\id JAS  
\h Santiago 
\toc1 Santiago 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Santiagó caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj roꞌ, me síí cuꞌna̱j Santiagó síí ꞌyaj suun rihaan Diose̱ do̱ꞌ, rihaan Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ꞌyáá ꞌu̱nj yanj nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan taranꞌ soj si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ si̱j caꞌanj ca̱yáán queꞌe̱e̱ chumanꞌ na̱j rihaan chumii̱ a. Dan me se ase vaa chuvi̱j nij xꞌneꞌ yuvii̱ israelitá yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa gue̱e̱ soj rihaan Diose̱ na̱nj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa rque̱ Diose̱ nana̱ cu̱u sa̱ꞌ rihaan níꞌ a 
\p  
\v 2 Dan me se asa̱ꞌ caꞌnaꞌ me maꞌa̱n sayuun rihaan soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj, tinu̱j, nocoj.  
\v 3 ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa asa̱ꞌ caꞌnaꞌ sayuun rihaan soj cheꞌé se me soj síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱, ne̱ tana̱nj cunu̱u nucua̱j doj nimán soj ei.  
\v 4 Ma̱a̱n se ga̱a̱ nana̱j uxrá nimán soj rihaan sayuun, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ nu̱ꞌ se‑su̱u̱n soj, ne̱ síí cachij nu̱ꞌ nimán ya̱ gu̱un soj, ne̱ se̱ cachiin a̱ doj se sa̱ꞌ man nimán soj a̱ man ado̱nj. 
\p  
\v 5 Sese yoꞌo̱ tuviꞌ soj me rá nari̱ꞌ nana̱ cu̱u sa̱ꞌ, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ rque̱ Diose̱ nana̱ cu̱u sa̱ꞌ yoꞌ man soꞌ chugua̱nj. ꞌO̱ se nuveé si̱j nachriꞌ man síí achíín niꞌya̱j me Diose̱ maꞌ. Tana̱nj niha̱ꞌ rá soꞌ ga̱a achíín níꞌ rasu̱u̱n man soꞌ, ne̱ rqué soꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ man cunuda̱nj yuvii̱ ei.  
\v 6 Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ cuchuma̱n ya̱ rá síí achíín niꞌya̱j rihaan Diose̱ ni̱ꞌyaj soꞌ man Diose̱, ga̱a ne̱ caꞌve̱e, ne̱ se̱ guun vi̱j rá soꞌ mei. Tza̱j ne̱ sese guun vi̱j nimán ꞌo̱ soꞌ, ne̱ ase chéé nuû na yaꞌa̱nj ga̱a oꞌ nana̱ rihaan na yaꞌa̱nj roꞌ, da̱nj vaa nimán síí uun vi̱j nimán, chéé nuû uxrá nimán soꞌ uún,  
\v 7 ne̱ taj cheꞌé gu̱un rá soꞌ sese rque̱ Diose̱ rasu̱u̱n man soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 8 ꞌO̱ se síí vi̱j vaa nimán me se daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun soꞌ a̱ doj suun sa̱ꞌ a̱ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé ruꞌvee do̱ꞌ, cheꞌé síí nique̱ do̱ꞌ a 
\p  
\v 9 Ne̱ soj si̱j nique̱, tza̱j ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se si̱j cavii sa̱ꞌ rihaan Diose̱ me soj ei.  
\v 10 Ne̱ vaa nij soj si̱j ruꞌvee uún, ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se nuu nica̱ꞌ nimán soj rihaan Diose̱ á. ꞌO̱ se ase vaa navij yucua̱nꞌ yâj ma̱n tacaan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quinavi̱j nij ruꞌvee nucua̱j rá niꞌya̱j saꞌanj, vaa güii, na̱nj ado̱nj.  
\v 11 Dan me se ga̱a uun xta̱ꞌ güii, ne̱ uun yaꞌa̱an naán, ga̱a ne̱ nacoo̱ coj, ne̱ uun cheꞌe̱ yâj yoꞌ ayuu yoꞌ raa̱ coj a. Núj ayuu yoꞌ, ne̱ taj se gúnꞌ man yoꞌ ga̱a̱ maꞌ. Ne̱ veé da̱nj vaa gue̱e̱ nij ruꞌvee uún, ne̱ yoꞌo̱ nuû rá nij soꞌ rej quiꞌya̱j canaán nij soꞌ saꞌanj, ne̱ dan me se va̱j cavi̱ꞌ nij soꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nuveé si̱j ꞌyaj uun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ me Diose̱ maꞌ 
\p  
\v 12 Síí nucua̱j nimán rihaan sayuun roꞌ, soꞌ me síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ, ne̱ cata̱j Diose̱ se vaa: 
\p ―Cheꞌé se raan nocóꞌ so̱ꞌ manj roꞌ, cheꞌé dan caꞌve̱e ca̱yáán so̱ꞌ ga̱j nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ―cata̱j Diose̱, nda̱a vaa cataj Diose̱ se vaa ya̱ quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé nij síí aráj cochro̱j rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 13 Sese me rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ne̱ se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa Diose̱ me síí quiꞌyaj guun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ maꞌ. A̱ ꞌó xcoꞌ naꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j Diose̱ cacunꞌ mei. Ne̱ nuveé Dio̱se̱ me síí axríj chrej chiꞌi̱i̱ rque a̱ ꞌó yuvii̱ a̱ maꞌ.  
\v 14 ꞌO̱ se maꞌa̱n ina̱nj níꞌ me rá quiꞌya̱j se chiꞌi̱i̱ cheꞌé se veꞌé vaa se chiꞌi̱i̱ yoꞌ rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 15 Tza̱j ne̱ sese quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ne̱ asa̱ꞌ quisíj quiꞌyaj ndoꞌo níꞌ cacunꞌ, ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ nimán níꞌ vaa ga̱a̱ na̱nj ei. 
