\id GEN - Gizrra 
\h Bwób Zitül 
\toc3 Zit. 
\toc2 Bwób Zitül 
\toc1 Bwób Zitül 
\mt1 Bwób Zitül  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\is1 Ini Peba Laróbóka Apónda  
\im Ini \bk Bwób Zitül\bk* pebadó abün umulürrün póep asiko. Darrü póep módóga, God ia ngaen-gógópan pam akó kol tónzapónórr, Adam akó Ib. Darrü póepa Noanbóka apónda akó ene naiz, blaman tüp ne klama ngaslaorr. Akó darrü póepa Eibrra-amónbóka apónda akó tóba olmalbobatalabkwata.  
\ip Blaman ini póepa pamkolpam tómbapóndako igó tonarrankü, God ⌊Mesaya⌋ ki zirrsapóne, Eibrra-amón bobat nótóke. Ene Mesaya, Yesu Kerriso, watóke Godón ⌊alkamül-koke bóktan⌋ nótó küppükü yónürr, God ne poko ekyanórr Eibrra-amón: “Marükama, ka blaman bwób-bwób pamkolpam ini tüpdü sab bles ninünümo.”  
\is1 Ini Peba Nótó Wialómórr  
\im Ini peba nótó wialómórr, oya ngi babula ini pebadó, a abün pamkolpama amkoman angundako wagó, Moses wialómórr. God Mosesón iliónürr Isrrael pamkolpam balngomólóm Izipt kantrridügabi, i ⌊leba zaget⌋ pamkolpam ne kwarilürr. Moses amtómól küsil yarilürr ene tonarrdó Bwób Zitülan póepa nóma tómbapónórr. Ngaen-gógópan pamkolpama ene póep tibiób olmalbobataldó büdrratnóp, kókó darrü oloma Moseska adrratórr. Olgabi Moses ene póep wibalómórr.  
\ip A abün elklaza \bk Bwób Zitül\bk* pebadó God wata umul yarilürr. Darrü pam babul yarilürr God tüp nóma tónggapónórr ó darrü pam babula, gaodó nótóke ngibürr pamkolpama laró poko gyagüpitótókdako. We ngarkwatódó, God watóke ini peba wialómórr. Wa darrü pam iliónürr ini elklaza wibalómóm.  
\is1 Ini Peba Nibióbka Wialómórróna  
\im Moses ne pam nóma yarilürr ini peba nótó wialómórr, wa ini peba Isrrael pamkolpamabkü wialómórr, wa nibiób balngomól yarilürr, ⌊ngüin-koke bwóbdüma⌋. I ene tüpdü barrbünüm kain kwarilürr, God ne alkamül-koke bóktan ingrinürr ibü akyanóm. Mosesón ubi yarilürr ibü ene wialómórrón peba akyanóm ibü ngambangólóm blaman ne elklaza-a tómbapónórr. Ene wirri kla yarilürr ibü ngambangólóm God ibü iazan nilinóp tóba pamkolpamóm bainüm.  
\is1 Ini Peba Nóma Wialómórrón Yarilürr  
\im Moses aprrapórr we pail aodó ngyaben yarilürr 1500 akó 1230, Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr. Da Moses ne ene pam nóma yarilürr ini póep nótó dakabainürr akó wibalómórr, ini peba wialómórrón yarilürr we pail aodó 1500 akó 1230, Kerrison amtómól küsilan nóma yarilürr. Solkwat ngibürr wialóm pama aprrapórr ngibürr poko emelóp darrü kla müsirrga ainüm, atang pamkolpama aprrapórr koke ki umul bainóp, ini aüd pokozan:  
\ip 1. Bwób Zitül 13:7 igó bóktanda wagó, “\qt Ene tonarrdó, Keinan pamkolpam akó Perris pamkolpam, i ta ugón ene tüpdü ngyaben koralórr.\qt*” Aprrapórr ini poko nótó wialómórr, oya tonarrdó ini pamkolpama myamem koke ngyaben kwarilürr ene tüpdü.  
\ip 2. Bwób Zitül 14:3 igó bóktanda wagó, “\qt Blaman ini 5 kinga gazirrüm we dabinóp Sidim buruburudü. (Kapórr Malu errkya nege.)\qt*” Aprrapórr darrü pama ini poko “Kapórr Malu errkya nege” emelóp ene atang pamkolpam tangbamtinüm, solkwat nidi ngyaben kwarilürr, umulüm ini pokoa nadü malubóka apónda.  
\ip 3. Bwób Zitül 36:31 bóktanda wagó, “\qt Ngaen, Isrraelón king küsilan nóma kwarilürr.\qt*” Ene pama ini poko nótó wialómórr ene tonarrdó ngyaben yarilürr Isrraelón king asi yarilürr.  
\ip Enana ini müsirrga ain poko solkwat tonarrdó emelóp, blaman bóktan opor ini pebadó wata amkomana. Ene tonarrdógabi kókó errkya, pamkolpama ini \bk Bwób Zitül\bk* peba atang kwarilürr amkoman Godónbóka umul bainüm akó tóba tónggapórrón bóktan blaman bwóbab pamkolpamabkü.  
\is1 Ini Peba Ne Zitülkusdü Wialómórr  
\im Ini \bk Bwób Zitül\bk* peba mibü bómtyanda God ia pam nis tónzapónórr akó ibükagab pamkolpama ia bayop. Akó ini peba mibü bómtyanda, Godón ubi ia laró yarilürr ibü ngyabenóm tóba obzek kwata. Ini peba ta amtyanda wagó, kolae tonarra ia tamórr tüpdü akó wa ia kolae yarilürr. Solkwat Yesu Kerriso tamórr ini tüpdü akó pamkolpam gaodó ninóp Godka dabyónüm oya amkoman angundi akó wa nadü kla tónggapónórr kolae tonarr barrgonóm.  
\iot Ini Peban Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. God tüp akó pülpül tónzapónórr \ior 1:1–2:3\ior*  
\io1 B. Adam a Ib \ior 2:4-25\ior*  
\io1 C. Kolae tonarran zitülkus akó darrem \ior 3:1-24\ior*  
\io1 D. Kein a Eibol \ior 4:1-26\ior*  
\io1 E. Adamkagabi kókó Noa \ior 5:32\ior*  
\io1 F. Noa akó naiz nae \ior 6:1–10:32\ior*  
\io1 G. Babilon tawa \ior 11:1-9\ior*  
\io1 H. Noan ngaen olom Syem, oya olmalbobatal \ior 11:10-32\ior*  
\io1 I. Isrrael pamkolpamab abalbobatal Eibrra-am, Aesak, akó Zeikob \ior 12:1–35:29\ior*  
\io2 1. Eibrra-am a Aesak, ibü póep \ior 12:1–25:18\ior*  
\io2 2. Zeikobón póep \ior 25:19–35:1-29\ior*  
\io1 J. Isaon olmalbobatal \ior 36:1-43\ior*  
\io1 K. Zosep akó tóba naretal \ior 37:1–45:28\ior*  
\io1 L. Isrrael pamkolpam Izipt kantrridü \ior 46:1–50:26\ior*  
\c 1  
\s1 God Tüp akó Pülpül Tónzapónórr  
\p
\v 1 Ngaen bwób zitüldü, God tüp akó pülpül tónzapónórr.  
\v 2 Tüpan obzeksyók ugón tómbapónóm yarilürr: darrü kla babulan yarilürr. Tümüna kukurru malubarr nae tumum ngalaorr. Da Godón Samua nae kwitana zaorrón tótók yarilürr.  
\v 3 Da God bóktanórr wagó, “Zyón asi ki yarilün,” da zyón asi yarilürr.\x - \xo 1:3 \xt 2 Korrint 4:6\x*  
\v 4 God igó ngakanórr wa, zyón morroala. God zyón a tümün we nürrgrratórr.  
\v 5 Wa zyón ngi ngyesilürr “ngürr”, akó wa tümün ngi ngyesilürr “irrüb”. Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene ngaen-gógópan ngürr yarilürr.\f + \fr 1:5 \ft ⌊Zu pamkolpam⌋, ibü ngürra simam 6 oklok ngarkwat bókyanda, abüsa nóma mórranda. Ibü ngürra darrü simam 6 oklok blakónda. Mibü ngürr ma inzana: irrüb 12 oklok ngarkwat bókyanda, kókó darrü irrüb 12 oklok blakónda.\f*   
\p
\v 6 God wagó, “Ngarkwat kan asi ki yarilün nae aodó, da wa nae ki arrgrrat naedógab, nis bainüm.”  
\v 7 Da God ene ngarkwat kan inzan we tónggapónórr, da wa ene kan tüpana nae we arrgrratórr kwitana naedógab. Da ene amkoman inzan we yarilürr.\x - \xo 1:7 \xt 2 Pita 3:5\x*  
\v 8 God ene ngarkwat kan ngi ngyesilürr “pülpül”. Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene nis ngim ngürr yarilürr.   
\p
\v 9 God akó bóktanórr wagó, “Pülpül tüpana naea darrpan pokodó ki kwób basu, da mólóg bwóba ki okaka tibyó.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.  
\v 10 Wa ene mólóg bwób ngi we ngyesilürr “tüp”, a kwób basurrün nae ngi we ngyesilürr “malu”. God esenórr wa, morroala.   
\p
\v 11 God bóktanórr wagó, “Tüpa elklaza zid ki dódórr nyónünüm: kari küppükü elklaza zid akó küppükü nugup ngórr ini tüpdü, blaman tibiób darrpan tonarr obzekpükü.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.  
\v 12 Tüpa elklaza zid we dódórr nyónónóp: küppükü nugup zid tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó küppükü nugup ngórr tibiób darrpan tonarr obzekpükü. God esenórr wa, blaman kla morroalako.  
\v 13 Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene aüd ngim ngürr yarilürr.   
\p
\v 14 God akó bóktanórr wagó, “Zyón kla asi ki kwarilün pülpüldü, ngürr arrgrratóm irrübdügab. Timam ki koralón, ngürr, pail, a tóre melpal\f + \fr 1:14 \ft Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa seasons\ft . Mibü \fqa seasons\ft  módóga, pail akó abüs. Ngibürr kantrridü ene \fqa seasons\ft  módógako: \fqa winter, springtime, summer, \ft  akó \fqa autumn\ft .\f* bómzyatóm.  
\v 15 Ini zyón kla ki koralón pülpüldü, tüp warri apónóm.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.  
\v 16 God wirri zyón kla nis tónzapónórr - wirrian zyón kla, ngürr angomólóm, kari zyón kla, irrüb angomólóm. Wa akó wimurr tómbapónórr.  
\v 17 God ibü blaman pülpüldü we irrbünürr, tüp warri apónóm,  
\v 18 ngürr akó irrüb ngakanóm akó zyón arrgrratóm tümündügab. God esenórr wa, morroala.  
\v 19 Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene tokom ngim ngürr yarilürr.   
\p
\v 20 God bóktanórr wagó, “Blaman naea ki murrbausnüm abün ngón aman elklaza-e, akó póyaea tüp kwitüdü ki barrmulülün pülpül tüpana.”  
\v 21 Da God maludü wirri balóng wapi we tómbapónórr, akó blaman ngón aman akó ngübyón elklaza, nae ne klamanme barümürrüna, tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó blaman tappükü póyae ta inzan, tibiób darrpan tonarr obzekpükü. Da God esenórr wa, morroala.  
\v 22 God ibü bles ninóp da bóktanórr wagó, “E küppükü abün bailamke. E malu nae gwarrónamke, akó póyaea ta tüpdü abün ki bainünüm.”  
\v 23 Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene 5 ngim ngürr yarilürr.   
\p
\v 24 God akó bóktanórr wagó, “Tüpa ngón aman elklaza ki balngó, tibiób darrpan tonarr obzekpükü: ngabyón lar, ngübyón elklaza, akó nurr lar, tibiób darrpan tonarr obzekpükü.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.  
\v 25 God tómbapónórr nurr lar tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó ngabyón lar tibiób darrpan tonarr obzekpükü, akó tüpdü ngübyón elklaza tibiób darrpan tonarr obzekpükü. Da God esenórr wa, morroala.   
\p
\v 26 Da God bóktanórr wagó, “Mi\f + \fr 1:26 \fq Mi\ft , oya küp módóga: \fqa Ab, Olom, akó Samu.\f* kya pam tómbapónónóm, mibiób dandangzan, mibü obzeksyók ngarkwatódó. I sab ibü ki balngomól kwarilün, maludü wapi, kwitüm póyae, ngabyón lar, dudu ini bwób, akó blaman tüpdü ngübyón elklaza.”   
\q1
\v 27 God pam tónggapónórr, tóba dandang ngarkwatódó,  
\q2 Godón dandang ngarkwatódó wa oya tónggapónórr;  
\q2 wa ibü igó tónzapónórr, pam a kol.\x - \xo 1:27 \xt Bwób Zitül 5:1-2; 9:6; Metyu 19:4; Mak 10:6\x*   
\p
\v 28 Wa ibü bles nyónürr, da ibüka we bóktanórr wagó, “E küppükü namülamke, akó sab abün bailamke, tüpa tai ki gwarran yabübókamde, da tüp idódlamke yabü tangdó. E maludü wapi sab balngomólólamke, akó kwitüm póyae, akó blaman elklaza, ne klama agóltagóldako ini tüpdü.”\x - \xo 1:28 \xt Bwób Zitül 9:1, 7\x*   
\p
\v 29 Da God bóktanórr wagó, “Turrkrruam, ka yabü alióndóla blaman kari küppükü elklaza zid ini dudu tüpdü akó blaman küppükü nugup ngórr. Sab yabü alo kla kwarile.  
\v 30 Blaman pórngaepükü zid, ka ibü alióndóla alom, blaman nurr lar ini tüpdü, blaman kwitüm póyae, akó ne klama ngübyóndako tüpdü - blaman ngón aman elklaza.” Da ene amkoman inzan we yarilürr.   
\p
\v 31 God blaman elklaza nósenóp, wa ne kla tómbapónórr, da módóga, blaman amkoman morroal kwarilürr. Da irrüba wamórr akó irrbia tamórr akó wamórr. Ene 6 ngim ngürr yarilürr.   
\c 2  
\p
\v 1 Tüp a pülpül tómbapóna inzan blakónórr, akó blaman elklaza, ne kla koralórr ibü kugupidü.   
\p
\v 2 7 Ngim ngürr nóma semrranórr, Godón zaget ugón blakórrón yarilürr, wa ne kla tómbapón yarilürr. Da ene ngürr, wa ngón ngagónórr tóba blaman zagetódógab, wa ne kla tómbapón yarilürr.\x - \xo 2:2 \xt Ibrru 4:4, 10\x*  
\v 3 God 7 ngim ngürr bles yónürr, da tebe-tebe amaikürr, zitülkus wa ene ngürrdü ngón ngagónórr tóba blaman zagetódógab, wa ne kla tómbapón yarilürr.\x - \xo 2:3 \xt Bazeb Tonarr 20:11\x*  
\v 4 Tüp a pülpül tónggapón póepa ae blakónda.  
\s1 God Didiburr Tónggapónórr Idenóm  
\p ⌊\nd Lod\nd*⌋ God tüp a pülpül nóma tónzapónórr, ugón  
\v 5 tüpdü elklaza zid babul kwarilürr akó küpa koke bamkenóp, zitülkus \nd Lod\nd* God darrü ngup koke zirrsapónórr tüpdü. Akó pam babul yarilürr tüp kesu angónóm.  
\v 6 Nae godeata\f + \fr 2:6 \fq nae godeat\ft : Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa gles.\f* tüpdügab tumkulnóp, da i blaman tumum tüp nangnóp.   
\p
\v 7 Da \nd Lod\nd* God tüp buru-i pam we tónggapónórr, da wa arról ngón we semanórr oya syók tótórr nisdü. Ene pam ama arról pamakanóm bainürr.   
\p
\v 8  \nd Lod\nd* God didiburr we irtümülürr Iden\f + \fr 2:8 \fq Iden \ft ngian küp módóga: barnginwóm.\f* bwóbdü, abüsa nólgabi banikda, da ne pam tónggapónórr ola ingrinürr.  
\v 9 Da \nd Lod\nd* God abün-abün obzek nugup dódórr ninóp tüpdügab, morroal ne kla koralórr basenóm akó alom. Didiburr aodó nis nugup namülnürri, ⌊ngarkwat-koke arról⌋ gail nugup asi yarilürr, akó umul gail nugup asi yarilürr, morroal a kolae nega.\x - \xo 2:9 \xt Okaka Amzazirrün Kla 2:7; 22:2, 14\x*   
\p
\v 10 Tobarra Iden bwóbdügab olmealórr ene didiburr nae angóm, da didiburr kalkuma, tokom il we bangónórr.  
\v 11 Ngaen-gógópan tobarr ngi módóga, Pison; wa blaman Abila kantrri myangrao apónda, ⌊gold⌋ nólamase.  
\v 12 (Ene kantrrian gold morroala, akó morroal ilang móeg\f + \fr 2:12 \fq móeg\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq bdellium\ft .\f* akó kómal wirri darrem ingülküp, ngi oniks, ta ola asisko.)  
\v 13 Nis ngim tobarr ngi módóga, Gion; wa blaman Kas kantrri myangrao apónda.  
\v 14 Aüd ngim tobarr ngi módóga, Taegrris. Wa olmeanda Asirria kantrri kabeana, abüsa nólgabi banikda. Tokom ngim tobarr ngi módóga, Yuprreitis.   
\s1 Adam a Ib  
\p
\v 15  \nd Lod\nd* God pam ipadórr, da we ingrinürr didiburrdü Idenóm, tüp kesu angónóm akó morroal ngakanóm.  
\v 16 Akó \nd Lod\nd* God pam arüng bóktan we ekyanórr wagó, “Marü taia blaman ini nugupdügab alom didiburr kugupidü,  
\v 17 a ma sab ini nugupdügab alogu, ne nugupa umul gailda, morroal a kolae nega. Zitülkus módóga, ma ne sab nóma elo-o, ma amkoman nurrótoko.”   
\p
\v 18  \nd Lod\nd* God bóktanórr wagó, “Ini go morroal kokea; pam tebe püóran koke yarile, a ka morroal tangamtin gódam tonzapono oyankü.”  
\v 19  \nd Lod\nd* God ne blaman molpokodó nurr lar akó kwitüm póyae tómbapónórr tüpdügab, wa ibü ugón simarrurr pamdó oya basenóm, wa ia nadü ngi ki ngibasil yarile. Wa nadü ngi ngibasile, ene wata ibü ngi módó korale.  
\v 20 Da pama ngi we ngibasilürr ngabyón lar, kwitüm póyae, akó blaman molpokodó nurr lar. A paman ma darrü morroal tangamtin gódam babul yarilürr.   
\p
\v 21  \nd Lod\nd* God pam büdül ut iminürr, da wa nóma umtulürr, wa darrpan nólkak kus irruanórr, da ene gao akó murrausürr tóba murri.  
\v 22  \nd Lod\nd* God kol tónzapónórr ene nólkak kusdügab, wa ne kla irruanórr pamdógab, da we tudódürr ama pamdó.  
\v 23 Da pama bóktanórr wagó,  
\q1 “Dómdóm:  
\q1 Ini kus kürü kusdügabia,  
\q2 akó murr kürü murrdügabia;  
\q1 oya sab ngi ngizwasilórre: ‘kol’,  
\q2 zitülkus oya pamdógab urrunóp.”\f + \fr 2:23 \ft Ma \fq pam\ft  akó \fq kol\ft  Ibrru bóktane nóma ngilino, ibü gyagüp minggüpananamli: \fq ish\ft  akó \fq isha\ft .\f*   
\m
\v 24 Da ini zitülkusdü pama tóba aipab nis nümgüte, ama tóba koldó dabine, da i ama darrpan bübüm baini.   
\p
\v 25 Pam a kol nizan kakapur namülnürri, a i büód ta koke aengrri.   
\c 3  
\s1 Kolae Tonarran Zitülkus  
\p
\v 1 Da módóga, gwar\f + \fr 3:1 \ft Ene gwar ⌊satani⌋ yarilürr. Satania gwarran buli tamórr (Okaka Amzazirrün Kla 12:7).\f* wa kari ilklió-bülión gyagüpitótóke pam koke yarilürr blaman molpokodó nurr lardógab, ⌊\nd Lod\nd*⌋ God ne kla tómbapónórr. Wa kol umtinürr wagó, “God ia amkoman bóktanórr nugup ngórr alogum blaman nugupdügab ini didiburrdü?”\x - \xo 3:1 \xt Okaka Amzazirrün Kla 12:9; 20:2\x*   
\p
\v 2 Da kola bóktanórr gwardó wagó, “Ki wa eloli blaman nugup ngórr ini didiburrdü.  
\v 3 A God igó yarilürr wagó, ‘Didiburr aodó nugupdügab, e sab ngórr alogu, akó amurr ta amurrgu! E ne nóma tónggapóni, e sab nurrótóki.’”   
\p
\v 4 Gwara bóktanórr koldó wagó, “E sab kokean nurrótóki!  
\v 5 A God umula wagó, e sab nóma elo-i, yabü ilküpa sab babzeli: e sab morroal akó kolae umul baini, God tüóbzane.”   
\p
\v 6 Kola nóma esenórr, ene nugup ngórr morroal kwarilürr alom akó morroal obzek kwarilürr, oya wirrian ubi yarilürr ⌊wirri gyagüpitótók⌋ apadóm, da wa nugup ngórr we aginürr, da ngibürr poko elorr. Wa akó tóba müór ngibürr poko we iliónürr, wankü nótó yarilürr, da wa ta elorr.  
\v 7 Ibü nizanab ilküpa babzelórri, da i ugón umul bairri wagó, i kakapuramli. Da i tibiób ngablaom tib ⌊pig⌋ nugup pórngae-e kurr nis nürrgüprri.   
\p
\v 8 Simaman, bwóba güb nóma bainürr, ene pama tóba kolpükü \nd Lod\nd* Godón tótók gógóram arrkrrurr, didiburrana nóma agóltagól yarilürr, da i we anikürri didiburr nugup paldó \nd Lod\nd* Godón obzekdógab.  
\v 9 Da \nd Lod\nd* God pamdó we górrganórr wagó, “Ma ia negla?”   
\p
\v 10 Pama wagó, “Ka marü tótók gógóram arrkrrua didiburrdü, da ka gum namüla, zitülkus ka kakapurla. Da ka igósidi tünika.”\fig Adam ó Ib pig nugup pórngae-e tónggapórrón kurrpükü|alt="Adam and Eve with fig leaves" src="CO00609B.TIF" size="col" loc="3:9-12" copy="David C. Cook" ref="3:10" \fig*   
\p
\v 11 God we bóktanórr wagó, “Marü nótó müzazile igó, ma kakapurla? Ia ma eloa ene nugupdügab, ka marü ne arüng bóktan mókyarró alogum?”   
\p
\v 12 Pama we bóktanórr wagó, “Ma ne kol tungrinürr kankü, kürü ngibürr wató küline ene nugup ngórrdügab, da ka we eloa.”   
\p
\v 13  \nd Lod\nd* God ene kol umtinürr wagó, “Ini ia pokoa? Ma ia larógóm tónggapóna?”  
\p Kola bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü gwara ilklió küline, da ka igósidi amkoman kuri eloa!”\x - \xo 3:13 \xt 2 Korrint 11:3; 1 Timoti 2:14\x*   
\s1 Kolae Tonarran Darrem  
\p
\v 14 Da \nd Lod\nd* God gwardó bóktanórr wagó, “Zitülkus ma ini poko tónggapóna,  
\q1 “Ka marü amórrdóla blaman ngabyón lardógabi  
\q2 akó blaman molpokodó nurr lardógabi;  
\q1 ma sab bikómi ngain namulo,  
\q2 akó ma sab tüp buru elolo  
\q2 blaman ngürrzan moba ngyaben tonarrdó.   
\q1
\v 15 Ka sab alzizi aman ngyaben sidüdo,  
\q2 matóka kol,  
\q2 akó marü küp akó oya küp;  
\q1 oya küpa sab marü singül emkóle,  
\q2 akó ma sab oya küpan wakub elóngo.”\x - \xo 3:15 \xt Okaka Amzazirrün Kla 12:17\x*   
\p
\v 16 A koldó \nd Lod\nd* God igó bóktanórr wagó,  
\q1 “Ka marü azid aeng sab wirrian ino bikóm amarrudi  
\q2 akó olmal balngende;  
\q1 marü moboküpdü sab metat wirri ubi asi yarile moba müórdü,\f + \fr 3:16 \ft Ngibürr Ibrru bóktanankwata wirri umul pama igó gyagüpi tótókdako, ini pokoa inzan bóktanda wagó, “\fqa ... marü moboküpdü sab metat wirri ubi asi yarile moba müór alngomólóm, a wa ma sab metat marü singüldü pam yarile. \ft ”\f*  
\q2 a wa ma sab metat marü singüldü pam yarile, marü alngomólóm.”   
\p
\v 17  \nd Lod\nd* God pamdó we bóktanórr wagó, “Zitülkus ma moba kolan bóktan arrkrrua, akó mazan eloa ene nugupdügab, ka marü ne arüng bóktan mókyarró alogum,  
\q1 “ka tüp errkya amórrdóla marübókamde.  
\q2 Ma sab moba büb barre enan emkalolo tüp kesu angónde moba alo kla basenóm,  
\q2 blaman ngürrzan moba ngyaben tonarrdó.   
\q1
\v 18 Sab tüpa tórezpükü opopor dódórr nyónórre,  
\q2 akó ma sab apapdó akó molpokodó zid alo namulo.   
\q1
\v 19 Marü sab gügürüma tópkale  
\q2 alo kla basenóm,  
\q1 kókó ma tüpdü alkomolo,  
\q2 zitülkus ma olgab apadórrónla.  
\q1 Zitülkus ma tüp burula,  
\q2 da ma akó sab tüp burum baino.”   
\p
\v 20 Módóga, Adam tóba kol ngizwasilürr “Ib”,\f + \fr 3:20 \fq Ib \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana, oya küp módóga: \fq arról\ft  ó \fq arról akyan.\f* zitülkus wa blaman arrólab aipbobat warilürr.   
\p
\v 21  \nd Lod\nd* God lar sopae mórrkenyórr tómbapónórr Adamónkü akó oya kol, da wa ibü we klame püti nyónürr.  
\v 22 Da \nd Lod\nd* God tóbaka bóktanórr wagó, “Pama errkya mizan kuri baine; morroal a kolae ta wa umula. Wa tóba tang koke ki adrratól nugup ngórr aginüm akó alom, ene ngarkwat-koke arról ne nugupa gaildo. Wa ne nóma elo-e, wa sab metat ngyabele!”\x - \xo 3:22 \xt Okaka Amzazirrün Kla 22:14\x*  
\v 23 Da \nd Lod\nd* God pam tóba kolpükü zirrapónórr Iden Didiburrdügab, tüp kesu angónóm oya nólgab tónggapónórr.  
\v 24 Da wa ibü Iden Didiburrdügab we kolanókyanórr. Abüsa nólgab banikda, wa wirri arüng anerruzan kla irrbünürr akó darrpan ur ulitpükü gazirr turrik. Ene turrika ongang bapólórr akó balkomentóbalkomen yarilürr ene ngarkwat-koke arról gail nugupan kwat murrausüm.   
\c 4  
\s1 Kein a Eibol  
\p
\v 1 Adam tóba kolpükü umtulürr, kola bikóm we ipadórr. Da siman olom we ilngumilürr, ngi Kein.\f + \fr 4:1 \fq Kein \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana, oya küp módóga: \fq olom asen\ft  ó \fq alngumil\ft .\f* Wa ene ngi ekyanórr, zitülkus wa oyakwata igó bóktanórr wagó, “⌊\nd Lod\nd*ón⌋ tangbamtindügab ka pam olom ilngumila!”  
\v 2 Solkwat oya zoret we ilngumilürr, Eibolón.\f + \fr 4:2 \fq Eibol \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana, oya küp módóga: \fq ngón\ft .\f*  
\p Eibol wa ⌊gout⌋ a ⌊sip⌋ ngabkan pamóm bainürr, a Kein ama wa ngaon pamóm bainürr.  
\v 3 Darrpan ngürr Kein ngibürr alo kla simarrurr, tóba apapdó ne kla abülürr, urdü amselóm \nd Lod\nd*ón akyanóm.  
\v 4 Da Eibol tóba ngibürr ngaensingül babótórrón sipdügab olgol murr we simarrurr, urdü amselóm, akyanóm. \nd Lod\nd* Eibolón morroal tonarre esenórr, wa ne ⌊gyaur kla⌋ simarrurr.  
\v 5 A wa Keinün morroal tonarre koke esenórr, wa ne gyaur kla simarrurr.  
\p Da Keinün wirri ngürsila we simiógürr, akó oya mólmónapükü tupürr.\fig Kein a Eibol gyaur kla urdü amseldamli alta kwitüdü.|alt="Cain and Abel bringing offerings" src="CO00615B.TIF" size="span" loc="4:3-5" copy="David C. Cook" ref="4:5" \fig*   
\p
\v 6 Da \nd Lod\nd* Keinün we imtinürr wagó, “Ma ngürsil iadela? Akó marü mólmóna iade tupe?  
\v 7 Ma ne dümdüm kla nóma tónggapóndóla, ma ia singül koke kwit ino barnginwómpükü? Ma ne dümdüm kla koke nóma tónggapóndóla, marü kolae tonarra akyanda nurr larzan mamtaedó zangórrón. Oya ubi marü amiógüma. Da ma ene kolae tonarr ⌊ut-ut yó⌋.”   
\p
\v 8 Kein bóktanórr tóba zoretódó Eibolka wagó, “Nau, mi kya aum kóbó aurri pórrpótyapdó.”\f + \fr 4:8 \ft Ibrru bóktane tange wialómórrón \fq Bwób Zitül\ft  pebadó ini bóktan poko babula. Wata ngibürr Godón Bukdü asine, ngaen ne kla izazinóp Ibrru bóktandógab ama ngibürr bóktandó.\f* I olazan namülnürri, Kein Eibolka ara seprranórr, da we emkalórr büdülümpükü.\x - \xo 4:8 \xt Metyu 23:35; Luk 11:51; 1 Zon 3:12\x*   
\p
\v 9 Da \nd Lod\nd* Keinün imtinürr wagó, “Marü zoret Eibol ia nega?”  
\p Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Ka umul-kókla! Ka ia kólba zoret ngakan pamla?” carin.   
\p
\v 10  \nd Lod\nd* bóktanórr wagó, “Ma ia poko tónggapóna? Turrkrru! Marü zoretan óea taegwarrdase kürüka tüpdügab.\x - \xo 4:10 \xt Ibrru 12:24\x*  
\v 11 Errkya ma amórrórrónla, da marü tüpdü ngaon errkya kulairrüna. Tüpa tae kuri tapa alngamóle marü zoretan óe anónóm marü tanganme.  
\v 12 Ma tüp nóma zagetan ngitino, sab myamem alo klama koke dódórr bain kwarile marünkü. A ma sab popa apól-apól ngyabenkü wamlo ini tüpdü.”   
\p
\v 13 Kein bóktanórr \nd Lod\nd*ka wagó, “Kürü ⌊kolaean darrem⌋ kari kokea, kürü bügasilüm nabea!  
\v 14 Ma turrkrru, ma kürü tüpdügabi kuri kolakókyena ini ngürr, akó ka marü obzekdógab anikürrün namulo. Ka sab popa apól-apól ngyabenkü wamlo ini tüpdü. Darrü oloma, sab kürü nótó kósene, sab kürü kómkóle!”   
\p
\v 15  \nd Lod\nd* bóktan yalkomólórr wagó, “Marü sab koke mómkólórre, zitülkus, sab marü büdülümpükü nótó mómkóle, ka sab oya 7 münüm kolaean darrem ekyeno.” Olgabi \nd Lod\nd* Keinün bübdü wi ingrinürr, darrü pampükü ne nóma baseni, da oya igósidi koke emkóle.  
\v 16 Módóga, Kein \nd Lod\nd*ón obzekdógabi we bumanikürr, da Nod\f + \fr 4:16 \fq Nod\ft , oya küp módóga: \fq agóltagól.\f* tüpdü we ngyabelórr, Iden bwóbdü abüsa nólgabi banikda.   
\s1 Keinün Olmalbobatal  
\p
\v 17 Kein kolpükü umtulürr, da kola bikóm esenórr, Inokón we ilngumilürr. Olgabi Kein darrü wirri basirr ael yarilürr, da wa ene basirr tóba oloman ngi atenórr, Inok.  
\v 18 Inok olom esenórr, ngi Irrad. Irrad Meuza-elón ab yarilürr. Meuza-el Metusya-elón ab yarilürr. Metusya-el Lamekón ab yarilürr.   
\p
\v 19 Lamek nis kol nümiógürr. Ngaen-gógópan kol ngi Ada, akó nis ngim kol ma Zila.  
\v 20 Ada Zabalón ilngumilürr; ngaen-gógópan olom wató yarilürr palae müótüdü ngyabenóm akó ⌊kau⌋ ngabyónüm.  
\v 21 Oya zoret ngi Zubal yarilürr; ngaen-gógópan olom wató yarilürr ap\f + \fr 4:21 \fq ap \ft gitazan klama. Oya dokyanan syeako. Mórrke-mórrke módóga \fq harp\ft . Ma dandang ngakanke atang opor Wórr Peba 23:2. \f* barnginüm akó tatarror apulüm.  
\v 22 Zila ta siman olom ilngumilürr, ngi Tubal-Kein. Wa abün-abün obzek zaget elklaza tólbael yarilürr brronze akó ayane.\f + \fr 4:22 \ft Ngibürr Ibrru bóktane tange wibalómórrón \fq Bwób Zitül\ft  Pebadó inzan angrirrüna: \fqa ngaen-gógópan olom wató yarilürr abün-abün obzek zaget elklaza tólbael brronze akó ayane.\f* Tubal-Keinün bólbót Na-ama warilürr.  
\v 23 Lamek bóktanórr tóba kol nisdü wagó,  
\q1 “Ada akó Zila, kürü kurrkrruam;  
\q2 Kürü bóktan turrkrruam, e Lamekón kol nidipamli.  
\q1 Ka pam büdülümpükü kuri emkóla, kürü óepükü nótó kómkóle,  
\q2 darrü küsil pam, kürü gaopükü nótó kuri kómkóle.   
\q1
\v 24 Darrü oloma ne büdülümpükü nóma emkóle Keinün, ene kolaean darrem 7 münüm ipüde;  
\q2 da olgabi, darrü oloma ne kürü büdülümpükü nóma kómkóle, ene kolaean darrem sab 77 münüm ipüde!”   
\s1 Set akó Inos  
\p
\v 25 Adam akó tóba kolpükü umtulürr, da wa akó darrü siman olom ilngumilürr. Wa ngi ngyesilürr Set,\f + \fr 4:25 \fq Set \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana, oya küp módóga: \fq kuri ekyene\ft .\f* inzan bóktanpükü wagó, “God akó kürü darrü olom kuri kókyene, Eibolón pabodó, Kein noan emkalórr.”  
\v 26 Set ta olom esenórr, da ngi ngyesilürr Inos.\f + \fr 4:26 \fq Inos \ft ngian küp módóga, \fq pam\ft  ó \fq pamakan\ft .\f* Ene tonarrdó, pamkolpama ngaen-gógópan bókyenóp \nd Lod\nd*ón ngian ngilianóm, oya ⌊ótókde⌋.   
\c 5  
\s1 Adamkagab ama Noan Amrran, Ibü Olmalbobatalab Zitül  
\p
\v 1 Ini Adamón olmalbobatalab wibalómórrón ngiko.  
\p God pamkolpam nóma tómbapónórr, wa ibü tóbanan obzeksyók ngarkwatódó tómbapónórr.  
\v 2 Wa ibü igó tónzapónórr, pam a kol, akó wa ibü bles ninóp, da ngi ngyesilürr “Pamakan”.\f + \fr 5:2 \fq Pamakan\ft , Ibrru bóktane \fq Adam\ft .\f*\x - \xo 5:2 \xt Bwób Zitül 1:27-28; Metyu 19:4; Mak 10:6\x*   
\p
\v 3 Adam 130 pail nóma yarilürr, wa abóm ugón bainürr darrü siman olompükü tóba dandangzan, tóba obzeksyók ngarkwatódó. Wa oya Set ngi ngyesilürr.  
\v 4 Setón amtómól kakóm, Adam akó 800 pailüm ngyabenórr, akó ngibürr simanal a ópal olmal nósenóp.  
\v 5 Da módóga, Adam blaman kókó 930 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 6 Set 105 pail nóma yarilürr, wa Inosón abóm ugón bainürr.  
\v 7 Inosón amtómól kakóm, Set akó 807 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.  
\v 8 Da módóga, Set blaman kókó 912 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 9 Inos 90 pail nóma yarilürr, wa Kenanón abóm bainürr.  
\v 10 Kenanón amtómól kakóm, Inos akó 815 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.  
\v 11 Da módóga, Inos blaman kókó 905 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 12 Kenan 70 pail nóma yarilürr, wa Ma-alalelón abóm ugón bainürr.  
\v 13 Ma-alalelón amtómól kakóm, Kenan akó 840 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.  
\v 14 Da módóga, Kenan blaman kókó 910 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 15 Ma-alalel 65 pail nóma yarilürr, wa Zarredón abóm ugón bainürr.  
\v 16 Zarredón amtómól kakóm, Ma-alalel akó 830 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.  
\v 17 Da módóga, Ma-alalel blaman kókó 895 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 18 Zarred 162 pail nóma yarilürr, wa Inokón abóm ugón bainürr.  
\v 19 Inokón amtómól kakóm, Zarred akó 800 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.  
\v 20 Da módóga, Zarred blaman kókó 962 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 21 Inok 65 pail nóma yarilürr, wa Metuselan abóm bainürr.  
\v 22 Metuselan amtómól kakóm, Inok Godón minggüpanandó ngyabelórr akó darrü 300 pailüm akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.  
\v 23 Da módóga, Inok blaman kókó 365 pailüm ngyabenórr.  
\v 24 Wa Godón minggüpanandó ngyabelórr. Olgabi, darrpan ngürr wa we bamrükürr, zitülkus God oya wata arról pam sipadórr tüpdügab.\x - \xo 5:24 \xt Ibrru 11:5; Zud 14\x*   
\p
\v 25 Metusela 187 pail nóma yarilürr, wa Lamekón abóm ugón bainürr.  
\v 26 Lamekón amtómól kakóm, Metusela akó 782 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal akó ópal olmal we nósenóp.  
\v 27 Da módóga, Metusela blaman kókó 969 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 28 Lamek 182 pail nóma yarilürr, wa siman oloman abóm bainürr.  
\v 29 Lamek tóba olom Noa\f + \fr 5:29 \fq Noa \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana. Ene ngian küp módóga: \fq Ul ain.\f* ngi ekyanórr, zitülkus wa oyakwata igó bóktanórr wagó, “Ini wa sab mibü ul tirre mibü ini tüpan wirri müp zagetódógabi, ⌊\nd Lod\nd*⌋ ne tüp amórrórr metatómpükü.”\f + \fr 5:29 \ft Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa Tai tüpdügab, LOD metatómpükü ne tüp amórrórr, ini wa sab mibü ul tirre mibü wirri müp zagetódógab. \ft  Ini wa waenbóka apónda; Noa ngaen-gógópan olom nótó yarilürr ⌊grreip⌋ zid aritüm didiburrdü (9:20). Waen kuri tónggapóna grreip ngórrdügab. \f*  
\v 30 Noan amtómól kakóm, Lamek akó 595 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.  
\v 31 Da módóga, Lamek blaman kókó 777 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\p
\v 32 Da Noa 500 pail ne tonarrdó yarilürr, wa ibü abóm ugón bainürr, Syem, Am, akó Zeipet.   
\c 6  
\s1 Kolae Tonarra Tüp Kolae Syónürr  
\p
\v 1 Pamkolpama ini tüpdü abün nóma bainónóp, akó ópal olmal nóma balngónónóp,  
\v 2 da Godón simanal olmala\f + \fr 6:2 \fq Godón simanal olmal\ft , ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa godab simanal olmal\ft . Godón Bukbóka wirri umul pama umul-kókako wagó, ia anerru, samu, o pamakan kwarilürr.\f* ini pamkolpamab ópal olmal igó nósenóp wagó, ene morroal agurr kolako. Da i ngibürr bumigóp popa tibiób kolóm, i nibióbka ubi bainóp.  
\v 3 Olgabi ⌊\nd Lod\nd*⌋ bóktanórr wagó, “Kürü arról akyan samua sab pamkolpamdó koke burrmute wirri ngarkwat tonarróm, zitülkus i enan bupso bübako, sab nurrbarine. Sab ugórr ibü ngyaben kokrrap ngarkwat wata 120 pail yarile.”   
\p
\v 4 Ene ngürrdü, akó ngibürr tonarr kakóm, wirri kwitüm akó wirri arüng pam\f + \fr 6:4 \fq wirri kwitüm akó wirri arüng pam\ft , ibü darrü ngi Ibrru bóktane: \fq Nepilim \ft  (Bótang Peba 13:31-33). Ene ngian küp módóga: \fq Balókórrón pam.\f* ini tüpdü asi kwarilürr. Godón simanal olmala tüpan kolpükü nóma bazurrulürr ngaen ngyaben tonarrdó, i igó olmal balngónóp: arüng bügür akó umulürrün pam nidi koralórr.\x - \xo 6:4 \xt Bótang Peba 13:33\x*   
\p
\v 5  \nd Lod\nd* igó esenórr, paman kolae kari koke yarilürr ini tüpdü, akó oya moboküpa ne kla gyagüpi amalórr, wata kolaean yarilürr metat.   
\p
\v 6 Da \nd Lod\nd* kari gyaur koke yarilürr, zitülkus ibü wató tómbapónórr ini tüpdü. Ini pokoa oya moboküp itülürr.  
\v 7 Da \nd Lod\nd* bóktanórr wagó, “Ka sab ini blaman pamkolpam, ka nibiób tómbapórró, blaman pabzuo ini tüpdügab. Pamkolpam tibióban koke: tüpdü agóltagól elklaza, ngübyón elklaza, akó kwitüm póyae. Ka gyaurla kótó tómbapórró.”  
\v 8 A \nd Lod\nd* wata Noaka morroal esenórr tóba obzek kwata.   
\s1 Noa  
\p
\v 9 Ini Noankwata póepe. Noa tebe püóran dümdüm ngyaben pam wató yarilürr ene ngyaben tonarrdó, akó wa Godón minggüpanandó ngyabelórr.\x - \xo 6:9 \xt 2 Pita 2:5\x*  
\v 10 Noan aüd olmal kwarilürr, ngi Syem, Am, akó Zeipet.   
\p
\v 11 Da módóga, Godón ngakande, tüp abürrünsabürrün yarilürr kolae tonarranme. Blaman pamkolpama abün-abün kolae tulmilpükü ngyabenónóp akó gazirrwóm ini tüp gwarrarrón yarilürr.  
\v 12 God tüp esenórr, da módóga, tüp amkoman kulairrün yarilürr, zitülkus blaman pamkolpama ini tüpdü tibiób ngyaben tulmil kulainóp.  
\v 13 Da God Noaka we bóktanórr wagó, “Ka gyagüpitótók kuri esena blaman pamkolpam kulainüm, zitülkus gazirrwóma ini tüp kuri gwarróne ibübókamde. Turrkrru, ka sab ibü blaman pabzuo ini tüppükü!  
\v 14 Wirri but elke yabióbkü, goperr\f + \fr 6:14 \fq goperr \ft Ibrru bóktan opora. Mórrke-mórrke aprrapórr módóga: \fq cypress.\f* nugupdügabi. Olgabi ut bwób singgalgónke ene kugupidü, da tótórr murrnausnümke tarre,\f + \fr 6:14 \fq tarr \ft arrób-arrób pugan móegzan klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq tar.\f* kugupi kwata akó kalkuma.  
\v 15 Ene but inzan tónggapónke: 150 küór kokrrap, 25 küór taptap, akó 15 küór kwit.  
\v 16 Twól tónggapónke butankü. Kari kan, 44 sentimita, amgatke twól a gri, ibü aodó. Barrbün mamtae kabedó ingrinke, akó aüd paug balmelke but kugupidü - tüpana, ao, akó kwitana.  
\v 17 Turrkrru, ka wirri naiz nae ódód kari pokola ini tüpdü blaman arról elklaza amrüküm, ne klama ngón amandako. Blaman elklaza ini tüpdü sab nurrbarine.  
\v 18 A mankü, ka sab kólba ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ ingrino. Da e sab butüdü barrbuno - mató, marü simanal olmal, marü kol, akó marü simanal olmalab kol mankü.  
\v 19 Ma sab blaman obzek lar ninis simarrulünke ama butüdü - siman a óp - mankü arról asenóm.  
\v 20 Blaman obzek póyae, akó blaman obzek lar, akó blaman obzek tüpdü ngübyón elklaza, sab marüka ninis togoble arról asenóm - siman a óp.  
\v 21 Ma sab blaman obzek alo kla yazebo, da irrbuno butüdü. Ene alo kla sab marüpükü akó ibüpükü kwarile.”   
\p
\v 22 Da Noa blaman elklaza tómbapónórr, God oya enezan arüng bóktan ekyanórr.   
\c 7  
\s1 Naiz Nae  
\p
\v 1 ⌊\nd Lod\nd*⌋ bóktanórr Noaka wagó, “Butüdü ugó bangri, mató akó moba olmalkol, zitülkus ka igó kuri ngakóna, ma wata dümdüm ngyaben pam mobela blaman pamkolpamdógabi ini tüpdü nidi ngyabendako.   
\p
\v 2 “Mankü yazebke 7 simanal lar tibiób ópal gómdamalpükü blaman ia-ia obzek tóman-koke\f + \fr 7:2 \fq tóman-koke\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq clean\ft . Oya küp módóga, ene lar ngarkwatódó kwarilürr alóngóm akó urdü amselóm Godón akyanóm.\f* lardógab butüdü arrbünüm. A blaman ia-ia obzek tómanpükü lardógab, ma mankü wata darrpan siman lar ipadke tóba óp gódampükü butüdü angrinüm.  
\v 3 Mankü ta yazebke 7 simanal póyae tibiób ópal gómdamalpükü blaman ia-ia obzek kwitüm póyaedógab, ibü zid ainüm akó kupo balngónóm ini dudu tüpdü akó.  
\v 4 Zitülkus módóga, 7 ngürr kakóm ka sab ngup ugón zirrsapono ini tüpdü. Sab ngupa 40 ngürrüm akó 40 irrübüm timilóle, da ka ini tüpdügabi blaman arról elklaza simrüko, ka ne kla tómbapórró.”  
\v 5 Da Noa blaman elklaza tómbapónórr, \nd Lod\nd* oya arüng bóktan enezan syalórr.   
\p
\v 6 Noa ugón 600 pail yarilürr, naiz naea ini tüp nóma ngaslaorr.  
\v 7 Noa butüdü bangrinürr ene naiz naedógab kyab kórzyónüm - wa tüób, oya simanal olmal, oya kol, akó oya olmalab kol.  
\v 8 Tóman-koke akó tómanpükü lar, póyae, akó tüpdü ngübyón elklaza - siman a óp -  
\v 9 ninis Noaka ogoblórr butüdü, God Noan arüng bóktan enezan syalórr.  
\v 10 7 Ngürr kakóm, naiz naea tüp ugón ngaslaorr.   
\p
\v 11 Noa 600 pail nóma yarilürr, 17 ngim ngürrdü, nis ngim melpalan, blaman tüp kugupidü arób naea wirri arüngi ugón bónganórr, akó nae mamtae tapanukuóp kwitüdü.\x - \xo 7:11 \xt 2 Pita 3:6\x*  
\v 12 Da ngupa ugón bókyanórr wirri arüngi amil, 40 ngürr akó 40 irrübüm.   
\p
\v 13 Tai ene ngürrandó, Noa, tóba simanal olmal, Syem, Am, akó Zeipet, tóba kol, akó tóba olmalab kol but kugupidü barrbünürr.  
\v 14 Inkü ene butüdü we kla kwarilürr ninis: blaman nurr lar, blaman ngabyón lar, blaman tüpdü ngübyón elklaza, blaman póyae, tibiób obzek ngarkwatódó - akó blaman tappükü kla.  
\v 15 Ninis ogoblórr ama Noaka butüdü, blaman elklaza ne klama ngón amandako.  
\v 16 Blaman arról elklaza ne klama barrbülürr, simanal a ópal kwarilürr, God Noan arüng bóktan enezan ekyanórr. Olgabi \nd Lod\nd* oya kakóm mamtae we murrausürr.   
\p
\v 17 40 Ngürrüm ene naiz naea tai byamróklórr. Naeazan byamrók yarilürr, butpükü ta kwit yólürr tüpdügab.\fig Noan wirri but|alt="Ark of Noah in flood" src="CO00628B.TIF" size="span" loc="17-24" copy="David C. Cook" ref="7:17" \fig*  
\v 18 Naiz naeazan tai buku bailürr tüp kwitana, buta udarüküm ugón bainürr nae kwitüm.  
\v 19 Naiz naea amkoman wirrian nóma bainürr, blaman wirri podo nüdarükóp.  
\v 20 Naea tai tüngülürr kókó podo solo nganolop, 7 küór ngarkwat.  
\v 21 Blaman arról elklaza, ne klama agól-tagól kwarilürr tüpdü, nurrbarinürr - póyae, ngabyón lar, nurr lar, tüpdü ngübyón elklaza, akó blaman pamkolpam.  
\v 22 Blaman arról elklaza mólóg bwóbdü, ne klama ngón tomalórr, nurrbarinürr.  
\v 23  \nd Lod\nd* ini tüpdü ne arról klama ngyabenónóp blaman pabzaurr - pamkolpam, lar, ngübyón elklaza, akó kwitüm póyae. Wata Noa akó wankü but kugupidü nidi kwarilürr, idi baminürr.\x - \xo 7:23 \xt Metyu 24:38-39; Luk 17:26-27; 1 Pita 3:20\x*  
\v 24 Ini tüp naiz naea wata inzan ngalaorrón yarilürr 150 ngürrüm.   
\c 8  
\s1 Naiz Naea Alkomólórr  
\p
\v 1 Da God Noan gyagüpi amaikürr, akó blaman nurr akó ngabyón lar wankü ene butüdü. Wa wór zirrsapónórr busom ini tüpdü, da naiz naea we ukyólürr.  
\v 2 Ene aumana tüp kugupidü arób nae, akó kwitüm nae mamtaepükü murrnausóp. Da wirri ngupa amil piküp bainürr kwitüdügab.   
\p
\v 3 Da módóga, ene naiz naea zaorrón we alkomólólórr; 150 ngürra nóma blakónóp, naea ama barrkyananbóka ukyónürr.  
\v 4 17 Ngim ngürrdü, 7 ngim melpaldó, but naea we amgatórr darrü Arrarrat podo kwitüm.  
