\id COL  
\h Colosenses 
\toc1 Colosenses 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Colosas a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj roꞌ, me síí cuꞌna̱j Pabló, ne̱ si̱j apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱ mej nda̱a vaa guun rá Diose̱, ne̱ ya̱nj tinúꞌ Timoteo ga̱ ꞌu̱nj cuano̱ a. 
\p  
\v 2 ꞌYaj rój yanj nihánj caꞌne̱j rój rihaan nij soj si̱j sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Colosas a. Cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan nuu tinu̱j níꞌ, ne̱ nucua̱j rá rój neꞌen rój man soj cuano̱, tinu̱j, nocoj. 
\p Me rá rój quiꞌya̱j Rej níꞌ Diose̱ se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ me rá rój ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j Diose̱ uún ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé se vaa achíín niꞌya̱j Pabló rihaan Diose̱ cheꞌé nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ Colosas a 
\p  
\v 3 Niga̱nj achíín niꞌya̱j rój rihaan Diose̱ Rej Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cheꞌé soj, ne̱ nagoꞌ rój graciá rihaan Diose̱ cheꞌé soj,  
\v 4 cheꞌé se caꞌnaꞌ nana̱ rihaan rój se vaa amán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó ne̱ ꞌe̱e̱ rá soj neꞌen soj cunuda̱nj yoꞌó nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ a.  
\v 5 Da̱nj vaa rá soj cuano̱, cheꞌé se cuno soj se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ ya̱, ne̱ guun ya̱ rá soj se vaa ma̱n ndoꞌo se sa̱ꞌ rej xta̱ꞌ naca̱j soj vaa güii ei.  
\v 6 Dan me se a̱j cuchiꞌ nana̱ sa̱ꞌ nihánj rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ne̱ cuchumán rá queꞌe̱e̱ nij yuvii̱ cuno nij yuvii̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n quiꞌyaj nij soj ga̱ yoꞌó nij síí cuno nana̱ yoꞌ, ne̱ dan me se ga̱a cuchiꞌ nana̱ nihánj rihaan soj, ne̱ cuno soj, ne̱ xcaj soj cuentá cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ cuchumán rá soj ado̱nj.  
\v 7 Ne̱ síí cuꞌna̱j Epafras me síí tucuꞌyón nana̱ yoꞌ man soj, ne̱ dan me se síí ꞌyaj suun ga̱ núj me soꞌ, ne̱ ꞌe̱e̱ rá núj man soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ ꞌyaj suun soꞌ rihaan Jesucristó cheꞌé soj ado̱nj.  
\v 8 Ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan núj se vaa ꞌe̱e̱ uxrá rá soj man tinúú soj, quiꞌyaj Nimán Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 9 Cheꞌé dan ga̱a cuno núj nana̱ cataj soꞌ rihaan núj, ne̱ niga̱nj achíín niꞌya̱j núj rihaan Diose̱ cheꞌé soj se vaa rque̱ Nimán Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ cu̱u nimán soj, ne̱ xca̱j soj cuentá da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj,  
\v 10 cheꞌé rej quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa no̱ xcúún níꞌ si̱j noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man soj ei. Ne̱ cunuda̱nj suun sa̱ꞌ quiꞌya̱j suun ndoꞌo soj, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ doj xca̱j soj cuentá da̱j vaa maꞌa̱n Diose̱ ei.  
\v 11 Diose̱ me síí uun chij ndoꞌo, ne̱ achíín niꞌya̱j núj se vaa caꞌne̱j ndoꞌo Diose̱ se nucua̱j nimán soj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ga̱a̱ raan rá soj rihaan sayuun quiꞌya̱j yuvii̱ man soj, ne̱ ga̱a̱ ina̱j nimán soj, ne̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj,  
\v 12 ne̱ nago̱ꞌ soj graciá rihaan Diose̱ Rej Jesucristó ei. Nu̱ꞌ dan me se vaa achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Diose̱ cheꞌé soj, ne̱ neꞌen soj se vaa a̱j cunuu sa̱ꞌ níꞌ quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan me vaa güii quiri̱ꞌ níꞌ se sa̱ꞌ rque̱ Diose̱ man taranꞌ nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man soꞌ, cheꞌé se yuvii̱ xcaj cuentá chéé rej ranga̱ꞌ me níꞌ chugua̱nj.  
\v 13 Asino ya̱a̱n me se guun chij síí chre̱e rihaan níꞌ, ne̱ ina̱nj cacunꞌ quiꞌyaj níꞌ, ne̱ ase vaa síí chéé rej rmi̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa níꞌ, ne̱ taj se quiꞌyáꞌ xca̱j níꞌ cuentá cheꞌé Diose̱ tza̱j maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se tinanii Diose̱ man níꞌ rihaan síí chre̱e, ne̱ guun chij Jesucristó taꞌníí Diose̱ rihaan níꞌ, quiꞌyaj Diose̱ ya̱j ei. Dan me se ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Diose̱ man taꞌníí soꞌ,  
\v 14 ne̱ cheꞌé taꞌníí soꞌ navij cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ cheꞌé dan se̱ quiꞌyaj Diose̱ sayuun man níꞌ a̱ man ado̱nj. Tana̱nj ti̱nanii Jesucristó man níꞌ rihaan sayuun ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me síí me Jesucristó a 
\p  
\v 15 Ne ruviꞌ Diose̱ niꞌya̱j yuvii̱ maꞌ. Ma̱a̱n se queneꞌen níꞌ man Jesucristó, ne̱ xcaj níꞌ cuentá da̱j vaa maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj. Asi̱j ataa quiꞌya̱j Diose̱ chumii̱, ne̱ a̱j nicunꞌ Jesucristó ga̱ soꞌ ei.  