\p  
\v 16 Se̱ cuchumán rá soj nana̱ ne̱, man tinu̱j, man nocoj.  
\v 17 Xca̱j soj cuentá se vaa daj a̱ se sa̱ꞌ vaa rihaan níꞌ roꞌ, Diose̱ me se rqué nij yoꞌ, ne̱ dan me se ma̱a̱n rej ya̱nj maꞌa̱n ya̱ síí ꞌyaj avii yaꞌan chuguu̱n roꞌ, ma̱a̱n dan ꞌnaꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ do̱ꞌ, se lu̱j do̱ꞌ, se niꞌya̱nj do̱ꞌ ei. Dan me se se̱ caꞌvee natuna̱ se‑na̱na̱ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ nana̱ nica̱ ya̱ ya̱ mei. Dan me se ꞌo̱ vaa rá soꞌ, ne̱ naꞌvee cunu̱u ino̱ Diose̱ a̱ maꞌ. Yoꞌo̱ sa̱ꞌ ꞌyaj soꞌ ga̱ níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 18 Guun rá soꞌ gu̱un taꞌni̱j soꞌ man níꞌ, ga̱a ne̱ cuno níꞌ se‑na̱na̱ soꞌ nana̱ ya̱, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ cheꞌé dan asino níꞌ, guun taꞌni̱j soꞌ man níꞌ ga̱a asino ya̱a̱n, ga̱a ne̱ vaa güii naquiꞌya̱j sa̱ꞌ soꞌ man cunuda̱nj nij rasu̱u̱n quiꞌyaj soꞌ rihaan chumii̱ nihánj a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me síí nocoꞌ ya̱ man Diose̱ a 
\p  
\v 19 Se̱ quiniꞌyón soj nana̱ nihánj, man tinu̱j, man nocoj. Ga̱a̱ niha̱ꞌ rá taranꞌ níꞌ nano̱ xre̱j níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ei. Tza̱j ne̱ se̱ gaa niha̱ꞌ rá níꞌ caꞌmi̱i̱ níꞌ do̱ꞌ, caꞌma̱an rá níꞌ do̱ꞌ mei.  
\v 20 ꞌO̱ se sese aꞌmaan ndoꞌo rá níꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee quiꞌya̱j sa̱ꞌ níꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ maꞌ.  
\v 21 Yu̱u̱n cheꞌe̱ caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun ꞌyaj se nij, ne̱ ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán soj, ne̱ cuno̱ soj nana̱ caꞌnéé Diose̱ nimán soj, ne̱ caꞌve̱e quinani̱i̱ nimán soj rihaan sayuun ei.  
\v 22 Se̱ guun catu̱u̱ rmaꞌa̱n se‑na̱na̱ Diose̱ xréé níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj Diose̱ ei. Sese se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj, ne̱ tiha̱ꞌ yuꞌunj níꞌ man maꞌa̱n níꞌ ga̱a̱ na̱nj á.  
\v 23 ꞌO̱ se síí atúj rmaꞌa̱n se‑na̱na̱ Diose̱ xréé roꞌ, ase vaa síí niꞌya̱j rihaan espejo roꞌ, da̱nj vaa soꞌ,  
\v 24 ne̱ síí niꞌya̱j rihaan espejo me se xcaj soꞌ cuentá se vaa canó nacaj rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌanj soꞌ, ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ niꞌyón soꞌ nacaj no̱ rihaan soꞌ a.  
\v 25 Ne̱ ase vaa espejo roꞌ, da̱nj vaa tucuáán sa̱ꞌ cuchruj Diose̱ rihaan níꞌ, ne̱ xcaj níꞌ cuentá da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ, ꞌyaj tucuáán sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ne sayu̱u̱n vaa uno níꞌ rihaan Diose̱, ꞌyaj tucuáán yoꞌ maꞌ. Se̱ guun níꞌ síí tucuꞌyón rmaꞌa̱n nana̱ yoꞌ ne̱ niꞌyón nana̱ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cavi̱i̱ níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj nana̱ yoꞌ ei. Ne̱ sese se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ nana̱ yoꞌ, ne̱ Diose̱ me síí quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 26 Si̱j veꞌé noco̱ꞌ man Diose̱ me soj, rá soj naꞌ. Sese nanó soj cuentó cheꞌé tuviꞌ soj, ne̱ nuveé si̱j noco̱ꞌ ya̱ man Diose̱ me soj maꞌ. Si̱j tihaꞌ yuꞌunj man maꞌa̱n me soj na̱nj chugua̱nj.  
\v 27 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj me síí me síí noco̱ꞌ ya̱ man Rej níꞌ Diose̱ a. Síí racuíj man xnii nique̱ do̱ꞌ, síí racuíj man chana̱ nique̱ do̱ꞌ, síí ne nocoꞌ man síí chiꞌi̱i̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ, soꞌ me síí noco̱ꞌ ya̱ man Diose̱ ado̱nj. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ se lu̱j rihaan daj a̱ yuvii̱ a 
\p  
\v 1 Amán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó síí uun chij ndoꞌo rihaan níꞌ, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan se̱ guun cata̱j soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa síí ruꞌvee rihaan síí nique̱ maꞌ.  
\v 2-3 Xca̱j soj cuentá, ne̱ ga̱a nuu chre̱ꞌ soj cachra̱a̱ soj rihaan Diose̱, ne̱ sese atúj ꞌo̱ síí ruꞌvee nu̱u̱ yatzíj sa̱ꞌ rej ma̱n soj, ne̱ ꞌni̱j raꞌa soꞌ seꞌej tuꞌve̱e̱ ndoꞌo, ne̱ aráyaꞌa̱nj ndoꞌo soj man soꞌ, ne̱ taj soj se vaa quita̱j soꞌ chruun xlá sa̱ꞌ a. Ne̱ sese atúj ꞌo̱ síí nique̱ nu̱u̱ yatzíj tachri̱nj rej ma̱n soj, ne̱ ne aꞌmii noco̱o soj ga̱ soꞌ maꞌ. Caꞌve̱e canicu̱nꞌ caya̱ soꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e cane̱ soꞌ rihaan yoꞌóó rej taco̱j soj do̱ꞌ, na̱nj ei.  
