\id REV - Gizrra 
\h Okaka Amzazirrün Kla 
\toc3 Ok. Am. 
\toc2 Okaka Amzazirrün Kla 
\toc1 Okaka Amzazirrün Kla Yesu Kerriso Zonka Ne Kla Okaka Simzazilürr 
\mt1 Okaka Amzazirrün Kla  
\mt2 Yesu Kerriso Zonka Ne Kla Okaka Simzazilürr  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\im Zon ini peba wató wialómórr, Zebedin siman olom, Zeimsün zonaret. Wa tüób ta Yesun darrü umulbain olom yarilürr. Zon ini peba aprrapórr ugón wialómórr, pail 95 nóma yarilürr Kerrison amtómól kakóm, Patmos kaodó (1:9). Ene tonarrdó Rrom king Yesun amkoman angun pamkolpam wirri müp nüliónónóp, zitülkus ibü ubi koke yarilürr Rrom king ⌊ótókóm⌋. Wa Zon Patmos kaodó zirrapónórr, zitülkus Zon Morroal Bóktan Yesunkwata büdrrat yarilürr. Patmos 100 kilomita yarilürr Epesus wirri basirrdügab, Eisian Maludü, Eisia Maenorr kugupidü. Epesus Zonón ngyaben basirr yarilürr. Patmos kao errkya Grris kantrridüma akó Epesus Tórrki kantrridüma.  
\ip Zon ini peba igósüm wialómórr, Yesun amkoman angun pamkolpam arüng bótanóm, karrkukus bórrangóm müp tonarrdó. Wa wialómórr ene dómdóm wirri gazirrankwata, ⌊satania⌋ sab Godpükü nóma gazirr yarile. Satania sab amkoman bangun pamkolpam wirrian müp alión yarile, a God sab ibüka tóba timam irrbüne, igósüm satani gaodó koke yarile ibü kolae bainüm. Dómdóm God sab satani dudu utut ine akó blaman oyaka nidi bóka bamgündako. Wa sab tüp akó pülpül küsil nine akó tóba pamkolpama sab ene küsil klamdó ngyaben kwarile, bagürwómpükü akó paudüdü.  
\ip Ini peba igó ngarkwatódó wialómórróna, elklaza dandangabkwata. Blaman amkoman bangun pamkolpam gaodó kwarilürr ene bóktanan ⌊küp amzyatóm⌋, a ngibürr pamkolpam koke. Namba 7 wirri namba in pebadó. Ene namban küp módóga: \it dudu\it*.  
\iot Ini Peban Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Ngaensingül bóktan \ior 1:1-8\ior*  
\io2 1. Ini pebankwata umulbain bóktan \ior 1:1-3\ior*  
\io2 2. Tapaku bóktan Zonkagab 7 sosdó \ior 1:4-8\ior*  
\io1 B. Nuszan kla Kerrisonkwata \ior 1:9-20\ior*  
\io1 C. Yesu Kerrison bóktan 7 sosdó \ior 2:1–3:22\ior*  
\io1 D. Kwitüm kingan mórran kla \ior 4:1–5:14\ior*  
\io2 1. Godón kwitüdü ótók \ior 4:1-11\ior*  
\io2 2. Arrngamórrón peba akó Sip Kupo \ior 5:1-14\ior*  
\io1 E. 7 Gus poko-e ngalaorrón sye \ior 6:1–8:5\ior*  
\io1 F. 7 Mobolzan kla \ior 8:6–11:19\ior*  
\io1 G. Kol, wirri atrrórrzan kla, akó nurr lar \ior 12–13\ior*  
\io1 H. Ngibürr pokoa tómbapón \ior 14\ior*  
\io1 I. 7 Godón ngürsilpükü kübül \ior 15–16\ior*  
\io1 J. Babilon \ior 17:1–19:5\ior*  
\io1 K. Sip Kupoan alongalo kol amióg tóredó \ior 19:6-10\ior*  
\io1 L. Nótó mórran yarilürr gabülpli os kwitüdü \ior 19:11-21\ior*  
\io1 M. Kerrison balngomól akó Godón balngomól \ior 20:1–22:5\ior*  
\io2 1. Yesu sab 1,000 pailüm balngomól yarile \ior 20:1-6\ior*  
\io2 2. Satanian dómdóm zóngang akó oya ut-ut ain \ior 20:7-10\ior*  
\io2 3. Godón büdül zaz bain \ior 20:11-15\ior*  
\io2 4. Küsil pülpül akó küsil tüp \ior 21:1-8\ior*  
\io2 5. Küsil Zerrusalem \ior 21:9–22:5\ior*  
\io1 N. Dómdóm alakón bóktan \ior 22:6-21\ior*  
\c 1  
\s1 Ini Pebankwata Umulbain Bóktan  
\p
\v 1 Ini pebadó Yesu Kerriso barrón elklaza okaka azazinda, oya God ne kla iliónürr pupainüm tóba zaget pamkolpamdó, kari poko ne elklaza tómbapónóm kaindako. Yesu ini okaka azazirrün kla tóba ⌊anerrudüma⌋ zirrsapónórr tóba zaget pam Zonka.  
\v 2 Zon ini elklaza blaman pupo ninóp, wa ne kla nósenóp akó arrkrrurr: Godón bóktan akó Yesu Kerriso ne amkoman bóktan pupo tinóp.   
\p
\v 3 Bagürwóm watóke, ⌊prropetan bóktan⌋ opor ini pebadó wirribóka nótó bótangda, akó bagürwóm idipako, nidi arrkrrudako akó ene elklaza gangga arrbündako, ne kla wibalómórrónako ini pebadó. Zitülkus módóga, tonarra tugupurr kuri tübine.   
\s1 Tapaku Bóktan Zonkagab 7 Sosdó  
\p
\v 4 Ka, Zon, ini peba mórrag kótó wialómdóla 7 sosdó Eisia\f + \fr 1:4 \ft Zonón tonarrdó, \fq Eisia\ft  darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene poko Tórrki kantrridü pokoa, Eisia Maenorr kugupidü.\f* Prrobins kugupidü.  
\p Ka tóredóla, ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam Godkagab, nótó yarilürr akó errkya nótóka akó sab nótó tame, akó ene 7 samudügab,\f + \fr 1:4 \fq 7 samu\ft : Ini dandanga Godón Samum zamngólda.\f* oya kingan mórran kla obzek kwata nidipako,  
\v 5 akó Yesu Kerrisokagab. Yesu amkoman moboküpi bóktan amgolda Godónkwata, wa ne kla nósenóp. God oya ngaen-gógópan irsümülürr büdüldügab, akó wa ini tüpan king balngomólda.  
\p Oya ⌊moboküpdü ubi⌋ mibükamóma akó wa mibü ⌊aurdü semanórr⌋ mibiób kolae tonarrdógab tóbanóm óe-e.  
\v 6 Wa mibü kuri tinóp king akó ⌊prristüm⌋ tóba Godónkü zagetóm, oya Ab nótóke. Ini blaman zitülkusdü, pamkolpama Yesun ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre akó oyaka arüng asi ki yarile metat-metat! ⌊Amen⌋.   
\q1
\v 7 Tübarrkrru! Wa pülpül pokopükü tótókda,\x - \xo 1:7 \xt Daniel 7:13; Metyu 20:34; Mak 13:26; Luk 21:27\x*  
\q2 da sab blamanab ilküpa eserre,  
\q1 enana oya nidi anóbóp,\x - \xo 1:7 \xt Zon 19:34, 37\x*  
\q2 akó blaman bwób-bwób pamkolpama ini tüpdü sab oyabókamde yón gyaur korale tibiób gumdügab.\x - \xo 1:7 \xt Zekarraea 12:10\x* Ó, amen!   
\p
\v 8 ⌊Lod⌋ God bóktanda wagó, “Ka Alpa akó Omegala,\f + \fr 1:8 \fq Alpa akó Omega\ft , oya küp módóga: \fq God blaman elklazab zitülkusa. Wa ngaen-gógópana akó wa soloa. \ft  (Alpa Grrik alpabetan ngaen-gógópan ngi zitüla akó omega dómdóm ngi zitüla.)\f* nótó namülnürrü akó errkya nótókla akó sab nótó tamo, Wirrian Arüng Nótókla.”   
\s1 Nuszan Kla Kerrisonkwata  
\p
\v 9 Ka, Zon, yabü zonaret, ka yabü kamadla müp apadóm akó azid aengóm. Ka yenkümla Godón Kingzan Balngomóldó akó ka yenkü karrkukus zamngóldóla, mi Yesuka dabyórrünzanakla. Kürü kaodó küngrinóp, ngi Patmos, zitülkus ka Godón bóktan amgol namülnürrü akó Yesu ne amkoman bóktan pupo bain yarilürr.  
\v 10 Lodón ngürrdü,\f + \fr 1:10 \fq Lodón ngürr \ft aprrapórr Sande yarilürr, zitülkus Yesun Sande ngürrdü irsümülürr.\f* Godón Samua kürüka tübangrinürr akó wa kürü alngomól yarilürr. Da kólba kakota ka wirri bóktan bómgól arrkrrurrü, wamaka mobolzan klama\f + \fr 1:10 \fq mobolzan kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fqa trumpet.\f* bónganda,  
\v 11 igó bóktankü wagó, “⌊Arrngamórrón pebadó⌋ wibalóm ma ne kla basendóla, da ini 7 sosdó zirrnapónónómke ini 7 wirri basirrdü: Epesus, Smórrna, Perrgamum, Tiatirra, Sarrdis, Piladelpia, akó Leiodisia.”   
\p
\v 12 Ka byalüngürrü tai asenóm kürüka nótó bóktan yarilürr. Da ka nóma byalüngürrü, ka 7 zyón klamab amngyel zitülkus nósenóp, ⌊golde⌋ tómbapórrón.\fig zyón klamab amngyel zitülkus|alt="7 lampstands" src="WA04002b.tif" size="span" loc="1:12-13" copy="UBS (Graham Wade)" ref="1:12" \fig*  
\v 13 Ene 7 zyón klamab amngyel zitülkusab aodó, darrü olom yarilürr, wamaka pamkolpamab olome, kokrrapan mórrkenyórr baterrón tai kókó omkor, akó golde tónggapórrón sas\f + \fr 1:13 \fq sas \ft beltzan mórrkenyórr pokoa. Mórrke-mórrke módóga: \fq sash.\f* baterrón dalgüp ngarkwat.\x - \xo 1:13 \xt Daniel 7:13; 10:5\x*  
\v 14 Oya singüldü órrngóen kari gabülpli koke kwarilürr, gabülpli ⌊sip⌋ ngüinzan ó akó gabülpli pülpül pokozan.\f + \fr 1:14 \fq pülpül poko\ft : Grrik bóktane \fqa snow\ft  wialómórróna. Gabülpli sip órrngóen akó \fqa snow \ft  ⌊Zu pamkolpamab⌋ ngyabendó kari gabülpli klam nis koke namülnürri.\f* Akó oya ilküp nis inzan namülnürri, wamaka ura wirri arüngi baebda.  
\v 15 Oya wapór nis brronzzan ongang bapón namülnürri, wirri ura adüngürrün. Oya gyagüpa igó bódean yarilürr, wamaka wirri naea ukwómpükü bókanda.  
\v 16 Wa 7 wimurr amorran yarilürr tóba tutul tangdó akó oya taedógab nizan kwata zirrapórrón gazirr turrika\f + \fr 1:16 \fq nizan kwata zirrapórrón gazirr turrik\ft wa Yesun bóktanbóka apónda.\f* burruan yarilürr. Oya obzeka igó ongang bapón yarilürr, wamaka abüsa wirri arüngi ongang bapónda.   
\p
\v 17 Ka oya nóma eserró, ka oya wapór nisdü aupürrü büdül pamzan. Wa tóba tutul tang kürüka semngyelórr, da kürübóka wagó, “Gumgu! Ka Ngaen-gógópanla akó Solola.  
\v 18 Ka ene arról olom módógla! Ka büdül namülnürrü, a errkya ma ka arrólóla mengrempükü. Ka gaodómla büdülan kwat akó büdülab bwóban\f + \fr 1:18 \fq büdülab bwób\ft , Grrik bóktane módóga: \fq Hades\ft .\f* kwat tapakum.   
\p
\v 19 “We ngarkwatódó, ene elklazabkwata ugó wibalóm, ma ne kla nósenónóma, errkya ne klamko, akó ibü solkwat ne pokoa tómbapónórre.  
\v 20 Ene anikürrün küp ene 7 wimurrabkwata, ma kürü tutul tangdó ne kla nósenónóma, akó ene 7 zyón klamab amngyel zitülkusabkwata, golde tómbapórrón, wa módóga: ene 7 wimurra ene 7 sosab anerrum bórrangdako, akó ene 7 zyón klamab amngyel zitülkusa ama ene 7 sosóm bórrangdako.”   
\c 2  
\s1 Yesun Bóktan Epesus Sos Pamkolpamdó  
\p
\v 1 Ene Oloma wata bóktalórr wagó, “Ini poko wialóm Epesus sosan anerrudü:  
\p “‘Ini bóktan oyakagaba, ene 7 wimurr nótó amorranda tóba tutul tangdó, akó nótó agólda ene 7 zyón klamab amngyel zitülkusab aodó, golde tómbapórrón.   
\p
\v 2 “‘Ka umulóla yabü tórrmen, yabü wirri zaget, akó e metat karrkukus bórrangórrónakla. Ka umulóla, e kolae pamkolpam koke ok baindakla, akó e tai kuri nópókane tibiób ⌊apostolbóka⌋ nidi ngibasildako, a i wa we kla kokeako. Akó e igó poko esenarre wagó, i obae apostolako.  
\v 3 E metat piküpan karrkukus bórrangórrónakla, akó e kuri azid zwaengnórró kürü ngianbókamde, akó yabü genggorrama koke kuri sazebe kürü amkoman angundi.   
\p
\v 4 “‘A ka ma ini kla alzizi amaikdóla yabü aodó: ngaen-gógópan yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ wirri yarilürr kürüka, a errkya ma tai wirri koke.  
\v 5 Gyagüpi amaikam e nólgabi kuri tóbalókórró. Kolae tonarrdógab tübyalüngam kürüka, da we elklaza tómbapón kwarilün, e ngaen-gógópan ne poko olngolnórró. E ne yabiób kolae tonarrdógab koke nóma tübyalüngane kürüka, ka sab yabüka tamo ene zyón klaman amngyel zitülkus arruanóm tóba zamngól pabodógab.\f + \fr 2:5 \ft Ini opora aprrapórr we pokobóka apónda: Yesu sab ene sos zagetan kokean ngitine, ia sab ene amkoman bangun kolpam arngene, ta ia ngibürr kwata.\f*  
\v 6 A darrü morroal poko ma, e we poko tónggapóndakla: e alzizi amanikdakla Nikolaosón\f + \fr 2:6 \fq Nikolaos \ft Antiok basirr pam yarilürr. Ngaen-gógópan wa darrü sos alngomól pam yarilürr (Apostolab Tórrmen 6:5). Solodó oya gyagüpitótóka ma byalüngürr: oyaka obae god ⌊ótók⌋ tai yarilürr akó kol a pam gómól ta kekam yarilürr oyaka. Oya mamoan pamkolpam kopo asi koralórr.\f* mamoan pamkolpama ne kolae tonarr alngóndako, ka ta ne kla alzizi amanikdóla.   
\p
\v 7 “‘Güblang ne noane, wa ki turrkrru, Godón Samua ne poko bóktanda blaman sosdó.  
\p “‘Kolae nótó ⌊ut-ut ainda⌋, ka sab oya dümdüm ekyeno nugup ngórr alom ene arról gail nugupdügab, Godón Agurr Apapdó\f + \fr 2:7 \fq Godón Agurr Apap\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq paradise. \ft  Ini pokodó wa Küsil Zerrusalembóka apónda.\f* ne klamse.’”\x - \xo 2:7 \xt Bwób Zitül 2:9; Okaka Amzazirrün Kla 22:2, 14\x*   
\s1 Yesun Bóktan Smórrna Sos Pamkolpamdó  
\p
\v 8 “Ini poko wialóm Smórrna sosan anerrudü:  
\p “‘Ini bóktan oyakagaba, Ngaen-gógópan akó Solodó nótóke, nótó nurrótókórr akó büdüldügab arróldó nótó türsümülürr.   
\p
\v 9 “‘Ka umulóla yabü müp aengbóka akó e elklaza-koke pamkolpamakla – a e ma kari mórrel pamkolpam kokeakla samuan ngarkwatódó! Ka umulóla i yabükwata ne obae bóktan alióndako panzedó, nidi bóktandako wagó, “Ki Zu pamkolpamakla,” a i go amkoman Zu pamkolpam kokeako. I go ⌊satanian⌋ pamkolpamko.  
\v 10 E gumgu e laró azid aengóm kaindakla. Tübarrkrru, ⌊debóla⌋ yabü ngibürr tümün müótüdü arrbünüm kainda yabü amkoman bangun apókóm, akó e sab 10 ngürrüm wirri müpdü kwarilo. Kürü amkoman kangulam, enana pamkolpama yabü büdülümpükü akrranóm nóma nangónórre kürü amkoman angundügabi, akó ka sab yabü ene ⌊ngarkwat-koke arról⌋ müóngdur nókyenónómo.   
\p
\v 11 “‘Güblang ne noane, wa ki turrkrru, Godón Samua ne poko bóktanda blaman sosdó.  
\p “‘Kolae nótó ut-ut ainda, sab nis ngim büdüla\f + \fr 2:11 \fq nis ngim büdül \ft wa samuan ngarkwatódó büdülbóka apónda, urpükü maludü. Ngaen-gógópan büdül wa büban büdülbóka apónda. \f* oya azid kokean ekyene.’”\x - \xo 2:11 \xt Okaka Amzazirrün Kla 20:6, 14; 21:8\x*   
\s1 Yesun Bóktan Perrgamum Sos Pamkolpamdó  
\p
\v 12 “Ini poko wialóm Perrgamum sosan anerrudü:  
\p “‘Ini bóktan oyakagaba, ene nizan kwata zirrapórrón gazirr turrik noane.   
\p
\v 13 “‘Ka umulóla e ne ngyabendakla, satania kingzan wirri arüngi pamkolpam ne balngomólda.\f + \fr 2:13 \ft Perrgamum wirri basirrdü abün pamkolpama obae god akó Rrom king ótók kwarilürr.\f* A e ma yabiób amkoman bangun kürüka zürük amorrandakla. E yabiób amkoman bangun kürüka koke nalpinarre, enana i Antipasón büdüldü ingrinóp, pamkolpam kürükwata nótó nüzazilóp amkoman moboküpi. I oya büdüldü ingrinóp yabü wirri basirrdü, satania ne ngyabenda.   
\p
\v 14 “‘A ka ma ngibürr elklaza alzizi amandóla yabü aodó: yabü aodó ngibürr kolpam asiko Beilamón umulbain nidi amorrandako. Wa Beilakón umul yónürr di angrinüm Isrrael pamkolpama kolae tonarr alngónóm, ó igó alo kla alom, ⌊urdü agasil larzan⌋ ne kla idódürr obae godódó, akó kolae sarrgiwóm tonarr tómbapónóm.\f + \fr 2:14 \ft Beilam darrü-darrü godab ⌊prropet⌋ yarilürr, Isrrael pamkolpama nóma agóltagól kwarilürr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋. Beilak Moab balngomól singüldü pam yarilürr. Wa gum yarilürr wa, Isrrael pamkolpama sab oya kolae irre akó oya kolpam. Wa Beilam ngisaunürr amórr bóktan angrinüm Isrrael pamkolpamdó. Beilam umul yarilürr wagó, ini Godón ubi koke, da wa wamórr Beilakka zitülkus oya ubi yarilürr mani azebóm, Beilak oya ne darrem kla ki ekyene. A Beilam gaodó koke yarilürr amórr bóktan angrinüm. Solkwat Isrrael pama kolae tonarr tómbapónórr Moab kolpükü. (Bótang Peba 22-25; 31:8, 16) \f*\x - \xo 2:14 \xt Bótang Peba 22:5, 7; 25:1-3; 31:16\x*  
\v 15 Dadan kwata, ngibürr akó asiko yabü aodó, Nikolaosón mamoan pamkolpamab umulbain bóktan nidi amorrandako.  
