\id EPH - Gizrra 
\h Epesus 
\toc3 Ep. 
\toc2 Epesus 
\toc1 Polón Peba Mórrag Epesus Sos Pamkolpamdó 
\mt2 Polón Peba Mórrag  
\mt1 Epesus  
\mt2 Sos Pamkolpamdó  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\im Epesus Eisia prrobinsan ngaensingül wirri basirr yarilürr. Polón ngyaben tonarrdó, Eisia darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene prrobins Tórrki kantrri kugupidüma, Eisia Maenorr kugupidü. Kolosi wirri basirr ta ene prrobins kugupidü yarilürr. Epesusüm darrü wirri agurr obae godón ⌊ótók⌋ müót yarilürr, ene kol godankü, ngi Arrtemis (Apostolab Tórrmen 19:23-41).  
\ip ⌊Apostol⌋ Pol Epesusüm ngyaben akó bóktan amgol yarilürr nis pailüm akó aüd melpal (Apostolab Tórrmen 19:1–20:1, 30-31). Wa ini peba mórrag Epesus sos pamkolpamdó ugón wialómórr, wa tümün müótüdü pamzan ngyabelórr, aprrapórr Rrom wirri basirrdü. Pol ola amkoman tümün müótüdü koke ngyabelórr, wa popa müótüdü ngyabelórr, sein sye-i amelórrón gazirr pamab tangdó (Apostolab Tórrmen 28:16, 30). Oya gómdamal gaodó kwarilürr oya angónóm. Wa ola yarilürr ini pail ngarkwatódó 61-62 Kerrison amtómól kakóm.  
\ip Ini tonarrdó Pol ta tóba peba mórrag wibalómórr Kolosi sos pamkolpamdó, Pilipi sos pamkolpamdó, akó oya gódam Pilimonka. Darrü pama, ngi Tikikus, ini peba mórrag Epesus pamkolpamdó idódürr.  
\ip Pol abün sos pamkolpambóka umul yarilürr Epesusüm, a wa ma yawal bóktan koke wialómórr ini peba mórragdó, wa ngibürr peba mórragdózan wibalómórr. Zitülkus módóga, oya ubi aprrapórr igó yarilürr, ngibürr sos pamkolpama, Epesus minggüpanan nidi ngyaben kwarilürr, ta ini peba mórrag ki etóngrre.  
\iot Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Ini peba mórragan tapaku bóktan \ior 1:1-2\ior*  
\io1 B. Kerriso akó sos pamkolpam \ior 1:3–3:21\ior*  
\io2 1. God mibü bles tirre Kerrisokama \ior 1:3-14\ior*  
\io2 2. Polón tóre \ior 1:15-23\ior*  
\io2 3. Büdüldügabi ama arróldó \ior 2:1-9\ior*  
\io2 4. Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipko, i dabyórrünako Kerrisokama \ior 2:11-22\ior*  
\io2 5. Polón zaget ibünkü, Zu-koke nidipko \ior 3:1-13\ior*  
\io2 6. Polón darrü tóre Epesus sos pamkolpamabkü \ior 3:14-21\ior*  
\io1 C. Küsil ngyaben Kerrisoka \ior 4:1–6:20 \ior*  
\io2 1. Yesun amkoman angun pamkolpam tibiób dabyórrünako \ior 4:1-16\ior*  
\io2 2. Küsil ngyaben Yesu Kerrisoka \ior 4:17-32\ior*  
\io2 3. Zyóndü ngyaben \ior 5:1-20\ior*  
\io2 4. Ngibürr kopoa ia tórrmen tulmil ki tómbapón kwarile \ior 5:21–6:9\ior*  
\io3 a. Morwal akó konggal \ior 5:21-33\ior*  
\io3 b. Olmal akó aipalabal \ior 6:1-4\ior*  
\io3 c. Leba zaget kolpam akó ibü wirri pam \ior 6:5-9\ior*  
\io2 5. Blaman büb adlang elklaza, God mibü ne elklaza tülinóp satanidü bóka bamgünüm \ior 6:10-20\ior*  
\io1 D. Dómdóm alakón bóktan \ior 6:21-24\ior*  
\c 1  
\s1 Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan  
\p
\v 1 Ka, Pol, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Kerriso Yesun ⌊apostolóla⌋ Godón ubidügab.  
\p Ka yabüka wialómdóla, Godón pamkolpam nidipakla Epesus wirri basirrdü akó Kerriso Yesun metat nidi amkoman angundakla oyaka dabyórrünzanakla.   
\p
\v 2 Ka tóredóla, ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab yabüka asi ki namülam God mibü Abdógab akó ⌊Lod⌋ Yesu Kerriso.   
\s1 God Mibü Bles Tirre Kerrisokama  
\p
\v 3 Mi blamana oya yagürnórre, mibü Lod Yesu Kerrison God akó Ab. Wa mibü bles tirre Kerrisokama blaman morroal elklaza aliónde samuan ngarkwatódó kwitüm bwóbdügabi.  
\v 4 Ene wa ngaen ini tüp tónggapón küsil nóma yarilürr, God mibü ngaen-gógópan silianórr Kerrisonme, tóba ⌊kolkal⌋ pamkolpamóm bainüm, tibi-tibi amarrón tóbankü, kolae-koke tóba obzek kwata. Godón ⌊moboküpdü ubi⌋ mibükamóm yarilürr.  
\v 5 We ngarkwatódó, wa ngaensingül gyagüpitótók esenórr mibü bórreanóm tóbanan olmalzan Yesu Kerrisokama, tóba bagürwóm akó ubi ngarkwatódó.  
\v 6 Wa ene kla tónggapónórr mibü oya agürüm oya ne wirri kómól gail tonarre. Wa mibü ene wirri gail tonarr tókyenóp, mi oya moboküpdü Olomdózan dabyórrünakla.  
\v 7 Tóba Oloman óean bókandóma, God mibü ⌊aurdü semanórr⌋, ene wa, mibü kolae tonarr barrgonórr. Ini Godón wirrian gail tonarran ngarkwatódóma.\x - \xo 1:7 \xt Kolosi 1:14\x*  
\v 8 Wa mibü ene gail tonarr tókyenóp ngaru bapón-koke, blaman ⌊wirri gyagüpitótók⌋ akó ⌊küp amzyatómpükü⌋.  
