\id JON  
\h Zona 
\toc3 Zona 
\toc1 Zona 
\toc2 Zona 
\mt1 Zona  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\im Zona darrü ⌊prropet⌋ yarilürr, Zerroboam II Isrrael pamkolpamab king nóma yarilürr. Zona Gat Heperr wirri basirr pam yarilürr, Isrrael kantrri kugupidü. Wa Amitaen olom yarilürr, Zebulun zitüldügabi (2 King 14:25). Oya tonarrdó Asirria pamkolpam Isrrael pamkolpampükü gómdamal-koke kwarilürr. Ninebe Asirria kantrrian ngaensingül wirri basirr yarilürr. Zonan póep módóga, God Zonan bóktan ekyanórr Ninebe tótókóm ene basirran pamkolpam byalóm wagó, wa ibü basirr kolae ki ine ibü kolae tonarrabme. A zitülkus Asirria pamkolpam gódam-koke pamkolpam kwarilürr, Zona ubi-koke bainürr ⌊\nd Lod\nd*ón⌋ arüng bóktan arrkrrum. Oya ubi koke yarilürr Ninebe pamkolpam tóba bóktan arrkrrum akó tibiób kolae tonarrdógab byalüngüm Godka. Zona umul yarilürr wagó, i ene kla ki tóbaelórre, God ibü gyaur ki ipüde akó ibü basirr kolae koke ki ine.  
\iot Ini Peban Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Zona ubi-koke bainürr \nd Lod\nd*ón bóktan arrkrrum \ior 1:1-17\ior*  
\io1 B. Zonan Tóre \ior 2:1-10\ior*  
\io1 C. Zona \nd Lod\nd*ón Bóktan Ipadórr \ior 3:1-10\ior*  
\io1 D. Zonan Ngürsil a Godón Gyaur \ior 4:1-11\ior*  
\c 1  
\s1 Zona Ubi-koke Bainürr \bd ⌊Lod\bd*ón⌋ Bóktan Arrkrrum  
\p
\v 1 Darrpan ngürr \nd Lod\nd* Zonan, Amitaen olom, bóktan ekyanórr.  
\v 2 Wagó, “Ma ugó bupa Ninebe tótókóm, ene wirri basirrdü, da wirri arüngi bóktanke pamkolpamdó ibü kolae tonarrabkwata, zitülkus ka umulóla i ia kolae kolpamako.”  
\v 3 A Zona bupadórr, da \nd Lod\nd*ón we kórzyónürr. Oya ubi darrü wirri basirrdü tótókóm yarilürr, ngi Tarrsyis, Spein\f + \fr 1:3 \fq Spein \ft kantrri Yurrop kugupidüma.\f* kantrri kugupidü. Wa we tübinürr ama Zopa wirri basirrdü, malu kabedó. Wirri but we esenórr, nóma bupadóm kailürr ama Tarrsyis. Wa but darrem ekyanórr, we kasilürr butan zaget pampükü, ama Tarrsyis tótókóm. Oya gyagüpitótók inzan yarilürr wamaka, “\nd Lod\nd* ola babulase.”   
\p
\v 4 I nóma baurr kwarilürr, Zona ugón but kugupidü abinürr utüm. A \nd Lod\nd* wirri wór zirrsapónórr ene maludü. Wór kari arüng koke yarilürr; ene buta kolae bainüm kain yarilürr.  
\v 5 Ene butan zaget pama kari gum koke yón taegwarr kwarilürr tibiób tangbamtinüm, darrpan-darrpan tibiób godódó. Tibiób but ul ainüm, i elklaza we aman kwarilürr maludü. Zona ma ugón but kugupidü büdül ut yarilürr.   
\p
\v 6 Up oloma we tamórr. Oyabóka wagó, “Ma iade utdóla? Bupa, moba godódó ugó górrga! Wa ne kubó gyagüpitótók nóma ipüde, mi kubó oyame koke nurrbarino!”   
