\id 1CO  
\h I Corintios 
\toc1 I Corintios 
\mt1 Nihánj me ꞌo̱ yanj cartá quiꞌyaj síí cuꞌna̱j Pabló caꞌnéé soꞌ rihaan nij yuvii̱ noco̱ꞌ man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Corinto a 
\c 1  
\p  
\v 1 ꞌU̱nj roꞌ, me síí cuꞌna̱j Pabló, ne̱ me rá Diose̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ cheꞌé Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan cuneꞌ Jesucristó mán ꞌu̱nj guún ꞌu̱nj apóstol nataꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱ a. Ne̱ vaa tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Sóstenes, ne̱ ne̱ soꞌ ga̱j nihánj,  
\v 2 ne̱ ꞌyaj núj yanj nihánj caꞌne̱j núj rihaan nij soj si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱ ya̱nj chumanꞌ Corinto si̱j naquiꞌyaj gue̱e̱ nimán cheꞌé Jesucristó a. Dan me se canacúún Diose̱ man soj gu̱un soj síí naquiꞌyaj gue̱e̱ nimán, ne̱ veé caꞌne̱j yanj nihánj cache̱e̱ rihaan cunuda̱nj yoꞌó nij síí ya̱nj me rej maꞌa̱n síí táá tuꞌva̱ se‑chuvi̱i Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. Dan me se síí ꞌni̱j raꞌa man nij soꞌ ne̱ síí ꞌni̱j raꞌa man maꞌa̱n ya̱ níꞌ me ya̱ soꞌ a.  
\v 3 Me rá núj quiꞌya̱j Rej níꞌ Diose̱ quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ quiꞌya̱j ndoꞌo se lu̱j cheꞌé soj, ne̱ me rá núj ga̱a̱ xe̱j nimán soj, quiꞌya̱j ro̱j soꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nagoꞌ síí cuꞌna̱j Pabló graciá rihaan Diose̱ cheꞌé nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ cuꞌna̱j Corinto a 
\p  
\v 4 Niga̱nj nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé nij soj cheꞌé se lu̱j quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé soj cheꞌé se noco̱ꞌ soj man Jesucristó ado̱nj.  
\v 5 ꞌO̱ se cheꞌé Jesucristó roꞌ, cavii sa̱ꞌ uxrá soj, quiꞌyaj Diose̱ á. Dan me se uxrá xcaj soj cuentá, ne̱ uxrá nariꞌ soj nana̱ sa̱ꞌ, quiꞌyaj Diose̱,  
\v 6 ne̱ da̱nj quiꞌyaj soj cheꞌé se sa̱ꞌ uxrá nariꞌ soj se‑na̱na̱ Jesucristó nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj man soj a.  
\v 7 Ne̱ a̱ ꞌó se sa̱ꞌ rqué Nimán Diose̱ rihaan níꞌ ne achiin man soj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se a̱j vaa nu̱ꞌ yoꞌ rihaan soj, ne̱ naꞌvi̱j ndoꞌo soj caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ado̱nj.  
\v 8 Ne̱ soꞌ me síí ra̱cuíj ndoꞌo man soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj canoco̱ꞌ raan soj man soꞌ nda̱a güii caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ne̱ se̱ tumé soj cacunꞌ, quiꞌya̱j soꞌ a̱ maꞌ.  
\v 9 Vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá níꞌ man Diose̱, ne̱ Diose̱ me síí canacúún man soj gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ taꞌníí soꞌ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nij quiꞌyaj nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj chumanꞌ Corinto, naquiꞌyaj nij soꞌ queꞌe̱e̱ xꞌneꞌ man nij soꞌ a 
\p  
\v 10 Dan me se cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj. Ne̱ cheꞌé se‑chuvi̱i ya̱ Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, me achíín ni̱ꞌyáj ya̱j rihaan nij soj se vaa yoꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ rá taranꞌ soj do̱ꞌ, yoꞌo̱ cuya̱a̱n caꞌmi̱i̱ soj do̱ꞌ, yoꞌo̱ rcuaꞌa̱a̱n ga̱a̱ soj do̱ꞌ, raj chugua̱nj.  
\v 11 Dan me se cataj xnaꞌanj nij tuviꞌ síí cuꞌna̱j Cloé rihanj se vaa unuꞌ soj ga̱ tinúú soj ne̱ uun vi̱j ndoꞌo soj, na̱nj tinu̱j, nocoj.  
\v 12 Dan me se taꞌa̱j nij soj taj: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Pabló a”. Yoꞌó taꞌa̱j nij soj taj: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Apolos a”. Yoꞌó taꞌa̱j nij soj taj: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ se‑na̱na̱ síí cuꞌna̱j Pedró a”. Yoꞌó taꞌa̱j nij soj taj: “ꞌU̱nj me síí noco̱ꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó a”. Dan me se da̱nj vaa ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j soj a.  
\v 13 Ne̱ me cheꞌé ꞌyaj soj da̱nj ga̱. ꞌO̱ se nuviꞌ queꞌe̱e̱ Jesucristó vaa maꞌ. Taj cheꞌé ga̱a̱ queꞌe̱e̱ xꞌneꞌ soj maꞌ. Caviꞌ ma̱ꞌán ꞌu̱nj rihaan rcutze̱ cheꞌé soj naꞌ. Cataꞌ ne soj cheꞌé ma̱ꞌán ꞌu̱nj naꞌ. Taj maꞌ. Cheꞌé dan, me cheꞌé taj taꞌa̱j soj se vaa si̱j noco̱ꞌ manj me taꞌa̱j soj ga̱. 
\p  
\v 14-15 Dan me se ne cuta̱ꞌ ne ꞌu̱nj man soj maꞌ. Ma̱a̱n se o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Crispo do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Gayo do̱ꞌ, cataꞌ ne quiꞌyáj, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌvee cata̱j soj se vaa cheꞌej cataꞌ ne soj maꞌ. Da̱nj ga̱a̱, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ raj á. ꞌO̱ se cataꞌ ne soj cheꞌé Jesucristó, cata̱j soj, ne̱ caꞌmi̱i̱ ya̱ soj á.  
\v 16 Cutaꞌ ne uún ꞌu̱nj man nij tucua̱ síí cuꞌna̱j Estéfanas, tza̱j ne̱ ne nuû sa̱ꞌ raj sese cutaꞌ ne ꞌu̱nj man yoꞌó taꞌa̱j yuvii̱ a̱ maꞌ.  
\v 17 ꞌO̱ se nuviꞌ suun cuta̱ꞌ ne yuvii̱ ataj maꞌ. ꞌO̱ se caꞌnéé xa̱ꞌ Jesucristó manj nata̱j se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱, tza̱j ne̱ naꞌvej rá soꞌ cavi̱i̱ raá ꞌu̱nj nana̱ cu̱u nachranꞌ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se nana̱ nica̱ ina̱nj caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa nuveé na̱na̱ avii raa̱ yuvii̱ me nana̱ yoꞌ, ma̱a̱n ne̱ se‑na̱na̱ Jesucristó ya̱ me yoꞌ ado̱nj. Dan me se ya̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ caviꞌ Jesucristó rihaan rcutze̱ cheꞌé nij soꞌ, ne̱ caꞌve̱e cuchuma̱n rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ nica̱ caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cheꞌé se caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa avii ndoꞌo raa̱ Diose̱ a 
\p  
\v 18 Dan me se vaa yuvii̱ caca̱a̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ nataꞌ nii nana̱ se vaa caviꞌ Jesucristó rihaan rcutze̱ uno nij yuvii̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyáꞌ cuchuma̱n rá nij yuvii̱ maꞌ. Nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ ino̱ vaa rá níꞌ si̱j cavi̱i̱ sa̱ꞌ, ne̱ neꞌen níꞌ se vaa cheꞌé nana̱ yoꞌ roꞌ, gu̱un nucua̱j Diose̱ ti̱nanii Diose̱ man níꞌ rihaan sayuun ado̱nj.  
\v 19 Ne̱ danj Diose̱ taj: “Nij síí avii ndoꞌo raa̱ roꞌ, gu̱un nij soꞌ síí niꞌyo̱n, qui̱ꞌyáj, ne̱ se̱ guun nucua̱j nij soꞌ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé nana̱ sa̱ꞌ, qui̱ꞌyáj maꞌ”, taj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ á.  
\v 20 Ne̱ da̱j ranꞌ nu̱ꞌ nij síí avii ndoꞌo raa̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, rá soj ga̱. Ya̱j nihánj me se nana̱ snúú rmaꞌa̱n avii raa̱ nij soꞌ, quiꞌyaj Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 21 ꞌO̱ se nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, ne cavi̱i̱ raa̱ nij soꞌ da̱j vaa Diose̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ síí cu̱u raa̱ me Diose̱, ne̱ maꞌa̱n Diose̱ caráán chrej rihaan nij soꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé soꞌ ado̱nj. ꞌO̱ se me rá Diose̱ cuno̱ nij yuvii̱ nana̱ aꞌmii natáj núj, ne̱ sese cuno̱ nij yuvii̱, ne̱ ti̱nanii Diose̱ man nij yuvii̱ rihaan sayuun, ne̱ dan me se nda̱ꞌ se nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ aꞌmii núj, rá taꞌa̱j nij yuvii̱ roꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ nana̱ yoꞌ me nana̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 22 Ne̱ xa̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ me uxrá rá nij soꞌ quiꞌya̱j Diose̱ suun sa̱ꞌ noco̱o queneꞌe̱n nij soꞌ, ne̱ xa̱ꞌ nij yuvii̱ yaníj, tza̱j ne̱ me rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ nana̱ cu̱u á.  
\v 23 Tza̱j ne̱ aꞌmii natáj núj nana̱ se vaa caviꞌ Jesucristó rihaan rcutze̱ cheꞌé yuvii̱, ne̱ naꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá cuno̱ nij soꞌ nana̱ yoꞌ, ne̱ nij yuvii̱ yaníj taj se vaa nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ uún ado̱nj.  
\v 24 Tza̱j ne̱ a̱j canacúún Diose̱ man taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, man taꞌa̱j nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, se vaa canoco̱ꞌ nij soꞌ man soꞌ, ne̱ ga̱a uno nij soꞌ nana̱ aꞌmii natáj núj, ne̱ uun ya̱ rá nij soꞌ se vaa síí caꞌnéé Diose̱ ti̱nanii man yuvii̱ rihaan sayuun me Jesucristó, ne̱ xcaj nij soꞌ cuentá se vaa ya̱ nucua̱j ndoꞌo Diose̱ ne̱ ya̱ avii ndoꞌo raa̱ Diose̱, cheꞌé se caꞌnéé Diose̱ man Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 25 Dan me se nda̱ꞌ se nana̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ rqué Diose̱, rá taꞌa̱j nij yuvii̱, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ snúú rmaꞌa̱n me nana̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se avii doj raa̱ Diose̱ rihaan nij yuvii̱ na̱nj ei. Ne̱ nda̱ꞌ se ninaj ndoꞌo Diose̱, rá taꞌa̱j nij yuvii̱, tza̱j ne̱ ne ninaj Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ roꞌ, me síí nucua̱j ndoꞌo doj rihaan nij yuvii̱ nucua̱j ndoꞌo ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cheꞌé se síí niꞌyo̱n me níꞌ, cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa ina̱nj cheꞌé Jesucristó me cavii sa̱ꞌ níꞌ a 
\p  
\v 26 Dan me se xca̱j nij soj cuentá da̱j quiꞌyaj Diose̱ ga̱a canacúún Diose̱ man maꞌa̱n soj, tinu̱j, nocoj. Do̱j vaa nij síí avii ndoꞌo raa̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj á. Do̱j vaa nij síí nucua̱j ꞌni̱j scaꞌnúj soj á. Do̱j vaa nij síí xnaꞌa̱nj ꞌni̱j scaꞌnúj soj á. Nuveé yuvi̱i̱ sa̱ꞌ doj rihaan yoꞌó yuvii̱ me maꞌa̱n soj maꞌ.  
\v 27 Ma̱a̱n se ina̱nj síí niꞌyo̱n narii Diose̱, ne̱ dan me se nacaj Diose̱ man nij síí niꞌyo̱n, cheꞌé rej me rá Diose̱ gu̱un naꞌa̱j nij síí avii ndoꞌo raa̱ na̱nj á. Ne̱ síí u̱u̱n narii Diose̱, ne̱ dan me se nacaj Diose̱ man nij soꞌ, cheꞌé rej me rá Diose̱ gu̱un naꞌa̱j nij síí vaa suun na̱nj ado̱nj.  
\v 28 Ne̱ taj yuꞌvee nó nij síí narii Diose̱ man maꞌ, taj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ nacaj Diose̱ man nij soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j canaán nij soꞌ rihaan nij síí guun chij doj ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 29 Dan me se asa̱ꞌ quisíj, ga̱a ne̱ a̱ ꞌó yuvii̱ se̱ quisíj rá caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ cheꞌé maꞌa̱n rihaan Diose̱ se vaa si̱j sa̱ꞌ uxrá me maꞌa̱n a.  
\v 30 Dan me se Diose̱ me síí ꞌyaj ꞌni̱j raꞌa Jesucristó man soj, ne̱ cheꞌé o̱rúnꞌ Jesucristó avii raa̱ níꞌ, quiꞌyaj Diose̱ á. Cheꞌé o̱rúnꞌ Jesucristó cunuu sa̱ꞌ nimán níꞌ rihaan Diose̱ á. Cheꞌé Jesucristó me níꞌ síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱, quiꞌyaj Diose̱ á. Cheꞌé Jesucristó quinanii níꞌ rihaan sayuun, quiꞌyaj Diose̱ á.  
\v 31 Cheꞌé dan no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ nda̱a vaa taj danj Diose̱ á. Dan me se taj danj Diose̱: “Se̱ caꞌmii sa̱ꞌ níꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ maꞌ. Ina̱nj cheꞌé maꞌa̱n Diose̱ gu̱un rá níꞌ caꞌmi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ á”. Da̱nj taj danj Diose̱ ado̱nj. 
\c 2  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne caꞌmi̱i̱ Pabló nana̱ nachranꞌ rihaan nij síí ma̱n Corinto maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj cataj xnaꞌanj soꞌ se vaa caviꞌ Jesucristó rihaan rcutze̱ cheꞌé níꞌ a 
\p  
\v 1 Neꞌen nij soj se vaa ga̱a cuchíꞌ ꞌu̱nj chiháán soj, ne̱ natáꞌ ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj, ne̱ ne gu̱un rá ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj nana̱ nachranꞌ ndoꞌo rihaan soj, man tinu̱j, man nocoj. ꞌO̱ se ne gu̱un rá ꞌu̱nj cata̱j soj se vaa avii ndoꞌo raá ꞌu̱nj maꞌ.  
\v 2 Tana̱nj yoꞌo̱ guun rá ꞌu̱nj cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj cheꞌé o̱rúnꞌ Jesucristó se vaa caviꞌ soꞌ rihaan rcutze̱ cheꞌé soj a.  
\v 3 Dan me se ga̱a cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ guun naꞌa̱j ꞌu̱nj caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj, ne̱ cuchuꞌviꞌ nimanj, ne̱ quiriꞌíj ndoꞌo manj na̱nj á.  
\v 4 Ne̱ xa̱ꞌ nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan nij soj, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ cavii raa̱ yuvii̱ me nana̱ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ cuno nij soj nana̱, ne̱ guun ya̱ rá soj se vaa Nimán Diose̱ rqué nana̱ yoꞌ manj, ne̱ guun ya̱ rá soj se vaa maꞌa̱n Diose̱ rqué se nucua̱j manj caꞌmi̱j nana̱ yoꞌ rihaan soj ado̱nj.  
\v 5 Cheꞌé dan nuveé cheꞌe̱ se cavii ndoꞌo raá ꞌu̱nj me cuchumán rá soj cuno soj nana̱ yoꞌ maꞌ. Tana̱nj cheꞌé se vaa rqué Diose̱ se nucua̱j man níꞌ me cuchumán rá soj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ino̱ uxrá vaa nana̱ avii raa̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj ga̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ a 
\p  
\v 6 Dan me se nana̱ cu̱u aꞌmii núj rihaan nij yuvii̱ vaa chij rá, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ avii raa̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ me nana̱ aꞌmii núj maꞌ. Ne aꞌmii núj nana̱ avii raa̱ nij síí uun chij rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se neꞌen núj se vaa nichru̱nꞌ caꞌne̱e̱ Diose̱ suun uun chij ata̱ nij soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 7 Tza̱j ne̱ aꞌmii núj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ cu̱u ado̱nj. Dan me se ga̱a ataa quiꞌya̱j Diose̱ chumii̱, ne̱ yoꞌo̱ guun rá Diose̱ se vaa cuno̱ yuvii̱ nana̱ cu̱u yoꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ yuvii̱, ne̱ veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ yuvii̱, tza̱j ne̱ nij síí ma̱n ga̱a naá roꞌ, ne queneꞌe̱n nij soꞌ nana̱ yoꞌ maꞌ. Nda̱a ya̱j me tihaa̱n naca̱ Diose̱ nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 8 Ne queneꞌe̱n nij síí uun chij ma̱n rihaan chumii̱ nihánj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ cu̱u maꞌ. Dan me se Jesucristó me síí guun chij ndoꞌo rej xta̱ꞌ, ne̱ sese queneꞌen nij síí uun chij ma̱n rihaan chumii̱ nihánj se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ ne cachro̱n nij soꞌ man Jesucristó rihaan rcutze̱ asuun sa̱j maꞌ. 
\p  
\v 9 Tza̱j ne̱ danj Diose̱ taj se vaa a̱ ꞌó yuvii̱ ne gu̱un nucua̱j xca̱j cuentá cheꞌé se vaa quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ si̱j aráj cochro̱j rihaan Diose̱ a. Da̱nj taj danj Diose̱ á.  
\v 10 Tza̱j ne̱ tihaa̱n Nimán Diose̱ man núj cheꞌé nij rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱ cheꞌé níꞌ si̱j aráj cochro̱j rihaan Diose̱, ne̱ dan me se tihaa̱n Nimán Diose̱ rasu̱u̱n yoꞌ man núj, quiꞌyaj maꞌa̱n Diose̱ á. Dan me se nuchruj ra̱a̱ Nimán Diose̱ cunuda̱nj rasu̱u̱n, ne̱ sa̱ꞌ uxrá nuchruj ra̱a̱ Nimán Diose̱ da̱j vaa maꞌa̱n Diose̱ ado̱nj. 
\p  
\v 11 ꞌO̱ se a̱ ꞌó yuvii̱ ne neꞌen da̱j vaa rasu̱u̱n ꞌni̱j yuve̱ nimán yoꞌó yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ nimán yuvii̱ neꞌen da̱j vaa nimán maꞌa̱n yuvii̱ na̱nj ado̱nj. Ne̱ da̱nj vaa Diose̱ uún a. A̱ ꞌó níꞌ se̱ caꞌvee xca̱j cuentá da̱j vaa Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se o̱rúnꞌ Nimán Diose̱ me síí neꞌen da̱j vaa Diose̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 12 Ne̱ ino̱ uxrá vaa nimán núj ga̱ nimán nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ nu̱u̱ Nimán Diose̱ nimán núj, ne̱ cheꞌé dan me xcaj núj cuentá da̱j vaa nij se sa̱ꞌ rqué Diose̱ rihaan níꞌ ado̱nj.  
\v 13 Dan me se ga̱a nataꞌ núj rihaan yuvii̱ cheꞌé nij se sa̱ꞌ rqué Diose̱ rihaan níꞌ, ne̱ ne aꞌmii núj nana̱ avii raa̱ yuvii̱ maꞌ. Ma̱a̱n se aꞌmii núj nana̱ tucuꞌyón Nimán Diose̱ man núj, ne̱ tucuꞌyón núj nana̱ yoꞌ rihaan yuvii̱ nu̱u̱ Nimán Diose̱ nimán ado̱nj. 
\p  
\v 14 ꞌO̱ se naꞌvej rá yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuno̱ nij soꞌ nana̱ aꞌmii Nimán Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se snúú rmaꞌa̱n nana̱ aꞌmii Nimán Diose̱, rá nij soꞌ, ne̱ ne racuíj Nimán Diose̱ man nij soꞌ naquiꞌya̱j cu̱u nij soꞌ nana̱ yoꞌ a̱ man ado̱nj. Cheꞌé dan taj se ꞌyáꞌ cuno̱ nij soꞌ maꞌ.  
\v 15 Xa̱ꞌ síí racuíj Nimán Diose̱ man, tza̱j ne̱ neꞌen soꞌ naquiꞌya̱j cu̱u soꞌ cunuda̱nj rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvee naquiꞌya̱j cu̱u yoꞌó yuvii̱ man soꞌ maꞌ. Se̱ guun nucua̱j nij yuvii̱ xca̱j nij yuvii̱ cuentá da̱j vaa rá soꞌ maꞌ.  
\v 16 Dan me se danj Diose̱ taj: “A̱ ꞌó yuvii̱ ne neꞌen da̱j vaa rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ. Se̱ guun nucua̱j yuvii̱ nago̱ꞌ yuvii̱ chrej man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ”. Da̱nj taj danj Diose̱ á. Ne̱ ase vaa rá Jesucristó roꞌ, da̱nj vaa rá maꞌa̱n núj, ne̱ cheꞌé dan se̱ guun nucua̱j yuvii̱ naquiꞌya̱j cu̱u yuvii̱ man núj a̱ man ado̱nj. 
\c 3  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé suun quiꞌyaj suun Pabló rihaan Diose̱ se vaa tucuꞌyón soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij síí ma̱n Corinto a 
\p  
\v 1 Dan me se ase vaa yuvii̱ tiha̱j guun cheꞌe̱ canocoꞌ man Jesucristó roꞌ, da̱nj vaa nij soj ga̱a cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, tinu̱j, nocoj. ꞌO̱ se vaa niꞌyo̱n doj rá soj, ne̱ ataa doj nari̱ꞌ soj cuno̱ soj rihaan Nimán Diose̱, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌo soj se vaa me rá nee̱ man soj quiꞌya̱j soj, ne̱ cheꞌé dan ne caꞌve̱e caꞌmi̱j nana̱ chij rihaan soj a̱ maꞌ.  
\v 2 Ne gu̱un nucua̱j soj cuno̱ soj nana̱ chij aꞌmii Nimán Diose̱ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj nana̱ tucuꞌyón nii man xnii caꞌmii ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ veé da̱nj vaa soj nda̱a se cuano̱ nihánj, ne̱ ne gu̱un nucua̱j soj cuno̱ soj nana̱ chij a̱ man ado̱nj.  
\v 3 Dan me se ꞌyaj ndoꞌo soj se vaa me rá ina̱nj nee̱ man soj quiꞌya̱j soj, ne̱ dan me se uun xco̱j ruva̱a̱ ndoꞌo rá soj niꞌya̱j soj tinúú soj, ne̱ cheꞌé dan unuꞌ soj ga̱ tinúú soj, ne̱ cheꞌé dan me neꞌen núj se vaa ne uno soj aꞌmii Nimán Diose̱ a̱ man chugua̱nj. Ma̱a̱n se ase vaa na̱j guun yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, da̱nj vaa soj ado̱nj. 
\p  
\v 4 Dan me se taj yoꞌo̱ tuviꞌ soj: “Si̱j noco̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Pabló mej á”. Ne̱ yoꞌó soꞌ roꞌ, taj: “Si̱j noco̱ꞌ man síí cuꞌna̱j Apolos mej á”. Da̱nj aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j soj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa na̱j guun yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj vaa soj, rá ꞌu̱nj na̱nj á.  
\v 5 Da̱j si̱j me síí cuꞌna̱j Apolos, ne̱ da̱j si̱j mej, rá soj ga̱. Ma̱a̱n se síí ꞌyaj suun u̱u̱n rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me núj, ne̱ ino̱ vaa suun ata̱ ꞌo̱ ꞌo̱ núj, quiꞌyaj soꞌ, ne̱ cheꞌé suun quiꞌyaj suun núj roꞌ, cheꞌé dan amán rá soj niꞌya̱j soj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a.  
\v 6 Dan me se asino ya̱a̱n cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj, ga̱a ne̱ cuchiꞌ síí cuꞌna̱j Apolos uún rihaan soj, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ doj tucuꞌyón soꞌ nu̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj, tza̱j ne̱ maꞌa̱n Diose̱ me síí quiꞌyaj canocoꞌ sa̱ꞌ nimán soj man soꞌ,  
\v 7 ne̱ cheꞌé dan taj cheꞌé canoco̱ꞌ soj manj do̱ꞌ, man síí cuꞌna̱j Apolos do̱ꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se no̱ xcúún soj canoco̱ꞌ soj man o̱rúnꞌ Diose̱ ado̱nj.  
\v 8 Ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa ꞌu̱nj ga̱ síí cuꞌna̱j Apolos, ne̱ vaa güii na̱ruꞌvee Diose̱ rihaan núj cheꞌé suun ꞌyaj suun núj,  
\v 9 ne̱ dan me se ꞌyaj suun núj cheꞌé Diose̱, ne̱ caꞌneꞌ Diose̱ suun rihaan núj tu̱cuꞌyón núj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún ꞌo̱ ꞌo̱ síí me rá tu̱cuꞌyón se‑na̱na̱ Diose̱ tu̱mé soꞌ man maꞌa̱n soꞌ, ga̱a ne̱ sa̱ꞌ tu̱cuꞌyón soꞌ a 
\p  
\v 10 Dan me se ase vaa síí veꞌé uchruj taꞌngaꞌ chihón ca̱yáán veꞌ roꞌ, vaa ꞌu̱nj, ne̱ veꞌé cuchruj ꞌu̱nj tucuáán canocoꞌ soj, cheꞌé yan caꞌneꞌ Diose̱ suun yoꞌ rihanj, ne̱ cuano̱ roꞌ, tucuꞌyón yoꞌó soꞌ nana̱ rihaan soj a. Dan me se no̱ xcúún ꞌo̱ ꞌo̱ síí tucuꞌyón nana̱ rihaan soj tu̱mé soꞌ man maꞌa̱n soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ ga̱a̱ nana̱ tu̱cuꞌyón soꞌ rihaan soj á.  
\v 11 Se̱ guun cuchru̱j nii yoꞌó tucuáán rihaan soj maꞌ. ꞌO̱ se se‑tucua̱nj Jesucristó me tucuáán cuchruj ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ ne nó xcúún nii cuchru̱j nii yoꞌó tucuáán rihaan soj man ado̱nj.  
