\id 1TI - Gizrra 
\h 1 Timoti 
\toc3 1 Tim. 
\toc2 1 Timoti 
\toc1 Ngaen-gógópan Peba Mórrag Polkagabi Timotika 
\mt2 Ngaen-gógópan Peba Mórrag Polkagabi  
\mt1 Timotika  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\is1 Pol akó Timoti Ibükwata  
\im ⌊Apostol⌋ Pol ini peba mórrag wató wialómórr küsil pamdó ngi Timoti. Timoti wa tüób Listrra wirri basirr pam yarilürr Eisia prrobins kugupidü. Eisia darrü prrobins yarilürr, Rrom kinga ne bwób alngomól yarilürr. Errkya ene poko Tórrki kantrridü pokoa, Eisia Maenorr kugupidü. Pol akó Timoti olgabi bókyarri agóltagólóm darrpanóm. Luk apónda ini poko (Apostolab Tórrmen 16:1). Pol a Timoti wirri kokrrapóm darrpan kwata agóltagól namülnürri, abün tibi-tibi basirrdüma pamkolpam byalkü Yesu Kerrisonkwata.  
\ip Enana Timotin ab Grrik pam yarilürr, oya aip Yunis wa Zu kol warilürr (Apostolab Tórrmen 16:1). Oya aipbobat Lois ta Zu kol warilürr. Timotin aip akó aipbobat nizana Yesun amkoman yangurri (2 Timoti 1:5). Ene tonarrdógab Timoti kari yarilürr, oya aip akó aipbobata oya umul yórri Ngaep Bukan bóktan (2 Timoti 3:15). Pol nóma agóltagól yarilürr Masedonia prrobinsdüma, Timoti wa wankü abün münüm asi yarilürr (Apostolab Tórrmen 17:14-15, 18:5). Wa Polkü yarilürr Epesus wirri basirrdü (Apostolab Tórrmen 19:22) akó i ta nizana agóltagól namülnürri ngibürr basirrdüma (Apostolab Tórrmen 20:4).  
\ip Pol ngaensingül ne 6 peba mórrag wibalómórr, wa bóktanórr wagó, Timoti asi yarilürr wankü. Ene 6 peba mórrag we klamako: 2 Korrint, Pilipi, Kolosi, 1 a 2 Tesalonika, akó Pilimon. Doan mün Pol Timotin zirrapón yarilürr amkoman bangun pamkolpam umul bainüm akó arüng bütanóm (1 Korrint 4:17, 16:10, Pilipi 2:19, akó 1 Tesalonika 3:2, 3:6). Pol tóba peba mórragdó Pilipi pamkolpamdó wialómórr wagó, wa morroal ia gyagüpi amanikürr Timotin. Pol dómdóm pokodó nóma yarilürr tümün müótüdü, akó umul yarilürr wagó, wa büdülüm tótókdase, wa Timotika wialómórr akó oya imtinürr oya angónóm (2 Timoti 4:9, 4:21). Akó darrü poko mi igó umulakla Timotinkwata wagó, wa darrpan mün wamórr tümün müótüdü akó oya irrunóp (Ibrru 13:23).  
\ip Pol ini peba mórrag nóma wialómórr oyaka, Timoti aprrapórr 35 pail yarilürr. Pol bóktanórr wagó, Timoti küsil pam yarilürr (1 Timoti 4:12 akó 2 Timoti 2:22). Timoti ta tüób büód-büód ngyaben pam yarilürr (1 Korrint 16:10 akó 2 Timoti 1:7-8). Akó doan mün Timotin bikóm azida simióglürr (1 Timoti 5:23).  
\ip \bk Apostolab Tórrmen\bk* pebadó mi etóngrre wagó, Polón idüdóp tümün müótüdü akó we zirrapónóp Rrom wirri basirrdü kotódó zamngólóm. \bk Apostolab Tórrmen\bk* peba alakónda wagó, Pol tümün müótüdü pam yarilürr, popa müótüdü\f + \fr 1:0 \ft Pol ene müótüdü ngyabenóm, müót ab darrem kla akyan yarilürr.\f* ngyabelórr Rromóm (Apostolab Tórrmen 28:16, 28:30). Ia wa enana Apostolab Tórrmen peba mibü koke byalda, ia amkoman o koke wagó, Polón popa inóp. Mi umulakla oya peba mórragdógab Timoti akó Taetuska wagó, wa amkoman, oya popa inóp. Pol tóba peba mórragdó Taetuska wialómórr wagó, wa ngaen-gógópan Krritüm yarilürr. A ini bóktan ma koke wialómórróna \bk Apostolab Tórrmen\bk* pebadó ini agóltagólbóka. Abün pamkolpama igó gyagüpi tótókdako wagó, Pol ia amkoman agóltagól ipadórr oya solkwat nóma popa inóp Rrom wirri basirrdügab.  
\ip Polón solkwat popa nóma inóp Rromgab, i Timotidi baserri Epesus wirri basirrdü. Ene kakóm, Pol oya ola amgatórr akó Masedonia we wamórr. (1 Timoti 1:3. Ene bwób ngaen Masedonia yarilürr, errkya ma wa Grris dorrmet bwóba.) Masedoniamzan yarilürr, wa ini peba mórrag ugón wialómórr Timotika, wa wata nóma yarilürr Epesusüm. Wa we pail aodó wialómórr 63 akó 65 Kerrison amtómól kakóm.  
\is1 Polón Zitülkus Ini Peba Mórrag Wialómóm  
\ip Pol Timotin Epesusüm amgatórr Yesun amkoman angun pamkolpam ngabkanóm akó tangbamtinüm, ola nidi kwób bazelórr darrpan pokodó. Mi umul-kókakla igó Yesun amkoman angun pamkolpama blamana ia tib bazenónóp darrpan pokodó, ta ia tibi-tibi pokodó. Ini ngaen-gógópan peba mórrag Timotika igó ngiliandako wagó, “Pamkolpam Ngabkan Peba Mórrag,” zitülkus Pol elklazabóka wialómda Timoti ne poko ki tómbapón yarilürr Yesun amkoman angun pamkolpam ngabkanóm. Polón ne nis peba mórrag nisamli enta inzan ngiliandako wagó, “Pamkolpam Ngabkan Peba Mórrag”. Ene wa 2 Timoti akó Taetus. Blaman ini aüd peba mórragdó Pol darrpan ngarkwatódó elklaza wibalómórr.  
\ip Polón zitülkus ini peba mórrag wialómóm módóga, 1 Timotidü 3:14-15. Wa wialómórr wagó,  
\ipq “Kürü wirri ubia büsai alkomólóm Epesus wirri basirrdü marü asenóm, a ka ma aprrapórr gaodó kokela sab marü büsai asenóm. Módóga, ka ini peba mórrag wialómdóla, marüka zirrapónóm. Ka ini peba mórrag marüka wialómdóla, igósüm pamkolpama sab umul bairre ia tulmili ngyaben korale ngibürr pamkolpampükü, Godón olmal nidipko. Mi Godón olmal nidipakla, arról Godón sosakla. Godón sosa Godón amkoman bóktan arümda, wamaka talkuma akó loro nugupa müót arümdako.”  
\im Ini bóktan opora mibü igó poko byalda wagó, Pol ini peba mórrag wialómórr wa, Timoti umul yarile Yesun amkoman angun pamkolpama ia ngyabenórre. Polón ubi Timoti umul yarile wa, Yesun amkoman angun pamkolpam ia balngomól yarile. Pol abün elklazabkwata ini peba mórragdó wibalómórr, a amkoman wirri bóktan ne kla wialómórr wa, we klama pamkolpam umul bain-gum ne kla kwarilürr gomogomo, akó morroal balngomól pam azebóm. Morroal balngomól pama tangbamtin korale obae umulbain pam piküp bainüm.  
\ip Pol umul yaril wagó, ngibürr pamkolpama sab ini peba mórrag atang korale, a Timoti tebean koke (6:21).  