\v 5 Naea zaorrón inzan alkomólólórr kókó 10 ngim melpal. Ngaen-gógópan ngürrdü, ene melpaldó, ngibürr podoa panzedó ugón pulkaka tübinóp.   
\p
\v 6 40 Ngürra nóma blakónóp, Noa pokar mamtae we tapakurr, wa ne kla tónggapónórr butüdü,  
\v 7 da kokabzan póyae arrmulüm we elkomólórr. Ene póyaea arrmulülürr bwób-bwób, kókó ta blaman naea ukyónürr tüpdügab.  
\v 8 Da wa nurre póyae arrmulüm we elkomólórr ngakanóm igó wa, naea ia kuri ukine tüpdügab.  
\v 9 A ene nurre póyaea darrü bwób koke esenórr aupüm, da wa Noaka we tolkomólórr butüdü, zitülkus tüp wata dudu yarilürr naea ngalaorrón. Noa tang adrratórr, da ene nurre póyae ipadórr, salkomólórr tóbaka ama butüdü.  
\v 10 Wa akó ngibürr 7 ngürr nókyenóp, da wa ene dadan nurre póyae akó ugón busom elkomólórr butüdügab.  
\v 11 Ene nurre póyaea ama oyaka simaman tolkomólórr, da módóga, küsil agirrün ⌊olib⌋ pórngae tóba taedó yarilürr, mólmóne arümürrün. Olgabi Noa umul bainürr wagó, naea barrkyananbóka ukyónürr tüpdügab.  
\v 12 Wa akó 7 ngürr nókyenóp, da olgabi ene nurre póyae aüd mün elkomólórr busom. A ini tonarr, wa myamem koke tolkomólórr oyaka.   
\p
\v 13 Ngaen-gógópan ngürrdü, ngaen-gógópan melpaldó, Noa 601 pail nóma yarilürr, nae ugón ukyórrün yarilürr tüpdügab. Noa ene butan ngibürr twól ngalaorrón nugup poko nanenóp azilüm, da módóga, wa esenórr wagó, tüpa mólóg baindase.  
\v 14 27 Ngim ngürrdü, nis ngim melpaldó, tumum tüp amkoman mólóg yarilürr.   
\p
\v 15 Da God Noaka tóbtanórr wagó,  
\v 16 “Tubrra butüdügab - matóka moba kol, akó marü simanal olmal akó ibü kol mankü.  
\v 17 Ugó yus blaman arról elklaza, mankü ne klamko - póyae, ngabyón lar, akó tüpdü ngübyón elklaza. Da i sab küppükü ki bainünüm ini tüp ayom, kókó tüpa tai ki barüm!”   
\p
\v 18 Da Noa butüdügab burruanórr, tóba simanal olmal, oya kol, akó oya olmalab kol wankü.  
\v 19 Blaman lar, blaman tüpdü ngübyón elklaza, akó blaman póyae - blaman agóltagól elklaza, butüdügab bauslürr. Darrpan ngarkwat obzek lara kopo-kopo bauslürr.   
\s1 Noa Lar Bamngulürr Godón Akyanóm  
\p
\v 20 Olgabi Noa ⌊alta⌋ elórr ⌊\nd Lod\nd*ónkü⌋; blaman darrü-darrü obzek ⌊tóman-koke⌋ lardógab akó tóman-koke póyaedógab, wa ngibürr yazebórr, altadó dudu yamselórr ura adüngüm Godón akyanóm.  
\v 21 Da \nd Lod\nd* morroal ilang nóma irrzümülürr, da moboküpi bóktanórr wagó, “Ka sab myamem akó ini tüp koke amórro ini pamkolpamabme, enana ibü moboküpdü ne gyagüpitótók kolaeanako ene tonarrdógab i karianpókal koralórr. Ka sab myamem blaman arról elklaza kokean kolae ninünümo, ka enezan tónggapórró.   
\q1
\v 22 “Tüpa sab enezan ngyabele,  
\q2 arit akó abül,  
\q2 güb akó urur ngürr,  
\q2 abüsbarr akó pail,  
\q2 ngürr akó irrüb  
\q2 sab kokean blakórre.”   
\c 9  
\s1 Godón ⌊Alkamül-koke Tónggapórrón Bóktan⌋ Noaka akó Oya Olmalbobatal  
\p
\v 1 God Noa akó tóba simanal olmal bles ninóp, da we bóktanórr wagó, “E küppükü bailamke akó abün olmal balngólamke, da tüpa tai ki gwarran yabübókamde!\x - \xo 9:1 \xt Bwób Zitül 1:28\x*  
\v 2 Blaman ini tüpdü lar, kwitüm póyae, ngübyón elklaza, akó maludü wapi, yabü sab wirribóka gum nangónórre; ka yabü tangdó kuri irrbüna.  
\v 3 Blaman arról elklaza, ne klama agóltagóldako, sab yabü alóng kla kwarile. Ka yabü alo nugup zid enezan nülinarre, ka yabü errkya blaman kla kuri nülinünüma.  
\v 4 A e sab óepükü alóng kla murr alóng-gu, zitülkus arról óedóma.\x - \xo 9:4 \xt Lebitikus 19:26; Duterronomi 12:16; 23; 15:23\x*  
\v 5 Sab darrü pama ne paman arról nóma itüle, ka sab oya kolae darrem ekyeno, zitülkus paman arrólan óea bókanórr. Akó lara ne paman arról nóma itüle, ka ta sab oya kolae darrem ekyeno.   
\q1
\v 6 “Pam büdülümpükü nótó nóma emkóle,  
\q2 oya sab darrem büdülümpükü emkórre;  
\q1 zitülkus God pam tónggapónórr  
\q2 tóba dandang ngarkwatódó.\x - \xo 9:6 \xt Bwób Zitül 1:27\x*   
\m
\v 7 A yadi, e küppükü bailamke, akó abün olmal balngólamke, tüpa tai ki gwarran yabübókamde! Yabü olmalbobatala sab abün ki bainünüm ini tüpdü.”\x - \xo 9:7 \xt Bwób Zitül 1:28\x*   
\p
\v 8 God we tóbtanórr Noaka akó oya simanal olmaldó wagó,  
\v 9 “Tübarrkrru, ka yabüpükü akó yabü olmalbobatalpükü errkya kólba alkamül-koke tónggapórrón bóktan angrindóla,  
\v 10 akó blaman arról elklaza, yenkü ne kla kwarilürr - blaman póyae, blaman ngabyón lar, akó nurr lar, blaman ne klama tübausürr yenkü butüdügab - blaman arról elklaza ini tüpdü.  
\v 11 Ka kólba alkamül-koke tónggapórrón bóktan angrindóla yabüpükü: sab myamem blaman ne arról elklaza naiz naea kokean pabzue, akó myamem inzan naiz babul yarile tüp kulainüm.”   
\p
\v 12 Da God akó bóktanórr wagó, “Alkamül-koke tónggapórrón bóktan, ka ne kla angrindóla, ka küób akó yadi, mibü aodó, akó blaman arról elklaza yenkü, akó blaman pamkolpama sab solkwat nidi tóbabótóle, timam we kla yarile:  
\v 13 ka kólba órrólab kuri ingrina pülpüldü. Ene sab alkamül-koke tónggapórrón bóktanan timam yarile, kótóka tüp, mibü aodó.  
\v 14 Ka sab pülpül poko nóma dakabasulo tüp ngalaom, da órrólaba panzedó nóma okaka tübine,  
\v 15 kürü sab ngambangóle, ka ne alkamül-koke tónggapórrón bóktan ingrirrü, kótó, yadi, akó blaman obzek arról elklaza, mibü aodó. Igó wagó, sab naea myamem wirri naizüm koke baine blaman arról elklaza kulainüm.  
\v 16 Órrólaba sab pülpüldü nóma okaka tübine, ka sab eseno, akó kürü sab ngambangóle alkamül-koke tónggapórrón bóktan, God akó blaman obzek arról elklaza ini tüpdü, ibü aodó. Ene tónggapórrón bóktan sab metatómpükü asi yarile.”  
\v 17 Da God tóbtanórr Noaka wagó, “Ene timam módóga, ka ne alkamül-koke tónggapórrón bóktan ingrina, kótóka blaman arról elklaza ini tüpdü, mibü aodó.”   
\s1 Noa akó Oya Simanal Olmal  
\p
\v 18 Noan ne simanal olmala tübausürr butüdügab, idi kwarilürr: Syem, Am, akó Zeipet. (Am wa Keinanón ab yarilürr.)  
\v 19 Ini aüd pam Noan simanal olmal kwarilürr; pamkolpama ibükagab bayolórr ini tüp ngalaom.   
\p
\v 20 Noa didiburr ngaon pam yarilürr. Wa ⌊grreip⌋ zid arit ugón bókyanórr grreip didiburr tónggapónóm.  
\v 21 Wa ngibürr waen nóma enónórr, oya gorrgorra ugón simiógürr. Kakapurr we umtulülürr tóba palae müót kugupidü.  
\v 22 Am, Keinanón ab, tóba ab Noan büb kakapur esenórr. Wa tóba naret nis we nüzazilürr. I pulkaka namülnürri.  
\v 23 Da Syem a Zeipet mórrkenyórr poko ipadrri, tibiób tupodó we ingrirri. I kake aurrürri, aban kakapur büb ngalaom. Tibiób aban büb kakapur asen-gum, i obzek darrü pokodó nalüngrri.  
\v 24 Noan waen gorrgorra nóma amgatórr akó nóma umul bainürr wagó, oya solo kupo oloma ne poko tónggapónórr oyaka,  
\v 25 we bóktanórr wagó,  
\q1 “Ka Keinan amórrdóla!  
\q2 Wa sab kari-kari ⌊leba zaget olom⌋ yarile tóba naret nisabkü.”   
\q1
\v 26 Wa akó igó poko bóktanórr wagó, “⌊\nd Lod\nd*ón⌋ yagüram, Syemón God!  
\q2 Keinan sab Syemón leba zaget olom ki yarilün.   
\q1
\v 27 God sab Zeipetón bwób ki arratlón!\f + \fr 9:27 \fq Zeipet \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana, oya küp módóga: \fq arrat.\f*  
\q2 Zeipet sab Syemón palae müótüdü ki ngyabelón,  
\q2 akó Keinan sab Zeipetón leba zaget olom ki yarilün.”   
\p
\v 28 Naiz nae kakóm, Noa akó 350 pailüm ngyabelórr.  
\v 29 Noa blaman kókó 950 pailüm ngyabenórr, da wa we nurrótókórr.   
\c 10  
\s1 Noan Olmalab Olmalbobatal  
\r (1 Krronikol 1:5-23)  
\p
\v 1 Ini Noan simanal olmalab ngiko, Syem, Am, akó Zeipet, akó i nibiób balngenóp naiz kakóm.   
\s2 Zeipetón Olmalbobatal  
\li1
\v 2 Zeipetón simanal olmalab ngi idipako:  
\li2 Gomerr, Magog, Madae, Zaban, Tubal, Mesek, akó Taerras, tibiób olmalbobatalpükü.   
\li1
\v 3 Gomerrón olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr:  
\li2 Askenaz, Rripat, akó Togarrma, tibiób pamkolpampükü.   
\li1
\v 4 Zabanón olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr:  
\li2 Ilaesya pamkolpam, Tarrsyis pamkolpam,\f + \fr 10:4 \fq Tarrsyis pamkolpam\ft a Spein kantrridü ngyabenónóp. Spein Yurrop kugupidüma.\f* Kit pamkolpam,\f + \fr 10:4 \fq Kit pamkolpam\ft a Saeprrus kaodó ngyabenónóp, Grris kantrridü.\f* akó Rrodes pamkolpam.\f + \fr 10:4 \fq Rrodes pamkolpam\ft a Rrodes kaodó ngyabenónóp, Grris kantrridü.\f*  
\v 5 Da olgab bürrgrrütóp, ngiIsbürra malu kabedó akó ngibürra kaodó we barselórr. Zeipetón olmalbobatal we kla kwarilürr.\f + \fr 10:5 \ft Ngibürr Ibrru bóktane tange wibalómórrón \fq Bwób Zitül\ft  pebadó ini bóktan opor wialómórrón babulako: Zeipetón olmalbobatal we kla kwarilürr. \f* I blamana zitül-zitül we ngyabenónóp tibióban tüpdü, akó ibü ta tibióban bóktan asi kwarilürr.   
\s2 Amón Olmalbobatal  
\li1
\v 6 Amón simanal olmalab ngi idipako:  
\li2 Kus, Mizrra-im,\f + \fr 10:6 \fq Mizrra-im \ft pamkolpama Izipt kantrridü ngyabenónóp.\f* Put,\f + \fr 10:6 \fq Put \ft pamkolpama Libia tüpdü ngyabenónóp.\f* akó Keinan, tibiób olmalbobatalpükü.   
\li1
\v 7 Kusün olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr:  
\li2 Syeba, Abila, Sabta, Rra-ama, akó Sabteka, tibiób pamkolpampükü.  
\li1 Rra-aman olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr:  
\li2 Syeba akó Dedan pamkolpam.   
\p
\v 8 Kus Nimrrodón ab yarilürr. Nimrrod tüób ini tüpan ngaen-gógópan wirri arüng gazirr pam yarilürr.  
\v 9 Wa ta wirri arrak pam yarilürr ⌊\nd Lod\nd*ón⌋ obzek kwata,\f + \fr 10:9 \fq LOD\fq ón obzek kwata\ft : Mi tai umul-kókakla oya küp laróga. Ngibürr Godón Bukbóka wirri umul pama bóktandako oya küp inzana wagó, Nimrrod kari arrak pam koke yarilürr. Ngibürra ma bóktandako wagó, Nimrrod wirri arrak pam yarilürr \ft \+nd Lod\+nd*ón tangbamtindügab. A ngibürra ma bóktandako wagó, Nimrrod \+nd Lod\+nd*ka bóka bamgün yarilürr. \f* da i igósidi bóktan kwarilürr pambóka wagó: “Wa Nimrrodzan arrak pama \nd Lod\nd*ón obzek kwata.”  
\v 10 Oya kingan balngomól bwóban ngaen-gógópan wirri basirr ngi módó kwarilürr: Babel, Errek, Akad, akó Kalne,\f + \fr 10:10 \fq Kalne\ft : Ngibürr Ibrru bóktane tange wibalómórrón pebadó \fq Kalne\ft  babula: oya pabodó \fqa blaman aüd\ft  angrirrüna; blaman ene aüd wirri basirr Babilonia kantrridü kwarilürr.\f* Babilonia\f + \fr 10:10 \fq Babilonia\ft , darrü ngi módóga Ibrru bóktane: Syinarr.\f* kantrridü.  
\v 11 Olgab wa we wamórr ama Asirria kantrridü, ó wa ngibürr wirri basirr balmelórr: Ninebe, Rreobot-Irr, Keila,  
\v 12 akó Rresen wirri basirr, Ninebe akó Keila, ibü aodóma.   
\b  
\li1
\v 13 Mizrra-imün olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr:  
\li2 Lud, Anam, Le-ab, Naptu,  
\v 14 Patrrus, Kaslu (Pilistia pamkolpama noakagabi togobórr\f + \fr 10:14 \ft Pilistia pamkolpama Krrit kaodó ngyabenónóp. \f*), akó Kaptorr, tibiób pamkolpampükü.   
\li1
\v 15 Keinanón nis siman olom nis ilngumilürr:  
\li2 Sidon, oya ngaen olom, akó Et.  
\v 16 Wa ta akó ibü abbobat yarilürr: Zebus, Amorr, Girrgas,  
\v 17 Ib, Arrk, Sin,  
\v 18 Arrbad, Zemarr, akó Amat, tibiób pamkolpampükü.  
\p Ene kakóm, Keinanón pamkolpama zitül-zitül we barsenórr,  
\v 19 da ibü tüpa wirri bailürr, tai Saedon wirri basirrdügab, ama Gerrarr wirri basirrdübóna, tai kókó Gaza wirri basirr amrran, ó akó ama Sodom, Gomorra, Adma, akó Zebo wirri basirrdübóna, pamkolpama ne ngyabenónóp, tai kókó Lasa amrran.   
\p
\v 20 Amón olmalbobatal we kla kwarilürr. I blamana zitül-zitül we ngyabenónóp tibióban tüpdü, akó ibü ta tibióban bóktan asi kwarilürr.   
\s2 Syemón Olmalbobatal  
\p
\v 21 Syem, Zeipetón naret, wa blaman Ibrru pamkolpamab\f + \fr 10:21 \fq Ibrru \ft ngi Eberr ngidügab tamórr. Ibrru pamkolpam Eberrón olmalbobatal kwarilürr (10:24-25).\f* abbobat yarilürr.   
\b  
\li1
\v 22 Syemón simanal olmalab ngi idipako:  
\li2 Ilam, Asyurr, Arrpaksad, Lud, akó Arram, tibiób olmalbobatalpükü.   
\li1
\v 23 Arramón olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr:  
\li2 Uz, Ul, Geterr, akó Mesek,\f + \fr 10:23 \ft Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa Mas.\f* tibiób pamkolpampükü.   
\li1
\v 24 Arrpaksad Syelan ab yarilürr,  
\li2 akó Syela ma Eberrón ab yarilürr.   
\li1
\v 25 Eberrón nis olom nisa tómtómórri:  
\li2 darrüpan ngi Peleg\f + \fr 10:25 \fq Peleg \ft ngian küp módóga: \fq syórr bangón.\f* yarilürr, zitülkus oya ngyaben tonarrdó tüpan pamkolpama ugón syórr bangónórr. Oya zoretan ngi ma Zoktan yarilürr.   
\li1
\v 26 Zoktanón olmalbobatalab zitül we kla kwarilürr:  
\li2 Almodad, Syelep, Azarrmabet, Zerra,  
\v 27 Adorram, Uzal, Dikla,  
\v 28 Obal, Abima-el, Syeba,  
\v 29 Opirr, Abila, akó Yobab, tibiób pamkolpampükü. Ini blaman Zoktanón olmalbobatal kwarilürr.   
\m
\v 30 I ne tüpdü ngyabenónóp, tai igó wamlórr Mesya bwóbdügab ama Separr bwóbdübóna, podopükü bwóbdü, abüsa nólgabi banikda.   
\p
\v 31 Syemón olmalbobatal we kla kwarilürr. I blamana zitül-zitül we ngyabenónóp tibióban tüpdü, akó ibü ta tibióban bóktan asi kwarilürr.   
\p
\v 32 Ini blaman Noan olmalbobatal we kla kwarilürr; tibiób abankwata akó guankwata ini pebadó wialómórrónako. Naiz nae kakóm, blaman ini tüpdü pamkolpama ibükagab barselórr.   
\c 11  
\s1 Babilon Tawa  
\p
\v 1 Ngaen, blaman ini tüpdü pamkolpamab darrpan wirri bóktan yarilürr; blamana dadan bóktan opore ikik kwarilürr.  
\v 2 Pamkolpama enezan ngyabenkü ogoblórr olgabi, abüsa nólgabi banikda, da i Babilonia\f + \fr 11:2 \fq Babilonia \ft kantrri, oya darrü ngi módóga Ibrru bóktane: \fqa Syaenarr.\f* kantrridü buruburu taptap tüp esenóp. Metat we bainóp.  
\v 3 Da i tibióbka bóktan kwarilürr wagó, “Yao, mi errkya taptap marit poko tómbapóndakla, da mi zürüküm kubó tai bamngurre urdü!” Da ingülküpan pabodó ibü marit poko asi kwarilürr gri aelóm, akó motan\f + \fr 11:3 \fq mota \ft marit poko arüm klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq mortar\ft .\f* pabodó ama tarr, marit poko karrkukus arümüm.  
\v 4 Da i bóktónóp wagó, “Mi errkya wirri basirr aeldakla tawapükü, kókó tawa soloa tai pülpül emrróne. Ene ngarkwatódó, mi sab mibiób ngi wirri nirre, ó ene igósüm mi sab koke barngeno bwób-bwób ini tüpdü.”   
\p
\v 5 ⌊\nd Lod\nd*⌋ ene wirri basirr ngakanóm we tübinürr akó tawa, pamkolpama ne kla nelnóp.  
\v 6 Da \nd Lod\nd* moboküpi we bóktanórr wagó, “I errkya darrpan pamkolpamako akó ibü darrpan bóktana. Ini wa zitüla, i sab ne kla tómbapónórre. Darrü kla sab ibüka müp koke yarile, i ne kla gyagüpi aman korale.  
\v 7 Yao, mi módó ogoba ola ibü bóktan yarrisarri angónóm, igósüm i sab tibiób koke barrkrrule darrem-darrem.”\fig Babilon tawa|alt="Tower of Babel" src="012_tif.tif" size="span" loc="11: 4-7" copy="New Tribes Mission" ref="11:7" \fig*  
\v 8 Da módóga, \nd Lod\nd* ibü we arngenórr bwób-bwób ini dudu tüpdü, akó i we piküp bainóp ene tawapükü wirri basirr aelóm.  
\v 9 We ngarkwatódó, ene wirri basirr ngi ngyesilóp Babel,\f + \fr 11:9 \fq Babel \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana. Oya küp módóga: \fq yarrisarri angón.\f* zitülkus \nd Lod\nd* blaman pamkolpamab bóktan yarrisarri yangónórr. Da olgabi God ibü bwób-bwób we arngenórr ini dudu tüpdü.   
\s1 Noan Ngaen Olom Syem, Oya Olmalbobatal  
\r (1 Krronikol 1:24-27)  
\p
\v 10 Ini Syemón olmalbobatalab ngiko.  
\p Nis pail naiz kakóm, Syem 100 pail nóma yarilürr, wa Arrpaksadón abóm bainürr.  
\v 11 Arrpaksad nóma tómtómólórr, Syem akó 500 pailüm ngyabelórr akó ngibürr simanal akó ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 12 Arrpaksad 35 pail nóma yarilürr, wa Syilan abóm bainürr.  
\v 13 Syilan amtómól kakóm, Arrpaksad akó 403 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 14 Syila 30 pail nóma yarilürr, wa Eberrón abóm bainürr.  
\v 15 Eberrón amtómól kakóm, Syila akó 403 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 16 Eberr 34 pail nóma yarilürr, wa Pelegón abóm bainürr.  
\v 17 Pelegón amtómól kakóm, Eberr akó 430 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 18 Peleg 30 pail nóma yarilürr, wa Rreun abóm bainürr.  
\v 19 Rreun amtómól kakóm, Peleg akó 209 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 20 Rreu 32 pail nóma yarilürr, wa Serrugün abóm bainürr.  
\v 21 Serrugün amtómól kakóm, Rreu akó 207 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 22 Serrug 30 pail nóma yarilürr, wa Na-orrón abóm bainürr.  
\v 23 Na-orrón amtómól kakóm, Serrug akó 200 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 24 Na-orr 29 pail nóma yarilürr, wa Terran abóm bainürr.  
\v 25 Terran amtómól kakóm, Na-orr akó 119 pailüm ngyabenórr akó wa ngibürr simanal a ópal olmal we nósenóp.   
\p
\v 26 Terra 70 pail nóma yarilürr, wa ibü abóm ugón bainürr, Eibrram, Na-orr, akó Arran.   
\s1 Terran Olmalbobatal  
\p
\v 27 Ini Terran olmalbobatalab ngiko.  
\p Terra ibü abóm bainürr, Eibrram, Na-orr, akó Arran. Arran Lotón abóm bainürr.  
\v 28 Oya ab Terra arról nóma yarilürr, Arran ugón nurrótókórr tóba amtómól bwóbdü, ngi Urr, Babilonia pamkolpamab\f + \fr 11:28 \fq Babilonia pamkolpam\ft ab darrü ngi módóga: \fqa Kaldia pamkolpam.\f* kantrridü.  
\v 29 Eibrram a Na-orr kol bumiógrri. Eibrramón kol ngi Serrae warilürr, Na-orr wa Milkan zumiógürr, Arranón óp olom. Oya darrü óp olom asi warilürr, ngi Iska.  
\v 30 Serrae olmal balngón-koke kol warilürr.   
\p
\v 31 Terra tóba olom Eibrramón ipadórr, akó tóba bobat Lot, Arranón siman olom nótó yarilürr, akó tóba kolalkot Serrae, Eibrramón kol. I Urr basirr we amgütóp, Babilonia kantrri kugupidü, da i wa Keinan tüpdü ogoblórrma, a i Arran wirri basirrdü nóma babzilürr, da i ma metat ngyabenóm we bainóp.  
\v 32 Terra 205 pailüm ngyabenórr, da we nurrótókórr Arran wirri basirrdü.   
\c 12  
\s1 God Eibrramón Ngyaunürr Keinan Tótókóm  
\p
\v 1 Darrpan ngürr ⌊\nd Lod\nd*⌋ Eibrramka bóktanórr wagó, “Ma moba bwób, moba pamkolpam, akó moba aban zitül pamkolpam metatómpükü ugó nümgütünüm. Ugó wam, ka marü sab ne bwób mómtyeno.   
\q1
\v 2 “Marü ka sab abün olmalbobatal mülino. I tibióban wirri kantrridü ngyaben kwarile.  
\q2 Ka marü bles mino;  
\q1 Ka sab marü wirri ngi mókyeno,  
\q2 ma sab bles-ain ngyaben sidüdo bwób-bwób pamkolpamdó.   
\q1
\v 3 Ka sab ibü bles ninünümo, marü nidi bles mirre,\x - \xo 12:3 \xt Bwób Zitül 28:14; 22:18; Galatia 3:8\x*  
\q2 akó ka sab ibü nómórrnónómo, marü nidi mómórrórre.  
\q1 Marükama, ka sab blaman ini tüpdü pamkolpam bles ninünümo.”\x - \xo 12:3 \xt Bwób Zitül 27:29\x*   
\p
\v 4 Da Eibrram we bupadórr tóba Arran basirrdügab, oya \nd Lod\nd* enezan yalórr. Lot wankü wamórr. Eibrram ugón 75 pail yarilürr, wa Arran nóma amgatórr.  
\v 5 Eibrram tóba Serrae kolpükü we bupadórr Keinan tótókóm, tóba zoretan olom Lot, tibiób blaman elklaza, i ne kla kwób isunóp, akó ne ⌊leba zaget⌋ pamkolpam, i nibiób bumigóp Arranóm. I Keinan nóma babzilürr,  
\v 6 ene bwóbdüma ogoblórr, kókó da i babzilürr Syekem wirri basirr minggüpanan, wirri nugup ne yarilürr Morre\f + \fr 12:6 \fq Morre \ft ngian küp módóga Ibrru bóktane: \fq umulbain pam. \ft  Ene nugup aprrapórr gyabi nugup yarilürr.\f* bwób pokodó. Ene tonarr ugón Keinan bwób pamkolpama ola ngyaben kwarilürr.  
\v 7  \nd Lod\nd* Eibrramka ola okaka tübyónürr wagó, “Marü olmalbobatal ka sab ini Keinan tüp nókyenónómo.” Eibrram ⌊alta⌋ igósidi we elórr \nd Lod\nd*ónkü,\f + \fr 12:7 \ft Zu pamkolpama ngaen ngabyón lar okrralórr, da murr alta kwitüm bamngulnónóp Godón akyanóm, oya bagürwóman ngitanóm akó ⌊ótókóm⌋. Alta ingülküp poko-e balmelnóp. \f* oyaka nótó okaka tübyónürr.\x - \xo 12:7 \xt Apostolab Tórrmen 7:5; Galatia 3:16\x*  
\v 8 Wa Syekemgab we wamlórr ama darrü podopükü bwóbdü, wirri basirr Betel minggüpanan, abüsa nólgabi banikda. Wa tóba palae müót\f + \fr 12:8 \ft Ene \fq palae müót\ft  wirri güm mórrkenyórri ngalaorrón yarilürr.\f* we aodó balmelórr, Betel wirri basirr, abüsa nebóna bótaoda, akó Ae wirri basirr, webónada abüsa nólgabi banikda. Wa akó \nd Lod\nd*ón alta ola elórr, da wa \nd Lod\nd*ón ngian we ngilialórr oya ⌊ótókóm⌋.  
\v 9 Eibrram akó olgab we bupadórr, da ngyabenkü igó wamlórr bwób-bwób, kókó Negeb ⌊ngüin-koke bwóbdübóna⌋, malubarrdóbóna.\f + \fr 12:9 \fq Malubarr\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq South\ft . Isrrael pamkolpam, ibü malu bolmüótüdübóna yarilürr.\f*   
\s1 Eibrram a Serrae Iziptüm Namülnürri  
\p
\v 10 Ene tonarr, Keinan tüpdü ku yarilürr, da Eibrram karianbóka ngyabenóm wamórr Izipt\f + \fr 12:10 \fq Izipt \ft darrü wirri kantrri yarilürr, Keinan bao kwatabóna.\f* kantrridü, zitülkus kari kolae ku koke yarilürr.  
\v 11 Eibrram tóba kolpampükü Izipt abzil minggüpanan nóma yarilürr, da wa tóba Serrae koldó bóktanórr wagó, “Serrae, ma ngaka! Ka umulóla, ma morroal agurr kolóla.  
\v 12 Marü Izipt kolpama kubó nóma móserre, i sab igó bóktórre wagó, ‘Ini oya kolo’, da igósidi sab kürü büdülümpükü kómkólórre. A marü arról wa zid irre.  
\v 13 A ma sab igó bóktanke magó, ma kürü bólbótóla. Ene igósüm, i sab kürü morroal ngakan korale marübókamde, akó ene igósüm, ma sab kürü arról zid ino.”\x - \xo 12:13 \xt Bwób Zitül 20:2; 26:7\x*  
\v 14 Eibrram tóba pamkolpampükü Izipt nóma abzilürr, da Izipt kolpama nóma osenóp oya kol, wa wirri agurr kol warilürr.  
\v 15 Ngibürr parraoan\f + \fr 12:15 \ft Izipt pamkolpama tibiób king \fq parrao\ft bóka ngilianónóp. Tóbanan ngi koke yarilürr.\f* ngi pama oya nóma osenóp, parrao azazilüm we ogobórr, da oya we ududóp parraoan wirri müótüdü oya kolóm.  
\v 16 Da parraoa Eibrramón morroal ngakan yarilürr Serraen zitülkusdü. Da wa oya we kla iliónürr: ⌊sip⌋, simanal ⌊kau⌋ akó ópal kau, siman ⌊donki⌋, ópal a simanal leba zaget kolpam, óp donki, akó ⌊kamel⌋.   
\p
\v 17 A Eibrramón kolanbókamde \nd Lod\nd* wirri kolaean azid zirrsapónórr parrao, oya olmalkoldó, akó müótüdü nidi zaget kwarilürr.  
\v 18 Da parraoa bóktan zirrapónórr Eibrramón ódódóm oyaka. Oya nóma sidüdóp, da bóktanórr wagó, “Ma ia laró tónggapórró kürüka? Ma kürü koke iade küzazilürrü igó, Serrae marü kolo?  
\v 19 Ma iade bóktarró igó, ini marü bólbóto? Ka ma oya igósidi upadórró kólba kolóm. Marü kol wóni! Upa da ugó aurram!”  
\v 20 Parraoa tóba zaget pam arüng bóktan nókyenóp Eibrramónkwata, da i oya we zirrapónóp tótókóm wa nólgab tamórr, tóba kolpükü, akó oya blaman ne elklaza koralórr.   
\c 13  
\s1 Eibrram akó Lot Bürrgrratürri  
\p
\v 1 Da Eibrram Izipt we amgatórr, tóba kolpükü, akó oya blaman ne elklaza koralórr, da we wamlórr ama Negeb ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋. Lot, Eibrramón zoretan olom, ta wankü wamlórr.  
\v 2 Eibrram wirri mórrel pam yarilürr, zitülkus oya ngabyón lar akó ⌊silba⌋ akó ⌊gold⌋ abün kwarilürr.  
\v 3 Negebgab wa ngyabenkü wamlórr kókó Betel amrran, wa ngaen-gógópan tóba palae müót ne elórr  
\v 4 akó wa ⌊\nd Lod\nd*ón⌋ ⌊alta⌋ ne elórr. Ene bwób poko Betel akó Ae ibü aodó yarilürr.\x - \xo 13:4 \xt Bwób Zitül 12:8\x* Wa ola \nd Lod\nd*ón ngian we ngilialórr oya ⌊ótókóm⌋.   
\p
\v 5 Lot Eibrramdi ngyabenkü aurrnürri, da oya ta ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ yabül, ⌊kau⌋ yabül, akó pamkolpam asi koralórr.  
\v 6 I enezan ngyabenórri darrpan pokodó, ene tüpdü alo kla akó nae gaodó koke koralórr ibü blamanab ngyabenóm, zitülkus ibü ngabyón lar abün koralórr.  
\v 7 Da ene pokodó, Eibrramón ngabyón lar ngabkan pam akó Lotón ngabyón lar ngabkan pam, ibü aodó ongyaltongyala tómbapónórr. Ene tonarrdó, Keinan pamkolpam akó Perris pamkolpam, i ta ugón ene tüpdü ngyaben koralórr.   
\p
\v 8 Eibrram bóktanórr Lotka wagó, “Gyaurka, myamem ongyaltongyal babul ki yarilün ma na ka, mibü aodó, akó mibü ngabyón lar ngabkan pampükü, zitülkus mi ab-olomiamli.  
\v 9 Ngaka, marü obzek kwata blaman tüp, apad klama! Da morroal igósa, ma kürükagab mobe-mobe ugó bumanik. Ma ne banól kwata nóma wamo, ka ma tutul kwata wamo; a ma ne tutul kwata nóma wamo, ka banól kwata wamo.”   
\p
\v 10 Lot Zodan buruburudübóna yazilürr. Nae ola gaodó yarilürr. Ene tüp inzan yarilürr wamaka \nd Lod\nd*ón Didiburr\f + \fr 13:10 \fq LODón Didiburr\ft : God ngaen ene didiburr Idenóm irtümülürr (2:8–3:24).\f* akó wamaka Izipt tüp, tai kókó Zoarr basirr amrran. (\nd Lod\nd* Sodom akó Gomorra wirri basirr nis solkwat kolae nyónürr.)\x - \xo 13:10 \xt Bwób Zitül 19:24-25\x*  
\v 11 Lot ubi bainürr blaman Zodan buruburu tüp apadóm, da wa we bupadórr solomamtaedóbóna tótókóm, tóba blaman elklazapükü. Da ene Eibrram akó Lot inzan bürrgrratürri.  
\v 12 Eibrram Keinanóm ola ngyabelórr, a Lot ngibürr wirri basirr aodó ngyaben yarilürr Zodan buruburudü, da wa tóba palae müót Sodom wirri basirr minggüpanandó balmelórr.  
\v 13 Sodom pamkolpam kari kolae koke koralórr; amkoman kolaean tonarr tómbapónónóp \nd Lod\nd*ka.   
\s1 Eibrram Ibrron Wirri Basirrdübóna Anenórr  
\p
\v 14 Lot nóma wamórr Eibrramkagab, da \nd Lod\nd* bóktanórr Eibrramka wagó, “Ma tai ugó yazilülün blaman tokom órdóbóna ma nólgab zamngóldóla.  
\v 15 Ma blaman ne tüp ngakandóla, ka sab marü mókyeno akó marü olmalbobatal, metatómpükü.\x - \xo 13:15 \xt Bwób Zitül 28:13; Apostolab Tórrmen 7:5\x*  
\v 16 Ka marü olmalbobatal sab abün ninünümo, wamaka tüp buruako. Darrü oloman sab gaodó nóma ki yaril tüp buru atangóm, da oya sab igósidi gaodó yarile marü olmalbobatal atangóm.  
\v 17 Bupa! Ugó wamlón kokrrap kwata akó taptap kwata, blaman kubdüma ini bwóbdü, zitülkus ka marü akyandóla.”  
\v 18 Eibrram tóba palae müót nanenóp, ngyabenóm we wamórr Mamrren\f + \fr 13:18 \ft Ene basirr \fq Mamrre\ft  ngi ngyesilóp. Mamrre Amorr pam yarilürr, Eibrramón gazirr gódam.\f* wirri nugup paldó, Ibrron wirri basirr minggüpanan. Da wa \nd Lod\nd*ka alta ola elórr.\x - \xo 13:18 \xt Bwób Zitül 35:29\x*   
\c 14  
\s1 Eibrram Lotón Zid Yónürr  
\p
\v 1 Ene tonarr, Amrrapel, Babilonia\f + \fr 14:1 \fq Babilonia\ft , oya darrü ngi módóga: \fqa Syinarr.\f* bwóban king, Arriok, Elasarr bwóban king, Kedorrlaomerr, Ilam bwóban king, akó Taedal, Goyim bwóban king,  
\v 2 bóktan we tómbapónóp gazirrüm ini 5 kingpükü: Berra, Sodom wirri basirran king, Birrsya, Gomorra wirri basirran king, Syinab, Adma wirri basirran king, Syemeberr, Zeboyim wirri basirran king, akó Bila wirri basirran king (ene basirran darrü ngi Zoarr yarilürr).   
\p
\v 3 Blaman ini 5 kinga gazirrüm we dabinóp Sidim buruburudü. (Kapórr Malu errkya nege.)  
\v 4 Ngaen-gógópan, 12 pailüm, blaman ini 5 wirri basirr kinga tibiób pamkolpampükü, Ilam king Kedorrlaomerrankü zaget koralórr. 13 Ngim paildü i gazirrüm we bainóp wankü oya alakónóm ibü myamem balngomólgum.  
\v 5 14 Ngim paildü, Kedorrlaomerr we wamórr gazirrüm tóba aüd gómdamal king tibiób gazirr pampükü. Da ini basirr pamkolpam memokan ⌊ut-ut ninóp⌋: Rrepa pamkolpam Asterrot Karrnaem wirri basirrdü, Zuz pamkolpam Am wirri basirrdü, Em pamkolpam Kirriataem buruburudü,  
\v 6 akó Orri pamkolpam Idom podopükü bwóbdü, tai kókó El Parran basirr, ⌊ngüin-koke bwób⌋ minggüpanan.  
\v 7 Da olgab tübyalüngóp, ama akó Kades wirri basirrdü ogobórr (ene tonarr, ene wirri basirr ngi ugón Enmispat yarilürr). Akó i blaman Amalek pamkolpamab tüp yazebóp. Amorr pamkolpam, i ta inzan nangónóp, nidi ngyaben kwarilürr Azazon Tamarr wirri basirrdü.   
\p
\v 8 Da ene tonarr, Sodom, Gomorra, Adma, Zeboyim, akó Bila wirri basirr kinga bazebórr, da blamana we ogobórr Sidim buruburudü. I ola bazelórr, tibiób gazirr pampükü, da i gazirrüm we bazebóp, da zangórrón we bórranglórr tibiób gazirr klampükü.  
\v 9 Ilam king Kedorrlaomerr akó oya aüd gómdamal, Babilonia, Elasarr akó Goyim king nidi kwarilürr, i ene 5 kingpükü gazirr we bókyenóp. Ene gazirr inzan yarilürr: tokom kinga 5 kingpükü bókrralórr tibiób gazirr pampükü.  
\v 10 Sidim buruburudü ugón abün tarr\f + \fr 14:10 \fq Tarr \ft arrób-arrób pugan móegzan klama. Ene tarr kugupi, paman tómbapórrón kla koke kwarilürr. Ngaen tibi tóbabótórr. \f* kugupi asi koralórr. Sodom akó Gomorra king nisa tibiób gazirr pampükü nóma busonónóp, da ngibürra büdülümpükü balóklórr tarr kugupidü. Koke nidi balókórr, i we busuóp ama pokopükü bwóbdü.  
\v 11 Ene tokom kinga ene ia-ia elklaza koralórr blaman yazebóp Sodom akó Gomorragab, akó ibü alo kla, da i we ogobórr.  
\v 12 I Eibrramón zoretan olom Lot akó oya blaman elklaza ta imarruóp, zitülkus wa ugón Sodom wirri basirrdü ngyaben yarilürr.   
\p
\v 13 Darrpan pama, nótó busorr gazirr pokodógab, pupainürr Ibrru pam Eibrramka laróga tómbapónórr. Ene tonarr, Eibrram wata ugón ola ngyabelórr, Mamrren\f + \fr 14:13 \ft Ma müsirrga ain bóktan 13:18 ngakanke.\f* wirri nugup paldó. Mamrre tóba nis zonaret nispükü, ngi Eskol akó Anerr, Amorr pam, Eibrramón gazirr gómdamal kwarilürr.  
\v 14 Eibrram nóma arrkrrurr ini poko wa, gazirr pama Lotón ipüdóp tibióbkü, da wa 318 gazirr umulbairrün pam ngibaunürr nidi tóbabótórr oya müót basirrdü. Da i ene tokom king tibiób gazirr pampükü tai zutalórr kókó Dan wirri basirrdü.  
\v 15 Eibrram tóba gazirr pam irrüb we arrgrratórr kopo-kopodó, wa tümünzan yarilürr. Da Eibrram tóba gazirr pampükü ene tokom kingdü yaninürr, da ibü tai kolazutalórr kókó Oba, Damaskus wirri basirr dakla kabe, dorrmetódóbóna.  
\v 16 Eibrram blaman elklaza, Lot, oya zoretan siman olom, tóba elklazapükü, blaman kol akó pamkolpam we zid ninóp, Kedorrlaomerr ne kla yazebórr, da we sakonórr ama tóba ngyaben bwóbdü.   
\s1 Melkizedek Eibrramón Bles Yónürr  
\p
\v 17 Eibrram nóma tolkomólólórr ene gazirr pokodógab, Kedorrlaomerr akó oya kamdal king memokan ut-ut ne ninóp, da Sodom kinga wamórr oya asenóm Sabe buruburudü. (Ene bwóban darrü ngi módóga: “Kingan Buru-buru”.)  
\v 18 Da darrü kinga ugón wamórr Eibrramón asenóm. Oya ngi Melkizedek yarilürr, Salem\f + \fr 14:18 \fq Salem \ft ngi aprrapórr Zerrusalembóka apónda.\f* wirri basirran king. Wa tüób brred akó waen imarrurr.\f + \fr 14:18 \ft Melkizedek brred akó waen imarrurr Eibrramón alom tóba gazirr pampükü.\f* Wa dakla Wirri Kwitüm Godón ⌊prrist⌋ yarilürr.  
\v 19 Wa Eibrramón bles yónürr igó bóktane wagó,  
\q1 “Eibrramón bles ki yó Wirri Kwitüm Goda,  
\q2 tüp a pülpül nótó tónzapónórr.   
\q1
\v 20 Akó mi blamana yagürnórre Wirri Kwitüm God,  
\q2 marü tangdó nótó irrbüne, mankü nidi gazirr kwarilürr.”  
\m Da Eibrram blaman elklazadógab ⌊wantent⌋ Melkizedekón ekyanórr, wa ne elklaza yazebórr ene tokom kingdügab.\x - \xo 14:20 \xt Ibrru 7:1-10\x*   
\p
\v 21 Sodom kinga Eibrramka bóktanórr wagó, “Ma kürü pamkolpaman külió, a elklaza ma mobankü yazeb.”   
\p
\v 22 Eibrram bóktan yalkomólórr oyaka wagó, “Ka kólba tang kwit aindóla ⌊\nd Lod\nd*ka⌋, Wirri Kwitüm God, tüp a pülpül nótó tónzapónórr, akó ka ini ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ bóktandóla Godón obzek kwata:  
\v 23 Ka darrü kla kokean emono marü ne klamko, ia mórrkenyórr barrgüp sye o ia wapór kla amrók sye, zitülkus ma sab myamem igó bóktan-gum wagó, ‘Ka Eibrramón morroal mórrel yórrü.’  
\v 24 Ka darrü kla koke ipudo kólbankü, a wata gazirr pama ne kla elorre. A kürü aüd gómdamal, Anerr, Eskol, akó Mamrre, kankü nidi ogobórr, i tibiób morroal wata ipüdórre ene elklazadógab.”   
\c 15  
\s1 Godón ⌊Alkamül-koke Tónggapórrón Bóktan⌋ Eibrramka  
\p
\v 1 Ene klama tómbapón kakóm, ⌊\nd Lod\nd*ón⌋ bóktana tamórr Eibrramka nuszan wagó,  
\q1 “Ma gumgu, Eibrram;  
\q2 Ka marü adlang klamla.  
\q2 Marü darrem sab kari koke yarile!”\f + \fr 15:1 \ft Ini bóktan oporan darrü küp asine Ibrru bóktane: \fqa “Ka marü wirri darrem klamla!”\f*   
\p
\v 2 A Eibrram bóktanórr wagó, “\nd Lod\nd* Godóe! Ma sab kürü laró kókyeno, zitülkus ka olom-koke ngyabendóla? Eliezerr, kürü Damaskus ⌊leba zaget olom⌋, kürü elklaza sab wató yazebe kürü büdül kakóm.  
\v 3 Ma kürü darrü olom koke kókyarró, da kürü darrü müótan leba zaget olom, kürü pabo igósidi sab wató ipüde.”   
\p
\v 4 Da módóga, \nd Lod\nd*ón bóktana akó tamórr oyaka wagó, “Ene pama sab marü pabo kokean ipüde. Marü mobanan büba ne siman olom esene, marü blaman elklaza sab wató yazebe!”  
\v 5 Wa Eibrramón pul basirrdü idódürr, da bóktanórr wagó, “Pülpüldü yazil! Ma wimurr kóbó etang, ma ne gaodó nómadóla atangóm!” Da wa oyaka akó bóktanórr wagó, “Marü olmalbobatal sab inzan korale.”\x - \xo 15:5 \xt Rrom 4:18; Ibrru 11:12\x*   
\p
\v 6 Eibrram \nd Lod\nd*ón amkoman yangunürr, da ini zitülkusdü, \nd Lod\nd* oya ipadórr ⌊dümdüm tonarr⌋ pamzan.\x - \xo 15:6 \xt Rrom 4:3; Galatia 3:6; Zeims 2:23\x*   
\p
\v 7 Ene kakóm, \nd Lod\nd* akó bóktanórr darrü poko wagó, “Ka \nd Lod\nd*, marü nótó küdódürrü Urr wirri basirrdü, Babilonia pamkolpamdógab, marü moba ini tüp akyanóm.”   
\p
\v 8 Eibrram akó bóktanórr wagó, “\nd Lod\nd* Godóe, ka umul ia namulo igó, ka sab ini tüp ipudo?”   
\p
\v 9 Da \nd Lod\nd* oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Darrpan ⌊kau⌋, darrpan óp ⌊gout⌋, akó darrpan siman ⌊sip⌋ azebóm wam. I blaman aüd pail ngarkwat korale. Akó ibüka amngyelóm darrpan nurre akó darrpan kubukubu póyae kupo. Da kürüka simarruke.”   
\p
\v 10 Eibrram blaman ene kla simarrurr \nd Lod\nd*ka, da Eibrram ekrranórr, da aodó ór nangónóp, nürrgrrütóp, solkwat wa tutul ór darrpan pokodó irrbünürr, akó wa banól ór darrpan pokodó we irrbünürr dümdüm. Ene óra tibiób obzek balóng koralórr. A póyae nis koke ór nangónórr; ibü dudu nüngrinürr.\f + \fr 15:10 \ft Ini klaman küp módóga: \fqa pam nisa tónggapórrón bóktan nóma angrindamli, i karrkukus emoni ene bóktan. Koke ne nóma, i sab inzan namüli, wamaka ene ór angórrón murr poko.\f*  
\v 11 Da büdül murr alóng póyaea ene ór angórrón murrdü tóbalóklórr alóngóm. Da Eibrram bag yarilürr.   
\p
\v 12 Abüsazan bótaolórr, Eibrramón büdül uta simiógürr. Da módóga, wazan büdül ut yarilürr, güm tümüna ugón ngaslaorr, akó wirri guma oya ipadórr.  
\v 13  \nd Lod\nd* oyaka bóktanórr wagó, “Ma wata umul namulo wagó, marü olmalbobatal sab mogob korale ngibürr pamkolpamab bwóbdü. I sab ene pamkolpamabkü leba zaget tómbapónórre, akó ibü kle-kle ngabkan kwarile, 400 pailüm.\x - \xo 15:13 \xt Bazeb Tonarr 1:1-14; 12:40; Apostolab Tórrmen 7:6\x*  
\v 14 I ne bwób kolpamabkü zaget kwarile, ka sab ibü ⌊kolaean darrem⌋ nülinünümo. Ene kakóm, i ma sab ugón wirri mórrelpükü pamkolpama tübause olgabi.\x - \xo 15:14 \xt Bazeb Tonarr 12:40-41; Apostolab Tórrmen 7:7\x*  
\v 15 A mató, ma sab paudi wamo, marü abalbobatal nólamasko. Ma sab morroal barnginwóm myanga wamo gapókdó.  
\v 16 Marü bobatalab bobatala sab nóma tóbabótóle,\f + \fr 15:16 \ft Ini bóktana 400 pail ngablaoda. Mórrke-mórrke módóga: \fq after 4 generations.\f* Amorr pamkolpamab kolae tonarra tai wirri ugón baine, da marü olmalbobatala sab ugón tóbakone ini bwóbdü.”   
\p
\v 17 Abüsa nóma bótaorr akó tümün nóma yarilürr, da módóga, nokaman kübül kak akó warri zyóna ugón okaka tübyórri, da ene syórr angórrón murr aodóma aurrürri.\f + \fr 15:17 \ft Godón Bukbóka barre wirri umul pama igó gyagüpi tótókdako wagó, \ft \+nd Lod\+nd* tüób ene nis klame okaka tübyónürr.\f*  
\v 18 Ene ngürr, \nd Lod\nd* ene inzan alkamül-koke tónggapórrón bóktan tónggapónórr Eibrramka, da wa bóktanórr wagó, “Marü olmalbobatal ka sab ini pamkolpamab tüp nókyenónómo, tai wirri tobarrdógab Izipt kantrridü,\f + \fr 15:18 \fq Izipt \ft darrü wirri kantrri yarilürr, Keinan kyarr wór kwatabóna.\f* kókó Yuprreitis wirri tobarrdó:\f + \fr 15:18 \fq Yuprreitis Tobarr \ft Babilonia wirri basirr minggüpanan yarilürr.\f*  
\v 19 Keni, Kenas, akó Kadmon pamkolpam,  
\v 20 Et, Perris, akó Rrepa pamkolpam,  
\v 21 Amorr, Keinan, Girrgas, akó Zebus pamkolpam.”\x - \xo 15:21 \xt Apostolab Tórrmen 7:5\x*   
\c 16  
\s1 Agarr akó Isma-el  
\p
\v 1 Serrae, Eibrramón kol, olmal koke balngólórr oyankü. A oya ma Izipt leba zaget kol asi warilürr, ngi Agarr.  
\v 2 Serrae bóktanórr Eibrramka wagó, “Gyaurka ma turrkrru. ⌊\nd Lod\nd*⌋ kürü piküp kyónürr olmal balngónóm. Da ugó wam, kürü leba zaget ngulmokurpükü utüm. Aprrapórr ma olmal kürünkü nósenónómo oyakagab.”  
