\id 2CO  
\h II Corintios 
\toc1 II Corintios 
\mt1 Nihánj me síj vi̱j yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Corinto a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj me síí cuꞌna̱j Pabló si̱j apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱, nda̱a vaa me rá maꞌa̱n Diose̱ qui̱ꞌyáj a. Ya̱nj tinúꞌ Timoteo ga̱j, ne̱ ꞌyaj núj yanj nihánj caꞌne̱j núj rihaan soj si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Corinto, ne̱ caꞌne̱j núj yanj nihánj rihaan cunuda̱nj yoꞌó nij soj si̱j sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj nu̱ꞌ estadó cuꞌna̱j Acaya uún a.  
\v 2 Dan me se me rá núj quiꞌya̱j ndoꞌo Rej níꞌ Diose̱ do̱ꞌ, Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, se lu̱j cheꞌé nij soj, ne̱ me rá núj ga̱a̱ xe̱j nimán soj quiꞌya̱j ro̱j soꞌ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quiranꞌ ndoꞌo nij tuvi̱ꞌ Pabló sayuun, tza̱j ne̱ tinanii Diose̱ man nij soꞌ rihaan sayuun yoꞌ a 
\p  
\v 3 Veꞌé ndoꞌo vaa Diose̱ ei. Se‑Dio̱se̱ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me Diose̱, ne̱ Rej Jesucristó me uún Diose̱ chugua̱nj. Ne̱ soꞌ me síí ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá man yuvii̱, ne̱ soꞌ me síí racuíj ndoꞌo nana̱ sa̱ꞌ nimán yuvii̱ chugua̱nj.  
\v 4 Caꞌve̱e se me maꞌa̱n sayuun ranꞌ núj, tza̱j ne̱ Diose̱ roꞌ, me síí narqué ndoꞌo chrej nucua̱j man núj, ne̱ cheꞌé dan gu̱un nucua̱j núj nago̱ꞌ núj chrej nucua̱j man tinúú núj güii quira̱nꞌ tinúú núj sayuun uún chugua̱nj. Cheꞌé dan asa̱ꞌ ranꞌ tinúú núj sayuun, ne̱ caꞌve̱e nago̱ꞌ núj chrej nucua̱j man tinúú núj chrej narqué maꞌa̱n Diose̱ man núj nago̱ꞌ núj man tinúú núj chugua̱nj.  
\v 5 Dan me se nda̱ꞌ rá se vaa quiranꞌ uxrá Jesucristó sayuun roꞌ, da̱nj vaa ꞌnaꞌ uxrá sayuun xráá núj, ne̱ cheꞌé dan cunuu ꞌe̱e̱ uxrá rá Jesucristó man núj cheꞌé sayuun ranꞌ núj ei. Cheꞌé dan nariꞌ nucuaj rá núj cheꞌé Jesucristó, ꞌyaj Diose̱ a.  
\v 6 ꞌO̱ se sese ranꞌ núj sayuun, ne̱ cheꞌé yan nari̱ꞌ nucuaj nimán soj do̱ꞌ, cheꞌé yan nani̱i̱ soj rihaan cacunꞌ tumé soj do̱ꞌ, me ranꞌ núj sayuun ado̱nj. Dan me se sese Diose̱ rqué se nucua̱j nu̱u̱ nimán núj, ne̱ veé da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ cu̱nuû se nucua̱j nimán soj asa̱ꞌ quiranꞌ soj sayuun se vaa ranꞌ núj ado̱nj.  
\v 7 Dan me se yoꞌo̱ guun ya̱ rá núj niꞌya̱j núj man soj cheꞌé se vaa ranꞌ soj ei. ꞌO̱ se nda̱ꞌ rá se vaa ꞌnaꞌ sayuun xráá soj roꞌ, veé da̱nj vaa aꞌnéé Diose̱ se nucua̱j nimán soj uún chugua̱nj. Ase vaa ranꞌ núj sayuun roꞌ, da̱nj vaa ranꞌ gue̱e̱ soj sayuun, ne̱ ase vaa nariꞌ nucuaj rá núj ꞌyaj Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa nariꞌ nucuaj rá soj ꞌyaj uún Diose̱ a. 
\p  
\v 8 Me rá núj naꞌnu̱j rá soj se vaa quiranꞌ núj sayuun estadó Asia, tinu̱j, nocoj. Ne̱ me rá núj queneꞌe̱n soj se vaa uxrá quiranꞌ ya̱ núj sayuun, ne̱ da̱j doj se caviꞌ ya̱ núj ei.  
\v 9 Dan me se ꞌo̱ sayuun noco̱o ya̱ ya̱ me yoꞌ, ne̱ nuveé sayu̱u̱n gu̱un nucua̱j yáꞌ me sayuun yoꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se ne ga̱a̱ ya̱ ya̱ rá núj ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ núj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌnéé nimán núj quina̱j nimán núj rej yoꞌ na̱nj ado̱nj. Nda̱ꞌ rá se vaa síí nataꞌ se‑cacu̱nꞌ cavi̱ꞌ roꞌ, da̱nj vaa guun rá núj na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se cuna̱j uxrá quiranꞌ núj da̱nj, ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱, ga̱a ne̱ se̱ gaa nucua̱j rá núj man maꞌa̱n núj maꞌ. ꞌO̱ se vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j ya̱ rá núj man Diose̱ síí naquiꞌyaj iꞌna̱ꞌ man yuvii̱ caviꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 10 Dan me se da̱j doj se caviꞌ núj, tza̱j ne̱ Diose̱ me síí tinanii man núj rihaan sayuun yoꞌ, ne̱ soꞌ me síí ti̱nanii man núj rihaan sayuun quira̱nꞌ núj rej riha̱a̱n, ne̱ nucua̱j rá núj man soꞌ, ne̱ ya̱ ya̱ ti̱nanii soꞌ man núj rihaan sayuun,  
\v 11 cheꞌé se racuíj ndoꞌo soj man núj achíín niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ cheꞌé núj ei. Dan me se cuno Diose̱ se vaa achíín niꞌya̱j queꞌe̱e̱ yuvii̱ rihaan soꞌ cheꞌé núj, ne̱ quiꞌya̱j soꞌ se lu̱j cheꞌé núj ti̱nanii soꞌ man núj rihaan sayuun ei. Ne̱ nago̱ꞌ queꞌe̱e̱ níꞌ graciá rihaan Diose̱ cheꞌé se vaa tinanii soꞌ man núj rihaan sayuun ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me cheꞌé ne cuchi̱ꞌ Pabló chumanꞌ cuꞌna̱j Corinto a 
\p  
\v 12 Neꞌen núj se vaa quinani̱i̱ núj rihaan sayuun, ne̱ niha̱ꞌ ndoꞌo rá núj, cheꞌé se neꞌen núj se vaa nuviꞌ cacunꞌ tumé núj a. ꞌO̱ se veꞌé quiꞌyaj núj ga̱ soj ga̱a chéé núj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ne tiha̱ꞌ yuꞌunj núj man soj maꞌ. Ma̱a̱n se cuno núj rihaan Diose̱, ne̱ caꞌmii chij núj rihaan soj, ne̱ ne quiꞌya̱j núj ina̱nj se vaa cavii raa̱ maꞌa̱n núj maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ racuíj man núj, ne̱ quiꞌyaj núj ina̱nj se vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j núj na̱nj ado̱nj.  
\v 13-14 Dan me se taj va̱j nana̱ nachranꞌ cachrón núj naya̱a̱ soj maꞌ. Ina̱nj nana̱ gu̱un nucua̱j soj naya̱a̱ soj do̱ꞌ, ina̱nj nana̱ gu̱un nucua̱j soj cuno̱ soj do̱ꞌ, me nana̱ cachrón núj naya̱a̱ soj na̱nj ado̱nj. Cuano̱ roꞌ, a̱j nariꞌ soj taꞌa̱j nana̱ cataj xnaꞌanj núj rihaan soj, ne̱ me rá núj nari̱ꞌ gue̱e̱ soj nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ ei. Da̱nj me rá núj, cheꞌé yan gu̱un niha̱ꞌ rá núj cheꞌé soj güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ veé da̱nj gu̱un niha̱ꞌ rá soj cheꞌé núj uún ei. 
\p  
\v 15 Cheꞌé se guun ya̱ raj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ níꞌ vaa güii, cheꞌé dan guun raj caꞌa̱nj ꞌu̱nj chiháán soj, ga̱a ne̱ quisi̱j vi̱j caꞌa̱nj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soj, cheꞌé se me raj gu̱un niha̱ꞌ rá soj doj, raj a.  
\v 16 Dan me se ga̱a va̱j ꞌu̱nj caꞌanj ꞌu̱nj estadó Macedonia, ne̱ guun raj ca̱ranj chiháán soj ga̱a cachén ꞌu̱nj chrej caꞌanj ꞌu̱nj estadó yoꞌ ei. Dan me se guun raj ca̱ranj chiháán soj rej caꞌanj ꞌu̱nj ne̱ rej ꞌnaꞌ niquej uún ei. Da̱nj guun raj qui̱ꞌyáj cheꞌé se guun raj ra̱cuíj soj manj caꞌa̱nj ꞌu̱nj estadó Judea ei. Tza̱j ne̱ ne ca̱ranj chiháán soj ga̱a caꞌnaj nihánj a̱ mei. 
\p  
\v 17 Me cheꞌé me ne ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj, rá soj ga̱. Guun vi̱j rá ꞌu̱nj ga̱a cataj ꞌu̱nj se vaa guun rá ꞌu̱nj ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj, rá soj naꞌ. Ga̱a nuchruj ra̱a̱ ꞌu̱nj da̱j qui̱ꞌyáj, ne̱ na̱j guun nana̱ avii raá ꞌu̱nj caꞌmii ꞌu̱nj, rá soj naꞌ. ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ ya̱ ga̱ nana̱ ne̱ rihanj, rá soj naꞌ.  
\v 18 Taj maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ me testigó se vaa ya̱ uxrá vaa nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii núj rihaan soj ei. Xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ ne aꞌmii rmaꞌa̱n núj nana̱ rihaan soj maꞌ.  
\v 19 ꞌO̱ se aꞌmii natáj ma̱ꞌanj ga̱ síí cuꞌna̱j Silvano do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Timoteo do̱ꞌ, rihaan soj cheꞌé taꞌníí Diose̱ síí cuꞌna̱j Jesucristó, ne̱ ne ti̱nachej núj nana̱ ne̱ ga̱ nana̱ ya̱ ga̱a aꞌmii natáj núj rihaan soj maꞌ. Tana̱nj ina̱nj nana̱ ya̱ me nana̱ aꞌmii núj rihaan soj, cheꞌé se queneꞌen núj se vaa ya̱ uxrá vaa nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ chugua̱nj.  
\v 20 Cunuda̱nj nij nana̱ cataꞌ tuꞌva Diose̱ cheꞌé níꞌ roꞌ, niꞌya̱j níꞌ man Jesucristó ne̱ xcaj níꞌ cuentá se vaa ya̱ vaa nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ chugua̱nj. Ne̱ cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me níꞌ, cheꞌé dan taj níꞌ “Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei”, taj níꞌ rihaan Diose̱, ne̱ sa̱ꞌ doj xcaj yuvii̱ cuentá se vaa veꞌé ndoꞌo ꞌyaj Diose̱ á.  
\v 21 Diose̱ me síí racuíj man núj nocoꞌ sa̱ꞌ núj man Jesucristó ga̱ soj, ne̱ soꞌ me síí cuneꞌ man núj quiꞌya̱j suun núj rihaan soꞌ a.  
\v 22 Ne̱ soꞌ me síí cataj se vaa ya̱ ya̱ taꞌni̱j soꞌ me níꞌ, ne̱ caꞌnéé soꞌ Nimán soꞌ ca̱yáán nimán níꞌ, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ rque̱ soꞌ se sa̱ꞌ man níꞌ, vaa güii ado̱nj. 
\p  
\v 23 Tza̱j ne̱ sese ne cuchi̱j rej ma̱n soj, ne̱ me raj queneꞌe̱n Diose̱ nimanj, se vaa ya̱ vaa nana̱ aꞌmij rihaan soj cuano̱ nihánj, ne̱ cheꞌé se ne caꞌve̱j ya̱ raj qui̱ꞌyáj sayuun man soj, cheꞌé dan ne cuchi̱j chumanꞌ Corinto ado̱nj.  
\v 24 ꞌO̱ se ne me rá núj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ núj rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj canoco̱ꞌ soj man Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se síí ꞌyaj suun ga̱ soj yan cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soj me núj, ne̱ a̱j nariꞌ sa̱ꞌ soj canoco̱ꞌ maꞌa̱n soj man Jesucristó na̱nj ado̱nj. 
\c 2  
\p  
\v 1 Ma̱a̱n cheꞌé se guun raj yoꞌo̱ ga̱a̱ niha̱ꞌ nimán soj roꞌ, cheꞌé dan ne cuchi̱j rej ma̱n soj na̱nj ado̱nj.  
\v 2 Sese nano̱ rá soj qui̱ꞌyáj, ga̱a ne̱ me síí quiꞌya̱j gu̱un niha̱ꞌ raj ga̱. ꞌO̱ se soj me síí naquiꞌyaj niha̱ꞌ nimanj ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese nuviꞌ soj, ga̱a ne̱ a̱ me síí quiꞌya̱j da̱nj ga̱.  
\v 3 ꞌO̱ se cheꞌé dan quiꞌyáj yanj cartá yoꞌ, nda̱a vaa me rá ma̱ꞌanj, cheꞌé se ne caꞌve̱j raj cuchi̱j ne̱ quinano̱ raj quiꞌya̱j soj ei. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se no̱ xcúún soj gu̱un niha̱ꞌ raj quiꞌya̱j soj, ne̱ nda̱a maꞌa̱n soj do̱ꞌ, gu̱un niha̱ꞌ rá ga̱a̱ chugua̱nj.  
\v 4 Tza̱j ne̱ ga̱a quiꞌyáj yanj cartá yoꞌ me se nuu quitzi̱i ndoꞌo raj, ne̱ nanó ndoꞌo raj, ne̱ nda̱a taꞌvee ma̱ꞌanj, quiꞌyaj suun nanó rá chugua̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé cheꞌe̱ se me raj quinano̱ rá soj me quiꞌyáj yanj cartá yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se me raj queneꞌe̱n soj se vaa ꞌe̱e̱ uxrá raj man soj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé naꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ uún nij síí ma̱n Corinto ga̱ tinúú nij soꞌ síí tanáj cacunꞌ tumé soꞌ a 
\p  
\v 5 Tza̱j ne̱ sese vaa yoꞌo̱ síí ꞌyaj nanó raj do̱j, ne̱ nuveé ina̱nj ma̱ꞌanj nanó rá ꞌyaj soꞌ, cata̱j níꞌ vaa maꞌ. ꞌO̱ se nda̱a maꞌa̱n soj do̱ꞌ, nanó rá, cata̱j níꞌ vaa, cheꞌé se naꞌvej rá níꞌ cuta̱ꞌ níꞌ doj vaa na̱nj ado̱nj.  
\v 6 Ne̱ sayuun cutaꞌ soj xráá síí quiꞌyaj cacunꞌ yoꞌ me se veé dan caꞌvee, ne̱ caꞌne̱e̱ soj sayuun xráá soꞌ na̱nj ei. Taj cheꞌé quiꞌya̱j soj doj sayuun man soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 7 Ma̱a̱n se cara̱a̱ xꞌnaa soj rihaan soꞌ, ne̱ veé dan quisi̱j quiꞌyaj soj sayuun man soꞌ, tadó soj se̱ nanó ndoꞌo rá soꞌ, quiꞌya̱j soj, ne̱ quiri̱ꞌ nimán soꞌ, quiꞌya̱j soj ei.  