\v 4 Tza̱j ne̱ sese da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ sa̱ꞌ doj vaa ruꞌvee rihaan síí nique̱, rá soj, ne̱ ase vaa cuese̱ chiꞌi̱i̱ nimán naꞌvej rá xca̱j sa̱ꞌ cuentá cheꞌé yuvii̱ vaa soj na̱nj chugua̱nj. 
\p  
\v 5 Nano̱ xre̱j soj nana̱ caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Narii Diose̱ man nij síí nique̱ gu̱un nij soꞌ síí amán uxrá rá niꞌya̱j man soꞌ ei. Nique̱ nij soꞌ rihaan yoꞌóó nihánj, tza̱j ne̱ aráj cochro̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cataꞌ tuꞌva Diose̱ se vaa ya̱ ca̱yáán nij soꞌ ga̱ Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 6 Tza̱j ne̱ nij soj me se nij ndoꞌo ꞌyaj soj rihaan nij síí nique̱ chugua̱nj. Xca̱j soj cuentá se vaa ruꞌvee me síí ꞌyaj sayuun man soj, ne̱ ꞌanj soj rihaan cuese̱, ꞌyaj nij ruꞌvee a.  
\v 7 Ne̱ nana̱ nij aꞌmii nij ruꞌvee cheꞌé Jesucristó síí cataꞌ ne soj cheꞌé a. 
\p  
\v 8 Dan me se vaa cheꞌé quiꞌya̱j níꞌ nana̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j Moisés nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ nana̱ ya̱, ne̱ dan me se taj nana̱ yoꞌ: “Ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ man tuviꞌ níꞌ nda̱a rá se vaa ꞌe̱e̱ rá níꞌ man maꞌa̱n níꞌ”, taj nana̱ yoꞌ, ne̱ sese quiꞌya̱j soj nana̱ yoꞌ, ne̱ cuna̱j ꞌyaj soj ei.  
\v 9 Tza̱j ne̱ sese narii soj yuvii̱ ruꞌvee ina̱nj, ga̱a ne̱ tumé ndoꞌo soj cacunꞌ cheꞌé se ne ꞌyaj ya̱ soj se‑tucua̱nj Diose̱ ado̱nj.  
\v 10 Sese vaa ꞌo̱ síí ꞌyaj nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Diose̱, ne̱ sese vaa o̱rúnꞌ nana̱ naꞌvej soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ ase vaa síí ne uno daj chiha̱a̱ míj rihaan Diose̱ roꞌ, vaa soꞌ ei.  
\v 11 ꞌO̱ se cataj Diose̱ se vaa se̱ cotoj níꞌ ga̱ nica̱ tuviꞌ níꞌ, ne̱ veé cataj uún Diose̱ se vaa se̱ ticaviꞌ níꞌ tuviꞌ níꞌ a. Vaa síí ne otoj ga̱ nica̱ tuviꞌ, tza̱j ne̱ ticaviꞌ soꞌ tuviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ síí ꞌyaj da̱nj roꞌ, me se yu̱u̱n cheꞌe̱ tiriꞌ soꞌ se‑tucua̱nj Diose̱ tucuáán noco̱ꞌ soꞌ ga̱a̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 12 Cheꞌé dan veꞌé caꞌmi̱i̱ soj, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j soj, ne̱ cu̱nuû rá soj se vaa vaa güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé níꞌ, ni̱ꞌyaj Diose̱ se‑tucua̱nj Diose̱ chugua̱nj. ꞌO̱ se ne sayu̱u̱n vaa cuno̱ níꞌ nana̱ yoꞌ maꞌ.  
\v 13 ꞌO̱ se asa̱ꞌ caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ se̱ gaa ꞌe̱e̱ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man síí ne ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ se niꞌya̱nj rá me se yoꞌ me quiꞌya̱j canaán rihaan sayuun ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ Diose̱, ne̱ quiꞌya̱j níꞌ se lu̱j uún a 
\p  
\v 14 Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Sese taj níꞌ se vaa amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ Diose̱, ne̱ sese ne ꞌyaj níꞌ a̱ doj se lu̱j rihaan tuviꞌ níꞌ, ne̱ caꞌve̱e quinani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. Se̱ caꞌvee a̱ doj man ado̱nj.  
\v 15 Xca̱j soj cuentá ei. Sese vaa tinúú níꞌ do̱ꞌ, raꞌvij níꞌ do̱ꞌ, ne̱ achiin se chá achiin yatzíj cu̱nuû soꞌ do̱ꞌ,  
\v 16 ne̱ sese cata̱j níꞌ rihaan síí achiin rasu̱u̱n man, ne̱: “Caꞌa̱nj sa̱ꞌ so̱ꞌ, ne̱ dínj ga̱a̱ nimán so̱ꞌ ei. Rque̱ Diose̱ yatzíj quita̱j xráá so̱ꞌ do̱ꞌ, rque̱ Diose̱ se chá cha̱ so̱ꞌ do̱ꞌ ei”, cata̱j níꞌ rihaan síí achiin man, ga̱a ne̱ sese se̱ quirii níꞌ se vaa achiin man tuviꞌ níꞌ, ne̱ taj se gu̱un se‑na̱na̱ níꞌ ga̱a̱ a̱ maꞌ.  
