\id PHP  
\h Filipenses 
\toc1 Filipenses 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos a 
\c 1  
\p  
\v 1 Síí cuꞌna̱j Pabló ga̱ síí cuꞌna̱j Timoteo me rój, ne̱ síí ꞌyaj suun rihaan Jesucristó me rój, ne̱ nihánj me se ꞌyaj rój yanj cartá nihánj caꞌne̱j rój rihaan cunuda̱nj nij soj si̱j sa̱ꞌ rihaan Diose̱ noco̱ꞌ man Jesucristó si̱j ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos a. Me rá rój naya̱a̱ nij soj naya̱a̱ nij síí uun chij rihaan soj naya̱a̱ nij síí ꞌyaj suun cheꞌé soj naya̱a̱ yanj cartá nihánj a. 
\p  
\v 2 Dan me se me rá rój quiꞌya̱j Rej níꞌ Diose̱ quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j se lu̱j cheꞌé nij soj, ne̱ me rá rój ga̱a̱ xe̱j nimán nij soj quiꞌya̱j ro̱j soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa achíín niꞌya̱j ndoꞌo Pabló rihaan Diose̱ cheꞌé nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos a 
\p  
\v 3 Ga̱a naꞌnuj rá ꞌu̱nj man nij soj, ne̱ nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé soj a.  
\v 4 Ne̱ ga̱a achíín ni̱ꞌyáj rihaan Diose̱, ne̱ uun niha̱ꞌ ndoꞌo raj ga̱a achíín ni̱ꞌyáj cheꞌé taranꞌ soj rihaan Diose̱ chugua̱nj.  
\v 5 Dan me se nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé se vaa ga̱a cuno soj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ racuíj soj manj cataj xnaꞌanj cunuda̱nj níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱, ne̱ veé da̱nj ꞌyaj soj nda̱a cuano̱ ei.  
\v 6 Veé da̱nj nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé soj cheꞌé se guun ya̱ raj se vaa ya̱ uxrá guun cheꞌe̱ ya̱ Diose̱ quiꞌyaj suun maꞌa̱n Diose̱ nimán soj, ne̱ guun ya̱ raj se vaa gu̱un nucua̱j soj tinavi̱j soj nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan soj, quiꞌya̱j uún Diose̱, ne̱ asa̱ꞌ quisíj güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ne̱ quisi̱j gue̱e̱ nu̱ꞌ suun vaa rihaan soj ado̱nj.  
\v 7 Ne̱ vaa cheꞌé ya̱ caꞌmij da̱nj cheꞌé taranꞌ nij soj, ese ya̱ no̱ xcúún soj chugua̱nj. Dan me se ya̱ caráyaꞌa̱nj uxrá soj manj, ne̱ ga̱a ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ do̱ꞌ, ga̱a caꞌmii ꞌu̱nj rihaan nij síí naꞌvej rá cuno̱ se‑na̱na̱ Diose̱ do̱ꞌ, ga̱a va̱j ꞌu̱nj rihaan nij síí nica̱j suun cheꞌé yan aꞌneꞌ nij soꞌ cacunꞌ cheꞌej do̱ꞌ, ga̱a tucuꞌyón ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ man yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ racuíj ndoꞌo cunuda̱nj nij soj manj, ne̱ cheꞌé dan me se soj si̱j ꞌyaj suun ga̱j me se me ndoꞌo ya̱ raj que̱neꞌenj man soj ei.  
\v 8 Ne̱ Diose̱ me síí neꞌen ya̱ se vaa ase vaa ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man nij soj roꞌ, veé da̱nj ꞌe̱e̱ gue̱e̱ rá ma̱ꞌanj man cunuda̱nj nij soj chugua̱nj. 
\p  
\v 9 Ne̱ achíín ni̱ꞌyáj rihaan Diose̱ se vaa cunu̱u ꞌe̱e̱ doj rá soj tuviꞌ soj ꞌo̱ ꞌo̱ güii, ne̱ sa̱ꞌ doj xca̱j soj cuentá da̱j vaa ꞌo̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n,  
\v 10 ga̱a ne̱ ina̱nj chrej sa̱ꞌ doj nari̱i̱ soj canoco̱ꞌ soj na̱nj ado̱nj. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ sa̱ꞌ ina̱nj ga̱a̱ nimán soj, ne̱ taj cacunꞌ cu̱tumé soj a̱ maꞌ.  
\v 11 Dan me se ya̱ gu̱un soj yuvii̱ cunuu sa̱ꞌ nimán, ese ya̱ quiꞌyaj canaán soj nacaj ndoꞌo soj rihaan cacunꞌ, ne̱ dan me se ga̱a güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó me se cata̱j nii se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱ síí naquiꞌyaj sa̱ꞌ nimán soj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cuno ndoꞌo yuvii̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ a 
\p  
\v 12 Me rá ꞌu̱nj xca̱j nij soj cuentá se vaa cavii sa̱ꞌ doj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé nu̱ꞌ sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj, tinu̱j, nocoj.  
