\id REV Revelation Tiruray Revelation 
\h Kéfégétigan 
\toc1 I Kéfégétiga Jesu Kristowe bé Juane 
\toc2 Kéfégétigan 
\toc3 Kéf 
\mt1 I Kéfégétiga Jesu Kristowe bé Juane 
\ip Ay niy sébaane bé de sénulat Juan, sani ségétéwe bé de kuyug Jesus brab dumo no amun dini séna dob duniyae niy Jesuse. 
\ip Sénulat Juaney ni sulat dob de fitéw timan simbaan dob dakéle ingéd Asia. Dob ni sulat, nuret Juaney fantage bé ati fénténgténg i Tuluse dob beene dob téginéfe. Binuwaya i kédoonoy ni sulat atin fantag so bé ati mérigowe moso. Fénggétigay Tuluse bé Juane bé tabanay Tulusey Satanase moso atin rigoné noy mantuwe duniya brab laway gonoy de munur bé Kristowe bati sétifon bé Tuluse. 
\c 1  
\p  
\v 1 Been i niy librowe fantag bé kéfégétiga Jesu Kristowe. I Tuluse sénarigén dob Beeney ni inok fégétiga no dob de sugu-suguéy Tuluse ké atiy mérigowe énda mérugayén tidéw béni. Fénggétiga Kristowey ni bé késugu ne bé de télaki no mangéy dob begéne, sani sugu-sugué nuwe féndawét Juan.  
\v 2 Atin i begéne, sulaté kuy kéluhanay de énggito gu. Mélaw i ni libro, been i niy kébéréh i Tuluse brab toowe kétoro Jesu Kristowe.  
\v 3 Toow fo moror i étéwe masa bé ni libro, atin moror soy de mégélingo bé ni uret tidéw dob Tuluse atin modor bé ni kébéréh. Non éndaén mérugayén métuman i ni uret. 
\b  
\p  
\v 4-5 Begéney Juane, atin sulaté ku dob begomey de fitéw lumfuk do munur dob de fitéw timan ingéd dob sakuf i dakéle ingéd féndawét Asia. 
\p I Tuluse brab Rémogor ne brab Jesu Kristowe, mégédaw ro damén begom atin irayén damén begom i métanéke fédéw. I Tuluse, ménwénén tidéw féganay, atin wén so béleewe ni, atin énda mékédano taman sa taman. Atin i Rémogor i Tuluse bati dob adafay Tuluse atin wén i fitéw fiman barakatén. Atin i Jesu Kristowe, mésarigon i kébéréh ne. Beeney Nga i Tuluse loo soy sunguwe méntébule inok méuyag taman sa taman. Been soy méguléw bé kéluhanay de méguléw dob duniyae ni. 
\p Mégédaw foy Jesuse betom. Atin fénukasén betom dob de sala tom bé kéléhu ne dob kruse.  
\v 6 Atin fénwaléyén betom do fadi, atin Been i méguléwe betom. Rigoné tom i galbék i fadie méngadaf bé Abay ne Tulus. Mégédaw damén i Jesu Kristowe atin méguléw damén taman sa taman. Amen! 
\p  
\v 7 Séfule moso i Jesu Kristowe giton gégumah dob de rawén. Atin gitoy kéluhanay de kéilawan, fiyon i de étéw ménméléhu de bé do gétah. Atin i kéluhanay de étéw dob duniyae ni, kémérew ro sabaf bé Beene. Mérigo damén. Amen. 
\p  
\v 8 I toowe fo barakatan Kadnan Tulus, wénén tidéw féganay, atin wén so béleewe ni, atin énda mékédano taman sa taman. Bénréh i Tuluse mano, “I Begéne Alfa brab Omega, sani féganayane brab tamanane.” 
\b  
\p  
\v 9 Begéney Juane, sani ségétéwe dumo gom munur bé Jesu Kristowe. Téméningkélu bé kéférasaye begén ségiléw bé kéluhanay de étéw féguléwo Jesu Kristowe. I Begéne, sabaf bé kéuret guwe bé kébéréh i Tuluse brab kétoro guwe bé kéuret Jesuse, fén-angéyén begén fénbati maak férisu dob ni bungéd féndawét Patmos.  
\v 10 Wén i no sébaan gai kéféngadaf bé Kadnane, fénémanduoy Rémogor i Tuluse begén. Atin énggélingoo kuy métanuge béréh maak témburi tidéw dob ségang guwe.  
\v 11 Ménbéréh mano, “Sulatém i énggito muwe, atin féuwitém mangéy dob de ni do fitéw lumfuk do munur Begén do bati dob Efeso, Esmirna, Pergamo, Tiatira, Sardis, Filadelfia, brab Laodisia.” 
\p  
\v 12 Tidéw béno méntékélidu inok téngténgé kuy ni émbéréh dob begéne. Atin énggito guy fitéwe timan bélowon solo.  
\v 13 Atin wén i ségétéwe téménindég dob kérara i de fitéw ni timan solo. I falas ne maak kéilawane. Métaah i kégal ne taman dob de sékéyén. Atin lénégétén i bélowone dob kuméng ne.  
\v 14 Toow fo fute i buk ne maak fute safut, atin i de moto no maak rino aféy.  
\v 15 Atin i de sékéyén sémélinang maak galang métunag dob aféye. Atin i béréh ne maak érok samfaw.  
\v 16 Atin wén i fitéw timan gitoon génamak i kuwonone kémérén. Atin wén i sundang mésut dob ba ne maak dila. Atin i ni sundang, murém i de baén sébala-bala. Atin toow fo géfékaya i rangih ne maak térésang ké géutuh.  
\v 17 Amun énggito guy ni étéw, méntéléngkébu dob adafa nuwe maak ménléhuun. Endob nahayén i kuwonone kémérén dob begéne atin ménbéréh mano, “Kago mégilak. Begéney féganayane brab tamanane.  
\v 18 Begéney méuyage. Ménléhuu, éndob méntébuleu, atin méuyagu taman sa taman. Wén i atura ku méguléw bé kéléhue brab gonoy de ménléhu.  
\v 19 Mélaw sulatém i de énggito mo, sani de mérigo béleewe ni brab de mérigo moso.  
\v 20 Béréhé ku beem i atag i de fitéw timan gitoon gito mo dob kuwonone kémér gu brab atag i de fitéw timan do bélowon solo. I de fitéw timan do gitoon, beroy de maak télaki bantaya roy de fitéw lumfuk do munur. Atin i de fitéw timan do solo, beroy de maak do fitéw lumfuk do munur.” 
\c 2  
\s1 Efeso 
\p  
\v 1 Atin féntaus Kristowey kébéréh ne mano, “Sulatém dob télakiy Tuluse démiyaga bé de munur bati dob ingéde Efeso mamo, ‘Ay niy kébéréh Jesuse. Begéney gémamake bé de fitéw timan gitoon dob kuwonone kémér gu brab magéwe dob kérara i de fitéw timan bélowon solo.  
\v 2 Gétiga kuy de rigoné kom, atin gétiga ku mégéror gom gémalbék brab gétiga kuy kétingkél gome. Atin gétiga ku so mika gom sélawék bé de tete étéw. Atin ténéngkad gom i de étéw béréhé ro do apostol ro kun funa kom énggétigan bé békén ro do tintu apostol. Atin gétiga kom tugién i kétoro ruwe.  
\v 3 Atin gétiga ku so témingkél gom bé kéférasay i de étéw begom sabaf bé kéunur gome Begén. Atin fiyon fo ké mérasay gom, énda mékédan i kéunur gome.  
\v 4 Gido loo, wén i téboé ku begom. Béleewe ni, éndaén féimué kom Begén loo bé do gétah.  
\v 5 Fégétédém gom i sunguwe kéimu gom Begén. Fatut gésénule gom brab tagak gom i de sala gom atin rigo gom fiyo loo bé do gétah. Non amuk énda rigoné kom i ni, mangéyu dob begome brab kédané kuy soloe tidéw dob gono nuwe.  
\v 6 Endob wén soy fiyo rénigo gom kétaya ku. Non ménkérit gom bé de tete rigonéy de Nikolaita ségiléw bé kékérito kuwe bero. 
\p  
\v 7 “ ‘Kéluhana kom, fégélingo gom i kébéréh i Rémogor i Tuluse dob begome do munur. 
\p “ ‘I de étéw gétabana roy Satanase, iraya ku bero kuwagib mama bé onok i kayéwe miray bé umule magufusa, sani kayéwe dob bélowone fantad i Tuluse.’ ” 
\s1 Esmirna 
\p  
\v 8 Atin féntaus Kristowey kébéréh ne mano, “Sulatém dob télakiwe démiyaga bé de munur bati dob ingéde Esmirna mamo, ‘Ay niy kébéréh guwe. Begéney féganayane brab tamanane. Ménléhuu éndob méntébuleu.  
\v 9 Gétiga ku kérégénan gom. Gétiga ku méskinan gom. Gido loo, kawasa gom dob lawayo. Gétiga kuy de tete kébéréh fantag bé begome bénréh i de étéw béréhé ro do Judio ro. Endob békén ro do tintu Judio, yamula do étéw Satanas ro.  
\v 10 Kagom mégilak bé kéférasaye begom énda mérugayén tidéw béni. I Satanase, téngkadé no begom bé kéféférisu nuwe bé de dumo gom. Atin kérégénan gom bé foloe gétérésangan. Endob fatut fédayday gom bé kéunur gome Begén, fiyon fo ké féléhué ro begom. Atin iraya ku mélaw begom lakay, sani umule magufusa. 
\p  
\v 11 “ ‘I kéluhana kome, fatut fégélingo gom i kébéréh i Rémogor i Tuluse begom do munur. 
\p “ ‘I de étéw gétabana roy Satanase, énda mékukum ro bé géruwowe kéléhu.’ ” 
\s1 Pergamo 
\p  
\v 12 Atin féntaus Kristowey kébéréh ne mano, “Sulatém dob télakiwe démiyaga bé de munur bati dob Pergamo mamo, ‘Ay niy kébéréh guwe, sani wéne sundangén murém i de baén sébala-bala.  
\v 13 Gétiga kuy Satanas i méguléwe bé ingéd gome, gido loo ménfédayday gom munur dob Begéne. Atin énda ténagak gom i kéunur gome fiyon fo ké fénléhu roy Antipase sani mésarigone muret fantag bé Begéne. Fénléhu ro diyaan dob ingéde féngguléwo Satanase.  
\v 14 Gido loo, wén i de téboé ku begom. Non wén i do dumo begom modor bé kétoro Balaame bé do getah. Non i Balaame, ténoroén i Balake émfésala bé de Judio bé kéféama ne bero bé amaéne ténulak dob de kéninontow. Brab ténoroén bero bigaén.  
\v 15 Atin loo so bé ni, wén i do dumo begom modor bé kétoro i de Nikolaita.  
\v 16 Fatut gésénule gom brab tagak gom i de sala gom. Amuk énda, mangéyu dob begome énda mérugayén tidéw béni brab tibohé ku begom bé sundange mésut dob ba guwe maak dila. 
\p  
\v 17 “‘I kéluhana kome, fatut fégélingo gom i kébéréh i Rémogor i Tuluse dob de munur. 
\p “‘Dob de étéw gétabana roy Satanase, iray gu beroy amaéne féndawét mana nitong dob lawayo diyo. Atin iraya ku soy séngae ségétéw bero bé futee batéw. Atin dob séngae sébaan batéw wén i ménsulate de mantu dawét énda i gégélolo de saliyu bé étéwe gégédot bé ni batéw. Bero saén i de gégélolo de.’ ” 
\s1 Tiatira 
\p  
\v 18 Atin féntaus Kristowey kébéréh ne mano, “Sulatém dob télakiy Tuluse démiyaga bé de munur bati dob Tiatira mamo, ‘Ay niy kébéréh guwe, sani Nga i Tuluse. Mérino i de moto gu maak aféy atin sémélinang i de sékéy gu maak galang métunag dob aféye.  
\v 19 Gétiga kuy de rigoné kom, brab kégédaw gome, brab kéunur gome, brab de galbék gom, brab de kétingkél gom. Atin gétiga ku so toow na fo fiyoy de rigoné kom béleewe ni bé do gétah.  
\v 20 Gido loo, wén i téboé ku begom. Wén i libune féndawét Jesebel, sani ménbéréhe been kun i sarigoy Tuluse muret. Atin féndaya gom i ni libun témoro bé bigae dob de kuyug gu brab fénamaén bero bé de amaén ténulak dob adafay de kéninontow.  
\v 21 Téningkélo ku, brab niraya ku gai inok gésénule brab tagaké noy ni tete rigoné no. Endob mika fo témagak bé de ni do tete rigoné no.  
\v 22 Mélaw fédéruuné ku inok énda géétekén tidéw dob iroo nuwe, loo soy de dumo no ménsébiga. Rigoné kuy ni béleewe ni, amuk énda tagaké roy de tete rigoné ro.  
\v 23 Atin féléhué ku soy de kuyugén. Tidéw béno, i de munur dob kéluhanay de ingéd, gétiga ro mélaw i Begéne, gétiga kuy kéfégitung i kéluhanay de étéw brab de kétaya ro. Atin iray gu moso i fatute dob séngae ségétéw étéw sabaf bé de rigoné no. 
