\id GAL Galatians Tiruray Galatians 
\h Galasia 
\toc1 I Sulat Pablowe dob de Munur bé Kristowe dob Galasia 
\toc2 Galasia 
\toc3 Gal 
\mt1 I Sulat Pablowe dob de Munur bé Kristowe dob Galasia 
\ip Ay niy sébaane bé de sénulat Pablo, sani ménbantuge muret fantag bé Jesu Kristowe. Tafayén séménugud i Pablowe dob ingéde Galasia, atin médooy de étéw ménwaléy munur bé Jesuse sabaf bé kéuret ne. Séménulat i Pablowe dob berowe. 
\ip I kédoonoy de étéw do bati dob Galasia, békén Judio. Mélaw énda ménodor ro bé kitabe taloo no adat i de Judio. Endob dénowoy i de Judioy de munur bé Jesuse brab ténoro ro bé kailanga ro soy modore bé kitab i de Judio. 
\ip Endob i Pablowe, énggétiga no énda kailangay de étéw i modore bé kitab i de Judio inok méfukas ro dob de sala ro. Yamula kailanga ro saén i munure bé Jesu Kristowe. Mélaw séménulat i Pablowe dob de munur do bati dob Galasia inok toroé no bero bé énda kailanga roy modore bé kitab i de Judio. 
\c 1  
\p  
\v 1-2 Begéney Pablowe, sulata ku begom do munur bé Jesu Kristowe dob de ingéd sakuf i Galasiawe. I begéne brab kéluhanay de dumo gu munur dini, ségifaé key begom. I begéne ségétéwu apostol békén sénugu i kéilawane, taloo no kéilawan saén i méniraye aturan dob begéne. Yamula i Jesu Kristowe brab Abay tome Tulus sani téménébulee bé Jesusey ménémilie begén, brab de ménféwaléy begén apostol brab de séménugu begén. 
\p  
\v 3 I Abay tome Tulus brab Kadnane Jesu Kristo, mégédaw ro damén begom brab fétanéké ro damén i de fédéw gom. 
\p  
\v 4 I Kristowe, nirayén i umul ne bé kéléhu ne dob kruse inok i de sala tom émfésagad, brab inok énda mékukum tom loo bé de étéw rémigo tete béleewe ni. I funa Kristowe nirayén i umul ne, non nodoro noy kétayay Abay tome Tulus.  
\v 5 Médayéw i Tuluse damén taman sa taman! Amen. 
\s1 Sébaan saén i Fiyowe Uret 
\p  
\v 6 Toow fo ménggaifu bé rénigo gome. Sedek toow fo magad i kétagak gome bé Tuluse sani ménféunure begom sabaf bé kégédaw Kristowe. Non balengé kom i de fédéw gom brab munur gom bé ségiyowe “Fiyo Uret”.  
\v 7 Endob i toowe, énda i ségiyo Fiyo Uret non sébaan saén i toowe kétoro. Endob wén i do étéw diyaan fénbuku ro begom bé de tugién kétoro ro non méuyot ro mégalin bé toowe Fiyo Uret fantag bé Jesu Kristowe.  
\v 8 Endob amuk wén i muret atin i kéuret ne énda ségiléwén bé kageye kéuret fantag bé Jesuse dob begome, mékukum damén mangéy dob emfernowo. Fiyon fo ké do télaki taloo no begey, amuk fégaliné key i toowe kétoro, mékukum gey so damén!  
\v 9 Bénréh geyén begom atin béréhé ku man ségule béleewe ni. Amuk wén i témoro fantag bé Jesuse atin énda ségiléwén bé kétoroe nunuro komén bé do gétah, mékukum damén mangéy dob emfernowo! 
\p  
\v 10 Enggito gomén dob ni sulat énda sélédé kuy kédayéw i étéwe. Non méuyotu saén ké Tulus i démayéwe begén. Amuk méuyotu de saén ké mésuwat i de étéw begén, éndaén damén tausu waléy sugu-sugué Kristowe. 
\b  
\p  
\v 11 Do dumo gu, méuyotu de ké gétiga kom i ni, i Fiyowe Uret ténoro gu begom békén tidéw dob kéilawane.  
\v 12 Non énda énggédot gu de tidéw dob étéwe, brab énda i ségiyo de téménoro begén. Yamula fénggétiga Jesu Kristowe begén. 
\p  
\v 13 Enggélingoo kom i fantage bé tafaye adat gu. Toowu fo ménodor bé kétoro i de dumo gu Judio. Atin i de munur bé Kristowe, fénrasay gu fo bero toow brab ténlama gu béninasay kéféngintulus ruwe inok éndaén i étéw munur bé Jesuse.  
