\id 1TI  
\h 1 Timoteo 
\toc1 1 Timoteo 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló caꞌnéé soꞌ rihaan síí cuꞌna̱j Timoteo a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj nihánj me síí cuꞌna̱j Pabló síí uun apóstol síí nataꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan yuvii̱ a. Yoꞌ me suun caꞌneꞌ Diose̱ do̱ꞌ, Jesucristó do̱ꞌ, rihanj, ne̱ Diose̱ me síí tinanii man níꞌ rihaan sayuun, ne̱ guun ya̱ rá níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j Jesucristó ado̱nj. 
\p  
\v 2 ꞌYáá ꞌu̱nj yanj cartá nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ si̱j cuꞌna̱j Timoteo a. Dan me se tihaán ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan so̱ꞌ, ne̱ cuchumán rá so̱ꞌ nana̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan ase vaa ꞌo̱ taꞌníj roꞌ, da̱nj vaa yá so̱ꞌ rihanj ei. 
\p Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j Rej níꞌ Diose̱ quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j ndoꞌo se lu̱j cheꞌé so̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá ro̱j soꞌ mán so̱ꞌ, ne̱ ga̱a̱ xe̱j nimán so̱ꞌ, quiꞌya̱j ro̱j soꞌ, raj a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nij síí tucuꞌyón tucuáán ne̱ a 
\p  
\v 3 Dan me se a̱j neꞌén so̱ꞌ se vaa ga̱a ataa caꞌa̱nj ꞌu̱nj estadó Macedonia, ne̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ se vaa ca̱né so̱ꞌ chumanꞌ Efeso á. Dan me se me rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan taꞌa̱j nij síí ma̱n Efeso se vaa se̱ tucuꞌyón nij soꞌ tucuáán ne̱ rihaan nij tinúú níꞌ mei.  
\v 4 Dan me se cata̱j so̱ꞌ rihaan nij tinúú níꞌ, ne̱ a̱ se̱ cutaꞌ xre̱j nij soꞌ cuentó yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cuentó ma̱n ga̱a naá do̱ꞌ, cuentó cheꞌé da̱j vaa daj a̱ xi̱i nij soꞌ ma̱n ga̱a naá do̱ꞌ, me yoꞌ ei. ꞌO̱ se aꞌmii unuꞌ uxrá yuvii̱ cheꞌé nana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ ne racuíj nana̱ yoꞌ man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se me rá Diose̱ ga̱a̱ nucua̱j rá níꞌ man maꞌa̱n Diose̱ ei.  
\v 5 ꞌO̱ se cheꞌé suun aꞌnéꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ me se aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun yoꞌ rihaan so̱ꞌ cheꞌé rej ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ nda̱a nimán ya̱ ya̱ níꞌ nda̱a vaa cuchumán ya̱ rá níꞌ niꞌya̱j níꞌ man Jesucristó ei.  
\v 6 Dan me se vaa taꞌa̱j nij yuvii̱, ne̱ taꞌaa nij soꞌ yoꞌó chrej aꞌmii nij soꞌ, ne̱ dan me se riꞌ rmaꞌa̱n tiempÓ, ꞌyaj nij soꞌ, aꞌmii nij soꞌ cheꞌé yoꞌó tucuáán ei.  
\v 7 ꞌO̱ se me rá nij soꞌ gu̱un nij soꞌ maestró tucuꞌyón se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ naꞌvee ranꞌ nij soꞌ a̱ maꞌ. A̱ maꞌa̱n nij soꞌ ne neꞌen nana̱ tucuꞌyón nij soꞌ a̱ mei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ina̱nj cheꞌé nij síí ꞌyaj cacunꞌ vaa se‑tucua̱nj Moisés a 
\p  
\v 8 Neꞌen níꞌ se vaa sa̱ꞌ vaa se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ cataj Diose̱ rihaan Moisés da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ israelitá canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱, tza̱j ne̱ xca̱j níꞌ cuentá me cheꞌé me caꞌmii Diose̱ da̱nj á.  
\v 9 Neꞌen níꞌ se vaa xa̱ꞌ yuvii̱ nica̱ nimán, tza̱j ne̱ taj tucuáán achiin man yuvii̱ nica̱ nimán canoco̱ꞌ nij soꞌ Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se maꞌa̱n Diose̱ uun chij nimán nij soꞌ da̱j ga̱a̱ quiꞌya̱j nij soꞌ na̱nj á. Ma̱a̱n se cheꞌé nij yuvii̱ ꞌyaj cacunꞌ do̱ꞌ, yuvii̱ naꞌvej rá canoco̱ꞌ Diose̱ do̱ꞌ, yuvii̱ aꞌmii nana̱ nij cheꞌé Diose̱ do̱ꞌ, yuvii̱ ticaviꞌ rej do̱ꞌ, yuvii̱ ticaviꞌ nii do̱ꞌ,  
\v 10 síí ꞌyaj cacunꞌ ga̱ yoꞌó chana̱ do̱ꞌ, chii cha̱na̱ do̱ꞌ, síí otoj ga̱ chii cha̱na̱ do̱ꞌ, yuvii̱ tuꞌvéj man tuviꞌ do̱ꞌ, yuvii̱ aꞌmii nana̱ ne̱ do̱ꞌ, yuvii̱ naꞌvej rá cuno̱ nana̱ ya̱ do̱ꞌ, me cuchruj Diose̱ se‑tucua̱nj Moisés ado̱nj.  
\v 11 Ina̱nj da̱nj aꞌmii se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ cheꞌé se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ ꞌu̱nj me síí cuneꞌ Diose̱ nata̱ꞌ nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱ se vaa veꞌé uxrá yáán Diose̱, ne̱ gu̱un chij soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cunuu ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Jesucristó man síí cuꞌna̱j Pabló, ne̱ ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá Jesucristó man cunuda̱nj níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ uún a 
\p  
\v 12 Nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cheꞌé se guun nu̱cuáá ꞌu̱nj quiꞌya̱j suun ꞌu̱nj, quiꞌyaj soꞌ a. Dan me se nucua̱j rá soꞌ mán ꞌu̱nj, ne̱ cuneꞌ soꞌ mán ꞌu̱nj quiꞌya̱j suun ꞌu̱nj rihaan soꞌ ado̱nj.  
\v 13 Asino ya̱a̱n me se nij uxrá caꞌmii ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo ꞌu̱nj sayuun man soꞌ, ne̱ caꞌmii xta̱ꞌ ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj man soꞌ, tza̱j ne̱ queneꞌen Jesucristó se vaa cheꞌé se ne queneꞌe̱n yá ꞌu̱nj da̱j vaa soꞌ roꞌ, cheꞌé dan ne cuchuma̱n rá ꞌu̱nj ni̱ꞌyaj ꞌu̱nj man soꞌ a. Tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Jesucristó manj, ne̱ ne quiꞌya̱j soꞌ sayuun manj maꞌ. 
\p  
\v 14 Tana̱nj sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj u̱u̱n Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ manj, se vaa cuchumán rá ꞌu̱nj niꞌya̱j ꞌu̱nj man soꞌ, ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ raj tuvij, quiꞌyaj soꞌ ado̱nj.  