\v 13 Dan me se nij tanuu ma̱n tucuá suun do̱ꞌ, cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n nihánj do̱ꞌ, neꞌen nij soꞌ se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ cheꞌé se canocóꞌ ꞌu̱nj man Jesucristó,  
\v 14 ne̱ yoꞌó nij tinúú níꞌ síí noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, nariꞌ nucuaj nimán queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij soꞌ, cheꞌé se neꞌen nij soꞌ se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ, ne̱ ne chuꞌviꞌ nij soꞌ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱ cuano̱ maꞌ. 
\p  
\v 15 Dan me se, taꞌa̱j nij soꞌ aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Jesucristó cheꞌé se uun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ manj, tza̱j ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ aꞌmii natáj cheꞌé se me ina̱nj rá nij soꞌ quiꞌya̱j sa̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj.  
\v 16 Nij síí sa̱ꞌ yoꞌ roꞌ, ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ manj, ne̱ neꞌen nij soꞌ se vaa cuneꞌ Diose̱ manj caꞌmi̱j rihaan nij yuvii̱ naꞌvej rá cuno̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ a.  
\v 17 Tza̱j ne̱ yoꞌó nij soꞌ roꞌ, me se cheꞌé se guun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ manj, cheꞌé dan aꞌmii natáj nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó, tza̱j ne̱ ne aꞌmii chij nij soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se da̱nj ꞌyaj nij soꞌ cheꞌé se me rá nij soꞌ nano̱ doj rá ꞌu̱nj cheꞌé se ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ ado̱nj.  
\v 18 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se vaa nica̱ nimán taꞌa̱j nij soꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se ne vaa nica̱ nimán taꞌa̱j nij soꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱a̱n se nataꞌ cunuda̱nj nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan guun niha̱ꞌ raj ado̱nj. Tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ doj rá yá ꞌu̱nj na̱nj ei.  
\v 19 ꞌO̱ se neꞌén ꞌu̱nj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj doj vaa güii, cheꞌé nu̱ꞌ se vaa ránꞌ ꞌu̱nj nihánj ado̱nj. Dan me se guun niꞌya̱j níꞌ cheꞌé se achíín niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ cheꞌé ꞌu̱nj, ne̱ guun niꞌya̱j níꞌ cheꞌé se racuíj ya̱ Nimán Diose̱ manj, ne̱ cheꞌé dan cavi̱i̱ sa̱ꞌ yá ꞌu̱nj doj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa vaa iꞌna̱ꞌ Pabló cheꞌé Jesucristó a 
\p  
\v 20 Dan me se daj chiha̱a̱ míj se̱ canó chrej naꞌa̱j rihanj, raj maꞌ. Caꞌve̱e quita̱j xta̱ꞌ rihanj caꞌmi̱j nana̱ ya̱ rihaan nij yuvii̱, ne̱ dan me se guun ya̱ raj se vaa se̱ guun naꞌa̱j ꞌu̱nj maꞌ. Dan me se asi̱j rque̱ roꞌ, xcaj ndoꞌo yuvii̱ cuentá se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Jesucristó, quiꞌyáj, ne̱ caꞌve̱e se ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj do̱ꞌ, caꞌve̱e se cavi̱ꞌ ꞌu̱nj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ da̱nj ina̱nj qui̱ꞌyáj cuano̱ nihánj, rá ꞌu̱nj, ne̱ se̱ cuchuꞌvíꞌ ꞌu̱nj daj chiha̱a̱ míj, rá ꞌu̱nj maꞌ.  
\v 21 Vaa iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó, ne̱ sese cavi̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj doj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.  
\v 22 Dan me se sese yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ga̱a̱ yaꞌnúj rihanj quiꞌya̱j sunj cheꞌé Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ne neꞌenj ase sa̱ꞌ doj cavi̱ꞌ ꞌu̱nj niꞌ, ase sa̱ꞌ doj ca̱nej niꞌ, ne neꞌenj da̱j qui̱ꞌyáj a̱ mei.  
\v 23 ꞌO̱ se sa̱ꞌ cuya̱a̱n vaa ro̱j chrej chugua̱nj. Dan me se sese cavi̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rihaan Jesucristó, ne̱ veꞌé uxrá doj ga̱a̱ uún na̱nj ei.  
\v 24 Tza̱j ne̱ achiin doj ca̱yánj qui̱tihanj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj,  
\v 25 ne̱ cheꞌé dan neꞌén ꞌu̱nj se vaa se̱ guun cavi̱ꞌ ꞌu̱nj cuano̱ maꞌ. Ma̱a̱n se quina̱j ꞌu̱nj ga̱ soj doj, ne̱ ra̱cuíj ꞌu̱nj man soj, ne̱ sa̱ꞌ doj canoco̱ꞌ soj Diose̱, qui̱ꞌyáj ado̱nj. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ doj rá soj rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 26 Dan me se asa̱ꞌ curiha̱nj ꞌu̱nj tagaꞌ, ne̱ queneꞌe̱n uún soj manj, ne̱ cheꞌé dan veꞌé uxrá doj caꞌmi̱i̱ soj cheꞌé Jesucristó ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé Jesucristó a 
\p  
\v 27 Síí noco̱ꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ me nij soj, ne̱ cheꞌé dan cuno̱ soj tucuáán yoꞌ, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj cane̱ soj ga̱ tinúú soj á. Ne̱ sese cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj chiháán soj, ne̱ que̱neꞌén ꞌu̱nj se vaa cuya̱a̱n vaa rá cunuda̱nj soj a. Dan me se nda̱ꞌ se se̱ cuchíꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ nda̱ꞌ se nana̱ u̱u̱n cu̱noj se vaa cuya̱a̱n vaa rá cunuda̱nj soj á. Dan me se cuya̱a̱n ga̱a̱ rá soj, ne̱ ra̱cuíj soj tinúú soj, ne̱ yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun soj cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ noco̱ꞌ níꞌ á.  
