\id 2PE 2 Peter Tiruray 2 Peter 
\h 2 Pedro 
\toc1 I Géruwowe Sulat Pedrowe 
\toc2 2 Pedro 
\toc3 2 Pe 
\mt1 I Géruwowe Sulat Pedrowe 
\ip Ay niy géruwowe sénulat Pedrowe, sani ségétéwe bé de kuyug Jesus brab dumo no amun dini séna dob duniyae niy Jesuse. Sénulat Pedrowey ni sulat dob kéluhanay de munur bé Jesuse. 
\ip Dob ni sulat, féningat Pedrowey de munur fantag bé de tugién témoro. Atin ténoroén so bé tintu fo séfule i Jesuse, fiyon fo ké mérugay séna. 
\c 1  
\p  
\v 1 I séménulate bé ni, been i begéne sani Simon Pedrowe ségétéw sugu-sugué Jesu Kristowe brab apostolén. Sémulatu mangéy dob begome do munur bé Jesu Kristowe. Beeney Tulus tome sani ménémukase betom dob de sala tom. Sabaf bé énda i ramigo no bé étéwe, fénwaléyén begom do munur dob Beene ségiléw bé kéféwaléy ne begey do munur dob Beene. 
\p  
\v 2 Toow fo damén mégédaw i Tuluse begom brab irayén damén begom i métanéke fédéw sabaf bé kégélolo gome bé Tuluse brab Kadna tome Jesus. 
\p  
\v 3 I barakatane Tulus nirayén dob betomey kéluhanay kailanga tome inok fiyoy kéféngintulus tome bé lala tome séna méuyag dob duniyae ni. Fakay gérigono tom i de ni non gétiga tom i Jesu Kristowe, sani séménéngkate betom mangéy dob Beene inok géamung tom bé kéfiyono nuwe brab kégérotor ne.  
\v 4 Bé ni, nirayén betom i kéluhanay fiyowe do gérotor éntingayén fénasadén irayén, inok sabaf bé de ni, géséliyaha tom i de tete kétayay de lowoh tom fégébinasa bé de étéw. Atin waléy i adat tome ségiléw bé adat i Tuluse.  
\v 5 Atin mélaw fatut rigoné tom taman gagané tom inok méégét i kéunur tome sabaf bé de fiyo rigoné tom. Atin i de ni do fiyo rigoné tom, fatut féégété tom bé kégésobut tome bé kétintuwe.  
\v 6 Atin i kégésobut tome de, fatut féégété tom bé de kéika tom bé de tete kétaya tom. Atin fatut féégété tom i ni bé kéfédayday tome. Atin i kéfédayday tome, fatut féégété tom bé kéodor tome bé Tuluse.  
\v 7 Atin i kéodor tome bé Tuluse, fatut féégété tom bé késégédaw tome. Atin i késégédaw tome, fatut féégété tom bé kéimu tome bé de dumo tom.  
\v 8 Amuk tintu gérigono kom i de ni, minut fo médooy de rigoné kom sabaf bé kéunur gome bé Kadna tome Jesu Kristo.  
\v 9 Endob amuk wén i ségétéw munur békén loo bé niy adat ne, maak langafén i kéfégitung ne non énda gésobuto noy toowe, atin énggélifoto noy kékéday de salaén funa no malinis i fédéw ne. 
\p  
\v 10 Mélaw do dumo gu, fatut toow tom fo télamanén fégitoy kéfémili i Tuluse betom brab kéféunur ne betom. Amuk rigoné tom i ni, énda fo fakayén ké tagaké tom i kéunur tome dob Beene.  
\v 11 Atin moror mélaw i Tuluse témayakuf betom dob kéféguléw i Kadna tome Jesu Kristo, sani ménémukase betom dob de sala tom. Enda mékédan i kéféguléw ne taman sa taman. 
\p  
\v 12 Mélaw démoyun fo féfégétédém gu begom i de ni fiyon fo ké énggésobuto komén brab méégétén i kéunur gome bé toowe kétoro.  
\v 13 Non dob karang guwe de, fiyo fo ké féfégétédém gu begom i fantage bé de ni bé lala guwe séna méuyag dob duniyae ni.  
\v 14 Gétiga ku éndaén mérugay i kéuyag guwe dob duniyae ni, loo bé fénggétigay Kadna tome Jesu Kristo begén.  
\v 15 Mélaw rigoné kuy kéluhanay gagané kuwe béleewe ni inok énda gélifoto kom i de ni kétoro gu, fiyon fo ké éndaén diniwu dob duniyae ni. 
