\id 1PE - Gizrra 
\h 1 Pita 
\toc3 1 Pita 
\toc2 1 Pita 
\toc1 Ngaen-gógópan Peba Mórrag Pita Ne Kla Wialómórr 
\mt2 Ngaen-gógópan Peba Mórrag  
\mt1 Pita  
\mt2 Ne Kla Wialómórr  
\imt1 Ngaensingül Bóktan  
\im Ene Yesun umulbain oloma, Pita, ini peba mórrag wialómórr oya arróla blakón ngarkwat nóma yarilürr. Wa ini peba mórrag we tonarrdó wialómórr ibü aodó, pail 62 akó 67 Kerrison amtómól kakóm. Wa ene Yesun amkoman angun pamkolpamdó wialómórr, 5 prrobinsdü nidi ngyaben kwarilürr Eisia Maenorr kugupidü (1:1). Ene tonarrdó, pamkolpama ibü wirri müp alión kwarilürr. We ngarkwatódó, Pita ini peba mórrag wialómórr ibüka, ibü arüng bótanóm akó ibü arüngi byalóm inzan pamkolpamzan ngyabenóm, Yesu Kerrisonkü nidipko. Wa blaman amkoman bangun pamkolpam - ia müór ó kol, ta ia ⌊leba zaget⌋ is ó ibü wirri pam, ta ia sos ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ ó popa pam, sosankü zaget nidi tómbapónónóp - we bóktan nókyenóp wagó, “dümdüm ngyabenóm amkoman angun-koke pamkolpamab aodó akó karrkukus bórrangóm müp tonarrdó.” Pita akó ta wialómórr wagó, i darrem kla ki ipüdórre, i ne karrkukus nóma ki bórrange.  
\iot Ini Peba Mórragan Bóktan Zono Módógako:  
\io1 A. Ini peba mórragan tapaku bóktan \ior 1:1-2\ior*  
\io1 B. Küsil arról \ior 1:3-12\ior*  
\io1 C. God tóba pamkolpam ngibaunürr kolkal ngyabenóm \ior 1:13–2:10\ior*  
\io1 D. Godón leba zaget pamkolpam \ior 2:11-17\ior*  
\io1 E. Kerrisozan Azid Aeng \ior 2:18-25\ior*  
\io1 F. Morwal akó Konggal \ior 3:1-7\ior*  
\io1 G. Azid aeng dümdüm elklaza tómbapónde \ior 3:8-22\ior*  
\io1 H. Godón ubi ngarkwatódó ngyaben \ior 4:1-6\ior*  
\io1 I. Godón gyaur kla morroal ngabkan pamkolpam \ior 4:7-11\ior*  
\io1 J. Krristión kolpamzan azid aeng \ior 4:12-19\ior*  
\io1 K. Godón pamkolpamdó gyagüpbarr yarile wagó, Yesu Kerriso sab tolkomóle \ior 5:1-11\ior*  
\io1 L. Dómdóm alakón bóktan \ior 5:12-14\ior*  
\c 1  
\s1 Ini Peba Mórragan Tapaku Bóktan  
\p
\v 1 Ka, Saemon Pita, ini peba mórrag kótó wialómdóla. Ka Yesu Kerrison ⌊apostolóla⌋.  
\p Ka wialómdóla yabüka, Godón alearrón pamkolpam, barngerrón nidipakla akó mogobzan nidi ngyabendakla ini prrobins kugupidü, Pontus, Galatia, Kapadosia, Eisia, akó Bitinia.\f + \fr 1:1 \ft Ini 5 prrobins Rrom kinga balngomól yarilürr. Errkya ini bwób Tórrki kantrri kugupidümako, Eisia Maenorr kugupidü.\f*  
\v 2 God, mibü Ab nótóke, ngaen umul yarilürr wagó, oya ubi yabü aleanóma. Tóba Samua yabü ⌊kolkal⌋ ninóp akó tibi-tibi amanórr Godónkü. Inzan kwata wa yabü ilianórr Yesu Kerrison bóktan arrkrrum akó ene igósüm, Yesu yabü tóba óe-e ki nangrre yabü kolae tonarr barrgonóm.  
\p Ka tóredóla, Godón ngaru bapón-koke ⌊gail tonarr⌋ akó moboküpdü paud sab asi ki namülam yabüka.   
\s1 Küsil Arról  
\p
\v 3 Mi blamana oya yagürnórre, mibü ⌊Lod⌋ Yesu Kerrison God akó Ab! Oya wirri gyauranme wa mibü küsil arról tókyenóp, wamaka mi akó tóbabótóp. Wa ene kla inzan kwata tónggapónórr igó, wa Yesu Kerrison irsümülürr büdüldügab. Olgabi mi wirribóka ⌊gedlóngóm baindakla⌋,  
\v 4 God ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ tókyenóp. Ini klama kokean kolae akó tómanpükü baine, akó kokean odole. God ene kla kwitüdü amoandase yabünkü.  
