꞌ nii taꞌa̱j tanꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cunu̱u gue̱e̱ ya̱ stanꞌ nii rihaan Diose̱, ne̱ sese sa̱ꞌ vaa yáá chruun rihaan Diose̱, ne̱ sa̱ꞌ vaa cunu̱ꞌ chruun yoꞌ rihaan Diose̱ ei. Cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa sese cunu̱u sa̱ꞌ taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱, ne̱ ga̱a̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 17 Neꞌen soj se vaa ne cuchuma̱n rá taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá ni̱ꞌyaj nij soꞌ Diose̱ maꞌ. Cheꞌé dan, ase vaa ꞌyaj nii man taꞌa̱j nij raꞌa chruun olivó ne rii chruj roꞌ, da̱nj vaa quiꞌyaj Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ quiriꞌíj yaníj Diose̱ man nij síí ne cuchuma̱n rá yoꞌ, ga̱a ne̱ nacaj Diose̱ man soj si̱j yaníj, ne̱ dan me se ase vaa raꞌa chruun olivó nicu̱nꞌ rcoꞌ quij vaa soj, tza̱j ne̱ nacaj Diose̱ man soj, caxríj Diose̱ man soj tacóó chruun olivó sa̱ꞌ, ne̱ guun soj ꞌo̱ chruun sa̱ꞌ vaa, ne̱ vaa iꞌna̱ꞌ soj, ꞌyaj yáá chruun yoꞌ na̱nj ei.  
\v 18 Tza̱j ne̱ se̱ guun cata̱j soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa soj rihaan raꞌa chruun caꞌanj yaníj quiꞌyaj Diose̱ maꞌ. Dan me se sese vaa se uun uxrá maꞌa̱n soj rá soj, ne̱ me maꞌa̱n rá soj na̱nj ei. Dan me se xca̱j soj cuentá se vaa taj se uun soj rihaan yáá chruun yoꞌ mei. ꞌO̱ se maꞌa̱n yáá chruun yoꞌ ꞌyaj don ꞌvee vaa iꞌna̱ꞌ soj si̱j uun raꞌa chruun chugua̱nj. Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ ma̱a̱n chruun leꞌe̱j nataꞌ nayón u̱u̱n me soj na̱nj ei.  
\v 19 Xraj, ne̱ cata̱j yoꞌo̱ tuviꞌ soj: “Tza̱j ne̱ quiriꞌíj yaníj Diose̱ man yoꞌó nij raꞌa chruun yoꞌ cheꞌé rej caꞌve̱e caxri̱i̱ soꞌ mán ꞌu̱nj tacóó chruun yoꞌ ei”, rá yoꞌo̱ tuviꞌ soj a.  
\v 20 Tza̱j ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se nuveé si̱j amán rá niꞌya̱j Diose̱ me taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá yoꞌ me quiriꞌíj yaníj Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj Diose̱ me nicu̱nꞌ soj rihaan Diose̱ cuano̱ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ se̱ guun cata̱j soj se vaa vaa se uun ndoꞌo soj maꞌ. ꞌO̱ se cuchuꞌvi̱ꞌ nimán soj ei. 
\p  
\v 21 Dan me se nda̱ꞌ se chru̱un cavii man raa̱ chruun ya̱ me nij síí israelitá, tza̱j ne̱ ne cara̱a̱ xꞌnaa Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ quiriꞌíj yaníj Diose̱ man maꞌa̱n ya̱ nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan táá a̱ soj, ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ Diose̱ quiriꞌi̱j yaníj Diose̱ man soj si̱j raꞌa̱ chruun cavii quij a̱ mei.  
\v 22 Dan me se xca̱j soj cuentá, ne̱ nda̱ꞌ se yuva̱a̱ ya̱ Diose̱ ne̱ neꞌen Diose̱ quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij yuvii̱ ꞌyaj se nij rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soj, ne̱ veꞌé ndoꞌo quiꞌyaj Diose̱ rihaan soj ei. Ne̱ veꞌé quiꞌya̱j Diose̱ rihaan soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, sese se̱ caꞌanj yaníj soj rihaan Diose̱ ei. Sese caꞌa̱nj yaníj soj, ne̱ quiriꞌi̱j yaníj Diose̱ man soj na̱nj ado̱nj.  
\v 23 Ne̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n uún me se nij yuvii̱ quiriꞌíj yaníj Diose̱ me se sese caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun ne amán rá niꞌya̱j man Diose̱, ne̱ caꞌve̱e caxri̱i̱ uún Diose̱ man nij soꞌ tacóó chruun sa̱ꞌ yoꞌ uún ei. ꞌO̱ se gu̱un nucua̱j Diose̱ quiꞌya̱j Diose̱ da̱nj ei.  
\v 24 Tana̱nj soj, ne̱ chru̱un leꞌe̱j cavii raa̱ chruun olivó ma̱n rcoꞌ me soj, tza̱j ne̱ caꞌvee caꞌnaꞌ soj naxíj soj tacóó chruun sa̱ꞌ, ne̱ táá a̱ nij síí israelitá, ne̱ ma̱a̱n raꞌa chruun sa̱ꞌ me nij soꞌ, ne̱ taj sayuun caꞌve̱e caꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ nano̱ uún soꞌ tacóó chruun sa̱ꞌ cavii nij soꞌ a̱ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa me rá Diose̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man cunuda̱nj yuvii̱ a 
\p  
\v 25 Dan me se me raj xca̱j soj cuentá cheꞌé nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ, tinu̱j, nocoj. Síj cuno soj nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ se̱ guun caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ soj maꞌ. Cuano̱ nihánj me se naꞌvee xca̱j nij yuvii̱ israelitá cuentá cheꞌé se vaa quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé nij soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan vaa yaꞌnúj catu̱u̱ soj si̱j yaníj canoco̱ꞌ soj man Diose̱ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ nij síí yaníj narii Diose̱, tza̱j ne̱ vaa güii canoco̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ man Diose̱, ga̱a ne̱ cuchuma̱n rá nij yuvii̱ israelitá ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Diose̱,  
\v 26 ga̱a ne̱ ti̱nanii Diose̱ man cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá rihaan sayuun ei. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ ei. Dan me se taj yoꞌ: “Chumanꞌ Jerusalén cavi̱i̱ ꞌo̱ síí ti̱nanii man yuvii̱, ne̱ tinavi̱j soꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán nij yuvii̱ israelitá a.  
\v 27 Da̱nj quiꞌya̱j yá ꞌu̱nj cheꞌé nij soꞌ güii ti̱navíí ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ ado̱nj”. Dan me nana̱ caꞌmii Diose̱, nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a.  
\v 28 Dan me se ne gu̱un ya̱ rá nij yuvii̱ israelitá se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ maꞌ. Cheꞌé dan guun yaníj nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ vaa yaꞌnúj rihaan Diose̱ catu̱u̱ soj si̱j yaníj a. Tza̱j ne̱ asi̱j naá narii Diose̱ man xi̱i nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cheꞌé dan yoꞌo̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man nij soꞌ nda̱a cuano̱ ado̱nj.  
\v 29 Daj chiha̱a̱ míj se̱ natuná Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Se̱ caꞌvee caꞌne̱e̱ uún Diose̱ se vaa goꞌ Diose̱ rihaan yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a naá narii Diose̱ man nij yuvii̱ israelitá canoco̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee cata̱j uún Diose̱ se vaa se̱ caꞌvej rá soꞌ naca̱j soꞌ man nij soꞌ maꞌ. 
