\id 2TI  
\h 2 Timoteo 
\toc1 2 Timoteo 
\mt1 Nihánj me síj vi̱j yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló caꞌnéé soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Timoteo a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj nihánj me síí cuꞌna̱j Pabló, ne̱ cuneꞌ Jesucristó mán ꞌu̱nj guún ꞌu̱nj apóstol nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ se vaa ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj quiꞌya̱j Jesucristó, ne̱ yoꞌ me suun me rá Diose̱ quiꞌya̱j sunj ado̱nj. 
\p  
\v 2 ꞌYáá ꞌu̱nj yanj nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ si̱j cuꞌna̱j Timoteo a. ꞌE̱e̱ rá ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, tinu̱j. Ase vaa ꞌo̱ taꞌníí ꞌu̱nj, da̱nj vaa so̱ꞌ rihanj á. Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ Rej níꞌ do̱ꞌ, Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, se lu̱j cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá ro̱j soꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán so̱ꞌ, quiꞌya̱j ro̱j soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa gu̱un niha̱ꞌ doj rá níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 3 Dan me se ꞌu̱nj nihánj me síí ꞌyaj suun rihaan Diose̱ nda̱a vaa quiꞌyaj nij xií ꞌu̱nj ga̱a naá, ne̱ nuviꞌ cacunꞌ tumej mei. Ne̱ dan me se tana̱nj nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ yoꞌo̱ nuû raj mán so̱ꞌ, ne̱ ꞌo̱ achíín ni̱ꞌyáj cheꞌé so̱ꞌ rihaan Diose̱ nuvi̱i niga̱nꞌ ei.  
\v 4 Ne̱ naꞌnuj rá ꞌu̱nj se vaa taꞌveé so̱ꞌ ga̱a tanáj ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan me ndoꞌo rá ꞌu̱nj queneꞌe̱n uún ꞌu̱nj mán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u cui̱j nimanj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, raj a.  
\v 5 Dan me se achíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj cheꞌé so̱ꞌ cheꞌé se nuû rá ꞌu̱nj se vaa ne tiha̱ꞌ yuꞌunj so̱ꞌ mei. Ya̱ nocóꞌ so̱ꞌ man Diose̱, ne̱ dan me se tucuáán nica̱j nií so̱ꞌ chana̱ cuꞌna̱j Eunice ga̱ Xcua̱ꞌáán so̱ꞌ chana̱ cuꞌna̱j Loida roꞌ, nica̱j ma̱ꞌán so̱ꞌ uún, raj a.  
\v 6 Cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa yu̱u̱n cheꞌe̱ caꞌne̱j so̱ꞌ nimán so̱ꞌ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ, nda̱a vaa rqué Diose̱ se nucua̱j mán so̱ꞌ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ, ga̱a cutaj raꞌaj raá so̱ꞌ á.  
\v 7 ꞌO̱ se nuveé si̱j chuꞌviꞌ nimán me níꞌ, quiꞌyaj Diose̱ maꞌ. Tana̱nj nariꞌ nucuaj nimán níꞌ, ne̱ nuu ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ, ne̱ tumé níꞌ man níꞌ me da̱j ꞌyaj níꞌ, quiꞌyaj Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 8 Cheꞌé dan se̱ guun naꞌa̱j so̱ꞌ nata̱ꞌ so̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ mei. Ne̱ se̱ guun naꞌa̱j so̱ꞌ cheꞌé se ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ maꞌ. Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ qui̱ránꞌ so̱ꞌ sayuun maꞌ. Ra̱cuíj so̱ꞌ manj caꞌmi̱i̱ natáj níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ Diose̱ me síí quiꞌya̱j gu̱un nucua̱j níꞌ ado̱nj.  
\v 9 Ne̱ Diose̱ me síí tinanii man níꞌ rihaan sayuun, ne̱ canacúún soꞌ man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man soꞌ ei. Nuveé cheꞌe̱ suun quiꞌyaj suun maꞌa̱n níꞌ me quiꞌyaj Diose̱ da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se da̱nj guun rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ guun rá soꞌ quiꞌya̱j u̱u̱n soꞌ se lu̱j cheꞌé níꞌ ei. Asi̱j ataa quiꞌya̱j soꞌ chumii̱, ne̱ quiꞌyaj soꞌ se lu̱j cheꞌé níꞌ cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me níꞌ a.  
\v 10 Ne̱ ya̱j me se tihaa̱n Diose̱ rihaan níꞌ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ nu̱u̱ nimán soꞌ, se vaa caꞌnaꞌ Jesucristó síí tinanii man níꞌ rihaan sayuun, quiꞌyaj Diose̱ a. Ya̱j me se se̱ caꞌvee cavi̱ꞌ níꞌ, quiꞌyaj Jesucristó ya̱j a̱ mei. Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ da̱nj taj se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 11 Ne̱ ꞌu̱nj nihánj me síí cuneꞌ Diose̱ se vaa guún ꞌu̱nj apóstol nata̱ꞌ nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ tu̱cuꞌyonj nana̱ yoꞌ man yuvii̱ ado̱nj.  