\is1 Ngibürr Elklaza Umulbain Ini Ngaen-gógópan Peba Mórragdógab, Pol Ne Kla Wialómórr Timotika  
\ip *Ini peba mórragdó mi koke umul baindakla küsil gida sos alngomól iada, a mi abün elklaza umul bainórre mi ia tulmili ngyabenórre sos pamkolpamzan akó mi müp ia zao-zao nyónórre.  
\ip *Ini peba mórragdó Pol wialómórr obae umulbain pamabkwata, Yesun amkoman angun pamkolpam obae elklaza nidi umul baindako. Ini obae umulbain pamab wirri ubia Zu isab gida mamoanóm (1:6-7). Ibü ubia ólpóep tómbapónóm tibiób Zu abalbobatalabkwata Ngaep Bukdügab (1:4) akó bóktan oporab küpankwata ongyalóm (6:4). I igó umul bainóp wagó, Yesun amkoman angun pamkolpama ngibürr alo kla koke alo korale akó i kol koke bumióg korale (4:3).  
\ip *\bk Apostolab Tórrmen\bk* 20:30 inzan bóktanda wagó, Pol Epesus wirri pam umul-umulan ngibtanórr wagó, “Obae umulbain pama sab yabü ngorodógab togobe.” Solkwat, umul-umulan ngibtan bóktan kakóm, Polzan bóktanórr, ngibürr sos alngomól byarrmarr pam Epesusüm obae umulbain pamóm bainóp. Imenaeus akó Aleksandórr aprrapórr ene obae umulbain pamab kobodó namülnürri. Ini peba mórragdó (1:19-20) Pol wialómórr wagó,  
\ipq “Ka ini pam nis nümanikürrü Yesun amkoman angun pamkolpamdógab, i nóma kwób bazendako darrpan pokodó Godón ⌊ótókóm⌋.”  
\ip *Pol gyagüpi wamórr, sos morroal balngomól kari wirri kla koke yarilürr. We ngarkwatódó, ini peba mórragdó wa müsirrga ninóp sos alngomól byarrmarr pam akó sosdó tangbamtin pamdó i ia tulmili ngyaben korale (3:1-13). Wa akó wibalómórr laró tómbapónóm pamkolpama murrkurr bóktan nóma tübarrmünürr sos alngomól byarrmarr pamabkwata akó ibü dümdüm bütan iada (5:19-20).  
\ip *Pol kóbleabkwata barrkyanbóka wibalómórr ini peba mórragdó. Ini kla okaka amzazilda wa, kóble ngabkan kari wirri bóktan koke yarilürr amkoman bangun pamkolpamabkü ene tonarrdó (5:3-16).  
\ip *Pol abün-abün müp bóktan semanórr, sosdó ne kla kwarilürr, a wa akó bóktan semanórr wagó, God ngarkwat gailda pamkolpama kolae tonarrdógab byalüngüm akó wa kolae tonarr barrgonda (1:14-17).  
\iot Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Ini peba mórragan tapaku bóktan \ior 1:1-2\ior*  
\io1 B. Pol Timotika wialómórr obae umulbain pamabkwata \ior 1:3-20\ior*  
\io2 1. Ikik akrran bóktan obae umulbain pamabkwata \ior 1:3-11\ior*  
\io2 2. Pol Yesun eso ekyanórr oya kolae tonarr neme barrgonórr \ior 1:12-17\ior*  
\io2 3. Piküp bain-gu amkoman bangundügab \ior 1:18-20\ior*  
\io1 C. Pol Timotika tóreankwata wialómórr \ior 2:1-15\ior*  
\io2 1. Yesun amkoman angun pamkolpama ia ki tóre koralón \ior 2:1-7\ior*  
\io2 2. Pama akó kola ia tórrmen tulmil tómbapónórre, amkoman bangun pamkolpama nóma kwób bazele \ior 2:8-15\ior*  
\io1 D. Sos balngomól pama ia tulmili ngyabenórre \ior 3:1-16\ior*  
\io2 1. Sos alngomól akó ngabkan pam \ior 3:1-7\ior*  
\io2 2. Sosdó tangbamtin pam \ior 3:8-13\ior*  
\io2 3. Yesun amkoman angun pamkolpama ia tulmili ngyaben korale \ior 3:14-16\ior*  
\io1 E. Pol akó wialómórr obae umulbain pamabkwata akó Timotin zagetankwata \ior 4:1–5:2\ior*  
\io2 1. Umul-umulan ngitan bóktan obae umulbain pamabkwata \ior 4:1-5\ior*  
\io2 2. Timoti Yesun zaget morroal Ia ki tónggapóle \ior 4:6-16\ior*  
\io1 F. Timoti laró umulbain yarile darrpan-darrpan kopodó sos kugupidü \ior 5:1–6:2\ior*  
\io2 1. Timoti ia bag yarile pam a kol \ior 5:1-2\ior*  
\io2 2. Kóble \ior 5:3-16\ior*  
\io2 3. Sos alngomól byarrmarr pam \ior 5:17-25\ior*  
\io2 4. Leba zaget kolpam \ior 6:1-2\ior*  
\io1 G. Pol Timotika wialómórr obae umulbain pamabkwata, mórrelankwata, Timotin ngyaben tulmilankwata, akó mórrel pamkolpamabkwata \ior 6:3-19\ior*  
\io2 1. Akó ngibürr bóktan obae umulbain pamabkwata \ior 6:3-5\ior*  
\io2 2. Ngibürr bóktan mórrelankwata \ior 6:6-10\ior*  
\io2 3. Godón ubi ngarkwatódó ngyaben \ior 6:11-16\ior*  
\io2 4. Mórrel pamkolpama ia tulmili ngyaben korale \ior 6:17-19\ior*  
\io1 H. Dómdóm alakón bóktan \ior 6:20-21\ior*  
\c 1  
\s1 Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan  
\p
\v 1 Ka, Pol, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Kerriso Yesun ⌊apostolóla⌋, zitülkus God, mibü Zidbain Pam, akó Kerriso Yesu, mi noankamóm ⌊gedlóngóm baindakla⌋, kürü tibiób arüng bóktananme küngrirri apostolóm bainüm.   
\p
\v 2 Timoti,\x - \xo 1:2 \xt Apostolab Tórrmen 16:1\x* ka marüka wialómdóla. Ma kürü amkoman siman olomzanla, zitülkus ka marü tangmamtirrü marü amkoman angun dódórr ainüm. Ka tóredóla, sab ⌊gail tonarr⌋, gyaur, akó paud marüka asi ki kwarilün God mibü Abdógab akó Kerriso Yesu, mibü ⌊Lod⌋.   
\s1 Ikik Akrran Bóktan Obae Umulbain Pamabkwata  
\p
\v 3 Ka akó bóktandóla, ka marü ne poko arüngi myalórró tómbapónóm, ka Epesus wirri basirr solkwat amgatórró ama Masedonia prrobinsdü tótókóm. Ma ola namülün Epesusüm, igósüm ma arüngi bóktan namulo atang-atang pamdó, obae bóktan nidi umul baindako, i myamem inzan umul bain-gum.  
\v 4 Ibü arüngi byal namulo gyagüpitótók arrbün-gum ólpóepdó, gyagüpitótóke ne ólpóep tólbaeldako abalbobatalabkwata, wirri kokrrap abalbobatalab ngipükü ólpóepko.\f + \fr 1:4 \ft I ini obae ólpóep büdrrat kwarilürr pamkolpam umul bainüm dümdüm-koke ne bóktanko.\f* Ini elklaza pamkolpam ongyaltongyalan ngitan korale akó ibü koke tangbamtindako Godón angrirrün bóktan ngarkwatódó ngyabenóm. Umulbain pama pamkolpam tangbamtin korale Godón angrirrün bóktan ngarkwatódó ngyabenóm. Ene wata ugón tómbapónórre i ibü nóma tangbamtin korale Godón amkoman angunüm.  
\v 5 Timoti, ma ene arüng bóktan nókyenónóm, igósüm blaman amkoman bangun pamkolpamab ⌊moboküpdü ubi⌋ asi ki yarile tibiób darrpan-darrpandó. Ibü moboküpdü ubi asi yarile, ibü ne ⌊kolkal⌋ moboküp nóma korale, i ne umul nóma korale morroal ia laróga ó kolae ia laróga, akó ibü ne amkoman bangun amkoman nóma yarile.  