\v 12 Ne̱ veꞌé ndoꞌo tucuꞌyón taꞌa̱j nij yuvii̱ se‑tucua̱nj Jesucristó rihaan soj, ne̱ nana̱ nij doj tucuꞌyón yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ rihaan soj,  
\v 13 tza̱j ne̱ vaa güii queneꞌe̱n níꞌ da̱j vaa nana̱ tucuꞌyón ꞌo̱ ꞌo̱ soꞌ rihaan soj, ne̱ dan me se caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ xa̱ꞌ suun quiꞌyaj suun ꞌo̱ ꞌo̱ núj si̱j tucuꞌyón se‑na̱na̱ Diose̱, tza̱j ne̱ cache̱n suun yoꞌ rque yaꞌan, quiꞌya̱j Jesucristó, ne̱ queneꞌe̱n núj da̱j vaa nana̱ tucuꞌyón ꞌo̱ ꞌo̱ núj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 14 Dan me se sese se̱ cacaa nana̱ tucuꞌyón yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n níꞌ se vaa veꞌé tucuꞌyón soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱, ne̱ na̱ruꞌvee Diose̱ rihaan soꞌ,  
\v 15 tza̱j ne̱ sese caca̱a̱ nu̱ꞌ nana̱ tucuꞌyón soꞌ, ne̱ queneꞌe̱n níꞌ se vaa taj yuꞌvee nó nana̱ tucuꞌyón soꞌ rihaan yuvii̱, ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ naruꞌvee Diose̱ rihaan soꞌ nu̱ꞌ cheꞌé suun quiꞌyaj suun soꞌ a̱ maꞌ. Dan me se quinani̱i̱ maꞌa̱n soꞌ rihaan sayuun, tza̱j ne̱ nana̱ tucuꞌyón soꞌ caca̱a̱, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ quinani̱i̱ rihaan sayuun na̱nj ado̱nj.  
\v 16-17 Ne̱ neꞌen soj se vaa sese tiri̱ꞌ yoꞌo̱ soꞌ man veꞌ naꞌvíj yuvii̱ rihaan Diose̱ roꞌ, ne̱ tiri̱ꞌ Diose̱ man soꞌ uún, ne̱ ase vaa veꞌ naꞌvíj yuvii̱ rihaan Diose̱ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa maꞌa̱n soj rihaan Diose̱, ne̱ ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ soj, ne̱ cheꞌé dan ne nó xcúún yuvii̱ tucunuꞌ yuvii̱ man soj maꞌ. ꞌO̱ se sese cunu̱ꞌ soj ga̱ tinúú soj, ne̱ quiri̱ꞌ soj, ne̱ tiri̱ꞌ Diose̱ man síí quiꞌyaj da̱nj man soj, ne̱ caca̱a̱ soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 18 Sese vaa yoꞌo̱ tuviꞌ soj avii ndoꞌo raa̱ nana̱ cu̱u chij nana̱ uno yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱, ne̱ dan me se caꞌne̱ꞌ rá soꞌ ga̱ rej aꞌmii da̱nj na̱nj ei. Se̱ guun tiha̱ꞌ yuꞌunj soꞌ man maꞌa̱n soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se xca̱j soꞌ cuentá ne̱ naquiꞌya̱j soꞌ síí snúú rmaꞌa̱n man soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quisi̱j soꞌ gu̱un soꞌ síí avii ndoꞌo raa̱ doj chugua̱nj. Dan me se tana̱nj a̱ nari̱ꞌ soꞌ nana̱ ya̱, ne̱ yá nu̱ꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soꞌ doj na̱nj ado̱nj.  
\v 19 Nana̱ avii raa̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ roꞌ, daj chiha̱a̱ míj taj se uun nana̱ yoꞌ rihaan Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se danj Diose̱ taj se vaa yuvii̱ avii raa̱ roꞌ, me rá nij soꞌ tiha̱ꞌ yuꞌunj nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ, tza̱j ne̱ nica̱j Diose̱ nana̱ avii raa̱ nij soꞌ, ne̱ tiha̱ꞌ yuꞌunj Diose̱ man maꞌa̱n nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Da̱nj taj danj Diose̱ ei.  
\v 20 Ne̱ taj uún danj Diose̱ se vaa neꞌen Diose̱ se vaa taj yuꞌvee nó nana̱ avii raa̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ. Da̱nj taj danj Diose̱ a. 
\p  
\v 21 Cheꞌé dan ne nó xcúún níꞌ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ níꞌ cheꞌé nana̱ avii raa̱ yoꞌo̱ yuvii̱ maꞌ. Se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa sa̱ꞌ doj avii raa̱ yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ yoꞌó soꞌ nij ꞌyaj, cata̱j níꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ xca̱j níꞌ cuentá da̱j aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ á. ꞌO̱ se nana̱ aꞌmii yuvii̱ do̱ꞌ, nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ, caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj maꞌa̱n soj quiꞌya̱j me maꞌa̱n rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ vaa se uun nana̱ aꞌmii nij snóꞌo do̱ꞌ, rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ, rihaan soj ei.  
\v 22 Dan me se nana̱ aꞌmij do̱ꞌ, nana̱ aꞌmii síí cuꞌna̱j Apolos do̱ꞌ, nana̱ aꞌmii síí cuꞌna̱j Pedró do̱ꞌ, vaa se uun nana̱ yoꞌ rihaan soj, ne̱ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, vaa se uun yoꞌ rihaan soj á. Ne̱ sese vaa iꞌna̱ꞌ soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj, cheꞌé se vaa iꞌna̱ꞌ soj a. Sese cavi̱ꞌ soj, ne̱ caꞌve̱e cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj uún a. Ne̱ sese ranꞌ soj cuano̱ nihánj do̱ꞌ, sese quira̱nꞌ soj rej rihaan níꞌ do̱ꞌ, ne̱ nu̱ꞌ nij rasu̱u̱n yoꞌ me vaa se uun rihaan soj á.  
\v 23 ꞌO̱ se síí noco̱ꞌ man Jesucristó me soj, ne̱ taꞌni̱j Diose̱ me Jesucristó uún a. 
\c 4  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me síí naquiꞌya̱j cu̱u man níꞌ vaa güii a 
\p  
\v 1 Dan me se me rá núj xca̱j cunuda̱nj yuvii̱ cuentá se vaa si̱j ꞌyaj suun rihaan Jesucristó me núj, ne̱ no̱ xcúún núj nata̱ꞌ núj nana̱ me rá Diose̱ ti̱haa̱n naca̱ Diose̱ man yuvii̱ na̱nj á.  
\v 2 Dan me se no̱ xcúún núj quiꞌya̱j suun núj nu̱ꞌ suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan núj, ne̱ se̱ caꞌvee caꞌne̱ꞌ rá núj ga̱ suun yoꞌ a̱ maꞌ.  
\v 3 Tza̱j ne̱ caꞌve̱e se naquiꞌya̱j cu̱u soj manj do̱ꞌ, caꞌve̱e se na̱j guun cuese̱ naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌej do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. ꞌO̱ se a̱ ma̱ꞌán ꞌu̱nj ne naquiꞌya̱j cuú ꞌu̱nj da̱j ꞌyáj maꞌ.  
\v 4 A̱ ꞌó cacunꞌ ne tumé ꞌu̱nj cuano̱, rá ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ dan me se ne neꞌén ꞌu̱nj da̱j vaa man ma̱ꞌanj maꞌ. ꞌO̱ se o̱rúnꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me síí no̱ xcúún naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌej na̱nj ado̱nj.  
\v 5 Cheꞌé dan se̱ guun naquiꞌya̱j cu̱u soj cacunꞌ cheꞌé yuvii̱ maꞌ. Ma̱a̱n se na̱ꞌvi̱j soj caꞌna̱ꞌ uún síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan chumii̱ nihánj ei. Cuano̱ nihánj me se ne neꞌen sa̱ꞌ níꞌ da̱j vaa ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ yuvii̱, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ ti̱haa̱n soꞌ rihaan níꞌ da̱j vaa ꞌyaj ꞌo̱ ꞌo̱ yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ sese sa̱ꞌ quiꞌyaj yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ maꞌa̱n Diose̱ cata̱j se vaa sa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne nocoꞌ sa̱ꞌ nij síí ma̱n Corinto nana̱ tucuꞌyón Pabló man nij soꞌ a 
\p  
\v 6 Dan me se a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa maꞌa̱n Jesucristó naquiꞌya̱j cu̱u cheꞌé núj ga̱ síí cuꞌna̱j Apolos, ne̱ me raj queneꞌe̱n soj man núj, ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa no̱ xcúún soj cuno̱ soj nana̱ a̱j cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ nana̱ no̱ rihaan yanj á. Dan me se se̱ cataj soj se vaa sa̱ꞌ doj vaa yoꞌo̱ tuviꞌ núj rihaan yoꞌó tuviꞌ núj maꞌ.  
\v 7 Sa̱ꞌ doj vaa so̱ꞌ rihaan yoꞌó yuvii̱, rá so̱ꞌ naꞌ. Me síí cataj rihaan so̱ꞌ se vaa sa̱ꞌ doj vaa so̱ꞌ ga̱, man tinu̱j, man nocoj. Siꞌyáá so̱ꞌ roꞌ, me se me síí rqué yoꞌ rihaan so̱ꞌ ga̱. Ma̱ꞌán so̱ꞌ quiꞌyaj naꞌ. Ase Diose̱ quiꞌyaj xa̱ꞌ. Sese rqué Diose̱ nu̱ꞌ siꞌyáá so̱ꞌ rihaan so̱ꞌ, ne̱ taj cheꞌé caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ so̱ꞌ a̱ doj maꞌ.  
\v 8 Ne̱ xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n ne achiin man soj, rá soj, ne̱ ruꞌvee me soj, rá soj, ne̱ rii taꞌngaꞌ ndoꞌo soj, rá soj a. Ne̱ xa̱ꞌ núj, tza̱j ne̱ a̱ doj ne rii taꞌngaꞌ núj, rá soj a. Sese ya̱ rii taꞌngaꞌ soj, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ uxrá raj, ne̱ nda̱a a̱ núj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ ga̱ soj ei. 
\p  
\v 9 Ne̱ xa̱ꞌ núj apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa síí na̱j rmaꞌa̱n roꞌ, da̱nj vaa núj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ si̱j da̱j doj cavi̱ꞌ me núj, quiꞌyaj Diose̱, raj a. Cheꞌé dan niꞌya̱j ndoꞌo nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj niꞌya̱j maꞌa̱n nij se‑mo̱zó Diose̱ niꞌya̱j ndoꞌo man núj, cheꞌé se vaa síí ya̱nj rmaꞌa̱n me núj a.  
\v 10 Dan me se ase vaa síí niꞌyo̱n vaa núj rihaan chumii̱ nihánj, cheꞌé Jesucristó, tza̱j ne̱ síí cu̱u raa̱ me soj cheꞌé Jesucristó, rá soj a. Ne̱ síí nucua̱j ndoꞌo me soj, rá soj, tza̱j ne̱ núj me se síí ina̱j me núj a. Ne̱ veꞌé ndoꞌo aráj cochro̱j yuvii̱ rihaan soj, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ maꞌa̱n núj, tza̱j ne̱ tana̱nj a̱ nachriꞌ yuvii̱ niꞌya̱j yuvii̱ man núj a. 
\p  
\v 11 Nu̱ꞌ caꞌnaꞌ me se achiin se chá rihaan núj do̱ꞌ, achiin se coꞌo̱ núj do̱ꞌ, achiin yatzíj quita̱j xráá núj do̱ꞌ á. Tucuxruꞌ ndoꞌo nii man núj, ne̱ neꞌen nii se vaa taj va̱j toꞌóó núj a.  
\v 12 Dan me se ꞌyaj suun ndoꞌo núj, ga̱a ne̱ aꞌvee riꞌ núj se achiin man núj a. Nachriꞌ nii niꞌya̱j nii man núj, tza̱j ne̱ aꞌmii núj nana̱ lu̱j rihaan nij síí nachriꞌ niꞌya̱j man núj, ne̱ ꞌyaj nii sayuun man núj, tza̱j ne̱ ne aꞌneꞌ rá núj ga̱ suun vaa rihaan núj a̱ man ado̱nj.  
\v 13 Nana̱ nij aꞌmii nii rihaan núj, tza̱j ne̱ nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii núj ga̱ nij síí aꞌmii nij cheꞌé núj a. Ase vaa nacaj naꞌnuꞌ nii rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, da̱nj vaa núj rihaan chumii̱ nihánj nu̱ꞌ caꞌnaꞌ, ne̱ veé da̱nj vaa núj nda̱a cuano̱ nihánj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 14 Dan me se quisíj cachrón ꞌu̱nj nana̱ nihánj naya̱a̱ soj, ne̱ nuveé cheꞌe̱ se me raj gu̱un naꞌa̱j soj me cachronj nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa taꞌníj vaa soj rihanj, tinu̱j, nocoj, ne̱ cheꞌé se ꞌe̱e̱ raj man soj, cheꞌé dan me raj narque̱j chrej sa̱ꞌ man soj ei.  
\v 15 Caꞌve̱e se cuchi̱ꞌ chi̱ꞌ míj síí tu̱cuꞌyón cheꞌé Jesucristó rihaan soj, tza̱j ne̱ asinoj me síí cataj xnaꞌanj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan soj á. Canocoꞌ soj man Jesucristó ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa rej soj vaa ꞌu̱nj, tinu̱j, nocoj.  
\v 16 Cheꞌé dan me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ase vaa ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quiꞌya̱j gue̱e̱ soj uún a.  
\v 17 Cheꞌé dan caꞌne̱j ꞌu̱nj man síí cuꞌna̱j Timoteo cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj, ne̱ síí noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me soꞌ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan ase vaa taꞌníj vaa soꞌ a. ꞌE̱e̱ raj man soꞌ, ne̱ nucua̱j raj man soꞌ na̱nj ado̱nj. Cata̱j xnaꞌanj uún soꞌ rihaan soj nu̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé Jesucristó, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nana̱ tu̱cuꞌyón soꞌ ga̱ nana̱ tucuꞌyón ꞌu̱nj rihaan nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ma̱n cunuda̱nj nij chumanꞌ rej va̱j ꞌu̱nj a. 
\p  
\v 18 Guun cheꞌe̱ taꞌa̱j nij soj caꞌmii xta̱ꞌ taꞌa̱j nij soj, ne̱ xa̱ꞌ nij síí aꞌmii xta̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cuchiꞌ ma̱ꞌanj rihaan soj, rá nij soꞌ a.  
\v 19 Tza̱j ne̱ raꞌya̱nj ya̱ cuchi̱ꞌ ma̱ꞌanj rihaan soj, sese caꞌve̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ga̱a ne̱ nuveé ina̱nj cheꞌé nana̱ aꞌmii xta̱ꞌ nij soꞌ xca̱j ꞌu̱nj cuentá maꞌ. ꞌO̱ se xca̱j ꞌu̱nj cuentá sese ya̱ quisi̱j nij soꞌ quiꞌya̱j nij soꞌ nda̱a vaa taj nij soꞌ ado̱nj.  
\v 20 ꞌO̱ se se̱ guun chij níꞌ ga̱ Diose̱ quiꞌya̱j nana̱ tuꞌva u̱u̱n níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se gu̱un chij níꞌ ga̱ Diose̱, quiꞌya̱j suun gu̱un nucua̱j níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ cheꞌé Diose̱ ado̱nj.  
\v 21 Me se me rá soj qui̱ꞌyáj ga̱ soj asa̱ꞌ cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj ga̱. Me rá soj qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj sayuun man soj naꞌ. Ase me rá soj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá ꞌu̱nj man soj ne̱ veꞌé caꞌmi̱j ga̱ soj xa̱ꞌ. 
\c 5  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa aꞌneꞌ Pabló suun rihaan nij síí ma̱n Corinto se vaa quiri̱i̱ yaníj nij soꞌ man ꞌo̱ síí tumé cacunꞌ ꞌni̱j scaꞌnúj nij soꞌ a 
\p  
\v 1 Dan me se nataꞌ nii rihanj se vaa ꞌni̱j ꞌo̱ síí tumé ndoꞌo cacunꞌ scaꞌnúj nij soj, ne̱ cacunꞌ chiꞌi̱i̱ ndoꞌo me yoꞌ, ne̱ a̱ nij síí ne nocoꞌ man Diose̱ ne ꞌyaj da̱nj maꞌ. Dan me se vaa yoꞌo̱ síí otoj ga̱ nica̱ rej ꞌni̱j scaꞌnúj soj, taj nii ei.  
\v 2 Me cheꞌé aꞌmii xta̱ꞌ soj ga̱. Me cheꞌé ne nanó rá soj ga̱. Me cheꞌé ne quiri̱i̱ yaníj soj man síí tumé cacunꞌ ꞌni̱j scaꞌnúj soj ga̱.  
\v 3-4 Nuviꞌ ya̱ xa̱ꞌ ꞌu̱nj ne ga̱ soj cuano̱, tza̱j ne̱ nuchruj ra̱a̱ ndoꞌoj cheꞌé soj, ne̱ nana̱ nihánj roꞌ, aꞌmii ꞌu̱nj, ne̱ ase uun rá soj ga̱a nej ga̱ soj roꞌ, da̱nj gu̱un rá soj cuno̱ soj nana̱ nihánj á. Cheꞌé dan asa̱ꞌ cunuu chre̱ꞌ soj, ne̱ xca̱j soj cuentá cheꞌé rej ya̱ nicu̱nꞌ nimán ꞌu̱nj scaꞌnúj soj, quiꞌya̱j Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ya̱ tumé ndoꞌo snóꞌo yoꞌ cacunꞌ,  
\v 5 ne̱ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ta̱cuachén soj man síí tumé cacunꞌ yoꞌ rihaan síí chre̱e cuꞌna̱j Satanás, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ ndoꞌo nee̱ man soꞌ sayuun, quiꞌya̱j síí chre̱e, ga̱a ne̱ sese xca̱j sa̱ꞌ soꞌ cuentá, ne̱ ga̱a asa̱ꞌ caꞌnaꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé yuvii̱, ga̱a ne̱ quinani̱i̱ nimán soꞌ, quiꞌya̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. 
\p  
\v 6 Ne chiha̱nꞌ uxrá vaa ga̱a aꞌmii xta̱ꞌ soj, man tinu̱j, man nocoj. Neꞌen soj se vaa yoꞌóó cuꞌna̱j levadura ꞌyaj naraa nana̱ rque rachrúún a. Do̱j tzinꞌ yoꞌóó cuꞌna̱j levadura ꞌyaj naraa nana̱ rque noco̱o ndoꞌo cunj ado̱nj. Ne̱ ase vaa levadura rihaan cunj yoꞌ roꞌ, da̱nj vaa o̱rúnꞌ síí ꞌyaj cacunꞌ rihaan soj, ne̱ dan me se quiri̱ꞌ queꞌe̱e̱ soj, quiꞌya̱j o̱rúnꞌ síí tumé cacunꞌ ꞌni̱j scaꞌnúj soj ei.  
\v 7 Cheꞌé dan me, ne̱ quiri̱i̱ yaníj soj nu̱ꞌ se nij ꞌni̱j scaꞌnúj soj, ga̱a ne̱ ase vaa cunj naca̱ sa̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj, ne̱ se̱ guun qui̱ꞌnij se nij scaꞌnúj soj a̱ maꞌ. Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ ya̱ vaa sa̱ꞌ soj, quiꞌyaj Jesucristó, ne̱ dan me se a̱j caviꞌ soꞌ cheꞌé níꞌ, ne̱ ase vaa caráán matzinj rihaan sayuun cheꞌé nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá roꞌ, da̱nj vaa caráán Jesucristó rihaan nu̱ꞌ sayuun cheꞌé níꞌ, ne̱ se̱ quiranꞌ níꞌ sayuun cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ a̱ maꞌ.  
\v 8 Cheꞌé dan, ase vaa navij rá nij yuvii̱ israelitá chaꞌanj pascuá chaꞌanj aviꞌ matzinj cheꞌé nij soꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ veꞌé ndoꞌo quiꞌya̱j maꞌa̱n níꞌ rihaan Diose̱ cuano̱, cheꞌé rej caviꞌ Jesucristó cheꞌé níꞌ á. Dan me se yuvii̱ israelitá roꞌ, riꞌíj nij soꞌ nu̱ꞌ se cuꞌna̱j levadura ma̱n tucuá nij soꞌ ga̱a navij rá nij soꞌ chaꞌanj pascuá, ne̱ ꞌo̱ cuya̱a̱n quiꞌya̱j níꞌ ga̱ nij soꞌ, quiriꞌi̱j níꞌ nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán níꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa chiꞌi̱i̱ nimán níꞌ ei. Se̱ quiꞌyaj níꞌ se nij quiꞌyaj níꞌ ga̱a rque̱ maꞌ. Tana̱nj caꞌmi̱i̱ chij níꞌ, ne̱ ina̱nj tucuáán ya̱ quiꞌya̱j níꞌ á. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa sese vaa ꞌo̱ síí taj se vaa tinúú níꞌ me soꞌ, tza̱j ne̱ sese ꞌyaj ndoꞌo soꞌ cacunꞌ, ne̱ se̱ chá níꞌ chraa ga̱ soꞌ a 
\p  
\v 9 A̱j caꞌnéé ꞌu̱nj nana̱ rihaan soj rihaan yoꞌó yanj se vaa se̱ cunuu chre̱ꞌ soj ga̱ nij síí ꞌyaj cacunꞌ ga̱ chana̱ ado̱nj.  
\v 10 Tza̱j ne̱ ne caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj cheꞌé síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj síí ne nocoꞌ man Jesucristó maꞌ. Dan me se nij soꞌ me síí ꞌyaj ndoꞌo cacunꞌ ga̱ chana̱, ne̱ uun xco̱j ruva̱a̱ rá nij soꞌ neꞌen nij soꞌ tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ ꞌyaj itu̱u̱ nij soꞌ siꞌyaj tuviꞌ nij soꞌ, ne̱ naꞌvíj nij soꞌ rihaan yaꞌanj ne vaa iꞌna̱ꞌ uún a. Tza̱j ne̱ sese me rá soj gu̱un yaníj soj ga̱ nij síí ꞌyaj cacunꞌ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me rej caꞌa̱nj soj ga̱. ꞌO̱ se ma̱n nij soꞌ rihaan nu̱ꞌ cachra̱ꞌ chumii̱ nihánj, ne̱ se̱ caꞌvee cu̱riha̱nj soj rihaan nij soꞌ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ.  
\v 11 Ma̱a̱n se cheꞌé soj cachrón ꞌu̱nj nana̱ nihánj se vaa se̱ guun cunu̱u chre̱ꞌ soj ga̱ yoꞌo̱ síí taj uun tinúú man soj, ne̱ ne ya̱ nocoꞌ soꞌ man Jesucristó, ne̱ ꞌni̱j soꞌ scaꞌnúj soj ei. Dan me se sese tinúú soj me soꞌ, taj yoꞌo̱ soꞌ, tza̱j ne̱ sese ꞌyaj soꞌ cacunꞌ ga̱ chana̱ do̱ꞌ, sese uun xco̱j ruva̱a̱ rá soꞌ do̱ꞌ, sese naꞌvíj soꞌ rihaan yaꞌanj ne vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, sese nachriꞌ soꞌ niꞌya̱j soꞌ tuviꞌ soꞌ do̱ꞌ, sese síí xno̱ me soꞌ do̱ꞌ, sese síí itu̱u̱ me soꞌ do̱ꞌ, ne̱ se̱ cunuu chre̱ꞌ soj ga̱ soꞌ do̱ꞌ, a̱ ne nó xcúún soꞌ cata̱j tinu̱j soj man soꞌ a̱ mei. Ne̱ a̱ ꞌó chraa se̱ chá soj ga̱ soꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 12-13 Dan me se ne nó xcúún ꞌu̱nj caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij síí ne nocoꞌ man Diose̱ maꞌ. Maꞌa̱n Diose̱ nó xcúún caꞌne̱ꞌ cacunꞌ cheꞌé nij soꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ no̱ xcúún soj caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé nij tinúú soj síí nuu chre̱ꞌ ga̱ soj, ne̱ danj Diose̱ taj: “Quiri̱i̱ yaníj soj man síí chiꞌi̱i̱ ꞌni̱j scaꞌnúj maꞌa̱n soj á”. Da̱nj taj danj Diose̱ ado̱nj. 
\c 6  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne nó xcúún níꞌ caꞌmi̱i̱ níꞌ cheꞌé pleitó ma̱n scaꞌnúj níꞌ rihaan nij cuese̱ ma̱n chiháán níꞌ a. Ne̱ se̱ guun quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ man tinúú níꞌ maꞌ 
\p  
\v 1 Ga̱a unuꞌ soj ga̱ tinúú soj, ne̱ ꞌanj soj uchruj soj cacunꞌ rihaan cuese̱ síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ne̱ ne ꞌanj soj rihaan yoꞌo̱ tuviꞌ nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ man chugua̱nj. Nij uxrá vaa ꞌyaj soj da̱nj ei.  
\v 2 Ne̱ ne neꞌen soj se vaa vaa güii, ne̱ caꞌne̱ꞌ níꞌ si̱j sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ cunuda̱nj cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj a. Sese caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé cunuda̱nj chumii̱ vaa güii, ga̱a ne̱ me cheꞌé se̱ guun nucua̱j soj caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé cacunꞌ leꞌe̱j nii cuano̱ ga̱.  
\v 3 Ne neꞌen soj se vaa vaa güii, ne̱ nda̱a cheꞌé ya̱ se‑mo̱zó Diose̱ caꞌne̱ꞌ níꞌ cacunꞌ vaa güii a. Cheꞌé dan me ya̱ gu̱un nucua̱j ya̱ soj caꞌne̱ꞌ soj cacunꞌ cheꞌé daj a̱ nij síí ma̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ ei.  
\v 4 Cheꞌé dan, sese vaa cacunꞌ scaꞌnúj soj rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ caꞌa̱nj cuchru̱j soj cacunꞌ rihaan na̱j guun síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ei. Me maꞌa̱n síí nica̱ꞌ doj rihaan cunuda̱nj soj roꞌ, gu̱un nucua̱j soꞌ caꞌne̱ꞌ soꞌ cacunꞌ cheꞌé tinúú soj ei.  
\v 5 Dan me se vaa cheꞌé gu̱un naꞌa̱j ya̱ soj cheꞌé se vaa ꞌyaj soj da̱nj ei. Ne̱ nuviꞌ a̱ ꞌó tinúú soj síí gu̱un nucua̱j naquiꞌya̱j cu̱u man pleitó cheꞌé tinúú soj síí ma̱n scaꞌnúj soj a̱ a.  
\v 6 Tza̱j ne̱ nuveé, ma̱a̱n se ina̱nj unuꞌ soj ga̱ tinúú soj, ma̱a̱n ne̱ nda̱a ꞌanj soj uchruj soj cacunꞌ ꞌyaj soj rihaan nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ nij uxrá vaa ꞌyaj soj ado̱nj. 
\p  
\v 7 Cheꞌé yan unuꞌ soj ga̱ tinúú soj me se a̱j tumé uxrá soj cacunꞌ vaa na̱nj ado̱nj. A̱j quiriꞌ nu̱ꞌ soj, ne̱ sa̱ꞌ doj sese caꞌne̱ꞌ cachri̱j rá soj quiꞌya̱j chiꞌi̱i̱ tinúú soj man soj do̱ꞌ, caꞌne̱ꞌ rá soj quiꞌya̱j itu̱u̱ cachri̱j tinúú soj man siꞌyaj soj do̱ꞌ, na̱nj ei.  
\v 8 Tza̱j ne̱ naꞌvej rá soj quiꞌya̱j soj da̱nj, ma̱a̱n ne̱ tana̱nj a̱ maꞌa̱n soj ꞌyaj chiꞌi̱i̱ man tinúú soj do̱ꞌ, ꞌyaj itu̱u̱ soj siꞌyaj tinúú soj do̱ꞌ, na̱nj chiha̱ꞌ.  