\v 8 Cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa me raj veꞌé quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ gu̱un ya̱ rá soꞌ se vaa ya̱ ya̱ ꞌe̱e̱ rá soj man soꞌ ei.  
\v 9 Ga̱a quiꞌyáj yanj cartá caꞌnéj rihaan soj ga̱a rque̱, ne̱ caꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan soj se vaa quiꞌya̱j soj sayuun man síí quiꞌyaj cacunꞌ yoꞌ, cheꞌé rej me rá ꞌu̱nj xca̱j ꞌu̱nj cuentá da̱j si̱j me soj, ne̱ me raj que̱neꞌenj sese si̱j uno nu̱ꞌ nana̱ aꞌmij rihaan me soj a.  
\v 10 Sese caꞌve̱j rá soj cara̱a̱ xꞌnaa soj cheꞌé soꞌ, ne̱ veé da̱nj qui̱ꞌyáj, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaj cheꞌé soꞌ, cheꞌé rej me raj cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj soj, ne̱ neꞌenj se vaa tumé Jesucristó man níꞌ ei.  
\v 11 Da̱nj quiꞌya̱j níꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj quiꞌya̱j canaán síí cuꞌna̱j Satanás man níꞌ ei. ꞌO̱ se a̱j neꞌen níꞌ da̱j me rá soꞌ quiꞌya̱j soꞌ ga̱ níꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cavii Pabló chumanꞌ cuꞌna̱j Troas, ne̱ caꞌanj soꞌ estadó cuꞌna̱j Macedonia a 
\p  
\v 12 Dan me se caꞌanj ꞌu̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Troas caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ dan me se vaa ndoꞌo rej caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ, quiꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ,  
\v 13 tza̱j ne̱ ne nari̱ꞌ ꞌu̱nj man tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Titó, ne̱ nanó ndoꞌo raj, ne̱ cheꞌé dan tanáj ꞌu̱nj man nij tinúú níꞌ síí ne̱ chumanꞌ Troas yoꞌ, ne̱ cavii ꞌu̱nj caꞌnáꞌ ꞌu̱nj estadó Macedonia nihánj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nana̱ aꞌmii natáj nij tuvi̱ꞌ Pabló rihaan nij yuvii̱ a 
\p  
\v 14 Tza̱j ne̱ nago̱ꞌ níꞌ graciá rihaan Diose̱, cheꞌé se Diose̱ me síí ꞌyaj se vaa ꞌyaj canaán uxrá núj rihaan síí chre̱e cheꞌé Jesucristó a. Ne̱ Diose̱ me síí ꞌyaj uno yuvii̱ ma̱n rihaan nu̱ꞌ cachra̱ꞌ chumii̱ nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii núj cheꞌé Jesucristó, ne̱ yoꞌo̱ chaꞌnuu̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan nu̱ꞌ cachra̱ꞌ chumii̱, nda̱ꞌ rá se vaa avii se gunꞌ da̱j man yâj ga̱a naxraꞌ yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa chaꞌnuu̱ se‑na̱na̱ Diose̱ chugua̱nj.  
\v 15 Dan me se nda̱ꞌ rá se vaa yachruu̱ squíí gunꞌ da̱j, ne̱ achén yoꞌ scaꞌnúj nij síí quinani̱i̱ rihaan sayuun, ne̱ achén yoꞌ scaꞌnúj nij síí caꞌa̱nj rihaan yaꞌan, da̱nj vaa núj ga̱a nataꞌ núj se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan yuvii̱ cheꞌé Diose̱ ei.  
\v 16 Ne̱ xa̱ꞌ nij síí caꞌa̱nj rihaan yaꞌan, tza̱j ne̱ nda̱ꞌ rá se vaa gunꞌ squíí rihaan nij yuvii̱ caviꞌ roꞌ, da̱nj vaa se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soꞌ ei. Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí quinani̱i̱ rihaan sayuun me se nda̱ꞌ rá se uun ráꞌ ga̱a sa̱ꞌ uxrá gunꞌ squíí roꞌ, da̱nj uun rá nij soꞌ ga̱a uno nij soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ei. Tza̱j ne̱ a̱ me síí uun nucua̱j ꞌyaj da̱nj, rá soj ga̱.  
\v 17 ꞌO̱ se núj me se ne ꞌyaj núj nda̱a vaa ꞌyaj taꞌa̱j nij síí aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se taꞌa̱j nij soꞌ me se me ina̱nj nij síí me rá quiꞌya̱j canaán saꞌanj cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ ina̱nj nana̱ ya̱ me rá núj caꞌmi̱i̱ núj, ne̱ naꞌvej rá núj caꞌne̱e̱ núj saꞌanj cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ me síí caꞌneꞌ suun rihaan núj caꞌmi̱i̱ natáj núj, ne̱ tumé Diose̱ man núj da̱j caꞌmi̱i̱ núj, ne̱ síí noco̱ꞌ man Jesucristó me núj ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj Jesucristó vaa nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Corinto ga̱ nu̱ꞌ níꞌ a 
\p  
\v 1 Dan me se ga̱a aꞌmii núj nana̱ nihánj me se uun cheꞌe̱ uún núj aꞌmii núj cheꞌé maꞌa̱n núj, rá soj naꞌ. Taj mei. Dan me se ase vaa yanj cartá vaa nu̱ꞌ níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ei. Dan me se nuveé cheꞌe̱ nucuiꞌ rá núj aꞌmii núj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj vaa ya̱ ei. Nda̱ꞌ se me rá soj ti̱haa̱n núj yanj cartá aꞌmii sa̱ꞌ cheꞌé núj chiha̱ꞌ. Nda̱ꞌ se me rá soj cachi̱nj núj yanj cartá aꞌmii sa̱ꞌ cheꞌé núj rihaan soj chiha̱ꞌ. ꞌO̱ se taj maꞌ. Ne vaa da̱nj mei. ꞌO̱ se a̱j neꞌen soj man núj á. Ne̱ taj cheꞌé quiꞌya̱j soj yanj cartá cata̱j xnaꞌanj rihaan yoꞌó yuvii̱ da̱j si̱j me núj maꞌ.  
\v 2 ꞌO̱ se ase vaa yanj cartá aꞌmii cheꞌé núj vaa maꞌa̱n soj ado̱nj. Dan me se a̱j neꞌen cunuda̱nj yuvii̱ da̱j vaa nimán núj se vaa ꞌe̱e̱ rá núj man soj, ne̱ cheꞌé dan xcaj nij yuvii̱ cuentá se vaa si̱j sa̱ꞌ me núj ei.  
\v 3 Dan me se neꞌen ya̱ ya̱ níꞌ adi̱ꞌ se vaa yanj cartá quiꞌyaj maꞌa̱n Jesucristó vaa soj chugua̱nj. Tza̱j ne̱ nuveé ya̱nj cartá quiꞌyaj nii ga̱ tintá me yoꞌ maꞌ. Nuveé le̱trá cachrón nii rihaan yahij me yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se letrá cachrón ya̱ maꞌa̱n Jesucristó nda̱a nimán soj me nana̱ yoꞌ ado̱nj. Ne̱ yoꞌ me quiꞌyaj Nimán Diose̱, ne̱ cheꞌé Nimán Diose̱ me nuû nana̱ yoꞌ nda̱a rque nimán soj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa guun nucua̱j nij tuvi̱ꞌ Pabló caꞌmii natáj nij soꞌ, quiꞌyaj maꞌa̱n Diose̱ a 
\p  
\v 4 Yoꞌo̱ nucua̱j rá núj man Diose̱ cheꞌé Jesucristó se vaa ya̱ racuíj Diose̱ man núj ei.  
\v 5 Dan me se ne nó xcúún núj cata̱j núj se vaa guun nucua̱j núj quiꞌyaj suun núj cheꞌé Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ me síí ꞌyaj uun nucua̱j núj quiꞌya̱j suun núj ado̱nj.  
\v 6 Ne̱ Diose̱ me síí quiꞌyaj guun nucua̱j núj cataj xnaꞌanj núj cheꞌé tucuáán naca̱ cuchruj Diose̱ cheꞌé yuvii̱ ado̱nj. Ne̱ xa̱ꞌ tucuáán naca̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ nuveé ina̱nj tucuáán no̱ rihaan yanj da̱j vaa no̱ xcúún níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ me tucuáán naca̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se se̱ guun nucua̱j níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ tucuáán no̱ rihaan yanj maꞌ. Xa̱ꞌ tucuáán no̱ rihaan yanj, tza̱j ne̱ cavi̱ꞌ nimán níꞌ, quiꞌya̱j tucuáán vaa da̱nj ei. Dan me se xa̱ꞌ tucuáán naca̱ cuchruj Diose̱ cheꞌé níꞌ, tza̱j ne̱ tana̱nj a̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ nimán níꞌ quiꞌya̱j Nimán Diose̱ cheꞌé tucuáán naca̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé ndoꞌo vaa nana̱ aꞌmii natáj nij tuvi̱ꞌ Pabló nana̱ aꞌmii cheꞌé Nimán Diose̱ a 
\p  
\v 7 Nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan Moisés ga̱a naá roꞌ, cachrón Diose̱ nana̱ yoꞌ rihaan yahij caxra̱ꞌ, ne̱ cataj soꞌ se vaa síí se̱ cuno nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ roꞌ, yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱ꞌ soꞌ, taj soꞌ a. Dan me se ga̱a tucuachén Moisés tucuáán yoꞌ rihaan nij yuvii̱, ne̱ cuchuguu̱n uxrá rihaan soꞌ, ne̱ nda̱a do̱ꞌ do̱ꞌ quinaꞌáj yaꞌan rihaan Moisés, tza̱j ne̱ ne gu̱un nucua̱j nij yuvii̱ israelitá ni̱ꞌyaj nij soꞌ rihaan Moisés maꞌ.  
\v 8 Táá a̱ suun vaa rihaan núj suun nataꞌ se‑tucua̱nj Nimán Diose̱ chugua̱nj.  
\v 9 ꞌO̱ se na̱nj se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá caꞌmii nii niꞌya̱j nii se‑su̱u̱n Moisés suun nataꞌ cheꞌé tucuáán ꞌyaj ꞌnaꞌ cacunꞌ xráá yuvii̱, ne̱ táá a̱ se‑su̱u̱n núj, ne̱ sa̱ꞌ doj ꞌyaj núj nataꞌ núj tucuáán ꞌyaj nuu sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan Diose̱ ei.  
\v 10 Dan me se ga̱a naá roꞌ, veꞌé ndoꞌo chuguu̱n rihaan Moisés, rá nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, me se ne veꞌé vaa nana̱ nga̱ yoꞌ rihaan níꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ tucuáán naca̱ cuchruj Diose̱ cheꞌé níꞌ roꞌ, yoꞌ veꞌé vaa rihaan níꞌ ya̱j ado̱nj. ꞌO̱ se veꞌé doj vaa tucuáán cuchruj Diose̱ cuano̱ rihaan nana̱ caꞌmii Diose̱ ga̱a naá na̱nj ado̱nj.  
\v 11 ꞌO̱ se do̱j orá cuchuguu̱n rihaan Moisés, quiꞌyaj nana̱ caꞌmii Diose̱ rihaan soꞌ ga̱a naá, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa nana̱ caꞌmii Diose̱ cuno níꞌ ya̱j, ne̱ veꞌé uxrá doj cuma̱n níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, quiꞌya̱j nana̱ naca̱ yoꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 12 Cheꞌé se guun ya̱ rá núj se vaa ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ núj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, cheꞌé dan niha̱ꞌ rá núj, ne̱ ne naꞌa̱j núj a̱ maꞌ.  
\v 13 Ne ꞌyaj núj nda̱a vaa quiꞌyaj Moisés ga̱a naá maꞌ. Dan me se caráán soꞌ yatzíj rihaan soꞌ, cheꞌé yan ne caꞌve̱j rá soꞌ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ israelitá rihaan soꞌ da̱j gu̱un quitiꞌi̱nj chuguu̱n rihaan soꞌ a.  
\v 14 Dan me se ne queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j vaa canicunꞌ se chuguu̱n rihaan Moisés maꞌ. ꞌO̱ se ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá a̱ man ado̱nj. Ne̱ ina̱nj da̱nj vaa uún nij yuvii̱ israelitá nda̱a cuano̱ nihánj, ne̱ aráán rihaan nij soꞌ ga̱a nayaa nij soꞌ nana̱ caꞌmii Diose̱ ga̱a naá, ne̱ taj se ꞌyáꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé nana̱ yoꞌ a̱ man ado̱nj. Ina̱nj nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó me síí uun nucua̱j xca̱j cuentá cheꞌé nana̱ yoꞌ na̱nj ei.  
\v 15 Tza̱j ne̱ veé da̱nj vaa nda̱a cuano̱, ne̱ ne gu̱un nucua̱j nij yuvii̱ israelitá xca̱j sa̱ꞌ nij soꞌ cuentá ga̱a nayaa nij soꞌ se‑tucua̱nj Moisés maꞌ. Veé da̱nj aráán rihaan nij soꞌ na̱nj á.  
\v 16 Ne̱ ga̱a canica̱j níꞌ nocoꞌ níꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ xꞌnéj yatzíj aráán rihaan níꞌ, ne̱ aꞌvee ruviꞌ sa̱ꞌ rihaan níꞌ niꞌya̱j níꞌ ei.  
\v 17 (Dan me se da̱j vaa ese Nimán Diose̱ me síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ dan me se rej ya̱nj Nimán Diose̱ me se vaa yaꞌnúj rej yoꞌ ei.)  
\v 18 Ne̱ taj se aráán rihaan taranꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se uun nucua̱j níꞌ neꞌen níꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, se vaa veꞌé uxrá vaa soꞌ, ne̱ ase vaa soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ uún maꞌa̱n níꞌ, cheꞌé se niꞌya̱j níꞌ man soꞌ ei. Dan me se do̱ꞌ do̱ꞌ naquiꞌyaj sa̱ꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ nimán níꞌ, ne̱ dan me se ne̱ soꞌ nimán níꞌ, ne̱ ase vaa maꞌa̱n soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ taranꞌ níꞌ uún ado̱nj. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nda̱ꞌ se ranꞌ ndoꞌo nij tuvi̱ꞌ Pabló sayuun, tza̱j ne̱ uun nucua̱j nij soꞌ aꞌmii natáj nij soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, quiꞌyaj Diose̱ a 
\p  
\v 1 Dan me se cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man núj, ne̱ caꞌneꞌ soꞌ suun rihaan núj caꞌmi̱i̱ natáj núj, ne̱ cheꞌé dan ne riꞌ rá núj caꞌmi̱i̱ natáj núj se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ.  
\v 2 Tana̱nj a̱ ꞌo̱ tanáj xco̱ núj nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n naꞌa̱j chiꞌi̱i̱ ꞌyaj yuve̱ nii ei. Se̱ cuchuꞌviꞌ núj queneꞌe̱n yuvii̱ me ꞌyaj núj maꞌ. Se̱ caꞌmii núj nana̱ tihaꞌ yuꞌunj maꞌ. Se̱ caꞌmii ne̱ núj cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Ina̱nj nana̱ ya̱ caꞌmi̱i̱ núj cuno̱ cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ xca̱j maꞌa̱n nij yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ vaa nana̱ aꞌmii núj, ne̱ Diose̱ me síí cuno̱ nu̱ꞌ nana̱ caꞌmi̱i̱ núj na̱nj ei.  
\v 3 Tza̱j ne̱ sese nana̱ yuve̱ me nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii natáj núj, rá taꞌa̱j nij yuvii̱, ne̱ ina̱nj nij síí chiꞌi̱i̱ caꞌa̱nj rihaan sayuun me nij síí uun da̱nj rá na̱nj ei.  
