\id 1PE  
\h 1 Pedro 
\toc1 1 Pedro 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pedró caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj roꞌ, me síí cuꞌna̱j Pedró, ne̱ apóstol cuneꞌ Jesucristó caꞌa̱nj nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ mej a. Ne̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj yanj nihánj caꞌne̱j ꞌu̱nj rihaan soj si̱j narii Diose̱ man canoco̱ꞌ man soꞌ si̱j chaꞌnuu̱ caꞌanj estadó Ponto do̱ꞌ, estadó Galacia do̱ꞌ, estadó Capadocia do̱ꞌ, estadó Asia do̱ꞌ, estadó Bitinia do̱ꞌ, cheꞌé sayuun quiranꞌ soj a.  
\v 2 Asi̱j naá queneꞌen Rej níꞌ Diose̱ se vaa canoco̱ꞌ soj man soꞌ, ne̱ cheꞌé dan quinarii soꞌ man soj, ga̱a ne̱ guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man o̱rúnꞌ Diose̱, quiꞌyaj Nimán Diose̱, cheꞌé se me rá soꞌ cuno̱ soj rihaan soꞌ, ne̱ me rá soꞌ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj quiꞌya̱j ton man Jesucristó ton cayanj man soꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ a. 
\p Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ ga̱a̱ xe̱j ndoꞌo nimán soj quiꞌya̱j Diose̱ a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa naꞌvi̱j níꞌ güii ca̱yáán níꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 3 Cuna̱j uxrá vaa Diose̱ Rej Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, cata̱j níꞌ á. Dan me se cunuu ꞌe̱e̱ uxrá rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan naquiꞌyaj iꞌna̱ꞌ soꞌ man Jesucristó, ne̱ cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó roꞌ, cheꞌé dan guun taꞌni̱j Diose̱ man níꞌ, ne̱ cheꞌé se taꞌni̱j Diose̱ me níꞌ, cheꞌé dan guun niha̱ꞌ rá níꞌ ne̱ naꞌvi̱j níꞌ quisi̱j güii ca̱yáán níꞌ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei.  
\v 4 Ne̱ dan me se vaa se sa̱ꞌ nica̱j Diose̱ rque̱ Diose̱ man soj asa̱ꞌ nucuiꞌ soj rihaan soꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ quiriꞌ se sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ sa̱ꞌ yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj ado̱nj.  
\v 5 Nucua̱j ndoꞌo Diose̱, ne̱ cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj man Jesucristó, cheꞌé dan tumé Diose̱ man soj, cheꞌé rej caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj asa̱ꞌ quisíj güii caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ nihánj ne̱ queneꞌe̱n níꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌya̱j soꞌ cheꞌé níꞌ ei. 
\p  
\v 6 Cheꞌé dan guun niha̱ꞌ uxrá rá soj na̱nj á. Dan me se nda̱ꞌ se cuano̱ nanó rá soj cheꞌé sayuun ꞌnaꞌ rihaan soj do̱j güii na̱nj rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ a̱j guun niha̱ꞌ ndoꞌo rá soj, cheꞌé se neꞌen soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj vaa güii, quiꞌya̱j Diose̱ chugua̱nj.  
\v 7 Dan me se neꞌen soj se vaa agaꞌ oró míí me se se ma̱n u̱u̱n rihaan chumii̱ nihánj me yoꞌ, ne̱ vaa güii caꞌa̱nj niꞌya̱ yoꞌ ga̱ chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ axríj yaꞌan nii man agaꞌ oró míí yoꞌ, cheꞌé rej me rá nii xca̱j nii cuentá sese agaꞌ sa̱ꞌ me yoꞌ niꞌ, ase agaꞌ nij me yoꞌ a. Ne̱ ase vaa yaꞌan rihaan agaꞌ oró míí yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa sayuun rihaan soj, ne̱ cheꞌé sayuun ranꞌ soj roꞌ, cheꞌé dan acaj níꞌ cuentá sese ya̱ ya̱ amán rá soj niꞌya̱j soj man Diose̱ niꞌ, ase ꞌyaj maꞌa̱n soj a. Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj vaa soj rihaan agaꞌ oró míí yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌanj niꞌya̱ soj, sese amán ya̱ rá soj niꞌya̱j soj man Diose̱ mei. Dan me se uxrá cavi̱i̱ sa̱ꞌ Diose̱, quiꞌya̱j soj, ne̱ uxrá caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé Diose̱, asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj chugua̱nj. 
\p  
\v 8 Ne̱ Jesucristó me se nda̱ꞌ se ne queneꞌe̱n rihaan soj man soꞌ, tza̱j ne̱ amán rá soj niꞌya̱j soj man soꞌ, ne̱ ne neꞌen xa̱ꞌ rihaan soj man soꞌ nihánj cuano̱, tza̱j ne̱ cheꞌé se cuchumán ya̱ rá soj niꞌya̱j soj man soꞌ roꞌ, cheꞌé dan guun niha̱ꞌ uxrá rá soj cheꞌé se a̱j neꞌen soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá soj ado̱nj.  
\v 9 Ne̱ cheꞌé se amán rá soj niꞌya̱j soj man Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan cavi̱i̱ sa̱ꞌ nimán soj rihaan soꞌ ei. 
\p  
\v 10 Dan me se nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá roꞌ, nataꞌ nij soꞌ cheꞌé se lu̱j quiꞌya̱j Diose̱ cheꞌé soj, ne̱ guun ndoꞌo rá nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá da̱j ga̱a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ quiꞌya̱j Diose̱, ne̱ naquiꞌyaj cu̱u nij soꞌ cúú yave̱ nij soꞌ cheꞌé nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n sa̱ꞌ chugua̱nj.  
\v 11 Dan me se naquiꞌyaj cu̱u uxrá ya̱ nij soꞌ aman caꞌna̱ꞌ síí caꞌne̱j Diose̱ rihaan chumii̱ a. ꞌO̱ se nica̱j yuꞌunj Nimán Jesucristó man nij soꞌ, ne̱ maꞌa̱n Nimán Jesucristó cataj xnaꞌanj rihaan nij soꞌ da̱j quira̱nꞌ maꞌa̱n Jesucristó asa̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ do̱ꞌ, cheꞌé suun sa̱ꞌ ca̱ta̱ soꞌ asa̱ꞌ quisíj quiranꞌ soꞌ sayuun do̱ꞌ a.  
