\id HEB  
\h Hebreos 
\toc1 Hebreos 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj yoꞌo̱ soꞌ caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá noco̱ꞌ man Diose̱ a 
\c 1  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa taꞌníí Diose̱ síí cuꞌna̱j Jesucristó a 
\p  
\v 1 Nataꞌ uxrá Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá, ne̱ nataꞌ nij soꞌ nana̱ yoꞌ rihaan xi̱i níꞌ nij síí cumán ga̱a naá a. Dan me se do̱ꞌ do̱ꞌ cataj xnaꞌanj Diose̱ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan nij síí nataꞌ yoꞌ, ne̱ ino̱ vaa quiꞌyaj Diose̱ ga̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ, ga̱a cataj xnaꞌanj Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.  
\v 2 Tza̱j ne̱ ya̱j ga̱a nichru̱nꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj me se cataj xnaꞌanj maꞌa̱n ya̱ taꞌníí Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan níꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ taꞌníí Diose̱ me se soꞌ me síí cuneꞌ Diose̱ man se vaa gu̱un chij soꞌ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n vaa güii, ne̱ soꞌ me síí quiꞌyaj cunuda̱nj chumii̱, quiꞌyaj Diose̱ ei.  
\v 3 Ne̱ ase vaa maꞌa̱n Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa soꞌ chugua̱nj. Dan me se niꞌya̱j níꞌ man soꞌ, ne̱ xcaj níꞌ cuentá se vaa veꞌé ndoꞌo vaa Diose̱, ne̱ xcaj ya̱ níꞌ cuentá da̱j vaa maꞌa̱n Diose̱ ei. Ne̱ cheꞌé se si̱j nucua̱j ndoꞌo me soꞌ roꞌ, cheꞌé dan ma̱a̱n nana̱ avii u̱u̱n tuꞌva soꞌ, ne̱ ꞌo̱ mán chre̱ꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n, ne̱ se̱ quiriꞌ a̱ ꞌó rasu̱u̱n quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan tinavij soꞌ cacunꞌ tumé níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán soꞌ rej xta̱ꞌ ndoꞌo rej xꞌnu̱j Diose̱, ne̱ rej nuva̱ꞌ Diose̱ yáán soꞌ cuano̱ ei.  
\v 4 Dan me se guun soꞌ síí sa̱ꞌ doj rihaan nij se‑mo̱zó Diose̱, ne̱ noco̱o uxrá doj vaa suun ata̱ soꞌ rihaan suun ata̱ taranꞌ nij se‑mo̱zó Diose̱ na̱nj chugua̱nj.  
\v 5 ꞌO̱ se a̱j neꞌen soj nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Diose̱ cheꞌé taꞌníí soꞌ a: 
\p ―Taꞌníj mé so̱ꞌ á. Cuano̱ nihánj me se queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa taꞌníj mé so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj a. ―Da̱nj caꞌmii Diose̱ cheꞌé taꞌníí Diose̱, tza̱j ne̱ nuveé riha̱a̱n se‑mo̱zó Diose̱ caꞌmii Diose̱ nana̱ vaa da̱nj maꞌ. 
\p Ne̱ nihánj me nana̱ caꞌmii Diose̱ cheꞌé taꞌníí Diose̱, cataj Diose̱: 
\p ―Guún ꞌu̱nj rej soꞌ, ne̱ gu̱un soꞌ taꞌníj a ―cataj uún Diose̱ cheꞌé taꞌníí Diose̱ a. Tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ soꞌ nana̱ vaa da̱nj cheꞌé se‑mo̱zó soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n cheꞌé taꞌníí soꞌ caꞌmii soꞌ nana̱ yoꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 6 Dan me se soꞌ me síí guun síí chava̱ꞌ rihaan taranꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ a. Ne̱ danj Diose̱ taj se vaa asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún soꞌ rej cuma̱n taranꞌ nij yuvii̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj quiꞌyaj Diose̱, ne̱ quinaꞌvi̱j taranꞌ nij se‑mo̱zó Diose̱ rihaan soꞌ, taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 7 Ne̱ aꞌmii uún danj Diose̱ cheꞌé nij se‑mo̱zó Diose̱, taj yoꞌ se vaa nana̱ u̱u̱n do̱ꞌ, nda̱ꞌ rá se vaa daa yaꞌan do̱ꞌ, vaa se‑mo̱zó Diose̱, quiꞌyaj Diose̱ a. 
\p  
\v 8 Tza̱j ne̱ vaa doj nana̱ nó rihaan danj Diose̱ nana̱ aꞌmii rihaan maꞌa̱n taꞌníí Diose̱, ne̱ nana̱ yoꞌ taj: “Diose̱ mé so̱ꞌ, ne̱ quiri̱i̱ taꞌngáꞌ so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ nica̱ ga̱a̱ rá so̱ꞌ ni̱caj yuꞌunj so̱ꞌ man yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.  
\v 9 Niha̱ꞌ ina̱nj rá so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ chrej sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ nachriꞌ uxrá so̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ei. Cheꞌé dan Diose̱ síí uun chij rihaan so̱ꞌ roꞌ, cuneꞌ soꞌ mán so̱ꞌ, se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ doj rihaan nij tuvíꞌ so̱ꞌ a”, taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 10 Ne̱ taj uún danj Diose̱: “Asi̱j guun cheꞌe̱ chumii̱ nihánj, ne̱ so̱ꞌ me síí cuneꞌ man chumii̱ nihánj, Señor. Ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ raꞌa yá so̱ꞌ quiꞌyáá so̱ꞌ nu̱ꞌ se ma̱n rej xta̱ꞌ ado̱nj.  
\v 11 Ne̱ vaa güii, ne̱ quinavi̱j nu̱ꞌ nihánj, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinavíí so̱ꞌ maꞌ. Dan me se ase vaa yatzíj nga̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nu̱ꞌ chumii̱ nihánj do̱ꞌ, nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ do̱ꞌ ei.  
\v 12 Ne̱ ase vaa yatzíj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ na̱rumii so̱ꞌ man ro̱j yoꞌ, ne̱ gu̱un ino̱ ro̱j yoꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ei. Tza̱j ne̱ se̱ cunuu ino̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ veé da̱nj ga̱a̱ so̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cavíꞌ so̱ꞌ man chugua̱nj”, taj uún danj Diose̱ cheꞌé maꞌa̱n taꞌníí Diose̱ a. 
\p  
\v 13 Ne̱ caꞌmii uún Diose̱ rihaan taꞌníí Diose̱, cataj soꞌ: 
\p ―Ca̱yáán so̱ꞌ rej xꞌnúú ꞌu̱nj rej nuva̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ quiꞌya̱j canaán ꞌu̱nj rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj mán so̱ꞌ, ne̱ quiri̱i̱ taꞌngáꞌ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ a ―cataj Diose̱ rihaan taꞌníí Diose̱ a. Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó rihaan se‑mo̱zó soꞌ ne caꞌmi̱i̱ soꞌ da̱nj maꞌ. 
\p  
\v 14 Dan me se xa̱ꞌ nij se‑mo̱zó Diose̱, tza̱j ne̱ nana̱ u̱u̱n me nij soꞌ a. ꞌYaj suun nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ caꞌnéé Diose̱ man nij soꞌ quiꞌya̱j suun nij soꞌ rihaan níꞌ si̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. Ne̱ sa̱ꞌ doj vaa taꞌníí Diose̱ rihaan nij se‑mo̱zó Diose̱ na̱nj chugua̱nj. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún uxrá níꞌ cuno̱ níꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó a 
\p  
\v 1 Cheꞌé dan doj a̱ nó xcúún níꞌ cuno̱ sa̱ꞌ níꞌ nana̱ a̱j nariꞌ níꞌ ei. Sese se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj, ne̱ do̱ꞌ do̱ꞌ ta̱náj níꞌ chrej sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ quini̱j níꞌ xrej Diose̱, ne̱ caꞌa̱nj niꞌya̱ níꞌ ga̱a̱ na̱nj chugua̱nj.  
\v 2 ꞌO̱ se ya̱ uxrá vaa se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ cataj xnaꞌanj nij se‑mo̱zó Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a naá ei. Tza̱j ne̱ nij yuvii̱ me se ne cuno̱ nij soꞌ nana̱ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ nica̱ ya̱ quiꞌyaj Diose̱ sayuun man ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ ne cuno̱ nana̱ yoꞌ chugua̱nj.  
\v 3 Cheꞌé dan, asa̱ꞌ caꞌve̱e quinani̱i̱ maꞌa̱n níꞌ rihaan sayuun, sese se̱ xcaj sa̱ꞌ níꞌ cuentá cheꞌé chrej sa̱ꞌ chrej quiꞌyaj naca̱ Diose̱ quinani̱i̱ níꞌ rihaan sayuun, rá soj ga̱. Dan me se asino maꞌa̱n síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me síí cuchruj chrej sa̱ꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ nij síí cuno nana̱ caꞌmii soꞌ roꞌ, cataj xnaꞌanj nij soꞌ se‑na̱na̱ soꞌ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan níꞌ, ne̱ nariꞌ sa̱ꞌ níꞌ nana̱ yoꞌ, quiꞌyaj nij soꞌ ei.  
\v 4 Ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo maꞌa̱n Diose̱ suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j yuvii̱, ne̱ rqué ndoꞌo soꞌ Nimán soꞌ cu̱nuû nimán yuvii̱ ado̱nj. Da̱nj ina̱nj guun rá Diose̱ quiꞌya̱j Diose̱, cheꞌé se guun rá soꞌ cuno̱ níꞌ se‑na̱na̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ yoꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nu̱ꞌ se vaa quiranꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ a 
\p  
\v 5 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé güii gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj a. Ne̱ ne cune̱ꞌ Diose̱ man nij se‑mo̱zó Diose̱ se vaa quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ.  
\v 6 Ma̱a̱n se vaa nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ nana̱ caꞌmii yoꞌo̱ soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cataj soꞌ se vaa: “Taj yuꞌvee nó a̱ doj yuvii̱ maꞌ. Me cheꞌé nuû uxrá rá so̱ꞌ man yuvii̱ ga̱. Taj yuꞌvee nó a̱ ꞌó taꞌníí yuvii̱ maꞌ. Me cheꞌé nuu ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man nij soꞌ ga̱.  
\v 7 Tza̱j ne̱ si̱j noco̱ꞌ do̱j tzinꞌ me nij yuvii̱ rihaan nij se‑mo̱zó so̱ꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ chugua̱nj. Ga̱a ne̱ veꞌé uxrá cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ nii cheꞌé nij yuvii̱, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ asanj.  
\v 8 Ne̱ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij yuvii̱ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ uún asanj”, taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ yoꞌ a. Ne̱ dan me se ya̱ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij yuvii̱ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj. Tza̱j ne̱ neꞌen níꞌ se vaa ya̱j me se ataa quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij yuvii̱ rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n a.  
\v 9 Tza̱j ne̱ niꞌya̱j níꞌ man Jesucristó, ne̱ nda̱ꞌ se ya̱ ya̱ si̱j noco̱ꞌ doj guun soꞌ rihaan nij se‑mo̱zó Diose̱ rque do̱j yoꞌ, tza̱j ne̱ ya̱j me se a̱j guun chij ndoꞌo soꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo aꞌmii nii cheꞌé soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a. Ne̱ da̱nj cavii sa̱ꞌ soꞌ, cheꞌé se caviꞌ soꞌ a. ꞌO̱ se sese ne cavi̱ꞌ soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱e nayo̱n soꞌ rihaan cunuda̱nj níꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se quiꞌyaj ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé níꞌ se vaa nayón Jesucristó rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 10 Dan me se Diose̱ me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ rasu̱u̱n cheꞌé maꞌa̱n ina̱nj soꞌ chugua̱nj. Dan me se vaa güii, ne̱ nucui̱ꞌ ndoꞌo nij taꞌníí Diose̱ rihaan Diose̱ rej xta̱ꞌ, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ Jesucristó me síí narqué chrej sa̱ꞌ canoco̱ꞌ nij taꞌníí Diose̱, ne̱ quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ chugua̱nj. Cheꞌé dan vaa cheꞌé quiranꞌ Jesucristó sayuun rihaan yoꞌóó nihánj quiꞌyaj Diose̱, ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se quiranꞌ Jesucristó sayuun roꞌ, ne̱ cheꞌé dan me guun chij ndoꞌo soꞌ ne̱ ne achiin cavii sa̱ꞌ nu̱ꞌ soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ na̱nj ei.  
\v 11 Dan me se taꞌni̱j Diose̱ me Jesucristó, ne̱ taꞌni̱j Diose̱ me níꞌ yuvi̱i̱ cunuu sa̱ꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ne gu̱un naꞌa̱j Jesucristó cata̱j soꞌ se vaa tinúú soꞌ do̱ꞌ, raꞌvij soꞌ do̱ꞌ, me níꞌ maꞌ.  
\v 12 Dan me se cataj soꞌ: “Nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan nij tinúj cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ veꞌé cachra̱j chraꞌ cheꞌé so̱ꞌ asa̱ꞌ cunuu chre̱ꞌ núj rihaan so̱ꞌ a”, cataj soꞌ, caꞌmii soꞌ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a.  
\v 13 Ne̱ caꞌmii uún soꞌ, cataj soꞌ: “Ga̱a̱ nucua̱j raj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man Diose̱ ado̱nj”, taj soꞌ a. Ne̱ guun cheꞌe̱ uún soꞌ, cataj soꞌ: “Ni̱ꞌyaj soj manj ga̱ nij taꞌníí Diose̱ síí rqué Diose̱ manj vi̱j”, taj uún Jesucristó a. Dan me se nu̱ꞌ nana̱ nihánj me nana̱ caꞌmii Jesucristó cheꞌé níꞌ si̱j tinúú Jesucristó do̱ꞌ, raꞌvij Jesucristó do̱ꞌ, nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 14 Dan me se cheꞌé se vaa nee̱ vaa cúú vaa ton vaa man níꞌ si̱j taꞌníí Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ase vaa maꞌa̱n níꞌ roꞌ, da̱nj gaa gue̱e̱ Jesucristó, ne̱ caꞌnaꞌ soꞌ, ne̱ caviꞌ soꞌ a. Ne̱ ga̱a caviꞌ soꞌ me se quiꞌyaj canaán soꞌ rihaan síí ꞌyaj aviꞌ níꞌ a. Dan me se síí chre̱e me síí ꞌyaj aviꞌ níꞌ, ne̱ Jesucristó me síí caꞌvee quiꞌyaj canaán cheꞌé yan cavi̱ꞌ soꞌ ei.  
\v 15 Ne̱ guun nucua̱j soꞌ nacaj soꞌ man níꞌ si̱j chéé rihaan cacunꞌ, ne̱ ga̱a rque̱ me se nda̱a chéé chuꞌviꞌ cavi̱ꞌ rmaꞌa̱n níꞌ cheꞌé se ina̱nj cacunꞌ quiꞌyaj níꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ cheꞌé se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ, cheꞌé dan güéj sayuun yoꞌ xráá níꞌ ne̱ síí chéé maꞌa̱n me níꞌ ei.  
\v 16 ꞌO̱ se ne caꞌna̱ꞌ Jesucristó ti̱nanii soꞌ man nij se‑mo̱zó Diose̱ rihaan sayuun maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌnaꞌ soꞌ ti̱nanii soꞌ man níꞌ taꞌni̱j taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham síí cane ga̱a naá rihaan sayuun ado̱nj.  
\v 17 Cheꞌé dan me naquiꞌyaj soꞌ man soꞌ, ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa gue̱e̱ nij tinúú ya̱ soꞌ roꞌ, vaa soꞌ ado̱nj. Da̱nj quiꞌyaj soꞌ cheꞌé rej caꞌve̱e cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soꞌ man níꞌ, ne̱ gu̱un soꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj rihaan Diose̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ gu̱un nucua̱j rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man soꞌ, ne̱ tinavi̱j soꞌ cacunꞌ tumé níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ ado̱nj.  
\v 18 ꞌO̱ se cheꞌé se quiranꞌ maꞌa̱n ya̱ soꞌ sayuun se vaa guun rá síí chre̱e caxri̱i̱ síí chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque soꞌ roꞌ, cheꞌé dan gu̱un nucua̱j soꞌ ra̱cuíj soꞌ man níꞌ asa̱ꞌ gu̱un rá síí chre̱e caxri̱i̱ síí chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque maꞌa̱n níꞌ ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ doj vaa Jesucristó rihaan síí cuꞌna̱j Moisés síí cane ga̱a naá a 
\p  
\v 1 Dan me se si̱j sa̱ꞌ me soj rihaan Diose̱, tinu̱j, nocoj. Ne̱ nacúún Diose̱ síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ man soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ga̱ soꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan xca̱j soj cuentá cheꞌé Jesucristó, ne̱ si̱j caꞌnéé Diose̱ rihaan níꞌ me soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan níꞌ nana̱ ya̱ cheꞌé Diose̱, ne̱ ase vaa xrej ata̱ suun noco̱o doj vaa uún soꞌ, tinavij ya̱ soꞌ cacunꞌ tumé níꞌ rihaan Diose̱ ei. Ina̱nj da̱nj vaa nana̱ noco̱ꞌ níꞌ na̱nj ei.  
\v 2 Ne̱ veꞌé ꞌyaj suun Jesucristó nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan soꞌ, nda̱ꞌ rá se vaa veꞌé quiꞌyaj suun síí cuꞌna̱j Moisés nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan soꞌ quiꞌya̱j suun soꞌ cheꞌé nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ado̱nj.  
\v 3 Dan me se xca̱j sa̱ꞌ níꞌ cuentá cheꞌé Jesucristó ei. ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá doj vaa soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés yoꞌ na̱nj chugua̱nj. Dan me se neꞌen soj se vaa doj yuꞌvee nó síí cuneꞌ veꞌ rihaan maꞌa̱n veꞌ yoꞌ ei. Ne̱ ase vaa síí cuneꞌ veꞌ vaa Jesucristó, ne̱ cavii sa̱ꞌ taranꞌ níꞌ ga̱ Diose̱, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ ase vaa veꞌ yoꞌ vaa níꞌ do̱ꞌ, vaa síí cuꞌna̱j Moisés do̱ꞌ, na̱nj ei.  
\v 4 Dan me se vaa ꞌo̱ ya̱ míj síí ꞌyaj daj a̱ nij veꞌ ei. Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ Diose̱ me síí quiꞌyaj daj a̱ rasu̱u̱n na̱nj ei.  
