\id RUT  
\h Rrut 
\toc3 Rrut 
\toc1 Rrut 
\toc2 Rrut 
\mt1 Rrut  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\im Mi umul kokeakla ini peba nótó wialómórr. Aprrapórr ⌊prropet⌋ Samuel o darrü wibalóm oloma wialómórr, king Deibid Isrrael pamkolpam nóma balngomól yarilürr.  
\ip Ini póepa ene tonarrdó tómbapónórr, zaza Isrrael pamkolpam nóma balngomól kwarilürr, Zosyuan büdül kakóm. Zosyua Isrrael pamkolpam balngomól yarilürr, i Keinan tüpdü barrbünóp, aprrapórr ene pail 1400, Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr. Zosyuan büdül kakóm, aprrapórr 300 pailüm God zaz ngibaunürr Isrrael pamkolpam zid bainüm ngibürr bwób-bwób pamkolpamdógabi, ibü nidi okrralórr. Ini poko wibalómórrónako Zaz pebadó. Ene tonarra blakónórr Samuel Solón nóma ingrinürr kingüm bainüm, Godón bóktan ngarkwatódó, ene pail 1050 Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr.  
\ip Rrut king Deibidün aipbobat warilürr. Wa aprrapórr ene tonarrdó ngyaben warilürr, 1,150–1,100 Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr. Ene tonarrdó Gidion aprrapórr zaz yarilürr (Zaz 6–8).  
\ip Rrut Moab kantrri kol warilürr, Isrrael órdóbóna abüsa nólgabi banikda. Moab pamkolpam Lotón olmalbobatal kwarilürr, Eibrra-amón zoretan olom. A i amkoman Godón koke ⌊ótók⌋ kwarilürr. Ngibürr tonarr i Isrraelpükü gazirr kwarilürr, a Rrutün tonarrdó i paudüdi ngyaben kwarilürr.  
\iot Ini Peban Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Elimelek tóba olmalkolpükü Moab wamórr \ior 1:1-5\ior*  
\io1 B. Rrut akó Naomi Betliem aurrürri \ior 1:6-22\ior*  
\io1 C. Rrut Boazón apapdó zaget warilürr \ior 2:1-23\ior*  
\io1 D. Naomi Rrutün müór kwat yamkünürr \ior 3:1-18\ior*  
\io1 E. Boaz Rrutün zumiógürr \ior 4:1-12\ior*  
\io1 F. Boazón olmalbobatal \ior 4:13-22\ior*  
\c 1  
\s1 Elimelek Tóba Olmalkolpükü Moab Wamórr  
\p
\v 1-2 Zaza Isrrael pamkolpam nóma balngomól kwarilürr, ene tüpdü ugón wirri ku yarilürr. Darrü pam, ngi Elimelek, Betliemóm ngyaben yarilürr, Zuda bwóbdü. Wa gyagüpitótók esenórr Moab bwóbdü ngyabenóm karianbóka, tóba Naomi kolpükü akó tibiób nis siman olom nis, ngi Maklon akó Kilyon. I Eprrat zitül kolpam koralórr. I Moab bwóbdü ogobórr akó ola ngyaben koralórr.  
\v 3 A Elimelek ma we nurrótókórr, Naomin we zumgatórr, tóba nis siman olom nispükü.  
\v 4 Ene olom nisa Moab kol nümiógrri, ibü ngi Orrpa akó Rrut. 10 Paila nóma blakónórr,  
\v 5 Maklon akó Kilyon ta ola nurrótókrri. Wata Naomi tebe püóran warilürr, müór a olmal babul.   
\s1 Rrut akó Naomi Betliem Aurrürri  
\p
\v 6 Naomi Moabómzan warilürr, wa arrkrrurr wagó, ⌊\nd Lod\nd*⌋ tóba pamkolpam kuri tangnamtirre morroal alo klame, da wa tóba elklaza we tómbapónórr Moab amgatóm, Betliem alkomólóm, tóba nis kolalkot nispükü.  
\v 7 Da wa bupadórr ene bwóbdügab, wa ne ngyaben warilürr, tóba nis kolalkot nispükü, da i Zuda bakonóp.  