\v 6 Ene obae umulbain pama ibü kak kuri nómtyenóp ini kómal elklazadó, ibü moboküp igósidi myamem kolkal akó dümdüm kokeako akó ibü amkoman bangun myamem amkoman kokeako. Ini zitülkusdü i küp-koke bóktan metat bóktandako.  
\v 7 Ibü ubi i Godón gida\f + \fr 1:7 \ft Ini aprrapórr webóka apónda, God Mosesón ne gida siliónürr.\f* umulbain pam korale.\f + \fr 1:7 \ft Ene obae umulbain pamab ubi Godón gida umulbain pam ki korale, igósüm pamkolpama ibü wirri ngi nómelnórre.\f* A i ma tai ⌊küp koke azebdako⌋ i ne kla umul baindako. Enana i wirri umuli umul baindako wamaka i küp umulako, i ma amkoman umul kokeako amkoman azeb.  
\v 8 Mi umulakla Godón gida morroala, a ene wata pamkolpama ene gida ne morroal dümdüm nóma umulbain akó morroal dümdüm mamoan korale.  
\v 9 Mi ta umulakla wagó, God tóba ini gida koke tilinóp dümdüm ngyaben pamkolpamdó Godón nidi mamoandako. A God tóba gida igó pamkolpam nülinóp: gida amgün pamkolpam akó bóka bamgün pamkolpam, Godkamóm ubi-koke pamkolpam akó ibü, piküp bain-koke kolae tonarr metat nidi tómbapóndako, pamkolpama Godón koke nidi ⌊ótókdako⌋ akó pamkolpama Godón nidi kolae aindako ó Godka dabyórrün ne klamko, pamkolpam tibiób aipalabal büdülümpükü nidi akrrandako, akó pamkolpama ngibürr pam büdülümpükü nidi akrrandako.  
\v 10 God akó ta tóba gida igó pamkolpam nülinóp: ngibürr kolpampükü nidi utódako, ibü kol ó morwal koke nidipko, kamad pampükü nidi utódako akó kamad kolpükü nidi utódako, pamkolpama ngibürr pamkolpam nidi bumiógdako sel bainüm ⌊leba zaget⌋ pamkolpamzan, obae tiz pamkolpam, pamkolpama ⌊alkamül-koke bóktan⌋ nidi alióndako elklaza tómbapónóm tibiób umuldi i sab solkwat koke tómbapórre,\f + \fr 1:10 \ft Darrü küp módóga: \fqa ... pamkolpama alkamül-koke bóktan nidi alióndako amkoman poko bóktanóm kotódó, da obae tiz bóktandako.\f* akó pamkolpama ngibürr kolae elklaza nidi tómbapóndako. I ini kolae elklaza nóma tómbapóndako, i amkoman umulbain bóktan koke mamoandako mi ia ngyabenórre Godón ubi ngarkwatódó.  
\v 11 Ini amkoman umulbain bóktan ⌊Morroal Bóktan⌋ ngarkwatódóma, ini Morroal Bóktan Godón wirri kómal zyónankwata, ne God, amkoman bagürwóm noakama. God kürü kyalórr wa, ka ini Morroal Bóktan wata amgol namulo ngibürr pamkolpamdó. Wa kürü kyalórr, zitülkus wa gyagüpi wamórr igó wa, ka sab morroal tónggapono.\f + \fr 1:11 \ft Atang opor kugupidü 8-10a, Pol we klambóka wialómda, 10 gida bóktan poko amgünankwata. Atang opor kugupidü 10b-11, Pol we kla wialómda wagó, pamkolpama gida ngarkwatódó koke nóma ngyabendako, i ta Morroal Bóktan ngarkwatódó koke ngyabendako.\f*   
\s1 Pol Yesun Eso Ekyanórr Oya Kolae Tonarr Neme Barrgonórr  
\p
\v 12 Ka Kerriso Yesu, mibü Lodón eso akyandóla, kürü arüng nótó kókyanórr. Ka oya eso akyandóla, zitülkus wa kürü igó ngakókalórr wagó, ka tómbapono wa kürü ne zaget kókyanórr. Ka ini kla umulóla, zitülkus wa kürü küngrinürr oya Morroal Bóktan amgolóm.  
\v 13 Lod kürü küngrinürr, enana ka darrü tonarr oya ngi kulain namülnürrü akó ka Yesun amkoman angun pamkolpam byamkün namülnürrü ibü wirri müp aliónüm. Ka Yesun amkoman koke yangunürrü akó ka igósidi tai umul-kók namülnürrü wagó, ka kolae tómbapónórró. We ngarkwatódó, wa kürü ⌊kolaean darrem⌋ koke kókyanórr, enana wa kürü ki kolae kine.\x - \xo 1:13 \xt Apostolab Tórrmen 8:3; 9:4-5\x*  
\v 14 Mibü Lod kürü ngaru bapón-koke gail tonarre ngakókanórr. Ene ngarkwatódó, Kerriso Yesu kürü gaodó kyónürr oya amkoman angunüm akó wa ubi ekyanórr kürü moboküpdü ngibürr pamkolpamdó.   
\p
\v 15 Igó bóktanbarra wata amkoman bóktana, mibü ene bóktan amkoman angunüm darrü amtin bóktan poko babul: “Kerriso Yesu ini tüpdü tamórr kolae tonarr pamkolpam zid bainüm ⌊metat bólmyan urdü⌋ tótókgum.” Blaman kolae tonarr pamkolpamdógab ka wirrian kolae tonarr olomla.  
\v 16 A enana ka wa inzanla, God kürü kolaean darrem koke kókyanórr, ka ne ngarkwat ki ipüda kolaean darrem. Kerriso Yesu kürü kolae tonarr barrgonórr, enana ka wirrian kolae tonarr tómbapórró. Ene ngarkwatódó, pamkolpama, solkwat oya nidi amkoman yangurre, sab umul bairre wagó, wa ibü kolae tonarr norrgorre dadan tonarre wa enezan kürü kolae tonarr korrgonórr. Akó ibü kolae tonarr enezan barrgorrón korale, Yesu sab ibü ⌊ngarkwat-koke arról⌋ nülirre.  
\v 17 Blaman pamkolpama Godón wirri ngi ki aten koralón akó oya ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre metat-metat! Wa metat ngarkwat-koke balngomól Kinga. Wa sab kokean nurrótóke, darrü pam gaodó kokea oya asenóm, akó wa wata darrpan Goda. ⌊Amen⌋.   
\s1 Piküp Bain-gu Amkoman Bangundügab  
\p
\v 18 Timoti, kürü olom, ka marü ne poko ayaldóla tónggapónóm, darrpan ngarkwatódó Godón Samua ngaen pamkolpam ne poko nüzazilóp bóktanóm marükwata. Ene bóktan ngarkwatódó, God marü murruanórr oya bóktan amgolóm. Ma nóma gyagüpi amalo marü ene pama ne poko müzazilóp, igósüm ma sab gaodó namulo Godón bóktan amgolóm piküp bain-koke, enana pamkolpama mankü bóka bamgün korale.  
\v 19 Timoti, ma enezan Godón bóktan amgol namulo piküp bain-koke, blaman tonarr Godón amkoman yangulo akó tónggapolo wa ma umulóla dümdüm ne klamko. Zitülkus ene obae umulbain pamab ubi popa kla tómbapónóma, ia dümdümako ó gomogomoako, i tibiób amkoman bangun kuri kolae nirre, dadan tonarre inzan wamaka but sab kolae airrün kena yarilün maludü.  
\v 20 Ene obae umulbain pamab kugupidü nis pam nisamli, Imenaeus akó Aleksandórr. Ka ini pam nis nümanikürrü Yesun amkoman angun pamkolpamdógab, i nóma kwób bazendako darrpan pokodó Godón ótókóm. Inzan kwata, ka ibü ⌊satanian⌋ tangdó nüngrirrü, i iade umul baini kolae tonarr tómbapón-gum akó obae bóktan umulbain-gum Godónkwata.   