\v 14 I kédooy de dumo gu do Judio ségiléw gey idad, énda géréféngo ro begén bé kéodoro kuwe bé kétoro i de Judio. Brab toow na fo nodoro kuy adat i de katufua key. 
\p  
\v 15 Endob fiyon fo ké loo bé nan, i Tuluse toow fo mégédaw begén. Non bé énda séna ménumahu de, fénémili non begén inok waléyu sugu-sugué no.  
\v 16 Atin sabaf bé kétaya nuwe, fénggito no begén i Nga ne Jesus inok ureté kuy fantage bé Beene dob de békén Judio. Endob énda i féntoroo ku fantag bé Kristowe.  
\v 17 Atin énda ménangéyu dob ingéde Jerusalem inok ménginsau dob de sungu do apostol. Yamula ménagayasu mangéy dob ingéde féndawét Arabia. Tidéw béno, ménséfuleu mangéy dob ingéde Damasko.  
\v 18 Atin téléw gébélintuwa tidéw béno, ménangéyu Jerusalem inok tukawé kuy Pedrowe. Brab ménbatiu dob beene ruwo géfadiyan.  
\v 19 Atin bé béno, énda i ségétéw énggito gu bé de dumo do apostol saliyu saén bé Santiagowe sani tuwaréy i Kadnane Jesus. 
\p  
\v 20 Béréhé ku begom bé toow i ni sulaté ku begom, békén tugi. Gétigay Tuluse so toow i ni. 
\p  
\v 21 Tidéw béno, ménangéyu dob de ingéd dob Siria brab dob Silisia.  
\v 22 Bé do no do gai, i de munur bé Kristowe dob Judea, énda séna énggébalaka ro begén taloo no gélolo ro begén.  
\v 23 Enggélingoo ro saén i bénréh i de étéw fantag bé begéne maro, “I étéwe toow fo fénrasayén betom bé do gétah brab ténlama no kédanén i kéunure bé Kristowe, béleewe ni ménbalengén i fédéw ne brab ménwaléyén wayo muret fantag bé Kristowe.”  
\v 24 Mélaw dénayéw roy Tuluse sabaf bé begéne ménwaléy munur bé Kristowe. 
\c 2  
\p  
\v 1 Folo bra fot gébélintuwa tidéw béno, ménséfuleu man mangéy Jerusalem begey Bernabewe. Brab nuwit gu soy Titoe.  
\v 2 Ménséfuleu non fénggétigay Tuluse begén bé fatutu mangéy diyo. Atin ménsélimud gey i de odoroy de munur, éndob énda i ségiyo étéw diyo. Atin nuret gu dob berowey Fiyowe Uret ténoro gu dob de békén Judio. Rénigo guy ni inok énda mékédan i kéluhanay galbék guwe sani kéféunur guwe bé de békén Judio.  
\v 3 Endob ménsuwat ro bé galbék guwe. Mélaw i dumo guwe Tito, fiyon fo ké ségétéw békén Judio, énda fénégés ro de fétuli.  
\v 4 Endob bé béno, wén i de étéw do ubo-ubo saén munur bé Kristowe brab ménamung ro dob begeye, méuyot ro de fo ké tulién. I de ni do étéw, i funa ruwe ménamung dob begeye, inok susiné ro saén ké modor gey bé kitabe niray Moisese loo ké énda. Brab méuyot ro de ké féwaléyé ro begey riféy kitabe, fiyon fo ké ménfukas geyén bé kéodorone bé kitabe tidéw dob Moisese sabaf bé kéunur geye bé Jesu Kristowe.  
\v 5 Endob énda fo ménagayun gey de, inok énda mésélawék i ségiyowe kétoro bé Fiyowe Uret ténoro gey begom. 
\p  
\v 6 Atin i de odoron diyo, énda numana roy de kagén kétoro non katabuwanén. (Féndawét gu bero do odoron non bero kun i odoroy de munur bé Kristowe. Endob ulanden dob begéne non gétiga ku énda i isu ramigoy Tuluse.)  
\v 7 Atin i de ni do odoron gétiga ro fénémili i Tuluse begén inok muret bé Fiyowe Uret dob de békén Judio loo bé kéfémili i Tuluse bé Pedrowe inok muret dob de Judio.  
\v 8 Non i Tuluse fénwaléyén begén apostol dob de békén Judio ségiléw bé kéféwaléy ne bé Pedrowe apostol dob de Judio.  
\v 9 Atin i de odoron diyo ro Santiago, Pedro, brab Juan, énggésobuto ro niray i Tuluse begén i ni galbék. Mélaw ménséalamano ro begey Bernabewe fégétanda bé kégéséfagayu keye. Ménséfagayun gey bé i Bernabewe brab begéne magéw gey mangéy muret dob de békén Judio atin i berowe mangéy ro muret dob de Judio.  