\p Eibrram Serraen ubi we ipadórr.  
\v 3 Eibrram 10 pail nóma ngyabenórr Keinanóm, da Serrae tóba Izipt leba zaget kol Agarr we ekyanórr tóba müór Eibrramón kolóm ainüm.  
\v 4 I Agarrdi umturri, da oya müp we okyanórr.  
\p Agarr igó nóma umul bainürr wagó, wa müppükümo, da wa Serraen kle-kle ngakanóm ugón bainürr.  
\v 5 Da Serrae bóktanórr Eibrramka wagó, “Eibrram, zitülkus matókla, Agarr ne kürü kle-kle igósidi ngakando. Ka kólba leba zaget kol marü tangdó ungrirrü kolóm, da errkya wa umulo wagó, wa müppükümo, da wa kürü kle-kle igósidi ngakando. Da mibü sab \nd Lod\nd* wató ki tyal igó, dümdüm nótóka ini pokodó, ia mató, ta ia kótó!”   
\p
\v 6 Eibrram oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Turrkrru, marü leba zaget kol moba tangdómo. Ma tónggapó oyaka, ma ne kla gyagüpi amandóla.” Da Serrae amkoman kle-kle ngakanóm we bainürr Agarrón, da Agarr we busorr oyakagab.   
\p
\v 7 ⌊\nd Lod\nd*ón anerrua⌋ Agarrón aróbdó omrranórr, ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋. Ene ne arób yarilürr, Surr bwóbdü tótók kwat kabedó yarilürr.  
\v 8 Da wa bóktanórr wagó, “Agarr, Serraen leba zaget kol, ma nubógab katóka akó ma nubó tótókdóla?”  
\p Agarr bóktan yalkomólórr wagó, “Ka busodóla kólba wirri koldógab, Serrae.”   
\p
\v 9  \nd Lod\nd*ón anerrua oya wyalórr wagó, “Ugó alkomól moba wirri koldó, da oya ubi ipadólónke, wa ne poko bóktale.”  
\v 10  \nd Lod\nd*ón anerrua akó bóktanórr wagó, “Ka sab marü olmalbobatal amkoman abün ninünümo; sab nabe yarile atangóm.”   
\p
\v 11  \nd Lod\nd*ón anerrua akó bóktanórr darrü poko oyaka wagó,  
\q1 “Turrkrru, ma errkya müppükümla,  
\q2 da marü sab siman olom yarile.  
\q1 Ma oya sab Isma-el\f + \fr 16:11 \fq Isma-el\ft ón ngian küp módóga: \fq God arrkrruda.\f* ngi ngyesilke,  
\q2 zitülkus \nd Lod\nd* marü yón gyaur kuri arrkrrue.   
\q1
\v 12 Marü siman olom sab nurr ⌊donkizan⌋ pam yarile;  
\q2 wa sab blaman pamkolpampükü bóka bamgüle,  
\q2 akó pamkolpama usakü ta bóka bamgünórre,  
\q1 akó wa sab gazirr tonarre tebe-tebe ngyaben yarile  
\q2 tóba blaman zonaretaldógab.”   
\p
\v 13 Agarr \nd Lod\nd*ón ngi igó ngyesilürr, oyaka nótó bóktanórr: “Asen God”,\f + \fr 16:13 \fq Asen God\ft , Ibrru bóktane módóga: \fq El-rro-i.\f* zitülkus wa bóktanórr wagó, “Ka ia amkoman Godón esena, kürü nótó asenda?”\f + \fr 16:13 \ft Ngibürr Ibrru bóktane tange wibalómórrón \fq Bwób Zitül\ft  pebadó inzan angrirrüna: \fqa “Ka errkya kuri esena Godón, nótó asenda kürü.”\f*  
\v 14 Da we zitülkusdü, ene arób ngi igósidi ngyesildako, “Be-err La-ae Rro-i”. Oya küp módóga: “Arról Godón arób, kürü nótó asenda”. Errkya\f + \fr 16:14 \fq errkya \ft wa ene tonarrbóka apónda, \fq Bwób Zitül\ft  peba ugón wialómóp.\f* asine, ini tonarr, Kades akó Berred ini wirri basirr nis aodó.   
\p
\v 15 Da Agarr Eibrramónkü siman olom we ilngumilürr, da Eibrram ngi ngyesilürr Isma-el.  
\v 16 Agarr Isma-elón nóma ilngumilürr, Eibrram ugón 86 pail yarilürr.   
\c 17  
\s1 God ne Tulmil Ingrinürr, Tóba ⌊Alkamül-koke Tónggapórrón Bóktan⌋ Karrkukus Ainüm  
\p
\v 1 Eibrram 99 pail nóma yarilürr, [\nd Lod\nd*⌋ oyaka okaka tübyónürr, da bóktanórr wagó, “Ka Wirrian Arüng God; ma morroal ngyabelón kürü obzek kwata, akó ma kolae tonarr koke tómbapón namulo, igósüm marükwata pamkolpama zitül-koke pokodó koke bóktan kwarile wagó, ma kolae kla tónggapónórró.  
\v 2 Da ka sab igósidi kólba alkamül-koke tónggapórrón bóktan ingrino, matóka kótó, akó ka sab marü atang nabe, abün olmalbobatal mülino.”   
\p
\v 3 Eibrram obzek kwata simbalkalórr, da obzek tüp elkomólórr. God oyaka bóktanórr wagó,  
\v 4 “A wa kótó, ini kürü alkamül-koke tónggapórrón bóktane marünkü. Ma sab abün pamkolpamab abbobat namulo bwób-bwób ini tüpdü.  
\v 5 Marü sab myamem igó koke ngimlianórre, Eibrrambóka. Marü ngi ma inzan yarile: Eibrra-am,\f + \fr 17:5 \fq Eibrram \ft ngian küp módóga: \fq kwit airrün ab\ft . \fq Eibrra-am \ft ngian küp módóga: \fq abün pamkolpamab ab.\f* zitülkus ka marü abbobatóm kuri mina bwób-bwób ini tüpdü.\x - \xo 17:5 \xt Rrom 4:17\x*  
\v 6 Ka marü sab amkoman abün olmalbobatal mülino; ka sab abün olmalbobatal dódórr ninünümo marükagab akó ibü sab tibióban ngyaben bwób korale. Akó kinga sab marükagab togoble.   
\p
\v 7 “Ka sab kólba ini alkamül-koke tónggapórrón bóktan metatómpükü ingrino, kótó ka mató akó marü olmalbobatal marü kakóm, marü sab elnga ne olmalbobatala tóbabótóle. Da ka marü God akó marü olmalbobatalab God namulo, marü kakóm.\x - \xo 17:7 \xt Luk 1:55\x*  
\v 8 Keinan blaman tüp, ma errkya ne mogob pama ngyabendóla, ka sab marü mókyeno metatómpükü akó marü ne olmalbobatala tóbabótóle marü kakóm; da ka sab ibü God namulo.”\x - \xo 17:8 \xt Bwób Zitül 28:3; Apostolab Tórrmen 7:5\x*   
\p
\v 9 Da God akó Eibrra-amka bóktanórr wagó, “A mató, marüka wata kürü alkamül-koke tónggapórrón bóktan asi yarile mamoanóm, akó marü olmalbobataldó, marü kakóm, marü sab elnga ne olmalbobatala tóbabótóle.  
\v 10 Ini kürü alkamül-koke tónggapórrón bóktane marünkü akó marü olmalbobatalabkü marü kakóm, yabü mamoanóm: yabü aodó, e blaman simanal olmalab ⌊gyabi sopae singgalgón] kwarilünke.\x - \xo 17:10 \xt Apostolab Tórrmen 7:8; Rrom 4:11\x*  
\v 11 Da e yabiób sab inzan bangón kwarilünke, da ene gyagüpi amanik timam yarile igó, ene alkamül-koke tónggapórrón bóktan asine kótóka yadi, mibü aodó.  
\v 12 Ne paila tótókdako solkwat, e blaman simanal olmalab gyabi sopae singgalgón kwarilo, 8 ngürr nóma korale. E yabióban simanal olmalan koke singgalgónane inzan, a blaman simanal olmal yabü müótüdü nidi tóbabótólórr, akó wa nibiób bumióglürr manie mogob pamkolpamdógab ta inzan, yabü óe koke nidipako.  
\v 13 Ia yabü müótüdü nidi tóbabótóle, ta ia e manie bumiógnane, e ibü sab wata inzan bangón koralo. Kürü alkamül-koke tónggapórrón bóktan wata igósidi metat asi yarile yabü büb murrdü.  
\v 14 Ne pama ini timam koke nótó ipüde, oya sab metatómpükü zirrapórre tóba pamkolpamdógab, zitülkus wa kürü alkamül-koke tónggapórrón bóktan kuri alkamüle.”   
\p
\v 15 God Eibrra-amka akó bóktanórr wagó, “A marü kol Serrae, ma myamem igó ngilian-gu, Serrae. A oya ngi ma Serra\f + \fr 17:15 \fq Serrae \ft akó \fq Serra \ft ngi, ibü küp darrpana: \fq balngomól kol\ft . God Serrae ngi imzazilürr ama Serra, igó angunüm wa, abün pamkolpam ngabkan wirri kol warile.\f* warile.  
\v 16 Ka oya bles wino, akó ka ta marü sab siman olom mókyeno oyakama. Ka sab oya igó bles wino, igósüm wa sab ngibürr bwóbdü pamkolpamab aipbobat warile, da pamkolpamab kinga sab oyakagab togoble.”   
\p
\v 17 Eibrra-am akó obzek kwata simbalkalórr, da obzek tüp elkomólórr, da ngüóng apoanórr. Wa tóbananka bóktanórr wagó, “Siman oloma sab ia tómtómóle 100 pail pamdógab? Serra ia olom ilngumile ini 90 pail ngarkwatódó?”  
\v 18 Eibrra-am bóktanórr \nd Lod\nd*ka wagó, “Morroal igósa, wata Isma-el ki yaril ene olom, kürü pabo sab nótó ipüde marü obzek kwata!”   
\p
\v 19 God igó bóktanórr wagó, “Koke, a marü kol Serra sab siman olom ilngumile marünkü, da ma sab oya ngi ngyesilke Aesak.\f + \fr 17:19 \fq Aesak \ft ngian küp módóga, \fq wa ngüóng apónda.\f* Ka kólba alkamül-koke tónggapórrón bóktan sab ingrino wankü akó oya olmalbobatalabkü metatómpükü, sab nidi tóbabótóle oya kakóm.  
\v 20 A Isma-elónkwata, ka marü murrkrrua: turrkrru, ka sab oya bles ino. Ka sab oya küppükü ino, oya ta akó amkoman abün olmalbobatal ilino. Oya sab 12 simanal olmal kwarile, da i sab singüldü balngomól pam kwarile tibiób abün pamkolpam amarrum, akó ka oya bwób ta inzan wirri ino.  
\v 21 A kürü ini alkamül-koke tónggapórrón bóktan, ka wata sab Aesakónkü metatómpükü ingrino, Serra sab ne olom ilngumile marünkü, ini tonarr sab pail.”  
\v 22 God tóba bóktan nóma elakónórr Eibrra-amka, wa oyakagab we kwit kasilürr.   
\p
\v 23 Wata ene ngürrdü, Eibrra-am yazebórr, tóba siman olom Isma-el, oya müótüdü nidi tóbabótórr, akó wa tüób manie nibiób bumiógürr, blaman simanal oya müótüdü, tibiób gyabi sopae singgalgónóm, oya Godzan yalórr.  
\v 24 Eibrra-am 99 pail nóma yarilürr, wa ini timam ugón ipadórr,  
\v 25 akó oya olom Isma-el ama ugón 13 pail yarilürr.  
\v 26 I nizana ene timam we ngürr ipadrri.  
\v 27 Akó ne simanal olmal Eibrra-amón müótüdü nidi tóbabótólórr, akó wa nibiób bumióglürr manie mogob pamkolpamdógab, i blamana timam yazebóp ene ngürrdü.   
\c 18  
\s1 Aüd Pama Eibrra-amón Asenóm Togobórr  
\p
\v 1 ⌊\nd Lod\nd*⌋ akó we okaka tübyónürr Eibrra-amka Mamrren\f + \fr 18:1 \fq Mamrre\ft , ma müsirrga ain bóktan 13:18 ngakanke.\f* wirri nugup paldó, Eibrra-am tóba palae müót mamtaedó abüs ururdü nóma mórran yarilürr.  
\v 2 Wa kwit nóma yazilürr, da módóga, wa aüd pam nósenóp bórrangde tóba obzek kwata, ngibürr kan ngarkwat. Wa ibü nóma nósenóp, bupadórr, büsai-büsai we wamórr, ibü basenóm. Wa wakósingül we nülkamülürr tüpdü, da obzek tüpdü elkomólórr.   
\p
\v 3 Da wa we bóktanórr wagó, “Gyaurka, kürü lod,\f + \fr 18:3 \fq lod\ft , oya küp módóga: \fqa wirri pam.\f* ma moba obzek kwata kürüka ne morroal nóma seserró, da ma kya büsai moba zaget pam arrgrratgu.  
\v 4 Kya kubó kari nae sokol ki sidüdnüm yabiób wapór bagulüm. E kya ini nugup murrdü ngón ngabagó.  
\v 5 Ka kubó kari brred pokopükü sidüdo. E küsil arüng iade ipüdane, da e kubó igósidi bazebke. E kürü palae müótüdüzan kuri togoba, da ka kya yabü zaget pama morroal tónggapónón yabüka.”  
\p Ene aüd pama wagó, “Tónggapó, ma enezan namüla.”   
\p
\v 6 Eibrra-am büsai-büsai Serraka we wamórr bóktanóm palae müótüdü. Wagó, “Büsai, ma aüd ngarkwat\f + \fr 18:6 \fq aüd ngarkwat\ft , Ibrru bóktane ma inzan angrirrüna: aüd \fq sea\ft . Aprrapórr 20 kilo plaoa kwarilürr.\f* morroal plaoa yazeb, da alkomen akó ngibürr taptapan plaoa imngul!”  
\v 7 Eibrra-am akó büsai-büsai wamórr ngabyón lar ne koralórr. Darrü morroal baritürrün ⌊kau⌋ kupo we upadórr, da tóba ⌊leba zaget olom⌋ we ekyanórr, büsai aungüm.  
\v 8 Ene kakóm, Eibrra-am ini kla simarrurr: karianbóka zürük bairrün kauan ngóm mor,\f + \fr 18:8 \fq karianbóka zürük bairrün kauan ngóm mor\ft , wamaka kubgu olgola. Mórrke-mórrke módóga: \fq yoghurt\ft  ó \fq cream\ft .\f* kerrkyat ngóm mor, akó ne kau kupo yungürr. Da ene pam we nülinóp. Izan alo kwarilürr, Eibrra-am ibü bókyan-bókyan minggüpanan nugup murrdü zamngól yarilürr.\x - \xo 18:8 \xt Ibrru 13:2\x*   
\p
\v 9 I oya we imtinóp wagó, “Ia marü kol Serra nego?”  
\p Eibrra-am ibüka we yalkomólórr wagó, “We palae müót kugupidümo.”   
\p
\v 10 Ene pamdógab darrü \nd Lod\nd* yarilürr, da ene wató bóktanórr wagó, “Ka sab pail, ini ngarkwat, amkoman tolkomolo marüka. Serra ugón siman olompükü warile!”  
\p Serra ugón oya kakotagab arrkrru warilürr, palae müót mamtaedógab.  
\v 11 Eibrra-am akó Serra ugón blaman myang akó epep bairrün namülnürri. Serra ene olmal balngón ngarkwat arrgrratórrón warilürr.  
\v 12 Módóga, Serra ngüóng apónórr,\f + \fr 18:12 \ft Serra ngüóng apónórr, zitülkus wa amkoman koke yangunürr wa gaodó warilürr bikóm asenóm.\f* da tóbaka we bóktanórr wagó, “Kürü okómóp kolaea; ka epep kuri baina. Kürü sab olom alngumil ubia ia küpüde? Koke. Kürü müór ta myanga!”   
\p
\v 13 Da \nd Lod\nd* Eibrra-amka we bóktanórr wagó, “Serra ngüóng iade apóne, akó wa iade bóktóne wagó, ‘Ka ia amkoman sab olom eseno? A ka go epepla!’  
\v 14 Ka \nd Lod\nd*la, darrü kla kürü obzek kwata müp babula tónggapónóm. Ka sab pail tolkomolo angrirrün ngarkwatódó. Serra ugón siman olompükü warile!”   
\p
\v 15 Serran guma upadórr, da we balpinürr wagó, “Ka go koke ngüóng apóna!”  
\p Da \nd Lod\nd* bóktan we yalkomólórr wagó, “Üa! A ka ta umul baina, ma ngüóng apóna!”   
\s1 Eibrra-am Godón Yatolórr, Sodom Kulain-gum  
\p
\v 16 Ene solkwat, pama we bazebórr tótókóm. Eibrra-am ibü we nolngomólóp kwat-kwat, yawal boweanóm. I ogoblórr kókó Sodom wirri basirr nólgab esenóp buruburudü.  
\v 17  \nd Lod\nd* tóba gyagüpi tótókde wagó, “Ka ia Eibrra-amkagab iniko, ka ne poko tónggapónóm kaindóla?  
\v 18 Oya olmalbobatala sab abün bairre akó sab wirri arüngpükü bórrónge ini bwóbdü, akó ka sab blaman bwób-bwób pamkolpam ini tüpdü bles ninünümo oyakama.  
\v 19 Ka oyakagab koke iniko, ka ne poko tónggapónóm kaindóla, zitülkus ka oya amaikürrü tóba olmal akó olmalbobatal byalóm, kürü kwat mamoanóm, \nd Lod\nd* nótókla. I sab morroal akó dümdüm tulmil nóma tómbapón kwarile kürü obzek kwata, da ka sab tómbapono ene morroal, ka Eibrra-amón ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ iliórrü.”   
\p
\v 20 Da \nd Lod\nd* Eibrra-amka bóktanórr wagó, “Sodom a Gomorra pamkolpama kari kolae tonarr koke tómbapóndako, da ka ngibürrab yón taegwarr kuri arrkrrua, i nibióbka tómbapóndako ini kolae tonarr.  
\v 21 Da ka errkyadan ola abindóla tai asenóm igó, i ia ene kolae tonarr tómbapóndako, ka ngibürrab yón taegwarrzan arrkrrudóla. Ene kolae tonarr inzan koke nóma yarile, da ka sab tai ugón umul baino.”   
\p
\v 22 Ene pam nisa Eibrra-am akó \nd Lod\nd* ibükagab we azyórri. I tib ama Sodombóna aurrürri. A Eibrra-am wata \nd Lod\nd*ón obzek kwata we zamngólórr.  
\v 23 Da Eibrra-am \nd Lod\nd*ón minggüpanan we wamórr, da imtinürr wagó, “Ia ma sab ene dümdüm ngyaben pamkolpam nümrüknümo ene kolae tonarr pamkolpampükü?  
\v 24 Aprrapórr ola ne 50 dümdüm ngyaben pamkolpama nóma ngyaben kwarile ene wirri basirrdü, ia ma sab kulaino? Ma ia oya kolae tonarr koke arrgono ini 50 dümdüm ngyaben pamkolpamabbókamde?  
\v 25 Ma gyaurka ini poko sab tónggapón-gu: ene dümdüm ngyaben pamkolpam akrranóm ene kolae tonarr pamkolpampükü! Dümdüm ngyaben pamkolpam dadan tonarre angón-gu kolae tonarr pamkolpampükü! Ma ene poko sab gyaurka koke tónggapón-gu! Ma ini blaman dudu tüpdü zaz nótókla, ma ia ⌊dümdüm tonarr⌋ koke tómbapón namulo?”   
\p
\v 26  \nd Lod\nd* bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka ne 50 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma nósenónómo Sodom wirri basirrdü, ka sab ene dudu basirran kolae tonarr arrgono ibübókamde.”   
\p
\v 27 Eibrra-am akó we bóktanórr \nd Lod\nd*ka wagó, “Gyaurka Lod, ka akó kya marüka bóktanón, enana ka karimakurla marü obzek kwata amtinüm.  
\v 28 Aprrapórr ola ne 45 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma kwarile, a 50 koke, ia ma sab ene wirri basirrdü pamkolpam blaman kolae ninünümo ene 5 kolpamabbókamde?”  
\p \nd Lod\nd* bóktan yalkomólórr wagó, “Ka sab ene wirri basirr koke kulaino, ka ola ne 45 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma nósenónómo.”   
\p
\v 29 Eibrra-am akó \nd Lod\nd*ón imtinürr, “Aprrapórr ma ne ola 40 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma nósenónómo, da ia?”  
\p Da \nd Lod\nd* bóktan yalkomólórr wagó, “Ola ne 40 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma kwarile, ka sab ibübókamde koke kulaino.”   
\p
\v 30 Da Eibrra-am akó we bóktanórr wagó, “Lod, ma gyaurka kürüka ngürsilüm bain-gu. Ma kürü ok kino akó bóktanóm? Aprrapórr ma ne ola 30 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma nósenónómo?”  
\p Da \nd Lod\nd* bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka sab ene wirri basirr koke kulaino, ka ola ne 30 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma nósenónómo.”   
\p
\v 31 Eibrra-am akó bóktanórr wagó, “Gyaurka, ka akó kya marüka bóktanón. Aprrapórr ma ne ola 20 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma nósenónómo?”  
\p \nd Lod\nd* bóktan we yalkomólórr wagó, “Ola ne 20 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma kwarile, ka sab ibübókamde koke kulaino.”   
\p
\v 32 Eibrra-am akó we bóktanórr wagó, “Gyaurka, ma kürüka ngürsilüm bain-gu. Kürü ubi kya akó dómdóm bóktanóma. Ola ma ne aprrapórr 10 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma nósenónómo?”  
\p \nd Lod\nd* wagó, “Ola ne 10 dümdüm ngyaben pamkolpam nóma kwarile, ka sab ibübókamde koke kulaino.”   
\p
\v 33  \nd Lod\nd*ón bóktana nóma blakónórr Eibrra-amdi, wa tóba kwata we wamórr. A Eibrra-am we alkomólórr tóba ngyaben marrgudü.   
\c 19  
\s1 Sodom Pamkolpamab Kolae Tonarr  
\p
\v 1 Tai simaman nóma yarilürr, ene anerru nisa we abzilürri Sodom wirri basirrdü. Lot ugón ene wirri basirran barrbün mamtaedó mórran yarilürr.\f + \fr 19:1 \ft Ene anerru nisa Eibrra-ampikagab turrürri (18:22). Lot umul-kók yarilürr igó, i anerruamli, zitülkus pam buli turrürri. 
\fp Ene tonarr, wirri basirran barrbün mamtae pamkolpamab kwóbbazen poko yarilürr.\f* Wa ibü nóma nósenórr, wa we bupadórr ibü asenóm. Wakósingül we nülkamülürr da obzek tüp elkomólórr.\x - \xo 19:1 \xt Ibrru 13:2\x*  
\v 2 Da ibüka bóktanórr wagó, “Kürü lod\f + \fr 19:2 \fq lod\ft , oya küp módóga: \fq wirri pam.\f* nis, ka yabü zaget pamla. Gyaurka, mi kya kürü müótüdü ogobón. E kubó wapór ola bagulamke akó umtulamke ini irrüb. E sab irrbianande türsümülamke tótókóm e nóla tótókdamli.”  
\p Da i we bóktarri wagó, “Koke, ki kubó popa pamkolpamab kwób bazen pokodó umtuli.”   
\p
\v 3 A Lot arüng-arüng we natolórr, kókó dómdóm pokodó i ubi bairri, da i usakü we ogobórr oya müótüdü. Ibünkü morroal alo we bamngulóp akó ist-koke brred. Da i we elop.  
\v 4 Ibü utüm tótók küsil nóma yarilürr, Sodom wirri basirrdügab dudu pam, tai küsildügaba kókó myang, Lotón müót kal-kal yangónóp.  
\v 5 Da i Lotka górrgónóp wagó, “Ei? Ene pam nis negamli, marüka nidi turri ini irrüb? Ó-ó? Da ugó tümanik; kibü ubi usakü utüma!”   
\p
\v 6 Lot we burruanórr ibü basenóm. Mamtaepükü murrausürr,  
\v 7 da ibüka we bóktanórr wagó, “Gyaurka, kürü gómdamal, e ini kolaean poko tónggapón-gu!  
\v 8 Tübarrkrru, kürü óp olom nisamli, pampükü ut umul-kókamli. Ka kubó ibü pulkakak tüdüdo yabüka, da ene kubó yabüka yarile, ia poko tónggapónóm inkü. A ini pam nisdü darrü kla tónggapón-gu. Zitülkus módóga, i kürü murrdüzan namüli, ka ibü kubó morroal ngankono.”   
\p
\v 9 I ma oyaka igó bóktónóp wagó, “Usi ane!” I akó we bóktónóp wagó, “Ini go mogob pama tamórr, da wa ma mibü zaz bainüm iade kainda? Ki marüka kubó amkoman kolaean kla tómbapórre, a we pam nisdü tai inzan koke!” Da i ma tai ugón Lotka arüng ipüdóp, da oya kakota yanenónóp, mamtae kulainüm.  
\v 10 Módóga, ene anerru nisa Lotón kakotagab we amorratrri tibióbka müót kugupidü, da mamtae murrausürri.  
\v 11 Da i ene pam, nidi bórranglórr müót mamtaedó, tai küsildügab kókó myang, ilküküp we tümün ninóp, da ibü gaodó koke yarilürr ene müót mamtae asenóm.   
\s1 Lot Tóba Olmalkolpükü Sodomgab Busorr  
\p
\v 12 Ene pam nisa Lotón we imtirri wagó, “Ia marü ngibürr pamkolpam ala asiko? Ia mónangal, simanal olmal, ópal olmal, ó minggüpanan kolpam asi nóma kwarile, da ibü imarru algab,  
\v 13 zitülkus ki kubó ini wirri basirr kulaini. ⌊\nd Lod\nd*⌋ ngibürrab yón taegwarr kuri arrkrrue, ini basirr pamkolpama kolae tórrmen tulmil nibióbka tómbapóndako, da wa kibü ugósüm zirrtapóne ini wirri basirr kulainüm.”   
\p
\v 14 Da Lot tóba ngul olom nisab ilküp pamdó we wamórr bóktanóm. Wa ibüka we bóktanórr wagó, “Büsai! Ini bwób amgütam, zitülkus \nd Lod\nd* ini wirri basirr kulaindase!” A oya ngul olom nisab ilküp pam nisab gyagüpitótók igó yarilürr wamaka, wa ibüka tiz poko bóktanda.   
\p
\v 15 Sisazan balgón yarilürr, ene anerru nisa Lotón arüngi we yalórri wagó, “Büsai, moba olmalkol yazeb, da buso! Koke ne nóma, \nd Lod\nd* kubó ini wirri basirr nóma kolae sine, yabüpükü ta kubó kolae tirre!”  
\v 16 Wazan kalgüppókal atang yarilürr, ene pam nisa Lotón olmalkolpükü tangdó emorrarri, da zidüm we imarrurri wirri basirrdügab, zitülkus \nd Lod\nd* ibüka gyaur yarilürr.  
\v 17 I ibü basirr kugupidügab nóma simarrurri, da darrü ene pama wagó, “Zidüm algab busuam! Da kakóm azilgu. Ini buruburudü amilgu, a kubó podopükü bwóbdü busuamke yabiób akrran-gum.”   
\p
\v 18 Lot bóktanórr wagó, “Gyaurka, kürü lod, ola koke!  
\v 19 Ma moba obzek kwata kürüka morroal seserró, marü zaget olom, akó marü gyaur asi yaril kürü arról zid ainüm, da ene podopükü bwóbdü ka ia busuo; ka gaodó kokela ola abzilüm. Kürü ini kolaea kubó kórrpyene ini ao pokodó, da ka nurrótoko.  
\v 20 Turrkrru, basirr aum módógase. Wirri kan kokea, kürü wa ola buso gaodóma. Wata kari basirro, da ka kubó ola zid baino.”   
\p
\v 21 Darrü ene anerrua oyaka bóktanórr wagó, “Taia, ka marü morroal mino, ma kürü enezan kümtina. Ka kubó ene basirr koke kulaino, ma ne kwata bóktóna.  
\v 22 Da büsai ola busuam; ka ini tonarr gaodó kokela darrü kla tónggapónóm, kókó e nóma babzilo ola.” (Ene basirr ngi igósidi ngyesilóp Zoarr. Oya küp módóga: “kari”.)   
\s1 \nd Lod\nd* Sodom akó Gomorra Kolae Nyónürr  
\p
\v 23 Lot ene Zoarr basirr nóma emrranórr, abüs ugón banikürrün yarilürr.  
\v 24 Da \nd Lod\nd*ón arünga kwitümgab kolae ilang urpükü ingülküp\f + \fr 19:24 \fq kolae ilang ingülküp\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq sulphur\ft . \fq Sulphur \ft aruri burua o tópalzan ingülküp, wirri ururande ne klama badüngda, akó oya kolaean ilanga.\f* we selókórr ene wirri basirr nisdü, wamaka ngupa amilda.  
\v 25 Da wa ene basirr nis akó ene dudu buruburu, ume kyamül akó nugup zid blaman nürrbitóp.\x - \xo 19:25 \xt Metyu 10:15; 11:23-24; Luk 10:12; 17:29; 2 Pita 2:6; Zud 7\x*  
\v 26 A Lotón kola kakota yazilürr, da kokrrap solt ingülküpüm we bümzazilürr zamngólórrón.\x - \xo 19:26 \xt Luk 17:32\x*\fig Lot tóba olmalkolpükü Sodomgab busoda.|alt="Lot and family fleeing from Sodom" src="MX-19.tif" size="col" loc="19:24-26" copy="public domain" ref="19:26" \fig*   
\p
\v 27 Irrbianande darrü ngürr Eibrra-am türsümülürr, da we alkomólórr, wa \nd Lod\nd*ón obzek kwata ngaen-gógópan ne zamngólórr.  
\v 28 Eibrra-am olgabi nóma yazilürr Sodom akó Gomorrabóna, akó blaman ene buruburu, da módóga, wirri amel-amel nokama tüngülürr ene bwóbdügab, wamaka wirri buna baebda.   
\p
\v 29 God ene buruburudü wirri basirr nis ene inzan nóma kolae nyónürr, wa gyagüpi wamórr Eibrra-am ne klamóm yatorr. Da wa Lotón zid yónürr ene kolaedógab, wa ene basirr nóma nümrükürr, Lot ne ngyaben yarilürr.   
\s1 Lot akó Oya Óp Olom Nis  
\p
\v 30 Solkwat, Lot tóba ngul olom nispükü Zoarr we amgatórr, ama podopükü bwóbdü wamórr, zitülkus wa gum yarilürr Zoarróm ngyabenóm. Wa tóba olom nispükü kugupi bapórrón wirri ingülküpdü ngyaben yarilürr.  
\v 31 Darrpan ngürr ngaen ngul oloma zoretódó we bóktanórr wagó, “Mibü aba myang kuri baine, da ala myamem darrü pam babula müórüm ainüm akó olmal basenóm, pamkolpamazan kaindako blaman bwób-bwób.  
\v 32 Yao, mi errkya mibiób ab waen amyandamli gorrgorran ngitanóm. Ene kakóm, mi kubó usakü iade bazurruo. Ini tonarre, mibü küp elnga asi kwarile mibiób abdógab.”  
\v 33 Ene irrüb, i tibiób ab waen emyarri. Ngaen ngul oloma we umtulürr tóba abpükü. Aba ta koke umul bainürr igó, oloma nóma umtulürr akó nóma saogórr.   
\p
\v 34 Akó darrü ngürr ngaen ngul oloma zoretbóka wagó, “Turrkrru, ka irrüb umtula mibü abpükü. Da mi akó errkya ini irrüb waen amyandamli. Ini irrüb kubó e ma usadi umtuli. Ini tonarre, mibü küp sab elnga asi kwarile mibiób abdógab.”  
\v 35 Da módóga, i akó tibiób ab we emyarri ene irrüb. Zoreta natókórr, abpükü we umtulürr. Aba ta akó koke umul bainürr igó, oloma nóma umtulürr akó nóma saogórr.   
\p
\v 36 Da Lotón ngul olom nisa bikóm inzan tonarre nóserri tibiób abdógab.  
\v 37 Ngaen ngul oloma siman olom esenórr, da ngi we ngyesilürr Moab.\f + \fr 19:37 \fq Moab \ft ngian gyagüp inzana, wamaka Ibrru bóktan opor: \fq abdógab.\f* Errkya\f + \fr 19:37 \fq errkya \ft wa ene tonarrbóka apónda, \fq Bwób Zitül\ft  peba ugón wialómóp.\f* Moabbóka ne pamkolpam ngibliandako, i oya küpko.  
\v 38 Akó zoreta ta siman olom ilngumilürr. Oya ngi we ngyesilürr Ben-Ami.\f + \fr 19:38 \fq Ben-Ami \ft ngian küp módóga: \fq mibü óean küp\ft . I ene olom inzan ngi ngyesilürri, zitülkus Lot tóbanan óedó olom ilngumilürr. Solkwat tonarr, Amon akó Moab ibü pamkolpama metat gazirr kwarilürr Eibrra-amón olmalbobatalpükü.\f* Errkya Amon ne pamkolpamko, i oya küpko.   
\c 20  
\s1 Eibrra-am akó Abimelek  
\p
\v 1 Eibrra-am olgabi\f + \fr 20:1 \ft Eibrra-am ugón aprrapórr Ibrron amgatórr, Mamrren nugup ne kwarilürr. Ma müsirrga ain bóktan 18:1 ngakanke.\f* we bupadórr, da zaorrón ngyabenkü inzan wamlórr, kókó wa Negeb emrranórr, ⌊ngüin-koke bwób⌋. Wa kya karianbóka ini nis bwób aodó ngyabelórr: Kades akó Syurr. Solkwat, wa akó we bupadórr, da mogob pamzan Gerrarr wirri basirrdü bupso ngyabenóm wamórr.  
\v 2 Wa olazan ngyabelórr, wa pamkolpam igó nilóp tóba kolbóka wagó, wa oya bólbóto. Da Abimelek, Gerrarr basirran king, tóba darrü zaget pam we zirrapónórr Serran ódódóm oyaka. Da Abimelek we upadórr tóba kolóm.\x - \xo 20:2 \xt Bwób Zitül 12:13; 26:7\x*   
\p
\v 3 Ene irrüb, God Abimelek-ka nusi we tamórr. God bóktanórr wagó, “Turrkrru! Ma büdül pamla, zitülkus ma ne kol upuda, oya müór asine!”   
\p
\v 4 Abimelek ma Serradi koke umturri, da wa we bóktanórr wagó, “⌊\nd Lod\nd*⌋, ma wa sab kürü iade kómkolo kólba pamkolpampükü? Ka umul-kók namüla igó, ka kolae tonarr tónggapóna.  
\v 5 Eibrra-am tüób igó yarilürr wagó, ‘Wa kürü bólbóto,’ akó Serra ta tüób inzan warilürr wagó, ‘Wa kürü bólbóta.’ Ka ini amkoman morroal moboküpi tónggapóna.”   
\p
\v 6  \nd Lod\nd* ene dadan nusdü akó bóktanórr wagó, “Ka umulóla, marü gyagüpitótók igósa, wamaka ma dümdümla, da ka marü mólena kürüka kolae tonarr tónggapón-gum. Módóga, ka marü igósidi mürrmüta oya amurrgum.  
\v 7 Da errkyadan ene kol ugó walkomól tóba müórdü. Oya müór ⌊prropeta⌋, da wa sab marünkü tóre eko-e, da ma sab igósidi ngyabelo. A ma ne oya koke nóma walkomolo müórdü, ma umul namulo, ma sab nurrótoko moba blaman pamkolpampükü.”   
\p
\v 8 Irrbianande darrü ngürr Abimelek türsümülürr, tóba ngi pam we ngibaunürr, da wa blaman kla we adrratórr ne pokoa tómbapónórr nusdü. Ene pam ta wirri guma yazebórr.  
\v 9 Abimelek Eibrra-amón ngyaunürr, da we yalórr wagó, “Ma ia laró poko tónggapóna kibüka? Ka marüka ia laró kolae tónggapóna, da ma kürü igósidi kyórrü wirrian kolae tonarr tónggapónóm kólba pamkolpampükü? Ma kürüka ne kla tónggapóna, ma kokean ki tónggapóna!”  
\v 10 Da Abimelek Eibrra-amón imtinürr wagó, “Ma namügüm gyagüpi wama tiz agósüm moba kolbóka?”   
\p
\v 11 Eibrra-am bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka kólbaka igó bóktan namülnürrü: ‘Darrü olom ini pokodó babulana Godón gum angónóm, da i sab kürü kómkólórre kólba kolanbókamde.’  
\v 12 Ene go amkoman, wa ta kürü bólbóto: kibü darrpan ab, a aip ma koke. Da kürü igósidi gaodó yarilürr oya amiógüm.  
\v 13 Kürü God nóma kyalórr kólba aban müót basirr amgatóm, ka oya we wyalórró wagó, ‘Ma sab kürüka moba morroal tonarr inzan kwata pupain namülünke: mi negama aurrli, ma igó byal namülünke magó kürübóka, “Wa kürü bólbóta.” ’”\f + \fr 20:13 \ft Enana Eibrra-am amkoman poko bóktan yarilürr, wa Abimelekón ilklió iliólürr, zitülkus wa igó amkoman poko koke bóktanórr wagó, Serra oya kol warilürr.\f*   
\p
\v 14 Módóga, Abimelek ene gyaur elklaza simarrurr: ⌊sip⌋, ⌊kau⌋, akó ópal a simanal ⌊leba zaget⌋ kolpam, da Eibrra-amón siliónürr. Serran ta we walkomólórr Eibrra-amka.  
\v 15 Abimelek oyaka we bóktanórr wagó, “Turrkrru, ini ne bwóbe blaman kürüne; ma ne tüp pokom ubi baino, da ma we ngyabelónke.”  
\v 16 Wa Serraka igó bóktanórr wagó, “Turrkrru, ka marü bólbót 1,000 ⌊silba⌋ poko alióndóla, blaman marü pamkolpam igó byalóm wa, ma darrü kolae koke tónggapóna. Ma errkya dümdümla.”   
\p
\v 17-18 Abimelek Eibrra-amón kol Serran nóma upadórr, da \nd Lod\nd* ini zitülkusdü olmal balngón-kokean ngintinóp blaman kol Abimelekón müótüdü. Da Eibrra-am Godka tóre we ekorr. God Abimelekón, oya kol akó leba zaget ngul olmal dólóng ninóp, da arüng we nülinóp olmal balngónóm.   
\c 21  
\s1 Serra Aesakón Ilngumilürr  
\p
\v 1 ⌊\nd Lod\nd*⌋ Serraka ⌊gail tonarr⌋ yarilürr, wa enezan bóktanórr. Wa oyankü tónggapónórr, wa ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ okyanórr.  
\v 2 Serra bikóm ipadórr, da siman olom we ilngumilürr Eibrra-amón myangande, tai we ngarkwatódó, God ne ngarkwat ngilianórr oya amtómólóm.\x - \xo 21:2 \xt Ibrru 11:11; Bwób Zitül 18:10, 14\x*  
\v 3 Eibrra-am tóba siman olom, Serra noan ilngumilürr oyankü, ngi we ngyesilürr Aesak.\f + \fr 21:3 \fq Aesak \ft ngian küp módóga: \fq wa ngüóng apónda.\f*\x - \xo 21:3 \xt Bwób Zitül 17:17, 19; 19:12-15\x*  
\v 4 Da oya God ne tulmil ekyanórr tónggapónóm, da wa Aesakón ⌊gyabi sopae ugón singgapinürr⌋, wa 8 ngürr nóma yarilürr.\x - \xo 21:4 \xt Bwób Zitül 17:12; Apostolab Tórrmen 7:8\x*  
\v 5 Eibrra-am 100 pail nóma yarilürr, Aesak ugón tómtómólórr oyankü.  
\v 6 Serra we bóktanórr wagó, “God kürü ngüóngan ngigütanórr barnginwómpükü. Sab blamana nidi barrkrrue ini poko, i ta ngüóng korale kankü.  
\v 7 Ia nótó ki bóktóne Eibrra-amka wagó, ia Serra sab amkoman olom ngayóne?  
\p “Darrü olom umul babul yarilürr Eibrra-amón azazilüm wagó, Serra sab olom ngayóne. A errkya, ka ma oyankü olom kuri ilngumila, enana wa myangana!”   
\s1 Eibrra-am Zirrnapónórr Agarrón akó Isma-el  
\p
\v 8 Aesak morroal dódórr bailürr, kókó aipa ngómdügab ne ngürr amanikürr. Da ene ngürr Eibrra-am ugón wirri garrirr tóre tónggapónórr.  
\v 9 A Serra Isma-elón esenórr, Izipt leba zaget kol Agarr ne olom ilngumilürr Eibrra-amónkü, tóba olom Aesakón ngüóng angyalde.\f + \fr 21:9 \fq Aesakón ngüóng angyalde\ft : Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa Aesakdi barngindi.\f*  
\v 10 Da Eibrra-amón we yalórr wagó, “Ugó zirrzwapó ini leba zaget kol tóba olompükü! Zitülkus módóga, kürü olom Aesak marü elklaza marü büdül kakóm koke ki arrgrrüte ini leba zaget kolan olompükü!”\x - \xo 21:10 \xt Galatia 4:29-30\x*  
\v 11 Módóga, ini bóktana Eibrra-amón wirri müp ekyanórr, zitülkus Isma-el ta oya olom yarilürr.  
\v 12 A God Eibrra-amka we bóktanórr wagó, “Ma müp apadgu moba olomankwata akó moba leba zaget kolankwata! Tónggapó marü Serra ne poko mile, zitülkus wata sab Aesakón olmalbobatal marü olmalbobatalbóka ngiblianórre.  
\v 13 A ka ta sab Isma-elón abün olmalbobatal ilino akó i tibióban kantrridü ngyaben kwarile, zitülkus wa ta marü küpe.”   
\p
\v 14 Irrbianande darrü ngürr Eibrra-am türsümülürr, Agarrón ngibürr alo kla uliónürr, akó naepükü lar sopae bele, oya tupodó emelórr, da we zirrzwapónórr tóba siman olompükü. Agarr a Isma-el we bupadürri, da ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ we apól namülnürri. Ene ngüin-koke bwób Berrsyiba wirri basirr minggüpanan yarilürr.  
\v 15 Ene lar sopae beledó naea nóma blakónórr, Agarr tóba siman olom kari tugupanan tiz bórean-bórean nugup murrdü ingrinürr.  
\v 16 Agarr tebe natókórr, da barrkyanan kan\f + \fr 21:16 \fq barrkyanan kan\ft : Wirri pama bügüri kyab nóma amaike, ne ngarkwat aupe, Agarr tóba olomdógab inzan kan mórran-mórran bainürr.\f* we mórran-mórran bainürr. Wa tóbaka bóktanórr wagó, “Ka kokela kólba olom asenóm nurrótókde.” Módóga, yarrmurrande yónüm we bainürr, wa enezan mórran warilürr.\f + \fr 21:16 \ft Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa oloma yarrmurrande yónüm we bainürr.\f*   
\p
\v 17 God ene siman olom bóktan bómgól arrkrrurr, da ⌊Godón anerrua⌋ kwitümgab Agarrka we tóbtanórr wagó, “Agarr! Ia laró müpa? Ma gumgu! God marü oloman bóktan bómgól kuri arrkrrue wa utürrün nege.  
\v 18 Ugó bupa, olom zamngól-zamngólan ngita, da tangdó emoa zao-zao ainüm, zitülkus ka sab oya abün olmalbobatal ilino akó i tibióban wirri kantrridü ngyaben kwarile.”   
\p
\v 19 Da God oya ilküp nis we nóbzelórr, da wa nae badu we esenórr. Wa ola natókórr, lar sopae bele errngamórr, tóba olom we emyanórr.   
\p
\v 20 Isma-el nóma dódórr bainürr, God oyaka asi yarilürr. Wa ngüin-koke bwóbdüzan ngyaben yarilürr, wa bügür pamóm we bainürr.  
\v 21 Wa Parran ngüin-koke bwóbdüzan ngyaben yarilürr, aipa oya kol kwat we tónggapónórr Izipt kantrri kol amiógüm. Da wa we zumiógürr.   
\s1 Eibrra-am Alkamül-koke Ngyaben Bóktan Ingrinürr Gerrarr Kingpükü  
\p
\v 22 Ene tonarrdó, Abimelek akó tóba gazirr pamab singüldü wirri ngi pam, ngi Paekol, Eibrra-amka bóktarri wagó, “God mankü asine ma blaman ne poko tómbapóndóla.  
\v 23 Da ma ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ ugó tónggapó Godón obzek kwata. Ma sab kürü myamem ilklió alión-gu kólba olmal akó olmalbobatalpükü. Ma kürü morroal kyó ma ne kantrridü ngyabendóla mogob pamzan, ka marükazan namülnürrü morroal tonarr.”   
\p
\v 24 Da Eibrra-am bóktanórr wagó, “Ka arüng alkamül-koke bóktan igó tónggapóndóla!”   
\p
\v 25 Eibrra-am murrkurr bóktan sidódürr Abimelekka tóba darrü nae baduankwata, Abimelekón zaget pama arüngi ne kla arrbainóp.  
\v 26 Da Abimelek we bóktanórr wagó, “Ka umul-kókla, ene poko nótó tónggapóne! Ma kürü ngaen-gógópan koke küzazilürrü, a ka wata errkya arrkrrua.”  
\v 27 Módóga, Eibrra-am Abimelekón ngibürr ⌊sip⌋, ⌊gout⌋, akó ⌊kau⌋ iliónürr, da ene kakóm, i nizana ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktan⌋ we ingrirri.  
\v 28 Eibrra-am akó 7 sip kupo tibi-tibi irrbünürr.  
\v 29 Abimelek Eibrra-amón imtinürr wagó, “Küp ia laróga, ma ene 7 sip kupo tibi-tibi iade amóna?”   
\p
\v 30 Eibrra-am bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini 7 sip kupo yazeb kürü tangdógab, kürü amkoman angunüm ma kubó abino wagó, ini nae badu kótó ilüngürrü.”  
\v 31 Ene bwób ngi igósidi ngyesilóp Berrsyiba,\f + \fr 21:31 \fq Berrsyiba \ft ngian aprrapórr nis küp módógamli: \fq badu, arüng alkamül-koke bóktan ne tónggapórri\ft , ó \fq badu 7dógab.\f* zitülkus ene pam nisa arüng alkamül-koke tónggapórrón bóktan ola ingrirri.   
\p
\v 32 Alkamül-koke tónggapórrón bóktan angrina nóma blakónórr Berrsyibam, Abimelek akó Paekol, tóba gazirr pamab singüldü wirri ngi pampükü, we alkomórri ama Pilistia bwóbdü.  
\v 33 Ene kakóm, Eibrra-am darrü tamarrisk\f + \fr 21:33 \fq tamarrisk \ft kari pórngae nugupa, murrüm arit kwarilürr. Eibrra-am ene nugup irtümülürr pamkolpam amtyanóm ene Godón ⌊ótók⌋ bwób yarilürr. \f* nugup zid we irtümülürr Berrsyibam. Eibrra-am ene pokodó \nd Lod\nd*ón ngian we ngilialórr oya ótókóm, ⌊Ngarkwat-koke Arról⌋ God.  
\v 34 Eibrra-am Pilistia isab kantrridü mogob pama ngyaben yarilürr wirri kokrrap ngarkwatóm.   
\c 22  
\s1 God Eibrra-amón Apókórr Aesakónbókamóm  
\p
\v 1 Ngibürr tonarr kakóm, God Eibrra-amón apókórr:\f + \fr 22:1 \fq God Eibrra-amón apókórr\ft , wa igó poko bóktanda wagó, \fq God Eibrra-amón wirri müp kla tónggapónóm yalórr, asenóm wagó, ia Eibrra-am oya amkoman angunda. \ft  Mórrke-mórrke módóga: \fq tested\ft .\f* Wa ngisilianórr wagó, “Eibrra-am!”  
\p Eibrra-am bóktan yalkomólórr wagó, “Ka inamüla!”   
\p
\v 2 Da God we bóktanórr wagó, “Ma moba siman olom ipa, moba darrpanan olom, ma noaka ubila moboküpdü, Aesak. Da wam, Morria tüpdü. Ola urdü dudu igasilke kürü akyanóm darrü podo kwitüdü, ka marü sab umul mino.”   
\p
\v 3 Da Eibrra-am irrbianande saogórr. Wa tóba ⌊donki⌋ tónggapónórr bupadóm. Wa ibü yazebórr, tóba zaget pam nis akó tóba olom Aesak. Da gaodó ur nóma emótórr, Godón akyan kla aungüm, wa we wamlórr ene pokodó, God nóla tótókóm yalórr.  
\v 4 Aüd ngim ngürrdü, Eibrra-am singül kwata nóma yazilürr, ene bwób barrkyanan kandógab esenórr.  
\v 5 Da wa tóba zaget pam nisdü we bóktanórr wagó, “E ae namülam, ini donkipükü. Ka kólba olommokurpükü tótókdóla aum, Godón ⌊ótókóm⌋, da ki kubó akó tolkomóli yabüka.”   
\p
\v 6 Eibrra-am ur kur ipadórr akyan kla aungüm, da Aesakón tupodó we emngyelórr. A wa tüób ur setan kla a turrik nüpadórr. Da i nizana darrpan mün aurrnürri.  
\v 7 Da Aesak tóba abdó Eibrra-amka bóktanórr wagó, “Ba!”  
\p Eibrra-am bóktan yalkomólórr wagó, “Ia, kürü olom?”  
\p Aesak imtinürr wagó, “Ma turrkrru, mibü ur setan kla akó ur kur asine, a mibü ma ⌊sip⌋ kupo nega aungüm Godón akyanóm?”   
\p
\v 8 Eibrra-am bóktan yalkomólórr wagó, “Mibü kalma God sip kupo tüób tókyene aungüm, kürü olom.” Da i nizana darrpan mün we aurrnürri.  
\v 9 Ene bwób nóma emrrarri, God Eibrra-amón ne bwóbüm yalórr, Eibrra-am ⌊alta⌋ ola elórr. Ene kakóm, Eibrra-am ur yazebórr, da dümdüm irrbülürr ene alta kwitüdü. Tóba olom Aesakón nizan tang akó wapór nis sye-i we nómelóp, kwit yónürr da dudu we igasilürr altadó, setan-koke ur kwitüdü.\x - \xo 22:9 \xt Zeims 2:21\x*  
\v 10 Tang adrratórr, da turrik ipadórr Aesakón amkalóm.\fig Eibrra-am Aesakón amkalóm kainda.|alt="Abraham about to sacrifice Isaak" src="UbsGen22-10B.TIF" size="col" copy="UBS New Reader" ref="22:10" \fig*  
\v 11 ⌊\nd Lod\nd*ón anerrua⌋ kwitümgab we ngisilianórr wagó, “Eibrra-am, Eibrra-am!”  
