\id ROM - Gizrra 
\h Rrom 
\toc3 Rrom 
\toc2 Rrom 
\toc1 Polón Peba Mórrag Rrom Sos Pamkolpamdó 
\mt2 Polón Peba Mórrag  
\mt1 Rrom  
\mt2 Sos Pamkolpamdó  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\is1 Ini Peba Mórrag Nótó Wialómórr  
\im ⌊Apostol⌋ Pol ini peba mórrag wialómórr Yesun amkoman angun pamkolpamdó Rrom wirri basirrdü. Errkya ini wirri basirr Itali kantrrian ngaensingül basirra. Itali Yurrop kugupidüma. Polón ngyaben tonarrdó Rrom kinga\f + \fr 1:0 \ft Rrom pamkolpama tibiób king \fq Sisa\ft bóka ngiblian kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga: \fq Caesar\ft  ó \fq Emperor.\f* ola ngyabelórr, da wa abün kantrri balngomól yarilürr.  
\ip Aprrapórr Pol ini peba mórrag wialómórr pail nóma yarilürr 56 o 57 Kerrison amtómól kakóm, wa Korrint wirri basirrdü nóma ngyabelórr karianbóka, Grris kantrridü (Apostolab Tórrmen 20:2-3). Oya wirri ubi yarilürr ene Rrom pamkolpam basenóm, zitülkus wa ibü basen küsil yarilürr. Da wa ngaen-gógópan Zerrusalem wirri basirrdü ki wame mani ódódóm elklaza-koke amkoman bangun pamkolpamdó ola, ngibürr sosa ne kla dakabain kwarilürr ibünkü. Ene kakóm, wa Rrom wirri basirrdü ki wame Yesun mamoan pamkolpamab aodó zagetóm. Olgabi oya ubi yarilürr Spein\f + \fr 1:0 \fq Spein \ft kantrri Yurrop kugupidüma.\f* kantrridü tótókóm.  
\is1 Polón Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm  
\im Polón ngibürr zitülkus asi kwarilürr ini peba mórrag wialómóm. Wa wialómórr Rrom amkoman bangun pamkolpam umul-umulan ngibtanóm wa sab tame akó ibü bamtinüm oya tangamtinüm Spein tótókóm.  
\ip Wa akó wialómórr müsirrga ainüm wa ne kla umul yarilürr Yesun amkoman angunankwata akó pamkolpama ia ngyaben ki kwarile ibü amkoman bangundügabi. Ini peba mórragan wirrian bóktan zono módóga: “\qt Ka wirri ubila ⌊Morroal Bóktan⌋ amgolóm, zitülkus ka büód kokela. Ka büód kokela, zitülkus God tóba arüng okaka amzazilda ene Bóktandógab. We ngarkwatódó, wa sab blaman pamkolpam zid nirre, ene Bóktan Yesunkwata amkoman nidi angundako. Ngaen-gógópan God ⌊Zu pamkolpam⌋ zid ninóp, errkya wa ma akó ibü zid bainda, Zu-koke nidipko. Ene amkomana, zitülkus Morroal Bóktandó God kwat okaka amzazilda pamkolpama ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamóm bainüm oya ilküpdü. Wa pamkolpam yazebórr dümdüm tonarr pamkolpamzan wata tibiób amkoman bangunanme, darrü klamdógab koke. Wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, ‘God ne olom dümdüm tonarr olom ainda tóba amkoman bangunanme, wa sab ngarkwat-koke arról ipüde.’ \qt*” (1:16-17)  
\ip Abün Rrom amkoman bangun pamkolpam Zu-koke kwarilürr, a ngibürr Zu pamkolpam kwarilürr. Pol wialómórr wagó, ini nis kopoa tibiób morroal tonarre ia ki ipadnórre. Wa akó igó wialómórr wagó, God mibü zid tinóp oya gyaurdügabi akó mibü amkoman angundügabi Yesuka, da igó zitülkusdü koke, Godón gida mamoandógab.  
\iot Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Ini peba mórragan tapaku bóktan \ior 1:1-7\ior*  
\io1 B. Polón wirri ubi Yesun amkoman angun pamkolpam basenóm Rrom wirri basirrdü \ior 1:8-15\ior*  
\io1 C. God tóba arüng okaka amzazilda Morroal Bóktandógab Yesunkwata \ior 1:16-17\ior*  
\io1 D. Blaman pamkolpamab kolae tonarr \ior 1:18–3:20\ior*  
\io2 1. God kari ngürsil kokea pamkolpamab kolae tonarranme \ior 1:18-32\ior*  
\io2 Zu pamkolpamab kolae tonarr \ior 2:1–3:8\ior*  
\io3 a. God kolae tómbapón pamkolpam zaz ainda \ior 2:1-16\ior*  
\io3 b. Zu pamkolpam akó ene gida, God ne kla ekyanórr Moseskama \ior 2:17-29\ior*  
\io3 c. God metat tónggapónda wa tónggapónóm ne poko bóktanórr \ior 3:1-8\ior*  
\io2 2. Darrü olom babulana, dümdüm tonarr olom nótóke \ior 3:9-20\ior*  
\io1 E. God pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpam byónda \ior 3:21–4:25\ior*  
\io2 1. God ibü dümdüm tonarr pamkolpam byónda, Yesu Kerrison nidi amkoman angundako \ior 3:21-31\ior*  
\io2 2. Eibrra-amón amkoman bangun akó Godón alkamül-koke bóktan \ior 4:1-25\ior*  
\io3 a. Eibrra-amón amkoman bangun Godka \ior 4:1-12\ior*  
\io3 b. Godón alkamül-koke bóktan Eibrra-amka oya amkoman bangundügabi \ior 4:13-25\ior*  
\io1 F. Kerriso mibü susürr kolae tonarrdógab \ior 5:1–8:39\ior*  
\io2 1. Paud akó bagürwóm \ior 5:1-11\ior*  
\io2 2. Büdüla tamórr Adamkama, arróla tamórr Kerrisokama \ior 5:12-21\ior*  
\io2 3. Mi Kerrisokü nurrbarirrü akó wankü tübarsirrü \ior 6:1-23\ior*  
\io2 4. Mosesón gida-a mibü koke barümda \ior 7:1-25\ior*  
\io3 a. Gida babula oyankü büdül nótóke \ior 7:1-6\ior*  
\io3 b. Gida akó kolae tonarr \ior 7:7-13\ior*  
\io3 Nis arünga bómkaldamli mibü gyagüpitótókdó \ior 7:14-25\ior*  
\io2 5. Godón Samu mibü tangamtindako akó Godón moboküpdü ubi mibükama \ior 8:1-39\ior*  
\io3 a. Arról apad Godón Samudüma \ior 8:1-17\ior*  
\io3 b. Elnga wirri kómal zyón \ior 8:18-30\ior*  
\io3 c. Godón moboküpdü ubi \ior 8:31-39\ior*  
\io1 G. Isrrael pamkolpamab amkoman bangun-koke \ior 9:1–11:36\ior*  
\io2 1. God akó Zu pamkolpam \ior 9:1-18\ior*  
\io2 2. Godón ngürsil akó gyaur \ior 9:19-29\ior*  
\io2 3. Isrrael pamkolpamab amkoman bangun-koke \ior 9:30–10:4\ior*  
\io2 4. God blaman pamkolpam zid bainda, Kerrison amkoman nidi angundako \ior 10:5-21\ior*  
\io2 5. Godón gyaur blamandó \ior 11:1-36\ior*  
\io3 a. Tóba gyaurdügabi God ngibürr Isrrael pamkolpam koke alzizi amanórr \ior 11:1-12\ior*  
\io3 b. Zu-koke nidipko, ibü zidbain \ior 11:13-24\ior*  
\io3 c. Godón gyaur blaman pamkolpamdó, Isrrael pamkolpamdó ta inzan \ior 11:25-32\ior*  
\io3 d. Godón agür wórr \ior 11:33-36\ior*  
\io1 H. Ikik bókrran bóktan \ior 12:1–15:13\ior*  
\io2 1. Yesun amkoman angun pamkolpamab ngyaben \ior 12:1-21\ior*  
\io3 a. Godón ubi ngarkwatódó ngyaben \ior 12:1-2\ior*  
\io3 b. God amkoman bangun pamkolpam gaodó ninóp darrpan-darrpan zaget tónggapónóm \ior 12:3-8\ior*  
\io3 c. Yesun amkoman angun pamkolpama ia tulmili ngyabenórre \ior 12:9-21\ior*  
\io2 2. Singüldü pamab bóktan arrkrru akó moboküpdü ubi \ior 13:1-14\ior*  
\io3 a. Mi ini tüpan singüldü pamab tangdó koralo \ior 13:1-7\ior*  
\io3 b. Mibü moboküpdü ubi mibiób darrpan-darrpandó ki kwarila akó mi tómbapón ki kwarila dümdüm ne klamko \ior 13:8-14\ior*  
\io2 3. Mi darrü kla koke ki tónggapón kwarila, yabü zonaret ne gyagüpi nóma tótókdako wagó, ene kolaea \ior 14:1–15:13\ior*  
\io3 a. Mibiób darrpan-darrpan zaz koke ki bain korala \ior 14:1-12\ior*  
\io3 b. Mi darrü kla tónggapón koke ki kwarila, mibü zonaret sab ne klama kolae tonarrdó idüde \ior 14:13-23\ior*  
\io3 c. Mi ngibürr amkoman bangun pamkolpam bagürwóman ngibtan kwarilo, wata mibiób koke \ior 15:1-6\ior*  
\io3 d. Zu-koke nidipko, i ta Godón agürdako \ior 15:7-13\ior*  
\io1 I. Polón zaget ibünkü, Zu-koke nidipko akó oya bókam bagósórrón bóktan Rrom tótókóm \ior 15:14-33\ior*  
\io2 1. Pol wialómórr tóba zagetankwata ibünkü, Zu-koke nidipko \ior 15:14-21\ior*  
\io2 2. Polón bókam bagósórrón bóktan Rrom wirri basirrdü tótókóm \ior 15:22-33\ior*  
\io1 J. Dómdóm alakón bóktan \ior 16:1-27\ior*  
\io2 1. Polón morroal yawal bóktan pamkolpamdó \ior 16:1-16\ior*  
\io2 2. Dómdóm ikik bókrran bóktan \ior 16:17-23\ior*  
\io2 3. Dómdóm tóre Godón agürüm \ior 16:25-27\ior*  
\c 1  
\s1 Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan  
\p
\v 1 Ka, Pol, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Kerriso Yesun ⌊leba zaget olomla⌋. God kürü ngikaunürr ⌊apostolóm⌋ bainüm akó kürü tebe-tebe kümaikürr oya ⌊Morroal Bóktan⌋ adrratóm pamkolpamdó.  
\v 2 Ngaen-ngaen God ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrinürr ini Morroal Bóktan akyanóm. Wa tóba bóktan ingrinürr akó tóba ⌊prropeta⌋ Gyabi Wialómórrón Bóktandó wialómóp.  
\v 3 Ini Morroal Bóktana tóba Olombóka apónda, ini tüpan ngyabendó ⌊Deibidün⌋ bobat nótó yarilürr.  
\v 4 Wa dudu ⌊kolkal⌋ ngyaben yarilürr. Akó God arüngpükü tómtyenóp wagó, ene Olom oya tóbanan Olom yarilürr, wa oya nóma irsümülürr büdüldügab. Ene Olom Yesu Kerriso-e, mibü ⌊Lod⌋.  
\v 5 Oyakama ka ⌊gail tonarr⌋ ipadórró apostolóm bainüm, igósüm blaman bwób-bwób pamkolpama sab Yesun amkoman angun kwarile akó we ngarkwatódó oya bóktan arrkrru kwarile. Ka ini zaget tómbapóndóla, igósüm Yesu Kerrison ngi wirri kwitüm emngyerre.  
\v 6 E ta ene pamkolpamab kugupidü asinakla, e ngibaurrün nidipakla Yesu Kerrison pamkolpamóm bainüm.  
\v 7 Ka wialómdóla blaman pamkolpamdó Rrom wirri basirrdü, Godón ⌊moboküpdü ubi⌋ nibióbkama akó ngibaurrün nidipko tóbanan pamkolpamóm bainüm.\fig darrü kwat Rrom wirri basirrdü|alt="Street in Rome" src="HK00242B.TIF" size="span" copy="Horace Knowles" ref="1:7" \fig*  
\p Ka tóredóla, gail tonarr akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam God mibü Abdógab akó Lod Yesu Kerriso.   
\s1 Polón Wirri Ubi Yesun Amkoman Angun Pamkolpam Basenóm Rrom Wirri Basirrdü  
\p
\v 8 Ngaen-gógópan, ka ne God ⌊ótókdóla⌋, ka oya eso akyandóla Yesu Kerrisokama yabü blamandó, zitülkus dudu tüpdü pamkolpama yabü amkoman bangunankwata apóndako.  
\v 9 Ka Godónkü zagetdóla amkoman moboküpi, Morroal Bóktan oya Olomankwata adrratóde. Wa umula igó amkomana wagó, ka metat tóre bakodóla yabünkü, piküp bain-koke.  
\v 10 Ka tóredóla, God aprrapórr ta sab kwat alóte dómdóm yabüka tótókóm, oya ubi ne nóma yarile.  
\v 11 Ka inzan tóredóla, zitülkus kürü wirri ubi yabü basenóma, igósüm ka yabü tangnamtinünümo samuan ngarkwatódó, God kürüzan tangkamtinürr, yabü arüng akyanóm.  
\v 12 Kürü ubi igó bóktanóma wagó, mi mibiób darrpan-darrpan arüng bütan kwarilo mibiób amkoman bangundügab Yesuka. Kürü amkoman banguna yabü arüng nütürre, dakla yabü amkoman banguna kürü arüng kókyene.  
\v 13 ⌊Zonaretal⌋, kürü ubia e umul kwarilo wagó, abün münüm ka gyagüpitótók esenórró yabüka tótókóm, a ngibürr klama kürü kürrmatnóp kókó errkya. Kürü ubia yabüka tótókóm, igósüm kürü zageta sab ta küppükü baine yabü aodó, wata kürü zagetazan küppükü bainürr barre Zu-koke pamkolpamab aodó.  
\v 14 Kürü zaget asine blaman pamkolpamdó, Grrik bóktan akó bókam tumtum umul nidipko akó umul-kók nidipko, wirri sukul pamkolpam akó sukul-koke pamkolpam.  
\v 15 Da módóga, ka wirri ubila Morroal Bóktan ta adrratóm yabüka, Rrom wirri basirrdü nidi ngyabendakla.   
\s1 God Tóba Arüng Okaka Amzazilda Morroal Bóktandógab Yesunkwata  
\p
\v 16 Ka wirri ubila Morroal Bóktan amgolóm, zitülkus ka büód kokela. Ka büód kokela, zitülkus God tóba arüng okaka amzazilda ene Bóktandógab. We ngarkwatódó, wa sab blaman pamkolpam zid nirre, ene Bóktan Yesunkwata amkoman nidi angundako. Ngaen-gógópan God ⌊Zu pamkolpam⌋ zid ninóp, errkya wa ma akó ibü zid bainda, Zu-koke nidipko.  
\v 17 Ene amkomana, zitülkus Morroal Bóktandó God kwat okaka amzazilda, pamkolpama ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamóm bainüm tóba ilküpdü. Wa pamkolpam yazebórr dümdüm tonarr pamkolpamzan wata tibiób amkoman bangunanme, darrü klamdógab koke. Wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “God ne olom dümdüm tonarr olomóm ainda tóba amkoman bangunanme, wa sab ⌊ngarkwat-koke arról⌋ ipüde.”\x - \xo 1:17 \xt Abakók 2:4\x*   
\s1 God Kari Ngürsil Kokea Pamkolpamab Kolae Tonarrabme  
\p
\v 18 Godón wirri ngürsil kwitümgab okaka amzazirrüna blaman Godkamóm ubi-koke pamkolpamab tulmildü akó ibü dümdüm-koke tórrmendó. Ene pamkolpama amkoman bóktan anikdako tibiób dümdüm-koke tórrmene.  
\v 19 Godón wirri ngürsil okaka amzazirrüna, zitülkus Godónkwata ne kla ki umul bairre, i umulako, zitülkus God kuri pupo tinóp ibüka.  
\v 20 Ini amkomana, zitülkus ene tonarrdógab, God tüp akó pülpül nóma tónzapónórr, pamkolpam gaodó kwarilürr oya ngarkwat-koke arüng asenóm akó umulüm wagó, wa Goda. Darrü pam gaodó kokea Godón amzyatóm, a wa ma gaodóma, wa ene elklaza nóma ngabkanda, God ne elklaza tómbapónórr. We ngarkwatódó, pamkolpamab zitülkus babula igó bóktanóm wagó, “Ki Godónbóka umul babulakla.”  
\v 21 I Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre, a i ma koke tónggapóndako, akó i oya eso koke akyandako, enana i oyabóka umulako. A ibü gyagüpitótóka Godka küp-koke bainóp akó ibü gonggo moboküpa ibü balngomóldako tümün kwatódó.  
\v 22 Enana i bóktandako wagó, “Ki ⌊wirri gyagüpitótók⌋ pamkolpamakla,” a i ma gonggo pamkolpamóm kuri bairre.  
\v 23 Da i kak kuri emtyerre Godón ⌊wirri kómal zyóndü⌋, we God, kokean nótó nurrótóke. A i ma kuri byalüngórre nugupi tómbapórrón dandangdó akó i ene elklaza ótókdako. Ene dandangab obzeksyók inzanako: pam, enana i sab nurrbarine, akó póyae akó tokom wapórpükü lar akó tüpdü ngübyón elklaza.   
\p
\v 24 We ngarkwatódó, God ibü kuri elóke kolae tonarr tómbapónóm tibiób kolae büban ubidügab, ngibürr kolpampükü utüdi, ibü kol ó morwal koke nidipako. Olgabi i büód tonarr tómbapónóp tibiób darrpan-darrpan bübdü.  
\v 25 God ibü elókórr, zitülkus i kak kuri emtyerre amkoman bóktandó Godónbóka akó obae tiz bóktan amkoman nangunóp. Da i ene elklaza ótókdako, God ne kla tómbapónórr, akó ibünkü zagetódako. A i oya koke ótókdako akó oyankü koke zagetódako, ene elklaza nótó tómbapónórr. Ene watóke pamkolpama noan metat ki agür kwarilün. ⌊Amen⌋.   
\p
\v 26 We zitülkusdü, God ibü elókórr büódan tulmil tómbapónóm kolae büban ubidügab. Ibü kola kuri bólerre pampükü utüm ama ngibürr kolpükü utódako.  
\v 27 Pama ta inzan kuri bólerre kolpükü utüm akó ibü kolae büban ubia ibü bumiógda ngibürr pampükü utüm. Pama büódan tórrmen tulmil tómbapóndako ngibürr pampükü akó inzan kwata i tibiób darrem ipüdóp tibiób kolae tonarranme. I gaodómako ene darrem apadóm.  
\v 28 Akó zitülkus i gyagüpi koke ogobórr wagó, igó poko wirri klama, igó bóktanóm God amkoman Goda, wa ibü igósidi elókórr ene elklaza tómbapónóm tibiób gonggo gyagüpitótókdógab, i koke ne kla ki tómbapórre.  