\v 16 Dan me se nicu̱nꞌ Jesucristó ga̱ Diose̱ ga̱a quiꞌyaj Diose̱ se ma̱n xta̱ꞌ do̱ꞌ, se ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n ruviꞌ niꞌya̱j yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n ne ruviꞌ niꞌya̱j yuvii̱ do̱ꞌ, nij yaꞌanj uun chij rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ, cunuda̱nj rasu̱u̱n yoꞌ me se quiꞌyaj Diose̱ á. Dan me se caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan Jesucristó quiꞌya̱j Jesucristó nu̱ꞌ rasu̱u̱n, ne̱ cheꞌé dan quiꞌyaj Jesucristó nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ ina̱nj cheꞌé Jesucristó vaa nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ dan me se me rá Diose̱ ni̱caj yuꞌunj Jesucristó man chumii̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 17 Asi̱j ataa curuvi̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nicu̱nꞌ Jesucristó, ne̱ cheꞌé o̱rúnꞌ Jesucristó vaa cunuda̱nj rasu̱u̱n yoꞌ cuano̱ ei. 
\p  
\v 18 Ne̱ soꞌ me síí uun chij ndoꞌo rihaan níꞌ ei. Dan me se ase vaa rii taꞌngaꞌ cúú yave̱ yuvii̱ rihaan maꞌa̱n yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa rii taꞌngaꞌ Jesucristó rihaan cunuda̱nj níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ chugua̱nj. Asino soꞌ me síí cunuu iꞌna̱ꞌ uún ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ da̱nj ina̱nj ga̱a̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un soꞌ síí sa̱ꞌ doj rihaan cunuda̱nj níꞌ ei.  
\v 19 Ase vaa maꞌa̱n Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa Jesucristó, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ soꞌ me síí nica̱j cunuda̱nj se sa̱ꞌ ei.  
\v 20 Asino quiriꞌ nu̱ꞌ chumii̱ rihaan Diose̱ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj yuvii̱, tza̱j ne̱ caviꞌ Jesucristó rihaan rcutze̱ cheꞌé yuvii̱, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ chumii̱ do̱ꞌ, rihaan Diose̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ nu̱ꞌ se ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ se ma̱n xta̱ꞌ do̱ꞌ, na̱nj ado̱nj. Yoꞌ me se vaa quiꞌyaj Diose̱ ga̱a caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cunuu rcuaꞌa̱a̱n níꞌ ga̱ Diose̱, quiꞌyaj Jesucristó a 
\p  
\v 21 Ga̱a naá me se yuvii̱ yaníj me soj, ne̱ yuvii̱ ta̱j riꞌyunj man Diose̱ me soj ga̱a naá ei. ꞌO̱ se quij vaa rá soj, ne̱ ina̱nj se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj soj, ne̱ síí ta̱j riꞌyunj man Diose̱ guun soj ga̱a rque̱ cheꞌé se ne gu̱un soj tuviꞌ Diose̱ ga̱a rque̱ maꞌ.  
\v 22 Tza̱j ne̱ guun Jesucristó yuvii̱, ne̱ caviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan cunuu rcuaꞌa̱a̱n soj ga̱ Diose̱, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ vaa güii canicu̱nꞌ soj rihaan Diose̱, quiꞌya̱j Jesucristó, ne̱ si̱j sa̱ꞌ gu̱un soj rihaan Diose̱, ne̱ taj cacunꞌ cu̱tumé soj a̱ maꞌ.  
\v 23 Dan me se cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, sese yoꞌo̱ canoco̱ꞌ soj se‑tucua̱nj Jesucristó na̱nj ado̱nj. Raan canoco̱ꞌ soj man soꞌ ei. A̱j cuno soj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ rá soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, ne̱ se̱ guun cata̱j soj se vaa ne ya̱ vaa nana̱ sa̱ꞌ cuno soj maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ caꞌmii natáj nii rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ me nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ ꞌu̱nj nihánj me síí aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan yuvii̱ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé suun ꞌyaj suun Pabló cheꞌé nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó a 
\p  
\v 24 A̱j quiránꞌ ꞌu̱nj sayuun cheꞌé nij soj, ne̱ nihánj me guun niha̱ꞌ raj cheꞌé sayuun ránꞌ ꞌu̱nj á. Dan me se ase vaa sayuun quiranꞌ Jesucristó cheꞌé nij síí noco̱ꞌ man soꞌ roꞌ, da̱nj vaa sayuun ranꞌ ma̱ꞌán ꞌu̱nj cheꞌé nij soj si̱j noco̱ꞌ man soꞌ a.  
\v 25 Síí ꞌyaj suun cheꞌé nij soj si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó mej, ne̱ Diose̱ me síí cuneꞌ mán ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj cunuda̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soj a.  
\v 26 ꞌO̱ vaa yuve̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ ga̱a naá, tza̱j ne̱ nda̱a ya̱j me tinaruviꞌ sa̱ꞌ Diose̱ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan níꞌ si̱j sa̱ꞌ noco̱ꞌ man soꞌ ya̱j ei.  