\p Eibrra-am bóktanórr wagó, “Ka inamüla.”   
\p
\v 12 Anerrua bóktanórr wagó, “Ma moba tang olomdó angrin-gu! Oyaka darrü poko tónggapón-gu. Ka errkya kuri umul baina, ma Godón gum angóndóla, zitülkus ma moba olom kürü gum-koke yangóna, marü ne darrpanan olome.”   
\p
\v 13 Eibrra-am kwit yazilürr, da módóga, siman sip we esenórr banómórrón nugup kopodó, oya gara bongreanórr nugup tizdü. Da Eibrra-am wamórr, ipadórr, alta kwitüdü dudu igasilürr aungüm Godón akyanóm tóba oloman pabodó.  
\v 14 Eibrra-am ene bwób ngi we ngyesilürr wagó, “⌊\nd Lod\nd*⌋ mibü aliónda.” Da errkya\f + \fr 22:14 \fq errkya \ft ene tonarrbóka apónda, \fq Bwób Zitül\ft  peba ugón wialómóp.\f* ini tonarr, pamkolpama inzan bóktandako wagó, “\nd Lod\nd*ón podo kwitüdü, wa sab mibü inzan tüliónórre.”   
\p
\v 15  \nd Lod\nd*ón anerrua Eibrra-amka akó nis ngim tóbtanórr kwitümgab  
\v 16 wagó, “\nd Lod\nd* inzan bóktanda: zitülkus ma ini kla tónggapóna, akó ma moba olom kürü gum-koke yangóna, marü ne darrpanan olome, ka kólbanan ngidü igó ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ ingrino:  
\v 17 ka sab marü amkoman bles mino. Ka marü olmalbobatal sab abün ninünümo ini wimurrzanko kwitüm akó nóreszanko malu kabedó. Marü olmalbobatala sab ibü wirri basirr azeb kwarile, usakü nidi bókrróne.\x - \xo 22:17 \xt Bwób Zitül 26:3; Ibrru 6:13-14\x*  
\v 18 Marü olmalbobataldógab, ini tüpdü blaman bwób-bwób pamkolpama sab morroal ipüdórre,\f + \fr 22:18 \ft Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa Blaman bwób-bwób pamkolpama sab kürü kümtinórre ibü bles ainüm, ka marü olmalbobatalzan bles nyónarre, ...\f* zitülkus ma kürü bóktan kuri amiga.”\x - \xo 22:18 \xt Bwób Zitül 12:3; 28:14; Apostolab Tórrmen 3:25\x*   
\p
\v 19 Da i we alkomórri zaget pam nisdü. I blamana we bakolórr ama Berrsyiba. Eibrra-am ola ngyabelórr ene tonarr.   
\s1 Na-orrón Olmalbobatal  
\p
\v 20 Ngibürr tonarr kakóm, Eibrra-amón darrü oloma izazilürr wagó, “Turrkrru! Milka simanal olmal balngónórr Na-orrónkü, marü zoret:  
\v 21 Uz, ngaen pam, Buz, oya zoret, Kemuel (Arramón ab),  
\v 22 Kesed, Azo, Pildas, Yidlap, akó Betuel.”  
\v 23 Betuel Rrebekan ab yarilürr. Milka ini 8 simanal olmal balngónórr Na-orrónkü, Eibrra-amón zoret.  
\v 24 Na-orrón solo kol, ngi Rreuma, oyankü ta simanal olmal balngónórr: Teba, Ga-am, Ta-as, akó Ma-aka.   
\c 23  
\s1 Eibrra-am Tüp Poko Amiógürr Serran Büdül Angrinüm  
\p
\v 1-2 Serra 127 pail nóma warilürr, wa ugón nurrótókórr Kirriat Arrba wirri basirrdü (darrü ngi módóga: Ibrron), Keinan tüpdü. Eibrra-am palae müótüdü bangrinürr yón amtom akó yón gyaurüm tóba kol Serrakamóm.   
\p
\v 3 Da Eibrra-am tóba kolan büdüldügab bupadórr, da wa we bóktanórr Et pamkolpamdó wagó,  
\v 4 “Ka mogoba bupso ngyabendóla yabü aodó. Yabü ia darrü tüp poko babula yabükagab amiógüm? Ka igósidi kubó kólba kol büdül gapókdó ola ungrino.”\x - \xo 23:4 \xt Ibrru 11:9, 13; Apostolab Tórrmen 7:16\x*   
\p
\v 5 Et pamkolpama bóktan we yalkomólóp Eibrra-amka wagó,  
\v 6 “Wirri pam, kibü turrkrrunünüm. Ma wirri arüng balngomól pamla kibü aodó. Ma moba kol büdül kibünüm morroalan ingülküpdü tónggapórrón gapókdó ungrino. Darrü oloma kubó koke badóle marü gapók akyanóm moba kol büdül angrinüm.”   
\p
\v 7 Da Eibrra-am bupadórr, wakósingül nülkamülürr, tóba singül we tüp elkomólórr Et pamkolpamab obzek kwata, ene tüp pamkolpam nidi kwarilürr.  
\v 8 Bóktan we yalkomólórr wagó, “Yabü ne ubi asi nóma yarile kürü kolan büdül büb angrinüm yabünüm darrü gapókdó, da kürü bóktan tübarrkrru; e kubó kürü ngidü Eprronón imtinamke, Zoarrón siman olom.  
\v 9 Ene igósüm, wa kubó sel sine Makpela bwóbdü oya nadü kugupi apórrón wirri ingülküpse, oya ngaon bwób ngarkwat negse. Wa kürü ene tüp poko ki kókya yabü ilküpdü, tóba dudu angrirrün darrem ngarkwatódó, kibü blamanab gapók bwóbüm yabü aodó.”   
\p
\v 10 Eprron ola asi yarilürr ene mórran pokodó tóba Et kolpampükü, ene wirri basirran barrbün mamtaedó. Wa bóktan yalkomólórr Eibrra-amka blaman pamkolpamab obzek kwata wagó,  
\v 11 “Koke, kürü wirri pam, kürü kurrkrru. Ka marü ene tüp poko akyandóla, ó ka marü ene kugupi apórrón wirri ingülküppükü akyandóla ene tüp pokodó. Ka akyandóla kólba pamkolpamab obzek kwata. Gapókdó ungri moba kol büdül.”   
\p
\v 12 Eibrra-am akó wakósingül nülkamülürr, da singül tüp elkomólórr ene tüp pamkolpamab obzek kwata,  
\v 13 ó bóktan we yalkomólórr Eprronka ibü blamanab arrkrrum wagó, “Gyaurka. Marü ubi ne nóma yarile, kürü kurrkrru. Kubó ka dudu darrem kla nókyenónómo ene tüp pokoankü. ⌊Sipa⌋ kürükagab, da ka kubó ola kólba kol büdül ungrino.”   
\p
\v 14 Eprron bóktan yalkomólórr Eibrra-amka wagó,  
\v 15 “Kürü wirri pam, kürü kurrkrru; ene tüpan ngarkwat módóga, 400 ⌊silba⌋ mani poko. Mi gódamiamli; kürüka akó marüka ene wirri ngarkwat kokea. Ene marü mobakama. Ungri moba kol büdül gapókdó.”  
\v 16 Eibrra-am abinürr Eprronón bóktandó. Wa 400 silba mani pokoab müp ngarkwat we ipadórr, Eprron ne ngarkwat ngilianórr Et pamab obzek kwata. Ene silba mani pokoab müp we ngarkwatódó yarilürr, bumióg bwóbdü ne ngarkwatódó ingrinóp.   
\p
\v 17 Da Eibrra-am Eprronón tüp poko ene inzan amiógürr Makpela bwóbdü, abüsa nólgabi banikda Mamrre bwóbdügab. Wa tüp, ene kugupi apórrón wirri ingülküp, akó blaman ne nugup zid kwarilürr yazebórr, tai kókó tüp poko ngarkwat ne yarilürr.  
\v 18 Ene elklaza Eibrra-am ugón yazebórr Et kolpamab obzek kwata, nidi togobórr wirri basirran barrbün mamtaedó.   
\p
\v 19 Ene kakóm, Eibrra-am tóba kol Serran gapókdó we ungrinürr Makpela tüp pokodó, abüsa nólgabi banikda Mamrre bwóbdügab (ene wa Ibrron), Keinan tüpdü.  
\v 20 Et pamkolpama ene tüp poko akó kugupi apórrón wirri ingülküp Eibrra-amón tangdó inzan ugón ingrinóp, tóba pamkolpamab gapók balüng bwóbüm.   
\c 24  
\s1 Eibrra-am Aesakón Kol Kwat Tónggapónórr  
\p
\v 1 Eibrra-am amkoman tai myang yarilürr ene tonarrdó. Oya ⌊\nd Lod\nd*⌋ bles yónürr blaman kwata.   
\p
\v 2 Darrpan ngürr Eibrra-am bóktanórr tóba müótüdü singüldü zaget pamdó, Eibrra-amón elklaza nótó ngabkalórr, wagó, “Moba tang kürü waurr grasana zirrsapó.  
\v 3 Ma kürünkü ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ singri errkyadan \nd Lod\nd*ón ngidü, tüp a pülpül God: ma sab kürü siman olomankü darrü kol kokean tududo aini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nisakü ngyabendóla.  
\v 4 A ma sab wamo kürü kólbanan tüpdü, akó kürü kólbanan zitül kolpamdó. Ma sab kürü siman olom Aesakónkü kol olgabi upudo.”   
\p
\v 5 Oya zaget pama imtinürr wagó, “Ka sab ia kaino, ene kol ne sab ubi koke nóma warile kürüka akyanóm ini bwóbdü? Ia ka sab marü olom Aesakón yalkomolo ene bwóbdü, ma nólgab tamórró?”   
\p
\v 6 Eibrra-am bóktan yalkomólórr wagó, “Ma umul-umul namulo, ma kürü olom sab kokean yalkomolo ola.  
\v 7 Da \nd Lod\nd*, kwitüm God, kürü nótó küdódürr kürü aban zitül pamkolpamdógab akó kólba amtómól tüpdügab, wa kürüka arüng alkamül-koke bóktan igó tóbtanórr wagó, ‘Ka sab ini tüp marü olmalbobatal nókyenónómo.’ Wa tóba anerru singül kwata zirrapóndase, igósüm ma sab kol olgabi upudo kürü siman olomankü.  
\v 8 Ene kol ne sab ubi koke nóma warile mankü tótókóm, ma sab bago-o kürü ene arüng alkamül-koke bóktandógab. A ma sab kürü siman olom ola kokean yalkomolo.”  
\v 9 Eibrra-amón zaget pama tóba tang tóba wirri paman waurr grasana zirrapónórr, da wa tóba arüng alkamül-koke bóktan ingrinürr, oya Eibrra-am ne bóktan ekyanórr inikwata.   
\s1 Eibrra-amón Zaget Pama Rrebekan Omrranórr  
\p
\v 10 Eibrra-amón zaget pama 10 ⌊kamel⌋ yazebórr tóba wirri paman kameldógab, da wa abün morroal elklazapükü bupadórr, ama Mesopotamia\f + \fr 24:10 \fq Mesopotamia\ft , ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü inzan angrirrüna: \fqa Arram Na-arra-im\ft . Ene ngian küp módóga Ibrru bóktane: \fqa Arram pamkolpamab kantrri, nis tobarr nis aodó ne pokoa. \ft  Ene nis tobarr nis ibü ngi módógamli: Taegrris akó Yuprreitis.\f* bwóbdü wamlórr, ene wirri basirrdü Eibrra-amón zoreta Na-orr nóla ngyabelórr.  
\v 11 Wa ola nóma abzilürr, da kamel mórran-mórran ninóp nae badu minggüpanan, wirri basirr kalkuma; ugón simam yarilürr, kolab nae bait ngarkwat nóma amrranda.   
\p
\v 12 Zaget pama tóre ugón ekorr wagó: “\nd Lod\nd*óe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, gyaurka, ma kürü kókya errkya ini ngürr ka nebókamóm tama, akó ma morroal tonarr okaka simzazilke kürü wirri pam Eibrra-amka.  
\v 13 Ka zamngólórrón inamüla, nae badu kabedó. Küsil kola bausdako ene wirri basirran pamkolpamdógab nae baitüm.  
\v 14 Kubó inzan ki yarilün: ka kubó ne küsil koldó bóktono kagó, ‘Gyaurka, moba nae bele tüp solkomól kürü anónóm’, akó wa ne kubó nóma bóktóne wagó, ‘Enó, akó ka kubó marü kamel ta nae nómyenónómo,’ da wata wató ki waril, ma ne kol zumanike moba zaget pam Aesakónkü. Inzande, ka kubó umul namulo wagó, ma morroal tonarr kuri pupo sina kürü wirri pamdó.”   
\p
\v 15 Ene zaget pamazan tóre yarilürr, da módóga, Rrebeka ugón katókórr ene wirri basirrdügab, tóba mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidódlórr. Wa Betuelón óp olom warilürr. Betuel Milkan siman olom yarilürr. Milka Na-orrón kol warilürr. Na-orr Eibrra-amón zoret yarilürr.  
\v 16 Rrebeka kari agurr ngulmokur koke warilürr. Wa müór amióg ngarkwatódó warilürr, pampükü ut umul-kók. Nae badudü abinürr, nae bórrngamórr tóba mariti tónggapórrón nae beledó, akó tügasilürr.   
\p
\v 17 Eibrra-amón zaget pama büsai-büsai wamórr oya asenóm ó oya we umtinürr wagó, “Gyaurka, ma ia kürü nae sokol koke kókyeno anónóm marü nae beledógab?”\fig Eibrra-amón zaget pam a Rrebeka, nae badu minggüpanan|alt="Abraham's servant at the well with Rebekah" src="MX-25.tif" size="col" copy="public domain" ref="24:17" \fig*   
\p
\v 18 Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Taia, kürü wirri pam, ugó enó.” Wa tóba mariti tónggapórrón nae bele büsai solkomólórr ama tangdó. Da wa oya nae we emyanórr.   
\p
\v 19 Oya nae amyana nóma blakónórr, wa bóktanórr wagó, “Marü kamel ka ta kubó nae nómenónómo, kókó ibü nae anón ubia nóma blakóne.”  
\v 20 Wa büsai nae ekanórr, ne nae bórrngamórr nae beledó, ama wirri nae kurrópdü. Wa akó büsai natókórr nae badudü, ngibürr nae baitüm kamelabkü anónóm, kókó blamana ngarkwatódó nae enenóp.  
\v 21 Ene zaget pama oya piküpan ngazokalórr umul bainüm wagó, \nd Lod\nd* oya agóltagól ia morroal küppükü kuri sine, ta ia koke.   
\p
\v 22 Ene kamelab nae anóna nóma blakónórr, zaget pama ⌊gold⌋ syók rring\f + \fr 24:22 \fq rring\ft : Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü ini poko asine: \fq oya müp darrpan beka. \ft  Beka Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. Oya ngarkwat 5 akó poko grrem ngarkwat yarilürr. Darrpan beka gold wirri darrem yarilürr. \f* ipadórr, oya syókdü angrinüm, akó nis gold tang püid\f + \fr 24:22 \fq tang püid\ft : Ngibürr Godón Bukdü ini poko asine: \fq ibü müp 10 syekel darrpan-darrpan. \ft  Syekel wa Isrrael pamkolpamab müp atanin ngarkwat kla yarilürr. 10 Syekel 110 grrem ngarkwat koralórr. 10 syekel ⌊silba⌋ wirri darrem kwarilürr. Mórrke-mórrke módóga, \fq shekel.\f* tang nisabkü ipadórr.  
\v 23 Wa we umtinürr wagó, “Ma ia kürü koke kilo, ma noan óp olomla? Ia marü aban müótüdü ut kan asine kibü utüm ini irrüb?”   
\p
\v 24 Rrebeka bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla.  
\v 25 Kibü müótüdü kamelab ut akó alo kan asise, akó yabü ta kan asise utüm kinkü.”   
\p
\v 26 Ene zaget pama wakósingül nülkamülürr, singül tüp elkomólórr, da \nd Lod\nd*ón we ⌊ótóklürr⌋.  
\v 27 Wa bóktanórr wagó, “Mi blamana \nd Lod\nd*ón yagürnórre, kürü wirri pam Eibrra-amón God. Wa tóba morroal tonarr koke irrmatórr kürü wirri pamdógab akó wa koke alkamülürr, wa kürü wirri pam ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ekyanórr. A kótó, \nd Lod\nd* kürü dümdüm kolngomóle kólba wirri paman zoretan müót kolpamdó.”   
\p
\v 28 Rrebeka busorr müótüdü, tóba aipan müót kolpam büzazilüm ne pokoa tómbapóne.  
\v 29 Rrebekan siman bólbót asi yarilürr. Oya ngi Leiban. Wa büsai-büsai wamórr Eibrra-amón zaget pam sisingül akyanóm nae badudü.  
\v 30 Wa bólbótan syókdü ne rring akó nizan tangdó tang püid nóma nósenóp akó nóma arrkrrurr oya bólbóta ne poko izazilürr, pama oyaka ne poko bóktanórr, da we wamórr ene pamdó, da módóga, oya we esenórr kamel minggüpanan zamngólórrón nae badu kabedó.  
\v 31 Leiban oyaka bóktanórr wagó, “Yao, mató ma bles airrünla \nd Lod\nd*kagab. Ma aini iade zamngóldóla? Ka müót kuri tónggapóna akó ka ut bwób tónggapóna marü kamelabkü.”   
\p
\v 32 Eibrra-amón zaget pama müótüdü wamórr. Leibanón zaget pama elklaza selókóp kamelab büb kwitüdügab. I kamelab büdül twal\f + \fr 24:32 \fq büdül twal \ft alo klama kamelankü, dakla ta ut klama.\f* akó alo kla tübarrmünürr, akó nae sidüdóp Eibrra-amón zaget pamankü akó wa ne pampükü tamórr, ibü wapór bagulüm.  
\v 33 Leibanón zaget pama alo sirrbünóp oya obzek kwata. Wa bóktanórr wagó, “Ka ngaen-gógópan koke elo-o, kókó ka kubó adrrüto, ka ne bóktanankwata tama.”  
\p Leiban bóktan yalkomólórr wagó, “Taia. Kibü kya kóbó tüzazilnüm!”   
\p
\v 34 Da wa bóktanórr wagó, “Ka Eibrra-amón zaget pamla.  
\v 35  \nd Lod\nd* kürü wirri pam ngaru bapón-koke bles syónürr. Wa wirri mórrel pamóm kuri baine. \nd Lod\nd* oya we kla kuri siliónürr; ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋, ⌊kau⌋, silba a gold, zaget pam a zaget kol, akó kamel a ⌊donki⌋.  
\v 36 Kürü wirri paman kol Serra epep nóma warilürr, siman olom ilngumilürr oyankü. Eibrra-amón blaman ne elklaza kwarilürr, wa tóba siman olom kuri iliónürr.  
\v 37 Kürü wirri pama kyalórr oyankü arüng alkamül-koke bóktan angrinüm wagó, ‘Ma sab kürü siman olomankü kol kokean upudo ini Keinan pamkolpamab ópal olmaldógab, ka nibiób tüpdü ngyabendóla.  
\v 38 A ma kürü aban kolpamdó wam, akó kürü kólbanan zitül zonaretaldó, kol amkünüm kürü siman olomankü.’  
\v 39 Ka Eibrra-amón imtirrü kagó, ‘Ka sab ia kaino, ini kola ne kürüka koke nóma tókyene?’  
\v 40 Da Eibrra-am bóktanórr wagó, ‘\nd Lod\nd*, ka ne Godpükü agóldóla, sab tóba anerru zirrsapóne marü ene kwat küppükü ainüm. Ene igósüm, ma sab kol upudo kürü kólbanan zitül zonaretaldógabi akó kürü aban kolpamdógab.  
\v 41 Sab, ma kürü zitül kolpamdó nóma wamo, ma ene arüng alkamül-koke bóktandógab bago-o, enana i sab bangórre oya akyanóm marü. Ma sab igósidi bago-o.’   
\p
\v 42 “Ini ngürr ka nae badudü nóma tama, ka tóre inzan ekoa kagó, ‘\nd Lod\nd*óe, kürü wirri pam Eibrra-amón God, marü ubi ne nóma yarile, gyaurka, ma kürü kwat dümdüm sekya, ka nebókamóm tama.  
\v 43 Errkyadan ka zamngólórrón inamüla nae badu kabedó. Ngulmokura kubó nóma tubrrune nae aitüm, akó ka oyaka nóma bóktono kagó, “Gyaurka, ma ia kari nae sokol koke kókyeno anónóm moba nae beledógab?”  
\v 44 Wa ne kubó nóma bóktóne wagó, “Enó, akó ka marü kamelabkü ta kubó nae baito,” da wata wató ki waril, \nd Lod\nd* ne kol zumanike kürü wirri paman siman olomankü.’   
\p
\v 45 “Ka tóre nóma elakónóma kólba moboküpdü, Rrebeka ugón tubrrune. Mariti tónggapórrón nae bele tupodó sidüde. Wa we abine badudü akó nae ite. Ka oyaka bóktóna kagó, ‘Gyaurka, kya kürü nae sokol kókya anónóm.’  
\v 46 Wa büsai nae bele tupodógab sabine, da we bóktóne wagó, ‘Ugó enó! Ka kubó marü kamel ta nae nómenónómo.’ Ka enóna, akó wa kamel ta nae nómyerre.  
\v 47 Da ka oya we umtina wagó, ‘Ma ia noan óp olomla?’ Wa bóktan salkomóle wagó, ‘Ka Betuelón ngul olomla. Milka Betuelón ilngumilürr Na-orrkagab. Ka Na-orr akó Milka ibü bobatla.’ Da ka oya syók rring zotena, akó tang nis tang püid nótena.  
\v 48 Ka wakósingül nülkamüla, singül tüp elkomóla, \nd Lod\nd*ón we ótók namüla. Ka \nd Lod\nd*ón yagüra, kürü wirri pam Eibrra-amón God, kürü nótó kolngomóle dümdüm kwatana kürü wirri paman zoretan óp bobat apadóm Eibrra-amón siman olomankü.  
\v 49 Ma ne ubi nóma baino morroal tonarr kürü wirri pam amtyanóm amkoman moboküpi, da ma kürü kyal. Koke ne nóma, gyaurka, kürü ma umul-umulan ngigüta. Igósidi ka ma sab gyagüpitótók ipudo nadü kwat mamoanóm.”   
\p
\v 50 Leiban a Betuel bóktan yalkomórri wagó, “Ini \nd Lod\nd*kagaba. Ki myamem darrü poko koke bóktóni marüka, ia morroal o kolae.  
\v 51 Da wóni, Rrebeka. Upa da ugó wam! Wa sab marü wirri paman siman oloman kolóm ki bai, \nd Lod\nd* tüób enezan emtyanórr.”  
\v 52 Eibrra-amón zaget pama ibü bóktan nóma arrkrrurr, wa wakósingül nülkamülürr akó singül tüp elkomólórr \nd Lod\nd*ón obzek kwata.  
\v 53 Da Eibrra-amón zaget pama gold akó silba tómbapórrón büb püti ain kla yusürr akó dokyanan mórrkenyórr, da Rrebekan ⌊gyaur kla⌋ uliónürr. Wa akó simam naret akó aip morroalan wirri darrem gyaur kla nüliónürr.   
\s1 Rrebekan Pamkolpama Morroal Tonarre Zirrzwapónóp  
\p
\v 54 Da Eibrra-amón zaget pam akó wankü nidi kwarilürr, ibü alongalo we yarilürr. Akó ene irrüb we amaikóp. I nóma tübarsinürr, Eibrra-amón zaget pama bóktanórr wagó, “Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó.”   
\p
\v 55 Da Rrebekan siman bólbót akó aipa bóktan yalkomórri wagó, “Kya ini ngul olom kinkü ae ki warilün aüd ngürrüm, ó aprrapórr 10 ngürr. Ene ngürr kakóm, wa sab ugón ki nató.”   
\p
\v 56 Eibrra-amón zaget pama ma bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü arrmatgu. \nd Lod\nd* kürü kwat wató morroal küppükü sine. Kürü ugó zirrkapónam kólba wirri pamdó alkomólóm.”   
\p
\v 57 Rrebekan aip a bólbóta bóktarri wagó, “Kya tóba kóbó ngizaunam, da mi kubó umtirre, wa kubó ia warile.”  
\v 58 I Rrebekan tibióbkagab ngizaunóp, da umtinóp wagó, “Ma ia ubi baina ini pampükü tótókóm?”  
\p Rrebeka bóktan we yalkomólórr wagó, “Ka ubi baina tótókóm!”   
\p
\v 59 I Rrebeka akó oya ngakan zaget kol\f + \fr 24:59 \fq ngakan zaget kol \ft ene zaget kol warilürr, Rrebekan ngómdü nótó ungrinürr akó oya ngakan warilürr, wa kari olom nóma warilürr.\f* ibü nilóp Eibrra-amón zaget pampükü tótókóm, akó wa ne pampükü tamórr.  
\v 60 I Rrebekan bles winóp ini bóktan oporpükü wagó,  
\q1 “Kibü bólbót, marü sab abün olmal ki kwarilün,  
\q2 akó marü sab atang-koke olmalbobatal ki kwarilün.  
\q1 Marü olmalbobatala sab ene pamab basirrpükü idi ki yazebnóm, usakü nidi bókrróne!”   
\p
\v 61 Rrebeka tüób akó tóba zaget ngul olmala elklaza tómbapónóp, da kamelab kwitüdü we bamselórr. I zaget paman solkwat we zutalórr. Eibrra-amón zaget pama Rrebekan ene inzan upadórr. Da i ene bwób we amgütóp.   
\s1 Rrebeka Aesakón Kolóm Bainürr  
\p
\v 62 Aesak tóba ngyaben marrgu ama we tónggapónórr Negeb ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋, Keinan tüpdü. Da wa Be-err La-ae Rro-i\f + \fr 24:62 \fq La-ae Rro-i \ft ngian küp módóga: \fq Arról God, Kürü Nótó Ngakanda, Oya Nae Badu.\f* nae badu amgatórr.  
\v 63 Darrpan ngürr, ene simam abüs, wa popa agólóm wamórr pórrpótyapdó, da kwit nóma yazilürr, wa kamel nósenóp tóbakabóna tótókde.  
\v 64 Rrebeka kwit nóma sazilürr, Aesakón sesenórr, da wa we tübinürr tóba kameldógab,  
\v 65 ó Eibrra-amón zaget pam we imtinürr wagó, “We ia nadü pama tótókda mibü basenóm ini pórrpótyapdó?”  
\p Ene zaget pama bóktan yalkomólórr wagó, “We kürü wirri pame.” Rrebeka tóba obzek ngalao mórrkenyórr poko ipadórr, tóba obzek ngablaorr.\f + \fr 24:65 \ft Ibrru kolan bókam tumtum yarilürr tóba obzek ngablaom mórrkenyórr poko-e, i ene pampükü baserre, wa ne pam ki amige. \f*   
\p
\v 66 Ene zaget pama adrratórr Aesakka, blaman wa ene ne poko tómbapólórr.  
\v 67 Ene kakóm, Aesak Rrebekan Serran palae müót kugupidü udódürr. Wa Rrebekan tóba kolóm we upadórr. Oya ⌊moboküpdü ubi⌋ oyaka yarilürr. Rrebeka Aesakón zao-zao yónürr tóba aip Serran büdülankwata.   
\c 25  
\s1 Eibrra-amón Ngibürr Olmalbobatal  
\p
\v 1 Eibrra-am darrü kol akó zumiógürr, ngi Keturra.  
\v 2 Wa Eibrra-amónkü simanal olmal balngónórr: Zimrran, Zoksan, Medan, Midian, Isbak, akó Sua.  
\v 3 Zoksan ibü abóm bainürr: Syeba akó Dedan. Da Dedanón olmalbobatal idi kwarilürr: Asyurr pamkolpam, Letus pamkolpam, akó Leum pamkolpam.  
\v 4 A Midianón simanal olmal idi kwarilürr: Epa, Eperr, Anok, Abida, akó Elda-a. Ini blaman Keturran olmalbobatal koralórr.   
\p
\v 5 Eibrra-am Aesakónkü blaman kla bimgatórr oya ne kla koralórr.  
\v 6 A wa enezan ngyabelórr, Eibrra-am tóba ngibürr simanal olmal gyaur kla nülinóp, wa nibiób balngenórr ngibürr koldó. Da ibü metatómpükü we zirrnapónóp tóba olomdógab, Aesak, abüsa nólgabi banikda, ene tüpdü.   
\s1 Eibrra-amón Büdül  
\p
\v 7 Eibrra-am blaman kókó 175 pailüm ngyabelórr.  
\v 8 Wa dómdóm ngón we semanórr, da nurrótókórr wirri kokrrap ngyaben kakóm, oya ne abün morroal pail kwarilürr. Da wa tóba abalbobatal nómrrónóp, ngaen nidi nurrbarinóp.  
\v 9 Oya olom nis Aesak a Isma-el oya Makpelan kugupi apórrón wirri ingülküpdü gapókdó ingrirri, Eprronón tüp pokodó, Zoarrón siman olom, tüób Et pam, abüsa nólgabi banikda Mamrre bwóbdügab.  
\v 10 Ene wa we tüp pokoa, Eibrra-am ne kla amiógürr Et pamdógab. Eibrra-amón we ingrirri oya kol Serra ne warilürr.\x - \xo 25:10 \xt Bwób Zitül 23:3-16\x*  
\v 11 Eibrra-amón büdül kakóm, God oya olom Aesakón bles syónürr. Da Aesak Be-err La-ae Rro-i badu minggüpanandó we ngyabelórr.   
\s1 Isma-elón Olmalbobatal  
\r (1 Krronikol 1:28-31)  
\p
\v 12 Ini Isma-elón olmalbobatalab ngiko, Eibrra-amón siman olom Agarrkagab. Agarr wa Serran ⌊leba zaget⌋ kol warilürr, tüób Izipt kol.  
\v 13 Ini wa ama Isma-elón simanal olmalab ngiko (igó arrbürrün, ngaen pamdógab kókó blakón pam amrran): ngaen pam Nebayot, Kedarr, Adbe-el, Mibsam,  
\v 14 Misma, Duma, Masa,  
\v 15 Adad, Tema, Zeturr, Napis, akó Kedema.  
\v 16 Ini Isma-elón simanal olmalab ngiko. 12 Zitül singüldü balngomól pamóm idi bainóp. Ibü kolpama tibiób basirr akó marrgu we ngi ngibasilóp.  
\v 17 Isma-el blaman kókó 137 pailüm ngyabelórr, da wa tóba dómdóm ngón we semanórr, da we nurrótókórr. Da wa tóba abalbobatal nómrrónóp, ngaen nidi nurrbarinóp.  
\v 18 Oya olmalbobatala ene bwóbdü ngyabenónóp Abilamgab kókóta Syurr amrran, abüsa nólgabi banikda Izipt órdóbóna, kwat-kwat Asirria aodó. I tibi-tibi bwóbdü ngyabenónóp tibiób ngibürr zonaretaldógab.   
\s1 Zeikob akó Isao  
\p
\v 19 Ini Eibrra-amón olom Aesakón olmalbobatalab ngiko.  
\p Eibrra-am Aesakón ab yarilürr.  
\v 20 Aesak 40 pail nóma yarilürr, wa Rrebekan ugón zumiógürr, Betuelón óp olom. Betuel Padan Arram bwób\f + \fr 25:20 \fq Padan Arram bwób \ft Mesopotamia bwóbdü yarilürr.\f* pam yarilürr. Rrebeka tüób Leibanón bólbót warilürr, Arram bwób olom.   
\p
\v 21 Aesak ⌊\nd Lod\nd*ka⌋ tóre ekorr tóba kolankwata, zitülkus wa olmal balngón-koke kol warilürr. \nd Lod\nd* oya tóre arrkrrurr, da oya kol Rrebeka bikóm we esenórr.  
\v 22 Da ene olom nisa tibiób bumiógtübumióg namülnürri aipan bikómdü, akó wa bóktanórr wagó, “Ia kürüka ini pokoa iade tómbapónda?” Da wa \nd Lod\nd*ón amtinüm natókórr.   
\p
\v 23 Da \nd Lod\nd* oyaka tóbtanórr wagó,  
\q1 “Nis bwób zitül pam nis marü bikómdümamli,  
\q2 akó nis bwób zitül pam nisa sab marü bikómdügab turri, da bürrgrrüti;  
\q1 darrü sab wirri arüng pam yarile tóba kamadódógab,  
\q2 akó naret sab zoretan tangdó yarile.”   
\p
\v 24 Ene ngürr nóma semrranórr Rrebekan mórranóm, da módóga, nis siman olom nis namülnürri oya bikómdü.  
\v 25 Ngaen-gógópan nótó tómtómólórr, wa óe-óe yarilürr; oya dudu büb igó yarilürr, wamaka ngüina gwarrarrón mórrkenyórra, da i Isaon\f + \fr 25:25 \fq Isao \ft Seirr bwóbbóka apónda; Isaon olmalbobatala sab ene bwóbdü ngyabenórre. Seirr ngian küp aprrapórr módóga: ngüinpükü. Isaon darrü ngi Idom yarilürr, oya küp módóga: óe-óe.\f* ngi igósidi ngyesilóp.  
\v 26 Ene kakóm, oya zoreta tómtómólórr, da tóba tange Isaon wakub emoanórr. Da i Zeikobón\f + \fr 25:26 \fq Zeikob \ft ngian küp módóga: wa wakub amoanda. Ini alapalap bóktana; oya küp módóga: \fq wa ilklió aliónda.\f* ngi we ngyesilóp. Aesak ugón 60 pail yarilürr, Rrebeka ibü nóma nulngumilürr.   
\p
\v 27 Da ene olom nisa nóma dódórr bairri, Isao bügür pamóm bainürr; wa panze bwóbdü baiblürr. A Zeikob wa piküpan ngyaben pam yarilürr; wa palae müót basirr gódam pam yarilürr.  
\v 28 Aesak, nurr lar nótó mis apókórr, moboküpdü wirri ubi yarilürr Isaoka, a Rrebeka wa go Zeikobka wirri ubi warilürr.   
\p
\v 29 Darrpan ngürr Zeikob zurr alo bamngul yarilürr. Isao arrak bwóbdügab nóma tübzilürr, wa kari alom ta koke yarilürr.  
\v 30 Wa Zeikobka bóktanórr wagó, “Büsai, kürü kya mobanóm óe-óe zurr kari sokol kókya! Ka amkoman aloanómla!” (Ene zitülkusdü, oya Idombóka\f + \fr 25:30 \ft Idom, oya küp módóga: \fq óe-óe.\f* igósidi ngilian kwarilürr.)   
\p
\v 31 Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ngaen-gógópan ma kürüka moba ngaen-gógópan amtómól dümdüm darrem\f + \fr 25:31 \ft Ene ngaen oloman dümdüm módóga, nis poko ngarkwat apadóm oya abón elklazadógab, wa nóma nurrótókórr. \f* klamóm singrino.”   
\p
\v 32 Isao bóktanórr wagó, “Turrkrru, ka büdül kari pokola. Ini ngaen-gógópan amtómól dümdüm kürü koke tangamtinda errkyadan, ka büdül kari pokola, da taia, ka marü akyandóla.”   
\p
\v 33 Da Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ngaen-singül ma kürü moba ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ kókya, kürü moba ngaen-gógópan amtómól dümdüm akyanóm.” Da Isao tóba arüng alkamül-koke bóktan ekyanórr Zeikobón. Wa tóba ngaen-gógópan amtómól dümdüm darrem klamóm we ingrinürr Zeikobón tangdó.\x - \xo 25:33 \xt Ibrru 12:16\x*   
\p
\v 34 Da Zeikob Isaon ngibürr brred akó lentil\f + \fr 25:34 \fq lentil \ft karian óe-óe sye küpzan klama. \f* zurr alo iliónürr. Wa elorr akó nae enónórr, bupadórr, da we wamórr.  
\p Da Isao tóba ngaen-gógópan amtómól dümdüm popa inzan amaikürr.\x - \xo 25:34 \xt Bwób Zitül 27:36\x*   
\c 26  
\s1 Aesak Gerrarr Wirri Basirrdü Ngyabelórr  
\p
\v 1 Akó darrü ku yarilürr ene tüpdü, ngaen singül kwata klamdógab Eibrra-amón ngyaben tonarrdó. Da módóga, Aesak Abimelekka we wamórr, Pilistia pamkolpamab king nótó yarilürr, Gerrarr wirri basirrdü.  
\v 2 ⌊\nd Lod\nd*⌋ Aesakka we okaka tübyónürr, da tóbtanórr wagó, “Izipt tótókgu; marü ka sab milo ma ne bwóbdü ngyaben namulo.  
\v 3 Ma kya bupso ae ngyaben namülün ini tüpdü; ka marüka sab asi namulo akó ka marü bles mino. Ka sab marü ini dudu tüp ugón mókyeno akó marü olmalbobatal. Akó ka sab igó bóktan küsil ino, ka marü ab Eibrra-amón ne ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ ekyarró.\x - \xo 26:3 \xt Bwób Zitül 22:17\x*  
\v 4 Ka sab marü ngarkwat-koke olmalbobatal mülino, pülpüldüzan ngarkwat wimurrko. Akó ka sab ini bwób dudu ibü nókyenónómo. Marü olmalbobataldógab, ka ini tüpdü blaman ne pamkolpamko sab bles ninünümo,  
\v 5 zitülkus Eibrra-am kürü bóktan arrkrrurr, akó ka oya ne zaget iliórrü blaman tómbapónórr. Wa kürü arüng bóktan, gida, akó gida bóktan poko amkoman morroal gangga irrbünürr.”  
\v 6 Da módóga, Aesak we ngyabelórr Gerrarr wirri basirrdü.   
\p
\v 7 Ngibürr ene basirr pama nóma togobórr oya amtinüm tóba kolanbókamóm, wa ibüka bóktanórr wagó, “Wa kürü bólbóto.” Zitülkus módóga, wa gum yarilürr igó bóktanóm wagó, “Wa kürü kolo.” Wa gyagüpi wamórr wagó, “Ini basirr pama kubó kürü kena kómkólnóm Rrebekanbókamóm.” Zitülkus módóga, wa agurr kol warilürr.\x - \xo 26:7 \xt Bwób Zitül 12:13; 20:2\x*   
\p
\v 8 Aesak barrkyananbóka olazan ngyaben yarilürr, Abimelek, Pilistia pamkolpamab king, müótan pokar mamtaedógab sazilürr ama tüpdü, da Aesakón sesenórr tóba kol Rrebekan aprükdi.  
\v 9 Da Abimelek tóba zaget pam we zirrnapónóp Aesakón apadóm, da bóktanórr wagó, “Turrkrru, ene go amkoman marü kolo! Ma igó iade bóktarró wagó, ‘Rrebeka kürü bólbóto’?”  
\p Da Aesak bóktan yalkomólórr oyaka wagó, “Zitülkus módóga, ka igó poko gyagüpi wamnórró, ka sab oyabókamde kena nurrótókón.”   
\p
\v 10 Da módóga, Abimelek Aesakka we bóktanórr wagó, “Ma kibüka ini tonarr iade tónggapóna? Darrü pama ne marü kolpükü nóma ki umtule, ma kibüka müp ki sidüda.”   
\p
\v 11 Da módóga, Abimelek ene pamkolpam igó arüng bóktan we nókyenóp wagó, “Darrüpa ne sab Aesakón kle-kle nóma yangóne, ó akó oya kol, sab amkoman büdüldü ingrirre.”   
\p
\v 12 Aesak ene tüpdü elklaza zid iritürr. Zitülkus oya \nd Lod\nd* bles syónürr, ene pail kugupidü Aesak 100 alo kla abülürr blaman elklaza zidüdügab wa ne kla baritlürr.  
\v 13 Aesak mórrel pamóm bainürr. Oya elklaza zida metat morroal dódórr bainónóp, kókó wa amkoman wirri mórrel pamóm bainürr.  
\v 14 Oya aüd ngabkan lar koke kwarilürr, ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ akó ⌊kau⌋, akó oya abün leba zaget kolpam ta asi koralórr. Igósidi Pilistia pamkolpam gyagüp kolaea ekrralórr.  
\v 15 Da módóga, blaman nae badu, Eibrra-amón leba zaget oloma ne kla ulunglürr Eibrra-amón ngyaben tonarrdó, Pilistia kolpama tüpi nodnóp.   
\p
\v 16 Da Abimelek Aesakka we bóktanórr wagó, “Kibükagab ugó bupa, zitülkus ma kibükagab wirrian arüng kuri baina.”   
\p
\v 17 Da módóga, Aesak ene bwób we amgatórr. Wa tóba ngyaben marrgu we tónggapónórr Gerrarr Buru-burudü, da we ngyabelórr.\fig palae müót|alt="Camp with tents and animals" src="HK00221B.TIF" size="span" copy="Horace Knowles" ref="26:17" \fig*  
\v 18 Aesak tae nómónóp ene nae badu, ne kla balüngóp Eibrra-amón ngyaben tonarrdó, akó Pilistia kolpama ne kla nodnóp Eibrra-amón büdül kakóm. Ene nae badu akó dadan ngi ngibasilürr, oya aba Eibrra-am ngaen ne ngi ngibasilürr.   
\p
\v 19 Aesakón zaget pama kugupi alüng koralórr Gerrarr Buru-burudü. Da ene pokodó i arób nae we esenóp.  
\v 20 Gerrarr wirri basirrdü sip ngabkan pama ongyalóm togobórr ene nae kugupiankwata Aesakón sip ngabkan pampükü wagó, “Ini kibü nae-e!” Ene zitülkusdü, Aesak nae badu ngi we ngyesilürr Esek,\f + \fr 26:20 \fq Esek \ft ngian küp módóga: \fq ongyaltongyal\ft .\f* zitülkus i wankü ongyelóp.  
\v 21 Ene kakóm, Aesakón zaget pama akó darrü nae badu ilüngóp, da i akó dadanzan ongyal kwarilürr ene nae baduanbókamóm. Da Aesak ene nae badu ngi we ngyesilürr Sitna.\f + \fr 26:21 \fq Sitna \ft ngian küp módóga: \fq bóka bamgün\ft .\f*  
\v 22 Aesak ene pokodógab we bupadórr tóba pamkolpampükü, da akó darrü nae badu we ilüngürr. Ene pokodó, myamem darrü pama koke tamórr oya ongyalan ngitanóm. Da módóga, Aesak ene nae kugupi ngi we ngyesilürr Rreobot,\f + \fr 26:22 \fq Rreobot \ft ngian küp módóga: \fq panze bwób\ft .\f* ó wa we bóktanórr wagó, “Mibü \nd Lod\nd* wirri panze bwób tókyerre ngyabenóm, ó ini bwóbdü sab mi küppükü bairre.”   
\p
\v 23 Wa olgabi we wamórr ama Berrsyiba wirri basirrdü.  
\v 24 Ene irrüb \nd Lod\nd* oyaka we pupo tübyónürr, da bóktanórr wagó, “Ka marü ab Eibrra-amón Godla. Ma gumgu, zitülkus ka mankü asinla. Ka marü sab bles mino akó marü ka sab abün olmalbobatal mülino, ka ngaen ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrirrü kólba zaget pamankü Eibrra-am.”   
\p
\v 25 Aesak ⌊alta⌋ ola elórr, \nd Lod\nd*ón ngian we ngilialórr oya ⌊ótókóm⌋. Ene kakóm, wa tóba palae müót we balmelórr. Oya zaget pama akó darrü nae badu we ilüngóp.   
\s1 Aesak a Abimelek Tibióbkü Alkamül-koke Bóktan Ingrirri  
\p
\v 26 Da Abimelek Gerrarrgabi we tamórr Berrsyiba. Wa inkü tamórr: A-uzat, oya ikik bókrran pam, akó Paekol, tóba gazirr pamab singüldü wirri ngi pam.  
\v 27 Da módóga, Aesak we nümtinóp wagó, “E kürüka iade togoba? Ka yabü bamtindóla, zitülkus e kürü alzizi kümanikarre, akó e kürü we kolakókyenarre yabióbkagab.”   
\p
\v 28 I bóktan we yalkomórri wagó, “Ki tai panzedó kuri eserre wagó, \nd Lod\nd* marüka asine, ó ki kibiób ikik apórre kigó, ‘Mi arüng alkamül-koke bóktan ki tónggapórri mibü aodó, kidip akó mató.’ Ki kubó tónggapórrón bóktan ki ingrirre mankü, paudi ngyabenóm.  
\v 29 Ma kibüka sab darrü kolae koke tónggapono, ki yabü kokezan kolae ninóp akó yabü morroal tonarrezan ngabkan koralnórró, ma moba kolpampükü kinkü nóma ngyaben namülnürrü. Akó ki marü paudi zirrmapónóp. Da \nd Lod\nd* errkya marü panzedó kuri bles mine.”  
\v 30 Da módóga, Aesak ibünkü wirri alongalo we tónggapónórr. Da i alo elop akó anón klampükü we enónóp.  
\v 31 Irrbianande darrü ngürr ene pama arüng alkamül-koke bóktan we tónggapónóp tibiób gazirrgum. Da módóga, Aesak ene aüd pam yawal we nókyenóp, ó i oya paudi we amgütóp.   
\p
\v 32 Ene ngürr Aesakón zaget pama oya azazilüm we togobórr, i ne badu ilüngnóp, wagó, “Ki nae kuri eserre!”  
\v 33 Aesak ene nae badu ngi ngyesilürr Syiba.\f + \fr 26:33 \fq Syiba \ft ngian nis küp módógamli: \fq arüng alkamül-koke bóktan\ft  ó \fq 7\ft .\f* Ene zitülkusdü, ngaendógabi kókó errkya\f + \fr 26:33 \fq errkya \ft ene tonarrbóka apónda, \fq Bwób Zitül\ft  peba ugón wialómóp.\f* ini tonarr pamkolpama ene basirr ngi igó ngiliandako wagó, Berrsyiba. Ene ngian küp módóga: arüng alkamül-koke bóktanan badu.   
\s1 Isao Mogob Kol Nis Nümiógürr  
\p
\v 34 Isao 40 pail pam nóma yarilürr, wa nis mogob kol nis nümiógürr Et kolpamdógab: Zudit, Be-erin óp olom, akó Beismat, Ilonón óp olom.  
\v 35 Isaon kol nisa müp ngyaben sidódrri Aesak a Rrebeka, ibüka.   
\c 27  
\s1 Aesak Zeikobón Bles Yónürr  
\p
\v 1 Aesak myangan nóma yarilürr, oya ilküp nisa tümün ugón bairri. Wa myamem koke ngabkalórr. Wa tóba ngaen olomdó Isaoka górrganórr. Oyaka bóktanórr wagó, “Kürü olom!”  
\p Isao bóktan yalkomólórr wagó, “Ba, ka inamüla!”   
\p
\v 2 Aesak bóktanórr wagó, “Turrkrru, ka myang kuri baina, akó ka kólba büdül ngürrbóka umul-kókla.  
\v 3 Moba bügür kyab yazeb, arrakóm ugó wam panze bwóbdü kürünkü alóng kla byamkünüm.  
\v 4 Ma kürünkü morroal misan alo kla tónggapó, ka ne alom ubila, da kürüka sidódke alom. Kürü aloa nóma blakóne, ka kubó marü ugón bles mino. Ka sab solodó nurrótoko.”   
\p
\v 5 Rrebeka arrkrru warilürr, Aesak enezan bóktanórr tóba olomdó Isaoka. Da Isao nóma bupadórr panze bwóbdü arrakóm,  
\v 6 Rrebeka tóba olomdó Zeikobka bóktanórr wagó, “Turrkrru, ka marü ab arrkrrua bóktande Isaoka wagó,  
\v 7 ‘Ma kürü alóng kla kubó sidódke, akó ma kürünkü morroal misan alo kla tónggapó kürü alom. Kürü aloa nóma blakóne, ka kubó marü ugón bles mino ⌊\nd Lod\nd*ón⌋ obzek kwata. Ka sab solodó nurrótoko.’  
\v 8 Kürü olom, tai turrkrru, da tónggapó ka kubó marü enezan milo!  
\v 9 Ugó wam, mibü ⌊gout⌋ a ⌊sip⌋ negasko, da nis morroal büb baritürrün gout kupo tüdódke kürüka. Ka kubó morroal misan alo kla tónggapono marü abankü, wa ne ngarkwat alom ubi bainürr.  
\v 10 Da kubó alo mató idódke moba abdó oya alom, igósüm wa kubó marü bles mine. Wa sab solodó nurrótókes.”   
\p
\v 11 A Zeikob tóba aipbóka wagó, “Turrkrru, kürü naretan büb sopae ngüinpüküma, a kürü ma ngüin-koke büb sopaea.  
\v 12 Kürü aba aprrapórr kubó nóma kyamurre, wa kubó umul baine wagó, ka oya ilklió aliónüm kaindóla. Da ka kubó kólbaka igósidi amórr bóktan sidüdo, a bles bain bóktan ma koke.”   
\p
\v 13 Da oya aipa Rrebeka bóktan yalkomólórr oyaka wagó, “Kürü olom, ene amórr bóktana kürüka ki tam. Wata tónggapó, ka marü ne poko mila. Ugó wam, da ene gout kupo nis tüdódke kürüka.”   
\p
\v 14 Zeikob wamórr a ene gout kupo nis nüpadórr, da we tüdódürr tóba aipdü. Wa morroal misan alo kla tónggapónórr, Aesak ne ngarkwat alom ubi bainürr.  
\v 15 Da wa ngaen olom Isaon morroalan mórrkenyórr yazebórr, oyaka ene müót kugupidü ne kla koralórr. Solo kupo olom Zeikobón we püti yónürr.  
\v 16 Wa oya tang nis akó ngüin-koke gepko gout sopae poko-e ngablaorr.  
\v 17 Da wa Zeikobón ekyanórr ene morroal misan alo, akó brred, wa ne kla tónggapónórr.   
\p
\v 18 Da Zeikob abdó wamórr da bóktanórr wagó, “Ba!”  
\p Oya aba bóktan yalkomólórr wagó, “Ó, ka inamüla. Ma ia nótókla, kürü olom?”   
\p
\v 19 Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ka Isao, marü ngaen olom; ka kuri tónggapóna, ma kürü enezan kila. Gyaurka, ugó mórra. Ini alóng kla ugó elóng, ka arrak bwóbdügabi ne kla sidüda marünkü. Ene igósüm ma kürü kubó kókyeno marüka ne bles bain bóktane.”   
\p
\v 20 Aesak imtinürr olom wagó, “Kürü olom, ma ini alóng kla büsai ia esena?”  