\v 29 I blaman darrpan-darrpan kolae tonarra gwarrarrónako. I dümdüm-koke tulmil akó kolaean tulmil tómbapóndako. Ibü gyagüp kolaea akrranda akó i ubiako kolae tómbapónóm ngibürr pamkolpamdó. Ibü ubi ngibürr pamkolpamab elklazadóma. I pam büdülümpükü akrrandako, i ongyaldako, i pamkolpam ilklió bülióndako akó azid alióndako. I ngi bumarrudako,  
\v 30 i obae bóktan alióndako ngibürrabkwata panzedó, i Godón alzizi amaikdako, i ngibürr pamkolpam morroal-koke angóndako, i gyagüpi tótókdako wagó, i morroalako ngibürr pamkolpamdógab, akó i ikub bagürdako. I küsil kwat kuri eserre kolaean tulmil tómbapónóm. I tibiób aipalabalab bóktan koke arrkrrudako.  
\v 31 I gonggoako, i tibiób ⌊alkamül-koke bóktan⌋ amgündako, ibü moboküpdü ubi babulako tibiób müót pamkolpamdó, akó ibü gyaur babulana.  
\v 32 I ene elklaza tómbapóndako, enana i Godón dümdüm gida bóktan pokobóka umulako, ne pokoa bóktanda wagó, inzan nidi ngyabendako, i gaodómako büdülüm. I tib ene elklaza tómbapóndako, akó i ta igó bóktandako wagó, ene morroala ngibürr pamkolpama nóma tómbapónórre.   
\c 2  
\s1 God Kolae Tómbapón Pamkolpam Zaz Ainda  
\p
\v 1 Aprrapórr darrü Zu pama yabü aodó igó bóktanda wagó, “I kolae pamkolpamako; ka ene kla koke tómbapóndóla!” Da ka oyaka bóktan alkomóldóla wagó, “Marü zitülkus babula ibü zaz ainüm, zitülkus ma darrü pam nóma zaz aindóla, a ma ta dadan elklaza tómbapóndóla, ma ta igósidi moba urdü tótók kwat kuri alóta.”  
\v 2 God sab ibü zaz nirre, ene elklaza nidi tómbapóndako, akó mi umul igósakla, wa ibü ⌊dümdüm tonarre⌋ zaz nirre tibiób tórrmen tulmildügab.  
\v 3 Pam, ma ibü zaz aindóla a ma ta ene dadan elklaza tómbapóndóla. Da marü gyagüpitótók iada? Ma ia gaodómla kórzyónüm, God marü nóma zaz mine? Koke!  
\v 4 Ó aprrapórr ma igó gyagüpi tótókdóla wagó, oya wirri morroal tonarr wata kari klama. Wa ta ngürsilüm büsai kokean bainda, akó wa wirri zao-zao pama. Ia ma koke amzyatdóla igó, God morroal tonarra marüka, igósüm ma kolae tonarrdógabi tübyalüngo oyaka?  
\v 5 A marü moboküp baku burrul babulana akó marüka gyaur babulana, ma ne kolae kla tómbapóndóla. Ma moba kolae tonarrab darrem igósidi metat wirri byóndóla, kókó ene ngürra sab nóma tame, God tóba wirri ngürsil ne ngürrdü pupo sine. Ene ngürrdü, God sab akó okaka tübine, wa pamkolpam ia zaz nirre dümdüm tonarre.   
\p
\v 6 Wa sab darrem kla nüliónórre darrpan-darrpan pam tibiób tórrmen tulmil ngarkwatódó.\x - \xo 2:6 \xt Wórr Peba 62:12; Ikik Bókrran Bóktan 24:12\x*  
\v 7 Ngibürr pamkolpama metat piküp bain-koke morroal tórrmen tulmil tómbapóndako, da i inzan amtyandako, ibü wirri ubia metat ngyabenóm, akó igó, God ibü nagürlórre, ó ibükwata gyagüpi wame wagó, i morroal kolpamako. Ene pamkolpam God sab ⌊ngarkwat-koke arról⌋ nüliónórre.  
\v 8 A ngibürr pamkolpama tibióbankwata gyagüpi bomandako. Olgabi i amkoman bóktan alzizi amaikdako akó dümdüm-koke tonarr mamoandako. God sab kari ngürsil koke yarile ibüka.  
\v 9 Müp akó azid aeng sab asi namüli blaman pamkolpamdó, kolaean kla nidi tómbapóndako, ngaensingül Zu pamkolpamdó akó ta Zu-koke nidipko.  
\v 10 A God ibü ngi wirri kwitüm emele, ibü sab wirri ngi nóterre, akó paud nüliónórre, morroal nidi tómbapóndako, ngaensingül Zu pamkolpamdó akó ta Zu-koke nidipko.  
\v 11 Ene klama sab tómbapóne, zitülkus God sab blaman pamkolpam darrpan ngarkwatódó zaz nirre.   
\p
\v 12 Zu-koke nidipko, Mosesón gida babula ibüka. I Mosesón gida kalkuma kolae tonarr tómbapóndako akó bamrükürrünako.\f + \fr 2:12 \fq bamrükürrün \ft wa ibübóka apónda, nibiób ngarkwat-koke arról babula, a ma sab ⌊metat bólmyan urdü⌋ nidi ogobe.\f* Zu pamkolpamdó Mosesón gida asine. I kolae tonarr tómbapóndako akó God sab ibü zaz nirre ene gida ngarkwatódó.  
\v 13 Ene amkomana, zitülkus ene pamkolpam, gida wata nidi arrkrrudako a koke mamoandako, dümdüm tonarr pamkolpam kokeako Godón ilküpdü. A gida nidi arrkrrudako akó dakla mamoandako, God ibü dümdüm tonarr pamkolpamóm nirre.  
\v 14 Zu-koke nidipko, Mosesón gida babula ibüka. A i ma ngibürr elklaza nóma tómbapóndako tibiób gyagüpitótókdógab, Mosesón gida-a ne poko bóktanda, da i ma okaka amzazildako, i umulako morroal tonarr akó kolae tonarr larógako.  
\v 15 Ibü tórrmen tulmila pupo bainda, igó poko ibü moboküpdü wialómórrónako, Mosesón gida-a ne poko bóktanda. Auma büb kugupidü, i ta umulako morroal tonarr a kolae tonarr laróga. Akó ibü gyagüpitótóka ngibürr tonarr ibü byalda wagó, “E kolae tónggapórre.” Ngibürr tonarr ibü byalda wagó, “Wa taia e ne kla tónggapórre.”  
\v 16 Ini tonarra sab tómbapóne ene ngürrdü, wa sab pamkolpamab anikürrün gyagüpitótók nóma zaz nirre Yesu Kerrisokama, ⌊Morroal Bóktan⌋ ngarkwatódó, ka ne poko büdrratdóla.   
\s1 Zu Pamkolpam akó Ene Gida, God Ne Kla Sekyanórr Moseskama  
\p
\v 17 Da errkyadan ka marüka wialómdóla, ma moba Zu olombóka nótó ngibliandóla. Ma Mosesón gidadó ngambangóldóla akó ikub bagürdóla igó, ma Godónla.  
\v 18 Ma umulóla oya ubi laróga akó ma amzyatdóla kómal ne klama ngibürr klamdógab, zitülkus Mosesón gida-a marü umul ainda.  
\v 19 Ma amkoman karrkukusi angundóla wagó, ma ilküküp murrbausürrün kolpamab balngomól olomla, zyón klamla ibünkü, tümün kwatódó nidipako.  
\v 20 Ma gyagüpi tótókdóla wagó, ma umulbain pamla ibünkü, Godónbóka umul-kók nidipko akó ibünkü, olmalpókalzan nidipko samuan ngarkwatódó. Ma inzan gyagüpi tótókdóla, zitülkus Mosesón gida-a marü blaman kla umul ainda akó blaman amkoman bóktan asine ene gida kugupidü.  
\v 21 Da módóga, ma wa ngibürr pamkolpam umul baindóla. A ma ma moba koke larógóm umul baindóla? Ma wa panzedó ikik bókrrandóla, pamkolpama koke gómól kwarile, da ma müób iade gómól-gómól bangóndóla?  
\v 22 Ma wa igó bóktandóla wagó, pamkolpama pam a kol gómól koke ki kwarile, da ma wa kol iade gómóldóla? Ma wa gyagüpi tótókdóla wagó, obae god ngazirr klamako, da ma ene obae godan ⌊ótók⌋ müótüdügabi iade gómóldóla?  
\v 23 Ma wa ikub bagürdóla gidankwata, da ma Godón ngi iade tüp alkomóldóla, Mosesón gida amgündi?  
\v 24 Ene amkomana, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Zu-koke nidipko, i Godón ngi kulaindako yabüme.”\x - \xo 2:24 \xt Aesaya 52:5\x*   
\p
\v 25 Zitülkus ma Zu pamla, marü ⌊gyabi sopae singgapirrüna⌋. Ene ta kómala, ma ne gida nóma mamoandóla. A ma ne gida nóma amgündóla, ene wamaka marü gyabi sopae singgapin kokea.  
\v 26 Da gyabi sopae koke nibiób singgalgónóp, i ne gidan arüng bóktan nóma mamoan kwarile, God ibü igó ngabkan yarile wagó, ibü gyabi sopae singgalgórrónako, da igósidi i tóbanan pamkolpamako.  
\v 27 God sab marü zaz mine akó ⌊kolaean darrem⌋ mókyene, ma gida nótó amgündóla, enana marü wialómórrón gida asine akó enana marü gyabi sopae singgapirrüna. Pamab gyabi sopae koke nibiób singgalgónóp bübdü, da i ma gida mamoandako, i sab ugón bóktórre wagó, ene dümdüma God marü kolaean darrem mókyene.  
\v 28 Pamkolpama nóma asendako igó, darrü oloma Zu isab gida mamoanda, i amzyatódako wagó, wa Zu pama. A ene gida mamoana koke amtyanda wagó, wa amkoman Zu pama, noan moboküp Godkama. Akó darrü paman gyabi sopae singgapirrün nómada, ene klama koke amtyanda igó, wa amkoman Godóne.\f + \fr 2:28 \ft Gida murrdü, gyabi sopae singgalgón timam yarilürr, amtyande ene pam Godón yarilürr. A ene timama koke amtyan yarilürr, ene paman moboküp amkoman Godka yarilürr.\f*  
\v 29 Koke! Darrü pam amkoman Zu pama, wa ne Godón amkoman moboküpi nóma mamoanda. Akó darrü paman gyabi sopae singgapirrün nómada wibalómórrón gida ngarkwatódó, ene wirri kla kokea. A wirri kla módóga, Godón Samua ne zaget tónggapónda pamab moboküpdü. Inzan pama pamkolpamab agür koke apadóda, a wa Godón agür apadóda.   
\c 3  
\s1 God Metat Tónggapónda, Wa Tónggapónóm Ne Poko Bóktanórr  
\p
\v 1 Da darrü pam Zu olom nómade, ene klama oya iazan tangamtine? Ó ia morroala, darrü paman ⌊gyabi sopae singgapirrün⌋ nómada?  
\v 2 Ó anda, blaman kwata! Singül kwata, God Zu pamkolpam tóba bóktan nülinóp, zitülkus wa ibü amkoman angun yarilürr ene bóktan ayom.  
\v 3 Laróga sab tómbapóne, doan Zu pamkolpama koke nóma tónggapónóp, i tónggapónóm ne poko bóktónóp? Ia God sab igósidi bólene tónggapónóm, wa tónggapónóm ne poko bóktanórr?  
\v 4 Koke, amkoman kokean! God metat wata amkoman poko bóktanda, enana blaman pamkolpam obae tiz kolpamako. Enezan ⌊Deibid⌋ wialómórr \bk Wórr Peba\bk*dó Godka wagó,  
\q1 “Ene igósüm, blaman pamkolpama sab emzyetórre marü bóktan amkomana.  
\q2 Akó darrü pama sab igó nóma bóktóne wagó, marü zaz bain dümdüm kokea, ma sab moba pupo bailo wagó, ‘Kürü zaz bain wata dümdüma.’”\x - \xo 3:4 \xt Wórr Peba 51:4\x*   
\p
\v 5 A mibü dümdüm-koke tonarra ne Godón ⌊dümdüm tonarr⌋ nóma pupainirre, mi ia poko bóktórre? Ia mi igó bóktórre wagó, Godón dümdüm babula tóba wirri ngürsil okaka amzazilüm akó mibü ⌊kolaean darrem⌋ akyanóm? (Ka popa pamakanzan bóktandóla.)  
\v 6 Koke, amkoman kokean! Godón ne dümdüm babul nóma ki yaril, da wa igósidi gaodó koke ki yarile tüpan pamkolpam zaz bainüm dümdüm tonarre.  
\v 7 Aprrapórr ma bóktandóla wagó, “God metat tónggapónda, wa tónggapónóm ne poko bóktanórr. Pamkolpama ne ene kla morroal nóma emzyetórre kürü obae tiz tórrmen tulmildügabi akó ene igósidi, i Godón ngi wirri kwitüm emngyerre, da wa sab kürü koke ki zaz kyó akó darrem koke ki kókya kólba kolae tonarrdógab.”  
\v 8 Da ma ta inzan bóktono magó, “Mi kolae tómbapóndakla, igósüm sab morroala tame.” Ngibürr kolpama ta kolae bóktan kürükwata alióndako panzedó wagó, ka ene poko bóktandóla. I ngarkwatódómako, God sab ibü zaz nirre akó kolaean darrem nülirre.   
\s1 Darrü Olom Babulana, Dümdüm Tonarr Olom Nótóke  
\p
\v 9 Mi ia bóktórre ene pokodógabi? Ia mi, Zu nidipakla, morroalakla ngibürr pamkolpamdógabi? Koke, amkoman kokean! Ka kuri bóktóna wagó, kolae tonarra nizan kobo arüngi alngomólda, Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipko.  
\v 10 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Darrü pam babulana, dümdüm tonarr olom nótóke, tai amkoman babulana.   
\q2
\v 11 Darrü olom babulana, Godón amkoman bóktanan ⌊küp nótó apadóda⌋,  
\q2 darrü olom babulana, Godón nótó amkünda.   
\q1
\v 12 Blamana Godón kak kuri emtyerre;  
\q2 blamana wata kolae kuri bairre.  
\q1 Darrü olom babulana, morroal tonarr nótó tómbapónda, tai amkoman babulana.”\x - \xo 3:12 \xt Wórr Peba 14:1-3; 53:1-3; Eklesiastes 7:20\x*   
\q1
\v 13 “Ibü bóktan kolaeana, wamaka kolae ilangazan burruanda tae bapórrón gapókdógabi;  
\q2 i pamkolpam ilklió bülióndako mis bóktane.”\x - \xo 3:13 \xt Wórr Peba 5:9\x*  
\q1 “I pamkolpam kolae baindako tibiób bóktane, wamaka büdül tarük gwara pamkolpam kolae bainda.”\x - \xo 3:13 \xt Wórr Peba 140:3\x*   
\q2
\v 14 “I metat amórrdako akó i metat pamkolpam azid alióndako tibiób bóktane.”\x - \xo 3:14 \xt Wórr Peba 10:7\x*   
\q1
\v 15 “I büsai-büsai tótókdako wapórane pamkolpam akrranóm büdülümpükü.   
\q2
\v 16 I darrü bwób nóma amgatódako, ene bwób kulairrüna akó ene bwóban pamkolpam wata müpdümako.   
\q1
\v 17 Ibüka darrü umul ta babula paudankwata.”\x - \xo 3:17 \xt Aesaya 59:7-8\x*   
\q2
\v 18 “Ene pamkolpamab gum ta babula Godka.”\x - \xo 3:18 \xt Wórr Peba 36:1\x*   
\p
\v 19 Mi umulakla wagó, gida-a blaman ne poko bóktanda, ibüka bóktanda, gida murrdü nidi ngyabendako. Ene igósüm, pamkolpamab darrü poko ta babula bóktanóm, God ibüka nóma bóktanda wagó, wa ibü sab kolaean darrem nülirre. Akó ene igósüm, God sab dudu tüp zaz ine.  
\v 20 God sab dudu tüp zaz ine, zitülkus darrü olom babula, God sab dümdüm tonarr olom noan ine, zitülkus wa gida mamoanda. A pamkolpama wata umul baindako wagó, i kolae tonarr tómbapórre, zitülkus gida-a ibü ene kla umul bainda.   
\s1 God Ibü Dümdüm Tonarr Pamkolpam Byónda, Yesu Kerrison Nidi Amkoman Angundako  
\p
\v 21 A errkya God gida kalkuma okaka amzazilda, wa darrü kwat kuri alótórr tóbankü pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpamóm bainüm. Mosesón Gida Buk akó Prropetab Peba-a enekwata bóktandako wagó, amkomana.  
\v 22 God pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpamóm byónda, zitülkus i Yesu Kerrison amkoman angundako. Ene amkomana blamanabkü, amkoman nidi bangundako, zitülkus God ibü darrpan ngarkwatódó zaz bainda:  
\v 23 blaman pamkolpama kolae tonarr tómbapórre akó blaman igósidi gaodó kokeako Godón ⌊wirri kómal zyón⌋ amrranóm.  
\v 24 A ibü blaman God dümdüm tonarr pamkolpamóm byónda tóba ⌊gail tonarrdógabi⌋, popa, oya darrem babula. Wa gaodóma ene kla tónggapónóm, zitülkus wa ibü ⌊aurdü amalórr⌋ Kerriso Yesukama.  
\v 25 God oya panzedó singrinürr ⌊urdü agasil larzan⌋ ibü kolae tonarr barrgonóm, amkoman nidi angundako igó, Yesun óea tópkanórr ibü kolae tonarrabme. God ini kla tónggapónórr tóba dümdüm tonarr amtyanóm, zitülkus wa ngaen zao-zao yarilürr akó wa igósidi pamkolpam kolaean darrem koke nülinóp tibiób kolae tonarrdógabi, i ngaen ne kolae tonarr tómbapónóp.  
\v 26 Wa ini kla tónggapónórr oya dümdüm tonarr amtyanóm errkya, igósüm pamkolpam umul kwarile wagó, wa dümdüm Goda akó igósüm, wa oya dümdüm tonarr olom ainda, Yesun nótó amkoman angunda.   
\p
\v 27 Da ia darrü kla asine mibü ikub bagürüm? Babulana! Iade? Ia ene igósidi, zitülkus mi gida mamoandakla? Koke, ene igósidi, zitülkus mi Yesun amkoman angundakla.  
\v 28 Ka ini poko wialóma, zitülkus mi igó bóktan amoandakla, darrü olom dümdüm tonarr oloma, zitülkus wa amkoman bangunda, akó ene zitülkus koke igó, wa gida mamoanda.  
\v 29 Ia God wata Zu pamkolpamab Gode? Ia wa akó ta ibü God koke-e, Zu-koke nidipko? Ó, wa akó ta ibü Gode, Zu-koke nidipko,  
\v 30 zitülkus wata darrpan Goda. Wa sab Zu pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpamóm nirre tibiób amkoman bangundügabi. Akó wa sab dadan poko bóktóne ibükwata, Zu-koke nidipko, tibiób dadanzan amkoman bangundügabi.  
\v 31 Da ia mi Mosesón gida amandakla amkoman bangundügabi? Koke, amkoman kokean! A mi ma ene gida karrkukus aindakla.   