\p
\v 7 Da butan zaget pama bamtinóp tibiób wagó, “Ngi asen kla ugó amónam. Mi kubó ene olom eserre mibü kolaedó nótó sirrbüne.” Nóma amónóp, Zonan ngia tamórr.  
\v 8 I Zonanbóka wagó, “Gyaurka, ma kibü errkyadan tüzazilnünümo ini müp nótó sidüde? Ma aini ia kaindóla? Ma nadü bwóbdügabi tama? Ma laró bóktan olomla?”   
\p
\v 9 Zona bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Ibrru pamla, ka \nd Lod\nd*ón gum-gum ⌊ótókdóla⌋, kwitüm God, tüp a malu nótó tónzapónórr.”  
\v 10 Wa akó we bóktanórr ibüka wagó, “Ka \nd Lod\nd*kagabi busodóla!” Ene pam gum kwarilürr, i nóma barrkrrurr, da Zonan we ilóp wagó, “Ma ia laró tónggapóna? Kari kolae koke!”  
\v 11 Da malua tai kolae bain yarilürr, kókó amkoman kolaedó. Butan zaget pama we imtinóp wagó, “Ki marü ia mangórre ini wór piküp ainüm?”   
\p
\v 12 Zona ibüka wagó, “Kürü kwit kinam akó maludü kümaikam. Malua kubó igósidi zao-zao baine. Ka umulóla, trrez kótó sidüda, e ini wirri wórdü aebókamde tóbaogane.”   
\p
\v 13 Güblang-koke, butan zaget pama krrabe atül kwarilürr tibióbnüm arüngi, ene but kórrgópdó ódódóm. Da i gaodó koke kwarilürr, zitülkus malua tai balóng obzek bainürr.  
\v 14 Da i \nd Lod\nd*ka górrgónóp wagó, “\nd Lod\nd*, gyaurka, ma kibü büdüldü amarrugu Zonan arról alakónóm. Ini kórsan oloman büdül müp sab kidi koke ipüdórre. Mató, \nd Lod\nd*, blaman klama marü ubi ngarkwatódó tómbapóndako.”  
\v 15 Da i Zonan ipüdóp, kwit inóp, ó amanikóp maludü, da ene malua we amkónórr.   
\p
\v 16 Da módóga, ene tonarr kakóm, i \nd Lod\nd*ón wirri gum we ipüdóp. I darrü lar we emkólóp oya eso akyanóm akó i oya tibiób ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ ekyenóp.   
\p
\v 17  \nd Lod\nd* tüób wirri wapi we zirrsapónórr Zonan adarüküm.\fig Wirri wapia Zonan adarükda.|alt="Jonah swallowed by a fish" src="lll5-08.tif" size="span" ref="1:17" \fig* Wa wapian dupidü aüd ngürr akó aüd irrüb ngyabelórr.   
\c 2  
\s1 Zonan Tóre  
\p
\v 1 Tai auma wapian dupidü, Zona tóre olgab ekorr ⌊\nd Lod\nd*ka⌋, tóba Godka  
\v 2 wagó,  
\q1 “Kólba ini müpdü, \nd Lod\nd*, ka marü ngimliarró,  
\q2 da ma kürü bóktan kuri salkomóla.  
\q1 Ini büdülab bwóbdügab, ka marüka tangbamtinüm górrgarró,  
\q2 da ma kürü kurrkrrua.   
\q1
\v 3  \nd Lod\nd*, ma kürü kümaikürrü wirri buku bwóbdü,  
\q2 tai kókó ka malu tüp emrrarró,  
\q2 kürü blaman naea ne mamtae kotarr kónómórr,  
\q2 ó blaman marü ne arüng goblol kwarilürr, kürü kwitana arrgrrat kwarilürr.   
\q1
\v 4 Kürü gyagüpitótók igó yarilürr kamaka, ‘Ma kürü metatómpükü alzizi kümanika mobakagabi,  
\q1 ó ka marü ⌊Gyabi Müót⌋  
\q2 sab myamem kokean eseno.’   