\v 4 Ne̱ xa̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne amán rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man Jesucristó maꞌ. ꞌO̱ se caráán xréé nij soꞌ, quiꞌyaj síí chre̱e síí noco̱ꞌ nij soꞌ man, ne̱ ne gu̱un nucua̱j nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé se‑na̱na̱ Jesucristó maꞌ. Ne neꞌen nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ ndoꞌo vaa Jesucristó maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ Jesucristó, tza̱j ne̱ ase vaa maꞌa̱n Diose̱ vaa soꞌ niꞌya̱j níꞌ man soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 5 Xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ ne aꞌmii natáj núj cheꞌé maꞌa̱n núj maꞌ. Ina̱nj cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ aꞌmii natáj núj, ne̱ taj núj se vaa cheꞌé se noco̱ꞌ níꞌ man soꞌ, cheꞌé dan si̱j ꞌyaj suun rihaan soj me núj ei.  
\v 6 ꞌO̱ se Diose̱ me síí cataj se vaa chugu̱u̱n rihaan chumii̱, ne̱ da̱nj caꞌmii Diose̱ ga̱a naá uxrá ga̱a vaa rmi̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ cuchuguu̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ya̱j me se chuguu̱n nimán núj, quiꞌyaj uún Diose̱ á. Cheꞌé dan me guun nucua̱j núj cataj xnaꞌanj núj rihaan yuvii̱ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱, ne̱ sese cuno̱ nij yuvii̱ se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 7 Dan me se nu̱u̱ nu̱ꞌ rasu̱u̱n sa̱ꞌ yoꞌ nimán núj, tza̱j ne̱ ase vaa ꞌo̱ xruj yoꞌóó niquii u̱u̱n vaa núj, ne̱ cheꞌé dan neꞌen ya̱ níꞌ se vaa nu̱ꞌ se sa̱ꞌ nucua̱j yoꞌ ꞌnaꞌ ꞌyaj Diose̱ ei. Ne̱ nuveé maꞌa̱n núj ꞌyaj veé ꞌnaꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ maꞌ. Diose̱ me síí rqué se nucua̱j man núj cheꞌé rej caꞌve̱e nata̱ꞌ núj se‑na̱na̱ soꞌ ado̱nj.  
\v 8 Dan me se me rej maꞌa̱n va̱j núj me se ꞌyaj nii sayuun man núj, tza̱j ne̱ rqué Diose̱ rej quinani̱i̱ núj rihaan sayuun yoꞌ a. Chuꞌviꞌ nimán núj, tza̱j ne̱ ne riꞌ nimán núj maꞌ.  
\v 9 Noco̱ꞌ uxrá yuvii̱ man núj cheꞌé yan me rá nij soꞌ go̱ꞌ nij soꞌ man núj, tza̱j ne̱ ne tanáj Diose̱ man núj maꞌ. ꞌYaj ya̱ nii sayuun man núj, tza̱j ne̱ ne aviꞌ núj a̱ maꞌ.  
\v 10 Niga̱nj neꞌen ya̱ núj se vaa ase guun rá nii ga̱a ticaviꞌ nii man Jesucristó roꞌ, cunuda̱nj me rá nii ticavi̱ꞌ nii man núj ado̱nj. Cheꞌé se ne cavi̱ꞌ núj, ga̱a ne̱ caráyaꞌa̱nj uxrá nij yuvii̱ ado̱nj. Ne̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa vaa iꞌna̱ꞌ núj cheꞌé se ꞌni̱j Jesucristó nimán núj ne̱ tumé soꞌ man núj ado̱nj.  
\v 11 Dan me se vaa iꞌna̱ꞌ núj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ niga̱nj neꞌen núj se vaa caꞌve̱e cavi̱ꞌ núj cheꞌé se noco̱ꞌ núj man Jesucristó, ne̱ neꞌen yuvii̱ se vaa caꞌve̱e cavi̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ xcaj nij yuvii̱ cuentá se vaa vaa iꞌna̱ꞌ núj cheꞌé se ꞌni̱j Jesucristó nimán núj ne̱ racuíj ndoꞌo soꞌ man núj ado̱nj.  
\v 12 Dan me se núj me se si̱j da̱j doj cavi̱ꞌ me núj, tza̱j ne̱ soj roꞌ, tana̱nj a̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nimán nij soj á. 
\p  
\v 13 No̱ nana̱ caꞌmii ꞌo̱ síí cane ga̱a naá rihaan danj Diose̱ se vaa cataj soꞌ: 
\p ―Cuchumán raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man Diose̱, ne̱ cheꞌé dan caꞌmij cheꞌé soꞌ a ―taj yoꞌo̱ síí cane ga̱a naá yoꞌ a. 
\p Ne̱ ase vaa cuchumán rá síí cane ga̱a naá yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa amán rá núj, ne̱ cheꞌé dan aꞌmii núj cheꞌé Diose̱,  
\v 14 cheꞌé se neꞌen núj se vaa Diose̱ me síí quiꞌyaj cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún maꞌa̱n núj ga̱ Jesucristó, quiꞌya̱j uún Diose̱, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ núj rihaan Jesucristó, quiꞌya̱j uún Diose̱, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j uún Diose̱ cheꞌé soj uún ado̱nj.  
\v 15 ꞌO̱ se ina̱nj cheꞌé soj ranꞌ núj nu̱ꞌ se vaa ranꞌ núj, tza̱j ne̱ cheꞌé se me rá núj ni̱caj queꞌe̱e̱ soj se lu̱j quiꞌyaj Diose̱, ga̱a ne̱ gu̱un ri̱i̱ doj níꞌ si̱j nagoꞌ graciá rihaan Diose̱, ne̱ gu̱un ri̱i̱ doj níꞌ si̱j veꞌé aꞌmii cheꞌé Diose̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nataꞌ ndoꞌo nij tuvi̱ꞌ Pabló se‑na̱na̱ Diose̱, cheꞌé se neꞌen nij soꞌ se vaa na̱ruꞌvee Jesucristó rihaan nij soꞌ a 
\p  
\v 16 Cheꞌé dan se̱ caꞌneꞌ rá núj maꞌ. Dan me se núj me se da̱j doj cavi̱ꞌ nee̱ man núj, tza̱j ne̱ daj a̱ güii tana̱nj a̱ nahuun sca̱ꞌ doj nimán núj na̱nj ei.  
\v 17 Cuano̱ ya̱j me se vaa do̱j sayuun ranꞌ núj, tza̱j ne̱ raꞌya̱nj cache̱n nu̱ꞌ sayuun yoꞌ, ne̱ cheꞌé sayuun roꞌ, veꞌé uxrá cavi̱i̱ núj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 18 Cheꞌé dan ne xcaj núj cuentá cheꞌé nij rasu̱u̱n ruviꞌ niꞌya̱j yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se rasu̱u̱n ruviꞌ niꞌya̱j yuvii̱ roꞌ, vaa güii quinavi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan ina̱nj cheꞌé nij rasu̱u̱n ne ruviꞌ niꞌya̱j yuvii̱ cuano̱ xcaj núj cuentá, cheꞌé se rasu̱u̱n cuma̱n nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj. 
\c 5  
\p  
\v 1 Dan me se neꞌen núj se vaa ase vaa ꞌo̱ veꞌ mantá utaꞌ u̱u̱n nii ꞌo̱ orá leꞌe̱j nii ne̱ doj orá aꞌnéj nii mantá roꞌ, vaa nee̱ man núj, ne̱ ya̱nj nee̱ man núj ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ núj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ neꞌen núj se vaa caꞌve̱e navi̱j nee̱ man núj vaa güii, ne̱ asa̱ꞌ navij yoꞌ, ga̱a ne̱ rque̱ Diose̱ yoꞌó nee̱ naca̱ cu̱nuû núj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quinavij nee̱ naca̱ yoꞌ a̱ maꞌ. Tana̱nj a̱ ca̱yáán núj rej xta̱ꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj.  
\v 2 ꞌO̱ se aráj chej núj, cheꞌé se me uxrá rá núj cu̱nuû núj nee̱ naca̱ yoꞌ, nee̱ quiꞌyaj Diose̱ rej xta̱ꞌ cheꞌé núj a.  
\v 3 Ne̱ nee̱ naca̱ yoꞌ me ca̱ráán xráá núj, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj ga̱a̱ ca̱nj núj ei. 
\p  
\v 4 Dan me se nuû núj nee̱ nga̱ nihánj cuano̱, ne̱ cheꞌé dan nanó rá núj, ne̱ aráj chej núj, cheꞌé se naꞌvej rá núj cavi̱ꞌ núj a̱ man ado̱nj. Dan me se naꞌvej rá núj ta̱náj núj nee̱ nu̱u̱ núj cuano̱, tza̱j ne̱ me ndoꞌo rá núj cu̱nuû núj nee̱ naca̱ yoꞌ, ne̱ veé dan me se nee̱ man núj nee̱ da̱j doj cavi̱ꞌ nihánj roꞌ, cunu̱u naca̱ uún yoꞌ, ne̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 5 Ne̱ Diose̱ me síí ꞌyaj suun nimán núj yan caꞌve̱e cunu̱u naca̱ nee̱ man núj vaa güii, ne̱ rqué soꞌ Nimán soꞌ man núj, ne̱ cheꞌé dan guun ya̱ rá núj se vaa cunu̱u naca̱ ya̱ núj ado̱nj.  
\v 6 Cheꞌé dan niga̱nj vaa nucua̱j nimán núj, ne̱ dan me se neꞌen núj se vaa ga̱a vaa nee̱ man núj nihánj cuano̱ roꞌ, ne̱ taj va̱j núj ne̱ rej xta̱ꞌ ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ.  
\v 7 ꞌO̱ se ataa qui̱taꞌaa núj se vaa rque̱ Diose̱ rihaan núj, tza̱j ne̱ amán rá núj niꞌya̱j núj man Diose̱ se vaa ya̱ vaa nana̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan núj, ne̱ cheꞌé dan uno núj rihaan soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 8 Dan me se nariꞌ nucuaj nimán núj, ne̱ uun rá núj se vaa cuna̱j uxrá ga̱a̱ ta̱náj núj nee̱ man núj, ne̱ caꞌa̱nj núj ca̱yáán núj ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj cavi̱i̱ núj asa̱ꞌ quiꞌyaj núj da̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 9 Cheꞌé dan me ndoꞌo rá núj gu̱un niha̱ꞌ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man núj á. Caꞌve̱e se ca̱yáán núj rihaan chumii̱ nihánj, caꞌve̱e se ca̱yáán núj rej xta̱ꞌ, tza̱j ne̱ me rá núj gu̱un niha̱ꞌ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man núj na̱nj ado̱nj.  
\v 10 Neꞌen núj se vaa vaa güii no̱ xcúún taranꞌ níꞌ canicu̱nꞌ taranꞌ níꞌ rihaan Jesucristó, ne̱ naquiꞌya̱j cu̱u soꞌ cheꞌé níꞌ a. Ga̱a ne̱ na̱ruꞌvee Jesucristó rihaan níꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj níꞌ ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ sese sa̱ꞌ quiꞌyaj níꞌ, ne̱ se sa̱ꞌ na̱ruꞌvee Jesucristó rihaan níꞌ, ne̱ sese nij quiꞌyaj níꞌ, ne̱ se nij qui̱nicaj níꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 11 Chuꞌviꞌ núj cheꞌé se neꞌen núj se vaa quiꞌya̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ sayuun man nij síí tumé cacunꞌ, ne̱ cheꞌé dan nagoꞌ núj chrej nucua̱j man yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ man soꞌ, ne̱ a̱j neꞌen Diose̱ da̱j vaa nimán núj a. Ne̱ guun ya̱ rá ꞌu̱nj se vaa xca̱j maꞌa̱n nij soj cuentá da̱j vaa nimán núj na̱nj ado̱nj.  
\v 12 Nuveé cheꞌe̱ se me rá núj caꞌmi̱i̱ núj nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé maꞌa̱n núj me aꞌmii ꞌu̱nj da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se me rá núj gu̱un nucua̱j soj caꞌmi̱i̱ nacaj soj ni̱ꞌyaj soj man núj na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se nij síí ta̱j riꞌyunj man núj me se ina̱nj xcaj nij soꞌ cuentá da̱j ruviꞌ yuvii̱ niꞌya̱j nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne acaj nij soꞌ cuentá da̱j vaa nimán yuvii̱ maꞌ.  
\v 13 Caꞌve̱e se snúú rmaꞌa̱n núj rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ ina̱nj cheꞌé se noco̱ꞌ núj Diose̱ me ꞌyaj núj nda̱a vaa ꞌyaj núj, ne̱ caꞌve̱e se nuviꞌ nana̱ niha̱ꞌ nimán núj rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ ina̱nj cheꞌé se me rá núj ra̱cuíj núj man soj me ꞌyaj núj nda̱a vaa ꞌyaj núj ado̱nj. 
\p  
\v 14 ꞌO̱ se neꞌen núj se vaa ꞌe̱e̱ rá Jesucristó man cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan ꞌo̱ me rá núj cata̱j xnaꞌanj núj rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ a. ꞌO̱ se guun ya̱ rá núj se vaa o̱rúnꞌ Jesucristó me síí caviꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ cheꞌé dan ase vaa síí caviꞌ roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij yuvii̱ noco̱ꞌ man soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ chrej chiꞌi̱i̱ a.  
\v 15 Ne̱ cheꞌé se cunuu sa̱ꞌ nimán nij yuvii̱ roꞌ, cheꞌé dan se̱ guun rá nij yuvii̱ se vaa vaa iꞌna̱ꞌ nij yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé yan quiꞌya̱j suun nij yuvii̱ cheꞌé maꞌa̱n nij yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé yan canoco̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ Jesucristó me se soꞌ me síí caviꞌ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ cheꞌé yan cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱ doj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa aꞌmii natáj nij tuvi̱ꞌ Pabló se vaa caꞌve̱j rá yuvii̱ ti̱nanii Diose̱ man nij yuvii̱ rihaan sayuun a 
\p  
\v 16 Cheꞌé dan me caꞌneꞌ rá núj ga̱ suun acaj cuentá nda̱a vaa ruviꞌ yuvii̱ niꞌya̱j tuviꞌ yuvii̱ á. Asi̱j rque̱ me se na̱nj yuvii̱ me Jesucristó rá núj, ne̱ ina̱nj xcaj núj cuentá nda̱a vaa ruviꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ ya̱j me se ne ꞌyaj núj da̱nj a̱ maꞌ.  
\v 17 Ne̱ cheꞌé se cunuu sa̱ꞌ nimán núj, cheꞌé dan neꞌen núj se vaa me maꞌa̱n yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, cunu̱u sa̱ꞌ nimán soꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ á. Ne̱ síí amán rá roꞌ, se̱ guun rá uún soꞌ quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj soꞌ ga̱a rque̱ maꞌ. ꞌO̱ se síí acaj naca̱ cuentá me soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 18 Ne̱ xa̱ꞌ nu̱ꞌ nihánj, tza̱j ne̱ Diose̱ me síí ꞌyaj nu̱ꞌ nihánj cheꞌé yuvii̱, ne̱ soꞌ me síí quiꞌyaj cunuu rcuaꞌa̱a̱n níꞌ ga̱ maꞌa̱n soꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó, ne̱ caꞌneꞌ maꞌa̱n Diose̱ suun rihaan núj cata̱j xnaꞌanj núj rihaan yuvii̱ se vaa caꞌve̱e cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n nij yuvii̱ ga̱ Diose̱ ado̱nj.  