\v 15 Dan me se ya̱ uxrá vaa nana̱ nihánj, ne̱ taranꞌ níꞌ no̱ xcúún cuno̱ nana̱ nihánj se vaa me rá Jesucristó ti̱nanii soꞌ man nij yuvii̱ rihaan chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán nij soꞌ, ne̱ naꞌvej rá soꞌ quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun maꞌ. Cheꞌé dan caꞌnaꞌ soꞌ rihaan chumii̱ nihánj ei. Dan me se noco̱o doj cacunꞌ quiꞌyáá ꞌu̱nj rihaan cacunꞌ quiꞌyaj taranꞌ yoꞌó nij yuvii̱,  
\v 16 tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá Jesucristó niꞌya̱j soꞌ manj, cheꞌé se guun rá Jesucristó se vaa xca̱j yoꞌó nij síí cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man soꞌ cuentá se vaa canoco̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ xꞌne̱e̱ cacunꞌ xráá nij soꞌ, ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán nij soꞌ ga̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 17 Nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj cata̱j níꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱, ne̱ soꞌ me síí gu̱un chij nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ soꞌ maꞌ. Ne ruviꞌ soꞌ niꞌya̱j yuvii̱ maꞌ. Taj va̱j ꞌó Diose̱ maꞌ. O̱rúnꞌ soꞌ me Diose̱ ya̱ ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\p  
\v 18-19 Timoteo. Ase vaa taꞌníí ya̱ ma̱ꞌanj vaa yá so̱ꞌ ei. Dan me se aꞌneꞌ yá ꞌu̱nj suun rihaan so̱ꞌ yoꞌo̱ caꞌmi̱i̱ cunu̱ꞌ sa̱ꞌ yá so̱ꞌ cheꞌé chrej sa̱ꞌ ya̱ nihánj ei. Daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌneꞌ rá so̱ꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ nica̱ nimán so̱ꞌ, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ cuchuma̱n rá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ quisi̱j ya̱ nda̱a vaa ya̱ caꞌmii nij síí naruviꞌ Diose̱ rihaan cheꞌé so̱ꞌ ei. Dan me se vaa taꞌa̱j nij síí quiriꞌ rá, ne̱ ne cuchuma̱n ya̱ rá nij soꞌ maꞌ.  
\v 20 Dan me se vi̱j tuviꞌ nij soꞌ me ro̱j síí cuꞌna̱j Himeneo ga̱ Alejandro síí caꞌmii nij cheꞌé Diose̱ a. Dan me se nagoꞌ yá ꞌu̱nj man ro̱j soꞌ raꞌa Satanás, ga̱a ne̱ riꞌ rá ro̱j soꞌ, ga̱a ne̱ xca̱j ro̱j soꞌ cuentá, ne̱ yuún cheꞌe̱ me se se̱ caꞌmii nij ro̱j soꞌ cheꞌé Diose̱ maꞌ. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cachi̱nj niꞌya̱j níꞌ rihaan Diose̱ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱ a 
\p  
\v 1 Nihánj me se asino ya̱a̱n aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan nij soj se vaa cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ nago̱ꞌ soj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱,  
\v 2 ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j soj cheꞌé cunuda̱nj nij síí nica̱j suun, ga̱a ne̱ ga̱a̱ dínj ca̱yáán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j níꞌ, canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ á.  
\v 3 Sa̱ꞌ uxrá vaa sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ ni̱ꞌyaj Diose̱, ne̱ a̱j neꞌen soj se vaa Diose̱ me síí ꞌyaj avii sa̱ꞌ níꞌ ei.  
\v 4 Me rá Diose̱ ra̱cuíj Diose̱ man cunuda̱nj yuvii̱, cheꞌé rej cavi̱i̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ me rá Diose̱ nari̱ꞌ cunuda̱nj yuvii̱ nana̱ ya̱ ei. 
\p  
\v 5 ꞌO̱ se o̱ruun Diose̱, ne̱ o̱ruun ꞌo̱ snóꞌo cataj xnaꞌanj rihaan níꞌ da̱j vaa Diose̱, ne̱ soꞌ me síí racuíj man yuvii̱ cunu̱u sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan Diose̱, ne̱ yoꞌo̱ snóꞌo cuꞌna̱j Jesucristó me síí quiꞌyaj da̱nj ei.  
\v 6 Ne̱ Jesucristó me se caꞌneꞌ rá soꞌ cavi̱ꞌ soꞌ cheꞌé cunuda̱nj yuvii̱, ne̱ nani̱i̱ nij yuvii̱ rihaan sayuun a. Dan me se cachrón Diose̱ güii cavi̱ꞌ Jesucristó, ne̱ güii dan caviꞌ Jesucristó, ne̱ tihaa̱n Jesucristó se vaa me uxrá rá Diose̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj yuvii̱ a.  
\v 7 Ne̱ cuneꞌ Diose̱ mán ꞌu̱nj guún ꞌu̱nj apóstol nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ se vaa me rá Diose̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ne tu̱cuꞌyón ꞌu̱nj man nij yuvii̱ israelitá maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj nij yuvii̱ yaníj tucuꞌyón ꞌu̱nj da̱j quiꞌya̱j nij soꞌ, se vaa cuchuma̱n rá nij soꞌ ni̱ꞌyaj nij soꞌ man Diose̱, ne̱ cuno̱ nij soꞌ nana̱ ya̱ caꞌmii Diose̱, taj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ ado̱nj. Xa̱ꞌ nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ nana̱ ya̱ uxrá me nana̱ nihánj, ne̱ ne aꞌmii ne̱ ꞌu̱nj maꞌ. 
\p  
\v 8 Dan me se ga̱a nuu chre̱ꞌ soj si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ me rá ꞌu̱nj cachi̱nj niꞌya̱j nij snóꞌo rihaan Diose̱, ne̱ naxca̱j raꞌa nij soꞌ rej xta̱ꞌ cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ yoꞌo̱ gu̱un rá nij soꞌ se vaa veꞌé canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱, ne̱ se̱ caꞌmaan rá nij soꞌ do̱ꞌ, se̱ canó tuviꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, se̱ caꞌmii cunuꞌ nij soꞌ do̱ꞌ, ꞌo̱ se sa̱ꞌ ina̱nj cachi̱nj niꞌya̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j chana̱ cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó a 
\p  
\v 9 Ne̱ xa̱ꞌ chana̱, tza̱j ne̱ se̱ guun rá chana̱ cu̱nuû chana̱ yatzíj sa̱ꞌ ndoꞌo vaa maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé quiꞌya̱j chana̱ ca̱ráán chana̱ nee̱ man chana̱, ga̱a ne̱ cata̱j nii se vaa chana̱ sa̱ꞌ me noꞌ ei. Tza̱j ne̱ se̱ caxríj chana̱ queꞌe̱e̱ quitziꞌ yuvé raa̱ chana̱ do̱ꞌ, se̱ tocoꞌ chana̱ queꞌe̱e̱ caquíí xréé chana̱ do̱ꞌ, se̱ caꞌnéé chana̱ ticuu gaán chihá noꞌ do̱ꞌ maꞌ.  
