\id 2CO 2 Corinthians Tiruray 2 Corinthians 
\h 2 Korinto 
\toc1 I Géruwowe Sulat Pablowe dob de Munur bé Kristowe dob Korinto 
\toc2 2 Korinto 
\toc3 2 Ko 
\mt1 I Géruwowe Sulat Pablowe dob de Munur bé Kristowe dob Korinto 
\ip Ay niy sébaane bé de sénulat Pablo, sani ménbantuge muret fantag bé Jesu Kristowe. I ni sulat, been i niy géruwowe sulat sénulat Pablowe dob de munur do bati dob ingéde Korinto. Dob sunguwe sulat Pablowe, ténoroén i de étéw bé ati fatute rigoné ro. Atin dob ni géruwo sulatén, bénréh Pablowey kéoror ne sabaf bé kéodor ruwe bé ni kétoro. 
\ip Diyo dob Korinto, wén i do étéw ménbéréh bé békén kun tintu apostol i Pablowe. Mélaw dob ni so sulat, bénréh Pablowey funa nuwe toow fo tintu apostol, non toow fo mégoror lémégéb bé Fiyowe Uret fantag bé Jesu Kristowe. Mégoror gémalbék, fiyon fo ké toow fo mérasay sabaf bé kéuret ne ni. 
\c 1  
\p  
\v 1 Begéney Pablowe, ségétéw apostol sénugu Jesu Kristowe non been i galbéke kétayay Tuluse rigoné ku. I begeye Timoteowe, ségétéw so dumo gu munur bé Jesuse, sulata key begom do munur dob ingéde Korinto brab dob kéluhanay de ingéd dob Akaya. 
\p  
\v 2 I Tuluse Abay tom brab Kadnane Jesu Kristo mégédaw damén begom brab iray ro damén begom i métanéke fédéw. 
\s1 Fésalamat dob Tuluse 
\p  
\v 3 Fatut tom fésalamat bé Tuluse sani Abay i Kadna tome Jesu Kristo. Toow fo mégédaw i Abaye Tulus, atin Been i tidéwoy kéluhanay tabange.  
\v 4 Tabanga no betom dob kéluhanay de kérégéno tom inok gétabanga tom soy de dumo tom amuk kérégénan ro fiyon ati klasi nuwe. Iraya tom so bero tabang loo bé tabange niray i Tuluse betom.  
\v 5 Non amuk toow fo mérasay tom loo bé Kristowe sabaf bé kéunur tome de, gédoté tom soy tintuwe kétabang tidéw dob beene.  
\v 6 I funa keye téférasay inok gédoté kom i tabange brab inok méfukas gom bé de sala gom. Atin amuk métabangan gey, métabangan gom so brab gédoté kom i bagére inok géfédayday gom témingkél bé de kérégénon ségiléw bé begeye.  
\v 7 Atin i késarig geye begom, méégét non gétiga key amuk mérasay gom ségiléw bé begeye sabaf bé kéunur gome bé Kristowe, tabangay Tuluse so begom ségiléw bé kétabang ne begey. 
\p  
\v 8 Do dumo gey, méuyot gey de ké gétiga kom i fantage bé kérasay geye dob ingéde Asia. I de étéw diyo, toow fo fénrasay ro begey, atin mélaw makey ké éndaén méuyag gey.  
\v 9 Makey ké méléhu geyén bé béno. Endob ménrigoy ni inok énda sémarig gey bé kageye lowoh, yamula fatut sarigo key saén i Tuluse sani témébulee bé de ménléhu.  
\v 10 Ténabangén begey dob de makakaid inok énda méléhu gey sabaf bé de makakaid. Atin gétiga key tabangé no begey sénga tékélid. Sémarig gey bé énda téréno noy kétabang ne begey.  
\v 11 Atin fatut tabanga kom begey bé de kédasal gom, inok médooy étéwe fésalamat dob Tuluse non bé tabange nirayén begey sabaf bé kédasal i de médoo étéw. 
\p  
\v 12 Do dumo gey, wén i funa key fédayéw-dayéw, brab gétiga key toow fo toow i ni. Fiyoy de rénigo gey dob begome brab dob kéluhanay de étéw, non modor gey bé kétayay Tuluse. Atin tabangay Tuluse begey inok béréhé key i fiyowe brab toowe, békén dob kageye kégétigan éndob sabaf saén bé kégédaw i Tuluse.  
\v 13-14 Sulata key begom bé gébasana kome brab gésobuto kom. Méuyotu de damén ké gésobuto komén fo toow i de énda séna énggésobuto kom toow béleewe ni inok bé gaiwe séfule i Kadnane Jesus, moror gom sabaf bé begeye atin i begeye moror gey so sabaf bé begome. 
\p  
\v 15-16 Atin non gétiga ku fo toow gésobuto kom i ni, bénantak guy mangéye sémugud dob begome sungu bé do gétah bé kéangéy guwe dob ingéde Masedonia. Atin bénantak gu soy mawéte man ké séfuleu inok gétabanga ku begom ruwo gule, brab gétabanga kom so begén bé kéagéw guwe mangéy Judea.  
\v 17 Endob énda énggérigono kuy ni. Mélaw makom keeyén ké méfégalin i itunga kuwe sénga tékélid. Brab makom keeyén ké ségiléw i kéfégitung guwe bé de étéw dob duniyae ni énda sarigon ro non magad fo fégaliné roy de itunga ro. Békén loo bé nan.  
\v 18 Béréhé ku begom i toowe, ségiléw bé kétoow i Tuluse, tintu fo bénantak guy rigoné kuy fénasad guwe begom.  
\v 19 Non témélamawu miring bé Jesu Kristowe Nga i Tuluse, sani ureté keye begom ro Silase brab Timoteowe. Non i Jesuse énda magad fégaliné noy itunga nuwe. Yamula tumané noy kéluhanay de béréhé no.  
\v 20 Non i Jesusey téménumane bé kéluhanay fénasad i Tuluse. Been i niy funa tome émbéréh “Amen” (i atag ne “toow”) fantag bé kébéréh i Tuluse inok médayéw i Tuluse.  
\v 21 I Tuluse, Beeney émféégéte bé kéunur tome bé Kristowe inok tintu tom do dumo no. Atin Tulus soy ménémilie betom.  
\v 22 Brab ténandaa no begey inok gélolon Beeney gefee begey. Atin nirayén betom i Rémogor ne bati dob de fédéw tom inok fégétiga no betom i irayén i kéluhanay fénasad ne. 
\p  
\v 23 Amuk énda toow i béréhé kuwe begom, kukuméy Tuluse damén begén. Gétiga roy funa kuwe énda ménangéy diyaan dob Korinto inok énda gédowoyo ku begom.  
\v 24 Enda méuyot gey sémugu begom ké ati fatute unuro kom. Non gétiga key méégétén i kéunur gome bé Kristowe. Yamula sétabang tom gémalbék inok toow gom na fo moror. 
\c 2  
\p  
\v 1 Atin do dumo gu, toow fo fénggitung gu bé énda mangéyu diyaan amuk féteteé ku saén i de fédéw gom ségiléw bé gétaho.  
\v 2 Non amuk féteteé kuy de fédéw gom, ati émféfiyowe bé kagéne fédéw? Enda, non énda géféfiyono kom i fédéw guwe amuk féntete guy de fédéw gom.  
\v 3 Beeniy funa kuwe séménulat dob begome bé do gétah. Ménikau mangéy dob begome, non i begome fatut damén féororé kom begén. Endob amuk ménangéyu diyaan bé béno, féntete gom saén i fédéw guwe. Gétiga ku fo toow, amuk mororu, moror gom so.  
\v 4 Amun sénulata ku begom, toow fo tete i fédéw guwe brab émbukuu brab énggékérewu. I funa kuwe sémulat békén ké féteteé kuy de fédéw gom. Yamula inok fégétiga ku begom i toowe kéimu gu begom kéluhanan. 
\s1 Kéfésagad bé ségétéwe ménsala 
\p  
\v 5 I étéwa nan ménsala diyaan, énda fénteteén i fédéw guwe, yamula fénteteén i de fédéw gom, taloo no de fédéw i de dumo saén begom. Non énda méuyotu de ké fékélébuwanén i kédusawe de bé ni kébéréh gu.  