\p  
\v 30 Dan me se asino ya̱a̱n ne cuno̱ nij soj si̱j yaníj rihaan Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ israelitá ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soj a.  
\v 31 Veé dan me se cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soj cuano̱, tza̱j ne̱ ne uno nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱ maꞌ. Ina̱nj da̱nj vaa nij soꞌ cuano̱, quiꞌyaj Diose̱, ga̱a ne̱ vaa güii cunu̱u ꞌe̱e̱ rá uún Diose̱ man nij soꞌ ado̱nj.  
\v 32 Dan me se ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nij yuvii̱ israelitá ga̱ nij yuvii̱ yaníj, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ naꞌvej rá cuno̱ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan vaa yaꞌnúj rihaan Diose̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man cunuda̱nj nij yuvii̱, ne̱ ra̱cuíj u̱u̱n Diose̱ man cunuda̱nj nij yuvii̱ yoꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱ ado̱nj 
\p  
\v 33 Ina̱nj sa̱ꞌ uxrá avii raa̱ Diose̱ na̱nj á. Sa̱ꞌ uxrá neꞌen soꞌ, ne̱ se̱ guun nucua̱j yuvii̱ naquiꞌya̱j cu̱u yuvii̱ nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj Diose̱ maꞌ. Veé da̱nj caꞌmii ꞌo̱ síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá, cataj soꞌ:  
\v 34 “Taj va̱j yuvii̱ quisi̱j nari̱ꞌ nana̱ avii raa̱ Diose̱ maꞌ. Me yuvii̱ caꞌve̱e nago̱ꞌ nana̱ cu̱u man Diose̱, rá soj ga̱.  
\v 35 Me rasu̱u̱n caꞌve̱e rque̱ yuvii̱ man Diose̱, rá soj ga̱. ꞌO̱ se ne achiin siꞌyaj yuvii̱ man Diose̱ maꞌ. Ne ꞌyaj xcúún Diose̱ rihaan yuvii̱ maꞌ”. Da̱nj taj síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá yoꞌ a.  
\v 36 Dan me se maꞌa̱n Diose̱ quiꞌyaj cunuda̱nj rasu̱u̱n, ne̱ cheꞌé maꞌa̱n Diose̱ mán rasu̱u̱n rihaan chumii̱, ne̱ se rásuun Diose̱ me cunuda̱nj rasu̱u̱n a. Veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\c 12  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 1 Nuu ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Diose̱ man níꞌ, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj nihánj cuano̱ se vaa quiꞌya̱j suun soj rihaan Diose̱ ya̱j ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ soj á. Ina̱nj suun sa̱ꞌ cheꞌé Diose̱ quiꞌya̱j suun soj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱, quiꞌya̱j soj ei. Neꞌen soj se vaa no̱ xcúún soj quiꞌya̱j soj da̱nj ei.  
\v 2 Se̱ cataj soj se vaa sa̱ꞌ ndoꞌo vaa tucuáán noco̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n chiháán soj maꞌ. Tza̱j ne̱ caꞌve̱j rá soj cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ xca̱j naca̱ soj cuentá da̱j quiꞌya̱j soj ga̱a yáán soj rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ nari̱ꞌ soj da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj, ne̱ xca̱j soj cuentá me se me se sa̱ꞌ niꞌya̱j Diose̱ á. Dan me se xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱, ne̱ xca̱j soj cuentá me suun sa̱ꞌ quiꞌya̱j suun soj ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj doj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. 
\p  
\v 3 Dan me se quiꞌyaj Diose̱ se lu̱j rihanj, caꞌneꞌ Diose̱ suun rihanj tu̱cuꞌyonj man nij soj, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ soj da̱j quiꞌya̱j soj quiꞌya̱j suun soj rihaan Diose̱ á. Dan me se ino̱ ga̱a̱ suun quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ soj rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan xca̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj cuentá me suun quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ ra̱cuíj Diose̱ man soj se vaa gu̱un ya̱ rá ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ a̱ me suun gu̱un nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj quiꞌya̱j suun soj suun rqué Diose̱ man soj a. Tza̱j ne̱ se̱ nanó rá soj, ne̱ se̱ guun rá soj ca̱ta̱ soj suun noco̱o doj maꞌ. Ma̱a̱n se xca̱j soj cuentá, ne̱ cata̱j soj se vaa sa̱ꞌ vaa suun vaa rihaan soj ei. 
\p  
\v 4 ꞌO̱ se a̱j neꞌen níꞌ se vaa vaa ndoꞌo nee̱ man níꞌ, ne̱ dan me se vaa raꞌa níꞌ vaa tacóó níꞌ vaa, ne̱ vaa queꞌe̱e̱ doj nee̱ man níꞌ, ne̱ ino̱ vaa suun ꞌyaj suun raꞌa níꞌ do̱ꞌ, tacóó níꞌ do̱ꞌ, xréé níꞌ do̱ꞌ, tuꞌva níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ino̱ doj vaa suun ꞌyaj suun yoꞌo̱ yoꞌo̱ nee̱ man níꞌ a.  
\v 5 Dan me se a̱j canocoꞌ cunuda̱nj níꞌ man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ase vaa nu̱ꞌ nee̱ man ꞌo̱ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa nu̱ꞌ níꞌ, ne̱ ino̱ vaa suun vaa rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, tza̱j ne̱ racuíj tuviꞌ níꞌ,  
\v 6 ga̱a ne̱ gu̱un nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ quiꞌya̱j suun ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ suun vaa rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ a. Da̱nj ꞌyaj Diose̱ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa suun neꞌen ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a. Cheꞌé dan sese vaa suun rihaan yoꞌo̱ níꞌ caꞌmi̱i̱ natáj níꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé Diose̱, ne̱ sese uun ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ vaa nana̱ nariꞌ níꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj níꞌ á.  
\v 7 Sese caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan yoꞌó níꞌ suun racuíj níꞌ man yuvii̱, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé tuviꞌ níꞌ uún á. Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ suun tucuꞌyón níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j uún níꞌ, tu̱cuꞌyón níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ á.  
\v 8 Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ nago̱ꞌ níꞌ chrej nucua̱j, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j níꞌ á. Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ go̱ꞌ níꞌ rasu̱u̱n rihaan nij síí nique̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ da̱nj á. Sese vaa suun rihaan yoꞌó níꞌ gu̱un chij níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ, ne̱ quiꞌya̱j suun uxrá níꞌ ni̱caj yuꞌunj níꞌ man tuviꞌ níꞌ á. Sese vaa suun rihaan níꞌ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ do̱ꞌ, ra̱cuíj níꞌ tuviꞌ níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ da̱nj á. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ a 
\p  
\v 9 Se̱ cataj soj se vaa ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj, sese ne ya̱ ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj maꞌ. Se̱ tuꞌva rmaꞌa̱n soj da̱nj maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj, ne̱ se̱ caꞌvej rá soj quiꞌya̱j soj se chiꞌi̱i̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj á.  
\v 10 Ga̱a̱ ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá soj man tinúú soj síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan tinúú soj á.  
\v 11 Se̱ gaa rmi̱i̱ soj maꞌ. Tza̱j ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj quiꞌya̱j suun soj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei.  
\v 12 Neꞌen soj se vaa vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj á. Caꞌne̱j nucuaj soj nimán soj quira̱nꞌ soj sayuun me rá yuvii̱ quiꞌya̱j yuvii̱ man soj, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá soj ga̱ suun achíín niꞌya̱j rihaan Diose̱ maꞌ.  