\v 5 Yabü amkoman bangunanme God yabü alblangda tóba arüngdügabi, kókó ene dómdóm ngürrdü, zid bain ugórr sab tónggapórrón yarile okaka bümzazilüm.   
\p
\v 6 Wirribóka bagürwóm kwarilün ini klamdó, enana errkya yabü zitülkus asiko gyaur aengóm tugupurr tonarróm, zitülkus yabü abün-abün müpa bawiónda.  
\v 7 Ini müpa togobórr igó poko amtyanóm wagó, yabü amkoman bangun amkomana. Pama ⌊gold⌋ urdü angrindako apókóm ó asenóm ene gold ia kolkala, enana golda sab kolae baine. Yabü amkoman bangunab darrem kla wirriana goldan darrem klamdógab, da God yabü amkoman bangun apókda. Akó God nóma asenda wagó, yabü amkoman bangun amkomana, wa sab yabü agür yarile, yabü ngi wirri kwitüm amngyel yarile, akó wirri ngi emelele yabüka, ene tonarrdó Yesu Kerriso nóma okaka tübine.   
\p
\v 8 Enana e oya koke kuri esenane, a yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ ma oyaka asine. Akó enana e oya koke asendakla errkya, a e ma oya amkoman angundakla akó e wirribóka bagürwómdakla, igó wirri kómal bagürdü, e gaodó kokeakla bóktanóm.  
\v 9 E bagürwómdakla, zitülkus e umulakla wagó, God yabü zid bainda yabü amkoman bangundügabi.   
\p
\v 10 Ngaen-ngaen, ⌊prropeta⌋ Godón bóktan bóktónóp ene gail tonarrankwata, God yabü ne kla ki tókyerre. Ene prropeta yamkünónóp akó yapinónóp ini zidbainankwata.  
\v 11 I yamkünónóp asenóm, ene zidbaina sab laró tonarrdó akó iazan tame, Kerrison Samua ne klambóka apón yarilürr ibü moboküpdü, wa nóma bóktanórr solkwat ne klama tómbapónórre Kerrisoka. Wa Kerrison azid aengankwata bóktan yarilürr akó ⌊wirri kómal zyónankwata⌋, Kerriso solkwat ne kla ki ipüde.  
\v 12 God ene prropetódó okaka simzazilürr wagó, i ini zidbainankwata nóma zudrratlórr, ene tibiób morroalóm koke yarilürr, a yabü morroalóm. Errkya ini tonarrdó, igó pama ini zidbainankwata yabü azazildako, Morroal Bóktan Yesunkwata nidi zudrratlórr yabüka, Godón Samuan arüngi, God noan zirrsapónórr kwitümgabi. ⌊Anerruab⌋ ta wirri ubia ini zidbainankwata umul apadóm.   
\s1 God Tóba Pamkolpam Ngibaunürr Kolkal Ngyabenóm  
\p
\v 13 We ngarkwatódó, yabiób gyagüpitótók tómbapónam, dümdüm gyagüpitótókpükü koralón, akó e wirribóka gedlóngóm bain kwarilün ene gail tonarróm, God sab yabü ne kla sidüde, Yesu Kerriso okaka nóma tübine.  
\v 14 E Godón bóktan amorran olmalzanakla, myamem ene kolaean ubi ok bain-gu yabü balngomólóm, yabü ene ubi ngaen kwarilürr, e Godónbóka umul-kók nóma kwarilnürrü.  
\v 15 A e wata kolkal ngyaben kwarilo, wata God kolkalzan ngyabenda, yabü nótó ngibaunürr tóba pamkolpamóm bainüm.  
\v 16 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó, “E wata kolkal ngyaben kwarilo, zitülkus ka, yabü God nótókla, kolkal ngyabendóla.”\x - \xo 1:16 \xt Lebitikus 11:44-45; 19:2\x*   
\p
\v 17 E Godón “Ba”-bóka ngiliandakla, e oyaka nóma tóre bakodakla, blaman pamkolpam darrpan ngarkwatódó nótó zaz bainda tibiób tórrmen tulmil ngarkwatódó. We zitülkusdü, inzan ngyaben kwarilo mogobzan ini tüpdü, Godón gum-gum ⌊ótókde⌋.  
\v 18 Zitülkus módóga, e umulakla igó, God yabü nadü klame ⌊aurdü amanórr⌋ yabü küp-koke ngyabendógab, yabü abalbobatala ne poko umul nyónónóp. God yabü koke aurdü amanórr ene elklaza-e, sab ne klama kolae bairre, ⌊silba⌋ ó goldzan.  
\v 19 A wa yabü Yesu Kerrison óe-e aurdü amanórr, wa krrosdó nóma nurrótókórr. Oya óe wirri darrem klama, darrü ⌊sip⌋ kupoan óezan, Zu ⌊prrista⌋ ne kupo ódód yarilürr ⌊altadó⌋ urdü agasilüm, kolae akó tóman koke.\fig Yesun óe wirri darrem klama, darrü sip kupoan óezan.|alt="Jesus on cross and lamb on altar" src="GT00135.tif" size="col" copy="Gordon Thompson" ref="1:19" \fig*  
\v 20 God oya ngaen singrinürr ini poko tónggapónóm ugón ini tüp tónggapón küsil yarilürr, a wa oya okaka simzazilürr ini dómdóm tonarrdó yabü morroalóm.  
