\id MAT - Gizrra 
\h Metyu 
\toc3 Met. 
\toc2 Metyu 
\toc1 Morroal Bóktan Yesunkwata, Metyu Ne Bóktan Wialómórr 
\mt2 Morroal Bóktan Yesunkwata,  
\mt1 Metyu  
\mt2 Ne Bóktan Wialómórr  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\im Metyu, oya darrü ngi Libae, wa ⌊taks mani dakabain pam⌋ yarilürr Rrom kingankü. Yesu Metyun nóma ngyaunürr tóba solkwat akyanóm, da wa Yesun umulbain olomóm we bainürr. Wa ene mani dakabain zaget ugón elkomólórr.  
\ip Metyu ini peba tóba ⌊Zu pamkolpamdó⌋ wialómórr. Zu pamkolpama igó gyagüpitótók kwarilürr wagó, “God noan ingrinürr pamkolpam zid bainüm, ene oloma sab tame tóba pamkolpam balngomólóm Rrom pamkolpamab tangdógabi.” Ibrru bóktane, oya ngi módóga wagó, “Mesaya”. Grrik bóktane, oya ngi ma módóga wagó, “⌊Kerriso⌋”. Zu wirri ngi pam ta umul-kók kwarilürr igó, Yesu ia nubógabi tamórr, da blaman pamkolpama karibóka koke gübarirr aengóp Yesun bóktan tulmildügabi. Metyun ubi yarilürr Zu pamkolpam igó poko umul bainüm wagó, Yesu wa ta amkoman Kerriso-e, Zu pamkolpamab King. We zitülkusdü, wa Yesun tótókankwata igósidi wialómórr igó, Yesu Kinga tamórr tóba pamkolpamdó. A Metyu bótang pamkolpamdó okaka azazinda igó, Kerriso tüpan wirri gazirr pamzan koke yarilürr; wa Godkagabi paud sidódürr.  
\ip Metyu ta akó ngibürr bóktan poko wibalómórr Godón Wibalómórrón Bóktandógab, ngaerrón ⌊prropeta⌋ ne poko pupo syónónóp Kerrisonkwata, God ne Olom ingrinürr pamkolpam zid bainüm. Ini bóktan pokoa amkoman küppükü bainürr, Yesu Kerriso nóma tamórr.  
\ip Metyun darrü wirri bóktan módóga: Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipako, Yesun nidi amkoman angundako, blaman Godón olmalko. Blaman tóba Kingzan Balngomóldómako. Metyu Yesun abün alap-alap bóktan wibalómórr, bótang pamkolpamdó müsirrga byónüm, God errkya tóba pamkolpam iazan balngomólda.  
\iot Ini Peban Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Yesu Kerrison abalbobatal \ior 1:1-17\ior*  
\io1 B. Yesun amtómól \ior 1:18-25\ior*  
\io1 C. Zon Baptaes Bain Pam \ior 3:1-12\ior*  
\io1 D. Zon Yesun baptaes yónürr akó Yesun satania kolae tonarr tónggapónóm alngomólóm kain yarilürr \ior 3:13–4:11\ior*  
\io1 E. Yesun zaget panzedó Galili prrobinsdü \ior 4:12–18:35\ior*  
\io1 F. Yesun zaget wa nóma agóltagól yarilürr Galili prrobinsdügabi ama Zerrusalem wirri basirrdü \ior 19:1–20:34\ior*  
\io1 G. Dómdóm udaidü Zerrusalemóm akó minggüpanandó \ior 21:1–25:46\ior*  
\io1 H. Yesun amigóp akó büdülümpükü emkólóp \ior 26:1–27:66\ior*  
\io1 I. God Yesun irsümülürr büdüldügab akó Yesu tóba okaka tübyónürr pamkolpamdó \ior 28:1-20\ior*  
\c 1  
\s1 Yesu Kerrison Abalbobatal  
\r (Luk 3:23-38)  
\p
\v 1 Yesu Kerriso ⌊Deibidün⌋ olom yarilürr, akó Deibid go Eibrra-amón\f + \fr 1:1 \fq Eibrra-am \ft blaman Isrrael pamkolpamab wirri abbobat wató yarilürr.\f* bobat yarilürr. Yesun abalbobatalab ngi aini balómórrónako.   
\p
\v 2 Eibrra-amkagabi kókó King Deibidün amrran, ibü ngi idi kwarilürr:  
\q1 Eibrra-am Aesakón ab yarilürr,  
\q1 Aesak Zeikobón ab yarilürr,  
\q1 Zeikob, Zuda akó oya zoretal, wa ibü ab yarilürr.   
\q1
\v 3 Zuda, Perrez akó Zerra ibü ab yarilürr, Tamarr\f + \fr 1:3 \fq Tamarr \ft Zudan darrü siman oloman kol kóble warilürr. Wa Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr, Keinan kol. Aba tóba oloman kol kóble we upadórr, Tamarrón, da Tamarr ninis siman olom nulngumilürr, ngi Perrez akó Zerra (Bwób Zitül 38).\f* aipdügab.  
\q1 Perrez Ezrronón ab yarilürr,  
\q1 Ezrron Rramón ab yarilürr,   
\q1
\v 4 Rram Aminadabón ab yarilürr,  
\q1 Aminadab Nasonón ab yarilürr,  
\q1 Nason Salmonón ab yarilürr,   
\q1
\v 5 Salmon Boazón ab yarilürr, Rreieb\f + \fr 1:5 \fq Rreieb \ft Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr. Wa ngaen-gógópan pam gómól kol warilürr (Zosyua 2; 6:17, 22-25).\f* aipdügab,  
\q1 Boaz Obedón ab yarilürr, Rrut\f + \fr 1:5 \fq Rrut \ft Zu kol kokeo. Wa mogob kol warilürr (Rrut 1:4).\f* aipdügab,  
\q1 Obed Zesin ab yarilürr,   
\q1
\v 6 akó Zesi Deibidün ab yarilürr, Isrrael pamkolpamab king.  
\q1 Deibidkagabi kókó Isrrael pamkolpam Babilonia gazirr pama nóma barrmülürr ama tibiób bwóbdü ola ngyabenóm, Yesun abalbobatalab ngi idi kwarilürr:  
\q1 Deibid Solomonón ab yarilürr, Urraean\f + \fr 1:6 \ft Deibid \fq Urraean \ft gazirr pokodü zirrapónórr oya arról alakónóm, zitülkus wa wirri ubi bainürr oya koldó, ngi Batseba. Urraean nóma emkólóp, Deibid oya kol kóble we upadórr. Ibü ngaen-gógópan siman oloma nurrótókórr. Nis ngim olom ma Solomon, Urraean kol kóbledógab. (2 Samuel 11; 12:24-25)\f* kol kóbledógab esenórr,   
\q1
\v 7 Solomon Rreoboamón\f + \fr 1:7 \fq Rreoboam \ft kókó Zeoyakin amrran, i blaman king kwarilürr Zuda prrobinsdü (1 King 12 – 2 King 24).\f* ab yarilürr,  
\q1 Rreoboam Abaezan ab yarilürr,  
\q1 Abaeza Asan ab yarilürr,   
\q1
\v 8 Asa Zeosapatón ab yarilürr,  
\q1 Zeosapat Zeorramón ab yarilürr,  
\q1 Zeorram Uzian ab yarilürr,   
\q1
\v 9 Uzia Zotamón ab yarilürr,  
\q1 Zotam Eazón ab yarilürr,  
\q1 Eaz Ezekaean ab yarilürr,   
\q1
\v 10 Ezekaea Manasen ab yarilürr,  
\q1 Manase Amonón ab yarilürr,  
\q1 Amon Zosaean ab yarilürr,   
\q1
\v 11 akó Zosaea, Zeoyakin\f + \fr 1:11 \fq Zeoyakin\ft , oya darrü ngi Zekonya yarilürr.\f* akó oya simanal zoretal, ibü ab yarilürr, Isrrael pamkolpam nóma barrmünürr Babilonia bwóbdü.\x - \xo 1:11 \xt 2 King 24:14-15; 2 Krronikol 36:10; Zerremaea 27:20\x*   
\p
\v 12 Isrrael pamkolpama nóma ngyaben koralórr Babiloniam, kókó Yesu nóma tómtómólórr, Yesun abalbobatalab ngi idi kwarilürr:  
\q1 Zeoyakin Syealtielón ab yarilürr,  
\q1 Syealtiel Zerrubbabelón ab yarilürr,   
\q1
\v 13 Zerrubbabel Abiudün ab yarilürr,  
\q1 Abiud Elyakimün ab yarilürr,  
\q1 Elyakim Azorrón ab yarilürr,   
\q1
\v 14 Azorr Zadokón ab yarilürr,  
\q1 Zadok Eikimün ab yarilürr,  
\q1 Eikim Eliudün ab yarilürr,   
\q1
\v 15 Eliud Eleazarrón ab yarilürr,  
\q1 Eleazarr Matanón ab yarilürr,  
\q1 Matan Zeikobón ab yarilürr,   
\q1
\v 16 da Zeikob Zosepón ab yarilürr. Zosep Merrin zumiógürr, da Merri olom we esenórr, ngi Yesu, noan ngiliandako ⌊Kerriso⌋.   
\p
\v 17 Blaman dayóndi, kókó 14 abalbobatal kwarilürr, Eibrra-amkagabi kókó Deibidün amrran. Akó 14 abalbobatal kwarilürr, Deibidkagabi kókó Isrrael pamkolpam Babilonia bwóbdü nóma barrmünürr. Akó 14 abalbobatal kwarilürr, we tonarrdógabi, Isrrael pamkolpam Babilonia bwóbdü nóma barrmünürr, kókó ene Kerriso nóma tómtómólórr.   
\s1 Yesun Amtómól  
\r (Luk 2:1-7)  
\p
\v 18 Yesu Kerriso ia tómtómólórr. Oya aip Merri. Wa tüób arrearrón warilürr Zosepka. Merri Zosepón solodó ipadórr, a ngaen-gógópan i umul bainóp wa bikómpükümo Godón Samuan arüngdügab.\x - \xo 1:18 \xt Luk 1:27\x*  
\v 19 Zosep, oya müórüm solkwat bainürr, wa tüób dümdüm ngyaben pam yarilürr. Wa nóma umul bainürr wagó, Merri bikóm kuri esene, oya gyagüpitótók igó yarilürr wagó, wa darrü pamdógab ipadórr. A wa Merrin büód akyanóm koke yarilürr pamkolpamab obzek kwata, da tebe we gyagüpi wamórr, Merrin amióg bóktan piküpan singgapinüm.  
\v 20 Wa ini poko nóma gyagüpitótók yarilürr, da módóga, ⌊Lodón⌋ darrü ⌊anerrua⌋ oyaka utüdi nus we okaka tübyónürr. Anerrua oyabóka wagó, “Zosep, Deibidün bobat, ma gumüm bain-gu Merrin apadóm, moba kolóm ainüm! Wa ne bikóm ódóddo, Godón Samuan arüngdügabia.  
\v 21 Wa sab siman olom esene. Da ma sab oya Yesu\f + \fr 1:21 \fq Yesu \ft ngian küp módóga: \fq God pamkolpam zid bainda.\f* ngi ngyesilo, zitülkus wa tóba pamkolpam tibiób kolae tonarrdógabi sab wató zid nirre.”\x - \xo 1:21 \xt Luk 1:31\x*   
\p
\v 22 Blaman ini tórrmen tulmila igósidi tómbapónóp, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa ⌊prropetódó⌋ ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm Merrinkwata wagó,  
\v 23 “Tübarrkrru, pampükü koke ne kola umtulürr, sab bikóm ipüde, da wa sab siman olom esene. Oya sab Emanuelbóka\f + \fr 1:23 \fq Emanuel \ft Ibrru bóktan ngia (Aesaya 7:14).\f* ngilianórre,” oya küp módóga: “God asine minkü.”   
\p
\v 24 Zosep utürrüna nóma türsümülürr, wa tónggapónórr oya anerrua enezan yalórr. Merrin tóba kolóm we wyónürr,  
\v 25 a wa tóba kolpükü koke umtulürr, ngarkwat kókó Merri siman olom esenórr. Zosep olom ngi we ngyesilürr, Yesu.\x - \xo 1:25 \xt Luk 2:21\x*   
\c 2  
\s1 ⌊Wirri Gyagüpitótók⌋ Pama Yesun ⌊Ótókóm⌋ Togobórr  
\p
\v 1 Yesu Betliem wirri basirrdü tómtómólórr, Zudia prrobins kugupidü, Errod king nóma yarilürr. Da módóga, ngibürr tonarr kakóm, ngibürr wirri gyagüpitótók pama,\f + \fr 2:1 \fq wirri gyagüpitótók pam\ft : I wirri umul pam kwarilürr wimurrabkwata.\f* abüsa ne nólgabi banikda, olgabi togobórr. Zerrusalem wirri basirrdü nóma tübabzilürr,  
\v 2 da i kolpam we nümtinónóp wagó, “Ene olommokur ia nega, nótó kuri tómtómóle ⌊Zu pamkolpamab⌋ kingüm bainüm? Oya amtómól tonarr ne wimurra pupainda, ki ta ene wimurr eserre, abüsa nólgabi banikda, da ki ene olom ótókóm togoba.”   
\p
\v 3 King Errod ene bóktan nóma arrkrrurr ini küsil kingankwata, oya wirri müp gyagüpitótók ekyanórr. Blaman Zerrusalem kolpama ta müp ipüdóp.\f + \fr 2:3 \ft Errod pamkolpam akrran pam yarilürr. Pamkolpama aprrapórr gumüm bainóp, zitülkus Errod sab abün pamkolpam kena ekrralón tóba ngürsildügab.\f*  
\v 4 Errod blaman ini Zu pamkolpamab wirri ngi pam we ngibaunürr darrpan pokodó kwób bazenóm: ⌊wirri prrist⌋ akó Mosesón gida umulbain pam. Errod ibü we nümtinóp wagó, “Ene ⌊Kerriso⌋ ia sab nubósüm tómtómóle?”   
\p
\v 5 I oya we izazilóp wagó, “Ala Zudiam, Betliem wirri basirrdü. Darrü prropeta Godón bóktan ngaen inzan wialómórr tóba pebadó wagó,   
\q1
\v 6 “‘Mató, Betliem basirr, Zuda prrobinsdü,  
\q2 ma go kari basirrla, a marü ngi wirria ngibürr Zuda pamab bwób balngomól basirrdügabi,  
\q1 zitülkus marükagabi sab balngomól pama tame.  
\q2 Wa sab ⌊sip⌋ ngabkan pamzan yarile, kürü Isrrael pamkolpam balngomólóm.’”\x - \xo 2:6 \xt Maeka 5:2\x*   
\p
\v 7 Ene kakóm, Errod ene wirri gyagüpitótók pam piküpan we ngibaunürr, bóktan amaniküm. Wa umul ibükagab bainürr, ene wimurra tai nadü ngarkwatódó okaka tübyónürr.\f + \fr 2:7 \ft Oya ubi umul bainüm yarilürr, ene olommokur nadü ngarkwat olom yarilürr. Ene wimurra okaka tübyónórr, ene olommokura nóma tómtómólórr akó ene kakóm, ene pama karianbóka agóltagól kwarilürr. \f*  
\v 8 Da módóga, Errod ibü Betliem we zirrnapónóp ini bóktanpükü wagó, “E ugó ogob, ene gab olom amkünüm. Kubó tai yamkülamke. E nóma esenane, da kürü umul-umulan ngigütinamke, igósüm ka ta sab wamo, oya ótókóm.”   
\p
\v 9 I oya bóktan nóma barrkrrurr, da olgabi we bazebórr ama Betliem. Da módóga, kwat-kwat, i ene dadan wimurr akó esenóp, i ne wimurr esenóp abüsa nólgabi banikda. Ene wimurra ibü singül kwata we wamlórr, kókókó, tai ene gab olom ne pokodó yarilürr, we zamngólórr.\fig wirri gyagüpitótók pam, kamel kwitüdümako|alt="Wise men on camels with star" src="CN01628B.tif" size="span" loc="2:1-12" copy="David C. Cook" ref="2:9" \fig*  
\v 10 I ene wimurr nóma esenóp, ibüka kari bagürwóm ta koke yarilürr!  
\v 11 Da müótüdü we barrbünürr. I ene gab olom we esenóp, tóba Merri aippükü. Da wakósingül nümgünóp, singül tüp, oya ótókóm. I tibiób wirri darrem kla nomgolóp, da we ilinóp. Ene ⌊gyaur kla⌋ módógako: gold,\f + \fr 2:11 \fq gold \ft wirri darrem ongang bapónan ayana. Oya küp aprrapórr módóga: Yesu Kinga.\f* prrenkónsens,\f + \fr 2:11 \fq prrenkónsens\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq frankincense\ft , nugupdügab móega. Ene móeg burum amzazildako. Ma kubó nóma seteno, morroal ilang simanike. Oya küp aprrapórr módóga: Yesu wa Goda.\f* akó mirr.\f + \fr 2:11 \fq mirr\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq myrrh\ft , nugupdügab morroal ilang idia. Oya küp aprrapórr módóga: Yesu wa pama; wa sab azid aenge akó nurrótóke. 
\fp Ene tonarr, mirr, büb azid alakón kla yarilürr. Oya darrü zaget módóga: pama kubó nóma nurrótóke, oya gapókdó angrinüm we idi angangodako.\f*   
\p
\v 12 God ibü nusi ikik nókrrónóp, Errodka bakon-gum. Da módóga, i we bakonórr tibiób bwóbdü darrü kwata.   
\s1 Yesun Aip Nisa Izipt Idódrri  
\p
\v 13 Wirri gyagüpitótók susumüri pama Betliem basirr nóma amgütóp, da módóga, Lodón darrü anerrua nusi ugón okaka tübyónürr Zosepka. Anerrua we bóktanórr wagó, “Bupa! Olom a aip, ibü nüpa a ugó busuam Izipt tüpdü, zitülkus Errod sab ini gab olom amkün yarile oya amkalóm. E kya bupso ola ngyabelamke, kókóta sab yabü kótó umul-umulan ngintinünümo bakonóm.”   
\p
\v 14 Nus kakóm, Zosep dümdüman irrüb tóba kol akó gab olom nüpadórr, da we bupadórr Izipt tótókóm.  
\v 15 Wa ola ngyaben yarilürr, kókókó Errod ne tonarr nurrótókórr. Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó, “Ka kólba Olom sab ngyauno Izipt amgatóm.”\x - \xo 2:15 \xt Oseya 11:1\x*   
\s1 Errod Simanal Olmal Ekrralórr  
\p
\v 16 Errod nóma umul bainürr wagó, oya wirri gyagüpitótók susumüri pama ilklió ilinóp, wa kari ngürsil ta koke yarilürr. Da tóba gazirr pam we nilóp blaman kari simanal olmal, nis pail ngarkwat kókó ta tüp, ibü akrranóm, Betliem basirr kugupidü akó Betliem bwób minggüpanan ne basirr koralórr. Wa ene poko tónggapónóm gyagüpi wamórr, zitülkus wa wirri gyagüpitótók pamdógab wirri umul bainürr, ene wimurra tai nadü tonarr okaka tübyónürr.   
\p
\v 17 Prropet Zerremaeazan bóktanórr Godón Wibalómórrón Bóktandó, da küppükü bainürr, wagó,   
\q1
\v 18 “Gyaurwóm a yón taegwarr arrkrrudako Rrama\f + \fr 2:18 \fq Rrama \ft basirrdü, Zudia prrobins kugupidü, Babilonia gazirr pama ngaen abün Zu pamkolpam bumigóp, ibü metatómpükü ama Babilonia amarrum (Zerremaea 40:1). Ugón kari yón gyaur koke yarilürr Rrama basirrdü. Errodón kolae tonarrdógab, Betliem ta inzan wirri yón gyaurdü yarilürr.\f* wirri basirrdü.  
\q1 Rreizel\f + \fr 2:18 \fq Rreizel\ft , Zosep akó Benzamin, ibü aip warilürr. Zosepón siman olom Eprra-im yarilürr. Babilonia gazirr pama ngaen Eprra-imün zitül kolpam Babilonia imarruóp Rramagabi. Rreizel Eprra-imün zitül wirri aip warilürr. Oya gapók Betliemóm yarilürr. Rreizel ngia blaman Zu kol ngablaoda Betliemóm, nidi yón kwarilürr tibiób olmalóm, Errod nibiób ekrralórr.\f* tóba olmalóm yóndo  
\q2 akó wa zao-zao bain-gum bangóndo,  
\q2 zitülkus oya olmal büdülako.”\x - \xo 2:18 \xt Zerremaea 31:15\x*   
\s1 Zosep akó Merri Iziptgab Alkomórri  
\p
\v 19 Errod nóma nurrótókórr, da módóga, Lodón darrü anerrua nusi akó ugón okaka tübyónürr Zosepka. Ini tonarra ugón tólbaelórr, Zosep Iziptüm nóma yarilürr.  
\v 20 Anerrua oyaka we bóktanórr wagó, “Bupa! Olom tóba aippükü nüpa, da Isrrael Müótüdü ugó alkomólam. Oya nadü pama amkalóm kain kwarilürr, ene pam tib büdülako.”  
\v 21 Da Zosep bupadórr, tóba olom aippükü nüpadórr, da Isrrael we alkomólórr.   
\p
\v 22 A Zosep nóma arrkrrurr wagó, Arrkileus tóba ab Errodón pabo kuri ipüde Zudia prrobins pamkolpam balngomólóm, wa gum yarilürr ola alkomólóm. God oya nusdü ikik akrranórr wagó, “Ma Zudia tótókgu! Ma Galili bwóbdü wamke!” Da wa we wamórr,  
\v 23 wirri basirrdü Nazarret, ngyabenóm. Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm Yesunkwata wagó, “Oya sab Nazarret olombóka ngilianórre.”\x - \xo 2:23 \xt Mak 1:24; Luk 2:39; Zon 1:45\x*   
\c 3  
\s1 Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pama Kwat Alótórr Yesunkü  
\r (Mak 1:1-8; Luk 3:1-18; Zon 1:19-28)  
\p
\v 1 Dokyanan paila nóma bobrranórr, ene kakóm,\f + \fr 3:1 \ft Zon nóma tamórr, Yesu ugón aprrapórr 30 pail ngarkwat olom kuri yarilürr.\f* Zon Baptaes Bain Pama we tamórr. Wa Zudia ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ Godón bóktan we amgol yarilürr pamkolpamdó, oya arrkrrum nidi ogobórr.  
\v 2 Zon we bóktanórr wagó, “Godka tübyalüngam yabiób kolae tonarrdógabi, zitülkus Godón Kingzan Balngomóla minggüpanan kuri tübine!”\x - \xo 3:2 \xt Metyu 4:17; Mak 1:15\x*  
\v 3 Zon Baptaes Bain Pam módóga, prropet Aesaya noanbóka apón yarilürr wagó,  
\q1 “Darrü pama taegwarrdase ngüin-koke bwóbdü wagó,  
\q2 ‘Kwat ngagrótam Lodón tótókóm,  
\q2 akó kwat morroal dümdüm alótam oyankü!’”\f + \fr 3:3 \ft Ini bóktan alap-alap angrirrüna; paman moboküpbóka apónda.\f*\x - \xo 3:3 \xt Aesaya 40:3\x*   
\p
\v 4 Zon wa ⌊kamel⌋ ngüin mórrkenyórr bamelórrón yarilürr, akó wa lar sopae belt baterrón yarilürr.\f + \fr 3:4 \ft Zon elklaza-koke pam yarilürr. Ilaeza ta inzan mórrkenyórr baterrón yarilürr (2 King 1:8).\f* Oya alo kla we kla yarilürr, paza tónók akó molpokodó gus mor.  
\v 5 Abün pamkolpama we ogoblórr Zonón bóktan arrkrrum, Zerrusalem wirri basirrdügabi, akó blaman Zudia prrobins kugupidü ne basirrko, akó Zodan tobarr kabedó ne basirr koralórr.  
\v 6 I tibiób kolae tonarr nóma okaka uzazilürr, da Zon ibü baptaes nyónónóp Zodan tobarrdó.   
\p
\v 7 Zon abün ⌊Parrisi⌋ akó ⌊Sadusi pam⌋ nóma nósenóp tóbaka tótókde baptaes bainüm, da wa ma ibüka igó bóktanórr wagó, “E blaman kolae balóng gwarab kupoakla! E igó gyagüpi tótókgu igó, e sab Godón wirri ngürsildügab kyab kórzinane, ne klama tótókóm kainda, wata ene zitülkusdü, e sab baptaes bairrün nóma koralo.\x - \xo 3:7 \xt Metyu 12:34; 23:33\x*  
\v 8 Yabü ubi ne nóma yarile Godón wirri ngürsildügab kyab kórzyónüm, e ngaen-gógópan morroal küp waon koralo yabiób ngyaben kugupidü!\f + \fr 3:8 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fqa “E ngaen-gógópan dümdüm ngyaben pupo sinane!”\f* Yabü olgabi nómzyetórre wagó, e Godka kuri tübyalüngane yabiób kolae tonarrdógabi.  
\v 9 E igó gyagüpi tótókgu, God yabü koke kolae nirre, yabióbka inzan bóktande igó, ‘Eibrra-am kibü abbobate.’ Enana Eibrra-am yabü abbobat: wa yabü sab koke tangnamtirre Godón wirri ngürsildügab busom! Zitülkus módóga, ka yabü igó byaldóla, Godón gaodóma olmal tólbaelóm Eibrra-amónkü ini ingülküpdügabi!\f + \fr 3:9 \ft Pamkolpamab gyagüpitótók inzan yarilürr: Eibrra-am ibü ki tangnamtirre, zitülkus i ⌊Eibrra-amón olmalbobatal⌋ koralórr, akó God ibü tóba pamkolpamóm ninóp. Zon ibü nilóp kolae tonarrdógab byalüngüm ama Godka, igósüm i sab zid bairre. Akó wa ibüka bóktanórr wagó, Godón gaodóma oya ⌊alkamül-koke bóktan⌋ küppükü ainüm Eibrra-amón olmal aliónüm i ne babul nóma ki korale.\f*\x - \xo 3:9 \xt Zon 8:33\x*  
\v 10 Errkya God kari pokoa pamkolpam kolae bainüm. Salmita nugup simkün ngarkwatódó olama, nugup singgalgónóm. Morroal küp koke ne nugupa waonda, sab singgalgórre ama urdü amaike.\x - \xo 3:10 \xt Metyu 7:19\x*  
\v 11 Ka wa nae-e baptaes baindóla, Godka nidi byalüngdako tibiób kolae tonarrdógabi. A darrü pama kürü solkwat tótókda, wirri arüng nótóke kürükagab. Ka ta ngarkwatódó kokela oya wapórdó bamel kla amarrum.\f + \fr 3:11 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq Yesu wa wirri yarilürr Zonkagab, da Zon tóba igó ngabkanórr wagó, “Ka ta ngarkwatódó kokela ene karian zaget tónggapónóm Yesuka.”\f* Wa sab yabü Godón Samu-i\f + \fr 3:11 \fq Godón Samu-i baptaes \ft oya küp módóga: \fqa wa tóba Samu zirrsapóne yabü büb kugupidü ngyabenóm.\f* akó uri\f + \fr 3:11 \fq uri baptaes \ft oya küp aprrapórr nisamli: \fqa wa sab kolae tonarr pamkolpam ⌊kolaean darrem⌋ nülirre\ft  ó akó \fqa wa amkoman bangun pamkolpam müpdü imarrue ibü ⌊kolkalan⌋ ngibtanóm urazan ⌊gold⌋ kolkal ainda.\f* baptaes bain yarile.  
\v 12 Zono-zono paezan kla tangdóma ⌊wit⌋ küp aus bwóbdü wit küp aleanóm buldügab.\f + \fr 3:12 \ft Ene küp alean zaget inzan yarilürr. Kubó wit aila nóma blakóne küp ausüm, pama ene wit kwitüdü aman kwarile zono-zono paezan klame. Wóra blaman bul akó biza kubó tibi-tibi amale kókó wit küpana bamine.\f*\fig zono-zono paezan kla wit küp aleanóm buldügab|alt="Man winnowing" src="GT00065.tif" size="col" copy="Gordon Thompson" ref="3:12" \fig* Wa sab wit küp kwób isue, ama gyagu müótüdü irrbüne, a bul ama bütamün-koke urdü yamsele.”\f + \fr 3:12 \ft Wit küpa Godón pamkolpamóm bórrangdako, a bula ibünkü bórrangdako, kolae tonarr kolpam nidipko.\f*   
\s1 Yesun Baptaes Ain  
\r (Mak 1:9-11; Luk 3:21-22)  
\p
\v 13 Darrpan ngürr Yesu Galili prrobinsdügabi tübzilürr ama Zonka wamórr, Zodan tobarrdó, igósüm oya Zon ki baptaes ine.  
\v 14 Zon oya piküp yónürrma wagó, “Ma kürüka iade tama baptaes apadóm? A kürü wa baptaes mató ki kina!”   
\p
\v 15 Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Ini pokoa inzan ugó ki tómbapó. Mi blaman kla wata morroal akó dümdüm tómbapóni, Godón ubi ngarkwatódó.” Zon igósidi we ubi bainürr Yesun baptaes ainüm.   
\p
\v 16 Yesun baptaes aina nóma blakónórr, wa naedógabi dümdüman we tubrranórr. Da módóga, pülpüla tapabakurr. Wa Godón Samu we esenórr, kwitüdügabi abindi akó oya kwitüdü amngyelde nurre póyae buli.  
\v 17 Da módóga, kwitüdügabi bóktan kümüla we sidórükürr wagó, “Ini kürü kólbanan olome. Kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ oyakama. Ka kari barnginwóm kokela oyaka.”\x - \xo 3:17 \xt Bwób Zitül 22:2; Wórr Peba 2:7; Aesaya 42:1; Metyu 12:18; 17:5; Mak 1:11; Luk 9:35\x*   
\c 4  
\s1 Yesun ⌊Satania⌋ Kolae Tonarr Tónggapónóm Alngomólóm Kain Yarilürr  
\r (Mak 1:12-13; Luk 4:1-13)  
\p
\v 1 Ene kakóm, Yesun Godón Samua we idódürr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, ⌊debóla⌋ oya ki elngomóle kolae tonarr tónggapónóm.\x - \xo 4:1 \xt Ibrru 2:18; 4:15\x*  
\v 2 Yesu ene pokodó 40 ngürr akó 40 irrüb alo-koke amanórr.\f + \fr 4:2 \ft Yesu darrü alo poko koke elolórr, zitülkus wa tóba Abdó tóre yarilürr tóba tangamtinüm, solkwat ne elklaza tómbapónórre.\f* Solkwat oya tai aloana we ipadórr.  
\v 3 Debóla we tamórr oya alngomólóm kolae tonarr tónggapónóm. Oyabóka wagó, “Zitülkus ma Godón Olomla, ma ini ingülküp ugó nilnünüm brredóm büzazinüm.”   
\p
\v 4 A Yesu ma oyabóka wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Pama brredane koke ngyabene, a blaman ne bóktana bausdako Godón taedógab.’”\x - \xo 4:4 \xt Duterronomi 8:3\x*   
\p
\v 5 Da debóla Yesun Zerrusalem idódürr, Godón wirri gyabi basirrdü, da we emngyelórr ⌊Godón Gyabi Müót⌋ wirri kwitüm pokodó.  
\v 6 Oya we yalórr wagó, “Zitülkus ma Godón Olomla, algabi ugó aup. Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “‘God kubó tóba anerru arüng bóktan nókyerre marü adlangóm.  
\q2 I marü kubó tibiób tange kwit mirre,  
\q2 igósüm ma moba wapór koke bómkolo ingülküpdü.’”\x - \xo 4:6 \xt Wórr Peba 91:11-12\x*   
\p
\v 7 Yesu oya bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke! Godón Wialómórrón Bóktana akó igó bóktanda wagó, ‘Ma Lodón, moba God nótóke, apókgu asenóm, wa ia amkoman Goda.’\x - \xo 4:7 \xt Duterronomi 6:16\x*”   
\p
\v 8 Debóla oya akó we idódürr wirri kwitüm pododó, da oya we emtyanórr blaman ini tüpan kingab balngomól bwób akó tüpan blaman arrbirrün nadü elklazako.  
\v 9 Oya we yalórr wagó, “Ma ne wakósingül nóma nülkamulo kürü ⌊ótókóm⌋, ini blaman ne elklazako, ka sab blaman igósidi marü mülino.”   
\p
\v 10 Yesu oya we yalórr wagó, “Kokean! Kürükagabi usi wam, satani! Ka marü koke ótók namulo, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ma wakósingül nülkamulo Lodón obzek kwata, marü God nótóke, akó wata oya ótók namulo.’”\x - \xo 4:10 \xt Duterronomi 6:13\x*   
\p
\v 11 Olgabi debóla Yesun we amgatórr. Da módóga, anerrua we togobórr Yesun tangamtinüm.   
\s1 Yesu Tóba Zaget Galili Prrobinsdü Ngarkwat Bókyanórr  
\r (Mak 1:14-15; Luk 4:14-15)  
\p
\v 12 Yesu nóma arrkrrurr wagó, Zonón tümün müótüdü kuri ingrirre, wa Galili we alkomólórr.\x - \xo 4:12 \xt Metyu 14:3; Mak 6:17; Luk 3:19-20\x*  
\v 13 Wa Nazarret wirri basirr kwatana we errgrratórr, ama Kaperrna-um wirri basirrdü wamórr ngyabenóm, Galili Malu\f + \fr 4:13 \fq Galili Malu \ft wa wirri mülkószana. Oya nae naeana, kapórr kokea.\f* kabedó, Zebulun akó Naptali\f + \fr 4:13 \fq Zebulun akó Naptali\ft , ⌊Zu pamkolpamab⌋ zitül nis namülnürri, Galilim nidi ngyaben namülnürri.\f* zitül pamkolpama ne ngyaben kwarilürr.  
\v 14 Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropet Aesayaka ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,   
\q1
\v 15 “Zebulun zitül akó Naptali zitül,  
\q2 yabü bwób Galili Maludübónada, Zodan tobarr dakla dorrodó.  
\q2 Galili, mogob pamkolpamab ngyaben bwób, Zu-koke nidipako!   
\q1
\v 16 E tümündü ne pamkolpama ngyabendakla,  
\q2 e sab wirri zyón esenane,  
\q1 akó e samuan ngarkwatódó büdül ne pamkolpamakla,  
\q2 yabü sab zyóna warri napórre.”\f + \fr 4:16 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq Godónbóka umul-kók pamkolpamab zidbain ta sab asi yarile.\f*\x - \xo 4:16 \xt Aesaya 9:1-2\x*   
\p
\v 17 Ene tonarrdó, Yesu tóba bóktan amgol we ngarkwat bókyanórr wagó, “Godka tübyalüngam yabiób kolae tonarrdógabi, zitülkus Godón Kingzan Balngomóla minggüpanan kuri tübine!”\x - \xo 4:17 \xt Metyu 3:2\x*   
\s1 Yesu Tokom Wapi Baib Pam Ngibaunürr Oyaka Solkwat Atanóm  
\r (Mak 1:16-20; Luk 5:1-11)  
\p
\v 18 Yesu Galili Malu kabeana nóma wamlórr, wa nis narezoreti pam nis nósenórr, Saemon, oya darrü ngi Pita,\f + \fr 4:18 \fq Pita\ft , Grrik bóktane oya küp módóga: \fqa Wirri Ingülküp.\f* akó Endrru. I net yagóbnürri naedó, zitülkus i wapi baib pam nis namülnürri.  
\v 19 Yesu ibü nyalórr wagó, “Yao! Kankü turram! Ka yabü sab pamkolpam bumióg\f + \fr 4:19 \fq pamkolpam bumióg\ft , oya küp módóga: \fq pamkolpam amarru Godka.\f* umul nino.”  
\v 20 Darrpan güblang i ne arrkrrurri, tibiób net ola bimgatrri, da Yesuka we akyarri.   
\p
\v 21 Yesu akó enezan wamlórr, akó nis narezoreti pam nis nósenórr, Zebedin olom nis, Zeims a Zon. I tibiób abpükü namülnürri butüdü, dakla net barrgüp namülnürri. Yesu akó ibü nginaunürr oyaka solkwat akyanóm.  
\v 22 Dümdüman i tibiób ab Zebedin ola amgatrri butpükü, da Yesuka we akyarri.   
\s1 Yesu Pamkolpam Umulbain Yarilürr akó Dólóng Nyónónóp Tibiób Azidüdügab  
\r (Luk 6:17-19)  
\p
\v 23 Yesu we wamlórr basirr-basirr Galili kugupidü, ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ umul bainkü akó Morroal Bóktan amgolkü Godón Kingzan Balngomólankwata. Wa pamkolpam dólóng nyónónóp tibiób blaman ia-ia azidüdügab.\x - \xo 4:23 \xt Metyu 9:35; Mak 1:39\x*  
\v 24 Yesunkwata bóktana bayolórr tai kókó Sirria bwóba blamana umul bainürr wagó, Yesu pamkolpam dólóng byónda, da i tibiób blaman azid pamkolpam igósidi we tübarrmülürr oyaka, abün-abün tonarr azid nidi balmil kwarilürr: kolae samupükü nidi kwarilürr, tórrngón azid akó bidal azid nidi kwarilürr. Wa blaman dólóng we nyónónóp ibü tibiób azidüdügab.  
\v 25 Oyaka wirri pamkolpamab ngoroa zutalórr Galili prrobinsdügabi akó Dekapolisgabi,\f + \fr 4:25 \fq Dekapolis\ft , oya küp módóga Grrik bóktane: \fqa 10 basirr\ft , zitülkus ene bwóbdü 10 wirri basirr koralórr.\f* Zerrusalem wirri basirrdügabi, Zudia prrobinsdügabi, akó Zodan tobarr dakla dorro ne basirr koralórr.   
\c 5  
\ms1 Metyu 5, 6, a 7:  
\ms1 Yesun Wirri Umulbain Bóktan Podo Kwitüdügabi  
\mr 5:1–7:29  
\p
\v 1 Yesu ene pamkolpamab ngoro nóma nósenóp, pododó we kasilürr, da mórran-mórran bainürr. Oya umulbain olmal akó ngibürr pamkolpam, oya nidi mamoan kwarilürr, oyaka we togobórr.   
\s1 Bagürwóm Ia Nidipko  
\r (Luk 6:20-23)  
\p
\v 2 Da Yesu ibü blaman umul bain we ngarkwat bókyanórr. Wagó,   
\q1
\v 3 “Bagürwóm idipako, umul nidipako ibüka arüng babula tibiób zid bainüm,  
\q2 zitülkus ibü God balngomólda Kingzan!   
\q1
\v 4 Bagürwóm idipako, nidi yón gyaurdako,  
\q2 zitülkus God sab ibü zao-zao nirre!\x - \xo 5:4 \xt Aesaya 61:2\x*   
\q1
\v 5 Bagürwóm idipako, tibiób koke nidi ikub bagürdako,  
\q2 zitülkus God ibü ne blaman kla aliónüm bóktanórr, i sab yazebrre!\f + \fr 5:5 \ft Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa Ini tüp sab idi ipüdórre, God tüóbzan yarilürr.\f*\x - \xo 5:5 \xt Wórr Peba 37:11\x*   
\q1
\v 6 Bagürwóm idipako, nibiób wirri ubie dümdüm ngyabenóm Godón ilküpdü,  
\q2 zitülkus wa sab ibü ubi elakóne.\x - \xo 5:6 \xt Aesaya 55:1-2\x*   
\q1
\v 7 Bagürwóm idipako, pamkolpamdó gyaur nidipako,  
\q2 zitülkus God ta sab gyaur inzan yarile ibüka!   
\q1
\v 8 Bagürwóm idipako, ⌊kolkal⌋ moboküp nibióbko,  
\q2 zitülkus i sab Godón eserre!\x - \xo 5:8 \xt Wórr Peba 24:3-4\x*   
\q1
\v 9 Bagürwóm idipako, paud nidi ódóddako,  
\q2 zitülkus God ibü sab tóba olmalbóka ngibline!   
\q1
\v 10 Bagürwóm idipako, wirri müp nibiób alióndako, ⌊dümdüm tonarranme⌋,  
\q2 zitülkus ibü God balngomólda Kingzan!\x - \xo 5:10 \xt 1 Pita 3:14\x*   
\p
\v 11 “Bagürwóm yadipakla, pamkolpama yabü sab kle-kle nóma nyalnórre, akó yabü wirri müp nóma alión korale, akó yabükwata obae bóktan nóma büdrrat korale, zitülkus e kürü amkoman angundakla!\x - \xo 5:11 \xt 1 Pita 4:14\x*  
\v 12 E bagürwóm akó barnginwóm kwarilünke, zitülkus yabü wirri darrem kwitüm asise. Ene ka igósidi byaldóla, zitülkus ngaen yabü singül kwata, prropeta nidi ngyabenónóp, ibü ta inzan wirri müp alión kwarilürr.\x - \xo 5:12 \xt 2 Krronikol 36:16; Apostolab Tórrmen 7:52\x*   
\s1 E ne Klamakla, Solt akó Zyón Klamzanakla  
\r (Mak 9:50; Luk 14:34-35)  
\p
\v 13 “E ne klamakla, soltzanakla ini tüpan pamkolpamabkü. A solt misa ne nóma bamrüke, da ma myamem koke soltzan ino. Wa wata kolaeana. Oya ipüdórre, amanikórre kalkuma. Oya pamkolpama wapóre ailkü ola arrgrrat-sórrgrrat yangónórre.\f + \fr 5:13 \ft Solta alo kla misan ngitanda. Ini alap-alap bóktana. Oya küp módóga: Godón pamkolpama tibiób mis nóma imrükrre, ngibürr pamkolpama sab Godón dümdüm tonarr ia nómzyetórre?\f*   
\p
\v 14 “E ne klamakla, zyón klamzanakla ini tüpan pamkolpamabkü. Podo kwitüdü aelórrón ne wirri basirre, wa anikürrün ta kokea.\x - \xo 5:14 \xt Zon 8:12; 9:5\x*  
\v 15 Pamkolpama zyón kla nóma sentórre, i kubó alópe koke nganlorre. A i wata yazebrre, ama kumngyindü emelórre. Ene zyóna blaman müótüdü pamkolpam kubó olgabi zyón napórre.\x - \xo 5:15 \xt Mak 4:21; Luk 8:16; 11:33\x*  
\v 16 Ene dadan ngarkwatódó, yabükagab zyóna ugó ki tam pamkolpamab obzek kwata. Ene igósüm, i sab nósenórre e ne morroal tórrmen tulmil tómbapónane, akó igósüm i sab yabü kwitüm Ab yagürnórre.\x - \xo 5:16 \xt 1 Pita 2:12\x*   
\s1 Yesu Mosesón Gida Karrkukus Byónüm Tamórr  
\p
\v 17 “E wa igó gyagüpi tótókgu wagó, ka Mosesón Gida Buk akó Prropetab Peba, ibü umulbain bóktan kolae byónüm tama. Ka ugósüm koke tama ene gida kakota amanóm. Ka wa Godón gida, ibü amkoman küp okaka azazinüm akó tómbapónóm tama.  