\v 10 Tza̱j ne̱ quiꞌya̱j suun chana̱ ra̱cuíj chana̱ man yuvii̱, ne̱ queneꞌe̱n nii se vaa ya̱ vaa nana̱ aꞌmii chana̱ yoꞌ, se vaa noco̱ꞌ noꞌ man Diose̱ ado̱nj.  
\v 11 Veꞌé cuno̱ chana̱ ga̱a tucuꞌyón nii nana̱ sa̱ꞌ man noꞌ á.  
\v 12 Se̱ caꞌvee tu̱cuꞌyón chana̱ man snóꞌo maꞌ. Se̱ guun gu̱un chij chana̱ rihaan snóꞌo maꞌ. Ma̱a̱n se dínj ga̱a̱ tuꞌva chana̱ ado̱nj. 
\p  
\v 13 Dan me se ga̱a guun cheꞌe̱ chumii̱, ne̱ asino quiꞌyaj Diose̱ man snóꞌo cuꞌna̱j Adán, ga̱a ne̱ quiꞌyaj Diose̱ man chana̱ cuꞌna̱j Eva ado̱nj.  
\v 14 Ne tiha̱ꞌ yuꞌunj síí chre̱e man síí cuꞌna̱j Adán maꞌ. Tza̱j ne̱ chana̱ tihaꞌ yuꞌunj soꞌ, ne̱ quiꞌyaj noꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱, quiꞌyaj síí chre̱e ado̱nj. Cheꞌé dan se̱ guun chij chana̱ rihaan snóꞌo maꞌ.  
\v 15 Tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij chana̱ cheꞌé se cunu̱u se uun nij chana̱ se vaa cuchru̱j chana̱ neꞌej ado̱nj. Da̱nj ga̱a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ chana̱, sese cuchuma̱n rá chana̱ ni̱ꞌyaj chana̱ man Diose̱ do̱ꞌ, sese cunu̱u ꞌe̱e̱ rá chana̱ tuviꞌ chana̱ do̱ꞌ, sese cuno̱ chana̱ se‑na̱na̱ Diose̱ do̱ꞌ, sese tu̱mé chana̱ man maꞌa̱n chana̱ da̱j quiꞌya̱j noꞌ do̱ꞌ ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j ga̱a̱ nij snóꞌo gu̱un síí chij nica̱j yuꞌunj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ a 
\p  
\v 1 Ya̱ vaa nana̱ nihánj ei. Sese me rá yoꞌo̱ soꞌ gu̱un soꞌ síí chij nica̱j yuꞌunj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱, ne̱ sa̱ꞌ vaa suun me rá soꞌ ca̱ta̱ soꞌ ei.  
\v 2-3 Cheꞌé dan ina̱nj snóꞌo ne aꞌmii chre̱e nii cheꞌé gu̱un síí chij nica̱j yuꞌunj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ á. O̱rúnꞌ nica̱ soꞌ ni̱caj soꞌ, ne̱ síí chij vaa rá gu̱un soꞌ, ne̱ síí aꞌmii nica̱ ina̱nj gu̱un soꞌ, ne̱ síí aráj cochro̱j do̱ꞌ, síí aráj xꞌnaa do̱ꞌ, síí ꞌyaj se lu̱j rihaan taranꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, síí yoꞌo̱ aꞌnéé nimán ra̱cuíj man yuvii̱ do̱ꞌ, síí aranꞌ rá cara̱nꞌ yuvii̱ tucuá do̱ꞌ, síí neꞌen ti̱haa̱n sa̱ꞌ man yuvii̱ do̱ꞌ, síí ne aranꞌ rá ga̱a̱ xno̱ do̱ꞌ, síí ne aranꞌ rá cunu̱ꞌ ga̱ yuvii̱ do̱ꞌ, síí se̱ guun rá ga̱a̱ queꞌe̱e̱ uxrá siꞌyaj do̱ꞌ, gu̱un soꞌ ei.  
\v 4 Ma̱a̱n se yan ga̱a̱ soꞌ me se ina̱nj síí tumé sa̱ꞌ uxrá tucuá gu̱un chij do̱ꞌ, yan veꞌé uxrá cuno̱ taꞌníí soꞌ rihaan soꞌ do̱ꞌ, se̱ tucuáá nij xnii rihaan soꞌ do̱ꞌ ado̱nj.  
\v 5 ꞌO̱ se sese ne neꞌen soꞌ gu̱un chij soꞌ rihaan tucuá soꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cu̱tumé soꞌ man cunuda̱nj nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ga̱.  
\v 6 Sese síí noco̱ꞌ naca̱ se‑tucua̱nj Diose̱ me yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ se̱ gaa na̱nj caꞌmi̱i̱ soꞌ ne̱ quira̱nꞌ soꞌ sayuun ga̱ síí chre̱e se vaa caca̱a̱ soꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ ei.  
\v 7 Tana̱nj uún, ne̱ chij ga̱a̱ rá soꞌ ga̱ nij yuvii̱ ne nocoꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa ya̱ chij aꞌmii síí nica̱j yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ga̱a̱ ya̱ rá nij soꞌ a. ꞌO̱ se da̱nj quiꞌya̱j síí me rá qui̱nicaj yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj tiha̱ꞌ yuꞌunj síí chre̱e man soꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j ga̱a̱ nij snóꞌo do̱ꞌ, nij chana̱ do̱ꞌ, gu̱un diácono a 
\p  
\v 8 Ne̱ veé da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ nij síí gu̱un diácono uún, ne̱ síí niꞌya̱nj gu̱un nij soꞌ á. Se̱ caꞌmii nij soꞌ nana̱ tihaꞌ yuꞌunj mei. Se̱ gaa niha̱ꞌ rá nij soꞌ coꞌo̱ ndoꞌo nij soꞌ na vinó mei. Se̱ tihaꞌ yuꞌunj nij soꞌ man yuvii̱ caꞌne̱e̱ u̱u̱n nij soꞌ saꞌanj mei.  
\v 9 Canoco̱ꞌ raan nij soꞌ nana̱ tucuꞌyón Diose̱ man níꞌ á. Se̱ guun vi̱j rá nij soꞌ maꞌ.  
\v 10 ꞌO̱ se asino xca̱j nii cuentá ni̱ꞌyaj nii man nij soꞌ sese taj cacunꞌ tumé nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un nij soꞌ diácono ei.  
\v 11 Veé da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ nij chana̱ me rá gu̱un diácona, ne̱ chij ga̱a̱ rá nij noꞌ do̱ꞌ, chij caꞌmi̱i̱ nij noꞌ rihaan nij yuvii̱ do̱ꞌ, se̱ gaa ne̱ nij noꞌ do̱ꞌ, se̱ guun xno̱ nij noꞌ do̱ꞌ, yoꞌo̱ veꞌé quiꞌya̱j nij noꞌ daj a̱ rasu̱u̱n do̱ꞌ ei.  