\v 8 Da kwat-kwat Naomi tóba kolalkot nis we nyalórr wagó, “E ugó alkomólam, yabiób aip nisab müótüdü ngyabenóm. Yabüka sab \nd Lod\nd* morroal tonarr yarile, e kürükazan morroal tonarr namülnürri akó büdül nidipako.  
\v 9 Yabüka nizandó \nd Lod\nd* sab kwat popadan sine müór nis amiógüm akó morroal ngyabenóm müótüdü yabiób küsil müór nispükü.”  
\p Da Naomi ibü nüprükürr, a i ma nizana wirribóka yónüm bairri.  
\v 10 I oya we wyalórri wagó, “Koke, ki mankü aurri marü pamkolpamdó!”   
\p
\v 11 Da Naomi ibü we nyalórr wagó, “E wata alkomólam! E kankü tótókóm iade kaindamli? Ka sab myamem siman olom nis koke nóseno yabü amiógüm.  
\v 12-13 E alkomólam yabiób basirrdü, zitülkus ka amkoman epepanla darrü müór amiógüm. Ka ne müór amiógüm gaodó nóma ki namüla, akó ka ne errkya irrüb ki umtula müórpükü, akó ka ne yabünkü olom nis ki nósena, e ia gaodó ki namüli inzan ngyabenóm, kókó i ki wirri baini? Akó ini pokoa yabü ia ki nólene errkyadan müór nis apadóm? Kokean, zitülkus \nd Lod\nd* kürü ngyaben kuri kap ine, da kürü ngyaben amkoman kolaeana yabü ngyabendógab.”   
\p
\v 14 Da i wirribóka yón namülnürri akó Orrpa tóba kolalkot epep we uprükürr akó yónzwamtorr. Da wa alkomólórr tóba basirrdü. Rrut wa Naomika arróbórr.  
\v 15 Naomi oya we wyalórr wagó, “Rrut, marü gódama kuri alkomóle tóba kolpam akó godódó. Oya solkwat ugó akya.”   
\p
\v 16 Da Rrut bóktan we yalkomólórr wagó, “Ma kürü myamem ayalgu marü amgatóm ó marükagab byalüngüm. Zitülkus módóga, ma nubó natoklo, ka ta natoklo. Ma ne ngyaben namulo, ka ta we ngyaben namulo. Marü kolpam sab kürü kolpam kwarile, akó marü God sab kürü God yarile.  
\v 17 Ma ne nurrótoko, ka ta we nurrótoko, ó sab kürü gapók we ilüngrre. Mibü wata büdüla türrgrrüte. Ka ne marü nóma mimgüto, ngibürr popa zitülkusdü, \nd Lod\nd*ón kolae gazirra sab kürüka ki tam!”   
\p
\v 18 Naomi igó nóma umul bainürr wagó, Rrutün wirri ubia tótókóm, wa myamem darrü poko koke bóktanórr oya alkomólóm.   
\p
\v 19 I aurrnürri, kókó Betliem basirrdü abzirria. Dudu basirra arrkürrürr oya nóma osenóp akó kola wagó, “Ia ini Naomio?”   
\p
\v 20 Wa ibü nilóp wagó, “E kürü Naomibóka\f + \fr 1:20 \fq Naomi \ft ngian küp módóga Ibrru bóktane: \fq morroal\ft  ó \fq barnginwóm.\f* ngilian-gu. E kürü Marrabóka\f + \fr 1:20 \fq Marra \ft ngian küp módóga Ibrru bóktane: \fq kap.\f* ngiklinam, zitülkus Wirri Arüng Goda kürü ngyaben kap kuri ine.  
\v 21 Ka ngaen ini bwób nóma amgatórró, kürü abün elklaza kwarilürr, da \nd Lod\nd* ma kürü kuri kalkomóle darrü klam koke. E kürü Naomibóka ngilian-gu, zitülkus kürü Wirri Arüng Goda kolae kyónürr akó wirri müp kókyanórr.”   
