\id JAS James Tiruray James 
\h Santiago 
\toc1 I Sulat Santiagowe 
\toc2 Santiago 
\toc3 San 
\mt1 I Sulat Santiagowe 
\ip Santiagoy dawét i lagéye séménulat bé ni sulat. Been i tuwaréy Jesu Kristowe. Sénulatén i ni sulat dob de kéluhanay de munur bé Jesuse. 
\ip Dob ni sulat, ténoro Santiagowe bé fatut féténgténg i de étéw i kéunur ruwe inok giton tintu ro fo munur. Ténoroén bé fatut ro rémigo fiyo brab métintu émféténgténg bé kéunur ruwe. Ténoroén bé amuk énda fiyoy de rigoné ro, énda i atag i kéunur ruwe. 
\c 1  
\p  
\v 1 Begéney Santiagowe, sani sugu-suguéy Tuluse brab Kadnane Jesu Kristo. Sulata kuy kéluhanay de étéw i Tuluse do ménbéragar dob de séségiyo-giyo do ingéd dob duniyae ni. Ségifaé ku begom kéluhanan. 
\p  
\v 2 Do dumo gu munur bé Jesuse, oror gom amuk kérasayan gom bé médoowe do kéténgkad begom.  
\v 3 Non gétiga kom amuk fédayday gom munur ké téngkadén i kéunur gome, waléy mélaw témingkél i fédéw gome.  
\v 4 Atin fatut fo fétingkél gom inok waléy gom toow fo métintu brab énda i kulang dob kétintu gome.  
\v 5 Endob amuk wén i ségétéw begom kulang sénay kégétiga nuwe bé fatute, ongot gom de dob Tuluse. Atin iraya no begom bé kégétigane non toow fo mégédaw i Tuluse brab méuyot fo témantu miray dob kéluhanane.  
\v 6 Atin amuk démasal gom mongot, fatut toow gom de fo munur bé gédoté kom i ongoté kome, kagom féruwo-ruwonén i de fédéw gom. Non i étéwe ruwo-ruwoy fédéw ne, démoyun émfarin i itunga nuwe, ségiléw bé bagéle dob dogote magéw sabaf bé kéfanir i réfuruhe de.  
\v 7 I étéwe loo bé ni, békénén fatut kémarang bé iray i Kadnane dob beeney no ongoté no.  
\v 8 Non ruwo-ruwoy fédéw ne, énda sémarigén bé Tuluse. Brab énda fo gétiga no de ké atiy toowe fo kéuyoto no rigoné no. 
\b  
\p  
\v 9 I de méskinan do munur bé Kristowe, fatut ro moror non fégérotoréy Tuluse bero.  
\v 10 Atin i de kawasa do munur bé Kristowe, fatut ro so moror non fégérifantadéy Tuluse bero. Non amuk méléhu i kawasawe, ségiléw saén bé kéléhu i de flores, non mékédan i tamuk ne dob beene.  
\v 11 Non i de flores, amuk sémbang i térésange, toow fo méduf atin méléhu i de flores. Mégangu ro brab éndaén fiyoy falas ruwe. Loo bé niy kébinasay kawasawe étéw bé lala ne fégéror gémalbék kémurta. 
\b  
\p  
\v 12 Moror i étéwe fédayday témingkél brab sémarig bé Tuluse dob gaiwe téngkadén. Non amuk gilid i kéténgkade de, gédoté noy umule magufusa sani barase fénasad i Tuluse irayén dob de étéw méimu bé Tuluse.  
\v 13 Atin amuk wén i ségétéw ménsala sabaf bé kéténgkade de, békén fatut béréhé no mano, “Tulus i téméngkade begén inok rigoné kuy salae.” Non i Tuluse énda téngkadé noy de étéw inok rémigo ro sala, atin énda i géténgkad bé Tuluse.  
\v 14 Endob i toowe, kéluhanay étéwe météngkad ro amuk féfanangguwit ro bé de tete kétaya ro.  
\v 15 Tidéw béno, amuk modor ro bé de tete kétaya ro, mésala ro. Brab amuk démayday ro rémigo sala, méléhu ro.  
\v 16 Mélaw do gulaané ku do dumo gu, kagom fégitungén de ké fésalaéy Tulusey étéwe, non békén toow i nan. 