\v 18 Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: Godón Gida sab metat kwarile karrkukus bórrangórrón, ngarkwat kókó tüp a pülpüla nóma bamrüki. Godón ne gida-e karian ngi opora sab kokean bamrüke, ngarkwat kókó blaman klama sab tómbapórre.\x - \xo 5:18 \xt Luk 16:17\x*   
\p
\v 19 “Darrü pama darrpanan Godón karian gida bóktan poko sab ne nóma alkamüle akó ngibürr kolpam umul nirre dadan kolae tónggapónóm, wa solodó yarile Godón Kingzan Balngomóldó. Godón gida bóktan poko nótó azebda akó umul bainda ngibürr kolpam dadan tonarr tómbapónóm, wa wirri yarile Godón Balngomóldó.  
\v 20 Zitülkus módóga, ka yabü igó byaldóla, e wata barrbuno Godón Balngomóldó, e ne Godón ubi nóma tómbapónane. E ne gida umulbain pam akó Parrisizan nóma kwarilo, e igósidi God ne Bwób alngomólda Kingzan kokean barrbuno, zitülkus i Godón ubi amkoman kokean tómbapóndako.   
\s1 Yesu Ngürsilbóka Umul Bailürr  
\p
\v 21 “E barrkrrurrü Mosesón gida bóktan poko, ne kla nilóp mibü abalbobatal wagó, ‘Ma darrü olom büdülümpükü amkalgu. Darrü olom büdülümpükü nótó emkóle, wa sab kotódó zamngóle tóba bóktan apadóm.’\x - \xo 5:21 \xt Bazeb Tonarr 20:13; Duterronomi 5:17\x*  
\v 22 Ka ma akó ngibürr bóktan amseldóla: ma ngürsil nóma namulo moba narezoretódó,\f + \fr 5:22 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón \fq Metyu\ft  peba kugupidü, ini bóktan opor solodó dayórrüna: \fqa küp-koke pokodó.\f* ma sab kotódó zamngolo. Akó ma nóma bóktono moba narezoretódó wagó, ‘Ma susumüri-koke olomla!’ ma sab zamngolo blaman Zu ⌊balngomól byarrmarr pamab⌋ obzek kwata. Akó ma moba narezoret igó nóma ilo, ‘Ma gonggola’, da God marü sab ⌊metat bólmyan urdü⌋ mügasile.  
\v 23 Da ma moba ⌊gyaur kla⌋ Godón akyanóm nóma kaindóla Godón ⌊altadó⌋, ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kugupidü, akó marü wata ugósan nóma ngambangóle igó, marü narezoretan ngürsil asine marüka,  
\v 24 ma moba gyaur kla altan obzek kwata we amgat, da oyaka wam saul bainüm. Ene kakóm, ma akó altadó we alkomolo moba gyaur kla Godón akyanóm.   
\p
\v 25 “Darrü oloma nóma bóktanda wagó, ma darrü kolae tónggapórró akó marü kotóm nóma ódódóm kainda, e kwat-kwat saul büsai baini. E ne saul koke nóma baini, wa marü sab zazdó kena müdó. Marü ma sab zaza pug umeab tangdó müngrine, marü tümün müótüdü angrinüm.  
\v 26 Ka marü amkoman poko ayaldóla: ma sab kokean tubrruno, kókóta ma sab moba dómdóm kari mani küp ungrino burruanóm, zazan bóktan ngarkwatódó.\x - \xo 5:26 \xt Luk 12:57-59\x*   
\s1 Yesu Kol ó Pam Gómólankwata Umul Bain Yarilürr  
\p
\v 27 “E barrkrrurrü Mosesón gida bóktan poko, enezan yarilürr wagó, ‘Ma kol ó pam gómólgu.’\x - \xo 5:27 \xt Bazeb Tonarr 20:14; Duterronomi 5:18\x*  
\v 28 Ka ma yabü igó byaldóla, darrü pama ne kol ilküpane nóma ngazokone akó oyaka ubi yarile, da wata wa ene kolae tonarr kuri tónggapóne tóba moboküpdü.  
\v 29 Marü tutul ilküpa ne kolae tonarr tónggapónóm nóma müdüde, da ma irrua, a ugó amaik mobakagab. Ma ne moba darrü büb poko nóma imruko, ene ma tai kolae kokea. A marü dudu büb ne metat bólmyan urdü nóma amanikórre, amkoman kolaean yarile.\x - \xo 5:29 \xt Metyu 18:9; Mak 9:47\x*  
\v 30 Marü tutul tanga ne kolae tonarr tónggapónóm nóma müdüde, da itül a ugó amaik mobakagab. Ma ne moba darrü büb murr nóma imruko, ene ma tai kolae kokea. A marü dudu büb ne metat bólmyan urdü nóma amanikórre, amkoman kolaean yarile.\x - \xo 5:30 \xt Metyu 18:8; Mak 9:43\x*   
\s1 Yesu Kol Amanikbóka Umul Bain Yarilürr  
\r (Metyu 19:9; Mak 10:11-12; Luk 16:18)  
\p
\v 31 “Mosesón gida bóktan poko darrü igósa wagó, ‘Darrü pama ne tóba kol nóma zumanike, wa akó kol amaik peba mórrag\f + \fr 5:31 \fq kol amaik peba mórrag\ft : Zu pamkolpamab darrü gida bóktan poko asi yarilürr, pama ne kolóm ubi koke nóma yarile, wa kol amaik peba mórrag wialóme, da kol okyene. Ene kolan igó peba, oya dümdüma darrü müór apadóm.\f* okyene.’\x - \xo 5:31 \xt Duterronomi 24:1-4; Metyu 19:7; Mak 10:4\x*  
\v 32 Ka ma yabü igó byaldóla, nadü pama tóba kol zumanike popa pokodó, a pam gómólankwata koke, da wa igósidi pam gómól kol kokeo. Inzande, müóra tóba kol zirrzotoke pam gómól kolóm bainüm. Wa ne darrü pampükü nóma umtule, wa pam gómól warile. Akó amanikürrün kol ne pama zumige, wa kol gómól yarile.\x - \xo 5:32 \xt Metyu 19:9; Mak 10:11-12; Luk 16:18; 1 Korrint 7:10-11\x*   
\s1 ⌊Arüng Alkamül-koke Bóktan⌋ Tónggapón Iada?  
\p
\v 33 “E ta barrkrrurrü Mosesón gida bóktan poko, enezan yarilürr mibü abalbobataldó wagó, ‘Ma Lodón ngi nóma ngiliandóla moba arüng alkamül-koke bóktan tólaelóm, ma kubó moba bóktan myamem koke singgapino.’\x - \xo 5:33 \xt Lebitikus 19:12; Bótang Peba 30:2; Duterronomi 23:21\x*  
\v 34 Ka ma yabü igó byaldóla, e yabiób bóktan nóma tólbael kwarilo, e darrü kla ngilian-gu yabiób bóktan arüng akyanóm. Godón kwitüm ngyaben bwób ngilian-gu, zitülkus ene oya kingan mórran klamse.\x - \xo 5:34 \xt Zeims 5:12; Aesaya 66:1; Metyu 23:22\x*  
\v 35 Akó ini tüp ngilian-gu, zitülkus ini tüp Godón wapór nisab ngón ngagón klama. Akó Zerrusalem wirri basirr ngilian-gu, zitülkus kwitüm King nótóke, ene oya tóba wirri basirra.\x - \xo 5:35 \xt Aesaya 66:1; Wórr Peba 48:2\x*  
\v 36 E yabiób bóktan nóma tólbael kwarilo, yabiób singül ta ngiblian-gu, zitülkus e gaodó kokeakla darrpan órrngóen pul gabülplian ngitanóm akó pugan ngitanóm.  
\v 37 E wata igó bóktónane wagó, ‘Taia’ ó ‘Koke’, da e wata yabiób bóktan ngarkwatódó tómbapónane. E ne ngibürr bóktan nóma amseldakla, ene wa kolaean olomdógabi\f + \fr 5:37 \fq kolaean olom \ft wa satanibóka apónda.\f* tótókdako.   
\s1 Darrem Kolae Tónggapón-gu  
\r (Luk 6:29-30)  
\p
\v 38 “E barrkrrurrü Mosesón gida bóktan poko, enezan yarilürr wagó, ‘Darrüpa paman ilküp nóma irrune, oya ilküp akó darrem irrurre. Akó darrüpa paman zirrgüp nóma alkamüle, oya zirrgüp akó darrem alkamülórre.’\x - \xo 5:38 \xt Bazeb Tonarr 21:24; Lebitikus 24:20; Duterronomi 19:21\x*  
\v 39 Ka ma yabü igó byaldóla, e darrem kolae tónggapón-gu! Darrü oloma ne marü tutul kwata ngorrkob nóma mómkóle tang o-e marü büódan ngitanóm, akó dakla ngorrkob emtya amkalóm.  
\v 40 Darrü oloma ne marü kotóm nóma ódóddase moba sod mórrkenyórrüm, da marü tumum mórrkenyórr\f + \fr 5:40 \fq tumum mórrkenyórr\ft : Pamkolpama ene tonarr tibiób kokrrap tumum mórrkenyórr basirrüm bamel koralórr utüm.\f* ta ki ipa!  
\v 41 Marü gazirr pama ne arüng-arüng nóma mile tóba alóp ódódóm darrpan kan, ma ma barrkyanan kan ugó idó.  
\v 42 Marü ne darrü oloma darrü klamóm nóma mato-e, ma oya ekya. Akó darrü pama ne marükagab darrü kla bupso apadóm nóma kainda, ma angón-gu ene pam akyanóm.   
\s1 Yabü ⌊Moboküpdü Ubi⌋ Blaman Pamkolpamdó Asi Yarile  
\r (Luk 6:27-28, 32-36)  
\p
\v 43 “E barrkrrurrü Mosesón gida bóktan poko, enezan nilóp wagó, ‘Marü moboküpdü ubi moba minggüpanandó ne olome\f + \fr 5:43 \fq minggüpanandó ne olome \ft wa blaman pamkolpambóka apónda, ma nibiób amrrandóla.\f* asi ki yarilün, a marü gódam-koke nótóke, ma oya alzizi amanik!’\x - \xo 5:43 \xt Lebitikus 19:18\x*  
\v 44 Ka ma yabü igó byaldóla, yabü moboküpdü ubi ta ibüka asi ki koralón, yabü gómdamal-koke nidipko. Akó e tóre koralo ibünkü, yabü wirri müp nidi alióndako.  
\v 45 Inzan poko tómbapónde, e sab igósidi oya olmalóm bainane, yabü kwitüm Ab nótókse. Abüs zyón wató zirrapónda kolae pamkolpamdó akó morroal pamkolpamdó darrpan tonarre. Akó ngup ta wató zirrapónda, dümdüm ngyaben pam akó dümdüm-koke ngyaben pam, ibüka.  
\v 46 Yabü ne moboküpdü ubi wata ibüka nóma korale, moboküpdü ubi nibióbe yabükamóm, yabüka ene laró darrema? Babula! Zitülkus módóga, blaman pamkolpama inzan kaindako! ⌊Taks mani dakabain pam⌋ ibü moboküpdü ubi ta ibükamako, moboküpdü ubi nibióbe ibükamóm!  
\v 47 E ne wata yabióban zonaretal morroal ngürr nóma akyandakla, ene wa müp kla ta kokea! Godónbóka umul-kók nidipko, i ta inzan kaindako!  
\v 48 Yabü moboküpdü ubi blaman pamkolpamdó asi ki koralón, da e wata igósidi ⌊dudu kómal⌋ koralo yabiób Abzan, kwitüm nótókse.\x - \xo 5:48 \xt Lebitikus 19:2; Duterronomi 18:13\x*   
\c 6  
\s1 Elklaza-koke Pamkolpam Gail Iada?  
\p
\v 1 “E yabiób kwitüm Abankwata gyaur tórrmen tulmil\f + \fr 6:1 \fq Abankwata gyaur tórrmen tulmil \ft módógako: elklaza-koke pamkolpam gail, tóre, akó alo bütók.\f* panzedó tómbapón-gu, pamkolpama asenóm. E ne ini tórrmen tulmil pamkolpamab obzek kwata nóma tómbapónórre, yabiób ngi kwit amelóm, yabü sab kwitüm Aba darrem koke nülirre.\x - \xo 6:1 \xt Metyu 23:5\x*   
\p
\v 2 “Ene pokodó, ma elklaza-koke pam ngibürr kla nóma nülinünümo, ma wa wórr bóngyalpükü panzedó alión-gu pamkolpama asenóm, zitülkus taepurrane bóktan pama inzan kaindako yabü kwóbbazen müótüdü akó wirri kwatódó wagó, kolpama ia nagürnórre. Ka yabü amkoman poko byaldóla: pamkolpama ibüzan agürdako, ibü darrem módóga. God ibü sab darrem kokean nülirre!  
\v 3 A ma elklaza-koke pam nóma tangamtindóla, ma igó tónggapóna, marü minggüpanan gódama ta kokean umul baine.  
\v 4 Ene wata marükama. A marü Aba asenda, ma ne kla tómbapóndóla piküpan. Sab marü darrem kla wató mókyene.   
\s1 Tóreankwata Umulbain Bóktan  
\r (Luk 11:2-4)  
\p
\v 5 “E tóre nóma akodakla, e taepurrane bóktan pamzan bain-gu. Ibü igósa, kubó pamkolpamab obzek kwata bórrónge tórem, kwóbbazen müótüdü akó wirri kwatódó wagó, ‘Kibü kolpama ia tóserre!’ Ibü ene wirri ubi pokoa.\fig Pama tóre akoda wirri kwatódó.|alt="Hypocrite praying publicly" src="DN00423b.tif" size="span" copy="Gordon Thompson" ref="6:5" \fig* Ka yabü amkoman poko byaldóla: pamkolpama ibü blaman darrem kla kuri nülinóp; darrü myamem babula!  
\v 6 A ma tóre akom nóma, moba müótüdü bangrina, mamtae murrausa, da tóre moba Abdó ugón ekoa, asen-koke nótóke. Marü Aba asenda, ma ne kla tómbapóndóla piküpan. Sab marü darrem kla wató mókyene.   
\p
\v 7 “E nóma tóre bakonane, abün-abün küp-koke bóktan opor ngiblian-gu, Godónbóka umul-kók pamkolpamazan kaindako. Ibü gyagüpitótók igósa wa, ibü goda ta arrkrruda, zitülkus ibü tóre kokrrapako.  
\v 8 E ibüzan bain-gu. Yabü babul ne klame, Aba ngaen-gógópan umul bainda, e ne klamóm atom kaindakla.  
\v 9 Da e ta tóre inzan bakonane:  
\q1 “Kibü Ab, kwitüm nótókla,  
\q2 marü ngi gyabiana; pamkolpama marü ngi ki ⌊ótók⌋ kwarilün.   
\q2
\v 10 Marü Kingzan Balngomóla ugó ki tam,  
\q2 marü ubia ki tómbapó, ini tüpdü kwitümzanse.   
\q2
\v 11 Kibü ini ngürran alo kla tilinünüm.   
\q2
\v 12 Ma kibü kolae tonarr torrgonónóm,  
\q2 ki ngibürr kolpamab kolae tonarrzan barrgondakla.   
\q2
\v 13 Akó kibü balngomólgu kolae tonarr tómbapónóm,  
\q2 a ma kibü kolaean olomdógabi tódlóngnóm.\f + \fr 6:13 \fq “Da Kingzan Balngomól, arüng, akó ⌊wirri kómal zyón⌋ marükamako, metat. ⌊Amen⌋.” \ft Darrpan-darrpan Godón Bukdü, ini bóktan opor asiko (King Zeims akó Kiwai Tarena Buka). Barre Godón Bukdü ma babulako.\f*   
\p
\v 14 “E ne ibü kolae tonarr nóma norrgonane, yabüka kolae tonarr nidi tómbapóndako, yabü kwitüm Aba ta sab igósidi yabü kolae tonarr norrgorre.  
\v 15 A e ne ibü kolae tonarr koke nóma norrgonane, yabü kwitüm Aba ta sab igósidi yabü kolae tonarr koke norrgorre.\x - \xo 6:15 \xt Mak 11:25-26\x*   
\s1 Alo Bütókankwata Umulbain Bóktan  
\p
\v 16 “Gyaur obzek bain-gu, e alo nóma bütókane, taepurrane bóktan pamazan kaindako. I tibiób obzeksyók gyaur obzek byóndako wagó, ‘Kubó pamkolpama kibü ia tómzyetórre wa, “I alo kuri bütókrre.” ’ Ka yabü amkoman poko byaldóla: pamkolpama ibü blaman darrem kla kuri nülinóp; darrü myamem babula!  
\v 17 A ma alo nóma bütóko, moba singül oele bóngango-o akó moba obzek bagulo, ma bobarrzan kaindóla.  
\v 18 Marü kubó koke ia mómzyetórre wa, ma alo kuri bütóka - wata marü asen-koke Ab nótóke, wató umul baine. Marü Aba asenda, ma ne kla tónggapóndóla piküpan. Sab marü darrem wató mókyene.   
\s1 Ini Tüpan akó Kwitan Mórrelwóm  
\r (Luk 12:33-34)  
\p
\v 19 “E tüpan mórrelwóm yabióbkü ini tüpdü kari arrólóm kwób asugu. Pu akó saka sab aini kolae nirre akó gómól pama müót amkerre gómól-gómól azebóm.\x - \xo 6:19 \xt Zeims 5:2-3\x*  
\v 20 A e wa yabióbkü mórrel kwitüm ugó kwób isuam. Pu akó saka ola kokean kolae nirre akó gómól pama müót kokean amkerre gómól-gómól azebóm.  
\v 21 Zitülkus módóga, marü mórrel nólamase, marü moboküp wa ta ola yarile.   
\s1 Ilküp Büban Zyón Klama  
\r (Luk 11:34-36)  
\p
\v 22 “Ilküp büban zyón klama. Marü ilküp nis ne ziz nóma namüli, marü dudu büb ugón wirri zyóndüma.\f + \fr 6:22 \ft Aprrapórr Yesu alap-alap moboküpbóka apónda. Pama ne kwitüm mórrelwóm amkün nóma yarile, wa gail pam yarile. Wa igósidi zyóndü ngyaben yarile. Oya ilküküp inzanamli, wamaka ziza.\f*  
\v 23 A marü ilküp nis ne kolae nóma namüli, marü büb ugón tümündüma. Marü bübdü zyón kla ne tümündü nómade, ugón marü dudu büb kari tümündü ta kokea!   
\s1 God a Marü Elklaza  
\r (Luk 16:13; 12:22-31)  
\p
\v 24 “Darrü olom gaodó kokea nis wirri pam nisabkü zagetóm. Wa kubó darrü alzizi amaike, ó oya ⌊moboküpdü ubi⌋ darrüdü yarile. Wa kubó darrüpdü minggüpanan yarile, ó darrü ma kle-kle ngakan yarile. E gaodó kokeakla dakla Godón akó mani ótókóm darrpan tonarrdó.   
\p
\v 25 “Ini zitülkusdü, ka yabü igó byaldóla, e yabiób arrólankwata gyakolaegu igó, ‘Ia ka laró elo-o ó enono?’ Akó e yabiób bübankwata gyakolaegu igó, ‘Ia ka laró mórrkenyórr bateno?’ Da ia alo wirriana arróldógabi? Koke! Ó mórrkenyórr ia wirriana bübdügabi? Koke!  
\v 26 Póyae ngabkónam kwitüdü arrmuldi. I küp koke aritódako, ó alo kokean abüldako kwób asum gyagu müótüdü. A ibü ma yabü kwitüm Aba ngabyónda. Póyae ia amkoman wirriana yabükagab? Koke! Yabü ta kwitüm Aba ngabyónda.  
\v 27 Darrü yabükagab gyakolae nómada elklazam, ia wa gaodóma tóba ngyaben arratóm darrpan abüs küpüm? Koke!   
\p
\v 28 “Akó e mórrkenyórrankwata iade gyakolaedakla? E gyagüpi amónam, molpokodó kubóla ia dódórr baindako. I kokean zagetódako, akó tibiób mórrkenyórr ta koke barrgüpdako.  
\v 29 A ka yabü igó byaldóla, king Solomon abün arrbirrün elklaza pam enan yarilürr, a oya ma morroal mórrkenyórr ta babul kwarilürr ene pulzan.\x - \xo 6:29 \xt 1 King 10:4-7; 2 Krronikol 9:3-6\x*  
\v 30 God ene nurr twal inzan nóma püti bainda, errkya ne klamko, sab ama urdü amarrón kwarile, da ia wa ma yabü koke püti nirre? Ó! Wa ta sab yabü morroal püti nirre! E kari-karibóka amkoman bangun pamkolpamakla!   
\p
\v 31 “Da e igósidi gyakolaegu igó, ‘Mi kubó laró elorre? Mi kubó laró enórre? Mi ia laró mórrkenyórr bamerre?’  
\v 32 Zitülkus módóga, ene Godónbóka umul-kók nidipko ene inzan gyakolaedako ini elklaza azebóm. Yabü kwitüm Ab ama umula, e blaman ne klamómakla.  
\v 33 A yabü gyagüpitótók ngaen-gógópan wata Godón Kingzan Balngomóldó kwarile, akó wa yabükagabi ene ⌊dümdüm tonarróma⌋. Da wa sab blaman ini ne elklazako enta igósidi yabü nülirre.  
\v 34 Da e igósidi gyakolaegu sab ngürrüm. Ene ngürran go tóba müpko. Darrü morroal babula, kolae akó agasilüm, darrpan-darrpan ngürra ne müp amarruda.   
\c 7  
\s1 Kolpam Zaz Bain-gu  
\r (Luk 6:37-38, 41-42)  
\p
\v 1 “Ngibürr kolpam zaz bain-gu, igósüm yabü ta God sab koke zaz nirre.  
\v 2 Zitülkus módóga, God ta sab yabü dadanzan zaz nirre, e ngibürr pamkolpamzan zaz baindakla. Ma ne atanin klame atanindóla, ene klame marü sab ngibürra mütanirre.\x - \xo 7:2 \xt Mak 4:24\x*  
\v 3 Ia ma moba zonaretan ilküpdü püip iade ngakandóla? A marü moba ilküpdü ne nugup poko-e, ma wa koke iade asendóla?  
\v 4 Ia ma kubó moba zonaretódó igó iade bóktono wagó, ‘Ka kya marü ilküpdü we püip urruanón,’ marü ilküpdü ne nugup poko nómade?  
\v 5 Ma taepurrane bóktan pamla! Ma ngaen-gógópan moba ilküpdü ne nugup poko ugó irrua, da ma sab igósidi tai eseno püip arruanóm moba zonaretan ilküpdügab.   
\p
\v 6 “Godón gyabi elklaza e nurr ume koke nülinane. I yabü sab syórr angónóm kena tübyalüngnüm. E yabiób wirri mani kla ta kyamülab obzek kwata koke amónane. I sab tibiób wapóre ola kena nyólnüm.\f + \fr 7:6 \ft Yesu alap-alap igó poko bóktanórr wagó, “E Godón Morroal Bóktan ibüka koke amgolane, ene bóktan arrkrrum akó tórrmendó angrinüm ubi-koke nidipako.”\f*   
\s1 Yesu Godka Tóreankwata Umul Nyónónóp  
\r (Luk 11:9-13)  
\p
\v 7 “Yatolam Godón, da yabü sab nókyerre. Yamkülam, da e sab esenane. Mamtae alkólam, da God sab yabünkü tapakue.  
\v 8 Zitülkus módóga, nótó nóma yatole, sab ipüde. Nótó nóma yamküle, sab esene. Mamtae nótó nóma alkóle, God sab tapakue oyankü.  
\v 9 Ia yabü aodó igó pam asine, tóba oloma ne alom nóma bato-e, ia kubó ingülküp ekyene?  
\v 10 Ó wa ne wapim nóma bato-e, ia wa kubó büdülngal ekyene? Koke!  
\v 11 Enana e kolae tonarr pamakla, e ma umulakla yabiób olmal morroal elklaza gail. Da amkoman, yabü kwitüm Aba sab igósidi ibü abün morroal elklaza gail yarile, oya nidi atodako.   
\p
\v 12 “E iazan ubi baindakla, pamkolpama yabü ne tonarr ngarkwatódó bangón kwarile, e ta ibü ene tonarr ngarkwatódó bangón kwarilo. Mosesón Gida Buk akó Prropetab Peba, ibü darrpan küp wata módóga.\x - \xo 7:12 \xt Luk 6:31 \x*   
\s1 Yesu Nis Kwatbóka Umul Bain Yarilürr  
\r (Luk 13:24)  
\p
\v 13 “E suran mamtaeana barrbü, ⌊ngarkwat-koke arróldó⌋ tótókóm, zitülkus ⌊metat bólmyan urdü⌋ tótókóm, mamtae wirri taptapase. Kwat ta popadanase ola tótókóm. Abün pamkolpama barrbündasko ene mamtaedóma.  
\v 14 Ngarkwat-koke arróldó tótókóm, mamtae suranato, akó ne kwata tótókdase ola, kari müp kokease. Wata aüdana kuri eserre.   
\s1 Obae Prropet  
\r (Luk 6:43-44)  
\p
\v 15 “E umul-umul kwarilün obae prropetódógab. Yabüka nóma togobe, tumum ngakande, wamaka amkoman ⌊sipako⌋: ibü bóktan tulmil wata morroalako. A ibü auma büb kugupidü büdül tarüka, wamaka amkoman nurr umea,\f + \fr 7:15 \fq nurr ume\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq wolves. Wolf \ft wa wirri nurr umea.\f* ibü ilklió bülión kari kokea.  
\v 16 E sab ibü tibiób tórrmen tulmildügabi nómzyetane, e nugup tibiób ngórrdügabizan bómzyatódakla. Tórez-tórez syepor zidüdügabi, pama ⌊grreip⌋ ngórr koke alküle. Tangel opopordógabi pamkolpama ⌊pig⌋ ngórr koke alküle.  
\v 17 Da módóga: morroal nugupa wata morroal küp bapónda. Kolae nugupa wata kolae küp bapónda.  
\v 18 Morroal nugup gaodó kokea kolae küp bapónóm. Kolae nugup ta gaodó kokea morroal küp bapónóm.  
\v 19 Morroal küp koke ne nugupa bapóndako, ibü singgalgórre da urdü yamserre.  
\v 20 Da ene inzana, e sab ene pam tibiób tórrmen tulmildügabi nómzyetane.   
\s1 Ka Marübóka Umul-kókla  
\r (Luk 13:25-27)  
\p
\v 21 “Ngibürra kürü nidi karrasirrdako wagó, ‘⌊Lod⌋, Lod!’ sab Godón Kingzan Balngomóldó koke barrbüne. Wata sab idi barrbüne, kürü kwitüm Aban ubi nidi tómbapóndako.  
\v 22 Ene Godón Kot Ngürr sab nóma semrróne, abün pamkolpama sab ugón kürüka bóktanórre wagó, ‘Lod! Lod! Gyaurka, ki ta marü ngidü Godón bóktan büdrrat kwarilnürrü, akó ki ta kolae samu pamkolpamdógab aman kwarilnürrü, akó ki ta aüd ⌊arüng tonarr⌋ koke tómbapónónóp!’  
\v 23 Da ka sab ibü igó nilnünümo igó, ‘Ka yabübóka umul-kókanla! Kürükagabi ugó ogob, e güblang-koke kolaean tonarr tómbapón pamkolpamakla!’\x - \xo 7:23 \xt Wórr Peba 6:8\x*   
\s1 Müót Balmel Pam Nisab Alap-alap Bóktan  
\r (Luk 6:47-49)  
\p
\v 24 “Kürü ini bóktan ne pama arrkrruda akó tórrmendó angrinda, wa ⌊wirri gyagüpitótók⌋ pamzana, tóba müót ingülküpdü nótó elórr.  
\v 25 Ngupa timilülürr, tobarr naea blaman byamróklórr, akó wóra wirribóka sibsolürr. Müot enan selkalnóp, da kokean tupürr, zitülkus wa ingülküpdü alangórrón yarilürr.   
\p
\v 26 “Kürü ini bóktan ne pama arrkrruda, da ama tórrmendó koke angrinda, wa gonggo pamzana, tóba müót popa nóresdó nótó elórr.  
\v 27 Ngupa timilülürr, tobarr naea blaman byamróklórr, akó wóra wirribóka sibsolürr. Ene müót selkalnóp, da we tupürr. Da amkoman kolae aup tupürr!”   
\p
\v 28 Yesun blaman ene bóktana nóma blakónórr, pamkolpamab ngoroa gübarirr aengóp, wa ne ngarkwatódó umul nyónónóp,  
\v 29 zitülkus wa ne balngomól arüngi umul bain yarilürr, wa Mosesón gida umulbain pam nórrgrrótóp.\x - \xo 7:29 \xt Mak 1:22; Luk 4:32\x*   
\c 8  
\s1 Yesu Soso Azid Pam Dólóng Yónürr  
\r (Mak 1:40-45; Luk 5:12-16)  
\p
\v 1 Yesu pododógabi nóma tübinürr, wirri pamkolpamab ngoroa oyaka zutalórr.  
\v 2 Da módóga, Yesuka darrü soso azid pama we tamórr. Ene azid pama wakósingül we nülkamülürr Yesun obzek kwata, da wa we bóktanórr wagó, “Lod, ka umulóla, marü ubi ne nóma yarile, ma gaodó namulo kürü ⌊tóman⌋ arrgonóm Godón ilküpdü.”\f + \fr 8:2 \fq tóman arrgonóm Godón ilküpdü\ft : Soso azid kolpam tómanpükü kwarilürr Godón ilküpdü. We ngarkwatódó, i gaodó koke kwarilürr darrü basirr ó ⌊Godón Gyabi Müót⌋ kal akólórrón pul basirrdü barrbünüm.\f*   
\p
\v 3 Yesu tóba tang orrakórr, da ene pam we yamurrürr. Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Kürü ubia! Tómana ki barrgo!” Dümdüman ene pama we dólóng bainürr ene soso azidüdügab.  
\v 4 Da Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Tai turrkrru! Ma darrü olom azazilgu! A ma wam ⌊prristdü⌋, moba bómtyanke, da wa marü büb sopae tai ki ngamka. Yabü ne ngaen Moses ne gida bóktan poko nókyenóp, da ene ⌊gyaur kla⌋ kubó ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ idódke prrista ola urdü agasilüm marü tóman barrgonóm Godón ilküpdü. Ene igósüm, pamkolpam amtyanóm igó, marü soso azida kuri blakóne, da marü tómana kuri barrgone Godón ilküpdü.”\x - \xo 8:4 \xt Lebitikus 14:1-32\x*   
\s1 Yesu Gazirr Pamab Kopo Ngakan Wirri Paman ⌊Leba Zaget Olom⌋ Dólóng Yónürr  
\r (Luk 7:1-10)  
\p
\v 5 Yesu Kaperrna-um wirri basirrdü nóma bangrinürr, Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pama\f + \fr 8:5 \fq Rrom gazirr pamab kopo ngakan wirri pam\ft a 80 o 100 gazirr pam ngabkan yarilürr. Mórrke-mórrke módóga: \fq centurion.\f* Yesuka we tamórr, da oya we yatorr tangbamtinüm.  
\v 6 Wagó, “Lod, kürü leba zaget olom müótüdü utase. Oya bübdü bidal azidase akó tüób karibóka-koke azid aengdase.”   
\p
\v 7 Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Ka kubó wamo oya dólóng ainüm.”   
\p
\v 8 Ene gazirr pamab kopo ngakan wirri pama oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Lod, ma amkoman wirrila kürükagab; ka ngarkwatódó kokela marüka, ma kürü müótüdü koke tübangrino. Ma wata tae opore bókta, da kürü leba zaget oloma kubó dólóng baine.  
\v 9 Ka umulóla marü gaodóma ini poko tónggapónóm, zitülkus ka küób igó olomla, ka ngibürr pamab tüpana zagetdóla. Akó ngibürr gazirr pam asiko, kürü tüpana nidi zagetódako. Ka kubó darrü igó nóma ilo igó, ‘Wam!’ wa kubó wame. Akó darrü igó nóma ilo igó, ‘Tam!’ wa kubó tame. Ka kólba leba zaget olom igó nóma ilo igó, ‘Ene kla tólael!’ wa kubó tólaele. Enta inzana, azida marü bóktan kuri arrkrrue!”   
\p
\v 10 Yesu ini bóktan nóma arrkrrurr, wa we gübarirr aengórr. Wa we bóktanórr ibüka, oya nidi mamoanónóp, wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka darrü inzan pam koke kuri seserró, kürü amkoman wirri arüngi nótó angunda, Isrraelóm ta kokean!\f + \fr 8:10 \ft Isrrael pamkolpama tibiób Godón pamkolpambóka ngiblian kwarilürr, a ibü amkoman bangun kari yarilürr ene gazirr pamab wirri pamdógab.\f*  
\v 11 Ka yabü igó poko byaldóla, abün Zu pamkolpam-koke nidipako, sab blaman bwóbdügab sórrngamóle ini tüpdü: abüsa nólgabi banikda akó abüsa nóla bótaodase. I sab nólgópe banomólórre tibiób mórran pokodó ene garrirrwóm ne yarile Godón Kingzan Balngomól Bwóbdü, mibü wirri abalbobatalpükü Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob.\x - \xo 8:11 \xt Luk 13:29\x*  
\v 12 Zu pamkolpam, Godón Balngomóldó nidi ki kwarile, ibü sab tümün kwatódó amóne. I sab ola yón akó zirrgüp bótak korale.”\x - \xo 8:12 \xt Metyu 22:13; 25:30; Luk 13:28\x*  
\v 13 Yesu ene gazirr pamab kopo ngakan wirri pamdó we bóktanórr wagó, “Ugó wam müótüdü. Marü leba zaget olom ka kuri dólóng ina, mazan amkoman kanguna!”  
\p Ene tonarr, ene azid oloma dólóng we bainürr.   
\s1 Yesu Abün Pamkolpam Dólóng Nyónónóp  
\r (Mak 1:29-34; Luk 4:38-41)  
\p
\v 14 Yesu Pitan müótüdü nóma bangrinürr, da Pitan mónang we osenórr. Wa güb azid warilürr, nyórrdü utürrün.  
\v 15 Yesu oya tang we wamurrürr, oya ene azida wata we zumgatórr. Wa we bupadórr, da oya alo kla we ngóyónürr.   
\p
\v 16 Ene simaman, pamkolpama kolae samupükü kolpam Yesuka we tübarrmülürr. Yesu kolae samu bóktanane we amalórr. Wa ta azid kolpam blaman we dólóng nyónónóp.  
\v 17 Yesu ene tonarr igósidi tólbael yarilürr Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropet Aesayaka ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,  
\q1 “Mibü blaman azid wa tüób bamselórr  
\q2 akó wa azid aengórr mibü pabodó.”\x - \xo 8:17 \xt Aesaya 53:4\x*   
\s1 Ma Ngibürr Kla Eloko Yesun Mamoanóm  
\r (Luk 9:57-62)  
\p
\v 18 Yesun pamkolpamab ngoroa kal-kal yangónóp, da ibü nóma nósenóp, wa tóba umulbain olmal we nilóp usakü Galili Malu dakla dorrodó baurrüm.  
\v 19 Darrü Mosesón gida umulbain pama Yesuka ugón tamórr, da oyaka we bóktanórr wagó, “Umulbain Pam, ka sab marüka akyalo, enana ma nega wamlo.”   
\p
\v 20 Yesu ma oyaka bóktanórr wagó, “Poksab\f + \fr 8:20 \fq poks \ft nurr umezan klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq fox.\f* tibiób ngyaben kugupi asiko akó kwitüm póyaeab müótako.\fig poks|alt="Fox, with young in den" src="BK00051B.TIF" size="col" copy="BFBS (Knowless)" ref="8:20" \fig* A kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, darrü ut bwób babula, ka kólba singül ne ingrino ngón ngagónóm.”   
\p
\v 21 Darrü Yesun umulbain oloma Yesuka we bóktanórr wagó, “Lod, ma kürü ngaen-gógópan ok kyó basirrdü alkomólóm kólba ab gapókdó angrinüm. Ene kakóm, ka marüka ugón tókyeno.”   
\p
\v 22 Yesu oyaka we bóktanórr wagó, “Tókya kürüka. Büdül nidipako tibiób büdül ki balüngnüm.”\f + \fr 8:22 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fqa Samuan ngarkwatódó büdül nidipako ki balüngam büban ngarkwatódó nidi nurrbarinóp.\f*   
\s1 Yesu Wirri Wór Piküp Yónürr  
\r (Mak 4:35-41; Luk 8:22-25)  
\p
\v 23 Yesu tóba umulbain olmalpükü butüdü we kasilürr, da i we ogoblórr.  
\v 24 Küp amkón babul, wirri arüng wóra we tubsorr Galili Maludü. Goblola but karipoko isurrunópma. Yesu wa ugón ut yarilürr.  
\v 25 Oya umulbain olmala we ogobórr Yesuka, irsümülóp, da we bóktónóp wagó, “Lod, mibü zid tinünüm! Mi brariakla!”   
\p
\v 26 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “E gum iadeakla? Yabü amkoman bangun wata karia kürüka!” Yesu bupadórr, da wór akó goblol we nagóp wagó, “Piküp bainam!” Da malua we amkónórr.   
\p
\v 27 Ene butüdü pama gübarirr aengóp. Da i we bóktónóp wagó, “Ini wa ia oloma? Wór akó malua ta oya bóktan arrkrrudamli!”   
\s1 Yesu Kolae Samupükü Pam Nis Dólóng Nyónürr  
\r (Mak 5:1-20; Luk 8:26-39)  
\p
\v 28 Yesu tóba umulbain olmalpükü Gadarra wirri basirr pamkolpamab bwóbdü\f + \fr 8:28 \fq Gadarra bwób \ft Zu pamkolpamab tüp koke yarilürr.\f* abzilürr, malu dakla dorro. Nis pam nisa Yesun we semrrarri. Ibü büb kugupidü kolae samu koralórr. Ene pam nisa gapók balüng bwóbdügabi turrürri. I kari gum angón pam nis ta koke namülnürri akó pamkolpama ta ene kwatana koke igósidi agóltagól kwarilürr.  
\v 29 Da módóga, ene pam nisa we taegwarr apórri Yesuka wagó, “Marü ubi ia larógóma kibüka, Godón Olom? Ia ma kibü wirri azid akyanóm tama? Kibü ngürr go küsila!”   
\p
\v 30 Ibükagab barrkyanan kan yarilürr, wirri tang kyamül yabüla we ololórr.  
\v 31 Ene kolae samua Yesun we yatop wagó, “Ma ne kibü nóma semono ini pam nisdügab, da kibü kubó ene kyamül yabülab büb kugupidü zirrtapónónómke.”   
\p
\v 32 Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Ugó ogob!” Da ene kolae samua ene pam nis we nümgütóp, ama kyamülab bübdü we barrbünürr. Da módóga, ene kyamül yabüla buso-buso we tübabinürr buruburuana, mengrempükü ama Galili Maludü we bagóbórr, ó ola nae baitóp büdülümpükü.   
\p
\v 33 Ene kyamül ngabkan pama we busuóp ama Gadarra wirri basirrdü. I pamkolpam umul-umulan ngintinóp blaman ne tonarra tólbaelórr kyamüldü akó kolae samupükü pam nis nidi namülnürri.  
\v 34 Da módóga, blaman ene wirri basirran pamkolpama Yesun asenóm togobórr. I oya nóma esenóp, da i oya arüngi we yatop tibiób bwób amgatóm.   
\c 9  
\s1 Yesu Büb Bidal Pam Dólóng Yónürr  
\r (Mak 2:1-12; Luk 5:17-26)  
\p
\v 1 Yesu butüdü kasilürr, ama malu dakla dorrodó we banikürr tóbanan wirri basirrdü.\f + \fr 9:1 \fq tóbanan wirri basirr \ft Kaperrna-um yarilürr.\f*  
\v 2 Da módóga, Yesuka darrü büb bidal pam we sidüdóp, nyórrdü utürrün. Yesu ibü amkoman bangun nóma esenórr, wa ene büb bidal pamdó bóktanórr wagó, “Kürü olom, ma arüng ipa! Ka marü kolae tonarr kuri norrgonónóma!”   
\p
\v 3 Ngibürr Mosesón gida umulbain pama tibióbbóka wagó, “Ini pama Godón pabo apadóm kainda!”   
\p
\v 4 Yesu ibü gyagüpitótók yazebórr, da wa ibüka we bóktanórr wagó, “E wa inzan kolaean poko iade gyagüpi tótókdakla yabiób moboküpdü?  
\v 5 Ini nis bóktan nisdügab, ia kürüka ulan nadü bóktana bóktanóm? Ia, ‘Marü kolae tonarr barrgorrónako,’ ta ia, ‘Bupa, da ma agólóm bai?’  