\v 16 We ngarkwatódó, kolae tonarrdógab tübyalüngam kürüka. Koke ne nóma, kari pokoa ka sab yabüka tamo, akó ka sab gazirr tónggapono ene pamkolpampükü ene nizan kwata zirrapórrón gazirr turriki, kürü taedó ne klame.   
\p
\v 17 “‘Güblang ne noane, wa ki turrkrru, Godón Samua ne poko bóktanda blaman sosdó.  
\p “‘Kolae nótó ut-ut ainda, ka sab oya ene ngibürr arrón mana\f + \fr 2:17 \fq mana \ft plaoazan klama, God Isrrael pamkolpam ne klame ngabyón yarilürr ngüin-koke bwóbdü (Bazeb Tonarr 16:4).\f* ilino. Ka ta sab oya gabülpli ingülküp\f + \fr 2:17 \fq gabülpli ingülküp\ft , oya küp aprrapórr módóga: ene olom, inzan ingülküp nótó apadóda, ok bairrüna ngarkwat-koke arróldó bangrinüm. \f* ekyeno, küsil ngi wialómórrón oya tumum. Darrü olom umul-kóka ini ngibóka, a wata watóke, nótó apadóda.’”   
\s1 Yesun Bóktan Tiatirra Sos Pamkolpamdó  
\p
\v 18 “Ini poko wialóm Tiatirra sosan anerrudü:  
\p “‘Ini bóktan Godón Olomdógaba; oya ilküp nis inzanamli, wamaka ura wirri arüngi baebda, akó oya wapór nis brronzzan ongang bapóndamli, wirri uri adüngürrün.   
\p
\v 19 “‘Ka umulóla yabü tórrmen, yabü moboküpdü ubi kürüka akó ngibürrdü, yabü amkoman bangun, e pamkolpam ia tangbamtindakla, akó e iazan karrkukus bórrangdakla. Ka ta umulóla, e ngaen-gógópan ne tórrmen tómbapón kwarilnürrü, morroal kwarilürr. Errkya ama tai amkoman morroalako.   
\p
\v 20 “‘A ka ma ini kla alzizi amaikdóla yabü aodó: e ene kol Zezebelón\f + \fr 2:20 \fq Zezebel\ft : Ini kol ini anik ngi okyenóp, ngi Zezebel, ngaen Isrrael king Eiabón kol nótó warilürr. Wa kolae kol warilürr akó obae godódó tóre warilürr akó prropet alzizi aman warilürr. (1 King 16:30; 18:4; 19:1-2; 21:5-16, 23) \f* ok aindakla metat bainüm yabiób sosdó, tóba kol prropetbóka nótó ngibasildo. Tóba umulbain bóktane wa kürü zaget olmal kle-kle balngomóldo kolae sarrgiwóm tonarr tómbapónóm, akó alo kla alom, urdü agasil larzan ne kla idódürr obae godódó.  
\v 21 Ka oya kan okyarró ene kolae tulmildügab byalüngüm kürüka, a wa ma ubi koke warilürr.  
\v 22 Da módóga, ka sab oya azid aengan ngizutino tóba ut bwóbdü, akó ka sab ibü wirri azid nókyenónómo, wankü kol gómól tonarr nidi tómbapónóp,\f + \fr 2:22 \fq kol gómól tonarr tómbapónóp\ft , we pokoa okaka amzazilda bwób-bwób balngomól pama Godkagab bomalórr ama oyaka dabinóp kolae tonarr tómbapónóm abün kwata.\f* kókó i ne nómtübyalüngórre oya kolae tulmildügab.  
\v 23 Ka sab oya olmal\f + \fr 2:23 \fq olmal \ft wa tóba mamoan pamkolpambóka apónda.\f* büdülümpükü ekrrono. Olgabi blaman sos pamkolpama sab umul bairre wagó, ene kótó bapindóla moboküp akó gyagüpitótók, akó ka sab yabü darrem yabiób tórrmendógab nülinünümo.   
\p
\v 24 “‘A e barrea ma Tiatirram, e oya umulbain koke mamunarre, akó koke umul bainóp, ngibürra igó ne poko ngiliandako wagó, “satanian tai aumana büdrrat-koke elklaza.” Ka yabüka bóktono kagó, ka sab yabüka darrü müp koke ingrino.  
\v 25 A e ma zürük emonamke yabüka ne klame,\f + \fr 2:25 \fq yabü ne klame\ft , ene amkoman bangunbóka apónda Yesuka ó aprrapórr ene klambóka, opor poko 19dü ne wibalómórrón klamko.\f* ngarkwat kókó ka sab tamo.   
\p
\v 26 “‘Kolae nótó ut-ut ainda akó kürü tórrmen nótó emorrone kókó blakón tonarrdó, ka sab balngomól arüng ekyeno blaman bwób-bwób tüpan pamkolpam balngomólóm.  
\v 27 “Wa sab ibü wirri arüngi balngomól yarile ayan tupuru-i, gyaur-koke, wa sab ibü inzan syórrpókal nangórre mariti tómbapórrón sospenzan.”\x - \xo 2:27 \xt Wórr Peba 2:9\x*  
\p “‘Ka ta balngomól arüng inzan ipadórró kólba Abdógab.  
\v 28 Ka ta sab oya sis wimurr\f + \fr 2:28 \fq sis wimurr \ft wa Yesu Kerrisonbóka apónda (22:16).\f* ekyeno.   
\p
\v 29 “‘Güblang ne noane, wa ki turrkrru, Godón Samua ne poko bóktanda blaman sosdó.’”   
\c 3  
\s1 Yesun Bóktan Sarrdis Sos Pamkolpamdó  
\p
\v 1 “Ini poko wialóm Sarrdis sosan anerrudü:  
\p “‘Ini bóktan oyakagaba, ene 7 Godón samu noakamako akó ene 7 wimurr.  
\p “‘Ka yabü tórrmen umulóla. Blaman isa igó bóktandako wagó, e arrólakla. A e ma büdülakla.\f + \fr 3:1 \ft Ini ne opor nisamli, \fq büdül\ft  akó \fq arról\ft  ibü amkoman bangunbóka apóndamli. \f*  
\v 2 Tübarsi! Arüng nütünam ne karian klama bamine, ne klama nurrótókóm kainda. Zitülkus módóga, ka igó poko kuri esena: e ne tórrmen tómbapóndakla ngarkwatódó kokeako kürü Godón ilküpdü.  
\v 3 We ngarkwatódó, gyagüpi zomalón e ne kla wazebnórró akó e ne kla barrkrrunürrü; zürük emorralamke. Kolae tonarrdógabi tübyalüngamke kürüka. A e ne koke nóma tübarsino, ka sab gómól pamzan tamo, akó e sab umul-kók kwarilo ka yabüka ne tonarr tamo.   
\p
\v 4 “‘A e ma aüdakla Sarrdisüm yabiób mórrkenyórr koke nidi tóman nóngangonóp.\f + \fr 3:4 \ft Ini alap-alapan bóktanan küp módóga: kolae tonarr koke nidi olngónónóp. \f* I sab kankü agól kwarile, gabülpli mórrkenyórr bamelórrón, zitülkus i ngarkwatódómako.   
\p
\v 5 “‘Kolae nótó ⌊ut-ut ainda⌋, sab ibüzan gabülpli mórrkenyórr baterrón yarile. Ka sab oya ngi kokean arrgono ⌊ngarkwat-koke arról⌋ pebadógab, a ka sab oya ngi kólba Ab akó oya anerru, ibü wapi pupaino.   
\p
\v 6 “‘Güblang ne noane, wa ki turrkrru, Godón Samua ne poko bóktanda blaman sosdó.’”   
\s1 Yesun Bóktan Piladelpia Sos Pamkolpamdó  
\p
\v 7 “Ini poko wialóm Piladelpia sosan anerrudü:  
\p “‘Ini bóktan oyakagaba, ⌊kolkal⌋ nótóke akó amkoman nótóke. Wa gaodóma kwat tapakum akó murrausüm king ⌊Deibidün⌋ balngomóldó.\f + \fr 3:7 \fq king Deibidün balngomól \ft wa aprrapórr Godón Kingzan balngomólbóka apónda.\f* Wa ne kwat tapakuda, darrü oloma sab koke murrause, akó wa ne kwat murrausda, darrü oloma sab koke tapakue.   
\p
\v 8 “‘Ka yabü tórrmen umulóla. Tübarrkrru, ka yabü obzek kwata tapakurrün mamtae kuri singrina, darrü olom gaodó kokea murrausüm. Ka umulóla yabü arüng karia, a e ma kürü bóktan mamoan kwarilnürrü akó e kürü ngi koke yalpinarre.  
\v 9 Satanian pamkolpam nidipko, i bóktandako wagó, “Ki Zu kolpamakla,” a i go amkoman Zu kolpam kokeako, a i ma obae tizdako. Tübarrkrru, ka sab ibü yabüka tótókóm zirrnótóknómo wakósingül amgünüm yabü wapór minggüpanan, akó ka sab ibü umul ninünümo wagó, kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ yabükamóma.  
\v 10 Zitülkus e kürü arüng bóktan amoandakla karrkukus bórrangóm, ka sab yabü zid ninünümo apók tonarrdógab, ne klama tótókda blaman pamkolpam bapókóm, nidi ngyabendako ini dudu tüpdü.  
\v 11 Ka tótók kari pokola. Zürük emonamke yabüka ne klame,\f + \fr 3:11 \fq yabüka ne klame\ft , ene amkoman bangunbóka apónda Yesuka.\f* igósüm darrü oloma yabü kingan müóngdur\f + \fr 3:11 \fq kingan müóngdur \ft wa darrem kla ó ngarkwat-koke arrólbóka apónda.\f* koke ipüde.   
\p
\v 12 “‘Kolae nótó ut-ut ainda, ka sab oya arüng talkumüm ino ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋. Wa sab myamem kokean amgüte. Ka sab oya bübdü wialómo kólba Godón ngi akó kólba Godón wirri basirran ngi, ene ne küsil Zerrusaleme, sab ne klama tübine kwitümgab kürü Godkagab. Ka ta sab kólba küsil ngi wialómo oya bübdü.\x - \xo 3:12 \xt Okaka Amzazirrün Kla 21:2; Aesaya 62:2\x*   
\p
\v 13 “‘Güblang ne noane, wa ki turrkrru, Godón Samua ne poko bóktanda blaman sosdó.’”   
\s1 Yesun Bóktan Leiodisia Sos Pamkolpamdó  
\p
\v 14 “Ini poko wialóm Leiodisia sosan anerrudü:  
\p “‘Ini bóktan Amenkagaba. Wa amkoman moboküpi amkoman bóktan amgolda Godónkwata, wa ne kla nósenóp, akó God blaman elklaza oyakagabi tómbapónórr.   
\p
\v 15 “‘Ka yabü tórrmen umulóla igó, e gübarr naezan kokeakla akó e urur naezan kokeakla.\f + \fr 3:15 \fq gübarr naezan\ft , oya küp aprrapórr módóga: \fqa Yesun amkoman koke angun\ft  ó \fqa Yesuka bóka bamgün\ft . 
\fp  \fq urur naezan\ft , oya küp aprrapórr módóga: \fqa dudu moboküpi Yesun amkoman angun. 
\fp \ft Ini bóktanan darrü küp aprrapórr módóga: \fq gübarr akó urur nae morroalamli, a zuzu nae ma kolaea.\f* Kürü ubi igósüma, e gübarr naezan kwarilo ó ta ia urur naezan kwarilo.  
\v 16 Da we ngarkwatódó, zitülkus e zuzu naezanakla – tai urur naezan koke akó tai gübarr naezan koke – ka yabü gwerre amanóm kaindóla kólba taedógab.\f + \fr 3:16 \fq gwerre aman taedógab\ft , oya küp módóga: \fq alzizi aman. \f*  
\v 17 E igó apóndakla wagó, “Ki mórreldómakla. Ki abün elklaza kuri dakasuóp, akó kibü blaman elklaza wata asiko.” A e koke amzyatódakla igó, e kolae bairrünakla, e gyaur ngyaben pamkolpamakla, e elklaza-koke pamkolpamakla, e ilküküp murrbausürrünakla, akó e kakapurakla.  
\v 18 We ngarkwatódó, ka yabü igó ikik bókrrandóla, kürükagab uri kolkal airrün gold bumiógüm mórrelóm bainüm. Akó gabülpli mórrkenyórr\f + \fr 3:18 \fq gabülpli mórrkenyórr\ft , oya küp módóga: \fq dümdüm ngyaben Godón ubi ngarkwatódó. \f* bumigamke bamelóm akó yabiób ene büód kakapur büb ngablaom. Akó ilküküp azid merrsin bumigamke yabiób ilküküp bóngangom tai basenóm.  
\v 19 Ka bagdóla akó dümdüm byóndóla, kürü moboküpdü ubi nibióbkamóma. We ngarkwatódó, e dudu moboküpi kolae tonarrdógab byalüngórre Godka!   
\p
\v 20 “‘Tübarrkrru! Ka kwat mamtaedó zamngólda akó alkaldóla. Kürü bóktan bómgól nótó arrkrrue akó mamtae nótó tapakue, da ka sab bangrino wankü alom, akó wa sab kankü elo-e.   
\p
\v 21 “‘Kolae nótó ut-ut ainda, ka sab oya dümdüm ekyeno kankü kólba kingan mórran klamdó mórranóm, kazan ibü ut-ut ninarre, kürüka nidi bóka bamgün kwarilürr, da mórran-mórran bairrü kólba Abpükü tóba kingan mórran klamdó.   
\p
\v 22 “‘Güblang ne noane, wa ki turrkrru, Godón Samua ne poko bóktanda blaman sosdó.’”   
\c 4  
\s1 Godón Kwitüdü ⌊Ótók⌋  
\p
\v 1 Ini kakóm ka yazilürrü, da módóga, ka tapabakurrün mamtae eserró kwitüdü. Da ka ngaensingülan ne bóktan bómgól arrkrrurrü, kürüka bóktande wamaka mobolzan klama bónganda, bóktanórr wagó, “Ala tügasil kürüka, da ka kubó marü mómtyeno ne elklaza ki tómbapónórre ini solkwat.”  
\v 2 Büzyón babul, Godón Samua kürüka tübangrinürr akó wa kürü alngomól yarilürr. Da módóga, kürü obzek kwata, ka darrü kingan mórran kla eserró kwitüdü. Darrü oloma mórran yarilürr ene klamdó.\x - \xo 4:2 \xt Izikiel 1:26-28; 10:1\x*  
\v 3 Ene nótó mórralórr, oya obzeka inzan ongang bapón yarilürr, wamaka ene ingülküp nisamli, zaspa\f + \fr 4:3 \fq zaspa \ft darrü morroal óe-óe, arirrküpi, akó aruri ingülküpa, wata tebe ongang bapónan ingülküpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq jasper\ft . \f* akó karrnilión.\f + \fr 4:3 \fq karrnilión \ft darrü óezan óe-óe ingülküpa, wata tebe ongang bapón ingülküpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq carnelian\ft . \f* Akó ene mórran kla órrólaba myangrao apórrón yarilürr. Wa emerralzan\f + \fr 4:3 \fq emerral \ft darrü ⌊kolkalan⌋ arirrküpi ingülküpa, zyóna kubó kwitkyab bórrgrróte. Mórrke-mórrke módóga: \fq emerald\ft .\f* ongang bapón yarilürr.  
\v 4 Ene mórran kla myangrao apórrón akó 24 ngibürr kingan mórran kla kwarilürr, ó ene mórran klamdó 24 ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ kwarilürr mórrarrón. I gabülpli mórrkenyórr akó golde tómbapórrón kingan müóngdur bamelórrón kwarilürr.\fig kingan müóngdur|alt="crown" src="HK027B.tif" size="col" copy="Horace Knowles" ref="4:4" \fig*  
\v 5 Aodó mórran klamdógab aon warri aman koralórr, murrum akó taren-taren madub ongyala sidórüklürr. Ene mórran klaman obzek kwata 7 pódea baeb kwarilürr. Ini pódea Godón 7 samum\f + \fr 4:5 \fq 7 Samu \ft i Godón Samum bórrangdako. \f* bórrangdako.  
\v 6 Akó ene mórran klaman obzek kwata darrü kla yarilürr wamaka malu naea, glase tónggapórrón; kolkal yarilürr krristalzan.\f + \fr 4:6 \fq krristal \ft karrkukus klama, glaszan. Ilküpan gaodóma kwitkyab bórrgrratóm. Mórrke-mórrke módóga: \fq crystal.\f*  
\p Aoandó, akó mórran kla amarüksimarük angórrón, tokom arról klama bórrang kwarilürr. I ilküpa gwarrarrón kwarilürr, singül kwata akó kakota.  
\v 7 Ene ngaen-gógópan arról kla inzan yarilürr, wamaka ne ⌊laeona⌋, nis ngim ma ne kla yarilürr, wamaka ne siman ⌊kaua⌋, aüd ngim ne kla yarilürr oya obzek paman obzekzana, akó tokom ngim ne kla yarilürr, wamaka ne impiaka arrmulda.\f + \fr 4:7 \fq tokom arról kla\ft : Aprrapórr i blaman tómbapórrón elklazam bórrangdako. A ibü ilküp akó tapanbókamde, ibü obzek zerrubim akó sirrapzanako, anerruzan ne klamko (Izikiel 1:5-10; Aesaya 6:2). \f*  
\v 8 Blaman ene tokom arról klamab darrpan-darrpan 6 tap kwarilürr, akó ibü büb wata ilküpa ngablaorrón kwarilürr pulkaka akó tap lorodó. Irrüb a ngürr, i wata apón kwarilürr piküp bain-koke wagó,  
\q1 “Ma gyabila, ma gyabila, ma gyabila, Wirrian Arüng Lod God watóke,  
\q2 ngaen asi nótó yarilürr akó errkya nótóka akó sab nótó tame.”   
\m
\v 9 Ene tokom arról klama oya ngi nóma wirri kwit amngyeldako, kingan mórran klamdó nótó mórranda, nótó ngyabele metat-metat, akó oyaka wirri ngi nóma atendako, akó oya eso nóma akyandako,  
\v 10 ene 24 balngomól byarrmarr pama tibiób wakósingül amgündako oya obzek kwata, ene mórran klamdó nótó mórranda, akó oya ótókdako, nótó ngyabele metat-metat. I tibiób müóngdur ene mórran klaman obzek kwata amandako, igó bóktankü wagó,   
\q1
\v 11 “Kibü Lod akó God, ma ngarkwatódómla  
\q2 kibü marü ngi wirri kwitüm amngyelóm akó wirri ngi akó balngomól arüng apadóm,  
\q1 zitülkus blaman elklaza mató tómbapórró.  
\q2 Marü ubime, ma we tómbapórró,  
\q2 akó marü ubime, i ngyabendako.”   
\c 5  
\s1 ⌊Arrngamórrón Peba⌋ akó ⌊Sip⌋ Kupo  
\p
\v 1 Olgabi ka eserró, ene kingan mórran klamdó nótó mórralórr, oya tutul tangdó nizan órdó wibalómórrón arrngamórrón peba. Wa 7 münüm sye-i arümürrün yarilürr, gus poko-e ngalaorrón tumum.\f + \fr 5:1 \ft Pamkolpama arrngamórrón peba kubó sye-i arümórre akó urur airrün gus kubó tópkóne ene kwók ngalaom. Gus akó sye, ibü ngi Mórrke-mórrke módóga: \fq seal.\f*\fig arrngamórrón peba 7 münüm sye-i arümürrün, gus poko-e ngalaórrón tumum|alt="scroll with 7 seals" src="GT00149.tif" size="col" loc="5:1-5" copy="Gordon Thompson" ref="5:1" \fig*  
\v 2 Akó ka darrü arüngan anerru eserró wirrianbóka bókamóm aindi wagó, “Ia ngarkwatódó nótóke ini arrngamórrón peba apadóm, gus poko-e ngalaorrón sye atülüm, akó tapakum?”  
