\id JHN  
\h San Juan 
\toc1 San Juan 
\mt1 Nihánj me se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ cachrón síí cuꞌna̱j Juan rihaan yanj a 
\c 1  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa guun yuvii̱ man se‑na̱na̱ Diose̱ a 
\p  
\v 1 Asi̱j ataa quiꞌya̱j Diose̱ chumii̱, ne̱ a̱j vaa se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ se‑na̱na̱ Diose̱ roꞌ, canicunꞌ soꞌ rihaan maꞌa̱n Diose̱, ne̱ Diose̱ me soꞌ a.  
\v 2 Dan me se asi̱j ataa quiꞌya̱j Diose̱ chumii̱, ne̱ canicunꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan Diose̱,  
\v 3 ne̱ caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan soꞌ quiꞌya̱j soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n a. Ne̱ sese taj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ taj va̱j a̱ doj rasu̱u̱n mán nihánj cuano̱ ne gu̱un maꞌ.  
\v 4 Soꞌ me síí quiꞌyaj cunuu iꞌna̱ꞌ rasu̱u̱n, ne̱ cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ yuvii̱ quiꞌyaj soꞌ, cheꞌé dan guun nucua̱j yuvii̱ xcaj yuvii̱ cuentá a. Dan me se ase vaa yaꞌan chuguu̱n vaa soꞌ rihaan yuvii̱,  
\v 5 ne̱ quiꞌyaj soꞌ chuguu̱n rej rmi̱ꞌ rej ma̱n níꞌ si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj si̱j ataa xca̱j cuentá, ne̱ ne quiꞌya̱j canaán rej rmi̱ꞌ yoꞌ rihaan soꞌ a̱ man ado̱nj. 
\p  
\v 6 Ne̱ curiha̱nj yoꞌo̱ snóꞌo, ne̱ dan me se síí caꞌnéé Diose̱ me soꞌ, ne̱ Juan cuꞌna̱j soꞌ,  
\v 7 ne̱ caꞌnaꞌ soꞌ cata̱j xnaꞌanj soꞌ cheꞌé yaꞌan chuguu̱n yoꞌ, ne̱ me rá soꞌ cuchuma̱n rá cunuda̱nj yuvii̱ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ man yaꞌan chuguu̱n yoꞌ a.  
\v 8 Nuveé maꞌa̱n soꞌ me yaꞌan chuguu̱n yoꞌ; ma̱a̱n se caꞌnaꞌ soꞌ cata̱j xnaꞌanj soꞌ cheꞌé yaꞌan chuguu̱n yoꞌ a. 
\p  
\v 9 Ne̱ yaꞌan chuguu̱n ya̱ yoꞌ roꞌ, yoꞌ me síí ꞌyaj chuguu̱n rihaan cunuda̱nj yuvii̱, cheꞌé rej gu̱un nucua̱j nij yuvii̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá a. Ne̱ caꞌnaꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj,  
\v 10 ne̱ cayáán soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ maꞌa̱n soꞌ me síí quiꞌyaj chumii̱ nihánj, quiꞌyaj Diose̱, tza̱j ne̱ ne xca̱j nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuentá me síí me soꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 11 Nda̱a rihaan maꞌa̱n nij tuviꞌ soꞌ cuchiꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ ga̱ soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 12 Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ taranꞌ nij síí caꞌmii sa̱ꞌ ga̱ soꞌ, tza̱j ne̱ síí amán rá niꞌya̱j man soꞌ me nij soꞌ, ne̱ da̱nj na̱nj rqué soꞌ guun nij soꞌ taꞌníí maꞌa̱n ya̱ Diose̱ a.  
\v 13 Ne̱ nij síí guun taꞌni̱j Diose̱ man, tza̱j ne̱ nuveé cheꞌe̱ se nayón nij soꞌ rque nii nij soꞌ me guun taꞌni̱j Diose̱ man nij soꞌ maꞌ. Ne̱ nuveé cheꞌe̱ se guun rá maꞌa̱n rej nij soꞌ nayo̱n nij soꞌ rque nii nij soꞌ me guun taꞌni̱j Diose̱ man nij soꞌ maꞌ. Nuveé cheꞌe̱ se guun rá rej nij soꞌ caꞌnga̱a̱ nij soꞌ me guun taꞌni̱j Diose̱ man nij soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se maꞌa̱n Diose̱ me síí quiꞌyaj guun taꞌni̱j Diose̱ man nij soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 14 Ga̱a ne̱ guun se‑na̱na̱ Diose̱ yoꞌ yuvii̱, ne̱ cayáán soꞌ ga̱ níꞌ, ne̱ queneꞌen núj se vaa veꞌé ina̱nj quiꞌyaj soꞌ, ne̱ dan me se taj va̱j yoꞌó taꞌníí Rej soꞌ Diose̱ maꞌ. Tana̱nj o̱rúnꞌ soꞌ me síí quiꞌyaj nda̱a vaa quiꞌyaj soꞌ, ne̱ se lu̱j ndoꞌo quiꞌyaj soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ ina̱nj nana̱ ya̱ caꞌmii soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 15 Ne̱ síí cuꞌna̱j Juan me síí cataj xnaꞌanj rihaan yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ nucua̱j caꞌmii soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Síí nihánj roꞌ, a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé soꞌ ga̱a rque̱ á. Dan me se cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nda̱ꞌ se síí caꞌna̱ꞌ rej rihanj me soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se si̱j uun chij ndoꞌo doj me soꞌ rihanj na̱nj á. ꞌO̱ se asi̱j ataa caꞌnga̱a̱ ꞌu̱nj, ne̱ a̱j nicunꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\p  
\v 16 Da̱nj caꞌmii síí cuꞌna̱j Juan cheꞌé se Jesucristó me síí nica̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ, ne̱ soꞌ me síí rqué se sa̱ꞌ man taranꞌ níꞌ, ne̱ dan me se nuveé o̱rúnꞌ se lu̱j ꞌyaj soꞌ cheꞌé níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se queꞌe̱e̱ se lu̱j ꞌyaj soꞌ cheꞌé níꞌ ado̱nj.  
\v 17 ꞌO̱ se rqué Diose̱ se‑tucua̱nj Moisés rihaan xi̱i níꞌ ga̱a naá, tza̱j ne̱ Jesucristó me síí tacuachén nana̱ lu̱j do̱ꞌ, nana̱ ya̱ do̱ꞌ, rihaan níꞌ a.  
\v 18 Ne̱ xa̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ taj va̱j a̱ doj síí neꞌen rihaan man Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ Jesucristó, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ me taꞌníí Diose̱, ne̱ nicu̱nꞌ soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ soꞌ me síí tihaa̱n rihaan níꞌ da̱j vaa Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nihánj me se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Juan síí cutaꞌ ne man yuvii̱ a 
\p  
\v 19 Ne̱ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá síí ma̱n chumanꞌ Jerusalén me se caꞌnéé nij soꞌ man xrej do̱ꞌ, man do̱j tuviꞌ síí cuꞌna̱j Leví síí cayáán ga̱a naá do̱ꞌ, se vaa caꞌa̱nj nij soꞌ xna̱ꞌanj nij soꞌ man síí cuꞌna̱j Juan me síí me Juan a. Dan me se caꞌanj nij soꞌ xnáꞌanj nij soꞌ man Juan, ga̱a ne̱ Juan yoꞌ roꞌ, caꞌmii soꞌ nana̱ nihánj rihaan nij soꞌ a.  
\v 20 Dan me se yoꞌo̱ cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Juan rihaan nij soꞌ da̱j si̱j me soꞌ, ne̱ ne caꞌmi̱i̱ ne̱ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌmii ya̱ soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Nuveé si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun mé ꞌu̱nj maꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\p  
\v 21 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj uún nij soꞌ man soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Cheꞌé dan me síí mé so̱ꞌ ga̱. Síí cuꞌna̱j Elías síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá mé so̱ꞌ naꞌ ―taj uún nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Juan a. 
\p ―Taj maꞌ. Nuveé soꞌ mé ꞌu̱nj maꞌ ―taj uún síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\p ―Neꞌen núj se vaa vaa güii caꞌna̱ꞌ yoꞌo̱ síí nata̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ si̱j nataꞌ yoꞌ mé so̱ꞌ naꞌ ―taj uún nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Juan a. 
\p ―Taj maꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\p  
\v 22 Cheꞌé dan cataj nij soꞌ: 
\p ―Tza̱j ne̱ cata̱j yá so̱ꞌ me si̱j mé so̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cata̱j xnaꞌanj núj rihaan nij síí caꞌnéé man núj caꞌna̱ꞌ núj da̱j si̱j mé so̱ꞌ a. Me si̱j mé so̱ꞌ ga̱. Da̱j vaa yoꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj uún nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Juan a. 
\p  
\v 23 Ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Juan: 
\p ―Síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá roꞌ, cataj xnaꞌanj soꞌ cheꞌé suun ꞌyaj sunj a. Dan me se ꞌu̱nj me síí nucua̱j ndoꞌo aꞌmii rej tacaan, ne̱ taj ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ se vaa nuchra̱nꞌ nimán yuvii̱, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ nij yuvii̱ ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ a ―taj síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\p  
\v 24 Ne̱ taꞌa̱j nij síí caꞌnaꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Juan me síí fariseo,  
\v 25 ne̱ cataj nij soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Juan a: 
\p ―Dan me se nuveé si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun mé so̱ꞌ maꞌ. Nuveé si̱j cuꞌna̱j Elías mé so̱ꞌ maꞌ. Nuveé si̱j nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ yoꞌ mé so̱ꞌ maꞌ. Cheꞌé dan ne nó xcúún so̱ꞌ cuta̱ꞌ ne so̱ꞌ man yuvii̱ ―taj nij síí fariseo yoꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Juan a. 
\p  
\v 26 Ne̱ cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Juan rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―ꞌU̱nj me síí utaꞌ ne u̱u̱n man yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ vaa yoꞌó síí nicu̱nꞌ scaꞌnúj soj, ne̱ ne neꞌen soj man soꞌ maꞌ.  
\v 27 Ne̱ soꞌ me síí ꞌnaꞌ rej xco̱j, ne̱ si̱j sa̱ꞌ uxrá doj me soꞌ rihanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quisíj raj quiri̱j canj ꞌni̱j tacóó soꞌ maꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Juan rihaan nij síí fariseo yoꞌ a. 
\p  
\v 28 Da̱nj guun rej Betania rej rne̱j tuꞌva chráá cuꞌna̱j Jordán, rej va̱j síí cuꞌna̱j Juan ga̱a cutaꞌ ne soꞌ man yuvii̱ a. 
\p  
\v 29 Dan me se yoꞌó güii, ne̱ queneꞌen síí cuꞌna̱j Juan se vaa caꞌnaꞌ Jesucristó rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Ni̱ꞌyaj soj ei. Ase vaa matzinj cavi̱ꞌ rihaan Diose̱ vaa síí nihánj, ne̱ dan me se síí nihánj me síí caꞌne̱e̱ cacunꞌ tumé yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj,  
\v 30 ne̱ síí nihánj roꞌ, cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé soꞌ ga̱a rque̱, ne̱ cataj ꞌu̱nj se vaa caꞌve̱e se si̱j ꞌnaꞌ rej xco̱j me soꞌ, tza̱j ne̱ si̱j uun chij doj rihaan ꞌu̱nj me soꞌ a. ꞌO̱ se asi̱j ataa caꞌnga̱a̱ ꞌu̱nj, ne̱ a̱j nicunꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 31 Dan me se ga̱a rque̱ roꞌ, ne queneꞌe̱n ma̱ꞌanj sese si̱j nihánj me soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se me rá ꞌu̱nj queneꞌe̱n nij yuvii̱ israelitá man soꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌnáꞌ ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan cutaꞌ ne ꞌu̱nj man yuvii̱ na̱nj á ―taj síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\p  
\v 32 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj ya̱ síí cuꞌna̱j Juan cheꞌé se vaa queneꞌen maꞌa̱n soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Queneꞌén ꞌu̱nj se vaa nanij Nimán Diose̱ rej xta̱ꞌ, ne̱ ase vaa ꞌo̱ chaꞌaa̱n vaa Nimán Diose̱ yoꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ yoꞌ, quitáá yoꞌ raa̱ Jesucristó ei.  
\v 33 Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa maꞌa̱n soꞌ me síí caꞌnéé Diose̱ á. ꞌO̱ se síí caꞌnéé mán ꞌu̱nj cuta̱ꞌ ne ꞌu̱nj man yuvii̱ me se maꞌa̱n soꞌ cataj rihaan ꞌu̱nj se vaa sese que̱neꞌén ꞌu̱nj nani̱j Nimán Diose̱ raa̱ yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ sese quita̱j Nimán Diose̱ yoꞌ raa̱ soꞌ, ne̱ soꞌ me síí caꞌnéé Diose̱, ne̱ ca̱yáán uxrá Nimán Diose̱ ga̱ yuvii̱, quiꞌya̱j soꞌ a, taj síí caꞌnéé manj ado̱nj.  
\v 34 Ga̱a ne̱ queneꞌen ma̱ꞌán ꞌu̱nj man Jesucristó nihánj, se vaa nanij Nimán Diose̱ raa̱ soꞌ, ne̱ a̱j cataj yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa taꞌni̱j Diose̱ me soꞌ ei ―taj síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa guun cheꞌe̱ vaꞌnu̱j nij snóꞌo canocoꞌ nij soꞌ man Jesucristó a 
\p  
\v 35 Güii aꞌyuj me se canicunꞌ uún síí cuꞌna̱j Juan ga̱ vi̱j tuviꞌ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.  
\v 36 Ne̱ niꞌya̱j uxrá síí cuꞌna̱j Juan man Jesucristó ga̱a chéé Jesucristó, ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Juan: 
\p ―Ni̱ꞌyaj ro̱j so̱j ei. Ase vaa matzinj cavi̱ꞌ rihaan Diose̱ vaa síí nihánj á ―taj síí cuꞌna̱j Juan a. 
\p  
\v 37 Dan me se cuno ro̱j síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Juan nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱ canocoꞌ ro̱j soꞌ man Jesucristó a.  
\v 38 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesucristó, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa canocoꞌ ro̱j soꞌ man soꞌ, ne̱ cataj Jesucristó rihaan ro̱j soꞌ a: 
\p ―Vaa se achiin man ro̱j so̱j naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj Jesucristó man ro̱j soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ xnáꞌanj ro̱j soꞌ, cataj ro̱j soꞌ: 
\p ―Me rej né so̱ꞌ, rabbí ―cataj ro̱j soꞌ, xnáꞌanj ro̱j soꞌ man Jesucristó, ne̱ nana̱ “rabbí” yoꞌ taj “maestró” a. 
\p  
\v 39 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan ro̱j soꞌ a: 
\p ―Caꞌa̱nj níꞌ, ne̱ queneꞌe̱n soj á ―taj Jesucristó a. 
\p Cheꞌé dan me caꞌanj ro̱j soꞌ, ne̱ queneꞌen ro̱j soꞌ rej ne̱ Jesucristó, ne̱ cunuû ro̱j soꞌ tucuá soꞌ cunu̱ꞌ güii yoꞌ a. Dan me se agaꞌ caꞌa̱nj rej anocoꞌ güii me orá caꞌmii ro̱j soꞌ ga̱ Jesucristó a. 
\p  
\v 40 Dan me se yoꞌo̱ tuviꞌ ro̱j síí cuno nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j Juan ne̱ canocoꞌ man Jesucristó roꞌ, me síí cuꞌna̱j Andrés, ne̱ tinúú síí cuꞌna̱j Simón Pedró me uún soꞌ a.  
\v 41 Asino ya̱a̱n nariꞌ síí cuꞌna̱j Andrés man tinúú soꞌ síí cuꞌna̱j Simón, ne̱ cataj soꞌ rihaan tinúú soꞌ: 
\p ―Nariꞌ núj man Mesías ei ―taj soꞌ rihaan tinúú soꞌ a. Ne̱ nana̱ “Mesías” taj “síí caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun” a. 
\p  
\v 42 Ne̱ caꞌanj nica̱j soꞌ man tinúú soꞌ rihaan Jesucristó, ga̱a ne̱ niꞌya̱j uxrá Jesucristó man síí cuꞌna̱j Simón yoꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Síí cuꞌna̱j Simón mé so̱ꞌ, ne̱ taꞌníí síí cuꞌna̱j Juan mé so̱ꞌ á. Tza̱j ne̱ nda̱a ya̱j, ne̱ Cefas cuꞌna̱j so̱ꞌ á ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. Ne̱ nana̱ “Cefas” roꞌ, xnaꞌánj hebreo me yoꞌ, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa yoꞌ ga̱ nana̱ “Pedró”, ne̱ taj yoꞌ se vaa ase vaa ꞌo̱ yuvej vaa síí cuꞌna̱j Pedró, ne̱ sca̱ꞌ nimán soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa canacúún Jesucristó man síí cuꞌna̱j Felipé do̱ꞌ, man síí cuꞌna̱j Natanael do̱ꞌ, se vaa canoco̱ꞌ ro̱j soꞌ man soꞌ a 
\p  
\v 43 Dan me se yoꞌó güii uún me rá Jesucristó cavi̱i̱ soꞌ caꞌa̱nj soꞌ estadó Galilea, ne̱ nariꞌ Jesucristó man síí cuꞌna̱j Felipé, ne̱ dan me se cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj, caꞌa̱nj níꞌ á ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 44 Ne̱ Felipé roꞌ, me síí ne̱ chumanꞌ Betsaida, ne̱ Betsaida me chiháán síí cuꞌna̱j Andrés do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Pedró do̱ꞌ, uún a.  
\v 45 Veé dan, ne̱ nariꞌ síí cuꞌna̱j Felipé yoꞌ man síí cuꞌna̱j Natanael, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―A̱j nariꞌ núj man síí caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ dan me se síí caꞌmii Moisés cheꞌé ga̱a cuchruj soꞌ se‑tucua̱nj soꞌ me soꞌ, ne̱ nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá roꞌ, nataꞌ uún nij soꞌ cheꞌé soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ dan me se Jesús taꞌníí síí cuꞌna̱j José, síí ne̱ chumanꞌ Nazaret me soꞌ ei ―taj Felipé rihaan Natanael yoꞌ a. 
\p  
\v 46 Ne̱ cataj Natanael yoꞌ: 
\p ―Taj va̱j síí sa̱ꞌ avii chumanꞌ Nazaret maꞌ ―taj Natanael yoꞌ a. 
\p Ne̱ cataj Felipé: 
\p ―Caꞌa̱nj níꞌ, que̱neꞌén so̱ꞌ man soꞌ, sese me rá so̱ꞌ á ―taj Felipé rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 47 Veé dan, ne̱ queneꞌen Jesucristó se vaa caꞌnaꞌ Natanael rihaan soꞌ, ne̱ caꞌmii soꞌ ꞌo̱ nana̱ cheꞌé Natanael, cataj soꞌ: 
\p ―Ni̱ꞌyaj soj ei. Ya̱ si̱j israelitá me síí ꞌnaꞌ cuano̱ ei. Nica̱ aꞌmii soꞌ, ne aꞌmii soꞌ nana̱ tihaꞌ yuꞌunj maꞌ ―taj Jesucristó niꞌya̱j soꞌ man Natanael yoꞌ a. 
\p  
\v 48 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Natanael yoꞌ man Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Asa̱ꞌ aꞌvee neꞌén so̱ꞌ manj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p Ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Asi̱j ataa caꞌmi̱i̱ Felipé rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ, asi̱j cayáán so̱ꞌ tacóó chruun ma̱n chruj higó raa̱ do̱ꞌ, ne̱ a̱j queneꞌén ꞌu̱nj mán so̱ꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 49 Ga̱a ne̱ cataj Natanael: 
\p ―Taꞌni̱j Diose̱ mé so̱ꞌ, maestro. Si̱j nica̱j suun rey uun chij rihaan níꞌ si̱j israelitá mé so̱ꞌ á ―taj Natanael a. 
\p  
\v 50 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ: 
\p ―Cheꞌé se cataj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa queneꞌén ꞌu̱nj mán so̱ꞌ ga̱a cayáán so̱ꞌ tacóó chruun ma̱n chruj higó roꞌ, ma̱a̱n cheꞌé dan amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ manj naꞌ. Tza̱j ne̱ que̱neꞌén so̱ꞌ queꞌe̱e̱ doj rasu̱u̱n noco̱o doj uún a̱ á.  
\v 51 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cuano̱ se vaa queneꞌe̱n soj naxra̱ꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ queneꞌe̱n soj man nij se‑mo̱zó Diose̱, ne̱ cavi̱i̱ nij soꞌ xta̱ꞌ, ne̱ nani̱j uún nij soꞌ rihaan ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan taranꞌ nij soꞌ a. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa naquiꞌyaj Jesucristó na vinó man na u̱u̱n ga̱a canuû chaꞌanj naraꞌa̱a chumanꞌ Caná a 
\p  
\v 1 Cachén yavíj güii, ga̱a ne̱ canuû chaꞌanj naraꞌa̱a chumanꞌ Caná chumanꞌ na̱j estadó Galilea, ne̱ caꞌanj nii Jesucristó chaꞌanj yoꞌ a.  
\v 2 Dan me se nacúún nii man Jesucristó do̱ꞌ, man nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ do̱ꞌ, caꞌna̱ꞌ nij soꞌ chaꞌanj yoꞌ a.  
\v 3 Veé dan, ne̱ navij na vinó man nij síí navij rá chaꞌanj yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataj nii Jesucristó rihaan Jesucristó a: 
\p ―Taj va̱j na vinó rihaan nij síí navij rá chaꞌanj maꞌ ―taj noꞌ a. 
\p  
\v 4 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nii soꞌ a: 
\p ―Taj cheꞌé caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ da̱nj rihanj maꞌ. Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ, ne̱ ataa quisi̱j güii qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o á ―taj soꞌ no nii soꞌ a. 
\p  
\v 5 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nii Jesucristó rihaan nij mozó a: 
\p ―Cuno̱ nij soj nu̱ꞌ se vaa cata̱j xnaꞌanj taꞌníj rihaan soj, ne̱ quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa cata̱j soꞌ á ―taj noꞌ rihaan nij mozó a. 
\p  
\v 6 Veé dan, ne̱ ne̱ vata̱nꞌ xruj yahi̱j xi̱j a. Xruj nica̱j caꞌa̱nj chiha̱a̱ litró na me xruj yoꞌ, ne̱ xruj araa nij yuvii̱ israelitá na rásuun nij soꞌ naꞌya̱ꞌ nij soꞌ nda̱a vaa taj se‑tucua̱nj Moisés me xruj yoꞌ a.  
\v 7 Ne̱ caꞌneꞌ Jesucristó suun rihaan nij mozó, cataj soꞌ: 
\p ―Cara̱a soj na rque nij xruj yahi̱j yoꞌ á ―taj soꞌ rihaan nij mozó yoꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ caraa nij mozó na, ne̱ yoꞌo̱ caraa nda̱a tuꞌva xruj yoꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ a.  
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj uún Jesucristó rihaan nij mozó yoꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Ya̱j roꞌ, quiri̱i̱ soj do̱j na nu̱u̱ rque xruj, ne̱ caꞌa̱nj ni̱caj soj na yoꞌ rihaan síí uun chij rihaan nij mozó anica̱j coꞌoo rihaan nij yuvii̱ á ―taj Jesucristó a. 
\p Ne̱ da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ a. 
\p  
\v 9 Veé dan, ne̱ síí uun chij rihaan nij mozó anica̱j coꞌoo rihaan yuvii̱ me se coꞌo soꞌ do̱j tzinꞌ na yoꞌ, tza̱j ne̱ nuveé na̱ u̱u̱n me yoꞌ a̱ maꞌ. Nu̱ꞌ guun na yoꞌ na vinó na̱nj ado̱nj. Ne̱ ne queneꞌe̱n soꞌ me rej cavii na vinó yoꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ma̱a̱n ina̱nj nij mozó quirii na yoꞌ rque xruj roꞌ, o̱rúnꞌ nij soꞌ me síí queneꞌen me rej cavii na yoꞌ a. Veé dan, ne̱ nacúún síí uun chij yoꞌ man síí naraꞌa̱a caꞌna̱ꞌ síí naraꞌa̱a rihaan soꞌ,  
\v 10 ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Tucuáán ꞌyaj níꞌ roꞌ, me se na̱nj vaa yoꞌ na̱nj á. Asino ya̱a̱n go̱ꞌ níꞌ na vinó sa̱ꞌ doj coꞌo̱ nij síí tiha̱j ꞌnaꞌ chaꞌanj, ga̱a ne̱ nda̱a quisíj guun xno̱ yuvii̱ asuun, ga̱a ne̱ go̱ꞌ níꞌ na vinó nij doj coꞌo̱ nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ so̱ꞌ me se ino̱ quiꞌyáá so̱ꞌ chugua̱nj. Dan me se nda̱a ya̱j quirii so̱ꞌ na vinó sa̱ꞌ doj yoꞌ asanj ―taj síí uun chij yoꞌ rihaan síí naraꞌa̱a yoꞌ a. 
\p  
\v 11 Nihánj me se guun cheꞌe̱ Jesucristó quiꞌyaj Jesucristó suun sa̱ꞌ noco̱o, ne̱ nu̱ꞌ nihánj me se vaa quiꞌyaj soꞌ chumanꞌ Caná chumanꞌ na̱j estadó Galilea a. Cheꞌé dan xcaj nij yuvii̱ cuentá se vaa si̱j sa̱ꞌ uxrá me soꞌ, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ cuchumán rá nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man soꞌ a. 
\p  
\v 12 Ga̱a quisíj canuû chaꞌanj naraꞌa̱a yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesucristó do̱ꞌ, nii soꞌ do̱ꞌ, nij tinúú soꞌ do̱ꞌ, nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ do̱ꞌ, chumanꞌ Capernaum, ne̱ do̱j güii cayáán nij soꞌ chumanꞌ yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj Jesucristó ga̱a quirii soꞌ man síí chiꞌi̱i̱ rá nuvií noco̱o a 
\p  
\v 13 Dan me se ataa doj quisi̱j chaꞌanj pascuá chaꞌanj navij rá nij yuvii̱ israelitá, ga̱a ne̱ cavii Jesucristó caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén a.  
\v 14 Ga̱a ne̱ rá nuvií noco̱o roꞌ, naj ꞌo̱ yuꞌvee noco̱o ꞌyaj nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ma̱a̱n dan mán nij soꞌ tuꞌvéj nij soꞌ scúj do̱ꞌ, matzinj do̱ꞌ, chaꞌaa̱n do̱ꞌ a. Ne̱ vaa síí ne̱ rihaan chruun mesá, ne̱ síí natuná saꞌanj cheꞌé yuvii̱ atúj rque nuvií me nij soꞌ a.  
\v 15 Ga̱a ne̱ nica̱j Jesucristó neꞌ, quiꞌyaj soꞌ cuartá, goꞌ soꞌ man nij síí tuꞌvéj xcuu do̱ꞌ, man nij síí natuná saꞌanj do̱ꞌ, ne̱ quirii soꞌ xeꞌ man taranꞌ nij soꞌ a. Ne̱ rano soꞌ man nij scúj do̱ꞌ, man nij matzinj do̱ꞌ, quirii soꞌ xeꞌ a. Ne̱ tichaꞌnuu̱ soꞌ se‑saꞌa̱nj síí natuná saꞌanj rihaan yoꞌóó, ne̱ tinaxruꞌ soꞌ nij chruun mesá a.  
\v 16 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij síí tuꞌvéj chaꞌaa̱n a: 
\p ―Quiri̱i̱ soj rasu̱u̱n nihánj xeꞌ cuaj ei. Se̱ guun quiꞌya̱j soj yuꞌvee tucuá Réj maꞌ ―taj soꞌ rihaan nij síí tuꞌvéj chaꞌaa̱n ma̱n rá nuvií yoꞌ a. 
\p  
\v 17 Ga̱a ne̱ ninuj rá nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó se vaa nó nana̱ nihánj rihaan danj Diose̱ a: “Cheꞌé se ꞌe̱e̱ ndoꞌo raj veꞌ tucuá so̱ꞌ, cheꞌé dan caꞌnéé nimanj quiꞌya̱j sunj cheꞌé yoꞌ a”. Yoꞌ me nana̱ nó rihaan danj Diose̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌmii Jesucristó cheꞌé güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a 
\p  
\v 18 Queneꞌen nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa quiꞌyaj Jesucristó rá nuvií yoꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan cataj nij soꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Ne nó xcúún so̱ꞌ quiri̱i̱ so̱ꞌ man síí tuꞌvéj xcuu ma̱n rá nuvií noco̱o, rá núj maꞌ. Ma̱a̱n se qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n núj, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ rá núj se vaa no̱ xcúún so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ da̱nj ei ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 19 Ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Tiri̱ꞌ soj man nuvií nihánj, ne̱ rque vaꞌnu̱j güii, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ uún nuvií nihánj, qui̱ꞌyáj ei ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 20 Cheꞌé dan cataj nij síí uun chij yoꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Vi̱j chiha̱a̱ vata̱nꞌ ya̱ yoꞌ quiꞌyaj suun nij síí cuneꞌ nuvií nihánj, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e naquiꞌya̱j sa̱ꞌ so̱ꞌ nuvií nihánj rque vaꞌnu̱j güii, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 21 Tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ Jesucristó cheꞌé ma̱a̱n nuvií noco̱o yoꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌmii soꞌ cheꞌé maꞌa̱n yan cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ rque vaꞌnu̱j güii a.  
\v 22 Cheꞌé dan, ga̱a quisíj caviꞌ soꞌ ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, ga̱a ne̱ nanuj rá nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ nana̱ nihánj nana̱ a̱j caꞌmii soꞌ, ne̱ cuchumán rá nij soꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ nana̱ taj xnaꞌanj da̱j quira̱nꞌ síí caꞌne̱j Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ cuchumán rá nij soꞌ nana̱ caꞌmii maꞌa̱n Jesucristó uún a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa neꞌen Jesucristó da̱j vaa nimán yuvii̱ a 
\p  
\v 23 Dan me se nu̱ꞌ nihánj quiꞌyaj Jesucristó chumanꞌ Jerusalén ga̱a canuû chaꞌanj pascuá, ne̱ cheꞌé dan queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij yuvii̱ cuchumán rá se vaa si̱j caꞌnéé Diose̱ me soꞌ a. ꞌO̱ se queneꞌen nij yuvii̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj suun soꞌ a.  
\v 24 Tza̱j ne̱ maꞌa̱n Jesucristó, ne ga̱a̱ nucua̱j rá soꞌ man nij yuvii̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se soꞌ me síí neꞌen cunuda̱nj,  
\v 25 ne̱ ne cachi̱in yoꞌo̱ síí cata̱j xnaꞌanj rihaan Jesucristó da̱j vaa nimán yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n soꞌ me síí queneꞌen da̱j vaa nimán nu̱ꞌ nij yuvii̱ ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii Jesucristó ga̱ síí cuꞌna̱j Nicodemo a 
\p  
\v 1 Dan me se vaa yoꞌo̱ síí fariseo cuꞌna̱j Nicodemo, ne̱ síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá me soꞌ a.  
\v 2 Dan me se rej nii̱ caꞌnaꞌ soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Neꞌen núj se vaa si̱j caꞌnéé Diose̱ tu̱cuꞌyón man yuvii̱ mé so̱ꞌ, maestro. ꞌO̱ se sese nuviꞌ Diose̱ racuíj mán so̱ꞌ, ne̱ ne gu̱un nu̱cuáá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa ꞌyáá so̱ꞌ nihánj cuano̱ asuun maꞌ ―taj soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 3 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ cuano̱ se vaa síí se̱ caꞌngaa naca̱ uún roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j soꞌ queneꞌe̱n soꞌ man Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 4 Dan me se xnáꞌanj síí cuꞌna̱j Nicodemo man Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Asa̱ꞌ caꞌve̱e caꞌnga̱a̱ uún ꞌo̱ síí a̱j cachij ga̱. Caꞌve̱e xa̱ꞌ catu̱u̱ uún soꞌ rque nii soꞌ ne̱ caꞌnga̱a̱ naca̱ uún soꞌ ga̱a̱ a̱ naꞌ ―taj Nicodemo, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 5 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa sese se̱ caꞌngaa yoꞌo̱ soꞌ quiꞌya̱j na ne̱ quiꞌya̱j Nimán Diose̱, ne̱ se̱ guun nucua̱j soꞌ catu̱u̱ soꞌ rihaan Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ.  
\v 6 ꞌO̱ se sese na̱nj yuvii̱ quiꞌyaj caꞌngaa níꞌ, ne̱ na̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me níꞌ, tza̱j ne̱ sese caꞌnga̱a̱ níꞌ quiꞌya̱j Nimán Diose̱, ne̱ ase vaa sa̱ꞌ Nimán Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 7 Se̱ caráyaꞌa̱nj tiháꞌ so̱ꞌ se vaa cataj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se no̱ xcúún nij soj caꞌnga̱a̱ ya̱ uún nij soj ado̱nj.  
\v 8 Dan me se xca̱j so̱ꞌ cuentá ni̱ꞌyaj so̱ꞌ nana̱ a. Avii nana̱ yoꞌ, ne̱ cayu̱j ꞌyaj yoꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌén so̱ꞌ me rej avii yoꞌ ꞌnaꞌ yoꞌ, ne̱ ne neꞌén so̱ꞌ me rej caꞌanj yoꞌ maꞌ. Ne̱ ase vaa nana̱ roꞌ, da̱nj vaa Nimán Diose̱, ne̱ dan me se sese cunuu sa̱ꞌ nimán yoꞌo̱ soꞌ quiꞌyaj Nimán Diose̱, ne̱ taj neꞌénꞌ asa̱ꞌ caꞌvee cunuu sa̱ꞌ nimán soꞌ quiꞌyaj Nimán Diose̱ maꞌ ―taj Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Nicodemo yoꞌ a. 
\p  
\v 9 Veé dan, ne̱ xnáꞌanj síí cuꞌna̱j Nicodemo, cataj soꞌ: 
\p ―Asa̱ꞌ caꞌve̱e quiꞌya̱j yuvii̱ da̱nj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ a. 
\p  
\v 10 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj uún Jesucristó man soꞌ, cataj Jesucristó: 
\p ―ꞌO̱ se me cheꞌé si̱j uun chij si̱j tucuꞌyón se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij yuvii̱ israelitá mé so̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌén so̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ cataj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ ga̱.  
\v 11 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ cheꞌé ina̱nj se vaa neꞌen núj aꞌmii núj ne̱ cheꞌé se vaa queneꞌen núj nataꞌ núj ado̱nj. Tza̱j ne̱ ne amán rá nij soj nana̱ aꞌmii núj maꞌ.  
\v 12 Dan me se na̱nj cheꞌé rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá soj maꞌ. Asa̱ꞌ caꞌve̱e cuchuma̱n rá soj sese cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ ga̱.  
\v 13 ꞌO̱ se taj va̱j síí cavii rej xta̱ꞌ nanij rihaan yoꞌóó cata̱j xnaꞌanj rihaan soj da̱j vaa nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ maꞌ. Ma̱a̱n o̱rúnꞌ ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ roꞌ, me síí ꞌnaꞌ rej xta̱ꞌ nanij rihaan yoꞌóó nihánj, ne̱ cheꞌé dan ma̱ꞌanj me síí gu̱un nucua̱j cata̱j xnaꞌanj rihaan soj cheꞌé rej xta̱ꞌ ado̱nj.  
\v 14 Dan me se ase vaa tacavii síí cuꞌna̱j Moisés xcuáá aga̱ꞌ raa̱ chruun rej tacaan roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j nii manj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, ne̱ ta̱cavii nii manj raa̱ ꞌo̱ chruun,  
\v 15 ne̱ nda̱a síj, ga̱a ne̱ taranꞌ nij síí cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj manj roꞌ, ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Nicodemo a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me cheꞌé caꞌnaꞌ Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj a 
\p  
\v 16 Dan me se ꞌe̱e̱ uxrá rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man níꞌ si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nda̱ꞌ se o̱rúnꞌ taꞌníí Diose̱, tza̱j ne̱ rqué u̱u̱n Diose̱ taꞌníí soꞌ yoꞌ, caꞌna̱ꞌ taꞌníí soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cataj Diose̱ se vaa nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man taꞌníí soꞌ roꞌ, se̱ caviꞌ nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj maꞌ. Tana̱nj cane̱ nij soꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.  
\v 17 ꞌO̱ se ne caꞌne̱j Diose̱ taꞌníí soꞌ cheꞌé rej cuta̱ꞌ taꞌníí soꞌ cacunꞌ xráá nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Tana̱nj caꞌnéé Diose̱ man taꞌníí soꞌ rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé rej ti̱nanii taꞌníí soꞌ man nij yuvii̱ rihaan chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán nij soꞌ ado̱nj.  
\v 18 Níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man taꞌníí Diose̱ me se taj va̱j sayuun quira̱nꞌ níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ síí ne amán rá niꞌya̱j man soꞌ roꞌ, a̱j cataj Diose̱ se vaa ya̱ quira̱nꞌ soꞌ sayuun na̱nj á. Cheꞌé se ne cuchuma̱n ya̱ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ o̱rúnꞌ ya̱ taꞌníí Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan quira̱nꞌ ya̱ soꞌ sayuun ado̱nj. 
\p  
\v 19 Dan me se nihánj me cacunꞌ tumé nij síí quira̱nꞌ sayuun yoꞌ a. ꞌO̱ se a̱j caꞌnaꞌ Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ase vaa ꞌo̱ yaꞌan chuguu̱n vaa soꞌ, tza̱j ne̱ caranꞌ ina̱nj rá nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cache̱e̱ nij soꞌ rej rmi̱ꞌ, ne̱ ne caꞌve̱j rá nij soꞌ quinichru̱nꞌ nij soꞌ rihaan yaꞌan chuguu̱n yoꞌ a. ꞌO̱ se chiꞌi̱i̱ ndoꞌo vaa se quiꞌyaj nij soꞌ ado̱nj.  
\v 20 Dan me se nu̱ꞌ yuvii̱ ꞌyaj se chiꞌi̱i̱ roꞌ, ta̱j riꞌyunj nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ yaꞌan chuguu̱n yoꞌ, ne̱ ne ꞌnaꞌ nij soꞌ rihaan yaꞌan chuguu̱n yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se naꞌvej rá nij soꞌ curuvi̱ꞌ se vaa ꞌyaj nij soꞌ maꞌ.  
\v 21 Tza̱j ne̱ nij síí me rá canoco̱ꞌ nana̱ ya̱ roꞌ, ꞌnaꞌ nij soꞌ rihaan yaꞌan chuguu̱n yoꞌ, ne̱ dan me se ga̱a ꞌyaj nij soꞌ da̱nj, ne̱ ruviꞌ se vaa ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ síí noco̱ꞌ man Diose̱ me nij soꞌ, ne̱ Diose̱ racuíj man nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj nij soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa si̱j sa̱ꞌ doj rihaan síí cuꞌna̱j Juan me Jesucristó, taj maꞌa̱n Juan yoꞌ a 
\p  
\v 22 Dan me se ga̱a quisíj nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Jesucristó chumanꞌ Jerusalén, ga̱a ne̱ curiha̱nj Jesucristó do̱ꞌ, nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ do̱ꞌ, chumanꞌ Jerusalén, ne̱ caꞌanj nij soꞌ ne̱ nij soꞌ chumanꞌ leꞌe̱j nii na̱j estadó Judea, ne̱ veé dan va̱j nij soꞌ cutaꞌ ne nij soꞌ man yuvii̱ do̱ꞌ a.  
\v 23 Ne̱ síí cuꞌna̱j Juan roꞌ, ne chumanꞌ cuꞌna̱j Enón, ne̱ utaꞌ ne soꞌ man yuvii̱ uún a. ꞌO̱ se nichru̱nꞌ naj chumanꞌ Enón ga̱ chumanꞌ Salim, ne̱ ma̱n uxrá na cata̱ꞌ ne yuvii̱ rej yoꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ uxrá yuvii̱, ne̱ ataꞌ ne nij yuvii̱ ado̱nj.  
\v 24 ꞌO̱ se ataa doj caxri̱i̱ nii tagaꞌ man síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ ga̱a̱ ei.  
\v 25 Veé dan, ne̱ guun cheꞌe̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Juan caꞌmii cunuꞌ nij soꞌ ga̱ ꞌo̱ síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá cheꞌé nana̱ cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Moisés, se vaa da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ naꞌya̱ꞌ yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man nij soꞌ a.  