\v 6 Da kürü ubi igósüma, e kubó ini kla umul bainane wagó, Pamkolpamab Oloman balngomól arüng asine ini tüpdü kolae tonarr barrgonóm.” Da wa ene büb bidal pamdó bóktanórr wagó, “Ugó bupa, moba nyórr ipa, da ugó wam moba müót basirrdü.”\f + \fr 9:6 \ft Godka popadana kolae tonarr barrgon akó paman büb dólóng ain. Nizan müp darrpan ngarkwatódómamli Godka. A pamkolpamab gyagüpitótókdó, paman büb dólóng ain müpan klama kolae tonarr barrgondógabi. Yesu igósidi ene pam dólóng ainda pamkolpamab obzek kwata, ibüka igó okaka azazinüm wagó, oya ta arüng asine kolae tonarr barrgonóm.\f*   
\p
\v 7 Ene pama bupadórr, da tóba müót basirrdü we wamórr.  
\v 8 Pamkolpamab ngoroa nóma esenóp, ibü guma sazebórr, da Godón we yagürnóp, zitülkus wa ne balngomól arüng sekyanórr pamakan.   
\s1 Yesu Metyun Ngyaunürr Oyaka Solkwat Akyanóm  
\r (Mak 2:13-17; Luk 5:27-32)  
\p
\v 9 Yesu ene poko we amgatórr. Wazan wamlórr, wa ⌊taks mani dakabain pam⌋ we esenórr, ngi Metyu, tóba kari zaget müótüdü mórrande. Yesu oyabóka wagó, “Yao, ma kürüka tókya!”  
\p Metyu we bupadórr, oyaka we akyanórr.\f + \fr 9:9 \ft Metyu ini peba wialómórr.\f*   
\p
\v 10 Ene kakóm, Yesu tóba umulbain olmalpükü Metyun müótüdü nóma alo yarilürr, abün taks mani dakabain pam akó kolae tonarr kolpama we togobórr, inkü alom ene tógaldó.  
\v 11 Ngibürr Parrisia ene poko nóma esenóp, da i Yesun umulbain olmal nümtinóp wagó, “Yabü umulbain pama iade aloda taks mani dakabain pam akó kolae tonarr kolpampükü?”\x - \xo 9:11 \xt Luk 15:1-2\x*   
\p
\v 12 Yesu ibü nurrkrruóp, da bóktanórr ibüka wagó, “Azid-koke kolpam nidipako, i dokta koke amkündako, wata azid nidipko.  
\v 13 Da ugó ogob amkünüm ini Godón bóktanan küp ia laróga: ‘Kürü ubi inzanóma, e wata ⌊urdü amsel lar⌋ koke simarruane, a e ta gyaur kwarilo pamkolpamdó.’\x - \xo 9:13 \xt Metyu 12:7; Oseya 6:6\x* Ka ini pokodó dümdüm ngyaben pamkolpam ngibaunüm koke tamórró, a ka kolae tonarr pamkolpam ngibaunüm tamórró Godka byalüngüm kolae tonarrdógab.”   
\s1 Küsil Gida Bóktan Poko Ngaep Gidapükü Dabyón-gu  
\r (Mak 2:18-22; Luk 5:33-39)  
\p
\v 14 Darrü tonarr, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Paman umulbain olmala Yesun amtinüm togobórr wagó, “Parrisia akó kidi, alo bobarr iade bütókdakla, a marü umulbain olmala ma alo koke bütókdako?”   
\p
\v 15 Yesu tóbakwata alap-alap bóktanórr ibüka wagó, “Yabü gyagüpitótók iada, pamkolpama kol amióg tóredó ia kubó gyaur-gyaur bobrrale, kol amióg pam\f + \fr 9:15 \fq kol amióg pam \ft wa alap-alap Yesunbóka apónda. Yesun sab sipüdrre tóba umulbain olmaldógab, da i sab oya gyaurdügab alo ugón bütókrre.\f* ibüka nómade? Koke! A ene ngürr sab semrróne, kol amióg pam ibükagabi nóma sipüdrre. Da i sab alo ugón bütókrre.   
\p
\v 16 “Darrü oloma küsil mórrkenyórr poko koke arrgüpe ngaep mórrkenyórrdü tae murrausüm, zitülkus ene küsil mórrkenyórr pokoa nóma korrom baine, ene ngaep mórrkenyórr sab amurrute da batürre, ama tai wirri tae ine.  
\v 17 Küsil waen koke errngómórre ngaep lar sopae beledó, zitülkus ene sopae belea kubó bamkene. Waena kubó bókóne akó ene lar sopae belea kolae baine. Igósidi, küsil waen wata küsil lar sopae beledó errngómórre.\f + \fr 9:17 \ft Küsil waena por bapónda. Küsil lar sopae bele anggrratóda, ma küsil waen nóma errngomo, da ngaep sopae bele myamem gaodó kokea anggrratóm.\f* Nizan igósidi morroal pokodó namüli.”\f + \fr 9:17 \ft Ini alap-alap bóktana. Küsil elklaza Yesun umulbain bóktanóm bórrangdako akó ngaep elklaza Zu pamkolpamab gidam bórrangdako.\f*   
\s1 Yesu Ngul Olom akó Kol Dólóng Nyónürr  
\r (Mak 5:21-43; Luk 8:40-56)  
\p
\v 18 Yesu ibüka nóma bóktan yarilürr, da módóga, darrü ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müót⌋ ngakan pama ugón tübzilürr Yesuka. Wa tóba wakósingül we nülkamülürr oya obzek kwata. Yesunbóka wagó, “Kürü ngul oloma wata errkyadan kuri nurrótóke. Gyaurka, kya tam moba tang oyaka amngyelóm. Igósidi wa kubó arróldó tolkomóle.”  
\v 19 Da Yesu bupadórr, ene paman solkwat we akyanórr. Oyaka umulbain olmala ta zutalórr.   
\p
\v 20-21 I nóma ogoblórr kwat-kwat, da módóga, darrü kola Yesun kakota we katókórr, da oya tumum mórrkenyórr zarr we yamurrürr. Ene kola óe bókan azid balmil warilürr 12 pailüm. Wa tóba gyagüpdü bóktan warilürr wagó, “Ka ne kubó wata oya tumum mórrkenyórr nóma yamurro, ka kubó dólóng baino.”   
\p
\v 22 Yesu tóba kakota byalüngürr, da ene kol we osenórr. Oyabóka wagó, “Ma arüng ipa, kürü olom! Marü moba amkoman banguna dólóng kuri mine.” Wata ugósan ene kola we dólóng bainürr.   
\p
\v 23 Yesu ene Zu pamkolpamab kwóbbazen müót ngakan paman müótüdü nóma bangrinürr, wa tatarror bapul pam nósenóp, akó ene pamkolpamab ngoro, yón gyaure popa nidi bódean kwarilürr.  
\v 24 Yesu ene pamkolpambóka wagó, “E blamana algabi ugó baus, zitülkus ini kari ngul olom go büdül kokeo, a wa go uto.” Ene pamkolpama ma Yesun ngüóng angyalnóp, zitülkus i umul kwarilürr wagó, wa go amkoman büdülano.  
\v 25 Yesu ene pamkolpamab ngoro nóma zirrnapónóp pulkaka, wa we bangrinürr ngul olom ne pokodó warilürr. Wa oya tangdó omoanórr, da we bupadórr.  
\v 26 Ne pokoa tómbapónórr, pamkolpama ene bóktan we ayonóp blaman ene bwób órdó ne basirr koralórr.   
\s1 Yesu Ilküp Murrbausürrün Pam Nis Dólóng Nyónürr  
\p
\v 27 Yesu ene poko we amgatórr. Wa enezan wamlórr, kwat-kwat, nis ilküp murrbausürrün pam nisa oya solkwat we akyan namülnürri, da i oyaka we górrgarri wagó, “⌊Deibidün Olom⌋, kibü gyaur tóse!”   
\p
\v 28 Yesu müótüdü nóma bangrinürr, ene pam nisa ta bangrirri, da oyaka we turrürri. Yesu ibübóka wagó, “E ia kürü amkoman angundamli igó, kürü ene arüng asine yabü dólóng ainüm?”  
\p I bóktan yalkomórri wagó, “Ó, Lod! Ki marü amkoman angundamli.”   
\p
\v 29 Yesu ibü ilküp nyamurrürr da ibübóka wagó, “E kürüzan amkoman angundamli, ini tonarra wata amkoman ki tómbapó yabüka!”  
\v 30 Ibü nizanab ilküpa we tomgolóp. Yesu ibü wirri arüng bóktan we nókyanórr wagó, “E kubó darrü pam azazilgu!”   
\p
\v 31 A i ene poko nóma amgatrri, i Yesunkwata ene bóktan we büdrratkü aurrnürri blaman basirr-basirrdüma ene bwób órdó.   
\s1 Yesu Bóktan-Koke Pam Dólóng Yónürr  
\p
\v 32 Ene pam nisazan amgatnórri, da módóga, ngibürr kolpama Yesuka pam ugón sidüdóp. Wa koke bóktan yarilürr, zitülkus oya büb kugupidü kolae samu asi yarilürr.  
\v 33 Yesu kolae samu nóma amanikürr, ene pama bóktan we ngarkwat bókyanórr. Pamkolpamab ngoroa gübarirr aengóp. I tibióbka bóktanónóp wagó, “Mi ngaen ta inzan kla kokean esenóp ae Isrraelóm!”   
\p
\v 34 A Parrisia ma tibióbka igó bóktanónóp wagó, “Satani, kolae samuab singüldü pam nótóke, oya ene arüng wató akyanda kolae samu amanóm.”\x - \xo 9:34 \xt Metyu 10:25; 12:24; Mak 3:22; Luk 11:15\x*   
\s1 Yesu Pamkolpamab Gyaur Yarilürr  
\p
\v 35 Yesu blaman ene bwóbdüma wamlórr, wirri akó kari basirrdüma, Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü umul bainkü akó Morroal Bóktan amgolkü Godón Kingzan Balngomólankwata. Wa pamkolpam dólóng nyónónóp tibiób blaman ia-ia azidüdügab.\x - \xo 9:35 \xt Metyu 4:23; Mak 1:39; Luk 4:44\x*  
\v 36 Wa pamkolpamab ngoro nóma nósenóp, ibüka kari gyaur koke yarilürr, zitülkus i kari müpdü ta koke koralórr, akó darrü tangbamtin koke esenóp. I ⌊sipzan⌋ koralórr, sip ngabkan pam babul nibiób koralórr.\x - \xo 9:36 \xt Bótang Peba 27:17; 1 King 22:17; 2 Krronikol 18:16; Izikiel 34:5; Mak 6:34\x*  
\v 37 Yesu tóba umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “Abül ta kari kokea, a zaget pam ma abün kokeako ene alo kla abülüm.\f + \fr 9:37 \ft Ini alap-alap bóktanan küp módóga: \fq Abün tómbapórrónako kürü amkoman angunüm, a abün zaget kolpam kokeako ibü Godka amarrum.\f*  
\v 38 We ngarkwatódó, e Lodka tóre kwarilün, abül zitülkus olom nótóke, akó oya imtinamke zaget kolpam zirrbapónóm alo kla abülüm.”\x - \xo 9:38 \xt Luk 10:2\x*   
\c 10  
\s1 Yesun Tóba 12 ⌊Apostol⌋ Irrbünürr  
\r (Mak 3:13-19; Luk 6:12-16)  
\p
\v 1 Yesu tóba 12 umulbain olmal tóbaka ngibaunürr. Wa ibü balngomól arüng nókyenóp kolae samu amanóm ó pamkolpam dólóng byónüm blaman tibiób wirri a kari azidüdügab.  
\v 2 Ene 12 apostolab ngi módógako: ngaen-gógópan Saemon (akó ngiliarrón Pita), solkwat oya narezoret Endrru, Zeims akó oya zoret Zon, Zebedin olom nis nidi namülnürri,  
\v 3 Pilip, Barrtolomyu, Tomas, Metyu, taks mani dakabain pam nótó yarilürr, akó darrü Zeims, Alpeiusün olom nótó yarilürr, Tadeius,  
\v 4 akó darrü Saemon, ngaen Zilot\f + \fr 10:4 \fq Zilot \ft ngian küp aprrapórr nisamli. Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pam igó bóktandako wagó, wa ngaen gazirr pam yarilürr. Ene tonarrdó, Zilot pama Rrom pamkolpam, ene bwób nidi ngakan kwarilürr, amkoman alzizi boman kwarilürr. Ngibürra ibükagab gazirr tómbapónónóp Rrom pamkolpampükü. 
\fp Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama ma igó bóktandako wagó, ene Zilot ngi, oya küp módóga: wa gum-koke, tae bamgün pam yarilürr. Darrü ngi ma \fqa Patrriot. \f* pam nótó yarilürr, dómdóm ma Zudas Iskarriot, Yesun sab nótó ingrine wirri ngi pamab tangdó.   
\s1 Yesun Tóba 12 Umulbain Olmal Zirrnapónóp  
\r (Mak 6:7-13; Luk 9:1-6)  
\p
\v 5 Yesu tóba ini 12 umulbain olmal solkwat zirrnapónóp zagetóm. Ngaen-gógópan wa ikik bókrran yarilürr tibiób zagetankwata wagó, “Zu-koke nidipako, e ibü bwób órdóbóna tótókgu. Akó ⌊Samarria⌋ pamkolpamab wirri basirrdü ta inzan.  
\v 6 A e wata sab Isrrael Müótüdü pamkolpamdó ogobke, zitülkus i Godón bamrükürrün ⌊sipako⌋.  
\v 7 E sab ola nóma ogobo, da ini bóktan amgolamke magó, ‘Godón Balngomóla minggüpanandó kuri tame!’\x - \xo 10:7 \xt Luk 10:4-12\x*  
\v 8 Azid pamkolpam dólóng nyólamke, ursilünke büdül pamkolpam, kolae sopae azid nidi balmildako dólóng nyólamke, akó kolae samu zomalónke. E ini arüng popa yazebane, darrem babul; e ta popa inzan gail kwarilo.  
\v 9 E ⌊gold⌋, ⌊silba⌋, akó kopa mani amarrugu yabiób pam alópdó.  
\v 10 Akó ngibürr kla amarrugu yabiób agóltagólde: angasangap angón alóp, ngibürr mórrkenyórr, ngibürr wapórdó bamel kla, akó tupuru. Zitülkus módóga, zaget paman dümdüm asine tóba alo kla azebóm ibükagab, nibiób tangbamtinda.\x - \xo 10:10 \xt 1 Korrint 9:14; 1 Timoti 5:18\x*   
\p
\v 11 “E wirri basirrdü ó kari basirrdü nóma barrbuno, basirr kolpam nümtinamke morroal tonarr olom nótóke. E wata oyaka bamilke, kókó e ene basirr sab amgütane.  
\v 12 E müótüdü nóma barrbuno, da bóktónamke magó, ‘Paud asi ki yarilün ini müótüdü!’  
\v 13 Ene müót kolpama yabü ne morroal nóma nóserre, ene paud wata ibüka ki yarilün. A i yabü ne morroal koke nóma nóserre, ene pauda yabüka ki tolkomól.  
\v 14 Müótüdü pamkolpam ó basirr pamkolpama yabü ne morroal tonarre koke nóma yazebrre akó yabü bóktan koke nóma arrkrru kwarile, ene basirr amgütamke, wapórdó buru we bainamke.\x - \xo 10:14 \xt Apostolab Tórrmen 13:51\x*  
\v 15 Ka yabü amkoman poko byaldóla: Godón Kot Ngürrdü, wa sab Sodom akó Gomorra\f + \fr 10:15 \fq Sodom akó Gomorra \ft pamkolpam kari kolae pamkolpam koke kwarilürr. God ibü nis basirr nis uri kolae nyónürr (Bwób Zitül 19:24-25). A i Zidbain Pam Yesunbóka akó Godón Kingzan Balngomólankwata koke barrkrrurr \f* wirri basirr pamkolpam ⌊kolaean darrem⌋ nókyerre. A wa ma ini basirr pamkolpam tai wirrian kolaean darrem nókyerre.\x - \xo 10:15 \xt Metyu 11:24\x*   
\s1 Godón Pamkolpam Sab Akrranóm Nangónórre  
\r (Mak 13:9-13; Luk 21:12-17)  
\p
\v 16 “E tübarrkrru! Ka yabü zirrbapóndóla arüng-koke sipzan wirri nurr ume\f + \fr 10:16 \fq wirri nurr ume\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq wolves.\f* ngorodó.\fig wirri nurr ume akó sip|alt="Wolves and sheep" src="LB00011B.TIF" size="span" copy="Louise Bass" ref="10:16" \fig* E umul-umul ngyaben kwarilo gwarzan.\f + \fr 10:16 \fq gwarzan\ft : Zu pamkolpama gwar igó ngakan kwarilürr, wa ⌊wirri gyagüpitótók⌋ akó umul-umul ngyaben klama. Sorazan güblang orrngoroda, wa inzan ngyabenda.\f* Akó e ta nurre póyaezan kwarilo: wa kolae tonarr koke tómbapónda.\x - \xo 10:16 \xt Luk 10:3\x*  
\v 17 E umul-umul kwarilünke pamab gum. I yabü sab wirri pamab tangdó urrbule kotóm. I yabü sab karrkukus sye-i ola nyólnórre tibiób kwóbbazen müótüdü.\x - \xo 10:17 \xt Mak 13:9-11; Luk 12:11-12; 21:12-15\x*  
\v 18 Kürübókamde i sab yabü imarrunórre gabena akó king, ibü obzek kwata, kürükwata Morroal Bóktan amgolóm ibüka akó Zu-koke nidipako.  
\v 19 I sab yabü wirri pamab tangdó nóma urrbule kotóm, e gyakolaegu e sab iazan bóktónane akó e sab ia poko bóktónane. Zitülkus módóga, ene tonarrdó Godón Samua yabü bóktan wató nülirre bóktanóm.  
\v 20 Zitülkus módóga, yabü kubó ne bóktan yarile, yabü yabióbankagab koke yarile. Ene bóktana sab yabü Aban Samudügab tame, yabü ulitüdügabi ne bóktan yarile.   
\p
\v 21 “Pamkolpama sab tibiób zonaretal wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm, akó abala ta sab dadanzan kairre tibiób olmaldó. Olmala sab tibiób aipalabaldó bóka bamgün kwarile akó ibü ta sab inzan wirri pamab tangdó urrbule büdüldü arrbünüm.\x - \xo 10:21 \xt Mak 13:12; Luk 21:16\x*  
\v 22 Blaman pamkolpama yabü sab alzizi zomale, zitülkus e kürü mamoandakla. A kürü amkoman angunüm karrkukus nótó zamngólda kókó blakón tonarrdó, God sab oya zid ine.\x - \xo 10:22 \xt Metyu 24:9, 13; Mak 13:13; Luk 21:17\x*  
\v 23 Yabü wirri müp nóma alión korale ene basirrdü, olgabi busuamke ama darrü basirrdü. Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: e sab koke elakónane Godón Morroal Bóktan büdrrat Isrraelóm blaman ne wirri basirrdü kókóta ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab akó tüpdü nóma tolkomolo.   
\p
\v 24 “Umulbain olom wirri kokea tóba umulbain pamdógabi, akó ⌊leba zaget olom⌋ wirri kokea tóba wirri pamdógabi.\f + \fr 10:24 \ft Yesu alap-alap tóbakwata akó tóba umulbain olmalabkwata bóktanórr.\f*\x - \xo 10:24 \xt Luk 6:40; Zon 13:16; 15:20\x*  
\v 25 Umulbain oloman gaodóma tóba umulbain pamzan bainüm, oya ubi koke ki yarile tóba umulbain pam arrgrratóm. Leba zaget paman gaodóma tóba wirri pamzan bainüm, oya ubi koke ki yarile tóba wirri pam arrgrratóm. Da ene ta inzana: müót olom Be-elzebulbóka\f + \fr 10:25 \fq Be-elzebul \ft satanian darrü ngia. Yesu akó alap-alap tóbakwata akó tóba umulbain olmalabkwata bóktanórr: Yesu wa müót oloma; müótan kolpam umulbain olmalako.\f* ngilian kwarilürr, da tóba müótan kolpam sab ma amkoman kolaean ngi basil kwarile!\x - \xo 10:25 \xt Metyu 9:34; 12:24; Mak 3:22; Luk 21:17\x*   
\s1 Mi Wata Godón Gum Kwarilo, Pamab Koke  
\r (Luk 12:2-7)  
\p
\v 26 “We zitülkusdü, e inzan pamkolpamab gum koke koralo. Blaman ngablaorrón ne elklazako errkya, sab ma ngabratórrón kwarile, ó blaman barrón ne elklazako, sab amarrón kwarile panzedó.\x - \xo 10:26 \xt Mak 4:22; Luk 8:17\x*  
\v 27 Ka yabüka ne poko bóktandóla tümündü, ene dadan poko sab akó ngürr zyóndü amgolamke. Ka yabü güblang küpande ne bóktan nókyenónóma, e sab mórrkakakdógabi amgolamke.\f + \fr 10:27 \fq mórrkakakdógabi amgol\ft : Yesun ngyaben tonarrdó, Isrrael kantrridü, müótab taptap mórrkakak kwarilürr. Umul-umulan ngibtan bóktan müót mórrkakakdógabi amgolnóp, elklaza bumióg bwób kabedó.\f*\fig darrü Isrrael pamab müót Yesun tonarrdó|alt="House with flat roof" src="LB00234B.TIF" size="span" copy="BFBS (Louise Bass)" ref="10:27" \fig*  
\v 28 Da e ibü gum bangón-gu, büb nidi amkaldako. I ma gaodó kokeako samu amkalóm. A e Godón gum koralo, zitülkus oya arüng asine büb a samu ⌊metat bólmyan urdü⌋ agasilüm.  
\v 29 Ia pamkolpama kubó nis kari póyae\f + \fr 10:29 \fq kari póyae\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq sparrow\ft .\f* nis darrpan kari mani küpi koke nümigórre? A yabü Ab wa umula, darrüpa tüpdü nóma tupe!  
\v 30 Yabü órrngóen ta blaman bótangórrónako. God blaman kla umula yabükwata.  
\v 31 Da e wa igósidi gumgu, zitülkus e Godón ilküpdü wirrianakla abün kari póyaepókaldógab!   
\s1 Yesun Alpin-gu Pamab Obzek Kwata  
\r (Luk 12:8, 9)  
\p
\v 32 “Tóba pamab obzek kwata nótó nóma pupo baile igó, ‘Ka Yesunla,’ ka ta sab oya dadanzan pupaino kólba kwitüm Aban obzek kwata igó, ‘Wa kürüne.’  
\v 33 A kürü nótó nóma kalpine pamkolpamab obzek kwata, ka ta sab oya yalpino kólba kwitüm Aban obzek kwata.\x - \xo 10:33 \xt 2 Timoti 2:12\x*   
\s1 Yesu Paud Ódódóm Koke Tamórr, Wa Gazirr Turrik Sidódürr  
\r (Luk 12:51-53; 14:26-27)  
\p
\v 34 “E igó gyagüpitótókgu igó, ka wata tamórró paud ódódóm ini tüpan pamkolpamdó! Koke, ka wa paud koke sidódürrü, ka wa gazirr turrik sidódürrü!\f + \fr 10:34 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq Kürübókamde pamkolpama sab gazirr korale.\f*  
\v 35 Ka ugósüm tamórró, sab ini klama tómbapónórre: siman oloma sab tóba ab bóka bamgün yarile. Óp oloma sab tóba aipdü bóka bamgün warile. Kolalkota ta tóba kolalkotódó bóka bamgün warile.  
\v 36 Kürübókamde, paman tóbanan müótan kolpam, sab tai oyaka bóka bamgün idi korale.\x - \xo 10:36 \xt Maeka 7:6\x*   
\p
\v 37 “Nadü oloman ⌊moboküpdü ubi⌋ wirria tóba ab akó aipdü, a inzan wirri moboküpdü ubi babula kürüka, wa ngarkwatódó kokea kürü mamoanóm. Nadü paman moboküpdü ubi wirria tóba siman olom akó ngul olomdó, a inzan wirri moboküpdü ubi babula kürüka, wa ngarkwatódó kokea kürü mamoanóm.  
\v 38 Ubi-koke nótóke tóba krros bügasilüm akó kürü solkwat akyanóm,\f + \fr 10:38 \fq krros bügasil \ft wa igóbóka apónda igó, ma koke bangono azid aengóm akó nurrótókóm Yesun mamoandógabi.\f* wa ngarkwatódó kokea kürü wapór omkor mamoanóm.\x - \xo 10:38 \xt Metyu 16:24; Mak 8:34; Luk 9:23\x*  
\v 39 Nadü olom ubi yarile tóba tüpan arról zürük amiógüm, wa sab tóba ⌊ngarkwat-koke arról⌋ imrüke. A nadü oloma sab tóba tüpan arról imrüke kürübókamde, wa sab tóba ngarkwat-koke arról esene.\x - \xo 10:39 \xt Metyu 16:25; Mak 8:35; Luk 9:24; 17:33; Zon 12:25\x*   
\s1 Godón Pamkolpamab Darrem Asine  
\r (Mak 9:41)  
\p
\v 40 “Yabü morroal tonarre nótó nóma azebda, enta igósa, wa kürü morroal tonarre apadóda. Ó kürü morroal tonarre nótó nóma apadóda, enta igósa, wa Godón morroal tonarre apadóda, kürü nótó zirrkapónórr.\x - \xo 10:40 \xt Mak 9:37; Luk 9:48; 10:16; Zon 13:20\x*  
\v 41 Prropet morroal tonarre nótó nóma apadóda, zitülkus ene wa prropeta, wa sab prropetan darrem ipüde. Akó dümdüm ngyaben pam morroal tonarre nótó nóma apadóda, zitülkus ene wa dümdüm ngyaben pama, wa sab ta dümdüm ngyaben paman darrem ipüde.  
\v 42 Ka yabü amkoman poko byaldóla: popa kolpam wata enan gübarr nae nótó nóma nókyerre anónóm, zitülkus i kürü mamoan olmalako, ene oloma sab tóba darrem kla kokean arene.”   
\c 11  
\s1 Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pama Yesunkwata Bamtin Yarilürr  
\r (Luk 7:18-35)  
\p
\v 1 Yesun tóba 12 umulbain olmaldó tibiób zagetankwata ikik bókrrana nóma blakónórr, wa ibü we zirrnapónóp.\x - \xo 11:1 \xt Metyu 10:5\x* Tüób we wamlórr pamkolpam umul bainkü akó Morroal Bóktan amgolkü ngibürr minggüpanandó ne wirri basirr koralórr Galili prrobins kugupidü.   
\p
\v 2 Zon Baptaes Bain Pam ugón tümün müótüdü yarilürr. Wa nóma arrkrrurr Kerriso ne kla tómbapólórr, da wa tóba umulbain pam we zirrnapónórr oya amtinüm  
\v 3 wagó, “Kibü kóbó tüzazilnüm, ia ma módógla nótó ki tame, prropeta noabóka apón kwarilürr, ta ia ki darrü pam akyan kwarilo?”   
\p
\v 4 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ugó alkomólam, da Zonón izazilamke, e ne poko arrkrrudakla akó ne kla basendakla:  
\v 5 ilküküp murrbausürrün nidi kwarilürr, errkya basendako, akó wapór bidal nidi kwarilürr, errkya agóldako. Soso azid nidi balmilnóp, errkya dólóng airrünako. Güblang murrbausürrün nidi kwarilürr, errkya arrkrrudako. Büdül nidi kwarilürr, akó arrólako. Akó elklaza-koke pamkolpama Godón Morroal Bóktan arrkrrudako.\x - \xo 11:5 \xt Aesaya 35:5-6; 61:1\x*  
\v 6 Bagürwóm watóke, ninis gyagüpitótók babul noakame kürükwata!”   
\p
\v 7 Zonón umulbain pama nóma bakonórr, Yesu ugón pamkolpamab ngorodó bóktan we bókyanórr Zonónkwata wagó, “E wa ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ laró asenóm ogobnórró? Ia e twal asenóm ogobnórró, wóra ne kla angapda? Koke!\f + \fr 11:7 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq Zon twalzan bóngap pam koke yarilürr; wa zürük gyagüpitótók akó tae bamgün pam yarilürr.\f*  
\v 8 Da e wa tai laró asenóm ogobnórró? Ia morroal mórrkenyórr bamelórrón pam? Koke! Morroal mórrkenyórr nidi bameldako, kingab wirrian müótüdü ngyabendako, a ngüin-koke bwóbdü koke.  
\v 9 Da e wa tai laró asenóm ogobnórró ngüin-koke bwóbdü? Ia prropet? Ó, ene amkoman. Ka yabü igó byaldóla, e wa amkoman wirrian pam esenarre ngibürr prropetódógab.  
\v 10 Zon we pama, Godón Wialómórrón Bóktana noanbóka apónda, God ⌊Kerrisodó⌋ ne poko bóktanórr wagó,  
\q1 “‘Turrkrru! Ka sab kólba bóktan ódód pam zirrapono marü singül kwata.  
\q2 Wa sab marünkü kwat wató ngagróte.’\f + \fr 11:10 \ft Ini Godón bóktan oporako Yesuka Zonónkwata.\f*\x - \xo 11:10 \xt Malakae 3:1\x*   
\m
\v 11 Ka yabü amkoman poko byaldóla: darrü pama koke kuri tómtómólórr wirrian nótóke Zon Baptaes Bain Pamdógab. A kari ngi olom nótóke Godón Kingzan Balngomóldó, wa wirriana Zonkagab.\f + \fr 11:11 \ft Zon Yesun bóktan ódód pam yarilürr. Yesu tüób nóma tamórr, wa tóba Aban ngyaben gida küsil yónürr, da oya Balngomól sidódürr. Zon tüób Godón Kingzan Balngomól singül kwata ngyaben yarilürr. Oya kakóm, Yesu nibiób balngomólda, Godón Kingzan Balngomóldómako. Ibü ngyaben kari morroal airrün ta kokeako ngaerrón pamkolpamdógab, nidi ngyabenónóp Yesun tótók küsil nóma yarilürr. Ene igósidi, Yesu igó bóktanórr wagó, Godón Kingzan Balngomóldó ne pamkolpam wirriako Zonkagab.\f*  
\v 12 Zon Baptaes Bain Pam wa tóba bóktan ne tonarr amgol yarilürr kókó errkya, pamkolpama Godón Kingzan Balngomóldó zirrapón-apón bóka bamgündako akó zóngang pamkolpama arrbainüm kaindako arüngpükü.  
\v 13 Blaman prropet akó Mosesón Gida umulbain pama Godón Balngomólankwata bóktan kwarilürr, kókó ta Zon tübzilürr.\x - \xo 11:13 \xt Luk 16:16\x*  
\v 14 Da e ubi ne nóma bainane kürü bóktan amkoman angunüm: prropeta nóma wialómórr igó: God sab Ilaezan zirrsapóne, wa amkoman Zonónkwata bóktanórr.\x - \xo 11:14 \xt Malakae 4:5; Metyu 17:10-13; Mak 9:11-13\x*  
\v 15 Güblang noane arrkrrum, wa ki turrkrru!   
\p
\v 16 “Ia ka ini lüólan pamkolpam larópükü nütaninümo? I kari olmalpókalzanako, pul basirrdü nidi mórrandako akó tibiób gómdamaldó górrgandako wagó,   
\q1
\v 17 “‘Ki yabünkü marret tatarror apul kwarilnürrü,  
\q2 a e zil koke kwarilnürrü;  
\q1 ki büdül yónamto wórr bato kwarilnürrü, a e yón gyaur koke kwarilnürrü.’\f + \fr 11:17 \ft Yesun alap-alap bóktanan küp inzana: kari olmalpókal ene tonarr pamkolpambóka apónda, tibiób gómdamal Zon akó Yesu ibübóka apónda. Pamkolpama Zonón akó Yesun alzizi nümaniknóp, zitülkus i ibü gida koke mamoan namülnürri.\f*   
\m
\v 18 Ka ini poko igósidi byaldóla, zitülkus Zon Baptaes Bain Pama nóma tamórr, wa alo bütóklürr, akó waen koke enólórr. We zitülkusdü, i igó bóktandako wagó, ‘Oya bübdü kolae samua ngyabenda!’  
\v 19 A ka, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma tamórró, ka alo akó anón namülnürrü. Akó we zitülkusdü, i kürübóka igó apóndako wagó, ‘Ngakónam, wa barngin-koke alo akó gorrgorr bain pama! Wa ⌊taks mani dakabain pam⌋ akó kolae tonarr pamkolpamab gódame!’\f + \fr 11:19 \ft Yesu pamkolpam we olmalpókalpükü bütaninda, zitülkus wa ne poko tómbapónda, kekam kokea pamkolpamabkü. Ene tonarr, wirri pama küp byamkün kwarilürr Zonón akó Yesun amkoman angun-gum, zitülkus i tibiób pamab bókam bagósórrón gida koke mamoan kwarilürr. Zon alo bütók yarilürr akó waen koke enólórr, da i oya alzizi amanikóp. Yesu alo akó anón yarilürr, da i ta oya alzizi amanikóp.\f* A kürü amkoman bangun pamkolpama ne dümdüm elklaza tómbapóndako, igó poko okaka amzazildako, Godón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ amkomana.”   
\s1 Amkoman Bangun-koke Wirri Basirr  
\r (Luk 10:13-15)  
\p
\v 20 Ene kakóm, Yesu barre ⌊arüng tonarr⌋ ne ngibürr basirrdü tómbapón yarilürr, wa ngarkwat we bókyanórr ene basirr pamkolpam wirribóka batüngüm, zitülkus i Godka kokean byalüngnónóp tibiób kolae tonarrdógabi.  
\v 21 Wagó, “Sab Godón ngürsila tame marüka, Korrazin wirri basirr! Akó sab Godón ngürsila tame marüka, Betsaeda wirri basirr! Ka Taerr akó Saedon wirri basirr nisdü\f + \fr 11:21 \fq Taerr akó Saedon \ft pamkolpam kolae tonarr akó Godónbóka umul-kók pamkolpam kwarilürr.\f* ene arüng tonarr ne nóma ki tómbapóla, ka yabüka ne arüng tonarr tómbapólórró, ene basirr pamkolpama gyaur mórrkenyórr ngaen ki bamelórre, akó urtók buru ki olokól tibiób singüldü, Godka okaka azazinüm wa, i tibiób kolae tonarrdógabi kuri tübyalüngórre.\x - \xo 11:21 \xt Aesaya 23:1-18; Izikiel 26:1; 28:26; Zo-el 3:4-8; Eimos 1:9-10; Zekarraea 9:2-4\x*  
\v 22 Da ka yabü igó byaldóla, Godón Kot Ngürrdü wa Taerr akó Saedon pamkolpam ⌊kolaean darrem⌋ nókyerre. A wa ma sab yabü, Korrazin akó Betsaeda, tai wirrian kolaean darrem tókyerre.  
\v 23 Akó mató, Kaperrna-um wirri basirr, ma ia igó gyagüpitótókdóla, God sab marü kwitüdü mómngyele? Kokean! Ma sab bangrino tüpdü, büdülab bwóbdü!\f + \fr 11:23 \fq büdülab bwób\ft , Grrik bóktane módóga: \fq Hades.\f* Ka Sodomóm ne dadan arüng tonarr nóma ki tómbapóna, marükazan tómbapólórró, wa errkya asi ki yaril.\x - \xo 11:23 \xt Bwób Zitül 19:24-28; Aesaya 14:13-15\x*  
\v 24 Da ka marü igó ayaldóla, Godón Kot Ngürrdü wa sab Sodom pamkolpam kolaean darrem nókyerre, a wa ma mató, Kaperrna-um, marü sab tai wirrian kolaean darrem mókyene.”\x - \xo 11:24 \xt Bwób Zitül 19:24-25; Metyu 10:15; Luk 10:12\x*   
\s1 Yesu Tóba Ab Yagürürr  
\r (Luk 10:21-22)  
\p
\v 25 Ene tonarrdó Yesu Godka bóktanórr wagó, “Ka marü agürdóla, kürü Ab, tüp a pülpülan Lod, zitülkus ma ini elklazab\f + \fr 11:25 \fq ini elklaza \ft we poko apónda, Yesu ne poko apón yaril singül kwata.\f* amkoman küp iniknürrü wirri gyagüpitótók akó wirri susumüri pamdógabi, da errkya ma popa kolpamdó kuri okaka sizazina, marü kari olmalzan nidi amkoman angundako.  
\v 26 Amkoman, kürü Ab, ma tónggapórró ini kwata, zitülkus marü wirri ubi inzanóm yarilürr.   
\s1 Kürüka Togob Ngón Bagónóm  
\p
\v 27 “Blaman kla kürü Aba kuri küliónürr. Darrü olom umul-kóka Godón Olombóka, wata Ab umul tebea. Akó darrü olom umul-kóka Abbóka, wata oya Olom umul tebea, akó wa nibiób aleanda tóba Ab okaka amzazilüm.\x - \xo 11:27 \xt Zon 1:18; 3:35; 10:15\x*   
\p
\v 28 “Yao, e blamana kürüka togob, yabü müp amarrudi genggorrama nóma yazebe. Yabü ngón bagón kótó nülinünümo.  
\v 29 E kürü balngomól\f + \fr 11:29 \fq balngomól\ft , Mórrke-mórrke igó angrirrüna: \fqa yoke. Yoke \ft müp amarru klama, nugup poko-e tónggapórrón. Ene tonarr, pama \fqa yoke \ft kubó zaget paman tupodó nugup-nugup ingrine müp morroal dümdüm arrgrratóm.\f* sipüdam akó kürü tonarr umul bainam, zitülkus ka mómók tonarrla akó ka kólba ngi kwit koke baindóla. E sab igósidi yabiób samuan ngón bagón esenane.\x - \xo 11:29 \xt Zerremaea 6:16\x*  
\v 30 Ka yabü ne ngarkwatódó balngomóldóla, wa morroala, akó ka yabü ne müp alióndóla, wa ula.”   
\c 12  
\s1 Yesu ⌊Sabadan⌋ Loda  
\r (Mak 2:23-28; Luk 6:1-5)  
\p
\v 1 Wirri ngarkwat babul, Yesu tóba umulbain olmalpükü Sabad ngürrdü ⌊wit⌋ apapana tótók yarilürr. Oya umulbain olmal aloa nóma yazebórr, da wit küp we zulkulóp, da alokü ogoblórr.\f + \fr 12:1 \ft Ene tonarr, Zu pamkolpamab gida asi yarilürr, pama alo büdül nóma ki yarile kwatana agólde, oya dümdüm asi yarile ngibürr wit küp alom darrü apapdógab.\f*\x - \xo 12:1 \xt Duterronomi 23:25\x*  
\v 2 Parrisia nóma esenóp, i Yesuka we bóktónóp wagó, “Ngaka! Marü umulbain olmala darrü zaget tónggapóndako, gyabi ne klame Sabad ngürrandó!”   
\p
\v 3 Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “E ia koke kuri etóngarre Godón Wibalómórrón Bóktandó, Deibid ne kla tónggapónórr, we tonarr, wa tóba pam kopopükü alom nóma yarilürr?\x - \xo 12:3 \xt 1 Samuel 21:1-6\x*  
\v 4 Wa Godón ⌊Palae Müótüdü⌋ bangrinürr, da prrista ne gyabi brred urrbulürr Godón obzek kwata, tóba pampükü we elorr! Wa ne gyabi yarilürr alom, Mosesón gida ngarkwatódó, i we kla elop.\f + \fr 12:4 \ft Prristab blaman udaizan zaget yarilürr, brred arrbünüm Godón Palae Müótüdü. Darrü ⌊singüldü prrista⌋ ene brred Deibidün iliónürr. Oya ngi Abyatarr yarilürr (Mak 2:26).\f* Mosesón gida ngarkwatódó, wata dümdüm ibü yarilürr ene brred alom, prrist nidi kwarilürr.\x - \xo 12:4 \xt Lebitikus 24:9\x*  
\v 5 Akó e ia koke etóngarre Mosesón gida wagó, blaman Sabad, prrista zagetódako, da i ta Sabad gida alkamüldako? Da ene ma ugón iada? Godón ilküpdü, i ugón darrü kolae koke tónggapóndako.\x - \xo 12:5 \xt Bótang Peba 28:9-10\x*  
\v 6 Ka yabü igó byaldóla, ini pokodó pam asine wirrian nótóka ⌊Godón Gyabi Müótüdügabi⌋!\f + \fr 12:6 \ft Yesu tóbabóka apón yarilürr.\f*  
\v 7 Godón Buka igó bóktanda wa, ‘Kürü ubi inzanóma, e wata ⌊urdü amsel lar⌋ koke simarruane, a e ta gyaur kwarilo pamkolpamdó.’\x - \xo 12:7 \xt Metyu 9:13; Oseya 6:6\x* E ne tai ini bóktanan küp umul nóma ki kwarila, e ibükwata, kolae-babul nibióbko, koke ki bóktónane igó, i kolae tonarr kuri tómbapórre.  
\v 8 Zitülkus módóga, ka Pamkolpamab Olomzanla, ka Sabadan Lodla.”\f + \fr 12:8 \fq Sabadan Lod\ft , oya küp módóga: \fq Sabadan Wirri Pam. \ft  Oyakama tónggapónóm ubi bainda Sabad ngürrdü.\f*   
\s1 Tang Bidal Pam  
\r (Mak 3:1-6; Luk 6:6-11)  
\p
\v 9 Yesu ene wit apap amgatórr, ama darrü ⌊Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü⌋ bangrinürr.  
\v 10 Da módóga, ola darrü pam yarilürr, tutul tang bidal akó sarrpi airrün. Ngibürr Parrisiab ubi yarilürr Yesun kotóm ain bóktan amanóm tóba bóktan tulmildügabi. Da i we imtinóp wagó, “Mibü gidadógab ia taia Sabad ngürrdü pam dólóng ainüm?”   
\p
\v 11 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Yabü darrüpan ne ⌊sip⌋ nóma yarile, da kukurru kugupidü nóma aupe Sabad ngürrdü, ia ma ene kugupidügab koke irruno, ama kwitüdü sigasilo? Amkoman, ma ma kubó büsai-büsai arruanóm wamo.\x - \xo 12:11 \xt Luk 14:5\x*  
\v 12 Da pam wa kari kla kokea sipdügabi. Módóga, mibü gidadógab wa taia morroal tónggapónóm Sabad ngürrdü.”  
\v 13 Da wa ene pam we yalórr wagó, “Moba tang ugó adrrat.”  