\p  
\v 24 “‘Endob médoo gom dob Tiatira, énda ménodor gom bé ni tete kétoro. Atin énda gétiga kom i de féndawét do ménalém kétoro Satanase. Atin mélaw énda umana kuy kékérégéna kome.  
\v 25 Endob fatut féégét gom i kéunur gome taman séfuleu.  
\v 26 Atin dob de étéw gétabana roy Satanase atin modor ro bé kétaya kuwe taman dob tamanane, iray gu beroy aturane méguléw bé de ingéd dob duniyae ni.  
\v 27 Iray guy ni aturan non i Abay guwe Tulus nirayén so dob Begéne. Atin émbagér i kéféguléw ruwe, atin énda i géatuh bero.  
\v 28 Atin iray gu so dob berowey solo mubode. 
\p  
\v 29 “‘I kéluhana kome fatut fégélingo gom i kébéréh i Rémogor i Tuluse dob de munur.’ ” 
\c 3  
\s1 Sardis 
\p  
\v 1 Atin féntaus Kristowey kébéréh ne mano, “Sulatém dob télakiwe démiyaga bé de munur bati dob Sardis mamo, ‘Ay niy kébéréh guwe, sani gémamake bé Rémogor i Tuluse wén i fitéw timan barakatén brab do fitéw timan gitoon. Gétiga kuy de rigoné kom. Atin gétiga ku so médooy étéwe émbéréh bé wén kun i umul gom magufusa. Endob énda toowén, non énda gitono dob de rigoné kom.  
\v 2 Mélaw, tékénal gom! Atin fébagér gom i kéunur gome, non amuk énda, mékédan. Non gétiga ku kulang sénay adat gome funay Tulus guwe énda mésuwatén.  
\v 3 Fégétédém gom i ténoroe nén begom brab nunuro kome nén bé do gétah. Odor gom de brab fatut gésénule gom atin tagak gom i de sala gom. Non amuk énda gésénule gom, mangéyu dob begome bé gaiwe énda karangé kom de, loo bé kégumah i ménakawe.  
\v 4 Endob wén soy do dumo begom dob Sardis, énda dénungiso roy de kégal ro, sani de énda ménamung dob de tete adat. Mélaw géodor gom Begén kémégal fute non médait gom de.  
\v 5 I kéluhanay de gétaban bé Satanase, fékégalé ku bero fute loo bé ni, atin énda kédané kuy de dawét ro tidéw dob librowe sénulata ku bé de dawét i de étéw gégédot bé umule magufusa. Atin béréhé ku dob téngaangay Abay guwe Tulus brab de télaki no, bé beroy de kuyug gu. 
\p  
\v 6 “‘Kéluhana kom, fatut fégélingo gom i kébéréh i Rémogor i Tuluse dob de munur.’ ” 
\s1 Filadelfia 
\p  
\v 7 Atin féntaus Kristowey kébéréh ne mano, “Sulatém dob télakiwe démiyaga bé de munur bati dob Filadelfia mamo, ‘Ay niy kébéréh guwe, sani mékétéfuwe brab toowe. Wén i atura ku méguléw loo bé kéféguléw Datu Dabide bé do gétah. Atin amuk féahuré kuy ségétéwe étéw dob kéféguléw guwe, énda i géalang de. Atin amuk énda féahuré kuy ségétéwe étéw, énda i géféahur de.  
\v 8 Gétiga kuy de rigoné kom. Atin fiyon fo ké énda médoo gom, ménfédayday gom munur Begén brab ménodor gom bé kétoro guwe. Mélaw ungkaé kuy béngawane fingé dob begome inok géahur gom, atin énda i géfintu de.  
\v 9 I de étéw do émbéréh do Judio ro kun, tugién ro non beroy de kuyug Satanas. Félingkuwédé ku bero dob adafa kome, atin gétiga ro mélaw mégédawu begom.  
\v 10 Sabaf téméningkél gom loo bé sénugu guwe, diyagané ku begom inok énda gésugsug gom dob de mérégén do gai gégumah moso dob duniyae ni fégéténgkad bé kéluhanay kéilawane.  
\v 11 Séfuleu énda mérugayén tidéw béni. Lékafit gom dob toowe kétoro unuro kom inok énda métadin i barase iray gu begom.  
\v 12 I de étéw gétaban bé Satanase, féwaléyé ku bero do maak liléy i lawi i Tuluse atin éndaén tagaké ro de. Atin sulaté ku dob berowey dawét i Tulus guwe, brab dawét i ingéd i Tuluse, sani mantuwe ingéd féndawét Jerusalem mélus moso tidéw dob Tuluso dob lawayo. Atin sulaté ku so dob berowey mantuwe dawét gu. 
\p  
\v 13 “‘I kéluhana kome, fatut fégélingo gom i kébéréh i Rémogor i Tuluse dob de munur.’ ” 
\s1 Laodisea 
\p  
\v 14 Atin féntaus Kristowey kébéréh ne mano, “Sulatém dob télakiwe démiyaga bé de munur bati dob Laodisea mamo, ‘Ay niy kébéréh guwe, sani féndawéte “Amen” non toow i kéuret guwe funay de étéw gésarig. I Tuluse fénlimbagén Begén i kéluhanane.  
\v 15 Gétiga kuy de rigoné kom. Enda mon méduf gom brab énda mon mélégénéy gom, sani de békén kuyug gu taloo no sébanil Begén. Endob toow fo damén méuyotu de ké méduf gom taloo no mélégénéy gom.  
\v 16 Atin sabaf bé énda mon méduf gom taloo no mélégénéy gom, duraé ku begom tidéw dob ba guwe.  
\v 17 Béréhé kom makom, “Kawasa gey, wén gey bé kéluhanay kailanga keye.” Endob i toowe, mékégédaw-gédaw gom, éndob énda gétiga kom de. Non sabaf bé kékulang i kéunur gome, maak do méskinan gom brab do félawas brab do langafén.  
\v 18 Mélaw féginauné ku begom, béléy gom bé fiyowe bélowon, sani tintuwe kéunur dob Begéne, inok waléy gom kawasa. Atin béléy gom so bé futee kégal sani métintuwe rigonén inok éndaén maak félawas gom mémala. Atin béléy gom so bé uwa motowe inok gégito gom.  
\v 19 I de étéw kégédawa ku, géléé ku brab fifité ku bero ké mésala ro. Mélaw fatut gésénule gom atin tagak gom i de sala gom.  
\v 20 Fégélingo gom, diyou dob béngaway lawi gome témawag. Amuk wén i gégélingo bé béréh guwe atin ungkaé noy fintue inok géahuru, mahuru atin sérénganu de mama.  
\v 21 Dob de étéw gétabana roy Satanase, iray gu beroy kuwagibé mésar dob sékulo kuwe amuk mésaru nén méguléw, ségiléw bé kétaba kuwe brab kéésar guwe dob sékuloy Abay guwe Tulus bé lala ne méguléw. 
\p  
\v 22 “‘I kéluhana kome, fatut fégélingo gom i kébéréh i Rémogor i Tuluse dob de munur.’ ” Been i niy bénréh Kristowe. 
\c 4  
\p  
\v 1 Tidéw béno, wén man i fénggitoy Kadnane begén. Atin énggito guy fintue ménungka dob lawayo. Atin ménbéréh man i étéwe ménbéréh dob begéne bé gétahe de. Atin ménbéréh man maak béréh témburi mano, “Enggon, nik go angéy dini, atin fégito gu beem i kailangane mérigo moso.”  
\v 2 Sonom béno, fénagéw i Rémogor i Tuluse begén mangéy diyo. Atin diyo dob lawayo, wén i saray datue. Atin wén i étéw de ménsar diyo.  
\v 3 Sémélinang i rangih ne loo bé de balilaga do batéw féndawét haspe brab kornalina. Atin wén i mélunéwe béluntu loo bé falas i balilagae batéw féndawét esmeralda géliwet dob sarane ni.  
\v 4 Atin wén soy ruwo folo bra fot sara datu géliwét bé ni saran. Atin diyo ménsar i ruwowe folo bra fot do lukés odoron. Kéménégal ro fute brab wén soy do bélowon do lakay diyo dob de uléw ro.  
\v 5 Atin tidéw dob sarane dob kérarae, mésut i kilote brab déguwe brab létee. Atin diyo dob adafay sarane ni, wén i do fitéw timan mérino solo. Beroy de fitéw rémogor i Tuluse.  
\v 6 Dob adafay sarane ni, wén i maake dogot maak féngalungon non toow fo métiyéw. 
\p Atin wén i fot gétéw barakatan étéw géliwét bé sarane ni. Atin ménféno motoy de lowoh ro dob de saréwo ro brab dob de ségang ro.  
\v 7 I sunguwe de loo bé falas i binatange féndawét leon. Atin i géruwowe de maak falas i tuduwe safi. Atin i gétéléw ruwe maak falas i lagéye kéilawan i uléw ne, atin i gééfot ruwe maak falas banug lémayang.  
\v 8 I séngae ségétéw bé de ni fot gétéw étéw barakatan, wén i do ném timan do fafak ro, atin i de lowoh ro ménféno do moto fiyon i fantad i de fafak ro. Atin fuweh na kélungonon, énda témérén ro kémanta maro, “Mékétéfu, mékétéfu, mékétéfuy barakatane Kadnan Tulus. Wénén i Tulus tidéw féganay, wén so béleewe, atin énda so mékédano taman sa taman.” 
\p  
\v 9 Atin i de ni do fot gétéw do barakatan étéw, kémanta ro dayéwé ro brab bantugé ro brab fésalamat ro bé ménsare dob sarané ni, sani Tuluse méuyag taman sa taman. I lala ruwe rémigo bé ni,  
\v 10 i de ruwo folo bra fot gétéw do lukés odoron méntédunsum ro dob adafay Tuluse, féngadafé roy Tuluse méuyag taman sa taman. Atin fédiyoé roy de lakay ro dob adafay saray Tuluse ni, atin émbéréh ro maro,  
\v 11 “Kadna key Tulus, Beem i médaite dayéwén brab bantugén. Atin Beem i médaite méguléw brab bantugén. Non Beem i léménimbage bé kéluhanane, atin ménwén i kéluhanane béleewe ni sabaf saén bé kétaya muwe.” 
\c 5  
\p  
\v 1 Tidéw man béno, énggito guy déniline sulat dob kuwonone kémér i ménsare dob saray Tuluse ni. Atin méntéléb bé sulate sébala-bala. Atin wén i fitéw timan tandaén inok énda i géungka de.  
\v 2 Tidéw béno, énggito guy barakatane télaki. Atin méntanug fo toow i kébéréh ne mano, “Ati médaite kémédan bé de ni do tanda atin ungkaé noy ni sulat inok basané no?”  
\v 3 Endob énda i ségétéw étéw médait géungka de taloo no géténgténg dob bukag ne, fiyon dob lawayo diyo taloo no dob fantade ni taloo no dob fantad i fantade.  
\v 4 Atin kéménrewu fo toow non énda i ségétéw étéw giton géungka bé ni sulat taloo no géténgténg dob bukag ne.  
\v 5 Tidéw béno, i ségétéwe bé de lukés odoron ménbéréh dob begéne mano, “Kago kémérew. Téngténgém. I Jesuse, sani fédawéténe ‘leon’ séfu Judah, séfu Datu Dabid so. Beeney téménabanane bé Satanase atin wén mélaw i kuwagibén kémédan bé de fitéw tanda atin ungkaé noy ni sulat.” 
\p  
\v 6 Tidéw béno, énggito guy Natiwe Bili-bili téménindég dob kérara i saray Tuluse ni. Atin sénliwétoy fote gétéw étéw barakatan brab do lukés odoron. Atin i Natiwe ni Bili-bili, énggito guy de falién fénggéléhuén bé do gétah. Atin wén i fitéwe sidungén brab fitéw timan moto no, sani fitéwe rémogor i Tuluse fénuwitén dob kéluhanay de ingéd dob duniyae ni.  
\v 7 Atin i Natiwe ni Bili-bili, ménangéy fégédét brab éndotén i sulate ni dob kuwonone kémér i ménsare dob sarane ni.  
\v 8 Bé lala ne rémigo bé ni, i de fot ni gétéw do barakatan étéw brab de ruwo folo bra fot gétéw do lukés odoron, méntédunsum ro dob adafay Natiwe ni Bili-bili. Atin i séngae ségétéw bero, wén i génamakén baatén féndawét alpa, brab génamakén soy bélowone biléw ménféno dukah, sani kédasal i de étéw i Tuluse.  
\v 9 Atin kéménanta ro mantu kanta maro, “Beem i médaite médot bé sulate ni atin médait go kémédan bé de tanda. Non fénléhuén Beem, atin daraém i fégébéléye bé de étéw inok méfukas ro atin géséfule ro mangéy dob Tuluse tidéw dob séngae tribo, dob séngae késébéréh, brab dob séngae kélasi étéw, brab dob séngae ingéd.  
\v 10 Féguléwo mo bero brab fénwaléyém bero do fadi inok féngadafé roy Tulus geye. Atin féféguléwé mo bero moso dob duniyae ni.” 
\p  
\v 11 Tidéw béno, ténéngténg gu man ségule atin énggélingoo kuy béréh i de laksaén do télaki. Téménindég ro géliwét bé sarane ni brab de fot gétéw do barakatan étéw brab de lukés odoron.  