\c 2  
\s1 Yesun Amkoman Angun Pamkolpama Ia Ki Tóre Koralón  
\p
\v 1 We ngarkwatódó, ka marü arüngi ayaldóla, ola amkoman bangun pamkolpamdó bóktanóm magó, tóre kari wirri kla kokea ngibürr elklazadógab. E Godón amtin kwarilün blaman ia-ia pamkolpam ngyaben elklaza gailüm. Blaman pamkolpamabkü tóre, akó Godón eso akyan kwarilün, wa ne kla tómbapónórr pamkolpamabkü.  
\v 2 E inzan tóre kwarilo king akó ngibürr gabaman ngi pamabkü. Ene igósüm, God ibü nóma tangbamtin yarile balngomólóm morroal, mi sab gaodó kwarilo paud akó piküp ngyabenóm. Blaman tonarr mi Godón iade ⌊ótók⌋ koralo, oya ubi ngarkwatódó ngyaben koralo, akó morroal dümdüm ngyaben koralo pamkolpamab obzek kwata.  
\v 3 Wa morroala, mi inzan nóma tóre kwarilo pamkolpamabkü, akó God, mibü Zidbain Pam, bagürwómdü yarile.  
\v 4 Tóre wa morroala akó Godón bagürwóman ngitanda, zitülkus Godón ubi blaman pamkolpam zid bainüma akó amkoman bóktan Kerrisonkwata umul bainüma.  
\v 5 Mi umulakla wa, ka ne poko bóktóna singül kwata, wa amkomana, zitülkus ene wata darrpan Goda blaman pamkolpamabkü. Akó ene wata darrpan oloma aodó paud nótó tónggapónda God akó pamkolpam. Ene olom módóga, Kerriso Yesu.  
\v 6 Wa tóba arról nókyenóp blaman pamkolpamabkü darrem akyanóm, ibü arról akonóm kolae tonarrdógab.\f + \fr 2:6 \ft Ini poko aprrapórr bóktanbarr yarilürr, amkoman bangun pamkolpama nóma kwób bazenórr darrpan pokodó Godón ótókóm.\f* God ini poko mibüka okaka simzazilürr tóba angrirrün ngürrdü.  
\v 7 Akó ini zitülkusdü, God kürü küngrinürr ⌊apostolóm⌋, oya amkoman bóktan büdrratóm akó umul bainüm amkoman bangunankwata ibüka, Zu-koke nidipko. Ka amkoman poko büdrratdóla, ka obae koke tizla.\x - \xo 2:7 \xt 2 Timoti 1:11\x*   
\s1 Pam a akó Kola Ia Tórrmen Tulmil Tómbapónórre, Amkoman Bangun Pamkolpama Nóma Kwób Bazele  
\p
\v 8 Da kürü wirri ubia pama blaman tóre pokodóma tóre korale, nibiób tórrmen Godón ubi ngarkwatódó kwarile. I ngürsil koke korale akó ibü ongyaltongyala blakóne. Da i tibiób tang igósidi gaodó kwit nirre tóre akom.   
\p
\v 9 Kürü akó wirri ubia kola mórrkenyórr morroal püti bain korale. Mórrkenyórra ibü büb morroal ngablo-e, da pama kolae gyagüpitótók koke yazebrre ibüka. Akó abün-abün tulmili órrngóen koke balmel korale, akó i koke püti bain korale ⌊gold⌋ akó pel\f + \fr 2:9 \fq pel\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq pearl\ft . Oya kak mirria. Ene pela mirrian kak kugupidü dódórr bainda, küp nólama.\f* tómbapórrón elklaza-e akó wirri darrem mórrkenyórri.\f + \fr 2:9 \ft Polón ngyaben tonarrdó, kola inzan nidi püti bain koralórr, aprrapórr pamóm agül kol koralórr. Ó i aprrapórr mórrel kol kwarilürr, nibiób ubi yarilürr tibiób mórrel pupainüm. \f*\x - \xo 2:9 \xt 1 Pita 3:3\x*  
\v 10 A kola morroal elklaza ki tómbapón koralón ngibürr pamkolpamabkü; inzande wamaka i morroal püti baindako. Ene wa dümdüm klama kola tómbapónóm, nidi bóktandako i Godón ótókdako.   
\p
\v 11 Sos alngomól pama nóma umul baindako wa, Godón bóktanan küp larógako, kola wata ugón piküpan barrkrrule akó ibü bóktan morroal dümdüm azeb korale metat.  
\v 12 Ka koke ubi baindóla, kola pam koke umulbain korale Godónbóka, ó pam koke balngomól korale wirri arüngpükü. I wata piküp korale.  
\v 13 Zitülkus módóga, God ngaen-gógópan pam tónggapónórr, ngi Adam, solkwat ma kol, ngi Ib.\f + \fr 2:13 \ft God Adamón tüp buru-i tónggapónórr akó wa Adamón tutul tangdóbóna nólkak kus aginürr Ibün tónggapónóm. (Bwób Zitül 2:7, 21-22)\f*  
\v 14 Akó satania Ibün ilklió uliónürr, a Adamón ma koke. Ib wa Godón gida bóktan poko alkamülürr.\x - \xo 2:14 \xt Bwób Zitül 3:1-6, 13\x*  
\v 15 A kolab gaodóma olmal basenóm akó ngabkanóm, akó God ibü sab zid nirre,\f + \fr 2:15 \ft God kol sab zid nirre, ibü kolaedó koke imarrue kolae tonarr tómbapóndógab.\f* i Yesun ne metat amkoman nóma angundako, ibü ne ⌊moboküpdü ubi⌋ asi nóma yarile ngibürr pamkolpamdó, akó i ne ngyaben nóma kwarile Godón ubi ngarkwatódó. I inzan ki tómbapón koralón inzan kwate, i tibiób wirri kwitüm koke bainórre.   
\c 3  
\s1 Sos Balngomól Pam Ia Tulmili Ngyabenórre  
\s2 Sos Alngomól akó Ngakan Pam  
\p
\v 1 Igó bóktanbarra wata amkoman bóktana: darrü paman wirri ubi ne nótó nóma yarile sos alngomól akó ngakan pamóm bainüm, oya ubi kómal zaget tónggapónóma.  
\v 2 Da módóga, darrü paman ne ubi nóma yarile sos alngomól akó ngakan pamóm bainüm, wa wata morroal tonarr yarile wagó, darrü oloman kolae bóktan babul yarile oyakwata. Oya küp módóga wagó, wa sab tóba kol ilklió alión-gu ngibürr kolpükü gonggo bainüm,\f + \fr 3:2 \ft Grrik bóktan oporan darrü küp módóga, müóran wata darrpan kol warile.\f* piküpan ngyabele, akó morroal gyagüpitótóke tulmil tómbapón yarile. Wa wata morroal tórrmen bütanin yarile, da pamkolpamab gyagüpitótók morroal kwarile oyakwata. Wa wata igó pam yarile, mogob pamkolpam nótó irrbüle tóba müótüdü. Wa wata gaodó yarile, Godón bóktan morroal umul bainüm.\x - \xo 3:2 \xt Taetus 1:6-9\x*  
\v 3 Wa wata ngyepame gorrgorr koke baile. Wa zóngang gazirr pam koke yarile, a wa wata mómóke yarile ngibürr pamkolpamdó. Wa wata metat ongyal pam koke yarile. Wa ta mani ubi pam koke yarile.  
\v 4 Akó wa wata tóba müótan kolpam morroal balngomól yarile, we ngarkwatódó tóba olmala oya bóktan morroal arrkrru kwarile akó oya morroal angón kwarile blaman ngyaben tulmildü.  
\v 5 Zitülkus módóga, pam ne umul-kók nómada tóba müótan kolpam ia balngomólóm, wa ia gaodó yarile Yesun amkoman angun pamkolpam ngabkanóm? Koke!  