\v 12 Ma̱a̱n cheꞌé dan ránꞌ ꞌu̱nj sayuun nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ ne naꞌa̱j ꞌu̱nj a̱ doj se vaa ránꞌ ꞌu̱nj mei. ꞌO̱ se neꞌén ꞌu̱nj se vaa Diose̱ me síí cuchumán raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man, ne̱ guun ya̱ raj se vaa uun nucua̱j soꞌ tumé soꞌ manj quiꞌya̱j sunj nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ soꞌ rihanj, ne̱ da̱nj ina̱nj quiꞌya̱j soꞌ, ra̱cuíj soꞌ manj nda̱a güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ado̱nj. 
\p  
\v 13 Dan me se a̱j cunó so̱ꞌ nij nana̱ ya̱ caꞌmii ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ á. Ne̱ ase cunó so̱ꞌ roꞌ, da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ man Diose̱, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó mé so̱ꞌ á.  
\v 14 Ne̱ Nimán Diose̱ nu̱u̱ nimán so̱ꞌ roꞌ, ra̱cuíj mán so̱ꞌ se vaa yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ suun sa̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. Ne̱ veꞌé ni̱caj so̱ꞌ tucuáán sa̱ꞌ naríꞌ so̱ꞌ á. 
\p  
\v 15 A̱j neꞌén so̱ꞌ se vaa cunuda̱nj nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj estadó Asia roꞌ, tanáj nij soꞌ manj, ne̱ canocoꞌ nij soꞌ yoꞌó tucuáán a. Vi̱j tuviꞌ nij soꞌ me síí cuꞌna̱j Figelo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Hermógenes do̱ꞌ a.  
\v 16 Me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man nij tucua̱ síí cuꞌna̱j Onesíforo a. ꞌO̱ se a̱j guun queꞌe̱e̱ ndoꞌo racuíj soꞌ manj, ne̱ nda̱a nuu cui̱j nimán ꞌu̱nj quiꞌyaj soꞌ, ne̱ ne gu̱un naꞌa̱j soꞌ se vaa ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ maꞌ.  
\v 17 Tza̱j ne̱ ga̱a caꞌnaꞌ soꞌ chumanꞌ Romá, ne̱ cuaj nanoꞌ soꞌ manj, ne̱ nariꞌ soꞌ manj ei.  
\v 18 Me ndoꞌo raj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ man soꞌ se vaa se̱ quiranꞌ soꞌ sayuun ga̱a güii caꞌna̱ꞌ uún síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj a. Ne̱ so̱ꞌ me síí neꞌen doj rihanj se vaa quiꞌyaj suun ndoꞌo síí cuꞌna̱j Onesíforo cheꞌé níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó ga̱a cane soꞌ chumanꞌ Efeso a. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ cunánj níꞌ rihaan sayuun a 
\p  
\v 1 Ase vaa ꞌo̱ taꞌníj, da̱nj vaa so̱ꞌ rihanj, tinu̱j. Ne̱ me rá ꞌu̱nj caꞌve̱j rá so̱ꞌ nari̱ꞌ nucuaj nimán so̱ꞌ, quiꞌya̱j Jesucristó síí ꞌyaj ndoꞌo se lu̱j cheꞌé níꞌ a.  
\v 2 Dan me se ma̱n ndoꞌo síí cuno nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ, ne̱ me rá ꞌu̱nj tu̱cuꞌyón so̱ꞌ nana̱ yoꞌ man doj nij snóꞌo lu̱j nica̱j tuviꞌ ga̱ so̱ꞌ gu̱un nij soꞌ síí ga̱a̱ nucua̱j nimán nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ gu̱un nij soꞌ uún a. 
\p  
\v 3 Se̱ cuchuꞌvíꞌ so̱ꞌ qui̱ránꞌ so̱ꞌ sayuun cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó mé so̱ꞌ mei. Ma̱a̱n se ase vaa uno tanuu nana̱ aꞌmii tanuu uun chij roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cuno̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó á.  
\v 4 Dan me se vaa nij tanuu ꞌni̱j cuarteé, ne̱ ne avii yaníj nij soꞌ ꞌyaj suun nij soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé ꞌyaj suun nij soꞌ ina̱nj suun aꞌneꞌ nii rihaan nij soꞌ, cheꞌé se me rá nij soꞌ gu̱un niha̱ꞌ rá tanuu uun chij ni̱ꞌyaj soꞌ man nij soꞌ a. Ne̱ ase ꞌyaj gue̱e̱ tanuu, da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, veꞌé quiꞌya̱j suun so̱ꞌ rihaan o̱rúnꞌ Jesucristó á.  