\v 3 A darrü olom go babul yarilürr kwitüdü, tüpdü, akó tüp kugupidü ene arrngamórrón peba tapakum akó tai aumana ngakanóm.  
\v 4 Ka wirribóka ola yóndóla, zitülkus darrü olom koke esenóp ngarkwatódó nótó ki yarile ene arrngamórrón peba tapakum akó tai aumana ngakanóm.  
\v 5 Olgabi darrü ene byarrmarr pama kürübóka wagó, “Yón-gu! Ngaka, ene ne ⌊laeon⌋ yarilürr Zudan zitüldügab, ⌊Deibidün⌋ wirrian bobat, wa blaman elklaza kuri ⌊ut-ut nirre⌋. Wa tüób ngarkwatódóma ene arrngamórrón peba tapakum akó ene 7 gus poko-e ngalaorrón sye atülüm.”\x - \xo 5:5 \xt Bwób Zitül 49:9; Aesaya 11:1, 10\x*   
\p
\v 6 Olgabi ka Sip Kupo eserró. Ene Sip Kupo igó obzek yarilürr, wamaka wa büdülümpükü amkarróna.\f + \fr 5:6 \fq Sip Kupo \ft wa we larbóka apónda, Zu pamkolpama ngaen ⌊Büdül Kórzyón Tóredó⌋ ne lar bóngan kwarilürr ⌊altadó⌋. Ene Yesu Kerrison okaka amzazilda Zidbain Olomzan.\f* Wa ene kingan mórran kla akó ene tokom arról klamab aodó zamngól yarilürr akó ene byarrmarr pama myangrao apórrón. Oya 7 gar akó 7 ilküp kwarilürr. Ene wa Godón 7 samuako, blaman bwób-bwób ini tüpdü ne kla zirrtapónóp.  
\v 7 Wa tamórr oyaka, ene kingan mórran klamdó nótó mórran yarilürr, da ene arrngamórrón peba ipadórr oya tutul tangdógab.  
\v 8 Wa ene arrngamórrón peba nóma ipadórr, ene tokom arról kla akó ene 24 ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ tibiób wakósingül nümgünóp ene Sip Kupoan obzek kwata. Ibü darrpan-darrpan ap\f + \fr 5:8 \fq ap \ft gitazan klama. Oya dokyanan syeako. Mórrke-mórrke módóga: \fq harp. \ft  Ma dandang ngakanke atang opor Wórr Peba 23:2.\f* asi kwarilürr, akó golde tómbapórrón kübül omrralórr morroal ilang buru-i anorrón. Ene burua Godón pamkolpamab tórem zamngólda.  
\v 9 I küsil wórr ato kwarilürr, igó wagó,  
\q1 “Ma ngarkwatódómla ene arrngamórrón peba apadóm,  
\q2 ene gus poko-e ngalaorrón sye atülüm akó tapakum,  
\q1 zitülkus marü büdülümpükü mómkólóp,  
\q2 akó ma moba óe-e Godón pamkolpam we bumiógrrü  
\q2 blaman zitüldügab, blaman bóktandógab, blaman pamkolpamdógab, akó blaman bwóbdügab.   
\q1
\v 10 Akó ma ibü pamkolpamóm kuri ninünüma God nibiób balngomólda Kingzan, akó ma ibü prristüm kuri ninünüma mibü Godónkü,  
\q2 akó i sab ini tüpdü balngomól kwarile.”   
\p
\v 11 Olgabi ka yazilürrü, da ka abün anerruab bómgól arrkrrurrü. Ibü atang ngarkwat gaodó koke yarilürr: ibü ngarkwat abün-abün taosan akó abün milion koralórr. Akó i kingan mórran kla, ene tokom arról kla, akó balngomól byarrmarr pam blaman myangrao napónóp.  
\v 12 I wirri gyagüpi bóktan kwarilürr wagó,  
\q1 “Ene Sip Kupo, noan emkólóp,  
\q2 ngarkwatódóma apadóm balngomól arüng, mórrel, ⌊wirri gyagüpitótók⌋, wirri arüng, wirri ngi,  
\q2 akó wa ngarkwatódóma pamkolpama oya ngi wirri kwitüm amngyelóm akó oya agürüm!”   
\p
\v 13 Olgabi ka blaman arról elklaza arrkrru namülnürrü kwitüdü, tüpdü, auma tüp kugupidü, akó maludü, akó blaman ne elklazako ibü kugupidü, igó bóktankü wagó,  
\q1 “Ene kingan mórran klamdó nótó mórranda akó ene Sip Kupo,  
\q2 pamkolpama ibü agür ki koralón akó ibü wirri ngi ki nótenóm, akó ibü ngi wirri kwitüm amel ki koralón, akó i balngomól arüng ki ipüdam,   
\qc metat-metat!”  
\m
\v 14 Ene tokom arról klama bóktónóp wagó, “Amen!” akó ene balngomól byarrmarr pama wakósingül nümgünóp, da Godón ⌊ótók⌋ kwarilürr akó ene Sip Kupo.   
\c 6  
\s1 ⌊Sip⌋ Kupoa Ngaen-gógópan 6 Gus Poko-e Ngalaorrón Sye Itülürr  
\p
\v 1 Ka ngakarró Sip Kupoazan itülürr ngaen-gógópan gus poko-e ngalaorrón sye ene 7dógab. Akó ka arrkrrurrü darrpan ene tokom arról klamdógab maduban bómgóle bóktande wagó, “Yao!”  
\v 2 Ka yazilürrü, akó da módóga, darrü gabülpli ⌊os⌋ yarilürr! Nadü pama mórran yarilürr oya kwitüdü, bügür amoarrón yarilürr. Akó oya kingan müóngdur ekyenóp. Wa bupadórr wamaka gazirr pama gazirrüm busodase, abün gazirrdü nótó bórrgrrat yarilürr.\f + \fr 6:2 \ft Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama gyagüpi tótókdako ini pam Kerrisoa, zitülkus sapta 19:11dü wa gabülpli os kwitüdü mórranda. A ngibürra gyagüpi tótókdako ini pam Yesu Kerrisoka bóka bamgün pama. Mórrke-mórrke módóga: \fqa antichrist \ft  (Metyu 24:3-5; 1 Zon 2:18).\f*   
\p
\v 3 Sip Kupoa nis ngim gus poko-e ngalaorrón sye nóma itülürr, ka bómgól arrkrrurrü bóktande, nis ngim nadü arról kla yarilürr wagó, “Yao!”  
\v 4 Akó darrü osa tubrranórr, wa ur berrezan óe-óe yarilürr. Nadü pama mórran yarilürr ene os kwitüdü, wa arüng akyarrón yarilürr paud arrkyónóm ini tüpdügab, igósüm kolpama tibiób ki bókrran kwarile büdülümpükü. Oya ma wirri gazirr turrik ekyenóp.   
\p
\v 5 Sip Kupoa aüd ngim gus poko-e ngalaorrón sye nóma itülürr, ka bómgól arrkrrurrü bóktande, aüd ngim nadü arról kla yarilürr wagó, “Yao!” Ka yazilürrü, akó da módóga, darrü pugan os yarilürr! Nadü pama mórran yarilürr oya kwitüdü, wa alo kla müp atanin kla amoan yarilürr tóba tangdó.\fig alo kla müp atanin kla|alt="pair of scales" src="HK00156B.TIF" size="col" loc="6:5-6" copy="Horace Knowles" ref="6:5" \fig*  
\v 6 Akó ka darrü bómgólzan kla arrkrrurrü ene tokom arról klamab aodógab, inzan bóktande wagó, “Ma darrpan ngürran zaget darrem klame darrpan lita ⌊wit⌋ amigo, akó ma darrpan ngürran zaget darrem klame amigo aüd lita barrli.\f + \fr 6:6 \fq barrli \ft elklaza-koke kolpamab darrpan-darrpan ngürr alo kla yarilürr ene tonarrdó. Plaoa tómbapón klama. Aüd lita barrli gaodó alo yarilürr aüd pamabkü darrpan ngürrüm. \f* A ma ⌊olib⌋ nugup akó waen\f + \fr 6:6 \fq waen \ft ngyepama ⌊grreipdügab⌋ tónggapórrón. Grreipa syepordó dódórr bainda. \f* syepor kolae bain-gu!”\f + \fr 6:6 \ft Ini atang opora alo kubóka apónda, kolpama ne kla alodako darrpan-darrpan ngürrdü. Darrem klama bamseldako abün münüm wirri kwitüm bobarrzan. A alo bamngul olib oel akó waen ibükü sab asi korale.\f*   
\p
\v 7 Sip Kupoa tokom ngim gus poko-e ngalaorrón sye nóma itülürr, ka bómgól arrkrrurrü bóktande, tokom ngim nadü arról kla yarilürr wagó, “Yao!”  
\v 8 Ka yazilürrü, akó da módóga, darrü aruri os yarilürr! Nadü pama mórran yarilürr oya kwitüdü, ngi Büdül yarilürr, akó Büdülab Bwóba Büdülün mamoan yarilürr. I nizan balngomól arüng akyarrón namülnürri ene tokom pam kopodógab ini tüpdü nidi ngyabendako, darrpan pam kopo amkalóm gazirr turriki, ku-i, azidi, akó nurr lar kyamüli.\x - \xo 6:8 \xt Izikiel 14:21\x*   
\p
\v 9 Wa 5 ngim gus poko-e ngalaorrón sye nóma itülürr, ⌊alta⌋ lorodó ka nósenarre pamkolpamab samu nibiób büdülümpükü ekrrónóp zitülkus i Godón Bóktan amorran akó büdrrat kwarilürr.  
\v 10 I wirri gyagüpi taegwarr apónóp wagó, “Blaman elklazab King! Ma gyabila akó amkomanla. Ia nadüzan ngarkwat ki marü mókyanórre akó ma nóma zaz ninünümo ne pamkolpama ngyabendako ini tüpdü, akó ma kibü óean darrem ibüka nóma yalkomolo?”  
\v 11 Da ibü darrpan-darrpan kokrrapan gabülpli mórrkenyórr nülinóp, akó ibü inzan nilóp wagó, “E karianbóka ngón bagó, kókó i akó yabü ngibürr zaget kamdal akó ⌊zonaretal⌋ büdülümpükü ekrrórre, yabüzan ekrrónóp, God ne namba ingrinürr.”   
\p
\v 12 Sip Kupoa 6 ngim gus poko-e ngalaorrón sye nóma itülürr, ka yazilürrü, akó da módóga, tüpa wirri arüngi mórrbaengórr. Akó abüsa tümün bainürr wamaka pug mórrkenyórr pokoa gout ngüini tónggapórrón. Akó dudu melpala óe-óe bainürr wamaka óea.\x - \xo 6:12 \xt Aesaya 13:10; Zo-el 2:10, 31; Metyu 24:29; Mak 13:24-25\x*  
\v 13 Akó pülpüldügab wimurra tüpdü inzan tóbalókórr, wamaka ngórr-koke ⌊pig⌋ küpa tóbalóke nugupdügab, wirri wóra nóma sinue.\x - \xo 6:13 \xt Aesaya 34:4\x*  
\v 14 Pülpüla bamrükürr, wamaka nyórra bórrngóme. Akó blaman podo akó kaoa tibiób ut bwóbdügab banenóp.  
\v 15 Akó ini tüpan king, wirri ngi nadü pamako, gazirr pamab singüldü pam, mórrel pam, arüng pam, blaman ⌊leba zaget⌋ kolpam, akó blaman leba zaget-koke kolpam nidipko, i tib banórr kugupi apórrón pododó, akó podoan ingülküp aoandó.\x - \xo 6:15 \xt Aesaya 2:19, 21\x*  
\v 16 I taegwarr apónóp pododó akó ingülküpdü wagó, “Kibüka tóbalók akó kibü ngatloam ene paman obzekdógab nótó mórranda kingan mórran klamdó, akó ene Sip Kupoan wirri ngürsildügab!\x - \xo 6:16 \xt Oseya 10:8; Luk 23:30\x*  
\v 17 Zitülkus módóga, ibü ene ngürsil wirri ngürra kuri tame, kolpamdó kolae darrem akonóm. Akó ia kubó nótó zamngóle? Darrü inzan olom babulana.”\x - \xo 6:17 \xt Zo-el 2:11; Malakae 3:2 \x*   
\c 7  
\s1 144,000 Isrrael Pamkolpam, Godónkü Timam Amelórrónako  
\p
\v 1 Ene kakóm, ka tokom anerru nósenarre tokom kubdü bórrangde ini tüpdü. I ene tokom wór bumióg koralórr, igósüm wóra koke ki buso koralón ini tüpdü, maludü, akó blaman nugupdü.  
\v 2 Akó ka darrü anerru eserró angürdi abüsa nólgabi banikda. Wa metat arról Godón timam angrin kla amoarrón yarilürr. Wa wirri gyagüpi taegwarr apónórr tokom anerrudü, God arüng nibiób nülinóp tüp akó malu kulainüm.  
\v 3 Wagó, “Tüp, malu, akó nugup kulain-gu, kókó ki timam irrbürre mibü Godón zaget pamab müóngdü.”\x - \xo 7:3 \xt Izikiel 9:4, 6\x*  
\v 4 Akó ka arrkrrurrü pamkolpamab namba, timam bamelórrón nidi koralórr: 144,000 pamkolpam Isrrael blaman 12 zitüldügab.\x - \xo 7:4 \xt Okaka Amzazirrün Kla 14:1\x*   
\li1
\v 5 Zudan zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 Rrubenón zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 Gadón zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,   
\li1
\v 6 Asyerrón zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 Naptalin zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 Manasen zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,   
\li1
\v 7 Simionón zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 Libaen zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 Isakarrón zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,   
\li1
\v 8 Zebulunün zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 Zosepón zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr,  
\li1 akó Benzaminün zitüldügab 12,000 timam bamelórrón koralórr.   
\s1 Wirri Pamkolpamab Ngoro Kokrrap Gabülpli Mórrkenyórrpükü  
\p
\v 9 Ene kakóm, ka akó yazilürrü akó da módóga, wirri pamkolpamab ngoro yarilürr igó, darrü pam gaodó kokea atangóm, blaman bwóbdügab, blaman zitüldügab, blaman pamkolpamdógab, akó blaman bóktandógab. I kingan mórran klaman obzek kwata bórrang kwarilürr akó ⌊Sip⌋ Kupoan obzek kwata. I kokrrapan gabülpli mórrkenyórr bamelórrón kwarilürr, akó i wayal pórngae\f + \fr 7:9 \fq wayal pórngae \ft i we kla okaka amzazil kwarilürr, bagürwóm akó gazirrdü bórrgrrat.\f* amorran kwarilürr tibiób tange.  
\v 10 Akó i wirri gyagüpi taegwarr apónóp wagó,  
\q1 “Zidbain kibü Godkagaba,  
\q1 kingan mórran klamdó nótó mórranda,  
\q1 akó Sip Kupodógab!”   
\m
\v 11 Blaman anerru bórrangórrón kwarilürr, da kingan mórran kla, ⌊balngomól byarrmarr pam⌋, akó tokom arról kla amarük-simarük nangónóp. I wakósingül nümgünóp, obzek tüp, kingan mórran klaman obzek kwata, akó Godón ⌊ótók⌋ koralórr.  
\v 12 I bóktanónóp wagó,  
\q1 “Amen! Ki marü, kibü God, agür kwarilo akó ki marü ngi wirri kwitüm emngyelnórre.  
\q1 ⌊Wirri gyagüpitótók⌋ marüne akó ki marü eso mókyanórre akó marü wirri ngi aten kwarilo.  
\q1 Balngomól arüng akó wirri arüng  
\q1 wata marünamli, kibü God, metat-metat.  
\q1 Amen!”   
\p
\v 13 Akó darrü balngomól byarrmarr pama kürü kümtinürr wagó, “Ini pamkolpam kokrrapan gabülpli mórrkenyórrpükü, i nidipako? Akó i nubógab togobe?”   
\p
\v 14 Ka bóktan yalkomórró kagó, “Wirri pam, ma umulóla.”  
\p Akó wa kürü inzan küzazilürr wagó, “Ini pamkolpama tübausóp ene wirri müp akó azid aeng tonarrdógab.\f + \fr 7:14 \ft Ini bóktana tai we pokobóka apónda, amkoman zürük moboküpi arróbórrón nidipko Yesuka wirri müp akó azid tonarrdó.\f* I tibiób kokrrapan mórrkenyórr nugulóp Sip Kupoan óe-e akó gabülplian ngintinóp.  
\v 15 We zitülkusdü, i Godón mórran klaman obzek kwata igósidi bórrangdako, akó oya ubi elklaza tómbapóndako ngürr akó irrüb oya ⌊Gyabi Müót⌋ kugupidü. Akó kingan mórran klamdó nótó mórranda, wa sab ibü ngabkan yarile tóba murrdü.  
\v 16 Ibü sab myamem alo akó nae anóna kokean yazeble. Abüsa ibü sab kokean tübadüngle, akó ibü bólmyan ura kokean noklamnórre.\f + \fr 7:16 \ft Ini bóktana tai we klambóka apónda wagó, amkoman bangun pamkolpama sab myamem azid kokean aengnórre ia kwate.\f*\x - \xo 7:16 \xt Aesaya 49:10\x*  
\v 17 Zitülkus módóga, Sip Kupo, kingan mórran kla aoandó nótóke, wa sab ibü ngabkan pam yarile. Sab wató amarru yarile abün aróbdóma, arról gail naea nólgab tótókda. Akó God sab ibü ilküpdügab blaman yarrmurr norrgorre.”\x - \xo 7:17 \xt Wórr Peba 23:1-2; Aesaya 25:8; 49:10; Izikiel 34:23\x*   
\c 8  
\s1 7 Ngim Gus Poko-e Ngalaorrón Sye  
\p
\v 1 ⌊Sip⌋ Kupoa 7 ngim gus poko-e ngalaorrón sye nóma itülürr, kwitüm darrü ongyal babulan yarilürr, aprrapórr poko abüs küp ngarkwatóm.  
\v 2 Da ka nósenarre ene 7 anerru, Godón obzek kwata nidi bórranglórr, akó ibü 7 mobolzan kla aliórrün kwarilürr.\fig mobolzan kla|alt="trumpets and ram's horns" src="HK061F.tif" size="col" copy="Horace Knowles" ref="8:2" \fig*   
\p
\v 3 Akó darrü anerrua tamórr, da ⌊altadó⌋ trramngólórr. Wa darrü morroal ilang buru bóngan kübül amoan yarilürr, golde tónggapórrón. Akó oya abün morroal ilang buru iliónürr, blaman Godón pamkolpamab tórepükü dayónüm akó Godón aliónüm ene golde tónggapórrón altadó oya kingan mórran klaman obzek kwata.  
\v 4 Ene morroal ilang nokam akó Godón pamkolpamab tórea bamselórr Godón obzek kwata anerruan tangdógab.  
\v 5 Akó ene anerrua ene morroal ilang buru bóngan kübül ipadórr, da ngibürr bólmyanpükü ur berre yanorr altadógab, akó wa ene ur berre semanórr tüpdü; taren-taren madub ongyal akó murruma sidórüklürr, aon warri aman koralórr, akó tüpa mórrbaengórr.   
\s1 Anerrua 6 Mobolzan Kla Nupulóp  
\p
\v 6 Da ene 7 anerrua, ene 7 mobolzan kla nidi omrralórr, tómbapónóp ene mobol bapulüm.   
