\id LUK Luke Tiruray Luke 
\h Lukas 
\toc1 I Fiyowe Uret Sénulat Lukase 
\toc2 Lukas 
\toc3 Luk 
\mt2 I Fiyowe Uret Sénulat 
\mt1 Lukase 
\ip Been i niy Fiyowe Uret sénulat Lukase fantag bé Jesu Kristowe. Sénulat Lukasey médoowe bé de mékégaif rénigo Jesuse brab de ténoroén. Fénggito Lukasey Jesuse, sani Nga i Tuluse, ménwaléy kéilawan brab féndawét “Nga i Kéilawane”. I funa Jesuse ménwaléy kéilawan inok fukasé noy de étéw tidéw dob de sala ro. Fukasé noy de étéw bé kéléhu ne dob kruse. 
\ip I Lukase, sani séménulate bé ni Fiyo Uret, ségétéw doktor, mélaw toow fo métilédtéd. Fénénginsaa noy médoowe bé de kuyug Jesus inok gésulata noy de toow fo rénigo Jesuse brab de bénréhén brab ati toowe fo ménrigo dob Beene. Mélaw gétiga tom bé i kéluhanay de sénulat Lukas toow fo toow. Sénulat Lukasey ni Fiyo Uret dob gérotore étéw féndawét Teofilo. 
\c 1  
\p  
\v 1 Teofilo, 
\p Wénén i médoo séménulat fantag bé kéluhanay ménrigowe fantag bé Jesuse dob kérara geye.  
\v 2 Sénulat roy tintuwe ségiléw bé kéuret i de ménuret de betom fantag bé Jesuse, sani de énggégito de tidéw féganay.  
\v 3 Atin fiyon i begéne, toow gu féngganad i kéluhanay de ni ménrigo tidéw féganay. Mélaw fatutu so sémulat bé mékéntaye mangéy dob beeme bé urete fantag bé Jesuse.  
\v 4 Rigoné kuy ni inok gétiga moy toowe bé ténoroe nén beem. 
\s1 I kébéréh i télakiwe fantag bé Juan Bautistawe 
\p  
\v 5 Brab i ni sulaté ku beem tafayén tidéw féganay bé Herod i méguléwe séna dob Judea. Bé béno, wén i ségétéwe lagéy féndawét Sakarias, ménamung dob ségéklasiwe fadi féndawét Abias. I Sakariase ni, wén i bawagén féndawét Elisabet. Tidéw so dob katufua Aarone ségétéw fadi.  
\v 6 Atin i Sakariase brab Elisabete bawagén, métintu ro dob adafay Tuluse. Odoro ro brab tumané roy kéluhanay sugu i Tuluse.  
\v 7 Endob énda i nga ro, non i Elisabete atir, brab do lukés ro nén. 
\p  
\v 8 Amun énggégumah i gaiwe gémalbék i ni ségéklasi fadi féndawét Abias, ménamung soy Sakariase diyo dob lawi i Tuluse beroy de dumo no.  
\v 9 Atin sénbunuto ro loo bé adat ruwe do fadi ké mémili ro ségétéw dumo ro mangéy témuwég dukah dob lawi i Tuluse. Atin Sakarias i ménfémilie.  
\v 10 Amun tuwégé Sakariase nén i dukahe dob lawi i Tuluse, i kéluhanay de ménlimud do méngadaf déménasal ro dob liyuwe.  
\v 11 Tidéw béno, i télakiwe tidéw dob Kadnane méntéfégito téménindég fingé dob kuwonoy ahayane féngadafan tuwégon bé dukahe.  
\v 12 Amun énggito Sakariasey ni, toow fo ménggaif brab ménggilak.  
\v 13 Endob i télakiwe ménbéréh mano, “Kago mégilak Sakarias. Enggélingooy Tulusey kédasal me. Mélaw i bawag me Elisabet géfégénga ségétéw nga lagéy. Atin fédawétém Juan.  
\v 14 Atin waléy go méoror brab méoror soy de médoo étéw ké mumah.  
\v 15 Non waléy moso gérotor dob adafay Tuluse brab énda minémén éntingayén arak mékéolon. Atin énda séna ménfégéngaén, i Rémogor i Tulusey mémanduone de.  
\v 16 Atin sabaf bé kétoro i nga me, médooy de Judio gésénule brab munur bé Kadnane Tulus ro.  
\v 17 Beeney géétahe bé Kadnane brab fémanduoy Rémogor i Tuluse brab iraya no barakat rémigo do mékégaif loo bé rénigo Eliase bé do gétah. Brab beeney émféséulite bé de ménsébanil do lukés bé de nga ro. Brab i de étéw énggésala, gésénule ro sabaf bé kétoro ne, brab méginugut ro dob Tuluse, brab waléy ro man métintu. Atin mélaw waléy médooy étéwe géingat ongot-ongot bé kégégumah i Kadnane,” bang i télakiwe ni. 
\p  
\v 18 Tidéw béno, ménbéréh i Sakariase mano, “Endob ati kégétiga kuwe de ké toow i ni bénréhém? Non i begéne brab bawag guwe toow geyén fo lukés.” 
\p  
\v 19 Séménumbul i télakiwe mano, “Begéney Gabriele, sugu-suguéy Tuluse démoyun dob adafa nuwe. Sénugu i Tuluse begén inok béréhé ku dob beemey ni fiyo uret.  
\v 20 Atin béleewe waléy go émow. Enda gébéréh go taman énda métuman i ni bénréh gu, non énda munur go bé de bénréh gu beem, sani kébéréhe métuman dob gaiwe kétayay Tuluse métuman.” 
\p  
\v 21 Bé béno, i de étéw dob liyuy lawi i Tuluse, ongot-ongoté roy Sakariase ké mésut, brab ménggaif ro de non ménrugay dob bukag i lawi i Tuluse.  
\v 22 Amun ménsut, énda gésébéréhén bero. Atin énggétiga roy wén i méntéfégito de dob bukag i lawi i Tuluse, non séniniyasa no sa bero bé de kémérén, non émowén. 
\p  
\v 23 Amun énggilidén i galbék Sakariase ni dob lawi i Tuluse, ménule.  
\v 24 Enda mérugayén tidéw béno, i bawag ne Elisabet ménwaléy obor. Atin ménbati i Elisabete dob bukag i lawie, énda ménsut-sutén bé ménlimowe gétérésang kélungonon.  
\v 25 Bang Elisabete, “Toow fo mégédaw i Tuluse begén, non géfégéngau. Rénigoy Tulusey ni inok éndaén kémalananu dob de étéw.” 
\s1 I kébéréh i télakiwe fantag bé Jesuse 
\p  
\v 26 Dob gééném ne gétérésang kélungonon bé kéobor Elisabete, sénugu i Tulusey télakiwe féndawét Gabriel mangéy dob sébaane ingéd dob Galilea féndawét Nasaret.  
\v 27 Wén i nuwitén kébéréh fénsamfayén dob ségétéwe kénogon féndawét Maria. I Mariahe ténlaana nén fébawagén dob ségétéwe lagéy féndawét Jose. Beeney séfu i ségétéwe méntélata datu i de Judio féndawét Dabid.  
\v 28 Ménggégumah i télakiwe dob Mariahe brab ménbéréh mano, “Oror go! I Kadnaney dumo muwe, brab niraya no beem dakél bantugan.” 
\p  
\v 29 Toow fo ménbuku i Mariahe bé bénréh i télakiwe ni, brab fénggitungén ké ati atag i ni bénréhén.  
\v 30 Atin ménbéréh man i télakiwe mano, “Kago mégilak, Maria. Been i niy dakéle bantugan niray i Tuluse beem.  
\v 31 Waléy go obor, brab mégénga go ségétéw nga lagéy, atin fédawétém Jesus.  
\v 32 Waléy mébantug lagéy brab i fédawét i de étéw de Nga i Toowe Gérotor Tulus. Féwaléyéy Kadnane Tulus datu ségiléw bé katufua nuwe Dabid.  
\v 33 Waléy datu dob de étéw Israel taman sa taman. I kéféguléw ne énda métamano.” 
\p  
\v 34 Atin ménbéréh i Mariahe dob télakiwe mano, “Endob kénogonu séna, énda i bawag gu, non énda séna ménsétifonu bé mawage begén. Ati kéfingé-fingé i ni mérigo?” 
\p  
\v 35 Séménumbul i télakiwe mano, “I Rémogor i Tuluse mangéy dob beeme brab i barakat i Tuluse dob beeme. Been i niy funay mékétéfuwe nga fédawétén Nga i Tuluse.  
\v 36 Fégitungém i Elisabete samungém. Bénréh i de étéw éndaén kun fakayén géfégénga, non toowén fo lukés. Endob fiyon fo ké loo bé nan, mén-énémén gétérésang kélungonon obor.  
\v 37 Non gérigonoy Tulusey kéluhanay éntingayéne.” 
\p  
\v 38 Atin bang Mariahe, “Begéney sugu-suguéy Tuluse. Mérigo dam i ni kéluhanan loo bé bénréh manan.” Tidéw béno, méntékédan i télakiwe. 
\s1 Ténukaw Mariahey Elisabete 
\p  
\v 39 Tidéw béno, i Mariahe ménagayas ménagéw ménangéy dob sébaane ingéd dob de tuduk dob de sakuf Juda.  
\v 40 Ménangéy dob lawi Sakariase brab ténukawén i Elisabete.  
\v 41 Amun i Elisabete énggélingoo noy béréh Mariahe sémégifa, i ngae dob ésur ne énggékédu, atin i Rémogor i Tuluse fénémanduo noy Elisabete.  
\v 42 Amun toow fo méoror i Elisabete, méntanug i kébéréh ne mano, “Bé kéluhanay de libun, toow fo fénfiyoy Tuluse beem, brab toow so fo féfiyoné noy ngae oboré mo.  
\v 43 Endob mégaifu non begéne soy fénfiyoy Tuluse, non i idéng i Kadna kuwe nangéyén ténukaw begén ségétéw gérifantad.  
\v 44 Gétiga kuy de ni non amun énggélingoo kuy béréh me sémégifa, i ngae dob ésur guwe ni énggékédu bé kéoror ne.  
\v 45 Féfiyonéy Kadnane damén beem non nunuro mo métuman i kébéréh ne.” 
\p  
\v 46 Tidéw béno, ménbéréh i Mariahe mano, “Dayéwéy rémogor guwey Kadnane,  
\v 47 brab toow fo méororu fantag bé Tuluse sani Mémukase begén.  
\v 48 Non fénggétédémén begén ségétéw térifantad sugu-sugué no. Tidéw béleewe tabaréy de étéw begén fénggédawan.  
\v 49 Non i barakatane Tulus rénigo noy mékégaife dob begéne. Mékétéfuy dawét ne.  
\v 50 Tidéw féganay taman béleewe, toow fo mégédaw bé de étéw mégadatan de.  
\v 51 Rénigo noy de mékégaif galbék bé barakat ne. I de étéw téfégérotor, bigodoyéy Tuluse bero inok énda mégulit i de tete bantak ro.  
\v 52 Kédané noy de datu dob de gono ro, brab fégérotoré noy de étéw térifantad.  
\v 53 I de méskinan fégédét dob Tuluse, fébésoré no bero bé de fiyo. Endob i de kawasa énda fégédétén dob Beene, énda i iray i Tuluse bero.  
\v 54-55 Ténabanga no betom do étéwén do Judio, non gétédémo noy fasad ne dob katufua tome Abraham bé mégédaw de brab kéluhanay de séfuén taman sa taman,” bang Mariahe. 
\p  
\v 56 Tidéw béno, ménbati i Mariahe dob ro Elisabete téléw gétérésang kélungonon, atin béno na ménule. 
\s1 I kéumah Juan Bautistawe 
\p  
\v 57 Atin amun énggumahén i gaiwe kéumahan i Elisabete, ménggénga ségétéw nga lagéy.  
\v 58 I de dumo no ségédét brab do samungén, énggélingoo ro toow fo mégédaw i Tuluse de, atin mélaw kéluhana ro ménoror. 
\p  
\v 59 Atin amun waléwén gétérésangan i ngae ni, ténuma roy adat i de Judio, mélaw ténuli ro. Atin sébéréh-béréh i de étéw bé fédawétén Sakarias, ségiléw bé dawét i boh ne.  
\v 60 Endob ménbéréh i idéng ne mano, “Békén Sakarias i dawét ne. Fédawété tom Juan.” 
\p  
\v 61 Tidéw béno, séménumbul ro maro, “Endob énda i dumo no bé nan dawét.”  
\v 62 Tidéw béno, séniniyasa roy boh ne non énda gégélingoén. Fénénginsaa ro ké ati dawét i ngae kétaya no fédawét de. 
\p  
\v 63 Atin ménongot i Sakariase sulatan brab sénulatén, “I dawét ne Juan.” Tidéw béno ménggaif i de étéw.  
\v 64 Sonom béno, énggébéréh i Sakariase, atin méngganay démayéw bé Tuluse.  
\v 65 I de dumo ro ségédét toow ro fo ménggaif. Brab i urete fantag bé ni ménrigo, ménlégéb dob kéluhanay de ingéd dob de tuduk sakuf i Judeawe.  
\v 66 Atin i kéluhanay énggégélingoe bé ni uret fégitungé ro brab ménénginsa ro maro, “Ati keeyén i kéwaléyoy ni nga?” Non gétiga ro Kadnan i mémanduone de. 
\p  
\v 67 Atin i boh ne Sakarias fénémanduoy Rémogor i Tuluse, mélaw ménuret bé kébéréh i Tuluse mano,  
\v 68 “Dayéwé tom i Tuluse Kadna tom do Judio, non énggégumahén inok maun émfésagad bé de étéwén.  
\v 69 Niraya no betom barakatan Mémukas tidéw dob de séfu i sugu-sugué nuwe Datu Dabid.  
\v 70 Been i Mémukase bénréh i de sénarigo no muret bé de kébéréhén bé do gétah.  
\v 71 Réménigo fasadén dob betome bé sugué no dob betomey Mémukase inok témaban tom bé de sébanil betom brab de mérarék betom.  
\v 72 Bé késugu ne de, ténuma noy fasad ne mégédaw bé de katufua tom. Mélaw gétédémo noy fasad ne,  
\v 73 ténlaa no bé katufua tome Abraham,  
\v 74 bé fukasé no betom dob de sébanil betom inok rigoné tom i kétaya nuwe, énda i gilak tom.  
\v 75 Atin fakay tom méngintulus bé toowe brab fiyowe dob adafa nuwe sénga fuweh taman méuyag tom.”  
\v 76 Tidéw béno, bénréh Sakariase dob nga ne mano, “I beeme nga gu fédawétén go sarigon muret bé kébéréh i Toowe Fo Gérotor Tulus. Métah go bé Kadnane inok tafayé moy aguwo nuwe.  
\v 77 Embéréh go dob de étéw bé méfukas ro bé kéfésagad i Tuluse bero.  
\v 78 Non toow fo mégédaw i Tuluse betom. I kéfukas ne betom ségiléw bé réndaw i térésange dob sébangane.  
\v 79 Non i kégédaw i Kadnane betom do étéw mégilak méléhu, ségiléw bé kéréndaw i térésange dob délémone, inok fémanduo no betom dob aguwone énda i bukuén de.” Been i bénréh Sakariase. 
\p  
\v 80 Atin i ngae ni ménruk émbagér brab ménwaléy métintu. Atin amun dakélén, ménbati dob sébaane gonon énda i étéw de bati, taman bé gaiwe ménuret dob de étéw Judio. 
\c 2  
\s1 I kéumah Jesuse 
\p  
\v 1 Dob de gai bé béno, wén i ségétéwe méngguléw dob Roma féndawét Augusto. Méniray sugu dob kéluhanay de étéw félista ro inok iraya ro buwis.  
\v 2 Been i niy sunguwe kéfélista bé de étéw, atin ménrigoy ni amun Kireniowey méguléwe dob Siria.  
\v 3 Atin mélaw i kéluhanay étéwe ménule ménangéy dob de karo ingéd, sani de gonoy de katufua ro, inok émfélista ro. 
\p  
\v 4 Mélaw i Josehe ménagéw tidéw Nasaret sakuf i dakéle ingéd Galilea, mangéy dob ingéd ne féndawét Betlehem sakuf i dakéle ingéd Judea. I Betleheme ni, been i niy ingéde numahay méntélatae Datu Dabid. Ménangéy diyo i Josehe non beeney séfu Dabide.  
\v 5 Ménangéy diyo bero Mariahe ténlaana no bawagé no moso. Bé béno gai, gédétén kéumahan i Mariahe.  
\v 6 Amun diyo ron dob Betlehem, ménggégumah i gaiy kékéumaha nuwe.  
\v 7 Endob éndaén i gono ro dob de lawi kay de kana diyo. Mélaw ménangéy ro dob kayab i de ayam. Atin diyo ménkéumahan i Mariahe bé ngae lagéy sungu ngaén. Atin bénausén bé de safut brab féndiyoén dob amaay de ayam. 
\p  
\v 8 Bé no so kélungonon, énda mérayuén tidéw diyo wén i do témalima bé de bili-bili dob de fétabtaban.  
\v 9 I télakiwe tidéw dob Kadnane méntéfégito dob berowe. Brab i géfékayae réndaw tidéw dob Kadnane réménéndaw dob berowe. Toow ro fo ménggilak.  
\v 10 Endob ménbéréh i télakiwe mano, “Kagom mégilak. Wén i fiyowe uret gu funay kéluhanay étéwe méoror.  
\v 11 Béleewe ni, i Mémukase begom ménumah dob Betlehem. Been i Kristowe Kadnan.  
\v 12 Gito gom bénaus bé de safut, fén-iro dob amaay de ayam. Been i nan i funa kome gétigan bé uret guwe ni toow.” 
\p  
\v 13 Atin bé béno so, méntékow méntéfégitoy de médoo dumo no télaki brab kémanta ro dayéwé roy Tuluse maro,  
\v 14 “I kéluhanay de étéw damén démayéw bé Tuluse diyo dob toowe fo gérotor laway. Irayén damén i fiyowe kébati énda i bukuén de, loo bé fasad ne dob de étéw dob duniyae ni mésuwat i Tuluse bero.” 
\p  
\v 15 Amun ménséfule i de télaki mangéy dob lawayo, ménsébéréh-béréh i de témalima bé de bili-bili maro, “Fénggétigay Kadnane betom i fantage bé ménrigowe dob ingéde Betlehem. Magéw tom angéyé tom téngténgén.” 
\p  
\v 16 Mélaw ménagayas ro magéw brab énggito roy Mariahe brab Josehe brab énggito roy klohe nga fén-iro dob amaay de ayam.  
\v 17 Amun énggito ro, bénréh ro dob Mariahe brab Josehey kébéréh i télakiwe fantag bé ni kloh nga.  
\v 18 Atin nuret i de témalima bé de bili-bili dob de ségiyo étéw gébalaka ro, atin ménggaif i kéluhanay énggégélingoe de.  
\v 19 Enggétédémo Mariahey kéluhanay ni ménrigo brab sénga tékélid fégitungé no.  
\v 20 I de témalima bé de bili-bili ménséfule ro kémanta dayéwé roy Tuluse, non bé de énggito ro brab de énggélingoo ro. Ménrigoy kéluhanane loo bé kébéréh i télakiwe de bero. 
\p  
\v 21 Amun énggégumah i géwaléwe gétérésangan, i ngae ni ténuli, brab niraya ro dawét Jesus, sani dawéte niray i télakiwe de bé énda séna obor i Mariahe de. 
\p  
\v 22 Amun énggégumah i gaiwe bé kétuma ruwe bé sugu Moisese fantag bé kéfélinise dob adafay Tuluse amun mégénga, i Josehe brab Mariahe nuwit roy ngae ni dob lawi i Tuluse dob ingéde Jerusalem.  
\v 23-24 Atin i Mariahe brab Josehe téménulak ro loo bé ménsulate dob Kukumay Tuluse ruwo timan lémugén inok félinis i Mariahe dob adafay Tuluse. I funa ruwe ménuwit bé ngae ni inok odoro roy ménsulate dob Kukumay Tuluse mano, “Fatut iray dob Kadnaney sunguwe nga lagéy.” 
\p  
\v 25 Bé béno so, wén i ségétéwe lukés lagéy dob Jerusalem féndawét Simeon. Ségétéw métintu étéw brab toow fo modor bé kukumay Tuluse. Atin sénga tékélid ongot-ongoté noy kéfukase bé de Judio. Brab i Simeone ni sénga tékélid fémanduoy Rémogor i Tuluse.  
\v 26 Fénggétigay Rémogor i Tuluse de bé énda méléhuén taman énda gito noy Kristowe, sani fénasad i Kadnane sugué no Mémukas.  
\v 27 Fénémanduoy Rémogor i Tulusey Simeone mangéy dob lawi i Tuluse bé kéuwit i de lukés Jesus de inok rigoné roy adate dob Ménsulate Kébéréh i Tuluse.  
\v 28 Tidéw béno, éndot Simeoney Jesuse brab sénfifi no brab ménfésalamat bé Tuluse mano,  
\v 29 “Barakatan Kadnan, ténuma moy fasad me begén, brab fakayén méléhuu.  
\v 30 Non énggito gun i Mémukase sénuguém,  
\v 31 sani ténafay me inok i kéluhanay de étéw gito ro.  
\v 32 Ségétéw maak solo réméndaw dob de étéw békén Judio inok fégétiga no beroy fantag bé Beeme. Brab Been i funay de étéw démayéw so begey do Judio.” 
\p  
\v 33 Tidéw béno, ménggaif i de lukés Jesus bé ni kébéréh Simeone fantag bé Jesuse.  
\v 34-35 Atin déménasal i Simeone dob Tuluse inok féfiyoné no bero, brab bénréhén dob Mariahe idéng Jesuse mano, “I ni nga fénémili i Tuluse émféingat bé de étéw dini dob Israel inok i itungay médoowe émfayag. Médooy de étéw mika bé nga me ni moso, brab funa mo tete i fédéw me. Endob mékukum i de énda de munur, brab méfukas i de munur de.” Been i niy bénréh Simeone. 
\p  
\v 36 Atin wén soy ségétéwe libun muret bé kébéréh i Tuluse, féndawét Anah, nga Fanuel tidéw dob katufua ro Asere. Toowén fo lukés brab ménsétifon bé bawag ne fitéw gébélintuwa tidéw fanay ménsébawag ro.  
\v 37 Endob ménbaléw taman waléw folo bra éfot gébélintuwa i kélukés ne. Brab énda fo méntékéda no dob lawi i Tuluse non fuweh na kélungonon i kéféngadaf ne démasal brab fuwasa.  
\v 38 Atin amun diyo sénay lukés Jesuse dob lawi i Tuluse, énggégumah i ni lukés libun. Sonom béno, ménfésalamat dob Tuluso, atin nuretén i fantage bé Jesuse bé Beeney ongot-ongoté ruwe tidéw dob Tuluse. Nuretén dob de étéw diyo dob Jerusalem ongot-ongoté ro soy kéfukase bero. 
\p  
\v 39 Atin i Josehe brab Mariahe, amun énggéodoro ron i kéluhanay sénugue dob Kukumay Tuluse, ménule ro mangéy dob Nasaret dob sakuf i Galileawe.  
\v 40 Atin ménruk i ngae ni, brab ménwaléy émbagér brab toow fo métilédtéd. Atin toow fo mégédaw i Tuluse de. 
\s1 I Jesuse beroy de maistéro 
\p  
\v 41 Sénga bélintuwa i idéng Jesuse brab boh ne mangéy Jerusalem inok mamung ro kanduli féndawét “Témara”.  
\v 42 Amun folo bra ruwo gébélintuwa i idad Jesuse, ménodor bero, loo bé adat i de Judio.  
\v 43 Amun gilid i kékanduli ruwe, i de lukés Jesus ménule ro tidéw Jerusalem. Enda gétiga ro de ké méntéféled i Jesuse.  
\v 44 Maro ké ménodor so bé kédoono ruwe ménule. Amun ménségétérésangan ron magéw, sénléd roy Jesuse dob de samung ro brab dob de dumo ro.  
\v 45 Endob énda énggito ré de. Mélaw dob géruwowe de gai, ménséfule ro mangéy Jerusalem sélédé ro.  
\v 46 Dob gétéléw ne gétérésangan, énggito ro dob lawi i Tuluse. Ménsar beroy de maistéroy de Judio, fégélingoé no bero brab fénginsaa no bero.  
\v 47 I kéluhanay de mégélingo de, ménggaif ro bé de fiyo fénginsaé no brab de katabuwan késumbulén.  
\v 48 Atin i de lukés Jesus ménggaif ro bé kégito ruwe de diyo. I idéng ne ménsébéréh de mano, “Jesus, i boh me brab begéne ménbuku gey fantag bé Beeme. Méntaluwan gey séméléd Beem. Sédék rénigo moy ni?” 
\p  
\v 49 Endob séménumbul i Jesuse mano, “Enda kailanga no sélédé kom Begén. Gétiga kom damén ay niwu dob lawi i Boh guwe.”  
\v 50 Endob i de lukés Jesus énda énggésobuto roy atag i bénréh Jesuse. 
\p  
\v 51 Tidéw béno, ménodor i Jesuse mule bé de lukésén mangéy Nasaret, brab nunuro no bero bé kéluhanay rigoné nuwe ula-ula. Enggétédémoy idéng ney kéluhanay de ni, atin sénga tékélid fégitungé no.  
\v 52 Amun ménruk i Jesuse, ménwaléy émbagér brab métilédtéd. Atin kéluhanay de étéw méuyot ré de, brab i Tuluse toow fo ménoror de. 
\c 3  
\s1 I kéuret Juan Bautistawe 
\p  
\v 1 Dob géfolo ne bra limo gébélintuwa bé kéféguléw Tiberiowe, atin Ponsio Pilato sénay méguléwe bé Judeawe, brab Herod i méguléwe bé Galileawe, brab i Filipiwe dumo no sétiman idéng i méguléwe bé Itureawe brab Trakanite, brab Lisaniasey méguléwe bé Abiliniawe,  
\v 2 atin i de toow do gérotor fadi ro Anas brab Kaifas dob Jerusalem, ménsébéréh i Tuluse bé Juane nga Sakarias. Bé béno gai, ménbati i Juane dob gonone énda i étéw de bati.  
\v 3 I kéluhanay de ingéd gédét dob wayége Jordan sénugudo no muret mano, “Kailanga kom gésénule bé de sala gom brab fébautis gom. Atin fésagaday Tuluse begom.”  
\v 4 I rénigo Juane diyo loo bé sénulat i méntélatae sénarigoy Tuluse muret féndawét Isaias mano, “Wén i ségétéwe mékes dob gonone énda i étéw de bati mano, ‘Tafay gom i aguwoy Kadnane. Fééntang gom i aguwo nuwe.  
\v 5 Tamfurén i kéluhanay de géléna, brab fédatarén i kéluhanay de tuduk brab do buntud fédatarén, brab féntangén i de aguwon bingkug, brab i de kémérih fédosoén.  
\v 6 Brab i kéluhanay de étéw gégito bé Mémukase tidéw dob Tuluso.’ ” 
\p  
\v 7 Atin médooy étéwe ménangéy dob Juane inok fébautis ro. Endob i Juane ménbéréh mano, “I begome maak do ulé gom non tete i de rigoné kom. Sedek mangéy gom dini? Enda géféraréy gom tidéw dob kékukum i Tuluse ké fébautis gom saén.  
\v 8 Buluk toow gomén gésénule bé de sala gom, féténgténg gom i de fiyo ula-ulané kom. Atin kagom fégitungén i Tuluse fukasé no begom dob de sala gom sabaf bé begom i de séfu Abraham. Béréhé ku begom, fakay géféwaléy i Tuluse séfu Abrahame tidéw dob de batéw.  
\v 9 Béleewe ni, gédétén i kékukum i Tuluse bé de tete étéw. Ségiléw bé falakule méntafayén ménténa dob darir i kayéwe inok i de kayéw énda mégonok ro fiyo, tuwongén atin ibérén dob aféye inok métuwég.” 
\p  
\v 10 Atin i de médoo étéw fénénginsa ro dob beene maro, “Ati fatute rigoné key?” 
\p  
\v 11 Atin séménumbul i Juane mano, “Ati wéne ruwo lafin kégalén, fatut iraya noy éndae de. Brab ati wéne amaé no, fatut témukid de so.” 
\p  
\v 12 Enggégumah soy de kémubra buwis inok fébautis ro. Atin ménbéréh ro maro, “Maistéro, ati fatute rigoné key?” 
\p  
\v 13 Séménumbul i Juane mano, “Amuk kémubra gom, kagom lifulén i de étéw. Yamula édot gom saén i katabuwane.” 
\p  
\v 14 Atin i de sundalo ménénginsa ro so dob beene maro, “I begeye, ati fatute rigoné key?” 
\p Atin séménumbul i Juane mano, “Kagomén médot kurta fénagéw dob kéfégése. Taloo no témébo gom bé békéne toow. Kasukudan gomén bé sukay gome.” 
\p  
\v 15 Atin i de médoo étéw amun énggélingoo roy kétoro Juane, kémarang ro brab mégitung ro ké beeney Kristowe ménggumah dob duniyae.  
\v 16 Mélaw i Juane ménbéréh dob bero mano, “I begéne, bautiso ku begom bé wayége, éndob wén nay gégumahe mas na gérotor begén. Fiyon foy ikét i safatos ne, énda métororu de mukoh. Brab bautiso no begom bé Rémogor i Tuluse brab aféy.  
\v 17 Féganané noy de fiyo étéw bé de tete étéw ségiléw bé ségétéwe métof. I fégéétof ne diyo dob kémér ne inok fégéétofén bé énrek ne brab fégétimuén bé faréye dob kiwot ne. Brab i de ukofén tuwégé no dob aféye énda émfandaén.” 
\p  
\v 18 Brab wén soy médoowe gékélasi kéuret Juane bé de étéw fantag bé Fiyowe Uret. 