\v 5 Dan me se veé da̱nj ꞌyaj nij síí tico canaán uún, ne̱ no̱ xcúún nij soꞌ cuno̱ sa̱ꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ suun aꞌneꞌ nii rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese se̱ cuno sa̱ꞌ nij soꞌ suun aꞌneꞌ nii rihaan nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyaj canaán nij soꞌ cachriin yâj cu̱nuû raa̱ nij soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan sese me rá so̱ꞌ quiꞌya̱j canaán so̱ꞌ ni̱ꞌyaj Jesucristó, ne̱ veꞌé cu̱nó so̱ꞌ rihaan soꞌ ei.  
\v 6 Ne̱ veé da̱nj vaa síí ꞌyaj suun ndoꞌo naa̱ uún, ne̱ ga̱a rii nii naa̱, ne̱ soꞌ me síí quiri̱ꞌ tanꞌ asino ya̱a̱n ga̱a cuxra̱ꞌ taꞌa̱j nii tanꞌ uún ado̱nj. Ne̱ ase vaa ranꞌ síí ꞌyaj suun naa̱ roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ ma̱ꞌán so̱ꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá so̱ꞌ sese yoꞌo̱ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ cheꞌé Diose̱ ei.  
\v 7 Cu̱nó so̱ꞌ nana̱ nihánj, ne̱ ra̱cuíj Diose̱ mán so̱ꞌ nari̱ꞌ so̱ꞌ cunuda̱nj yoꞌó nij nana̱ chugua̱nj. 
\p  
\v 8 Se̱ quiniꞌyón so̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Jesucristó a̱ doj mei. Se̱ quiniꞌyón so̱ꞌ se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ se̱ quiniꞌyón so̱ꞌ se vaa noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j David síí cayáán ga̱a naá mei. Nihánj me nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii natáj ꞌu̱nj á.  
\v 9 Cheꞌé nana̱ nihánj quiránꞌ ꞌu̱nj sayuun, ne̱ nda̱a ꞌni̱j ꞌu̱nj tagaꞌ, ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa ranꞌ síí tumé cacunꞌ chugua̱nj. ꞌO̱ se taj se ꞌyaj mei. Xa̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee nu̱míj nii man yoꞌ do̱ꞌ, se̱ caꞌvee caxri̱i̱ nii tagaꞌ man nana̱ yoꞌ do̱ꞌ mei.  
\v 10 Cheꞌé dan ne chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj qui̱ránꞌ ꞌu̱nj me maꞌa̱n sayuun cheꞌé nij síí narii Diose̱ man maꞌ. ꞌO̱ se da̱nj ga̱a̱ qui̱ránꞌ ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ ga̱ ꞌu̱nj cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé níꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ níꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a.  
\v 11 Ya̱ vaa nana̱ nihánj ei. “Ne̱ sese a̱j caviꞌ níꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ ga̱ soꞌ uún a.  
\v 12 Sese se̱ cunánj níꞌ rihaan sayuun, ne̱ gu̱un chij níꞌ ga̱ soꞌ uún a. Sese cata̱j níꞌ se vaa nuveé si̱j noco̱ꞌ man soꞌ me níꞌ, ne̱ cata̱j soꞌ se vaa nuveé tuvi̱ꞌ soꞌ me níꞌ uún a.  
\v 13 Nda̱ꞌ se ne sa̱ꞌ rá níꞌ ga̱ soꞌ, tza̱j ne̱ soꞌ me se sa̱ꞌ ina̱nj soꞌ ga̱ níꞌ uún a. ꞌO̱ se ne neꞌen soꞌ naquiꞌya̱j ino̱ soꞌ nana̱ caꞌmii soꞌ rihaan níꞌ a̱ man ado̱nj”. Nana̱ ya̱ cuno̱ níꞌ me nu̱ꞌ nana̱ nihánj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ cuno níꞌ nana̱ aꞌmii rmaꞌa̱n yuvii̱ maꞌ 
\p  
\v 14 Dan me se cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij síí noco̱ꞌ man Diose̱ se vaa se̱ quiniꞌyón nij soꞌ nana̱ nihánj mei. Ne̱ nago̱ꞌ so̱ꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ se vaa se̱ canó tuviꞌ nij soꞌ cheꞌé nana̱ tucuꞌyón nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se taj cheꞌé quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj man ado̱nj. Ma̱a̱n se síí queneꞌe̱n cheꞌé yan unuꞌ nij soꞌ roꞌ, quiri̱ꞌ rá nij soꞌ ado̱nj.  