\v 6 Wa wata igó pam koke yarile igó, wa Yesu Kerrison amkoman angun wata siman baine, igósüm wa sab koke ikub bagür yarile. Zitülkus módóga, wa ne ikub bagür nóma yarile inzan, God sab oya zaz ine akó ⌊kolaean darrem⌋ ekyene, dadanzan wa ⌊deból⌋ iazan zaz yónürr akó kolaean darrem ekyanórr, ene wirri-singül bainanme.  
\v 7 Akó ta pamkolpama Yesu Kerrison amkoman koke nidi angundako, gyagüpi ki ogoblón wagó, wa morroal pama. Ene igósüm, i sab kolae bóktan oyakwata koke bóktan korale, akó wa sab koke aupe debólan didü.   
\s2 Sosdó Tangbamtin Pam  
\p
\v 8 Ene dadan ngarkwatódó, sosdó tangbamtin pama morroal tulmil tómbapónórre, pamkolpama ibü ⌊morroal bangónóm⌋. I nis uliti wata koke bóktan korale. I wata ngyepam wirrianbóka koke anón korale igó kókó i gorrgorr bairre. Ibü wirri ubi babul ki yarile mani azebóm.  
\v 9 I wata Godón umulbain bóktan amkoman angun akó arrkrru korale dudu moboküpi, God ne bóktan okaka azazinda mibüka, umuldi i darrü kolae koke tómbapónóp.  
\v 10 Amkoman bangun pamkolpamab ubi nóma yarile sosdó tangbamtin pam arrbünüm, i ngaen-gógópan ibü tulmil ngabkanórre igósüm wa, i sab morroal zaget tómbapón kwarile. Ibü tulmil ne morroal nóma kwarile, da darrü oloman zitülkus babula ibükwata kolae bóktanóm; da ibü irrbünamke sosdó tangbamtin pamóm.  
\v 11 Ene dadan ngarkwatódó, ibü kola\f + \fr 3:11 \fq kol\ft , Grrik bóktan oporan nis küpamli: \fqa müórpükü kol\ft  ó \fqa müór-koke kol\ft . Mi tai umul-kókakla Pol laró küpbóka apónda aini: sosdó tangbamtin pamab kol ó tai ia sosdó tangbamtin kol.\f* morroal tulmil tómbapónórre, pamkolpama ibü morroal bangónóm. I wata obae bóktan koke alión korale ngibürr pamkolpamabkwata panzedó. A i wata piküpan ngyaben kol korale akó wata igó kol korale, metat nidi tómbapóndako i ne poko bóktandako tómbapónóm.  
\v 12 Sosdó tangbamtin pam wata igó pam yarile, sab tóba kol koke nótó ilklió alión yarile ngibürr kolpükü gonggo bainüm. Akó wa wata tóba olmal akó tóba müótan kolpam morroal balngomól yarile.  
\v 13 Sosdó tangbamtin pama ne morroal zaget nóma tómbapón korale, pamkolpama sab ibü wirrianbóka agür korale. Akó ene pam sab gaodó korale gum-koke bóktanóm ibü amkoman angunankwata Kerriso Yesuka.   
\s2 Yesun Amkoman Angun Pamkolpama Ia Tulmili Ngyaben Korale  
\p
\v 14-15 Kürü wirri ubia büsai alkomólóm Epesus wirri basirrdü marü asenóm, a ka ma aprrapórr gaodó kokela sab marü büsai asenóm. Módóga, ka ini peba mórrag wialómdóla, marüka zirrapónóm. Ka ini peba mórrag marüka wialómdóla, igósüm pamkolpama sab umul bairre ia tulmili ngyaben korale ngibürr pamkolpampükü, Godón olmal nidipko. Mi Godón olmal nidipakla, arról Godón sosakla. Godón sosa Godón amkoman bóktan arümda, wamaka talkuma akó loro nugupa müót arümdako.  
\v 16 Darrü oloman zitülkus babula igó alpinüm wagó, kwindü anikürrün bóktan\f + \fr 3:16 \fq kwindü anikürrün bóktan\ft , Mórrke-mórrke módóga: \fq mystery.\f* Kerriso Yesunkwata, God ne poko okaka imzazilürr, ene bóktan amkoman wirria. Wórrazan bóktanda wagó:  
\q1 Yesu Kerriso okaka tübyónürr pamakan bübi,  
\q2 Godón Samua amkoman pupo syónürr wagó, Yesu Kerriso ne kla tómbapónórr wa dümdüma,  
\q2 akó ⌊anerrua⌋ oya esenóp.\f + \fr 3:16 \ft Ini aprrapórr we tonarrbóka apónda, Yesun büdüldügab arsümül kakóm ó oya pülpüldü kasil kakóm. Aprrapórr küp módóga wagó, anerrua oya ⌊ótókóp⌋.\f*  
\q2 God oya kwitümgab sipadórr ene pokodó God nese akó wa ne ongang bapónda ⌊wirri kómal zyóni⌋.  
\q1 Yesun amkoman angun pamkolpama ⌊Morroal Bóktan⌋ oyakwata amgolnónóp pamkolpamdó bwób-bwób.  
\q2 Pamkolpama oya amkoman yangunóp blaman bwób-bwób.   
\c 4  
\s1 Umul-umulan Ngitan Bóktan Obae Umulbain Pamabkwata  
\p
\v 1 A Godón Samua panzeana bóktanda wa, ini ne ngürrko, Yesu Kerrison alkomól küsilzana, ngibürr pamkolpama sab wata kak nómtyerre amkoman umulbain bóktan Godónkwata. Ini klama tómbapónda, zitülkus i errkya pam mamoandako, ibü nidi ilklió bülióndako akó ibü elklaza umul baindako, ne klama tótókdako kolae samudügab.  
\v 2 Ini umulbain bóktan taepurrane bóktan pama ayodako, wamaka i amkoman bóktan büdrratódako, a ene wa i obae tizdako. I umul kokeako ia i morroal, ta ia kolae tómbapóndako, dadanzan wamaka malel küp urura adünge bidalande darrü paman büb murr, igósüm wa sab azid koke aenge.  
\v 3 I umul baindako wagó, pam a kol wata koke bumióg korale darrpan pokodó utüm. Akó i umul baindako wagó, ngibürr alo kla asiko, pamkolpama koke ne kla ki alo kwarile. A ini umulbain bóktan dümdüm kokeamli, zitülkus God blaman elklaza tólbaelórr, da igósidi blaman Godón nidi amkoman angundako akó oya amkoman bóktan umul nidipko, ini elklaza sab azeb kwarile akó ini elklazam eso akyan kwarile.  
\v 4 Akó blaman kla, God ne kla tólbaelórr, morroalako; mi darrü kla alzizi koke amaniknórre, mi ne ene kla nóma apad kwarilo eso akyande.  
\v 5 Blaman kla morroalako, zitülkus Godón Bóktana akó tórea blaman kla kómal aindamli Godón ilküpdü.   
\s1 Timoti Yesun Zaget Morroal Ia Ki Tónggapóle  
\p
\v 6 Ma ne ini elklaza, ka ne kla wibalómórró, nóma umul bain namulo ⌊zonaretaldó⌋, da ma ene igósidi sab morroal zaget tómbapón namulo Kerriso Yesunkü. Ma zaget inizan tómbapóndóla, morroal umulbain bóktana amkoman angunankwata Kerriso Yesun, marü amkoman bangun wirri ainda, ma ne umulbain bóktan mamoan namülnürrü.  
\v 7 Obae umulbain bóktan gum bangólónke; i gonggo ólpóepako akó i Godón koke agürdako. A ma moba samu arüngan ngitalo, wa ma gaodó iade namulo ngyabenóm Godón ubi ngarkwatódó.  
\v 8 Ka ene poko bóktandóla, zitülkus pamkolpama bóktandako wagó, “Ini wa taia, darrü oloma tóba büb arüngan ngitale barngindi, zitülkus arüng büba ene olom tangamtine, wa enezan ngyabele ini tüpdü. A ene go kari morroal kokea, darrü oloma tóba samu arüngan ngitale, da wa igósidi gaodó yarile ngyabenóm Godón ubi ngarkwatódó, zitülkus wa arról ipüde, God ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ingrinürr, ini tüpdü ngyabenóm akó oya büdül solkwat ngyabenóm.”  