\v 19 Dan me se maꞌa̱n Diose̱ caꞌnéé man Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan caꞌve̱e cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n yuvii̱ ga̱ Diose̱, quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ tiri̱ꞌ Diose̱ cuentá cacunꞌ vaa rihaan nij yuvii̱ a. Ne̱ Jesucristó me síí rqué nana̱ nihánj man núj cata̱j xnaꞌanj núj nana̱ nihánj rihaan yuvii̱, quiꞌyaj uún Diose̱ ei. 
\p  
\v 20 Dan me se aꞌmii núj se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan yuvii̱, ne̱ maꞌa̱n Diose̱ rqué se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan núj caꞌmi̱i̱ núj cheꞌé maꞌa̱n Diose̱, ne̱ cheꞌé dan achíín niꞌya̱j ndoꞌo núj rihaan nij yuvii̱, ne̱ aꞌmii núj nana̱ nihánj rihaan nij yuvii̱ a: “Cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n nij soj ga̱ Diose̱ ei.  
\v 21 A̱ ꞌó cacunꞌ ne tumé Jesucristó maꞌ. Tza̱j ne̱ naraa Diose̱ nu̱ꞌ cacunꞌ tumé níꞌ xráá maꞌa̱n Jesucristó, ne̱ quiranꞌ Jesucristó sayuun cheꞌé cacunꞌ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e cunu̱u sa̱ꞌ ya̱ níꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me níꞌ ado̱nj.” Yoꞌ me nana̱ aꞌmii natáj núj rihaan yuvii̱ na̱nj ado̱nj. 
\c 6  
\p  
\v 1 Dan me se ꞌyaj suun núj suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan núj, ne̱ cheꞌé dan taj xnaꞌanj núj rihaan soj se vaa se̱ quiriꞌíj yaníj soj se lu̱j quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé soj maꞌ.  
\v 2 ꞌO̱ se nana̱ nihánj me nana̱ caꞌmii Diose̱ á: 
\p ―Ma̱a̱n güii cunó ꞌu̱nj cachíín niꞌya̱j soj rihanj, ne̱ güii dan me racuíj ꞌu̱nj man soj cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj a ―cataj Diose̱ ga̱a naá a. 
\p Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa cuano̱ nihánj me güii cunuu ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soj, ne̱ cuano̱ nihánj me güii caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj chugua̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa tumé ndoꞌo nij tuvi̱ꞌ Pabló man maꞌa̱n nij soꞌ da̱j ꞌyaj nij soꞌ cheꞌé yan cuno̱ yuvii̱ nana̱ aꞌmii nij soꞌ a 
\p  
\v 3 Ne̱ tumé uxrá núj man núj cheꞌé chrej sa̱ꞌ, cheꞌé se naꞌvej rá núj gu̱un yaníj soj rihaan chrej sa̱ꞌ a. Ne̱ naꞌvej rá núj cata̱j soj se vaa nij vaa suun ꞌyaj suun núj rihaan Diose̱ uún a.  
\v 4-5 ꞌO̱ se me rá núj ni̱ꞌyaj soj man núj ne̱ cata̱j soj se vaa ya̱ ya̱ si̱j ꞌyaj suun rihaan Diose̱ me núj, ne̱ cheꞌé dan aꞌvee se daj a̱ ranꞌ núj sayuun, tza̱j ne̱ vaa ina̱j nimán núj na̱nj ado̱nj. Dan me se ranꞌ núj sayuun, ne̱ achiin rasu̱u̱n man núj, ne̱ chuꞌviꞌ nimán núj, ne̱ oꞌ nii cuxruꞌ xráá núj, ne̱ axríj nii tagaꞌ man núj, ne̱ nuu chre̱ꞌ nii caxri̱i̱ yuva̱a̱ nii man núj, ne̱ ꞌyaj suun ndoꞌo núj cheꞌé se quiꞌya̱j canaán núj cha̱ núj, ne̱ vaa güii narii ndoꞌo núj nej, ne̱ vaa güii, ne̱ ne vaa yaꞌnúj rihaan núj cha̱ núj, tza̱j ne̱ vaa ina̱j nimán núj, ne̱ ne aꞌneꞌ rá núj a̱ maꞌ.  
\v 6 Ne̱ aꞌnéé nimán núj quiꞌya̱j suun núj rihaan Diose̱, ne̱ núj roꞌ, ne uun yuva̱a̱ núj man tuviꞌ núj maꞌ. Tana̱nj veꞌé ꞌyaj núj rihaan tuviꞌ núj, ne̱ noco̱ꞌ núj Nimán Diose̱, ne̱ ya̱ ya̱ ꞌe̱e̱ rá núj man tuviꞌ núj ado̱nj.  
\v 7 Nana̱ ya̱ aꞌmii núj, ne̱ rqué Diose̱ se nucua̱j man núj, ne̱ cunuu sa̱ꞌ nimán núj rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan aꞌvee unuꞌ núj ga̱ síí chre̱e, ne̱ tumé núj man núj se vaa se̱ quiꞌyaj síí chre̱e chiꞌii̱ man núj a.  
\v 8 Vaa yuvii̱ aꞌmii sa̱ꞌ cheꞌé núj, ne̱ vaa yuvii̱ aꞌmii nij cheꞌé núj, ne̱ vaa yuvii̱ taj se vaa síí ne̱ me núj, tza̱j ne̱ nana̱ ya̱ aꞌmii núj ei.  
\v 9 Ne̱ nuviꞌ se uun núj, taj uún nii, tza̱j ne̱ si̱j neꞌen uxrá yuvii̱ man me núj a. Ne̱ taj uún nii se vaa da̱j doj cavi̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ neꞌen soj se vaa vaa nucua̱j núj a. Ne̱ maꞌa̱n Diose̱ ꞌyaj sayuun man núj cheꞌé rej nari̱ꞌ núj cuno̱ núj doj rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ ne aviꞌ núj, ꞌyaj Diose̱ maꞌ.  
\v 10 Ne̱ nanó rá núj cheꞌé sayuun, tza̱j ne̱ niha̱ꞌ rá núj rihaan Diose̱ uún a. Ne̱ síí nique̱ me núj, tza̱j ne̱ avii sa̱ꞌ doj queꞌe̱e̱ yuvii̱, ꞌyaj núj a. Ne̱ taj siꞌyaj núj, tza̱j ne̱ cunuda̱nj chumii̱ nihánj me siꞌyaj núj a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa me rá Pabló cunu̱u ꞌe̱e̱ rá nij síí ma̱n Corinto ni̱ꞌyaj nij soꞌ man nij tuvi̱ꞌ Pabló a 
\p  
\v 11 Dan me se nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj si̱j ma̱n chumanꞌ Corinto da̱j vaa nimán núj a. Dan me se neꞌen soj se vaa ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá núj man soj á.  
\v 12 Nuveé cheꞌe̱ se vaa quiꞌyaj núj me nanó rá soj maꞌ. Ma̱a̱n cheꞌé se ne nucua̱j rá soj man núj roꞌ, cheꞌé dan nanó rá soj ado̱nj.  
\v 13 Da̱j se uun rá nii neꞌen nii taꞌníí nii roꞌ, da̱nj vaa uun raj neꞌenj man soj, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa, ase vaa quiꞌyaj núj cheꞌé soj roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j uún soj cheꞌé núj, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj man núj á. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ ta̱náj níꞌ chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 14 Se̱ guun gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó maꞌ. Se̱ guun quiꞌya̱j soj nda̱a vaa ꞌyaj nij soꞌ maꞌ. Asa̱ꞌ caꞌve̱e cuya̱a̱n ga̱a̱ rej ranga̱ꞌ ga̱ rej rmi̱ꞌ, rá soj ga̱. Cheꞌé dan, asa̱ꞌ caꞌve̱e gu̱un tuvi̱ꞌ síí me rá quiꞌya̱j sa̱ꞌ ga̱ síí me rá quiꞌya̱j cacunꞌ, rá soj ga̱.  
\v 15 Asa̱ꞌ caꞌve̱e cuya̱a̱n ga̱a̱ rá Jesucristó ga̱ síí chre̱e, rá soj ga̱. Ne̱ caꞌve̱e cuya̱a̱n ga̱a̱ rá síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱ ga̱ síí naꞌvej rá cuchuma̱n rá, rá soj naꞌ. Taj maꞌ.  
\v 16 Ne̱ xa̱ꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cunu̱u chre̱ꞌ níꞌ ga̱ yaꞌanj cacój yuvii̱, rá soj ga̱. Xa̱ꞌ yaꞌanj cacój yuvii̱, tza̱j ne̱ ne vaa iꞌna̱ꞌ yoꞌ maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ me soꞌ, ne̱ ne̱ soꞌ nimán níꞌ ei. ꞌO̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ nihánj ga̱ nana̱ caꞌmii Diose̱ ga̱a naá ga̱a cataj Diose̱: 
\p ―Ca̱yáán ꞌu̱nj ga̱ nij soꞌ, ne̱ cache̱e̱ ꞌu̱nj ga̱ nij soꞌ, ne̱ guún ꞌu̱nj Diose̱ noco̱ꞌ nij soꞌ, ne̱ gu̱un nij soꞌ yuvii̱ tumé ꞌu̱nj man a ―taj Diose̱ ga̱a naá cheꞌé níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ a. 
\p  
\v 17 Ne̱ cataj uún Diose̱ rihaan níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ: 
\p ―Cheꞌé dan gu̱un yaníj soj rihaan nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ, ne̱ a̱ ꞌó se chiꞌi̱i̱ se̱ quiꞌyaj soj, ga̱a ne̱ naca̱j ꞌu̱nj man soj,  
\v 18 ne̱ gu̱un Re̱j soj manj, ne̱ gu̱un soj taꞌníj a. Veé da̱nj síj nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj si̱j ꞌni̱j raꞌa man soj rihaan soj, ne̱ si̱j gu̱un nucua̱j quiꞌya̱j nu̱ꞌ nana̱ nihánj mej ado̱nj ―taj uún Diose̱ rihaan níꞌ a. 
\c 7  
\p  
\v 1 Dan me se nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ caꞌmii ya̱ Diose̱ ga̱a naá roꞌ, caꞌmii Diose̱ nana̱ yoꞌ rihaan níꞌ, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé dan quiri̱i̱ yaníj níꞌ man cunuda̱nj se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj níꞌ asi̱j rque̱ do̱ꞌ, man cunuda̱nj se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán níꞌ do̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ cu̱j nimán níꞌ á. Ne̱ naquiꞌya̱j sa̱ꞌ ina̱nj níꞌ nimán níꞌ, cheꞌé se uxrá aráj cochro̱j níꞌ rihaan Diose̱ á. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa guun niha̱ꞌ rá Pabló cuno soꞌ nana̱ se vaa cuno nij síí ma̱n Corinto se‑na̱na̱ Pabló a 
\p  
\v 2 Me rá núj veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ núj á. ꞌO̱ se a̱ ꞌó soj ne quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ núj man maꞌ. A̱ ꞌó soj ne tiha̱ꞌ yuꞌunj núj man maꞌ.  
\v 3 Dan me se nuveé cheꞌe̱ se me rá ꞌu̱nj cuta̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ xráá soj me aꞌmij da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ꞌe̱e̱ uxrá rá núj man soj, ne̱ caꞌve̱e se ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, caꞌve̱e se cavi̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá núj man soj na̱nj ado̱nj.  
\v 4 Ina̱nj nucua̱j ndoꞌo rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj man soj se vaa veꞌé quiꞌya̱j soj, ne̱ niha̱ꞌ ndoꞌo rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj man soj, ne̱ nda̱ꞌ se sayuun ranꞌ núj, tza̱j ne̱ uun niha̱ꞌ ndoꞌo raj ado̱nj. 
\p  
\v 5 Dan me se caꞌanj núj estadó Macedonia, tza̱j ne̱ taj se ꞌyáꞌ cane̱ sa̱ꞌ núj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se quiꞌyaj ndoꞌo nii sayuun man núj, ne̱ vaa yuvii̱ caꞌmii cunuꞌ ga̱ núj, ne̱ cuchuꞌviꞌ ndoꞌo núj a.  
\v 6 Tza̱j ne̱ Diose̱ me síí racuíj ndoꞌo man nij síí niꞌya̱nj nimán, ne̱ dan me se racuíj ndoꞌo Diose̱ man núj se vaa caꞌnaꞌ tinúꞌ Titó rihaan núj, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cunuu cui̱j rá núj, quiꞌyaj soꞌ a.  
\v 7 Ne̱ veé uún soꞌ me síí cataj xnaꞌanj rihaan núj se vaa guun niha̱ꞌ rá soꞌ queneꞌen soꞌ man soj, ne̱ cataj xnaꞌanj soꞌ se vaa me ndoꞌo rá soj queneꞌe̱n soj man núj do̱ꞌ, se vaa nanó rá soj cheꞌé síí quiꞌyaj cacunꞌ ꞌni̱j scaꞌnúj soj do̱ꞌ, se vaa niha̱ꞌ rá soj caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ soj cheꞌé núj do̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan doj a̱ guun niha̱ꞌ raj ado̱nj. 
\p  
\v 8 Dan me se nda̱ꞌ se quinanó rá soj, quiꞌyaj yanj cartá caꞌnéj, tza̱j ne̱ cuna̱j quiꞌyáj, raj ei. ꞌO̱ se quinanó rá soj cheꞌé se cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé cacunꞌ tumé soj, tza̱j ne̱ neꞌén ꞌu̱nj cuano̱ se vaa ya̱ quinanó rá soj do̱j güii, quiꞌyaj yanj cartá yoꞌ chugua̱nj. Dan me se ne gu̱un niha̱ꞌ raj ga̱a cachronj nana̱ nucua̱j yoꞌ rihaan soj maꞌ.  
\v 9 Tza̱j ne̱ ya̱j me se guun niha̱ꞌ raj, ne̱ nuveé cheꞌe̱ ina̱nj se quinanó rá soj me guun niha̱ꞌ raj maꞌ. Cheꞌé se tanáj soj cacunꞌ tumé soj, ne̱ canica̱j nimán soj roꞌ, cheꞌé dan guun niha̱ꞌ raj ado̱nj. ꞌO̱ se quinanó rá soj, ne̱ canica̱j nimán soj nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj, ne̱ cheꞌé dan ne quira̱nꞌ soj sayuun, quiꞌyaj núj a̱ maꞌ. Tana̱nj a̱ cavii sa̱ꞌ soj doj, quiꞌyaj núj ado̱nj.  
\v 10 ꞌO̱ se sese quinano̱ rá níꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ ca̱nica̱j nimán níꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ gu̱un rá níꞌ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese quinano̱ rá níꞌ nda̱a vaa nanó rá nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ quiri̱ꞌ nu̱ꞌ nimán níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.  
\v 11 ꞌO̱ se xca̱j soj cuentá se vaa veꞌé ndoꞌo quiꞌyaj soj, cheꞌé se quinanó rá soj cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj soj, quiꞌyaj Diose̱ á. ꞌO̱ se cuna̱j caꞌmii soj cheꞌé nana̱ caꞌmii núj do̱ꞌ, ne niha̱ꞌ rá soj niꞌya̱j soj cacunꞌ tumé yuvii̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj do̱ꞌ, caráj cochro̱j ndoꞌo soj niꞌya̱j soj Diose̱ do̱ꞌ, guun rá soj queneꞌe̱n soj man núj do̱ꞌ, guun niha̱ꞌ rá soj quiꞌya̱j soj sayuun man síí quiꞌyaj cacunꞌ do̱ꞌ a. Nu̱ꞌ nihánj quiꞌyaj soj, tihaa̱n soj se vaa nuveé si̱j tumé cacunꞌ me maꞌa̱n soj maꞌ. ꞌO̱ se síí sa̱ꞌ me soj na̱nj ei. 