\q1
\v 5 Naea kürü ngakoklaorr, kürü ngónapükü batülürr.  
\q2 Malua kürü metatómpükü küdarükürr  
\q2 akó malu opopora kürü singül kórrgótónóp.   
\q1
\v 6 Ka abilürrü tai kókó podo zitülkus ne kwarilürr,  
\q2 ene büdülab bwóbdü.  
\q1 Da mató, \nd Lod\nd*, kürü God,  
\q2 ma kürü arról kalkomóla ene kukurru bwóbdügab.   
\q1
\v 7 Ka kólba nóma küp bamkórró, wa, kürü arróla blakónóm kain yarilürr,  
\q2 da \nd Lod\nd*, ka marüka tóre ekorró.  
\q2 Ma kürü kurrkrrurrü moba Gyabi Müótüdü.   
\q1
\v 8 Obae küp-koke godóm nidi tóredako,  
\q2 marü morroal tonarrbóka tai kuri imrükrre.   
\q1
\v 9 Ka sab marü wórri magürolo,  
\q2 ó ka marü eso akyanóm lar emkolo,  
\q2 ó ka sab kólba ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ tórrmendó irrbuno.  
\q1 \nd Lod\nd*, zidbaina marükagabi tótókda!”   
\p
\v 10 Da \nd Lod\nd* wapi arüng bóktan we ekyanórr, Zonan müzi alkomólóm, kórrgópdó.   
\c 3  
\s1 Zona \bd ⌊Lod\bd*ón⌋ Bóktan Ipadórr  
\p
\v 1 Akó nis ngim \nd Lod\nd*ón bóktana tamórr Zonaka.  
\v 2 Wagó, “Ma ugó bupa Ninebe tótókóm, ene wirri basirrdü, da wirri arüngi bóktanke pamkolpamdó, ka marü ne poko myalórró ngaensingül.”  
\v 3 Da Zona bupadórr ó wa we wamórr Ninebe wirri basirrdü, \nd Lod\nd*ón bóktan ngarkwatódó. Ninebe wirrian basirr yarilürr, paman tótókóm aüd ngürr azebda, darrü kubdügab kókó dakla kub.  
\v 4 Zona wirri basirr kugupidü we bangrinürr. Dudu ngürr agóltagóla nóma blakónórr, we müsirrga yónürr wagó, “40 Ngürr kakóm, Ninebe sab kolae ugón esene!” Zona ene wirri basirr we amgatórr, ama wamórr abüsa nólgab banikda. Wa tóba aren-aren müót we elórr murrüm, da murrdü we mórranórr, dakla Ninebe wirri basirr olgabi ngakan yarilürr, wa, ia kubó laróga tómbapóne.\f + \fr 3:4 \fq Zona ene wirri basirr ... laróga tómbapóne\ft : Ini bóktan opor amkoman igó bóktan opora, 4:5. A ini pokoa ae tómbapónórr ini póepdó. \f*\x - \xo 3:4 \xt Luk 11:30\x*   
\p
\v 5 Ninebe wirri basirr pamkolpama Godón amkoman yangunóp, da i gyagüpitótók we ipüdóp alo bütóküm. Wirridügab kókó kari, gyaur mórrkenyórr bamelóp, igósidi wagó, i kolaedógabi kuri tübyalüngórre.   
\p
\v 6 Ninebe wirri basirran kinga ene bóktan nóma arrkrrurr, wa we bupadórr tóba kingan mórran klamdógab, tóba kokrrapan mórrkenyórr we ininürr, amakó gyaur mórrkenyórr we batenórr. Wa urtók burudü gyaure we mórran-mórran bainürr.   
\p
\v 7 Wa bóktan zirrapónórr Ninebe pamkolpamdó wagó, “Ini bóktan kürükagabia, ini wirri basirran king kólba zaget pampükü. Blaman kol ó pama alo a nae bütók ki kwarilün, ó ume kyamül, ⌊kau⌋, ⌊sip⌋ a ⌊gouta⌋ ta inzan.  