\v 13 Sese vaa se achiin rihaan tinúú soj síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ roꞌ, ne̱ ra̱cuíj soj siꞌyaj soj rihaan nij soꞌ a. Ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj caꞌve̱j soj cara̱nꞌ yuvii̱ tucuá soj do̱ꞌ, cha̱ yuvii̱ chraa ga̱ soj do̱ꞌ á. 
\p  
\v 14 Xa̱ꞌ síí ꞌyaj sayuun man soj, tza̱j ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj rihaan nij soꞌ, ne̱ se̱ caꞌmii chre̱e soj cheꞌé nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j Diose̱ a.  
\v 15 Gu̱un niha̱ꞌ rá soj ga̱ nij yuvii̱ niha̱ꞌ rá, ne̱ taꞌve̱e soj ga̱ síí taꞌvee,  
\v 16 ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj rihaan tinúú soj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó a. Se̱ guun rá soj ca̱ta̱ maꞌa̱n soj suun sa̱ꞌ doj maꞌ. Ma̱a̱n se nano̱ꞌ soj man nij yuvii̱ u̱u̱n taj suun ata̱, ne̱ canicu̱nꞌ soj ga̱ nij soꞌ a. Se̱ cataj soj se vaa si̱j avii ndoꞌo raa̱ me soj maꞌ. 
\p  
\v 17 Sese quiꞌya̱j yuvii̱ se chiꞌi̱i̱ man soj, ne̱ se̱ guun rá soj quiꞌya̱j soj se chiꞌi̱i̱ man nij yuvii̱ maꞌ. Tana̱nj veꞌé quiꞌya̱j soj rihaan cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj ni̱ꞌyaj cunuda̱nj yuvii̱ á.  
\v 18 Veꞌé cuma̱n soj ga̱ cunuda̱nj yuvii̱, sese caꞌve̱j rá nij yuvii̱, ne̱ se̱ cunuꞌ maꞌa̱n soj ga̱ yuvii̱ maꞌ.  
\v 19 Se̱ quiꞌyaj soj sayuun man yuvii̱ ꞌyaj sayuun man soj maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌne̱ꞌ rá soj, ne̱ Diose̱ me síí na̱ruꞌvee rihaan nij yuvii̱ quiꞌyaj sayuun, ne̱ vaa güii caxri̱i̱ yuva̱a̱ Diose̱ man nij soꞌ a. Da̱nj me raj quiꞌya̱j nij soj, tinu̱j, nocoj. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa no̱ xcúún Diose̱ na̱ruꞌvee maꞌa̱n Diose̱, ne̱ vaa güii na̱ruꞌvee Diose̱ cheꞌé sayuun na̱nj á. Da̱nj taj danj Diose̱ a.  
\v 20 Tza̱j ne̱ ino̱ quiꞌya̱j soj rihaan yuvii̱ ta̱j riꞌyunj man níꞌ cuano̱, taj danj Diose̱ a. Nihánj me nana̱ aꞌmii danj Diose̱ a: “Sese naꞌaan rque síí ta̱j riꞌyunj man soj, ne̱ go̱ꞌ soj chraa cha̱ soꞌ á. Sese nacoo̱ soꞌ na, ne̱ go̱ꞌ soj na coꞌo̱ soꞌ á. Da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ gu̱un naꞌa̱j síí ta̱j riꞌyunj man soj, ne̱ quinano̱ rá soꞌ cheꞌé sayuun quiꞌyaj soꞌ ei”. Da̱nj taj danj Diose̱ a.  
\v 21 Se̱ guun quiꞌya̱j canaán chiꞌii̱ rihaan soj maꞌ. Se̱ guun gu̱un maꞌa̱n soj síí noco̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj rihaan síí chiꞌi̱i̱, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j canaán soj rihaan síí chiꞌi̱i̱, ne̱ canoco̱ꞌ soꞌ chrej sa̱ꞌ nica̱j soj ado̱nj. 
\c 13  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cuno̱ níꞌ rihaan nij síí nica̱j suun a 
\p  
\v 1 Cuno̱ cunuda̱nj nij soj rihaan nij síí nica̱j suun ma̱n tucuá suun chiháán soj ei. ꞌO̱ se sese nuveé Dio̱se̱ rá, ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij soꞌ maꞌ. Diose̱ me síí cuneꞌ man nij síí nica̱j suun ado̱nj.  
\v 2 Cheꞌé dan cuno̱ soj rihaan nij síí nica̱j suun, ese da̱nj me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj, ne̱ sese tucuáá soj rihaan nij síí nica̱j suun, ne̱ cuta̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá soj ado̱nj.  
\v 3 Yuvii̱ ne ꞌyaj sayuun roꞌ, taj cheꞌé cuchuꞌvi̱ꞌ nij soꞌ rihaan nij síí nica̱j suun maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj síí ꞌyaj sayuun cuchuꞌvi̱ꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan sese naꞌvej rá soj cuchuꞌvi̱ꞌ soj rihaan nij síí nica̱j suun, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ nij síí nica̱j suun cheꞌé soj ado̱nj.  
\v 4 Dan me se ꞌyaj suun nij síí nica̱j suun rihaan maꞌa̱n Diose̱, ne̱ vaa suun rihaan nij síí nica̱j suun ra̱cuíj nij soꞌ man soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ei. Tza̱j ne̱ sese quiꞌya̱j soj cacunꞌ, ne̱ cuchuꞌvi̱ꞌ soj rihaan nij soꞌ á. ꞌO̱ se ne ata̱ rmaꞌa̱n nij soꞌ suun maꞌ. ꞌYaj suun nij soꞌ cheꞌé Diose̱, ne̱ racuíj nij soꞌ man Diose̱ axríj yuva̱a̱ Diose̱ man nij síí ꞌyaj cacunꞌ ado̱nj.  
\v 5 Cheꞌé dan cuno̱ soj rihaan nij síí nica̱j suun, ne̱ cuchuꞌvi̱ꞌ soj quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man soj sese quiꞌya̱j soj cacunꞌ, ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj á.  
\v 6 ꞌO̱ se oꞌ soj saꞌanj ataꞌ rihaan nij síí nica̱j suun, ne̱ neꞌen soj se vaa ꞌyaj suun nij soꞌ rihaan Diose̱,  
\v 7 ne̱ dan me se no̱ xcúún soj na̱ruꞌvee soj saꞌanj ataꞌ ei. Cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan nij síí nica̱j suun, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ soj rihaan nij soꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ a 
\p  
\v 8 Se̱ gaa xcúún rihaan nij soj ga̱ tuviꞌ soj maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa ꞌo̱ xcúún rihaan soj ga̱ tuviꞌ soj ado̱nj. Nihánj roꞌ, me xcúún vaa rihaan soj ga̱ tuviꞌ soj ado̱nj. No̱ xcúún soj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj tuviꞌ soj, ne̱ sese ya̱ ꞌe̱e̱ rá soj tuviꞌ soj, ne̱ ase vaa síí quiꞌyaj nu̱ꞌ nda̱a vaa taj se‑tucua̱nj Moisés roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj uún ado̱nj.  