\p Wa adrratórr, da oya tanga tóba gaodó alkomólórr, tai we bainürr darrü tangzan.  
\v 14 Parrisia kwóbbazen müót amgütóp, Yesun amkal bóktan we ingrinóp.   
\s1 Yesu, Godón Zaget Pam  
\p
\v 15 Yesu umul yarilürr wagó, Parrisia oya amkal bóktan tónggapón kwarilürr, da ene poko we amgatórr. Abün pamkolpama oyaka we zutalórr. Wa blaman azid is we dólóng nyónónóp,  
\v 16 da ibü arüng bóktan we nókyenóp wagó, “Ngibürr büzazilgu ka nótókla.”  
\v 17 Yesu blaman ini poko igósidi tómbapónórr, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropet Aesayaka ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,   
\q1
\v 18 “Ngakónam, ini kürü zaget pame, ka noan ipadórró,  
\q2 ka noaka ubila akó ka noan bagürdóla.  
\q1 Ka sab oyaka kólba Samu ingrino,  
\q2 akó wa sab kürü dümdüm ngyabenankwata bóktan wató ayole ibüka, Zu-koke nidipko.   
\q1
\v 19 Wa sab koke ongyal akó taegwarr yarile.  
\q2 Pamkolpama oya sab wirri arüngi bóktande koke arrkrru kwarile kwatódó.   
\q1
\v 20 Wa sab koke alkamüle arrngür-arrngür surpid,  
\q2 akó ne zyón klaman zyóna kari bainda, wa sab koke itamüne,\f + \fr 12:20 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq Wa sab gyaur yarile taiwan arüng-koke kolpamdó, akó sab zao-zao yarile dam kolpamdó.\f*  
\q1 kókó wa sab kolae errgrróte tóba dümdüm balngomóle.   
\q2
\v 21 Zu-koke nidipko, i sab oya amkoman yangurre tibiób zid bainüm.”\x - \xo 12:21 \xt Aesaya 42:1-4\x*   
\s1 Yesu akó Be-elzebul  
\r (Mak 3:20-30; Luk 11:14-23)  
\p
\v 22 Da ngibürr kolpama Yesuka pam ugón sidüdóp. Wa ilküküp murrbausürrün akó koke bóktan yarilürr, zitülkus oya büb kugupidü kolae samu asi yarilürr. Yesu ene pam we dólóng yónürr, wa igósidi bóktanóm bainürr akó ilküp nisa we bamgorri.  
\v 23 Ene dudu pamkolpamab ngoroa gübarirr aengóp. I tibiób we bamtinónóp wagó, “Ia ini aprrapórr ⌊Deibidün Olome⌋?”   
\p
\v 24 Parrisia nóma barrkrrurr inikwata, tibióbka we bóktanónóp wagó, “Wata kolae samuab singüldü pam Be-elzebul\f + \fr 12:24 \fq Be-elzebul \ft satanian darrü ngia.\f* nótóke, ini pam ene arüng wató akyanda kolae samu amanóm.”\x - \xo 12:24 \xt Metyu 9:34; 10:25\x*   
\p
\v 25 Yesu ibü gyagüpitótók umul bainürr, da wa ibüka we bóktanórr wagó, “Darrü kingan balngomól bwób pamkolpama tibiób nóma bürrgrrütórre, tibióbka bóka bamgünüm, ibü bwóba sab kolae baine. Ne wirri basirr ó müót pamkolpama tibiób nóma bürrgrrütórre, i sab myamem dabyórrün koke kwarile.  
\v 26 Da ene ta inzana, satania ne darrü tóba kolae samu nóma amanike pamdógab, i ene tibiób kuri bürrgrrüti. Da satanian balngomóla sab myamem koke zamngóle, da oya arünga ta sab igósidi we blakóne.  
\v 27 A ka kolae samu ne Be-elzebulün arüngi nóma amandóla, da yabüka nidi atandako, i ma kolae samu noan arüngi amandako? Ini zitülkusdü i sab yabü igó zaz nirre wagó, e obaedakla e nóma bóktandakla wagó, ka kolae samu Be-elzebulün arüngi amandóla.  
\v 28 A ka kolae samu amandóla Godón Samuan arüngdügabi. Akó ini klama igó poko okaka amzazilda wagó, Godón Kingzan Balngomóla yabüka kuri tame.   
\p
\v 29 “Ka akó igó bóktono: darrü pam gaodó kokea arüng paman\f + \fr 12:29 \ft Ini alap-alap bóktana. Ene darrü pam Yesu-e. Ene arüng pam satania. Yesu ini kla tónggapóne, wa pamkolpam nóma zid nirre satanian tangdógabi.\f* müótüdü popa bangrinüm, oya elklaza azebóm. Ngaen-gógópan wa ene arüng pam sye-i amróke, da ene kakóm oya müót igósidi amkene, oya elklaza azebóm.   
\p
\v 30 “Kankü koke nótóke, wa kürüka bóka bamgünda. Akó kankü pamkolpam koke nótó dakasuda, wa arngenda.\f + \fr 12:30 \ft Yesu pamkolpam Godka amarrubóka ikikda.\f*\x - \xo 12:30 \xt Mak 9:40\x*  
\v 31 Da we zitülkusdü, ka yabü igó byaldóla, God sab kolpamab blaman kolae tonarr norrgorre akó ne kolae poko bóktandako Godónkwata. A kolae poko nótó bóktanda Godón Samuankwata, God sab oya ene kolae tonarr kokean arrgone.  
\v 32 Nadü oloma ne kolae bóktan akyanda kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, God sab arrgone. A nadü oloma ne kolae bóktan akyanda Godón Samu, sab koke arrgone, errkya ini tüpdü akó elnga tüpdü.\x - \xo 12:32 \xt Luk 12:10\x*   
\s1 Nugup akó Tóba Küp  
\r (Luk 6:43-45)  
\p
\v 33 “Morroal küp azebóm, marü morroal nugup warile. Marü ne kolae nugup nóma warile, marü sab alo-koke küp müline. Ma kubó nugup tóba küpdügabi omzyeto, wa ne tonarr küp waondo.\f + \fr 12:33 \ft Morroal pam, wa morroal nugupzana, akó morroal küp, oya morroal tórrmen tulmilako.\f*\x - \xo 12:33 \xt Metyu 7:20\x*  
\v 34 E blaman kolae balóng gwarab kupoakla! E morroal poko ia bóktónane, zitülkus e kolaeakla! Darrü oloman taea we poko bóktanda, oya moboküpdü ne klame.\x - \xo 12:34 \xt Metyu 3:7; 15:18; 23:33; Luk 3:7; 6:45\x*  
\v 35 Morroal oloma tóba morroal gyagu müótüdügabi wa morroal elklaza amarruda. Kolae oloma tóba kolae gyagu müótüdügabi wa kolae elklaza amarruda.\f + \fr 12:35 \ft Ini alap-alap angrirrüna; gyagu müót paman moboküpa akó gyagüpitótóka, elklaza paman tórrmenako.\f*   
\p
\v 36 “Ka yabü igó byaldóla, Godón Kot Ngürrdü, blaman pamkolpama sab tibiób küp-koke bóktan poko pupo wyóle Godka.  
\v 37 Moba bóktandógabi God marü sab ⌊dümdüm tonarr⌋ olomóm mine, ó moba bóktandógabi God marü sab ⌊kolaean darrem⌋ mókyene.”   
\s1 Yesu Aebóka Bangónórr ⌊Wirri Tulmil⌋ Okaka Amzazilüm  
\r (Mak 8:11-12; Luk 11:29-32)  
\p
\v 38 Da ngibürr Mosesón gida umulbain pam akó Parrisia Yesuka we bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, ma kibünkü darrü wirri tulmil kóbó tónggapó, da ki kubó eserre, marü arüng ia amkoman Godkagabia.”\x - \xo 12:38 \xt Metyu 16:1; Mak 8:11; Luk 11:16\x*   
\p
\v 39 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini lüólan pamkolpam kolaeanako akó i Godón amkoman koke angundako, zitülkus i wirri tulmilüm atodako. A ibünkü darrü wirri tulmil tónggapórrón koke yarile, wata prropet Zonakazan ne wirri tulmila tómbapónórr.\x - \xo 12:39 \xt Metyu 16:4; Mak 8:12\x*  
\v 40 Zona aüd ngürr akó aüd irrüb wirri wapian dupidüzan ngyabenórr,\x - \xo 12:40 \xt Zona 1:17\x* da ka, Pamkolpamab Olom nótókla, ta sab aüd ngürr akó aüd irrüb inzan amono auma tüp kugupidü.  
\v 41 Ngaen, Zonan nóma arrkrruóp Godón bóktan amgolde, Ninebe wirri basirr pamkolpama Godka tübyalüngóp tibiób kolae tonarrdógabi.\x - \xo 12:41 \xt Zona 3:5\x* Da Godón Kot Ngürrdü, i sab igósidi Godón obzek kwata bórrónge ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr idi pupo nirre. Tübarrkrru, Zonakagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E Godka byalüngüm koke iadeakla Ninebe basirr pamkolpamzan?  
\v 42 Ngaen, Syiba kwina\f + \fr 12:42 \fq Syiba kwin \ft wa Syiba kantrri ngakan warilürr, errkya Arrabia nege. Wa Zu kol koke warilürr.\f* aibwóbdügabi katókórr king Solomonón ⌊wirri gyagüpitótók⌋ bóktan arrkrrum.\x - \xo 12:42 \xt 1 King 10:1-10; 2 Krronikol 9:1-12\x* Da Godón Kot Ngürrdü, ene kola sab igósidi Godón obzek kwata zamngóle ini lüólan pamkolpampükü, da sab ibü kolae tonarr wató pupainirre. Tübarrkrru, Solomonkagabi darrü wirri ngi pam aini asine! E ia kürü wirri gyagüpitótók bóktan amkoman koke iade angundakla, Syiba kwinazan Solomonón wirri gyagüpitótók bóktan amkoman yangunürr?   
\s1 Kolae Samua Nóma Alkomólda  
\r (Luk 11:24-26)  
\p
\v 43 “Kolae samua nóma burruanda pamdógab, wa agóltagóldase nae-koke bwóbdüma, ngón ngagón bwób byamkünkü. Wa darrü koke nóma asenda,  
\v 44 wa tóbaka bóktanda wagó, ‘Ka ma alkomóldóla ka ne müót amgatórró.’\f + \fr 12:44 \fq müót \ft wa alap-alap paman bübbóka apónda.\f* Wa nóma abzilda ene müótüdü, wa popa yuógan, morroal pabzaurrün akó ngarkwatódó asenda.  
\v 45 Wa tótókda, da ngibürr 7 amkoman kolaean samu we amarruda. I blamana ene müótüdü we barrbündako ola ngyabenóm. Da ene tonarrdó ene pam ugón ma tai kolaean pokodóma ngaensingülan pokodógabi. Da ene sab inzan pokoa tómbapónórre ini kolae lüólan pamkolpamdó.”   
\s1 Yesun Aip akó Zoretal  
\r (Mak 3:31-35; Luk 8:19-21)  
\p
\v 46 Yesuzan bóktan yarilürr pamkolpamab ngorodó, da módóga oya aip akó zoretala ugón togobórr. I pulkakak bórranglórr. Ibü ubi oyaka bóktanóm yarilürr.  
\v 47 Darrü oloma oya we izazilürr wagó, “Yazil, marü aip akó zoretal bórrangde módógako kalkuma. Ibü ubi marüka bóktanóma.”   
\p
\v 48 Yesu ene pamdó bóktan we yalkomólórr wagó, “Kürü aip ia tai nótóko? Akó kürü zoretal ia tai nidipako?”  
\v 49 Da tang we idódürr tóba umulbain olmaldó, da bóktanórr wagó, “Ngakónam, ini kürü aip akó zoretalako!  
\v 50 Zitülkus módóga, kürü kwitüm Aban ubi ne nótó tómbapónda, wa kürü zorete, ó wa kürü bólbóto, akó wa kürü aipo.”   
\c 13  
\s1 Küp Barit Paman Alap-alap Bóktan  
\r (Mak 4:1-9; Luk 8:4-8)  
\p
\v 1 Ene dadan ngürr Yesu müót amgatórr, da wa we wamórr Galili Malu kabedó. Wa we mórran-mórran bainürr.  
\v 2 Wa olazan yarilürr, wirri pamkolpamab ngoroa oya amarüksimarük yangónónóp. Kan babul nóma yarilürr, da wa butüdü igósidi we kasilürr, we mórran-mórran bainürr, dudu ngoroazan bórranglórr malu kabedó.\x - \xo 13:2 \xt Luk 5:1-3\x*  
\v 3 Olgabi wa ibüka abün elklazabkwata bóktan yarilürr alap-alap. Wagó,  
\p “Darrü küp barit pama we wamórr ⌊wit⌋ küp tüpdü aman-aman aritüm\f + \fr 13:3 \fq aman-aman arit\ft : Zu pamkolpama ngibürr alo kla aman-aman arit kwarilürr.\f* apapdó.  
\v 4 Wazan ene küp amalórr, ngibürra kwat kabedó balóklórr. Póyaea togobórr, we ololórr.  
\v 5 Ngibürra wirri ingülküppükü tüpdü balóklórr. Ene pokodó kari tüp yarilürr. Ene wit guba büsai-büsai igósidi tübausürr, zitülkus ene ingülküp kwitüm tüp tumuman yarilürr.  
\v 6 Abüsa nóma tübanikürr, oya urura ene küsil zid igósidi toklomóp, da odalan ngintinóp, zitülkus ibü simkün babul kwarilürr.  
\v 7 Akó ngibürr küpa tórezpükü sólmól pokodó balóklórr. Ene sólmóla nóma dódórr bain yarilürr, da ene wit zid ola sarrpi ninóp.  
\v 8 A ngibürr küpa ma morroal tüpdü balóklórr. Ene zida küp we bapónóp, ngibürra 100, ngibürra 60, akó ngibürra 30, darrpan küpdügab.  
\v 9 Güblang noane, wa ki turrkrru!”   
\s1 Alap-alap Bóktanan Zitülkus  
\r (Mak 4:10-12; Luk 8:9-10)  
\p
\v 10 Yesun umulbain olmala togobórr oyaka, da imtinóp wagó, “Ma ia pamkolpamdó alap-alap iade bóktandóla?”   
\p
\v 11 Yesu bóktan we yalkomólórr wagó, “Godón Kingzan Balngomólankwata arrón elklazabóka umul yabü aliórrünako, a ibü koke.  
\v 12 Zitülkus módóga, noanko, sab akó oya ene tumum ngibürr iline.\f + \fr 13:12 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fqa Godón Kingzan Balngomólankwata umul nótóke, God oya sab akó ngibürr umul poko iline.\f* Oya sab igósidi ngaru bapón-koke kwarile. A babul noanko, oya sab irrkine, oya kari-kari ne klame.\x - \xo 13:12 \xt Metyu 25:29; Mak 4:25; Luk 8:18; 19:26\x*  
\v 13 Ka alap-alap bóktandóla ibüka, zitülkus enana i azildako, i tai kokean asendako. Akó enana i arrkrrudako, i tai kokean arrkrrudako, akó bóktanan küp ta tai koke apadódako.  
\v 14 Da prropet Aesaya Godón igó ne bóktan wialómórr, ibüka errkya küppükü bainda, wagó,  
\q1 “‘E wa sab metat arrkrru wa arrkrru kwarilo, da e ma Godón bóktanan küp tai kokean apad kwarilo.  
\q2 E wa sab metat azil wa azil kwarilo, da e ma tai kokean asen kwarilo.   
\q1
\v 15 Zitülkus módóga, ini pamkolpamab moboküp karrkukus bairrünako;  
\q2 ibü güblang nabeako arrkrrum,  
\q2 akó tibiób ilküp kuri murrnausóp.  
\q1 Koke ne nóma, i ki eserre tibiób ilküpi,  
\q2 akó i ki barrkrrue tibiób güblange,  
\q2 akó i ⌊küp ki ipüdórre⌋ tibiób moboküpi,  
\q1 akó i ki tübyalüngórre kürüka, da ka ibü igósidi ki dólóng ninünüma!’\x - \xo 13:15 \xt Aesaya 6:9-10\x*   
\p
\v 16 “A yabü ilküpa sab bagürwóm esele, zitülkus i asendako, akó yabü güblanga sab bagürwóm arrkrrule, zitülkus i arrkrrudako!  
\v 17 Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: abün prropet akó dümdüm ngyaben pamkolpam, ngaen nidi ngyaben kwarilürr, ibü wirri ubi ta asenóm yarilürr, e errkya ne kla basendakla kürü tómbapónde, da i kokean esenóp. Akó ibü wirri ubi ta arrkrrum yarilürr, e errkya ne poko arrkrrudakla, da i kokean barrkrrurr.”\x - \xo 13:17 \xt Luk 10:23-24\x*   
\s1 Yesu Küp Barit Paman Alap-alap Bóktan Müsirrga Yónürr  
\r (Mak 4:13-20; Luk 8:11-15)  
\p
\v 18 “Da e tübarrkrru, küp barit paman alap-alap bóktanan küp ia laróga.  
\v 19 Ene bóktan nótó arrkrruda Godón Kingzan Balngomólankwata, da bóktanan küp koke apadóda, wa igó küpa, kwat kabedó ne küpa balókórr. Kolaean oloma tótókda, ama oyakagab ene bóktan arrkyónda, oya moboküpdü artümürrün ne klame.  
\v 20 Ne küpa balókórr wirri ingülküppükü tüpdü, oyankü zamngólda, Godón bóktan dümdüman bagürwómpükü nótó apadóda.  
\v 21 A ene bóktana oya bübdü tai koke mórran-mórran bainda, zitülkus oya simkün babulako, da ene bóktana wirrianbóka aebókamde koke ngyabenda. Ngibürr müp tonarra nóma tótókdako oyaka ó ngibürr pamkolpama oya wirri müp alióndako, zitülkus wa Godón Bóktan amkoman angunda, wa büsai-büsai bóleanda amkoman bangun-gum.  
\v 22 Akó tórezpükü sólmól pokodó ne küpa balókórr, oyankü zamngólda, Godón bóktan nótó arrkrruda. A tüpan gyakolae akó mórrelwómóm ubia Godón bóktan sarrpi aindamli. Da ene oloma küp koke igósidi bapónda.  
\v 23 A morroal tüpdü ne küpa balókórr, oyankü zamngólda, nótó arrkrruda akó küp apadóda, da wa küppükü igósidia, darrüpa 100, darrüpa 60, akó darrüpa 30 darrpan küpdügab.”   
\s1 Trrabuban Alap-alap Bóktan  
\p
\v 24 Yesu pamkolpamdó akó darrü alap-alap bóktan adrratórr. Wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzana. Darrü pama morroal wit küp tóba apapdó iritürr.  
\v 25 Darrü irrüb, blaman pamkolpam ut nóma kwarilürr, darrü kolae pama tamórr, oya gódam-koke nótó yarilürr. Wa trrabub küp we iritürr wit apapdó, da wa we amgatórr.  
\v 26 Ene wit akó trrabuba darrpan pokodó we dódórr bainóp. Küpa nóma tómónóp, da we nómzyetóp.  
\v 27 Apap aban zaget pama oyaka togobórr da we bóktónóp wagó, ‘Ngi pam, ia ma morroal wit küp iritürrü moba apapdó, a ene trrabuba wa nubógabi togobe?’  
\v 28 Wa ibüka bóktanórr wagó, ‘Darrü kolae pama tónggapónórr ini kla, kürü gódam-koke nótóke.’ I oya we imtinóp wagó, ‘Marü ia ubia, ki ia ene trrabub aprranóm ogobo?’  
\v 29 Wa bóktan yalkomólórr wagó, ‘Ki yarilün! Zitülkus e ne trrabub nóma eprrónane, e kubó ngibürr wit zidpükü kena eprrónam.  
\v 30 Kya elókam, ene wit a trrabub nizana darrpan pokodó ki dódórr bainünüm kókó abül tonarr nóma semrróne. Ene ngürr ka sab abül pamkolpam nilnünümo wagó, “E trrabub ngaen-gógópan dakainamke, da kur bamelamke, sab urdü amselóm. Ene kakóm, e wit dakainamke darrpan pokodó, ama kürü gyagu müótüdü irrbünamke.” ’”   
\s1 Karian Küpan akó Istan Alap-alap Bóktan  
\r (Mak 4:30-32; Luk 13:18-21)  
\p
\v 31 Yesu ibüka akó darrü alap-alap bóktan adrratórr wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzana, wamaka ne karian\f + \fr 13:31 \fq karian\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq mustard\ft , alo misan ngitan klama.\f* küpa, darrü pama tóba apapdó ne kla idódürr akó tüpdü irtümülürr.  
\v 32 Ene karian küpa blaman küpdügab, a wa ma nóma dódórr bainda, wa wirrian zida blaman didiburr zidüdügab. Wa nugupüm bainda, da igósidi kwitüm póyaea tótókdako tibiób müót balmelóm oya tizdü.”   
\p
\v 33 Yesu ibüka akó darrü alap-alap bóktan adrratórr wagó, “Godón Kingzan Balngomól inzana, wamaka istako,\f + \fr 13:33 \fq ist \ft plaoa por bapón klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq yeast.\f* kola ne kla yazebe, da abün\f + \fr 13:33 \fq abün\ft : Plaoa ngarkwat aprrapórr nis baek namülnürri.\f* plaoapükü we alkomene. Ene ista kubó plaoa kugupidü ola zaget yarile, tai kókó blaman plaoa por baine.”\f + \fr 13:33 \ft Ini alap-alap bóktanan küp módóga: \fq Godón Kingzan Balngomól ngaen-gógópan kari yarilürr, solkwat ma amkoman wirri bainürr. Wa blaman bwób gwarróne, ista plaoazan wirri ainda.\f*   
\s1 Yesu Alap-alap Bóktan Iade Büdrratlórr  
\r (Mak 4:33-34)  
\p
\v 34 Yesu wata blaman ini elklaza alap-alap büdrrat yarilürr pamkolpamab ngorodó. Wa ibüka wata alap-alap bóktane bóktalórr.  
\v 35 Blaman ini tórrmen tulmila igósidi tómbapónónóp Godón Wialómórrón Bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,  
\q1 “Ka sab ibüka alap-alap bóktane elklaza müsirrga ninünümo.  
\q2 Ka sab amgolo, zitüldügab anikürrün ne klamko, tüp a pülpül nóma tómtómórri.”\x - \xo 13:35 \xt Wórr Peba 78:2\x*   
\s1 Yesu Ene Trrabuban Alap-alap Bóktan Müsirrga Yónürr  
\p
\v 36 Yesu pamkolpamab ngoro nóma bimgatórr, wa we alkomólórr tóba müótüdü. Oya umulbain olmala togobórr, da oya we imtinóp wagó, “Ma kibü tüzazilnüm, trrabubpükü apapan alap-alap bóktanan küp ia laróga?”   
\p
\v 37 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ne pama morroal küp iritürr, wa kótókla, Pamkolpamab Olom.  
\v 38 Apap ne klame, wa ini tüpa. Morroal küp, ene pamkolpamako, God nibiób balngomólda Kingzan, akó trrabub ne klame, i kolaean oloman pamkolpamko.  
\v 39 Trrabub ne kolae pama iritürr, wa ⌊debóla⌋. Abül ngürr, wa tüpan blakón tonarra akó abül zaget pam, i wa anerruako.  
\v 40 Trrabubzan dakaindako akó darrpan pokodó urdü amseldako, tüpan blakón tonarrdó enta sab inzan pokoa tómbapóne.  
\v 41 Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab kólba anerru zirrtapónónómo, kólba Balngomól Bwóbdügab ibü dakabainüm, pamkolpam kolae tonarr tómbapónóm nidi zirrbótakdako akó blaman, kolae elklaza nidi tómbapóndako.  
\v 42 Ibü sab ⌊metat bólmyan urdü⌋ amórre. I sab yón akó tibiób zirrgüp ola bótak kwarile.  
\v 43 A dümdüm ngyaben pamkolpama sab abüsazan zyón bapón kwarile tibiób Aban Balngomóldó. Güblang noane, wa ki turrkrru!”   
\s1 Anikürrün Mani Alóp  
\p
\v 44 “Godón Kingzan Balngomól wirri mani alópzana, tüp pokodó anikürrün. Darrü pama nóma esene, wa akó kubó ngalo-e. Bagürwómpükü we alkomóle, tóba blaman kla we sel nirre, da ene mani alóppükü tüp poko we amige.\f + \fr 13:44 \ft Ini alap-alap bóktanan küp módóga: \fq Godón Kingzan Balngomóldó bangrin wirri morroala blaman tüpan klamdógabi. Wa mani alópzana; pama tóba blaman tüpan elklaza selbainda ene kla bumiógüm.\f*   
\s1 Kómal Pelan Alap-alap Bóktan  
\p
\v 45 “Godón Kingzan Balngomól akó inzana. Darrü elklaza bumióg pama kubó wame kómal pel\f + \fr 13:45 \fq pel\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq pearl. \ft Oya kak mirria. Ene pela mirrian kak kugupidü dódórr bainda, küp nólama.\f* amkünüm.  
\v 46 Da kubó kómalan kla nóma esene, wa kubó alkomóle, tóba blaman kla we sel nirre, da ene pel we amige.\f + \fr 13:46 \ft Ini alap-alap bóktanan küp módóga: \fq Godón Kingzan Balngomóldó bangrin wirri morroala blaman tüpan klamdógabi. Wa pelzana; pama tóba blaman tüpan elklaza selbainda ene pel bumiógüm.\f*   
\s1 Netan Alap-alap Bóktan  
\p
\v 47 “Godón Kingzan Balngomól akó netzana. Pama kubó ene net maludü nóma adrrütrre, abün-abün obzek wapi bumige; ngibürr alóng wapi, ngibürr alóng-koke.  
\v 48 Ene neta tai nóma byamróke, da kubó nóresdó ugón amrrutrre. Pama kubó bobrrone ene wapi aleanóm. Morroal kla kubó alópdó irrbünórre, akó kolae kla kubó zomale.  
\v 49 Tüpan blakón tonarrdó sab inzan yarile. Anerrua sab ogobe kolae kolpam aleanóm dümdüm ngyaben kolpamdógab.  
\v 50 Kolae kolpam sab we amórre metat bólmyan urdü, i sab nóla yón akó zirrgüp bótak kwarile.”   
\s1 Godón Küsil akó Ngaep Bóktan Umulbain Morroala  
\p
\v 51 Yesu tóba umulbain olmal we nümtinóp wagó, “E ia blamana ini alap-alap bóktanab küp kuri ipüdane?”  
\p I bóktan we yalkomólóp wagó, “Ó, ki kuri umul bairre!”   
\p
\v 52 Yesu akó bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini igó pokoa: darrü gida umulbain pam, Godón Kingzan Balngomólankwata ne nótó kuri umul baine akó ipüde, wa müót abzana, küsil akó ngaep elklaza nótó ausda tóba gyagu müótüdügabi.”\f + \fr 13:52 \ft Ini alap-alap bóktanan küp módóga: \fq Yesun amkoman bangun pamkolpam errkya inzanako: i Godón ngaen-gógópan bóktan umulako oya gidankwata, akó i ta Yesun küsil bóktan umulako oya Balngomólankwata.\f*   
\s1 Nazarret Wirri Basirr Pamkolpama Yesun Alzizi Amanikóp  
\r (Mak 6:1-6; Luk 4:16-30)  
\p
\v 53 Yesun ene alap-alap bóktan büdrrata nóma blakónórr, wa ene poko we amgatórr.  
\v 54 Da wa we wamórr tóbanan wirri basirrdü Nazarret. Wa pamkolpam ibü kwóbbazen müótüdü we umul bain yarilürr, da i gübarirr aengóp. I tibiób bóka bütünóp wagó, “Ini wa ene ⌊wirri gyagüpitótók⌋ nubó yazebe? Wa akó ene wirri arüng elklaza tómbapón nubó umul baine?  
\v 55 A wa go ene müót balmel paman olome, Zosepón. Akó oya aip go Merrio. Akó Zeims a Zosep a Saemon akó Zudas enta oya zoretalko.  
\v 56 Akó oya bólbótala ta ae ngyabendako. A wa wa ini arüng nubógabi ipüde?”  
\v 57 Da i oya we alzizi amanikóp.  
\p Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Prropet wirri ngi atendako ngibürr bwóbdü, a tóbanan basirrdü ó müót pama ama inzan koke.”\x - \xo 13:57 \xt Zon 4:44\x*  
\v 58 I oyazan amkoman koke yangunónóp, wa ola abün ⌊arüng tonarr⌋ koke igósidi tómbapónórr.   
\c 14  
\s1 Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam, Oya Büdül  
\r (Mak 6:14-29; Luk 9:7-9)  
\p
\v 1 Ene tonarr, Errod Galili prrobins alngomól wirri pam nóma yarilürr, wa Yesunkwata bóktan arrkrrurr.  
\v 2 Tóba zaget pambóka wagó, “Ene wa amkoman Zon Baptaes Bain Pama, oya büdüldügab kuri irsümürre! Da ene arünga oyaka ene zitülkusdü zagetóda wirri ⌊arüng tonarr⌋ tólbaelóm.”   
\p
\v 3 Zon büdül küsil nóma yarilürr, Errod tóba gazirr pam zirrnapónóp Zonón amiógüm, sye-i amelóm, tümün müótüdü zirrapónóm. Wa ini poko tóba kol Errodiasónbókamde tónggapónórr. Errodias ngaen-gógópan oya naret Pilipün kol warilürr. Errod oya wató urrkyónürr, da kolóm we wyónürr.  
\v 4 Errod Zonón tümün müótüdü zirrapónórr, zitülkus Zon oya bobarr igó ayal yarilürr wagó, “Ini gyabia, Errodiasón amiógüm moba kolóm!”\x - \xo 14:4 \xt Luk 3:19-20; Lebitikus 18:16; 20:21\x*  
\v 5 We zitülkusdü, Errodón ubi oya ugón amkalóm yarilürr büdülümpükü. Da wa Zu pamkolpamab gum yarilürr, zitülkus pamkolpamab ⌊wirri gyagüpitótók⌋ wata igó yarilürr, “Zon wa prropeta.”   
\p
\v 6 Errodón amtómól ngürran tóre nóma yarilürr, Errodiasón ngul oloma zil emkalólórr wirri ngi kolpamab obzek kwata, ola nidi kwarilürr. Wa Errodón morroal barnginwóman ngitanórr,  
\v 7 da Errod oya ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ we wyalórr wagó, “Ma kürüka ne klamóm tóbato-o, ka wata marü kubó mókyeno!”   
\p
\v 8 Tóba aipan bóktandógabi, ngul oloma Errodón we yatorr wagó, “Ma kürü kókya aini alongalo klamdó, Zon Baptaes Bain Pam, oya singül!”   
\p
\v 9 King Errod kari gyaur koke yarilürr, wa ene bóktan nóma arrkrrurr. Da módóga, wa tóba darrü gazirr pam we arüng bóktan ekyanórr Errodiasón ubi tónggapónóm, zitülkus wa oya arüng alkamül-koke bóktan uliónürr wirri ngi kolpamab obzek kwata, tóre bwóbdü nidi kwarilürr.  
\v 10 Da ene gazirr pama Zonón singül we itülürr tümün müótüdü.\f + \fr 14:10 \ft Zonón tümün müótüdü angrin poko Metyu 4:12dó wialómórróna.\f*  
\v 11 Ene singül alongalo klamdó we sidódürr, da ene ngul olom okyanórr, ama akó nótó idódürr tóba aipdü.  
\v 12 Zonón umulbain olmala togobórr, oya büb we idüdóp gapók alüngüm. Ene kakóm, Yesun azazilüm we ogobórr.   
\s1 Yesu 5,000 Pam Ngabyónürr  
\r (Mak 6:30-44; Luk 9:10-17; Zon 6:1-14)  
\p
\v 13 Yesu Zonón büdülbóka nóma arrkrrurr, da butüdü kasilürr, da ene poko we amgatórr kolpam-koke bwóbdü tótókóm tebe-tebe. Pamkolpam ngoroa nóma barrkrrurr, i tibiób wirri basirr we zumgatlórr, da dorro kwata, wapórane, oyaka we zutalórr.  
\v 14 Yesu butüdügabi dorro nóma kasilürr, wa wirri pamkolpamab ngoro nósenóp, da wa kari gyaur koke yarilürr ibüka. Da azid nidi kwarilürr, wa ibü dólóng nyónónóp.   
\p
\v 15 Abüs simaman nóma yarilürr, umulbain olmala oyaka togobórr, da i oyaka bóktónóp wagó, “Abüsa mórrandase. Ini kolpam-koke bwóba. Da ma ini pamkolpamab ngoro ugó zirrnapónónóm minggüpanan basirrdü, tibióbkü alo kla bumiógüm.”   
\p
\v 16 A Yesu ibü nilóp wagó, “I koke ogobe! E yaib ibü ngibürr alo kla nülinam!”   
\p
\v 17 I bóktan we yalkomólóp wagó, “Kibüka aini wata 5 brredako akó nis wapiamli.”   
\p
\v 18 Da Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Da ala simarruam kürüka!”  
\v 19 Wa pamkolpam opopordó mórranóm nilóp. Da ene brred yazebórr akó wapi nis, kwit yazilürr, da Godón eso ekyanórr. Wa ene brred syórr nangónóp, tóba umulbain olmal nülinóp, akó umulbain olmala pamkolpam nülinóp.  
\v 20 I blamana nóma elop, ibü bikóma nólóngóp. Umulbain olmala bamirrün alo poko dakainóp akó 12 alóp murrnausóp.  
\v 21 Ne pama elop, ibü ngarkwat kókó 5,000 yarilürr, kol a karipókal, ibü koke etóngóp pamdógabi.   
\s1 Yesu Nae Kwitana Tótók Yarilürr  
\r (Mak 6:45-52; Zon 6:15-21)  
\p
\v 22 Dümdüman ene kakóm, Yesu tóba umulbain olmal we nilóp butüdü bamselóm ó singül kwata baurrüm malu dakla dorrodó. I nóma ogoblórr, wa ene pamkolpam we zirrnapónóp.  
\v 23 Ene kakóm, wa tebe podo kwitüdü we angürürr, tóre akom. Abüsazan mórralórr, Yesu ola ugón wata tebe püóran yarilürr.  
\v 24 Ugón but ta alam kan koke yarilürr maludü. Goblola but wirribóka angap kwarilürr, zitülkus wóra singül kwatagabi tubsolürr.   
\p
\v 25 Sis minggüpanan nóma yarilürr, Yesu tóba umulbain olmaldó we wamórr, nae kwitana tótókde.  
\v 26 I oya nae kwitana tótókde nóma esenóp, kari gum ta koke kwarilürr. Wagó, “Ini wa mórrkea!” Da gum taegwarr we apónóp.   
\p
\v 27 Dümdüman Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Moboküp karrkukus ninam! Ini kótókla. E gumgu!”   
\p
\v 28 Pita oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Lode, mató ne nómadóla, da kürü kóbó kyal mobaka tótókóm nae kwitana!”   
\p
\v 29 Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Da yao!” Pita we banikürr butüdügabi, da wa nae kwitana Yesuka we wamlórr.  
\v 30 Pita wirri wór nóma esenórr, wa gumüm we bainürr. Naedó we mórranórrma, da wirribóka taegwarr apónórr wagó, “Lod, ma kürü ugó zid kyó!”   
\p
\v 31 Dümdüman Yesu tang adrratórr, Pitan we emoanórr. Oyabóka wagó, “Marü amkoman bangun wata karia! Ma gyagüp-gyagüp iadela?”   
\p
\v 32 I nizana butüdü we kasilürri. Wórapükü ta we batülürr.  
\v 33 Butüdü ne umulbain olmal koralórr, Yesun we yagürnóp. I we bóktónóp wagó, “Ma amkoman Godón Olomla!”   
\s1 Yesu Azid Kolpam Dólóng Ninóp Genesarretóm  
\r (Mak 6:53-56)  
\p
\v 34 I malu dakla kabedó nóma baurrürr, i we babzilürr Genesarret bwóbdü.  
\v 35 Pamkolpama Yesun nóma emzyetóp, da i bóktan we zirrnapónóp ibüka minggüpanan ne wirri basirr koralórr, azid kolpam Yesuka amarrum. Da i we barrmülürr.  
\v 36 Da i oya we yatop, azid kolpama wata oya mórrkenyórr zarran amurrum. Nidi yamurrnóp, i blamana dólóng we bainónóp.   
\c 15  
\s1 Godón Gida Abalbobatalab Gida Errgrróte  
\r (Mak 7:1-13)  
\p
\v 1 Da ngibürr Parrisi akó Mosesón gida umulbain pama Zerrusalem wirri basirrdügabi togobórr Yesuka. Oya imtinóp  
\v 2 wagó, “Marü umulbain olmala ia mibü abalbobatalab gida iade amgündako? I alom nóma kaindako, i tibiób tang inzan koke baguldako mibü gidazan bóktanda!”   
\p
\v 3 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “E wa Godón gida bóktan poko iade amgündakla, ama yabiób abalbobatalab gida mamoandakla?  
\v 4 God igó yarilürr wagó, ‘Ma moba aipab nis morroal angón namülün.’ Akó, ‘Nadü oloma tóba aipab nis nótó nómórre, büdüldü ki ingrinam.’\x - \xo 15:4 \xt Bazeb Tonarr 20:12; 21:17; Duterronomi 5:16; Lebitikus 20:9\x*  
\v 5 A e ma kolpam igó umul baindakla wagó, paman ne darrü kla asi nóma yarile tóba ab a aip nis tangamtinüm, a ma kubó igó bóktóne wagó, ‘Ini Godón akyarrón klame, oya ngi klame,’  
\v 6 da ene oloma tóba aipab nis koke tangnamtine ene klame.\f + \fr 15:6 \ft Ene oloma Godón timam kuri emngyele ene klamdó.\f* Inzan morroal kokea; yabiób gida inzan karrkukus amoande, e Godón gida bóktan poko kuri alkamülane.  
\v 7 E taepurrane bóktan pamakla! Prropet Aesaya wata amkoman yarilürr, yabükwata igó ne poko bóktanórr Godón ngidü wagó,   
\q1
\v 8 “‘God igó bóktanda wagó, “Ini pamkolpama kürü taeane ⌊ótókdako⌋,  
\q2 a ibü moboküp ma alam kokeasko kürükagabi.   
\q1
\v 9 I kürü enan küp-koke ótókdako,  
\q2 zitülkus i pamab bókam bagósórrón gida umul baindako, wamaka kürü gidako!” ’”\x - \xo 15:9 \xt Aesaya 29:13\x*   
\s1 Kolae Tonarra Paman Moboküpdügabi Tótókda  
\r (Mak 7:14-23)  
\p
\v 10 Yesu pamkolpamab ngoro ngibaunürr tóbaka tótókóm. Wagó, “Tübarrkrru akó bóktanan ⌊küp ipüdam⌋!  
\v 11 Paman taedó ne klama tótókda, oya we klama koke ⌊tómanan⌋ ngitanda Godón ilküpdü.\f + \fr 15:11 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq oya we klama koke alngomólda kolae tonarr tónggapónóm.\f* A taedógabi ne klama burruanda, wató tómanan ngitanda.”   
\p
\v 12 Umulbain olmala oyaka togobórr, we bóktónóp wagó, “Ma ia umulóla, Parrisia ngürsilüm kuri bairre, i ene bóktan nóma barrkrrue?”   
\p
\v 13 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Blaman zid, kürü kwitüm Aba koke ne kla iritürr, wa sab blaman azibe.  
\v 14 Da e ibü elókam! I ilküküp murrbausürrün pamako, ilküküp murrbausürrün pam nidi balngomóldako. Darrü ilküküp murrbausürrün pama kamad nóma elngomóle, nizana sab aupi kugupidü.”\f + \fr 15:14 \ft Yesu Parrisiabkwata bóktanórr.\f*\x - \xo 15:14 \xt Luk 6:39\x*   
\p
\v 15 Pita oyaka we bóktanórr wagó, “Ma kibüka ngaen-gógópan ene alap-alap bóktanan küp kóbó okaka simzazil!”   
\p
\v 16 Yesu ibübóka wagó, “E ia wata umul-kókanakla ini ngibürr popa pamkolpamzan?  
\v 17 E ia kokean apadódakla? Pama ne kla aloda, bikómdü tótókda. Olgabi ama akó pulkakak we alkomólda, lae müótüdü.  
\v 18 A paman taedógabi ne klama burruanda, moboküpdügabi tótókda.\x - \xo 15:18 \xt Metyu 12:34\x* Ini nadü elklazako, pam we klama tómanpükü ainda Godón ilküpdü.  
\v 19 Oya moboküpdügabi ini kolaean elklaza bausdako: kolae gyagüpitótók, pam amkal, kol a pam gómól, kolae sarrgiwóm tonarr, gómól, obae tiz, akó obae bóktan alión ngibürrabkwata panzedó.  
\v 20 Da ene elklaza módógako, pam idi tómanan ngitandako Godón ilküpdü. Pama go popa tómanpükü tange ta nóma elo-e, oya we klama koke tómanpükü ine Godón ilküpdü.”\f + \fr 15:20 \ft Inzan bóktande, Yesu Parrisian amtin bóktan poko yalkomólórr tang bagulankwata (15:2).\f*   
\s1 Zu-koke Kola Yesun Amkoman Yangunürr  
\r (Mak 7:24-30)  
\p
\v 21 Yesu olgabi we bupadórr,\f + \fr 15:21 \ft Yesu Genesarret bwóbdü yarilürr (14:34).\f* ama Taerr akó Saedon, wirri basirr nis minggüpanan, we mogob pamkolpamab bwób órdóbóna wamlórr.  
\v 22 Da módóga, darrpan Keinün kol, ola nótó ngyaben warilürr, Yesuka we katókórr. Wa inzan taegwarrkü katóklórr wagó, “Lod! ⌊Deibidün⌋ Olom, gyaurka, ma kürü gyaur kóse! Kürü óp oloman bübdü kolae samu yarilürr, da wa amkoman kolaean pokodómato!”   
\p
\v 23 Da Yesu darrü poko oyaka koke bóktanórr. Umulbain olmala oyaka we togobórr, da oya arüngi ilóp wagó, “Ini kol ugó zirrzwapó! Wa mibü solodó metat taegwarrkü akyando!”   