\v 9 God morroal bagürwóm yarilürr mibü umul-umulan ngibtanóm, oya kwindü anikürrün angrirrün bóktan ia yarilürr. Wa ini bóktan zagetan ngitanórr Kerrisokama.  
\v 10 Ini angrirrün bóktan módóga: Oya angrirrün tonarrdó God sab blaman kla darrpan pokodó simarrue, kwitüdü ne elklazako akó tüpdü ne elklazako, akó Kerriso sab ibü singüldü pam yarile.   
\p
\v 11 God kibü, ⌊Zu pamkolpam⌋ nidipakla, ta silianórr Kerrisokama tóba pamkolpamóm bainüm, zitülkus wa ngaen gyagüpitótók esenórr kibü aleanóm, tóba bókam bagósórrón bóktan ngarkwatódó. Wa blaman kla tómbapónóm bainda tóba gyagüpitótók akó ubi ngarkwatódó.  
\v 12 Ene igósüm, ki oya ⌊wirri kómal zyón⌋ agür kwarilo, kidi, Zu is nidipakla, ngaensingül nidi ⌊gedlóngóm bainóp⌋ Kerrisoka.  
\v 13 Akó yadi, Zu-koke nidipakla, God yabüka ta tóba timam ingrinürr Kerrisokama, e amkoman bóktan nóma barrkrrurrü akó amkoman bangun pamkolpamóm nóma bainarre. Ene amkoman bóktan módóga, ene zidbain ne ⌊Morroal Bóktana⌋ sidódürr. God yabüka ne timam ingrinürr módóga, Godón Samue, God ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrinürr.  
\v 14 Godón Samu alkamül-koke bóktanzana igó, God sab mibü blaman elklaza tülirre, wa ne alkamül-koke bóktan ingrinürr. Godón Samu ene alkamül-koke bóktanzana, kókó God sab ibü aurdü amóne, oya nidipko. Ene igósüm, pamkolpama oya wirri kómal zyón ki yagürnüm.   
\s1 Polón Tóre  
\p
\v 15 We zitülkusdü, ka Godón eso akyandóla. Ene tonarrdógab, ka arrkrrurrü wagó, e amkoman angundakla Lod Yesun akó yabü moboküpdü ubia blaman Godón pamkolpamdó,  
\v 16 ka koke bólearró Godón eso akyanóm yabünkü, ka tóre nóma bakodóla yabünkü.  
\v 17 God mibü Lod Yesu Kerrison Gode akó wirri kómal zyónpükü Aba. Ka tóredóla, wa yabü tóba Samu ki nókyerre, sab yabü wirri gyagüpitótók nótó nókyerre akó Godón okaka simzazile yabüka. Ene igósüm, e oyabóka wirri umul kwarilo.  
\v 18 Akó ka tóredóla, God yabü gyagüpitótók tapakue, igósüm e umul kwarilo wagó, e laró klamóm ki gedlóngóm bain kwarila, wa yabü ne klamóm ngibaunürr. Akó e umul iade kwarilo wagó, oya ngaru bapón-koke wirri kómal elklaza larógako, wa tóba pamkolpam ne alkamül-koke bóktan aliónda.  
\v 19 Akó e umul iade kwarilo wagó, oya arüng iazan wirria, blaman ngibürr arüng ne arünga arrgrratóda. Ene arünga mibüka zagetóda, amkoman nidi bangundakla. Ini dadan wirri arünga,  
\v 20 wa Kerrison ne arüngi irsümülürr büdüldügabi akó wa oya we mórran-mórran yónürr ene wirri pabodó tóba tutul tangdó kwitüm bwóbdü.  
\v 21 Errkya Kerriso ola balngomólda wirri kwitüdü ibükagab, blaman ⌊anerru⌋ akó samu, arüngi nidi balngomóldako. Akó oya ngi wirriana blaman ngidügab, pama darrü olom ne ngi ngyesilda, wata ini tüpdü koke, akó elnga tüpdü ta inzan.  
\v 22 God blaman elklaza oya wapór-o lorodó irrbünürr\f + \fr 1:22 \ft Ini bóktanan küp módóga: \fq God blaman elklaza ⌊ut-ut ninóp⌋ akó Kerrison iliónürr balngomólóm.\f* akó oya singüldü pamzan ingrinürr blaman kla balngomólóm sos pamkolpamabkü.\x - \xo 1:22 \xt Wórr Peba 8:6\x*  
\v 23 Sos pamkolpam Kerrison bübako akó Kerriso ibü singüle. I byamrókórrónako Kerrison arüngpükü. Kerriso watóka blaman kla arról akó arüng nótó aliónda blaman kwata.\x - \xo 1:23 \xt Kolosi 1:18\x*   
\c 2  
\s1 Büdüldügab Ama Arróldó  
\p
\v 1 Yadi, e ngaen büdül koralnórró samuan ngarkwatódó, zitülkus e gida amgün akó kolae tonarr tómbapón koralnórró.  
\v 2 Ene tonarrdó, e tüpan pamkolpamzan ngyaben koralnórró, ibü kolae kwat mamoande. Akó e ene singüldü samuan kwat mamoan koralnórró, kolae samu nótó balngomólda, pülpül akó tüp ibü aodó. Ene samu, ⌊satani⌋, errkya ibü moboküpdü zagetóda, Godón bóktan koke nidi arrkrrudako.  
\v 3 Mi blamana ngaen ibü aodó ngyaben koralnórró, mibiób kolae büban ubi mamoande, we kla tómbapónde, mibiób kolae ubi akó gyagüpitótókdógabi ne klamko. Mi kolae tonarr pamkolpamzan tóbabótórró, ngibürrazan kainóp. We ngarkwatódó, mi inzan pamkolpam koralnórró, God wirri ngürsil nibióbka yarilürr.  
\v 4 A Godón gyaur tonarr ngaru bapón-kokea akó oya wirri ⌊moboküpdü ubi⌋ mibükamóm yarilürr.  