\v 12 Dan me se cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan nij soꞌ se vaa nuveé maꞌa̱n nij soꞌ me nij síí queneꞌe̱n caꞌna̱ꞌ síí caꞌne̱j Diose̱ maꞌ. Tana̱nj nu̱ꞌ nij soj me nij síí queneꞌe̱n man síí caꞌne̱j Diose̱, asa̱ꞌ caꞌnaꞌ soꞌ, taj Diose̱ rihaan nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ ga̱a naá yoꞌ a. Ne̱ nihánj me se nij síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ya̱j roꞌ, caꞌnéé Diose̱ Nimán Diose̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ a̱j nataꞌ nij soꞌ nu̱ꞌ se vaa quiꞌyaj Jesucristó síí caꞌnéé Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj cuno soj a. Ne̱ nda̱a nij se‑mo̱zó Diose̱ síí ya̱nj xta̱ꞌ me rá queneꞌe̱n da̱j ga̱a̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌya̱j Jesucristó ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nacúún Diose̱ man níꞌ gu̱un níꞌ síí sa̱ꞌ ina̱nj rihaan soꞌ a 
\p  
\v 13 Cheꞌé dan ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soj quiꞌya̱j soj nda̱a vaa me rá Diose̱ ei. Ga̱a̱ chij rá soj ga̱ tuviꞌ soj, ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj man Diose̱ se vaa quiꞌya̱j ndoꞌo soꞌ se lu̱j cheꞌé soj asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj ei.  
\v 14 Dan me se gu̱un soj síí uno sa̱ꞌ rihaan Diose̱ ei. Ga̱a naá me se ne queneꞌe̱n soj da̱j vaa Diose̱, ne̱ ina̱nj guun rá soj quiꞌya̱j soj se nij, tza̱j ne̱ ya̱j me se se̱ guun quiꞌya̱j uún soj da̱nj mei.  
\v 15 Tana̱nj cheꞌé se síí sa̱ꞌ ina̱nj me Diose̱ síí nacúún man soj canoco̱ꞌ soj, cheꞌé dan maꞌa̱n soj roꞌ, no̱ xcúún gu̱un síí sa̱ꞌ ei.  
\v 16 Cheꞌé dan no̱ nana̱ nihánj rihaan danj Diose̱ a: “Síí sa̱ꞌ ina̱nj mé ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan gu̱un soj síí sa̱ꞌ ina̱nj uún á”, taj Diose̱ rihaan nij síí canocoꞌ man soꞌ ga̱a naá a. 
\p  
\v 17 Diose̱ roꞌ, me síí nica̱ ina̱nj aꞌneꞌ cacunꞌ cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ nda̱a vaa ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ cheꞌé se: “Ata̱j chij”, taj soj rihaan Diose̱ ga̱a achíín niꞌya̱j soj rihaan soꞌ roꞌ, cheꞌé dan ꞌo̱ cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan soꞌ do̱j nij güii ca̱yáán soj rihaan yoꞌóó nihánj á.  
\v 18 A̱j neꞌen soj da̱j quiꞌyaj Diose̱ ga̱a tinanii soꞌ man soj rihaan tucuáán nij rmaꞌa̱n canocoꞌ nij xi̱i soj síí cumán ga̱a naá, ne̱ nuveé saꞌa̱nj me se goꞌ Diose̱ ga̱a tinanii soꞌ man soj maꞌ. Saꞌanj me se se navi̱j u̱u̱n me yoꞌ ei.  
\v 19 Tza̱j ne̱ caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó cavi̱ꞌ ya̱ soꞌ caya̱nj ton man soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ ase vaa aviꞌ matzinj leꞌe̱j sa̱ꞌ ina̱nj ꞌyaj nij síí israelitá cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ roꞌ, da̱nj vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ, ne̱ soꞌ me se vaa yuꞌvee ndoꞌo nó soꞌ cheꞌé se taj cacunꞌ tumé soꞌ man chugua̱nj.  
\v 20 Dan me se asi̱j ataa quiꞌya̱j Diose̱ chumii̱, ne̱ a̱j neꞌen Diose̱ se vaa cavi̱ꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ, ne̱ cuano̱ ga̱a nichru̱nꞌ quinavi̱j chumii̱ nihánj me se curuviꞌ Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj cheꞌé maꞌa̱n nij soj ei.  
\v 21 Ne̱ cheꞌé se vaa quiꞌyaj Jesucristó cheꞌé soj roꞌ, cheꞌé dan amán rá soj niꞌya̱j soj man Diose̱ síí naquiꞌyaj iꞌna̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ cuneꞌ Diose̱ man soꞌ se vaa gu̱un chij soꞌ a. Ne̱ cheꞌé se da̱nj quiꞌyaj Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan amán rá soj niꞌya̱j soj man Diose̱, ne̱ naꞌvi̱j soj quisi̱j güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj quiꞌya̱j soꞌ a. 
\p  
\v 22 Dan me se uno soj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ ya̱, ne̱ cheꞌé dan cunuu sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj ado̱nj. Se̱ cataj rmaꞌa̱n soj se vaa ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj maꞌ. Ya̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ ndoꞌo rá soj man tuviꞌ soj ei.  
\v 23 ꞌO̱ se cunuu iꞌna̱ꞌ nimán soj, quiꞌyaj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ nuveé se cavi̱ꞌ me se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Tana̱nj ase vaa ꞌo̱ rasu̱u̱n vaa iꞌna̱ꞌ vaa se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌanj niꞌya̱ yoꞌ mei.  
\v 24 Cheꞌé dan nó nana̱ nihánj rihaan danj Diose̱ a: “Ase vaa coj chri̱nꞌ ma̱n tacaan roꞌ, da̱nj vaa taranꞌ níꞌ, ne̱ ase vaa yâj ta̱j raa̱ coj roꞌ, da̱nj vaa suun sa̱ꞌ ꞌyaj níꞌ a. Da̱j se vaa nacoo̱ coj ne̱ navij yâj ayuu roꞌ, da̱nj vaa níꞌ navij níꞌ a.  
\v 25 Tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ navij se‑na̱na̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ”. Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱, ne̱ se‑na̱na̱ Diose̱ yoꞌ me nana̱ sa̱ꞌ nataꞌ núj rihaan soj ado̱nj. 
\c 2  
\p  
\v 1 Cheꞌé dan caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun nocoꞌ tucuáán chiꞌi̱i̱ ei. Se̱ nachriꞌ soj ni̱ꞌyaj soj nu̱ꞌ tuviꞌ soj mei. Se̱ tihaꞌ yuꞌunj soj man tuviꞌ soj mei. ꞌO̱ nda̱a taj soj roꞌ, veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj ei. Se̱ guun xco̱j ruva̱a̱ rá soj ni̱ꞌyaj soj tuviꞌ soj mei. Se̱ nanó soj cuentó ne̱ cheꞌé tuviꞌ soj maꞌ.  
\v 2 Ase vaa me ndoꞌo rá leé no̱ cutzi̱i leé no̱ too roꞌ, da̱nj gu̱un ndoꞌo rá soj tu̱cuꞌyón soj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ ya̱, ne̱ ase vaa racuíj too man leé no̱ achij leé no̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ra̱cuíj se‑na̱na̱ Diose̱ man soj cunu̱u sca̱ꞌ nimán soj chugua̱nj. Dan, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soj, quiꞌya̱j Diose̱ ei.  