\p  
\v 16 Toow foy kétoro geye begom fantag bé kégumah i Kadna tome Jesu Kristo. Békén do tutul saén nuret gey begom tidéw dob de kagey saén kéfégitung, non énggito gey i kéréndaw ne.  
\v 17 Diyo gey de bé gaiwe fénggitoy toowe fo barakatan Abay Tulus i kéréndaw Kristowe brab kégérotor ne brab ménbéréh mano, “Ay niy Nga guwe toow fo méimuu de, brab toow fo mésuwatu de.”  
\v 18 Enggélingoo key i ni kébéréh tidéw dob lawayo amun diyo gey dob Beene dob uruk i mékétéfuwe tuduk. 
\p  
\v 19 Mélaw tintu fo gétiga key toow i kéuret i de énggéétah do sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne. Atin fatut fo unur gom de so, non i kéuret ruwe maak solo réméndaw dob délémone taman géfuwén. Atin amuk gumah i géfuwéne, réméndaw i solo mubode dob betome. Non i Kristowe maak Beeney solo mubode atin séfule mangéy dini moso.  
\v 20 Atin ay niy toowe na fo gérotor féginau gu begom: I toowe, énda i ségétéw étéw gétoroo noy atag i de kébéréh i de sénarigoy Tuluse dob Ménsulate Kébéréh i Tuluse, amuk énda témabang i Tuluse de.  
\v 21 Non i kéuret i de sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne békén tidéw dob kéfégitung i kéilawane saén. Yamula fénbéréh i Tuluse bero dob kéfémandu i Rémogor ne. 
\c 2  
\p  
\v 1 Bé do gétah, wén i do étéw do tugién do ubo-ubo sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne. Atin ségiléw so bé béleewe ni, wén soy tugién do témoro do gumah séko dob begome. Toroé roy de tugi fégébinasa bé kéunur gome. Toroé roy békén kun Kadnan i Jesuse fiyon fo ké ménléhu i Jesuse inok kédané noy de sala ro. Mélaw métékow ro mékukum.  
\v 2 Gido loo, médooy modore bé de mékérésik do adat ro. Atin sabaf mélaw bé ni, médooy méraréke bé toowe kétoro. Non i de étéw, marok do dumo tom i de ni tugién témoro.  
\v 3 I de ni do tugién do témoro, ureté ro dob begomey de tugi do tutul tidéw dob de karo saén itungan. Rigoné roy ni inok gégédot ro saén kurta, non do arumén ro fo toow. Endob ménrugayén i kétafayay Tuluse bé kékukum ne bero. 
\p  
\v 4 Non i Tuluse, énda féndayaén i de télaki do ménsala, yamula nibérén bero dob emfernowo. Diyo ronén béni dob délémone nikét ro dob de sangkali, ongot-ongot ro taman dob gaiwe tintunén fo kémukum i Tuluse.  
\v 5 Atin énda so féndaya i Tulusey de énggéétah do étéw do ménsala. Yamula fénléhuén i kéluhanay de étéw do énda méngintulus fénagéwén dob dakéle dunuk. Enda i ségétéw ténabangén bero saliyu bé Noehe, sani téménoroe bé tintuwe, brab de fitéw gétéw do dumo no. I kéluhanay de ségiyo étéw ménléné ro.  
\v 6 Atin kénukum i Tuluse soy de étéw ménbati dob de ingéd féndawét Sodom brab Gomora. Fénléhuén bero bé aféye taman métuwég ro. Rénigo noy ni inok fégito noy kérigo nuwe bé de étéw do énda méngintulus ro.  
\v 7 Atin i ségétéwe lagéy féndawét Lot saén i ténabang i Tuluse inok énda méléhuén bé béno. Enda kénukum i Tuluse de non métintu étéw brab ménika mamung bé de mékérésik rigonéy de étéw do énda modor bé de sugu i Tuluse. I de tete rigoné ro ménwaléy tete i fédéw Lote de.  
\v 8 Non ménsétifon beroy Lote dob no ingéd atin énggito noy de tete rénigo ro sénga fuweh brab énggélingoo noy de tete kébéréh ro. Mélaw méntete i fédéw ne bé de tete adat ro, non métintuy beene.  
\v 9 Mélaw gétigay Kadnaney ati kétabang ne bé de étéw do méngintulus inok énda mésala ro ké téngkadén ro. Atin gétiga no soy ati kédusawe bé de tete étéw taman dob gaiwe tintu mékukum ro.  
\v 10 Atin toow na fo gétimal i kékukum i Tuluse bé de étéw odoro roy de mékérésik do kétayay de lowoh ro atin mika ro bé aturay Tuluse. 