\v 9 Dan me se a̱j neꞌen soj nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés ga̱a naá, ne̱ dan me se naꞌvej rá Diose̱ coto̱j yuvii̱ ga̱ nica̱ tuviꞌ yuvii̱, ne̱ naꞌvej rá Diose̱ ticavi̱ꞌ yuvii̱ man tuviꞌ yuvii̱, ne̱ naꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j itu̱u̱ yuvii̱, ne̱ naꞌvej rá Diose̱ gu̱un rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ siꞌyaj tuviꞌ yuvii̱ man ado̱nj. Nihánj me nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ ga̱a naá, ne̱ vaa uxrá doj nana̱ cataj xnaꞌanj uún Diose̱, tza̱j ne̱ vaa o̱rúnꞌ nana̱ achiin uxrá quiꞌya̱j níꞌ cuano̱, ne̱ nana̱ yoꞌ taj: “A̱ se ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ á”. Nihánj me nana̱ achiin uxrá cuno̱ níꞌ, ne̱ sese cuno̱ níꞌ ne̱ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj nana̱ nihánj, ne̱ si̱j ꞌyaj nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés ga̱a naá me níꞌ ei.  
\v 10 Sese ꞌe̱e̱ rá soj tuviꞌ soj, ne̱ se̱ quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ soj man tuviꞌ soj, ne̱ cheꞌé dan sese ꞌe̱e̱ rá soj tuviꞌ soj, ne̱ si̱j uno nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés ga̱a naá me maꞌa̱n soj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa quiꞌyaj Jesucristó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j níꞌ uún a 
\p  
\v 11 Da̱nj quiꞌya̱j nij soj, ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá nij soj tuviꞌ soj ei. ꞌO̱ se neꞌen soj da̱j vaa chumii̱ nihánj cuano̱ na̱nj á. Xca̱j soj cuentá á. Dan me se asi̱j naca̱ cuchumán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Jesucristó, ne̱ nichrunꞌ güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ca̱yáán níꞌ ga̱ Diose̱, rá níꞌ, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se ya̱ nichrunꞌ güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ca̱yáán níꞌ ga̱ Diose̱ ei.  
\v 12 Dan me se ase vaa chumii̱ ga̱a vaa rmi̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, ne̱ vaa rmi̱ꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ ne neꞌen nij soꞌ a̱ doj maꞌ. Tza̱j ne̱ da̱j doj quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan caꞌne̱ꞌ rá níꞌ ga̱ cacunꞌ, ne̱ se̱ quiꞌyaj níꞌ nda̱a vaa ꞌyaj yuvii̱ chéé rej nii̱ maꞌ. ꞌO̱ se adi̱ꞌ se chuguu̱n rej ranga̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cuchugu̱u̱n nimán níꞌ, quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé Diose̱ á.  
\v 13 Cheꞌé se cuchugu̱u̱n nimán níꞌ, cheꞌé dan ina̱nj veꞌé quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ se̱ cachéé níꞌ chaꞌanj snúú rmaꞌa̱n, se̱ guun xno̱ níꞌ, ne̱ se̱ quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ ga̱ chana̱, ne̱ se̱ cunuꞌ níꞌ, ne̱ se̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá níꞌ neꞌen níꞌ tuviꞌ níꞌ a.  
\v 14 Se̱ guun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa me rá nee̱ man níꞌ maꞌ. Se̱ caꞌvej rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ tu̱cuꞌyón níꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj Jesucristó, ne̱ ase vaa quiꞌyaj soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j uún níꞌ na̱nj ado̱nj. 
\c 14  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ cutaꞌ níꞌ cacunꞌ xráá tinúú níꞌ síí chá na̱j guun rasu̱u̱n, ne̱ se̱ nachriꞌ níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man tinúú níꞌ síí naꞌvej rá cha̱ rasu̱u̱n a 
\p  
\v 1-2 Taꞌa̱j yuvii̱ guun ya̱ rá se vaa aꞌvej rá Diose̱ cha̱ yuvii̱ na̱j guun rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ yoꞌó taꞌa̱j yuvii̱ roꞌ, chuꞌviꞌ nij soꞌ cha̱ nij soꞌ nee̱ a. Naꞌvej rá Diose̱ cha̱ nij soꞌ nee̱, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ina̱nj cuêj chá nij soꞌ a. Dan me se se̱ nachriꞌ nij soj ni̱ꞌyaj nij soj man nij yuvii̱ naꞌvej rá cha̱ na̱j guun rasu̱u̱n maꞌ. Sese da̱nj vaa rá nij soꞌ, ne̱ se̱ caꞌmii cunuꞌ nij soj ga̱ nij soꞌ maꞌ.  
\v 3 Se̱ guun nachri̱ꞌ síí chá na̱j guun rasu̱u̱n ni̱ꞌyaj soꞌ man síí chá ina̱nj cuêj maꞌ. Se̱ cutaꞌ síí chá ina̱nj cuêj cacunꞌ xráá síí chá na̱j guun rasu̱u̱n maꞌ. ꞌO̱ se queneꞌe̱n soꞌ se vaa ꞌni̱j raꞌa Diose̱ man síí chá na̱j guun rasu̱u̱n do̱ꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 4 Xa̱ꞌ síí chá na̱j guun rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ ne ꞌyaj suun soꞌ rihaan síí chá ina̱nj cuêj maꞌ. ꞌO̱ se rihaan Jesucristó ꞌyaj suun soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne nó xcúún síí chá ina̱nj cuêj cuta̱ꞌ soꞌ cacunꞌ xráá soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ maꞌa̱n Jesucristó caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé soꞌ, ase cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ niꞌ, ase quira̱nꞌ soꞌ sayuun niꞌ, ne̱ dan me se ne neꞌen níꞌ maꞌ. Dan me se nucua̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ tu̱cuꞌyón soꞌ man síí chá na̱j guun rasu̱u̱n da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ, quiꞌya̱j Jesucristó ado̱nj. 
\p  
\v 5 Dan me se taꞌa̱j yuvii̱ taj se vaa gue̱e̱ taꞌa̱j güii, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j yuvii̱ taj se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nij güii, ne̱ taj güii gue̱e̱ rihaan yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ a. Ino̱ vaa rá ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan me xca̱j yoꞌo̱ yoꞌo̱ nij soj cuentá da̱j vaa rá yoꞌo̱ yoꞌo̱ soj, ne̱ gu̱un ya̱ rá yoꞌo̱ yoꞌo̱ soj da̱j vaa rá soj ei.  
\v 6 Xa̱ꞌ síí taj se vaa vaa güii gue̱e̱, tza̱j ne̱ da̱nj vaa rá soꞌ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ da̱nj na̱nj síí chá na̱j guun rasu̱u̱n, ne̱ da̱nj ꞌyaj soꞌ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ uún a. Da̱nj ꞌyaj yoꞌo̱ yoꞌo̱ nij soꞌ, ne̱ nagoꞌ nij soꞌ graciá rihaan Diose̱ a. Ne̱ xa̱ꞌ síí naꞌvej rá cha̱ na̱j guun rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ veé da̱nj vaa rá soꞌ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ uún, ne̱ dan me se nagoꞌ soꞌ graciá rihaan Diose̱ uún a.  
\v 7 ꞌO̱ se nuveé cheꞌe̱ o̱rúnꞌ níꞌ vaa iꞌna̱ꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ maꞌ. Nuveé cheꞌe̱ o̱rúnꞌ níꞌ cavi̱ꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ maꞌ.  
\v 8 ꞌO̱ se sese vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ, ne̱ vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ caꞌve̱e se cavi̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ qui̱ꞌnij raꞌa soꞌ man níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 9 Dan me se me rá Jesucristó ni̱caj yuꞌunj soꞌ man yuvii̱ vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, man yuvii̱ caviꞌ do̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan caviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a. 