\c 4  
\s1 Eibrra-amón Amkoman Bangun Godka  
\p
\v 1 Da mi ia bóktórre Eibrra-amónkwata, mibü tüpan kwata abbobat? Wa ia poko umul ipadórr inikwata?  
\v 2 Eibrra-amón ne ⌊dümdüm tonarr⌋ pamóm nóma yónürr tóba tórrmendógabi, da oya zitülkus asi ki yarilürr ikub bagürüm. A Godón ilküpdü koke.  
\v 3 Ka ini poko wialóma, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “Eibrra-am Godón amkoman yangunürr, da ini zitülkusdü, God oya ipadórr dümdüm tonarr olomzan.”\x - \xo 4:3 \xt Bwób Zitül 15:6\x*   
\p
\v 4 Pama manim nóma zagetóda, wa darrem apadóda. Wa ene darrem igó koke ngakanda wagó, ene ⌊gyaur klama⌋. A oya dümdüm asine ene darrem apadóm.  
\v 5 God darrü olom koke apadóda dümdüm tonarr olomzan, tóba tórrmendó nótó ngambangólda zid bainüm. A wa dümdüm tonarr olomzan igó olom apadóda, Godka nótó ngambangólda akó amkoman angunda. Ene olom umula wagó, God gaodóma ibü dümdüm tonarr pamkolpamóm bainüm, ngaen Godkamóm ubi-koke nidi kwarilürr, i oyaka nóma tübyalüngórre.  
\v 6 Dadan ngarkwatódó, ⌊Deibid⌋ ta wialómórr inikwata, wa bagürwómankwata nóma wialómórr, ne bagürwóm ibükama, God nibiób azebda dümdüm tonarr pamkolpamzan. A wa ibü we zitülkusdü koke azebda, tibiób tórrmendógabi. Deibid wialómórr wagó,   
\q1
\v 7 “Bagürwóm idipako,  
\q2 nibiób gida amgün tonarr barrgorrónako,  
\q2 nibiób kolae tonarr amarrónako.   
\q1
\v 8 Bagürwóm watóke,  
\q2 Lod noan kolae tonarr kokean gyagüpi amóne.”\x - \xo 4:8 \xt Wórr Peba 32:1-2\x*   
\p
\v 9 Da ia ini bagürwóm wata ibünküma, nibiób ⌊gyabi sopae singgalgórrónako⌋? Koke. Wa akó ibünküma, nibiób gyabi sopae singgalgórrón kokeako. Mi babina wagó, “Eibrra-am \nd Lod\nd*ón amkoman yangunürr, da ini zitülkusdü, \nd Lod\nd* oya igósidi ipadórr dümdüm tonarr olomzan.”\x - \xo 4:9 \xt Bwób Zitül 15:6\x*  
\v 10 God oya nóma ipadórr dümdüm tonarr olomzan? Ia Eibrra-amón gyabi sopae singgapin küsil yarilürr, ta ia sopae singgapin kakóm? Ene kakóm koke; oya gyabi sopae singgapin ugón küsil yarilürr!  
\v 11 Oya gyabi sopae singgapina oya dümdüm tonarr okaka imzazilürr akó karrkukus yónürr. Wa dümdüm tonarrpükü yarilürr ene tonarrdó, oya gyabi sopae singgapin küsil nóma yarilürr. Wa dümdüm tonarrpükü yarilürr, zitülkus wa Godón amkoman angun yarilürr. We ngarkwatódó, wa ibü abóm baine, Godón amkoman nidi angundako a nibiób gyabi sopae singgalgórrón kokeako, igósüm God sab ibü ta yazebe dümdüm tonarr kolpamzan.\x - \xo 4:11 \xt Bwób Zitül 17:10\x*  
\v 12 Akó wa ta ibü abe, nibiób gyabi sopae singgalgórrónako. Ka wata ibübóka apóndóla, nibiób gyabi sopae singgalgórrónako akó ta amkoman nidi bangundako Eibrra-amzan amkoman bangun yarilürr ene tonarrdó, oya gyabi sopae singgapin küsil nóma yarilürr.   
\s1 Godón ⌊Alkamül-koke Bóktan⌋ Eibrra-amka, Oya Amkoman Bangundügabi  
\p
\v 13 God Eibrra-amón akó oya olmalbobatal alkamül-koke bóktan nókyenóp wagó, dudu tüp wa sab Eibrra-amón ekyene. Eibrra-am ene bóktan gida mamoandógab koke ipadórr, a wa tóba amkoman bangundügabi ipadórr. Akó God oya ipadórr dümdüm tonarr olomzan.  
\v 14 Pamkolpama dudu tüp ne nóma ki ipüdórre gida mamoandógabi, da Godón amkoman angun akó oya alkamül-koke bóktan igósidi küp-koke ki namüli.  
\v 15 Zitülkus módóga, Godón wirri ngürsila pamdó tótókda, i gida nóma amgündako. A gida babulan nóma ki yaril, gida amgün ta babul ki yaril.   
\p
\v 16 We ngarkwatódó, ene alkamül-koke bóktan amkoman bangundügabia, igósüm ene bóktan Godón ⌊gail tonarr⌋ ngarkwatódó ki yarile. Akó ene igósüm, ene bóktan karrkukus airrün ki yarile blaman ⌊Eibrra-amón olmalbobataldó⌋. Wata ibü tibióbanka koke, Mosesón gida nidi mamoandako, a blaman pamkolpamdó, amkoman nidi bangundako Eibrra-amzan. Wa mibü blamanab aba.\x - \xo 4:16 \xt Galatia 3:7 \x*  
\v 17 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Ka marü abbobatóm kuri mina bwób-bwób pamkolpamabkü ini tüpdü.” Wa mibü abe Godón ilküpdü, oya amkoman nótó angun yarilürr, ene nadü Gode, ibü arról nótó aliónda, büdül nidipko. Akó ene nadü Gode, elklaza nótó tómbapónda ene elklazadógabi, babulan ne klamko.\x - \xo 4:17 \xt Bwób Zitül 17:5\x*  
\v 18 Eibrra-amón zitülkus babul yarilürr ⌊gedlóngóm bainüm⌋, zitülkus oya olmal babul kwarilürr. A wa ma gedlóngóm bailürr akó amkoman bangun yarilürr wagó, wa abóm bainürr abün bwób-bwób pamkolpamabkü ini tüpdü, wata God enezan bóktanórr oyaka wagó, “Marü olmalbobatal sab abün korale.”\x - \xo 4:18 \xt Bwób Zitül 15:5\x*  
\v 19 Oya amkoman bangun arünga koke kari bailürr, wa tóba büb nóma küp bamkónórr büdül kari poko nóma yarilürr, zitülkus wa aprrapórr 100 pail ngarkwat yarilürr, akó wa gyagüpi nóma amaik yarilürr wagó, Serra epepo akó olmal balngón-koke kolo.  
\v 20 Wa kokean piküp bainürr amkoman angunüm akó wa ninis gyagüpitótók koke yarilürr Godón alkamül-koke bóktanankwata. A oya amkoman bangun arünga dódórr bainürr akó wa Godón ngi wirri kwitüm emngyelórr.  
\v 21 Wa wirribóka amkoman angun yarilürr wagó, Godón gaodóma ene kla tónggapónóm, wa ne alkamül-koke bóktan ekyanórr.  
\v 22 We zitülkusdü, “God oya ipadórr dümdüm tonarr olomzan.”  
\v 23 Ene bóktan opor, “oya ipadórr dümdüm tonarr olomzan,” wata Eibrra-amón tóbanankü wialómórrón koke kwarilürr.  
\v 24 Ene bóktan opor akó ta wialómórrón kwarilürr mibünkü. God mibü ta sab sazebe dümdüm tonarr kolpamzan. Wa mibü inzande sazebe, mi oya amkoman nóma angundakla, Yesun mibü ⌊Lod⌋ ne nótó irsümülürr büdüldügab.  
\v 25 God Yesun amkal pamab tangdó ingrinürr nurrótókóm mibü kolae tonarrabme akó oya irsümülürr arróldó, igósüm wa gaodó yarilürr mibü dümdüm tonarr kolpamóm ainüm.   
\c 5  
\s1 Paud akó Bagürwóm  
\p
\v 1 We ngarkwatódó, zitülkus God bóktanda wagó, mi ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamakla mibiób amkoman bangundügabi, God akó midi paudüdü ngyabendakla mibü Lod Yesu Kerrisokama.  
\v 2 Mibü amkoman bangunabme, wa kwat alótórr mibünkü ⌊gail tonarr⌋ apadóm, mibüka ne klame. Akó mi bagürwómdümakla, zitülkus mi ⌊gedlóngóm baindakla⌋, Godón ⌊wirri kómal zyón⌋ sab mibüka yarile.  
\v 3 Wata we pokoan koke, akó mi ta bagürwómdümakla mibü azid aengdógabi, zitülkus mi umulakla wagó, mi nóma azid aengdakla, da mi igósidi umul baindakla karrkukus bórrangóm.  
\v 4 Mi nóma karrkukus bórrangdakla, God mibü tórrmen tulmil apókda akó wa bóktanda wagó, “Morroal”. Olgabi mi gedlóngóm baindakla, Godón wirri kómal zyón sab mibüka yarile.  
\v 5 Akó mi ne klamóm gedlóngóm bairre, sab amkoman küpüm baine, zitülkus Godón wirri ⌊moboküpdü ubi⌋ mibü moboküpdüma. God mibü tóba Samu tókyenóp. Wa mibü tangbamtinda amzyatóm wagó, Godón moboküpdü ubi mibüka amkoman wirriana.   
\p
\v 6 Ene tonarrdó, mi gaodó koke nóma kwarilnürrü mibiób tangbamtinüm, Kerriso ibünkü nurrótókórr Godkamóm ubi-koke nidipko.  
\v 7 Anda, wata darrpan-darrpan oloma ubi bainda büdülüm dümdüm ngyaben pam zid ainüm, a darrü pam aprrapórr asine, gum-koke nótóke büdülüm morroal pam zid ainüm.  
\v 8 A God tóba moboküpdü ubi mibüka okaka amzazilda inzan tonarre: mi kolae tonarr pamkolpam nóma kwarilnürrü, Kerriso nurrótókórr mibünkü.  
\v 9 Zitülkus God mibü dümdüm tonarr pamkolpamóm tinóp Yesun óedóma, da mi igósidi amkoman umulakla, mi sab zid bairrün kwarilo oyakama Godón wirri ngürsildügabi!  
\v 10 Mi Godón gómdamal-koke nóma kwarilnürrü, wa mibü gódam tangunóp tóba Oloman büdüldóma. Da módóga, zitülkus wa mibü gódam tangunóp, mi amkoman igósidi umulakla mi zid bairrün kwarilo oya arróldóma!  
\v 11 Wata ene pokoan tebe koke, a mi akó ta bagürwómdümakla ene klamdógabi, God ne kla tónggapónórr mibünkü mibü Lod Yesu Kerrisokama. God mibü gódam tangunóp oyakama.   
\s1 Büdüla Tamórr Adamkama, Arróla Tamórr Kerrisokama  
\p
\v 12 Kolae tonarra tamórr ini tüpdü darrpan pamdóma, akó büdüla tamórr oya kolae tonarranme. We ngarkwatódó, büdüla tamórr blaman pamkolpamdó, zitülkus blamana kolae tonarr tómbapónóp.\x - \xo 5:12 \xt Bwób Zitül 3:6\x*  
\v 13 Anda, kolae tonarr singül kwata asi yarilürr. Solkwat Mosesón gida mibü we tókyenóp. A gida babul nómade, God pamkolpamab kolae tonarr sab metat koke gyagüpi amale.  
\v 14 A büdüla balngomól yarilürr Adamón ngyaben tonarrdógabi kókó Mosesón ngyaben tonarr amrran. Ene pamkolpama ta nurrbarinürr, kolae tonarr nidi tómbapónóp, a Godón gida bóktan poko koke amgünóp Adamzan kainürr.  
\p Adam Kerrison dandang yarilürr, solkwat nótó ki tame, zitülkus wa ne kla tónggapónórr, blaman pamkolpam nongrenóp. Kerriso ta ne kla tónggapónórr, blaman pamkolpam nongrenóp.  
\v 15 A Godón ⌊gyaur kla⌋ akó Adamón kolae tonarr darrpan ngarkwatódó kokeamli. Amkomana, abün pamkolpama nurrbarin kwarilürr ene darrpan paman kolae tonarrdógabi. A Godón gail tonarr wirriana ene klamdógabi. Akó oya gyaur kla ta wirriana, ne klama tamórr darrpan paman gail tonarranme, Yesu Kerriso. God tóba gyaur kla tókyenóp abün pamkolpamdó.  
\v 16 Akó Godón gyaur klama ne kla tónggapónórr blaman pamkolpamabkü igó klamzan kokea, ene darrpan paman kolae tonarra ne kla tónggapónórr. God blaman pamkolpam zaz ninóp ene darrpan kolae tonarr kakóm, akó olgabi ibü ⌊kolaean darrem⌋ nülinóp. A wa pamkolpam ene gyaur kla nókyenóp abün kolae tonarr kakóm, akó olgabi wa ibü dümdüm tonarr pamkolpamóm ninóp.  
\v 17 Amkomana, büdüla balngomól yarilürr ene darrpan pamdóma oya kolae tonarranme. A darrpan pam Yesu Kerriso ne kla tónggapónórr wirriana darrpan pam Adamón kolae tonarrdógabi. God pamkolpam ene nis kla ngaru bapón-koke akyanda, gail tonarr akó ene gyaur kla, dümdüm tonarr. Ene pamkolpama, nidi nüpüdórre, sab balngomól kwarile darrpan pamdóma Yesu Kerriso, i wankü nóma ngyaben kwarile.   
\p
\v 18 Da módóga, darrpan paman kolae tonarrdógabi Godzan gyagüpitótók esenórr blaman pamkolpam zaz bainüm akó kolaean darrem aliónüm, ene dadan ngarkwatódó darrpan paman dümdüm tórrmendógabi God blaman pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpamóm byónda. Akó olgabi i arról apadódako.  
\v 19 Zitülkus darrpan pama bóktan koke arrkrrurr, abün pamkolpama kolae tonarr pamkolpamóm bainóp. Ene dadan ngarkwatódó, sab abün pamkolpama dümdüm tonarr pamkolpamóm bairre, zitülkus darrpan pama bóktan arrkrrurr.  
\v 20 God pamkolpam gida nókyenóp, igósüm i abün münüm ki emzyatnórre igó, i gida amgün kwarilürr. A kolae tonarra wirrizan bailürr, Godón gail tonarrapükü ta amkoman wirrian bainürr.  
\v 21 Ene igósüm, kolae tonarrazan balngomól yarilürr ama büdüldü, da Godón gail tonarra akó ta ki balngomól yarilün dümdüm tonarrdóma, pamkolpam ⌊ngarkwat-koke arróldó⌋ amarrum Yesu Kerrisokama, mibü Lod.   
\c 6  
\s1 Mi Kerrisokü Nurrbarirrü akó God Mibü Wankü Sirsinürr  
\p
\v 1 Da mi ia poko bóktórre? Ia mi metat kolae tonarr alngón kwarilo, igósüm Godón ⌊gail tonarra⌋ dódórr ki baine?  
\v 2 Koke, amkoman kokean! Mi büdül pamkolpamzanakla, nibióbka kolae tonarran arünga kuri blakóne. Da ia mi gaodómakla metat kolae tonarr alngónóm? Koke!  
\v 3 Ia e umul-kókakla wagó, mi blaman ⌊baptaes⌋ nidi bainóp akó Kerriso Yesuka dabyórrün nidipakla, mi baptaes bainóp oya büdüldüma?  
\v 4 We ngarkwatódó, ene inzana, mi wankü nurrbarirrü akó gapókdó kwarilnürrü mibü baptaes bain tonarrdó. Ene igósüm, mi sab ta küsil ngyabendó kwarilo, Kerrisonzan irsümülürr büdüldügab Aban ⌊wirri kómal zyóndüma⌋.\x - \xo 6:4 \xt Kolosi 2:20\x*   
\p
\v 5 Ene amkomana. Mibü ngaep ngyabena blakónórr, da ene inzana, mi nurrbarirrü Yesuzan nurrótókórr. Olgabi mi oyaka dabyórrünakla oya büdüldü. We zitülkusdü, mi sab tübarsino küsil ngyabendó, wazan türsümülürr. Da amkomana, olgabi mi ta oyaka dabyórrün kwarilo oya küsil ngyabendó.  
\v 6 Mi umulakla wagó, mibü ngaep arróla nurrótókórr wankü krrosdó, igósüm kolae tonarran arünga mibü arróldó ki blakó. Ene igósüm, mi myamem kolae tonarran ⌊leba zaget⌋ pamkolpam koke kwarilo.  
\v 7 Zitülkus módóga, darrü oloma nóma nurrótóke, oya ⌊aurdü amaike⌋ kolae tonarran arüngdügabi.  
\v 8 Akó zitülkus mi Kerrisokü nurrbarirrü, mi amkoman angundakla wagó, mi ta usakü ngyaben kwarilo.  
\v 9 Zitülkus módóga, mi igó umulakla wagó, zitülkus Kerrison irsümülürr büdüldügabi, wa akó myamem koke nurrótóke. Büdülan arünga oya myamem koke alngomólda.  
\v 10 Wa nóma nurrótókórr, wa wata darrpanóm ó myamem koke nurrótókórr kolae tonarran arüng alakónóm; akó wa ne ngyabene ngyabenda, wa Godónkü ngyabenda.  
\v 11 Ene dadan ngarkwatódó, e yabiób wata igó gyagüpi boman kwarilo wagó, wamaka e büdül pamkolpamakla, kolae tonarran arünga koke nibiób balngomólda. Akó e yabiób wata igó gyagüpi boman kwarilo wagó, e arrólakla Godónkü Kerriso Yesukama.   
\p
\v 12 We ngarkwatódó, kolae tonarran arünga yabü büb koke ki balngomól yarilün, sab ne büba nurrbarine, büban kolaean ubi mamoanóm.  
\v 13 E yabiób büb alión-gu kolae tonarrdó, dümdüm-koke tonarr tómbapónóm. A e ma yabiób büb Godón ilinam, izan, God nibiób simarrurr büdüldügab ama arróldó. Akó yabiób büb Godón ilinam ⌊dümdüm tonarr⌋ tómbapónóm.  
\v 14 Zitülkus módóga, kolae tonarra yabü koke balngomól yarile, zitülkus e gida murrdü koke ngyabendakla, a e ma Godón gail tonarr murrdü ngyabendakla.   
\p
\v 15 Da mi ia laró tónggapórre? Ia mi wata kolae tonarr tómbapón kwarilo, zitülkus mi gida murrdü koke ngyabendakla a mi Godón gail tonarr murrdü ngyabendakla? Koke, amkoman kokean!  
\v 16 Ia e umul-kókakla wagó, e yabiób büb darrü pam nóma akyandakla oya bóktan arrkrrum leba zaget kolpamzan, da e ene paman leba zaget pamkolpamakla, e noan bóktan arrkrrudakla? Dadan ngarkwatódó, e leba zaget pamkolpamzanakla. E kolae tonarran leba zaget pamkolpam nómadakla, da e igósidi sab nurrbarino akó e sab bürrgrrütórre Godkagab metatómpükü. A e Godón bóktan nóma arrkrrudakla, e dümdüm tonarr pamkolpam kwarilo.  