\v 27 Dan me se guun rá Diose̱ xca̱j cunuda̱nj níꞌ si̱j sa̱ꞌ noco̱ꞌ man soꞌ cuentá cheꞌé nana̱ naca̱ nihánj se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé soj si̱j yaníj na̱nj ado̱nj. Dan me se nuveé yuvi̱i̱ israelitá me nij soj maꞌ. Yuvii̱ yaníj me soj, tza̱j ne̱ ya̱nj Jesucristó nimán soj, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ rá níꞌ se vaa vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá soj ga̱ Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 28 Ne̱ maꞌa̱n núj me síí nataꞌ rihaan cunuda̱nj yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ nagoꞌ núj chrej nucua̱j man nij yuvii̱ se vaa canoco̱ꞌ nij yuvii̱ man Jesucristó, ne̱ tucuꞌyón núj nana̱ sa̱ꞌ cu̱u rihaan cunuda̱nj yuvii̱, cheꞌé rej ga̱a asa̱ꞌ cachrón núj man nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ sa̱ꞌ ina̱nj ga̱a̱ nij soꞌ, cheꞌé se sa̱ꞌ uxrá nocoꞌ nij soꞌ man Jesucristó a.  
\v 29 Cheꞌé dan ꞌyaj suun uxraj tucuꞌyonj se‑na̱na̱ Jesucristó a. Ne̱ da̱nj ꞌyáj cheꞌé se nucua̱j do̱ꞌ, nana̱ sca̱ꞌ nu̱u̱ nimanj quiꞌyaj Jesucristó do̱ꞌ ei. 
\c 2  
\p  
\v 1 Me rá ꞌu̱nj queneꞌe̱n nij soj se vaa ꞌyaj suun ndoꞌoj cheꞌé soj do̱ꞌ, cheꞌé nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Laodicea do̱ꞌ, cheꞌé yoꞌó nij yuvii̱ amán rá yuvii̱ ataa queneꞌe̱n manj do̱ꞌ a.  
\v 2 ꞌO̱ se rquee̱ ndoꞌoj nari̱ꞌ nucuaj nimán soj ne̱ yoꞌo̱ cu̱nuû se sa̱ꞌ nimán soj cuma̱n soj ga̱ tuviꞌ soj, ne̱ yoꞌo̱ nari̱ꞌ ndoꞌo soj nda̱a gu̱un ya̱ ya̱ rá soj nana̱ naca̱ se vaa Jesucristó me se veé maꞌa̱n soꞌ me nana̱ naca̱ yoꞌ ei.  
\v 3 Dan me se veé rihaan Jesucristó me mán sa̱ꞌ cunuda̱nj rasu̱u̱n cu̱u do̱ꞌ, rasu̱u̱n sa̱ꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ yoꞌó rasu̱u̱n achiin queneꞌe̱n yuvii̱ do̱ꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ cuno níꞌ nana̱ tihaꞌ yuꞌunj a. ꞌO̱ se ina̱nj Jesucristó canoco̱ꞌ níꞌ a 
\p  
\v 4 Nana̱ nihánj me taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé se naꞌvej rá ꞌu̱nj tiha̱ꞌ yuꞌunj yuvii̱ man soj a. Dan me se vaa yuvii̱ me rá caxri̱i̱ nana̱ chiꞌi̱i̱ rque soj, tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj ca̱ráán ꞌu̱nj chrej rihaan nij yuvii̱ se vaa se̱ quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj ga̱ soj maꞌ.  
\v 5 Nda̱ꞌ se nuvíꞌ ꞌu̱nj nicunꞌ niꞌya̱j soj, tza̱j ne̱ nicu̱nꞌ nimán ꞌu̱nj ga̱ soj chugua̱nj. ꞌO̱ se guun niha̱ꞌ uxrá ya̱ raj se vaa ꞌo̱ sa̱ꞌ mán soj, ne̱ yoꞌo̱ Jesucristó nucua̱j rá soj, mán soj ei.  
\v 6 Dan me se nda̱ꞌ rá se guun rá soj ga̱a guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Jesucristó roꞌ, da̱nj gu̱un rá soj yoꞌo̱ canoco̱ꞌ chre̱ꞌ soj man soꞌ ei.  
\v 7 Dan me se yoꞌo̱ gu̱un xe̱j soj rihaan soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ canicu̱nꞌ raan soj rihaan soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ cuno̱ soj rihaan soꞌ, ne̱ tu̱cuꞌyón uxrá soj tucuáán tucuꞌyón núj man soj, ne̱ yoꞌo̱ soꞌ cuchuma̱n rá soj ni̱ꞌyaj soj, ne̱ nago̱ꞌ uxrá soj graciá rihaan Diose̱ á. 
\p  
\v 8 Tu̱mé soj man soj se̱ gaa na̱nj tiha̱ꞌ yuꞌunj yuvii̱ man soj á. Me rá nij yuvii̱ canoco̱ꞌ soj se‑tucua̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ nuviꞌ yuꞌvee nó se‑tucua̱nj nij soꞌ rihaan tucuáán sa̱ꞌ noco̱ꞌ níꞌ mei. Ma̱a̱n se nana̱ tihaꞌ yuꞌunj me nana̱ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ se̱ quinanii soj rihaan cacunꞌ tumé soj, quiꞌya̱j nana̱ yoꞌ a̱ man ado̱nj. Ma̱a̱n se nana̱ yoꞌ roꞌ, nana̱ tucuꞌyón na̱nj tuviꞌ nij yuvii̱ rihaan nij yuvii̱ me nana̱ yoꞌ, ne̱ se‑na̱na̱ nij yaꞌanj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me nana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ nuveé se‑na̱na̱ Jesucristó me nana̱ yoꞌ maꞌ.  
