\id COL Colossians Tiruray 
\h Kolosas 
\toc1 I Sulat Pablowe dob de Munur bé Kristowe dob Kolosas 
\toc2 Kolosas 
\toc3 Kol 
\mt1 I Sulat Pablowe dob de Munur bé Kristowe dob Kolosas 
\ip Ay niy sébaane bé de sénulat Pablo, sani ménbantuge muret fantag bé Jesu Kristowe. I Pablowe ni, énda séménugudén mangéy dob ingéde Kolosas, éndob énggélolo noy odoroy de munur diyo féndawét Epafras. I Epafrase ni, ménwaléy munur non énggélingoo noy kéuret Pablowe dob ingéde Efeso. 
\ip Amun sénulat Pablowey ni, ménférisu de nén sabaf bé kéuret ne fantag bé Kristowe. Ménangéy i Epafrase dob Pablowe brab bénréhén dob beene bé wén i do tugién témoro énggumah dob de munur do bati dob ingéde Kolosas. Bénréh i de ni tugién témoro bé wén kun i de télaki do mas na gérotor bé Jesu Kristowe atin wén so kun i do étéw fatut féngadaféy de étéw. Atin i de ni tugién témoro, bénréh ro so bé de munur bé Kristowe, fatut ro kun modor bé kitab i de Judio. 
\ip Mélaw séménulat i Pablowe dob de munur do bati dob Kolosas inok toroé no bero bé i Jesuse, Been i tintuwe Nga i Tuluse, atin mélaw énda i mas na gérotor bé Beene. Ténoroén i Kristowe Beene saén i fatute féngadaféy de étéw, békén do télaki taloo no do ségiyo. Atin ténoroén bé i funay de étéw méfukas ro bé de sala ro, non bé kéunur ruwe saén bé Jesu Kristowe. Mélaw énda kailanga roy modore bé kitab i de Judio. Sénulat Pablowey ni dob berowe inok gétiga roy toowe fantag bé Kristowe atin inok énda munur ro bé de kétoro i de tugién témoro énggumah dob berowe. 
\c 1  
\p  
\v 1 I ni sulat tidéw dob begéne, sani Pablowe ségétéw apostol sénugu Jesu Kristowe non been i niy kétayay Tuluse. I begéne brab dumo tome munur Timoteo sémulat gey mangéy dob begome  
\v 2 do munur bé Kristowe dob Kolosas, sani de dumo gey démayday fo modor bé Kristowe. 
\p I Abay tome Tulus mégédaw damén begom brab irayén damén begom i métanéke fédéw. 
\b  
\p  
\v 3 Sénga dasala key begom dob Tuluse, sani Abay i Kadna tome Jesu Kristo, démoyun gey fo fésalamat dob Beene sabaf bé begome.  
\v 4 Non énggélingoo key i fantage bé méégéte kéunur gom bé Jésu Kristowe brab kégédaw gome bé kéluhanay de dumo tom munur.  
\v 5 Atin i funa kome munur brab mégédaw, non bé inam gome bé de baras gom gédoté kom moso dob lawayo. Atin énda mékédan i de ni baras gom. Enggétiga kom i fantage bé ni amun mén-uret dob begomey toowe, sani Fiyowe Uret fantag bé Jesuse.  
\v 6 Atin i ni Fiyo Uret énggélingoo kom, been soy niy lémégébe dob médoowe do étéw dob duniyae ni. Atin sabaf bé kéunur ruwe de, waléy fiyoy adat ruwe loo bé begome tidéw dob sunguwe gai énggélingoo kom i kégédaw i Tuluse brab tintu gésobuto kom i ni kégédaw i Tuluse.  
\v 7 Enggélingoo kom i fantage bé ni kégédaw i Tuluse tidéw dob Epafrase, sani gulaané tome dumo tom sugu-sugué Kristowe. Beeney mésarigone gémalbék témabangan begey muret fantag bé Kristowe.  
\v 8 Bénréhén begey i fantage bé kégédaw gome sabaf bé kéfémanduoy Rémogor i Tuluse begom. 
\p  
\v 9 Mélaw tidéw fanay kégélingo gey bé de ni, démoyun dasala key begom. Ongoté key dob Tuluse, féfégétiga no begom i kétaya nuwe rigoné kom, brab féfégésobuté no begom brab féfégétiga no begom i fatute dob kéfémandu i Rémogor ne.  
