\id LUK - Terena NT -Brazil 2011 (DBL -2013) 
\h Lúka 
\toc1 Yútoe Lúka koyúhoti koeku Jesus 
\toc2 Lúka 
\toc3 Lk 
\mt1 YÚTOE LÚKA 
\mt2 koyúhoti koeku Jesus 
\ip Lúka koéha yutoxoâti ra koyuhópeti. Énomonemaka yutoxôa ne koyúhope Átu. Xoko Kolósensi 4.4 vínixea itúkeovo ndútu neko Lúka. Enepone po'ínuhiko yutóxoti koeku Jesus, enepone Máteu, Márku yoko Xuâum, aínovo jûdeu. Poéhane Lúka ako itukápu jûdeu xapákuke. Teófilu koéha ne hóyeno pahúkinoake Lúka ne yútoe. Hainámaka jûdeu nê'e. 
\ip Yane yútoe, koyúhoa Lúka koêku ne Jesus ukeâti inâ apê yara kúveu mêum tukú koeti pihopóne vanúkeke. Kene ya Átu, yutóxoa ítone itúkea neko ápostulunahiko Jesus vo'ókuke ne xunako Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyokehiko, ike pihópine Jesus ya vanúkeke. 
\ip Enepone Máteu yoko Lúka, aínovo yutoxínoveati îha ne oxúnoekene Jesus xoko turi yútoe. Yane yútoe Máteu, hane koúkeovo xoko Yûse, há'axeovoke Jesus yonópoti tukú koeti xoko Âbraum, koati turi jûdeu, exókoveati yanê'e motókeyea itúkeovo natina jûdeu ne Jesus. Ene itúkinovo tukú koeti xoko Âbraum ne iha oxúnoekene Jesus ya yútoe Máteu. Kene Lúka, xoko iyénoxapa Mâriya, enepone eno Jesus koúkea éxokovea iha oxúnoekene Jesus tukú koeti xoko Âdaum, enepone inúxoti xâne yara kúveu mêum. Itúkinovo xoko Âdaum koúkea Lúka ne yútoe, koati exókoviti itúkeovo uhá koeti xâne yara kúveu mêum simíno ne Jesus koíteova, kene haina pohúneti jûdeuhiko. Énomonemaka so'ixóvoxo, íhaxopinovake Jesus ne íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne. 
\ip So'íxinoveamaka Lúka yara yútoe kóseanayea Jesus ne xâne ka'aríneti, koane xâne kixeóvovoti ákoti itúkokonoke, koane xâne ákoti apeínoati, koánemaka xâne puvonéti kuteâti neko koperáxinotihiko nâti, yoko xâne íhae Samâriya, koane xâne pahukóvoti, yoko senóhiko. 
\c 1  
\p  
\v 1 Enóne xâne itúkoti xunáko kókoyuse kíxea yutóxea koêku ra koekútihiko kousókovotine xapákuke ûti yaneko káxehiko pihotíne.  
\v 2 Enepone yútoehiko, hane koyúhoinovi, noíxone ne xanéhiko noixoâti ra koekútihiko ukeâti inâ turixóvo, enepohikone koyuhoâtimaka ra emo'u Vúnae.  
\v 3 Ngoánemaka, íninjoa unáko yundóxinopea ra koekúti Teofilú, iti hána'iti teyonéti xapákuke ûti. Yoko enóne ngóxuna'ixeovo ombósikea uha-uhá ngíxea énjea koêku ra koekútihiko ukeátine inâ turixóvo, koane kókoyuse ngíxoa yundóxinopea ukeâti tûri tukú koeti hunókoku,  
\v 4 maka yéxaneoxo itúkeovo koati kaná'uti ne ihíkauvoti íhikexokonoke. 
\s1 Koêku Nzakâriya yoko Izâbe 
\p  
\v 5 Yaneko káxehiko itukóvoiko nâti ne Êrodi ya poké'exa Njúdeya, ápe hóyeno koéhati Nzakâriya. Enepone hóyeno, sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke itukóvoye. Yoko ápe iháxakokuhiko ne sasedóti, vo'oku ahe'ó ahe'o kíxeokoko ítukeke. Enepone iháxakoku Nzakâriya, xoko ítuke Âmbiya óvo. Izâbe koéha yêno neko Nzakâriya. Yoko iyénoxapamaka sasedóti neko yêno.  
\v 6 Koati ponóvoti kixoku itúkeovohiko nonékuke Itukó'oviti neko pi'âti. Koati itukoâtihiko heú koêti ne yutoxóvoti Ponóvotike Kixovókuti yútoe Muîse, koane heú koêti ne páhoenovi Itukó'oviti vitúkea,  
\v 7 itea ako ápahuina xe'éxa. Akó'oti okoxé'exa neko Izâbe. Yoko koati yekotíxotinehikomaka neko pi'âti. 