\v 12 Xa̱ꞌ nij síí gu̱un diácono, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ nica̱ nij soꞌ ni̱caj nij soꞌ do̱ꞌ, sa̱ꞌ cu̱tumé nij soꞌ man taꞌníí nij soꞌ do̱ꞌ, sa̱ꞌ cu̱tumé nij soꞌ man nu̱ꞌ nij tucua̱ nij soꞌ do̱ꞌ ei.  
\v 13 Ne̱ sese sa̱ꞌ ꞌyaj nij soꞌ nu̱ꞌ suun vaa rihaan nij soꞌ, ne̱ síí sa̱ꞌ me nij soꞌ, cata̱j nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱, ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ nij soꞌ cata̱j xnaꞌanj nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Jesucristó maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ nana̱ canocoꞌ níꞌ a 
\p  
\v 14 Dan me se cachrón ꞌu̱nj nana̱ nihánj rihaan yanj nihánj, ne̱ caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ á. Tza̱j ne̱ me ndoꞌo rá ꞌu̱nj cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ rque do̱j güii ei.  
\v 15 Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ ne cuchi̱ꞌ raꞌya̱nj ꞌu̱nj, ne̱ taj se ꞌyaj mei. A̱j neꞌén so̱ꞌ da̱j quiꞌya̱j soj si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ ga̱a yáán soj ga̱ tinúú soj ei. ꞌO̱ se tucuá Diose̱ me maꞌa̱n cunuda̱nj soj si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ ya̱ ei. Cheꞌé maꞌa̱n soj me se acaj yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ vaa se‑na̱na̱ Diose̱ ne̱ maꞌa̱n soj me síí nica̱j nana̱ ya̱ ei.  
\v 16 Neꞌen cunuda̱nj níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ nana̱ canocoꞌ níꞌ, ne̱ nihánj me nana̱ yoꞌ a: “Caꞌnaꞌ Jesucristó a. Curuviꞌ soꞌ niꞌya̱j yuvii̱ a. Guun soꞌ yuvii̱ a. Veꞌé ndoꞌo quiꞌyaj soꞌ, cataj Nimán Diose̱, ne̱ queneꞌen rihaan nij se‑mo̱zó Diose̱ da̱j quiꞌyaj soꞌ a. Dan me se nataꞌ nii cheꞌé soꞌ rihaan nij yuvii̱ yaníj yuvii̱ ne nocoꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ cuchumán rá taꞌa̱j nij soꞌ queneꞌen nij soꞌ man soꞌ a. Ne̱ quinanꞌ soꞌ xta̱ꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ veꞌé ndoꞌo yáán soꞌ rej xta̱ꞌ cuano̱ ado̱nj”. Dan me nana̱ noco̱ꞌ níꞌ a. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cuno̱ taꞌa̱j yuvii̱ se‑na̱na̱ nij síí ne̱, ga̱a ne̱ quiriꞌi̱j nij yuvii̱ se‑tucua̱nj Diose̱ a 
\p  
\v 1 Tza̱j ne̱ taj xnaꞌanj Nimán Diose̱ se vaa vaa güii, ne̱ quiriꞌi̱j taꞌa̱j yuvii̱ se‑tucua̱nj Diose̱, ne̱ canoco̱ꞌ nij soꞌ yoꞌó tucuáán, ne̱ cuno̱ nij soꞌ nana̱ tihaꞌ yuꞌunj nana̱ tu̱cuꞌyón nij nana̱ chre̱e ado̱nj.  
\v 2 Dan me se cuchuma̱n rá nij soꞌ nana̱ caꞌmi̱i̱ síí taj aꞌmii sa̱ꞌ tuꞌva rmaꞌa̱n ei. Ne̱ síí ne̱ ndoꞌo me nij soꞌ ei. Ne̱ xa̱ꞌ nij síí ne̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ aꞌmii rmaꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ nimán nij soꞌ me se nda̱ꞌ rá se vaa táá ya̱a̱n caviꞌ iꞌna̱ꞌ roꞌ, vaa táá ya̱a̱n chiꞌi̱i̱ nimán nij soꞌ a.  
\v 3 Ne̱ tucuꞌyón nij síí ne̱ rihaan yuvii̱ se vaa se̱ caꞌvee xca̱j yuvii̱ chana̱, ne̱ cacunꞌ me yoꞌ, taj nij soꞌ a. Ne̱ tucuꞌyón nij soꞌ se vaa se̱ caꞌvee cha̱ yuvii̱ náá guun rasu̱u̱n uún a. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó me se rasu̱u̱n chá nago̱ꞌ graciá rihaan Diose̱ me yoꞌ, rá Diose̱, don araa soꞌ rasu̱u̱n yoꞌ rihaan yoꞌóó cheꞌé nij síí mán raá nana̱ ya̱ ei.  
\v 4 Dan me se nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ me se sa̱ꞌ, ne̱ ne nó xcúún níꞌ nachri̱ꞌ níꞌ ni̱ꞌyaj níꞌ man se vaa quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se ni̱caj níꞌ man yoꞌ, ne̱ nago̱ꞌ níꞌ graciá rihaan Diose̱ cheꞌé rasu̱u̱n yoꞌ cha̱ níꞌ ei.  
\v 5 Neꞌen níꞌ da̱j taj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa sese cachi̱nj niꞌya̱j níꞌ asino ya̱a̱n rihaan Diose̱, ne̱ Diose̱ me síí naquiꞌya̱j sa̱ꞌ yoꞌ cha̱ níꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé quiꞌya̱j suun Timoteo suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan soꞌ a 
\p  
\v 6 Sese tu̱cuꞌyón so̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan yoꞌó nij tinúú níꞌ síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ síí veꞌé ꞌyaj suun rihaan Jesucristó mé so̱ꞌ, ne̱ síí veꞌé nariꞌ nu̱ꞌ nana̱ noco̱ꞌ níꞌ mé so̱ꞌ chugua̱nj. ꞌO̱ se tucuꞌyón nii nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ rihaan so̱ꞌ, ne̱ cuchumán rá so̱ꞌ, ne̱ canocóꞌ so̱ꞌ nana̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan gu̱un nu̱cuáá so̱ꞌ tu̱cuꞌyón so̱ꞌ nana̱ yoꞌ rihaan tinúú níꞌ a.  
\v 7 Se̱ cunó so̱ꞌ cuentó nataꞌ yuvii̱ cuentó ne ya̱ aꞌmii cheꞌé Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ na̱nj á. Tza̱j ne̱ tu̱cuꞌyón so̱ꞌ da̱j qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ veꞌé doj ca̱nocóꞌ so̱ꞌ se‑tucua̱nj Diose̱ á.  
\v 8 Nda̱ꞌ se vaa yuꞌvee nó suun ꞌyaj suun nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ vaa doj yuꞌvee nó nimán níꞌ, canoco̱ꞌ nimán níꞌ man Diose̱ ei. Cheꞌé suun ꞌyaj suun nimán níꞌ me se cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ga̱a yáán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ca̱yáán níꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 9 Ya̱ vaa nana̱ yoꞌ, ne̱ vaa cheꞌé cuno̱ níꞌ man yoꞌ chugua̱nj.  