\v 21 Oyakama, e Godón amkoman angundakla, oya büdüldügab nótó irsümülürr akó oya ngi nótó wirri kwit emngyelórr. Ene igósidi, e Godón amkoman angundakla akó gedlóngóm baindakla.   
\p
\v 22 E yabiób kolkal bainarre inzan kwata, e amkoman bóktan Yesunkwata ipüdarre. Olgabi yabü amkoman moboküpdü ubia yabü zonaretaldó. We ngarkwatódó, yabü moboküpdü ubi asi kwarile yabiób darrpan-darrpandó yabiób dudu moboküpi.\f + \fr 1:22 \fq dudu moboküpi\ft : Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna wagó, \fqa kolkal moboküpi.\f*  
\v 23 Zitülkus módóga, e küsil arról kuri ipüdarre, wamaka e akó tóbabótórró. Da igó küpdügab kokea igó, sab ne küpa kolae baine, a igó küpdügab, sab kokean ne küpa kolae baine. E akó tóbabótórró Godón bóktandóma, arról ne bóktane, metat ne bóktan yarile.  
\v 24 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “Blaman pamkolpam opoporzanako,  
\q2 akó ibü ne morroal obzek syóke nurr pulzanako;  
\q1 opopora odaldako akó pula baingdako,   
\q2
\v 25 a Lodón bóktan sab metat yarile.”\x - \xo 1:25 \xt Aesaya 40:6-8\x*  
\m Akó Lodón bóktan we kla yarilürr, ene Morroal Bóktan Yesunkwata, pama yabüka ne poko büdrratnóp.   
\c 2  
\p
\v 1 We ngarkwatódó, blaman kolae tonarr elókam: pamkolpam azid alión akó ilklió bülión, taepurrane bóktan tórrmendó arrbün babul, yabü gyagüp kolaea akrran, akó obae bóktan alión panzedó ngibürr kolpamabkwata.  
\v 2 E Godón amkoman bóktan arrkrrum ki nae aman kwarila, wata gab oloma tóba aipan ngómümzan yónda. Ene igósüm, e dódórr bainane samuan ngarkwatódó akó olgabi zidbain ipüdane.  
\v 3 Zitülkus módóga, e kuri mis apókane igó, Lod morroala.   
\p
\v 4 E oyaka togobo, ene arról Ingülküpdü, pamkolpama ne kla alzizi amaiknóp, a God ma oya ingrinürr wirri darrem klamzan.  
\v 5 God müót ki el samuan ngarkwatódó arról ingülküpi, e nidipakla. Ene igósüm, e prristümzan bainüm, tibi-tibi amarrón Godónkü, samuan ngarkwatódó ⌊urdü amsel lar⌋ amarrum, God ne kla azebda Yesu Kerrisokama.  
\v 6 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “Tübarrkrru, ka Zaeonóm\f + \fr 2:6 \fq Zaeon \ft podoan ngie. Ene pododó Zerrusalem wirri basirr we kwitüm aelórróna. Da Aesaya ibükwata bóktanda, Zerrusalem akó Isrrael.\f* darrü ingülküp angrindóla.  
\q2 Ka ini ingülküp iliarró akó wa wirri darrem müótan zirrgüpdü ingülküpe.  
\q1 Akó nadü oloma oya amkoman angunda akó oyaka ngambangólda,  
\q2 tóba amkoman banguna sab enanóm-koke baine.”\x - \xo 2:6 \xt Aesaya 28:16\x*   
\m
\v 7 Da módóga, wa wirri darrem klama ibünkü, oya nidi amkoman angundako. A ibükwata, oya amkoman koke nidi angundako, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “Müót balmel pama ne ingülküp\f + \fr 2:7 \fq ingülküp\ft : Isrrael pamkolpama müót ingülküpi balmel koralórr, da müót wata amoanda. Mibü müót wa talkuma amoanda.\f* alzizi amaiknóp,  
\q2 errkya ma ene müótan zirrgüpdü ingülküpüm wató kuri baine.”\x - \xo 2:7 \xt Wórr Peba 118:22\x*   
\m
\v 8 Akó Godón Wialómórrón Bóktana akó igó bóktanda ene ingülküpankwata wagó,  
\q1 “Wa ingülküpa, pamkolpama sab ne klamdó bodoatnórre,  
\q2 darrü wirri ingülküp, i sab ne klamdó balókle.”\x - \xo 2:8 \xt Aesaya 8:14\x*  
\m Ini pamkolpama bodoatódako, zitülkus i ⌊Morroal Bóktan⌋ koke azebdako. God go ibü irrbünürr ene klamdó bodoatóm.   