\p  
\v 19-22 Amun médooy de étéw ménbautisén, i Jesuse bénautis Juane so. Amun ménbautis i Jesuse, déménasal, brab i lala ne démasal, ménungka i lawaye. Atin i Rémogor i Tuluse ménlus maak marafati brab méntérimféna dob Jesuse. Atin wén i ménbéréhe tidéw dob lawayo mano, “Beem i Nga guwe. Toow fo kégédawa ku brab késuwata ku.” 
\p Atin i Herode datu, dénowoy Juane fantag bé Herodiyase lénamfaén bawag i dumo nuwe sétiman idéng brab fantag bé de médoo na do tete rénigo Herode. Tidéw béno, numana no nay sala ne bé kéféférisu nuwe bé Juane. 
\s1 I de katufua Jesus 
\p  
\v 23 Bé kéféganay Jesuse bé galbék ne, téléw folo gébélintuwa i kélukés ne. Brab i de étéw maro ké Jesusey nga Josehe. Been i nga Elihe.  
\v 24 Been i nga Batate. Been i nga Lebihe. Been i nga Melkihe. Been i nga Janahe. Been i nga Josehe.  
\v 25 Been i nga Matatiase. Been i nga Amose. Been i nga Nahume. Been i nga Eslihe. Been i nga Nagehe.  
\v 26 Been i nga Maate. Been i nga Matatiase. Been i nga Semeihe. Been i nga Josehe. Been i nga Judahe.  
\v 27 Been i nga Joanahe. Been i nga Resahe. Been i nga Sorababele. Been i nga Salatiele. Been i nga Nerihe.  
\v 28 Been i nga Melkihe. Been i nga Adie. Been i nga Kosame. Been i nga Elmodame. Been i nga Ere.  
\v 29 Been i nga Josuehe. Been i nga Eliesere. Been i nga Jorime. Been i nga Matate. Been i nga Lebihe.  
\v 30 Been i nga Simeone. Been i nga Judahe. Been i nga Josehe. Been i nga Jonane. Been i nga Eliakime.  
\v 31 Been i nga Meleawe. Been i nga Mainane. Been i nga Matatawe. Been i nga Natane. Been i nga Dabide.  
\v 32 Been i nga Jessehe. Been i nga Obede. Been i nga Boose. Been i nga Salmone. Been i nga Naasone.  
\v 33 Been i nga Aminadabe. Been i nga Admine. Been i nga Arniwe. Been i nga Esrome. Been i nga Farese. Been i nga Judahe.  
\v 34 Been i nga Jakobe. Been i nga Isake. Been i nga Abrahame. Been i nga Tarehe. Been i nga Nakore.  
\v 35 Been i nga Seruge. Been i nga Ragauwe. Been i nga Pelege. Been i nga Hebere. Been i nga Salae.  
\v 36 Been i nga Kainane. Been i nga Arfakade. Been i nga Seme. Been i nga Noehe. Been i nga Lameke.  
\v 37 Been i nga Matuseleme. Been i nga Enoke. Been i nga Jarede. Been i nga Mahalaleele. Been i nga Kainane.  
\v 38 Been i nga Enoke. Been i nga Sete. Been i nga Adame. Been i nga i Tuluse. 
\c 4  
\s1 Ténéngkad Satanasey Jesuse 
\p  
\v 1 Atin i Jesuse fénémanduoy Rémogor i Tuluse, ménule tidéw dob wayége Jordan, brab fénanangguwit i Rémogor i Tuluse mangéy dob de gonon énda i étéw de bati.  
\v 2 Amun diyoén i Jesuse, ménggégumah i odoroy de saitan féndawét Satanas inok téngkade noy Jesuse rémigo tete. I kérugay i ni éfot folo gétérésangan. Bé do no gai, énda ménama i Jesuse, atin toow fo ménlayaf. 
\p  
\v 3 Ménggégumah i Satanase dob Beene brab ménbéréh mano, “Amuk Beemey Nga i Tuluse, féwaléyém amaén i de batéw ni.” 
\p  
\v 4 Endob séménumbul i Jesuse mano, “Wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘Békén amaén saén i funay étéwe méuyag.’ ” 
\p  
\v 5 Tidéw béno, méntékow nuwit Satanasey Jesuse mangéy dob gérotore gonon. Brab fénténgténgén dey kéluhanay de ingéd dob duniyae.  
\v 6 Atin ménbéréh i Satanase mano, “Buluk lingkuwédo mo begén brab féngadafé mo begén, iray gu beem i kéluhanay ature méguléw bé de ni inok médayéw go. Géiraya ku kuwagib i étéwe fémilié ku magatur bé kéluhanay de ni, non begéney wéne atura no bé de ni béleewe.  
\v 7 Lingkuwédonu brab féngadafénu, atin kéluhanay de ni gédoté mo.” 
\p  
\v 8 Endob séménumbul i Jesuse mano, “Wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘Lingkuwéd go saén dob adafay Kadnane Tulusém. Been saén i féngadafé muwe.’ ” 
\p  
\v 9 Tidéw béno, nuwit Satanase mangéy dob ingéde Jerusalem, brab nuwitén mangéy dob toowe gérotor bérungoy lawi i Tuluse. Atin ménsébéréh man bé Jesuse mano, “Amuk Beemey Nga i Tuluse, antéfor go.  
\v 10 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘Suguéy Tulusey de télaki no démiyaga Beem,  
\v 11 brab sakémé ro Beem inok énda émfali go bé de batéw dob fantade, fiyon i de sékéyém.’ ” 
\p  
\v 12 I Jesuse séménumbul mano, “Endob wén soy Ménsulate Kébéréh i Tulus mano, ‘Kago téngkadén i Kadnane Tulusém rémigo bé kétaya muwe rigonén.’ ” 
\p  
\v 13 Atin i Satanas ténéngkadén i Jesuse rémigo tete bé médoowe ségiyo-giyo kéténgkadén de. Endob énda génaga né de. Tidéw béno, ténagakén i Jesuse singkow. 
\s1 I kéféganay i galbék Jesuse dob Galilea 
\p  
\v 14 Tidéw béno, ménséfule i Jesuse mangéy Galilea, brab i barakat i Rémogor i Tuluse dob Beene. Atin i urete fantag bé Jesuse méraan ménlégéb dob de ingéd diyo.  
\v 15 Atin téménoro i Jesuse dob de lawi féngadafan kay de Judio brab kéluhanay de étéw dénayéw ro. 
\p  
\v 16 Tidéw béno, énggégumah i Jesuse dob Nasaret, sani gono nuwe ménruk. Atin bé gaiwe kétérén, ménahur dob lawie féngadafan loo bé adat ne, atin téménindég inok basané noy Ménsulate Kébéréh i Tuluse.  
\v 17 Brab wén i niraye de basanén sénulat i Méntélatae sarigoy Tuluse muret féndawét Isaias, brab amun nukabén, énggébasa na noy ménsulate diyo mano,  
\v 18 “I Rémogor i Tuluse ay ni dob Begéne, non fénémilién Begén inok muret bé Fiyowe Uret dob de méskinan. Sénuguén Begén inok muretu fantag bé kétangéye bé de ménkalabusu, brab émféséfule bé de fiyo kéténgténg i de langafén, brab témabang bé de kéfasangan.  
\v 19 Atin sénuguén Begén muret fantag bé bélintuwae fégétigay Tulusey kégédaw ne bé de kéilawan.” 
\p  
\v 20 Tidéw béno, amun énggilid i kébasa nuwe de, dénili noy ni basanén, atin fénséfuleén dob sugu-suguéne gémalbék dob féngadafane. Atin ménsar i Jesuse inok témoro. Atin ténéngténg i kéluhanay de étéw diyo.  
\v 21 Atin ménbéréh mano, “Bé ni gai, i ni ménsulat méntuman dob adafa kome.” 
\p  
\v 22 Tidéw béno, i kéluhanay de étéw diyo énggédayéwo roy Jesuse, brab ménggaif ro bé kéfiyoy de kébéréhén. Mélaw ménséfénginsa ro maro, “Aw békén bay ni nga Josehe saén?” 
\p  
\v 23 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Béréhé kom sékoy sébaane binuwaya mano, ‘Amuk beemey muwae, uwaém i lowoh me. Non amuk beemey ségétéwe tintu sarigoy Tuluse, rigo moy de mékégaif galbék dini dob kaame ingéd ségiléw bé de rénigo mo kun dob Kafernaum.’ ”  
\v 24 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “I toowe béréhé ku begom, énda i ségétéw sarigoy Tuluse tayakufén dob kaane gonon.  
\v 25 Endob béréhé ku begom i toowe fantag bé gai Eliase. Enda fénrana i Tuluse de bé téléwe gébélintuwa brab éném gétérésang kélungonon. Atin énggégumah i lénggobé dob de ni gonon. Bé béno gai, médooy de baléw do libun Judio.  
\v 26 Endob fiyon ségétéw bé no do baléw dumo tom Judio dob Israel, énda fénfégédét i Tulusey Eliase dob berowe. Yamula sénugu i Tuluse mangéy dob ségétéwe libun baléw békén Judio dob sébaane ingéd féndawét Sarepta dob Sidon.  
\v 27 Loo so bé gai Eliseawe ségétéw so sarigoy Tuluse. Wén i do médoo étéw déméruun fémute bé de dumo tom Judio. Endob énda i ségétéw bero fén-adi-adi saliyu bé ségétéwe étéw békén Judio féndawét Naaman tidéw Siria.”  
\v 28 Atin i de kéluhanay de étéw diyo dob lawie féngadafan toow ro fo ménkérit bé kégélingo ruwe bé ni bénréh Jesuse.  
\v 29 Mélaw dénédél ro taman dob uruk i tuduke diyo, sani féntindégo ro bé karowe ingéd, inok dérié ro damén dob fingase inok mélawu.  
\v 30 Endob ménagéw i Jesuse témara dob kérara ruwe atin méntaus magéw ténagakén bero. 
\s1 Dénédél Jesusey de saitan 
\p  
\v 31 Atin méntaus i Jesuse léménudug mangéy Kafernaum sani sébaane ingéd sakuf i Galileawe. Diyo bé gaiy kétéréne, téménoro dob de étéw dob lawie féngadafan.  
\v 32 Atin éngkéségiyonan i de étéw bé de kétoroén non énda saén ténoroén i kéfégitung i de ségiyo étéw. Yamula ténoroén i kaane kéfégitung.  
\v 33 Atin diyo dob lawie féngadafan, wén i étéwe rénahukoy saitane. Brab ménkes toow fo métanug mano,  
\v 34 “Adéhoyoy! Ati amungé muwe begey, Jesus tidéw Nasaret? Ménangéy go ba dini inok binasané mo begey? Enggétiga key ké ati Beeme. Beem i Mékétéfuwe tidéw dob Tuluse.” 
\p  
\v 35 Endob génlé Jesusey saitane ni mano, “Kago selekén, brab tékédan go.” Sonom béno, ténuwar i saitaney étéwe ni rénahuko no. Atin méntékédan brab énda ménkaid i étéwe ni. 
\p  
\v 36 Atin éngkéségiyonan ro kéluhanan. Brab ménsébéréh-béréh ro maro, “Ati ni kébéréh? Dob kébéréh ne saén wén i barakatén. Sugué noy saitane tékédan atin modor tékédan.”  
\v 37 Atin i urete fantag bé Jesuse ménlégéb dob de kéluhanay de ingéd diyo. 
\s1 Nuwa Jesusey de médoo étéw 
\p  
\v 38 Tidéw béno, méntékédan i Jesuse tidéw dob lawie féngadafan brab ménangéy dob lawi Simone, atin diyo i térima Simone libun déméruun toow fo méduf. Atin nongot roy Jesuse bé uwaé no.  
\v 39 Atin téménindég i Jesuse dob tébing i libune ni, atin féntékéda noy kééduf ne. Sonom béno, ménadi-adiy libune ni. Atin méntek dénuwoto no bero. 
\p  
\v 40 Amun mélédén i térésange, i de médoo do étéw wén i déméruu ro, nuwit ro dob Jesuse inok uwaé no bero. Atin kénuwah Jesuse bero brab ménadi-adi ro kéluhanan.  
\v 41 Fénféraréyén soy médoowe saitan. Brab ménkes ro maro, “Beemey Nga i Tuluse.” Endob génléén bero inok métanék ro, non énggétiga roy Beeney Kristowe. 
\p  
\v 42 Amun géfuwénén, méntékédan i Jesuse ménangéy dob sébaane gonon énda i étéw de bati. Endob i de étéw sélédé ro brab ménangéy ro dob Beene brab nongot ro ké énda damén tagaké no bero.  
\v 43 Endob bénréhén bero mano, “I funa kuwe sénugu mangéy dini inok ureté ku dob de dumo ingéd i Fiyowe Uret fantag bé kéféguléw i Tuluse dob de étéwén. Mélaw fatut ureté ku dob de dumo ingéd.” 
\p  
\v 44 Atin i Jesuse ménagéw ménuret dob de féngadafan dob Judea. 
\c 5  
\s1 Ténawag Jesusey de sungu kuyugén 
\p  
\v 1 Wén i no sébaan fuweh, diyo i Jesuse dob doror i dogote féndawét Genesaret. Ménfégédét i de médoo do étéw sédantélo ro inok mégélingo ro bé kébéréh i Tuluse ureté Jesuse.  
\v 2 Atin i Jesuse énggito noy ruwowe do awang diyo dob doror i dogote. Brab i de gefe de méntéfor ro non urahé roy de fukét ro.  
\v 3 Amun i Jesuse ménda dob sébaane bé de awang ni ka Simon, nongotén bé féangéyé no kloh dob ménaléme de. Brab diyo ménsar ménuret bé kébéréh i Tuluse dob de étéw diyo ménribuk dob doror i dogote. 
\p  
\v 4 Amun énggilid témoro i Jesuse, bénréhén bé Simone mano, “Fékérara tom dob ménaléme de brab lawu gom i da fukét goma nan inok gégédot gom do sédo.” 
\p  
\v 5 Endob i Simone séménumbul mano, “Maistéro, méntérasay gey ségékélungonon brab énda foy énggédot gey de. Endob amun bénréhém, lawué key de fukét gey.”  
\v 6 Amun ménunur ro bé lénawu roy de fukét ro, énggégédot ro toow fo médoo sédo, brab i de fukét ro gédét mékusi.  
\v 7 Tidéw béno, nabit roy de dumo ro dob ségiyowe awang, inok témabang ro médot bé de sédo. Brab amun énggégumah ro, fénéno roy ruwowe timan awang taman gédét ro mééléd.  
\v 8 Amun énggito Simon Pedrowey ni fénrigo Jesuse ula-ula, ménlingkuwéd dob adafa nuwe brab ménbéréh mano, “Kadnan, kago fégédét begén, non ségétéwu étéw ménsala.” 
\p  
\v 9 I funa nuwe énggébéréh loo bé ni non toow fo ménggaif i Simone brab de dumo no bé kédooy de sédo énggédot ro.  
\v 10 Fiyon foy de nga Sebedeo, ro Santiago brab Juan dumo Simone gémalbék, ménggaif ro so. Atin ménbéréh i Jesuse dob Simone mano, “Kago mégilak. Brab éndaén séméléd gom sédo. Tidéw béleewe, fésélédé ku begom étéw inok furay ro so Begén.” 
\p  
\v 11 Amun féndunggu roy de awang ro, fénled roy kéluhanane, atin ménodor ro bé Jesuse. 
\s1 Nuwa Jesusey ségétéwe fémuteén 
\p  
\v 12 Wén i no sébaan fuweh dob sébaane ingéd, énggébalaka Jesusey ségétéwe étéw fémuteén. Atin bé kégito nuwe bé Jesuse, méntédunsum dob fantade brab ménfégédaw-gédaw bé Jesuse mano, “Kadnan, buluk méuyot go, géféadi-adino mo begén.” 
\p  
\v 13 Atin i Jesuse béntérén i kémér ne brab kénuwahén, brab ménbéréh mano, “Méuyotu. Adi-adi go!” Sonom béno, ménkédan i fémute ne brab ménadi-adi.  
\v 14 Atin bénréh Jesuse bé békén ureté no dob ségiyowe étéw brab sénuguén mano, “Ay go dob fadie inok, féténgténgém i ménadi-adi gon. Tidéw béno, tulak go loo bé ménbéréhe dob Kitabé tidéw dob Moisese inok gétigay kéluhanay de étéw ménadi-adi gon.” 
\p  
\v 15 Endob i urete fantag bé Jesuse ménlégéb mangéy mérayu. Mélaw wén i toow fo médoo étéw ménangéy dob Beene inok mégélingo ro bé uret ne brab féuwa ro bé de déruu ro.  
\v 16 Wén i no do gai, i Jesuse ménangéy dob sébaane gonon énda i étéw de bati inok félébu brab démasal diyo. 
\s1 Nuwa Jesusey ségétéwe kimoyén 
\p  
\v 17 Wén i no sébaan fuweh, téménoro i Jesuse. Atin diyo i de odoroy de Judio féndawét Fariseo ménsar beroy de témoro bé kitabe. Tidéw ro dob de sakuf Galilea brab Judea brab tidéw dob ingéde Jerusalem. Atin i barakat i Tuluse méndiyo dob Jesuse inok uwaé noy de déméruun bé de étéw.  
\v 18 Atin énggumah i de étéw ménuwit bé kimoyéne ténanggung ro. Kétaya ro uwitén mahur inok fédiyoé ro dob téngaanga Jesuse.  
\v 19 Endob énda i fiyo kéfélawang ro de, non bé médoowe do étéw. Mélaw ménénik ro dob atéf i lawie. Tidéw béno, ténosongo ro féagéwo ro de témuntun mangéy fantad dob kérara i de étéw dob adafa Jesuse.  
\v 20 Amun énggito Jesusey kéféngintoow ruwe, ménbéréh dob ni étéw kimoyén mano, “Adih, i de salaém ménfésagadén.” 
\p  
\v 21 Tidéw béno, i de Fariseo brab de témoro bé kitabé fénggitung ro maro, “Sedek émbéréh mékémurka i ni étéw? Enda i géfésagad bé de sala ké békén i Tuluse saén!” 
\p  
\v 22 Endob i Jesuse gésobuto noy de itunga ro. Mélaw séménumbul mano, “Sedek séfénginsa gom dob de fédéw gom fantag bé kébéréh guwe?  
\v 23 Toow na fo mélému béréhén, ‘I de salaém ménfésagadén.’ Non énda gito no ké wén i barakat gu de rémigo. Endob toow fo mérégén béréhén, ‘Tindég go brab agéw go.’ Non giton ké wén i barakat gu de rémigo.  
\v 24 Endob féfégétiga ku begom i fantage bé Nga i Kéilawane, sani Begéne. Wén i barakat gu brab kuwagib gu dob duniyae ni émfésagad bé de sala.” Tidéw béno, bénréhén dob kimoyéne mano, “Béréhé ku beem, tindég go brab agéw go uwitém i iroo muwe mule mangéy dob lawi me.” 
\p  
\v 25 Sonom béno, téménindég i kimoyéne ni dob téngaanga ruwe brab ménagéw nuwitén i iroo nuwe brab ménule mangéy dob lawi ne démayéw bé Tuluse.  
\v 26 Atin i kéluhanay de étéw diyo, toow ro fo ménkéségiyonan brab ménggilak ro. Atin dénayéw roy Tuluse maro, “Enggégito tom do mékégaif bé ni gai.” 
\p  
\v 27 Amun énggilidén ni de rénigo Jesus, ménagéw brab énggito noy ségétéwe étéw kémubra buwis féndawét Lebi, ménsar dob de kubranan buwis. Brab ménsébéréh i Jesuse de mano, “Odor go Begén.”  
\v 28 Tidéw béno, i Lebiwe fénledén i kéluhanane brab téménindég ménodor bé Jesuse. 
\p  
\v 29 Atin rénigo Lebiwey sébaane dakél karagiya dob lawi ne. Brab diyo i médoowe do étéw kémubra buwis brab médoo na étéw ménsar mama brab miném bero Jesuse.  
\v 30 Atin i de témoro bé kitabé brab de Fariseo, ménbutég-butég ro brab ménbéréh ro dob de kuyug Jesus maro, “Sedek ménsélawék gom mama bé de kémubra buwis brab de ségiyo tete étéw?” 
\p  
\v 31 Endob séménumbul i Jesuse mano, “I de fiyo kégélowoho no, énda kailanga roy muwae, éndob kailangay de wén déruu no.  
\v 32 Enda ménangéyu dini inok tabaré kuy de métintu étéw. Yamula ménangéyu dini inok tabaré kuy de wén salaén inok gésénule ro.” 
\p  
\v 33 Atin wén i de ménénginsa dob Jesuse maro, “I de kuyug Juan sénga tékélid démasal ro brab fuwasa. Loo so bé de kuyug i de Fariseo. Endob i de kaam do kuyug mama brab miném ro.” 
\p  
\v 34 Endob i Jesuse sénumbulo no bero mano, “Ufama, i de kana dob uyote énda waléy tete i de fédéw ro taman énda tékédan i témérimawe lagéy.  
\v 35 Endob gégumah i gaiwe ké édotén nén i témérimawe lagéy dob berowe, brab been nay no fuwasa ro bé do no gai. Ségiléw so bé de kagén kuyug, non amuk diniwu séna, énda fuwasa ro.” 
\p  
\v 36 Tidéw béno, nuret Jesusey sébaane binuwaya fantag bé sébidanay mantuwe kétoroén brab tafaye kétoro i de Judio. Ménbéréh mano, “Enda i étéw rémiyas bé mantuwe kégal inok fégétabung bé tafaye kégal. Non amuk rigoné no, mésinggula i mantuwe kégal, brab énda fo médait féséréfaén i mantuwe bé tafaye de.  
\v 37 Brab énda i étéw mahur bé mantuwe arak dob tafaye ahuron arak rénigo bé kulit ayame, non mébétus i mantuwe arak dob tafaye ahuron brab mébinasa brab méitis i mantuwe arak.  
\v 38 Endob fatut i mantuwe arak ahurén dob mantuwe kulit fédéngon de.  
\v 39 Brab énda i étéw buluk géiném bé tafaye arak méuyot bé mantuwe de non mano, ‘I tafaye arak mas na fiyo.’ ” 
\c 6  
\s1 Fantag bé gaiy kétéréne 
\p  
\v 1 Wén i no sébaan fuweh gai kétérén, i Jesuse brab de kuyugén téménara ro dob de médoo do faréy. Atin i de kuyugén méndot ro de brab kénugut ro. Tidéw béno, ménama ro.  
\v 2 Endob i de Fariseo diyo ménbéréh ro maro, “Sedek rigoné roy ni, non békén fatut rigonén galbék bé gaiwe kétérén?” 
\p  
\v 3 Séménumbul i Jesuse mano, “Aw énda ba énggébasana kom i rénigo Datu Dabide? Wén i no gai toowén fo mélayaf beroy de sundalo no.  
\v 4 Atin ménahur ro dob lawi i Tuluse brab méndot bé ténulake fan brab namaén, atin niraya no soy de dumo no de. Rénigo noy ni fiyon fo ké dob kitabe, do fadi saén i fakaye mama bé ni fan.” 
\p  
\v 5 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “I Nga i Kéilawane, sani Begéne, wén i kuwagib gu fantag bé ati fakaye bé gaiwe kétérén.” 
\s1 Nuwa Jesusey ménsadile kémérén 
\p  
\v 6 Bé sébaane man gai kétérén, ménahur i Jesuse dob lawi i de Judio féngadafan inok témoro. Atin diyo soy ségétéwe lagéy ménsadil i kuwonone bé kémér ne.  
\v 7 Atin i de Fariseo, sani de odoroy de Judio, diyo so beroy de témoro bé de kitab. Atin ténulik roy Jesuse inok gito roy funa ruwe de témbo rémigo énda fakayén dob kitabe. Mélaw ténéngténg ro inok gito ro ké muwa i Jesuse bé gaiwe kétérén.  
\v 8 Endob i Jesuse, gétuwa noy de itunga ro. Atin ménbéréh dob lagéye ni ménsadil i kémér ne mano, “Ay go dini, tindég go dob adafay kéluhanay de étéw ni.” Mélaw téménindég brab ménagéw mangéy diyo.  
\v 9 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob de Fariseo brab dob de maistéro mano, “Ati karang gome de, ati isuwe fakay dob kitabé bé gaiwe kétérén? Rémigo fiyo loo ké tete? Témabang bé étéwe loo ké féléhuén?”  
\v 10 Atin iling-iling i Jesuse brab ménbéréh dob lagéye ni mano, “Bétérém i kémér me.” Atin bénétérén i kémér ne atin sonom béno ménadi-adi. 
\p  
\v 11 Tidéw béno, toow fo ménkérit i de Fariseo brab de témoro. Atin ménséuret-uret ro bé ati rigoné ruwe bé Jesuse. 
\s1 Fénémili Jesusey de folo bra ruwo Apostol 
\p  
\v 12 Atin ménagéw i Jesuse bé béno gai ménangéy dob burure inok démasal, atin déménasal diyo dob Tuluse ségékélungonon.  
\v 13 Amun géfuwénén, ténabarén i de kuyugén, atin ménémili folo bra ruwo féndawét do Apostol, sani de sénugu.  
\v 14 Fénémilién i Simone (féndawétén so Pedro), brab Andrese dumo no sétiman idéng, brab Santiago, brab Juan, brab Filipi, brab Bartolome,  
\v 15 brab Mateo, brab Tomas, brab Santiagowe nga Alfeo, brab Simone ségétéw toow fo gulaané noy ingéd ne,  
\v 16 brab Judase nga Santiago, brab Judas Iskariote beeney ménfékéfoe bé Jesuse. 
\s1 Nuwa Jesusey de médoo étéw 
\p  
\v 17 Atin léménudug i Jesuse beroy de Apostolén, brab téménindég dob sébaane gonon datar. Diyo soy médoowe do étéw do kuyugén brab do étéw tidéw Judea brab Jerusalem brab tidéw dob Tiro brab Sidon gédét dob dogote.  
\v 18 Ménangéy ro diyo inok mégélingo bé kébéréh Jesuse brab féuwa bé de déruu ro. Atin nuwa Jesusey de déméruun brab de rénahukoy saitane, atin ménadi-adi ro.  
\v 19 Atin i kédoonoy de étéw magafas ro inok gékuwaha ro, non i barakat ne ménsut tidéw dob Beene funay kéluhanane ménfiyo. 
\p  
\v 20 Tidéw béno, ténéngténg Jesusey de kuyugén, atin ménbéréh mano, “Méoror gom do méskinan, non féguléwoy Tuluse begom.  
\v 21 Méoror gom do mélayaf béni, non fébésorén gom moso. Méoror gom do kémérew béni, non gébayat gom moso. 
\p  
\v 22 “Méoror gom amuk wén i mérarék begom sabaf bé kéunur gome Begén. Brab méoror gom amuk wén i sémiyaw begom brab bérého ro begom tete fémalanén gom sabaf bé kéunur gome Begén, sani Nga i Kéilawane.  
\v 23 Féguyaya gom bé béno gai non i baras gome toow fo médoo diyo dob lawayo. Non loo so bé niy rénigoy de katufua tom bé de gétah sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne. 
\p  
\v 24 “Endob mékégédaw-gédaw gom do kawasa, non énggétéy gomén i de funa kom méguyaya.  
\v 25 Mékégédaw-gédaw gom do bésor béleewe ni, non félayafén gom moso. Brab mékégédaw-gédaw gom do gébayat béleewe, non fébukuén brab fékérewén gom moso. 
\p  
\v 26 “Mékégédaw-gédaw gom amuk kéluhanay de étéw émbéréh do fiyo fantag bé begome, non loo bé niy kérigoy de katufua tom bé de gétah tugién do ubo-ubo sénarigoy Tuluse muret.” 
\s1 Fantag bé kégédawe 
\p  
\v 27 Atin féntaus Jesusey kétoro ne mano, “Endob béréhé ku begom, fégédaw gom bé de sébanil begom brab rigo gom i fiyowe dob de mékérit begom.  
\v 28 Béréh gom i fiyowe dob de mingon begom brab dasala kom i de démufang begom.  
\v 29 Amuk wén i témamfiling bé fiféy me, fédayaém de témamfiling so bé ségébalae de. Brab buluk wén i mafas bé de kégal gom, iray gom soy kamisita gome.  
\v 30 I kéluhanay mongote dob begome, iraya kom. Brab i de médot bé de éntingayén kagom, kagom étukén de.  
\v 31 Brab buluy kétaya kome rigonéy de étéw dob begome, rigo gom so dob berowe. 
\p  
\v 32 “Amuk mégédaw gom bé de mégédaw begom saén, énda médait gom médot baras. Non fiyon foy de énda do métintu étéw mégédaw ro so bé de mégédaw bero.  
\v 33 Brab amuk rémigo gom fiyo dob de rémigo fiyo dob begome saén énda médait gom médot baras. Non fiyon foy de énda métintu do étéw rigoné roy loowe bé nan.  
\v 34 Atin amuk émféélét gom dob de wén fégébayadén de, énda médait gom médot baras. Non fiyon foy de tete étéw émféutong ro so dob de dumo ro tete étéw inok géséfule so kéluhanan.  
\v 35 Endob fégédaw gom bé de sébanil begom, brab rigo gom i fiyowe dob berowe. Atin féélét gom brab kagom ongot-ongotén i baliwa nuwe. Atin i baras gome dakél brab waléy gom do nga i Toowe Gérotor Tulus, non ségiléw gom bé Tuluse mégédaw bé de énda gétigan émfésalamat brab de tete étéw.  
\v 36 Komon fégédaw gom loo bé kégédaw i Boh gome dob lawayo. 
\p  
\v 37 “Kagom kémukum bé de dumo gom, inok i Tuluse énda so kukumé no begom. Atin i de dumo gom ménsala, kagom dusanén bero, inok énda so dusanéy Tuluse begom. Fésagada kom i de dumo gom atin mélaw fésagaday Tuluse begom.  
\v 38 Iray gom dob de dumo gom étéw, atin irayay Tuluse begom. I kédooy iray gome ségiléw bé kédooy iray i Tuluse begom. Atin toow fo médooy iray i Tuluse taman gaba-gaba.” 