\v 17 Veé da̱nj vaa ya̱, ne̱ sese taj níꞌ se vaa síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ me níꞌ, ne̱ sese taj se lu̱j ꞌyaj níꞌ, ga̱a ne̱ nuveé si̱j amán ya̱ rá me níꞌ ga̱a̱ a̱ mei. 
\p  
\v 18 Tza̱j ne̱ taꞌa̱j nii cata̱j rihaan tuviꞌ se vaa so̱ꞌ me se síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ mé so̱ꞌ, ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se síí ꞌyaj se sa̱ꞌ rihaan Diose̱ mé ꞌu̱nj, cata̱j nii chugua̱nj. Tza̱j ne̱ xca̱j so̱ꞌ cuentá, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ mé so̱ꞌ, sese nuviꞌ a̱ ꞌó se sa̱ꞌ ꞌyáá so̱ꞌ ga̱. Tza̱j ne̱ ꞌu̱nj nihánj me se cheꞌé se sa̱ꞌ ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, cheꞌé dan neꞌen yuvii̱ se vaa síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ mé ꞌu̱nj chugua̱nj.  
\v 19 Dan me se cuna̱j ꞌyáá so̱ꞌ se vaa amán rá so̱ꞌ se vaa o̱ruun Diose̱, tza̱j ne̱ da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ nij nana̱ chre̱e uún, ne̱ cheꞌé dan chuꞌviꞌ nij soꞌ nda̱a riꞌíj maꞌa̱n man nij soꞌ cheꞌé sayuun quiꞌya̱j Diose̱ man nij soꞌ vaa güii a.  
\v 20 Síí niꞌyo̱n mé so̱ꞌ, sese uun rá so̱ꞌ se vaa taj cheꞌé qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se lu̱j, ne̱ nihánj me se ti̱haán ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa sese taj se lu̱j ꞌyaj níꞌ, ne̱ amán rmaꞌa̱n rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ Diose̱ na̱nj chugua̱nj.  
\v 21 Dan me se xi̱i níꞌ síí cuꞌna̱j Abraham me se neꞌén so̱ꞌ se vaa caꞌvej soꞌ ticavi̱ꞌ soꞌ taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j Isaac rihaan mesá altar go̱ꞌ soꞌ man taꞌníí soꞌ rihaan Diose̱ a. Ne̱ cheꞌé se vaa quiꞌyaj soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ soꞌ rihaan Diose̱ ei.  
\v 22 Xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa cheꞌé se cuchumán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ man Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan me guun rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j cheꞌé Diose̱, ne̱ cheꞌé se quiꞌyaj soꞌ da̱nj roꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa cuchumán nu̱ꞌ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man Diose̱ chugua̱nj.  
\v 23 Ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ nihánj a: “Cuchumán rá Abraham niꞌya̱j soꞌ man Diose̱, ne̱ cheꞌé dan cataj Diose̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ me Abraham a”. Ne̱ síí chéé ga̱ Diose̱ me uún Abraham, taj nii uún a. 
\p  
\v 24 Xca̱j soj cuentá se vaa cheꞌé se lu̱j ꞌyaj níꞌ roꞌ, cheꞌé dan nuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ nuveé cheꞌe̱ se taj níꞌ se vaa amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Diose̱ do̱j me nuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ maꞌ.  
\v 25 Dan me se Rahab chana̱ niha̱ꞌ rá me se cunuu sa̱ꞌ noꞌ rihaan Diose̱ ga̱a quiꞌyaj noꞌ se lu̱j rihaan ro̱j síí caꞌnéé Diose̱ man caꞌmi̱i̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan noꞌ a. Cunuu sa̱ꞌ noꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj noꞌ, ne̱ dan me se veꞌé racuíj noꞌ man ro̱j síí israelitá caꞌanj suun chiháán noꞌ caxríj yuve̱ noꞌ man ro̱j soꞌ rihaan nij síí guun rá ticavi̱ꞌ man ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌnéé noꞌ man ro̱j soꞌ yoꞌó chrej vaa dínj na̱nꞌ ro̱j soꞌ tucuá ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 26 Dan me se sese nuviꞌ nimán ꞌo̱ soꞌ, ne̱ nuveé si̱j vaa iꞌna̱ꞌ me soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n cúú caviꞌ u̱u̱n me soꞌ, ne̱ ase vaa xnangá nuviꞌ nimán rque roꞌ, da̱nj vaa síí taj se vaa amán rá niꞌya̱j man Diose̱, ne̱ nuviꞌ a̱ doj se lu̱j ꞌyaj soꞌ, ne̱ taj se gúnꞌ man nana̱ tuꞌva u̱u̱n soꞌ a̱ man ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ꞌyaj chiꞌi̱i̱ níꞌ man tuviꞌ níꞌ, sese ne tumé níꞌ nana̱ avii tuꞌva níꞌ a 
\p  
\v 1 Tinu̱j. Nocoj. Se̱ guun ga̱a̱ queꞌe̱e̱ síí narqué chrej man soj maꞌ. ꞌO̱ se núj si̱j narqué chrej roꞌ, neꞌen soj se vaa doj a̱ cara̱a Diose̱ cacunꞌ xráá núj sese se̱ cuno núj rihaan Diose̱ ei.  
\v 2 ꞌO̱ taranꞌ níꞌ avii nana̱ chiꞌi̱i̱ tuꞌva na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese vaa ꞌo̱ síí ne aꞌmii nana̱ chiꞌi̱i̱, ne̱ soꞌ me síí caꞌve̱e gu̱un nucua̱j gu̱un chij rihaan nu̱ꞌ nee̱ man soꞌ chugua̱nj.  
\v 3 Xca̱j soj cuentá ni̱ꞌyaj soj man cuayó á. Nda̱ꞌ se xi̱j vaa cuayó, tza̱j ne̱ anuꞌ níꞌ agaꞌ leꞌe̱j nii tuꞌva xoꞌ, ga̱a ne̱ cuno̱ xoꞌ rihaan níꞌ caꞌa̱nj xoꞌ me rej maꞌa̱n me rá níꞌ chugua̱nj.  