\v 28 Ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuchuꞌviꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ maꞌ. Ne̱ yoꞌ me queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j ꞌyaj soj, ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa xa̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ, tza̱j ne̱ caca̱a̱ nij soꞌ vaa güii, ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj a. Veé da̱nj xca̱j ya̱ nij soꞌ cuentá, quiꞌya̱j Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 29 Ma̱a̱n cheꞌé Jesucristó quiꞌyaj ndoꞌo Diose̱ se lu̱j rihaan soj se vaa cuchumán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó quiꞌyaj maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ yoꞌó se lu̱j quiꞌyaj Diose̱ me se caꞌvej rá Diose̱ quira̱nꞌ soj sayuun cheꞌé Jesucristó, ne̱ doj a̱ veꞌé ga̱a̱ sese quira̱nꞌ soj sayuun cheꞌé soꞌ ado̱nj. Ne̱ yoꞌ me yoꞌó se lu̱j quiꞌyaj uún Diose̱ rihaan soj a.  
\v 30 Dan me se cuya̱a̱n vaa sayuun ranꞌ soj ga̱ sayuun ránꞌ ꞌu̱nj na̱nj ei. Tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soj da̱j vaa canó tuvíꞌ ꞌu̱nj ga̱ sayuun yoꞌ ado̱nj. Ne̱ cuano̱ nihánj me se a̱j cuchiꞌ uún nana̱ nihánj rihaan soj se vaa anó tuviꞌ uún ꞌu̱nj ga̱ sayuun na̱nj ado̱nj. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa rá Jesucristó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ rá maꞌa̱n níꞌ uún a 
\p  
\v 1 Ya̱ ya̱ nariꞌ nucuaj nimán níꞌ, ꞌyaj Jesucristó, rá soj naꞌ. Ya̱ ya̱ uun niha̱ꞌ nimán níꞌ, ꞌyaj tinúú níꞌ síí ꞌe̱e̱ rá man níꞌ, rá soj naꞌ. Ya̱ ya̱ veꞌé mán nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ, ꞌyaj Nimán Diose̱, rá soj naꞌ. Ya̱ ya̱ nuu ꞌe̱e̱ rá níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó man tinúú níꞌ síí quiranꞌ sayuun, rá soj naꞌ. Dan me se nana̱ nihánj roꞌ, me ya̱ uxrá vaa na̱nj ado̱nj.  
\v 2 Cheꞌé dan quiꞌya̱j soj nda̱a vaa taj nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá raj, ne̱ dan me se cuya̱a̱n ga̱a̱ nimán soj ga̱ tinúú soj, ne̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá raj ado̱nj.  
\v 3 Se̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tinúú soj maꞌ. Se̱ guun rá soj se vaa cata̱j tinúú soj se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa maꞌa̱n soj maꞌ. Tza̱j ne̱ ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán soj, cata̱j soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa tinúú soj rihaan maꞌa̱n soj á.  
\v 4 Se̱ caráyaꞌa̱nj soj man ina̱nj maꞌa̱n soj maꞌ. Tza̱j ne̱ cara̱yaꞌa̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ soj man tinúú soj á. 
\p  
\v 5 Ase vaa rá maꞌa̱n Jesucristó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ rá maꞌa̱n soj uún á.  
\v 6 Ne̱ Jesucristó me se Diose̱ ya̱ me soꞌ, ne̱ soꞌ me síí no̱ xcúún gu̱un chij ndoꞌo, tza̱j ne̱ ne gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo rá soꞌ gu̱un chij soꞌ maꞌ.  