\v 15 Caꞌne̱j nucua̱j nimán so̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cata̱j Diose̱ se vaa síí veꞌé quiꞌyaj suun rihaan soꞌ mé so̱ꞌ, ne̱ se̱ cunó rej naꞌa̱j rihaan so̱ꞌ cheꞌé suun ꞌyaj suun so̱ꞌ mei. Tana̱nj nata̱ꞌ nica̱ so̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ ya̱ ei. 
\p  
\v 16 Se̱ nanó xre̱j so̱ꞌ nana̱ aꞌmii rmaꞌa̱n taꞌa̱j yuvii̱ maꞌ. Aꞌmii aꞌmii u̱u̱n nij soꞌ, tza̱j ne̱ cheꞌé nana̱ aꞌmii nij soꞌ roꞌ, me se doj a̱ ꞌyaj nij soꞌ se vaa naꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j nij soꞌ ado̱nj.  
\v 17 Ase vaa ranꞌ yuvii̱ nó luj yuva̱a̱ roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ nij síí cuno̱ nana̱ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ nij doj quira̱nꞌ nij yuvii̱ uno nana̱ avii tuꞌva nij soꞌ ado̱nj. Vi̱j tuviꞌ nij soꞌ me síí cuꞌna̱j Himeneo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Fileto do̱ꞌ chugua̱nj.  
\v 18 Dan me se cataj ro̱j soꞌ se vaa a̱j quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ne̱ se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún doj yuvii̱, taj ro̱j soꞌ a. Da̱nj tuꞌva ro̱j soꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá ro̱j soꞌ a̱ doj a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa taꞌa̱j yuvii̱ cuchumán rá nana̱ caꞌmii ro̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌneꞌ rá nij yuvii̱ ga̱ suun nucua̱j rá man Diose̱, quiꞌyaj ro̱j soꞌ,  
\v 19 tza̱j ne̱ a̱j cuchruj sca̱ꞌ Diose̱ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ, ne̱ a̱j na̱j se‑se̱lló soꞌ, quiꞌyaj soꞌ a. Ne̱ nihánj me nana̱ no̱ rihaan se‑se̱lló soꞌ a: “Neꞌen síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ man nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a”. Ne̱ yoꞌó nana̱ no̱ rihaan se‑se̱lló soꞌ taj: “Nu̱ꞌ nij síí nataꞌ se vaa si̱j noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me nij soꞌ roꞌ, no̱ xcúún nij soꞌ ta̱náj nij soꞌ nu̱ꞌ chrej chiꞌi̱i̱ á”. Dan me ro̱j nana̱ noco̱ꞌ níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 20 Dan me se veꞌ tucuá ꞌo̱ ruꞌvee me se mán xruj tuꞌve̱e̱ ndoꞌo do̱ꞌ, ma̱n xruj agaꞌ oró míí do̱ꞌ, ma̱n xruj agaꞌ platá catzi̱i̱ do̱ꞌ a. Tana̱nj uún, ne̱ vaa xruj nij doj do̱ꞌ uún a. Vaa se rii nii man chruun do̱ꞌ, vaa se rii nii man yoꞌóó niquii do̱ꞌ a. Dan me se vaa se sa̱ꞌ doj, ne̱ vaa uún se nij doj uún a.  
\v 21 Dan me se sese gu̱un yaníj so̱ꞌ ga̱ nij yuvii̱ tuꞌva rmaꞌa̱n yoꞌ, ne̱ ase vaa xruj sa̱ꞌ doj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ rihaan nij soꞌ a. Dan me se ina̱nj suun sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j suun so̱ꞌ cheꞌé Diose̱, ne̱ gu̱un nu̱cuáá so̱ꞌ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ nu̱ꞌ suun sa̱ꞌ cheꞌé Diose̱ á. 
\p  
\v 22 Tza̱j ne̱ se̱ caꞌvej rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a vaa me rá nij síí tachru̱u̱ quiꞌya̱j nij soꞌ mei. Ma̱a̱n se gu̱un rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se sa̱ꞌ niꞌya̱j Diose̱ á. Ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ man soꞌ á. Ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ tuvíꞌ so̱ꞌ á. Dínj ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ yoꞌó nij síí sa̱ꞌ nimán nij síí achíín niꞌya̱j rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ á.  
\v 23 Se̱ caꞌvej rá so̱ꞌ cano̱ tuvíꞌ so̱ꞌ ga̱ yuvii̱ cheꞌé nana̱ mei. Ne acaj nij síí ꞌyaj da̱nj cuentá maꞌ. Si̱j ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ me nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ cheꞌé se vaa ꞌyaj nij soꞌ, cheꞌé dan unuꞌ ndoꞌo nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ ei. 