\v 3 ꞌO̱ se a̱j neꞌen soj se vaa veꞌé ndoꞌo ꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cheꞌé níꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa yuvej sa̱ꞌ vaa Jesucristó a 
\p  
\v 4 Caꞌna̱ꞌ soj rihaan Jesucristó ei. Ase vaa ꞌo̱ yuvej xi̱j sa̱ꞌ uchruj nii asino ya̱a̱n tacóó veꞌ ga̱a nachráj nii veꞌ roꞌ, da̱nj vaa soꞌ, tza̱j ne̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj me se nachriꞌ nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ yuvej yoꞌ, tza̱j ne̱ síí sa̱ꞌ ndoꞌo narii Diose̱ me soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 5 Ne̱ ase vaa nij yuvej leꞌe̱j nii nataꞌ xráá yuvej xi̱j roꞌ, da̱nj vaa taranꞌ soj, sese canoco̱ꞌ raan soj man Jesucristó, ne̱ veꞌé cuma̱n rcuaꞌa̱a̱n soj, quiꞌya̱j Jesucristó, ga̱a ne̱ cunu̱u sa̱ꞌ nimán soj, ga̱a ne̱ ase vaa xrej roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj rihaan Diose̱, ne̱ ase vaa se sa̱ꞌ nagoꞌ nij xrej rihaan Diose̱ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soj cheꞌé se me soj síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ga̱a ne̱ cara̱nꞌ rá Diose̱ se vaa ꞌyaj soj ei. 
\p  
\v 6 Cheꞌé dan nó nana̱ nihánj rihaan danj Diose̱ a: “Ni̱ꞌyaj so̱ꞌ ei. A̱j cunéꞌ ꞌu̱nj yoꞌo̱ yuvii̱ chumanꞌ Jerusalén na̱j rej cuꞌna̱j Sion, ne̱ ase vaa ꞌo̱ yuvej vaa soꞌ, nucua̱j ndoꞌo soꞌ chugua̱nj. Si̱j sa̱ꞌ ndoꞌo me soꞌ, ne̱ quinarii ꞌu̱nj man soꞌ, ne̱ ase vaa yuvej xi̱j uneꞌ yuvii̱ tacóó veꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ, ne̱ sese cuchuma̱n rá yoꞌo̱ soꞌ queneꞌe̱n soꞌ man síí cunéꞌ ꞌu̱nj, ne̱ se̱ guun naꞌa̱j soꞌ maꞌ. Tana̱nj cavi̱i̱ sa̱ꞌ ndoꞌo soꞌ ado̱nj”. Da̱nj cataj Diose̱, caꞌmii soꞌ cheꞌé Jesucristó ga̱a naá a.  
\v 7 Vaa yuꞌvee ndoꞌo nó Jesucristó rihaan soj si̱j amán rá niꞌya̱j man soꞌ, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó me se quisi̱j ya̱ nda̱a vaa taj nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ ado̱nj: “Yuvej quiriꞌíj nij síí cuneꞌ veꞌ roꞌ, guun yuvej sa̱ꞌ doj rihaan taranꞌ nij yuvej na̱j tacóó veꞌ yoꞌ na̱nj ado̱nj”, taj danj Diose̱ a.  
\v 8 Ne̱: “Naxru̱ꞌ yuvii̱, quiꞌya̱j yuvej yoꞌ, ne̱ gu̱un naꞌa̱j nij yuvii̱ ga̱a queneꞌe̱n nij yuvii̱ man soꞌ”, taj yoꞌó nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a. Ne̱ nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó me se cheꞌé se ne cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ roꞌ, cheꞌé dan naxru̱ꞌ nij soꞌ ne̱ quiri̱ꞌ nij soꞌ a. Dan me se caꞌnéé raꞌa Diose̱ man nij soꞌ quira̱nꞌ nij soꞌ da̱nj na̱nj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa narii Diose̱ man níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó a 
\p  
\v 9 Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ si̱j narii Diose̱ me soj, ne̱ xrej uun chij ya̱ nu̱u̱ rihaan Diose̱ me soj, ne̱ si̱j cunuu sa̱ꞌ nimán me soj, ne̱ yuvii̱ ma̱n chumanꞌ noco̱o sa̱ꞌ ndoꞌo ya̱ uun chij Diose̱ rihaan me soj, ne̱ cheꞌé se me rá Diose̱ nata̱ꞌ soj cheꞌé se sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ roꞌ, cheꞌé dan narii soꞌ man soj ei. Dan me se si̱j noco̱ꞌ tucuáán rmi̱ꞌ me soj ga̱a naá, tza̱j ne̱ canacúún Diose̱ man soj xca̱j soj cuentá, ne̱ cuna̱j uxrá vaa se‑tucua̱nj Diose̱ tucuáán noco̱ꞌ soj cuano̱ ei.  
\v 10 Dan me se ga̱a naá me se nuveé yuvi̱i̱ ꞌni̱j raꞌa Diose̱ me soj, ne̱ ne ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man soj maꞌ. Tza̱j ne̱ ya̱j me se cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ niꞌya̱j soꞌ man soj, ne̱ guun soj síí chéé ga̱ maꞌa̱n Diose̱, ne̱ ꞌni̱j raꞌa Diose̱ man soj ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa quiꞌya̱j suun níꞌ rihaan Diose̱ á 
\p  
\v 11 Dan me se ꞌe̱e̱ ndoꞌo raj man soj, ne̱ quiꞌya̱j soj se ndoꞌo uxrá, ne̱ cuno̱ soj ei. Nuveé chiha̱nj níꞌ me chumii̱ ma̱n níꞌ cuano̱, man tinu̱j, man nocoj. Ase vaa ꞌo̱ síí aranꞌ me maꞌa̱n rej roꞌ, da̱nj vaa níꞌ rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ ei. Cheꞌé dan se̱ guun quiꞌya̱j soj rasu̱u̱n chiꞌi̱i̱ me rá nee̱ man soj quiꞌya̱j soj maꞌ. ꞌO̱ se unuꞌ se chiꞌi̱i̱ yoꞌ ga̱ nimán níꞌ ado̱nj.  
\v 12 Ne̱ veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj rej ne̱ soj scaꞌnúj nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ sese gu̱un rá nij soꞌ cuta̱ꞌ nij soꞌ cacunꞌ rmi̱ꞌ xráá soj se vaa nij ꞌyaj soj, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa veꞌé ina̱nj ꞌyaj soj ei. Ga̱a ne̱ güii cuchi̱ꞌ Diose̱ rihaan nij soꞌ me se cata̱j nij soꞌ se vaa sa̱ꞌ uxrá vaa Diose̱ chugua̱nj. 