\p
\v 22 Da Naomi ene inzan tolkomólórr Moabgabi tóba Moab kolalkotpükü, Rrut. Darrü alo kla, ngi barrli,\f + \fr 1:22 \fq barrli \ft ⌊witzan⌋ klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq barley.\f* ibü abüla ugón bókyanórr, i Betliem ne tonarr abzirri.   
\c 2  
\s1 Rrut Boazón Apapdó Zaget Warilürr  
\p
\v 1 Naomin narezoret asi yarilürr, ngi Boaz. Wa mórrel akó wirri ngi pam yarilürr, Elimelekón zitül olom.  
\v 2 Darrpan ngürr Rrut Naomika bóktanórr wagó, “Ma ia kürü koke kilo tótókóm barrli apapdó? Kürü ubi darrü oloman solkwat akyanóma barrli singül dakabainüm, oya obzek kwata kürüka morroal nótó sesene.”\f + \fr 2:2 \ft Isrrael pamkolpamab inzan gida yarilürr, mogob kolpam, aipab koke olmal, akó kóble tangbamtinüm (Duterronomi 24:19).\f*  
\p Naomi bóktan yalkomólórr wagó, “Taia, kürü olom, ma ugó nató!”   
\p
\v 3 Rrut we natókórr apapdó, barrli singgalgón pamab solkwat akyalórr, barrli singül dakabainkü. Ene ma igó yarilürr, wa tai Boazón apapdó warilürr, Elimelekón zitül olom.   
\p
\v 4 Da módóga, ngibürr abüs küp solkwat, Boaz Betliemgabi ugón tübzilürr. Wa ibüka bóktanórr wagó, “⌊\nd Lod\nd*⌋ yenkü asine!”  
\p I bóktan yalkomólóp wagó, “Marü \nd Lod\nd* sab bles mine!”   
\p
\v 5 Boaz zaget singüldü pam imtinürr wagó, “Ini küsil kol ia noano?”\fig Boaz donki kwitüdü mórranda. Rrut barrli singül dakabainda.|alt="Boaz on donkey, Ruth gleaning" src="CO00964B.TIF" size="span" loc="2:5-6" copy="David C. Cook" ref="2:5" \fig*   
\p
\v 6 Ene pama bóktan yalkomólórr wagó, “Wa ene Moab kolo, Naomidi nidi tolkomórri, Moab bwóbdügabi.  
\v 7 Wa kürü kümtine wagó, ‘Ka ia zaget kolpamab solkwat koke akyeno, barrli singül dakabainüm?’ Da wa zaget kurai irrbi bókyene, kókó errkyadan. Wa ma wata karianbóka kuri ngón agóne aren-aren müót murrdü.”   
\p
\v 8 Da Boaz Rrutün we wyalórr wagó, “Gyaurka, kürü bóktan turrkrru. Ma myamem darrü apapdó barrli singül dakabain-gu, akó ini poko amgatgu. Ma wata ini zaget kolab minggüpanan akyan namulo!  
\v 9 Ma we apap ngaka, pama barrli singül ne singgalgóndako, ma kubó ola namülünke, kolab solkwat barrli singül dakabainüm. Ka blaman pam kuri nilnüma marü kolae tonarre ngakan-gum. Akó marü naea nóma müpüde, kubó ma we mariti tólaelórrón nae beledógab enónke, i ne kla errngamórre.”   
\p
\v 10 Rrut wakósingül we nülkamülürr tüpdü, da obzek tüpdü elkomólórr. Da wa Boazón imtinürr wagó, “Ma moba obzek kwata kürüka iade morroal sesena igó, ma kürü morroal ngakandóla? Ka go mogob kolóla.”   
\p
\v 11 Boaz bóktan yalkomólórr wagó, “Ka blaman bóktan nurrkrruarre ma moba kolalkotódó ne poko tómbapónórró, marü müóra nóma nurrótókórr. Ka umulóla, ma moba aipab nis akó moba bwób iazan amgatórró, akó ma ia katókórró ngyabenóm mogob kolpampükü, ma ngaen umul-koke nibióbbóka namülnürrü.  