\p
\v 24 Yesu koldó bóktanórr wagó, “Kürü God wató zirrkapónórr Isrrael bamrükürrün ne ⌊sipko⌋, ibüka, a ka mogob pamkolpamabkü koke tamórró.”   
\p
\v 25 Yesu wa go ene poko enan bóktanórr, da ene kola ma Yesuka natókórr, oya minggüpanan wakósingül we nülkamülürr oya atom tóba tangamtinüm. Oyabóka wagó, “Lod, ma kürü tangkamti!”   
\p
\v 26 Yesu oya bóktan we yalkomólórr alap-alap wagó, “Dümdüm kokea, olmalab alo azeb, ama akó umedó aman.”\f + \fr 15:26 \ft Yesu alap-alap Zu pamkolpambóka apón yarilürr, Godón olmal. Umea wa mogob pamkolpambóka apónda, Zu pamkolpam-koke nidipako.\f*   
\p
\v 27 Ene kola wagó, “Ene amkoman pokoa, Wirri Pam. A umea ta tibiób abalab tógal lorodó alodako, tógal kwitüdügab ne burrula balókdako.”\f + \fr 15:27 \ft Ene kola tóbabóka apón warilürr. Oya ubi, Yesu oya ta inzan karianbóka ki tangzwamtine, umea olmalab kari alo burrulzan alodako.\f*   
\p
\v 28 Da Yesu oya bóktan we yalkomólórr wagó, “Kol, marü amkoman bangun kari ta kokea! Marü ubi ne klamóma, kubó tómbapóne!” Da dümdüman oya ngul oloma we dólóng bainürr.   
\s1 Yesu Abün Azid Pamkolpam Dólóng Nyónónóp  
\p
\v 29 Yesu ene bwób amgatórr, da Galili Malu kabe we mamoalórr. Da podo kasilürr, ola mórran-mórran bainürr.  
\v 30 Wirri kolpam ngoroa ugón togobórr oyaka. I abün azid kolpam tübarrmünürr oyaka: wapór bidal kolpam, ilküküp murrbausürrün kolpam, kolae wapór kolpam, bóktan-koke kolpam, akó ngibürr azidpükü nidi kwarilürr. Barrmülürr, kókó Yesun wapór minggüpanan we sirrbünóp. Ibü blaman we dólóng ninóp.  
\v 31 Pamkolpama gübarirr aengóp ibü nóma nósenóp: bóktan-koke kolpam bóktande, kolae wapór kolpam dólóng baindi, wapór bidal kolpam agólde, akó ilküküp murrbausürrün kolpam morroal basende. Da i Isrrael pamkolpamab God we yagürnóp.   
\s1 Yesu 4,000 Pam Ngabyónürr  
\r (Mak 8:1-10)  
\p
\v 32 Yesu tóba umulbain olmal tóbaka ngibaunürr. Ibübóka wagó, “Ka kari gyaur kokela ini pamkolpamdó, zitülkus i kankü aüd ngürr kuri amórre, da ibü darrü alo kla myamem babula. Kürü ubi babula ibü alo ngabyón-koke zirrbapónóm tibiób basirrdü. Kwat-kwat tótókde, ibü iltümüna kena tübyóng.”   
\p
\v 33 Da umulbain olmala oya we imtinóp wagó, “Ki kubó abün alo ne nóserre ini kolpam-koke bwóbdü, inzan pamkolpamab ngoro ngabyónüm?”   
\p
\v 34 Yesu ibü nümtinóp wagó, “Yabü ia nigó brredako?”  
\p I bóktan yalkomólóp wagó, “7 Brredako akó aüdan kari wapi.”   
\p
\v 35 Da Yesu pamkolpam tüpdü mórranóm we nilóp.  
\v 36 Da ene 7 brred akó aüd wapi yazebórr, Godón eso ekyanórr, syórr nangónóp, da tóba umulbain olmal nülinóp. Umulbain olmala ama akó pamkolpam we nülinóp.  
\v 37 I nóma elop, ibü blaman bikóma nólóngóp. Da umulbain olmala 7 alóp murrnausóp, ne alo pokoa baminürr.  
\v 38 Ne kolpama elop, pam blaman kóta 4,000 kwarilürr, kol a karipókal koke etóngóp.   
\p
\v 39 Yesu pamkolpamab ngoro tibiób basirrdü we zirrnapónóp, solkwat tüób butüdü we kasilürr, ama Magadan bwób órdóbóna we wamórr.   
\c 16  
\s1 Yesun ⌊Wirri Tulmilüm⌋ Yatop  
\r (Mak 8:11-13; Luk 12:54-56)  
\p
\v 1 Ngibürr Parrisi akó ⌊Sadusi pama⌋ Yesuka togobórr oya apókóm, da i oya we yatop darrü kwitümgab wirri tulmil tónggapónóm, ibü igó poko amtyanóm wagó, oya arüng amkoman Godkagabia.\x - \xo 16:1 \xt Metyu 12:38; Luk 11:16\x*  
\v 2 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Abüsa nóma botoe, e igó bóktónane wa, ‘Sab morroal ngürrase, zitülkus pülpül óe-óea.’  
\v 3 Akó irrbianande e igó bóktónane wagó, ‘Errkya ngup ngürra, zitülkus pülpül óe-óea akó tümün-tümüna.’ E umulakla bwób tonarr apónóm, a e ma gaodó koke iadeakla Godón tulmil bómzyatóm, errkya ne tonarra tómbapóndako?\f + \fr 16:3 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 2 akó 3 babulako.\f*  
\v 4 Ini lüólan pamkolpam kolaeanako akó i Godón amkoman koke angundako, zitülkus i kürü wirri tulmilüm atodako. A ibünkü darrü wirri tulmil koke tónggapórrón yarile, wata prropet Zonakazan ne wirri tulmila tómbapónórr.”\f + \fr 16:4 \ft Zona ngaen aüd ngürr wapian dupidüzan amanórr, Yesu sab ta aüd ngürr gapókdó yarile.\f*\x - \xo 16:4 \xt Metyu 12:39\x*  
\p Yesu ibü we nümgütóp, da we wamórr.   
\s1 Parrisi a Sadusi Pam, Ibü Kolae Umulbain Bóktan  
\r (Mak 8:14-21)  
\p
\v 5 Da umulbain olmala ta malu dakla dorro we baurrürr, Yesu ne yarilürr. Ibü bamrükürr brred amarrum inkü.  
\v 6 Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “E ta mamka! E umul-umul kwarilün Parrisi akó Sadusi pam, ibü istabkwata.”\f + \fr 16:6 \fq istabkwata \ft wa igó poko bóktanda wagó, \fq ibü kolae tonarrabkwata. Ist \ft plaoa por bapón klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq yeast\ft . Kari ist burua plaoa wirri ainda. Ini alap-alap bóktan inzana: ista plaoazan wirri ainda, Parrisi akó Sadusi pam, ibü kolae bóktan tulmila pamkolpamab gyagüpitótók kolaedó amarru kain kwarilürr.\f*\x - \xo 16:6 \xt Luk 12:1\x*   
\p
\v 7 I tibiób we ikik koralórr wagó, “Wa igósidi bóktanda, zitülkus mi brred koke tübarrmüna.”   
\p
\v 8 Yesu umul bainürr i ne poko bóktan kwarilürr, da ibü nümtinóp wagó, “E iade ikikdakla yabióbka wa, ‘Mibü brred myamem babula.’?  
\v 9 E ia ⌊küp apad⌋ küsilanakla? Yabü ia koke ngambangólda, ka ne 5 brred syórr nangónarre 5,000 pam ngabyónüm? E ene bamirrün alo pokodógab ia nigó alóp murrnausnarre?  
\v 10 Akó ene 7 brrede, ka akó 4,000 pam ngabyórró. Yabü ia koke ngambangólda, e akó olgabi nigó alóp murrnausnarre, ne pokoa baminürr?  
\v 11 E wa küp tai koke iade apadódakla, ka yabüka brredankwata koke bóktan namüla? Yabiób tai ngabkónamke Parrisi akó Sadusi pam, ibü istdügab!”   
\p
\v 12 Da ene pokodó umulbain olmala küp we esenóp, wa ibüka igó poko koke bóktan yarilürr tibiób morroal ngabkanóm brredan istdügab, a wa Parrisi akó Sadusi pam, ibü kle-kle umulbainankwata bóktan yarilürr.   
\s1 Pita Yesun Müsirrga Yónürr  
\r (Mak 8:27-30; Luk 9:18-21)  
\p
\v 13 Yesu wamórr we bwóbdü, Sesarria Pilipi\f + \fr 16:13 \fq Sesarria Pilipi\ft : Pilip king Errodón siman olom yarilürr. Wa ene basirr elórr, da tóba ngi ekyanórr. Igósidi, Sesarria Pilipi, oya küp módóga: \fq Pilipün Sesarria.\f* wirri basirr nege. Wa tóba umulbain olmal nümtinóp wagó, “Pamkolpama ia bóktandako, ka nótókla, Pamkolpamab Olom?”   
\p
\v 14 I oyabóka wagó, “Ngibürr pamkolpama igó bóktandako wagó, ma Zonla, ⌊Baptaes Bain⌋ Pam. Ngibürra ma igó bóktandako wagó, ma prropet Ilaezala, ngibürra wagó, ma prropet Zerremaeala, akó ngibürra go wagó, ma darrü prropetla, ngaen nótó tamórr.”   
\p
\v 15 Wa ibü nümtinóp wagó, “A yadi, e wa ia gyagüpi tótókdakla kürükwata, ka nótókla?”   
\p
\v 16 Saemon Pita bóktan yalkomólórr wagó, “Ma ene ⌊Kerrisola⌋, arról Godón olom.”   
\p
\v 17 Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Marüka barnginwóm ki yarilün, Saemon Pita, Zonón olom! Ini amkoman bóktana popa pamdógab koke tame. A marüka ini bóktan kürü Aba okaka simzazile, kwitüm nótókase!   
\p
\v 18 “Akó ka marü igó ayaldóla, ma Pitala.\f + \fr 16:18 \fq Pita\ft , Grrik bóktane oya küp módóga: \fqa wirri ingülküp.\f* Ini wirri ingülküp kwitüm, ka sab kólba sos we elo. Büdülan arünga sab kürü sos kokean ⌊ut-ut ine⌋.  
\v 19 Ka sab marü balngomól arüng mókyeno pamkolpam ok bainüm ia Godón Kingzan Balngomóldó barrbünüm, ta ia koke.\f + \fr 16:19 \ft Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa Ka sab marü\ft  key \fqa mókyeno Godón Balngomól Bwób mamtae tapakum.\f* Ma ini tüpdü pamkolpam ne kla tómbapón-gum nólenónómo, ka ta kwitüm kuri nólenónóma, akó ma tüpdü pamkolpam ne kla ok ninünümo, ka ta kwitüm ok kuri ninünüma.”\x - \xo 16:19 \xt Metyu 18:18; Zon 20:23\x*   
\p
\v 20 Yesu tóba umulbain olmal arüng bóktan we nókyenóp wagó, “Darrü pam azazilgu igó, ka ene Kerriso módógla.”   
\s1 Yesu Tóba Azid Aeng akó Büdülankwata Bóktanórr  
\r (Mak 8:31–9:1; Luk 9:22-27)  
\p
\v 21 Ene ngürrdügabi, Yesu tóba umulbain olmaldó tóba panzedó we pupo bainürr wagó, “Ka sab Zerrusalem wirri basirrdü wamo abün-abün azid aengóm ⌊balngomól byarrmarr pamdógabi⌋, wirri prristdügabi, akó Mosesón gida umulbain pamdógabi. Sab kürü büdülümpükü kómkólórre a aüd ngim ngürrdü, God kürü sab kürsümüle arróldó.”   
\p
\v 22 Pita oya tebe-tebe pokodó idódürr, da wa oya agórr wagó, “God gyaur ki yarilün marüka! Inzan klama sab kokean ki tómbapó marüka!”   
\p
\v 23 Yesu tübyalüngürr, da Pitaka bóktanórr wagó, “Yaya kürükagab, satani, ma kakota alkomól! Ma kürü kwat murrausüm kaindóla. Zitülkus módóga, ma Godón elklaza koke gyagüpi amandóla, a marü gyagüpitótók tüpan elklazadóma.”   
\p
\v 24 Yesu tóba umulbain olmaldó bóktanórr wagó, “Nadü oloman ubi yarile kürüka solkwat akyanóm, wa tóbabóka imrüke. Wa tóba krros bügasile azid aengóm kazan, ó kürüka solkwat tókyale.\x - \xo 16:24 \xt Metyu 10:38; Luk 14:27\x*  
\v 25 Zitülkus módóga, nadü olom ubi yarile tóba tüpan arról zid ainüm, wa sab tóba ⌊ngarkwat-koke arról⌋ imrüke. A nadü oloma sab tóba tüpan arról imrüke kürübókamde, wa sab tóba ngarkwat-koke arról esene.\x - \xo 16:25 \xt Metyu 10:39; Luk 17:33; Zon 12:25\x*  
\v 26 Ia laró morroala, darrü pama ini tüpan elklaza blaman azebóm, a tóbanan ngarkwat-koke arról ma ki imrüke? Ia darrü kla asine, wa tóba ngarkwat-koke arról sab ia salkomóle? Babula!   
\p
\v 27 “Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, tótók kari pokola kólba Aban ⌊wirri kómal zyónpükü⌋ akó kólba anerrupükü. Ka sab darrem nüliónünümo darrpan-darrpan pam tibiób tórrmen ngarkwatódó.\x - \xo 16:27 \xt Metyu 25:31; Rrom 2:6\x*  
\v 28 Ka yabü amkoman poko byaldóla: e ngibürr aini nidipakla bórrangórrón, sab koke nurrbarino kókó ka, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma tamo, kólba king ngi baterrón, pamkolpam balngomólóm.”   
\c 17  
\s1 Yesun Büba Darrü Tonarr Bainürr  
\r (Mak 9:2-13; Luk 9:28-36)  
\p
\v 1 6 Ngürr kakóm, Yesu ibü yazebórr, Pita, Zeims, akó Zon, Zeimsün zoret. Wa ibü tibióban imarrurr wirri pododó.\x - \xo 17:1 \xt 2 Pita 1:17-18\x*  
\v 2 Ibü obzek kwata oya büba darrü tonarr bainürr. Oya obzeka abüszan zyón bapón yarilürr, akó oya mórrkenyórrapükü ta gabülplie ongang bapón kwarilürr.  
\v 3 Da módóga, Moses akó Ilaeza\f + \fr 17:3 \fq Moses \ft akó \fq Ilaeza \ft ngaerrón prropet nis namülnürri.\f* ibüka okaka tübyórri, Yesukü ikikdi.  
\v 4 Pita Yesuka bóktanórr wagó, “Lod, mi morroal ainizanakla! Marü ubi ne nóma yarile, ka kubó aüd twal müót balmelo, darrü marünkü, darrü Mosesónkü, darrü Ilaezankü.”   
\p
\v 5 Pita enezan bóktan yarilürr, da módóga, zyónan pülpül pokoa we tamórr ibü sisingül. Akó bóktan bómgóla we sidórükürr pülpül pokodógab wagó, “Ini kürü kólbanan Olome. Kürü ⌊moboküpdü ubi⌋ oyakama. Ka kari bagürwóm kokela oyaka. Oya bóktan amkoman ipadólamke!”\x - \xo 17:5 \xt Aesaya 42:1; Metyu 3:17; 12:18; Mak 1:11; Luk 3:22\x*   
\p
\v 6 Ene aüd umulbain olmala ene bóktan nóma barrkrrurr, i kari gum ta koke koralórr. I balókórr, obzek tüpdü.  
\v 7 Yesu ibüka we tamórr da ibü namurróp. Ibübóka wagó, “Ugó bazeb! Gumgu!”  
\v 8 I ngabkanóm ilküp nóma kwit bainóp, i ngibürr pam koke nósenóp, wata Yesun tóbanan esenóp.   
\p
\v 9 I pododógabizan tübabilürr, Yesu ibü arüng bóktan nókyenóp wagó, “Darrü olom azazilgu, e ne kla esenane, ngarkwat kókó God kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, sab büdüldügab nóma kürsümüle.”   
\p
\v 10 Da umulbain olmala oya we imtinóp wagó, “Mosesón gida umulbain pama iade bóktandako wagó, Ilaeza sab ngaen-gógópan wató tame akó ⌊Kerriso⌋ ama solodó tame?”\x - \xo 17:10 \xt Malakae 4:5\x*   
\p
\v 11 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ilaeza\f + \fr 17:11 \fq Ilaeza\ft : Yesu igó umul yarilürr wagó, ini alap-alap bóktan yarilürr. Ini Ilaeza, Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam yarilürr.\f* wa tótókda, ugósüm blaman elklaza tibiób gaodó akonóm.  
\v 12 A ka yabü igó byaldóla, Ilaeza wa kuri tamórr, da pamkolpama oya koke emzyetóp akó i tibiób ubidügab kolae tómbapónónóp oyaka. Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, ta sab dadan ngarkwatódó azid aengo ibü tulmildügab.”\x - \xo 17:12 \xt Metyu 11:14\x*   
\p
\v 13 Ene pokodó, Yesun umulbain olmala küp we esenóp wagó, Yesu ibüka Zon ⌊Baptaes Bain⌋ Pam, oyakwata bóktanda.   
\s1 Yesu Kolae Samupükü Olommokur Dólóng Yónürr  
\r (Mak 9:14-29; Luk 9:37-43)  
\p
\v 14 Yesu tóba aüd umulbain olmalpükü nóma alkomólórr pamkolpamab ngorodó, darrü pama Yesuka tamórr, wakósingül nülkamülürr oya obzek kwata.  
\v 15 Oyabóka wagó, “Wirri Pam, gyaurka, ma kürü olom gyaur ese! Wa kari azid kokea. Ene azida oya nóma amiógda, oya tüpdü singalkalda akó ola pepes apón yarile. Abün münüm wa urdü ó naedó aupda.  
\v 16 Ka go marü umulbain olmaldó idüda, a ibü gaodó koke yaril oya dólóng ainüm.”   
\p
\v 17 Yesu blamandó bóktan yalkomólórr wagó, “E amkoman bangun-koke akó kolae tonarr lüól pamkolpamakla! Ka ia yenkü nadüzan ngarkwat ngyabelo? Kürüka kari müp kokea metat yenkü ngyabenóm yabü amkoman bangun kokede. Ala sidüdam ene olommokur kürüka!”  
\v 18 Yesu ene kolae samu agórr ene olommokur amgatóm, da wa ene olommokurdügabi tubrranórr. Wata ugósan ene olommokura dólóng bainürr.   
\p
\v 19 Da umulbain olmala Yesuka we togobórr tebe-tebe pokodó, oya amtinüm. Wagó, “Ia ki gaodó koke iade korala kolae samu amaiküm?”   
\p
\v 20 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Zitülkus módóga, yabü ne amkoman bangune gaodó kokea! Zitülkus módóga, ka yabü amkoman poko byaldóla: yabü amkoman bangun ne inzan kari nóma warile, wamaka karian küpa, da e ini podo kuri ilane wagó, ‘Algabi ugó bupa, ama aum wam!’ Da igósidi kuri wame! Blaman Godón ubi ngarkwatódó elklaza sab igósidi yabüka popadan kwarile tómbapónóm!”\f + \fr 17:20 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 21 asine. Igó bóktanda wagó, “Wata tórea amaik yarile inzan kla. Darrü kla myamem babula.” (Mak 9:29)\f*\x - \xo 17:20 \xt Metyu 21:21; Mak 11:23; 1 Korrint 13:2\x*   
\s1 Yesu Akó Nis Ngim Tóba Büdülankwata Bóktanórr  
\r (Mak 9:30-32; Luk 9:43-45)  
\p
\v 22 Umulbain olmala darrpan pokodó nóma kwób bazenórr Galilim, Yesu ibübóka wagó, “Darrüpa sab kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, pamkolpamab tangdó küngrine.  
\v 23 I sab kürü büdülümpükü kómkórre, da aüd ngim ngürrdü, God sab kürü ugón kürsümüle arróldó.” Ini bóktan arrkrrudi, oya umulbain olmal kari gyaur ta koke kwarilürr.   
\s1 ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ Taks Mani  
\p
\v 24 Yesu tóba umulbain olmalpükü Kaperrna-um wirri basirrdü nóma tamórr, Godón Gyabi Müótan taks mani dakabain pama Pitaka togobórr. Oya imtinóp wagó, “Yabü umulbain pama Godón Gyabi Müótan taks mani\f + \fr 17:24 \ft Isrrael pamkolpama Godón Gyabi Müótan taks arrbün kwarilürr. Blaman pam, 20 pail nóma bainónóp, blaman pailzan ene taks mani irrbünónóp. I ene mani küp yazebnóp Godón Gyabi Müótüdü elklaza tómbapónóm.\f* ia arrbünda?”   
\p
\v 25 Pita ibübóka wagó, “Ó, wa ta arrbünda!”  
\p Pita Yesun müótüdü nóma bangrinürr, ngaen-gógópan Yesu wató bóktanórr wagó, “Saemon,\f + \fr 17:25 \fq Saemon \ft Pitan darrü ngi yarilürr.\f* marü gyagüpitótók iada? Ini tüpan kinga taks mani ia nibióbkagab azebdako? Ia tibiób bwób pamkolpamdógab, ta ia mogob pamkolpamdógab?”   
\p
\v 26 Pita bóktan oyaka we yalkomólórr wagó, “Taks mani mogob pamkolpamdógabi azebdako.”\f + \fr 17:26 \ft Ugón Rrom wirri pama taks mani tibiób pamkolpamdógab koke azeb kwarilürr; i wata mogob pamkolpamdógab wazeblórr, i nibiób kantrri gazirri tibióbkü yazebnóp balngomólóm.\f*  
\p Yesu bóktan inzan yalkomólórr wagó, “Da taia, oya küp igósa, bwób pama tib koke urrbule.\f + \fr 17:26 \ft Yesun bóktanan küp módóga: Yesu tóba umulbain olmalpükü Godón Gyabi Müótan taks mani koke ki urrbule, zitülkus i Godka mogob pam kokeako; Yesu wa Godón Olome akó umulbain olmal Godón pamkolpamako. Yesun amkoman angun-koke Zu pamkolpam ma mogob pamkolpamako. I wata taks mani ki urrbule.\f*  
\v 27 A mi ini pamkolpam ngürsilan koke ngintirre. Ma maludü ugó wam, arreag amaik. Da ma ngaen-gógópan ne wapi amurruto, oya taedó ma kubó mani küp eseno. Ipadke da taks mani dakabain pamdó idódke. Kubó gaodó yarile mibü nizanabkü Godón Gyabi Müót taks mani akyanóm.”   
\c 18  
\s1 Wirri Ia Nótóke Godón Kingzan Balngomóldó?  
\r (Mak 9:33-37; Luk 9:46-48)  
\p
\v 1 Ene dadan tonarr ngarkwat, Yesun umulbain olmala oyaka togobórr, da oya imtinóp wagó, “Godón Kingzan Balngomóldó amkoman wirrian ia nótóke?”\x - \xo 18:1 \xt Luk 22:24\x*   
\p
\v 2 Yesu kari olom tóbaka ngyaunürr, oya zamngól-zamngólan we yónürr tibiób aodó.  
\v 3 Wa bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: e Godón Kingzan Balngomóldó koke barrbuno, ngarkwat kókó e yabiób kolae tonarrdógabi tübyalüngane akó kari olmalpókalzan bainane.\x - \xo 18:3 \xt Mak 10:15; Luk 18:17\x*  
\v 4 Da ene inzanase, nadü oloma tóba ngi tüp alkomólda, ini kari olomzan, wa wirrian pama Godón Kingzan Balngomóldó.  
\v 5 Inzan kari olom morroal tonarre nótó nóma apadóda kürü ngidü, enta igósa, wa kürü morroal tonarre apadóda.   
\s1 Kolae Tonarr Elókam!  
\r (Mak 9:42-48; Luk 17:1-2)  
\p
\v 6 “Inzan wa kolae yarile darrü pamankü igó, pamkolpama wirri kugupi bapórrón ingülküp\f + \fr 18:6 \fq ingülküp\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fqa millstone. \ft  Zu pamkolpama nis wirri taptapan ingülküpi ⌊wit⌋ küp akó ngibürr küp amken kwarilürr plaoa tómbapónóm. Darrü aodó kugupi apórróna.\f* ki amrókrre oya gepkodó, ama ki amanikórre kukurru maludü. A oyaka sab ne klama tómbapóne, wa popa olom,\f + \fr 18:6 \fq popa olom\ft : Yesu aprrapórr oyabóka apónda, amkoman bangun küsil olom nótóke ó arüng-koke nótóke samuan ngarkwatódó.\f* kürü amkoman nótó angunda, kolae tonarr tónggapónóm nóma elngomóle, ene wa kari kolae ta koke yarile.  
\v 7 Godón ngürsila sab tame ini tüpan pamkolpamdó, kolae tonarr tómbapónóm nidi balngomóldako. Blaman tonarr inzan tulmila tómbapóndako, a Godón ngürsila sab tame ene olomdó, ini kolaea noakama tótókda!   
\p
\v 8 “Marü tang a wapór ibükagab darrüpa ne kolae tónggapónóm nóma müdüde, da itül a ugó amaik mobakagab. Ma darrpan tangpükü ó darrpan wapórpükü ⌊ngarkwat-koke arróldó⌋ nóma bangrino, ene ma tai kolae kokea. A marü nis tang nispükü ó nis wapór nispükü ⌊metat bólmyan urdü⌋ nóma mumanikórre, ene amkoman kolaean yarile.\x - \xo 18:8 \xt Metyu 5:30\x*  
\v 9 Akó marü darrü ilküpa ne kolae tonarr tónggapónóm nóma müdüde, da irrua a ugó amaik mobakagab. Ma darrpan ilküppükü ngarkwat-koke arróldó nóma bangrino, ene ma tai kolae kokea. A marü nis ilküp nispükü metat bólmyan urdü nóma mumanikórre, amkoman kolaean yarile.\x - \xo 18:9 \xt Metyu 5:29\x*   
\s1 Bamrükürrün ⌊Sipan⌋ Alap-alap Bóktan  
\r (Luk 15:3-7)  
\p
\v 10 “Tai ngakónam, inzan popa olom alzizi amaikgum. Ka yabü igó byaldóla, ibü tangbamtin anerru kürü kwitüm Aban obzek kwata metat asisko.\f + \fr 18:10 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, atang opor 11 asine. Igó bóktanda wagó, “Pamkolpamab Oloma ibü zid bainüm tamórr, bamrükürrün nidipako.” (Luke 19:10)\f*   
\p
\v 12 “E ia gyagüpi tótókdakla, darrü paman ne 100 sip nóma korale, darrüpa nóma busue? Wa kubó ia laró tónggapóne? Wa kubó ene 99 podo kabedó ola bimgüte, da tüób kubó ene bamrükürrün kla amkünüm wame.  
\v 13 Ka yabü amkoman poko byaldóla: wa ne ene darrpan nóma esene, wa kari bagürwóm ta koke yarile oyaka, da koke ne 99 sipa bamrükóp, ibüka ama inzan bagürwóm koke yarile.  
\v 14 Ene dadan ngarkwatódó, mibü kwitüm Aban ubi babula, popa oloma bamrüke.   
\s1 Lodón Amkoman Angun Zonaretan Kolae Tonarr Dümdüm Akyan Iada  
\p
\v 15 “Marü Lodón amkoman angun zonareta ne kolae tonarr nóma tónggapóne marüka, da oyaka wamke, da yalke wa ne kolae tónggapóne. Pamkolpama koke umul bairre, wata e yabian amaniki ene bóktan. Marü bóktan ne nóma arrkrrue, ma moba ene zonaret kuri salkomóla.\x - \xo 18:15 \xt Luk 17:3\x*  
\v 16 Ene oloma ne marü bóktan koke nóma arrkrrue, da kubó darrpan ó nis pampükü wamke oyaka, Mosesón gida ngarkwatódó. Ene igósüm, ‘nis ó aüd kolpama wata sab bóktórre wagó, i darrü kolae tonarr esenóp. Da nis ó aüd kolpama inzan nóma bóktórre, ene kolae tonarra amkoman tómbapónórr.’\x - \xo 18:16 \xt Duterronomi 19:15\x*  
\v 17 Wa ne ibü bóktan koke nóma arrkrrue, da blaman kla ma sosdó pupo ninünüma. Dómdóm, wa ne sosan bóktan koke nóma arrkrrue, da oya popa elkomólamke Godónbóka umul-kók pamzan akó ⌊taks mani dakabain pamzan⌋.   
\p
\v 18 “We ngarkwatódó, ka yabü amkoman poko byaldóla: e ini tüpdü pamkolpam ne kla tómbapón-gum nólenane, ka ta kwitüm kuri nólenónóma, akó e tüpdü pamkolpam ne kla ok ninane, ka ta kwitüm kuri ok ninünüma.   
\p
\v 19 “Ini amkoman pokoa! Ka yabü akó ngibürr bóktan byaldóla. Nis pam nisa yabükagab ini tüpdü ne darrpan gyagüpitótók akó darrpan moboküpi nóma namüli darrpan klamóm tóre akom, kürü kwitüm Aba sab ibü nókyene.  
\v 20 Zitülkus módóga, enana nis ó aüd pama kürü ngidü nóma kwób bazene, ka ola asinla ibü aodó.”   
\s1 Kolae Tonarr Barrgon Alap-alap Bóktan  
\p
\v 21 Pita Yesuka tamórr, da imtinürr wagó, “Lod, kürü Lodón amkoman angun zonareta kürüka kolae tonarr metat nóma yarile, ka ia oya kolae tonarr nigó münüm norrgonónómo? Ia 7 münüm?”\x - \xo 18:21 \xt Luk 17:3-4\x*   
\p
\v 22 Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Koke, 7 mün gaodó kokea. Ka marü igó ayaldóla, ma moba Lodón amkoman angun zonaretan kolae tonarr metat\f + \fr 18:22 \fq metat\ft , Grrik akó Mórrke-mórrke bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa 70 times 7.\f* barrgon namulo.  
\v 23 We ngarkwatódó, Godón Kingzan Balngomól inzana: Darrü king asi yarilürr. Darrü ngürr oya ubi tóba elklaza ngabkan pamab mani ngarkwat dümdüm ainüm yarilürr.  
\v 24 Wa ngarkwat nóma bókyanórr, darrü oya elklaza ngabkan pam sidüdóp. Ene pama tóba wirri pamdógab amkoman wirrian mani ngarkwat\f + \fr 18:24 \fq amkoman wirrian mani ngarkwat\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa 10,000 talents\ft . Ene tonarr, darrpan zaget pama 15 pailüm zaget yarilürr darrpan \fq talent\ft  apadóm. Ene zaget pama 150,000 pailüm zaget ki yaril ene dudu ngarkwat amorranóm! Oya gaodó koke yarilürr inzan wirri ngarkwat akonóm.\f* dedidü yazebórr.  
\v 25 Ene elklaza ngabkan pam gaodó koke yarilürr tóba wirri paman dedi amkalóm. Kinga tóba ngibürr zaget pam nilóp wagó, ‘Ini pam, tóba kol akó olmal, akó oya blaman ne elklazako sel ninamke, wa ne kla dedidü ipadórr, we kla amkalóm.’  
\v 26 Da ene elklaza ngabkan pama wakósingül we nülkamülürr kingan obzek kwata, da oya yatorr wagó, ‘Kürü wirri pam! Ma kürü ayalgu moba dedi büsai amkalóm! Ka sab darrem blaman elklaza marü mülino!’  
\v 27 Kinga oya gyaur bóktan ipadórr, da oya we yalórr wagó, ‘Ma moba dedi amkalgu; ka kuri norrgonónóma!’ Da müót kalkuma we zirrapónórr.   
\p
\v 28 “Ene elklaza ngabkan pamazan wamlórr, da tóba zaget kamadpükü baserri, oya mani dedidü nótó yazebórr ngibürr kina.\f + \fr 18:28 \fq ngibürr kina\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa 100 denarii\ft . Ene tonarr, darrpan zaget pama tokom melpalóm zaget yarilürr 100 \fq denarii\ft  azebóm. Ini dedi blaman karian yarilürr tóbanan wirrian dedidügab.\f* Tóbaka idódürr, gepkodó arümürr. Oyabóka wagó, ‘Kürü darrem kókya, ma ne kla ipadórró!’  
\v 29 Oya zaget kamada wakósingül we nülkamülürr. Oya yatorr wagó, ‘Ma kürü ayalgu moba dedi büsai amkalóm! Ka sab darrem marü elklaza mülino!’  
\v 30 Da wa oya bóktan koke ipadórr. Oya tümün müótüdü we amaikürr, ngarkwat kókó wa ene dedi ki emkóle.  
\v 31 Oya zaget kamdala nóma esenóp ne klama tómbapónórr, i kari gyaur koke koralórr, da king blaman kla azazilüm we ogobórr.  
\v 32 Da kinga ene ngaen-gógópan elklaza ngabkan pam akó ngyaunürr. Oyabóka wagó, ‘Ma küp-koke zaget pamla! Ka marü dedi arrgorró, ma kürükagab ne ngarkwat sipadórró, zitülkus ma kürü katorró.  
\v 33 Ma moba zaget kamadódó gyaur ki namüla, ka marükazan gyaur namülnürrü.’  
\v 34 King kari ngürsil ta koke yarilürr ngaen-gógópan elklaza ngabkan pamdó, da ene olom tümün müótüdü we zirrapónórr. Tümün müót ngakan pama oya ola emkalnóp, ngarkwat kókó ta wa tóba dedi ki emkóle.  
\v 35 Da ene inzanase, e yabiób Lodón amkoman angun ⌊zonaretalab⌋ kolae tonarr ne koke nóma norrgonane yabiób amkoman moboküpdügab, kürü kwitüm Aba ta sab yabü dadanzan nangónórre.”   
\c 19  
\s1 Yesu Kol Aman akó Morwal Amanbóka Umul Bain Yarilürr  
\r (Mak 10:1-12)  
\p
\v 1 Yesun ini bóktana nóma blakónórr, Galili amgatórr, ama Zudia bwóbdübóna wamórr, Zodan tobarr dakla dorro.  
\v 2 Oyaka wirri pamkolpamab ngoroa zutalórr, da ibü we dólóng nyónónóp ola.   
\p
\v 3 Ngibürr Parrisia oyaka we togobórr. Ibü ubi oya amiógüm yarilürr tóba bóktandógab. I oya imtinóp wagó, “Mibü gidadógab ia taia, pama kol amaiküm popa pokodógab, ta ia koke?”   
\p
\v 4 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E Godón Wibalómórrón Bóktan ta etóngarre igó ne poko yarilürr wagó, ‘Bwób zitüldü, God blaman elklaza nóma tómbapónórr, wa ibü igó tónzapónórr, pam a kol’.\x - \xo 19:4 \xt Bwób Zitül 1:27; 5:2\x*  
\v 5 God igó yarilürr wagó, ‘Ini zitülkusdü pama tóba aipab nis nümgüte, ama tóba koldó dabine, da i ma darrpan bübüm baini.’\x - \xo 19:5 \xt Bwób Zitül 2:24\x*  
\v 6 Igósidi i ma nis kokeamli, a ma darrpanamli. God ne kla dayónda darrpan pokodó, pama kokean nürrgrrüte.”   
\p
\v 7 Parrisia Yesun imtinóp wagó, “Da Moses wa pam iade arüng bóktan ekyanórr, kol amaik peba mórrag\f + \fr 19:7 \ft Ma müsirrga ain bóktan Metyu 5:31 ngakanke.\f* kol akyanóm, wirri ngi pama ne kla wialómórr, da we klampükü amaiküm?”\x - \xo 19:7 \xt Duterronomi 24:1-4\x*   
\p
\v 8 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Yabü ene kwat Moses igósidi nómtyenóp yabiób kol amanóm, zitülkus e Godón gida bóktan poko mamoanóm kokeanómakla. A pam a kol nóma tónzapónórr, inzan tonarr ugón babul yarilürr.  
\v 9 Ka ma yabü igó byaldóla: Nadü pama tóba kol zumanike popa pokodó, a pam gómólankwata koke, akó darrü kol zumige, wa kol gómól yarile.”\f + \fr 19:9 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wialómórrón Godón Buk kugupidü, atang opor 9b asine. Igó bóktanda wagó, “Darrü pama ne akó ene amaikürrün kol nóma zumige, wa ta kolae tonarr kuri tónggapóne.” Ma 17:20 ngakanke.\f*   
\p
\v 10 Yesun umulbain olmala oyaka bóktónóp wagó, “Inzan ne nóma yarile pam a kol ibüka, da morroal igósa, kol bumióg a pam bumióg ki yarilün!”   
\p
\v 11 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Blaman pamkolpama ini bóktanan küp koke asendako, wata idi, God nibiób nókyenóp, igó,  
\v 12 ene pokodó abün küpako, pama kol koke iade amiógda. Ngibürra we zitülkusdü, i gaodó kokeako kol bumiógüm, i ne ngarkwatódó tóbabótórr. Ngibürra go we zitülkusdü, pama ibü pugum küp nüsilóp. Akó ngibürra go we zitülkusdü, Godón Kingzan Balngomólankwata. Ini umulbain bóktan apadóm gaodó nótó yarile, wa ki ipa.”   
\s1 Yesu Kari Olmalpókal Bles Ninóp  
\r (Mak 10:13-16; Luk 18:15-17)  
\p
\v 13 Ngibürr pamkolpama kari olmalpókal tübarrmünürr Yesuka, ibü singüldü tóba tang nis amelóm akó ibünkü tóre ki eko-e. Da umulbain olmala ma ene kolpam we nagóp amarrugum.  
\v 14 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Kari olmalpókala ki togob kürüka! E ibü burrmatgu, zitülkus Godón Kingzan Balngomól ibünse, inzan olmalpókal nidipko!”   
\p
\v 15 Da módóga, wa darrpan-darrpandó tóba tang nis nómngyelórr ibü bles byónüm, da tüób olgabi we wamórr.   
\s1 Küsil Mórrel Pam  
\r (Mak 10:17-31; Luk 18:18-30)  
\p
\v 16 Darrü tonarr, küsil pama Yesuka tamórr. Oyabóka wagó, “Umulbain pam, ka ia laró morroal tórrmen tulmil tómbapono ⌊ngarkwat-koke arról⌋ apadóm?”   
\p
\v 17 Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ma kürü iade amtindóla morroalankwata? Ene wata Darrpana morroal nótóke, God tüób. Godón ne gida bóktan pokoko, ma we kla emorrono ngarkwat-koke arróldó tótókóm.”   
\p
\v 18 Wa imtinürr wagó, “Ia nadü ne gida bóktan pokoko?”  
\p Yesu bóktanórr oyaka wagó, “Ma darrü olom büdülümpükü amkalgu, ma kol ó pam gómólgu, ma gómólgu, ma obae tiz bóktan adrratgu darrü olomankwata,\x - \xo 19:18 \xt Bazeb Tonarr 20:13-16; Duterronomi 5:17-20\x*  
\v 19 ma moba aipab nis morroal angón namülün, marü ⌊moboküpdü ubi⌋ moba minggüpanandó ne olome\f + \fr 19:19 \fq minggüpanandó ne olome \ft wa blaman pamkolpambóka apónda, ma nibiób amrrandóla.\f* inzan ki yarilün, marü moboküpdü ubi mobakazane.”\x - \xo 19:19 \xt Bazeb Tonarr 20:12; Lebitikus 19:18; Duterronomi 5:16\x*   
\p
\v 20 Ene küsil pama we bóktanórr wagó, “Ka go blaman ini gida bóktan poko amkoman amorran namülnürrü. Ka da ma akó laró tónggapono?”   
\p
\v 21 Yesu oyabóka wagó, “Ma ubi nóma namulo ⌊dudu kómal⌋ bainüm, da ugó wam, moba blaman elklaza sel ninünümke, ene mani sab elklaza-koke ne kolpamko nülinünümke. Sab igósidi marü mórrel ma kwitüm yarile. Da yao, kürüka tókyanke.”   
\p
\v 22 Ene küsil pama ene bóktan nóma arrkrrurr, wa gyaurpükü we wamórr, zitülkus oya abün elklaza kwarilürr.   
\p
\v 23 Yesu tóba umulbain olmalbóka wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: sab kari müp ta koke yarile mórrel pamankü Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm.  
\v 24 Ka yabü akó byaldóla, ⌊kamelan⌋ nabea nil tótórrana bangrinüm, a mórrel paman ma amkoman nabeana Godón Kingzan Balngomóldó bangrinüm.”   
\p
\v 25 Umulbain olmala ene bóktan nóma barrkrrurr, i karibóka-koke gübarirr aengóp. I we imtinóp wagó, “Da ia sab dama nótó zid baine?”   
\p
\v 26 Yesu ibü dümdüman ngankónóp, bóktan we yalkomólórr wagó, “Pamakanankü gaodó ta kokea tómbapónóm; Godka ma blaman kla gaodómako.”   
\p
\v 27 Pita oyaka we bóktanórr wagó, “Ma turrkrru, ki blaman elklaza oloknórró marüka atanóm!. Ki sab ia laró darrem ipüdórre?”   
\p
\v 28 Yesu ibübóka wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: küsil ngyabena sab nóma tame, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab kólba ⌊wirri kómal zyón⌋ kingan mórran klamdó nóma mórrono pamkolpam balngomólóm, e kürü ne 12 umulbain olmalakla, e ta sab yabiób kingan mórran klamdó bobrrono, Isrrael 12 zitül pamkolpam balngomólóm.\x - \xo 19:28 \xt Luk 22:30\x*  
\v 29 Nadü oloma tóba müót basirr, zonaretal, bólbótal, aipab nis, olmal, akó tüp bimgüte kürünkü, ene oloma sab 100 münüm yazeble ene elklaza akó wa sab ngarkwat-koke arról ipüde.  