\v 7 Tana̱nj a̱ tanáj soꞌ nu̱ꞌ suun uun chij yoꞌ, ne̱ guun soꞌ yuvii̱ guun soꞌ se‑mo̱zó yuvii̱ guun soꞌ, ne̱ ase vaa yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa soꞌ ga̱a caꞌnaꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 8 Dan me se cunuu nica̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ cuno soꞌ caꞌmii Diose̱, ne̱ nda̱a caꞌvej rá soꞌ cachro̱n nii man soꞌ rihaan rcutze̱ ya̱, ne̱ veé da̱nj me nó soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 9 Cheꞌé dan guun chij ndoꞌo soꞌ rej xta̱ꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ guun soꞌ síí gue̱e̱ doj rihaan cunuda̱nj yuvii̱, quiꞌyaj uún Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 10 Cheꞌé dan vaa güii, ne̱ canicu̱nꞌ ru̱j cunuda̱nj nij síí ma̱n xta̱ꞌ do̱ꞌ, nij síí ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, nij síí ma̱n rej rque yoꞌóó do̱ꞌ, asa̱ꞌ cuno nij soꞌ se‑chuvi̱i Jesucristó,  
\v 11 ne̱ cata̱j ya̱ nij soꞌ se vaa maꞌa̱n Jesucristó me síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Rej níꞌ Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quiꞌya̱j suun níꞌ yan cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ a 
\p  
\v 12 Cheꞌé dan cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Ga̱a cayáán ꞌu̱nj ga̱ soj, ne̱ cuno soj nu̱ꞌ nana̱ caꞌmij, ne̱ quiꞌyaj suun uxrá soj cheꞌé rej quinavi̱j nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán soj, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj a. Cuano̱ nihánj me se nda̱ꞌ se nuvíꞌ ꞌu̱nj yáán ga̱ soj, tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj doj cuno̱ soj a. Ase ꞌyaj xnii ga̱a chuꞌviꞌ xnii niꞌya̱j xnii rej xnii roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj cuchuꞌvi̱ꞌ soj ni̱ꞌyaj soj Diose̱, ne̱ doj a̱ quiꞌya̱j suun soj cheꞌé rej quinavi̱j nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán soj, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj rihaan Diose̱ á.  
\v 13 Diose̱ me síí ꞌyaj suun nimán soj yan gu̱un rá soj cuno̱ soj se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ soꞌ me síí quiꞌya̱j gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa me rá soꞌ quiꞌya̱j soj ado̱nj. 
\p  
\v 14 A̱ ꞌó güii se̱ caꞌmii tuꞌva yuve̱ soj cheꞌé tinúú soj maꞌ. Ina̱nj veꞌé quiꞌya̱j suun soj ga̱ tinúú soj á.  
\v 15 Ne̱ gu̱un soj síí sa̱ꞌ, ne̱ taj cacunꞌ cu̱tumé soj rihaan Diose̱ mei. Ne̱ nda̱ꞌ se chéé soj ga̱ yuvii̱ vaa quij nimán ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ veꞌé cuno̱ soj rihaan Diose̱, ne̱ yoꞌo̱ ya̱ gu̱un taꞌni̱j Diose̱ man soj chugua̱nj. Dan me se ase vaa veꞌé ndoꞌo vaa chuguu̱n yatiꞌ rej xta̱ꞌ roꞌ, da̱nj veꞌé uxrá queneꞌe̱n yuvii̱ man soj va̱j soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱  
\v 16 raan canoco̱ꞌ soj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj ga̱a güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé se queneꞌe̱n soꞌ se vaa quiꞌyaj suun uxraj tucuꞌyonj man soj ne̱ cavii sa̱ꞌ nu̱ꞌ suun quiꞌyaj sunj a. 
\p  
\v 17 Ne̱ nda̱ꞌ se nda̱a ayanj maꞌa̱n ton manj cheꞌé sayuun ránꞌ ꞌu̱nj cheꞌé se me ndoꞌo raj yoꞌo̱ cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj Diose̱, tza̱j ne̱ gu̱un niha̱ꞌ ndoꞌo raj, ne̱ tu̱cuachenj do̱j se niha̱ꞌ nu̱u̱ nimanj nimán soj ei.  
\v 18 Ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj uún, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj cheꞌé soj a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cuchi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Timoteo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Epafrodito do̱ꞌ, chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos a 
\p  
\v 19 Me rá ꞌu̱nj caꞌne̱j ꞌu̱nj man síí cuꞌna̱j Timoteo cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, sese caꞌve̱j rá Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ a. Ne̱ ca̱nica̱j soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ rihanj, ne̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihanj da̱j quiranꞌ soj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ raj a.  
\v 20 O̱rúnꞌ soꞌ me síí nanó ndoꞌo rá cheꞌé soj da̱j ranꞌ soj, ne̱ taj va̱j yoꞌó síí sa̱ꞌ ase sa̱ꞌ o̱rúnꞌ soꞌ maꞌ.  
\v 21 Tza̱j ne̱ yoꞌó nij soꞌ roꞌ, ina̱nj cheꞌé maꞌa̱n nij soꞌ aráyaꞌa̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne aráyaꞌa̱nj nij soꞌ cheꞌé Jesucristó maꞌ.  
\v 22 Tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa síí sa̱ꞌ uxrá me síí cuꞌna̱j Timoteo, ne̱ da̱j se ꞌyaj xnii ꞌyaj suun xnii ga̱ rej xnii roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj Timoteo ꞌyaj suun soꞌ cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱j ei.  
\v 23 Cheꞌé dan xca̱j ꞌu̱nj cuentá da̱j qui̱ránꞌ ꞌu̱nj rej riha̱a̱n, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ rej ya̱nj soj a.  