\p I de ni do tugién do témoro do énggélabito ku, do félangka-langka ro fo brab do émbaraw. Enda fégadata roy de barakatan do étéw dob lawayo diyo. Yamula féngirasé ro bero.  
\v 11 Atin fiyon i de télakiy Tuluse, do toow na fo barakatan bé de ni do tugién do témoro, énda fo ménéngiras ro témébo bé de ni do barakatan do étéw dob lawayo dob adafay Kadnane.  
\v 12 Endob i de ni do tugién do témoro, énda mégilak ro rémigo tete non been i niy de adat ro, maak do mérayar ro binatang fatut fo kéfoén brab féléhuén. I de ni do étéw féngirasé roy éndae gésobuto ro. Tintu fo féléhuén ro non ségiléw ro bé de mérayar do binatang.  
\v 13 Atin médusa ro fo toow non déménusa ro bé de ségiyo étéw. Méuyot ro fo rémigo bé de tete do mékérésik kétayay de lowoh ro fiyon ké fuweh. Fatut fo mémala gom séréngan bero mama non mékérésik foy de rigoné ro brab tugio ro begom bé lala ruwe séréngan begom mama. Been i funa kome médowoy.  
\v 14 I de ni do tugién do témoro, amuk gégito ro do udenén do libun, méuyot ro de fo lémamfa. Atin énda fo témérén ro rémigo sala. Fagakara roy de étéw énda séna méégét i kéunur ruwe inok gésala ro. Atin i de ni do tugién do témoro, toow ro fo do arumén. Mélaw toow fo kukuméy Tuluse bero.  
\v 15 Ténagak roy tintuwe aguwon atin maak do méntadin ro mélaw béleewe ni. Niring roy Balaame sani nga Basore. I Balaame ni, toow fo génulaa noy kurtae énggédotén bé de tete rénigo no.  
\v 16 Mélaw fénbéréh i Tulusey kuda Balaame maak ségétéw étéw gémélé de sabaf bé de salaen. Atin téménrén mélaw i Balaame rémigo bé de kédufanga no. 
\p  
\v 17 I de ni do tugién do témoro, ségiléw ro bé de ménirot do séfut. Ségiléw ro bé de rawén faniréy réfuruhe inok énda rémana ro dob de nohok. Ténafayay Tuluse bero gono ro toow fo délémon dob emfernowo.  
\v 18 Toow fo do félangka-langka. Maak do ménalém i de kébéréh ro, éndob énda foy atag i de kéuret ro. Médoo damén i de étéw géfédéw tagaké roy de tete adat ro brab sésuway ro damén bé de tete étéw. Endob i de ni do tugién do témoro, fénsala ro bero bé de tete kétayay de lowoh ro.  
\v 19 I de ni do tugién do témoro, fasada roy de étéw bé fakay ro kun méfukas dob kitabe ké modor ro bero non toroé roy fakay kun rigonén i kéluhanane. Endob i toowe, i de ni do tugién do témoro maak riféy de tete adat bero funa ro mébinasa. Non i étéwe, maak riféy de udenén éntingayén méguléwon de.  
\v 20 Amuk wén i do étéw géloloy Kadna tome Jesu Kristo, sani mémukase betom, gétagaka roy de tete adat i de étéw dob duniyae ni fégébinasa bé de étéw. Endob amuk séfuleo ro man ségule i de ni do tete adat atin waléy ro man maak do riféy salae, toow na fo gétimal i goho ruwe bé sunguwe de.  
\v 21 Toow na fo fiyo ké énda damén séna énggétiga roy métintuwe aguwon bé gétiga ronén atin tagaké roy sugu i Tuluse fénggétiga no bero.  
\v 22 Mélaw dob de ni do rigoné ro, giton toow i kébéréh i Tuluse mano, “I itue, séfuleo noy suwah ne atin amaé no man. Atin i babuye féndiyoh séfule so man mangéy témuna.” 
\c 3  
\p  
\v 1 Do gulaané ku do dumo gu, been i niy géruwowe sulat gu begom. Dob ni géruwo sulat gu, toow fo ténlama gu fénfégétédém begom i toowe inok fiyoy kéfégitung gome.  
\v 2 Non méuyotu de ké démoyun gétédémo kom i kébéréh i de énggétah do sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne. Atin méuyotu de ké gétédémo kom i sugu i Kadna tome mémukas betom sani sugue niray gey do apostol dob begome.  