\v 10 Wén i sébaane saén nongot ro, sani kétabange bé de méskinan do munur bé Kristowe bati dob Jerusalem. Endob toow fo ménuyotu nén témabang bero, bé énda séna ménongot ro. 
\b  
\p  
\v 11 Endob amun ménangéy i Pedrowe dob Antiokia, bénréh gu dob beene dob adafay de munur bé békén fo fatut i rénigo nuwe.  
\v 12 Ay niy rénigo nuwe. Amun énda séna énggumah i de Judio sénugu Santiagowe, i Pedrowe séréngan mama bé de békén Judio. Endob amun énggumah ron, éndaén ménsérénga no mama bé de békén Judio. Non mégilak bé de Judio do témoro bé kailangan métuli i de békén Judio.  
\v 13 Tidéw béno, i kéluhanay de Judio do munur diyo, ménggilak ro so loo bé kégilak Pedrowe. Mélaw éndaén séréngan ro mama bé de békén Judio do munur so. Atin fiyon i Bernabewe ménamung so. Enda fiyoy rénigo ruwe fiyon fo ké gétiga roy fatute.  
\v 14 Amun énggito guy rénigo ruwe ménsébanil bé Fiyowe Uret, bénrého kuy Pedrowe dob téngaangay kéluhana ruwe maku, “Pedro, fiyon fo ké i beeme ségétéw go Judio, éndob ténagak mon i adat i de Judio. Sede mélaw ké fégésé moy de békén Judio modor bé adat i de Judio?” Beeniy kégélé guwe bé Pedrowe. 
\s1 I Kéunure 
\p  
\v 15 I begeye, ménumah gey do Judio, békén gey do étéw békén Judio do ménsala.  
\v 16 Gido loo, gétiga tom i funay étéwe waléy métintu dob adafay Tuluse. Békén sabaf bé kéodor ne bé kitabe tidéw dob Moisese. Yamula sabaf saén bé kéunur ne bé Jesu Kristowe. Atin i begeye do Judio, ménunur gey so bé Jesu Kristowe inok waléy gey métintu sabaf bé kéunur geye dob Beene. Békén sabaf bé kéodor geye bé kitabe tidéw dob Moisese. Non énda i ségétéw waléy métintu sabaf bé kéodor ne bé kitabe.  
\v 17 I de begey do Judio, amuk ménwaléy gey métintu sabaf bé Kristowe, giton ménsala gey so ségiléw bé de békén Judio. Endob kagom fégitungén de ké Kristowey muwite bé salae. Békén i nan!  
\v 18 Endob amuk séfuleu modor bé kitabe tidéw dob Moisese fiyon fo ké ténagak gun, fégito guy begéne ségétéwu toow fo ménsala, non énda ménodoru bé kitabe.  
\v 19 Maak ménléhuun, atin mélaw éndaén kailanga no modoru bé kitabe tidéw dob Moisese. Endob méuyagu non énggédot guy mantuwe umul tidéw dob Tuluse. Atin sabaf bé kéunur guwe bé Kristowe, maak ménsérénganu de méléhu dob kruse, non been i géménantinon begén.  
\v 20 Mélaw békénén begén i méuyage, yamula méuyag i Kristowe dob begéne. Atin i kéuyag guwe béleewe ni, méuyagu non bé kéunur guwe bé Jesuse Nga i Tuluse. Toow fo mégédaw begén. Ménléhu inok méuyagu.  
\v 21 Enda mikau bé kégédaw i Tuluse. Endob amuk waléy métintuy kéilawane sabaf bé kéodor ne bé kitabe, énda i atag i kéléhu Kristowe. 
\c 3  
\s1 Fantag bé kitabe 
\p  
\v 1 Do étéw dob Galasia, toow gom fo dufang! Sedek fénggélingo gom i de étéw manangguwit begom témagak bé Fiyowe Uret? Toow fo ménkéntay i kétoro guwe begom fantag bé rénigo Jesu Kristowe amun ménléhu dob kruse.  
\v 2 Wén i fénginsaé kuwe begom, ati kégédot gome bé Rémogor i Tuluse? Aw sabaf bé kéodor gome bé kitabe tidéw dob Moisese? Békén! Non gédoté kom i Rémogor i Tuluse sabaf saén bé kéfégélingo gome brab kéunur gome bé Fiyowe Uret fantag bé Jesuse.  
\v 3 Aw toow gom fo dufang? Ménwaléy gom métintu sabaf bé késarig gome bé Rémogor i Tuluse. Aw makom ké géumana kom i kétintu gome sabaf bé késarig gome bé de lowoh gom? Enda fakayén!  
\v 4 Aw ménsinggula i de kéfiyonon énggédot gom sabaf bé kéunur gome bé Jesuse? Enda fo damén mésinggulaén.  