\p  
\v 39 Brab ménbéréh man i Jesuse sébaan binuwaya mano, “Fakay bay langaféne marak bé dumo nuwe so langafén? Békén ba mélawu ro dob kalute?  
\v 40 I méganade békén gérotor na bé témoroe de. Endob i ségétéwe étéw amun énggéféganadén fo toow, ségiléwén bé téménoroe de. 
\p  
\v 41 “Sedek gito moy klohe sala i dumo muwe, éndob énda gito moy kaame sala toow na fo dakél?  
\v 42 Atin béréhé mo dob dumo muwe mamo, ‘Adih, téréno moy nan salaém.’ Endob wén i kaame sala toow na fo dakél. Fédayéw-dayéw go, éndob békén go fiyo étéw. Téréno mo na métah i kaame sala toow na fo dakél, inok gétabanga moy dumo muwe témérén bé kaane kloh sala.” 
\s1 Fantag bé fiyowe brab tetee étéw 
\p  
\v 43 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Enda i fiyo kayéw mégonok bé tetee onok, taloo no tete kayéw mégonok bé fiyowe onok.  
\v 44 I ségiyo-giyowe kayéw gélolon bé onok ne. Ufama, i sulu-suluwe énda mégonokén bé mangae. Brab i kayéwe suwaran énda mégonokén saging.  
\v 45 Ségiléw so bé étéwe. I métintuwe étéw rémigo fiyo, non tidéw dob fédéw ne fiyo. Atin i tetee étéw rémigo tete, non tidéw dob fédéw ne tete. Non i bae émbéréh bé atiy diyoe dob fédéwe. 
\p  
\v 46 “Sedek fédawété kom Begén ‘Kadnan’, éndob énda rigoné kom i de béréhé ku begom?  
\v 47 Atiy méuyote fégédét Begén brab mégélingo bé béréhé kuwe brab odoro noy de kétoro gu, fégétiga ku begom ké ati kélasi nuwe étéw.  
\v 48 Beeney ségiléwe bé étéwe réménigo lawi brab féntindégén i liléy ne dob émbagére batéw. Atin énggégumah i dunuke brab énggébéla. Endob énda méntuwongén non féntindég dob rotor i batéwe.  
\v 49 Endob i étéwe énggégélingo bé de kébéréh gu éndob énda odoro no de, ségiléw bé étéwe émfétindég lawi dob fantade énda i batéw féntindégo no bé de liléyén. Atin énggégumah i dunuke brab énggébéla dob nan lawi. Atin méntuwong brab toow fo ménbinasa.” 
\c 7  
\s1 Nuwa Jesusey sugu-suguéy sundalowe 
\p  
\v 1 Amun énggilidén i Jesuse témoro bé de étéw, ménagéw mangéy Kafernaum.  
\v 2 Atin diyo i ségétéwe Romano kafitay de sundalo. Wén i sugu-sugué nuwe déméruun gédétén méléhu. Toow fo mégédaw i kafitane de.  
\v 3 Mélaw amun énggélingoo noy fantage bé Jesuse, séménugu bé de dumo bé de odoroy de Judio mongot bé Jesuse témukaw damén dob lawi ne inok méuwa i sugu-sugué nuwe.  
\v 4 Amun ménangéy ro dob Jesuse, ménfégédaw-gédaw ro de maro, “I ni étéw médait ké tabanga mo damén.  
\v 5 Non mégédaw betom do Judio, brab beeney ménférigowe bé lawi geye féngadafan dini.” 
\p  
\v 6 Mélaw ménodor i Jesuse bero. Amun éndaén mérayuén dob lawie ni ayo ro, i kafitane ni séménugu bé de dumo no malak bé Jesuse inok méréh de bé éndaén tausén, non énda médait kun i kafitane témanggaf bé Jesuse.  
\v 7 Fénbéréh i kafitane mano, “Toow go fo gérotor étéw, atin mélaw énda métororu malak Beem. Toow go fo barakatan, mélaw fiyon fo ké béréhé mo saén, ‘Adi-adi’, gétuwa kuy waléy adi-adiy sugu-sugué kuwe.  
\v 8 Gétuwa kuy ni non wén i mas gérotor sundalo sémugu begén. Brab wén soy do sundalo sugué ku. Atin buluk béréhé ku, ‘Angéy go diyoo’, mangéy diyo. Brab buluk maku, ‘Enggomén’, témingé ro. Brab buluk béréhé ku dob de sugu-sugué ku, ‘Rigo gom i ni’, rigoné ro.” 
\p  
\v 9 Amun énggélingoo Jesusey ni, ménggaif de. Brab séménling dob de étéw furay dob Beene brab ménbéréh mano, “Béréhé ku begom, fiyon fo ké dob de Judio, énda i énggito gu kéféngintoow loo bé ni étéw.” 
\p  
\v 10 Tidéw béno, amun ménséfule i de sénugu dob lawi i kafitane, énggito roy sugu-suguéne ni adi-adi nén. 
\s1 Ténébule Jesusey kénogo lagéye 
\p  
\v 11 Enda mérugayén tidéw béno, ménagéw i Jesuse dob ingéde féndawét Nain. Ménodor i de kuyugén brab médoowe do étéw.  
\v 12 Atin amun ménggumah ro dob béngaway no ingéd, ménggébalaka roy de étéw méntidéw dob no ingéd. Ténanggung roy bangkaye, mangéy ro lémbéng. I bangkaye ni buntung nga lagéy i libune baléw. Wén i médoowe étéw tidéw dob no ingéd ménodor ro may lémbéng bé no kénogo lagéy.  
\v 13 Atin amun énggitoy Kadnane Jesus i baléwo no, ménuray i éna nuwe de. Atin ménbéréh mano, “Ina, kago kémérew.”  
\v 14 Atin ménangéy i Jesuse dob niroo nuwe. Tidéw béno, kénuwahén atin méntétudoy i de ménuwit de. Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Adih, tek go!”  
\v 15 Sonom béno, méntek i kénogo lagéye brab ménbéréh. Atin niray Jesuse dob idéng ne. 
\p  
\v 16 Toow fo ménggaif i de étéw de diyo atin dénayéw roy Tuluse maro, “Ay niy toowe fo gérotor sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, ménggumah dob betome. Ménlus i Tuluse mangéy dob begeye inok tabanga no begey do fénémilién.” 
\p  
\v 17 Atin mélaw i urete fantag bé Jesuse ménlégéb dob Judea, brab dob de ségiyo-giyo ingéd géliwét de. 
\s1 I kéfénginsa Juan Bautistawe 
\p  
\v 18 Brab i de kuyug Juan nuret ro dob beeney kéluhanay ni rénigo Jesuse.  
\v 19 Atin sénugu Juaney ruwowe bé de kuyugén mangéy ménginsa dob Jesuse maro, “Beeme bay no bénréh Juane gégumah ongot-ongoté key, taloo no fatut ongot-ongot gey na ségiyo?” 
\p  
\v 20 Amun énggumahay de étéw niy Jesuse, fénénginsaa ro maro, “Sénugu Juan Bautistawe begey mangéy ménginsa ké Beeme bay Kristowe bénréh Juane gégumah ongot-ongoté key, taloo no fatut ongot-ongot gey na ségiyo?” 
\p  
\v 21 Bé béno so, fén-adi-adi Jesusey de médoo déruunan brab do rénahuko saitan, brab nuwaén soy médoowe do langafén inok gégito ro.  
\v 22 Atin sénumbulo Jesusey de sénugu Juan mano, “Séfule gom brab uret gom dob Juaney de énggito gom rénigo gu brab de énggélingoo kom. I de langafén énggégito, brab de fikat énggéagéw, brab de bokongén énggégélingo, brab de fémuteén ménadi-adi, brab de ménléhu méntébule. Brab ureté key i Fiyowe Uret dob de méskinan.  
\v 23 Atin toow fo méoror i étéwe énda ruwo-ruwoy kéféngintoow ne Begén.” 
\p  
\v 24 Amun ménuleén i de kuyug Juan, ménbéréh i Jesuse dob de médoo étéw fantag bé Juane mano, “Ati nangéy gome ténéngténg dob gonone énda i étéw de bati? Ségétéw maak kéroon faniréy réfuruhe? Békén, non i kéunur Juane énda méfélukén loo bé kéroone.  
\v 25 Aw ménangéy gom diyo inok téméngténg gom ségétéw étéw toow fo fiyoy kégal ne? Békén, non i de étéw kémégal ro fiyo brab do kawasa, énda bati ro dob de gonon énda i étéw de bati. Yamula bati ro dob de toow fo fiyo lawi kay de datu.  
\v 26 Ati nangéy gome ténéngténg? Ségétéw étéw sénarigoy Tuluse muret? Hoo, éndob béréhé ku begom, i Juane békén saén sénarigon muret bé kébéréh i Tuluse.  
\v 27 I Juane niy fantage bé ni Ménsulat Kébéréh i Tuluse amun bénréh i Tuluse Begén mano, ‘Sugué kuy sugu-sugué kuwe métah Beem. Been i témafaye bé kégumah me métah Beem.’ ”  
\v 28 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Béréhé ku begom, énda i toow na fo gérotor bé Juane bé kéluhanay de étéw ménumah. Endob bé gaiy kéféguléw i Tuluse bé de étéwén, i kéluhanay de térifantad étéw sakuf i Tuluse, toow ro na fo gérotor bé Juane béleewe ni.” 
\p  
\v 29 Amun énggélingoo roy kébéréh Jesuse, i kéluhanay de étéw fiyon foy de lémiful kémubra do buwis, énggélolo roy aguwoy Tuluse katabuwan. Beroy de bénautiso Juan.  
\v 30 Endob i de Fariseo brab de témoro bé kitabe, ménika ro rémigo bé kétayay Tuluse. Atin berowey de énda bénautis Juan. 
\p  
\v 31 Atin ménbéréh i Jesuse man mano, “Ati féségiléwo kuwe bé de étéw méuyag béleewe ni? Ati ségiléwo ruwe?  
\v 32 Ségiléw ro bé de nga ménsar dob fadiyane brab mika ro mégérémét. Tabar i de dumo ro bero maro, ‘I begeye ménségagung gey, éndob énda ménsayaw gom. Brab léméninggéng gey linggéng ménléhuon, éndob énda kéménrew gom.’  
\v 33 Non ménangéy diniy Juan Bautistawe ménfuwasa brab énda méninémén arak. Brab bénréh gom, ‘Sénaitanan.’  
\v 34 Endob i Nga i Kéilawane, sani Begéne, ménangéyu dini, brab mamau atin minému. Brab ménbéréh gom, ‘Ay niy ségétéwe étéw arumén mama brab miném arak, brab wén i dumo no do lémiful kémubra buwis brab do tete étéw.’  
\v 35 Endob fégétigay Tulusey métintuwe dob kéluhanay de ngaén.” 
\s1 I kégédaw i tetee libun 
\p  
\v 36 Atin wén i ségétéwe Fariseo, féndawét Simon, séménéngkat bé Jesuse mangéy dob lawi ne mama. Mélaw ménodor i Jesuse ménangéy diyo brab ménsar ro mama.  
\v 37 Brab wén i ségétéwe tete libun dob no ingéd. Amun énggétiga noy Jesuse ménangéy mama dob no lawi, ménangéy so diyo ménuwit katiya toow fo fiyo, ménféno mamut nor balilaga.  
\v 38 Amun ménfégédét dob Jesuse, téménindég gédét dob de sékéyén kémérew. Atin i de énloén léménuyut dob de sékéy Jesus. Brab ténrafo no bé buk ne brab narékén i de sékéyén. Brab lénulawa no bé mamute nor.  
\v 39 Amun énggito Simoney ni, ménbéréh dob fédéw ne mano, “Buluk Jesusey ségétéwe sarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, gélolo no damén ké atiy ni libun mémiraw de, ségétéw libun tete.” 
\p  
\v 40 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Simon, wén i béréhé kuwe Beem.” 
\p Séménumbul i Simone mano, “Maistéro, béréhém begén.” 
\p  
\v 41 Atin bénréh Jesusey ni binuwaya mano, “Wén i ruwowe étéw énggéutong dob ségétéwe émféélét kurta. I ségétéwe de énggéutong limo ratuh, brab i ségétéwe de limo folo saén.  
\v 42 Amun énda i fégébayad ro de, fénsagada no bero, inok éndaén kailanga roy mayade. Na fénginsaa ku beem, ati isuwe toow na fo méimu bé étéwe ni ménféutong bero?” 
\p  
\v 43 Séménumbul i Simone mano, “Karangé ku, i toowe de méimu, been i énggéutonge médoo.” 
\p Atin bang Jesuse, “Katabuwan i nan sumbulém.”  
\v 44 Tidéw béno, séménling i Jesuse dob libune ni, brab ménbéréh man dob Simone mano, “Enggito moy rénigoy ni libun? Ménahuru dob lawi me, éndob énda méniray go wayég fégéurah gu bé de sékéy gu, loo bé adat tome do Judio fatut rigoné mo damén. Endob i ni libun fénreén i de sékéy gu bé de énloén, brab ténrafo no bé buk ne.  
\v 45 I beeme, énda narékém Begén loo bé adat tome témayakuf bé de kana. Endob i ni libun, tidéw fanay kégumah gu, énda téménréno marék bé de sékéy gu.  
\v 46 Enda so lénulawa moy uléw guwe nor. Endob i ni libun, lénulaw noy sékéy guwe bé mamute nor.  
\v 47 Mélaw béréhé ku beem, giton i dakéle kéimuén non i de médoo do salaén ménfésagadén. Endob i étéwe kloh saén fénsagadan, kloh soy kéimu ne.” 
\p  
\v 48 Atin bénréhén bé libune ni mano, “Di, i kéluhanay de salaém fénsagadanén.” 
\p  
\v 49 Atin i de étéw bero ménama diyo ménsébéréh-béréh i de fédéw ro maro, “Ati keeyén i ni étéw géfésagad do sala?” 
\p  
\v 50 Atin bénréh Jesuse man dob libune ni mano, “I kéféngintoow mey funay Tuluse ménukas beem. Taus go mule, atin kago émbuku.” 
\c 8  
\p  
\v 1 Brab énda ménrugayén tidéw béno, ménangéy i Jesuse dob de ségiyo-giyo ingéd ménuret bé Fiyowe Uret fantag bé kéféguléw i Tuluse bé de étéwén. Brab ménodor i de folo bra ruwo kuyugén.  
\v 2 Ménodor soy de libun fén-adi-adi no rénahukoy de saitan brab do déméruun. Ségétéw beroy Mariahe tidéw Magdala, dob beeney méntékédan i fitéwe timan saitan.  
\v 3 Ménodor soy Juanawe bawag Kusawe sénarigo Datu Herode, brab Susanawe, brab médoo na do dumo libun. I ni do libun, témabang ro miray bé de kailanga ro Jesus. 
\s1 I binuwayae fantag bé sémabuge 
\p  
\v 4 Wén i no sébaan fuweh, wén i médoowe étéw tidéw dob ségiyo-giyowe ingéd ménangéy ro dob Jesuse mégélingo. Amun médoo ro ménsélimud, nuret Jesusey ni binuwaya mano,  
\v 5 “Wén i ségétéwe étéw ménangéy sémabug bé béne ne. Amun sabugé noy béne ne, i de dumo bé béne ne ménbégodoy dob doror i aguwone. Diyo gédaay de étéw taloo no nama i de kloh manok.  
\v 6 I de dumoy de béneén ménsawér dob fantade wén i do batéw de. Tidéw béno, amun méganayén témunoh, ménlaay ro non tikar i fantade de.  
\v 7 I de dumoy de béneén ménsawér dob fantade wén i do suwar de énda séna témunoh ro. Ménruk mélaw i de suwar séréngan bé de nohok, atin ménléhu i de nohok non lénimfung i de suwar.  
\v 8 Endob i de dumo bé de béne ménsawér dob fiyowe fantad, brab téménunoh ro brab ménggonok ro médoo taman mératu takéf sénga sébaan béne.” Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Fégitung gom fantag bé ni bénréh gu begom amuk méuyot gom de ké gésobuto kom.” 
\p  
\v 9 Tidéw béno, fénénginsaay de kuyugén ké ati atag i nan binuwaya.  
\v 10 Sénumbulo no bero mano, “Dob begome do kuyug gu, Tuluse i émfégétigane de begom fantag bé kéféguléw ne bé de étéwén. Endob i de ni éntingayén ménbunéy, brab énda émfayagén dob ségiyowe. Enggélingoo ro say de ni fén-agéw dob de binuwaya, inok fiyon fo ké téngténgé ro, énda gito ro de. Brab fiyon fo ké gélingoo ro, énda gésobuto ro de. 
\p  
\v 11 “Ay niy atag i ni binuwaya énggélingoo kom. I atag i ni béne, been i kébéréh i Tuluse. Atin i ségiyo-giyowe klasi fantad ségiléw bé de ségiyo-giyo klasi étéw.  
\v 12 I de dumoy de béne ménlawu dob doror i aguwone. I atag i ni, wén i de étéw énggélingoo roy kébéréh i Tuluse, éndob énggégumah i odoroy de saitan brab kénda noy ni kébéréh dob de fédéw ro. Been i nan i funa ruwe énda sémarig ro bé Tuluse. Brab énda mélaw gédoté roy mantuwe umul.  
\v 13 I dumoy de béne ménsawér dob fantade, wén i do batéw de. I atag i ni, wén i de étéw énggélingoo roy kébéréh i Tuluse brab ténayakuf ro brab ménoror ro de. Endob énda ménbatién dob fédéw ruwe. Sémarig ro bé Tuluse singkow saén. Endob buluk kérégénan ron, éndaén sémarig ro bé Tuluse.  
\v 14 I dumoy de béne ménsawér ro dob de duwaléy suwar. I atag i ni, wén i de étéw énggélingoo roy kébéréh i Tuluse, éndob sabaf bé de kébuku ro fantag bé de kéuyag ro, brab kéuyot ruwe waléy kawasa, brab de kéuyot ro méguyaya, been i noy funa ruwe énda gérigo ro bé fatute kétayay Tuluse rigoné ro.  
\v 15 Atin i de dumoy de béne ménsawér ro dob fiyowe fantad. I atag i ni, wén i de étéw énggélingoo roy kébéréh i Tuluse, brab toow fo nunuro ro. Féntaus roy késarig ruwe bé Tuluse atin rigoné roy kétayay Tuluse rigoné ro.” 
\p  
\v 16 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “Enda i témumon solo inok bunéyé no dob bukag i kurénge fénléngkéb, taloo no fédiyoé no dob fantad i katriwe. Yamula fédiyoé no dob fégonone de inok atiy mahure gito noy réndaw ne.  
\v 17 I kéluhanay bénunéye, giton moso. Brab i kéluhanay dirungéne, gétigan moso. Mélaw atiy éndae gésobuto kom béni, gésobuto kom moso. 
\p  
\v 18 “Komon féfiyo gom i kéfégélingo gome. Non i étéwe mégélingo brab munur, méumanan nay kégésobut ne de. Endob i étéwe énda munur, fiyon foy klohe fégitungé no gésobuto no, dotén dob beene.” 
\p  
\v 19 Tidéw béno, ménangéy dob Jesusey idéng ne brab de tuwaréyén, éndob énda géfégédét ro non bé médoowe étéw géliwét de.  
\v 20 Brab wén i ménbéréhe dob Jesuse mano, “I idéng me brab de tuwaréyém diyo ro dob liyuwe. Méuyot ro géségito Beem.” 
\p  
\v 21 Endob séménumbul i Jesuse mano, “Wén i ségiyo idéng gu brab do tuwaréy gu, non bé kéluhanay étéwe mégélingo bé de uret i Tuluse brab munur de, beroy de maak idéng gu brab do tuwaréy gu.” 
\s1 Féntéré Jesusey défuke 
\p  
\v 22 Sébaane de fuweh, ménda i Jesuse awang beroy de kuyugén atin bénréhén bero mano, “Mifar tom.” Mélaw ménangéy ro dob dogote ni.  
\v 23 Amun diyo ro dob kérarae, énggéfidong i Jesuse. Atin amun énggéfidong, énggumah i émbagére défuk. Atin ménahuron wayég i awange, brab toow fo ménkakaidan ro.  
\v 24 Tidéw béno, téningé i de kuyugén i Jesuse atin nulég ro maro, “Kadnan, gédét tomén mééléd.” Méntek i Jesuse brab nélénoy défuke atin féntanékén i de bagél. Tidéw béno, ménlingén-ngén.  
\v 25 Atin ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “Hon i kéféngintoow gome de?” 
\p Atin éngkéségiyonan ro brab mégilak ro. Brab ménsébéréh-béréh ro maro, “Ati ni étéw Jesus? Fiyon i défuke brab de bagél géfétéréno no.” 
\s1 Dénédél Jesusey de saitan 
\p  
\v 26 Mélaw méntaus ro mifar démunggu mangéy dob fantade Geraseno, dob difar i Galileawe.  
\v 27 Amun téménéfad i Jesuse, bénalak i étéwe rénahukoy de saitan tidéw dob sébaane ingéd diyo. I ni étéw énda batién dob lawie, éndob ménrugayén félawas diyo bati dob de takub do lébéng.  
\v 28-29 Médoo gule i ni étéw géméndam fiyon fo ké férisunén brab ikétén bé sangkaliey de sékéyén brab de kémérén. Been so ménséfantud brab uwitéy de saitan mangéy dob gonone énda i étéw de. Amun énggito noy Jesuse, ménkes toow fo métanug, brab méntéléngkéb dob téngaanga Jesuse brab ménbéréh toow fo métanug mano, “Jesus, Nga i toowe fo gérotor Tulus, fégédaw-gédawu Beem. Kago fédawéton begén.” Bénréhén i no non féngganaya Jesusey démédéle bé de saitan réménahukon de. 
\p  
\v 30 Fénénginsaa Jesuse mano, “Ati dawét me?” 
\p Atin séménumbul mano, “Laksaén i dawét guwe.” Non toow fo médooy de saitan ménahur dob beene.  
\v 31 Tidéw béno, ménfégédaw-gédaw i de saitan bé Jesuse bé békén damén dédélé no bero mangéy dob emfernowe. 
\p  
\v 32 Enda mérayuén dob no gonon, diyo i médoowe do babuy témabtab dob méngulandige. Nongot i de saitan bé Jesuse ké fakay mahur ro dob de babuy. Atin ténungkas Jesuse bero.  
\v 33 Sonom béno, i de saitan ménsut ro dob étéwe brab ménahur ro dob de babuy ni. Atin i kéluhanay de babuy ni, ménraréy ro ménangéy dob fingase brab ménantéfor ro ménangéy dob dogote, atin ménléné ro. 
\p  
\v 34 I de étéw témalima bé de babuy ni, amun énggito roy ni ménrigo, ménségéta ro brab nuret roy ni dob de dakél ingéd brab dob de ségiyo ingéd géliwét.  
\v 35 Mélaw ménangéy diyo i de étéw inok susiné roy ni ménrigo. Ménfégédét ro dob Jesuse brab énggito roy étéwe bé gétaho félawas sénaitanan, ménsar gédét dob sékéy Jesuse wénén i kégalén, brab métintunén. Atin kéluhana ro mégilak ro de.  
\v 36 Nuret i kéluhanay de énggégito de ké ati kéuwa Jesuse bé étéwe ni gétaho sénaitanan.  
\v 37 Tidéw béno, i kéluhanay de étéw tidéw dob ingéde Geraseno, nongot roy Jesuse tékédan, non toow ro fo mégilak. Mélaw, ménda i Jesuse dob awange, atin méntékédan.  
\v 38 I ségétéwe ni étéw ténkédanay de saitan, nongotén bé Jesuse mano, “Modoru Beem.” 
\p Endob bénréh Jesuse de mano,  
\v 39 “Ule go brab uretém i fiyowe rénigoy Tuluse dob beeme.” Mélaw ménule brab ménsugud-sugud dob kéluhanay gonone dob ni ingéd brab nuretén i kéluhanay rénigo Jesuse dob beene. 
\s1 Nuwa Jesusey ruwowe gétéw libun 
\p  
\v 40 Amun ménséfule i Jesuse mifar, toow fo méoror i de étéw de, non ongot-ongoté ro diyo.  
\v 41 Brab diyo wén i ségétéwe étéw fédawétén Jairo, ségétéw sarigon dob lawie féngadafan kay de Judio. Méntéléngkéb dob adafa Jesuse bé ongoté noy mangéy i Jesuse dob lawi ne.  
\v 42 Non i buntunge ngaén libun folo bra ruwo gébélintuwa, gédétén méléhu. Mélaw ménagéw i Jesuse modor de. 
\p Amun magéw i Jesuse sénribukoy de médoo étéw.  
\v 43 Diyo soy ségétéwe libun kéfasangan non foloén bra ruwo gébélintuwa i kéranas i adat ne. Brab méntéy i kurta ne fénggébayadén bé de doktor, éndob énda foy ségétéw géuwa de.  
\v 44 Tidéw béno, ménfégédét dob ségang Jesuse, atin kénuwahén i kégal ne. Sonom béno, téménrén i kéranas i adat ne.  
\v 45 Tidéw béno, ménénginsa i Jesuse mano, “Ati kéménuwahe Begén?” 
\p Endob ménggidih i kéluhanane. Atin ménbéréh i Pedrowe mano, “Maistéro, toow fo médooy étéwe géliwét Beem, brab sédantélo ro Beem.” 
\p  
\v 46 Endob ménbéréh man i Jesuse mano, “Wén i kéménuwah Begén, non énggétérédama kuy barakat guwe ménsut tidéw dob Begéne.”  
\v 47 Amun énggétigay libune ni énggétiga Jesuse, ménfégédét lémukub atin méntéléngkéb dob adafa Jesuse brab dob téngaangay médoowe étéw, brab bénréhén dob Jesuse sedek kénuwahén, brab bé béno so méntékow adi-adi.  
\v 48 Tidéw béno, bénréh Jesuse de mano, “Di, i kéféngintoow mey funa muwe ménadi-adi. Taus go ule, brab kagonén émbuku.” 
\p  
\v 49 Amun béréhé Jesusey ni, énggégumah i sugu-sugué Jairowe. Ménbéréh mano, “Amu, déménigurén i nga me. Endaén kailanga no anggaén i Maistérowa nan.” 
\p  
\v 50 Endob amun énggélingoo Jesusey ni, bénréhén dob Jairowe ni mano, “Kago émbuku. Sarig go saén atin adi-adiy nga me.” 
\p  
\v 51 Amun énggégumah i ro Jesuse dob lawi Jairowe, énda i nuwitén mahur taus saliyu bé Pedrowe, brab Juane, brab Santiagowe, brab de lukés i ngae ni.  
\v 52 Atin i kéluhanay de étéw ni dob lawie ni kémérew so brab ruungé roy ngae ni. Ménbéréh i Jesuse mano, “Kagom kémérew. Non i ngae ni énda ménléhuén, éndob ménfidong saén.” 
\p  
\v 53 Tidéw béno, sénbayat ro saén i Jesuse non gétiga roy ngae ni ménléhuén.  
\v 54 Endob génamak Jesusey kémér i ngae ni brab ténabarén mano, “Di, tek go!”  
\v 55 Sonom béno, i ngae ni méntébule brab tékow méntek. Atin sénugu Jesuse bero bé iraya ro amaé no.  
\v 56 Toow fo ménggaif i de lukés i ngae ni. Endob bénréh Jesuse bero bé békén ureté ro dob de étéw i ni ménrigo. 
\c 9  
\s1 Sénugu Jesusey de folo bra ruwo kuyugén 
\p  
\v 1 Fénsélimud Jesusey de folo bra ruwo kuyugén. Atin niraya no bero barakat inok géuwaa roy de déméruun brab géféféraréyo roy de saitan.  
\v 2 Brab sénugu Jesuse bero muret fantag bé kéféguléw i Tuluse bé de étéwén, brab muwa bé de déméruun.  
\v 3 Atin bénréhén bero mano, “Kagom muwit éntingayén, fiyon fo ké tugé, taloo no réban, fiyon amaén, brab kurta, taloo no lékasa kom kégal.  
\v 4 Fiyon atiy lawie témayakuf begom, bati gom diyo taman tagaké kom i nan ingéd.  
\v 5 Buluk wén no ingéd énda tayakuféy de étéw begom, tékédan gom diyo, brab tag-tag gom i de bubuk sébuwan dob de sékéy gom émfégétigan bé kukuméy Tuluse bero.” 
\p  
\v 6 Tidéw béno, ménagéw i de kuyugén ni ménangéy dob de ségiyo-giyo ingéd muret bé Fiyowe Uret, brab muwa ro do déméruun diyo. 
\p  
\v 7 Bé béno, i Herode, sani méguléwe dob Galilea, énggélingoo noy de rigoné Jesuse. Toow fo ménggaif brab énda gésobuto no de, non wén i do étéw ménbéréh ro bé Juan Bautistawe méntébule non maro ké Juan i Jesuse.  
\v 8 Brab i de dumo béréhé roy Jesuse Elias méntéfégito. Brab i de dumo béréhé roy Jesusey toowe fo énggétah sénarigoy Tuluse muret méntébule.  
\v 9 Endob ménbéréh i Herode mano, “Fénkéléng guy uléw Juane. Endob ati ni gélingoo ku fantag bé de ni?” Méuyot de ké gito noy Jesuse. 
\s1 Fénwaléy Jesuse médooy klohe amaén. 
\p  
\v 10 Amun énggéséfule i de apostol Jesus, bénréh roy de rénigo ro. Tidéw béno, nuwitén bero saén mangéy dob sébaane ingéd féndawét Betsaida.  
\v 11 Médooy de étéw énggégélingo fantag bé ni brab ménfuray ro bero. Méoror i Jesuse bé kégito nuwe bero, brab nuretén beroy fantage bé kéféguléw i Tuluse bé de étéwén. Fén-adi-adi né soy de déméruun bero. 
\p  
\v 12 Amun sémingkufén, i de folo bra ruwo gétéw kuyug Jesuse ménangéy ro dob Beene brab ménbéréh ro maro, “Enda i batioy de étéw ni dini. Féagéwém bero inok mangéy ro dob de ingéd gédét dini. Diyo gébéléy ro amaé ro brab diyo ro so fidong.” 