\v 26 Veé dan, ne̱ cuchiꞌ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Juan rihaan maꞌa̱n Juan, ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Síí chéé ga̱ so̱ꞌ ga̱a va̱j níꞌ rej rne̱j tuꞌva chráá cuꞌna̱j Jordán roꞌ, síí natáꞌ so̱ꞌ cheꞌé roꞌ, utaꞌ ne soꞌ man yuvii̱ cuano̱, ne̱ ꞌanj taranꞌ nij yuvii̱ rej va̱j soꞌ, maestro ―taj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Juan rihaan Juan a. 
\p  
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj Juan: 
\p ―A̱ ꞌó yuvii̱ naꞌvee canoco̱ꞌ daj chiha̱a̱ míj man soꞌ, sese nuveé Dio̱se̱ me síí caꞌvej rá maꞌ.  
\v 28 ꞌO̱ se a̱j cuno maꞌa̱n soj nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nuveé si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun mej a. Ma̱a̱n se ꞌu̱nj me síí caꞌnéé Diose̱ caꞌna̱ꞌ asino ya̱a̱n rihaan síí ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun ei.  
\v 29 Ase vaa síí xcaj man chana̱ ne̱ naraꞌa̱a roꞌ, vaa soꞌ, ne̱ ase vaa tuviꞌ síí naraꞌa̱a roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj, ne̱ nicúnꞌ ꞌu̱nj unó ꞌu̱nj se vaa aꞌmii soꞌ, ne̱ uun niha̱ꞌ uxrá raj, ꞌyaj nana̱ aꞌmii síí naraꞌa̱a, ne̱ cheꞌé dan me uun niha̱ꞌ uxrá raj ado̱nj.  
\v 30 ꞌO̱ se no̱ xcúún soꞌ gu̱un chij soꞌ doj, ne̱ ꞌu̱nj me se no̱ xcúnj gunj síí nica̱ꞌ doj rihaan soꞌ ado̱nj ―taj síí cuꞌna̱j Juan yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Jesucristó a 
\p  
\v 31 Síí nanij rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, soꞌ me síí uun chij rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj. Nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ cheꞌé ina̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj aꞌmii nij soꞌ, ne̱ taj va̱j yoꞌó rasu̱u̱n neꞌen nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ síí nanij rej xta̱ꞌ roꞌ,  
\v 32 soꞌ me síí aꞌmii cheꞌé se vaa queneꞌen soꞌ rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nana̱ cuno soꞌ rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, ne̱ taj va̱j síí amán rá uno se‑na̱na̱ soꞌ maꞌ.  
\v 33 Tza̱j ne̱ síí amán rá se‑na̱na̱ soꞌ roꞌ, soꞌ me síí taj se vaa nana̱ ya̱ me se‑na̱na̱ Diose̱ ado̱nj.  
\v 34 Síí caꞌnéé Diose̱ man roꞌ, me síí aꞌmii se‑na̱na̱ Diose̱ á. ꞌO̱ se rqué ndoꞌo Diose̱ Nimán Diose̱ rihaan soꞌ ado̱nj.  
\v 35 ꞌE̱e̱ rá Rej soꞌ man soꞌ, cheꞌé yan taꞌni̱j Rej soꞌ me soꞌ, ne̱ rqué Rej soꞌ cunuda̱nj rasu̱u̱n man soꞌ, cheꞌé rej gu̱un chij soꞌ rihaan cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj.  
\v 36 Síí amán rá niꞌya̱j man taꞌníí Diose̱ roꞌ, soꞌ me síí veꞌé ca̱yáán ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, tza̱j ne̱ síí naꞌvej rá cuno̱ rihaan taꞌníí Diose̱ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ cayáán soꞌ ga̱ Diose̱ maꞌ. Tana̱nj yoꞌo̱ caꞌma̱an rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ quira̱nꞌ soꞌ sayuun, quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nana̱ caꞌmii Jesucristó ga̱ ꞌo̱ chana̱ samaritana a 
\p  
\v 1 Dan me se xcaj Jesucristó cuentá se vaa cuchiꞌ nana̱ rihaan nij síí fariseo se vaa doj a̱ vaa nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Juan, ne̱ noco̱o doj nij yuvii̱ cataꞌ ne quiꞌyaj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ cataꞌ ne quiꞌyaj Juan a.  
\v 2 Tza̱j ne̱ nuveé maꞌa̱n Jesucristó me síí cutaꞌ ne man nij yuvii̱ maꞌ. Ma̱a̱n nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ cutaꞌ ne man nij yuvii̱ a.  
\v 3 Dan me se xcaj Jesucristó cuentá se vaa cuchiꞌ nana̱ yoꞌ rihaan nij síí fariseo, ga̱a ne̱ cavii soꞌ estadó Judea caꞌanj soꞌ estadó Galilea a.  
\v 4 ꞌO̱ se ya̱ cache̱n soꞌ estadó Samaria yoꞌ,  
\v 5 ne̱ cuchiꞌ soꞌ tuꞌva yoꞌo̱ chumanꞌ na̱j estadó Samaria, ne̱ Sicar cuꞌna̱j chumanꞌ yoꞌ a. Dan me se nichru̱nꞌ naj chumanꞌ yoꞌ tuꞌva yoꞌóó rqué síí cuꞌna̱j Jacob rihaan taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j José ga̱a naá,  
\v 6 ne̱ tuꞌva chumanꞌ yoꞌ nuû yoꞌo̱ na yuꞌuj quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Jacob ga̱a naá a. Dan me se xeꞌ man Jesucristó cheꞌé yan cachéé uxrá soꞌ caꞌnaꞌ soꞌ chumanꞌ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj cane̱ soꞌ tuꞌva na yuꞌuj yoꞌ, ne̱ caxu̱j me yoꞌ a. 
\p  
\v 7 Dan me se caꞌnaꞌ ꞌo̱ chana̱ samaritana na yuꞌuj quiri̱i̱ noꞌ na, ne̱ cataj Jesucristó rihaan chana̱ yoꞌ a: 
\p ―Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ rque̱ so̱ꞌ do̱j na coꞌo̱j rugua̱nj ―taj Jesucristó no chana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 8 Ne̱ taj va̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó nicunꞌ ga̱ soꞌ ga̱a̱ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌanj nij soꞌ chumanꞌ quira̱a̱n nij soꞌ se chá a. 
\p  
\v 9 Veé dan, ne̱ cataj chana̱ samaritana yoꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Me cheꞌé cachíín so̱ꞌ na rihanj, coꞌo̱ so̱ꞌ, ne̱ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ, ne̱ si̱j israelitá mé so̱ꞌ, ne̱ cha̱na̱ samaritana mej ga̱ ―taj chana̱ yoꞌ, xnáꞌanj noꞌ man Jesucristó a. 
\p ꞌO̱ se ne aꞌmii sa̱ꞌ nij síí israelitá ga̱ nij síí samaritano maꞌ. 
\p  
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―Sese xcaj so̱ꞌ cuentá cheꞌé se lu̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé so̱ꞌ ne̱ sese queneꞌén so̱ꞌ me síí achíín na mán so̱ꞌ cuano̱, ne̱ cachíín so̱ꞌ na ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ yuvii̱ man soꞌ coꞌo̱ so̱ꞌ, ne̱ rqué soꞌ na yoꞌ coꞌo so̱ꞌ sa̱j ado̱nj ―taj Jesucristó no chana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj chana̱ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Tza̱j ne̱ taj va̱j sihuu̱ rihaan so̱ꞌ quiri̱i̱ so̱ꞌ na nihánj maꞌ. Ne̱ cunu̱u̱ ndoꞌo nuû na rá yuꞌuj nihánj, señor. Me rej quiri̱i̱ so̱ꞌ na ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ yuvii̱ rque̱ so̱ꞌ coꞌo̱j ga̱.  
\v 12 Dan me se xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Jacob roꞌ, soꞌ me síí coꞌo na nu̱u̱ na yuꞌuj nihánj, ne̱ veé dan me coꞌo taꞌníí soꞌ do̱ꞌ, daán soꞌ xcuu do̱ꞌ, ne̱ rqué soꞌ na nihánj coꞌo̱ núj a. Ne̱ si̱j sa̱ꞌ doj rihaan soꞌ mé so̱ꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ ―taj chana̱ yoꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 13 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ: 
\p ―Cunuda̱nj nij síí coꞌo̱ na nu̱u̱ rá yuꞌuj nihánj roꞌ, canaco̱o̱ uún nij soꞌ na vaa güii, ne̱ caꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ quiri̱i̱ nij soꞌ doj na a̱ ado̱nj.  
\v 14 Tza̱j ne̱ síí coꞌo̱ na rque̱ ꞌu̱nj nihánj me se daj chiha̱a̱ míj se̱ canacoo̱ uún soꞌ na yoꞌ a̱ maꞌ. Ase vaa rej veꞌé uxrá avii na roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nimán soꞌ, ne̱ cu̱nuû uxrá se lu̱j nimán soꞌ, ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌya̱j na rque̱j ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan chana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 15 Ne̱ cataj chana̱ rihaan soꞌ: 
\p ―Rque̱ so̱ꞌ do̱j na yoꞌ coꞌo̱j, señor. Ne̱ se̱ canacoó ꞌu̱nj na, ne̱ se̱ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj quiri̱j na nihánj a̱ maꞌ ―taj chana̱ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 16 Ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―Caꞌa̱nj nacu̱nj so̱ꞌ man nica̱ so̱ꞌ, ne̱ caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj á ―taj soꞌ rihaan noꞌ a. 
\p  
\v 17 Ne̱ cataj chana̱ rihaan soꞌ: 
\p ―Taj va̱j nica̱j maꞌ ―taj chana̱ yoꞌ a. 
\p Ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―Cuna̱j uxrá caꞌmii so̱ꞌ, cataj so̱ꞌ se vaa taj va̱j nica̱ so̱ꞌ ei.  
\v 18 ꞌO̱ se asi̱j rque̱ me se quisíj ya̱ ꞌu̱nꞌ snóꞌo xcaj so̱ꞌ, tza̱j ne̱ tanáj so̱ꞌ man nij soꞌ, ne̱ ya̱j nihánj me se nica̱j so̱ꞌ man ꞌó soꞌ, tza̱j ne̱ nuveé ni̱ca̱ so̱ꞌ me soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan ya̱ uxrá caꞌmii so̱ꞌ ei ―taj Jesucristó no chana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 19 Ne̱ cataj chana̱ rihaan soꞌ: 
\p ―Cuano̱ nihánj xcaj ꞌu̱nj cuentá se vaa si̱j nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ mé so̱ꞌ, señor.  
\v 20 Dan me se xi̱i núj roꞌ, quinaꞌvíj nij soꞌ xráá quij nihánj, tza̱j ne̱ soj si̱j israelitá taj se vaa o̱rúnꞌ chumanꞌ Jerusalén me rej no̱ xcúún níꞌ naꞌvi̱j níꞌ rihaan Diose̱, taj soj ado̱nj ―taj chana̱ yoꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 21 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan chana̱ a: 
\p ―Cuchuma̱n rá so̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ, nocoj. Dan me se vaa güii, ne̱ se̱ cavii nij soj raa̱ quij nihánj do̱ꞌ, se̱ caꞌanj nij soj chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, naꞌvi̱j soj rihaan Rej níꞌ Diose̱ maꞌ.  
\v 22 Dan me se ne neꞌen nij soj man síí naꞌvíj soj rihaan maꞌ. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ núj si̱j israelitá, tza̱j ne̱ neꞌen núj man síí naꞌvíj núj rihaan a. ꞌO̱ se núj si̱j israelitá me nij síí quiꞌya̱j quinani̱i̱ yuvii̱ rihaan sayuun a.  
\v 23 Tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ nij síí naꞌvíj sa̱ꞌ rihaan Rej níꞌ Diose̱ roꞌ, gu̱un ina̱nj rá nij soꞌ naꞌvi̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ me rej maꞌa̱n va̱j nij soꞌ naꞌvi̱j ya̱ nij soꞌ rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cuano̱ nihánj me a̱j guun cheꞌe̱ yuvii̱ quiꞌyaj yuvii̱ da̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se me ndoꞌo rá Rej níꞌ Diose̱ naꞌvi̱j ya̱ yuvii̱ rihaan soꞌ ei.  
\v 24 Dan me se me maꞌa̱n rej va̱j níꞌ nicunꞌ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan níꞌ si̱j naꞌvíj rihaan Diose̱ roꞌ, me maꞌa̱n rej mán níꞌ, ne̱ no̱ xcúún níꞌ gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ naꞌvi̱j ya̱ níꞌ rihaan soꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan chana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj chana̱ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Neꞌén ꞌu̱nj se vaa vaa güii, ne̱ caꞌna̱ꞌ síí caꞌne̱j Diose̱ ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun, ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj maꞌa̱n soꞌ cheꞌé cunuda̱nj rasu̱u̱n rihaan níꞌ na̱nj á ―taj chana̱ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 26 Ga̱a ne̱ canica̱j Jesucristó cataj Jesucristó rihaan noꞌ, ne̱: 
\p ―ꞌU̱nj si̱j aꞌmii rihaan so̱ꞌ cuano̱ nihánj roꞌ, me síí caꞌnéé Diose̱ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan chana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 27 Veé dan, ne̱ nu̱ꞌ ꞌnaꞌ nique nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ caráyaꞌa̱nj nij soꞌ se vaa caꞌmii Jesucristó ga̱ chana̱ yoꞌ a. Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne xna̱ꞌanj man soꞌ da̱j quiꞌyaj soꞌ do̱ꞌ, me cheꞌé caꞌmii soꞌ ga̱ chana̱ yoꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ.  
\v 28 Ga̱a ne̱ tanáj chana̱ se‑sihu̱u̱ chana̱, ne̱ cavii chana̱ quinanꞌ chana̱ chumanꞌ, ga̱a ne̱ cataj chana̱ rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ a: 
\p  
\v 29 ―Caꞌa̱nj níꞌ, ne̱ queneꞌe̱n soj ꞌo̱ snóꞌo síí cataj xnaꞌanj rihanj cheꞌé nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáj ga̱a rque̱ á. Nuveé si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun me soꞌ, rá soj naꞌ ―taj chana̱ rihaan nij snóꞌo ma̱n chumanꞌ yoꞌ a. 
\p  
\v 30 Ga̱a ne̱ curiha̱nj nij soꞌ chumanꞌ, ne̱ caꞌnaꞌ nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 31 Dan me se ga̱a caꞌmii chana̱ ga̱ nij síí ma̱n chumanꞌ yoꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó rquee̱ nij soꞌ chraa man Jesucristó, cataj nij soꞌ: 
\p ―Cha̱ so̱ꞌ do̱j chraa, maestro ―taj nij soꞌ a. 
\p  
\v 32 Tza̱j ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Vaa se chá rihanj, tza̱j ne̱ ne neꞌen soj maꞌ ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 33 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Vaa síí caꞌnaꞌ rqué se chá soꞌ, rá soj naꞌ ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Sese ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa me rá síí caꞌnéé manj qui̱ꞌyáj, ne̱ sese navij quisíj suun caꞌneꞌ soꞌ rihanj, ne̱ ase vaa se chá vaa yoꞌ rihanj ado̱nj. Dan me se nuu xe̱j nimanj ga̱a ꞌyaj sunj suun yoꞌ ei.  
\v 35 Se̱ guun cata̱j soj se vaa cache̱n yoꞌó caꞌa̱nj yavii, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ níꞌ naa̱, cata̱j soj maꞌ. Ma̱a̱n se cuano̱ nihánj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa na̱xcaj soj rihaan soj, ni̱ꞌyaj soj nij yuvii̱, se vaa ase vaa naa̱ ꞌnúú trigó vaa nij yuvii̱, ne̱ catzi̱i̱ ndoꞌo vaa naa̱ ꞌnúú trigó yoꞌ, cachij yoꞌ, ne̱ cuano̱ nihánj me se no̱ xcúún níꞌ quiri̱i̱ níꞌ ꞌnúú trigó yoꞌ ado̱nj. Dan me se a̱j guun cheꞌe̱  
\v 36 Diose̱ na̱ruꞌvee Diose̱ rihaan nij síí rii naa̱ yoꞌ, ne̱ naquiꞌyaj chre̱ꞌ ndoꞌo nij soꞌ man nij síí ca̱yáán ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ rej riha̱a̱n gu̱un niha̱ꞌ rá síí cunô naa̱ ga̱ síí rii naa̱ ado̱nj.  
\v 37 ꞌO̱ se ya̱ uxrá vaa nana̱ nihánj se vaa ino̱ vaa síí cunô naa̱ ga̱ síí rii naa̱,  
\v 38 ne̱ a̱j caꞌnéé ꞌu̱nj man soj quiri̱i̱ soj naa̱ rej ne quiꞌya̱j suun soj maꞌ. Yoꞌó yuvii̱ me nij síí quiꞌyaj suun naa̱ yoꞌ ga̱a rque̱, ne̱ catúj soj quiꞌyaj suun soj ga̱ nij soꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 39 Dan me se cheꞌé se nataꞌ chana̱ yoꞌ rihaan nij yuvii̱ samaritana ma̱n chumanꞌ yoꞌ se vaa cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan noꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj noꞌ ga̱a rque̱ roꞌ, cheꞌé dan me cuchumán rá queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ niꞌya̱j nij yuvii̱ man Jesucristó a.  
\v 40 Dan me se cuchiꞌ nij síí ma̱n chumanꞌ yoꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá nij soꞌ rihaan soꞌ se vaa cara̱nꞌ soꞌ do̱j tucuá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan vi̱j güii quináj soꞌ chumanꞌ yoꞌ a.  
\v 41 Ne̱ guun ri̱i̱ doj nij síí cuchumán rá cuno se‑na̱na̱ Jesucristó a.  
\v 42 Ne̱ nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, cataj nij soꞌ rihaan chana̱ yoꞌ a: 
\p ―Nuveé cheꞌe̱ do̱j nana̱ natáꞌ so̱ꞌ rihaan núj me cuchumán rá núj niꞌya̱j núj man soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cuno maꞌa̱n núj se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ xcaj núj cuentá se vaa ya̱ síí ti̱nanii man yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj rihaan sayuun me síí nihánj na̱nj ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan chana̱ yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nahuun sa̱ꞌ taꞌníí yoꞌo̱ síí nica̱j suun, quiꞌyaj Jesucristó a 
\p  
\v 43 Dan me se quisíj vi̱j güii caranꞌ Jesucristó chumanꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ estadó Galilea a.  
\v 44 Dan me se maꞌa̱n Jesucristó me síí cataj xnaꞌanj se vaa nij síí ma̱n chiháán ꞌo̱ síí aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ me se ne aráj cochro̱j nij síí man maꞌa̱n dan rihaan soꞌ maꞌ. 
\p  
\v 45 Ga̱a caꞌnaꞌ Jesucristó estadó Galilea, ga̱a ne̱ veꞌé uxrá caꞌmii nij síí ma̱n estadó yoꞌ cheꞌé suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj soꞌ chaꞌanj canuû chumanꞌ Jerusalén a. ꞌO̱ se maꞌa̱n nij soꞌ caꞌanj chaꞌanj yoꞌ a. 
\p  
\v 46 Dan me se caꞌanj uún soꞌ chumanꞌ Caná chumanꞌ na̱j estadó Galilea a. Chumanꞌ yoꞌ me chumanꞌ naquiꞌyaj soꞌ na vinó man na u̱u̱n ga̱a rque̱ a. Ne̱ chumanꞌ Capernaum roꞌ, ne yoꞌo̱ síí nica̱j suun rihaan rey a. Ne̱ canó chiꞌii̱ man taꞌníí soꞌ ꞌo̱ snóꞌo cunii a.  
\v 47 Dan me se cuchiꞌ nana̱ rihaan síí nica̱j suun yoꞌ se vaa cavii Jesucristó estadó Judea caꞌnaꞌ Jesucristó estadó Galilea, ga̱a ne̱ caꞌanj soꞌ cuchiꞌ soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá soꞌ rihaan Jesucristó se vaa caꞌa̱nj Jesucristó quiꞌya̱j conoꞌó Jesucristó man taꞌníí soꞌ a. Dan me se da̱j doj cavi̱ꞌ taꞌníí soꞌ, taj soꞌ a.  
\v 48 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Sese se̱ quiꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n soj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuchumán rá soj ni̱ꞌyaj soj manj maꞌ ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 49 Ga̱a ne̱ cataj síí nica̱j suun yoꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Da̱j doj cavi̱ꞌ taꞌníj, na̱nj señor. Qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo uxrá, ne̱ caꞌa̱nj níꞌ do̱j rugua̱nj ―taj soꞌ, cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 50 Ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Caꞌve̱e caꞌa̱nj so̱ꞌ á. ꞌO̱ se a̱j nahuun sa̱ꞌ taꞌníí so̱ꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cuchumán rá snóꞌo yoꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan soꞌ, ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ a. 
\p  
\v 51 Veé dan, ne̱ tiha̱j nanꞌ soꞌ chrej, ne̱ caꞌanj cara̱nꞌ nij se‑mo̱zó soꞌ man soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj nij yoꞌ rihaan soꞌ se vaa a̱j nahuun sa̱ꞌ taꞌníí soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 52 Veé dan, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man nij mozó yoꞌ: 
\p ―Me orá me guun cheꞌe̱ taꞌníj nahuun sa̱ꞌ yoꞌ ga̱ ―cataj soꞌ rihaan nij mozó yoꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj nij mozo yoꞌ rihaan soꞌ: 
\p ―Quii agaꞌ ꞌo̱ me naꞌmaân cachiꞌ man xnii na̱nj á ―taj nij mozó yoꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 53 Cheꞌé dan me xcaj snóꞌo yoꞌ cuentá se vaa ma̱a̱n orá cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan soꞌ se vaa nahuun sa̱ꞌ taꞌníí soꞌ roꞌ, ma̱a̱n orá dan me nahuun sa̱ꞌ ya̱ taꞌníí soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuchumán rá nij tucua̱ soꞌ se vaa si̱j caꞌnéé Diose̱ me Jesucristó a.  
\v 54 Dan me se quisíj vi̱j suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj Jesucristó ga̱a quisíj cavii soꞌ estadó Judea caꞌanj soꞌ estadó Galilea a. 
\c 5  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nahuun sa̱ꞌ ꞌo̱ síí ninaj cunu̱ꞌ ico̱ xnu̱ꞌ vaꞌnu̱j yoꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a 
\p  
\v 1 Veé dan, ne̱ canuû chaꞌanj navij rá nij síí israelitá, ga̱a ne̱ cavii Jesucristó caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén a.  
\v 2 Dan me se chumanꞌ Jerusalén roꞌ, vaa ꞌo̱ na cuꞌna̱j Betesda xnaꞌánj aꞌmii nij síí israelitá a. Nichru̱nꞌ naj na yoꞌ ga̱ taꞌyaa atúj matzinj, ne̱ vaa ꞌu̱nꞌ veꞌ ne̱ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva na yoꞌ a.  
\v 3 Rá veꞌ yoꞌ mán ndoꞌo síí ninaj do̱ꞌ, síí tuchri̱i do̱ꞌ, síí rengo̱ do̱ꞌ, síí nuu chrúnj raꞌa do̱ꞌ a.  
\v 4 Dan me se nda̱a vaa orá nanij yoꞌo̱ se‑mo̱zó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rá na yoꞌ, ne̱ tanica̱j soꞌ na yoꞌ, taj nij yuvii̱ yoꞌ a. Ne̱ ga̱a anica̱j na yoꞌ, ne̱ síí nanij asino ya̱a̱n rque na roꞌ, o̱rúnꞌ soꞌ güe̱j na̱j guun chiꞌii̱ xráá, taj uún nij yuvii̱ yoꞌ a.  
\v 5 Ne̱ na̱j yoꞌo̱ snóꞌo tuꞌva na yoꞌ, ne̱ síj ico̱ xnu̱ꞌ vaꞌnu̱j ya̱ yoꞌ ranꞌ soꞌ a.  
\v 6 Dan me se queneꞌen Jesucristó man soꞌ se vaa na̱j soꞌ rej yoꞌ, ne̱ a̱j queneꞌen Jesucristó se vaa guun queꞌe̱e̱ yoꞌ ranꞌ soꞌ, ne̱ xnáꞌanj Jesucristó man soꞌ, cataj Jesucristó a: 
\p ―Nahu̱un sa̱ꞌ so̱ꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 7 Ne̱ cataj síí ranꞌ yoꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Na̱huún ꞌu̱nj raj, tza̱j ne̱ taj va̱j tuvíꞌ ꞌu̱nj síí ti̱nanij mán ꞌu̱nj rá na ga̱a anica̱j na, man señor. Cheꞌé dan me ga̱a ꞌanj ꞌu̱nj tuꞌva na yoꞌ, ne̱ guun yucua̱nꞌ yoꞌó soꞌ, ne̱ asino soꞌ atúj rque na rihanj na̱nj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ: 
\p ―Na̱xagaa so̱ꞌ, ne̱ na̱xcaj so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ, cache̱e̱ so̱ꞌ á ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 9 Ga̱a ne̱ nu̱ꞌ nahuun sa̱ꞌ snóꞌo yoꞌ, ne̱ naxca̱j soꞌ tuvéé soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me cheꞌé no̱ xcúún Jesucristó quiꞌya̱j conoꞌó soꞌ man yuvii̱ güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá a 
\p Ne̱ güii nahuun sa̱ꞌ snóꞌo yoꞌ me güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá a.  
\v 10 Cheꞌé dan me nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá me se cataj nij soꞌ rihaan síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ: 
\p ―Güii naránj rá níꞌ me nihánj á. Ne nó xcúún so̱ꞌ ca̱tá so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ cuanꞌ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Tza̱j ne̱ síí quiꞌyaj nahuun sa̱ꞌ ꞌu̱nj roꞌ, soꞌ me síí caꞌneꞌ suun rihanj na̱xcaj ꞌu̱nj tuvéé ꞌu̱nj ne̱ cache̱e̱ ꞌu̱nj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 12 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me síí cataj rihaan so̱ꞌ na̱xcaj so̱ꞌ tuvéé so̱ꞌ ne̱ cache̱e̱ so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 13 Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n síí nahuun sa̱ꞌ me síí quiꞌyaj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a quisíj nahuun sa̱ꞌ soꞌ, ne̱ naxuun Jesucristó man maꞌa̱n soꞌ cachén Jesucristó scaꞌnúj nij yuvii̱ ma̱n anica̱j niꞌya̱j man síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ, caꞌanj soꞌ a.  
\v 14 Veé dan, ne̱ nariꞌ Jesucristó man síí nahuun sa̱ꞌ yoꞌ rá nuvií noco̱o, ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ya̱ nahuun sa̱ꞌ so̱ꞌ á. Ta̱náj so̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ á. Sese taj, ne̱ ca̱nica̱j uún chiꞌii̱ mán so̱ꞌ, ne̱ doj a̱ qui̱ránꞌ so̱ꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 15 Dan me se cavii snóꞌo yoꞌ, ne̱ nataꞌ soꞌ rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa Jesucristó me síí quiꞌyaj nahuun sa̱ꞌ soꞌ a.  
\v 16 Cheꞌé dan guun rá nij síí uun chij yoꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man Jesucristó, cheꞌé se güii naránj rá nij soꞌ me güii nahuun snóꞌo yoꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a. 
\p  
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Réj me se ne anicunꞌ soꞌ ga̱ suun maꞌ. Cheꞌé dan yoꞌo̱ ꞌyaj suun ma̱ꞌanj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 18 Cheꞌé dan doj a̱ nanoꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cavi̱ꞌ Jesucristó a. ꞌO̱ se nuveé cheꞌe̱ ina̱nj tinavij Jesucristó tucuáán noco̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé güii naránj rá nij soꞌ me guun rá nij soꞌ cavi̱ꞌ Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se cataj soꞌ se vaa Rej maꞌa̱n soꞌ me Diose̱, cheꞌé dan guun doj rá nij soꞌ cavi̱ꞌ Jesucristó na̱nj ado̱nj. Dan me se ase vaa Diose̱ vaa maꞌa̱n soꞌ, taj soꞌ a.  
\v 19 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Dan me se cata̱j xnaꞌanj yá yá ꞌu̱nj rihaan soj a. Dan me se ase vaa xnii rihaan rej xnii roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj si̱j taꞌni̱j Diose̱ nihánj rihaan Réj Diose̱, ne̱ ne uun nu̱cuáá ꞌu̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj se vaa rii nimán ma̱ꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa ꞌyaj Réj Diose̱ neꞌenj a. Ne̱ ase vaa ꞌyaj gue̱e̱ soꞌ roꞌ, veé da̱nj vaa gue̱e̱ ꞌyáá ꞌu̱nj uún ado̱nj.  
\v 20 ꞌO̱ se ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Réj Diose̱ niꞌya̱j soꞌ manj cheꞌé se taꞌni̱j soꞌ mej, ne̱ tihaa̱n soꞌ manj nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj soꞌ a. Ne̱ suun sa̱ꞌ doj rihaan suun sa̱ꞌ quiꞌyáj queneꞌen soj cuano̱ roꞌ, ti̱haa̱n soꞌ manj a. Yoꞌ me se doj a̱ cara̱yaꞌa̱nj soj ni̱ꞌyaj soj suun sa̱ꞌ yoꞌ ei.  
\v 21 Dan me se ase vaa nuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ꞌyaj Réj roꞌ, da̱nj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj uún ado̱nj. Dan me se cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún na̱j guun yuvii̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, sese gu̱un rá ꞌu̱nj cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ ado̱nj.  
\v 22 Dan me se ne aꞌneꞌ Réj Diose̱ cacunꞌ cheꞌé a̱ doj yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j caꞌneꞌ soꞌ suun rihanj si̱j taꞌni̱j soꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ ma̱ꞌanj cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱,  
\v 23 ne̱ ase vaa aráj cochro̱j yuvii̱ rihaan soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cara̱a̱ cochro̱j yuvii̱ rihanj ado̱nj. Dan me se síí naꞌvej rá cara̱a̱ cochro̱j rihanj si̱j taꞌni̱j Diose̱ me se soꞌ me síí se̱ guun rá cara̱a̱ cochro̱j rihaan nda̱a Réj Diose̱ síí caꞌnéé manj a. 
\p  
\v 24 “Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa síí uno se‑na̱na̱j ne̱ amán rá niꞌya̱j man síí caꞌnéé manj roꞌ, se̱ cutaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá soꞌ maꞌ. Dan me se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nu̱ꞌ soꞌ maꞌ. Tana̱nj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ga̱ Diose̱ ado̱nj.  
\v 25 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa güii, ne̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj nij síí cavi̱ꞌ vaa güii roꞌ, caꞌmi̱j si̱j taꞌni̱j Diose̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ nij síí cuno̱ nana̱ caꞌmi̱j roꞌ, cunu̱u iꞌna̱ꞌ ya̱ nimán nij soꞌ, ne̱ cuano̱ nihánj me güii aꞌmij rihaan nij soꞌ, sese me rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ ado̱nj.  
\v 26 ꞌO̱ se ase vaa vaa iꞌna̱ꞌ maꞌa̱n Diose̱, ne̱ vaa iꞌna̱ꞌ taranꞌ nij rasu̱u̱n ꞌyaj Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa vaa iꞌna̱ꞌ ma̱ꞌanj si̱j taꞌni̱j Diose̱ uún, ꞌyaj Diose̱, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ yuvii̱, qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj,  
\v 27 ne̱ ꞌu̱nj me síí nica̱j suun, ne̱ caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, cheꞌé yan síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mej ado̱nj. 
\p  
\v 28 “Se̱ caráyaꞌa̱nj soj nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se vaa güii cuno̱ taranꞌ nij síí caviꞌ na̱j rihaan santó se‑na̱na̱j,  
\v 29 ne̱ cu̱riha̱nj nij soꞌ rque yoꞌóó na̱nj ado̱nj. Dan me se, nij síí quiꞌyaj se sa̱ꞌ ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ roꞌ, cu̱riha̱nj nij soꞌ, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ cane̱ nij soꞌ ga̱ Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij síí quiꞌyaj se chiꞌi̱i̱ roꞌ, cu̱riha̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌo̱ quira̱nꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 30 Dan me se a̱ doj ne uun nucua̱j ma̱ꞌanj quiꞌya̱j sunj a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ase vaa taj xnaꞌanj Réj Diose̱ rihanj roꞌ, veé da̱nj vaa ꞌyáj ga̱a aꞌnéꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ ꞌo̱ nica̱ aꞌnéꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se ne ꞌyáj ina̱nj se me raj qui̱ꞌyáj maꞌ. Tana̱nj ina̱nj se ataj xnaꞌanj síí caꞌnéé manj me se vaa ꞌyáj ado̱nj. 
\p  
\v 31 “Sese o̱rúnꞌ ꞌu̱nj me síí cata̱j xnaꞌanj rihaan soj da̱j si̱j mej, ne̱ taj cheꞌé cata̱j soj se vaa ya̱ vaa se‑na̱na̱j maꞌ.  
\v 32 Tza̱j ne̱ vaa yoꞌó síí cataj xnaꞌanj da̱j si̱j mej, ne̱ neꞌén ꞌu̱nj se vaa soꞌ me síí cataj xnaꞌanj ya̱ cheꞌé ꞌu̱nj ei. 
\p  
\v 33 “Dan me se caꞌnéé soj síí cuchiꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Juan cheꞌé rej nari̱ꞌ nij soꞌ se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Juan, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ nana̱ ya̱ rihaan nij soj a.  
\v 34 (Dan me se caꞌve̱e se caꞌmi̱i̱ veꞌé yuvii̱ cheꞌej caꞌve̱e se se̱ caꞌmii veꞌé yuvii̱ cheꞌej, taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱a̱n se na̱nj taj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé se me raj quinani̱i̱ soj rihaan sayuun na̱nj ado̱nj.)  
\v 35 Dan me se síí cuꞌna̱j Juan roꞌ, ase vaa agaꞌ yaꞌan vaa soꞌ, ne̱ ase vaa ruviꞌ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱ ga̱a chuguu̱n agaꞌ yaꞌan yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa ruviꞌ sa̱ꞌ tucuáán ya̱ rihaan soj quiꞌyaj soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nij soj roꞌ, guun rá soj cuno̱ soj se‑na̱na̱ soꞌ ꞌo̱ orá nii, cheꞌé se guun rá soj gu̱un niha̱ꞌ rá soj, quiꞌya̱j se‑na̱na̱ soꞌ, tza̱j ne̱ quiꞌyaj rmaꞌa̱n soj do̱j tzinꞌ, ne̱ tanáj uún soj se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 36 “Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj nihánj, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa síí taj xnaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Juan a. Dan me se vaa suun caꞌneꞌ Réj rihanj se vaa ya̱ quisi̱j suun yoꞌ qui̱ꞌyáj, ne̱ cheꞌé dan me ꞌyaj suun ꞌu̱nj nij suun yoꞌ a. Cheꞌé maꞌa̱n suun sa̱ꞌ yoꞌ caꞌve̱e xca̱j soj cuentá se vaa si̱j caꞌnéé Réj Diose̱ mej ado̱nj.  
\v 37 Ne̱ Réj síí caꞌnéé manj roꞌ, maꞌa̱n soꞌ cataj xnaꞌanj da̱j si̱j mej, tza̱j ne̱ taj se‑na̱na̱ soꞌ cuno soj maꞌ. Ne̱ ne neꞌen soj da̱j vaa Réj maꞌ.  
\v 38 Ne̱ taj se‑na̱na̱ soꞌ nayón nimán soj a̱ maꞌ. Da̱nj vaa soj, cheꞌé yan ne cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj si̱j caꞌnéé soꞌ rihaan chumii̱ nihánj man ado̱nj.  
\v 39 Dan me se nayaa uxrá soj danj Diose̱, cheꞌé se me rá soj xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán soj ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. Ne̱ veé maꞌa̱n danj Diose̱ ataj xnaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj a.  
\v 40 Tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj caꞌna̱ꞌ soj rihanj, yan caꞌve̱e cane̱ soj ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj qui̱ꞌyáj maꞌ. 
\p  
\v 41 “Taj se ꞌyaj sese naꞌvej rá yuvii̱ caꞌmi̱i̱ yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌej maꞌ.  
\v 42 Tza̱j ne̱ neꞌén ꞌu̱nj da̱j vaa rá soj, se vaa ne niha̱ꞌ rá soj niꞌya̱j soj Diose̱ maꞌ.  
\v 43 Dan me se caꞌnéé Réj manj caꞌna̱j rihaan chumii̱ nihánj caꞌmi̱j se‑na̱na̱ Réj Diose̱ rihaan soj, tza̱j ne̱ ne aranꞌ rá soj caꞌmi̱j rihaan soj maꞌ. Tza̱j ne̱ sese caꞌna̱ꞌ me maꞌa̱n yoꞌó soꞌ caꞌmi̱i̱ soꞌ nana̱ avii raa̱ maꞌa̱n soꞌ, ne̱ veꞌé cuno̱ soj se‑na̱na̱ soꞌ ei.  
\v 44 Daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j soj cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se me rá soj veꞌé caꞌmi̱i̱ nij tuviꞌ soj cheꞌé soj, tza̱j ne̱ ne nanó rá soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ Diose̱ cheꞌé soj maꞌ.  
\v 45 Se̱ guun rá soj se vaa ꞌu̱nj me síí cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soj rihaan Réj Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se vaa síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ nucua̱j ndoꞌo rá soj man soꞌ se vaa caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj rihaan Diose̱ quiꞌya̱j soꞌ, tza̱j ne̱ maꞌa̱n soꞌ me síí cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soj ado̱nj.  
\v 46 ꞌO̱ se sese ya̱ amán rá soj niꞌya̱j soj man síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ cuchuma̱n rá uún soj ni̱ꞌyaj soj manj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ei. ꞌO̱ se soꞌ me síí cachrón nana̱ rihaan yanj nana̱ taj xnaꞌanj cheꞌé ꞌu̱nj ado̱nj.  
\v 47 Tza̱j ne̱ sese ne amán rá soj nana̱ cachrón soꞌ rihaan yanj, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuchuma̱n rá soj cuno̱ soj se‑na̱na̱j ga̱ ―taj Jesucristó rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. 
\c 6  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa goꞌ Jesucristó se chá rihaan ꞌu̱nꞌ míj snóꞌo a 
\p  
\v 1 Veé dan, ne̱ cavii Jesucristó caꞌanj Jesucristó rej xco̱ na lacuaná cuꞌna̱j Galilea a. Tiberias cuꞌna̱j yoꞌó se‑chuvi̱i na lacuaná yoꞌ a.  
\v 2 Dan me se ri̱i̱ uxrá yuvii̱ canocoꞌ rej xco̱ soꞌ, cheꞌé yan a̱j queneꞌen nij yuvii̱ nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj suun Jesucristó, se vaa nahuun sa̱ꞌ ndoꞌo síí ranꞌ, quiꞌyaj soꞌ a.  
\v 3 Dan me se cavii soꞌ raa̱ quij, ne̱ caꞌanj cane̱ soꞌ rihaan yoꞌóó ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ,  
\v 4 ne̱ dan me se da̱j doj güii achiin ca̱nuû chaꞌanj pascuá chaꞌanj navij rá nij yuvii̱ israelitá a.  
\v 5 Dan me se naxca̱j Jesucristó rihaan Jesucristó, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa caꞌnaꞌ ndoꞌo yuvii̱ rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Felipé a: 
\p ―Me rej quira̱a̱n níꞌ rachrúún cha̱ taranꞌ nij yuvii̱ nihánj, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man síí cuꞌna̱j Felipé yoꞌ a. 
\p  
\v 6 Da̱nj caꞌmii soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Felipé, cheꞌé se me rá soꞌ queneꞌe̱n soꞌ da̱j cata̱j síí cuꞌna̱j Felipé a. Tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soꞌ da̱j quiꞌya̱j maꞌa̱n soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 7 Dan me se cataj síí cuꞌna̱j Felipé rihaan Jesucristó: 
\p ―A̱ꞌ saꞌanj vaa tuꞌvee yuvii̱ ꞌyaj suun tu̱nj yavii se̱ quisíj quiri̱ꞌ nij soꞌ do̱j rachrúún cha̱ nij soꞌ a̱ maꞌ ―taj soꞌ a. 