\v 9 Ini bóktanbarra wata amkoman bóktana. Mi ene bóktan amkoman yangurre, myamem darrü amtin bóktan poko babula.  
\v 10 Ene wa amkoman, mi wa wirribóka arüng apadódakla ngyabenóm ene bóktanbarran ngarkwatódó, zitülkus mi arról Godkamóm ⌊gedlóngóm baindakla⌋. Wa Zidbain Pama blaman pamkolpamabkü Yesu Kerrison nidi amkoman angundako.   
\p
\v 11 Ma Yesun amkoman angun pamkolpam umul bailünke ini elklaza, ka ne klambóka wibalómdóla, akó ibü arüngi byalólónke ini bóktan mamoanóm.  
\v 12 Darrü oloma sab marüka tóba kak koke ki amtyan yarilün, zitülkus ma küsil pamla. A ma moba okaka byólünke, amkoman bangun pamkolpamab asenóm, i wata morroal tulmili ngyabenórre. Okaka byólünke morroal bóktan opor bóktan iada, ngyaben iada, ⌊moboküpdü ubi⌋ amtyan iada ngibürr pamkolpamdó, Godón amkoman angun iada, akó ⌊kolkal⌋ ngyaben iada.  
\v 13 Ma gyagüpitótók arrbün namülünke Godón Wibalómórrón Bóktan atangóm amkoman bangun pamkolpamdó, i nóma kwób bazele darrpan pokodó. Gyagüpitótók arrbün namülünke ibüka amgolóm akó arüng bütanóm Godón bóktan arrkrrum, akó ibü umul bainüm. Tómbapólónke kókó ka tamo.  
\v 14 Ngómkó amkón-gu Godón Samua marü gaodó myónürr Godón zaget tómbapónóm. Gyagüpi amaniklónke wa ini kla tómbapónórr, sos alngomól byarrmarr pam kopoa tibiób tang marüka nóma omelólórr akó tóre bakonónóp. Akó i marü ne poko müzazilnóp, ne bóktan opora togobórr Godkagab, ma ne zaget tómbapolo.  
\v 15 Ini elklaza tómbapólónke wirri arüngi akó amkoman dudu moboküpi, da blaman pamkolpama sab eserre wa, ma morroal tulmili ngyabendóla Godón ubi ngarkwatódó, akó olgabi sab amkoman wirri morroal tulmili ngyaben namulo.  
\v 16 Blaman tonarr ma umul-umul ngyabelo Godón ubi ngarkwatódó, akó umul bailo wata amkoman elklaza Godónbóka. Piküp bain-gu ini elklaza tómbapónóm, we ngarkwatódó, God marü akó marü nidi arrkrrudako zid bainórre marübókamde.   
\c 5  
\s1 Timoti Laró Umulbain Yarile Darrpan-darrpan Kopodó Sos Kugupidü  
\s2 Timoti Ia Bag Yarile Pam a Kol  
\p
\v 1 Wirri arüngi ag-gu pam nótóke myang-myang marükagab. A oyaka mómóke bóktanke oya dümdüm akyanóm, ma wamaka mobanan abdó bóktandóla. Pam nagnómke gyauri küsil-küsil nidipko marükagab wamaka i marü zoretalko.  
\v 2 Mómóke bóktanke epepal-epepal koldó ibü dümdüm bütanóm, wamaka i marü aipalako. Akó küsil-küsil kol nagnómke, wamaka i marü bólbótalako, ama gonggo gyagüpitótóke koke bóktalónke ibüka.   
\s2 Kóble  
\p
\v 3 Ngabkan namulo ene kóble, darrü olom ne babul nóma yarile ibü ngabkanóm. Zitülkus ibü olmal babulako ngabkanóm, i amkoman kóbleanako.  
\v 4 A ene kóblean ne olmal akó bobatal nóma korale, ene idi ngabkan kwarile. Ene wata wirri kla módóga, pamkolpama tónggapónóm Godón nidi amkoman angundako. Ngaen, ibü aipalabal ó bobatala ibü ngabkan koralórr. Errkya ma ibü darrem idi ngabkan korale. Zitülkus i ne ini tonarr nóma tómbapónórre, i Godón bagürwóman ngitanórre.  
\v 5 Amkoman kóblea, noan olom babulane oya tangamtinüm, ngambangóldo Godka tóba tangbamtinüm, akó wa tóredo metat irrüb ngürr akó Godón amtindo oya ngyaben elklaza aliónüm.  
\v 6 A kóblea tóba ubi ngarkwatódó nótó ngyabendo, samuan ngarkwatódó wa büdülo, a oya büb wa go arróla. Da amkoman bangun pamkolpam wata koke ki ngabkan koralón inzan tulmili kóble.  
\v 7 Amkoman bangun pamkolpam arüng bóktan nókyenónóm ini umulbain bóktan mamoanóm, igósüm darrü oloman dümdüm babula bóktanóm, i kolae tónggapónóp. Darrü olom babul ki yarilün igó bóktanóm wagó, i kóble koke ngabkandako, i ne kóble ki tangbamtin kwarile.  
\v 8 Darrü oloma wata tóba óe zonaretal ngabkan yarile, a wa wata amkoman tóba aip ó aipbobat ngakan yarile. Wa ne ibü koke nóma ngabkan yarile, wa igó okaka bainda, wa Kerrison amkoman angun kuri yalpine. Akó wa ma amkoman igó kolaean tórrmen tulmil tómbapónda ibükagab, ene Yesun koke nidi amkoman angundako.   
\p
\v 9 Amkoman bangun pamkolpama nóma wibalóm korale kóbleab ngi, nibiób ki tangbamtin kwarile, i koke ki wibalóm koralón, ene kóble ne 60 pail amrran küsil nótó nóma warile. Akó i wata ene kóblean ngi wialóm korale, tóba müór koke nótó ilklió iliónürr ngibürr pampükü gonggo bainüm.  
\v 10 Akó wa wata igó kol warile pamkolpam noanbóka umulako wagó, wa morroal elklaza tómbapólórr. Wa igó elklaza tómbapólórr: Wa tóba olmal morroal simarrulürr. Wa mogob pamkolpam irrbülürr tóba müótüdü. Wa Godón pamkolpamab wapór bagulülürr.\f + \fr 5:10 \ft Ngibürr \fq pamkolpamab wapór bagul\ft , wa tai ⌊leba zaget⌋ kolpamab zaget yarilürr.\f* Wa pamkolpam tangbamtilürr müpdü nidi kwarilürr, akó wa gyagüpitótók irrbünürr morroal elklaza tómbapónóm.   
\p
\v 11 Kóble ne 60 pail amrran küsil nómadako, ibü ngi wibalómgu. Zitülkus módóga, ibü büban ubi ne wirrian nóma bainórre pampükü utüm, we ngarkwatódó, i myamem Kerrisoka arróbórrón koke kwarile; ibü ubi akó wata morwal bumiógüm kwarile.  
\v 12 Da akó God ibü zaz nirre akó ⌊kolaean darrem⌋ nülirre ibü ⌊alkamül-koke bóktan⌋ amgünanme, zitülkus i alkamül-koke bóktan ingrinóp Kerrisoka wagó, i morwal akó koke bumigrre.\f + \fr 5:12 \ft Yesun amkoman angun pamkolpama kóbleab ngi nóma winólómóp ene ngi wibalómórrón peba syórrdü, ene kóblea alkamül-koke bóktan ingrinóp blaman tonarr Kerrison zaget tómbapónóm akó morwal myamem koke bumigrre.\f*  
\v 13 Akó wa, küsilan kóblea zógósóm baindako. I tibiób tonarr ama amandako zaget-koke agóltagólde müót-müót, ngibürr ia-ia kolpam basenóm. We kla tebe koke, a i ta ngi bumarrudako akó blaman tonarr kaindako kolpam byalóm i wa laró ki tómbapónórre. I we poko bóktandako, i koke ne poko ki bóktanórre.  