\p
\v 7 Ngaen-gógópan anerrua tóba mobolzan kla ipulürr. Zürük aes ngup akó ura togobórr, óepükü yarrisarri angórrón, akó blaman ene kla tüpdü amarrón kwarilürr. Akó tüpan aüd órdógab darrpan óra baebórr, akó nugupab aüd órdógab darrpan óra baebórr, akó blaman kukwin opopora baebóp.   
\p
\v 8 Nis ngim anerrua tóba mobolzan kla ipulürr, akó bólmyan urpükü wirri podozan kla malu naedó amanikürrün yarilürr. Akó malu naean aüd órdógab darrpan óra óem bümzazilürr,  
\v 9 da malu naedó arról elklazab aüd órdógab darrpan óra nurrbarinürr, akó wirri butab aüd órdógab darrpan óra kolae bainóp.   
\p
\v 10 Aüd ngim anerrua tóba mobolzan kla ipulürr, akó darrü wirri wimurra, pódezan bólmyankü, pülpüldügab tobarrab aüd órdógab darrpan órdó tupürr, akó arób naedó.  
\v 11 Ene wimurran ngi inzana, “Kap”.\f + \fr 8:11 \fq kap \ft wa nugupbóka apónda, kap ne klama, ardam nugupzan klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq wormwood.\f* Blaman naean aüd órdógab darrpan óra kapóm bainürr, akó abün kolpama nurrbarinóp ene nae anónde, ne klama kap bainürr.   
\p
\v 12 Tokom ngim anerrua tóba mobolzan kla ipulürr. Darrpan ór abüsan blaman ne aüd ór koralórr, akó darrpan ór melpalan blaman ne aüd ór koralórr, akó darrpan ór wimurrab blaman aüd ór koralórr, ibü akrrarrón kwarilürr, igósidi darrpan ór zyónan aüd órdógab tümüna tumigóp. Darrpan ór blaman ngürran aüd órdógab zyón-koke yarilürr, akó irrüban darrpan ór ta inzan.   
\p
\v 13 Kazan azil namülnürrü, ka darrpan impiak póyae arrkrrurrü, kwitana nóma arrmul yarilürr, wirri gyagüpi bóktande wagó, “Wa! Wa! Wa, kari kolae kokea pamkolpamdó, nidi ngyabendako tüpdü, zitülkus ene dómdóm aüd anerru kari pokoako tibiób mobolzan kla bapulüm!”   
\c 9  
\p
\v 1 5 Ngim anerrua tóba mobolzan kla ipulürr, akó ka wimurr eserró, ne klama tupürr pülpüldügab ama tüpdü. Wimurr dümdüm ekyenóp ene ngaru bapón-koke kugupian\f + \fr 9:1 \fq ngaru bapón-koke kugupi \ft kolae samuan tümün müóta. Mórrke-mórrke módóga: \fq abyss.\f* kwat tapakum.  
\v 2 Wa ene kugupian kwat nóma tapakurr, nokama oyakagab tübausürr, wamaka güm nokama bausdako püók urdügab. Abüs akó pülpül tümüna nganlaorr, ne nokama tübausürr ngaru bapón-koke kugupidügab.  
\v 3 Akó nokamdógab paza tónóka\f + \fr 9:3 \ft Ini \fq paza tónók\ft  aprrapórr kolae samuako.\f* tübausürr akó tóbalókórr tüpdü. Akó ibü wirri arüng nókyenóp, wamaka ini tüpdü walip-walipab arünge.  
\v 4 God ibü nilóp wagó, “E tüpdü opopor kulain-gu ó popa kukwin elklaza tüpdü ne klama dódórr baindako ó popa nugup. A e wata ini kolpam kolae ninamke, Godón timam ne babul nibióbkama tibiób müóngdü.\x - \xo 9:4 \xt Izikiel 9:4\x*  
\v 5 E ene kolpam azid nülinamke 5 melpalóm,\f + \fr 9:5 \ft Tónóka amkoman 5 melpalóm ngyabendako.\f* a ibü büdülümpükü akrran-gu.” Pamkolpamab wirribóka azid aeng inzan yarilürr wamaka walip-walipan azid aenge.  
\v 6 Ene 5 melpaldó pamkolpama sab büdül yamkünórre, a i sab koke eserre. Ibü sab ubi yarile nurrbarinüm, a büdüla sab ibükagab buso yarile.   
\p
\v 7 Ene paza tónókab obzeksyók ⌊oszan⌋\f + \fr 9:7 \fq os \ft darrü wirri diazan klama, gazirr pam ne klama ódódda gazirr pokodü. Inzan ne os, oya obzek, dalgüp, up pepeam, akó wapór ngablaorrónako. Ene os umul airrüna wapór amanóm akó ta gazirrüm. Ini bóktan oporan küpdü, ene paza tónók oszan kwarilürr. A ibü amarru pam babul yarilürr ibü kwitüdü.\f* kwarilürr, gazirrüm tómbapórrón. Ibü singüldü inzan kla kwarilürr, wamaka golde tómbapórrón müóngdurako, akó ibü obzek inzan kwarilürr, wamaka pamakan obzekako.  
\v 8 Ibü órrngóen kokrrap kwarilürr, kolab órrngóenzan, akó ibü zirrgüp ⌊laeonan⌋ zirrgüpzan kwarilürr.  
\v 9 Ibü dalgüp adlang kla inzan kwarilürr, wamaka ayan adlang klamako, akó ibü tapdógab ongyal inzan yarilürr, wamaka abün ⌊osab amorrat klama⌋, i nóma busodako gazirr pokodü.  
\v 10 Ibü updü balóng zirrgüp asi koralórr walipwalipzan, akó ibü updü arüng asi yarilürr pamkolpam azid aliónüm 5 melpalóm.  
\v 11 Ibü darrpan king asi yarilürr ibü singüldü pam nótó yarilürr. Ene king wa ngaru bapón-koke kugupian anerru yarilürr. Oya ngi Abadone Ibrru bóktane, akó Grrik bóktane oya ngi Apolione.\f + \fr 9:11 \fq Abadon \ft akó \fq Apolion\ft , ibü darrpan küp módóga: \fq Blaman Elklaza Kolae Bain Pam\ft .\f*   
\p
\v 12 Ngaen-gógópan wirri gum müp blakórróna. A tübarrkrru, akó nis wirri gum müp nisa ini kakóm turri.   
\p
\v 13 6 Ngim anerrua tóba mobolzan kla ipulürr, akó ka darrü bóktan bómgól arrkrrurrü tokom kubdügab tótókde, golde tónggapórrón ⌊altadó⌋ Godón obzek kwata.  
\v 14 Ene bóktan bómgóla 6 ngim anerrudü bóktanórr, mobolzan kla nótó amoan yarilürr wagó, “Nogoam ene tokom anerru sye-i byamrókórrón nidipako Yuprreitis wirri tobarrdó.”  
\v 15 Akó tokom anerru sye we nogop. God ibü ngaen-gógópan tómbapónórr tai ini abüs küpüm, akó tai ini ngürrüm, akó tai ini melpalóm, akó tai ini pailüm, da wa nogop büdülümpükü akrranóm darrpan ór pamkolpam aüd ór pamkolpamdógab.  
\v 16 Osdó ne gazirr pama mórran kwarilürr, ibü ngarkwat 200 milion yarilürr. Ka ibü ngarkwat arrkrrurrü.  
\v 17 Ka ne os akó tibiób amarru pam nósenarre kürü ene nuszan klamdó, i inzan koralórr: ibü dalgüp adlang kla ur berrezan óe-óe, pugan blu, akó aruri koralórr. Osab singül inzan koralórr laeonab singülzan, akó ibü taedógab ur ulita tübausürr, nokam, akó aruri kolae ilangan nokam.\f + \fr 9:17 \fq kolae ilangan nokam\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq sulphur. Sulphur \ft aruri burua o tópalzan ingülküp, wirri ururande ne klama badüngda, akó oya kolaean ilanga.\f*  
\v 18 Ene aüd wirri gum müpa, osab taedógab ne klama tübausürr, ur, nokam, akó aruri kolae ilangan nokam, ekrrónóp darrpan ór pamkolpam aüd ór pamkolpamdógab.  
\v 19 Osab arüng ibü taedó akó ibü updü koralórr, zitülkus ibü up gwarzan koralórr akó ibü updü ta singül asi kwarilürr. Akó i kolpam tibiób upi azid alión koralórr.   
\p
\v 20 Barre pamkolpam, ene aüd wirri gum müpa koke nibiób ekrrónóp, i wata kokean tübyalüngóp tibiób kolaean tulmildügab, ne kla tómbapón koralórr tibiób tange. I kolae samu ⌊bütók⌋ koke elókóp, akó i ta obae god bütók koke elókóp, gold, ⌊silba⌋, brronz, ingülküp, akó nugupi tólbaelórrón. Ini obae goda koke ngabkandako, akó i bóktan koke arrkrrudako, akó i koke agóltagóldako.  
\v 21 I ta kokean tübyalüngóp ene elklazadógab: kolpam büdülümpükü akrran, merram ó wapiwapi kain tulmil, kol a pam gómól, akó elklaza gómól.   
\c 10  
\s1 Anerru akó Kari ⌊Arrngamórrón Peba⌋  
\p
\v 1 Da ka darrü arüngan anerru eserró kwitümgab abindi. Wa pülpül poko-e bórrgótarrón yarilürr, akó órrólab oya singül kwitüdü yarilürr. Oya obzek abüszan yarilürr, akó oya wapór nis ur ulitzan talkumzan namülnürri.  
\v 2 Wa kari arrngamórrón peba amoan yarilürr. Tapabakurrün yarilürr oya tangdó. Wa tóba tutul wapór malu naedó ingrinürr akó tóba banól wapór dorrodó ingrinürr,  
\v 3 akó wa wirri gyagüpi taegwarr apónórr ⌊laeonazan⌋ barrónda. Wa taegwarr nóma apónórr, 7 maduba tibiób bóktan bómgóle bóktónóp.  
\v 4 Akó ene 7 maduba nóma bóktónóp, ka wibalómóm kain namülnürrüma ibü bóktan opor. A ka darrü bóktan bómgól arrkrrurrü kwitümgab bóktande wagó, “Emoa, darrü pam azazilgu ene 7 maduba ne bóktan amgolórre, akó wialómgu!”   
\p
\v 5 Da ka ne anerru eserró malu naedó zamngólde akó dorrodó, wa tóba tutul tang pülpüldü kwit yónürr ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ tónggapónóm.  
\v 6 Akó wa arüng alkamül-koke bóktan bóktanórr Godón ngidü, nótó ngyabenda metat-metat, nótó tónggapónórr pülpül akó blaman elklaza oya kugupidü, tüp akó blaman elklaza oya kugupidü, akó malu akó blaman elklaza oya kugupidü. Akó anerrua inzan bóktanórr wagó, “Akyan tonarr myamem babul yarile!  
\v 7 A ene ngürrdü, 7 ngim anerrua tóba mobolzan kla nóma apulüm kain yarile, Godón kwindü anikürrün bóktana\f + \fr 10:7 \fq kwindü anikürrün bóktan\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq mystery.\f* sab ugón küppükü baine, wa ngaen ne bóktan adrratórr tóba zaget pamdó, ⌊prropet⌋ nidi kwarilürr.”   
\p
\v 8 Akó ka ne bóktan bómgól arrkrrurrü kwitümgab, kürüka akó bóktanórr wagó, “Wam, tapabakurrün kari arrngamórrón peba ipa anerruan tangdógab, nótó zamngóldase malu naedó akó dorrodó.”   
\p
\v 9 Da ka wamórró anerrudü akó oya imtirrü kürü ene kari arrngamórrón peba akyanóm. Wa kürü kyalórr wagó, “Ipa, da elo. Marü bikóm kubó kapan ngitine, a marü taedó kubó gus mor miszan yarile.”\x - \xo 10:9 \xt Izikiel 2:8–3:3 \x*   
\p
\v 10 Ka ene kari arrngamórrón peba anerruan tangdógab ipadórró akó elorró. Kürü taedó wa mis gus morzan yarilürr, a ka nóma elorró, kürü bikóm kapan ngitanórr.  
\v 11 Kürü küzazilürr wagó, “Ma Godón bóktan akó büdrrat namülünke prropetzan, sab laróga tómbapórre abün bwób-bwób pamkolpamdó, abün bóktan pamkolpamdó, akó abün kingdü.”   
\c 11  
\s1 Nis Pam Nisab Bóktan  
\p
\v 1 Kürü darrü surpid kókyanórr, wamaka darrü ngarkwat bütanin tupurua, akó kürü kyalórr wagó, “Bupa, akó atani ⌊Godón Gyabi Müót⌋ akó Godón ⌊alta⌋, akó etangke nigó kolpama tóredako ola.\x - \xo 11:1 \xt Izikiel 40:3; Zekarraea 2:1-2\x*  
\v 2 A ma Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirr atanin-gu, ene elkomólke, zitülkus God ene Zu-koke pamkolpam nókyenóp. I sab gyabi wirri basirr\f + \fr 11:2 \fq gyabi wirri basirr \ft wa Zerrusalembóka apónda.\f* tibiób wapóre ail\f + \fr 11:2 \fq wapóre ail \ft ne bóktane igósa, kolpama Zerrusalem sab wirri müp akyan kwarile.\f* kwarile 42 melpalóm.  
\v 3 Akó ka sab kólba bóktan büdrrat pam nis ningrino kürü bóktan büdrratóm. Nizana sab gyaur mórrkenyórr bameli akó bóktan namüli prropetzan 1,260 ngürrüm.”\f + \fr 11:3 \fq 42 melpal \ft akó \fq 1,260 ngürr \ft i darrpan poko apóndamli. Ene aüd akó poko paila (12:14).\f*   
\p
\v 4 Ini pam nis inzanamli, nis ⌊olib⌋ nugupzan akó nis zyón klaman amngyel zitülkuszan; i ini tüpan Lodón obzek kwata zamngólórrónamli.\f + \fr 11:4 \ft Ini pam nis zyón kla amel zitülkuszanamli, zitülkus i sab Godón bóktan büdrrat namüli zyón klamazan ongang bapónda tümün kwatódó, blamanab asenóm. God ibü sab tóba Samu nókyene, olibazan oel gailda zyón klamankü. \f*\x - \xo 11:4 \xt Zekarraea 4:1-6, 11-14\x*  
\v 5 Darrü oloma ne ibü azid akyanóm nóma kain yarile, ura ibü taedógab tubrrune, akó oya adünge, ibüka nótó bóka bamgün yarile. Da darrü oloma sab ne ibü azid akyanóm nóma kain yarile, wa sab dadan ngarkwatódó nurrótóke.  
\v 6 Ini pam nisab balngomól arüng asine pülpül anómóm, igósüm ngupa sab koke timile, i Godón bóktan nóma büdrratódamli prropetzan ene tonarrdó. Akó ibü arüng asine nae óem amzazilüm, akó ini tüp wirri gum müpi kulainüm. Nizana ene tonarr kuri tónggapóni ibü tibiób ubidügab.\x - \xo 11:6 \xt Bazeb Tonarr 7:17-19; 1 King 17:1\x*   
\p
\v 7 Nizanab Godón bóktan büdrrat zageta nóma blakóne, ngaru bapón-koke kugupiandógab ne gazirr lara\f + \fr 11:7 \fq gazirr lar \ft wa we klambóka apónda, kolae samu. Wa balóng, gum angón gazirr klama.\f* buruanda, sab ibüka yanine. Akó sab inkü wirri gazirr ngangóle. Wa ibü sab ⌊ut-ut nine⌋ akó büdülümpükü nómkóle.  
\v 8 Ibü büb murua sab wirri basirran\f + \fr 11:8 \fq wirri basirr \ft wa Zerrusalembóka apónda. \f* wirri kwatódó namüli, kolpama ne basirrdü ibü nisab Lodón, krrosdó emngyelóp. Ene we Sodom\f + \fr 11:8 \fq Sodom \ft pamkolpam kari kolae pamkolpam koke kwarilürr. God ibü basirr uri kolae yónürr (Bwób Zitül 19:24-25).\f* wirri basirr alapda, akó Izipt kantrri.  
\v 9 Blaman pamkolpamdógab, blaman zitüldügab, blaman bóktandógab, akó blaman bwóbdügab, ngibürra sab ibü büdül muru aüd akó poko ngürrüm ilküpane ngankanórre. Akó i sab kolpam koke ok nirre ibü nizanab büdül muru gapókdó angrinüm.  
\v 10 Ini tüpan pamkolpama sab ikub bagür akó barnginwóm korale zitülkus i büdülamli, akó ⌊gyaur kla⌋ sab gómdamaldó zirrbapón korale, zitülkus ini nis prropet nisa kolaean azid gail namülnürri blaman pamkolpamdó, ini tüpdü nidi ngyaben koralórr.   
\p
\v 11 A aüd ngürr akó poko ngürra nóma blakónórr, Godkagab arról ngóna tübangrinürr nizanab kugupidü, akó nizana bupadürri, da zamngórri. Akó blaman pamkolpama nidi esenóp tólbaeldi, wirri guma yazebórr.  
\v 12 Da ene prropet nisa wirri bóktan bómgól arrkrrurri kwitümgab, ibüka bóktande wagó, “E ala tügasilam!” Da i pülpül pokodó bangrirri, kwitüdü kasilürri. Ibü gómdamal-koke nidi kwarilürr nósenóp kasildi.  
\v 13 Tai ene tonarr pokodó, tüpa wirri arüngi mórrbaengórr. Wirri basirran darrpan pokoa kolae bainürr, akó 9 poko dudu koralórr. 7,000 pamkolpama nurrbarinürr ene tüpan mórrbaenganme. Barre pamkolpam, ibü guma yazebórr, akó i kwitüm Godón ngi wirri kwitüm amngyel koralórr.   
\p
\v 14 Nis ngim wirri gum müpa kuri blakóne. A tübarrkrru, aüd ngim wirri gum müpa kari pokoa tótókóm.   
\s1 7 Ngim Anerrua Tóba Mobolzan Kla Ipulürr  
\p
\v 15 7 Ngim anerrua tóba mobolzan kla ipulürr, akó kwitüm wirri bóktan bómgól koralórr, igó bóktande wagó:  
\q1 “Mibü ⌊Lod⌋ God akó oya ⌊Kerriso⌋,  
\q2 ini tüpan kingzan balngomól kuri ipüdi,  
\q2 akó mibü Lod sab ini tüp alngomól yarile, metat-metat.”\x - \xo 11:15 \xt Bazeb Tonarr 15:18; Daniel 2:44; 7:14, 27\x*   
\m
\v 16 Akó ene 24 ⌊balngomól byarrmarr pam⌋, tibiób kingan mórran klamdó mórrande Godón obzek kwata, wakósingül nümgünóp akó tibiób obzek tüp elókóp, da oya ⌊ótók⌋ koralórr,  
\v 17 wagó:  
\q1 “Ki marü eso akyandakla, Wirrian Arüng Lod God,  
\q2 errkya nótókla akó nótó namülnürrü,  
\q1 zitülkus ma moba wirri arüng kuri ipüda,  
\q2 akó ma moba balngomól ngarkwat kuri bókyena.   
\q1
\v 18 Blaman bwób-bwób pamkolpam kari ngürsil koke koralórr,  
\q2 a marü wirri ngürsila ta kuri tame.  
\q1 Errkya marü ene tonarr kuri semrróne büdül pamkolpam zaz bainüm,  
\q2 akó marü zaget pam darrem kla gailüm, ene prropetako,  
\q1 akó moba pamkolpam, akó marü gum-gum nidi ótókdako,  
\q2 ia i wirri ngi pamako, ta ia kari ngi pamako.  
\q1 Errkya ene tonarr kuri semrróne ibü kolae bainüm, tüp nidi kulain koralórr.”   