\v 4 Ne̱ xca̱j soj cuentá ni̱ꞌyaj soj man rihoo chéé rihaan na uún á. Xi̱j vaa rihoo, ne̱ nucua̱j ndoꞌo oꞌ nana̱ rihaan rihoo, ne̱ rcuchra̱ꞌ leꞌe̱j nii vaa rásuun nii tuguáj nii rihoo, tza̱j ne̱ caꞌa̱nj yoꞌ me rej maꞌa̱n me rá nii caꞌa̱nj yoꞌ uún ei. 
\p  
\v 5 Ne̱ taꞌngaꞌ da̱nj vaa gue̱e̱ daa níꞌ uún, ne̱ tzinꞌ vaa daa níꞌ, tza̱j ne̱ nucua̱j uxrá daa níꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se neꞌen soj se vaa o̱rúnꞌ yaꞌan leꞌe̱j nii roꞌ, caꞌve̱e quiꞌya̱j yoꞌ caca̱a̱ cunu̱ꞌ quij ei.  
\v 6 Ne̱ ase vaa yaꞌan vaa nana̱ aꞌmii daa níꞌ, ne̱ ase vaa nu̱ꞌ chiꞌii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj vaa nana̱ aꞌmii daa níꞌ, ne̱ nda̱a riꞌ nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ na̱nj ado̱nj. Unuꞌ níꞌ ga̱ tuviꞌ níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ, cheꞌé se síí chre̱e me síí ꞌyaj aꞌmii daa níꞌ nana̱ chiꞌi̱i̱ na̱nj á.  
\v 7 Aꞌvee uun chij yuvii̱ rihaan me maꞌa̱n xcuu, ne̱ dan me se rihaan xcuu ma̱n quij do̱ꞌ, rihaan xtâj do̱ꞌ, rihaan xcuáá do̱ꞌ, rihaan xcuaj do̱ꞌ, uun chij yuvii̱,  
\v 8 tza̱j ne̱ taj se ꞌyáꞌ gu̱un chij a̱ doj yuvii̱ rihaan daa maꞌa̱n yuvii̱ maꞌ. Avii ndoꞌo nana̱ chiꞌi̱i̱ tuꞌva níꞌ, ne̱ taj se ꞌyáꞌ gu̱un dínj tuꞌva níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ ía̱ maꞌ. Ase vaa na xna̱j ta̱j tuꞌva xcuáá yuva̱a̱ roꞌ, da̱nj vaa nana̱ chiꞌi̱i̱ avii tuꞌva níꞌ, ꞌyaj daa níꞌ, ne̱ ꞌyaj chiꞌi̱i̱ yoꞌ man tuviꞌ níꞌ chugua̱nj.  
\v 9 Dan me se tuꞌva níꞌ me avii nana̱ lu̱j aꞌmii níꞌ cheꞌé Rej níꞌ Diose̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ veé daa níꞌ aꞌmii nana̱ chre̱e cheꞌé tuviꞌ níꞌ uún a. Ne̱ dan me se ase vaa Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa nij tuvi̱ꞌ níꞌ ga̱a quiꞌyaj Diose̱ man taranꞌ níꞌ a.  
\v 10 Veé tuꞌva níꞌ avii nana̱ lu̱j ne̱ veé tuꞌva níꞌ avii nana̱ chre̱e, ꞌyaj daa níꞌ, ne̱ nij uxrá vaa ꞌyaj níꞌ da̱nj, na̱nj tinu̱j, nocoj.  
\v 11 Se̱ caꞌvee cavi̱i̱ na chiha̱nꞌ ga̱ na ꞌne̱ꞌ rque o̱rúnꞌ curuj na maꞌ.  
\v 12 Taj rutzi̱ꞌ avii raa̱ chruun rcoo maꞌ. Ne̱ rcoo ne avii raa̱ chruun rcueꞌé maꞌ. Ne̱ da̱nj na̱nj na uún, ne̱ se̱ caꞌvee cu̱riha̱nj na chiha̱nꞌ rej nu̱u̱ na ꞌne̱ꞌ, ne̱ taj cheꞌé cavi̱i̱ nana̱ chiꞌi̱i̱ tuꞌva níꞌ, sese rej nu̱u̱ nana̱ sa̱ꞌ me nimán níꞌ a̱ man ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me síí me síí nica̱j tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 13 Sese vaa taꞌa̱j soj síí acaj cuentá ne̱ avii ndoꞌo raa̱ soj, rá soj, ne̱ veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj si̱j vaa da̱nj rá rihaan tuviꞌ soj, ne̱ xca̱j tuviꞌ soj cuentá se vaa cheꞌé se avii raa̱ soj roꞌ, cheꞌé dan síí niꞌya̱nj nimán me soj, ne̱ cheꞌé dan me veꞌé ina̱nj ꞌyaj soj a.  
\v 14 Tza̱j ne̱ sese xco̱j ruva̱a̱ rá soj, ne̱ sese me ina̱nj rá soj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ soj rihaan tuviꞌ soj, ga̱a ne̱ se̱ guun caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ soj cata̱j soj se vaa síí acaj cuentá avii raa̱ me soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nuveé si̱j acaj cuentá me síí ꞌyaj da̱nj mei.  
\v 15 Sese si̱j xco̱j ruva̱a̱ rá me soj, ne̱ nuveé si̱j nica̱j tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Diose̱ me soj a̱ maꞌ. Ina̱nj tucuáán cavii raa̱ nij síí ma̱n rihaan yoꞌóó nihánj u̱u̱n me tucuáán nica̱j soj, ne̱ da̱nj ina̱nj ꞌyaj yuvii̱ cheꞌé se nana̱ chre̱e uno nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 16 Rej ya̱nj síí xco̱j ruva̱a̱ rá me se taj se qui̱ꞌyáꞌ ga̱a̱ dínj maꞌ. Me a̱ꞌ se chiꞌi̱i̱ ꞌyaj nij soꞌ na̱nj á.  