\v 12 Marü sab \nd Lod\nd* darrem wató mókyene, ma ne poko tómbapón namülnürrü. Marü sab \nd Lod\nd*, Isrraelón God nótóke, dudu darrem kla wató mókyene, ma noa murrdü\f + \fr 2:12 \fq murrdü\ft , Ibrru bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa ma noa tap lorodó katókórró moba zid bainüm.\f* ngyabenóm katókórró moba zid bainüm!”   
\p
\v 13 Rrut bóktanórr wagó, “Ma moba obzek kwata kürüka metat morroal asen namulo, wirri pam. Ma kürü kari morroal koke kuri kina, ma enezan morroal tonarre bóktandóla kürüka. Enanla ka darrpan tonarr kokela marü ngibürr zaget koldógab.”   
\p
\v 14 Alo ngarkwat nóma semrranórr, Boaz Rrutünbóka wagó, “Ala kató, plaoa poko ipa, ugó yanggóból ini waendó.” Da wa we mórran-mórran bainürr ngibürr zaget kolpampükü. Boaz ngibürr bamngulürrün barrli küp uliónürr. Rrut tóba ngarkwatódó elorr, da ngibürr alo pokoa baminürr.  
\v 15 Rrut nóma bupadórr barrli singül dakabainüm, Boaz tóba zaget pamdó bóktanórr wagó, “Ini kol kubó olkomólamke. Wa ne kubó nóma dakabain waril barrli kur negako, e kubó oyaka bóktan-gu igó, wa kolae kla tónggapóndo.\f + \fr 2:15 \ft Isrrael pamkolpamab gyabi yarilürr barrli singül dakabainüm kur minggüpanan.\f*  
\v 16 Akó kubó ngibürr tangande alók kwarilünke ene kurdügab, oya dakabainüm. E kubó oya aggu.”   
\p
\v 17 Da Rrut we dakabain warilürr barrli singül, kókó abüsa nóma bótaorr. Wa blaman nóma ailürr küp ausüm, ene barrli küp 10 müp ngarkwat kwarilürr.  
\v 18 Rrut ene barrli küp imarrurr müót basirrdü. Wa tóba kolalkot omtyanórr wa nigó ngarkwat barrli ailürr, akó wa uliónürr ne alo pokoa baminürr.  
\v 19 Naomi oya umtinürr wagó, “Ma ia ini barrli ne dakabain namüla, errkya ngürr? Akó ma noa apapdó zaget namüla? Da God bles ki yó ene pam, marü morroal nótó ngakan yaril.”  
\p Da Rrut tóba kolalkot wyalórr wa noan apapdó zaget warilürr. Wa bóktanórr wagó, “Ka darrü paman apapdó zaget namüla, ngi Boaz.”   
\p
\v 20 Naomi wirrianbóka we bóktanórr Rrutka wagó, “\nd Lod\nd* Boazón bles ki yó, akó wa koke bóleanórr tóba morroal tonarr okaka amzazilüm arról akó büdül nidipko!” Naomi akó bóktanórr wagó, “Ene mibü minggüpanan narezorete, ó wa mibü darrü ⌊aurdü amaik⌋ pama.”\f + \fr 2:20 \ft Ngaen, minggüpanan zonaretal nidipako, ibü wirri zaget asi yarilürr Isrraelóm. Darrü kolan müóra kubó nóma nurrótóke, ene narezoreta ene büdül paman tüp akó elklaza azebóm ó oya kóble apadóm, ibü aurdü amanóm, akó ibü ngabkanóm. Ibü ngaen-gógópan siman oloma ene büdül aban elklaza ugórr wató yazebe (Duterronomi 25:5-10).\f*   
\p
\v 21 Da Rrut bóktanórr wagó, “Kürü akó morroal ne bóktan küline, wagó, ‘Ma kürü zaget pamkolpam minggüpanan namulo, kókóta blaman abüla kürü apapdó tai nóma blakóne.’”   
\p
\v 22 Naomi bóktanórr wagó, “Rrut, amkoman, kürü olom, ma sab kolpükü zaget namulo Boazón apapdó. Marü sab aprrapórr ta kolae tonarre kena ngakan kwarilün, ma ne darrü paman apapdó nóma natoko.”  