\v 24 Ne̱ nucua̱j rá ꞌu̱nj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se vaa raꞌya̱nj cuchi̱ꞌ ma̱ꞌanj rihaan soj ado̱nj. 
\p  
\v 25 Vaa cheꞌé ndoꞌo caꞌne̱j ꞌu̱nj man tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Epafrodito cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj vaa na̱nj ei. Soꞌ me síí quiꞌyaj suun ndoꞌo ga̱j rej ma̱n síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ, ne̱ maꞌa̱n nij soj me síí caꞌnéé man soꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ rque̱ soꞌ se vaa achiin manj,  
\v 26 ne̱ me ndoꞌo rá soꞌ queneꞌe̱n uún soꞌ man nij soj na̱nj ado̱nj. Dan me se nanó rá soꞌ se vaa cuno soj nana̱ cheꞌé soꞌ se vaa canó chiꞌii̱ man soꞌ ado̱nj.  
\v 27 Ya̱ da̱j doj se caviꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soꞌ, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ mán ꞌu̱nj do̱ꞌ, ne̱ ne cavi̱ꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se sese caviꞌ síí cuꞌna̱j Epafrodito, ne̱ nanó ndoꞌo raj na̱nj ei.  
\v 28 Cheꞌé dan raꞌya̱nj caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj queneꞌe̱n soj man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan se̱ nanó rá ꞌu̱nj cheꞌé soj maꞌ.  
\v 29 Cheꞌé dan asa̱ꞌ cuchiꞌ soꞌ, ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ ndoꞌo rá soj caꞌmi̱i̱ soj ga̱ soꞌ ei. Dan me se ya̱ tinúú níꞌ si̱j noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me soꞌ ei. Cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ꞌyaj nda̱a vaa ꞌyaj síí cuꞌna̱j Epafrodito yoꞌ ei.  
\v 30 ꞌO̱ se da̱j doj se caviꞌ soꞌ cheꞌé suun quiꞌyaj suun soꞌ cheꞌé Jesucristó na̱nj ado̱nj. Dan me se caꞌnéé nimán soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé se nayón soꞌ rihaan soj racuíj soꞌ manj na̱nj chugua̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ doj vaa Jesucristó rihaan cunuda̱nj a 
\p  
\v 1 Dan me se ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj ni̱ꞌyaj soj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, tinu̱j, nocoj. Ne sayu̱u̱n vaa cachrón uún ꞌu̱nj nana̱ nihánj naya̱a̱ soj maꞌ. Ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj soj, sese cuno̱ soj nana̱ nihánj chugua̱nj.  
\v 2 Dan me se tu̱mé soj man soj sese cuchi̱ꞌ nij síí chiꞌi̱i̱, nij síí niha̱ꞌ rá caꞌne̱ꞌ nee̱ man yuvii̱ rej ma̱n soj á. ꞌO̱ se ase vaa chuvee roꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ ado̱nj.  
\v 3 Ne̱ xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ ꞌyaj níꞌ ei. ꞌO̱ se síí ya̱ cunuu sa̱ꞌ rihaan Diose̱ me níꞌ, ne̱ ina̱nj Nimán Diose̱ nocoꞌ níꞌ ga̱a ꞌyaj suun níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj. Ne nucua̱j rá níꞌ man maꞌa̱n níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ cheꞌé se vaa ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ maꞌ. Tana̱nj niha̱ꞌ rá níꞌ nataꞌ níꞌ se vaa Jesucristó me síí ꞌyaj caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 4 Dan me se nij síí chiꞌi̱i̱ roꞌ, sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ, rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se sa̱ꞌ doj quiꞌyaj ma̱ꞌanj rihaan nij soꞌ ei.  
\v 5 Dan me se ya̱ síí israelitá mej, ne̱ ga̱a cachén tu̱nj güii caꞌngaa ꞌu̱nj, ne̱ cutaꞌ nii taꞌngaꞌ man nee̱ manj a. Yoꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Benjamín ga̱a naá mej, ne̱ xií ꞌu̱nj do̱ꞌ, réj do̱ꞌ, ma̱ꞌanj do̱ꞌ, me síí aꞌmii xnaꞌánj hebreo, ne̱ síí fariseo mej, ne̱ canocóꞌ ꞌu̱nj se‑tucua̱nj Moisés ga̱ nij soꞌ a.  
\v 6 Ga̱a rque̱ doj, ne̱ síí nichra̱j nimán mej, ne̱ quiꞌyaj uxraj sayuun man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, cheꞌé se me raj gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ manj, ne̱ veꞌé uxrá canocóꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ a̱ ꞌó nana̱ yoꞌ ne quina̱j, quiꞌyáj maꞌ. 
\p  
\v 7 Ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáj, raj ga̱a rque̱, tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, queneꞌenj se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyáj ga̱a naá roꞌ, ase vaa siguiꞌ riꞌyuj vaa nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyáj ga̱a naá, raj na̱nj ei.  