\v 17 Tza̱j ne̱ síí nica̱j tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Diose̱ me se yoꞌo̱ vaa sa̱ꞌ nimán soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ chij yáán soꞌ, ne̱ ne unuꞌ soꞌ ga̱ yuvii̱ maꞌ. Yoꞌo̱ lu̱j aꞌmii soꞌ ga̱ tuviꞌ soꞌ, ne̱ ne naquiꞌyaj soꞌo̱ soꞌ xréé soꞌ ga̱a aꞌmii tuviꞌ soꞌ ga̱ soꞌ maꞌ. ꞌE̱e̱ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ tuviꞌ soꞌ, ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ ꞌyaj soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ cuya̱a̱n veꞌé ꞌyaj soꞌ rihaan nu̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ ꞌyaj soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa taj soꞌ a. Ne̱ nij síí ꞌyaj da̱nj roꞌ, me síí nica̱j ya̱ tucuáán sa̱ꞌ cavii rihaan Diose̱ chugua̱nj.  
\v 18 Dan me se síí ꞌyaj dínj ne yuvii̱ ga̱ tuviꞌ yuvii̱ roꞌ, maꞌa̱n soꞌ me síí ne̱ dínj ga̱ tuviꞌ, ne̱ cheꞌé dan cunu̱u sa̱ꞌ nij tuvi̱ꞌ soꞌ rihaan Diose̱, quiꞌya̱j soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ guun rá níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan chumii̱ nihánj a 
\p  
\v 1 Me cheꞌé unuꞌ ndoꞌo nij soj ga̱ tuviꞌ soj, rá soj ga̱. Nuveé cheꞌe̱ se me ndoꞌo rá soj cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan naꞌvee ga̱a̱ xe̱j nimán soj a̱ a. Ne̱ nuveé cheꞌe̱ dan unuꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj a̱ a.  
\v 2 Me ndoꞌo rá soj ga̱a̱ rasu̱u̱n sa̱ꞌ rihaan soj, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱e quiri̱ꞌ soj rasu̱u̱n yoꞌ cuma̱n yoꞌ rihaan soj a̱ a. Dan me se cheꞌé dan uun xco̱j ruva̱a̱ ndoꞌo rá soj niꞌya̱j soj man síí vaa rasu̱u̱n rihaan ado̱nj. Tza̱j ne̱ soj me se taj se ꞌyáꞌ quiri̱ꞌ soj, ne̱ cheꞌé dan unuꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj ei. Tza̱j ne̱ nuviꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ rihaan soj, cheꞌé se ne achíín niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 3 Ne̱ nda̱ꞌ se achíín niꞌya̱j soj rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ ne rqué Diose̱ nij rasu̱u̱n yoꞌ rihaan soj, cheꞌé se chiꞌi̱i̱ ndoꞌo vaa nimán soj ga̱a achíín niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ ei. Dan me se me ina̱nj rá soj cavi̱i̱ sa̱ꞌ maꞌa̱n ina̱nj soj rihaan chumii̱ nihánj quiꞌya̱j nij rasu̱u̱n yoꞌ ei. 
\p  
\v 4 Ne̱ ase vaa chana̱ otoj ga̱ yoꞌó chii roꞌ, da̱nj vaa soj, ne̱ ne nocoꞌ ya̱ soj man Diose̱ a̱ maꞌ. Xca̱j soj cuentá se vaa síí me rá cavi̱i̱ sa̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, soꞌ me síí ta̱j riꞌyunj man Diose̱ ado̱nj. Ya̱ uxrá ei.  
\v 5 Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ne tuꞌva rmaꞌa̱n nana̱ nihánj nana̱ aꞌmii danj Diose̱ a: “Diose̱ quiꞌyaj nimán níꞌ, ne̱ me uxrá rá Diose̱ canoco̱ꞌ nimán níꞌ man o̱rúnꞌ soꞌ”, taj danj Diose̱ a.  
\v 6 Ne̱ uxrá doj ꞌyaj Diose̱ se lu̱j cheꞌé níꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ nana̱ nihánj rihaan danj Diose̱ a: “Aráán Diose̱ chrej rihaan nij síí xta̱ꞌ nimán se̱ cavii sa̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌyaj Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij síí vaa nica̱ꞌ nimán”, taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 7 Cheꞌé dan cuno̱ soj rihaan Diose̱ á. Naquiꞌya̱j soꞌo̱ soj xréé soj rihaan síí chre̱e, ne̱ cuna̱nj síí chre̱e rihaan soj á.  
\v 8 Quinichru̱nꞌ soj rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ quinichru̱nꞌ Diose̱ rihaan soj á. Nij síí tumé cacunꞌ roꞌ, ta̱náj nij soꞌ se‑tucua̱nj nij soꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱, ne̱ nij síí uun vi̱j rá canoco̱ꞌ man Diose̱ roꞌ, naquiꞌya̱j nica̱ nij soꞌ nimán nij soꞌ á.  
\v 9 Se̱ gaa niha̱ꞌ rá soj caꞌnga̱ꞌ soj mei. Vaa cheꞌé quinano̱ rá soj taꞌve̱e soj cheꞌé cacunꞌ tumé soj ei.  
