\id 1PE 1 Peter Tiruray 1 Peter 
\h 1 Pedro 
\toc1 I Sunguwe Sulat Pedrowe 
\toc2 1 Pedro 
\toc3 1 Pe 
\mt1 I Sunguwe Sulat Pedrowe 
\ip Ay niy sunguwe bé de sénulat Pedro, sani ségétéwe bé de kuyug Jesus brab dumo no amun dini séna dob duniyae niy Jesuse. Sénulat Pedrowey ni sulat dob kéluhanay de munur bé Jesuse. 
\ip Amun sénulat Pedrowey ni, ménrasay i de munur sabaf bé kéunur ruwe. Mélaw sénulat Pedrowey ni émfébagér bé de fédéw ro. Ténoroén bero bé barasay Tuluse bero dob lawayo amuk énda témérén ro munur. Mélaw ulanden ké mérasay ro dob duniyae ni. 
\c 1  
\p  
\v 1 Begéney Pedrowe, sani séménulate bé ni. Begéney ségétéwe apostol Jesu Kristowe. Sémulatu mangéy dob de begom do fénémili i Tuluse, sani de begom do ménbéragar dob de ingéd Ponto, Galasia, Kapadosia, Asia, brab Bitinia. Maak do iloh-iloh gom dob duniyae ni non i tintuwe ingéd gom diyo dob lawayo.  
\v 2 Fénémili i Abaye Tulus begom sabaf bé kaane kétayan. Atin i Rémogor i Tuluse fénwaléyén begom do métintu inok modor gom bé de kétoro Jesu Kristo brab méfésagad gom sabaf bé kéléhu ne. Non maak ménfirikon gom bé dara ne funa kom mélinis. 
\p Mégédaw i Tuluse damén begom brab irayén damén begom i métanéke fédéw. 
\p  
\v 3 Fatut fésalamat tom bé Tuluse sani Tuluse brab Abay i Kadna tome Jesu Kristo. Non sabaf bé kégédaw ne betom, nirayén betom i mantuwe umul bé kétébule ne bé Jesu Kristowe. Mélaw wén soy inam tom tébule inok méuyag tom taman sa taman.  
\v 4 Atin ongot-ongoté tom mélaw i kégégédot tome bé de kéfiyonon nitong i Tuluse betom dob lawayo énda mékédano taman sa taman, taloo no mébinasa taloo no mérénah taloo no mérénég.  
\v 5 Non bé kéunur tome, diyaganéy barakatane Tulus betom inok géfégilido noy kéfukas ne betom moso dob géfuraye gai. 
\p  
\v 6 Mélaw fatut moror gom de, non fiyon fo ké tete i de fédéw gom singkow saén sabaf bé de kérasay gom,  
\v 7 kailanga kom soy mérasaye béleewe ni inok métukawan i kébagér i kéunur gome dob de ni do gai. Ufama, i kéunur gome ségiléw bé bélowone. Non i bélowone métukawan dob aféye inok giton ké tintu fo bélowon taloo no békén. Ségiléw so bé niy kéunur gome. Non i kéunur gome métukawan bé de mérégén géagéwon inok giton ké tintu gom fo munur taloo no énda. Atin toow na fo balilaga i kéunur gome bé de bélowon non do mébinasa ro. Atin amuk tintu gom fo munur, médayéw gom de, brab mébantug gom de, brab mébasanan gom de moso bé gaiwe séfule i Jesu Kristowe.  
\v 8 Fiyon fo ké énda énggito gom i Jesuse, féimu gom de. Atin fiyon fo ké énda gito gom de béleewe ni, unur gom de. Atin sabaf bé ni, moror gom fo toow atin énda i fiyo kébéréh de émfégétigan bé kédakél i kéoror gome de.  
\v 9 I funa kome toow de fo moror loo bé ni non kédanéy Tulusey de sala gom inok gédoté kom i umule magufusa sani ongot-ongoté kome sabaf bé kéunur gome. 
\p  
\v 10 I de sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne bé do gétah, féngganad ro fo toow i kéfukas i Tuluse bé étéwe. Atin nuret ro mélaw i fantage bé ni iray i Tuluse begom.  