\v 30 Abün singül kwata nidipako, sab ma solodó kwarile, ó abün solodó nidipako, sab ma singül kwata kwarile.\f + \fr 19:30 \ft Ini bóktanan küp aprrapórr módóga: \fqa Ibübóka pamkolpama gyagüpi tótókdako igó, i wirri ngi kolpamako, i ngi-koke kolpamako Godón ilküpdü. Akó ibübóka pamkolpama gyagüpi tótókdako igó, i kari ngi kolpamako, i wirri ngi kolpamako Godón ilküpdü.\f*\x - \xo 19:30 \xt Metyu 20:16; Luk 13:30\x*   
\c 20  
\s1 ⌊Grreip⌋ Apapdó Zaget Pam  
\p
\v 1 “We ngarkwatódó, Godón Kingzan Balngomól inzanase: Irrbianande, darrü grreip apapan aba wamórr zaget pam bumiógüm tóba grreip apapdó zagetóm.  
\v 2 Wa ubi bainürr darrpan-darrpan zaget pam darrpan ⌊silba⌋ mani küp\f + \fr 20:2 \fq silba mani küp\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: darrpan \fqa denarius\ft . Ene tonarr, darrpan zaget pama darrpan ngürr nóma zaget yarile, wa darrpan \fq denarius\ft  ipüde.\f* darrem aliónüm. Da i ubi bainóp. Ene wata angrirrün ngarkwat yarilürr apapdó zaget pamabkü. Da wa ibü we zirrnapónóp tóba apapdó zagetóm.  
\v 3 Irrbianande, abüsa tüngürürr kókó dadamüz. Wa akó elklaza bumióg pokodó we wamórr. Da ngibürr pam nósenóp popa bórrangde, i darrü kla koke tónggapón koralórr.  
\v 4 Wa akó ibü we nilóp wagó, ‘E ta ugó ogob kürü apapdó zagetóm. Yabü ka kubó morroal darrem nülinünümo.’  
\v 5 Da i we ogobórr. Abüs singülküp nóma yarilürr, wa akó ngibürr pam bumiógürr. Abüs aüd küp nóma emrranórr simam, wa akó ngibürr pam bumiógürr. Wa ibüka ta dadan bóktan poko we bóktanórr ibü darrem klamankwata.  
\v 6 Abüsa 5 küp nóma emrranórr, wa akó elklaza bumióg pokodó wamórr. Wa akó ngibürr pam we nósenóp ola bórrangde. Wa ibü nümtinóp wagó, ‘E ia ini ngürr popa larógóm amanikdakla, darrü kla tónggapón-koke?’  
\v 7 I oyaka bóktan yalkomólóp wagó, ‘Kibü darrü pama koke kuri tübumige.’ Wirri pama ibü we nilóp wagó, ‘Da e ta ugó ogob kürü grreip apapdó zagetóm.’   
\p
\v 8 “Abüsa nóma bótaolórrma, apap aba tóba zaget alngomól pambóka wagó, ‘Zaget pam ugó ngibau, da ibü kubó darrem kla nülinünümke. Da ibüka we ngarkwat bókyanke, ka dómdóm solodó nibiób bumiga. Kalma ola elakónke, ka ngaen-gógópan nibiób bumiga.’  
\v 9 Dómdóm ne pam bumiógürr, abüsa 5 küp nóma emrranórr, ibü blaman darrpan silba mani küp nülinóp.  
\v 10 Irrbianande nibiób bumiógürr, tibiób darrem azebóm nóma ogobórr, ibü gyagüpitótók inzan yarilürr wagó, i ta kubó wirrian darrem ipüdórre. A i ta darrpan silba mani küp yazebóp.  
\v 11 Tibiób darrem kla nóma yazebóp, we kakóm, apap ab we murrkurr akrrónóp wagó,  
\v 12 ‘Ma abüs irrübüm ne pam bumiga, i wata darrpan abüs küpüm zaget apórre. Ki wa dudu ngürr zaget korala abüs ururdü, da ma ma kibü darrpan ngarkwat darrem iade tülinünüma?’   
\p
\v 13 “Wa darrüdü bóktan yalkomólórr wagó, ‘Gódam, turrkrru! Ka marü koke gómól-gómól mangóna. Ma ta müób ubi baina zagetóm darrpan silba mani küp apadóm.  
\v 14 Da moba darrem ipa, da ugó wam müótüdü. Kürü ubi yaril, ka solodó ne pam bumiga, ibü we ngarkwat nülinünüma, ka yabü ne ngarkwat darrem alióndóla.  
\v 15 Kürü ene dümdüm asine. Kürü ubi laró tónggapónóma kólba manie, ene kürü kólbakama! Ia marü gyagüp kolaea igósidi mómkóle, zitülkus ka morroal tonarr olomla?’   
\p
\v 16 “Da módóga, solodó nidipako, sab singül kwata kwarile, ó singül kwata nidipako, sab solodó kwarile.”\f + \fr 20:16 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fqa Godón bóktan solodó nidi barrkrrurr, sab singül kwata kwarile; Godón bóktan ngaen-gógópan barrkrrurr, sab solodó kwarile.\f*\x - \xo 20:16 \xt Metyu 19:30; Mak 10:31; Luk 13:30\x*   
\s1 Yesu Akó Aüd Ngim Tóba Büdülankwata Bóktanórr  
\r (Mak 10:32-34; Luk 18:31-34)  
\p
\v 17 Yesu Zerrusalem wirri basirrdü nóma kasilülürr, tóba 12 umulbain olmal kwat-kwat tótókde tebe-tebe pokodó imarrurr, akó ibüka we bóktanórr wagó,  
\v 18 “Tübarrkrru! Mi Zerrusalem bamseldakla. I sab kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pam, ibü tangdó ola küngrirre, da i kürü büdül bóktan sab ola kókyerre.  
\v 19 Olgabi ama akó Zu-koke nidipko, ibü tangdó ugón küngrirre. I kürü sab we ⌊tiz kangónórre⌋ akó karrkukus sye-i kyólnórre, da kürü krrosdó sab we kómngyerre. Aüd ngim ngürrdü, God kürü sab ugón kürsümüle büdüldügab.”   
\s1 Zeims a Zon, Ibü Aipan Bato Bóktan  
\r (Mak 10:35-45)  
\p
\v 20 Zebedin siman olom nis,\f + \fr 20:20 \fq Zebedin siman olom nis \ft Zeims akó Zon namülnürri, Yesun umulbain olmaldógab nis namülnürri.\f* ibü aipa katókórr Yesuka, tóba nis siman olom nispükü. Wa tóba wakósingül nülkamülürr Yesun obzek kwata, tóba ubi pupainüm darrü klamóm.   
\p
\v 21 Yesu oya umtinürr wagó, “Marü ubi larógóma?”  
\p Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Ma kürü dümdüman kyal, kürü ne siman olom nisamli marü minggüpanan mórróni moba Kingzan Balngomól Bwóbdü, darrüpa marü tutul kwata, darrüpa marü banól kwata.”   
\p
\v 22 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “E umul-kókakla e larógóm batodakla! E ia gaodómamli ene müp ódódóm, ka ne müp ódódóm kaindóla?”\f + \fr 20:22 \ft Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa “E ia gaodómamli ini kübüldügab anónóm, ka ne kübüldügab anónóm kaindóla?”\f*  
\p I bóktan yalkomórri wagó, “Ki gaodómamli.”   
\p
\v 23 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Amkoman, e ene müp sab idüdi, ka ne müp ódódóm kaindóla. A kürü gaodó kokea yabü ok ainüm mórranóm kürü tutul kwata akó kürü banól kwata. Sab kürü Aba wató nókyene ene marrgu nis, wa nibióbkü kuri tónzapónórr.”   
\p
\v 24 Da ene 10 ngarkwat umulbain olmala nóma barrkrrurr, ibü ngürsila yazebórr ene nis narezoreti pam nisdü, Zeims a Zon.  
\v 25 Da Yesu ibü blaman ngibaunürr tóbaka. Wa bóktanórr ibüka wagó, “E umulakla, Zu-koke nidipako, ibü singüldü pama pamkolpam zirrbapón-bapón balngomóldako, akó ibü wirri pama ibü wirri arüngi balngomóldako.\x - \xo 20:25 \xt Luk 22:25-26\x*  
\v 26 Da yabüka inzan babula. Nadü oloman ubi yarile wirri ngi bainüm yabü aodó, wa yabü blamanab popa tangbamtin pam ki yaril.\x - \xo 20:26 \xt Metyu 23:11; Mak 9:35; Luk 22:26\x*  
\v 27 Akó yabükagab singüldü tótókóm nótó nóma yarile, wa yabü ⌊leba zaget olom⌋ ki yaril.  
\v 28 Ene inzana, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, igósidi koke tamórró igó, pamkolpama kürü popa tangamtin kwarile. Koke! Ka pamkolpam popa tangbamtinüm tamórró, kólba arról abün pamkolpamabkü darrem akyanóm, ibü arról akonóm kolae tonarrdógab.”   
\s1 Yesu Ilküp Murrbausürrün Pam Nisab Ilküp Dólóng Nyónürr  
\r (Mak 10:46-52; Luk 18:35-43)  
\p
\v 29 Yesu tóba umulbain olmalpükü Zerriko wirri basirr nóma amgatórr, ibüka wirri pamkolpamab ngoroa zutalórr.  
\v 30 Da módóga, nis ilküp murrbausürrün pam nisa kwat kabedó mórran namülnürri. Nóma arrkrrurri wagó, Yesu ibü arrgrratódae, i górrgarri wagó, “Lod, ⌊Deibidün⌋ Olom, kibü gyaur tóse!”   
\p
\v 31 Ene pamkolpama ibü nagóp, da nilóp piküp bainüm. A i ma górrganóm tai arüng ipadnürri wagó, “Lod, ⌊Deibidün Olom⌋, kibü gyaur tóse!”   
\p
\v 32 Yesu zamngólórr, da ibü nginaunürr. I nóma turrürri, wa ibü we nümtinürr wagó, “Ia yabü ubi ka yabünkü laró tónggapono?”   
\p
\v 33 I we bóktarri wagó, “Lod, gyaurka, kibü ilküp ugó tomgolnónóm!”   
\p
\v 34 Yesu ibü gyaur nósenórr, da ibü ilküp we namurróp. Dümdüman ibü ilküpa we tomgolóp, da i Yesuka we akyarri.   
\c 21  
\s1 Yesu Kingzan Zerrusalem Wirri Basirrdü Bangrinürr  
\r (Mak 11:1-11; Luk 19:28-40; Zon 12:12-19)  
\p
\v 1 Yesup Zerrusalem wirri basirr nóma ngorram yónónópma, i darrü basirr we emrranónóp, ngi Betpage, ⌊Olib Podo⌋ kabedó. Yesu tóba umulbain olom nis ngaensingülan we zirrnapónórr  
\v 2 ini bóktanpükü wagó, “E ugó aurram kókó yabü singül kwata ne basirrse. E kubó nóma bangrini, dümdüman e kubó óp ⌊donki⌋ tóba kyampükü oseni, sye-i amrókrrón. Kubó nogoamke, da kubó tüdüdamke.  
\v 3 Darrü oloma ne yabüka darrü poko nóma bóktóne, kubó igó ilamke magó, ‘Lod ini nis klamóm sógóse. Da wa kalma büsai talkomóle.’”   
\p
\v 4 Ini pokoa igósidi tómbapónórr, Lodón bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr pamkolpamdó adrratóm wagó,   
\q1
\v 5 “Zerrusalem pamkolpam\f + \fr 21:5 \fq Zerrusalem pamkolpam\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa Zaeonón óp olom\ft . Zerrusalemón darrü ngi Zaeon yarilürr. \fqa Zaeonón óp olom\ft  alap-alap bóktana. Oya küp módóga: \fq Zerrusalem pamkolpam\ft . Da Zerrusalem pamkolpama blaman Isrrael pamkolpam ngablaoda.\f* nilam,  
\q2 ‘Ngakónam, yabü kinga yabüka tótókda!  
\q1 Wa tüób mómók tonarr pama. Wa donkie tótókda,  
\q2 donki kyam kwitüm mórrarróna.’”\x - \xo 21:5 \xt Aesaya 62:11; Zekarraea 9:9\x*   
\p
\v 6 Da umulbain olom nisa we aurrürri, da tónggapórri ibü Yesu enezan nyalórr tónggapónóm.  
\v 7 Ene donki tóba kyampükü we tüdüdóp Yesuka. I tibiób tumum mórrkenyórr we nüdrratrri ene nis donki kwitüm. Yesu we kasilürr, da mórrkenyórr kwitüdü mórran-mórran bainürr.  
\v 8 Wa enezan wamlórr, abüna pamkolpamab ngorodógab tibiób tumum mórrkenyórr we zursilürr kwatódó oya morroal apadóm. Ngibürra pórngaepükü kari nugup tiz singgalgónóp, kwat kabedó kla, da Yesun kwatódó we zursilürr.  
\v 9 Singül kwata ne pamkolpamab ngoroa ogoblórr akó oya solkwat nidi zutalórr, oya wirribóka we yagürnóp wagó,  
\q1 “Mi ⌊Deibidün⌋ Olom yagürnórre!\f + \fr 21:9 \fq yagürnórre\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa osana\ft . Ini Ibrru bóktan opora. Oya küp módóga: \fqa (kibü) zid tinünüm errkyadan\ft . Zu pamkolpama Godón agür koralórr ini bóktan opore.\f*  
\q1 Wa bles airrüna, Lodón ngidü nótó tótókda!  
\q1 Mi Wirri Kwitüm Godón yagürnórre!”\x - \xo 21:9 \xt Wórr Peba 118:25, 26\x*   
\p
\v 10 Yesu Zerrusalem nóma bangrinürr, blaman basirr pamkolpama barrkürrürr. Tibiób bamtinónóp wagó, “Ini ia nótóke?”   
\p
\v 11 Yesuka ne pamkolpamab ngoroa zutalórr, ibüka we bóktanónóp wagó, “Ini Yesue, ene prropet Nazarretgab, Galili prrobinsdüma.”   
\s1 Yesu Pamkolpam Kolabütan Yarilürr ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ Kal Akólórrón Pul Basirrdü  
\r (Mak 11:15-19; Luk 19:45-48; Zon 2:13-22)  
\p
\v 12 Yesu Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirrdü we bangrinürr. Wa blaman kolpam kolabütan yarilürr, ola nidi sel bain akó nidi bumióg kwarilürr. Mogob pamkolpamab mani nidi sensi bangón kwarilürr, Yesu ibü tógal okaka we izazilürr. Gainao póyae nidi sel bain kwarilürr, ibü mórran klampükü ta izazilürr.\fig Yesu tógal okaka azazilda.|alt="Jesus turning tables of money-changers" src="WA03896b.tif" size="span" loc="21:12-13" copy="UBS (Graham Wade)" ref="21:12" \fig*  
\v 13 Wa ibüka bóktanórr wagó, “Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Kürü Müót sab wata inzan ngilian kwarile wagó, pamkolpamab tóre müót.’ A e ma igó aindakla, wamaka gómól pamab ban bwóbe!”\f + \fr 21:13 \ft Pamkolpama popa kla koke sel bain akó bumióg kwarilürr, wata we elklaza, pamkolpama prrist ne elklaza iliónórre, Godónkü urdü bamngulüm ⌊altadó⌋. Mogob mani ta Godón Gyabi Müótan tóba manidü sensi angón kwarilürr. Ngibürr mogob pamab mani wirri arüng koke yarilürr Godón Gyabi Müótüdü zagetan ngitanóm. Wata Taerr wirri basirrdü ne mani tómbapónónóp, oya gaodó yarilürr Godón Gyabi Müótüdü zagetan ngitanóm, zitülkus oya arüng wirri yarilürr. A Yesu ene selbain pamkolpam gómól pam ngibasilürr, zitülkus i wirri darrem urrbulürr tibiób elklazadó.\f*\x - \xo 21:13 \xt Aesaya 56:7; Zerremaea 7:11\x*   
\p
\v 14 Ilküp murrbausürrün pamkolpam akó kolae wapór pamkolpama ene kal akólórrón pul basirrdü oyaka we togoblórr. Wa ibü blaman dólóng ninóp.  
\v 15 Wirri prrist akó Mosesón gida umulbain pama esenóp, Yesu wirri morroal ne elklaza tómbapón yarilürr, akó i ta kari olmalpókal nurrkrruóp taegwarrde Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirrdü wagó, “⌊Deibidün Olom⌋ yagüram!” Ibü ngürsila igósidi we yazebórr.  
\v 16 Da i Yesun we imtinóp wagó, “Ma ia arrkrrudóla kari olmalpókala ne poko bóktandako?”  
\p Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Ó, ka kuri nurrkrrunüma. E ta Godón Buk kuri etóngarre, igó ne poko bóktanda wagó,  
\q1 “‘Ma\f + \fr 21:16 \fq Ma \ft wa ⌊Mesayabóka⌋ apónda.\f* sab kari olmalpókal akó ngóm alo olmal umul ninünümo,  
\q2 moba agürüm amkoman moboküpi.’”\x - \xo 21:16 \xt Wórr Peba 8:2\x*   
\p
\v 17 Yesu ene pamkolpam ene wirri basirrdü nümgütóp. Wa we wamórr Betani basirrdü. Ene irrüb ola umtulürr.   
\s1 Yesu ⌊Pig⌋ Nugup Kolae Wyónürr  
\r (Mak 11:12-14, 20-24)  
\p
\v 18 Ene irrbianande, i Zerrusalem nóma bakolórr, Yesun aloa ipadórr.  
\v 19 Wa darrü pig nugup osenórr kwat kabedó, da we wamórr ngakanóm. Darrü küp koke esenórr, wata pórngaean kwarilürr. Yesu ene nugupdü we bóktanórr wagó, “Ma sab myamem küp kokean waono!” Dümdüman ene pig nugupa odalórr, da nurrótókórr.   
\p
\v 20 Umulbain olmala ene nugup nóma osenóp odalde, gübarirr aengóp. Da i oya we imtinóp wagó, “Ini pig nugupa büsai-büsai iade odole?”   
\p
\v 21 Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: e ne Godón amkoman nóma yangunane akó abün-abün gyagüpitótók koke nóma koralo, e inzan tórrmen tulmil tólaelane, ka ini pig nugupzan wangóna. A ini kla tebean koke. E ta ini podo ne igó nóma ilane magó, ‘Ma ugó bupa, da moba bumanik maludü,’ ene pokoa sab amkoman tómbapóne.  
\v 22 E ne Godón amkoman nóma yangunane, e tóredó ne klamóm yatoane, e sab ene kla ipüdane.”   
\s1 Amtin Bóktan Poko Yesun Zagetankwata  
\r (Mak 11:27-33; Luk 20:1-8)  
\p
\v 23 Yesu Godón Gyabi Müótan kal akólórrón pul basirrdü bangrinürr. Wa pamkolpamzan umul bain yarilürr, wirri prrist akó Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ oyaka we togobórr. Da we imtinóp wagó, “Ma ini elklaza ia nadü balngomól arüngi tómbapóndóla? Marü ini arüng ia nótó mókyanórr?”   
\p
\v 24 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka yabü darrpan amtin bóktan poko bamtindóla. E ne kürüka morroal bóktan nóma salkomólane, ka yabü umulüm igósidi adrrüto, ka ini elklaza nadü arüngi tómbapóndóla.  
\v 25 Zonón ⌊baptaes baina⌋ ia nubógabi tamórr? Ia kwitümgab, ta ia pamdógab?”  
\p I tibiób ini bamtin bóktan pokoankwata we apón kwarilürr wagó, “Mi ne igó nóma kwarilo wagó, ‘Kwitümgab,’ wa kubó mibü tümtirre wagó, ‘Da e oya amkoman angunüm koke iade koralnórró?’  
\v 26 A mi ne igó nóma kwarilo igó, ‘Pamdógab,’ pamkolpam kubó ngürsil kwarile mibüka. Da mi pamkolpamab gum kwarilo, zitülkus blamana Zonón igó angundako wagó, wa prropeta.”  
\v 27 Da i bóktan we yalkomólóp Yesuka wagó, “Ki umul kokeakla.”  
\p Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Ka ta yabü koke nüzazilnümo igó, ka ini elklaza ia nadü arüngi tómbapóndóla.   
\s1 Alap-alap Bóktan Nis Olom Nisab Didiburrdü Zagetankwata  
\p
\v 28 “E ia gyagüpi tótókdakla ini alap-alap bóktanankwata? Darrü tonarr, paman nis siman olom nis namülnürri. Wa tóba ngaen siman olomdó wamórr a oyabóka wagó, ‘Kürü olom, ⌊grreip⌋ didiburrdü zagetóm ugó wam ini ngürr.’  
\v 29 Wa tóba abbóka wagó, ‘Ka kokela.’ Da solodó tóba gyagüpitótók we imzazilürr, da we wamórr didiburrdü zagetóm.  
\v 30 Aba akó darrü siman olomdó wamórr. Oya akó dadan bóktan poko yalórr wagó, ‘Kürü olom, didiburrdü zagetóm ugó wam ini ngürr.’ Ene oloma tóba abbóka wagó, ‘Taia ba, ka kubó wamo.’ Da ma koke wamórr.  
\v 31 Ia nadü oloma aban ubi ipadórr?”  
\p Wirri prrist akó Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pama oyabóka wagó, “Ngaen siman oloma tóba aban ubi ipadórr.”  
\p Yesu ibübóka wagó, “Ene amkoman pokoa! Ka yabü amkoman poko byaldóla: taks mani dakabain pama akó popa kwatódó agól kol,\f + \fr 21:31 \fq taks mani dakabain pam akó popa kwatódó agól kol\ft a blaman kolae tonarr pamkolpam ngablaoda.\f* Godka nóma tübyalüngórre, Godón Kingzan Balngomóldó ngaen-gógópan idi barrbündako yabü singül kwata.  
\v 32 Zon Baptaes Bain Pama yabü dümdüm kwat mamoanóm umul bainüm tamórr, da e oya amkoman koke yangunarre, a taks mani dakabain pam akó popa kwatódó agól kol, i ma oya amkoman yangunóp.\f + \fr 21:32 \ft Ene kolae tonarr pamkolpam ngaen siman olomzanako: ngaen-gógópan Godón bóktan koke arrkrrudako. Solodó, Godka byalüngdako akó oya ubi apadódako. Zu wirri pam nis ngim siman olomzanako: taeane Godón bóktan apadódako, tórrmen ma babulako.\f* E go ene kolae tonarr pamkolpamab amkoman bangun esenarre, da e yabiób gyagüpitótók koke izazinarre Zonón amkoman angunüm, solodó.\x - \xo 21:32 \xt Luk 3:12; 7:29-30\x*   
\s1 Grreip Zid Apap Ngakan Pamab Alap-alap Bóktan  
\r (Mak 12:1-12; Luk 20:9-19)  
\p
\v 33 “Akó darrü alap-alap bóktan tübarrkrru. Darrü pama abün grreip zid iritürr tóba tüpdü. Ene kakóm, wa kal akólórr. Wa kugupi ilüngürr, ene grreip ngórr mor amóngóm, da wa barrkyanan kwit azil müót elórr, tóba grreip kaldó olgab azilüm.\fig grreip apap|alt="vineyard with watchtower and winepress" src="LB00103B.TIF" size="span" loc="21:33-41" copy="Louise Bass" ref="21:33" \fig* Da wa ene grreip apap ngibürr ngaon pam nókyenóp ngakanóm tibiób darremóm akó tóbankü. Tüób ama aibwób wamórr.  
\v 34 Grreip ngórr abül tonarr nóma semrranórr, wa tóba leba zaget pam zirrnapónóp ene pamdó, grreip apap nidi ngakan kwarilürr, tóba ene pailan grreip ngórr azebóm.  
\v 35 Ene apap ngakan pama ene leba zaget pam bumigóp. Darrü we enan dom apónóp, darrü we büdülümpükü emkólóp, akó darrü wa ingülküpi emkólóp.  
\v 36 Ene apap aba akó dokyanan leba zaget pam we zirrnapónóp. Ibü akó dadanzan nangónóp.  
\v 37 Dómdóm ma aba tóba darrpanan siman olom we zirrapónórr ibüka, igó gyagüpitótókpükü wagó, ‘I kürü siman olom sab morroal tonarre yangórre.’  
\v 38 Ene grreip apap ngakan pama aban olom nóma esenóp, i tibióbka bóktónóp wagó, ‘Ene olom módóga, ini grreip apap sab nótó ipüde. Yao! Mi errkya büdülümpükü amkaldakla, akó oya aban elklaza sab midi iade yazebrre, aban büdül kakóm!’  
\v 39 Da módóga, i oya we amigóp, ama apap kalkuma amaikóp, da büdülümpükü we emkólóp.   
\p
\v 40 “Ene grreip apap aba sab tüób nóma tame, wa ia laró tónggapóne ene grreip apap ngakan pamdó?”   
\p
\v 41 Ene wirri pama bóktan we yalkomólóp wagó, “Ene kolaean pam sab büdülümpükü ekrróne, akó wa ene grreip apap sab ngibürr apap ngakan pam nókyerre. Da i sab oya tóba ngórr grreip iliónórre, abül tonarr nóma semrrale.”   
\p
\v 42 Yesu ibübóka wagó, “E ta ini poko kürükwata etóngarre Godón Wibalómórrón Bóktandó wagó,  
\q1 “‘Müót balmel pama ne ingülküp\f + \fr 21:42 \fq ingülküp\ft : Isrrael pamkolpama müót ingülküpi balmel koralórr, da müót wata amoanda. Mibü müót wa talkuma amoanda.\f* alzizi amaiknóp,  
\q2 errkya ma ene müótan zirrgüpdü ingülküpüm wató kuri baine.  
\q1 Lod ini kla tüób tónggapónórr,  
\q2 da mibü ilküpdü kari morroal ta kokea!’\x - \xo 21:42 \xt Wórr Peba 118:22-23\x*   
\p
\v 43 “Ini zitülkusdü ka yabü igó byaldóla, God sab bólene yabü\f + \fr 21:43 \fq yabü \ft wa Zu pamkolpambóka apónda.\f* balngomólóm Kingzan akó wa bókyene we pamkolpam balngomólóm Kingzan, Godón Balngomólan küp nidi bapóndako.  
\v 44 Nótó aupe ini ingülküp kwitüdü, sab syórr yangóne. Akó ingülküpa noanka tupe, oya sab baem apóne.”\f + \fr 21:44 \ft Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó, ini atang opor 44 babula. Ini alap-alap bóktana. Ingülküp wa Yesunbóka apónda. Ini bóktanan küp módóga: \fqa Yesun nidi alzizi amanikdako, sab kolae nirre.\f*   
\p
\v 45 Wirri prrist akó Parrisia oya alap-alap bóktan nóma arrkrruóp, da i umul bainóp wagó, Yesu ibükwata bóktanda.  
\v 46 I kwat we yamkünónóp oya amiógüm. A i ma pamkolpamab gum kwarilürr, zitülkus ene pamkolpama igó yangunónóp wagó, Yesu wata prropeta.   
\c 22  
\s1 Kol Amióg Tórean Alap-alap Bóktan  
\r (Luk 14:15-24)  
\p
\v 1 Yesu wirri prristdü akó ⌊balngomól byarrmarr pamdó⌋, akó alap-alap bóktan yarilürr wagó,  
\v 2 “Godón Kingzan Balngomól inzanase. Darrü bwóban kinga tóba siman oloman kol amióg tóre tónggapónórr.  
\v 3 Wa tóba ⌊leba zaget⌋ pam zirrnapónóp, nibiób ngibaunürr, ibü byalóm ene tóredó tótókóm. Da i ma ubi koke bainóp tótókóm.  
\v 4 Wirri pama akó tóba ngibürr zaget pam zirrnapónóp wa ne pam ngibaunürr, ibü byalóm tóba tóredó tótókóm, ini bóktanpükü wagó, ‘Tübarrkrru! Ka kólba tórean blaman alo kla kuri tómbapóna. Kürü simanal ⌊kau⌋ akó pyórr aupürrün kau kuri bódabórre. Blaman kla tómbapórrónako, da yao, ugó togob tóredó!’  
\v 5 A ibü darrü baku burrul ta babulan yarilürr. I blamana tibiób ubiankwata barsenórr. Darrüpa tóba ngaon bwóbdü wamórr, darrüpa tóba elklaza bumióg müótüdü wamórr,  
\v 6 a barrea wirri paman zaget pam bumigóp, kolae akrran we okrralórr, da büdülümpükü we ekrrónóp.  
\v 7 Kinga nóma arrkrrurr, oya kari ngürsila ta koke ipadórr. Wa tóba gazirr pam we zirrnapónóp oya zaget pam nidi okrralórr, ibü blaman büdülümpükü akrranóm. Akó ibü wirri basirrpükü ta uri setenóp.  
\v 8 Wa tóba ngibürr leba zaget pam ngibaunürr, ibübóka wagó, ‘Tóre alo kla blaman tómbapórrónako. Ka ngaen-gógópan ne pamkolpam ngibauna, morroal tonarr ngarkwatódó pamkolpam koke kwaril kürü tóredó tótókóm.  
\v 9 Da ugó ogob wirri kwatódó ne il bagótdako. E kubó nigó-nigó pamkolpam nósenane, da kubó ngiblinamke tóredó tótókóm.’  
\v 10 Oya leba zaget pama we ogoblórr wirri kwatódóma. I nibiób nósenónóp, morroal pamkolpam, kolae pamkolpam, ibü darrpan pokodó we kwób isuóp. Ene kwóbbazen müóta tai kókó we barümürr pamkolpamabme.   
\p
\v 11 “Kinga ene pamkolpam ngabkanóm wamórr. Wa ola darrü pam esenórr tóre mórrkenyórr koke nótó batenórr.  
\v 12 Oyabóka wagó, ‘Gódam, ma wa ini ia tübangrina tóre mórrkenyórr-koke?’ Ene pama darrü poko kokean bóktanórr.  
\v 13 Da kinga tóba zaget pam nilóp wagó, ‘Wapór a tang nürümam, kalkuma tümün kwatódó ugó amaikam. Wa sab ola yón akó zirrgüp bótak yarile.’  
\v 14 God blaman pamkolpam ngibaunda, sab ma aüdan sazebe.”\x - \xo 22:14 \xt Metyu 8:12; 25:30; Luk 13:28\x*   
\s1 Amtin Bóktan Poko Taks Maniankwata  
\r (Mak 12:13-17; Luk 20:20-26)  
\p
\v 15 Ene kakóm, Parrisia ogobórr, bóktan we tónggapónóp Yesun darrü bamtin bóktan poko amtinüm, wa morroal koke ne bóktan poko ki yalkomóle.  
\v 16 Da i ngibürr Errodón\f + \fr 22:16 \fq Errod \ft Galili prrobins alngomól pam yarilürr Rrom kingankü.\f* mamoan pam akó tibiób ngibürr umulbain olmal we zirrnapónóp Yesuka. Oyabóka wagó, “Umulbain Pam, ki umulakla wagó, ma amkomanla akó ma Godón kwat amkoman bóktane umul byóndóla pamkolpamdó. Akó pamkolpamab gyagüpitótóka marü koke gum-guman ngitandako. Ki ene kla umulakla, zitülkus ma blaman pamkolpam, ia wirri pam, kari pam, wata darrpan ngarkwatódó ngabkandóla.”\f + \fr 22:16 \ft I Yesuka mis bóktan wazeblórr, oya saul ainüm.\f*  
\v 17 Oya imtinóp wagó, “Kibü moba gyagüpitótók kóbó tüzazilnüm, mibü gidadógab ia taia Sisan\f + \fr 22:17 \fq Sisa\ft : Rrom pamkolpama tibiób king \fq Sisa\ft bóka ngiblian kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga: \fq Caesar\ft  ó \fq Emperor\ft . Wa ngaen blaman Isrrael pamkolpamab tüp tóbankü yazebórr. Ene tonarrdó, wa ma igósidi blaman Isrrael pamkolpamab kingüm bainürr.\f* taks mani aliónüm, ta ia koke?”   
\p
\v 18 A Yesu ma ibü kolaean gyagüpitótók umul bainürr,\f + \fr 22:18 \ft Errodón mamoan pamab gyagüpitótókdógabi, Sisan taks mani alión asi ki yarilün. A Parrisiab gyagüpitótókdógabi, Sisan taks mani alión babul ki yarilün, zitülkus Zu pamkolpamab gida igó bóktanórr wagó, taks mani alión babula mogob pamkolpamdó.\f* da we nilóp wagó, “E taepurrane bóktan pamakla! Ia e kürü kólba bóktandógabi amiógüm iade kaindakla?  
\v 19 Darrü taks mani küp kürü kóbó kómtyenam!”  
\p I oyaka darrü küp we idüdóp,  
\v 20 da wa ibü nümtinóp wagó, “Ia noan obzeke akó ngie?”   
\p
\v 21 I bóktan we yalkomólóp wagó, “Sisan.”  
\p Da Yesu ibüka bóktanórr wagó, “Da módóga, Sisan ne klamko, Sisan ilinamke, akó Godón ne klamko, Godón ilinamke.”   
\p
\v 22 Da i Yesun bóktan nóma arrkrruóp, gübarirr aengóp. I oya we amgütóp, da we bakonórr.   
\s1 Amtin Bóktan Poko Büdülab Barsinankwata  
\r (Mak 12:18-27; Luk 20:27-40)  
\p
\v 23 Ene dadan ngürr, ngibürr ⌊Sadusi pama⌋ Yesuka togobórr bamtin bóktan poko amtinüm, amkoman moboküpi koke. Ini pama igó bóktan kwarilürr wagó, pamkolpama sab koke tübarsile büdüldügab.\x - \xo 22:23 \xt Apostolab Tórrmen 23:8\x*   
\p
\v 24 I Yesuka we bóktónóp wagó, “Umulbain Pam, Moses igó yarilürr wagó, ‘Darrü kolpükü pama ne nóma nurrótóke olmal-koke, ene paman narezoreta sab ene kóble ki zumióg, olmal balngenóm tóba büdül narezoretan ngidü.’\x - \xo 22:24 \xt Duterronomi 25:5\x*  
\v 25 Da módóga, ngaen 7 zonaretalpükü pam kinkü aini koralórr. Nareta kol zumiógürr, da wa nurrótókórr olmal-koke. Kóble wa tóba olgabi zoretan tangdó zumgatórr.  
\v 26 Ene kóble noa tangdó ungrinürr, wa ta olmal-koke nurrótókórr. Akó darrüpa upadórr; wa ta olmal-koke nurrótókórr. Inzan kókó blaman ene pama nurrbarinürr.  
\v 27 Solodó ene kóblea we nurrótókórr.  
\v 28 Da sab büdüldügab barsin tonarrdó, ia wa sab tai noan kol warile? Ki ene poko amtindakla, zitülkus i oya blamana zumigóp.”   
\p
\v 29 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E kle-kle gyagüpi tótókdakla, zitülkus e umul-kókakla Godón Wibalómórrón Bóktan akó Godón arüng!  
\v 30 Büdüla nóma tübarsile arróldó, i sab myamem tibiób koke bumiógnórre, a i ma sab inzan kwarile, wamaka kwitüm anerruako.  
\v 31 E ta kuri etóngarre God yabüka ne poko bóktanórr büdülab barsinankwata wagó,  
\v 32 ‘Ka Eibrra-amón God, Aesakón God, akó Zeikobón God.’\f + \fr 22:32 \fq Eibrra-am, Aesak, \ft akó \fq Zeikob\ft , ibü büba ngaen nurrbarinürr, da ibü samu ma arrólako Godón bwóbdü.\f*\x - \xo 22:32 \xt Bazeb Tonarr 3:6\x* Wa büdül pamkolpamab God koke-e, a wa arról pamkolpamab Gode.”   
\p
\v 33 Pamkolpam ngoroa ene bóktan nóma barrkrrurr, i gübarirr aengóp, wa ne poko umul nyónónóp.   
\s1 Godón Wirrian Gida Bóktan Poko  
\r (Mak 12:28-34; Luk 10:25-28)  
\p
\v 34 Parrisia nóma barrkrrurr wagó, Yesu Sadusi pamab bóktan kuri piküp ine, i darrpan pokodó we kwób bazenórr.  
\v 35 Darrpan Parrisia, tüób Zu pamkolpamab gida umulbain pam yarilürr, Yesun apókórr tóba bamtin bóktan poko-e.  
\v 36 Wagó, “Umulbain Pam, Godón wirrian gida bóktan poko ia nadü ne klame?”   
\p
\v 37 Yesu oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Marü ⌊moboküpdü ubi⌋ asi ki yarilün Lodka, marü God, moba dudu moboküpi, dudu samu-i, akó dudu gyagüpitótóke.\x - \xo 22:37 \xt Duterronomi 6:5\x*  
\v 38 Ini ngaen-gógópan Godón wirrian gida bóktan poko módóga.  
\v 39 Nis ngim wirrian gida bóktan poko módóga, ‘Marü moboküpdü ubi moba minggüpanandó ne olome\f + \fr 22:39 \ft Ma müsirrga ain bóktan 19:19 ngakanke.\f* inzan ki yarilün, marü moboküpdü ubi mobakazane.’\x - \xo 22:39 \xt Lebitikus 19:18\x*  
\v 40 Mosesón dudu Gida Buk akó blaman Prropetab Peba, ini nis gida bóktan pokodó karrkukus bórrangórrónako.”   
\s1 Amtin Bóktan Poko Ene ⌊Kerrisonkwata⌋  
\r (Mak 12:35-37; Luk 20:41-44)  
\p
\v 41 Parrisiazan darrpan pokodó kwób bazerrón kwarilürr, da Yesu ibü igó poko nümtinóp wagó,  
\v 42 “E ia gyagüpi tótókdakla Kerrisonkwata? Ia wa noan olome?”  
\p I bóktan yalkomólóp wagó, “Wa ⌊Deibidün⌋ olome.”   
\p
\v 43 Yesu akó bóktanórr wagó, “Godón Samua Deibidün iade yalórr tóba olom ngi ngyesilüm wagó, ‘Lod’? Deibid igó wialómórr wagó,   
\q1
\v 44 “‘Lod God igó bóktanórr kürü Lodódó\f + \fr 22:44 \fq kürü Lod \ft wa ⌊Mesayabóka⌋ apónda.\f* wagó,  
\q2 “Ma ae mórra kürü tutul tangdó,  
\q2 kókó ka sab marüka nidi bóka bamgündako, marü wapór-o lorodó irrbuno.” ’\f + \fr 22:44 \ft Ini bóktanan küp módóga: marüka nidi bóka bamgündako, ka sab blaman ⌊ut-ut ninünümo⌋ marünkü. \f*\x - \xo 22:44 \xt Wórr Peba 110:1\x*   
\m
\v 45 Deibid tüób ne Kerrison nóma ngilianórr wagó, ‘Lod’, da Kerriso Deibidün olom iadea?”\f + \fr 22:45 \ft Yesun amtin bóktan igó yarilürr: Yesu Deibidün büdül kakóm tómtómólórr. Da Yesu Deibidün Lod iade yarilürr?\f*   
\p
\v 46 Darrü pam gaodó koke yarilürr Yesuka bóktan poko alkomólóm, da ene ngürrdügab blaman gum kwarilürr oya ngibürr poko amtinüm.   
\c 23  
\s1 Yesu Pamkolpam Arüngi Ikik Nókrrónóp Mosesón Gida Umulbain Pam akó Parrisi, Ibübóka  
\r (Mak 12:38-39; Luk 11:43, 46; 20:45-46)  
\p
\v 1 Ene kakóm, Yesu pamkolpamab ngorodó akó tóba umulbain olmaldó bóktan yarilürr.  
\v 2 Wagó, “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisia Mosesón pabo kuri ipüdóp; ibü ene arüng ó dümdüm asine Mosesón gida müsirrga ainüm.  
\v 3 E sab ibü blaman bóktan amorran kwarilünke, yabü ne kla tómbapónóm byal kwarile. A i ne kla tólbaeldako, e ibü mamoan-gu, zitülkus i pamkolpam ne kla umul baindako, tib tórrmendó koke arrbündako.  
\v 4 Inzande, i ngyaben kari müp koke aindako abün gida tómbapónde pamkolpama mamoanóm. A i ma tib tibiób tang pyóm kubó kokean ingrirre ene müp kwit ainüm.  
\v 5 I blaman ne elklaza tómbapóndako, ibü ubi pamkolpama ibü nóserre. I tibiób müóngdü ne bokoszan kla\f + \fr 23:5 \fq bokoszan kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq phylacteries \ft  (Duterronomi 6:8; 11:18). Ini bóktan opora Grrik bóktandógab tótókda.\f* bameldako, Godón bóktan opor ne kla kugupidümako peba mórragdó balómórrón, barrkyananako ngibürr pamab bokoszan klamdógab.\fig bokoszan kla müóngdü akó tangdó|alt="Man with phylacteries" src="GT00035b.tif" size="col" copy="Gordon Thompson" ref="23:5" \fig* Akó banól tangdó ta inzan bameldako. Ibü tumum mórrkenyórrdü maenzan balmelórrón sye\f + \fr 23:5 \fq maenzan balmelórrón sye\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq tassels \ft  (Bótang Peba 15:37-41; Duterronomi 22:12).\f* ta kokrrap byóndako.  
\v 6 Ibü ta ene wirri ubi pokoa wirri pamab mórran bwóbdü mórranóm alongalo tóredó akó mórranóm wirri pamab mórran pokodó mibü kwóbbazen müótüdü.  
\v 7 Ibü ta inzan wirri ubi pokoa, pamkolpama ibü morroal ngürr bóktan nüliónórre pul basirrdü akó ‘Rrabi’bóka\f + \fr 23:7 \fq Rrabi \ft Arram bóktan ngia. Oya küp módóga: \fq Umulbain Pam.\f* nóma ngiblianórre.  
\v 8 Pamkolpama yabü ‘Rrabi’bóka koke ki ngiblianórre, zitülkus e blaman zonaretalpükümakla. Ka wata yabü blamanab darrpan Umulbain Pamla.  
\v 9 E darrü pam ini tüpdü yabiób abbóka koke ngilian kwarilo, zitülkus yabü blamanab wirri Ab wata kwitümase.  
\v 10 Yabü ta ‘Balngomól Pam’bóka koke ngiblian korale, zitülkus pamkolpam balngomól pam wata darrpan módóga, ⌊Kerriso⌋.  