\v 10 Atin mélaw, gérigono kom i kétayay Kadnane inok mésuwat bé de adat gom. Gérigono kom i de kéluhanay de fiyo brab waléy gétiga kom i fantage bé Tuluse.  
\v 11 Atin démasalu bé fébagéré no begom bé barakat ne inok fédayday gom témingkél brab moror gom fiyon fo ké mérégén i de gétamana kom.  
\v 12 Atin géfésalamat gom dob Abaye Tulus non féndaitén so begom inok gégédot gom bé de irayén dob de étéwén, sani de étéw dob géfékayae munur bé Kristowe.  
\v 13 Non i Abaye Tulus, fénukasén betom tidéw dob délémone, sani kéféguléw Satanase brab fénbatién betom dob géfékayae, sani kéféguléw i gulaané nuwe Ngaén Jesus.  
\v 14 Atin sabaf bé kéléhu i Nga ne, ménfukas tom tidéw dob Satanase brab ménfésagad i de sala tom. 
\s1 Fantag bé Kristowe 
\p  
\v 15 Enda giton i Tuluse, éndob i Kristowe, been i ménfégitowe bé atiy Tuluse non giton i Kristowe. Atin Beeney sunguwe Ngaén non ménwénén bé énda séna lénimbag i Tulusey de udenén éntingayén. Atin Been i toowe na fo gérotor bé kéluhanay de lénimbag i Tuluse.  
\v 16 Non fénlimbag i Tuluse bé Kristowey kéluhanay éntingayéne, dob lawayo brab dob fantade, do giton brab de énda do giton, fiyon i de rémogor do énda gitono brab de odoro ro loo soy de méguléw bero, falan Kristoy léménimbage bé kéluhanay de éntingayén inok usaré noy kéluhanane.  
\v 17 Wénén i Kristowe bé énda séna ménlibag i de udenén éntingayén. Atin i kéluhanay de éntingayén diyo dob karowe gonon non Kristowey méguléwe béro.  
\v 18 I kéluhana tome do munur, betom i maake lowoh Kristowe atin Beeney uléwe. Atin Been i miraye umul dob betome do munur de. Beeney sunguwe Nga i Tuluse, atin Beeney toowe na fo gérotor bé kéluhanay de tébule. Mélaw Beeney toowe fo gérotor, gérotor na bé kéluhanane.  
\v 19 Non sabaf fo dob kétayay Tuluse, tintu fo ségiléw soy Kristowe bé Beene.  
\v 20 Atin méuyot de so ké i kéluhanay éntingayéne dob duniyae ni brab dob lawayo géséfagayun de non bé Nga ne. Atin bé kéléhu i Nga ne dob kruse, énggéféwaléyoy Tulusey kéluhanane dumo no. 
\p  
\v 21 Bé do gétah, mérayu gom dob Tuluse brab sébanil gom bé Tuluse non bé de tete rénigo gom brab de tete kéfégitung gom.  
\v 22 Endob béleewe ni non bé kéléhu Kristowe, fénwaléy i Tuluse begom do dumo no, inok waléy gom métintu dob adafa nuwe énda i sala gom brab énda i gétébo begom.  
\v 23 Endob kailanga kom i émfédaydaye bé késarig gome bé toowe kétoro. Atin féégét gom i kéunur gome. Brab kagom térénon i kégéinam gome bé de kéfiyonon fénasad i Tuluse begom amun énggélingoo kom i Fiyowe Uret. Been i niy toowe fo Fiyo Uret énggumah dob begome atin béleewe ni lémégéb mangéy dob kéluhanay ingéde dob duniyae ni. Atin i begéne, sani Pablowe, been i galbék guwe non sénugu Kristowe begén mangéy muret bé ni Fiyo Uret. 
\b  
\p  
\v 24 Atin béleewe ni, mororu sabaf bé kérasay guwe témabangan begom. Mororu non sabaf bé de kérasay gu, gétabangu émfégilid bé kérasay Kristowe inok waléy fiyoy lowoh ne, sani de munur de.  
\v 25 I Tuluse fénwaléyén begén sugu-suguéy de munur inok gétabanga ku begom bé kéuret guwe bé kéluhanay de kébéréhén.  