\v 5 Aw niray i Tulusey Rémogor ne dob begome brab rénigo noy de mékégaif galbék dob téngaanga kome non nodoro kom i kitabe tidéw dob Moisese? Enda! Yamula sabaf bé kéfégélingo gome brab kéunur gome bé Fiyowe Uret fantag bé Jesuse. 
\p  
\v 6 Ségiléw so bé ménrigowe dob katufua keye Abraham. Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I Abrahame, ménunur bé Tuluse. Atin sabaf bé kéunur ne, kénarang i Tuluse métintu.”  
\v 7 Mélaw fatut gésobuto kom i ni: I de étéw munur bé Tuluse ségiléw bé kéunur Abrahame, beroy de ménwaléy do tintu séfu Abrahame, sani de tintu Judio.  
\v 8 Wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse bé fétintunéy Tuluse soy de békén Judio sabaf bé késarig ruwe. Mélaw nuret i Tuluse dob Abrahamey Fiyowe Uret bé do gétah, mano, “Fénagéw dob beeme, féfiyoné kuy kéluhanay de étéw dob duniyae.”  
\v 9 I Abrahame ménunur bé Tuluse, mélaw i beene fénfiyoy Tuluse. Atin ségiléw so bé ni, i kéluhanay de étéw munur, féfiyonéy Tuluse so bero. 
\p  
\v 10 Endob i de étéw sémarig bé kéodoro ruwe bé kitabe tidéw dob Moisese, mékukum ro. Non bang i Ménsulate Kébéréh i Tuluse, “I étéwe énda démoyuno modor bé kéluhanay de sugu dob kitabe, kukuméy Tuluse.”  
\v 11 Mélaw gésobuto tom bé énda i ségétéw ménwaléy métintu dob adafay Tuluse sabaf bé kéodor ne bé kitabe tidéw dob Moisese. Non wén soy Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I étéwe ménwaléy métintu sabaf bé kéunur ne bé Tuluse, méuyag taman sa taman.”  
\v 12 Endob i étéwe sémarig bé kéodoro nuwe bé kitabe, békén ségétéw sémarig bé Tuluse. Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I étéwe modor sénga tékélid bé kéluhanay de sugu i kitabe tidéw dob Moisese, méuyag taman sa taman.” 
\p  
\v 13 Endob gétiga tom bé énda i ségétéw gérigo bé nan. Gido loo, i Kristowe fénukasén betom inok énda mékukum tom bé kitabe. Non i Kristowe ménkukumén génantino no betom. Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I étéwe ménléhu bénitin dob kayéwe, ménrigo non kénukum i Tuluse.”  
\v 14 Atin i funa Jesuse féndayaén i kéféléhue de loo bé nan, inok i kéfiyonone fénasad i Tuluse nirayén dob Abrahame, irayén so dob de békén Judio sabaf bé Jesu Kristowe. Mélaw gédoté tom i Rémogor i Tuluse fénasadén sabaf bé kéunur tome bé Jesu Kristowe. 
\b  
\p  
\v 15 Do dumo gu, ay niy ufamawe. Amuk wén i ruwo gétéw ménséfagayun brab rénigo roy fasade bé késulat ruwe bé de dawét ro, énda i gékédan de taloo no géuman de.  
\v 16 Atin loo so bé niy, rénigoy Tuluse fasad dob Abrahame brab dob séfu ne. I Ménsulate Kébéréh i Tuluse énda ménbéréhén mano, “de séfuém” non énda médoo no. Ménbéréh saén mano, “séfuém”, atin i atag i ni ségétéw saén, sani Kristowe.  
\v 17 Atin ay niy atag i bénréh guwe ni. I Tuluse rénigo noy fasade dob Abrahame. Atin fot ratuh bra téléw folo gébélintuwa tidéw béno, énggumah i kitabe tidéw dob Moisese. Endob i kitabe énda gékédana noy fasade non toow fo tumanéy Tulusey fasad ne.  
\v 18 Non amuk iray i Tulusey de kéfiyonon sabaf bé kitabe, békénén sabaf bé fasade. Endob i toowe, niray i Tulusey de kéfiyonon dob Abrahame sabaf saén bé fasad ne. 
\b  
\p  
\v 19 Atin amuk loo bé nan, ati ulane bé kitabe? Niray i kitabe inok giton i sala i étéwe taman gégumah i séfu Abrahame, sani fénasad i Tuluse. I ni kitab i Tuluse, fénuwitén bé de télaki mangéy dob ségétéwe kéfédéwan sani Moisese.  
\v 20 Endob amun niray i Tulusey fasad ne dob Abrahame énda kailanga noy kéfédéwane non ségétéw saén i réménigowe bé fasade, sani Tuluse. 