\v 12 Atin kéménanta ro toow fo métanug maro, “I Natiwe Bili-bili fénléhuén médait fo dayéwén brab bantugén. Atin toow fo barakatan, brab toow fo gétigan, brab toow fo kawasa, brab toow fo émbagér.”  
\v 13 Atin énggélingoo kuy kantay kéluhanay de étéw dob lawayo brab dob fantade brab dob fantad i fantade brab dob dogote, brab kéluhanay de étéw dob kéluhanay de gonon. Kémanta ro maro, “I Beene mésar dob saray Tuluse ni brab i Natiwe ni Bili-bili, médayéw ro damén brab émbantug ro fo toow taman sa taman. Atin méguléw ro so taman sa taman.”  
\v 14 Atin bang i de fot ni gétéw do barakatan étéw, “Amen!” Atin i de lukés odoron méntédunsum ro méngintulus. 
\c 6  
\s1 I de tanda 
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy Natiwe Bili-bili kédané noy sunguwe bé de fitéw timan do tanda. Atin énggélingoo kuy ségétéwe bé de fot gétéw do barakatan étéw ménbéréh maak léte mano, “Enggon!”  
\v 2 Atin amun ténéngténg gu, énggito guy futee kuda. Atin i étéwe de kéménuda, géménamak bohor. Atin wén i ménirayan de lakay. Atin ménagéw ménangéy sétiboh inok tabané noy de kéilawan. 
\p  
\v 3 Tidéw béno, kénday Natiwe Bili-biliy géruwowe bé de tanda dob sulate ni. Atin énggélingoo kuy béréh i géruwowe bé de barakatan do étéw mano, “Enggon!”  
\v 4 Tidéw béno, ménsut i furowe kuda. Atin i étéwe de kéménuda, nirayan kuwagib méganay bé késégirawe dob duniyae ni inok sétiboh i de étéw brab séféléhu ro. Atin niray de soy dakéle sundang. 
\p  
\v 5 Tidéw béno, kénday Natiwe Bili-biliy gétéléwe bé de tanda dob sulate ni. Atin énggélingoo kuy gétéléwe bé de barakatan do étéw mano, “Enggon!” Atin amun ténéngténg gu, énggito guy mitame kuda. Atin i étéwe de kéménuda, géménamak timbangan.  
\v 6 Atin wén i énggélingoo ku maak béréh étéw tidéw dob kérara i de fot ni barakatan do étéw mano, “Gétéléw saén baad bé ségantange arinah i mébéléye bé ségétérésangane sahud, atin ségantang faréy féndawét ‘barley’ saén i mébéléye bé ségétérésangane sahud. Atin kagom singgulaén i nore taloo no arak.” 
\p  
\v 7 Tidéw béno, i Natiwe Bili-bili kénda noy géfote tanda tidéw dob sulate ni. Atin énggélingoo kuy géfote barakatan étéw mano, “Enggon!”  
\v 8 Atin amun ténéngténg gu, énggito guy mérégunire kuda. Atin i dawét i étéwe de kéménuda “Kéléhu”. Atin wén soy ségétéwe étéw énggétundug de féndawét “Emferno”. Niray beroy aturane méméléhu bé géfote baad bé de kéilawan dob duniyae ni. Féléhué ro bero dob késégirawe brab dob lénggobe brab dob déruune brab dob de mérayar binatang. 
\p  
\v 9 Tidéw béno, i Natiwe Bili-bili kénda noy gélimowe bé de tanda tidéw dob sulate ni. Atin énggito guy de rémogor i de étéw fénléhuén sabaf bé kéunur ruwe bé kébéréh i Tuluse brab kéuret ruwe fantag bé ni. Diyo ro dob fantad i ahayane tulakan.  
\v 10 Ménkes ro métanug maro, “Barakatan Kadnan, i Beeme mékétéfu go brab toow i kébéréh me. Kédiron nay kékukum me sémuli dob de tete étéw dob duniyae ni sabaf bé kéféléhu ruwe begey?”  
\v 11 Atin i séngae ségétéw bero nirayan fute kégal. Atin wén i ménbéréhe dob berowe bé fatut témérén ro na singkow saén taman féléhuén nay kéluhanay de dumo ro do sugu-suguéy Tuluse kailangan féléhuén so loo bé berowe. 
\p  
\v 12 Atin énggito guy Natiwe Bili-bili kédané noy généme bé de tanda. Tidéw béno, wén i toow fo ménbagér luba, atin i térésange ménwaléy mitam maak mitam safut. Atin i térésang kélungonone ménwaléy furo maak dara.  
\v 13 Atin i de gitoon ménlawu tidéw dob lawayo mangéy dob fantade maak do mata onok kayéw ménlawu bé kégérumfak i émbagére de réfuruh.  
\v 14 Atin i lawaye ménalfa maak sulat méndilin. Atin i kéluhanay de tuduk brab de bungéd méntéfégalin ro tidéw dob de gono ro.  
\v 15 Tidéw béno, i de datu dob duniyae ni, brab de méguléw, brab de odoroy de sundalo, brab de kawasa, brab de mégatur, brab kéluhanay de étéw fiyon fo ké do rifén taloo no do békén rifén, ménrékunéy ro dob de takub brab dob fantad i de batéw dob de tuduk.  
\v 16 Atin ménkes ro dob de tuduk brab dob de batéw maro, “Tamfurén gey inok énda gitoy étéwe ménsar dob saray datue dob lawayo begey atin inok énda gégumah dob begeyey kékérit i Natiwe Bili-bili.  
\v 17 Non énggumahén i gaiwe kémukum ro, atin énda i géatuh bero.” 
\c 7  
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy fote télaki téménindég dob fote sugud i duniyae ni. Atin nalang roy fote réfuruh dob duniyae ni inok énda géiyuf ro dob fantade taloo no dob dogote taloo no dob de kayéw.  
\v 2 Atin énggito guy ségiyowe télaki énggumah tidéw sébangan nuwitén i tanda i méuyage Tulus. Atin ténawagén métanug i de fot ni télaki sénarigoy Tuluse minasa bé fantade brab dogote.  
\v 3 Ménbéréh i ni télaki dob de dumo no télaki mano, “Kagom binasanén i fantade brab dogote brab de kayéw taman énda gétandaa tom i de rangih i de sugu-suguéy Tuluse.”  
\v 4 Atin énggélingoo kuy kédooy de méntandaan, mératuh bra fot folo bra fot ngibu gétéw. Atin falan ro tidéw dob kéluhanay triboy de Judio.  
\v 5 Atin folo bra ruwo ngibuy méntandaane tidéw dob de séfu Judah. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Ruben. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Gad.  
\v 6 Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Aser. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Naftali. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Manase.  
\v 7 Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Simeon. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Lebi. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Isakar.  
\v 8 Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Sabulon. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Jose. Atin folo bra ruwo ngibuy tidéwe de dob de séfu Benjamen. 
\p  
\v 9 Tidéw béno, énggito guy toowe fo dakél ménlimud do étéw. Enda gébilangan ro non toow ro fo médoo. Tidéw ro dob kéluhanay de séségiyo-giyo gékélasi do étéw, brab do tribo, brab do ingéd, brab do késébéréh. Atin téménindég ro dob adafay saray Tuluse ni brab dob adafay Natiwe ni Bili-bili. Atin kéménégal ro fute brab géménamak ro do dau bongo.  
\v 10 Atin ménbéréh ro métanug maro, “Dayéwé tom i Tulus tome ménsar dob sara nuwe, brab dayéwé tom i Natiwe ni Bili-bili non fukasé ro betom dob de sala tom.”  
\v 11 Atin i kéluhanay de télaki téménindég ro lémiwét bé saray Tuluse brab de lukés odoron brab de fot gétéw do barakatan étéw. Tidéw béno, méntédunsum ro dob adafay sarane méngadaf bé Tuluse.  
\v 12 Ménbéréh ro maro, “Hoo, féngadafé tom i Tuluse non médait dayéwén brab bantugén brab basanan brab fésalamatan. Beeney tintuwe gétigan brab barakatan, brab Beeney méguléwe. Médayéw damén taman sa taman. Amen!” 
\p  
\v 13 Tidéw béno, i ségétéwe bé de lukés odoron fénénginsaa no begén mano, “Ati de ni do étéw kéménégal fute, ati tidéwo ruwe de?” 
\p  
\v 14 Atin séménumbulu maku, “Idih. Endob i beeme, gétiga mo.” 
\p Atin ménbéréh mano, “Beroy de étéw tidéw dob dakéle kérégénon dob duniyae. Ténumak roy de kégal ro dob dara i Natiwe Bili-bili inok fute, sani kémédane bé de sala ro.  
\v 15 Been i niy funa ruwe téménindég dob adafay saray Tuluse brab diyo ro dob lawi i Tuluse fuweh na kélungonon rémigo bé kétayay Tuluse. Atin i Tuluse, sani ménsare dob sara nuwe, diyagané no bero, non diyo dob berowe.  
\v 16 Atin éndaén mélayaf ro taloo no térumén ro. Atin éndaén kéédufan ro bé térésange taloo no do ségiyo na méduf.  
\v 17 Non i Natiwe Bili-bili dob kérara i saray Tuluse, Beeney maake mantayan bero brab magifat bero. Atin fanangguwité no bero dob de séfut i wayége miray bé umule magufusa. Atin kédanéy Tulusey de kétete i de fédéw ro inok éndaén kémérew ro.” 
\c 8  
\p  
\v 1 Atin amun kénday Natiwe Bili-biliy géfitéwe bé de tanda tidéw dob sulate ni méntanék fo toow i lawayo bé rugay i ségéréfae uras.  
\v 2 Tidéw béno, énggito guy de fitéw gétéw télaki, sani de démoyun témindég dob adafay Tuluse. Atin wén i ménirayan bero fitéw timan témburi. 
\p  
\v 3 Atin wén man i ségiyowe télaki énggumah ménuwit bélowon fédéngon dukah. Atin ménangéy dob ahayane tulakan brab téménindég dob sékulo nuwe. Atin niray dob beeney médoowe dukah inok sélawéké no bé de kédasal i de munur. Atin tulaké no diyo dob bélowone tulakan dob adafay saray Tuluse.  
\v 4 Atin i bél i dukahe ni ménsélawék bé kédasal i de munur, ménangéy rotor tidéw dob fégonone de génamak i télakiwe ni téménindég dob adafay Tuluse.  
\v 5 Tidéw béno, i télakiwe ni, éndotén i fégonone bé dukahe atin fénénoén bé barawe tidéw dob ahayane tulakan, atin nibérén dob duniyae. Atin léménéte brab déménégu brab kéménilot brab léménuba. 
\s1 I de fitéw témburi 
\p  
\v 6 Tidéw béno, i de fitéw ni gétéw télaki do wén i do témburi ro, téménafay ron inok iyufé roy de témburi ro. 
\p  
\v 7 Atin amun iyuféy sunguwe télakiy témburi nuwe, réménana yelo brab aféy ménsélawék bé darae. Atin i gétéléwe baad bé duniyae méntuwég, loo soy gétéléwe baad bé de kayéw, loo soy kéluhanay de mélunéw do kéroon. 
\p  
\v 8 Tidéw béno, niyuf i géruwowe télakiy kaane témburi. Atin ménlawu dob dogotey maake dakél tuduk ménrino bé aféye. Atin waléy dara i gétéléwe baad bé dogote.  
\v 9 Atin i gétéléwe baad bé de sédo brab do binatang dob dogote ménléhu ro. Atin ménbinasa soy gétéléwe baad bé de barko. 
\p  
\v 10 Tidéw béno, niyuf i gétéléwe télakiy kaane témburi. Atin i dakéle gitoon ménrino maak félatut ménlawu tidéw dob lawayo mangéy dob gétéléwe baad i fulangiwe brab de séfut.  
\v 11 I dawét i ni gitoon, “Féla”. Atin i gétéléwe baad bé de wayég ménwaléy féla. Atin médooy de étéw ménléhu non énggéiném ro bé ni wayég féla. 
\p  
\v 12 Tidéw béno, niyuf i géfote télakiy kaane témburi. Atin téléw baad bé térésange brab térésang kélungonone brab de gitoon i ménbinasawe de. Mélaw téléw baad i ménkédane bé kégéfékaya ruwe. Atin déménlémon i gétéléwe baad bé fuwehe loo soy kélungone de. 
\p  
\v 13 Tidéw béno, bé lala guwe de séna téméngténg, énggélingoo kuy métanuge béréh i banuge lémayang dob kérara fuwehe mano, “Toow fo mékégédaw-gédaw i de étéw dob duniyae ni amuk émbéréh sékoy téléwe timan témburi iyuféy de ménsama téléw gétéw télaki!” 
\c 9  
\p  
\v 1 Tidéw béno, niyuf i gélimowe télakiy kaane témburi. Atin énggito guy gitoone, sani télakiwe ménlawu mangéy dob duniyae ni tidéw dob lawayo. Atin niray dob beeney gunsie fégéungka bé toowe fo ménalém liyung.  
\v 2 Atin nungkaén i liyunge ni. Sonom béno, ménsut i béle loo bé bél i dakéle aféy. Atin déménlémon i duniyae non nalang i ébéley réndaw i térésange.  
\v 3 Atin ménsut i de kasuk tidéw dob béle ni, atin méntébéragar ro dob fantade. Atin nirayén beroy toowe fo démawét kékeke maak sifitan.  