\p  
\v 12 Nuveé cheꞌe̱ síí tumé cacunꞌ me quiꞌyáá ꞌu̱nj yanj cartá yoꞌ maꞌ. Nuveé cheꞌe̱ síí quiꞌyaj soꞌ cacunꞌ rihaan me quiꞌyáá ꞌu̱nj yanj cartá yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se quiꞌyáá ꞌu̱nj yanj cartá yoꞌ cheꞌé se guun rá ꞌu̱nj xca̱j maꞌa̱n soj cuentá se vaa niha̱ꞌ rá maꞌa̱n soj cuno̱ soj nana̱ caꞌmii núj rihaan soj, cheꞌé se noco̱ꞌ nu̱ꞌ níꞌ man Diose̱ ado̱nj.  
\v 13 Ne̱ cheꞌé se vaa quiꞌyaj soj roꞌ, cheꞌé dan guun niha̱ꞌ rá núj na̱nj ado̱nj. 
\p Ne̱ dan me se guun niha̱ꞌ rá núj cheꞌé se cunuu cui̱j rá síí cuꞌna̱j Titó ne̱ guun niha̱ꞌ rá soꞌ, quiꞌyaj soj a.  
\v 14 Dan me se caꞌmii ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Titó cheꞌé soj, ne̱ quisíj ya̱ nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii ꞌu̱nj rihaan soꞌ cheꞌé soj vaa ei. Dan me se ya̱ vaa nu̱ꞌ nana̱ aꞌmii núj rihaan soj, ne̱ ya̱ vaa nana̱ caꞌmii núj rihaan Titó, ne̱ cheꞌé dan taj a̱ yoꞌó chrej naꞌa̱j nó rihaan ꞌu̱nj maꞌ.  
\v 15 Ne̱ nu̱u̱ rá síí cuꞌna̱j Titó se vaa uxrá veꞌé cuno soj nana̱ cataj xnaꞌanj soꞌ rihaan soj, ne̱ uxrá caráj cochro̱j soj rihaan soꞌ asi̱j cuchiꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ cuchuꞌviꞌ soj caxri̱i̱ yuva̱a̱ soꞌ man soj a. Cheꞌé dan uxrá doj ꞌe̱e̱ rá soꞌ man soj chugua̱nj.  
\v 16 Guun niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj, cheꞌé se caꞌve̱e ga̱a̱ nucua̱j yá yá ꞌu̱nj man soj ado̱nj. 
\c 8  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j nij síí ma̱n Corinto, ne̱ quiri̱i̱ nij soꞌ saꞌanj rihaan nij síí ma̱n Jerusalén a 
\p  
\v 1 Ne̱ cata̱j xnaꞌanj núj rihaan soj cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ma̱n estadó Macedonia, tinu̱j, nocoj.  
\v 2 Dan me se quiranꞌ uxrá nij soꞌ sayuun, tza̱j ne̱ guun niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se síí nique̱ ndoꞌo me nij soꞌ, tza̱j ne̱ guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ quiri̱i̱ nij soꞌ saꞌanj rihaan tinúú nij soꞌ síí nique̱ a. Nda̱ꞌ rá se ꞌyaj síí ruꞌvee ꞌyaj nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 3 Dan me se cavii raa̱ maꞌa̱n nij soꞌ rque̱ nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa guun nucua̱j nij soꞌ rque̱ nij soꞌ ei. Nuveé si̱j quirii saꞌanj me nij soꞌ vaa, tza̱j ne̱ quirii nij soꞌ noco̱o saꞌanj ado̱nj.  
\v 4 Ne̱ cachíín niꞌya̱j uxrá nij soꞌ rihaan núj se vaa quiꞌya̱j núj se ndoꞌo caꞌve̱j núj quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa quiꞌyaj yoꞌó tinúú níꞌ síí quirii saꞌanj rihaan yoꞌó nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱,  
\v 5 ne̱ doj a̱ quiꞌyaj nij soꞌ rihaan se vaa me rá núj quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj chugua̱nj. Dan me se asino ya̱a̱n guun rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa me rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ guun rá uún nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa me rá núj quiꞌya̱j nij soꞌ, ne̱ dan me se sa̱ꞌ uxrá cuno nij soꞌ rihaan Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 6 Cheꞌé dan cataj xnaꞌanj núj rihaan síí cuꞌna̱j Titó se vaa cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj si̱j ne̱ chumanꞌ Corinto, ne̱ cata̱j soꞌ se vaa ase vaa quiꞌyaj nij síí ma̱n estadó Macedonia roꞌ, da̱nj ga̱a̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soj uún, ga̱a ne̱ quisi̱j quirii taranꞌ soj saꞌanj rihaan nij síí nique̱ yoꞌ ei.  
\v 7 Dan me se ꞌyaj suun ndoꞌo nij soj nu̱ꞌ suun sa̱ꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ soj me se veé da̱nj síí nucua̱j ndoꞌo rá man Jesucristó me soj do̱ꞌ, síí aꞌmii sa̱ꞌ me soj do̱ꞌ, síí avii raa̱ me soj do̱ꞌ, síí niha̱ꞌ rá quiꞌya̱j suun me soj do̱ꞌ, síí ꞌe̱e̱ rá man núj me soj do̱ꞌ ei. Cheꞌé dan gu̱un soj síí rii ndoꞌo saꞌanj rihaan tinúú á. 
\p  
\v 8 Se̱ caꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj maꞌ. Ma̱a̱n se me rá ꞌu̱nj xca̱j ꞌu̱nj cuentá sese ya̱ ya̱ ꞌe̱e̱ rá soj tinúú soj nda̱a vaa ꞌe̱e̱ rá nij síí ma̱n Macedonia tinúú nij soꞌ a.  
\v 9 ꞌO̱ se a̱j neꞌen soj se vaa quiꞌyaj ndoꞌo Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé níꞌ á. Dan me se ruꞌve̱e̱ ndoꞌo soꞌ ga̱a cayáán soꞌ rej xta̱ꞌ, tza̱j ne̱ naquiꞌyaj nique̱ soꞌ man soꞌ ne̱ caꞌnaꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé níꞌ, ga̱a ne̱ cheꞌé se da̱nj quiꞌyaj soꞌ roꞌ, cheꞌé dan cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj níꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 10 Ma̱a̱n se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj se vaa me raj quiꞌya̱j soj á. Neꞌen soj se vaa yoꞌ cachén quiꞌyaj suun ndoꞌo soj, ne̱ guun cheꞌe̱ soj racuíj soj man nij síí nique̱, ne̱ cheꞌé dan cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj doj, sese  
\v 11 tinavi̱j soj suun guun cheꞌe̱ soj ei. Dan me se ase vaa ya̱ ya̱ guun niha̱ꞌ rá soj ra̱cuíj soj asi̱j tacóó ga̱a guun cheꞌe̱ soj roꞌ, veé da̱nj gu̱un rá soj tinavi̱j soj nu̱ꞌ suun yoꞌ, ne̱ ra̱cuíj soj saꞌanj gu̱un nucua̱j soj man nij síí nique̱ ei.  
\v 12 Sese ya̱ ya̱ rii nimán soj rque̱ soj saꞌanj yoꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ naca̱j Diose̱ saꞌanj gu̱un nucua̱j soj rque̱ soj a. Se̱ cataj Diose̱ rque̱ soj doj saꞌanj, sese se̱ guun nucua̱j soj quiꞌya̱j soj da̱nj maꞌ.  
\v 13 Nuveé cheꞌe̱ se me rá núj cunu̱u nique̱ soj ne̱ cunu̱u ruꞌve̱e̱ yoꞌó yuvii̱ me aꞌmii núj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se me rá núj cuya̱a̱n ga̱a̱ nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ ado̱nj.  
\v 14 Ma̱a̱n se cuano̱ nihánj roꞌ, vaa ndoꞌo saꞌanj rihaan soj, ne̱ nique̱ ndoꞌo yoꞌó tinúú níꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soj ra̱cuíj soj man nij soꞌ ei. Ne̱ xraj, ne̱ cachi̱in saꞌanj rihaan soj, ne̱ sese vaa saꞌanj rihaan yoꞌó tinúú níꞌ, ne̱ ra̱cuíj nij soꞌ man soj, ga̱a ne̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ nij tinu̱j níꞌ a.  
\v 15 Ne̱ ase vaa nana̱ nihánj roꞌ, da̱nj vaa nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ cheꞌé nij yuvii̱ israelitá, taj yoꞌ: “Ne quina̱j se chá rihaan síí vaa ndoꞌo se chá rihaan maꞌ. Tana̱nj uún, ne̱ ne cachi̱in se chá rihaan síí vaa do̱j se chá rihaan maꞌ”, taj nana̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 16 Nagoꞌ uxrá núj graciá rihaan Diose̱, cheꞌé se ase vaa me ndoꞌo rá núj ra̱cuíj núj man soj roꞌ, da̱nj vaa guun ndoꞌo rá síí cuꞌna̱j Titó ra̱cuíj soꞌ man soj, quiꞌyaj Diose̱ chugua̱nj.  
\v 17 Dan me se cuno soꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj núj rihaan soꞌ se vaa caꞌa̱nj soꞌ chiháán soj, tza̱j ne̱ guun niha̱ꞌ rá maꞌa̱n soꞌ ra̱cuíj soꞌ man soj, ne̱ cheꞌé dan quirii nimán soꞌ caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ dan me se caꞌa̱nj soꞌ chiháán soj a. 
\p  
\v 18 Ne̱ cuchi̱ꞌ yoꞌó tinúú níꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Titó, ne̱ yoꞌó soꞌ roꞌ, me síí aꞌmii natáj ndoꞌo se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan veꞌé aꞌmii taranꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó niꞌya̱j nij soꞌ man soꞌ ei.  
\v 19 Ne̱ caꞌneꞌ taranꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó suun rihaan soꞌ caꞌa̱nj soꞌ ga̱ núj ra̱cuíj soꞌ man núj ta̱cuachén núj saꞌanj yoꞌ rihaan nij síí nique̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ uxrá veꞌé caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ doj rá maꞌa̱n núj quiꞌya̱j suun núj suun yoꞌ chugua̱nj.  
\v 20 Tza̱j ne̱ naꞌvej rá núj cata̱j yuvii̱ se vaa caxríj yuve̱ núj taꞌa̱j saꞌanj maꞌ.  
\v 21 ꞌO̱ se nuchruj ra̱a̱ núj da̱j quiꞌya̱j núj ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man núj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá yuvii̱ uún ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ man núj ado̱nj. 
\p  
\v 22 Ne̱ caꞌne̱j uún núj man yoꞌó tinúú níꞌ ga̱ ro̱j soꞌ á. Guun queꞌe̱e̱ uxrá queneꞌen núj se vaa si̱j ya̱ ya̱ me rá quiꞌya̱j suun me soꞌ, ne̱ ya̱j roꞌ, guun ya̱ rá soꞌ se vaa ya̱ ya̱ ra̱cuíj soj man nij síí nique̱, ne̱ cheꞌé dan niha̱ꞌ doj rá soꞌ quiꞌya̱j suun soꞌ cheꞌé soj na̱nj ado̱nj.  
\v 23 Dan me se xa̱ꞌ tinúꞌ Titó, tza̱j ne̱ síí ꞌyaj suun ga̱ ꞌu̱nj me soꞌ, ꞌyaj suun soꞌ cheꞌé maꞌa̱n soj, ne̱ yavíj ro̱j tinúú níꞌ roꞌ, síí cuneꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó cu̱tumé saꞌanj yoꞌ me ro̱j soꞌ, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, quiꞌya̱j ro̱j soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 24 Cheꞌé dan ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nij soꞌ, ne̱ veꞌé ndoꞌo quiꞌya̱j soj ga̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ quisi̱j ya̱ ꞌunj nana̱ veꞌé caꞌmii núj cheꞌé soj rihaan nij soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n taranꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó da̱j quiꞌya̱j soj ei. 
\c 9  
\p  
\v 1 Taj cheꞌé cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé saꞌanj quiri̱i̱ soj rihaan nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ maꞌ.  
\v 2 ꞌO̱ se a̱j neꞌén ꞌu̱nj se vaa guun niha̱ꞌ rá soj quiri̱i̱ soj saꞌanj rihaan nij soꞌ, ne̱ veꞌé caꞌmii ꞌu̱nj rihaan nij tinúú níꞌ síí ma̱n estadó Macedonia cheꞌé soj, cataj ꞌu̱nj: “Yoꞌ cachén roꞌ, guun cheꞌe̱ nij síí ma̱n estadó Acaya quirii nij soꞌ saꞌanj rihaan nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ado̱nj”, taj ꞌu̱nj cheꞌé soj, ga̱a ne̱ guun niha̱ꞌ doj rá queꞌe̱e̱ nij soꞌ quiri̱i̱ maꞌa̱n nij soꞌ saꞌanj a. 
\p  
\v 3 Tza̱j ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj nij tinúú níꞌ cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan soj, ne̱ ra̱cuíj nij soꞌ man soj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé soj rihaan nij síí ma̱n estadó Macedonia a. Me rá ꞌu̱nj ra̱cuíj nij soꞌ man soj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soj saꞌanj yoꞌ, ga̱a ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ caꞌmii núj cheꞌé soj, raj a.  
\v 4 ꞌO̱ se sese cuchi̱ꞌ taꞌa̱j nij síí ma̱n estadó Macedonia chiháán soj ga̱ núj, ne̱ sese xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa taj va̱j saꞌanj nuu chre̱ꞌ quiꞌyaj soj, ne̱ gu̱un naꞌa̱j uxrá núj ei. Ne̱ gu̱un naꞌa̱j doj maꞌa̱n soj cheꞌé nana̱ caꞌmii núj se vaa guun ya̱ rá núj se vaa quiri̱i̱ soj saꞌanj ado̱nj. 
\p  
\v 5 Cheꞌé dan guun rá núj se vaa caꞌne̱j núj man nij tinúú níꞌ cuchi̱ꞌ nij soꞌ rihaan soj chugua̱nj. Dan me se asino ya̱a̱n cuchi̱ꞌ nij tinúú níꞌ rihaan soj, ne̱ ra̱cuíj nij soꞌ man soj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soj saꞌanj yoꞌ, ne̱ asa̱ꞌ cuchiꞌ núj, ga̱a ne̱ a̱j cunuu chre̱ꞌ saꞌanj yoꞌ a. ꞌO̱ se da̱nj quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj gu̱un rá nij síí ma̱n Macedonia se vaa naꞌvej rá soj quiꞌya̱j soj se vaa cataj soj a. ꞌO̱ se queneꞌe̱n nij soꞌ se vaa ya̱ me rá soj quiꞌya̱j suun soj nu̱ꞌ suun yoꞌ ei. 
\p  
\v 6 Dan me se neꞌen soj se vaa síí unô do̱j tzinꞌ ꞌnúú roꞌ, do̱j tanꞌ quiri̱i̱ soꞌ, ne̱ síí unô noco̱o uxrá ꞌnúú roꞌ, noco̱o uxrá tanꞌ quiri̱i̱ soꞌ, ne̱ ase vaa ranꞌ síí unô ꞌnúú roꞌ, da̱nj quira̱nꞌ soj cheꞌé saꞌanj rque̱ soj vaa ado̱nj.  
\v 7 Xca̱j yoꞌo̱ yoꞌo̱ soj cuentá me daj saꞌanj rque̱ yoꞌo̱ soj, ne̱ se̱ quinanó rá soj cheꞌé saꞌanj rque̱ soj mei. Se̱ cataj soj se vaa ma̱a̱n cheꞌé se no̱ xcúún soj rque̱ soj saꞌanj, cheꞌé dan rque̱ soj maꞌ. ꞌO̱ se síí niha̱ꞌ rá quiri̱i̱ saꞌanj rihaan tinúú roꞌ, ꞌe̱e̱ rá Diose̱ man soꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan ina̱nj saꞌanj rii nimán soj roꞌ, go̱ꞌ soj á.  