\b  
\p  
\v 21 Aw makom ké énda géséfagayun i kitabe brab fasad i Tuluse? Kagom fégitungén de loo bé nan. Non amuk i kitabe muwit umul magufusa dob betome, fakay tom waléy métintu sabaf bé kitabe.  
\v 22 Endob wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse bé i kéluhana tome do kéilawan dob duniyae ni mékukum tom sabaf bé de tete rigoné tom. Mélaw i Tuluse ténuma noy fasad ne dob betome sabaf saén bé kéunur tome bé Jesu Kristowe. Atin féfiyoné no betom sabaf saén bé kéunur tome. 
\p  
\v 23 Amun énda séna fénggétiga no betom i mantuwe aguwon mangéy dob lawayo, sani kéunure bé Jesuse, maak ménférisu tom dob kitabe. Atin énda géésut tom taman énda fénggito no betom i mantuwe aguwon.  
\v 24 Mélaw kitab i méguléw betom taman dob kégumah Kristowe inok waléy tom métintu sabaf bé kéunur tome de.  
\v 25 Atin béleewe ni ménwaléy tomén munur bé Kristowe, mélaw i kitabe éndaén féguléwo no betom. 
\p  
\v 26 Atin ménwaléy gom do nga i Tuluse sabaf bé kéunur gome bé Jesu Kristowe.  
\v 27 Atin ménfébautis gom inok féténgténg gom i kéunur gome bé Kristowe. Mélaw ménwaléy gom loo bé Kristowe non ménwaléy gom do dumo no.  
\v 28 Mélaw i de Judio brab de békén Judio, ségiléw ro. Fiyon i de rifén brab de békén rifén, do lagéy brab do libun, falan ro ségiléw. I kéluhana tome do munur bé Kristowe ségiléw-giléw tom dob adafay Tuluse.  
\v 29 Amuk do kuyug Kristo gom, ménwaléy gom so do maak séfu Abrahame brab gédoté kom i kéluhanay fénasad i Tuluse. 
\c 4  
\p  
\v 1 Ufama, amuk wén i kawasa étéw brab ménléhu atin wén i ségétéw ngaén fénledén. I nan nga, amuk ménguwéd séna, maak sugu-suguén saén, fiyon fo ké been i gefee bé kéluhanane.  
\v 2 Brab wén i do sénarigoy méntélatae bohén témalima de brab mégatur de. Endob amuk dakélén i ni nga brab gégumahén dob idade bénréh i boh ne, gédoté non i kéluhanane.  
\v 3 Ségiléw so bé betome, amun énda séna munur tom bé Kristowe, maak do rifén tom, non bé do gétah nodoro tom i de rémogor do uléw dob duniyae ni.  
\v 4 Endob amun énggumahén i fatute gai, i Tuluse sénuguén i Nga ne dob duniyae ni. Atin ménwaléy kéilawan bé kéumah ne dob ségétéwe libun. Tidéw béno, nodoro noy kitabe tidéw dob Moisese.  
\v 5 Rénigo noy ni inok fukasé no betom do étéw maak do ménférisu dob kitabe inok waléy tom do nga i Tuluse. 
\p  
\v 6 Atin i Tuluse sénuguén i Rémogor i Nga ne mangéy bati dob de fédéw tom. Been i émbéréhe dob de fédéw tom mano, “Abay gu Tulus”. Rénigoy Tulusey ni inok gétiga tom do ngaén so betom.  
\v 7 Mélaw békén tomén do rifén, yamula ménwaléy tom do nga i Tuluse. Mélaw gédoté tom i kéluhanay éntingayéne kay de ngaén. 
\b  
\p  
\v 8 Bé do gétah, énda séna gélolo gom i Tuluse. Mélaw bé do no gai, rifén gom dob kéluhanay de tabaré kom do tulus, éndob békén tintu Tulus.  
\v 9 Endob béleewe ni, gélolo gomén i Tuluse non fénémilién begom. Mélaw sedek méuyot gom séfule dob de tafay kéféngintulus gom, énda i lantékén? Aw méuyot gomén man waléy rifén ségule dob de ni?  
\v 10 Sedek fégadata kom i de gai, do bélintuwa brab do térésang kélungonon brab do térésang sabaf bé kitabe?  
\v 11 Ménbukuu fantag bé begome non maak ménsinggula i kéluhanay de ténoro gu begom. 
\p  
\v 12 Ongoté ku begom do dumo gu, iring gom begén, loo bé kéiring guwe begom bé kétagak guwe bé kitabe tidéw dob Moisese. Atin énda séniyaw gom begén,  
\v 13 fiyon fo ké énggétiga kom i kédéruu kuwe bé do no do gai. Endob been i niy funa kuwe énggéuret bé Fiyowe Uret dob begome bé gésunguwe.  