\v 3 Dob sunguwe, fatut gétiga kom i ni: Dob de géfuray do gai, wén i do tete étéw odoro ro saén i de tete kétaya ro, brab diyangkaé ro begom.  
\v 4 Béréhé ro begom maro, “Hon i gono Kristowe de? Aw békén ba fénasadén i séfule kun mangéy dob duniyae ni? Enda fo munur gey bé nan, non i de sungu do munur bé Kristowe, ménléhu ro nén. Tidéw bé kélimbage bé duniyae ni taman so béleewe ni, énda so ménfégalino.”  
\v 5 Endob i de ni do étéw, lénifot roy kélimbag i Tuluse bé fantade brab lawayo bé kébéréh ne saén. Atin lénimbag i Tulusey duniyae tidéw dob wayége brab tidéw dob kérara i wayége.  
\v 6 Atin béninasay Tuluse soy de étéw méuyag bé gétahe bé wayége non féndunukén.  
\v 7 Atin féntaus i Tuluse soy duniyae ni bé kébéréh ne inok amuk gégumah i gaiy kékukum i Tuluse, binasané no bé aféyey ni duniya brab de békén do méngintulus do étéw. 
\p  
\v 8 Endob i de begom do gulaané ku do dumo gu, kagom lifotén i ni: Dob antaf fédéw i Tuluse, i ségétérésangane maak séngibu gébélintuwa, atin i séngibuwe gébélintuwa maak ségétérésangan saén.  
\v 9 Mélaw énda toow i kéfégitung i de étéw bé métana kun i kétumay Kadnane bé fasad ne séfule mangéy dini. Yamula tingkéloy Kadnane saén begom, non énda damén méuyotén kémukum fiyon ségétéw. Yamula méuyot de ké tagakéy kéluhanay de étéw i de sala ro. 
\p  
\v 10 Gido loo, i kégumah i gaiwe séfule i Kadnane ségiléw bé kégumah i ménakawe non métékow i kégumah ne énda gétigay de étéw de. Atin bé béno gai, tékow méalfa i lawaye bé lalae wén i toow fo mékégilak dégu. Atin i kéluhanay de éntingayén dob lawayo diyo, métuwég brab mébinasa. Atin méalfa soy duniyae ni brab kéluhanay de éntingayén de.  
\v 11 Atin non mébinasay kéluhanay de ni moso loo bé ni, fatut métintu tom atin modor tom bé kétayay Tuluse.  
\v 12 Non ongot-ongoté tom i gaiwe kémukum i Tuluse. Mélaw fatut rigoné tom i tamay gagané tome inok magad gégumah. Bé béno gai, métuwég brab mébinasay lawayo diyo, atin mélagang i kéluhanay éntingayéne sabaf bé kééduf ne.  
\v 13 Endob i betome, ongot-ongoté tom i fénasad i Tuluse betom, sani mantuwe laway brab mantuwe duniya. Diyo bati i de métintu do étéw. 
\p  
\v 14 Mélaw do dumo gu, i lala tome ongot-ongot bé nan gai, fatut fo rémigo tom saén fiyo inok énda i téboéy Tuluse betom, atin énda mélaw mékéritén betom.  
\v 15 Kagom lifotén i funay Tuluse témingkélon betom, non iraya no betom gai inok méfukas tom dob de sala tom. Been soy niy atag i sulat i gulaané tome dumo tom Pablo dob begome. Fénggétigay Tuluse de.  
\v 16 Been i niy démoyune fégétiga no begom dob kéluhanay de sulatén fantag bé kékukum i Tuluse. Atin wén soy do dumo bé de kétoro dob de sulatén toow fo mérégén gésobuton. Atin i de dumo do étéw énda i gétiga-tiga ro, toroé roy békéne katabuwan atag i de sulat Pablo. Loo so bé niy rénigo ruwe bé de ségiyo do Ménsulat Kébéréh i Tuluse. Mélaw been i niy funa ruwe mébinasa. 
\p  
\v 17 Endob i de begom do dumo gu, gétiga komén i de ni. Mélaw ingat gom inok énda géunur gom bé de békén katabuwan do kétoro i de étéw do énda modor ro bé de sugu i Tuluse. Non amuk énda mingat gom, gésésuway gom bé toowe kétoro nunuro kom.  
\v 18 Fatut fo minut waléy méégét i kéunur gome sabaf bé kétayakuf gome bé kégédaw i Tuluse brab kégétiga kome bé Kadna tome Jesu Kristo, sani mémukase betom dob de sala tom. Médayéw fo damén béleewe ni taman sa taman. Amen! 
\m \sig Pedro \sig*