\v 9 ꞌO̱ se ase vaa maꞌa̱n Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa Jesucristó, tza̱j ne̱ vaa nee̱ man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ruviꞌ Jesucristó rihaan níꞌ, ne̱ neꞌen níꞌ Jesucristó, ne̱ xcaj níꞌ cuentá da̱j vaa maꞌa̱n Diose̱ uún chugua̱nj.  
\v 10 Ne̱ Jesucristó me síí guun chij rihaan nij yaꞌanj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ya̱nj Jesucristó ga̱ soj, ne̱ cheꞌé dan taj se achiin man soj cuano̱ mei.  
\v 11 Tana̱nj uún, ne̱ ma̱a̱n cheꞌé se nuu rcuaꞌa̱a̱n soj ga̱ Jesucristó roꞌ, ma̱a̱n cheꞌé dan a̱j táá taꞌngaꞌ sa̱ꞌ ina̱nj man soj vaa ei. Nuveé taꞌnga̱ꞌ ta̱j nee̱ man yuvii̱ me taꞌngaꞌ yoꞌ maꞌ. Taꞌngaꞌ ꞌyaj caꞌvee tanáj soj nu̱ꞌ rasu̱u̱n chiꞌi̱i̱ me yoꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se cheꞌé yan tanáj soj nu̱ꞌ rasu̱u̱n chiꞌi̱i̱ roꞌ, cheꞌé dan ase vaa táá taꞌngaꞌ man soj vaa ya̱ ei.  
\v 12 ꞌO̱ se ga̱a cataꞌ ne soj, ne̱ ase vaa cachinꞌ nii man Jesucristó rque yoꞌóó rque vaꞌnu̱j güii ne̱ naꞌnúj uún soꞌ roꞌ, da̱nj vaa soj, cheꞌé se cuchumán rá soj se vaa veé ya̱ Diose̱ si̱j nucua̱j ndoꞌo quiꞌyaj ya̱ cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún Jesucristó ei. 
\p  
\v 13 Ga̱a naá ga̱a ataa queneꞌe̱n soj si̱j yaníj man Jesucristó, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soj cacunꞌ, ne̱ taj taꞌngaꞌ cutaꞌ nii man nee̱ man soj maꞌ. Tza̱j ne̱ caꞌnéj u̱u̱n Diose̱ nu̱ꞌ cacunꞌ ta̱j xráá níꞌ, ne̱ ase vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ roꞌ, da̱nj vaa soj, ne̱ yoꞌo̱ cunuu sa̱ꞌ nimán soj, quiꞌyaj Diose̱ ei.  
\v 14 Ne̱ dan me se tinavij soꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan níꞌ suun cuno̱ níꞌ nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ xa̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés yoꞌ, tza̱j ne̱ queꞌe̱e̱ ndoꞌo nana̱ ne gu̱un nucua̱j níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj tucuáán yoꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se ne gu̱un nucua̱j níꞌ cuno̱ níꞌ nu̱ꞌ tucuáán yoꞌ roꞌ, cheꞌé dan cutumé ndoꞌo níꞌ cacunꞌ, quiꞌyaj yoꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ ga̱a goꞌ nii caquíí raꞌa Jesucristó ne̱ cachrón nii man soꞌ rihaan rcutze̱, ga̱a ne̱ Diose̱ me síí tinavij man nu̱ꞌ suun vaa rihaan níꞌ cuno̱ níꞌ nu̱ꞌ se‑tucua̱nj Moisés yoꞌ ado̱nj.  
\v 15 Ma̱a̱n cheꞌé rasu̱u̱n sa̱ꞌ quiꞌyaj Jesucristó roꞌ, ma̱a̱n cheꞌé dan quiꞌyaj canaán Diose̱ rihaan taranꞌ nij yaꞌanj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ tihaa̱n soꞌ man nij soꞌ se vaa daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j nij yaꞌanj yoꞌ gu̱un chij nij yoꞌ rihaan níꞌ maꞌ. Dan me se cheꞌé se caviꞌ Jesucristó rihaan rcutze̱ roꞌ, cheꞌé dan quiꞌyaj canaán Diose̱ man cunuda̱nj nij yaꞌanj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ yoꞌo̱ caxríj yuve̱ Diose̱ man nij yaꞌanj ma̱n nihánj vaa, ne̱ guun naꞌa̱j ndoꞌo taranꞌ nij yaꞌanj yoꞌ, quiꞌyaj Diose̱ chugua̱nj. 
\p  
\v 16 Cheꞌé dan se̱ caꞌvej rá soj cata̱j xnaꞌanj yuvii̱ rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj maꞌ. Se̱ guun cata̱j yuvii̱ me rasu̱u̱n se̱ caꞌvee cha̱ soj do̱ꞌ, me rasu̱u̱n se̱ caꞌvee coꞌo̱ soj do̱ꞌ, me güii quinavi̱j rá soj chaꞌanj do̱ꞌ, da̱j quiꞌya̱j soj güii naránj rá soj do̱ꞌ maꞌ. Se̱ caꞌvej soj cata̱j xnaꞌanj yuvii̱ da̱j quiꞌya̱j soj mei.  