\v 11 Toow fo féngganad ro ké ati kédiron i gaiwe mérigoy ni kéfukas i Tuluse brab ati kétuma nuwe de. Non fénémanduoy Rémogor Kristowe bero brab fénggétiga no bero bé férasayén i Kristowe, atin tidéw béno médayéw i Kristowe fo toow.  
\v 12 Atin i kéuret i de ni do sénarigoy Tuluse muret bé kébéréh ne, fénggésobutén bero bé i funa ruwe muret inok métabangan gom, békén bero. Non i kéuret ruwe fantag bé Kristowe, been i ni énggélingoo komén béleewe ni tidéw dob de témoro bé Fiyowe Uret. Atin i Rémogor i Tuluse, sani sénugue tidéw dob lawayo, fénémanduo noy de ni témoro. Atin fiyon foy de télaki, méuyot ro de ké gésobuto roy ni kéuret ro. 
\p  
\v 13 Mélaw fatut fébagéré tom i kéfégitung tome atin féfiyoné tom i kéfégitung tome. Atin fatut ongot-ongoté tom i de kéfiyonon gédoté tom dob gaiwe séfule i Jesu Kristowe.  
\v 14 Atin non betom i de nga i Tuluse, fatut odoro tom i de suguén. Atin fatut so diguré tom i de tete adat tom loo bé de rénigo tom bé do gétah amun énda séna gétiga tom i toowe kétoro.  
\v 15 Bé kéluhanay de rigoné tom fatut métintu tom, miring bé kétintuy Tuluse sani ménémilie betom.  
\v 16 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Fatut toow fo métintu gom non toowu fo métintu.” 
\p  
\v 17 Atin amuk démasal tom dob Tuluse, tawagé tom “Abay tom”, mélaw fatut basana tom fo toow i Tuluse bé lala tome méuyag dob duniyae ni. Non Beeney kémukume bé kéluhanay étéwe sabaf bé de rigoné ro, non énda i isu ramigoy Tuluse.  
\v 18 Gétiga kom ké atiy fénggébayade niray i Tuluse inok kédané noy de tete adat gom énggédot gom tidéw dob de katufua kom. Non i fénggéfukas ne betom énda loo no bé de bélowon taloo no do filak do fakay mébinasa.  
\v 19 Yamula Kristoy fénggéfukas ne betom. Beeney maake toow fo fiyo nati bili-bili fénléhu ténulak inok mékédan i de sala tom. Toow fo balilaga i ni kétulak.  
\v 20 Amun énda séna lénimbag i Tulusey duniyae ni, fénémilién i Kristowe inok mérigoy ni. Atin dob de ni énggéfuray do gai ménangéy i Kristowe dini inok fukasé no betom dob de sala tom.  
\v 21 Atin sabaf bé Kristowe, ménwaléy tom do munur bé Tuluse, sani téménébulee bé Kristowe brab ménfédayéwe de so. Atin mélaw Tulusey sarigo tome brab wén i inam tom bé kétébule i Tuluse betom moso. 
\p  
\v 22 Atin sabaf bé kéunur tome bé toowe kétoro, ménwaléy tom malinis dob adafay Tuluse atin ménwaléy tom tintu mégédaw bé de dumo tom munur bé Kristowe. Gido loo, fatut fo féégété tom i késégédaw tome.  
\v 23 Non ménumah tom man ségule inok waléy tom do nga i Tuluse sabaf bé kébéréh ne. I ni kébéréh i Tuluse énda mékédan no taman sa taman brab miray umul magufusa.  
\v 24 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I kéluhanay de kéilawan ségiléw ro bé de kéroon, non méuyag ro singkow saén. I kéfiyoy de kéilawan magad mékédan ségiléw bé de ulak i de kéroon magad mélaay brab mélawu.  
\v 25 Endob i kébéréh i Kadnane, énda mékédan no taman sa taman.” Atin i kébéréh i Kadnane, been i niy Fiyowe Uret nuretén dob begome. 
\c 2  
\p  
\v 1 Mélaw non ménumah tom man ségule, fatut tagaké tom i kéluhanay de tete rigoné tom. Katom témugi taloo no ubo-ubo saén i kéféngintulus tome, taloo no médaléw, taloo no féngirasé tom i de étéw.  