\v 5 Ne̱ síí cuꞌna̱j Moisés me se veꞌé ya̱ quiꞌyaj suun soꞌ nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ na̱nj mozó me soꞌ rihaan nij yuvii̱ narii Diose̱, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ cheꞌé nij nana̱ nata̱ꞌ Diose̱ rihaan nij yuvii̱ rej rihaan nij yuvii̱ ado̱nj.  
\v 6 Tza̱j ne̱ Jesucristó me se nuveé mo̱zó me soꞌ maꞌ. Tana̱nj taꞌníí síí tucua̱ ya̱ veꞌ me soꞌ ei. Ne̱ veé da̱nj ꞌyaj suun soꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan soꞌ rá veꞌ, ne̱ dan me se maꞌa̱n ya̱ níꞌ me veꞌ yoꞌ, sese yoꞌo̱ gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ sese gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ cata̱j xnaꞌanj níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ, ne̱ sese se̱ cuchuꞌviꞌ níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ gaa nichra̱j nimán níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ Diose̱ a 
\p  
\v 7 Cheꞌé dan cuno̱ níꞌ nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii Nimán Diose̱ á: “Cuanꞌ roꞌ, sese ya̱ cuno soj nana̱ caꞌmii Diose̱,  
\v 8 ne̱ se̱ naquiꞌyaj nichra̱j soj nimán soj nda̱a rá se vaa quiꞌyaj nij síí cumán ga̱a naá ga̱a cachéé nij soꞌ rej tacaan a. Dan me se cunuꞌ nij soꞌ ga̱ Diose̱, ne̱ guun rá nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá sese ya̱ quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij soꞌ a.  
\v 9 Veé da̱nj quiꞌyaj xi̱i soj nij síí cumán ga̱a naá rihaan Diose̱, ne̱ queneꞌen nij soꞌ nu̱ꞌ nij suun sa̱ꞌ noco̱o quiꞌyaj suun ꞌu̱nj cheꞌé nij soꞌ  
\v 10 vi̱j chiha̱a̱ ya̱ yoꞌ a. Cheꞌé dan caꞌmaan raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man nij soꞌ, ne̱ cataj ꞌu̱nj se vaa ne neꞌen uxrá nij soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ne queneꞌe̱n uxrá nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ manj a̱ maꞌ.  
\v 11 Dan me se caꞌmaan raj, ne̱ guun ya̱ raj da̱j quira̱nꞌ nij soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ cataj ꞌu̱nj se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaránj ya̱ rá nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj a̱ man chugua̱nj”, taj nana̱ caꞌmii Nimán Diose̱ a. 
\p  
\v 12 Dan me se cu̱tumé uxrá soj man soj se̱ gaa na̱nj ga̱a̱ quij nimán yoꞌo̱ tuviꞌ soj cata̱j soꞌ se vaa taj va̱j Diose̱, man tinu̱j, man nocoj. Dan me se se̱ gaa na̱nj ta̱náj xco̱ yoꞌo̱ tuviꞌ soj man Diose̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ maꞌ.  
\v 13 Cuano̱ nihánj me se nago̱ꞌ soj chrej nucua̱j man tinúú soj daj a̱ güii ga̱a vaa yaꞌnúj rihaan soj ei. Da̱nj quiꞌya̱j soj, se̱ gaa na̱nj gu̱un nichra̱j rá tinúú soj quiꞌya̱j nana̱ ne̱ chiꞌi̱i̱ a.  
\v 14 ꞌO̱ se ya̱j me se guun níꞌ síí cavi̱i̱ sa̱ꞌ ga̱ Jesucristó, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ya̱ níꞌ ga̱ soꞌ sese yoꞌo̱ cuchuma̱n rá níꞌ cuno̱ níꞌ nana̱ ya̱, nda̱a vaa quiꞌyaj níꞌ ga̱a guun cheꞌe̱ níꞌ canocoꞌ níꞌ man Jesucristó chugua̱nj. 
\p  
\v 15 Dan me se danj Diose̱ taj: “Cuanꞌ roꞌ, sese ya̱ cuno soj nana̱ caꞌmii Diose̱, ne̱ se̱ naquiꞌyaj nichra̱j soj nimán soj nda̱ꞌ rá se vaa quiꞌyaj nij síí cumán ga̱a naá a. Dan me se cunuꞌ nij soꞌ ga̱ Diose̱ a”, taj danj Diose̱ a.  
\v 16 Ne̱ me síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ cunuꞌ nij soꞌ ga̱ Diose̱, rá soj ga̱. Ne̱ taranꞌ nij síí cavii Egiptó ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés me nij soꞌ chugua̱nj. Veé ya̱ nij soꞌ ei.  
\v 17 Ne̱ me síí me caꞌmaan rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ rque vi̱j chiha̱a̱ ya̱ yoꞌ, rá soj ga̱. Ne̱ si̱j caꞌmaan rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ me nij síí quiꞌyaj cacunꞌ, ne̱ caviꞌ nij soꞌ rihaan yoꞌóó taca̱an a.  
\v 18 Ne̱ me rihaan nij síí cataj Diose̱ se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ cachén nij soꞌ nara̱a̱n rá nij soꞌ ga̱ Diose̱, rá soj ga̱. Rihaan nij síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan soꞌ me yoꞌ naꞌ. Veé ya̱ nij soꞌ ei.  
\v 19 Ne̱ neꞌen níꞌ se vaa cheꞌé se ne cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ quinara̱a̱n rá nij soꞌ ga̱ Diose̱ chugua̱nj. 
\c 4  
\p  
\v 1 Cheꞌé dan cu̱tumé uxrá níꞌ man níꞌ ei. Tadó níꞌ se̱ gaa na̱nj ca̱ráán níꞌ xréé níꞌ rihaan nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ se vaa catu̱u̱ níꞌ chrej caꞌa̱nj níꞌ nara̱a̱n rá níꞌ ga̱ Diose̱ á. ꞌO̱ se adi̱ꞌ se vaa síí ne ruviꞌ rihaan roꞌ, ga̱a̱ níꞌ, sese se̱ cutumé níꞌ man níꞌ ado̱nj.  
\v 2 Ne̱ ase vaa catúj se‑na̱na̱ Diose̱ xréé nij síí cumán ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa gue̱e̱ catúj se‑na̱na̱ Diose̱ xréé maꞌa̱n níꞌ cuano̱ ei. Ga̱a cuno nij soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ me se cuno u̱u̱n nij soꞌ nana̱ yoꞌ, ne̱ taj se gúnꞌ nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ a̱ maꞌ. Dan me se nataꞌ nii nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj nana̱ yoꞌ a̱ man chugua̱nj.  
\v 3 ꞌO̱ se o̱rúnꞌ níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱ me nij síí caꞌa̱nj quinara̱a̱n rá ga̱ Diose̱ na̱nj ei. Ina̱nj da̱nj caꞌmii Diose̱, cataj Diose̱: “Dan me se caꞌmaan raj, ne̱ guun ya̱ raj da̱j quira̱nꞌ nij soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ cataj ꞌu̱nj se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaránj rá nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj a̱ mei”, taj Diose̱ a. Ne̱ dan me se ga̱a naá ga̱a quisíj quiꞌyaj Diose̱ chumii̱ nihánj, ne̱ navij suun rihaan Diose̱, ne̱ caꞌneꞌ rá Diose̱ a.  
\v 4 Ne̱ vaa nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ nana̱ taj xnaꞌanj cheꞌé güii chi̱j, ne̱ taj nana̱ yoꞌ: “Ne̱ güii chi̱j quinaránj rá Diose̱ cheꞌé yan quisíj quiꞌyaj suun Diose̱ nu̱ꞌ suun quiꞌyaj suun soꞌ a”, taj nana̱ yoꞌ a.  
\v 5 Ne̱ vaa nana̱ taj uún, ne̱: “Daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaránj ya̱ rá nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj a̱ man chugua̱nj”, taj uún Diose̱ a. 
\p  
\v 6 Dan me se ataa taꞌa̱j nij yuvii̱ catu̱u̱ quinara̱a̱n rá ga̱ Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí a̱j cuno se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá ne̱ ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ me se daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaránj rá nij soꞌ ga̱ Diose̱ maꞌ. Dan me se yoꞌ me quira̱nꞌ nij soꞌ cheꞌé se ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ nana̱ sa̱ꞌ ado̱nj.  
\v 7 Cheꞌé dan cachrón uún Diose̱ yoꞌó güii canoco̱ꞌ yuvii̱ man soꞌ, ne̱ cuano̱ nihánj me güii cachrón Diose̱ canoco̱ꞌ yuvii̱ man soꞌ ei. Ne̱ maꞌa̱n síí cuꞌna̱j David caꞌmii se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ yoꞌ nana̱ a̱j cachrón ꞌu̱nj rihaan yanj nihánj, cataj soꞌ: “Ya̱j roꞌ, sese ya̱ catúj se‑na̱na̱ Diose̱ xréé soj, ne̱ se̱ naquiꞌyaj nichra̱j soj nimán soj maꞌ”, taj síí cuꞌna̱j David yoꞌ a. 
\p  
\v 8 Ne̱ cheꞌé se ne quinara̱a̱n rá nij síí cumán ga̱a naá, quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Josué roꞌ, cheꞌé dan me cachén ndoꞌo güii, ga̱a ne̱ caꞌmii síí cuꞌna̱j David cheꞌé yoꞌó güii canoco̱ꞌ yuvii̱ man Diose̱, ne̱ quinara̱a̱n rá nij yuvii̱ ga̱ Diose̱ ado̱nj.  
\v 9 Dan me se neꞌen níꞌ se vaa ya̱ uxrá vaa güii quinara̱a̱n rá níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ ado̱nj.  
\v 10 ꞌO̱ se nij síí naránj rá ga̱ Diose̱ me se a̱j quisíj quiꞌyaj suun nij soꞌ, ne̱ navij suun rihaan nij soꞌ ei. Ase vaa quiꞌyaj Diose̱ ga̱a navij se‑su̱u̱n Diose̱ rihaan Diose̱ roꞌ, da̱nj ꞌyaj nij soꞌ chugua̱nj.  
\v 11 Cheꞌé se nano̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ quinara̱a̱n rá níꞌ ga̱ Diose̱, ga̱a ne̱ se̱ guun tu̱mé a̱ ꞌó tuviꞌ níꞌ cacunꞌ tumé nij síí cumán ga̱a naá maꞌ. Dan me se veꞌé cuno̱ taranꞌ níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 12 ꞌO̱ se vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ se‑na̱na̱ Diose̱ ado̱nj. Ne̱ nucua̱j uxrá yoꞌ, ne̱ ase vaa yoꞌo̱ neê espadá siha̱a̱ nu̱ꞌ niha̱ rihaan roꞌ, vaa yoꞌ, tza̱j ne̱ nuveé ina̱nj cúú do̱ꞌ, nee̱ do̱ꞌ, me se aꞌneꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se aꞌneꞌ yoꞌ nda̱a nimán ya̱ níꞌ, ne̱ cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ yoꞌ roꞌ, uun nucua̱j Diose̱ xcaj Diose̱ cuentá da̱j vaa nimán ya̱ níꞌ chugua̱nj.  
\v 13 Ne̱ nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n vaa yuve̱ roꞌ, ruviꞌ nu̱ꞌ nij yoꞌ rihaan Diose̱ chugua̱nj. ꞌO̱ se ranga̱ꞌ uxrá rihaan Diose̱ ei. Ne̱ ruviꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n niꞌya̱j soꞌ, ne̱ ya̱ ruviꞌ sa̱ꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n niꞌya̱j Diose̱ ei. Ne̱ veé rihaan maꞌa̱n ya̱ Diose̱ roꞌ, me caꞌa̱nj níꞌ nago̱ꞌ níꞌ cuentá ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa xrej ata̱ suun noco̱o doj roꞌ, da̱nj vaa Jesucristó rihaan níꞌ a 
\p  
\v 14 Tza̱j ne̱ vaa ꞌo̱ xrej sa̱ꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj nica̱j yuꞌunj man níꞌ ado̱nj. Ne̱ si̱j cavii xta̱ꞌ doj rihaan rej xta̱ꞌ me soꞌ, ne̱ Jesucristó taꞌníí Diose̱ ya̱ me uún soꞌ na̱nj chugua̱nj. Cheꞌé dan ni̱caj raan níꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ ei.  
\v 15 ꞌO̱ se nuveé xre̱j ne neꞌen da̱j vaa sayuun ranꞌ níꞌ me soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j neꞌen soꞌ da̱j vaa chrej chiꞌi̱i̱ ꞌnaꞌ rihaan níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ man níꞌ ga̱a nina̱j níꞌ rihaan sayuun ado̱nj. Dan me se ase vaa maꞌa̱n níꞌ roꞌ, vaa soꞌ, ne̱ ase vaa sayuun ꞌnaꞌ rihaan níꞌ roꞌ, da̱nj vaa sayuun caꞌnaꞌ rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ ne quiꞌya̱j soꞌ a̱ ꞌó xcoꞌ cacunꞌ maꞌ.  
\v 16 Cheꞌé se xrej me soꞌ cheꞌé níꞌ roꞌ, cheꞌé dan se̱ cuchuꞌviꞌ níꞌ a̱ doj mei. Tana̱nj quinichru̱nꞌ níꞌ rihaan chrej sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ ꞌnaꞌ sayuun rihaan níꞌ, ne̱ caꞌve̱e cata̱ꞌ tuꞌva níꞌ man soꞌ, ne̱ naca̱j soꞌ man níꞌ rihaan sayuun chugua̱nj. Dan me se ya̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man níꞌ, ne̱ sese vaa güii quira̱nꞌ níꞌ sayuun, ne̱ quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j cheꞌé níꞌ ado̱nj. 
\c 5  
\p  
\v 1 ꞌO̱ se xa̱ꞌ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj xrej uneꞌ yuvii̱, tza̱j ne̱ ata̱ nij soꞌ suun se vaa ra̱cuíj nij soꞌ man yuvii̱ me rá cunu̱u sa̱ꞌ rihaan Diose̱ ei. Dan me se racuíj nij soꞌ man nij yuvii̱ rque̱ yuvii̱ xcuu caca̱a̱ rihaan Diose̱ cheꞌé cacunꞌ tumé nij yuvii̱ a.  
\v 2 Da̱nj ꞌyaj nij soꞌ, cheꞌé se na̱nj yuvii̱ me nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne uun nucua̱j nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ ina̱nj se sa̱ꞌ a̱ man ado̱nj. Cheꞌé dan caꞌve̱e gu̱un ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man nij síí ne neꞌen do̱ꞌ, man nij síí va̱j chrej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ a. Ne̱ cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n nij soꞌ roꞌ,  
\v 3 cheꞌé dan ase vaa utaꞌ nij soꞌ xcuu caca̱a̱ rihaan Diose̱ cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ roꞌ, ina̱nj da̱nj no̱ xcúún nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ xcuu caca̱a̱ rihaan Diose̱ cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n nij soꞌ uún ado̱nj. 
\p  
\v 4 Ne̱ taj síí uneꞌ man maꞌa̱n ca̱ta̱ suun noco̱o yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj síí nacúún Diose̱ me síí ca̱ta̱ suun noco̱o ado̱nj. Da̱nj quiranꞌ síí cuꞌna̱j Aarón síí cane ga̱a naá, ne̱ nacúún Diose̱ man soꞌ ca̱ta̱ soꞌ suun noco̱o yoꞌ ga̱a naá ei.  
\v 5 Ne̱ ase vaa quiranꞌ síí cuꞌna̱j Aarón roꞌ, da̱nj quiranꞌ Jesucristó chugua̱nj. Ne cune̱ꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ gu̱un soꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ cuneꞌ man soꞌ, cataj Diose̱: “Taꞌníj mé so̱ꞌ á. Cuano̱ nihánj me se queneꞌe̱n yuvii̱ se vaa taꞌníj mé so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj na̱nj á”, taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan Jesucristó a.  
\v 6 Ne̱ vaa yoꞌó nana̱ uún nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan Jesucristó, ne̱ nana̱ yoꞌ taj se vaa: “Xrej mé so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Dan me se ase vaa xrej cuꞌna̱j Melquisedec xrej cane ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa ma̱ꞌán so̱ꞌ na̱nj á”, taj doj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan Jesucristó a.  
\v 7 Dan me se ga̱a chéé Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá soꞌ rihaan Diose̱ se vaa ti̱nanii Diose̱ man soꞌ se̱ caviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan nda̱a taꞌvee maꞌa̱n soꞌ, ne̱ cheꞌé se si̱j aráj cochro̱j ya̱ rihaan Diose̱ me soꞌ, cheꞌé dan cuno ya̱ Diose̱ caꞌmii soꞌ,  
\v 8 ne̱ taꞌni̱j ya̱ Diose̱ me soꞌ, tza̱j ne̱ taj se quiꞌyáꞌ quinani̱i̱ soꞌ rihaan sayuun a̱ maꞌ. Cheꞌé sayuun quiranꞌ soꞌ roꞌ, cheꞌé dan tana̱nj a̱ nariꞌ sa̱ꞌ soꞌ cuno̱ soꞌ ado̱nj.  
\v 9 Dan me se guun soꞌ síí uno nu̱ꞌ se‑na̱na̱ rej, ne̱ cheꞌé dan guun soꞌ síí tinanii man taranꞌ níꞌ si̱j uno rihaan soꞌ rihaan sayuun, ne̱ dan me se cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌya̱j soꞌ ei.  
\v 10 Ne̱ guun uún soꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ ase vaa xrej cuꞌna̱j Melquisedec vaa uún soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ xca̱j níꞌ cuentá sa̱ꞌ doj cheꞌé se‑na̱na̱ Jesucristó a 
\p  
\v 11 Vaa uxrá yoꞌó nana̱ me rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé síí cuꞌna̱j Melquisedec yoꞌ, ne̱ sayu̱u̱n uxrá vaa cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ yoꞌ rihaan soj, cheꞌé se nuveé si̱j niha̱ꞌ rá cuno̱ raꞌya̱nj me soj mei.  