\v 9 Ne neꞌen soj se vaa se̱ cayáán nij síí chiꞌi̱i̱ ga̱ Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj a̱ꞌ. Se̱ guun tiha̱ꞌ yuꞌunj soj man maꞌa̱n soj maꞌ. ꞌO̱ se síí chiꞌi̱i̱ do̱ꞌ, síí naꞌvíj rihaan yaꞌanj ne vaa iꞌna̱ꞌ do̱ꞌ, síí otoj ga̱ nica̱ tuviꞌ do̱ꞌ, chii cha̱na̱ do̱ꞌ, síí otoj ga̱ chii cha̱na̱ do̱ꞌ,  
\v 10 síí itu̱u̱ do̱ꞌ, síí uun xco̱j ruva̱a̱ rá do̱ꞌ, síí xno̱ do̱ꞌ, síí nachriꞌ niꞌya̱j tuviꞌ do̱ꞌ, síí tihaꞌ yuꞌunj man tuviꞌ do̱ꞌ, se̱ cayáán nij soꞌ ga̱ Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj a̱ maꞌ.  
\v 11 Dan me se da̱nj ina̱nj quiꞌyaj taꞌa̱j soj ga̱a rque̱, tza̱j ne̱ ya̱j me se xꞌnéj cacunꞌ ta̱j xráá soj, ne̱ cunuu sa̱ꞌ nimán soj, ne̱ cunuu sa̱ꞌ soj rihaan Diose̱, quiꞌyaj Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, quiꞌyaj Nimán Diose̱ síí noco̱ꞌ níꞌ man do̱ꞌ, cuano̱ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa ne nó xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cacunꞌ ga̱ chana̱ maꞌ 
\p  
\v 12 Dan me se taj ya̱ uún nii, ne̱: “Síí vaa yaꞌnúj rihaan mej a. Caꞌve̱e qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj na̱j guun rasu̱u̱n me raj qui̱ꞌyáj á”. Tza̱j ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj, quiꞌya̱j na̱j guun rasu̱u̱n me raj qui̱ꞌyáj a̱ maꞌ. Dan me se ya̱ uxrá síí vaa yaꞌnúj rihaan mej, tza̱j ne̱ se̱ caꞌvej raj gu̱un chij a̱ doj rasu̱u̱n rihanj maꞌ.  
\v 13 Dan me se taj ya̱ uún nii, ne̱: “Vaa rque níꞌ a. Cheꞌé dan cha̱ níꞌ a. Ina̱nj cheꞌé rque níꞌ roꞌ, vaa se chá yoꞌ a. Ne̱ cheꞌé se chá yoꞌ vaa rque níꞌ uún”, taj uún nii a. Dan me se ya̱ uxrá ei. Da̱nj vaa ro̱j yoꞌ ei. Tza̱j ne̱ Diose̱ quiꞌya̱j navi̱j ro̱j yoꞌ na̱nj chugua̱nj. Dan me se xa̱ꞌ nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ nuveé se quiꞌya̱j na̱j guun rasu̱u̱n chiꞌi̱i̱ ga̱ chana̱ me yoꞌ maꞌ. Se ca̱yáán ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me yoꞌ, ne̱ rej ne̱ soꞌ me uún yoꞌ chugua̱nj.  
\v 14 Dan me se nda̱ꞌ rá se vaa naquiꞌyaj iꞌna̱ꞌ Diose̱ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ga̱a caviꞌ soꞌ roꞌ, da̱nj gu̱un nucua̱j Diose̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún maꞌa̱n níꞌ quiꞌya̱j uún soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 15 Ne̱ ne neꞌen soj se vaa nee̱ man nij soj me se ase vaa nee̱ man Jesucristó roꞌ, vaa nee̱ man soj a. Dan me se caꞌve̱e ni̱caj níꞌ nee̱ man Jesucristó, ne̱ cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n yoꞌ ga̱ chana̱ niha̱ꞌ rá ga̱ chii, quiꞌya̱j níꞌ naꞌ. Se̱ caꞌvee ga̱a̱ da̱nj quiꞌya̱j níꞌ a̱ maꞌ.  
\v 16 Dan me se ne neꞌen soj se vaa síí otoj ga̱ chana̱ niha̱ꞌ rá roꞌ, nuu ꞌo̱ nee̱ man soꞌ ga̱ chana̱ yoꞌ a. Dan me se ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ vaa soꞌ ga̱ chana̱ yoꞌ na̱nj chugua̱nj. Danj Diose̱ taj: “Ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa ro̱j soꞌ a”. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱ ei.  
\v 17 Tza̱j ne̱ sese guun tuvi̱ꞌ níꞌ ga̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ ꞌo̱ vaa nimán níꞌ ga̱ soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 18 Tu̱mé uxrá soj man soj, ne̱ naxu̱u̱n soj man soj rihaan nij chana̱ niha̱ꞌ chana̱ me rá coto̱j ga̱ soj ei. Se̱ caꞌvej uxrá rá soj quiꞌya̱j soj da̱nj maꞌ. Na̱j guun cacunꞌ quiꞌya̱j maꞌa̱n snóꞌo roꞌ, nuveé cacu̱nꞌ quiꞌya̱j soꞌ man maꞌa̱n nee̱ man soꞌ me cacunꞌ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese quiꞌya̱j snóꞌo cacunꞌ ga̱ chana̱ niha̱ꞌ rá, ne̱ yoꞌ me cacunꞌ quiꞌya̱j soꞌ man maꞌa̱n nee̱ man soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 19 Ne̱ ne neꞌen soj se vaa ase vaa nuvií sa̱ꞌ ndoꞌo vaa nee̱ man soj, ne̱ rej ya̱nj Nimán Diose̱ me yoꞌ a. Dan me se Diose̱ me síí rqué nee̱ man soj rihaan soj, ne̱ nuveé siꞌya̱j maꞌa̱n soj me nee̱ man soj a̱ man ado̱nj.  
\v 20 Dan me se vaa ndoꞌo yuꞌvee nó soj rihaan Diose̱, ne̱ noco̱o ndoꞌo naruꞌvee soꞌ ga̱a quiránj soꞌ man soj, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún soj quiꞌya̱j suun nee̱ man soj cheꞌé Diose̱, ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé Diose̱, quiꞌya̱j soj ei. 
\c 7  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ sese vaa nica̱ níꞌ do̱ꞌ, sese taj va̱j nica̱ níꞌ do̱ꞌ a 
\p  
\v 1 Ne̱ cuano̱ nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé rasu̱u̱n xnáꞌanj soj manj a. Dan me se sa̱ꞌ vaa sese se̱ xcaj tuviꞌ snóꞌo ga̱ chana̱ sa̱j ado̱nj. Sa̱ꞌ vaa sese quina̱j u̱u̱n soꞌ, ca̱yáán maꞌa̱n soꞌ ado̱nj.  
\v 2 Tza̱j ne̱ cuano̱ nihánj me se ꞌyaj ndoꞌo yuvii̱ cacunꞌ ga̱ chana̱, ne̱ cheꞌé dan caꞌve̱e a̱ doj xca̱j snóꞌo man nica̱ soꞌ na̱nj á. Dan me se no̱ xcúún snóꞌo xca̱j soꞌ man chana̱, ne̱ no̱ xcúún chana̱ xca̱j noꞌ man snóꞌo,  
\v 3 ne̱ veꞌé quiꞌya̱j snóꞌo coto̱j soꞌ ga̱ chana̱ nica̱ soꞌ, ne̱ veꞌé quiꞌya̱j chana̱ coto̱j noꞌ ga̱ snóꞌo nica̱ noꞌ uún a. No̱ xcúún ro̱j soꞌ coto̱j ro̱j soꞌ ga̱ tuviꞌ ro̱j soꞌ ei.  
\v 4 Dan me se chana̱ roꞌ, se̱ quirii taꞌngaꞌ noꞌ rihaan nee̱ man maꞌa̱n noꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ noꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihaan nee̱ man noꞌ, ne̱ vaa snóꞌo uún, ne̱ se̱ quirii taꞌngaꞌ soꞌ rihaan nee̱ man maꞌa̱n soꞌ uún maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ soꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihaan nee̱ man soꞌ uún ado̱nj. 
\p  
\v 5 Se̱ guun cata̱j yoꞌo̱ soꞌ se vaa naꞌvej rá soꞌ coto̱j soꞌ ga̱ nica̱ soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese ꞌo̱ cuya̱a̱n gu̱un rá ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ se vaa me rá ro̱j soꞌ gu̱un yaníj ro̱j soꞌ rihaan tuviꞌ ro̱j soꞌ cheꞌé yan yoꞌo̱ cachi̱nj niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Diose̱ do̱j güii, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j ro̱j soꞌ da̱nj ei. Dan me se nda̱a quisíj cachíín niꞌya̱j ro̱j soꞌ rihaan Diose̱, ga̱a ne̱ cunu̱u rcuaꞌa̱a̱n uún ro̱j ni̱ca̱ ro̱j soꞌ, coto̱j rcuaꞌa̱a̱n uún ro̱j soꞌ ei. Sese se̱ cuno soj nana̱ nihánj, ne̱ caxri̱i̱ síí chre̱e chrej chiꞌi̱i̱ rque soj, cheꞌé se se̱ guun nucua̱j soj gu̱un yaníj soj rihaan nica̱ soj queꞌe̱e̱ güii maꞌ. 
\p  
\v 6 Ne aꞌnéꞌ ꞌu̱nj suun rihaan soj se vaa xca̱j tuviꞌ soj, man tinu̱j, man nocoj. Ma̱a̱n se ataj ꞌu̱nj se vaa sese me rá soj xca̱j tuviꞌ soj, ne̱ caꞌve̱e quiꞌya̱j soj da̱nj ei.  
\v 7 Dan me se sa̱ꞌ doj sese ꞌo̱ cuya̱a̱n ga̱a̱ cunuda̱nj yuvii̱ ga̱ ꞌu̱nj, ne̱ gu̱un nucua̱j cunuda̱nj nij yuvii̱ ca̱yáán maꞌa̱n nij yuvii̱, rá ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j cunuda̱nj yuvii̱ quiꞌya̱j nij soꞌ da̱nj a̱ maꞌ. Dan me se nda̱a ino̱ vaa se nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ ꞌyaj níꞌ, ꞌyaj Diose̱, ne̱ dan me se ino̱ vaa se nucua̱j yoꞌo̱ tinúú níꞌ quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ ino̱ doj vaa se nucua̱j yoꞌó tinúú níꞌ quiꞌya̱j soꞌ uún a. 
\p  
\v 8 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj si̱j ya̱a̱n do̱ꞌ, rihaan soj cha̱na̱ ya̱a̱n do̱ꞌ, rihaan soj cha̱na̱ caviꞌ nica̱ do̱ꞌ, se vaa sa̱ꞌ vaa sese gu̱un nucua̱j soj ca̱yáán maꞌa̱n soj, ne̱ ase vaa u̱u̱n ma̱ꞌanj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ cane̱ maꞌa̱n soj tza̱j ado̱nj.  
\v 9 Tza̱j ne̱ sese se̱ guun nucua̱j nij soj ca̱yáán maꞌa̱n soj, ne̱ táá a̱ se xca̱j tuviꞌ cachri̱j soj na̱nj ei. Cheꞌé se acaa tihaꞌ ga̱a me u̱u̱n rá soj coto̱j soj ga̱ ꞌo̱ chana̱, táá a̱ se xca̱j tuviꞌ cachri̱j soj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 10 Nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj si̱j vaa nica̱ da̱j quiꞌya̱j soj ga̱ nica̱ soj ei. Dan me se nuveé na̱na̱ cavii raa̱ ma̱ꞌanj me nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se nana̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj ado̱nj. Dan me se se̱ cunánj chana̱ rihaan nica̱ noꞌ maꞌ.  
\v 11 Sese cunánj chana̱ rihaan nica̱ noꞌ, ne̱ quina̱j u̱u̱n noꞌ, ne̱ se̱ xcaj noꞌ yoꞌó snóꞌo maꞌ. Ma̱a̱n se caꞌve̱e ca̱nica̱j uún noꞌ nanꞌ noꞌ rihaan nica̱ noꞌ, ne̱ gu̱un tuvi̱ꞌ uún noꞌ ga̱ nica̱ noꞌ ei. Ne̱ snóꞌo uún me se se̱ tanáj soꞌ man nica̱ soꞌ maꞌ. 
\p  
\v 12 Vaa doj nana̱ cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj si̱j vaa nica̱, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ nana̱ ya̱ me nana̱ nihánj, raj ado̱nj. Dan me se sese vaa nica̱ yoꞌo̱ tinúú níꞌ, ne̱ nuveé cha̱na̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó me noꞌ, tza̱j ne̱ taj cheꞌé quiriꞌi̱j tinúú níꞌ man noꞌ, sese aꞌvej rá noꞌ cane̱ noꞌ ga̱ soꞌ a.  
\v 13 Ne̱ sese vaa chana̱ raꞌvij níꞌ chana̱ amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ nica̱ noꞌ ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, tza̱j ne̱ cane̱ noꞌ ga̱ soꞌ, ne̱ taj cheꞌé cuna̱nj noꞌ rihaan soꞌ, sese aꞌvej rá soꞌ cane̱ noꞌ ga̱ soꞌ maꞌ.  
\v 14 Snóꞌo ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, me rá Diose̱ quiꞌya̱j suun Diose̱ nimán soꞌ cheꞌé nica̱ soꞌ chana̱ raꞌvij níꞌ, ne̱ chana̱ ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó roꞌ, me rá Diose̱ quiꞌya̱j suun Diose̱ nimán noꞌ cheꞌé nica̱ noꞌ tinúú níꞌ, ne̱ cheꞌé dan me cunu̱u sa̱ꞌ taꞌníí ro̱j soꞌ rihaan Diose̱, quiꞌya̱j Diose̱ vaa güii ado̱nj. Sese se̱ quiꞌyaj Diose̱ da̱nj, ne̱ si̱j yoꞌo̱ tumé cacunꞌ me taꞌníí soj rihaan Diose̱ asuun tza̱j ado̱nj. Nihánj me se cheꞌé se si̱j amán rá niꞌya̱j man Diose̱ me maꞌa̱n soj, ne̱ ya̱ uxrá cunu̱u sa̱ꞌ taꞌníí soj rihaan Diose̱ vaa na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 15 Sese nica̱ níꞌ ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ me rá nica̱ níꞌ caꞌa̱nj yaníj yoꞌ rihaan níꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ cachri̱j rá níꞌ caꞌa̱nj nica̱ níꞌ na̱nj ei. Ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan níꞌ ga̱a̱ na̱nj ado̱nj. Sese ne amán rá nica̱ níꞌ niꞌya̱j nica̱ níꞌ man Jesucristó, ne̱ taj cheꞌé quiꞌya̱j níꞌ fuerzá man nica̱ níꞌ cane̱ nica̱ níꞌ ga̱ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se canacúún Diose̱ man níꞌ cheꞌé rej dínj cuma̱n níꞌ ado̱nj.  
\v 16 Asa̱ꞌ neꞌén so̱ꞌ cha̱na̱ ga̱a̱ xraj, ne̱ caꞌve̱e quinani̱i̱ snóꞌo nica̱ so̱ꞌ rihaan sayuun qui̱ꞌyáá so̱ꞌ ga̱. Ne̱ asa̱ꞌ neꞌén so̱ꞌ sno̱ꞌo quinani̱i̱ chana̱ nica̱ so̱ꞌ rihaan sayuun quiꞌya̱j uún so̱ꞌ ga̱. 
\p  
\v 17 Veé nda̱a se vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ ga̱a canacúún Diose̱ man níꞌ caꞌna̱ꞌ níꞌ xrej soꞌ roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ níꞌ na̱nj á. ꞌO̱ se nihánj me chrej narqué ꞌu̱nj man daj a̱ nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó ma̱n daj a̱ chumanꞌ a.  
\v 18 Sese Diose̱ me síí canacúún man síí a̱j ta̱j taꞌngaꞌ man canoco̱ꞌ soꞌ man soꞌ, ga̱a ne̱ taj se ꞌyaj mei. Veé da̱nj ga̱a̱ quita̱j taꞌngaꞌ man nij soꞌ na̱nj ei. Ne̱ veé da̱nj vaa nij síí nuviꞌ taꞌngaꞌ táá man uún ga̱a canacúún Diose̱ man nij soꞌ canoco̱ꞌ nij soꞌ man Diose̱ uún, ne̱ taj cheꞌé gu̱un rá nij soꞌ cano̱ taꞌngaꞌ man nij soꞌ maꞌ. Veé da̱nj ga̱a̱ cachri̱j nij soꞌ na̱nj ei.  
\v 19 Dan me se caꞌve̱e se ta̱j taꞌngaꞌ man níꞌ, caꞌve̱e se nuviꞌ taꞌngaꞌ táá man níꞌ, caꞌve̱e se, tza̱j ne̱ taj se ꞌyaj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj no̱ xcúún níꞌ cuno̱ níꞌ nu̱ꞌ nana̱ cataj xnaꞌanj Diose̱ rihaan níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 20 Veé ase vaa níꞌ ga̱a canacúún Diose̱ man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ ca̱yáán níꞌ rej rihaan níꞌ na̱nj ei. 
\p  
\v 21-22 Dan me se sese mozó mé so̱ꞌ ga̱a canacúún Diose̱ mán so̱ꞌ ca̱nocóꞌ so̱ꞌ man Diose̱, ne̱ se̱ nanó rá so̱ꞌ maꞌ. ꞌO̱ se mozó si̱j canacúún Diose̱ man canoco̱ꞌ man Diose̱ roꞌ, nuveé mo̱zó u̱u̱n me soꞌ, niꞌya̱j Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se vaa yaꞌnúj rihaan soꞌ canoco̱ꞌ soꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ síí ne uun mozó ga̱a canacúún Diose̱ man soꞌ me se no̱ xcúún soꞌ gu̱un soꞌ mozó nu̱u̱ rihaan Jesucristó ya̱j ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan mozó gu̱un yaníj soꞌ rihaan ruꞌvee rii taꞌngaꞌ rihaan soꞌ, ne̱ vaa cheꞌé gu̱un yaníj soꞌ chugua̱nj.  
\v 23 Sayuun ndoꞌo quiranꞌ Diose̱ ga̱a quiránj Diose̱ man soj, ne̱ cheꞌé dan se̱ caꞌvej rá soj quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rmaꞌa̱n yuvii̱ rihaan soj a̱ maꞌ.  
\v 24 Dan me se ase vaa cayáán níꞌ ga̱a canacúún Diose̱ man níꞌ canoco̱ꞌ níꞌ man Diose̱ roꞌ, veé da̱nj ga̱a̱ ca̱yáán níꞌ rej rihaan níꞌ cheꞌé Diose̱, tinu̱j, nocoj. 
\p  
\v 25 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé rej xcaj tuviꞌ níꞌ, tinu̱j, nocoj. Nuveé na̱na̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj, tza̱j ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ manj, ne̱ cheꞌé dan me caꞌneꞌ soꞌ suun rihanj, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j me raj, ne̱ caꞌve̱e gu̱un nucua̱j rá soj man nana̱ nihánj nana̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj a.  
\v 26 Dan me se va̱j níꞌ quira̱nꞌ ndoꞌo níꞌ sayuun rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan me sa̱ꞌ a̱ doj sese ca̱yáán maꞌa̱n snóꞌo nda̱a vaa ne soꞌ cuano̱, raj a. 
\p  
\v 27 Dan me se sese vaa nica̱ so̱ꞌ, ne̱ se̱ nanó rá so̱ꞌ rej quiriꞌi̱j so̱ꞌ man nica̱ so̱ꞌ maꞌ. Ne̱ sese nuviꞌ nica̱ so̱ꞌ, ne̱ se̱ xcaj so̱ꞌ chana̱ maꞌ.  
\v 28 Tza̱j ne̱ sese xca̱j so̱ꞌ ꞌo̱ chana̱, ne̱ nuveé cacu̱nꞌ me yoꞌ mei. Ne̱ sese xca̱j chana̱ ya̱a̱n man ꞌo̱ snóꞌo, ne̱ nuveé cacu̱nꞌ me yoꞌ uún mei. Tza̱j ne̱ nij síí vaa nica̱ roꞌ, me se quira̱nꞌ nij soꞌ sayuun rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ me raj quinani̱i̱ soj rihaan sayuun yoꞌ ei. 
\p  
\v 29 Dan me se me raj queneꞌe̱n soj se vaa nichru̱nꞌ quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan me se̱ nica̱j raan níꞌ man rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se raꞌya̱nj navi̱j nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj na̱nj ei. Dan me se síí vaa nica̱ roꞌ, ase vaa síí ya̱a̱n roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ ca̱yáán soꞌ á.  
\v 30 Ne̱ síí nanó ndoꞌo rá roꞌ, se̱ taꞌvee soꞌ maꞌ. Ne̱ síí niha̱ꞌ ndoꞌo rá roꞌ, se̱ caꞌngaꞌ soꞌ maꞌ. Ne̱ síí naránj natuꞌvéj roꞌ, ase vaa síí nuviꞌ rasu̱u̱n rihaan da̱nj ga̱a̱ soꞌ, ne̱ ina̱nj quiꞌya̱j suun soꞌ cheꞌé Jesucristó á.  
\v 31 Ne̱ síí ꞌyaj suun ga̱ chumii̱ nihánj roꞌ, ase vaa síí ne achiin chumii̱ nihánj rihaan roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soꞌ á. ꞌO̱ se va̱j navi̱j chumii̱ nihánj, ne̱ ino̱ uxrá ga̱a̱ chumii̱ nihánj vaa güii na̱nj ei. 
\p  
\v 32 Ne̱ naꞌvej raj nano̱ ndoꞌo rá nij soj maꞌ. Dan me se síí nuviꞌ nica̱ vaa roꞌ, ina̱nj acaj soꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ni̱ꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ man soꞌ a.  
\v 33 Tza̱j ne̱ síí vaa nica̱ roꞌ, me se acaj ndoꞌo soꞌ cuentá cheꞌé chumii̱ nihánj da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nica̱ soꞌ ni̱ꞌyaj noꞌ man soꞌ,  
\v 34 ne̱ uun vi̱j rá soꞌ a. Ne̱ ase vaa snóꞌo roꞌ, da̱nj vaa chana̱ uún, ne̱ chana̱ ya̱a̱n do̱ꞌ, chana̱ ne vaa nica̱ do̱ꞌ, ina̱nj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ acaj noꞌ cuentá, ne̱ acaj ndoꞌo noꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j noꞌ cheꞌé rej ina̱nj sa̱ꞌ uxrá ga̱a̱ nee̱ man noꞌ do̱ꞌ, nimán noꞌ do̱ꞌ, rihaan Diose̱ a. Tza̱j ne̱ chana̱ vaa nica̱ roꞌ, me se acaj ndoꞌo noꞌ cuentá cheꞌé chumii̱ nihánj da̱j quiꞌya̱j noꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nica̱ noꞌ ni̱ꞌyaj soꞌ man noꞌ a.  
\v 35 Ma̱a̱n cheꞌé se ina̱nj me raj cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj me aꞌmij nana̱ nihánj rihaan soj ei. Nuveé cheꞌe̱ se me raj ca̱ránj chrej rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj me aꞌmij nana̱ nihánj rihaan soj maꞌ. Ma̱a̱n cheꞌé se me raj veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj ne̱ yoꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ soj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, cheꞌé dan caꞌmij da̱nj, ne̱ naꞌvej raj gu̱un vi̱j rá soj a̱ man ado̱nj. 
\p  
\v 36 Dan me se vaa taꞌníí taꞌa̱j soj chana̱ ya̱a̱n, ne̱ sa̱ꞌ doj cane̱ maꞌa̱n noꞌ tucuá soj, rá soj, tza̱j ne̱ sese chana̱ ya̱a̱n cachij me noꞌ ne̱ me ndoꞌo rá noꞌ xca̱j noꞌ man snóꞌo, ne̱ sese a̱j xcaj rej noꞌ cuentá se vaa nanó rá noꞌ ꞌyaj maꞌa̱n soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e go̱ꞌ soꞌ man noꞌ rihaan snóꞌo, ne̱ xca̱j tuviꞌ ro̱j soꞌ ei. Dan me se sese se̱ caꞌvee quina̱j u̱u̱n noꞌ, rá rej noꞌ, ne̱ no̱ xcúún rej noꞌ rque̱ soꞌ man noꞌ ado̱nj. Nuveé cacu̱nꞌ me yoꞌ maꞌ. Caꞌve̱e xca̱j tuviꞌ chana̱ ya̱a̱n ga̱ ꞌo̱ snóꞌo ei.  
\v 37 Tza̱j ne̱ sese me ndoꞌo rá rej chana̱ se vaa cane̱ noꞌ tucuá soꞌ, ne̱ cane̱ noꞌ, ne̱ sese taj cheꞌé xca̱j chana̱ man snóꞌo, ne̱ gu̱un nucua̱j rej noꞌ quiꞌya̱j soꞌ nda̱a vaa me rá maꞌa̱n soꞌ quiꞌya̱j soꞌ a. Cane̱ taꞌnij cha̱na̱ soꞌ tucuá soꞌ, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ uxrá vaa ꞌyaj soꞌ sese da̱nj ꞌyaj soꞌ ei.  
\v 38 Cheꞌé dan me, síí oꞌ taꞌnij cha̱na̱ rihaan snóꞌo roꞌ, sa̱ꞌ ꞌyaj soꞌ, ne̱ síí naꞌvej rá go̱ꞌ taꞌnij cha̱na̱ rihaan snóꞌo roꞌ, me se sa̱ꞌ doj ꞌyaj soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 39 No̱ xcúún chana̱ ca̱yáán chana̱ ga̱ nica̱ chana̱ nda̱a se cavi̱ꞌ soꞌ, tza̱j ne̱ sese caviꞌ nica̱ chana̱, ne̱ caꞌve̱e xca̱j chana̱ man na̱j guun snóꞌo me rá maꞌa̱n noꞌ xca̱j noꞌ, tza̱j ne̱ no̱ xcúún noꞌ xca̱j noꞌ man síí noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a.  
\v 40 Tza̱j ne̱ sese quina̱j u̱u̱n noꞌ, ne̱ veꞌé doj ga̱a̱ cane̱ maꞌa̱n noꞌ ei. Da̱nj ina̱nj vaa rá ꞌu̱nj, ne̱ ase vaa yáán Nimán Diose̱ ga̱ soj roꞌ, da̱nj vaa ne Nimán Diose̱ ga̱ ꞌu̱nj uún na̱nj ei. 
\c 8  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa se̱ guun quira̱nꞌ tinúú níꞌ sayuun, quiꞌya̱j níꞌ maꞌ 
\p  
\v 1 Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé nee̱ a̱j cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ a. Neꞌen níꞌ se vaa síí acaj cuentá me cunuda̱nj níꞌ, ne̱ nuveé se yaꞌa̱nj tihaꞌ me neꞌen níꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ xta̱ꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nij ndoꞌo vaa sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj. Tza̱j ne̱ sese ꞌe̱e̱ rá níꞌ man tinúú níꞌ, ne̱ ra̱cuíj níꞌ man tinúú níꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ tinúú níꞌ doj á.  
\v 2 Dan me se síí taj se vaa sa̱ꞌ uxrá neꞌen maꞌa̱n soꞌ roꞌ, ataa doj nari̱ꞌ soꞌ nana̱ achiin man soꞌ ei.  
\v 3 Tza̱j ne̱ sese ya̱ aráj cochro̱j yoꞌo̱ soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ ya̱ neꞌen Diose̱ man soꞌ uún ado̱nj. 