\p  
\v 8 Dan me se ꞌo̱ síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ síí cuꞌna̱j Andrés tinúú síí cuꞌna̱j Simón Pedró me soꞌ a. Cataj soꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p  
\v 9 ―Nihánj me nicu̱nꞌ ꞌo̱ xnii, ne̱ nica̱j xnii nihánj ꞌu̱nꞌ gue̱e̱ rachrúún ꞌnúú cebada, ne̱ vi̱j gue̱e̱ xcuaj nica̱j soꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e quisi̱j do̱j tzinꞌ nihánj cha̱ taranꞌ nij yuvii̱ nihánj ga̱ ―taj síí cuꞌna̱j Andrés yoꞌ a. 
\p  
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Caꞌa̱nj cane̱ nij yuvii̱ rihaan coj chri̱nꞌ, quiꞌya̱j nij soj ei ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p Dan me se ma̱n uxrá coj chri̱nꞌ rej yoꞌ, ne̱ caꞌanj cane̱ nij yuvii̱ rihaan coj chri̱nꞌ yoꞌ, ne̱ ꞌu̱nꞌ míj snóꞌo me nij soꞌ a. 
\p  
\v 11 Dan me se quitaꞌaa Jesucristó rachrúún, ne̱ nagoꞌ soꞌ graciá rihaan Diose̱, ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ rachrúún caxríj soꞌ ston nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ roꞌ, rqué nij soꞌ cha̱ taranꞌ nij síí ne̱ rihaan coj chri̱nꞌ yoꞌ a. Ne̱ ase vaa quiꞌyaj soꞌ ga̱ rachrúún roꞌ, da̱nj quiꞌyaj uún soꞌ ga̱ nee̱ xcuaj yoꞌ, rqué soꞌ nu̱ꞌ se vaa me rá nij yuvii̱ cha̱ nij yuvii̱ yoꞌ a.  
\v 12 Ga̱a quisíj caraa rque nij yuvii̱, ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a: 
\p ―Naquiꞌya̱j chre̱ꞌ nij soj se quináj tuꞌva nij yuvii̱, ne̱ se̱ guun quiri̱ꞌ u̱u̱n yoꞌ maꞌ ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 13 Cheꞌé dan naquiꞌyaj chre̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ se quináj tuꞌva nij yuvii̱, ne̱ caraa cunu̱ꞌ chuvi̱j ya̱ scaa, quiꞌyaj nij xcoꞌ nii rachrúún quináj tuꞌva nij yuvii̱ ga̱a quisíj chá nij yuvii̱ yoꞌ ꞌu̱nꞌ rachrúún yoꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 14 Dan me se ga̱a queneꞌen nij snóꞌo suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj suun Jesucristó, ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Síí nihánj roꞌ, ya̱ uxrá síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ me soꞌ, ne̱ síí naꞌvi̱j níꞌ caꞌna̱ꞌ ya̱ rihaan chumii̱ nihánj me soꞌ ei ―taj nij snóꞌo yoꞌ a. 
\p  
\v 15 Tza̱j ne̱ a̱j neꞌen Jesucristó se vaa caꞌna̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ qui̱taꞌaa nij soꞌ man soꞌ, ne̱ cune̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó gu̱un soꞌ síí nica̱j suun rey gu̱un chij rihaan nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan naxuun soꞌ man soꞌ, ne̱ cavii uún o̱rúnꞌ soꞌ caꞌanj soꞌ quij a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cachéé Jesucristó rihaan na a 
\p  
\v 16 Dan me se rej tiꞌnuu, ne̱ nanij nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó tuꞌva na lacuaná,  
\v 17 ga̱a ne̱ catúj nij soꞌ rihoo, ga̱a ne̱ cavii nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ chumanꞌ Capernaum a. Dan me se quisíj guun rmi̱ꞌ rihaan na lacuaná yoꞌ, ne̱ ataa nama̱n Jesucristó rihaan nij soꞌ a.  
\v 18 Ne̱ cavii nana̱ yuva̱a̱, ne̱ uxrá nariꞌ nucuaj ndoꞌo na lacuaná yoꞌ,  
\v 19 ne̱ dan me se ꞌu̱nꞌ kilómetro caꞌanj nij soꞌ, ga̱a ne̱ queneꞌen nij soꞌ se vaa chéé Jesucristó rihaan na ꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ ga̱a quinichrunꞌ soꞌ rihaan rihoo yoꞌ, ne̱ cuchuꞌviꞌ nij soꞌ a.  
\v 20 Tza̱j ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―ꞌU̱nj me yoꞌ ei. Se̱ chuꞌviꞌ soj maꞌ ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 21 Cheꞌé dan guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ, ne̱ nu̱ꞌ catúj Jesucristó rá rihoo, ne̱ nu̱ꞌ cuchiꞌ rihoo tuꞌva na lacuaná rej va̱j nij soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cataj Jesucristó se vaa ase vaa se chá vaa Jesucristó rihaan nimán níꞌ a 
\p  
\v 22 Dan me se yoꞌó güii me se queneꞌen nij yuvii̱ quináj rej xco̱ na lacuaná yoꞌ se vaa taj va̱j yoꞌó rihoo chéé rihaan na rej yoꞌ, ma̱a̱n se o̱ruun rihoo catúj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó ga̱a caꞌanj nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ ne catu̱u̱ Jesucristó rá rihoo yoꞌ ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, niꞌya̱j nij yuvii̱ a. Cheꞌé dan ne queneꞌe̱n uxrá nij yuvii̱ me rej caꞌanj Jesucristó a.  
\v 23 Tza̱j ne̱ caꞌnaꞌ do̱j rihoo cavii chumanꞌ Tiberias tuꞌva na lacuaná nichru̱nꞌ rej nagoꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ graciá rihaan Diose̱ cheꞌé rachrúún ne̱ chá nij yuvii̱ rachrúún yoꞌ a.  
\v 24 Cheꞌé dan ga̱a queneꞌen nij yuvii̱ se vaa taj va̱j Jesucristó ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ chéé ga̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ catúj nij yuvii̱ rque nij rihoo yoꞌ, ne̱ caꞌanj nij yuvii̱ chumanꞌ Capernaum, nanoꞌ nij yuvii̱ man Jesucristó a.  
\v 25 Dan me se nariꞌ nij soꞌ man Jesucristó chumanꞌ Capernaum, ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me aman caꞌnáꞌ so̱ꞌ nihánj, ga̱ maestroꞌ ―taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 26 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa nuveé cheꞌe̱ se queneꞌen soj nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyáá ꞌu̱nj me nanoꞌ soj manj maꞌ. Ma̱a̱n cheꞌé se chá soj rachrúún yoꞌ ne̱ caraa rque soj roꞌ, cheꞌé dan nanoꞌ soj manj ei. 
\p  
\v 27 “Se̱ guun quiꞌya̱j suun soj cheꞌé ina̱nj se cha̱ soj maꞌ. ꞌO̱ se vaa güii, ne̱ quinavi̱j nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ na̱nj ado̱nj. Cheꞌé dan quiꞌya̱j suun soj cheꞌé se vaa quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ nimán soj, ga̱a ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ya̱ nimán soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. ꞌU̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ me síí rque̱ se sa̱ꞌ yoꞌ rihaan soj ei. ꞌO̱ se Réj Diose̱ me síí cataj se vaa caꞌve̱e qui̱ꞌyáj da̱nj cheꞌé soj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 28 Cheꞌé dan cataj nij yuvii̱ rihaan soꞌ a: 
\p ―Me suun quiꞌya̱j suun núj, rá Diose̱ ga̱ ―taj nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 29 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij yuvii̱: 
\p ―Nihánj me suun me rá Diose̱ quiꞌya̱j suun soj, se vaa cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj mán ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé soꞌ rihaan soj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 30 Cheꞌé dan cataj nij yuvii̱ rihaan soꞌ a: 
\p ―Sese da̱nj vaa, ne̱ me suun sa̱ꞌ noco̱o qui̱ꞌyáá so̱ꞌ queneꞌe̱n núj, ga̱a ne̱ cuchuma̱n rá núj ni̱ꞌyaj núj mán so̱ꞌ ga̱.  
\v 31 Dan me se quiꞌyaj Diose̱ suun sa̱ꞌ noco̱o ga̱a naá, ne̱ xi̱i níꞌ me se chá nij soꞌ se cuꞌna̱j maná ga̱a chéé nij soꞌ rej tacaan, quiꞌyaj Diose̱ ga̱a naá, ne̱ dan me se danj Diose̱ taj se vaa nanij se chá rihaan nij soꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ chá nij soꞌ se chá nanij rej xta̱ꞌ ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 32 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱, ne̱ xa̱ꞌ se rqué Moisés chá soj, tza̱j ne̱ nuveé se chá ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me yoꞌ maꞌ. Xa̱ꞌ se rqué Réj Diose̱ cha̱ soj, tza̱j ne̱ se quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soj me ya̱ yoꞌ ado̱nj.  
\v 33 ꞌO̱ se se chá rqué Réj Diose̱ rihaan soj mé ꞌu̱nj si̱j cavii rej xta̱ꞌ, ne̱ ꞌu̱nj me síí rqué se vaa caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ya̱ soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 34 Cheꞌé dan cataj nij yuvii̱ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Rque̱ so̱ꞌ se chá yoꞌ rihaan núj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, señor ―taj nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 35 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a: 
\p ―ꞌU̱nj nihánj me se chá, ne̱ aꞌvee ꞌyáj vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ yuvii̱ ei. Sese caꞌna̱ꞌ soj rihanj, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ xe̱j nimán soj, sese ya̱ uxrá amán rá soj niꞌya̱j soj manj á.  
\v 36 Tza̱j ne̱ a̱j cataj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nda̱ꞌ se queneꞌen soj manj, tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj a̱ maꞌ.  
\v 37 Xa̱ꞌ nij síí rqué Réj Diose̱ manj, tza̱j ne̱ caꞌna̱ꞌ nij soꞌ rihanj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj ga̱ nij soꞌ, ne̱ xa̱ꞌ nij síí ꞌnaꞌ rihanj, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quiriꞌíj yaníj ꞌu̱nj man nij soꞌ maꞌ.  
\v 38 Dan me se caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ se̱ guun qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa me rá ma̱ꞌanj qui̱ꞌyáj maꞌ. Tana̱nj cheꞌé rej qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj se vaa me rá Diose̱ síí caꞌnéé mán ꞌu̱nj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, cheꞌé dan nanij ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 39 Ne̱ nihánj me se vaa me rá Diose̱ qui̱ꞌyáj ei. Dan me se naꞌvej uxrá rá Diose̱ caꞌa̱nj niꞌya̱ a̱ ꞌó nij síí rqué soꞌ manj maꞌ. Dan me se me rá Diose̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún taranꞌ nij soꞌ, qui̱ꞌyáj, asa̱ꞌ quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 40 ꞌO̱ se nihánj me se vaa me rá Réj Diose̱ ei. Me rá soꞌ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ taranꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j manj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ga̱ soꞌ, ne̱ ꞌu̱nj me síí quiꞌya̱j cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ asa̱ꞌ quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 41 Dan me se, cheꞌé se cataj Jesucristó se vaa maꞌa̱n soꞌ me se chá nanij rej xta̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan caꞌmii nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá nana̱ nij niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó,  
\v 42 cataj nij soꞌ: 
\p ―Nuveé si̱j cuꞌna̱j Jesús me síí nihánj naꞌ. Nuveé taꞌni̱j síí cuꞌna̱j José me soꞌ naꞌ. Nuveé si̱j neꞌen níꞌ me rej soꞌ me nii soꞌ do̱ꞌ naꞌ. Me cheꞌé guun rá soꞌ cata̱j soꞌ cuano̱ se vaa me soꞌ síí nanij rej xta̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj ga̱ ―taj nij síí uun chij niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 43 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Se̱ caꞌmii soj nana̱ nij ga̱ tuviꞌ soj maꞌ.  
\v 44 Dan me se caꞌnéé Réj Diose̱ manj, ne̱ a̱ ꞌó yuvii̱ se̱ caꞌvee caꞌna̱ꞌ rihanj sese nuveé Réj Diose̱ quiꞌya̱j caꞌna̱ꞌ soꞌ rihanj a. Ne̱ xa̱ꞌ síí ꞌnaꞌ rihanj, tza̱j ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ qui̱ꞌyáj asa̱ꞌ quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 45 Dan me se vaa ꞌo̱ síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ cachrón nana̱ nihánj rihaan yanj ga̱a naá a: “Ne̱ maꞌa̱n Diose̱ tu̱cuꞌyón man taranꞌ nij soꞌ ado̱nj”, taj síí nataꞌ yoꞌ a. Dan me se taranꞌ nij síí uno rihaan Réj ne̱ nariꞌ se‑na̱na̱ Réj me síí ꞌnaꞌ rihanj ei.  
\v 46 Taj va̱j yoꞌó síí queneꞌen man Réj a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ ꞌu̱nj me síí queneꞌen man soꞌ, cheꞌé se si̱j cavii rihaan soꞌ mej ado̱nj. 
\p  
\v 47 “Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa síí amán rá niꞌya̱j manj me se yoꞌo̱ ca̱yáán soꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 48 Dan me se ase vaa iꞌna̱ꞌ nee̱ man soj ꞌyaj se chá soj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj ado̱nj.  
\v 49 Xa̱ꞌ xi̱i soj síí ma̱n ga̱a naá, tza̱j ne̱ chá nij soꞌ se cuꞌna̱j maná ga̱a chéé nij soꞌ rej tacaan, ga̱a ne̱ caviꞌ nij soꞌ,  
\v 50 tza̱j ne̱ vaa ꞌu̱nj nihánj, ne̱ ase vaa se chá cuꞌna̱j maná cavii rej xta̱ꞌ nanij rihaan xi̱i soj vaa ꞌu̱nj, ne̱ sese cha̱ soj mán ꞌu̱nj ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nimán soj maꞌ.  
\v 51 Dan me se ꞌu̱nj me se chá vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ nanij rej xta̱ꞌ, ne̱ sese cha̱ yoꞌo̱ soꞌ man se chá nanij rej xta̱ꞌ nihánj, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ ei. Tza̱j ne̱ se chá rqué ꞌu̱nj cha̱ yuvii̱ roꞌ, nee̱ manj me yoꞌ ei. Ne̱ yoꞌ me quiꞌyáj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ya̱ cunuda̱nj soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ei ―taj Jesucristó rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. 
\p  
\v 52 Dan me se nuchruj ra̱a̱ ndoꞌo nij síí uun chij yoꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, ne̱: 
\p ―Asa̱ꞌ caꞌve̱e rque̱ síí nihánj nee̱ man maꞌa̱n soꞌ cha̱ yuvii̱ ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 53 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa sese se̱ chá soj nee̱ manj, ne̱ sese se̱ coꞌo soj ton manj, ne̱ se̱ caꞌvee ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj a̱ maꞌ.  
\v 54 Tza̱j ne̱ síí chá nee̱ manj ne̱ coꞌo ton manj me se yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ asa̱ꞌ quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, qui̱ꞌyáj ado̱nj.  
\v 55 Xa̱ꞌ nee̱ manj, tza̱j ne̱ nee̱ chá ya̱ ya̱ me yoꞌ, ne̱ ton manj me se na coꞌo ya̱ me yoꞌ ei.  
\v 56 Ne̱ síí chá nee̱ manj ne̱ coꞌo ton manj me se yoꞌo̱ ca̱yáán soꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ yoꞌo̱ ca̱yáán ꞌu̱nj ga̱ soꞌ chugua̱nj.  
\v 57 Ase vaa vaa iꞌna̱ꞌ Réé ꞌu̱nj síí caꞌnéé mán ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj vaa vaa iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj, ꞌyaj Réé ꞌu̱nj a. Ne̱ xa̱ꞌ síí chá mán ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ, qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj a.  
\v 58 ꞌU̱nj nihánj me se se chá ꞌnaꞌ rej xta̱ꞌ nanij rihaan yoꞌóó nihánj mé ꞌu̱nj ei. Tza̱j ne̱ ino̱ uxrá vaa ꞌu̱nj ga̱ se cuꞌna̱j maná chá xi̱i soj ga̱a naá ei. ꞌO̱ se caviꞌ cunuda̱nj nij soꞌ na̱nj á. Tza̱j ne̱ síí chá manj me se yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.  
\v 59 ―Nana̱ nihánj me nana̱ tucuꞌyón Jesucristó rihaan nij yuvii̱ cunuu chre̱ꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij síí israelitá se‑tucua̱nj Moisés veꞌ ne̱ chumanꞌ Capernaum a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii síí tanáj xco̱ man Jesucristó ne̱ da̱j caꞌmii síí noco̱ꞌ raan man Jesucristó a 
\p  
\v 60 Queꞌe̱e̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó cuno nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Jesucristó, ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Sayu̱u̱n uxrá vaa nana̱ nihánj chugua̱nj. Daj chiha̱a̱ míj se̱ cuno níꞌ doj nana̱ tuꞌva soꞌ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 61 Queneꞌen maꞌa̱n Jesucristó se vaa nana̱ nij yoꞌ caꞌmii taꞌa̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ: 
\p ―Guun naꞌa̱j soj, quiꞌyaj nana̱ nihánj ei.  
\v 62 Cheꞌé dan sese queneꞌe̱n soj mán ꞌu̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ se vaa cavi̱i̱ uún ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rej cayáán ꞌu̱nj asi̱j rque̱, ne̱ da̱j gu̱un rá soj ga̱. ꞌO̱ se doj a̱ gu̱un naꞌa̱j soj cheꞌé se ne cuno̱ soj se‑na̱na̱j chugua̱nj.  
\v 63 Dan me se Nimán Diose̱ me se vaa ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ nimán yuvii̱ ei. Tza̱j ne̱ taj se gúnꞌ man nee̱ man yuvii̱ quiꞌya̱j yoꞌ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ yuvii̱ a̱ maꞌ. Xa̱ꞌ nana̱ caꞌmij rihaan soj, tza̱j ne̱ nana̱ cavii Nimán Diose̱ me nana̱ yoꞌ, ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj, quiꞌya̱j se‑na̱na̱j ei.  
\v 64 Tza̱j ne̱ taꞌa̱j soj me síí ne amán rá uno se‑na̱na̱j a̱ man ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p ꞌO̱ se asi̱j guun cheꞌe̱ Jesucristó tucuꞌyón soꞌ se‑na̱na̱ soꞌ man yuvii̱, ne̱ a̱j neꞌen soꞌ me síí me síí cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ, ne̱ a̱j neꞌen soꞌ me síí me síí ta̱cuachén man soꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ ado̱nj.  
\v 65 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó: 
\p ―Cheꞌé se ne cuchuma̱n rá soj roꞌ, cheꞌé dan cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa a̱ ꞌó síí se̱ guun nucua̱j caꞌna̱ꞌ rihaan ꞌu̱nj, sese nuveé Réj Diose̱ me síí quiꞌya̱j caꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan ꞌu̱nj maꞌ ―taj uún Jesucristó a. 
\p  
\v 66 Cheꞌé dan canica̱j queꞌe̱e̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ caꞌneꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun chéé ga̱ Jesucristó a. 
\p  
\v 67 Cheꞌé dan xnáꞌanj Jesucristó man chuvi̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Soj do̱ꞌ me rá ta̱náj manj naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man chuvi̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 68 Ga̱a ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Simón Pedró rihaan soꞌ a: 
\p ―Taj yoꞌó síí cuchi̱ꞌ núj rihaan, man Señor. ꞌO̱ se so̱ꞌ me síí aꞌmii nana̱ quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ núj rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj,  
\v 69 ne̱ amán rá núj niꞌya̱j núj mán so̱ꞌ, ne̱ a̱j neꞌen núj se vaa mé so̱ꞌ síí gue̱e̱ síí caꞌnéé maꞌa̱n Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj ―taj Simón Pedró rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 70 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan chuvi̱j nij soꞌ a: 
\p ―Dan me se ꞌu̱nj me síí narii man chuvi̱j nij soj se vaa canoco̱ꞌ soj manj, tza̱j ne̱ ase vaa maꞌa̱n síí chre̱e vaa yoꞌo̱ tuviꞌ soj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan chuvi̱j nij soꞌ a. 
\p  
\v 71 Nana̱ yoꞌ caꞌmii Jesucristó niꞌya̱j Jesucristó man síí cuꞌna̱j Judas taꞌníí síí cuꞌna̱j Simón Iscariote a. ꞌO̱ se síí cuꞌna̱j Judas yoꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ tuviꞌ chuvi̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó me soꞌ, tza̱j ne̱ me soꞌ síí tacuachén man Jesucristó rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó a. 
\c 7  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nana̱ caꞌmii Jesucristó ga̱ nij tinúú soꞌ a 
\p  
\v 1 Quisíj caꞌmii Jesucristó nu̱ꞌ nana̱ dan, ga̱a ne̱ cachéé Jesucristó estadó Galilea a. ꞌO̱ se ne caꞌve̱j rá soꞌ cache̱e̱ soꞌ estadó Judea, cheꞌé se nanoꞌ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá man soꞌ, ne̱ ticavi̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó, rá nij soꞌ a. 
\p  
\v 2 Dan me se da̱j doj quisi̱j chaꞌanj navij rá nij yuvii̱ israelitá chaꞌanj uneꞌ nij soꞌ veꞌ yacataj a.  
\v 3 Cheꞌé dan cataj nij tinúú Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Cavi̱i̱ so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ estadó Judea, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ so̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o ꞌyáá so̱ꞌ, tinu̱j.  
\v 4 ꞌO̱ se sese me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o, ne̱ caꞌa̱nj so̱ꞌ rej queneꞌe̱n nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj mán so̱ꞌ á ―taj nij tinúú maꞌa̱n Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 5 ꞌO̱ se nda̱a maꞌa̱n nij tinúú Jesucristó ne cuchuma̱n rá niꞌya̱j man Jesucristó a̱ maꞌ.  
\v 6 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ: 
\p ―Ataa quisi̱j güii no̱ xcúún ꞌu̱nj quiꞌya̱j suun ꞌu̱nj á. Se‑su̱u̱n maꞌa̱n soj me se a̱ me maꞌa̱n güii caꞌve̱e quiꞌya̱j suun soj se‑su̱u̱n soj ei.  
\v 7 Taj cheꞌé quita̱j riꞌyunj nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj man soj maꞌ. ꞌU̱nj roꞌ, vaa cheꞌé quita̱j riꞌyunj nij soꞌ, ese ꞌu̱nj me síí taj xnaꞌanj rihaan nij soꞌ se vaa chiꞌi̱i̱ ndoꞌo vaa ꞌyaj nij soꞌ ado̱nj.  
\v 8 Caꞌa̱nj soj chaꞌanj xra̱j ei. Xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌanj ꞌu̱nj chaꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se ataa quisi̱j güii quiꞌya̱j sunj na̱nj ado̱nj  
\v 9 ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ quináj soꞌ estadó Galilea a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj Jesucristó ga̱a canuû chaꞌanj uneꞌ nii veꞌ yacataj a 
\p  
\v 10 Dan me se ga̱a quisíj cavii nij tinúú Jesucristó caꞌanj nij soꞌ chaꞌanj, ga̱a ne̱ cavii maꞌa̱n Jesucristó caꞌanj soꞌ chaꞌanj uún a. Tza̱j ne̱ caꞌanj yuve̱ soꞌ a.  
\v 11 Cheꞌé dan me nanoꞌ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá man Jesucristó rej canuû chaꞌanj yoꞌ a. Ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me rej va̱j soꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 12 Ne̱ nanó yuve̱ ndoꞌo nij yuvii̱ cuentó cheꞌé Jesucristó a. Dan me se taꞌa̱j nij yuvii̱ cataj: 
\p ―Síí sa̱ꞌ me soꞌ á ―taj taꞌa̱j nij yuvii̱ a. 
\p Tza̱j ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ cataj: 
\p ―Taj maꞌ. Síí tihaꞌ yuꞌunj man nij yuvii̱ me soꞌ ei ―taj yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 13 Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nij yuvii̱ ne caꞌmi̱i̱ ranga̱ꞌ cheꞌé Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se cuchuꞌviꞌ nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man nij síí uun chij rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 14 Dan me se ga̱a anuû chaꞌanj, ne̱ cavii Jesucristó rá nuvií noco̱o, ne̱ tucuꞌyón soꞌ man nij yuvii̱ a.  
\v 15 Cheꞌé dan caráyaꞌa̱nj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Nuveé si̱j tucuꞌyón me síí nihánj maꞌ. Me rej nariꞌ soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱ ―taj nij síí uun chij yoꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 16 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Xa̱ꞌ se‑na̱na̱j, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ cavii raá ꞌu̱nj me nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se se‑na̱na̱ Diose̱ síí caꞌnéé manj me nana̱ nihánj ei.  
\v 17 Dan me se sese me rá yoꞌo̱ soꞌ cuno̱ soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ queneꞌe̱n soꞌ se vaa nuveé na̱na̱ avii raá ꞌu̱nj me nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se queneꞌe̱n soꞌ se vaa se‑na̱na̱ Diose̱ me nana̱ yoꞌ a.  
\v 18 Xa̱ꞌ síí aꞌmii se‑na̱na̱ maꞌa̱n, tza̱j ne̱ ina̱nj me rá soꞌ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé maꞌa̱n soꞌ, ne̱ me rá soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ maꞌa̱n soꞌ ei. Tza̱j ne̱ sese me rá yoꞌo̱ soꞌ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé síí caꞌnéé man soꞌ, ne̱ ina̱nj nana̱ ya̱ cheꞌé síí caꞌnéé man soꞌ aꞌmii soꞌ, ne̱ ne nanoꞌ soꞌ chrej chiꞌi̱i̱ maꞌ.  
\v 19 Ya̱ uxrá rqué síí cuꞌna̱j Moisés se‑tucua̱nj soꞌ rihaan soj, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó tuviꞌ soj naꞌvej rá quiꞌya̱j tucuáán yoꞌ a̱ maꞌ. Me cheꞌé nanoꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ cavi̱ꞌ ꞌu̱nj ga̱ ―taj Jesucristó rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. 
\p  
\v 20 Ga̱a ne̱ cataj nij yuvii̱ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán so̱ꞌ á. Me síí me rá ticavi̱ꞌ mán so̱ꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij yuvii̱ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 21 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ga̱a rque̱ me se o̱rúnꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyáj, ne̱ caráyaꞌa̱nj taranꞌ nij soj se vaa quiꞌyáá ꞌu̱nj suun sa̱ꞌ noco̱o güii naránj rá níꞌ a.  
\v 22 Dan me se ya̱ uxrá cataj xnaꞌanj Moisés rihaan níꞌ se vaa caꞌne̱ꞌ níꞌ taꞌngaꞌ man snóꞌo cheꞌé rej caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé tucua̱nj cuchruj maꞌa̱n Moisés me yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se se‑tucua̱nj xi̱i níꞌ nij síí ma̱n ga̱a naá me yoꞌ ado̱nj. Ne̱ nda̱a güii naránj rá aꞌneꞌ soj taꞌngaꞌ man snóꞌo ei.  
\v 23 Dan me se cheꞌé se me rá soj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, cheꞌé dan aꞌvej rá soj cata̱ꞌ taꞌngaꞌ man snóꞌo güii naránj rá soj, tza̱j ne̱ me cheꞌé axríj yuva̱a̱ soj manj cheꞌé yan cunuu sa̱ꞌ nu̱ꞌ nee̱ man yoꞌo̱ snóꞌo quiꞌyáj güii naránj rá soj ga̱.  
\v 24 Se̱ guun xca̱j soj cuentá cheꞌé se vaa ꞌyaj yuvii̱ ni̱ꞌyaj soj cheꞌé ina̱nj tucuáán noco̱ꞌ soj maꞌ. ꞌO̱ se xca̱j soj cuentá da̱j me rá Diose̱, ne̱ cunu̱u cu̱u soj doj, quiꞌya̱j soj ei ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 25 Cheꞌé dan cataj taꞌa̱j nij síí ne̱ chumanꞌ Jerusalén: 
\p ―Ne̱ si̱j nihánj, nuveé si̱j nanoꞌ nii ticavi̱ꞌ nii man me soꞌ naꞌ.  
\v 26 Ne̱ veé aꞌmii ranga̱ꞌ soꞌ nihánj, ne̱ a̱ ꞌó nana̱ ne aꞌmii nij soꞌ rihaan soꞌ man asanj. Ya̱ ya̱ síí caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun me soꞌ, rá nij xrej ata̱ suun sa̱ꞌ doj naꞌ.  
\v 27 Tza̱j ne̱ neꞌen níꞌ me rej cavii síí nihánj ei. Tza̱j ne̱ taj síí neꞌen me rej cavi̱i̱ síí caꞌne̱j Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun asa̱ꞌ caꞌna̱ꞌ soꞌ man asanj ―taj nij síí ne̱ chumanꞌ Jerusalén yoꞌ a. 
\p  
\v 28 Cheꞌé dan sca̱ꞌ ndoꞌo caꞌmii Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Neꞌen soj manj, ne̱ neꞌen soj me rej cavii ꞌu̱nj ei. Tza̱j ne̱ ne caꞌna̱ꞌ ma̱ꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se ya̱ aꞌmii síí caꞌnéé manj, tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá soj man soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 29 ꞌU̱nj me síí neꞌen man soꞌ, cheꞌé se cavii ꞌu̱nj rihaan soꞌ, ne̱ soꞌ me síí caꞌnéé manj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 30 Cheꞌé dan nanoꞌ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ ne̱ qui̱taꞌaa nij soꞌ man Jesucristó, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne quisi̱j rá qui̱taꞌaa man soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ataa quisi̱j güii caꞌve̱e quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj man soꞌ a. 
\p  
\v 31 Ne̱ queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ, ne̱ cataj nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ: 
\p ―Caꞌve̱e se caꞌna̱ꞌ yoꞌó soꞌ cata̱j soꞌ se vaa ti̱nanii soꞌ man níꞌ rihaan sayuun, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quisíj soꞌ quiꞌya̱j soꞌ doj suun sa̱ꞌ noco̱o rihaan suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj síí nihánj a̱ maꞌ. Ya̱ ya̱ si̱j ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun me síí nihánj ado̱nj ―taj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 32 Dan me se ga̱a cuno nij síí fariseo se vaa caꞌmii yuve̱ nij yuvii̱ nana̱ dan cheꞌé Jesucristó, ga̱a ne̱ caꞌnéé nij xrej ata̱ suun noco̱o doj caꞌnéé nij síí fariseo man tanuu caꞌa̱nj nij tanuu qui̱taꞌaa nij tanuu man Jesucristó a.  
\v 33 Cheꞌé dan cataj Jesucristó: 
\p ―Do̱j güii ca̱yáán ꞌu̱nj ga̱ nij soj, ne̱ cavi̱i̱ ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rihaan síí caꞌnéé manj ꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj na̱nj ei.  
\v 34 Nano̱ꞌ soj manj, tza̱j ne̱ se̱ nariꞌ soj manj a̱ maꞌ. Ne̱ se̱ guun nucua̱j soj cuchi̱ꞌ soj rej ca̱yáán ꞌu̱nj a̱ maꞌ ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 35 Cheꞌé dan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá cataj rihaan tuviꞌ nij soꞌ a: 
\p ―Me rej caꞌa̱nj síí nihánj, ne̱ se̱ nariꞌ níꞌ man soꞌ ga̱. Caꞌa̱nj soꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ síí ne̱ chiháán nij yuvii̱ yaníj naꞌ. Tu̱cuꞌyón soꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj naꞌ.  
\v 36 ꞌO̱ se cataj soꞌ nana̱ nihánj se vaa: “Nano̱ꞌ soj manj, tza̱j ne̱ se̱ nariꞌ soj manj a̱ maꞌ. Ne̱ se̱ guun nucua̱j soj cuchi̱ꞌ soj rej ca̱yáán ꞌu̱nj a̱ maꞌ”. Me cheꞌé tuꞌva soꞌ da̱nj, rá soj ga̱ ―taj nij síí uun chij yoꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 37 Dan me se da̱j yoꞌó güii navi̱j chaꞌanj noco̱o sa̱ꞌ ndoꞌo yoꞌ, ne̱ güii yoꞌ canicunꞌ Jesucristó, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Sese ase vaa síí naco̱o̱ ndoꞌo na vaa soj, ne̱ caꞌna̱ꞌ soj rihanj, ne̱ rque̱j na achiin ya̱ man soj á.  
\v 38 Xa̱ꞌ síí amán rá niꞌya̱j manj, tza̱j ne̱ quiri̱ꞌ soꞌ se vaa taj danj Diose̱ rihaan níꞌ, ne̱ dan me se ase vaa ꞌo̱ chráá sa̱ꞌ ndoꞌo nu̱u̱ na sa̱ꞌ ina̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ se sa̱ꞌ cu̱nuû nimán síí amán rá niꞌya̱j manj, ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ ado̱nj.  
\v 39 ―Da̱nj taj Jesucristó, caꞌmii soꞌ cheꞌé Nimán Diose̱ cu̱nuû nimán nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ a. ꞌO̱ se ataa caꞌna̱ꞌ Nimán Diose̱ rihaan yuvii̱, ese ataa quisi̱j güii cavi̱ꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ a. 
\p  
\v 40 Cheꞌé dan taꞌa̱j nij yuvii̱ cuno nana̱ nihánj cataj: 
\p ―Ya̱ ya̱ si̱j nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá si̱j caꞌnaꞌ uún rihaan chumii̱ nihánj me síí nihánj na̱nj á ―taj taꞌa̱j nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 41 Yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ cataj: 
\p ―Si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun me síí nihánj ei ―taj yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ a. 
\p Tza̱j ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ cataj: 
\p ―Xa̱ꞌ síí caꞌne̱j Diose̱ ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun, tza̱j ne̱ nuveé si̱j cavii estadó Galilea me soꞌ maꞌ.  
\v 42 ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j David síí cane ga̱a naá me síí caꞌne̱j Diose̱, ne̱ si̱j cavi̱i̱ chiháán síí cuꞌna̱j David chumanꞌ Belén me uún soꞌ ado̱nj ―taj yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ uún a. 
\p  
\v 43 Cheꞌé dan guun vi̱j caꞌmii nij yuvii̱, niꞌya̱j nij yuvii̱ man Jesucristó a.  
\v 44 Ne̱ guun rá taꞌa̱j nij soꞌ qui̱taꞌaa nij soꞌ man Jesucristó, tza̱j ne̱ taj va̱j síí quisíj rá qui̱taꞌaa man soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 45 Cheꞌé dan canica̱j nij tanuu caꞌanj uún nij tanuu rihaan nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, rihaan nij síí fariseo do̱ꞌ, ga̱a ne̱ cataj nij xrej do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, rihaan nij tanuu: 
\p ―Me cheꞌé ne caꞌna̱ꞌ Jesucristó ga̱ soj, quiꞌyaj soj ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man nij tanuu yoꞌ a. 
\p  
\v 46 Ga̱a ne̱ cataj nij tanuu: 
\p ―Tza̱j ne̱ cuna̱j uxrá vaa nana̱ aꞌmii soꞌ, ne̱ taj va̱j yoꞌó yuvii̱ neꞌen caꞌmi̱i̱ nana̱ aꞌmii soꞌ a̱ maꞌ ―taj nij tanuu yoꞌ a. 
\p  
\v 47 Cheꞌé dan cataj nij síí fariseo rihaan nij tanuu a: 
\p ―Tihaꞌ yuꞌunj soꞌ man soj do̱ꞌ na̱nj ei.  
\v 48 ꞌO̱ se a̱ ꞌó nij síí uun chij do̱ꞌ, a̱ ꞌó nij síí fariseo do̱ꞌ, ne cuchuma̱n rá se vaa si̱j caꞌnéé Diose̱ me soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 49 Ne̱ xa̱ꞌ nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ne neꞌen nij yuvii̱ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ ina̱nj sayuun quira̱nꞌ nij yuvii̱ yoꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ chugua̱nj ―taj nij síí fariseo rihaan nij tanuu yoꞌ a. 
\p  
\v 50 Dan me se nicu̱nꞌ síí cuꞌna̱j Nicodemo ga̱ nij soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ tuviꞌ nij soꞌ me soꞌ, ne̱ síí caꞌanj nano̱ cuentó ga̱ Jesucristó rej nii̱ ga̱a rque̱ doj me soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p  
\v 51 ―Tza̱j ne̱ se‑tucua̱nj Moisés taj se vaa ne nó xcúún níꞌ caꞌne̱ꞌ níꞌ cacunꞌ cheꞌé yoꞌo̱ soꞌ, sese ataa cuno̱ níꞌ nana̱ aꞌmii soꞌ ne̱ sese ataa xca̱j níꞌ cuentá da̱j ꞌyaj soꞌ maꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Nicodemo rihaan yoꞌó nij síí fariseo yoꞌ a. 
\p  
\v 52 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Nicodemo a: 
\p ―Me cheꞌé me rá so̱ꞌ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ cheꞌé Jesucristó ga̱. ꞌO̱ se si̱j cavii estadó Galilea mé so̱ꞌ ga̱ soꞌ naꞌ. Tu̱cuꞌyón so̱ꞌ, ne̱ xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa a̱ ꞌó síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ne avii estadó Galilea, ꞌyaj Diose̱ maꞌ ―taj nij síí fariseo rihaan síí cuꞌna̱j Nicodemo yoꞌ a.  
\v 53 Dan me se cavii nij soꞌ, ne̱ quinanꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ tucuá nij soꞌ a. 
\c 8  
\p  
\v 1 Tza̱j ne̱ cavii Jesucristó xráá quij cuꞌna̱j Quij ma̱n Chruun Olivó a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii Jesucristó ga̱ nij síí me rá go̱ꞌ yahij man chana̱ tumé cacunꞌ a 
\p  
\v 2 Dan me se rej síj güii me se caꞌanj uún Jesucristó rá nuvií noco̱o a. Ga̱a ne̱ cuchiꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ rihaan soꞌ, ne̱ caꞌanj quita̱j soꞌ chruun xlá, ne̱ tucuꞌyón soꞌ man nij yuvii̱ yoꞌ a.  
\v 3 Veé dan, ne̱ caꞌnaꞌ nij síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Moisés rihaan yuvii̱ caꞌnaꞌ nij síí fariseo do̱ꞌ, ne̱ nica̱j nij soꞌ man ꞌo̱ chana̱ a. Ne̱ chana̱ nica̱j nij soꞌ me se a̱j nariꞌ nii man chana̱ yoꞌ ga̱a cotoj noꞌ ga̱ snóꞌo, tza̱j ne̱ nuveé ni̱ca̱ noꞌ me snóꞌo cotoj ga̱ noꞌ a. Cheꞌé dan quitaꞌaa nij soꞌ man noꞌ, ne̱ nica̱j nij soꞌ man noꞌ caꞌnaꞌ nij soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cachrón nij soꞌ man chana̱ tanu̱u̱ maꞌa̱n nij soꞌ ga̱ Jesucristó a.  
\v 4 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Chana̱ nihánj me se ma̱a̱n orá cotoj noꞌ ga̱ yoꞌó snóꞌo, ne̱ nariꞌ nii man noꞌ, ne̱ quitaꞌaa nii man noꞌ, maestro.  
\v 5 Dan me se se‑tucua̱nj Moisés taj se vaa no̱ xcúún níꞌ go̱ꞌ níꞌ yahij man chana̱ vaa da̱nj nda̱a se cavi̱ꞌ noꞌ, taj tucuáán yoꞌ na̱nj á. Cheꞌé dan me, da̱j quiꞌya̱j níꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó a.  
\v 6 ꞌO̱ se guun rá nij soꞌ caꞌmi̱i̱ Jesucristó yoꞌo̱ nana̱ vaa nij cheꞌé se‑tucua̱nj Moisés, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ xráá Jesucristó cheꞌé nana̱ caꞌmi̱i̱ soꞌ a. 
\p Dan me se caꞌanj cane̱ ru̱j Jesucristó, ne̱ cachrón raꞌa soꞌ letrá rihaan yoꞌóó a.  
\v 7 Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ tirquee̱ nij soꞌ xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ a. Cheꞌé dan canicunꞌ caya̱ uún soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Sese da̱nj me rá soj, ne̱ caꞌve̱e, tza̱j ne̱ a̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ soj taj a̱ doj cacunꞌ tumé roꞌ, caꞌve̱e go̱ꞌ yahij man noꞌ asino ya̱a̱n ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ, tza̱j ne̱ a̱j neꞌen Jesucristó se vaa taranꞌ nij soꞌ ata̱ cacunꞌ a. 