\v 4 Sénugu ro bé békén binasané roy de kéroon taloo no do kayéw taloo no do udenén do nohok. Géfédawéto ro saén i de étéw énda méntandaan i de rangih ro bé tanda i Tuluse.  
\v 5 Endob i de kasuk ni énda ténungkasén bero ké féléhué roy de ni do étéw. Yamula, fédawéto ro saén bero taman méifus i limowe gétérésang kélungonon. Atin i kédawét i kékérasaya ruwe loo bé kédawét i kékeke i de sifitan.  
\v 6 Atin bé no limo gétérésang kélungonon i de ni do étéw toow fo mérasay, toow ron méuyot damén méléhu, éndob énda fo méléhu ro de. 
\p  
\v 7 I falas i de kasuk ni, maak do kuda kudaay de sundalo inok sétiboh. Atin wén i do maak do bélowon do lakay dob de uléw ro. Atin i de falas i de uléw ro maak do lagéy kéilawan.  
\v 8 I de buk ro maak do buk libun. Atin i de kifé ro loo bé kiféy de mérayar binatang féndawét do leon.  
\v 9 Atin i de kuméng ro méntéléb bé maake futow. Atin i béréh i de fafak ro maak béréh i da médoo kalesa magayas mangéy sétiboh.  
\v 10 Atin i de igor ro maak igor i da sifitan non kémeke ro. Atin been i ni de igor roy émfédawétone bé de étéw bé rugay i limowe gétérésang kélungonon.  
\v 11 Atin i datue méguléw bero, beeney télakiwe mungka bé ménaléme liyung. I dawét ne dob Hebreowe “Abadon”, atin dob Griegowe “Apolion”, I atag ne, “Beeney Minasawe”. 
\p  
\v 12 I sunguwe kékérasayan ménggilidén. Atin wén sénay ruwo de énda séna ménrigo no. 
\p  
\v 13 Tidéw béno, niyuf i géénéme télakiy kaane témburi. Atin énggélingoo kuy émbéréhe tidéw dob fote sugud i bélowone ahayan tulakan dob adafay Tuluse.  
\v 14 Ménbéréh dob géénéme ni télaki wén i témburi no mano, “Tangéyém i de fot gétéw télaki nikét dob dakéle wayég féndawét Eufrates.”  
\v 15 Tidéw béno, ténangéyén i de fot ni gétéw télaki. I de ni do télaki ténafay non bero bé gétahe inok féléhué roy gétéléwe baad bé kéilawane béleewe ni dob tintuwe ni gai.  
\v 16 Atin wén i ménbéréhe dob begéne bé i kédooy de sundalo kéménuda ruwo ratuh laksa.  
\v 17 Atin dob ni fénggiton dob begéne, énggito guy de kuda brab de kéménuda de. I de ni do sundalo, wén i de futow fénggétéléb bé de kuméng ro. Furoy de falasén maak aféy brab gadung maak safiro, brab mérégunir maak asupre. Atin i de uléw i de ni do kuda maak do uléw leon. Atin mésut tidéw dob de ba roy aféye brab béle brab asuprewe.  
\v 18 Atin fénléhu roy gétéléwe baad bé kéluhanay de kéilawan bé aféye brab béle brab asuprewe mésut tidéw dob de ba ro.  
\v 19 I de ni do kuda, dob de ba ro brab dob de igor roy bagér ruwe méméléhu. Non i de igor ro maak do ulé wén i do uléw ro émfédawéton bé de étéw. 
\p  
\v 20 Atin i de étéw énda méléhu ro, énda gésénule ro bé kéféngadaf ruwe bé de bélowon, do filak, do galang, do batéw, brab do kayéw do rénigo ro do kéninontow. I de ni do éntingayén énda do gégito ro taloo no do gégélingo taloo no do géagéw. Atin i de ni étéw énda so gésénule ro bé de kéféngadaf ro bé de saitan.  
\v 21 Enda so gésénule ro bé de kéféléhu ro, loo soy de kébéliya ro, loo soy de kébigaé ro, loo soy de kéfénakaw ro. 
\c 10  
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy ségiyowe barakatan télaki ménlus tidéw dob lawayo. Kéménégal bé rawéne atin léniwét i béluntuwey uléw ne. Atin i rangih ne maak térésang, atin i de sékéyén maak liléy aféy.  
\v 2 Atin wén i klohe sulat méndilin dob kémér ne. Atin féndiyoén i kuwonone sékéyén dob dogote, atin i biwonge de dob fantade.  
\v 3 Atin téménawag toow fo métanug maak béréh i de leon. Amun téménrén témawag, sénumbuloy fitéwe do métanug léte.  
\v 4 Amun téménrén ro, géfédéw sulaté ku damén i de énggélingoo ku. Endob énggélingoo kuy émbéréhe tidéw dob lawayo mano, “Kago sulatén i kébéréh i de fitéw timan léte, non fatut sékémén saén.” 
\p  
\v 5 Tidéw béno, i télakiwe ni, sani énggito guwe téménindég dob dogote brab dob fantade, ténunggulén i kuwonone kémérén saréw dob lawayo.  
\v 6 Atin séménafa dob dawét i Tuluse méuyag taman sa taman, sani léménimbage bé lawaye brab kéluhanay de éntingayén de brab fantade brab kéluhanay de éntingayén de so brab dogote brab kéluhanay de éntingayén de so. Atin ménbéréh i télakiwe ni mano, “Endaén i anggaén!  
\v 7 Endob amuk iyuféy géfitéwe télakiy témburi nuwe, féagéwéy Tulusey nékém ne bantakén, loo bé bénréh ne dob de sugu-suguén do sénarigo no muret bé gétaho.” 
\p  
\v 8 Tidéw béno, ménsébéréh man begén i émbéréhe tidéw dob lawayo bé gétahe de mano, “Fégédét go dob télakiwe téménindég dob dogote brab dob fantade atin dotém i méndiline sulat dob kémér ne.” 
\p  
\v 9 Mélaw ménfégédétu dob télakiwe ni atin nongot gu dob beene ké irayén begén i klohe ni sulat. Atin ménbéréh dob begéne mano, “Dotém atin amaém. Amuk amaé mo toow fo meh dob ba me maak téné, éndob waléy mélétis dob sur me.” 
\p  
\v 10 Tidéw béno, éndot guy klohe ni sulat dob kémér ne, atin nama gu. Amun diyoén dob ba guwe, toow fo meh maak téné. Endob amun énggélinuo kun, ménwaléy mélétis dob sur guwe.  
\v 11 Tidéw béno, wén i ménbéréhe dob begéne mano, “Kailangan ureté mo man ségule i kébéréh i Tuluse fantag bé de médoo do ingéd, brab de médoo do kélasi étéw, brab de klasi-klasi késébéréh, brab de datu.” 
\c 11  
\p  
\v 1 Tidéw béno, wén i niraye begén fégétémbu maak tugé. Atin wén i ménbéréhe dob begéne mano, “Tindég go atin témbu moy lawi i Tuluse brab ahayane tulakan. Atin bilangém i de étéw diyo dob lawi i Tuluse méngadaf.  
\v 2 Endob kago témbunén i de fésayawan non nirayén dob de békén Judio. Gédaa roy mékétéfuwe ingéd Jerusalem taman méifus i fote folo bra ruwo gétérésang kélungonon.  
\v 3 Atin sugué ku mangéy diyo muret i de ruwo gétéw sénarigo ku. Kémégal ro do saku atin ureté roy kébéréh i Tuluse diyo taman méifus i séngibuwe bra ruwo ratuh bra ném folo gétérésangan.” 
\p  
\v 4 Atin i de ni ruwo gétéw muret, beroy de maak do ruwo timan kayéw féndawét Olibo, atin maak do ruwo ro timan solo diyo dob adafay Kadnay fantade.  
\v 5 Atin amuk wén i témulama émfédawéton bero, mésut i aféye tidéw dob de ba ro brab binasané roy de sébanil bero. Mélaw atiy témulamawe bero minasa, féléhuén.  
\v 6 Wén i kuwagib ro malang bé ranae bé gaiwe muret ro bé kébéréh i Tuluse. Wén soy kuwagib ro émféwaléy dara bé wayége. Wén soy kuwagib ro kémukum bé de étéw bé de udenén do gékélasi fégédusa dob de udenén do gai kétaya ro.  
\v 7 Atin amuk gilidén muret i de ruwo ni gétéw, sétiboh i nagawe bero, sani mésute tidéw dob liyunge. Atin tabana no bero brab géféléhuo no bero.  
\v 8 Atin i de bangkay ro fédiyoén dob kalsaday dakéle ingéd, sani ingéd i Kadna ruwe ménléhu dob kruse. I ménaléme dawét i nan ingéd “Sodoma” taloo no “Egipto”.  
\v 9 Atin bé rugay i téléwe gétérésangan bra géraraan, i de étéw tidéw dob kéluhanay de ingéd brab do tribo brab do kélasi-kélasi késébéréh i de étéw, tuliké roy de ruwo ni timan bangkay, atin énda tungkasé ro de ké lébéngén.  
\v 10 Atin i de étéw dob duniyae ni, toow ro fo moror sabaf bé kéléhu i de ruwo ni gétéw. Atin rémigo ro do karagiya atin séiray ro do éntingayén sabaf bé kéoror ruwe de. Non i de ni do ruwo gétéw sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne ménférasay ro fo toow bé de étéw dob duniyae ni.  
\v 11 Endob amun ménifus i téléwe gétérésangan bra géraraan, fénférénaway Tuluse bero inok tébule ro. Atin téménindég ro. Atin i kéluhanay de énggégito bero, toow ro fo ménggilak.  
\v 12 Tidéw béno, i de ni do ruwo gétéw sénarigoy Tuluse, énggélingoo roy métanuge émbéréh dob berowe tidéw dob lawayo mano, “Enggomén, nik gom mangéy dob lawaye ni.” Atin bé lala i kéténgténg i de sébanil ni bero, déméniyat ro mangéy dob lawayo dob rawéne.  
\v 13 Sonom béno, léménuba toow fo émbagér. Atin i géfoloe baad bé no ingéd ménbinasa. Atin ménléhu i fitéwe ngibu étéw bé lubae ni. Atin i de ségiyo do étéw toow ro fo ménggilak, atin dénayéw roy barakatane Tulus dob lawayo. 
\p  
\v 14 I géruwowe mékégédaw-gédaw gérigonon ménggilidén. Endob gégumah sékoy gétéléwe de. 
\b  
\p  
\v 15 Tidéw béno, i géfitéwe télaki niyufén i témburi nuwe. Atin wén i de métanug do émbéréh tidéw dob lawayo maro, “I Kadna tome brab Kristo nuwe ménwaléy méguléw bé duniyae. Atin féguléwo no taman sa taman.”  
\v 16 Tidéw béno, i de ruwo folo bra fot gétéw lukés odoron sani de ménsar dob de saray de datu dob adafay Tuluse, méntédunsum ro méngadaf bé Tuluse.  
\v 17 Atin ménbéréh ro maro, “Toow fo barakatan Kadnan Tulus, Beem i Tuluse bé féganayo atin Tulus go so béni. Fésalamat gey dob Beeme non nusarém i barakat me atin féngganaya moy méguléwe bé duniyae.  
\v 18 I de étéw do békén méngintulus, ménkérit ro toow non énggumahén i gaiwe kukumé mo bero. Atin kukumé moy de ménléhu do étéw. Atin been soy niy gaiwe binasané moy de étéw minasa bé duniyae ni.” 
\p  
\v 19 Tidéw béno, i lawi i Tuluse dob lawayo, ménungka. Atin i baule fégonon bé de ménsulat fasad i Tuluse énggiton diyo. Tidéw béno, kéménilot brab léménéte brab déménégu brab léménuba brab réménana do dakél yelo. 
\c 12  
\p  
\v 1 Tidéw béno, méntéfégitoy maake anlung i mérigowe moso mérigo dob lawayo. Wén i libune kéménégal térésang, atin ménutuh dob térésang kélungonone. Atin wén i lakay dob uléw ne fitéw i de gitoon de.  
\v 2 Obor i ni libun brab gédétén kéumahan. Atin mélaw ménkes sabaf bé kédawét i kéfégénga ne. 
\p  
\v 3 Tidéw béno, wén man i ségiyowe ménrigo méntéfégito dob lawayo maak anlung. Wén i dakéle diwat-wat furoy falas ne. Fitéw timan i uléw ne brab folo timan i sidung ne. Atin wén i lakay dob séngae uléwén.  
\v 4 Atin i igor ne génuyudén i gétéléwe baad bé de gitoon brab nibérén dob duniyae. Atin diyo téménindég dob adafay libune ni gédét kéumahan inok amaé noy nga ne ké mumahén.  
\v 5 Tidéw béno, i libune ni énggéfégénga nga lagéy. Beeney méguléwe bé kéluhanay de ingéd atin énda i géatuh bé kéféguléw ne. Endob wén i ménafas bé ngae ni brab nuwitén mangéy dob Tuluso dob lawayo dob sara nuwe.  
\v 6 Atin i libune ni ménraréy mangéy dob gonone énda i étéw de bati, dob sébaane gonon ténafay i Tuluse de. Diyo fagifatéy Tulusey ni libun bé séngibuwe brab ruwo ratuh bra ném folo gétérésangan. 