\p
\v 19 Da Godón kwitüm Gyabi Müót tapabakurrün yarilürr, akó Godón ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ bokos popadan asen yarilürr oya Gyabi Müót kugupidü. Aon warri aman koralórr, murrum akó taren-taren madub ongyala sidórüklürr, tüpa mórrbaengórr, akó zürük aes pokoa timilülürr ngupzan elklaza kolae bainkü.   
\c 12  
\s1 Kol akó Wirri Atrrórrzan Kla  
\p
\v 1 Darrü wirri akó umul-kók tonarra okaka tübyónürr kwitüm: ama darrü kol warilürr. Abüs ma oya bamel mórrkenyórrzan yarilürr, ó melpal ama oya wapór lorodó, akó oya singüldü kingan müóngdur yarilürr 12 wimurrpükü.\f + \fr 12:1 \ft Ini kola aprrapórr Isrraelóm zamngólda. (Ma Bwób Zitül 37:9 ngakanke. Ene opordó abüs, melpal, akó wimurra Zeikob, oya kol, akó oya olmalóm bórrangdako. Zeikobón darrü ngi Isrrael.)\f*  
\v 2 Wa gakum warilürr akó wirri azidüdü taegwarr warilürr, zitülkus wa mórranóm kain warilürr.  
\v 3 Olgabi akó darrü tonarra okaka tübyónürr kwitüm: ama darrü wirrian óe-óe atrrórrzan kla yarilürr 7 singülpükü akó 10 garpükü, akó 7 kingan müóngdur oya singüldü kwarilürr.\x - \xo 12:3 \xt Daniel 7:7\x*\fig wirri atrrórrzan kla 7 singülpükü akó 10 garpükü|alt="dragon" src="BB-Dragon.tif" size="col" copy="Birney Boyd (SIL)" ref="12:3" \fig*  
\v 4 Oya upa aüd órdógab darrpan ór wimurr pazaurr pülpüldügab, da semanórr tüpdü. Da wa zamngólórr ene kolan obzek kwata, mórranóm nótó kain warilürr, igósüm wa oya olom dudu ki idarüke, wa ene olom nóma ki ilngumile.   
\p
\v 5 Wa siman olom ilngumilürr. Wa sab blaman bwób-bwób pamkolpam wirri arüngi balngomól yarile ayan tupuru-i, gyaur-koke. Da oya olom ae sipüdóp ama Godka, tai kókó tóba kingan mórran klamdó.  
\v 6 Ene kola we busorr ama ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, God oyankü ne bwób tónggapónórr. Wa olazan warilürr, Godón anerrua oya ngakrran we bókyenóp 1,260 ngürrüm.   
\p
\v 7 Da wirri gazirra we tómbapónórr kwitüm. Maekol akó tóba anerru, i gazirr sidüdóp wirri atrrórrzan klamdó. Ene wirri atrrórrzan klama tóba anerrupükü darrem-darrem inkü we bókrranórr.  
\v 8 A wirri atrrórrzan kla ⌊ut-ut airrün⌋ yarilürr, da oya tóba anerrupükü myamem darrü ngyaben marrgu babul yarilürr kwitüm.  
\v 9 Ene wirri atrrórrzan kla simanikóp tüpdü, ene ngaerrón gwar, ngiliarrón ⌊deból⌋ ó satani, ini tüpan blaman pamkolpam nótó ilklió büliónda. Oya simanikóp tüpdü tóba anerrupükü.\x - \xo 12:9 \xt Bwób Zitül 3:1; Luk 10:18\x*   
\p
\v 10 Olgabi ka darrü wirri bóktan bómgól arrkrrurrü kwitüm bóktande wagó, “Mibü Godón zidbain, arüng, akó kingzan balngomól, akó oya ⌊Kerrison⌋ balngomól arünga kuri togobe. Zitülkus módóga, mibü Godón obzek kwata nótó zamngól yarilürr, irrüb akó ngürr, mibükwata bóktande wagó, ki kolae tómbapónónóp, oya kuri simanikrre kwitümgab.  
\v 11 I oya ugóm ⌊ut-ut irre⌋, ene ⌊Sip⌋ Kupoan óe-e, akó igó bóktane, i ngibürrdü ne amkoman bóktan büdrratnórre. Akó ibü gaodó yarilürr tibiób arról akyanóm akó nurrbarinüm.  
\v 12 We ngarkwatódó, e kwitüdü bwóbakla, e bagürwóm kwarilo, akó e blamana ola nidi ngyabendakla! A sab wirri gum müp yarile ini tüpankü akó maluab, zitülkus ene debóla ola kuri abine yabüka wirri ngürsilpükü, zitülkus wa umula oya tonarra kuri tugupurr tübine.”   
\p
\v 13 Ene wirri atrrórrzan klama igó nóma ngakanórr wagó, oya kuri simaikrre tüpdü, wa ene kol solkwat we kolazokyalórr, ene siman olom nótó ilngumilürr.  
\v 14 A ene kol wirri ngagalaig tap nis akyarrón warilürr ngüin-koke bwóbdü arrmulüm, God oyankü ne bwób tónggapónórr, anerrua oya ne ki ngakrran kwarile aüd akó poko pailüm, ene gwardógab adlangóm.  
\v 15 Olgabi ene gwara nae bagrükürr tobarrzan tóba taedógab, ene kol amiógüm akó oya amtólóm ene naiz büdóre.  
\v 16 A tüpa ma ene kol tang zwamtinürr, tóba tae-e ene tobarr nae adarüküm, ene wirri atrrórrzan klama ne kla bagrükürr.  
\v 17 Olgabi ene wirri atrrórrzan klama kari ngürsil koke yarilürr ene koldó, da we wamórr wirri gazirr ngangólóm oya ngibürr olmalpükü,\f + \fr 12:17 \fq olmal \ft i tai Yesun amkoman angun pamkolpambóka apóndako. \f* Godón gida bóktan poko nidi amorrandako akó ene amkoman bóktan, Yesu ne poko pupo tinóp.  
\v 18 Ene wirri atrrórrzan klama malu kabedó zamngólórr.   
\c 13  
\s1 Nurr Lar Maludügab  
\p
\v 1 Olgabi ka darrü nurr lar eserró, maludügab burruande. Oya 10 gar akó 7 singül kwarilürr, akó 10 kingan müóngdur ene 10 gardó koralórr. Darrpan-darrpan singüldü kolae bóktan ngi asi koralórr Godónkwata.  
\v 2 Ka ne nurr lar eserró, büb wa lepedzan\f + \fr 13:2 \fq leped \ft wirri nurr pusizan balóngan klama, busoan, akó ilklió bülióndi bórrgrratórróna. Mórrke-mórrke módóga: \fq leopard\ft .\f* yarilürr. Oya wirri ngüinpükü wapór kwarilürr, kokrrap azirrpükü, wamaka ne beanko,\f + \fr 13:2 \fq bea \ft wirri arüng nurr lara, wirri ngüinpükü gwarrarrón. Mórrke-mórrke módóga: \fq bear\ft .\f* akó oya tae inzan obzek yarilürr, wamaka ne ⌊laeonan⌋ tae-a. Ene wirri atrrórrzan klama oya arüng ekyanórr, tóba kingan mórran kla, akó wirri balngomól arüng.\x - \xo 13:2 \xt Daniel 7:3-6\x*  
\v 3 Ene nurr laran darrü singül gülüngpükü yarilürr, wamaka ne büdül ngarkwat gaoa, a ene gülüng ama bütamürrün yarilürr. Blaman ini tüpan pamkolpama gübarirr aengóp, ama oya mamoan kwarilürr.  
\v 4 Blamana ene wirri atrrórrzan kla ⌊ótók⌋ kwarilürr, zitülkus wa ene nurr lar arüng wató ekyanórr balngomólóm. I ta akó ene nurr lar ótók kwarilürr bóktande wagó, “Darrü olom ta babula ene nurr larzan. Darrü olom ta gaodó kokea wankü gazirrüm.”   
\p
\v 5 Nurr lar tae akyarrón yarilürr ikub bagür poko bóktanóm akó kolae poko bóktanóm Godónkwata. A wa arüng akyarrón yarilürr balngomólóm 42 melpalóm.  
\v 6 Wa tóba tae tapakurr kolae poko bóktanóm Godónkwata, akó obae bóktan aliónüm oya ngiankwata akó oya ngyaben marrguankwata, ene wa, kwitüm nidi ngyabendako.  
\v 7 Akó ene nurr lar ok yónürr Godón pamkolpampükü wirri gazirr ngangólóm akó ibü ⌊ut-ut bainüm⌋. Akó wa arüng akyarrón yarilürr balngomólóm blaman zitül, blaman pamkolpam, blaman bóktan pamkolpam, akó blaman bwób-bwób pamkolpam.\x - \xo 13:7 \xt Daniel 7:21\x*  
\v 8 Blaman pamkolpama, nidi ngyabendako ini tüpdü akó nibiób ngi wibalómórrón kokeko amkarrón ⌊Sip⌋ Kupoan pebadó bwób zitüldügab, sab ene nurr lar ótók kwarile.   
\p
\v 9 Darrü oloman ne güblang asi nóma namüli, wa ki turrkrru.   
\q1
\v 10 Darrü olom ne tümün müótüdü ódódóm nóma bóktórre,  
\q2 oya wata sab idódrre.  
\q1 Darrü olom ne büdülümpükü amkalóm nóma bóktórre gazirr turriki,  
\q2 oya wata sab gazirr turriki emkórre.  
\m Da we ngarkwatódó, Godón pamkolpama karrkukus ki bórrang koralón müp tonarrdó akó amkoman bangundü arróbórrón ki kwarilün.\x - \xo 13:10 \xt Zerremaea 15:2; 43:11\x*   
\s1 Nurr Lar Tüpdügab  
\p
\v 11 Da ka akó darrü nurr lar eserró, tüpdügabi burruande. Oya nis tugup gar namülnürri sip kupozan, a wa ma wirri atrrórrzan klamzan bóktan yarilürr.  
\v 12 Wa ngaen-gógópan nurr laran arüngi balngomól yarilürr oya wapi. Wa akó zirrnótókóp ini tüp akó tüpan pamkolpam ene ngaen-gógópan nurr lar ótókóm, büdülümpükü noan gao ekyenóp, ama bütamürrün ne kla yarilürr.  
\v 13 Akó ene nis ngim nurr lara wirrian tulmil tómbapón yarilürr tóba arüng amtyanóm; darrü igó ⌊wirri tulmil⌋ yarilürr, ur ódódóm kwitümgab ama tüp, pamkolpama ilküpi asenóm.  
\v 14 Zitülkus oya ok yónürr ini wirri tulmil tómbapónóm ngaen-gógópan nurr laran wapi, wa pamkolpam ilklió bülión yarilürr ini tüpdü nidi ngyaben kwarilürr. Wa ibü nüzazilóp godzan ingülküp dandang tónggapónóm ene ngaen-gógópan nurr lardó wirri ngi atenóm, gazirr turriki noan gao akyarrón yarilürr akó ama ngyaben yarilürr.  
\v 15 Oya ok yónürr ngón akyanóm ene ngaen-gógópan nurr laran ingülküp dandang, igósüm wa ki bóktan yarile. Akó ene igósüm arüng bóktan ki nókyerre igó, nidi ki bangórre ene ingülküp dandang ótókóm, wata ki ekrróne.  
\v 16 Ene nis ngim nurr lara ta blaman pamkolpam zirrnótókóp, kari akó wirri, mórrel akó elklaza-koke, ⌊leba zaget⌋ kolpam akó leba zaget kolpam-koke nidipko, timam azebóm tibiób tutul tangdó ó tibiób müóngdü.  
\v 17 Darrü oloman ne ene timam babul nóma yarilürr, wa gaodó koke yarilürr darrü kla amiógüm ó sel ainüm. Ene timam we klama, ia ene ngaen-gógópan nurr laran ngi, ó ta ia ene namba, oya ngim nótó zamngólda.  
\v 18 ⌊Wirri gyagüpitótók⌋ ipüdórre: Wirri susumüri olom nótóka, wa sab ki etang ene nurr laran namba laróga, zitülkus ene go paman namba-e. Ene namba módóga: 666.   
\c 14  
\s1 ⌊Sip⌋ Kupo akó Tóba Pamkolpam  
\p
\v 1 Olgabi ka yazilürrü, da módóga, ene Sip Kupo zamngólde Zaeon Pododó,\f + \fr 14:1 \fq Zaeon Podo\ft : \ft Zerrusalem ini podo kwitüdü mórranda. We kla okaka amzazilda, ene Godón gyabi wirri basirre, ngian Zerrusalem. \f* akó wankü 144,000 pamkolpam kwarilürr, wibalómórrón nibiób kwarilürr tibiób müóngdü Sip Kupoan ngi akó tóba Aban ngi.\x - \xo 14:1 \xt Okaka Amzazirrün Kla 7:3\x*  
\v 2 Olgabi ka darrü ukwóm arrkrrurrü kwitümgab, wamaka wirri naea ukwómpükü bókanda akó wamaka taren-taren maduba bóktanda. Ka ne ukwóm arrkrrurrü, inzan yarilürr, wamaka ne pamkolpama tibiób wirri darrumbirrózan kla bapuldako.  
\v 3 Akó i küsil wórr ato kwarilürr Godón kingan mórran kla obzek kwata akó ene tokom ngyaben klamab obzek kwata akó ene ⌊balngomól byarrmarr pamab⌋ obzek kwata. Darrü olom gaodó koke yarilürr ini wórr umul bainüm, a wata ene 144,000 pamkolpam, God tüpdügab nibiób ⌊aurdü amanórr⌋.  
\v 4 Ini pama wata ⌊kolkal⌋ ngyaben kwarilürr igó pokodógabi, i kolpükü koke bazurrulürr.\f + \fr 14:4 \ft Aprrapórr ini alap-alap bóktana. Oya küp aprrapórr módóga: \fqa Ini pamkolpama obae god koke ⌊ótók⌋ kwarilürr. \f* I wata ene Sip Kupo mamoandako, wa ne kwata agólda. Ibü ngibürr pamkolpamab ngorodógab aurdü amanórr akó Godón akó ene Sip Kupo ilinóp, wamaka ngaen-gógópan abüla nóma bókyanda.  
\v 5 Ibü taedó obae tiz babul yarilürr, ibü darrü kolae ta babulanako.   
\s1 Aüd Anerru  
\p
\v 6 Olgabi ka akó kwitüm darrü anerru eserró arrmuldi, da oyaka ene Morroal Bóktan yarilürr Yesunkwata, metat ne kla yarile, blaman pamkolpamdó büdrratóm, ini tüpdü nidi ngyabendako, blaman bwóbdügab, blaman zitüldügab, blaman bóktandógab, akó blaman pamkolpamdógab.  
\v 7 Da wa wirri gyagüpi bóktanórr wagó, “Godón gum angón kwarilün akó oya ngi wirri kwitüm emngyelam, zitülkus oya ene tonarr kuri semrróne blaman pamkolpam zaz bainüm. Akó oya ⌊ótók⌋ koralón, tüp a pülpül, malu akó arób nótó tómbapónórr.”   
\p
\v 8 Nis ngim anerrua tókyanórr igó bóktankü wagó, “Kuri tupe! Ene Babilon wirrian basirra kuri tupe,\f + \fr 14:8 \fq kuri tupe \ft wa we poko apónda, ene wirri basirr kuri kolae sine (18:20). \f* blaman bwób-bwób pamkolpam nótó zirrnótókóp oyaka dabinüm kol akó pam gómól tonarr tómbapónóm, wamaka i oyanóm waen anóndako.”\x - \xo 14:8 \xt Aesaya 21:9; Zerremaea 51:7-8; Okaka Amzazirrün Kla 18:2\x*   
\p
\v 9 Aüd ngim anerrua we tókyanórr ene nis anerruab kakóm, wirri gyagüpi bóktankü wagó, “Darrü oloma ne ene nurr lar akó oya ingülküp dandang nóma ótók yarile akó timam nóma apadóda tóba müóngdü ó ta ia tangdó,  
\v 10 da wa ta sab Godón wirri ngürsil tulmil inzan esene, wa sab ibüka ne poko tónggapóne tóba wirri ngürsil ngarkwatódó, gyaur-koke.\f + \fr 14:10 \ft Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa Wa ta sab Godón wirri ngürsilan waen enóne, God ne waen ekanórr nae koke yarrisarri apórrón tóba ngürsilan kübüldü. \f* Ene oloma sab ola azid aengle kolae ilangan ingülküp\f + \fr 14:10 \fq kolae ilangan ingülküp\ft : Ma müsirrga ain bóktan 9:17 ngakanke.\f* urdü, gyabi anerru akó Sip Kupo, ibü wapi.\x - \xo 14:10 \xt Aesaya 51:17; Izikiel 38:22\x*  
\v 11 Akó ene uran nokama ibü azid aeng bwóbdügab angürda, metat-metat. Ibü sab ngón agón babul yarile ene azid aengdógabi, irrüb a ngürr, ene nurr lar akó oya ingülküp dandang nidi ótókdako, ó idi, oya ngian timam nidi azebdako.”   
\p
\v 12 Da we ngarkwatódó, Godón pamkolpama karrkukus ki bórrang koralón müp tonarrdó, Godón gida bóktan poko nidi amorrandako akó Yesun amkoman nidi angundako.   
\p
\v 13 Olgabi ka bóktan bómgól arrkrrurrü kwitümgab bóktande wagó, “Ini poko wialóm: ‘Bagürwóm idipako, Lodka dabyórrün nidipako akó nidi nurrbarindako errkyadógab kókó nubó.’”  
\p Godón Samua igó bóktanda wagó, “Ó, ene amkoman! I sab ngón bagóne tibiób wirri zaget tómbapóndógabi, zitülkus ibü Godón ubi ngarkwatódó tórrmen tómbapónan küpa sab ibü munumurre kwitüdü.”   
\s1 Tüpan Abül  
\p
\v 14 Olgabi ka yazilürrü, da módóga, darrü gabülpli pülpül poko asi yarilürr, akó ene pülpül pokodó darrü olom mórrarrón yarilürr, wamaka pamkolpamab olome. Oya singüldü darrü ⌊golde⌋ tónggapórrón kingan müóngdur yarilürr, akó zirran abül turrik oya tangdó.\x - \xo 14:14 \xt Daniel 7:13\x*\fig abül turrik|alt="sickle" src="CN02109B.tif" size="col" loc="14:14-16" copy="David C. Cook" ref="14:14" \fig*   
\p
\v 15 Olgabi akó darrü anerrua tubrranórr ⌊Godón Gyabi Müótüdügab⌋. Wa wirri gyagüpi taegwarr apónórr oyaka, ene pülpül pokodó nótó mórran yarilürr wagó, “Moba abül turrik amórr, da abül,\f + \fr 14:15 \fq abül \ft wa we pokobóka apónda, pamkolpam dakasum tüpdügab.\f* zitülkus ene abül tonarra kuri tame; ene amkoman, ene tüpan abül gaodóma.”\x - \xo 14:15 \xt Zo-el 3:13\x*  
\v 16 Da ene pülpül pokodó nótó mórran yarilürr tóba abül turrik amórrórr dudu tüpdü; módóga, dudu tüp we abülürr.   
\p
\v 17 Olgabi akó darrü anerrua tubrranórr Godón Gyabi Müótüdügabi kwitüm, oya ta zirran abül turrik asi yarilürr.  
\v 18 Akó darrü anerrua tamórr ⌊altadógab⌋, ene altan ur nótó ngakan yarilürr, da wirri gyagüpi taegwarr apónórr ene zirran abül turrikpükü anerrudü wagó, “Moba abül turrik amórr, ene ⌊grreip⌋ tüól dakasu syepordógab ini tüpan, zitülkus oya grreip aungrirrünako!”  