\v 6 Katabuwanén i kékukum i kédoono kome de.  
\v 7 Atin béleewe ni, fatut fésagad gomén brab féfiyo gom i fédéw ne, non amuk énda, mékédan keeyén i késarig ne bé Tuluse sabaf bé kélébuwan i kétete i fédéw ne.  
\v 8 Mélaw, ongoté ku begom bé fégétiga kom dey toow i kéimu gome de.  
\v 9 I funa kuwe séménulat dob begome bé gétaho inok téngkadé ku begom brab inok gétiga ku ké modor gom bé kéluhanay de sugué ku begom.  
\v 10 Atin amuk fésagadé kom i ségétéwe étéw, fésagadé ku so. Atin amuk wén i ménsala, fésagada ku inok moror gom. Gétiga Kristowe tintu fo fésagadé ku.  
\v 11 Atin i funa kuwe rémigo bé ni, inok énda lifulé Satanase betom. Non gétiga tomén i tetee bantakén. 
\b  
\p  
\v 12 Amun énggumahu dob ingéde Troas inok muretu bé Fiyowe Uret fantag bé Kristowe, énggito gu ténafay i Kadnaney agéwo kuwe bé galbék guwe diyo.  
\v 13 Gido loo, toow fo ménbukuu non énda énggito gu diyo i dumo tome munur Tito. Mélaw ménggétawu dob de étéw diyo, atin méntausu magéw mangéy dob ingéde Masedonia. 
\p  
\v 14 Endob toowu fo fésalamat bé Tuluse. Non sabaf bé kéunur tome bé Kristowe, féténgténgén betom dob kéluhanay de étéw inok fégétiga noy barakat ne. Mélaw sabaf bé betome, wén i de étéw dob kéluhanay de gonon gétiga roy fantage bé Kristowe.  
\v 15 Maak do dukah tom ténuwég Kristowe brab ténulakén dob adafay Tuluse. Atin i amut ne mélégéb dob de étéw do ménfukas brab dob de étéw so énda méfukas ro.  
\v 16 Dob de étéw énda munur bé Kristowe, maak ahu ménléhu i kétoro tome fantag bé Fiyowe Uret, non mékukum ro sabaf bé nan kétoro. Endob dob de étéw munur dob Kristowe, maak mamut i kétoro tome non fégétiga no bero bé iray i Tuluse beroy umule magufusa. Toow fo Fiyoy Urete ni. Mélaw énda i étéw tintu médait lémégéb de.  
\v 17 Endob i begeye, énda ségiléw gey bé de ségiyo do témoro. Non i berowe, ureté roy kébéréh i Tuluse inok gédoté roy kurtae. Endob sabaf Tulus i séménugue begey, gétiga no ureté key i toowe, non begey i do sugu-sugué Kristowe. 
\c 3  
\s1 I mantuwe aguwon 
\p  
\v 1 Ati kéfégitung gome de, aw félangka-langka geyén man fantag bé de ni? Enda. Enda ségiléw gey bé de ségiyo témoro kailanga ro nay sulate tidéw dob de ségiyo étéw émfégito bé kuwagib ruwe témoro inok tayakufé kom bero. Atin kailanga ro soy sulate tidéw dob begome amuk mangéy ro témoro dob de ségiyo.  
\v 2 Endob i begeye, énda kailanga key i de sulat loo bé nan. Non i kéunur gomey maake sulat ménsulat dob de fédéw gey inok gétigay kéluhanay de étéw i fantage bé de kétoro gey.  
\v 3 Atin gétiga roy begom i de maak do sulat tidéw dob Kristowe, fénsamfayén dob begeye. Atin i fénggésulate de békén tinta, yamula Rémogor i méuyage Tulus i fénggésulate de. Atin i sulatane de békén do batéw loo bé kitabe niray Moisese, yamula i de fédéw gey i sulatane de. 
\p  
\v 4 I funa keye gébéréh loo bé ni non sémarig gey bé Tuluse, sabaf bé Kristowe.  
\v 5 Enda gébérého key de ké kagey kégétigan i funa keye gérigo bé ni galbék. Non Tuluse saén i funa keye de gérigo.  
\v 6 Tulus i ménirayane begey kégétigan inok gétoroo key i mantuwe agéwon. Atin i mantuwe ni agéwon, békén nirayén begey i kitabe, yamula nirayén begey i Rémogor i Tuluse. Non amuk sémarig tom bé kéodoro tome bé kitabe niray Moisese, méléhu tom. Endob amuk sémarig tom bé Rémogor i Tuluse, irayén i mantuwe umul magufusa dob betome. 
\p  
\v 7 Bé do gétah, amun sénulat i Tulusey kitabe dob de batéw, fénggito noy barakat ne. Amun énggito Moisesey kéréndaw i Tuluse, réménéndaw soy kaane falas, funay de Judio énda géténgténg de, fiyon fo ké ménlumén i kéréndaw ne. Mélaw amuk loo bé nan i barakat i kégumah i kitabe muwit kéléhu,  
\v 8 toow na fo fiyoy rigonéy Rémogor i Tuluse.  
\v 9 Amuk barakatan i galbéke kémukum bé de étéw, labi na fo dakél i barakat i galbéke émfétintu bé de étéw.  
\v 10 Mélaw i kitabe toow fo barakatan bé gétaho, éndob éndaén i barakatén béleewe ni. Non béleewe ni, wén na foy toow barakatan tidéw bé beene.  
\v 11 Non amuk barakatan i kitabe wén i tamana no, labi na fo barakatan i mantuwe agéwon énda i tamana no. 
\p  
\v 12 Atin sabaf bé ni késarig tom bé énda mékédan i ni, toow tom fo émbaraw muret.  
\v 13 Enda ségiléw tom bé Moisese ténlébén i falas ne inok énda gitoy de Judioy kéélum i kéréndaw ne taman mékédan.  
\v 14 Endob toow fo métégas i de uléw i de Judio. Mélaw taman so béleewe ni méntéléb so tafay i de kégésobut ro. Météléb i de kégésobut ro amuk gébasana roy kitabe sani tafaye agéwon. Endob amuk wén i ségétéw bero waléy dumo Kristowe sabaf bé kéunur ne de, mékédanén i kétéléb i itunga nuwe brab toow fo gésobuto no.  
\v 15 Taman so béleewe ni amuk basané roy kitabe tidéw dob Moisese, météléb i de itunga ro.  
\v 16 Endob amuk munur ro bé Kadnane, mékédan i kétéléb i de itunga ro.  
\v 17 I Kadnane ni ménlabit, Been i Rémogor i Tuluse. Atin i étéwe bati i Rémogor i Tuluse dob beene, ménfukas dob kitabe, non éndaén kailanga no modor de inok méfukas bé de salaén.  
\v 18 Mélaw i kéluhana tome do munur bé Kristowe, giton i anlung i kéréndaw i Kadnane dob falas tome, non énda météléb i de kéfégitung tom. Non giton i mantuwe adat tom miring bé Kristowe. Non i Rémogor i Tulusey mégaline betom loo bé kéfiyoy Kadnane. Mélaw minut fiyo miring bé Kadna tome Jesu Kristo. 
\c 4  
\p  
\v 1 I Tuluse mégédaw begey, atin mélaw fénémilién begey inok rigoné tom i ni galbék. Mélaw énda mékédan i kéoror geye bé galbék geye.  
\v 2 Dénigur gey i de tete brab de ménbunéy do rigonén toow fo do mékémala. Enda témugi gey brab énda fégaliné key i kébéréh i Tuluse. Yamula béréhé key i tintuwe fo toow inok i kéluhanay étéwe gétiga ro do métintu gey, brab inok gétigay Tuluse so.  
\v 3 Non amuk ménbunéy i Fiyowe Uret ureté key, ménbunéy saén dob de étéw énda méfukas ro dob de sala ro.  
\v 4 Enda munur ro non ténléb Satanasey kéfégitung ruwe. Been i féngadaféy de étéw dob duniyae ni. Télébé noy de kéfégitung ro inok énda gito roy kégéfékaya i Fiyowe Uret fantag bé kégérotor Kristowe, sani tintuwe anlung i Tuluse.  