\v 10 Dan me se nucua̱j rá níꞌ man Diose̱ síí vaa iꞌna̱ꞌ se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ꞌyaj suun uxrá níꞌ, ne̱ ne chuꞌviꞌ níꞌ caꞌmi̱i̱ yuvii̱ nana̱ nij cheꞌé níꞌ a̱ mei. O̱rúnꞌ Diose̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj yuvii̱ ei. Ne̱ ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ amán rá niꞌya̱j man Diose̱ ado̱nj.  
\v 11 Tu̱cuꞌyón so̱ꞌ nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ suun rihaan nij yuvii̱ se vaa canoco̱ꞌ nij yuvii̱ nana̱ yoꞌ á. 
\p  
\v 12 ꞌO̱ se xnii mé so̱ꞌ, ne̱ ataa cachi̱j so̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj yoꞌ mei. Se̱ guun cata̱j yuvii̱ se vaa taj se uún so̱ꞌ mei. Ma̱a̱n se veꞌé qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nu̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ, se vaa veꞌé caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ do̱ꞌ, veꞌé qui̱ꞌyáá so̱ꞌ do̱ꞌ, ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tinúú so̱ꞌ do̱ꞌ, ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ man Diose̱ do̱ꞌ, cu̱tumé so̱ꞌ mán so̱ꞌ se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ cacunꞌ do̱ꞌ, ga̱a ne̱ xca̱j nij síí noco̱ꞌ man Diose̱ cuentá da̱j ꞌyáá so̱ꞌ, ne̱ da̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ uún ado̱nj.  
\v 13 Asa̱ꞌ guun ra̱a̱n ꞌo̱ xcoꞌ leꞌe̱j nii cuchi̱j, ne̱ naya̱a̱ so̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ cuno̱ nij soꞌ, tu̱cuꞌyón sa̱ꞌ so̱ꞌ man nij soꞌ, ne̱ ina̱nj da̱nj ga̱a̱ suun quiꞌya̱j suun so̱ꞌ nda̱a güii cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ ei.  
\v 14 Se̱ quiniꞌyón so̱ꞌ suun sa̱ꞌ caꞌneꞌ Diose̱ rihaan so̱ꞌ mei. ꞌO̱ se cheꞌé suun sa̱ꞌ yoꞌ me tihaa̱n Diose̱ ꞌo̱ nana̱ cheꞌé so̱ꞌ rihaan nij síí chij nica̱j yuꞌunj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱, ne̱ cutaꞌ nij soꞌ raꞌa nij soꞌ raá so̱ꞌ ei.  
\v 15 Dan me se yoꞌo̱ caꞌne̱j so̱ꞌ raá so̱ꞌ man nij rasu̱u̱n yoꞌ, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n cunuda̱nj nij yuvii̱ se vaa va̱j nari̱ꞌ so̱ꞌ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ se‑su̱u̱n Diose̱, ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ ei.  
\v 16 Xca̱j so̱ꞌ cuentá se vaa ꞌyáá so̱ꞌ do̱ꞌ, se vaa tucuꞌyón so̱ꞌ do̱ꞌ á. Ca̱nocóꞌ so̱ꞌ nu̱ꞌ nana̱ nihánj, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ma̱ꞌán so̱ꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij yuvii̱ uno nana̱ aꞌmii so̱ꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ a. 
\c 5  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j caꞌmi̱i̱ níꞌ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ a 
\p  
\v 1 Se̱ caxríj yuva̱a̱ so̱ꞌ man nij chii nga̱ maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ rihaan nij soꞌ nago̱ꞌ so̱ꞌ chrej sa̱ꞌ man nij soꞌ á. Da̱j se aꞌmii so̱ꞌ rihaan réé so̱ꞌ roꞌ, da̱nj caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ rihaan nij chii nga̱ á. Ase aꞌmii so̱ꞌ rihaan tinúú so̱ꞌ roꞌ, da̱nj caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ rihaan nij síí tachru̱u̱ uún a.  
\v 2 Ase aꞌmii so̱ꞌ rihaan nií so̱ꞌ roꞌ, da̱nj caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ rihaan nij vichij uún a. Ase aꞌmii so̱ꞌ rihaan raꞌvij so̱ꞌ roꞌ, da̱nj caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ rihaan nij chana̱ tachru̱u̱ á. Se̱ caꞌmii so̱ꞌ a̱ doj nana̱ chiꞌi̱i̱ ga̱ nij noꞌ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nij chana̱ caviꞌ nica̱ a 
\p  
\v 3 Cara̱a̱ co̱chróó so̱ꞌ rihaan nij chana̱ caviꞌ nica̱ á. Go̱ꞌ so̱ꞌ rasu̱u̱n achiin man nij noꞌ, sese nuviꞌ tuviꞌ chana̱ racuíj man chana̱ a.  
\v 4 Tza̱j ne̱ sese vaa taꞌníí chana̱ do̱ꞌ, taꞌnij siꞌno̱ chana̱ do̱ꞌ, ne̱ ta̱j yaꞌanj nij soꞌ man chana̱ yoꞌ á. Da̱nj quiꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ quinari̱ꞌ nij soꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan nij soꞌ se vaa ta̱j yaꞌanj nij soꞌ man tuviꞌ nij soꞌ á. ꞌO̱ se da̱nj ga̱a̱ ya̱, ga̱a ne̱ cu̱nuû rá nij soꞌ se vaa asi̱j xnii me nij soꞌ, ne̱ taj yaꞌanj nii nij soꞌ do̱ꞌ, xcuaꞌa̱nj nij soꞌ do̱ꞌ, man maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ ase vaa quiꞌyaj nii nij soꞌ do̱ꞌ, ase vaa quiꞌyaj xcuaꞌa̱nj nij soꞌ do̱ꞌ, man nij soꞌ roꞌ, da̱nj quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ man nii nij soꞌ do̱ꞌ, man xcuaꞌa̱nj nij soꞌ do̱ꞌ ei. Yoꞌ me, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man nij soꞌ a.  
\v 5 Sese ya̱ chana̱ nique̱ me yoꞌo̱ noꞌ, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j rá noꞌ ni̱ꞌyaj noꞌ Diose̱ á. Se‑su̱u̱n noꞌ guun suun achíín niꞌya̱j rihaan Diose̱ nuvi̱i niga̱nꞌ a.  
\v 6 Tza̱j ne̱ sese me ina̱nj rá noꞌ gu̱un niha̱ꞌ rá noꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ nda̱ꞌ se vaa iꞌna̱ꞌ nee̱ man noꞌ, tza̱j ne̱ nimán noꞌ me se a̱j caviꞌ a.  
\v 7 Nago̱ꞌ so̱ꞌ nana̱ nihánj rihaan nij síí amán rá niꞌya̱j man Diose̱, ne̱ se̱ cutaꞌ yuvii̱ a̱ doj cacunꞌ xráá nij soꞌ mei.  