\p Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “\nd Lod\nd*, marü God, kürü kwatódó wató singrine.”   
\p
\v 21 Aesak Zeikobka bóktanórr wagó, “Kürü minggüpanan tam, da ka kya marü kóbó myamurrün, kürü olom, igó umul bainüm ma ia amkoman Isaola o koke.”   
\p
\v 22 Zeikob tai wamórr kókó tóba aban minggüpanan. Aesak yamurrürr da bóktanórr wagó, “Marü bóktan gyagüp wamaka Zeikobón bóktan bómgóle; a marü tang nis ama Isaon tangzanamli.”  
\v 23 Aesak Zeikobón koke emzyatórr, zitülkus oya tang nis ngüinpükü namülnürri Isaon tang niszan. Aesak Zeikobón ene zitülkusdü kari poko bles yónürrma.  
\v 24 Wa akó imtinürr wagó, “Ma ia amkoman kürü olomla Isao?”  
\p Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ka ta módógla.”   
\p
\v 25 Aesak bóktanórr wagó, “Ma ngibürr alóng kla murr ala simarru kürü alóngóm. Ka kya elóngón, da marü kubó ugón bles mino.”  
\p Zeikob ene murr tóba abdó simarrurr, da siliónürr alóngóm. Oya waenpükü ta ekyanórr anónóm.  
\v 26 Ene kakóm, Aesak bóktanórr oyaka wagó, “Yao, kürü minggüpanan tam, kürü olom. Da kürü ugó küprük.”   
\p
\v 27 Zeikob abdó wamórr, da iprükürr. Aesak Isaon mórrkenyórr ilang nóma apónórr, wa Zeikobón ugón bles yónürr. Wa bóktanórr wagó,  
\q1 “Kürü oloman morroal ilang  
\q2 wamaka opopor pala ilangda,  
\q2 \nd Lod\nd* ne kla bles yónürr.\x - \xo 27:27 \xt Ibrru 11:20\x*   
\q1
\v 28 Marü God gles mor kwitümgab ki kókya  
\q2 akó marü ini tüp ki mórrel syó!  
\q2 Marü God metat ki küliólün abün ⌊wit⌋ küp akó küsil waen.   
\q1
\v 29 Ini tüpan pamkolpama sab marü zaget pam ki kwarilün,  
\q2 da i sab marüka wakósingül ki nümgününüm.  
\q1 Ma sab moba zonaretalab wirri pam ki namüla,  
\q2 akó marü aipan olmalbobatal wakósingül ki nümgününüm marüka.  
\q1 Blamana marü nidi mamórrórre, i ta sab bamórrórrón kwarile.  
\q2 Marü nidi bles mirre, i ta sab bles airrün kwarile.”\x - \xo 27:29 \xt Bwób Zitül 12:3\x*   
\s1 Isao Aesakón Wirri Arüngi Yatorr Oya Bles Ainüm  
\p
\v 30 Aesakón Zeikobón bles aina nóma blakónórr, Zeikob tóba ab we amgatórr. Büzyón babul, Isao arrak bwóbdügab ugón tübzilürr.  
\v 31 Wa ta inzan morroal mis alo kla tónggapónórr, da sidódürr tóba abdó. Da wa oyaka bóktanórr wagó, “Ba, ugó bupa, mórra, kürünüm ngibürr alóng kla alóngóm. Ene igósüm, ma kubó kürü bles kino!”   
\p
\v 32 “Ma ia nótó?” Aesak imtinürr.  
\p “Ka Isao, marü ngaen olom,” wa bóktan yalkomólórr.   
\p
\v 33 Aesak arrkürrürr, da wirribóka tórrngónóm bainürr, da bóktanórr wagó, “Ene wa nótó yaril, alóng kla emkólea, ama kürüka sidüde? Ka wata errkyadan elónga, da ma ma igó bwób kuri tübzila. Ka kólba bles ain bóktan oya kuri ekyena. Wa ene bles ain bóktan metatómpükü kuri ipüde.”   
\p
\v 34 Isao tóba aban bóktan nóma arrkrrurr, wa ngürsilpükü wirri yón taegwarr ipadórr. Tóba abdó bóktanórr wagó, “Ka ta inzan, ba-óe, ma kürü bles kyó!”   
\p
\v 35 A Aesak bóktanórr wagó, “Marü zoreta ilklió bülión tonarre tame; marü bles ain bóktan wató kuri ipüde.”   
\p
\v 36 Isao bóktanórr wagó, “Oya Zeikob ngi gaoandó ngyesilóp!\f + \fr 27:36 \fq Zeikob \ft ngian küp módóga: \fq ilklió bülión.\f* Ini ma nis ngima kürü ilklió aliónüm! Kürü ngaensingül amtómól dümdüm ipadórr, akó errkya ma kürü bles bóktan kuri ipüde!” Wa akó imtinürr wagó, “Ma ia kürünkü darrü bles ain bóktan koke irrmüta?”\x - \xo 27:36 \xt Bwób Zitül 25:29-34\x*   
\p
\v 37 Aesak Isaon bóktan yalkomólórr wagó, “Turrkrru, ka oya marü wirri pamóm kuri ina, akó ka oya blaman zonaretal oya zaget pamóm ninünüma. Ka oya abün wit küp akó küsil waen kuri ilina. Da ka myamem laró tónggapono, kürü olom?”   
\p
\v 38 Isao tóba ab wata yatolórr wagó, “Ba, marü wata darrpan bles bóktana? Ba-óe, kürü ta bles kyó!” Wa wirribóka yón sabinürr.\x - \xo 27:38 \xt Ibrru 12:17\x*   
\p
\v 39 Oya aba bóktan yalkomólórr oyaka wagó,\x - \xo 27:39 \xt Ibrru 11:20\x*  
\q1 “Turrkrru, marü ngyaben bwób sab alam kan koke yarile  
\q2 ini tüpan mórreldógab,  
\q1 ó akó ola sab gles mor babul yarile kwitümgab.   
\q1
\v 40 Ma sab gazirr turriki gazirr namulo ngyabenóm,  
\q2 akó ma sab moba zoretan zaget pam namulo.  
\q1 A ma sab oyaka nóma bóka bamgün namulo,  
\q2 ma sab oya tangdógab ugón balkomolo; ma sab ul baino oya müp amarrudügab.”\x - \xo 27:40 \xt 2 King 8:20\x*   
\p
\v 41 Isao Zeikobón alzizi amanikürr, zitülkus ibü aba Zeikobón bles yónürr. Wa gyagüpitótók we esenórr wagó, “Kürü aban büdül ngarkwat minggüpanana. Ene kakóm, ka kólba zoret Zeikobón ugón emkolo.”   
\p
\v 42 Aip Rrebekan nóma uzazilóp oya ngaen oloma Isao ne poko bóktanórr, wa bóktan zirrapónórr tóba solo kupo olom Zeikobka, da bóktanórr oyaka wagó, “Turrkrru, marü nareta tóba ngürr akyanda marü amkalóm, ma ne kolae tónggapórró oyaka.  
\v 43 Taia, kürü olom, tónggapó ka kubó marü enezan milo. Errkyadan ugó buso kürü naretódó Leibanka, Arran bwóbdü.  
\v 44 Kya ma bupso ola ngyabenke oyaka, kókó marü naretan ngürsila zao-zao nóma baine  
\v 45 akó oya ene pokoa nóma bamrüke, ma ne poko tónggapórró oyaka. Ka marü olgab alkomólóm sab bóktan zirrapono. Kürü ubi kokea kólba siman olom nis darrpan ngürrdü amrüküm.”   
\s1 Aesak Zeikobón Leibanka Zirrapónórr  
\p
\v 46 Rrebeka Aesakka bóktanórr wagó, “Kürü genggorrama kuri küpüde ini arról tonarr ngakande, Isaon mogob kolabbókamde. Zeikob akó sab ne inzan kol ini Et koldógab nóma upude, kürü ngyaben sab morroal koke yarile.”   
\c 28  
\p
\v 1 Aesak Zeikobón ngyaunürr, da bles yónürr. Oya arüng bóktan ekyanórr wagó, “Sab Keinan kol apadgu.  
\v 2 Bupa errkyadan, da ugó wam Padan Arram bwóbdü, moba aipan aban müótüdü, ngi Betuel. Mobankü kol olgabi upadke, Leibanón ópal olmaldógab, marü nuguzamón ab nótókse.  
\v 3 Wirrian Arüng God marü sab ki bles myó akó marü küppükü ki myó, igósüm ma sab abün bwóbab pamkolpamab abbobat namulo!  
\v 4 Wa sab marü ki bles kyó akó marü olmalbobatal, wa Eibrra-amónzan bles syónürr. Ene igósüm, ini tüp sab marü yarile, ma errkya ne ngyabendóla mogob pamzan, God Eibrra-amón ne tüp sekyanórr!”\x - \xo 28:4 \xt Bwób Zitül 17:4-8\x*  
\v 5 Aesak Zeikobón we zirrapónórr Padan Arram, Leibanka, Betuelón siman olom. Wa Arram bwób pam yarilürr, Rrebekan naret, Zeikob a Isao, ibü aip.   
\s1 Isao Akó Darrü Keinan Kol Upadórr  
\p
\v 6 Isao umul bainürr wagó, Aesak Zeikobón kuri bles yónürr akó oya we zirrapónórr Padan Arram, olgabi kol apadóm. Wa ta umul bainürr wagó, Aesak Zeikobón nóma bles yónürr, wa oya arüng bóktan ekyanórr wagó, “Ma sab Keinan kol apadgu.”  
\v 7 Wa akó umul bainürr wagó, Zeikob tóba aipab nisab bóktan kuri arrkrrurr, da wa we bupadórr Padan Arram.  
\v 8 Isao ugón umul bainürr wagó, oya ab Aesak ubi-koke yarilürr Keinan kolóm.  
\v 9 Da wa we wamórr Isma-elka, Eibrra-amón siman olom, akó oya óp olom we upadórr, ngi Ma-alat, Nebayotón bólbót nótó warilürr. Isao ngaen-gógópan ngibürr ne kol yazebórr, wa ma oya ibüka daniyónürr.   
\s1 Zeikobón Nus Betelóm  
\p
\v 10 Zeikob Berrsyiba nóma amgatórr, ama Arran wamlórr.  
\v 11 Wa darrü bwób poko nóma semrranórr, da wa we amilürr utüm, zitülkus abüsa bótao bwóbdü wamlórr. Wa darrpan ingülküp ola kla ipadórr, singül müózüm ingrinürr, da utüm we wamórr.  
\v 12 Wa igó nus umtulürr wagó, bata tüpdü alanirrün yarilürr, solo ama kwit amrrarrón yarilürr. Ene batana, Godón anerrua kwit bangülürr akó tüp tübabilürr.\fig Zeikobón nus: anerrua kwit bangürdako akó tüp babindako batana.|alt="Jabob's dream: ladder with angels" src="lll2-02.tif" size="span" loc="28:12-15" copy="Horace Knowles" ref="28:12" \fig*  
\v 13 Da módóga, ⌊\nd Lod\nd*⌋ bata kwitüm zamngólólórr,\f + \fr 28:13 \ft Ngibürr Ibrru bóktane wialómórrón \fq Bwób Zitül\ft  pebadó inzan angrirrüna: \fqa LOD oya kabedó zamngólórrón yarilürr. \f* da wa we bóktanórr wagó, “Ka \nd Lod\nd*la, ka marü abbobat Eibrra-amón God akó marü ab Aesakón God. Ka sab marü ini tüp mókyeno, mató akó marü olmalbobatal, ma errkya ne utürrünla.\x - \xo 28:13 \xt Bwób Zitül 13:14-15\x*  
\v 14 Marü olmalbobatal sab igó korale, wamaka atang-koke buru ini tüpdüzan. I sab blaman bwób ayonórre, akó arratnórre blaman órdóma: bolmüót, solomamtae, dorrmet, akó malubarr. Ini tüpdü blaman pamkolpam sab bles bairrün korale marükama akó marü olmalbobataldóma.\x - \xo 28:14 \xt Bwób Zitül 12:3; 22:18\x*  
\v 15 Da módóga, ka sab asi namulo mankü, akó ka marü módlanglo blaman bwóbdüma, ma nega wamlo. Ka akó sab marü kalkomolo ini tüpdü. Ka marü koke molkomolo, kókó ka sab blaman kla tómbapono, ka marü ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ mókyarró.”   
\p
\v 16 Zeikob nóma saogórr utürrün klama, wa bóktanórr wagó, “Amkoman, \nd Lod\nd* asine ini bwóbdü, da ka umul-kók namüla wagó, \nd Lod\nd* asine aini.”  
\v 17 Wa gum yarilürr, da bóktanórr wagó, “Ini wata gyabi akó gum angón bwóba! Ini darrü kla kokea: ini amkoman Godón müóte; ini amkoman kwitüdü bamsel mamtaea!”\x - \xo 28:17 \xt Bwób Zitül 35:1\x*   
\p
\v 18 Irrbianande darrü ngürr nóma türsümülürr, tóba müózüm ne ingülküp ingrinürr, da ipadórr, ama alaninürr oya ene poko gyagüpi amaiküm. Da ⌊olib⌋ oel we ekanórr ene ingülküp kwitüdü.\f + \fr 28:18 \ft Wa oel ekanórr ene ingülküp kwitüdü Godón akyanóm, oya ngi wirri kwitüm amngyelóm.\f*  
\v 19 Wa ene bwób ngi we ngyesilürr Betel.\f + \fr 28:19 \fq Betel \ft ngian küp módóga: Godón Müót\f* (Da ngaen ene wirri basirr igó ngilianónóp, Luz.)\x - \xo 28:19 \xt Bwób Zitül 35:14\x*  
\v 20 Da Zeikob ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ tónggapónórr \nd Lod\nd*ka. Wa igó yarilürr wagó, “God ne kürüka asi nóma yarile, akó wa ne kürü nóma kódlangle ini bwób mamoande, akó wa ne kürü alo kla akó mórrkenyórr bamelóm nóma klióle,  
\v 21 akó ka ne sab morroal nóma alkomolo kólba aban basirrdü, da \nd Lod\nd* ama sab igósidi kürü God yarile.  
\v 22 Ini ingülküp, ka ne kla alanindóla marü gyagüpdü ódódóm, sab Godón ⌊ótók⌋ müót yarile. Blaman elklazadógab, ma sab kürü ne kla kliólo, ka sab marü ⌊wantent⌋ mókyalo.”   
\c 29  
\s1 Zeikob Leibanón Müót Basirrdü Abzilürr  
\p
\v 1 Zeikob tótókóm akó we bupadórr. Abüsa nólgabi banikda, wa ama ene pamkolpamab tüpdü wamlórr.  
\v 2 Da módóga, kwat-kwat wa nae badu sesenórr pórrpótyapdó. Ene pokodó aüd ⌊sip⌋ kopo koralórr, ngón bagólórr badu kabedó. Ene sipab nae anón badu yarilürr. Da nae badu kugupi ait poko wirri ingülküpi murrausürrün yarilürr.  
\v 3 Blaman sip ngabkan kolpama tibiób sippükü nóma kwób tóbazenórre, sip ngabkan kolpama badu murraus ingülküp kubó ugón yanerre ene kugupidügab. I tibiób sip nae ugón nómyerre. Ene sipab nae anóna nóma blakóne, ene ingülküp kubó akó salkomórre tóba pabodó murrausüm.   
\p
\v 4 Zeikob ene sip ngabkan pam nümtinóp wagó, “Kürü gómdamal, e ia nubógabakla?”  
\p I darrem bóktan yalkomólóp wagó, “Ki Arran wirri basirrdügabakla.”   
\p
\v 5 Zeikob akó ibü nümtinóp wagó, “E ia Leibanónbóka umulakla, Na-orrón bobat?”  
\p I bóktan yalkomólóp wagó, “Ó, ki umulakla oyabóka.”   
\p
\v 6 Zeikob bamtin bóktan poko akó nümtinóp wagó, “Ia wa taiase?”  
\p I bóktan yalkomólóp wagó, “Ó, wa taiase. Ngaka, oya óp olom Rreizel wóni tóba sippükü tótókdo.”   
\p
\v 7 Zeikob bóktanórr wagó, “Ngakónam, ini abüs singülküpa. Ini we abüs küp kokea sip darrpan pokodó amarrum. E sip nae nómyenam, da kubó akó yakonamke twal alom.”   
\p
\v 8 I bóktan yalkomólóp wagó, “Ki gaodó kokeakla, kókó kubó blaman sipa kwób tóbazene. Da darrpan mün ki kubó ingülküp igósidi yanerre nae badu kugupi ait pokodógab. Da ki kubó sip nae ugón nómyerre.”   
\p
\v 9 Zeikob wa ene pampüküzan ikik yarilürr, Rreizel ugón tübzilürr tóba aban sippükü, zitülkus wa sip ngabkan kol warilürr.  
\v 10 Rreizel Leibanón olom warilürr akó Leiban Zeikobón aipan naret\f + \fr 29:10 \ft Leiban Zeikobón nuguzamón ab yarilürr, zitülkus Zeikobón aip Rrebeka Leibanón bólbót warilürr.\f* yarilürr. Zeikob Rreizelón nóma osenórr, Leibanón sippükü, wa wamórr badudü, ingülküp yanenórr, badu murrausürrün kla, da tóba nungzamón aban sip nae we nómyenóp.  
\v 11 Zeikob Rreizelón uprükürr, da wirribóka we yón sabinürr.  
\v 12 Wa Rreizelón uzazilürr wagó, “Ka Rrebekan olomla; marü aban nungzamón.” Da Rreizel busorr ab azazilüm.   
\p
\v 13 Leiban ene bóktan nóma arrkrrurr wagó, kürü bólbótan oloma kuri tame, wa büsai wamórr oya asenóm. Oya amiógürr, iprükürr, da oya ipadórr, idódürr tóba müótüdü. Zeikob adrratórr oyaka blaman ne klama tómbapónónóp.  
\v 14 Leiban Zeikobka bóktanórr wagó, “Amkoman, ma kürü kólbanan okómópdógabla akó kólbanan óedógabla.” Zeikob Leibanka darrpan melpalóm ngyabenórr.   
\s1 Zeikob Ibü Nümiógürr, Lia akó Rreizel  
\p
\v 15 Ene melpal kakóm, Leiban Zeikobka we bóktanórr wagó, “Ma wa kürü minggüpanan nungzamónla, da ma sab kürü popa zaget koke tómbapolo. Ma kürü kyal, marü darrem sab laró kwarile.”   
\p
\v 16 Leibanón nis ngul olom nis namülnürri. Ngaen kol ngi Lia, akó solo kupo ngi Rreizel.  
\v 17 Lian ilküp agür ngarkwatódó koke namülnürri, a Rreizel ma amkoman morroalan agurr kol dólóng warilürr.  
\v 18 Zeikobón amkoman ⌊moboküpdü ubia⌋ wamórr Rreizelka, da wa bóktanórr Leibanka wagó, “Ka sab 7 pailüm zaget namulo marünkü, marü solo kupo óp olom Rreizelón amiógüm.”   
\p
\v 19 Leiban bóktanórr wagó, “Morroal igósa, ka oya sab marü mókyeno, a darrü pam koke. Ae namülün kankü.”  
\v 20 Da Zeikob zaget yarilürr 7 pailüm Rreizelón amiógüm. Ene tonarra igó bainürr, wamaka aüd ngürr koralórr oyaka, zitülkus oya amkoman moboküpdü ubi yarilürr Rreizelka.   
\p
\v 21 7 Pail kakóm Zeikob bóktanórr Leibanka wagó, “Ma kürü kol ugó kókya. Kürü zaget ngarkwata kuri blakóne. Ki kubó usadi umtuli.”   
\p
\v 22 Leiban blaman ene basirr kolpam ngibaunürr, da kol amióg tóre we tónggapónórr.  
\v 23 Ene irrüb Leiban tóba ngul olom Lian ugón tudódürr Zeikobón amiógüm. Da i ma usadi we umturri.  
\v 24 (Leiban tóba ⌊leba zaget⌋ ngulmokur ngi Zilpa Lian okyanórr oya leba zaget kolóm bainüm.)   
\p
\v 25 Da módóga, darrü irrbi Zeikob Lian osenórr. Zeikob wamórr kókó Leibanka da bóktanórr wagó, “Ma kürüka ini ia poko tónggapóna? Ka wa tai Rreizelónkü zaget namülnürrü, ta ia koke? Ma kürü iade ilklió külina?”   
\p
\v 26 Leiban bóktan yalkomólórr wagó, “Kibü gida ala inzan babula, solo kupo ngaen-gógópan akyanóm müór. Wata kubó müór ngaen-gógópan nareta ipüde.  
\v 27 Ngaen-gógópan ma darrpan udai kol apad tóre elakono, ene udai kakóm ki sab marü solo kupo óp olom igósidi mókyerre, ma ne akó 7 pailüm zaget nóma namulo kürünkü.”   
\p
\v 28 Zeikob abinürr, da ene barnginwóm elakónórr ene udai kugupidü Liadi, da Leiban oya tóba óp olom Rreizelón kolóm we ekyanórr.  
\v 29 (Leiban tóba leba zaget ngulmokur, ngi Bila, Rreizelón okyanórr oya leba zaget kolóm bainüm.)  
\v 30 Zeikob Rreizelón upadórr, usadi umturri, da oya amkoman moboküpdü wirrian ubi yarilürr Rreizelka; Liaka ma taiwan ubi koke. Da wa akó ngibürr 7 pail amanórr Leibanónkü zagetóm.   
\s1 Zeikobón Olmal  
\p
\v 31 Da ⌊\nd Lod\nd*⌋ nóma esenórr Zeikobón moboküpdü ubi koke yarilürr Liaka, wa oya kwat tapasukurr olmal basenóm. A Rreizel wa olmal balngón-koke kol warilürr.  
\v 32 Lia bikóm esenórr, mórranórr olom siman. Wa ngi ngyesilürr Rruben.\f + \fr 29:32 \fq Rruben \ft ngian küp módóga: \fq ngaka, siman olom módóga\ft .\f* Wa igó bóktanórr wagó, “\nd Lod\nd* amkoman esenórr kürü müp, kürü müóran moboküpdü ubi kubó kürüka igósidi yarile.”   
\p
\v 33 Lia akó bikóm esenórr, darrü siman olom ilngumilürr. Igó bóktanórr wagó, “Zitülkus \nd Lod\nd* igó arrkrrurr, kürü müóran moboküpdü ubi babula kürüka, da wa akó kürü ini igósidi kókyene.” Da wa igósidi ngi ngyesilürr Simion.\f + \fr 29:33 \fq Simion \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana. Oya küp módóga: \fq wa arrkrruda\ft .\f*   
\p
\v 34 Wa akó bikóm esenórr, da nóma mórranórr, wa bóktanórr wagó, “Ini aüd ngim siman olom ilngumila kólba müórankü. Ini tonarr wa sab kürü minggüpanan arróbórrón yarile.” Da wa olommokur igósidi ngi ngyesilürr Libae.\f + \fr 29:34 \fq Libae \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana. Oya küp módóga: \fq arrób\ft .\f*   
\p
\v 35 Lia bikóm akó esenórr. Nóma mórranórr, siman olom ilngumilürr. Wa bóktanórr wagó, “Ini tonarr ka \nd Lod\nd*ón yagurlo.” Wa oya igósidi ngi ngyesilürr Zuda.\f + \fr 29:35 \fq Zuda \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana. Oya küp módóga: \fq agür\ft .\f* Ene kakóm, oya olmal basena ugón piküp bainürr.   
\c 30  
\p
\v 1 Rreizel nóma esenórr wa, “Ka Zeikobónkü olmal koke balngóndóla,” oya gyagüp kolaea omkalórr tóba naretódó. Da wa Zeikobón yalórr wagó, “Ma kürü olmal kólngó! Koke ne nóma, ka sab nurrótoko.”   
\p
\v 2 Zeikob ngürsilüm bainürr Rreizelka. Da bóktanórr wagó, “Ia ka Godón pabodómla, marü nótó arrmatóda olmal balngón-gum?”   
\p
\v 3 Rreizel we bóktanórr wagó, “Bila wóni, kürü leba zaget kol. Kubó usadi umtulamke, igósüm wa sab kürünkü olmal iade balngóne. Ka ma sab olmal oyakagab yazebo.”   
\p
\v 4 Da wa tóba leba zaget kol Bilan Zeikobón kolóm ekyanórr. Zeikobdi umturri,  
\v 5 ó Bila bikóm we ipadórr, da siman olom ilngumilürr oyankü.  
\v 6 Ene ngarkwatódó, Rreizel bóktanórr wagó, “God pupo syónürr ka dümdüm kla tónggapórró, akó wa kürü bóktan kuri turrkrrue, da wa kürü siman olom kókyene.” Wa ngi igósidi ngyesilürr Dan.\f + \fr 30:6 \fq Dan \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanana. Oya küp módóga: \fq wa pupo syórr darrü pama dümdüm kla tónggapónórr\ft .\f*  
\v 7 Solkwat Bila akó bikóm esenórr. Zeikobónkü nis ngim siman olom ilngumilürr.  
\v 8 Ene tonarr Rreizel bóktanórr wagó, “Ka kólba naretpükü wirri arüngi bóka bamgünürrü, da ka oya singül kwata kuri natóka!” Da wa igósidi ngi ngyesilürr Naptali.\f + \fr 30:8 \fq Naptali \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanan. Oya küp módóga: \fq bóka bamgün\ft .\f*   
\p
\v 9 Lia tóba nóma basenórr wagó, oya olmal balngóna kuri piküp bainürr, wa tóba leba zaget kol Zilpan upadórr, Zeikobón ekyanórr kolóm.  
\v 10 Lian leba zaget kol Zilpa siman olom ilngumilürr Zeikobónkü.  
\v 11 Olgab Lia bóktanórr wagó, “Kürü morroal ia kine,” da wa oya ngi ngyesilürr Gad.\f + \fr 30:11 \fq Gad \ft ngian küp módóga: \fq morroal ain\ft .\f*   
\p
\v 12 Zilpa akó nis ngim siman olom ilngumilürr Zeikobónkü.  
\v 13 Lia bóktanórr wagó, “Errkya ka bagürdümla. Blaman kola kürükwata sab igó bóktanórre wagó, ‘Wa bagürdo’.” Da wa olommokur igósidi ngi ngyesilürr Asyerr.\f + \fr 30:13 \fq Asyerr \ft ngian küp módóga: \fq bagürwóm\ft .\f*   
\p
\v 14 ⌊Wit⌋ abül tonarr nóma yarilürr, Rruben ngaon bwóbdü wamórr. Wa ola ngibürr bikóm basen nugup zid\f + \fr 30:14 \fq Bikóm basen nugup zid\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq mandrake\ft . Alo nugup kokea, merrsinüm ipadnóp kolab okómóp morroal ainüm.\f* nósenóp. Da wa simarrurr tóba aipdü Liaka. Rreizel bóktanórr Liaka wagó, “Gyaurka, kürü ngibürr moba olomanóm bikóm basen nugup küp a simkün külió!”   
\p
\v 15 Lia Rreizelka bóktanórr wagó, “Ia marüka gaodó kokea, ma kürü müór kürrkyórró? Kürü olomanóm bikóm basen nugup küp akó simkün ia akó mató sazebo?”  
\p Da Rreizel bóktan yalkomólórr wagó, “Taia, ma ne moba olomanóm bikóm basen nugup küp a simkün nóma klino, ene darrem módóga, e kubó Zeikobdi umtuli ini irrüb.”   
\p
\v 16 Ene simam Zeikob ngaon bwóbdügab nóma tolkomólórr, Lia natókórr oya asenóm. Oyaka bóktanórr wagó, “Ma kubó kürüka umtulo. Ka marü kuri mümiga kólba olomanóm bikóm basen nugup küp a simküni.” Ene irrüb i Zeikobdi we umturri.   
\p
\v 17 God Lian bóktan turrkrrurr. Wa bikóm esenórr, 5 ngim siman olom ilngumilürr Zeikobónkü.  
\v 18 Lia bóktanórr wagó, “God kürü darrem kuri salkomóle, kólba leba zaget kol kólba müór akyanóm.” Da igósidi ngi ngyesilürr Isakarr.\f + \fr 30:18 \fq Isakarr \ft ngi darrü Ibrru bóktan opor minggüpanan. Oya küp módóga: \fq darrem asine\ft .\f*   
\p
\v 19 Solodó Lia akó bikóm esenórr. Zeikobónkü 6 ngim siman olom ilngumilürr.  
\v 20 Lia bóktanórr wagó, “God kürü morroalan ⌊gyaur kla⌋ kuri kókyene. Errkya ini tonarrdó kürü müóra kürü morroal tonarre ngakakale, zitülkus ka oyankü 6 simanal olmal kuri balngórró.” Igósidi ngi ngyesilürr Zebulun.\f + \fr 30:20 \fq Zebulun \ft ngian küp módóga: \fq wa gyaur kla ipadórr\ft .\f*   
\p
\v 21 Ngibürr tonarr kakóm, Lia akó óp olom ulngumilürr. Daena ngi okyanórr.   
\p
\v 22 Da Godón Rreizelónbókama ngambangólórr; wa oya bóktan turrkrrurr, da wa oya olmal basen alóp akó tapasukurr.  
\v 23 Da Rreizel bikóm esenórr a siman olom ilngumilürr. Wa we bóktanórr wagó, “God kürü ene büód kuri amaike.”  
\v 24 Rreizel tóba siman olom ngi ngyesilürr Zosep.\f + \fr 30:24 \fq Zosep \ft ngian küp módóga: \fq wa akó darrü ki emngyel\ft .\f* Wa bóktanórr wagó, “Kürü ⌊\nd Lod\nd*⌋ akó darrü olom ki kókya oya kakóm.”   
\s1 Zeikob a Leiban ⌊Sip⌋ Arrgrrat Bóktan Tónggapórri  
\p
\v 25 Rreizel Zosepón nóma ilngumilürr, Zeikob Leibanka bóktanórr wagó, “Kürü kya zirrkapó kólba kwata, kólbanan ngyaben tüpdü alkomólóm!  
\v 26 Ma kürü kol a akó olmalpükü külió, ka nibióbkü zaget namülnürrü marünkü, ó ka kólba kwata ugón bupudo. Ma umulóla ka ne ngarkwatódó zaget tómbapón namülnürrü marünkü.”   
\p
\v 27 Da Leiban bóktan yalkomólórr wagó, “Ma moba obzek kwata kürüka ne morroal nóma seserró, da ma kankü ae namülün. Ka umul bairrü ngibürr umul-kók ne pokoa tómbapónónóp wagó, \nd Lod\nd* kürü marübókamde mórrel kókyanórr.  
\v 28 Moba zaget darrem ngiblia, da ka sab marü darrem mülino.”   
\p
\v 29 Zeikob bóktanórr wagó, “Ma umulóla ka marünkü ia zaget tómbapónórró akó marü sip a ⌊kau⌋ ngarkwata kürü tangdógabi ia dódórr bailürr.  
\v 30 Marü aüdan kau a sip kwarilürr, ka ngaensingül nóma tamrró. Errkya marü ma wirri ngarkwat kau a sipako. Da \nd Lod\nd* marü kuri bles mine, ka negama wamnórró. Da ma ia, ka kólbanan olmalkolabkü zaget nómatan tómbapolo?”   
\p
\v 31 Da Leiban imtinürr wagó, “Ka marü ia laró darrem mókyeno?”  
\p Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ma kürü darrü darrem kla akyan-gu. Wata darrpan kla ma tónggapono. Ka wata sab marü sip a ⌊gout⌋ ngabkalo, ma ne kürü ini bóktandó nóma tübino:  
\v 32 Ka kya ini ngürr kóbó wamlón marü blaman sip a gout ngabkankü. Ka blaman pug pokopükü sip kubó tibi-tibi pokodó irrbulo, akó blaman pugan sip kupo. Ka akó kubó baeb pokopükü gout inzan nangónónómo. Kürü darrem sab we kla kwarile.  
\v 33 Sab ugórr ma büsai eseno wa, ka ia amkoman namülnürrü marüka, ma sab kürü darrem amzyatóm nóma tamo. Blaman gout baeb pokopükü babul ne kla kwarile, akó sip kupo pug-koke ne kla kwarile, ma ugón umul baino wagó, gómól-gómól azebórrónako.”   
\p
\v 34 Leiban abinürr wagó, “Ó, ka ubi baina. Inzan ki tómbapó, mazan namüla.”  
\v 35 A ene dadan ngürrdü, Leiban tibi-tibi amalórr blaman baeb pokopükü simanal gout akó ópal gout ngibürr goutüdügab. Akó blaman pugan sip kupo dadanzan nangónónóp. Da wa yazebórr, tóba simanal olmal nülinóp ngabkanóm.\f + \fr 30:35 \ft Leiban Zeikobón ilklió-iliónürr. Wa Zeikobón singül kwata wamórr tóba pug pokopükü sip a gout azebóm.\f*  
\v 36 Leiban ne sip a gout yazebórr, wa we klampükü wamórr aüd ngürr ngarkwat kan Zeikobkagab. Zeikob we yarilürr, Leibanón ngibürr sip a gout ngabkanóm.   
\p
\v 37 Zeikob arról nugup\f + \fr 30:37 \ft Wa aüd nugupdügab tiz singgalgónórr. Ibü ngi Mórrke-mórrke módógako: \fq poplar\ft , \fq almond\ft , akó \fq plane\ft .\f* tiz singgalgónórr. Ngibürr sopae bazebde, wa baeb wi tómbapónórr, zitülkus ngibürr ene nugup tizab aumana kwin ama panzedó togobórr.  
\v 38 Zeikob olgabi ene baeb wiagótórrón nugup tiz irrbünürr blaman nae kurrópdü. Wa inzan we zitülkusdü irrbünürr, i wata sip a gout ibü obzek kwata ki korale, i nae anónóm nóma togoble. I nae anónóm nóma togoblórr, ibü ene kupo balngón ubia ugón yazeblórr.  
\v 39 Sip a gout ene nugup tiz obzek kwata tibióbbóka olngolórr. Solodó ene ópala küsil kupo balngónónóp. Ngibürr ngüin wibagótórrón, ngibürr ngüin kari baeb pokopükü, ngibürr ngüin wirri baeb pokopükü.\f + \fr 30:39 \ft Zeikob abün sip akó gout yazebórr zitülkus God oya bles yónürr, nugup tizabbókamde koke (31:9).\f*  
\v 40 Zeikob ene küsil sip a gout kupo nürrgrrütóp ene dudu ngorodógabi. Wa barre sip a gout irrbünürr obzek ama Leibanón pug a wi-wi sopae kwóbdü. Wa tóbankü sip a gout yabül we ngarkwatódó tómbapónórr. Wa tóba yabül Leibanónpükü koke dayónürr.  
\v 41 Ene arüng sip a gout kubó dabyónüm nóma bairre, Zeikob kubó ene tiz ibü obzek kwata irrbüle ene nae kurrópdü. Ene igósüm, i kubó ene tiz minggüpanandó dabyónórre.  
\v 42 Zeikob nugup tiz koke irrbünürr arüng-koke sip a gout, ibü obzek kwata. Da olgabi módóga, arüng-koke sip a gout Leibanka ogoblórr. A morroal arüng klama Zeikobka ogoblórr.  
\v 43 Inzande Zeikob wirri mórrel pamóm bainürr. Oya abün sip a gout, leba zaget kolpam, akó ⌊kamel⌋ a ⌊donki⌋ kwarilürr.   
\c 31  
\s1 Zeikob Leibankagab Busorr  
\p
\v 1 Darrpan ngürr Zeikob arrkrrurr Leibanón simanal olmala ne poko ikik kwarilürr wagó, “Zeikob mibü aban blaman elklaza kuri imtyónürr; wa tóba mórrel kuri ipadórr mibü aban elklazadógab!”  
\v 2 Zeikob ta umul bainürr Leibanón tórrmen tulmila ama darrü tonarr bainürr; ngaen-gógópan inzan koke yarilürr.  
\v 3 Da ⌊\nd Lod\nd*⌋ Zeikobka bóktanórr wagó, “Ugó alkomól moba abalbobatalab tüpdü akó moba zonaretaldó. Ka sab marüka asi namulo.”   
\p
\v 4 Da módóga, Zeikob bóktan we zirrapónórr Rreizel a Lia ibü tótókóm ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ ngabkan bwóbdü.  
\v 5 Wa ibüka bóktanórr wagó, “Ka kuri esena yabü aban tórrmen tulmil ngaen inzan koke yarilürr. A kürü aban God kankü asi yarilürr.  
\v 6 E umulamli ka yabü abankü kólba amkoman arüngi zaget namülnürrü.  
\v 7 A yabü aba ma kürü pugdü küngrilürr; wa kürü darrem kla amaiksimaik nangónónóp 10 münüm. God ma oya koke ok yónürr kürü kulainüm.  
\v 8 Leiban igó nóma bóktanórr wagó, ‘Pug pokopükü sip a gout marü darrem kwarile,’ da God wató tónggapónórr blaman sip a gouta pug pokopükü kupo balngónóm. A Leiban igó nóma bóktanórr wagó, ‘Wi bagótórrón sip a gout marü darrem kwarile,’ da God wató tónggapónórr blaman sip a gouta wi bagótórrón kupo balngónóm.  
\v 9 Inzan kwata God yabü aban sip a gout kuri imtyónürr, ama kürü kuri küliónürr.   
\p
\v 10 “Sip a gout, ibü darrpan pokodó ut ubi nóma semrranórr, ka igó nus umtulürrü. Ka we kla eserró simanal gouta ópalpükü nóma dabyónóp: ibü ngüin wi bagótórrón, pug pokopükü, akó póróm-póróm kwarilürr.  
\v 11 ⌊Godón anerrua⌋ kürüka nus bóktan yarilürr wagó, ‘Zeikob!’ Ka bóktan yalkomólórró wagó, ‘Ka inamüla.’  
\v 12 Da wa bóktanórr wagó, ‘Tai ngaka, ese! Ne simanal gouta ópal goutpükü dabyóndako, ibü ngüin wi bagótórrón, pug pokopükü, akó póróm-póróm kwarilürr. Ka ini poko igósidi tónggapóna, zitülkus ka blaman ene poko basen namülnürrü Leiban marüka nebóka elngólórr.  
\v 13 Ka ne Godla marüka nótó okaka tübyónürr Betelóm, ma ne ⌊olib⌋ oel nóla ekarró ingülküp kwitüdü kürü ⌊ótókóm⌋, akó ma ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ nóla tónggapórró kürüka. Ma ugó bupa, da ini kantrri amgat. Moba amtómól tüpdü alkomól.’”   
\p
\v 14 Rreizel a Lia bóktan we yalkomólórri, “Kibü aban elklaza ia asi korale kibü azebóm oya büdül kakóm?  
\v 15 Wa kibü amkoman mogob kol niszan ngakanda. Wa kibü marüka darreme tómrókórr, da wa ene mani kuri elolórr.  
\v 16 Amkoman, God blaman ne elklaza mibü abdógab kuri imtyónürr, errkya ma midipa akó mibü olmalabko. Da ma tónggapó, marü God enezan mile.”   
\p
\v 17 Da módóga, Zeikob bupadórr, tóba kol a olmal ⌊kamelab⌋ kwitüdü we yamselórr,  
\v 18 da wa tóba blaman ngabyón lar singül kwata nolngomólnóp, akó blaman ne elklaza kwób isurr Padan Arramóm. Wa we klampükü alkomólórr tóba abdó Aesakka, Keinan tüpdü.  
\v 19 I solkwat bakonórr, Rreizel tóba aban müótan obae godab dandang kla gómól-gómól ngaen-gógópan ugón yazebórr, Leiban nóma wamórr sip ngüin alüküm.  
\v 20 Ene kwitüm, Zeikob Leibanón, Arramia pam, we ilklió iliónürr; wa oya koke umul-umulan ngitanórr wagó, wa busodase.  
\v 21 Da wa tóba blaman elklazapükü we busorr oya ne kla koralórr. Wa Yuprreitis tobarr we banikürr, obzek ama ola yarilürr Gilead podopükü bwóbdü.   
\s1 Leiban Zeikobón Solkwat Akyanórr  
\p
\v 22 Aüd ngim ngürrdü, Leibanón ugón izazilóp wagó, Zeikob busorróna.  
\v 23 Leiban tóba simanal zonaretal yazebórr, da 7 ngürrüm Zeikobón we kolakyanónóp solkwat. Oya we emrrónóp Gilead podopükü bwóbdü.  
\v 24 Da God ene irrüb nus tamórr Leibanka, Arramia pam, da oyaka we tóbtanórr wagó, “Ma umul-umul namulo Zeikobka kolae poko bóktan-gum!”   
\p
\v 25 Leiban Zeikobón nóma emrranórr, wa tóba palae müót Gilead podopükü bwóbdü ingrinürr singül kwata. Leiban tóba zonaretalpükü tibiób palae müót ta ola balmelóp.  
\v 26 Leiban Zeikobka bóktanórr wagó, “Ma ia poko tónggapórró? Ma kürü ilklió kliórrü, akó ma kürü ngul olom nis gómól kwata tüdódürrü, wamaka ma gazirr pokodügab nüpadórró.  
\v 27 Ma kürükagab piküpan iade sibsorró akó ilklió kliórrü kürü? Ma kürü koke iade küzazilürrü? Ene igósidi, ka marü ki zirrkapórró barnginwómi wórrpükü, tambarran\f + \fr 31:27 \fq tambarran\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq tambourine\ft .\f* bólkalkü akó ap\f + \fr 31:27 \fq ap \ft gitazan klama. Oya dokyanan syeako. Mórrke-mórrke módóga: \fq harp\ft .\f* bapulkü.  
\v 28 Ma ta kürü koke ok kyórró kólba bobatal akó ngul olom nis aprüküm ibü yawal boweanóm. Ma gonggo poko tónggapórró!  
\v 29 Kürü ene arüng asine marü kulainüm. A irrüb marü aban God kürüka tóbtóne wagó, ‘Ma umul-umul namulo Zeikobka kolae poko bóktan-gum!’  
\v 30 Ma igósidi bupadórró, zitülkus marü wirrian ubia müpadórr moba aban müót basirrdü alkomólóm. A ma kürü godab dandang kla gómól-gómól iade yazebórró?”   
\p
\v 31 Zeikob bóktan yalkomólórr Leibanka wagó, “Ka gum namülnürrü, zitülkus kamaka ma sab moba óp olom nis arüngi nüpüdo kürükagab.  
\v 32 Ma ne darrü olom nóma eseno marü godab dandang kla noakamako, da wa koke ki ngyabe. Mibü zonaretalab ilküpdü ma müób kóbó yamkü, ia marü darrü kla kürüka asine. Asi ne nóma yarile, ipadke!” Zeikob umul-kók yarilürr wagó, Rreizel Leibanón obae godab dandang kla gómól-gómól wató yazebórr.   
\p
\v 33 Da Leiban Zeikobón palae müótüdü bangrinürr angónóm, akó Lian palae müótüdü bangrinürr, akó nis zaget kol nisab palae müótüdü ta bangrinürr, a wa ma darrü kla koke esenórr. Olgabi ama Rreizelón palae müótüdü bangrinürr.  
\v 34 Rreizel wató yazebórr oya obae godab dandang müótüdü kla, da tóba kamelan kakota mórran kla gómóldó kolatanórr, ó tüób ma ene kwitüdü mórran warilürr. Leiban blaman bwób engólórr ene palae müótüdü, a wa ma darrü kla koke esenórr.   
\p
\v 35 Rreizel tóba abdó bóktanórr wagó, “Ma kürüka ngürsilgu, ka kari gyaur kokela, a ka gaodó kokela marü obzek kwata zamngólóm, zitülkus ka kólba kolab azidpükümla.” Leiban ene palae müót enan engónórr, tóba obae godab dandang müótüdü kla ta kokean nósenóp.   
\p
\v 36 Leibanón nóma blakónórr, Zeikob ngürsil yarilürr oyaka, da bóktanórr wagó, “Ka ia laró kolae tórrmen tónggapórró? Ia ka laró kolae tonarr tónggapórró, da ma kürü igósidi kolakyandóla?  
\v 37 Da ma kürü blaman elklaza kuri bapila; darrü kla ia ma esena marü müótan ne kla yarilürr? Ma ne nóma esena, ini singri marü akó kürü pamkolpamab obzek kwata. Mibü nizan idi ki zaz tinünüm, amkoman ia nótóka.  
\v 38 Ka mankü 20 pailüm namülnürrü kókóta errkya. Marü sip a gout ibü bikóma koke kolae bainónóp. Ene tumum, ka darrü sip ngorodógab siman sip murr kokean elóngórró.  
\v 39 Ka marüka darrü büdül sip akó gout kokean sidódürrü, nurr lara ne kla okrralórr. Ka ibü gaodó kólbanóm sip a gout müliónürrü. Ngürr a irrüb gómól-gómól ne klama bamrüknóp, ma kürü darrem klamóm ta katonórró.  
\v 40 Inzan yarilürr kürüka: blaman ngürrzan abüs urura kürü koklamlórr; irrüb ma ka güb tórrngón aengnórró. Ka utüm nabe kainürrü.  
\v 41 Ka marü müótüdü namülnürrü 20 pailüm. Ka 14 pailüm zaget apoarró marü óp olom nisabkü, akó 6 pailüm marü sip a gout ngabkande, akó ma kürü zagetan darrem ta amaiksimaik yangórró 10 münüm.  
\v 42 Kürü abbobat Eibrra-amón God, akó kürü ab Aesak ne Godón gum angólórr, wa kankü babul ne nóma ki yaril, ma amkoman kürü ngaen ki zirrkapórró tang küpan. A God ma kürü müp ngasekalórr akó ka ne wirri zaget tómbapónórró, da sim irrüb God marü zaz mine.”   
\s1 Leiban a Zeikob Tibiób ⌊Alkamül-koke Tónggapórrón Bóktan⌋ Ingrirri  
\p
\v 43 Leiban Zeikobka bóktan yalkomólórr wagó, “Ini kol nis kürü óp olom nisamli; ibü ta ne olmalko, kürü olmalko, akó ini ne sip a gout ta kürüko. Blaman elklaza ma ne kla basendóla, kürüko. A ka ma errkya gaodó kokela darrü kla tónggapónóm kólba óp olom nis arrmatóm.  
\v 44 Yao, ugó tam, mi errkya alkamül-koke tónggapórrón bóktan angrindamli, matóka kótó, da mibü sab we bóktana alngomól yarile.”   
\p
\v 45 Da Zeikob wirri ingülküp ipadórr, da alaninürr, ene bóktan gyagüpi amaiküm.  
\v 46 Wa tóba pamdó bóktanórr wagó, “Ngibürr ingülküp dakainam.” Da i ingülküp yazebóp, darrpan kwób we apónóp. Da i blamana alo we elop ene ingülküp kwób ne yarilürr.  
\v 47 Leiban ene ingülküp kwób ngi we ngyesilürr wagó, Zegarr Sa-aduta,\f + \fr 31:47 \fq Zegarr Sa-aduta \ft ngian küp Arram bóktane módóga: \fq gyagüpi amanik ingülküp kwób.\f* akó Zeikob ta ngi ngyesilürr wagó, Galid.\f + \fr 31:47 \fq Galid \ft ngian küp módóga Ibrru bóktane: \fq gyagüpi amanik ingülküp kwób.\f*   
\p
\v 48 Leiban Zeikobka bóktanórr wagó, “Ini ne ingülküp kwóbe errkya mibü gyagüpi amanik timama; matóka kótó.” Zeikob ene ingülküp kwób Galidbóka igósidi ngyesilürr.  
\v 49 Leiban ta bóktanórr wagó, “\nd Lod\nd* sab ilküp ki singri mibüka, mi sab enezan bürrgrrüti,” da ene ingülküp kwóban darrü ngi we kla yarilürr, Mizpa.\f + \fr 31:49 \fq Mizpa \ft ngian küp módóga: barrkyanan kwit azil müót (Mórrke-mórrke módóga: \fq watchtower\ft ). \f*  
\v 50 Leiban akó bóktanórr wagó, “Ma ne sab kürü óp olom nis kle-kle nóma ngankalo, ó akó ma ne ngibürr kol nóma bumigo, mibü ne darrü pama koke nóma tósene, gyagüpi wam, God mibü wató ngabkanda.”   
\p
\v 51 Leiban akó Zeikobka bóktanórr wagó, “Ingülküp kwób yóni, akó kokrrap ingülküp ta yóni, ka ne kla alanina mibü aodó, matóka kótó.  
\v 52 Ini ingülküp kwób akó ini alanirrün ingülküp mibü timam nisamli, wagó, ka sab koke bórrgrróto marü kolae ainüm, ó ma ta inzan, ma sab koke tóbgrróto kürü kolae ainüm.  
\v 53 Eibrra-amón God akó Na-orrón God, ibü ab nisab God nótóke, mibü sab wató ki zaz tiyón.”  
\p Da Zeikob arüng alkamül-koke bóktan we tónggapónórr Godón ngidü, oya ab Aesak ne Godón gum angólórr.  
\v 54 Zeikob ola podopükü bwóbdü ngóyón lar emkalórr, da ngibürr murr poko urdü yamselórr Godón agürüm, da akó tóba kolpam we ngibaunürr usakü ene ngibürr murr poko alóngóm. Ibü alongaloa nóma blakónórr, i ene irrüb ola bazurrurr.   
\p
\v 55 Zokrrok darrü irrbi, Leiban tóba bobatal akó óp olom nis nüprükóp, akó bles nütünóp. Da Leiban ibü we bimgatórr, ama tóba bwóbdü alkomólórr.   
\c 32  
\s1 Zeikob Isaon Asenóm Tómbapónda  
\p
\v 1 Zeikob ta inzan tóba kwata wamórr, da Godón ngibürr anerrua oya semrrónóp.  
\v 2 Wa ibü nóma nósenóp, wa bóktanórr wagó, “Ini Godón marrgu-e!” Da wa ene bwób Ma-anayimbóka\f + \fr 32:2 \fq Ma-anayim \ft ngian küp módóga: \fq nis marrgu.\f* igósidi ngyesilürr.   
\p
\v 3 Zeikob ngibürr yada ódód pam zirrnapónóp oya singül kwata tóba naretódó Isaoka, Seirr bwóbdü, Idom tüpdü.  
\v 4 Wa ibü igó bóktan ikik nókrrónóp wagó, “E kubó ini poko bóktónane kürü wirri pamdó Isaoka: ‘Zeikob, marü zaget pam, ini bóktan zirrsapóne marüka, ka Leibanka ngyaben namülnürrü, kókó tai ini ngarkwat.  
\v 5 Kürü ⌊kau⌋, ⌊donki⌋, ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ asiko, akó ópal a simanal ⌊leba zaget⌋ kolpam. Ka ini bóktan marüka zirrapóndóla, kürü wirri pam, igósüm ma moba obzek kwata kürüka morroal eseno.’”   