\p
\v 9 A yadi, e Godón alearrón pamkolpamakla. E Kingan prristakla. E darrü bwóban pamkolpamakla, tibi-tibi amarrón Godónkü. E Godón tóbanan pamkolpamakla. E inzan pamkolpamakla, igósüm e sab Godón tórrmen büdrrat kwarilo, pama ne kla agürdako. Wa yabü ngibaunürr tümündügab ama tóba wirri morroal agurr zyóndü.   
\p
\v 10 Ngaen e darrü bwóban pamkolpam ta koke kwarilnürrü, a errkya ma e Godón tóbanan pamkolpamakla. Ngaen darrü pama tóba gyaur koke okaka imzazilürr yabüka, a errkya God ma tóba gyaur okaka amzazilda yabüka.   
\s1 Godón ⌊Leba Zaget⌋ Pamkolpam  
\p
\v 11 Moboküpdü gómdamal, e bupso ngyabendakla akó e mogobakla ini tüpdü. We ngarkwatódó, ka yabü arüngi byaldóla, kolae büban ubi mamoan-gu, zitülkus ini ubia gazirr amarrudako yabü samudü.  
\v 12 Yabü tórrmen tulmil morroal ki kwarilün pamkolpamab aodó, Godónbóka umul-kók nidipko. Ene igósüm, enana i yabükwata igó bóktandako igó, e kolae tómbapón pamkolpamakla, yabü morroal tórrmen ngabkandógab, i sab Godón ngi wirri kwitüm emngyelnórre ene ngürrdü wa nóma tame mibü basenóm.   
\p
\v 13 E Lodón pamkolpamzanakla, blaman singüldü pamab tangdó kwarilo, pama nibiób irrbünóp, ia Rrom king, wirrian singüldü pam nótóke,  
\v 14 ta ia gabena, kinga nibiób zirrnapónóp ibü ⌊kolaean darrem⌋ akyanóm, kolae nidi tómbapóndako akó ibü bagürüm, dümdüm nidi tómbapóndako.  
\v 15 Zitülkus módóga, Godón ubia e gonggo pamkolpamab küp-koke bóktan piküp ninane, ezan morroal olngolo.  
\v 16 Igó pamkolpamzan ngyaben kwarilün, Yesu Kerriso nibiób ⌊aurdü amanórr⌋ popa pamkolpamóm bainüm. A e popazanakla, ene igó kokea igó, ene wa taia kolae alngónóm. Igó pamkolpamzan ngyaben kwarilün, Godón leba zaget pamkolpamazan.  
\v 17 Blaman pamkolpam ⌊morroal bangón⌋ kwarilün. Yabü ⌊moboküpdü ubi⌋ blaman Yesun amkoman angun pamkolpamdó kwarile. E Godón gum-gum ⌊ótók⌋ kwarilo. Akó Rrom king wirri ngi atenamke.   
\s1 Kerrisozan Azid Aeng  
\p
\v 18 E leba zaget pamkolpam nidipakla, yabiób wirri pamab tangdó kwarilo, ibü morroal angónde blaman klamdó. Wata ibü koke, morroal akó gyaur tonarr nidipko, a zóngang nidipko, ibü ta inzan.  
\v 19 Zitülkus módóga, ene morroal pokoa, e ne karrkukus nóma bórrongo azid aengde zitül-koke bwóbdü, zitülkus e umulakla wagó, God asine.  
\v 20 E ne karrkukus nóma bórrangdakla azid aengde, yabü wirri pama yabü nóma ekrrórre yabiób kle-kle tonarran darremanme, da yabü nótó nagürnórre? Darrü oloma kokean. A e ne azid nóma zwaenglo, zitülkus e morroal alngóndakla akó e karrkukus bórrangdakla, ini morroal pokoa Godón ilküpdü.  
\v 21 God yabü igósidi ngibaunürr inzan kwata azid aengóm, zitülkus Yesu Kerriso yabü morroalóm azid aengórr. Inzan kwata, wa yabü nómtyenóp, e laró ki tónggapónane, igósüm e oyakagab tikó apad kwarilo.  
\v 22 Wa kolae tonarr kokean tónggapónórr akó darrü pam babula ilklió bülión bóktan nótó arrkrrurr oya ulitüdügab.\x - \xo 2:22 \xt Aesaya 53:9\x*  
\v 23 Oya nóma kle-kle yalnóp, wa darrem bóktan koke akon yarilürr. Wa azid nóma aengórr, wa igó koke bóktanórr igó, wa sab darrem yalkomóle. A wa Godka ngambangólólórr, blaman is dümdüman nótó zaz bainda.\x - \xo 2:23 \xt Aesaya 53:7\x*  
\v 24 Yesu Kerriso mibü kolae tonarr tóba bübdü bamselórr nugup krrosdó, igósüm, kolae tonarr tómbapón piküp ain kakóm, mi sab dümdüm ngyaben koralo. Ene oya gülünganbókamde, e dólóng bairrünakla.  