\v 8 Ne̱ gu̱un nucua̱j Diose̱ rque̱ ndoꞌo Diose̱ nu̱ꞌ se sa̱ꞌ man soj, ne̱ caꞌve̱e se me maꞌa̱n sayuun quira̱nꞌ soj, tza̱j ne̱ niga̱nj ni̱caj soj nu̱ꞌ se cachi̱in man soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ suun sa̱ꞌ caꞌne̱ꞌ Diose̱ rihaan soj chugua̱nj.  
\v 9 Ase vaa nana̱ nihánj vaa nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱, taj yoꞌ: “Síí niha̱ꞌ rá ra̱cuíj man nij síí nique̱ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj se̱ quiniꞌyón Diose̱ se sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ a̱ maꞌ”, taj danj Diose̱ a.  
\v 10 Dan me se Diose̱ me síí rqué ꞌnúú rihaan síí unô naa̱, ne̱ Diose̱ me síí rqué se chá rihaan síí naꞌaan rque, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij tinúú níꞌ cheꞌé se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj, quiꞌya̱j uún Diose̱ ei.  
\v 11 Ne̱ me a̱ꞌ se sa̱ꞌ ni̱caj soj, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ doj rá soj ra̱cuíj soj man tinúú níꞌ, ne̱ nago̱ꞌ tinúú níꞌ graciá rihaan Diose̱ cheꞌé se vaa rqué soj saꞌanj man núj ta̱cuachén núj rihaan nij soꞌ ei. 
\p  
\v 12 Ne̱ xa̱ꞌ suun quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé tinúú níꞌ, tza̱j ne̱ nuveé ina̱nj suun quiꞌya̱j suun níꞌ yan cara̱a rque nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ me yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se suun quiꞌya̱j suun níꞌ yan nago̱ꞌ ndoꞌo yuvii̱ graciá rihaan Diose̱ me suun yoꞌ ado̱nj.  
\v 13 Ne̱ queneꞌe̱n nij yuvii̱ se vaa ya̱ uno soj se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ noco̱ꞌ níꞌ, ne̱ queneꞌe̱n nij yuvii̱ se vaa niha̱ꞌ rá soj rque̱ soj siꞌyaj soj man nij síí sa̱ꞌ ya̱nj chumanꞌ Jerusalén do̱ꞌ, man taranꞌ nij tinúú níꞌ do̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan gu̱un ya̱ rá nij soꞌ se vaa ya̱ ya̱ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me soj, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ nij soꞌ cheꞌé Diose̱ a.  
\v 14 Ne̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá maꞌa̱n nij tinúú níꞌ ma̱n chumanꞌ Jerusalén man soj, ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé soj, cheꞌé yan uxrá racuíj Diose̱ man soj quiꞌya̱j suun soj cheꞌé nij soꞌ na̱nj ei.  
\v 15 Nago̱ꞌ uxrá níꞌ graciá rihaan Diose̱ cheꞌé se veꞌé uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j níꞌ cata̱j níꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ a̱ maꞌ. 
\c 10  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún nij síí ma̱n Corinto cuno̱ nij soꞌ rihaan Pabló, ne̱ se̱ cuno nij soꞌ rihaan nij síí tihaꞌ yuꞌunj a 
\p  
\v 1 Xa̱ꞌ ꞌu̱nj si̱j cuꞌna̱j Pabló, tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj ga̱a̱ ꞌu̱nj nda̱a rá se vaa maꞌa̱n Jesucristó ado̱nj. Dan me se naꞌvej rá ꞌu̱nj caxri̱i̱ yuva̱a̱ ꞌu̱nj man soj maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé ina̱nj caꞌmi̱j ga̱ soj, raj a. Neꞌen soj se vaa vaa yuvii̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj taj se vaa veꞌé uxrá aꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj ga̱a nicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ axríj yuva̱a̱ ꞌu̱nj man soj ga̱a nicunꞌ yaníj ꞌu̱nj a. Da̱nj tuꞌva nij yuvii̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj  
\v 2 se vaa quiꞌya̱j soj se ndoꞌo, ne̱ se̱ quiꞌyaj tuchi̱ꞌ soj cuma̱n soj, ne̱ asa̱ꞌ cuchíꞌ ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ se̱ caxríj yuva̱a̱ ꞌu̱nj man soj man rugua̱nj. Ya̱ quisi̱j rá ꞌu̱nj caxri̱i̱ yuva̱a̱ ꞌu̱nj man nij síí taj se vaa ina̱nj ꞌyaj núj se vaa me rá nee̱ man núj quiꞌya̱j núj na̱nj á. Tza̱j ne̱ taj cheꞌé caxri̱i̱ yuva̱a̱ ꞌu̱nj man maꞌa̱n soj, sese veꞌé quiꞌya̱j soj maꞌ. 
\p  
\v 3 Dan me se vaa iꞌna̱ꞌ nee̱ man núj cuano̱, tza̱j ne̱ ne unuꞌ maꞌa̱n nee̱ man núj ga̱ síí chre̱e maꞌ.  
\v 4 Xa̱ꞌ se nucua̱j núj, tza̱j ne̱ nuveé se nucua̱j ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se se nucua̱j rqué maꞌa̱n ya̱ Diose̱ man núj me yoꞌ ado̱nj. Cheꞌé dan gu̱un nucua̱j núj quiꞌya̱j canaán núj rihaan cunuda̱nj nij síí me rá cunu̱ꞌ ga̱ Diose̱, ne̱ dan me se tiri̱ꞌ núj nana̱ tihaꞌ yuꞌunj nana̱ avii raa̱ yuvii̱,  
\v 5 ne̱ tiri̱ꞌ núj nu̱ꞌ nana̱ aráán chrej rihaan yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ se‑na̱na̱ Diose̱, ga̱a ne̱ gu̱un rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ rihaan Jesucristó, quiꞌya̱j núj a.  
\v 6 Ne̱ asa̱ꞌ cuno maꞌa̱n soj rihaan Diose̱, ne̱ gu̱un nucua̱j núj quiꞌya̱j núj sayuun man cunuda̱nj nij tuviꞌ soj síí naꞌvej rá cuno̱ rihaan Diose̱ ei. 
\p  
\v 7 Dan me se ni̱ꞌyaj sa̱ꞌ soj man núj, ne̱ xca̱j soj cuentá da̱j vaa núj, ne̱ sese vaa yoꞌo̱ tuviꞌ soj me rá se vaa ya̱ ya̱ nocoꞌ soꞌ man Jesucristó, ne̱ xca̱j soꞌ cuentá se vaa ase vaa noco̱ꞌ soꞌ man Jesucristó roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa noco̱ꞌ maꞌa̱n núj uún man Jesucristó na̱nj ado̱nj.  
\v 8 Dan me se neꞌen soj se vaa caꞌneꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ suun rihanj, ne̱ veé dan me se naꞌvej rá soꞌ ti̱ríꞌ ꞌu̱nj man soj maꞌ. ꞌO̱ se me rá soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj doj qui̱ꞌyáj na̱nj ado̱nj. Ne̱ caꞌve̱e se veꞌé caꞌmi̱j cheꞌé suun a̱tá ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ se̱ guun naꞌa̱j ꞌu̱nj daj chiha̱a̱ míj maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n ya̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ caꞌneꞌ suun rihanj se vaa ya̱ no̱ xcúnj caꞌne̱j suun rihaan soj se vaa naquiꞌya̱j sa̱ꞌ soj doj nimán soj ado̱nj. 
\p  
\v 9 Dan me se naꞌvej uxrá rá ꞌu̱nj gu̱un rá soj se vaa ma̱a̱n cheꞌé se me rá ꞌu̱nj tu̱chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj man soj me aꞌnéé ꞌu̱nj nij yanj cartá rihaan soj a̱ mei.  
\v 10 ꞌO̱ se neꞌen soj se vaa cataj taꞌa̱j nij síí ꞌni̱j scaꞌnúj soj se vaa nda̱ꞌ se nana̱ nucua̱j achrón ꞌu̱nj rihaan yanj cartá, tza̱j ne̱ ga̱a nicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ ne gu̱un nu̱cuáá ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ sca̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, taj nij soꞌ a. Ma̱a̱n se taj yuꞌvee nó nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj ga̱a nicúnꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, taj nij soꞌ a.  
\v 11 Tza̱j ne̱ xca̱j nij síí aꞌmii da̱nj cuentá se vaa ase vaa nana̱ achrón núj rihaan yanj cartá ga̱a nuviꞌ núj yáán ga̱ soj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ga̱a̱ suun quiꞌya̱j suun núj asa̱ꞌ cuchiꞌ núj rihaan soj ado̱nj. 
\p  
\v 12 Dan me se xa̱ꞌ nij síí aꞌmii da̱nj, tza̱j ne̱ taj nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan se̱ quisíj rá núj cata̱j núj se vaa ꞌyaj nij soꞌ nda̱a vaa ꞌyaj maꞌa̱n núj a. ꞌO̱ se neꞌen núj se vaa nuveé si̱j acaj cuentá me nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n nij soꞌ taj se vaa cunuda̱nj yuvii̱ ꞌyaj tucuáán noco̱ꞌ nij soꞌ roꞌ, me síí sa̱ꞌ, ne̱ taj uún nij soꞌ se vaa maꞌa̱n nij soꞌ me síí sa̱ꞌ doj rihaan yoꞌó nij yuvii̱ noco̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ ina̱nj da̱nj tuꞌva nij soꞌ,  
\v 13 tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌmii xta̱ꞌ núj nda̱a vaa tuꞌva nij soꞌ da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cheꞌé suun caꞌneꞌ maꞌa̱n Diose̱ rihaan maꞌa̱n núj me caꞌmi̱i̱ núj a. Ne̱ Diose̱ me síí caꞌneꞌ suun rihaan núj nata̱ꞌ núj se‑na̱na̱ Diose̱ nda̱a rihaan maꞌa̱n soj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 14 Dan me se ne ꞌanj núj quiꞌya̱j suun núj rej naꞌvej rá Diose̱ caꞌa̱nj núj maꞌ. ꞌO̱ se me rá Diose̱ cuchi̱ꞌ núj rihaan soj cata̱j xnaꞌanj núj se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ sa̱ꞌ rihaan soj, ne̱ da̱nj quiꞌyaj núj, ne̱ asino núj me síí cataj xnaꞌanj se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan soj na̱nj ado̱nj.  
\v 15 Dan me se se̱ caꞌmii xta̱ꞌ núj cheꞌé se vaa quiꞌyaj yoꞌó yuvii̱ maꞌ. Se̱ cataj núj se vaa maꞌa̱n núj me síí quiꞌyaj se vaa quiꞌyaj suun yoꞌó yuvii̱ maꞌ. Ne nó xcúún núj quiꞌya̱j núj da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se naꞌvi̱j ndoꞌo núj se vaa cuchuma̱n doj rá soj ni̱ꞌyaj soj man Diose̱, ga̱a ne̱ uxrá doj quiꞌya̱j suun núj scaꞌnúj soj, nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j núj,  
\v 16 ga̱a ne̱ nda̱a gu̱un nucua̱j núj cata̱j xnaꞌanj núj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ ma̱n yoꞌó chumanꞌ ga̱nꞌ doj uún a. Tza̱j ne̱ taj cheꞌé cata̱j núj se vaa maꞌa̱n núj me síí quiꞌyaj se vaa quiꞌyaj suun yoꞌó soꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 17 ꞌO̱ se síí me rá caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ cheꞌé maꞌa̱n roꞌ, no̱ xcúún soꞌ cata̱j soꞌ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ canocoꞌ soꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei.  
\v 18 ꞌO̱ se sese cata̱j yoꞌo̱ soꞌ se vaa maꞌa̱n soꞌ quiꞌyaj sa̱ꞌ, ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Tza̱j ne̱ sese cata̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ, ne̱ ya̱ ya̱ sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ chugua̱nj. 
\c 11  
\p  
\v 1 Me rá ꞌu̱nj caꞌve̱j rá soj caꞌmi̱i̱ snu̱j ꞌu̱nj do̱j rihaan soj ei. ꞌO̱ se da̱nj vaa maꞌa̱n, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se cara̱a̱ xꞌnaa soj do̱j chugua̱nj. Dan me se yoꞌo̱ da̱nj quiꞌya̱j soj na̱nj á.  
\v 2 Dan me se ase vaa me ndoꞌo rá Diose̱ cu̱tumé Diose̱ man soj roꞌ, da̱nj vaa me rá ꞌu̱nj cu̱tumé ꞌu̱nj man soj ei. ꞌO̱ se ase vaa yoꞌo̱ chana̱ ya̱a̱n taj cacunꞌ tumé roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij soj rihaan ꞌu̱nj, ne̱ cataj ꞌu̱nj rihaan Jesucristó se vaa ya̱ naca̱j soꞌ man soj canoco̱ꞌ soj man o̱rúnꞌ soꞌ, taj ꞌu̱nj rihaan soꞌ ei.  
\v 3 Tza̱j ne̱ chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj se vaa ase vaa tihaꞌ yuꞌunj xcuáá man chana̱ cuꞌna̱j Eva ga̱a naá roꞌ, da̱nj ga̱a̱ tiha̱ꞌ yuꞌunj síí chre̱e man soj, ne̱ se̱ guun nucua̱j soj xca̱j sa̱ꞌ soj cuentá, ga̱a ne̱ ta̱náj xco̱ soj man nana̱ sa̱ꞌ nariꞌ soj ga̱a canocoꞌ soj man Jesucristó, raj na̱nj ado̱nj.  
\v 4 ꞌO̱ se caꞌve̱e se caꞌna̱ꞌ me maꞌa̱n yoꞌó soꞌ rihaan soj, ne̱ caꞌve̱e se nata̱ꞌ soꞌ yoꞌó nana̱ rihaan soj cheꞌé Jesucristó, ne̱ caꞌve̱e se ino̱ doj ga̱a̱ se‑na̱na̱ soꞌ ga̱ se‑na̱na̱ núj, tza̱j ne̱ nuveé si̱j rihuun rá me soj a̱ maꞌ. Ase raꞌya̱nj tanáj xco̱ soj Nimán Diose̱ canoco̱ꞌ soj yoꞌó nana̱ xe̱e̱.  
\v 5 Taj cheꞌé tiha̱ꞌ yuꞌunj nij síí caꞌnaꞌ man soj maꞌ. ꞌO̱ se si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo me nij soꞌ, rá soj, ne̱ apóstol cuneꞌ Jesucristó man me nij soꞌ, rá soj, tza̱j ne̱ nuveé si̱j sa̱ꞌ doj me nij soꞌ rihaan ꞌu̱nj, rá ꞌu̱nj a̱ maꞌ.  
\v 6 Nda̱ꞌ se ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa si̱j avii raa̱ mej, ne̱ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj núj veꞌé quiꞌyaj núj, queneꞌen cunuda̱nj soj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 7 Neꞌen soj se vaa ne caꞌne̱e̱ ꞌu̱nj saꞌanj man soj ga̱a caꞌmii natáj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan soj maꞌ. Ne̱ dan me se nuu ni̱qué ꞌu̱nj doj, tza̱j ne̱ cavii sa̱ꞌ soj doj ado̱nj. Cheꞌé dan nij quiꞌyáá ꞌu̱nj, rá soj naꞌ. Cacunꞌ me se vaa quiꞌyáj, rá soj naꞌ.  