\v 12 Dan me se guun queꞌe̱e̱ yoꞌ nocoꞌ soj man Jesucristó, ne̱ no̱ xcúún soj tu̱cuꞌyón soj se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan tuviꞌ soj, tza̱j ne̱ ne gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j soj da̱nj man asa̱n. ꞌO̱ se achiin ꞌo̱ síí tu̱cuꞌyón asi̱j tacóó se‑na̱na̱ Diose̱ man soj, rá soj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa neꞌej vaa soj, ne̱ neꞌej me se ne neꞌen neꞌej cha̱ neꞌej se chá maꞌ. Tiha̱j utzii neꞌej na̱nj ado̱nj. Ne̱ taꞌngaꞌ da̱nj vaa soj, ne̱ tiha̱j nda̱a tacóó se‑na̱na̱ Diose̱ gu̱un nucua̱j soj cuno̱ soj, rá soj na̱nj ado̱nj.  
\v 13 Dan me se síí utzii too roꞌ, ase vaa neꞌej u̱u̱n vaa soꞌ, ne̱ ataa nari̱ꞌ soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ soꞌ rihaan Diose̱ ei.  
\v 14 Ne̱ ase vaa síí noco̱o síí chá nu̱ꞌ rasu̱u̱n sca̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa síí acaj ndoꞌo cuentá, ne̱ tucuꞌyón niga̱nj soꞌ nuchru̱j ra̱a̱ soꞌ cheꞌé rasu̱u̱n, ne̱ cheꞌé dan neꞌen soꞌ nuchru̱j ra̱a̱ soꞌ me se me se sa̱ꞌ do̱ꞌ, me se me se nij do̱ꞌ, ne̱ xcaj soꞌ cuentá cheꞌé nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ chugua̱nj. 
\c 6  
\p  
\v 1 Cheꞌé dan se̱ guun rá níꞌ tu̱cuꞌyón uún níꞌ nana̱ a̱j nariꞌ níꞌ ga̱a guun cheꞌe̱ níꞌ canocoꞌ níꞌ man Jesucristó mei. Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ tana̱nj gu̱un rá níꞌ nari̱ꞌ níꞌ nana̱ chij doj nana̱ cachi̱in rihaan níꞌ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ níꞌ man Jesucristó ei. Dan me se a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa ca̱nica̱j nimán níꞌ ta̱náj níꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱ canocoꞌ níꞌ asi̱j rque̱ á. Ne̱ a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa cuchuma̱n rá níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man Diose̱ ei.  
\v 2 Ne̱ a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa cata̱ꞌ ne níꞌ á. Ne̱ a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa cuta̱ꞌ níꞌ raꞌa níꞌ raa̱ tinúú níꞌ ga̱a nagoꞌ níꞌ suun man tinúú níꞌ á. Ne̱ a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ á. Ne̱ a̱j nariꞌ níꞌ nana̱ se vaa caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ da̱j quira̱nꞌ yuvii̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj á.  
\v 3 Dan me se quisíj tucuꞌyón níꞌ nana̱ nihánj, ne̱ cache̱n níꞌ tu̱cuꞌyón níꞌ nana̱ noco̱o doj, sese caꞌve̱j rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ da̱nj á. 
\p  
\v 4 ꞌO̱ se sese a̱j xcaj níꞌ cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ do̱ꞌ, sese a̱j nica̱j níꞌ nu̱ꞌ nij se sa̱ꞌ rqué Diose̱ rihaan níꞌ do̱ꞌ, sese a̱j cayáán Nimán Diose̱ ga̱ níꞌ do̱ꞌ,  
\v 5 sese a̱j nariꞌ níꞌ se vaa taj se‑na̱na̱ Diose̱ cheꞌé níꞌ do̱ꞌ, sese a̱j neꞌen níꞌ suun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun Diose̱ naquiꞌyaj sa̱ꞌ Diose̱ chumii̱ nihánj do̱ꞌ,  
\v 6 ga̱a ne̱ sese cunu̱u ino̱ nimán níꞌ ne̱ ta̱náj rmaꞌa̱n níꞌ se‑tucua̱nj Jesucristó, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j níꞌ ca̱nica̱j uún nimán níꞌ canoco̱ꞌ uún níꞌ chrej sa̱ꞌ a̱ man chugua̱nj. Ma̱a̱n se síí ꞌyaj da̱nj roꞌ, me rá soꞌ cavi̱ꞌ uún taꞌníí Diose̱ rihaan rcutze̱ cheꞌé soꞌ, ne̱ me rá soꞌ caꞌnga̱ꞌ naco̱o̱ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man Jesucristó cheꞌé soꞌ, rá soꞌ ado̱nj. Dan me se nu̱ꞌ yoꞌ me rá níꞌ quira̱nꞌ uún Jesucristó, sese gu̱un rá níꞌ ca̱nica̱j uún nimán níꞌ canoco̱ꞌ uún níꞌ man soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 7 ꞌO̱ se ase vaa yoꞌóó vaa níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ sese amanꞌ uxrá maa̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ sese sa̱ꞌ uxrá avii naa̱ do̱ꞌ, cuêj do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó yoꞌ cha̱ nij síí quiꞌyaj suun yoꞌóó yoꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá yoꞌóó yoꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ ei.  
\v 8 Tza̱j ne̱ sese quixra̱ꞌ uxrá coj tanj u̱u̱n do̱ꞌ, tanj yaꞌa̱a u̱u̱n do̱ꞌ, rihaan yoꞌóó yoꞌ, ne̱ quira̱nꞌ uxrá yoꞌóó yoꞌ sayuun, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ yoꞌóó yoꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ na̱nj ei. 
\p  
\v 9 ꞌE̱e̱ rá ꞌu̱nj man soj, tinu̱j, nocoj. Ne̱ nda̱ꞌ se nana̱ nucua̱j caꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj nihánj, tza̱j ne̱ guun ya̱ rá ꞌu̱nj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌya̱j soj, ne̱ ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j Diose̱ ei.  
\v 10 ꞌO̱ se nuveé si̱j chiꞌi̱i̱ me Diose̱ maꞌ. Si̱j vaa nica̱ rá me Diose̱, ne̱ yoꞌo̱ cu̱nuû rá Diose̱ taranꞌ nij suun sa̱ꞌ quiꞌyaj suun soj ga̱a canocoꞌ soj man soꞌ ei. Ne̱ yoꞌo̱ cu̱nuû rá Diose̱ se vaa aranꞌ uxrá rá soj cuno̱ soj nana̱ aꞌmii Diose̱ na̱nj chugua̱nj. Dan me se quiꞌyaj suun uxrá soj racuíj soj man nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ga̱a rque̱, ne̱ ꞌo̱ da̱nj quiꞌyaj ya̱ soj ei.  
\v 11 Tza̱j ne̱ me uxrá rá ꞌu̱nj se vaa ꞌo̱ ya̱a̱n gu̱un ya̱ rá taranꞌ nij tinu̱j soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ ya̱ uxrá soj quiꞌya̱j Jesucristó, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj canoco̱ꞌ raan soj man soꞌ nda̱a se quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ ei.  
\v 12 Ne̱ se̱ gaa rmi̱i̱ soj maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyaj nij síí chumán sa̱ꞌ rá niꞌya̱j man Diose̱, ne̱ ase vaa ꞌyaj nij soꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún soj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e chugua̱nj. Dan me se nij síí chumán sa̱ꞌ rá me se ne aꞌneꞌ rá nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se yoꞌo̱ noco̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ vaa güii naca̱j nij soꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ cataj xnaꞌanj Diose̱ se vaa rque̱ Diose̱ man níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌyaj Diose̱ ga̱a cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé soꞌ a 
\p  
\v 13 Dan me se quisíj cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham da̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé soꞌ, ga̱a ne̱ guun rá Diose̱ cuta̱ꞌ Diose̱ raa̱ yoꞌo̱ síí sa̱ꞌ ndoꞌo, ne̱ cuchuma̱n rá síí cuꞌna̱j Abraham se vaa ya̱ vaa nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan soꞌ a. Tza̱j ne̱ ne nano̱ꞌ Diose̱ yoꞌó soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se maꞌa̱n Diose̱ cataj se vaa ya̱ da̱nj quiꞌya̱j Diose̱ ado̱nj.  
\v 14 Dan me se cataj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham a: 
\p ―Ya̱ uxrá cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj, ne̱ ya̱ uxrá xnaꞌa̱nj ndoꞌo nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ so̱ꞌ, qui̱ꞌyáj na̱nj á ―taj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham a. 
\p  
\v 15 Ne̱ ya̱ da̱nj quiranꞌ síí cuꞌna̱j Abraham, gaa ina̱j nimán soꞌ, yoꞌo̱ nocoꞌ soꞌ man Diose̱, ne̱ cavii sa̱ꞌ uxrá ya̱ soꞌ, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan soꞌ na̱nj ei.  
\v 16 Dan me se tana̱nj nij yuvii̱, ne̱ sese gu̱un rá yoꞌo̱ soꞌ cano̱ tuviꞌ soꞌ cheꞌé ꞌo̱ nana̱, ne̱ cuta̱ꞌ soꞌ raa̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n caꞌmi̱i̱ soꞌ, ga̱a ne̱ cuchuma̱n rá tuviꞌ soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ ina̱nj raa̱ yoꞌo̱ rasu̱u̱n sa̱ꞌ doj rihaan maꞌa̱n yuvii̱ utaꞌ yuvii̱ ado̱nj.  
\v 17 Ne̱ ga̱a caꞌmii Diose̱ ga̱ nij síí naca̱j nu̱ꞌ se sa̱ꞌ rque̱ soꞌ, ne̱ guun rá soꞌ cuchuma̱n sa̱ꞌ doj rá nij soꞌ cheꞌé nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cutaꞌ maꞌa̱n ya̱ Diose̱ raa̱ yoꞌo̱ rasu̱u̱n, caꞌmii Diose̱ a.  
\v 18 Dan me se asino caꞌmii ya̱ Diose̱, ga̱a ne̱ cutaꞌ Diose̱ raa̱ maꞌa̱n soꞌ a. Dan me se quisíj vi̱j nana̱ caꞌmii soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ natuná Diose̱ se‑na̱na̱ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ne uun nucua̱j Diose̱ aꞌmii Diose̱ nana̱ ne̱ maꞌ. Cheꞌé dan me ndoꞌo rá níꞌ ra̱cuíj Diose̱ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan vaa cheꞌé ndoꞌo cuchuma̱n rá níꞌ, ne̱ gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 19 Ne̱ sese yoꞌo̱ gu̱un ya̱ rá níꞌ, ne̱ ga̱a̱ sca̱ꞌ nimán níꞌ, ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ nimán níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ya̱ uxrá vaa nana̱ amán rá níꞌ, ne̱ cheꞌé nana̱ yoꞌ caꞌve̱e quina̱nꞌ níꞌ rihaan maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj.  
\v 20 Dan me se a̱j ta̱j ya̱a̱n Jesucristó rihaan níꞌ quinanꞌ soꞌ rihaan Diose̱ quiꞌya̱j suun soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ soꞌ me síí guun xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ ase vaa síí cuꞌna̱j Melquisedec ga̱a naá roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. 
\c 7  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa xrej cuꞌna̱j Melquisedec vaa Jesucristó, ne̱ xrej sa̱ꞌ uxrá me Jesucristó cheꞌé níꞌ a 
\p  
\v 1 Dan me se xa̱ꞌ xrej cuꞌna̱j Melquisedec, tza̱j ne̱ síí nica̱j suun rey guun chij rihaan chumanꞌ cuꞌna̱j Salem me soꞌ, ne̱ xrej me uún soꞌ rihaan Diose̱ síí nicu̱nꞌ xta̱ꞌ ado̱nj. Ga̱a nanica̱j síí cuꞌna̱j Abraham ꞌnaꞌ nique soꞌ ga̱a quisíj quiꞌyaj canaán soꞌ man yoꞌó nij síí nica̱j suun rey síí cunuꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ dan me se caꞌanj cara̱nꞌ síí cuꞌna̱j Melquisedec man soꞌ chrej ꞌnaꞌ nique soꞌ, ne̱ veꞌé cataj síí cuꞌna̱j Melquisedec se vaa me rá soꞌ quiꞌya̱j Diose̱ se lu̱j cheꞌé síí cuꞌna̱j Abraham yoꞌ a.  
\v 2 Ga̱a ne̱ xa̱ꞌ nij rasu̱u̱n quiꞌyaj canaán Abraham roꞌ, rqué soꞌ ꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan daj a̱ chi̱ꞌ rasu̱u̱n rihaan Melquisadec, ne diezmo cuꞌnaj yoꞌ a. Ne̱ se‑chuvi̱i síí cuꞌna̱j Melquisedec taj se vaa síí nica̱j suun rey síí ꞌyaj ina̱nj se sa̱ꞌ me maꞌa̱n soꞌ a. Ne̱ síí nica̱j suun rey ne̱ chumanꞌ Salem me uún soꞌ, ne̱ nana̱ Salem taj se vaa síí nica̱j suun rey quiꞌya̱j cuma̱n dínj yuvii̱ me soꞌ, taj nana̱ yoꞌ a.  
\v 3 Ne̱ xa̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ taj rej soꞌ taj nii soꞌ taj tuviꞌ soꞌ taj maꞌ. Ne̱ taj güii caꞌngaa soꞌ, ne̱ taj güii caviꞌ soꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ. Dan me se ase vaa maꞌa̱n taꞌníí Diose̱ vaa soꞌ, ga̱a guun soꞌ, ne̱ xrej guun soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 4 Dan me se xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Abraham, tza̱j ne̱ xi̱i taranꞌ níꞌ si̱j israelitá me soꞌ, ne̱ rqué soꞌ diezmo rihaan síí cuꞌna̱j Melquisedec cheꞌé nij rasu̱u̱n quiꞌyaj canaán maꞌa̱n soꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan me xca̱j soj cuentá da̱j si̱j me síí cuꞌna̱j Melquisedec yoꞌ, se vaa si̱j sa̱ꞌ uxrá me soꞌ na̱nj ei.  
\v 5 Dan me se xa̱ꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví, tza̱j ne̱ cuneꞌ Diose̱ man nij soꞌ gu̱un nij soꞌ xrej cheꞌé nij yuvii̱ israelitá ei. Ne̱ aꞌnéj nij soꞌ diezmo man nij síí israelitá, nda̱a vaa taj se‑tucua̱nj Moisés yoꞌ ado̱nj. Ne̱ ase vaa tinúú nij yuvii̱ israelitá vaa nij soꞌ, cheꞌé se taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham me nij soꞌ ga̱ yoꞌó nij yuvii̱ israelitá ado̱nj. 
\p  
\v 6 Tza̱j ne̱ nuveé tuvi̱ꞌ nij soꞌ me síí cuꞌna̱j Melquisedec maꞌ. Tza̱j ne̱ soꞌ me síí caꞌnéj diezmo man síí cuꞌna̱j Abraham chugua̱nj. Ne̱ nda̱ꞌ se si̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n Diose̱ me síí cuꞌna̱j Abraham, tza̱j ne̱ cuno soꞌ se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Melquisedec se vaa quiꞌya̱j Diose̱ se lu̱j cheꞌé soꞌ ado̱nj.  
\v 7 Dan me se neꞌen taranꞌ níꞌ se vaa síí aꞌmii nana̱ sa̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j Diose̱ se lu̱j cheꞌé tuviꞌ roꞌ, soꞌ me síí ata̱ suun noco̱o doj rihaan tuviꞌ soꞌ síí uno nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan me si̱j ata̱ suun noco̱o doj me síí cuꞌna̱j Melquisedec rihaan síí cuꞌna̱j Abraham ado̱nj.  
\v 8 Ne̱ xa̱ꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví, tza̱j ne̱ aꞌnéj nij soꞌ diezmo man yuvii̱, tza̱j ne̱ na̱nj yuvii̱ me nij soꞌ, ne̱ vaa güii cavi̱ꞌ nij soꞌ ei. Ne̱ xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Melquisedec, tza̱j ne̱ danj Diose̱ taj se vaa yoꞌo̱ vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 9 Ne̱ nda̱ꞌ se aꞌnéj nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Leví diezmo man yuvii̱, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé cata̱j níꞌ se vaa ga̱a rqué Abraham diezmo rihaan síí cuꞌna̱j Melquisedec, ga̱a ne̱ rqué maꞌa̱n nij soꞌ diezmo uún rihaan síí cuꞌna̱j Melquisedec ado̱nj.  
\v 10 ꞌO̱ se nica̱j Abraham semilla gu̱un nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ Leví ga̱a nariꞌ tuviꞌ soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Melquisedec ado̱nj. 
\p  
\v 11 Dan me se nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví roꞌ, taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Aarón me nij soꞌ, ne̱ tucuꞌyón nij soꞌ se‑tucua̱nj Moisés rihaan nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ ne quisi̱j gu̱un sa̱ꞌ ina̱nj nij yuvii̱ israelitá, quiꞌyaj nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa ase vaa síí cuꞌna̱j Melquisedec roꞌ, da̱nj ga̱a̱ yoꞌó xrej cune̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ nuveé tuvi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Aarón me xrej naca̱ yoꞌ a.  
\v 12 Ne̱ cheꞌé se nu̱u ino̱ doj xrej, cheꞌé dan nu̱u ino̱ tucuáán tu̱cuꞌyón xrej yoꞌ rihaan nij yuvii̱, ne̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ yoꞌ yoꞌó tucuáán yoꞌ ado̱nj.  
\v 13 Ne̱ danj Diose̱ taj se vaa xrej naca̱ yoꞌ roꞌ, me tuviꞌ yoꞌó xꞌneꞌ nij yuvii̱ israelitá, ne̱ taj tuviꞌ nij soꞌ guun xrej rihaan Diose̱ ga̱a rque̱ maꞌ. 
\p  
\v 14 ꞌO̱ se síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, soꞌ me yoꞌo̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Judá, ne̱ ne cata̱j Moisés se vaa gu̱un taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Judá yoꞌ ꞌo̱ xrej canicu̱nꞌ rihaan Diose̱ ga̱a rque̱ maꞌ.  
\v 15 Dan me se ase vaa síí cuꞌna̱j Melquisedec vaa yoꞌó xrej naca̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé dan ya̱ uxrá ino̱ doj vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ, quiꞌyaj soꞌ ado̱nj.  