\v 19 Ene anerrua tóba abül turrik amórrórr ene dudu tüpdü, grreip dakasurr, da ibü we amanórr ene wirri grreip mor amóng bwóbdü,\f + \fr 14:19 \fq grreip mor amóng bwób \ft wa Godón zazbainbóka apónda. \f* God tóba wirri ngürsil ne amtyanda.\fig grreip mor amóng bwób|alt="winepress" src="LB00106B.TIF" size="span" loc="14:19-20" copy="Louise Bass" ref="14:19" \fig*  
\v 20 Ibü ola wapóre bail kwarilürr ene grreip mor amóng bwóbdü ene wirri basirr kalkuma. Da ne óea tolmealórr ene grreip mor amóng bwóbdügabi, igó ngarkwat kwit tüngürürr, pamkolpamab tupo ngarkwatódó,\f + \fr 14:20 \ft Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa Óea igó ngarkwat kwit tüngürürr, ⌊osan⌋ taedó alngomól sye ne ngarkwat amelórróna.\f* akó igó kan olmean yarilürr, 300 kilomita ngarkwat.\x - \xo 14:20 \xt Aesaya 63:3; Okaka Amzazirrün Kla 19:15\x*   
\c 15  
\s1 7 Anerru akó 7 Godón Ngürsilpükü Kübül  
\p
\v 1 Olgabi ka akó darrü wirrian akó ilküpa baus tulmil eserró kwitüm: 7 anerru tibiób 7 wirri gum müppükü. Ini dómdóm ne klama, zitülkus Godón ngürsila sab blakóne, ene wirri gum müpa nóma tómbapórre.   
\p
\v 2 Da ka darrü kla eserró wamaka glas malua, urpükü yarrisarri apórrón, akó ka ene pamkolpam nósenarre, ene nurr lar akó oya ingülküp dandang nidi ⌊ut-ut ninóp⌋, akó oya ngim ne namba-a zamngólda. I blamana ap\f + \fr 15:2 \fq ap \ft gitazan klama. Oya dokyanan syeako. Mórrke-mórrke módóga: \fq harp\ft .\f* amorran kwarilürr, God ibü ne kla nülinóp.  
\v 3 Akó i Mosesón wórr ato kwarilürr,\x - \xo 15:3 \xt Bazeb Tonarr 15:1\x* Godón leba zaget olom, akó ene Sip Kupoan wórr. Igó ne wórr yarilürr wagó,  
\q1 “Lod, Wirrian Arüng Godóe,  
\q2 marü wirrian akó ilküpa baus tórrmenako!  
\q1 Blaman bwób-bwób Kingóe,  
\q2 marü tórrmen tulmil dümdümako akó amkoman!   
\q1
\v 4 Lod God, marü sab koke nidi gum mangónórre,  
\q2 akó marü ngi sab koke nidi wirri kwitüm emngyelnórre?  
\q1 Blamana sab ini kla tónggapórre, zitülkus ma mobela ⌊kolkalan⌋.  
\q1 Blaman bwób-bwób pamkolpama sab marü obzek kwata togobe  
\q2 akó marü ⌊ótók⌋ kwarile,\x - \xo 15:4 \xt Zerremaea 10:7; Wórr Peba 86:9\x*  
\q1 zitülkus ma moba ⌊dümdüm tonarr⌋ tulmil kuri okaka tinarre.”   
\p
\v 5 Ini elklaza kakóm, ka yazilürrü akó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ ugón tapakurrün yarilürr kwitüm, ene ⌊Palae Müót⌋ ene 10 gida bóktan pokopükü, ne klama amtyanda wagó, God asine.  
\v 6 Ene 7 anerrua tübausürr ene Godón Gyabi Müótüdügab tibiób darrpan-darrpan ene wirri gum müppükü. I ⌊tóman-koke⌋ akó zyónan mórrkenyórr bamelórrón kwarilürr, golde tómbapórrón sas\f + \fr 15:6 \fq sas \ft beltzan mórrkenyórr pokoa. Mórrke-mórrke módóga: \fq sash.\f* bamelórrón dalgüp ngarkwat.  
\v 7 Olgabi darrü ene ngyaben klama ene 7 anerru darrpan-darrpan golde tómbapórrón kübül nülinóp. Ene kübül Godón ngürsili barümürrün kwarilürr, metat-metat nótó ngyabenda.  
\v 8 Akó Godón Gyabi Müót nokama\f + \fr 15:8 \fq nokam \ft wa amtyanda wagó, God asine.\f* aterrón yarilürr, Godón ⌊wirri kómal zyón⌋ akó oya arüngdügab. We ngarkwatódó, darrü oloman gaodó koke yarilürr Godón Gyabi Müótüdü bangrinüm, kókó ene 7 anerruab 7 wirri gum müpa nóma tómbapórre.\x - \xo 15:8 \xt Aesaya 6:4\x*   
\c 16  
\s1 Ene 7 Kübül  
\p
\v 1 Olgabi ka darrü wirri bóktan bómgól arrkrrurrü ⌊Godón Gyabi Müótüdügabi⌋ ene 7 anerru byalde wagó, “Ogob akó ekónam Godón ngürsil ene 7 kübüldügab ama tüpdü.”   
\p
\v 2 Ngaen-gógópan anerrua wamórr, da tóba ene kübül we ekanórr tüpdü, da guman tarenan gülünga tóbabótlórr pamkolpamdó, ene nurr laran timam nibiób kwarilürr akó oya ingülküp dandang nidi ⌊ótók⌋ kwarilürr.\x - \xo 16:2 \xt Bazeb Tonarr 9:10\x*   
\p
\v 3 Nis ngim anerrua tóba kübül maludü ekanórr, da ene malua óem bainürr, wamaka ne büdül oloman óe-e. We ngarkwatódó, blaman maludü ngyaben elklaza nurrbarinürr.   
\p
\v 4 Akó aüd ngim anerrua tóba kübül ekanórr blaman tobarrdó akó aróbdó, da ene bwóba óem bainóp.\x - \xo 16:4 \xt Bazeb Tonarr 7:19\x*  
\v 5 Olgabi ka arrkrrurrü ene anerru, ini tüpan nae nótó ngakanda, bóktande wagó,  
\q1 “Gyabi Olom, errkya nótókla akó nótó namülnürrü,  
\q2 ma dümdümla moba zaz baindi.   
\q1
\v 6 Ene amkomana, zitülkus i marü pamkolpam akó prropet okrralórr, da ibü óea tópkalórr;  
\q2 we ngarkwatódó, ma ibü óe nülinünüma anónóm. I gaodómako ene ⌊kolaean darrem⌋ azebóm!”   
\m
\v 7 Akó ka bóktan bómgól arrkrrurrü ene ⌊altadógabi⌋ bóktande wagó,  
\q1 “Ó, ene amkoman, Lod, Wirrian Arüng God,  
\q2 marü zaz bain amkoman akó dümdümako.”   
\p
\v 8 Tokom ngim anerrua tóba kübül ekanórr abüsdü, da abüs ok yónürr pamkolpam badüngüm tóba uri.  
\v 9 Da abüsan urura ibü badüngürr, da i Godón ngi wirribóka amórr kwarilürr, arüng noane ini wirri gum müp balngomólóm. A i bangónóp kolae tonarrdógab byalüngüm Godka akó oya ngi wirri kwitüm amngyelóm.   
\p
\v 10 Akó 5 ngim anerrua tóba kübül ekanórr ene ngaen-gógópan nurr laran mórran klamdó, da oya kingzan balngomól bwób tümüna ngalaorr.\x - \xo 16:10 \xt Okaka Amzazirrün Kla 13:1-8; Bazeb Tonarr 10:21\x* Pamkolpama tibiób ulit baritnóp ene wirri azid aengdógab,  
\v 11 da kwitüm Godón amórr kwarilürr ibü wirri azid aeng akó gülüngabme, a i tibiób kolae tórrmen tómbapóndógab koke tübyalüngnóp.   
\p
\v 12 Akó 6 ngim anerrua tóba kübül ekanórr wirri Yuprreitis tobarrdó, da ene tobarra ukyónürr kingabkü kwat alótóm olgabi tótókóm, abüsa nólgabi banikda.\x - \xo 16:12 \xt Aesaya 11:15\x*  
\v 13 Olgabi ka aüd kolae samu nósenarre, wamaka palógako. Darrü ene kolae samua ene wirri atrrórrzan klaman taedógab tubrranórr, darrüpa ene nurr laran taedógab tubrranórr, akó darrüpa ma obae prropetan taedógab.  
\v 14 I kolae samuab prranzako, ⌊wirri tulmil⌋ nidi tómbapóndako, da i tótókdako kingdü ini dudu tüpdü ibü kwób asum gazirrüm Wirrian Arüng Godón wirri Ngürrdü.   
\p
\v 15 “Tübarrkrru! Ka sab gómól pamzan tamo. Bagürwóm watóke, nótó azilda akó tóba mórrkenyórr baterrón nótóke.\f + \fr 16:15 \fq nótó azilda akó tóba mórrkenyórr baterrón nótóke, \ft we pamkolpambóka apónda, amkoman karrkukusi nidi bangundako. \f* Ini kwata, wa sab kakapur akó büód koke yarile pamkolpamab obzek kwata.”\f + \fr 16:15 \ft Yesu ini poko bóktanórr.\f*\x - \xo 16:15 \xt Metyu 24:43-44; Luk 12:39-40\x*   
\p
\v 16 Olgabi ene aüd kolae samua king kwób isurr darrü bwóbdü, ngi Arrmagedon Ibrru bóktane.\x - \xo 16:16 \xt Wórr Peba 2:2\x*   
\p
\v 17 Dómdóm 7 ngim anerrua tóba kübül ekanórr tüp a pülpül aodó, da wirri bóktan bómgóla sidórükürr Godón Gyabi Müótüdügab, kingan mórran klamdógab, igó bóktankü wagó, “Kuri blakóne!”  
\v 18 Olgabi aon warri aman yarilürr, murruma akó taren-taren madub ongyala sidórüklürr, akó tüpa wirri arüngi mórrbaengórr. Ngaen tüpa inzan koke mórrbaengórr, pamkolpama ini tüpdü ne tonarr tóbabótórr; amkoman aipab yarilürr!  
\v 19 Babilon wirri basirra aüd ór bangónórr, akó bwób-bwób wirri basirra tübaingürr. Akó God gyagüpi zumanikürr Babilon wirrian basirr, da oya ene kübül okyanórr waene amrókrrón, Godón wirri ngürsil ne klama okaka amzazilda.  
\v 20 Blaman kaoa bamrükóp ama malu, akó blaman podoa ta inzan bamrükóp.  
\v 21 Da wirri aes pokoa, müp ama ia 30 kókó 50 kilo ngarkwat, ngupzan amil yarilürr pülpüldügab ama pamkolpamdó. I ta akó Godón ini kolae kla tónggapónde amórrnóp ini aes poko ngupdügab, zitülkus ene azid aeng kari kolae ta koke yarilürr.   
\c 17  
\s1 Ene Kol Babilon akó Ene Nurr Lar  
\p
\v 1 Olgabi darrü ene 7 anerrua, ene 7 kübül nibiób kwarilürr, kürüka tamórr. Wagó, “Yao, ka kubó marü mómtyeno, God sab ene wirri pam apyón kol\f + \fr 17:1 \fq pam apyón kol\ft : Babilon pam apyón kolzano, zitülkus wa Godka kolae tonarr tómbapón warilürr akó obae god byamkün warilürr ibü ⌊ótókóm⌋. Ini inzan yarilürr, wamaka kola kubó tóba müór amgütesa da kubó pam apyón kolóm baine.\f* ia zaz wine, abün naedó\f + \fr 17:1 \fq abün nae \ft wa we klambóka apónda, \fqa ini tüpan abün pamkolpam, kantrri, akó bóktan\ft . (17:15) Ini kolan umulbain kari kokea ibü blamandó. \f* nótó mórrando.  
\v 2 Ini tüpan bwób-bwób kinga oyaka dabinóp kol gómól tonarr tómbapónóm.\f + \fr 17:2 \fq kol gómól tonarr tómbapónóm\ft : Ma müsirrga ain bóktan 2:22 ngakanke.\f* Akó blaman pamkolpama ini tüpdü kol akó pam gómól tonarr tómbapónónóp, wamaka i gorrgorr bainóp oya waen anóndógabi.”   
\p
\v 3 Olgabi ene anerrua kürü ae küdódürr Godón Samuan arüngi ama ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋. Ola ka kol oserró óe-óe nurr lardó mórrande, blaman büb kolae bóktan ngia gwarrarrón koralórr Godónkwata, akó ene nurr laran 7 singül akó 10 gar kwarilürr.\x - \xo 17:3 \xt Okaka Amzazirrün Kla 13:1\x*  
\v 4 Ene kol ilulu óe-óe akó baeb óe-óe mórrkenyórr baterrón warilürr, akó gold, wirri darrem ingülküp, akó pel\f + \fr 17:4 \fq pel\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq pearl\ft . Oya kak mirria. Ene pela mirrian kak kugupidü dódórr bainda, küp nólama.\f* püti bairrün. Wa darrü kübül emoalórr golde tónggapórrón, ngazirr tulmil akó ⌊kolkal⌋-koke tonarr amrókrrón, oya pam gómóldógabi ne klame.  
\v 5 Oya müóngdü ini anikürrün küp ngi wibalómórrón kwarilürr: “Babilon wirrian basirr, pam apyón kolab aip, akó ini tüpan ngazirr tulmil aip.”  
\v 6 Ka igó poko eserró, ene kol gorrgorr warilürr Godón pamkolpamab óe-e akó ngaen büdülümpükü nibiób okrralórr ibü óe-e, zitülkus i Yesunkwata bóktan büdrrat kwarilürr pamkolpamdó.  
\p Ka oya nóma oserró, ka karibóka-koke gübarirr aengrró.  
\v 7 Olgabi ene anerrua kürübóka wagó, “Ma ini elklaza basende iade gübarirr aengdóla? Ka kubó ene anikürrün küp marüka müsirrga ino ene kolankwata, akó oya ne nurr lara ódódda, 7 singül akó 10 gar noanko.  
\v 8 Ma ne nurr lar esena, ngaen asi yarilürr, errkya babula, ama burruan kari pokoa ene ngaru bapón-koke kugupidügab.\f + \fr 17:8 \fq ngaru bapón-koke kugupi\ft : Ma müsirrga ain bóktan 9:1 ngakanke.\f* Nóma tubrrune, ene kakóm, God sab oya kolae ine. Ini tüpdü ne pamkolpama ngyabendako, bwób zitüldügab koke nibiób ngi wibalómórrónko ⌊ngarkwat-koke arról⌋ pebadó, sab gübarirr aengrre, i sab ene nurr lar nóma eserre, zitülkus wa ngaen asi yarilürr, errkya babula, a sab tame.   
\p
\v 9 “⌊Wirri gyagüpitótóke⌋ akó susumüri-i ipüdórre: Ene 7 singüla 7 podom\f + \fr 17:9 \fq 7 podo \ft ia aprrapórr Rrom wirri basirrbóka apónda, zitülkus Rrom 7 pododó mórrando.\f* bórrangdako, ene kola ne mórrando.  
\v 10 I ta dakla 7 kingüm bórrangdako. 5a kuri tübaingürr tibiób balngomól bwóbdügab, akó darrpan errkya asine, akó darrü ene kinga tótók küsila. Da wa sab nóma tame, wa sab ae wata tugupurr tonarróm yarile.  
\v 11 Ene nurr lar, ngaen asi nótó yarilürr, akó errkya babul nótóka, sab 8 ngim king yarile. Wa ene 7 kingpüküma, da sab ngyabele kókó God sab oya kolae sine.   
\p
\v 12 “Ma ne 10 gar nósenónóma, 10 kingüm bórrangdako, kingzan balngomól arüng koke nidi kuri yazebrre, a sab darrpan abüs küp ngarkwat balngomólóm nibiób nókyerre kingzan ene nurr larpükü dabyóndi.  
\v 13 Ene kingab darrpan gyagüpitótóka. I sab tibiób arüng akó balngomól arüng oya ilirre.  
\v 14 I sab wirri gazirr ngangólórre ene ⌊Sip⌋ Kupopükü, a ibü sab ene Sip Kupoa ⌊ut-ut nirre⌋, zitülkus wa wirri Lod módóga blaman lodódógab akó wa wirri King módóga blaman kingdügab, akó wankü asi korale, wa nibiób ngibaunürr akó ilianórr akó oyaka amkoman moboküpi arróbórrón nidipako.”   
\p
\v 15 Olgabi ene anerrua akó kürübóka wagó, “Ma ne nae nósenónóma, ene pam apyón kola ne mórrando, we klamóm zamngólda, ini tüpan abün pamkolpam, bwób-bwób pamkolpam, akó bóktan pamkolpam.  
\v 16 Ma ne 10 gar nósenónóma akó ene nurr lar, i sab ene pam apyón kol alzizi amaik kwarile. I sab oya blaman elklaza umtirre akó kakapur wirre, i sab oya büb muru olongórre akó uri tozetórre.  
\v 17 Zitülkus módóga, God ini gyagüpitótók wató ingrinürr ibü susumüridü tóba bókam bagósórrón bóktan tómbapónóm; darrpan pokodó tulmil tómbapónóm akó tibiób kingzan balngomól arüng akyanóm ene nurr lar, kókó Godón bóktana sab küppükü baine.   
\p
\v 18 “Ma ne kol osena, we klamóm zamngóldo, ene wirrian basirr, ini tüpan blaman king nótó balngomóldo.”   
\c 18  
\s1 Godón Angrirrün Bóktan Babilonón Aupüm  
\p
\v 1 Ene kakóm, ka darrü anerru eserró kwitümgab abindi. Oya wirri balngomól arüng yarilürr akó oya ⌊wirri kómal zyóna⌋ tüp blaman warri sapónórr.  
\v 2 Wa wirri gyagüpi taegwarr apónórr wagó,  
\q1 “Kuri tupe! Ene Babilon wirrian basirra kuri tupe!\f + \fr 18:2 \fq kuri tupe\ft : Ini we pokobóka apónda, ene wirri basirr kulain. Ene nurr lar akó ene 10 kinga sab ene basirr kulairre, Godón angrirrün bóktan ngarkwatódó (17:16,17). \f*\fig Babilon wirri basirr|alt="Babylon" src="HK00224B.TIF" size="col" copy="Louise Bass" ref="18:2" \fig*  
\q2 Wa igó bwóbüm kuri baine, kolae samua ne ngyabendako,  
\q1 akó blaman ⌊kolkal⌋-koke samuab ban bwób,  
\q2 akó alóng-koke póyaeab ban bwób,  
\q2 akó alóng-koke akó ngazirr larab ban bwób.   
\q1
\v 3 Zitülkus módóga, blaman bwób-bwób pamkolpama oyaka dabinóp kol akó pam gómól tonarr tómbapónóm,\f + \fr 18:3 \ft Ma müsirrga ain bóktan 2:22 ngakanke.\f*  
\q2 wamaka i oyanóm waen enónóp.  
\q1 Ini tüpan kinga oyaka dabinóp kol gómól tonarr tómbapónóm,  
\q2 akó ini tüpan selbain pama mórrelóm bainóp oya wirri darrem elklaza bumiógdügab.”\x - \xo 18:3 \xt Aesaya 21:9; 23:17; Zerremaea 51:7-8; Okaka Amzazirrün Kla 14:8\x*   
\p
\v 4 Olgabi ka akó kwitümgab darrü bóktan bómgól arrkrrurrü, bóktande wagó,  
\q1 “Kürü pamkolpam, tübaus ene basirrdügab,  
\q2 igósüm e sab koke barümórre oya kolae tonarrdó,  
\q2 akó e sab oya azid aeng koke ipüdane.\x - \xo 18:4 \xt Aesaya 48:20; Zerremaea 50:8; 51:6\x*   
\q1
\v 5 Tübaus, zitülkus oya kolae tonarr kwób basurrünako pülpül amrran kari poko, amkoman atang-koke kolae tonarr,  
\q2 akó Godón kuri ngambangóle oya dümdüm-koke tonarrankwata.\x - \xo 18:5 \xt Zerremaea 51:9\x*   
\q1
\v 6 God, oya darrem okya, wa ngibürrzan darrem nüliónónóp;  
\q2 akó darrem tumum emngyel tóba tórrmen ngarkwatódó.  