\v 25 E ngaen apól kwarilnürrü, bamrükürrün ⌊sipzan⌋. A errkya, e obzek kuri tübyalüngarre Yesu Kerrisoka, yabü Ngabkan akó Adlang Pam.\x - \xo 2:25 \xt Aesaya 53:5-6\x*   
\c 3  
\s1 Morwal akó Konggal  
\p
\v 1 Konggal, ene dadan ngarkwatódó, yabiób morwalab tangdó kwarilo. Ene igósüm, ngibürr morwala ne Yesunkwata Morroal Bóktan amkoman koke nóma angundako, i sab obzek tübyalüngórre Yesu Kerrison amkoman angunüm konggalab morroal tórrmen tulmildügab, bóktan-koke.\x - \xo 3:1 \xt Epesus 5:22; Kolosi 3:18\x*  
\v 2 Zitülkus módóga, i sab yabü ngyaben ngabkan kwarile igó, yabü ngyaben ia ⌊kolkalako⌋ akó igó, e Godón ia gum-gum ⌊ótókdakla⌋.  
\v 3 Yabiób büb püti bain-gu agurran ngibtanóm, inzan kwata, abün-abün tulmili órrngóen balmel, gold kusalzan elklaza, akó wirri darrem mórrkenyórr bamel.  
\v 4 A yabü moboküpdü ne kwindü tórrmen tulmila yabü agurran ki ngibtan kwarile. Mómóke akó piküp samua sab yabü agurran wató nütürre, koke ne klama odalda akó wirri darrem ne klame Godón ilküpdü.  
\v 5 Zitülkus módóga, ngaen-ngaen Godón amkoman angun kola tibiób inzan agurran ngibtanónóp. I Godka ⌊gedlóngóm bainónóp⌋ akó i tibiób morwalab tangdó kwarilürr.  
\v 6 Serra darrü inzan kol módógo. Wa Eibrra-amón bóktan arrkrru warilürr akó tóba wirri pambóka ngilialórr. E Serran ópal olmalzanakla, e ne morroal nóma tómbapón kwarilo akó yabü darrü klama guman koke ngibtan yarile.   
\p
\v 7 Morwal, ene dadan ngarkwatódó, e gyaur tonarre ngyaben kwarilün yabiób konggalpükü. Yabiób konggal ⌊morroal nangólam⌋, zitülkus i ezan arüng kokeako akó zitülkus i yenkü ene arról apadódako, God tóba pamkolpam popa ne kla gailda. Ene igósüm, yabü sab darrü klama koke nólerre Godka tóregum.\x - \xo 3:7 \xt Epesus 5:25; Kolosi 3:19\x*   
\s1 Azid Aeng Dümdüm Elklaza Tómbapónde  
\p
\v 8 Inikwata bóktan alakónóm, ka yabü byaldóla: E blamana darrpan gyagüpitótóke ngyabenane, morroal tonarr emtyanane, yabü moboküpdü ubi yabiób darrpan-darrpandó kwarile wamaka e zonaretalpükümakla, gyaur kwarilün, akó yabiób ngi tüp elóklam.  
\v 9 Darrü oloma ne kolae nóma tónggapóne yabüka, e sab darrem kolae tónggapón-gu oyaka. Darrü oloma ne yabü kle-kle nóma byalda, darrem koke yalkomóla. A e ma Godón imtinane oya bles ainüm. Zitülkus módóga, God yabü ini poko tómbapónóm ngibaunürr, igó ngarkwatódó igó, e ta sab yaib bles bain ipüdane.  
\v 10 Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “Oloman ubi ne tai ngyaben bagürwómi ódódóm nóma yarile,  
\q2 akó oya ubi ne barnginwómpükü ngürr amrranóm nóma yarile,  
\q1 wa kolae poko koke bóktan yarile,  
\q2 wa ilklió bülión poko koke büdrrat yarile.   
\q1
\v 11 Wa kolaedógabi ki tübyalünge ama morroal tómbapóle.  
\q2 Wa paud ki yamkülün akó amióg.   
\q1
\v 12 Zitülkus módóga, Lod azilda ⌊dümdüm tonarr⌋ pamkolpamdó,  
\q2 akó wa ibü tóre arrkrruda.  
\q1 A Lod ma ibüka bóka bamgünda, kolae nidi tómbapóndako.”\x - \xo 3:12 \xt Wórr Peba 34:12-16\x*   
\p
\v 13 Akó yabü ne wirri ubi nóma yarile morroal tómbapónóm, ia yabüka sab nótó kolae tónggapóne? Darrü inzan olom babulana.  
\v 14 A e ta ne nóma azid zwaenglo dümdüm elklaza tómbapónde, God sab yabü bles nirre.\x - \xo 3:14 \xt Metyu 5:10\x* Darrü olom gumgu akó gyakolaegu.\x - \xo 3:14 \xt Aesaya 8:12-13\x*  
\v 15 A yabiób moboküpdü e ma Kerrison wirri ngi atenane yabü Lodzan. E tómbapórrón kwarilün metat bóktan alkomólóm ibüka, yabü nidi bamtindako igó, yabü zitülkus laróga Godkamóm gedlóngóm bainüm.  