\v 8 Ne̱ nica̱j ꞌu̱nj saꞌanj rqué nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó síí ma̱n yoꞌó chumanꞌ, ne̱ cutúnꞌ ꞌu̱nj saꞌanj yoꞌ yan gu̱un nu̱cuáá ꞌu̱nj quiꞌya̱j suun ꞌu̱nj cheꞌé soj na̱nj ado̱nj.  
\v 9 Ne̱ ga̱a cayáán ꞌu̱nj ga̱ soj, ne̱ ga̱a cachiin rasu̱u̱n mán ꞌu̱nj, ne̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n ne cachi̱nj ꞌu̱nj man soj a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se nij tinúú níꞌ nij síí caꞌnaꞌ estadó Macedonia roꞌ, rqué nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa cachiin manj, ne̱ dan me se ne cara̱a̱ chrúú ꞌu̱nj a̱ doj rihaan soj a̱ maꞌ. Dan me se veé da̱nj qui̱ꞌyáj rej riha̱a̱n, ne̱ se̱ caráj chrúj rihaan soj, raj man ado̱nj. 
\p  
\v 10 Cheꞌé se ya̱nj Jesucristó ga̱ ꞌu̱nj, cheꞌé dan neꞌen soj se vaa ya̱ vaa nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa se̱ guun daj chiha̱a̱ míj cata̱j yuvii̱ ma̱n estadó ma̱n soj se vaa quitaꞌaj se‑saꞌa̱nj soj maꞌ.  
\v 11 Me cheꞌé tuꞌvaj da̱nj, rá soj ga̱. Da̱nj tuꞌvaj cheꞌé se ne ꞌe̱e̱ raj man soj, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ me síí neꞌen se vaa ya̱ ya̱ ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj man soj ei. 
\p  
\v 12 Tza̱j ne̱ neꞌen soj se vaa me rá yoꞌó nij soꞌ cata̱j nij soꞌ se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa se ꞌyaj núj ga̱ se ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan ase vaa ꞌyáá ꞌu̱nj cuano̱ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj xra̱j, ne̱ se̱ caꞌnéj ꞌu̱nj saꞌanj man soj maꞌ. Ne̱ se̱ caꞌvee cata̱j nij soꞌ se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n ꞌyaj nij soꞌ ga̱ núj a̱ maꞌ.  
\v 13 Dan me se taj nij soꞌ se vaa me nij soꞌ apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ, tza̱j ne̱ aꞌmii ne̱ nij soꞌ, ne̱ dan me se ꞌyaj suun nij soꞌ rihaan soj, tza̱j ne̱ tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man soj na̱nj ado̱nj. Ne̱ ase vaa apóstol cuneꞌ Jesucristó man roꞌ, da̱nj vaa nij soꞌ rihaan soj a.  
\v 14 Tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj sese cuchumán rá soj niꞌya̱j soj man nij soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n síí chre̱e cuꞌna̱j Satanás naquiꞌyaj ino̱ man, ne̱ naquiꞌyaj síí chre̱e yoꞌ man yoꞌ yoꞌo̱ se‑mo̱zó Diose̱ chuguu̱n ndoꞌo, ne̱ tihaꞌ yuꞌunj soꞌ man soj na̱nj ado̱nj.  
\v 15 Ne̱ ase vaa ꞌyaj síí chre̱e roꞌ, da̱nj ꞌyaj uún nij soꞌ a. Cheꞌé dan, nuveé se yaꞌa̱nj tihaꞌ me yoꞌ, sese neꞌen nij síí ꞌyaj suun cheꞌé síí cuꞌna̱j Satanás quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ. Caꞌve̱e natuna̱ nij soꞌ man maꞌa̱n nij soꞌ gu̱un nij soꞌ síí ꞌyaj suun cheꞌé rej cunu̱u sa̱ꞌ nimán yuvii̱ ei. Tza̱j ne̱ cheꞌé se ꞌyaj ndoꞌo nij soꞌ sayuun roꞌ, cheꞌé dan uxrá quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. 
\p  
\v 16 Dan me se cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj se vaa se̱ guun cata̱j soj se vaa si̱j snúú mé ꞌu̱nj maꞌ. Caꞌve̱e se si̱j snúú ya̱ ya̱ mé ꞌu̱nj rá soj, tza̱j ne̱ veꞌé naca̱j soj manj, ne̱ veꞌé cuno̱ soj nana̱ caꞌmi̱j, ne̱ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ꞌu̱nj do̱j cheꞌé ma̱ꞌanj nda̱a ase vaa ꞌyaj yoꞌó nij soꞌ ei.  
\v 17 (Nuveé na̱na̱ rqué síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan ꞌu̱nj me nana̱ nihánj nana̱ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se snúú rma̱ꞌanj, don caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj nana̱ nihánj rihaan soj na̱nj ei.)  
\v 18 Dan me se cheꞌé se queꞌe̱e̱ yuvii̱ aꞌmii xta̱ꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ma̱ꞌán ꞌu̱nj do̱j rihaan soj ga̱a̱ ei.  
\v 19 ꞌO̱ se neꞌén ꞌu̱nj se vaa síí avii ndoꞌo raa̱ me soj, rá maꞌa̱n soj, ne̱ cheꞌé dan ne neꞌen soj se vaa si̱j snúú me nij síí caꞌnaꞌ rihaan soj, ne̱ cheꞌé dan niha̱ꞌ rá soj veꞌé cuno̱ soj rihaan nij soꞌ a.  
\v 20 Ne̱ nda̱ꞌ se rii taꞌngaꞌ ndoꞌo nij soꞌ rihaan soj do̱ꞌ, nda̱ꞌ se aꞌnéj nij soꞌ nu̱ꞌ siꞌyaj soj do̱ꞌ, nda̱ꞌ se tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man soj do̱ꞌ, nda̱ꞌ se sa̱ꞌ doj vaa nij soꞌ rihaan soj rá nij soꞌ do̱ꞌ, nda̱ꞌ se ase vaa síí oxro xruu̱ soj vaa nij soꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ veꞌé uno soj rihaan nij soꞌ á.  
\v 21 Cheꞌé dan guun naꞌa̱j núj do̱j tzinꞌ rihaan soj, cheꞌé se ne gu̱un nucua̱j núj quiꞌya̱j núj se nij yoꞌ rihaan soj a̱ mei. ꞌO̱ se cheꞌé se ne quisi̱j rá núj quiꞌya̱j quij núj roꞌ, cheꞌé dan sa̱ꞌ doj vaa yoꞌó nij soꞌ, rá soj asanj. 
\p Ne̱ nda̱ꞌ se nana̱ snu̱j me nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa quisíj rá nij soꞌ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ nij soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quisi̱j rá ma̱ꞌanj caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ma̱ꞌanj rihaan soj ei.  
\v 22 Dan me se yuvii̱ israelitá me nij soꞌ, taj nij soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj si̱j israelitá me ma̱ꞌanj uún na̱nj á. Noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ nij soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Abraham síí cane ga̱a naá, taj nij soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj si̱j noco̱ꞌ xnaꞌanj tuvi̱ꞌ ga̱ soꞌ mej uún na̱nj ei.  
\v 23 ꞌYaj suun nij soꞌ cheꞌé Jesucristó, taj nij soꞌ naꞌ. ꞌO̱ se veé da̱nj quiꞌyaj suun gaa ꞌu̱nj do̱ꞌ, na̱nj á. ꞌO̱ se nihánj me nana̱ snu̱j cata̱j ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ꞌu̱nj me síí ꞌyaj suun doj cheꞌé Jesucristó rihaan nij soꞌ na̱nj ei. Dan me se ꞌu̱nj nihánj roꞌ, me síí quiꞌnij doj tagaꞌ cheꞌé Jesucristó rihaan nij soꞌ do̱ꞌ, uxrá goꞌ nii cuartá xráá ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó do̱ꞌ, queꞌe̱e̱ güii da̱j doj se cavíꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó do̱ꞌ,  
\v 24 quisíj ꞌu̱nꞌ ya̱ quitaꞌaa nij síí uun chij rihaan nij yuvii̱ israelitá manj, ne̱ ico̱ xnu̱ꞌ caꞌa̱nj ya̱ goꞌ nij soꞌ cuartá xráj a.  
\v 25 Vaꞌnu̱j goꞌ nii chruun xráj a. Ne̱ yu̱u̱n goꞌ nii yahij manj a. Quisíj vaꞌnu̱j quiriꞌ rihoo va̱j ꞌu̱nj rihaan na yaꞌa̱nj, ne̱ caꞌanj cunu̱u̱ rihoo yoꞌ rque na yaꞌa̱nj, ne̱ ꞌo̱ güii ꞌo̱ yanꞌ quitáá ꞌu̱nj rihaan na yaꞌa̱nj cunu̱u̱ ndoꞌo ya̱ a.  
\v 26 Dan me se a̱j cachéé ndoꞌoj nu̱ꞌ nij chrej, ne̱ vaa ndoꞌo sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj rihaan chráá do̱ꞌ, cheꞌé síí itu̱u̱ do̱ꞌ, cheꞌé nij síí israelitá ne nocoꞌ man Jesucristó do̱ꞌ, cheꞌé nij síí yaníj do̱ꞌ, cheꞌé yuvii̱ ya̱nj chumanꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nij yuvii̱ ya̱nj quij do̱ꞌ, cheꞌé na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, cheꞌé síí tihaꞌ yuꞌunj manj se vaa tinúj me nij soꞌ do̱ꞌ á. 
\p  
\v 27 Dan me se a̱j su̱u̱n ndoꞌo quiránꞌ ꞌu̱nj rihaan nij sayuun, ne̱ queꞌe̱e̱ yanꞌ ne caꞌve̱e coto̱j, ne̱ taꞌa̱j güii me se quinaꞌaan ndoꞌo rquej, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j güii canacoo̱ ndoꞌoj na, ne̱ quisíj queꞌe̱e̱ ndoꞌo ne quiri̱j chraa cha̱j, ne̱ taꞌa̱j güii me se goꞌ ndoꞌo ya̱ nuvij xráj, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j güii me se ne quiri̱ꞌ yá ꞌu̱nj yatzíj ca̱ráán xráá ꞌu̱nj uún, ne̱ dan me se vaa ca̱nj yá ꞌu̱nj nda̱ꞌ rasu̱u̱n na̱nj á.  
\v 28 Tza̱j ne̱ se̱ caꞌmii ꞌu̱nj cheꞌé yoꞌó sayuun quiránꞌ ꞌu̱nj a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se nihánj nanó rá ꞌu̱nj cheꞌé cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ma̱n ꞌo̱ ꞌo̱ chumanꞌ a.  
\v 29 Sese ne nucua̱j nimán yoꞌo̱ tinúú níꞌ, ne̱ ase vaa ranꞌ nimán soꞌ roꞌ, da̱nj ranꞌ nimanj, ne̱ sese quiꞌyaj yoꞌo̱ tinúú níꞌ cacunꞌ, ne̱ uun naꞌa̱j uxrá ma̱ꞌanj ado̱nj. 
\p  
\v 30 Dan me se, sese me rá soj caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ ina̱nj cata̱j xnaꞌanj yaj se vaa ne gu̱un nucua̱j ma̱ꞌanj quiꞌya̱j suun ma̱ꞌanj a̱ maꞌ.  
\v 31 Diose̱ Rej Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, neꞌen se vaa aꞌmii yá ꞌu̱nj, ne̱ veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ei.  
\v 32 Ga̱a caꞌanj ꞌu̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Damasco roꞌ, ne̱ síí nica̱j suun ꞌyaj suun cheꞌé rey cuꞌna̱j Aretas roꞌ, caráán soꞌ rej atúj yuvii̱ chumanꞌ, cheꞌé yan guun rá soꞌ qui̱taꞌaa soꞌ manj,  
\v 33 tza̱j ne̱ naꞌnúj nij tuvíꞌ ꞌu̱nj yoꞌo̱ taꞌyaa nii ta̱j chraan nicu̱nꞌ nu̱ꞌ anica̱j tuꞌva chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌnéé nij soꞌ rá ꞌo̱ scaa manj, ne̱ tinanij nij soꞌ rej xeꞌ manj, ne̱ dan me se curiha̱nj ꞌu̱nj chumanꞌ yoꞌ, ne̱ quinanii ꞌu̱nj rihaan síí nica̱j suun yoꞌ ei. 
\c 12  
\p  
\v 1 Dan me se taj a̱ doj se quiri̱ꞌ níꞌ cheꞌé yan caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ, tza̱j ne̱ nihánj me caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj cheꞌé do̱j rasu̱u̱n curuviꞌ rihanj ei. Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé se vaa tihaa̱n síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihanj a.  
\v 2 Dan me se neꞌenj man ꞌo̱ síí amán ndoꞌo rá niꞌya̱j man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei. Ne̱ quisíj xcaꞌa̱nj yoꞌ nica̱j Diose̱ man soꞌ, caꞌanj soꞌ rej xta̱ꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ nda̱a vaꞌnu̱j xta̱ꞌ cavii soꞌ caꞌanj soꞌ ei. Dan me se ma̱ꞌanj me yoꞌ ei. Tza̱j ne̱ ne neꞌenj sese ina̱nj nimanj cavii niꞌ, ase nu̱ꞌ nee̱ manj cavii caꞌanj niꞌ, ne neꞌen uxraj maꞌ. O̱rúnꞌ Diose̱ me síí neꞌen da̱j vaa ꞌu̱nj ga̱a cavii ꞌu̱nj caꞌanj ꞌu̱nj a.  
\v 3-4 Ne̱ neꞌén ꞌu̱nj se vaa cavii ꞌu̱nj nda̱a rej sa̱ꞌ ndoꞌo ya̱nj maꞌa̱n Diose̱, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cunó ꞌu̱nj nana̱ sa̱ꞌ ndoꞌo nana̱ ne nó xcúún yuvii̱ caꞌmi̱i̱ yuvii̱ a. Tza̱j ne̱ ne neꞌenj sese ina̱nj nimanj cavii caꞌanj niꞌ, ase nu̱ꞌ nee̱ manj cavii caꞌanj niꞌ, ne neꞌen yaj a̱ mei. O̱rúnꞌ Diose̱ me síí neꞌen da̱j vaa ꞌu̱nj ga̱a cavii ꞌu̱nj caꞌanj ꞌu̱nj ei. 
\p  
\v 5 Dan me se veꞌé caꞌmi̱j cheꞌé se vaa quiranj nda̱ꞌ rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ se̱ caꞌmij cheꞌé se vaa quiꞌyáj da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj se vaa nuveé ꞌo̱ síí sca̱ꞌ mej maꞌ.  
\v 6 Dan me se caꞌve̱e se veꞌé caꞌmi̱j cheꞌé ma̱ꞌanj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌmii snu̱j ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ ya̱ caꞌmi̱j á. Dan me se me rá ꞌu̱nj xca̱j yuvii̱ cuentá cheꞌé ina̱nj da̱j vaa ꞌyáá ꞌu̱nj niꞌya̱j nij soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé ina̱nj nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj uno nij soꞌ do̱ꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j sa̱ꞌ nij yuvii̱ cuentá da̱j si̱j mé ꞌu̱nj á. Tza̱j ne̱ taj cheꞌé cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj yoꞌó nana̱ rihaan nij yuvii̱ a̱ mei. Cheꞌé dan se̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj  
\v 7 cheꞌé cunuda̱nj nij nana̱ tihaa̱n naca̱ Diose̱ rihanj a̱ mei. 
\p Dan me se ne caꞌve̱j rá Diose̱ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ ꞌu̱nj maꞌ. Cheꞌé dan caꞌvej Diose̱ quiꞌya̱j síí chre̱e cuꞌna̱j Satanás sayuun man nee̱ manj, cheꞌé rej se̱ guun rá ꞌu̱nj se vaa si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo mej a.  