\p  
\v 24 Ne nó xcúún síí ꞌyaj suun cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cunu̱ꞌ soꞌ da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ veꞌé tu̱cuꞌyón soꞌ,  
\v 25 ne̱ ti̱haa̱n soꞌ chrej sa̱ꞌ man nij síí me rá cunu̱ꞌ ga̱ soꞌ uún a. ꞌO̱ se xcaj soꞌ cuentá se vaa caꞌve̱e ra̱cuíj Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ quinano̱ rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, ne̱ quinari̱ꞌ nij soꞌ nana̱ ya̱ a.  
\v 26 Ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j nij soꞌ cuentá, ga̱a ne̱ quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan síí chre̱e a. Ne̱ síí chre̱e me se soꞌ me síí tihaꞌ yuꞌunj man nij yuvii̱, ne̱ quitaꞌaa soꞌ man nij soꞌ, ne̱ cuano̱ nihánj me se ꞌyaj soꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ man nij soꞌ ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j nij síí chiꞌi̱i̱ asa̱ꞌ nichru̱nꞌ caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó a 
\p  
\v 1 Neꞌén so̱ꞌ se vaa asa̱ꞌ nichru̱nꞌ caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ne̱ gu̱un ndoꞌo sayuun a.  
\v 2 ꞌO̱ se ga̱a̱ ꞌe̱e̱ uxrá rá nij yuvii̱ man maꞌa̱n yuvii̱, ne̱ gu̱un ndoꞌo rá nij yuvii̱ quiꞌya̱j canaán nij soꞌ saꞌanj, ne̱ cata̱j uxrá nij soꞌ se vaa si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo me maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ nij ndoꞌo caꞌmi̱i̱ nij soꞌ cheꞌé Diose̱ uún a. Se̱ cuno nij soꞌ caꞌmi̱i̱ rej nij soꞌ do̱ꞌ, nii nij soꞌ do̱ꞌ, uún maꞌ. Caꞌmi̱i̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ nagoꞌ nij soꞌ graciá cheꞌé rasu̱u̱n, ne̱ se̱ guun rá nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱ mei.  
\v 3 Se̱ gaa ꞌe̱e̱ rá nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ o̱ raꞌyunj tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ nano̱ ndoꞌo nij soꞌ cuentó ne̱ cheꞌé tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ se̱ guun naꞌa̱j nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man nij soꞌ mei. Ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun chiꞌi̱i̱ nica̱j nij soꞌ mei. Ina̱nj quij ga̱a̱ nij soꞌ ei. Ne̱ ina̱nj quinachri̱ꞌ nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ ei.  
\v 4 Ne̱ ina̱nj síí tihaꞌ yuꞌunj tuviꞌ gu̱un uún nij soꞌ ei. Ne̱ ina̱nj caꞌne̱j nimán nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ chrej chiꞌi̱i̱ ei. Ne̱ yoꞌo̱ nda̱a raan rmaꞌa̱n cuma̱n se nucuiꞌ rá nimán nij soꞌ, ne̱ ina̱nj nano̱ꞌ nij soꞌ rasu̱u̱n me rá maꞌa̱n nij soꞌ a. Se̱ nanoꞌ nij soꞌ a̱ doj man Diose̱ a̱ maꞌ.  
\v 5 Ase vaa yuvii̱ noco̱ꞌ Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ nij soꞌ, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvej rá nij soꞌ naquiꞌya̱j sa̱ꞌ Diose̱ nimán nij soꞌ maꞌ. Naxu̱u̱n yaníj so̱ꞌ mán so̱ꞌ rihaan nij síí vaa da̱nj ei. 
\p  
\v 6 Atúj nij soꞌ rá veꞌ tucuá chana̱ ne nica̱j cuentá, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man nij chana̱ ata̱ daj a̱ cacunꞌ quij avii raa̱ maꞌa̱n noꞌ a.  
\v 7 Niga̱nj tucuꞌyón nij chana̱ yoꞌ nu̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj ne gu̱un nucua̱j nij noꞌ xca̱j nij noꞌ cuentá cheꞌé nana̱ ya̱ yoꞌ a̱ mei.  
\v 8 Ne̱ xa̱ꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa quiranꞌ ꞌo̱ síí chru̱u̱n cuꞌna̱j Janes ga̱ síí chru̱u̱n cuꞌna̱j Jambres ga̱a quitáá riꞌyunj ro̱j soꞌ man síí cuꞌna̱j Moisés ga̱a naá roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ gue̱e̱ nij síí ta̱j riꞌyunj man ina̱nj nana̱ sa̱ꞌ ei. ꞌO̱ se síí ma̱n ina̱nj nana̱ chiꞌi̱i̱ raa̱ me nij soꞌ do̱ꞌ, síí a̱j tanáj xco̱ man Diose̱ do̱ꞌ, me nij soꞌ ei.  