\v 16 A e bóktan nóma yalkomólane, e inzan alngón kwarilo, mómóke akó ibü morroal angónde. Umul kwarilün igó, e darrü kolae koke tónggapónarre. Ene igósüm, kolaean bóktan nidi alión kwarile yabüka yabü morroal tórrmen tulmilankwata, e Kerrisoka dabyórrünzanakla, i sab büód kwarile tibiób kolae bóktananme.  
\v 17 Igó ne nóma ki yarile igó, ene Godón ubie yabü azid aengóm, ene morroala azid aengóm morroal tómbapónde, a ene koke igó, kolae tómbapónde.  
\v 18 Zitülkus módóga, Kerriso nurrótókórr\f + \fr 3:18 \fq nurrótókórr\ft : Ngibürr Grrik bóktane tange wibalómórrón pebadó inzan angrirrüna, \fq azid aengórr\ft .\f* pamkolpamab kolae tonarrabkü, darrpanóm ó myamem koke. Wa dümdüm tonarr olom yarilürr, a wa azid aengórr akó nurrótókórr dümdüm-koke tonarr pamkolpamabkü, yabü amarrum Godka. Oya büdüldü ingrinóp büban kwata, a samuan ngarkwatódó God oya arróldó salkomólórr.  
\v 19 Akó arrólde samuan ngarkwatódó, wa ene samudü wamórr, tümün müótüdü\f + \fr 3:19 \fq tümün müótüdü\ft : Ene samu tüpan tümün müótüdü koke kwarilürr, a i ma darrü bwóbdü kwarilürr, i nólgabi gaodó koke kwarilürr busom.\f* nidi koralórr, da ibüka bóktan ola amgolórr.  
\v 20 Ini ne samu kwarilürr, ngaen-ngaen Godón bóktan koke nidi omrralórr Noan tonarrdó, God pamkolpam nóma bókyan yarilürr tibiób kolae tonarrdógabi byalüngüm. Noa ugón wirri but elólórr, ne but kugupidü wata aüdan, ene wa 8 kolpama barrbünürr. Ene but kugupidü i zid bainóp naiz naeana.\x - \xo 3:20 \xt Bwób Zitül 6:5–7:23\x*  
\v 21 Ini naea baptaes bain\f + \fr 3:21 \fq baptaes\ft : Ini igó baptaes bainbóka apónda, darrü pama dudu nóma anggóbólda naedó, wa kolae tonarrdógabi nóma tübyalüngürr. \f* naem zamngólda. Ene baptaes baina errkya yabü zid bainda. Baptaes bain igó kla kokea igó, tóman bagulüm bübdügabi. Koke, ene go igó pokoa, e ne ⌊alkamül-koke bóktan⌋ ekyenarre Godón, umuldi e kolae koke tómbapónarre. Baptaes baina yabü zid bainda, zitülkus God Yesu Kerrison büdüldügab irsümülürr.  
\v 22 Wa kwitüdü kuri angürürr, da errkya wa wirri pabodómase Godón tutul tangdó. Anerru, arüngpükü kolae samu, akó balngomól kolae samu errkya oya tangdómako.   
\c 4  
\s1 Godón Ubi Ngarkwatódó Ngyaben  
\p
\v 1 We ngarkwatódó, zitülkus Kerriso büban kwata azid aengórr, e yabiób tai tómbapónane azid aengóm, dadan tonarre wazan. Zitülkus módóga, nadü oloma azid aengórr büban kwata, wa kolae tonarr tómbapón piküp bainürr.  
\v 2 Ene igósüm, ini tonarrdógabi e ini tüpdü ngyaben kwarilo Godón ubi tómbapónóm, a igó koke, kolae pamakan ubi mamoanóm.  
\v 3 E gaodó kolae kuri olngolnórró, Godónbóka umul-kók nidipko, ibü ubi ne klamko. E büódan tulmil tómbapón kwarilnürrü yabiób bübi. E yabiób kolae büban ubi mamoan kwarilnürrü. E gorrgorr bainarre. E kwób bazen kwarilnürrü ngyepam anónóm. E karibóka-koke bagür kwarilnürrü wirri garrirrdi. E obae god ⌊ótók⌋ kwarilnürrü, ngazirr ne klamko.  
\v 4 A errkya, Godónbóka umul-kók nidipko, ibü ilküpa kuri tübause igó poko asende wagó, e inkü koke dabyóndakla ibü zóngang akó küp-koke ngyabendó, akó i ma yabü kolae bóktan alióndako.  
\v 5 A i sab ibü tulmil pupo tirre oyaka, tómbapórrón nótóke ibü zaz bainüm, arról nidipko akó büdül nidipko.  
\v 6 We zitülkusdü, ⌊Morroal Bóktan⌋ amgolórrón yarilürr akó ta ibüka, büdül nidipko. Ene igósüm, enana ibü pamzan zaz ninóp büban ngarkwatódó akó i nurrbarinürr, i sab Godzan ngyaben kwarile tibiób samuan ngarkwatódó.   