\q2 Ene kübül kugupidü, wa ne kla yasarri apónórr, oyankü akó nis ngim yasarri apó.\f + \fr 18:6 \ft Ini we pokobóka apónda, God Babilonón kolae ainüm dadan kwata, wazan ngibürrdü kolae elklaza tólbael warilürr, a ama nis ngim müpande. \f*   
\q1
\v 7 Wa tóba ngizan wirri kwitüm amngyel warilürr, akó wa abün mórrel elklaza tumumzan ngyabelórr,  
\q2 oya inzan wirri azid okya akó yón gyauran ngizuta.  
\q1 Zitülkus módóga, wa tóba moboküpdü igó poko bóktando wagó,  
\q2 ‘Ka kwinzan mórrandóla kólba mórran klamdó.  
\q1 Ka kóble kokela,\f + \fr 18:7 \fq ka kóble kokela\ft : Babilon igó bóktando wagó, wa tangbamtin-koke kokean ngyabene akó ngibürrdü kokean ngambangóle kóblezan kwarilürr, Zon ini peba nóma wialómórr.\f*  
\q2 akó kürü sab yón gyaur babulan yarile.’\x - \xo 18:7 \xt Aesaya 47:7-9\x*   
\q1
\v 8 We zitülkusdü, oya ini azid aenga sab blamana darrpan ngürr togobe:  
\q2 büdül, yón gyaur, akó ku.  
\q1 Oya sab ura zudunge mengrempükü,  
\q2 zitülkus Lod God wirri arünga, oya nótó zaz ainda.   
\p
\v 9 “Ene tüpan kinga, ngaen-gógópan oyaka nidi dabinóp kol gómól tonarr tómbapónóm, akó ngaen-gógópan wankü abün mórrel elklaza tumum nidi ngyabenónóp, ene kolan nokam nóma eserre baebde, i sab oyabókamóm yón gyaurdü kwarile.  
\v 10 I sab aibwóbdügab ngakan kwarile, zitülkus i sab gum kwarile oya azid aengde. I sab bóktórre wagó,  
\q1 “‘Wa! Wa, kari kolae kokea marüka, Babilon, wirrian basirr,  
\q2 arüngan basirr!  
\q1 Darrpan abüs küp kugupidü marü zaz aina kuri tómbapóne!’   
\p
\v 11 “Tüpan selbain pama sab yón kwarile akó sab wirri gyaur kwarile oyakwata, zitülkus darrü oloma myamem ibü sel elklaza koke bumige.  
\v 12 We sel elklaza kwarilürr: gold, ⌊silba⌋, wirri darrem ingülküp akó pel; agurr akó wirri darrem mórrkenyórr, ilulu óe-óe mórrkenyórr, silk\f + \fr 18:12 \fq silk \ft wirri darrem, ongang bapónan mórrkenyórra, darrü su müót sye-i tómbapóndako. \f* mórrkenyórr akó baeb óe-óe mórrkenyórr; morroal siporrolzan ilang nugup, lar kyamülab zirrgüpi\f + \fr 18:12 \fq lar kyamülab zirrgüp \ft elepantab simbruatórrón zirrgüpako. Mórrke-mórrke módóga: \fq ivory.\f* tómbapórrón elklaza, wirri darrem nugupi, brronze, ayane, akó morroal wibagótórrón ingülküpi\f + \fr 18:12 \fq morroal wibagótórrón ingülküp\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq marble. \ft  (Olmalab barngin mabolbóka koke apónda.) \f* tómbapórrón elklaza;  
\v 13 sinamon,\f + \fr 18:13 \fq sinamon \ft darrü nugup sopaedógabi tómbapóndako. Alo misan ngitan klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq cinnamon.\f* spaes,\f + \fr 18:13 \fq spaes \ft morroal ilang klama, darrü India spaes nugupdügab ne kla apadódako. Mórrke-mórrke módóga: \fq spice\ft . Ini klama aprrapórr we spaesbóka apónda: \fq cardamom.\f* morroal ilang bóngan kla, mirr,\f + \fr 18:13 \fq mirr \ft nugupdügab morroal ilang idia. Mórrke-mórrke módóga: \fq myrrh\ft . Ene tonarr, mirr büb azid alakón kla yarilürr. Oya darrü zaget módóga: pama kubó nóma nurrótóke, oya gapókdó angrinüm we idi angangodako, zitülkus oya ilang morroala. \f* akó prrenkónsens;\f + \fr 18:13 \fq prrenkónsens \ft nugupdügab móega. Ene móeg burum amzazildako. Ma kubó nóma seteno, morroal ilang simanike. Mórrke-mórrke módóga: \fq frankincense.\f* waen, ⌊olib⌋ oel, kómal plaoa akó ⌊wit⌋; ⌊kau⌋ akó ⌊sip⌋; ⌊os⌋ akó ⌊osab amorrat kla⌋; pamkolpam, ⌊leba zaget⌋ kolpamómzan nibiób sel ninóp.  
\v 14 Sab inzan bóktarrón yarile wagó, ‘Ene wirri darrem elklaza, ma ne klamóm wirribóka nae amandóla, marü kuri mimgütrre. Blaman marü ene mórrel akó arrbirrün elklaza kolae bairrünako, akó ma sab myamem kokean nósenónómo!’  
\v 15 Ene selbain pama ne kla sel bain kwarilürr, oyakagab mórrel nidi bainóp, sab wirri kan bórrangle, zitülkus i sab gum kwarile oya azid aengde. I sab yón kwarile akó sab oyaka wirri gyaur kwarile,  
\v 16 akó sab bóktan kwarile wagó,  
\q1 “‘Wa! Wa, kari kolae kokea marüka, wirrian basirr;  
\q2 agurr akó wirri darrem mórrkenyórr, ilulu óe-óe mórrkenyórr, akó baeb óe-óe mórrkenyórr baterrón,  
\q2 akó gold, wirri darrem ingülküp, akó pel püti bairrün!   
\q1
\v 17 Darrpan abüs küp kugupidü barngin-koke mórrela kuri kolae baine!’  
\p “Blaman maludü but up amarru pam, buti agóltagól pamkolpam, akó butüdü zaget pam, blaman maludü zaget pam, sab wirri kan bórrangle.  
\v 18 I sab ene kolan nokam nóma eserre baebde, i sab taegwarr apórre wagó, ‘Ngaen inzan wirrian basirr babulan yarilürr, inizane!’  
\v 19 I sab buru tibiób singüldü zomale, igó poko okaka amzazilüm wagó, i wata kya yón gyaurdümako, akó i sab yón-gyaurpükü yón zwamtonórre wagó,  
\q1 “‘Wa! Wa, kari kolae kokea marüka, wirrian basirr;  
\q2 butpükü isa mórrel ne bainóp,  
\q2 wirri darrem elklaza noaka barrmülürr!  
\q1 Darrpan abüs küp kugupidü wa kuri kolae baine!’   
\b  
\q1
\v 20 “E bagür kwarilün, blaman kwitüm nidipakla!  
\q2 E bagür kwarilün, Godón pamkolpam, ⌊apostol⌋, akó prropet!  
\q1 Zitülkus módóga, God oya kuri zaz wine, wa yabü kle-kle neme nangónóp.”   
\p
\v 21 Olgabi darrü arüngan anerrua wirri ingülküp ipadórr, inzan kamad kla, wamaka wit küp ne klame amkendako, da maludü amaikürr bóktankü wagó,  
\q1 “Ene dadan zóngangpükü,  
\q2 Babilon, ene wirrian basirra sab inzan barngene tüpdü nóma tümanikórre,  
\q2 akó oya sab myamem kokean oserre.\x - \xo 18:21 \xt Zerremaea 51:63-64\x*   
\q1
\v 22 Wirri darrumbirrózan kla, wórr bato is, tatarror, akó mobolwóm  
\q2 sab myamem koke barrkrrule marü kugupidü.  
\q1 Darrü tayu olom, ia zaget tómbapónde,  
\q2 sab myamem marüka kokean eserre.  
\q1 Wit küp bamken kwóm  
\q2 sab myamem koke barrkrrule marü kugupidü.\x - \xo 18:22 \xt Aesaya 24:8\x*   
\q1
\v 23 Zyón klaman zyón  
\q2 sab myamem babulan yarile marü kugupidü.  
\q1 Sab myamem kol amiógüm ne pama kainda ó müór amiógüm ne kola kaindo,  
\q2 ibü gyagüp sab kokean barrkrrule marü kugupidü.  
\q1 Marü sab igósidi kolae mine, zitülkus marü selbain akó bumióg pam ini tüpan wirri ngi pam kwarilürr,  
\q2 akó marü merram tulmila blaman bwób-bwób pamkolpam ilklió bülión yarilürr.   
\q1
\v 24 God oya kugupidü tóba prropetab akó tóba pamkolpamab óe nósenóp,  
\q2 akó blamanab óe, nibiób okrralórr ini tüpdü.”   
\c 19  
\s1 Kwitüm Bagürwóm  
\p
\v 1 Ene elklaza kakóm, ka darrü kla arrkrrurrü, wamaka ne abün isa bódeandako kwitüm. Igó taegwarrkü wagó:  
\q1 “Aleluya!\f + \fr 19:1 \fq Aleluya\ft , ini Ibrru bóktan oporan küp módóga: \fq Yawe\ft  yagüram. \fq Yawe\ft  Godón darrü ngia (Bazeb Tonarr 3:14).\f*  
\q1 Zidbain, ⌊wirri kómal zyón⌋, akó arüng mibü Godónko!   
\q2
\v 2 Zitülkus módóga, oya zazbain amkomana akó dümdüm.  
\q1 Wa ene pam apyón wirri gómól kol kuri zaz wine,  
\q2 ini dudu tüp nótó kolae yónürr tóba kolae tonarrpükü.  
\q1 Wa darrem kuri yalkomóle oyaka, Babilon, zitülkus wa ibü ekrralórr, Godónkü nidi zaget kwarilürr.”   
\m
\v 3 I akó taegwarr apónóp wagó:  
\q1 “Aleluya!  
\q1 Nokama oya kolae ain bwóbdügab metat-metat angürda!”   
\p
\v 4 Ene 24 ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ akó ene tokom ngyaben elklaza wakósingül nümgünóp, da Godón ⌊ótóknóp⌋, tóba kingan mórran klamdó nótó mórralórr. Igó bóktankü wagó, “Amen, Aleluya!”   
\p
\v 5 Olgabi darrü bóktan bómgóla sidórükürr kingan mórran klamdógab. Igó bóktankü wagó:  
\q1 “Mibü God yagüram,  
\q2 blaman Godón zaget pam,  
\q1 oya gum-gum nidi ótókdako,  
\q2 ia e wirri ngi ó ta ia kari ngi amorrandakla.”   
\s1 ⌊Sip⌋ Kupoan Alongalo Kol Amióg Tóredó  
\p
\v 6 Olgabi ka igó arrkrrurrü, wamaka pamkolpamab ngoroa bódeanda, wamaka wirri naea ukwómpükü bókanda akó wamaka taren-taren maduba bóktanda. Igó bóktankü wagó:  
\q1 “Aleluya!  
\q2 Zitülkus módóga, mibü Lod, Wirrian Arüng God, balngomólda.   
\q1
\v 7 Mi bagürwóm akó barnginwóm kwarilo, akó mi oya ngi wirri kwitüm emngyelnórre!  
\q2 Zitülkus módóga, ene tonarr kuri semrróne ene Sip Kupoan kol amióg tórem,  
\q2 akó oya arrearrón kola tóba kuri tómbapóne.   
\q1
\v 8 Oya agurr akó wirri darrem mórrkenyórr okyenóp batenóm, zyónbarran akó ⌊tóman-koke⌋.”  
\m (Ene agurr akó wirri darrem mórrkenyórr ene klamóm zamngólda, Godón pamkolpama ne dümdüm tórrmen tómbapóndako.)   
\p
\v 9 Olgabi ene anerrua kürü kyalórr wagó, “Ini poko wialóm: ‘Bagürwóm idipako, God nibiób ngibaunürr ene Sip Kupoan alongalo kol amióg tóredó.’” Wa akó bóktanórr wagó, “Ini ne bóktan oporko, Godón amkoman bóktan oporako.”   
\p
\v 10 Olgabi ka wakósingül nülkamürrü oya wapórdó, oya ótókóm. A wa ma kürü kyalórr wagó, “Ene poko tónggapón-gu! Ka Godónkü zagetdóla, wata mazan akó ngibürr amkoman bangun zonaretalzan, Yesun amkoman bóktan nidi amoandako, Yesu ne poko pupo tinóp.\f + \fr 19:10 \fq Yesun ne amkoman bóktan pupo tinóp\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq testimony of Jesus\ft . Darrü küp módóga: \fqa pamkolpama ne bóktan büdrratódako Yesunkwata.\f* E wata Godón ótók kwarilün! Zitülkus módóga, Yesu ne amkoman bóktan pupo tinóp, wa pamkolpam gaodó bainda ⌊prropetzan bóktanóm⌋.”   
\s1 Nótó Mórran Yarilürr Gabülpli ⌊Os⌋ Kwitüdü  
\p
\v 11 Olgabi ka kwitüm bwób eserró tapabakurrün, da módóga, gabülpli os asi yarilürr kürü obzek kwata. Oya kwitüdü nótó mórran yarilürr, oya ngi igó yarilürr wagó, Amkoman Moboküp akó Amkoman. Wa dümdüm kwata zaz bainda akó gazirrda.  
\v 12 Oya ilküp nis ur ulitzan namülnürri, akó oya singüldü wa abün kingab müóngdur bamelórrón yarilürr. Darrü ngi wialómórrón yarilürr oyaka, darrü olom umul-kók yarilürr, wata wa tüób umulürrün ne klambóka yarilürr.  
\v 13 Wa óedó anggóbórrón tumum mórrkenyórr baterrón yarilürr, da oya ngi módóga: Godón Bóktan.  
\v 14 Kwitüm gazirr pama oya mamoan kwarilürr, gabülpli os kwitüm mórrande, akó agurr akó wirri darrem mórrkenyórr bamelórrón, gabülpli akó tóman-koke.  
\v 15 Oya taedógab zirran gazirr turrika tubrranórr, da ini klame wa sab blaman bwób-bwób pamkolpam kolae nirre. Wa sab ibü wirri arüngi balngomól yarile ayan tupuru-i, gyaur-koke. Wa sab ene ⌊grreip⌋ wapóre nilórre, ene grreip mor amóng bwóbdü\f + \fr 19:15 \fq grreip mor amóng bwób\ft : Ma müsirrga ain bóktan 14:19 ngakanke.\f*, Wirrian Arüng God tóba ngürsil ne amtyanda.  
\v 16 Oya mórrkenyórrdü akó oya waurdü ini ngi wialómórrón namülnürri: “Wirri King blaman kingdügab, akó wirri Lod blaman lodódógab.”   
\p
\v 17 Olgabi ka darrü anerru eserró, abüsdü zamngólde, wirri gyagüpi nótó taegwarr apónórr blaman póyaedó nidi arrmul kwarilürr pülpüldü wagó, “Togob a kwób tóbazen Godón wirri garrirrwómankü,  
\v 18 ibü muru alóngóm, king akó gazirr pamab singüldü pam, akó arüng gazirr pamab muru, os muru akó nidi mórrandako ibü kwitüdü, akó blaman pamkolpamab muru, leba zaget kolpam akó leba zaget kolpam-koke nidipko, wirri ngi akó kari ngi is.”   
\p
\v 19 Olgabi ka ene nurr lar akó ini tüpan king nósenarre akó ibü gazirr pam, blaman nidi kwób bazelórr darrpan pokodó, inkü wirri gazirr ngangólóm, ene gabülpli os kwitüdü nótó mórran yarilürr akó oya gazirr pam.  
\v 20 A ene nurr lar akó wankü ene obae prropet darrpan tonarr numigóp, kle-kle ⌊wirri tulmil⌋ ne prropeta okaka azazin yarilürr nurr laran wapi. Ene kle-kle wirri tulmili wa ibü ilklió bülión yarilürr, ene nurr laran timam nidi yazebóp akó oya ingülküp dandang nidi ótók kwarilürr. Ene nis arról kla nümanikóp urpükü maludü, kolae ilangan ingülküppükü\f + \fr 19:20 \fq kolae ilangan ingülküp\ft : Ma müsirrga ain bóktan 14:10 ngakanke.\f* ne klama baeb yarilürr.  
\v 21 Ene barre pam ene gazirr turriki ekrrónóp, oya taedógab ne turrika tubrranórr, ene gabülpli os kwitüdü nótó mórran yarilürr. Da blaman póyaea ene büb muru olonglórr kókó bikóma byamrókóp.   
\c 20  
\s1 Yesu Sab 1,000 Pailüm Balngomól Yarile  
\p
\v 1 Olgabi ka darrü anerru eserró kwitümgab abindi müpan sein sye amoarrón, gaodó nótó yarilürr ene ngaru bapón-koke kugupi\f + \fr 20:1 \fq ngaru bapón-koke kugupi\ft : Ma müsirrga ain bóktan 9:1 ngakanke.\f* murrausüm.  
\v 2 Wa ene wirri atrrórrzan kla amiógürr, ene wa, ene ngaerrón gwara, ene ⌊deból⌋ akó satani nótóke, da amrókórr 1,000 pailüm.\x - \xo 20:2 \xt Bwób Zitül 3:1; Okaka Amzazirrün Kla 12:9\x*  
\v 3 Olgabi wa oya ene ngaru bapón-koke kugupidü amanikürr, mamtae murrausürr, akó timam atenórr ene mamtae tapakugum, ene igósüm, satani oya myamem kan akyan-gum bwób-bwób pamkolpam ilklió bülión-gum, kókó ene 1,000 paila ki blakórre. Ene 1,000 pail kakóm, God sab ene anerru ok ine oya agom tugupurr tonarróm.   
\p
\v 4 Olgabi ka kingab mórran kla nósenarre akó nidi bobrralórr ene klamdó, da God ibü balngomól arüng nókyenóp zaz bainüm. Ka akó ene pamkolpamab samu nósenarre nibiób okrralórr singül singgalgórrón amkoman bóktananme, Yesu ne poko pupo ninóp, akó Godón bóktananme. I ene nurr lar ó oya ingülküp dandang koke ⌊ótók⌋ kwarilürr akó oya timam koke yazebóp tibiób müóngdü ó tibiób tangdó. God akó ibü arról sakonórr, da i Yesu Kerrisokü balngomól kwarilürr 1,000 pailüm.  
\v 5 (God barre büdül kolpam arróldó koke sakonórr, kókó ene 1,000 paila nóma blakónóp.) Ini ngaen-gógópan barsin tonarr yarilürr, God abün büdül pamkolpam akó arróldó arsinüm.  
\v 6 Bagürwóm akó tibi-tibi amarrón Godónkü we isako, ngaen-gógópan barsindü nidipako. Nis ngim büdülan arüng babula inzan pamkolpam azebóm. A i ma sab God akó Yesu Kerrison prrist kwarile. I sab wankü balngomól kwarile 1,000 pailüm.   
\s1 Satanian Dómdóm Zóngang akó Oya ⌊Ut-ut Ain⌋  
\p
\v 7 Ene 1,000 paila sab nóma blakórre, satani sab ugón irrune tóba tümün müótüdügabi,  
\v 8 da sab wame ini dudu tüpdü bwób-bwób pamkolpam ilklió büliónüm akó amarrum darrpan pokodó gazirrüm. Ene blaman bwób igó ngibliandako Gog akó Magog. Ibü pam ngarkwat inzana, wamaka ne malu kabedó nóresako, ena bürrkós.\x - \xo 20:8 \xt Izikiel 38:2, 9, 15\x*  
\v 9 I bagólólórr dudu tüpdü, da Godón pamkolpamab marrgu kal-kal yangónóp, Godón moboküpdü wirri basirr. Da ura tübinürr kwitümgab, da ene pamkolpam we badüngürr.  