\v 14 Endob énda séniyaw gom begén taloo no ménika gom begén, fiyon fo ké ménkérégénan gom fo toow sabaf bé kédéruu kuwe. Yamula ténayakuf gom begén maak ségétéw télakiy Tuluse look maak begéney Jesu Kristowe.  
\v 15 Brab toow gom fo ménoror bé béno. Tintu gétiga ku ké amuk fakay sa damén, fiyon i de moto gom iray gom fégétabang begén. Endob sedek ménbaleng i de fédéw gom?  
\v 16 Aw ménsébanil gom begén sabaf bé kéuret guwe bé toowe? 
\p  
\v 17 I de ségiyo étéw témoro begom bé de énda toow, fiyoy de rigoné ro dob begome, éndob énda fo fiyoy funa ruwe rémigo bé de ni. Méuyot ro de ké tagaké kom begén inok bero saén i de dumo gom séloyuk.  
\v 18 Enda tete i késédumone amuk fiyoy funane de. Méuyotu de ké séloyuk gom bé kéluhanay étéwe, békén ké begén saén. Brab amuk énda diyou dob begome, fatut wén i do ségiyo do dumo gom séloyuk.  
\v 19 Maak do gulaané ku do nga gu begom. Ségiléw bé libune kéararan ongot-ongoté noy kéumah i nga ne, démawét i fédéw guwe sabaf bé begome taman ségiléw i adat gome bé Kristowe.  
\v 20 Toowu fo méuyot damén ké diyou dob begome béleewe ni, inok séuret-ureté tom i fiyowe. Non émbukuu fo toow béni. Atin beeniy funa kuwe sémulat loo bé ni. 
\b  
\p  
\v 21 I begome do méuyot modor bé kitabe, fétuntay gom i atag i kitabe.  
\v 22 Non ménbéréh i kitabe bé i Abrahame wén i ruwo gétéw ngaén lagéy. I ségétéwe de ngaén bé bawag ne rifén féndawét Agar, atin i ségétéwe de ngaén bé bawag ne békén rifén féndawét Sarah.  
\v 23 I kéumah i nga ne bé libune rifén ségiléw bé kéumah i kéluhanay de nga. Endob i kéumah i nga ne bé libune békén rifén, ménrigo non fénasad i Tuluse bé Abrahame fiyon fo ké toow fo lukésén i Abrahame brab bawag ne Sarah brab énda i nga ro.  
\v 24 I de ni do ruwo gétéw libun maak binuwaya. Ay niy atag ne. Wén i ruwo gékélasi do étéw, do étéw riféy kitabe brab de étéw békén riféy kitabe. I libune féndawét Agar, ségiléw bé tafaye aguwon, sani kéodore bé kitabe énggédot Moisese dob tuduke Sinai. Brab i kéluhanay de ngaén, do rifén non i Agare rifén.  
\v 25 I riféne ni libun Agar anlung i tuduke Sinai dob Arabia, ségiléw bé de Judio dob Jerusalem non beroy de riféy kitabe tidéw dob tuduke Sinai.  
\v 26 Endob i bawag Abrahame féndawét Sarah békén rifén. Maak do ngaén betom non békén riféy kitabe betom.  
\v 27 Non bang i Ménsulate Kébéréh i Tuluse, “I beeme libun énda énggéfégénga go, oror go! Fiyon fo ké énda ménkédawétan go bé kékéumaha muwe, fatut mékes go bé kéoror me! Non fiyon fo ké ténagak i bawag me beem, toow na fo médooy kaame do nga bé libune wén i bawagén.” 
\p  
\v 28 Mélaw do dumo gu, i begome do nga i Tuluse so sabaf bé fasad ne, ségiléw bé Isake ménumah dob Sarahe non fénasad i Tuluse bé Abrahame, fiyon fo ké lukés ron.  
\v 29 Atin bé béno, i nga Abrahame ménumah loo bé kéumah i de nga dob duniyae ni, fénrasayén i tuwaréy ne ménumah sabaf bé tabang i Rémogor i Tuluse. Ségiléw so bé de mérigo dob betome béleewe ni non i de riféy kitabe férasayé ro betom.  
\v 30 Ay niy Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Féféraréyém i libune rifén brab nga ne, non i nga i riféne énda fakayén gégédot bé de languntaman iray dob nga i békéne rifén. Non i kéluhanane kay nga i békéne rifén.”  
\v 31 Mélaw, do dumo gu, békén tom maak do nga rifén. Yamula i betome maak do nga i békéne rifén. 
\c 5  
\p  
\v 1 I Kristowe ténangéyén betom. Békénén do riféy kitabe betom. Non éndaén kailanga tom i modore bé kitabe. Mélaw kagom man waléy riféy kitabe ségule. 
\p  
\v 2 Begéney Pablowe, mélaw fégélingo gom i béréhé kuwe ni begom. Amuk sarigo kom i kétulie begom inok méfukas gom bé de sala gom, énda fukasé Kristowe begom.  