\v 8 Sese vaa yuvii̱ naꞌvej rá ta̱j yaꞌanj man tuviꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, man nij tucua̱ yuvii̱ do̱ꞌ, ne̱ nuveé yuvi̱i̱ noco̱ꞌ se‑tucua̱nj níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me nij soꞌ maꞌ. Nij doj ꞌyaj yuvii̱ yoꞌ rihaan nij yuvii̱ ne amán rá niꞌya̱j man Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 9 Ina̱nj se‑chuvi̱i nij chana̱ va̱j vaꞌnu̱j chiha̱a̱ yoꞌ ta̱j doj cachro̱n so̱ꞌ rihaan yanj no̱ se‑chuvi̱i nij chana̱ caviꞌ nica̱ á. Ne̱ ina̱nj se‑chuvi̱i chana̱ nica̱j raan man o̱rúnꞌ nica̱ cachro̱n so̱ꞌ uún á.  
\v 10 Ne̱ queneꞌe̱n cunuda̱nj nii man nij noꞌ se vaa veꞌé ꞌyaj suun nij noꞌ cheꞌé tuviꞌ nij noꞌ do̱ꞌ, se vaa veꞌé tucuachij nij noꞌ taꞌníí nij noꞌ do̱ꞌ, se vaa rqué nij noꞌ chraa chá yuvii̱ caꞌnaꞌ rej ma̱n ga̱nꞌ do̱ꞌ, se vaa naꞌnuꞌ nij noꞌ tacóó nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ do̱ꞌ, se vaa racuíj nij noꞌ man nij síí quiranꞌ sayuun do̱ꞌ, ne̱ nij noꞌ me caꞌve̱e cachro̱n so̱ꞌ se‑chuvi̱i rihaan yanj no̱ se‑chuvi̱i nij chana̱ caviꞌ nica̱ a. 
\p  
\v 11 Tza̱j ne̱ se̱ cachrón so̱ꞌ se‑chuvi̱i chana̱ taꞌa̱j rihaan yanj maꞌ. ꞌO̱ se vaa güii gu̱un niha̱ꞌ rá nij chana̱ taꞌa̱j yoꞌ canoco̱ꞌ nij noꞌ yoꞌó chii, ne̱ quiriꞌi̱j nij noꞌ suun ata̱ nij noꞌ cheꞌé Jesucristó na̱nj ado̱nj.  
\v 12 Sese da̱nj quiꞌya̱j nij chana̱ taꞌa̱j, ga̱a ne̱ cu̱tumé nij noꞌ cacunꞌ cheꞌé se tanáj nij noꞌ suun ꞌyaj suun cheꞌé Jesucristó a.  
\v 13 Tana̱nj uún, ne̱ ne yáán xe̱j nij noꞌ veꞌ, ne̱ chéé rmaꞌa̱n nij noꞌ daj a̱ veꞌ, ne̱ uun rmi̱i̱ nij noꞌ, ne̱ achén u̱u̱n tiempÓ, ꞌyaj nij noꞌ, ne̱ nanó nij noꞌ cuentó ne̱ uún, ne̱ tiguíj nij noꞌ se‑cuento̱ nij noꞌ rihaan se‑cuento̱ nij yoꞌó yuvii̱, ne̱ aꞌmii nij noꞌ náá guun rasu̱u̱n ne nó xcúún nij noꞌ caꞌmi̱i̱ nij noꞌ a.  
\v 14 Ma̱a̱n cheꞌé dan me rá ꞌu̱nj xca̱j nij chana̱ taꞌa̱j yoꞌ yoꞌó chii, ne̱ cuchru̱j nij noꞌ neꞌej, ne̱ cu̱tumé nij noꞌ veꞌ tucuá nij noꞌ, ne̱ da̱nj ga̱a̱, ga̱a ne̱ se̱ caꞌvee caꞌmi̱i̱ nij síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ nana̱ chiꞌi̱i̱ cheꞌé níꞌ ado̱nj.  
\v 15 ꞌO̱ se vaa taꞌa̱j nij chana̱ caviꞌ nica̱, ne̱ a̱j quiriꞌíj taꞌa̱j nij noꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ, ne̱ canocoꞌ nij noꞌ man síí cuꞌna̱j Satanás na̱nj ado̱nj.  
\v 16 Tza̱j ne̱ sese vaa chana̱ noco̱ꞌ man Diose̱, ne̱ sese vaa tuviꞌ nij noꞌ chana̱ caviꞌ nica̱ ꞌni̱j scaꞌnúj nij noꞌ, ne̱ ra̱cuíj chana̱ noco̱ꞌ man Diose̱ man tuviꞌ noꞌ chana̱ caviꞌ nica̱ á. Ga̱a ne̱ se̱ cachiin ta̱j yaꞌanj cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Diose̱ man chana̱ caviꞌ nica̱ yoꞌ a. Ma̱a̱n se ta̱j yaꞌanj nij soꞌ man nij chana̱ quináj u̱u̱n ina̱nj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ man nij síí uun chij nica̱j yuꞌunj man nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ a 
\p  
\v 17 Vi̱j ya̱ nu̱u̱ cheꞌe̱ soj go̱ꞌ soj tuꞌvee nij síí uun chij nica̱j yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ man Diose̱ ei. Da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan nij soꞌ sese ya̱ si̱j ꞌyaj suun uxrá aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ me nij soꞌ do̱ꞌ, sese ya̱ tucuꞌyón nij soꞌ nana̱ rihaan yuvii̱ do̱ꞌ ei.  
\v 18 Danj Diose̱ taj, ne̱: “Se̱ numíj so̱ꞌ tacúún scúj ga̱a ꞌyaj suun scúj utunꞌ scúj ꞌnúú trigó cunu̱u sa̱ꞌ ꞌnúú trigó maꞌ”, taj yoꞌ a. Ne̱ taj uún yoꞌ: “Naca̱j mozó saꞌanj tuꞌvee soꞌ sese ꞌyaj suun soꞌ á”. Da̱nj taj danj Diose̱ a. Ne̱ cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá se vaa no̱ xcúún níꞌ na̱ruꞌvee níꞌ rihaan nij síí ꞌyaj suun tucuꞌyón man níꞌ á.  
\v 19 Sese cuta̱ꞌ nii cacunꞌ xráá ꞌo̱ síí uun chij nica̱j yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ man Diose̱, ne̱ se̱ cuchumán rá so̱ꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese vaa vi̱j vaꞌnu̱j síí queneꞌen se vaa tumé soꞌ cacunꞌ, ne̱ cu̱nó so̱ꞌ nana̱ caꞌmi̱i̱ nij soꞌ á.  
\v 20 Sese vaa ꞌo̱ síí uun chij quiꞌyaj ndoꞌo cacunꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé soꞌ queneꞌe̱n cunuda̱nj yoꞌó nij síí uun chij, ga̱a ne̱ cuchuꞌvi̱ꞌ nij soꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ cacunꞌ uún a. 