\v 17 Tucuáán tucuꞌyón nij yuvii̱ rihaan soj roꞌ, tucuáán yoꞌ me se canocoꞌ nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá, ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá da̱j ga̱a̱ quiꞌya̱j níꞌ ga̱a ca̱yáán níꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌyaj tucuáán yoꞌ, tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, cheꞌé Jesucristó me se xcaj níꞌ cuentá sa̱ꞌ doj, se vaa maꞌa̱n soꞌ canoco̱ꞌ níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ taj cheꞌé canoco̱ꞌ níꞌ yoꞌó tucuáán cuano̱ maꞌ. Tana̱nj o̱rúnꞌ soꞌ canoco̱ꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 18 Se̱ caꞌvej soj quiri̱ꞌ soj quiꞌya̱j nij síí taj se vaa nica̱ꞌ ndoꞌo aꞌmii nij soꞌ mei. Caꞌve̱e se cata̱j nij soꞌ se vaa naꞌvíj nij soꞌ rihaan se‑mo̱zó Diose̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se nucuiꞌ ndoꞌo rá nij soꞌ se vaa neꞌen nij soꞌ rasu̱u̱n tihaa̱n Diose̱ rihaan nij soꞌ taj nij soꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ tuꞌva rmaꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ ma̱a̱n rasu̱u̱n avii raa̱ maꞌa̱n nij soꞌ me tuꞌva rmaꞌa̱n nij soꞌ da̱nj ei.  
\v 19 Dan me se taj cúú yave̱ nij soꞌ táá gaán chihá nij soꞌ vaa, ese taj Jesucristó rihaan nij soꞌ mei. Ne uno nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó maꞌ. Ne̱ Jesucristó me se ase vaa rii taꞌngaꞌ cúú yave̱ níꞌ rihaan nee̱ man níꞌ roꞌ, da̱nj vaa rii taꞌngaꞌ Jesucristó rihaan taranꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj nocoꞌ níꞌ man Diose̱, ꞌyaj Jesucristó, ne̱ ina̱nj da̱nj me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ ase vaa vaa sca̱ꞌ nee̱ man níꞌ ꞌyaj yaꞌaâ man níꞌ roꞌ, da̱nj vaa cuya̱a̱n rá taranꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ ꞌyaj Jesucristó ado̱nj. 
\p  
\v 20 Cheꞌé se caviꞌ Jesucristó cheꞌé nij soj roꞌ, cheꞌé dan ne nó xcúún soj daj chiha̱a̱ míj cuno̱ soj se‑na̱na̱ nij yaꞌanj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ mei. Cheꞌé dan, me cheꞌé ꞌyaj ndoꞌo soj se vaa ꞌyaj nij yuvii̱ ma̱n u̱u̱n rihaan chumii̱ nihánj ga̱. Dan me se me cheꞌé niha̱ꞌ rá soj cuno̱ soj nana̱ se vaa  
\v 21 vaa rasu̱u̱n se̱ guun cha̱ soj do̱ꞌ, vaa rasu̱u̱n se̱ guun xca̱j tuꞌva soj da̱j chá yoꞌ do̱ꞌ, vaa rasu̱u̱n se̱ guun cano̱ raꞌa soj do̱ꞌ ga̱.  
\v 22 Me cheꞌé uno rmaꞌa̱n soj nana̱ vaa da̱nj ga̱. ꞌO̱ se rasu̱u̱n yoꞌ me se cha̱ yuvii̱ man rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ quinavi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ vaa güii ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ nana̱ vaa da̱nj, tza̱j ne̱ nana̱ avii raa̱ u̱u̱n yuvii̱ me nana̱ yoꞌ, ne̱ niha̱ꞌ rá nij yuvii̱ cata̱j nij yuvii̱ nana̱ vaa da̱nj rihaan tuviꞌ nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 23 Ne̱ avii raa̱ yuvii̱ uno nana̱ yoꞌ, taj nii, ne̱ sa̱ꞌ uxrá nariꞌ nij soꞌ chrej canoco̱ꞌ nij soꞌ Diose̱, taj nii, ne̱ síí niꞌya̱nj aꞌmii me nij soꞌ, taj nii, tza̱j ne̱ ne ya̱ ya̱ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me nij soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se cheꞌé nana̱ noco̱ꞌ nij soꞌ roꞌ, ꞌyaj ndoꞌo nij soꞌ na̱j guun cacunꞌ me rá nee̱ man nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\c 3  
\p  
\v 1 Dan me se ase vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó roꞌ, da̱nj vaa cunuu sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ canocoꞌ soj chrej sa̱ꞌ, quiꞌyaj Jesucristó a. Cheꞌé dan cheꞌé ina̱nj rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ xca̱j soj cuentá, ne̱ cuano̱ nihánj me se xꞌnúú Diose̱ rej nuva̱ꞌ Diose̱ nicunꞌ Jesucristó cuano̱ ei.  
\v 2 Dan me se xca̱j soj cuentá cheꞌé rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ, ne̱ se̱ nanó rá soj cheꞌé rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj mei.  
\v 3 Dan me se a̱j caviꞌ nee̱ man soj rihaan chumii̱ nihánj vaa, ne̱ cuano̱ nihánj me se táá nimán soj rej xta̱ꞌ rej ya̱nj Diose̱, ꞌyaj Jesucristó ei.  