\v 16 Ne̱ yoꞌó xrej naca̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ nuveé cheꞌe̱ se‑tucua̱nj yuvii̱ u̱u̱n me guun soꞌ xrej maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa maꞌa̱n yuvii̱ vaa tucuáán noco̱ꞌ maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan vaa güii quinavi̱j tucuáán noco̱ꞌ nij yuvii̱ na̱nj chugua̱nj. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ xrej naca̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ gu̱un nucua̱j soꞌ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ navij xrej yoꞌ man ado̱nj.  
\v 17 ꞌO̱ se danj Diose̱ taj: “Xrej mé so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Dan me se ase vaa xrej cuꞌna̱j Melquisedec xrej cane ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa ma̱ꞌán so̱ꞌ á”, taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 18 Dan me se taj se uun tucuáán nga̱ yoꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ ne gu̱un nucua̱j yoꞌ ra̱cuíj yoꞌ man yuvii̱ a̱ man chugua̱nj. Cheꞌé dan quinavij tucuáán nga̱ yoꞌ, quiꞌyaj Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 19 ꞌO̱ se taj va̱j a̱ doj rasu̱u̱n cunuu sa̱ꞌ quiꞌyaj se‑tucua̱nj Moisés maꞌ. Dan me se navij tucuáán nga̱, ne̱ yoꞌó tucuáán sa̱ꞌ naca̱ nocoꞌ níꞌ cuano̱, ne̱ guun ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j tucuáán naca̱ yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se cheꞌé tucuáán naca̱ yoꞌ quiꞌyaj caꞌve̱e cuchi̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 20-21 Ne̱ xa̱ꞌ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví, tza̱j ne̱ taj raa̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n cutaꞌ Diose̱ ga̱a cuneꞌ Diose̱ man nij soꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ Jesucristó me se vaa se cutaꞌ Diose̱ raa̱ ga̱a cuneꞌ Diose̱ man soꞌ ado̱nj. Dan me se danj Diose̱ taj: “Cutaꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ raa̱ maꞌa̱n soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ nanica̱j se‑na̱na̱ soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. Dan me se cataj soꞌ se vaa xrej guún so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a”, taj danj Diose̱ a. Ne̱ cheꞌé se cutaꞌ Diose̱ raa̱ maꞌa̱n soꞌ roꞌ,  
\v 22 cheꞌé dan neꞌen ya̱ níꞌ se vaa sa̱ꞌ doj vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ sese si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé níꞌ ado̱nj.  
\v 23 Ne̱ nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Leví roꞌ, yuvii̱ cavi̱ꞌ vaa güii me nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan a̱ ꞌó nij soꞌ se̱ cayáán gu̱un xrej nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj maꞌ. Cheꞌé dan a̱j cayáán queꞌe̱e̱ nij soꞌ a.  
\v 24 Tza̱j ne̱ Jesucristó me se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan o̱rúnꞌ soꞌ me xrej quiꞌya̱j suun rihaan Diose̱ cheꞌé níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Se̱ gaa yoꞌó xrej rihaan soꞌ maꞌ.  
\v 25 Dan me se yoꞌo̱ vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. Cheꞌé dan nu̱ꞌ níꞌ si̱j cuchiꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé soꞌ me se gu̱un nucua̱j soꞌ ti̱nanii soꞌ man níꞌ rihaan sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. 
\p  
\v 26 Dan me se vaa cheꞌé ndoꞌo guun soꞌ xrej ata̱ suun noco̱o doj cheꞌé níꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se síí gue̱e̱ ya̱ me soꞌ, ne̱ taj va̱j a̱ doj cacunꞌ tumé soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se síí sa̱ꞌ ina̱nj nimán me soꞌ, ne̱ ga̱nꞌ uxrá yáán soꞌ ga̱ níꞌ si̱j tumé cacunꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se xta̱ꞌ doj yáán soꞌ rihaan nu̱ꞌ rej xta̱ꞌ ei.  
\v 27 Ne̱ nij xrej ata̱ suun noco̱o doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ꞌo̱ ꞌo̱ güii nó xcúún nij soꞌ caxri̱i̱ yaꞌan nij soꞌ xcuu rihaan Diose̱ cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n nij soꞌ asino ya̱a̱n, ga̱a ne̱ caxri̱i̱ yaꞌan uún nij soꞌ xcuu rihaan Diose̱ cheꞌé cacunꞌ tumé nij yuvii̱ na̱nj chugua̱nj. Tza̱j ne̱ Jesucristó me se ne nó xcúún soꞌ quiꞌya̱j soꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se xa̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌnéé nimán maꞌa̱n soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ na̱nj ado̱nj. Taj cheꞌé cavi̱ꞌ uún soꞌ cheꞌé níꞌ maꞌ.  
\v 28 Ne̱ se‑tucua̱nj Moisés taj se vaa cune̱ꞌ yuvii̱ man na̱nj yuvii̱ ca̱yáán nij yuvii̱ xrej, ne̱ cheꞌé dan na̱nj síí tumé cacunꞌ me nij xrej yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ quinavij tucuáán nga̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cutaꞌ Diose̱ raa̱ maꞌa̱n Diose̱, ne̱ cuneꞌ Diose̱ man taꞌníí Diose̱, ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj. 
\c 8  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ doj vaa se‑tucua̱nj Jesucristó rihaan se‑tucua̱nj Moisés a 
\p  
\v 1 Dan me se nihánj me nana̱ noco̱o doj rihaan taranꞌ nij nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj nihánj, ne̱ nana̱ nihánj taj se vaa sa̱ꞌ ina̱nj vaa Jesucristó síí guun xrej ata̱ suun noco̱o doj xrej ꞌyaj suun rihaan Diose̱ cheꞌé níꞌ ei. Ne̱ rej xta̱ꞌ yáán soꞌ rej nuva̱ꞌ Diose̱,  
\v 2 ne̱ ꞌyaj suun soꞌ rihaan Diose̱ rá veꞌ ne̱ rej xta̱ꞌ, ne̱ nuveé ꞌo̱ veꞌ cuneꞌ yuvii̱ u̱u̱n me veꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se veꞌ cuneꞌ maꞌa̱n síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me veꞌ yoꞌ ado̱nj.  
\v 3 ꞌO̱ se nij xrej ata̱ suun noco̱o doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, no̱ xcúún nij soꞌ rque̱ nij soꞌ rasu̱u̱n do̱ꞌ, xcuu caca̱a̱ do̱ꞌ, rihaan Diose̱ ado̱nj. Cheꞌé dan me nij soꞌ xrej ei. Cheꞌé dan no̱ xcúún Jesucristó rque̱ uún soꞌ yoꞌo̱ rasu̱u̱n rihaan Diose̱ ei.  
\v 4 Dan me se nuveé xre̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se sese si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me Jesucristó, ne̱ taj cheꞌé gu̱un soꞌ xrej maꞌ. Ma̱a̱n se rihaan chumii̱ nihánj ma̱n xrej rqué rasu̱u̱n rihaan Diose̱ nda̱a vaa taj Moisés na̱nj ei.  
\v 5 Ne̱ nij xrej ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ne ꞌyaj suun nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se ase vaa se tinangaꞌ u̱u̱n do̱ꞌ, ase vaa se‑ca̱chu̱nꞌ nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, vaa suun ꞌyaj suun nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Cheꞌé dan me asi̱j caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan síí cuꞌna̱j Moisés cune̱ꞌ soꞌ veꞌ mantá xi̱j veꞌ naꞌvi̱j nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱, ne̱ nagoꞌ soꞌ chrej rihaan Moisés da̱j quiꞌya̱j soꞌ, cataj soꞌ: 
\p ―Xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa ase vaa veꞌ tihaán ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ raa̱ quij roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ veꞌ cune̱ꞌ so̱ꞌ á ―taj Diose̱ rihaan Moisés a. 
\p  
\v 6 Tza̱j ne̱ cuano̱ roꞌ, sa̱ꞌ doj vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ ga̱a ꞌyaj suun níꞌ rihaan Diose̱ a. ꞌO̱ se sa̱ꞌ uxrá doj vaa síí tucuꞌyón rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ ga̱a cuneꞌ Diose̱ man soꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ se vaa sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j Diose̱ ga̱ níꞌ rihaan nij síí cumán ga̱a naá a.  
\v 7 ꞌO̱ se sese ina̱nj sa̱ꞌ uxrá vaa nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés, ne̱ taj cheꞌé cata̱j xnaꞌanj Diose̱ yoꞌó nana̱ cheꞌé níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cataj Diose̱ se vaa caꞌmi̱i̱ Diose̱ yoꞌó nana̱ ei.  
\v 8 Dan me se cutaꞌ Diose̱ cacunꞌ xráá nij síí ma̱n ga̱a naá, cataj Diose̱ se vaa vaa yoꞌó nana̱ cachiin uún rihaan nij soꞌ, cataj Diose̱: 
\p ―Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ ꞌnaꞌ güii, ―taj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ― ne̱ cata̱j xnaꞌanj naca̱ ꞌu̱nj rihaan nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Israel do̱ꞌ, rihaan nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Judá do̱ꞌ, da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ rihanj á.  
\v 9 Ne̱ ino̱ doj ga̱a̱ nana̱ naca̱ yoꞌ ga̱ nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan xi̱i nij soꞌ si̱j cumán ga̱a naá, ga̱a quitaꞌaa ꞌu̱nj raꞌa nij soꞌ, ne̱ quirii ꞌu̱nj man nij soꞌ Egiptó a. Tza̱j ne̱ tanáj xco̱ nij soꞌ nana̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ naꞌnéj raꞌa nij soꞌ na̱nj ado̱nj ―taj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a―.  
\v 10 Dan me se ino̱ doj ga̱a̱ nana̱ naca̱ yoꞌ nana̱ tu̱cuꞌyonj rihaan nij taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Israel asa̱ꞌ quisíj güii yoꞌ ado̱nj ―taj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a―. ꞌO̱ se caꞌne̱j ꞌu̱nj se‑na̱na̱j nimán nij soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n maꞌa̱n nij soꞌ da̱j me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj. Ne̱ guún ꞌu̱nj Diose̱ canoco̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ gu̱un nij soꞌ yuvii̱ cu̱tumé ꞌu̱nj ado̱nj.  
\v 11 Ne̱ se̱ tucuꞌyón nij soꞌ rihaan tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, rihaan tinúú nij soꞌ do̱ꞌ, da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ manj a̱ maꞌ. Se̱ cataj nij soꞌ: “Xca̱j so̱ꞌ cuentá cheꞌé Diose̱ vi̱j”, se̱ cataj nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se queneꞌe̱n cunuda̱nj nij soꞌ manj na̱nj ado̱nj. Dan me se queneꞌe̱n síí cuni̱j do̱ꞌ, queneꞌe̱n síí chij doj do̱ꞌ, manj na̱nj ado̱nj. Queneꞌe̱n cunuda̱nj nij soꞌ manj,  
\v 12 cheꞌé se cunu̱u ꞌe̱e̱ raj man nij soꞌ, ne̱ se̱ quiꞌyáj sayuun man nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ a̱ maꞌ. Quinavi̱j cacunꞌ ta̱j xráá nij soꞌ, qui̱ꞌyáj na̱nj ado̱nj ―taj Diose̱ a. 
\p  
\v 13 Veé da̱nj caꞌmii Diose̱ cheꞌé nana̱ naca̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa guun nga̱ nana̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ cheꞌé dan taj se uun se‑na̱na̱ Moisés yoꞌ a̱ maꞌ. Nichru̱nꞌ navi̱j nana̱ nga̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. 
\c 9  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa cunuu sa̱ꞌ nee̱ man nij yuvii̱ israelitá rihaan Diose̱ quiꞌyaj ton man xcuu roꞌ, da̱nj vaa cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱, quiꞌyaj ton man Jesucristó a 
\p  
\v 1 Dan me se ga̱a caꞌmii Diose̱ rihaan Moisés asino ya̱a̱n, ne̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ israelitá ga̱a naꞌvíj nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ da̱j ga̱a̱ veꞌ gue̱e̱ cune̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá rihaan chumii̱ nihánj a.  
\v 2 Dan me se cuneꞌ nij yuvii̱ israelitá veꞌ ne̱ rihaan tuviꞌ veꞌ, ne̱ rá veꞌ yoꞌ roꞌ, nuû agaꞌ ta̱j agaꞌ yaꞌan do̱ꞌ, chruun mesá cutaꞌ nii rachrúún rihaan Diose̱ do̱ꞌ, ne̱ veꞌ cuꞌna̱j rej gue̱e̱ me veꞌ yoꞌ a.  
\v 3 Ne̱ vaa yoꞌo̱ yatzíj cortiná canocoꞌ rej xco̱ rej gue̱e̱ yoꞌ, ne̱ rej xco̱ yatzíj cortiná yoꞌ ne yoꞌó veꞌ cuꞌna̱j rej gue̱e̱ doj a.  
\v 4 Ne̱ rá veꞌ rej gue̱e̱ doj yoꞌ nicunꞌ agaꞌ oró míí, ne̱ agaꞌ cacaa squíí rihaan Diose̱ me agaꞌ oró míí tuꞌve̱e̱ ndoꞌo yoꞌ a. Ne̱ vaa se‑chru̱nj Diose̱ chrúún gue̱e̱, ne̱ chrúún quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a caꞌmii Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soꞌ me yoꞌ a. Ne̱ nu̱ꞌ xráá chrúún yoꞌ nó agaꞌ oró míí a. Ne̱ rque chrúún yoꞌ roꞌ, nuû xruj oró, ne̱ rque xruj oró cunuû se chá cuꞌna̱j maná a. Ne̱ xꞌnúú xruj oró yoꞌ roꞌ, naj xrúún síí cuꞌna̱j Aarón chruun vará, ne̱ chruun xraꞌ maꞌa̱n coj rihaan me yoꞌ, ne̱ xꞌnúú chruun vará yoꞌ roꞌ, naj yahij no̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ guun rá Diose̱ cuno̱ nij síí israelitá a.  
\v 5 Ne̱ xráá chrúún gue̱e̱ yoꞌ roꞌ, táá vi̱j agaꞌ, ne̱ ase vaa se‑mo̱zó Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa curuviꞌ ro̱j agaꞌ yoꞌ, ne̱ querubines cuꞌna̱j ro̱j agaꞌ yoꞌ a. Dan me se táá ro̱j agaꞌ yoꞌ cheꞌé Diose̱, ne̱ caráán xcóó ro̱j yoꞌ man chrúún gue̱e̱ yoꞌ, ne̱ rej xráá chrúún gue̱e̱ yoꞌ roꞌ, me rej tinavij Diose̱ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ se̱ nataj doj cheꞌé rasu̱u̱n yoꞌ cuano̱ a̱ mei. 
\p  
\v 6 Dan me se nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ mán rque ro̱j veꞌ yoꞌ a. Ne̱ daj a̱ güii atúj nij xrej rá veꞌ rej gue̱e̱ yoꞌ, ꞌyaj suun nij xrej rihaan Diose̱ cheꞌé nij yuvii̱ a.  
\v 7 Tza̱j ne̱ rque ꞌó veꞌ rej gue̱e̱ doj yoꞌ roꞌ, o̱rúnꞌ güii rque ꞌo̱ yoꞌ atúj xrej ata̱ suun noco̱o doj rá veꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ dan me se rej gue̱e̱ doj yoꞌ me se ina̱nj ton nica̱j xrej atúj xrej rej yoꞌ ado̱nj. Ne̱ ton yoꞌ me se yoꞌ me ton cheꞌé cacunꞌ tumé maꞌa̱n xrej do̱ꞌ, cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj nij yuvii̱ ga̱a ne xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa cacunꞌ me se vaa quiꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ ado̱nj.  
\v 8 Ina̱nj da̱nj vaa tucuáán tihaa̱n Nimán Diose̱ a. Dan me se yoꞌo̱ ne veꞌ cuꞌna̱j rej gue̱e̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne nó xcúún yuvii̱ catu̱u̱ yuvii̱ rej gue̱e̱ doj yoꞌ maꞌ.  
\v 9 Ne̱ ase vaa rej gue̱e̱ roꞌ, vaa yoꞌ ya̱j ado̱nj. Dan me se se̱ cunuu sa̱ꞌ ina̱nj yuvii̱ rihaan Diose̱ quiꞌya̱j rej gue̱e̱ yoꞌ maꞌ. Ne̱ yoꞌ ya̱j me se rqué yuvii̱ rasu̱u̱n do̱ꞌ, xcuu caca̱a̱ do̱ꞌ, rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ taj se quiꞌyáꞌ cunuu sa̱ꞌ ina̱nj nimán yuvii̱ rihaan Diose̱ quiꞌyaj rasu̱u̱n yoꞌ a̱ maꞌ.  
\v 10 Ma̱a̱n se ase vaa tucuáán noco̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé se chá yuvii̱ do̱ꞌ, cheꞌé se ꞌo yuvii̱ do̱ꞌ, cheꞌé da̱j ꞌyaj yuvii̱ naꞌyaꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, vaa tucuáán cheꞌé rasu̱u̱n rque̱ yuvii̱ rihaan Diose̱ na̱nj á. Dan me se tucuáán noco̱ꞌ yuvii̱ ma̱n ya̱j me tucuáán yoꞌ, ne̱ taj xnaꞌanj nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nee̱ man yuvii̱ rihaan Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ quisíj nariꞌ yuvii̱ tucuáán naca̱ cuchruj Diose̱, ga̱a ne̱ ino̱ uxrá quiꞌya̱j nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ Diose̱ ei. 
\p  
\v 11 Dan me se guun Jesucristó xrej ata̱ suun noco̱o doj, ne̱ cavii sa̱ꞌ uxrá níꞌ, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ ꞌyaj suun soꞌ yoꞌó rej gue̱e̱, tza̱j ne̱ nuveé ve̱ꞌ cuneꞌ yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj me yoꞌó rej gue̱e̱ yoꞌ maꞌ.  