\p  
\v 8 Ga̱a ne̱ caꞌanj cane̱ ru̱j uún Jesucristó, ne̱ cachrón uún soꞌ letrá rihaan yoꞌóó yoꞌ a. 
\p  
\v 9 Veé dan, ga̱a ne̱ guun naꞌa̱j nij soꞌ ga̱a cuno nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ nayón nij soꞌ chrej, ne̱ caꞌanj nij soꞌ a. Dan me se nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ nayón chrej, ne̱ asino ya̱a̱n caꞌanj nij síí cachij doj, ga̱a ne̱ canocoꞌ nij síí tachru̱u̱ doj xcó nij soꞌ, ne̱ caꞌanj cunuda̱nj nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ quináj u̱u̱n Jesucristó, ne̱ nicu̱nꞌ o̱rúnꞌ chana̱ yoꞌ rihaan soꞌ a.  
\v 10 Ga̱a ne̱ canicunꞌ caya̱ uún Jesucristó, ne̱ cataj soꞌ rihaan chana̱ yoꞌ: 
\p ―Caꞌanj taranꞌ nij soꞌ, na̱nj nocoj. Me rej vaj nij síí cutaꞌ cacunꞌ xráá so̱ꞌ ga̱. A̱ ꞌó nij soꞌ ne quisi̱j rá cavi̱ꞌ so̱ꞌ a̱ naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man chana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj chana̱ yoꞌ: 
\p ―Taj va̱j a̱ ꞌó síí me rá caꞌmi̱i̱ da̱nj, a̱ man Señor ―taj chana̱ yoꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―A̱ ꞌu̱nj se̱ cataj se vaa quiꞌya̱j nii sayuun mán so̱ꞌ a̱ maꞌ. Dan me se caꞌa̱nj so̱ꞌ, ne̱ se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ a̱ doj cacunꞌ rej rihaan so̱ꞌ a̱ maꞌ ―taj Jesucristó rihaan chana̱ yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cataj Jesucristó se vaa ya̱ vaa se‑na̱na̱ soꞌ a 
\p  
\v 12 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó rihaan nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, rihaan nij síí fariseo do̱ꞌ a: 
\p ―Ase vaa yaꞌan chuguu̱n vaa ꞌu̱nj rihaan soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Dan me se síí noco̱ꞌ manj roꞌ, se̱ cachéé soꞌ rej rmi̱ꞌ maꞌ. ꞌU̱nj roꞌ, me yaꞌan chuguu̱n cache̱e̱ ga̱ soꞌ, ne̱ xca̱j soꞌ cuentá me rej vaj soꞌ, qui̱ꞌyáj, ne̱ cheꞌé dan ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ ya̱ nimán soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj ―taj Jesucristó no nij soꞌ a. 
\p  
\v 13 Cheꞌé dan cataj nij síí fariseo rihaan soꞌ a: 
\p ―Tza̱j ne̱ ina̱nj ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí taj xnaꞌanj cheꞌé ma̱ꞌán so̱ꞌ á. Nuveé na̱na̱ ya̱ me nana̱ aꞌmii so̱ꞌ cheꞌé ma̱ꞌán so̱ꞌ a̱ maꞌ ―taj nij síí fariseo rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 14 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Nda̱ꞌ se ma̱ꞌanj me síí aꞌmii cheꞌej, tza̱j ne̱ ya̱ vaa se‑na̱na̱j ei. ꞌO̱ se ꞌu̱nj me síí neꞌen me rej cavij, ne̱ ꞌu̱nj me síí neꞌen me rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj ei. Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ ne neꞌen soj me rej cavij ne neꞌen soj me rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj a̱ maꞌ.  
\v 15 Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ ina̱nj utaꞌ soj cacunꞌ xráá yuvii̱ cheꞌé ina̱nj se vaa ruviꞌ rihaan soj na̱nj ei. Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj me se ne utáꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ xráá a̱ ꞌó yuvii̱ maꞌ.  
\v 16 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se xca̱j ꞌu̱nj cuentá cheꞌé yuvii̱ da̱j vaa yuvii̱, tza̱j ne̱ ya̱ xcaj ꞌu̱nj cuentá cheꞌé yuvii̱ ei. Dan me se nuveé o̱rúnꞌ ꞌu̱nj me síí xcaj cuentá cheꞌé yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se vaa Réj síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ soꞌ me síí racuíj manj ado̱nj.  
\v 17 Ne̱ se‑tucua̱nj Moisés tucuáán noco̱ꞌ soj me se nana̱ yoꞌ taj se vaa sese cuya̱a̱n vaa nana̱ aꞌmii vi̱j ro̱j soꞌ, ne̱ ya̱ vaa se‑na̱na̱ ro̱j soꞌ, taj nana̱ yoꞌ ei.  
\v 18 Dan me se ꞌu̱nj me síí taj xnaꞌanj cheꞌé ma̱ꞌanj, ne̱ taj xnaꞌanj Réj síí caꞌnéé manj uún ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 19 Cheꞌé dan xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me rej ne réé so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Ne neꞌen uxrá soj manj do̱ꞌ, man Réj do̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se sese neꞌen ya̱ soj manj, ne̱ neꞌen soj man Réj uún ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 20 Nu̱ꞌ nihánj me nana̱ tucuꞌyón Jesucristó ga̱a canicunꞌ soꞌ rá nuvií noco̱o rej rqué yuvii̱ saꞌanj rihaan Diose̱ a. Ne̱ taj va̱j yuvii̱ quitaꞌaa man soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ataa quisi̱j güii caꞌve̱e quiꞌya̱j nii sayuun man Jesucristó na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cataj Jesucristó se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan soꞌ a̱ maꞌ 
\p  
\v 21 Cheꞌé dan cataj uún Jesucristó rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a: 
\p ―ꞌU̱nj nihánj me se cavi̱i̱ ꞌu̱nj caꞌa̱nj ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ nano̱ꞌ soj manj, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ caviꞌ soj, ne̱ yoꞌo̱ quita̱j nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soj xráá soj, ne̱ se̱ guun nucua̱j soj cuchi̱ꞌ soj rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj maꞌ ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 22 Cheꞌé dan xnáꞌanj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá man tuviꞌ nij soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Ticavi̱ꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ, rá soj naꞌ. Cheꞌé dan cataj soꞌ se vaa se̱ guun nucua̱j níꞌ cuchi̱ꞌ níꞌ rej caꞌa̱nj soꞌ, rá soj naꞌ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 23 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ: 
\p ―Dan me se xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ na̱nj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me soj, ne̱ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ si̱j cavii rej xta̱ꞌ mej na̱nj á.  
\v 24 Cheꞌé dan cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa asa̱ꞌ caviꞌ soj, ne̱ yoꞌo̱ quita̱j nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soj xráá soj na̱nj ei. ꞌO̱ se sese se̱ cuchumán rá soj se vaa Diose̱ mé ꞌu̱nj, ne̱ asa̱ꞌ caviꞌ soj, ne̱ yoꞌo̱ quita̱j nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soj xráá soj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 25 Cheꞌé dan xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me síí mé so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―A̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj asino ya̱a̱n me si̱j mej ei.  
\v 26 Vaa ndoꞌo nana̱ no̱ xcúnj caꞌmi̱j cheꞌé soj, ne̱ no̱ xcúún uxraj ya̱ caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé soj ei. Dan me se síí caꞌnéé manj, tza̱j ne̱ soꞌ me síí aꞌmii ya̱ uxrá, ne̱ ina̱nj nana̱ caꞌmii soꞌ cunoj me nana̱ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 27 Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa caꞌmii Jesucristó cheꞌé Rej soꞌ Diose̱ síí caꞌnéé man Jesucristó a̱ maꞌ.  
\v 28 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Asa̱ꞌ quisíj cavii ꞌu̱nj xta̱ꞌ quiꞌyaj soj, ga̱a ne̱ xca̱j ya̱ soj cuentá se vaa ya̱ ya̱ si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ mej ei. Ne̱ ne ꞌyáá ꞌu̱nj se vaa avii ina̱nj raa̱ ma̱ꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se aꞌmii ꞌu̱nj nda̱a vaa tucuꞌyón Réj manj ado̱nj.  
\v 29 Ne̱ soꞌ me síí caꞌnéé manj rihaan soj, ne̱ yoꞌo̱ nicunꞌ soꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ a̱ doj ne ta̱náj yaníj soꞌ manj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ꞌyáá ꞌu̱nj se ina̱nj me rá maꞌa̱n soꞌ qui̱ꞌyáj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 30 Ga̱a quisíj caꞌmii Jesucristó nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ cuchumán rá queꞌe̱e̱ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii Jesucristó ga̱ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá síí cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ a 
\p  
\v 31 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá síí cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ a: 
\p ―Sese yoꞌo̱ canoco̱ꞌ soj se‑na̱na̱j, ne̱ si̱j ya̱ ya̱ tucuꞌyón se‑na̱na̱j me soj,  
\v 32 ne̱ queneꞌe̱n soj nu̱ꞌ nana̱ ya̱, ne̱ quinani̱i̱ soj rihaan suun uun mozó, quiꞌya̱j nana̱ ya̱ yoꞌ chugua̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 33 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesucristó: 
\p ―ꞌO̱ se taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham síí cane ga̱a naá me núj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj ne gu̱un núj mozó a̱ maꞌ. Me cheꞌé cataj so̱ꞌ se vaa quinani̱i̱ núj rihaan suun uun mozó ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa síí ꞌyaj cacunꞌ roꞌ, me síí uun mozó rihaan cacunꞌ yoꞌ ei.  
\v 35 Ne̱ xa̱ꞌ mozó, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee gu̱un chij mozó, ne̱ se̱ caꞌvee cane̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ taꞌníí síí tucua̱ veꞌ, tza̱j ne̱ soꞌ me síí caꞌve̱e cane̱ rá veꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.  
\v 36 Cheꞌé dan me sese ti̱nanii taꞌníí Diose̱ man soj rihaan suun uun mozó, ne̱ ya̱ ya̱ nuveé si̱j uun mozó me soj a̱ maꞌ. 
\p  
\v 37 “A̱j neꞌenj se vaa taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham me soj á. Tza̱j ne̱ nanoꞌ uxrá soj da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ cavi̱ꞌ ꞌu̱nj ei. Da̱nj ꞌyaj soj cheꞌé rej naꞌvej rá soj nari̱ꞌ soj canoco̱ꞌ soj se‑na̱na̱j ei.  
\v 38 Dan me se aꞌmii ꞌu̱nj ina̱nj se vaa queneꞌenj quiꞌyaj Réj a. Tza̱j ne̱ nij soj me síí ꞌyaj nda̱a vaa cataj rej soj rihaan soj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 39 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Xi̱i núj me síí cuꞌna̱j Abraham ga̱a naá ado̱nj ―taj nij soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Sese ya̱ ya̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham me soj, ne̱ quiꞌyaj soj nda̱a vaa quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Abraham yoꞌ asuun tza̱j a.  
\v 40 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se nanoꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj ne̱ cavi̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ ꞌu̱nj me síí cataj xnaꞌanj rihaan soj nu̱ꞌ nana̱ ya̱ cataj xnaꞌanj Réj Diose̱ rihanj ado̱nj. Dan me se ino̱ uxrá vaa ꞌyaj soj ga̱ síí cuꞌna̱j Abraham ado̱nj.  
\v 41 Ma̱a̱n se ꞌyaj soj ina̱nj se vaa ꞌyaj rej soj na̱nj á ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p Cheꞌé dan cataj nij soꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Nuveé taꞌni̱j cacunꞌ me núj maꞌ. ꞌO̱ se o̱ruun Rej núj, ne̱ Diose̱ me soꞌ na̱nj á ―taj nij soꞌ a. 
\p  
\v 42 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Sese Diose̱ me Rej soj, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá soj manj se da̱nj ei. ꞌO̱ se ꞌu̱nj me síí cavii rej nicu̱nꞌ Diose̱, ne̱ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj nihánj chugua̱nj. Dan me se ne caꞌna̱ꞌ ma̱ꞌanj nihánj maꞌ. ꞌO̱ se soꞌ me síí caꞌnéé manj caꞌnaj nihánj ado̱nj. 
\p  
\v 43 “Cheꞌé se naꞌvej rá soj cuno̱ soj se‑na̱na̱j, cheꞌé dan sayu̱u̱n uxrá vaa nana̱ aꞌmij rihaan soj ado̱nj.  
\v 44 ꞌO̱ se taꞌníí síí chre̱e me soj, ne̱ me rá soj quiꞌya̱j soj ina̱nj nda̱a vaa me rá rej soj síí chre̱e quiꞌya̱j soj ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ síí ticaviꞌ man yuvii̱ me soꞌ asi̱j guun cheꞌe̱ chumii̱ nihánj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj ne neꞌen soꞌ caꞌmi̱i̱ nica̱ soꞌ nana̱ ya̱ maꞌ. ꞌO̱ se ne aranꞌ rá soꞌ caꞌmi̱i̱ soꞌ nana̱ ya̱ a̱ man ado̱nj. Da̱nj ina̱nj vaa soꞌ, aꞌmii ne̱ soꞌ, cheꞌé se síí ne̱ ina̱nj me soꞌ, ne̱ síí tucuꞌyón man yuvii̱ caꞌmi̱i̱ ne̱ yuvii̱ me uún soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 45 “Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ cheꞌé se nana̱ ya̱ aꞌmij rihaan soj, cheꞌé dan ne amán rá soj uno soj se‑na̱na̱j a̱ maꞌ.  
\v 46 A̱ ꞌó tuviꞌ soj se̱ caꞌvee quiri̱i̱ cacunꞌ cuta̱ꞌ xráj a̱ maꞌ. Ina̱nj nana̱ ya̱ aꞌmij rihaan soj ei. Me cheꞌé ne cuchuma̱n rá soj cuno̱ soj se‑na̱na̱j ga̱.  
\v 47 ꞌO̱ se síí noco̱ꞌ ya̱ man Diose̱ me síí uno se‑na̱na̱ Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me soj a̱ maꞌ. Cheꞌé dan ne uno soj a̱ man ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. 
\p  
\v 48 Ga̱a ne̱ cataj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a: 
\p ―Ya̱ uxrá vaa nana̱ caꞌmii núj se vaa nuveé tuvi̱ꞌ núj mé so̱ꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se síí cavii estadó Samaria mé so̱ꞌ chugua̱nj. Nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán so̱ꞌ ei ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 49 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Taj va̱j nana̱ chre̱e nuû nimanj maꞌ. ꞌO̱ se aráj co̱chróó ꞌu̱nj rihaan Réj Diose̱, tza̱j ne̱ ne aráj cochro̱j soj rihanj a̱ maꞌ.  
\v 50 Ne ꞌyaj suun ꞌu̱nj cheꞌé yan cata̱j yuvii̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ mej maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa Diose̱, ne̱ soꞌ me síí me rá cata̱j yuvii̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ mé ꞌu̱nj, ne̱ soꞌ me síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ado̱nj.  
\v 51 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa sese cuno̱ soj se‑na̱na̱j, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ soj a̱ maꞌ ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 52 Cheꞌé dan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá cataj rihaan soꞌ a: 
\p ―Cuano̱ nihánj me se neꞌen ya̱ núj se vaa nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán so̱ꞌ á. ꞌO̱ se caviꞌ síí cuꞌna̱j Abraham caviꞌ nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá caviꞌ, ne̱ nihánj me taj so̱ꞌ se vaa sese cuno̱ núj se‑na̱na̱ so̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ núj, taj so̱ꞌ man asanj.  
\v 53 Dan me se ga̱a naá me se caviꞌ xi̱i núj síí cuꞌna̱j Abraham, ne̱ si̱j sa̱ꞌ doj mé so̱ꞌ rihaan soꞌ, rá so̱ꞌ naꞌ. Ne̱ caviꞌ nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ uún a. Da̱j si̱j mé so̱ꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 54 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Sese cata̱j ꞌu̱nj se vaa si̱j sa̱ꞌ me ma̱ꞌanj, ne̱ taj yuꞌvee nó se‑na̱na̱j a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa Réj, ne̱ soꞌ me síí taj se vaa sa̱ꞌ ꞌyáj ado̱nj. Dan me se Diose̱ me Réj, ne̱ nij soj me síí taj se vaa noco̱ꞌ soj man soꞌ,  
\v 55 tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá soj man soꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj me síí neꞌen man soꞌ ado̱nj. Dan me se sese cata̱j ꞌu̱nj se vaa ne neꞌenj man soꞌ, ne̱ tuviꞌ soj síí ne̱ mej na̱nj á. Tza̱j ne̱ ya̱ ya̱ neꞌenj man soꞌ, ne̱ nocóꞌ ꞌu̱nj se‑na̱na̱ soꞌ chugua̱nj. 
\p  
\v 56 “Dan me se guun niha̱ꞌ uxrá rá xi̱i soj síí cuꞌna̱j Abraham cheꞌé se queneꞌen soꞌ se vaa vaa güii queneꞌe̱n soꞌ se vaa caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj a. Dan me se queneꞌen soꞌ se vaa caꞌnáꞌ ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ ya̱ uxrá rá soꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 57 Cheꞌé dan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá cataj rihaan Jesucristó a: 
\p ―Ataa quisi̱j so̱ꞌ vi̱j chiha̱a̱ chi̱ꞌ yoꞌ a. Asa̱ꞌ aꞌvee taj so̱ꞌ se vaa queneꞌén so̱ꞌ man Abraham ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 58 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa asi̱j ataa caꞌnga̱a̱ síí cuꞌna̱j Abraham, ne̱ a̱j nej na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 59 Cheꞌé dan quitaꞌaa nij soꞌ yahij, ne̱ go̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó, rá nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ curiha̱nj yuve̱ soꞌ rá nuvií noco̱o yoꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ a. Dan me se ma̱a̱n tanu̱u̱ scaꞌnúj nij soꞌ cachén Jesucristó, caꞌanj soꞌ a. 
\c 9  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa naxraꞌ rihaan ꞌo̱ síí tuchri̱i, quiꞌyaj Jesucristó a 
\p  
\v 1 Dan me se cavii Jesucristó caꞌanj soꞌ, ga̱a ne̱ queneꞌen soꞌ ꞌo̱ síí tuchri̱i a. Dan me se síí tuchri̱i yoꞌ me se tuchri̱i soꞌ asi̱j caꞌngaa soꞌ a.  
\v 2 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó man Jesucristó, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé tuchri̱i síí nihánj, ga̱ man maestroꞌ. Maꞌa̱n soꞌ quiꞌyaj cacunꞌ naꞌ. Ase rej soꞌ quiꞌyaj cacunꞌ xa̱ꞌ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 3 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Nuveé maꞌa̱n soꞌ, nuveé re̱j soꞌ ga̱ nii soꞌ do̱ꞌ, me síí tumé cacunꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se Diose̱ me rá queneꞌe̱n níꞌ da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé soꞌ ado̱nj.  
\v 4 ꞌO̱ se no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ se‑su̱u̱n síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Ase vaa rej ranga̱ꞌ vaa yoꞌ ya̱j, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j suun níꞌ ya̱j ei. Tza̱j ne̱ quisi̱j güii caꞌne̱ꞌ rá níꞌ, ne̱ ase vaa rej nii̱ roꞌ, ga̱a̱ güii yoꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j suun níꞌ doj a̱ maꞌ.  
\v 5 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se va̱j ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ase vaa yaꞌan chuguu̱n roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 6 Quisíj caꞌmii soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ quirii talúj soꞌ rihaan yoꞌóó, ga̱a ne̱ quiꞌyaj soꞌ do̱j siguiꞌ man yoꞌóó yoꞌ, ne̱ caxríj soꞌ siguiꞌ yoꞌ rihaan síí tuchri̱i yoꞌ a.  
\v 7 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí tuchri̱i yoꞌ a: 
\p ―Caꞌa̱nj so̱ꞌ naꞌnu̱ꞌ so̱ꞌ rihaan so̱ꞌ rá na Siloé á ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p Dan me se cuya̱a̱n vaa nana̱ “Siloé” yoꞌ ga̱ nana̱ “rasu̱u̱n caꞌnéé nii man” a. 
\p Veé dan me se caꞌanj síí tuchri̱i yoꞌ, ne̱ naꞌnuꞌ soꞌ rihaan soꞌ rá na yoꞌ, ga̱a ne̱ canica̱j soꞌ caꞌnaꞌ uún soꞌ, ne̱ curuviꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 8 Dan me se nij síí ya̱nj nichru̱nꞌ yan ya̱nj soꞌ do̱ꞌ, nij síí a̱j neꞌen man soꞌ ga̱a tuchri̱i soꞌ do̱ꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Ne̱ síí nihánj me síí cane cachíín caridad ga̱a rque̱, rá soj naꞌ ―taj nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a. 
\p  
\v 9 ―Da̱nj asanj. Veé ya̱ soꞌ ei ―taj taꞌa̱j nij soꞌ a. 
\p Ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ cataj: 
\p ―Taj maꞌ. Ma̱a̱n se ase niꞌya̱j gue̱e̱ síí cachíín caridad roꞌ, da̱nj niꞌya̱j gue̱e̱ síí nihánj, tza̱j ne̱ nuveé soꞌ maꞌ ―taj yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ a. 
\p Tza̱j ne̱ maꞌa̱n síí naxraꞌ rihaan yoꞌ cataj: 
\p ―ꞌU̱nj me síí cachíín caridad yoꞌ ei ―taj soꞌ a. 
\p  
\v 10 Cheꞌé dan xnáꞌanj nij yuvii̱ man soꞌ, cataj nij yuvii̱: 
\p ―Da̱j quiꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ caꞌvee naxraꞌ rihaan so̱ꞌ ga̱ ―taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij soꞌ man síí tuchri̱i yoꞌ a. 
\p  
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Síí cuꞌna̱j Jesucristó roꞌ, quiꞌyaj siguiꞌ, ne̱ caxríj soꞌ siguiꞌ rihanj, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihanj se vaa caꞌa̱nj ꞌu̱nj naꞌnu̱ꞌ ꞌu̱nj rihanj rá na Siloé a. Ga̱a ne̱ ga̱a quisíj caꞌanj naꞌnu̱ꞌ ꞌu̱nj rihanj rá na yoꞌ, ne̱ naruviꞌ rihanj na̱nj á ―taj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 12 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij yuvii̱ man soꞌ, cataj nij yuvii̱: 
\p ―Me rej vaj soꞌ cuano̱ ga̱ ―taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij yuvii̱ man síí tuchri̱i yoꞌ a. 
\p ―Ne neꞌenj me rej vaj soꞌ cuano̱ a̱ maꞌ ―taj síí tuchri̱i yoꞌ rihaan nij yuvii̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌmaan rá nij síí fariseo niꞌya̱j nij soꞌ man síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a 
\p  
\v 13 Dan me se caꞌanj nica̱j nii man síí naxraꞌ rihaan yoꞌ rihaan nij síí fariseo a.  
\v 14 Dan me se güii naránj rá nij yuvii̱ israelitá me güii quiꞌyaj Jesucristó siguiꞌ ne̱ naxraꞌ rihaan síí tuchri̱i yoꞌ quiꞌyaj Jesucristó a.  
\v 15 Cheꞌé dan xnáꞌanj uún nij síí fariseo man síí naxraꞌ rihaan yoꞌ da̱j quiꞌyaj soꞌ ne̱ naxraꞌ rihaan soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ: 
\p ―Quiꞌyaj soꞌ siguiꞌ, ne̱ caxríj soꞌ rihanj, ga̱a ne̱ naꞌnuj rihanj, ne̱ cuano̱ nihánj ruviꞌ rihanj na̱nj á ―taj soꞌ rihaan nij síí fariseo a. 
\p  
\v 16 Cheꞌé dan cataj taꞌa̱j nij síí fariseo: 
\p ―Nuveé si̱j caꞌnéé Diose̱ rihaan níꞌ me síí quiꞌyaj naxraꞌ rihaan síí nihánj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ꞌyaj suun soꞌ güii no̱ xcúún níꞌ nara̱a̱n rá níꞌ ado̱nj ―taj taꞌa̱j nij síí fariseo yoꞌ a. 
\p Tza̱j ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ cataj: 
\p ―Tza̱j ne̱ nuveé si̱j tumé cacunꞌ me soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nij síí tumé cacunꞌ me se daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j nij síí tumé cacunꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o nda̱a vaa quiꞌyaj síí quiꞌyaj naxraꞌ rihaan síí nihánj a̱ ado̱nj ―taj yoꞌó taꞌa̱j nij síí fariseo yoꞌ a. 
\p Dan me se cuxraꞌ taꞌa̱j nij síí fariseo man nij soꞌ, ne̱ ino̱ guun rá nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a.  
\v 17 Cheꞌé dan cataj uún nij soꞌ rihaan síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a: 
\p ―Da̱j uun rá ma̱ꞌán so̱ꞌ cheꞌé síí quiꞌyaj naxraꞌ rihaan so̱ꞌ ga̱ ―taj nij síí fariseo, xnáꞌanj nij soꞌ man síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a. 
\p Ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Si̱j nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ me soꞌ, rá yá ꞌu̱nj ado̱nj ―taj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ cheꞌé Jesucristó a. 
\p  
\v 18 Tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa ya̱ ya̱ tuchrii me soꞌ ga̱a rque̱ ne̱ naxraꞌ rihaan soꞌ a. Cheꞌé dan caꞌnéé nij soꞌ nana̱ se vaa caꞌna̱ꞌ rej soꞌ do̱ꞌ, nii soꞌ do̱ꞌ, ga̱ síí naxraꞌ rihaan yoꞌ rihaan nij soꞌ a.  
\v 19 Veé dan cuchiꞌ ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá man ro̱j soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Ya̱ ya̱ taꞌníí ro̱j so̱j me síí nihánj naꞌ. Ya̱ ya̱ tuchrii me soꞌ ga̱a caꞌngaa soꞌ naꞌ. Asa̱ꞌ caꞌvee naxraꞌ rihaan soꞌ cuano̱, rá ro̱j so̱j ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man ro̱j ni̱ca̱ soꞌ a. 
\p  
\v 20 Ga̱a ne̱ cataj ro̱j soꞌ: 
\p ―Taꞌni̱j ya̱ rój me síí nihánj, ne̱ tuchrii ya̱ me soꞌ asi̱j caꞌngaa soꞌ,  
\v 21 tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá rój asa̱ꞌ caꞌvee naxraꞌ rihaan soꞌ cuano̱ a̱ maꞌ. Ne̱ ne neꞌen uxrá rój me síí quiꞌyaj naxraꞌ rihaan soꞌ a̱ maꞌ. Xna̱ꞌanj soj man soꞌ á. ꞌO̱ se síí a̱j noco̱o me soꞌ, caꞌmi̱i̱ soꞌ cheꞌé maꞌa̱n soꞌ na̱nj á ―taj ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 22 Da̱nj caꞌmii ro̱j ni̱ca̱ rej síí naxraꞌ rihaan yoꞌ do̱ꞌ, nii soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé se cuchuꞌviꞌ ro̱j soꞌ niꞌya̱j ro̱j soꞌ man nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Dan me se a̱j guun ya̱ caꞌmii nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa sese cata̱j yoꞌo̱ soꞌ se vaa si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun me Jesucristó, ne̱ quiri̱i̱ nij soꞌ xeꞌ man síí aꞌmii da̱nj scaꞌnúj nij yuvii̱ israelitá a.  
\v 23 Cheꞌé dan cataj rej síí naxraꞌ rihaan do̱ꞌ, nii soꞌ do̱ꞌ, se vaa síí a̱j noco̱o me soꞌ, ne̱ xna̱ꞌanj nij soꞌ man maꞌa̱n soꞌ a. 
\p  
\v 24 Cheꞌé dan nacúún uún nij soꞌ man síí naxraꞌ rihaan yoꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan soꞌ a: 
\p ―Veꞌé cata̱j yá so̱ꞌ rihaan Diose̱ da̱j quiránꞌ so̱ꞌ á. ꞌO̱ se a̱j neꞌen núj se vaa xa̱ꞌ snóꞌo caꞌmii ga̱ so̱ꞌ, tza̱j ne̱ si̱j tumé cacunꞌ me soꞌ ei ―taj nij soꞌ rihaan síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a. 
\p  
\v 25 Cheꞌé dan cataj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ: 
\p ―Ne neꞌen uxraj sese si̱j tumé cacunꞌ me soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se o̱rúnꞌ rasu̱u̱n neꞌén ꞌu̱nj se vaa ga̱a rque̱, ne̱ síí tuchri̱i mej, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se ruviꞌ rihanj ado̱nj ―taj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a. 
\p  
\v 26 Cheꞌé dan xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Ne̱ xa̱ꞌ síí caꞌmii ga̱ so̱ꞌ, tza̱j ne̱ da̱j quiꞌyaj soꞌ, ga̱a ne̱ naxraꞌ rihaan so̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ a. 
\p  
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ rihaan nij soꞌ a: 
\p ―A̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ ne cuno̱ soj a̱ maꞌ. Me cheꞌé me rá soj cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj ga̱. Gu̱un maꞌa̱n soj síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, rá soj naꞌ ―taj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 28 Ga̱a ne̱ nij caꞌmii nij soꞌ ga̱ síí naxraꞌ rihaan yoꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ si̱j tucuꞌyón se‑na̱na̱ Moisés me núj ei.  
\v 29 Neꞌen núj se vaa caꞌmii maꞌa̱n Diose̱ ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés, tza̱j ne̱ ne neꞌen núj me rej cavii síí caꞌmii ga̱ so̱ꞌ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a. 
\p  
\v 30 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Niha̱ꞌ uxrá vaa se‑na̱na̱ soj chiha̱ꞌ. Ne neꞌen soj me rej cavii soꞌ, tza̱j ne̱ síí nacuchraꞌ rihanj me soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 31 ꞌO̱ se neꞌen níꞌ se vaa ne uno Diose̱ rihaan nij síí tumé cacunꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese aráj cochro̱j níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ sese ꞌyaj níꞌ se vaa me rá Diose̱, ne̱ quiꞌya̱j Diose̱ se vaa achíín niꞌya̱j níꞌ rihaan Diose̱ na̱nj á.  
\v 32 Dan me se síí tuchri̱i mej ga̱a caꞌngaj, ne̱ nu̱ꞌ caꞌnaꞌ me se ne caꞌna̱ꞌ nana̱ rihaan níꞌ se vaa nacuchraꞌ yoꞌo̱ soꞌ rihaan síí vaa da̱nj a̱ maꞌ. Tana̱nj o̱rúnꞌ soꞌ me síí quiꞌyaj da̱nj ei.  
\v 33 Dan me se sese nuveé si̱j caꞌnéé Diose̱ rihaan níꞌ me soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j soꞌ da̱nj maꞌ ―taj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan soꞌ a: 
\p ―Na̱nj síí tumé cacunꞌ mé so̱ꞌ asi̱j caꞌngaa so̱ꞌ ei. Ne nó xcúún so̱ꞌ tu̱cuꞌyón so̱ꞌ a̱ ꞌó nana̱ rihaan núj a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ quirii nij soꞌ man soꞌ xeꞌ a.  
\v 35 Dan me se cuchiꞌ nana̱ rihaan Jesucristó se vaa quirii nij soꞌ man síí naxraꞌ rihaan yoꞌ xeꞌ a. Cheꞌé dan nanoꞌ Jesucristó man soꞌ, ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―So̱ꞌ me síí amán rá niꞌya̱j man síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ naꞌ ―taj Jesucristó rihaan síí naxraꞌ rihaan yoꞌ a. 
\p  
\v 36 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Ne̱ me síí me síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, señorꞌ. Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ noj, ga̱a ne̱ cuchuma̱n raj ni̱ꞌyaj man soꞌ ei ―taj síí naxraꞌ rihaan yoꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 37 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ: 
\p ―A̱j queneꞌén so̱ꞌ man soꞌ, ne̱ ꞌu̱nj si̱j aꞌmii ga̱ so̱ꞌ cuano̱ me soꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 38 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Cuano̱ nihánj me se chumán raj niꞌya̱j mán so̱ꞌ, Señor ―taj soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j soꞌ rihaan Jesucristó a.  
\v 39 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé se no̱ xcúún ꞌu̱nj caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ ado̱nj. Dan me se xa̱ꞌ nij síí ne neꞌen, tza̱j ne̱ queneꞌe̱n nij soꞌ, qui̱ꞌyáj, ne̱ xa̱ꞌ nij síí guun rá se vaa a̱j quisíj xcaj nij soꞌ cuentá, tza̱j ne̱ ase vaa síí aráán rihaan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ se vaa se̱ caꞌvee xca̱j nij soꞌ cuentá maꞌ ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 40 Dan me se cachéé taꞌa̱j nij síí fariseo ga̱ Jesucristó, ne̱ cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii Jesucristó a. Cheꞌé dan xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó, cataj nij soꞌ: 
\p ―Ne̱ ase vaa síí aráán rihaan vaa núj, rá so̱ꞌ naꞌ ―taj nij soꞌ, xnáꞌanj nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 41 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Sese si̱j ne neꞌen me soj, ne̱ taj va̱j cacunꞌ tumé soj maꞌ. Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se cataj soj se vaa a̱j neꞌen soj a. Cheꞌé dan yoꞌo̱ tumé soj cacunꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí fariseo yoꞌ a. 
\c 10  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa síí tumé matzinj roꞌ, da̱nj vaa Jesucristó, tumé soꞌ man níꞌ a 
\p  
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa xa̱ꞌ síí ne atúj taꞌyaa rej nu̱u̱ nij matzinj ne̱ avii raa̱ chingá rej nu̱u̱ nij xoꞌ, tza̱j ne̱ síí itu̱u̱ me soꞌ ado̱nj.  
\v 2 Tza̱j ne̱ síí atúj taꞌyaa roꞌ, soꞌ me síí da̱a̱n matzinj yoꞌ ado̱nj.  
\v 3 Dan me se xꞌnúj taꞌyaa rihaan soꞌ, ꞌyaj síí tumé taꞌyaa, ga̱a ne̱ uno nij matzinj se‑na̱na̱ soꞌ, ga̱a ne̱ nacúún soꞌ man nij matzinj aꞌmii soꞌ se‑chuvi̱i ꞌo̱ ꞌo̱ nij xoꞌ, ga̱a ne̱ ꞌanj nica̱j soꞌ man nij xoꞌ xeꞌ ado̱nj.  
\v 4 Ga̱a quisíj quirii soꞌ man nij xoꞌ xeꞌ, ne̱ noco̱ꞌ nij matzinj xcó soꞌ, cheꞌé se uꞌyón nij xoꞌ se‑na̱na̱ soꞌ ei.  
\v 5 Tza̱j ne̱ yoꞌó yuvii̱ me se se̱ canocoꞌ nij xoꞌ man yoꞌó soꞌ, ma̱a̱n se cuna̱nj nij xoꞌ rihaan yoꞌó soꞌ, cheꞌé se ino̱ caꞌmi̱i̱ yoꞌó soꞌ xréé nij xoꞌ, ne̱ se̱ cuꞌyón uxrá nij xoꞌ se‑na̱na̱ yoꞌó soꞌ a̱ maꞌ ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 6 Dan me se ase vaa ꞌo̱ cuentó vaa nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Jesucristó rihaan nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne xca̱j nij soꞌ cuentá me taj nana̱ nihánj a̱ maꞌ.  
\v 7 Cheꞌé dan cataj uún Jesucristó: 
\p ―Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa ase vaa taꞌyaa rej atúj nij matzinj roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj a.  
\v 8 Dan me se xa̱ꞌ taranꞌ nij síí caꞌnaꞌ ga̱a rque̱ doj, tza̱j ne̱ ase vaa síí itu̱u̱ vaa nij soꞌ a. Tza̱j ne̱ ne cuno̱ nij matzinj rihaan nij soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 9 Dan me se ase vaa taꞌyaa yoꞌ vaa ꞌu̱nj, ne̱ síí atúj rej nicu̱nꞌ ꞌu̱nj roꞌ, soꞌ me síí amán rá niꞌya̱j manj, ne̱ quinani̱i̱ soꞌ rihaan sayuun, ne̱ veꞌé catu̱u̱ soꞌ, ne̱ veꞌé cu̱riha̱nj soꞌ, ne̱ nari̱ꞌ soꞌ coj chri̱nꞌ cha̱ soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 10 “Xa̱ꞌ síí itu̱u̱, tza̱j ne̱ me ina̱nj rá soꞌ quiꞌya̱j itu̱u̱ soꞌ matzinj do̱ꞌ, ticavi̱ꞌ soꞌ matzinj do̱ꞌ, tinavi̱j soꞌ matzinj do̱ꞌ ei. Cheꞌé dan atúj soꞌ rej nu̱u̱ nij matzinj a. Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj me se caꞌnáꞌ ꞌu̱nj cheꞌé se me rá ꞌu̱nj yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nij xoꞌ, ne̱ veꞌé uxrá ca̱yáán nij xoꞌ, qui̱ꞌyáj chugua̱nj. 
\p  
\v 11 “Ne̱ ꞌu̱nj roꞌ, me síí da̱a̱n ya̱ ya̱ nij matzinj, ne̱ tumé sa̱ꞌ yá ꞌu̱nj man nij matzinj, ne̱ caꞌne̱j nimanj cavi̱j cheꞌé nij xoꞌ ado̱nj.  
\v 12 Xa̱ꞌ mozó, tza̱j ne̱ nuveé si̱j da̱a̱n matzinj me soꞌ maꞌ. Si̱j ꞌyaj canaán saꞌanj u̱u̱n me soꞌ, ne̱ cheꞌé dan sese neꞌen soꞌ xcuu caꞌyánj caꞌnu̱ꞌ, ne̱ chuꞌviꞌ soꞌ, ne̱ tanáj soꞌ matzinj yoꞌ, ne̱ unánj soꞌ a. Ga̱a ne̱ tanáj maꞌa̱n soꞌ man nij matzinj, ga̱a ne̱ qui̱taꞌaa caꞌyánj yoꞌ man nij matzinj, ne̱ ti̱chaꞌnuu̱ caꞌyánj yoꞌ man nij xoꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 13 Da̱nj ꞌyaj mozó yoꞌ, cheꞌé se mozó u̱u̱n me soꞌ, ne̱ ne rihuun rá soꞌ sese quira̱nꞌ nij matzinj sayuun maꞌ. 
\p  
\v 14 “Ne̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ si̱j tumé sa̱ꞌ man nij matzinj mej, ne̱ neꞌenj man nij matzinj noco̱ꞌ manj, ne̱ neꞌen nij xoꞌ manj ei.  
\v 15 Dan me se neꞌen Réj Diose̱ manj, ne̱ neꞌenj man Réj, ne̱ ase vaa ꞌu̱nj ga̱ Réj roꞌ, da̱nj vaa daán ꞌu̱nj matzinj ga̱j chugua̱nj. Ne̱ aꞌnéé nimanj cavi̱j cheꞌé nij xoꞌ ado̱nj.  
\v 16 Ne̱ vaa doj daán ꞌu̱nj matzinj uún, tza̱j ne̱ nuviꞌ nij xoꞌ rej nu̱u̱ matzinj nihánj maꞌ. Ne̱ vaa cheꞌé caꞌna̱ꞌ yoꞌó matzinj yoꞌ uún, qui̱ꞌyáj, ne̱ cuno̱ nij xoꞌ se‑na̱na̱j, ga̱a ne̱ cunu̱u chre̱ꞌ nij xoꞌ ga̱ matzinj nihánj, ga̱a ne̱ cu̱tumé ꞌu̱nj man cunuda̱nj nij xoꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 17 “Dan me se caꞌnéé nimanj cavi̱j, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan ꞌe̱e̱ rá Réj Diose̱ manj ado̱nj.  
\v 18 Taj va̱j síí ꞌyaj fuerzá manj cavi̱j maꞌ. ꞌO̱ se ma̱ꞌanj aꞌnéé nimanj cavi̱j na̱nj á. Dan me se no̱ xcúnj caꞌne̱j nimanj cavi̱j, ne̱ no̱ xcúnj cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj ado̱nj. Nihánj me suun caꞌneꞌ Réj Diose̱ rihanj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 19 Ga̱a ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j uún nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá man nij soꞌ, ga̱a cuno nij soꞌ nana̱ yoꞌ a.  