\p  
\v 4 Dan me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ne nó xcúún níꞌ cha̱ níꞌ nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ a. Ne̱ ya̱ neꞌen níꞌ se vaa taj se guun yaꞌanj cacój yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj maꞌ. Ne̱ xa̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ o̱ruun ya̱ soꞌ ado̱nj.  
\v 5 Dan me se ma̱n ndoꞌo yaꞌanj noco̱ꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ tumé yaꞌanj yoꞌ man nij yuvii̱, rá nij yuvii̱, ne̱ yaꞌanj me yoꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ taꞌa̱j yaꞌanj yoꞌ rii taꞌngaꞌ rej xta̱ꞌ, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j yaꞌanj yoꞌ rii taꞌngaꞌ rihaan yoꞌóó, rá nij soꞌ a.  
\v 6 Ne̱ xa̱ꞌ níꞌ, tza̱j ne̱ neꞌen níꞌ se vaa o̱ruun ya̱ Diose̱ á. Rej níꞌ Diose̱ me soꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ soꞌ me síí quiꞌyaj cunuda̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ ina̱nj cheꞌé maꞌa̱n soꞌ vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ a. Ne̱ vaa o̱rúnꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ Jesucristó cuꞌna̱j soꞌ, ne̱ cheꞌé soꞌ curuviꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé soꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ cunuda̱nj níꞌ ya̱ ado̱nj. 
\p  
\v 7 Tza̱j ne̱ nuveé cunuda̱nj tinúú níꞌ neꞌen nana̱ nihánj maꞌ. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se vaa taꞌa̱j nij soꞌ canocoꞌ man yaꞌanj cacój yuvii̱ ga̱a rque̱, ne̱ taꞌa̱j nij tinúú níꞌ me se ne nucua̱j nimán nij soꞌ, ne̱ ga̱a chá nij soꞌ nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj me se uun vi̱j rá nij soꞌ niꞌya̱j nij soꞌ man nee̱ yoꞌ, cheꞌé se nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj me yoꞌ, rá nij soꞌ a. Cacunꞌ me cha̱ꞌ man nee̱ cutaꞌ nii rihaan yoꞌ, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me sese cha̱ nij tinúú níꞌ síí vaa da̱nj rá man nee̱ yoꞌ, ne̱ quiri̱ꞌ rá nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se quiꞌyaj nij soꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱, rá nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me no̱ xcúún níꞌ ra̱cuíj níꞌ man tinúú níꞌ, ne̱ se̱ chá níꞌ nee̱ yoꞌ, sese cacunꞌ me yoꞌ rihaan tinúú níꞌ mei.  
\v 8 Nuveé cheꞌe̱ se chá níꞌ me cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ doj rihaan Diose̱ maꞌ. Dan me se caꞌve̱e se se̱ chá níꞌ man nee̱ yoꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ se̱ quinaꞌaan tihaꞌ rque níꞌ do̱ꞌ a̱ maꞌ. Ne̱ caꞌve̱e se cha̱ níꞌ man nee̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ se̱ nariꞌ nucuaj tihaꞌ níꞌ do̱ꞌ, quiꞌya̱j nee̱ yoꞌ na̱nj maꞌ. Nuveé ne̱e̱ yoꞌ me ꞌyaj vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ a̱ man ado̱nj. 
\p  
\v 9 Nda̱ꞌ se caꞌve̱e cha̱ soj me maꞌa̱n rasu̱u̱n, tza̱j ne̱ tadó soj se vaa ma̱a̱n cheꞌé se chá quira̱nꞌ tinúú soj cacunꞌ, quiꞌya̱j soj á.  
\v 10 ꞌO̱ se sese a̱j neꞌen soꞌ nu̱ꞌ rasu̱u̱n nihánj, tza̱j ne̱ ꞌanj soꞌ rej naꞌvíj nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱, ne̱ caꞌanj cayáán so̱ꞌ chá nee̱ yoꞌ ga̱ nij síí naꞌvíj rihaan yaꞌanj yoꞌ, ga̱a ne̱ neꞌen tinúú so̱ꞌ síí ne nucua̱j nimán, ga̱a ne̱ dan me se nda̱a a̱ soꞌ nda̱a a̱ caꞌanj cayáán chá, ga̱a ne̱ uun vi̱j rá soꞌ cheꞌé se chá yoꞌ, ga̱a ne̱ ꞌyaj soꞌ cacunꞌ rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man nij maꞌa̱n soj na̱nj ado̱nj.  
\v 11 Dan me se quiri̱ꞌ rá soꞌ cheꞌé se vaa quiꞌyaj soj na̱nj ado̱nj. Dan me se maꞌa̱n soj me se guun ya̱ rá xa̱ꞌ soj cha̱ soj, tza̱j ne̱ tinúú soj síí ne gu̱un ya̱ rá roꞌ, me se quiri̱ꞌ soꞌ ga̱a̱ na̱nj ado̱nj. Dan me se caviꞌ Jesucristó cheꞌé tinúú soj, tza̱j ne̱ quiri̱ꞌ tinúú soj, quiꞌya̱j maꞌa̱n soj, sese da̱nj quiꞌya̱j soj chugua̱nj.  
\v 12 Dan me se quiꞌya̱j soj cacunꞌ rihaan tinúú soj, ne̱ quiri̱ꞌ rá soꞌ, quiꞌya̱j soj, ne̱ yoꞌ me cacunꞌ cu̱tumé soj rihaan Jesucristó sese da̱nj quiꞌya̱j soj ado̱nj.  
\v 13 Cheꞌé dan me sese quira̱nꞌ tinúú ꞌu̱nj sayuun cheꞌé nee̱ chá ꞌu̱nj, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ chá ꞌu̱nj nee̱, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj quira̱nꞌ tinúú ꞌu̱nj sayuun, qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj a̱ maꞌ. 
\c 9  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa nda̱ꞌ se no̱ xcúún Pabló caꞌne̱e̱ soꞌ rasu̱u̱n rihaan nij síí uno nana̱ aꞌmii natáj soꞌ, tza̱j ne̱ ne ꞌyaj soꞌ da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj me rá soꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 1 Neꞌen soj se vaa nuveé mo̱zó u̱u̱n mé ꞌu̱nj maꞌ. Apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ mej, ne̱ queneꞌen yá ꞌu̱nj man Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé suun quiꞌyaj suun ꞌu̱nj canocoꞌ maꞌa̱n nij soj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj.  
\v 2 Dan me se vaa yuvii̱ taj se vaa nuveé ya̱ apóstol cuneꞌ Jesucristó man mé ꞌu̱nj, tza̱j ne̱ ya̱ neꞌen soj se vaa cuneꞌ Jesucristó mán ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj se‑na̱na̱ soꞌ rihaan soj, ne̱ dan me se cheꞌé se canocoꞌ soj man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, cheꞌé dan xca̱j yuvii̱ cuentá se vaa ya̱ cuneꞌ Diose̱ mán ꞌu̱nj nata̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ ado̱nj.  
\v 3 Ne̱ ga̱a achíín naꞌa̱nj nij yuvii̱ manj sese ya̱ ya̱ cuneꞌ Diose̱ manj, ne̱ dan me se taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij yuvii̱ se vaa ya̱ ya̱ canocoꞌ nij soj man Jesucristó cheꞌé nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj a. 
\p  
\v 4 Cheꞌé dan no̱ xcúún núj cha̱ núj chraa á. No̱ xcúún núj coꞌo̱ núj á.  
\v 5 No̱ xcúún núj xca̱j núj man raꞌvij núj níí noco̱ꞌ man Jesucristó, caꞌa̱nj noꞌ me rej maꞌa̱n caꞌa̱nj núj á. Neꞌen soj se vaa nij tinúú síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Pedró do̱ꞌ, yoꞌó nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan yuvii̱ do̱ꞌ, vaa nica̱ ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ a.  
\v 6 No̱ xcúún núj ni̱caj núj saꞌanj rqué yuvii̱ a. Me cheꞌé vi̱j ranꞌ gue̱e̱ núj ga̱ síí cuꞌna̱j Bernabé me síí ꞌyaj suun cheꞌé rej quiri̱ꞌ núj saꞌanj cha̱ núj ga̱a chéé núj ga̱ soj ga̱. Me cheꞌé ne ꞌyaj núj nda̱a vaa ꞌyaj yoꞌó nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ, rá soj ga̱.  
\v 7 Tanuu roꞌ, oꞌ soꞌ saꞌanj cheꞌé se vaa achiin rihaan maꞌa̱n soꞌ naꞌ. Taj, man tinu̱j, man nocoj. Ma̱a̱n se gobiernó rqué nu̱ꞌ se vaa achiin rihaan tanuu yoꞌ ei. Ne̱ síí ꞌyaj suun naa̱ roꞌ, me se ina̱nj ꞌyaj suun rmaꞌa̱n soꞌ náa. Taj, man tinu̱j, man nocoj. Ma̱a̱n se me rá soꞌ cha̱ soꞌ se achij man raa̱ naa̱ yoꞌ ei. Ne̱ síí tumé matzinj roꞌ, cata̱j soꞌ se vaa ne nó xcúún soꞌ coꞌo̱ soꞌ stoo matzinj naꞌ. Taj, man tinu̱j, man nocoj. ꞌO̱ se anuu soꞌ too, ne̱ coꞌo̱ soꞌ ei. Ne̱ da̱nj vaa gue̱e̱ núj, raj, tinu̱j, nocoj. Vaa núj, ne̱ no̱ xcúún núj ni̱caj núj se vaa me rá soj rque̱ soj rihaan núj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 8 Nuveé na̱na̱ avii raa̱ yuvii̱ me nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ cuya̱a̱n aꞌmii se‑tucua̱nj Moisés ga̱ nana̱ nihánj, ne̱:  
\v 9 “Se̱ numíj so̱ꞌ tuꞌva scúj ga̱a ꞌyaj suun xoꞌ ga̱a tuguáj cheꞌé xoꞌ ꞌnúú trigó cunu̱u sa̱ꞌ ꞌnúú trigó maꞌ”, taj se‑tucua̱nj Moisés yoꞌ a. Ina̱nj cheꞌé scúj nanó rá Diose̱, rá soj naꞌ.  
\v 10 Ase cheꞌé maꞌa̱n ya̱ níꞌ aꞌmii nana̱ nihánj xa̱ꞌ. Cheꞌé maꞌa̱n ya̱ níꞌ aꞌmii nana̱ nihánj ei. Síí uxraꞌ yoꞌóó roꞌ, me se no̱ xcúún soꞌ ga̱a̱ nucua̱j rá soꞌ se vaa ya̱ quiri̱ꞌ soꞌ taꞌa̱j se achij rihaan yoꞌóó yoꞌ, vaa güii ei. Ne̱ síí rii tanꞌ roꞌ, no̱ xcúún soꞌ ga̱a̱ nucua̱j rá soꞌ se vaa quiri̱ꞌ maꞌa̱n soꞌ taꞌa̱j tanꞌ rii soꞌ man rque naa̱ yoꞌ chugua̱nj. 
\p  
\v 11 Ne̱ ase vaa síí ꞌyaj suun yoꞌóó roꞌ, da̱nj vaa núj cheꞌé soj, ne̱ dan me se caxríj núj se‑na̱na̱ Diose̱ nimán soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ cheꞌé dan, sese rque̱ soj do̱j se chá ma̱n rihaan chumii̱ nihánj rihaan núj, ne̱ nuveé se yaꞌa̱nj tihaꞌ me yoꞌ rihaan núj maꞌ.  
\v 12 Sese no̱ xcúún yoꞌó yuvii̱ cha̱ nij soꞌ se vaa rqué soj rihaan nij soꞌ, ne̱ táá a̱ núj, ne̱ doj a̱ no̱ xcúún núj cha̱ núj se vaa rqué soj rihaan núj, raj a. Tza̱j ne̱ ne achíín núj se chá rihaan soj maꞌ. ꞌO̱ se chuꞌviꞌ núj se vaa gu̱un rá yuvii̱ se vaa aꞌmii natáj núj se‑na̱na̱ Diose̱ cheꞌé saꞌanj do̱ꞌ, cheꞌé se chá do̱ꞌ, ne̱ se̱ cuchumán rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, rá núj, ne̱ cheꞌé dan naꞌvej rá núj ni̱caj núj saꞌanj cheꞌé nana̱ aꞌmii natáj núj maꞌ. ꞌO̱ se aꞌvej rá núj quira̱nꞌ núj me maꞌa̱n sayuun cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 13 Neꞌen soj se vaa nij síí ꞌyaj suun rihaan Diose̱ rque nuvií roꞌ, chá nij soꞌ taꞌa̱j rasu̱u̱n ꞌanj nica̱j yuvii̱ rque nuvií yoꞌ, ne̱ nij síí racuíj man yuvii̱ rqué rasu̱u̱n rihaan Diose̱ roꞌ, chá maꞌa̱n nij soꞌ taꞌa̱j rasu̱u̱n yoꞌ, ne̱ dan me se no̱ xcúún nij soꞌ cha̱ nij soꞌ rasu̱u̱n yoꞌ ado̱nj.  
\v 14 Ne̱ xa̱ꞌ núj si̱j nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ rihaan yuvii̱, tza̱j ne̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ se vaa no̱ xcúún núj quiꞌya̱j núj se vaa ꞌyaj nij síí ꞌyaj suun rá nuvií yoꞌ, ne̱ no̱ xcúún núj cha̱ núj se vaa rque̱ yuvii̱ rihaan núj cheꞌé se‑su̱u̱n núj suun nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱ a. Da̱nj taj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 15 Tza̱j ne̱ a̱ ꞌó güii ne qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. Nuveé cheꞌe̱ se me raj rque̱ soj rasu̱u̱n rihanj me cachronj nana̱ nihánj maꞌ. ꞌO̱ se nda̱ꞌ se cavij, tza̱j ne̱ se̱ guun raj daj chiha̱a̱ míj rque̱ soj saꞌanj manj maꞌ. ꞌO̱ se síí nucua̱j nimán mej ado̱nj. Sese ca̱taꞌaa ꞌu̱nj saꞌanj, ne̱ cata̱j yuvii̱ se vaa tuꞌva rma̱ꞌán ꞌu̱nj taj ꞌu̱nj se vaa se̱ cataꞌaa ꞌu̱nj saꞌanj cheꞌé se‑su̱u̱n ꞌu̱nj suun aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ cheꞌé dan daj chiha̱a̱ míj se̱ quiꞌyáj da̱nj maꞌ.  
\v 16 Dan me se aꞌmii natáj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱, tza̱j ne̱ se̱ caꞌmii xta̱ꞌ ꞌu̱nj cheꞌé suun yoꞌ mei. Ma̱a̱n se suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan ꞌu̱nj me suun yoꞌ, ne̱ sese se̱ caꞌmii natáj ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ qui̱ránꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ noco̱o ndoꞌo ga̱a̱ na̱nj ado̱nj.  
\v 17 Sese gu̱un niha̱ꞌ raj quiꞌya̱j sunj suun caꞌneꞌ Diose̱ rihanj, ne̱ na̱ruꞌvee Diose̱ rihanj, tza̱j ne̱ caꞌve̱e se ne ga̱a̱ niha̱ꞌ raj quiꞌya̱j sunj cheꞌé Diose̱, tza̱j ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caꞌneꞌ raj ga̱ suun aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Ma̱a̱n se yoꞌo̱ quiꞌya̱j sunj na̱nj ei.  
\v 18 Ne̱ me se na̱ruꞌvee Diose̱ rihanj, rá soj ga̱. ꞌO̱ se ina̱nj caꞌve̱j rá Diose̱ rque̱ u̱u̱n ꞌu̱nj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱, ne̱ cuno̱ u̱u̱n yuvii̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ caꞌmi̱i̱ natáj ꞌu̱nj, ne̱ se̱ rqué yuvii̱ saꞌanj rihanj maꞌ. No̱ xcúnj cachi̱nj saꞌanj rihaan yuvii̱ cuno nana̱ sa̱ꞌ, tza̱j ne̱ naꞌvej rá Diose̱ qui̱ꞌyáj da̱nj maꞌ. Ma̱a̱n se cuno̱ u̱u̱n nij yuvii̱, ne̱ se lu̱j rqué Diose̱ manj me nana̱ yoꞌ a. Se̱ naruꞌvee yuvii̱ rihanj maꞌ. 
\p  
\v 19 Nuveé mo̱zó mej rihaan yuvii̱ maꞌ. A̱ ꞌó yuvii̱ se̱ guun nucua̱j quiri̱i̱ taꞌngaꞌ rihanj, tza̱j ne̱ naquiꞌyaj yá ꞌu̱nj mozó manj rihaan cunuda̱nj yuvii̱, cheꞌé se me raj cunu̱u ri̱i̱ ndoꞌo yuvii̱, ne̱ cuma̱n doj nij soꞌ canoco̱ꞌ man Jesucristó ado̱nj.  
\v 20 Dan me se ga̱a vaa ꞌu̱nj scaꞌnúj nij yuvii̱ israelitá, ga̱a ne̱ naquiꞌyaj manj nda̱a vaa ꞌyaj maꞌa̱n nij soꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e canoco̱ꞌ nij soꞌ se‑tucua̱nj Jesucristó, cheꞌé se me raj cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó ei. Ase vaa nij síí noco̱ꞌ uxrá se‑tucua̱nj Moisés roꞌ, da̱nj vaa ma̱ꞌanj ga̱a taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ cheꞌé Jesucristó ei. Taj cheꞌé canoco̱ꞌ ma̱ꞌanj se‑tucua̱nj Moisés, tza̱j ne̱ ma̱a̱n cheꞌé rej me raj cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó me ꞌyáj da̱nj na̱nj ado̱nj.  
\v 21 Ase vaa nij síí ne nocoꞌ se‑tucua̱nj Moisés roꞌ, da̱nj vaa ꞌu̱nj ga̱a taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ cheꞌé Jesucristó, cheꞌé rej me raj cuno̱ nij soꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó, ne̱ dan me se ne ꞌyáá ꞌu̱nj na̱j guun se vaa me raj qui̱ꞌyáj maꞌ. ꞌO̱ se unó ꞌu̱nj rihaan Diose̱, ne̱ unó ꞌu̱nj cunuda̱nj nana̱ cataj xnaꞌanj Jesucristó rihaan níꞌ ado̱nj.  
\v 22 Ase vaa nij síí ne gu̱un ya̱ rá se vaa aꞌvej rá Diose̱ cha̱ nij soꞌ na̱j guun rasu̱u̱n roꞌ, da̱nj vaa ma̱ꞌanj ga̱a tucuꞌyonj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan nij soꞌ, cheꞌé rej me raj raan doj canoco̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó ei. Dan me se ase vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa naquiꞌyáj man ma̱ꞌanj ga̱a taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nij soꞌ cheꞌé Jesucristó, ga̱a ne̱ canoco̱ꞌ taꞌa̱j ꞌo̱ ꞌo̱ nij yuvii̱ man Jesucristó, qui̱ꞌyáj ado̱nj. 
\p  
\v 23 Ina̱nj da̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj ga̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ ma̱ꞌanj, quiꞌya̱j se‑na̱na̱ Diose̱, raj a.  
\v 24 Neꞌen soj se vaa nij síí unánj tico tuviꞌ roꞌ, nucua̱j unánj cunuda̱nj nij soꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ tuviꞌ nij soꞌ ꞌyaj canaán, ne̱ dan me se ase vaa ꞌyaj suun ndoꞌo síí ꞌyaj canaán roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj quiꞌya̱j suun soj cheꞌé Jesucristó, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j canaán soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj ei.  
\v 25 Dan me se síí me rá quiꞌya̱j canaán ga̱a tico nii roꞌ, tumé uxrá soꞌ man maꞌa̱n soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ se̱ náj quiꞌya̱j rmaꞌa̱n soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se me rá soꞌ gu̱un nucua̱j soꞌ quiꞌya̱j canaán soꞌ ꞌo̱ cachriin coj cu̱nuû raa̱ soꞌ, tza̱j ne̱ nuveé ꞌo̱ cachriin coj ga̱a̱ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj me yoꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se vaa güii canaco̱o̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ ino̱ vaa se rque̱ Diose̱ man níꞌ sese quiꞌya̱j canaán níꞌ, ne̱ dan me se se rque̱ Diose̱ man níꞌ roꞌ, yoꞌo̱ ga̱a̱ yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ne̱ cheꞌé dan cu̱tumé uxrá níꞌ man maꞌa̱n níꞌ ei. 
\p  
\v 26 Xa̱ꞌ síí unánj tico tuviꞌ, tza̱j ne̱ neꞌen soꞌ me rej cuchi̱ꞌ soꞌ, ne̱ ne ꞌanj soꞌ na̱j guun chrej maꞌ. Ne̱ da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ ꞌu̱nj na̱nj á. Dan me se neꞌen yaj me rej cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj, ne̱ cheꞌé dan ina̱nj ꞌyaj sunj ado̱nj. Ne̱ síí tico tuviꞌ cuxruꞌ, tza̱j ne̱ ne oꞌ soꞌ rihaan nana̱ u̱u̱n maꞌ. ꞌO̱ se neꞌen soꞌ da̱j quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ quiꞌya̱j canaán soꞌ, ne̱ ase ꞌyaj soꞌ roꞌ, da̱nj ꞌyáj ado̱nj. Neꞌenj da̱j qui̱ꞌyáj, ne̱ quiꞌya̱j cananj ni̱ꞌyaj Diose̱, ne̱ da̱nj ꞌyaj gue̱e̱ ꞌu̱nj na̱nj á.  
\v 27 Dan me se síí tico tuviꞌ cuxruꞌ roꞌ, me se oꞌ soꞌ man maꞌa̱n soꞌ, cheꞌé se me rá soꞌ ga̱a̱ sca̱ꞌ nee̱ man soꞌ, ga̱a ne̱ quiꞌya̱j canaán soꞌ man tuviꞌ soꞌ a. Uxrá tumé soꞌ man nee̱ man maꞌa̱n soꞌ, ne̱ ase vaa tumé soꞌ man maꞌa̱n soꞌ roꞌ, da̱nj vaa tumej man ma̱ꞌanj a. Dan me se caꞌmii natáj ꞌu̱nj rihaan yoꞌó yuvii̱ se vaa canoco̱ꞌ nij soꞌ man Jesucristó, ne̱ naꞌvej raj cata̱j Jesucristó se vaa ne canoco̱ꞌ ya̱ ma̱ꞌanj man soꞌ maꞌ. 
\c 10  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa tadó uxrá níꞌ se vaa se̱ quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ rihaan Diose̱, ne̱ se̱ naꞌvíj níꞌ rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ a 
\p  
\v 1 Me raj xca̱j nij soj cuentá cheꞌé xi̱i núj si̱j israelitá nij síí cumán ga̱a naá, ga̱a ne̱ queneꞌe̱n soj me cheꞌé canoco̱ꞌ raan níꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, tinu̱j, nocoj. Xi̱i núj si̱j israelitá nij síí cumán ga̱a naá roꞌ, me se caráán ngaa rihaan güii xráá cunuda̱nj nij soꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cachén sa̱ꞌ nij soꞌ tanu̱u̱ na yaꞌa̱nj, ne̱ canó nij soꞌ nda̱a rej xco̱ na yaꞌa̱nj, quiꞌyaj Diose̱,  
\v 2 ne̱ ga̱a cachén nij yuvii̱ israelitá rej caráán ngaa rihaan güii xráá nij soꞌ do̱ꞌ, ga̱a cachén sa̱ꞌ nij soꞌ nda̱a rej xco̱ na yaꞌa̱nj do̱ꞌ, ne̱ yoꞌ me cataꞌ ne nij soꞌ vaa, ne̱ cunuu rcuaꞌa̱a̱n nij soꞌ ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés, ne̱ canocoꞌ cunuda̱nj nij soꞌ man Diose̱ ga̱ síí cuꞌna̱j Moisés ei.  
\v 3 Ne̱ vaa se rqué Jesucristó rihaan nij soꞌ chá cunuda̱nj nij soꞌ,  
\v 4 ne̱ vaa na rqué Jesucristó rihaan nij soꞌ coꞌo cunuda̱nj nij soꞌ, ne̱ rqué Jesucristó cunuda̱nj rasu̱u̱n cachiin man nee̱ man nij soꞌ do̱ꞌ, man nimán nij soꞌ do̱ꞌ, na̱nj ado̱nj. Dan me se cachéé Jesucristó ga̱ nij soꞌ me rej maꞌa̱n va̱j nij soꞌ, ne̱ ase vaa yuvej quixraꞌ cavii na coꞌo nij yuvii̱ israelitá roꞌ, da̱nj vaa Jesucristó rihaan nimán nij soꞌ, rqué Jesucristó nu̱ꞌ se vaa cachiin man nimán nij soꞌ ado̱nj.  
\v 5 Tza̱j ne̱ ne gu̱un niha̱ꞌ uxrá rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man queꞌe̱e̱ nij soꞌ maꞌ. Do̱j tzinꞌ tuviꞌ nij soꞌ me síí sa̱ꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan caviꞌ nu̱ꞌ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ rej tacaan, quiꞌyaj Diose̱ ei. 
\p  
\v 6 Xca̱j ra̱a̱ níꞌ da̱j quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá, ne̱ xca̱j níꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j níꞌ yoꞌ ya̱j á. Dan me se guun ndoꞌo rá nij yuvii̱ israelitá quiꞌya̱j nij soꞌ se nij, ga̱a ne̱ quiranꞌ nij soꞌ sayuun, ne̱ cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá se vaa ne nó xcúún níꞌ gu̱un rá níꞌ quiꞌya̱j níꞌ se nij maꞌ.  
\v 7 Dan me se quinaꞌvíj taꞌa̱j nij soꞌ rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱, ne̱ dan me se cayáán nij yuvii̱ israelitá rej rihaan nij yaꞌanj yoꞌ, ga̱a ne̱ chá nij soꞌ chraa, ga̱a ne̱ coꞌo nij soꞌ na, ga̱a ne̱ canicunꞌ nij soꞌ, ga̱a ne̱ quij tico tuviꞌ nij soꞌ ga̱ tuviꞌ nij soꞌ rihaan yaꞌanj yoꞌ, taj danj Diose̱ a. Ga̱a ne̱ quiranꞌ ndoꞌo nij soꞌ sayuun, cheꞌé yan quiꞌyaj nij soꞌ da̱nj a. Dan me se xca̱j níꞌ cuentá se vaa se̱ quinaꞌvíj níꞌ rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ maꞌ.  
\v 8 ꞌO̱ se quiꞌyaj yoꞌó taꞌa̱j nij yuvii̱ israelitá cacunꞌ ga̱ chana̱, ne̱ dan me se caviꞌ ico̱ vaꞌnu̱j míj tuviꞌ nij soꞌ rque ꞌo̱ güii yoꞌ, quiꞌyaj cacunꞌ yoꞌ a. Cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá se vaa se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj maꞌ.  
\v 9 Ne̱ ne cuchuꞌvi̱ꞌ nij yuvii̱ israelitá quiꞌya̱j nij soꞌ cacunꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se guun rá nij soꞌ queneꞌe̱n nij soꞌ sese ya̱ ya̱ quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ a. Doj a̱ quiꞌyaj nij soꞌ cacunꞌ, tza̱j ne̱ caviꞌ queꞌe̱e̱ nij soꞌ, quiꞌyaj xcuáá, ne̱ cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá se vaa se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj maꞌ.  