\v 26 Been i niy kébéréh i Tuluse ménbunéy dob kéluhanay de étéw bé do gétah. Endob béleewe ni fénggétiga noy de étéwén.  
\v 27 Béleewe ni méuyot i Tuluse de ké fégétiga no dob kéluhanay de étéwén i ni toow fo fiyo kétoro ménbunéy bé do gétah. Atin ay niy nan kétoro: Bati i Kristowe dob de fédéw gom, atin sabaf bé ni waléy gom toow fo fiyo dob lawayo loo bé kéfiyoy Tuluse. I ni kétoro kay kéluhanay de étéw.  
\v 28 Mélaw ureté key i fantage bé Kristowe dob kéluhanay de étéw. Brab féingaté key i kéluhanane brab toroé key beroy kéluhanay gétiga keye inok kéluhana ro munur bé Kristowe inok waléy ro énda i kulang dob kéunur ruwe.  
\v 29 Atin i begéne fégéroru gémalbék inok mérigo damén i de ni. Atin fébagéréy barakat Kristowe begén inok gérigono kuy de ni. 
\c 2  
\p  
\v 1 Méuyotu de ké gétiga kom i kégéror guwe gémalbék témabangan begom brab de munur diyo dob Laodisea, loo soy kéluhanay de étéw énda séna gélolo ro begén.  
\v 2 Fégéroru gémalbék inok émbagér i de fédéw gom brab inok waléy gom maak sédumon sabaf bé dakéle késégédaw gom, brab inok tintu munur gom bé toowe sabaf bé kégésobut gome bé toowe kétoro fénggétigay Tuluse begom, sani fantage bé Kristowe.  
\v 3 Non Kristo saén i miraye bé tintuwe kégétigan brab tintuwe kégésobut. 
\p  
\v 4 Béréhé ku begom i ni inok énda géunur gom bé de tugi do akar i de étéw fiyon fo ké maak toow i de kéuret ro.  
\v 5 Non fiyon fo ké énda diyou dob begome, démoyun so fégitungé ku begom. Atin mororu fo non gétiga ku émbagér i kéunur gome bé Kristowe, brab énda téréno kom de. 
\b  
\p  
\v 6 Atin non ténayakuf gom i Kristowe Kadna kom, fatut rigo gom i tintuwe miring bé Beene non begom i de dumo no.  
\v 7 Ufama, i kayéwe déménarir dob fantade. Atin i begome, maak déménarir gom dob Kristowe. Mélaw kagom sésuway bé Beene. Rigo gom i kétaya nuwe brab fébagér gom i kéunur gome loo bé ténoroe nén begom. Atin fatut démoyun gom fésalamat dob Tuluse sabaf bé Kristowe.  
\v 8 Atin ingat gom inok énda i magakaran begom émféunur bé de tugi do kétoro énda i lantékén, fiyon fo ké maak toow i de ni. Non tidéw saén dob kéilawane, brab tidéw dob de saitan. Békén toow i nan kétoro non békén tidéw dob Kristowe.  
\v 9 I funa kuwe muret bé ni dob begome, inok gétiga kom i toowe fantag bé Kristowe. I Kristowe ménwaléy kéilawan. Gido loo, i Kristowe, tintu ségiléw bé Tuluse.  
\v 10 Atin i Tuluse niraya no begom bé tintuwe umul sabaf bé begom i de dumo Kristo. Beeney toowe méguléw, gérotor na bé kéluhanay barakatane méguléw brab do odoron.  
\v 11 Atin sabaf bé begom i de dumo Kristo maak do méntuli gomén. I kétuli gome, békén i kétulie rigonéy de étéw loo bé adat i de Judio. Yamula Kristoy maake téménuli begom bé kékéda nuwe bé de tafayén tete do adat gom tidéw dob begome inok éndaén kailanga kom i rémigowe tete.  
\v 12 Brab amun ménbautis gomén maak ménlébéng gomén brab maak méntébule gom ménggéodor bé Kristowe, sabaf bé kéunur gome bé barakat i Tuluse ménfétébule de.  