\p  
\v 7 Tidéw béno, wén i gira dob lawayo. Atin i ségétéwe bé de télakiy Tuluse féndawét Miguel brab de kuyugén do télaki, ménsétiboh ro sébanil bé diwat-wate. Atin i diwat-wate ni brab de kaan télaki, ménatuh ro.  
\v 8 Endob ténabanan i diwat-wate ni brab de télaki no. Mélaw éndaén ténungkasén bero bati dob lawayo.  
\v 9 Atin i dakéle ni diwat-wat brab de télaki no nibérén bero tidéw dob lawayo. Beeney Satanase, sani saitane fénggakara noy kéluhanay de kéilawan bé kétéféwaléy ne ulé bé gétaho. Atin nibérén mangéy dob duniyae beroy de tete télaki no. 
\p  
\v 10 Tidéw béno, énggélingoo kuy métanuge béréh dob lawayo mano, “Béleewe ni métumanén i kéfukas i Tuluse bé kéilawane. Béleewe ni fénggitoy Tulusey atura nuwe méguléw. Béleewe ni, i Kristoy Tuluse fénggito noy atura nuwe méguléw. Non i témboe bé de dumo gey fuweh na kélungonon, dénédélén tidéw dob lawayo.  
\v 11 I de dumo gey ni, ténabana roy Satanase bé dara i Natiwe Bili-bili, atin sabaf bé toowe kétoro nuret ro. Atin énda gulaané roy de karo do férénawa, yamula féndaya roy de étéw méméléhu bero sabaf bé kéunur ruwe.  
\v 12 Mélaw, i de begom do bati dob lawayo, oror gom. Endob i de begom do bati dob fantade brab dob dogote, mékégédaw-gédaw gom. Non i Satanase ménlus mangéy dob begome. Atin toow fo mékérit, non gétiga no éndaén mérugay i gai nuwe rémigo tete.” 
\p  
\v 13 Atin i diwat-wate ni, amun énggétiga no nibérén mangéy dob duniyae, ménségéta i libune ni ménggénga nga lagéy.  
\v 14 Endob nirayén dob libune niy ruwowe fafak i dakéle banug inok lémayang mangéy dob gonone énda i étéw de bati. Diyo fégifatéy Tuluse bé rugay i téléwe bra géraraan gébélintuwa. Atin énda gésugsugén bé Satanase sani diwat-wate.  
\v 15 Tidéw béno, i diwat-wate ni fénésutén tidéw dob ba ney médoowe wayég inok anuré noy libune ni dob dunuke.  
\v 16 Endob ténabangay fantadey ni libun atin kéménla brab néséfén i wayége. Mélaw énda ménggésug-sug i libune ni.  
\v 17 Tidéw béno, toow fo ménkérit i diwat-wate ni bé libune ni. Atin ménagéw brab ménangéy sétiboh dob de ségiyo nga i libune ni brab kéluhanay de modor bé de sugu i Tuluse brab de énda témérén munur bé toowe kétoro Jesuse.  
\v 18 Atin i diwat-wate ni téménindég dob dénsaane. 
\c 13  
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy nagawe géménaun tidéw dob dogote. Folo i sidung ne brab fitéw i uléw ne. Atin wén i lakay dob séngae sidungén. Atin dob séngae uléwén wén i ménsulate de mékémurka dawét.  
\v 2 I nagawe ni énggito gu maak falas i mérayare binatang féndawét leopardo. Atin i de sékéyén maak sékéy i mérayare binatang féndawét oso. Atin i ba ne maak ba i mérayare binatang féndawét leon. Atin i diwat-wate nirayén dob beeney barakat ne brab atura nuwe méguléw.  
\v 3 Atin i sébaane bé de uléw i nagawe ni maak ménléhuén, éndob ménadi-adiy fali ne funa no damén méléhu. Atin i kéluhanay de étéw ménggaif ro de atin ménfuray ro bé nagawe ni.  
\v 4 Atin i kéluhanay de étéw fénéngadaf roy diwat-wate ni non nirayén dob nagawe niy atura nuwe méguléw. Atin fénéngadaf ro soy nagawe maro, “Enda i ségiyo gérotor bé nagawe. Atin énda i géatuh de.” 
\p  
\v 5 Atin i nagawe ni, féndaya i Tuluse ménfédayday émbéréh do toow fo tete brab do fégéfélangka-langka, méngiras bé Tuluse. Atin ténungkasén méguléw taman méifus i fote folo bra ruwo gétérésang kélungonon.  
\v 6 Atin fénémulaén i Tuluse brab dawét ne brab gonoy Tuluse bati brab kéluhanay de étéw bati diyo dob lawayo.  
\v 7 Atin féndayaén so sétiboh sébanil bé de étéw i Tuluse, atin féndayaén so ténabana no bero. Atin nirayén dob beeney aturane méguléw bé kéluhanay de étéw tidéw dob de séségiyo-giyo do tribo brab do ingéd brab do késébéréh brab do étéw.  
\v 8 Atin féngadaféy kéluhanay de étéw bati dob duniyae ni, sani de étéw énda ménsulat i de dawét ro dob librowe lénistanan bé de étéw gégédot bé umule magufusa. Sénulatén i de dawét ro bé énda séna ménlimbag i duniyae de. Atin i fénléhue Nati Bili-bili, Been i gefee bé ni libro. 
\p  
\v 9 Fatut fégélingo gom kéluhanan i ni:  
\v 10 I de étéw kailangan férisunén, waléy ro man méférisu. Atin i de étéw kailangan féléhuén bé sundange, féléhuén ro bé sundange. Mélaw i de begom do étéw i Tuluse, fatut fédayday gom sémarig bé Tuluse atin fétingkél gom dob gaiwe kérégénan gom. 
\p  
\v 11 Tidéw béno, énggito guy géruwowe naga ménsut tidéw dob fantade. Ruwo timan i sidung ne maak do sidung bili-bili atin i kébéréh ne maak béréh diwat-wat.  
\v 12 Atin i géruwowe ni naga, nusarén i aturay sunguwe naga méguléw dob adafa nuwe. Atin fénégésén i kéluhanay de étéw dob duniyae méngadaf bé sunguwe naga, sani wéne falién géfédéwén damén méléhu éndob ménadi-adi.  
\v 13 Atin i géruwowe ni naga, réménigo do médoo do mékégaif. Léménawu aféy dob duniyae ni tidéw dob lawayo dob téngaangay kéluhanay de étéw.  
\v 14 Atin énggéfégakara noy kéluhanay de étéw dob duniyae ni sabaf bé de mékégaif ténungkasén rigoné no dob adafay sunguwe naga. Tidéw béno, sénuguén i kéluhanay de étéw dob duniyae ni rémigo kéninontow fégébantug bé sunguwe naga, sani ténibohe bé sundange éndob énda ménléhuén de.  
\v 15 Atin i géruwowe naga, ténungkas dob beeney mirayane férénawa bé kéninontowe inok gébéréh i kéninontow i sunguwe ni naga brab inok géféléhuo roy kéluhanay de étéw énda féngadafé ro de.  
\v 16 Atin i géruwowe ni naga, fénégésén i kéluhanay de étéw, fiyon i de gérotor loo soy de gérifantad, brab de kawasa loo soy de méskinan, brab de rifén loo soy de békén do rifén, fénégésén bero férigo tanda dob de kuwonon do kémér ro taloo no dob de rangih ro.  
\v 17 Amuk énda méntandaan i ségétéwe, énda gébéléyén brab énda so géfébéléyén. Atin i ni tanda, been i dawét i sunguwe naga taloo no rumeroy dawét ne.  
\v 18 I de étéw gésobut bé ni, bero saén i de féntilédtéd i Tuluse. Mélaw i de métilédtéd do étéw, fakay gétiga roy atag i ni rumero non tanda i dawét i ségétéwe étéw. Ném ratuh bra ném folo bra ném i ni rumero. 
\c 14  
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy Natiwe Bili-bili téménindég dob tuduke féndawét Sion. Atin diyo dob Beeney mératuhe bra fot folo bra fot ngibu étéw. I de ni do étéw, ménsulat dob rangih ruwey dawét i Natiwe ni Bili-bili brab Abay ne Tulus.  
\v 2 Atin énggélingoo kuy émbéréhe tidéw dob lawayo maak érok dakél samfaw atin maak métanug léte. Atin i kébéréh ne maak béréh i de baat féndawét do alpa.  
\v 3 Atin i de mératuh bra fot folo bra fot ngibu do étéw, téménindég ro dob adafay saray Tuluse bra de fot gétéw do barakatan étéw brab de lukés odoron. Atin kéménanta ro sébaan mantu kanta, sani kantawe énggétigay de ni do étéw saén do mén-aun tidéw dob duniyae.  
\v 4 Beroy de lagéy do énda ménsala bé késétaya ruwe bé de ségiyo do libun saliyu bé de bawag ro, non malinis i de adat ro. Atin furay ro bé Natiwe Bili-bili dob séngae ayo no. Beroy de mén-aun tidéw dob de ségiyo do kéilawan inok beroy de sungu do niray dob Tuluse brab dob Natiwe Bili-bili.  
\v 5 Enda téménugi ro fiyon ségule. Enda i rénigo ro tete. 
\b  
\p  
\v 6 Tidéw béno, énggito guy ségiyowe télaki lémayang dob toowe fo gérotor. Atin bé béno so, nuretén i Fiyowe Uret énda mékédano taman sa taman. Nuretén dob séségiyo-giyowe gékélasi do étéw brab do tribo brab do késébéréh brab do ingéd.  
\v 7 Ménbéréh métanug mano, “Basana kom i Tuluse brab dayéw gom. Non énggumahén i gaiwe kukumé noy de kéilawan. Féngadaf gom i Tuluse, sani réménigowe bé lawaye brab fantade brab dogote brab de séfut.” 
\p  
\v 8 Atin ménfuray i géruwowe télaki brab ménbéréh mano, “Ménbinasa nén. Ménbinasa nén i dakéle ingéd Babilonia. Fénolo noy kéluhanay de étéw bé arak ne. Atin i ni arak, been i niy mékérésike adatén émfésala bé de ségiyo étéw.” 
\p  
\v 9 Tidéw béno, ménfuray i gétéléwe télaki. Ménbéréh mano, “I de étéw méngadaf bé nagawe brab kéninontow ne, brab méntandaan i de rangih ro taloo no do kémér ro bé tanda i nagawe,  
\v 10 mékukum ro fo toow. Non mékérit fo toow i Tuluse bero. I de rémigo bé ni, férasayé no bero bé aféye brab asuprewe dob adafay de télakiy Tuluse brab Natiwe Bili-bili.  
\v 11 I aféye fégédusa bero, mégébél taman sa taman. Fuweh na kélungonon, énda téméré no démusa bé de étéw méngadaf bé nagawe brab kéninontow ne, sani de étéw méntandaan bé dawét ne.” 
\p  
\v 12 Mélaw i de étéw i Tuluse, sani de modor bé sugu i Tuluse brab de énda témérén munur bé Jesuse, fatut témingkél ro. 
\p  
\v 13 Tidéw béno, énggélingoo kuy émbéréhe tidéw dob lawayo mano, “Sulatém i ni: Moror i de munur bé Kadnane ké méléhu ro tidéw béleewe ni.” “Non témérén ron gémalbék atin gédoté roy barase sabaf bé de rénigo ro.” 
\b  
\p  
\v 14 Tidéw béno, énggito guy futee rawén. Atin wén i ménsar de maak falas kéilawan. Wén i bélowon lakay dob uléw ne atin wén i génamakén murém sanggut.  
\v 15 Tidéw béno, wén i ségiyowe télaki ménsut tidéw dob lawi i Tuluse dob lawayo. Atin téménawag toow fo métanug dob étéwe ni ménsar dob rawéne mano, “Usarém i sanggute fégékétéwém. Non énggumahén i gaiwe kémétéw, togohén i duniyae.”  
\v 16 Tidéw béno, i étéwe ni ménsar dob rawéne, sénayugén i sanggute dob duniyae. Atin kéntéwén i duniyae. 
\p  
\v 17 Tidéw béno, énggito guy ségiyowe télaki ménsut tidéw dob lawi i Tuluse dob lawayo. Wén soy murém sanggut génamakén. 
\p  
\v 18 Tidéw béno, i ségiyowe télaki, sani méguléwe bé aféye, ménagéw tidéw dob ahayane tulakan. Ménkes métanug dob télakiwe géménamak murém sanggut mano, “Usarém i sanggut ma nan fégékéléngém bé onok i nohoke féndawét ubas dob safade dob duniyae. Non togoh ron.”  
\v 19 Mélaw i télakiwe ni, sénayugén i sanggut ne dob duniyae, atin kénléngén i de ubas tidéw dob safade atin nibérén dob kalute gonoy Tuluse kémérés bero non mékérit bé de ni do tete étéw.  
\v 20 Atin ménkérés i de ni do tete étéw dob kalute dob liyuy ingéde. Atin ménsut i de dara ro maak dunuk gédét ruwo gémitroy kénalém ne atin téléw ratuh bra ruwo folo gékilomitroy kérayu ne. 
\c 15  
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy ségiyowe mékégaif ménrigo dob lawayo maak anlung. Wén i do fitéw gétéw do télaki ménuwit fitéw timan fégédusa bé de kéilawan. Been i niy de géfuray fégédusa non fégéfégilid bé kékérit i Tuluse. 