\p  
\v 13 Endob ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “Iraya kom bero amaé ro.” 
\p Endob séménumbul ro maro, “Enda i amaén dini saliyu bé limowe timan fan brab ruwo timan sédo. Hon i ayo tome de méléy amaén bé ni kédoo étéw?”  
\v 14 (Wén i limo ngibu do lagéy diyo.) 
\p Atin bénréh Jesuse bé de kuyugén mano, “Féésar gom i de étéw sélimo folo sénga sélumfuk.” 
\p  
\v 15 Atin nodoroy de kuyugén i bénréh Jesuse bero.  
\v 16 Tidéw béno, éndot Jesusey limowe timan fan brab ruwowe timan sédo, atin léménéngag dob lawayo brab ménfésalamat dob Tuluse. Tidéw béno, sénbaad-baadén i de fan brab de sédo, brab nirayén dob de kuyugén inok saaré ro dob de étéw.  
\v 17 I kéluhanay de étéw ménama ro médoo taman ménbésor ro. Tidéw béno, ténimu i de kuyug Jesusey de sama i de amaén brab ménféno i foloe bra ruwo timan dakél biton. 
\s1 I kéunur Pedrowe 
\p  
\v 18 Wén i no, i Jesuse ségétéwén saén démasal ménfélébu. Brab i de kuyugén ménangéy ro dob Beene. Atin fénénginsaa Jesuse bero mano, “Ati kébéréh i de médoo étéw ké ati Begéne ni?” 
\p  
\v 19 Séménumbul ro maro, “Wén i de émbéréh maro, Juan Bautista go kun. I de dumo maro, Elias go kun. Brab i de dumo maro, Beemey énggétahe sénarigoy Tuluse kun méntébule.” 
\p  
\v 20 Tidéw béno, ménénginsa i Jesuse man mano, “Dob begome, ati kébéréh gome ‘fantag bé Begéne?’ ” 
\p I Pedrowe séménumbul mano, “Beemey Kristowe sénugu i Tuluse inok méguléw go bé de étéw.” 
\p  
\v 21 Atin bénréh Jesuse bero mano, “Kagom béréhén i ni dob ségiyowe.” 
\s1 I kéuret Jesuse fantag bé kéléhu ne 
\p  
\v 22 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “I Nga i Kéilawane, sani Begéne, médooy rasayé kuwe. Brab ikaay de odoroy de Judio brab de odoroy de fadi brab de témoro bé kitabe, brab féléhué ro Begén. Endob dob gétéléwo nuwe gétérésangan, tébuleu.” 
\p  
\v 23 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “Buluk atiy méuyote furay Begén, kailangan diguré noy kaane kétayan inok odoro noy kétayay Tuluse. Tidéw béno, kailanga no fédayday bé de kérégénon ségiléw bé Begéne, fiyon fo ké féléhuén dob kruse.  
\v 24 Non atiy méuyote émféraru bé kéuyag ne, méléhu. Endob i méléhue bé kéfuray ne Begén, gédoté noy umule magufusa.  
\v 25 Ufama, fiyon fo ké i ségétéwe étéw gédoté noy kéluhanay éntingayéne dob duniyae ni, énda i atagén buluk méléhu atin mangéy dob emfernowe.  
\v 26 Buluk atiy mémalawe muret fantag bé kéunur ne Begén, brab mémala so fantag bé de kébéréh gu, malané ku so buluk séfuleu moso réméndawu brab réméndaw i Boh guwe brab de télaki no.  
\v 27 Béréhé ku begom i toowe, wén i do dumo begom énda méléhu ro taman gégito bé kéféguléw i Tuluse bé de étéwén.” 
\s1 Enggiton i réndaw Jesuse. 
\p  
\v 28 Waléw gétérésangan tidéw bé kébéréh Jesuse bé de ni, nuwitén i Pedrowe, brab Juane, brab Santiagowe, atin ménangéy ro dob rotor i tuduke démasal.  
\v 29 I lala Jesuse démasal, i falas ne ménfégalin, brab i kégal ne ménwaléy fute réméndaw.  
\v 30 Sonom béno, méntékow méntéfégitoy ruwowe gétéw lagéy ménsébéréh bé Jesuse. I ni do étéw, been i Moisese brab Eliase, sani do méntélataén sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne.  
\v 31 Réméndaw soy de falas ro. Atin sébéréh-béréh ro bé Jesuse fantag bé kéléhu ne dob Jerusalem moso sabaf been i funay Tuluse séménugu de dob duniyae.  
\v 32 I Pedrowe brab dumo nuwe énggéfidong. Endob amun énggétékénal ro, énggito roy kéréndaw Jesuse brab de ruwo gétéw dumo no téménindég.  
\v 33 Amun féganayén tagak i de ruwo gétéw étéw i Jesuse, sénbérého Pedrowe mano, “Maistéro, toow fo fiyo non dob ni tom. Rémigo gey téléw timan dung-dung. Sébaan i kaame de, sébaan i ka Moisese de, brab sébaan i ka Eliase de.” (Enda gétiga noy béréhé nuwe ni.) 
\p  
\v 34 Amun émbéréh sénay Pedrowe, méntékow i rawéne méntégalung dob berowe. Brab ménggilak i de kuyugén ké météléb ro bé rawéne.  
\v 35 Atin wén i béréhe tidéw dob rawéne ni mano, “Been i niy Nga guwe fénémili gu. Fégélingo gom.” 
\p  
\v 36 Amun téménrén i béréhe ni, énggito roy sébaa Jesuse saén. I de kuyugén méntanék ro fantag bé ni, brab bé béno énda i ségétéw nureto ro bé de énggito ro. 
\p  
\v 37 Bé sébaane de fuweh, léménudug ro tidéw dob tuduke, atin bénalak i médoowe étéw i Jesuse.  
\v 38 Wén i ségétéwe lagéy dob kérara ruwe téménabar mano, “Maistéro, téngténgém i nga guwe. Been i buntunge nga gu lagéy. Ongoté ku dob Beeme uwaé mo damén.  
\v 39 Wén i no rahukoy saitane, atin tékow gékes. Atin i lowoh ne témingkog brab rémbéw i ba ne. Sénga tékélid gémédam, fédawéto no, brab mérugay na fo tékédanay saitane.  
\v 40 Nongot gu bé de kuyugém ké féféraréyé roy saitane, éndob énda gagané ro de.” 
\p  
\v 41 Ménbéréh i Jesuse dob de ménlimud mano, “Enda sémarig gom bé Tuluse, brab toow gom do tete étéw. Lugoténun sétafik begom. Enda gétiga ku ké ati nay kérugay i kétingkél guwe sétafik begom.” Atin bénréh Jesuse dob ni lagéy mano, “Uwitém diniy nga ma nan.” 
\p  
\v 42 Amun fégédét i ngae ni dob Jesuse, rénahukoy saitane man brab méntuwar fulad-fulad. Tidéw béno téméningkog man. Atin fénféraréy Jesusey saitane, brab i ngae ni ménadi-adi. Tidéw béno, fénséfule Jesuse man mangéy dob boh ne.  
\v 43 Ménggaif i kéluhanay de étéw bé barakat i Tuluse. Atin amun kéluhanay de étéw ménggaif ro bé no rénigo Jesuse, ménbéréh dob de kuyugén mano,  
\v 44 “Kagom lifotén i béréhé kuwe ni begom. I Nga i Kéilawane, sani Begéne, fékéfo séko bé de étéw sébanil Begén.”  
\v 45 Endob bé béno gai, i de kuyugén énda énggésobuto roy béréhé nuwe. Bénunéyén bero inok énda gétiga roy atag ne. Atin mémala ro de ménginsa ké ati atag ne. 
\p  
\v 46 Wén i no sébaan fuweh, ménséédél i de kuyugén ké ati isuwe bero toow gérotor.  
\v 47 Enggésobuto Jesuse ké atiy diyoe dob itunga ruwe. Mélaw éndotén i ségétéwe nga atin féntindégén dob tébing ne.  
\v 48 Atin bénréhén bero mano, “Fiyon atiy étéwe témayakuf bé ngae loo bé ni sabaf bé kéunur ne Begén, tayakufé no so Begén. Brab atiy témayakufe Begén, tayakufé no soy Tuluse ménféuwit Begén. Non atiy toowe térifantad bé begome, beeney toowe gérotor.” 
\p  
\v 49 Tidéw béno, ménbéréh i Juane mano, “Maistéro, énggito gey i ségétéwe étéw démédél do saitan nusarén i dawét me fégéféraréyén. Endob génlé gey non békén dumo tom.” 
\p  
\v 50 Bang Jesuse, “Kagom géléén de. Non i békéne sébanil betom, dumo tom.” 
\s1 I kéagéw Jesus mangéy Jerusalem 
\p  
\v 51 Amun gédétén i Jesuse démiyat dob lawayo, bénabaén fo ménsaréw mangéy Jerusalem.  
\v 52 Méntah i Jesuse séménugu bé de kuyugén mangéy dob sébaane ingéd dob sakuf i Samariawe inok tafaya ro gono no diyo.  
\v 53 Endob i de étéw diyo dob Samaria, énda ténayakuf ro de non gétiga ro ségétéw Judio mangéy Jerusalem.  
\v 54 I Santiagowe brab Juane, amun énggito roy ni, ménbéréh ro maro, “Kadnan, méuyot go de ké mongot gey aféy tidéw dob lawayo inok métuwég ro?” 
\p  
\v 55 Endob séménling i Jesuse atin génléén bero.  
\v 56 Tidéw béno, méntaus ro mangéy dob ségiyowe gonon. 
\p  
\v 57 Amun taus ro nén, i ségétéwe étéw ménsébéréh bé Jesuse mano, “Modoru Beem, fiyon fo ké ati ayo muwe de.” 
\p  
\v 58 Séménumbul i Jesuse mano, “I de kufés, wén i tosong ahuro ro. Brab i de kloh manok, wén i salag ro. Endob i Nga i Kéilawane, sani Begéne, énda i gono ku témérén. Mélaw toow go fo kérégénan amuk modor go Begén.” 
\p  
\v 59 Atin bénréhén dob ségiyowe étéw mano, “Furay go Begén.” 
\p Endob séménumbul i ni étéw mano, “Kadnan, tungkasém na begén métah mangéy lémbéng bé boh guwe.” 
\p  
\v 60 Séménumbul i Jesuse mano, “Félébéngém bé de étéw énda munur ro Begén i de ménléhu ro. Endob i beeme, agéw go mangéy muret fantag bé kéféguléw i Tuluse bé de étéwén.” 
\p  
\v 61 Wén man i ségiyowe étéw ménbéréh mano, “Kadnan, modoru Beem. Endob tungkasénu na mangéy mégétaw dob de lukés gu.” 
\p  
\v 62 Séménumbul i Jesuse mano, “Enda i ségétéw étéw démadu atin séméling. Loo so bé de kuyug gu. Buluk séméling ro, énda métoror ro ké féguléwoy Tuluse bero.” 
\c 10  
\s1 Sénugu Jesusey de étéw 
\p  
\v 1 Tidéw béno, ménémili i Jesuse fitéw folo bra ruwo gétéw do lagéy. Atin sénuguén bero séruwo-ruwo métah dob de ingéd ayo no so.  
\v 2 Atin bénréhén bero mano, “Wén i médoo do étéw méuyot munur bé Fiyowe Uret. Ségiléw ro bé de buka kétéwén. Endob kloh saén i begome do kémétéw. Dasal gom dob Kadnane inok émféuwit médoo na do kémétéw dob kaane ni kétéwén.  
\v 3 Amuk magéw gom, ingat gom. Non féuwit gu begom maak do bili-bili mangéy dob kérara i de itu talun.  
\v 4 Kagom muwit réban, taloo no talufi, taloo no ségiyo sinilas. Brab kagom mérugay séuret-uret bé atiy étéwe gébalaka kom dob de aguwon.  
\v 5 Buluk mahur gom dob de lawi, béréh gom féfiyonéy Tulusey de étéw bati dob ni lawi.  
\v 6 Buluk i de étéw dob no bati fiyo, brab tayakufé ro begom do sénugu gu, féfiyonéy Tuluse bero. Endob buluk énda fiyo ro étéw, brab énda tayakufé ro begom do sénugu gu, énda so féfiyonéy Tuluse bero.  
\v 7 Bati gom dob no lawi témayakuf begom. Atiy amaéne brab inéméne iray ro begom, tanggaf gom. Non i begome do gémalbék kailanga kom i sukay gome. Brab kagom téfégalin tidéw dob sébaane lawi mangéy dob sébaane de.  
\v 8 Buluk mahur gom dob sébaane ingéd, brab ténayakuf ro begom, ama gom i éntingayéne iray ro begom.  
\v 9 Uwa gom i de déméruun dob no ingéd brab béréh gom dob de étéw diyo makom, ‘Endaén mérugayén taman bé gaiwe féguléwoy Tuluse begom.’  
\v 10 Endob buluk mangéy gom dob sébaane ingéd brab énda tayakufé ro begom, angéy gom dob de aguwon dob no ingéd brab béréh gom makom,  
\v 11 ‘Fiyon foy de bubuk sébuwan dob de sékéy gey, tag-tagé key so inok gétuwa kom i kukuméy Tuluse begom non nuret gey dob begomey fantage bé kéféguléw i Tuluse éndob mika gom de.’  
\v 12 Atin béréhé ku begom, bé no gai, toow na fo gétimal i kékukum i Tuluse bé de étéw dob no ingéd bé kékukum ne bé de tete étéw dob ingéde Sodom. 
\p  
\v 13 “Mékégédaw-gédaw gom do étéw bati dob Korasin, brab begome dob Betsaida. Buluk i de mékégaif rénigo gu dob begome ménrigo so dob de ingéd Tiro brab Sidon, ménrugayén i de étéw diyo mésar ro brab kéménégal ro do saku brab rénigono ro do awéw i de lowoh ro inok fégétuwa ro énggésénule ro bé de sala ro.  
\v 14 Endob toow na fo gétimal i kékukum i Tuluse begom moso bé kékukum ne bé de étéw dob Tiro brab Sidon.  
\v 15 Brab i begome do étéw dob Kafernaum, méuyot gom téfégérotor taman dob lawayo. Endob ibérén gom mangéy dob uleone emferno.” 
\p  
\v 16 Tidéw béno, bénréh Jesuse dob de kuyugén mano, “Atiy mégélingoe begom, fégélingoé no so Begén. Brab atiy mikae begom, mika so Begén. Brab atiy mikae Begén, mika so bé Ménféuwite Begén.” 
\p  
\v 17 Tidéw béno, i fitéwe folo bra ruwo gétéw ménagéw ro mangéy muret dob de ségiyo-giyo ingéd. Atin ménséfule ro toow fo moror brab ménbéréh ro maro, “Kadnan, fiyon foy de saitan odoro roy de béréhé key buluk labité key i dawét me.” 
\p  
\v 18 Atin bénréh Jesuse bero mano, “Enggito guy Satanase ménlawu tidéw dob lawayo maak kilot.  
\v 19 Niraya ku begom barakat inok fiyon fo ké gédaa kom i de ulé brab do sifitan, énda i kaid gom de. Brab i kéluhanay barakat Satanase sébanil betom énda i kaid tom de.  
\v 20 Endob kagom méoror sabaf sa bé i de saitan unuro ro begom. Yamula oror gom sabaf ménsulatén i de dawét gom dob lawayo.” 
\p  
\v 21 Bé béno so, fénoror i Rémogor i Tulusey Jesuse. Déménasal mano, “Abay Kadnay lawayo brab fantade, fésalamata ku Beem non fénggétiga moy ni dob de étéw énda i féngganad ro, éndob bénunéyém dob de métilédtéd brab énggéféganad. Hoo Abay, ménrigoy ni non kaam kétayan brab késuwatan.” 
\p  
\v 22 Tidéw béno, ménbéréh man i Jesuse dob de étéw mano, “Sénarig i Abaye Begén i kéluhanane. Enda i gétigan bé atiy Ngae saliyu bé Abaye. Brab énda i gétigan bé atiy Abaye saliyu bé Ngae, brab fiyon atiy kétayay Ngae fégétigan no de.” 
\p  
\v 23 Tidéw béno, séménling i Jesuse dob de kuyugén ménsébéréh bero énda i ségiyo dumo ro mano, “Toow fo fénfiyoy Tuluse begom bé énggégito gom.  
\v 24 Béréhé ku begom, dob gétaho médoo do datu brab do sénarigon muret bé kébéréh i Tuluse ménuyot ké gito roy énggito gome, éndob énda énggito ro de. Brab ménuyot ro mégélingo bé énggélingoo kome, éndob énda énggélingoo ro de.” 
\s1 I binuwayae fantag bé mégédawe étéw 
\p  
\v 25 Wén i no sébaan fuweh, i ségétéwe témoro bé kitabé ménangéy dob Jesuse. Atin ténukawa no fénénginsaan i Jesus mano, “Maistéro, ati fatute rigoné ku inok gédoté kuy toowe umul magufusa?” 
\p  
\v 26 Séménumbul i Jesuse mano, “Ati énggito muwe dob Ménsulate Kébéréh i Tuluse? Ati kégésobut me de?” 
\p  
\v 27 Séménumbul i ni lagéy mano, “Féimu go bé Kadnane Tulusém bé kéluhanay fédéw me, brab bé kéluhanay kamatu me, brab bé kéluhanay itunga muwe, brab bé kéluhanay bagér me. Brab féimu go bé kéluhanay de dumo mo ringon so bé kéimu me bé kaame lowoh.” 
\p  
\v 28 I Jesuse ménbéréh mano, “Katabuwan i nan késumbulém. Rigo moy ni inok gédoté moy tintuwe umul.” 
\p  
\v 29 Endob i ni lagéy mika kémalanan. Mélaw ségiyo nén man i fénénginsa ne mano, “Endob ati dumo guwe fatut féimué ku?” 
\p  
\v 30 Atin séménumbul i Jesuse bé ni binuwaya mano, “Wén i no sébaan fuweh, i ségétéwe lagéy bé de Judio ménagéw tidéw Jerusalem léménudug mangéy dob ingéde féndawét Jeriko. Amun diyoén dob de agéwon, ténulis i de tulisan. Lénubag ro, brab éndot roy éntingayéne kaan loo soy kégal ne. Brab ténagak ro gédétén méléhu.  
\v 31 Tidéw béno, ménggumah i ségétéwe fadi bé de Judio. Amun énggito noy ni lagéy, ténaraa no saén, atin méntaus magéw.  
\v 32 Tidéw béno, ménggumah i ségétéwe témabang dob de féngadafan, brab i beene Judio so. Amun énggito noy ni lagéy, fénggédéto no brab ténéngténgén singkow, atin méntaus so magéw.  
\v 33 Tidéw béno, i gétéléwe étéw ménggumah. Endob békén Judioy ni étéw. Beeney étéwe tidéw dob ségiyowe ingéd féndawét Samaria. Amun énggito noy ni lagéy ménfali, ménuray i éna nuwe de.  
\v 34 Fénggédéto no brab nuwaén i de falién brab bénausén. Atin fénkudaén i ni lagéy dob kuda ne brab nuwitén dob sébaane lawi kay de kana inok diyo fétausé noy kéfagifat ne de.  
\v 35 Dob gétunduge de fuweh, niraya no kurta i gefee bé ni lawi, brab bénréhén de mano, ‘Fagifatém i ni lagéy. Buluk kulang i ni kurta, bayada ku beem ké séfuleu.’ ” 
\p Amun énggilid Jesuse nuret i ni binuwaya, fénénginsaa noy ségétéwe ni témoro bé kitabé mano, 
\p  
\v 36 “Ati karang me de, ati isuwe bé de téléw ni gétéw étéw i tintuwe dumoy ni lagéy ténulis?”  
\v 37 Séménumbul i ni maistéro mano, “I ségétéwe ménggédaw de.” 
\p Atin i Jesuse bénréhén dob ni lagéy mano, “Rigo mo loo bé rénigoy ni étéw ménggédaw.” 
\p  
\v 38 Amun diyo i Jesuse brab de kuyugén dob de aguwo ro, énggégumah ro dob sébaane ingéd. Diyo i ségétéwe libun fédawétén Martah. Atin ténayakufén bero dob lawi ne.  
\v 39 Wén i tuwaréy ne so libun fédawétén Maria. Ménsar gédét dob sékéy Jesuse brab mégélingo bé de toroé no.  
\v 40 Ménbuku i Martahe bé kéluhanay de galbékén témogoh, mélaw ménfégédét dob Jesuse ménbéréh mano, “Kadnan, émbuku go damén non i tuwaréy guwa nan fédayaé no begén gémalbék. Suguém inok tabanga no begén.” 
\p  
\v 41 Séménumbul i Jesuse mano, “Martah, toow fo ménbuku go bé médoowe galbékém.  
\v 42 Endob sébaan saén i fiyowe kailangan rigonén. Fénémili Mariawey fiyowe de. Brab énda médotén dob beene.” 
\c 11  
\s1 I dasal i Kadnane 
\p  
\v 1 Wén i no sébaan fuweh, amun énggilid i Jesuse démasal, i ségétéwe bé de kuyugén ménbéréh mano, “Kadnan, i Juan Bautistawe ténoroén i de kuyugén démasal. Toroén gey so démasal.” 
\p  
\v 2 Séménumbul i Jesuse mano, “Amuk démasal gom, dasal gom loo bé ni: ‘Abay, kéluhanay étéwe damén féngadafé ro Beem. Féguléwo mo damén i kéluhanay de étéw.  
\v 3 Irayan gey amaé key sénga fuweh.  
\v 4 Fésagada mo begey bé de sala gey loo so bé kéfésagada keye bé de énggésala begey. Atin kago fédayaén begey météngkad rémigo sala.’ ”  
\v 5 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Ufama, i ségétéwe begom wén i dumo no brab ménangéy go diyo bé kérara kélungonone brab ménbéréh go mamo, ‘Adih, fégédawanu. Irayanu téléw timan fan.  
\v 6 Non wén i kana gu mantu séna ménggumah brab énda i féama gu de.’  
\v 7 Atin sémumbul i ni dumo mo mano, ‘Kago anggaén begén. Ménfintuén i de béngawa key, brab fidongén i de nga gey. Enda gééteku brab iray gu beem i nan ongoté mo.’ ”  
\v 8 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Gétiga ku amuk démayday go mongot, iraya no beem bé ongoté muwe. Békén miray sabaf bé dumo muwe, yamula sabaf bé énda mémala go mongot.  
\v 9 Mélaw béréhé ku begom, ongot gom dob Tuluse, atin irayén begom. Ay gom dob Tuluse amuk wén i kailanga kom, atin tabanga no begom. Dasal gom dob Tuluse atin sumbulo no begom, non buluk wén i mongot dob Tuluse bé éntingayéne, iray i Tuluse.  
\v 10 Buluk wén i fégédét dob Tuluse bé de kailanga no, tabangay Tuluse de. Buluk wén i démasal dob Tuluse, sumbulo no.  
\v 11 Ufama, ségétéw go boh, atin i nga me mongot sédo, énda iraya mo de ulé.  
\v 12 Taloo no mongot onok manok, énda iraya mo de sifitan.  
\v 13 Fiyon fo ké tete gom étéw, gétiga kom soy miraye bé éntingayéne fiyo dob de nga gom. Labi nay Tuluse toow fo fiyo, gétiga noy miraye fiyo na begom. Beeney Boh gome dob lawayo, brab irayén i Rémogor ne dob de étéw mongot de.” 
\p  
\v 14 Wén i no sébaan fuweh, dénédél Jesusey saitane mow ménahur dob ségétéwe étéw. Amun i saitane ni méntékédan, énggébéréh i étéwe ni rénahuko no. Atin i de ménlimud do étéw ménggaif ro de.  
\v 15 Endob i de dumo bé de ménlimud ménbéréh ro maro, “Beelsebul, sani Satanase, i odoroy de saitan, i ménirayane de barakat inok tékédan.” 
\p  
\v 16 Brab i de dumo bé de étéw ténukawa roy Jesuse bé kéongot ruwe de bé féténgténgén i fégélolonone de tidéw dob lawayo, inok gétiga ro tidéw dob Tuluse.  
\v 17 Endob énggétiga Jesusey de itunga ro, mélaw ménbéréh mano, “Ufama, i ingéde énda séfagayun ro brab sétiboh ro, mébinasa. Taloo no i ségékurénge étéw dob sébaane lawi énda so séfagayun ro brab sékérit ro, waléy mébinasa.  
\v 18 Buluk i de sugu-sugué Satanas mésébaad énda géséfagayun ro, énda so gétindég i fangangatura nuwe. Bénréh guy ni non béréhé kom i démédélu saitan bé barakat Satanase.  
\v 19 Atin i fégédédél i de kuyug gom de, énda usaré roy barakat Satanase. Mélaw fégitoy de kuyug gom békén ka Satanas i barakat guwe.  
\v 20 Endob démédélu saitan bé barakat i Tuluse. Atin mélaw énggiton énggumah dob begomey gaiwe méguléw i Tuluse bé de étéwén.” 
\p  
\v 21 Tidéw béno, fénggétiga Jesuse bero bé toow na fo barakatan bé Satanase mano, “Ufama, i Satanase ségiléw bé ségétéwe mantay bé lawi ne. Buluk i émbagére étéw bantaya noy lawi ne, brab wén i kulangé no, i de insodén énda i géfénakaw de.  
\v 22 Endob buluk gégumah i ségiyowe étéw toow na fo émbagér bé gefee lawi, gédoté noy kulangé nuwe sarigoy gefee de. Atin gédoté no soy kéluhanay languntamane dob lawi ne brab baade noy kéluhanay de éndotén. 
\p  
\v 23 “I éndae modor Begén, sébanil Begén. Brab i mikae sétabang Begén, alangé no Begén. 
\p  
\v 24 “Buluk i saitane mésut tidéw dob étéwe rénahuko no, sémugud dob tikare gonon séméléd téréno no. Endob buluk énda i gito no téréno no, émbéréh mano, ‘Séfuleu dob étéwe sungu gono ku ténagak gu.’  
\v 25 Tidéw béno, séfule brab gito noy tafaye ténidéwo no mélinis brab métintu nén.  
\v 26 Tidéw man béno, mésut brab muwit fitéw gétéw mas na tete saitan dumo no mahur dob no étéw. Mélaw i no étéw toow na fo méfasang bé féganaye goho no.” 
\p  
\v 27 Amun bénréh Jesusey ni, i ségétéwe libun tidéw dob de ménsélimud ménbéréh mano, “Toow fo méoror i libune ménggénga Beem brab réméniton Beem.” 
\p  
\v 28 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Toow na fo méoror i de mégélingo bé kébéréh i Tuluse brab odoro ro.” 
\s1 I fégélolonone niray Jonase 
\p  
\v 29 Amun i de étéw minut ro médoo ménlimud géliwét bé Jesuse, ménbéréh mano, “Toow fo tete i de étéw bé ni gai. Mongot ro do mékégaif inok fégéloloné ro ké Begén i Kristowe, sani fénémili i Tulus méguléw. Endob énda i méiray de bero saliyu bé mékégaife loo bé ménrigowe bé Jonase.  
\v 30 Loo bé fégélolonone nirayén dob de étéw dob Ninibé amun ménsut i Jonase méuyag tidéw dob sur i dakéle sédo, iraya ku séko fégélolonon i de étéw bé ni gai.  
\v 31 Bé gaiwe kémukum i Tuluse, témbo i baiwe tidéw dob ingéde Séba bé de étéw méuyag béni. Non sénugudén tidéw dob tamanay duniyae mégélingo bé kégétiga Solomone. Endob béleewe ni wén i ségétéwe mas na gétigan bé Solomone ay ni, been i Begéne, éndob énda munur gom Begén.  
\v 32 Atin bé gaiy kékukum i Tuluse, i de énggétah étéw dob Ninibé témindég ro so témbo bé de étéw méuyag béleewe. Non ménunur ro brab énggésénule ro bé uret Jonase. Endob béleewe wén i mas na gérotor bé Jonase ay ni. 
\p  
\v 33 “Enda i ségétéw témumon solo atin fédiyoé no dob énggébunéye taloo no dob fantad i kurénge fénléngkéb. Yamula fédiyoé no dob fégonone de inok atiy gégumahe étéw gito noy réndaw ne.  
\v 34 I moto muwe maak solo i lowoh me. Buluk fiyoy moto muwe, maak géfékaya non gégito go. Endob buluk i moto muwe ménsadil, maak délémon non énda gégito go.  
\v 35 Ingat gom mélaw inok i réndawe dob beeme békén waléy délémon.  
\v 36 Mélaw buluk tintu munur go, i lowoh me méféno bé géfékayae, brab énda i délémon de, non maak réméndaw i soloe dob beeme.” 
\s1 Fantag bé de Fariseo 
\p  
\v 37 Amun énggilid i Jesuse émbéréh, i ségétéwe Fariseo sénéngkatén mangéy mama. Mélaw ménodor i Jesuse mangéy dob lawi ne brab ménsar diyo mama.  
\v 38 Amun énggito noy Jesuse énda méngguseén loo bé adat i de Judio, ménggaif i Fariseowe ni.  
\v 39 Bé béno so, ménbéréh i Jesuse mano, “I de begom do Fariseo, urahé kom i lowoh gome fingé fuweh saén. Endob dob de fédéw gom ménféno bé tetee itungan brab do sala. Ségiléw gom bé de tabu ménlinis fingé fuweh saén, éndob dungisan dob bukag ne.  
\v 40 Dufang gom do étéw. Békén ba rénigoy Tulusey de fédéw gom loo soy de lowoh gom?  
\v 41 Mélaw iray gom do limus bé éntingayéne kagom atin waléy gom mélinis dob bukage so. 
\p  
\v 42 “Endob mékégédaw-gédaw gom do Fariseo non niraya kom i Tuluse fiyon bé géfoloe bé de faninu nohok gom, éndob dénigur gom i métintuwe brab kéimue bé Tuluse. I ni niray gom fatut rigoné kom éndob kagom digurén i sébaane de. 