\v 12 Ne̱ o̱rúnꞌ u̱u̱n catúj soꞌ rá rej gue̱e̱ yoꞌ, ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ navij cacunꞌ tumé níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌyaj soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé na̱nj ton man tana do̱ꞌ, ton man scúj leꞌe̱j do̱ꞌ, me nica̱j soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se ton man maꞌa̱n ya̱ soꞌ nica̱j soꞌ ga̱a catúj soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ quiꞌyaj canaán ya̱ soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 13 Dan me se sese ton man tana do̱ꞌ, ton man scúj toró do̱ꞌ, yaj man nij scúj vacá cacaa do̱ꞌ, tama̱nꞌ xrej man nij yuvii̱, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nee̱ man nij yuvii̱ yoꞌ rihaan Diose̱,  
\v 14 ga̱a ne̱ táá a̱ ton man Jesucristó, ne̱ sa̱ꞌ doj vaa yoꞌ rihaan nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ na̱nj chugua̱nj. Dan me se taj a̱ doj cacunꞌ tumé Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se cayáán Nimán Diose̱ ga̱ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan rqué soꞌ man maꞌa̱n soꞌ rihaan Diose̱ chugua̱nj. Cheꞌé dan me doj a̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ, quiꞌya̱j ton man Jesucristó, ne̱ quinavi̱j cacunꞌ tumé níꞌ cheꞌé se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj níꞌ asi̱j rque̱ doj a. ꞌO̱ se daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j maꞌa̱n níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cavi̱ꞌ u̱u̱n níꞌ, quiꞌya̱j maꞌa̱n níꞌ na̱nj ei. Tana̱nj uún, ne̱ taj cheꞌé quiꞌya̱j níꞌ se vaa ꞌyaj níꞌ nu̱ꞌ ꞌnaꞌ mei. Ma̱a̱n se ya̱j roꞌ, quiꞌya̱j níꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n rej rihaan níꞌ, ne̱ canoco̱ꞌ ina̱nj níꞌ man Diose̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ ya̱j ei. 
\p  
\v 15 Dan me se Jesucristó me se caviꞌ soꞌ cheꞌé rej queneꞌen soꞌ se vaa ne gu̱un nucua̱j yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ nu̱ꞌ tucuáán cataj xnaꞌanj Diose̱ asino ya̱a̱n rihaan síí cuꞌna̱j Moisés chugua̱nj. Cheꞌé dan Jesucristó me síí narqué tucuáán naca̱ cheꞌé níꞌ, cataj xnaꞌanj soꞌ nana̱ naca̱ rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ a. Cheꞌé dan níꞌ si̱j canacúún Diose̱ man roꞌ, naca̱j níꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ cataj xnaꞌanj Diose̱ se vaa rque̱ soꞌ rihaan níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 16 Dan me se sese vaa siꞌyaj yoꞌo̱ soꞌ rasu̱u̱n gu̱un siꞌya̱j yoꞌó yuvii̱, ne̱ asa̱ꞌ caviꞌ soꞌ, ne̱ asino ya̱a̱n cavi̱ꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ rá yuvii̱ se vaa caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un rasu̱u̱n yoꞌ siꞌyaj yoꞌó yuvii̱ yoꞌ ado̱nj.  
\v 17 ꞌO̱ se asa̱ꞌ quisíj caviꞌ yoꞌo̱ soꞌ, ga̱a ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ cheꞌé siꞌyaj soꞌ ei. Tza̱j ne̱ se̱ guun qui̱taꞌaa yuvii̱ siꞌyaj yoꞌo̱ soꞌ sese ataa cavi̱ꞌ soꞌ mei.  
\v 18 Cheꞌé dan ga̱a cataj xnaꞌanj Diose̱ asino ya̱a̱n rihaan síí cuꞌna̱j Moisés da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ israelitá cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ vaa xcuu caviꞌ cheꞌé nana̱ yoꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱, ne̱ dan me se cheꞌé ton cayanj man xcuu yoꞌ roꞌ, cheꞌé dan quisíj ya̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ cheꞌé nij yuvii̱ yoꞌ ado̱nj.  
\v 19 Dan me se ga̱a quisíj cataj xnaꞌanj síí cuꞌna̱j Moisés rihaan nij yuvii̱ nu̱ꞌ nana̱ me rá Diose̱ cuno̱ nij yuvii̱, ga̱a ne̱ nica̱j soꞌ ton man scúj leꞌe̱j nica̱j soꞌ na nica̱j soꞌ cachij matzinj cachij mare̱e nica̱j soꞌ coj cuꞌna̱j hisopo nica̱j soꞌ, ga̱a ne̱ tamanꞌ soꞌ ton yoꞌ rihaan yanj no̱ se‑na̱na̱ Diose̱ do̱ꞌ, rihaan taranꞌ nij yuvii̱ do̱ꞌ ado̱nj.  
\v 20 Ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a: 
\p ―Cheꞌé ton nihánj quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nij nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj ―taj Moisés rihaan nij yuvii̱ a. 
\p  
\v 21 Ga̱a ne̱ tamanꞌ uún soꞌ ton yoꞌ rihaan veꞌ mantá gue̱e̱ do̱ꞌ, rihaan nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n rásuun nij xrej ga̱a naꞌvíj nij xrej rihaan Diose̱ do̱ꞌ a.  
\v 22 Dan me se ina̱nj ton me se vaa achiin cheꞌé rej nahu̱un sa̱ꞌ queꞌe̱e̱ uxrá rasu̱u̱n rihaan Diose̱, taj se‑tucua̱nj Moisés a. Ne̱ sese nuviꞌ ton, ne̱ se̱ caráj xꞌnaa Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ cacunꞌ tumé yuvii̱ maꞌ. 
\p  
\v 23 Dan me se xa̱ꞌ nij rasu̱u̱n tamanꞌ Moisés ton rihaan, tza̱j ne̱ ase vaa nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ rej nicu̱nꞌ Diose̱ vaa nij rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ achiin ton cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan aviꞌ xcuu, ꞌyaj Moisés chugua̱nj. Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá doj vaa maꞌa̱n nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ rihaan nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan achiin se sa̱ꞌ doj rihaan ton man xcuu yan cunu̱u sa̱ꞌ nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ rej catu̱u̱ níꞌ rihaan Diose̱ ei.  
\v 24 Dan me se maꞌa̱n Jesucristó me síí rqué ton man maꞌa̱n soꞌ, cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ nij rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ cheꞌé níꞌ ei. ꞌO̱ se nuveé re̱j gue̱e̱ nu̱u̱ rá veꞌ cuneꞌ maꞌa̱n yuvii̱ me rej catúj Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se rej gue̱e̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ase vaa rej nicu̱nꞌ maꞌa̱n Diose̱ rej xta̱ꞌ vaa yoꞌ, tza̱j ne̱ nuveé ya̱ ya̱ rej nicu̱nꞌ Diose̱ me yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se catúj maꞌa̱n Jesucristó rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ cuano̱ nicunꞌ soꞌ rihaan maꞌa̱n Diose̱, ne̱ achíín niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé níꞌ ado̱nj.  
\v 25 Tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyaj soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj nij xrej ata̱ suun noco̱o doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Nij xrej me se nica̱j nij xrej ton man xcuu atúj nij xrej rá rej gue̱e̱ doj yoꞌ daj a̱ yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ ne cachi̱in niga̱nj rque̱ Jesucristó ton man maꞌa̱n soꞌ rihaan Diose̱ man ado̱nj.  
\v 26 ꞌO̱ se sese vaa cheꞌé quiꞌya̱j soꞌ da̱nj, ne̱ no̱ xcúún soꞌ queꞌe̱e̱ ndoꞌo quira̱nꞌ soꞌ sayuun asi̱j ga̱a quiꞌyaj Diose̱ chumii̱ nihánj nda̱a cuano̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, nichru̱nꞌ quinavi̱j chumii̱ nihánj, ne̱ nda̱a ya̱j caꞌnaꞌ Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ o̱rúnꞌ u̱u̱n caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ navij nu̱ꞌ cacunꞌ tumé níꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 27 Dan me se neꞌen níꞌ da̱j quira̱nꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ si̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ dan me se neꞌen níꞌ se vaa o̱rúnꞌ u̱u̱n cavi̱ꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 28 Ne̱ dan me se cheꞌé se o̱rúnꞌ u̱u̱n caviꞌ Jesucristó, ne̱ tinavij soꞌ cacunꞌ tumé queꞌe̱e̱ yuvii̱ roꞌ, vaa güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ei. Tza̱j ne̱ nuveé cheꞌe̱ rej cavi̱ꞌ uún soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ me caꞌna̱ꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌna̱ꞌ soꞌ, ne̱ níꞌ si̱j naꞌvi̱j ndoꞌo man soꞌ roꞌ, cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj. 
\c 10  
\p  
\v 1 ꞌO̱ se ase vaa nij se sa̱ꞌ queneꞌe̱n níꞌ rej xra̱j vaa se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ nuveé maꞌa̱n nij se sa̱ꞌ yoꞌ me tucuáán yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ticaviꞌ nii man xcuu, ne̱ rqué nii xcuu yoꞌ rihaan Diose̱, ne̱ ina̱nj da̱nj ꞌyaj nii ꞌo̱ yoꞌ ꞌo̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se taj güii yoꞌo̱ cunu̱u sa̱ꞌ ya̱ nij síí rqué rasu̱u̱n yoꞌ rihaan Diose̱ maꞌ.  
\v 2 Dan me se xꞌnéj cacunꞌ xráá nij síí rqué xcuu rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ queneꞌe̱n uún nij soꞌ se vaa vaa doj cacunꞌ tumé uún nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌneꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun rqué xcuu cavi̱ꞌ rihaan Diose̱ a̱ maꞌ.  
\v 3 Dan me se cheꞌé xcuu caviꞌ rqué nij soꞌ rihaan Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ꞌo̱ yoꞌ ꞌo̱ yoꞌ me se ne quiniꞌyo̱n nij soꞌ se vaa si̱j tumé ya̱ cacunꞌ me nij soꞌ a̱ man ado̱nj.  
\v 4 ꞌO̱ se taj se qui̱ꞌyáꞌ quinavi̱j cacunꞌ tumé yuvii̱ quiꞌya̱j ton man scúj toró do̱ꞌ, ton man tana do̱ꞌ a̱ maꞌ.  
\v 5 Cheꞌé dan caꞌnaꞌ Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caꞌmii soꞌ rihaan Diose̱, cataj soꞌ: 
\p ―Taj se uun xcuu rque̱ nij yuvii̱ cavi̱ꞌ rihaan so̱ꞌ a̱ maꞌ. Taj se uun nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n rque̱ yuvii̱ rihaan so̱ꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ nee̱ manj roꞌ, vaa se uun rihaan so̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan quiꞌyáá so̱ꞌ nee̱ manj ado̱nj.  
\v 6 Dan me se ne niha̱ꞌ rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ xcuu acaa cheꞌé cacunꞌ maꞌ.  
\v 7 Dan me se cataj ꞌu̱nj: “Veé ꞌu̱nj nicunꞌ rihaan so̱ꞌ ꞌnaꞌ. Rihaan dáán so̱ꞌ yanj libró nó nana̱ aꞌmii cheꞌé ꞌu̱nj, se vaa qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáj, Ata̱j”, taj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ a ―taj nana̱ caꞌmii Jesucristó rihaan Diose̱ nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a. 
\p  
\v 8 Dan me se cataj soꞌ se vaa xcuu rqué yuvii̱ rihaan Diose̱ do̱ꞌ, ꞌnúú rqué yuvii̱ rihaan Diose̱ do̱ꞌ, xcuu acaa do̱ꞌ, xcuu aviꞌ cheꞌé cacunꞌ do̱ꞌ, ne achiin rihaan Diose̱ maꞌ. Ne̱ ne niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ rasu̱u̱n yoꞌ a̱ man ado̱nj. Ne̱ na̱nj rasu̱u̱n yoꞌ me se rqué nij síí noco̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 9 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ a: 
\p ―Veé ꞌu̱nj nicunꞌ rihaan so̱ꞌ, ꞌnaꞌ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáj á ―taj uún soꞌ a. 
\p Veé dan me tinavij soꞌ tucuáán nga̱ yoꞌ, ne̱ vaa tucuáán naca̱ cuchruj soꞌ canoco̱ꞌ níꞌ a.  
\v 10 Ne̱ cheꞌé se yu̱u̱n cheꞌe̱ nagoꞌ Jesucristó man maꞌa̱n soꞌ rihaan Diose̱ nda̱a vaa guun rá Diose̱ quiꞌya̱j soꞌ roꞌ, cheꞌé dan a̱j cunuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 11 Ne̱ xa̱ꞌ taranꞌ nij xrej, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ nicunꞌ nij soꞌ ꞌyaj suun nij soꞌ rihaan Diose̱ daj a̱ güii, ne̱ na̱nj xcuu do̱ꞌ, ꞌnúú do̱ꞌ, rqué nij soꞌ rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ taj se qui̱ꞌyáꞌ xꞌne̱e̱ cacunꞌ xráá yuvii̱ quiꞌya̱j rasu̱u̱n yoꞌ maꞌ.  
\v 12 Tza̱j ne̱ Jesucristó me se o̱rúnꞌ u̱u̱n caꞌvej soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ yu̱u̱n caviꞌ soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ ata̱ nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Dan me se rqué maꞌa̱n soꞌ man soꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ tumé yuvii̱, ga̱a ne̱ caꞌanj ca̱yáán soꞌ xꞌnúú Diose̱ rej nuva̱ꞌ Diose̱ ei.  
\v 13 Ne̱ cuano̱ nihánj me se naꞌvi̱j u̱u̱n Jesucristó nda̱a se quiꞌya̱j canaán Diose̱ rihaan taranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó, ga̱a ne̱ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ Jesucristó rihaan taranꞌ nij soꞌ ado̱nj.  
\v 14 ꞌO̱ se o̱rúnꞌ u̱u̱n nagoꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan yoꞌo̱ cunu̱u sa̱ꞌ nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 15 Ne̱ maꞌa̱n Nimán Diose̱ taj xnaꞌanj uún rihaan níꞌ da̱j quira̱nꞌ níꞌ ei. Asino ya̱a̱n cataj soꞌ: 
\p  
\v 16 ―Dan me se ino̱ doj ga̱a̱ nana̱ naca̱ yoꞌ nana̱ tu̱cuꞌyón ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ asa̱ꞌ quisíj güii yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se caꞌne̱j ꞌu̱nj xrej ꞌu̱nj nimán nij soꞌ, ne̱ cachro̱n ꞌu̱nj letrá nana̱ yoꞌ cúú raa̱ nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ ado̱nj ―taj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. 
\p  
\v 17 Ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ: 
\p ―Ne̱ güe̱j nu̱ꞌ cacunꞌ tumé nij soꞌ xráá nij soꞌ, qui̱ꞌyáj á ―taj uún Nimán Diose̱ a. 
\p  
\v 18 Ne̱ cheꞌé se a̱j caráj xꞌnaa Diose̱ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ suun rqué rasu̱u̱n rihaan Diose̱ cheꞌé cacunꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ canoco̱ꞌ raan níꞌ man Diose̱ a 
\p  
\v 19 Dan me se cheꞌé se cayanj ton man Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan taj cheꞌé cuchuꞌvi̱ꞌ níꞌ catu̱u̱ níꞌ rá rej gue̱e̱ xta̱ꞌ a̱ maꞌ. Dan me se taj cheꞌé cuchuꞌvi̱ꞌ níꞌ canicu̱nꞌ níꞌ rihaan maꞌa̱n Diose̱, man tinu̱j, man nocoj.  
\v 20 ꞌO̱ se caviꞌ nee̱ man Jesucristó, ne̱ ina̱nj da̱nj caꞌnúj soꞌ chrej naca̱ rihaan níꞌ catu̱u̱ níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 21 Ne̱ xrej sa̱ꞌ uxrá me uún Jesucristó cheꞌé níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ na̱nj ei.  
\v 22 Cheꞌé dan no̱ xcúún níꞌ cuchi̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé se amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Jesucristó, cheꞌé dan gu̱un ya̱ uxrá rá níꞌ se vaa caꞌve̱e canoco̱ꞌ sa̱ꞌ níꞌ man Diose̱, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá taranꞌ níꞌ ei. Dan me se ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá taranꞌ níꞌ, cheꞌé yan quisíj nanó rá níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ ya̱ nimán níꞌ, quiꞌyaj níꞌ, ga̱a canocoꞌ níꞌ man Jesucristó na̱nj chugua̱nj. Ne̱ cataꞌ ne níꞌ rque na sa̱ꞌ, ne̱ cunuu sa̱ꞌ ya̱ nee̱ man níꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 23 Ne̱ yoꞌo̱ cuchuma̱n rá níꞌ se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ se̱ guun vi̱j rá níꞌ daj chiha̱a̱ míj mei. ꞌO̱ se vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá níꞌ man síí cataj se vaa sa̱ꞌ quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé níꞌ á.  
\v 24 Ne̱ xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé tinúú níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ ne̱ sa̱ꞌ doj cunu̱u ꞌe̱e̱ rá nij tinúú níꞌ man tuviꞌ soꞌ, ne̱ doj a̱ quiꞌya̱j suun nij tinúú níꞌ suun sa̱ꞌ cheꞌé Diose̱ a.  
\v 25 Ne̱ se̱ tanáj níꞌ tucuáán nuu chre̱ꞌ níꞌ ga̱ tinúú níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se vaa yuvii̱ ne nocoꞌ tucuáán yoꞌ, tza̱j ne̱ no̱ xcúún soj nago̱ꞌ soj chrej nucua̱j man tinúú soj ga̱a nuu chre̱ꞌ soj ei. Ne̱ ya̱j roꞌ, me se doj a̱ cunu̱u chre̱ꞌ soj, cheꞌé yan neꞌen soj se vaa nichru̱nꞌ quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 26 ꞌO̱ se sese a̱j canocoꞌ níꞌ nana̱ ya̱ nana̱ nariꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ sese quiri̱i̱ nimán níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ, ne̱ taj va̱j yoꞌó se vaa quiꞌya̱j níꞌ ga̱a ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa Diose̱ uún cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ a̱ maꞌ.  
\v 27 Dan me se nique̱ níꞌ, ne̱ vaa güii caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ ga̱a̱ yoꞌo̱ yaꞌan, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá yaꞌan yoꞌ cha̱ yaꞌan yoꞌ man nij síí ta̱j riꞌyunj man Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 28 Xa̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ sese ꞌyaj ꞌo̱ tuviꞌ nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ sese vaa vi̱j vaꞌnu̱j síí queneꞌen se vaa ꞌyaj soꞌ cacunꞌ, ne̱ se̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá nii man soꞌ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se aviꞌ soꞌ cuaj, ꞌyaj nii na̱nj á.  