\p  
\v 10 Dan me se taj cheꞌé cuta̱ꞌ níꞌ cacunꞌ xráá tinúú níꞌ, ne̱ taj cheꞌé nachri̱ꞌ níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man tinúú níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se canicu̱nꞌ cunuda̱nj níꞌ rihaan Diose̱ vaa güii, ne̱ caꞌne̱ꞌ maꞌa̱n Diose̱ cacunꞌ cheꞌé níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 11 Dan me se danj Diose̱ taj se vaa ya̱ ya̱ canicu̱nꞌ ru̱j cunuda̱nj yuvii̱ rihaan Diose̱ vaa güii, ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmi̱i̱ cunuda̱nj yuvii̱ cheꞌé Diose̱ a. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ a.  
\v 12 Dan me se vaa güii nata̱ꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé se vaa quiꞌyaj níꞌ ga̱a cayáán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ caꞌvej rá níꞌ quira̱nꞌ tinúú níꞌ cacunꞌ cheꞌé se vaa ꞌyaj níꞌ a 
\p  
\v 13 Cheꞌé dan quisíj cataj níꞌ se vaa tumé tinúú níꞌ cacunꞌ á. Tza̱j ne̱ cata̱j ya̱ nij soj se vaa se̱ quiꞌyaj tinúú soj cacunꞌ, quiꞌya̱j maꞌa̱n soj a.  
\v 14 Ga̱a canocóꞌ ꞌu̱nj Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ guun ya̱ raj se vaa a̱ ꞌó rasu̱u̱n ne yuꞌva̱ꞌ qui̱taꞌaꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese vaa yoꞌo̱ soꞌ uun rá se vaa cacu̱nꞌ cha̱ꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n, ne̱ ya̱ uxrá cacunꞌ cha̱ soꞌ a.  
\v 15 Sese yuꞌva̱ꞌ cha̱ꞌ yoꞌo̱ rasu̱u̱n rá tinúú so̱ꞌ, ne̱ sese cha̱ so̱ꞌ maan, ne̱ gu̱un rá soꞌ cha̱ soꞌ uún, ne̱ dan me se cha̱ soꞌ maan, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ soꞌ cacunꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. Sese da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ nuveé si̱j ꞌe̱e̱ rá man tinúú mé so̱ꞌ ga̱a̱ a̱ maꞌ. Se̱ caꞌvej rá so̱ꞌ quira̱nꞌ tinúú so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé se chá so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se neꞌén so̱ꞌ se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé maꞌa̱n tinúú so̱ꞌ ado̱nj.  
\v 16 Ne̱ se̱ guun quiꞌya̱j soj caꞌmi̱i̱ yuvii̱ nana̱ nij cheꞌé tucuáán sa̱ꞌ noco̱ꞌ soj maꞌ. 
\p  
\v 17 ꞌO̱ se nica̱j yuꞌunj Diose̱ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan se̱ nanó rá níꞌ cheꞌé se cha̱ níꞌ do̱ꞌ, cheꞌé se coꞌo̱ níꞌ do̱ꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé tinúú níꞌ á. ꞌO̱ se cheꞌé rej uun chij Diose̱, tza̱j ne̱ nuveé cheꞌe̱ se chá níꞌ do̱ꞌ, nuveé cheꞌe̱ se coꞌo níꞌ do̱ꞌ, me yoꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ ne̱ cheꞌé rej gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ ne̱ cheꞌé rej ga̱a̱ xe̱j nimán níꞌ quiꞌya̱j Nimán Diose̱ me yoꞌ a.  
\v 18 Dan me se sese xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé tinúú níꞌ, ne̱ ya̱ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ neꞌen Diose̱ man níꞌ, ne̱ cata̱j yuvii̱ ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó se vaa veꞌé ꞌyaj níꞌ a. 
\p  
\v 19 Cheꞌé dan da̱nj ina̱nj quiꞌya̱j níꞌ, ga̱a ne̱ ga̱a̱ dínj cuma̱n níꞌ, ne̱ ra̱cuíj níꞌ tinúú níꞌ, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ doj cuma̱n níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj canoco̱ꞌ níꞌ man Jesucristó ado̱nj.  
\v 20 Dan me se quiꞌyaj suun Diose̱ nimán tinúú so̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌvej rá so̱ꞌ quiri̱ꞌ rá tinúú so̱ꞌ cheꞌé se chá maꞌ. Neꞌen níꞌ se vaa sa̱ꞌ vaa daj a̱ rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ cha̱ yuvii̱ do̱ꞌ, coꞌo̱ yuvii̱ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese yuꞌva̱ꞌ cha̱ꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n rá yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ cacunꞌ cha̱ soꞌ man yoꞌ ado̱nj.  
\v 21 Sese yuꞌva̱ꞌ cha̱ꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n rá tinúú so̱ꞌ, ne̱ se̱ chá so̱ꞌ maan, ne̱ cuna̱j qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. Sese yuꞌva̱ꞌ coꞌo̱ꞌ ꞌo̱ na rá tinúú so̱ꞌ, ne̱ se̱ coꞌo so̱ꞌ maan, ne̱ cuna̱j qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. Tadó so̱ꞌ se quira̱nꞌ tinúú so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé se vaa qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. 
\p  
\v 22 Sese guun rá so̱ꞌ se vaa aꞌvej rá Diose̱ cha̱ so̱ꞌ na̱j guun rasu̱u̱n, ne̱ ina̱nj da̱nj ga̱a̱ rá ma̱ꞌán so̱ꞌ rihaan Diose̱ á. Se̱ natáꞌ so̱ꞌ da̱nj rihaan yuvii̱ maꞌ. Gu̱un niha̱ꞌ rá so̱ꞌ rihaan Diose̱ sese neꞌén so̱ꞌ se vaa sa̱ꞌ vaa rá so̱ꞌ, neꞌén so̱ꞌ me se aꞌvej rá Diose̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ na̱nj á.  
\v 23 Tza̱j ne̱ sese ne neꞌen yoꞌó soꞌ sese caꞌve̱j Diose̱ cha̱ soꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n niꞌ, sese se̱ caꞌvej Diose̱ cha̱ soꞌ niꞌ, ne̱ se̱ chá soꞌ maꞌ. Sese cha̱ soꞌ, ne̱ tu̱mé soꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé se ne gu̱un ya̱ rá soꞌ se vaa aꞌvej Diose̱ cha̱ soꞌ, ma̱a̱n se chá maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cheꞌé dan tumé soꞌ cacunꞌ ado̱nj. Veé da̱nj ina̱nj vaa nu̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j níꞌ ei. Sese ne gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa aꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n, ne̱ se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj maꞌ. Sese quiꞌya̱j níꞌ da̱nj, ne̱ tu̱mé níꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\c 15  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ ra̱cuíj níꞌ tinúú níꞌ a 
\p  
\v 1 Xa̱ꞌ níꞌ si̱j amán rá se vaa aꞌvej rá Diose̱ cha̱ níꞌ na̱j guun rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ no̱ xcúún níꞌ ra̱cuíj níꞌ man nij yuvii̱ naꞌvee cuchuma̱n rá se vaa aꞌvej rá Diose̱ cha̱ nij soꞌ na̱j guun rasu̱u̱n a. Ne̱ ra̱cuíj níꞌ man yuvii̱ naꞌvee cuchuma̱n rá se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nu̱ꞌ güii rihaan Diose̱ á. Se̱ quiꞌyaj níꞌ se ina̱nj me rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ maꞌ.  
\v 2 Tza̱j ne̱ ra̱cuíj ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ tinúú níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá tinúú níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj ga̱a̱ tinúú níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj queneꞌe̱n tinúú níꞌ canoco̱ꞌ tinúú níꞌ Diose̱ a.  