\v 10 Naquiꞌya̱j nica̱ꞌ soj nimán soj rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ caꞌmii níꞌ nana̱ nij cheꞌé tuviꞌ níꞌ maꞌ 
\p  
\v 11 Se̱ guun nano̱ soj cuentó ne̱ cheꞌé tuviꞌ soj, man tinu̱j, man nocoj. Síí nanó cuentó ne̱ do̱ꞌ, síí araa cacunꞌ xráá tuviꞌ do̱ꞌ, soꞌ me síí taj se vaa taj cheꞌé cuno̱ níꞌ cunuda̱nj se‑tucua̱nj Diose̱ chugua̱nj. Ne̱ síí aꞌmii da̱nj roꞌ, nuveé si̱j uno se‑tucua̱nj Diose̱ me soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se síí naquiꞌyaj cu̱u se‑tucua̱nj Diose̱ me u̱u̱n soꞌ na̱nj ei.  
\v 12 Dan me se o̱rúnꞌ Diose̱ ya̱ me síí cuchruj se‑tucua̱nj Diose̱, ne̱ veé o̱rúnꞌ Diose̱ me síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé níꞌ vaa güii, ne̱ soꞌ me síí gu̱un nucua̱j ti̱nanii man níꞌ rihaan sayuun, ne̱ veé soꞌ me síí gu̱un nucua̱j caꞌne̱j man níꞌ rihaan yaꞌan ei. Tza̱j ne̱ níꞌ me se yuvii̱ u̱u̱n me níꞌ, ne̱ taj cheꞌé cara̱a níꞌ cacunꞌ xráá tuviꞌ níꞌ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne neꞌen níꞌ da̱j quira̱nꞌ níꞌ aꞌyuj a 
\p  
\v 13 Ne̱ vaa soj si̱j aꞌmii nana̱ nihánj uún a: “Cuanꞌ se̱, aꞌyuj se̱, caꞌa̱nj núj ꞌo̱ chumanꞌ ca̱yáán núj ꞌo̱ yoꞌ, ne̱ quira̱a̱n núj rasu̱u̱n natuꞌve̱e̱ núj, ne̱ quiꞌya̱j canaán ndoꞌo núj saꞌanj”, taj soj, ne̱ nihánj me se cuno̱ soj caꞌmi̱j á.  
\v 14 Nij soj me se ne neꞌen uxrá soj da̱j quira̱nꞌ soj aꞌyuj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa ngaa yaꞌa̱an roꞌ, da̱nj vaa soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nanij ngaa yaꞌa̱an ꞌo̱ orá leꞌe̱j nii, ne̱ raꞌya̱nj naxtunꞌ uún ngaa yaꞌa̱an yoꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 15 Cheꞌé dan no̱ xcúún soj cata̱j soj: “Sese me rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j suun níꞌ á”, cata̱j soj á.  
\v 16 Tza̱j ne̱ soj me se aꞌmii xta̱ꞌ ndoꞌo soj rihaan Diose̱, ne̱ chiꞌi̱i̱ ndoꞌo vaa nu̱ꞌ nana̱ xta̱ꞌ aꞌmii soj ado̱nj.  
\v 17 Tza̱j ne̱ sese neꞌen níꞌ da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ ne ꞌyaj níꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un níꞌ síí tumé ndoꞌo cacunꞌ na̱nj ado̱nj. 
\c 5  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quira̱nꞌ ndoꞌo nij ruꞌvee sayuun a 
\p  
\v 1 Ne̱ soj si̱j ruꞌvee me se ya̱j me se queneꞌe̱n soj ei. Taꞌve̱e uxrá soj cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj vaa güii chugua̱nj.  
\v 2 Ne̱ rihaan Diose̱ me se ase vaa se cuchruu̱ vaa nu̱ꞌ siꞌyaj soj, ne̱ ase vaa yatzíj navij chá xcuu vaa nu̱ꞌ saga̱nꞌ soj,  
\v 3 ne̱ ase vaa agaꞌ navij quiꞌyaj tucunj yo̱o roꞌ, da̱nj vaa nu̱ꞌ se‑saꞌa̱nj soj, ne̱ tucunj yo̱o yoꞌ roꞌ, ni̱ꞌyaj Diose̱, ne̱ xca̱j Diose̱ cuentá se vaa síí yanu̱ꞌ me soj rihaan síí nique̱, ne̱ cheꞌé dan caca̱a̱ maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j tucunj yo̱o yoꞌ ado̱nj. Dan me se uxrá caraa sa̱ꞌ soj saꞌanj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ nichru̱nꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.  
\v 4 Dan me se acaj ndoꞌo Diose̱ cuentá se vaa ne na̱ruꞌvee sa̱ꞌ soj tuꞌvee se‑mo̱zó soj síí rii xnaa̱ soj a. Ne̱ aguáj ndoꞌo nij mozó yoꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé se‑saꞌa̱nj nij soꞌ chugua̱nj. Ne̱ catúj se‑na̱na̱ nij soꞌ xréé Diose̱ si̱j uun chij ndoꞌo rej xta̱ꞌ na̱nj ei.  
\v 5 Ne̱ dan me se uun niha̱ꞌ uxrá rá soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ina̱nj rasu̱u̱n sa̱ꞌ uxrá mán rihaan soj, ne̱ ase vaa xcáá namij roꞌ, da̱nj vaa soj, ne̱ ne acaj soj cuentá se vaa nichru̱nꞌ caꞌna̱ꞌ sayuun rihaan soj a̱ maꞌ.  
\v 6 Tza̱j ne̱ dan me se cutaꞌ ndoꞌo soj cacunꞌ xráá nij síí sa̱ꞌ, ne̱ nda̱a ticaviꞌ soj man taꞌa̱j tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ caꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá nij soꞌ cavi̱ꞌ tuviꞌ nij soꞌ, quiꞌyaj soj a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ga̱a̱ ina̱j nimán níꞌ cachi̱nj niꞌya̱j níꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 7 Cheꞌé dan ga̱a̱ ina̱j nimán soj na̱ꞌvi̱j soj nda̱a se quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, tinu̱j, nocoj. Xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyaj síí unô naa̱ ei. Na̱j vaa nimán soꞌ naꞌvi̱j soꞌ maa̱n cheꞌé rej cachi̱j sa̱ꞌ veꞌé xnaa̱ soꞌ, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ soꞌ tanꞌ ado̱nj.  