\v 10 Ne̱ caꞌmii taꞌa̱j nij soꞌ nana̱ nij rihaan Diose̱, se vaa ne veꞌé quiꞌyaj Diose̱ rihaan nij soꞌ a. Ne̱ cheꞌé dan caviꞌ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ, quiꞌyaj se‑mo̱zó Diose̱ síí caꞌnéé Diose̱ rihaan nij soꞌ, ne̱ cheꞌé dan xca̱j níꞌ cuentá se vaa se̱ quiꞌyaj níꞌ da̱nj maꞌ. 
\p  
\v 11 Ina̱nj da̱nj quiranꞌ nij yuvii̱ israelitá nij síí cumán ga̱a naá, ga̱a ne̱ cachrón nii nana̱ nihánj cheꞌé nij soꞌ rihaan yanj, cheꞌé yan xca̱j níꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j níꞌ yoꞌ ya̱j a. Nichru̱nꞌ quinavi̱j chumii̱ nihánj, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún níꞌ xca̱j níꞌ cuentá da̱j quiꞌya̱j níꞌ a.  
\v 12 Sese sa̱ꞌ uxrá nocoꞌ níꞌ man Jesucristó rá níꞌ, ne̱ tu̱mé uxrá níꞌ man níꞌ se̱ gaa na̱nj caꞌa̱nj yaníj níꞌ ne̱ quiri̱ꞌ níꞌ a.  
\v 13 Xa̱ꞌ soj, tza̱j ne̱ ne cache̱n soj rihaan sayuun noco̱o ndoꞌo ne gu̱un nucua̱j soj quira̱nꞌ soj maꞌ. Ma̱a̱n se ina̱nj sayuun leꞌe̱j nii ꞌvee gu̱un nucua̱j soj ꞌnaꞌ rihaan soj na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ vaa cheꞌé ga̱a̱ nucua̱j rá soj man Diose̱, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj caꞌna̱ꞌ sayuun noco̱o ndoꞌo rihaan soj ei. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ caꞌnaꞌ sayuun noco̱o ndoꞌo rihaan soj, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j rá soj man Diose̱, ne̱ ra̱cuíj soꞌ man soj da̱j ga̱a̱ quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ quinani̱i̱ soj rihaan chrej chiꞌi̱i̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ se̱ gaa na̱nj quiꞌya̱j soj cacunꞌ chugua̱nj. Dan me se daj chiha̱a̱ míj se̱ guun nucua̱j sayuun noco̱o yoꞌ quiꞌya̱j canaán yoꞌ rihaan soj maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ ra̱cuíj na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 14 Cheꞌé dan tu̱mé uxrá soj man soj ei. Se̱ quinaꞌvíj soj rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱, man tinu̱j, man nocoj.  
\v 15 Síí a̱j acaj cuentá me soj, raj, ne̱ cheꞌé dan me nuchru̱j ra̱a̱ soj nana̱ aꞌmij á.  
\v 16 Dan me se ga̱a nuu chre̱ꞌ níꞌ, ne̱ vaa yoꞌo̱ tazá na vinó rihaan níꞌ, ne̱ nagoꞌ níꞌ graciá rihaan Diose̱ cheꞌé tazá se vaa cheꞌé ina̱nj o̱rúnꞌ Diose̱ ga̱a̱ na vinó yoꞌ, ne̱ ase vaa ton man Jesucristó roꞌ, da̱nj vaa na vinó yoꞌ rihaan níꞌ a. Ne̱ neꞌen níꞌ se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ a. Ga̱a ne̱ uxraꞌ taꞌa̱j níꞌ rachrúún, ga̱a ne̱ chá taranꞌ níꞌ do̱j rachrúún yoꞌ, ne̱ ase vaa nee̱ man Jesucristó roꞌ, da̱nj vaa rachrúún yoꞌ rihaan níꞌ a. Ne̱ neꞌen níꞌ se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ a.  
\v 17 Dan me se o̱rúnꞌ rachrúún vaa rihaan níꞌ chá cunuda̱nj níꞌ a. Cheꞌé dan me ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij tinu̱j níꞌ a.  
\v 18 Ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ase vaa ꞌyaj níꞌ cuano̱ roꞌ, da̱nj quiꞌyaj nij yuvii̱ israelitá nij síí ma̱n ga̱a naá, chá cunuda̱nj nij soꞌ nee̱ rqué nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cheꞌé dan ase vaa o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa cunuda̱nj nij soꞌ rihaan Diose̱ a. 
\p  
\v 19 Xca̱j nij soj cuentá ni̱ꞌyaj soj nana̱ aꞌmij á. Yuꞌva̱ꞌ cha̱ꞌ nee̱ utaꞌ nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ naꞌ. Taj maꞌ. Ya̱ yaꞌanj me nij yaꞌanj cacój yuvii̱ naꞌ. Taj maꞌ.  
\v 20 Ina̱nj me rá ꞌu̱nj cata̱j ꞌu̱nj se vaa nee̱ utaꞌ nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ roꞌ, nuveé Dio̱se̱ me síí rqué nii nee̱ yoꞌ rihaan maꞌ. Ma̱a̱n se rihaan nana̱ chre̱e rqué nii nee̱ yoꞌ na̱nj ado̱nj. Ne̱ naꞌvej raj gu̱un tuvi̱ꞌ soj ga̱ nij nana̱ chre̱e maꞌ.  
\v 21 Sese coꞌo̱ soj na vinó cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee ca̱nica̱j soj coꞌo̱ soj na vinó cheꞌé nij nana̱ chre̱e maꞌ. Se̱ guun coꞌo̱ soj vi̱j na yoꞌ maꞌ. Sese cha̱ soj chraa rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ se̱ caꞌvee ca̱nica̱j soj cha̱ soj chraa rihaan nij nana̱ chre̱e maꞌ.  
\v 22 Sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ caxri̱i̱ yuva̱a̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ man níꞌ na̱nj ado̱nj. Cheꞌé se sa̱ꞌ Diose̱, ne̱ nano̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌma̱an rá Diose̱ ni̱ꞌyaj Diose̱ man níꞌ naꞌ. Taj maꞌ. Sese da̱nj quiꞌya̱j níꞌ, ne̱ se̱ guun nucua̱j níꞌ quinani̱i̱ níꞌ rihaan soꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 23 “Caꞌve̱e qui̱ꞌyáj na̱j guun se me raj á”, taj taꞌa̱j yuvii̱, ne̱ ya̱ vaa nana̱ aꞌmii nij soꞌ, tza̱j ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ níꞌ a̱ doj, quiꞌya̱j na̱j guun se ꞌyaj níꞌ maꞌ. Se̱ cunuu sa̱ꞌ níꞌ, quiꞌya̱j na̱j guun se ꞌyaj níꞌ man chugua̱nj.  
\v 24 Se̱ guun nano̱ꞌ níꞌ se sa̱ꞌ ga̱a̱ rihaan maꞌa̱n ina̱nj níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se no̱ xcúún níꞌ nano̱ꞌ níꞌ se sa̱ꞌ ga̱a̱ rihaan yoꞌó yuvii̱ ado̱nj. Da̱nj quiꞌya̱j níꞌ, ga̱a ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj níꞌ ei. 
\p  
\v 25 Caꞌve̱e cha̱ soj na̱j guun nee̱ aneꞌ rihaan yuꞌvee, ne̱ se̱ nanó rá soj sese nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ me nee̱ yoꞌ mei. Ma̱a̱n se cha̱ u̱u̱n soj ei.  
\v 26 Danj Diose̱ taj se vaa nu̱ꞌ cachra̱ꞌ chumii̱ do̱ꞌ, cunuda̱nj rasu̱u̱n ma̱n rihaan chumii̱ do̱ꞌ, me siꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ a. Da̱nj taj danj Diose̱, ne̱ taj cheꞌé cuchuꞌvi̱ꞌ níꞌ cha̱ níꞌ man siꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ maꞌ. 
\p  
\v 27 Sese nacúún yoꞌo̱ síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó man soj cha̱ soj chraa ga̱ soꞌ, ne̱ caꞌve̱e caꞌa̱nj soj cha̱ soj ga̱ soꞌ, sese da̱nj me rá soj, ne̱ caꞌve̱e cha̱ soj na̱j guun rasu̱u̱n rque̱ soꞌ cha̱ soj ei. Se̱ xcaj soj cuentá sese nee̱ cutaꞌ nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ me nee̱ yoꞌ maꞌ. Cha̱ soj cuaj ei.  
\v 28 Tza̱j ne̱ sese cata̱j xnaꞌanj yoꞌo̱ soꞌ rihaan soj se vaa nee̱ utaꞌ nii rihaan yaꞌanj cacój yuvii̱ me nee̱ chá soj, ne̱ se̱ chá soj man nee̱ yoꞌ a̱ mei. ꞌO̱ se síí cataj xnaꞌanj rihaan soj roꞌ, ne gu̱un ya̱ rá soꞌ se vaa caꞌve̱e cha̱ soj nee̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan me se̱ guun cha̱ soj a̱ maꞌ.  
\v 29-30 Dan me se neꞌen maꞌa̱n soj se vaa nuveé cacu̱nꞌ me cha̱ soj nee̱ yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ tinúú soj síí cataj xnaꞌanj rihaan soj roꞌ, cacunꞌ me cha̱ꞌ nee̱ yoꞌ, rá soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me se táá a̱ se̱ chá soj nee̱ yoꞌ a̱ man ado̱nj. Caꞌve̱e cha̱ ꞌu̱nj nee̱ yoꞌ, raj, tza̱j ne̱ sese cha̱ ꞌu̱nj nee̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cuta̱ꞌ tinúú ꞌu̱nj cacunꞌ xráj, ne̱ nda̱ꞌ se nago̱ꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé nee̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ cata̱j tinúj se vaa chiꞌi̱i̱ vaa nimanj, ne̱ naꞌvej uxrá raj caꞌmi̱i̱ tinúj da̱nj a̱ maꞌ. Cheꞌé dan me taj cheꞌé cha̱j nee̱ yoꞌ maꞌ. 
\p  
\v 31 ꞌO̱ se veé da̱nj quiꞌya̱j soj uún ei. Dan me se nu̱ꞌ se cha̱ soj do̱ꞌ, nu̱ꞌ se coꞌo̱ soj do̱ꞌ, na̱j guun se quiꞌya̱j soj do̱ꞌ, ina̱nj cheꞌé Diose̱ quiꞌya̱j soj cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ, ga̱a ne̱ veꞌé doj caꞌmi̱i̱ yuvii̱ cheꞌé Diose̱, quiꞌya̱j soj chugua̱nj.  
\v 32 Tana̱nj uún, ne̱ se̱ quinanó rá nij yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, nij yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó do̱ꞌ, quiꞌya̱j soj maꞌ.  
\v 33 Ina̱nj da̱nj ꞌyaj ma̱ꞌanj, ne̱ nu̱ꞌ se vaa me rá ꞌo̱ ꞌo̱ taꞌa̱j yuvii̱ qui̱ꞌyáá ꞌu̱nj roꞌ, ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ ne ꞌyáá ꞌu̱nj ina̱nj se me raj qui̱ꞌyáj maꞌ. ꞌO̱ se ꞌyáá ꞌu̱nj nda̱a vaa me rá nij yuvii̱ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se nanóꞌ ꞌu̱nj chrej cavi̱i̱ sa̱ꞌ cunuda̱nj nij yuvii̱ doj, ga̱a ne̱ quinani̱i̱ nij soꞌ rihaan sayuun cheꞌé se sa̱ꞌ yoꞌ ado̱nj. Ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj uún ei. 
\c 11  
\p  
\v 1 Dan me se xcaj ꞌu̱nj cuentá da̱j quiꞌyaj Jesucristó, ne̱ ina̱nj da̱nj ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ xca̱j soj cuentá da̱j ꞌyáá ꞌu̱nj, ne̱ ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj uún ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a naꞌvíj níꞌ rihaan Diose̱ a 
\p  
\v 2 A̱ ꞌó güii ne quiniꞌyo̱n nij soj manj, ne̱ veꞌé ꞌyaj soj nu̱ꞌ tucuáán tucuꞌyonj rihaan soj, ne̱ cheꞌé dan sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj soj á.  
\v 3 Me raj xca̱j soj cuentá se vaa uun chij Jesucristó rihaan nu̱ꞌ snóꞌo, ne̱ snóꞌo uun chij rihaan chana̱ nica̱ soꞌ, ne̱ uun chij Diose̱ rihaan Jesucristó a. 
\p  
\v 4 Dan me se ga̱a achíín niꞌya̱j snóꞌo rihaan Diose̱ do̱ꞌ, ga̱a nataꞌ soꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ cuno̱ cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó do̱ꞌ, ne̱ sese ca̱ráán soꞌ raa̱ soꞌ, ne̱ nij ndoꞌo ꞌyaj soꞌ rihaan maꞌa̱n soꞌ do̱ꞌ, rihaan Jesucristó do̱ꞌ, vaa ei.  
\v 5 Ne̱ chana̱ me se ga̱a achíín niꞌya̱j noꞌ rihaan Diose̱ do̱ꞌ, ga̱a nataꞌ noꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ cuno̱ cunuda̱nj nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó do̱ꞌ, ne̱ sese se̱ caráán noꞌ raa̱ noꞌ, ne̱ nij ꞌyaj noꞌ rihaan maꞌa̱n noꞌ do̱ꞌ, rihaan nica̱ noꞌ do̱ꞌ, vaa ei. Ase vaa chana̱ raa̱ ca̱an roꞌ, vaa noꞌ,  
\v 6 sese se̱ caꞌvej rá noꞌ ca̱ráán raa̱ noꞌ ei. Táá a̱ se caꞌve̱j cachri̱j rá noꞌ caca̱ ca̱an nii raa̱ noꞌ, sese ne naꞌa̱j noꞌ ga̱a̱ da̱nj raa̱ noꞌ ei. Sese naꞌa̱j noꞌ, ne̱ ca̱ráán noꞌ raa̱ noꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 7 Ne nó xcúún núj sno̱ꞌo ca̱ráán núj raa̱ núj maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa Diose̱ roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n núj sno̱ꞌo, ne̱ cheꞌé dan niꞌya̱j yuvii̱ man snóꞌo ne̱ xcaj yuvii̱ cuentá se vaa veꞌé ndoꞌo vaa Diose̱ síí quiꞌyaj man snóꞌo ado̱nj. Ne̱ niꞌya̱j yuvii̱ man chana̱ ne̱ xcaj yuvii̱ cuentá se vaa veꞌé ndoꞌo vaa snóꞌo, cheꞌé se cúú man snóꞌo roꞌ, guun chana̱ a.  
\v 8 Neꞌen soj se vaa cúú man maꞌa̱n snóꞌo roꞌ, cavii chana̱, ne̱ nuveé cu̱j man chana̱ cavii snóꞌo maꞌ.  
\v 9 Ne̱ nuveé cheꞌe̱ chana̱ me quiꞌyaj Diose̱ man snóꞌo maꞌ. Cheꞌe̱ snóꞌo roꞌ, me quiꞌyaj Diose̱ man chana̱ ado̱nj.  
\v 10 Cheꞌé dan no̱ xcúún chana̱ ti̱haa̱n chana̱ se vaa uun chij snóꞌo rihaan noꞌ, ne̱ cheꞌé dan ca̱ráán noꞌ raa̱ noꞌ, ne̱ queneꞌe̱n nij se‑mo̱zó Diose̱ se vaa veꞌé ꞌyaj noꞌ ei. 
\p  
\v 11 Tza̱j ne̱ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa taj se uun snóꞌo rihaan chana̱, ne̱ se̱ guun cata̱j níꞌ se vaa taj se uun chana̱ rihaan snóꞌo maꞌ.  
\v 12 ꞌO̱ se cheꞌe̱ snóꞌo guun chana̱ rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ cheꞌé chana̱ me aꞌngaa snóꞌo, ne̱ Diose̱ me síí quiꞌyaj man cunuda̱nj níꞌ ado̱nj.  
\v 13 Nuchru̱j ra̱a̱ maꞌa̱n soj da̱j quiꞌya̱j soj á. Cuna̱j vaa cachi̱nj niꞌya̱j chana̱ rihaan Diose̱ sese se̱ caráán raa̱ noꞌ, rá soj naꞌ. Taj maꞌ.  
\v 14 Neꞌen cunuda̱nj yuvii̱ se vaa sese ga̱a̱ xca̱a̱n ndoꞌo yuvé raa̱ snóꞌo, ne̱ gu̱un naꞌa̱j soꞌ,  
\v 15 tza̱j ne̱ sese xca̱a̱n yuvé raa̱ chana̱, ne̱ veꞌé vaa noꞌ, rá yuvii̱ a. Me rá Diose̱ ga̱a̱ xca̱a̱n yuvé raa̱ chana̱, ne̱ cheꞌé dan me rqué Diose̱ yuvé raa̱ noꞌ, me rá Diose̱ ca̱ráán yoꞌ raa̱ noꞌ ei.  
\v 16 Sese vaa ꞌo̱ síí naꞌvej rá cuno̱ nana̱ nihánj, ne̱ taj se quiꞌya̱j níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se nuviꞌ yoꞌó tucuáán canoco̱ꞌ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se veé nihánj me tucuáán noco̱ꞌ níꞌ do̱ꞌ, tucuáán noco̱ꞌ taranꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ma̱n cunuda̱nj chumanꞌ do̱ꞌ, na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 17 Vaa yoꞌó nana̱ cata̱j xnaꞌanj uún ꞌu̱nj rihaan soj, tza̱j ne̱ se̱ cataj ꞌu̱nj se vaa veꞌé ꞌyaj soj maꞌ. Ma̱a̱n se nij ꞌyaj soj ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soj, quiꞌya̱j se vaa ꞌyaj soj maꞌ. Ma̱a̱n se nij doj cavi̱i̱ soj ado̱nj.  
\v 18 Asino ya̱a̱n cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cheꞌé se vaa ne cuya̱a̱n vaa rá taranꞌ soj a̱ man chugua̱nj. Dan me se caꞌnaꞌ nana̱ rihanj, ne̱ cunoj se vaa ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, ne̱ uun yaníj taꞌa̱j soj rihaan tuviꞌ soj, ne̱ ino̱ vaa rá taꞌa̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ xa̱ꞌ nana̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ nana̱ ya̱ ya̱ me nana̱ yoꞌ, raj na̱nj á.  
\v 19 ꞌO̱ se cuna̱j uxrá vaa cuxraꞌ taꞌa̱j soj man maꞌa̱n soj axe̱e̱. Ne̱ ya̱j me se xca̱j níꞌ cuentá ni̱ꞌyaj níꞌ me tuviꞌ soj me síí noco̱ꞌ ya̱ man Jesucristó raa̱ ado̱nj.  
\v 20 Dan me se ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, navij rá soj chá xtiꞌno̱ soj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, rá soj, tza̱j ne̱ ino̱ uxrá ꞌyaj soj, ne̱ nuveé cheꞌe̱ ya̱ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ chá xtiꞌno̱ soj ga̱ tinúú soj a̱ maꞌ.  
\v 21 Ma̱a̱n se cheꞌé maꞌa̱n soj chá xtiꞌno̱ ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ dan me se taꞌaa ꞌo̱ ꞌo̱ soj chá maꞌa̱n soj, ne̱ naꞌvej rá soj go̱ꞌ soj chraa cha̱ tinúú soj maꞌ. Cheꞌé dan naꞌaan rque yoꞌo̱ taꞌa̱j tinúú soj, ꞌyaj soj ei. Ne̱ yoꞌó taꞌa̱j soj me se uun xno̱ soj ei.  
\v 22 Sese ina̱nj me rá soj cha̱ soj do̱ꞌ, coꞌo̱ soj do̱ꞌ, ne̱ me cheꞌé ne quina̱nꞌ soj tucuá soj cha̱ soj do̱ꞌ, coꞌo̱ soj do̱ꞌ ga̱. Taj va̱j tucuá soj vaa, don ꞌyaj soj da̱nj naꞌ. Nachriꞌ soj niꞌya̱j soj man tinúú soj síí noco̱ꞌ man Jesucristó, don ꞌyaj soj da̱nj naꞌ. Me cheꞌé me rá soj gu̱un naꞌa̱j nij tinúú soj nij síí nique̱ ga̱. Da̱j cata̱j ꞌu̱nj rihaan soj, rá soj ga̱. Caꞌve̱e cata̱j ꞌu̱nj se vaa sa̱ꞌ uxrá ꞌyaj soj axe̱e̱. 
\p  
\v 23 Dan me se cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihanj da̱j quiꞌya̱j níꞌ ga̱a cha̱ xtiꞌno̱ níꞌ cheꞌé soꞌ, ne̱ a̱j cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ yoꞌ rihaan soj á. Dan me se ga̱a quisíj güii tacuachén síí cuꞌna̱j Judas man Jesucristó sǐj ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó, ga̱a ne̱ ma̱a̱n tiꞌnuu dan roꞌ, nica̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rachrúún,  
\v 24 ne̱ nagoꞌ soꞌ graciá rihaan Diose̱ cheꞌé rachrúún yoꞌ, ne̱ guun cheꞌe̱ soꞌ cuxraꞌ taꞌa̱j soꞌ man rachrúún yoꞌ, ga̱a ne̱ dan me se cataj soꞌ: 
\p ―Nihánj me nee̱ manj, ne̱ ina̱nj cheꞌé soj vaa nihánj ado̱nj. Cha̱ soj man nihánj, ga̱a ne̱ yoꞌo̱ cu̱nuû rá soj manj á ―taj Jesucristó rihaan nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a. 
\p  
\v 25 Ga̱a ne̱ quisíj chá xtiꞌno̱ nij soꞌ, ga̱a ne̱ nica̱j Jesucristó ꞌo̱ copá nu̱u̱ na vinó, ga̱a ne̱ cataj uún soꞌ: 
\p ―Na vinó nihánj roꞌ, me ton manj, ne̱ cheꞌé ton manj roꞌ, rqué naca̱ Diose̱ ꞌo̱ nana̱ rihaan soj da̱j quiꞌya̱j Diose̱ ga̱ soj, ne̱ me maꞌa̱n güii coꞌo̱ soj na nihánj, ne̱ naꞌnu̱j rá soj manj á ―taj Jesucristó rihaan nij síí noco̱ꞌ man soꞌ a. 
\p  
\v 26 Dan me se me maꞌa̱n güii cha̱ soj rachrúún yoꞌ do̱ꞌ, me maꞌa̱n güii coꞌo̱ nij soj na vinó yoꞌ do̱ꞌ, ne̱ ti̱haa̱n soj rihaan taranꞌ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé soj, ne̱ ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj nda̱a se quisi̱j güii caꞌna̱ꞌ uún Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj a. 
\p  
\v 27 Cheꞌé dan me sese nij ꞌyaj yoꞌo̱ tinúú níꞌ ga̱a chá soꞌ rachrúún do̱ꞌ, ga̱a ꞌo soꞌ na vinó do̱ꞌ, cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ tumé soꞌ cacunꞌ, cheꞌé yan ꞌyaj soꞌ da̱nj ado̱nj. Tumé soꞌ cacunꞌ rihaan nee̱ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, rihaan ton man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ do̱ꞌ, na̱nj ado̱nj.  
\v 28 Cheꞌé dan xca̱j ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj cuentá da̱j quiꞌya̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ga̱a ne̱ veꞌé cha̱ soj rachrúún do̱ꞌ, veꞌé coꞌo̱ soj na vinó do̱ꞌ á.  
\v 29 Sese ne acaj soj cuentá sese nee̱ man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me se chá soj, ne̱ quira̱nꞌ soj sayuun, ne̱ sese ne acaj soj cuentá sese ton man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me se ꞌo soj, ne̱ quira̱nꞌ soj sayuun ei.  
\v 30 Dan me se ma̱a̱n cheꞌé se nij ꞌyaj soj rihaan síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, cheꞌé dan a̱j ranꞌ queꞌe̱e̱ soj sayuun chugua̱nj. Dan me se taꞌa̱j soj anó chiꞌii̱ man, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j soj yoꞌo̱ ina̱j, ne̱ yoꞌó taꞌa̱j soj a̱j caviꞌ na̱nj ei. 
\p  
\v 31 Sese naquiꞌya̱j cu̱u níꞌ cheꞌé maꞌa̱n níꞌ da̱j vaa níꞌ, ga̱a ne̱ se̱ quiꞌyaj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ sayuun maꞌ.  
\v 32 Tza̱j ma̱a̱n cheꞌé se nij ꞌyaj níꞌ, rá síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ cheꞌé dan ꞌyaj soꞌ sayuun man níꞌ, cheꞌé rej quinari̱ꞌ níꞌ da̱j quiꞌya̱j níꞌ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ ado̱nj. Sese nari̱ꞌ sa̱ꞌ níꞌ chrej sa̱ꞌ, ga̱a ne̱ se̱ quiranꞌ níꞌ sayuun quiꞌya̱j Diose̱, asa̱ꞌ quiꞌyaj soꞌ sayuun man cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a güii quiꞌya̱j Diose̱ sayuun man nij soꞌ maꞌ. 
\p  
\v 33 Cheꞌé dan, ga̱a nuu chre̱ꞌ soj cha̱ soj, ga̱a ne̱ na̱ꞌvi̱j soj caꞌna̱ꞌ cunuda̱nj tinúú soj, tinu̱j, nocoj.  
\v 34 Sese naꞌaan ndoꞌo rque yoꞌo̱ tuviꞌ soj ta̱ꞌ asuun, ne̱ cha̱ soꞌ chraa tucuá soꞌ, ga̱a ne̱ se̱ quiranꞌ soj sayuun cheꞌé se vaa ꞌyaj soj ga̱a nuu chre̱ꞌ soj ei. Ne̱ yoꞌó nana̱ xnáꞌanj soj manj roꞌ, cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj nana̱ yoꞌ rihaan soj asa̱ꞌ cuchij chiháán soj ei. 
\c 12  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé suun sa̱ꞌ nica̱j níꞌ ꞌyaj Nimán Diose̱ a 
\p  
\v 1 Me raj xca̱j soj cuentá cheꞌé suun sa̱ꞌ nica̱j níꞌ ꞌyaj Nimán Diose̱, tinu̱j, nocoj.  
\v 2 Neꞌen soj se vaa ga̱a ataa canoco̱ꞌ soj man Diose̱, ne̱ ꞌanj yaníj soj rihaan Diose̱, ne̱ chéé soj rihaan yaꞌanj acój yuvii̱, quiꞌyaj nii, ne̱ náá quiꞌyaj rmaꞌa̱n nii man soj, tihaꞌ yuꞌunj nii man soj ei. Ne̱ nij yaꞌanj yoꞌ me se ne uno nij yoꞌ nana̱ aꞌmii soj a̱ man ado̱nj.  
\v 3 Cheꞌé dan xa̱ꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó nihánj me se ino̱ ꞌyaj níꞌ, ne̱ cheꞌé dan cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa nda̱ꞌ se cata̱j yoꞌo̱ soꞌ se vaa quij ndoꞌo vaa Jesucristó, tza̱j ne̱ nuveé na̱na̱ rqué Nimán Diose̱ rihaan soꞌ me nana̱ aꞌmii soꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese cata̱j yoꞌo̱ soꞌ se vaa ꞌni̱j raꞌa Jesucristó man níꞌ, ne̱ nana̱ yoꞌ me nana̱ rqué Nimán Diose̱ rihaan soꞌ, don aꞌvee aꞌmii soꞌ da̱nj ado̱nj. Cheꞌé se racuíj Nimán Diose̱ man níꞌ, cheꞌé dan gu̱un nucua̱j níꞌ caꞌmi̱i̱ níꞌ da̱nj ei. 