\v 5 We zitülkusdü, wa mibü arróldó simarrurr Kerrisokü, enana mi büdül nóma koralnórró samuan ngarkwatódó mibü gida amgün tulmilabme. Ene Godón ⌊gail tonarrdógabi⌋ e zid bairrünakla.  
\v 6 Akó God mibü sirsinürr Kerrisokü akó mibü mórran-mórran tinóp usakü kwitüm bwóbdü. God ini kla tómbapónórr, wa mibü nóma datinóp Kerrisoka.  
\v 7 Ene igósüm, wa sab elnga tonarrdó oya ngaru bapón-koke gail tonarr emtyene, blaman ngibürr gail tonarr ne gail tonarra arrgrratóda. Wa mibüka ene gail tonarr kuri tómtyerre morroal tonarre Kerriso Yesukama.  
\v 8 Zitülkus módóga, ene Godón gail tonarrdógabi e zid bairrünakla, yabiób amkoman bangundügabi. Ene igó kokea igó, e darrü kla tónggapónarre Godón yabü zid bainüm, a yabü zidbain Godón ⌊gyaur klame⌋.  
\v 9 God yabü koke zid ninóp yabiób tórrmendógabi, igósüm darrü oloma koke ki ikub bagür yarile.  
\v 10 Zitülkus módóga, God mibü wató tómbapónórr mi ne ngarkwatódómakla: mibü Kerriso Yesuka dabyóndi, wa mibü tómbapónórr morroal tórrmen tómbapónóm, wa ne kla irrbünürr singül kwata mibü tómbapónóm.   
\s1 Zu Pamkolpam akó Zu-koke Nidipko, I Dabyórrünako Kerrisokama  
\p
\v 11 We ngarkwatódó, gyagüpi zomalam e ngaen ia kwarilnürrü. E Zu kolpamzan koke tóbabótórró akó Zu pamkolpama yabü inzan ngibliandako wagó, ⌊gyabi sopae singgalgórrón⌋-koke pamkolpam. I tibiób inzan ngibliandako wagó, gyabi sopae singgalgórrón pamkolpam. I ini klamankwata ikub bagürdako, enana pama ini kla tómbapóndako enan tibiób bübdü.  
\v 12 E gyagüpi zomalam igó, ene tonarrdó e Kerrisoka dabyórrün koke koralnórró. E nanabwób koralnórró Isrrael Müótüdügabi. E mogob pamkolpam koralnórró akó God ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ irrbünürr tóba ⌊alkamül-koke tónggapórrón bóktandó⌋, ene poko yabünkü koke kwarilürr. E zidbainüm koke ⌊gedlóngóm bain⌋ koralnórró akó Godónbóka umul-kók koralnórró ini tüpdü.  
\v 13 Ngaen e aibwób koralnórró Godkagab, a errkya ma, e Kerriso Yesuka dabyórrünzanakla, God yabü minggüpanan simarrurr tóbaka, Kerriso Yesun óedóma.  
\v 14 Zitülkus módóga, Kerriso tüób paud we sidódürr mibüka. Wa Zu pamkolpam ó Zu-koke nidipko, ibü darrpan kolpamóm we ninóp. Ngaen ene nis koboa tibiób alzizi boman namülnürri. Ene inzan yarilürr, wamaka darrü gria ibü bürrgrrat yarilürr. Da Kerriso ene gri ilgatórr.  
\v 15 Wa ini kla tómbapónórr wa nóma nurrótókórr. Wa Mosesón gida amaikürr, ene gidan blaman abün-abün gida bóktan pokopükü. Ene igósüm, wa darrpan küsil kobo tónggapóne ene nis kobodógabi, tóbaka dabyónüm. Inzan kwata wa paud sidódürr.\x - \xo 2:15 \xt Kolosi 1:20\x*  
\v 16 Akó wa ene gida amaikürr, igósüm wa ene nis kobo darrpan bübdü ki tüdüde akó Godkü ki gódam bangurre, krrosdó nurrótókde. Oya krrosdó büdülanbókamde, i myamem tibiób koke alzizi bumanikdamli.  
\v 17 Kerriso we tamórr akó Morroal Bóktan paudankwata büdrrat yarilürr yabüka, aibwób nidi kwarilürr Godkagabi, akó kibüka, minggüpanan nidi kwarilürr Godka.  
\v 18 Oyabókamde mi blaman, Zu pamkolpam akó Zu-koke nidipko, gaodómakla Ab ngorram ainüm oya Samudüma.   
\p
\v 19 Da módóga, e, Zu-koke nidipakla, myamem mogob ó nanabwób pamkolpam kokeakla, a e ma errkya darrpan kobodómakla Godón pamkolpampükü akó e ta oya müót pamkolpamakla.  
\v 20 E müótzanakla akó ⌊apostol⌋ ó ⌊prropet⌋\f + \fr 2:20 \fq prropet\ft : Abün Godón Bukbóka wirri umul pama igó gyagüpi tótókdako wagó, ini sosdó prropetbóka apónda, Ngaep Bukan prropetbóka koke. Ini prropeta Godkagabi bóktan azebdako.\f* ene müótan zitülzanako. Akó Kerriso Yesu tüób ene müótan zirrgüpdü ingülküpa.\fig müótan zirrgüpdü ingülküp|alt="Cornerstone" src="GT00081.tif" size="col" copy="Gordon Thompson" ref="2:20" \fig*  
\v 21 Wa tüób módóga ene dudu müót nótó amoanda akó oyabókamde ene müóta wirri bainda ⌊gyabi müótüm⌋ bainüm Lodónkü.  
\v 22 Akó oyaka dabyórrünzanakla, e ta balmelórrónakla ngibürr amkoman bangun pamkolpampükü ngyaben marrgum bainüm, God ne klamdó ngyabenda oya Samudüma.   
\c 3  
\s1 Polón Zaget Ibünkü, Zu-koke Nidipko  
\p
\v 1 We zitülkusdü, ka, Pol, Godka tóredóla. Ka tümün müótüdü pamla Kerriso Yesunkü, zitülkus ka ⌊Morroal Bóktan⌋ amgol namülnürrü yabüka, Zu-koke nidipakla, yabü morroalóm.  