\p
\v 6 Yada ódód pama nóma tóbakonórr Zeikobka, i sidrrütóp wagó, “Ki marü naretódó, Isaoka ogoba. Wa errkya kwat-kwata marü asenóm. Wa 400 ngarkwat pampüküma.”  
\v 7 Zeikobón wirri guma ipadórr, akó müp gyagüpitótóka simiógürr. Wa pamkolpam nis kopo nangónórr, wankü nidi kwarilürr. Akó sip a gout, kau, akó ⌊kamel⌋, ibü ta inzan nangónóp.  
\v 8 Wa gyagüpi wamórr wagó, “Isao ne sab nóma tame ngaensingül kopodó gazirrüm, darrü kopoan kekam yarile busom.”   
\p
\v 9 Da Zeikob tóre ekorr wagó, “Kürü abbobat Eibrra-amón Godóe, akó kürü ab Aesakón God, kürü tóre turrkrru. O ⌊\nd Lod\nd*⌋, ma kürüka tóbtarró wagó, ‘Mobanan tüpdü akó moba zitül pamkolpamdó alkomólke’, akó wagó, ‘Ka sab morroal sidüdo marüka.’  
\v 10 Ka marü ngarkwatódó kokela, ma ne morroal tonarr okaka simzazilürrü kürüka, marü zaget pam, akó ma ne kla tómbapónórr kürüka, mazan bóktarró. Ka Zodan tobarr nóma baniknürrü, kürü wata tupuruan yarilürr. Kürü ma errkya nis wirri kopo nisamli!  
\v 11 Kürü zid kyó, ka tóredóla, kólba naretan tangdógab, Isao, zitülkus ka gumla wa kubó tame kürü amkalóm, akó aipal tibiób olmalpükü.  
\v 12 Da ma ta tóbtarró wagó, ‘Amkoman, ka sab morroal sidüdo marüka, akó ka marü olmalbobatal abün ninünümo, ena bürrkós, malu nóreszane.’”   
\p
\v 13 Zeikob ene irrüb ola umtulürr, akó darrü irrbi oya ne ngabyón lar kwarilürr, wa Isaonkü ini ngarkwat ⌊gyaur kla⌋ ilianórr:  
\v 14 200 ópal gout akó 20 simanal gout, 200 ópal sip akó 20 simanal sip,  
\v 15 30 ngómrin ópal kamel tibiób kupopükü, 40 ópal kau akó 10 simanal kau, 20 ópal donki akó 10 simanal donki.  
\v 16 Wa ibü wirri ngorodógab tibi-tibi arrgrratlórr, da zaget pamab tangdó irrbünürr, akó wa ibüka bóktanórr wagó, “E kürü singül kwata ogoblón; kan apólamke darrpan-darrpan ne kopoko.”   
\p
\v 17 Zeikob ngaensingül kopo ne zaget pama arüng bóktan ekyanórr wagó, “Kürü nareta Isao marü kubó nóma kómrróne akó mümtine, ‘Ma noanla, akó ma ia nubó tótókdóla, akó blaman ini ngabyón lar marü obzek kwata noanko?’  
\v 18 da ma igó bóktanke magó, ‘Ini marü zaget pam Zeikobón ngabyón larko. Wa gyaur kla zirrtapórre kürü wirri pam Isaonkü. Wa tüób kibü solodó akyanda.’”   
\p
\v 19 Zeikob akó dadan arüng bóktan nókyenóp nis ngim zaget pam, aüd ngim zaget pam, akó blaman ngibürr zaget pam oya ngabyón lar nidi nolngomólnóp, wagó, “E kubó wata dadan bóktan poko arüklamke Isaoka, e usakü nóma basenane.  
\v 20 E wata kubó inzan bóktalamke magó, ‘Marü zaget pama Zeikob kibü solodó akyanda.’” Zeikob gyagüpi wamlórr wagó, “Ka Isaon saul ino ini gyaur klame, ka singül kwata ne kla zirrbapóndóla; da solodó, ka oya nóma eseno, aprrapórr wa kubó kürü morroal küpüde.”  
\v 21 Da Zeikobón gyaur klama oya singül kwata ogoblórr, a wa ma tüób ene irrüb dadan marrgudü ola umtulürr.   
\s1 Zeikob a God Tibiób Bumiógtübumióg Namülnürri  
\p
\v 22 Ene dadan irrüb Zeikob türsümülürr, tóba kol nis nüpadórr, tóba zaget kol nis, akó tóba 11 simanal olmal, Zabok sang kus bwób baurrlürr.  
\v 23 Wa ibü dakla dorrodó nóma amanórr, tóba blaman elklazapükü zirrnapónóp dakla dorrodó.  
\v 24 Da Zeikob tebean we burrmatórr.  
\p Da darrü pama tamórr; i usadi we bumiógtübumióg namülnürri tai kókó sisa tuninürr.\x - \xo 32:24 \xt Oseya 12:4-5\x*\fig Zeikob darrü pampükü bumiógtumiógda.|alt="Jacob wrestling" src="CO00686B.TIF" size="span" copy="David C. Cook" ref="32:24" \fig*  
\v 25 Ene pama nóma ngakanórr igó, wa gaodó koke yarilürr Zeikobón ⌊ut-ut ainüm⌋, wa Zeikobón darrü kartül yamurrürr, da ubi augürr, wa ene pampükü nóma bumiógtübumióg yarilürr.  
\v 26 Da ene pama Zeikobka bóktanórr wagó, “Ka kya wamón, zitülkus sisa!”  
\p Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ka marü kokean molkomolo, kókó ma kubó kürü bles kino!”   
\p
\v 27 Ene pama oya imtinürr wagó, “Marü ngi ia nótóke?”  
\p Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Zeikob.”   
\p
\v 28 Da ene pama bóktanórr wagó, “Marü ngi sab myamem Zeikob koke yarile, a Isrrael,\f + \fr 32:28 \fq Isrrael \ft ngian küp módóga: \fq i Godódi bumiógtumióg namülnürri.\f* zitülkus ma God akó pamkolpampükü bumiógtübumióg namüla, da mató bórrgrróta.”\x - \xo 32:28 \xt Bwób Zitül 35:10\x*   
\p
\v 29 Da Zeikob oya imtinürr wagó, “Gyaurka, kürü moba ngi küzazil.”  
\p A wa bóktan yalkomólórr wagó, “Ma kürü ngim iade kümtina?” Da wa oya we bles yónürr.   
\p
\v 30 Da Zeikob ene bwób Penielbóka\f + \fr 32:30 \fq Peniel \ft ngian küp módóga: \fq Godón obzek.\f* igósidi ngyesilürr wagó, “Ene zitülkus módóga, ka Godón obzek esena, da ka ma wata arrólóla!”   
\p
\v 31 Abüsa tüngürürr Zeikob Peniel bwóbzan sórrgrratlórr, da Zeikob tóba kartül amkónkü wamlórr.  
\v 32 We zitülkusdü, kókó errkya\f + \fr 32:32 \fq errkya \ft wa ene tonarrbóka apónda, \fq Bwób Zitül\ft  peba ugón wialómóp.\f* ini ngürr, Isrrael pamkolpama kartül kusdü arróbórrón ne murrko koke alóngdako, zitülkus Zeikobón ene kartül murr yamurrürr.   
\c 33  
\s1 Zeikob a Isao Baserri  
\p
\v 1 Zeikob kwit yazilürr, da módóga, Isaon esenórr tótókde tóba 400 pampükü. Da olmal tibiób we nürrgrrütóp: Lian tóba, Rreizel akó nis leba zaget kol nisab go tibiób.  
\v 2 Zeikob zaget kol nis tibiób olmalpükü ngaensingül irrbünürr, da Lia akó tóba olmal ibü solkwat atanóm, akó Rreizel a Zosep solo dómdóm idi murrausürri.  
\v 3 Wa tüób singül apónórr ibükagab. Wa tóba naret nóma ngorram syónürr, wa tóba singül 7 münüm tüp elkomólólórr oya morroal angónóm.   
\p
\v 4 Isao sibsorr Zeikobka, da tange myangrao apónórr, oya iprükürr. Da i nizana yón namülnürri.  
\v 5 Isao kwit nóma yazilürr, wa kol nósenóp tibiób olmalpükü, da Zeikobón imtinürr wagó, “Ini ia nidipako mankü?”  
\p Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ini we olmalako, God tóba ⌊gail tonarrdógab⌋ kürü küliónürr.”   
\p
\v 6 Da zaget kol nisa tibiób olmalpükü ngorram sinóp, Isaon obzek kwata wakósingül nümgünóp, singül tüp elókóp.  
\v 7 Olgabi ma Lia tóba olmalpükü katókórr, wakósingül nümgünóp, singül tüp elókóp. Dómdóm Zosep a Rreizel ta inzan kairri.   
\p
\v 8 Isao imtinürr wagó, “Ka kwat-kwat ne ngabyón lar yabül tómrrónóma, ibü küp laróga?”  
\p Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü wirri pam, i gyaur klamako, igósüm ma moba obzek kwata kürüka morroal eseno.”   
\p
\v 9 A Isao bóktanórr wagó, “Kürü zoret, kürü gaodómako. Emorra marü ne klamko mobankü.”   
\p
\v 10 Da Zeikob bóktanórr wagó, “Koke, gyaurka! Ma moba obzek kwata kürüka ne morroal nóma seserró, ini gyaur kla kürükagab sazeb. Marü obzek asende, wamaka ka Godón obzek kuri sesena, zitülkus ma kürü errkyadan morroal kuri küpüda.  
\v 11 Gyaurka, ini gyaur kla sazeb, ka marünkü ne kla simarrua. God kürüka gail tonarr yarilürr, akó wa kürü abün elklaza küliónürr, ka ne klamóm namülnürrü.” Zeikob Isaon wata arüngi yatolórr, kókó Isao oya ubi ipadórr ene gyaur kla azebóm.   
\p
\v 12 Da Isao bóktanórr wagó, “Ugó tómbapó, da nau; mi darrpan mün aurri.”   
\p
\v 13 A Zeikob oyaka bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü wirri pam, ma umulóla igó poko wa, olmal arüng kokeako, akó ka umul-umul namulo ópal ⌊sip⌋ akó ópal ⌊kau⌋ ngabkanóm, zitülkus ibü kupo ngóm taedómako. Mi ibü ne wirri arüngi nóma amarru kwarilo wata darrpan ngürrüm, blamana kubó nurrbarine.  
\v 14 Da kürü wirri pam, ma ngaensingül wamlón kürükagab, marü zaget pam. Ka kubó zaorrón akyalo, ngabyón larab akó olmalab agól ngarkwatódó, kókó ka sab marü memrrono, kürü wirri pam, Seirr bwóbdü, Idom tüpdü.”   
\p
\v 15 Da Isao bóktanórr wagó, “Ka ta kubó kólba ngibürr zaget pam marüka módó bimgüta.”  
\p Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Ma ene poko iade tónggapónóm kaindóla? Kürü wirri pam, ma moba obzek kwata kürüka morroal esena, ene gaodó kuri namüla.”   
\p
\v 16 Da ene ngürr Isao bupadórr Seirr bwóbdü alkomólóm.  
\v 17 A Zeikob ma Sukot wamórr. Wa ola tóbankü müót elórr akó murr müót balmelórr tóba ngabyón larabkü. Ene basirr ngi igósidi ngyesilóp Sukot.\f + \fr 33:17 \fq Sukot \ft ngian küp módóga: \fq murr müót.\f*   
\p
\v 18 Zeikob Padan Arram nóma amgatórr, wa Syekem wirri basirrdü morroal tübzilürr, Keinan tüp kugupidü, akó wa darrü marrgu wirri basirran obzek kwata tónggapónórr.  
\v 19 Wa tóba palae müót ne balmelórr, ene tüp poko 100 ⌊silba⌋ poko-e amiógürr Amorrón simanal olmaldógab, Syekemón ab.\x - \xo 33:19 \xt Zosyua 24:32; Zon 4:5\x*  
\v 20 Wa ⌊alta⌋ ola elórr ene tüp pokodó, da ngi ngyesilürr wagó, El,\f + \fr 33:20 \fq El \ft ngi Ibrru bóktan opora. Oya küp módóga: \fq God.\f* Isrraelón Gode.   
\c 34  
\s1 Syekem Daenan Kle Tiz Wangónórr  
\p
\v 1 Darrpan ngürr Daena, Lia ne óp olom osenórr Zeikobkagab, wa Keinan basirr kol bangónóm natókórr.  
\v 2 Ene bwób singüldü balngomól pam Amorr, Ibait bóktan pam, oya siman olom ngi Syekem yarilürr. Daenan nóma osenórr, zumiógürr, da oya kle tiz wangónórr.  
\v 3 Syekemón moboküpa arróbórr Daenaka, Zeikobón óp olom, da oya ubia wamórr Daenakamóm, akó wa mis ikik yazeblórr oyaka.  
\v 4 Da Syekem tóba abdó Amorrka bóktanórr wagó, “Ene ngulmokur kürünkü upa kolóm!”   
\p
\v 5 Zeikob nóma arrkrrurr wagó, oya óp olom, Daenan, kuri kle wangóne, oya simanal olmal ugón ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ ngabkan bwóbdü kwarilürr. Wa darrü poko koke bóktanórr enekwata, kókó i müót basirrdü tübabzilürr.   
\p
\v 6 Da Syekemón aba, Amorr, Zeikobka Daenankwata bóktanóm wamórr.  
\v 7 Zeikobón simanal olmala nóma barrkrrurr, i sip a gout ngabkan bwóbdügab ugón tóbakonórr. I gyaur akó wirri ngürsil kwarilürr, zitülkus Syekem ne kolaean poko tónggapónórr, Isrrael pamkolpamab ilküpdü büód sidódürr. Ene dümdüm koke yarilürr Zeikobón óp olompükü nóma umtulürr; ene tónggapón-koke poko yarilürr.  
\v 8 A Amorr ibüka bóktanórr wagó, “Kürü siman olom, Syekem, oya wirri ubia kuri wame marü óp olomdó. Gyaurka, ekya oya kolóm.  
\v 9 Mi sab kol gyabalómnórre; e kibü ngul olmal twazeblo, akó ki go darrem yabünüm ngul olmal wazeblo kibiób kolóm.  
\v 10 E kinkü ae ngyabelam. Tüp módóga, popada yabüka! Ngyabelamke ini tüpdü. Agóltagól\f + \fr 34:10 \fq agóltagól\ft , darrü küp módóga: \fqa elklaza darrem-darrem bumióg.\f* akó tüp poko bumióg sab popa yarile.”   
\p
\v 11 Da Syekem bóktanórr Daenan abdó akó simanal bólbótaldó wagó, “E yabiób obzek kwata kürüka ne morroal nóma seserre, da ka sab yabü nüliónünümo, e kubó kürü ne klamóm kilane.  
\v 12 Ini kolan darrem akó ka sab ne gyaur kla samtülo, yabiób ubi ngarkwatódó irrbünam. Ka sab ekrralo, e kubó kürü ne klamóm kilórre. E wata kürü ene ngul oloman kókyenam kolóm.”   
\p
\v 13 Zitülkus Syekem ibü bólbót, Daenan, kle tiz wangónórr, Zeikobón simanal olmala Syekem akó oya ab, Amorr, ibüka ilklió bülión bóktan yalkomólóp.  
\v 14 I bóktónóp wagó, “Ki inzan kla kokean tónggapórre; ki kibiób bólbót kokean ekyerre ⌊gyabi sopae singgalgón⌋-koke pam. Ene büód poko yarile kibüka.  
\v 15 A ki darrpan dümdümdü ubi bairre: e sab kizan bainane, yabü blaman pamab gyabi sopae ne singgalgórrón nóma korale.  
\v 16 Da mi sab kol gyabalómlo. Akó ki sab yabü aodó ngyabenórre; mi sab darrpan kolpamóm bairre.  
\v 17 A e ne koke nóma ubi bairre yabiób pamab gyabi sopae singgalgónóm, ki sab kibiób bólbót upudórre, da ogobo.”   
\p
\v 18 Amorr a Syekem abirri, i ne gyagüpitótók bóktan ingrinóp.  
\v 19 Da Syekem koke ürrbainürr i oya ne poko tónggapónóm ilóp, zitülkus oya wirri ubi yarilürr Zeikobón óp olomdó. Syekem wirri ngi pam yarilürr Amorrón müótan pamkolpamdógab.   
\p
\v 20 Da Amorr akó tóba siman olom Syekem we aurrürri kwób bazen pokodó, ibü wirri basirran barrbün mamtaedó, tibiób basirr pamdó bóktanóm.  
\v 21 I bóktarri wagó, “Ini pam morroal tonarrako mibüka, i ki ngyabelam mibü tüpdü, akó ki agóltagól koralón, zitülkus tüp wirria ibünkü. Mi sab ibü ópal olmal mibiób kolóm wazeblo, akó mi sab mibiób ópal olmal ibü nüliónórre kolóm.  
\v 22 A ene pama ubi bairre minkü ngyabenóm akó darrpan kolpamóm bainüm wata ini darrpan dümdümdü wagó, mibü blaman pamab gyabi sopae singgalgórrón kwarile ibüzanko.  
\v 23 Mi ne ini kla nóma tónggapórre, ibü sip a gout akó ngibürr ngabyón lar sab mibü iade kwarile. Mi ibü ubi ipüdórre, da i sab minkü aini iade ngyabenórre.”   
\p
\v 24 Da blaman pam ene wirri basirran barrbün mamtaedó nidi kwób bazelórr, ubi bainóp Amorr akó Syekem ibü bóktandó, da blaman simanal olmal akó pam ene wirri basirrdü ibü gyabi sopae singgalgónóp.   
\p
\v 25 Aüd ngim ngürrdü, blaman pam gyabi sopae singgalgórrón azidüdü nóma kwarilürr, Zeikobón siman olom nis, Simion akó Libae, Daenan siman bólbót nis, tibiób gazirr turrik nüpadrri, da gazirrüm sakó-sakó aurrürri ene wirri basirrdü. Umul-koke arrkürr gazirr yarilürr, da nizana ene wirri basirran blaman pam büdülümpükü ekrrarri.  
\v 26 I Amorrón tóba siman olom Syekem ta gazirr turriki büdülümpükü nómkólóp, akó Daenan Syekemón müótüdügab urruarri, da i ene basirr we amgütóp.  
\v 27 Zeikobón ngibürr simanal olmala büdül büb tómrrónóp, da wirri basirrdü blaman ne elklaza kwarilürr popa yazebóp, ibü bólbót Daenan kle tiz nóla wangónóp.  
\v 28 Ibü sip a gout, ⌊kau⌋, akó ⌊donki⌋ yazebóp. Akó i ta blaman elklaza yazebóp wirri basirr kugupidü, akó ngaon bwóbdü ne elklaza kwarilürr.  
\v 29 Ibü blaman ne mórrel elklaza kwarilürr, kol akó olmal, akó müót kugupidü blaman ne elklaza kwarilürr, barrmülürr.   
\p
\v 30 Da Zeikob, Simion akó Libae ibü nyalórr wagó, “E kürüka wirri müp kuri sidüdi. Keinan akó Perrez pamkolpama akó blaman pamkolpama ini tüpdü nidi ngyabendako, sab kürü alzizi kümaniknórre. Kürü aüdan pamako; i ne mibü akrranóm nóma dabirre akó mibüka ne nóma tóbrrónge, kótó akó kürü müótüdü pamkolpam, mibü sab kolae tirre.”   
\p
\v 31 A Simion akó Libae bóktan yalkomórri wagó, “Ia wa kibü bólbót inzan ki kle wangónól, wamaka wa popa kwatódó agól kolo?”   
\c 35  
\s1 God Zeikobón Nis Ngim Bles Yónürr Betelóm  
\p
\v 1 God Zeikobka bóktanórr wagó, “Bupa, da ugó wam Betel, kya ola ngyabelamke. Godónkü ⌊alta⌋ ola elke, wa marüka nóla okaka tübyónürr, ma moba naretan Isaon gum nóma busonürrü.”\x - \xo 35:1 \xt Bwób Zitül 28:11-17\x*   
\p
\v 2 Da Zeikob tóba müót kolpamdó akó wankü nidi kwarilürr, ibüka bóktanórr wagó, “E kubó amalamke blaman mogob godab dandang yabüka ne klamko, ó e yabiób bübpükü ta bagulamke mibü gida ngarkwatódó, akó dólóng mórrkenyórr bamelamke.  
\v 3 Yao, ugó bazeb, mi Betel tótókdakla, ka sab alta nóla elo Godka, kürü tóre nótó arrkrrurr ka müpdü nóma namülnürrü, akó kankü wa ta asi yarilürr ka negama wamnórró.”  
\v 4 Da i blamana tibiób mogob godab dandang kla Zeikobón ilinóp, akó i güblangdó ne rring bamelóp. Da módóga, Zeikob tüp kugupi apónórr, blaman ene elklaza ola nodóp kugupidü, wirri ouk\f + \fr 35:4 \fq ouk \ft Mórrkean wirri nugupa. Mórrke-mórrke módóga: \fq oak.\f* nugup murrdü Syekem wirri basirr minggüpanandó.   
\p
\v 5 I we bazebórr, da minggüpanan wirri basirr pamkolpam Godónbókamde guma yazebórr, da i Zeikobón koke igósidi kolakyanónóp.   
\p
\v 6 Da módóga, Zeikob tóba pamkolpampükü Luz basirrdü we abzilürr Keinan tüpdü. Errkya\f + \fr 35:6 \fq errkya \ft ene tonarrbóka apónda, \fq Bwób Zitül\ft  peba ugón wialómóp.\f* ene basirr ngi igó ngiliandako, Betel.\f + \fr 35:6 \fq Betel \ft  ngian küp módóga: \fq Godón Müót.\f*  
\v 7 Wa alta ola elórr, ó wa ene tüp poko ngi we ngyesilürr wagó, El Betel,\f + \fr 35:7 \fq El Betel \ft ngian küp módóga: \fq Betel tüp pokoan God.\f* zitülkus God tóba we okaka tübyónürr Zeikobka, wa tóba naretan Isaon gum nóma tupsolürr.   
\p
\v 8 I Betelóm nóma ngyabenónóp, Deborra ugón nurrótókórr, Rrebekan zaget kol, oya ngóyón aip. I oya ouk nugup murrdü we ulungóp Betel basirr malubarrdóbóna.\f + \fr 35:8 \fq malubarr\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq south\ft . Isrrael pamkolpam, ibü malu bolmüótüdübóna yarilürr.\f* Da Zeikob ene poko ngi we ngyesilürr Alon Bakut.\f + \fr 35:8 \fq Alon Bakut \ft ngian küp módóga: \fq yón-gyaur ouk nugup.\f*   
\p
\v 9 Zeikob Padan Arramgabi nóma tolkomólórr, God akó nis ngim oyaka we okaka tübyónürr. Da wa oya bles yónürr.  
\v 10 God oyaka bóktanórr wagó, “Marü ngi wa Zeikobe, a marü ma sab Zeikobbóka myamem koke ngimlianórre; marü ngi ma errkya módóga, Isrrael.” Da ngi we ekyanórr, Isrrael.\f + \fr 35:10 \ft Isrrael ngian küp módóga: \fq i Godódi bumiógtumióg namülnürri.\f*\x - \xo 35:10 \xt Bwób Zitül 32:28\x*  
\v 11 God akó Zeikobka bóktanórr wagó, “Ka Wirrian Arüng Godla. Sab küppükü bailamke akó marü pamkolpama sab abün ki bainünüm! Marükagab sab kantrri, anda, abün kantrria tómbapónórre, ó marü olmalbobataldógabi sab ngibürra kingüm idi bairre.\x - \xo 35:11 \xt Bwób Zitül 17:4-8\x*  
\v 12 Ka Eibrra-am a Aesak ibü ne tüp nókyarró, ka akó marü akyandóla. Akó ka sab ini tüp marü olmalbobatal nókyenónómo marü büdül kakóm.”  
\v 13 Da God kwitüdü we kasilürr ene pokodógab, wa oyaka ne bóktanórr.   
\p
\v 14 Olgabi Zeikob kokrrapan ingülküp alaninürr\f + \fr 35:14 \ft Zeikob ene \fq kokrrap ingülküp\ft  Godón bóktan gyagüpi amaniküm alaninürr. \f* ene pokodó, God oyaka ne tóbtanórr. Zeikob anón gyaur kla akó ⌊olib⌋ oel ekanórr ene ingülküp kwitüm Godón ⌊ótókóm⌋.\x - \xo 35:14 \xt Bwób Zitül 28:18-19\x*  
\v 15 Da módóga, God Zeikobka ne tüp pokodó bóktanórr, Zeikob ene tüp poko ngi we ngyesilürr Betel.   
\s1 Rreizelón Büdül  
\p
\v 16 Zeikob tóba pamkolpampükü Betelgab we bupadórr Eprrat\f + \fr 35:16 \fq Eprrat\ft , oya darrü ngi módóga: \fq Betliem.\f* tótókóm. I ngibürr kan ngarkwat nóma kwarilürr Eprrat amrranóm, Rreizelón ugón twarrpinürr. Oya mórran müp yarilürr.  
\v 17 Rreizelón büba tai wirribóka azidüm nóma bainürr, oloma ugón tómtómólórr. Oya marrna ain kola we wyalórr wagó, “Ma gumgu, marü akó darrü siman oloma.”  
\v 18 Oya arróla nóma blakólórrma, Rreizel tóba dómdóm ngóni olom ngi we ngyesilürr Ben-Oni.\f + \fr 35:18 \fq Ben-Oni \ft ngian küp módóga: \fq ka wirri azid aengrró ini olomanbókamde.\f* Oya aba ma Benzamin ngi\f + \fr 35:18 \fq Benzamin \ft ngian küp módóga: \fq kürü tutul tangdó olom.\f* ngyesilürr.   
\p
\v 19 Rreizel nugu uroatórr, da nurrótókórr. Oya Eprrat kwat kabedó we ulungóp. Eprrat errkya Betliembóka ngiliandako.  
\v 20 Zeikob kokrrap ingülküp we alaninürr Rreizelón gapókdó. Errkya ene ingülküp zamngólórrón duduase, Rreizelón gapókdó timamzan.   
\p
\v 21 Da módóga, Zeikob\f + \fr 35:21 \fq Zeikob\ft : Ngibürr Mórrke-mórrke Godón Bukdü, Zeikobón Isrraelbóka ngilianda.\f* we bupadórr tóba pamkolpampükü, da wa tóba palae müót we balmelórr Migdal Ederr\f + \fr 35:21 \fq Migdal Ederr \ft ngian küp módóga: \fq barrkyanan kwit azil müót, ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ ngabkanóm.\f* kakota.   
\s1 Zeikobón Simanal Olmal  
\r (1 Krronikol 2:1-2)  
\p
\v 22 Zeikob ene bwóbdü nóma ngyaben yarilürr, Rruben Bilan palae müótüdü bangrinürr, da usadi we umturri, aban aüd ngim koldó. Solodó Zeikob tüób arrkrrurr ne pokoa tómbapónórr.  
\m Zeikobón 12 simanal olmal kwarilürr.   
\li1
\v 23 Lian we simanal olmal kwarilürr:  
\li2 Rruben, Zeikobón ngaen siman olom,  
\li2 Simion, Libae, Zuda, Isakarr, akó Zebulun.   
\li1
\v 24 Rreizelón nis siman olom nis namülnürri:  
\li2 Zosep akó Benzamin.   
\li1
\v 25 Rreizelón ⌊leba zaget⌋ koldógab, ngi Bila, oya nis siman olom nis namülnürri:  
\li2 Dan akó Naptali.   
\li1
\v 26 Lian leba zaget koldógab, ngi Zilpa, oya nis siman olom nis namülnürri:  
\li2 Gad akó Asyerr.  
\p Ini blaman Zeikobón simanal olmalko, oyakagab nidi tóbabótórr Padan Arramóm.   
\s1 Aesakón Büdül  
\p
\v 27 Da módóga, Zeikob tóba olmalkolpükü we tolkomólórr tóba abdó Aesakka, Mamrre basirrdü, Kirriat Arrba wirri basirr minggüpanandó. Ene basirr ngi errkya módóga, Ibrron, Eibrra-am a Aesak ne ngyabenórri.\x - \xo 35:27 \xt Bwób Zitül 13:18\x*  
\v 28 Aesak 180 pailüm ngyabelórr.  
\v 29 Wa dómdóm ngón we semanórr, da nurrótókórr wirri kokrrap ngyaben kakóm, oya ne abün morroal pail kwarilürr. Da wa tóba abalbobatal nómrrónóp, ngaen nidi nurrbarinóp. Oya olom nisa Isao a Zeikob gapókdó we ingrirri.   
\c 36  
\s1 Isaon Simanal Olmalbobatal  
\r (1 Krronikol 1:34-37)  
\p
\v 1 Ini Isaon simanal olmalbobatalab ngiko (oya darrü ngi Idom yarilürr).   
\b  
\pi1
\v 2 Isao mogob kol nis nümiógürr Keinan tüpdügab: Ada, Elonón óp olom, wa Et zitül pam yarilürr, akó O-olibama, Anan óp olom, Zibionón bobat, wa Ibae zitül pam yarilürr.  
\v 3 Wa akó zumiógürr Basematón, Isma-elón\f + \fr 36:3 \fq Isma-el \ft Eibrra-amón siman olom yarilürr Agarrkagab, Serran leba zaget kol. Da módóga, Isma-el tóba nungzamón zumiógürr.\f* óp olom, Nebayotón bólbót.   
\pi1
\v 4 Ada Elipazón ilngumilürr Isaonkü, Basemat Rreuelón ilngumilürr.  
\v 5 Akó O-olibama ibü balngónórr: Zeus, Zalam, akó Korra. Ini Isaon simanal olmal kwarilürr, Keinan tüpdü oya aüd kola nibiób balngónóp.   
\pi1
\v 6 Isao tóba kol yazebórr, tóba simanal olmal, tóba ópal olmal, akó blaman nidi ngyabenónóp wankü, akó oya blaman ngabyón lar, akó blaman elklaza wa ne kla yazebórr Keinan tüpdü, da wa tóba zoret Zeikobkagab barrkyanan kan wamórr darrü tüpdü.  
\v 7 Zitülkus módóga, ibü elklaza akó ngabyón lar abün kwarilürr, akó ibü darrpan pokodó ngyaben gaodó koke yarilürr. Tüp gaodó koke yarilürr ibü tangbamtinüm ibü ngabyón lardógab.  
\v 8 Da Isao (oya darrü ngi Idom) Seirr\f + \fr 36:8 \fq Seirr\ft , oya darrü ngi módóga: \fq Idom.\f* podopükü bwóbdü ngyabenóm wamórr.   
\p
\v 9 Isao Idom pam kopoab abbobat yarilürr, nidi ngyabenónóp Seirr podopükü bwóbdü. Ini Isaon simanal olmalbobatalab ngiko.   
\b  
\li1
\v 10 Isaon siman olom nisab ngi idi namülnürri:  
\li2 Elipaz, Adakagab, akó Rreuel, Basematkagab.   
\li1
\v 11 Elipazón simanal olmalab ngi idi kwarilürr:  
\li2 Teman, Omarr, Zepo, Gatam, akó Kenaz.  
\v 12 Isaon siman olom Elipaz, oya nis ngim kol Timna wató warilürr. Timna Amalekón ilngumilürr. Ini Adan simanal bobatalko, Isaon ngaen kol nótó warilürr.   
\li1
\v 13 Rreuelón simanal olmalab ngi idi kwarilürr:  
\li2 Na-at, Zerra, Sama, akó Miza. Ini Basematón simanal bobatalko, Isaon nis ngim kol nótó warilürr.   
\li1
\v 14 Isaon aüd ngim kol, O-olibama, Anan óp olom, Zibionón óp bobat, oya simanal olmalab ngi idi kwarilürr:  
\li2 Zeus, Zalam, akó Korra.   
\p
\v 15 Isaon olmalbobatalab zitül singüldü balngomól pam idi koralórr:  
\li1 Isaon ngaen olom Elipaz, oya simanal olmal:  
\li2 Teman, Omarr, Zepo, Kenaz,  
\v 16 Korra, Gatam, akó Amalek. Ini zitül singüldü balngomól pam koralórr Idom tüpdü, Elipazkagab, Adan simanal bobatal, Isaon kol.   
\li1
\v 17 Isaon siman olom Rreuel, oya simanal olmal:  
\li2 Na-at, Zerra, Sama, akó Miza. Ini zitül singüldü balngomól pam koralórr Idom tüpdü Rreuelkagab, Basematón simanal bobatal, Isaon kol.   
\li1
\v 18 Isaon kol O-olibama, oya simanal olmalab ngi idi koralórr:  
\li2 Zeus, Zalam, akó Korra. Ini zitül singüldü balngomól pam koralórr Isaon kol O-olibamakagab, Anan óp olom.   
\p
\v 19 Ini blaman Isaon simanal olmalbobatalko, akó ibü singüldü balngomól pam.   
\s1 Seirrün Olmalbobatal Ngi  
\r (1 Krronikol 1:38-42)  
\p
\v 20 Seirr darrü Orr pam yarilürr. Oya simanal olmalab ngi módógako:  
\li2 Lotan, Syobal, Zibion, Ana,  
\v 21 Disyon, Ezerr, akó Disyan. Ini Orr pamkolpamab zitül singüldü balngomól pam koralórr, ngaen Idom tüpdü nidi ngyabenónóp.   
\li1
\v 22 Lotanón siman olom nisab ngi idi namülnürri:  
\li2 Orri akó Eman. Timna Lotanón óp bólbót warilürr.   
\li1
\v 23 Syobalón simanal olmalab ngi idi koralórr:  
\li2 Alban, Mana-at, Ebal, Syepo, akó Onam.   
\li1
\v 24 Zibionón siman olom nisab ngi idi namülnürri:  
\li2 Aya akó Ana. Ini we Ana-e, urur nae arób nótó nósenóp, tóba aban ⌊donkizan⌋ ngabkalórr ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋.   
\li1
\v 25 Anan olom nisab ngi idi namülnürri:  
\li2 Disyon akó O-olibama. O-olibama wa Anan óp olom warilürr.   
\li1
\v 26 Disyonón simanal olmalab ngi idi koralórr:  
\li2 Emdan, Esban, Itrran, akó Kerran.   
\li1
\v 27 Ezerrón simanal olmalab ngi idi koralórr:  
\li2 Bilan, Za-aban, akó Akan.   
\li1
\v 28 Disyanón siman olom nisab ngi idi namülnürri:  
\li2 Uz akó Arran.   
\li1
\v 29-30 Ini Orr pamkolpamab zitül singüldü balngomól pam koralórr Idom tüpdü:  
\li2 Lotan, Syobal, Zibion, Ana, Disyon, Ezerr, akó Disyan.   
\s1 Idom Tüpan King  
\r (1 Krronikol 1:43-54)  
\p
\v 31 Ngaen, Isrraelón king küsilan nóma kwarilürr, ini pam ugón Idom tüpan king koralórr:   
\li2
\v 32 Bela, Beorrón siman olom, ngaen-gógópan Idom king wató yarilürr. Oya wirri basirran ngi Din-aba yarilürr.   
\li1
\v 33 Bela nóma nurrótókórr, Zobab, Zerran siman olom, Bozrra wirri basirrdügab, kingüm bainürr oya pabodó.   
\li1
\v 34 Zobab nóma nurrótókórr, Usyam, Teman pamkolpamdógab, kingüm bainürr oya pabodó.   
\li1
\v 35 Usyam nóma nurrótókórr, Adad, Bedadón siman olom, kingüm bainürr oya pabodó. Wa Moab tüpdü wamórr Midian pampükü gazirrüm, da ibü memokan ut-ut ninóp. Oya wirri basirr ngi Abit.   
\li1
\v 36 Adad nóma nurrótókórr, Samla, Masrreka wirri basirrdügab, kingüm bainürr oya pabodó.   
\li1
\v 37 Samla nóma nurrótókórr, Syaol kingüm bainürr oya pabodó. Wa Rreobot wirri basirr pam yarilürr, Yuprreitis tobarr kabedó.   
\li1
\v 38 Syaol nóma nurrótókórr, Ba-al-Anan, Akborrón siman olom, kingüm bainürr oya pabodó.   
\li1
\v 39 Ba-al-Anan, Akborrón siman oloma nóma nurrótókórr, Adad kingüm bainürr oya pabodó. Oya wirri basirr ngi Pao yarilürr, akó oya kolan ngi Me-etabel warilürr. Wa Matrredón óp olom, Me-Za-abón bobat.   
\p
\v 40 Isaon olmalbobatalab zitül singüldü balngomól pamab ngi módógako:  
\li2 Timna, Alba, Zetet,  
\v 41 O-olibama, Ela, Pinon,  
\v 42 Kenaz, Teman, Mibzarr,  
\v 43 Magdiel, akó Irram. Ini Idom zitül singüldü balngomól pam kwarilürr, ibü ngyaben basirr iazan kwarilürr, i tibiób tüpdü enezan ngyabenónóp.  
\p Isao Idom pamkolpamab abbobat wató yarilürr.   
\c 37  
\s1 Zosepón Nus  
\p
\v 1 Zeikob we ngyabelórr Keinan tüpdü, ngaen Aesak, oya aba ne ngyabelórr.   
\p
\v 2 Ini Zeikobón olmalbobatalab póepe.  
\p Zosep, wa küsil olom yarilürr, pail ngarkwat 17. Wa tüób ⌊sip⌋ akó ⌊gout⌋ ngabkan pam yarilürr tóba naretalpükü. Zeikobón tokom ngim ne kol nis namülnürri, ngi Bila akó Zilpa,\f + \fr 37:2 \fq Bila akó Zilpa \ft Zeikobón tokom ngim kol nis namülnürri. Bila Rreizelón leba zaget kol warilürr. Oya nis siman olom nis ngi Dan akó Naptali. Zilpa Lian leba zaget kol warilürr. Oya nis siman olom nis ngi Gad akó Asyerr.\f* wa ibükagabi ta simanal olmal nósenóp. Zosep tóba abdó bóktan simarrulürr, oya naretala ne kolae tómbapónónóp.   
\p
\v 3 Zeikobón wirri ⌊moboküpdü ubi⌋ Zosepka yarilürr tóba ngibürr simanal olmaldógab, zitülkus oya myangande ilngumilürr. Wa oyankü morroalan kokrrapan mórrkenyórr arrgüpürr.  
\v 4 Oya naretala nóma umul bainóp wagó, ibü aban wirri moboküpdü ubi Zosepka yarilürr, a ibüka ma inzan koke, i oya alzizi amanik ugón bókyenóp akó i oyaka morroal tonarre koke ikik kwarilürr.   
\p
\v 5 Zosep darrü irrüb nus we umtulürr. Wa tóba naretal nóma nüzazilóp ene nusbóka, i oya alzizi amanik tai ama ugón we bókyenóp.\fig Zosep naretaldó tóba nus adrratóda.|alt="Joseph in the wheat field with two bothers" src="CO00698B.TIF" size="col" loc="37:5-8" copy="David C. Cook" ref="37:5" \fig*  
\v 6 Wa ibüka we adrratórr wagó, “Tübarrkrru, ka ini nus umtula:  
\v 7 Mi blaman ⌊wit⌋ apapdó kwarila wit singül kur bamelkü darrpan pokodó. Kürü kura bupadórr, dümdüm zamngólórr. Yabü kura kürü kur kal-kal yangónóp ama wakósingül we nümgünóp oyaka.”   
\p
\v 8 Oya naretala imtinóp wagó, “Ma ia igó gyagüpi tótókdóla, ma sab kingüm baino, ama kibü sab mató tolngomólnómo?” Da oya naretala oya ma tai wirribóka alzizi amanik ugón bókyenóp, oya nus akó oya bóktananme.   
\p
\v 9 Darrü irrüb Zosep darrü nus akó we umtulürr, ó tóba naretal we nüzazilóp wagó, “Tübarrkrru! Ka akó darrü nus umtula. Ene nusdü ka we kla nósenónóma: abüs, melpal, akó 11 wimurra kürüka wakósingül nümgürre.”   
\p
\v 10 Wa tóba nus abdó akó naretaldó nóma adrratórr, da aba we agórr akó we imtinürr wagó, “Ia ini laró nusa? Ia ma inzan gyagüpi tótókdóla, kótó, marü aip, akó marü naretal, ki sab marüka wakósingül nólóngórre?”  
\v 11 Zosepón naretal gyagüp kolaea ekrralórr oyakwata, a ibü ab ma kari gyagüpitótók koke ekyanórr.\x - \xo 37:11 \xt Apostolab Tórrmen 7:9\x*   
\s1 Zosepón Naretala Sel Inóp Mogob Pamdó  
\p
\v 12 Darrpan ngürr Zosepón naretala Syekem wirri basirr minggüpanan ogobórr tibiób aban sip a gout ngabkanóm.  
\v 13 Zeikob Zosepónbóka wagó, “Ma umulóla igó, marü naretala sip a gout ngabkandasko Syekem minggüpanan. Ka marü ola zirrapónóm kaindóla ibüka.”  
\p Zosep bóktan yalkomólórr wagó, “Taia.”   
\p
\v 14 Da oya aba we yalórr wagó, “Ma kya kóbó wam moba naretal bangónóm, ia i tib akó sip a gout taiasko. Sab tolkomólke kürü umul-umulan ngitanóm.” Da aba we zirrapónórr Ibrron basirr buruburudügabi.  
\p Zosep we abzilürr Syekem.  
\v 15 Wa ibü byamkünkü wamlórr ene pórrpótyapdó. Darrü pama oya we esenórr, da oya we imtinürr wagó, “Ia ma laró amkündóla?”   
\p
\v 16 Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Ka kólba naretal byamkündóla. Ma ia kürü koke küzazilo, ia i tibiób sip nadü pokodó ngabkandako?”   
\p
\v 17 Ene pama bóktan yalkomólórr wagó, “I ini poko kuri amgütrre. Ka ibü nurrkrrunüma i nóma ikik kwarile wagó, ‘Nau, mi Dotan tótókdakla.’” Da Zosep ibü solkwat we akyanórr ó ibü we nósenóp Dotan wirri basirr minggüpanandó.   
\p
\v 18 I oya ugón esenóp, wa ibükagabi barkyanan kan nóma yarilürr. Wa wa solkwat abzilürr, i bóktan ngaen-gógópan tónggapónóp oya amkalóm.  
\v 19 I tibiób darrpan-darrpan büzazilóp wagó, “Ene metat nus ut olom mamka!  
\v 20 Yao, ugó togob, mi oya amkaldakla akó mi kubó oya büb amaikrre darrü kukurru nae-koke badudü. Mi kubó igó adrrütrre wagó, oya darrü molpokodó gazirr nurr lara sómkóle. Da mi kubó oya ugón eserre, oya nusa ia zaget apóni!”   
\p
\v 21 Rruben ibü nurrkrruóp i ne bóktan tónggapónóp, ó wa ma Zosepón yangónórr oya amkalgum. Da wa we bóktanórr wagó, “Mi oya koke emkórre.  
\v 22 Ini ⌊ngüin-koke bwóbdü⌋ e kubó oya amanikane ini ukyórrün nae badudü. E kubó oya ia koke yangónane!” Wa we bóktanórr oya zid ainüm akó tóba abdó alkomólóm.  
\v 23 Zosep tóba naretaldó nóma abzilürr, i oya morroalan kokrrapan mórrkenyórr ngürsilpükü we atürróp oya bübdügab.  
\v 24 I oya ipüdóp, ama nae-koke badudü we amanikóp.   
\p
\v 25 I nóma alo kwarilürr, da Isma-elón zitül pam kopo nósenóp ene kwatana tótókde. I elklaza bumióg pam kwarilürr. I olgab togoblórr Gilead bwóbdügab, kóta Izipt kantrri amrran. Ibü ⌊kamela⌋ abün morroal bübdü balóp ilang móeg\f + \fr 37:25 \fq morroal bübdü balóp ilang móeg\ft , Mórrke-mórrke módógako: \fq gum\ft , \fq balm, \ft  akó \fq myrrh\ft .\f* barrmülürr.  
\v 26 Zuda tóba zonaretaldó bóktanórr wagó, “Mi ia kubó laró darrem ipüdórre, mi ne kubó mibiób zoret nóma emkórre akó oya büb nóma inikórre pamab asen-gum?  
\v 27 Morroal igósa, mi oya sel irre ini Isma-el pamdó. Da mi oya koke emkórre; ene zitülkusdü, wa mibü zorete, mi darrpan büb a óeakla.” Oya zonaretal blamana we ubi bainóp.  
\v 28 Isma-elón\f + \fr 37:28 \fq Isma-el \ft pamkolpam, ibü nis ngiamli: Isma-el a Midian pamkolpam.\f* zitül pama nóma nórrgrrótópma, ibü we nürrmütóp. Oya naretala Zosepón we amurrutóp ene badudügab, ama oya sel inóp Isma-el pamdó. Ene darrem kla ngarkwat 20 silba mani poko. I oya ipüdóp, Izipt we idüdóp.\x - \xo 37:28 \xt Apostolab Tórrmen 7:9\x*   
\p
\v 29 Rruben darrü pokodógab nóma tolkomólórr ene badudü, wa Zosepón we koke esenórr. Wa oya gyauranme tóba mórrkenyórr we atürrürr.  
\v 30 Wa alkomólórr tóba zoretaldó, da wa we bóktanórr wagó, “Ene omokur myamem ola babulase! Ka ia-ia kaino?”   
\p
\v 31 Da i gout we edabónóp ó Zosepón kokrrapan mórrkenyórr we yanggóbólóp ene goutan óedó.  
\v 32 I ene mórrkenyórr tibiób abdó we idüdóp, da we bóktónóp wagó, “Ki ini kla eserre. Ia ini marü olomane?”   
\p
\v 33 Zeikob emzyatórr da we bóktanórr wagó, “Ó, oyane! Kürü olom Zosep syórr angórróna! Darrü molpokodó nurr lara kuri elónge!”  
\v 34 Zeikob tóba mórrkenyórr gyauranme we atürrürr ó wa tóba bidó mórrkenyórr batenórr. Wa metat yón gyauri ngyabelórr abün ngürrüm.  
\v 35 Zeikobón simanal olmala akó ópal olmala togobórr oyaka oya zao-zao ainüm. A wa ibü zao-zao bain-gum badólórr, da we bóktanórr wagó, “Ka sab kólba olom metat inzan yón amto namulo, kóta ka sab nóma nurrótoko; ka koke piküp baino.” Wa tóba olom Zosepón we yón amtolórr.   
\p
\v 36 Ene tonarrdó, Iziptüm Isma-el pama Zosepón sel inóp Potiparrka, darrü parraoan ngi pam nótó yarilürr. Wa parraoan büb ngakan gazirr pamab singüldü pam yarilürr.   
\c 38  
\s1 Zuda akó Tamarr  
\p
\v 1 Ene tonarrdó, Zuda tóba zonaretal we bimgatórr, ama Adulam wirri basirrdü wamórr darrü pampükü ngyabenóm, ngi Aerra.  
\v 2-3 Zuda olazan ngyaben yarilürr, wa darrü Keinan ngulmokur osenórr. Ene ngulmokuran ab ngi Syua. Da módóga, Zuda ene ngul olom we zumiógürr, da usadi we umturri. Ene kakóm, kola bikóm ipadórr, akó siman olom we esenórr. Zuda ngi ngyesilürr Err.  
\v 4 Wa akó bikóm we ipadórr. Kola nis ngim siman olom we esenórr, da ngi we ngyesilürr Onan.  
\v 5 Wa akó aüd ngim siman olom we esenórr, da ngi we ngyesilürr Syela. I ugón Kezib wirri basirrdü kwarilürr, ene oloma nóma tómtómólórr.   
\p
\v 6 Zudan ngaen oloma wirri pam nóma bainürr, da aba bóktan we tónggapónórr Errónkü kol amiógüm. Da wa kol we zumiógürr, ngi Tamarr.  
\v 7 Da Zudan ene oloma Err, ⌊\nd Lod\nd*ón⌋ ilküpdü kolae tómbapón yarilürr, da oya \nd Lod\nd* büdülümpükü we semkalórr.  
\v 8 Err nóma nurrótókórr, ene kakóm, Zuda Onanón we yalórr wagó, “Moba naretan kol kóblepükü umtulke, ó moba ngubutan zaget elakó. Ma olmal oya pabodó sab nóma nósenónómo, sab oya olmalbobatal kwarile.”  
\v 9 Da módóga, Onan umul yarilürr wagó, ene olmal sab tóba olmal koke korale. I enezan ngyabenórri, wa oyaka kolae tonarr\f + \fr 38:9 \ft Ene \fq kolae tonarr\ft  módóga: wa tóba ngyaor tüpdü ekalórr.\f* tómbapón yarilürr olmal basen-gum.  
\v 10 Wa ne poko tómbapólórr, \nd Lod\nd*ón ilküpdü kolae yarilürr, da oya \nd Lod\nd* büdülümpükü we emkalórr.  
\v 11 Zuda tóba kolalkot Tamarrón we wyalórr wagó, “Ma kya kóblezan ngyabelónke moba aban müótüdü, kókó kürü olom Syela nóma dódórr baine.” Zitülkus módóga, wa igó gyagüpi wamórr, “Wa ta sab kena nurrótók tóba naret nisazan.” Da Tamarr we natókórr tóba aban müótüdü ngyabenóm.   
\p
\v 12 Ngibürr pail kakóm, Zudan kola we nurrótókórr, Syuan olom nótó warilürr. Oya yón gyaura nóma blakónórr, wa we wamórr Timna wirri basirrdü, tóba zaget pama ⌊sipab⌋ ngüin ne zuluklórr. Wa tóba gódampükü wamórr, ngi Aerra, Adulam basirr pam.   
\p
\v 13 Tamarrón darrü oloma uzazilürr wagó, “Marü kolalkot myanga Timna tótókdase tóba sipab ngüin alüküm.”  
\v 14 Wa tóba bidó mórrkenyórr enólórr, akó obzek ngablaorr mórrkenyórr poko-e pamkolpama oya obzek asen-gum. Da wa we natókórr Ena-im wirri basirrdü, ene kwatódó ama Timna tótók. Wa we mórran-mórran bainürr barrbün bwóbdü. Da wa igó gyagüpi natókórr wagó, Syela wirri pam kuri bainürr, a i oya Syelan koke ekyenóp kolóm ainüm.   
\p
\v 15 Zuda oya nóma osenórr, wa igó gyagüpi wamlórr wamaka wa popa kwatódó agól kolo, zitülkus tóba obzek mórrkenyórr poko-e ngablaorrón warilürr.  
\v 16 Zuda umul-kók yarilürr, akó wa koke omzyatórr igó, “Ini wa kürü kolalkoto.” Wa oyaka we wamórr kwat kabedó, da bóktanórr wagó, “Mi ia usadi koke umtuli?”  
\p Tamarr bóktan yalkomólórr wagó, “Ka ne kubó mankü nóma umtulo, ma kubó kürü darrem ia laró kókyeno?”   