\v 3 Atin géléé ku man begom ségule. I étéwe fétuli inok méfukas bé de salaén, kailanga no soy modore bé kéluhanay kitabe.  
\v 4 I begome do sémarig bé kéodoro kome bé kitabe inok waléy gom métintu, énggésésuway gom bé Kristowe, brab énda tayakufé kom i kégédaw i Tuluse.  
\v 5 Endob i begeye, munur gey bé Kristowe. Mélaw sémarig gey bé Rémogor i Tuluse féwaléyé no begey do métintu sabaf bé kéunur geye.  
\v 6 Non amuk munur tom bé Jesu Kristowe, ulanden ké métuli tom look énda. I toowe saén mélaga i kéunur tome bé Jesuse. Atin giton i kéunur tome bé de kégédaw tom. 
\p  
\v 7 Bé do gétah, tintu fo munur gom bé toowe kétoro. Ati ménanangguwite begom sésuway bé toowe kétoro?  
\v 8 I kéfanangguwite begom sésuway bé toowe, békén galbék i Tuluse. Non Been i téménawage begom inok munur gom de.  
\v 9 I tugie kétoro begom ségiléw bé fégéfééruke bé fane. Non fiyon fo ké kloh saén i fégéfééruke de, mélégéb dob kéluhanay fane.  
\v 10 Endob fiyon fo ké loo bé nan, sémarigu bé Kadnane tabanga no begom inok énda munur gom bé de ségiyo kétoro saliyu bé kagéne kétoro. Atin fantag man bé nan étéw fénbukuén begom bé de tugi kétoro, gétiga ku kukuméy Tulusey nan étéw. 
\p  
\v 11 Do dumo gu, wén keeyén i émbéréh begom bé toroé ku soy fatut gom fétuli. Endob amuk toow i nan, sedek taman so béleewe niy kéférasay i de Judio begén? Non taman so béleewe ni, mékérit ro begén bé kétoro guwe fantag bé kéléhu Kristowe dob kruse, sani funa tome saén méfukas bé de sala tom.  
\v 12 I da nan do étéw ménfébuku begom bé de tugi kétoro ro bé fatut gom fétuli, méuyotu de damén ké fékafun ron fo! 
\p  
\v 13 Do dumo gu, fénémili i Tuluse betom inok méfukas tom dob kitabe. Endob fiyon fo ké loo bé nan, énda fatut odoro tom i de tete kétayay de lowoh tom. Yamula fatut ségédaw tom inok démoyun tabanga tom i de dumo tom munur bé Jesuse.  
\v 14 Non i kéluhanay de sugu dob kitabe tidéw dob Moisese géodoron so amuk rigonén i ni sébaan sugu, “Fégédaw go bé dumo muwe, loo bé kégédaw me bé kaame lowoh.”  
\v 15 Endob amuk démoyun gom séédél brab séfétete fédéw, binasané kom i kéféngintulus gome. 
\b  
\p  
\v 16 Mélaw ay niy béréhé kuwe begom: odoro kom i fémandu i Rémogor i Tuluse, atin mélaw énda odoro kom i de tete kétayay de lowoh gom.  
\v 17 Non i de tete kétayay de lowoh tom toow fo sébanil bé kétayay Rémogor i Tuluse. Enda fo séfagayun ro. Mélaw wén i no, énda gérigono tom i fiyowe kétaya tom rigonén.  
\v 18 Endob amuk odoro kom i fémandu i Rémogor i Tuluse, énda kailanga kom i modore bé kitabe tidéw dob Moisese. 
\p  
\v 19 Gélolo tom i de tete kétayay de lowoh tom, sani do kébigaén, brab do toow fo tete do rigonén,  
\v 20 brab kéféngadaf bé de kéninontow, brab do kébéliyan brab do rémamut, brab do étéw démoyun mérarék brab sétiboh, do médaléw, do sékérit, brab do arumén, brab do sébaad-baad atin do sébanil ro,  
\v 21 brab do mingar, brab do molon, brab do sérimbur, brab do ségiyo na tete do rigonén. Béréhé ku man begom ségule, i de ni do étéw énda géahur ro dob kéféguléw i Tuluse. 
\p  
\v 22 Endob gélolo tom soy de étéw modor bé fémandu i Rémogor i Tuluse. Beroy de étéw gulaané roy de dumo ro, brab moror ro, brab fiyoy de fédéw ro, brab témingkél ro ongot-ongot, brab mégédaw ro, brab rigoné roy fiyowe, brab gésarigon ro,  
\v 23 brab térifantad ro, brab énda modor ro bé de tete kétayay de lowoh ro. Amuk rigoné tom i de ni, énda félisé tom i de sugu tidéw bé do gétah.  