\v 2 Fatut iringé tom i de kloh nga do témutu séna, non betom i de étéw do ménumah man ségule. Fatut méuyot tom mégélingo bé fiyowe kébéréh i Tuluse ségiléw bé klohe nga térumén témutu. Amuk rigoné tom i ni, i kéunur tome waléy dakél ségiléw bé kééruk i klohe nga taman waléy tom do gétuwan bé kéunur tome.  
\v 3 Non énggédot tom i kégédaw i Tuluse betom. 
\p  
\v 4 Odor gom bé Kadnane Jesus sani méuyage taman sa taman. I Jesuse ségiléw bé batéwe nikaay de rémigo lawi. Endob fiyon fo ké ménika i de étéw de, fénémili i Tuluse fénggérigo no bé lawi ne non kénarang i Tuluse toow fo balilaga.  
\v 5 Atin i betome, méuyag tom so taman sa taman. Fatut modor tom bé Kristowe inok waléy tom so maak do batéw usaréy Tuluse fégérigo no bé maake lawién féngadafay de étéw de. Atin dob lawi ne ni, maak rigoné tom i galbék i fadi i Tuluse miray do tulak tayakuféy Tuluse. Atin i tulake iray tom, been i niy kéféngintulus tome. Atin i Jesu Kristowe, tabanga no betom méngintulus loo bé ni.  
\v 6 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Ménémiliu ségétéw waléy méguléw ségiléw bé toowe fo balilaga batéw. Non maak rémigowu lawi dob ingéde Sion, atin Beeney maake toow fo fiyo balilaga batéw fégérigo gu bé ni lawi. Atin i kéluhanay de munur dob Beene, énda gésénule ro bé késarig ruwe de.”  
\v 7 I ni méguléw, sani ni maak batéw, toow fo gulaané tom do munur de. Endob wén soy de étéw énda munur ro de. Atin énggétumana roy ni Ménsulat Kébéréh i Tuluse mano, “I batéwe nikaay de rémigo lawi, ménwaléy na fo toow balilaga.”  
\v 8 Atin wén soy ni Ménsulat Kébéréh i Tuluse mano, “Been i niy batéwe émfébangkud bé de étéw inok mélawu ro.” Atin i atag i ni, énggébangkud ro non énda ménunur ro bé kébéréh i Tuluse, non been i niy bénantak i Tuluse mérigo. 
\p  
\v 9 Endob i de betom, betom i de étéw fénémili i Tuluse. Betomey de fadi i Datue Kristo. Betomey de étéw i Tuluse. Been i méguléwe betom. Betomey de étéw fénémili i Tuluse inok muret tom fantag bé de fiyo rigonéy Tuluse. Sénéngkat i Tuluse betom tidéw dob délémone mangéy dob kaane géfékaya toow fo fiyo.  
\v 10 Non bé do gétah, békén tom do étéw i Tuluse, éndob béleewe ni ménwaléy tom do étéwén. Bé do gétah, énda gétiga tom i fantage bé kégédaw i Tuluse, éndob béleewe ni énggédot tom fo toow i gédaw ne. 
\p  
\v 11 Do gulaané ku do dumo gu, i duniyae ni békén tintu ingéd tom. Maak do iloh-iloh tom saén dini. Mélaw ongoté ku dob begome, kagom modor bé de tete kétayay de lowoh gom. I de ni do tete kétayay de lowoh tom maak sétiboh bé de rémogor tom méuyot modor dob Tuluse.  
\v 12 Fatut toow fo métintuy de adat gom inok fiyon i de békén méngintulus do étéw gito ro. Atin amuk téboé ro begom, i toowe, gétiga ro toow fo métintuy de adat gom. Atin mélaw gédayéwo roy Tuluse dob gaiy kégumah ne dini. 
\p  
\v 13 Fatut odoro tom i de sugu i de gémamak kukuman fiyon i toowe fo gérotor méguléw. Fatut rigoné tom i ni non been i niy kétayay Kadnane.  
\v 14 Fatut so odoro tom i de sugu i de gobernador. Non i toowe fo gérotor méguléw i sémugue bero inok kukumé roy de rémigo tete atin inok dayéwé roy de rémigo fiyo.  
\v 15 Non méuyot i Tuluse de ké féantésén i de dufang do étéw témbo betom, sani de émbéréh énda i lantékén. Non amuk gito roy de métintu rigoné tom, témérén ro démowoy betom.  