\v 20 Dan me se taꞌa̱j nij soꞌ cataj: 
\p ―Nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán soꞌ, ne̱ snúú soꞌ na̱nj á. Taj cheꞌé cuno̱ soj se‑na̱na̱ soꞌ maꞌ ―taj taꞌa̱j nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ, niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 21 Ga̱a ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ cataj: 
\p ―Nuveé na̱na̱ chre̱e nuû nimán síí nihánj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se se̱ guun nucua̱j síí nu̱u̱ nana̱ chre̱e nimán nacuchra̱ꞌ soꞌ rihaan síí tuchri̱i a̱ maꞌ ―taj yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa guun rá nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá go̱ꞌ nij soꞌ yahij man Jesucristó a 
\p  
\v 22 Güii dan me se canuû chaꞌanj cheꞌé nuvií noco̱o chumanꞌ Jerusalén, ne̱ yavii ayuu yuꞌveꞌ me yoꞌ a.  
\v 23 Ga̱a ne̱ chéé Jesucristó rá chingá cuꞌna̱j Corredor Salomón rá nuvií noco̱o yoꞌ,  
\v 24 ne̱ cheꞌé dan cunuu chre̱ꞌ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ yoꞌo̱ tucuachriin nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j man Jesucristó a. Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Nda̱a aman me quisi̱j güii gu̱un ya̱ ya̱ rá núj ni̱ꞌyaj núj mán so̱ꞌ ga̱. ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj yá yá so̱ꞌ rihaan núj sese ya̱ si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun me yá so̱ꞌ ei ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―A̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj cuchuma̱n rá soj a̱ maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o ꞌyáá ꞌu̱nj cheꞌé Réj Diose̱, tza̱j ne̱ maꞌa̱n nij suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ taj xnaꞌanj da̱j si̱j mej ado̱nj.  
\v 26 Tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj man asanj. ꞌO̱ se nuveé da̱a̱n ꞌu̱nj matzinj me soj a̱ maꞌ.  
\v 27 Xa̱ꞌ daán ꞌu̱nj matzinj, tza̱j ne̱ uno nij xoꞌ se‑na̱na̱j, ne̱ neꞌenj man nij xoꞌ, ne̱ noco̱ꞌ nij xoꞌ xcoj a.  
\v 28 Ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ nij xoꞌ ca̱yáán nij xoꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nij xoꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ taj va̱j síí caꞌne̱e̱ man nij xoꞌ raꞌaj maꞌ.  
\v 29 ꞌO̱ se Réj Diose̱ me síí rqué man nij xoꞌ rihanj, ne̱ si̱j uun chij ya̱ me soꞌ rihaan cunuda̱nj, ne̱ cheꞌé dan taj va̱j síí gu̱un nucua̱j caꞌne̱e̱ man nij xoꞌ raꞌa Réj Diose̱ a̱ maꞌ.  
\v 30 ꞌO̱ se ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ vaa ꞌu̱nj ga̱ Réj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 31 Ga̱a ne̱ quitaꞌaa uún nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá yahij go̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 32 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Quisíj quiꞌyaj uxraj suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌen nij soj, ne̱ guun nu̱cuáj quiꞌyáj da̱nj, quiꞌyaj Réj Diose̱, ne̱ cheꞌé me suun sa̱ꞌ noco̱o me rá soj go̱ꞌ soj yahij manj ga̱ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a. 
\p  
\v 33 Ga̱a ne̱ cataj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá: 
\p ―Se̱ goꞌ núj yahij mán so̱ꞌ cheꞌé suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyáá so̱ꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se go̱ꞌ núj yahij mán so̱ꞌ cheꞌé se caꞌmii so̱ꞌ nana̱ nij cheꞌé Diose̱ ado̱nj. Dan me se na̱nj yuvii̱ u̱u̱n mé so̱ꞌ, ne̱ me cheꞌé cataj so̱ꞌ se vaa Diose̱ mé so̱ꞌ ga̱ ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Ma̱a̱n se vaa nana̱ no̱ rihaan yanj no̱ tucuáán noco̱ꞌ soj, ne̱ nana̱ caꞌmii maꞌa̱n Diose̱ me nana̱ yoꞌ, ne̱ dan me se cataj Diose̱: “ꞌU̱nj me síí cataj xnaꞌanj se vaa diose̱ me soj á”, taj Diose̱ rihaan nij síí caꞌmii se‑na̱na̱ soꞌ ga̱a naá a.  
\v 35 Dan me se sese maꞌa̱n Diose̱ cataj se vaa nij síí caꞌmii se‑na̱na̱ soꞌ me maꞌa̱n uún diose̱, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee ta̱náj xco̱ níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ no̱ rihaan yanj ga̱a̱ maꞌ.  
\v 36 Ne̱ veé dan me caꞌneꞌ Diose̱ suun gue̱e̱ rihanj, ne̱ caꞌnéé soꞌ manj rihaan chumii̱ nihánj ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se cataj ꞌu̱nj se vaa taꞌni̱j Diose̱ mej, cheꞌé dan cataj soj se vaa nana̱ nij caꞌmij cheꞌé Diose̱ á. Taj cheꞌé caꞌmii nij soj da̱nj, raj maꞌ.  
\v 37 ꞌO̱ se sese ne ꞌyaj suun ꞌu̱nj se‑su̱u̱n Réj Diose̱, ne̱ caꞌve̱e caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun amán rá niꞌya̱j manj chugua̱nj.  
\v 38 Tza̱j ne̱ sese ya̱ ꞌyaj suun ꞌu̱nj se‑su̱u̱n Réj Diose̱, ne̱ caꞌve̱e se ne amán rá soj niꞌya̱j soj man ma̱ꞌanj, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj man nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyáj ei. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ xca̱j soj cuentá, ga̱a ne̱ yoꞌo̱ queneꞌe̱n soj se vaa ne̱ Réj Diose̱ ga̱j, ne̱ nej ga̱ Réj Diose̱ uún ado̱nj ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 39 Cheꞌé dan guun rá uún nij soꞌ qui̱taꞌaa nij soꞌ man soꞌ a. Tza̱j ne̱ quinanii soꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun rá nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó a 
\p  
\v 40 Ga̱a ne̱ cavii uún Jesucristó caꞌanj soꞌ rej rne̱j tuꞌva chráá cuꞌna̱j Jordán nda̱a rej cutaꞌ ne síí cuꞌna̱j Juan man yuvii̱ ga̱a chéé soꞌ a. Ga̱a ne̱ guun ra̱a̱n soꞌ rej yoꞌ a.  
\v 41 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ uxrá yuvii̱ rihaan soꞌ, ne̱ cataj nij yuvii̱ se vaa síí cuꞌna̱j Juan síí cutaꞌ ne man yuvii̱ me se a̱ doj suun sa̱ꞌ noco̱o ne quiꞌya̱j soꞌ, tza̱j ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Juan cheꞌé Jesucristó a. Da̱nj cataj nij yuvii̱, niꞌya̱j nij yuvii̱ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj Jesucristó a.  
\v 42 Ga̱a ne̱ cuchumán rá queꞌe̱e̱ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó ga̱a va̱j soꞌ rej yoꞌ a. 
\c 11  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé se vaa guun ga̱a caviꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro ga̱a ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a 
\p  
\v 1 Dan me se vaa ꞌo̱ síí ranꞌ, ne̱ síí cuꞌna̱j Lázaro me soꞌ, ne̱ síí ne̱ chumanꞌ Betania me soꞌ a. Ne̱ chumanꞌ Betania yoꞌ me se chiháán chana̱ cuꞌna̱j Mariá ga̱ chuꞌvij Mariá chana̱ cuꞌna̱j Marta me chumanꞌ Betania yoꞌ a.  
\v 2 Ne̱ chana̱ cuꞌna̱j Mariá yoꞌ me se noꞌ me chana̱ caxríj casté gunꞌ da̱j tacóó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ yuvé raa̱ maꞌa̱n noꞌ tanacoo̱ noꞌ tacóó soꞌ a. Dan me se raꞌvij noꞌ me síí cuꞌna̱j Lázaro síí ranꞌ yoꞌ a.  
\v 3 Dan me se caꞌnéé ro̱j raꞌvij síí cuꞌna̱j Lázaro yoꞌ nana̱ rihaan Jesucristó, cataj ro̱j noꞌ: “Xa̱ꞌ síí ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man, tza̱j ne̱ ranꞌ soꞌ, a̱ Señor”, vaa nana̱ caꞌnéé ro̱j noꞌ rihaan Jesucristó a.  
\v 4 Dan me se cuchiꞌ nana̱ yoꞌ rihaan Jesucristó, ga̱a ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Nuveé cheꞌe̱ rej yoꞌo̱ cavi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro me quiranꞌ soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se quiranꞌ soꞌ cheꞌé rej veꞌé doj xca̱j yuvii̱ cuentá cheꞌé Diose̱ ado̱nj. Dan me se veꞌé doj xca̱j yuvii̱ cuentá cheꞌé ma̱ꞌanj taꞌni̱j Diose̱, cheꞌé se quiranꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro yoꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí nataꞌ nana̱ yoꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 5 Ne̱ Jesucristó me se ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Jesucristó man chana̱ cuꞌna̱j Marta do̱ꞌ, man chuꞌvij noꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá do̱ꞌ, man síí cuꞌna̱j Lázaro do̱ꞌ a.  
\v 6 Dan me se ga̱a cuno Jesucristó nana̱ se vaa ranꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro, ne̱ ne cavi̱i̱ raꞌya̱nj soꞌ caꞌa̱nj soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se guun ra̱a̱n soꞌ yavíj güii rej va̱j soꞌ a.  
\v 7 Dan me se cachén yavíj güii yoꞌ, ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a: 
\p ―Cavi̱i̱ níꞌ caꞌa̱nj uún níꞌ estadó Judea ei ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ rihaan soꞌ a: 
\p ―Cuano̱ nihánj me se guun ndoꞌo rá nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá go̱ꞌ nij soꞌ yahij mán so̱ꞌ ne̱ cavi̱ꞌ so̱ꞌ á. Se̱ guun caꞌa̱nj so̱ꞌ yoꞌ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Neꞌen soj se vaa chuvi̱j orá ranga̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj ꞌo̱ ꞌo̱ güii, ne̱ dan me se sese cache̱e̱ yoꞌo̱ soꞌ rej ranga̱ꞌ, ne̱ se̱ naxruꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se curuvi̱ꞌ sa̱ꞌ rihaan soꞌ, quiꞌya̱j güii chuguu̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 10 Tza̱j ne̱ sese cache̱e̱ yoꞌo̱ soꞌ rej nii̱, ne̱ naxru̱ꞌ soꞌ, cheꞌé se taj va̱j yaꞌan chuguu̱n ni̱caj soꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó a.  
\v 11 Dan me se quisíj caꞌmii soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ― Ne̱ xa̱ꞌ tuviꞌ níꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro, tza̱j ne̱ otoj soꞌ ei. Tza̱j ne̱ caꞌa̱nj yaj, cheꞌé rej nari̱i̱ ꞌu̱nj nej rihaan soꞌ a ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 12 Cheꞌé dan cataj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ rihaan soꞌ: 
\p ―ꞌO̱ se sese otoj soꞌ, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n soꞌ, Señor ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 13 Dan me se nana̱ dan caꞌmii Jesucristó cheꞌé se a̱j caviꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro, tza̱j ne̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó me se guun rá nij soꞌ se vaa ya̱ ya̱ otoj u̱u̱n Lázaro, taj Jesucristó, rá nij soꞌ a.  
\v 14 Cheꞌé dan caꞌmii nica̱ Jesucristó rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―A̱j caviꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro,  
\v 15 ne̱ guun niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj se vaa nuvíꞌ ꞌu̱nj ne ga̱ soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ a. ꞌO̱ se cheꞌé se caviꞌ soꞌ roꞌ, cheꞌé dan cuchuma̱n doj rá soj ni̱ꞌyaj soj manj ado̱nj. Tza̱j ne̱ cavi̱i̱ níꞌ caꞌa̱nj níꞌ rej na̱j soꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 16 Cheꞌé dan cataj síí cuꞌna̱j Tomás Dídimo rihaan yoꞌó nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó: 
\p ―Cavi̱i̱ níꞌ caꞌa̱nj níꞌ ga̱ soꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱ꞌ níꞌ ga̱ soꞌ á ―taj soꞌ niꞌya̱j soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 17 Veé dan me se cuchiꞌ Jesucristó chumanꞌ Betania, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nii rihaan soꞌ se vaa a̱j quisíj caꞌa̱nj güii cachinꞌ nii man síí cuꞌna̱j Lázaro rque yuꞌuj yuvej a.  
\v 18 Dan me se nichru̱nꞌ naj chumanꞌ Betania ga̱ chumanꞌ Jerusalén, ne̱ o̱rúnꞌ vaꞌnu̱j kilómetro naj chumanꞌ Jerusalén yoꞌ a.  
\v 19 Ne̱ a̱j cavii queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ israelitá chumanꞌ Jerusalén, ne̱ cuchiꞌ nij soꞌ rihaan chana̱ cuꞌna̱j Marta do̱ꞌ, rihaan chana̱ cuꞌna̱j Mariá do̱ꞌ, cheꞌé rej se̱ nanó rá ro̱j noꞌ, cheꞌé se a̱j caviꞌ raꞌvij ro̱j noꞌ a. 
\p  
\v 20 Dan me se ga̱a cuno chana̱ cuꞌna̱j Marta se vaa caꞌnaꞌ Jesucristó, ne̱ curiha̱nj noꞌ nari̱ꞌ tuviꞌ noꞌ ga̱ Jesucristó, tza̱j ne̱ chana̱ cuꞌna̱j Mariá me se quináj noꞌ rá veꞌ yoꞌ a.  
\v 21 Ga̱a ne̱ cataj chana̱ cuꞌna̱j Marta rihaan Jesucristó a: 
\p ―Sese cané so̱ꞌ nihánj, ne̱ ne cavi̱ꞌ raꞌvij asuun sa̱j, man Señor.  
\v 22 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se neꞌenj se vaa me maꞌa̱n rasu̱u̱n cachi̱nj so̱ꞌ rihaan Diose̱, ne̱ quiꞌya̱j soꞌ na̱nj á ―taj chana̱ cuꞌna̱j Marta rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 23 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―Cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún raꞌvij so̱ꞌ ―taj soꞌ rihaan noꞌ a. 
\p  
\v 24 Ga̱a ne̱ cataj chana̱ cuꞌna̱j Marta rihaan soꞌ: 
\p ―A̱j neꞌenj se vaa asa̱ꞌ quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ga̱ yoꞌó nij yuvii̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ei ―taj noꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―Xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ si̱j ꞌyaj nuu iꞌna̱ꞌ uún yuvii̱ mej, ne̱ ꞌu̱nj me síí quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ yuvii̱ ca̱yáán yuvii̱ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ síí amán rá niꞌya̱j manj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e se cavi̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ chugua̱nj.  
\v 26 Cheꞌé se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ manj, ne̱ cheꞌé dan vaa iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nimán soꞌ a̱ maꞌ. Amán rá so̱ꞌ nana̱ nihánj naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man chana̱ cuꞌna̱j Marta yoꞌ a. 
\p  
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj noꞌ: 
\p ―Chumán raj, Señor. Dan me se a̱j cuchumán raj se vaa si̱j caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man núj rihaan sayuun mé so̱ꞌ, ne̱ taꞌni̱j Diose̱ mé so̱ꞌ, ne̱ caꞌnáꞌ so̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj a ―taj noꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 28 Dan me se quisíj caꞌmii noꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌanj noꞌ, ne̱ canacúún yuve̱ noꞌ man chuꞌvij noꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá, cataj noꞌ: 
\p ―A̱j caꞌnaꞌ maestró, ne̱ nacúún soꞌ mán so̱ꞌ a ―taj noꞌ rihaan chana̱ cuꞌna̱j Mariá a. 
\p  
\v 29 Ne̱ ga̱a cuno chana̱ cuꞌna̱j Mariá nana̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ raꞌya̱nj cavii noꞌ, ne̱ caꞌanj noꞌ rej nicu̱nꞌ Jesucristó a.  
\v 30 Dan me se ataa catu̱u̱ Jesucristó rque chumanꞌ yoꞌ, ne̱ nicu̱nꞌ soꞌ rej nariꞌ tuviꞌ chana̱ cuꞌna̱j Marta ga̱ soꞌ a. 
\p  
\v 31 Dan me se nij yuvii̱ israelitá yuvii̱ cane rá veꞌ nanó cuentó ga̱ chana̱ cuꞌna̱j Mariá me se queneꞌen nij soꞌ se vaa raꞌya̱nj canicunꞌ noꞌ ne̱ curiha̱nj noꞌ xeꞌ, ne̱ canocoꞌ nij soꞌ xcó noꞌ, ne̱ curiha̱nj nij soꞌ xeꞌ a. ꞌO̱ se guun rá nij soꞌ se vaa caꞌa̱nj chana̱ cuꞌna̱j Mariá rihaan yuꞌuj yuvej cheꞌé rej taꞌve̱e noꞌ, rá nij soꞌ a. 
\p  
\v 32 Dan me se ga̱a cuchiꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá rej nicu̱nꞌ Jesucristó, ga̱a ne̱ queneꞌen noꞌ man soꞌ, ga̱a ne̱ canicunꞌ ru̱j noꞌ rihaan Jesucristó, ga̱a ne̱ cataj noꞌ: 
\p ―Sese cané so̱ꞌ nihánj, ne̱ ne cavi̱ꞌ raꞌvij asuun sa̱j, man Señor ―taj noꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 33 Dan me se queneꞌen Jesucristó se vaa taꞌvee noꞌ, se vaa taꞌvee nij yuvii̱ israelitá caꞌnaꞌ ga̱ noꞌ do̱ꞌ, ga̱a ne̱ quinanó ndoꞌo rá soꞌ,  
\v 34 ga̱a ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Me rej cachinꞌ soj man soꞌ ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan soꞌ a: 
\p ―Caꞌa̱nj níꞌ, ga̱a ne̱ que̱neꞌén so̱ꞌ á ―taj nij soꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 35 Ga̱a ne̱ taꞌvee Jesucristó a.  
\v 36 Cheꞌé dan cataj nij yuvii̱ israelitá rihaan tuviꞌ nij soꞌ a: 
\p ―Ni̱ꞌyaj soj ei. ꞌO̱ se taꞌvee soꞌ, cheꞌé se ꞌe̱e̱ uxrá rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man síí caviꞌ yoꞌ a ―taj nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man Jesucristó a. 
\p  
\v 37 Ga̱a ne̱ taꞌa̱j nij yuvii̱ cataj: 
\p ―ꞌO̱ se si̱j neꞌen nacuchraꞌ rihaan síí tuchri̱i me síí nihánj á. Cheꞌé dan uun nucua̱j soꞌ naquiꞌyaj sa̱ꞌ soꞌ man síí cuꞌna̱j Lázaro, ne̱ sese cane soꞌ nihánj, ne̱ ne cavi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro asuun sa̱j maꞌ ―taj taꞌa̱j nij yuvii̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 38 Dan me se quinanó uún rá Jesucristó, ne̱ cuchiꞌ soꞌ rej cachinꞌ nii man síí cuꞌna̱j Lázaro yoꞌ a. Dan me se yuꞌuj yuvej me yoꞌ, ne̱ caráán yahij rihaan yuꞌuj yoꞌ a.  
\v 39 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Naxu̱u̱n soj yahij rihaan yuꞌuj á ―taj Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj raꞌvij síí caviꞌ chana̱ cuꞌna̱j Marta rihaan soꞌ: 
\p ―Tza̱j ne̱ gunꞌ riꞌyu̱j man soꞌ ya̱j, Señor. ꞌO̱ se quisíj caꞌa̱nj ya̱ güii naj soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj noꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 40 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―A̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa sese cuchuma̱n rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ manj, ga̱a ne̱ que̱neꞌén so̱ꞌ se vaa nucua̱j uxrá Diose̱ á ―taj Jesucristó rihaan chana̱ cuꞌna̱j Marta yoꞌ a. 
\p  
\v 41 Cheꞌé dan naxuun nij soꞌ yahij yoꞌ a. Ga̱a ne̱ naxca̱j Jesucristó rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Guun niꞌya̱j níꞌ se vaa cunó so̱ꞌ se‑na̱na̱j, Ata̱j Chij.  
\v 42 A̱j neꞌenj se vaa niga̱nj unó so̱ꞌ se‑na̱na̱j, tza̱j ne̱ aꞌmij nana̱ nihánj cheꞌé rej cuno̱ nij yuvii̱ nicu̱nꞌ nihánj ga̱j a. ꞌO̱ se me raj cuchuma̱n rá nij yuvii̱ se vaa so̱ꞌ me síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó, cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ a. 
\p  
\v 43 Quisíj cataj soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ nucua̱j ndoꞌo caguáj soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Lázaro. Cavi̱i̱ so̱ꞌ caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj ei ―taj soꞌ, caguáj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Lázaro yoꞌ a. 
\p  
\v 44 Ga̱a ne̱ curiha̱nj síí caviꞌ yoꞌ rque yuꞌuj, ne̱ nacutáj yatzíj nu̱ꞌ man soꞌ, ne̱ caráán yatzíj rihaan soꞌ uún a. Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a: 
\p ―Nache̱ soj man soꞌ, ne̱ cache̱e̱ soꞌ caꞌa̱nj soꞌ á ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa guun ndoꞌo rá nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, cavi̱ꞌ Jesucristó a 
\p  
\v 45 Dan me se caꞌnaꞌ nij yuvii̱ israelitá ga̱ chana̱ cuꞌna̱j Mariá yoꞌ, ne̱ queneꞌen nij soꞌ da̱j quiꞌyaj Jesucristó a. Cheꞌé dan cuchumán rá queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ se vaa síí caꞌnéé Diose̱ me Jesucristó a.  
\v 46 Tza̱j ne̱ cavii yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ caꞌanj nij soꞌ rihaan nij síí fariseo, ga̱a ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ rihaan nij síí fariseo nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Jesucristó a.  
\v 47 Cheꞌé dan cunuu chre̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ juntá, ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Da̱j quiꞌyaj níꞌ, rá soj ga̱. ꞌO̱ se xa̱ꞌ snóꞌo nihánj, tza̱j ne̱ ꞌyaj suun uxrá soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o ado̱nj.  
\v 48 Sese yoꞌo̱ ta̱náj níꞌ man soꞌ quiꞌya̱j soꞌ da̱nj, ne̱ cuchuma̱n rá cunuda̱nj nij yuvii̱ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ man soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌna̱ꞌ nij tanuu ꞌyaj suun rihaan gobiernó ma̱n Romá, ga̱a ne̱ tiri̱ꞌ nij tanuu man níꞌ do̱ꞌ, man chiháán níꞌ do̱ꞌ, man nu̱ꞌ tuviꞌ níꞌ do̱ꞌ á ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 49 Ga̱a ne̱ caꞌmii yoꞌó tuviꞌ nij soꞌ, síí cuꞌna̱j Caifás, ne̱ soꞌ me xrej ata̱ suun noco̱o doj yoꞌ yoꞌ a. Dan me se cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ne neꞌen uxrá nij soj a̱ maꞌ.  
\v 50 ꞌO̱ se ataa xca̱j soj cuentá se vaa xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj soj sese cavi̱ꞌ o̱rúnꞌ snóꞌo cheꞌé nij yuvii̱, ga̱a ne̱ veé da̱nj me se̱ quiriꞌ nu̱ꞌ níꞌ si̱j israelitá maꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Caifás rihaan yoꞌó nij soꞌ a. 
\p  
\v 51 Dan me se nuveé ina̱nj nana̱ cavii raa̱ maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Caifás me nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se xrej ata̱ suun noco̱o doj me soꞌ yoꞌ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan maꞌa̱n Diose̱ me síí rqué nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me ya̱ vaa se‑na̱na̱ soꞌ ga̱a cataj soꞌ se vaa cavi̱ꞌ Jesucristó cheꞌé taranꞌ nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.  
\v 52 Ne̱ nuveé ina̱nj cheꞌé nij yuvii̱ israelitá me caviꞌ Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se caviꞌ soꞌ cheꞌé rej naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soꞌ man cunuda̱nj nij taꞌníí Diose̱ nij síí ma̱n nu̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ cunu̱u tuvi̱ꞌ cunuda̱nj nij soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 53 Dan me se ma̱a̱n güii dan me se guun cheꞌe̱ nij síí fariseo do̱ꞌ, nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nuchruj ra̱a̱ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱ꞌ Jesucristó a.  
\v 54 Cheꞌé dan me ne caꞌve̱e cache̱e̱ ranga̱ꞌ soꞌ estadó Judea maꞌ. Ga̱a ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ tuꞌva rej taj va̱j yuvii̱ mán, ga̱a ne̱ catúj soꞌ yoꞌo̱ chumanꞌ cuꞌna̱j Efraín, ga̱a ne̱ caranꞌ soꞌ chumanꞌ yoꞌ ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 55 Dan me se da̱j doj quisi̱j chaꞌanj pascuá chaꞌanj navij rá nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cheꞌé dan cavii nij yuvii̱ ne̱ chumanꞌ leꞌe̱j, ne̱ caꞌanj nij soꞌ chumanꞌ Jerusalén, cheꞌé rej quiꞌya̱j nij soꞌ tucuáán noco̱ꞌ nij soꞌ ne̱ cunu̱u gue̱e̱ nij soꞌ rihaan Diose̱ a.  
\v 56 Ga̱a ne̱ nanoꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ man Jesucristó a. Dan me se canicunꞌ nij yuvii̱ rá nuvií noco̱o, ne̱ xnáꞌanj nij yuvii̱ man tuviꞌ yuvii̱, cataj nij yuvii̱: 
\p ―Da̱j uun rá soj ga̱. Caꞌna̱ꞌ soꞌ rej ca̱nuû chaꞌanj, rá soj naꞌ ―cataj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij yuvii̱ man tuviꞌ yuvii̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 57 Ne̱ xa̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij síí fariseo do̱ꞌ, tza̱j ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ se vaa sese queneꞌe̱n nij yuvii̱ me rej va̱j Jesucristó, ga̱a ne̱ cata̱j xnaꞌanj nij yuvii̱ rihaan maꞌa̱n nij soꞌ a. ꞌO̱ se guun rá nij soꞌ qui̱taꞌaa nij soꞌ man Jesucristó ado̱nj. 
\c 12  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caxríj chana̱ cuꞌna̱j Mariá casté tacóó Jesucristó a 
\p  
\v 1 Dan me se achiin yatanꞌ güii ca̱nuû chaꞌanj pascuá, ne̱ caꞌanj Jesucristó chumanꞌ Betania a. Chumanꞌ Betania roꞌ, ne síí cuꞌna̱j Lázaro síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún quiꞌyaj Jesucristó a.  
\v 2 Dan me se quiꞌyaj chuvi̱i nii cha̱ niꞌyánj Jesucristó, ne̱ chana̱ cuꞌna̱j Marta me chana̱ rqué chá niꞌyánj nij síí ꞌnaꞌ, ne̱ ne̱ síí cuꞌna̱j Lázaro rihaan mesá ga̱ Jesucristó ga̱a chá soꞌ chraa a.  
\v 3 Dan me se nica̱j chana̱ cuꞌna̱j Mariá yoꞌo̱ agaꞌ xi̱j casté gunꞌ da̱j tuꞌve̱e̱ ndoꞌo, ne̱ caxríj noꞌ tacóó Jesucristó, ga̱a ne̱ yuvé raa̱ maꞌa̱n noꞌ tanacoo̱ noꞌ tacóó Jesucristó a. Ga̱a ne̱ nasíj totoꞌ nu̱ꞌ rá veꞌ yoꞌ, quiꞌyaj casté caxríj chana̱ cuꞌna̱j Mariá tacóó Jesucristó a. 
\p  
\v 4 Dan me se ne̱ síí cuꞌna̱j Judas Iscariote, ne̱ yoꞌo̱ síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó me soꞌ, ne̱ síí tacuachén man Jesucristó rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó me soꞌ a. Dan me se cataj soꞌ: 
\p  
\v 5 ―Me cheꞌé ne cutuꞌve̱e̱ nii casté nihánj ne̱ quiri̱ꞌ uxrá nii saꞌanj ga̱. ꞌO̱ se ase vaa saꞌanj ꞌyaj canaán yuvii̱ rque ꞌo̱ yoꞌ nó casté nihánj, ne̱ vaa cheꞌé rque̱ níꞌ saꞌanj yoꞌ rihaan nij síí nique̱ na̱nj á ―taj síí cuꞌna̱j Judas yoꞌ a. 
\p  
\v 6 Dan me se da̱nj tuꞌva maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Judas yoꞌ, tza̱j ne̱ a̱ doj ne nanó rá Judas yoꞌ cheꞌé nij síí nique̱ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se si̱j tumé se‑chru̱nj nij tuvi̱ꞌ Jesucristó chrúún saꞌanj me soꞌ, tza̱j ne̱ síí itu̱u̱ me soꞌ, ne̱ quiꞌyaj itu̱u̱ ndoꞌo soꞌ saꞌanj ma̱n rque chrúún yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌmii soꞌ da̱nj na̱nj ei.  
\v 7 Dan me se cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Caꞌne̱ꞌ rá so̱ꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n noꞌ ei. Cheꞌé yan quisi̱j güii cachi̱nꞌ nii manj roꞌ, cheꞌé dan caxríj noꞌ casté tuꞌve̱e̱ ndoꞌo manj na̱nj á.  
\v 8 Xa̱ꞌ nij síí nique̱, tza̱j ne̱ nu̱ꞌ güii mán nij síí nique̱ ga̱ soj, ne̱ xa̱ꞌ ma̱ꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ canicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ni̱ꞌyaj soj maꞌ ―taj Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Judas yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa guun rá nij xrej ata̱ suun noco̱o doj se vaa cavi̱ꞌ uún síí cuꞌna̱j Lázaro yoꞌ a 
\p  
\v 9 Dan me se xcaj ndoꞌo nij yuvii̱ israelitá cuentá se vaa ne̱ Jesucristó chumanꞌ Betania, ne̱ cheꞌé dan caꞌanj uxrá nij soꞌ chumanꞌ yoꞌ a. Dan me se nuveé ina̱nj cheꞌé maꞌa̱n Jesucristó me caꞌanj nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se me rá nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ man síí cuꞌna̱j Lázaro síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún quiꞌyaj Jesucristó a.  
\v 10 Ga̱a ne̱ guun ꞌo̱ rá nij xrej ata̱ suun noco̱o doj se vaa cavi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Lázaro uún, quiꞌya̱j nij soꞌ a.  
\v 11 ꞌO̱ se cheꞌé síí cuꞌna̱j Lázaro me se cavii ndoꞌo nij yuvii̱ israelitá canocoꞌ nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ cuchumán rá nij yuvii̱ israelitá niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj nij yuvii̱ ga̱a canica̱j uún Jesucristó caꞌanj soꞌ chumanꞌ Jerusalén a 
\p  
\v 12 Ga̱a ne̱ güii aꞌyuj me se cuchiꞌ nana̱ rihaan taranꞌ nij yuvii̱ israelitá navi̱j rá chaꞌanj pascuá se vaa catu̱u̱ Jesucristó chumanꞌ Jerusalén a.  
\v 13 Cheꞌé dan me cuta nij yuvii̱ raꞌa chruun yu̱un, ne̱ curiha̱nj nij yuvii̱ tuꞌva chumanꞌ nari̱ꞌ tuviꞌ nij soꞌ ga̱ Jesucristó a. Ga̱a ne̱ caguáj nij yuvii̱, cataj nij yuvii̱: 
\p ―Cara̱a̱ gue̱e̱ níꞌ rihaan Diose̱ ei. Cuna̱j ndoꞌo vaa caꞌnaꞌ síí caꞌnéé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj. Síí uun chij rihaan níꞌ si̱j israelitá me soꞌ chugua̱nj ―taj nij yuvii̱, caguáj nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 14 Ga̱a ne̱ nariꞌ Jesucristó yoꞌo̱ burró, ga̱a ne̱ cavii soꞌ xráá burró a. Dan me se cuya̱a̱n quiꞌyaj soꞌ ga̱ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a:  
\v 15 “Soj si̱j ma̱n chumanꞌ Jerusalén me se se̱ cuchuꞌviꞌ soj maꞌ. ꞌO̱ se xca̱j soj cuentá se vaa ꞌnaꞌ síí gu̱un chij rihaan soj na̱nj ado̱nj. Dan me se síí nica̱ꞌ nimán me soꞌ, ne̱ táá soꞌ xráá burró leꞌe̱j taꞌníí xcuu burró cha̱na̱ ado̱nj”, taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ yoꞌ a.  
\v 16 Dan me se nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó me se ga̱a güii catúj Jesucristó chumanꞌ Jerusalén, ne̱ ne xca̱j nij soꞌ cuentá, ne̱ ne caxri̱i̱ rá nij soꞌ se vaa quiꞌyaj soꞌ nda̱a vaa cataj nana̱ no̱ rihaan yanj yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ nda̱a quisíj cavii sa̱ꞌ Jesucristó quiꞌyaj Diose̱, ga̱a ne̱ ninuj rá nij soꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱, ne̱ ninuj rá nij soꞌ se vaa guun cheꞌé Jesucristó a. 
\p  
\v 17 Dan me se nij yuvii̱ cumán ga̱ Jesucristó me se cataj xnaꞌanj nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa guun ga̱a canacúún Jesucristó man síí cuꞌna̱j Lázaro se vaa cu̱riha̱nj soꞌ yuꞌuj yuvej ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún ya̱ síí cuꞌna̱j Lázaro quiꞌyaj Jesucristó a.  
\v 18 Ga̱a ne̱ cheꞌé se cuno nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Jerusalén se vaa quiꞌyaj soꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé dan caꞌnaꞌ nari̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó a.  
\v 19 Cheꞌé dan cataj nij síí fariseo rihaan tuviꞌ nij soꞌ a: 
\p ―Ni̱ꞌyaj soj ei. ꞌO̱ se ne quiꞌya̱j canaán uxrá níꞌ, quiꞌyaj soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj ya̱ canocoꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se‑na̱na̱ soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌnaꞌ do̱j síí aꞌmii xnaꞌánj griego caꞌmi̱i̱ nij soꞌ ga̱ Jesucristó a 
\p  
\v 20 Dan me se mán taꞌa̱j nij síí aꞌmii xnaꞌánj griego, ne̱ si̱j cuchiꞌ chumanꞌ Jerusalén ga̱a anuû chaꞌanj pascuá me nij soꞌ, ne̱ cuchiꞌ nij soꞌ naꞌvi̱j nij soꞌ rihaan Diose̱ a.  
\v 21 Dan me se cuchiꞌ nij soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Felipé síí cavii chumanꞌ Betsaida chumanꞌ na̱j estadó Galilea, ga̱a ne̱ xnáꞌanj nij soꞌ man soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Me rá núj caꞌmi̱i̱ núj do̱j ga̱ Jesucristó, señor ―taj nij soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Felipé yoꞌ a. 
\p  
\v 22 Ga̱a ne̱ caꞌanj síí cuꞌna̱j Felipé cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Andrés se vaa cataj nij síí aꞌmii xnaꞌánj griego yoꞌ rihaan soꞌ a. Ga̱a ne̱ caꞌanj cata̱j xnaꞌanj ro̱j soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cataj ro̱j soꞌ rihaan Jesucristó se vaa caꞌnaꞌ nij síí aꞌmii xnaꞌánj griego ne̱ me rá nij soꞌ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ ga̱ Jesucristó a.  
\v 23 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan ro̱j soꞌ a: 
\p ―ꞌU̱nj si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se quisíj güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ gu̱un chij ꞌu̱nj, quiꞌya̱j Diose̱ ei.  
\v 24 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa ase vaa ꞌnúú vaa níꞌ, ne̱ sese se̱ quinij ꞌnúú ya̱a̱n rihaan yoꞌóó ne̱ cavi̱ꞌ maꞌa̱n ꞌnúú ya̱a̱n yoꞌ, ne̱ quinavi̱j u̱u̱n ꞌnúú ya̱a̱n, tza̱j ne̱ sese cavi̱ꞌ ꞌnúú ya̱a̱n yoꞌ, ne̱ quisi̱j queꞌe̱e̱ doj ꞌnúú quiꞌya̱j yoꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 25 Dan me se xa̱ꞌ síí me rá ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ cavi̱ꞌ soꞌ, ne̱ xa̱ꞌ síí aꞌvej rá cavi̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé se me soꞌ síí noco̱ꞌ manj, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.  
\v 26 Cheꞌé dan me sese vaa ꞌo̱ soꞌ nu̱u̱ rihanj ꞌyaj suun rihanj, ne̱ canoco̱ꞌ soꞌ manj cuaj ei. Ne̱ me rej maꞌa̱n canicu̱nꞌ ma̱ꞌanj roꞌ, ma̱a̱n dan canicu̱nꞌ síí nu̱u̱ rihanj uún na̱nj ei. Ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá síí ꞌyaj suun rihanj, quiꞌya̱j Réj ado̱nj. 
\p  
\v 27 “Cuano̱ nihánj me se nanó ndoꞌo raj chugua̱nj. Ne̱ da̱j qui̱ꞌyáj a̱ ranj a. Cachi̱nj ni̱ꞌyáj rihaan Réj se vaa ti̱nanii soꞌ manj rihaan sayuun qui̱ranj cuano̱, rá soj naꞌ. Taj cheꞌé qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. Cheꞌe̱ yan qui̱ránꞌ ꞌu̱nj sayuun caꞌnaj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 28 Ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j Jesucristó rihaan Diose̱, cataj soꞌ: 
\p ―Cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj ma̱ꞌán so̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, Ata̱j ―taj Jesucristó, cachíín niꞌya̱j soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cavii ꞌo̱ nana̱ rej xta̱ꞌ caꞌmii Diose̱ cuno nij soꞌ, ne̱ nana̱ cavii rej xta̱ꞌ me: 
\p ―A̱j cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌyáj, tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj doj, qui̱ꞌyáj ado̱nj ―taj nana̱ yoꞌ nana̱ cavii rej xta̱ꞌ caꞌmii Diose̱ cuno nij soꞌ a. 
\p  
\v 29 Dan me se nicu̱nꞌ uxrá yuvii̱ ga̱ Jesucristó, ne̱ cuno nij soꞌ nana̱ yoꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ se vaa caguáj tuꞌvii rej xta̱ꞌ a. Ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ cataj se vaa caꞌmii yoꞌo̱ se‑mo̱zó Diose̱ nana̱ yoꞌ rihaan Jesucristó a.  
\v 30 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij yuvii̱: 
\p ―Nuveé cheꞌe̱ o̱rúnꞌ ꞌu̱nj me caꞌmii Diose̱ nana̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌmii Diose̱ nana̱ yoꞌ, cheꞌé rej xca̱j soj cuentá ei.  
\v 31 Cheꞌé se vaa qui̱ranj cuano̱ caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ quiri̱i̱ yaníj Diose̱ man síí chre̱e síí uun chij rihaan chumii̱ nihánj chugua̱nj.  
\v 32 Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ quisíj naxca̱j nii manj rihaan chumii̱ nihánj cachro̱n nii manj rihaan rcutze̱, ga̱a ne̱ gu̱un rá cunuda̱nj nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ manj, qui̱ꞌyáj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 33 Ne̱ maꞌa̱n nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Jesucristó roꞌ, taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j nii man soꞌ ne̱ cavi̱ꞌ soꞌ a. 
\p  
\v 34 Ga̱a ne̱ cataj nij yuvii̱ rihaan Jesucristó a: 
\p ―A̱j neꞌen núj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ se vaa síí caꞌne̱j Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun me se si̱j ca̱yáán nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me soꞌ a. Ne̱ me cheꞌé cataj so̱ꞌ nihánj se vaa na̱xcaj nii man síí caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj ga̱. Me cheꞌé cavi̱ꞌ soꞌ ga̱. Da̱j si̱j me síí caꞌne̱j Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij yuvii̱ man Jesucristó a. 