\p  
\v 43 “Mékégédaw-gédaw gom do Fariseo non méuyot gom bé fiyowe do saran dob lawie féngadafan. Brab méuyot gom ségifaén fégadatan dob de fadiyan.  
\v 44 Mékégédaw-gédaw gom non i de étéw marok waléy ro fiyo bé kéfuray ruwe begom, éndob been i funa ruwe waléy tete. I begome maak do lébéng énda i tandaén, gédaay de étéw énda gétiga ro de, funa ro géliyén.” 
\p  
\v 45 Atin i ségétéwe bero témoro bé de kukuman ménbéréh mano, “Maistéro, bé kébéréh me bé nan, fénémala mo so begey.” 
\p  
\v 46 Séménumbul i Jesuse mano, “I begome témoro bé kitabe, mékégédaw-gédaw gom, non sugué kom i de étéw bé médoowe. Maak féoboé kom bero do toow fo émbégat, éndob énda témabang gom de.  
\v 47 Mékégédaw-gédaw gom non ségiléw gom bé de katufua kom énda munur ro bé de sénarigoy Tuluse muret. Rémigo gom fiyo do lébéngon kay de fénléhu i de katufua kom.  
\v 48 Mélaw fénggétiga kom i ménagayun gom bé rénigoy de katufua kom non beroy do ménméléhu brab begom i do rémigo do lébéngon.  
\v 49 Been i funane ménbéréh i Tuluse bé kégétiga nuwe mano, ‘Fén-uwito ku bero do muret fantag Begén, brab i de dumo de fénléhu ro brab i de dumo de fénrasay ro bero.’ 
\p  
\v 50 “Been i funa kome mékukum, non ménamung gom bé kéféléhue bé de kéluhanay sénarigoy Tuluse muret tidéw bé kélimbag i duniyae.  
\v 51 Tidéw bé kéléhu Abele taman bé kéléhu Sakariase, fénléhu dob élét i ahayane féngadafan tulakan brab mékétéfuwe sibéy. Hoo, béréhé ku begom i de étéw méuyag béni, mékukum ro sabaf bé de ni. 
\p  
\v 52 “Mékégédaw-gédaw gom do témoro bé kitabe, non bénunéy gom i toowe dob de méuyot gétigan de. Brab mika gom munur bé toowe, atin anggaé kom i de méuyot munur.” 
\p  
\v 53 Amun énggilid i Jesuse bé kébéréh ne, méntékédan dob no gonon, éndob i de Fariseo brab de témoro bé kitabé nangga ro bé de mékérit kériklamo ro brab médoo éntingayén fénginsaé ro  
\v 54 tukawa ro téngkadén inok sumbulo no bero bé békéne damén katabuwan. 
\c 12  
\p  
\v 1 Amun i ngibunéne do étéw ménsélimud gésééda ro do sékéy, féngganay Jesusey béréhé nuwe bé de kuyugén sungu mano, “Ingat gom inok énda miring gom bé kéunur i de Fariseo ubo-ubo saén.  
\v 2 I kéluhanane rénigoy de étéw maak ténléb, mébukeh séko. Brab i kéluhanane dirungén, émfayag séko.  
\v 3 Atiy béréhé muwe dob kélungonone, gélingoon so dob fuwehe. Brab atiy ségurawé muwe dob gonone fénintu, been so gélingoon dob médoowe do étéw. 
\p  
\v 4 “Béréhé ku begom do dumo gu, kagom mégilak bé géféléhue bé lowoh gome, éndob saliyu bé ni éndaén i gérigono no.  
\v 5 Béréhé ku begom i ati fatute kégilaka kom. Fégilak gom bé Tuluse non géféléhuo noy lowoh gome brab wén soy barakatén émféangéy begom dob emfernowe. Hoo, béréhé ku begom fégilak gom de.” 
\p  
\v 6 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “Ufama, i de kloh manok toow fo mélémuy kéfébéléye bero dob fadiyane. Endob énda i sébaan de lénifot i Tuluse.  
\v 7 Atin i begome mas gom na balilaga bé de kloh manok. I Tuluse énggétuwa no fiyon firoy i de buk gom dob de uléw gom. Mélaw kagom mégilak. 
\p  
\v 8 “Béréhé ku begom, ati murete fantag bé kéunur ne Begén dob de étéw, ureté ku soy fantage bé kéunur ne dob adafay de télakiy Tuluse.  
\v 9 Endob atiy démirunge Begén dob adafay de étéw, dirungé ku so moso dob adafay de télakiy Tuluse. 
\p  
\v 10 “Atiy émbéréhe tete fantag bé Nga i Kéilawane, sani Begéne, émfésagadan. Endob i émbéréhe tete fantag bé Rémogor i Tuluse énda émfésagada no. 
\p  
\v 11 “I de sébanil Begén, buluk uwité ro begom dob de féngadafan taloo no dob de gémamak kukuman, inok métébo gom sabaf bé kéunur gome Begén, kagom mégilak taloo no émbuku ké ati késumbul gome.  
\v 12 Non i Rémogor i Tuluse toroé no begom ké atiy fatute béréhé kom.” 
\s1 I binuwayae fantag bé kawasawe étéw 
\p  
\v 13 Wén i médoowe ménsélimud géliwét bé Jesuse. Ménbéréh i ségétéwe de dob Jesuse mano, “Maistéro, béréhém bé ofo guwe, irayén begén i baad guwe bé de languntaman fénled i boh geye begey bé kéléhu ne.” 
\p  
\v 14 Séménumbul i Jesuse mano, “Enda i atura ku de maad ké ati séfiroy begom.”  
\v 15 Atin ménbéréh i Jesuse dob de étéw mano, “Kagom arumén! Békén bé kékawasawey funay étéwe fiyoy kéuyag ne.” 
\p  
\v 16 Atin nureto Jesuse bero sébaan binuwaya fantag bé ségétéwe étéw kawasa mano, “Wén i safadén, fiyoy kééruk i de nohok-nohokén.  
\v 17 I kawasawe étéw ménggitung, ‘Enda i fégono ku bé kéluhanay kéntéw guwe. Ati rigoné kuwe?  
\v 18 Gétuwa ku, ay ni rigoné kuwe. Gébaé kuy kiwot guwe, brab rémigowu bé dakéle de, inok gétimuo kuy de kéntéw gu brab de éntingayén kagén.  
\v 19 Tidéw béno, mégitungu, Ségétéwu bagian. Wén i kagéne bé éntingayéne fiyo kailanga ku bé firoye gébélintuwa. Témérénu. Mamau, minému, brab méguyayau.’  
\v 20 Endob i Tuluse bénrého noy ni étéw mano, ‘Dufang go! Bé ni kélungonon, méléhu go. Mélaw békénén kaam i éntingayéne nitongém.’ ” 
\p  
\v 21 Atin féntama Jesusey ni binuwaya mano, “Ségiléw bé niy aruméne kawasa étéw énda modorén bé kétayay Tuluse.” 
\p  
\v 22 Atin bénréh Jesuse dob de kuyugén mano, “Kagom émbuku fantag bé kéuyag gome, bé ati amaé kome, taloo no bé lowoh gome, bé ati kégalé kome.  
\v 23 Wén nay labi mélaga bé amaéne funa kom méuyag, brab wén nay labi mélaga bé kégale kay lowoh gome.  
\v 24 Fégitung gom i de kloh manok. Enda mohok ro taloo no kémétéw ro, brab énda i kiwot ro. Endob féamaéy Tuluse so bero. Atin mas gom na balilaga bé klohe manok. Mélaw toow na fo féamaé no begom.  
\v 25 Enda i étéw géfétaah bé kéuyag ne bé kébuku ne, fiyon fo ké ségéuras saén.  
\v 26 Amun énda gérigono kom i ni kloh éntingayén, sedek émbuku gom bé de ségiyo?  
\v 27 Fégitung gom i de flores. Méruk ro fiyon fo ké énda gémalbék ro, taloo no rémigo ro do kégal ro. Endob béréhé ku begom, fiyon i Solomone toow fo kawasa datu, énda i kégalén loo bé de fiyo do falasén do flores.  
\v 28 Endob buluk loo bé nan i kéfékégal i Tuluse bé de kéroon bé singkowe ay nan méuyag, atin bé démoe ibérén inohén, békén ba fékégalé no so begom? Toow fo kloh i kéféginugut gome.  
\v 29 Kagomén démoyun émbuku bé amaé kome brab inémé kome.  
\v 30 Non i de étéw énda méngintulus ro, been i niy fégitungé ruwe taman émbuku ro. Endob i Abay gome dob lawayo gétiga noy kailanga kome.  
\v 31 Mélaw fédaya gom i Tuluse méguléw begom, atin iraya no begom éntingayén kailanga kom. 
\p  
\v 32 “Do kuyug gu, kagom mégilak fiyon fo ké énda médoo gom, non kétayay Abay gome Tulus ké begom soy méguléw beroy Tuluse.  
\v 33 Fébéléy gom i languntama kome, brab iray gom dob de méskinan inok kawasa gom dob lawayo. Non dob lawayo, i de éntingayé kom énda i réménég de, taloo no ménakaw de, brab énda i ifés minasa de.  
\v 34 Non hon i gonoy tamuk me de, diyo soy itunga muwe brab fédéw me.” 
\s1 Fantag bé késéfule Jesuse 
\p  
\v 35-36 Atin ménuret man i Jesuse sébaan binuwaya fantag bé késéfule ne mano, “Ingat gom bé késéfule guwe loo bé de sugu-suguén ongot-ongot bé amu ruwe. Iring gom bé de ni sugu-suguén, mingat ro ongot-ongot bé amu ruwe séfule tidéw dob sébaane uyot. Maginsod ro, brab féréndawé roy solo ruwe inok géingat ro. Buluk gégumah, magad saén géungkaa roy béngawane.  
\v 37 Toow fo moror i de ni sugu-suguén bé kégumah i amu ruwe, non énggéingat ro ongot-ongot bé késéfule ne. Béréhé ku begom, i ni amu kémégal inok kémana brab fésaré noy de sugu-sugué no brab duwoto no bero.  
\v 38 Toow ro fo moror buluk énggito no bero énggéingat ongot-ongot fiyon fo ké gégumah kérara kélungonon, taloo no ménalém kélungonon.  
\v 39 Atin fégétédém gom i ni, buluk i gefee bé lawie gétiga noy ati urase gégumah i ménakawe dob lawi ne, ingata no brab énda fédayaé no de ké ahuroy ménakawey lawi ne.  
\v 40 Brab i begome so, fatut mingat gom non i Nga i Kéilawane gégumah dob gaiwe énda karangé kom de gégumah.” 
\p  
\v 41 Ménénginsa i Pedrowe mano, “Kadnan, béréhé moy ni binuwaya dob begeye saén do kuyugém, taloo no kay kéluhanane?” 
\p  
\v 42 Atin i Kadnane séménumbul mano, “Atiy mégérore brab métilédtéde sugu-suguén, been i sénarigoy amu ne méguléw bé kéluhanay galbéke brab iraya noy de dumo no sugu-suguén bé de karo baad bé de amaén bé katabuwane gai.  
\v 43 Toow fo méoror i nan sugu-suguén ké gitoy amu ne gémalbék bé késéfule ne.  
\v 44 Béréhé ku begom, i amu i nan sugu-suguén sarigé no dob beeney kéluhanay languntama nuwe.  
\v 45 Endob mékégédaw-gédaw i ni sugu-suguén buluk mégitung mano, ‘Mérugay nay késéfule i amu guwe.’ Tidéw béno, féganayé no tafésén i de dumo no sugu-suguén do lagéy brab libun, atin mama brab miném taman molon.  
\v 46 Ati keeyén i mérigowe amuk i amu i nan tete sugu-suguén gégumah bé gaiwe békén karangé no, brab énda gétiga no de? I ni amu, amuk gito noy tetee rigoné no, tor-toré noy ni sugu-suguén atin fédiyoé no dob gonone emferno beroy de kéluhanay de énda munur. 
\p  
\v 47 “I ni sugu-suguén gétiga no fo toow i kétayay amu ne rigonén, éndob énda rigoné no de. Mélaw i ni sugu-suguén mékukum moso toow fo gétimal.  
\v 48 Endob i sugu-suguéne énda gétiga noy kétayay amu ne rigonén, atin réménigo énda fiyo no, mékukum éndob énda toowén gétimal. I sénarigone bé médoowe, médoo soy ongoténe de. Atin i nirayane médoo, médoo soy ongoténe de. 
\p  
\v 49 “Ménangéyu dini inok muwit maak aféy dob duniyae ni, brab méuyotu de damén ké mérinoén.  
\v 50 Kéfasanganu séko, brab tete i fédéw guwe ni taman gilid mérigoy ni.  
\v 51 Ati karangé kome funa ku ménangéy dini? Inok éndaén i sékérit dob ni duniya? Békén. Ménangéyu dini inok mésébaad i de étéw.  
\v 52 Tidéw béleewe, i de limo gétéw dob ségékurénge, mésébaad ro sabaf bé ati Begéne ni. I téléwe de énda magayun ro bé ruwowe de, taloo no i ruwowe de énda magayun ro bé téléwe de.  
\v 53 Mésébaad ro sabaf bé kéunur ruwe. I bohe brab de ngaén lagéy énda séfagayun ro. Loo so bé idénge brab de ngaén libun, énda séfagayun ro.” 
\p  
\v 54 Ménbéréh soy Jesuse dob de médoo étéw mano, “Dob ni gonon, buluk gégito gom bé rawéne dob élédon, magad i kébéréh gome, ‘Rémana séko.’ Atin rémana ba.  
\v 55 Atin buluk wén i réfuruh tidéw déligdigan, béréhé kom, ‘Méduf sékoy gaiwe ni.’ Atin méduf ba.  
\v 56 Gétiga kom i méréhe bé atag i éntingayéne dob fantade ni brab dob lawayo. Sedek énda gétiga kom i atag i de rigonéy Tuluse bé béleewe? Non mika gom munur. 
\p  
\v 57 “Atin sedek énda mégitung gom bé atiy fiyowe rigoné kom inok énda mékukum gom moso?  
\v 58 Buluk wén i dumo mo sébanil, atin uwité no beem dob de kémukum inok sétiyawan, buluk diyo gom séna dob de agéwon, béréh go fiyo inok séfégayun gom bé énda séna gégumahén dob adafay de kémukum. Non i de kémukum séko irayén beem dob de sundalo, brab i de sundalo férisuné ro séko beem.  
\v 59 Béréhé ku begom, énda séko géésut go tidéw dob férisunone taman énda gébayada moy kéluhanay késalaa muwe.” 
\c 13  
\p  
\v 1 Bé béno so, i médoowe do étéw bénréh ro dob Jesusey fantage bé de étéw tidéw Galilea. Fénféléhu i Datue Pilato bero bé lala ruwe témulak dob Tuluse.  
\v 2 Séménumbul i Jesuse mano, “Amun i do no étéw tidéw Galilea fénléhu loo bé no, makom ké toow ro na fo wén i sala ro bé de dumo ro bati dob Galilea, brab been i funa ruwe ménléhu.  
\v 3 Béréhé ku begom, békén. Endob saliyu ké gésénule gom témagak bé tetee adat gom, méléhu gom so ségiléw bé berowe.  
\v 4 Atin fantag bé de folo bra waléw ménléhu dob Siloe bé kétuwongoy tambalae bero, makom ké mas na wén i sala ro bé de dumo ro bati dob Jerusalem?  
\v 5 Béréhé ku begom, békén. Endob saliyu ké gésénule gom témagak bé tetee adat gom, méléhu gom so ségiléw bero.” 
\p  
\v 6 Atin bénréh Jesuse beroy ni binuwaya mano, “Wén i ségétéwe étéw, wén i safadén. Nohokén i sébaane kayéw méama i onok ne. Nangéyén ténéngténg ké wén i onokén, éndob énda i énggito no de.  
\v 7 Tidéw béno, bénréhén dob étéwe témalima bé safad ne ni mano, ‘Bé rugay i téléwe gébélintuwa démoyunu séfule séméléd ké wén i onok i ni kayéw, éndob énda foy énggito gu de. Mélaw tuwongém, non ransiné no saén usarén i ni fantad.’  
\v 8 Endob séménumbul i étéwe ni témalima de mano, ‘Fédayaén na bé rugay i ségébélintuwae atin kaluto ku géliwét de. Brab rigono ku abuno funa no bobo.  
\v 9 Buluk bé sébaano bélintuwa gégumah mégonok, fiyo. Buluk énda, been nay no tuwongén.’ ” 
\s1 Nuwa Jesusey libune 
\p  
\v 10 Wén i no gai kéféngadaf i de Judio, sani gaiwe kétérén. Dob no gai, téménoro i Jesuse dob sébaane lawi féngadafa ro.  
\v 11 Wén i ségétéwe libun diyo békutén non féndéruuy saitane. Been i funa nuwe ménfoloén bra waléw gébélintuwa énda géfééntangén témindég fiyon kloh.  
\v 12 Amun énggito Jesuse, sénbérého no métanug mano, “Adi-adi gon!”  
\v 13 Brab nahay Jesusey de kémérén dob libune ni, brab bé béno so énggétindég mééntang. Atin dénayéw i libune niy Tuluse. 
\p  
\v 14 Endob i uléwe bé no lawi féngadafan toow fo ménkérit non fén-adi-adi Jesusey ni libun bé gaiwe kétérén. Mélaw ménbéréh i ni lagéy dob de étéw mano, “Wén i ném gétérésangan bé ségéfadiyane gémalbék tom, mélaw ay gom dini féuwa bé ni ném gétérésangan. Endob kagom mangéy dini féuwa bé gaiwe kétérén.” 
\p  
\v 15 Endob ménbéréh i Jesuse mano, “Enda toow gom munur dob Tuluse, ubo-ubo say kéféngintoow gome. Buluk i safi gome taloo noy kuda gome térumén, ukohé kom so dob nikéto kome de brab angéyé kom féinémén fiyon fo ké gai kétérén.  
\v 16 I libune ni ségétéw dumo tom Judio non séfu Abraham so, brab féndéruuy saitane foloén bra waléw gébélintuwa. Fatut uwaén fiyon fo ké gai kétérén.”  
\v 17 I de étéw diyo énda ménuyot ro bé Jesuse, ménmala ro bé kébéréh ne. Endob i de dumo de, toow ro fo méoror non bé kéluhanay de mékégaif rénigo Jesuse. 
\p  
\v 18 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Ati ségiléwoy kéféguléw i Tuluse bé de étéwén? Ati fégiringo kuwe de?  
\v 19 Ségiléw na bé toowe fo kloh béne, éndot i étéwe brab nohokén. Atin téménunoh brab méruk taman ménwaléy dakél kayéw. Brab salagay de kloh manok i de fongo no.” 
\p  
\v 20 Tidéw béno, ménbéréh man i Jesuse mano, “Ati fégiringo kuwe bé kéféguléw i Tuluse bé de étéwén?  
\v 21 Ségiléw bé fégéfééruke fan éndot i libune brab sénlawékén bé téléwe géasad bé arinahe taman ménruk i kéluhanane brab ménwaléy médoo.” 
\s1 I mérate béngawan 
\p  
\v 22 Atin amun ménagéw i Jesuse mangéy Jerusalem, ménawét dob de ségiyo-giyo do ingéd brab téménoro diyo.  
\v 23 Atin wén i ségétéwe étéw ménénginsaan de mano, “Kadnan, kloh saén i de étéw fukaséy Tuluse?” 
\p Séménumbul i Jesuse manó,  
\v 24 “Rigo moy tamay gagané muwe mahur bé mérate béngawan mangéy dob lawayo, non béréhé ku beem, médoo do étéw i témélamawe mahur, éndob énda gagané ro de.  
\v 25 Non i gefee de témindég brab fintué noy béngawane. Atin amuk diyo gom dob liyuwe, témuktuk gom, fégédaw-gédaw émbéréh makom, ‘Kadnan, ungkaém i fintue ni inok géahur gey.’ Endob sémumbul mano, ‘Enda gélolo gu begom. Brab énda gétiga kuy tidéwo kome de.’  
\v 26 Tidéw béno, émbéréh gom makom, ‘Ménama gey brab méniném gey sétifon Beem. Brab téménoro go dob de ingéd gey.’  
\v 27 Atin sémumbul mano, ‘Enda gélolo gu begom. Brab énda gétiga kuy tidéwo kome de. Begom i de démoyun rémigo tete. Férayu gom Begén.’  
\v 28 Atin i begome moso kémérew gom brab kémigét i de kifé kom buluk gito gom i katufua kome Abraham brab Isake, brab Jakobe, brab i kéluhanay sénarigoy Tuluse muret diyo ron dob lawayo. Endob i begome énda géahur gom diyo.  
\v 29 Wén soy de médoo étéw békén Judio tidéw déligdigan, sébangan, tégénon, brab élédon, diyo ro géésar mama beroy Tuluse ké féguléwo no bero.  
\v 30 Atin bé béno, i de énggétah béni waléy ro moso do géfuray. Brab i de énggéfuray béni waléy ro moso géétah.” 
\p  
\v 31 Bé béno so, i de dumo Fariseo bénréh ro dob Jesuse maro, “Tagakém i ni gonon brab angéy go dob ségiyowe gonon non méuyot i Datue Herod méméléhu Beem.” 
\p  
\v 32 Endob séménumbul i Jesuse mano, “Agéw gom brab béréh gom bé Herode mégakar étéw, fétausé kuy kéféféraréy guwe bé de saitan brab kéuwa guwe bé de étéw béleewe ni brab démo. Atin dob gétéléwo nuwe gai, géfégilido kuy galbék guwe dini.  
\v 33 Endob i Begéne kailangan tausu béleewe brab démo brab dob téléwe. Non i toowe, énda i sénarigoy Tuluse muret bé de kébéréhén féléhuén saliyu dob Jerusalem.” 
\p  
\v 34 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse fantag bé adat i de étéw dob Jerusalem mano, “Do étéw dob Jerusalem, tete i fédéw guwe fantag bé begome non fénléhu gom i de sénarigoy Tuluse muret brab nibéro kom batéw i de sénugu dob begome taman ménléhu ro. Firoy gule i kétaya kuwe témimu begom loo bé kétimu i méritone manok télikub-kubo noy de fiyakén bé de fafakén? Endob ménika gom de.  
\v 35 I lawi gome métagak moso. Endaén gito mo Begén taman bé gaiwe gégumah ké béréhé mo moso, ‘Féfiyonéy Tuluse damén i gégumahe tidéw dob Kadnane.’ ” 
\c 14  
\s1 Nuwa Jesusey lagéye 
\p  
\v 1 Wén i no sébaan fuweh gai kétérén, ménangéy i Jesuse mama dob lawi i ségétéwe odoroy de Fariseo. Atin i de sébanil bé Jesuse ténulik ro inok gito roy funa ruwe de témébo.  
\v 2 Diyo soy ségétéwe rémambuk. Atin ménfégédét dob Jesuse.  
\v 3 Atin fénénginsaa Jesusey de Fariseo brab de témoro bé kitabé mano, “Fakay ba dob kitab tomey muwae bé gaiwe kétérén?” 
\p  
\v 4 Endob ménantés ro. Mélaw génamak Jesusey étéwe déméruun atin nuwaén brab ménadi-adi. Tidéw béno, fénagéwén.  
\v 5 Atin fénénginsaa Jesusey de étéw témulik mano, “Buluk wén i nga gom taloo no safi gom ménlawu dob kalute ménalém wén i wayég de bé gaiwe kétérén, békén ba fagayasé kom bégéngén mésut dob kalute fiyon fo ké gai kétérén?” 
\p  
\v 6 Endob ménantés ro non énda i éntingayén késumbul ro de. 
\p  
\v 7 Atin wén i de étéw sénéngkat ro mama diyo ménuyot ro mésar dob de fiyo saran kay de gérotor étéw. Amun énggito Jesusey ni, nuretén beroy ni binuwaya mano,  
\v 8 “Amuk wén i séméngkat begom déméngan bé sébaane uyot, kagom mésar dob de fiyo saran, non amuk wén i do étéw toow na fo gérotor sénéngkat, karoy de fiyo saran.  
\v 9 Tidéw béno, i séménéngkate begom fégédét inok kédané no begom dob de sara kom brab fégaliné no begom mangéy dob mase na gérifantad gonon. Atin been i funa kome mémala.  
\v 10 Yamula, buluk sénéngkat gom, angéy gom sar dob de gérifantad saran inok i séménéngkate mangéy fégédét dob begome brab émbéréh mano, ‘Do adih, énggomén, diyo gom dob de fiyo ni saran.’ I ni géiray begom fiyo kéfégadat dob téngaangay de médoo étéw.  
\v 11 Non i kéluhanay de étéw félangka-langka waléy ro gérifantad. Brab i kéluhanay de étéw térifantad waléy ro gérotor.” 
\p  
\v 12 Tidéw béno, ménbéréh i Jesuse dob gefee ni karagiya mano, “Buluk rémigo go karagiya, kago séngkatén say de gélolo mo, do dumo mo, brab do samungém, brab do étéw kawasa dumo mo ségédét. Buluk rigoné moy ni, sémuli ro so séméngkat beem inok gésulio ro beem.  
\v 13 Yamula, amuk rémigo go karagiya, séngkatém i de méskinan, de fikat, de kimoyén, brab do langafén.  
\v 14 Mélaw féfiyonéy Tuluse beem fiyon fo ké énda gésulio ro beem. Sulioy Tuluse beem bé gaiwe kétébule i de métintu étéw.” 
\s1 I binuwayae fantag bé karagiyae 
\p  
\v 15 I ségétéwe bé de ménsar mama, ménbéréh mano, “Toow fo méoror i de étéw mama beroy Tuluse dob kéféguléw ne.” 
\p  
\v 16 Amun énggélingoo Jesusey ni, nuretén i sébaane binuwaya mano, “Wén i ségétéwe étéw lagéy réménigo dakél karagiya brab séménéngkat médoo étéw.  
\v 17 Amun énggégumah i gaiy ni karagiya, i ni étéw sénuguén i sugu-sugué nuwe mangéy méréh dob de étéw sénéngkat ro, ‘Méntafayén i kéluhanane. Enggomén, angéy gomén dob karagiyae ni.’  
\v 18 Endob énda ménangéy ro diyo. Yamula bénréh roy de funa ro énda géangéy diyo. I sébaane de mano, ‘Bukué ku, énda géangéyu diyoan, non mantuwu séna ménléy fantad, angéyé ku téngténgén.’  
\v 19 I géruwowe de ménbéréh mano, ‘Bukué ku, énda géangéyu diyoan, non mantuwu séna ménléy folo timan safi brab magéwu angéyé ku bero langunén.’  
\v 20 I gétéléwe de ménbéréh mano, ‘Bukué ku, énda géangéyu diyoan, non mantuwu séna ménawag.’  
\v 21 I sugu-suguéne ni ménule brab bénréhén dob lagéye gefe karagiya i kéluhanay de ni. Mélaw toow fo ménkérit i ni gefe karagiya. Tidéw béno, bénréhén dob sugu-sugué nuwe mano, ‘Fagayas go, angéy go dob de agéwon brab dob de kalsada, brab uwitém diniy de méskinan do étéw, do kimoyén, do langafén, brab do fikat.’  
\v 22 Atin ménagéw i ni sugu-suguén. Tidéw béno, ménséfule mangéy dob gefee ni karagiya, brab bénréhén de mano, ‘Rénigo guy sénugu me begén, éndob énda séna féno i lawie bé étéwe.’  
\v 23 Atin i gefee ni karagiya bénréhén dob sugu-sugué nuwe mano, ‘Agéw go mangéy dob de agéwon mangéy dob de kloh ingéd brab fiyon dob de tuduk, brab uwitém i de étéw diyo mangéy dini, méuyotu de ké méféno étéw i lawi guwe ni.  
\v 24 Endob i de étéw sénéngkat gu sungu, énda gétem-tem ro bé de amaén ténafay gu.’ ” 
\p  
\v 25 Wén i no sébaan fuweh, amun ménagéw i Jesuse, ménodor i de médoo do étéw géliwét de. Atin sénlingén bero mano,  
\v 26 “Fiyon atiy méuyote modor Begén, éndob mas nay kéimu ne bé de lukésén, brab bawag ne, brab de ngaén, brab de dumo no sétiman idéng, brab i kaane lowoh, énda médaitén waléy kuyug gu.  
\v 27 Atin fiyon atiy étéwe énda fédaydayén bé de kérégénon fiyon fo ké féléhuén dob kruse, énda médaitén waléy kuyug gu.  
\v 28 Ufama, buluk wén i méuyot rémigo lawi, békén ba mésar na métah inok fégitungé no ké firoy i laga i kérigowe de, inok gétiga no ké wén i katabuwan kurtaén fégéfégilidén de?  
\v 29 Buluk féngganayén saén i kérigo nuwe de, atin énda géfégilidén de, waléy sébayat i de étéw gégito de.  
\v 30 Maro, ‘Dufang i ni étéw. Féngganayén saén i kérigo nuwe de, éndob énda géfégilidén de.’  
\v 31 Taloo no, i ségétéwe datu mangéy sétiboh bé sébanile de datu. Békén ba mésar na métah brab fégitungé no ké gagané no bé foloé ngibu sundalo no kuntra bé ruwowe folo ngibu sundaloy sébanile de?  
\v 32 Buluk gékarangay datue ni bé énda gégagay kaane sundalo, émféuwit sarigo no mangéy malak bé sébanile de datu amuk mérayu séna inok méréh bé éndaén sétiboh ro.”  
\v 33 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Ségiléw so bé begome. Amuk méuyot gom waléy kuyug gu, kailangan tagak gom i kéluhanay gulaané kome.” 
\p  
\v 34 Tidéw béno, nuret Jesusey sébaane binuwaya fantag bé késégiléw i timuse bé de kuyugén mano, “I timuse fiyo. Endob buluk mékédan i kétasik ne, éndaén i nonomén brab éndaén géséfule i kétasik ne.  
\v 35 Enda fiyo no bé fantade taloo no bé abunowe. Fatut ibérén saén. Tuntay gom i ni énggélingoo kom.” 