\v 8 Dan me se cheꞌé se me ndoꞌo raj xca̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj cuentá cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa manj roꞌ, cheꞌé dan nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáj ga̱a rque̱ roꞌ, da̱j se me raj neꞌenj siguiꞌ riꞌyuj roꞌ, da̱nj me raj neꞌenj man yoꞌ cuano̱, ne̱ cheꞌé se niꞌya u̱u̱n me yoꞌ rihanj roꞌ, cheꞌé dan caꞌve̱e ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj man Jesucristó ado̱nj.  
\v 9 Ga̱a ne̱ vaa güii, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ nuveé se‑tucua̱nj Moisés me se quiꞌya̱j cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se cheꞌé se amán rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan me cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj quiꞌya̱j maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj.  
\v 10 Ina̱nj me rá ꞌu̱nj sa̱ꞌ doj xca̱j ꞌu̱nj cuentá cheꞌé Jesucristó á. Dan me se nucua̱j Diose̱, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan me ndoꞌo raj que̱neꞌenj da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé ꞌu̱nj a. Ne̱ ase vaa quiranꞌ Jesucristó sayuun roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quira̱nꞌ ma̱ꞌán ꞌu̱nj sayuun ga̱ soꞌ, raj, ne̱ ase vaa caꞌvej rá Jesucristó cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌu̱nj, raj, ne̱ yoꞌo̱ quiꞌya̱j sunj cheꞌé tinúú ꞌu̱nj rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 11 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ sese yoꞌo̱ ca̱nocóꞌ ꞌu̱nj man soꞌ, ne̱ caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj asa̱ꞌ cavíꞌ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quiꞌya̱j suun uxrá níꞌ, ne̱ caꞌa̱nj níꞌ rej xta̱ꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ a 
\p  
\v 12 Nuveé se a̱j quisíj ꞌu̱nj cunuu sa̱ꞌ ꞌu̱nj, taj ꞌu̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ataa quisi̱j ꞌu̱nj se vaa me rá Diose̱ gunj, ne̱ cheꞌé dan me yoꞌo̱ raan nocóꞌ ꞌu̱nj man Jesucristó, cheꞌé rej me raj cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj, vaa güii a. Jesucristó me síí quiꞌyaj canocóꞌ ꞌu̱nj man soꞌ, cheꞌé se me rá maꞌa̱n soꞌ cunu̱u sa̱ꞌ ꞌu̱nj ado̱nj.  
\v 13 ꞌU̱nj me síí neꞌen se vaa ataa quisi̱j ꞌu̱nj se me raj gunj, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan o̱rúnꞌ suun vaa rihanj cuano̱ nihánj me ꞌyaj tanáj xco̱ ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáj asi̱j rque̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá raj qui̱ꞌyáj nu̱ꞌ se vaa qui̱ꞌyáj rej rihanj,  
\v 14 ne̱ ꞌyaj suun uxraj, ne̱ caꞌna̱ꞌ güii quiꞌya̱j cananj quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ nacu̱nj Diose̱ manj cavi̱i̱ ꞌu̱nj rej xta̱ꞌ, cheꞌé se ꞌu̱nj me síí noco̱ꞌ man Jesucristó ado̱nj.  
\v 15 Ne̱ sese a̱j cuchumán sa̱ꞌ rá níꞌ, ne̱ ina̱nj da̱nj ga̱a̱ rá taranꞌ níꞌ á. Tza̱j ne̱ sese ino̱ vaa rá nij soj, ne̱ Diose̱ me síí ti̱haa̱n rihaan soj me maꞌa̱n nana̱ cachi̱in rihaan soj a.  
\v 16 Tza̱j ne̱ tucuáán a̱j nariꞌ níꞌ roꞌ, raan canoco̱ꞌ níꞌ tucuáán yoꞌ á. 
\p  
\v 17 Xca̱j nij soj cuentá da̱j ꞌyaj ma̱ꞌanj do̱ꞌ, da̱j ꞌyaj nij síí noco̱ꞌ manj do̱ꞌ, ne̱ cuya̱a̱n da̱nj quiꞌya̱j soj ga̱ núj á.  
\v 18 Ino̱ vaa rá queꞌe̱e̱ yuvii̱, ne̱ a̱j cataj xnaꞌanj uxraj rihaan soj cheꞌé nij soꞌ, ne̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj da̱j vaa nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se taꞌveé ꞌu̱nj cheꞌé nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se caviꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ rihaan rcutze̱, tza̱j ne̱ me rá nij soꞌ tiri̱ꞌ nij soꞌ se vaa quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé níꞌ ado̱nj.  
\v 19 Vaa güii caca̱a̱ ndoꞌo nij soꞌ ei. Ina̱nj nee̱ man nij soꞌ aráyaꞌa̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ Diose̱ ne nocoꞌ nij soꞌ maꞌ. Nij ꞌyaj nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne naꞌa̱j nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj nij soꞌ, rá maꞌa̱n nij soꞌ chugua̱nj. Ina̱nj cheꞌé rasu̱u̱n ruviꞌ rihaan chumii̱ nihánj xcaj nij soꞌ cuentá na̱nj ado̱nj.  