\s1 Inâ koyuhóvo ipúhikeamo Xuaum Mbátita 
\p  
\v 8 Po'íke káxe, ixómoti ko'itúke sasá'iti ítuke Itukó'oviti ne Nzakâriya, vo'oku símeovone kaxena ko'ítukepe. Yoko kuríkohiko ne sasedóti inúxotike,  
\v 9 kuteâti kíxoakuhiko itúkea motovâti éxea itukóvotiye xapákuke urúkovatimo ne sasá'iti iháxakoku kúveu ne hána'iti imokóvokuti, enepone témpulu, itúkoponea ne itukétiya. Yoko xoko Nzakâriya iríkovo ne kûrehiko kutí'inoke urúkovati oró'okoponea ne ísensu kixonéti, ikó'iparaxoke Itukó'oviti, enepone êno úheti ihópune oro'ókokono.  
\v 10 Kene ne xanéhiko, ôvane meúkeke itúkotihiko orásaum koêku oró'okea ísensu ne Nzakâriya.  
\v 11 Yane apé kó'inoane ánju, ovoxe Itukó'oviti ukeâti vanúke. Xe'ó kó'iyeane éxopeke oró'okovoku ikó'iparaxokonoke Itukó'oviti.  
\v 12 Noixoâne Nzakâriya, kónoko'i. Yupihovó koe píkea.  
\v 13 Yane hara kíxoa ánju: 
\p —Hako píke Nzakariyá, vo'oku kámoane Itukó'oviti ne yorásauna. Apêtimo xi'íxa, hóyeno kalivôno, xoko yîno Izâbe. Xuâum íheximo.  
\v 14 Hána'itimo elókeko yokóvo, koane hána'itimo úhepeko iséneu vo'ókuke. Enómakamo xâne elokeâti okóvo ipuhíkane.  
\v 15 Koati hána'itimo teyonéti ítukeke Vúnae. Ákomo énapu víyum koane koêkuti kó'iyeovoku ekâti, epó'oxo ukeátinemo okóvoike êno, xúnatimo ne Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyoke.  
\v 16 Koane enómo xâne xapákuke íhae Izarâe ponopóvoti hókea Itukó'oviti, Únae, vo'ókuke nê'e.  
\v 17 Énomonemo inuxíno Vúnae, koane xúnatimo ne Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyoke kuteâti koêku xoko Îliya, eneponeko koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke. Énomone kutí'inomo ponopóvoti kixoku hókea Itukó'oviti ne xanéhiko kó'oyene, kuteâti koêku póneovo hókea oxúnoekene mekúke. Énomonemakamo kutí'ino koyúseopoti kixoku itúkeovo ne xâne ákotihiko itukâ ne páhoenovi Itukó'oviti vitúkea, koane hokopâtimo ne xêne hókone xanéhiko ponóvoti isóneu. Yanê'e, usó koyêtimo ne xanéhiko kutípea emo'u Vúnae simané'e xapákuke —kíxoane ánju. 
\p  
\v 18 Ina kixôa Nzakâriya: 
\p —Namo ngíxoaye énjea itúkeovo kaná'uti? Vo'oku yéngotixone, koane yupíhovonemaka hóvenoxea ne múnjone —koéne. 
\p  
\v 19 Ina kixôa ánju: 
\p —Undi Ngabiríye, undi ovóheixoti xoko Itukó'oviti nguxó'ixeati koêkuti kovóxenuku. Énomone pahukónu yúnzo'ixoponeopi koane ngoyúhopoinopea ra únati eyekoûti.  
\v 20 Itea vo'oku ákoyea yakútipoa ra yûnzo, ukeátine kó'oyene, ákonemo ite keyúhoyi. Ákonemo ipúhika yemó'u tukú koetímo yaneko káxe kausákapune ra koekúti ngixínopike. Yoko kousókovotimo simapúne koati kaxéna —kíxoane ánju neko Nzakâriya. 
\p  
\v 21 Yoko kohíxopovane xanéhiko ne Nzakâriya koane iyúpaxeovahiko yupíheovo xu'íkeneyea kúveuke ne sasá'iti óvoku Itukó'oviti.  
\v 22 Ipuhíkopone, ákone ita koyúhoyea. Yane exó kíxoane xanéhiko ápeyea noíxone ukeâti xoko Itukó'oviti kúveuke neko sasá'iti iháxakoku témpulu. Vô'u veínoane Nzakâriya éxokea ne xanéhiko âha koyúhoyea koêku ákoyea ita koyúhoyea. 