\v 2 Ka amkoman angundóla wagó, e barrkrrurrü wagó, God kürü küngrinürr ene zaget tónggapónóm yabü morroalóm. Wa kürü küngrinürr tóba ⌊gail tonarrdógabi⌋.  
\v 3 Ene wa, God ene kwindü anikürrün bóktan\f + \fr 3:3 \fq kwindü anikürrün bóktan\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq mystery.\f* pupo syónürr kürüka, kazan kuri wialóma aüdan bóktan opore.  
\v 4 E ini oporzan bótangdakla, e gaodómakla amzyatóm igó, ka Kerrisonkwata kwindü anikürrün bóktanan ⌊küp amzyatdóla⌋.  
\v 5 God ini kwindü anikürrün bóktan koke pupo syónürr pamkolpamdó, ngaen nidi ngyaben kwarilürr. A God ma ini ngyaben tonarrdó pupo syónürr tóba Samu-i ⌊apostol⌋ ó prropetódó,\f + \fr 3:5 \fq prropet\ft : Ma müsirrga ain bóktan Epesus 2:20 ngakanke.\f* tibi-tibi amarrón nidipako tóbankü.  
\v 6 Ini kwindü anikürrün bóktan módóga, Morroal Bóktandóma Yesunkwata, Zu-koke nidipko sab dadan morroal elklaza yazebrre samuan ngarkwatódó, Zu pamkolpampükü. I blaman darrpan bübako, akó i darrpan pokodómako, wa ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrinürr, Kerriso Yesukama.   
\p
\v 7 Ka ene Morroal Bóktanan zaget pamóm bairrü ene ⌊gyaur kla⌋ ngarkwatódó, Godón gail tonarr ne klame. Wa kürü ene kla kókyanórr tóba arüngan zaget ngarkwatódó kürüka.  
\v 8 Ka kari ngi enanla Godón pamkolpamdógabi. A God ma kürü ini gail tonarr kókyanórr igó: Zu-koke nidipko, ibüka we Morroal Bóktan amgolóm, Kerrison mórrelankwata bóktan. Ini mórrel inzan wirriana, darrü olom babula küp amzyatóm.  
\v 9 Akó God kürü ini gail tonarr kókyanórr igó: kakalande müsirrga ainüm blaman pamkolpamdó, God tóba kwindü anikürrün bóktan tórrmendó ia ki ingrine. Ngaen zitüldügab kókó errkya, ini kwindü bóktan anikürrün yarilürr Godka, blaman elklaza nótó tómbapónórr.  
\v 10 Ene igósüm, God ini tonarrdó tóba abün-abün tulmili ⌊wirri gyagüpitótók⌋ pupainda sos pamkolpamdóma ibüka, anerru akó abün-abün samu, arüngi nidi balngomóldako kwitüm bwóbdü.  
\v 11 God ini kla tónggapónórr tóba bókam bagósórrón bóktan ngarkwatódó, zitül-babul akó solo-koke ne bóktane. Wa ene bóktan tórrmendó ingrinürr mibü ⌊Lod⌋ Kerriso Yesukama.  
\v 12 Mi gaodómakla Godón ngorram ainüm, gum-koke akó umuldi wagó, wa mibü aibóka koke tóngólórre, zitülkus mi Kerrisoka dabyórrünakla akó mi oya amkoman angundakla.  
\v 13 We ngarkwatódó, ka yabü batodóla, genggorrama yabü koke ki yazeb kürü azid aenganme yabünkü.\f + \fr 3:13 \ft Pol ini peba mórrag nóma wialómórr, wa tümün müótüdü yarilürr, zitülkus wa Morroal Bóktan Yesunkwata amgol yarilürr ibüka, Zu-koke nidi kwarilürr.\f* Zitülkus módóga, kürü azid aenga yabü kwit bainda.   
\s1 Polón Darrü Tóre Epesus Sos Pamkolpamabkü  
\p
\v 14 We zitülkusdü, ka wakósingül alkamüldóla tórem Aban obzek kwata.  
\v 15 Wa blaman zitül-zitülab Abe, kwitüm akó tüpdü.  
\v 16 Ka tóredóla wagó, wa tóba Samudüma yabü moboküp ó gyagüpitótók wirri arüng nókyerre tóba ngaru bapón-koke ⌊wirri kómal zyóndügabi⌋.  
\v 17 Ka tóredóla wagó, Yesu Kerriso tóba marrgu yabü moboküpdü tómbapóne yabü amkoman bangundügabi. Yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ Godka akó ngibürr pamkolpamdó, God yabü ne moboküpdü ubi nókyenóp, yabü karrkukusan ngibtanda, wamaka müót aelórróna zitül kwitüdü, ne zitülan talkuma buguandako tüpdü. E karrkukuszanakla, ka tóredóla wagó,  
\v 18 e gaoandó kwarilo, blaman Godón pamkolpampükü, küp amzyatóm Kerrison moboküpdü ubi ia nadüzan taptapa, kokrrapa, kwitüma, akó kukurrua.  
\v 19 Akó ka tóredóla wagó, e oya moboküpdü ubi umul koralo, enana darrü olom gaodó kokea ene ubi dudu umul bainüm. Ene igósüm, e dudu barümürrün koralo Godón tórrmen tulmili.   
\p
\v 20 Mi oya ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre, gaodó nótóke blaman elklaza tómbapónóm, mi ne elklazam batodakla ó mi ne elklazabkwata gyagüpi tótókdakla, akó abün elklaza ene tumum, ngaru bapón-koke. Wa gaodóma tóba arüng ngarkwatódó, mibü moboküpdü ne arünga zagetóda.  
\v 21 Mi, sos pamkolpam nidipakla, Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre Kerriso Yesukama blaman tonarrdó, metat-metat! ⌊Amen⌋.   
\c 4  
\s1 Yesun Amkoman Angun Pamkolpam Tibióbka Dabyórrünako  
\p
\v 1 We ngarkwatódó, ka, tümün müótüdü pamzanla kólba zagetanme Lodónkü, yabü arüngi atodóla wagó, e inzan ngyaben koralónke igó ngarkwatódó, God yabü ia ngibaunürr ngyabenóm.  