\v 9 Tza̱j ne̱ se̱ quisíj nij soꞌ xnaꞌa̱nj nana̱ chiꞌi̱i̱ yoꞌ nda̱a ga̱nꞌ ndoꞌo quiꞌya̱j nij soꞌ mei. ꞌO̱ se cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ xca̱j cuentá se vaa si̱j nij snúú rmaꞌa̱n me nij soꞌ, ne̱ se̱ cuchumán rá nij yuvii̱ a̱ doj caꞌmi̱i̱ nij soꞌ mei. ꞌO̱ se nda̱ꞌ rá se vaa quiranꞌ ro̱j síí cuꞌna̱j Janes ga̱ síí cuꞌna̱j Jambres ga̱a ne cuchuma̱n rá yuvii̱ caꞌmii ro̱j soꞌ roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nda̱ꞌ se quira̱nꞌ níꞌ sayuun, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ canoco̱ꞌ níꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ a 
\p  
\v 10 Ne̱ xa̱ꞌ ma̱ꞌán so̱ꞌ, tza̱j ne̱ xcaj ndoꞌo so̱ꞌ cuentá cheꞌé nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj man yuvii̱ do̱ꞌ, cheꞌé tucuáán noco̱ꞌ ꞌu̱nj do̱ꞌ, cheꞌé se vaa guun raj qui̱ꞌyáj rej rihaan níꞌ do̱ꞌ a. Neꞌén so̱ꞌ se vaa nucua̱j ndoꞌo raj man Diose̱ do̱ꞌ, se vaa nanaj rá ꞌu̱nj caxri̱i̱ yuva̱a̱ ꞌu̱nj man yuvii̱ do̱ꞌ, se vaa ꞌe̱e̱ raj man tinúj do̱ꞌ, se vaa yoꞌo̱ nucua̱j rá ꞌu̱nj rihaan sayuun do̱ꞌ ei.  
\v 11 Ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ da̱j vaa sayuun quiꞌyaj nii manj, ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ nu̱ꞌ se vaa quiránꞌ ꞌu̱nj chumanꞌ Antioquía do̱ꞌ, chumanꞌ Iconio do̱ꞌ, chumanꞌ Listra do̱ꞌ, uún chugua̱nj. Tza̱j ne̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me síí tinanii manj rihaan nu̱ꞌ sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj ei.  
\v 12 Dan me se cunuda̱nj uún nij yuvii̱ me rá canoco̱ꞌ man Diose̱ yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, quira̱nꞌ sayuun uún cheꞌé Jesucristó ei.  
\v 13 Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí tihaꞌ yuꞌunj, tza̱j ne̱ tana̱nj a̱ doj a̱ doj a̱ caꞌa̱nj nij soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj nij soꞌ man nij yuvii̱ do̱ꞌ, tiha̱ꞌ yuꞌunj nij yuvii̱ man nij maꞌa̱n nij soꞌ do̱ꞌ ei. 
\p  
\v 14 Ne̱ ma̱ꞌán so̱ꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ nana̱ cuchumán rá so̱ꞌ nana̱ naríꞌ so̱ꞌ á. ꞌO̱ se a̱j neꞌén so̱ꞌ me níí me ro̱j chana̱ tucuꞌyón nana̱ yoꞌ mán so̱ꞌ ei.  
\v 15 Ne̱ a̱j neꞌén so̱ꞌ se vaa asi̱j neꞌej mé so̱ꞌ, ne̱ queneꞌén so̱ꞌ da̱j taj nij yanj gue̱e̱, ne̱ yanj yoꞌ me se quiꞌyaj caꞌvee xcaj níꞌ cuentá, ne̱ cheꞌé dan cuchumán rá so̱ꞌ niꞌya̱j so̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ya̱j ado̱nj.  
\v 16 ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ quiꞌyaj cachrón nii nu̱ꞌ nana̱ ma̱n rihaan yanj yoꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé dan vaa se gu̱un ndoꞌo man nana̱ yoꞌ rihaan níꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se vaa ndoꞌo rasu̱u̱n nariꞌ níꞌ uno níꞌ nana̱ ma̱n rihaan yanj yoꞌ, ne̱ taj xnaꞌanj yoꞌ rihaan níꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ axríj yuva̱a̱ yoꞌ man níꞌ cheꞌé cacunꞌ ꞌyaj níꞌ, ne̱ tucuꞌyón yoꞌ man níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ veꞌé quiꞌya̱j níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱, ne̱ taj xnaꞌanj yoꞌ rihaan níꞌ da̱j ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ uún a.  