\v 17 Da mi Godón eso ekyanórre, zitülkus e ene amkoman umulbain bóktan barrkrrurrü dudu moboküpi, God yabü ne umulbain bóktan murrdü irrbünürr, enana e ngaen-gógópan kolae tonarrab leba zaget pamkolpam kwarilnürrü.  
\v 18 Yabü kolae tonarrdógabi kuri aurdü amanórr akó e dümdüm tonarrab leba zaget pamkolpamóm kuri bainarre.  
\v 19 Ka kakalande bóktandóla, zitülkus samuan ngarkwatódó bóktan müpa amzyatóm yabü tüpan gyagüpitótókanme. Ngaen e yabiób büb irrbünarre leba zaget kolpamzan zagetóm tómanpükü akó gida mamoan-koke tórrmen tulmilabkü. Yabü büba ngaen tómanpükü akó gida mamoan-koke tórrmen tulmilabkü zaget kwarilürr leba zaget kolpamzan. Olgabi e arük-arük gida mamoan-koke tórrmen tulmil tómbapón kwarilnürrü. Akó ene ta inzana, e yabiób büb errkya irrbünam leba zaget kolpamzan zagetóm dümdüm tonarrabkü. Olgabi e ⌊kolkal⌋ ngyaben pamkolpam kwarilo, God tibi-tibi nibiób kuri amóne tóbankü.   
\p
\v 20 E kolae tonarran leba zaget pamkolpam nóma kwarilnürrü, dümdüm tonarra yabü koke balngomól yarilürr.  
\v 21 Ene tonarrdó, ia e laró morroal küp bapónarre ene elklazadógab, e errkya ne tórrmen tulmilabkwata büód aengdakla? Babulana. Ene tórrmen tulmila pamkolpam büdül\f + \fr 6:21 \fq büdül \ft wa ngarkwat-koke büdül apónda, ene wa bürrgrratóm Godkagab metatómpükü.\f* kwatódó amarrudako akó i sab Godkagabi bürrgrrütórre!  
\v 22 A errkya yabü kuri aurdü amórre kolae tonarrdógabi akó e Godón leba zaget pamkolpamóm bainarre. E ne morroal küp bapóndakla, wa yabü inzan pamkolpamóm bainda, kolkal ngyaben pamkolpam akó tibi-tibi amarrón Godónkü. Olgabi e ⌊ngarkwat-koke arról⌋ ipüdane.  
\v 23 Zitülkus módóga, kolae tonarran darrem ngarkwat-koke büdüla, a Godón ⌊gyaur⌋ kla módóga, ngarkwat-koke arról Kerriso Yesu mibü Lodkama.   
\c 7  
\s1 Gida Babula Oyankü, Büdül Nótóke  
\p
\v 1 ⌊Zonaretal⌋, ka yabüka wialómdóla, gida umul nidipakla. Ia e umul-kókakla wagó, gida-a wata pam balngomólda ene pam arrólzane?  
\v 2 Ka yabü amtyanóm kaindóla igó bóktane: gida-a inzan bóktanda wagó, müórpükü kol wa müórdü arróbórróno oya müór arrólzane. A wa ne nóma nurrótókda, ene gida-a myamem kol koke kal-kal angónda.  
\v 3 Da módóga, ene kola ne akó darrü pam nóma amige oya müór ma arrólzane, oya pam gómól kolbóka ngizulianórre. A oya müóra ne nóma nurrótóke, ene gida-a myamem kol koke kal-kal angón yarile akó wa pam gómól kol koke warile, wa ne akó darrü müór nóma amige.   
\p
\v 4 Da kürü zonaretal, gida-a yabü koke kal-kal bangónda, zitülkus ene inzana, e nurrbarirrü Kerriso nóma nurrótókórr. Ene igósüm, e darrü olompükü dabyórrün kwarilo, büdüldügab noan irsümülürr, igósüm mi küp ki bapórre Godónkü.  
\v 5 Ka müsirrga aindóla barrkyananbóka: mi nóma ngyaben kwarilnürrü pamakanan ubi ngarkwatódó, gida-a kolae tonarran ubi wata arüng akyan yarilürr, mibü bübdü ne klama zaget kwarilürr. Olgabi mi küp bapón kwarilnürrü büdülankü.  
\v 6 A errkya ma gida-a mibü koke kal-kal bangónda, zitülkus ene inzana, wamaka mi büdül pamkolpamakla gidadó, mibü ne klama kal-kal bangón yarilürr, wamaka mi tümün müótüdü kwarilnürrü. Ene igósüm, mi Godónkü zagetódakla Godón Samuan küsil tonarre, akó mi Godónkü koke zagetódakla ngaep tonarre, wialómórrón gida murrdü.   
\s1 Gida akó Kolae Tonarr  
\p
\v 7 Da mi ia poko bóktórre? Ia gida kolae tonarrpüküma? Koke, amkoman kokean! A ka kolae tonarr emzyatórró gidanme. Gida-a bóktanda wagó, “Marü ubi darrü oloman elklazadó babul ki yarilün.” Gida-a ne ini poko koke nóma ki bóktóne, kürü umul babul ki yarile igó, ini ubi kolaea.\x - \xo 7:7 \xt Bazeb Tonarr 20:17; Duterronomi 5:21\x*  
\v 8 A ene gida bóktan pokodógabi kolae tonarra kwat esenórr ene ubi arüng akyanóm kürüka ngibürr isab elklazadó. Gida ne babul nóma ki yaril, kolae tonarran arüng babulan ki yaril.  
\v 9 Darrü tonarr, ka gida kalkuma ngyaben namülnürrü. A ene gida bóktan pokoa nóma tamórr, ka emzyatórró kolae tonarran arüng asi yarilürr akó ka büdül ki esena.  
\v 10 Akó ka eserró, ene gida bóktan pokoa, arról ne klama ki sidüde, ma büdül sidódürr kürüka.  
\v 11 Kolae tonarra kwat sesenórr gida bóktan pokodógabi, kürü ilklió küliónürr, akó gida bóktan pokodógabi kürü büdüldü küdódürr.  
\v 12 Da módóga, gida ⌊kolkala⌋, akó ene gida bóktan poko kolkala, dümdüm akó morroala.  
\v 13 Da ia ene klama, morroal ne klama, büdül sidódürr kürüka? Koke, amkoman kokean! Ene wa kolae tonarra büdül sidódürr kürüka morroal gidadóma, igósüm ka kolae tonarr emzyatórró wagó, ini kolae tonarra. Ene igósüm, ene gida bóktan poko igó okaka amzazilda igó, kolae tonarr kari kolae kokea.   
\s1 Nis Arünga Bómkaldamli Mibü Gyagüpitótókdó  
\p
\v 14 Mi umul igósakla wagó, Mosesón gida-a Godón Samudügabi tame. A ka ma tüpan olomla büban ubipükü, wamaka ka kolae tonarran ⌊leba zaget olomla⌋.  
\v 15 Ka amkoman koke apaddóla, ka ne kla tónggapóndóla, zitülkus ka ne klamóm ubi baindóla, ka koke tónggapóndóla. A ka ne kla alzizi amaikdóla, ka ene kla tónggapóndóla.  
\v 16 Da zitülkus ka tónggapóndóla, ka ne klamóm ubi koke baindóla, ka abindóla wagó, gida morroala.  
\v 17 Da módóga, ka kólbe myamem koke tónggapóndóla, a kolae tonarra tónggapónda, kürüka ne klama ngyabenda.  
\v 18 Ka umul igósla, darrü morroala koke ngyabenda kürüka; tai müsirrga ainüm: darrü morroala koke ngyabenda kürü tüpan büb kugupidü. Ka umul igósla, zitülkus kürü ubi asine tónggapónóm morroal ne klama, a ka gaodó kokela tónggapónóm.  
\v 19 Ka koke tónggapóndóla, ka ne morroal klamóm ubi baindóla. A ka tónggapóndóla, ka ne kolaean klamóm koke ubi baindóla.  
\v 20 Da ka ne nóma tónggapono, ka ne klamóm koke ubi baindóla, ka kólbe myamem koke tónggapóndóla. A kolae tonarra tónggapónda, kürüka ne klama ngyabenda.   
\p
\v 21 Da módóga, ka asendóla igó klama tómbapónda blaman tonarr: ka nóma ubi baindóla morroal tónggapónóm, kürü minggüpanandó kolae aini wata asine.  
\v 22 Kürü gyagüpitótókdó ka bagürwómdóla Godón gida bóktandó.  
\v 23 A ka igó asendóla, darrü arüng asine kürü büb kugupidü. Ene arünga ene klampükü bómkalda, ka ne klamóm ubi baindóla kólba gyagüpitótókdó. Akó ene arünga kürü we angrinda, kolae tonarran balngomóldó, kürü büb kugupidü ne kolae tonarra ngyabenda.  
\v 24 Ka wirri müpdümla! Ia kürü nótó ⌊aurdü kümaike⌋ ini bübdügab, kürü büdüldü ne büba ódódda?  
\v 25 Ka Godón eso akyandóla, zitülkus wa kürü aurdü amaikda Yesu Kerrisokama mibü ⌊Lod⌋!  
\p Da módóga, kürü gyagüpitótókdó ka kólba Godón gidan leba zaget olomla, a kürü tüpan büb kugupidü ka kolae tonarran leba zaget olomla.   
\c 8  
\s1 Arról Apad Godón Samudüma  
\p
\v 1 Da módóga, errkya kolae tonarrab darrem babula ibünkü, Kerriso Yesuka dabyórrün nidipko.  
\v 2 Zitülkus módóga, arról Samuan arünga kürü\f + \fr 8:2 \fq kürü\ft : Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna: \fqa mibü. \ft  Akó ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna: \fqa marü. \f* kuri kurruanórr kolae tonarr akó büdül, ibü arüngdügabi Kerriso Yesukama.  
\v 3 Gida gaodó koke yarilürr mibü ⌊aurdü amanóm⌋ kolae tonarran arüngdügab, zitülkus oya arünga kari-karibóka zao-zao bainürr tüpan bübanme. A God mibü aurdü semanórr kolae tonarran arüngdügab, wa tóbanan Olom nóma zirrsapónórr. Ene Oloman büb kolae tonarrpükü tüpan bübzan yarilürr. Wa tóba büb ⌊gyaur klamzan⌋ nókyenóp kolae tonarr amanóm. Inzan tonarre God tüpan bübdü kolae tonarr zaz yónürr akó ⌊kolaean darrem⌋ ekyanórr.  
\v 4 Ene igósüm, mi blamana gidan dümdüm bóktan poko ki mamoan korala, mi, kolae tonarr koke nidi ok aindakla mibiób ngyaben balngomólóm, a Godón Samu nidi ok aindakla mibü ngyaben balngomólóm.  
\v 5 Ene kolpam, kolae tonarr nidi ok aindako tibiób ngyaben balngomólóm, i tibiób gyagüpitótók tibiób tüpan büban ubidü arrbündako. A ene kolpam, Godón Samu nidi ok aindako tibiób ngyaben balngomólóm, i tibiób gyagüpitótók Godón Samuan ubidü arrbündako.  
\v 6 Darrü oloma tóba gyagüpitótók büban ubidü nóma angrinda, wa büdül kwatódóma. A darrü oloma tóba gyagüpitótók Godón Samuan ubidü nóma angrinda, wa arról akó paud apadóda.  
\v 7 Ne oloma tóba gyagüpitótók tüpan büban ubidü nóma angrinda, wa igósidi Godón gódam koke-e. Wa Godón gida koke mamoanda. Anda, wa gaodó kokea Godón gida mamoanóm. We zitülkusdü, wa büdül kwatódóma.  
\v 8 Tüpan büban ubia nibiób balngomólda, i gaodó kokeako Godón bagürwóman ngitanóm.   
\p
\v 9 A yadi, tüpan büban ubia yabü koke balngomólda, a Godón Samua yabü balngomólda, igó ne amkoman nómade wagó, Godón Samua yabü büb kugupidü ngyabenda. Kerrison Samu babul noakama, wa Kerrison koke-e.  
\v 10 Igó ne amkoman nómade wagó, Kerriso yabü büb kugupidü ngyabenda, yabü büb go büdül kwatódómako kolae tonarrabme, a yabü samu go arrólako\f + \fr 8:10 \fq yabü samu go arrólako\ft , Grrik bóktanan darrü küp módóga: \fqa Godón Samua arról akyanda. \f* ⌊dümdüm tonarrabme⌋.  
\v 11 Akó igó ne amkoman nómade wagó, God, Yesun nótó irsümülürr büdüldügab, oya Samua yabü büb kugupidü ngyabenda, da God, Kerrison nótó irsümülürr büdüldügab, sab yabü büb ta irsine büdüldügab. Wa yabü büb arról nülirre tóba Samudüma, yabü büb kugupidü nótó ngyabenda.   
\p
\v 12 Da módóga, zonaretal, mi wata ngyaben kwarilo Godón Samuan ubi ngarkwatódó, a igó koke, tüpan büban ubi ngarkwatódó.  
\v 13 Zitülkus módóga, e ne nóma ngyabendakla tüpan büban ubi ngarkwatódó, e sab nurrbarino. A e ne yabiób büban kolae tulmil nóma büdüldü irrbünane Godón Samuan tangbamtindügabi, e arról kwarilo.  
\v 14 Ene amkomana, zitülkus Godón Samua nibiób balngomólda, i Godón olmalako.  
\v 15 E Godón olmalakla, zitülkus God yabü ne Samu nókyenóp, igó samu kokea, yabü nótó gum-guman ngibtanda ⌊leba zaget⌋ kolpamzan. A e ene Samu nóma ipüdarre, wa yabü Godón olmalóm ninóp. Akó ene Samudüma mi górrgandakla wagó, “Ba, kürü Ab!”\x - \xo 8:15 \xt Galatia 4:5-7\x*  
\v 16 Godón Samu akó mibü samu, i nizana igó bóktan karrkukus aindamli wagó, mi Godón olmalakla.  
\v 17 Zitülkus mi oya olmalakla, mi sab igósidi oyakagab blaman elklaza yazebrre. Mi sab ene elklaza yazebrre Kerrisokü, mi amkoman ne azid nóma aeng kwarilo wankü, igósüm mi ta oya ⌊wirri kómal zyón⌋ ipüdórre wankü.   
\s1 Elnga Wirri Kómal Zyón  
\p
\v 18 Ka amkoman gyagüpi tótókdóla wagó, mibü azid aeng ini tonarrdó wata karia, ka wirri kómal zyón nóma ngakandóla, wa sab mibüka ne kla okaka simzazile.  
\v 19 God blaman ne elklaza tómbapónórr, oyakamóm nae amandako ibü okaka azazinüm oya olmal nidipko.  
\v 20 Zitülkus módóga, ene tómbapórrón elklaza gaodó kokeako tómbapónóm, i ne kla ki tómbapórre. I gaodó kokeako, igó koke igó tibiób ubi ngarkwatódó, a Godón ubi ngarkwatódó. A ⌊gedlóngóm bain⌋ asine  
\v 21 wagó, ene tüpdü tómbapórrón elklaza sab yuse abürründügabi, enana errkya ene elklaza amkoman abündako. Olgabi ene tómbapórrón elklaza sab popa we korale Godón olmalab wirri kómal zyóndü.  
\v 22 Ki umul igósakla wagó, ngaendógab kókó errkya blaman tómbapórrón ne elklazako molwal bangóndako akó azid aengdako wamaka kola ngaen-gógópan azid nóma apadódo, marrna bain minggüpanan.  
\v 23 Akó wata idi koke, a mi ta inzan, Godón Samu nidi ipüdóp ngaen-gógópan gyaur klamzan, mi molwal bangóndakla moboküpdü, mizan Godkamóm nae amandakla mibü dudu dümdüm aliónüm tóbanan olmalzan. Ene tonarrdó, wa sab mibü büb aurdü semóne nurrbarin-gum.  
\v 24 Zitülkus módóga, mi ene klamóm gedlóngóm baindakla we tonarrdógab, God mibü nóma zid tinóp. A mi ne darrü klamóm nóma gedlóngóm bairre, mi ne kla kuri nóserre, mi taiwan koke gedlóngóm bairre ene klamóm. Ia darrü olom asine nótó gedlóngóm bainda, wa ne kla asenda? Koke.  
\v 25 A mi ne darrü klamóm nóma gedlóngóm bairre, mi asen küsilan ne klamakla, mi ene kla piküpan akyan kwarilo.   
\p
\v 26 Ene dadan ngarkwatódó, Godón Samua mibü tangbamtinda, mi arüng-koke nómadakla samuan ngarkwatódó. Zitülkus módóga, mi umul-kókakla mi larógóm tóre ki bako korala, a Godón Samua wató tóreda mibünkü syóngpükü, bóktan opor-babul.  
\v 27 God, nótó asenda mibü moboküpdü ne klame, wa tóba Samuan gyagüpitótókbóka umula. Wa umula wagó, Samua tóreda Godón pamkolpamabkü Godón ubi ngarkwatódó.   
\p
\v 28 Akó mi umul igósakla wagó, Godón zagetanme morroala sab tame blaman klamdógab ibünkü, ⌊moboküpdü ubi⌋ nibióbe Godkamóm, wa nibiób ngibaunürr tóba angrirrün bóktan ngarkwatódó.  
\v 29 Zitülkus módóga, God ngaen nibióbbóka kuri umul bainürr,\f + \fr 8:29 \fq umul bainürr\ft , Grrik bóktan oporan darrü küp módóga, \fqa yazebórr.\f* wa ta ngaen amanórr tóba Olmalzan bainüm tóba obzeksyók ngarkwatódó. Ene igósüm, oya Olom sab ngaen olomzan yarile abün zoretalpükü.  
\v 30 Akó wa nibiób ngaen amanórr tóba Olmalzan bainüm, wa ibü ta ngibaunürr. Akó wa nibiób ngibaunürr, wa ta ibü dümdüm tonarr pamkolpamóm ninóp.\f + \fr 8:30 \ft God pamkolpam dümdüm tonarr pamkolpamóm bainda Yesu Kerrisokama, ibü amkoman bangundügabi.\f* Akó wa nibiób dümdüm tonarr pamkolpamóm ninóp, wa ta ibü ngi wirri kwitüm emele akó sab wirri kómal zyón nókyerre.   
\s1 Godón Moboküpdü Ubi  
\p
\v 31 Da mi ia poko bóktórre inikwata? God ne minkü asi nóma yarile, ia darrü pam gaodóma mibüka bóka bamgünüm? Koke!  
\v 32 Anda, God tóbanan olom koke lal yarilürr, a wa ma oya ibü tangdó ingrinürr, oya nidi ki emkólórre. Wa ene kla tónggapónórr mibü blamanabkü. Wa mibü tóba Olom tókyenóp, da ia wa sab blaman elklaza mibü popa koke tülirre? Ó, wa sab tülirre.  
\v 33 Ia darrü pam sab asi yarile, nótó bóktóne Godka wagó, oya alearrón pamkolpama darrü kolae tónggapónóp? Koke, zitülkus God ene watóke, ibü nótó azebda dümdüm tonarr pamkolpamzan.  
\v 34 Ia darrü pam gaodóma ibü zaz ainüm akó Godka bóktanóm wagó, wa ibü kolaean darrem ki nülirre? Koke, zitülkus Kerriso Yesu nurrótókórr mibünkü. Akó wirrian kla módóga ene klamdógab: God oya irsümülürr arróldó. Akó errkya wa wirri pabodómase Godón tutul tangdó akó Godka tóredase mibünkü.  