\v 4 Ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e ca̱yáán soj ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ vaa güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ curuvi̱ꞌ soj ga̱ soꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ cuma̱n soj ga̱ soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé tucuáán nga̱ ne̱ cheꞌé tucuáán cuchruj Pabló cheꞌé níꞌ a 
\p  
\v 5 Ya̱j me se se̱ quiꞌyaj uún nij soj cacunꞌ quiꞌyaj soj asi̱j naá mei. Se̱ quiꞌyaj soj se vaa ꞌyaj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se sa̱ꞌ xca̱j soj cuentá, ne̱ o̱rúnꞌ nica̱ soj coto̱j ga̱ soj, ne̱ se̱ guun rá soj quiꞌya̱j soj se nij a̱ maꞌ. Se̱ guun rá soj quiꞌya̱j itu̱u̱ soj siꞌyaj tuviꞌ soj maꞌ. Ase vaa yuvii̱ naꞌvíj rihaan na̱j guun yaꞌanj roꞌ, da̱nj vaa yuvii̱ ꞌyaj itu̱u̱ siꞌyaj tuviꞌ ado̱nj. Nij vaa Diose̱, ne̱ sa̱ꞌ doj vaa rasu̱u̱n yoꞌ, rá nij soꞌ, ne̱  
\v 6 cheꞌé cacunꞌ yoꞌ gu̱un yuva̱a̱ uxrá Diose̱, ne̱ quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ sayuun man nij síí ꞌyaj cacunꞌ yoꞌ ado̱nj.  
\v 7 ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa cacunꞌ yoꞌ ga̱ cacunꞌ quiꞌyaj maꞌa̱n soj asi̱j naá, ga̱a canocoꞌ soj tucuáán chiꞌi̱i̱ ei. 
\p  
\v 8 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se se̱ quiꞌyaj nij soj da̱nj maꞌ. Se̱ guun yuva̱a̱ soj maꞌ. Se̱ guun rá soj quiꞌya̱j soj chiꞌii̱ man yoꞌó yuvii̱ maꞌ. Se̱ caꞌmii soj nana̱ nij cheꞌé tuviꞌ soj maꞌ. Se̱ nachriꞌ soj ni̱ꞌyaj soj tuviꞌ soj maꞌ.  
\v 9 Se̱ caꞌmii ne̱ soj cheꞌé tuviꞌ soj maꞌ. Yoꞌ me se quiꞌyaj soj ga̱a ataa canoco̱ꞌ soj man Jesucristó, tza̱j ne̱ ya̱j me se cunuu sa̱ꞌ soj, ne̱ se̱ quiꞌyaj soj a̱ doj da̱nj a̱ mei.  
\v 10 Cunuu sa̱ꞌ nimán soj, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan sa̱ꞌ doj namán nana̱ sa̱ꞌ cu̱u raa̱ soj ꞌo̱ ꞌo̱ güii ado̱nj. Neꞌen soj se vaa Diose̱ me síí quiꞌyaj man soj, ne̱ ase vaa maꞌa̱n Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ uún soj ei.  
\v 11 Ya̱j me se taj se ꞌyaj sese na̱j guun yuvii̱ me soj mei. Caꞌve̱e se si̱j israelitá do̱ꞌ, caꞌve̱e se si̱j yaníj do̱ꞌ, caꞌve̱e se si̱j ta̱j taꞌngaꞌ man do̱ꞌ, caꞌve̱e se nuveé si̱j ta̱j taꞌngaꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se si̱j ma̱n yoꞌó chumanꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se si̱j ruꞌvee do̱ꞌ, caꞌve̱e se si̱j nique̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se si̱j chéé maꞌa̱n do̱ꞌ, taj se ꞌyaj a̱ doj mei. O̱rúnꞌ ya̱ ya̱ rasu̱u̱n sa̱ꞌ me Jesucristó, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ me nicunꞌ rihaan daj a̱ rasu̱u̱n na̱nj ei. 
\p  
\v 12 Dan me se narii Diose̱ man soj canoco̱ꞌ soj man soꞌ, ne̱ guun soj síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱, ne̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan cunu̱u ꞌe̱e̱ rá soj tuviꞌ soj chugua̱nj. Dan me se ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ soj, ne̱ se̱ guun yuva̱a̱ soj man tuviꞌ soj maꞌ. Ma̱a̱n se ga̱a̱ ina̱j nimán soj ei.  
\v 13 Sese quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ tuviꞌ soj rihaan soj, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa yoꞌo̱ yoꞌo̱ soj rihaan tuviꞌ soj ei. Da̱nj quiꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cheꞌé soj, caráj xꞌnaa soꞌ rihaan soj, ne̱ cheꞌé dan da̱nj quiꞌya̱j soj rihaan tuviꞌ soj ei.  
\v 14 Nu̱ꞌ yoꞌ quiꞌya̱j soj, ne̱ vaa yoꞌó se sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j uún soj, ne̱ yoꞌ me se ga̱a̱ ꞌe̱e̱ ya̱ ya̱ rá soj tuviꞌ soj, ne̱ yoꞌ me quiꞌya̱j gu̱un raan cuma̱n soj ei.  
\v 15 Ne̱ caꞌve̱j soj ga̱a̱ dínj nimán soj quiꞌya̱j Jesucristó a. Cheꞌé se me rá maꞌa̱n Diose̱ ga̱a̱ dínj nimán soj, cheꞌé dan narii Diose̱ man soj, ne̱ naquiꞌyaj rcuaꞌa̱a̱n soꞌ man nu̱ꞌ nij tinu̱j soj, ne̱ cheꞌé dan nago̱ꞌ soj graciá rihaan Diose̱ ei.  