\p  
\v 13 Cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me soj roꞌ, cheꞌé dan cuno̱ soj rihaan taranꞌ nij síí nica̱j suun ei. Dan me se cuno̱ soj rihaan síí nica̱j suun noco̱o emperador, cheꞌé se si̱j uun chij doj me soꞌ ei.  
\v 14 Ne̱ dan me se cuno̱ soj rihaan yoꞌó nij síí nica̱j suun gobernador noco̱ꞌ do̱ꞌ ni̱j uún, cheꞌé se si̱j aꞌneꞌ suun síí nica̱j suun emperador rihaan me nij soꞌ, ne̱ no̱ xcúún nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ sayuun man nij síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ cheꞌé nij síí sa̱ꞌ do̱ꞌ chugua̱nj.  
\v 15 Ne̱ me rá Diose̱ quiꞌya̱j níꞌ se sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u dínj tuꞌva nij síí ne acaj cuentá síí tuꞌva rmaꞌa̱n nana̱ nij cheꞌé Jesucristó chugua̱nj.  
\v 16 Neꞌen níꞌ se vaa si̱j chéé u̱u̱n me níꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa cheꞌé dan me caꞌve̱e quiꞌya̱j níꞌ me maꞌa̱n se chiꞌi̱i̱ maꞌ. Tana̱nj gu̱un níꞌ síí ꞌyaj suun rihaan Diose̱ ei.  
\v 17 Dan me se veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ daj a̱ yuvii̱, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man nu̱ꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ cuno̱ soj rihaan Diose̱, ne̱ veꞌé cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan síí nica̱j suun emperador ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ase vaa caꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá Jesucristó ga̱a quiranꞌ soꞌ sayuun roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j níꞌ a 
\p  
\v 18 Veꞌé cuno̱ soj rihaan se‑ruꞌve̱e̱ soj si̱j uun mozó á. Nuveé ina̱nj rihaan nij ruꞌvee sa̱ꞌ ruꞌvee niꞌya̱nj aꞌmii cuno̱ soj maꞌ. Veé da̱nj cuno̱ uún soj rihaan nij ruꞌvee nij ꞌyaj do̱ꞌ uún na̱nj ei.  
\v 19 Ne̱ sese quira̱nꞌ taꞌa̱j soj sayuun quiꞌya̱j se‑ruꞌve̱e̱ taꞌa̱j soj ruꞌvee chiꞌi̱i̱, cheꞌé se ma̱a̱n se si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me síí ranꞌ sayuun yoꞌ, ne̱ sese aꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá síí ranꞌ sayuun yoꞌ ga̱ suun tucuáá rihaan ruꞌvee, ga̱a ne̱ cuna̱j uxrá ꞌyaj soꞌ niꞌya̱j Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 20 Dan me se síí tumé ya̱ cacunꞌ roꞌ, vaa cheꞌé cayu̱u̱n soꞌ, ne̱ nda̱ꞌ se caꞌve̱e caꞌne̱ꞌ gue̱e̱ rá soꞌ ayuun soꞌ do̱ꞌ, ranꞌ soꞌ sayuun do̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cataj níꞌ se vaa cuna̱j ꞌyaj soꞌ ranꞌ soꞌ sayuun a̱ maꞌ. Ma̱a̱n cheꞌé cacunꞌ tumé soꞌ me ayuun soꞌ na̱nj á. Tza̱j ne̱ síí ina̱nj se sa̱ꞌ ꞌyaj me se sese caꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá soꞌ quiranꞌ cachri̱j soꞌ sayuun cheꞌé Diose̱, ne̱ cuna̱j uxrá quiꞌyaj soꞌ na̱nj á. ꞌO̱ se Diose̱ roꞌ, me síí na̱ruꞌvee nu̱ꞌ sayuun quiranꞌ soꞌ cheꞌé soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 21 ꞌO̱ se canacúún Diose̱ man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man soꞌ ne̱ quira̱nꞌ níꞌ sayuun ado̱nj. Tana̱nj Jesucristó, tza̱j ne̱ quiranꞌ soꞌ sayuun cheꞌé níꞌ, ne̱ caꞌneꞌ sa̱ꞌ gue̱e̱ rá soꞌ ga̱a quiranꞌ soꞌ da̱nj ado̱nj. Dan me se nda̱a rá se vaa caꞌneꞌ rá Jesucristó ga̱a quiranꞌ soꞌ sayuun cheꞌé níꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ gue̱e̱ caꞌne̱ꞌ rá níꞌ quira̱nꞌ níꞌ sayuun, rá soꞌ ei.  
\v 22 Ne̱ Jesucristó me se a̱ ꞌó nana̱ ne̱ do̱ꞌ, a̱ ꞌó cacunꞌ do̱ꞌ, ne nari̱ꞌ níꞌ tuꞌva soꞌ mei.  
\v 23 Caꞌmii chre̱e yuvii̱ cheꞌé soꞌ, tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ chre̱e soꞌ cheꞌé nij yuvii̱ maꞌ. Quiranꞌ soꞌ sayuun, tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ soꞌ nana̱ quij maꞌ. Tana̱nj guun rá soꞌ se vaa Diose̱ síí aꞌneꞌ nica̱ cacunꞌ cheꞌé níꞌ roꞌ, soꞌ me síí caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé soꞌ vaa güii a.  
\v 24 Cacunꞌ tumé níꞌ roꞌ, nataꞌ xráá Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱, cheꞌé rej caꞌne̱ꞌ rá níꞌ ga̱ suun ꞌyaj cacunꞌ ne̱ ina̱nj tucuáán sa̱ꞌ canoco̱ꞌ níꞌ a. Ne̱ cheꞌé se goꞌ nii xráá soꞌ roꞌ, cheꞌé dan nahuun sa̱ꞌ nimán soj a. 
\p  
\v 25 Dan me se ase vaa matzinj chaꞌnuu̱ rcoꞌ roꞌ, vaa soj ga̱a naá, ne̱ ne canoco̱ꞌ soj man Diose̱ ga̱a naá, tza̱j ne̱ ya̱j roꞌ, canica̱j nimán soj, ne̱ guun cheꞌe̱ soj canocoꞌ soj man Jesucristó, ne̱ ase vaa síí veꞌé ndoꞌo tumé daán matzinj roꞌ, da̱nj vaa soꞌ ga̱ soj cuano̱, ne̱ veꞌé nica̱j yuꞌunj soꞌ man soj cuano̱ ei. Dan me se soꞌ me síí uun chij rihaan nimán soj cuano̱ chugua̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j yuvii̱ ga̱ nica̱ yuvii̱ a 
\p  
\v 1 Ase vaa no̱ xcúún mozó cuno̱ mozó rihaan se‑ruꞌve̱e̱ mozó roꞌ, da̱nj vaa no̱ xcúún soj cha̱na̱ cuno̱ soj rihaan nica̱ soj á. Ga̱a ne̱ caꞌve̱e se naꞌvej rá nica̱ taꞌa̱j soj cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, tza̱j ne̱ cheꞌé se veꞌé ndoꞌo ꞌyaj soj rihaan nica̱ soj roꞌ, cheꞌé dan gu̱un rá nica̱ soj canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱ ga̱ soj chugua̱nj. Dan me se caꞌve̱e se se̱ guun rá nica̱ soj caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan nij soꞌ, tza̱j ne̱ cheꞌé se veꞌé ndoꞌo ꞌyaj maꞌa̱n soj, cheꞌé dan gu̱un rá nica̱ soj canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱ ei.  
\v 2 Dan me se xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa chana̱ aráj cochro̱j rihaan nica̱ me soj, ne̱ nuveé cha̱na̱ niha̱ꞌ rá me soj a.  
\v 3 Se̱ caráyaꞌa̱nj ndoꞌo soj cha̱na̱ cheꞌé rej ni̱quee sa̱ꞌ soj maꞌ. Se̱ nanó rá soj cheꞌé rej da̱j ga̱a̱ yuvé raa̱ soj do̱ꞌ, cheꞌé caquíí canoco̱ꞌ xréé soj do̱ꞌ, cheꞌé ticuu cu̱nuû chihá soj do̱ꞌ, cheꞌé yatzíj tuꞌve̱e̱ cu̱nuû soj do̱ꞌ maꞌ. Se̱ guun rá soj se vaa veꞌé ga̱a̱ soj quiꞌya̱j rasu̱u̱n da̱nj maꞌ.  
\v 4 Dan me se xca̱j soj cuentá cheꞌé nimán maꞌa̱n soj cheꞌé rej ga̱a̱ sa̱ꞌ nimán soj á. ꞌO̱ se veꞌé ga̱a̱ nimán soj, ne̱ dínj ga̱a̱ nimán soj, ne̱ nimán soj me se daj chiha̱a̱ míj se̱ quiriꞌ yoꞌ maꞌ. Ne̱ veꞌé ga̱a̱ soj, ga̱a ne̱ cara̱nꞌ rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man soj ado̱nj.  
\v 5 Da̱nj quiꞌyaj nij chana̱ canocoꞌ man Diose̱ cumán ga̱a naá, ne̱ nucua̱j rá nij noꞌ man Diose̱, ne̱ veꞌé cuno nij noꞌ rihaan nica̱ nij noꞌ, cheꞌé rej veꞌé ga̱a̱ nij noꞌ a.  
\v 6 Ne̱ da̱nj quiꞌyaj chana̱ cuꞌna̱j Sará, ne̱ veꞌé cuno noꞌ rihaan nica̱ noꞌ síí cuꞌna̱j Abraham, ne̱: “Síí chij”, cataj noꞌ niꞌya̱j noꞌ man soꞌ a. Dan me se sese sa̱ꞌ ina̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ sese a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ cuchuꞌviꞌ soj, ga̱a ne̱ gu̱un soj taꞌnij siꞌno̱ níí cuꞌna̱j Sará uún chugua̱nj. 
\p  
\v 7 Ne̱ tana̱nj soj sno̱ꞌo uún, ne̱ xca̱j soj cuentá me se achiin man nica̱ soj, ne̱ veꞌé ca̱yáán soj ga̱ noꞌ ei. Xca̱j soj cuentá se vaa nucua̱j soj doj rihaan noꞌ, ne̱ cheꞌé dan veꞌé quiꞌya̱j soj ga̱ noꞌ á. Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ꞌo̱ cuya̱a̱n ca̱yáán chana̱ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. Sese veꞌé quiꞌya̱j soj, ne̱ se̱ guun vi̱j rá soj ga̱a achíín niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ maꞌ. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nda̱ꞌ se quira̱nꞌ nij síí ꞌyaj se sa̱ꞌ sayuun cuano̱, tza̱j ne̱ vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá nij soꞌ a 
\p  
\v 8 Da̱j yoꞌó nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ dan me se cuya̱a̱n ga̱a̱ nimán taranꞌ soj ga̱ tuviꞌ soj, ne̱ dan me se ase ꞌe̱e̱ rá soj tinúú aꞌngaa soj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj yoꞌó nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó á. Ra̱cuíj soj man nij síí ranꞌ sayuun, ne̱ ga̱a̱ nica̱ꞌ nimán soj ei.  
\v 9 Caꞌve̱e se quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ yuvii̱ man soj, tza̱j ne̱ se̱ quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ soj man nij yuvii̱ maꞌ. Caꞌve̱e se caꞌmi̱i̱ chre̱e yuvii̱ cheꞌé soj, tza̱j ne̱ se̱ caꞌmii chre̱e soj cheꞌé nij yuvii̱ maꞌ. Tana̱nj veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ nij yuvii̱ ei. ꞌO̱ se canacúún Diose̱ man soj, cheꞌé rej quiꞌya̱j soj da̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ lu̱j Diose̱ cheꞌé maꞌa̱n soj chugua̱nj.  
\v 10 ꞌO̱ se nana̱ nihánj nó rihaan danj Diose̱, taj yoꞌ se vaa: “Sese me rá yoꞌo̱ soꞌ gu̱un niha̱ꞌ rá soꞌ ca̱yáán soꞌ, ne̱ sese me rá soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ, ne̱ se̱ caꞌmii soꞌ nana̱ nij se̱ caꞌmii soꞌ nana̱ ne̱ se̱ caꞌmii soꞌ nana̱ chre̱e do̱ꞌ maꞌ.  
\v 11 Naxu̱u̱n soꞌ man soꞌ rihaan suun chiꞌi̱i̱, ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ quiꞌya̱j soꞌ á. Dan me se nano̱ꞌ ndoꞌo soꞌ rej caꞌve̱e ca̱yáán dínj soꞌ ga̱ tuviꞌ soꞌ, ne̱ yoꞌo̱ canoco̱ꞌ soꞌ man chrej dínj yoꞌ a.  
\v 12 ꞌO̱ se niꞌya̱j ndoꞌo Diose̱ da̱j ranꞌ nij síí vaa sa̱ꞌ, ne̱ nanó xre̱j Diose̱ nu̱ꞌ nana̱ achíín niꞌya̱j nij soꞌ rihaan soꞌ, tza̱j ne̱ ta̱j riꞌyunj Diose̱ niꞌya̱j Diose̱ man nij síí ꞌyaj chiꞌi̱i̱ a”, taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a. 
\p  
\v 13 Ne̱ se̱ guun rá yuvii̱ quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ yuvii̱ man soj, sese si̱j niha̱ꞌ rá quiꞌya̱j sa̱ꞌ me soj maꞌ.  