\v 8 Ne̱ quisíj vaꞌnu̱j ya̱ cachíín ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se vaa caꞌne̱e̱ soꞌ sayuun yoꞌ rihanj a.  
\v 9 Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se cataj soꞌ rihanj a: 
\p ―Ma̱ꞌanj ra̱cuíj mán so̱ꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ so̱ꞌ á. Cheꞌé dan se̱ caꞌnéj ꞌu̱nj sayuun yoꞌ rihaan so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se vaa ninaj nee̱ mán so̱ꞌ roꞌ, cheꞌé dan gu̱un nu̱cuáá ꞌu̱nj ra̱cuíj ꞌu̱nj mán so̱ꞌ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ ado̱nj ―taj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihanj a. 
\p Cheꞌé dan gu̱un niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj se vaa ninaj ꞌu̱nj, ne̱ gu̱un nucua̱j Jesucristó ra̱cuíj soꞌ manj quiꞌya̱j sunj a.  
\v 10 Dan me se cheꞌé se ninaj ꞌu̱nj do̱ꞌ, cheꞌé se uun naꞌa̱j ꞌu̱nj do̱ꞌ, cheꞌé se ránꞌ ꞌu̱nj sayuun do̱ꞌ, cheꞌé se ꞌyaj ndoꞌo nii sayuun manj do̱ꞌ, cheꞌé nu̱ꞌ se ránꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó do̱ꞌ, cheꞌé dan guun niha̱ꞌ ndoꞌo raj chugua̱nj. ꞌO̱ se cheꞌé se síí ninaj mej roꞌ, cheꞌé dan gu̱un nu̱cuáj quiꞌya̱j sunj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 11 Dan me se nda̱ꞌ rá se tuꞌva ꞌo̱ síí snúú tuꞌvaj, tza̱j ne̱ maꞌa̱n soj quiꞌyaj don tuꞌvaj da̱nj caꞌmii snu̱j ꞌu̱nj do̱j ei. ꞌO̱ se maꞌa̱n soj me síí no̱ xcúún cata̱j se vaa sa̱ꞌ ꞌyáj ei. Nda̱ꞌ se taj yuꞌvee nó ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ nuveé si̱j sa̱ꞌ doj me yoꞌó nij soꞌ rihanj maꞌ. Dan me se si̱j sa̱ꞌ uxrá me nij soꞌ, ne̱ maꞌa̱n nij apóstol cuneꞌ ya̱ maꞌa̱n Jesucristó me nij soꞌ, rá soj, tza̱j ne̱ nuveé si̱j sa̱ꞌ doj me nij soꞌ rihanj maꞌ.  
\v 12 ꞌO̱ se ꞌu̱nj me se suun sa̱ꞌ noco̱o ya̱ quiꞌyáj niꞌya̱j soj, ne̱ suun sa̱ꞌ noco̱o ꞌyaj nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man me suun sa̱ꞌ quiꞌyáj niꞌya̱j soj, ne̱ dan me se naquiꞌyaj na̱j ndoꞌo ꞌu̱nj nimanj, ne̱ ne caꞌne̱ꞌ raj ga̱ suun ꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o yoꞌ maꞌ.  
\v 13 ꞌO̱ se cara̱a̱ xꞌnaa soj do̱j rihanj sese nij caꞌmij rá soj ei. Xa̱ꞌ ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ a̱ doj ne naquiꞌya̱j yaníj ꞌu̱nj man soj maꞌ. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ rasu̱u̱n me naquiꞌyaj yaníj ꞌu̱nj ado̱nj. Ne caꞌve̱j ya̱ raj naquiꞌya̱j chrúj rihaan soj maꞌ. Tza̱j ne̱ sese nij quiꞌyáj ne cachi̱nj ꞌu̱nj saꞌanj rihaan soj, rá soj, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa soj ei. 
\p  
\v 14 Dan me se a̱j quiꞌyaj chuvi̱i uún ꞌu̱nj cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ga̱a ne̱ quisi̱j vaꞌnu̱j cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ asa̱ꞌ cuchíꞌ ꞌu̱nj rej ma̱n soj, ne̱ se̱ caꞌnéj ꞌu̱nj rasu̱u̱n man soj maꞌ. Ma̱a̱n se me raj cuno̱ sa̱ꞌ maꞌa̱n soj rihanj ei. Dan me se ase vaa taꞌníj vaa soj rihanj, ne̱ ne nó xcúún xnii cara̱a sa̱ꞌ xnii rasu̱u̱n cheꞌé rej xnii maꞌ. ꞌO̱ se ma̱a̱n rej xnii no̱ xcúún cara̱a sa̱ꞌ rasu̱u̱n cheꞌé taꞌníí soꞌ ado̱nj.  
\v 15 Gu̱un niha̱ꞌ rá ꞌu̱nj cutu̱nꞌ ꞌu̱nj saꞌanj cheꞌé nimán soj, ne̱ nda̱a nimán yá ꞌu̱nj me raj quiꞌya̱j sunj cheꞌé nimán soj chugua̱nj. Dan me se cheꞌé se ꞌe̱e̱ raj man soj, ne̱ doj a̱ rá soj chiha̱ꞌ. Me cheꞌé ꞌyaj soj da̱nj ga̱.  
\v 16 Dan me se ne caꞌne̱e̱ ꞌu̱nj rasu̱u̱n man soj maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa yuvii̱ cata̱j se vaa tihaꞌ yuꞌunj uxrá ꞌu̱nj man soj,  
\v 17 ne̱ cata̱j nij yuvii̱ se vaa caꞌnéé ꞌu̱nj yoꞌó soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ racuíj yoꞌó soꞌ manj tiha̱ꞌ yuꞌunj núj man soj, ne̱ caꞌnéj núj rasu̱u̱n rihaan soj, cata̱j nij yuvii̱ ado̱nj.  
\v 18 Dan me se ya̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan síí cuꞌna̱j Titó se vaa cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ caꞌnéé ꞌu̱nj yoꞌó tinúú níꞌ caꞌanj ga̱ soꞌ á. Tihaꞌ yuꞌunj síí cuꞌna̱j Titó man soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se veé o̱rúnꞌ Nimán Diose̱ nocoꞌ núj ga̱ síí cuꞌna̱j Titó, ne̱ cuya̱a̱n quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Titó ga̱ ꞌu̱nj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa me rá Pabló ta̱náj nij síí ma̱n Corinto chrej chiꞌi̱i̱, ne̱ se̱ canó xcúún Pabló quiꞌya̱j soꞌ sayuun man nij síí tumé cacunꞌ a 
\p  
\v 19 Dan me se cheꞌé se chuꞌviꞌ ndoꞌo núj se vaa cuta̱ꞌ soj cacunꞌ xráá núj me se caꞌmii ndoꞌo núj nu̱ꞌ nana̱ nihánj, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. ꞌO̱ se neꞌen Diose̱ da̱j aꞌmii núj, ne̱ cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me núj, ne̱ caꞌmii núj nu̱ꞌ nana̱ nihánj cheꞌé se ꞌe̱e̱ rá núj man soj, ne̱ me rá núj nari̱ꞌ sa̱ꞌ soj canoco̱ꞌ soj man Diose̱, tinu̱j, nocoj.  
\v 20 ꞌO̱ se chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj do̱j tzinꞌ se vaa cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj chiháán soj ne̱ que̱neꞌenj se vaa ne ꞌyaj soj nda̱a vaa no̱ xcúún soj quiꞌya̱j soj, ne̱ cata̱j soj se vaa ne ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa me rá soj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj a. Chuꞌvíꞌ ꞌu̱nj se vaa que̱neꞌén ꞌu̱nj se vaa gu̱un yuva̱a̱ soj rihaan tinúú soj do̱ꞌ, se vaa gu̱un xco̱j ruva̱a̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tinúú soj do̱ꞌ, se vaa caxri̱i̱ yuva̱a̱ soj man tinúú soj do̱ꞌ, se vaa cuxra̱ꞌ taꞌa̱j soj man maꞌa̱n soj ne̱ gu̱un rá soj cunu̱ꞌ soj do̱ꞌ, se vaa nano̱ soj cuentó ne̱ cheꞌé tinúú soj do̱ꞌ, se vaa caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ soj do̱ꞌ, se vaa ga̱a̱ sayuun scaꞌnúj soj do̱ꞌ chugua̱nj.  
\v 21 Dan me se chuꞌviꞌ uún ꞌu̱nj se vaa asa̱ꞌ cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ gu̱un naꞌa̱j ndoꞌo ꞌu̱nj quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé soj, ne̱ quinano̱ ndoꞌo rá ꞌu̱nj cheꞌé queꞌe̱e̱ nij tinúú níꞌ nij síí tumé cacunꞌ, cheꞌé se naꞌvej rá nij soꞌ ta̱náj nij soꞌ cacunꞌ ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán nij soꞌ a. ꞌO̱ se yoꞌo̱ cu̱tumé nij soꞌ cacunꞌ se vaa nij ndoꞌo ꞌyaj nij soꞌ do̱ꞌ, se vaa ꞌyaj nij soꞌ cacunꞌ ga̱ yoꞌó chana̱ do̱ꞌ, na̱nj ei. 
\c 13  
\p  
\v 1 Dan me se cuchi̱ꞌ uún ꞌu̱nj, ne̱ quisi̱j vaꞌnu̱j cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ sese vaa yoꞌo̱ tinúú soj síí tumé cacunꞌ, ne̱ sese canicu̱nꞌ vi̱j síí queneꞌen do̱ꞌ, sese canicu̱nꞌ vaꞌnu̱j síí queneꞌen do̱ꞌ, ne̱ quiri̱ꞌ soꞌ sayuun na̱nj á.  
\v 2 Ga̱a quisíj vi̱j cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa sese cuchi̱ꞌ uún ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ se̱ caráj xꞌnaj que̱neꞌenj man síí quiꞌyaj cacunꞌ maꞌ. Ne̱ cuano̱ nihánj me se nuvíꞌ ꞌu̱nj ne rej ma̱n soj, tza̱j ne̱ cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ya̱ ya̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj sayuun man cunuda̱nj nij síí tumé cacunꞌ yoꞌ ei.  
\v 3 ꞌO̱ se caꞌvee don maꞌa̱n soj me rá queneꞌe̱n sese ya̱ ya̱ Jesucristó me síí rqué nana̱ aꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj ei. Xa̱ꞌ Jesucristó, tza̱j ne̱ nuveé si̱j ninaj me soꞌ rihaan soj maꞌ. ꞌO̱ se si̱j gu̱un nucua̱j ndoꞌo tu̱mé man soj me Jesucristó ei.  
\v 4 Dan me se caꞌvej rá Jesucristó gu̱un nucua̱j doj yuvii̱ rihaan soꞌ, ne̱ cachrón nii man soꞌ rihaan rcutze̱, tza̱j ne̱ guun nucua̱j soꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cheꞌé se noco̱ꞌ núj man Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan ase vaa síí ninaj vaa maꞌa̱n núj rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ Diose̱ roꞌ, me síí rque̱ se nucua̱j man núj, ga̱a ne̱ gu̱un nucua̱j núj ga̱ Jesucristó quiꞌya̱j suun núj ga̱ nij soj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 5 Xca̱j maꞌa̱n soj cuentá sese ya̱ ya̱ noco̱ꞌ soj se‑tucua̱nj Jesucristó ei. Neꞌen soj se vaa ya̱nj Jesucristó ga̱ soj naꞌ. Ase ne neꞌen soj xa̱ꞌ. Ya̱ ne Jesucristó ga̱ soj, sese nuveé si̱j tihaꞌ yuꞌunj me soj chugua̱nj.  
\v 6 ꞌO̱ se amán ya̱ raj, ne̱ me raj queneꞌe̱n soj se vaa nuveé si̱j tihaꞌ yuꞌunj me núj man chugua̱nj.  
\v 7 ꞌO̱ se achíín niꞌya̱j núj rihaan Diose̱ se vaa a̱ ꞌó se chiꞌi̱i̱ se̱ quiꞌyaj soj mei. Nuveé cheꞌe̱ se me rá núj cata̱j yuvii̱ se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj núj me achíín niꞌya̱j núj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se me rá núj quiꞌya̱j sa̱ꞌ ina̱nj soj, cheꞌé dan achíín niꞌya̱j núj da̱nj rihaan Diose̱ ei. Caꞌve̱e se cata̱j yuvii̱ se vaa síí tihaꞌ yuꞌunj me maꞌa̱n núj, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ quiꞌya̱j sa̱ꞌ soj ei.  
\v 8 ꞌO̱ se se̱ guun nucua̱j núj tiha̱ꞌ yuꞌunj núj man Diose̱ da̱j vaa nimán ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj a̱ tana̱nj rque̱e̱ núj caꞌmi̱i̱ núj nana̱ ya̱ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ a.  
\v 9 Ne̱ caꞌve̱e se nuveé si̱j nucua̱j me núj, tza̱j ne̱ uun niha̱ꞌ rá núj cheꞌé se si̱j nucua̱j me soj, ne̱ achíín niꞌya̱j núj rihaan Diose̱ se vaa rque̱ Diose̱ nu̱ꞌ se vaa achiin man soj, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j suun soj cheꞌé soꞌ a.  
\v 10 Cheꞌé dan cuano̱ nihánj me se cachrón ꞌu̱nj nana̱ nihánj rihaan yanj cartá naya̱a̱ soj a. Dan me se nda̱ꞌ se nuvíꞌ ꞌu̱nj yáán ga̱ soj cuano̱, tza̱j ne̱ cachrón ꞌu̱nj nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ güii cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj me se se̱ gaa suun rihanj quiꞌya̱j ndoꞌoj sayuun man soj a. Dan me se caꞌneꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ suun rihanj cu̱tumej man soj, ne̱ dan me se naꞌvej rá soꞌ quiri̱ꞌ soj qui̱ꞌyáj maꞌ. ꞌO̱ se me rá soꞌ ra̱cuíj ꞌu̱nj man soj yan canoco̱ꞌ sa̱ꞌ soj man soꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa aꞌnéé nij tuvi̱ꞌ Pabló saludó rihaan nij síí ma̱n Corinto a 
\p  
\v 11 Ne̱ vaa do̱j nana̱ me raj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tinu̱j, nocoj. Dan me se ga̱a̱ niha̱ꞌ nimán soj ei. Ra̱cuíj soj nana̱ sa̱ꞌ man tinúú soj yan gu̱un nucua̱j soj canoco̱ꞌ soj man Diose̱ á. Se̱ guun cano̱ tuviꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj maꞌ. ꞌO̱ se cuya̱a̱n ga̱a̱ nimán soj ga̱ tuviꞌ soj ei. Ne̱ ca̱yáán Diose̱ ga̱ soj ei. ꞌO̱ se Diose̱ me síí ꞌyaj nuu ꞌe̱e̱ rá níꞌ tinúú níꞌ, ne̱ vaa xe̱j nimán níꞌ, ꞌyaj Diose̱ a.  
\v 12 Ne̱ ga̱a nariꞌ tuviꞌ soj ga̱ tinúú soj, ne̱ uxrá veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ tinúú soj ei. Da̱nj me rá Diose̱ quiꞌya̱j soj chugua̱nj.  
\v 13 Veꞌé ca̱yáán nij soj, rá cunuda̱nj nij síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱ ei.  
\v 14 Dan me se me rá núj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé cunuda̱nj soj, ne̱ me rá núj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man cunuda̱nj soj, ne̱ me rá núj veꞌé caꞌmi̱i̱ cunuda̱nj soj ga̱ tinúú soj quiꞌya̱j Nimán Diose̱ na̱nj ado̱nj.