\v 16 Cuno̱ uxrá soj se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ cavi̱i̱ nana̱ sa̱ꞌ cu̱u raa̱ soj, ne̱ tu̱cuꞌyón soj nana̱ sa̱ꞌ rihaan tuviꞌ soj, ne̱ nago̱ꞌ soj chrej sa̱ꞌ man tuviꞌ soj ei. Cachra̱a̱ soj chraꞌ rihaan Diose̱, ne̱ nago̱ꞌ soj graciá rihaan Diose̱ ei.  
\v 17 Yuvii̱ noco̱ꞌ man Jesucristó me soj, ne̱ cheꞌé dan xca̱j soj cuentá da̱j me rá Jesucristó quiꞌya̱j soj do̱ꞌ, da̱j me rá Jesucristó caꞌmi̱i̱ soj do̱ꞌ, da̱j quiꞌya̱j soj canoco̱ꞌ soj man Jesucristó síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ma̱a̱n cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ nago̱ꞌ soj graciá rihaan Rej níꞌ Diose̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ rihaan tuviꞌ níꞌ a 
\p  
\v 18 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij chana̱ vaa nica̱, se vaa veꞌé cuno̱ nij noꞌ rihaan nica̱ nij noꞌ á. Da̱nj vaa no̱ xcúún nij noꞌ quiꞌya̱j nij noꞌ, ese chana̱ noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me nij noꞌ a. 
\p  
\v 19 Ne̱ veꞌé ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá nij snóꞌo man nica̱ nij soꞌ uún á. Se̱ caxríj yuva̱a̱ nij snóꞌo man nica̱ nij soꞌ maꞌ. Se̱ quiꞌyaj quij snóꞌo man noꞌ maꞌ. 
\p  
\v 20 Veꞌé cuno̱ nij xnii nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii rej xnii nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii nii xnii uún á. Da̱nj quiꞌya̱j nij xnii noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man xnii veꞌé uno a. 
\p  
\v 21 Se̱ caꞌmii rej xnii nana̱ chiꞌi̱i̱ rihaan xnii, ga̱a ne̱ se̱ quiriꞌ nimán xnii, quiꞌya̱j rej xnii a. 
\p  
\v 22 Cuno̱ sa̱ꞌ mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó á. Se̱ naquiꞌyaj rmi̱i̱ mozó man mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó maꞌ. Nda̱ꞌ se nuviꞌ se‑ruꞌve̱e̱ mozó, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun mozó á. Síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, tumé soꞌ man mozó yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan cuchuꞌvi̱ꞌ mozó ne̱ veꞌé quiꞌya̱j suun soꞌ a.  
\v 23 Ne rihaan yuvii̱ u̱u̱n ꞌyaj suun mozó maꞌ. Tana̱nj rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ꞌyaj suun soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soꞌ quiꞌya̱j suun uxrá soꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan soꞌ, ne̱ se̱ naquiꞌyaj rmi̱i̱ soꞌ nimán soꞌ maꞌ.  
\v 24 A̱j neꞌen soj se vaa maꞌa̱n síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me síí quiꞌya̱j ca̱yáán soj rej sa̱ꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ cheꞌé dan veꞌé quiꞌya̱j suun soj rihaan Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ á.  
\v 25 Ne̱ síí quiꞌyaj cacunꞌ roꞌ, ina̱nj sayuun quira̱nꞌ soꞌ, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n quiꞌya̱j Diose̱ caꞌne̱ꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé mozó do̱ꞌ, cheꞌé ruꞌvee do̱ꞌ, cheꞌé taranꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, na̱nj ado̱nj. Xa̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ taj va̱j síí cunii do̱ꞌ, taj va̱j síí leꞌe̱j do̱ꞌ, taj va̱j síí uun chij do̱ꞌ, rihaan Diose̱ man ado̱nj. 
\c 4  
\p  
\v 1 Dan me se veꞌé quiꞌya̱j soj si̱j ruꞌvee rihaan se‑mo̱zó soj uún á. Se̱ tihaꞌ yuꞌunj soj si̱j ruꞌvee man se‑mo̱zó soj maꞌ. Xca̱j soj si̱j ruꞌvee cuentá se vaa ase vaa mozó rihaan soj roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n soj rihaan Diose̱ uún ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cachi̱nj niꞌya̱j nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó rihaan Diose̱ cheꞌé Pabló a 
\p  
\v 2 Dan me se yoꞌo̱ cachi̱nj niꞌya̱j uxrá soj rihaan Diose̱ daj a̱ güii ei. Se̱ caꞌneꞌ rá soj ga̱ suun achíín niꞌya̱j rihaan Diose̱ mei. Ne̱ ta̱dó soj cuma̱n soj, ne̱ niga̱nj nago̱ꞌ soj graciá rihaan Diose̱ á.  
\v 3 Dan me se cachi̱nj niꞌya̱j uún soj rihaan Diose̱ cheꞌé núj se vaa ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan núj caꞌmi̱i̱ núj se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ tihaa̱n naca̱ Diose̱ rihaan níꞌ á. Cheꞌé nana̱ yoꞌ me ꞌnij ꞌu̱nj tagaꞌ nihánj cuano̱ ei.  
\v 4 Vaa suun rihaan ꞌu̱nj ti̱haán ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ se vaa caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ natáj sca̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nuchru̱j ra̱a̱ níꞌ da̱j caꞌmi̱i̱ níꞌ rihaan nij síí ataa cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man Jesucristó a 
\p  
\v 5 Asa̱ꞌ chéé soj ga̱ nij síí ataa cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man Jesucristó, ne̱ sa̱ꞌ nuchru̱j ra̱a̱ soj da̱j caꞌmi̱i̱ soj ga̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ quiriꞌ u̱u̱n tiempó quiꞌya̱j soj ga̱ nij soꞌ mei.  