\v 11 Yabü wirri pam nótóke, wa pamkolpamabkü leba zaget olom yarile.\x - \xo 23:11 \xt Metyu 20:26-27; Mak 9:35; 10:43-44; Luk 22:26\x*  
\v 12 Nadü oloma tóba ngi kwit ainda, God oya ngi sab tüp solkomóle. Akó nadü oloma tóba ngi tüp alkomólda, God oya ngi sab kwit ine.\x - \xo 23:12 \xt Luk 14:11; 18:14\x*   
\s1 Yesu Mosesón Gida Umulbain Pam akó Parrisi Nütüngóp  
\r (Mak 12:40; Luk 11:39-42, 44, 52; 20:47)  
\p
\v 13 “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi: e taepurrane bóktan pamakla! Sab Godón ngürsila tame yabüka, zitülkus e Godón Balngomól Bwóban barrbün mamtae murrausdakla pamkolpamab obzek kwata. Da e yaib ta koke barrbündakla, akó e ibü kwatpükü murrausdakla, barrbünüm nidi kaindako.\f + \fr 23:13 \ft Mosesón gida umulbain pama pamkolpam abün kari-kari gida bóktan poko nüliónónóp, Parrisia ne kla mamoan kwarilürr. Olgabi nabe yarilürr Godónbóka umul bainüm.\f*\f + \fr 23:13 \ft Abün Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó atang opor 14 babula. Wata ngibürrdü asine. Igó bóktanda wagó, “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi: e taepurrane bóktan pamakla! Sab Godón ngürsila tame yabüka, zitülkus e ngul kóbleab elklaza gómól-gómól azebdakla, müótpükü ta inzan. Akó pamkolpam ilklió büliónüm, e wirri kokrrap tóre bakodakla panzedó. Ini zitülkusdü e sab kari kolae darrem koke ipüdane Godkagab!” (Mak 12:40 akó Luk 20:47)\f*   
\p
\v 15 “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi: e taepurrane bóktan pamakla! Sab Godón ngürsila tame yabüka, zitülkus e ini tüpdü akó maludü agóltagóldakla darrpanan olom amkünüm, ubi nótó bainda Godón agürüm yabiób gyagüpitótók ngarkwatódó. E sab oya amkoman satanian olomóm inane; oya kolae tonarr ta sab wirrian yarile yabü kolae tonarrdógab, da wa sab igósidi ⌊metat bólmyan urdü⌋ wame.   
\p
\v 16 “Ilküp murrbausürrün balngomól pam, sab Godón ngürsila tame yabüka! E igó umul baindakla yabiób bóktan arüng akyanóm wagó, ‘Darrü pama ne ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ nóma angrinda ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ ngidü, oya bóktanan küp babula; ene wa taia tóba bóktan alkamül. A darrü pama ne arüng alkamül-koke bóktan nóma angrinda Godón Gyabi Müótüdü ne ⌊goldko⌋, ibü ngidü, ene wa tóba bóktan kokean alkamüle.’  
\v 17 Ilküp murrbausürrün gonggo pam! Wirrian ia nadü klama: ia gold, ta ia Godón Gyabi Müót, gold ne klama gyabian ngitanda? Godón Gyabi Müót wirrian klama!  
\v 18 E akó igó umul baindakla wagó, ‘Darrü pama ne arüng alkamül-koke bóktan nóma angrinda ⌊altan⌋ ngidü, oya bóktanan küp babula. Ene wa taia tóba bóktan alkamül. A darrü pama ne arüng alkamül-koke bóktan nóma angrinda altadó ne ⌊gyaur klame⌋, oya ngidü, ene wa tóba bóktan kokean alkamüle.’  
\v 19 E amkoman ilküküp murrbausürrünakla, wirrian ia nadü klama, gyaur kla, ta ia alta, gyaur kla ne klama gyabian ngitanda? Alta wirrian klama!  
\v 20 Ene igósidi, darrü pama arüng alkamül-koke bóktan nóma angrinda altan ngidü, wa ta altadó blaman ne gyaur klamko ibü ngidü bóktanda.  
\v 21 Akó wa arüng alkamül-koke bóktan nóma angrinda Godón Gyabi Müótan ngidü, wa ta oya ngidü bóktanda, ola nótó ngyabenda.  
\v 22 Akó wa arüng alkamül-koke bóktan nóma angrinda kwitüm ngidü, wa Godón kingan mórran klaman ngidü bóktanda akó oya ngidü, ola nótó mórranda.\x - \xo 23:22 \xt Aesaya 66:1; Metyu 5:34\x*   
\p
\v 23 “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi: e taepurrane bóktan pamakla! Sab Godón ngürsila tame yabüka, zitülkus e wa kari gida bóktan poko karrkukus amorrandakla, a e ma amkoman wirrian gida bóktan poko kuri elókane. Ini ne kari zidpókala dódórr baindako, mint, dil, akó kumin,\f + \fr 23:23 \fq mint, dil, akó kumin\ft : Ini karian zidpókal alo kla mis ain klamako (Lebitikus 27:30).\f* e ⌊wantent⌋ Godón ekyenane, tóba gida ngarkwatódó. Ini kari gida bóktan poko mamoan taia, a e ma ngibürr wirri gida bóktan poko koke ki elókane, igó wa: pamkolpam ⌊dümdüm tonarre⌋ akó gyauri ngabkan, akó ma ne poko bóktóna tónggapono.  
\v 24 Ilküp murrbausürrün balngomól pam, e büz kuri irrunane anón naedógab, a e ma ⌊kamel⌋ kuri idarükane!\f + \fr 23:24 \ft Ini alap-alap bóktana. Ini nis klam nis alóng-koke elklaza nisamli, zitülkus ⌊tómanpükümamli⌋ Godón ilküpdü. Büz arruan küp módóga: büz wirri kokea, a i adarüküm kokeako. Kamelan adarük ma ibü gaodóma. Yesun bóktanan küp módóga: Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi tüpan ngyaben gida umul bain koralórr; Godón amkoman gida ma koke umul bain koralórr.\f*   
\p
\v 25 “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi: e taepurrane bóktan pamakla! Sab Godón ngürsila tame yabüka, zitülkus e yabiób kübül wata tumum poko bagul umulakla, a ibü auma kugupi ama kari tómanpükü kokeako. Yabü moboküp kolae tonarre murrbausürrünako: a e wata yabióban gyagüpi bomandakla akó yabü ubi wata abün elklaza do bainüma!  
\v 26 Ilküp murrbausürrün Parrisi, ngaen-gógópan kübül kugupi ugó nugulam; tumum ta kubó igósidi ⌊tóman-koke⌋ yarile.   
\p
\v 27 “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi: e taepurrane bóktan pamakla! Sab Godón ngürsila tame yabüka, zitülkus e wa inzanakla, wamaka morroal püti airrün gapókako. Ngabkande wa morroalako, a ibü auma kugupidü, büdül pamkolpamab kus akó abürrün büdül büb barümürrünako.\x - \xo 23:27 \xt Apostolab Tórrmen 23:3\x*  
\v 28 Ene dadan ngarkwatódó, pamkolpamab ilküpdü e dümdüm ngyaben pamakla, a yabü auma büb kugupidü, e wata Godón taepurrane ngilian pamakla, akó kolae tonarr kari ta kokea yabüka.   
\s1 Yesu Mosesón Gida Umulbain Pamab akó Parrisiab Kolae Tonarran Darremankwata Bóktan Yarilürr  
\r (Luk 11:47-51)  
\p
\v 29 “Mosesón gida umulbain pam akó Parrisi: e taepurrane bóktan pamakla! Sab Godón ngürsila tame yabüka. E prropetab gapók tómbapóndakla morroal obzeksyók bapónóm, prropet ngaen ne gapókdó urrbulürr, akó e ngibürr dümdüm ngyaben pamkolpamab gapók ta püti baindakla ibü gyagüpi amanóm.  
\v 30 E wa igó bóktandakla wagó, ‘Mi ne asi nóma ki kwarila mibiób abalbobatalab tonarrdó, mi ibü koke ki tang nólenóp ene prropet akrranóm.’  
\v 31 Da inzan bóktande, e wa yabiób kuri pupo tübinane wagó: prropet nidi okrralórr, e ibü bobatalakla.  
\v 32 Da taia, akó pokodó ugó ipüdam, yabü abalbobatala ne kla ngangólóp!  
\v 33 E gwarakla akó gwarab kupoakla! E wa sab metat bólmyan urdügab ia kyab kórzinane, God yabü ola nóma zirrnapórre yabiób kolae tonarranme?\x - \xo 23:33 \xt Metyu 3:7; 12:34; Luk 3:7\x*  
\v 34 We zitülkusdü, ka yabü igó poko byaldóla, ka sab yabüka prropet, ⌊wirri gyagüpitótók⌋ pam, akó umulbain pam zirrtapónónómo. E sab ngibürr büdülümpükü okrralo, ngibürr krrosdó omelolo, ngibürr e sab Zu pamkolpamab kwóbbazen müótüdü karrkukus sye-i ola nyólnane, ngibürr e ma sab basirr-basirrdüma kolabütan kwarilo.  
\v 35 Inzan tórrmen tómbapónde, dümdüm ngyaben pamab óea ne tópkónóp, ene sab yabü müp yarile, tai Eibolón óedógab, dümdüm nótó ngyaben yarilürr, kókó Zekarraean óea ne tópkanórr, Berrekayan olom. E oya ⌊Gyabi Bwób⌋ akó alta, ibü dadamüz emkólarre.\x - \xo 23:35 \xt Bwób Zitül 4:8; 2 Krronikol 24:20-21 \x*  
\v 36 Ka yabü amkoman poko byaldóla: blaman ene müpa sab ini lüólan pamkolpamdó togobe!   
\s1 Yesun Gyaur Zerrusalem Pamkolpamdó  
\r (Luk 13:34-35)  
\p
\v 37 “O Zerrusalem, Zerrusalem! Ma prropet büdülümpükü akrrandóla, akó God tóba ne bóktan amarru pam zirrbapónda, ibü ta ma ingülküpi akrrandóla. Ia nigó münüm kürü wirri ubi yarilürr marü pamkolpam kwób asum darrpan pokodó, aip karrakarra póyaea tóba kupozan kwób asudo, da tape ngablaodo. A ma ubi koke namülnürrü, ka ene poko koke ki tólaela!  
\v 38 Turrkrru, marü müót\f + \fr 23:38 \fq müót \ft wa alap-alap Zerrusalembóka apónda (Zerremaea 22:5).\f* sab yuógan amgatórrón yarile.  
\v 39 Zitülkus módóga, ka marü igó ayaldóla, ma sab myamem kürü kokean kóseno, kókó ma sab igó bóktono wagó, ‘Wa\f + \fr 23:39 \fq wa \ft ⌊Mesayabóka⌋ apónda.\f* bles airrüna, Lodón ngidü nótó tótókda.’”\f + \fr 23:39 \ft Zerrusalem pamkolpama Yesun akó ki eserre, wa Zerrusalem nóma ki bangrine donki kwitüdü (Luk 19:28-44). Ene ngürrdü i ene bóktan opor ki taegwarr kwarile.\f*\x - \xo 23:39 \xt Wórr Peba 118:24 \x*   
\c 24  
\s1 Yesu ⌊Godón Gyabi Müót⌋ Kulainankwata Bóktanórr  
\r (Mak 13:1-2; Luk 21:5-6)  
\p
\v 1 Yesu Godón Gyabi Müótüdügabi tubrranórr, da nóma wamlórrma, umulbain olmala oyaka togobórr oya Godón blaman ene müót akó umul ainüm. Oyabóka wagó, “Ma ini morroal wirri müót ngankónónóm!”  
\v 2 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “E ini kla tai kuri nósenane? Ka yabü amkoman poko byaldóla: sab darrü ingülküpa aini kokean bamine tóba pabodó. Blaman sab amarrón kwarile ama tüpdü.”\f + \fr 24:2 \ft Godón Gyabi Müót wirrian müp ingülküpi aelórrón yarilürr.\f*   
\s1 Elnga Ngürrab Tómbapón Tulmil  
\r (Mak 13:3-13; Luk 21:7-19)  
\p
\v 3 Yesu ⌊Olib Pododó⌋ nóma mórran yarilürr, oya umulbain olmala tibi-tibi pokodó oya ola agotóp. Oyabóka wagó, “Ma kibü tüzazilnüm ini klama sab nóma tómbapórre. Akó ki sab ia umul bairre igó, marü alkomól tonarra minggüpanan kuri tübine akó ini ngyaben wata kuri blakóne?”   
\p
\v 4 Yesu ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “E umul-umul kwarilün, sab darrü olom ok ain-gu yabü ilklió büliónüm.  
\v 5 Zitülkus módóga, abüna sab kürü ngidü togoble igó bóktankü wagó, ‘Ka módógla, ⌊Kerriso⌋.’ I sab abün pamkolpam ilklió nüliónórre ibü amkoman bangunüm.  
\v 6 E sab barrkrrulo wagó, bwób-bwóba tibiób bókrrandako akó ngibürr bóktan gazirrankwata. Da ene pokodó arrkürrgu! Ini klama sab ki tólbaelnóm, Godón tóba bóktan ngarkwatódó, a tüpan blakón tonarr wa küsila.  
\v 7 Darrü kantrri pamkolpama sab darrü kantrri pamkolpampükü bókrrale. Darrü kingan gazirr pama sab darrü kingan gazirr pampükü gazirr kwarile. Sab wirri ku kwarile akó bwób-bwób sab tüpa mórrbaeng yarile.  
\v 8 Blaman ini elklaza sab inzan kwarile, wamaka kola ngaen-gógópan azid nóma apadódo marrna bain minggüpanan. Ene azid ngaen-gógópan karia, ama solkwat tai wirri baile.   
\p
\v 9 “Yabü sab wirri pamab tangdó urrbule. Yabü sab wirri müp nüliónórre, solodó ama büdüldü urrbule. Blaman ini tüpdü pamkolpama sab yabü alzizi zomale, kürü ngianbókamde.\x - \xo 24:9 \xt Metyu 10:22\x*  
\v 10 Ene tonarrdó, abün pamkolpama sab kak amórre Godón amkoman angun-gum. Pamkolpama tibiób sab alzizi boman kwarile, akó darrem-darrem pupo bainórre wirri ngi pamdó.  
\v 11 Akó sab abün obae prropeta togoble, da i sab abün pamkolpam ilklió nüliónórre ibü bóktan amkoman angunüm.  
\v 12 Ene tonarr, kolaea sab tai wirri baile ini tüpdü. Ini zitülkusdü abün pamkolpamab moboküpdü sab gyaur burrul babulan yarile gódamdó.  
\v 13 Kürü amkoman angunüm karrkukus nótó zamngólda kókó blakón tonarrdó, God sab oya zid ine.\x - \xo 24:13 \xt Metyu 10:22\x*  
\v 14 Ini Morroal Bóktan Godón Kingzan Balngomólankwata, sab bwób-bwób akó basirr-basirr amgol kwarile, blaman pamkolpam umul-umulan ngibtanóm. Solodó, dómdóm ngürr ugón semrróne.   
\s1 Ngazirr Kla  
\r (Mak 13:14-23; Luk 21:20-24)  
\p
\v 15 “Prropet Danielzan bóktanórr, e sab ngazirr kla esenane Godón Gyabi Müótüdü, gyabian pokodó zamngólórrón. Ene ngazirr klama sab ene Gyabi Müót amkoman ⌊tómanan⌋ ngitine Godón ilküpdü.”\x - \xo 24:15 \xt Daniel 9:27; 11:31; 12:11\x*  
\p (Atang olom nótóke, wa ini bóktanan küp tai ki emzyat!)\f + \fr 24:15 \ft Ini Metyun bóktane tóba bótang pamkolpamdó.\f*   
\p
\v 16 “Ini klama sab nóma tómbapóne, Zudiam nidipako, sab podopükü bwóbdü ki busunüm.  
\v 17 Mórrkakak kwitüm ne olome,\f + \fr 24:17 \ft Ene tonarrdó mórrkakak taptap kwarilürr akó pamkolpama ola mórran kwarilürr.\f* wa koke ki abi darrü kla apadóm. A wa büsai ki buso tóba zid bainüm.  
\v 18 Ngaon bwóbdü ne olome, koke ki alkomól tóba müótüdü, tumum mórrkenyórr apadóm. A wa büsai ki buso.\x - \xo 24:18 \xt Luk 17:31\x*  
\v 19 Sab kari kolae koke yarile ene ngürrdü bikómpükü akó ngómrin kolabkü!  
\v 20 E inzan tóre bako kwarilün Godka wagó, ‘Ini buso tupsoa koke ki tómbapó güb melpaldó ó ⌊Sabad⌋ ngürrdü.’  
\v 21 Zitülkus módóga, ene müp sab kari kolae koke kwarile, pamkolpama ne kla koke kuri azid aengóp, ngaen, ini tüpan zitüldügab, kókó errkya. Myamem akó inzan kla babul yarile.\x - \xo 24:21 \xt Daniel 12:1; Okaka Amzazirrün Kla 7:14\x*  
\v 22 God ene kolae ngürrab ngarkwat sab tugup tünggürre. Wa ne koke nóma ki tugup tünggürre, darrü oloma kokean ki zid baine. Tóba alearrón pamkolpamab gyaurdügab, wa ene kolae ngürr sab igósidi tugup tünggürre.   
\p
\v 23 “Darrü oloma ne yabüka igó nóma bóktóne wagó, ‘Ngakónam, ene Kerriso yóni!’ ó ‘Ngakónam, ene Kerriso módóga!’ oya bóktan amkoman angun-gu.  
\v 24 Zitülkus módóga, obae kerriso akó obae prropeta sab togoble. I sab wirrian tulmil akó ⌊basen-koke tórrmen⌋ tómbapón kwarile pamkolpam ilklió büliónüm kle-kle kwatódó tótókóm. I ta Godón alearrón pamkolpam ilklió büliónüm kain kwarile.  
\v 25 Da módóga, yabü gyagüpdü ki yarilün, ka yabüka ngaen-gógópan ne bóktan kuri pupo ninünüma!   
\p
\v 26 “Da yabü pamkolpama ne kürükwata igó nóma nyalnórre igó, ‘Yazilam, wa módógase ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋!’ - e ola tótókgu; ó yabü ne igó nóma nyalnórre igó, ‘Ngakónam, wa yóni, müót kugupidü!’ - da e ibü amkoman angun-gu.  
\v 27 Zitülkus módóga, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, ka sab inzan ngarkwatódó tolkomolo, wamaka aona warri sapóne pülpüldügab, abüsa nólgabi banikda kókó abüsa nóla bótaoda: blaman pamkolpama sab kürü kóserre.\x - \xo 24:27 \xt Luk 17:23-24\x*   
\p
\v 28 “Da ene ta inzana; büdül büb nega, kekek póyaea ola kwób bazendako.\x - \xo 24:28 \xt Luk 17:37\x*   
\s1 Pamkolpamab Oloman Alkomól Tonarr  
\r (Mak 13:24-27; Luk 21:25-28)  
\p
\v 29 “Dümdüman ene müp tonarr kakóm, abüsa sab tümünüm baine. Melpalan ta sab zyón myamem babul yarile. Wimurra sab pülpüldügabi tóbalókle, akó pülpüldü ne arüng klamko, i sab mórrbaengóm bairre akó i tibiób pabo sab bimgütórre.\x - \xo 24:29 \xt Aesaya 13:10; 34:4; Izikiel 32:7; Zo-el 2:10, 31; 3:15; Okaka Amzazirrün Kla 6:12-13\x*  
\v 30 Darrü tórrmen tulmil sab pülpüldü eserre igó poko umul bainüm wagó, ‘Pamkolpamab Olom mamka!’ Blaman basirr-basirr bwób-bwób pamkolpama sab yón gyaur kwarile, kürü nóma kóserre tótókde pülpül kwitüm, kólba arüng akó wirrian kómal zyónpükü.\x - \xo 24:30 \xt Daniel 7:13; Zekarraea 12:10-14; Okaka Amzazirrün Kla 1:7\x*  
\v 31 Wirri arüng mobolzan klaman\f + \fr 24:31 \fq mobolzan kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fqa trumpet.\f* bóktana nóma sidórüke, ka sab kólba anerru zirrtapónónómo blaman bwób-bwób ini tüpdü, solomamtaedó, bolmüótüdü, malubarrdó, akó dorrmetódó, Godón alearrón pamkolpam darrpan pokodó dakasum.   
\s1 ⌊Pig⌋ Nugupan Alap-alap Bóktan  
\r (Mak 13:28-31; Luk 21:29-33)  
\p
\v 32 “Kya pig nugupa yabü kóbó ki umul ninünüm alap-alap bóktane. Oya il tiza óe-óe akó saul nóma bairre, akó küsil pórngaea bamgolóm nóma bairre, da e umul kwarilo wagó: pail\f + \fr 24:32 \fq pail\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa urur melpal. \ft  Mórrke-mórrke módóga: \fqa summer. \ft  Isrrael bwóbdü küsil pórngaea bamgoldako urur melpal kari poko nómadako.\f* minggüpanana.  
\v 33 Da ene ta inzana, e ini blaman basen-koke elklaza\f + \fr 24:33 \fq elklaza \ft ola pupainda, atang poko 29 akó 30.\f* tómbapónde nóma nósenane, e sab umul kwarilo wagó: Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, alkomól kari pokola, ka kuri tama kókó mamtaedómla.  
\v 34 Ka yabü amkoman poko byaldóla: ini lüólan pamkolpama sab kokean nurrbarine, kókó ini blaman elklaza sab tómbapórre.  
\v 35 Tüp a pülpüla sab bamrüki, a kürü ne bóktane sab kokean bamrüke.   
\s1 Darrü Olom Umul Babula Ngürr akó Abüs Küp  
\r (Mak 13:32-37; Luk 17:26-30, 34-36)  
\p
\v 36 “Darrü olom umul babula ene ngürr a abüs küp ngarkwat nóma semrróne. Kwitüm anerru ta umul kokeako. Akó ka, Aban Olom nótókla, ta umul-kókla. Wata Ab umul tebease.  
\v 37 Enezan yarilürr Noan tonarrdó, da enta sab inzan yarile Pamkolpamab Oloman alkomól ngürrdü.  
\v 38 Dómdóm ne ngürr kwarilürr wirri naiz naea tótókóm, pamkolpama alo akó anón kwarilürr, kol a pam bumióg kwarilürr, kókó tai ene ngürrdü, Noa tóba wirri butüdü nóma bangrinürr.  
\v 39 Pamkolpama kokean umul bainóp laróga tómbapón yarilürr, kókó ene wirri naiza nóma tamórr. Ibü blaman imarrurr.\x - \xo 24:39 \xt Bwób Zitül 7:6-23\x* Sab dadanzan yarile, pamkolpama sab popa ngyaben kwarile bobarrzan, ka, Pamkolpamab Olom nótókla, nóma tolkomolo.  
\v 40 Nis pam nisa sab ngaon bwóbdü zaget namüli. Darrü sab sipüde, a darrü ma ola amgüte.  
\v 41 Nis kol nisa sab ⌊wit⌋ küp zaze amgün namüli plaoa tómbapónóm.\fig Nis kol nisa wit küp amgündamli.|alt="Two women grinding wheat with hand-mill" src="GT00037.tif" size="span" copy="Gordon Thompson" ref="24:41" \fig* Darrü sab tupude, a darrü ma ola zumgute.   
\p
\v 42 “Da e ta azil kwarilün, zitülkus e umul-kókakla yabü Lod sab nadü ngürr tolkomóle.  
\v 43 Da e ini poko tai umul koralo: müót olom ne umul nóma ki yaril igó, gómól pama nadü abüs küpdü tame, wa igósidi aerr ki yaril, ene gómól pama müót amken-gum.\x - \xo 24:43 \xt Luk 12:39-40\x*  
\v 44 Da e ta metat inzan wazilülün, zitülkus ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab ene ngürrdü tamo, e koke ne ngürr akyandakla.   
\s1 Ngambangól ⌊Leba Zaget⌋ Pam akó Ngambangól-koke Leba Zaget Pam  
\r (Luk 12:41-48)  
\p
\v 45 “Ngambangól akó ⌊wirri gyagüpitótók⌋ leba zaget pam nótóke, oya wirri pama sab oya ingrine tóba müótan leba zaget kolpam balngomólóm akó ibü alo kla aliónüm dümdüm abüs küp ngarkwatódó.  
\v 46 Sab kari morroal koke yarile ene leba zaget pamankü, sab wirri pama nóma tolkomóle, da ini zaget tómbapónde semrróne.  
\v 47 Ka yabü amkoman poko byaldóla: wirri pama sab oya tóba blaman elklaza ngabkanóm ingrine.  
\v 48 A kolae leba zaget pam nótóke, wa sab tóbaka wagó, ‘Kürü wirri pama irrbaindase alkomólóm.’  
\v 49 Da wa tóba zaget kamdal akrranóm ugón baine, akó alo a ngyepam anón yarile ngyepam anónan pampükü.  
\v 50 Da módóga, sab ene leba zaget paman wirri pama igó ngürrdü tolkomóle, wa oya koke ne ngürr akyanda, akó we abüs küpdü, wa umul-kók ne abüs küpe.  
\v 51 Oya sab we amige, wirrianbóka emkóle,\f + \fr 24:51 \fq wirrianbóka emkóle\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa wirri pama sab oya syórr yangóne.\f* akó taepurrane bóktan pampükü ingrine. I sab ola yón gyaur akó zirrgüp bótak kwarile.   
\c 25  
\s1 Alap-alap Bóktan 10 Ngul Olmalabkwata  
\p
\v 1 “Ene ngürr, Godón Kingzan Balngomól sab inzan yarile. Darrü ngürr 10 ngul olmala tibiób zyón kla yazebóp, da kol nótó ki zumige, oya akyanóm ogobórr.\x - \xo 25:1 \xt Luk 12:35\x*  
\v 2 Ibükagab 5, wa amkoman morroal gyagüpitótók ngul olmal kwarilürr; ngibürr 5, ibü gyagüpitótók tugupurr koralórr.  
\v 3 Ene tugupurr gyagüpitótók ngul olmala tibiób zyón kla yazebóp, a oel\f + \fr 25:3 \fq oel\ft : Ugón kerrsin babul yarilürr.\f* sokol ma koke yazebóp.  
\v 4 A ⌊wirri gyagüpitótók⌋ ngul olmal nidi kwarilürr, i tibiób dudu oel bele yazebóp zyón klampükü.  
\v 5 Kol nótó ki zumige büsai koke tübzilürr, da ene ngul olmal blaman genggorrama we yazebórr, utapükü tübarrümürr.   
\p
\v 6 “Da irrüb zokrrok, ene pokodó wirri taegwarr yarilürr wagó, ‘Ngakónam! Kol ne pama ki zumige tótókda. Oya akyanóm ugó ogob!’  
\v 7 Ene 10 ngul olmal, i blamana tübarsinürr, tibiób zyón kla wiki tómbapónóp morroal bólmyanóm.  
\v 8 Ene tugupurr gyagüpitótók ngul olmala ene wirri gyagüpitótók ngul olmalbóka wagó, ‘Kibü yabióbnüm oeldógab sokol tülinam, zitülkus kibü zyón klama bütamündasko.’  
\v 9 A ene wirri gyagüpitótók ngul olmala ibübóka wagó, ‘Mibü blamanabkü gaodó kokea. Da e ugó ogob ene pamdó, oel nibióbkagab bumiógdako, yabióbkü oel bumiógüm.’  
\v 10 I tibiób oel bumiógümzan ogoblórr, ene kol nótó ki zumige ugón tübzilürr. Oel nibiób kwarilürr, i we ogobórr ene pampükü oya tóre bwóbdü. Da mamtaea we murrbausürr.   
\p
\v 11 “Ene kakóm, ene tugupurr gyagüpitótók ngul olmala we tóbakonórr, da we górrgónóp wagó, ‘Wirri pam, wirri pam, gyaurka, kya mamtae tapaku kibünkü!’\x - \xo 25:11 \xt Luk 13:25\x*  
\v 12 Wa ibüka bóktan igó yalkomólórr wagó, ‘Koke! Ka yabü amkoman poko byaldóla: ka yabübóka umul-kókanla.’   
\p
\v 13 “Da e ta azil kwarilün, zitülkus e umul-kókakla ngürr akó abüs küp ngarkwat, Pamkolpamab Oloma sab nóma tolkomóle.   
\s1 Aüd Zaget Pamab Alap-alap Bóktan  
\r (Luk 19:11-27)  
\p
\v 14 “Ene ngürr, Godón Kingzan Balngomól sab inzan yarile. Darrü pama aibwób basirrdü wamlórrma. Wa tóba leba zaget pam darrpan pokodó ngibaunürr. Ibübóka wagó, ‘Ka kólba elklaza yabü tangdó arrbündóla.’  
\v 15 Wa tóba leba zaget pam tibiób susumüri ngarkwatódó mani nülinóp akó mani tónggapónóm. Darrü wa 5 mani alóp\f + \fr 25:15 \fq mani alóp\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq talent\ft . Darrpan \fq talent \ft aprrapórr darrpan alóp yarilürr, silba mani küpi murrbausürrün. Oya darrem kari kokea.\f* iliónürr, manie murrbausürrün, darrü wa nis, darrü wa darrpan ekyanórr, ene mani küp dódórr ainüm. Da wa we bupadórr darrü basirrdü tótókóm.  
\v 16 Wa 5 mani alóp ne zaget pam iliónürr, wa dümdüman ene mani zagetan ngitanórr akó mani tómbapónóm. Wa akó 5 mani alóp we tómbapónórr.  
\v 17 Wa nis mani alóp noan ekyanórr, wa dümdüman dadanzan yangónórr. Wa akó nis we tónzapónórr.  
\v 18 Wa darrpan noan ekyanórr, wa gumzan yarilürr, da wamórr, tüp kugupi ilüngürr, tóba wirri paman mani ola inikürr.   
\p
\v 19 “Ibü wirri pama wirri kokrrap nóma ngyabenórr darrü basirrdü, wa akó we tolkomólórr. Wa tóba darrpan-darrpan zaget pampükü mórran-mórran bainürr umul bainüm, oya mania ia zaget koralórr.  
\v 20 5 Mani alóp nótó yazebórr, tamórra, oyaka akó ngibürr 5 simarrurr. Oyabóka wagó, ‘Wirri pam, ma kürü 5 mani alóp kliórrü. Ngaka, ka ene 5 mani alóp zagetan nóma ngibtarró, ka akó ngibürr 5 murrnausnarre.’  
\v 21 Oya wirri pama bóktan we yalkomólórr wagó, ‘Ma morroal tónggapóna, morroal zaget akó ngambangól zaget pam! Zitülkus ma ngambangól zaget pamla kari-kari elklazadó, da ka sab marü wirri elklaza mülino ngabkanóm. Da yao, ugó tübangri, kürü ene barnginwómpükü ngyaben pokodó.’   
\p
\v 22 “Da nis mani alóp nótó nüpadórr, tamórra, oyabóka wagó, ‘Wirri pam, ma kürü nis mani alóp kókyarró. Ngaka, ka ene nis mani alóp nóma zagetan ngintarró, ka akó nis tólnaelórró.’  
\v 23 Oya wirri pama bóktan we yalkomólórr wagó, ‘Ma morroal tónggapóna, morroal zaget akó ngambangól zaget pam! Zitülkus ma ngambangól zaget pamla kari-kari elklazadó, da ka sab marü wirri elklaza mülino ngabkanóm. Da yao, ugó tübangri, kürü ene barnginwómpükü ngyaben pokodó.’   
\p
\v 24 “Darrpan mani alóp nótó ipadórr, tamórra, oyabóka wagó, ‘Wirri pam, ka umulóla ma kari karrkukus pam ta kokela. Didiburrdü kla mató abüldóla, ma koke nóla barit namülnürrü, akó mató kwób asudóla, ma küp koke ne amarró.\f + \fr 25:24 \ft Leba zaget pama aprrapórr obae poko bóktan yarilürr tóba wirri pamankwata.\f*  
\v 25 Da ka gum namülnürrü, da marü mani ka tüp kugupidü kolakyarró. Ngaka, marü ene mani ikwóni.’   
\p
\v 26 “Oya wirri pama bóktan we yalkomólórr wagó, ‘Ma kolae zógósan leba zaget olomla! Ma ia igó poko umulóla igó, didiburrdü kla kótó abüldóla, ka koke nóla barit namülnürrü, akó kótó kwób asudóla, ka küp koke ne amarró?  
\v 27 Ma ta kürü mani igósidi mani müótüdü ki ingrina; ka nóma ki tolkomóla, ka kólba mani ki ipüda akó mani müóta kürü manian zaget darrem ki kókyene.  
\v 28 Ene mani oyakagab irrkinam ama oya ekyenam, 10 mani alóp noanko!  
\v 29 Zitülkus módóga, noanko, sab akó oya ene tumum ngibürr iline.\f + \fr 25:29 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fqa “Nadü pama kürüka morroal zagetóda, ka oya sab ngibürr elklaza ilino ngabkanóm.”\f* Oya sab igósidi ngaru bapón-koke kwarile. A babul noanko, oyakagab sab irrkine, oya kari-kari ne klame.\x - \xo 25:29 \xt Metyu 13:12; Mak 4:25; Luk 8:18\x*  
\v 30 Ene küp-koke zaget pam tümün kwatódó amanikam! Wa sab ola yón gyaur akó zirrgüp bótak yarile.’\x - \xo 25:30 \xt Metyu 8:12; 22:13; Luk 13:28\x*   
\s1 Dómdóm Kot Ngürr  
\p
\v 31 “Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab Kinga nóma tamo kólba ⌊wirri kómal zyónpükü⌋ akó kólba blaman anerrupükü, ka kólba ene zyónan kingan mórran kla mórran-mórran baino.\x - \xo 25:31 \xt Metyu 16:27; 19:28\x*  
\v 32 Ini tüpdü blaman pamkolpama sab kürüka kwób tóbazele. Ka sab nis kwób nangono, ⌊sip⌋ ngabkan pama sipzan amanda ⌊goutüdügab⌋.\fig Sip ngabkan pama sip amanda goutüdügab.|alt="Shepherd separating sheep and goats" src="GR-tlc096n.tif" size="span" loc="25:32-33" copy="Gordon Thompson" ref="25:32" \fig*  
\v 33 Ka sab sip kólba tutul kwata irrbuno, a gout ka sab kólba banól kwata irrbuno.  
\v 34 Ka küób Kingan arüngdügab sab igó bóktono kürü tutul kwata ne pamkolpamko kagó, ‘Yao, yabü kürü Aba kuri bles nirre! Balngomól Bwóbdü ugó barrbü, God yabünkü ne kla tólaelórr, ini tüp ugón tónggapónóm nóma yarilürr.  
\v 35 Zitülkus módóga, ka alom nóma namülnürrü, kürü yadi ngakinóp; naem nóma namülnürrü, kürü anónóm yadi kókyenóp. Ka mogob nóma namülnürrü, kürü yabiób müótüdü yadi küngrinóp.  
\v 36 Ka mórrkenyórr-koke nóma namülnürrü, kürü mórrkenyórr yadi kómelóp. Ka azid nóma namülnürrü, kürü yadi almil kwarilnürrü, akó tümün müótüdü nóma namülnürrü, kürü yadi angónóm ogobnórró.’   
\p
\v 37 “Godón ilküpdü dümdüm nidipko, kürüka sab bóktan salkomólórre wagó, ‘Lod, ki wa marü nóma mósenóp, ma alom nóma namülnürrü, da marü ngaminóp, akó ki wa marü nóma mósenóp, ma naem nóma namülnürrü, da marü anónóm mókyenóp?  
\v 38 Ki wa marü nóma mósenóp, ma mogob nóma namülnürrü, da ki marü müótüdü müngrinóp? Ki wa marü akó mórrkenyórr-koke nóma mósenóp, da marü mórrkenyórr mómelóp?  
\v 39 Ki wa marü nóma mósenóp azid, akó ma tümün müótüdü nóma namülnürrü, da ki marü angónóm ogobnórró?’  
\v 40 Da ka sab ibüka bóktan yalkomolo kagó, ‘Ka yabü amkoman poko byaldóla: e wa kürü amkoman angun kari zoretódó nóma tónggapónarre, da ene igósidi inzana, e wa ene amkoman kürüka tólaelarre.’   
\p
\v 41 “Da ka sab ibüka bóktono, kürü banól kwata nidipko, kagó, ‘Kürükagabi usi ogob! E amórrórrónakla. Da ⌊metat bólmyan urdü⌋ ugó bamsel, God ne ur setanórr ⌊debólankü⌋ tóba kolae anerrupükü.  
\v 42 Zitülkus módóga, ka alom nóma namülnürrü, e kürü koke ngakinarre; ka naem nóma namülnürrü, e kürü anónóm koke kókyenarre.  
\v 43 Ka mogob nóma namülnürrü, e kürü yabiób müótüdü koke küngrinarre. Mórrkenyórr-koke nóma namülnürrü, e kürü mórrkenyórr koke kómelarre. Ka azid akó tümün müótüdü nóma namülnürrü, e kürü angónóm koke ogobnórró.’   
\p
\v 44 “Da i sab bóktan salkomólórre wagó, ‘Lod, ki wa marü nóma mósenóp, ma naem a alom akó mogob nóma namülnürrü? Ki wa marü nóma mósenóp mórrkenyórr-koke akó azid a tümün müótüdü, da marü koke tangmamtinóp?’  
\v 45 Da ka sab ibüka bóktan yalkomolo wagó, ‘Ka yabü amkoman poko byaldóla: e wa kürü amkoman angun kari zoretódó koke nóma tónggapónarre, da ene igósidi inzana, e wa ene amkoman kürüka ta koke tólaelarre.’  
\v 46 Ene nidipko, i sab metat bólmyan urdü ogobe. Dümdüm ngyaben nidipko, i sab ⌊ngarkwat-koke⌋ arróldó ogobe.”\x - \xo 25:46 \xt Daniel 12:2\x*   
\c 26  
\s1 Yesun Büdül Bóktan Ingrinóp  
\r (Mak 14:1-2; Luk 22:1-2; Zon 11:45-53)  
\p
\v 1 Yesun blaman umulbain bóktana nóma blakónórr, tóba umulbain olmalbóka wagó,  
\v 2 “E umulakla, nis ngürr kakóm sab ⌊Büdül Kórzyón Tórease⌋. I kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, sab wirri ngi pamab tangdó ugón küngrirre krrosdó amngyelóm.”\x - \xo 26:2 \xt Bazeb Tonarr 12:1-27\x*   
\p
\v 3 Wirri prrist akó Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ darrpan pokodó kwób bazenórr Kayapasón wirrian müótüdü. Wa tüób singüldü prrist yarilürr.  
\v 4 I bóktan we tónggapón kwarilürr Yesun piküpan amiógüm akó büdülümpükü amkalóm.  
\v 5 Tibióbbóka wagó, “Mi ini poko tóre tonarrdó koke tónggapórre, zitülkus pamkolpama sab mibüka ngürsilüm kena bainünüm.”   
\s1 Darrpan Kola Morroal Ilang Idi Yesun Singüldü Ekanórr  
\r (Mak 14:3-9; Zon 12:1-8)  
\p
\v 6 Yesu ugón Saemonón müótüdü yarilürr Betani basirrdü. Saemon tüób ngaen soso azid pam yarilürr.  
\v 7 Yesu nóma alo yarilürr, darrü kola ugón katókórr. Wa darrü wirri darrem ingülküpi\f + \fr 26:7 \fq wirri darrem ingülküp\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq alabaster.\f* tónggapórrón bele sidódürr, morroal ilang idipükü. Kari darrem idi koke yarilürr. Ene kola ene idi Yesun singüldü we ekanórr, wazan alom nólgópe banomólórr.\x - \xo 26:7 \xt Luk 7:37-38\x*  
\v 8 Oya umulbain olmala nóma osenóp, ibü ngürsila yazebórr, da i darrpan-darrpan we bóktan kwarilürr wagó, “Wa ia laró zitülkusdü popa akando ini morroal ilang idi?  
\v 9 Ini idi ne nóma ki sel irre wirri darrem klamóm, da ene mani küp ama elklaza-koke kolpam ki nülirre!”   
\p
\v 10 Yesu umul yarilürr, i laró poko bóktan kwarilürr, da wa ibübóka wagó, “Oya olkomólam! E oya larógóm müp akyandakla? Wa amkoman morroal tonarr tónggapóne kürüka.  
\v 11 Zitülkus módóga, elklaza-koke kolpam sab yabüka metat ae kwarile. A ka wa sab yabüka metat ae koke namulo.\x - \xo 26:11 \xt Duterronomi 15:11\x*  
\v 12 Wa ene morroal ilang idi kürü bübdü igósidi ekóne, zitülkus wa kürü büb morroal ine gapókdó angrin ngarkwat sab nóma semrróne.\f + \fr 26:12 \ft Isrrael pamkolpama ene tonarrdó darrü oloman büdül büb ngaen-gógópan morroal ilang idie akó ngibürr morroal ilang klame angangodako, da ene solkwat gapókdó we angrindako.\f*  
\v 13 Da ka yabü amkoman poko byaldóla: sab kürükwata ini Morroal Bóktan nótó amgol yarile ini tüpdü, wa ta sab ini poko adrrüte, ini kola ne poko tónggapóne. Pamkolpama sab oya igósidi gyagüpi zumaniknórre.”   
\s1 Zudas Ubi Bainürr Yesun Wirri Pamab Tangdó Angrinüm  
\r (Mak 14:10-11; Luk 22:3-6)  
\p
\v 14 Da módóga, Zudas Iskarriot, darrü Yesun 12 umulbain olmaldógab, we wamórr wirri prristdü.  
\v 15 Ibübóka wagó, “E kürü sab darrem laró kókyenane, ka ne Yesun yabü nóma nókyenónómo?” I oya darrem 30 silba mani küp ilinóp.\x - \xo 26:15 \xt Zekarraea 11:12\x*  
\v 16 Ene kakóm, Zudas kwat we yamkülürr Yesun ibü tangdó angrinüm.   