\v 14 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se quira̱nꞌ soj sayuun cheꞌé se si̱j vaa sa̱ꞌ ina̱nj me soj, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj chugua̱nj. ꞌO̱ se vaa güii cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ado̱nj. Cheꞌé dan se̱ nanó rá soj, ne̱ se̱ cuchuꞌviꞌ soj cheꞌé se vaa quiꞌya̱j yuvii̱ man soj maꞌ.  
\v 15 Cara̱a̱ cochro̱j soj ni̱ꞌyaj soj man Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei. Xca̱j soj cuentá da̱j ga̱a̱ caꞌmi̱i̱ soj ga̱ me maꞌa̱n síí xnáꞌanj man soj me cheꞌé me guun rá soj se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj quiꞌya̱j Diose̱ vaa güii a.  
\v 16 Veꞌé nata̱ꞌ soj rihaan nij síí xnáꞌanj man soj, ne̱ se̱ naquiꞌyaj xta̱ꞌ soj nimán soj asa̱ꞌ nataꞌ soj se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. A̱ ꞌó xcoꞌ se̱ quiꞌyaj soj cacunꞌ maꞌ. Ga̱a ne̱ nij síí nachriꞌ niꞌya̱j man soj si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó cheꞌé se veꞌé ina̱nj ꞌyaj soj me se gu̱un naꞌa̱j nij soꞌ cheꞌé nana̱ quij tuꞌva maꞌa̱n nij soꞌ ado̱nj.  
\v 17 Ne̱ sese caꞌve̱j rá Diose̱ ne̱ sese quira̱nꞌ níꞌ sayuun cheꞌé se quiꞌyaj sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ cuna̱j quira̱nꞌ níꞌ sayuun ei. Tza̱j ne̱ sese ma̱a̱n cheꞌé se quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ ne̱ quira̱nꞌ níꞌ sayuun, ne̱ nij uxrá vaa quira̱nꞌ níꞌ sayuun ga̱a̱ ei. 
\p  
\v 18 Tza̱j ne̱ Jesucristó me se nda̱ꞌ se taj cacunꞌ tumé soꞌ, tza̱j ne̱ ga̱a cachéé soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ quiranꞌ ndoꞌo soꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ si̱j tumé cacunꞌ, cheꞌé rej caꞌve̱e nucui̱ꞌ níꞌ rihaan Diose̱ chugua̱nj. Dan me se caviꞌ ma̱a̱n nee̱ man Jesucristó, tza̱j ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ nimán soꞌ ado̱nj.  
\v 19 Ga̱a ne̱ caꞌanj soꞌ caꞌmi̱i̱ natáj soꞌ rihaan nij nana̱ chre̱e ꞌni̱j tagaꞌ rmi̱ꞌ a.  
\v 20 Ne̱ nij nana̱ chre̱e me se ne caꞌve̱j rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ rihaan Diose̱ ga̱a naá ga̱a cayáán síí cuꞌna̱j Noé ado̱nj. Dan me se Noé me se ꞌyaj soꞌ rihoo ne̱ aꞌmii natáj soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ se vaa cama̱nꞌ uxrá, tza̱j ne̱ ne cuchuma̱n rá nij yuvii̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ caráj xꞌnaa Diose̱ cheꞌé nij yuvii̱, ne̱ naꞌvi̱j ndoꞌo Diose̱ ca̱nica̱j nimán nij soꞌ, tza̱j ne̱ ne ca̱nica̱j nimán nij soꞌ, ne̱ canó xráá nij soꞌ ga̱a caꞌnaꞌ na yaꞌa̱nj a. Ne̱ da̱j yoꞌó tu̱nj gue̱e̱ yuvii̱ catúj rque rihoo, ne̱ quinanii nij soꞌ rihaan na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj na yoꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 21 Ne̱ veé na me se ꞌyaj nanii níꞌ rihaan sayuun yoꞌ ya̱j ei. Na ataꞌ ne níꞌ me yoꞌ chugua̱nj. Nuveé cheꞌe̱ rej guun rá níꞌ güe̱j nacaj xráá níꞌ cataꞌ ne níꞌ maꞌ. Cheꞌé rej cataj níꞌ rihaan Diose̱ se vaa guun rá níꞌ se vaa navi̱j chrej chiꞌi̱i̱ uun chij nimán níꞌ ne̱ ina̱nj se sa̱ꞌ guun rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ rej rihaan níꞌ me se cheꞌé dan cataꞌ ne níꞌ ado̱nj. Ne̱ ina̱nj cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌve̱e quinani̱i̱ níꞌ si̱j cataꞌ ne rihaan sayuun chugua̱nj.  
\v 22 Dan me se quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ga̱a ne̱ quinanꞌ soꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ xꞌnúú Diose̱ rej nuva̱ꞌ Diose̱ yáán soꞌ cuano̱, ne̱ uun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj nij se‑mo̱zó Diose̱ do̱ꞌ, rihaan nu̱ꞌ nij nana̱ uun chij rihaan nij rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ, rihaan yoꞌó nij síí ma̱n rej xta̱ꞌ ado̱nj. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ ya̱j cheꞌé se nichru̱nꞌ caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj a 
\p  
\v 1 Dan me se cheꞌé se quiranꞌ ndoꞌo Jesucristó sayuun ga̱a me soꞌ yuvii̱ roꞌ, cheꞌé dan no̱ xcúún soj caꞌne̱j nucuaj soj nimán soj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e gu̱un nucua̱j soj rihaan sayuun quira̱nꞌ soj ei. Neꞌen soj se vaa síí quiranꞌ nee̱ sayuun cheꞌé Diose̱ me se daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyaj canaán cacunꞌ rihaan soꞌ maꞌ.  
\v 2 Dan me se do̱j güii quina̱j ca̱yáán soꞌ rihaan chumii̱ nihánj me se se̱ quiꞌyaj uún soꞌ me maꞌa̱n se nij me rá nee̱ man soꞌ quiꞌya̱j soꞌ maꞌ. Tana̱nj quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa me rá Diose̱ quiꞌya̱j soꞌ ei.  
\v 3 Dan me se ga̱a naá me se ya̱ quiꞌyaj ndoꞌo soj nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n nij nda̱a vaa me rá nij síí yaníj chugua̱nj. Dan me se cachéé soj chrej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, chrej aꞌmii ga̱ chana̱ niha̱ꞌ rá do̱ꞌ, chrej uun xno̱ do̱ꞌ, chrej aꞌmii chre̱e do̱ꞌ, yoꞌó nij chrej chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, ꞌyaj soj chugua̱nj. Ne̱ naꞌvíj soj rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ nda̱a vaa naꞌvej rá Diose̱ quiꞌya̱j soj ei.  