\v 3 ꞌO̱ se ne quiꞌya̱j Jesucristó se me rá maꞌa̱n Jesucristó quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa nana̱ nij caꞌmii yuvii̱ cheꞌé Diose̱ roꞌ, caꞌmii uún yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ caꞌvej rá Jesucristó caꞌmi̱i̱ nij yuvii̱ nana̱ nij cheꞌé maꞌa̱n soꞌ a. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ cheꞌé maꞌa̱n Jesucristó a.  
\v 4 Ga̱a naá me se cachrón nii nana̱ rihaan danj Diose̱ yan quinari̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a ne̱ gu̱un nucua̱j níꞌ quiꞌya̱j canaán níꞌ rihaan sayuun ne̱ quinari̱ꞌ nucuaj nimán níꞌ ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ a.  
\v 5 Dan me se Diose̱ me síí ꞌyaj uun nucua̱j nimán níꞌ, ne̱ síí noco̱ꞌ man Jesucristó me nij soj, ne̱ cheꞌé dan me raj yoꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá taranꞌ nij soj, quiꞌya̱j Diose̱ a.  
\v 6 Ga̱a ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n caꞌmi̱i̱ nij soj cheꞌé Diose̱, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ nij soj cheꞌé Diose̱ Rej Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, cheꞌé nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ a 
\p  
\v 7 Cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ tinúú soj ga̱a ꞌnaꞌ tinúú soj rihaan soj á. Da̱nj quiꞌyaj Jesucristó, veꞌé caꞌmii soꞌ ga̱ níꞌ ei. Cheꞌé dan da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ níꞌ, veꞌé caꞌmi̱i̱ níꞌ ga̱ tinúú níꞌ, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ tinúú níꞌ cheꞌé Diose̱ á.  
\v 8 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé suun quiꞌyaj suun Jesucristó cheꞌé nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ga̱a naá me se cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan xi̱i nij yuvii̱ israelitá da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a.  
\v 9 Ne̱ ga̱a caꞌnaꞌ Jesucristó, ne̱ veꞌé caꞌmii nij yuvii̱ yaníj cheꞌé Diose̱, quiꞌyaj soꞌ a. ꞌO̱ se cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó, cheꞌé dan xcaj nij yuvii̱ yaníj cuentá se vaa cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ neꞌen Diose̱ man nij soꞌ ga̱ nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cheꞌé dan veꞌé caꞌmii nij yuvii̱ yaníj cheꞌé Diose̱ a. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ a. 
\p Taj xnaꞌanj danj Diose̱ nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j David rihaan Diose̱ ga̱a naá, ga̱a cataj soꞌ: 
\p ―Cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱j rihaan nij yuvii̱ yaníj cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ cachra̱j chraꞌ rihaan so̱ꞌ a. ―Da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j David ga̱a naá a. 
\p  
\v 10 Ne̱ taj uún danj Diose̱ se vaa gu̱un niha̱ꞌ rá nij yuvii̱ yaníj ga̱ nij yuvii̱ israelitá a.  
\v 11 Ne̱ taj uún danj Diose̱ se vaa veꞌé caꞌmi̱i̱ cunuda̱nj nij yuvii̱ yaníj cheꞌé Diose̱ a.  
\v 12 Ne̱ cataj uún síí cuꞌna̱j Isaías ga̱a naá se vaa cuma̱n yoꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Isaí rej síí cuꞌna̱j David ga̱a naá, ne̱ caꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ gu̱un chij soꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj a. Ga̱a ne̱ ga̱a̱ nucua̱j rá nij yuvii̱ yaníj man soꞌ se vaa ti̱nanii soꞌ man nij soꞌ rihaan sayuun a. Da̱nj taj síí cuꞌna̱j Isaías cheꞌé Jesucristó a.  
\v 13 Dan me se nucua̱j rá níꞌ neꞌen níꞌ Diose̱, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ á. Dan me se amán rá nij soj niꞌya̱j soj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan me raj gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá soj, ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j Diose̱, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ doj rá soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj vaa güii, quiꞌya̱j Nimán Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé suun quiꞌyaj suun Pablo rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 14 Veé dan me se guun ya̱ raj se vaa síí sa̱ꞌ me maꞌa̱n soj, tinu̱j, nocoj. Xcaj ndoꞌo soj cuentá, ne̱ neꞌen soj nago̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ man tinúú soj ei.  
\v 15-16 Tza̱j ne̱ caꞌneꞌ ndoꞌoj suun rihaan soj ga̱a quiꞌyáj yanj cartá nihánj na̱nj á. ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌej, ne̱ ase vaa ꞌyaj suun xrej rihaan Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj suun ma̱ꞌanj rihaan Jesucristó, ne̱ dan me se ꞌyaj sunj tucuꞌyonj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ man soj si̱j yaníj, ne̱ vaa güii naca̱j Diose̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan tucuꞌyonj man soj, ne̱ me raj caꞌve̱j Diose̱ naca̱j Diose̱ man soj, ne̱ me raj cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj rihaan Diose̱ ei. Dan me se ga̱a̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j Nimán Diose̱, ne̱ cheꞌé dan caꞌneꞌ ndoꞌoj suun rihaan soj, ne̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj cachronj rihaan yanj cartá nihánj a.  
\v 17 Dan me se racuíj ndoꞌo Jesucristó manj, ne̱ cheꞌé dan niha̱ꞌ raj cheꞌé nu̱ꞌ se vaa ꞌyáj rihaan Diose̱ ei. 
\p  
\v 18 Dan me se se̱ caꞌmij cheꞌé se vaa a̱j quiꞌyaj yoꞌó yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se ne nó xcúnj qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé ina̱nj se vaa quiꞌyaj Jesucristó ga̱a racuíj soꞌ manj se vaa guun nu̱cuáj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj si̱j yaníj cheꞌé maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuno soj si̱j yaníj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ dan me se Jesucristó me síí racuíj manj narij nu̱ꞌ nana̱ nihánj caꞌmij rihaan soj, ne̱ veé soꞌ racuíj manj ꞌyaj sunj nu̱ꞌ suun ꞌyaj sunj na̱nj ado̱nj.  
\v 19 Dan me se suun sa̱ꞌ noco̱o ꞌyáj, ꞌyaj Jesucristó, ne̱ Nimán Diose̱ racuíj manj caꞌmi̱j se‑na̱na̱ Diose̱, ꞌyaj uún Jesucristó, ga̱a ne̱ xcaj yuvii̱ ya̱nj nu̱ꞌ anica̱j chumanꞌ Jerusalén cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ nda̱a yuvii̱ ya̱nj yoꞌó chumanꞌ ga̱nꞌ doj nda̱a estadó cuꞌna̱j Ilírico do̱ꞌ, xcaj cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ dan me se cuno nij soꞌ nana̱, quiꞌyáj a.  
\v 20 ꞌO̱ se ina̱nj me raj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó rihaan yuvii̱ ataa queneꞌe̱n nana̱ cheꞌé soꞌ, ne̱ se̱ tucuꞌyonj man yuvii̱ a̱j nariꞌ nana̱ cheꞌé soꞌ maꞌ.  