\v 2 Blaman tonarrdó, e yabiób ngi tüp elókane akó mómóke koralónke, zao-zao bainane, akó yabiób darrpan-darrpanab kle-kle tonarr yazebam, yabü ⌊moboküpdü ubizane⌋ yabiób darrpan-darrpandóma.  
\v 3 Godón Samua yabü darrpan pokodó datinóp. Wirribóka bütanin koralónke metat dabyónüm paudüdü ngyabende, yabü ne pauda dabyónda.  
\v 4 E wata darrpan bübakla akó ene dadan Godón Samua yabüka ngyabenda. Wata e blamanzan ngibaurrün koralnórró dadan elklazam ⌊gedlóngóm bainüm⌋, ene tonarrdó God yabü nóma ngibaunürr.  
\v 5 Wata darrpan ⌊Lode⌋, Yesu Kerriso, mi blamana oya amkoman angundakla, akó mi blaman ⌊baptaes bairrünakla⌋ amtyanóm mi oyanakla.  
\v 6 Wata darrpan Gode ó wa tóba blaman pamkolpamab Abe, tóba blaman pamkolpam nótó balngomólda, tóba blaman pamkolpamdóma nótó zagetóda, akó tóba blaman pamkolpamab bübdü nótó ngyabenda.   
\p
\v 7 Mi darrpan-darrpan gyaur kla\f + \fr 4:7 \fq gyaur kla \ft wa darrü-darrü zagetbóka apónda Godónkü.\f* kuri yazebrre Kerrisozan arrgrratórr.  
\v 8 We ngarkwatódó, Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Wa kwitüm nóma kasilürr,  
\q2 wa abün ⌊ut-ut bairrün⌋ pamkolpam simarrurr tümün müótüdü iszan  
\q2 akó wa tóba pamkolpam ⌊gyaur kla⌋ nülinóp.”\x - \xo 4:8 \xt Wórr Peba 68:18\x*   
\m
\v 9 Da ene bóktan opor “kwitüm kasilürr,” küp ia laróga? Oya küp módóga: wa ta ngaen-gógópan abinürr tüpan polko bwóbdü.  
\v 10 Ene nótó abinürr tüpan polko bwóbdü, wa tüób ene dadan oloma akó kwitüm we kasilürr, akó ene tumum, dudu bwób gwarranóm, tüp akó pülpül.  
\v 11 Ene wató yarilürr, sos pamkolpam zaget kolpam nótó nülinóp, ngibürr ⌊apostol⌋, ngibürr prropet, ngibürr kolpam ⌊Morroal Bóktan⌋ nidi amgoldako amkoman bangun-koke kolpamdó, ngibürr sos pamkolpam ngabkan pam, akó Godón Bóktan umulbain pam.  
\v 12 Wa ini poko igósidi tónggapónórr, tóba pamkolpam gaodó byónüm tóba zaget tómbapónóm, igósüm Kerrison amkoman angun pamkolpam, Kerrison büb nidipako, ibü amkoman bangun dódórr ainüm.  
\v 13 Ini metat tómbapólamke, kókó mi blamana dabirre amkoman bangundügabi akó Godón Olombóka umuldügabi. Akó kókó mi blaman samuan ngarkwatódó gaodó bairre. Akó kókó mi blamana inzan dudu bairre Godón ubi ngarkwatódó, wata Kerrisozan dudu bainürr Godón ubi ngarkwatódó.  
\v 14 Ene igósüm, mi myamem kari olmalzan koke koralo, popadan nibiób anensanen angónda butzan, goblola ne kla amzazilsimzazil angóndako. Wóra myamem mibü koke alüngsalüng angón korale. Ene wa, ilklió-bülión gyagüpitótóke pama myamem mibü koke ilklió tüliónórre apól kwatódó tótókóm ibü abün-abün obae umulbaindügabi.  
\v 15 A mi ma ki dódórr bain kwarila blaman kwata Kerrison bübüm bainüm, singül nótóke. Mi ki dódórr bain kwarila amkoman bóktan büdrratkü, mibü moboküpdü ubizan mibü darrpan-darrpandóma.  
\v 16 Kerrison amkoman angun pamkolpam oya bübako. Wa tóba büb dódórr ainda. Kwók akó kwókan püós, i büb dayóndako akó arümdako. Ene dadan ngarkwatódó, blaman amkoman bangun pamkolpama tibiób zaget nóma tómbapóndako, Kerrison büba dódórr bainda. Olgabi ene büba arüngüm bainda, pamkolpamab moboküpdü ubi ibü darrpan-darrpandózanako.\x - \xo 4:16 \xt Kolosi 2:19\x*   
\s1 Küsil Ngyaben Yesu Kerrisoka  
\p
\v 17 We ngarkwatódó, ka Lodón ngidü yabü igó arüngi byaldóla wagó, myamem inzan ngyaben-gu, izan ngyabendako, Godónbóka umul-kók nidipako. I inzan ngyabendako, zitülkus ibü gyagüpitótók küp-kokeako.  
\v 18 Ibü gyagüpitótók tümün kwatódómako, i bürrgrratórrónako ene arróldógabi, God ne kla akyanda, zitülkus i Godónbóka umul-kókako akó i ubi kokeako umul bainüm Godónbóka akó ibü karrkukus moboküpako arrkrrugum.  
\v 19 I büód aengbóka amrükürrünako, igósidi i tibiób büb kolaedó irrbünóp büódan tulmil tómbapónóm, igósüm metat abün-abün ⌊kolkal⌋-koke tonarr tómbapónóm. Akó ibü wirri ubia ene tonarr tómbapónóm.   
\p
\v 20 A yadi, e ma inzan koke umul bainarre Kerrisonkwata!  
\v 21 Ka amkoman angundóla wagó, e oyabóka barrkrrurrü akó e oyaka dabyórrünzan koralnórró, i yabü umul tinóp igó ngarkwatódó, Yesuka ne amkoman bóktane.  
\v 22 I yabü umul tinóp yabü ngaep tonarr anólóm mórrkenyórrzan, e ne kla tómbapónarre yabiób ngaep ngyabendó. Yabü ilklió bülión büban ubia yabü ngaep ngyaben kolae bain kwatódó simarrurr.  