\p  
\v 21 Nihánj me suun caꞌnéꞌ ꞌu̱nj rihaan so̱ꞌ niꞌya̱j Diose̱ do̱ꞌ, niꞌya̱j Jesucristó do̱ꞌ, niꞌya̱j nij se‑mo̱zó Diose̱ narii Diose̱ man do̱ꞌ a. Dan me se caꞌne̱ꞌ so̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ga̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a. Taj se ꞌyaj sese si̱j sa̱ꞌ doj me yoꞌo̱ soꞌ rihaan so̱ꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌne̱ꞌ yá so̱ꞌ cacunꞌ me maꞌa̱n cacunꞌ tumé ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.  
\v 22 Se̱ gaa raꞌya̱nj rá so̱ꞌ cuta̱ꞌ raꞌá so̱ꞌ raa̱ me maꞌa̱n ꞌo̱ soꞌ cheꞌé yan gu̱un soꞌ síí ca̱ta̱ suun cheꞌé Diose̱ mei. ꞌO̱ se sese si̱j tumé cacunꞌ me soꞌ, ne̱ taj cheꞌé ra̱cuíj so̱ꞌ man soꞌ gu̱un chij soꞌ maꞌ. Da̱nj ina̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj cu̱tumé so̱ꞌ se‑cacu̱nꞌ soꞌ a. Dan me se yoꞌo̱ ina̱nj se̱ caꞌvee catu̱u̱ a̱ yoꞌó se chiꞌi̱i̱ mei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa coꞌo̱ síí cuꞌna̱j Timoteo do̱j tzinꞌ na vinó a 
\p  
\v 23 Cheꞌé se ranꞌ ndoꞌo so̱ꞌ, ne̱ veꞌee̱ rqué so̱ꞌ, ne̱ se̱ coꞌo so̱ꞌ ina̱nj na u̱u̱n maꞌ. Ma̱a̱n se coꞌo̱ so̱ꞌ do̱j tzinꞌ na vinó a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa vaa güii, ne̱ ya̱ queneꞌe̱n níꞌ me yuvii̱ tumé cacunꞌ do̱ꞌ, me yuvii̱ quiꞌyaj suun sa̱ꞌ do̱ꞌ a 
\p  
\v 24 Vaa yuvii̱ tumé cacunꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se ataa quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun, tza̱j ne̱ a̱j neꞌen cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ ei. Tza̱j ne̱ ino̱ vaa yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ tumé cacunꞌ uún ei. Nda̱ꞌ se ne neꞌen nii se vaa cacunꞌ quiꞌyaj nij soꞌ, tza̱j ne̱ vaa güii quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n nii man nij soꞌ, ne̱ xca̱j nii cuentá se vaa ya̱ tumé nij soꞌ cacunꞌ ado̱nj.  
\v 25 Veé da̱nj vaa uún nij suun sa̱ꞌ ꞌyaj suun yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱, ne̱ canó yuvii̱ niꞌya̱j man nij suun sa̱ꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese vaa suun sa̱ꞌ ne ruviꞌ do̱ꞌ, ne acaj yuvii̱ cuentá do̱ꞌ, ne̱ taj se ꞌyaj mei. Ma̱a̱n se vaa güii, ne̱ xca̱j cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ cuentá se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj suun nij soꞌ ei. 
\c 6  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé quiꞌya̱j suun mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó a 
\p  
\v 1 Ne̱ nij mozó me se veꞌé cara̱a̱ cochro̱j nij mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ nij soꞌ a. ꞌO̱ se yoꞌ me quiꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj caꞌmi̱i̱ chiꞌi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé Diose̱ do̱ꞌ, cheꞌé nana̱ tucuꞌyón níꞌ do̱ꞌ a.  
\v 2 Ne̱ sese síí noco̱ꞌ man Diose̱ me ruꞌvee, ne̱ se̱ guun cata̱j mozó: “Tinúú ꞌu̱nj me se‑ruꞌve̱e̱ ꞌu̱nj, ne̱ taj cheꞌé quiꞌya̱j suun nu̱cuáá ꞌu̱nj rihaan soꞌ maꞌ”. Se̱ guun caꞌmi̱i̱ mozó da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé quiꞌya̱j suun soꞌ rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soꞌ se‑ruꞌve̱e̱ soꞌ á. ꞌO̱ se neꞌen mozó se vaa si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me se‑ruꞌve̱e̱ mozó, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá mozó se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ ꞌo̱ tinúú soꞌ cheꞌé suun ꞌyaj suun soꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nij síí tucuꞌyón yoꞌó tucuáán roꞌ, nij ꞌyaj nij soꞌ, ne̱ ina̱nj me rá nij soꞌ quiꞌya̱j canaán nij soꞌ saꞌanj a 
\p Nana̱ nihánj me chrej nucua̱j nago̱ꞌ so̱ꞌ man nij yuvii̱ a.  
\v 3 Ino̱ vaa taꞌa̱j nij síí tucuꞌyón yoꞌó tucuáán, ne̱ ino̱ vaa nana̱ aꞌmii nij soꞌ ga̱ nana̱ ya̱ caꞌmii Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj. Nuveé se‑tucua̱nj Diose̱ me tucuáán tucuꞌyón nij soꞌ maꞌ.  
\v 4 Síí sa̱ꞌ uxrá me nij soꞌ, rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ síí tuchri̱i me nij soꞌ, ne̱ ne neꞌen uxrá nij soꞌ a̱ maꞌ. Niha̱ꞌ uxrá rá nij soꞌ caꞌmi̱i̱ cunu̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé nana̱ aꞌmii nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan uun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ tuviꞌ soꞌ, ne̱ unuꞌ ndoꞌo nij soꞌ, ne̱ aꞌmii naco̱o̱ nij soꞌ cheꞌé Diose̱, ne̱ nij ꞌyaj nij soꞌ, utaꞌ nij soꞌ cacunꞌ rmi̱ꞌ xráá tuviꞌ nij soꞌ ado̱nj.  
\v 5 Síí niꞌyo̱n me nij soꞌ, ne̱ naꞌvee xca̱j nij soꞌ cuentá a̱ maꞌ. Nana̱ ya̱ naꞌvee cuno̱ nij soꞌ mei. Ma̱a̱n se sese veꞌé canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱, ne̱ quiꞌya̱j canaán ndoꞌo nij soꞌ saꞌanj, rá nij soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 6 Dan me se ya̱ uxrá da̱nj vaa, ne̱ si̱j quiri̱ꞌ uxrá ya̱ se sa̱ꞌ me níꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ xe̱j nimán níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ Diose̱, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un níꞌ síí ruꞌvee rej xta̱ꞌ ei.  
\v 7 Dan me se xca̱j níꞌ cuentá, ne̱ ga̱a caꞌngaa níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ taj se nica̱j níꞌ caꞌnaꞌ níꞌ maꞌ. Ne̱ taj rasu̱u̱n ni̱caj níꞌ caꞌa̱nj níꞌ asa̱ꞌ caviꞌ níꞌ uún mei.  
\v 8 Cheꞌé dan me sese vaa se chá níꞌ do̱ꞌ, sese vaa yatzíj ta̱j xráá níꞌ do̱ꞌ, ne̱ taj cheꞌé gu̱un rá níꞌ ni̱caj níꞌ doj rasu̱u̱n maꞌ.  