\v 14 Ene ka we pokodó ikik bókrrandóla ene kóble, ne 60 pail amrran küsil nidipako, akó morwal bumiógüm, olmal balngónóm, akó müót balngomólóm. I ne ini poko nóma olngole, pamkolpam, minkü nidi bóka bamgündako, ibü zitülkus sab babul yarile bóktanóm wagó, mi kolaeakla.  
\v 15 Zitülkus módóga, ngibürr küsilan kóblea morroal kwatódógab kuri zuzyólürr, ama i satani mamoandako.   
\p
\v 16 Darrü Kerrison amkoman angun kolan müótüdü ne kóble nóma kwarile, wa wata ibü tangbamtin warile. Müp sosdó koke angrin kwarile ibü tangbamtinüm, igósüm i gaodó korale ene amkoman kóble tangbamtinüm, olmal babul nibióbko ibü ngabkanóm.\f + \fr 5:16 \ft Pol koke bóktanórr wagó, wata kola ki tangbamtin koralón kóble. Pama ta kol tangbóleanórre.\f*   
\s2 Sos Alngomól Byarrmarr Pam  
\p
\v 17 Amkoman bangun pamkolpama wata morroal ki bómzyat koralón akó popa ki gailwóm koralón manie tangbamtinüm ibü sos alngomól byarrmarr pam, ibü nidi morroal alngomóldako. I amkoman bómzyat akó tangbamtin ki koralón, nibiób zagete Godón bóktan amgolóm akó umul bainüm.  
\v 18 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “Sye koke ki amel koralón ⌊kauan⌋ tae piküp bainüm alogum, wazan oya zaget tónggapónda, agóltagólde küp ausüm ⌊witüdügab⌋.”\f + \fr 5:18 \ft Kau gaodó ki yarile alo apadóm tóba zagetódógab (Duterronomi 25:4). Dadanzan sos alngomól byarrmarr pam gaodó ki korale ibü ngyaben elklaza azebóm we pamkolpamdógab, i nibióbka amgoldako akó umul baindako. \f* Akó Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “Igó dümdüma, zaget pama tibiób darrem kla azebóm i ne zaget tómbapóndako.”\x - \xo 5:18 \xt Luk 10:7\x*  
\v 19 Wata darrpan oloma ne nóma bóktóne wagó, sos ⌊balngomól byarrmarr pama⌋ kolae tonarr kuri tónggapóne, ene oloman bóktan amkoman angun-gu. Wata nis ó aüda ne kómdam nóma nirre, ma umul namulo wagó, amkoman wa kolae tónggapóne.\x - \xo 5:19 \xt Duterronomi 17:6; 19:15\x*  
\v 20 Ene pama, kolae tonarr nidi tónggapóndako, ibü nagnómke blaman sos pamkolpamab obzek kwata, igósüm ngibürra sab gum korale kolae tonarr tónggapónóm.  
\v 21 Godón obzek kwata akó Kerriso Yesun obzek kwata akó Godón alearrón anerruab obzek kwata, ka marü wirri arüngi ayaldóla ini umulbain bóktan mamoanóm, ka ne kla nülinünüma. Ma blaman kolae tonarr pamkolpam nagnómke darrpan ngarkwatódó. Wa morroal koke ki yarile, ma ne kari-kari ngi pam nóma nagnomo, akó wirri ngi pam ma koke.   
\p
\v 22 Ma moba tang büsai amngyelgu paman singüldü akó tóre akogu, igósüm oya angrinüm sos balngomól byarrmarr pamóm. Ma ngaen-gógópan umul namulo, ia wa morroal dümdüm ngyaben pama ó koke. Ma oya ne nóma ingrino sos balngomól byarrmarr pamóm, akó ma ne nóma eseno, wa kolae tonarr pama, ene wamaka ma ene dadan kolae tonarr tónggapóndóla. Ma müób wata ⌊kolkal⌋ namulo, kolae tonarr tónggapón-gum.   
\p
\v 23 A ene wata igó küp kokea wa, ma wata naean enolo. Marü bikóm\f + \fr 5:23 \ft Grrik bóktan módóga, \fqa dupi.\f* azida dokyan mün amiógda, da ma akó wata waen karianbóka anón namulo.\f + \fr 5:23 \ft Ene ne ngürr koralórr, nae ugón kolkal koke yarilürr a ma irr yarilürr. Waenpükü yarrisarri apónde tangamtinda kolae kupul akrranóm. Polón aprrapórr ubi yarilürr Timoti waen akó nae ki yarrisarri apóne, zitülkus ene gaodó ki yarile oya bikómankü.\f* Ma waen karianbóka nóma enolo, ma kolae tonarr koke tónggapóndóla.   
\p
\v 24 Ma igó küpdü karianbóka bókyalo wagó, ma solkwat darrü pam ingrino sos balngomól byarrmarr pamóm, zitülkus ngaen-gógópan ma ngakono wa ia pama. Zitülkus módóga, ngibürr pamkolpama kolae tonarr panzeana tómbapóndako, akó enebóka blaman is umulako. Ibü solkwat zaz nirre, ngaen-gógópan pamkolpama umulürrünako i kolae tonarran darrem sab ipüdórre. A ngibürr pamkolpama kolae tonarr anik-anik tómbapóndako akó pamkolpam umul kokeako enebóka kókó, ama solkwatan umul bairre.  
\v 25 Dadanzan, ngibürr pamkolpama morroal elklaza panzeana tómbapóndako akó blaman umulako enebóka. A ngibürr pamkolpama morroal elklaza tómbapóndako inzane wa, pamkolpama büsai-koke umul baindako enebóka. A pamkolpam ma sab amkoman umulürrün korale ene morroal elklazabóka.   
\c 6  
\s2 ⌊Leba Zaget⌋ Olmal  
\p
\v 1 Blaman amkoman bangun leba zaget olmala gyagüpi tótók ki koralón wagó, ibü wirri pam inzan pamako, i nibiób blaman tonarre ⌊morroal bangón⌋ korale. I wata inzan gyagüpi tótók korale, igósüm pamkolpama sab kolae bóktan koke bóktanórre Godón ngiankwata akó mibü umulbain bóktanankwata.  
\v 2 Ibü wirri pam ne Yesun amkoman angun pam nóma korale, da leba zaget olmala wata ibü morroal bangón ki korale. I koke ki gyagüpi ogoblón wagó, i tibiób wirri pam koke morroal bangón korale, ini zitülkusdü, ibü wirri pam Yesun ngidü zonaretalako. A i ki zaget koralón wirrian arüngi ibünkü, zitülkus ibü wirri pam amkoman bangun pamkolpamako. Akó zitülkus leba zaget olmalab ⌊moboküpdü ubie⌋ ibüka, i nibiób tangbamtindako, i enezan zagetódako ibünkü.  
\p Umulbain namülünke amkoman bangun pamkolpam ini elklaza, ka ne kla wibalómdóla marüka, akó ibü arüngi byal namülünke ini elklaza mamoanóm.   
\s1 Akó Ngibürr Bóktan Obae Umulbain Pamabkwata  
\p
\v 3 Ngibürr pamkolpama darrü-darrü elklaza umul baindako kürü umulbaindügabi. I mibü ⌊Lod⌋ Yesu Kerrison amkoman umulbain bóktandó koke abindako. I akó koke abindako umulbain bóktandó Godón ubi ngarkwatódó ngyabenankwata.  