\v 4 Tza̱j ne̱ ya̱j me se caꞌneꞌ rá soj ga̱ suun chéé ga̱ nij síí chiꞌi̱i̱ ne̱ ꞌyaj ndoꞌo se nij ga̱ nij soꞌ chugua̱nj. Cheꞌé dan ya̱j me se maꞌanj rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man soj, ne̱ aꞌmii chre̱e nij soꞌ cheꞌé soj cuano̱ ei.  
\v 5 Tza̱j ne̱ a̱j nicunꞌ chru̱u̱n Jesucristó caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé nij síí vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, cheꞌé nij síí caviꞌ do̱ꞌ, ne̱ nij síí chiꞌi̱i̱ yoꞌ roꞌ, no̱ xcúún nij soꞌ nata̱ꞌ nij soꞌ rihaan Jesucristó cheꞌé nu̱ꞌ nij se chiꞌi̱i̱ quiꞌyaj nij soꞌ ei.  
\v 6 Ma̱a̱n cheꞌé dan me caꞌmii natáj Jesucristó se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ nda̱a rihaan nij síí caviꞌ, cheꞌé rej nda̱ꞌ se quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun ga̱ yoꞌó nij yuvii̱ cheꞌé cacunꞌ quiꞌyaj nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e ca̱yáán nimán nij soꞌ rihaan Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj a. 
\p  
\v 7 Nichru̱nꞌ u̱nꞌ caꞌa̱nj niꞌya̱ chumii̱ na̱nj ei. Cheꞌé dan ga̱a̱ chij ina̱nj rá soj, ne̱ yoꞌo̱ xca̱j soj cuentá, ga̱a ne̱ caꞌve̱e cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱ chugua̱nj.  
\v 8 Ne̱ suun sa̱ꞌ noco̱o doj quiꞌya̱j soj me nihánj, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tuviꞌ soj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ sese ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ quinavi̱j ndoꞌo nij cacunꞌ tumé tuviꞌ níꞌ, quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj.  
\v 9 Caꞌve̱j soj cara̱nꞌ tuviꞌ soj síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó veꞌ tucuá soj, ne̱ go̱ꞌ soj se chá cha̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ guun cata̱j soj se vaa sayu̱u̱n uxrá vaa ꞌyaj soj da̱nj maꞌ.  
\v 10 Dan me se quiꞌyaj Diose̱ se lu̱j cheꞌé ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, rqué Diose̱ suun rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé tinúú níꞌ, ne̱ ino̱ doj vaa suun ꞌyaj suun ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ cheꞌé tinúú níꞌ, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soj ra̱cuíj soj man tinúú soj, nda̱a vaa uun nucua̱j soj chugua̱nj.  
\v 11 Sese caꞌmi̱i̱ natáj yoꞌo̱ tuviꞌ soj, ne̱ yoꞌo̱ cu̱nuû rá soꞌ se vaa se‑na̱na̱ Diose̱ me nij nana̱ aꞌmii natáj soꞌ á. Sese quiꞌya̱j suun yoꞌo̱ tuviꞌ soj cheꞌé soj, ne̱ quiꞌya̱j soꞌ nu̱ꞌ nda̱a vaa gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j soꞌ quiꞌya̱j Diose̱ á. Ga̱a ne̱ caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱ cheꞌé Diose̱ ni̱ꞌyaj nij yuvii̱ man soj si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó ei. Ne̱ Diose̱ me se nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ gu̱un chij ndoꞌo soꞌ ado̱nj. Veé da̱nj ga̱a̱ ya̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ nanó rá níꞌ cheꞌé sayuun ranꞌ níꞌ a 
\p  
\v 12 Se̱ caꞌanj rá soj cheꞌé sayuun quira̱nꞌ soj, man tinu̱j, man nocoj. Ya̱ quira̱nꞌ ndoꞌo soj sayuun, cheꞌé rej caꞌve̱e xca̱j soj cuentá sese si̱j amán ya̱ rá niꞌya̱j man Diose̱ me soj chugua̱nj. Ne̱ se̱ guun rá soj se vaa o̱rúnꞌ soj me síí ranꞌ sayuun maꞌ.  
\v 13 Ma̱a̱n se gu̱un niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se ase quiranꞌ Jesucristó sayuun roꞌ, da̱nj vaa ranꞌ gue̱e̱ soj ga̱ soꞌ, ga̱a ne̱ güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ gu̱un chij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj me se caꞌve̱e gu̱un niha̱ꞌ doj rá soj ei.  
\v 14 Sese nachri̱ꞌ yuvii̱ ni̱ꞌyaj yuvii̱ man soj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me soj, ne̱ vaa cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj ado̱nj. ꞌO̱ se ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ soj, ne̱ uun chij ndoꞌo Nimán Diose̱ ei. 
\p  
\v 15 A̱ ꞌó soj se̱ guun síí ticaviꞌ yuvii̱ do̱ꞌ, síí itu̱u̱ do̱ꞌ, síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, síí tiguíj man do̱ꞌ maꞌ. Tadó soj ei. Vaa cheꞌé quira̱nꞌ síí vaa da̱nj sayuun ei.  
\v 16 Tza̱j ne̱ sese quira̱nꞌ yoꞌo̱ tuviꞌ soj sayuun cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me soꞌ, ne̱ taj cheꞌé gu̱un naꞌa̱j soꞌ maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó me soꞌ roꞌ, cheꞌé dan cata̱j soꞌ se vaa sa̱ꞌ vaa Diose̱ a.  
\v 17 ꞌO̱ se ya̱j me se a̱j guun cheꞌe̱ Diose̱ caꞌneꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé níꞌ si̱j tucua̱ Diose̱ a. Cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa nij doj quira̱nꞌ nij síí naꞌvej rá cuno̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ asa̱ꞌ caꞌneꞌ Diose̱ cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ chugua̱nj.  
\v 18 ꞌO̱ se danj Diose̱ taj: “Na̱nj síí noco̱ꞌ ndoꞌo man Diose̱, tza̱j ne̱ sayu̱u̱n ndoꞌo quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun, ne̱ táá a̱ nij síí ne nocoꞌ man Diose̱ do̱ꞌ, táá a̱ nij síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, ne̱ caꞌa̱nj ya̱ nij soꞌ rihaan yaꞌan ei”. Da̱nj taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ a.  
\v 19 Cheꞌé dan xa̱ꞌ soj si̱j ranꞌ sayuun nda̱a vaa me rá Diose̱ quira̱nꞌ soj, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ina̱nj quiꞌya̱j sa̱ꞌ soj, ne̱ dan me se caꞌve̱j rá soj ni̱caj yuꞌunj Diose̱ man nimán soj á. ꞌO̱ se Diose̱ me síí quiꞌyaj man soj, ne̱ vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá soj man soꞌ ei. 