\p  
\v 2 Atin énggito guy maake dogot maak féngalungon ménsélawék bé aféye. Atin énggito guy de étéw ténabana roy nagawe brab kéninontow ne. Beroy de énda méntandaan bé rumeroy dawét ne. Téménindég ro dob doror i dogote maak féngalungon. Génamak roy de baat féndawét alpa niray i Tuluse bero.  
\v 3 Kénanta roy kanta Moisese, sani ségétéwe sugu-suguéy Tuluse bé do gétah, sani kantay Natiwe Bili-bili maro, “Barakatan Kadnan Tulus, toow fo fiyo brab dakél i rénigo muwe! Beem i méguléwe bé kéluhanay de ingéd. Toow fo métintuy adat me brab toow.  
\v 4 I kéluhanay de étéw basana ro Beem, Kadnan. Atin i kéluhanay de étéw fayagé roy kégérotor me. Beem saén i mékétéfuwe. I kéluhanay de étéw tidéw dob séngae ingéd, mangéy ro méngadaf dob Beeme. Non i kéluhanay de étéw gétiga roy de métintu do rénigo mo.” 
\p  
\v 5 Tidéw béno, énggito guy lawi i Tuluse dob lawayo ménungka. Atin diyo dob bukagey mékétéfuwe sibéy gonoy tanda i Tuluse.  
\v 6 Tidéw béno, i de fitéw gétéw do télaki ménuwit bé de fitéw timan fégédusa, ménsut ro tidéw dob lawi i Tuluse ni. Kéménégal ro bé toowe fo malinis fute safut. Atin lénibéo ro bélowon i de kuméng ro.  
\v 7 Tidéw béno, i ségétéwe bé de barakatan do étéw nirayén dob de fitéw gétéw do télakiy fitéwe timan bélowon biléw ménféno bé kékérit i Tuluse méuyag taman sa taman.  
\v 8 Atin i lawi i Tuluse ni ménféno bé béle tidéw dob kéréndaw i barakat i Tuluse, atin mélaw énda i géahur dob lawie taman gilid i de fitéw timan fégédusa nuwit i de fitéw gétéw télaki. 
\c 16  
\s1 I de fitéw timan biléw 
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggélingoo kuy métanuge émbéréh tidéw dob lawi i Tuluse dob de fitéw gétéw do télaki mano, “Agéw gom atin luka gom dob duniyaey de fitéw timan do biléw ménféno bé kékérit i Tuluse.” 
\p  
\v 2 Atin i sunguwe télaki ménagéw brab lénukaén i biléw ne dob duniyae. Atin i toowe fo féde brab mékérésik do kélaing téménunoh dob kéluhanay de étéw do méntandaan bé nagawe brab de méngadaf bé kéninontow ne. 
\p  
\v 3 Atin i géruwowe télaki lénukaén soy kaane biléw dob dogote, atin i wayége ménwaléy maak dara i ménléhue étéw. Atin ménléhu i kéluhanay de sédo brab de binatang dob dogote. 
\p  
\v 4 Tidéw béno, i gétéléwe télaki lénukaén i kaane biléw dob de séfut brab dob de wayég, atin ménwaléy ro dara.  
\v 5 Atin énggélingoo kuy béréh i télakiwe méguléw bé de wayég mano, “O mékétéfuwe Tulus, i Beeme ménwén gon tidéw féganay atin wén so béleewe ni, métintuy kékukum me.  
\v 6 I de tete ni étéw, fénléhu roy de étéwém brab de sénarigo mo muret. Mélaw féninémo mo bero dara. Médait ro mékukum loo bé ni.”  
\v 7 Tidéw béno, énggélingoo kuy émbéréhe tidéw dob ahayane tulakan mano, “Barakatan Kadnan Tulus, métintuy kékukum me brab toow.” 
\p  
\v 8 Tidéw béno, i géfote télaki lénukaén i kaane biléw dob térésange. Atin féntuwégén bé térésangey de étéw sabaf bé kééduf ne.  
\v 9 Atin méntuwég i de étéw sabaf bé kééduf ne. Atin fénémula roy dawét i Tuluse, sani wéne aturan bé de ni fégédusa. Endob énda gésénule ro bé de sala ro brab énda dayéwé roy Tuluse. 
\p  
\v 10 Tidéw béno, i gélimowe télaki lénukaén i kaane biléw dob saray datue kay nagawe. Atin ménwaléy délémon i kéféguléw i nagawe. Atin toow fo ménrasay i de étéw atin gékekeo roy de dila ro bé kékédawéta ruwe.  
\v 11 Atin fénémula roy Tuluse dob lawayo sabaf bé kékédawéta ruwe brab de kélaing ro. Endob énda gésénule ro bé de tete adat ro. 
\p  
\v 12 Tidéw béno, i géénéme télaki lénukaén i kaane biléw dob dakéle wayég féndawét Eufrates. Atin méntikar i dakéle ni wayég inok wén i aguwoy de datu tidéw sébangan.  
\v 13 Tidéw béno, énggito guy téléwe gétéw tete rémogor maak do falas fak ménsut tidéw dob ba i diwat-wate brab dob ba i nagawe brab dob ba i ségétéwe ubo-ubo sénarigoy Tuluse muret.  
\v 14 Beroy de rémogor i de saitan do rémigo do mékégaif. Atin i de téléw ni gétéw do saitan ménangéy ro dob kéluhanay de datu dob duniyae ni inok limudé ro bero atin inok rémigo ro gira dob gaiwe kémukum i barakatane Tulus. 
\p  
\v 15-16 Bé béno gai, i de saitan limudé roy de datu dob gonone féndawét Armagedon dob késébéréhe Hebreo. Atin bang i Kadnane Jesus, “Fégélingo gom! Séfuleu bé gaiwe énda gékaranga kom de loo bé kégumah i ménakawe. Moror i de étéw mingat brab téménafay ro kémégal bé kéongot-ongot ruwe bé késéfule guwe. Non énda félawas ro bé késéfule guwe funa ro mémala.” 
\p  
\v 17 Tidéw béno, i géfitéwe télaki lénukaén i kaane biléw dob kérara fuwehe. Atin wén i émbéréh métanug tidéw dob saray méguléwe dob lawi i Tuluse mano, “Enggilidén.”  
\v 18 Atin kéménilot brab déménégu brab léménéte brab léménuba émbagér. Enda i ségiyo émbagér luba loo bé ni tidéw bé kélimbage bé kéilawane, non toow na fo gétimal i kébagér i ni luba.  
\v 19 Atin i dakéle ingéd Babilonia ménséfarak téléw baad. Atin ménbinasay kéluhanay de ingéd dob duniyae ni. Non gétédémoy Tulusey ingéde Babilonia atin kukumé no sabaf bé kékérit ne de.  
\v 20 Atin i kéluhanay de bungéd brab de tuduk ménalfa.  
\v 21 Atin ménlawu i de dakél do yelo dob de étéw. Atin limo folo gékiloy kébégat i de yelo. Atin i de étéw fénémula roy Tuluse sabaf bé de yelo non toow fo gétimal i kékérit ne. 
\c 17  
\p  
\v 1 Tidéw béno, i ségétéwe bé de télaki ménuwit bé de fitéw timan do biléw, ménangéy dob begéne brab ménbéréh mano, “Enggon, fégito gu beem i kékukume bé ménbantuge sundal, sani ingéde gédét dob médoowe do wayég.  
\v 2 I de datu dob duniyae ni ménsétayan de. Atin i de étéw dob duniyae ni, fénsalaén bero bé mékérésike adatén.” 
\p  
\v 3 Tidéw béno, i Rémogor i Tuluse toow fo fénémanduo no begén, atin nuwit i télakiwe begén mangéy dob gonone énda i étéw de bati. Diyo énggito guy libune kéménuda dob furowe naga. Wén i de mékémurka dawét ménsulat dob kéluhanay lowoh i nagawe ni. Atin fitéw timan i uléw ne brab folo timan i sidung ne.  
\v 4 Atin i libune ni kéménégal furo brab rambayung. Atin ménggono do bélowon brab do perlas brab do ségiyo balilaga batéw. Atin génamakén i bélowone tabu ménféno bé de mékérésik brab do mékémurka do éntingayén, sani galbék i sundale.  
\v 5 Atin ménsulat dob rangih ney kébéréhe wén i ménbunéy atagén. I sulate ni mano, “I ménbantuge Babilonia, idéng i kéluhanay de sundal brab de mékérésik do étéw dob duniyae ni.”  
\v 6 Atin énggito guy ni libun ménolon sabaf bé kéiném ne bé dara i de ménléhuén do munur bé Jesuse do ménléhu sabaf bé kéuret ruwe fantag bé kéunur ruwe. 
\p Amun énggito guy ni, toow fo ménggaifu de.  
\v 7 Atin i télakiwe ni ménénginsa dob begéne mano, “Sedek mégaif go? Fégétiga ku beem i ménbunéye atag i libune ni brab nagawe kénudaa no fitéw i uléw ne brab folo i sidung ne.  
\v 8 I nagawe énggito mo méuyag bé gétaho, éndob ménléhuén béleewe ni. Gido loo, mésut moso tidéw dob toowe fo ménalém liyung brab mébinasa. Atin i de étéw dob duniyae ni, sani de étéw énda ménsulat i de dawét ro dob librowe listanan bé de étéw gégédot bé umule magufusa, mégaif ro ké gito roy nagawe ni. I ni libro ménsulatén bé énda séna lénimbag i Tulusey duniyae de. Atin i nagawe ni méuyag bé gétaho, ménléhuén béni. Endob téfégito man moso.” 
\p  
\v 9 Atin féntaus i télakiwey kébéréh ne mano, “Do gétigan saén do étéw i gésobute bé ni: I atag i de fitéw timan uléw, been i de niy de fitéw timan burur gonoy ni libun mésar, sani de burur ténindégoy ménbantuge ingéd. Atin i atag ne do fitéw gétéw datu.  
\v 10 Atin i limowe bé de datu ni ménléhu ron. Atin i ségétéwe de méuyag méguléw béni. Atin i ségétéwe de énda séna méguléwén. Amuk méguléw i géfitéwe ni datu, méguléw saén singkow.  
\v 11 Atin i nagawe ni, sani méuyage bé gétaho éndob ménléhuén béni, beeney géwaléwe datu gétundug bé de sungu do fitéw datu atin mébinasa moso. 
\p  
\v 12 “Atin i de folo do sidung énggito mo, beroy de folo gétéw do datu énda séna méguléw ro. Endob irayén beroy aturane méguléw bé rugay i ségéurase saén beroy nagawe.  
\v 13 Atin i de folo ni gétéw do datu, ségiléw i kétaya ruwe, atin iray roy bagér ruwe brab atura ruwe méguléw dob nagawe ni.  
\v 14 Atin sétiboh ro sébanil bé Natiwe Bili-bili. Endob i Natiwe Bili-bili brab de fénémilién do kuyugén sani de fénunurén dob Beene brab de rémigo bé kétaya nuwe, tabana roy de ni do folo gétéw do tete datu. Témaban i Natiwe Bili-bili non Beeney Kadnay de méguléw brab Beeney Datu i de datu.” 
\p  
\v 15 Atin ménbéréh man i télakiwe ni dob begéne mano, “I de wayég énggito mo, sani gonoy sundale ménsar, beroy de étéw dob de séségiyo-giyo do ingéd brab do kélasi-klasi do étéw brab do késébéréh.  
\v 16 Atin i de folo timan do sidung do énggito mo, brab nagawe, mérarék ro bé sundale ni. Atin nafas roy kéluhanay de éntingayé no. Atin tagaké roy sundale ni félawas. Atin amaé roy ungé ne brab tuwégé ro dob aféyey sama ruwe de.  
\v 17 Rigoné roy ni non fékéntayéy Tuluse beroy rémigowe de inok métuman i bantak ne. Mélaw sébaan saén i kéfégitung ruwe, atin iray roy atura ruwe méguléw dob nagawe taman métuman i kébéréh i Tuluse. 
\p  
\v 18 “Atin i énggito muwe libun, beeney ménbantuge ingéd méguléw bé de datu dob duniyae ni.” 
\c 18  
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy ségiyowe télaki ménlus tidéw dob lawayo. Wén i dakél atura no. Atin ménggéfékaya i kéluhanay sugud i duniyae bé késélinang ne.  
\v 2 Atin ménkes i télakiwe ni toow fo métanug mano, “Ménbinasa! Ménbinasay ménbantuge ingéd Babilonia. Ménwaléy béni batioy de saitan brab do tete do rémogor. Atin médoo do gékélasi do tete brab mékérésik do kloh manok bati diyo.  
\v 3 Non fénsalaén i kéluhanay de étéw bé mékérésike adatén, sani tetee kétayay lowoh ne. Atin i de datu dob duniyae ni ménamung ro bé de tete rigoné ro. Atin i de démagang ménwaléy ro kawasa sabaf bé de tete kétayay libune ni.” 
\p  
\v 4 Tidéw béno, énggélingoo kuy émbéréhe tidéw dob lawayo mano, “Enggomén do étéw gu. Sut gom tidéw dob tete anan ingéd inok énda géamung gom bé de salaén. Mélaw énda mékukum gom séréngan de.  
\v 5 Non toow fo médooy de salaén maak mén-untud mangéy dob lawayo. Atin i Tuluse énggétédémo noy tetee adatén.  