\p  
\v 4 Dan me se ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ rqué Nimán Diose̱ man níꞌ nica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ chugua̱nj. Tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ Nimán Diose̱ me síí rqué man ꞌo̱ ꞌo̱ suun sa̱ꞌ yoꞌ ei.  
\v 5 Ne̱ ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ suun ꞌyaj suun ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ rihaan tinúú níꞌ ei. Tza̱j ne̱ veé o̱rúnꞌ síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me ꞌyaj nu̱ꞌ rasu̱u̱n yoꞌ ei.  
\v 6 Ne̱ ino̱ vaa suun ꞌyaj suun Diose̱ nimán ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, tza̱j ne̱ veé o̱rúnꞌ Diose̱ ꞌyaj nu̱ꞌ daj a̱ rasu̱u̱n sa̱ꞌ yoꞌ ei. Ne̱ Diose̱ me síí ꞌyaj suun nimán ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ ina̱nj maꞌa̱n soꞌ ꞌyaj don aꞌvee quiꞌya̱j suun níꞌ ei. 
\p  
\v 7 Dan me se vaa suun sa̱ꞌ nica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ꞌyaj Nimán Diose̱, ne̱ cheꞌé dan neꞌen níꞌ se vaa ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ níꞌ, ne̱ cheꞌé suun sa̱ꞌ nica̱j níꞌ roꞌ, cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj nu̱ꞌ nij tinu̱j níꞌ, quiꞌya̱j níꞌ ado̱nj.  
\v 8 Dan me se yoꞌo̱ tinúú níꞌ aꞌmii nana̱ cu̱u, ꞌyaj Nimán Diose̱, ne̱ avii ndoꞌo raa̱ yoꞌó tinúú níꞌ, ꞌyaj uún maꞌa̱n Nimán Diose̱,  
\v 9 ne̱ yoꞌó tinúú níꞌ me síí nucua̱j ndoꞌo rá man Diose̱ se vaa ra̱cuíj ndoꞌo Diose̱ man níꞌ, ne̱ ina̱nj da̱nj vaa rá soꞌ, ꞌyaj uún maꞌa̱n Nimán Diose̱, ne̱ uun nucua̱j yoꞌó tinúú níꞌ tinahuun soꞌ man síí ranꞌ, ꞌyaj uún maꞌa̱n Nimán Diose̱, tza̱j ne̱ veé o̱rúnꞌ Nimán Diose̱ ꞌyaj na̱nj ado̱nj.  
\v 10 Yoꞌó tinúú níꞌ me síí uun nucua̱j ꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o, ne̱ yoꞌó tinúú níꞌ uun nucua̱j nataꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan, ne̱ yoꞌó tinúú níꞌ me síí uun nucua̱j xcaj cuentá da̱j vaa nana̱ aꞌmii ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ soꞌ roꞌ, me síí neꞌen sese se‑na̱na̱ Nimán Diose̱ aꞌmii níꞌ niꞌ, ase se‑na̱na̱ síí chre̱e aꞌmii níꞌ a. Dan me se neꞌen soꞌ nu̱ꞌ nana̱ a. Ne̱ vaa yoꞌó tinúú níꞌ aꞌmii xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen a̱ maꞌa̱n nij soꞌ maꞌ. Ne̱ yoꞌó tinúú níꞌ roꞌ, me síí nataꞌ da̱j caꞌmii tinúú níꞌ síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱ yoꞌ a. 
\p  
\v 11 Ne̱ maꞌa̱n Nimán Diose̱ me síí ꞌyaj uun nucua̱j ꞌo̱ ꞌo̱ tinúú níꞌ quiꞌya̱j suun tinúú níꞌ suun sa̱ꞌ nica̱j soꞌ, ne̱ o̱rúnꞌ Nimán Diose̱ me síí ꞌyaj suun nimán ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ na̱nj ado̱nj. Neꞌen Nimán Diose̱ da̱j vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ rqué soꞌ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ se vaa me rá soꞌ rque̱ soꞌ man níꞌ, ne̱ dan me se nda̱a ino̱ vaa se rqué soꞌ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ a. 
\p  
\v 12 Neꞌen nij soj se vaa vaa o̱rúnꞌ nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ ma̱n queꞌe̱e̱ rej ꞌyaj suun man níꞌ ado̱nj. Ma̱n raꞌa níꞌ do̱ꞌ, ma̱n tacóó níꞌ do̱ꞌ, ma̱n xréé níꞌ do̱ꞌ, ma̱n rlij rihaan níꞌ do̱ꞌ a. Dan me se queꞌe̱e̱ nee̱ ꞌyaj suun man níꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ níꞌ, ne̱ ase vaa nee̱ man o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, da̱nj vaa taranꞌ níꞌ si̱j noco̱ꞌ man Jesucristó ado̱nj. Dan me se ꞌo̱ yuvii̱ me níꞌ na̱nj ei.  
\v 13 Dan me se canocoꞌ cunuda̱nj níꞌ man Jesucristó, ne̱ cayáán Nimán Diose̱ ga̱ ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ cheꞌé dan cataꞌ ne níꞌ, ga̱a ne̱ cunuu rcuaꞌa̱a̱n taranꞌ níꞌ, ne̱ cheꞌé dan ase vaa nee̱ man o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, vaa taranꞌ níꞌ cuano̱ na̱nj chugua̱nj. Ino̱ vaa taꞌa̱j ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ, ne̱ veé dan me se taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ israelitá do̱ꞌ, taꞌa̱j níꞌ me yuvii̱ yaníj do̱ꞌ, taꞌa̱j níꞌ me mozó do̱ꞌ, taꞌa̱j níꞌ ne uun mozó me do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ase vaa nee̱ man o̱rúnꞌ yuvii̱ roꞌ, vaa taranꞌ níꞌ cuano̱, ne̱ ya̱nj ndoꞌo Nimán Diose̱ ga̱ cunuda̱nj níꞌ cuano̱ ei. 
\p  
\v 14 Neꞌen soj se vaa ne ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa cunuda̱nj nee̱ man yoꞌo̱ yuvii̱ maꞌ. Ma̱a̱n se ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ rej ꞌyaj suun man yuvii̱ ado̱nj.  
\v 15 Dan me se caꞌve̱e se gu̱un rá tacóó níꞌ se vaa, cheꞌé se naꞌvee quiꞌya̱j suun yoꞌ se‑su̱u̱n raꞌa níꞌ roꞌ, cheꞌé dan naxu̱u̱n yoꞌ man maꞌa̱n yoꞌ rihaan níꞌ cata̱j yoꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j yoꞌ quiꞌya̱j yoꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se nee̱ man maꞌa̱n níꞌ me tacóó níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 16 Ne̱ caꞌve̱e se gu̱un rá xréé níꞌ se vaa, cheꞌé se naꞌvee quiꞌya̱j suun yoꞌ se‑su̱u̱n rlij rihaan níꞌ, ne̱ cheꞌé dan naxu̱u̱n yoꞌ man maꞌa̱n yoꞌ rihaan níꞌ, tza̱j ne̱ se̱ guun nucua̱j yoꞌ quiꞌya̱j yoꞌ da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se nee̱ man maꞌa̱n níꞌ me xréé níꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 17 Ne̱ vaa se uun nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ rihaan níꞌ, ne̱ sese ina̱nj rlij rihaan níꞌ me nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuno̱ níꞌ, rá soj ga̱. Ne̱ sese ina̱nj xréé níꞌ me nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e naxu̱u̱n níꞌ nana̱, rá soj ga̱. 
\p  
\v 18 Diose̱ me síí quiꞌyaj nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ Diose̱ roꞌ, me síí rqué suun rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ nee̱ man níꞌ da̱j quiꞌya̱j nij yoꞌ ei.  
\v 19 Sese cuya̱a̱n ga̱a̱ cunuda̱nj nee̱ man níꞌ, ne̱ nuveé yuvi̱i̱ me níꞌ maꞌ.  
\v 20 Dan me se nda̱ꞌ se ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nee̱ man níꞌ, tza̱j ne̱ veꞌé vaa nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ ei.  
\v 21 Ne nó xcúún rlij rihaan níꞌ cata̱j yoꞌ rihaan raꞌa níꞌ: “Taj se uún so̱ꞌ rihanj maꞌ”. Se̱ guun tuꞌva̱ yoꞌ da̱nj maꞌ. Ne̱ ne nó xcúún raa̱ níꞌ cata̱j yoꞌ rihaan tacóó níꞌ: “Taj se uún so̱ꞌ rihanj maꞌ”. Se̱ guun tuꞌva̱ yoꞌ da̱nj maꞌ. 
\p  
\v 22 ꞌO̱ se nee̱ man níꞌ nee̱ ninaj doj roꞌ, doj a̱ achiin nee̱ yoꞌ man níꞌ,  
\v 23 ne̱ nee̱ man níꞌ nee̱ nij doj roꞌ, veꞌé a̱ doj nique̱e̱ sa̱ꞌ yoꞌ, ꞌyaj níꞌ, ne̱ naꞌvej rá níꞌ queneꞌe̱n yuvii̱ man nee̱ yoꞌ, ne̱ cheꞌé dan aráán níꞌ yatzíj man nee̱ yoꞌ a.  
\v 24 Tza̱j ne̱ nee̱ man níꞌ nee̱ veꞌé doj roꞌ, taj se qui̱ꞌyáꞌ ca̱ráán níꞌ yatzíj man nee̱ yoꞌ maꞌ. Ne̱ veꞌé ndoꞌo vaa rcuaꞌa̱a̱n nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ veꞌé doj quiꞌyaj soꞌ cheꞌé nee̱ man níꞌ nee̱ cunii doj,  
\v 25 cheꞌé rej naꞌvej rá soꞌ ga̱a̱ yaníj nee̱ yoꞌ man níꞌ a. Ma̱a̱n se veꞌé cu̱tumé ꞌo̱ nee̱ man níꞌ man tuviꞌ nee̱ man níꞌ, rá Diose̱,  
\v 26 ne̱ sese quira̱nꞌ chiꞌii̱ do̱j nee̱ man níꞌ, ne̱ nano̱ rá nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ne̱ da̱nj ina̱nj uún, ne̱ sese veꞌé cavi̱i̱ sa̱ꞌ do̱j nee̱ man níꞌ, ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá nu̱ꞌ nee̱ man níꞌ uún a. 
\p  
\v 27 Ya̱j me se a̱j canocoꞌ taranꞌ soj man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ase vaa nee̱ man Jesucristó vaa cunuda̱nj soj, ne̱ ase vaa do̱j nee̱ man Jesucristó vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij soj á.  
\v 28 Ne̱ Diose̱ roꞌ, me síí cuneꞌ man ꞌo̱ ꞌo̱ soj quiꞌya̱j suun soj cheꞌé cunuda̱nj nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ ino̱ vaa suun caꞌneꞌ Diose̱ rihaan ꞌo̱ ꞌo̱ soj, ne̱ dan me se asino cuneꞌ Diose̱ man núj si̱j apóstol nataꞌ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱, ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Diose̱ man nij síí nataꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan nij soꞌ a. Ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Diose̱ man nij síí tucuꞌyón se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan yuvii̱, ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Diose̱ man nij síí ꞌyaj suun sa̱ꞌ noco̱o a. Ga̱a ne̱ cuneꞌ uún Diose̱ man nij síí uun nucua̱j tinahuun man yuvii̱ ranꞌ, ne̱ cuneꞌ uún Diose̱ man nij síí racuíj man yuvii̱ quiranꞌ sayuun a. Ne̱ cuneꞌ Diose̱ man nij síí uun chij rihaan nij síí noco̱ꞌ man Jesucristó, ne̱ cuneꞌ Diose̱ man nij síí neꞌen caꞌmi̱i̱ xnaꞌánj naca̱ a. 
\p  
\v 29 Tza̱j ne̱ nuveé apóstol nataꞌ se‑na̱na̱ Jesucristó rihaan cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ me taranꞌ soj maꞌ. Nuveé si̱j nataꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan nij soꞌ me cunuda̱nj soj maꞌ. Nuveé si̱j tucuꞌyón se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan tinúú níꞌ me cunuda̱nj soj maꞌ. Ne uun nucua̱j cunuda̱nj níꞌ quiꞌya̱j suun níꞌ suun sa̱ꞌ noco̱o maꞌ.  
\v 30 Ne uun nucua̱j taranꞌ soj tinahuun taranꞌ soj man yuvii̱ ranꞌ maꞌ. Ne aꞌmii cunuda̱nj soj xnaꞌánj naca̱ maꞌ. Ne uun nucua̱j taranꞌ soj cataj xnaꞌanj soj me taj nana̱ aꞌmii tinúú níꞌ ga̱a aꞌmii tinúú níꞌ xnaꞌánj naca̱ maꞌ.  
\v 31 ꞌO̱ se nano̱ꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj, ga̱a ne̱ caꞌne̱ꞌ Diose̱ suun rihaan soj quiꞌya̱j suun soj nij suun sa̱ꞌ doj á. Sese da̱nj quiꞌya̱j soj, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ taranꞌ soj chugua̱nj. Tza̱j ne̱ me rá ꞌu̱nj cata̱j ꞌu̱nj yoꞌó nana̱ rihaan soj, ne̱ me ya̱ raj nari̱ꞌ soj yoꞌó tucuáán sa̱ꞌ ina̱nj ei. 
\c 13  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa no̱ xcúún níꞌ cunu̱u ꞌe̱e̱ rá níꞌ man yuvii̱ a 
\p  
\v 1 Dan me se caꞌve̱e se caꞌmi̱j xnaꞌánj aꞌmii yuvii̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se caꞌmi̱j xnaꞌánj aꞌmii se‑mo̱zó Diose̱ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese ne ꞌe̱e̱ raj tuvij, ne̱ se̱ guun niha̱ꞌ rá yuvii̱ cuno̱ yuvii̱ nana̱ caꞌmi̱j maꞌ. Ma̱a̱n se tuꞌva rma̱ꞌanj, cata̱j nij yuvii̱, ne̱ ase uun ga̱a agüiin agaꞌ do̱ꞌ, ase uun ga̱a anó agaꞌ do̱ꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa se‑na̱na̱j, cata̱j yuvii̱ na̱nj á.  
\v 2 Caꞌve̱e se veꞌé ndoꞌo natáꞌ ꞌu̱nj nana̱ rqué Diose̱ manj do̱ꞌ, caꞌve̱e se neꞌenj nu̱ꞌ nana̱ tihaa̱n Diose̱ rihaan yuvii̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se sa̱ꞌ uxrá avii raj do̱ꞌ, caꞌve̱e se amán uxrá raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man Diose̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se gu̱un nu̱cuáj natuna̱j rej nicu̱nꞌ ꞌo̱ quij xca̱a̱n cheꞌé se amán uxrá raj niꞌya̱j ꞌu̱nj man Diose̱ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese ne ꞌe̱e̱ raj tuvij, ne̱ taj se uún ꞌu̱nj ga̱a̱ a̱ maꞌ.  
\v 3 Caꞌve̱e se rque̱ u̱u̱n ꞌu̱nj cunuda̱nj siꞌyáj rihaan nij síí nique̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se rque̱ ꞌu̱nj nda̱a nee̱ man ma̱ꞌanj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ sese ne ꞌe̱e̱ raj man nij síí nique̱, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ ꞌu̱nj daj chiha̱a̱ míj maꞌ. 
\p  
\v 4 Ne raꞌya̱nj rá síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ quiꞌya̱j soꞌ sayuun man tuviꞌ soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ vaa ina̱j nimán soꞌ, ne̱ ꞌe̱e̱ rá soꞌ man tuviꞌ soꞌ, ne̱ ina̱nj veꞌé ꞌyaj soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ á. Ne uun xco̱j ruva̱a̱ rá síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ niꞌya̱j soꞌ tuviꞌ soꞌ maꞌ. Ne aꞌmii xta̱ꞌ soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se nica̱ꞌ vaa nimán soꞌ a.  
\v 5 Síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ roꞌ, ina̱nj veꞌé ꞌyaj soꞌ rihaan tuviꞌ soꞌ, ne̱ ne aráyaꞌa̱nj soꞌ ina̱nj maꞌa̱n soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se aráyaꞌa̱nj soꞌ tuviꞌ soꞌ a. Ne raꞌya̱nj rá soꞌ caxri̱i̱ yuva̱a̱ soꞌ maꞌ. Ne nuû rá soꞌ sayuun quiꞌyaj yuvii̱ man soꞌ ga̱a rque̱ maꞌ.  
\v 6 Nuveé si̱j niha̱ꞌ rá neꞌen man yuvii̱ ꞌyaj cacunꞌ me soꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ niha̱ꞌ rá soꞌ neꞌen soꞌ se vaa uno yuvii̱ nana̱ ya̱ a.  
\v 7 Uun nucua̱j soꞌ ranꞌ soꞌ na̱j guun sayuun, ne̱ ne tanáj maꞌa̱n soꞌ man tinúú soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se yoꞌo̱ amán rá soꞌ uno soꞌ cunuda̱nj nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ yoꞌo̱ neꞌen soꞌ se vaa ina̱nj sa̱ꞌ uxrá cavi̱i̱ níꞌ vaa güii, ne̱ ina̱nj da̱nj vaa rá síí ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 8 Xa̱ꞌ suun ꞌe̱e̱ rá tuviꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌo̱ ga̱a̱ yoꞌ nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj ei. Cuano̱ nihánj me se ma̱n síí nataꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan nij soꞌ, tza̱j ne̱ vaa güii caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun yoꞌ ei. Ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱n yuvii̱ aꞌmii xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen maꞌa̱n yuvii̱, tza̱j ne̱ vaa güii caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ suun aꞌmii xnaꞌánj yoꞌ a. Ne̱ cuano̱ nihánj me se ma̱n síí avii ndoꞌo raa̱, ꞌyaj Nimán Diose̱, tza̱j ne̱ vaa güii se̱ goꞌ nij soꞌ doj nana̱ rihaan yuvii̱ a̱ maꞌ.  
\v 9 Dan me se nu̱ꞌ nana̱ sa̱ꞌ aꞌmii níꞌ do̱ꞌ, nu̱ꞌ nana̱ cu̱u avii raa̱ níꞌ ꞌyaj Diose̱ do̱ꞌ, me se taꞌa̱j gue̱e̱ nana̱ me yoꞌ na̱nj ado̱nj. Tza̱j ne̱ vaa güii quinavi̱j yoꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 10 ꞌO̱ se güii quina̱nꞌ níꞌ rihaan Diose̱ me se Diose̱ me síí quiꞌya̱j yoꞌo̱ queneꞌe̱n níꞌ cunuda̱nj nana̱, ne̱ se̱ cachiin a̱ doj nana̱ caꞌmi̱i̱ níꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 11 Ga̱a mej xnii me se aꞌmii xnií ꞌu̱nj, ne̱ da̱j se uun rá xnii, da̱nj uun raj, ne̱ da̱j se nuchruj ra̱a̱ xnii, da̱nj nuchruj ra̱a̱ ꞌu̱nj a. Tza̱j ne̱ ya̱j cachij ꞌu̱nj, guún ꞌu̱nj snóꞌo noco̱o, ne̱ tanáj xco̱ ꞌu̱nj nu̱ꞌ se vaa quiꞌyáj ga̱a mej xnii a. Dan me se ase vaa se ꞌyaj ina̱nj xnii roꞌ, da̱nj vaa ꞌyaj níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ vaa güii ta̱náj xco̱ níꞌ man nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj níꞌ cuano̱ á.  
\v 12 Vaa se neꞌen níꞌ cuano̱, rá níꞌ, tza̱j ne̱ ne neꞌen sa̱ꞌ níꞌ man yoꞌ maꞌ. Dan me se ase vaa yuvii̱ niꞌya̱j rihaan ꞌo̱ se niꞌya̱j rihaan roꞌ, da̱nj vaa níꞌ, ne̱ sese ne naruvi̱i̱ rihaan se niꞌya̱j rihaan, ne̱ se̱ queneꞌen sa̱ꞌ yuvii̱ rihaan yuvii̱ maꞌ. Ne̱ da̱nj vaa níꞌ uún, ne̱ ma̱n ndoꞌo rasu̱u̱n ne neꞌen sa̱ꞌ níꞌ ei. Tza̱j ne̱ vaa güii canicu̱nꞌ níꞌ rihaan maꞌa̱n Diose̱, ne̱ sa̱ꞌ uxrá queneꞌe̱n níꞌ man maꞌa̱n soꞌ a. Cuano̱ nihánj me se ne neꞌenj cunuda̱nj, tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ ase vaa neꞌen Diose̱ manj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ que̱neꞌenj man cunuda̱nj ado̱nj.  
\v 13 Tza̱j ne̱ vaa vaꞌnu̱j suun sa̱ꞌ no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ cuano̱, ne̱ dan me se gu̱un nucua̱j rá níꞌ man Diose̱, ne̱ gu̱un ya̱ rá níꞌ se vaa ya̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ, ne̱ ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá níꞌ tuviꞌ níꞌ a. Yoꞌ me vaꞌnu̱j se no̱ xcúún níꞌ quiꞌya̱j níꞌ, tza̱j ne̱ o̱rúnꞌ suun ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ roꞌ, yoꞌ me suun noco̱o doj rihaan cunuda̱nj yoꞌó suun ei. 
\c 14  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen maꞌa̱n yuvii̱ a 
\p  
\v 1 Cheꞌé dan yoꞌo̱ ga̱a̱ suun ꞌe̱e̱ rá man tuviꞌ nimán soj ei. Tza̱j ne̱ nano̱ꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ ni̱caj soj suun sa̱ꞌ, quiꞌya̱j Nimán Diose̱ ei. Tza̱j ne̱ doj a̱ gu̱un rá soj nata̱ꞌ soj nana̱ rqué Diose̱ rihaan soj ei. ꞌO̱ se sa̱ꞌ doj vaa suun yoꞌ chugua̱nj.  
\v 2 Dan me se xa̱ꞌ síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱, tza̱j ne̱ ne aꞌmii soꞌ rihaan yuvii̱ maꞌ. Rihaan Diose̱ aꞌmii soꞌ, ne̱ taj síí uno nana̱ aꞌmii soꞌ maꞌ. ꞌO̱ se racuíj Nimán Diose̱ man soꞌ aꞌmii soꞌ nana̱ tihaa̱n Diose̱ rihaan maꞌa̱n soꞌ ado̱nj.  
\v 3 Tza̱j ne̱ síí nataꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan, tza̱j ne̱ rihaan yuvii̱ aꞌmii soꞌ, ne̱ sa̱ꞌ doj xca̱j nij yuvii̱ cuentá da̱j quiꞌya̱j nij yuvii̱ canoco̱ꞌ nij yuvii̱ man Diose̱, ne̱ nari̱ꞌ nucuaj nimán nij yuvii̱, quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ se̱ nanó rá nij yuvii̱ maꞌ. ꞌO̱ se gu̱un niha̱ꞌ doj rá nij soꞌ ado̱nj.  
\v 4 Dan me se síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱ roꞌ, o̱rúnꞌ maꞌa̱n soꞌ nocoꞌ sa̱ꞌ doj man Diose̱, ꞌyaj soꞌ, tza̱j ne̱ síí nataꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan me se sa̱ꞌ doj nocoꞌ cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó man Diose̱, ꞌyaj soꞌ ado̱nj.  
\v 5 Me raj caꞌmi̱i̱ taranꞌ soj xnaꞌánj naca̱, tza̱j ne̱ sa̱ꞌ doj nata̱ꞌ soj nana̱ rqué Diose̱ rihaan soj ei. Dan me se sa̱ꞌ doj ꞌyaj síí nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱, tza̱j ne̱ sese gu̱un nucua̱j síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan nij yuvii̱ me taj nana̱ aꞌmii soꞌ ga̱a uun cheꞌe̱ soꞌ aꞌmii soꞌ xnaꞌánj naca̱, ne̱ sa̱ꞌ doj quiꞌya̱j soꞌ, ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ doj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, quiꞌya̱j soꞌ, sese da̱nj quiꞌya̱j soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 6 Cuno̱ soj caꞌmi̱j, tinu̱j, nocoj, ne̱ dan me se sese cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ cuno̱ soj sese ina̱nj xnaꞌánj naca̱ caꞌmi̱j rihaan soj, rá soj naꞌ. Taj maꞌ. Me nana̱ nari̱ꞌ soj, sese da̱nj qui̱ꞌyáj ga̱. Tza̱j ne̱ sese ti̱haán ꞌu̱nj yoꞌo̱ nana̱ naca̱ nana̱ caꞌmii Diose̱ rihanj rihaan soj, ne̱ cuno̱ soj doj, ne̱ sese cavi̱i̱ ndoꞌo raá ꞌu̱nj do̱ꞌ, sese nata̱ꞌ ꞌu̱nj nana̱ rqué Diose̱ manj do̱ꞌ, sese tu̱cuꞌyonj rihaan soj do̱ꞌ, ne̱ cuno̱ sa̱ꞌ soj doj ei.  
\v 7 Dan me se neꞌen soj da̱j vaa yaꞌánj, ne̱ ne vaa iꞌna̱ꞌ yaꞌánj, tza̱j ne̱ vaa cheꞌé agüiin sca̱ꞌ yoꞌ, ne̱ sese ne ticaꞌmii sca̱ꞌ nii man yaꞌaâ nu̱u̱ rihaan yaꞌánj yoꞌ ga̱a anica̱j ꞌo̱ ꞌo̱ chraꞌ, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e xca̱j yuvii̱ cuentá me chraꞌ me achráá nii rihaan yaꞌánj yoꞌ ga̱.  
\v 8 Sese ne tunaca̱j nii se‑na̱na̱ chruun aꞌyánj yoꞌ ga̱a aꞌyánj nii, ga̱a ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e xca̱j nij tanuu cuentá se vaa caꞌa̱nj nij soꞌ cunu̱ꞌ nij soꞌ ga̱.  
\v 9 Ne̱ ase vaa yaꞌánj do̱ꞌ, chruun aꞌyánj do̱ꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa nij soj uún, ne̱ sese caꞌmi̱i̱ soj xnaꞌánj naca̱, ne̱ sese se̱ gaa nica̱ nana̱ caꞌmi̱i̱ soj, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuno̱ yuvii̱ me taj soj ga̱. ꞌO̱ se se̱ caꞌmii soj rihaan yuvii̱ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n rihaan nana̱ u̱u̱n caꞌmi̱i̱ soj, raj a. 
\p  
\v 10 Dan me se ma̱n uxrá xnaꞌánj aꞌmii yuvii̱ rihaan chumii̱ nihánj, raj, ne̱ vaa yuvii̱ uno cunuda̱nj nij xnaꞌánj yoꞌ,  
\v 11 tza̱j ne̱ sese caꞌmi̱i̱ yoꞌo̱ soꞌ xnaꞌánj aꞌmii maꞌa̱n soꞌ rihanj, ne̱ sese se̱ cunoj nana̱ caꞌmi̱i̱ soꞌ, ga̱a ne̱ si̱j ꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ gu̱un soꞌ rihanj, ne̱ tana̱nj ꞌu̱nj, ne̱ guún ꞌu̱nj si̱j ꞌnaꞌ yoꞌó chumanꞌ rihaan soꞌ a. 