\v 5 Non énda muret gey inok waléy gey émbantug. Yamula ureté key i Jesu Kristowe, Been i Kadnane, inok Been i waléye émbantug. Atin ureté key bé begeyey témabangane begom inok médayéw i Jesuse.  
\v 6 Amun lénimbag i Tulusey kéluhanay éntingayéne, ménbéréh mano, “Mékédan damén i délémone brab waléy wén damén i géfékaya.” Been soy émfégéfékayae bé de itunga tom inok gésobuto tom i kéfiyoy Tuluse fénténgténgén dob Jesu Kristowe. 
\p  
\v 7 Endob i de betom, maak do binangga tom saén nahuron drantung inok giton i barakate dob de lowoh tom békén katom, yamula kay Tuluse.  
\v 8 Démoyun gey mérasay éndob énda méntabanan gey. Wén i do no, énda gésobuto key de, éndob énda mékédan i kéunur geye de.  
\v 9 Médooy de sébanil begey, éndob énda tagakéy Tuluse begey. Wén i no fédawéto ro begey, éndob énda tagakéy Tuluse begey. Wén i no fédawéto ro begey, éndob énda mébinasa gey.  
\v 10 Ségiléw gey bé Jesuse non sénga tékélid médooy de mérarék begey, brab méuyot ro méméléhu begey. Mélaw giton i kéuyag Jesuse béleewe ni non Been i témabangane begey.  
\v 11 Amuk méuyag gey séna, démoyun gey gédét damén méléhu sabaf bé kéuret geye fantag bé Jesuse. Mérigoy ni inok giton i Jesuse méuyag non tabanga no begey démoyun.  
\v 12 I funa keye démoyun kakaidan non bé kéuret geye fantag bé Jesuse. Endob ulandenén, non been i niy funa kome gégédot bé umule magufusa. 
\p  
\v 13 Wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Ménunuru de, mélaw béréhé ku.” Ségiléw so bé begeye, non munur gey de, mélaw béréhé key.  
\v 14 Non gétiga key i Tuluse sani téménébulee bé Kadnane Jesus, tébuleé no so begey brab begome brab féangéyé no betom dob adafa nuwe dob lawayo.  
\v 15 Atin i funa keye téférasay inok gédoté kom i de kéfiyonon. Atin bé lala ne minut médooy gégédote bé kégédaw i Tuluse, waléy so médooy de fésalamat dob Tuluse inok toow fo médayéw. 
\p  
\v 16 Been i niy funa keye énda mékédan i kéoror geye gémalbék. Non fiyon fo ké démoyun gey waléy lukés brab minut mélubay i lowoh geye, fébagéréy Tulusey kéunur geye sénga fuweh.  
\v 17 Atin i de kérasay gey béleewe do kloh saén brab mékédan so moso. Atin sabaf bé de kéfédayday gey bé de ni kérégénon, toow na fo médayéw gey dob lawayo diyo moso, brab énda téméréno Mélaw toow na fo dakél i ni moso bé de kérégénon béleewe.  
\v 18 Non i de gulaané key békén i de éntingayén giton dob duniyae ni. Yamula toow gey fo méuyot bé de éntingayén do énda gito no. Non i de éntingayén giton dob duniyae ni, do méalfa ro moso. Endob i de énda séna giton, sani de éntingayén iray i Tuluse, énda mékédan ro. 
\c 5  
\p  
\v 1 Non gétiga key i ni. I de lowoh tom dob duniyae ni maak do lawi saén bation bé firoye gébélintuwa taman mékédanén, san ké méléhu tomén. Endob i Tuluse rénigo no soy de lawi tom dob lawayo. Been i de mantu do lowoh tom méuyag taman sa taman.  
\v 2 Atin non bé de kérégénon béleewe, toow fo méuyot tom de ké gédoté tomén magayas i de mantu lowoh tom dob lawayo.  
\v 3 Amuk gédoté tomén i mantuwe lowoh tom, éndaén mékédano.  
\v 4 Endob amuk bati tom séna dob de lowoh tom dob duniyae ni, gédogés tom bé de kérégénon. Gido loo, énda fo méuyot tom témagak bé tafaye lowoh tom. Yamula méuyot tom saén kémégal bé mantuwe lowoh inok i tafaye lowoh méumbayan bé mantuwe de éndaén méléhuén.  
\v 5 Tulus i téménafaye bé de ni inok mérigo dob betome moso. Brab nirayén betom i Rémogor ne maak tising tandaén bé kétuma nuwe bé kéluhanay de ni moso. 
\p  
\v 6 Mélaw toow fo méégét i kéunur tome sénga tékélid. Gétiga tom amuk bati tom séna dob de tafay lowoh tom dob duniyae ni, énda gébati tom sétifon bé Kadnane diyo dob lawayo.  
\v 7 Non dob de rigoné tom béleewe ni, énda furay tom bé atiy gito tome, yamula furay tom bé atiy unuro tome.  
\v 8 Tintu fo émbagér i kéunur tome brab méuyot tom témagak bé de tafay lowoh tom inok mule tom bati sétifon bé Kadnane.  
\v 9 Gido loo, i toowe fo kétaya tom rigoné tom i késuwata nuwe fiyon udenén gono tom, dini taloo no diyo dob lawayo.  
\v 10 Non i kéluhana tome kailangan fo mékukum dob adafa Kristowe. Atin i séngae ségétéw étéw gédoté noy ati fatute barasén look kékukume de sabaf bé de rénigo no, fiyo loo soy tetee dob duniyae ni. 
\s1 Do dumoy Tuluse 
\p  
\v 11 Atin non gétiga key i kégilake bé kékukum i Kadnane, télamané key féunurén i de étéw. Gétigay Tulusey de fédéw gey brab méuyot gey de so ké gétiga kom soy de fédéw gey.  
\v 12 I funa kuwe sémulat bé de ni kébéréh gu, békén inok dayéwé kom begey. Yamula inok gétiga kom i fiyowe rigoné key brab inok gétiga kom i sémumbulone bé de étéw dayéwé ro saén i falas i étéwe, békén i adat ne.  
\v 13 Wén keey i do étéw mégitung marok do bunég gey. Endob i funa ruwe marok bunég gey non toow fo rigoné key témantuy kétayay Tuluse. Endob gétiga kom énda bunég gey, non gétiga kom gémalbék gey inok tabanga key begom.  
\v 14 Toow fo mégédaw i Kristowe begey funa key mégéror gémalbék. Gétiga key ménléhu i ni ségétéw étéw inok méuyag i kéluhanay de étéw. Mélaw maak ménléhu i kéluhanane sabaf bé kégantino Kristowe bero.  
\v 15 Ménléhu géménantinon bé kéluhanay étéwe inok i de méuyag, éndaén rigoné roy kétaya ruwe. Yamula rigoné roy kétaya Kristowe, sani ménléhue brab méntébulee inok éndaén mékukum ro. 
\p  
\v 16 Mélaw i kéfégitung geye békén loo bé kéfégitung i de étéw énda munur ro bé Kristowe. Endob bé do gétah, i kéfégitung geye loo saén bé kéilawane, funa key makey ké kéilawan saén i Kristowe.  
\v 17 I étéwe waléy dumo Kristowe sabaf bé kéunur ne de, ménwaléy mantu étéw. I tafaye adatén méntagakén atin ménwaléyén mantuy adat ne.  
\v 18 Tulus i réménigowe bé de ni, non sabaf bé Kristowe, fénwaléyén betom éndaén sébanil dob Beene. Non séloyukén begey. Atin fégalbéké no begey inok féunuré key i de étéw inok waléy so séloyuk i Tuluse bero.  
\v 19 Mélaw ay niy kéuret geye: I Tuluse nusarén i Kristowe mémukas bé de kéilawan inok waléy tom séloyuk bé Tuluse atin fénsagadén i de sala tom. Atin sénarigo no begey muret fantag bé kéféwaléy ne betom séloyuk dob Beene. 
\p  
\v 20 Mélaw begey i de sarigo Kristo muret bé kéongot i Tuluse. Féongoté no begey bé fagayun gomén bé kétaya nuwe. Non kétayay Tuluse féwaléyé no begom do dumo no séloyuk.  