\v 35 Ia darrü pam gaodóma ó ia darrü kla asine mibü arrgrratóm Kerrison moboküpdü ubidügabi? Koke. Kerrison moboküpdü ubi metat asine mibüka. Ia müp tonarra tótókda ó mibü moboküp müpdümako, ta ia ngibürr kolpama mibü wirri müp alióndako. Ia kua, ta ia mibü mórrkenyórr babulako. Ia mi büdül aroat kwatódómakla, ta ia darrü pama mibü akrranóm kainda gazirr turriki.  
\v 36 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Marü ngianme, ngibürr kolpama kibü akrranóm kaindako dudu ngürrzan;  
\q2 i kibü igó ngabkandako wagó, ki ⌊sipzanakla⌋, i nibiób bódabónóm kaindako.”\x - \xo 8:36 \xt Wórr Peba 44:22\x*   
\m
\v 37 A blaman ini elklaza nóma tómbapóndako, mi ibü memokan ⌊ut-ut baindakla⌋ oyakama, moboküpdü ubi noane mibükamóm.  
\v 38-39 Ka ini poko igósidi wialómdóla, zitülkus ka amkoman karrkukusi angundóla wagó, darrü kla gaodó kokea mibü arrgrratóm Godón moboküpdü ubidügabi, Kerriso Yesuka ne klame, mibü Lod. Ia mi nurrbarino, ta ia mi arrólakla. Ia ⌊anerruako⌋, ta ia kolae samuako.\f + \fr 8:38-39 \fq kolae samu\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna \fq singüldü pam. \ft Mórrke-mórrke módóga: \fqa rulers.\f* Ia errkya ne klama tómbapóndako, ta ia sab ne klama tómbapón kwarile. Ia darrü arüngpükü klama, ia kwitüdü ne klame, ta ia tüp kugupidü ne klame, ta ia darrü tónggapórrón ne klame.   
\c 9  
\s1 God akó Zu Pamkolpam  
\p
\v 1 Zitülkus ka Kerrisoka dabyórrünla, ka amkoman poko bóktandóla; ka koke tizdóla. Kürü gyagüpitótóka, Godón Samua ne kla balngomólda, ene poko karrkukus ainda.  
\v 2-3 Ka igó poko apóndóla, kürü wirri gyaur akó blakón-koke azid asinamli kürü moboküpdü kólba zonaretalabkü. I Zu pamkolpamako, kazanla.\f + \fr 9:2-3 \ft Pol wirri gyaur yarilürr, zitülkus abün Zu pamkolpama Yesun amkoman angun alzizi amaik kwarilürr. Wa ibü zonaretalbóka ngiblian yarilürr, zitülkus ibü abbobat wata darrpan yarilürr, Eibrra-am.\f* Gaodó ne nóma ki yarile, kürü ubi igósa, God kürü ki kómórre akó ki kürrgrrat Kerrisokagabi ibü zid bainüm.  
\v 4 I Isrrael pamkolpamako, Godón tóbanan pamkolpam. God ibü bórreanórr olmalzan. God tóba ⌊wirri kómal zyón⌋ okaka imzazilürr ibüka, i ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ nóma agóltagól kwarilürr. God ibü ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ nülinóp akó tóba gida. I Godón ⌊ótók⌋ kwarilürr tóba ⌊Gyabi Müótüdü⌋ zagetóde. God ibü ⌊alkamül-koke bóktan⌋ nülinóp.  
\v 5 Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob ibü abalbobatalako. Akó Kerriso pamakanzan tamórr, wa ibükagabi amtómólórróna. Wa Goda akó wa blaman kla balngomólda. Pamkolpama oya metat ki yagürnüm! ⌊Amen⌋.   
\p
\v 6 Ka wa igó koke bóktandóla igó, God oya alkamül-koke bóktan alkamülürr, wa ne bóktan ekyanórr Eibrra-amón.\f + \fr 9:6 \ft Ene alkamül-koke bóktan módóga, God Eibrra-amón olmalbobatal bles ki nirre. A abün Zu pamkolpama ma koke ipüdóp God ne alkamül-koke bóktan ekyanórr, zitülkus i Yesun alzizi amaik kwarilürr.\f* Ka ini poko wialóma, zitülkus ngibürr Isrraelón\f + \fr 9:6 \fq Isrrael \ft Zeikobón darrü ngi yarilürr.\f* olmalbobatal amkoman Isrrael pamkolpam kokeako, Godón pamkolpam.  
\v 7 Akó ⌊Eibrra-amón olmalbobataldógab⌋ ngibürr oya amkoman olmalbobatal kokeako. Ene igó ngarkwatódó, God Eibrra-amka bóktanórr wagó, “Wata sab Aesakón olmalbobatal marü olmalbobatalbóka ngiblianórre.”\f + \fr 9:7 \ft Eibrra-amón ngibürr olmal asi kwarilürr, a Godón tóba alkamül-koke bóktan wata Aesakón olmalbobatalabkü yarilürr. \f*\x - \xo 9:7 \xt Bwób Zitül 21:12\x*  
\v 8 Ene bóktanan küp módóga, Eibrra-am ne olmalbobatal nósenóp, ibükagab ngibürr Godón olmal kokeko. Wata ene olmalbobatal, Godón alkamül-koke bóktan ngarkwatódó babótórrón nidipako, God ibü igó ngabkanda wagó, i Eibrra-amón olmalbobatalako.  
\v 9 Ka ini poko wialóma, zitülkus ene alkamül-koke bóktan módóga: “Ka sab tolkomolo angrirrün ngarkwatódó, akó Serra ugón siman olompükü warile!” Ene olom Aesak yarilürr.\x - \xo 9:9 \xt Bwób Zitül 18:10, 14\x*   
\p
\v 10 We koke blakóne, a Rrebeka nis olom nis nulngumilürr darrpan abdógab, mibü abbobat Aesak.  
\v 11-12 Ini nis olom nisab ngi módógamli, Isao akó Zeikob. Ibü amtómól akó ibü morroal ó kolae tómbapón küsil namülnürri, God ugón Rrebekaka bóktanórr wagó, “Naret sab zoretan tangdó yarile.” Wa ene poko bóktanórr amtyanóm, wa darrü ilianórr a darrü koke, tóba angrirrün bóktan ngarkwatódó. Wa darrü ilianórr ene zitülkusdü, wa oya ngyaunürr, a ma ene zitülkusdü koke, ene oloman tórrmen tulmilanme.  
\v 13 Wata Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Zeikobka kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ asi yarilürr, a ka Isaon alzizi amaikürrü.”\x - \xo 9:13 \xt Malakae 1:2-3\x*   
\p
\v 14 Da mi ia poko bóktórre? Ia God dümdüm-koke tonarr tónggapónda? Koke, amkoman kokean!  
\v 15 Zitülkus módóga, wa Moseska bóktanórr wagó,  
\q1 “Kürü gyaur sab oyaka yarile, ka noankamóm ubi baindóla gyaur akyanóm,  
\q2 akó ka sab kólba morroal tonarr emtyeno oyaka, ka noankamóm ubi baindóla morroal tonarr amtyanóm.”\x - \xo 9:15 \xt Bazeb Tonarr 33:19\x*   
\m
\v 16 Da módóga, God darrü olom koke apadóda ene oloman ubidügabi akó we zitülkusdü koke, wa arüng bütaninda Godón bagürwóman ngitanóm. A God darrü olom apadóda tóba gyaurdügabi.  
\v 17 Akó Moses wialómórr Godón Wibalómórrón Bóktandó, God oyaka ne poko bóktanórr parrao\f + \fr 9:17 \ft Izipt pamkolpama tibiób king \fq parrao\ft bóka ngilianónóp. Moses Isrrael pamkolpam ausüm kain yarilürr Iziptgab, God parraoan moboküp karrkukus yónürr tóba bóktan arrkrrugum. Olgabi parraoan ubi koke yarilürr ibü tótókóm, da God ⌊arüng tonarr⌋ tómbapónórr.\f* azazilüm wagó, “Ka marü igó ngarkwatódó müngrirrü pamkolpam balngomólóm, kólba arüng okaka amzazilüm marükama akó igósüm pamkolpama sab kürü ngi ayo kwarile dudu tüpdü.”\x - \xo 9:17 \xt Bazeb Tonarr 9:16\x*  
\v 18 Da módóga, Godón gyaur ibükama, nibióbkamóm ubi bainda gyaur akyanóm. Akó wa ibü arrkrru-koke kolpamóm byónda, nibióbkamóm ubi bainda.   
\s1 Godón Ngürsil akó Gyaur  
\p
\v 19 Aprrapórr yabükagab darrpana kubó kürüka bóktóne wagó, “Zitülkus God watóke ngibürr kolpamab moboküp nótó karrkukus ninóp tóba bóktan arrkrrugum, wa koke ki bóktóne wagó, i kolae tómbapóndako. Zitülkus módóga, Godón ubia darrü oloma darrü kla tónggapóne, darrü olom babula Godón ubidü bóka bamgünüm.”  
\v 20 A ma nótókla, pam? Ia marü dümdüm asine Godka tae bamgünüm? Darrü mariti tónggapórrón alongalo klama ene pam, oya nótó tónggapónórr, koke amtinda wagó, “Ia ma kürü inzan iade kónzapóna?”\x - \xo 9:20 \xt Aesaya 29:16; 45:9\x*\fig Pama alongalo kla tónggapónda mariti.|alt="Potter making a pot" src="GT00120.tif" size="col" loc="9:20-21" copy="Gordon Thompson" ref="9:21" \fig*  
\v 21 Amkoman, mariti alongalo elklaza nótó tómbapónda, oya dümdüm asine nis alongalo kla tónggapónóm darrpan marit kubkubi: darrpan wirri tóre ngürrankü akó darrü popa ngürrankü.   
\p
\v 22 Godón dümdüm asine tómbapónóm, wa ne klamóm ubi bainda. Oya ubi yarilürr tóba wirri ngürsil okaka amzazilüm akó tóba arüng pupainüm. A wa ma wirri zao-zao pam yarilürr, da ibü büsai koke kolae ninóp, oya wirri ngürsil nibióbka yarilürr, amarrón nidi kwarilürr kolae bainüm.  
\v 23 Wa wirri zao-zao pam yarilürr tóba ngaru bapón-koke wirrian kómal zyón pupainüm ibüka, oya gyaur nibióbkama, ngaen wa nibiób semanórr tóba wirri kómal zyón apadóm.  
\v 24 Mi ta ene pamkolpamab aodómakla, midi, God nibiób ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm. Wa pamkolpam ngibaunürr wata Zu pamkolpamdógab koke, a ta ibükagab, Zu-koke nidipko.  
\v 25 Wazan bóktanórr prropet Oseyaka akó enezan wialómórróna \bk Oseyan\bk* pebadó wagó,  
\q1 “Ngaen kürü pamkolpam koke nidi kwarilürr, ka sab ibü igó ngiblino wagó, ‘kürü pamkolpam’.  
\q2 Akó ngaen kürü moboküpdü ubi pamkolpam koke nidi kwarilürr, ka sab ibü igó ngiblino wagó, ‘kürü moboküpdü ubi pamkolpam.’”\x - \xo 9:25 \xt Oseya 2:23\x*   
\m
\v 26 Akó enezan wialómórróna Oseyan pebadó wagó,  
\q1 “Dadan pokodó ibüka bóktanórr wagó, ‘E kürü pamkolpam kokeakla,’  
\q2 ola ibü sab ngiblirre wagó, ‘arról Godón olmal.’”\x - \xo 9:26 \xt Oseya 1:10\x*   
\p
\v 27 A prropet Aesaya górrgan yarilürr Isrrael pamkolpamabkwata wagó,  
\q1 “Enana Isrrael pamkolpam ne abün nóma kwarilo, wamaka nóresako malu kabedó,  
\q2 wata sab aüdana bamine, Lod nibiób zid nirre.   
\q1
\v 28 Zitülkus módóga, wa sab ene tüpan pamkolpam kolae tonarrab darrem nülirre, büsai-büsai akó metatómpükü, wa ne poko bóktanórr tómbapónóm.”\x - \xo 9:28 \xt Aesaya 10:22-23\x*   
\p
\v 29 Wata wa inzana, Aesayazan ngaen bóktanórr wagó,  
\q1 “Wirri Arüng Lod ne olmalbobatal koke nóma ki bimgatórr mibükagabi,  
\q1 mibü ki kolae tirre nis wirri basirrzan Sodom akó Gomorra.”\f + \fr 9:29 \fq Sodom\ft  akó \fq Gomorra \ft pamkolpam kari kolae pamkolpam koke kwarilürr. God ibü nis basirr nis uri kolae nyónürr.\f*\x - \xo 9:29 \xt Bwób Zitül 19:24-25; Aesaya 1:9\x*   
\s1 Isrrael Pamkolpamab Amkoman Bangun-koke  
\p
\v 30 Da mi ia poko bóktórre? Ini pamkolpam, Zu-koke nidipko, kokean nidi bütaninónóp ⌊dümdüm tonarr⌋ kolpamóm bainüm Godón ilküpdü, i ma dümdüm tonarr kolpamóm bainóp tibiób amkoman bangundügabi.  
\v 31 A Isrrael pamkolpama, nidi bütanin kwarilürr dümdüm tonarr kolpamóm bainüm, gida mamoande, i gaodó koke kwarilürr dümdüm tonarr kolpamóm bainüm.  
\v 32 Koke iade? Zitülkus módóga, i koke bütaninónóp dümdüm tonarr kolpamóm bainüm tibiób amkoman bangundügabi, a wamaka inzana ibü tórrmendógabi. I ene ingülküpdü bodoatnóp, oya ngi módóga, “bodoat ingülküp”.\f + \fr 9:32 \fq bodoat ingülküp\ft : Wirri ingülküp ne asi nómade kwatódó, darrü oloma tóba ki bodote. Pol igó poko apónda wagó, Yesun büdül krrosdó igó yarilürr, wamaka wirri ingülküpa, pamkolpam müp ne klama alión yarilürr, zitülkus i amkoman koke yangunóp wagó, ibü ⌊Mesaya⌋ sab emkórre krrosdó.\f*  
\v 33 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Tübarrkrru, ka Zaeonóm\f + \fr 9:33 \fq Zaeon \ft podoan ngie. Ene pododó Zerrusalem wirri basirr we kwitüm aelórróna. Da Aesaya ibükwata bóktanda, Zerrusalem akó Isrrael.\f* darrü ingülküp\f + \fr 9:33 \fq ingülküp \ft wa Yesunbóka apónda.\f* angrindóla, pamkolpama sab ne klamdó bodoatnórre,  
\q2 darrü wirri ingülküp, i sab ne klamdó balókle.  
\q1 Nadü oloma oya amkoman angunda akó oyaka ngambangólda, tóba amkoman banguna sab enanóm-koke baine.”\x - \xo 9:33 \xt Aesaya 8:14; 28:16\x*   
\c 10  
\p
\v 1 ⌊Zonaretal⌋, kürü moboküpan ubi akó kürü tóre Godka Isrrael pamkolpamabkü igósamli, God ibü zid nirre tibiób kolae tonarrdógab.  
\v 2 Zitülkus módóga, ka igó bóktan karrkukus aindóla ibükwata wagó, ibü amkoman kari ubi ta kokea Godón bagürwóman ngitanóm. A ibü amkoman umul ma babula Godónbóka.  
\v 3 I Godón kwatbóka umul koke ipüdóp, pamkolpama ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamóm ia bainüm. Akó i tibióban kwat alótóm kain kwarilürr dümdüm tonarr pamkolpamóm bainüm gida mamoande. We ngarkwatódó, i bangón kwarilürr Godón kwat apadóm.  
\v 4 Pamkolpama myamem koke gyagüpi ogoble dümdüm tonarr pamkolpamóm bainüm Mosesón gida mamoandógabi, zitülkus Kerriso ene kwat kuri murrausürr dümdüm tonarr pamkolpamóm bainüm. We ngarkwatódó, God blaman pamkolpam, Kerrison amkoman nidi angundako, dümdüm tonarr pamkolpamóm byónda.   
\s1 God Blaman Pamkolpam Zid Bainda, Kerrison Amkoman Nidi Angundako  
\p
\v 5 Moses enekwata wialómórr, dümdüm tonarr kolpamóm bainüm gida mamoandógabi. Wa wialómórr wagó, “Darrü oloma blaman gida bóktan nótó tómbapónda, wa sab ngyaben yarile wata ini elklaza tómbapónde.”\x - \xo 10:5 \xt Lebitikus 18:5\x*  
\v 6 A ma dümdüm tonarr olomóm bainüm amkoman bangundügabi, enekwata Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “Ma mobaka bóktan-gu wagó, ‘Darrü oloma sab wata kasile kwitüdü, God negase.’”\x - \xo 10:6 \xt Duterronomi 30:12\x* (Oya küp módóga: darrü oloma sab wata Kerrison sidüde ama tüpdü.)  
\v 7 “Akó ma ta bóktan-gu wagó, ‘Darrü oloma sab wata abine ngaru bapón-koke kugupidü\f + \fr 10:7 \fq ngaru bapón-koke kugupi\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq abyss\ft .\f*.’”\x - \xo 10:7 \xt Duterronomi 30:13\x* (Oya küp módóga: darrü oloma sab wata Kerrison kwit ine olgabi, büdül pamkolpam negasko.)\f + \fr 10:7 \ft Pamkolpama ene nis poko koke ki bóktórre, zitülkus Kerriso kuri tamórr kwitüdügabi mibü zid bainüm akó God oya kuri irsümülürr büdüldügabi.\f*  
\v 8 A Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “Godón bóktan marü minggüpanana, marü taepurrdüma akó marü moboküpdüma.”\f + \fr 10:8 \ft Oya küp módóga: \fqa wa popadana Godón bóktanan ⌊küp apadóm⌋, ma gaodómla enekwata bóktanóm akó gyagüpi amaiküm.\f*\x - \xo 10:8 \xt Duterronomi 30:14\x* Ene Godón bóktan igósa, ki ne bóktan amgoldakla Kerrison amkoman angunankwata.  
\v 9 Ene bóktan inzana wagó, ma ne nóma bóktono moba taepurri wagó, “Yesu wa ⌊Lode⌋,” akó moboküpdü amkoman angun namulo igó, God oya irsümülürr büdüldügab, marü sab zid mine.  
\v 10 Zitülkus módóga, tóba moboküpi nadü oloma Yesun amkoman yangune, da God oya igósidi dümdüm tonarr olomóm ine. Akó tóba taepurri nadü oloma bóktóne igó, Yesu wa Lode, da God oya igósidi zid ine.  
\v 11 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Nadü oloma oya amkoman angunda akó ngambangólda, tóba amkoman banguna sab enanóm-koke baine.”\x - \xo 10:11 \xt Aesaya 28:16\x*  
\v 12 Zitülkus módóga, God blaman darrpan ngarkwatódó ngabkanda, Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipko. Ene Lod Yesu blamanab Lode, akó wa ibü tangbamtinda gaildi, oya nidi atodako tibiób tangbamtinüm.  