\c 15  
\s1 I métadine bili-bili 
\p  
\v 1 Wén i no sébaan fuweh, amun ténoro Jesusey de étéw, ménggégumah i de médoo lémiful kubrador brab de tete étéw mangéy mégélingo.  
\v 2 Wén soy do Fariseo brab do témoro bé kitabé diyo. Atin sabaf bé kéika ruwe bé de tete étéw, ménriklamo ro maro, “I ni lagéy méuyot témayakuf bé de tete étéw brab séréngan na bero mama.”  
\v 3 Mélaw nureto Jesuse bero do binuwaya mano, 
\p  
\v 4 “Amuk i ségétéwe begom wén i mératu bili-bili no brab méntadin i sébaane de, ati rigoné muwe? Békén ba tagaké moy siyowe de folo bra siyow dob fétabtabane, atin angéyé mo sélédén i sébaane de méntadin taman gito mo?  
\v 5 Tidéw béno, buluk gito mo, duwalé mo mule toow fo méoror.  
\v 6 Brab tabaré moy de dumo mo brab béréhé mo dob berowe, ‘Toowu fo méoror non énggito guy méntadine bili-bili gu. Enggomén, rémigo tom karagiya.’ ”  
\v 7 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Loo so bé niy Tuluse. Toow fo méoror amuk wén i ségétéw tete étéw gésénule brab tagaké noy tetee adatén, atin rigoné noy kétayay Tuluse. Mas méoror i Tuluse bé ni ségétéw étéw ménggésénule bé kéoror ne bé de siyow folo bra siyow fiyo étéw énda kailanga roy gésénulee.” 
\p  
\v 8 Ménuret man i Jesuse ségiyo binuwaya mano, “Wén i ségétéwe libun wén i folo timan balilaga félatahén. Atin méntadin i sébaane de. Ati rigoné nuwe? Témumon solo brab kodosé noy lawi ne sélédé no taman gito noy ni sébaan félata méntadin.  
\v 9 Tidéw béno, tabaré noy de dumo no brab béréhé no bero mano, ‘Toow fo méororu non énggito guy félata guwe méntadin. Enggomén, rémigo tom karagiya.’ ”  
\v 10 Féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Béréhé ku begom man, i de télakiy Tuluse toow ro fo méoror amuk wén i ségétéw tete étéw gésénule brab tagaké noy tetee adatén atin rigoné noy kétayay Tuluse.” 
\s1 I dufange nga 
\p  
\v 11 Atin nuret Jesusey gétéléwe binuwaya mano, “Wén i ségétéwe étéw lagéy wén i ngaén ruwo gétéw lagéy.  
\v 12 Wén i no sébaan fuweh i tuwaréye bé de ngaén ménangéy dob boh ne mano, ‘Boh, irayém begén i baad guwe bé de languntaman katom.’ Mélaw i boh ne bénaadén i kéluhanay languntama ruwe dob ruwowe gétéw ngaén.  
\v 13 Enda mérugayén tidéw béno, i tuwaréye bé de ngaén fénbéléyén i kéluhanay kaane baad. Atin ménagéw ménangéy dob mérayue ingéd, brab nuwitén i kurta ne. Diyo séninggulaén i kéluhanay kurta ne bé kédufang ne.  
\v 14 Tidéw béno, ménggumah i dakéle lénggob dob kéluhanay sugud i no dakél ingéd. Atin toow fo mélayaf i dufange ni étéw, non éndaén i kurtaén.  
\v 15 Mélaw ménahur dob sébaane galbék kay ségétéwe bati diyo. Sénuguén dob fantad ne émféama babuy. Non bé toowén fo mélayaf,  
\v 16 méningar bé amaéy de babuy. Endob énda i mirayan de kéama.  
\v 17 Tidéw béno, énggétiga noy kédufang ne atin ménggitung mano, ‘I kéluhanay de sugu-suguéy boh guwe, gaba-gabay de amaé ro. Endob ay niwu méléhu mélayaf.  
\v 18 Séfuleu mangéy dob boh guwe brab béréhé ku diyo, Boh, ménsalau dob Tuluse brab dob beeme.  
\v 19 Endaén médaitu fédawété mo ngaém. Endob fégédaw go begén. Rigo mo begén sébaan bé de sugu-sugué mo.’ ”  
\v 20 “Mélaw ménule. Amun mérayu séna dob lawi ruwe, énggitoy boh ne brab mén-uray i éna nuwe de. Léménéntu bénalakén i nga ne nékéfén brab narékén.  
\v 21 Atin ménbéréh i nga ne mano, ‘Boh, ménsalau dob Tuluse brab dob beeme. Endaén médaitu fédawéto mo ngaém.’  
\v 22 Endob i boh ne ténawagén i de sugu-sugué no brab bénréhén bero mano, ‘Féraan gom. Uwit gom i toowe fo fiyo kégal brab fékégal gom de. Fétisingo kom brab fésafatoso kom.  
\v 23 Atin sumbali gom i kagéne toow fo bobo nati safi. Rémigo tom dakél karagiya.  
\v 24 Non i nga guwe maak ménléhu, éndob béleewe ni méuyag. Maak méntadin, éndob béleewe ni énggiton.’ Tidéw béno, rénigo roy dakéle karagiya. 
\p  
\v 25 “Endob béno so, ménggégumah i ofoe ngaén lagéy tidéw dob de galbéko no. Amun gédétén dob lawie, ménggaif bé énggélingoo noy kantawe brab énggito noy de étéw mésayaw.  
\v 26 Mélaw ténabarén i ségétéwe bé de sugu-sugué ro brab ménénginsa ké ati rigoné ruwe.  
\v 27 Séménumbul i ni sugu-suguén mano, ‘Ménséfule i tuwaréy me. Sénugu i boh me begey séménumbali bobo nati safi, non i tuwaréy me ménséfule énda i sugsugén.’  
\v 28 Tidéw béno, toow fo ménkérit i ofo ne lagéy, brab énda méntausén dob lawie. Mélaw i boh ne ménsut brab ménfégédaw-gédaw inok mahur dob lawie.  
\v 29 Endob bénréhén dob boh ne mano, ‘Géménalbéku bé firoye gébélintuwa brab énda fénlis guy fénrigo muwe begén. Endob énda foy nirayém begén fiyon sébaan kambing inok rémigowu karagiya begey i de dumo gu.  
\v 30 Endob i ni ngaém ménraréy, brab séninggulaén i éntingayéne nirayém de bé de kédufanga no. Endob amun ménule, sénumbalio mo bé boboe nati safi.’  
\v 31 Séménumbul i boh ne mano, ‘Adu, bati go dini sénga tékélid brab i éntingayéne kagén, kaam so.  
\v 32 Endob fatut rémigo tom karagiya inok féténgténg tom i kéoror tome non i tuwaréy me maak ménléhu, éndob béleewe méuyag. Brab maak méntadin, éndob béleewe énggiton.’ ” 
\c 16  
\p  
\v 1 Atin nuret Jesuse bé de kuyugén i ni binuwaya mano, “Wén i ségétéwe kawasa étéw, wén i sénarigo nuwe lémiful.  
\v 2 Amun énggélingooy amu nuwey ni, ténabarén i sénarigo nuwe ni brab ménénginsa mano, ‘Ati ni énggélingoo ku fantag beem? Fénakawa mo begén? Béréhém begén i kéluhanay kérigo muwe bé kagéne kurta. Non éndaén fakayén sarigo ku beem. Mélaw kédané ku beem dob ni galbék.’  
\v 3 Tidéw béno, i sénarigone ni ménggitung mano, ‘Ati rigoné kuwe, ké kédané no begén dob ni galbék? Enda émbagéru gémalbék mérégén loo bé kémalute. Atin mémalawu mongot limus.  
\v 4 Gétiga kuy ati rigoné kuwe inok buluk mékédanun dob galbék guwe ni, tayakuféy de étéw so begén dob de lawi ro.’  
\v 5 Tidéw béno, ténabarén i kéluhanay de étéw énggéutong dob amu nuwe ni. Atin bénréhén dob sunguwe de mano, ‘Firoy i utong me bé amu guwe?’  
\v 6 Séménumbul i ni étéw mano, ‘Mératu dakél latah nor.’ Atin ménbéréh i sénarigone ni mano, ‘Ay ni sulate bé utong me. Sar go brab sulatém bé limo folo saén dakél latah nor.’  
\v 7 Tidéw béno, fénénginsaa noy géruwowe ni étéw énggéutong mano, ‘Firoy i utong me bé amu guwe?’ Séménumbul mano, ‘Séngibu gésaku faréy.’ Atin bang i sénarigone ni, ‘Ay ni sulate bé utong me. Sar go brab sulatém bé waléw ratu gésaku saén.’  
\v 8 Tidéw béno, amun i amu nuwe ni énggélingoo noy kéluhanay rénigoy sénarigo nuwe ni, dénayéwén mano, ‘Toow fo métilédtéd i ni étéw lémiful.’ ” Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “I de étéw dob duniyae ni mas na furung ro maguyag bé de méngintulus. Non tafayé roy kéfaguyag ruwe dob de géfuray gai moso. Atin i de étéw méngintulus fatut so tafayé roy kéfaguyag ruwe dob de géfuray gai moso dob lawayo. 
\p  
\v 9 “Mélaw béréhé ku begom, usar gom i kurta gome fégétabang bé de étéw méskinan. Atin i Boh gome dob lawayo tayakufé no begom diyo.  
\v 10 Buluk mésarigon go bé klohe, mésarigon go so bé médoowe. Endob buluk énda mésarigon go bé klohe, énda so mésarigon go bé médoowe.  
\v 11 Atin amuk énda mésarigon gom bé de funan méungangén dob duniyae, énda so mésarigon gom bé toowe fo funan méungangén dob lawayo.  
\v 12 Buluk énda mésarigon gom bé tamuk i dumo gome étéw béni, énda so sémarig i Tuluse begom bé tamuke dob lawayo.” 
\p  
\v 13 Atin ménbéréh man i Jesuse mano, “Enda i sugu-suguén fakay galbéko no séréngan i ruwowe gétéw amu. Non amuk mégédaw bé ségétéwe de, mérarék bé ségétéwe de. Taloo no odoro noy kétayay ségétéwe de, siyawé noy ségétéwe de. Mélaw énda fakay go modor bé Tuluse amuk fégitungé mo saén i kurtae.” 
\p  
\v 14 Diyo soy de Fariseo do toow fo méuyot bé kurtae. Amun énggélingoo roy ni kétoro, déniyangka roy Jesuse.  
\v 15 Mélaw bénrého Jesuse bero mano, “I begome maak métintu do étéw, éndob ubo-ubo saén i de ula-ulané kom dob adafay de étéw. Endob i Tuluse gétiga noy fédéw gome. Ati médayéwe dob de étéw, toow fo mika i Tuluse de. 
\p  
\v 16 “Wén i do tafay ménsulat kukuman niray Moisese bé gétahe tidéw dob Tuluse, brab wén soy do sénulat i de sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne bé gétahe. I de sulat ni fatut nodoron taman sa bé kégumah Juan Bautistawe. Tidéw béno, fatut uretén i Fiyowe Uret fantag bé kéféguléw i Tuluse. Brab kéluhanay de étéw fégésé roy mahure.  
\v 17 Endob énda fakayén ké wén i mékédan bé kukumane, fiyon kloh saén. Mas na magad mékédan i duniyae brab lawaye, éndob i kukumane énda mékéda no.” 
\p  
\v 18 Atin bang Jesuse man, “Fiyon atiy gémélake bé bawag ne atin mawag man ségiyo libun, énggélamfa. Brab i lagéye bawagé noy libune génlak, énggélamfa so.” 
\s1 I kawasawe brab Lasarowe 
\p  
\v 19 Ménbéréh man i Jesuse mano, “Wén i ségétéwe kawasa étéw kéménégal toow fo fiyo kégal, brab maguyag bé toowe fo fiyo kéfaguyag sénga fuweh.  
\v 20 Wén soy ségétéwe étéw toow fo méskinan féndawét Lasaro. Ménféno békukang i lowoh ne. Sénga fuweh uwitén dob béngaway lawi i étéwe ni kawasa,  
\v 21 non ménuyot damén ké géama fiyon do kloh sama saén ménlawu tidéw dob amaéy ségétéwe ni kawasa. Atin fégédét i de itu dob beene inok dilaé roy de békukangén.  
\v 22 Tidéw béno, i Lasarowe ni méskinan ménléhu. Atin nuwit i de télakiy Tuluse mangéy dob tébing i katufuay de Judio féndawét Abraham dob lawayo. Brab i étéwe ni kawasa ménléhu so brab lénébéng.  
\v 23 I ni étéw kawasa, énggéangéy dob uleone emferno mérasay. Brab amun léménéngag, énggito no dob mérayuey miskinane Lasaro dob tébing Abrahame.  
\v 24 Tidéw béno, téménabar mano, ‘Bebe Abraham, fégédaw go begén. Suguém i Lasarowa nan angéyé no élédén i tuko ténoro ne dob wayége brab féluyuté no dob dila guwe ni inok fégéfélégénéy gu. Non ay niwu dob rinoe ni mérasay.’  
\v 25 Endob séménumbul i Abrahame mano, ‘Adu, fégétédémém i kéuyag mo séna, gédoté moy éntingayéne fiyo atin i Lasarowe kérégénan mérasay. Béleewe ay niy Lasarowe mésésaya brab ay nan go mérasay kérégénan.  
\v 26 Brab saliyu na bé de ni, wén i sébaane léfak toow fo ménalém dob élét tome inok i méuyote mifar mangéy diyoan tidéw dini taloo no tidéw diyoan mangéy dini énda géifarén.’  
\v 27 I kawasawe ni ménbéréh man mano, ‘Bebe, suguém i Lasarowe mangéy dob lawi i boh guwe.  
\v 28 Non wén i limowe gétéw do dumo gu sétiman idéng diyo. Brab ureté no émféingat bero inok énda mangéy ro dob ni gonon mérasay.’  
\v 29 Atin séménumbul i Abrahame mano, ‘Diyo soy de sénulat Moises brab de sénarigoy Tuluse muret bé gétaho. Gébasana roy de ménsulat diyo inok géingat ro.’  
\v 30 Endob ménbéréh i kawasawe ni mano, ‘Enda fo munur ro bé de ménsulat. Endob buluk wén i ségétéw tidéw dob de ménléhu tébule mangéy diyo, fakay munur ro, brab gésénule ro bé de sala ro.’  
\v 31 Endob séménumbul i Abrahame mano, ‘Buluk énda munur ro bé de sénulat Moises brab de sénarigoy Tuluse muret, énda so munur ro fiyon fo ké wén i ségétéw tébule tidéw dob de ménléhu.’ ” 
\c 17  
\p  
\v 1 Atin ménbéréh i Jesuse dob de kuyugén mano, “I de éntingayén funay de étéw gésala gégumah, éndob mékégédaw-gédaw i étéwe muwit de.  
\v 2 Toow fo gétimal ké mékukum, mélaw mas na fiyo ké ibérén dob dogote nikéton bé dakéle batéw i reer ne ké beeney funay ségétéwe mantu séna méngintulus gésala.  
\v 3 Mélaw ingat gom. Atin buluk énggésala i dumo gome, gélé gom. Brab buluk gésénule, fésagada kom.  
\v 4 Fiyon fo ké énggésala dob beeme fitéw gule bé ségétérésange, atin séfule so fitéw gule mongot fasinsiya, fésagada mo.” 
\p  
\v 5 Tidéw béno, i de kuyug Jesus ménbéréh ro maro, “Kadnan, umana moy kéféngintoow geye.” 
\p  
\v 6 Atin séménumbul i Jesuse mano, “Buluk wén i kéféngintoow gom loo bé kédakél i oloy sabie, gébérého kom dob kayéwe ni makom, ‘Térandut go, brab angéy go téohok dob dogoto’, atin unuro no begom.” 
\p  
\v 7 Atin ménbéréh i Jesuse man mano, “Ufama, buluk i ségétéwe begom wén i sugu-sugué no démadu taloo no témalima bé de ayamém, buluk gégumah i ni sugu-suguén tidéw dob de galbéko no, énda béréhé mo de, ‘Enggon, ama go nén.’  
\v 8 Yamula béréhé mo de, ‘Lékas go, tafayém i amaé kuwe, atin duwoto mo begén, brab ongot-ongotém ké gilidu mama. Tidéw béno, mama go so kaam.’ ”  
\v 9 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “I nan ségétéw sugu-suguén, énda fatutén ongot-ongot bé kéfésalamate bé kérigo nuwe bé fatute.  
\v 10 Ségiléw so bé begomey ni sugu-suguén. Buluk énggilid gomén bé galbéke sénugu i Tuluse rigoné kom, fégétédém gom i ni, begom saén i de sugu-suguén, mélaw kagom ongot-ongotén i kéfésalamate. Rénigo gom saén i fatute rigoné kom.” 
\s1 Nuwa Jesusey foloe gétéw fémuteén 
\p  
\v 11 Amun i Jesuse ménangéy Jerusalem, ménagéw mangéy bé élét i de sakuf Samaria brab Galilea.  
\v 12 Amun mahur dob sébaane ingéd, énggébalakay de folo gétéw lagéy. Wén i déruu ro fémute. Atin non fémuteén ro, téménindég ro dob mérayue.  
\v 13 Brab mékes ro maro, “Jesus! Maistéro! Fégédaw go Begey!” 
\p  
\v 14 Amun énggito Jesuse bero, ménbéréh mano, “Agéw gom mangéy féténgténg dob de fadi inok gétiga ro ménadi-adi gom.”  
\v 15 Amun ménagéw ro mangéy dob de fadi, ménadi-adi ro dob aguwone. Atin amun i ségétéwe bero énggito noy ménadi-adi, ménséfule ménangéy dob Jesuse, mékes dayéwé noy Tuluse.  
\v 16 Atin méntéléngkéb dob adafa Jesuse fésalamat. I ni lagéy békén Judio, éndob tidéw dob sakuf i ingéde féndawét Samaria.  
\v 17 Ménbéréh i Jesuse dob de étéw mano, “Folo gétéw i ménadi-adiwe. Hon i de siyow de?  
\v 18 Endob ségétéw saén i ménséfulee mangéy fésalamat bé Tuluse, sani ségétéwe tidéw dob ségiyowe ingéd.”  
\v 19 Atin sénbérého Jesusey ni lagéy mano, “Tindég go brab taus go dob ayo muwe. Ménadi-adi gon non méngginugut go Begén.” 
\s1 Fantag bé kéféguléw i Tuluse 
\p  
\v 20 I de dumo do Fariseo fénénginsa ro dob Jesuse ké kédiron i kégumah i gaiy kéféguléw i Tuluse bé de étéwén. Séménumbul i Jesuse mano, “I kégumah i kéféguléw i Tuluse énda gitono.  
\v 21 Enda i ségétéw de gébéréh begom, ‘Ay ninén, téngténgém!’ Taloo no, ‘Diyoonén.’ Non i kéféguléw i Tuluse diyo dob de fédéw gom.” 
\p  
\v 22 Tidéw béno, bénréh Jesuse dob de kuyugén mano, “Gégumah i gaiwe féngonoyé kom i gito gom i gaiy késéfule i Nga i Kéilawane, sani Begéne. Endob énda gito gom de.  
\v 23 Atin béréhéy de étéw begom maro, ‘Ay diyoonén.’ Taloo no, ‘Ay ninén.’ Endob kagom munur de taloo no mangéy gom diyo inok téngténgé kom.  
\v 24 Non i késéfule guwe maak kilot métékow réméndaw brab géfékaya i kéluhanay lawayo.  
\v 25 Endob bé sunguwe, kamarasayanu, brab i de étéw méuyag béni, ikaa ro Begén.  
\v 26 Loo so bé gai Noehe, i gaiy késéfule guwe.  
\v 27 Bé gai Noehe, méguyaya i de étéw, mama ro, miném ro, mawag ro taman bé kéahur Noehe dob barkowe. Tidéw béno, i dunuke énggégumah atin ménléné ro kéluhanan saliyu bé Noehe beroy de samungén.  
\v 28 Ségiléw so bé gai Lote bé gétaho. Bé béno, i de étéw mama ro, miném ro, sébéléy ro, mohok ro, brab rémigo ro do lawi.  
\v 29 Endob bé gai kéféled Lote bé ingéd ne Sodom, i rinoe brab do bara ménlawu maak rana tidéw dob lawayo méninasa bero kéluhanan do ménféled.  
\v 30 Loo so moso bé niy gai guwe séfule. 
\p  
\v 31 “Bé béno gai, i de étéw diyo ro dob liyuy lawi ruwe, éndaén fatut ro mahur angéyé roy de insod ro. Loo so bé niy étéwe diyo dob de galbékono, énda so fatutén séfule mangéy dob lawi ne.  
\v 32 Fégétédém gom i bawag Lote non séménling inok téngténgé noy de insod ro ménféled, mélaw i lowoh ne ménwaléy égas timus.  
\v 33 Atiy méuyote émféraru bé kéuyag ne, méléhu. Endob i méléhue bé kéfuray ne Begén, gédoté noy umule magufusa.  
\v 34 Béréhé ku begom, bé béno kélungonon bé késéfule guwe, wén i ruwo gétéw séurir fidong, atin i ségétéwe de dotén, brab i ségétéwe de émféled.  
\v 35 Atin wén i ruwowe gétéw do libun gémiling, atin i ségétéwe de dotén, brab i ségétéwe de émféled.  
\v 36 Atin ruwo gétéw diyo dob galbéko ruwe, atin i ségétéwe de dotén, brab i ségétéwe de émféled.” 
\p  
\v 37 Tidéw béno, fénénginsaay de kuyugén maro, “Kadnan, hon i gonoy de ni de mérigo?” 
\p Séménumbul i Jesuse mano, “Hon i gonoy wéne de ménléhu, diyo soy de uwak sétimu. Loo so bé toowe tete étéw, gégumah dob berowey kékukum i Tuluse.” 
\c 18  
\p  
\v 1 Tidéw béno, nuret Jesuse bé de kuyugén i ni binuwaya inok démoyun ro démasal brab énda mékédan i inam ruwe.  
\v 2 Ménbéréh mano, “Wén i ségétéwe kémukum dob sébaane ingéd, énda fo mégilakén bé Tuluse taloo no énda fo fégadata noy étéwe.  
\v 3 Brab wén soy ségétéwe libun baléw dob no ingéd. Démoyun mangéy dob ni étéw kémukum fégédaw-gédaw bé tabanga no bé tiyawa nuwe bé fétabana no damén i sébanile de.  
\v 4 Bé sunguwe de, mika i kémukume témabang. Endob tidéw béno, fénggitungén mano, ‘Fiyon fo ké énda mégilaku bé Tuluse brab énda fégadata kuy de étéw,  
\v 5 éndob taluwanu bé késéfule-fule ne mongot tabang. Mélaw tabanga kuy baléwe ni, inok éndaén séfuleén taman kérégénanu.’ ” 
\p  
\v 6 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Tuntay gom i béréhéy kémukume ni fiyon fo ké békén métintu étéw.  
\v 7 Toow na fo tabangay Tuluse begom do fénémilién amuk démasal gom fuweh na kélungonon. Brab énda métana i kétabang ne begom.  
\v 8 Béréhé ku begom, magad tabangay Tuluse begom. Endob buluk gégumah i gaiwe séfuleu, kloh saén i de munur Begén.” 
\p  
\v 9 Atin nuret Jesuse man i sébaane binuwaya dob de étéw fégitungé roy métintu ro éndob siyawé roy de dumo étéw.  
\v 10 Bang Jesuse, “Wén i ruwowe gétéw étéw ménangéy dob lawi i Tuluse inok démasal ro. I ségétéwe de Fariseo brab i ségétéwe de kémubra buwis.  
\v 11 I Fariseowe ni téménindég atin déménasal mano, ‘Fésalamata ku Beem Tulus non békén ségiléwu bé de dumo gu étéw, do ménakaw, do arumén ro, do lémamfa ro. Fésalamata ku Beem non békén ségiléwu bé diyoo étéw lémiful kémubra buwis.  
\v 12 Fuwasawu ruwo gule bé ségéfadiyane, brab iray gu dob Beemey géfoloe bé kéluhanay sahudé kuwe.’  
\v 13 Endob i ségétéwe ni kémubra buwis téménindég dob mérayue, brab mémala énda géténgangén dob lawayo, brab éntungén i kuméng ne bé kétete i fédéw ne. Atin déménasal mano, ‘Tulus, fégédaw go begén ségétéwu ménsala.’ ”  
\v 14 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Béréhé ku begom, i ni étéw kémubra buwis, amun ménule, fénsagaday Tuluse bé de salaén. Endob i Fariseowe ni, énda fénsagaday Tuluse de. Non i de étéw téfégérotor, fégérifantadén ro. Brab i de étéw térifantad, fégérotorén ro.” 
\p  
\v 15 Wén i no sébaan fuweh, wén i médoowe do étéw ménuwit bé de nga ro dob Jesuse inok féfiyoné no bero. Endob amun énggitoy de kuyugén, génlé roy de étéw ni.  
\v 16 Endob ténabar Jesusey de nga mangéy dob Beene, brab bénréhén dob de kuyugén mano, “Féangéy gom i de nga dob Begéne. Brab kagom alangén bero non i de étéw sémarig loo bé késarig i de ni nga, féguléwoy Tuluse bero.  
\v 17 Béréhé ku begom i toowe, buluk i késarig i ségétéwe békén loo bé késarig i ngae, énda so féguléwoy Tuluse de.” 
\s1 I kawasawe étéw 
\p  
\v 18 Atin i ségétéwe uléw i de Judio ménénginsa dob Jesuse mano, “Fiyo maistéro, ati rigoné kuwe inok gédoté kuy umule magufusa?” 
\p  
\v 19 Séménumbul i Jesuse mano, “Sedek fédawété mo Begén fiyo? Enda i ségiyo fiyo saliyu saén bé Tuluse.  
\v 20 Gétiga moy de sugu. Kago lémamfa, kago méméléhu, kago ménakaw, kago uretén i dumo muwe bé békéne toow, fégadata moy boh me brab idéng me.” 
\p  
\v 21 Séménumbul i uléwe ni mano, “I kéluhanay de ni, nodoro ku tidéw féganay klohu de séna.” 
\p  
\v 22 Amun énggélingoo Jesusey ni, bénréhén de mano, “Sébaan i kulange beem. Fébéléyém i kéluhanay éntingayéne kaam atin irayém i kurtae dob de méskinan. Atin mélaw kawasa go moso dob lawayo. Tidéw béno, énggonén, odor go Begén.”  
\v 23 Amun énggélingooy étéwe niy ni, toow fo tete i fédéw ne, non toow fo kawasa.  
\v 24 Amun énggito Jesuse ni tete i fédéw ne, bénréhén mano, “Toow fo mérégén i kéahur i de kawasa dob kéféguléw i Tuluse.  
\v 25 Mas na mélémuy kéahur i dakéle ayam dob tosong i darume bé kéahur i ségétéwe étéw kawasa dob kéféguléw i Tuluse.” 
\p  
\v 26 I de énggégélingo bé de ni, fénénginsa ro maro, “Ati mélaw i de fakay méfukas?” 
\p  
\v 27 Séménumbul i Jesuse mano, “I de békén fakay rigonéy étéwe, fakay gérigonoy Tuluse.” 
\p  
\v 28 I Pedrowe ménbéréh mano, “Ténagak gey i de lawi gey inok furay gey Beem.” 
\p  
\v 29 Atin bang Jesuse, “Béréhé ku begom i toowe, i ségétéwe téménagak bé lawi ne, bawag ne, taloo no dumo no sétiman idéng, do lukésén, taloo no do ngaén inok ureté noy fantag bé kéféguléw i Tuluse,  
\v 30 gégédot toow na fo médoo dob de ni do gai. Brab dob de gai gégumah, gédoté noy umule magufusa.” 
\s1 Nuret Jesusey fantag bé kéléhu ne 
\p  
\v 31 Wén i no sébaan fuweh, ténabar Jesusey de folo bra ruwo gétéw kuyugén sébero-bero saén, atin bénréhén dob berowe mano, “Fégélingo gom, mangéy tom Jerusalem. I Jerusalemey ingéde mérigoy kéluhanay ménsulate bé gétaho sénulat i de étéw sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne fantag bé Begéne.  
\v 32 I Begéne sani Nga i Kéilawane, irayu dob de békén Judio. Atin diyangkaé ro Begén brab fémalané ro Begén, brab duraa ro Begén,  
\v 33 brab badasé ro Begén, brab féléhué ro Begén. Endob amuk méifus i téléwe gétérésangan, tébuleu.” 
\p  
\v 34 Endob i de kuyug Jesus, énda énggésobuto roy de ni bénréh Jesuse. I atag i de ni kébéréh ménbunéy dob berowe, brab énda gésobuto ro de. 
\s1 Nuwa Jesusey langaféne 
\p  
\v 35 Amun gégumah i Jesuse dob ingéde Jeriko, diyo i ségétéwe étéw langafén ménsar dob doror i aguwone mongot limus.  
\v 36 Amun énggélingoo noy médoowe do étéw téménara, ménénginsa ké ati ni gérigonon. 
\p  
\v 37 Wén i séménumbule mano, “I Jesuse tidéw Nasaret témara.” 
\p  
\v 38 Tidéw béno, téménabar métanug mano, “Jesus, séfu Datu Dabid, fégédaw go begén!” 
\p  
\v 39 I de étéw métah bé Jesuse géléé ro maro, “Kago selekén!” Endob taus so mékes toow na fo métanug mano, “Jesus, séfu Datu Dabid, fégédaw go begén!” 
\p  
\v 40 Atin téménrén i Jesuse brab nongotén i étéwe ni uwitén mangéy dob Beene. Amun énggéfégédétén, fénénginsaa Jesuse mano,  
\v 41 “Ati kétaya muwe rigoné ku dob beeme.” 
\p Séménumbul i langaféne ni mano, “Kadnan, méuyotu gégito damén.” 
\p  
\v 42 Atin bénréh Jesuse de mano, “Gégito gon. Adi-adi gon, non méngintoow go.” 