\v 21 Enda i sala Kristowe. Endob sabaf bé kéluhanay de sala tom, kénukum i Tulusey Kristowe, inok waléy tom métintu loo bé Tuluse non bé kéwaléy tome do dumo Kristowe sabaf bé kéunur tome de. 
\c 6  
\p  
\v 1 Non begey i do témabang bé galbék i Tuluse, ongoté key begom do téménanggaf bé kégédaw i Tuluse, usar gom i kégédaw ne fégérigo bé fiyowe. Kagom mika de.  
\v 2 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Dob fatute gai, fénggélingo guy de kédasalém, atin ténabang gu beem dob fatute gaiy kéfukas guwe bé kéilawane.” Fégélingo gom: Béleewe niy gaiwe fatut tayakufé kom i kégédaw i Tuluse. Béleewe niy gaiwe fatut fédaya gom i Tuluse mémukas begom bé de sala gom. 
\p  
\v 3 Toow fo ingata key i de rigoné key inok énda i géféika gey munur brab inok énda i gédowoy bé galbék geye lémégéb bé Fiyowe Uret.  
\v 4 Yamula, dob kéluhanay de rigoné key, fégito gey begey i de sugu-suguéy Tuluse. Non fiyon fo ké kérégénan gey brab kérasayan gey, témingkél gey.  
\v 5 Atin ménlubag gey, ménférisu gey, ménggésug-sug gey bé de mérimbur étéw. Atin wén i no taluwan geyén gémalbék, atin mélaw énda géama gey, brab énda géfidong gey.  
\v 6 Atin énda i rénigo gey mékérésik adat, brab gésobuto key i kébéréh i Tuluse, brab téméningkél gey, brab ténabanga key i de étéw. Atin Rémogor i Tulusey mémanduone begey brab toow gey fo ménggédaw.  
\v 7 Atin nuret gey i toowe kétoro, brab i barakatane Tulus tabanga no begey. Mélaw bé kéluhanay de ni fénggito gey, begey i de sugu-suguéy Tuluse. Atin i métintuwe brab fiyowey maake kélung gey brab dilék gey.  
\v 8 Wén i do masanan begey, éndob wén soy do émfémala begey. Wén i do démayéw begey, éndob wén soy do méngiras begey. Wén i do ménbéréh do tugién gey kun, éndob toow i de béréhé key.  
\v 9 Wén i de étéw émbéréh énda kun gélolo ro begey, éndob toow fo gélolon gey. Gédét geyén méléhu sénga tékélid, éndob méuyag gey so. Ménkukum gey éndob énda méléhu gey.  
\v 10 Fiyon fok wén i do émfétete bé de fédéw gey, éndob démoyun moror gey. Maak toow geyén fo méskinan, éndob sabaf bé begeye, médooy de étéw ménwaléy ro maak kawasa taman sa taman. Maak énda i do kagey bé de éntingayén, éndob wén i kagey bé de kéluhanay de iray i Tuluse. 
\p  
\v 11 Do dumo gey dob Korinto, bénréh geyén begom i kéluhanay dob de fédéw gey, brab énda i ménbunéy de.  
\v 12 Enda kulang i kéimu geye begom, éndob kulang i kagome kéimu begey.  
\v 13 Béréhé ku begom do maak nga gu, féimuén gey loo bé kéimu geye begom. 
\s1 Kagom mawag bé de énda munur 
\p  
\v 14 Kagom sébawag bé de étéw énda munur ro bé Kristowe. Non énda ségiléw i fiyowe brab tetee, mélaw énda fakay ro waléy sébaan. Enda fakay sétifon i géfékayae brab délémone.  
\v 15 I Kristowe brab Satanase énda géséfagayun ro. Atin énda waléy sétiman fédéw i étéwe munur bé Kristowe bé étéwe énda munurén bé Kristowe.  
\v 16 I lawi i Tuluse, sani gonone méngadaf, énda fakayén ké diyo so féngadafén i de kéninontow. Atin i betome maak lawi batioy méuyage Tulus. Non bénréh i Tuluse mano, “Batiu dob de kagén étéw brab modoru bero. Atin begén i féngadafé ruwe, brab beroy de étéw gu.”  
\v 17 Atin bénréh i Kadnane so mano, “Tagak gom i de étéw féngadafé roy de kéninontow brab sésuway gom bero. Férayu gom dob de mékérésik adat ro, atin tanggafé ku begom.  
\v 18 Waléyu Boh gom, atin waléy gom do nga gu do lagéy brab do libun. Been i niy bénréh i toowe fo barakatan Kadnan.” 
\c 7  
\p  
\v 1 Do dumo gu, been i niy de fénasad i Tuluse betom rigoné no. Mélaw tagaké tom i kéluhanay de tete, dob lowoh tome taloo no dob fédéw tome. Atin linisé tom i de lowoh tom brab télamané tom rigonén i de malinis dob adafay Tuluse inok toow fo métintu tom. Rigoné tom i ni non fégadata tom i Tuluse. 
\s1 I kéoror Pablowe 
\p  
\v 2 Fatut toow gom féimu begey. Enda i rénigo gey tete dob ségétéwe étéw, taloo no fénsala gey, loo ké lénafis gey.  
\v 3 Enda béréhé kuy de ni ké dowoyé ku begom. Non loo bé bénréh guwe bé do gétah, toow fo gulaané ku begom. Amuk méuyag gey look méléhu gey, mégédaw gey so begom.  
\v 4 Toow fo sémarig gey begom brab géfélangka-langka gey sabaf bé begome. Mélaw fiyon fo ké kérasayan gey, fiyoy de fédéw gey, brab toow gey fo moror sabaf bé begome. 
\p  
\v 5 Atin amun énggumah gey dini dob Masedonia, énda fo énggétérén gey. Non toow fo ménkérégénan gey. Ménséédél begey i de sébanil begey. Atin ménbuku gey fantag bé de mantu munur bé Kristowe.  
\v 6 Endob i Tuluse toow fo gétiga noy émféfiyowe bé de fédéw i de étéw tete i de fédéw ro. Mélaw fénororén i de fédéw gey bé kégumah Titoe.  
\v 7 Atin békén saén i kégumah ney funa keye ménoror, non loo soy bénréh ne fantag bé kéféfiyo gome bé fédéw ne. Atin nuretén begey i kéuyot gome géségito begén. Brab toow gom fo kun énggésénule atin fénagayas gom bénréh dob de étéw témbo begén i kéamfilo kome begén. Mélaw toowu na fo moror. 
\p  
\v 8 Non fiyon fo ké méntete i de fédéw gom bé sulat guwe, énda énggésénuleu de ménféuwit dob begome. Endob bé do gétah, énggésénuleu de brab ménuyotu de damén ké éndaén fénuwit gu de dob begome amun énggétiga ku ménwaléy tete i de fédéw gom.  
\v 9 Endob béleewe ni toow fo mororu, éndob békén sabaf bé kétete i de fédéw gom. Yamula mororu béleewe ni non énggésénule gom. Non ténagak gom i de tete rigoné kom sabaf bé kétete i de fédéw gom. Fénsénule i Tuluse begom brab nusarén i kétete i de fédéw gom. Mélaw fiyoy rénigo geye dob begome bé nan sulat.  
\v 10 Non amuk féteteéy Tulusey fédéwe, muwit kégésénule brab kédigur bé de sala. Brab beeniy muwite bé kéfukase bé kékukume. Mélaw toow fo fiyoy nan kétete fédéw. Endob i kétete i fédéw i de étéw énda munur bé Kristowe, muwit kéléhu.  
\v 11 Endob i begome, fégitung gom i fiyowe rénigoy Tuluse dob begome sabaf bé kétete i de fédéw gom. Non sabaf bé kétete i de fédéw gom, tintu méuyot gom rémigo bé fiyowe, brab toow fo méuyot gom émfégito bé éndaén i sala gom béleewe ni. Atin ménkérit gom brab ménbuku gom bé salae rénigoy ségétéwe begom. Atin méuyot gom émfésuwat begén. Mélaw, sabaf bé kétete i de fédéw gom, kénukum gom i ni sala, atin fénténgténg gom bé békén kagom sala i ni.  