\v 8 Blaman kol ó pam akó ume kyamüla sab gyaur mórrkenyórr ki bamelónóm. Blamana tóre bako ki kwarilün Godka, amkoman moboküpdü arüngi. I blamana tibiób ene kolaean tulmil akó zóngang tórrmendógabi ki tübyalüngnüm.  
\v 9 Mi umul kokeakla, God sab gyagüpitótók ipüde, aprrapórr tóba ngürsil amige, da mi igósidi sab koke nurrbarino.”   
\p
\v 10 God esenórr i ne kla tómbapónóp, i ia tübyalüngóp tibiób kolaean tulmildügabi. Da wa ibü gyaur we ipadórr, tóba gyagüpitótók imzazilürr, da ibü koke kolae ninóp, wa ngaen-gógópanzan bóktanórr.   
\c 4  
\s1 Zonan Ngürsil akó Godón Gyaur  
\p
\v 1 Zona nóma umul bainürr wagó, God Ninebe pamkolpamab gyaur ipadórr, wa kari mólmóntwól koke yarilürr. Oya bübdü ngürsil yarilürr Ninebe koke ne kulainürr.  
\v 2 Wa tóre ekorr wagó, “⌊\nd Lod\nd*⌋, nam, ka kólba kantrridü nóma namülnürrü, ka ugón umul bairrü, ma sab moba darrü gyagüpitótók akó eseno, da ka ene igósidi busorróma Tarrsyis wirri basirrdü. Zitülkus módóga, ma gyaur Godla, ma tórrmenóm büsai koke ino, ma büsai koke ngürsildóla, ma moba pamkolpam morroal tonarre ngabkandóla, akó ma moba gyagüpitótók büsai koke eseno pam kulain-gum.  
\v 3 Da errkyadan, \nd Lod\nd*, kürü kolkomól büdülüm. Ka morroal büdül ki namüla, a arról koke.”   
\p
\v 4  \nd Lod\nd* bóktan we yalkomólórr wagó, “Marü ia laró dümdüma ngürsil amgünüm?”\f + \fr 4:4 \ft Bóktan opor 5 we angrirrüna, 3:4 ene kakóm.\f*   
\p
\v 6 Wa kari nugup kumab we sirtümülürr. Igósüm ekyanórr, Zonan murr akyanóm, oya zid ainüm tóba kolae gyagüpitótókdógab. Zona kari bagürwóm koke yarilürr, ene nugup kumab nóma esenórr.  
\v 7 Darrü ngürr, sisa nóma balgólórr, God su we zirrsapónórr, da sua ene nugup kumab we emkalórr.  
\v 8 Abüsa nóma semkenórr, God ururan bao wór zirrsapónórr. Zonan iltümüna kari poko tupürrma ene abüs ururdügab. Oya singül nóma adünglürr, oya ubi büdülüm yarilürr. Wa bóktanórr wagó, “Ka morroal büdül ki namüla, a arról koke.”   
\p
\v 9 Da God oyaka bóktanórr wagó, “Marü ia laró dümdüma ngürsil amgünüm ini nugup kumabankwata?”  
\p Zona wagó, “Kürü ta kari dümdüm kokea ngürsil amgünüm, ó kürü büdül ta gaoandóma!”   
\p
\v 10  \nd Lod\nd* oyaka we bóktanórr wagó, “Ini nugup kumaba irrüb dódórr baine akó darrü irrüb we nurrótóke. Ma oyankü ta darrü kla koke tónggapórró dódórr ainüm, da ma ma oya gyaur asendóla!  
\v 11 Ka ta inzan gyaur namulo Ninebe ene wirrian basirrdü. Ola blaman kókó 120,000 pamkolpamako, akó ngibürr asiko. I umul kokeako, morroal ia laróga ó kolae ia laróga. Akó ta abün ume kyamül asiko! Ma ia kürü amkoman ayaldóla igó, ka ia ibü sab koke ki gyaur nósenónóma?”  
\b  
\pc \it Zonan Peba aini blakónda.\it*