\v 29 Ne̱ nij uxrá doj ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ síí ta̱j riꞌyunj man maꞌa̱n taꞌníí Diose̱ ado̱nj. ꞌO̱ se ton man Jesucristó roꞌ, quiꞌyaj cunuu sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ ne̱ yoꞌo̱ canocoꞌ níꞌ chrej sa̱ꞌ cuchruj Diose̱ cheꞌé níꞌ ei. Tza̱j ne̱ taj yuꞌvee nó ton yoꞌ, rá nij síí tanáj xco̱ se‑na̱na̱ Jesucristó a̱ maꞌ. Ne̱ quij aꞌmii nij soꞌ rihaan Nimán Diose̱ síí quiꞌyaj ndoꞌo se lu̱j cheꞌé níꞌ ei.  
\v 30 ꞌO̱ se a̱j neꞌen níꞌ da̱j caꞌmii Diose̱, cataj Diose̱: 
\p ―ꞌU̱nj me síí no̱ xcúún quiꞌya̱j sayuun man yuvii̱ tumé cacunꞌ a. Ya̱ na̱ruꞌvee ꞌu̱nj nu̱ꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj nij soꞌ rihaan chumii̱ na̱nj á ―taj Diose̱ a. 
\p Ne̱ taj uún Diose̱: 
\p ―ꞌU̱nj si̱j ꞌni̱j raꞌa man soj roꞌ, caꞌne̱j cacunꞌ cheꞌé soj si̱j noco̱ꞌ manj ado̱nj ―taj uún Diose̱ a. 
\p  
\v 31 Dan me se cuchuꞌvi̱ꞌ ndoꞌo vaa me se vaa quira̱nꞌ nij síí tanáj raꞌa Diose̱ vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ ado̱nj. 
\p  
\v 32 Dan me se cu̱nuû rá soj da̱j quiꞌyaj soj ga̱a guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Jesucristó ei. Dan me se ga̱a guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Jesucristó, ne̱ síí xcaj cuentá me soj, ne̱ guun nucua̱j soj quiranꞌ soj sayuun, ne̱ yoꞌo̱ raan canocoꞌ soj man Jesucristó chugua̱nj.  
\v 33 Ne̱ queneꞌen yuvii̱ da̱j si̱j me soj, ne̱ nachriꞌ nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ man soj, ne̱ quiꞌyaj nij yuvii̱ sayuun man soj, ne̱ guun tuvi̱ꞌ soj ga̱ yoꞌó nij síí ranꞌ sayuun yoꞌ a.  
\v 34 ꞌO̱ se cunuu ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj nij síí ꞌni̱j tagaꞌ, ne̱ guun niha̱ꞌ rá soj niꞌya̱j soj se vaa caꞌnéj yuvii̱ siꞌyaj soj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me soj a. ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa siꞌyaj soj rasu̱u̱n nica̱j soj rej xta̱ꞌ, ne̱ rasu̱u̱n yoꞌ me se daj chiha̱a̱ míj se̱ quinavij rasu̱u̱n yoꞌ a̱ man ado̱nj.  
\v 35 Dan me se se̱ gaa cuchuꞌvi̱ꞌ soj canoco̱ꞌ soj man Jesucristó, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá soj maꞌ. Ne̱ ꞌo̱ veé da̱nj ga̱a̱ rá soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. Cheꞌé yan aꞌnéé nucua̱j nimán soj roꞌ, vaa güii, ne̱ noco̱o ya̱ vaa rasu̱u̱n quiri̱ꞌ soj ei.  
\v 36 ꞌO̱ se vaa cheꞌé ga̱a̱ ina̱j nimán soj, ne̱ yoꞌo̱ quiꞌya̱j soj se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj, ne̱ vaa güii naca̱j soj nu̱ꞌ se vaa cataj Diose̱ naca̱j soj chugua̱nj. 
\p  
\v 37 Dan me se danj Diose̱ taj se vaa nichru̱nꞌ caꞌna̱ꞌ síí caꞌna̱ꞌ, ne̱ se̱ guun ra̱a̱n soꞌ maꞌ.  
\v 38 Ne̱ síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱ roꞌ, ma̱a̱n cheꞌé se amán rá soꞌ roꞌ, cheꞌé dan yoꞌo̱ ca̱yáán soꞌ ga̱ Diose̱ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ca̱nica̱j soꞌ rej xco̱ soꞌ, ne̱ se̱ gaa niha̱ꞌ rá Diose̱ queneꞌe̱n Diose̱ man soꞌ a̱ maꞌ, taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 39 Tza̱j ne̱ nuveé si̱j anica̱j rmaꞌa̱n rej xco̱ me níꞌ maꞌ. Cheꞌé dan se̱ quiriꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se si̱j nucua̱j rá man Diose̱ me níꞌ, ne̱ cheꞌé dan quinani̱i̱ nimán níꞌ rihaan sayuun ado̱nj. 
\c 11  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j ꞌyaj síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ a 
\p  
\v 1 Vaa se ne ruviꞌ niꞌya̱j yuvii̱, tza̱j ne̱ guun ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ vaa nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ ei. Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱ me nij síí amán rá se vaa ya̱ vaa nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ chugua̱nj.  
\v 2 Ne̱ nij síí ma̱n ga̱a naá roꞌ, amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ga̱a naá cataj Diose̱ se vaa síí sa̱ꞌ me nij soꞌ ei. 
\p  
\v 3 Xa̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ, tza̱j ne̱ cheꞌé se amán rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan xcaj níꞌ cuentá se vaa caꞌmii Diose̱, ga̱a ne̱ guun nu̱ꞌ nij chumii̱, quiꞌyaj soꞌ ado̱nj. Dan me se nica̱j Diose̱ rasu̱u̱n ne ruviꞌ, ne̱ quiꞌyaj Diose̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n ruviꞌ niꞌya̱j níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 4 Xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Abel, tza̱j ne̱ cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan sa̱ꞌ doj vaa se rqué soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ tinúú soꞌ Caín me se nij doj vaa rasu̱u̱n rqué soꞌ man Diose̱ ado̱nj. Cheꞌé dan cataj Diose̱ se vaa sa̱ꞌ vaa nimán síí cuꞌna̱j Abel, niꞌya̱j Diose̱ cheꞌé nij rasu̱u̱n rqué síí cuꞌna̱j Abel rihaan Diose̱ a. Dan me se cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ya̱j taj xnaꞌanj yuvii̱ cheꞌé soꞌ da̱j quiꞌyaj soꞌ ga̱a naá na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 5 Xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Enoc, tza̱j ne̱ cheꞌé se cuchumán ndoꞌo rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan vaa iꞌna̱ꞌ soꞌ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ rej xta̱ꞌ rej ya̱nj Diose̱, ne̱ ne caꞌve̱j rá Diose̱ cavi̱ꞌ soꞌ maꞌ. Dan me se nanoꞌ ndoꞌo nii man soꞌ, tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ nii man soꞌ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se naxca̱j nu̱ꞌ Diose̱ man soꞌ caꞌanj soꞌ rej xta̱ꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se ga̱a ataa cavi̱i̱ soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ cheꞌé soꞌ se vaa guun niha̱ꞌ uxrá rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man soꞌ, cheꞌé se síí sa̱ꞌ guun soꞌ rihaan Diose̱ ei.  
\v 6 Tza̱j ne̱ síí ne amán rá niꞌya̱j man Diose̱ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ guun niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man soꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se síí me rá cuchi̱ꞌ rihaan Diose̱ roꞌ, no̱ xcúún soꞌ cuchuma̱n rá soꞌ se vaa ya̱ vaa Diose̱, ne̱ vaa cheꞌé cuchuma̱n rá soꞌ se vaa na̱ruꞌvee maꞌa̱n Diose̱ rihaan nij síí nano̱ꞌ ya̱ man Diose̱ ei. 
\p  
\v 7 Dan me se síí cuꞌna̱j Noé, tza̱j ne̱ cheꞌé se cuchumán ndoꞌo rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan, nda̱ꞌ se ataa queneꞌe̱n soꞌ da̱j ga̱a̱ sayuun quiꞌya̱j Diose̱ man chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se veꞌé cuno soꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan soꞌ, ne̱ cheꞌé dan quiꞌyaj soꞌ rihoo xi̱j chéé rihaan na, ne̱ cheꞌé dan me quinanii nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ rihaan sayuun yoꞌ ado̱nj. Ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se cuchumán ya̱ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, cheꞌé dan cutaꞌ soꞌ cacunꞌ ya̱ xráá nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se vaa ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ guun maꞌa̱n soꞌ síí sa̱ꞌ niꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 8 Dan me se síí cuꞌna̱j Abraham uún me se cheꞌé se cuchumán ndoꞌo rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan cuno soꞌ rihaan Diose̱ ga̱a canacúún Diose̱ man soꞌ, ne̱ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ rej rque̱ Diose̱ yoꞌóó gu̱un toꞌo̱j soꞌ vaa güii a. Dan me se a̱ doj ne queneꞌe̱n soꞌ me rej cuchi̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ ne gu̱un vi̱j rá soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cavii soꞌ caꞌanj soꞌ ado̱nj.  
\v 9 Dan me se ma̱a̱n cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan cavii soꞌ chiháán soꞌ caꞌanj soꞌ rej cataj xnaꞌanj Diose̱ se vaa gu̱un toꞌo̱j soꞌ ei. Ne̱ ga̱a cuchiꞌ soꞌ yoꞌóó yoꞌ, ne̱ toꞌo̱j yoꞌó yuvii̱ me yoꞌóó yoꞌ, tza̱j ne̱ veé da̱nj quináj síí cuꞌna̱j Abraham yoꞌ, ne̱ cutaꞌ soꞌ veꞌ mantá, ne̱ yáán soꞌ ga̱ taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j Isaac do̱ꞌ, taꞌnij siꞌno̱ soꞌ síí cuꞌna̱j Jacob do̱ꞌ a. Taranꞌ nij soꞌ me síí gu̱un toꞌo̱j yoꞌ, cataj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham a.  
\v 10 Da̱nj quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Abraham, cuno soꞌ rihaan Diose̱, cheꞌé se si̱j naꞌvi̱j ndoꞌo ca̱yáán yoꞌó chumanꞌ noco̱o chumanꞌ na̱j rej xta̱ꞌ me soꞌ a. Ne̱ nuveé ve̱ꞌ mantá u̱u̱n me chumanꞌ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se raan ndoꞌo vaa tacóó nu̱ꞌ veꞌ na̱j chumanꞌ yoꞌ ei. ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ cuchruj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ maꞌa̱n Diose̱ quiꞌyaj nu̱ꞌ chumanꞌ yoꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 11 Dan me se cheꞌé se cuchumán rá síí cuꞌna̱j Abraham niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan nda̱ꞌ se chana̱ itu̱un me nica̱ soꞌ chana̱ cuꞌna̱j Sará, ne̱ nda̱ꞌ se chii nga̱ me maꞌa̱n soꞌ, tza̱j ne̱ guun nucua̱j rá soꞌ man Diose̱ se vaa caꞌnga̱a̱ taꞌníí soꞌ, cheꞌé se cuchumán rá soꞌ se vaa Diose̱ me síí quiꞌya̱j nu̱ꞌ se vaa cataj xnaꞌanj maꞌa̱n Diose̱ rihaan soꞌ ado̱nj.  
\v 12 Dan me se nda̱ꞌ se da̱j doj cavi̱ꞌ síí chii nga̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ xnaꞌanj ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ ase vaa queꞌe̱e̱ ndoꞌo nij yatiꞌ ma̱n rej xta̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa guun queꞌe̱e̱ uxrá nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ nij síí israelitá yoꞌ, ne̱ dan me se ase vaa na̱j yoꞌóó chru̱u̱ tuꞌva na yaꞌa̱nj roꞌ, cunuda̱nj vaa xnaꞌanj nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 13 Dan me se yoꞌo̱ cuchumán rá taranꞌ nij síí ma̱n ga̱a naá niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱ nda̱a se caviꞌ taranꞌ nij soꞌ ei. Ne̱ ne quiri̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ se vaa cataj xnaꞌanj Diose̱ se vaa rque̱ Diose̱ rihaan nij tuvi̱ꞌ nij soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ queneꞌen nij soꞌ se vaa vaa güii quiꞌya̱j Diose̱ cunuda̱nj yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cataj xnaꞌanj nij soꞌ se vaa nuveé chiha̱nj nij soꞌ me chumii̱ nihánj maꞌ. Ma̱a̱n se va̱j u̱u̱n nij soꞌ do̱j rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ síí ma̱n yoꞌó chumii̱ me nij soꞌ, cataj maꞌa̱n nij soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 14 Ne̱ síí aꞌmii da̱nj me se nataꞌ nij soꞌ se vaa nanoꞌ uxrá nij soꞌ yoꞌó chumii̱ gu̱un chiha̱nj nij soꞌ ei.  
\v 15 Ne̱ sese guun rá nij soꞌ se vaa si̱j chiha̱nj chumii̱ nihánj me nij soꞌ, ne̱ gaa yaꞌnúj rihaan nij soꞌ na̱nica̱j nij soꞌ chiháán nij soꞌ chumanꞌ na̱j rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ne gu̱un rá nij soꞌ da̱nj maꞌ.  
\v 16 ꞌO̱ se guun ndoꞌo rá nij soꞌ cane̱ nij soꞌ chumanꞌ sa̱ꞌ doj chumanꞌ na̱j rej xta̱ꞌ ei. Ne̱ sese taj va̱j chumanꞌ sa̱ꞌ ca̱yáán nij soꞌ vaa güii, ne̱ gu̱un naꞌa̱j Diose̱ ga̱a̱ na̱nj ei. Tza̱j ne̱ taj cheꞌé gu̱un naꞌa̱j Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ ya̱ vaa chumanꞌ noco̱o ca̱yáán nij soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ ei. 
\p  
\v 17 Ne̱ cheꞌé se cuchumán rá síí cuꞌna̱j Abraham niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ga̱a guun rá Diose̱ queneꞌe̱n Diose̱ sese raan ya̱ nocoꞌ soꞌ man Diose̱, ne̱ caꞌvej rá síí cuꞌna̱j Abraham ticavi̱ꞌ soꞌ rihaan Diose̱ man o̱rúnꞌ taꞌníí soꞌ Isaac síí rqué maꞌa̱n Diose̱ man soꞌ a. Dan me se da̱nj quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Abraham yoꞌ, cheꞌé se me ndoꞌo rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ a. Ne̱ Isaac me síí rqué Diose̱ guun taꞌni̱j síí cuꞌna̱j Abraham, nda̱a vaa cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan soꞌ se vaa ga̱a̱ taꞌníí soꞌ a.  
\v 18 Dan me se cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Abraham se vaa cuma̱n ndoꞌo taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ síí cuꞌna̱j Abraham quiꞌya̱j síí cuꞌna̱j Isaac yoꞌ a.  
\v 19 Ne̱ nda̱ꞌ se guun ndoꞌo rá síí cuꞌna̱j Abraham caꞌnga̱a̱ taꞌníí taꞌnij siꞌno̱ soꞌ, tza̱j ne̱ caꞌvej rá soꞌ ticavi̱ꞌ soꞌ man síí cuꞌna̱j Isaac rihaan Diose̱ na̱nj chugua̱nj. ꞌO̱ se guun rá soꞌ se vaa gu̱un nucua̱j Diose̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún yuvii̱ quiꞌya̱j Diose̱ asa̱ꞌ caviꞌ yuvii̱, rá soꞌ a. Dan me se ya̱ uxrá, ne̱ da̱j doj se caviꞌ síí cuꞌna̱j Isaac, quiꞌyaj Abraham, tza̱j ne̱ caráán Diose̱ rihaan soꞌ, ne̱ tanáj uún Diose̱ man síí cuꞌna̱j Isaac rihaan síí cuꞌna̱j Abraham a. 
\p  
\v 20 Dan me se síí cuꞌna̱j Isaac me se cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan cataj soꞌ se vaa quiꞌya̱j Diose̱ se lu̱j cheꞌé ro̱j taꞌníí soꞌ síí cuꞌna̱j Jacob ga̱ síí cuꞌna̱j Esaú a. Ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ da̱j ga̱a̱ quira̱nꞌ ro̱j taꞌníí soꞌ rej rihaan ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 21 Dan me se síí cuꞌna̱j Jacob me se cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ga̱a nichru̱nꞌ cavi̱ꞌ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ se vaa quiꞌya̱j Diose̱ se lu̱j cheꞌé ro̱j taꞌníí síí cuꞌna̱j José, ne̱ dan me se ruꞌmaan soꞌ se‑garro̱té soꞌ rihaan yoꞌóó, ne̱ quinaꞌvíj ndoꞌo soꞌ rihaan Diose̱ a. 
\p  
\v 22 Ne̱ dan me se síí cuꞌna̱j José me se cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, cheꞌé dan ga̱a nichru̱nꞌ cavi̱ꞌ soꞌ, ne̱ nuchruj ra̱a̱ soꞌ da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ israelitá ga̱ cúú man soꞌ asa̱ꞌ curiha̱nj nij soꞌ Egiptó vaa güii, ne̱ cheꞌé dan cataj xnaꞌanj soꞌ se vaa asa̱ꞌ cavii nij síí israelitá rej Egiptó, ne̱ quiri̱i̱ nij soꞌ cúú man maꞌa̱n soꞌ ni̱caj nij soꞌ caꞌa̱nj nij soꞌ, cataj soꞌ rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 23 Dan me se Moisés me se cheꞌé se cuchumán rá nij tuviꞌ síí cuꞌna̱j Moisés niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan vaꞌnu̱j ya̱ yavii caxríj yuve̱ nij soꞌ man Moisés ga̱a caꞌngaa soꞌ a. Da̱nj quiꞌyaj nij soꞌ cheꞌé se queneꞌen nij soꞌ se vaa veꞌé ndoꞌo vaa neꞌej yoꞌ a. Ne̱ ne cuchuꞌvi̱ꞌ nij soꞌ rihaan síí nica̱j suun rey síí cataj xnaꞌanj se vaa cavi̱ꞌ nu̱ꞌ taꞌníí nij soꞌ neꞌej sno̱ꞌo cunii a̱ maꞌ. 
\p  
\v 24 Cheꞌé se cuchumán rá maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Moisés niꞌya̱j soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ga̱a cachij soꞌ, ne̱ ne caꞌve̱j rá soꞌ cata̱j yuvii̱ se vaa taꞌnij siꞌno̱ síí nica̱j suun rey cuꞌna̱j Faraón me soꞌ maꞌ.  