\v 16 Ménfukas tom dob kéodore bé kitabe tidéw dob Moisese. Mélaw fakay gérigono tom i kétaya tome. Gido loo, katom usarén i kéfukas tome fégéséliyah tom rémigo tete. Yamula fatut odoro tom i kétayay Tuluse non betom i de sugu-sugué no.  
\v 17 Atin fatut fégadata tom i kéluhanay étéwe. Atin fatut mégédaw tom bé kéluhanay de dumo tom munur bé Jesuse. Fatut féngadafé tom i Tuluse. Atin fatut fégadata tom soy toowe fo méguléw. 
\p  
\v 18 I begome do sugu-suguén, fatut odoro kom i de sugu i de amu gom, atin fatut fo fégadata kom bero toow. Atin békén saén dob de fiyo amu gom mégédaw begom. Yamula fégadata kom i kéluhanay de amu gom, fiyon fo ké dusa ro.  
\v 19 Non féfiyonéy Tulusey kéluhanay de étéw témingkél bé kédusawe bero fiyon fo ké énda i rénigo ro tete, amuk témingkél ro sabaf bé késarig ruwe bé Tuluse.  
\v 20 Endob amuk rémigo gom tete, fiyon fo ké tingkélo kom i de amu gom ké dusané ro begom sabaf bé kérigo gome tete, énda so médait gom gégédot bé barase. Endob amuk fédayaé kom bero ké dusané ro begom fiyon fo ké énda i rénigo gom tete, féfiyonéy Tuluse begom.  
\v 21 I Kristowe féndayaén soy kédusay de étéw de inok kédané noy de sala tom. Atin fatut iringé tom. Non i funay Tuluse ménféunur betom inok iringé tom i Kristowe.  
\v 22 Non énda i sala rénigo Kristowe, atin énda soy sébaan tugi bénréhén.  
\v 23 Atin amun fénéngiras i de étéw i Kristowe, énda séménulién méngiras. Amun fénrasay ro, énda fénémulaén bero. Yamula sénarigén saén dob Tuluse, sani métintuwe kémukum.  
\v 24 Ménkukum i Kristowe dob kruse noboén i de sala tom, inok tagaké tom i de tete rigoné tom atin inok gérigo tom métintu. Mélaw ménwaléy tom métintu sabaf bé kékukume bé Kristowe.  
\v 25 Bé do gétah, ségiléw tom bé de méntadin do bili-bili. Atin i Kadnane Jesus, ségiléw bé témalimae bé de bili-bili. Maak sénlédén betom atin amun énggito no betom, nuwitén betom mule mangéy dob Beene, sani magifate betom. 
\c 3  
\p  
\v 1 Atin i de begom so do libun do bawagan, fatut odoro kom i de sugu i de bawag gom inok amuk wén sénay do énda munur bero bé kébéréh i Tuluse, waléy ro géunur sabaf bé fiyowe adat gom. Enda kailanga kom ureton bero,  
\v 2 non gito roy fiyowe adat gom brab kéféngintulus gome funa ro waléy munur.  
\v 3 Atin kagom saén féfiyonén i de falas gom loo bé de kéféfiyo gom bé de buk gom, taloo no de ono gom, taloo no de kégal gom.  
\v 4 Yamula fatut féfiyo gom i de kébéréh gom brab de rigoné kom inok métanék i de adat gom. Been i niy funay Tuluse mésuwat begom. Atin énda mérénég i métintuwe adat loo bé kérénég i fiyowe falas.  
\v 5 I de énggétah do fiyo libun séménarig ro dob Tuluse, fénfiyo roy de lowoh ro bé kéodor ruwe bé de sugu i de bawag ro.  
\v 6 Loo bé Sarahe, nodoro noy de sugu i bawag ne Abraham brab féndawétén “Amu”. Atin i de begom do libun béleewe ni, maak begom i de nga Sarah amuk iringé kom i de fiyo rénigo no brab énda mégilakén bé de udenén éntingayén. 