\v 23 I yabü umul ninóp wagó, God yabü gyagüpitótókan tórrmen tulmil küsil ki nirre.  
\v 24 Akó i yabü umul ninóp küsil tonarr bamelóm mórrkenyórrzan, God ne kla tónggapónórr tóbanan obzeksyók ngarkwatódó. Ene tonarr amkoman dümdüma akó kolkala.\x - \xo 4:24 \xt Kolosi 3:10\x*   
\p
\v 25 We ngarkwatódó, myamem obae tizgu akó e wata amkoman poko büdrrat koralo yabiób darrpan-darrpandó, zitülkus mi blamana darrpan büb tónggapóndakla.  
\v 26 “Ngürsila yabü nóma azebda, kolae tonarr tónggapón-gu.”\x - \xo 4:26 \xt Wórr Peba 4:4\x* Abüsa nóma mórranda, yabü ngürsil atamürrün ki kwarile.  
\v 27 Zitülkus módóga, e ⌊deból⌋ kan akyan-gu yabü balngomólóm kolae tonarr tónggapónóm.  
\v 28 Nadü oloma gómólda metat, wa myamem koke ki gómól yarile. A wa ma zagetóm ki bai tóbanóm tange tóba morroalóm, igósüm oya darrü kla asi yarile kolpam aliónüm ibü tangbamtinüm.  
\v 29 Kolae ó küp-koke bóktana koke ki baus kwarile yabü ulitüdügabi. A ma wata ene bóktana ki baus kwarile, ngibürr kolpam ne pokoa tangbamtinda arüngan ngibtanóm. Ene igósüm, ini bóktana ibü tangbamtinda, ne kolpama arrkrrudako.  
\v 30 Akó Godón kolkal Samu gyagüp kolaean ngitan-gu. Zitülkus módóga, Godón Samu timamzana, God ne kla ingrinürr yabüka ene ngürrankü, wa yabü sab nóma ⌊aurdü amóne⌋.  
\v 31 Blaman ene tonarr oloklón: alzizi boman, wirri ngürsil, popa ngürsil, popa taegwarr, obae bóktan ngibürr kolpamabkwata panzedó, akó abün-abün azid alión tulmil.  
\v 32 A e ma morroal tonarr akó gyaur moboküppükü koralo, yabiób darrpan-darrpanab kolae barrgonde, wata God yabü kolaezan barrgonórr Kerrisokama.   
\c 5  
\s1 Zyóndü Ngyaben  
\p
\v 1 We ngarkwatódó, Godkagabi tikó ipüdamke, tóba moboküpdü olmalzan.  
\v 2 Yabü ⌊moboküpdü ubia⌋ yabü ngyaben ki balngomól yarilün, wata Kerrison moboküpdü ubizan yarilürr mibüka, akó wazan tóba arról tókyenóp mibünkü. Wa tóba arról nóma nókyenóp, wa ⌊urdü agasil larzana⌋ akó morroalan ilang gyaur klama\f + \fr 5:2 \fq morroalan ilang gyaur kla\ft : Isrrael pamkolpama urdü agasil lar nóma simarrunóp ⌊altadó⌋ arrbünüm, ene ilang morroal yarilürr Godka (Bazeb Tonarr 29:18).\f* Godónkü.   
\p
\v 3 Pamkolpamab zitülkus alión-gu yabükwata bóktanóm igó, e inkü utódakla, yabü kol ó morwal koke nidipko, ó e darrü-darrü tulmil tómbapóndakla, ⌊kolkal⌋-koke ne tulmilko, ó ubia yabü azebda abün elklazam, zitülkus ini tulmil gaodó kokeako Godón pamkolpama tómbapónóm.  
\v 4 Akó e igó poko bóktan-gu, büódan bóktan ó gonggo bóktan ó büódan tiz bangón bóktan. Ini bóktan gaodó kokeako. A e ma Godón eso bóktan ki ekyanane.  
\v 5 E amkoman umul ki kwarila, igó oloma sab ene bwóban morroal elklaza koke yazebe, Kerriso akó God ne balngomóldamli Kingzan: wankü nótó utóda, oya kol ó müór koke nótóka, kolkal moboküp-koke noane, ó ubia noan apadóda abün elklazam. Ubia noan apadóda abün elklazam, wa obae god ⌊ótók⌋ oloma, zitülkus wa ene elklaza ótókda.   
\p
\v 6 Darrü oloma yabü ilklió koke ki nüliónünüm küp-koke bóktane, zitülkus ene kolae tulmilabme, Godón wirri ngürsila sab tame ibüka, oya bóktan koke nidi arrkrrudako.  
\v 7 We ngarkwatódó, inzan pamkolpampükü dabyón-gu.   
\p
\v 8 Zitülkus módóga, ngaen e tümündü koralnórró, a errkya ma e zyóndümakla, e Lodka dabyórrünzanakla. Da e wata igó olmalzan ngyaben koralo, zyóndü nidipako.  
\v 9 (Zitülkus módóga, darrü olom zyóndü nómada, oya blaman tórrmen tulmil morroal ó dümdümako, akó oya moboküp amkomana.)  
\v 10 Akó kóbó emzyetam Lodón laróga bagürwóman ngitanda.  
\v 11 Ene pamkolpampükü dabyón-gu, tümündü nidipako, küp-koke tórrmen tómbapónóm. A e ma ene tórrmen panzedó simarruane, igó bómtyanóm igó, i kolaeako.  
\v 12 Zitülkus módóga, ene pamkolpama ne tórrmen anik-anik tómbapóndako, inzan kolaeako, ene ta kari büód kokea dele ene tórrmenabkwata ikiküm.  
\v 13 A zyóna blaman ne elklazadó warri bapónda, okaka azazirrünako panzedó.  
\v 14 Zitülkus módóga, blaman ne okaka azazirrün elklazako, zyónako. We zitülkusdü, igó angrirrüna wagó,  
\q1 “Utan olomóe, türsümül,  
\q2 türsümül büdüldügabi,  
\q2 da Kerrison zyóna marü warri mapóne.”   