\p  
\v 17 I kéluhanay iray i Tuluse, fiyo. Brab i kéluhanay toowe fiyo, tidéw dob Abaye Tulus, sani léménimbage bé kéluhanay réméndawe dob lawayo. I de ni do éntingayén, émfarin i kéréndaw ruwe. Endob i Tuluse, énda émfarino.  
\v 18 Non been i niy kétaya nuwe, fénwaléyén betom do ngaén bé toowe kébéréhén, inok waléy tom do toow fo gérotor bé kéluhanay de éntingayén do lénimbagén. 
\b  
\p  
\v 19 Do dumo gu, fégétédém gom i ni, kagom magad mékérit. Yamula fégélingo gom na métah, tidéw béno, been nay no béréh gom.  
\v 20 Kétayay Tuluse ké rémigo gom fiyo, éndob énda gérigo gom fiyo ké mékérit gom.  
\v 21 Mélaw tagak gom i de mékérésik do adat gom brab kagomén rémigo tete. Unuro kom i Tuluse brab rigo gom i kétaya nuwe. Enggélingoo komén i kébéréh i Tuluse. Atin béleewe ni, fatut munur gom bé kébéréh i Tuluse sani mémukase begom bé de sala gom. 
\p  
\v 22 Mélaw odoro kom i kébéréh i Tuluse. Buluk fégélingoé kom saén i kébéréh i Tuluse éndob énda rigoné kom de, fagakara kom saén i kagome lowoh.  
\v 23 I étéwe mégélingo saén bé kébéréh i Tuluse éndob énda odoro no de, ségiléw bé étéwe téméngténg dob féngalungone, atin gito noy falas ne.  
\v 24 Endob amuk énggilid gito noy falas ne atin magéw, atin tékédan, sonom so béno mélifot bé falas ne.  
\v 25 Endob i étéwe toow fo féganadé no brab odoro noy kébéréh i Tuluse, békén saén fégélingoé no brab magad gélifoto no, gédoté noy de kéfiyonon tidéw dob Tuluse bé kéluhanay de rigoné no. Atin i kébéréh i Tuluse, been i niy tintuwe kukuman énda i kulang de, mémukas bé de étéw dob de sala ro. 
\p  
\v 26 Amuk émbéréh i ségétéwe étéw méngintulus kun, éndob énda fo démilaén tuko ké émbéréh, énda i atag i kéféngintulus ne, atin tugio noy kaane so lowoh.  
\v 27 Dob karang i Tuluse, i toowe méngintulus do étéw, tabangé roy de kérégénan libun do baléw, brab tabangé roy de kérégénan nga énda i do lukés ro. Atin i de étéw do tintu fo méngintulus énda odoro roy de éntingayén do tete dob duniyae ni, inok énda waléy ro tete. 
\c 2  
\p  
\v 1 Do dumo gu munur, séménarig gomén bé Jesu Kristowe barakatan Kadna tom. Mélaw énda fatutén ké wén i isu ramigo kom.  
\v 2 Ufama, amuk sélimud gom méngadaf bé Tuluse atin wén i ruwo gétéw étéw gégumah. I ségétéwe de fiyoy kégal ne brab téménising bélowon. Atin i ségétéwe de méskinan brab ménkusi i kégal ne.  
\v 3 Atin amuk toow fo fégadata kom saén i kawasawe de brab féésaré kom dob toowe fo fiyo ésaran, brab énda féésaré kom i miskinane de taloo no féésaré kom saén dob suduwe, énda fo fiyoy adat gome.  
\v 4 Amuk rénigo gom i ni, ménsala gom bé kéramig gome, atin tidéw dob de tete kéfégitung gom i de ni kékukum gom. 
\p  
\v 5 Fégélingo gom do gulaané ku do dumo gu. Fénémili i Tulusey étéwe méskinan inok waléy ro maak kawasa sabaf bé kéunur ruwe. Non i kéunur ruwe, been i kékawasa ruwe. Atin waléy ro so do kaan étéw féguléwo no. Féguléwo no bero non been i niy fasad i Tuluse dob kéluhanay méimue bé Tuluse.  
\v 6 Endob i begome, siyawé kom i de méskinan. Ati de étéw do énda mégédaw ro begom brab fégésé ro begom uwitén mangéy sékukum dob de kéfédéwan? Békén i de méskinan, yamula i de kawasa.  
\v 7 Been soy de niy de étéw béréhé roy tetee fantag bé fiyowe dawét Jesuse sani gefee betom. 