\p  
\v 35 Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Cuano̱ nihánj me se va̱j soj rej chuguu̱n sa̱ꞌ yaꞌan, tza̱j ne̱ da̱j doj quisi̱j orá quinaꞌa̱j yaꞌan yoꞌ, ne̱ se̱ guun nucua̱j soj xca̱j soj cuentá maꞌ. Cheꞌé dan vaa cheꞌé xca̱j soj cuentá nda̱a vaa ꞌyaj nij síí va̱j rej chuguu̱n yaꞌan ei. Sese taj, ne̱ gu̱un soj síí chéé rej rmi̱ꞌ, ne̱ xa̱ꞌ síí chéé rej rmi̱ꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen soꞌ me rej va̱j soꞌ maꞌ.  
\v 36 Dan me se va̱j soj rej chuguu̱n yaꞌan, ne̱ cheꞌé dan cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj yaꞌan sa̱ꞌ ei. Quisi̱j quiꞌya̱j soj da̱nj, ga̱a ne̱ gu̱un soj taꞌníí yaꞌan chuguu̱n, ne̱ si̱j xcaj cuentá gu̱un soj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij yuvii̱ a. 
\p Quisíj caꞌmii Jesucristó nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ caꞌanj Jesucristó, ne̱ caxríj yuve̱ soꞌ man soꞌ, cheꞌé se naꞌvej rá soꞌ queneꞌe̱n nij yuvii̱ man soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne cuchuma̱n rá nij síí israelitá ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesucristó maꞌ 
\p  
\v 37 Nda̱ꞌ se uxrá quiꞌyaj Jesucristó suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j nij yuvii̱, quiꞌyaj Diose̱, tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá nij yuvii̱ se vaa si̱j caꞌnéé Diose̱ me soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 38 Ne̱ veé da̱nj quisíj ya̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Isaías síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá a. Dan me se cataj síí cuꞌna̱j Isaías: 
\p ―Ata̱j síí chij. Do̱j yuvii̱ cuchumán rá cuno nana̱ caꞌmii núj, ne̱ do̱j yuvii̱ xcaj cuentá se vaa nucua̱j ndoꞌo so̱ꞌ si̱j ꞌni̱j raꞌa man núj ei ―taj síí cuꞌna̱j Isaías yoꞌ a. 
\p  
\v 39 Ne̱ vaa doj nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Diose̱ ne̱ cachrón síí cuꞌna̱j Isaías rihaan yanj, ne̱ dan me se cataj xnaꞌanj Diose̱ me cheꞌé ne gu̱un nucua̱j nij yuvii̱ israelitá cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Jesucristó a: 
\p  
\v 40 ―Síí caꞌnéé ꞌu̱nj me se nataꞌ uxrá soꞌ se‑na̱na̱j rihaan yuvii̱ nihánj nda̱a se caráán rihaan nij yuvii̱, ne̱ se̱ caꞌvee queneꞌe̱n nij soꞌ doj maꞌ. Ne̱ ne caꞌve̱e catu̱u̱ doj se‑na̱na̱j nimán nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se naꞌvej uxrá rá nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá ne̱ ca̱nica̱j nimán nij soꞌ ne̱ nahu̱un sa̱ꞌ nij soꞌ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj maꞌ ―taj Diose̱ ne̱ cachrón síí cuꞌna̱j Isaías rihaan yanj ga̱a naá a. 
\p  
\v 41 Da̱nj caꞌmii Isaías cheꞌé se a̱j queneꞌen soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌya̱j Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan caꞌmii soꞌ da̱nj cheꞌé Jesucristó a. 
\p  
\v 42 Tza̱j ne̱ cuchumán rá queꞌe̱e̱ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó a. Tza̱j ne̱ ne cata̱j xnaꞌanj nij soꞌ se vaa cuchumán rá nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cuchuꞌviꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man nij síí fariseo, se vaa cuta̱ꞌ nij síí fariseo cacunꞌ xráá nij soꞌ, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ yaníj nij síí fariseo man nij soꞌ rque nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a.  
\v 43 Dan me se niha̱ꞌ rá nij soꞌ doj cuno̱ nij soꞌ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ ne cara̱yaꞌa̱nj nij soꞌ se vaa veꞌé caꞌmi̱i̱ Diose̱ cheꞌé nij soꞌ a̱ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé cacunꞌ tumé síí naꞌvej rá cuno̱ se‑na̱na̱ Jesucristó a 
\p  
\v 44 Ne̱ sca̱ꞌ ndoꞌo caꞌmii Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Xa̱ꞌ síí amán rá niꞌya̱j manj, tza̱j ne̱ nuveé ina̱nj ma̱ꞌanj me síí amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man maꞌ. ꞌO̱ se amán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 45 Ne̱ xa̱ꞌ síí acaj cuentá cheꞌej, tza̱j ne̱ soꞌ me síí acaj cuentá cheꞌé síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 46 Xa̱ꞌ ma̱ꞌanj, tza̱j ne̱ chuguu̱n yaꞌan rihaan chumii̱ nihánj quiꞌyáj ga̱a caꞌnaj rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé rej se̱ quináj nij síí amán rá niꞌya̱j manj rej rmi̱ꞌ man chugua̱nj. 
\p  
\v 47 “Ne̱ caꞌve̱e se se̱ caꞌvej rá yoꞌo̱ soꞌ cuno̱ soꞌ se‑na̱na̱j nana̱ catúj xréé soꞌ, tza̱j ne̱ nuveé ꞌu̱nj me síí cuta̱ꞌ cacunꞌ xráá soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nuveé cheꞌe̱ se cuta̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ xráá yuvii̱ me caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Tana̱nj caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé rej ti̱nanii ꞌu̱nj man nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj rihaan chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán nij soꞌ ado̱nj.  
\v 48 Dan me se síí tanáj xco̱ manj ne̱ naꞌvej rá cuno̱ se‑na̱na̱j me se quita̱j cacunꞌ xráá soꞌ ei. ꞌO̱ se cheꞌé se ne cuno̱ soꞌ nana̱ caꞌmij rihaan soꞌ roꞌ, cheꞌé dan quita̱j cacunꞌ xráá soꞌ asa̱ꞌ quisíj güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ chugua̱nj.  
\v 49 Ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se nuveé ina̱nj nana̱ cavii raj me nana̱ caꞌmij maꞌ. ꞌO̱ se Réj síí caꞌnéé manj me síí cataj xnaꞌanj rihanj da̱j caꞌmi̱j ei.  
\v 50 Ne̱ a̱j neꞌenj se vaa sese cuno̱ níꞌ se vaa cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan níꞌ, ne̱ ca̱yáán níꞌ ga̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Cheꞌé dan nana̱ aꞌmij me se maꞌa̱n nana̱ caꞌmii Réj rihanj me nij nana̱ aꞌmij ado̱nj. ―Da̱nj cataj Jesucristó a. 
\c 13  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa naꞌnuꞌ Jesucristó tacóó nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a 
\p  
\v 1 Dan me se ga̱a ataa quisi̱j chaꞌanj pascuá, ne̱ queneꞌen Jesucristó se vaa nichru̱nꞌ quisi̱j orá ta̱náj soꞌ chumii̱ nihánj ne̱ quina̱nꞌ soꞌ rihaan Rej soꞌ Diose̱ a. Dan me se ꞌe̱e̱ rá soꞌ man nij síí cachéé ga̱ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ yoꞌo̱ ꞌe̱e̱ rá soꞌ man nij soꞌ nda̱a se caviꞌ soꞌ a.  
\v 2 Dan me se quisíj orá chá xtiꞌno̱ nij soꞌ, ne̱ a̱j guun rá síí chre̱e se vaa síí cuꞌna̱j Judas Iscariote taꞌníí Simón me síí ta̱cuachén man Jesucristó rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó a.  
\v 3 Ne̱ a̱j queneꞌen Jesucristó se vaa quisíj guun chij maꞌa̱n soꞌ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ a̱j queneꞌen soꞌ se vaa si̱j cavii rej ya̱nj Diose̱ me soꞌ ne̱ quina̱nꞌ uún soꞌ rihaan Diose̱ a.  
\v 4 Dan me se ga̱a quisíj chá xtiꞌno̱ nij soꞌ, ne̱ quirii Jesucristó cotoó nu̱u̱ soꞌ, ne̱ cataꞌaa soꞌ ꞌo̱ yatzíj toalla, ne̱ tumíj soꞌ catuu̱n soꞌ a.  
\v 5 Veé dan, ga̱a ne̱ caraa soꞌ na rque rcoꞌo̱o, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ naꞌnuꞌ soꞌ tacóó nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ nachen soꞌ yatzíj toalla numi̱i catuu̱n soꞌ, ne̱ tinacoo̱ soꞌ tacóó nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.  
\v 6 Dan me se cuchiꞌ soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Simón Pedró, ne̱ cataj Pedró rihaan soꞌ a: 
\p ―Señor. Ma̱ꞌán so̱ꞌ naꞌnu̱ꞌ tacój a̱j naꞌ ―taj Pedró, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 7 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ne neꞌén so̱ꞌ me cheꞌé ꞌyáj da̱nj cuano̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ xca̱j so̱ꞌ cuentá ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan Pedró a. 
\p  
\v 8 ―Daj chiha̱a̱ míj se̱ guun naꞌnu̱ꞌ so̱ꞌ tacój a̱ maꞌ ―taj Pedró rihaan Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Tza̱j ne̱ sese se̱ naꞌnúꞌ ꞌu̱nj tacóó so̱ꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee guún so̱ꞌ tuvíꞌ ꞌu̱nj maꞌ ―taj Jesucristó rihaan Pedró a. 
\p  
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj Simón Pedró rihaan Jesucristó a: 
\p ―Se̱ naꞌnúꞌ so̱ꞌ ina̱nj tacój, man Señor. Nda̱a nu̱ꞌ raꞌaj do̱ꞌ, nu̱ꞌ raj do̱ꞌ, naꞌnu̱ꞌ so̱ꞌ ei ―taj Pedró rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Xa̱ꞌ síí a̱j cane, tza̱j ne̱ taj cheꞌé naꞌnu̱ꞌ nii man nu̱ꞌ nee̱ man soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j vaa cu̱j man soꞌ na̱nj á. Ma̱a̱n se ina̱nj tacóó soꞌ naꞌnu̱ꞌ nii na̱nj ado̱nj. Ne̱ nda̱ꞌ se a̱j vaa cu̱j man taꞌa̱j soj, tza̱j ne̱ nuveé taranꞌ soj me síí vaa cu̱j man maꞌ ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 11 ꞌO̱ se a̱j queneꞌen Jesucristó se vaa ta̱cuachén yoꞌo̱ tuviꞌ nij soꞌ man soꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataj soꞌ se vaa nuveé cunuda̱nj nij soꞌ me síí vaa cu̱j man a. 
\p  
\v 12 Dan me se ga̱a quisíj naꞌnuꞌ Jesucristó tacóó nij soꞌ, ne̱ nanuû soꞌ se‑co̱toó soꞌ, ne̱ caꞌanj cane̱ uún soꞌ rej ne̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Neꞌen soj me cheꞌé quiꞌyáj da̱nj man soj naꞌ.  
\v 13 Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ veꞌé aꞌmii soj rihanj, taj soj se vaa si̱j tucuꞌyón man soj mej, ne̱ si̱j uun chij rihaan soj mej, ne̱ cuna̱j uxrá aꞌmii soj ei. ꞌO̱ se veé yá ꞌu̱nj na̱nj á.  
\v 14 Dan me se ꞌu̱nj me síí tucuꞌyón man soj ne̱ ꞌu̱nj me síí uun chij rihaan soj, tza̱j ne̱ guún ꞌu̱nj mozó rihaan soj ne̱ naꞌnúꞌ ꞌu̱nj tacóó soj ei. Cheꞌé dan xca̱j soj cuentá se vaa no̱ xcúún soj cunu̱u nica̱ꞌ nimán soj ne̱ gu̱un soj mozó rihaan tuviꞌ soj ne̱ naꞌnu̱ꞌ soj tacóó tuviꞌ soj na̱nj ado̱nj.  
\v 15 Da̱nj ina̱nj quiꞌyáj, cheꞌé rej me raj queneꞌe̱n soj manj, ne̱ xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j maꞌa̱n soj uún ado̱nj.  
\v 16 Cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nuveé si̱j uun chij doj me mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó maꞌ. Ne̱ nuveé si̱j uun chij doj me síí caꞌanj suun rihaan síí caꞌnéé man soꞌ maꞌ. Ne̱ ase vaa mozó do̱ꞌ, ase vaa síí caꞌanj suun do̱ꞌ, vaa soj rihanj a. Cheꞌé dan da̱j se quiꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj, quiꞌya̱j suun soj cheꞌé tuviꞌ soj ei.  
\v 17 Ne̱ a̱j cuno soj nana̱ nihánj, ne̱ sese quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj, ne̱ ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ado̱nj.  
\v 18 Tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱j nana̱ nihánj cheꞌé taranꞌ nij soj maꞌ. Dan me se a̱j neꞌenj man soj si̱j narii ꞌu̱nj canoco̱ꞌ manj, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé quisi̱j gue̱e̱ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ ado̱nj: “Síí chá rachrúún ga̱j roꞌ, me síí guun rá ti̱guíj cheꞌé manj ado̱nj”, me nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a. 
\p  
\v 19 “Asi̱j cuano̱ nihánj nu̱ꞌ rej riha̱a̱n cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j gu̱un rej riha̱a̱n, ne̱ cuano̱ nihánj me se ataa qui̱ranj se vaa qui̱ranj, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ quisíj quiranj yoꞌ, ga̱a ne̱ cuchuma̱n rá soj da̱j si̱j mej ei.  
\v 20 Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa xa̱ꞌ síí veꞌé nica̱j tuviꞌ ga̱ síí caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ soꞌ me síí veꞌé nica̱j tuviꞌ ga̱ ma̱ꞌanj, ne̱ xa̱ꞌ síí veꞌé nica̱j tuviꞌ ga̱ ma̱ꞌanj, tza̱j ne̱ soꞌ me síí veꞌé nica̱j tuviꞌ ga̱ síí caꞌnéé manj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cataj xnaꞌanj Jesucristó cheꞌé síí ta̱cuachén man soꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ a 
\p  
\v 21 Síj caꞌmii Jesucristó nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ quinanó ndoꞌo rá soꞌ, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ cataj xnaꞌanj soꞌ da̱j quiꞌya̱j yoꞌo̱ soꞌ man soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Cuano̱ nihánj me se cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa yoꞌo̱ tuviꞌ nij soj me síí ta̱cuachén manj rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj manj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 22 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j taranꞌ nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. ꞌO̱ se ne queneꞌe̱n nij soꞌ me cheꞌé caꞌmii Jesucristó nana̱ vaa da̱nj a̱ maꞌ.  
\v 23 Dan me se ya̱nj yoꞌo̱ soꞌ xꞌnúú Jesucristó, ne̱ nichru̱nꞌ uxrá ne soꞌ ga̱ Jesucristó, ne̱ síí ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man me soꞌ a.  
\v 24 Cheꞌé dan ticunꞌ Simón Pedró raa̱ Simón Pedró rihaan soꞌ, cheꞌé rej xna̱ꞌanj soꞌ man Jesucristó me síí cheꞌe̱ aꞌmii Jesucristó a.  
\v 25 Cheꞌé dan xnáꞌanj tuviꞌ soꞌ man Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Me síí quiꞌya̱j da̱nj, ga̱ Señorꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 26 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Ti̱guíj ꞌu̱nj do̱j rachrúún candó nu̱u̱ rque coꞌoo, ne̱ rque̱j man síí quiꞌya̱j da̱nj manj a ―taj Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ tiguíj Jesucristó yoꞌo̱ xcoꞌ rachrúún rque candó nu̱u̱ rque coꞌoo, ne̱ goꞌ soꞌ man síí cuꞌna̱j Judas taꞌníí síí cuꞌna̱j Simón Iscariote a.  
\v 27 Ne̱ ga̱a quisíj quitaꞌaa síí cuꞌna̱j Judas rachrúún yoꞌ, ga̱a ne̱ catúj Satanás nimán soꞌ a. Cheꞌé dan cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Cavi̱i̱ so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ cuaj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa me rá so̱ꞌ á ―taj Jesucristó rihaan Judas yoꞌ a. 
\p  
\v 28 Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne queneꞌe̱n me cheꞌé caꞌmii Jesucristó nana̱ vaa da̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Judas a̱ maꞌ.  
\v 29 Dan me se cheꞌé se si̱j tumé chrúún saꞌanj me síí cuꞌna̱j Judas, cheꞌé dan guun rá taꞌa̱j nij soꞌ se vaa caꞌneꞌ Jesucristó suun rihaan soꞌ quira̱a̱n soꞌ se vaa cachi̱in rihaan nij soꞌ cheꞌé chaꞌanj do̱ꞌ, se vaa go̱ꞌ soꞌ do̱j saꞌanj rihaan nij síí nique̱ do̱ꞌ a. 
\p  
\v 30 Dan me se nica̱j Judas rachrúún yoꞌ, ne̱ nu̱ꞌ quitaꞌaa soꞌ nu̱ꞌ curiha̱nj soꞌ xeꞌ, ne̱ rej nii̱ me yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé suun caꞌneꞌ Jesucristó rihaan níꞌ a 
\p  
\v 31 Cheꞌé dan ga̱a quisíj curiha̱nj Judas, ne̱ cataj Jesucristó rihaan yoꞌó nij soꞌ a: 
\p ―Da̱j doj queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ uxrá mej si̱j caꞌnéé Diose̱ ni̱caj yuꞌunj man yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan queneꞌe̱n nij yuvii̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ uxrá me maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj.  
\v 32 Ne̱ cheꞌé dan que̱neꞌénꞌ se vaa si̱j sa̱ꞌ me ma̱ꞌanj, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ nichru̱nꞌ quiꞌya̱j soꞌ da̱nj na̱nj ado̱nj.  
\v 33 Nichru̱nꞌ quinavi̱j orá chéé ꞌu̱nj ga̱ soj, na̱nj rej. Dan me se a̱j cataj ꞌu̱nj rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa cavi̱i̱ ꞌu̱nj caꞌa̱nj ꞌu̱nj, ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ cuchi̱ꞌ nij soꞌ rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ maꞌa̱n soj, tza̱j ne̱ nano̱ꞌ maꞌa̱n soj manj, ne̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa se̱ guun nucua̱j maꞌa̱n soj cuchi̱ꞌ maꞌa̱n soj rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj a̱ maꞌ.  
\v 34 Ne̱ nihánj me suun naca̱ aꞌnej rihaan soj, se vaa yoꞌo̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj ei. Dan me se da̱j se cunuu ꞌe̱e̱ raj niꞌya̱j man soj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj, ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj a.  
\v 35 Sese ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj, ne̱ queneꞌe̱n nu̱ꞌ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se vaa si̱j tucuꞌyón se‑na̱na̱j me soj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nana̱ nij caꞌmi̱i̱ Pedró cheꞌé Jesucristó a 
\p  
\v 36 Ga̱a ne̱ cataj Simón Pedró rihaan Jesucristó a: 
\p ―Me rej caꞌa̱nj so̱ꞌ, ga̱ Señorꞌ ―taj Pedró, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Xa̱ꞌ rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ se̱ guun nu̱cuáá so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj cuano̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj ado̱nj ―taj soꞌ rihaan Pedró a. 
\p  
\v 37 Ga̱a ne̱ cataj Pedró rihaan soꞌ a: 
\p ―Me cheꞌé se̱ guun nu̱cuáj ca̱nocoj mán so̱ꞌ cuano̱, Señorꞌ. ꞌO̱ se caꞌne̱j nimanj cavi̱j cheꞌé so̱ꞌ á ―taj Pedró rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 38 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ya̱ ya̱ caꞌne̱j nimán so̱ꞌ cavi̱ꞌ so̱ꞌ cheꞌej, rá so̱ꞌ naꞌ. Cuano̱ nihánj me se cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa ga̱a ataa cagua̱j toꞌloo, ne̱ vaꞌnu̱j ya̱ cata̱j so̱ꞌ se vaa ne neꞌén so̱ꞌ manj chugua̱nj ―taj Jesucristó rihaan Pedró a. 
\c 14  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nu̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j Jesucristó cheꞌé níꞌ a 
\p  
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan taranꞌ nij soꞌ a: 
\p ―Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun guun vi̱j rá á. Cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj Diose̱, ne̱ cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj ei.  
\v 2 Tucuá Réj me se vaa ndoꞌo rej cane̱ yuvii̱ ei. Sese ne vaa da̱nj, ne̱ me cheꞌé cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa caꞌa̱nj ꞌu̱nj naquiꞌya̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj rej cane̱ maꞌa̱n soj, rá soj ga̱.  
\v 3 Ne̱ cheꞌé se caꞌa̱nj ꞌu̱nj naquiꞌya̱j sa̱ꞌ ꞌu̱nj rej cane̱ soj, cheꞌé dan neꞌen soj se vaa caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ naca̱j ꞌu̱nj man soj; nda̱a síj, ga̱a ne̱ cane̱ rcuaꞌa̱a̱n taranꞌ níꞌ yoꞌ ei.  
\v 4 Ne̱ a̱j neꞌen soj chrej uchiꞌ nda̱a rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 5 Ga̱a ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Tomás rihaan Jesucristó a: 
\p ―Ne neꞌen núj rej caꞌa̱nj so̱ꞌ, man Señor. Asa̱ꞌ caꞌve̱e queneꞌe̱n núj chrej uchiꞌ nda̱a rej caꞌa̱nj so̱ꞌ ga̱ ―taj síí cuꞌna̱j Tomás, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ma̱ꞌanj me guun chrej rihaan soj, ne̱ ma̱ꞌanj me nana̱ ya̱ cuno̱ soj, ne̱ ma̱ꞌanj me síí quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj ado̱nj. Sese se̱ caꞌvej rá yoꞌo̱ soꞌ canoco̱ꞌ soꞌ manj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuchiꞌ soꞌ rihaan Réj Diose̱ a̱ maꞌ.  
\v 7 Sese neꞌen ya̱ soj manj, ne̱ a̱j neꞌen soj man Réj Diose̱ ado̱nj. Dan me se asi̱j cuano̱ roꞌ, neꞌen soj man soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan Tomás a. 
\p  
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Felipé: 
\p ―Ti̱haán so̱ꞌ man Réé so̱ꞌ rihaan núj, ne̱ gu̱un ya̱ rá núj, Señor ―taj Felipé rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan Felipé a: 
\p ―Síj queꞌe̱e̱ ndoꞌo güii cachéé ꞌu̱nj ga̱ nij soj, ne̱ me cheꞌé ne que̱neꞌén so̱ꞌ manj, ga̱ Felipéꞌ. Xa̱ꞌ síí neꞌen manj, tza̱j ne̱ soꞌ me síí neꞌen Réj Diose̱ ado̱nj. Asa̱ꞌ caꞌvee cataj so̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ ti̱haán ꞌu̱nj man Réj Diose̱ rihaan so̱ꞌ ga̱.  
\v 10 Ne̱ cuchumán ya̱ rá so̱ꞌ se vaa cuya̱a̱n vaa rá ꞌu̱nj ga̱ Réj Diose̱ a. ꞌO̱ se xa̱ꞌ nana̱ aꞌmij, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ avii raa̱ ma̱ꞌanj me nana̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nu̱u̱ Réj Diose̱ nimanj, ne̱ soꞌ me síí ꞌyaj suun nu̱ꞌ suun ꞌyaj sunj ado̱nj.  
\v 11 Cuchuma̱n rá soj se vaa cuya̱a̱n vaa rá ꞌu̱nj ga̱ Réj ei. Caꞌve̱e se ne amán rá soj niꞌya̱j soj man ma̱ꞌanj, tza̱j ne̱ cuchuma̱n rá soj se‑na̱na̱j cheꞌé suun ꞌyaj sunj ei.  
\v 12 Ne̱ cuano̱ nihánj me se cata̱j yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa síí amán rá niꞌya̱j manj me se ase vaa suun ꞌyaj suun ma̱ꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ suun quiꞌya̱j suun maꞌa̱n soꞌ uún na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ suun sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j suun soꞌ, cheꞌé se nucui̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan Réj Diose̱ ei.  
\v 13 Ne̱ me maꞌa̱n rasu̱u̱n cachi̱nj soj rihanj cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ manj, ne̱ nu̱ꞌ yoꞌ qui̱ꞌyáj cheꞌé soj ado̱nj. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ nii cheꞌé Réj Diose̱, qui̱ꞌyáj ei.  
\v 14 Sese cachi̱nj soj yoꞌo̱ rasu̱u̱n rihanj cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ manj, ne̱ veé da̱nj qui̱ꞌyáj ado̱nj. 
\p  
\v 15 “Sese ya̱ aráj cochro̱j soj rihanj, ne̱ cuno̱ soj nij nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a.  
\v 16 Ga̱a ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j ma̱ꞌanj rihaan Réj Diose̱, ga̱a ne̱ caꞌne̱j soꞌ yoꞌó síí cuchi̱ꞌ rihaan soj, ne̱ ra̱cuíj ndoꞌo soꞌ man soj, ne̱ cane̱ soꞌ ga̱ soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.  
\v 17 Dan me se Nimán Diose̱ me síí cuchi̱ꞌ rihaan soj, ne̱ ina̱nj nana̱ ya̱ rque̱ soꞌ man soj a. Tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj naca̱j nij soꞌ man Nimán Diose̱ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ne neꞌen nij soꞌ man soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ soj me se neꞌen soj man soꞌ, cheꞌé se ne̱ soꞌ ga̱ soj, ne̱ yoꞌo̱ cane̱ soꞌ nimán soj ado̱nj.  
\v 18 Se̱ quináj maꞌa̱n soj maꞌ. ꞌO̱ se caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan soj ei.  
\v 19 Nichru̱nꞌ caꞌa̱nj ꞌu̱nj, ne̱ se̱ queneꞌen uún nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj manj maꞌ. Tza̱j ne̱ queneꞌe̱n maꞌa̱n soj manj, cheꞌé se yoꞌo̱ vaa iꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj ga̱ Diose̱, ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj ga̱ Diose̱ ado̱nj.  
\v 20 Asa̱ꞌ queneꞌen soj manj ne̱ queneꞌe̱n soj se vaa cuya̱a̱n vaa rá ꞌu̱nj ga̱ Réj, ne̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá soj ga̱ ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj.  
\v 21 Síí nariꞌ se‑na̱na̱j ne̱ uno nana̱ yoꞌ roꞌ, síí yoꞌ me síí ya̱ ya̱ aráj cochro̱j rihanj chugua̱nj. Ne̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Réj Diose̱ man síí aráj cochro̱j rihanj, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá ma̱ꞌanj man soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n soꞌ manj, qui̱ꞌyáj ei ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 22 Dan me se caꞌmii síí cuꞌna̱j Judas rihaan soꞌ a. Tza̱j ne̱ nuveé si̱j cuꞌna̱j Judas Iscariote me soꞌ maꞌ. Yoꞌó síí cuꞌna̱j Judas me a. Dan me se xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé cataj so̱ꞌ cuano̱ nihánj se vaa queneꞌe̱n núj mán so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ queneꞌen nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj mán so̱ꞌ ga̱. Me cheꞌé caꞌmii so̱ꞌ da̱nj ga̱ ―taj Judas, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 23 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Sese aráj cochro̱j yoꞌo̱ soꞌ rihanj, ne̱ sese cuno̱ soꞌ se‑na̱na̱j, ga̱a ne̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Réj Diose̱ man soꞌ, ga̱a ne̱ cuchi̱ꞌ núj rihaan soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ ca̱yáán núj ga̱ soꞌ ado̱nj.  
\v 24 Xa̱ꞌ síí ne aráj cochro̱j rihanj, tza̱j ne̱ ne uno soꞌ se‑na̱na̱j maꞌ. Ne̱ nana̱ caꞌmij cuno soj me se nuveé ina̱nj se‑na̱na̱j me nana̱ yoꞌ maꞌ. Se‑na̱na̱ Réj síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj me nana̱ caꞌmij cuno soj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 25 “Dan me se cuano̱ ya̱j ne ma̱ꞌanj ga̱ soj, ne̱ caꞌmij nu̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan soj ado̱nj.  
\v 26 Tza̱j ne̱ vaa güii caꞌne̱j Réj Diose̱ man Nimán soꞌ cuchi̱ꞌ Nimán soꞌ rihaan soj, ne̱ ra̱cuíj ndoꞌo Nimán soꞌ man soj, ga̱a ne̱ tu̱cuꞌyón Nimán soꞌ nu̱ꞌ nana̱ man soj, ne̱ ninu̱j rá soj nu̱ꞌ nana̱ caꞌmij rihaan soj, quiꞌya̱j Nimán Diose̱ yoꞌ ei. 
\p  
\v 27 “Dan me se se xe̱j nu̱u̱ nimán ꞌu̱nj ta̱náj ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ se xe̱j nu̱u̱ nimán ꞌu̱nj rque̱j man soj, ne̱ se̱ tihaꞌ yuꞌunj ꞌu̱nj man soj, nda̱a vaa ꞌyaj nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Ya̱ ya̱ ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j yá ꞌu̱nj ado̱nj. Taj cheꞌé quinano̱ rá soj maꞌ. Se̱ cuchuꞌviꞌ nimán soj maꞌ.  
\v 28 A̱j cuno soj nana̱ caꞌmij, se vaa cavi̱i̱ ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan soj ado̱nj. Sese si̱j aráj cochro̱j rihanj me soj, ne̱ guun niha̱ꞌ rá soj cuno soj nana̱ se vaa cavi̱i̱ ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj yan ya̱nj Réj Diose̱ ei. Uun chij doj Réj rihanj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 29 “Cuano̱ nihánj me se cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j qui̱ránꞌ ꞌu̱nj rej rihaan níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ quisíj quiránꞌ ꞌu̱nj da̱nj, ga̱a ne̱ me rá ꞌu̱nj cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj manj chugua̱nj.  
\v 30 Se̱ caꞌmij queꞌe̱e̱ doj nana̱ rihaan soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se da̱j doj caꞌna̱ꞌ síí chre̱e síí guun chij rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ a̱ doj se̱ caꞌvee gu̱un chij soꞌ rihanj a̱ maꞌ.  
\v 31 Tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj queneꞌe̱n nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj se vaa aráj co̱chróó ꞌu̱nj rihaan Réj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan qui̱ꞌyáj nda̱a vaa cataj xnaꞌanj soꞌ rihanj ado̱nj. Canicu̱nꞌ caya̱ soj, ne̱ cavi̱i̱ níꞌ caꞌa̱nj níꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\c 15  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa yoꞌo̱ yaꞌaa coj chruj uvá roꞌ, da̱nj vaa Jesucristó, ne̱ ase vaa yaꞌaa raꞌa̱ avii xráá yaꞌaa ma̱nj roꞌ, da̱nj vaa níꞌ a 
\p  
\v 1 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó a: ―Ase vaa yoꞌo̱ raꞌa ma̱nj chruun uvá roꞌ, da̱nj vaa yá ꞌu̱nj, ne̱ Réj Diose̱ me síí tumé chruun uvá yoꞌ chugua̱nj.  
\v 2 Ne̱ a̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ raꞌa chruun yoꞌ ne rii chruj uvá, ne̱ aꞌnéj soꞌ man raꞌa yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ raꞌa chruun ma̱n chruj uvá raa̱ me se veꞌé aꞌneꞌ soꞌ man yoꞌ, ga̱a ne̱ cuma̱n doj chruj uvá raa̱ yoꞌ uún ei.  
\v 3 Dan me se raꞌa chruun cachij sa̱ꞌ me soj, cheꞌé se a̱j cuno soj nana̱ caꞌmij rihaan soj ei.  
\v 4 ꞌO̱ nuû rá soj manj, ne̱ ꞌo̱ nuû ꞌu̱nj nimán soj a. Dan me se xa̱ꞌ raꞌa chruun uvá, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee cuma̱n chruj raa̱ yoꞌ sese maꞌa̱n ina̱nj yoꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ ase vaa raꞌa chruun chruj uvá roꞌ, da̱nj vaa soj, ne̱ sese se̱ cuno sa̱ꞌ soj rihanj, ne̱ sese caꞌa̱nj yaníj soj rihanj, ne̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j soj nda̱a vaa me rá Réj Diose̱ quiꞌya̱j soj maꞌ. 
\p  
\v 5 “Dan me se ꞌu̱nj nihánj me maꞌa̱n raꞌa ma̱nj coj chruj uvá, ne̱ soj me raꞌa catu̱u̱n avii xráá raꞌa ma̱nj ei. Ne̱ sese yoꞌo̱ cuno̱ soj rihanj, ne̱ sese yoꞌo̱ cu̱nuû ꞌu̱nj nimán soj, ne̱ quiꞌya̱j uxrá soj se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj chugua̱nj. ꞌO̱ se sese se̱ racuíj ꞌu̱nj man soj, ne̱ se̱ guun nucua̱j soj quiꞌya̱j suun soj a̱ doj suun sa̱ꞌ maꞌ.  
\v 6 Sese se̱ caꞌvej rá yoꞌo̱ soꞌ quina̱j soꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ quiriꞌi̱j nii man soꞌ, nda̱a vaa ꞌyaj nii man raꞌa chruun yoꞌ, ne̱ canaco̱o̱ yoꞌ, ne̱ naquiꞌya̱j chre̱ꞌ nii man nij raꞌa chruun yoꞌ, ne̱ quiriꞌi̱j nii man nij yoꞌ rihaan yaꞌan ei. Dan me se caca̱a̱ nu̱ꞌ nij síí vaa da̱nj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 7 “Tza̱j ne̱ sese yoꞌo̱ cuno̱ soj rihanj, ne̱ sese yoꞌo̱ cu̱nuû se‑na̱na̱j nimán soj, ne̱ caꞌve̱e se me maꞌa̱n rasu̱u̱n gu̱un rá soj cachi̱nj soj rihanj, ne̱ rque̱j man soj chugua̱nj.  
\v 8 Cheꞌé se uno soj rihanj, cheꞌé dan aꞌmii sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé Réj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j suun ndoꞌo soj suun sa̱ꞌ, ne̱ sese cuno̱ sa̱ꞌ soj rihanj, ne̱ síí tucuꞌyón se‑na̱na̱j me soj ado̱nj.  
\v 9 Dan me se da̱j se ꞌe̱e̱ rá Réj manj roꞌ, da̱nj vaa ꞌe̱e̱ raj man soj chugua̱nj. Ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj, quiꞌya̱j soj ei.  
\v 10 Sese aꞌnéé sa̱ꞌ soj suun aꞌnej rihaan soj, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ raj man soj a. Veé da̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ aꞌnéé sa̱ꞌ ꞌu̱nj suun aꞌneꞌ Réj Diose̱ rihanj, ne̱ yoꞌo̱ ꞌe̱e̱ rá soꞌ manj ado̱nj. 
\p  
\v 11 “Nu̱ꞌ nana̱ nihánj cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé se me raj ga̱a̱ niha̱ꞌ uxrá raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj, ne̱ me raj ga̱a̱ niha̱ꞌ uxrá rá maꞌa̱n soj uún a.  
\v 12 Nihánj me suun sa̱ꞌ ya̱ aꞌnej rihaan soj cuno̱ soj ei. Nda̱ꞌ rá se vaa ꞌe̱e̱ raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man soj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tuviꞌ soj ei.  
\v 13 Dan me se sese caꞌve̱j rá yoꞌo̱ soꞌ nayo̱n soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé tuviꞌ soꞌ, ne̱ si̱j ꞌe̱e̱ ya̱ rá man tuviꞌ me soꞌ, ne̱ taj va̱j a̱ doj síí ꞌe̱e̱ doj rá man tuviꞌ rihaan síí caꞌve̱j cavi̱ꞌ cheꞌé tuviꞌ a̱ maꞌ.  
\v 14 Ne̱ nij soj me se tuvij me soj sese quiꞌya̱j soj nda̱a vaa cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj na̱nj ado̱nj.  
\v 15 Rej rihaan níꞌ me se se̱ cataj ꞌu̱nj se vaa se‑mo̱zó ꞌu̱nj me soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se mozó me se ne neꞌen soꞌ da̱j ꞌyaj síí uun chij rihaan soꞌ maꞌ. Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ a̱j cataj ꞌu̱nj se vaa tuvij me soj, cheꞌé se a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj nu̱ꞌ se vaa cataj Réj Diose̱ rihanj ado̱nj.  
\v 16 Ne quinari̱i̱ soj manj a̱ maꞌ. Tana̱nj ma̱ꞌán ꞌu̱nj nihánj quinarii man soj ne̱ cunéꞌ ꞌu̱nj man soj, yan cavi̱i̱ soj quiꞌya̱j ndoꞌo soj se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj, ne̱ se̱ quinavij suun sa̱ꞌ ꞌyaj suun soj daj chiha̱a̱ míj maꞌ. Ne̱ cheꞌé se cunéꞌ ꞌu̱nj man soj, cheꞌé dan me maꞌa̱n rasu̱u̱n cachi̱nj soj rihaan Réj Diose̱ cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ manj, ne̱ rque̱ soꞌ rasu̱u̱n yoꞌ man soj ado̱nj.  
\v 17 Nihánj me se vaa cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, se vaa ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj ei ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj me taj xnaꞌanj Jesucristó se vaa nij ndoꞌo quiꞌya̱j nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj man níꞌ a 
\p  
\v 18 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó a: 
\p ―Sese quita̱j riꞌyunj nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ni̱ꞌyaj nij soꞌ man soj, ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa asino ya̱a̱n quitáá riꞌyunj nij soꞌ man ma̱ꞌanj a.  
\v 19 Sese si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj u̱u̱n me maꞌa̱n soj, ne̱ gaa niha̱ꞌ rá yoꞌó nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj niꞌya̱j nij soꞌ man soj asuun, tza̱j ne̱ narii ꞌu̱nj man soj se vaa ta̱náj soj chumii̱ nihánj ne̱ canoco̱ꞌ soj manj, ne̱ cheꞌé dan nuveé si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me soj cuano̱ maꞌ. Cheꞌé dan táá riꞌyunj nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj niꞌya̱j nij soꞌ man soj ei. 
\p  
\v 20 “Yoꞌo̱ cu̱nuû rá soj nana̱ nihánj nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nuveé si̱j uun chij doj me mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó maꞌ. Cheꞌé se canocoꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj manj quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun manj roꞌ, cheꞌé dan neꞌen soj se vaa nda̱a maꞌa̱n soj do̱ꞌ, canoco̱ꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun na̱nj ado̱nj. Ne̱ cheꞌé se ne cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱j, ne̱ cheꞌé dan neꞌen soj se vaa se̱ cuno nij soꞌ se‑na̱na̱ soj a̱ man ado̱nj.  
\v 21 Dan me se quiꞌya̱j nij soꞌ nu̱ꞌ se nij yoꞌ man soj, cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ manj, cheꞌé se ne neꞌen nij soꞌ man síí caꞌnéé manj chugua̱nj.  
\v 22 Sese ne caꞌna̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ sese ne caꞌmi̱j ga̱ nij soꞌ, ne̱ taj va̱j cacunꞌ tumé nij soꞌ sa̱j maꞌ. Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se natáꞌ ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee cata̱j nij soꞌ se vaa nuveé si̱j ta̱j riꞌyunj man Diose̱ me nij soꞌ maꞌ.  
\v 23 ꞌO̱ se síí ta̱j riꞌyunj manj roꞌ, soꞌ me síí ta̱j riꞌyunj man Réj Diose̱ ei.  
\v 24 Ne̱ suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj sunj queneꞌen nij soꞌ me se ne quiꞌya̱j a̱ yoꞌó yuvii̱ suun sa̱ꞌ noco̱o vaa da̱nj maꞌ. Ne̱ sese ne qui̱ꞌyáj suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ, ne̱ ne tumé nij soꞌ cacunꞌ sa̱j maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se a̱j queneꞌen nij soꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj sunj, ne̱ quitáá riꞌyunj nij soꞌ mán ꞌu̱nj, man Réj Diose̱ do̱ꞌ, na̱nj ado̱nj.  
\v 25 Tza̱j ne̱ nihánj me se quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan se‑tucua̱nj Moisés nana̱ nayaa maꞌa̱n nij soꞌ se vaa, “Quitáá riꞌyunj rmaꞌa̱n nij soꞌ manj”, taj se‑tucua̱nj Moisés yoꞌ, ne̱ veé da̱nj quiꞌyaj gue̱e̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 26 “Dan me se caꞌne̱j ꞌu̱nj Nimán Diose̱ cavi̱i̱ soꞌ rej ne̱ Diose̱ caꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ ra̱cuíj soꞌ man soj, ne̱ ina̱nj nana̱ ya̱ rque̱ soꞌ man soj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ Nimán Diose̱ rihaan soj, ga̱a ne̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan soj cheꞌej ei.  