\v 25 ꞌO̱ se caꞌnéé nimán soꞌ quira̱nꞌ soꞌ sayuun ga̱ nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se sa̱ꞌ a̱ doj vaa ca̱nocóꞌ man Diose̱, rá soꞌ, ne̱ nij vaa gu̱un niha̱ꞌ ráꞌ qui̱ꞌyáꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱ ya̱j vaa iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, rá soꞌ a.  
\v 26 Dan me se vaa yuꞌvee ndoꞌo nó sayuun quira̱nꞌ soꞌ cheꞌé síí caꞌne̱j Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj rihaan sayuun, ne̱ taj yuꞌvee nó taranꞌ nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ ma̱n rej cuꞌna̱j Egiptó, rá soꞌ, ne̱ veꞌé a̱ doj ca̱nocóꞌ man Diose̱, rá Moisés a. ꞌO̱ se a̱j navij nu̱ꞌ nuchruj ra̱a̱ soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ rque̱ Diose̱ man soꞌ ei.  
\v 27 Cheꞌé se cuchumán rá soꞌ, cheꞌé dan tanáj soꞌ Egiptó caꞌanj soꞌ, ne̱ ne cuchuꞌvi̱ꞌ soꞌ da̱j quiꞌya̱j síí nica̱j suun rey man soꞌ maꞌ. Nda̱ꞌ se ne ruviꞌ Diose̱ niꞌya̱j yuvii̱, tza̱j ne̱ ase ꞌyaj síí ruviꞌ nicu̱nꞌ Diose̱ rihaan roꞌ, da̱nj quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Moisés, yoꞌo̱ canocoꞌ soꞌ man Diose̱ ado̱nj.  
\v 28 Cheꞌé se cuchumán rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, cheꞌé dan cuchruj soꞌ chaꞌanj cuꞌna̱j pascuá navij rá nij yuvii̱ israelitá, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá se vaa caxri̱i̱ nij soꞌ ton matzinj tuꞌva taꞌyaa rihaan tucuá nij soꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj cavi̱ꞌ taꞌníí nij soꞌ síí chava̱ꞌ quiꞌya̱j se‑mo̱zó Diose̱ síí ꞌyaj aviꞌ ndoꞌo yuvii̱, taj Moisés rihaan nij soꞌ a. 
\p  
\v 29 Dan me se nij yuvii̱ israelitá me se cheꞌé se cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan guun nucua̱j nij soꞌ cachén nij soꞌ tanu̱u̱ na yaꞌa̱nj cuꞌna̱j Na Yaꞌa̱nj Veꞌe̱j a. Ne̱ caꞌneꞌ na yaꞌa̱nj yoꞌ man yoꞌ, ne̱ quináj yoꞌóó naco̱o̱ ina̱nj cachén nij soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ a. Tza̱j ne̱ ga̱a guun rá nij síí ma̱n Egiptó cache̱n nij soꞌ rihaan yoꞌóó naco̱o̱ yoꞌ me se caráán na xráá nij soꞌ, ne̱ canó xráá nij soꞌ, quiꞌyaj na yoꞌ a. 
\p  
\v 30 Ne̱ cheꞌé se cuchumán rá nij yuvii̱ israelitá niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan cachén chi̱j ya̱ güii ga̱a aman tucuachriin nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j chumanꞌ cuꞌna̱j Jericó, ne̱ canee nu̱ꞌ chingá nicu̱nꞌ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva chumanꞌ yoꞌ, quiꞌyaj Diose̱, cheꞌé yan cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱ a. 
\p  
\v 31 Dan me se cheꞌé se cuchumán rá chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii chana̱ cuꞌna̱j Rahab niꞌya̱j noꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan ne cavi̱ꞌ noꞌ ga̱ yoꞌó nij síí ma̱n chiháán noꞌ síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan Diose̱ a. Ma̱a̱n se veꞌé nacaj noꞌ man ro̱j síí israelitá síí me rá queneꞌe̱n da̱j vaa nu̱ꞌ chiháán noꞌ, ne̱ ne quiꞌya̱j noꞌ sayuun man ro̱j soꞌ a. 
\p  
\v 32 Ne̱ me yoꞌó nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se achén ndoꞌo orá, ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ ataa cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé síí cuꞌna̱j Gedeón do̱ꞌ, cheꞌé síí cuꞌna̱j Barac do̱ꞌ, cheꞌé síí cuꞌna̱j Sansón do̱ꞌ, cheꞌé síí cuꞌna̱j Jefté do̱ꞌ, cheꞌé síí cuꞌna̱j David do̱ꞌ, cheꞌé síí cuꞌna̱j Samuel do̱ꞌ, cheꞌé yoꞌó taranꞌ nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá do̱ꞌ, na̱nj chugua̱nj.  
\v 33 Dan me se cheꞌé se cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan quiꞌyaj canaán nij soꞌ rihaan síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, caꞌneꞌ sa̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ do̱ꞌ, quiriꞌ nij soꞌ se vaa cataj xnaꞌanj Diose̱ quiri̱ꞌ ya̱ nij soꞌ do̱ꞌ, guun nucua̱j nij soꞌ caráán nij soꞌ tuꞌva chuvaa̱ do̱ꞌ,  
\v 34 tinaꞌáj nij soꞌ yaꞌan yuva̱a̱ se̱ gaa na̱nj caca̱a̱ nij soꞌ quiꞌya̱j yaꞌan do̱ꞌ, quinanii nij soꞌ rihaan yuvii̱ nica̱j neê espadá me rá ticavi̱ꞌ man nij soꞌ do̱ꞌ, nariꞌ nucuaj nij soꞌ quiꞌyaj Diose̱ ga̱a ninaj nij soꞌ do̱ꞌ, guun nucua̱j nij soꞌ quiꞌyaj canaán nij soꞌ rihaan síí ma̱n yoꞌó chumanꞌ síí cunuꞌ ga̱ nij soꞌ do̱ꞌ ei.  
\v 35 Ne̱ vaa nij chana̱ cuchumán rá niꞌya̱j man Diose̱ se vaa ya̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún tuviꞌ nij chana̱ síí caviꞌ, ne̱ ya̱ uxrá cunuu iꞌna̱ꞌ uún tuviꞌ nij chana̱ yoꞌ ei. 
\p Ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Diose̱ roꞌ, quitaꞌaa nii numíj nii man nij soꞌ, ne̱ goꞌ uxrá nii man nij soꞌ nda̱a se caviꞌ nij soꞌ ei. Dan me se caviꞌ nij soꞌ cheꞌé se ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cata̱j nij soꞌ se vaa nij vaa Diose̱ a. ꞌO̱ se sa̱ꞌ doj cavi̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé Diose̱, ne̱ veꞌé doj cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ vaa güii quiꞌya̱j Diose̱, rá nij soꞌ a.  
\v 36 Ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me se caꞌngaꞌ naco̱o̱ yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ, ne̱ goꞌ yuvii̱ cuartá xráá nij soꞌ, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ me se numíj nii agaꞌ ne̱ꞌ raꞌa nij soꞌ, ne̱ caxríj nii tagaꞌ man nij soꞌ chugua̱nj.  
\v 37 Yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ caviꞌ, quiꞌyaj yuvii̱ ga̱a goꞌ nij yuvii̱ yahij man nij soꞌ a. Ne̱ taꞌa̱j nij soꞌ roꞌ, caꞌneꞌ agaꞌ sera̱a̱ aꞌneꞌ chruun man nij soꞌ a. Goꞌ yuvii̱ neê espadá man taꞌa̱j nij soꞌ a. Ne̱ dan me se taranꞌ nij síí sa̱ꞌ yoꞌ me se cachéé u̱u̱n nij soꞌ rej xra̱j rej rque̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ taj va̱j veꞌ sa̱ꞌ cayáán nij soꞌ maꞌ. Ne̱ ina̱nj nuj matzinj do̱ꞌ, nuj tana do̱ꞌ, cunuû nij soꞌ ei. Ne̱ síí nique̱ uxrá me nij soꞌ, ne̱ síí cachiin ndoꞌo rasu̱u̱n rihaan guun uún nij soꞌ, ne̱ síí nij uxrá quiranꞌ guun uún nij soꞌ, quiꞌyaj yuvii̱ ei.  
\v 38 Dan me se si̱j sa̱ꞌ uxrá me nij soꞌ, ne̱ ne nó xcúún nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ca̱yáán nij soꞌ ga̱ nij yuvii̱ nihánj a̱ man ado̱nj. Dan me se táá riꞌyunj yuvii̱ man nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ dan me se unánj nij soꞌ tucuá nij soꞌ, ne̱ va̱j nij soꞌ rej tacaan do̱ꞌ, rej quij do̱ꞌ, atúj nij soꞌ rque yuꞌuj ta̱j yuvej do̱ꞌ, rque yuꞌuj ta̱j rque yoꞌóó do̱ꞌ, ꞌyaj nij yuvii̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 39 Ne̱ dan me se nda̱ꞌ se guun niha̱ꞌ rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man cunuda̱nj nij soꞌ cheꞌé se cuchumán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa cataj xnaꞌanj Diose̱ se vaa quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man soꞌ maꞌ.  
\v 40 ꞌO̱ se a̱j neꞌen Diose̱ se vaa sa̱ꞌ doj ga̱a̱ suun quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ne caꞌve̱j rá Diose̱ cunu̱u sa̱ꞌ ina̱nj nij síí cumán ga̱a naá yoꞌ rihaan Diose̱, ga̱a ataa cunu̱u sa̱ꞌ maꞌa̱n níꞌ rihaan soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé níꞌ me guun ra̱a̱n quiꞌya̱j Diose̱ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ cheꞌé nij síí cumán ga̱a naá yoꞌ ado̱nj. 
\c 12  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ suun nocoꞌ man Diose̱ á 
\p  
\v 1 Dan me se sa̱ꞌ uxrá vaa nij síí ma̱n ga̱a naá, ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱n nij soꞌ nu̱ꞌ anica̱j rej xꞌnu̱j níꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man níꞌ da̱j ꞌyaj maꞌa̱n níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan ne̱ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, rá soj ga̱. Ma̱a̱n se ta̱náj xco̱ níꞌ nu̱ꞌ se vaa ca̱ráán chrej rihaan níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ, ne̱ ta̱náj xco̱ níꞌ nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ei. ꞌO̱ se sayu̱u̱n ndoꞌo vaa ta̱náj xco̱ níꞌ chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ dan me se yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun níꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan níꞌ ei. Dan me se ase vaa síí unánj tico tuviꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ níꞌ, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ caꞌa̱nj níꞌ rej rihaan níꞌ maꞌ.  
\v 2 Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ni̱ꞌyaj níꞌ rej nicu̱nꞌ Jesucristó, ne̱ veé soꞌ me síí cuchruj tucuáán amán rá niꞌya̱j man Diose̱ ei. Dan me se cuchumán rá maꞌa̱n soꞌ niꞌya̱j soꞌ Diose̱, ne̱ soꞌ me síí quisíj quiꞌyaj ya̱ nu̱ꞌ suun vaa rihaan soꞌ cheꞌé rej canoco̱ꞌ níꞌ man soꞌ ado̱nj. Dan me se guun rá Jesucristó se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ queneꞌen soꞌ se vaa gu̱un niha̱ꞌ rá soꞌ sese cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan guun nucua̱j soꞌ caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱, ne̱ ne xca̱j soꞌ cuentá cheꞌé rej caꞌngaꞌ naco̱o̱ yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man soꞌ maꞌ. Ne̱ xca̱j níꞌ cuentá se vaa xꞌnúú Diose̱ rej nuva̱ꞌ Diose̱ roꞌ, ne soꞌ cuano̱, uun chij soꞌ ga̱ Diose̱ chugua̱nj.  
\v 3 Cheꞌé dan me nuchru̱j ra̱a̱ soj se vaa ase vaa ta̱j riꞌyunj yuvii̱ tumé cacunꞌ man soj roꞌ, da̱nj táá riꞌyunj yuvii̱ tumé cacunꞌ man uún soꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ ne caꞌne̱ꞌ rá soꞌ maꞌ. Tana̱nj soj uún, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ soj, ne̱ se̱ ninaj nimán soj mei. 
\p  
\v 4 Dan me se ꞌyaj ndoꞌo nij síí tumé cacunꞌ sayuun man soj, tza̱j ne̱ a̱j neꞌenj se vaa naꞌvej uxrá rá soj quiꞌya̱j soj cacunꞌ ga̱ nij soꞌ maꞌ. Ne̱ nda̱ꞌ se sayuun ꞌyaj nij soꞌ man nij soj, tza̱j ne̱ ne cavi̱ꞌ nij soj, quiꞌyaj nij soꞌ mei.  
\v 5 Ne̱ a̱j niꞌyón soj chrej nucua̱j no̱ rihaan danj Diose̱, na̱nj raj a. Dan me se ase vaa taꞌníí Diose̱ vaa soj, taj nana̱ yoꞌ chugua̱nj. Ne̱ nihánj me se taj nana̱ yoꞌ ei: “Cu̱nó so̱ꞌ caꞌmi̱j, taꞌni̱j neꞌej. Se̱ guun nachri̱ꞌ so̱ꞌ chrej sa̱ꞌ rqué síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ mán so̱ꞌ maꞌ. Ne̱ se̱ quiriꞌ rá so̱ꞌ asa̱ꞌ caxríj yuva̱a̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ mán so̱ꞌ cheꞌé cacunꞌ ꞌyáá so̱ꞌ mei.  
\v 6 ꞌO̱ se síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me se tucuꞌyón soꞌ man taranꞌ níꞌ si̱j ꞌe̱e̱ rá soꞌ, ne̱ uun yuva̱a̱ soꞌ man taranꞌ nij síí nacaj soꞌ gu̱un taꞌni̱j soꞌ, sese quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ ado̱nj.” Dan me se nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ me aꞌmii danj Diose̱ ei.  
\v 7 Dan me se sese gu̱un nucua̱j soj ga̱a axríj yuva̱a̱ Diose̱ man soj, ne̱ cuna̱j ndoꞌo vaa yoꞌ ei. Dan me se ase ꞌyaj nij síí ma̱n nihánj ga̱ taꞌníí soꞌ roꞌ, da̱nj ꞌyaj Diose̱ ga̱ soj chugua̱nj. Ne̱ me si̱j taꞌni̱j me yoꞌo̱ soꞌ sese ne yuva̱a̱ rej soꞌ man soꞌ ne̱ ne narqué rej soꞌ chrej rihaan soꞌ ga̱. Daj chiha̱a̱ míj se̱ cavii sa̱ꞌ síí vaa da̱nj maꞌ.  
\v 8 ꞌO̱ se cunuda̱nj yuvii̱ yuva̱a̱ rej man sese quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ ei. Tza̱j ne̱ sese ne yuva̱a̱ rej níꞌ Diose̱ man soj, ne̱ nuveé taꞌni̱j Diose̱ me soj ga̱a̱ a̱ maꞌ. Dan me se taj va̱j rej soj ga̱a̱ mei. 
\p  
\v 9 Dan me se vaa rej níꞌ síí ne̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caráj cochro̱j níꞌ rihaan nij soꞌ ga̱a narqué nij soꞌ chrej rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan táá a̱ doj sese cuno̱ sa̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ chugua̱nj. ꞌO̱ se rej nimán ya̱ níꞌ me Diose̱ chugua̱nj. Dan me se yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ ei.  
\v 10 Dan me se ga̱a me níꞌ xnii roꞌ, do̱j güii me yoꞌ, ne̱ güii yoꞌ me se tucuꞌyón rej níꞌ rihaan níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ narqué soꞌ chrej man níꞌ ado̱nj. Dan me se quiꞌyaj rej níꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ ga̱ níꞌ ei. Dan me se Diose̱ me se sa̱ꞌ uxrá doj cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j xrej soꞌ chrej sa̱ꞌ chugua̱nj. Dan me se ase vaa Diose̱, sa̱ꞌ ina̱nj vaa soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ sa̱ꞌ ina̱nj maꞌa̱n níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ ei.  
\v 11 Tza̱j ne̱ ya̱ uxrá, ne̱ ga̱a tiha̱j narqué nii chrej man níꞌ, ne̱ sayu̱u̱n uxrá vaa nari̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ ne niha̱ꞌ uxrá rá níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nanó rá níꞌ, ga̱a sayu̱u̱n vaa yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ achén do̱j, ne̱ nuu sa̱ꞌ nimán níꞌ ꞌyaj chrej sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ nuu xe̱j nimán níꞌ, ꞌyaj yoꞌ ei. 
\p  
\v 12 Cheꞌé dan ase ꞌyaj síí naquiꞌyaj nica̱ raꞌa do̱ꞌ, tacóó do̱ꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj, naquiꞌya̱j nica̱ soj nimán soj sese vaa vi̱j nimán soj ei.  
\v 13 Ne̱ ase ꞌyaj síí naquiꞌyaj sa̱ꞌ chrej cache̱e̱ yuvii̱ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j soj, nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j quiꞌya̱j nimán soj ei. Asa̱ꞌ quisíj quiꞌyaj soj da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e se nuveé si̱j noco̱ꞌ sa̱ꞌ chrej sa̱ꞌ me soj, tza̱j ne̱ se̱ tanáj nu̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cunu̱u sa̱ꞌ soj ado̱nj. 
\p  
\v 14 Dan me se ti̱rquee̱ soj ga̱a̱ dínj ca̱yáán soj ga̱ cunuda̱nj yuvii̱ ei. Ne̱ ti̱rquee̱ soj cunu̱u sa̱ꞌ soj nda̱a vaa maꞌa̱n Diose̱ ei. ꞌO̱ se sese taj va̱j se sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ queneꞌen níꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ.  
\v 15 Ne̱ tu̱mé soj man soj, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj ta̱náj yoꞌo̱ tinúú soj se lu̱j quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ ei. Dan me se se̱ guun nachri̱ꞌ yoꞌo̱ tinúú soj ni̱ꞌyaj soꞌ tinúú soꞌ maꞌ. Tadó uxrá soj cheꞌé se ꞌo̱ síí nachriꞌ niꞌya̱j tinúú roꞌ, quiꞌya̱j quiri̱ꞌ rá queꞌe̱e̱ tinúú soj ei.  