\p  
\v 43 Sonom béno, énggégito nén i langaféne ni, atin ménfuray bé Jesuse démayéw bé Tuluse. Amun énggitoy de étéw i ni ménrigo, dénayéw ro soy Tuluse. 
\c 19  
\s1 Jesus brab Sakeo 
\p  
\v 1 Atin méntaus i Jesuse bé kéagéw ne, atin ménahur dob ingéde féndawét Jeriko.  
\v 2 Wén i ségétéwe kawasa féndawét Sakeo diyo bati. Beeney lémifule kémubra buwis dob de dumo no Judio kay de Romano.  
\v 3 Amun énggélingoo noy Jesuse témara, méuyot i Sakeowe téméngténg inok gétiga no ké ati Jesuse ni étéw. Endob énda gito no de, non bé médoowe étéw géliwét bé Jesuse brab i Sakeowe foko lagéy.  
\v 4 Mélaw léménéntu mangéy dob métaho, brab ménénik dob kayéwe inok gito noy Jesuse témara.  
\v 5 Amun gédétén i Jesuse dob kayéwe ni, léménéngag brab ménsébéréh bé Sakeowe mano, “Sakeo, fagayas go élus. Fatut mangéyu dob lawi me béleewe ni.” 
\p  
\v 6 Atin ménagayas i Sakeowe mélus tidéw dob kayéwe ni brab méoror ténayakufén i Jesuse dob lawi ne.  
\v 7 Amun i de étéw énggégito bé ni, ménséguraw ro maro, “I Jesuse ni sugud-sugud mangéy dob tetee étéw.” 
\p  
\v 8 Endob i Sakeowe téménindég brab ménsébéréh bé Jesuse mano, “Kadnan, iray gu dob de méskinan i ténga i éntingayéne kagén. Brab buluk wén i léniful gu, bayada ku fot takéf bé éndot guwe dob berowe.” 
\p  
\v 9 Atin ménbéréh i Jesuse dob beene mano, “Béleewe ni, i Tuluse fénukasén beem brab kéluhana kom dob ni lawi, non munur go ségiléw bé kéunur Abrahame.  
\v 10 Non i Nga i Kéilawane, sani Begéne, ménangéyu dob ni duniya inok fukasé kuy de étéw ménsala non maak méntadin ro.” 
\p  
\v 11 Amun mégélingo ro séna, féntaus Jesusey kébéréh ne bé sébaane binuwaya non gédét ron dob Jerusalem, atin non i de étéw maro ké béno so gégumah i kéféguléw i Tuluse.  
\v 12 Ménbéréh mano, “Wén i ségétéwe gérotor étéw ménangéy dob mérayue ingéd inok rigonén datu diyo. Tidéw béno, bantaké noy séfule.  
\v 13 Amun énda séna magéwén, ténabarén i foloe gétéw bé de sugu-sugué no brab niraya no dob séngae ségétéw sébaan bélowon félatah. Brab bénréhén bero mano, ‘Féinség gom i ni taman késéfule gu.’  
\v 14 Endob i do étéw dob no gonon mika ro de. Mélaw séménugu ro de étéw émbéréh maro, ‘Mika gey bé ni étéw waléy datu gey.’ 
\p  
\v 15 “Endob fiyon fo ké loo bé nan, ménwaléy datu. Mélaw ménséfule brab fénsuguo noy de sénarigo no bé de bélowon félatah inok susiné no ké wén i inségén.  
\v 16 I sunguwe de ménbéréh mano, ‘Maistéro, i de nirayém begén félatah, énggéinség gu de na folo timan.’  
\v 17 Tidéw béno, bang i datue, ‘Fiyo, mégéror go sugu-suguén. Non gésarigon go bé klohe, sarigo ku beem méguléw bé foloe do ingéd do sakuf gu.’  
\v 18 Atin i géruwowe bé de sugu-suguén ménbéréh mano, ‘Maistéro, i de nirayém begén félatah, énggéinség gu de na limo timan.’  
\v 19 Tidéw béno, séménumbul i datue ni mano, ‘Féguléw go bé limowe do ingéd do sakuf gu.’  
\v 20 Tidéw béno, i gétéléwe bé de sugu-sugué no ménbéréh mano, ‘Maistéro, ay niy kurtae nirayém begén. Bénunéy gu brab nitong gu ténaléy dob munsalawe.  
\v 21 Non mégilaku beem non métégas go étéw. Médot go bé békéne kaam. Brab kémétéw go dob békéne nohokém.’  
\v 22 Séménumbul i datue ni mano, ‘Tete go fo sugu-suguén. Kukumé ku beem bé de bénréhém. Gétiga mo kun médotu bé békéne kagén, brab kémétéwu bé békéne nohok gu.  
\v 23 Amuk kémarang go loo bé nan, sedek énda féndiyoém dob bangkuey kurta guwe inok buluk séfuleu, fakay doté ku brab wén i inségén?’  
\v 24 Tidéw béno, bénréh i datue ni dob de étéw dob sékulo ruwe téménindég mano, ‘Dot gom i kurta ne ni atin iray gom dob ségétéwe énggéinség folo timan.’  
\v 25 Endob séménumbul ro maro, ‘Maistéro, wénén i kaan folo kurta.’  
\v 26 Ménbéréh man i datue mano, ‘Béréhé ku begom, buluy wéne den médoo, méirayén de na uman. Brab i étéwe de wén i kulang de, fiyon foy klohe dob beene dotén so.’  
\v 27 Atin féntaus i datuey ni kébéréh mano, ‘Atin fantag bé de sébanil begén, mika ro de ké waléyu datu ro, uwit gom bero dini brab féléhu gom bero dob téngaanga kuwe ni.’ ” 
\s1 I kéahur Jesuse dob Jerusalem 
\p  
\v 28 Amun i Jesuse brab de kuyugén gédét ron dob dakéle ingéd Jerusalem,  
\v 29 énggégumah ro dob sébaane tuduk féndawét Olibo, gédét dob de ingéd féndawét Betfage brab Betania. Ténabar Jesusey ruwowe bé de kuyugén,  
\v 30 brab ménsébéréh bero mano, “Etah gom mangéy dob nan ingéd. Buluk gégumah gom diyo, gito gom i natiwe kuda diyo, énda sénay énggékuda de. Ukoh gom brab uwit gom dini.  
\v 31 Buluk wén i ménginsa dob begome, ‘Sedek ukohé kom?’ béréh gom de, ‘Kailangay Kadna tome.’ ” 
\p  
\v 32 Nodoroy de ruwo ni gétéw kuyugén i bénréh ne. Atin énggito roy natiwe ni kuda loo bé bénréh Jesuse.  
\v 33 Amun nukoh ron, énggitoy de gefe de bero brab ménénginsa ro maro, “Sedek ukohé kom i kuda geya nan?” 
\p  
\v 34 Séménumbul ro maro, “Kailangay Kadna tome.”  
\v 35 Atin nuwit roy kudae mangéy dob Jesuse. Brab namféno ro bé de kégal ro brab fénkuda roy Jesuse diyo.  
\v 36 Amun méntaus i Jesuse dob Jerusalem, i de étéw bénékah roy de dumo bé de kégal ro dob aguwo Jesuse fégito roy kébasana ruwe de. 
\p  
\v 37 Amun énggégumah i Jesuse dob gonone lémudug dob tuduke Olibo, i kéluhanay de médoo kuyugén ménfésalamat ro dob Tuluse brab ménoror ro démayéw métanug, non bé kéluhanay de mékégaif énggito ro.  
\v 38 Ménkes ro maro, “Dayéwé tom i Tuluse. Féfiyonéy Tuluse damén i ni datu ménggumah tidéw dob Kadnane. Endaén damén i bukuén dob lawayo.” 
\p  
\v 39 I de dumo bé de Fariseo diyo do ménribuk, ménbéréh ro dob Jesuse maro, “Maistéro, féantésém i de kuyugém nan.” 
\p  
\v 40 Endob bang Jesuse ni, “Béréhé ku begom, buluk fén-antés ro, i de batéw ni mékes dayéwé ro Begén.” 
\p  
\v 41 Amun taus ron gédét dob Jerusalem, gékulaya Jesusey ni ingéd. Amun énggito no, kénrewo no bé kéuray i na nuwe de.  
\v 42 Brab ménbéréh mano, “Méuyotu damén gétiga kom béleewe ni ké atiy kékédane bé bukuéne brab késétibohe, éndob béleewe ni énda gétiga kom de.  
\v 43 Gégumah i gaiwe dob begome, géséliwétoy de sébanil begom brab langkaté ro begom inok énda géléfas gom géliwét.  
\v 44 Féléhué ro begom kéluhanan fiyon foy de kéluhanay de dumo gom, brab do nga gom. Atin binasané roy de lawi taman énda i sébaan batéw mésama dob rotor i sébaane de. Non énda fénggélolo gom i gaiwe bé kéangéy i Tuluse begom mémukas.” 
\s1 Dénédél Jesusey de démagang dob lawi i Tuluse 
\p  
\v 45 Amun énggégumah i Jesuse dob Jerusalem, méntaus dob lawi i Tuluse. Amun ménahur, dénédélén i de étéw démagang diyo.  
\v 46 Atin bénréhén beroy ni mano, “Wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, ‘I lawi guwe, lawi gonon démasal.’ Endob fénwaléy gom lawi i de ménakaw.” 
\p  
\v 47 Atin sénga fuweh diyo i Jesuse témoro dob Lawi i Tuluse. Endob i de uléw i de fadi, brab de témoro bé kitabe, brab i de méguléw bé de étéw, ténulama ro féléhuén.  
\v 48 Endob énda gérigono ro de non i de médoo étéw énda fo séféka ro de, non ménuyot ro mégélingo bé kéluhanay de béréhé no. 
\c 20  
\p  
\v 1 Wén i no sébaan fuweh, amun diyo i Jesuse témoro dob lawi i Tuluse, brab ureté noy Fiyowe Uret, i de uléw i de fadi brab de témoro bé kitabé brab de odoroy de Judio, ménfégédét ro dob Jesuse.  
\v 2 Atin fénénginsaa ro maro, “Béréhém begey ké ati atura muwe rémigo bé de ni? Ati ménirayane Beem kuwagib?” 
\p  
\v 3 Sénumbulo Jesuse bero mano, “Sémuliu ménginsaan begom. Béréh gom Begén,  
\v 4 ati séménugue bé Juane inok mautis, Tulus loo ké étéw saén?” 
\p  
\v 5 Atin séédél ro maro, “Amuk béréhé tom ‘Tidéw dob Tuluso’, fénginsaa no betom ké sedek énda fénéngintoowo tom i Juane.  
\v 6 Endob buluk béréh tom ‘Tidéw dob étéwe’, kéluhanay de ni étéw ménlimud, ibéro ro betom batéw taman méléhu tom, non féngintoowo roy Juane sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne.”  
\v 7 Mélaw séménumbul ro maro, “Enda gétiga key ati kétidéw ne de.” 
\p  
\v 8 Mélaw bénréh Jesuse mano, “Enda so béréhé ku de begom ati ménirayane Begén kuwagib rémigo bé de ni rigoné ku.” 
\s1 I binuwayae fantag bé de tete témalima 
\p  
\v 9 Atin nuret Jesusey ni binuwaya mano, “Wén i ségétéwe étéw wén i safadén nohoko no. Brab féntalimaén bé de ségiyo étéw. Tidéw béno, ténagakén ménangéy dob mérayue ingéd bé ménrugaye gai.  
\v 10 Amun énggégumah i gaiy kékétéwe de, séménugu ségétéw bé de sugu-sugué no inok mongot bé kaane de baad bé de onokén. Endob i ni étéw lénubag i de témalima bé ni safad. Brab fénule ro énda i suwaréw nuwitén.  
\v 11 Tidéw béno, séménugu man bé géruwowe bé de sugu-sugué no. Endob lénubag ro so brab fénémala ro brab fénule ro énda i suwaréw nuwitén.  
\v 12 Tidéw béno, fénuwitén soy gétéléwe bé de sugu-sugué no. Endob féndawéto ro so taman ménfali. Brab dénédél ro.  
\v 13 Tidéw béno, i gefee bé ni safad ménbéréh mano, ‘Ati rigoné kuwe? Gétuwa ku. Féuwit guy tintuwe nga gu kégédawa ku. Fégadata roy nga guwe.’  
\v 14 Endob amun énggitoy de témalima, ménsébéréh-béréh ro maro, ‘Been i niy nga i gefee bé ni safad. Féléhué tom inok gékatom i ni safad.’  
\v 15 Tidéw béno, dénédél ro mésut tidéw dob safade brab fénléhu ro.” Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Ati rigonéy gefee safad dob de ni téménalima bé safad ne?  
\v 16 Angéyé no féléhuén bero. Brab irayén man dob de ségiyo témalima de.” Amun énggélingooy de étéw i ni kébéréh Jesuse, ménbéréh ro maro, “Békén damén mérigoy nan.” 
\p  
\v 17 Tidéw béno, ténéngténg Jesuse bero atin ménénginsa mano, “Amuk békén, ati atag i ni Ménsulat Kébéréh i Tuluse mano ‘I batéwe nikaay de réménigo bé lawie, been i ménwaléye toow na fo balilaga fiyo batéw’?  
\v 18 Fiyon atiy mélawue dob nan batéw mébinasa. Brab buluk i batéwe ni mélawu dob de étéw, rénahé no bero maak bubuk sébuwan.” 
\p  
\v 19 Atin i de témoro bé kitabé brab do uléw i de fadi, ténulama ro kénéfo i Jesuse bé béno gai, non gébéla dob berowey ni binuwaya. Endob énda fakayén non mégilak ro bé de médoo do étéw.  
\v 20 Mélaw ténulik ro. Atin sénarigo roy de étéw ménginsaan de inok buluk békén katabuwan i késumbul ne, wén i funa ro de témébo brab uwité ro dob de étéw gémamak bé de kukuman.  
\v 21 Tidéw béno, i de étéw ni fénginsaa ro maro, “Maistéro, gétiga key toow i kétoro me. Brab métintu go, énda i isu ramigo mo bé de étéw. Yamula toroé moy toowe fantag bé kétayay Tuluse toow.  
\v 22 Mélaw béréhém begey, aw fatut ba mayad gey buwis dob Sesare sani datue dob Roma taloo no énda?” 
\p  
\v 23 Endob énggétiga Jesusey akar ruwe brab bénréhén bero mano,  
\v 24 “Irayanu félatah.” Amun niraya ro de, ménénginsa i Jesuse mano, “Ati gefee dawét brab falas gito gom dob nan?” 
\p Séménumbul ro maro, “Ka Sesar.” 
\p  
\v 25 Tidéw béno, bénréh Jesuse mano, “Iray gom dob Sesarey ka Sesare. Brab iray gom dob Tulusey kay Tuluse.” 
\p  
\v 26 I de étéw ténulama ro fégakaran i Jesuse, toow ro fo ménggaif, non toow fo fiyoy késumbul ne de. Mélaw énda i funa ro témébo bé Jesuse. Komon ménantés ro. 
\s1 Fantag bé kétébulee 
\p  
\v 27 Atin wén i do Saduseo diyo, sani de énda méngintoow bé kéfétébule i Tuluse bé de étéw moso. Mélaw ménfégédét ro dob Jesuse ménginsa maro,  
\v 28 “Maistéro, sénulat Moisese betom i kukumane bé buluk i ofo i étéwe ménléhu, brab énggéféledo noy bawag ne, énda i nga ro, fatut bawagéy tuwaréy ne inok wén i séfu i ni étéw bé tuwaréy ne.  
\v 29 Ufama, wén i fitéw gétéw sétuwaréy falan lagéy. Brab i ofoe de ménawag. Tidéw béno, ménléhu énda i nga ro.  
\v 30 Tidéw béno, i gétunduge de bénawagén soy bawage fénled i ofo ne. Atin ménléhu so énda i nga ro.  
\v 31 Atin i gétéléwe de bénawagén so taman dob géfitéw ruwe. Endob ménléhu ro kéluhanan énda i nga ro.  
\v 32 Tidéw béno, ménléhu soy ni libun.  
\v 33 Mélaw bé gaiy kétébulee moso, ati isuwe bawag i ni libun bé ni fitéw gétéw sétiman idéng? Non énggébawaga ro kéluhanan bé méuyag ro de séna.” 
\p  
\v 34 Séménumbul i Jesuse mano, “I de étéw béleewe, sébawag ro.  
\v 35 Endob i de étéw métoror tébuleén géangéy dob lawayo, éndaén sébawag ro.  
\v 36 Non ségiléw ro bé de télaki brab énda méléhu ro. Beroy de nga i Tuluse non méntébule ro.  
\v 37 Atin fantag bé kétébulee, fiyon i Moisese fénggétuwa noy wén i kétébule. Non dob mérinoe kayéw, féndawétén i Kadnane ‘Tuluse féngadafé Abrahame, Isake, brab Jakobe.’  
\v 38 I atag i ni, i Tuluse féngadaféy de méuyag étéw, békén do ménléhu. Non i kéluhanay ménléhue, méuyag séna dob karang i Tuluse.” 
\p  
\v 39 Atin i de dumo bé de témoro bé kitabé ménbéréh ro maro, “Fiyoy késumbul me Maistéro.”  
\v 40 Tidéw béno, énda ménbaraw ro de ménginsaan man. 
\p  
\v 41 Atin bénréh Jesuse dob berowe mano, “Ati kéfakay ne ké béréh i de étéw i Kristowe séfu Dabid?  
\v 42 Non fiyon i Dabide bénréhén dob kaane libro féndawét ‘De Kanta’ mano, ‘I Kadnane ménbéréh dob Kadna kuwe, sar go dob kuwono kuwe,  
\v 43 taman témabanu bé de sébanil Beem.’ ”  
\v 44 Atin féntaus Jesusey kébéréh ne mano, “Amuk féndawét Dabidey Kristowe ‘Kadnan’, ati kéfakay Kristowe séfu Dabid?” 
\p  
\v 45 Amun dob téngaangay de kéluhanay de étéw mégélingo, bénréh Jesuse dob de kuyugén mano,  
\v 46 “Ingat gom bé de maistéroy de kukuman non méuyot ro sugud-sugud bé de toow fo fiyo kégal ro, brab méuyot ro fégadatan ségifaén dob de fadiyan, brab méuyot ro mésar dob de fiyo saran dob de lawi féngadafan brab dob de karagiya.  
\v 47 Endob lafisé roy de libun baléw inok afasé roy de lawi ro. Tidéw béno, démasal ro bé de métaah kédasal dob téngaangay de étéw non marok médirung i de ni tete rigoné ro. Endob i ni do étéw toow na fo gétimal ké mékukum ro moso.” 
\c 21  
\p  
\v 1 Amun diyo i Jesuse dob lawi i Tuluse, énggito noy de kawasa étéw lémawu ro kurta dob ahurone kurta.  
\v 2 Atin énggito no soy ségétéwe libun baléw méskinan, méniray saén ruwo lafin furo kurta tintu énda balilagaén.  
\v 3 Atin bénréh Jesuse mano, “Béréhé ku begom i toowe, i ni méskinan libun baléw maak mas na médooy niray ne bé de dumo étéw kawasa.  
\v 4 Non i de ni étéw kawasa, méniray ro saén kloh tidéw dob de médoo kurta ro. Endob i ni baléw éntéyén i kéluhanay kurta ne fégéfaguyagén.” 
\s1 Fantag bé tamfaday duniyae 
\p  
\v 5 Atin i de dumo bé de étéw diyo séuret-uret ro fantag bé lawi i Tuluse rénigo bé de batéw toow fo fiyo brab de toow fo fiyo falasén balilaga éntingayén niray i de étéw dob Tuluse. Endob ménbéréh i Jesuse mano,  
\v 6 “Gégumah mosoy gaiwe, i kéluhanane gito gom mébinasa. Brab fiyon i de batéw fénggérigo de émbéragar ro.” 
\p  
\v 7 Atin ménénginsa ro maro, “Maistéro, kédiron mérigoy de ni? Brab ati fégélolonone de bé ni gai ké gédétén gumah?” 
\p  
\v 8 Atin séménumbul i Jesuse mano, “Ingat gom inok énda géfagakaran gom. Non médoo mosoy de étéw gégumah usaré roy dawét guwe, brab émbéréh ro maro, ‘Begéney Kristowe, brab i gai guwe ay ni nén.’ Endob kagom unuron bero loo ké furay gom bero.  
\v 9 Atin kagom mégilak ké gélingoo kom i kébéréh i sétibohe brab gélingoo kom soy fantage bé de gira. I kéluhanay de ni mérigo éndob békén sénay niy tamanane.” 
\p  
\v 10 Bénréh Jesuse man mano, “I de ingéd sétiboh ro bé de ségiyo ingéd. Brab i de sakuf fangangaturan sétiboh ro bé de ségiyo.  
\v 11 Atin wén mosoy do émbagér luba, brab lénggob, brab do médoo mékégilak kérégénon dob de ségiyo-giyo ingéd. Brab wén mosoy téfégito fégélolonon de tidéw dob lawayo.  
\v 12 Endob bé énda séna mérigoy de ni, kéfoén gom brab kérégénan gom sabaf bé kéunur gome. Brab uwitén gom dob de lawi féngadafan inok kukumén gom brab férisunén gom. Brab uwitén gom dob adafay de datu inok kukumén gom sabaf begom i do kuyug gu.  
\v 13 Endob amuk mérigoy de ni dob begome, been i niy gaiy kéuret gome bé Fiyowe Uret dob berowe.  
\v 14 Fégétédém gom i ni, amuk mérigoy de ni dob begome, kagom émbuku fantag bé ati késumbul gome.  
\v 15 Non iraya ku begom kégétigan brab do kébéréh inok i de sébanil begom énda i fiyo késumbulo ro begom.  
\v 16 Fiyon i de lukés gom brab do dumo gom sétiman idéng brab de samung gom brab do dumo gom, iray ro begom dob de gémamak kukuman inok féléhué roy de dumo begom.  
\v 17 Atin i kéluhanay de étéw mérarék ro begom sabaf bé Begéne.  
\v 18 Endob fiyon fo ké méléhu gom, maak énda gébinasana roy fiyon sébaan buk dob de uléw gom.  
\v 19 Fédayday gom munur Begén bé nan gai féfasangén gom non been i funa kome méfukas. 
\p  
\v 20 “Atin buluk gito gom i Jerusaleme séliwétoy de sundalo nén, émfégétigan begom bé gédétén i kébinasa nuwe.  
\v 21 Atin i de étéw bati dob sakuf Judeawe fatut ro méraréy dob de tuduk. Brab de étéw dob Jerusalem fatut ro so méraréy. Brab i de étéw géliyu de, békén fatut ro mahur.  
\v 22 Non been i niy gaiwe kémukum i Tuluse inok métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse.  
\v 23 Toow fo mékégédaw-gédaw i de libun obor brab de libun mériton non gégumah i gaiwe toow fo mékégilak atin i Tuluse kukumé noy de ni do étéw Judio.  
\v 24 Atin i de dumo étéw féléhuén tibohén bé sundange, brab i de dumo de férisunén dob de ségiyo-giyo ingéd. Brab i de étéw békén Judio daa roy Jerusaleme inok mébinasa taman gilid i karowe gai. 
\p  
\v 25 “Wén so mosoy fégélolonon de dob térésange brab térésang kélungonone brab de gitoon, brab dob duniyae niy kéluhanay de ingéd kégilakan non bé késelekéy émbagére bagél dob dogote.  
\v 26 I de étéw mésumba ro funowén bé kégilak ruwe ongot-ongot bé ati mérigowe dob duniyae ni, atin non i de éntingayén dob lawayo mékuyung.  
\v 27 Tidéw béno, i Nga i Kéilawane, sani Begéne, téfégitowu tidéw dob lawayo gégumah dob rawéne toow fo barakatan brab réméndaw.  
\v 28 Buluk mérigoy de ni, tindég gom brab léngag gom non gédétén gumah i gaiwe méfukas gom.” 
\p  
\v 29 Tidéw béno, nuret Jesuse beroy ni binuwaya mano, “Fégitung gom i de kayéw.  
\v 30 Dini dob betome ni, buluk gito gom i de dau ro mégalin, gétiga kom gédétén i gaiwe méduf.  
\v 31 Loo so bé ni amuk gito gom i de ni mérigo, gétiga kom gédétén i kégumah i kéféguléw i Tuluse. 
\p  
\v 32 “Béréhé ku begom i toowe, i de étéw méuyag béni, énda méléhu ro taman mérigoy de ni.  
\v 33 I lawaye brab duniyae méalfa ro, éndob i kébéréh guwe énda méalfaén. 
\p  
\v 34 “Ingat gom. Kagom démoyun fégitungén i kéfaguyayae brab téolon-olone, brab kagom toowén fégitungén i kéuyaga kome, non i nan gai séfuleu gégumah bé gaiwe békén karangé kom.  
\v 35 Non tékow gégumah i ni gai dob kéluhanay de étéw dob duniyae ni.  
\v 36 Ingat gom brab sénga tékélid gom dasal inok émbagér gom énda mékaid gom bé kéluhanay de ni mérigo. Atin gétindég gom dob adafa kuwe énda mémala gom.” 
\p  
\v 37 Bé béno do gai, sénga fuweh mangéy i Jesuse témoro dob lawi i Tuluse, brab sénga kélungonon ménangéy dob tuduke Olibo.  
\v 38 Brab i kéluhanay de étéw dob no gonon, sénga toow géfuwén mangéy ro dob lawi i Tuluse inok fégélingoé roy Jesuse muret. 
\c 22  
\s1 I rénigo Judase 
\p  
\v 1 Bé béno gai, i kékanduli i de Judio féndawét “Témara” gédétén. Bé no kanduli, amaé roy fane énda fénrukén.  
\v 2 Atin i de odoroy de fadi brab de témoro bé kitabé séméléd ro bé ati kéféléhu ruwe bé Jesuse. Endob sékémén saén, non mégilak ro bé de étéw. 
\p  
\v 3 Tidéw béno, i Satanase rénahuko noy Judas Iskariote ségétéw bé de folo bra ruwo kuyug Jesuse.  
\v 4 Atin ménangéy i Judase dob de uléw i de fadi brab de méguléw bé lawi i Tuluse brab sénbéréh roy ati kékéfo ro bé Jesuse.  
\v 5 Toow ro de fo ménoror brab ménuyot ro de ké iraya ro kurta i Judase.  
\v 6 Tidéw béno, ménagayun i Judase, brab sénlédén i gaiwe ké énda i dumo Jesuse médoo étéw inok fékéfoén. 
\p  
\v 7 Amun ménifus i firoye gétérésangan, ménggumah i gaiwe fatut i de Judio sémumbali nati bili-bili kay kékandulie féndawét “Témara”.  
\v 8 Mélaw sénugu Jesusey ruwowe bé de kuyugén ro Pedro brab Juan. Brab ménsébéréh bero mano, “Agéw gom brab tafay gom i amaé tome kay kandulie ni ‘Témara’.” 
\p  
\v 9 Ménénginsa ro dob Jesuse maro, “Hon i kétaya muwe de gono key témogoh?” 
\p  
\v 10 Séménumbul i Jesuse mano, “Dob Jerusalem. Amuk gumah gomén diyo gébalaka kom i ségétéwe étéw lagéy ménuwit binangga ménféno wayég. Furay gom de mangéy dob lawie ayo no.  
\v 11 Tidéw béno, béréh gom dob gefee bé lawie makom, ‘Méuyot i Maistérowe ké gétiga no hon i sibéye de gono no mama beroy de kuyugén bé ni kékanduli.’  
\v 12 Atin i gefee bé lawie toroé no begom i dakéle sibéy wén i de kagamitan de dob rotor i lawie. Diyo i kéluhanay gamité kome. Diyo tafay gom i kéluhanay amaé tome.” 
\p  
\v 13 I Pedrowe brab Juane ménangéy ro dob no ingéd. Atin énggito roy kéluhanane loo bé kébéréh Jesuse de bero. Tidéw béno, ténafay roy de amaé ro kay kandulie “Témara”. 
\s1 I kéama i Kadnane 
\p  
\v 14 Amun ménahur i Jesuse dob lawie, atin amun gumahén i urase, ménsar dob doror i ahayane beroy de kuyugén.  
\v 15 Atin ménbéréh i Jesuse mano, “Toow fo méuyotu mama séréngan begom bé ni kéama kanduli ‘Témara’ non éndaén mérugayén taman mékukumu.  
\v 16 Béréhé ku begom i toowe, éndaén mamau bé ni kéama bé kékandulie ‘Témara’ taman gégumah i gaiy kéféguléw i Tuluse bé de étéwén. Bé no gai, wén i mantu atag i ni kanduli.” 
\p  
\v 17 Tidéw béno, éndot Jesusey tabu i arake brab ménfésalamat dob Tuluse. Atin nirayén i tabue dob de kuyugén. Atin bénréhén dob berowe mano, “Edot gom i ni brab sétukido kom i arake ni.  
\v 18 Béréhé ku begom, éndaén minému arak loo bé ni taman gégumah i gaiy kéféguléw i Tuluse bé de étéwén.” 
\p  
\v 19 Tidéw béno, éndotén i fane, brab ménfésalamat dob Tuluse brab sénkébeng-kébengén, brab sénaarén dob de kuyugén. Atin ménbéréh mano, “Ay ni fane. Been i lowoh guwe, niray fégéfukas begom. Ama gom i ni inok gétédémo kom Begén.”  
\v 20 Amun énggilid i kéama ruwe, éndotén i tabue brab ménbéréh mano, “I tabue ni been i niy dara guwe rémanas, fégéfukas begom, sani tandae bé mantuwe fasad i Tuluse bé de étéwén. 
\p  
\v 21 “Endob téngténg gom. I émfékéfoe séko Begén dini dob Begéne ni mama.  
\v 22 I Nga i Kéilawane, sani Begéne, féléhuén loo bé kétayay Tuluse mérigo. Endob mékégédaw-gédaw i étéwe ni émfékéfo, non mékukum fo toow.” 
\p  
\v 23 Tidéw béno, i de kuyugén séfénginsa ro ké ati isuwe bero rémigo bé ni. 