\v 13 Bé do gétah énda i umul gom magufusa, non médooy de sala gom brab non énda modor gom bé kitabe niray Moisese, loo bé kéodoroy de Judio de. Endob béleewe ni niray i Tulusey umule magufusa dob begome loo bé ménfétébulee bé Kristowe. Atin tintu fo fénsagadén i kéluhanay de sala tom.  
\v 14 Maak kénayasén i kéluhanay ménsulate do sala tom brab kitabe atin maak kénlabo no dob kruso séréngan bé Jesuse inok amun ménléhu i Kristowe ménkédan i nan sulat fantag bé de sala tom brab kitabe so.  
\v 15 Bé béno amun ménléhu i Kristowe, i Tuluse kénda noy kuwagib i de saitan méguléw brab de tete méguléw. Atin fénémala no bero dob téngaangay kéluhanay de étéw bé kétabana nuwe bero bé kéléhu Kristowe dob kruse. 
\p  
\v 16 Mélaw kagom fédayaén i de étéw sémugu begom bé atiy fatute amaé kom brab inémé kom, taloo no sugué ro begom bé fatut kun fégadata kom i de mékétéfu do gai, brab do mantu térésang kélungonon, brab do gai kétérén.  
\v 17 Non i kéluhanay de ni maak do anlung i kéluhanay de éntingayén saén do gégumah mosoén, atin i tintuwe, been i Kristowe.  
\v 18 Kagom fédayaén i de étéw do félangka-langka kukumé ro begom sabaf bé de énggito ro kun tidéw dob Tuluse. Télamané ro begom féféngadafén bé de télaki. Endob kagom fédayaén de. I de ni do étéw do ubo-ubo saén do térifantad ro, éndob i toowe, do félangka-langka ro. Atin marok do gérotor ro sabaf bé de fiyo kégétiga ro kun, éndob i toowe, énda i funa ro félangka-langka.  
\v 19 I de ni do étéw éndaén ménsumfat ro dob lowohe, sani Kristowe. Endob i betome maak lowoh Kristo, atin Been i uléwe. Ménsumfat tom kéluhanan loo bé de réfa i lowohe, atin féérukéy Tuluse betom non ménsumfat tom kéluhanan dob Kristowe. 
\b  
\p  
\v 20 Maak ménléhu gom énggéodor bé Kristowe. Mélaw méntangéy gomén tidéw dob de saitan brab éndaén géféguléwo ro begom. Mélaw kagomén modor bero.  
\v 21 Atin kagom odor-odor ké sugué ro begom maro, “Kagom kuwahén i ni”, taloo no, “Kagom amaén i nan”.  
\v 22 Non i amaéne waléy mékédan ké namaén. Mélaw kagom odoron i da nan do sugu non tidéw saén dob kéilawane.  
\v 23 I de ni étéw maak fiyoy de sugu ro, non fégésé roy de étéw méngadaf bé de télaki, brab ubo-ubo ro térifantad, brab do lubagé roy de lowoh ro. Endob i de ni do sugu énda fo fiyo no brab énda fo toowén. Non énda gétabanga ro betom mika bé de tete kétayay lowoh tome. 
\c 3  
\p  
\v 1 Maak méntébule gomén ménggéodor bé Kristowe, non wén i umul gom magufusa sabaf bé Beene. Mélaw fatut fégitung gom i fantage bé de éntingayén dob lawayo diyo. Non diyo i Kristowe méguléw mésar dob kuwonoy Tuluse.  
\v 2 Fégitung gom i de éntingayén dob lawayo diyo, békén i de éntingayén dob fantade ni.  
\v 3 Non maak ménléhu gomén non éndaén modor gom bé de tete adat. Atin wén i tintuwe umul gom sétifon bé Kristowe dob lawayo. Atin énda mékédan i ni umul non sédumon i Kristowe bé Tuluse.  
\v 4 I tintuwe umul gom diyo dob Kristowe. Atin amuk séfule giton i kéfiyo nuwe, brab giton soy kéfiyoy mantuwe umul gom non géodor gom bé Kristowe. 
\p  
\v 5 Mélaw fatut tagak gom i de tete kétayay de lowoh gom, loo bé de kébigaén, brab mékérésike rigonén brab do kéarumén. Non i kéaruméne ségiléw bé kéféngadafe bé kéninontowe.  
\v 6 I de étéw rémigo bé de ni, kukuméy Tuluse bero non énda modor ro bé de suguén.  