\v 10 Akó deból, ibü nótó ilklió bülión yarilürr, urpükü maludü amaikóp, kolae ilangan ingülküppükü\f + \fr 20:10 \fq kolae ilangan ingülküp\ft : Ma müsirrga ain bóktan 9:17 ngakanke.\f* ne klama baeb yarilürr, ngaensingülan ene nurr lar akó ene obae prropet nis ne nümanikóp. I sab irrüb ngürr wirri azid zwaengle metat-metat.   
\s1 Godón Büdül Zaz Bain  
\p
\v 11 Olgabi ka wirri gabülpli kingan mórran kla eserró akó mórrarrón nótó yarilürr ene mórran klamdó. Tüp akó pülpüla oya obzekdógabi ugón busorri, akó ibü myamem darrü bwób babul yarilürr burrmatóm.  
\v 12 Da ka blaman büdül pamkolpam nósenarre, wirri ngi akó kari ngi is, ene kingan mórran kla obzek kwata bórrangde. Darrüpa peba tapanukuóp. Da akó darrü peba tapakurr, ⌊ngarkwat-koke arról⌋ peba ne kla yarilürr. Olgabi God ibü zaz ninóp tibiób tórrmen ngarkwatódó, ne kla wibalómórrón kwarilürr ene nis pebadó.\x - \xo 20:12 \xt Daniel 7:9-10\x*  
\v 13 Malua tóba büdül okaka sizazinürr, büdül akó büdülab bwóba ta tibiób büdül okaka sizazirri. God ibü darrpan-darrpan igó zaz bain yarilürr, tibiób tórrmen ngarkwatódó.  
\v 14 Olgabi büdül akó büdülab bwób, urpükü maludü nümaikóp. Ene urpükü malu módóga, nis ngim büdül.  
\v 15 Darrü oloman ngi ne wialómórrón babul nóma yarilürr ene ngarkwat-koke arról pebadó, da wa wata ene urpükü maludü amanik olom yarilürr.   
\c 21  
\s1 Küsil Pülpül akó Küsil Tüp  
\p
\v 1 Olgabi ka küsil pülpül akó küsil tüp nóserró, zitülkus ene ngaen-gógópan pülpül akó tüp myamem babul namülnürri. Akó myamem malu ta babul yarilürr.\x - \xo 21:1 \xt Aesaya 65:17; 2 Pita 3:13\x*  
\v 2 Ka Gyabi Wirri Basirr eserró, ene küsil Zerrusalem, kwitümgabi abindi Godkagab. Ene wirri basirr arrearrón kolzan püti airrün warilürr müórankü, wa ne pam amiógüm kaindo.\x - \xo 21:2 \xt Aesaya 61:10\x*  
\v 3 Olgabi ka wirri bóktan bómgól arrkrrurrü ene kingan mórran klamdógab, bóktande wagó, “Sazil, Godón ngyaben marrgu errkya pamkolpampüküma, da wa sab inkü ngyaben yarile. I sab oya pamkolpam kwarile, akó wa sab tüób ola yarile inkü, akó wa sab ibü God yarile.  
\v 4 Wa sab blaman yarrmurr norrgorre ibü ilküpdügab. Pamkolpama sab myamem koke nurrbarin kwarile. I sab myamem yón gyaurdü koke kwarile ó yóndü ó azidüdü, zitülkus ene ngaep elklaza tibiób tulmilpükü myamem sab babulan kwarile.”   
\p
\v 5 Nótó mórran yarilürr ene kingan mórran klamdó, igó bóktanórr wagó, “Sazil, ka blaman elklaza küsil byóndóla!” Olgabi wa bóktanórr wagó, “Ini poko wibalóm, zitülkus ini ngambangól akó amkoman bóktan oporako.”  
\v 6 Olgabi wa kürüka bóktanórr wagó, “Blaman ene elklaza errkya kuri tómbapórre. Ka Alpa akó Omegala,\f + \fr 21:6 \fq Alpa akó Omega\ft : Ma müsirrga ain bóktan 1:8 ngakanke.\f* Zitülkus akó Solo. Yabü blaman, naem nidipako, ka sab yabü ok ninünümo nae anónóm ene arról-gail nae aróbdógab darrem klam-koke.  
\v 7 Kolae nótó ⌊ut-ut ainda⌋, ini elklaza sab oya kwarile, akó ka sab oya God namulo, ó wa sab kürü olom yarile.  
\v 8 A gum nidipako Yesun mamoanóm, kürü amkoman koke nidi angundako, aroam elklaza nidi tómbapóndako, kolpam büdülümpükü nidi akrrandako, kolpampükü nidi utódako ibü kol ó morwal koke nidipko, merram-merram akó wapi-wapi nidi kaindako, obae god nidi ⌊ótókdako⌋, akó blamana nidi obae tizdako, sab ene urpükü maludü ogobe, kolae ilangan ingülküppükü\f + \fr 21:8 \fq kolae ilangan ingülküp\ft : Ma müsirrga ain bóktan 9:17 ngakanke.\f* ne klama baebda. Ene wa nis ngim büdüla.”   
\s1 Küsil Zerrusalem  
\p
\v 9 Darrü ene 7 anerru, ene 7 kübül nibiób kwarilürr 7 dómdóm wirri gum müppükü, kürüka tamórr akó bóktanórr wagó, “Yao, ka kubó marü mómtyeno ene arrearrón kol, ene ⌊Sip⌋ Kupoan kol.”  
\v 10 Olgabi ene anerrua kürü küdódürr Godón Samuan arüngi darrü wirri kwitüm pododó. Wa kürü ene Gyabi Wirri Basirr Zerrusalem kómtyanórr, kwitümgabi abindi Godkagab.  
\v 11 Godón ⌊wirri kómal zyóna⌋ ene wirri basirr zyónan ngitan yarilürr, akó oya zyóna krristalzan\f + \fr 21:11 \fq krristal\ft : Ma müsirrga ain bóktan 4:6 ngakanke.\f* ⌊kolkal⌋ warri bapón yarilürr, wamaka ne darrü wirri darrem ingülküpa, ngi zaspa.\f + \fr 21:11 \fq zaspa\ft : Ma müsirrga ain bóktan 4:3 ngakanke.\f*  
\v 12 Ene wirri basirr amarüksimarük angórrón, darrü wirri akó kokrrapan gri yarilürr 12 barrbün mamtaepükü. Da darrpan-darrpan anerrua bórrang kwarilürr ene 12 barrbün mamtaedó. Ola Isrraelón 12 zitülab ngi wibalómórrón asi koralórr ene 12 barrbün mamtaedó.  
\v 13 Aüd barrbün mamtae abüsa banik bwóbdübóna kwarilürr, aüd barrbün mamtae bolmüótüdübóna, aüd barrbün mamtae malubarrdóbóna, akó aüd barrbün mamtae abüsa bótao bwóbdübóna kwarilürr.  
\v 14 Ene wirri basirran gria 12 zitül ingülküpdü zamngórrón yarilürr. Ene ingülküp zitülkusdü Sip Kupoan 12 ⌊apostolab⌋ darrpan-darrpan ngi wibalómórrón kwarilürr.   
\p
\v 15 Ene kankü ne anerrua bóktan yarilürr, oya darrü ngarkwat bütanin tupuru yarilürr, golde tónggapórrón, ene wirri basirran ngarkwat, oya barrbün mamtae akó oya gri ataninüm.  
\v 16 Ene wirri basirr dudu mumu yarilürr gurrkak bapórrón, akó oya taptap akó oya kokrrap wata darrpan ngarkwat namülnürri. Wa ene wirri basirr ataninürr ene tupuru-i. Oya kokrrap, taptap akó kwit we ngarkwat kwarilürr, 2,400 kilomita.\f + \fr 21:16 \fq 2,400 kilomita\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa 12,000 stadia. \f*  
\v 17 Wa ene wirri basirran gri ataninürr, da 65 mita\f + \fr 21:17 \fq 65 mita\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa 144 kyubit. \f* kwit yarilürr. Ene anerrua we ngarkwate ataninürr pamkolpama ne ngarkwate bütanindako.  
\v 18 Ene gri zaspa-e tónggapórrón yarilürr, akó ene wirri basirr kolkalan golde tónggapórrón yarilürr, tóman-koke ne kla yarilürr, glaszan.  
\v 19 Ene zitül ingülküp ene wirri basirran gri lorodó, kari morroal agurr ingülküpi püti airrün koke kwarilürr. Ngaen-gógópan zitül ingülküp zaspa yarilürr, nis ngim zitül ingülküp ama sapaea\f + \fr 21:19 \fq sapaea \ft ongang bapón glaszan blu ingülküpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq sapphire.\f* yarilürr. Aüd ngim ne zitül ingülküp ama kalsedoni\f + \fr 21:19 \fq kalsedoni \ft ongang bapón karibóka baeb blu ingülküpa. Ngibürr Godón Buka ma \fqa agat \ft  ngiliandako. Agat arirrküpi ingülküpa. Mórrke-mórrke módógamli: \fq chalcedony\ft  akó \fq agate.\f* yarilürr. Tokom ngim zitül ingülküp ama emerral\f + \fr 21:19 \fq emerral\ft : Ma müsirrga ain bóktan 4:3 ngakanke.\f* yarilürr.  
\v 20 5 Ngim zitül ingülküp ama sarrdoniks\f + \fr 21:20 \fq sarrdoniks \ft ongang bapón óe-óe akó baeb wi-wi ingülküpa. Ngibürr Godón Buka ma \fqa oniks\ft  ngiliandako. Mórrke-mórrke módógamli: \fq sardonyx\ft  akó \fq onyx.\f* yarilürr. 6 Ngim zitül ingülküp ama karrnilión\f + \fr 21:20 \fq karrnilión \ft ongang bapón óezan óe-óe ingülküpa. Ngibürr Godón Buka ma \fqa sarrdius\ft  ngiliandako. Sarrdius ur berrezan óe-óe ingülküpa. Mórrke-mórrke módógamli: \fq carnelian\ft  akó \fq sardius\ft .\f* yarilürr. 7 Ngim zitül ingülküp ama krrisolaet\f + \fr 21:20 \fq krrisolaet \ft ongang bapón aruri akó arirrküpi ingülküpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq chrysolite\ft . \fq Good News Bible\ft  ma \fqa yellow quartz\ft  ngilianda.\f* yarilürr. 8 Ngim zitül ingülküp ama berril\f + \fr 21:20 \fq berril \ft ongang bapón glaszan bluan arirrküpi ingülküpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq beryl.\f* yarilürr. 9 Ngim zitül ingülküp ama topaz\f + \fr 21:20 \fq topaz \ft ongang bapón glaszan blu o aruri a arirrküpi ingülküpa. \f* yarilürr. 10 Ngim zitül ingülküp ama krrisopreis\f + \fr 21:20 \fq krrisopreis \ft arirrküpi ingülküpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq chrysoprase\ft . \fq Good News Bible\ft  ma \fqa kalsedoni\ft  ngilianda, Mórrke-mórrke módóga: \fq chalcedony.\f* yarilürr. 11 Ngim zitül ingülküp ama zasint\f + \fr 21:20 \fq zasint \ft ongang bapón óe-óe a pugan blu ingülküpa. \fq Good News Bible\ft  ma \fqa turrkoiz\ft  ngilianda. Ene pülpül wi arirrküpi ingülküpa. Mórrke-mórrke módógamli: \fq jacinth\ft  akó \fq turquoise.\f* yarilürr. Akó 12 ngim zitül ingülküp ama ametist\f + \fr 21:20 \fq ametist \ft ongang bapón glaszan ilulu óe-óe ingülküpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq amethyst.\f* yarilürr.  
\v 21 Ene 12 darrpan-darrpan barrbün mamtae pel\f + \fr 21:21 \fq pel\ft : Ma müsirrga ain bóktan 17:4 ngakanke.\f* kwarilürr. Ene wirri basirran wirri kwat kolkal golde tónggapórrón yarilürr, tóman-koke glaszan.   
\p
\v 22 Ka ⌊Godón Gyabi Müót⌋ koke eserró ene wirri basirrdü, zitülkus oya Gyabi Müót módóga, Wirrian Arüng Lod God akó ene Sip Kupo.  
\v 23 Ene wirri basirran myamem abüs ó melpal zyón amkün babula, zitülkus Godón wirri zyóna oya zyón apónda, akó ene ne Sip Kupo-e oya zyón klamzana.  
\v 24 Bwób-bwób pamkolpama sab oya zyóndü bagólóle, akó ini tüpan kinga sab ibü mórrel ene wirri basirrdü tübarrmüle.  
\v 25 Oya barrbün mamtae sab darrü simam myamem koke murrnausnórre, zitülkus irrüb ola babula.  
\v 26 Sab bwób-bwób pamkolpama togobe ene wirri basirrdü oya ngi wirri kwitüm amngyelóm akó oya wirri ngi atenóm.  
\v 27 Darrü tómanpükü klama sab kokean bangrine, akó darrü büódan tulmil tómbapón olom ó obae tiz olom, sab kokean bangrine. Ene wata sab we pamkolpama barrbüne, ene nibiób ngi wibalómórrónako ene Sip Kupoan ⌊ngarkwat-koke arról⌋ pebadó.   
\c 22  
\p
\v 1 Olgabi ene anerrua kürü arról-gail naepükü tobarr kómtyanórr olmeande God akó Sip Kupo ibü kingan mórran klamdógab, ⌊kolkal⌋ ne kla yarilürr krristalzan.\f + \fr 22:1 \fq krristal\ft : Ma müsirrga ain bóktan 4:6 ngakanke.\f*\x - \xo 22:1 \xt Zekarraea 14:8\x*  
\v 2 Ene tobarra olmean yarilürr ene wirri basirran wirri kwat aoanana. Ene tobarran nizan dorrodó, ene arról-gail nugupa zamngól warilürr. Ene nugupa 12 melpal kugupidü waon warilürr, darrü melpal go darrü obzek küp. Blaman bwób-bwób pamkolpama ene nugup pórngae alküldako tibiób dólóng bainüm.\x - \xo 22:2 \xt Bwób Zitül 2:9; Izikiel 47:12; Okaka Amzazirrün Kla 2:7; 22:14\x*  
\v 3 Sab myamem amórr bóktan babul yarile. Ene ne kingan mórran klame, Godón akó ene Sip Kupoan, sab wata ene wirri basirrdü yarile, akó oyankü nidi zagetódako, sab oya ⌊ótók⌋ kwarile.  
\v 4 I sab Godón obzek esenórre akó oya ngi sab ibü müóngdü kwarile.  
\v 5 Sab myamem irrüb babul yarile, akó sab pamkolpamab zyón amkün babul yarile, zyón klamdógab ó abüsdügab, zitülkus Lod God sab ibü zyón yarile, akó i sab kingzan balngomól kwarile metat-metat.   
\s1 Dómdóm Alakón Bóktan  
\p
\v 6 Olgabi ene anerrua kürüka bóktanórr wagó, “Blaman ini ne bóktanko, ngambangól akó amkomanako. Mibü Lod God, tóba Samu nótó gailda tóba prropet, tóba anerru zirrsapónórr tóba zaget pamdó okaka azazinüm, sab kari poko ne elklaza tómbapónóm kaindako.”  
\v 7 Yesu igó bóktanórr wagó, “Turrkrru, ka abzil kari pokola! Bagürwóm idipako, ini prropetan bóktan nidi amorrandako ini pebadó.”   
\p
\v 8 Ka, Zon, arrkrrurrü akó nósenarre blaman ini elklaza. Ene elklaza arrkrru akó basen kakóm, ene anerruan obzek kwata ka wakósingül nülkamürrü oya ótókóm, kürüka ini elklaza nótó okaka tinóp.  
\v 9 A wa ma kürübóka wagó, “Ini poko tónggapón-gu! Ka Godón zaget olomla, mazan akó marü kamdal prropetzan, akó blamanzan, ini peban bóktan nidi mamoandako. Wata Godón ótók namülün!”   
\p
\v 10 Olgabi wa kürü kyalórr wagó, “Ini pebadó prropetan bóktan murrausgu, igósüm pamkolpam gaodómako atangóm, zitülkus tonarra tugupurr kuri tübine.  
\v 11 Dümdüm ngyaben-koke pamkolpam wata dümdüm-koke tonarr ki olngolón. Tómanpükü tulmil nidi alngóndako, wata tómanpükü tulmil ki olngolón. Dümdüm ngyaben pamkolpam, i wata dümdüm tonarr ki olngolón. Kolkal akó tibi-tibi amarrón nidipko Godónkü, i wata kolkal akó tibi-tibi amarrón ki kwarilün.”   
\p
\v 12 Yesu igó bóktanórr wagó, “Turrkrru, ka abzil kari pokola! Ka sab kankü simarruo ibü darrpan-darrpan darrem kla ibü aliónüm, tibiób tórrmen ngarkwatódó.\x - \xo 22:12 \xt Aesaya 40:10; 62:11; Zerremaea 17:19\x*  
\v 13 Ka Alpa akó Omegala, Ngaen-gógópan akó Dómdóm, Zitülkus akó Solo.”\x - \xo 22:13 \xt Aesaya 44:6; 48:12\x*   
\p
\v 14 Bagürwóm idipako, tibiób mórrkenyórr nidi aguldako. Ene igósüm, ibü sab dümdüm asi yarile ene arról-gail nugupdügab alom akó ene wirri basirrdü barrbünüm, barrbün mamtaeana.  
\v 15 Kalkuma umeako - ene we isako, merram-merram akó wapi-wapi nidi kaindako, kolpam büdülümpükü nidi akrrandako, kolpampükü nidi utódako ibü kol ó morwal koke nidipko, obae god nidi ótókdako, akó blaman nidi ubi baindako obae tizüm akó metat nidi tiz agósdako.   
\p
\v 16 “Ka, Yesu, kólba anerru kuri zirrapóna ini elklaza pupo bainüm marüka akó ma ini pupairrün bóktan sos pamkolpamdó zirrapónke. Ka ⌊Deibidün⌋ urrpüós akó Deibidün bobat akó ene babzelan Sis Wimurr.”   
\p
\v 17 Godón Samu akó ene arrearrón kol bóktandamli wagó, “Yao!” Nótó arrkrruda, wa ta ki bókta wagó, “Yao!” Naem nótóka, wa ki tam; ubi nótóka, wa ene arról-gail nae popa ki enó, darrem-koke.   
\p
\v 18 Ka, Zon, blaman is arüngi ikik bókrrandóla ini prropetan bóktan nidi arrkrrudako ini pebadó: darrü oloma ne tumum nóma emngyele ini bóktandó, God sab oya ene wirri gum müp iline, wa ne kla pupo ninóp ini pebadó.  
\v 19 Akó darrü oloma ne darrü kla nóma irrune ini prropetan bóktandógab ini pebadó, God sab oyakagab ene dümdüm imtine ene arról-gail nugupdügab alom, akó sab ene dümdüm imtine oyakagab ene gyabi wirri basirrdü bangrinüm, ini pebadó ne kla pupo bairrünamli.   
\p
\v 20 Blaman ini elklaza nótó pupo bainda, igó bóktanda wagó, “Ó, ka abzil kari pokola!”  
\p Amen. Lod Yesu, yao!   
\p
\v 21 Ka tóredóla, Lod Yesun ⌊gail tonarr⌋ blamandó\f + \fr 22:21 \fq blamandó\ft : Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna: blaman Godón pamkolpamdó.\f* asi ki yarilün.\f + \fr 22:21 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó igó bóktan opor angrirrüna: \fqa amen.\f*