\v 4 I ikub bagürdako. I gyagüpi tótókdako wagó, i umulako blaman elklaza, a i ma tai darrü klaman küp koke apadódako. Ibü kolae ubi darrem-darrem bóka bamgüna akó ongyalóma bóktan oporan küpankwata. Ibü ongyalan darrem wa módógako wa, idipa akó ibü nidi arrkrrudako, ibü gyagüp kolaea akrranda, i tibiób bürrgrratódako, i kolae bóktandako tibiób darrpan-darrpandó panzedó, i gyagüpi tótókdako wagó, ngibürra kolae tómbapóndako,  
\v 5 akó ibü gyagüpitótóka blakón-koke metat bókrrandako. Ini pamkolpamab gyagüpitótók dümdüm kokeako, akó i tai gaodó kokeako ⌊küp apadóm⌋, amkoman nadü klama akó obae nadü klama. I gyagüpi tótókdako wagó, Yesun amkoman anguna ibü mórrel nirre.\f + \fr 6:5 \ft Pol aprrapórr igó küpbóka apónda, ene pamkolpama Godónkwata umulbain koralórr mani azebóm, inzan kwate, arrkrru pamkolpama mani alión kwarile ibü umulbain bóktananme. Ma Taetus 1:11 akó Zud 1:11 ngankanke. A darrü küp módóga wagó, i gyagüpi ogoblórr wagó, God ibü blaman kla nülirre oyankü nidi zagetódako.\f*   
\s1 Ngibürr Bóktan Mórrelankwata  
\p
\v 6 Anda, Godón amkoman anguna mibü amkoman mórrel bainda samuan ngarkwatódó, a mani koke. Mibü mórrel bainda samuan ngarkwatódó, ene wata mi ne gaodó nómadakla we elklazapükü, mibüka ne klamko.  
\v 7 Mi gaodó ki kwarila, zitülkus mi nóma tóbabótórró, mi darrü kla koke sidüdóp minkü. Akó mi nóma nurrbarino, mi darrü kla koke ipüdórre minkü.  
\v 8 Da módóga, mibü ne alo kla akó anón kla asi nómadako, akó mibü ne müót nómadako akó mórrkenyórr mi ne klamómakla, mi gaodó ki kwarila ini elklazabme.  
\v 9 Pamkolpam nibiób ubi mórrelóma, ene ubia ibü kolae tonarr tómbapónóm popadan nolngomórre. Ibü ubi mani azebóma, akó ini ubia ibü bumige wamaka darrü oloma lar amige die. Akó abün gonggo ubia ibü bumige akó azid nülirre, ibü akó ngibürr pamkolpam. Ini ubia sab ibü dudu kolae nirre, wamaka i sab naedó busurrurre.  
\v 10 Zitülkus módóga, mani azeb ubia pamkolpam sab blaman ia-ia kolaean elklaza tómbapónóm nirre. Ngibürr pamkolpamab ubi asine mani azebóm wirri ubie, we pokodógab i zaorrón piküp bainónóp Yesun amkoman angunüm. Errkya i wirribóka azid aengdako, wamaka pama tóba abün kyab zono-e baelda.\fig mani paos|alt="bag with money" src="LB00173B.TIF" size="col" loc="6:6-10" copy="Louise Bass" ref="6:10" \fig*   
\s1 Godón Ubi Ngarkwatódó Ngyaben  
\p
\v 11 A mató, Timoti, ma darrü Godón pamla. We ngarkwatódó, ma gum nóngónónóm ene kolae elklaza tómbapónóm, ka ne elklazabkwata wibalóma. Arüng kóbó ipadlónke ⌊dümdüm tonarr⌋ tólbaelóm, ngyabenóm Godón ubi ngarkwatódó, Godón amkoman angunüm, marü moboküpdü ubi pamkolpamdó amtyanóm, karrkukus zamngólóm enana morroal ó müp tonarra nóma togoble, akó mómóke namülün ngibürr pamkolpamdó.  
\v 12 Wamaka Rrom gazirr pama gazirr pokodó kokezan piküp bainda gazirrüm, ma ta inzan, koke ki piküp baila Godón amkoman angunüm akó oya arrkrrum, enana pamkolpama mankü bóka bamgün korale. Akó ⌊ngarkwat-koke arról⌋ karrkukusi amiógke. Gyagüpi amalónke wagó, God marü wató ngimaunürr wankü ngyabenóm metatómpükü. Abün pamkolpamab wapi, ma morroal bóktarró amkoman ubie wagó, ma Godón amkoman angun namülnürrü akó marü ubi yarilürr oya arrkrrum. Ene tonarrdó, ma Godón ngyaun bóktan kuri ipadórró.  
\v 13 Ka marü arüng bóktan akyandóla Godón obzek kwata, arról nótó aliónda blaman elklaza. Akó Kerriso Yesun obzek kwata, nótó morroal bóktanórr amkoman ubie, amkoman bóktan büdrratlórr tóbabóka Pontius Paelatón obzek kwata, enana Paelat sab pamkolpam arüng bóktan ki nókyerre oya amkalóm.\x - \xo 6:13 \xt Zon 18:37\x*  
\v 14 Ka marü ne arüng bóktan akyandóla wagó, ma Godón arrkrruo akó blaman kla tómbapono oya ubi ne klamko, inzan ne kwatko wa, darrü oloman dümdüm babul yarile darrü kolae poko bóktanóm marükwata. Ini elklaza tómbapólónke kókó mibü Lod Yesu Kerriso okaka nóma tübine.  
\v 15 Wa sab okaka tübine ene ngürr, God ne ngürr ingrinürr oya pulkaka bainüm. God wa kómal akó darrpan Balngomól Pama blaman elklaza nótó balngomólda. Wa wirri King módóga blaman kingdügab akó wa wirri Lod módóga blaman lodódógab.  
\v 16 Wata God tebea, kokean nótó nurrótóke. Wa zyóndü ngyabenda, da ene igó zyóna wirri arüngi ongang bapónda, da darrü oloma minggüpanan kokean wame. Darrü pama oya kokean esenórr ó darrü paman gaodó kokea oya asenóm. Blaman pamkolpama oya ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre, akó wa arüngi ki balngomól yarilün metat-metat. Amen.   
\s1 Mórrel Pamkolpama Ia Tulmili Ngyaben Korale  
\p
\v 17 Ibüka arüngi bóktanke mórrel pamkolpam nidipko wagó, i koke ki gyagüpi ogoblón wagó, i morroalako ngibürr pamkolpamdógab. Arüngi bóktanke igó, i koke ki gyagüpi ogoblón wagó, darrü kolaea koke tómbapóne ibüka, zitülkus i mórrel pamkolpamako. Zitülkus módóga, i umul kokeako tibiób mórrel ne kokrrap ngarkwatóm ki kwarile. A i wata Godka ngambangól korale tibiób tangbamtinüm. God darrpan módóga, mórrelwóm nótó aliónda mibü blaman elklaza, igósüm mi morroal barnginwóm koralo ene elklazapükü.  
\v 18 Ibüka arüngi bóktanke morroal elklaza tómbapónóm pamkolpam tangbamtinüm. Ibü mani abünzanako, da i ta abün morroal elklaza ki tómbapón koralón. I wata pamkolpam gail korale, akó i wata amkoman ubie arrgrrat korale ibüka ne klamko.  
\v 19 Mórrel pamkolpama inzan tórrmen tulmil nóma tómbapóndako, ene wa inzana wamaka i wirri mórrel elklaza arrbündako tibióbkü solkwat ngarkwat-koke arrólóm. Ene wa inzana, wamaka i metat zürük ingülküp zitülkus angrindako müótankü. Da módóga, ibü gaodó yarile ngarkwat-koke arról amoanóm. Ene arról wata amkoman arróla, Godkü ngyaben.   
\s1 Dómdóm Alakón Bóktan  
\p
\v 20 Timoti, God marü zaget mókyanórr oya bóktan umul bainüm, da módóga, ma wata metat idolo oya bóktan umul bainüm, ma wata amkoman enezan umul bairrü. Ma gonggo bóktan koke arrkrru namulo, Godón koke ne bóktana agürda. Akó ma pam koke arrkrru namulo bóktan nidi bóktandako mibü umulbain bóktanan ngarkwatódó kokea. I igó bóktandako wagó, i ne poko umul baindako wa morroal umulbain bóktanako Godónbóka, a ene wa amkoman kokea.  
\v 21 Ngibürr pamkolpama ene obae umulbain bóktan amkoman angundako akó ikikdako. We ngarkwatódó, i zaorrón banelórr Yesunkwata amkoman umulbain bóktandógab.  
\p Ka tóredóla, Lodón ⌊gail tonarr⌋ asi ki yarilün yabüka.