\v 7 Atin fiyon i begome, rénigo gom i da nan bé do gétah, non tete sénay de adat gom bé béno. 
\p  
\v 8 Endob béleewe ni, fatut tagak gom i kéluhanay de ni, loo bé kékérite, brab kéraréke, brab de ségiyo na do tete kébéréh.  
\v 9 Kagom tugion i de dumo gom, non ténagak gomén i de tafay do tete adat gom.  
\v 10 Brab ménfukas gomén bé kégédot gome bé mantuwe brab fiyowe adat. I ni mantu adat tidéw dob Tuluse. I Tuluse démoyun féwaléyé no begom mantu brab fiyo loo bé Beene inok toow fo gétiga kom i fantage bé Beene.  
\v 11 Mélaw ségiléw-giléw i de mantu étéwén, fiyon fo ké do Judio taloo no do békén Judio, fiyon fo ké do méntuli taloo no énda, fiyon fo ké do énggéféganad taloo no énda, fiyon fo ké do rifén taloo no békén. Enda i ségiyo gérotor saliyu bé Kristowe, brab Been i batie dob kéluhana tome do munur de. 
\p  
\v 12 Betomey de étéw fénémili i Tuluse waléy do étéwén sabaf bé kégédaw ne betom. Mélaw fatut mégédaw gom brab méuray i na gome, brab térifantad gom, brab métanék i de adat gom brab témingkél gom.  
\v 13 Atin fatut sétabang gom, brab séfésagad gom amuk wén i réménigo tete dob begome. Fatut fésagad gom i de dumo gom loo bé kéfésagad i Kadnane begom.  
\v 14 Atin saliyu na bé de ni, fatut ségédaw gom, non been i niy funa kome waléy sétiman i de fédéw gom loo bé fatute.  
\v 15 Atin fédaya gom i Kristowe fétanéké noy de fédéw gom, inok énda sékérit gom non been i niy funay Tuluse fénwaléyén begom sébaan lowoh. Atin fatut démoyun gom fésalamat.  
\v 16 Atin i kéluhanay de fiyo kétoro Kristowe fatut démoyun bati dob de fédéw gom. Atin fatut sétoro gom brab séféginau gom loo bé kéfégétigay Tuluse de begom. Atin kanta gom i de kanta démayéw bé Tuluse brab de kanta émfésalamat dob Tuluse.  
\v 17 Mélaw i rigoné kome, fiyon fo ké dob de kébéréh taloo no dob de rigonén, fatut rigo gom sabaf begom i de kuyug i Kadnane Jesus. Atin sabaf bé kéunur gome bé Kristowe, fatut démoyun gom fésalamat dob Abaye Tulus. 
\b  
\p  
\v 18 I de begom do bawagan libun, odoro kom i de sugu i de bawag gom, non been i niy fatute rigonéy de munur bé Kristowe.  
\v 19 Atin i de begom do lagéy, fatut fégédaw gom bé de bawag gom brab kagom dusanén bero. 
\p  
\v 20 I de begom do nga, odoro kom i kéluhanay sugu i de lukés gom, non been i niy késuwatay Tuluse.  
\v 21 Atin i de begom do boh brab do idéng, kagom fékélébuwanén i kédowoy gome bé de nga gom taman waléy ro mékérit brab éndaén méuyot ro rémigo fiyo. 
\p  
\v 22 I de begom do rifén, odoro kom i kéluhanay sugu i de amu gom. Fatut rigo gom i fiyowe sénga tékélid, békén saén dob gaiwe téngténgéy amu gome begom inok mésuwat begom. Yamula tidéw dob fiyowe fédéw gom odoro kom i de sugu ro sabaf bé dakéle kébasana kom bé Kadnane.  
\v 23 Brab fiyon fo ké ati rigoné kome, fatut toow gom fo fégéror, maak békén saén kéilawan i galbéko kome éndob maak Kadnan i galbéko kome.  
\v 24 Fégétédém gom i ni, i Kadnane barasa no begom. Non i Kadnane barasa no begom bé de kéfiyonon irayén dob de étéwén. Non Kristowey tintuwe amu gom.  
\v 25 Atin i de étéw rémigo tete, kukuméy Tuluse bero loo bé kégétimal i de sala ro. Non i Tuluse, énda i isu ramigo no. 