\p  
\v 7 Loo so bé begome do lagéy do bawagan, fatut talima gom i de bawag gom bé lala gome sétifon bero dob duniyae ni. Non gétiga kom i de karo lowoh toow na fo mélubay bé de katom de. Gido loo, ségiléw so bé betome, non nirayay Tuluse so bero bé umule magufusa. Mélaw fatut basana kom bero inok fégélingoéy Tulusey de kédasal gom. 
\p  
\v 8 Mélaw ay niy géfuraye béréhé ku begom. Fatut féwaléy gom sébaan i de itunga kom brab fésétima kom i de fédéw gom. Fatut ségédaw gom non maak do sétuwaréy gom. Atin fatut séuray gom na brab térifantad gom.  
\v 9 Atin amuk wén i réménigo tete dob begome, kagom sémuli rémigo tete dob berowe. Amuk wén i ménémula begom, kagom sémuli mémula. Yamula ongot gom dob Tuluse féfiyoné no bero. Non amun fénunurén begom, fénasad i Tuluse féfiyoné no begom.  
\v 10 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “I de étéw méuyot ro ké fiyoy de goho ro brab méuyot ro moror, fatut béréhé ro saén i fiyowe atin témérén ro témugi.  
\v 11 Fatut tagaké roy de tete do adat ro atin méganay ro rémigo bé fiyowe. Atin fatut rigoné roy kéluhanay gagané ruwe inok énda mékérit i de étéw de.  
\v 12 Non bantayay Kadnaney de métintu do étéw atin fégélingoé noy de kédasal ro. Endob diguré noy de rémigo tete.” 
\p  
\v 13 Amuk mégéror gom rémigo bé fiyowe, énda i gésug-sug begom.  
\v 14 Gido loo, amuk mérasay gom sabaf bé kétintuy de adat gom, fatut moror gom de. Kagom mégilak bé de kéilawan saén. Atin kagom émbuku.  
\v 15 Yamula, féngadaf gom i Kristowe dob de fédéw gom, atin unur gom Beeney Kadnane. Atin fatut démoyun gom témafay sénga tékélid inok amuk wén i ménginsaan begom fantag bé késarig gome bé Tuluse, gétiga kom i késumbulo kome bero.  
\v 16 Endob amuk sémumbul gom, fatut félanat gom i kébéréh gome atin basana kom i de étéw mégélingo. Atin sabaf bé begom i de kuyug Kristo, fatut fétintu gom i de adat gom inok énda waléy tete i de fédéw gom. Fatut rigo gom i ni inok amuk wén i émbéréh tete fantag bé begome, mémala ro mélaw.  
\v 17 Amuk kétayay Tuluse ké mérasay gom sabaf bé de fiyo rigoné kom, fakay so. Békén saén mérasay gom sabaf bé de tete rigoné kom.  
\v 18 Non i Kristowe ménléhu inok fukasé no betom. Ménléhu ségule saén inok mékédan i de sala tom. Métintuy Kristowe, éndob ménléhu génantino no betom do tete étéw inok féwaléyé no betom do étéw i Tuluse. Fénléhu roy lowoh Jesuse, éndob énda énggéféléhuo roy Rémogor ne.  
\v 19 Atin non méuyag sénay Rémogor ne, ménangéy dob de rémogor do ménférisu atin nureto no bero.  
\v 20 Been i de niy de rémogor i de énggétah do étéw énda ménodor ro bé Tuluse bé gaiwe téningkélo no bero bé de tete rigoné ro bé lala Noehe rémigo bé dakéle barko. Tidéw béno, waléw gétéw saén i éndae ménléné non énggéahur ro dob barkowe. Mélaw ténabangay Tuluse bero inok énda ménléné ro dob wayégo no.  
\v 21 Atin i wayége ni, maak anlung i wayége fégébautis betom funa tom méfukas dob de sala tom. I atag i kébautise ni, békén kéurah bé lowohe inok mékédan i luwéde. Yamula been i niy kéongot tome bé Tuluse bé kédané noy de sala tom inok malinis i de fédéw tom. Fakay i ni sabaf bé kétébule Jesu Kristowe.  
\v 22 Atin ménule i Jesuse mangéy dob lawayo inok diyo dob kuwonoy Tuluse, sani gonone toow fo basanan, atin méguléw bé kéluhanay de télaki brab kéluhanay de étéw do barakatan diyo brab de wén atura ro. 