\v 17 ꞌO̱ se níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me se da̱nj ga̱a̱ ya̱, ga̱a ne̱ yoꞌo̱ caꞌve̱e cu̱nuû nana̱ sa̱ꞌ nimán níꞌ, ne̱ yoꞌo̱ quiꞌya̱j níꞌ daj a̱ rasu̱u̱n sa̱ꞌ ei. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ caꞌneꞌ rá níꞌ ga̱ suun aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱ maꞌ 
\p  
\v 1 Cuano̱ nihánj me se me rá ꞌu̱nj cuno̱ Diose̱ cuno̱ Jesucristó síí caꞌna̱ꞌ uún gu̱un chij rihaan chumii̱ nihánj síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé síí vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé síí caviꞌ do̱ꞌ, se vaa caꞌne̱ꞌ yá ꞌu̱nj suun rihaan so̱ꞌ  
\v 2 caꞌa̱nj so̱ꞌ nata̱ꞌ so̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ á. Taj se ꞌyaj sese vaa yaꞌnúj rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ, se ne vaa yaꞌnúj rihaan so̱ꞌ do̱ꞌ, taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌmi̱i̱ natáj yá so̱ꞌ ei. Cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé cacunꞌ tumé nij yuvii̱, ne̱ cata̱j so̱ꞌ se vaa nij ndoꞌo ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ nago̱ꞌ so̱ꞌ chrej nucua̱j man nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ ina̱nj se sa̱ꞌ ei. Tza̱j ne̱ se̱ gaa raꞌya̱nj rá so̱ꞌ caxri̱i̱ yuva̱a̱ so̱ꞌ man nij yuvii̱ mei. Tana̱nj yoꞌo̱ ga̱a̱ ina̱j nimán so̱ꞌ, ne̱ veꞌé tu̱cuꞌyón so̱ꞌ man nij soꞌ ei.  
\v 3 ꞌO̱ se vaa güii, ne̱ se̱ caꞌvej rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ ꞌyaj caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ nimán nij soꞌ man chugua̱nj. Ma̱a̱n se gu̱un rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ yoꞌó nana̱ naca̱, ne̱ cheꞌé dan nano̱ꞌ nij soꞌ queꞌe̱e̱ síí tu̱cuꞌyón yoꞌó nana̱ me rá maꞌa̱n nij soꞌ man nij soꞌ a.  
\v 4 Ne̱ caꞌa̱nj nij soꞌ rej nuviꞌ nana̱ ya̱ cuno̱ nij soꞌ, ne̱ na̱nj cuentó ne̱ cuno̱ nij soꞌ a.  
\v 5 Tza̱j ne̱ so̱ꞌ me se caꞌne̱j sa̱ꞌ ina̱nj so̱ꞌ tucuáán sa̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ ina̱j nimán so̱ꞌ ga̱a ránꞌ so̱ꞌ sayuun, ne̱ yoꞌo̱ nata̱ꞌ so̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij síí ataa xca̱j cuentá á. Dan me se quiꞌya̱j suun so̱ꞌ nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan so̱ꞌ á. 
\p  
\v 6 Xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ nichru̱nꞌ cavi̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Diose̱, ne̱ quina̱j chumii̱ nihánj na̱nj ei.  
\v 7 ꞌU̱nj me se quisíj quiꞌyaj suun uxrá yaj suun caꞌneꞌ Diose̱ rihanj, ne̱ yoꞌo̱ canocóꞌ ꞌu̱nj se‑tucua̱nj Jesucristó,  
\v 8 ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱a̱n se naꞌvi̱j uún ꞌu̱nj quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ rque̱ soꞌ ꞌo̱ cachriin yâj cu̱nuû raá ꞌu̱nj, ne̱ cata̱j soꞌ se vaa nuviꞌ cacunꞌ ta̱j xráj a. Dan me se cuese̱ nica̱ nimán ya̱ me Jesucristó, ne̱ nuveé cheꞌe̱ o̱rúnꞌ ꞌu̱nj me quiꞌya̱j soꞌ da̱nj maꞌ. Ne̱ veé da̱nj quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱ me ndoꞌo rá caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cuchi̱ꞌ Timoteo rihaan Pabló a 
\p  
\v 9 Raꞌya̱nj caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ rej nu̱u̱ ꞌu̱nj nihánj caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ manj ei.  
\v 10 ꞌO̱ se tanáj síí cuꞌna̱j Demas manj, cheꞌé se caranꞌ doj rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caꞌanj soꞌ chumanꞌ Tesalónica na̱nj ei. Síí cuꞌna̱j Crescente caꞌanj estadó Galacia, ne̱ síí cuꞌna̱j Titó caꞌanj estadó Dalmacia ei.  