\v 9 Tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij yuvii̱ me rá gu̱un ruꞌvee me se achiin queꞌe̱e̱ rasu̱u̱n man nij soꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ ne uun nucua̱j nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱ a̱ mei. Ne̱ nda̱a uun rá nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ cheꞌé rej quiꞌya̱j canaán nij soꞌ rasu̱u̱n ga̱a̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ dan me se ranꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun, ne̱ síj, ga̱a ne̱ yu̱u̱n cheꞌe̱ quiri̱ꞌ nij soꞌ na̱nj ei.  
\v 10 Ma̱a̱n cheꞌé se uun ndoꞌo rá yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ saꞌanj roꞌ, cheꞌé dan ꞌnaꞌ daj a̱ sayuun ei. Ma̱n yuvii̱ aranꞌ rá saꞌanj, ne̱ cheꞌé dan quiriꞌíj nij soꞌ se‑tucua̱nj Diose̱ tucuáán canocoꞌ nij soꞌ asi̱j rque̱ doj, ga̱a ne̱ quiranꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun, ne̱ quinanó ndoꞌo rá nij soꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé cuno̱ níꞌ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ a 
\p  
\v 11 Tza̱j ne̱ so̱ꞌ si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me se se̱ guun rá so̱ꞌ quiꞌya̱j canaán so̱ꞌ noco̱o saꞌanj maꞌ. Tana̱nj ga̱a̱ niha̱ꞌ rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ se vaa me rá Diose̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ á. Ga̱a̱ nucua̱j rá so̱ꞌ man Diose̱, ne̱ cunu̱u ꞌe̱e̱ doj rá so̱ꞌ tuvíꞌ so̱ꞌ, ne̱ cara̱a̱ xꞌnaa so̱ꞌ, ne̱ se̱ caxríj yuva̱a̱ so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ maꞌ. Veꞌé ina̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ cheꞌé nij soꞌ á.  
\v 12 Quiꞌya̱j suun uxrá soꞌ suun sca̱ꞌ sa̱ꞌ caꞌneꞌ Diose̱ rihaan níꞌ si̱j noco̱ꞌ man soꞌ, ga̱a ne̱ ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Cheꞌé dan cuneꞌ Diose̱ mán so̱ꞌ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ, ne̱ cataj yá so̱ꞌ se vaa ya̱ quiꞌya̱j suun so̱ꞌ cheꞌé Diose̱ ga̱a canocóꞌ so̱ꞌ man soꞌ ei. Dan me se da̱nj caꞌmii so̱ꞌ cuno queꞌe̱e̱ tinúú níꞌ, ne̱ se̱ caꞌneꞌ rá so̱ꞌ caꞌa̱nj yaníj so̱ꞌ rihaan chrej sa̱ꞌ rqué Diose̱ mei. 
\p  
\v 13 Neꞌén so̱ꞌ se vaa Diose̱ me síí quiꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ, ne̱ neꞌén so̱ꞌ da̱j quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Jesucristó ga̱a canicunꞌ soꞌ rihaan síí nica̱j suun síí cuꞌna̱j Poncio Pilato, se vaa nataꞌ ya̱ soꞌ cheꞌé suun cata̱ soꞌ a. Ne̱ cuno̱ Diose̱ cuno̱ Jesucristó cuno̱ chrej narqué ꞌu̱nj nihánj mán so̱ꞌ á.  
\v 14 Dan me se cu̱nó so̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ cunuda̱nj yoꞌ á. Se̱ quiꞌyáá so̱ꞌ cacunꞌ maꞌ. Da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ nda̱a güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj á.  
\v 15 ꞌO̱ se Diose̱ me síí quiꞌya̱j caꞌna̱ꞌ soꞌ güii cachrón maꞌa̱n Diose̱, ne̱ xa̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá vaa soꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ uun nucua̱j gu̱un chij rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ uun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí nica̱j suun vaa rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 16 O̱rúnꞌ soꞌ me síí uun nucua̱j quiꞌya̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ níꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ ya̱nj soꞌ rej acoꞌ yaꞌan chuguu̱n rej naꞌvee quinichru̱nꞌ yuvii̱ ei. A̱ ꞌó yuvii̱ ne queneꞌe̱n man soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌvee queneꞌe̱n yuvii̱ man soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan cara̱a̱ cochro̱j níꞌ rihaan soꞌ, ne̱ soꞌ me síí nucua̱j ndoꞌo nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j nij ruꞌvee a 
\p  
\v 17 Nago̱ꞌ so̱ꞌ chrej nucua̱j man nij síí ruꞌve̱e̱ ya̱nj rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ se vaa se̱ guun cata̱j nij soꞌ se vaa si̱j sa̱ꞌ uxrá me nij soꞌ cheꞌé se vaa saꞌanj rihaan nij soꞌ mei. Se̱ gaa nucua̱j rá nij soꞌ man siꞌyaj nij soꞌ mei. ꞌO̱ se sese quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun, ne̱ se̱ racuíj siꞌyaj nij soꞌ man nij soꞌ maꞌ. Cheꞌé dan yoꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá nij ruꞌvee man Diose̱, ne̱ Diose̱ me síí rqué cunuda̱nj se sa̱ꞌ rihaan níꞌ, cheꞌé rej gu̱un niha̱ꞌ rá níꞌ quiꞌya̱j rasu̱u̱n yoꞌ a.  
\v 18 Ma̱a̱n se cata̱j xnaꞌanj so̱ꞌ rihaan nij síí ruꞌve̱e̱ se vaa suun sa̱ꞌ quiꞌya̱j suun nij soꞌ, cheꞌé rej gu̱un ruꞌvee nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ veꞌé rque̱ nij soꞌ rasu̱u̱n achiin man tinúú nij soꞌ síí nique̱ á.  
\v 19 Da̱nj quiꞌya̱j nij ruꞌvee cheꞌé rej cata̱j Diose̱ vaa güii se vaa ya̱ cuno ruꞌvee yoꞌ rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ ca̱yáán ruꞌvee yoꞌ ga̱ Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ doj a̱ ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ nij síí ca̱yáán ga̱ Diose̱ rihaan nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ cuno níꞌ yoꞌó nana̱ maꞌ 
\p  
\v 20 Yoꞌo̱ tu̱mé so̱ꞌ se‑su̱u̱n Diose̱ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan so̱ꞌ, tinu̱j. Se̱ cunó so̱ꞌ yoꞌó nana̱ cu̱u tucuꞌyón nii, nana̱ aꞌmii yuvii̱ u̱u̱n maꞌ. Nuveé se‑na̱na̱ Diose̱ me yoꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se avii ndoꞌo raa̱ nij síí noco̱ꞌ yoꞌó nana̱, rá nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen uxrá nij soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 21 Vaa yuvii̱ noco̱ꞌ yoꞌó nana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ veé da̱nj a̱j tanáj nij soꞌ se‑tucua̱nj Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\p Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé taranꞌ soj ado̱nj.