\v 23 Rrut we dakabain warilürr Boazón zaget kolpükü, kókó blaman barrli akó ⌊wit⌋ abüla nóma blakónórr. Da wa metat we ngyaben warilürr tóba kolalkotpükü.   
\c 3  
\s1 Naomi Rrutün Müór Kwat Yamkünürr  
\p
\v 1 Ngibürr ngürr kakóm, Naomi Rrutünbóka wagó, “Kürü ubi marü müór kwat tónggapónóma. Ene igósüm, sab marü mobanan müót yarile, akó marü ngyaben sab morroal yarile.  
\v 2 Ma umulóla Boaz, ma noa zaget kolpükü barrli dakabain namülnürrü, mibü minggüpanan narezoreta. Da turrkrru. Ini irrüb wa kubó barrli küp aus bwóbdü zaget\f + \fr 3:2 \ft Ene barrli zaget inzan yarilürr. Kubó barrli aila nóma blakóne, küp ausüm, pama ene barrli kwitüdü aman kwarile. Wóra blaman bul akó biza kubó amale kókó barrli küpana bamirre.\f* yarile.  
\v 3 Da ma apür, morroal ilang idi balóp, akó ma tumum mórrkenyórr püti bai. Da kubó natókóke ene küp aus bwóbdü. Ma kubó moba pupo bain-gu igó ma olamla, kókó oya aloa akó anóna nóma blakóne.  
\v 4 Ma kubó tai ngakalónke wa kubó ne umtule. Natókóke, oya basirr mórrkenyórr kwit yónke, da kubó umtulke oya wao-wao. Wa kubó marü darrü kla tónggapónóm mile.”   
\p
\v 5 Rrut wyalórr wagó, “Ka kubó blaman kla tómbapono, ma ne poko namüla.”   
\p
\v 6 Wa we natókórr, küp aus bwóbdü. Wa ene kla blaman tómbapónórr, oya kolalkota ne bóktan wyalórr.  
\v 7 Boazón aloa ó anóna nóma blakónórr, oya bübdü morroal mórranórr. Da wa utüm wamórr, barrli kwób minggüpanan. Wa ut nóma yarilürr, Rrut piküpan natókórr, oya wao-wao mórrkenyórr we kwit yónürr, da we umtulürr.  
\v 8 Ene irrüb zokrrok, oya utürrün büba nóma arrkürrürr, wa türsümülürr, da bümzazilürr. Nóma ngabkanórr, da wa kol osenórr, tóba wao-wao.   
\p
\v 9 Boaz bóktanórr wagó, “Iba, kolo! Ma ia nótó?”  
\p Rrut bóktanórr wagó, “Wirri pam, ka Rrut. Kürü ubia kürü mató ngakókalo, zitülkus ma kürü ⌊aurdü amaik⌋ olomla.\f + \fr 3:9 \ft Ma müsirrga ain bóktan 2:20 ngakanke.\f* Da ma ia sab kürü koke kümigo moba kolóm?”\f + \fr 3:9 \ft Ibrru bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa Moba mórrkenyórri kürü ngakoklao, marü ⌊leba zaget⌋ kol nótókla.\f*   
\p
\v 10 Boaz bóktanórr wagó, “⌊\nd Lod\nd*⌋ marü bles ki myó, kürü olom! Ma ngaen-gógópan morroal tonarr okaka imzazilürrü moba kolalkotódó, da ma errkya wirri morroal tonarr okaka simzazila kürüka, zitülkus ma darrü küsil pam koke kuri yamküna, ia elklaza-koke pam ó mórrel pam.  
\v 11 Ma gumgu, kürü olom, blaman is umulako ini wirri basirrdü, ma morroal tonarr kolóla. Ka blaman kla sab tómbapono, ma ne klamóm kümtina.  
\v 12 Wa go amkomana, ka marü minggüpanan narezoretla marü aurdü amaiküm, a darrü narezoret asine, amkoman minggüpanan nótóke kürükagab.  