\p
\v 17 Zuda bóktan yalkomólórr wagó, “Ka sab marü ⌊gout⌋ kupo zirrsapono.”  
\p Tamarr akó oya imtinürr wa, “Ia ma kürü darrü kla koke kókyeno marü gyagüpi amaniküm ene gout kupo zirrapónóm, igósüm ma ene gout kupo sab solodó zirrsapono?”   
\p
\v 18 Zuda oya umtinürr wagó, “Marü ubi ia ka marü laró mókyeno?”  
\p Tamarr bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü ubi marü ngi opor alóm kla\f + \fr 38:18 \fq ngi opor alóm kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq seal\ft . Ene klame pama oya ngi ingrinürr darrü klamdó.\f* tóba syepükü, akó tupuru, marü tangdó ne klame.” Da elklaza we uliónürr, da módóga, Zuda gómól oyaka agósórr; bikóm we okyanórr.  
\v 19 Ene kakóm, Tamarr nóma alkomólórr, tóba obzekdógab ene mórrkenyórr poko we ininürr, ama akó bidó mórrkenyórr we bamelórr.   
\p
\v 20 Ngibürr ngürr kakóm, Zuda tóba gódam Aerran we zirrapónórr gout kupo ódódóm Tamarrka, akó tóba elklaza akonóm. Oya gódama we wamórr ene wirri basirrdü, a wa ene kol koke osenórr.  
\v 21 Aerra ene bwóbdü ngibürr pam nümtinóp wagó, “E ia popa kwatódó agól kol\f + \fr 38:21 \fq popa kwatódó agól kol\ft : Ene Ibrru bóktan oporan küp módóga: \fqa popa kwatódó agól kol obae godón müótankü nótó zagetóda. \f* koke osenane, Ena-im kwat kabedó nótó mórralórr?”  
\p Ene pama bóktan yalkomólóp wagó, “Darrü inzan popa kwatódó agól kol ala babulo.”   
\p
\v 22 Aerra nóma alkomólórr, Zudanbóka wagó, “Ka ene kol koke osena, akó bwóbdü pama wagó, ‘Darrü inzan popa kwatódó agól kol ala babulo.’”   
\p
\v 23 Zuda bóktan yalkomólórr wagó, “Ka oya ne kla uliórrü, ene go oyanko, zitülkus kolpama sab nóma umul bairre, mibü sab ngüóng tóngyalnórre. Ka ene gout kupo amkoman zirrapóna, da ma ene kol koke osena.”   
\p
\v 24 Aüd melpal kakóm, Zudan darrü pama izazilürr wagó, “Marü kolalkota ta popa kwatódó agól kolzan tórrmen tulmil tómbapólórr, da wa errkya bikómpükümo!”  
\p Da Zuda tóba zaget pam nilóp oya apadóm wagó, “Oya sab ura büdülümpükü ae ki zudüng!”   
\p
\v 25 Ene pama Tamarrónzan tudódnóp, wa bóktan zirrapónórr tóba kolalkotódó wagó, “Ini elklaza noanko, kürü bikóm wató kókyanórr. Tai ngabkónam akó kóbó tómzyetamke: ini ngi opor alóm kla tóba syepükü akó ini tupuru, ia tai noanko?”   
\p
\v 26 Zuda tóba elklaza nóma nómzyetóp, we bóktanórr wagó, “Wa amkoman dümdümo, a ka ma dümdüm kokela, zitülkus ka oya koke okyarró kólba olom Syelan oya kolóm.” Zuda myamem kolae tonarr koke tónggapónórr Tamarrka.   
\p
\v 27 Ene ngürr nóma semrranórr Tamarrón twarrpinürr, oya nis siman olom nis namülnürri.  
\v 28 Tamarr olom nis nóma nulngumilürr, darrüpa tóba tang adrratórr. Marrna ain kola büsai amiógürr, óe-óe sye-i arümürr, da igó warilürr wagó, “Ini ngaen oloma.”  
\v 29 Da ene oloma tóba tang aipan bikómdü nóma errngamórr, oya zoreta we tómtómólórr, da marrna ain kola akó bóktanórr wagó, “Ma wirri arüngi ia tómtómóla singül kwata!” Da oya ngi we ngyesilóp, Perrez.\f + \fr 38:29 \fq Perrez \ft ngian küp módóga: \fq arüngpükü nótó burruanda.\f*  
\v 30 Da olgabi oya nareta we tómtómólórr, óe-óe syepükü tang amelórrón. Oya ngi we ngyesilóp, Zerra.\f + \fr 38:30 \fq Zerra \ft ngian küp módóga: \fq sisa anin zyón. \ft  Darrü küp módóga: \fq óe-óe.\f*   
\c 39  
\s1 God Zosepónbókamde Potiparrón Müót Bles Yónürr  
\p
\v 1 Isma-el pama Zosepón we idüdóp ama Izipt. Potiparr oya we amiógürr ibükagab manie. Wa Izipt pam yarilürr, darrü parraoan ngi pam. Wa parraoan büb ngakan gazirr pamab singüldü pam yarilürr.   
\p
\v 2 ⌊\nd Lod\nd*⌋ Zosepka asi yarilürr. Wa tóba zaget kari morroal koke idódlórr, ó tüób tóba wirri paman müótüdü ngyabelórr, Izipt pam nótó yarilürr.\x - \xo 39:2 \xt Apostolab Tórrmen 7:9\x*  
\v 3 Potiparr nóma esenórr wagó, \nd Lod\nd* oyaka asine ó \nd Lod\nd* oya blaman klamdó tangamtin yarilürr, wa ne kla tómbapólórr,  
\v 4 Potiparr tóba obzek kwata Zosepka morroal esenórr. Akó Zosep Potiparrón büb ngakan pamóm bainürr. Wa ta Potiparrón müót alngomól akó ngakan pamóm bainürr. Potiparrón müótüdü ne elklaza kwarilürr, oya tangdó blaman kla we irrbünürr.  
\v 5 Ene ngürrdügab, Zosepónbókamde \nd Lod\nd* Potiparrón müót kolpam bles ninóp akó müótüdü akó ngaon bwóbdü blaman ne kla kwarilürr.  
\v 6 Potiparr tóba blaman kla Zosepón tangdó irrbünürr ngabkanóm. Zosepónbókamde Potiparrón gyagüpitótókdó darrü müp babul yarilürr darrü klamankwata, wata wa ne alo kla alo yarilürr.  
\s1 Zosepón Tümün Müótüdü Ingrinóp Potiparrón Kolan Obaean Bóktan Pokode  
\p Zosep wa morroal kómal büb akó agür obzek olom yarilürr.  
\v 7 Ngibürr tonarr kakóm, oya wirri paman kolan büba ubi bainürr Zosepkamóm, ó oya imtinürr wagó, “Ma kya tam kankü utüm.”   
\p
\v 8 A wa ma bangónórr ó bóktanórr oyaka wagó, “Turrkrru, kürü bókamdó kürü wirri paman gyagüpitótókdó darrü müp babula darrü klamankwata tóba müótüdü, akó wa tóba blaman elklaza kürü tangdó irrbünürr ngabkanóm.  
\v 9 Kibü arüng darrpan ngarkwatódómamli ini müótüdü, ó wa darrü kla koke yangónórr kürü gumüm, wata mató, zitülkus ma oya kolóla. Da ka ma inzan wirri kolae kla iade tónggapono akó kolae tonarr tónggapono Godka?”  
\v 10 Enana wa Zosepón blaman ngürrzan enan imtilürr, Zosep kokean ubi bailürr oya minggüpanandó tótókóm wankü utüm.   
\p
\v 11 A darrpan ngürr, Zosep nóma bangrinürr ene müótüdü tóba zaget tómbapónóm, darrü zaget olom müótüdü ta babulan yarilürr.  
\v 12 Potiparrón kola oya tumum mórrkenyórr we amiógürr, da we bóktanórr wagó, “Ma kya tam kankü utüm.” A wa ma oya gum kórzyónürr ó wa we busorr pul basirrdü. Tóba mórrkenyórr we amgatórr ene kolan tangdó.  
\v 13 Potiparrón kola nóma esenórr wagó, Zosep tóba mórrkenyórr kuri amgüte ó kuri busue müótüdügab,  
\v 14 wa tóba müótüdü zaget pam we ngibaunürr, da we bóktanórr wagó, “Ini kla ngakónam! Kürü müóra ne Ibrru olom sidódürr ini müótüdü, wa mibü ⌊tiz tangórre⌋. Wa kürü ut bwóbdü tübangrine kankü utüm. Da ka ma wirribóka taegwarr apóna.  
\v 15 Wa kürü taegwarr nóma arrkrrue, wa tóba mórrkenyórr amgüte kürü tangdó, da we busue pul basirrdü.”   
\p
\v 16 Potiparrón kola ene mórrkenyórr tóba kabedó we ingrinürr kókó oya müóra we tübzilürr müótüdü, Zosepón wirri pam.  
\v 17 Ene dadan póep akó we adrratórr tóba müóran umulüm: “Ene Ibrru ⌊leba zaget olom⌋, ma noan sidódürr ini müótüdü, kürüka tame kürü tiz angónóm.  
\v 18 A ka nóma taegwarr apóna, tóba mórrkenyórr popa ola amgüte kürü kabedó, da we busue pul basirrdü!”   
\p
\v 19 Zosepón wirri pama tóba kolan bóktan nóma arrkrrurr wagó, “Marü leba zaget oloma kürü inzan kangóne,” oya büba urazan bamzikürr.  
\v 20 Zosepón amigóp, tümün müótüdü we ingrinóp, kingdü kolae nidi tómbapónóp nóla kwarilürr. Da wa we ngyabelórr.  
\v 21 A \nd Lod\nd* Zosepka yarilürr akó oya morroal tonarr emtyanórr, igósidi tümün müót ngakan pama morroal esenórr oyaka tóba obzek kwata.\x - \xo 39:21 \xt Apostolab Tórrmen 7:9\x*  
\v 22 Da wa Zosepón we ingrinürr wirri pamóm ene tümün müótüdü ta blaman ne pam kwarilürr, ibü ngabkanóm. Wa oya wirri zaget ekyanórr blaman kla ngabkanóm akó balngomólóm ene tümün müótüdü.  
\v 23 Tümün müót ngakan pama Zosepón ne zaget iliónürr, wa ene zagetankwata myamem koke gyagüpi amaikürr, zitülkus Zosep blaman kla ngabkan yarilürr. \nd Lod\nd* Zosepón tangamtilürr wa ne morroal kla tómbapólórr.   
\c 40  
\s1 Zosep Nis Pam Nisab Nus Müsirrga Nyónürr  
\p
\v 1 Ngibürr tonarr kakóm, Izipt kingan ngyepam gail singüldü pam akó plaoa balkomen singüldü pam, i kolae tonarr tómbapórri tibiób wirri pamdó, Izipt king.  
\v 2 Wa kari ngürsil ta koke yarilürr ene nis ngi pam nisdü,  
\v 3 ó ibü nüpadórr, tümün müótüdü we nüngrinürr, kingan büb ngakan gazirr pamab singüldü pama ne müót ngakalórr, Zosep ne müótüdü yarilürr.  
\v 4 I barrkyanan tonarr we ngyabenónóp ene tümün müótüdü, ó Potiparr Zosepón we ingrinürr ene nis pam nis ngakanóm.   
\p
\v 5 Darrü irrüb, ene tümün müótüdü, ngyepam gail singüldü pam akó plaoa balkomen singüldü pam nizana nus umturri. Ene nus nisab küp darrü-darrü namülnürri.   
\p
\v 6 Zosep ibüka ene irrbi nóma wamórr, wa ibü nósenórr, i gyakolae obzeke namülnürri.  
\v 7 Wa ibü we nümtinürr wagó, “E gyaur obzeke iade mórrandamli?”   
\p
\v 8 I bóktan yalkomólórri wagó, “Ki nizana nus umtuli, a darrü pam myamem babula ini nus müsirrga ainüm, ibü küp ia laróga.”  
\p Zosep ibüka bóktan we yalkomólórr wagó, “Wata God pam gyagüpitótók wató akyanda nus morroal müsirrga ainüm. Kürüka yabiób nus kóbó adrrótam.”   
\p
\v 9 Ngyepam gail singüldü pama we bóktanórr wagó, “Kürü nus inzan yarile wagó, darrü ⌊grreip⌋ syepor kürü obzek kwata yaril.  
\v 10 Aüd tiz oyaka kwaril. Dümdüman ene küsil pórngaea nóma tübause, oya pula ugón bamgorre. Ene grreipa we bangurine.  
\v 11 Ka parraoan kübül tangdó emona, ene küp yazeba, mor emónga parraoan kübüldü, ene kübül ma parrao ekyena anónóm.”   
\p
\v 12 Zosep bóktanórr wagó, “Ini nusa we pokobóka apónda wagó, ene aüd nugup tizab küp módóga: aüd ngürr.  
\v 13 Aüd ngim ngürrdü parraoa sab marü singül kwit ine moba büódüdügabi. Marü sab malkomóle moba zaget pabodó. Ma oya kübül sab iliolo, ma ngaen enezan tonarr elngónórró.  
\v 14 Da gyaurka, ma sab kürü gyagüpi kümanikke, blaman klama sab morroal nóma bairre marüka. Ka marü matoa, marüka sab morroal tonarr ki yarilün. Kürü ngi ngiklianke parraodó, ó marü tangbamtin sab asi ki yarilün kürü tümün müótüdügab arruanóm.  
\v 15 Ngaen-gógópan pokodó, kürü gómól tonarre küpüdóp Ibrru kolpamab tüpdügab, ó ene dadan tonarrzan klama akó kuri tómbapóne aini Iziptüm. Ka darrü kolae koke tónggapórró tümün müótüdü bangrinüm.”   
\p
\v 16 Ene plaoa balkomen singüldü pama arrkrrurr wagó, Zosep ngyepam gail singüldü paman nus müsirrga yónürr akó ene bóktan morroal yarilürr ene pamdó. Da wa we bóktanórr Zosepka wagó, “Ka ta nus inzan umtula. Ka aüd alóp nósenónóma kólba singüldü.  
\v 17 Tai wirri kwitüm ne alóp yaril, abün obzek balkomerrón brred kwaril, parraoan plaoa bamngul müótüdügabi. Ene brred póyaea elorre.”   
\p
\v 18 Zosep bóktan we yalkomólórr wagó, “Ini nusa we pokobóka apónda wagó, aüd alópab küp módóga: aüd ngürr.  
\v 19 Aüd ngim ngürrdü, parraoa marü singül sab kwit ine, ugón itüle! Marü büb nugup zonodó alanirre, ó sab póyaea marü büb murr we elóngórre.”   
\p
\v 20 Parraoan amtómól ngürr nóma semrranórr, aüd ngim ngürrdü, wa wirri garrirr tónggapónórr tóba ngi pamabkü. Wa we nurruanórr tóba ngyepam gail singüldü pam akó tóba plaoa balkomen singüldü pam ó ibü we tüdüdóp ene ngi pamab obzek kwata.  
\v 21 Parraoa ene ngyepam gail singüldü pam akó tóba pabodó salkomólórr, oya kübül parraoan tangdó angrinüm.  
\v 22 Ene plaoa balkomen singüldü paman singül itülóp, ama oya büb nugup zonodó alaninóp. Ene pokoa wata amkoman tómbapónórr Zosep enezan müsirrga yónürr.  
\v 23 Da ene ngyepam gail singüldü paman gyagüpitótók myamem babul yarilürr Zosepka - oyabóka tai imrükürr.   
\c 41  
\s1 Zosep Parraoan Nus Müsirrga Nyónürr  
\p
\v 1 Nis paila nóma blakórri, parraoa inzan nus umtulürr: Wa Nael tobarr kabedó nóma zamngólórr,  
\v 2 7 morroal akó wirri büb ⌊kaua⌋ naedógab we tübausürr, ó kayal alo we bókyenóp.  
\v 3 Ibü kakóm, akó ngibürr 7 aroam akó korrkorr büb kaua naedógab tübausürr. I we ogobórr, ngibürr kauab minggüpanandó we tóbrrangórr tobarr kabedó.\fig Parraoan nus: 7 morroal akó wirri büb kau ó 7 aroam akó korrkorr büb kau|alt="Pharao dreams about cows." src="lll2-09.tif" size="span" copy="David C. Cook" ref="41:3" \fig*  
\v 4 Ene korrkorr kaua nóma tóbrrangórr, i ene morroal akó wirri büb kau we olonglórr. Parraoa ugón saogórr.  
\v 5 Oya uta akó we türümürr, ó akó darrü nus we umtulürr. 7 ⌊Wit⌋ singüla, morroal tulum waorrón, darrpan aipdügab dódórr bainóp.  
\v 6 Akó 7 ngibürr korrkorr wit singüla tübausürr, wirri bao urura ne kla mangkó ninóp.  
\v 7 Korrkorr wit singüla ama morroal tulum waorrón wit singül ololórr. Parraoa nóma saogórr, wa we umul bainürr wagó, “Ka nus umtula.”  
\v 8 Ene irrbi wa gyakolae yarilürr. Wa bóktan we zirrapónórr blaman wirri wapi pamdó akó ⌊wirri gyagüpitótók⌋ pamdó, Izipt kantrri kugupidü. Wa tóba nus we nüdrratürr, a darrü pam gaodó koke yarilürr müsirrga ainüm oyankü.   
\p
\v 9 Ene ngyepam gail singüldü paman Zosepónbókama ngambangólórr, da we bóktanórr parraodó wagó, “Ka ini ngürr pupo baindóla, ka kolae\f + \fr 41:9 \ft Ini \fq kolae\ft  aprrapórr igó klambóka apónda, wa ne kolae ngaen tónggapónórr ó ta igó klambóka igó, oya bamrükürr Zosepón ngi ngilianóm parraodó.\f* tónggapórró.  
\v 10 Ma ngürsil namülnürrü ene plaoa balkomen singüldü pamdó akó kürüka, ó ma kibü tümün müótüdü we tüngrinürr, Potiparrón müótüdü, kingan büb ngakan gazirr pamab singüldü pam.  
\v 11 Darrü irrüb ki nizana nus umturri, ó ene nusab küp darrü-darrü namülnürri.  
\v 12 Darrü Ibrru omokur kinkü asi yarilürr, kingan büb ngakan gazirr pamab singüldü pam, oya leba zaget olom. Ki kibiób nus oyaka we adrratrri, da wa we müsirrga nyónürr kibüka.  
\v 13 Ene elklaza wata amkoman tómbapónóp wa enezan müsirrga yónürr. Ma kürü kalkomólórr kólba zaget pabodó, ma ma plaoa balkomen singüldü paman büb nugup zonodó alanirrü.”   
\p
\v 14 Parraoa bóktan we zirrapónórr Zosepkamóm. I ürrbain ta koke apónóp oya ódódóm tümün müótüdügab. Wa tóba ikub ngüin nóma balükürr akó morroal mórrkenyórr nóma püti bainürr, oya parraoan obzek kwata we sidüdóp.  
\v 15 Parraoa we bóktanórr oyaka wagó, “Ka nus umtula; darrü pam gaodó kokea müsirrga ainüm. Ka igó arrkrrua wagó, ma nus müsirrga ain umulóla.”   
\p
\v 16 Zosep bóktan yalkomólórr wagó, “Wirri pam, kótó koke! Wata God kubó ini nus wató müsirrga ine marünkü. Aprrapórr ene bóktan kubó morroal yarile marünkü.”   
\p
\v 17 Parraoa bóktan yalkomólórr wagó, “Turrkrru, ka nus igó umtula. Ka Nael tobarr kabedó nóma zamngóla,  
\v 18 7 morroal akó wirri büb kaua naedógab we tübause, ó kayal alo we bókyerre.  
\v 19 Ibü kakóm, akó ngibürr 7 kaua naedógab tübause. I yuóg ngyaben kau kwarile akó ibü amkoman aroam akó korrkorr büb kwarile. Ka inzan kau ta kokean nósenarre Izipt kantrridü.  
\v 20 Korrkorr akó aroam büb kaua ama ene wirri büb kau dudu olongóle, ngaen-gógópan nidi tübause.  
\v 21 Ibü alóng kakóm, darrü olom gaodó koke yarile asenóm igó, i ene wirri büb kau olongóle, zitülkus ibü büb wata dadanzan korrkorr kwarile ngaen-gógópanzan. Ka ugón türsümüla.  
\v 22 Ka akó darrü nus inzan umtula. 7 Wit singüla, morroal tulum waorrón, darrpan aipdügab dódórr bairre.  
\v 23 Akó 7 ngibürr odalórrón akó korrkorr wit singüla tübause, wirri bao urura ne kla mangkó nirre.  
\v 24 Korrkorr wit singüla ama morroal tulum waorrón wit singül olol. Ka ini nus wapi pamdó enan nüdrrüta, a darrü pam gaodó koke yaril müsirrga ainüm kürünkü.”   
\p
\v 25 Zosep parraodó bóktanórr wagó, “Ene nus nisa darrpan klambóka apóndamli. God marü kuri mómtyene, wa laró tómbapónóm kainda.  
\v 26 Da 7 morroal büb kaua, i 7 pailüm bórrangdako, akó 7 morroal wit singüla, i akó 7 pailüm bórrangdako. I nizana darrpan pokom zamngóldamli.  
\v 27 Da 7 korrkorr akó aroam büb kau, solkwat ne klama tübause, i 7 pailüm bórrangdako. Akó 7 yuóg ngyaben wit singül, wirri bao urura ne kla mangkó nirre, i ta 7 pailüm bórrangdako.  
\v 28 Ene inzana, kazan bóktóna - God marü kuri mómtyene, wa laró tómbapónóm kainda.  
\v 29 7 pailüm sab wirri mórrel yarile blaman Izipt tüpdü.  
\v 30 A ene kakóm, sab 7 pailüm wirri ku yarile, ó ene morroal pailbókama sab bamrüke, zitülkus sab ini kua tüp kulaine.  
\v 31 Ene mórrelbókama sab bamrüke, zitülkus ene ne kua tótókda, sab kari kolae koke yarile.  
\v 32 God marü nis ngim ene nus igósüm mókyene, marü umul-umulan ngitanóm wagó, ini bóktana sab amkoman tómbapóne akó kari pokoa God ene kla tónggapónóm mibüka.   
\p
\v 33 “Errkya ma darrü pam ugó yamkü susumüri akó wirri gyagüpitótók pam, da sab oya ingrinke Izipt kantrri ngakanóm.  
\v 34 Ma akó sab ngibürr wirri ngi zaget pam irrbünke. Blaman didiburrdügab, morroal ne alo klama dódórr baindako, blaman 5 alo klamdógab ma darrpan ipadlo gyagu müótüdü angrinüm ene 7 mórrel pail kugupidü.  
\v 35 Ibü ki dakabain koralón, blaman alo kla ne kla kwarile, sab ene ne morroal pail kwarile, akó blaman wit küp ki urrburrün parraoan gyagu müótüdü blaman wirri basirrdü ne klamko. I ola morroal ki ngabkanónóm.  
\v 36 Ene aloa mibü sab ki tangtamtinünüm ini bwóbdü ugórr ngyabenóm, ene 7 pail ku, sab ne klama tame Iziptüm. Ini igósüm, alo kua ini tüp koke kulaine.”   
\s1 Zosepón Wirri Ngi Atenóp Blaman Izipt Kantrri akó Pamkolpam Ngabkanóm  
\p
\v 37 Zosepón kuankwata bóktan morroal yarilürr ibüka, parrao akó tóba ngi pampükü.  
\v 38 Parraoa tóba ngi pamdó bóktanórr wagó, “Mi sab inzan pam myamem koke eserre, Godón Samu ne noan bübdüma.”   
\p
\v 39 Olgabi parraoa bóktanórr Zosepka wagó, “God marü kuri mómtyene ma kürü blaman ne kla kuri küzazila, akó darrü inzan pam babula mazan, susumüri akó wirri gyagüpitótók pam.  
\v 40 Ka marü angrindóla wirri ngi pamóm kólba kantrri akó kürü blaman pamkolpam ngabkanóm. I sab tómbapónórre ma ne arüng bóktan bóktalo. Marü ngi sab kari-karibóka yarile kürü ngidügab, zitülkus ka kingan mórran klamdó mórrandóla.”\x - \xo 41:40 \xt Apostolab Tórrmen 7:10\x*  
\v 41 Akó parraoa bóktanórr Zosepka wagó, “Ka errkyadan marü angrindóla wirri ngi pamóm blaman Izipt kantrridü.”  
\v 42 Parraoa tóba ngi opor alóm rring tang pyómdügab irruanórr, ama Zosepón tang pyómdü akyanórr. Akó wa agurr akó wirri darrem mórrkenyórr ipadórr, oya atenórr. Dómdóm, ⌊gold⌋ sein sye ipadórr, oya gepkodó gegómórra yangónórr.  
\v 43 Parraoa tóba nis ngim ⌊osab amorrat kla⌋ ugón ekyanórr oya agólóm, da we górrgankü ogoblórr oya singül kwata wagó, “Kwatódógab igó kainam!\f + \fr 41:43 \ft Darrü küp módóga: \fqa Wakósingül amgünam!\f*” Da módóga, parraoa Zosepón ingrinürr wirri ngi pamóm blaman Izipt kantrridü.  
\v 44 Parraoa bóktanórr Zosepka wagó, “Ka kingla, a pamkolpama marükagab sab ngaen-gógópan bóktan ipadnórre, da i solkwat ngibürr kla ugón tómbapónórre.”  
\v 45-46 Da parraoa Zosepón tóba Izipt ngi we ekyanórr, ngi Zapenat-Panea. Oya kolpükü we ekyanórr, ngi Asenat, Potiperran óp olom. Potiperra darrü Izipt pamkolpamab godón ⌊ótók⌋ müót prrist yarilürr, Eliopolis\f + \fr 41:45-46 \fq Eliopolis \ft Grrik pamkolpamab bóktan ngie. Darrü ngi módóga: \fq On. \ft  Ene wirri basirr Izipt kugupidü yarilürr.\f* wirri basirrdü. Zosep Izipt kingan zaget ugón bókyanórr, wa 30 pail nóma yarilürr. Da wa parraodógab bupadórr blaman Izipt kantrridü agóltagólóm.  
\v 47 Ene 7 mórrel paildü, tüpa abün alo kla dódórr ninóp, aüd-koke.  
\v 48 Wa ne alo kla dakabasulürr ene mórrel paildü Izipt kantrridü, ama gyagu müótüdü we irrbülürr blaman wirri basirrdüma. Wa alo kla inzan irrbülürr blaman darrpan-darrpan wirri basirrdüma, ne alo klama dódórr bainóp ngaon bwóbdü wirri basirr kabedó.  
\v 49 Zosep aüd-koke wit küp gyagu müótüdü irrbülürr, ngaru-koke, wamaka maludü nóresa, ó wa piküp bainürr wit küp bótangóm, zitülkus darrü pam gaodó koke yarilürr ene kla bótangóm.   
\p
\v 50 Ene kolae ku paila solkwat togobórr, ngaen-gógópan Potiperran óp olom Asenatkagab Zosep nis siman olom nis nósenórr. Potiperra prrist yarilürr Eliopolis wirri basirrdü.  
\v 51 Zosep bóktanórr wagó, “God kürü kuri tangkamtine kólba müp akó kólba aban pamkolpam alókóm.” Da wa tóba ngaen olom ngi we ngyesilürr Manase.\f + \fr 41:51 \fq Manase \ft ngian küp módóga: \fq tangamtin müp alókóm.\f*  
\v 52 Wa akó we bóktanórr wagó, “God kürü küppükü kine: wa kürü nis olom nis kuri kókyene ini kantrridü, kürü kolae gyaur ngyabendógab,” da wa tóba nis ngim olom ngi we ngyesilürr Iprra-im.\f + \fr 41:52 \fq Iprra-im \ft ngian küp módóga: \fq küppükü ain.\f*   
\p
\v 53 Ene 7 pail wirri mórrel ne kla yarilürr Izipt tüpdü, blakón bwóbdü we tamórr,  
\v 54 ó ene 7 pail kua we bókyanórr, Zosep enezan yarilürr. Blaman bwób-bwób wata ku yarilürr, Iziptüm ma alo gaodó yarilürr.\x - \xo 41:54 \xt Apostolab Tórrmen 7:11\x*  
\v 55 Izipt pamkolpama alom nóma kwarilürr, i parrao wirri arüngi yatonóp alo klamóm. Wa ibü we nilóp wagó, “Zosepka ogob akó tómbapónam Zosep yabü kubó ne poko nilórre.”   
\p
\v 56 Ene kua blaman bwób we gwarranórr. Zosep blaman gyagu müót tapanukuóp, da wit küp bumióg we bókyenóp Izipt pama oyakagab, zitülkus kari kolae ku koke yarilürr Izipt kantrridü.  
\v 57 Akó pamkolpama togoblórr blaman bwób-bwób Izipt kantrridü wit küp bumiógüm Zosepkagab, zitülkus kari kolae ku koke yarilürr blaman bwób-bwób.   
\c 42  
\s1 Zosepón Naretala Alo Bumiógüm Ogobórr Izipt  
\p
\v 1 Zeikob nóma umul bainürr wagó, ⌊wit⌋ küp Iziptüm asisko, wa tóba olmaldó we bóktanórr wagó, “E yabiób darrem-darrem iade ngabkandakla? E ia darrü kla koke tónggapónane?  
\v 2 Tübarrkrru, ka kuri arrkrrua wagó, wit küp asisko Iziptüm. E ugó bazeb wit küp bumiógüm mibünkü, zitülkus mi sab alo büdül kena nurrbarinün.”\x - \xo 42:2 \xt Apostolab Tórrmen 7:12\x*  
\v 3 Da Zosepón 10 naretala we ogobórr Izipt, wit küp bumiógüm.  
\v 4 A Zeikob ma Zosepón zoret Benzaminün koke zirrapónórr inkü, zitülkus Zeikob gum yarilürr wagó, sab darrü pokoa kena tómbapón oyaka.  
\v 5 Da Zeikobón olmala pam ngorodó babzilürr wit küp bumióg pokodó, zitülkus Keinan tüpdü ku yarilürr.   
\p
\v 6 Zosep gabena yarilürr Izipt kantrridü; bwób-bwób pamkolpama alo kla bumiógüm oyaka togoblórr. Da Zosepón naretala we togobórr, tibiób wakósingül nümgünóp, oya obzek kwata singül tüp balókórr.  
\v 7 Zosep tóba naretal nóma nósenóp, ibü wa nómzyetóp. A wa igó bainürr, wamaka wa mogob pam yarilürr. Wa taren-taren wirri arüngi bóktanórr ibüka. Wa nümtinóp wagó, “E ia nubógab togoba?”  
\p I bóktan we yalkomólóp wagó, “Ki Keinangabakla, alo kla bumiógüm togoba.”   
\p
\v 8 Zosep naretal nómzyetóp, a i ma oya koke emzyetóp.  
\v 9 Oya nusbókama ngambangólórr, wa ne nus umtulürr ibükwata ó da we bóktanórr wagó, “E kómdam bain pamakla; e ugósüm togoba kibü kómdam bainüm wagó, kibü arüng-koke bwób poko negako kibü kantrridü!”   
\p
\v 10 I bóktan yalkomólóp wagó, “Koke, wirri pam, ki marü zaget pama kuri togoba wit küp bumiógüm.  
\v 11 Ki zonaretalpükümakla, ki darrpan abrrónakla. Ki kómdam bain pam kokeakla, wirri pam, ki amkoman moboküp pamakla.”   
\p
\v 12 Zosep ibüka bóktan yalkomólórr wagó, “Koke, e wata ugósüm togoba kibü kómdam bainüm wagó, kibü arüng-koke bwób poko negako kibü kantrridü!”   
\p
\v 13 I bóktan yalkomólóp wagó, “Wirri pam, ki blaman 12 pam kwarilürr, darrpan abdógab Keinan tüpdü. Kibü darrü zoret büdüla, solo kupo zoret kibü abdómase.”   
\p
\v 14 Zosep bóktan yalkomólórr wagó, “Koke! E wata amkoman kómdam bain pamakla, ka enezan namüla!  
\v 15 Ini pokoan küpa sab amkoman ki tómbapó: ka parraoan ngidü yabü ini wirri arüng bóktan akyandóla wagó, e sab kokean amgütane ini bwób, kókó yabü solo kupo zoreta sab tame kürüka.  
\v 16 Darrü pam zirrapónam yabükagab oya apadóm; e barrea sab tümün müótüdü koralo, kókó sab amkoman bóktana tübzile e ne pokobóka apóndakla, igósüm ka yabü amkoman nangunünümo. Koke ne nóma, ka parraoan ngidü amkoman poko bóktandóla kagó, e wa amkoman kómdam bain pamakla!”  
\v 17 Da wa ibü we irrbünürr tümün müótüdü, aüd ngürrüm.   
\p
\v 18 Aüd ngim ngürrdü, Zosep ibüka we bóktanórr wagó, “Ka Godón gum angón pamla, da ini bóktan mamoalamke, igósüm e arról kwarilo.  
\v 19 Kürü amkoman angunüm wagó, e amkoman moboküp pamakla, yabü darrüpa sab tümün müótüdü ala yarile yabü ne irrbünóp. E barrea sab bakono wit küp amarrum, e ne kla bumigane yabiób olmalkolabkü, alo büdül nidipasko.  
\v 20 Da e yabiób solo kupo zoret sab sidüdamke kürüka. Ene igósüm, ka bóktan sab amkoman yanguno ó ka sab yabü büdüldü koke irrbuno.” I blamana babinürr.   
\p
\v 21 Da we bóktónóp tibiób darrpan-darrpandó wagó, “Errkya mi ini azidómakla, mi ne tonarr tónggapónóp mibiób zoretódó. Mi mib ene wirri müp esenóp wa ne kolaedó yarilürr, wa tüób mibü tangbamtinüm arüngi nóma tatop, da mi koke barrkrrurr. Ene zitülkusdü, mi errkya ini müpdümakla.”   
\p
\v 22 Rruben bóktanórr wagó, “Ka yabü nilarre wagó, kolae tonarr tónggapón-gu ini olomdó. A e ma koke barrkrrurr. Errkya ene darrema kuri tolkomóle mibüka, oya óea neme tópkanórr.”\x - \xo 42:22 \xt Bwób Zitül 37:21-22\x*  
\v 23 Zosep umul bainürr i ne pokobóka apón kwarilürr. A i ma koke umul bainóp, zitülkus bóktan amzazil pam asi yarilürr oyaka bóktan okaka amzazilüm Izipt bóktane.  
\v 24 Zosep ibü we nümgütóp da yónüm wamórr. Wa akó bóktanóm nóma bainürr, wa we tolkomólórr. Wa tóba darrü zaget pam yalórr Simionón apadóm, da ene zaget pama oya sye-i we amrókórr ibü obzek kwata.   
\s1 Zosepón Naretala Simionón Amgütóp Iziptüm da we Bakonórr Keinan  
\p
\v 25 Zosep tóba zaget pam arüng bóktan nókyenóp tóba naretalab alóp murrbausüm wit küpi, akó ibü blamanab ⌊silba⌋ mani poko tibiób alópdó akonóm, ó ibü alo kla aliónüm kwat-kwat alom. Ene bóktan pokoa tómbapónórr.  
\v 26 Oya naretala wit küp tibiób ⌊donkidü⌋ yamselóp, ó ene bwób we amgütóp.  
\v 27 I nóla bamilóp ene irrüb utüm, darrüpa tóba alóp nóma tapakurr tóba donki ngóyónüm, wa tóba silba mani poko tumuman nósenóp.  
\v 28 Wa tóba zonaretaldó górrganórr wagó, “Kürü silba mani pokoa kuri tolkomóle kólbaka! Yóni, kürü alópdóma!” Ibü moboküpa müp bainóp, ó gum tórrngónpükü tibiób darrpan-darrpan bamtinóp wagó, “God ia laró tonarr tónggapónóm kainda mibüka?”   
\p
\v 29 I tibiób ab nóma emrrónóp Zeikobón, Keinan tüpdü, i oya we izazilóp blaman ene ne pokoa tómbapónónóp ibüka wagó,  
\v 30 “Izipt kantrrian gabena kibüka taren-taren bóktalórr, ó wa kibü inzan tangónóp, wamaka ki kómdam bain pamakla.  
\v 31 A ki ma bóktan yalkomólóp oyaka wagó, ‘Ki kómdam bain pam kokeakla, ki wata amkoman moboküp pamakla.  
\v 32 Ki blaman 12 simanal olmal kwarilnürrü, blaman darrpan abdógab. Darrü zoret büdüla, ó solo kupo zoret asise Keinanóm, kibü abdó.’   
\p
\v 33 “Ene pama, ene kantrri wirri pam nótóke, bóktan yalkomólórr wagó, ‘Ka sab igósüm umul baino wagó, e wata amkoman moboküp pamakla: Yabiób darrü ala amgütam kürüka; e barrea sab wit küp barrmuno yabiób olmalkolabkü, alo büdül nidipasko.  
\v 34 E yabiób solo kupo zoret sab sidüdamke kürüka. Ene igósüm, ka sab umul baino wagó, amkoman e kómdam bain pam kokeakla, e amkoman moboküp pamakla. Ka sab yabü narezoret salkomolo yabióbka, ó e sab kibü bwóbdü kwarilo, ó e sab agóltagól\f + \fr 42:34 \fq agóltagól\ft , darrü küp módóga: \fq elklaza darrem-darrem bumióg.\f* kwarilo ini kantrridü.’”   
\p
\v 35 I tibiób blaman elklaza nóma yusóp tibiób alópdógab, módóga, i blamana tibiób silba mani küppükü paos nósenóp tibiób alópdó! I ene paos nóma nósenóp, i tib akó tibiób ab Zeikob kari gum tórrngón koke kwarilürr.  
\v 36 Ibü aba ibüka bóktanórr wagó, “Yabü ubi ia ugósüma wagó, ka kólba blaman olmal nümrüknümo? Zosep kankü babula, Simion kankü babula, ó yabü ubi akó Benzaminün ódódóma. Blaman ini müp kótó bamseldóla!”   
\p
\v 37 Da Rruben abdó we bóktanórr wagó, “Ka sab ne Benzaminün koke nóma salkomolo marüka, ma sab kürü siman olom nis ugón nümkalke. Ma oya kürü tangdó ugó ingri, akó ka sab oya salkomolo marüka.”   
\p
\v 38 A Zeikob ma bóktan we yalkomólórr oyaka wagó, “Kürü oloma kokean wame mankü, zitülkus oya naret büdüla, ó wa wata dómdóm pammokur módóga arról Rreizelkagab. Darrü klama sab kena tómbapón oyaka, kwat-kwat. Ka myang kuri baina akó ene gyaurdügabi, e sab kürü büdülbóka kena agósam.”   
\c 43  
\s1 Zosepón Naretala Benzaminkü Bakolórr Izipt  
\p
\v 1 Keinan bwóbdü, kua wata kari kolae koke bailürr.  
\v 2 I ne ⌊wit⌋ küp simarruóp Iziptgab, blamana nóma blakónóp, da Zeikob tóba simanal olmaldó bóktanórr ibüka wagó, “E ugó bako, mibünkü ngibürr alo bumiógüm.”   
\p
\v 3 A Zuda tóba ab yalórr wagó, “Ene pama kibü arüng ikik tókrrórre wagó, ‘E myamem kürü obzek koke esenane, kókó e sab yabiób zoretpükü togobo kürüka!’  
\v 4 Ma ne kibü zoret nóma zirrsapono kinkü tótókóm, ki igósidi sab ogobo Izipt, marü alo kla azebóm.  
\v 5 A ma ne oya koke nóma zirrsapono kinkü tótókóm, ki sab koke ogobo, zitülkus ene pama igó yarilürr wagó, ‘E myamem kürü obzek koke esenane, kókó e sab yabiób zoretpükü togobo kürüka!’”   
\p
\v 6 Zeikob bóktanórr wagó, “E kolaean poko tónggapónarre! E ene pamdó iade adrrütarre wagó, ‘Kibü zoret asise’?”   
\p
\v 7 I blamana bóktan yalkomólóp wagó, “Ene pama aüd poko koke bamtilürr, kibü olmalkolabbókamóm. Kibü igó tümtinónóp wagó, ‘Yabü ab ia arrólae? Yabü darrü zoret ia asise?’ Da ki oyaka bóktan blaman we yakonónóp wagó, ‘Ó’. Ki umul ia ki bairre igó, wa kibü inzanóm bamtinda kibiób zoret ola ódódóm?”   
\p
\v 8 Zuda bóktanórr tóba abdó Zeikobka wagó, “Ene omokura kankü ki tam. Ki kubó wankü darrpan mün ogobo errkyadan. Ene igósüm, kidi, mató, akó kibü olmala alo büdül koke nurrbarine.  
\v 9 Benzaminün ne arról sab kótó bügasilo. Ka ne sab oya marü obzek kwata koke nóma singrino, ene müp sab kürüka ki yarilün metat.  
\v 10 Ki ne dokyanan ngürr koke nóma ki arrótóp, ki errkya nis ngim igósidi bakorrón ki korala!”   
\p
\v 11 Da ibü aba Zeikob bóktanórr ibüka wagó, “Inzan ne nóma yarile, da ini kla tónggapónam: ngibürr morroalan elklaza irrbünam yabiób alópdó ini tüpdügab. Ugó barrmü ene pamdó, ae kla ilinamke oya morroal ainüm: morroal bübdü balóp ilang móeg,\f + \fr 43:11 \fq morroal bübdü balóp ilang móeg\ft , Mórrke-mórrke módógako: \fq balm\ft  akó \fq myrrh\ft .\f* kari sokol gus mor, meke, akó almónd.\f + \fr 43:11 \fq almónd \ft darrü zürük küpa. Mórrke-mórrke módóga: \fq almond.\f*  
\v 12 Dokyanan mani emorronam yabiób, igósüm ene gao aodóm e yabiób alóp tumum ne mani sakonarre. Aprrapórr wa bütanórr.  
\v 13 Yabiób zoret ta ipüdam. Ene pamdó ugó bako errkyadan!  
\v 14 Ka tóredóla, Wirrian Arüng God sab ene wirri pam gyaur ekyene yabükwata. Ene igósüm, wa ok nirre yabü narezoret nis Simion akó Benzamin, ibü alkomólóm yenkü. Ka ne olmal nóma eloklo, taia, inzan ki yarilün: ka sab ibü wata inzan eloklo.”   
\p
\v 15 Ene pama ⌊gyaur kla⌋ akó dokyanan mani yazebóp. Benzaminün ipüdóp, da we bazebórr ama Izipt. Zosepón obzek kwata we bórrangórr.  
\v 16 Zosep Benzaminün nóma esenórr inkü, wa bóktanórr ene pamdó oya müót nótó ngakalórr wagó, “Ini pam yazeb, da kürü müótüdü ugó imarru. Ngóyórrün lar edabónam, da morroal yung. Ini pamab abüs singülküp alo kanküma.”  
\v 17 Müót ngakan pama tórrmendó ingrinürr, oya Zosep enezan yalórr. Zosepón zaget pama oya zonaretal imarrurr Zosepón müótüdü.  
\v 18 Ibü enezan barrmülürr Zosepón müótüdü, i gum koralórr. Igó gyagüpitótóke ogoblórr wagó, “Mibü igósidi türrbamüne maniankwata, i ne kla yakonóp mibü alópdó, mi ngaen-gógópan nóma bakonórr. I kubó ngürsilpükü togobe mibüka! Mibü sab tubarrmüne leba zaget pamóm akó wa sab mibü ⌊donki⌋ tümtirre.”  
\v 19 I müót mamtaedó nóma togobórr, da Zosepón müót ngakan pamdó we bóktónóp wagó,  
\v 20 “Gyaurka, kibü wirri pam, ki ngaen-gógópan ae togobórró alo bumiógüm.  
\v 21 Ki nóma bakorró kókó kwat-kwat, ene irrüb ki we bazurrurrü. We tapanukuóp kibiób alóp, da ki nósenóp blaman pamab mani wata tibiób alóp tumuman koralórr. Da ki we manipükü tübarrmüna.  
\v 22 Ki kibiób ngibürr manipükü tóbakona akó alo bumiógüm. Ki umul-kókakla kibü alópdó ini mani ia nótó irrbünürr.”   
\p
\v 23 Zosepón müót ngakan pama bóktan yalkomólórr ibüka wagó, “Gyakolaegu! E gumgu! Yabü akó yabü aban Goda yabü mani piküpan yakonórr yabü yabiób alópdó. Ka yabü darrem kla ngaen emorrarró.” Da wa Simionón sidódürr ibüka.   
\p
\v 24 Müót ngakan pama ene pam simarrurr Zosepón müót kugupidü. Ibü nae nókyenóp ibü wapór bagulüm. Wa akó ibü donki ngabyónürr.  
\v 25 I gyaur kla irrbünóp Zosepón aliónüm, wa abüs singülküp kubó nóma tame, zitülkus i tib barrkrrurr wagó, i kubó usakü elorre.   
\p
\v 26 Da Zosep müótüdü nóma bangrinürr, i oya gyaur kla we ilinóp, i ne kla tübarrmünürr müótüdü. I wakósingül nümgünóp, singül tüp balókórr oya obzek kwata.  
\v 27 Zosep ibü nümtinóp tibiób ngyabenankwata. Da we bóktanórr wagó, “E kürü yabiób ab myangbóka küzazilarre, wa iadase? Ia wa arrólase?”   
\p
\v 28 Da i bóktan we yalkomólóp wagó, “Marü zaget pam, kibü ab, taiase. Arról duduae!” I wakósingül nümgünóp akó singül tüp balókórr Zosepón obzek kwata oya wirri ngi amngyelóm.   
\p
\v 29 Wa nóma yazilürr, tóba zoret esenórr Benzaminün. I darrpan aipdügabi tómtómórri. Wa we bóktanórr wagó, “Ia ini yabü solo kupo zoreta, e kürü noabóka küzazilarre? God marü ⌊gail tonarr⌋ ki mókya, kürü olom!”  
\v 30 Zosepón moboküp inuóp wa tóba zoret nóma esenórr akó wa igósidi ene poko büsai we amgatórr darrü bwób amkünüm yónüm. Wa tóba müót marrgudü bangrinürr, da we yón yarilürr.  
\v 31 Wa tóba obzek nóma bagulürr, wa akó we tubrranórr. Tóba yón-gyaur iniklürr. Wa we bóktanórr wagó, “Alo kla arsinam tógaldó!”  
\v 32 Alo kla we arrgrrütóp, Zosepón tóbanan tógal akó oya zonaretalab tibióban tógal. Akó ene Izipt pam, usakü nidi elop, ibü go tibióban tógal. Ibü gidazan bóktanórr, Izipt kolpama koke dabyónónóp Ibrru kolpampükü alom, zitülkus inkü dabyónüm ngazirra.  
\v 33 Zosepón zonaretala oya obzek kwata igó bobrranórr i enezan tóbabótórr, naretódógab kókó zoret amrran. I tibiób darrem-darrem nóma ngabkanónóp mórrande, da gübarirr aengóp.  
\v 34 Ibü alo kla idüdóp Zosepón tógaldógab. Da Benzaminün alo kla, wa 5 ngarkwat arrbürrün kwarilürr ngibürr naretaldógab. Da i bagürwóm kwarilürr wankü alode akó anónde.   
\c 44  
\s1 Zosepón Kübül  
\p
\v 1 Zosep tóba müót ngakan pam yalórr wagó, “Ene pamab alópdó dokyanan alo kla irrbünam, ibü amarrum ngarkwat. Akó ibü mani tibiób alóp tumum kolatónamke.  
\v 2 Kürü ⌊silba⌋ kübül kubó zoretan alóp tumum kolakyanamke oya manipükü, wa ne mani simarrurr ⌊wit⌋ küp bumiógüm.” Da wa tónggapónórr oya Zosep enezan yalórr.  
\v 3 Irrbianande, zaget pama Zosepón zonaretal we zirrnapónóp tibiób ⌊donkipükü⌋.  
\v 4 I ene wirri basirr nóma amgütóp, aibwób-koke, Zosep we bóktanórr tóba müót ngakan pamdó wagó, “Bupa, da ene pamab solkwat akya! Ma kubó ibü nóma nómrrónónómo, nümtinünümke ibü wagó, ‘E kürü morroal tonarr kolae tonarre iade yalkomólane?  
\v 5 E silba kübül gómól-gómól iade ipüdane? Ini kürü wirri paman anón kübüla: wa ugósüm ngakanda, ugórr ngyaben amzyatóm. E wirri kolae kuri tónggapónane!’”   
\p
\v 6 Ene müót ngakan pama bupadórr, ibü we nómrrónóp, da wa dadan bóktan poko we arükürr ibüka.  
\v 7 Da i bóktan we yalkomólóp wagó, “Kibü wirri pam, ma inzan iade bóktandóla ini poko? Ki, marü zaget pama, inzan kolaean tonarr kokean tónggapórre.  
\v 8 Turrkrru, marü ia kuri ngambangóle, ki inzan tóbakorró marüka Keinan tüpdügab kibiób manipükü marüka akonóm, ne kla nósenóp kibiób alóp tumum? Ki ma gómól-gómól silba akó gold iade ki yazebrre marü wirri paman müótüdügab?  
\v 9 Ma ne kubó kübül kibü darrüdü nóma eseno, wa kubó ki nurrótók! Sab ki ngibürr marü ⌊leba zaget⌋ pamóm bairre.”   
\p
\v 10 Wa bóktan yalkomólórr wagó, “Inzan ki yarilün mazan namüla wagó, kübül kubó noaka nóma eseno sab kürü leba zaget olom yarile. A e ngibürra sab ene ⌊kolaean darrem⌋ koke ipüdane.”  
\v 11 Blamana büsai-büsai tibiób alóp we elókóp tüpdü, da we tapanukuóp.  
\v 12 Müót ngakan pama amkünüm we bainürr; naretódógab bókyanórr kókó zoretódó Benzaminka. Ene kübül Benzaminün alópdó esenórr.  
\v 13 Ene gyaurdügab, i tibiób mórrkenyórr nütürróp. Solkwat donkidü elklaza yamselóp, we bakonórr akó wirri basirrdü.   
\p
\v 14 Zuda tóba zonaretalpükü nóma tübarrbünürr Zosepón müótüdü, wa wata ola yarilürr. I wakósingül nümgünóp, singül tüp balókórr oya obzek kwata.  
\v 15 Zosep bóktanórr ibüka wagó, “E ini kolae iade tónggapónane? E ia koke umul bainane igó, kazan pamla, gaodómla umul bainüm ene kla, pamkolpam gaodó kokeako ene kla umul bainüm?”   
\p
\v 16 Zuda bóktan yalkomólórr wagó, “Kibü wirri pam, ki marüka ia poko bóktórre? Ia ki laró tónggapórre kibiób morroal bainüm marü ilküpdü? God kibü kibiób kolae kuri tóserre. Turrkrru, ki blaman marü leba zaget pamakla; ki blaman akó kübül noa alópdó eserre.”   