\p
\v 15 Da módóga, e umul-umul koralo, e iazan ngyabendakla. E inzan pamkolpamzan ngyaben-gu, ⌊wirri gyagüpitótók⌋ babul nibióbe, a e ma inzan pamkolpamzan ngyaben koralo, wirri gyagüpitótók nibióbe.  
\v 16 Blaman tonarrdó aerr koralón morroal tómbapónóm, yabü gaodó kan asi nóma yarile, zitülkus pamkolpama abün kolae tómbapóndako ini ngyaben tonarrdó.  
\v 17 We ngarkwatódó, e gonggo bain-gu, a e ma umul ipüdamke Lodón ubi laróga.  
\v 18 Ngyepame gorrgorr bain-gu, zitülkus ene gorrgorr baina pamkolpam balngomólda büódan tulmil tómbapónóm tibiób bübi. A Godón Samua ma yabü büb ki gwarran.  
\v 19 Yabiób darrpan-darrpandó wórr bóngyalólam igó opore, Godón Bukdü wibalómórrón ne klamko, akó Godón agür wórri akó ngibürr samuan ngarkwatódó wórri. Wórr bóngyalólam akó wórr elklaza bapulólam Lodka yabiób moboküpi.\x - \xo 5:19 \xt Kolosi 3:16\x*  
\v 20 Metat Godón eso ekyalamke, mibü Ab nótóke, blaman elklazabkü mibü Lod Yesu Kerrison ngidü.   
\p
\v 21 Yabiób darrpan-darrpanab tangdó ki korala, zitülkus e Kerrison gum-gum ótókdakla.   
\s1 Morwal akó Konggal  
\p
\v 22 Konggal, e yabiób morwalab tangdó ki kwarila, e Lodón tangdózanakla.\x - \xo 5:22 \xt Kolosi 3:18; 1 Pita 3:1\x*  
\v 23 Zitülkus módóga, müór kolan singüle, Kerrisozan sos pamkolpamab singüle, oya büb nidi tónggapóndako. Wa tüób ibü Zidbain Pama.  
\v 24 Da sos pamkolpam Kerrison tangdózanako, konggal ta tibiób morwalab tangdó ki korale blaman elklazadó.   
\p
\v 25 Morwal, yabü moboküpdü ubi yabiób konggaldó ki korale, wata Kerrison moboküpdü ubizan yarilürr sos pamkolpamdó, da wa tóba arról nókyenóp ibünkü.\x - \xo 5:25 \xt Kolosi 3:18; 1 Pita 3:7\x*  
\v 26 Wa ini kla tónggapónórr ibü kolkal bainüm, ibü aguldi nae-e tóman amanóm Godón Bóktandóma.  
\v 27 Ene igósüm, ibü arrbünüm tóba obzek kwata wirri kómal sos pamkolpamzan, tóman-babul ó bórrngamórrón-koke ó darrü inzan kla, a ma kolkal akó kolae-babul.  
\v 28 Ini dadan ngarkwatódó, morwalab moboküpdü ubi tibióban konggaldó ki korale, ibü moboküpdü ubi tibióban bübdüzanako. Noan moboküpdü ubi tóbanan koldóma, tóba moboküpdü ubi tóbakama.  
\v 29 Anda, darrü olom babulana, tóbanan büb nótó alzizi amaikda. A wa ma tóba büb ngóyónda akó ngakanda, wata Kerrisozan tómbapónda sos pamkolpamabkü,  
\v 30 zitülkus mi oya büban il tizakla.  
\v 31 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó, “Ini zitülkusdü pama tóba aipab nis nümgüte, ama tóba koldó dabine, da i ama darrpan bübüm baini.”\x - \xo 5:31 \xt Bwób Zitül 2:24\x*  
\v 32 Ini wirri kwindü anikürrün bóktana, da ka ma Kerrisonbóka apóndóla akó sos pamkolpambóka.  
\v 33 A yabü darrpan-darrpan paman moboküpdü ubi ta tóbanan koldó ki yarile, tóba moboküpdü ubizane tóbaka. Akó kola tóba müór ⌊morroal ki yangónól⌋.   
\c 6  
\s1 Olmal akó Aipalabal  
\p
\v 1 Olmal, e Lodka dabyórrünzanakla, e yabiób aipalabalab bóktan arrkrru koralón, zitülkus ini dümdüma.\x - \xo 6:1 \xt Kolosi 3:20\x*  
\v 2 “Ma moba aipab nis morroal angón namülün.” Ini ngaen-gógópan gida bóktan pokoa ⌊alkamül-koke bóktanpükü⌋.  
\v 3 Ene bóktan módóga, “Ene igósüm, elklaza sab morroal korale marünkü akó ma sab wirri kokrrap ngyabelo ini tüpdü.”\x - \xo 6:3 \xt Bazeb Tonarr 20:12; Duterronomi 5:16\x*   
\p
\v 4 Abal, yabiób olmal ngürsilan ngibtan-gu, morroal zitülkusdü. A e ma ibü dódórr ninane ibü arüngi ikik bókrrande akó umul baindi Lodón ubi ngarkwatódó.\x - \xo 6:4 \xt Kolosi 3:21\x*   
\s1 ⌊Leba Zaget⌋ Kolpam akó Ibü Wirri Pam  
\p
\v 5 Leba zaget kolpam, yabiób tüpan wirri pamab bóktan arrkrru kwarilün, ⌊morroal bangónde⌋ akó gum bangónde, amkoman moboküpi, wata e Kerrison bóktanzan arrkrrudakla.  
\v 6 E ibü bóktan wata ugón koke arrkrrunane ibü ilküpdü, ó igó zitülkusdü koke, ibü bagürwóman ngibtanóm. A e ma ibü bóktan arrkrru kwarilo Kerrison leba zaget kolpamzan, Godón ubi tómbapónde yabiób moboküpi.  
\v 7 Yabiób zaget tómbapólam barnginwómpükü, wamaka e Lodónkü zagetódakla, a kolpamabkü koke.  