\v 12 Mélaw i funa kuwe séménulat dob begome bé gétahe békén saén sabaf bé nan étéw ménsala, taloo noy étéwe énggésalaa no. Yamula gétigay Tuluse séménulatu inok fégétiga ku dob begomey kédakél i kégédaw gome begey.  
\v 13 Been i niy funay de fédéw gey ménfiyo. Atin ménumanan foy kéfiyoy de fédéw gey. Non i Titoe fénororén begey bé kéuret ne fantag bé kéféoror gome de.  
\v 14 Ménfélangka-langkau fo muret dob Titoe fantag bé begome, atin fénggito gom foy kétoow i kéuret guwe. Démoyun gey émbéréh bé toowe dob begome. Atin ségiléw so énggito Titoey kétoow i funa keye félangka-langka fantag bé begome.  
\v 15 Mélaw minut dakél i kéimu ne begom, bé lala ne gétédém bé kéuyot gome modor bé de sugu gu, brab kébasana kome de.  
\v 16 Toowu fo méoror non gésarigo ku fo begom toow. 
\c 8  
\s1 I kéiraye dob Tuluse 
\p  
\v 1 Atin do dumo gey, méuyot gey de fo ké gétiga kom i ménrigowe dob de munur bé Kristowe dini dob Masedoniawe ni bé kégédaw i Tuluse.  
\v 2 Fiyon fo ké toow ro fo kérasayan brab kérégénan, toow ro fo moror. Mélaw fiyon fo ké toow fo méskinan ro, toow ro fo ménggédaw méniray kurta fégétabang bé de dumo ro munur.  
\v 3 Atin béréhé ku begom i toowe, niray roy gagané ruwe. Tidéw béno, ménuman ron man miray non been i niy kétaya ruwe rigoné ro.  
\v 4 Komon nongot ro fo dob begeye ké tungkasé key bero mamung témabang bé de dumo tom munur bé Kristowe dob ingéde Judea.  
\v 5 Toow gey fo ménggaif non rénigo roy békéne fo bantak fédéw gey gérigono ro. I sunguwe de niray roy de lowoh ro brab de fédéw ro dob Kadnane. Tidéw béno, non rénigo roy kétayay Tuluse, nodoro roy de sugu gey.  
\v 6 Atin non Titoey méngganaye bé ni rigonén, féngginau gey bé fétausé noy kétimu ne kurta fégétabang bé de munur dob Judea inok géfégilido kom i galbéke ni rénigo gom bé kégédaw gome.  
\v 7 Gétiga ku énda kulang gom bé de kéunur gom, taloo no de kéuret gom, loo soy de kégétiga kom, loo soy kétaya kome témabang, loo soy kégédaw gome begey. Mélaw méuyot gey de ké fégito gom soy énda i kulang bé kégédaw gome bé kéiraye. 
\p  
\v 8 Enda sugué ku de begom, éndob méuyotu de ké gétiga kom i fantage bé de dumo gom munur dob de ségiyo gonon. Témantu ro fo témabang. Beeniy funa kuwe émbéréh de dob begome béleewe, inok iringé kom bero. Mélaw gétiga ku ké toow gom fo mégédaw.  
\v 9 Gétiga tom i kégédaw i Kadna tome Jesu Kristo. Non fiyon fo ké toow fo kawasa dob lawayo, ménwaléy méskinan dob duniyae ni bé kéwaléy ne kéilawan inok waléy gom kawasa dob lawayo sabaf bé kétérifantad ne. 
\p  
\v 10 Atin féginauné ku begom béni, fiyo ké fégilidé kom i féngganaya kome galbék bé no énggéétah bélintuwa. Begom i de sungu téménimu do kurta fégétabang, atin begom soy de sungu méuyot témabang.  
\v 11 Mélaw fatut fétausé kom taman géfégilido kom. Fatut méuyot gom magayas mégilid de ségiléw bé kéfagayas gome bé kébantak gome de. Atin iray gom i atiy wéne begom.  
\v 12 Amuk méuyot gom miray bé atiy wéne begom, mésuwat i Tuluse témayakuf bé nan. Endob i Tuluse énda méuyotén ké iray gom i éndae gagané kom. 
\p  
\v 13 Enda méuyot gey de ké kérégénan gom sabaf bé de kétabang gom miray dob de ségiyo inok éndaén kérégénan ro. Endob kétaya key ké ségiléw-giléw i kéluhanane.  
\v 14 Béleewe ni gétabang gom bé de ségiyo non gaba-gabay kagome kéfaguyag. Endob kulang foy karowe de. Atin dob gaiwe kulang gom brab gaba-gaba roy berowe, tabangé ro so begom. Mélaw ségiléw-giléw i késétabang gome.  
\v 15 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I étéwe énggétimu médoo, énda gaba-gaba no. Atin i étéwe énggétimu kloh saén, énda so kulangén.” 
\p  
\v 16 Toow fo ménfésalamat gey dob Tuluse non bé kéuyot Titoe mégédaw begom loo bé kégédaw geye begom.  
\v 17 Amun nongot gey dob beene ké tabanga no begom, toow fo ménuyot de rémigo. Atin non toow fo méuyot témabang begom, mélaw méuyot mangéy diyaan.  
\v 18 Féodoré key bé Titoey ségétéwe dumo tom munur, mégéror fo muret bé Fiyowe Uret, funa no toow fo fégadatay de munur dob de ségiyo ingéd.  
\v 19 Atin saliyu na bé nan, beeney fénémili i de munur dob de séségiyo-giyo ingéd inok modor begey bé kéagéw geye mangéy muwit bé kurtae fégétabang bé de méskinan munur bé Kristowe. Rigoné key i ni galbék inok médayéw i Kadnane de brab fégito gey i kéuyot geye témabang. 
\p  
\v 20 Méuyot gey ké modor i de ni étéw non toow gey fo mingat bé kéuwit geye bé ni dakél iray inok énda i témbo begey.  
\v 21 I kétaya keye rigoné key i fatute dob adafay Tuluse loo so dob adafay étéwe. 
\p  
\v 22 Atin saliyu na bé ni, sugué key soy ségétéwe dumo tom munur. Médoonén fo gule ténéngkad gey atin mélaw gétiga key méuyot fo témabang. Atin béleewe ni toow na fo méuyot témabang begom non dakél foy késarig ne dob begome.  
\v 23 Atin i Titoe, beeney dumo guwe gémalbék témabang begom. Atin i de étéw modor bé Titoe, beroy de sénarigoy de munur dob de séségiyo-giyo ingéd mangéy témabang begom inok médayéw i Kristowe.  
\v 24 Fégito gom i kégédaw gome bero inok i de munur dob de ségiyo ingéd gétiga roy kégédaw gome brab gétiga ro so toow i funa keye géfélangka-langka fantag bé begome. 
\c 9  
\p  
\v 1 Endaén kailanga kuy sémulate dob begome fantag bé kétabang gome bé de dumo tom munur do méskinan dob Judea.  
\v 2 Non gétiga ku toow gom fo méuyot témabang. Brab dénayéw gu begom dob de munur dini dob Masedoniawe ni. Bénréh gu bero maku, “I de dumo tom munur dob ingéde Akaya, tafay ron témabang tidéw bé no énggéétah bélintuwa.” Amun énggélingoo roy ni, i kédoono ruwe ménwaléy méuyot témabang.  
\v 3 Mélaw béleewe ni, sugué ku mangéy dob begomey de ni do dumo tom munur inok tabanga ro begom métuman i ni brab gétafaya komén i tabang gome loo bé bénréh geye. Giton mélaw toow i kédayéw geye begom.  
\v 4 Non amuk i de étéw tidéw Masedonia modor ro begén mangéy diyaan, atin amuk énda i ténafay gom kurta, toow fo mémala gey de, brab kémalanan gom de so. Non makey ké wén i ténafay gom kurta.  
\v 5 Mélaw, makuk fiyo ké sugué ku métah mangéy diyaan i de ni do dumo tom munur inok gétafaya kom i iray gome, sani fénasad gome. Mélaw amuk gégumahu diyaan, méntafayén i de iray gom. Mélaw giton i kéuyot gome miray énda ménfégés gom de. 