\v 13 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Blamana Lodón ngi nidi ngiliandako tibiób tangbamtinüm, ibü sab zid nirre.”\x - \xo 10:13 \xt Zo-el 2:32\x*   
\p
\v 14 Aprrapórr darrü pama bóktanda wagó, “I gaodó kokeako Lod Yesun atom tibiób tangbamtinüm, i oya amkoman koke nóma angundako. Akó i gaodó kokeako oya amkoman angunüm, i oyakwata koke nóma barrkrrurr. Akó i gaodó kokeako oyakwata arrkrrum, darrü pam babul nómade ibüka bóktan amgolóm oyakwata.  
\v 15 Akó pam gaodó kokeako bóktan amgolóm oyakwata, God ibü koke nóma zirrnapónóp.” A God pam ta zirrnapónóp morroal bóktan amgolóm, Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Kari kómal kokea ibü wapór durukwóm arrkrrudi, morroal bóktan nidi ódóddako!”\x - \xo 10:15 \xt Aesaya 52:7\x*   
\p
\v 16 A wata ngibürr Isrrael pamkolpama ⌊Morroal Bóktan⌋ ipüdóp. Prropet Aesaya gyaurpükü bóktanórr wagó, “Lod, ki ne bóktan büdrrat kwarilnürrü, ia nótó kuri amkoman yangune?”\x - \xo 10:16 \xt Aesaya 53:1\x*  
\v 17 Da módóga, pamkolpama Kerrison amkoman angundako, zitülkus i bóktan arrkrrudako oyakwata. Akó pamkolpama bóktan arrkrrudako, zitülkus pama ene bóktan amgoldako Kerrisonkwata.   
\p
\v 18 A ka ma we bamtindóla kagó, “Ia ene amkomana, i ene bóktan koke barrkrrurr?” Koke, i ta ene bóktan barrkrrurr! Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Pamkolpama ibü bómgól barrkrrurr dudu ini tüpdü,  
\q2 akó pamkolpama ibü bóktan opor barrkrrurr aibwóbdüma ini tüpdü.”\f + \fr 10:18 \ft Ini wórrdü ⌊Deibid⌋ pülpülankwata akó blaman ne elklazako pülpüldü ibükwata ato yarilürr, i Godónkwata ia-ia okaka amzazildako wagó, wa wirriana. Da Pol ini poko wialómórr amtyanóm wagó, wimurra blaman bwóbdüzan okaka amzazildako igó, God asine, dadan ngarkwatódó, bwób-bwób pamkolpama Godón bóktan ayonónóp.\f*\x - \xo 10:18 \xt Wórr Peba 19:4\x*   
\m
\v 19 Ka akó bamtindóla, “Ia Isrrael pamkolpama bóktanan küp koke ipüdórre?” I ta ipüdórre! Zu-koke nidipko bóktanan ⌊küp apadódako⌋, da Zu pamkolpama i ta bóktanan küp ki ipüdórre. Ngaen-gógópan, Moses wialómórr God ne poko bóktanórr wagó,  
\q1 “Ka sab darrü kla tónggapono yabü gyagüp kolaea akrranóm ibübókamde, Zu-koke nidipko, e nibióbkwata gyagüpi tótókdakla wagó, i bwób-koke pamkolpamako;  
\q2 akó yabü ka sab ngürsilan ngintinünümo ibükwata, Zu-koke nidipko, e nibióbkwata gyagüpi tótókdakla wagó, i gonggoako.”\x - \xo 10:19 \xt Duterronomi 32:21\x*   
\m
\v 20 Da solkwat prropet Aesaya Godón bóktan gum-koke wialómórr ibükwata, Zu-koke nidipko, wagó,  
\q1 “I sab kürübóka umul bairre, enana i kürü koke amkündako;  
\q2 ka sab kólba okaka tübino ibüka, kürükwata koke nidi bamtindako.”\x - \xo 10:20 \xt Aesaya 65:1\x*   
\m
\v 21 A Isrrael pamkolpamabkwata wa wialómórr, God ne poko bóktanórr ibükwata, wagó,  
\q1 “Dudu ngürrzan ka kólba tang nis nüdrratnórró kólba minggüpanandó amarrum  
\q2 igó pamkolpam, kürü bóktan koke nidi arrkrru kwarilürr akó kürüka nidi bóka bamgün kwarilürr.”\x - \xo 10:21 \xt Aesaya 65:2\x*   
\c 11  
\s1 Tóba Gyaurdügabi God Ngibürr Isrrael Pamkolpam Koke Alzizi Amanórr  
\p
\v 1 Da módóga, ka bamtindóla kagó, “Ia God tóba pamkolpam alzizi amanórr?” Da ka kubó bóktan yalkomolo kagó, “Koke, amkoman kokean!” Zitülkus módóga, ka wa küób Isrrael pamla, Eibrra-amón bobat, Benzaminün zitüldügab.  
\v 2 God tóba pamkolpam koke alzizi amanórr, ngaen nibiób ilianórr. Ia e umul-kókakla Godón Wialómórrón Bóktana ne poko bóktanda Ilaezankwata? Wa murrkurr bóktan yarilürr Godka Isrrael pamkolpamabkwata.  
\v 3 Wa igó bóktanórr wagó, “Lod, marü prropet büdülümpükü kuri ekrrórre akó marü ⌊alta⌋ kuri ilgütórre. Wata arróla kótó kuri bamina, da i kürü amkalóm kaindako.”\x - \xo 11:3 \xt 1 King 19:10, 14\x*  
\v 4 A God bóktan ia yalkomólórr? God oyaka igó bóktan yalkomólórr wagó, “Ka 7,000 pam amorrandóla kólbankü, obae god Ba-alónkü wakósingül koke nidi nümgünóp oya ⌊ótókóm⌋.”\x - \xo 11:4 \xt 1 King 19:18\x*  
\v 5 Da errkya ta inzana, aüdana bamine Zu pamkolpamdógab, God nibiób ilianórr tóba ⌊gail tonarrdógab⌋, Kerrison amkoman angun pamkolpamóm bainüm.  
\v 6 Zitülkus God ibü ilianórr tóba gail tonarrdógab, wa ibü igósidi koke ilianórr tibiób tórrmendógab. God ne ibü nóma ki ilianórr tibiób tórrmendógab, oya gail tonarr amkoman gail tonarr koke ki yaril.   
\p
\v 7 Da módóga, Isrrael pamkolpama ene zidbain koke ipüdóp, i ne kla amkün koralórr arüngpükü. Wata ene aüdana God nibiób ilianórr, idi ipüdóp. Barreab moboküp God karrkukus ninóp ibü arrkrrugum.  
\v 8 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “God ibü ut nüminóp samuan ngarkwatódó.  
\q2 Wa ibü ilküküp murrnausóp, i gaodó koke iade korale asenóm,  
\q2 akó wa ibü güblang murrnausóp, i gaodó koke iade korale arrkrrum.  
\q1 Ngaendógab akó errkya ta inzanako.”\x - \xo 11:8 \xt Duterronomi 29:4; Aesaya 29:10\x*   
\m
\v 9 Akó ⌊Deibid⌋ igó wialómórr \bk Wórr Peba\bk*dó wagó,  
\q1 “Ibü ne alongalo tórewóm ki yarile, wamaka wapia apidü barümórre akó dia didü bórrgótórre.  
\q2 I we klamdó bodoat ki korale akó i ⌊kolaean darrem⌋ ki ipadnórre.   
\q1
\v 10 Ibü ilküküp murrbausürrün ki korale, i gaodó koke iade korale asenóm,  
\q2 akó ibü wirri müp nülinünümke, ibü muórra metat iade barrngürre.”\x - \xo 11:10 \xt Wórr Peba 69:22, 23\x*   
\p
\v 11 Ka akó igó poko bamtindóla kagó, “Isrrael pamkolpama nóma bodoatnóp, ia i metatómpükü balókórr?” Da ka kubó bóktan igó yalkomolo kagó, “Koke, amkoman kokean!” A tibiób kolae tonarrabme (Kerriso alzizi amaiknóp), zidbaina kuri tamórr ibüka, Zu-koke nidipko, igósüm Isrrael pamkolpam sab gyagüp kolaea ekrróne.  
\v 12 Isrrael pamkolpamab kolae tonarrabme, God ngibürr pamkolpam ini tüpdü mórrelwóm nókyenóp samuan ngarkwatódó. Akó i bamrükürrün\f + \fr 11:12 \fq bamrükürrün \ft wa ibübóka apónda, nibiób ⌊ngarkwat-koke arról⌋ babula, a ma sab ⌊metat bólmyan urdü⌋ nidi ogobe.\f* nóma koralórr Godón gail tonarrdó, God mórrelwóm nókyenóp ibü, Zu-koke nidipko. We ngarkwatódó, gyagüpi amanikam, God sab amkoman wirri mórrelwóm ia nülirre, dudu Isrrael pamkolpama Kerrison amkoman nóma angun korale!   
\s1 Zu-koke Nidipko, Ibü Zidbain  
\p
\v 13 Errkyadan ka yabüka wialómdóla, Zu-koke nidipakla. Ka ⌊apostolóla⌋, God noan zirrsapónórr ibüka, Zu-koke nidipko. Ka olgabi gyagüpi tótókdóla, God kürü ne zaget kókyanórr kari ta kokea.  
\v 14 Ene igósüm, gyagüp kolaea sab kólba kantrri pamkolpam ekrróne akó olgabi ka sab aüd zid ninünümo.  
\v 15 Zitülkus God ibü alzizi amanórr, wa ini tüpan pamkolpam nóma gómdamal nangunóp. Da módóga, e ia gyagüpi tótókdakla sab ia yarile, God ibü nóma yazebe? Ene wata inzan yarile, wamaka büdül pamkolpama barsindako arróldó!  
\v 16 Ngaen-gógópan plaoa poko ne Godón nóma ekyeno, da dudu plaoa kubkub igósidi ta Godóne; nugup simkün ne Godón nóma ekyeno, tiz ta Godónko.\f + \fr 11:16 \ft Ini bóktanan küp módóga: Zitülkus God Zu pamkolpamab abalbobatal yazebórr, igósidi ibü olmalbobatal ta Godón pamkolpamako.\f*   
\p
\v 17 God abün Isrrael pamkolpam alzizi amanórr, wamaka tizan nümgünóp ⌊olib⌋ nugupdügab didiburrdü. Akó yadi, Zu-koke nidipakla, God nibiób yazebórr, e inzanakla, nurr olib nugup gubzan, atarrón nidipako ene olib nugupdü didiburrdü, ene amgürrün tizab pabodó.\fig nurr olib nugup gub atarrón ene olib nugupdü didiburrdü|alt="grafting" src="Grafting-ErinG.jpg" size="col" loc="11:17-24" copy="Erin Anderson" ref="11:17" \fig* Da errkya God yabü ta bles ainda, wa Isrrael pamkolpamab abalbobatalzan bles ninóp, wamaka tiza dódórr baindako ene móeganme, nugup simkündügabi ne klama tótókda.  
\v 18 E ikub bagürgu, gyagüpi tótókde e wirrianakla ene amgürrün tizdügabi. Yabü ubi ikub bagürüm ne nóma yarile, e ngakónam, tiza simkün koke amoanda, a simküna tiz wató amoanda. Dadanzan, God yabü bles ainda ene klamdógabi, e Isrrael pamkolpamdógab ne kla ipüdarre. Inzan kokea, God ibü bles ainda ene klamdógabi, i yabükagab ne kla ipüdóp.  
\v 19 Aprrapórr yabükagab darrpana kubó bóktóne wagó, “Ene tiz amgünóp, igósüm ka ki akyarrón namüla ibü pabodó.”  
\v 20 Ene amkomana. A God ibü ma alzizi amanórr, zitülkus i Kerrison amkoman koke angun koralórr, da wa marü müpadórr, zitülkus ma Kerrison amkoman angundóla. Ma gyagüpi tótókgu wagó, ma morroalanla ibükagabi, a ma gum-gum namulo Godka.  
\v 21 Zitülkus módóga, zitülkus God Isrrael pamkolpam amalórr, amkoman tizzan nidi koralórr, wa sab yabü ta koke nódlóngórre.  
\v 22 Da módóga, Godón morroal tonarr akó oya gyaur-koke tonarr ngakanke. Wa gyaur-kokea ibüka, nidi balókórr, a wa ma marü morroal tonarre ngakanda, ma ne metat oya morroal tonarrdó nóma ngambangól namulo. Ma koke ne nóma ngambangól namulo, sab marü mütüle.  
\v 23 Akó Isrrael pamkolpama ne kak nóma nómtyerre tibiób amkoman-koke bangundü, God akó ibü sab atüne i ngaen ne koralórr, zitülkus wa gaodóma ibü akó atanóm.  
\v 24 Ma tizzanla, God ne kla itülürr ene nurr olib nugupdügab. God marü wató damyónürr morroal olib nugupdü, didiburrdü ne klame, enana pama ene kla metat koke tónggapóndako. Isrrael pamkolpam simbagólórrón tizzanako ene didiburrdü olib nugupdügab. We ngarkwatódó, Godón wata amkoman popadana akó ibü atanóm ama tibióban olib nugupdü!   
\s1 Godón Gyaur Blaman Pamkolpamdó, Isrrael Pamkolpamdó Ta Inzan  
\p
\v 25 Zonaretal, Zu-koke nidipakla, kürü ubia e umul bainane Godón kwindü anikürrün bóktanankwata,\f + \fr 11:25 \fq kwindü anikürrün bóktan\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq mystery.\f* igósüm e koke gyagüpi tótók koralo wagó, e ⌊wirri gyagüpitótók⌋ kolpamakla. Ene kwindü anikürrün bóktan módóga: God dokyanan Isrrael pamkolpamab moboküp karrkukus ninóp tóba bóktan arrkrrugum, a metatómpükü koke, wata kókó blaman Zu-koke nidipko, God nibiób ilianórr, i sab Kerrison amkoman angun pamkolpamóm nóma bairre.  
\v 26 Da inzande dudu Isrrael Müót sab zid airrün yarile, Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Pamkolpam ⌊aurdü sab nótó amóne⌋, wa sab Zaeongabi\f + \fr 11:26 \fq Zaeon\ft : Ma müsirrga ain bóktan 9:33 ngakanke. \f* tame.  
\q2 Wa blaman Godkamóm ubi-koke tulmil sab ugón nümtirre Zeikobón olmalbobataldógab.\f + \fr 11:26 \fq Zeikobón olmalbobatal \ft Isrrael pamkolpamako. Polón ngyaben tonarrdó darrü ngi módóga, Zu pamkolpam.\f*   
\q1
\v 27 Akó ini sab kürü ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ yarile ibüka,  
\q2 ibü kolae tonarr amtyónóm.”\x - \xo 11:27 \xt Aesaya 59:20, 21; 27:9; Zerremaea 31:33, 34\x*   
\p
\v 28 I Morroal Bóktan Kerrisonkwata alzizi amaikdako, da God ibü inzan bangónda, wamaka i oyaka bóka bamgündako. Wa ibü enezan bangónda yabiób tangbamtinüm, Zu-koke nidipakla. A zitülkus wa ibü ilianórr, oya ⌊moboküpdü ubi⌋ go ibüka asine, ibü abalbobatalabme.  
\v 29 Zitülkus módóga, God ne ⌊gyaur kla⌋ aliónda, wa koke salkomóle akó wa pamkolpam nóma ngibaunda tóba pamkolpamóm bainüm, wa tóba gyagüpitótók koke yalünge.  
\v 30 Yadi, Zu-koke nidipakla, e ngaen Godón bóktan koke arrkrru kwarilnürrü, a ini tonarrdó e Godón gyaur kuri ipüdarre, zitülkus Isrrael pamkolpama Godón bóktan koke arrkrru kwarilürr.  
\v 31 Ene inzana, i ta Godón bóktan koke arrkrrudako ini tonarrdó, igósidi God sab ibüka ta gyaur iade yarile ini tonarrdó,\f + \fr 11:31 \ft Ini dómdóm bóktan opor \fq ini tonarrdó\ft  babula ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó.\f* tóba gyaurdügabi yabüka.  
\v 32 Da módóga, God blaman pamkolpam, Zu akó Zu-koke nidipako, ibü kuri elóke tóba bóktan arrkrrugum, wamaka i tümün müótüdümako, igósüm wa ibüka gyaur yarile.   
\s1 Godón Agür Wórr  
\p
\v 33 Ó, amkoman, Godón mórrel tonarr akó wirri umul akó ⌊wirri gyagüpitótók⌋ ngarkwat-kokeako! Darrü olom gaodó kokea umul apadóm, God ne bóktan ingrinürr! Akó darrü olom gaodó kokea oya tórrmen tulmil amzyatóm!  
\v 34 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Lodón gyagüpitótókbóka umul ia nótóke?  
\q2 Ó, oya ia nótó ikik akrranda?”\x - \xo 11:34 \xt Aesaya 40:13\x*   
\q1
\v 35 “Ia Godón darrü kla nótó ekyanórr, God darrem ne kla ki yalkomóle?”\x - \xo 11:35 \xt Zob 41:11\x*   
\m
\v 36 Darrü pam babulana, zitülkus God blaman elklaza wató tómbapónórr, wa blaman elklaza ngabkanda tóba arüngdügab, akó blaman elklaza wegako oya ngi kwit amngyelóm. Pamkolpama Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre metat-metat! Amen.   
\c 12  
\s1 Godón Ubi Ngarkwatódó Ngyaben  
\p
\v 1 Da módóga, zonaretal, ka yabü arüngi byaldóla Godón gyaurdügabi, yabiób büb Godón ilinam ⌊urdü amsel larzan⌋. Yabü büb wata arról inzan kwarile, ⌊kolkal ó tibi-tibi amarrón Godónkü⌋, wata Godón ubi ngarkwatódó. Ene dümdüm kwata oya ⌊ótókóm⌋.  
\v 2 E ini tüpan pamkolpamab tonarr tikó azebgu, a God ma yabü gyagüpitótók metat küsil ki nyónünüm, igósüm yabü tórrmen tulmil küsilzan ainüm. Da e sab gaodó koralo amzyatóm Godón ubi laróga - Godón bagürwóman ngitanóm, morroal akó ⌊dudu kómal⌋ ne elklazako.   
\s1 God Amkoman Bangun Pamkolpam Gaodó Ninóp Darrpan-darrpan Zaget Tómbapónóm  
\p
\v 3 Zitülkus God tóba ⌊gail tonarr⌋ kürü kókyanórr ⌊apostolóm⌋ bainüm, ka yabü darrpan-darrpan igó poko byaldóla. Wagó, ma igó gyagüpi tótókgu igó, ma wirrianla we klamdógab, ma amkoman nótókla. A ma wata dümdüm gyagüpi tótók namulo mobakwata, igó ngarkwatódó, marü God ne amkoman bangun ngarkwat mókyanórr.  
\v 4 Zitülkus módóga, mibü darrpan-darrpanab büb wata darrpan büba, a ene büban abün poko asiko akó ene blaman pokoab tibiób zaget asiko.  
\v 5 Ene dadan ngarkwatódó, mi darrpan bübakla, enana mi abünakla, zitülkus mi blaman Kerrisoka dabyórrünakla. Akó blamana wata zaget kwarile tibiób darrpan-darrpan tangbamtinüm.  
\v 6 Akó God mibü blaman gaodó tinóp darrpan-darrpan zaget tómbapónóm tóba gail tonarr ngarkwatódó, wa mibü ne gail tonarr tókyenóp. Wa darrü olom ne gaodó nóma ine ⌊prropetzan bóktanóm⌋, wa ene kla ki tónggapón tóba amkoman bangun ngarkwatódó.  