\v 11 Da̱j o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Lucas nicunꞌ ga̱ ꞌu̱nj nihánj cuano̱ na̱nj ei. Ni̱caj so̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Marcos caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ ei. ꞌO̱ se vaa ndoꞌo suun quiꞌya̱j suun ꞌu̱nj, ne̱ ra̱cuíj soꞌ manj, raj a.  
\v 12 Ne̱ síí cuꞌna̱j Tíquico me se caꞌnéj ꞌu̱nj man soꞌ caꞌa̱nj soꞌ chumanꞌ Efeso ei.  
\v 13 Tanáj ꞌu̱nj se‑roto̱ ꞌu̱nj tucuá síí cuꞌna̱j Carpo síí ne̱ chumanꞌ Troas, ne̱ ni̱caj so̱ꞌ man yoꞌ caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ do̱j ei. Dan me se ni̱caj so̱ꞌ nij dáán ꞌu̱nj do̱ꞌ, nij yanj nuj xcuu do̱ꞌ, caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ, cheꞌé se raꞌya̱nj ndoꞌo achiin yoꞌ manj nihánj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quiꞌyaj ndoꞌo síí cuꞌna̱j Alejandro sayuun man Pabló a 
\p  
\v 14 Dan me se xa̱ꞌ síí cuꞌna̱j Alejandró síí ꞌyaj suun agaꞌ, tza̱j ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soꞌ sayuun manj, ne̱ narque̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ sayuun man soꞌ cheꞌé sayuun quiꞌyaj soꞌ manj, raj a.  
\v 15 ꞌO̱ se ta̱dó so̱ꞌ ga̱ soꞌ se̱ gaa na̱nj quiꞌya̱j soꞌ sayuun mán so̱ꞌ á. ꞌO̱ se naꞌvej uxrá rá soꞌ cuno̱ yuvii̱ se‑na̱na̱ níꞌ a̱ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa racuíj Jesucristó man Pabló ga̱a canicunꞌ Pabló rihaan cuese̱ a 
\p  
\v 16 Ga̱a caꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij síí nica̱j suun quiꞌyaj nii, ne̱ nuviꞌ a̱ ꞌó tinúú níꞌ racuíj manj a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se tanáj cunuda̱nj nij soꞌ man o̱rúnꞌ ꞌu̱nj rihaan nij síí nica̱j suun, tza̱j ne̱ naꞌvej raj cara̱a Diose̱ cacunꞌ xráá nij soꞌ a̱ mei.  
\v 17 ꞌO̱ se canicunꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ soꞌ me síí quiꞌyaj guun nu̱cuáá ꞌu̱nj natáꞌ ꞌu̱nj nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ cuno cunuda̱nj nij yuvii̱ yaníj, ne̱ tinanii soꞌ manj rihaan sayuun noco̱o,  
\v 18 ne̱ soꞌ me síí ti̱nanii manj rihaan daj a̱ se nij me rá nii quiꞌya̱j nii manj, ne̱ soꞌ me síí quiꞌya̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌu̱nj ca̱yáán ꞌu̱nj ga̱ soꞌ asa̱ꞌ nanij soꞌ rej xta̱ꞌ ne̱ gu̱un chij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj a. Veꞌé ina̱nj caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj á. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé cuma̱n nij tuvi̱ꞌ Timoteo, rá nij tuvi̱ꞌ Pabló a 
\p  
\v 19 Me rá ꞌu̱nj se vaa veꞌé cuma̱n chana̱ cuꞌna̱j Prisca do̱ꞌ, nica̱ noꞌ síí cuꞌna̱j Aquila do̱ꞌ, nij tucua̱ síí cuꞌna̱j Onesíforo do̱ꞌ ei.  
\v 20 Quináj síí cuꞌna̱j Erasto chumanꞌ Corinto, ne̱ síí cuꞌna̱j Trófimo me se ranꞌ soꞌ a. Cheꞌé dan tanáj ꞌu̱nj man soꞌ chumanꞌ Mileto na̱nj ei.  
\v 21 Raꞌya̱nj caꞌna̱ꞌ so̱ꞌ nihánj ya̱j ga̱a ataa caꞌna̱ꞌ yavii acoj ndoꞌo a. Veꞌé ca̱yáán so̱ꞌ, rá síí cuꞌna̱j Eubulo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Pudente do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Lino do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Claudia do̱ꞌ, taranꞌ nij tinúú níꞌ do̱ꞌ ei.  
\v 22 Me rá ꞌu̱nj ca̱yáán síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ga̱ nimán so̱ꞌ, ne̱ quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij soj a.