\s1 Yesu Tóba Umulbain Olmalpükü Büdül Kórzyón Alo Elorr  
\r (Mak 14:12-21; Luk 22:7-14, 21-23; Zon 13:21-30)  
\p
\v 17 Ngaen-gógópan ⌊Ist-koke Brred Tóre⌋ ngürrdü, umulbain olmala Yesuka togobórr. Oyabóka wagó, “Marü ubi, ki nubó ogobo alo kla tómbapónóm marünkü Büdül Kórzyón Tóre alo alom?”\x - \xo 26:17 \xt Metyu 26:1 \x*   
\p
\v 18 Yesu tóba umulbain olmal we zirrnapónóp, igó bóktanpükü wagó, “Ugó barrbün Zerrusalem wirri basirrdü, da e kubó ola ene pamdó ogobke, e umul noabókamakla. Kubó oya ilamke magó, ‘Umulbain Pama igó yaril wagó, “Kürü abüs küp ngarkwat kuri semrróne. Ka kólba umulbain olmalpükü kubó Büdül Kórzyón Tóre alo marü müótüdü elo-o.” ’”   
\p
\v 19 Yesu tóba umulbain olmalzan nilóp, i elklaza we tómbapónóp Büdül Kórzyón Tóre alongaloankü.   
\p
\v 20 Irrübazan tumziklürr, Yesu tóba 12 umulbain olmalpükü alom nólgópe banomólórr.  
\v 21 I nóma alo kwarilürr, Yesu ibüka we bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla: darrüpa yabükagab kalma kürü wirri pamab tangdó wató küngrine.”   
\p
\v 22 Umulbain olmala kari gyaur koke koralórr, da i darrpan-darrpana Yesun we imtinónóp wagó, “Lod, ia kótó kokela?”   
\p
\v 23 Yesu ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Tóba brred poko kankü ne nótó kuri yanggóbóle kübüldü,\f + \fr 26:23 \ft Zu pamkolpamab gida yarilürr darrpan zurr kübüldügabi alom. Brred poko ola yanggóbóla, moba alom.\f* da kürü kalma wirri pamab tangdó wató küngrine.\x - \xo 26:23 \xt Wórr Peba 41:9\x*  
\v 24 Ka, Pamkolpamab Olom nótókla, sab nurrótoko, wata Godón Wibalómórrón Bóktana enezan bóktanda kürükwata. A Godón ngürsila sab tame ene olomdó, Pamkolpamab Olom wirri pamab tangdó nótó ingrine. Kari morroal koke ki yaril, ene oloma koke ki tómtómóle!”   
\p
\v 25 Zudas, Yesun sab wirri pamab tangdó nótó ingrine, wa bóktanórr wagó, “Rrabi,\f + \fr 26:25 \fq Rrabi \ft Arram bóktan ngia. Oya küp módóga: \fq Umulbain Pam.\f* ia kótó kokela?”  
\p Yesu bóktan oyaka yalkomólórr wagó, “Ma müób kuri bóktóna.”   
\s1 Lodón Gyagüpi Amanik Alo  
\r (Mak 14:22-26; Luk 22:14-20; 1 Korrint 11:23-25)  
\p
\v 26 I nóma alo koralórr, Yesu dudu brred ipadórr, akó Godón eso akyan kakóm, wa syórr yangónórr. Wa tóba umulbain olmal poko nülinóp ini bóktanpükü wagó, “Ipüdam, eloam; ini kürü bübe.”   
\p
\v 27 Wa akó waenpükü kübül ipadórr, akó Godón eso akyan kakóm, wa ibü nókyenóp ini bóktanpükü wagó, “Blamana ugó enónam.  
\v 28 Ini kürü óe-e. Wirri arüng akyanda Godón ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋. Sab abün pamkolpamabkü tópkóne, igósüm God sab ibü kolae tonarr norrgorre.\x - \xo 26:28 \xt Bazeb Tonarr 24:8; Zerremaea 31:31-34\x*  
\v 29 Ka yabü igó byaldóla, ka sab ini waen myamem koke enono, kókó ene ngürrdü, ka sab yenkü küsil waen nóma enono kólba Aban Kingzan Balngomóldó.”   
\p
\v 30 Da módóga, i Godón wórr we atop. Ene kakóm, i we ogobórr ⌊Olib Pododó⌋.   
\s1 Yesu Singül Kwata Bóktanórr Wagó, Pita Sab Oya Yalpine  
\r (Mak 14:27-31; Luk 22:31-34; Zon 13:36-38)  
\p
\v 31 Yesu ibübóka wagó, “Errkya ini ne irrübe, e yabiób büódan kuri ngibtinane kürüme. E kubó blamana busuane ó kürü kubó kólbanan kümgütane, zitülkus Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, ‘Ka sab ⌊sip⌋ ngabkan pam büdülümpükü sómkolo, da ene sipa sab popa barsene.’\f + \fr 26:31 \fq sip ngabkan pam \ft wa Yesunbóka apónda, \fq sip \ft wa Yesun mamoan pamkolpambóka apónda.\f*\x - \xo 26:31 \xt Zekarraea 13:7\x*  
\v 32 A kürü sab nóma kürsümüle büdüldügab, da ka sab wamópo yabü singül kwata Galili prrobinsdü.”\x - \xo 26:32 \xt Metyu 28:16\x*   
\p
\v 33 Pita oyabóka wagó, “Enana i blamana kubó busurre marübókamde, ka marü kokean mimgüto!”   
\p
\v 34 Yesu Pitaka we bóktanórr wagó, “Ka marü amkoman poko ayaldóla: siman karrakarra póyaea ini irrüb bóktan küsil yarile, da ma kalma aüd münüm kalpino igó, ma kürübóka umul-kókla.”   
\p
\v 35 Pita oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka kubó igó poko kokean bóktono, ka marübóka umul-kókla. Kürü mankü nurrótók ta taia!”  
\p Akó blaman umulbain olmala ta inzan bóktan kwarilürr.   
\s1 Yesu Getsemanim Tóre Ekorr  
\r (Mak 14:32-42; Luk 22:39-46)  
\p
\v 36 Ene kakóm, Yesu tóba umulbain olmalpükü we wamórr darrü bwób, ngi Getsemani. Wa ibübóka wagó, “E ae bobrra, ka wezan tótókdóla tóre akom.”  
\v 37 Wa tóba aüd umulbain olmal yazebórr, Pita akó Zebedin nis siman olom nis, Zeims a Zon. Yesun bübdü gyaur akó müp gyagüpitótóka we togobórr.  
\v 38 Da wa ibüka we bóktanórr wagó, “Kürü moboküpdü kari gyaura koke kuri tübangrine, wamaka ka büdülüm kaindóla. E ae bobrra, da dakla aerr koralón kankü.”   
\p
\v 39 Wa karianbóka küór amanórr. Wa simbalkalórr, tóba obzek tüp we elkomólórr. Tóre inzan ekorr wagó, “Kürü Ab, marüka ne tai nóma yarile, kürü ini wirri azidüdüma ódódgu.\f + \fr 26:39 \fq kürü ini wirri azidüdüma ódódgu\ft , Grrik bóktane ma inzan angrirrüna: \fqa ma ini kübül sipa kürükagab.\f* A kürü ubia koke ki tómbapó, wata marü ubie.”  
\v 40 Yesu we tolkomólórr, ó wa tóba aüd umulbain olmal utüdi tómrrónóp. Wa Pitaka bóktanórr wagó, “E ia gaodó koke kwarila kankü aerróm darrpan abüs küp ngarkwatóm?  
\v 41 E dakla wazilülün ó dakla tóre okolón, igósüm darrü klama yabü kolae tonarr tómbapónóm koke ki nolngomólnónóm. Yabü samuan ubi asine dümdüman elklaza tómbapónóm; büban ma arüng babula.”   
\p
\v 42 Yesu akó nis ngim we wamórr dadan pokodó tórem. Wagó, “Kürü Ab, marü ubi koke nóma yarile ini müp kürükagab apadóm, da inzan ki yarilün: ka sab azid aengo. Wata marü ubia ki tómbapó!”  
\v 43 Wa nis ngim nóma tolkomólórr tóba aüd umulbain olmaldó, wa akó ibü utüdi tómrrónóp, zitülkus ibü uta barüm yarilürr; tibiób ilküp kokean nomgolóp.   
\p
\v 44 Wa ibü aüd ngim nóma nümgütóp tóre akom, wa akó dadan bóktan opor bóktanórr.  
\v 45 Wa umulbain olmaldó nóma tolkomólórr, wa ibüka we bóktanórr wagó, “E wata ia utakla akó ngón ngabagóndakla? Ngakónam, ene abüs küp kuri semrróne. I kürü, Pamkolpamab Olom nótókla, kolae tonarr pamab tangdó angrindako.  
\v 46 Bazeb, mi nau! Ngakónam, ene pam módóga, kürü kubó wirri pamab tangdó nótó küngrine!”   
\s1 Yesun Gazirr Pama Amigóp  
\r (Mak 14:43-50; Luk 22:47-53; Zon 18:3-12)  
\p
\v 47 Yesu tóba umulbain olmaldózan bóktan yarilürr, Zudas, darrü ene 12 umulbain olmaldógab, ugón tübzilürr wirri gazirr pam ngoropükü, tibiób gazirr turrik akó kubidampükü, Yesun amiógüm. Wirri prrist akó Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pama ibü zirrnapónóp.  
\v 48 Oya wirri pamab tangdó nótó ingrine, wa ngaen-gógópan umul ninóp wagó, “Ka ne nadü olom ipruko, da módóga, ene olom. Oya amigamke!”   
\p
\v 49 Da módóga, Zudas wata dümdüman we wamórr Yesuka. Oyabóka wagó, “Umulbain Pam, paud marüka asi ki yarilün!” Da oya we iprükürr.   
\p
\v 50 Yesu oyabóka wagó, “Gódam, ma ne kla tónggapónóm tama, da ma tónggapó!”  
\p Da módóga, ene gazirr pama Yesun minggüpanan togobórr, da tange karrkukus we amigóp.  
\v 51 Darrpan olom Yesukü nidi kwarilürr, wa tóba gazirr turrik irruanórr, da singüldü prristan ⌊leba zaget⌋ paman güblang we itülürr.  
\v 52 Yesu oyaka bóktanórr wagó, “Moba gazirr turrik tóba pokodó yalkomól! Gazirr turrik nidi amorrandako gazirrüm, ibü ta sab turriki ekrrórre.  
\v 53 Ma ia umul-kókla wagó, ka ne kólba Abdó nóma ki górrgóna kólba tangamtinüm, wa dümdüman abün gazirr anerru ki zirrtapórre?  
\v 54 Ka ne nóma ki górrgóna, da igósidi kürü büdül tonarra koke tómbapóne, Godón Wibalómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, ene tonarra ki tómbapó!”   
\p
\v 55 Ene tonarr, Yesu ene pamkolpamab ngorodó we bóktanórr wagó, “E wa gazirr turrik a kubidampükü kürü amiógüm iade togoba, wamaka ka gazirr-gazirr gómól pamla?\f + \fr 26:55 \fq gazirr-gazirr gómól pamla\ft : Grrik bóktan oporan darrü küp módóga: \fqa Rrom pamdó bóka bamgün gazirr pam.\f* Blaman ngürrzan ka go yenkü mórran namülnürrü umul bainkü ⌊Godón Gyabi Müótan⌋ kal akólórrón pul basirrdü, da e ma kürü koke kümigarre.\x - \xo 26:55 \xt Luk 19:47; 21:37\x*  
\v 56 Da blaman ini elklaza igósidi tómbapóndako, Godón Bóktan küppükü ainüm, wa prropetódó ne poko bóktanórr wialómóm.”  
\p Da módóga, blaman umulbain olmala oya ola amgütóp, da i we busuóp.   
\s1 Yesun Wirri Pamdó Idüdóp  
\r (Mak 14:53-65; Luk 22:54-55, 63-71; Zon 18:13-14, 19-24)  
\p
\v 57 Yesun nidi amigóp, oya we idüdóp singüldü prrist Kayapasón müótüdü. Ene pokodó, Mosesón gida umulbain pam akó balngomól byarrmarr pama we kwób bazelórr.  
\v 58 Da Pita ibü solodó barrkyanan kan akyalórr, kókó tai singüldü prristan kal akólórrón pul basirrdü we bangrinürr. Wa we mórran-mórran bainürr Godón Gyabi Müót ngakan pampükü, asenóm wagó, kubó laróga tómbapóne Yesuka.  
\v 59 Da müót kugupidü, wirri prrist akó blaman Zu balngomól byarrmarr pama\f + \fr 26:59 \ft Blaman Zu pamkolpamab balngomól byarrmarr pamab kwóbbazen, oya ngi módóga Grrik bóktane: \fq Sanhedrin.\f* obae bóktanan küp amkün koralórr Yesun büdülümpükü amkalóm.  
\v 60 Enana abün pamkolpama obae bóktan oyakwata we büdrrat kwarilürr, i darrü küp koke esenóp. Dómdóm nis pam nisa zamngórri.  
\v 61 I bóktarri wagó, “Inipa igó bóktanórr wagó, ‘Ka gaodómla Godón Gyabi Müót algatóm akó aelóm aüd ngürr kakóm.’”\x - \xo 26:61 \xt Zon 2:19\x*   
\p
\v 62 Singüldü prrista we zamngólórr. Yesunbóka wagó, “Marü ia alkomól bóktan babula? Ini pama marükwata ne poko bóktandako?”  
\v 63 Da Yesu ma piküp bain yarilürr. Singüldü prrista akó oya imtinürr wagó, “Mi ne metat ngyaben Godón ⌊ótókdakla⌋, ka marü ayaldóla oya ngidü, amkoman poko adrratóm. Kibü kóbó tüzazilnüm: ia ma ene ⌊Kerrisola⌋, Godón Olom?”   
\p
\v 64 Yesu bóktan yalkomólórr wagó, “Mazan namüla. Da ka yabü blaman byaldóla: ini tonarrdógab e sab kürü kósenane, Pamkolpamab Olom nótókla, mórrande wirri pabodó, Wirri Arüng Godón tutul tangdó, ó pülpül pokopükü tótókde kwitüdügab!”\x - \xo 26:64 \xt Daniel 7:13\x*   
\p
\v 65 Ene pokodó, singüldü prrista tóba tumum mórrkenyórr we atürrürr ngürsilanme akó we bóktanórr wagó, “Wa Godón ngi kulainda! Mi myamem darrü oloman bóktan koke arrkrrurre oyakwata. E oya bóktan kuri barrkrrua: wa Godón ngi kuri kulaine!  
\v 66 Yabü gyagüpitótók ia negako?”\x - \xo 26:66 \xt Lebitikus 24:16\x*  
\p Blaman ene pama bóktan yalkomólóp wagó, “Wa ngarkwatódóma büdülüm!”  
\v 67 Ngibürr pama oya we gwerr atóng kwarilürr obzekdó akó tibiób tang kubidame we emkalnóp. Ngibürra oya obzek tang o-e emkalnóp,\x - \xo 26:67 \xt Aesaya 50:6\x*  
\v 68 da oya we imtinónóp wagó, “Kerriso-e, ma ne amkoman prropet nóma namulo, ma kibüka kóbó tópta: marü ia nótó mómkóle?”   
\s1 Pita Yesun Yalpinürr  
\r (Mak 14:66-72; Luk 22:56-62; Zon 18:15-18, 25-27)  
\p
\v 69 Pita wata kalkuma mórran yarilürr, kal akólórrón pul basirrdü. Darrü zaget ngul oloma oyaka we katókórr. Oyabóka wagó, “Ma ta Yesukü asi namülnürrü, ene Galili olom!”   
\p
\v 70 Pita we balpinürr blamanab obzek kwata wagó, “Ka umul-kókla ma wa ia laró poko bóktandóla.”  
\v 71 Da wa kal akólórrón pul basirr amgatórr, ama barrbün mamtaedó wamórr. Akó darrü zaget ngul oloma Pitan ola esenórr. Ola nidi kwarilürr, ibübóka wagó, “Módóga! Ene pam Yesukü asi yarilürr, ene Nazarret olom.”   
\p
\v 72 Pita akó karrkukusande balpinürr wagó, “Ka amkoman ene pambóka umul-kókanla!”   
\p
\v 73 Akó wirri ngarkwat babul, ola nidi bórranglórr, Pitaka togobórr. Oyabóka wagó, “Amkoman, ma ta darrü módógla, zitülkus ma Galili olomla. Ki marü moba bóktandógab amzyatódakla.”   
\p
\v 74 Da módóga, Pita we bóktanórr wagó, “Ka yabü amkoman poko byaldóla! Kürü God ki kómórr, ka ne obae nóma namulo! Ka amkoman ene pambóka umul-kókla!”  
\p Tai ene pokoandó, karrakarra póyaea we bóktanórr.  
\v 75 Da Pita Yesun ene bóktan poko ugón gyagüpi amanikürr wagó, “Siman karrakarra póyaea bóktan küsil yarile, da ma kalma aüd münüm kalpino magó, ma kürübóka umul-kókla.” Da Pita ene müót pul basirrdügab pulkaka burruanórr, da wirribóka yónüm we bainürr.   
\c 27  
\s1 Yesun Paelatka Idüdóp  
\r (Mak 15:1; Luk 23:1-2; Zon 18:28-32)  
\p
\v 1 Irrbianande, blaman wirri prrista Zu pamkolpamab ⌊balngomól byarrmarr pampükü⌋ bóktan we ingrinóp Yesun büdülümpükü amkalóm.  
\v 2 Da i Yesun sye-i amarükóp, we idüdóp, Rrom gabenan tangdó ingrinóp, ngi Paelat.\f + \fr 27:2 \fq Paelat \ft Zudia akó Samarria prrobins nis alngomól pam yarilürr. Wa Rrom pam yarilürr.\f*   
\s1 Zudas Tóba Bómkalórr  
\r (Apostolab Tórrmen 1:18-19)  
\p
\v 3 Zudas, Yesun wirri pamab tangdó nótó ingrinürr, oya kari gyaura koke simiógürr igó nóma umul bainürr wagó, Yesun kubó emkórre büdülümpükü. Da wa ene 30 silba mani küp igósidi yakonórr wirri prrist akó balngomól byarrmarr pamdó.\x - \xo 27:3 \xt Apostolab Tórrmen 1:18-19\x*  
\v 4 Zudas ibübóka wagó, “Ka amkoman kolaean tonarr tónggapóna! Wa amkoman darrü kolae tonarr koke tónggapónórr, da ini pam yabü tangdó kótó ingrina büdülüm!”  
\p Ene pama Zudasónbóka wagó, “Ini wa kibü müp koke-e! Ene wa marü müpe!”   
\p
\v 5 Zudas ene mani küp ⌊Godón Gyabi Müótüdü⌋ amanórr, da we wamórr, sye-i gepko byamrókórr, da büdüla we olean yarilürr.   
\p
\v 6 Wirri prrista ene mani küp dakainóp. Da i bóktónóp wagó, “Ini amkoman gyabia inzan mani küp Godón Gyabi Müótan manipükü dayónüm, zitülkus ene Galili paman óea kubó tópkóne ini manianme.”  
\v 7 Da i bóktan ingrinóp, ene manie darrü paman tüp poko amiógüm, mariti alongalo elklaza nótó tólbael yarilürr. Ene tüp poko mogob pamab gapók balüng bwób ki yaril.  
\v 8 We zitülkusdü, ene tüp poko ngi we ngyesilóp “Óepükü Tüp Poko,” akó errkya\f + \fr 27:8 \ft Ene \fq errkya \ft bóktan opora ene tonarrbóka apónda, Metyu ini peba ugón wialómóp.\f* wata ngiliandako.   
\p
\v 9 Ngaen prropeta Zerremaeazan bóktanórr, küppükü bainürr, wagó, “I ene mani küp yazebóp, Isrrael pamkolpama ne ngarkwat ingrinóp oya büb amiógüm.  
\v 10 Ene manie darrü oloman tüp poko we amigóp, alongalo elklaza mariti nótó tómbapón yarilürr, kürü Lod iazan kyalórr.”\x - \xo 27:10 \xt Zerremaea 32:6-9; Zekarraea 11:12-13\x*   
\s1 Paelat Yesun Amtin Bóktan Poko Imtinürr  
\r (Mak 15:2-5; Luk 23:3-5; Zon 18:33-38)  
\p
\v 11 Yesu Paelatón obzek kwata zamngólórr, Rrom gabena ugón wató yarilürr. Oya imtinürr wagó, “Ia ma Zu pamkolpamab king módógla?”  
\p Yesu oyaka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ma kuri bóktóna.”  
\v 12 Wirri prrist akó balngomól byarrmarr pama Paelatka Yesun kotóm ain bóktan nóma aman kwarilürr, Yesu myamem bóktan koke yalkomólórr.   
\p
\v 13 Da Paelat oyabóka wagó, “Ia ma arrkrrudóla, marü blaman ne kotóm ain bóktan amandako?”   
\p
\v 14 Yesu myamem bóktan koke yalkomólórr, da Paelat igósidi abün-abün gyagüpitótók yazebórr.   
\s1 Yesu Tóba Büdül Bóktan Ipadórr  
\r (Mak 15:6-15; Luk 23:13-25; Zon 18:39–19:16)  
\p
\v 15 Blaman pailzan ⌊Büdül Kórzyón Tóredó⌋, Rrom gabena darrpan pam tümün müótüdügab irrualórr pamkolpamab ubi ngarkwatódó.  
\v 16 Ene ngürrdü, darrü umulürrün kolae pam asi yarilürr tümün müótüdü, oya ngi Barrabas.  
\v 17 Pamkolpama darrpan pokodó nóma kwób bazenórr, Paelat ibü nümtinóp wagó, “Yabü ubi iada: ia ka nadü pam irruno tümün müótüdügab? Barrabas, ta ia Yesu, ⌊Kerrisobóka⌋ noan ngiliandako?”  
\v 18 Wa umul yarilürr igó, wirri prrista Yesun igósidi ekyenóp, zitülkus ibü gyagüp kolaea ekrranórr, zitülkus abün pamkolpama Yesuka atan kwarilürr.   
\p
\v 19 Paelat tóba zazan mórran klamdózan mórran yarilürr, oya kola bóktan zirrapónórr wagó, “Ene kolae tónggapón-koke pam elkomól! Ini irrüb kürü nusdü ka kari müpdü ta koke namüla oyabókamde.”   
\p
\v 20 Da wirri prrist akó balngomól byarrmarr pama, pamkolpam gyagüpitótók we nókyenóp Paelatón atom Barrabasón tümün müótüdügab arruanóm akó Yesun büdülümpükü amkalóm.   
\p
\v 21 Paelat pamkolpam nümtinóp wagó, “Ini nis pam nisdügabi, ka tümün müótüdügab nadü pam irruno yabünkü?”  
\p I bóktan yalkomólóp wagó, “Barrabas!”   
\p
\v 22 Paelat akó pamkolpam we nümtinóp wagó, “Ia ka dama Yesun ia yangono, Kerrisobóka noan ngiliandako?”  
\p I blamana bóktan yalkomólóp wagó, “Oya krrosdó emngyelam!”   
\p
\v 23 Paelat ibü nümtinóp wagó, “Iade? Wa ia tai laró kolae tónggapónórr?”  
\p Da pamkolpama wata wirri taegwarróm we inóp wagó, “Krrosdó emngyelam!”   
\p
\v 24 Paelat nóma ngakanórr wagó, wa gaodó koke yarilürr darrü kla tónggapónóm Yesun tangamtinüm - pamkolpama gazirrüm kena bainüm - wa nae itürr, tóba tang pamkolpamab obzek kwata we bagulürr. Wa ibübóka wagó, “E ne poko tónggapóndakla, ene paman büdül müp sab kótó koke ipudo. Sab yabü müp yarile!”\x - \xo 27:24 \xt Duterronomi 21:6-9\x*  
\v 25 Pamkolpam blamana bóktan yalkomólóp wagó, “Ene paman büdül müp sab kibüka ki yarilün akó kibü olmaldó!”   
\p
\v 26 Da Paelat Barrabasón ibünkü we irruanórr tümün müótüdügabi. Da wa gazirr pam we nilóp Yesun kus pokopükü sye-i\f + \fr 27:26 \fq kus pokopükü sye \ft lar sopae-e tónggapórrón syea, kalmitzan aelórrón, pepeamdó kus poko akyarrón. Kolae tonarr tómbapón pam, ibü akrran klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq whip\ft  ó \fq flog.\f* ailüm.\fig kus pokopükü sye|alt="whip" src="MX-09.tif" size="col" copy="public domain" ref="27:26" \fig* Olgabi wa oya ngibürr gazirr pamab tangdó we ingrinürr krrosdó amngyelóm.   
\s1 Gazirr Pama Yesun ⌊Tiz Yangónóp⌋  
\r (Mak 15:16-20; Zon 19:2-3)  
\p
\v 27 Da módóga, Paelatón gazirr pama Yesun we idüdóp gabenan wirri müótan kal akólórrón pul basirrdü. I tibiób blaman kamdal we ngibaunóp Yesun kal-kal angónóm.  
\v 28 Oya tumum mórrkenyórr enólóp, ama akó óe-óe mórrkenyórr tupo ngarkwat we atenóp.  
\v 29 I akó oya singül müóngdur we elóp tórez-tórez nugup tizi, da i oya singüldü we emngyelóp. Tutul tangdó go tupuru ingrinóp. I tibiób wakósingül nümgünóp, oya we yagürnóp, amkoman moboküpi-koke, a i oya tiz yangónónóp wagó, “Ma wirri kokrrap ki ngyaben namüla, Zu pamkolpamab king!”\f + \fr 27:29 \ft Ene tonarrdó, Zu kinga tupuru omrralórr, akó óe-óe mórrkenyórr ó gold müóngdur püti bain koralórr.\f*  
\v 30 Da i oya akó gwerr we atóngnóp akó tupuru oya tangdó kla ipüdóp, da singül we emkalnóp.  
\v 31 Ibü nóma blakónórr oya tizangóna, da i oya ene óe-óe mórrkenyórr we ininóp, ama akó tóba mórrkenyórr oya we amelóp. Da i oya we idüdóp krrosdó amngyelóm.   
\s1 Yesun Krrosdó Emngyelóp  
\r (Mak 15:21-32; Luk 23:26-43; Zon 19:17-27)  
\p
\v 32 I nóma bauslürr Zerrusalem wirri basirrdügab, i darrü Saerrin wirri basirr pam we emrrónóp, ngi Saemon, da gazirr pama oya arüng-arüng we zirrapónóp Yesun krros bügasilüm.  
\v 33 Solodó, i darrü pokodó babzilürr, ngi Golgota (oya küp módóga: “Singül Kakan Bwób Poko”).\f + \fr 27:33 \ft Aprrapórr ini pokoan ngi \fq Singül Kakan Bwób Poko\ft  yarilürr, zitülkus podo yarilürr singül kak obzeksyókpükü.\f*  
\v 34 I oya waen akyanóm kain koralórr anónóm, darrü kapan klampükü yarrisarri apórrón. Nóma apókórr, da bangónórr anónóm.\f + \fr 27:34 \ft Ene waen bidal akyan anón kla yarilürr.\f*\x - \xo 27:34 \xt Wórr Peba 69:21\x*   
\p
\v 35 Oya krrosdó we emngyelóp. Ene kakóm, i tibiób ngipükü nugup poko aman kwarilürr basenóm wa, Yesun mórrkenyórr poko nidi ki yazebrre. Inzan kwata i oya mórrkenyórr we arrgrrütóp tibióbkü.\x - \xo 27:35 \xt Wórr Peba 22:18\x*  
\v 36 Ene kakóm, i we bobrranórr, oya ngakanóm.  
\v 37 Oya sisingül darrü nugup pósek emngyelóp, wialómórrón ini bóktan opore, oya ne bóktana büdüldü ingrinürr wagó, “Ini wa Yesue, Zu pamkolpamab King.”  
\v 38 Da ene pokodó, i ta nis gazirr-gazirr gómól pam nis tibiób krrosdó nómngyelóp Yesukü, darrü oya tutul kwata, darrü oya banól kwata.   
\p
\v 39 Pamkolpama nidi bórrgrrat-tórrgrrat kwarilürr, oya kle-kle yalnónóp. Tibiób singül bóngapnóp igó bóktankü wagó,\x - \xo 27:39 \xt Wórr Peba 22:7; 109:25\x*  
\v 40 “Ma módógla, Godón Gyabi Müót nótó ki ilgüte akó ma aüd ngürr kugupidü ki ela! Moba kóbó zid bai! Ma ne Godón olom nómadóla, da krrosdógab ugó tibi!”\x - \xo 27:40 \xt Metyu 26:61; Zon 2:19\x*   
\p
\v 41 Dadan ngarkwatódó, wirri prrist, Mosesón gida umulbain pam, akó balngomól byarrmarr pama Yesun we tiz yangónónóp wagó,  
\v 42 “Wa ngibürr zid bain yarilürr, da wa ma gaodó kokea tóba zid bainüm! Ia wa Isrrael pamkolpamab kinga, be? Errkyadan ugó kóbó ki tibi ene krrosdógab. Mi oya amkoman kubó igósidi yangurre!  
\v 43 Wa Godón amkoman angunda. God oya ki zid syó errkyadan, Godón ubi ne asi nóma yarile oyaka, zitülkus wa igó bóktanórr wagó, ‘Ka Godón olomla.’”\x - \xo 27:43 \xt Wórr Peba 22:8\x*   
\p
\v 44 Ene gazirr-gazirr gómól pam nisa, Yesun kabe-kabe tibiób krrosdó amngyelórrón nidi namülnürri, oya ta dadanzan kle-kle yalnórri.   
\s1 Yesu Nurrótókórr  
\r (Mak 15:33-41; Luk 23:44-49; Zon 19:28-30)  
\p
\v 45 Abüs singülküp nóma semrranórr, tümüna blaman bwób ngaslaorr. Ene tümüna aüd abüs küp ngarkwatóm wamórr.  
\v 46 Abüs aüd küp ngarkwat nóma semrranórr simam, Yesu wirri gyagüpi we taegwarr apónórr wagó, \tl “Eli, Eli, lama sabagtani?”\tl* Oya küp módóga: “Kürü God, kürü God, ma kürü iade kolkomóla kólbanan?”\x - \xo 27:46 \xt Wórr Peba 22:1\x*   
\p
\v 47 Ngibürr kolpama ibükagab, ola nidi bórrang kwarilürr, oya bóktan nóma barrkrrurr, da we bóktónóp wagó, “Wa Ilaezan\f + \fr 27:47 \fq Ilaeza\ft : Ibrru bóktane ini ngian gyagüp darrpan tonarrea \fq eli.\f* ngyaunda.”  
\v 48 Dümdüman darrüpa busorr, mórrkenyórr pokozan kla\f + \fr 27:48 \fq mórrkenyórr pokozan kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq sponge\ft . Kübül akó spun bagul klama.\f* ipadórr, muran waendó yanggóbólórr, aul pepeamdó amrókórr, da oya ekyanórr ausüm.\x - \xo 27:48 \xt Wórr Peba 69:21\x*   
\p
\v 49 A ngibürra we bóktónóp wagó, “Kubó, mi kya kóbó ngakónónóm, Ilaeza ia kubó tame oya zid ainüm.”   
\p
\v 50 Yesu akó wirri gyagüpi taegwarr apónórr, tóba dómdóm ngón we semanórr, da nurrótókórr.   
\p
\v 51 Da módóga, Godón Gyabi Müót kugupidü ne wirri adrratórrón mórrkenyórra\f + \fr 27:51 \ft Ene \fq wirri adrratórrón mórrkenyórr\ft a Godón Gyabi Müótan Amkoman Gyabian Bwób ngarkwat angrinda (Mórrke-mórrke módóga: \fq Holy of Holiest\ft ). Wata singüldü prrista kubó tebe bangrile ene pokodó darrpan mün blaman pailzan.\f*\x - \xo 27:51 \xt Bazeb Tonarr 26:31-33\x* olean yarilürr, tebe aodó nis ór we bangónórr, tai kwitüdügabi kókó tüp. Tüpapükü mórrbaengórr, wirri ingülküpapükü órpókal bangónóp.  
\v 52 Gapókapükü tapabakuóp, akó ngaen abün ne Godón amkoman angun pamkolpam kwarilürr, nidi nurrbarinürr, God ibü ugón irsinürr arróldó.  
\v 53 I tibiób gapók nümgütóp. Yesun arsümül tonarr kakóm, i blamana Zerrusalem we barrbünürr, Godón gyabian wirri basirrdü. Ibü abün pamkolpama nósenónóp.   
\p
\v 54 Gazirr pamab kopo ngakan wirri pam tóba gazirr pampükü Yesun nidi ngakan kwarilürr, i tüp mórrbaengde nóma esenóp akó blaman ne tórrmen tulmila tómbapón kwarilürr, i blaman kari gum koke koralórr. I blamana inzan bóktónóp wagó, “Amkoman, wa Godón olom yaril!”   
\p
\v 55 Ene pokodó abün kol kwarilürr, barrkyanan kandógabi nidi azil kwarilürr, Yesun Galiligabi nidi mamoanónóp oya tangamtinüm.  
\v 56 Inkü we kol koralórr: Merri Magdalin,\f + \fr 27:56 \fq Magdalin, \ft oya küp módóga: \fq Magdala basirr olom.\f* Merri, Zeims a Zosep ibü aip nótó warilürr, akó Zebedin olom nisab aip.\x - \xo 27:56 \xt Luk 8:2-3\x*   
\s1 Yesun Gapókdó Ingrinürr  
\r (Mak 15:42-47; Luk 23:50-56; Zon 19:38-42)  
\p
\v 57 Simaman nóma yarilürr, darrü mórrel pama ugón tübzilürr, ngi Zosep. Wa Arrimatia wirri basirr pam yarilürr, Yesun darrü umulbain olom.  
\v 58 Wa Paelatka we wamórr, da Yesun büdül bübüm we yatorr. Paelat arüng bóktan zirrapónórr wagó, Yesun büb Zosepón akyanóm.  
\v 59 Zosep büb ipadórr, da wirri darrem baeb tóman-koke mórrkenyórri we errgótanórr,  
\v 60 da gapókdó we ingrinürr, tóbankü ngaensingülan ne kla ilüngürr karrkukus ingülküpdü. Da wa ene gapók mamtae murrausüm wirri ingülküp we yanenórr. Da wa ae wamórr.  
\v 61 Merri Magdalin, akó darrü Merri ola mórran namülnürri, obzek ma gapókdó.   
\s1 Gapók Ngakan Pam  
\p
\v 62 Yesun ne ngürr emkólóp, ugón dómdóm elklaza tómbapón ngürr\f + \fr 27:62 \fq dómdóm elklaza tómbapón ngürr \ft Prraede ngürr yarilürr.\f* yarilürr. Ene ngürr kakóm ma ibü ⌊Sabad⌋ ki yaril. Wirri prrist akó Parrisia Paelatón asenóm ugón ogobórr.  
\v 63 Oyabóka wagó, “Wirri pam, kibü kuri ngambangóle, ene ilklió bülión pam ne arról nóma yarilürr, wa igó bóktanórr wagó, ‘Ka sab aüd ngürr kakóm büdüldügab ugón türsümulo.’\x - \xo 27:63 \xt Metyu 16:21; 17:23; 20:19; Mak 8:31; 9:31; 10:33-34; Luk 9:22; 18:31-33\x*  
\v 64 Da arüng bóktan ugó nókyenónóm oya gapók tai murrausüm akó morroal ngakanóm, ngarkwat kókó aüd ngürra nóma bobrrone. Oya umulbain olmalab sab gaodó koke ia yarile, oya büdül büb gómól-gómól apadóm akó pamkolpamdó bóktanóm wagó, ‘God oya büdüldügab kuri irsümüle.’ Ini dómdóm ilklió bülión bóktan sab wirri kolae yarile. Ngaen-gógópan kla wa tai wirri kolae koke yarilürr.”\f + \fr 27:64 \ft Zu wirri ngi pamab gyagüpitótók igó yarilürr: ngaen-gógópan ilklió bülión igó yarilürr wagó, Yesu tóba zidbain pambóka ngiblianórr. Dómdóm ilklió bülión ma igósa: Yesu tóbabóka wagó: “Ka sab büdüldügab türsümulo aüd ngürr kakóm.”\f*   
\p
\v 65 Paelat ibübóka wagó, “Gazirr pam yazebam, da ugó ogob. Ene gapók morroal ngakan ki kwarilün yabü gyagüpitótók ngarkwatódó.”   
\p
\v 66 Da i we ogobórr, ene gapók mamtaedó ne ingülküp yarilürr, wirri karrkukus sye-i arümóp anen-gum akó pama gapókdó bangrin-gum. Gazirr pam ola bimgütóp gapók ngakanóm.   
\c 28  
\s1 Yesun Büdüldügab Irsümülürr  
\r (Mak 16:1-10; Luk 24:1-12; Zon 20:1-10)  
\p
\v 1 ⌊Sabada⌋ nóma blakónórr, udaian ngaen-gógópan ngürrdü,\f + \fr 28:1 \fq Udaian ngaen-gógópan ngürr \ft Sande ngürr yarilürr.\f* irrbianande, sisa nóma balgón yarilürr, Merri Magdalin akó darrü Merri gapók angónóm aurrürri.  
\v 2 Da módóga, tüpa wirri arüngi we mórrbaengórr, zitülkus Lodón darrü anerrua kwitümgabi we tübinürr. Wa gapók minggüpanandó wamórr, da ene ingülküp we yanenórr mamtaedógab. Tüób wa we mórran-mórran bainürr ene ingülküp kwitüdü.  
\v 3 Oya büb a obzek igó yarilürr, wamaka aona warri amanda. Oya mórrkenyórra ongang bapólórr wamaka gabülplian pülpül pokoa.  
\v 4 Gapók ne gazirr pama ngakan koralórr, ibüka kari gum tórrngón koke yarilürr, da i büdül pamzan bainóp.   
\p
\v 5 Da anerrua ene kolbóka wagó, “E gumgu. Ka umulóla e Yesun amkündakla, krrosdó noan emngyelóp.  
\v 6 Wa aini babula, zitülkus oya kuri irsümüle, wa tüób enezan yarilürr. Da yao, ene poko ngakanóm togob, oya büb ne angrirrün yarilürr.  
\v 7 Da büsai-büsai ugó ogob errkyadan. Oya umulbain olmal umul-umulan ngintinamke magó, ‘God oya büdüldügab kuri irsümüle! Wa Galili tótókdase yabü singül kwata. E kubó oya ola esenane!’ Ka yabü umul-umulan ngitanóm tama.”   
\p
\v 8 I gum tórrngónkü büsai-büsai we aurrürri gapókdógab. Ibü bübdü ta wirri bagürwóma tübangrinürr, da we busorri umulbain olmal umul-umulan ngibtanóm.   
\p
\v 9 Da módóga, i umulbain olmal umul-umulan ngibtanóm nóma aurrnürrima, da Yesukü basenóp. Ibübóka wagó, “Paud yabüka asi ki yarilün!” Da i oyaka we aurrürri, wakósingül nülkamürri, oya wapór nis nómoarri, oya ⌊ótókóm⌋.  
\v 10 Yesu ibübóka wagó, “E gumgu; ugó aurram kürü zonaretal umul-umulan ngibtanóm, Galili tótókóm. I kürü sab ola kóserre.”   
\s1 Gapók Ngakan Pamab Bóktan  
\p
\v 11 Ene kola nóma ogoblórr, da módóga, gazirr pam, gapók nidi ngakanónóp, i ta we bakonórr Zerrusalem wirri basirrdü. Wirri prristab umulüm, blaman poko adrrütóp gapókdó ne klama tómbapónóp.  
\v 12 Wirri prrist akó ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ darrü bóktan akó we tónggapónóp, da wirri ngarkwat mani gazirr pam nókyenóp.  
\v 13 Ibübóka wagó, “E sab igó kwarilünke magó, ‘Yesun umulbain olmala irrüb togobórr a büdül büb ugón sipüdóp, ki ut nóma koralórr.’  
\v 14 Gabena ne ini bóktan nóma arrkrrue, ki sab oya gyagüpitótók yalüngrre kibü amkoman angunüm, da yabüka sab darrü müp babul yarile.”\f + \fr 28:14 \ft Rrom gazirr pama zaget bwóbdü nóma umtule, oya darrem wata módóga: büdül.\f*   
\p
\v 15 Ene gapók ne gazirr pama ngakan koralórr, ene mani ipüdóp, da wirri ngi pamab bóktan mamunóp, ibü enezan nilóp.  
\p Da Zu pamkolpama ene bóktan\f + \fr 28:15 \ft Ene obae bóktan módóga: Yesun umulbain olmala Yesun büb gómól-gómól ipüdóp, gapók ngakan pam ut nóma kwarilürr.\f* metat ayodako, tai ene ngürrdügab ngarkwat kókó ta errkya.   
\s1 Yesu Tóba 11 Umulbain Olmal Godón Morroal Bóktan Büdrratóm Zirrnapónóp  
\r (Mak 16:14-18; Luk 24:36-49; Zon 20:19-23; Apostolab Tórrmen 1:6-8)  
\p
\v 16 Ene 11 umulbain olmala Galili we ogobórr, ene pododó, Yesu ibü enezan nilóp ola tótókóm.\x - \xo 28:16 \xt Metyu 26:32; Mak 14:28\x*  
\v 17 I oya nóma esenóp, i wakósingül we nümgünóp oya agürüm. A ngibürr wa gyagüp-gyagüp koralórr wagó, “Ia amkoman watóke?”  
\v 18 Yesu ibü minggüpanan nóma tamórr, ibübóka wagó, “Kürü Aba blaman ene balngomól arüng kókyanórr, kwitüm akó tüpdü.  
\v 19 Da e igósidi ugó ogob pamkolpamdóma bwób-bwób. Sab kürü umulbain olmalóm ninamke, ibü ⌊baptaes bainkü⌋ Aban ngidü, Oloman ngidü akó Godón Samuan ngidü,\x - \xo 28:19 \xt Apostolab Tórrmen 1:8\x*  
\v 20 akó ibü umul bainkü blaman bóktan karrkukus amorranóm, ka yabüka ne poko arüngi bóktan namülnürrü mamoanóm. Da módóga, ka sab yabüka asi namulo metat, kókó tüpan blakón tonarra nóma tame.”  
\b  
\pc \it Metyun Peba aini blakónda.\it*