\v 21 Veé da̱nj aꞌmii uún danj Diose̱, taj yoꞌ: “Yuvii̱ ataa queneꞌe̱n se‑na̱na̱ soꞌ roꞌ, xca̱j nij soꞌ cuentá a”. Da̱nj taj danj Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌa̱nj Pablo chumanꞌ Jerusalén, ne̱ caꞌa̱nj uún soꞌ chumanꞌ Romá a 
\p  
\v 22 Cheꞌé dan ne caꞌve̱e cuchi̱j rihaan nij soj a. Quisíj queꞌe̱e̱ güii cachronj se vaa cuchi̱j rihaan nij soj, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e cuchi̱j rihaan soj maꞌ.  
\v 23 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se navij suun rihanj chumanꞌ nihánj, ne̱ guun queꞌe̱e̱ guun raj cuchi̱j rihaan nij soj,  
\v 24 ne̱ cheꞌé dan me que̱neꞌén ꞌu̱nj man soj ga̱a caꞌa̱nj ꞌu̱nj rej cuꞌna̱j España, raj a. Me rá ꞌu̱nj ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj do̱j güii, ne̱ niha̱ꞌ raj ca̱yánj ga̱ soj, ne̱ nano̱ níꞌ cuentó, ga̱a ne̱ caꞌa̱nj taꞌa̱j soj ga̱j rej cuꞌna̱j España, raj a. 
\p  
\v 25 Dan me se caꞌa̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ Jerusalén cuano̱, ne̱ quiꞌya̱j sunj rihaan nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ yoꞌ ado̱nj.  
\v 26 ꞌO̱ se nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj estadó cuꞌna̱j Macedonia do̱ꞌ, estadó cuꞌna̱j Acaya do̱ꞌ, me se me ndoꞌo rá nij soꞌ rque̱ nij soꞌ do̱j saꞌanj rihaan nij síí nique̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén ei.  
\v 27 Da̱nj me rá maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj maꞌa̱n nij soꞌ rihanj se vaa me ndoꞌo rá nij soꞌ ra̱cuíj nij soꞌ man nij síí nique̱ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se yuvii̱ israelitá me nij síí ma̱n Jerusalén, ne̱ nij yuvii̱ israelitá quiꞌyaj nariꞌ yuvii̱ yaníj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ nimán nij yuvii̱ yaníj, taj nij síí yaníj ma̱n ro̱j estadó yoꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan no̱ xcúún nij yuvii̱ yaníj ra̱cuíj nij soꞌ man nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ma̱n Jerusalén, rá nij soꞌ a. ꞌO̱ se saꞌanj achiin man nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan rque̱ nij yuvii̱ yaníj do̱j saꞌanj man nij soꞌ ado̱nj.  
\v 28 Cheꞌé dan vaa suun rihanj ta̱cuachenj saꞌanj rihaan nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ dan me se nago̱j saꞌanj rihaan nij soꞌ, ne̱ xꞌnu̱u̱ rihanj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌanj ꞌu̱nj yoꞌóó noco̱o cuꞌna̱j España ne̱ va̱j ꞌu̱nj chrej, ne̱ ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj a.  
\v 29 ꞌO̱ se neꞌenj se vaa me rá Jesucristó cuchi̱j rihaan soj, ne̱ ra̱cuíj soꞌ manj cuchi̱j chiháán soj ei. 
\p  
\v 30 Dan me se cheꞌé se canocoꞌ nu̱ꞌ níꞌ man síí cuꞌna̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, cheꞌé dan ꞌe̱e̱ rá níꞌ tinúú níꞌ, ꞌyaj Nimán Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj se vaa ra̱cuíj soj manj cachi̱nj niꞌya̱j níꞌ rihaan Diose̱ cheꞌej á.  
\v 31 Cachi̱nj niꞌya̱j soj se vaa quinani̱j rihaan nij síí israelitá ya̱nj estadó Judea síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó a. Cachi̱nj niꞌya̱j nij soj se vaa veꞌé naca̱j nij síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén saꞌanj raꞌaj nago̱j man nij soꞌ a. Dan me se me raj ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ caꞌve̱j rá nij soꞌ naca̱j nij soꞌ saꞌanj rqué nij yuvii̱ yaníj a.  
\v 32 Ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá raj asa̱ꞌ cuchij chiháán soj, ne̱ cuchi̱ꞌ yá ꞌu̱nj chiháán soj, sese caꞌve̱j Diose̱, ga̱a ne̱ cunu̱u cui̱j rá taranꞌ níꞌ ei.  
\v 33 ꞌO̱ se me raj ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\c 16  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé cuma̱n nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó nij síí ya̱nj chumanꞌ Romá, rá Pablo a 
\p  
\v 1 Cuchi̱ꞌ chana̱ cuꞌna̱j Febe rihaan nij soj, ne̱ dan me se raꞌvij níꞌ níí noco̱ꞌ man Jesucristó me noꞌ, ne̱ ꞌyaj suun ndoꞌo noꞌ rihaan nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó nij síí ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Cencrea a.  
\v 2 Si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me soj, ne̱ cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ noꞌ á. ꞌO̱ se racuíj noꞌ man queꞌe̱e̱ yuvii̱, ne̱ racuíj noꞌ man ma̱ꞌanj, ne̱ cheꞌé dan sese vaa se cachi̱in man noꞌ, ne̱ ra̱cuíj soj man noꞌ ei. 
\p  
\v 3 Cata̱j soj rihaan chana̱ cuꞌna̱j Priscila do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Aquila do̱ꞌ, se vaa veꞌé ca̱yáán ro̱j soꞌ, raj á. ꞌO̱ se quiꞌyaj suun ro̱j soꞌ ga̱j cheꞌé Jesucristó a.  
\v 4 Dan me se caꞌnéé nimán ro̱j soꞌ cavi̱ꞌ ro̱j soꞌ cheꞌej, ne̱ cheꞌé dan nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan ro̱j soꞌ, ne̱ nagoꞌ núj ga̱ nij síí yaníj graciá rihaan ro̱j soꞌ a.  
\v 5 Cata̱j uún soj rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Jesucristó yuvii̱ nuu chre̱ꞌ tucuá ro̱j soꞌ se vaa veꞌé cuma̱n nij soꞌ, raj á. Ne̱ da̱nj cata̱j uún soj rihaan síí cuꞌna̱j Epeneto á. ꞌO̱ se ꞌe̱e̱ raj man soꞌ, ne̱ soꞌ me síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n estadó cuꞌna̱j Asia a. 
\p  
\v 6 Ne̱ cata̱j soj rihaan chana̱ cuꞌna̱j Mariá se vaa veꞌé ca̱yáán noꞌ á. ꞌO̱ se queꞌe̱e̱ ndoꞌo quiꞌyaj suun noꞌ cheꞌé soj a.  
\v 7 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Andrónico do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Junias do̱ꞌ, se vaa veꞌé ca̱yáán ro̱j soꞌ, raj á. ꞌO̱ se yuvii̱ israelitá me ro̱j soꞌ ga̱j, ne̱ quiꞌnij ro̱j soꞌ tagaꞌ ga̱j uún a. Nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱ roꞌ, neꞌen man ro̱j soꞌ, ne̱ ga̱a asi̱j ataa cuchuma̱n raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man Jesucristó, ne̱ cuchumán rá ro̱j soꞌ niꞌya̱j ro̱j soꞌ man Jesucristó a.  
\v 8 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Amplias se vaa veꞌé ca̱yáán soꞌ, raj á. ꞌO̱ se noco̱ꞌ núj man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ꞌe̱e̱ raj man soꞌ a.  
\v 9 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Urbano se vaa veꞌé ca̱yáán soꞌ á. ꞌYaj suun soꞌ ga̱j cheꞌé Jesucristó a. Ne̱ cata̱j uún soj rihaan síí cuꞌna̱j Estaquis se vaa veꞌé ca̱yáán soꞌ, raj, cheꞌé rej ꞌe̱e̱ raj man soꞌ a. 