\v 6 I kéférasay ne begom, fatut sulio kom ruwo takéf kéférasay de so. Féno gom i tabu ne ruwo gule bé inéméne toow fo féla loo bé féniném ne begom.  
\v 7 I kédooy kébantug ne bé lowoh ne brab kéféfiyo nuwe bé lowoh ne bé gétahe, iring gom bé kéférasay gome de brab kéfébuku gome de. Non énda téméré no félangka-langka mano, ‘Begéney baiwe, békénu baléw. Enda fakayén ké tete i fédéw guwe.’  
\v 8 Sabaf bé ni kébéréhén, wén i gai moso tékow mérasay. Non mékukum bé déruune brab kébukue brab lénggobe. Atin métuwég fo toow bé aféye non toow fo barakatan i Kadnane Tulus kémukum de.” 
\p  
\v 9 Atin i de datu dob duniyae ménamung bé de mékérésik rigoné no brab kékawasawe kétaya ro, kémérew ro, brab rémuung ro sabaf bé kébinasay ni ingéd amuk gito roy bél i aféye témuwég de.  
\v 10 Ténulik ro tidéw dob mérayue non mégilak ro méamung bé kérasay ne. Atin béréhé ro maro, “Mékégédaw-gédaw i ménbantuge ingéd Babilonia. Ségéuras saén i kékukume de.” 
\p  
\v 11 Atin i de démagang kémérew ro so brab rémuung ro sabaf bé kébinasay ni ingéd non énda i méléy bé de daganga ro.  
\v 12 Endaén i méléy bé de bélowon do fébéléy ro brab do filak, brab do balilaga do batéw, brab do perlas, brab de fiyo fute brab do furo brab rambayung safut, brab do balilaga do mamut kayéw, brab do éntingayén do rénigo garing, brab do balilaga do kayéw, brab do galang, brab do futow, brab do marmol,  
\v 13 brab do kanela brab do ségiyo fégéfaninu, brab do dukah, brab do fégéféamut, brab do uwa, brab do arak, brab do nor, brab do arinah, brab do safi, brab do bili-bili, brab do kuda, brab do kalesa, brab do rifén, brab fiyon i de rémogor i de étéw.  
\v 14 Atin ménbéréh i de démagang dob ingéde ni maro, “Endaén i kéluhanay de fiyo do éntingayén do kétaya mo. Atin ménkédanén i bantuga muwe brab kékawasa muwe. Atin éndaén géséfuleén mangéy dob beeme.”  
\v 15 Atin i de démagang do ménwaléy kawasa sabaf bé de kédagang ro, dob nan ingéd, tuliké roy de tidéw mérayu non mégilak ro méamung bé kérasay ne. Kémérew ro rémuung.  
\v 16 Atin béréhé ro maro, “Mékégédaw-gédaw i ménbantuge ni ingéd. Bé gétaho i de étéw de kéménégal ro fiyo safut fute brab furo brab rambayung. Atin ménggono do bélowon brab balilaga do batéw brab do perlas.  
\v 17 Endob bé ségéurase saén méntékow ménkédan i kékawasa nuwe.” 
\p Atin i kéluhanay de kafitan bé de barko brab de étéw de ménda brab kéluhanay de gémalbék dob de barko, ténulik roy de tidéw mérayu.  
\v 18 Atin ménkes ro bé lala ruwe téméngténg bé bél i aféye témuwég bé ingéde ni maro, “Tidéw féganay, énda i ségiyo ménbantug ingéd loo bé ni!”  
\v 19 Atin rénigono ro réhuk i de uléw ro brab rémuung ro maro, “Mékégédaw-gédaw i ni ménbantug ingéd! Non sabaf bé kékawasa nuwe, waléy so kawasay de gefe barko. Endob bé ségéurase saén méntékow ménbinasay kéluhanane.” 
\p  
\v 20 I de begom do étéw bati dob lawayo, oror gom sabaf bé kébinasay ni ingéd. I de begom do munur bé Jesuse, brab begom do apostol brab do sénarigoy Tuluse muret, oror gom. Non kénukum i Tulusey nan ingéd sabaf bé de tete rénigo no dob begome. 
\p  
\v 21 Tidéw béno, i barakatane télaki fénurutén i dakéle batéw brab nibérén dob dogote. Atin ménbéréh mano, “Loo bé niy kéibére bé ménbantuge ingéd Babilonia inok mébinasa. Endaén gito no non toowén fo ménbinasa.  
\v 22 Atin éndaén gélingoo no dob ni ingéd i béréh i de baat do alpa, do suling, brab do témburi. Atin éndaén giton i de fanday gémalbék dob ni ingéd fiyon udenén klasi fanday, atin éndaén gélingoon i béréh i gilingane.  
\v 23 Endaén réméndaw i soloe dob ni ingéd. Atin éndaén i uyot dob ni ingéd. Bé do gétah, toow fo ménbantug i de démagang do étéw. Atin i de béliyan bati diyo, énggéfégakara roy de étéw dob séngae ingéd dob duniyae.” 
\p  
\v 24 I funay ingéde Babilonia ménkukum, non fénléhuén i de étéw sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne brab fénléhuén i de munur bé Jesuse. Atin i kéluhanay de étéw fénléhuén dob duniyae ni ménléhu ro sabaf bé ni ingéd. 
\c 19  
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggélingoo kuy métanuge béréh i maake médoo étéw ménlimud dob lawayo maro, “Dayéwé tom i Tuluse! Been i mémukase bé de étéw, Beeney barakatane, Beeney ménbantuge.  
\v 2 Métintu brab toow i kékukum ne. Kénukumén i ménbantuge sundal non fénsalaén i kéluhanay de étéw dob duniyae bé mékérésike adatén. Kénukum i Tuluse non fénléhuén i de sugu-sugué no.”  
\v 3 Atin ménkes ro man maro, “Dayéwé tom i Tuluse! Mégébél i aféye témuwég bé ni ingéd taman sa taman.”  
\v 4 Atin i de ruwo folo bra fot gétéw lukés odoron brab de fot gétéw do barakatan étéw méntédunsum ro méngadaf bé Tuluse ménsar dob sara nuwe. Atin ménbéréh ro maro, “Amen! Dayéwé tom i Tuluse.” 
\p  
\v 5 Tidéw béno, wén i ménbéréhe tidéw dob saray Tuluse mano, “I kéluhana kome do sugu-suguéy Tuluse brab begome do masanan de, fiyon gérotor taloo no do gérifantad, fatut dayéwé kom.” 
\p  
\v 6 Tidéw béno, énggélingoo kuy béréh i maake dakél ménlimud do étéw brab maake érok dakél samfaw brab maake métanug léte maro, “Dayéwé tom i Tuluse non Been saén i barakatane Kadnan Tulus méguléw betom.  
\v 7 Fatut moror tom. Fatut dayéwé tom i Tuluse sabaf bé kégérotor ne. Non énggumahén i gaiy uyot i Natiwe Bili-bili béleewe ni. Atin méntafayén i mawage bé Natiwe ni Bili-bili.  
\v 8 Kéménégal sémélinang malinis fute safut.” I atag i ni, been i niy de métintu rigonéy de munur bé Jesuse. 
\p  
\v 9 Tidéw béno, i télakiwe ni ménbéréh dob begéne mano, “Sulatém i ni: Toow fo moror i de étéw ménséngkat dob uyot i Natiwe Bili-bili.” Atin ménbéréh man mano, “Been i niy toowe kébéréh i Tuluse.” 
\p  
\v 10 Atin méntédunsumu dob adafa nuwe inok féngadafé kuy télakiwe ni. Endob ménbéréh mano, “Kago féngadafén begén. Non dumo mo so begén sugu-suguéy Tuluse brab dumoy kéluhanay de munur bé kétoro Jesuse. Fatut Tulus saén i féngadafé muwe.” I funa nuwe ménbéréh bé ni non ségiléw i kétoro Jesuse bé de sénarigoy Tuluse muret. 
\b  
\p  
\v 11 Tidéw béno, énggito guy lawaye ménungka. Atin énggito guy futee kuda. Atin i dawét i étéwe de kéménuda, “Sarigon” brab “Toow”. Métintuy kékukum ne, atin métintu soy késétiboh ne.  
\v 12 I de moto no maak mérino aféy, atin médooy de lakay dob uléw ne. Atin wén i dawéte ménsulat dob Beene, éndob énda i gétigan de saliyu saén bé Beene.  
\v 13 Atin i kégal ne maak nérém dob darae. Atin i dawét i ni étéw, “Kébéréh i Tuluse.”  
\v 14 Atin i de médoo do sundalo tidéw dob lawayo ménfuray ro bé ni étéw. Kéménuda ro dob de fute kuda, atin kéménégal ro bé toowe fo malinis fute safut.  
\v 15 Atin i sunguwe ni étéw, wén i muréme sundang mésut tidéw dob ba ne fégétaba no bé kéluhanay de ingéd dob duniyae ni. Atin féguléwo no bero atin énda i géatuh de. Atin fégito no beroy kékérit i barakatane Tulus non binasané no bero loo bé kékérés i ségétéwe étéw bé de ubas.  
\v 16 Atin wén i ménsulate dob kégal i étéwe ni brab dob foo ne mano, “Datu i de datu, Kadnay de méguléw.” 
\p  
\v 17 Tidéw béno, énggito guy télakiwe téménindég dob kérara i térésange. Atin ménkes métanug dob kéluhanay de kloh manok lémayang dob fuwehe mano, “Enggomén. Sétimu gom inok géama gom bé kanduli i Tuluse.  
\v 18 Enggomén, ama gom bé ungé i de datu, brab de odoroy de sundalo, brab de sundalo de so, brab de kuda, brab de kéménuda de so, brab kéluhanay de étéw fiyon do rifén loo soy de békén de, brab de gérotor de so, loo soy de gérifantad de.” 
\p  
\v 19 Tidéw béno, énggito guy nagawe brab de datu dob duniyae ni brab de sundalo so. Ménsélimud ro inok sétiboh ro sébanil bé étéwe ni kéménuda fute brab de sundalo no tidéw dob lawayo.  
\v 20 Atin kénéfo roy nagawe beroy ubo-uboe sénarigoy Tuluse, sani rémigowe do mékégaif dob adafay nagawe ni. I de rénigo no do mékégaif, been i niy funay de étéw ménfégakaran méntandaan bé tanda i nagawe, sani de étéw méngadaf bé kéninontow i nagawe ni. Atin i nagawe brab ubo-uboe sénarigoy Tuluse, ménibér ro méuyag séna dob ranawe aféy mérino bé asuprewe.  
\v 21 Atin i de sundalo ro, fénléhu ro bero bé sundange mésut tidéw dob ba i kéménudae fute. Tidéw béno, i de kloh manok, nama roy de ungé ro taman ménbésor ro. 
\c 20  
\s1 I séngibu gébélintuwa 
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy ségétéwe télaki ménlus tidéw dob lawayo. Atin génamakén i dakéle sangkali brab susie bé ménaléme liyung.  
\v 2 Atin kénéfoén i diwat-wate, sani ulée bé gétaho sani saitane féndawét Satanas. Atin nikétén inok férisuné no bé séngibuwe gébélintuwa.  
\v 3 Atin i télakiwe ni nibérén i Satanase dob liyunge atin kénandado no, atin ténlébén bé tandae. Mélaw éndaén géfagakara Satanasey de étéw dob duniyae ni taman méifus i séngibuwe gébélintuwa. Tidéw béno, kailangan tangéyén man singkow. 
\p  
\v 4 Tidéw béno, énggito guy saray de méguléw, brab de étéw de so ménsar. Atin niray dob berowey kuwagibe kémukum. Atin énggito gu soy de rémogor i de étéw fénléhuén sabaf bé kéuret ruwe bé toowe tidéw dob Jesuse brab kébéréh i Tuluse. Enda fénéngadaf roy nagawe taloo no kéninontow ne. Atin énda méntandaan i de rangih ro taloo no do kémér ro bé tanda i nagawe. Atin méntébule ro brab méguléw ro séréngan bé Kristowe taman méifus i séngibuwe gébélintuwa.  
\v 5 Been i niy sunguwe kétébule. I de dumo ro énda tébule ro taman énda gilid i séngibuwe gébélintuwa.  
\v 6 Toow fo moror i de étéw tébule dob sunguwe kétébule, atin féfiyonéy Tuluse bero. Enda géamung ro bé géruwowe kéléhu. Atin beroy de waléy do fadi i Tuluse brab Kristowe. Atin méguléw ro bero ro Kristo bé ni séngibu gébélintuwa. 
\p  
\v 7 Amuk gilid i ni séngibu gébélintuwa, tangéyén i Satanase tidéw dob kaane férisunon.  
\v 8 Atin mangéy dob kéluhanay de ingéd dob duniyae inok géfagakara no bero, sani de ingéd féndawét Gog brab Magog. Atin i Satanase, limudé no bero inok sétiboh ro sébanil bé Tuluse. Atin toow ro fo médoo loo bé kédooy de farék dob dénsaane.  
\v 9 Atin ménbéragar ro dob duniyae atin lénangkat roy ingéde gulaanéy Tuluse gonoy de étéwén bati. Endob ménlawu i aféye tidéw dob lawayo funa ro ménbinasa kéluhanan.  