\v 7 Akó God darrü olom ne gaodó nóma ine pamkolpam tangbamtinüm, wa ki tangbamtin yarilün. Akó God darrü olom ne gaodó nóma ine Godón bóktan umul bainüm, wa ki umul bain yarilün.  
\v 8 Akó God darrü olom ne gaodó nóma ine ngibürr amkoman bangun pamkolpam arüng bütanóm, wa ibü ki arüng bütan yarilün. Akó God darrü olom ne gaodó nóma ine gailüm, wa amkoman moboküpi ki gail yarilün. Akó God darrü olom ne gaodó nóma ine pamkolpam balngomólóm, wa wirri arüngi ki balngomól yarilün. Akó God darrü olom ne gaodó nóma ine gyaur amtyanóm, wa ki tónggapón bagürwómpükü.   
\s1 Yesun Amkoman Angun Pamkolpama Ia Tulmili Ki Ngyabenórre  
\p
\v 9 Yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ ngibürr pamkolpamdó amkoman ki yarilün. Alzizi amaik kolae ne klame, zürük emoa morroal ne klame.  
\v 10 Yabü moboküpdü ubi yabiób darrpan-darrpandó inzan ki yarilün yabü moboküpdü ubizane yabiób zonaretaldó. Yabü wirri ubi ki yarilün yabiób darrpan-darrpan morroal bangónóm yabióbkagab.  
\v 11 Yabü zógósa koke ki yazebnórre, a e ma wata wirri arüngi zaget kwarilo Lodónkü yabiób dudu moboküpi.  
\v 12 E wata bagürwóm kwarilo, zitülkus e ⌊gedlóngóm baindakla⌋ God sab ne kla tómbapóne. E wata karrkukus bórrang kwarilo müp tonarrdó. E wata metat tóre kwarilo piküp bain-gu.  
\v 13 E wata gail kwarilo Godón pamkolpamdó, ibü elklaza babul nómadako. E wata tómbapórrón kwarilo mogob pam yabiób müótüdü arrbünüm.   
\p
\v 14 E wata Godón imtinam ibü bles ainüm, yabü nidi wirri müp alióndako. Godón imtinam ibü bles ainüm, a ibü amórróm koke.  
\v 15 Bagürwóm kwarilün usakü, nidi bagürwómdako, yón gyaur kwarilün usakü, nidi yón gyaurdako.  
\v 16 E ne klamóm ubi baindakla yabióbankü, e wata dadanzan ubi bain kwarilo yabiób darrpan-darrpandó. E igó gyagüpi tótókgu igó, e wirrian ngi kolpamakla ngibürrdügab. A e wata ubi bain kwarilo kari ngi kolpam gómdamal bangunüm.\f + \fr 12:16 \ft Grrik bóktanan darrü küp módóga: \fqa e wata ubi bain kwarilo kari ngi paman zaget tómbapónóm. \f* E igó gyagüpi tótókgu wagó, e ⌊wirri gyagüpitótók⌋ kolpamakla.   
\p
\v 17 Darrü oloma kolae nóma tónggapónda yabüka, e sab darrem kolae tónggapón-gu oyaka. A gyagüpitótók ipüdam ene kla tónggapónóm, dümdüm ne klame blaman pamkolpamab ilküpdü.  
\v 18 Gaodó ne nómada yabükama, e wata paudi ngyaben kwarilo blaman pamkolpampükü.  
\v 19 Kürü moboküpdü gómdamal, darrü oloma kolae nóma tónggapónda yabüka, e ugón darrem alkomólgu. A God sab darrem wató ki yalkomól tóba wirri ngürsildügab, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “Lod bóktanda wagó, ‘Ene kolae bain dümdüm wata kürüne; ka sab darrem yalkomolo.’”\x - \xo 12:19 \xt Duterronomi 32:35\x*  
\v 20 Darrem alkomólgu, a e ma ini kla tónggapónam Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Marü gódam-koke nótóke, wa ne alom nómada, ma oya alo ekya;  
\q2 wa ne naem nómada, nae ekya anónóm.  
\q1 Zitülkus módóga, ma ne ene kla nóma tómbapón namulo, wa büód ipüde.”\f + \fr 12:20 \fq wa büód ipüde\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa ma urpükü ur birró oya singüldü irrbuno. \f*\x - \xo 12:20 \xt Ikik Bókrran Bóktan 25:21-22\x*   
\m
\v 21 Kolaea yabü ⌊ut-ut koke ki ninünüm⌋, a e wata kolae ut-ut yónane morroal tórrmene.   
\c 13  
\s1 Mi Ini Tüpan Singüldü Pamab Tangdó Koralo  
\p
\v 1 Blaman pamkolpam wata ibü tangdó ki korale, ibü bwóban wirri ngi pam nidipko. Zitülkus módóga, God ibü wató arüng nókyenóp ngibürr pamkolpam balngomólóm. Akó ene wirri ngi pam errkya nidi balngomóldako, God ibü wató irrbünürr.  
\v 2 Da módóga, wirri ngi pamdó nótó bóka bamgünda, wa ibüka bóka bamgünda God nibiób irrbünürr. Akó inzan nidi bóka bamgündako, i tibióbka Godón zaz bain ódóddako.  
\v 3 Morroal nidi tómbapóndako, ibüka darrü gum babula singüldü pamdó. A kolae nidi tómbapóndako, ibüka gum asine singüldü pamdó. Ia marü ubia marüka gum babul yarile singüldü pamdó? Da ma wata morroal tómbapón namulo. Olgabi i sab marü magürnórre.  
\v 4 Zitülkus módóga, God ibü ini zaget wató nülinóp marü ngyaben morroal ainüm. A ma ne kolae nóma tómbapolo, ma gum namulo, zitülkus ibü dümdüm akó arüng asinamli marü ⌊kolaean darrem⌋ akyanóm. God ibü ini zaget nülinóp akó i kolaean darrem akyandako ibü, kolae nidi tómbapóndako. I enezan tómbapóndako, i Godón wirri ngürsil pupo aindako.  
\v 5 Da módóga, e wirri ngi pamab tangdó kwarilo. Ene wata igósidi koke, Godón ngürsilanme, a akó igósidi, zitülkus auma büb kugupidü e umulakla wagó, ene dümdüma ene kla tónggapónóm.  
\v 6 Ene dadan zitülkusdü, e taks mani alióndakla, zitülkus wirri ngi pama metat arüngi zagetódako yabünkü, God ibü ne zaget nülinóp.  
\v 7 Ibü blaman nülinam, e ibü ne kla ki nülinane ene zagetankü, i ne zaget tómbapóndako yabünkü. Taks mani kolpama ne kla arrbündako darrpan-darrpana, nülinam ibü, e nibiób ki nülinane. Elklazab taks mani nülinam ibü, e nibiób ki nülinane. E ibü wata ⌊morroal bangón⌋ koralo, e nibiób morroal ki nangónane. Ibü wirri ngi nómelam, e wirri ngi nibiób ki nómelórre.   
\s1 Mibü ⌊Moboküpdü Ubi⌋ Mibiób Darrpan-darrpandó Ki Kwarilün akó Mi Tómbapón Ki Kwarila Dümdüm Ne Klamko  
\p
\v 8 E darrü kla nóma ipüdane, e büsai yalkomólane, igósüm yabü dedi babul kwarile. Wata darrpan dedi asi ki yarilün: yabü moboküpdü ubi darrpan-darrpandó. Zitülkus módóga, nadü oloman moboküpdü ubi ngibürr pamkolpamdóma, wa Godón dudu gida mamoanda.  
\v 9 Ngibürr Godón gida bóktan poko módógako: Ma kol ó pam gómólgu; ma darrü olom büdülümpükü amkalgu; ma gómólgu; marü ubi darrü oloman elklazadó babul ki yarilün. Akó ngibürr gida bóktan poko asiko. Blaman ini gida bóktan poko ini darrpan gida bóktan pokoa kumarümda wagó, “Marü moboküpdü ubi moba minggüpanandó ne olome\f + \fr 13:9 \fq minggüpanandó ne olome \ft wa blaman pamkolpambóka apónda, ma nibiób amorrandóla.\f* inzan ki yarilün, marü moboküpdü ubi mobakazane.”\x - \xo 13:9 \xt Bazeb Tonarr 20:13-15, 17; Duterronomi 5:17-19, 21; Lebitikus 19:18\x*\fig nis taptapan 10 gida bóktan pokopükü ingülküp poko|alt="2 stone tables with the law" src="MH-10 commands03.tif" size="col" copy="Erin Anderson" ref="13:9" \fig*  
\v 10 Marü moboküpdü ubi asi nómade marü minggüpanandó ne olome, ma oyaka kolae koke tónggapono. We ngarkwatódó, moboküpdü ubi nadü olomane ngibürr pamkolpamdó, wa Godón dudu gida mamoanda.   
\p
\v 11 Ene kla tónggapónam, zitülkus e umulakla mi nadü tonarrdó ngyabendakla. E umulakla wagó, ene abüs küp kuri semrróne e wata tübarsino utüdügab samuan ngarkwatódó akó umul-umul kwarilo e ia ngyabendakla. Zitülkus módóga, ene tonarr minggüpanana Yesu mibü sab nóma zid tirre ini tüpan kolaedógabi. Mi Yesun amkoman angun pamkolpamóm nóma bainóp, ene zidbain tonarr ugón minggüpanan koke yarilürr.  
\v 12 Irrüba blakón bwóbdü tótókdase, akó wa, ngürr ma mamka. Da mi piküp baindakla mi ne kolae tómbapóndakla tümün kwatódó, ama dümdüm elklaza tómbapónóm bairre. Mi zangórre ⌊satanipükü⌋ gazirrüm, wamaka Rrom gazirr pama tóba gazirr elklaza püti bainda gazirrüm.  
\v 13 Zitülkus mi pamkolpamakla, ngürr zyóndü nidi ngyabendakla, mibü tórrmen tulmil wata dümdüm kwarile. Mi koke kwób bazen kwarilo ngyepam anónóm akó mi koke gorrgorr bain kwarilo. Mi ngibürr kolpampükü koke ut kwarilo, mibü kol ó morwal koke nidipako, akó büódan tulmil koke tómbapón kwarilo mibiób bübi. Mi koke ongyal kwarilo akó gyagüp kolaea mibü koke akrran kwarile.  
\v 14 A e wata yabiób bübdü Lod Yesu Kerrison mórrkenyórrzan batenane. Akó gyagüpi tótókgu kwat alótóm ene elklaza tómbapónóm yabü tüpan bübab ubi ne klamdómako.   
\c 14  
\s1 Mi Mibiób Darrpan-darrpan Koke Ki Zaz Bain Korala  
\p
\v 1 E wata ibü azeb kwarilo, gyagüpi nidi tótókdako wagó, God ibü koke ok bainda atang-atang elklaza tómbapónóm. E usakü darrem-darrem bóka bamgün-gu.  
\v 2 Darrü amkoman bangun paman gyagüpitótók igósa, wa taia blaman kla alom. A darrü paman gyagüpitótók igósa, God oya koke ok ainda alóng kla alónggum, da wa wata didiburr alo kla aloda.  
\v 3 Blaman alo kla nótó aloda, wa ene pam inzan koke ngakan yarile wagó, wa wata karia, alóng kla koke nótó alóngda. Akó alóng kla koke nótó alóngda, wa ene pam koke zaz ine, blaman alo kla nótó aloda, zitülkus God oya kuri ipüde.  
\v 4 Marü dümdüm babula darrü paman zaget pam zaz ainüm! Tóbanan wirri pama oya sab zaz ine wagó, wa morroal zaget pama ó koke. Alóng kla nótó alóngda, Lod oya sab zaz ine wagó, wa morroal zaget pam yarilürr, enana wa alóng kla alóngda, zitülkus Lod gaodóma oya tangamtinüm morroal zaget tómbapónóm tóbankü.   
\p
\v 5 Darrü pama gyagüpi tótókda wagó, darrü ngürr wirriana ngibürr ngürrdügabi Godón ⌊ótókóm⌋. Darrü pama gyagüpi tótókda wagó, blaman ngürr wata dapelako Godón ótókóm. Darrpan-darrpana wata amkoman karrkukusi yangune tóba gyagüpitótókdógabi, dümdüm laróga oyaka.  
\v 6 Gyagüpi nótó tótókda igó, darrü ngürr wirriana ngibürr ngürrdügabi Godón ótókóm, wa ene ngürrdü oya ótókda Lodón ngi kwit ainüm. Alóng kla nótó alóngda, wa alóngda Lodón ngi kwit ainüm, zitülkus wa Godón eso akyanda. Akó alóng kla koke nótó alóngda, wa koke alóngda Lodón ngi kwit ainüm akó wa Godón eso akyanda wa ne alo kla aloda.  
\v 7 Zitülkus módóga, mibü aodó darrü olom babula wata tóbanankü nótó ngyabenda akó darrü olom babula wata tóbanankü nótó nurrótókda.  
\v 8 Mi nóma ngyabendakla, mi Lodónkü ngyabendakla. Akó mi nóma nurrbarindakla, mi Lodónkü nurrbarindakla. Da módóga, mi nóma ngyabendakla ó mi nóma nurrbarindakla, mi Lodónakla.  
\v 9 Kerriso ene zitülkusdü nurrótókórr akó türsümülürr arróldó ibü Lodóm bainüm, büdül nidipako akó arról nidipako.  
\v 10 Da mató, alóng kla koke nótó alóngdóla, ia ma moba zonaret larógóm zaz aindóla? Akó mató, blaman alo kla nótó alodóla, ia ma moba zonaret larógóm ngakandóla wagó, wa wata karia? Ma inzan tónggapón-gu, zitülkus mi blamana sab Godón obzek kwata bórrongo, igósüm wa sab mibü zaz tirre.\x - \xo 14:10 \xt 2 Korrint 5:10\x*  
\v 11 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “Lod bóktanda wagó, ‘Amkomana, ka arrólóla.  
\q2 Akó enezan ta amkomana, kürü obzek kwata sab blaman pamkolpama wakósingül nümgürre,  
\q2 akó blamana sab igó bóktórre wagó, ka Godla.’”\x - \xo 14:11 \xt Aesaya 45:23\x*   
\m
\v 12 Da módóga, mi sab blamana mibióbkwata pupo bain kwarilo Godka, mi ne elklaza tómbapón kwarilnürrü.   
\s1 Mi Darrü Kla Koke Ki Tónggapón Kwarila, Mibü Zonaret Sab Ne Klama Kolae Tonarrdó Idüde  
\p
\v 13 Da módóga, mi mibiób darrpan-darrpan myamem koke zaz bain koralo. A e gyagüpitótók ipüdam darrü kla tónggapón-gum, yabü zonaret ne klama kolae kwat emtyene ó kolae tonarrdó idüde.\f + \fr 14:13 \ft Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa bodoat kla ó di angrin-gu.\f*  
\v 14 Zitülkus ka Lod Yesuka dabyórrünla, ka amkoman karrkukusi angundóla wagó, darrü alo kla babula tómanpükü Godón ilküpdü. A nadü oloma gyagüpi tótókda wagó, darrü alo kla tómanpüküma, da módóga, ene kla ta tómanpüküma oyaka.  
\v 15 Marü zonaret müpdü ne nómade ene alo klamanme, ma ne kla alodóla, marü tórrmen tulmil myamem kokeako ⌊moboküpdü ubi⌋ ngarkwatódó. Ma alo kla nóma alodóla akó olgabi wa ta ene kla aloda, enana ene alo kla tómanpüküma oyankü, ma oya kolae aindóla samuan ngarkwatódó. Ma ene kla tónggapón-gu, zitülkus Kerriso ta oyankü nurrótókórr.  
\v 16 Ma darrü kla nóma tónggapóndóla, ma ne klambóka gyagüpi tótókdóla wa taia, a ngibürr pamkolpama kolae poko bóktandako enekwata, da ene morroal kokea. Da ma ene kla tónggapón-gu.  
\v 17 Zitülkus módóga, alo ó anón gida-a mibü koke tangbamtindamli Godón Kingzan Balngomóldó ngyabenóm. A God mibü ngyaben nóma balngomólda, mi ⌊dümdüm tonarr⌋, moboküpdü paud, akó bagürwómpükü ngyaben kwarilo Godón Samuan tangbamtindügabi.  
\v 18 Nadü oloma inzan zagetóda Kerrisonkü, wa Godón bagürwóman ngitanda akó pamkolpama oyakwata bóktandako wagó, wa morroal pama.   
\p
\v 19 Da módóga, mi wirri arüng ipadnórre ene kla tómbapónóm, paud ne tórrmen tulmila ódóddako akó wirri arüng ipadnórre mibiób darrpan-darrpanab amkoman bangun dódórr ainüm.  
\v 20 E algatgu God ne zaget tónggapónda darrü amkoman bangun paman ngyabendó, zitülkus yabü ubia darrü kla alóngóm, wa ne klamankwata gyagüpi tótókda wagó, ene kla tómanpüküma. Blaman alo kla ⌊kolkalako⌋ Godón ilküpdü. A ene kle-klea pama atang-atang alo kla nóma aloda ama olgabi darrü pama oyakagab tikó ipüde, enana wa gyagüpi tótókda wagó, wa ene alo kla koke ki elo-e.  
\v 21 Ene morroala, alóng kla alónggum ó waen anón-gum ó darrü kla tónggapón-gum, ene klama ne marü zonaret kolae tonarrdó nóma idüde.  
\v 22 Ma nadü klamóm gyagüpi tótókdóla ini elklazabkwata, ene wata matóka akó God. Bagürwóm watóke, tóba koke nótó zaz bainda ene klamanme, wa ne klamankwata gyagüpi tótókda wagó, wa taia.  
\v 23 Nadü pama ninis gyagüpi tótókda, oya kuri zaz yónürr wa ne nóma aloda, zitülkus wa aloda enana wa umul-kóka igó, ene taia ene kla alom. Akó darrü oloma darrü kla nóma tónggapónda, enana wa umul-kóka igó, ene taia ene kla tónggapónóm, wa kolae tonarr kuri tónggapóne.   
\c 15  
\s1 Mi Ngibürr Amkoman Bangun Pamkolpam Bagürwóman Ngibtan Kwarilo, A Mibiób Koke  
\p
\v 1 Mi zürük nidipakla samuan ngarkwatódó,\f + \fr 15:1 \fq zürük nidipakla samuan ngarkwatódó\ft , ene bóktanan küp módóga: \fqa gyagüpi nidi tótókdakla mibü zitülkus babula atang-atang gida bóktan poko mamoanóm. \ft  Ma sapta 14 ngakanke. \f* wata ibü tangbamtin kwarilo ibü müp\f + \fr 15:1 \fq müpko\ft : Ibü müp módógako, ene ngibürr gida bóktan poko mamoande.\f* amarrum, zürük koke nidipako samuan ngarkwatódó. Mi mibiób bagürwóman koke ngibtan kwarilo.  
\v 2 Mi mibiób minggüpanan ne olome bagürwóman ngitan kwarilo, oya morroalóm, oya amkoman bangun dódórr ainüm.  