\p  
\v 6 Fégétédém gom i ni, i étéwe mohok kloh, kémétéw so kloh. Atin i étéwe mohok médoo, kémétéw so médoo.  
\v 7 Mélaw, sénga ségétéw étéw fatut irayén i bénantak ne irayén. Atin békén fatut miray ké tete i fédéw ne de taloo no ké manok ménfégés de saén. Non toow fo mégédaw i Tuluse bé étéwe toow fo moror ké miray.  
\v 8 Atin i Tuluse géirayén begom i mas na médoo bé de kailanga kom inok démoyun gaba-gabay kéfaguyag gome atin géiray gom so tabang dob de ségiyo.  
\v 9 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Iraya no témantuy de méskinan, brab i kégédaw ne énda i tamana no.”  
\v 10 Atin i Tuluse irayén i de béne dob de mohok, inok mama i de étéw. Mélaw iraya no so begom do béne, sani de kétabang gom dob de ségiyo, inok dakél i gékétéwo kome, sani de médoo do fiyo rénigo gom sabaf bé dakéle kégédaw gom.  
\v 11 Démoyun iray i Tuluse begom i katabuwane inok gétantu gom miray tabang sénga tékélid, inok médooy fésalamate bé Tuluse sabaf bé tabange tidéw dob begome uwité key.  
\v 12 Non i ni galbék rigoné kom, békén saén i kétabange bé de munur, éndob been soy funay de médoo étéw fésalamat dob Tuluse.  
\v 13 Atin amuk gito roy dakéle kégédaw gom loo bé ni, médooy démayéwe bé Tuluse sabaf bé kéodor gome bé sugu Kristowe, brab sabaf bé kéégét i kéunur gome bé Fiyowe Uret fantag bé Kristowe, non mégédaw gom miray dob berowe brab dob kéluhanay de ségiyo.  
\v 14 Atin mélaw dasala ro begom dob Tuluse atin toow fo gulaané ro begom. Atin i funa ruwe gémulaan begom non bé dakéle kégédaw gom bero tidéw dob Tuluse.  
\v 15 Mélaw fésalamat tom dob Tuluse non bé Nga ne Jesu Kristo toow fo mélaga nirayén betom. 
\c 10  
\s1 Fantag bé Pablowe 
\p  
\v 1 Atin i begéne, sani Pablowe, wén i ongoté kuwe dob begome. Wén i de ménbéréh térifantadu kun ké diyou dob begome. Endob amuk énda kun diyou dob begome, toowu fo émbaraw sémulat dob begome. Endob ongoté ku dob begome bé toowe mélanat kébéréh loo bé kégédaw Kristowe.  
\v 2 Ongoté ku dob begome, féfiyo gom i de rigoné kom inok énda kailanga kuy fébarawe ké gégumahu dob begome, loo bé rigoné kuwe dob de étéw émbéréh bé i begeye kun ségiléw gey i de étéw énda munur ro bé Kristowe. Non rigoné key kun i de tete kétaya key.  
\v 3 Toow kéilawan gey saén, éndob énda sarigo key i kébagér i kéilawane fégésétiboh sébanil bé Satanase.  
\v 4 Non i kéuret geye énda ségiléwén bé kéuret i de tete étéw dob duniyae ni. Yamula i kéuret geye tidéw dob Tuluse brab wén i barakatén inok témaban gey bé de kétoro énda toowén.  
\v 5 Fégito gey énda toow i kéluhanay uret i de étéw sébanil bé Tuluse brab kébéréh i de étéw félangka-langka malang bé toowe kétoro fantag bé Tuluse. Atin fiyon i de kéfégitung ro énda toowén, fégaliné key inok modor so bé de sugu Kristo.  
\v 6 Atin amuk fégito gom tintu odoro kom i de sugu Kristo, tidéw béno kukumé key i de ségiyo munur amuk énda modor ro bé de suguén. 
\p  
\v 7 Kagom téngténgén saén i falas i étéwe, yamula fatut fégitung gom soy fantage bé fédéw ne. Amuk wén i étéw gékaranga no been i sugu-sugué Kristowe, fatut karangé no so begey, do sugu-sugué Kristowe so.  
\v 8 Non énda mémalawu félangka-langka bé aturane niray i Kadnane begey. Non nirayén dob begeye inok féégété key i kéunur gome, énda mébinasa gom de.  
\v 9 Mikau ké fégitungé kom fégilaké ku saén begom dob de sulat gu.  
\v 10 Endob wén keeyén i étéw émbéréh mano, “Dob de sulat Pablo, toow fo émbaraw brab émbagér. Endob amuk dini dob betome, toow fo mélanat i de kébéréhén brab énda furungén muret.”  
\v 11 Endob i étéwe mégitung loo bé nan, fatut gétiga noy ni. I de sénulat gey béleewe ni, fiyon fo ké sérayu tom, been soy nan i de rigoné key ké géséténgaang tomén. 
\p  
\v 12 Endob énda féségiléwé key i begeye bé de étéw do félangka-langka. Toow ro fo dufang, non marok bero saén i do gérotor, brab dayéwé ro soy de karo lowoh brab de étéw miring bé adat ruwe.  
\v 13 Endob i begeye, énda taluwan gey démayéw bé de lowoh gey, non béréhé key saén i de rénigo gey dob galbéke niray i Tuluse begey, loo bé de rigoné key dob begome.  
\v 14 Atin énda taluwan gey démayéw bé de lowoh gey, non begey i de sungu ménangéy diyaan muret dob begome bé Fiyowe Uret fantag bé Kristowe.  
\v 15 Enda félangka-langka gey fantag bé galbék i de ségiyo dob de ségiyo gonon énda sénugu i Tuluse begey. Endob méuyot gey de ké amuk minut émbagér i kéunur gome, gétabanga kom begey émféunur bé de dumo gom dob kagome ingéd.  
\v 16 Tidéw béno, géureto key i Fiyowe Uret dob de ingéd géliyu begom. Mélaw énda fégéfélangka-langka gey i galbék i ségiyowe étéw. 
\p  
\v 17 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Fiyon atiy méuyote félangka-langka, fatut félangka-langka sabaf saén bé rénigoy Kadnane.”  
\v 18 Non i étéwe dayéwé noy kaane lowoh, énda i lanték i kédayéw ne. Endob amuk Tulus i démayéwe bé ségétéwe, giton médait médayéw. 
\c 11  
\s1 Do ubo-ubo apostol 
\p  
\v 1 Méuyotu de damén ké tingkélo kom na begén kloh bé kéuret guwe ni fiyon fo ké maak dufangu.  
\v 2 Toowu fo médaléw fantag bé begome loo bé kédaléw i Tuluse. Non i begome ségiléw gom bé ségétéwe kénogon féntisingonén. Atin i Kristowe maak beeney lagéye ménfétisingon bé ni kénogon. Atin begéney maake ménfétisingon de brab toow fo méuyotu de ké gésébawag ro.  
\v 3 Mégilaku de ké tagaké kom i Kristowe loo ké éndaén modor gom bé de suguén taloo no ké éndaén gulaané kom de. Embukuu ké fésélawéké kom i toowe fantag bé Kristowe bé tugi i de ségiyo kéféngadaf. Amuk rigoné kom i nan, géiringo kom moso i sala i sunguwe libun féndawét Eba, non méndurat bé kétugiéy ulée, sani Satanase.  
\v 4 Non amuk wén i ségétéw étéw gégumah dob begome, brab muret ségiyo kétoro fantag bé Jesuse bé kétoro geye, munur gom de wayo. Taloo no fiyon fo ké ureté roy ségiyowe rémogor brab ségiyowe kéféngintulus, munur gom de so wayo, fiyon fo ké énda ségiléwén bé kageye kétoro. 
\p  
\v 5 Atin i do no étéw diyaan do ubo-ubo do gérotor do apostol ro, gétiga ku énda i ségétéw bero toow na fo gérotor begén.  
\v 6 Fiyon fo ké énda furungu muret, énda kulang i kégétiga kuwe. Fénggito gey begom médoonén gule i kéluhanay de rénigo gey. 