\c 4  
\p  
\v 1 Gétiga tom, amun dini sénay Kristowe dob duniyae ni, ménrasay bé kékédawéta nuwe. Mélaw fatut tom témafay bé kéférasay i de étéw so betom. Non i de étéw do mérasay éndaén méuyot ro mésala.  
\v 2 Mélaw, tidéw béni, taman méuyag gom séna dob duniyae ni, fatut odoro kom saén i kétayay Tuluse atin kagomén odoron i de tete kétayay de lowoh gom.  
\v 3 Non bé gétahe, ménrugayén i kétete i de adat gom ségiléw bé de tete rigonéy de békén méngintulus. Non toow fo mékérésik i de rénigo gom, brab tete i de kétayay de lowoh gom, brab ménolon gom, brab mékémala-malay de rénigo gom dob de mékéolon do karagiyaa kom, brab fénéngadaf gom i de kéninontow funay Tuluse mérume.  
\v 4 Endob béleewe ni, ménggaif i de énda méngintulus non éndaén mamung gom bé de toow fo tete do mékérésik rigoné ro. Atin mélaw féngirasé ro begom.  
\v 5 Endob fétindégéy Tulusey séngae étéw dob adafa nuwe inok ureté roy kéluhanay de rénigo ro. Non i Tuluse, Been i kémukume bé de méuyag étéw brab de ménléhuén. Atin tafayén kémukum béni.  
\v 6 I de étéw do ménléhuén, mén-uret soy Fiyowe Uret dob berowe, inok fiyon fo ké ménkukum ro bé kéléhu ruwe ségiléw bé kéluhanay de kéilawan, géunur ro so, atin méuyag mélaw i rémogor ruwe ségiléw bé kéuyag i Tuluse. 
\p  
\v 7 Gédétén i tamfaday duniyae. Mélaw fatut féfiyo gom i kéfégitung gome fo toow inok fiyoy kédasal gome.  
\v 8 Atin ay niy toowe fo mélaga féginau gu begom: Ségédaw gom fo toow. Non amuk ségédaw tom, magad saén i kéfésagada tome bé de énggésala dob betome.  
\v 9 Atin fatut moror gom sétayakuf dob de lawi gom.  
\v 10 Atin i kéluhana kome, fatut usar gom i de kéfurungon niray i Tuluse begom. Fatut usar gom fégétabang gom bé de dumo gom munur. Non i funay Tuluse de méniray dob begome inok gétabanga kom i de ségiyo.  
\v 11 Atin i de begom do muret, fatut uret gom i kébéréh i Tuluse. Atin i de begom do témabang, fatut usar gom i bagére niray i Tuluse begom inok démoyun médayéw i Tuluse de fénagéw dob Jesu Kristowe sabaf bé de tabang rigoné kom. Been damén i médayéwe brab méguléwe taman sa taman. Amen! 
\p  
\v 12 Do gulaané ku do dumo gu, kagom mégaif sabaf bé ni toow fo démawét téméngkad begom béleewe ni. Non been i niy kailangane mérigo dob betome kéluhanan do munur bé Jesuse.  
\v 13 Kagom mégaif de, yamula oror gom de non gétukidon gom bé kérasay Kristowe. Oror gom inok toow fo moror gom bé gaiwe séfule brab médayéw moso.  
\v 14 Oror gom amuk wén i méngiras begom sabaf do begom i de kuyug Kristo. Non amuk mérigoy ni, gétiga kom fénémanduoy barakatane Rémogor begom, sani Rémogor i Tuluse.  
\v 15 Enda damén mérigo no ké wén i mérasay begom sabaf bé de tete rigoné no loo bé méméléhue étéw, taloo no ménakaw, taloo no rémigo bé de ségiyo tete rigonén, taloo no furaya fédéwén i rigonéy de dumo no.  
\v 16 Endob amuk mérasay gom sabaf bé kéunur gome bé Kristowe, kagom mémala de. Yamula fatut fésalamat gom dob Tuluse sabaf féndawét gom do munur bé Kristowe. 
\p  
\v 17 Enggumahén i gaiwe méganayén kémukum i Tuluse. Atin kukumé noy de kaan do étéw sani de betom. Atin amuk betom do étéwén i sunguwe kukumé no, toow na fo gétimal i géfuraye kékukumén bé de étéw énda munur ro bé Fiyowe Uret tidéw dob Beene.  