\p
\v 17 Da Zosep bóktanórr wagó, “Inzan koke! Ka ene poko kokean tónggapono! Wata ne pam eserre kübülpükü, kürü leba zaget olom wató yarile. A e barrea kubó tai ogoblónke yabiób abdó.”\f + \fr 44:17 \ft Zosep ini blaman kla tónggapónórr tóba naretal apókóm igó poko asenóm wagó, i tibiób tulmil kuri nalüngrre. \f*   
\s1 Zuda Zosepón Yatorr Benzaminün Alkomólóm  
\p
\v 18 Da Zuda tai oya minggüpanandó wamórr. We bóktanórr wagó, “Gyaurka, kürü wirri pamóe, ka marü zaget pama kya dümdüman bóktanón darrü poko, marü arrkrrum. Enana ma parrao ngarkwatódómla, ma kubó ngürsilgu kürüka, marü zaget pam.  
\v 19 Ki ngaen-gógópan nóma togobórró, ma, kibü wirri pam nótókla, we tümtinóp wagó, ‘Ia yabü ab asise akó ia yabü darrü zonaret asise?’  
\v 20 Ki bóktan yalkomólóp marüka, kibü wirri pam, wagó, ‘Kibü ab myang asise akó solo kupo zoret ta asise, wa myangande noan ilngumilürr. Errkya oya naret büdüla. Dómdóm ma watóke solo aipdügab, ó oya aban ⌊moboküpdü ubi⌋ oyakamóma.’  
\v 21 Ma kibüka bóktarró, moba zaget pamdó, wagó, ‘Oya sab ala sidüdamke kürüka, ugósüm ka oya obzek eseno.’  
\v 22 Da wirri pam, ki bóktan marüka yalkomólóp wagó, ‘Ene omokura tóba ab kokean amgüte. A wa ne ab nóma amgüte, oya aba sab nurrótóke.’  
\v 23 Ma kibüka bóktarró wagó, ‘E myamem kürü obzek koke esenane, kókó e sab yabiób solo kupo zoretpükü togobo kürüka.’   
\p
\v 24 “Ki nóma bakorró kibiób abdó, marü zaget pam, da ki oya izazilóp ma kibü wirri pama ne poko tüzazilóp.  
\v 25 Kibü aba bóktanórr wagó, ‘E bako, mibü ngibürr alo kla bumiógüm.’  
\v 26 Da ki bóktan yalkomólóp wagó, ‘Ki koke babino ola. Kibü solo kupo zoret ne asi nóma yarile kinkü, ki igósidi babino ola. Sab ki myamem koke eserre ene paman obzek, kókó kibü solo kupo zoret asi yarile kinkü.’  
\v 27 Da kürü aba Zeikob bóktanórr kibüka wagó, ‘E umulakla, kürü kola nis siman olom nis nulngumilürr kürükü.  
\v 28 Darrüpa kürü kimgatórr, da ka bóktarró wagó, “Ka umulóla wa syórrpókal angórrónase.” Ka oya kokean kuri eserró, wa ne ngarkwat bamrükürr.  
\v 29 E kubó akó ini ne nóma ipüdane kürükagab, darrü kolae klama aprrapórr tómbapóne oyaka. Ka myang kuri baina akó ene kolaedógabi, e sab kürü büdülbóka kena agósam.’”   
\p
\v 30-31 Zuda akó bóktanórr wagó, “Ka ne olom-koke nóma yalkomolo kólba abdó, marü zaget pam, wa kubó kibü nóma tóserre wagó, olommokur babula inkü, da wa kubó nurrótóke. Zitülkus módóga, oya ubi babula ngyabenóm, oya moboküpdü oloma koke ne nóma alkomóle. Wa myang kuri baine akó ene gyaurdügabi, ki, marü zaget pam, sab kibiób aban büdülbóka kena agósam.  
\v 32 Ka kólba bumanikürrü kólba aban ngidü ini omokur alkomólóm kólba abdó. Ka bóktarró wagó, ‘Ka ne koke nóma salkomolo marüka, da ene müp sab kürüka ki yarilün metat.’  
\v 33 Da módóga, gyaurka, ka marü leba zaget olomóm ala namulo zagetóm marünkü, kürü wirri pam, omokuran pabodó. A omokura ki alkomól basirrdü tóba naretalpükü.  
\v 34 Ka wa ia alkomolo kólba abdó, ene omokur babul ne nóma yarile kürüka? Ka kari gum kokela kólba aban gyauran büdül asenóm.”   
\c 45  
\s1 Zosep Tóba Zonaretal Nüzazilóp Wa Nótóka  
\p
\v 1 Zosep myamem gaodó koke yarilürr tóba moboküpdü ne gyaur yarilürr amiógüm tóba zaget kolpamdógab, ola nidi bórranglórr. Wa wirri arüngi we bóktanórr wagó, “Blamana kya kürü kümgütam!” Da darrü zaget pam babul yarilürr wankü, Zosep tóba zonaretaldó nóma pupo bainürr wa nótó yarilürr.\x - \xo 45:1 \xt Apostolab Tórrmen 7:13\x*  
\v 2 Wa wirri taegwarre yón yarilürr, da Izipt pamkolpama barrkrrulürr. Akó nidi kwarilürr parraoan müótüdü, ene bóktan ta barrkrrurr.  
\v 3 Zosep bóktanórr tóba zonaretaldó wagó, “Ka Zosep! Kürü ab ia arrólae?” A oya zonaretalab gaodó koke yarilürr bóktan oyaka alkomólóm, zitülkus i gum tórrngón kwarilürr oya obzek kwata.  
\v 4 Zosep bóktanórr tóba zonaretaldó wagó, “Gyaurka, kürü minggüpanandó togob.” I we togobórr oya minggüpanandó. Wa bóktanórr wagó, “Ka yabü narezoretla Zosep, e noan sel inarre mogob pamdó akó i kürü küdüdóp Izipt!  
\v 5 Da e müp apadgu inibókamde, ó ngürsilgu yabióbka, igósidi e kürü darrem klamóm küngrinarre aini. Kürü God wató zirrkapónórr yabü singül kwata, pamkolpamab arról zid bainüm.  
\v 6 Ini wata nis ngim paila ku kolakyanóm ini tüpdü. 5 pail duduako kesu angón-koke akó abül-koke.  
\v 7 God kürü zirrkapónórr yabü singül kwata yabü zid bainüm ini tonarre, yabü ngyaben akó yabü olmalbobatalab ngyaben alblangóm ini tüpdü.  
\v 8 Da kürü yadi koke zirrkapónóp aini. A God wató küdódürr. God kürü küngrinürr parraoan ikik bókrran pamóm, oya müót ngakanóm akó blaman Izipt kantrri alngomólóm.   
\p
\v 9 “Büsai ogob kürü abdó. Oyaka bóktónamke wagó, ‘Marü oloma Zosep inzan bóktóne marüka wagó, “God kürü arüng kókyanórr blaman Izipt kantrri ngakanóm. Kürüka tam, ola irrbain-gu.\x - \xo 45:9 \xt Apostolab Tórrmen 7:14\x*  
\v 10 Ma sab Gosyen bwóbdü ngyabelo kürü minggüpanandó, matóka marü olmal akó bobatal, marü ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ akó ⌊kau⌋, ó marü ne blaman elklazako.  
\v 11 Ola marü sab kótó ngamkalo, zitülkus dómdóm 5 paila tótókdako ku kolakyanóm. Ene igósüm, matóka marü olmalbobatal akó marü ngabyón lara sab alo büdül koke nurrbarine.” ’   
\p
\v 12 “Errkya yabü ilküpa kürü kuri kóserre, ako kürü zoret Benzamin, ma ta kürü kuri kósena, da ini amkoman kótó bóktandóla, Zosep.  
\v 13 E sab izazilamke kürü ab igó poko, kürü ne wirri arüng ngie Iziptüm akó e ne blaman kla nósenarre. Da e sab oya büsai sidüdamke.”   
\p
\v 14 Wa tóba zoret Benzaminün we amiógürr akó yón yarilürr. Benzamin ta Zosepón amiógürr akó yón yarilürr. Nizana we yón namülnürri.  
\v 15 Zosep wata yón yarilürr, tóba blaman zonaretal nóma nüprükóp. Ene kakóm, oya zonaretala usakü ikiküm we bainóp.   
\p
\v 16 Ene bóktan nóma barrkrrurr parraoan wirri müótüdü wagó, Zosepón zonaretala kuri togobe, parrao akó tóba wankü ngi pama ta bagür kwarilürr.  
\v 17 Parraoa Zosepón we yalórr wagó, “Nüzazilnüm moba zonaretal magó, ‘Yabiób elklaza ⌊donki⌋ kwitüdü ugó yamselam, da bakonke Keinan tüpdü.  
\v 18 Yabü ab akó yabiób olmalkol yazebamke, da tóbakonke kürüka. Ka sab yabü morroalan tüp poko nókyenónómo Iziptüm, ó e sab morroalan ngyabendó kwarilo ene tüpdü.’  
\v 19 Ibü nilnümke magó, ‘Ngibürr osab bimurrat kla\f + \fr 45:19 \fq osab bimurrat kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fqa cart\ft  ó \fqa wagon.\f* yazebamke, Izipt tüpdü kla, yabiób kolabkü akó karipókalabkü. Yabiób abpükü ipüdamke, da tóbakonke.  
\v 20 Yabiób elklazabkwata gyakolaegu bimgatóm. Izipt tüpdü ne morroalan klamko, sab yabü kwarile.’”   
\p
\v 21 Da Zeikobón simanal olmala we tómbapónónóp, parraoan bóktan ngarkwatódó. Zosep osab bimurrat kla we nülinóp, parraoa oya arüng bóktan enezan ekyanórr. Wa akó ibü alo nülinóp kwat-kwat alom.  
\v 22 Wa ibü küsil mórrkenyórr nülinóp darrpan-darrpan, a Benzaminün wa ma 300 silba poko iliónürr akó 5 ngarkwat küsil mórrkenyórr.  
\v 23 10 simanal donki kwitüdü wa morroalan elklaza yamselórr Iziptgab, da we zirrnapónóp tóba abdó, akó 10 ópal donkidü we kla yamselórr, ⌊wit⌋ küp, brred, akó ngibürr alo kla, ibü kwat-kwat alom, i sab ene iazan togoble.  
\v 24 Da wa tóba zonaretal we zirrnapónóp. I nóma bazebórr, wa ibü ikik nókrrónóp wagó, “Kubó ongyal-gu kwat-kwat!”   
\p
\v 25 Da i Izipt we amgütóp, ogobórr tibiób abdó Zeikobka, Keinan tüpdü.  
\v 26 I Zeikobón izazilóp wagó, “Zosep arrólase! Wa errkya balngomól pamase akó wa dudu Izipt kantrri alngomólda!” Zeikobón moboküpa karibóka koke gübarirr aengórr, da wa ibü amkoman koke nangunóp.  
\v 27 I oya nóma izazilóp blaman kla, ibü Zosep ne poko nüzazilóp, akó wa osab bimurrat kla nóma nósenóp, Zosep ne kla zirrnapónóp oya ódódóm Izipt kantrridü, Zeikobón arról dandanga tóbaka tolkomólórr.  
\v 28 Zeikob bóktanórr wagó, “Gaodóma, ka yabü amkoman kuri nangunünüma! Kürü olom Zosep arrólae! Ka sab oya asenóm wamo, solkwat ka igósidi nurrótoko.”   
\c 46  
\s1 Zeikob Tóba Olmalkolpükü we Bupadórr Izipt  
\p
\v 1 Zeikob tóba blaman elklaza tómbapónórr, we wamórr Berrsyiba wirri basirrdü. Wa ola lar bamngulürr ⌊alta⌋ kwitüdü, tóba ab Aesakón God we iliónürr.   
\p
\v 2 Ene irrüb, Zeikob nuszan kla esenórr. God oyaka bóktanórr, da we ngilianórr wagó, “Zeikob, Zeikob!”  
\p “Ó, ka inamüla,” wa bóktan we yalkomólórr.   
\p
\v 3 “Ka Godla, marü aban God. Ma gumgu Izipt tótókóm; ka sab marü olmalbobatalab zitül wirri ninünümo ola.  
\v 4 Ka küób sab mankü wamo Izipt, akó ka sab marü olmalbobatal sakono ini tüpdü. Zosep sab marüka asi yarile, ma nóma nurrótoko.”   
\p
\v 5 Zeikob Berrsyiba wirri basirr amgatórr. Oya simanal olmala tibiób ab Zeikob, tibiób kari olmal, akó kol osab bimurrat kla kwitüdü yamselóp, parraoa ne kla zirrtapónóp.  
\v 6 I tibiób ngabyón lar akó tibiób blaman elklaza, Keinanóm ne kla bumigóp, we imarruóp, da Izipt we bazebórr. Zeikob tóba blaman olmalbobatalpükü wamórr:\x - \xo 46:6 \xt Apostolab Tórrmen 7:15\x*  
\v 7 tóba blaman simanal olmal, ópal olmal, akó bobatal.   
\p
\v 8 Zeikobón olmalbobatalab ngi módógako, Izipt nidi ogobórr, Zeikob akó tóba simanal olmal akó bobatal. Ibü ngi módógako:  
\b  
\li1 Tóba ngaen siman olom, ngi Rruben,   
\li1
\v 9 akó oya simanal olmal:  
\li2 Anok, Palu, Ezrron, akó Karrmi.   
\li1
\v 10 Simion akó tóba simanal olmal:  
\li2 Zemuel, Zamin, Oad, Zakin, Zoarr, akó Syaol, Keinan koldógab nótó tómtómólórr.   
\li1
\v 11 Libae akó tóba simanal olmal:  
\li2 Gerrson, Koat, akó Merrarri.   
\li1
\v 12 Zuda akó tóba simanal olmal:  
\li2 Syela, Perrez, akó Zerra. (Zudan nis siman olom nisa Keinanóm ola nurrótókrri, ngi Err akó Onan.)  
\li2 Perrezón simam olom nis idi namülnürri:  
\li3 Ezrron akó Amul.   
\li1
\v 13 Isakarr akó tóba simanal olmal:  
\li2 Tola, Pua, Zasub, akó Syimrron.   
\li1
\v 14 Zebulun akó tóba simanal olmal:  
\li2 Serred, Elon, akó Zale-el.   
\p
\v 15 Ini olmal Zeikob Liakagab nósenóp Mesopotamia bwóbdü. Daenan ta ola osenórr, darrpanan óp olom. Liakagab blaman oya 33 ngarkwat olmalbobatal kwarilürr.   
\b  
\li1
\v 16 Gad akó tóba simanal olmal:  
\li2 Zepon, Agi, Suni, Ezbon, Erri, Arrod, akó Arreli.   
\li1
\v 17 Asyerr akó tóba simanal olmal:  
\li2 Imna, Isba, Isbi, Berria,  
\li2 akó ibü óp bólbót Serra.  
\li2 Berrian siman olom nis:  
\li2 Eberr akó Malkiel.   
\p
\v 18 Ini ne 16 olmalbobatal Zeikob Zilpakagab nósenóp. Zilpa Lian leba zaget kol warilürr, Leiban noan okyanórr.   
\b  
\li1
\v 19 Zeikobón solo kol Rreizel nis olom nis nósenórr:  
\li2 ngi Zosep akó Benzamin.  
\v 20 Iziptüm Zosep nis siman olom nis nósenórr, Manase akó Iprra-im, Asenatkagab, Potiperran óp olom, prrist nótó yarilürr Eliopolis wirri basirrdü.\x - \xo 46:20 \xt Bwób Zitül 41:50-52\x*   
\li1
\v 21 Benzaminün simanal olmal idi kwarilürr:  
\li2 Bela, Bekerr, Asbel, Gerra, Na-aman, E-i, Rros, Mupim, Upim, akó Arrd.   
\p
\v 22 Ini ne 14 olmalbobatal Zeikob Rreizelkagab nósenóp.   
\b  
\li1
\v 23 Dan tóba darrpanan siman olompükü:  
\li2 ngi Usyim.   
\li1
\v 24 Naptali akó tóba simanal olmal:  
\li2 Zaziel, Guni, Zezerr, akó Syilem.   
\p
\v 25 Ini ne 7 olmalbobatal Zeikob Bilakagab nósenóp. Bila Rreizelón leba zaget kol warilürr, Leiban noan okyanórr.   
\p
\v 26 Da blaman Zeikobón ne olmalbobatala ogobórr Izipt kóta 66 kwarilürr. Oya simanal olmalab kol ngarkwat koke ipüdóp.  
\v 27 Zosep nis olom nis nósenórr Iziptüm. Zeikob tóba olmalbobatalpükü Izipt nóma togobórr, ibü pam ngarkwat kóta 70 emrranórr.\x - \xo 46:27 \xt Apostolab Tórrmen 7:14\x*   
\s1 Zeikob Tóba Olmalbobatalpükü Izipt Abzilürr  
\p
\v 28 Zeikob Zudan singül kwata we zirrapónórr, Zosepón amtinüm ibü basenóm tótókóm Gosyen tüpdü. I nóma babzilürr,  
\v 29 Zosep tóba ⌊osab amorrat klamdó⌋ kasilürr, da we wamórr Gosyen tóba ab asenóm.\fig osab amorrat kla|alt="chariot" src="CO00756B.TIF" size="span" copy="David C. Cook" ref="46:29" \fig* I nóma baserri, Zosep tóba ab we amiógürr akó yón yarilürr. I barrkyanbóka yónüm we bairri.  
\v 30 Zeikob we bóktanórr tóba olomdó wagó, “Ka marü gaodó kuri mósena, kürü büdüla ki tam. Ini ngürrdü, ka marü ilküpi kuri mósena akó ka umul kuri baina ma arrólóla.”   
\p
\v 31 Da Zosep tóba zonaretaldó we bóktanórr akó tóba aban kolpamdó wagó, “Ka kubó wamo parraodó, oya azazilüm kagó, kürü zonaretal akó kürü aban pamkolpama, Keinan tüpdü nidi ngyabenónóp, kuri togobe.  
\v 32 Ka kubó parrao izazilo igó, e ⌊sip⌋ ngabkan pamakla akó e sip a ⌊gout⌋ akó ⌊kaupükü⌋ kuri tübarrmüna akó blaman yabü ne elklazako.  
\v 33 Kubó parraoa yabü nóma ngibaune akó nóma nümtirre wagó, ‘Yabü zaget ia laróga?’  
\v 34 e kubó izazilamke igó, ‘Wirri pam, ki wata sip ngabkan pamakla kibiób ngyaben tonarrdó, kibü abalbobatalazan ngyabenónóp.’ Ini bóktandógab, wa sab igósidi yabü Gosyen tüp nókyerre ngyabenóm. Zitülkus módóga, Izipt pamkolpamab ilküpdü, blaman sip ngabkan pam ngazirr kla kwarilürr. Koke ok nyónónóp tibiób minggüpanandó ngyabenóm.”   
\c 47  
\s1 Parraoa Zeikobón Marrgu we Ekyanórr Gosyen Tüpdü  
\p
\v 1-2 Da Zosep we yazebórr 5 naretal, da i we ogobórr parraodó. Wa parrao we izazilürr wagó, “Kürü ab akó kürü zonaretala kuri togobe Keinangab tibiób ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋ akó ⌊kau⌋ akó elklazapükü. I errkya Gosyen tüpdümako.” Wa ibü we imarrurr parrao asenóm.  
\v 3 Parraoa ibü we nümtinóp wagó, “Yabü zaget ia laróga?”  
\p I bóktan we yalkomólóp wagó, “Wirri pam, ki wata sip ngabkan pamakla, kibü abalbobatalazan ngyabenónóp.  
\v 4 Ki ini tüpdü bupso ngyabenóm togoba, zitülkus Keinan tüpdü ku kari kolae kokea. Kibü sip a goutan alo opopor babulasko. Gyaurka, ma kibü, marü zaget pam, ok tinünüm Gosyen tüpdü ngyabenóm.”  
\v 5 Da parraoa Zosepón we yalórr wagó, “Marü ab akó zonaretala kuri togobe marüka,  
\v 6 da Izipt tüp mató ngakandóla. Gosyenóm sab tibiób marrgu ola ki apónónóm. Ngibürr zaget bórrgrratórrón pam ne nóma kwarile yabü aodó, kürü ngabyón lar sab morroal ki ngabkanónóm.”   
\p
\v 7 Zosep tóba ab we idódürr parrao asenóm. Zeikob parrao we bles yónürr.  
\v 8 Parraoa oya we imtinürr wagó, “Ia marü nigó pailako?”   
\p
\v 9 Zeikob bóktan yalkomólórr wagó, “Kürü 130 pailako, enan agóltagóle emkalnórró. Kürü ngyaben pail abün koke kwarilürr, zitülkus ka kari müpdü koke namülnürrü. Kürü agóltagól ngyabena kuri tugupurr tübine kürü abalbobatalazan ngyabenónóp.”  
\v 10 Zeikob nis ngim parrao we bles yónürr, da we amgatórr.  
\v 11 Da Zosep tóba ab akó zonaretal Iziptüm we irrbünürr morroalan tüpdü, Rrameses wirri basirr minggüpanandó, parraoa oya enezan yalórr.  
\v 12 Zosep tóba ab, zonaretal, akó blaman tóba aban kolpam alo kla blaman ngürrzan we nüliónónóp, ibü olmalab ngarkwatódó.   
\s1 Bwób-bwób Kua Tai Kolae Bailürr  
\p
\v 13 Kua amkoman kari kolae koke nóma bainürr, aloa blakónórr blaman bwób-bwób, da Izipt a Keinan kolpama tai kolaem bainóp kuanbókamde.  
\v 14 I alo kla enezan bumiógnónóp, Zosep blaman pamkolpamdógab mani we yazeblórr, ama parraoan wirri müótüdü imarrulürr.  
\v 15 Ene blaman mania Iziptüm a Keinanóm nóma blakónórr, da blaman Izipt kolpama we togobórr Zosepka da ilóp wagó, “Gyaurka. Kibü alo kla tülinünüm. Ki marü obzek kwata kena nurrbarinün! Kibü mania kuri blakórre.”   
\p
\v 16 Zosep bóktan we yalkomólórr wagó, “Yabü mania nóma blakórre, e ne kla ngabyóndakla kürüka tübarrmü: yabü ene darrem ka alo kla nülinünümo.”  
\v 17 I ne kla ngabyónónóp, da we tübarrmülürr Zosepka. Da i we gyabalómnóp, ibü ne ⌊os⌋, sip a gout, kau, akó ⌊donki⌋ kwarilürr, alo klamóm. Ene pail, Zosep pamkolpam alo kla nüliónónóp ibü blaman ngabyón larab darrem.   
\p
\v 18 Ene paila nóma blakónórr, Izipt pamkolpama akó küsil paildü we togobórr oya asenóm. Wagó, “Gyaurka, wirri pam, ki koke yalpirre wagó, kibü mania tai kuri blakórre. Akó kibü ne ngabyón larko, marüko. Darrü klama koke bamine marü akyanóm, wirri pam, da ma kibü büb akó tüp.  
\v 19 Ki büdülüm kokeakla marü obzek kwata! Kibü blaman tüpa sab igósidi kena kolae bainünüm! Ma kibü ugó tübumióg kibiób tüppükü, alo klamóm. Ki sab parraoan ⌊leba zaget⌋ pam kwarilo, kibü tüp ta sab oya kwarile. Ma kibü alo kla ugó tülinünüm, ngyabenóm akó küsil küp baritüm!”   
\p
\v 20 Da Zosep blaman Izipt tüp parraoankü bumióglürr. Blaman Izipt pamkolpama tibiób tüp darrem klamdó urrbulülürr, zitülkus ku kari kolae koke yarilürr. Da blaman ne tüp kwarilürr ama parraoan koralórr.  
\v 21 Zosep blaman pamkolpam tóba leba zaget pamóm irrbünürr, Izipt darrü kubdügab kókó dakla kub.  
\v 22 Wa blaman tüp poko bumiógürr, wata prristab ne tüp poko kwarilürr, wa koke bumiógürr, zitülkus parraoa ibü mani gail yarilürr ibü ngyabenóm. Da i igósidi tibiób tüp poko koke sel nülinóp.   
\p
\v 23 Zosep bóktanórr pamkolpamdó wagó, “Tübarrkrru, ka errkya yabü büb akó tüp kuri bumiga parraoankü. Küp ikwóni baritüm apapdó.  
\v 24 Abül ngürr nóma semrróne, e sab blaman 5 küpdügab darrpan küp parrao iliónane. E sab barre küp zidüm urrbulünke akó alo klamóm yabióbkü, yabü müót kolpamabkü, akó yabiób olmalabkü.”   
\p
\v 25 I bóktan yalkomólóp wagó, “Ma kibü arról kuri sakona; wirri pam, ma moba obzek kwata kibüka ne morroal nóma eseno, da ki sab parraoan leba zaget pam kwarilo.”   
\p
\v 26 Da Zosep gida bóktan poko we ingrinürr Izipt tüpankü wagó, abül ngarkwat nóma semrróne, blaman 5 küpdügab darrpan küp parraoan yarile. Errkya\f + \fr 47:26 \fq errkya \ft ene tonarrbóka apónda, \fq Bwób Zitül\ft  peba ugón wialómóp.\f* ini ngürrdü ene gida bóktan poko wa asine. Wata prristab tüpa parraoan tüp pokom koke bainóp.   
\s1 Zeikobón Dómdóm Ubi Apad  
\p
\v 27 Da Isrrael pamkolpama we ngyabenónóp Izipt kantrridü, Gosyen bwóbdü. I ola mórrel ipüdóp, akó i abün olmal we nósenónóp.   
\p
\v 28 Zeikob Izipt kantrridü we ngyabelórr 17 pailüm, kókó wa 147 pail ngarkwat we emrranórr.  
\v 29 Oya büdül ngarkwata minggüpanan nóma tamlórr, wa Zosepka bóktan zirrapónórr oya tótókóm. Oyaka bóktanórr wagó, “Ma moba obzek kwata kürüka ne morroal nóma seserró, moba tang kürü waurr grasana zirrsapó akó ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ugó kókya wagó, ma sab kürü gapók ala koke ilüngo, Izipt kantrridü. Ma kürü morroal tonarr kómtya akó alkamülgu, ma ne bóktan kókyeno.\x - \xo 47:29 \xt Bwób Zitül 49:29-32; 50:6\x*  
\v 30 Kürü ubi ugósüma, ma sab kürü külüngo kürü abalbobatal nólamasko. Ma sab kürü Iziptgabi küdódke ama kólba bwóbdü, kürü abalbobatalab metat urbwóbdü.”  
\p Zosep bóktan yalkomólórr wagó, “Ka sab tónggapono, ma kürü ne poko kila.”   
\p
\v 31 Zeikob bóktanórr wagó, “Ma kürü ⌊arüng alkamül-koke bóktan⌋ ugó kókya, ma sab amkoman tónggapono.” Zosep oya ene arüng alkamül-koke bóktan ekyanórr. Zeikob singül tüp we elkomólórr tóba ut bwóbdü Godón ⌊ótókóm⌋.   
\c 48  
\s1 Zeikobón Dómdóm Bóktan Tóba Bobat Nisdü, Iprra-im akó Manase  
\p
\v 1 Ngibürr tonarr kakóm, Zosepón umulan ngitinóp wagó, “Turrkrru, marü ab azidase.” Da wa tóba siman olom nis we nüpadórr, Manase akó Iprra-im, da i we ogobórr Zeikobón angónóm.  
\v 2 Zeikobón nóma izazilóp wagó, “Marü oloma Zosep kuri tame marü angónóm,” wa tóba dómdóm arüng ipadórr, da bupadórr, we mórranórr tóba ut bwóbdü.   
\p
\v 3 Zeikob bóktanórr Zosepka wagó, “Wirrian Arüng God tóba kürüka okaka tübyónürr Luzüm, Keinan tüpdü, ó kürü God ola bles kyónürr.\x - \xo 48:3 \xt Bwób Zitül 28:13-14\x*  
\v 4 Wa bóktanórr kürüka wagó, ‘Turrkrru, ka sab marü abün olmalbobatal mülino. Marü olmalbobatala sab blaman bwób ayonórre ini Keinan tüpdü; ka sab ini Keinan tüp marü olmalbobatal nókyenónómo metatómpükü.’   
\p
\v 5 “Zosep, marü ne nis siman olom nisamli, Iprra-im akó Manase, kürünamli, wamaka Rruben akó Simion, izanamli. I Izipt kantrridü tómtómórri, ka ma ene solkwat tamórró.  
\v 6 Solkwat olmal marü moba korale; ibü tüp akó elklaza sab Iprra-im akó Manase, idi nüliónórre, zitülkus aban pabo idi apadódamli.  
\v 7 Ka ini tonarr igósidi tónggapóna, marü aipan zitülkusdügab, Rreizel. Kürü bübdü wirri gyaur yarilürr, wa Keinan tüpdü nóma nurrótókórr, wirri kan babul Eprrat wirri basirrdügab, ka kwat-kwat nóma tolkomólnórró Mesopotamia bwóbdügab. Ka oya we ulungürrü ne kwata tamlórr Eprrat wirri basirrdü, kwat kabedó.” (Eprratón darrü ngi módóga: Betliem.)\x - \xo 48:7 \xt Bwób Zitül 35:16-19\x*   
\p
\v 8 Zeikob Zosepón olom nis we nósenórr, ó we bóktanórr wagó, “Ini ia noa siman olom nisamli?”   
\p
\v 9 Zosep bóktan yalkomólórr tóba abdó wagó, “Ini kürü olom nisamli, God nibiób kókyanórr aini Iziptüm.” Zeikob bóktanórr wagó, “Ala tüdó, ka kubó ibü bles nino.”  
\v 10 Ene tonarrdó, Zeikobón ilküpa tümün bairri, zitülkus wa myangan yarilürr. Oya amzyat nabe yarilürr. Da Zosep siman olom nis aban minggüpanandó nüdódürr, ó Zeikob ene siman olom nis nüpadórr, tóba minggüpanandó tüdódürr, we nüprükürr.  
\v 11 Wa Zosepka bóktanórr wagó, “Kürü gyagüpitótók inzan yarilürr, kamaka ma büdüla da ka sab marü myamem kokean móseno. A módóga, ini tonarr ma God kürü wató ok kine marü asenóm akó marü olom nis.”  
\v 12 Da Zosep tóba siman olom nis nüpadórr tóba aban ganggópdógab, wakósingül nülkamülürr, singül tüp we elkomólórr.  
\v 13 Ene kakóm, Zosep Iprra-imün tóba tutul tange ipadórr, da Zeikobón banól kwata sidódürr. Akó wa Manasen ma tóba banól tange ipadórr, da Zeikobón tutul kwata sidódürr.  
\v 14 Zeikobón tang nisa ma simbruatrri ó wa tóba tutul tang ipadórr, Iprra-imün singüldü emngyelórr, wa go zoret yarilürr. Wa tóba banól tang Manasen singüldü emngyelórr, wa go naret yarilürr.  
\v 15 Zeikob Zosepón bles yónürr ó bóktanórr wagó,  
\q1 “God ini olom nis ki bles tyó, kürü abalbobatala Eibrra-am akó Aesak ne Godón yagürnóp.  
\q1 Wa kürü ⌊sip⌋ ngabkan pamzan ngakanda kürü ini ngyabende, kürü amtómól ngürrdügabi kókó ini ngürr.   
\q1
\v 16 ⌊Godón anerrua⌋ ini olom nis ki bles tyó, kürü nótó zid kyónürr blaman kolaedógab!  
\q1 I sab kürü ngi ki idódlam, akó kürü abalbobatalab ngi, Eibrra-am akó Aesak.  
\q1 Ibü sab abün olmalbobatala ki tóbabótólón ini tüpdü!”   
\p
\v 17 Zosep tóba ab nóma esenórr tóba tutul tang Iprra-imün singüldü angrirrün, oya ene ubi-koke poko yarilürr. Da wa tóba aban tang ipadórr, Manasen singüldü amngyelóm.  
\v 18 Zosep tóba abdó bóktanórr wagó, “Ba, inzan koke! Manase wa ngaen oloma. Ma moba tutul tang oya singüldü ki emngyela.”   
\p
\v 19 Aba badólórr ó we bóktanórr wagó, “Ka umulóla, kürü olom, ka umulóla. Manase ta sab wirri baine akó oya ne olmalbobatal kwarile. Oya zoretan ma sab amkoman abün olmalbobatal kwarile, akó oya ne olmalbobatal kwarile, i ugórr abün kantrri tómbapórre.”   
\p
\v 20 Da ibü Zeikob we bles nyónürr ene ngürr ó we bóktanórr wagó,  
\q1 “Isrrael pamkolpama sab yabü ngidü bles bain kwarile. I sab bóktanórre wagó,  
\q2 ‘Marü sab God igó ki mangó, wamaka Iprra-im akó Manase.’”  
\m Ini tonarre, Zeikob Iprra-imün singül kwata ingrinürr Manasekagab.\x - \xo 48:20 \xt Ibrru 11:21\x*   
\p
\v 21 Da Zeikob we bóktanórr Zosepka wagó, “Turrkrru, ka büdül kari pokola. God sab marüka asi yarile akó marü sab malkomóle moba abalbobatalab tüpdü.  
\v 22 Syekem morroal tüp poko, ka gazirr turriki akó bügür kyabe ne kla amiógrrü Amorr pamkolpamdógab, errkya marüne, a marü zonaretalab ma koke.”   
\c 49  
\s1 Zeikob Tóba Simanal Olmal Bles Ninóp  
\p
\v 1 Zeikob tóba simanal olmal ngibaunürr tóbaka. Wa bóktanórr wagó, “Kürü kal-kal kangónam, zitülkus ka kubó yabü nüzazilnümo sab laróga tómbapóne yabüka darrpan-darrpandó, singül kwata ne paila tótókdako.   
\q1
\v 2 “Yao, darrpan pokodó togob! Tübarrkrru, e Zeikobón simanal olmal!  
\q2 Kürü bóktan tübarrkrru, ka yabü ab Isrrael!   
\b  
\q1
\v 3 “Rruben, ma kürü ngaen olomla,  
\q2 ma kürü arüngla.  
\q2 Ka ngaen-gógópan marü mulngumilürrü, ka wirri pam nóma bairrü.  
\q2 Ma wirri ngi pamla ó marü arüng wirria blaman zoretaldógab.   
\q1
\v 4 Naiz naeazan busoda, ma inzan ngürsil pamla. Ma sab amkoman wirri pam koke namulo,  
\q2 zitülkus ma kürü darrü kolpükü umtulürrü,  
\q2 ó ma kürü ut marrgu ⌊tóman⌋ alópórró.\x - \xo 49:4 \xt Bwób Zitül 35:22\x*   
\b  
\q1
\v 5 “Simion akó Libae narezoretiamli.  
\q2 Ibü turrik gazirr klamamli elklaza kolae bainüm.   
\q1
\v 6 Ka sab ibü piküpan ikikdi koke barümo,  
\q2 akó ibü bóktan tómbapónde koke tang namtino.  
\q1 Zitülkus módóga, ibü ene ngürsil yarilürr, pam we okrralórr;  
\q2 i ⌊kau⌋ wapór kus nümgününóp agólgum tibiób ubidügab.   
\q1
\v 7 Ibü ngürsil sab ki amórrórrón yarilün, zitülkus kari kolae kokea.  
\q2 Ibü wirri ngürsil sab ki amórrórrón yarilün, zitülkus gyaur babula.  
\q1 God sab ibü nórrgrróte Zeikobón olmalbobatalab aodó,  
\q2 akó wa sab ibü nórngene blaman Isrrael tüpdü.   
\b  
\q1
\v 8 “Zuda, marü zonaretala sab marü magürnórre.  
\q2 Ma sab ibü gepko nómóngnónómo, mankü nidi bókrrale.  
\q2 Marü zonaretala sab marüka wakósingül amgünórre.   
\q1
\v 9 Zuda, kürü olom, ma ⌊laeon⌋ kupozanla;\x - \xo 49:9 \xt Bótang Peba 24:9; Okaka Amzazirrün Kla 5:5\x*  
\q2 su we elóngórró, da we bupadórró, moba pepesdó we alkomórró.  
\q1 Wa siman laeona, wa wapór tang barrngumilda tüpdü utüdi.  
\q2 Wa wata óp laeonzana, gum-koke nótóka arsümülüm?   
\q1
\v 10 Kingan ne arüng bidame, sab oyakagab kokean aupe,  
\q2 kingan tupuru sab metat oya tangdó yarile,  
\q1 kókó wa sab tame, kingan arüng noakame;  
\q2 Blaman pamkolpama sab oya bóktan arrkrru kwarile.   
\q1
\v 11 Zuda tóba ⌊donki⌋ sab sye amele ⌊grreip⌋ syepordó,  
\q2 tóba donki kupo sab sye amele amkoman morroalan grreip syepordó.  
\q1 Wa tóba mórrkenyórr sab waendó bagulóle;  
\q2 oya kokrrapan mórrkenyórr sab óe-óe grreip more bagulóle.\f + \fr 49:11 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq Zudan grreip inzan abün kwarile, ene taia oya donkia grreip alom. Oya waen inzan ngarkwat yarile, naezan, gaodó ne klame mórrkenyórr bagulüm. \f*   
\q1
\v 12 Oya ilküp nisa sab urzan baini waen anónde,  
\q2 akó oya zirrgüpa sab gabülpli bairre kau mor anónde.   
\b  
\q1
\v 13 “Zebulun sab malu minggüpanandó ngyabene,  
\q2 akó oya malu kabe sab morroal but aren gagat yarile.  
\q2 Oya tüp ngarkwata sab wame kókóta Saedon wirri basirrdü.   
\b  
\q1
\v 14 “Isakarr wa donkizan arüng pama,  
\q2 tóba mobobdó ne alóp nis ódódda, we kandó ngón ngagónda.   
\q1
\v 15 Wa sab tóba morroal ngón bagón bwób nóma esene,  
\q2 akó tüp wa ia morroala,  
\q1 wa sab arrngürre tóba müp ódódóm,  
\q2 akó wa sab leba zaget yarile ngibürr pamkolpamabkü.   
\b  
\q1
\v 16 “Dan sab tóba pamkolpam nolngomólnórre zazzan.  
\q2 I sab inzan kwarile, wamaka ngibürr Isrrael zitülzan.   
\q1
\v 17 Dan sab gwarzan yarile kwat kabedó,  
\q2 wa büdülngalzan yarile, nótó utóda kwat minggüpanandó,  
\q1 ⌊osan⌋ wakub sab nótó arite.  
\q2 Ene igósidi, ene osa tang nis sab kwit nine, da ne pam yarile osan mórr kwitüdü, sab kakota aupe.   
\b  
\q1
\v 18 “⌊\nd Lod\nd*óe⌋, ka zid bainüm marü mókyala!   
\b  
\q1
\v 19 “Gadón sab molpokodó agóltagól gómól pama anin korale;  
\q2 a wa ma sab ibü wirri arüngi kolatale tóba tüpdügab.   
\b  
\q1
\v 20 “Asyerran tüpdügab sab morroal mórrela tamle,  
\q2 akó wa sab morroal misan alo nüliónórre ngibürr king.   
\b  
\q1
\v 21 “Naptali wa diazan agólda tebe püóran,  
\q2 morroal kupo nótó basenda.   
\b  
\q1
\v 22 “Zosep wa küppükü syeporzana arób kabedó.  
\q2 Oya syepor soloa gri malmandasko.\f + \fr 49:22 \ft Ibrru bóktandógabi ini bóktanan küp nisamli. Nis ngim küp módóga: \fqa Zosep nurr donkia, sao kabedó; wa molpoko donkia pododó.\f*   
\q1
\v 23 Gazirr pama tibiób bügür kyabe gazirrüm ngürsilpükü togobórr.  
\q2 I bügür numrrutóp kyab amanóm oyaka, oya alzizi amanikdi.   
\q1
\v 24 A oya bügür kyaba pam dümdüm amanine,  
\q2 akó Zeikobón Arüng Goda oya tang nis arüng nókyene,  
\q1 oya ngabkan pam nótóke, ingülküpzan nótóke Zeikobón adlangóm.   
\q1
\v 25 Marü aban\f + \fr 49:25 \fq marü aban\ft : Zeikob tóbabóka apónda.\f* God marü sab tangmamtine.  
\q2 Ene Wirrian Arüng God marü sab bles mine,  
\q1 wa sab kwitüdügabi marü ngupi bles mine,  
\q2 wa marü tüpdügabi ne naea tótókda, we klame bles mine,  
\q2 akó wa marü abün olmale bles mine, akó abün ngabyón lare.   
\q1
\v 26 Marü aba ne morroal akyanda, wa wirriana.  
\q2 Ngaep wirri pododógab ne morroala tótókda, wa karia oyakagab,  
\q2 ngaep kari pododógab ne mórrela tótókda, wa karia oyakagab.  
\q1 Blaman ene ne morroal kla, Zosepón tangdó ki kwarilün.  
\q2 Wa tüób tebe-tebe amanikürrüna tóba zonaretaldógabi, ibü balngomólóm.   
\b  
\q1
\v 27 “Benzamin wa wirri nurr umezan\f + \fr 49:27 \fq wirri nurr ume\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq wolf.\f* ngürsil pama.  
\q2 Irrbi wa su akrranda akó almitóda,  
\q2 akó simam wa gómól-gómól azebórrón elklaza arrgrratóda.”   
\b  
\p
\v 28 Ene Isrrael pamkolpamab blaman 12 zitül kwarilürr. Ibü aban bóktan we kla kwarilürr, wa ibü dómdóm poko nóma nülinóp; wa blaman darrpan-darrpan tóba simanal olmal tibi-tibi dómdóm ngyaben bóktan nüliónónóp.   
\s1 Zeikobón Büdül  
\p
\v 29-30 Zeikob tóba simanal olmal arüng bóktan we nókyenóp wagó, “Ka kólba abalbobatal basen kari pokola. E sab kürü ene kugupi apórrón wirri ingülküpdü gapókdó küngrinamke, kürü abalbobatala nóla utódako. Ene gapók Makpela tüp pokodómase, abüsa nólgabi banikda Mamrre bwóbdügab, Keinan tüpdü. Eibrra-am ene ingülküpdü gapók akó tüp poko darrpan münüm nümiógürr Eprronkagab, Et pam nótó yarilürr, tibiób büdül arrbünüm.\x - \xo 49:29-30 \xt Bwób Zitül 23:3-20\x*  
\v 31 Ene kugupi apórrón wirri ingülküpdü gapókdó Eibrra-am akó tóba kol Serra we nüngrinóp. Aesak akó tóba kol Rrebeka ta we nüngrinóp, akó Lian ta ka küób ola ungrirrü.\x - \xo 49:31 \xt Bwób Zitül 25:9-10; 35:29\x*  
\v 32 Ene ne tüp poko akó ingülküpdü gapók kürü bobata Eibrra-am wató nümiógürr Et pamkolpamdógab.”\x - \xo 49:32 \xt Bwób Zitül 47:29-30; 50:6\x*   
\p
\v 33 Zeikobón dómdóm ikik bókrran bóktana nóma blakónórr tóba olmaldó, wa tóba ut bwóbdü we umtulürr ó dómdóm ngón semanórr, da we nurrótókórr. Da wa tóba abalbobatal nómrrónóp, ngaen nidi nurrbarinóp.\x - \xo 49:33 \xt Apostolab Tórrmen 7:15\x*   
\c 50  
\p
\v 1 Zosep tóba aban büb amiógürr da yón yarilürr, akó oya obzek iprükürr.  
\v 2 Zosep tóba zaget pam, dokta nidi kwarilürr, we nilóp, oya ab morroal ilang klame püti ainüm akó mórrkenyórr poko-e arrgótanóm, sab gapókdó angrinüm. Da zaget pama Zeikobón büb muru morroal we tónggapónóp.  
\v 3 40 ngürr yazebóp ene pokodó. Ugón ene tonarr, barrkyan ngarkwat ipadórr büb angrinüm gapókdó. Izipt pamkolpama 70 ngürr yazebóp oya yón amtom.   
\p
\v 4 Yón amtoa nóma blakónórr, Zosep bóktanórr parraoan wirri ngi pamdó wagó, “E yabiób obzek kwata kürüka ne morroal nóma sesenane, ini bóktan idüdam parraodó kürünkü:  
\v 5 Kürü aba ini ⌊arüng alkamül-koke bóktanpükü⌋ kimgatórr wagó, ‘Tübarrkrru, ka büdül kari pokola. Ka küób ne gapók tónggapórró ingülküp kugupidü kólbankü, Keinan tüpdü, da sab kürü ola küngrinamke.’ Ka kya wamón kólba ab gapókdó angrinüm. Ka akó sab tolkomolo.”   
\p
\v 6 Parraoa bóktan yalkomólórr wagó, “Taia, ugó wam moba ab gapókdó angrinüm, wa ne arüng alkamül-koke bóktan amgatórr marüka!”\x - \xo 50:6 \xt Bwób Zitül 47:29-30; 49:29-32\x*   
\p
\v 7 Da Zosep we wamórr tóba ab angrinüm. Wankü idi ogobórr: blaman parraoan ngi pam, oya müótüdü balngomól byarrmarr pam, akó blaman balngomól byarrmarr pam Izipt kantrridügab.  
\v 8 Zosepón müótüdü nidi kwarilürr, tóba blaman zonaretal akó oya aban müótüdü ne kolpam kwarilürr, ta wankü ogobórr. I wata we kla bimgütóp Gosyen tüpdü: tibiób kari olmalpókal, ⌊sip⌋ a ⌊gout⌋, akó ⌊kau⌋.  
\v 9 Dokyanan pama oya elngomólóp, ⌊osab amorrat kla⌋ nidi alngomól kwarilürr akó ⌊osab⌋ bübdü nidi mórran kwarilürr. Ene wirri ngoro yarilürr.   
\p
\v 10 Blamana ogobórr kókó ⌊wit⌋ küp aus bwóbdü, ngi Atad, Zodan tobarr dakla dorro. I ola arrat-arrat yón kwarilürr. Zosep wata amkoman yón-gyaurdü yarilürr tóba abankwata 7 ngürrüm.  
\v 11 Keinan pamkolpama, ola nidi ngyabenónóp ene tüpdü, nóma esenóp pamkolpam yón-gyaurdi Atadóm, i bóktónóp wagó, “Ini amkoman wirrian yón-gyaura Izipt kolpamabkü!” Da ene bwób ngi we ngyesilóp Eibel Mizrra-im,\f + \fr 50:11 \fq Mizrra-im \ft bwób ngian küp módóga: \fq Izipt pamkolpamab yón-gyaur bwób.\f* Zodan tobarr dakla dorrodó.   
\p
\v 12 Zeikobón olmala oya bóktan ipüdóp wa enezan yarilürr:  
\v 13 i oya büdül büb muru we idüdóp Keinan tüpdü, da oya ene kugupi apórrón wirri ingülküpdü gapókdó we ingrinóp Makpela tüp pokodó, abüsa nólgabi banikda Mamrre bwóbdügab. Eibrra-am ene tüp poko amiógürr darrü Et pamdógab ngi Eprron, tibiób büdül arrbünüm.  
\v 14 Wa tóba ab gapókdó nóma ingrinürr, Zosep we alkomólórr Izipt, tóba zonaretalpükü akó blaman nidi ogobórr wankü tóba ab gapókdó angrinüm.   
\s1 Zosep Nilóp Tóba Naretal Wagó, “E Gyakolaegu”  
\p
\v 15 Zosepón naretala nóma esenóp wagó, ibü ab büdüla, i tibióbka ola bóktanónóp wagó, “Zosep sab mibü kena alzizi sema, akó darrü gyagüpitótóka kena simióg mibü darrem kolae akonóm, mi oyaka ne kolae tómbapónóp.”  
\v 16 Da i bóktan zirrapónóp Zosepka igó poko wagó, “Kibü aba solkwat nurrótókórr, a ngaen-gógópan kibü arüng bóktan tókyenóp wagó,  
\v 17 ‘E bóktónamke Zosepka, “Gyaurka, ma moba naretalab kolae tonarr barrgo, i ne kolae poko tónggapónóp marüka.” ’ Errkya ma kibü ini kolae tonarr ugó torrgonónóm, ki ne kolae tónggapónóp marüka, marü aban Godón zaget pam.” Zosep yón sabinürr wa ene bóktan nóma arrkrrurr.   
\p
\v 18 Oya naretala togobórr, tüp balókórr oya obzek kwata, da bóktanónóp wagó, “Turrkrru, ki errkya marü ⌊leba zaget⌋ pamakla!”   
\p
\v 19 Da Zosep bóktanórr ibüka wagó, “E gumgu! Ka Godón ngarkwatódó kokela!  
\v 20 E bóktan tónggapónarre kolae poko tónggapónóm kürüka. A God ama ene kolae morroalóm yónürr: wa errkya abün pamkolpamab arról akonda, ngaen-gógópan ne tonarra tómbapónórr.  
\v 21 Da e gumgu! Ka sab yabü ngabkalo akó yabü olmal.” Da wa ibü morroal bóktan nókyenóp, da ibü moboküp ta namurróp.   
\s1 Zosepón Büdül  
\p
\v 22-23 Zosep Iziptüm ngyabelórr tóba aban kolpampükü. Wa wirri kokrrap ngarkwatzan ngyabelórr, wa Iprra-imün olmalbobatal nósenóp. Akó Manasen siman olom Makirr, oya olmal ta we nósenóp.\f + \fr 50:22-23 \ft Iprra-im Zosepón ngaen olom yarilürr. Manase solo kupo yarilürr.\f* Wa Makirrón olmal bagürwómpükü simarrurr tóbaka.\f + \fr 50:22-23 \ft Ibrru bóktane inzan angrirrüna: \fqa Zosep Makirrón olmal tóba wakósingüldü irrbünürr i nóma tóbabótórr.\f* Wa 110 pail nóma emrralórr, oya büdül karipoko yarilürr.  
\v 24 Zosep bóktanórr tóba zonaretaldó wagó, “Ka büdül kari pokola. A God sab yabü wató tangnamtirre wa sab yabü yakone ini tüpdügab ama yabiób tüpdü, wa ne arüng alkamül-koke bóktan nókyenóp Eibrra-amón, Aesak, akó Zeikob.”  
\v 25 Da Zosepón ubi Zeikobón olmal arüng alkamül-koke bóktan akyanóm yarilürr. Wa bóktanórr wagó, “God sab yabü wató tangnamtinórre, ó e sab kürü kuspükü yakonamke algabi.”\x - \xo 50:25 \xt Bazeb Tonarr 13:19; Zosyua 24:32; Ibrru 11:22\x*  
\v 26 Zosepón büdüla ugón simiógürr, 110 pail nóma yarilürr. I oya büb morroal ilang klame püti inóp akó mórrkenyórr poko-e errgótónóp, da oya ingrinóp ingülküp kobendó Iziptüm.  
\b  
\pc \it Bwób Zitül Peba aini blakónda.\it*