\v 13 Ma ini irrüb poko aini namülün ngarkwat kókó irrbi. Mi sab ugón umul bairre, wa ne ubi nóma baine, marü aurdü amaiküm. Enta taia! Ka arról \nd Lod\nd*ón obzek kwata igó bóktono wagó, marü sab kótó aurdü mumaiko, wa ne ubi koke nóma baine. Da ma ugó umtul, kókó sab irrbi.”   
\p
\v 14 Rrut Boazón wao-wao we umtulürr kókó sisa balgón küsil yarilürr, zitülkus Boazón ubi koke yarilürr kolpama koke ki umul bairre igó, kola we umtule barrli küp aus bwóbdü.  
\v 15 Boaz oyabóka wagó, “Moba tumum mórrkenyórr ugó sidó, da moba tange ugó adrrat.” Wa emoanórr, da Boaz oya abün barrli küp uliónürr. Wa 6 mün yazeblórr Rrutün mórrkenyórrdü alókóm. Wa kwit yónürr, da Rrutün singüldü igasilürr. Da Rrut we alkomólórr ama wirri basirrdü.   
\p
\v 16 Wa nóma abzilürr müót basirrdü, oya kolalkota umtinürr wagó, “Ma ia-ia natóka, ka marü sim ne poko mila?” Rrut oyaka blaman poko adrratórr, Boaz ne tonarr tómbapón yaril oyankü.  
\v 17 Rrut inzan warilürr wagó, “Boaz bóktanórr wagó, ‘Ma tang küpan koke alkomolo moba kolalkotódó,’ da wa kürü abün barrli küp küline”.   
\p
\v 18 Naomi oyaka bóktanórr wagó, “Ma wata kya piküp namülün, kókó kubó marükwata igó ia tómbapóne. Boaz kubó koke ngón ngagóne, wa kalma kókó ini bóktan tónggapóne.”   
\c 4  
\s1 Boaz Rrutün Zumiógürr  
\p
\v 1 Boaz kwóbbazen pokodó wamórr, wirri basirran barrbün mamtae minggüpanan, da wa we mórran-mórran bainürr. Da módóga, Elimelekón minggüpanan narezoret, Boaz noabóka apón yarilürr, wa ene poko ugósan sórrgrratórrma. Boaz oya ngyaunürr wagó, “Kürü gódam, mórranóm ala tam!” Da ene pama we wamórr oyaka, mórranóm.  
\v 2 Boaz 10 ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ ngibaunürr wankü mórranóm, da i bobrranórr.  
\v 3 Wa bóktanórr ene minggüpanan narezoretódó wagó, “Naomi kuri tolkomóle Moab bwóbdügabi, da oya ubia, kolpama mibü minggüpanan narezoret Elimelekón tüp amigórre, ene kla ⌊aurdü amaiküm⌋.  
\v 4 Ka gyagüpi wama kagó, ka marü ini poko ayaldóla. Ma ne ubi nóma namulo apadóm, da amióg ibü obzek kwata, aini nidi mórrandako, akó ini balngomól byarrmarr pamab obzek kwata. Ma ne ubi koke nóma namulo, kibüka tópta. Darrü pam myamem singül kwata babula ini tüp amiógüm, wata matókla. Ka ma marü kakotala.”  
\p Ene pama wa, “Taia, ka amigo ene kla, ene kla aurdü amanóm Naominkü.”   
\p
\v 5 Da Boaz bóktanórr wagó, “Ma ene tüp nóma amigo Naomikagab, da igósidi ma ta ene Moab kol Rrutün zumigo, ene Maklonón kóble. Ene igósüm, ene tüp sab büdül oloman bobatalab tangdó yarile.”   
\p
\v 6 Da ene pama inzan bóktanórr wagó, “Ka igósidi gaodó kokela ene tüp amiógüm, zitülkus kürü tüp sab ene kolan olmala kena ipüdünüm; sab babul yarile kürü olmal akyanóm. Ka gaodó kokela, a ma müób amióg.”   
\p
\v 7 (Ngaen, ene tonarrdó, Isrrael kolpamab gida yarilürr wagó, darrü oloman tüp ó elklaza bumiógüm ó darrem-darrem bumiógüm nóma yarile, da ene inzana, wa wapórdó baten kla inine, da wa amióg olom ekyene, nótó apadóda. Da wa ene poko dümdüm kuri ekyene.)   