\v 16 Ne̱ se̱ guun cata̱j yoꞌo̱ tinúú soj se vaa taj se uun se‑na̱na̱ Diose̱ mei. ꞌO̱ se ase vaa síí cuꞌna̱j Esaú síí cane ga̱a naá vaa síí aꞌmii da̱nj chugua̱nj. Dan me se síí chava̱ꞌ me síí cuꞌna̱j Esaú, tza̱j ne̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ ta̱náj rej soꞌ rihaan soꞌ me se cutuꞌvéj soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ yoꞌ rihaan tinúú soꞌ, cheꞌé se guun rá soꞌ rque̱ tinúú soꞌ do̱j se chá cha̱ soꞌ chugua̱nj.  
\v 17 Ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa cachén doj, ga̱a ne̱ guun rá uún síí cuꞌna̱j Esaú cata̱j rej soꞌ se vaa naca̱j uún soꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, tza̱j ne̱ quináj u̱u̱n soꞌ na̱nj ei. ꞌO̱ se taj se qui̱ꞌyáꞌ tu̱cuaꞌanj niꞌya̱ soꞌ nana̱ caꞌmii soꞌ a̱ maꞌ. Nda̱ꞌ se nda̱a taꞌvee maꞌa̱n soꞌ cheꞌé yan guun rá soꞌ quiri̱ꞌ soꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, tza̱j ne̱ ne quiri̱ꞌ soꞌ daj chiha̱a̱ míj a̱ maꞌ. 
\p  
\v 18 Dan me se tu̱mé uxrá soj man soj ei. ꞌO̱ se cavii sa̱ꞌ soj doj rihaan nij síí israelitá vaa na̱nj chugua̱nj. Nij soꞌ me se cuchiꞌ nij soꞌ tacóó quij xca̱a̱n rej rqué Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ queneꞌen nij soꞌ cacoꞌ yaꞌan raa̱ quij queneꞌen nij soꞌ rej rmi̱ꞌ ndoꞌo queneꞌen nij soꞌ nana̱ yuva̱a̱ queneꞌen nij soꞌ do̱ꞌ ei.  
\v 19 Tana̱nj uún, ne̱ cuno nij soꞌ chruun aꞌyánj cuno nij soꞌ nana̱ caꞌmii maꞌa̱n Diose̱ rihaan nij soꞌ do̱ꞌ ei. Dan me se cuchuꞌviꞌ uxrá nij soꞌ, ne̱ cachíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱ se vaa ne caꞌve̱j rá nij soꞌ caꞌmi̱i̱ maꞌa̱n Diose̱ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soꞌ a.  
\v 20 ꞌO̱ se nana̱ sayu̱u̱n ndoꞌo me nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ dan me se cataj Diose̱ rihaan nij soꞌ se vaa sese nda̱a xcuu cache̱e̱ xráá quij yoꞌ, ne̱ go̱ꞌ nij soꞌ yahij man xcuu yoꞌ nda̱a se cavi̱ꞌ xcuu cuaj, taj Diose̱ rihaan nij soꞌ a.  
\v 21 Dan me se cuchuꞌviꞌ ndoꞌo nij yuvii̱ niꞌya̱j nij yuvii̱ quij yoꞌ, ne̱ nda̱a maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Moisés cataj se vaa cuchuꞌviꞌ uxrá soꞌ ne̱ nda̱a quiriꞌíj maꞌa̱n man soꞌ, taj soꞌ a. 
\p  
\v 22 Tza̱j ne̱ ino̱ uxrá quiranꞌ nij soj ga̱ nij soꞌ na̱nj ei. Dan me se xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ maꞌa̱n soj chumanꞌ Jerusalén chumanꞌ na̱j rej xta̱ꞌ na̱nj chugua̱nj. Ne̱ chumanꞌ Jerusalén na̱j rej xta̱ꞌ me se ase vaa chumanꞌ Jerusalén na̱j raa̱ quij cuꞌna̱j Sion rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, vaa chumanꞌ yoꞌ ei. Ne̱ maꞌa̱n Diose̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ yáán chumanꞌ Jerusalén na̱j rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ yoꞌ me rej ma̱n míj míj se‑mo̱zó Diose̱ me rej yoꞌ, ne̱ navij ndoꞌo rá nij se‑mo̱zó Diose̱ chaꞌanj cheꞌé Diose̱ rej yoꞌ ado̱nj.  
\v 23 Ne̱ dan me se cunu̱u chre̱ꞌ soj ga̱ taranꞌ nij taꞌníí Diose̱, ne̱ ase vaa síí chava̱ꞌ vaa cunuda̱nj nij taꞌníí Diose̱ yoꞌ, ne̱ ne̱ nij soꞌ ga̱ maꞌa̱n ya̱ Diose̱ rej xta̱ꞌ yoꞌ, ne̱ no̱ se‑chuvi̱i nij soꞌ rihaan yanj ta̱j rej xta̱ꞌ yoꞌ ei. Ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ soj rihaan maꞌa̱n ya̱ Diose̱ síí aꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ ado̱nj. Ne̱ caꞌve̱e cuchi̱ꞌ soj rej ne̱ nimán nij síí a̱j cunuu sa̱ꞌ ina̱nj rihaan Diose̱ ei.  
\v 24 Ne̱ caꞌve̱e gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ Jesucristó, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí cuchruj tucuáán naca̱ cheꞌé níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ ei. Dan me se sa̱ꞌ a̱ doj aꞌmii ton cayanj man Jesucristó vaa ton cayanj man síí cuꞌna̱j Abel quiꞌyaj tinúú soꞌ síí cuꞌna̱j Caín na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 25 Sa̱ꞌ uxrá ni̱ꞌyaj soj sese se̱ nachriꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man síí narqué chrej sa̱ꞌ man soj ei. Dan me se maꞌa̱n ya̱ Diose̱ me soꞌ, ne̱ tadó uxrá soj ei. Dan me se tana̱nj nij síí ne caꞌve̱j rá cuno̱ rihaan síí cataj xnaꞌanj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soꞌ rihaan yoꞌóó nihánj ga̱a naá me se ne quinani̱i̱ nij soꞌ mei. Táá a̱ níꞌ si̱j ma̱n cuano̱, ne̱ aꞌmii síí nicu̱nꞌ rej xta̱ꞌ rihaan níꞌ, ne̱ sese nachri̱ꞌ níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ xrej soꞌ chrej sa̱ꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinanii níꞌ a̱ maꞌ.  
\v 26 Dan me se ga̱a caꞌmii Diose̱ ga̱a naá, ne̱ quinaa̱n ya̱ yoꞌóó, ne̱ cuano̱ nihánj me se taj xnaꞌanj soꞌ se vaa quina̱a̱n uún yoꞌóó, quiꞌya̱j soꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé ina̱nj yoꞌóó me se quina̱a̱n maꞌ. ꞌO̱ se yoꞌóó do̱ꞌ, rej xta̱ꞌ do̱ꞌ, quina̱a̱n, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.  
\v 27 Ne̱ cheꞌé se quina̱a̱n nu̱ꞌ yoꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa quinavi̱j nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n, quiꞌya̱j Diose̱ ei. Ne̱ rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ ruviꞌ niꞌya̱j níꞌ cuano̱ me se quina̱a̱n ado̱nj. Ne̱ nij rasu̱u̱n ne ruviꞌ rihaan níꞌ me se se̱ quinaa̱n rasu̱u̱n yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a̱ rasu̱u̱n yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.  
\v 28 Dan me se gu̱un níꞌ si̱j chiha̱nj rej sa̱ꞌ ndoꞌo rej gu̱un chij níꞌ ga̱ Diose̱, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinaa̱n chumanꞌ yoꞌ a̱ maꞌ. Cheꞌé dan guun niꞌya̱j uxrá níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱, quiꞌya̱j níꞌ ei. Ne̱ cara̱a̱ cochro̱j uxrá níꞌ rihaan Diose̱ na̱nj á.  
\v 29 ꞌO̱ se ase vaa ꞌo̱ yaꞌan vaa Diose̱ síí noco̱ꞌ níꞌ, ne̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj. 
\c 13  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ veꞌé canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ a 
\p  
\v 1 Yoꞌo̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj ei.  
\v 2 Se̱ tanáj xco̱ soj suun aꞌmii sa̱ꞌ ga̱ yuvii̱ ꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cu̱nuû rá soj nda̱a vaa quiꞌyaj síí caꞌmii sa̱ꞌ ga̱ yuvii̱ ꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ asi̱j rque̱ ei. Ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa se‑mo̱zó Diose̱ me síí caꞌmii ga̱ nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nda̱a síj, ga̱a ne̱ queneꞌen nij soꞌ ado̱nj.  
\v 3 Se̱ niꞌyón soj tinúú soj síí ꞌni̱j tagaꞌ maꞌ. Dan me se gu̱un rá soj nda̱a adi̱ꞌ se maꞌa̱n soj ꞌnij tagaꞌ ga̱ tinúú soj a. Ne̱ se̱ niꞌyón soj tinúú soj síí ranꞌ sayuun ꞌyaj yuvii̱ maꞌ. Dan me se gu̱un rá soj nda̱a adi̱ꞌ se maꞌa̱n soj ꞌyaj yuvii̱ sayuun man a.  
\v 4 Ne̱ veꞌé uxrá sese xca̱j soj ꞌo̱ chana̱ ado̱nj. Nuveé se naꞌa̱j me yoꞌ maꞌ. Ne̱ nuveé cacu̱nꞌ me sese otoj soj ga̱ nica̱ maꞌa̱n soj maꞌ. Tza̱j ne̱ síí otoj ga̱ yoꞌó chana̱ do̱ꞌ, síí otoj ga̱ nica̱ tuviꞌ do̱ꞌ, me se quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man soꞌ ado̱nj.  
\v 5 Se̱ guun soj síí ꞌe̱e̱ rá niꞌya̱j saꞌanj maꞌ. Ma̱a̱n se ga̱a̱ xe̱j nimán soj cheꞌé do̱j rasu̱u̱n ma̱n rihaan soj ei. ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ cataj xnaꞌanj rihaan níꞌ, ne̱: 
\p ―Daj chiha̱a̱ míj se̱ tanáj ꞌu̱nj man soj maꞌ ―taj Diose̱ rihaan níꞌ a. 
\p  
\v 6 Cheꞌé dan vaa cheꞌé caꞌmi̱i̱ níꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a: “Cheꞌé se racuíj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ manj, cheꞌé dan se̱ cuchuꞌvíꞌ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se nuveé se yaꞌa̱nj tihaꞌ me sayuun quiꞌya̱j yuvii̱ manj maꞌ”, cata̱j níꞌ a. 
\p  
\v 7 Nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j ꞌyaj nij síí uun chij rihaan soj, nij síí cataj xnaꞌanj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj á. Xca̱j uxrá soj cuentá da̱j ꞌyaj nij soꞌ ga̱a ya̱nj nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ xca̱j uxrá soj cuentá da̱j ga̱a̱ quira̱nꞌ nij soꞌ vaa güii a. Ne̱ ase vaa nucua̱j uxrá rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j soj uún, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj ni̱ꞌyaj soj Diose̱ ei. 
\p  
\v 8 Dan me se o̱rúnꞌ Jesucristó me síí nicu̱nꞌ asi̱j rque̱, ne̱ veé soꞌ me síí nicu̱nꞌ cuano̱, ne̱ veé soꞌ me síí canicu̱nꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 9 Se̱ caꞌvej soj tiha̱ꞌ yuꞌunj nii man soj ga̱ yoꞌó tucuáán naca̱ mei. ꞌO̱ se a̱j sa̱ꞌ uxrá vaa sese nari̱ꞌ nucuaj nimán soj cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé níꞌ ei. Tza̱j ne̱ se̱ nariꞌ nucuaj nimán soj quiꞌya̱j se chá mei. ꞌO̱ se se̱ cavii sa̱ꞌ nij síí noco̱ꞌ tucuáán yoꞌ tucuáán cheꞌé se chá maꞌ.  
\v 10 Dan me se ase vaa síí nicu̱nꞌ mesá altar rihaan, ne̱ ma̱n rasu̱u̱n sa̱ꞌ rihaan ꞌyaj Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa níꞌ chugua̱nj. Ne̱ o̱rúnꞌ níꞌ me síí no̱ xcúún cha̱ rasu̱u̱n ta̱j rihaan mesá altar yoꞌ ei. Ne̱ nij síí ꞌyaj suun cheꞌé tucuáán nga̱ tucuáán noco̱ꞌ nii rá nuvií noco̱o roꞌ, ne nó xcúún nij soꞌ cha̱ nij soꞌ nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ ta̱j rihaan se‑mesa̱ níꞌ a̱ maꞌ.  
\v 11 Dan me se ꞌanj nica̱j xrej ata̱ suun noco̱o doj ton man xcuu rá rej gue̱e̱ doj cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ ton cheꞌé cacunꞌ tumé yuvii̱ me ton yoꞌ a. Ne̱ nu̱ꞌ nee̱ man scúj yoꞌ me se rii nii man nee̱ yoꞌ rej tuꞌva chumanꞌ, ne̱ axríj yaꞌan nii nu̱ꞌ nee̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 12 Cheꞌé dan da̱nj quiꞌyaj gue̱e̱ Jesucristó caviꞌ soꞌ tuꞌva chumanꞌ rej atúj yuvii̱ chumanꞌ, ga̱a ne̱ cunuu sa̱ꞌ nij yuvii̱ rihaan Diose̱ cheꞌé ton cayanj man maꞌa̱n soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 13 Cheꞌé dan me cuano̱ nihánj me se no̱ xcúún níꞌ cu̱riha̱nj níꞌ ne̱ cuchi̱ꞌ níꞌ rihaan soꞌ tuꞌva chumanꞌ a. Dan me se ase quiꞌyaj soꞌ caꞌvej rá soꞌ nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man soꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j níꞌ caꞌve̱j rá níꞌ nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man maꞌa̱n níꞌ á.  
\v 14 ꞌO̱ se rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, taj va̱j chiháán níꞌ chumanꞌ quina̱j nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj mei. ꞌO̱ se nanoꞌ níꞌ yoꞌó chumanꞌ cane̱ níꞌ vaa güii ei.  
\v 15 Cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan yoꞌo̱ cata̱j níꞌ rihaan Diose̱ se vaa veꞌé uxrá vaa quiꞌyaj Diose̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ dan me se nuveé ina̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me se vaa nago̱ꞌ níꞌ man Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ sa̱ꞌ tuꞌva níꞌ me se vaa nago̱ꞌ níꞌ man soꞌ ei.  
\v 16 Ne̱ se̱ tanáj soj suun sa̱ꞌ ꞌyaj soj, suun racuíj soj man tinúú soj síí nique̱ mei. ꞌO̱ se yoꞌó se sa̱ꞌ nagoꞌ níꞌ man Diose̱ me uún yoꞌ, ne̱ uun niha̱ꞌ rá Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man síí ꞌyaj da̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 17 Veꞌé cuno̱ soj rihaan nij síí uun chij rihaan soj á. ꞌO̱ se síí tumé man nimán soj me nij soꞌ, ne̱ vaa güii xna̱ꞌanj Diose̱ man nij soꞌ da̱j quiꞌyaj nij soꞌ cheꞌé soj ado̱nj. Ne̱ veꞌé cuno̱ soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nij soꞌ cata̱j xnaꞌanj nij soꞌ cheꞌé soj chugua̱nj. Ne̱ se̱ rnúj soj rihaan nij síí guun chij mei. ꞌO̱ se sese rnu̱j soj rihaan nij soꞌ, ne̱ rnu̱j nij soꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé soj, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soj mei. 
\p  
\v 18 Cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ cheꞌé núj á. ꞌO̱ se guun ya̱ rá núj se vaa taj va̱j cacunꞌ tumé núj maꞌ. ꞌO̱ se ina̱nj me rá núj quiꞌya̱j sa̱ꞌ núj ga̱a yáán núj rihaan chumii̱ nihánj ei.  
\v 19 Ne̱ cuano̱ nihánj me se uxrá doj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa cachi̱nj niꞌya̱j soj se vaa caꞌve̱j rá Diose̱ raꞌya̱nj cuchi̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan soj ei. 
\s1 Nihánj me taj síí ꞌyaj yanj nihánj se vaa veꞌé ca̱yáán nij síí naya̱a̱ yanj nihánj rá soꞌ a 
\p  
\v 20 Dan me se Diose̱ me síí ꞌyaj vaa xe̱j nimán níꞌ, ne̱ soꞌ me síí quiꞌyaj cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ a. Ne̱ Jesucristó me se ase vaa síí tumé matzinj vaa soꞌ, ne̱ ase vaa daán soꞌ matzinj vaa níꞌ, ne̱ tumé soꞌ man níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ, ne̱ síí sa̱ꞌ uxrá me soꞌ, ne̱ cheꞌé ton man soꞌ me nica̱j níꞌ yoꞌó tucuáán cuchruj soꞌ cheꞌé níꞌ se vaa canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ a. Ne̱ me rá ꞌu̱nj  
\v 21 gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j suun soj nu̱ꞌ suun sa̱ꞌ, ne̱ quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj, quiꞌya̱j maꞌa̱n Diose̱ chugua̱nj. Ne̱ dan me se gu̱un níꞌ se niha̱ꞌ rihaan Diose̱, quiꞌya̱j maꞌa̱n Diose̱ cheꞌé Jesucristó ei. Ne̱ veꞌé ndoꞌo ca̱yáán soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\p  
\v 22 Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa veꞌé cuno̱ soj nana̱ nihánj, tinu̱j, nocoj. ꞌO̱ se chrej nucua̱j narqué ꞌu̱nj man soj me nana̱ nihánj, ne̱ do̱j vaa nana̱ nihánj nana̱ cachrón ꞌu̱nj rihaan yanj cartá nihánj naya̱a̱ soj ei. 
\p  
\v 23 Xca̱j soj cuentá se vaa curiha̱nj tinúꞌ Timoteo tagaꞌ, ne̱ sese raꞌya̱nj caꞌna̱ꞌ soꞌ rihanj, ne̱ cuchi̱ꞌ núj rihaan soj raꞌya̱nj ei. 
\p  
\v 24 Cata̱j soj rihaan taranꞌ nij síí uun chij rihaan soj do̱ꞌ, rihaan taranꞌ nij síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱ do̱ꞌ, se vaa veꞌé ca̱yáán nij soꞌ raj ei. Nij tinúú níꞌ nij síí ma̱n rej cuꞌna̱j Italia roꞌ, veꞌé ca̱yáán nij soj, rá nij soꞌ chugua̱nj. 
\p  
\v 25 Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé taranꞌ nij soj na̱nj ado̱nj. Amén.