\v 18 Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Amuk mérégén i kéfukase bé de métintu do étéw dob de sala ro, ati keey i mérigowe dob de tete étéw énda méngintulus ro?”  
\v 19 Mélaw amuk mérasay gom sabaf been i niy kétayay Tuluse, sarig gom fo toow bé Tuluse, sani mésarigone léménimbag begom, atin rigo gom saén i fiyowe. 
\c 5  
\p  
\v 1 I de begom do odoroy de munur, wén i ongoté kuwe dob begome, non i begéne ségétéw so odoron. Enggito guy kérasay Kristowe, atin médayéwu so séréngan de dob gaiwe séfule moso.  
\v 2 Mélaw, ongoté ku dob begome, toow gom fo talima i de kuyug Jesus sénarig i Tuluse begom. Begom i de maak do témalima bé de bili-biliy Tuluse. Fatut méuyot gom témalima bero non méuyot gom modor bé kétayay Tuluse. Kagom rigonén de ké maak méfégés gom de saén. Yamula rigo gom i galbék gome tidéw fo dob kéfiyoy fédéw gome. Enda fiyo no ké been i sahud gomey funa kome rémigo bé ni galbék.  
\v 3 Kagom féguléwon i de ni do munur sénarigén dob begome. Yamula fanangguwit gom bero inok iringé roy adat gome.  
\v 4 Atin mélaw, amuk séfule i Kristowe, sani maake gérotor témalima bé de bili-biliy Tuluse, gédoté kom i toowe fo fiyo baras gom énda mékédano taman sa taman. 
\p  
\v 5 Atin loo so bé ni, i begome do ménguwéd séna, fatut odoro kom i de sugu i de lukés. Atin fatut térifantad gom kéluhanan, inok gésétabang gom. Non wén i Ménsulate Kébéréh i Tuluse mano, “Sébanil i Tuluse bé de félangka-langka do étéw, éndob mégédaw bé de térifantad.”  
\v 6 Mélaw fatut térifantad gom dob adafay barakatane Tulus inok Beeney émfégérotore begom dob gaiwe kétaya no.  
\v 7 Atin kagom émbuku, yamula sarig gom i kéluhanay de bukué kom dob Tuluse, non fagifaté no begom. 
\p  
\v 8 Atin ingat gom brab féfiyo gom i de kéfégitung gom. Non i Satanase, sani sébanile betom, démoyun sémugud ségiléw bé mérayare binatang sélédé noy ati géafasa nuwe betom inok amaé no.  
\v 9 Fatut féégét gom i de kéunur gom inok géatuho kom i Satanase. Non gétiga kom i de dumo tom munur bé Kristowe do bati dob de séségiyo-giyo ingéd dob duniyae ni, fénrasayén so bero ségiléw bé begome.  
\v 10 Endob amuk mérasay gom singkow, féégétéy Tulusey kéunur gome dob Beene. Atin fébagéré noy de fédéw gom brab tabanga no begom bé kéluhanay de kailanga kom. I kéluhanay tabange begom, tidéw dob Beene non mégédaw fo betom. Beeney émféunure betom bé Kristowe inok gédoté tom i umule magufusa. Bé no gai, séréngan tom moso médayéw bé Jesuse.  
\v 11 Médayéw i Kadnane taman sa taman. Amen! 
\p  
\v 12 Silbanoy téménabangane begén séménulat bé ni foko sulat mangéy dob begome. Beeney maake gésarigo ku tuwaréy gu sabaf bé Kristowe. I funa kuwe séménulat dob begome inok méégét i kéunur gome. Atin méuyotu de so émfégétigan begom bé toow i kétoro guwe fantag bé kégédaw i Tuluse. Mélaw kagom térénon i témayakufe de. 
\p  
\v 13 I de munur bati dob Babilonia ségifaé ro begom. Fénémili i Tuluse so bero ségiléw bé begome. Atin i Markose ségifaé no so begom. Been i maake nga gu.  
\v 14 Fatut fégito gom i késégédaw gome ké séségifa gom. 
\p I Tuluse irayén damén dob begome kéluhanan do munur bé Kristowey métanéke fédéw. 
\m \sig Pedro \sig*