\v 20 Xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa níꞌ, ne̱ chiháán níꞌ me rej xta̱ꞌ, ne̱ naꞌvi̱j uxrá níꞌ cavi̱i̱ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rej xta̱ꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ ti̱nanii soꞌ man níꞌ rihaan sayuun,  
\v 21 ne̱ ni̱caj soꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se ninaj uxrá nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ natuna̱ soꞌ man yoꞌ, ne̱ ase vaa nee̱ man soꞌ nee̱ sa̱ꞌ ndoꞌo roꞌ, da̱nj ina̱nj ga̱a̱ nee̱ man níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj. Dan me se cheꞌé se me soꞌ síí gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j canaán rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, ne̱ cheꞌé se quiri̱i̱ taꞌngaꞌ soꞌ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n roꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa gu̱un nucua̱j soꞌ natuna̱ soꞌ man nee̱ man níꞌ ei. 
\c 4  
\p  
\v 1 Dan me se ꞌe̱e̱ ndoꞌo raj man soj, ne̱ me uxrá raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj, tinu̱j, nocoj. Niha̱ꞌ ndoꞌo raj, quiꞌyaj soj, ne̱ vaa güii cata̱j Diose̱ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáj, tucuꞌyón ꞌu̱nj man soj, ne̱ cheꞌé dan vaa cheꞌé cuno̱ soj nu̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ raan canoco̱ꞌ soj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, tinu̱j, nocoj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nagoꞌ Pabló chrej sa̱ꞌ man nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos a 
\p  
\v 2 Achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan chana̱ cuꞌna̱j Evodia do̱ꞌ, rihaan chana̱ cuꞌna̱j Síntique do̱ꞌ, se vaa yoꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá ro̱j noꞌ, cheꞌé se chana̱ noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me ro̱j noꞌ á.  
\v 3 Vaa so̱ꞌ, ne̱ tuvíꞌ ꞌu̱nj síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ raan man Diose̱ mé so̱ꞌ, ne̱ síí ꞌyaj suun ga̱ ꞌu̱nj me uún so̱ꞌ, ne̱ dan me se achíín ni̱ꞌyáj rihaan so̱ꞌ ra̱cuíj so̱ꞌ man ro̱j chana̱ yoꞌ, tinu̱j. Ro̱j chana̱ nihánj ga̱ yoꞌó síí cuꞌna̱j Clemente do̱ꞌ, yoꞌó nij tinúú ꞌu̱nj do̱ꞌ, quiꞌyaj suun ndoꞌo nij soꞌ racuíj nij soꞌ mán ꞌu̱nj caꞌmii núj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ no̱ se‑chuvi̱i nij soꞌ rihaan yanj ta̱j rihaan Diose̱ se vaa ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. 
\p  
\v 4 Ga̱a̱ niha̱ꞌ niga̱nj rá soj ni̱ꞌyaj soj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ á. Dan me se cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj se vaa no̱ xcúún soj ga̱a̱ niha̱ꞌ niga̱nj rá soj ei. 
\p  
\v 5 Ina̱nj niꞌya̱nj caꞌmi̱i̱ soj rihaan cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa síí sa̱ꞌ me soj á. Nichru̱nꞌ caꞌna̱ꞌ uún síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 6 Se̱ nanó rá soj mei. Tza̱j ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱, ne̱ me maꞌa̱n rasu̱u̱n achiin man soj, ne̱ cachi̱nj soj rihaan Diose̱, ne̱ nago̱ꞌ soj graciá rihaan Diose̱ ei.  
\v 7 Da̱nj quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ dínj nimán soj, quiꞌya̱j Diose̱, cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me soj, ne̱ dan me se gu̱un nucua̱j Diose̱ quiꞌya̱j canaán Diose̱ rihaan cunuda̱nj nana̱ cavi̱i̱ raa̱ yuvii̱ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 8 Dan me se ina̱nj cheꞌé se ya̱ do̱ꞌ, cheꞌé se sa̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé tucuáán sa̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé se lu̱j do̱ꞌ, cheꞌé se nica̱ vaa nimán do̱ꞌ, cheꞌé se niꞌya̱nj do̱ꞌ, nuchru̱j ra̱a̱ soj, tinu̱j, nocoj. Dan me se sese veꞌé vaa se ꞌyaj yoꞌo̱ soꞌ rá soj, ne̱ xca̱j soj cuentá, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j ꞌyaj soꞌ ei.  
\v 9 Nu̱ꞌ nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj man soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyáá ꞌu̱nj queneꞌen soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii ꞌu̱nj cuno soj do̱ꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún soj á. Ga̱a ne̱ ca̱yáán maꞌa̱n Diose̱ ga̱ soj, ne̱ Diose̱ me síí naquiꞌyaj dínj nimán yuvii̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Filipos racuíj nij soꞌ man Pabló a 
\p  
\v 10 Guun niha̱ꞌ ndoꞌo raj rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, cheꞌé se yoꞌó uun cheꞌe̱ soj caráyaꞌa̱nj soj manj ne̱ rqué soj nu̱ꞌ se vaa cachiin manj ei. ꞌO̱ se ne taj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ne ra̱cuíj soj manj maꞌ. Ma̱a̱n se ga̱a rque̱ me se ne ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan soj ra̱cuíj soj manj man ado̱nj.  