\v 10 Tidéw béno, i Satanase, sani magakarane bero, nibérén dob ranawe aféy brab asuprewe sani gonone nibéron bé nagawe brab ubo-uboe sénarigoy Tuluse bé gétahe. Atin dusanén ro fuweh na kélungonon taman sa taman. 
\p  
\v 11 Tidéw béno, énggito guy dakéle brab futee saray méguléwe. Atin énggito gu soy ménsare de diyo. Atin i fantade brab lawaye ménalfa ro dob téngaanga nuwe atin éndaén giton ro.  
\v 12 Atin énggito guy kéluhanay de ménléhu, do gérotor brab do gérifantad. Téménindég ro dob adafay sarane ni. Ménungka i de libro atin ménungka soy librowe lénistanan bé de étéw gégédot bé umule magufusa. Atin i de ménléhu ménkukum ro loo bé de rénigo ro, sani ménsulate dob de libro.  
\v 13 Tidéw béno, i de ménléhu do étéw tidéw dob dogote ménsut ro, atin ménsut soy de ménléhu tidéw dob fantade brab tidéw dob gonoy de ménléhu. Atin kéluhana ro ménkukum sabaf bé de rénigo ro bé kéuyag ruwe séna.  
\v 14 Tidéw béno, i kéléhue brab gonoy de ménléhu, nibérén bero dob ranawe aféy, sani géruwowe kéléhu.  
\v 15 Atin i kéluhanay de étéw énda ménsulat i de dawét ro dob librowe listanan bé de étéw gégédot bé umule magufusa nibérén so bero dob ranawe aféy. 
\c 21  
\s1 I de mantu 
\p  
\v 1 Tidéw béno, énggito guy mantuwe laway brab mantuwe fantad. Ménalfa i tafaye de loo soy dogote.  
\v 2 Atin énggito guy mékétéfuwe ingéd, sani mantuwe Jerusalem, ménlus tidéw dob lawayo tidéw dob Tuluse. Téménafay maak témérima libun kéménégal fiyo inok balaké noy témérimawe lagéy.  
\v 3 Atin énggélingoo kuy métanuge béréh tidéw dob saray méguléwe ni mano, “Béleewe ni bati i Tuluse sétifon bé de kéilawan. Bati dob berowe atin beroy de étéwén. Beeney dumo ruwe atin méngintulus ro dob Beene.  
\v 4 Atin kédané noy de tete dob de fédéw ro inok éndaén kémérew ro. Atin éndaén i méléhu taloo no rémuung taloo no démawét non ménkédanén i de éntingayén do tafayén.” 
\p  
\v 5 Tidéw béno, ménbéréh i ménsare dob saray Tuluse mano, “Béleewe ni, féantuné kuy kéluhanane.” Atin ménbéréh dob begéne mano, “Sulatém i ni non toow i ni kébéréh brab gésarigon.”  
\v 6 Atin ménbéréh man mano, “Méntumanén. I Begéne Alfa brab Omega, sani féganayane brab tamanane. Iray gu dob de térumén do étéw i wayége énda i bayadén tidéw dob séfute wayég miray bé umule magufusa.  
\v 7 I de étéw ténabana roy Satanase, waléyu Tulus ro atin waléy ro do nga gu.  
\v 8 Endob i de étéw do talaw brab do ménwaléy sébanil Begén brab de réménigo do mékérésik brab do ménméléhu brab do béliyan brab do ménéngadaf do kéninontow brab do téménugi, géangéy ro dob ranawe aféy brab asuprewe, sani géruwowe kéléhu.” 
\b  
\p  
\v 9 Atin i ségétéwe bé de fitéw gétéw do télaki ménuwit do fitéw timan do biléw bé de géfuray do fégédusa, ménangéy dob begéne brab ménbéréh mano, “Enggon, fégito gu beem i témérimawe libun, sani mawage bé Natiwe Bili-bili.”  
\v 10 Tidéw béno, i Rémogor i Tuluse fénémanduo no begén atin nuwit i télakiwe ni begén mangéy dob uruk i gérotore tuduk. Atin fénténgténgén begén i ingéde Jerusalem, sani mékétéfuwe ingéd, bé lala ne mélus tidéw dob lawayo tidéw dob Tuluse.  
\v 11 Sémélinang i ni ingéd non diyo i barakatane Tulus. Sémélinang loo bé balilagae batéw féndawét haspe toow fo métiyéw maak féngalungon.  
\v 12 Atin wén i gérotore diding fénggélangkat bé ni ingéd. Atin folo bra ruwo timan i béngawa nuwe. Atin folo bra ruwo gétéw i télakiwe mantay bé de béngawa no. Atin ménsulat dob de fintuén i dawét i de folo bra ruwo triboy de Judio.  
\v 13 Atin téléw timan i fintue dob séngae sébaan bé de fot timan diding. Téléw i fingée de sébangan, atin téléw soy fingée de déligdigan. Atin téléw soy fingée de tégénon, brab téléw soy fingée de élédon.  
\v 14 Atin i de diding i ni ingéd rénigo dob rotor i foloe bra ruwo batéw. Atin diyo ménsulat i dawét i foloe bra ruwo do apostol i Natiwe Bili-bili. 
\p  
\v 15 Atin i télakiwe, sani ménbéréhe dob begéne, wén i bélowone fégétémbu no inok témbuné noy ni ingéd brab de béngawa no, brab de didingén fénggélangkat de.  
\v 16 Atin i ni ingéd ségiléw foy kédakél i kébuka ne bé kédakél i kétaaha nuwe. Non i télakiwe ni ténémbu noy ingéde ni bé bélowone fégétémbu no. Atin ruwo ngibu bra fot ratuh gékilometroy kétaah ne loo soy kébuka ne loo soy kégérotor ne.  
\v 17 Atin ténémbuy télakiwe ni soy didinge, atin ném folo gémitroy kégérotor ne dob kétémbuy kéilawane de, been i niy nusar i télakiwe ni.  
\v 18 Bélowon i ni ingéd toow fo métiyéw maak féngalungon, atin déniding haspe.  
\v 19 Atin wén i de toow fo balilaga do batéw fénfiyo bé de batéw féntindégon bé de diding ni. I sunguwe de fénfiyo bé haspewe, atin i géruwowe de bé safirowe, atin i gétéléwe de bé kalsedoniawe, atin i gééfote de bé esmeraldawe.  
\v 20 I gélimowe de bé onise, i généme de bé kornalinawe, i géfitéwe de bé krisolitowe, i géwaléwe de bé berile, i gésiyowe de bé topasyowe, i géfoloe de bé krisaprasowe, i géfoloe de bra sébaan bé hasintowe, atin i géfoloe de bra ruwo bé amatistawe.  
\v 21 Folo bra ruwo timan do perlas i fénggérigowe bé de ni do folo bra ruwo timan fintu. Sénga sébaan fintu, sébaan so perlas i fénggérigowe de. Atin bélowon i aguwone dob ni ingéd métiyéw maak féngalungon. 
\p  
\v 22 Enda gito guy lawi i Tuluse dob ni ingéd non dob séngae gonon, i kéluhanay de étéw féngadafé roy barakatane Kadnan Tulus brab Natiwe Bili-bili.  
\v 23 Atin i ni ingéd, éndaén kailanga noy réndaw i térésange taloo no térésang kélungonon. Non réméndaw i barakatane Tuluse funa no géfékaya. Atin i Natiwe Bili-bili maak solo.  
\v 24 Atin i de étéw dob duniyae ni, gégito ro sabaf bé ni réndaw. Atin i de datu dob duniyae ni, uwité roy kékawasa ruwe mahur dob ni ingéd.  
\v 25 Atin i de béngawan dob ni ingéd, méungka ro sénga tékélid. Enda méfintuén non énda i kélungonon diyo.  
\v 26 Atin i de fiyo do éntingayén brab kékawasay kéluhanay de ingéd, féahurén dob ni ingéd.  
\v 27 Endob énda i tete géahur de, taloo no do tugién do étéw taloo no do étéw do mékémalay de rigoné ro. I de géahur saén dob ni ingéd, beroy de étéw ménlistay de dawét ro dob libroy Natiwe Bili-bili listanan bé de étéw gégédot bé umule magufusa. 
\c 22  
\p  
\v 1 Atin i télakiwe ni, fénggito no begén i dakéle wayég miray bé umule magufusa. Sémélinang maak kristal. Tidéw i ni wayég dob saray Tuluse brab Natiwe Bili-bili.  
\v 2 Atin mangéy dob kérara i aguwone dob ni ingéd. Atin wén i dakéle kayéw miray umul dob doror i wayége ni sébala-bala. Mégonok folo bra ruwo gule sénga ségébélintuwa. Ségule mégonok sénga ségétérésang kélungonon. Atin i de dau ro fégéuwa bé de étéw dob duniyae.  
\v 3 Atin énda i éntingayén mémula bé Tuluse dob ni ingéd. 
\p Atin i de saray Tuluse brab Natiwe Bili-bili diyo dob ni ingéd.  
\v 4 Atin gito roy falas ne atin dob de rangih ro ménsulat i dawét ne.  
\v 5 Atin éndaén i kélungonon, mélaw éndaén kailanga roy soloe taloo no térésang non i Kadnane Tulus, Beeney solo ruwe. Atin méguléw ro taman sa taman. 
\p  
\v 6 Tidéw béno, ménbéréh i télakiwe dob begéne mano, “Toow i ni kébéréh énggélingoo mo brab gésarigon. Atin i Kadnane Tulus, sani miraye bé Rémogor ne dob de étéw sénarigo no muret bé kébéréh ne, sénuguén i télakiwe ni inok fégito no dob de sugu-sugué noy atiy mérigowe énda mérugayén tidéw béni.” 
\p  
\v 7 Atin bang Jesuse, “Séfuleu énda mérugayén tidéw béni! Moror i de étéw modor bé de kébéréh fénggétiga ku begom dob ni libro.” 
\p  
\v 8 Atin i begéne Juan. Enggélingoo ku brab énggito guy de ni. Atin amun énggilid énggélingoo ku brab énggito gu, méntédunsumu dob adafay télakiwe ni ménféténgténg begén bé de ni, inok féngadafé ku.  
\v 9 Endob ménbéréh dob begéne mano, “Kago féngadafén begén. Non i begéne dumo mo so sugu-suguéy Tuluse, beroy kéluhanay de dumo mo sénarigoy Tuluse muret, brab de modor bé de kébéréh dob ni libro. Féngadafém saén i Tuluse.”  
\v 10 Atin ménbéréh man dob begéne mano, “Kago bunéyén i de ni kébéréh fénggétiga ku beem dob ni libro. Non gédétén métuman i kéluhanay de ni.  
\v 11 I de tete étéw, kailangan fétausé roy de tete rigoné ro. I de mékérésik do étéw, kailangan fétausé roy de mékérésik do rigoné ro. Atin i de fiyo do étéw, kailangan fétausé roy de fiyo rigoné ro. Atin i de étéw rémigo bé kétayay Tuluse, kailangan fétausé ro.” 
\p  
\v 12 Atin bang Jesuse, “Séfuleu énda mérugayén tidéw béni! Atin uwité kuy de baras inok iray gu dob de étéw médait gégédot de sabaf bé de rénigo ro.  
\v 13 I Begéne, Alfa brab Omega, sani féganayane brab tamanane.” 
\p  
\v 14 Moror i de étéw ténumak i de kégal ro inok malinis, sani de étéw ménkédanén i de sala ro, non wén i kuwagib ro mama bé onok i kayéwe miray bé umule magufusa, atin géahur ron dob mantuwe ingéd.  
\v 15 Endob dob liyuy ingéde ni, diyo i de rémigo do mékérésik brab de béliyan brab de rémigo bé de tete kétayay de lowoh ro, brab de méméléhu, brab de méngadaf bé de kéninontow, brab de tugién, brab de rémigo bé békéne toow. 
\p  
\v 16 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Begéney Jesuse, atin fénuwit guy télaki guwe mangéy dob begome inok fégétiga noy de ni dob de munur. Begéney séfu datu Dabide. Begéney géfékayae solo mubod.” 
\p  
\v 17 I Rémogor i Tuluse brab i mawage bé Natiwe Bili-bili, ménbéréh ro maro, “Enggon!” 
\p I kéluhanay de mégélingo bé ni, fatut émbéréh gom “Enggon!” 
\p I kéluhanay de étéw térumén, brab méuyot ro miném, fatut doté roy wayége énda i bayadén miray bé umule magufusa. 
\p  
\v 18 I begéne, Juan, féégété kuy kébéréh guwe dob begome do mégélingo bé ni libro fénggétiga ku begom. Amuk wén i mumanan bé de kébéréh dob ni libro, umanay Tulusey kékérit ne de bé de kékérit ménsulat dob ni libro.  
\v 19 Atin amuk wén i kémédan bé dumoy de kébéréh dob ni libro fénggétiga ku begom, kédanéy Tulusey de kaan baad bé de onok tidéw dob kayéwe miray umul, brab kaane kuwagib bati dob mékétéfuwe ingéd sani de ménsulat dob ni libro. 
\p  
\v 20 Atin i Jesuse, sani ménbéréhe toow i de ni, ménbéréh mano, “Hoo ba, séfuleu énda mérugayén tidéw béni.” 
\p Amen. Enggon, Kadnan Jesus! 
\p  
\v 21 Mégédaw fo toow i Kadnane Jesus begom. Amen.