\p  
\v 8 Wén i toowe fo gérotor sugu gébasana tom dob Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Féimu go bé dumo muwe loo so bé kéféimu me bé kaame lowoh.” Amuk unuro kom, gérigono kom i fatute.  
\v 9 Endob amuk wén i isu ramigo kom atin basana kom saén i de étéw bé de fiyo kégal ro, taloo no bé kédooy de kurta ro, ménsala gom. Non fénlis gom i kukumane niray Moisese.  
\v 10 Atin amuk énda odoro kom i sébaane sugu dob kukumane, maak énda so nodoro kom i kéluhanay de kukuman.  
\v 11 Ufama, békén saén bénréh i Tuluse mano, “Kagom sétayan bé ségiyowe saliyu bé bawag gome.” Bénréhén so mano, “Kagom méméléhu.” Mélaw fiyon fo ké énda dufangé kom i bawag gome, éndob ménméléhu gom étéw, énda so nunuro kom i kukumay Tuluse.  
\v 12 Ingata kom i de rigoné kom brab de béréhé kom, non i Tuluse kukumé no begom bé kukuma nuwe fégéfukas bé de étéw dob de sala ro.  
\v 13 Non énda méuray i nay Tuluse bé de étéw énda méuray i na ruwe bé de dumo ro. Endob i de étéw méuray i na ruwe bé de dumo ro, éndaén kailanga roy mégilake bé kékukum i Tuluse. 
\s1 I kéunure brab fiyowe galbék 
\p  
\v 14 Do dumo gu munur bé Jesuse énda i lantékén ké émbéréh i ségétéwe étéw mano, “Munuru,” éndob énda giton i kéunur ne dob de rigoné no. Enda toow i kéunur ne, mélaw énda séna mékédan i de salaén.  
\v 15 Ufama, amuk wén i ségétéw munur, brab énggumah i de dumo no munur dob beene. Atin toow ro fo méskinan, kulang i de kégal ro brab énda i amaé ro.  
\v 16 Amuk béréhé no saén dob berowe mano, “Fiyo damén i de fédéw gom. Brab gégédot gom damén do kégal gom brab amaé kom,” éndob énda fo niraya no bero tabang, énda i lanték i de kébéréhén.  
\v 17 Ségiléw bé nan i étéwe béréhé no munur kun bé Jesuse, éndob énda fiyoy rigoné nuwe. Mélaw giton i énda toow i kéunur ne. 
\p  
\v 18 Amuk wén i émbéréh mano, “Fakay méfukas i étéwe sabaf bé kéunur ne. Atin fakay so méfukas i étéwe sabaf bé de fiyo rigoné no.” Endob ay niy késumbulo kuwe de. Enda fakay méfukas i étéwe ké munur saén bé Jesuse atin énda fo fiyoy rigoné nuwe. Non i begéne, fégito guy kéunur guwe dob fiyowe rigoné ku.  
\v 19 Amuk wén i étéw munur bé sébaan saén i Tuluse, fiyo, éndob kulang i nan kéunur. Non fiyon i de saitan, munur ro so loo bé nan, atin lémukub ro bé kégilak ruwe de.  
\v 20 Toow fo dufang i étéwe loo bé nan, mégitung kailangan saén i munure. Toroé ku begom bé énda foy lanték i kéunur i étéwe ké énda so giton i de fiyo rigoné no.  
\v 21 I katufua tome Abraham, ati funa nuwe ménwaléy métintu dob adafay Tuluse? Ménwaléy métintu dob adafay Tuluse sabaf bé rénigo nuwe, amun ménodor bé sugu i Tuluse tulaké no damén i nga ne Isak dob ahayane féngadafan.  
\v 22 Mélaw gésobuto tom énggéodor bé sugu i Tuluse sabaf bé kéunur ne. Mélaw fénggito no toow i kéunur ne bé rénigo nuwe.  
\v 23 Mélaw gétiga tom toow i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I Abrahame ménunur bé Tuluse. Atin i Tuluse kénarangén i Abrahame métintu sabaf bé kéunur ne.” Mélaw i Abrahame féndawétén “Dumoy Tuluse”.  
\v 24 Mélaw gétiga tom, i étéwe waléy métintu dob adafay Tuluse sabaf so bé de rigoné no, békén saén sabaf bé kéunur ne. 