\c 4  
\p  
\v 1 Atin i de begom do amu, fatut rigo gom i métintuwe brab fiyowe dob de rifé kom. Fégétédém gom i ni, fiyon i begome, wén soy Amu gom dob lawayo. 
\b  
\p  
\v 2 I kéluhana kome do munur, fatut fédayday gom i kédasal gome dob Tuluse. Brab kagom manat ké démasal gom. Atin fatut fésalamat gom dob Tuluse ké démasal gom.  
\v 3 Atin dasal gom so mongot dob Tuluse tabanga no begey inok wén i do gai géureto key i kébéréh ne brab géfégétiga key i Kristowe dob de étéw. Been i niy kétoroe ménbunéy bé gétahe. Atin ménférisuwu béleewe ni sabaf bé kéuret guwe bé ni Fiyo Uret.  
\v 4 Mélaw dasal gom inok fékéntayéy Tulusey kéuret guwe loo bé fatute rigoné ku. 
\p  
\v 5 Atin fatut fétuntay gom i de rigoné kom dob de étéw do énda séna munur bé Kristowe, atin tulama gom uret i Kristowe sénga gai fakay ureté kom.  
\v 6 Atin féfiyo gom démoyun i késéuret-uret gome bero brab i késéuret-uret gome fatut wén i lagaén. Brab fatut gétiga kom i fatute késumbul gom dob kéluhanay de étéw. 
\b  
\p  
\v 7 I gulaané tome dumo tom Tikiko, sani mésarigone gémalbék brab dumo gu so ségiléw sugu-suguéy Kadnane, been i émfégétigane begom fantag bé begéne brab goho kuwe ni dini.  
\v 8 Been i niy funa kuwe de sémugu mangéy dob begome, inok féororé no begom bé kéuret ne begom fantag bé de goho key dini.  
\v 9 Atin wén soy ségétéwe lagéy dumo gom sébaan gonon féndawét Onesimo modor de. Beeney gulaané tome dumo tom munur bé Jesuse. Toow fo mésarigon i ni étéw. I berowe, ureté ro dob begomey kéluhanay de ménrigo dini. 
\p  
\v 10 I Aristarkowe, ségifaé no begom. Been i dumo guwe ménférisu dini. Ségifaé Markose so begom, sani dumo Bernabewe sétiman bebe. Fén-uwito kun begom kébéréh fantag bé Markose, bé fatut tayakufé kom amuk gégumah dob begome.  
\v 11 Atin i Jesuse (féndawét so Justo) ségifaé no so begom. Enda i ségiyo do Judio mamungon begén muret fantag bé kéféguléw i Tuluse, saliyu bé de ni do téléw gétéw. Toow fo ténabanga ro begén. 
\p  
\v 12 Atin i Epafrase, ségifaé no so begom, sani dumo gome sébaan gonon brab ségétéw so sugu-sugué Jesu Kristowe. Sénga tékélid démasal fo dob Tuluso inok méégét i kéunur gome brab énda téméréno, brab inok rigoné kom fo toow i kétayay Tuluse.  
\v 13 Enggito gu foy kégéror ne gémalbék, mélaw géureto ku dob begomey fantage bé kégéror ne témabangan begom brab de étéw dob Laodisea loo soy de étéw dob Hierapolis.  
\v 14 Atin i Lukase, sani gulaané tome muwa brab Demase so, ségifae ro begom. 
\p  
\v 15 Atin fésamfay gom so dob de munur dob Laodiseay késégifa geye bero brab dob libune féndawét Nimfas brab dob de munur sélimud méngadaf dob lawi ne.  
\v 16 Amuk gilid basané kom i sulat guwe ni, fatut fébasa gom so dob de munur bati dob Laodisea. Brab wén soy sulat guwe mangéy dob de munur dob Laodisea, fatut basa gom so.  
\v 17 Atin béréh gom dob Arkipowe bé fatut fétausé noy galbéke niray i Kadnane de. 
\p  
\v 18 I begéne Pablo, sulaté kuy ni géfuray késégifa bé de kagén kémér. Kagom lifotén begén nikét bé sangkalie dob férisunone ni. 
\p Mégédaw damén i Tuluse begom. 
\m \sig Pablo \sig*