\v 8 Da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj, ne̱ ga̱a̱ ina̱j nimán soj, ne̱ caꞌne̱j nucua̱j soj nimán soj, cheꞌé se nichru̱nꞌ caꞌna̱ꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei.  
\v 9 Se̱ caꞌmii soj nana̱ nij cheꞌé tuviꞌ soj, ne̱ se̱ gaa na̱nj quita̱j cacunꞌ xráá maꞌa̱n soj, man tinu̱j, man nocoj. ꞌO̱ se a̱j nicunꞌ chru̱u̱n síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé níꞌ rej taꞌyaa ei.  
\v 10 Xca̱j soj cuentá, ni̱ꞌyaj soj nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá se vaa nucua̱j nimán nij soꞌ rihaan sayuun, ne̱ ase vaa quiꞌyaj nij soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj ei.  
\v 11 Ne̱ uxrá cavii sa̱ꞌ nij síí nucua̱j nimán rihaan sayuun, rá níꞌ, niꞌya̱j níꞌ man nij soꞌ, ne̱ a̱j cuno soj se vaa nucua̱j nimán síí cuꞌna̱j Job rihaan sayuun ga̱a naá, ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa avii sa̱ꞌ nu̱ꞌ nij síí vaa da̱nj, ꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, cheꞌé se ꞌe̱e̱ uxrá rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man níꞌ chugua̱nj. 
\p  
\v 12 Dan me se nana̱ nihánj me nana̱ noco̱o doj rihaan nu̱ꞌ nij nana̱, tinu̱j, nocoj. Se̱ cutaꞌ soj raa̱ Diose̱ caꞌmi̱i̱ soj mei. Se̱ cataj soj chuma̱nj yoꞌóó man soj, sese se̱ caꞌmii ya̱ soj mei. Ne̱ me maꞌa̱n yoꞌó rasu̱u̱n, ne̱ se̱ caꞌmii soj da̱nj cheꞌé maꞌ. Sese caꞌve̱e quiꞌya̱j soj, rá soj, ne̱: “Caꞌve̱e ei”, cata̱j u̱u̱n soj, ne̱ sese se̱ caꞌvee quiꞌya̱j soj, rá soj, ne̱: “Se̱ caꞌvee maꞌ”, cata̱j u̱u̱n soj, ga̱a ne̱ se̱ cutaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá soj man chugua̱nj. 
\p  
\v 13 Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj ranꞌ sayuun, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ á. Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj niha̱ꞌ rá, ne̱ cachra̱a̱ soꞌ chraꞌ rihaan Diose̱ á.  
\v 14 Sese vaa ꞌo̱ tuviꞌ soj ranꞌ, ne̱ nacu̱nj soꞌ man nij síí chij nica̱j yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó caꞌna̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ cata̱ꞌ tuꞌva nij soꞌ se‑chuvi̱i síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ cuta̱a̱ nij soꞌ casté raa̱ síí ranꞌ, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j nij síí chij yoꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé síí ranꞌ a.  
\v 15 Sese ya̱ amán rá nij síí achíín niꞌya̱j rihaan Diose̱ se vaa ra̱cuíj Diose̱ man síí ranꞌ, ne̱ nahu̱un síí ranꞌ yoꞌ, quiꞌya̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ sese tumé síí ranꞌ yoꞌ cacunꞌ, ne̱ quinavi̱j cacunꞌ xráá soꞌ a.  
\v 16 Cheꞌé dan nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ nata̱ꞌ ya̱ rihaan tinúú níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ cachi̱nj niꞌya̱j rihaan Diose̱ cheꞌé tuviꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ nahu̱un níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ a. Sese vaa ꞌo̱ síí vaa nica̱ ya̱ nimán achíín niꞌya̱j uxrá rihaan Diose̱, ne̱ cuno̱ ya̱ Diose̱, ne̱ quiꞌya̱j Diose̱ nda̱a vaa cachíín niꞌya̱j soꞌ ei.  
\v 17 Na̱nj yuvii̱ me síí cuꞌna̱j Elías síí cayáán ga̱a naá, ne̱ ase vaa maꞌa̱n níꞌ vaa soꞌ, tza̱j ne̱ cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ se vaa se̱ camanꞌ, ne̱ quisíj nda̱a vaꞌnu̱j ya̱ yoꞌ táá yanéé ne cama̱nꞌ quiꞌyaj soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ ga̱a cachíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ ei.  
\v 18 Nda̱a síj, ga̱a ne̱ cachíín niꞌya̱j uún soꞌ maa̱n rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ camanꞌ uún, quiꞌyaj Diose̱, ga̱a ne̱ cavii sa̱ꞌ naa̱ a. 
\p  
\v 19 Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Sese ta̱náj xco̱ ꞌo̱ tuviꞌ soj se‑tucua̱nj Diose̱ tucuáán ya̱, ne̱ sese guun nucua̱j yoꞌó tuviꞌ soj quiꞌya̱j canaán soꞌ ca̱nica̱j uún síí caꞌanj yaníj yoꞌ canoco̱ꞌ soꞌ tucuáán sa̱ꞌ,  
\v 20 ne̱ dan me se síí quiꞌyaj canaán yoꞌ me se soꞌ me síí tinanii man tuviꞌ rihaan sayuun ado̱nj. Ne̱ guun nucua̱j soꞌ tinanii soꞌ man nimán tuviꞌ soꞌ rihaan sayuun ei. Dan me se caꞌnéj noco̱o ndoꞌo soꞌ cacunꞌ xráá tuviꞌ soꞌ ado̱nj.