\p  
\v 25 Ségiléw so bé niy libune sundal féndawét Rahab. Non ménwaléy métintu dob adafay Tuluse sabaf bé fiyowe rénigo no. Non ténayakufén i de Judio do sénugu, tidéw béno ténabanga no bero inok géféraréy ro mangéy bé ségiyowe aguwon. 
\p  
\v 26 I lowohe, amuk éndaén bati diyo i rémogor ne, ménléhu i nan lowoh. Ségiléw so bé ni, i kéunur i étéwe énda gitono dob de fiyo rigoné no, maak ménléhu i kéunur ne non békén toow. 
\c 3  
\s1 I dilae 
\p  
\v 1 Do dumo gu, fiyo ké énda médoo gom waléy témoro. Non i begeye do témoro, toow na fo méégét i kéfénginsaay Tuluse begey dob gaiwe kémukum moso.  
\v 2 I kéluhana tome do kéilawan, énda démoyun katabuwan i de rigoné tom. Amuk wén i étéw gébéréh katabuwan sénga tékélid, énda i gétébo de. Fakay géféguléwo noy lowoh ne non falan fiyoy de kébéréhén.  
\v 3 Ufama, i gefee bé kudae, amuk rigono no kakang i ba i kuda ne, gébalengo no fiyon udenén féayo no de.  
\v 4 Loo so bé niy dakéle barko féagéwéy émbagére réfuruh. I suwil i barkowe toow fo kloh, éndob been i niy usaréy kafitane bé barkowe fégéfanangguwitén de dob kétaya nuwe ayo no.  
\v 5 Atin ségiléw so bé niy dilae. Non fiyon fo ké toow fo kloh, géusaran fégéfébantug-bantug. 
\p Ufama, i bukae talun métuwég bé klohe saén aféy ké mélégéb.  
\v 6 Atin i dilae, mésut i médoowe gékélasi do tete, funay de itunga tom brab de fédéw tom waléy so tete. I dila i étéwe gétuwégo noy fédéw ne, non i aféy i dilae tidéw dob uleone emferno.  
\v 7 I kéilawane, géféguléwo noy kéluhanay de binatang, do kloh manok, do sédo, brab do ulé. Non gélayamay kéilawaney de ni.  
\v 8 Endob énda i étéw gélayama noy dila ne. I de dila tom toow fo gérigono roy tetee brab énda méféguléwo no. Ségiléw bé bisawe non mékébinasa.  
\v 9 Usaré tom fégéfésalamat dob Kadna tome brab dob Abaye Tulus. Endob usaré tom so fégéfémula bé de dumo tom étéw, sani de lénimbag miring bé Tuluse.  
\v 10 I fiyowe kéfésalamat brab i tetee kéfémula, ségiléw ro tidéw dob ba i étéwe. Do dumo gu, énda fatut mérigoy ni.  
\v 11 Enda i fiyo wayég brab féla wayég ké sébaan saén i séfute ésuto ro.  
\v 12 Atin do dumo gu, i sébaane kayéw énda géfégonokén saliyu saén bé kaane onok. Enda géfégonokén ruwo gékélasi onok, i sébaane de fiyo brab i sébaane de tete. Atin i séfute miray bé métimuse wayég énda géirayén bé fiyowe wayég énda métimusén. 
\b  
\p  
\v 13 Amuk wén i ségétéw begom toow fo gétigan brab dakél i kégésobut ne fatut fégito no dob de fiyo rigoné no ula-ula. Atin fatut térifantad bé lala ne rémigo fiyo inok féténgténgén i kégétiga nuwe.  
\v 14 Endob amuk médaléw, taloo no méitung énda fatutén félangka-langka taloo no béréhé noy tugie fantag bé toowe kétoro.  
\v 15 I kégétigane loo bé nan békén tidéw dob lawayo. Yamula tidéw saén dob duniyae ni. Békén tidéw dob Rémogor i Tuluse, yamula tidéw dob Satanase.  
\v 16 Non i étéwe médaléw brab méitung rigoné no soy médoowe gékélasi do tete brab fébukué noy de étéw.  
\v 17 Endob i étéwe wén i kégétiga no tidéw dob Tuluse, toow fo fiyoy adat ne. Atin mika sétiboh. Brab mégédaw bé de dumo no, énda kérito no bero. Tintu fo méuray i na nuwe bé de dumo no brab rigoné noy fiyowe dob berowe. Atin énda i isu ramigo no bé de étéw brab énda ubo-ubo saén i de rigoné no.  