\p  
\v 7 Nuret gu dob begomey Fiyowe Uret i Tuluse, éndob énda fénbayada ku de begom, fiyon kloh. Atin méntérifantadu inok waléy gom gérotor. Aw békén ba fiyoy nan rénigo gu?  
\v 8 Amun diyou dob begome gémalbék, i de munur bé Kristowe dob ségiyowe gonon i ménayadane begén. Mélaw énggéédotu dob berowe inok gétabanga ku begom.  
\v 9 Atin amun diyou dob begome, énda ménongotu kurta tidéw dob begome fiyon fo ké wén i kailanga ku. Yamula i de dumo tom munur dob Masedonia, nuwito ro begén bé kéluhanay de kailanga ku. Atin loo so bé do gétah, énda fo doté ku mosoy tabange tidéw dob begome.  
\v 10 Atin been i niy funa kuwe félangka-langka. Non énda méndotu kurta tidéw dob begome loo so dob de udenén ingéd dob Akaya. Atin énda so médotu moso tidéw dob begome. Been i fasad guwe brab gétiga ku fo toow loo bé kétoow i kétoro Kristowe.  
\v 11 Fégitungé kom keey énda méimuu begom non bé de ni kébéréh gu. Endob gétigay Tuluse, toow fo féimué ku begom. 
\p  
\v 12 Fétausé ku rigonén i de rigoné ku béleewe ni, mélaw énda mongotu tabang tidéw dob begome, inok i de téfégérotor do ubo-ubo saén do apostol, énda i funa ro félangka-langka brab inok énda gébéréh ro ségiléw i karowe rigonén bé kageye de.  
\v 13 I berowe, békén tintu ro apostol Kristowe. Yamula do ubo-ubo ro saén, brab do témugi ro. Magakar ro saén inok makom ké do tintu ro do apostol Kristowe.  
\v 14 Endob énda mégaifu de, non gétiga ku fiyon i Satanase géfarino noy falas ne loo bé falas i télakiy Tuluse.  
\v 15 Mélaw énda mérégéno ké ubo-ubo i de sugu-sugué Satanas inok maak do tintu sugu-suguéy métintuwe Tulus. Endob mékukum ro moso loo bé fatute sabaf bé de ni do tete rigoné ro. 
\s1 I kérasay Pablowe 
\p  
\v 16 Séguleé ku man béréhén, kagom fégitungén de ké dufangu. Endob amuk karangé kom begén dufang, tingkélonu inok wén i funa ku géfélangka-langka loo bé ségétéwe dufang.  
\v 17 I ni béréhé ku begom béleewe ni, békén tidéw dob Kadnane, non fébantug-bantugu saén loo bé ségétéwe dufang.  
\v 18 Endob non médooy de émbéréh félangka-langka sabaf saén bé de éntingayén dob ni duniya, fakay so félangka-langkau.  
\v 19 Atin non makom keey ké toow gom fo do métilédtéd, fatut moror gom témingkélon bé de dufang.  
\v 20 Non amuk wén i téfégérotor étéw sugué no begom, taloo no afasé noy de languntama kom, taloo no lifulé no begom, taloo no félangka-langka dob téngaanga kome, taloo no tamfilingé no begom, tingkélo kom brab fédayaé kom saén.  
\v 21 Toow fo émbaraw ro, éndob i begeye énda émbaraw gey loo bé nan. Makom keeyén ké talaw gey non énda i rénigo gey tete loo bé nan dob begome. 
\p Atin amuk félangka-langka ro, géfélangka-langkau so, fiyon fo ké dufang i ni kébéréh fégéfélangka-langka.  
\v 22 Félangka-langka ro non do Judio ro. Endob ségétéwu so Judio. Atin béréhé ro do étéw Israel ro, éndob loo soy begéne. Atin béréhé ro do séfu Abraham ro, éndob ségétéwu so séfu Abraham.  
\v 23 Gétiga ku émbéréhu béni maak ségétéw bunég, éndob énda gétérénu. Aw bénréh ro beroy de sugu-sugué Kristo? Endob i begéne ségétéw so sugu-sugué Kristowe, atin toowu na fo mégéror gémalbék bé berowe. Mas médoonén gule ménférisuwu sabaf bé kéuret guwe bé Kristowe. Mas médoonén so gule ténafésu, brab mas médoonén gule gédétun méléhu.  
\v 24 Limo gule bénadas i de Judio begén bé téléwe folo bra siyow gule badas.  
\v 25 Téléw gule bénadas i de Romano begén. Atin wén i no gai, i de étéw nibéro ro begén batéw taman marok méléhuu nén. Téléw gule méndau barko falan ménrundas dob dogote, brab wén i no gai ségétérésangan brab ségékélungonon i kérantaw-rantaw guwe dob dogote.  
\v 26 Dob démoyune kéagéw gu, médooy de makakaid do énggéagéwo ku: do makakaid dob de wayég dunuk, do makakaid dob do tulisan, do makakaid sabaf bé de dumo gu Judio brab do békén Judio so, de makakaid dob de ingéd brab dob de gonon énda i do étéw de bati, brab do makakaid dob dogote. Atin wén soy do makakaid tidéw dob de ubo-ubo saén do dumo gu munur, éndob i toowe, sébanil ro begén.  
\v 27 Toowu fo géménalbék, brab wén i no énda géfidongu. Atin wén i no mélayafu brab téruménu, atin kulang i amaé kuwe brab kégal guwe, brab énda i batio ku.  
\v 28 Atin békén saén i nan, non démoyunu émbuku fantag bé kéluhanay de sélimud do munur bé Kristowe.  
\v 29 Non amuk wén i kérasayan sabaf mélubay i kéunur ne, mérasayu so bé kébuku guwe. Taloo no amuk wén i ségétéw munur gésala sabaf wén i ménfésala de, tete i fédéw guwe de brab mékéritu bé ménfésalae de. 
\p  
\v 30 Enda méuyotu félangka-langka, éndob amuk félangka-langkau, béréhé ku saén i de fantag bé de kérégéno ku inok giton énda fo furungu.  
\v 31 I Tuluse sani Abay i Kadnane Jesus, médayéw damén i dawét ne taman sa taman. Gétiga no toow i kébéréh guwe.  
\v 32 Bé do gétah amun diyou de séna dob ingéde Damasko, wén i ségétéwe méguléw diyo fénémili Datu Aretase. Atin sénuguén i de sundalo no mantay dob béngaway no ingéd inok kéfoé ro begén.  
\v 33 Endob wén do téménabang begén, nahur ro begén dob dakéle biton. Atin ténuntu ro begén dob faliluwangay didinge fénggélangkat bé no ingéd. Mélaw énggéféraréyu. 
\c 12  
\p  
\v 1 Kailanga kuy fébantug-bantuge fiyon fo ké énda i lanték gu. Béréhé ku béleewe niy fantage bé de fénggitoy Kadnane begén loo soy de fénayagén dob begéne.  
\v 2 Wén i gélolo guwe lagéy munur bé Kristowe, atin ménfoloén bra fot gébélintuwa i kéuwit i Tuluse de mangéy dob toowe fo gérotor laway. Endob énda saén gétiga ku de ké toow énggéangéy diyo taloo no fénggitoy Tuluse de saén. Tulus saén i gétigane de.  
\v 3 Mélaw énda gétiga ku de ké ménangéy i lowoh ne dob bélowone fantad loo ké rémogor ne saén. Tulus saén i gétigane de.  
\v 4 Enggélingooy ni étéw diyo i de éntingayén énda gébéréhoy de kéilawan de, brab énda fo fakayén béréhéy étéwe.  
\v 5 Mélaw fébantug-bantugu sabaf bé ni étéw, éndob énda fébantug-bantugu fantag bé kagéne lowoh saliyu saén bé de éntingayén fégito no énda fo furungu de.  
\v 6 Amuk fébantug-bantugu, énda rigoné ku de loo bé ségétéwe dufang non béréhé kuy toowe. Endob énda fébantug-bantugu non mikau de ké karangéy de étéw begén toowu na fo gérotor bé fatute. Non fatut karangé ro begén sabaf saén bé de gito ro rigoné ku brab de gélingoo ro béréhé ku. 