\p  
\v 24 Tidéw béno, ménséédél de kuyugén ké ati isuwe bero toow na fo gérotor.  
\v 25 Atin bang Jesuse dob berowe, “I de étéw datu dob ni duniya wén i atura ro dob de étéw ro, brab i de uléw tabarén ‘Dumoy de étéw.’  
\v 26 Endob békén fatut loo bé ni dob begome. I toowe gérotor bé begomey fatute fénggiring bé toowe tuwaréy begom. Brab i méguléwe géiring bé sugu-suguéne.  
\v 27 Ufama, ati isuwe mas na gérotor, i étéwe duwoton ménsar mama, taloo no i étéwe démuwoton de? Békén ba i étéwe ménsar mama? Endob i Begéne, ay niwu dob kérara gome loo bé ségétéwe sugu-suguén. 
\p  
\v 28 “Atin i begome do méntaus ménodor Begén fiyon fo ké bé de gai kérégénanu.  
\v 29 Atin loo bé kéiray i Boh guwe Begén bé kuwagibé méguléw, iraya ku so begom kuwagib loo bé ni.  
\v 30 Bé gaiwe méguléwu, mama gom brab miném gom séréngan Begén. Brab géésar gom dob de saran kay de datu inok kémukum gom bé foloe brab ruwo do sakuf i de Judio.” 
\s1 Nuret Jesusey fantag bé Pedrowe 
\p  
\v 31 Atin ménbéréh i Jesuse dob Simon Pedrowe mano, “Simon, fégélingoém. I Satanase méntungkas bé tukawa no begom kéluhanan, loo bé kéfanire bé faréye inok féganané noy fiyowe bégas bé ukofe.  
\v 32 Endob i Begéne, dénasala ku beem inok i kéféngintoow me méégét. Brab amuk séfule go mangéy dob Begéne, féégétém i kéféngintoow i dumo muwe.” 
\p  
\v 33 Endob bang Pedrowe, “Kadnan, modoru Beem fiyon fo ké dob kalabusuono taloo no fiyon fo ké dob léhuone.” 
\p  
\v 34 Séménumbul i Jesuse mano, “Pedro, énda séna ukoro i férufete béleewe, dirungé mo Begén téléw gule bé énda gélolo mo Begén.” 
\p  
\v 35 Tidéw béno, fénénginsaa Jesuse bero mano, “Bé késugu guwe begom bé kagom muwit kurta taloo no amaén, brab safatos, wén bay kulang dob begome?” 
\p Séménumbul ro maro, “Enda.” 
\p  
\v 36 “Endob béleewe,” bang Jesuse, “buluy wéne kurtaén brab amaén, uwité no, brab buluy éndae sundangén, fébéléyén i géruwowe lafin kégalén inok fégébéléyén sundang.  
\v 37 Non béréhé ku begom i ni, métuman i Ménsulate Kébéréh i Tuluse fantag bé Begéne mano, ‘I ni étéw mékukum maak ségétéw énda ménodorén bé kitab i gémamake kukuman.’ Hoo, i ménsulate fantag bé Begéne féganayén métuman béni.” 
\p  
\v 38 Tidéw béno, i de kuyugén maro, “Kadnan, wén i ruwo timan sundang dob ni.” 
\p Atin séménumbul i Jesuse mano, “Békén tintu sundang i bénréh guwe begom! Témérén tomén séuret-uret!” 
\p  
\v 39 Tidéw béno, ménagéw i Jesuse loo bé adat ne rigoné no mangéy dob tuduke Olibo. Atin ménodor i de kuyugén de.  
\v 40 Amun gégumah ro dob no gonon, bang Jesuse, “Dasal gom inok énda métukawan gom.” 
\p  
\v 41 Tidéw béno, ménférayu bero gumaha témabar. Atin ménlingkuwéd brab déménasal,  
\v 42 mano, “Abay, buluk méuyot go de, kago fédayaén Begén mérasay. Endob i kaame kétayan i mérigowe damén, békén kagén kétayan.”  
\v 43 Tidéw béno, i télakiwe tidéw dob lawayo méntéfégito dob Beene brab fénbagérén.  
\v 44 Bé béno uras, toow fo ménbuku i Jesuse. Brab toow fo émbagér i kédasal ne. Atin ménénét fo toow, brab léménuyut i énét ne dob fantade maak dara. 
\p  
\v 45 Amun énggilid démasal, téménindég ménagéw ménangéy dob de kuyugén. Endob énggito no bero énggéfidong ro non lugotén ro non émbuku ro.  
\v 46 Mélaw nulégén bero mano, “Sedek fidong gom? Tek gom brab dasal gom inok énda métukawan gom.” 
\s1 I kékéfoe bé Jesuse 
\p  
\v 47 Amun émbéréh sénay Jesuse, énggégumah i médoowe étéw, brab Judasey ségétéwe bé de folo bra ruwo gétéw kuyugén i méngguléwe bero. Fénggédéto noy Jesuse inok aréké no.  
\v 48 Fénénginsaa Jesuse mano, “Judas, fékéfoém i Nga i Kéilawane bé arék me?” 
\p  
\v 49 Amun énggitoy de kuyug Jesus i ni ménrigo, ménbéréh ro maro, “Kadnan, sétiboh gey bé de sundang gey?”  
\v 50 Atin i ségétéwe bé de kuyugén ténibohén i riféy gérotore fadi brab ménsilaf i kuwonone kélingoén. 
\p  
\v 51 Endob bang Jesuse, “Ngaén i nan!” Brab génamakén i kélingoéne ménfali, atin ménuwa. 
\p  
\v 52 Atin ménbéréh i Jesuse dob de odoroy de fadi, brab de odoroy de mantay bé lawi i Tuluse, brab de odoroy de Judio mangéy de kéméfo mano, “Sedek ménuwit gom do sundang brab do tafés, maak ségétéwu tulisan kéfoé kom?  
\v 53 Sénga fuweh Betom dob lawi i Tuluse, éndob énda kénéfo gom Begén. Endob méuyot gom rigoné kom i ni béni, non délémon, brab énda i gégito begom.” 
\s1 Dénirung Pedrowe 
\p  
\v 54 Tidéw béno, kénéfo roy Jesuse, brab nuwit ro dob lawi i gérotore fadi. Brab i Pedrowe ménfuray bero, éndob ménférayu kloh.  
\v 55 Atin wén i aféye nuyag diyo dob kérara i fésayawane brab wén i de ménsar géliwét. Ménsar so diyo i Pedrowe.  
\v 56 Enggitoy ségétéwe kénogon sugu-suguén i Pedrowe brab bénréhén mano, “I étéwe ni dumo no.” 
\p  
\v 57 Endob dénirung Pedrowe mano, “Di, énda gélolo guy nan étéw ménkéfo.” 
\p  
\v 58 Enda ménrugayén, ségétéw man i énggégélolowe bé Pedrowe mano, “Beem soy ségétéwe bero.” 
\p Endob séménumbul i Pedrowe mano, “Békén! Békén dumo no begén!” 
\p  
\v 59 Amun ségéuras man tidéw béno, ségétéw man i ménbéréhe mano, “I ni étéw tintu dumo no, non ségétéw étéw so tidéw Galilea.” 
\p  
\v 60 Séménumbul man i Pedrowe mano, “Adih, énda gétiga kuy béréhé muwa nan.” Atin sonom béno, i férufete ménukoro bé émbéréh sénay Pedrowe.  
\v 61 Atin i Kadnane Jesus séménling brab ténéngténgén i Pedrowe. Bé béno so énggétédémo Pedrowey bénréh Jesuse mano, “Enda séna ukoro i férufete béleewe, dirungé mo Begén téléw gule bé énda gélolo mo Begén.”  
\v 62 Tidéw béno, ménsut i Pedrowe ménangéy dob fuwehe brab toow fo kéménrew. 
\s1 I kékukume bé Jesuse 
\p  
\v 63 Atin i de étéw mantayan bé Jesuse féganayé ron tafésén brab diyangkaén.  
\v 64 Tidéw béno, ténléb roy de moto no bé munsalawe brab féantuk ro de ké ati téménafése de.  
\v 65 Brab toow ro fo fénémalay Jesuse bé tetee kébéréh ro. 
\p  
\v 66 Amun géfuwénén, i de odoroy de Judio, brab de odoroy de fadi, brab do témoro bé kitabe, ménsélimud ro, brab fén-uwit roy Jesuse dob téngaanga ruwe.  
\v 67 Atin fénénginsaa roy Jesuse maro, “Buluk Beem i Kristowe, sani fénémili i Tuluse méguléw, béréhém begey.” 
\p Atin séménumbul i Jesuse mano, “Fiyon fo ké béréhé ku begom, énda méginugut gom de.  
\v 68 Atin buluk wén i fénginsaé ku begom, énda sumbulo kom de.  
\v 69 Endob tidéw béleewe, i Nga i Kéilawane fésarén dob kuwonoy barakatane Tulus.” 
\p  
\v 70 Mélaw fénénginsaa roy Jesuse maro, “Aw Nga i Tuluse Beem?” 
\p Atin séménumbul i Jesuse mano, “Toow i nan bénréh gom bé Nga i Tuluse Begén.” 
\p  
\v 71 Tidéw béno, ménbéréh ro maro, “Endaén kailanga tom i témboe de dob betome. Non énggélingoo tomén tidéw dob Beene.” 
\c 23  
\p  
\v 1 Tidéw béno, i kéluhana ruwe ménlimud, nuwit roy Jesuse mangéy dob Pilatowe sani méguléwe tidéw Roma.  
\v 2 Nuret ro dob Pilatowey kéluhanay de tete rénigo Jesuse kun. Bénréh ro maro, “Enggito gey i ni étéw fanangguwité noy de étéw inok sébanil ro begom do gémamak kukuman. Enda fébayade no bero buwis dob toowe fo gérotor datu féndawét Sesar dob Roma. Bénréhén so bé Beene kun i Kristowe sani ségétéwe datu.” 
\p  
\v 3 Tidéw béno, fénénginsaa Pilatowey Jesus mano, “Aw Beem i Datu i de Judio?” 
\p Séménumbul i Jesuse mano, “Beemey ménbéréhe de.” 
\p  
\v 4 Atin bang Pilatowe dob de odoroy de Judio brab dob kéluhanay de étéw diyo, “Karangé ku, énda i funa no fatut mékukum.” 
\p  
\v 5 Endob fétausé ro soy kétébo ruwe de maro, “I ni étéw téménoro dob kéluhanay sugud i de ingéd dob Judea fanangguwité noy de étéw sétiboh begom do gémamak kukuman. Féngganayén rénigoy ni dob Galilea, atin ménangéy dini inok rigoné no so.” 
\p  
\v 6 Amun énggélingoo Pilatowey ni, ménénginsa mano, “Aw tidéw Galilea i ni étéw?”  
\v 7 Amun énggétiga no tidéw diyo, sénugu Pilatowey Jesuse mangéy dob Herode, sani datue dob Galilea, non diyo dob Jerusalem bé no gai.  
\v 8 Ménoror i Herode bé kégito nuwe bé Jesuse. Non médooy énggélingoo nuwe fantag bé Jesuse, brab ménrugayén i kéuyot ne de géségito. Témayan de damén ké gito noy Jesuse rémigo mékégaif.  
\v 9 Mélaw médooy fénénginsa ne bé Jesuse. Endob énda séménumbul i Jesuse.  
\v 10 Diyo soy de odoroy de fadi brab de témoro bé kitabe. Atin toow ro fo ténébo i Jesuse. Endob énda soy sumbul Jesuse de.  
\v 11 Mélaw i Herode brab de sundalo no, déniyangka ro brab fénémala ro. Tidéw béno, fénkégala roy Jesuse bé toowe fo fiyo métaah kégal maak datu brab fénséfule ro mangéy dob Pilatowe.  
\v 12 Tidéw béno, i Herode brab Pilatowe ménwaléy ro sékélayaman, fiyon fo ké sébanil ro méntaén. 
\p  
\v 13 Ténawag Pilatowey de odoroy de Judio, brab de odoroy de fadi, brab de ségiyo-giyo étéw.  
\v 14 Atin bénréhén bero mano, “Nuwit gom i ni étéw Jesus dob begéne, brab bénréh gom fanangguwité noy de étéw gom sétiboh begey do gémamak kukuman. Endob béleewe fénénginsaa ku dob adafa kome, atin énggétiga ku énda i toow bé kéluhanay bénréh gome.  
\v 15 I datu Herode énggétiga no so énda i salaén loo bé de bénréh gom, mélaw fénséfuleén so mangéy dini. I ni étéw énda i rénigo no tete. Békén fatut féléhuén.  
\v 16 Mélaw fébadas gu saén, tidéw béno fétangéy gu.” 
\p  
\v 17 I ni ménrigo bé gaiy kékandulie “Témara”. Atin i adat i méguléwe tidéw Roma sénga kanduli “Témara” témangéy ségétéw ménkalabusu inok fiyoy fédéw i de Judio de.  
\v 18 Mélaw non énda kukumé Pilatowey Jesuse féléhuén, i de étéw ménsélimud ménkes maro, “Féléhu gom, brab tangéy gom i Barabase.”  
\v 19 (I Barabase ni étéw ménférisu non ménamung sétiboh dob Jerusalem bé de gémamak kukuman. Ménméléhu so do étéw.) 
\p  
\v 20 I Pilatowe ménbéréh man ségule dob de étéw ménsélimud bé i kétaya nuwey Jesusey tangéyéne.  
\v 21 Endob ménkes i de étéw maro, “Féléhu gom! Kélabo gom dob kruse!” 
\p  
\v 22 Endob ménbéréh i Pilatowe bé gétéléw ne gule mano, “Ati rénigoy ni étéw? Enda i gétiga ku funa tom de méméléhu. Fétafés gu sa atin tangéyén.” 
\p  
\v 23 Endob i de étéw ménkes ro man minut métanug i Jesuse kélabonén dob kruse.  
\v 24 Tidéw béno, sabaf bé kéékes ruwe, ménagayun i Pilatowe bé kéongot ruwe kémukum bé Jesuse.  
\v 25 Atin loo bé kétaya ruwe, ténangéyén i Barabase, sani étéwe férisu sabaf bé beeney ségétéwe méméléhu brab fénsétibohén i de étéw sébanil bé de gémamak kukuman. Atin i Pilatowe nirayén i Jesuse dob de étéw ménsélimud inok rigoné roy ati kétaya ruwe rigonén dob Jesuse. 
\s1 Kénlabo roy Jesuse dob kruse 
\p  
\v 26 Nuwit i de étéw i Jesuse mésut dob Jerusalem inok kélaboné ro dob kruse. Atin dob de aguwon, énggébalaka roy étéwe féndawét Simon tidéw dob ingéde Siren. Béno sénay kégumah ne dob no ingéd. Fénodor ro inok fégésé ro démuwal bé kruse furay bé Jesuse. 
\p  
\v 27 I médoowe étéw furay bé Jesuse. I de dumo bero do libun kémérew ro brab rémuung non bé kérigo ruwe bé Jesuse.  
\v 28 Sénling Jesuse bero mano, “Do libun tidéw Jerusalem, kagom kérewon Begén. Kérewo kom i de lowoh gom brab de nga gom.  
\v 29 Non gégumah i gaiwe mérégén brab émbéréh i de étéw maro, ‘Méoror i de libun énda mén-obor ro, énda i do nga ro, brab énda i féntutu ro do nga.’  
\v 30 Bé no gai, émbéréh i de étéw dob de tuduk maro, ‘Tamfurén gey!’ brab dob de burur, ‘Bunéyén gey!’  
\v 31 Non buluk rigonéy de étéw i ni dob ségétéwe étéw énda i rénigo no tete, toow na fo mas gétimal dob de étéw réménigo tete.” 
\p  
\v 32 Atin ménuwit ro so ruwo gétéw férisu inok séréngan ro féléhuén bé Jesuse.  
\v 33 Amun ménggégumah ro dob no gonon féndawét “kulobong uléw”, kénlabo ro diyo i Jesuse dob kruse ni. Kénlabo ro soy ruwowe gétéw férisu dob de krus. I sébaane de fingé dob kuwono Jesuse, brab i sébaane de dob fingé biwong Jesuse.  
\v 34 Tidéw béno, déménasal i Jesuse mano, “Abay, fésagada mo bero non énda gétiga roy rigoné ruwe.” Atin i de sundalo sénkungkungo roy ati gégédote bé kégal Jesuse.  
\v 35 I lala i de étéw téménindég diyo témanud, i de odoroy de Judio déniyangka roy Jesuse maro, “Ténabangén i de ségiyo étéw inok énda méléhu ro. Mélaw, buluk Beeney Kristowe tintu Mémukas fénémili i Tuluse, sedek énda gétabanga noy lowoh ne inok énda méléhuén?” 
\p  
\v 36 Déniyangka i de sundalo so. Atin téningé ro brab niraya ro bé mélémuwe arak brab ménbéréh ro maro,  
\v 37 “Buluk Beemey datu i de Judio, tabangém i lowoh me.” 
\p  
\v 38 Brab wén i ménsulate dob rotor i uléw Jesuse mano, “Ay niy datu i de Judio.” 
\p  
\v 39 Atin i ségétéwe bé de férisu ménbitin diyo bero Jesuse, diyangkaé no soy Jesuse mano, “Aw békén ba Beemey Kristowe Mémukas? Mélaw tabangém begey brab i kaame lowoh.” 
\p  
\v 40 Endob i dumo nuwe férisu ménbéréh dob sunguwe de mano, “Kago émbéréh loo bé nan! Aw énda mégilak go bé Tuluse? I betome téléw gétéw ménkukum féléhuén.  
\v 41 Atin i betowe fatut féléhuén non bé de tete rénigo to. Endob i ni étéw énda foy tete rénigo no.”  
\v 42 Tidéw béno, ménbéréh dob Jesuse mano, “O Jesus, fégétédéménu amuk Beemén i méguléwe.” 
\p  
\v 43 Séménumbul i Jesuse mano, “Béréhé ku beem i toowe, béleewe séko diyo go dob Begéne dob bélowono fantad.” 
\s1 I kéléhu Jesuse 
\p  
\v 44 Amun géutuhén, éndaén réméndaw i térésange. Déménlémon i fantade taman ménifus i téléwe géuras.  
\v 45 Tidéw béno, i rindunge bénitin dob mékétéfuwe sibéy dob lawi i Tuluse, ruwoy ménsésédaya nuwe.  
\v 46 Atin i Jesuse ménkes métanug mano, “Abay, sarigé kuy kamatu guwe dob Beeme.” Amun énggébérého noy ni, ménléhu i Jesuse. 
\p  
\v 47 Wén i ségétéwe gérotor odoroy de sundalo énggito noy ni ménrigo, atin dénayéwén i Tuluse mano, “Toow fo métintuy ni étéw!” 
\p  
\v 48 I de étéw ménsélimud diyo, amun énggito roy ni ménrigo, ménule ro ménmala brab tete i de fédéw ro.  
\v 49 Atin i kéluhanay de étéw énggébalaka roy Jesuse, fiyon i médoowe bé de libun tidéw Galilea ménodor de, téménindég ro dob mérayue téméngténg brab énggito ro soy kéluhanay ni ménrigo. 
\s1 I kélébénge bé Jesuse 
\p  
\v 50 Wén i ségétéwe lagéy féndawét Jose tidéw Arimatea sébaan ingéd dob Judea. Ségétéw fiyo étéw brab ménunur bé de kukumay de Judio.  
\v 51 Fiyon fo ké beeney ségétéwe bé de kéfédéway de Judio, énda ménagayu no bé rénigo ruwe bé Jesuse. Ongot-ongoté no soy gaiy kéféguléw i Tuluse bé de étéwén.  
\v 52 Ménangéy dob Pilatowe brab nongotén i bangkay Jesuse.  
\v 53 Atin éndotén i bangkay Jesuse tidéw dob kruse brab bénausén bé fiyowe safut, brab nahurén dob lébénge ténosong dob rangih i fingase. I ni lébéng énda séna ménlébéngo no.  
\v 54 I gaiwe béno témégén Biyarnes brab gédétén i gaiwe Sabado sani gaiwe kétéréy de Judio. 
\p  
\v 55 I de libun ménodor bé Jesuse tidéw Galilea, ménfuray ro bé Josehe brab énggito roy lébénge brab ati kéahure bé bangkay Jesuse diyo.  
\v 56 Tidéw béno, ménule ro brab téménafay ro fégéféamut brab do mamut daun kay bangkay Jesuse. Endob bé gaiwe kétérén, téménrén ro loo bé kébéréh i de kukuman nodoro ro. 
\c 24  
\s1 I kétébule Jesuse 
\p  
\v 1 Amun toow fo géfuwén bé no Duminggu, i de libun ménodor bé Jesuse tidéw Galilea, ménangéy ro dob lébéng Jesuse. Nuwit roy mamute daun ténafay ro.  
\v 2 Amun énggégumah ro dob lébéng ne, énggito roy batéwe fénggétéléb bé béngaway lébénge ni ménkériring.  
\v 3 Tidéw béno, ménahur ro, éndob i bangkay Jesuse éndaén diyoén.  
\v 4 I lala ruwe témindég mégaif, méntékow méntéfégitoy ruwowe gétéw lagéy, sémélinang i de kégal ro.  
\v 5 Toow fo ménggilak i de ni libun, mélaw déménungul ro. Tidéw béno, ménbéréh i de lagéy ni maro, “Sedek mangéy gom dob lébénge séméléd bé ségétéwe étéw méuyag?  
\v 6 Endaén dini no, non ténébule i Tuluse nén. Fégétédém gom i de kébéréhén begom diyo de séna dob Galilea mano,  
\v 7 ‘I Nga i Kéilawane iray dob de tete étéw atin kélaboné ro dob kruse. Endob dob gétéléw ne gétérésang, tébule.’ ” 
\p  
\v 8 Tidéw béno, i de libun ni, énggétédémo roy bénréh Jesuse.  
\v 9 Mélaw ménagéw ro tidéw dob lébénge brab nuret ro dob de folo bra sébaan kuyug Jesuse brab dob kéluhanay de dumo étéw i kéluhanay énggito ruwe brab énggélingoo ruwe.  
\v 10 (I ni do libun ro Maria Magdalena, Juana, brab Mariawe idéng Santiago, brab de dumo libun, nuret roy de ni dob de apostol.)  
\v 11 Endob i de kuyug Jesus, énda ménunur ro bé bénréh i de libun ni, non maro ké dufang saén i kébéréh ruwe de.  
\v 12 Endob i Pedrowe ni ségétéw bé de kuyug Jesus téménindég brab léménéntu mangéy dob lébénge. Amun énggégumah diyo, sénarirén ténéngténg, atin énggito no say de safut fénggébaus bé bangkay Jesuse, ménféled. Mélaw ménule ménggaif bé no ménrigo. 
\s1 I de kétéfégito Jesus 
\p  
\v 13 Atin bé béno gai, wén i ruwo gétéw bé de kuyugén ménangéy dob sébaane ingéd fédawétén Emaus, folo bra ruwo gékilometroy kérayu ne tidéw Jerusalem.  
\v 14 Amun diyo ron dob de aguwon, ménséuret-uret ro fantag bé kéluhanay de ménrigo bé Jesuse.  
\v 15 I lala ruwe séuret-uret magéw so, bé béno soy Jesuse ménggégumah séodor béro magéw.  
\v 16 Endob nalang ro fégéloloné ro ké Been i Jesuse.  
\v 17 Atin fénénginsaa Jesuse bero mano, “Ati nan ureté kom bé lala goma nan magéw?” 
\p Tidéw béno, téménrén ro magéw brab ménbuku i falas ruwe.  
\v 18 Ségétéw bero féndawét Kleopas ménbéréh dob Jesuse mano, “Beem saén keeyén i étéwe bati dob Jerusalem, énda gétiga moy atiy ménrigowe diyo bé de ni gai.” 
\p  
\v 19 Ménénginsa i Jesus mano, “Ati no ménrigo?” 
\p Séménumbul i de kuyugén maro, “Fantag bé Jesuse tidéw Nasaret, ségétéw sénarigoy Tuluse muret. Barakatan i de kébéréhén brab de rénigo no dob téngaangay de étéw brab dob Tuluso.  
\v 20 I uléwoy de fadi gey brab de odoro key fénkéfo roy Jesuse inok kukumén brab féléhuén kélabonén dob kruse.  
\v 21 Wénén i inam gey bé Beene damén i mémukase betom do Judio. Atin béleewe niy gétéléwo nuwe gétérésangan tidéw bé no ménrigo.  
\v 22 Brab wén i de dumo gey do libun, fénggaif ro begey non ménangéy ro dob lébénge toow fo gino géfuwén.  
\v 23 Endob amun sénléd roy bangkay ne, énda énggito ro de. Atin ménséfule ro, brab bénréh ro bé wén i de télaki méntéfégito émbéréh bé Jesuse méntébule.  
\v 24 Tidéw béno, i de dumo begey do kuyug Jesus ménangéy ro so dob lébéng Jesuse ni, brab énggito roy kéluhanane toow ménrigo loo bé kébéréh i de libun ni, éndob énda gito roy bangkay Jesuse.” 
\p  
\v 25 Tidéw béno, bénréh Jesuse bero mano, “Toow gom fo dufang, brab énda munur gom bé bénréh i sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne.  
\v 26 Békén ba kailangan mérasay i Kristowe atin tidéw béno médayéw fo toow?”  
\v 27 Tidéw béno, fénggétiga Jesuse dob berowe ké atiy ménsulate dob libro Moisese brab i sénulat i kéluhanay sénarigoy Tuluse fantag bé Beene. 
\p  
\v 28 Amun gédét ro nén dob ayo ruwe ni, i Jesuse ni fénténgténgén bé maak taus magéw mangéy férayu.  
\v 29 Endob nongot ro bé Jesuse maro, “Odor go begey témérén non gédétén sémingkuf.” Mélaw ménodor i Jesuse bero mahur dob lawie.  
\v 30 Amun diyo ron ménsar dob doror i ahayane, méndot i Jesuse fan brab fénsalamata no. Tidéw béno, sénkébeng-kébengén, atin sénaarén dob berowe.  
\v 31 Tidéw béno, énggélolo roy Jesuse, éndob tékow ménalfa dob téngaanga ruwe.  
\v 32 Tidéw béno, ménsébéréh-béréh ro maro, “Been i funa tuwe toow fo fiyoy de fédéw to brab toow fo méoror to bé késébéréh-béréh ne beto amun diyo to dob de aguwon atin bé lala ne mureton beto fantag bé Ménsulate Kébéréh i Tuluse.” 
\p  
\v 33 Bé béno so, téménindég ro brab ménséfule ro mangéy Jerusalem. Diyo énggito roy de folo bra sébaan ménsélimud beroy de dumo kuyugén.  
\v 34 Atin séuret-uret ro maro, “I Kadna tome toow méntébule, non méntéfégito dob Simone.”  
\v 35 Tidéw béno, nuret i ruwowe gétéw dumo roy ménrigowe dob de aguwon, brab ati kégélolo ruwe de bé de sékébeng-kébengén fan. 
\p  
\v 36 I lala ruwe séuret-uret, méntéfégitoy Jesuse téménindég dob kérara ruwe ménsébéréh bero. 
\p  
\v 37 Endob toow fo mégilak ro non maro ké ménayam i Jesuse.  
\v 38 Mélaw ménbéréh man i Jesuse mano, “Sedek mégilak gom? Aw mérégén i kéunur gome ké méuyagu?  
\v 39 Téngténg gom i de kémér gu ni brab de sékéy gu ni. Gito gom? Toow, Begén. Gamakénu inok gétuwa kom békénu ménayam. I ménayame énda i ungéén brab énda i bukalén. Endob gito gom, wén i kagén de.” 
\p  
\v 40 Tidéw béno, fénténgténg Jesusey de kémérén brab de sékéyén.  
\v 41 Toow ro fo ménggaif brab énda géféngintoow ro de, non toow fo fiyo damén ké toow. Mélaw i Jesuse fénénginsaa no bero mano, “Wén i féama gom Begén?”  
\v 42 Atin niraya ro sébaan sédo,  
\v 43 atin éndotén brab namaén dob adafa ruwe. 
\p  
\v 44 Atin bénréhén bero mano, “Been soy ni mérigowe bénréh gu begom amun diyou dob begome séna bé énda séna méléhuu. Nuret guy métuman i kéluhanane fantag bé Begéne dob de sénulat Moises brab de sénulat i de sénarigoy Tuluse muret, brab dob de sénulatén kanta dob Ménsulate Kébéréh i Tuluse.” 
\p  
\v 45 Tidéw béno, fénggétiga Jesuse dob berowe inok gésobuto roy Ménsulate Kébéréh i Tulus.  
\v 46 Bénréhén man bero mano, “Wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse bé i Kristowe mékukum, éndob dob gétéléw ne gétérésang tébule.  
\v 47 Atin sabaf bé atura kuwe fatut ureté kom dob kéluhanay de étéw bé kailanga ro gésénule bé de sala ro brab rigoné roy kétayay Tuluse inok fésagaday Tuluse bero. Uret gom étah dob de étéw dob Jerusalem, tidéw béno dob kéluhanay de étéw dob duniyae ni.  
\v 48 Fatut ureté kom non begomey de énggégito bé de ni ménrigo.  
\v 49 Sugué ku mangéy dob begomey ati fénasad i Abay guwe. Endob ongot-ongot gom dob Jerusalem taman gégumah i barakate dob begome.” 
\s1 I kédiyat Jesuse 
\p  
\v 50 Tidéw béno, nuwit Jesusey de kuyugén ménsut dob no ingéd taman Betania. Amun ménggumah ro diyo, ténunggulén i de kémérén brab déménasal dob Tuluse inok féfiyoné no bero.  
\v 51 I lala ne rémigo bé ni, déméniyat mangéy dob lawayo.  
\v 52 Atin fénéngadaf roy Jesuse, brab ménoror ro séfule mangéy Jerusalem.  
\v 53 Atin diyo ménangéy ro sénga tékélid dob lawi i Tuluse fésalamat bé Tuluse.