\p  
\v 12 Cheꞌé dan me xca̱j soj cuentá da̱j quiꞌya̱j maꞌa̱n soj uún, ne̱ dan me se gu̱un rá soj ni̱caj soj suun sa̱ꞌ, quiꞌya̱j Nimán Diose̱, tza̱j ne̱ nano̱ꞌ soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ caꞌve̱e ni̱caj soj suun sa̱ꞌ doj suun ra̱cuíj man cunuda̱nj yoꞌó nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, quiꞌya̱j Nimán Diose̱ a. ꞌO̱ se cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj doj, sese da̱nj quiꞌya̱j soj ado̱nj.  
\v 13 Cheꞌé dan me sese vaa yoꞌo̱ tinúú soj síí aꞌmii xnaꞌánj naca̱, ne̱ no̱ xcúún soꞌ cachi̱nj niꞌya̱j soꞌ rihaan Diose̱ se vaa gu̱un nucua̱j soꞌ cata̱j xnaꞌanj soꞌ me taj nana̱ caꞌmi̱i̱ soꞌ rihaan nij yuvii̱ cuno̱ nana̱ yoꞌ ado̱nj.  
\v 14 Tza̱j ne̱ sese caꞌmi̱i̱ ꞌu̱nj xnaꞌánj naca̱ cachi̱nj ni̱ꞌyáá ꞌu̱nj rihaan Diose̱, ne̱ ina̱nj ma̱a̱n nimán ꞌu̱nj me cachi̱nj niꞌya̱j rihaan Diose̱, ne̱ cúú ya̱vej, tza̱j ne̱ se̱ cachíín niꞌya̱j yoꞌ rihaan Diose̱ a̱ maꞌ.  
\v 15 ꞌO̱ se me se no̱ xcúún ꞌu̱nj qui̱ꞌyáj ga̱. ꞌO̱ se no̱ xcúún ꞌu̱nj asino ya̱a̱n cachi̱nj ni̱ꞌyáj rihaan Diose̱ ga̱ nimanj, ga̱a ne̱ cachi̱nj niꞌya̱j cúú ya̱vej uún rihaan Diose̱, ne̱ asino ya̱a̱n cachra̱a̱ ꞌu̱nj chraꞌ rihaan Diose̱ ga̱ nimanj, ga̱a ne̱ nu̱ꞌ cúú ya̱vej cachra̱a̱ chraꞌ uún rihaan Diose̱ ado̱nj.  
\v 16 Da̱nj quiꞌya̱j soj cheꞌé se asa̱ꞌ nuu chre̱ꞌ soj cachi̱nj niꞌya̱j soj rihaan Diose̱, ne̱ ꞌnaꞌ nij síí ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ a. Ne̱ sese ina̱nj nimán so̱ꞌ cachi̱nj ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan Diose̱ do̱ꞌ, sese ina̱nj nimán so̱ꞌ nago̱ꞌ so̱ꞌ graciá rihaan Diose̱ do̱ꞌ, sese ina̱nj nimán so̱ꞌ cata̱j se vaa sa̱ꞌ vaa Diose̱ do̱ꞌ, ne̱ asa̱ꞌ caꞌve̱e cuno̱ síí ꞌnaꞌ naca̱ nana̱ caꞌmi̱i̱ so̱ꞌ ga̱. Asa̱ꞌ caꞌve̱e cata̱j soꞌ se vaa ya̱ uxrá vaa nana̱ caꞌmii so̱ꞌ ga̱.  
\v 17 Caꞌve̱e se veꞌé uxrá ga̱a̱ nana̱ cachi̱nj ni̱ꞌyáá so̱ꞌ rihaan Diose̱, tza̱j ne̱ yoꞌó soꞌ roꞌ, se̱ caꞌvee gu̱un niha̱ꞌ rá soꞌ, qui̱ꞌyáá so̱ꞌ maꞌ. 
\p  
\v 18 Nagóꞌ ꞌu̱nj graciá rihaan Diose̱ cheꞌé se xca̱a̱n vaa xnaꞌánj naca̱ aꞌmij rihaan taranꞌ nij soj, cheꞌé se ꞌu̱nj me síí neꞌen doj xnaꞌánj naca̱ rihaan taranꞌ soj a.  
\v 19 Tza̱j ne̱ ga̱a nuu chre̱ꞌ ꞌu̱nj ga̱ nij tinúú níꞌ nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ no̱ xcúnj caꞌmi̱j nana̱ avii cúú ya̱vej rihaan nij soꞌ, ne̱ dan me se caꞌve̱e se chi̱ꞌ míj nana̱ xnaꞌánj naca̱ caꞌmi̱j, tza̱j ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ doj tinúj, quiꞌya̱j nana̱ yoꞌ a̱ maꞌ. Tza̱j ne̱ sese caꞌmi̱j nu̱j se ꞌu̱nꞌ gue̱e̱ nana̱ cavi̱i̱ cúú ya̱vej rihaan tinúú níꞌ, tza̱j ne̱ cavi̱i̱ sa̱ꞌ nij soꞌ doj, quiꞌya̱j nana̱ yoꞌ, cheꞌé se nana̱ uno nij soꞌ me yoꞌ ei. 
\p  
\v 20 Ga̱a̱ sca̱ꞌ raa̱ nij soj, tinu̱j, nocoj. Se̱ gaa raa̱ soj ase vaa raa̱ ꞌo̱ xnii maꞌ. Dan me se ase vaa neꞌej ataa nari̱ꞌ quiꞌya̱j cacunꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj, tza̱j ne̱ ga̱a̱ sca̱ꞌ raa̱ soj ei.  
\v 21 Dan me se vaa nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ taj se vaa: “Caꞌne̱j ꞌu̱nj yuvii̱ ma̱n ga̱nꞌ cuchi̱ꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá, ne̱ yoꞌó xnaꞌánj quinata̱ꞌ nij soꞌ rihaan nij yuvii̱ israelitá, tza̱j ne̱ se̱ cuno nij yuvii̱ israelitá nana̱ caꞌmi̱j rihaan nij soꞌ maꞌ.” Da̱nj cataj Diose̱ rihaan nij yuvii̱ israelitá ga̱a naá a.  
\v 22 Dan me se xca̱j níꞌ cuentá se vaa nuveé cheꞌe̱ maꞌa̱n níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó vaa xnaꞌánj naca̱ xnaꞌánj ne neꞌen a̱ ꞌó yuvii̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó vaa xnaꞌánj naca̱ yoꞌ, ne̱ dan me se cuno̱ nij soꞌ xnaꞌánj naca̱, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá se vaa nuveé si̱j noco̱ꞌ man Diose̱ me maꞌa̱n nij soꞌ a. Ne̱ se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ nataꞌ nii roꞌ, nuveé cheꞌe̱ nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó vaa nana̱ yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé níꞌ si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó vaa nana̱ yoꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 23 Dan me se sese ina̱nj xnaꞌánj naca̱ caꞌmi̱i̱ taranꞌ soj ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, ne̱ catu̱u̱ nij síí ataa nari̱ꞌ sa̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ catu̱u̱ síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó catu̱u̱ rá veꞌ ga̱ nij soj, ne̱ da̱j cata̱j nij soꞌ, rá soj ga̱. Se̱ cuno nij soꞌ xnaꞌánj caꞌmii soj a̱ maꞌ. Cheꞌé dan: “Snúú rmaꞌa̱n nij soj”, cata̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj.  
\v 24 Tza̱j ne̱ sese nata̱ꞌ taranꞌ soj nana̱ rqué Diose̱ rihaan soj, ne̱ catu̱u̱ nij síí ataa nari̱ꞌ tucuáán noco̱ꞌ níꞌ catu̱u̱ nij síí ne amán rá niꞌya̱j man Jesucristó catu̱u̱ rá veꞌ, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, quiꞌya̱j taranꞌ soj, ne̱ quinano̱ rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ, quiꞌya̱j taranꞌ soj chugua̱nj.  
\v 25 Cuno̱ nij soꞌ nana̱ caꞌmi̱i̱ taranꞌ soj, ga̱a ne̱ xca̱j nij soꞌ cuentá cheꞌé nu̱ꞌ se chiꞌi̱i̱ ma̱n nimán nij soꞌ, ne̱ caꞌa̱nj canicu̱nꞌ ru̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ naꞌvi̱j nij soꞌ rihaan Diose̱, ne̱ cata̱j ya̱ nij soꞌ se vaa ya̱ Diose̱ ne ga̱ soj ei. 
\p  
\v 26 Cheꞌé dan nihánj me cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj da̱j quiꞌya̱j soj, tinu̱j, nocoj. Ga̱a nuu chre̱ꞌ soj, ne̱ ino̱ ga̱a̱ se quiꞌya̱j ꞌo̱ ꞌo̱ soj ei. Yoꞌo̱ tinúú soj cachra̱a̱ ꞌo̱ chraꞌ, ne̱ tu̱cuꞌyón yoꞌó tinúú soj se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan soj, ne̱ nata̱ꞌ yoꞌó tinúú soj nana̱ rqué Diose̱ rihaan soꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ yoꞌó tinúú soj xnaꞌánj naca̱, ne̱ cata̱j xnaꞌanj yoꞌó tinúú soj me taj nana̱ caꞌmii tinúú soj síí caꞌmii xnaꞌánj naca̱, ne̱ ina̱nj da̱nj quiꞌya̱j soj, ra̱cuíj taranꞌ soj man tinúú soj, ga̱a ne̱ veꞌé doj canoco̱ꞌ sa̱ꞌ soj man Jesucristó a. 
\p  
\v 27 Sese vaa vi̱j vaꞌnu̱j soj me rá caꞌmi̱i̱ xnaꞌánj naca̱, ne̱ caꞌve̱e caꞌmi̱i̱ nij soꞌ, tza̱j ne̱ sese queꞌe̱e̱ soj doj me rá caꞌmi̱i̱, ga̱a ne̱ se̱ caꞌvee maꞌ. ꞌO̱ se dínj tuꞌva taꞌa̱j soj, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ yoꞌó tuviꞌ soj nata̱ꞌ soꞌ me nana̱ me caꞌmii nij síí caꞌmii xnaꞌánj naca̱ yoꞌ á.  
\v 28 Tza̱j ne̱ sese taj va̱j a̱ ꞌó soj gu̱un nucua̱j nata̱ꞌ cheꞌé nana̱ caꞌmii nij síí caꞌmii xnaꞌánj naca̱, ne̱ táá a̱ se se̱ caꞌmii nij soꞌ xnaꞌánj naca̱ rihaan yuvii̱ a̱ maꞌ. Ma̱a̱n se dínj ga̱a̱ tuꞌva nij soꞌ ga̱a nuu chre̱ꞌ soj á. Ina̱nj rihaan maꞌa̱n nij soꞌ do̱ꞌ, rihaan Diose̱ do̱ꞌ, caꞌmi̱i̱ nij soꞌ xnaꞌánj naca̱ yoꞌ á. 
\p  
\v 29 Dan me se veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ soj asa̱ꞌ nataꞌ soj se‑na̱na̱ Diose̱ uún a. Nata̱ꞌ vi̱j vaꞌnu̱j tinúú soj, síí rqué Diose̱ se‑na̱na̱ soꞌ rihaan, ne̱ nuchru̱j ra̱a̱ yoꞌó tinúú soj nana̱ nataꞌ nij soꞌ, sese ya̱ ya̱ se‑na̱na̱ Nimán Diose̱ me nana̱ nataꞌ nij soꞌ a.  
\v 30 Sese nataꞌ yoꞌo̱ soꞌ, ne̱ sese gu̱un rá yoꞌó soꞌ nata̱ꞌ soꞌ yoꞌó nana̱ rqué Diose̱ rihaan maꞌa̱n soꞌ, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá síí nicu̱nꞌ aꞌmii yoꞌ caꞌmi̱i̱ yoꞌó tinúú soꞌ á.  
\v 31 Veé dan me se ga̱a̱ yaꞌnúj rihaan taranꞌ soj, ne̱ nda̱a yoꞌo̱ yoꞌo̱ soj nata̱ꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan soj, ne̱ nari̱ꞌ cunuda̱nj soj nana̱ achiin man soj, ga̱a ne̱ nari̱ꞌ nucuaj nimán taranꞌ soj a.  
\v 32 Sese uun nucua̱j nij síí nataꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan nij soꞌ quiri̱i̱ taꞌngaꞌ nij soꞌ rihaan nimán maꞌa̱n nij soꞌ, ne̱ uun nucua̱j nij soꞌ caꞌne̱ꞌ rá nij soꞌ ga̱ nana̱ aꞌmii nij soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 33-34 Dan me se xa̱ꞌ Diose̱, tza̱j ne̱ nuveé si̱j tinachej rasu̱u̱n me Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ roꞌ, me síí ꞌyaj nica̱ vaa nu̱ꞌ rasu̱u̱n ado̱nj. 
\p Dínj ga̱a̱ tuꞌva chana̱ ga̱a nuu chre̱ꞌ nij soj si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó á. Ne nó xcúún chana̱ caꞌmi̱i̱ chana̱ maꞌ. Ma̱a̱n se da̱nj nano̱ xre̱j noꞌ á. Ina̱nj da̱nj taj se‑tucua̱nj Moisés, ne̱ ina̱nj da̱nj vaa tucuáán noco̱ꞌ cunuda̱nj níꞌ si̱j sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ ma̱n daj a̱ chumanꞌ a.  
\v 35 Sese vaa ꞌo̱ nana̱ me rá chana̱ nari̱ꞌ noꞌ, ne̱ xna̱ꞌanj noꞌ man snóꞌo nica̱ noꞌ veꞌ tucuá noꞌ, ne̱ cata̱j xnaꞌanj soꞌ rihaan noꞌ a. Tza̱j ne̱ nij vaa sese canicu̱nꞌ chana̱ caꞌmi̱i̱ noꞌ rihaan cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ga̱a nuu chre̱ꞌ nij soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 36 Nuveé na̱na̱ cavii raa̱ nij soj me se‑na̱na̱ Diose̱ maꞌ. Nuveé ina̱nj soj me síí cuchiꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ rihaan maꞌ. Cheꞌé dan me xca̱j soj cuentá da̱j vaa tucuáán noco̱ꞌ núj si̱j amán rá niꞌya̱j man Jesucristó á.  
\v 37 Sese guun rá yoꞌo̱ soꞌ se vaa neꞌen soꞌ nata̱ꞌ soꞌ nana̱ rqué Diose̱ rihaan soꞌ do̱ꞌ, sese guun rá soꞌ se vaa ya̱nj Nimán Diose̱ ga̱ maꞌa̱n soꞌ do̱ꞌ, ne̱ xca̱j soꞌ cuentá se vaa nana̱ nihánj nana̱ cachrón ꞌu̱nj cheꞌé soj roꞌ, nana̱ cataj xnaꞌanj maꞌa̱n síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ rihaan níꞌ me nana̱ nihánj a.  
\v 38 Sese vaa yoꞌo̱ síí taj se vaa nuveé na̱na̱ cataj xnaꞌanj síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ me nana̱ nihánj, ne̱ se̱ cuchumán rá níꞌ se vaa si̱j nataꞌ se‑na̱na̱ Diose̱ me maꞌa̱n soꞌ maꞌ.  
\v 39 Cheꞌé dan me nano̱ꞌ uxrá soj da̱j quiꞌya̱j soj, ne̱ gu̱un nucua̱j soj nata̱ꞌ soj nana̱ rqué Diose̱ rihaan soj, tinu̱j. Ne̱ se̱ cataj soj se vaa se̱ caꞌvee caꞌmi̱i̱ yuvii̱ xnaꞌánj naca̱ mei.  
\v 40 Tza̱j ne̱ veꞌé ina̱nj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se vaa ꞌyaj soj, ne̱ chij ina̱nj quiꞌya̱j soj nu̱ꞌ se‑su̱u̱n Diose̱ ei. 
\c 15  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ da̱nj ga̱a̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ ya̱ maꞌa̱n níꞌ uún a 
\p  
\v 1 Ya̱j me se me raj naꞌnu̱j rá soj nana̱ cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj, tinu̱j, nocoj. Dan me se nana̱ sa̱ꞌ a̱j natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj asi̱j rque̱ me nana̱ nihánj, ne̱ cuno soj nana̱ nihánj, ne̱ raan nocoꞌ soj man nana̱ nihánj a.  
\v 2 Dan me se cheꞌe̱ nana̱ nihánj nana̱ natáꞌ ꞌu̱nj rihaan soj me quinani̱i̱ soj rihaan sayuun, sese yoꞌo̱ raan canoco̱ꞌ soj nana̱ nihánj ei. Tza̱j ne̱ sese tuꞌva rmaꞌa̱n soj do̱ꞌ, sese ne ya̱ nocoꞌ soj nana̱ sa̱ꞌ nihánj do̱ꞌ, ne̱ se̱ cavii sa̱ꞌ soj maꞌ. Ma̱a̱n se quira̱nꞌ soj sayuun na̱nj ado̱nj. 
\p  
\v 3 ꞌO̱ se asino ya̱a̱n nataj nana̱ sa̱ꞌ naríꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ nana̱ cataj xnaꞌanj nii rihanj me nana̱ nihánj, se vaa caviꞌ Jesucristó cheꞌé cacunꞌ tumé níꞌ, nda̱a vaa taj danj Diose̱ a.  
\v 4 Dan me se cachinꞌ nii man soꞌ rque yoꞌóó, ga̱a ne̱ dan me se cachén vaꞌnu̱j güii, ne̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ, ne̱ dan me se ase vaa tuꞌva gue̱e̱ danj Diose̱ vaa quiranꞌ soꞌ a.  
\v 5 Dan me se curuviꞌ soꞌ niꞌya̱j síí cuꞌna̱j Pedró, ne̱ gaa do̱j, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j nu̱ꞌ chuvi̱j nij apóstol cuneꞌ soꞌ man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ a. 
\p  
\v 6 Cachén do̱j güii, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ rihaan ꞌu̱nꞌ cientó táá doj tinúú níꞌ síí noco̱ꞌ man soꞌ a. Dan me se taꞌa̱j nij soꞌ caviꞌ, tza̱j ne̱ yoꞌó taꞌa̱j nij soꞌ vaa iꞌna̱ꞌ cuano̱ ga̱ níꞌ a.  
\v 7 Ga̱a ne̱ cachén do̱j, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún Jesucristó niꞌya̱j síí cuꞌna̱j Santiagó, ne̱ veé dan, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j cunuda̱nj nij apóstol cuneꞌ soꞌ man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ a.  
\v 8 Veé dan, ga̱a ne̱ curuviꞌ uún soꞌ niꞌya̱j ma̱ꞌanj a. Síí noco̱ꞌ xcó taranꞌ nij síí queneꞌen man soꞌ mej, ne̱ ase vaa ꞌo̱ neꞌej niꞌyaꞌ vaa ꞌu̱nj rihaan nij soꞌ na̱nj ei. ꞌO̱ se ne nó xcúún ꞌu̱nj guún ꞌu̱nj apóstol rihaan nij soꞌ a̱ maꞌ. 
\p  
\v 9 ꞌO̱ se ga̱a ataa ca̱nocoj man Jesucristó, ne̱ quiꞌyaj ndoꞌoj sayuun man nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó, ne̱ cheꞌé dan ya̱j mej síí noco̱ꞌ rihaan cunuda̱nj nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man nata̱ꞌ se‑na̱na̱ soꞌ a. Cheꞌé dan nuveé si̱j no̱ xcúún nata̱ꞌ rihaan yuvii̱ cheꞌé soꞌ mej, raj a̱ maꞌ.  
\v 10 Tza̱j ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj Diose̱ cheꞌej, ne̱ racuíj maꞌa̱n Diose̱ manj, ne̱ cheꞌé dan mej apóstol cuano̱ ado̱nj. Nuveé se̱ quiꞌyaj rmaꞌa̱n Diose̱ da̱nj manj maꞌ. ꞌO̱ se ꞌu̱nj nihánj roꞌ, me síí ꞌyaj suun doj rihaan cunuda̱nj nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man, tza̱j ne̱ nuveé ma̱ꞌanj ꞌyaj suun maꞌ. ꞌO̱ se cheꞌé se racuíj Diose̱ manj roꞌ, cheꞌé dan ꞌyáj da̱nj, ne̱ maꞌa̱n Diose̱ ꞌyaj da̱nj ado̱nj.  
\v 11 Ne̱ aꞌmii natáj ꞌu̱nj aꞌmii natáj yoꞌó nij apóstol cuneꞌ Jesucristó man aꞌmii natáj se‑na̱na̱ Diose̱ nana̱ sa̱ꞌ, ne̱ cheꞌé se caꞌmii natáj cunuda̱nj núj rihaan soj, cheꞌé dan cuchumán rá soj cuno soj nana̱ sa̱ꞌ yoꞌ ei. 
\p  
\v 12 Dan me se neꞌen soj se vaa aꞌmii natáj núj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ, ne̱ cheꞌé dan me cheꞌé taj taꞌa̱j yuvii̱ ꞌni̱j scaꞌnúj soj se vaa se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ga̱.  
\v 13 Sese ya̱ se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ me cheꞌé cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, rá soj ga̱.  
\v 14 Sese ya̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ga̱a ne̱ tuꞌva rmaꞌa̱n núj ga̱a aꞌmii natáj núj a̱j naꞌ. Amán rmaꞌa̱n rá soj niꞌya̱j soj nana̱ ne̱ aꞌmii núj ga̱a̱ a̱j naꞌ.  
\v 15 A̱j cataj xnaꞌanj núj rihaan soj se vaa cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, quiꞌyaj Diose̱, tza̱j ne̱ sese se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó vaa ga̱a̱ naꞌ. Síí ne̱ me núj, ne̱ caꞌmii ne̱ núj cheꞌé maꞌa̱n Diose̱ vaa ga̱a̱ a̱j naꞌ.  
\v 16 ꞌO̱ se sese se̱ caꞌvee cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó vaa ga̱a̱ a̱ maꞌ.  
\v 17 Ne̱ sese ya̱ ne cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ne̱ nana̱ amán rá soj yoꞌ roꞌ, nana̱ tihaꞌ yuꞌunj me yoꞌ vaa ga̱a̱ asanj. Ne̱ quira̱nꞌ maꞌa̱n soj sayuun cheꞌé nu̱ꞌ cacunꞌ tumé soj,  
\v 18 ne̱ nij síí caviꞌ síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó me se cuchumán rmaꞌa̱n rá nij soꞌ, ne̱ caꞌanj nij soꞌ rihaan yaꞌan vaa ga̱a̱ na̱nj asanj.  
\v 19 Ne̱ níꞌ si̱j guun ya̱ rá se vaa cavi̱i̱ sa̱ꞌ níꞌ quiꞌyaj Jesucristó me se doj a̱ quij quira̱nꞌ níꞌ rihaan daj a̱ nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj vaa ga̱a̱ asanj. Dan me se cheꞌé se nana̱ tihaꞌ yuꞌunj nocoꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ doj a̱ quij quira̱nꞌ níꞌ vaa ga̱a̱ ei. 
\p  
\v 20 Tza̱j ne̱, taj maꞌ. ꞌO̱ se ya̱ uxrá cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó ga̱a caviꞌ soꞌ ado̱nj. Cheꞌé se cunuu iꞌna̱ꞌ uún soꞌ roꞌ, cheꞌé dan neꞌen ya̱ níꞌ se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ ado̱nj.  
\v 21 Dan me se cheꞌé se o̱rúnꞌ snóꞌo me quiꞌyaj caviꞌ cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ roꞌ, cheꞌé dan o̱rúnꞌ snóꞌo me quiꞌyaj cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún yuvii̱ ado̱nj.  
\v 22 Dan me se cheꞌé se vaa quiꞌyaj o̱rúnꞌ síí cuꞌna̱j Adán ne̱ caviꞌ taranꞌ yuvii̱ roꞌ, veé da̱nj quiꞌyaj Jesucristó, ne̱ cheꞌé o̱rúnꞌ soꞌ roꞌ, me cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún cunuda̱nj yuvii̱ noco̱ꞌ man soꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 23 Tza̱j ne̱ nda̱a ꞌo̱ ꞌo̱ orá quisi̱j ꞌo̱ ꞌo̱ rasu̱u̱n ado̱nj. Dan me se Jesucristó me síí cunuu iꞌna̱ꞌ asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj yuvii̱, ga̱a ne̱ güii caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihaan chumii̱ nihánj roꞌ, me se asino nij síí cuchumán rá niꞌya̱j man soꞌ cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún ei. Dan me se quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ taranꞌ nij síí noco̱ꞌ man soꞌ,  
\v 24 ga̱a ne̱ quinavi̱j nu̱ꞌ chumii̱ nihánj a. Dan me se asino ya̱a̱n caꞌne̱e̱ Jesucristó nu̱ꞌ suun ata̱ taranꞌ nij yuvii̱ do̱ꞌ, taranꞌ nij yaꞌanj uun chij rihaan chumii̱ nihánj do̱ꞌ, ga̱a ne̱ nago̱ꞌ Jesucristó nu̱ꞌ chumii̱ nihánj rihaan Rej níꞌ Diose̱, ga̱a ne̱ maꞌa̱n Diose̱ gu̱un chij rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj.  
\v 25 ꞌO̱ se no̱ xcúún Jesucristó gu̱un chij Jesucristó rihaan chumii̱ nihánj nda̱a se quiꞌya̱j canaán ya̱ ya̱ soꞌ rihaan taranꞌ nij síí ta̱j riꞌyunj man soꞌ ado̱nj.  
\v 26 ꞌO̱ se síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó me se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱, ne̱ dan me se yoꞌo̱ quiꞌya̱j canaán Jesucristó rihaan se ꞌyaj aviꞌ yuvii̱, ga̱a ne̱ quisi̱j quinavi̱j cunuda̱nj nij síí ta̱j riꞌyunj man Jesucristó ei. 
\p  
\v 27 Danj Diose̱ taj se vaa quiꞌya̱j canaán Jesucristó rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, quiꞌya̱j Diose̱ a. Da̱nj aꞌmii danj Diose̱, tza̱j ne̱ se̱ guun chij Jesucristó rihaan maꞌa̱n Diose̱ maꞌ. ꞌO̱ se Diose̱ me síí quiꞌyaj guun chij soꞌ rihaan cunuda̱nj yoꞌó nij rasu̱u̱n ado̱nj.  
\v 28 Asa̱ꞌ guun chij Jesucristó rihaan nu̱ꞌ rasu̱u̱n quiꞌyaj Diose̱, ne̱ gu̱un chij Diose̱ rihaan maꞌa̱n Jesucristó, ne̱ dan me se quiꞌya̱j canaán Jesucristó rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n, quiꞌya̱j Diose̱, ga̱a ne̱ gu̱un chij Diose̱ rihaan maꞌa̱n soꞌ, ga̱a ne̱ Diose̱ me síí gu̱un chij ndoꞌo rihaan cunuda̱nj rasu̱u̱n ado̱nj. 