\v 6 Nu̱ꞌ cuentó nanó soj ga̱ nij soꞌ me se ina̱nj cuentó veꞌé do̱ꞌ, ina̱nj cuentó sa̱ꞌ aranꞌ rá nij soꞌ do̱ꞌ, ina̱nj cuentó aꞌmii danj Diose̱ do̱ꞌ, caꞌmi̱i̱ soj, ne̱ queneꞌe̱n soj me nana̱ caꞌmi̱i̱ soj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ síí xnáꞌanj man soj cheꞌé tucuáán noco̱ꞌ soj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé cuma̱n nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Colosas, rá nij tuvi̱ꞌ Pabló a 
\p  
\v 7 Tinúú níꞌ síí ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá níꞌ man síí sa̱ꞌ ndoꞌo ꞌyaj suun ga̱j cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ síí cuꞌna̱j Tíquico me síí caꞌne̱j ꞌu̱nj cuchi̱ꞌ ni̱caj nana̱ cheꞌé núj rihaan soj ei.  
\v 8 Ne̱ me rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan soj da̱j quiranꞌ núj, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ rá soj, ne̱ nari̱ꞌ nucuaj nimán soj ei.  
\v 9 Ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj man tinúꞌ Onésimo cuchi̱ꞌ soꞌ ga̱ tinúꞌ Tíquico yoꞌ, ne̱ síí ma̱n chiháán soj me tinúꞌ Onésimo, ne̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ man soꞌ, ne̱ nucua̱j rá ꞌu̱nj man soꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ro̱j soꞌ rihaan soj nu̱ꞌ se vaa quiranꞌ núj rej nihánj ei. 
\p  
\v 10 A̱j neꞌen soj man síí cuꞌna̱j Aristarco uún a. Cuano̱ nihánj me se ꞌni̱j soꞌ tagaꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ me rá soꞌ se vaa veꞌé cuma̱n soj a. Ne̱ vaa síí cuꞌna̱j Marcos tinúú tachru̱u̱ síí cuꞌna̱j Bernabé a. Veé da̱nj veꞌé cuma̱n soj, rá soꞌ uún a. A̱j cuchiꞌ nana̱ rihaan soj cheꞌé síí cuꞌna̱j Marcos, se vaa sese cuchi̱ꞌ soꞌ chiháán soj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ soꞌ á.  
\v 11 Ne̱ neꞌen soj man síí cuꞌna̱j Jesús Justo uún a. Soꞌ roꞌ, me rá se vaa veꞌé cuma̱n soj a. Síí cuꞌna̱j Aristarco do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Marcos do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Jesús do̱ꞌ a. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ vaꞌnu̱j nij soꞌ me yuvii̱ israelitá ꞌyaj suun ga̱ núj cheꞌé yan gu̱un chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nariꞌ nucuaj doj rá ꞌu̱nj, quiꞌyaj nij soꞌ ei. 
\p  
\v 12 Ne̱ veꞌé cuma̱n soj, rá síí cuꞌna̱j Epafras uún a. Síí cavii chiháán soj me soꞌ, ne̱ ꞌyaj suun uxrá soꞌ cheꞌé Jesucristó, ne̱ nu̱ꞌ güii achíín niꞌya̱j uxrá soꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé soj, ne̱ me rá soꞌ ga̱a̱ chij rá soj, ne̱ gu̱un ya̱ rá soj se vaa neꞌen soj da̱j me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj,  
\v 13 ne̱ ꞌu̱nj me síí neꞌen ya̱ se vaa quiꞌyaj suun uxrá soꞌ cheꞌé soj do̱ꞌ, cheꞌé nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Laodicea do̱ꞌ, cheꞌé nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Hierápolis do̱ꞌ a.  
\v 14 Doctor síí cuꞌna̱j Lucas síí ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá níꞌ me se me rá uún soꞌ se vaa veꞌé cuma̱n soj a. Ne̱ tana̱nj síí cuꞌna̱j Demas uún, ne̱ me rá soꞌ se vaa veꞌé cuma̱n soj a. 
\p  
\v 15 Cata̱j soj rihaan nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Laodicea do̱ꞌ, rihaan chana̱ cuꞌna̱j Ninfas do̱ꞌ, rihaan nij yuvii̱ amán rá naꞌvíj rihaan Diose̱ tucuá noꞌ do̱ꞌ, se vaa veꞌé cuma̱n nij soꞌ, rá ꞌu̱nj ei.  
\v 16 Asa̱ꞌ navij nayaa soj yanj cartá nihánj, ne̱ caꞌne̱j soj yanj nihánj caꞌa̱nj yoꞌ rihaan nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Laodicea, ne̱ naya̱a̱ nij soꞌ uún á. Ne̱ caꞌne̱j nij soꞌ yanj caꞌnéé ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ, naya̱a̱ soj uún a. 
\p  
\v 17 Ne̱ cata̱j soj rihaan síí cuꞌna̱j Arquipo se vaa ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soꞌ quiꞌya̱j suun soꞌ nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan soꞌ á. 
\p  
\v 18 Ma̱ꞌanj raꞌaj si̱j cuꞌna̱j Pabló cachrón nana̱ nihánj ado̱nj. Se̱ quiniꞌyón soj se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ maꞌ. Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij soj ei.