\p  
\v 7 Atin inok énda géfélangka-langkau sabaf bé de fiyo énggito gu, nirayén begén i déruune toow fo démawét. Atin i Satanase nusarén fégéférasayén begén inok énda géfélangka-langkau.  
\v 8 Téléw gule déménasalu dob Kadnane fantag bé ni ongoté ku ké kédané noy ni déruun.  
\v 9 Endob séménumbul i Kadnane mano, “Kégédaw guwe saén i kailanga muwe. Non toow fo minut dakél i barakat guwe témabang ké toow fo minut go mélubay.” Mélaw mororu félangka-langka sabaf bé de kélubay gu inok fébagéré Kristowe begén bé barakat ne.  
\v 10 Atin mélaw toow fo mororu sabaf bé de kélubay gu, brab kéingone begén, brab kédusawe begén, brab kéférasaye begén, brab de mérégén géagéwo ku sabaf bé kéunur guwe bé Kristowe. Non gétiga ku amuk mélubayu, wén soy gai fébagéré Kristowe begén. 
\p  
\v 11 Béleewe ni rigoné kuy rigonéy ségétéwe dufang non fébantug-bantugu. Endob fénégés gom de begén rémigo non fatut damén begom i mamfilone begén. Non fiyon fo ké gérifantadu, toowu na fo gérotor bé da nan do ubo-ubo saén do apostol diyo dob begoma nan.  
\v 12 Atin amun diyou dob begome, fénggito gu dob begomey ségétéwu fo tintu apostol. Non rénigo guy de mékégaif fiyon fo ké énggédaydaya kuy de mérégén.  
\v 13 I rénigo guwe dob begome ségiléw so bé rénigo guwe dob de munur dob de ségiyo ingéd saliyu saén bé ni. Enda méndotu kurta dob begome fégétabang gom begén loo bé kéédot guwe dob de ségiyo. Amuk karangé kom énggésalau sabaf bé ni, fésagadanu! 
\p  
\v 14 Beeniy gétéléwoy kétafay guwe mangéy témukaw begom, éndob énda mongotu kurta fégéfaguyag gu tidéw dob begome. Non begomey gulaané kuwe, békén i kurta gome. Ufama, i de nga békén fatut miray kéfaguyag dob de lukés ro, yamula i de lukés roy fatute miray kéfaguyag dob de nga ro. Atin begomey maake do nga gu non ménunur gom sabaf bé kéuret guwe.  
\v 15 Atin toowu de fo moror ké géétéyo ku miray i kéluhanay languntama kuwe brab férénawa guwe fégétabang begom. Endob maak minut kloh i kéimu gome begén bé lala guwe minut dakél i kéimu guwe begom. 
\p  
\v 16 Gétiga kom bé énda fénrégéno ku begom non énda i nongot gu kurta dob begome. Endob wén keeyén i émbéréhe begom mano, “I Pablowe toow fo tugién, fénagakara no betom, brab lénifulén betom.”  
\v 17 Endob ati étéwe fénagakara ku, taloo no ténugio ku, taloo no léniful gu? Enda! Aw wén i éndot gu tidéw dob begome bé késugu guwe bé de sarigo ku mangéy dob begome? Enda!  
\v 18 Nongot guy Titoe magéw mangéy diyaan brab sénugu gu modor soy ségétéwe dumo tom munur. Aw wén i éndot Titoe tidéw dob begome, taloo no lénafisén begom? Enda! Aw békén ba ségiléw i rénigo geye non sébaan saén i kétaya keye rigonén, sani témabange begom? 
\p  
\v 19 Makom keey ké béréhé key i de ni inok féténgténg gey begom énda i sala gey. Békén i nan. Non gétigay Tulusey, béréhé key saén i fébéréh Kristowe begey. Do dumo gu, i kéluhanay de rigoné key, rigoné key inok émbagér i kéunur gome.  
\v 20 Toow fo émbukuu ké gégumahu dob begome, gito gu begom rémigo bé békéne kétaya ku. Atin gito gom mélaw begén rémigo bé békéne kétaya kom. Been ké gumaha ku begom, séédél, mésérédaléw, sékérit, séitung, séingon, ségéno, séfélangka-langka, brab sérimbur.  
\v 21 Atin ménbukuu amuk gégumahu diyaan, fémalanéy Tuluse begén dob téngaanga kome, non gékérewu sabaf bé de médoo begom do ménsala bé do gétah, éndob énda séna énggésénule ro témagak bé de tete rigoné ro loo bé de kébigaé ro brab de tete kétaya ro. 
\c 13  
\p  
\v 1-2 Beeniy gétéléwe gule kétukaw gu begom. Atin wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Amuk wén i ségétéw étéw ténébo ménsala, kailangan wén i ruwo gétéw taloo no téléw gétéw énggégito de atin fayagé roy ati énggito ruwe fantag bé ni kétébo.” Mélaw amuk gégumahu diyaan, fégélingoé kuy de kétébo gom brab kukumé kuy de étéw ménsala. Bénréh gun i ni dob begome bé do gétah amun nangéy gu begom ténukaw bé géruwo nuwe gule. Atin béréhé ku man ségule dob ni sulat.  
\v 3 Bé béno gai, amuk gégumahu diyaan, fégito gu begom i kéluhanay émféngintoowe bé de kébéréh gu, toow fo tidéw dob Kristowe. Amuk wén i rigoné no dob begome, énda mélubayén, yamula fégito noy barakat ne dob begome.  
\v 4 Non fiyon fo ké maak énda i barakat Kristowe bé kéléhu ne dob kruse, méuyag béleewe ni sabaf bé barakat i Tuluse. Atin ségiléw bé begeye, maak énda i barakat gey non kérégénan gey sabaf bé kéunur geye bé Kristowe. Endob sabaf so bé kéunur geye bé Kristowe, i barakat i Tulusey muyage begey inok taus i kétabanga keye begom. 
\p  
\v 5 Séténgkad gom inok gétiga kom ké tintuy kéunur gome bé Kristowe loo ké énda. Atin gétiga kom damén ké bati i Kristowe dob de fédéw gom. Amuk énda bati i Kristowe dob begome, énda séna tintuy kéunur gome de.  
\v 6 Atin gétiga kom damén begey i de tintu apostol Jesu Kristowe.  
\v 7 Atin démasal gey dob Tuluse énda damén rigoné kom i tetee. I funa keye démasal loo bé ni békén ké fégito gey toow fo mégulit i kageye galbék ménféunur begom. Yamula démasal gey loo bé ni inok rigoné kom i fatute fiyon fo ké maak énda mégulit i de rénigo gey.  
\v 8 Non amuk modor gom bé toowe kétoro, énda fégito gey begom i atura keye. Non énda usaré key i atura keye rémigo sébanil bé toowe, yamula usaré key i atura keye témabang bé de étéw inok modor ro bé toowe kétoro.  
\v 9 Atin toow fo mororu amuk gito gu begom émbagér i kéunur gome atin mélaw énda fégito gey i atura keye. Mélaw démasal gey inok minut émbagér i kéunur gome.  
\v 10 Been i niy funa kuwe sémulat bé de ni amuk énda diyou dob begome. Mélaw amuk gégumahu diyaan énda damén kailanga kuy démusawe kémukum begom. Non niray i Kadnane begén i aturay ségétéwe apostol inok fébagéré kuy kéunur gome, békén kukumé ku begom. 
\p  
\v 11 Taman saén dob niy sulaté kuwe begom. Féfiyo gom fo toow i de rigoné kom, odoro kom i de kéféginau gu begom. Séfagayun gom brab fétanék gom i fédéw gome. Mélaw i Tuluse, sani toowe fo mégédaw begom brab mirayan begom bé métanéke, démoyun diyo dob begome. 
\p  
\v 12 Atin amuk séségifa gom fatut fégito gom i késégédaw gome. 
\p I kéluhanay de munur bé Kristowe bati dob de ségiyo ingéd ségifaé ro begom. 
\p  
\v 13 Atin mégédaw damén i Kadnane Jesu Kristo begom, brab mégédaw damén i Tuluse begom, loo soy Rémogor i Tuluse démoyun damén bati dob kéluhanay de fédéw gom. 
\m \sig Pablo \sig*