\v 11 Nuveé cheꞌe̱ se vaa doj rasu̱u̱n achiin manj me tuꞌvaj da̱nj rihaan soj cuano̱ maꞌ. Nda̱ꞌ se do̱j rasu̱u̱n ma̱n rihanj, tza̱j ne̱ ne nanó rá ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se a̱j naríꞌ ꞌu̱nj naquiꞌya̱j ina̱j ꞌu̱nj nimanj, ne̱ niha̱ꞌ ina̱nj raj na̱nj ado̱nj.  
\v 12 Dan me se vaa güii achiin ndoꞌo rasu̱u̱n manj, ne̱ vaa güii vaa ndoꞌo rasu̱u̱n rihanj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e se vaa raan rquej do̱ꞌ, caꞌve̱e se naꞌaan rquej do̱ꞌ, caꞌve̱e se vaa se achiin manj do̱ꞌ, caꞌve̱e se ma̱n ndoꞌo rasu̱u̱n rihanj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱a̱n se daj a̱ güii vaa ina̱j nimanj, ne̱ vaa niha̱ꞌ raj, ne̱ ne nanó raj maꞌ.  
\v 13 Cheꞌé se rqué ndoꞌo Jesucristó se nucua̱j manj roꞌ, cheꞌé dan uun nu̱cuáj ꞌyaj sunj nu̱ꞌ suun vaa rihanj ado̱nj. 
\p  
\v 14 Tza̱j ne̱ cuna̱j uxrá quiꞌyaj soj racuíj soj manj ga̱a quiránꞌ ꞌu̱nj sayuun ga̱a rque̱ chugua̱nj.  
\v 15 Neꞌen maꞌa̱n soj se vaa ga̱a curiha̱nj ꞌu̱nj estadó Macedonia ne̱ guun cheꞌe̱j tucuꞌyonj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ nu̱ꞌ rqué soj saꞌanj manj cuaj na̱nj nihaꞌ. Taj va̱j yoꞌó yuvii̱ cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó racuíj manj maꞌ. Ma̱a̱n se o̱rúnꞌ soj me síí racuíj manj na̱nj nihaꞌ.  
\v 16 Ne̱ ga̱a cayánj quiꞌyaj sunj chumanꞌ Tesalónica, ne̱ yavíj nu̱ꞌ rqué uún soj saꞌanj cachiin manj rihanj a̱ꞌ.  
\v 17 Nuveé cheꞌe̱ se me raj rque̱ u̱u̱n soj doj saꞌanj manj me tuꞌva uún ꞌu̱nj da̱nj nihánj cuano̱ maꞌ. Ma̱a̱n se cheꞌé se me raj na̱ruꞌvee Diose̱ doj se sa̱ꞌ rihaan soj, cheꞌé dan tuꞌvaj da̱nj ado̱nj.  
\v 18 Dan me se nacaj ꞌu̱nj cunuda̱nj se vaa caꞌnéé soj rihanj, ne̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n ne achiin manj a̱ maꞌ. Ne̱ saꞌanj caꞌnéé soj rihanj ga̱ síí cuꞌna̱j Epafrodito me se narqué soꞌ nu̱ꞌ saꞌanj yoꞌ rihanj, ne̱ guun niha̱ꞌ rá Diose̱ neꞌen Diose̱ se vaa rqué soj saꞌanj yoꞌ manj, ne̱ ase vaa xcuu sa̱ꞌ acaa rihaan chraan altar, ne̱ da̱j ndoꞌo gunꞌ yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa saꞌanj yoꞌ niꞌya̱j Diose̱ ado̱nj.  
\v 19 Dan me se ꞌu̱nj me síí noco̱ꞌ man Diose̱, ne̱ sese vaa se achiin man soj, ne̱ rque̱ Diose̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ rihaan soj cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ xa̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ taj va̱j rasu̱u̱n achiin rihaan Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se soꞌ me síí uun chij rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n,  
\v 20 ne̱ veꞌé uxrá uun chij Rej níꞌ Diose̱, cata̱j níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé cuma̱n nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Filipos, rá nij tuvi̱ꞌ Pabló a 
\p  
\v 21 Me raj cata̱j nij soj rihaan cunuda̱nj nij síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱ síí noco̱ꞌ man Jesucristó se vaa veꞌé ca̱yáán nij soꞌ raj, ne̱ vaa nij tinúú níꞌ síí ma̱n ga̱j, ne̱ veꞌé cuma̱n nij soj, rá nij soꞌ,  
\v 22 ne̱ vaa nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ma̱n chumanꞌ nihánj, ne̱ veꞌé cuma̱n soj, rá daj a̱ nij soꞌ uún, ne̱ vaa nij síí ꞌyaj suun tucuá síí nica̱j suun emperador cuꞌna̱j César, ne̱ veꞌé cuma̱n soj, rá nij soꞌ uún ado̱nj. 
\p  
\v 23 Me raj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé soj ei.