\v 27 Ne̱ cata̱j xnaꞌanj maꞌa̱n soj cheꞌej, cheꞌé rej asi̱j guun cheꞌe̱j cachéé ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, cachéé soj ga̱j ei. 
\c 16  
\p  
\v 1 “Nihánj me quisíj cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj nu̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan soj, cheꞌé rej naꞌvej raj gu̱un naꞌa̱j soj cheꞌé se vaa quira̱nꞌ soj a.  
\v 2 ꞌO̱ se se̱ caꞌvej rá nij síí israelitá cunu̱u chre̱ꞌ soj ga̱ nij soꞌ rá veꞌ tucuꞌyón nij soꞌ se‑tucua̱nj Moisés maꞌ. Ne̱ quisi̱j güii gu̱un rá nij soꞌ se vaa nuveé si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me soj, ne̱ gu̱un rá síí ticaviꞌ man soj se vaa veꞌé uxrá ꞌyaj suun soꞌ rihaan Diose̱ ga̱a ticaviꞌ soꞌ man soj a.  
\v 3 Da̱nj quiꞌya̱j nii, cheꞌé rej ne neꞌen uxrá nii man Réj Diose̱ do̱ꞌ, man ma̱ꞌanj do̱ꞌ a.  
\v 4 Tza̱j ne̱ nihánj me cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj nu̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan soj, cheꞌé rej asa̱ꞌ quiranꞌ soj nu̱ꞌ sayuun nihánj, ne̱ ninu̱j rá soj se vaa a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé nu̱ꞌ nihánj na̱nj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj me taj xnaꞌanj Jesucristó se vaa caꞌa̱nj soꞌ ne̱ caꞌna̱ꞌ Nimán Diose̱ rihaan níꞌ a 
\p Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó a: 
\p ―Ne cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj nu̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan soj ga̱a guun cheꞌe̱ soj cachéé soj ga̱j, cheꞌé se cachéé ma̱ꞌanj ga̱ soj, ne̱ cheꞌé dan ne cachi̱in nana̱ vaa da̱nj rihaan soj maꞌ.  
\v 5 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se quina̱nꞌ uún ꞌu̱nj rihaan síí caꞌnéé manj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me cheꞌé ne xnáꞌanj soj manj me rej caꞌa̱nj ꞌu̱nj ga̱.  
\v 6 Tza̱j ne̱ cheꞌé se cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa caꞌa̱nj ꞌu̱nj roꞌ, cheꞌé dan nanó ndoꞌo rá soj ne̱ nu̱u̱ xruꞌ rá soj chugua̱nj.  
\v 7 Tza̱j ne̱ ya̱ vaa nana̱ nihánj nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj doj cheꞌé se caꞌa̱nj ꞌu̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se sese se̱ caꞌanj ꞌu̱nj, ne̱ se̱ caꞌnaꞌ Nimán Diose̱ rihaan soj maꞌ. Tza̱j ne̱ sese caꞌa̱nj ꞌu̱nj, ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj man soꞌ rihaan soj ado̱nj.  
\v 8 Ne̱ asa̱ꞌ quisíj caꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ cuta̱ꞌ soꞌ cacunꞌ xráá nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ do̱ꞌ, se vaa ataa cunu̱u sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱ do̱ꞌ, se vaa caꞌne̱ꞌ ya̱ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ do̱ꞌ a.  
\v 9 Dan me se cheꞌé se ne cuchuma̱n rá nij yuvii̱ ni̱ꞌyaj nij soꞌ manj roꞌ, cheꞌé dan cata̱j Nimán Diose̱ se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ a.  
\v 10 Cheꞌé se cavi̱i̱ ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rej ya̱nj Réj Diose̱ ne̱ se̱ queneꞌen soj doj manj roꞌ, cheꞌé dan cata̱j Nimán Diose̱ se vaa ataa cunu̱u sa̱ꞌ nij yuvii̱ rihaan Diose̱ a.  
\v 11 Cheꞌé se a̱j caꞌneꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé síí chre̱e síí uun chij rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, cheꞌé dan cata̱j Nimán Diose̱ se vaa caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé maꞌa̱n nij yuvii̱ uún ado̱nj. 
\p  
\v 12 “Dan me se vaa uxrá doj nana̱ me raj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j soj cuno̱ soj nana̱ yoꞌ cuano̱ a̱ maꞌ.  
\v 13 Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ quisíj caꞌnaꞌ Nimán Diose̱ yoꞌ, ne̱ tu̱cuꞌyón soꞌ nu̱ꞌ nana̱ ya̱ rihaan soj na̱nj ei. ꞌO̱ se si̱j aꞌmii ina̱nj nana̱ ya̱ me soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se se̱ caꞌmii soꞌ nana̱ cavi̱i̱ raa̱ soꞌ maꞌ. Tana̱nj caꞌmi̱i̱ soꞌ ina̱nj nana̱ cata̱j xnaꞌanj Diose̱ cuno̱ soꞌ, ne̱ dan me se cata̱j xnaꞌanj soꞌ cheꞌé se vaa caꞌna̱ꞌ rihaan soj rej rihaan soj na̱nj ado̱nj.  
\v 14 Caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ cheꞌé ꞌu̱nj, cheꞌé se ni̱caj soꞌ se‑na̱na̱j, ne̱ ni̱caj soꞌ nu̱ꞌ siꞌyáj, ne̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ nana̱ yoꞌ rihaan soj chugua̱nj.  
\v 15 Nu̱ꞌ se nica̱j Réj Diose̱ me se siꞌyáj me yoꞌ ei. Cheꞌé dan cataj ꞌu̱nj se vaa ni̱caj soꞌ siꞌyáj, ne̱ ti̱haa̱n soꞌ rihaan soj a ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj me taj xnaꞌanj Jesucristó cheꞌé güii gu̱un niha̱ꞌ rá nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a 
\p  
\v 16 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó: 
\p ―Cache̱n doj, ga̱a ne̱ se̱ queneꞌen soj manj maꞌ. Ga̱a ne̱ cache̱n doj uún, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n uún soj manj chugua̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 17 Cheꞌé dan xnáꞌanj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé caꞌmii soꞌ nana̱ vaa da̱nj se vaa, “Cache̱n doj, ga̱a ne̱ se̱ queneꞌen soj manj, ne̱ cache̱n doj uún, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n uún soj manj, cheꞌé se cavi̱i̱ ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rej ya̱nj Réj Diose̱ a”. Me cheꞌé tuꞌva soꞌ da̱nj, rá soj ga̱ ―taj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó, xnáꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 18 Cheꞌé dan xnáꞌanj uún nij soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé caꞌmii soꞌ nana̱ “cache̱n doj” ga̱. ꞌO̱ se ne neꞌen uxrá núj da̱j taj soꞌ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ a. 
\p  
\v 19 Queneꞌen Jesucristó se vaa me rá nij soꞌ xna̱ꞌanj nij soꞌ man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan xnáꞌanj maꞌa̱n soꞌ man nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé xnáꞌanj ndoꞌo soj man tuviꞌ soj cheꞌé nana̱ caꞌmij, se vaa cache̱n doj, ga̱a ne̱ se̱ queneꞌen uún soj manj, ga̱a ne̱ cache̱n doj uún, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n uún soj manj ga̱.  
\v 20 Cuano̱ nihánj me cata̱j yá yá ꞌu̱nj rihaan soj se vaa taꞌve̱e soj ne̱ quinano̱ ndoꞌo rá soj, tza̱j ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. Nda̱ꞌ se quinano̱ ndoꞌo rá soj, tza̱j ne̱ cache̱n doj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá nimán soj na̱nj ei.  
\v 21 Dan me se chana̱ uchruj neꞌej me se nanó ndoꞌo rá noꞌ, cheꞌé se da̱j doj quisi̱j orá cuchru̱j noꞌ neꞌej, tza̱j ne̱ ga̱a quisíj caꞌngaa neꞌej, ne̱ niꞌyón noꞌ nu̱ꞌ sayuun quiranꞌ noꞌ na̱nj ei. ꞌO̱ se uun niha̱ꞌ ndoꞌo rá noꞌ cheꞌé se caꞌngaa yuvii̱ rihaan chumii̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 22 Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se nanó rá soj, tza̱j ne̱ vaa güii queneꞌe̱n uún ꞌu̱nj man soj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá soj, ne̱ taj va̱j a̱ doj síí caꞌne̱e̱ se niha̱ꞌ nimán soj a̱ maꞌ.  
\v 23 Ne̱ güii dan me se se̱ xnáꞌanj soj a̱ doj nana̱ manj a̱ maꞌ. Ya̱ ya̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa me maꞌa̱n rasu̱u̱n cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Réj Diose̱ ne̱ cata̱ꞌ tuꞌva soj se‑chu̱vij, ne̱ rque̱ soꞌ nu̱ꞌ yoꞌ man soj ado̱nj.  
\v 24 Dan me se nda̱ꞌ se si̱j noco̱ꞌ manj me soj, tza̱j ne̱ ga̱a rque̱ me se ne cachi̱nj niꞌya̱j soj a̱ doj rasu̱u̱n rihaan Diose̱ maꞌ. Cachi̱nj niꞌya̱j soj, ne̱ quiri̱ꞌ soj ei. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ uxrá rá soj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj me taj xnaꞌanj Jesucristó se vaa quina̱nꞌ soꞌ rihaan Rej soꞌ Diose̱ ne̱ caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ a 
\p  
\v 25 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó a: 
\p ―Dan me se a̱j caꞌmii cachrón ndoꞌoj rihaan soj cheꞌé rasu̱u̱n nihánj, tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ se̱ caꞌmii cachronj doj rihaan soj a̱ maꞌ. Tana̱nj nana̱ nica̱ nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé Réj Diose̱ a.  
\v 26 Ne̱ güii dan me se cachi̱nj niꞌya̱j soj rasu̱u̱n rihaan Réj Diose̱, ne̱ cata̱ꞌ tuꞌva soj se‑chu̱vij, ne̱ taj cheꞌé cata̱j ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ma̱ꞌanj cachi̱nj niꞌya̱j rihaan Réj cheꞌé soj a̱ maꞌ.  
\v 27 ꞌO̱ se maꞌa̱n Réj Diose̱ ꞌe̱e̱ rá man soj, cheꞌé se si̱j aráj cochro̱j rihanj me soj, ne̱ amán rá soj se vaa cavii ꞌu̱nj rihaan Réj Diose̱ na̱nj á.  
\v 28 Dan me se cavii ꞌu̱nj rihaan Réj Diose̱, ne̱ caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nucui̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan Réj Diose̱ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 29 Ga̱a ne̱ cataj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a: 
\p ―Cuano̱ nihánj me se nana̱ nica̱ aꞌmii so̱ꞌ no núj, ne̱ a̱ doj ne caꞌmi̱i̱ cachrón so̱ꞌ maꞌ.  
\v 30 Nihánj me se neꞌen núj se vaa neꞌén so̱ꞌ cunuda̱nj, ne̱ nda̱a neꞌén so̱ꞌ me nana̱ uun rá yuvii̱ xna̱ꞌanj yuvii̱ mán so̱ꞌ a. Cheꞌé dan amán rá núj se vaa cavii so̱ꞌ rihaan Diose̱ na̱nj á ―taj nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó a. 
\p  
\v 31 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesucristó man nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Nda̱a ya̱j cuchumán ya̱ rá soj naꞌ.  
\v 32 Dan me se quisi̱j güii, ne̱ veé a̱j quisíj güii yoꞌ, ne̱ chaꞌnu̱u̱ soj, ne̱ ino̱ rej cuna̱nj ꞌo̱ ꞌo̱ soj, caꞌa̱nj soj, ne̱ ta̱náj soj man o̱rúnꞌ ꞌu̱nj na̱nj á. Tza̱j ne̱ se̱ quináj o̱rúnꞌ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se nicu̱nꞌ Réj Diose̱ ga̱j ado̱nj.  
\v 33 Nu̱ꞌ nana̱ nihánj caꞌmij rihaan soj, cheꞌé se me raj ga̱a̱ xe̱j nimán soj cheꞌé rej noco̱ꞌ soj manj, tza̱j ne̱ quira̱nꞌ soj sayuun rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj, ne̱ gu̱un ya̱ ya̱ rá soj se vaa ꞌu̱nj nihánj quiꞌyaj canaán ya̱ rihaan chumii̱ nihánj ei ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\c 17  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii Jesucristó ga̱a cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Rej soꞌ Diose̱ a 
\p  
\v 1 Quisíj caꞌmii Jesucristó nana̱ dan rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ga̱a ne̱ naxca̱j rihaan soꞌ, niꞌya̱j soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―A̱j quisíj orá yoꞌ, Ata̱j. Veꞌé cavi̱i̱ ꞌu̱nj si̱j taꞌni̱j so̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj,  
\v 2 cheꞌé se guun chij ꞌu̱nj rihaan cunuda̱nj yuvii̱, quiꞌyáá so̱ꞌ a. Ne̱ cheꞌé dan nu̱ꞌ nij síí rqué so̱ꞌ manj me se ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, qui̱ꞌyáj a.  
\v 3 Ne̱ síí ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me se soꞌ me síí neꞌen mán so̱ꞌ do̱ꞌ, mán ꞌu̱nj do̱ꞌ a. Dan me se o̱rúnꞌ so̱ꞌ me Diose̱ ya̱, ne̱ ꞌu̱nj Jesucristó me síí caꞌnéé so̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 4 Dan me se a̱j quiꞌyaj sunj nu̱ꞌ suun caꞌnéꞌ so̱ꞌ rihanj, ne̱ cheꞌé dan a̱j caꞌmii sa̱ꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé so̱ꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 5 Ne̱ cuano̱ nihánj me se qui̱ꞌyáá so̱ꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj ga̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ, Ata̱j Chij, nda̱a vaa cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj ga̱ so̱ꞌ asi̱j ataa gu̱un chumii̱ nihánj a. 
\p  
\v 6 “Ne̱ xa̱ꞌ nij síí rqué so̱ꞌ manj síí cavii rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ si̱j cuno rihaan so̱ꞌ me nij soꞌ, ne̱ rqué so̱ꞌ man nij soꞌ rihanj, ne̱ a̱j canocoꞌ nij soꞌ se‑na̱na̱ so̱ꞌ na̱nj á.  
\v 7 Nihánj me se neꞌen nij soꞌ se vaa nij rasu̱u̱n nica̱j ꞌu̱nj me se ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí rqué nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ manj na̱nj ado̱nj.  
\v 8 ꞌO̱ se cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj nu̱ꞌ nana̱ rqué so̱ꞌ manj rihaan nij soꞌ, ne̱ cuno nij soꞌ, ne̱ neꞌen ya̱ nij soꞌ se vaa cavii ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ, ne̱ amán rá nij soꞌ se vaa caꞌnéé so̱ꞌ manj rihaan chumii̱ nihánj a. 
\p  
\v 9 “Nihánj me se achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ cheꞌé nij soꞌ a. Ne̱ xa̱ꞌ cheꞌé nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ se̱ cachíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj cheꞌé cunuda̱nj nij soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n ina̱nj cheꞌé nij síí rqué so̱ꞌ manj me cachi̱nj ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se si̱j uno rihaan so̱ꞌ me nij soꞌ na̱nj á.  
\v 10 Ne̱ nij síí noco̱ꞌ manj me se noco̱ꞌ nij soꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ nij síí noco̱ꞌ mán so̱ꞌ roꞌ, nocoꞌ manj, ne̱ a̱j cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌyaj nij soꞌ na̱nj á.  
\v 11 Ne̱ nihánj me se nuvíꞌ ꞌu̱nj yáán rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nij síí nihánj yáán rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. ꞌU̱nj me se qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rej ya̱nj so̱ꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se nij síí rqué so̱ꞌ manj me se qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se ndoꞌo, ne̱ cu̱tumé so̱ꞌ man nij soꞌ, cheꞌé rej yoꞌo̱ cuno̱ nij soꞌ rihaan so̱ꞌ, Ata̱j Chij. Ne̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá nij soꞌ ga̱ níꞌ ei.  
\v 12 Ga̱a cayáán ꞌu̱nj ga̱ nij soꞌ me se tumej man nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ rihaan so̱ꞌ a. Cheꞌé se rqué so̱ꞌ man nij soꞌ rihanj roꞌ, cheꞌé dan veꞌé tumej man nij soꞌ a. Ne̱ cuna̱j cutumej man nij soꞌ ado̱nj. Ne̱ a̱ ꞌó nij soꞌ ne caꞌa̱nj niꞌya̱, quiꞌyáj maꞌ. Tza̱j ne̱ queneꞌén so̱ꞌ se vaa caꞌa̱nj niꞌya̱ yoꞌo̱ tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ caꞌanj niꞌya̱, ne̱ dan me se quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ no̱ rihaan dáán so̱ꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 13 “Nihánj me se qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rej ya̱nj so̱ꞌ, ne̱ aꞌmii ꞌu̱nj nu̱ꞌ nana̱ nihánj ga̱a va̱j ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé se me raj ga̱a̱ niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ nda̱a se vaa niha̱ꞌ rá ma̱ꞌanj ado̱nj.  
\v 14 A̱j rquej se‑na̱na̱ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan táá riꞌyunj nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj niꞌya̱j nij soꞌ man nij síí rqué so̱ꞌ manj a. ꞌO̱ se ase vaa ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj vaa nij síí rqué so̱ꞌ manj, ne̱ nuveé si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me nij soꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 15 “ꞌO̱ se se̱ cachíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj se vaa caꞌne̱e̱ so̱ꞌ man nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se me rá ꞌu̱nj cu̱tumé so̱ꞌ man nij soꞌ se̱ cunuu chiꞌi̱i̱ nimán nij soꞌ a̱ man ado̱nj.  
\v 16 Dan me se ase vaa ꞌu̱nj vaa nij soꞌ, ne̱ nuveé si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me nij soꞌ maꞌ.  
\v 17 Ina̱nj nana̱ ya̱ cuno̱ nij soꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ ina̱nj ga̱a̱ nij soꞌ rihaan so̱ꞌ á. Ne̱ se‑na̱na̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ me nana̱ ya̱ yoꞌ ei.  
\v 18 Dan me se caꞌnéé ꞌu̱nj man nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, nda̱a vaa caꞌnéé so̱ꞌ man ma̱ꞌanj rihaan chumii̱ nihánj a.  
\v 19 Ne̱ nihánj me se ina̱nj quiꞌya̱j sunj rihaan so̱ꞌ cavi̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé nij soꞌ, cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ ya̱ nij soꞌ rihaan so̱ꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 20 “Ne̱ nuveé ina̱nj cheꞌé nij síí nihánj me achíín ni̱ꞌyáj rihaan so̱ꞌ a̱ maꞌ. Tana̱nj achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj cheꞌé nij síí cuno̱ se‑na̱na̱ so̱ꞌ ne̱ cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj manj vaa güii, quiꞌya̱j nij síí nihánj síí nata̱ꞌ se‑na̱na̱ so̱ꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 21 Dan me se, né so̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj, Ata̱j Chij, ne̱ né ꞌu̱nj ga̱ so̱ꞌ a. Ne̱ ꞌo̱ rcuaꞌa̱a̱n níꞌ, ne̱ dan me se achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj cheꞌé taranꞌ nij soꞌ se vaa cuya̱a̱n ga̱a̱ rá taranꞌ nij soꞌ uún, ne̱ yoꞌo̱ noco̱ꞌ nij soꞌ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuchuma̱n rá nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj se vaa caꞌnéé so̱ꞌ manj rihaan chumii̱ nihánj a.  
\v 22 Ne̱ ase vaa cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj quiꞌyáá so̱ꞌ roꞌ, da̱nj cavii sa̱ꞌ nij soꞌ, quiꞌyáj, cheꞌé se me rá ꞌu̱nj cuya̱a̱n ga̱a̱ rá nij soꞌ nda̱a rá se vaa ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ a.  
\v 23 Dan me se ca̱yáán ꞌu̱nj ga̱ nij soꞌ nda̱a vaa yáán so̱ꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ quisi̱j nij soꞌ nari̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ nana̱ ya̱, ne̱ ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ a. Nda̱a síj, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj se vaa caꞌnéé so̱ꞌ manj ne̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man nij síí rqué so̱ꞌ manj nda̱a vaa ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ manj ado̱nj. 
\p  
\v 24 “Ne̱ xa̱ꞌ nij síí rqué so̱ꞌ manj, tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj ca̱yáán nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj rej ca̱yáán ꞌu̱nj, Ata̱j. ꞌO̱ se me rá ꞌu̱nj queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj quiꞌyáá so̱ꞌ á. ꞌO̱ se asi̱j ataa qui̱ꞌyáá so̱ꞌ chumii̱ nihánj me se a̱j ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ manj, ne̱ cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌyáá so̱ꞌ ei.  
\v 25 Ata̱j Chij, sa̱ꞌ ina̱nj ꞌyáá so̱ꞌ ei. Tza̱j ne̱ ne neꞌen nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj mán so̱ꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj me se queneꞌenj mán so̱ꞌ, ne̱ queneꞌen nij síí nihánj se vaa caꞌnéé so̱ꞌ manj rihaan chumii̱ nihánj a.  
\v 26 Ne̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ da̱j si̱j mé so̱ꞌ, ne̱ cata̱j ꞌu̱nj doj rihaan nij soꞌ, cheꞌé rej ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man nij soꞌ nda̱a vaa ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ manj, ne̱ ca̱yáán ꞌu̱nj ga̱ nij soꞌ a ―taj Jesucristó, cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ a. 
\c 18  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a quitaꞌaa nij tanuu man Jesucristó a 
\p  
\v 1 Ga̱a quisíj caꞌmii Jesucristó nu̱ꞌ nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ cavii soꞌ ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ caꞌanj nij soꞌ rej xco̱ chráá cuꞌna̱j Cedrón, ne̱ cuchiꞌ nij soꞌ ꞌo̱ naa̱ chruun, ne̱ catúj taranꞌ nij soꞌ a.  
\v 2 Ne̱ síí cuꞌna̱j Judas síí ta̱cuachén man Jesucristó rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó me se a̱j queneꞌen soꞌ rej yoꞌ a. ꞌO̱ se a̱j guun queꞌe̱e̱ ndoꞌo cunuu chre̱ꞌ Jesucristó rej yoꞌ ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.  
\v 3 Dan me se nica̱j Judas man nij tanuu do̱ꞌ, man nij se‑mo̱zó nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, man nij se‑mo̱zó nij síí fariseo do̱ꞌ, caꞌanj soꞌ rej yoꞌ a. Ne̱ nica̱j nij soꞌ agaꞌ yaꞌan do̱ꞌ, caꞌ acaa do̱ꞌ, neê espadá do̱ꞌ, nica̱j nij soꞌ va̱j nij soꞌ rej ya̱nj Jesucristó ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a.  
\v 4 Dan me se queneꞌen Jesucristó nu̱ꞌ se vaa quira̱nꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ curiha̱nj soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Me síí nanoꞌ soj ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a. 
\p  
\v 5 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan soꞌ a: 
\p ―Nanoꞌ núj man Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret a ―taj nij soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p ―ꞌU̱nj me soꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p Dan me se canicunꞌ síí cuꞌna̱j Judas ga̱ nij soꞌ ꞌnaꞌ soꞌ ga̱ nij soꞌ a.  
\v 6 Dan me se ga̱a cataj Jesucristó se vaa maꞌa̱n soꞌ me síí nanoꞌ nij soꞌ, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ naxuun nij soꞌ man nij soꞌ, ne̱ naxruꞌ nij soꞌ rihaan yoꞌóó a.  
\v 7 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj uún Jesucristó man nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Me síí nanoꞌ soj ga̱ ―taj uún Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj uún nij soꞌ: 
\p ―Jesús síí cavii chumanꞌ Nazaret a ―taj uún nij soꞌ a. 
\p  
\v 8 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―A̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ꞌu̱nj me soꞌ ei. Sese ꞌu̱nj me síí nanoꞌ soj, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá soj caꞌa̱nj nij síí nihánj á ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 9 Da̱nj caꞌmii soꞌ rihaan nij tanuu cheꞌé rej caꞌve̱e quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii soꞌ rihaan Diose̱ se vaa ne caꞌa̱nj niꞌya̱ a̱ ꞌó nij síí rqué Diose̱ man soꞌ a. 
\p  
\v 10 Dan me se nica̱j síí cuꞌna̱j Simón Pedró neê espadá, ne̱ quirii soꞌ taneê soꞌ, ne̱ goꞌ soꞌ raa̱ se‑mo̱zó xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ veé da̱nj güéj nuj xréé soꞌ rej nuva̱ꞌ soꞌ, quiꞌyaj Pedró a. Ne̱ mozó yoꞌ roꞌ, cuꞌna̱j Malco a.  
\v 11 Dan me se cataj Jesucristó rihaan Pedró a: 
\p ―Naꞌne̱j sa̱ꞌ so̱ꞌ taneê so̱ꞌ rque nuj á. Dan me se ase vaa ꞌo̱ tazá nu̱u̱ na vinó rqué Réj Diose̱ manj coꞌo̱j roꞌ, da̱nj vaa sayuun nihánj rihanj, ne̱ me cheꞌé naꞌvej rá so̱ꞌ coꞌo̱j man yoꞌ ga̱ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man Pedró a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa caꞌanj nica̱j nii man Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Anás a 
\p  
\v 12 Dan me se quitaꞌaa nij tanuu do̱ꞌ, síí uun chij rihaan nij tanuu do̱ꞌ, nij se‑mo̱zó nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, man Jesucristó, ne̱ numíj nij soꞌ raꞌa soꞌ,  
\v 13 ne̱ asino ya̱a̱n caꞌanj nica̱j nij soꞌ man soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Anás a. Dan me se síí cuꞌna̱j Anás yoꞌ me se rej che̱j síí cuꞌna̱j Caifás me soꞌ, ne̱ Caifás me síí guun xrej ata̱ suun noco̱o doj yoꞌ yoꞌ a.  
\v 14 Maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Caifás me síí narqué chrej rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa vaa cheꞌé cavi̱ꞌ ꞌo̱ snóꞌo cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱ israelitá yoꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cataj síí cuꞌna̱j Pedró se vaa nuveé si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me soꞌ a 
\p  
\v 15 Dan me se canocoꞌ Simón Pedró do̱ꞌ, yoꞌó síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó do̱ꞌ, rej xco̱ Jesucristó a. Ne̱ yoꞌó soꞌ me se si̱j neꞌen xrej ata̱ suun noco̱o doj man me soꞌ, ne̱ catúj soꞌ ga̱ Jesucristó taꞌyaa tucuá xrej ata̱ suun noco̱o doj a.  
\v 16 Ne̱ Pedró me se quináj soꞌ xeꞌ rej nichru̱nꞌ taꞌyaa a. Cheꞌé dan curiha̱nj yoꞌó síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó yoꞌ, ne̱ caꞌmii soꞌ ga̱ chana̱ tumé taꞌyaa, ne̱ catúj Pedró uún, quiꞌyaj soꞌ a.  
\v 17 Dan me se xnáꞌanj chana̱ tumé taꞌyaa man Pedró, cataj noꞌ: 
\p ―Ne̱ nuvé so̱ꞌ me síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ síí nihánj naꞌ ―taj noꞌ, xnáꞌanj noꞌ man Pedró a. 
\p Ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Taj maꞌ ―taj Pedró yoꞌ a. 
\p  
\v 18 Ne̱ nicu̱nꞌ nij mozó do̱ꞌ, nij tanuu do̱ꞌ, rej nachráj nii yaꞌan a. ꞌO̱ se acoj tihaꞌ rej ma̱n nij soꞌ, ne̱ cunuu gu̱u̱n nij soꞌ yaꞌan a. Ne̱ caꞌanj Pedró uún cunu̱u gu̱u̱n maꞌa̱n soꞌ yaꞌan a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmii Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Anás a 
\p  
\v 19 Dan me se síí cuꞌna̱j Anás síí cayáán xrej ata̱ suun noco̱o doj asi̱j rque̱ doj roꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó cheꞌé nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó do̱ꞌ, cheꞌé maꞌa̱n nana̱ tucuꞌyón Jesucristó man nij soꞌ do̱ꞌ a.  
\v 20 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―ꞌU̱nj roꞌ, caꞌmii ranga̱ꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ a. Nu̱ꞌ güii tucuꞌyón ꞌu̱nj se‑na̱na̱j rá veꞌ tucuꞌyón níꞌ se‑tucua̱nj Moisés do̱ꞌ, rá nuvií noco̱o do̱ꞌ, ne̱ yoꞌ me rej nuu chre̱ꞌ taranꞌ soj si̱j uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Ne̱ taj va̱j nana̱ ne caꞌmi̱i̱ yuve̱ ꞌu̱nj maꞌ.  
\v 21 Me cheꞌé xnáꞌanj soj manj ga̱. Xna̱ꞌanj soj man nij yuvii̱ cuno nana̱ caꞌmij á. Veé nij soꞌ neꞌen ya̱ da̱j caꞌmii ꞌu̱nj na̱nj ei ―taj Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Anás yoꞌ a. 
\p  
\v 22 Quisíj caꞌmii Jesucristó da̱nj, ga̱a ne̱ coxro yoꞌo̱ mozó nicu̱nꞌ rej yoꞌ xruu̱ Jesucristó, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé caꞌmii so̱ꞌ da̱nj rihaan xrej ata̱ suun noco̱o doj ―taj soꞌ, guun yuva̱a̱ soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 23 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Sese caꞌmii chiꞌi̱i̱ ꞌu̱nj, ne̱ cata̱j so̱ꞌ me nana̱ chiꞌi̱i̱ caꞌmij á. Tza̱j ne̱ sese caꞌmii sa̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ me cheꞌé coxro so̱ꞌ manj ga̱ ―taj Jesucristó rihaan mozó coxro man soꞌ a. 
\p  
\v 24 Veé yoꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnéé síí cuꞌna̱j Anás man Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Caifás síí cayáán xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ veé ꞌo̱ da̱nj numi̱i soꞌ caꞌanj soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa yavíj cataj Pedró se vaa nuveé si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me soꞌ maꞌ 
\p  
\v 25 Dan me se nicu̱nꞌ Simón Pedró cunuu gu̱u̱n soꞌ yaꞌan a. Ga̱a ne̱ cataj ꞌo̱ yuvii̱ rihaan soꞌ: 
\p ―Nuveé yoꞌo̱ síí noco̱ꞌ man soꞌ mé so̱ꞌ naꞌ ―taj yuvii̱, xnáꞌanj yuvii̱ man soꞌ a. 
\p Ne̱ cataj Pedró: 
\p ―Taj maꞌ ―taj soꞌ a. 
\p  
\v 26 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj yoꞌo̱ se‑mo̱zó xrej ata̱ suun noco̱o doj man soꞌ, ne̱ tuviꞌ síí güéj xréé quiꞌyaj Pedró me soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Nuveé so̱ꞌ me síí va̱j ga̱ Jesucristó rque naa̱ chruun queneꞌenj naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Pedró a. 
\p  
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj uún Pedró se vaa nuveé tuvi̱ꞌ Jesucristó me soꞌ a. Ne̱ nu̱ꞌ caꞌmii soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ caguáj toꞌloo a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nana̱ caꞌmii Jesucristó ga̱ síí cuꞌna̱j Pilato a 
\p  
\v 28 Dan me se nica̱j nij mozó do̱ꞌ, nij tanuu do̱ꞌ, man Jesucristó curiha̱nj nij soꞌ rej ne̱ síí cuꞌna̱j Caifás, ne̱ caꞌanj nij soꞌ tucuá suun a. Naꞌya̱a̱n uxrá me yoꞌ a. Ne̱ ne catu̱u̱ nij síí israelitá rá tucuá suun a̱ maꞌ. ꞌO̱ se me rá nij soꞌ cha̱ nij soꞌ chaꞌanj pascuá, ne̱ cheꞌé dan ne caꞌve̱j rá nij soꞌ gu̱un chiꞌi̱i̱ nij soꞌ rihaan Diose̱ quiꞌya̱j tucuá suun yoꞌ a.  
\v 29 Cheꞌé dan curiha̱nj maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Pilato rej nicu̱nꞌ nij soꞌ a. Ne̱ xnáꞌanj síí cuꞌna̱j Pilato man nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Me cacunꞌ cuta̱ꞌ soj xráá snóꞌo nihánj, rá soj ga̱ ―taj soꞌ rihaan nij yuvii̱ caꞌnaꞌ ga̱ Jesucristó a. 
\p  
\v 30 Ga̱a ne̱ cataj nij soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Pilato a: 
\p ―Sese nuveé si̱j ꞌyaj chiꞌi̱i̱ me síí nihánj, ne̱ ne ta̱cuachén núj man soꞌ nda̱a rihaan so̱ꞌ tza̱j maꞌ ―taj nij yuvii̱ rihaan síí cuꞌna̱j Pilato a. 
\p  
\v 31 Cheꞌé dan cataj síí cuꞌna̱j Pilato rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ni̱caj soj man soꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé soꞌ, quiꞌya̱j soj nda̱a vaa tucuáán noco̱ꞌ maꞌa̱n soj á ―taj síí cuꞌna̱j Pilato rihaan nij soꞌ a. 
\p ―Tza̱j ne̱ no̱ xcúún soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ, rá núj, tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj si̱j cavii chumanꞌ Romá ticavi̱ꞌ núj man a̱ ꞌó yuvii̱ a̱ maꞌ ―taj nij soꞌ rihaan Pilato a. 
\p  
\v 32 Cheꞌé se caꞌmii nij soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan quisíj ya̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ aꞌmii cheꞌé da̱j quiꞌya̱j nii man soꞌ ticavi̱ꞌ nii man soꞌ a. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ Romá cachrón rihaan rcutze̱ man yuvii̱ tumé cacunꞌ a. 
\p  
\v 33 Dan me se catúj uún síí cuꞌna̱j Pilato tucuá suun, ne̱ canacúún soꞌ caꞌna̱ꞌ Jesucristó, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Ma̱ꞌán so̱ꞌ me síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá naꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Pilato rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 34 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesucristó man soꞌ, cataj Jesucristó: 
\p ―Ma̱ꞌán so̱ꞌ cavii raa̱ nana̱ vaa da̱nj caꞌmii so̱ꞌ naꞌ. Ase yoꞌó yuvii̱ cataj xnaꞌanj rihaan so̱ꞌ cheꞌej xa̱ꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man síí cuꞌna̱j Pilato a. 
\p  
\v 35 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj síí cuꞌna̱j Pilato man soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Si̱j israelitá mé ꞌu̱nj, rá so̱ꞌ naꞌ. Neꞌén ꞌu̱nj se‑tucua̱nj soj, rá so̱ꞌ naꞌ. ꞌO̱ se nij tuvíꞌ so̱ꞌ do̱ꞌ, maꞌa̱n nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, tacuachén mán so̱ꞌ rihanj á. Me cacunꞌ tumé so̱ꞌ ga̱ ―taj síí cuꞌna̱j Pilato, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 36 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―ꞌO̱ se nuveé riha̱a̱n chumii̱ nihánj me rej uun chij ꞌu̱nj maꞌ. Sese rihaan chumii̱ nihánj me rej uun chij ꞌu̱nj, ne̱ gaa tanuu ꞌyaj suun rihanj, ne̱ cavii nij tanuu, cunuꞌ nij tanuu, cheꞌé rej se̱ cataꞌaa nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá manj tza̱j ado̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé riha̱a̱n chumii̱ nihánj me rej gu̱un chij ꞌu̱nj maꞌ ―taj Jesucristó a. 
\p  
\v 37 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj síí cuꞌna̱j Pilato man soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Cheꞌé dan síí nica̱j suun rey mé so̱ꞌ naꞌ. Ya̱ naꞌ ―taj Pilato, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ya̱ uxrá vaa nana̱ caꞌmii ma̱ꞌán so̱ꞌ se vaa si̱j nica̱j suun rey mej á. Ne̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ me cheꞌé caꞌngaa ꞌu̱nj ne̱ me cheꞌé caꞌnáꞌ ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj ei. Dan me se caꞌnáꞌ ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ ya̱ rihaan yuvii̱ a. Ne̱ cunuda̱nj nij síí ya̱ roꞌ, uno nana̱ ya̱ aꞌmij ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan Pilato a. 
\p  
\v 38 Ne̱ cataj Pilato rihaan soꞌ: 
\p ―A̱ me nana̱ cuꞌna̱j nana̱ ya̱ ga̱ ―taj Pilato, xnáꞌanj Pilato man Jesucristó a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pilato ga̱a caꞌneꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé Jesucristó a 
\p Ne̱ ga̱a quisíj caꞌmii síí cuꞌna̱j Pilato nana̱ vaa da̱nj ga̱ Jesucristó, ne̱ curiha̱nj uún soꞌ rej nicu̱nꞌ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Taj va̱j a̱ doj cacunꞌ tumé soꞌ naríꞌ ꞌu̱nj a̱ maꞌ.  
\v 39 Tza̱j ne̱ vaa yoꞌo̱ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ se vaa rii ꞌu̱nj ꞌo̱ tuviꞌ soj síí ꞌni̱j tagaꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ chaꞌanj pascuá a. Ne̱ me rá soj quiri̱i̱ ꞌu̱nj man maꞌa̱n síí nihánj síí nica̱j suun rey uun chij rihaan soj si̱j israelitá naꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Pilato, xnáꞌanj soꞌ man nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 40 Cheꞌé dan caguáj uún nij yuvii̱, cataj nij soꞌ: 
\p ―Se̱ quirii so̱ꞌ man síí nihánj a̱ maꞌ. Tana̱nj síí cuꞌna̱j Barrabás quiri̱i̱ so̱ꞌ ei ―taj nij yuvii̱, caguáj nij yuvii̱ a. 
\p Ne̱ síí cuꞌna̱j Barrabás me se si̱j guun rá cunu̱ꞌ ga̱ gobiernó me soꞌ a. 
\c 19  
\p  
\v 1 Dan me se nica̱j síí cuꞌna̱j Pilato man Jesucristó, ne̱ goꞌ nij tanuu cuartá xráá soꞌ, quiꞌyaj Pilato yoꞌ a.  
\v 2 Ne̱ quiꞌyaj nij tanuu cachriin tanj, ne̱ cutaꞌ nij soꞌ raa̱ Jesucristó, ne̱ naꞌnéé nij soꞌ yatzíj tintá sa̱ꞌ ndoꞌo man Jesucristó a.  
\v 3 Ga̱a ne̱ cuchiꞌ ndoꞌo nij soꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ cataj nij soꞌ: 
\p ―Veé síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá mé so̱ꞌ á ―taj nij soꞌ, caꞌmii tico nij soꞌ, ne̱ coxro nij soꞌ xruu̱ Jesucristó a. 
\p  
\v 4 Ga̱a ne̱ curiha̱nj uún síí cuꞌna̱j Pilato xeꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a: 
\p ―Ni̱ꞌyaj soj ei. Cu̱riha̱nj uún soꞌ rihaan soj, qui̱ꞌyáj, cheꞌé rej xca̱j soj cuentá se vaa taj va̱j cacunꞌ tumé soꞌ naríꞌ ꞌu̱nj a̱ man chugua̱nj ―taj Pilato rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 5 Ga̱a ne̱ curiha̱nj Jesucristó xeꞌ, ne̱ ꞌni̱j raa̱ soꞌ cachriin tanj, ne̱ nu̱u̱ soꞌ yatzíj tintá sa̱ꞌ yoꞌ a. Ne̱ cataj Pilato rihaan nij yuvii̱ a: 
\p ―Ni̱ꞌyaj soj man snóꞌo nihánj vij ―taj Pilato rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 6 Dan me se ga̱a queneꞌen nij xrej ata̱ suun noco̱o doj do̱ꞌ, nij se‑mo̱zó nij soꞌ do̱ꞌ, man Jesucristó, ne̱ caguáj nij soꞌ, cataj nij soꞌ: 
\p ―Cavi̱ꞌ soꞌ rihaan rcutze̱, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ei ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj Pilato rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ni̱caj maꞌa̱n soj man soꞌ cachro̱n soj man soꞌ rihaan rcutze̱, sese me rá soj ei. Xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ taj va̱j a̱ doj cacunꞌ tumé soꞌ naríꞌ ꞌu̱nj a̱ maꞌ ―taj Pilato rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 7 Ga̱a ne̱ cataj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá no síí cuꞌna̱j Pilato: 
\p ―Vaa tucuáán noco̱ꞌ núj, ne̱ tucuáán noco̱ꞌ núj taj se vaa no̱ xcúún soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ, cheꞌé rej cataj soꞌ se vaa taꞌni̱j Diose̱ me soꞌ ado̱nj ―taj nij soꞌ rihaan Pilato a. 