\p  
\v 23 Evesékone kaxéna ne Nzakâriya itúkea ítuke nonékuke Itukó'oviti, pihópone óvokuke.  
\v 24 Ehane íhaiko ne Izâbe, yêno. Kúveu singu koeti kohê, ôvoheixoane Izâbe óvokuke, ákone ipúhika. Hara kôe: 
\p  
\v 25 —Koati hána'iti seánakonu Vúnae. Kó'oyene, ákonemo noixó ínjakana —koéne. 
\s1 Koêku etó'okoa ánju ne Mâriya itúkeovomo eno Jesus 
\p  
\v 26 Sei koené'e kóhea ne Izâbe íhaikea, pahúkopamaka Itukó'oviti ne ovóxe íhae vanúke, enepone Ngabiríye. Pahúkoa ya pitivóko koéhati Nazâre ya poké'exa Ngalíleya.  
\v 27 Xoko inámatiko ârunoe âvoti oko'íma pahúkokono. Yoko hoénaxoane hóyeno koéhati Yûse itúkeovomo yêno neko ârunoe. Enepone Yûse, koati ámoripono Ndávi, enepone hána'iti nâti mekúke. Mâriya koéha neko ârunoe yenómo.  
\v 28 Urúkovane ánju neko ovokúti xoko óvoheixoku ne Mâriya, hara kíxoa: 
\p —Aéloke yokóvo. Koati únati kêku. Anéye ne Vúnae xikóyoke —kíxoane. 
\p  
\v 29 Itea koyó'i ne Mâriya kameáne yûho. Akó'oti exína isóneu kixínoakeneye ánju emó'uinoa. Yane opósikoane ya isóneuke kixó'ekone neko yûho.  
\v 30 Ina kixôa ánju: 
\p —Hako píke Mariyá. Koati únati isóneunopi Itukó'oviti.  
\v 31 Iheíkotimo, koane kexe'éxatimo hóyeno kalivôno. Jesus íheximo.  
\v 32 Koati hána'itimo teyonéti nê'e. Iháxeokonotimo Xe'éxa ne koati Payásoti ya uhá koêti. Porexoâtimo Vúnae Itukó'oviti itúkeovo koati hána'iti nâti kuteâti koêku Ndávi, enepone oxú'ikene.  
\v 33 Ákomo hunókoku itúkeovo natina amósenopono Njáko. Koati ákotimo hunókoku natíxea —kíxoane ánju ne Mâriya. 
\p  
\v 34 Ina kixôa Mâriya: 
\p —Namo kixó'oye ngoêku? Undí'iko ârunoe, avo yúho'ixeonuku hóyeno —kíxoane. 
\p  
\v 35 Ina kixôa ánju: 
\p —Evesékotimo ne Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xikóyoke. Koati xúnatimo xikóyoke xunáko ne Vúnae, enepone koati Payásoti ya uhá koêti. Énomonemo porexópi kexé'exayi, kutí'inokemo iháxokonoti Xe'exa Itukó'oviti ne sasá'iti kalivôno ipuhíkotimo.  
\v 36 Kene enepone iyíno, Izâbe, apêtimakamo xe'éxa koêku hóvenoxeane, hóyenomo kalivôno. Sei koene kóhea yoko koyúhokono ákoyea okóxe'exa.  
\v 37 Kó'inokeneye, vo'oku ako koekúti ákoti itâ itúkea ne Itukó'oviti yane uhá koeti yûho itúkeamo —kíxoane. 
\p  
\v 38 Ina kixôa Mâriya: 
\p —Usó ngóye, koêkuti isóneunonu Itukó'oviti. Kaúsakapunemo njokóyoke kuteâti ra yihó'inonu —kíxoane. 
\p Yane pihópeane neko ánju. 
\s1 Xo'opêpoinoa Mâriya ne Izâbe 
\p  
\v 39 Yaneko káxehiko, koúsokovo ne Mâriya. Éhakovo píhea ya pitivóko ovoti xapa mopôi poké'exake Njúdeya.  
\v 40 Simoné'eya, ûrukovone óvokuke Nzakâriya koane yúhoikea Izâbe.  
\v 41 Ehá'axo kámoa Izâbe ne emo'u Mâriya yuhoíkoane, ehévokovo ne kalivôno okóvoike Izâbe. Koati xúnati ne Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xoko Izâbe  
\v 42 ina kohonóko emó'u koyúhoyea. Hara kôe: 
\p —Koati yupihóvoti unako kêku ya uhá koeti po'ínuhiko sêno. Koánemakamo ne xi'íxa, koati únatimo koêku ya uhá koeti po'ínuhiko kalivôno.  