\p  
\v 29 Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ síí caviꞌ, ga̱a ne̱ me cheꞌé ataꞌ ne nii cheꞌé ꞌo̱ xnangá, rá soj ga̱. Sese se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ ya̱ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ ataꞌ ne rmaꞌa̱n nii cheꞌé síí caviꞌ a. Tza̱j ne̱ ꞌo̱ se ya̱ uxrá cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, rá nii ei.  
\v 30 Me cheꞌé niga̱nj vaj núj rihaan sayuun cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱, rá soj ga̱.  
\v 31 Ya̱ ina̱nj da̱nj vaj núj rihaan sayuun, tinu̱j, nocoj. Neꞌen soj se vaa niha̱ꞌ ndoꞌo rá núj cheꞌé suun ꞌyaj suun núj scaꞌnúj soj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ dan me se ya̱ taj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa ma̱a̱n naꞌvi̱j núj ꞌo̱ ꞌo̱ güii cavi̱ꞌ núj cheꞌé se‑na̱na̱ Diose̱ ei.  
\v 32 Quiranꞌ ndoꞌoj sayuun chumanꞌ Efeso, ne̱ dan me se ase vaa sayuun ranꞌ síí unuꞌ ga̱ xcuu yuva̱a̱ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa sayuun quiranj, ne̱ me cheꞌé quiꞌyáj da̱nj, rá soj, sese yu̱u̱n cheꞌe̱ cavi̱j ga̱. ꞌO̱ se quiꞌyaj suun u̱u̱n ꞌu̱nj vaa ga̱a̱ na̱nj ei. Sese ya̱ uxrá se̱ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ doj a̱ veꞌé sese canoco̱ꞌ níꞌ nana̱ aꞌmii yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj chugua̱nj. Dan me se yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj taj: “Da̱j doj quisi̱j güii cavi̱ꞌ níꞌ á. Cheꞌé dan cha̱ níꞌ chraa do̱ꞌ, coꞌo̱ níꞌ tziꞌ do̱ꞌ, ya̱j ga̱a vaa iꞌna̱ꞌ níꞌ á”, taj nij yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj yuvii̱ ne gu̱un ya̱ rá se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún níꞌ a. Tza̱j ne̱ ne ꞌyaj núj da̱nj maꞌ. ꞌO̱ se neꞌen ya̱ núj se vaa cunu̱u iꞌna̱ꞌ ya̱ uún nij síí caviꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 33 Caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun tihaꞌ yuꞌunj man maꞌa̱n ei. Nda̱ꞌ se sa̱ꞌ vaa nimán soj, tza̱j ne̱ sese cache̱e̱ soj ga̱ síí chiꞌi̱i̱, ne̱ nu̱u chiꞌi̱i̱ nimán soj, quiꞌya̱j nij soꞌ ei.  
\v 34 No̱ xcúún soj xca̱j naca̱ soj cuentá, ne̱ caꞌne̱ꞌ rá soj ga̱ suun ꞌyaj cacunꞌ ei. ꞌO̱ se taꞌa̱j soj me síí ne neꞌen uxrá da̱j vaa Diose̱, raj a̱ maꞌ. ꞌO̱ se vaa cheꞌé gu̱un naꞌa̱j soj chugua̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj da̱j quira̱nꞌ níꞌ güii cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún níꞌ a 
\p  
\v 35 Tza̱j ne̱ vaa yuvii̱ cata̱j: “Asa̱ꞌ caꞌve̱e cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún nij síí caviꞌ ga̱. Da̱j ga̱a̱ nee̱ man nij soꞌ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún nij soꞌ ga̱”, taj nij yuvii̱, xnáꞌanj nij yuvii̱ a.  
\v 36 Tza̱j ne̱ síí niꞌyo̱n mé so̱ꞌ, sese da̱nj aꞌmii so̱ꞌ chugua̱nj. Neꞌén so̱ꞌ da̱j ranꞌ ꞌnúú unô so̱ꞌ ei. Asino ya̱a̱n uchruu̱ ꞌnúú yoꞌ rque yoꞌóó, ga̱a ne̱ xtunꞌ maꞌa̱n ꞌnúú yoꞌ, ga̱a ne̱ xraꞌ naa̱ leꞌe̱j man ꞌnúú yoꞌ a. Sese se̱ cuchruu̱ ꞌnúú yoꞌ rque yoꞌóó, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ xraꞌ naa̱ maꞌ. ꞌO̱ se ase vaa ranꞌ ꞌnúú ga̱a unô nii man yoꞌ rque yoꞌóó roꞌ, da̱nj ga̱a̱ quira̱nꞌ níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 37 Ne̱ sese cuno̱ so̱ꞌ yoꞌo̱ caân ꞌnúú trigó do̱ꞌ, na̱j guun caân do̱ꞌ, rque yoꞌóó, ne̱ nuveé maꞌa̱n coj me se caxríj so̱ꞌ rque yoꞌóó maꞌ. Ma̱a̱n se caân me yoꞌ, tza̱j ne̱ síj xraꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ nahuun yoꞌ coj ado̱nj.  
\v 38 Tza̱j ne̱ ino̱ vaa coj xraꞌ man ꞌo̱ ꞌo̱ caân, ne̱ ase vaa me rá Diose̱ ga̱a̱ ꞌo̱ ꞌo̱ coj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa ꞌo̱ ꞌo̱ coj xraꞌ, ꞌyaj Diose̱ ado̱nj.  
\v 39 Ne̱ ne ꞌo̱ cuya̱a̱n vaa nu̱ꞌ nee̱ maꞌ. ꞌO̱ se caꞌve̱e se nee̱ man yuvii̱ do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xcuu do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xtâj do̱ꞌ, caꞌve̱e se nee̱ man xcuaj do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa aꞌngaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij nee̱ yoꞌ ado̱nj.  
\v 40 Ne̱ ma̱n rasu̱u̱n rej xta̱ꞌ, ne̱ ma̱n rasu̱u̱n rihaan yoꞌóó, ne̱ ino̱ doj vaa rasu̱u̱n ma̱n rej xta̱ꞌ ga̱ rasu̱u̱n ma̱n rihaan yoꞌóó nihánj, tza̱j ne̱ veꞌé uxrá vaa cunuda̱nj nij rasu̱u̱n yoꞌ ei.  
\v 41 Dan me se veꞌé vaa güii do̱ꞌ, veꞌé vaa yavii do̱ꞌ, veꞌé vaa yatiꞌ do̱ꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ vaa ruviꞌ ꞌo̱ ꞌo̱ nij rasu̱u̱n yoꞌ ga̱a niꞌya̱ꞌ man nij yoꞌ, ne̱ veé da̱nj ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij yatiꞌ uún chugua̱nj. 
\p  
\v 42 Dan me se ase vaa ino̱ vaa ꞌo̱ ꞌo̱ nij rasu̱u̱n yoꞌ roꞌ, vaa ꞌo̱ ꞌo̱ níꞌ uún chugua̱nj. Ne̱ nee̱ man níꞌ asa̱ꞌ quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ me se ino̱ ga̱a̱ nee̱ yoꞌ ga̱ nee̱ man níꞌ cuano̱ chugua̱nj. Ne̱ nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ da̱j doj cavi̱ꞌ yoꞌ, ne̱ vaa güii cavi̱ꞌ níꞌ, ga̱a ne̱ cachi̱nꞌ nii man nee̱ man níꞌ rque yoꞌóó, ga̱a ne̱ cunu̱u ino̱ yoꞌ ei. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ uún nee̱ man níꞌ a̱ maꞌ.  
\v 43 Xa̱ꞌ nee̱ man níꞌ cuano̱, tza̱j ne̱ nij vaa yoꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ ina̱nj veꞌé ndoꞌo ga̱a̱ nee̱ man níꞌ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ ei. Tza̱j ne̱ cuano̱ me se taj se ꞌyáꞌ gu̱un nucua̱j yoꞌ maꞌ. Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ ga̱a̱ nucua̱j ndoꞌo nee̱ man níꞌ ado̱nj.  
\v 44 Nee̱ ma̱n u̱u̱n rihaan chumii̱ nihánj cuano̱ me níꞌ, tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cunuu iꞌna̱ꞌ uún níꞌ, ne̱ nee̱ yoꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Diose̱ gu̱un nee̱ man níꞌ ado̱nj. Dan me se sese neꞌen níꞌ se vaa ya̱ vaa nee̱ man níꞌ cuano̱, ne̱ veé da̱nj ya̱ uxrá ga̱a̱ yoꞌó nee̱ sa̱ꞌ man níꞌ, quiꞌya̱j Diose̱ ei. Ne̱ nee̱ yoꞌ me yoꞌo̱ canoco̱ꞌ sa̱ꞌ man Diose̱ chugua̱nj. 
\p  
\v 45 Ne̱ danj Diose̱ taj se vaa snóꞌo quiꞌyaj Diose̱ asino ya̱a̱n me síí cuꞌna̱j Adán, ne̱ ga̱a tiha̱j quiꞌyaj Diose̱ man soꞌ me se caꞌnéé Diose̱ nana̱ vaa iꞌna̱ꞌ rque nee̱ man soꞌ a, taj danj Diose̱ a. Dan me se ase vaa síí cuꞌna̱j Adán roꞌ, da̱nj vaa síí cuꞌna̱j Jesucristó, tza̱j ne̱ ino̱ doj vaa Jesucristó, ne̱ dan me se ga̱a cunuu iꞌna̱ꞌ uún Jesucristó, ne̱ cunuu ino̱ u̱nꞌ nee̱ man soꞌ, ne̱ dan me se ꞌvee vaa iꞌna̱ꞌ nda̱a maꞌa̱n níꞌ, ꞌyaj soꞌ a. Ne̱ cheꞌé dan cunu̱u iꞌna̱ꞌ uún taranꞌ níꞌ chugua̱nj.  
\v 46 Tza̱j ne̱ asino ya̱a̱n vaa nee̱ man níꞌ ga̱a mán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj, ga̱a ne̱ vaa güii, ga̱a ne̱ maꞌa̱n níꞌ ni̱caj nee̱ sa̱ꞌ doj yoꞌ a.  
\v 47 Xa̱ꞌ snóꞌo quiꞌyaj Diose̱ asino ya̱a̱n, tza̱j ne̱ yoꞌóó u̱u̱n guun soꞌ a. Dan me se nica̱j Diose̱ yoꞌóó ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, quiꞌyaj Diose̱ man soꞌ, tza̱j ne̱ xa̱ꞌ yoꞌó snóꞌo, tza̱j ne̱ Jesucristó me soꞌ, ne̱ soꞌ me síí cavii rej xta̱ꞌ caꞌnaꞌ rihaan níꞌ ado̱nj.  
\v 48 Ne̱ ase vaa síí cuꞌna̱j Adán síí guun yoꞌóó roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa cunuda̱nj yuvii̱ ma̱n rihaan chumii̱ nihánj, tza̱j ne̱ ase vaa Jesucristó síí cavii rej xta̱ꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa cunuda̱nj yuvii̱ ya̱nj rej xta̱ꞌ na̱nj á.  
\v 49 Ga̱a mán níꞌ rihaan chumii̱ nihánj me se ase vaa Adán síí guun yoꞌóó roꞌ, da̱nj vaa maꞌa̱n níꞌ, tza̱j ne̱ vaa güii, ne̱ ase vaa Jesucristó síí cavii rej xta̱ꞌ roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj ga̱a̱ níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 50 Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj se vaa se̱ guun nucua̱j nee̱ man níꞌ do̱ꞌ, ton man níꞌ do̱ꞌ, cúú man níꞌ do̱ꞌ, ca̱yáán yoꞌ ga̱ Diose̱ asa̱ꞌ guun chij Diose̱ rihaan chumii̱ nihánj, man tinu̱j, man nocoj. ꞌO̱ se se̱ guun cuma̱n rasu̱u̱n cuchru̱u̱ ga̱ rasu̱u̱n ne uchruu̱ mei. 
\p  
\v 51 Tza̱j ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj yoꞌo̱ nana̱ yuve̱ tihaa̱n naca̱ Diose̱ rihanj, se vaa se̱ caviꞌ taranꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ se vaa güii, ne̱ rque o̱rúnꞌ orá leꞌe̱j nii yu̱u̱n cheꞌe̱ cunu̱u ino̱ taranꞌ níꞌ,  
\v 52 ne̱ dan me se da̱j se uun ráꞌ ga̱a nanij do̱j yuvé scuꞌlu̱ꞌ rihanꞌ roꞌ, da̱nj gu̱un u̱u̱n do̱j ráꞌ asa̱ꞌ quisíj orá cunu̱u ino̱ níꞌ na̱nj ado̱nj. Dan me se güii quinavi̱j chumii̱ nihánj me se nu̱ꞌ caꞌya̱nj se‑mo̱zó Diose̱ chruun aꞌyánj, ne̱ cunu̱u ino̱ taranꞌ níꞌ na̱nj ado̱nj. ꞌO̱ se asa̱ꞌ caꞌyánj soꞌ chruun aꞌyánj, ne̱ cunu̱u iꞌna̱ꞌ nu̱ꞌ nij síí caviꞌ, tza̱j ne̱ ino̱ ga̱a̱ nij soꞌ, ne̱ se̱ caviꞌ uún nij soꞌ daj chiha̱a̱ míj ga̱a̱ a̱ maꞌ. Dan me se quisíj cunuu iꞌna̱ꞌ nij síí caviꞌ, ga̱a ne̱ cunu̱u ino̱ taranꞌ níꞌ si̱j ga̱a̱ iꞌna̱ꞌ rihaan chumii̱ nihánj ado̱nj. 
\p  
\v 53 Sese ase vaa níꞌ cuano̱ nihánj roꞌ, da̱nj ga̱a̱ níꞌ caꞌa̱nj níꞌ rihaan Diose̱, rá níꞌ, ga̱a ne̱ se̱ caꞌvee daj chiha̱a̱ míj maꞌ. ꞌO̱ se vaa cheꞌé asino cunu̱u sa̱ꞌ nee̱ man níꞌ, ga̱a ne̱ caꞌve̱e quina̱nꞌ níꞌ rihaan Diose̱ ado̱nj. Dan me se cheꞌé se nichru̱nꞌ cavi̱ꞌ nee̱ man níꞌ, cheꞌé dan vaa cheꞌé cunu̱u sa̱ꞌ yoꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ yoꞌ ga̱a̱ a̱ maꞌ.  
\v 54 Dan me se asa̱ꞌ nanó nee̱ se̱ caviꞌ uún xráá níꞌ, ga̱a ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ nee̱ man níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se güii dan roꞌ, quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ nihánj nana̱ no̱ rihaan danj Diose̱ nana̱ taj: “Sa̱ꞌ uxrá quiꞌyaj canaán níꞌ, ne̱ daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ níꞌ a̱ maꞌ. ꞌO̱ se quisíj níꞌ quiꞌyaj canaán níꞌ rihaan taꞌnaj ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ ado̱nj.  
\v 55 Me rej vaj taꞌnaj ꞌyaj aviꞌ yuvii̱ ga̱. Me rej vaj se nucua̱j soꞌ ga̱. Ya̱j me se se̱ nanó rá níꞌ se vaa quira̱nꞌ uún níꞌ sayuun maꞌ. ꞌO̱ se daj chiha̱a̱ míj se̱ caviꞌ níꞌ maꞌ. ꞌO̱ quiꞌyaj canaán ya̱ níꞌ ado̱nj”, taj danj Diose̱, ne̱ quisi̱j ya̱ nu̱ꞌ nana̱ yoꞌ ado̱nj.  
\v 56 Se nucua̱j taꞌnaj ꞌyaj aviꞌ níꞌ roꞌ, me cacunꞌ tumé níꞌ ado̱nj. Ne̱ cheꞌé se‑tucua̱nj Moisés quiꞌyaj níꞌ cacunꞌ,  
\v 57 tza̱j ne̱ tinavij Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ cacunꞌ tumé níꞌ, ne̱ dan me se ya̱ quiꞌyaj canaán níꞌ, quiꞌyaj Diose̱, ne̱ cheꞌé dan no̱ xcúún níꞌ nago̱ꞌ níꞌ graciá rihaan Diose̱ ei. 
\p  
\v 58 Neꞌen soj se vaa ꞌe̱e̱ raj man soj, tinu̱j, nocoj. Cheꞌé se vaa cataj ꞌu̱nj rihaan soj roꞌ, cheꞌé dan raan canoco̱ꞌ soj man Jesucristó á. Se̱ caꞌneꞌ rá soj maꞌ. ꞌO̱ se niga̱nj quiꞌya̱j suun ndoꞌo soj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ á. Neꞌen soj se vaa suun ꞌyaj suun soj cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ roꞌ, nuveé su̱u̱n snúú rmaꞌa̱n me yoꞌ maꞌ. ꞌO̱ se cavi̱i̱ sa̱ꞌ soj cheꞌé se noco̱ꞌ sa̱ꞌ soj man soꞌ ado̱nj. 
\c 16  
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé saꞌanj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ nij síí ma̱n chumanꞌ cuꞌna̱j Corinto rque̱ nij soꞌ man nij síí nique̱ ma̱n chumanꞌ cuꞌna̱j Jerusalén a 
\p  
\v 1 Cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij soj cheꞌé saꞌanj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soj rque̱ soj man nij síí nique̱ síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ á. Dan me se quiꞌya̱j soj nda̱a se vaa cataj xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ya̱nj estadó Galacia,  
\v 2 ne̱ rque ꞌo̱ ꞌo̱ cotungó roꞌ, caꞌne̱j sa̱ꞌ soj do̱j saꞌanj tucuá soj cheꞌé nij síí nique̱ á. Sese noco̱o doj quiꞌyaj canaán yoꞌo̱ soj, ne̱ noco̱o doj caꞌne̱j sa̱ꞌ soj, ne̱ sese do̱j doj quiꞌyaj canaán yoꞌó soj, ne̱ do̱j doj caꞌne̱j sa̱ꞌ soj á. Veꞌé cu̱tumé soj saꞌanj yoꞌ nda̱a se cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj chiháán soj á. ꞌO̱ se naꞌvej raj naquiꞌya̱j chre̱ꞌ soj saꞌanj nda̱a güii cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj maꞌ. ꞌO̱ se güii yoꞌ a̱j naquiꞌyaj chre̱ꞌ soj saꞌanj, raj ei.  
\v 3 Asa̱ꞌ cuchíꞌ ꞌu̱nj rihaan soj, ne̱ go̱ꞌ soj saꞌanj naquiꞌyaj chre̱ꞌ soj man tinúú soj síí me rá soj ni̱caj saꞌanj yoꞌ a. Ne̱ tinúú soj síí nica̱j saꞌanj yoꞌ roꞌ, caꞌa̱nj ni̱caj nij soꞌ saꞌanj yoꞌ nda̱a chumanꞌ Jerusalén a. Ne̱ me raj ni̱caj nij soꞌ yanj cartá caꞌa̱nj nij soꞌ, ne̱ yanj cartá yoꞌ roꞌ, cata̱j xnaꞌanj yoꞌ rihaan nij síí ma̱n Jerusalén se vaa va̱j saꞌanj yoꞌ rihaan nij soꞌ, ꞌyaj nij tinúú níꞌ a.  
\v 4 Sese vaa cheꞌé caꞌa̱nj ma̱ꞌanj chumanꞌ Jerusalén, ne̱ ni̱caj tuviꞌ núj caꞌa̱nj núj a. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj me güii cuchi̱ꞌ Pabló chumanꞌ cuꞌna̱j Corinto a 
\p  
\v 5 Cache̱n ꞌu̱nj estadó Macedonia, ga̱a ne̱ cuchi̱ꞌ ꞌu̱nj chiháán soj a. Se̱ guun ra̱a̱n ꞌu̱nj estadó Macedonia maꞌ.  
\v 6 ꞌO̱ se xraj, ne̱ ca̱ránꞌ ꞌu̱nj chiháán soj queꞌe̱e̱ güii, tza̱j ne̱ ne neꞌenj sese ca̱nej ga̱ soj nu̱ꞌ yavii ayuu yuꞌveꞌ man ado̱nj. ꞌO̱ se veé ma̱a̱n chiháán soj me raj cavi̱i̱ ꞌu̱nj caꞌa̱nj ꞌu̱nj ado̱nj.  
\v 7 Naꞌvej raj cache̱n raꞌya̱nj uún ꞌu̱nj chiháán soj maꞌ. ꞌO̱ se me raj gu̱un ra̱a̱n ꞌu̱nj queꞌe̱e̱ güii, sese caꞌve̱j síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ da̱nj ga̱a̱ ado̱nj.  
\v 8 Tza̱j ne̱ me raj cu̱nuû ꞌu̱nj chumanꞌ Efeso nihánj nda̱a se cache̱n ya̱ chaꞌanj Pentecostés ado̱nj.  
\v 9 ꞌO̱ se vaa ndoꞌo rej rihanj quiꞌya̱j sunj se‑su̱u̱n Diose̱, tza̱j ne̱ ꞌo̱ se ma̱n ndoꞌo síí ta̱j riꞌyunj man níꞌ chumanꞌ yoꞌ ei. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé nij tinúú Pabló síí canocoꞌ man Jesucristó a 
\p  
\v 10 Tza̱j ne̱ sese cuchi̱ꞌ síí cuꞌna̱j Timoteo rihaan soj, ne̱ veꞌé caꞌmi̱i̱ soj ga̱ soꞌ, ga̱a ne̱ gu̱un niha̱ꞌ rá soꞌ ga̱ soj ei. ꞌO̱ se ꞌyaj suun soꞌ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ ase vaa ꞌyaj sunj roꞌ, taꞌngaꞌ da̱nj vaa ꞌyaj suun maꞌa̱n soꞌ cheꞌé síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ado̱nj.  
\v 11 Se̱ nachriꞌ soj ni̱ꞌyaj soj man soꞌ maꞌ. Ma̱a̱n se dínj cuma̱n soj ga̱ soꞌ, ne̱ veꞌé ra̱cuíj soj man soꞌ yan caꞌna̱ꞌ uún soꞌ rihanj nihánj á. Naꞌvi̱j uxraj caꞌna̱ꞌ uún soꞌ ga̱ yoꞌó nij tinúú níꞌ ado̱nj. 
\p  
\v 12 Ne̱ tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Apolos me se cataj xnaꞌanj ndoꞌoj rihaan soꞌ se vaa cuchi̱ꞌ soꞌ ga̱ yoꞌó nij tinúú níꞌ rihaan soj, tza̱j ne̱ ne caꞌve̱j soꞌ cuchi̱ꞌ soꞌ cuano̱ mei. Tza̱j ne̱ nda̱a güii quixꞌnúj rihaan soꞌ asu̱u̱n, ga̱a ne̱ cuchi̱ꞌ soꞌ rihaan soj a. 
\p  
\v 13 Tu̱mé soj man soj á. Raan canoco̱ꞌ soj man Jesucristó á. Ga̱a̱ nucua̱j nimán soj, ne̱ ꞌo̱ caꞌne̱j nimán soj quiꞌya̱j suun soj á.  
\v 14 Ne̱ ga̱a ꞌyaj suun soj nu̱ꞌ suun vaa rihaan soj, ne̱ uxrá ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá soj man tinúú soj á. 
\p  
\v 15-16 Neꞌen nij soj man nij tucua̱ tinúú níꞌ síí cuꞌna̱j Estéfanas se vaa nij soꞌ me síí cuchumán rá niꞌya̱j man Jesucristó asino ya̱a̱n rihaan cunuda̱nj nij yuvii̱ ma̱n estadó Acaya a. Ne̱ caꞌnéé nimán maꞌa̱n nij soꞌ quiꞌya̱j suun nij soꞌ ra̱cuíj nij soꞌ man nij síí sa̱ꞌ noco̱ꞌ man Diose̱ á. Cuano̱ nihánj me se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj se vaa veꞌé cuno̱ soj rihaan cunuda̱nj yuvii̱ ꞌyaj suun nda̱a vaa ꞌyaj suun nij soꞌ, tinu̱j, nocoj. Ne̱ cuno̱ uún soj rihaan cunuda̱nj nij síí aꞌnéé ndoꞌo nimán quiꞌya̱j suun ga̱ nij soꞌ ei.  
\v 17 Guun niha̱ꞌ ndoꞌo raj se vaa caꞌnaꞌ maꞌa̱n síí cuꞌna̱j Estéfanas do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Fortunato do̱ꞌ, síí cuꞌna̱j Acaico do̱ꞌ, ei. Dan me se guun niha̱ꞌ uxrá raj ga̱a caꞌnaꞌ vaꞌnu̱j nij síí nihánj rej nej, ne̱ ga̱a queneꞌenj man nij soꞌ, ne̱ nda̱a maꞌa̱n ya̱ soj queneꞌenj nda̱ꞌ rá se ꞌyaa raj na̱nj ei. ꞌO̱ se nayón nij soꞌ rihaan soj ei.  
\v 18 Dan me se nuu cui̱j nimanj, quiꞌyaj nij soꞌ, ne̱ dan me se nu̱u cui̱j nimán maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j uún nij soꞌ a. ꞌO̱ se nij yuvii̱ vaa da̱nj me se no̱ xcúún ya̱ soj cara̱a̱ cochro̱j soj rihaan nij soꞌ na̱nj ado̱nj. 
\s1 Nana̱ nihánj taj xnaꞌanj cheꞌé saludó aꞌnéé nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó aꞌnéé maꞌa̱n Pabló aꞌnéé a 
\p  
\v 19 Cunuda̱nj nij síí amán rá niꞌya̱j man Jesucristó ma̱n estadó Asia aꞌnéé saludó rihaan soj, ga̱ síí cuꞌna̱j Aquila do̱ꞌ, chana̱ cuꞌna̱j Priscila do̱ꞌ, taranꞌ nij síí amán rá nuu chre̱ꞌ tucuá ro̱j soꞌ do̱ꞌ, aꞌnéé ndoꞌo saludó rihaan soj a.  
\v 20 Dan me se cunuda̱nj nij tinúú níꞌ aꞌnéé saludó rihaan nij soj ei. Ga̱a nariꞌ tuviꞌ soj, ne̱ veꞌé ndoꞌo caꞌmi̱i̱ soj ga̱ tinúú soj, ne̱ go̱ꞌ soj ꞌo̱ xto gue̱e̱ rihaan tinúú soj asa̱ꞌ nariꞌ tuviꞌ soj ei. 
\p  
\v 21 Aꞌnéé ma̱ꞌanj saludó do̱ꞌ rihaan soj uún ei. Nihánj me nana̱ cachrón ma̱ꞌanj raꞌaj ya̱ rihaan yanj nihánj ado̱nj. 
\p  
\v 22 Sese vaa yoꞌo̱ tuviꞌ soj ne amán rá niꞌya̱j man síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ, ne̱ queneꞌe̱n soj se vaa ya̱ quira̱nꞌ síí vaa da̱nj sayuun na̱nj chugua̱nj. Ya̱ caꞌna̱ꞌ uún síí ꞌni̱j raꞌa man níꞌ ei. 
\p  
\v 23 Me rá ꞌu̱nj quiꞌya̱j ndoꞌo Jesucristó si̱j ꞌni̱j raꞌa man níꞌ se lu̱j cheꞌé soj ei.  
\v 24 Ne̱ se sa̱ꞌ ꞌe̱e̱ rá yuvii̱ nu̱u̱ nimanj ꞌyaj Jesucristó me se aꞌnéj rihaan soj cu̱nuû nimán soj ei.