\v 8 Zitülkus módóga, e umulakla wagó, Lod sab blaman pamkolpam ene darrem kla nókyerre, i morroal ne kla tómbapóndako, ia i leba zaget kolpamako, ta ia leba zaget kolpam-koke.\x - \xo 6:8 \xt Kolosi 3:22-25\x*   
\p
\v 9 Akó wirri pam, e yabiób leba zaget kolpam dadan ngarkwatódó angón koralo. E ibüka bóktan-gu igó, “Ka marü kubó mómkolo, ma ne koke nóma tónggapono, ka marü ne poko mila.” E ene poko bóktan-gu, zitülkus e umulakla, ibü kwitüm Wirri Pam nótóke, wa ta yabü kwitüm Wirri Pama. Akó wa sab blaman pamkolpam darrpan ngarkwatódó zaz nirre.\x - \xo 6:9 \xt Kolosi 3:25\x*   
\s1 Blaman Büb Adlang Elklaza, God Mibü ne Elklaza Tülinóp Satanidü Bóka Bamgünüm  
\p
\v 10 Dómdóm bóktan módóga, karrkukus bórrangke ezan Lodka dabyórrünakla akó oya wirri arüngdügabi.  
\v 11 Da blaman büb adlang elklaza ugó bamelam, God yabü ne elklaza nülinóp, igósüm e gaodó koralo ⌊debóldó⌋ bóka bamgünüm, wa yabü ilklió büliónüm nóma kainda.  
\v 12 Zitülkus módóga, mi pamakanpükü koke gazirrdakla, a mi ma kolae anerrupükü gazirrdakla akó kolae samupükü, arüngi nidi balngomóldako ini tümün bwóbdü. Akó mi kolae anerru ó samupükü gazirrdakla, arüngi nidi balngomóldako kwitüm bwóbdü.  
\v 13 We ngarkwatódó, blaman büb adlang elklaza ugó bamelam, igósüm e gaodó koralo kolaepükü bóka bamgünüm, kolae ngürr nóma semrrale. Akó igósüm, karrkukus bórrangóm, e blaman elklaza nóma tómbapónarre, ene kakóm.   
\p
\v 14 Da e tómbapórrón koralo satanidü bóka bamgünüm, belt\f + \fr 6:14 \fq belt\ft : Gazirr paman belt baten yarilürr tóba kokrrap mórrkenyórr amoanóm, igósüm wa tómbapórrón yarilürr busom akó gazirrüm. Godón amkoman bóktandógabi ma tómbapórrónla satanipükü gazirrüm.\f* batende yabiób kobtoldó. Ene belta amkoman bóktanóm zamngólda. Dalgüp adlang kla\f + \fr 6:14 \fq dalgüp adlang kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq breastplate.\f* bamelam. Ene ⌊dümdüm tonarróm⌋ zamngólda.\fig Rrom gazirr pam|alt="Roman soldier" src="WA04009b.tif" size="col" loc="6:13-17" copy="Graham Wade" ref="6:14" \fig*  
\v 15 Akó wapór kla bamelam yabiób wapórdó. Ene wapór klama paudüm zamngólda, ne pauda tamórr Morroal Bóktanana Yesunkwata. Ene paudanme e sakó-sakó kwarilo.\f + \fr 6:15 \ft Darrü Grrik bóktanan küp módóga: \fqa Tómbapórrón kwarilo Morroal Bóktan paudankwata amgolóm.\f*  
\v 16 Ene tumum, büb adlang kla\f + \fr 6:16 \fq büb adlang kla\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq shield\ft . Darrü gazirr klama gazirr paman büb adlangóm, igósüm kyaba oya büb koke anóbe. Ene kla nugup poko-e tónggapórrón yarilürr, lar sopae-e ngalaorrón. \f* emorronam. Ene Godón amkoman angunüm zamngólda. Ene klame e gaodó kwarilo blaman satanian urpükü kyab atamünüm.  
\v 17 Singül adlang walap\f + \fr 6:17 \fq singül adlang walap \ft ayane tónggapórrón klama. Mórrke-mórrke módóga: \fq helmet. \f* bamelam. Ene Godón zidbainüm zamngólda. Akó Godón Samuan gazirr turrik yazebam. Ene Godón Bóktanóm zamngólda.   
\p
\v 18 Tóre koralón blaman tonarrdó akó blaman elklazadó Samua yabü iazan balngomólda, Godón atode yabü tangbamtinüm. Inzan tóre bakom, aerr koralón akó metat tóre koralón blaman Godón pamkolpamabkü.  
\v 19 Akó tóre koralón kürünkü igó, God kürü bóktan kókyene ka bóktanóm nóma kaino, igósüm ka kwindü bóktan gum-koke pupain namulo, Morroal Bóktandó ne anikürrün bóktane.  
\v 20 Ka Kerrison menyam pamla ini bóktan büdrratóm. We zitülkusdü, ka sein sye-i amrókrrónla tümün müótüdü. Tóre koralón igó, ka gum-koke namulo ene bóktan pupainüm, kazan ki bóktan namüla.   
\s1 Dómdóm Alakón Bóktan  
\p
\v 21 Tikikus\x - \xo 6:21 \xt Apostolab Tórrmen 20:24; Kolosi 4:7; 2 Timoti 4:12; Taetus 3:12\x* mibü moboküpdü zonareta, amkoman moboküpi nótó zagetóda Lodónkü. Wa sab yabüka blaman kla büdrratle, igósüm e ta umul koralo ka iadóla akó ka laró tónggapóndóla.  
\v 22 Ka oya ugósüm zirrapóndóla yabüka, e umul koralo ki iadakla akó wa yabü moboküp arüng nütürre.\x - \xo 6:22 \xt Kolosi 4:8\x*   
\p
\v 23 Ka tóredóla, God, mibü Ab nótóke, akó Lod Yesu Kerriso blaman ⌊zonaretal⌋ moboküpdü paud ki nülinüm akó ibü ⌊moboküpdü ubi⌋ metat tibiób darrpan-darrpandó ki kwarilün amkoman bangundi.  
\v 24 Ka tóredóla, Godón ⌊gail tonarr⌋ blamandó ki yarilün, nibiób moboküpdü ubi mibü Lod Yesu Kerrisokama, ne moboküpdü ubia kokean blakóne.