\p  
\v 8 Dan me se ga̱a cuno síí cuꞌna̱j Pilato nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ doj a̱ cuchuꞌviꞌ soꞌ,  
\v 9 ga̱a ne̱ catúj uún soꞌ tucuá suun, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Me rej cavii so̱ꞌ ga̱ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p Tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ Jesucristó a̱ ꞌó nana̱ rihaan soꞌ a.  
\v 10 Cheꞌé dan cataj Pilato rihaan soꞌ a: 
\p ―Me cheꞌé ne aꞌmii so̱ꞌ ga̱. Ne neꞌén so̱ꞌ sese ꞌu̱nj roꞌ, me síí no̱ xcúún quiri̱i̱ mán so̱ꞌ tagaꞌ, ne̱ vej nó xcúún quiꞌya̱j cachro̱n nij tanuu mán so̱ꞌ rihaan rcutze̱ á. Me cheꞌé ne acaj so̱ꞌ cuentá ga̱ ―taj Pilato, xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó a. 
\p  
\v 11 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Sese nuveé Dio̱se̱ me síí cuneꞌ mán so̱ꞌ ca̱tá so̱ꞌ suun nihánj, ne̱ ne gu̱un nu̱cuáá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ a̱ doj rasu̱u̱n asuun tza̱j maꞌ. Cheꞌé dan síí tacuachén manj rihaan so̱ꞌ me síí tumé doj cacunꞌ rihaan so̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan Pilato yoꞌ a. 
\p  
\v 12 Quisíj cuno Pilato nana̱ dan, ga̱a ne̱ nanoꞌ soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ti̱nanii soꞌ man Jesucristó a. Tza̱j ne̱ doj a̱ caguáj nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá, cataj nij soꞌ: 
\p ―Sese caꞌa̱nj u̱u̱n síí nihánj, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ nuveé tuvi̱ꞌ síí nica̱j suun cuꞌna̱j César mé so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se síí nihánj me se si̱j me rá gu̱un síí nica̱j suun rey me soꞌ, ne̱ dan me se caꞌne̱e̱ soꞌ suun man síí cuꞌna̱j César, rá soꞌ, ne̱ si̱j ta̱j riꞌyunj man síí cuꞌna̱j César me soꞌ ado̱nj ―taj nij soꞌ, caguáj nij soꞌ a. 
\p  
\v 13 Dan me se ga̱a cuno Pilato nana̱ vaa da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌanj nica̱j soꞌ man Jesucristó xeꞌ, ne̱ caꞌanj ca̱yáán soꞌ rihaan xrúún soꞌ chruun xlá rej caꞌneꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a. Ne̱ rej ne̱ chruun xlá yoꞌ roꞌ, me rej cuꞌna̱j Litóstratos xnaꞌánj griego, ne̱ Gabata cuꞌna̱j rej yoꞌ xnaꞌánj hebreo a.  
\v 14 Dan me se güii ꞌyaj chuvi̱i nii cheꞌé chaꞌanj pascuá me yoꞌ, ne̱ rej caxu̱j me yoꞌ a. Ne̱ cataj Pilato rihaan nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a: 
\p ―Ni̱ꞌyaj soj ei. Nihánj me síí nica̱j suun rey uun chij rihaan soj chugua̱nj ―taj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 15 Ga̱a ne̱ caguáj nij yuvii̱, cataj nij soꞌ: 
\p ―Ni̱caj so̱ꞌ man soꞌ, ne̱ caꞌa̱nj tanuu cachro̱n nij tanuu man soꞌ rihaan rcutze̱, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ cuaj ei ―taj nij soꞌ rihaan Pilato a. 
\p Ne̱ xnáꞌanj Pilato man nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Maꞌa̱n síí nica̱j suun rey uun chij rihaan soj cachro̱nj rihaan rcutze̱, rá soj a̱ naꞌ ―taj soꞌ, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a. 
\p ―Taj va̱j ꞌó rey maꞌ. O̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j César me síí uun chij rihaan núj ei ―taj nij xrej ata̱ suun noco̱o doj a. 
\p  
\v 16 Ga̱a ne̱ tacuachén Pilato man Jesucristó rihaan nij soꞌ cachro̱n nij soꞌ man soꞌ rihaan rcutze̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a cachrón nij tanuu man Jesucristó rihaan rcutze̱ a 
\p Dan me se caꞌanj nica̱j nij soꞌ man Jesucristó,  
\v 17 ne̱ maꞌa̱n soꞌ cata̱ rcutze̱, ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ rej cuꞌna̱j tacaan cúú yave̱, ne̱ rej yoꞌ roꞌ, cuꞌna̱j Gólgota xnaꞌánj hebreo a.  
\v 18 Ne̱ ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ rej yoꞌ, ga̱a ne̱ cachrón nij tanuu man soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ yavíj ro̱j soꞌ cachrón uún nij tanuu rihaan yavíj rcutze̱ uún, ne̱ yoꞌo̱ soꞌ roꞌ, nicu̱nꞌ rej nuva̱ꞌ Jesucristó, ne̱ yoꞌó soꞌ roꞌ, nicu̱nꞌ rej nichru̱un Jesucristó, ne̱ tanu̱u̱ nicunꞌ maꞌa̱n Jesucristó a.  
\v 19 Ne̱ caꞌneꞌ síí cuꞌna̱j Pilato suun, se vaa cano̱ letrá rihaan ꞌo̱ rcuchra̱ꞌ, ne̱ cano̱ rcuchra̱ꞌ yoꞌ raa̱ rcutze̱, ne̱ letrá yoꞌ taj xnaꞌanj me cheꞌé cavi̱ꞌ Jesucristó a. Ne̱ nihánj me se taj letrá no̱ rihaan rcuchra̱ꞌ yoꞌ, se vaa “Síí nihánj me Jesucristó síí cavii chumanꞌ Nazaret, ne̱ síí nica̱j suun rey me soꞌ, uun chij soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá”, taj letrá yoꞌ a.  
\v 20 Dan me se nayaa queꞌe̱e̱ nij síí israelitá nana̱ yoꞌ a. ꞌO̱ se nichru̱nꞌ naj rej cachrón nii man Jesucristó rihaan rcutze̱ ga̱ maꞌa̱n chumanꞌ Jerusalén yoꞌ a. Ne̱ cachrón nii nana̱ yoꞌ xnaꞌánj hebreo do̱ꞌ, xnaꞌánj latín do̱ꞌ, xnaꞌánj griego do̱ꞌ a. 
\p  
\v 21 Cheꞌé dan nij xrej ata̱ suun noco̱o doj cheꞌé nij yuvii̱ israelitá roꞌ, cataj nij roꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Pilato a: 
\p ―Se̱ guun cano̱ letrá se vaa síí nica̱j suun rey uun chij rihaan núj si̱j israelitá me soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cata̱j letrá se vaa maꞌa̱n soꞌ cataj se vaa síí nica̱j suun rey uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá me soꞌ á ―taj nij soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Pilato a. 
\p  
\v 22 ―A̱j quisíj cachrón ꞌu̱nj nana̱ cachronj na̱nj á ―taj Pilato rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 23 Dan me se ga̱a quisíj cachrón nij tanuu man Jesucristó rihaan rcutze̱, ne̱ nica̱j nij soꞌ saga̱nꞌ Jesucristó, ne̱ cuxraꞌ taꞌa̱j nij soꞌ saga̱nꞌ Jesucristó, ne̱ nica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ tanuu taꞌa̱j saga̱nꞌ Jesucristó yoꞌ a. Ne̱ vaa se‑co̱toó Jesucristó uún a. Ne̱ xa̱ꞌ se‑co̱toó soꞌ, tza̱j ne̱ taj rej nuva̱ nii se‑co̱toó soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se o̱rúnꞌ yatzíj me yoꞌ ga̱a canánj nii man yoꞌ a.  
\v 24 Cheꞌé dan cataj nij tanuu rihaan tuviꞌ nij soꞌ a: 
\p ―Se̱ cuxraꞌ taꞌa̱j níꞌ man cotoó nihánj maꞌ. Ma̱a̱n se tico̱ tixaj níꞌ se‑sue̱rté níꞌ cheꞌé nihánj, ne̱ queneꞌe̱n níꞌ me síí naca̱j man cotoó yoꞌ ei ―taj nij soꞌ a. 
\p Da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a: “Cuxraꞌ taꞌa̱j nii saga̱nꞌ ꞌu̱nj, ne̱ tico tixaj nii cheꞌé se‑co̱toó ꞌu̱nj a”, taj danj Diose̱ a. Dan me se nij tanuu me nij síí quiꞌyaj da̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 25 Ne̱ nichru̱nꞌ nicunꞌ nii Jesucristó do̱ꞌ, chuꞌvij nii soꞌ do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Mariá nica̱ síí cuꞌna̱j Cleofas do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Mariá Magdalena do̱ꞌ, rihaan rcutze̱ no̱ Jesucristó a.  
\v 26 Dan me se queneꞌen Jesucristó man nii soꞌ do̱ꞌ, man síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ síí ꞌe̱e̱ rá soꞌ man do̱ꞌ, se vaa nicunꞌ rcuaꞌa̱a̱n ro̱j soꞌ rihaan soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan nii soꞌ: 
\p ―Síí nihánj gu̱un taꞌníí so̱ꞌ, nahiin ―taj Jesucristó no nii soꞌ a. 
\p  
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ yoꞌ a: 
\p ―Chana̱ nihánj gu̱un nií so̱ꞌ á ―taj soꞌ rihaan síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ yoꞌ a. 
\p Ne̱ ma̱a̱n orá dan guun ni̱i síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó yoꞌ man nii Jesucristó, ne̱ caꞌanj nica̱j soꞌ man noꞌ veꞌ tucuá maꞌa̱n soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a caviꞌ Jesucristó a 
\p  
\v 28 Quisíj quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ queneꞌen Jesucristó se vaa a̱j quisíj ya̱ nu̱ꞌ se vaa taj danj Diose̱ cheꞌé soꞌ a. Cheꞌé dan cataj soꞌ: 
\p ―Nacoó ꞌu̱nj na na̱nj á ―taj soꞌ a. 
\p  
\v 29 Ya̱nj ꞌo̱ xruj nu̱u̱ na vinó yu̱u̱ rihaan yoꞌóó, ne̱ nica̱j nij soꞌ ꞌo̱ yataa̱n esponja, ne̱ tucuaꞌanj nij soꞌ yataa̱n rque na vinó yu̱u̱ yoꞌ, ne̱ cutaꞌ nij soꞌ raa̱ ꞌo̱ coj hisopo, ne̱ cachrón nij soꞌ yataa̱n yoꞌ tuꞌva Jesucristó a.  
\v 30 Ne̱ ga̱a quisíj coꞌo Jesucristó na vinó yu̱u̱ nu̱u̱ rque yataa̱n yoꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Veé da̱nj navij suun, quiꞌyáj a ―taj soꞌ, ne̱ niꞌnaa raa̱ soꞌ, ne̱ caꞌneꞌ rá soꞌ, ne̱ caviꞌ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa choꞌoj ꞌo̱ tanuu chruun lanzá xꞌnúú Jesucristó a 
\p  
\v 31 Dan me se güii ꞌyaj chuvi̱i nij síí israelitá cha̱ nij soꞌ chaꞌanj pascuá me yoꞌ, ne̱ güii gue̱e̱ ndoꞌo me cueta̱nꞌ aꞌyuj, ꞌyaj nij yuvii̱ israelitá, ne̱ ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ yoꞌ canoco̱ꞌ xnangá rihaan rcutze̱ güii gue̱e̱ yoꞌ a. Cheꞌé dan me cachíín niꞌya̱j nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá rihaan síí cuꞌna̱j Pilato se vaa caꞌne̱ꞌ soꞌ suun tucuachra̱nꞌ nii tacóó nij síí noco̱ꞌ rihaan rcutze̱ yoꞌ cheꞌé rej raꞌya̱nj doj cavi̱ꞌ nij soꞌ, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ yaníj nii man nij síí caviꞌ yoꞌ a.  
\v 32 Quiꞌyaj Pilato nda̱a vaa cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan soꞌ, ne̱ caꞌanj nij tanuu, ne̱ asino tucuachranꞌ nij tanuu tacóó yoꞌo̱ síí noco̱ꞌ rej xꞌnu̱j Jesucristó, ga̱a ne̱ tucuachranꞌ uún nij tanuu tacóó síí noco̱ꞌ níchrej xꞌnúú Jesucristó uún a.  
\v 33 Tza̱j ne̱ ga̱a cuchiꞌ nij soꞌ rej noco̱ꞌ maꞌa̱n Jesucristó, ga̱a ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa a̱j caviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne tucuachra̱nꞌ nij soꞌ tacóó soꞌ maꞌ.  
\v 34 Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ tuviꞌ nij tanuu nica̱j xrúún soꞌ chruun ta̱j agaꞌ siha̱a̱ raa̱, ne̱ choꞌoj soꞌ xꞌnúú Jesucristó, ne̱ nu̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ da̱nj, ne̱ nu̱ꞌ cavii ndoꞌo ton do̱ꞌ, na do̱ꞌ, rej catúj agaꞌ siha̱a̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 35 Ne̱ síí taj xnaꞌanj nana̱ nihánj me se si̱j queneꞌen nu̱ꞌ se vaa guun me soꞌ, ne̱ ya̱ vaa se‑na̱na̱ soꞌ, ne̱ neꞌen soꞌ se vaa ya̱ aꞌmii soꞌ, ne̱ taj xnaꞌanj soꞌ nu̱ꞌ nana̱ nihánj cheꞌé rej cuchuma̱n rá soj si̱j naya̱a̱ nana̱ nihánj ni̱ꞌyaj soj Jesucristó a. 
\p  
\v 36 ꞌO̱ se guun nu̱ꞌ nihánj cheꞌé rej quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱, se vaa taj yoꞌ: “Se̱ cachranꞌ a̱ ꞌó cúú man soꞌ maꞌ”, taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a.  
\v 37 Ne̱ yoꞌó nana̱ roꞌ, taj: “Ni̱ꞌyaj nij soꞌ man síí choꞌoj maꞌa̱n nij soꞌ agaꞌ man a”, taj yoꞌó nana̱ no̱ uún rihaan danj Diose̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a cachinꞌ nii man Jesucristó rque yuꞌuj yuvej a 
\p  
\v 38 Quisíj quiꞌyaj nij tanuu da̱nj, ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j síí cuꞌna̱j José síí cavii chumanꞌ Arimatea rihaan síí cuꞌna̱j Pilato se vaa caꞌve̱j rá síí cuꞌna̱j Pilato quiri̱i̱ yaníj soꞌ man Jesucristó a. Ne̱ xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j José yoꞌ, tza̱j ne̱ si̱j tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó me soꞌ, tza̱j ne̱ ma̱a̱n se nocoꞌ yuve̱ soꞌ man Jesucristó, cheꞌé se cuchuꞌviꞌ soꞌ niꞌya̱j soꞌ man nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Dan me se caꞌvej rá síí cuꞌna̱j Pilato, ne̱ cheꞌé dan quirii yaníj síí cuꞌna̱j José man Jesucristó a.  
\v 39 Ne̱ vaa síí cuꞌna̱j Nicodemo uún, ne̱ si̱j cuchiꞌ rihaan Jesucristó rej nii̱ asi̱j rque̱ doj me soꞌ, ne̱ caꞌanj soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j José yoꞌ, ne̱ cata̱ soꞌ ico̱ chi̱ꞌ kiló ta̱j doj squíí cuꞌna̱j mirra nachej ga̱ se cuꞌna̱j áloe a.  
\v 40 Dan me se tananij ro̱j soꞌ man Jesucristó, ne̱ nucutáj ro̱j soꞌ mantá sa̱ꞌ man nu̱ꞌ nee̱ man Jesucristó, ne̱ caraa ro̱j soꞌ mirra do̱ꞌ, áloe do̱ꞌ, rque mantá yoꞌ a. Dan me se tucuáán noco̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá ga̱a achinꞌ nij soꞌ man nij síí caviꞌ quiꞌyaj ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 41 Dan me se nichru̱nꞌ rej cachrón nii man Jesucristó rihaan rcutze̱ roꞌ, naj ꞌo̱ naa̱ chruun, ne̱ rque naa̱ yoꞌ roꞌ, táá yuꞌuj rque yuvej rej achinꞌ nii xnangá a. Tza̱j ne̱ yuꞌuj naca̱ me yoꞌ, ne̱ a̱ ꞌó xnangá ne cachi̱nꞌ nii rque yuꞌuj yoꞌ maꞌ.  
\v 42 Dan me se güii ꞌyaj chuvi̱i nij síí israelitá cha̱ nij soꞌ chaꞌanj pascuá me yoꞌ, ne̱ nichru̱nꞌ naj rej ta̱j yuꞌuj yoꞌ ga̱ rej nicu̱nꞌ rcutze̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan cachinꞌ ro̱j soꞌ man Jesucristó rque yuꞌuj yoꞌ a. 
\c 20  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó a 
\p  
\v 1 Dan me se taxre̱j cotungó vaa rmi̱ꞌ do̱j, ne̱ caꞌanj chana̱ cuꞌna̱j Mariá Magdalena rej ta̱j yuꞌuj rque yuvej yoꞌ, ne̱ queneꞌen noꞌ se vaa ta̱j yaníj yuvej aráán rihaan yuꞌuj yoꞌ a.  
\v 2 Cheꞌé dan cunánj noꞌ, ne̱ cuchiꞌ noꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Simón Pedró do̱ꞌ, rihaan yoꞌó síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó síí ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man do̱ꞌ a. Ne̱ cataj noꞌ rihaan ro̱j soꞌ: 
\p ―Quirii nii man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rque yuꞌuj na̱nj á. Ne̱ ne me rej caꞌanj nica̱j nii man soꞌ a̱ maꞌ ―taj noꞌ rihaan ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 3 Cheꞌé dan cavii síí cuꞌna̱j Pedró ga̱ yoꞌó síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó yoꞌ, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ rej ta̱j yuꞌuj yoꞌ,  
\v 4 ne̱ cunánj ro̱j soꞌ, ne̱ raꞌya̱nj doj cunánj yoꞌó soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Pedró, ne̱ soꞌ me síí cuchiꞌ asino ya̱a̱n do̱j tuꞌva yuꞌuj yoꞌ a.  
\v 5 Ga̱a ne̱ niꞌya̱j soꞌ rque yuꞌuj yoꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ rej na̱j nij yatzíj, tza̱j ne̱ ne catu̱u̱ soꞌ maꞌ.  
\v 6 Dan me se cuchiꞌ síí cuꞌna̱j Pedró síí noco̱ꞌ xcó soꞌ, ga̱a ne̱ catúj maꞌa̱n Pedró rque yuꞌuj yoꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ rej na̱j nij yatzíj,  
\v 7 ne̱ queneꞌen soꞌ vitó aráán raa̱ Jesucristó, tza̱j ne̱ nuviꞌ yoꞌ naj rcuaꞌa̱a̱n ga̱ yoꞌó nij yatzíj a̱ maꞌ. Tana̱nj rej yaníj quinaj o̱rúnꞌ yoꞌ, ne̱ nacuꞌluꞌ yoꞌ a.  
\v 8 Dan me se catúj uún yoꞌó síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó síí cuchiꞌ asino ya̱a̱n, ne̱ queneꞌen soꞌ nij yatzíj yoꞌ, ga̱a ne̱ cuchumán rá soꞌ se‑na̱na̱ chana̱ cuꞌna̱j Mariá Magdalena yoꞌ a.  
\v 9 ꞌO̱ se ataa nari̱ꞌ ro̱j soꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ se vaa cavi̱ꞌ Jesucristó ga̱a ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a.  
\v 10 Dan me se cavii uún ro̱j síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó yoꞌ, quinanꞌ ro̱j soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa queneꞌen chana̱ cuꞌna̱j Mariá Magdalena man Jesucristó a 
\p  
\v 11 Ne̱ canicunꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá nichru̱nꞌ tuꞌva yuꞌuj yoꞌ, ne̱ taꞌvee ndoꞌo noꞌ a.  
\v 12 Ne̱ queneꞌen noꞌ vi̱j se‑mo̱zó Diose̱ nu̱u̱ yatzíj catzi̱i̱, ne̱ ne̱ ro̱j soꞌ rej cachinꞌ nii man Jesucristó a. Yoꞌo̱ soꞌ ne̱ rej ra̱a̱ Jesucristó, ne̱ yoꞌó soꞌ ne̱ rej taco̱j Jesucristó a.  
\v 13 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj ro̱j soꞌ man chana̱ cuꞌna̱j Mariá, cataj ro̱j soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé taꞌveé so̱ꞌ, ga̱ man nocoj ―taj ro̱j soꞌ no noꞌ a. 
\p ―Taꞌveé ꞌu̱nj cheꞌé se quirii nii man cúú man síí ꞌni̱j raꞌa manj, ne̱ ne me rej caꞌanj nica̱j nii man soꞌ a̱ maꞌ ―taj noꞌ rihaan ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 14 Síj caꞌmii noꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ canica̱j noꞌ rej xco̱ noꞌ, ne̱ queneꞌen noꞌ man Jesucristó, nicu̱nꞌ soꞌ rihaan noꞌ a. Tza̱j ne̱ ne cunu̱u ya̱a̱n noꞌ man Jesucristó a.  
\v 15 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesucristó man noꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Me cheꞌé taꞌveé so̱ꞌ, ga̱ man nocoj. Me síí nanóꞌ so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesucristó no noꞌ a. 
\p Dan me se guun rá noꞌ se vaa si̱j tumé naa̱ na̱j yoꞌ me síí caꞌmii ga̱ noꞌ, rá noꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataj noꞌ: 
\p ―Sese quirii yaníj so̱ꞌ man soꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihanj me rej caꞌanj nica̱j so̱ꞌ man soꞌ, ne̱ ni̱caj ꞌu̱nj man soꞌ caꞌa̱nj ꞌu̱nj á ―taj noꞌ rihaan síí nicu̱nꞌ rihaan noꞌ a. 
\p  
\v 16 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó: 
\p ―Mariá ―taj soꞌ a. 
\p Canica̱j noꞌ, cataj noꞌ: 
\p ―Raboni ―taj noꞌ rihaan soꞌ xnaꞌánj hebreo, ne̱ dan me se “maestró” me se taj nana̱ caꞌmii noꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a: 
\p ―Caꞌne̱ꞌ rá so̱ꞌ, se̱ catzíí so̱ꞌ doj manj maꞌ. ꞌO̱ se ataa cavi̱i̱ uún ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rihaan Réj Diose̱, ne̱ me rá ꞌu̱nj caꞌa̱nj so̱ꞌ rihaan nij tinúú ꞌu̱nj ne̱ cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij soꞌ se vaa cavi̱i̱ ꞌu̱nj qui̱nánꞌ ꞌu̱nj rihaan Réj, ne̱ soꞌ me se Rej soj me uún soꞌ, ne̱ Diose̱ síí noco̱ꞌ ꞌu̱nj me soꞌ, ne̱ Diose̱ síí noco̱ꞌ soj me uún soꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan chana̱ cuꞌna̱j Mariá a. 
\p  
\v 18 Dan me se caꞌanj chana̱ cuꞌna̱j Mariá Magdalena, ne̱ nataꞌ noꞌ rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó se vaa queneꞌen noꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ nataꞌ noꞌ nij nana̱ cataj Jesucristó rihaan noꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a cuchiꞌ Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a 
\p  
\v 19 Dan me se rej tiꞌnuu maꞌa̱n güii cotungó yoꞌ me se caráán nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó taꞌyaa rihaan veꞌ ma̱n nij soꞌ, cheꞌé se cuchuꞌviꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá a. Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ Jesucristó, ne̱ canicunꞌ soꞌ tanu̱u̱ rej ma̱n nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Ga̱a̱ dínj nimán soj ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 20 Quisíj caꞌmii soꞌ da̱nj, ga̱a ne̱ tihaa̱n soꞌ raꞌa soꞌ tihaa̱n soꞌ xꞌnúú soꞌ tihaa̱n soꞌ rihaan nij soꞌ a. Ga̱a queneꞌen nij soꞌ nu̱ꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. 
\p  
\v 21 Dan me se yuún caꞌmii Jesucristó rihaan nij soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Ga̱a̱ dínj nimán soj ei. Ase vaa caꞌnéé Réj manj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj man soj nu̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 22 Quisíj caꞌmii Jesucristó da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌyánj Jesucristó rihaan nij soꞌ, ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Ni̱caj soj Nimán Diose̱ nihánj á.  
\v 23 Ne̱ sese cata̱j soj se vaa navij cacunꞌ tumé me maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ quinavi̱j nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soꞌ a. Ne̱ sese cata̱j soj se vaa se̱ quinavij cacunꞌ tumé me maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ veé da̱nj ga̱a̱ quita̱j nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soꞌ xráá soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj uún a ―taj Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j guun ga̱a queneꞌen síí cuꞌna̱j Tomás man Jesucristó a 
\p  
\v 24 Dan me se yoꞌo̱ tuviꞌ chuvi̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó me síí cuꞌna̱j Tomás, ne̱ yoꞌó se‑chuvi̱i soꞌ me Dídimo a. Ne̱ nuviꞌ soꞌ ne ga̱ yoꞌó nij soꞌ ga̱a cuchiꞌ Jesucristó rihaan yoꞌó nij soꞌ maꞌ.  
\v 25 Cheꞌé dan cataj xnaꞌanj yoꞌó nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan Tomás se vaa queneꞌen nij soꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. Tza̱j ne̱ cataj Tomás rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Sese se̱ queneꞌen ma̱ꞌanj rej catúj caquíí raꞌa soꞌ, ne̱ sese se̱ cutaj raꞌaj rej catúj caquíí raꞌa soꞌ do̱ꞌ, sese se̱ cutaj raꞌaj rej quiranꞌ chiꞌii̱ xꞌnúú soꞌ do̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuchumán raj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ maꞌ ―taj síí cuꞌna̱j Tomás rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 26 Dan me se cachén tu̱nj güii, ne̱ mán uún nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ ne̱ síí cuꞌna̱j Tomás ga̱ nij soꞌ, ne̱ dan me se raan nij taꞌyaa, tza̱j ne̱ taj niꞌyón, ne̱ naruviꞌ Jesucristó tanu̱u̱ yan ma̱n nij soꞌ a. Ne̱ cataj soꞌ: 
\p ―Ga̱a̱ dínj nimán soj ei ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 27 Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Tomás a: 
\p ―Tu̱cuaꞌanj so̱ꞌ raꞌá so̱ꞌ nihánj, ga̱a ne̱ xca̱j so̱ꞌ cuentá da̱j vaa raꞌaj, ne̱ cuta̱ꞌ so̱ꞌ raꞌá so̱ꞌ xꞌnúú ꞌu̱nj nihánj rej catúj chruun lanzá, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ ya̱ rá so̱ꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj á. Cuchuma̱n rá so̱ꞌ, ni̱ꞌyaj so̱ꞌ manj á ―taj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Tomás a. 
\p  
\v 28 Ga̱a ne̱ cataj síí cuꞌna̱j Tomás rihaan soꞌ a: 
\p ―So̱ꞌ me síí ꞌni̱j raꞌa manj, ne̱ so̱ꞌ me Diose̱ síí noco̱j ado̱nj ―taj soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 29 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Uun da̱j queneꞌen yá so̱ꞌ manj, ga̱a ne̱ amán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ manj na̱nj á. Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá nij síí ne queneꞌe̱n manj ne̱ amán rá niꞌya̱j manj ei. ꞌO̱ se cavi̱i̱ sa̱ꞌ ya̱ nij soꞌ ado̱nj ―taj Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Tomás a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me cheꞌé cachrón síí cuꞌna̱j Juan yanj nihánj a 
\p  
\v 30 Dan me se vaa uxrá yoꞌó nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj suun Jesucristó queneꞌen nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ, tza̱j ne̱ taj va̱j nana̱ cheꞌé yoꞌó nij suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ nó rihaan yanj nihánj,  
\v 31 tza̱j ne̱ no̱ nana̱ nihánj rihaan yanj nihánj cheꞌé rej yoꞌo̱ cuchuma̱n rá soj si̱j naya̱a̱ nana̱ nihánj se vaa Jesucristó roꞌ, me síí caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ taꞌni̱j Diose̱ me ya̱ uún soꞌ ei. Ne̱ cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj man soꞌ roꞌ, cheꞌé dan ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán soj rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj cheꞌé maꞌa̱n Jesucristó chugua̱nj. 
\c 21  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nariꞌ tuviꞌ uún Jesucristó ga̱ chi̱j nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ a 
\p  
\v 1 Cachén do̱j, ga̱a ne̱ cuchiꞌ uún Jesucristó rihaan nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ rej nu̱u̱ na lacuaná cuꞌna̱j Tiberias a. Ne̱ nihánj me se vaa quiꞌyaj soꞌ a.  
\v 2 A̱j cunuu chre̱ꞌ síí cuꞌna̱j Simón Pedró do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Tomás Dídimo do̱ꞌ, Natanael síí cavii chumanꞌ Caná chumanꞌ na̱j estadó Galilea do̱ꞌ, ro̱j taꞌníí síí cuꞌna̱j Zebedeo do̱ꞌ, yavíj síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó do̱ꞌ a.  
\v 3 Ga̱a ne̱ cataj Simón Pedró rihaan yoꞌó nij soꞌ a: 
\p ―Caꞌa̱nj ꞌu̱nj ti̱guíj ꞌu̱nj nanj rque na quiri̱j xcuaj, raj chugua̱nj ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p ―Caꞌa̱nj níꞌ chiha̱ꞌ ―taj yoꞌó nij soꞌ rihaan Simón Pedró a. 
\p Ga̱a ne̱ cavii nij soꞌ catúj nij soꞌ rque rihoo chéé rihaan na, ne̱ niga̱nꞌ quiꞌyaj suun nij soꞌ, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó xcuaj ne quiri̱ꞌ nij soꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 4 Dan me se taxre̱j yoꞌó güii me se nicu̱nꞌ Jesucristó tuꞌva na lacuaná yoꞌ a. Tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ se vaa maꞌa̱n soꞌ me yoꞌ a̱ maꞌ.  
\v 5 Dan me se cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Vaa do̱j se chá rihaan soj naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man nij soꞌ a. 
\p Taj maꞌ ―taj nij soꞌ a. 
\p  
\v 6 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ti̱guíj soj nanj rque na rej xꞌnu̱j rihoo rej nuva̱ꞌ rihoo, ne̱ quiri̱ꞌ soj xcuaj ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p Cheꞌé dan tiguíj nij soꞌ nanj nda̱a vaa cataj Jesucristó, ne̱ caraa nu̱ꞌ nanj, quiꞌyaj xcuaj, ne̱ ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ cuxu̱u̱n nij soꞌ nanj a̱ maꞌ.  
\v 7 Cheꞌé dan caꞌmii ꞌo̱ síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó síí ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man rihaan Pedró, cataj soꞌ: 
\p ―Síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me yoꞌ ei ―taj soꞌ a. 
\p Dan me se cuno Simón Pedró nana̱ se vaa síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me yoꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé se a̱j quirii soꞌ se‑co̱toó soꞌ, cheꞌé dan nanuû raꞌya̱nj soꞌ se‑co̱toó soꞌ, ga̱a ne̱ tagüéj soꞌ man soꞌ rihaan na yoꞌ a. 
\p  
\v 8 Tza̱j ne̱ yoꞌó nij soꞌ roꞌ, quináj rque rihoo yoꞌ, ne̱ tiguíj nij soꞌ chruun man rihoo yoꞌ, ne̱ nica̱j nij soꞌ rihoo caꞌanj nij soꞌ nda̱a tuꞌva na lacuaná yoꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ cientó metró tiguíj raꞌa nij soꞌ man rihoo rque na, ne̱ cuxuun nij soꞌ nanj caraa xcuaj yoꞌ rej tuꞌva na a.  
\v 9 Ne̱ nu̱ꞌ cuchiꞌ nij soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ queneꞌen nij soꞌ ꞌo̱ yaꞌan nachráj Jesucristó, ne̱ táá nee̱ xcuaj do̱ꞌ, rachrúún do̱ꞌ, ruvaj yoꞌ a.  
\v 10 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Ni̱caj soj do̱j xcuaj quirii soj caꞌna̱ꞌ soj ei ―taj Jesucristó rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 11 Cheꞌé dan cavii Simón Pedró, ne̱ cuxuun soꞌ nanj yoꞌ rihaan yoꞌóó a. Ne̱ caraa ꞌo̱ cientó táá yavíj chiha̱a̱ chaꞌnu̱j xcuaj rque nanj yoꞌ a. Ne̱ nda̱ꞌ se ꞌe̱e̱ ndoꞌo nij xcuaj, tza̱j ne̱ ne si̱nꞌ nanj maꞌ. 
\p  
\v 12 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan nij soꞌ a: 
\p ―Cuva̱ꞌ soj, cha̱ ruvá soj ei ―taj soꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p Ne̱ a̱ ꞌó nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó ne quisi̱j rá xna̱ꞌanj man soꞌ me síí me soꞌ a. ꞌO̱ se a̱j queneꞌen nij soꞌ se vaa síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me yoꞌ a.  
\v 13 Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ Jesucristó, ne̱ nica̱j soꞌ rachrúún do̱ꞌ, nee̱ xcuaj do̱ꞌ, rqué soꞌ man nij soꞌ a. 
\p  
\v 14 Dan me se quisíj vaꞌnu̱j nariꞌ tuviꞌ Jesucristó ga̱ nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ soꞌ ga̱a cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ a. 
\p  
\v 15 Dan me se ga̱a quisíj chá ruvá nij soꞌ, ne̱ xnáꞌanj Jesucristó man Simón Pedró, cataj soꞌ: 
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, Simón taꞌníí Jonás. Doj a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ manj rihaan nij síí nihánj naꞌ ―taj Jesucristó, xnáꞌanj soꞌ man Pedró a. 
\p ―Neꞌen ma̱ꞌán so̱ꞌ se vaa ꞌe̱e̱ raj mán so̱ꞌ, Señor ―taj Pedró rihaan Jesucristó a. 
\p ―Veꞌé rque̱ so̱ꞌ cha̱ daán ꞌu̱nj matzinj á ―taj Jesucristó niꞌya̱j Jesucristó nu̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a. 
\p  
\v 16 Ga̱a ne̱ xnáꞌanj uún Jesucristó man Pedró, cataj soꞌ: 
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, Simón taꞌníí Jonás. ꞌE̱e̱ rá so̱ꞌ manj naꞌ ―taj uún Jesucristó rihaan Pedró a. 
\p ―Neꞌen ma̱ꞌán so̱ꞌ se vaa ꞌe̱e̱ raj mán so̱ꞌ, Señor ―taj uún Pedró rihaan Jesucristó a. 
\p ―Veꞌé tu̱mé so̱ꞌ man daán ꞌu̱nj matzinj á ―taj uún Jesucristó, niꞌya̱j soꞌ nu̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a. 
\p  
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó rihaan Pedró: 
\p ―Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, Simón taꞌníí Jonás. ꞌE̱e̱ rá so̱ꞌ manj naꞌ ―taj uún Jesucristó, ne̱ veé da̱nj quisíj vaꞌnu̱j xnáꞌanj soꞌ da̱nj man Pedró a. 
\p Dan me se quinanó rá Pedró cheꞌé se quisíj vaꞌnu̱j xnáꞌanj Jesucristó da̱nj man soꞌ a. Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ rihaan Jesucristó a: 
\p ―Neꞌén so̱ꞌ cunuda̱nj, Señor. Ma̱ꞌán so̱ꞌ neꞌen se vaa ꞌe̱e̱ raj mán so̱ꞌ ei ―taj Pedró rihaan Jesucristó a. 
\p ―Veꞌé rque̱ so̱ꞌ cha̱ daán ꞌu̱nj matzinj á.  
\v 18 Cuano̱ nihánj me se cata̱j yá yá ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa ga̱a mé so̱ꞌ síí tachru̱u̱, ne̱ numíj ma̱ꞌán so̱ꞌ yatzíj catuún so̱ꞌ, ne̱ chéé so̱ꞌ me rej me maꞌa̱n guun rá so̱ꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ guun chij so̱ꞌ, ne̱ ti̱cúnꞌ so̱ꞌ raꞌá so̱ꞌ, ne̱ yoꞌó soꞌ nu̱míj catuún so̱ꞌ, ne̱ ni̱caj soꞌ mán so̱ꞌ caꞌa̱nj soꞌ me rej me maꞌa̱n rá soꞌ caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se naꞌvej rá so̱ꞌ caꞌa̱nj so̱ꞌ, tza̱j ne̱ va̱j so̱ꞌ ei ―taj Jesucristó rihaan Pedró a. 
\p  
\v 19 Ne̱ nana̱ cataj Jesucristó rihaan Pedró, tza̱j ne̱ nana̱ yoꞌ taj xnaꞌanj se vaa ticavi̱ꞌ nii man soꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé Diose̱, quiꞌya̱j soꞌ a. 
\p Ga̱a ne̱ cataj uún Jesucristó rihaan Pedró a: 
\p ―Yoꞌo̱ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ manj ei ―taj Jesucristó rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 20 Ga̱a ne̱ canica̱j Pedró, ne̱ queneꞌen soꞌ man yoꞌó síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó síí ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man a. Soꞌ roꞌ, me síí cayáán rej xꞌnu̱j Jesucristó ga̱a chá xtiꞌno̱ nij soꞌ ga̱a rque̱, ne̱ soꞌ me síí xnáꞌanj man Jesucristó me síí ta̱cuachén man Jesucristó rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó ga̱a chá xtiꞌno̱ nij soꞌ ga̱a rque̱ a.  
\v 21 Dan me se ga̱a queneꞌen Pedró man síí ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man yoꞌ, ne̱ xnáꞌanj soꞌ man Jesucristó, cataj soꞌ: 
\p ―Da̱j quira̱nꞌ síí nihánj ga̱, Señorꞌ ―taj soꞌ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 22 Ga̱a ne̱ cataj Jesucristó rihaan soꞌ a: 
\p ―Ne̱ sese me rá ꞌu̱nj yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nda̱a se caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nuveé se‑su̱u̱n ma̱ꞌán so̱ꞌ me yoꞌ maꞌ. Yoꞌo̱ canoco̱ꞌ ma̱ꞌán so̱ꞌ manj ei ―taj Jesucristó rihaan Pedró a. 
\p  
\v 23 Cheꞌé dan chaꞌnuu̱ nana̱ nihánj scaꞌnúj nij tinu̱j nij soꞌ, ne̱ guun rá nij soꞌ se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó yoꞌ a. Tza̱j ne̱ ne cata̱j Jesucristó se vaa ya̱ ya̱ se̱ caviꞌ soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cataj u̱u̱n soꞌ nana̱: “Sese me rá ꞌu̱nj yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nda̱a se caꞌna̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan chumii̱ nihánj”, me nana̱ caꞌmii Jesucristó a. 
\p  
\v 24 Dan me se síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Jesucristó nihánj me se soꞌ me síí cataj xnaꞌanj cheꞌé nu̱ꞌ rasu̱u̱n no̱ rihaan yanj nihánj, ne̱ soꞌ me síí cachrón nana̱ rihaan yanj cheꞌé rasu̱u̱n nihánj, ne̱ neꞌen núj se vaa ya̱ uxrá nu̱ꞌ vaa nana̱ cataj xnaꞌanj soꞌ ei.  
\v 25 Ne̱ vaa queꞌe̱e̱ doj rasu̱u̱n quiꞌyaj uún Jesucristó, tza̱j ne̱ sese cachrón nii nu̱ꞌ nana̱ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ nij rasu̱u̱n rihaan yanj nihánj, ne̱ se̱ quisíj chumii̱ nihánj cuma̱n cunuda̱nj nij yanj libró yoꞌ rihaan chumii̱ nihánj, rá ꞌu̱nj a̱ maꞌ.