\v 24 Atin i kéluhana tome do étéw ka Jesu Kristowe, maak fénléhu tomén i de tete adat tom dob krus Jesuse. Mélaw ténagak tom i tafaye adat tom brab de tete kétaya tom.  
\v 25 I Rémogor i Tulusey mirayane betom bé mantuwe umul, mélaw fatut odoro tom i fémandu ne.  
\v 26 Katom félangka-langka, taloo no séfékérit taloo no séingar. 
\c 6  
\p  
\v 1 Do dumo gu, amuk énggétékasa kom ménsala i dumo gome munur, fatut i de begom fémanduoy Rémogor i Tuluse gélé gom inok énda tausén mésala. Endob fatut mélémak saén i kébéréh gome de. Brab ingat gom so inok énda so gésala gom.  
\v 2 Atin fatut sétabang gom sénga tékélid, non amuk rigoné kom i ni, modor gom bé sugu Kristowe.  
\v 3 Atin amuk wén i étéw manok tintunén fo fiyoy adat ne éndob énda fo toowén, tugio noy kaane lowoh.  
\v 4 I kéluhana kome fatut susi gom i de lowoh gom. Amuk fiyoy de rigoné kom, fatut moror gom de. Endob kagom usarén i adat i dumo gome fégétémbu gom bé kagome adat.  
\v 5 Non i séngae ségétéw étéw mékukum dob adafay Tuluse sabaf bé de rénigo no. Mélaw kagom sékukum. 
\p  
\v 6 I de étéw ténoro fantag bé Jesuse, fatut tukidé roy kéfiyono ruwe dob témoroe de. 
\p  
\v 7 Kagom munur bé éndae toow. Enda i ségétéw géfagakara noy Tuluse. Gétiga noy kéluhanane. Mélaw buluk atiy ohokéy ségétéwe, been soy nan i kétéwé nuwe. Atin loo so bé ni, i Tuluse irayén i fatute dob séngae ségétéw étéw sabaf bé rénigo nuwe.  
\v 8 I étéwe rémigo bé tetee non odoro noy tetee kétayay lowoh ne, gédoté noy kéléhue énda i tamana no. Endob i étéwe rémigo bé kétayay Rémogor i Tuluse, gédoté noy umule magufusa tidéw dob Rémogor i Tuluse.  
\v 9 Mélaw katom lugotén rémigo bé fiyowe. Non amuk fédayday tom bé fiyowe rigoné tom, gédoté tom moso i fiyowe baras tom tidéw dob Tuluse.  
\v 10 Mélaw fatut démoyun tom rémigo bé fiyowe dob kéluhanay étéwe, brab labi na fo dob de dumo tom munur bé Jesuse. 
\p  
\v 11 Téngténg gom i kédakél i de késulat gu, non begén i sémulat bé de ni géfuray kébéréh bé de kagén kémér.  
\v 12 I de étéw fégésé ro begom fétuli, félangka-langka ro brab méuyot ro saén ké dayéwéy de dumo ro bero kéilawan. Méuyot ro fétuli begom non mégilak ro ké férasay i de dumo ro bero Judio sabaf bé késarig ruwe bé kéléhu Kristowe.  
\v 13 I de étéw témoro bé fatut gom fétuli inok modor gom bé kitabe, i berowe énda so mon modor ro démoyun bé kitabe. Méuyot ro de ké fétuli gom inok dayéwéy de dumo ro bero Judio sabaf bé kéfétuli gome.  
\v 14 Endob i begéne, i kagéne saén funan fédayéw-dayéw i Kadna tome Jesu Kristo sabaf bé kéléhu ne dob kruse. Non éndaén rifénu dob de tete kétayan dob duniyae ni brab éndaén géfégésoy de tete kétayan begén rémigo sala, sabaf bé kéléhu Jesuse dob kruse.  
\v 15 Ulanden ké métuli i ségétéwe étéw, look énda. I toowe saén mélaga i kéwaléy i adate mantu sabaf bé Kristowe.  
\v 16 Atin i de étéw modor bé ni ténoro gu, mégédaw damén i Tuluse bero brab iraya no damén bero bé métanéke fédéw, loo so dob kéluhanay étéw i Tuluse. 
\p  
\v 17 Atin ay niy tamfaday béréhé kuwe begom dob ni sulat. Tidéw béleewe ni, fiyo damén ké éndaén i ségétéw émférégénon begén. Non i de laas gu dob lowoh guwe ni, beeniy émfégitowe bé begéney tintuwe sugu-sugué Jesuse. Non i de étéw sébanil bé Jesuse bénadas ro begén médoo gule. 
\p  
\v 18 Do dumo gu, mégédaw fo damén i Kadna tome Jesu Kristo begom kéluhanan. Amen. 
\m \sig Pablo \sig*