\v 18 I étéwe kédané noy késétibohe, uwité noy de fiyo rigonén. 
\c 4  
\p  
\v 1 Ati tidéwoy de késétiboh gom brab de késéédél gom? Tidéw dob de tete kétaya kom démoyun sétiboh bé de fiyo kétaya kom dob de fédéw gom.  
\v 2 Wén i do kétaya kom, éndob énda gédoté kom de. Mélaw méuyot gom méméléhu. Wén i do kéingara kom, éndob énda gédoté kom de. Mélaw méuyot gom séédél brab sétiboh. Atin i funa kome énda gégédot bé de kétaya kom, non énda ongoté kom de dob Tuluse.  
\v 3 Atin amuk mongot gom, énda gédoté kom de, non tete i funa kom de mongot. Non ménongot gom inok gédoté kom i de éntingayén fégérigo gom bé de tete kétaya kom.  
\v 4 Ségiléw gom bé ségétéwe libun wén i ségiyo tayané no saliyu bé bawag ne. Aw énda fo gésobuto kom de ké amuk séloyuk gom bé de tete éntingayén dob duniyae ni, sébanil gom bé Tuluse? Non i étéwe méuyot rémigo tete, waléy sébanil bé Tuluse.  
\v 5 Kagom fégitungén de ké énda i lanték i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I Rémogor i Tuluse bati dob betome toow fo médaléw.” Mélaw mika de fo ké wén i ségiyo kétaya tom saliyu bé Tuluse.  
\v 6 Endob toow fo mégédaw i Tuluse betom. Non wén soy Ménsulate Kébéréhén mano, “I Tuluse sébanil bé de étéw félangka-langka, éndob mégédaw bé de étéw térifantad.” 
\p  
\v 7 Mélaw odor gom bé kétayay Tuluse. Atin atuho kom i Satanase, atin mélaw méraréy tidéw dob begome.  
\v 8 Fégédét gom dob Tuluse, atin i Tuluse fégédét so dob begome. I de begom do ménsala do étéw, tagak gom i de tete adat gom. I de begom do ubo-ubo saén do munur, félinis gom i de fédéw gom inok waléy gom tintu fo munur.  
\v 9 Fatut tete i de fédéw gom brab kérew gom non bé de tete adat gom. Térén gom oror, fatut gom émbuku.  
\v 10 Fatut térifantad gom dob adafay Tuluse, atin fégérotoré no begom. 
\b  
\p  
\v 11 Do dumo gu munur bé Jesuse, kagom sédowoy. I étéwe dowoyé noy dumo nuwe brab kukumé noy dumo nuwe, maak dowoyé no brab kukumé no soy kitabe. Atin amuk kukumé noy kitabe, maak téfégérotor bé Tuluse, atin mélaw éndaén modorén bé kitabe.  
\v 12 Endob Tulus saén i miraye bé kitabe brab Been saén i kémukume. Been saén i gébinasawe bé étéwe brab Been soy gétabange de inok énda mébinasa no. Endob i betome, énda i kuwagib tom kémukum bé de dumo tom, non kéilawan tom saén. 
\b  
\p  
\v 13 Fégélingo gom begén, sani de begom do émbéréh makom, “Béleewe ni taloo no démo mangéy gey dob sébaane ingéd. Atin diyo bati gey ségébélintuwa inok émfébéléy gey brab gégédot gey médoo kurta.”  
\v 14 Kagom émbéréh loo bé nan. Non énda gétiga kom i mérigowe dob begome bé démoe. Non i de kéilawan, ségiléw saén bé ménifise rawén giton brab magad méalfa.  
\v 15 Ay niy fatute béréhé kom, “Amuk kétayay Kadnane, taus tom méuyag brab rigoné tom i ni taloo no rigoné tom i nan.”  
\v 16 Endob béleewe ni, félangka-langka gom brab fébantug-bantug gom. Enda fiyoy nan. 
\p  
\v 17 Amuk wén i étéw gétiga noy fatute rigoné no, éndob énda rigoné no de, ménsala. 
\c 5  
\s1 Fantag bé de kawasa 
\p  
\v 1 I begome do kawasa étéw, fégélingo gom begén. Fatut kérew gom brab ruung gom sabaf bé de kérasay gom gégumah moso.  
\v 2 Non i de balilaga do tamuk gom waléy do mérénah. Brab i de médoo do kégal gom amaéy de ifés.  