\p  
\v 10 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Apeles se vaa veꞌé ca̱yáán soꞌ, raj á. Neꞌen níꞌ se vaa síí noco̱ꞌ raan man Jesucristó me soꞌ a. Cata̱j soj rihaan nij tuviꞌ síí cuꞌna̱j Aristóbulo se vaa veꞌé cuma̱n nij soꞌ, raj á.  
\v 11 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Herodión se vaa veꞌé ca̱yáán soꞌ á. ꞌO̱ se síí israelitá me soꞌ ga̱j a. Ne̱ cata̱j soj rihaan nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó nij tuviꞌ síí cuꞌna̱j Narciso se vaa veꞌé cuma̱n nij soꞌ, raj á.  
\v 12 Ne̱ cata̱j soj rihaan chana̱ cuꞌna̱j Trifena do̱ꞌ, rihaan chana̱ cuꞌna̱j Trifosa do̱ꞌ, se vaa veꞌé ca̱yáán ro̱j noꞌ, raj á. ꞌO̱ se ꞌyaj suun ndoꞌo ro̱j chana̱ yoꞌ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. Ne̱ cata̱j soj rihaan chana̱ cuꞌna̱j Pérsida se vaa veꞌé ca̱yáán noꞌ, raj á. ꞌE̱e̱ rá níꞌ man noꞌ, ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo quiꞌyaj suun noꞌ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a.  
\v 13 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Rufo se vaa veꞌé ca̱yáán soꞌ, raj, cheꞌé se sa̱ꞌ uxrá nocoꞌ soꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. Cata̱j uún soj rihaan nii soꞌ se vaa veꞌé ca̱yáán noꞌ, raj á. ꞌO̱ se ase vaa veꞌé ꞌyaj chana̱ rihaan taꞌníí chana̱ roꞌ, da̱nj ꞌyaj noꞌ rihanj a. 
\p  
\v 14 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Asíncrito do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Flegonte do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Hermas do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Patrobas do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Hermes do̱ꞌ, rihaan cunuda̱nj yoꞌó nij tinúú níꞌ síí ya̱nj ga̱ nij soꞌ do̱ꞌ, se vaa veꞌé cuma̱n nij soꞌ á.  
\v 15 Cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Filólogo do̱ꞌ, rihaan chana̱ cuꞌna̱j Julia do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Nereo do̱ꞌ, rihaan raꞌvij soꞌ do̱ꞌ, rihaan síí cuꞌna̱j Olimpas do̱ꞌ, rihaan cunuda̱nj yoꞌó nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj ga̱ nij soꞌ do̱ꞌ, se vaa veꞌé cuma̱n cunuda̱nj nij soꞌ, raj á.  
\v 16 Ga̱a nariꞌ tuviꞌ nij soj, ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmi̱i̱ soj ga̱ tinúú soj á. Da̱nj quiꞌya̱j nij soj, ti̱haa̱n nij soj se vaa ꞌe̱e̱ rá nij soj tinúú soj ei. Ne̱ cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj nu̱ꞌ rihaan chumii̱ me se veꞌé cuma̱n nij soj, rá nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa gu̱un yaníj níꞌ rihaan nij síí quiꞌya̱j quixra̱ꞌ taꞌa̱j níꞌ ga̱ tinúú níꞌ a 
\p  
\v 17 Chrej nucua̱j me narque̱j rihaan soj nihánj, tinu̱j, nocoj. Dan me se vaa yuvii̱ me rá cunu̱ꞌ soj ga̱ tinúú soj cheꞌé nana̱ a̱j nariꞌ soj, ne̱ gu̱un naꞌa̱j soj cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱, quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan gu̱un yaníj soj rihaan yuvii̱ ꞌyaj da̱nj á.  
\v 18 Ne ꞌyaj suun nij soꞌ rihaan Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se ꞌyaj suun nij soꞌ cheꞌé maꞌa̱n nij soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se veꞌé ndoꞌo vaa nana̱ aꞌmii nij soꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ da̱nj ꞌyaj nij soꞌ, tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man yuvii̱, ne̱ nda̱a yuvii̱ ne tumé cacunꞌ tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man ei.  
\v 19 Dan me se a̱j cuno cunuda̱nj yuvii̱ se vaa sa̱ꞌ uxrá cuno soj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan guun niha̱ꞌ raj cheꞌé soj, ne̱ me raj xca̱j soj cuentá, ne̱ quiꞌya̱j soj se sa̱ꞌ niꞌya̱j Diose̱ a. Tza̱j ne̱ naꞌvej raj nari̱ꞌ soj quiꞌya̱j soj tucuáán chiꞌi̱i̱ mei.  
\v 20 Dan me se vaa xe̱j nimán níꞌ, ꞌyaj Diose̱ á. Raꞌya̱nj quiꞌya̱j canaán soj rihaan síí cuꞌna̱j Satanás, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ me raj quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé soj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé cuma̱n nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Romá, rá nij tuviꞌ Pabló a 
\p  
\v 21 Dan me se veꞌé cuma̱n nij soj, rá síí cuꞌna̱j Timoteo síí ꞌyaj suun ga̱j a. Ne̱ síí cuꞌna̱j Lucio do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Jasón do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Sosípater do̱ꞌ, nu̱ꞌ nij soꞌ me síí taj se vaa veꞌé cuma̱n soj, rá nij soꞌ a. Yuvii̱ israelitá me nij soꞌ ga̱j a.  
\v 22 Síí cuꞌna̱j Tercio mej, ne̱ ꞌu̱nj me síí achrón se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Pabló rihaan yanj nihánj, ne̱ veꞌé cuma̱n nij soj, raj a.  
\v 23 Ne̱ me rá síí cuꞌna̱j Gayo se vaa veꞌé cuma̱n nij soj, ne̱ veꞌ tucuá soꞌ yáán ꞌu̱nj, ne̱ nuu chre̱ꞌ cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó veꞌ tucuá soꞌ a. Ne̱ veꞌé cuma̱n soj, taj síí cuꞌna̱j Erasto, ne̱ síí ata̱ saꞌanj rihaan chumanꞌ nihánj me soꞌ a. Ne̱ veꞌé cuma̱n soj, rá tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Cuarto a.  
\v 24 Dan me se me raj quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé cunuda̱nj nij soj a. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱ a 
\p  
\v 25 Gu̱un nucua̱j Diose̱ ra̱cuíj Diose̱ man soj nari̱ꞌ soj nu̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ caꞌmij rihaan soj a. Nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé Jesucristó me nana̱ yoꞌ a. Dan me se ga̱a naá me se ne caꞌve̱e xca̱j yuvii̱ cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, ne̱ tihaa̱n Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan níꞌ a.  
\v 26 Dan me se caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá, cachro̱n nij soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yanj, ne̱ da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ xcaj cunuda̱nj nij yuvii̱ cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ me rá Diose̱ cuchuma̱n rá nij yuvii̱ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ man Diose̱, ne̱ Diose̱ me se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ soꞌ maꞌ. 
\p  
\v 27 Ne̱ Diose̱ me se o̱ruun Diose̱, ne̱ raa̱ o̱rúnꞌ soꞌ avii cunuda̱nj nana̱ cu̱u sa̱ꞌ a. Sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj taꞌníí soꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ, ne̱ cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj soꞌ ado̱nj. Ya̱ ya̱ da̱nj gu̱un ado̱nj.