\p
\v 8 Ene pama Boazónbóka wagó, “Mató bumióg.” Da wa tóba wapórdó baten kla ininürr, Boazón ekyanórr.  
\v 9 Boaz ene balngomól byarrmarr pam nilóp akó ngibürr nidi kwarilürr ene pokodó wagó, “E blamana yabiób ilküpi kuri esenane ini ngürr. Elimelek akó oya nis siman olom nis Kilyon akó Maklon, ka blaman ibü elklaza kuri bumiga Naomikagab.  
\v 10 Akó ka Rrutün kuri upuda kólba kolóm, Maklonón kóble, Moabgab nótó katókórr. Ene igósüm, Elimelekón elklaza sab oya olmalkoldógab koke balóke akó oya bobatal sab asi kwarile oya pamkolpamdó akó basirrdü. Da e blamana kuri esenane ó kuri barrkrrua, ini ngürr.”   
\p
\v 11 Balngomól byarrmarr pam akó ola nidi kwarilürr, blamana bóktónóp wagó, “Ki marü kuri móserre akó murrkrrurre! ⌊\nd Lod\nd*⌋ sab ene kol, marü müótüdü nótó bangrine, inzan wine, Rreizel akó Liazan, abün olmal nidi nósenóp Zeikobónkü.\x - \xo 4:11 \xt Bwób Zitül 29:15–30:43\x* Ma sab mórrel pam namulo Eprratón zitüldü akó kolpam marübóka wirri umul kwarile Betliemóm.  
\v 12 Marü sab \nd Lod\nd* ne olmalbobatal müline Rrutkagab, i sab inzan kwarile Perrezón\f + \fr 4:12 \fq Perrez \ft Boazón akó Deibidün abbobat yarilürr.\f* olmalbobatalzan, Tamarr ne olom ilngumilürr Zudankü.”\x - \xo 4:12 \xt Bwób Zitül 38\x*   
\s1 Boazón Olmalbobatal  
\p
\v 13 Da Boaz Rrutün we udódürr müótüdü, tóba kolóm. \nd Lod\nd* we tangzwamtinürr, da bikóm esenórr, siman olom we ilngumilürr.  
\v 14 Basirr kola Naominbóka wagó, “\nd Lod\nd*ón yagüram! Wa marü bobat kuri mókyene errkya, marü sab nótó ngamkale. Isrrael kolpam sab oyabóka wirri umul kwarile.  
\v 15 Wa marü sab küsil arüng mókyene akó marü sab ngakan yarile epepdó, zitülkus marü kolalkota oya ilngumile. Rrutün ⌊moboküpdü ubi⌋ marükama akó wa ngarkwatódómo 7 siman olmaldógab.”   
\p
\v 16 Naomi ene gab olom ipadórr, tóba ganggópdó ingrinürr, da we makrraolórr.   
\p
\v 17 Oya minggüpanan kola olom ngi ngyesilóp Obed.\f + \fr 4:17 \fq Obed \ft ngian küp módóga: \fq tangbamtin olom.\f* I blaman is nüzazilóp wagó, “Rrut Naominkü siman olom kuri ilngumile!” Obed olom ilngumilürr, ngi Zesi, Deibidün ab nótó yarilürr.   
\p
\v 18 Perrezón olmalbobatala inzan tóbabótórr, kókó Deibidün amrran.  
\b  
\li1 Perrezón siman olom Kezrron yarilürr,   
\li1
\v 19 Kezrronón siman olom Rram yarilürr,  
\li1 Rramón siman olom Aminadab yarilürr,   
\li1
\v 20 Aminadabón siman olom Nakson yarilürr,  
\li1 Naksonón siman olom Salmon yarilürr,   
\li1
\v 21 Salmonón siman olom Boaz yarilürr,  
\li1 Boazón siman olom Obed yarilürr,   
\li1
\v 22 Obedón siman olom Zesi yarilürr,  
\li1 akó Zesin siman olom Deibid yarilürr.  
\b  
\pc \it Rrutün Peba aini blakónda.\it*