\v 3 Atin i de bélowon brab do filak do nitong gom, waléy do tangisén. Brab i kétangisé ruwe fégito roy énda nusar gom i de kurta gom fégétabang bé de méskinan. Mélaw toow fo gétimal i kékukume begom. Non nitong gom i de médoo kurta gom taman dob tamfaday de gai.  
\v 4 Enda bénayada kom i de géménalbék dob fantad gome. Atin i de kurta énda fénggébayad gom de, been i de niy usaréne fégétébo begom dob adafay Tuluse. Atin i de kétébo i de étéw géménalbék dob fantad gome, énggélingooy toowe fo barakatan Kadnan Tulus.  
\v 5 Toow gom fo kawasa brab fiyoy goho kome dob duniyae ni. Endob ségiléw gom bé de ayam do fénbobo inok sumbalién. Atin i begome fénbobo gom i lowoh gome.  
\v 6 Non kénukum gom brab fénléhu gom i de métintu do étéw énda natuho ro begom. 
\b  
\p  
\v 7 Endob i begome do dumo gu, tingkél gom taman dob gaiwe séfule i Kadnane. Iring gom bé mohoke toow fo témingkél ongot-ongot bé gaiwe rémana inok témunoh i nohok ne atin gékétéwo no.  
\v 8 Ségiléw so bé begome non fatut tingkél gom. Fatut féégét gom i késarig gome non gédétén i gaiwe séfule i Kadnane. 
\p  
\v 9 Do dumo gu, kagom séséndit, inok énda kukuméy Tuluse begom. Enda mérayu i kémukume, éndaén mérugay i kégumah ne.  
\v 10 Do dumo gu, iring gom i de sénarigoy Kadnane muret bé kébéréh ne bé do gétah, non toow ro fo témingkél démayday munur fiyon fo ké fénrasay ro.  
\v 11 Kénarang tom bero do toow fo moror non énggétingkél ro dob de gai do mérégén. Atin gétiga kom i fantage bé ségétéwe étéw féndawét Job bé do gétah. Toow fo téméningkél démayday munur fiyon fo ké toow fo ménrasay. Atin gétiga kom soy toowe fo kéféfiyoy Kadnane de amun énggilid ménrasay. Non i Kadnane toow de fo mégédaw brab méuray i na nuwe de. 
\p  
\v 12 Atin do dumo gu, ay niy toowe fo balilaga sugu gu begom. Amuk rémigo gom fasad, kagom sémafa. Kagom béréhén de makom, “Gitoy lawayo” taloo no “Gitoy fantade”, taloo no udenén béréhé kom fégésafa gom. Sugatén i kébéréh gome, “Hoo” taloo no “Enda”, inok énda kukuméy Tuluse begom sabaf bé ni kébéréh gom. 
\p  
\v 13 Amuk wén i ségétéw émbuku begom, fatut démasal. Amuk wén i ségétéw moror begom, fatut kémanta dayéwé noy Tuluse.  
\v 14 Amuk wén i ségétéw déméruun begom, fatut fétawagén i de odoroy de munur dob gono kome, inok dasala ro brab lulawa ro nor bé lala ruwe mongot dob Kadnane.  
\v 15 Non amuk tintu ro fo munur, i Kadnane féadi-adiné noy déméruune ni sabaf bé kédasal ruwe. Atin fésagaday Kadnaney de salaén.  
\v 16 Mélaw, fatut séfayag gom i de sala gom, brab sédasal gom dob Tuluse, inok adi-adi gom. Non toow fo barakatan i kédasal i métintuwe étéw.  
\v 17 I Eliase bé do gétah, kéilawan so ségiléw bé betome. Atin amun ménbagér i kédasal ne mongot ké énda férana i Tuluse de, énda i rana bé méntéléwe gébélintuwa brab ném gétérésang kélungonon.  
\v 18 Tidéw béno, amun déménasal man mongot rana, fénrana i Tuluse brab i de nohok téménunoh ro dob fantade. 
\p  
\v 19 Do dumo gu, amuk wén i ségétéw begom ténagakén i toowe kétoro, atin wén i ménféséfule de,  
\v 20 ay niy fatute fégétédémé kom: I étéwe énggébalengo noy fédéw i étéwe ménsala inok tagaké noy tetee aguwo no, toow fo ténabanga no inok énda mékukumén méléhu. Yamula fésagaday Tulusey de médoo do salaén. 
\m \sig Santiago \sig*