\s1 Godón ⌊Gyaur Kla⌋ Morroal Ngabkan Pamkolpam  
\p
\v 7 Blaman elklaza blakón bwób ngorram aindasko. We ngarkwatódó, kakal akó dümdüm gyagüpi ogoblón, igósüm e gaodómakla Godka tóre bakom.  
\v 8 Amkoman wirrian poko módóga; yabü amkoman ⌊moboküpdü ubi⌋ yabü darrpan-darrpandó ki kwarilün, zitülkus moboküpdü ubia abün-abün kolae tonarr asirrda.\f + \fr 4:8 \fq moboküpdü ubia abün-abün kolae tonarr asirrda\ft , oya küp módóga: \fq darrü oloman moboküpdü ubi ngibürrdü nómada, wa ubi bainda ibü kolae tonarr barrgonóm, i ne kla tómbapónóp oyaka. \f*  
\v 9 E yabiób darrpan-darrpan yabiób müótüdü urrbulün, murrkurr bóktan babul.  
\v 10 God yabü darrpan-darrpan darrü gyaur kla nülinóp samuan ngarkwatódó. Ene gyaur klame zaget ki kwarilün yabiób darrpan-darrpanab morroalóm, kolpamazan kaindako, abün-abün Godón gyaur kla nidi morroal ngabkandako.  
\v 11 Nadü oloma büdrratóda Godónkwata, inzan ki büdrrat yarile, wamaka God oya ne poko bóktanóm ayalda. Nadü oloma ngibürr is tangbamtinda, inzan ki tómbapón yarile, we arüngi God ne kla akyanda. Ene igósüm, blaman ini elklazadó pamkolpama sab Godón yagürnórre Yesu Kerrisokama. Pamkolpama Godón ngi wirri kwitüm ki emngyelnórre akó wa ki balngomól yarilün tomkompükü metat-metat. ⌊Amen⌋.   
\s1 Krristión Kolpamzan Azid Aeng  
\p
\v 12 Kürü moboküpdü gómdamal, e ne wirri müp azid aengdakla, yabü koke ki arrkürran ngintirre. Ene wirri müpa enan yabü bapókóm kainda, wamaka e urdü agóldakla.\f + \fr 4:12 \ft Pama gold ó ⌊silba⌋ urdü angrindako apókóm ó asenóm ene gold ó silba ia ⌊kolkala⌋. Dadan ngarkwatódó, müp gaodóma pamkolpam apókóm.\f* Igó basen-gu, igó, wamaka e küsil kla basendakla.  
\v 13 A e ma bagürwóm kwarilo, igó pokodógabi wagó, e azid aengdakla wata Yesu Kerrisozan azid aengórr. Ene igósüm, e ugórr wirri bagürwómdü kwarilo, oya ⌊wirri kómal zyóna⌋ sab nóma okaka tübine.  
\v 14 Yabü ne dandang samu nóma zomale, zitülkus e Kerrison mamoandakla, bagürwóm yadipakla, zitülkus ene ne wirri kómal zyónan Samue, Godón Samu nótóke, wa yabüka ngón agónda.  
\v 15 Darrüpa yabükagab ne azid nóma aeng yarile, wa igó zitülkusdü koke azid aeng yarile, igó, wa pam akrran oloma ó gómól oloma ó kolae tómbapón oloma ó inzan oloma, ngibürr kolpamdó wata anirrün nótóka.  
\v 16 A wa ne azid nóma aeng yarile Krristión pamzan, wa büód koke yarile. A wa Godón yagüre igó pokodógab, wa ene Krristión ngi baterróna.   
\p
\v 17 Ene tonarr kuri semrróne, God pamkolpam zaz bainüm. Wa sab ngaen-gógópan tóba pamkolpam zaz nirre. Wa ne ngaen-gógópan mibü, tóba pamkolpam, nóma zaz tirre, da ene wa sab ia yarile, wa ibü nóma zaz bain yarile, Godón Morroal Bóktan koke nidi arrkrrudako?  
\v 18 Godón Wialómórrón Bóktana enezan bóktanda wagó,  
\q1 “Dümdüm ngyaben pamkolpamabkü ne müp nóma yarile zid bainüm,  
\q2 sab ia laróga tómbapóne Godkamóm ubi-koke pamkolpamdó akó kolae tonarr pamkolpamdó?”\x - \xo 4:18 \xt Ikik Bókrran Bóktan 11:31\x*   
\p
\v 19 Da módóga, azid nidi aengdako Godón ubi ngarkwatódó, i wata metat morroal alngón kwarile. Inzan kwata, i Godón tangdó kwarile, ibü nótó tómbapónórr akó nótó tónggapónórr, wa ne poko bóktanórr tónggapónóm.   