\v 3 Zitülkus módóga, Kerriso tóba koke bagürwóman ngibtan yarilürr. A Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Pamkolpama marü, God, nóma kle-kle ayal koralórr, i kürü ta kle-kle ayal koralórr.”\f + \fr 15:3 \ft ⌊Deibid⌋ ini poko ngaen wialómórr, a Pol ini poko aini wialómórr Kerrisonkwata.\f*\x - \xo 15:3 \xt Wórr Peba 69:9\x*  
\v 4 Ka yabüka wialómdóla enekwata, ne poko wialómórróna Godón Wibalómórrón Bóktandó, zitülkus ngaen blaman ne wibalómórrón poko, wibalómórrón kwarilürr mibü umul bainüm. Godón Wibalómórrón Bóktana mibü tangbamtinda karrkukus bórrangóm müp tonarrdó akó wa mibü arüng bütanda, igósüm mi metat Godka ⌊gedlóngóm bairre⌋ mibü aliónüm wa ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ tókyenóp.   
\p
\v 5 God mibü ene wató tangbamtinda karrkukus bórrangóm akó mibü arüng bütanda. Ka tóredóla, wa yabü gaodó ki ninünüm darrpan gyagüpitótóke ngyabenóm, Kerriso Yesun ngyaben ngarkwatódó.  
\v 6 Ene igósüm, e darrpan moboküpi akó darrpan uliti Godón ngi wirri kwitüm emngyerre, mibü ⌊Lod⌋ Yesu Kerriso, oya God ó Ab nótóke.   
\s1 Zu-koke Nidipko, I Ta Godón Agürdako  
\p
\v 7 Da módóga, e wata blaman azeb kwarilo yabü aodó nidipko, Kerrisozan yabü yazebórr. Ene igósüm, pamkolpama sab Godón ngi wirri kwitüm emngyerre.  
\v 8 Zitülkus módóga, ka yabü byaldóla, Kerriso Zu pamkolpamab\f + \fr 15:8 \fq Zu pamkolpam\ft , Grrik bóktane inzan angrirrüna: \fqa nibiób ⌊gyabi sopae singgalgórrónako⌋.\f* zaget pamzan tamórr ibü amtyanóm, God blaman kla tómbapónda wa ne poko bóktanórr tómbapónóm. Akó wa enezan tamórr küppükü ainüm, God ne alkamül-koke bóktan nülinóp ibü abalbobatal.  
\v 9 Akó ene igósüm, Zu-koke nidipko Godón ngi wirri kwitüm emngyerre oya gyaurdügabi, Deibid enezan wialómórr tóba \bk Wórr Peba\bk*dó ene ⌊Kerrisonkwata⌋ wagó,  
\q1 “We zitülkusdü, ka marü magüro ibü aodó, Zu-koke nidipko.  
\q2 Ka wórr ato-o marü agürüm.”\x - \xo 15:9 \xt 2 Samuel 22:50; Wórr Peba 18:49\x*   
\m
\v 10 Akó Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda, Moses ngaen ne poko bóktanórr wagó,  
\q1 “E bagürwóm kwarilünke, Zu-koke nidipakla, Godón pamkolpampükü.”\x - \xo 15:10 \xt Duterronomi 32:43\x*   
\m
\v 11 Akó Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “Lodón yagürlamke, e blaman Zu-koke nidipakla,  
\q2 akó wórr angyalólamke oya agürüm, e blaman bwób-bwób pamkolpam nidipakla.”\x - \xo 15:11 \xt Wórr Peba 117:1\x*   
\m
\v 12 Da akó Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda, Aesaya ngaen ne poko bóktanórr wagó,  
\q1 “Zesi, Deibidün ab, oya bobata sab tame,  
\q2 wa sab blaman bwób-bwób pamkolpam balngomólóm tame;  
\q1 Zu-koke nidipko, i sab oyaka gedlóngóm bairre tibiób zid bainüm.”\x - \xo 15:12 \xt Aesaya 11:10\x*   
\p
\v 13 God mibü zitülkus akyanda gedlóngóm bainüm. Ka tóredóla, wa yabü wirri bagürwóm akó moboküpdü paud nókyerre, ezan oyaka ngambangóldakla. Ene igósüm, Godón Samua yabü sab arüng nókyerre metat gedlóngóm bainüm.   
\s1 Pol Wialómórr Tóba Zagetankwata Ibünkü, Zu-koke Nidipko  
\p
\v 14 Kürü ⌊zonaretal⌋, ka amkoman karrkukusi angundóla, e morroal tonarre gwarrarrónakla, e karibóka umul-kókakla, akó e gaodómakla yabiób darrpan-darrpan dümdüm bütanóm.  
\v 15 Ka yabüka gum-koke kuri wialómórró ngibürr ene elklazabkwata yabü ki ngambangól, ene ⌊gail tonarranme⌋, God kürü ne kla kókyanórr.  
\v 16 Wa kürü gail tonarr kókyanórr zaget tónggapónóm Kerriso Yesunkü ibü aodó, Zu-koke nidipko. Ka ⌊prristzan⌋ zagetdóla, Godón Morroal Bóktan Kerrisonkwata amgolde, igósüm Godón Samua Zu-koke nidipko, ibü sab ⌊kolkal nirre akó tibi-tibi amóne Godónkü⌋. Inzan kwata i ⌊gyaur klamómzan⌋ bairre, God ne kla yazebe bagürwómpükü.  
\v 17 We ngarkwatódó, kürü zitülkus asine ikub bagürüm kólba zagetankwata Godka, zitülkus ka Kerriso Yesuka dabyórrünla.  
\v 18 Ka ngibürr pamab zagetankwata koke bóktono. Ka wata ene zagetankwata bóktono, Kerriso ne kla tómbapónórr kürükama, Zu-koke nidipko ibü balngomólóm Godón bóktan arrkrrum kürü bóktan akó tórrmendógabi.  
\v 19 Ene arüngpükü tórrmen módógako, ⌊wirri tulmil⌋ Godón arüng pupainüm akó ⌊asen-koke tórrmen⌋. Godón Samua kürü arüng kókyanórr ene elklaza tómbapónóm. Olgabi ka kólba zaget kuri elakórró, Morroal Bóktan Kerrisonkwata amgolde, Zerrusalem wirri basirrdügabi kókó Ilirrikum bwób amrran.  
\v 20 Ka metat arüngi bütanin namülnürrü Morroal Bóktan amgolóm ene bwóbdü pamkolpama koke ne arrkrruóp Kerrisonbóka. Da ene igósüm, ka koke zaget namülnürrü ene bwóbdü, darrü pama zaget ne bókyanórr, wamaka darrü pama müót aelda ene talkum kwitüdü, darrü pama ne kla alangórr.  
\v 21 A kürü ubi yarilürr ene bwóbdü tótókóm pamkolpama Kerrisonkwata arrkrrum küsil nidi kwarilürr, Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Koke nibióbka adrratórr, i sab oya eserre,  
\q2 akó koke nidi barrkrrurr, i sab bóktanan ⌊küp ipüdórre⌋.”\x - \xo 15:21 \xt Aesaya 52:15\x*   
\s1 Polón Bókam Bagósórrón Bóktan Rrom Wirri Basirrdü Tótókóm  
\p
\v 22 Zitülkus ka zaget namülnürrü, pamkolpama ne bwóbdü arrkrrum küsil nidi kwarilürr, barre tonarr ene klama kürü arrmat yarilürr yabüka tótókgum.  
\v 23 A errkya ka kólba zaget kuri elakóna ini bwóbdüma, akó abün pailüm kókó errkya kürü wirri ubi yarilürr yabüka tótókóm.  
\v 24 We zitülkusdü, ka gedlóngóm baindóla yabüka tótókóm, ka sab nóma wamo darrü kantrridü, ngi Spein.\f + \fr 15:24 \fq Spein \ft kantrri Yurrop kugupidüma. \f* Ka gedlóngóm baindóla yabü basenóm, ka sab Rrom wirri basirrdüma nóma agóltagól namulo akó yabüka ngibürr tonarr amanóm barnginwómpükü. Ene kakóm, ka gedlóngóm baindóla, e kürü tangkamtinane ngibürr elklaza-e kólba agóltagólóm Spein kantrridü.  
\v 25 A ngaensingül ka ma Zerrusalem igósüm tótókóm kaindóla Godón pamkolpam ola tangbamtinüm.  
\v 26 Zitülkus módóga, Yesun amkoman angun pamkolpama Masedonia akó Akaya prrobinsdü bagürwóm koralórr ngibürr mani dakainüm elklaza-koke pamkolpamabkü, Godón pamkolpamab aodó nidipko Zerrusalemóm.  
\v 27 I bagürwóm koralórr ene kla tónggapónóm, akó anda, i ki tónggapórre, wamaka ibü dedi asine ene Zu pamkolpamdó Zerrusalemóm. Zitülkus Morroal Bóktana ibüka tamórr Zu pamkolpamdógabi, God ibü bles ainda samuan ngarkwatódó, Zu-koke nidipko. We zitülkusdü, ibü dedi asine Zu pamkolpamdó, ibü tangbamtinüm mani alióndi.  
\v 28 Da ka ene kla tónggapono akó blaman ene dakairrün mani ibü tangdó ingrino. Ene kakóm, ka Zerrusalemgabi bupudo ama Spein kantrridü akó yabü basenóm kwat-kwat.  
\v 29 Ka umulóla wagó, ka sab nóma tamo yabüka, Kerriso ugón sab mibü dudu bles tirre.\f + \fr 15:29 \ft Grrik bóktanan darrü küp módóga: \fqa Kerriso ugón sab yabü dudu bles nirre kürükama.\f*   
\p
\v 30 Zonaretal, ka yabü arüngi byaldóla kankü tóre bakom Godka amkoman moboküpi kürünkü. Ini kla tónggapónam mibü Lod Yesu Kerrisonme akó yabü ⌊moboküpdü ubianme⌋ kürüka, Godón Samua ne moboküpdü ubi nókyenóp yabü.  
\v 31 Tóre bakolam wagó, God sab kürü aurdü kümaike Zu pamkolpamdógabi Zudia prrobinsdü, Yesun bóktan nidi alzizi amaikdako. Akó tóre bakolam wagó, Godón pamkolpama Zerrusalemóm sab ene mani, ka ne kla imarruo ibüka, bagürwómpükü ki ipódnóm.  
\v 32 Tóre bakolam, igósüm ka sab yabüka tamo bagürwómpükü, Godón ubi ne nóma yarile, akó ka sab küsil arüng ipudo, ka yabüka nóma ngyabeno bagürwómpükü.  
\v 33 Ka tóredóla, God, moboküpdü paud nótó gailda, yabü blamandó ki yarilün. Amen.   
\c 16  
\s1 Dómdóm Alakón Bóktan  
\s2 Polón Morroal Yawal Bóktan Pamkolpamdó  
\p
\v 1 Kürü ubia e umul koralo mibü morroal bólbótbóka ngi Pibi.\f + \fr 16:1 \fq Pibi \ft aprrapórr ini peba mórrag sidódürr Polkagabi ama amkoman bangun pamkolpamdó Rrom wirri basirrdü.\f* Wa darrü sos tangbamtin kolo Senkrria wirri basirrdü.  
\v 2 E oya upadnane Lodón ngidü, Godón pamkolpamazan ki upudórre. Akó oya tangzwamtilamke oya babul ne klamko, zitülkus wa abün pamkolpam tangnamtinóp, akó kürü ta inzan.   
\p
\v 3 Kürü morroal yawal bóktan nókyenamke Prrisila akó Akwila\f + \fr 16:3 \fq Akwila akó Prrisila \ft müórkwógi namülnürri (Apostolab Tórrmen 18:2).\f*, kankü zagetódako Kerriso Yesunkü.  
\v 4 Darrpan ngürr i kürü zid kyórri, enana i umul namülnürri pamkolpama ibü aprrapórr ki nómkerre büdülümpükü. Ka ibü eso akyandóla. Wata kólbean koke, a blaman sos pamkolpama, Zu-koke nidipko, ta inzan.  
\v 5 Kürü morroal yawal bóktan ta nókyenamke ene sos pamkolpam ibü müótüdü nidi kwób bazendako.  
\p Kürü morroal yawal bóktan kürü moboküpdü gódam Epenetusón ekyenamke, ngaen-gógópan olom nótó yarilürr Kerrison amkoman angunüm Eisia\f + \fr 16:5 \ft Polón tonarrdó, \fq Eisia\ft  darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene poko Tórrki kantrridü pokoa, Eisia Maenorr kugupidü.\f* prrobinsdü.  
\v 6 Kürü morroal yawal bóktan Merrin okyenamke, wirri arüngi nótó zaget warilürr yabünkü.  
\v 7 Kürü morroal yawal bóktan nókyenamke, Andrronikus akó Zunia,\f + \fr 16:7 \fq Zunia \ft aprrapórr Andrronikusün kol warilürr.\f* Zu pam nisamli kazanla. I tümün müótüdü namülnürri kankü. Ibü ngi wirria apostolab\f + \fr 16:7 \fq apostol\ft : Ini pokodó, Pol ibübóka koke apónda, ene 12 ⌊apostol⌋. A wa ma ibü blamanbóka apónda, nibiób zirrnapónóp ⌊Morroal Bóktan⌋ büdrratóm.\f* aodó akó i ngaen-gógópan Yesun mamoan pam nisüm bairri, ka ma solkwat.   
\p
\v 8 Kürü morroal yawal bóktan Ampliatusün ekyenamke, kürü moboküpdü gódam nótóke, zitülkus ki nizan Lodónamli.  
\v 9 Kürü morroal yawal bóktan Urrbanusün ekyenamke, kinkü nótó zagetóda Kerrisonkü, akó kürü moboküpdü gódam Stakisün.  
\v 10 Kürü morroal yawal bóktan Apelesón ekyenamke, tóba Kerrison amkoman angundügab koke nótó aupürr müp tonarrdó. Kürü morroal yawal bóktan nókyenamke Arristobulusün müót kolpamdó.  
\v 11 Kürü morroal yawal bóktan Errodionün ekyenamke, Zu pam nótóke, kazanla. Kürü morroal yawal bóktan nókyenamke Narrsisusün müót kolpam, Lodón amkoman nidi angundako.   
\p
\v 12 Kürü morroal yawal bóktan nókyenamke ini kol nis Trripaena akó Trriposa, arüngi nidi zagetódamli mibü Lodónkü. Kürü morroal yawal bóktan kürü moboküpdü gódam Perrsisün okyenamke, wirri arüngi nótó zagetódo mibü Lodónkü.  
\v 13 Kürü morroal yawal bóktan Rrupusün\f + \fr 16:13 \fq Rrupus \ft aprrapórr Saemonón siman olom yarilürr. Saemon Saerrin wirri basirr olom yarilürr. (Mak 15:21)\f* ekyenamke, morroal Lodón mamoan pam nótóke, akó ta oya aip. Wa kürü tóbanan olomzan ngakan warilürr.  
\v 14 Kürü morroal yawal bóktan ibü nókyenamke, Asinkrritus, Pligon, Órrmis, Patrrobas, Errmas, akó blaman zonaretal usakü nidi kwób bazendako Godón ⌊ótókóm⌋.  
\v 15 Kürü morroal yawal bóktan ibü nókyenamke, Pilologus akó Zulia, Nerreus akó tóba óp bólbót, akó Olimpas, akó blaman Godón pamkolpam usakü nidi kwób bazendako Godón ótókóm.  
\v 16 Kürü morroal yawal bóktan nókyenamke yabiób darrpan-darrpandó akó morroal moboküpi baprükamke. Blaman Kerrison sos pamkolpama morroal yawal bóktan zirrbapóndako yabüka.   
\s2 Dómdóm Ikik Bókrran Bóktan  
\p
\v 17 Zonaretal, ka yabü arüngi byaldóla, umul-umul kwarilün ibükagabi, kle-kle poko nidi umul baindako. Olgabi pamkolpama tibiób bürrgrratódako kopo-kopodó. Akó i yabü kolae kwat amtyandako tibiób umulbain bóktane. Ene umulbain bóktana bóka bamgünda, e ngaen ne umulbain bóktan ipüdarre. Ibü kórzyelamke.  
\v 18 Zitülkus módóga, inzan pamkolpama mibü Lod Kerrisonkü koke zagetódako, a i wata igósüm zagetódako, tibiób büban ubi mamoanóm. I mis ikikdako akó i pamkolpam bagürdako obae moboküpi. Inzan kwata, i ibü gyagüpitótók ilklió bülióndako, koke nidi amzyatódako wagó, ene pama ibü ilklió bülióndako.  
\v 19 Blaman pamkolpam umulako e Lodón bóktan arrkrrudakla, da ka igósidi bagürwómpükümla yabüka. A kürü ubia e ⌊wirri gyagüpitótókpükü⌋ koralo morroal kla tónggapónóm, akó e kórzyón koralo kolaean kla tónggapón-gum.  
\v 20 Da ilklió bülión pam kórzyón koralónke. Da kari pokoa God sab satani yabü wapór odó zaze amgüne. Inzan kwata God yabü sab paud nókyerre.  
\p Ki tóredakla, mibü Lod Yesun ⌊gail tonarr⌋ yenkü asi ki yarilün.   
\p
\v 21 Timoti, kankü nótó zagetóda, tóba morroal yawal bóktan zirrapónda yabüka, akó Lusius, Zason, akó Sosipaterr, Zu pam nidipko kazanla, i ta tibiób morroal yawal bóktan zirrbapóndako.   
\p
\v 22 Kótó, Terrtius, ini peba nótó wialómdóla Polón ngidü,\f + \fr 16:22 \ft Pol ini peba mórrag tüób koke wialómórr. Wa tóba bóktan darrü pam ekyanórr wialómóm. \f* ka kólba morroal yawal bóktan zirrapóndóla yabüka, Lodka dabyórrün nidipko kazanla.   
\p
\v 23 Gayus tóba morroal yawal bóktan zirrapónda yabüka. Kürü wató küngrinürr tóba müótüdü. Wa ta blaman sos pamkolpam ok bainda tóba müótüdü kwób bazenóm Godón ótókóm. Errastus, Korrint wirri basirran mani nótó ngabkanda, akó mibü zonaret Kwarrtus, i ta tibiób morroal yawal bóktan zirrapóndamli yabüka.\f + \fr 16:23 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 24 asine wagó, “Ki tóredakla, Lod Yesu Kerrison gail tonarr yabü blamandó asi ki yarilün. Amen.”\f*\x - \xo 16:23 \xt Apostolab Tórrmen 19:29; 1 Korrint 1:14; 2 Timoti 4:20\x*   
\s2 Dómdóm Tóre Godón Agürüm  
\p
\v 25 Mi Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre! Wa gaodóma yabü arüng akyanóm samuan ngarkwatódó, ⌊Morroal Bóktan⌋ ngarkwatódó ka ne Bóktan amgoldóla Yesu Kerrisonkwata. Ini Morroal Bóktan ene kwindü anikürrün bóktana, anikürrün ne poko yarilürr ngaen bwób zitüldügabi, a errkya ma pulkaka airrüna.  
\v 26 ⌊Ngarkwat-koke arról⌋ God ene kwindü anikürrün bóktan kuri pupo syónürr akó wa arüng bóktan ekyanórr ene kla umul-umulan ngitanóm blaman pamkolpamdó prropetab pebadógabi. Ene igósüm, blaman bwób-bwób pamkolpama sab oya amkoman angun kwarile akó oya bóktan arrkrrunórre.  
\v 27 God wata darrpan akó wirri gyagüpitótók Goda. Mi Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre Yesu Kerrisokama metat-metat! Amen.