\c 5  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé chrej narqué Pedró rihaan nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó a 
\p  
\v 1 Rihaan soj si̱j chij nica̱j yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n daj a̱ chumanꞌ caꞌmi̱j cuano̱ a. ꞌO̱ se síí chij mé ꞌu̱nj ga̱ soj, ne̱ síí queneꞌen sayuun se vaa quiranꞌ Jesucristó mé ꞌu̱nj, ne̱ dan me se veꞌé gu̱un chij ꞌu̱nj ga̱ Jesucristó asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj, raj a.  
\v 2 Ase vaa nica̱j yuꞌunj yuvii̱ man matzinj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ veꞌé ni̱caj yuꞌunj soj man nij síí noco̱ꞌ man Diose̱ nda̱a vaa caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan soj á. Se̱ naquiꞌyaj ꞌe̱e̱ soj man soj rihaan suun yoꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se veꞌé quiꞌya̱j suun soj cheꞌé Diose̱ ei. Ne̱ se̱ guun ina̱nj rá soj quiꞌya̱j canaán soj cheꞌé suun ꞌyaj soj maꞌ. Tana̱nj ga̱a̱ niha̱ꞌ rá soj cheꞌé maꞌa̱n suun yoꞌ ei.  
\v 3 Ne̱ se̱ guun niha̱ꞌ rá soj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ soj rihaan nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó maꞌ. Ina̱nj veꞌé quiꞌya̱j suun soj ga̱ nij soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n nij soꞌ da̱j quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j maꞌa̱n nij soꞌ uún a.  
\v 4 Ga̱a ne̱ asa̱ꞌ curuviꞌ Jesucristó síí nica̱j yuꞌunj man taranꞌ níꞌ si̱j nica̱j yuꞌunj man nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó me se caꞌna̱ꞌ ꞌo̱ cachriin corona sa̱ꞌ ina̱nj cu̱nuû raa̱ níꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ dan me se nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ níꞌ, quiꞌya̱j Jesucristó chugua̱nj. 
\p  
\v 5 Tana̱nj soj si̱j tachru̱u̱, ne̱ cuno̱ soj rihaan nij síí chij, ne̱ veé dan me taranꞌ soj me se naquiꞌya̱j nica̱ꞌ soj nimán soj rihaan tuviꞌ soj á. ꞌO̱ se nana̱ nihánj nó rihaan danj Diose̱, taj yoꞌ se vaa: “Aráán Diose̱ chrej rihaan nij síí xta̱ꞌ nimán se̱ cavii sa̱ꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ ꞌyaj Diose̱ se lu̱j cheꞌé nij síí nica̱ꞌ nimán a”, taj nana̱ yoꞌ a.  
\v 6 Cheꞌé dan me yoꞌo̱ naquiꞌya̱j nica̱ꞌ soj nimán soj rihaan Diose̱ síí nucua̱j ndoꞌo, ne̱ cuno̱ soj rihaan soꞌ, ga̱a ne̱ vaa güii, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.  
\v 7 A̱ ꞌó xcoꞌ se̱ nanó rá soj maꞌ. Diose̱ roꞌ, me síí nanó ndoꞌo rá da̱j ranꞌ soj, ne̱ cheꞌé dan me ꞌo̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj man soꞌ ei. 
\p  
\v 8 Ga̱a̱ sca̱ꞌ rá soj, ne̱ tu̱mé soj man soj da̱j quiꞌya̱j soj ei. ꞌO̱ se vaa síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man soj, ne̱ síí chre̱e me soꞌ, ne̱ ase ꞌyaj chuvaa̱ aguáj chéé nanoꞌ xcuu cha̱ roꞌ, da̱nj ꞌyaj síí chre̱e, chéé soꞌ nanoꞌ soꞌ man síí caꞌve̱e tiri̱ꞌ soꞌ man chugua̱nj.  
\v 9 ꞌO̱ raan canoco̱ꞌ soj man Diose̱, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ cuno soj rihaan síí chre̱e mei. Xca̱j soj cuentá se vaa ase vaa sayuun ranꞌ soj roꞌ, da̱nj vaa gue̱e̱ sayuun ranꞌ taranꞌ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n rihaan chumii̱ nihánj chugua̱nj.  
\v 10 Dan me se Diose̱ roꞌ, me síí ꞌyaj daj a̱ se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ soꞌ me síí canacúún man soj cavi̱i̱ sa̱ꞌ uxrá soj ga̱ soꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj cheꞌé Jesucristó, ne̱ asa̱ꞌ quisíj quiranꞌ soj sayuun do̱j güii rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ cune̱ꞌ sa̱ꞌ Diose̱ man soj, ne̱ naquiꞌya̱j sca̱ꞌ soꞌ man soj, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j ina̱nj rá soj, quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj.  
\v 11 Ne̱ gu̱un chij ndoꞌo Diose̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ daj a̱ güii veꞌé ca̱yáán soꞌ na̱nj ado̱nj. Amén. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa veꞌé ca̱yáán nij síí caꞌa̱nj yanj cartá nihánj rihaan, rá nij tuvi̱ꞌ Pedró a 
\p  
\v 12 Veé da̱nj síj natáꞌ ꞌu̱nj do̱j nij nana̱ no̱ rihaan yanj nihánj, ne̱ tinúꞌ Silvano me síí cachrón se‑na̱na̱j rihaan yanj nihánj, ne̱ dan me se tinúú níꞌ síí nucua̱j rá níꞌ man me soꞌ, ne̱ dan me se nana̱ nihánj me se narquej chrej nucua̱j rihaan soj, ne̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa tucuáán noco̱ꞌ níꞌ roꞌ, maꞌa̱n ya̱ tucuáán yoꞌ me rej ꞌyaj Diose̱ se lu̱j cheꞌé níꞌ chugua̱nj. Raan canoco̱ꞌ soj tucuáán yoꞌ ei.  
\v 13 Dan me se nij tinúú níꞌ síí ma̱n chumanꞌ nihánj chumanꞌ cuꞌna̱j Babilonia roꞌ, me rá nij soꞌ se vaa veꞌé cuma̱n soj a. Narii Diose̱ man nij soꞌ ga̱ soj canoco̱ꞌ taranꞌ nij soj man Diose̱, ne̱ vaa tinúꞌ Marcos, ne̱ ase vaa ꞌo̱ taꞌníj roꞌ, vaa soꞌ rihanj, ne̱ veꞌé ca̱yáán soj, rá soꞌ uún a. 
\p  
\v 14 Veꞌé uxrá caꞌmi̱i̱ soj nana̱ lu̱j ga̱ tinúú soj síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ga̱a nariꞌ tuviꞌ soj á. 
\p Ne̱ me ndoꞌo rá ꞌu̱nj ga̱a̱ xe̱j nimán cunuda̱nj soj si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó quiꞌya̱j Diose̱ na̱nj chugua̱nj.