\c 5  
\s1 Godón Pamkolpamdó Gyagüpbarr Yarile Wagó, Yesu Kerriso Sab Tolkomóle  
\p
\v 1 Ka ibü, ⌊balngomól byarrmarr pam⌋ nidipako yabü aodó, darrü kla arüngi byalóm kaindóla. Ka ta küób balngomól byarrmarr pamla. Akó ka kólbanan ilküpi esenórró, Yesu Kerriso ia azid aengórr. Ka ta sab wankü dabino ene ⌊wirri kómal zyóndü⌋, God sab mibüka ne kla okaka simzazile.  
\v 2 Ka yabü, balngomól byarrmarr pam, arüngi byaldóla, e ne Godón pamkolpam balngomóldakla, ibü inzan ngabkanóm, ⌊sip⌋ ngabkan pama tóba sipzan ngabkanda. Ibü igó zitülkusdü ngabkan-gu igó, pamkolpama yabü byaldako ene zaget tónggapónóm. A e ibü yabiób ubidügab ngabkan kwarilo, Godón ubi ngarkwatódó. Igó zitülkusdü zagetgu igó, mani azebóm büódan kwata, a e yabiób dudu moboküpi zaget kwarilo.  
\v 3 Ne kolpam irrbünóp yabü ngabkanóm, e ibü zóngange balngomólgu wamaka e ibü wirri pamakla. A e ma morroal tulmil olngolo, igósüm i sab yabükagab tikó ipadnórre.  
\v 4 Da ene Singüldü Ngabkan Pama, tüób Yesu Kerriso, nóma okaka tübine, e sab wirri kómal zyónan müóngdur ipüdane, kokean ne klama odalda.   
\p
\v 5 E küsil pamkolpam nidipakla, e ene dadan ngarkwatódó balngomól byarrmarr pamab tangdó kwarilo. Akó e blamana yabiób darrpan-darrpan morroal bangón kwarilo yabiób ngi tüp alókde. Zitülkus módóga, Godón Wialómórrón Bóktana igó bóktanda wagó,  
\q1 “God ibüka bóka bamgünda, tibiób ngi nidi kwit aindako.  
\q2 A wa ibü ⌊gail tonarr⌋ akyanda, tibiób ngi tüp nidi balókdako.”\x - \xo 5:5 \xt Ikik Bókrran Bóktan 3:34\x*   
\m
\v 6 We ngarkwatódó, yabiób ngi tüp elókam, amzyatóde Godón wirri arüng asine, igósüm wa sab yabü ngi kwit nirre angrirrün tonarrdó.  
\v 7 Yabiób gyakolae blaman Godka irrbünam, zitülkus oya gyagüpitótók yabükama.   
\p
\v 8 Dümdüm gyagüpi ogoblón akó aerr koralón. Yabüka nótó bóka bamgünda, wa ⌊debóla⌋, ⌊laeonazan⌋ barrónkü agóltagólda, darrü olom amkünda alóngóm.\fig laeon|alt="lion" src="HK00046B.TIF" size="span" copy="Horace Knowles" ref="5:8" \fig*  
\v 9 E debóldó bóka bamgülam, karrkukus bórrangde yabiób amkoman bangundü, umuldi wagó, yabü zonaretala blaman ini tüpdü dapelan azid aengdako ezan.   
\p
\v 10 E tugupurr tonarróm azid aengdakla, da ene kakóm, God sab yabü wató küsilzan nirre, karrkukus akó arüng nütürre, akó wa yabü morroal pokodó alónge. Blaman gail tonarr oyane akó wa yabü ngibaunürr Kerrisokama oya ngarkwat-koke wirri kómal zyóndü barrbünüm.  
\v 11 Wa pamkolpam ki balngomól yarile tomkompükü metat-metat. Amen.   
\s1 Dómdóm Alakón Bóktan  
\p
\v 12 Saelas kürü tangkamtinürr ini tugup peba mórrag wialómóm. Ka oya igó ngakandóla wagó, wa kürü ngambangól zonarete. Ka ini peba mórrag wialóma yabü arüng bótanóm akó igó bóktan karrkukus ainüm wagó, ini peba mórragan bóktan Godón amkoman gail tonarra. E karrkukus bórrang kwarilün ini klamdó.  
\v 13 Babilonóm\f + \fr 5:13 \ft Aprrapórr \fq Babilon\ft  anik ngia Rrom wirri basirrankü. Ene Babilonóm ne sos yarilürr, Rromóm yarilürr, Pita ini peba mórrag nólgabi wialóm yarilürr. Wa Babilon ngi ngyesilürr Yesun amkoman angun pamkolpam adlangóm, wirri müp nibiób alión kwarilürr.\f* ne sos pamkolpamko, God ta nibiób ilianórr yabüzan, i tibiób morroal yawal bóktan zirrapóndako yabüka. Akó Mak, kürü olomzan nótóke, wa ta tóba morroal yawal bóktan zirrapónda yabüka.  
\v 14 Morroal ngürr bóktan nókyenamke yabiób darrpan-darrpan akó baprükam ⌊moboküpdü ubie⌋.  
\p Ka tóredóla, moboküpdü paud asi ki yarilün yabü blamandó, Kerrisoka dabyórrün nidipakla.