\v 43 Ako omóndokea síminu, iti eno Únaem.  
\v 44 Vo'oku ehá'axo ngámoa ne yemó'u yihoíkonumeku, ehévokovo ne kalivôno ongóvoike, yupihóvoti elókeyea okóvo.  
\v 45 Koati únati kêku, iti kutipoâti ne yuhó'inopi Vúnae vo'oku kousókovotinemo ne yuhó'inopi —kíxoane Izâbe. 
\s1 Akene Mâriya 
\p  
\v 46 Ina kôe ne Mâriya: 
\p —Koati yupihóvoti ngahána'ikea ra Itukó'oviti, Únaem.  
\v 47 Koâti hána'iti elókeko ongóvo vo'oku Itukó'oviti, enepone Koitóvonuti,  
\v 48 vo'oku puyákeovonu okóvo, undi kixeóvovoti ovóxe. Ukeátine kó'oyene, inixoâtinemo uhá koeti xâne itúkeovo koati únati ngoêku,  
\v 49 vo'oku koati hána'iti ítukeinonu Itukó'oviti, enepone Xúnati ya uhá koêti. Koati sasá'iti ne îha.  
\v 50 Ako hunókoku seánakoa ne uhá koeti teyoâti. Enepone seánako, anêkomaka oúkeke xe'éxaxapa yoko ámoripono xâne kutipoâti.  
\v 51 Koútata'ixoa Itukó'oviti ne hána'iti xunáko. Íkorokoa ne inixópovoti itúkeovo payásoti, ixané kixópa ne âha itúkea.  
\v 52 Íkorokoamaka ne payásotihiko yane itúkeovo hána'iti pahúkoti. Hane kapáyasokopo xâne ákoti xunáko koane ákoti apayáso.  
\v 53 Poréxopamaka êno únatinoe koekúti ne xâne kutí koeti épeu hímakati. Kene ne iríku, veyópea apeínoati.  
\v 54 Huvó'oxovi, uti íhae Izarâe, uti ovóxe, kuteâtimaka yuhó'ino voxúnoekene itúkeamo ya seánakovike.  
\v 55 Énomone neko yuhôti ákotinemo uké'eyeaku, yuhó'ino Âbraum koánemaka ne uhá koeti ámoripono. Énomone itúko ne Itukó'oviti kuteâti yuhó'ino voxúnoekene mekúke —koéne ne Mâriya. 
\p  
\v 56 Yoko mopó'a kohê ovóponoa Mâriya xoko Izâbe. Yane pihópone óvokuke. 
\s1 Koêku Xuaum Mbátita inâ ipuhíko 
\p  
\v 57 Simovóne kaxena ipúhikope xe'éxa ne Izâbe, hóyeno kalivôno koxé'exa.  
\v 58 Enepone múxonehiko evo Izâbe oveâti xêrerekuke óvoku, koánemaka ne iyénoxapa, eyékoxoane koêku ne hána'iti seánakoa Vúnae, koane huvó'oxoponeahiko ya hána'iti elókeko okóvo.  
\v 59 Oitú koené'e kaxéna ne kalivôno, sirkunsidá kíxoanehiko. Yoko kahá'ane xanéhiko íhaxopea iha há'a,  
\v 60 itea hara kíxoahiko êno ne kalivôno: 
\p —Ákomo kalíhuina koéhapea iha há'a râ'a. Xuâum koéhamo —kíxoane. 
\p  
\v 61 Ina kixokóno: 
\p —Itea ako ápahuina iyíno koehâti ne ihâe —kixókonone. 
\p  
\v 62 Ina epemó'ikeahiko há'a ahá'inoa koéhayea ne kalivôno. Vô'u veínoahiko épemo'ikea.  
\v 63 Yane épemone kali tâpoa ne Nzakâriya, yutóxoku. Hara koe yútoe: “Xuâum koéha râ'a” koéne. Yoko heú koe xâne iyúpaxeova neko koekúti.  
\v 64 Ehá'axo yutóxoa Nzakâriya, koyúhopone, ákone itopeâti nêne. Koyúhopone koane iháyu'ikopea Itukó'oviti.  
\v 65 Yupihovó koéhiko píkea heú koêti neko xâne ko'óvokutihiko xêrerekuke óvoku. Koane tumúne yóno itóhineyea neko koekúti xapákuke ne ko'óvokuti ovâti neko poké'e xapa mopôi ya Njúdeya.  
\v 66 Êno itúkinoa isóneu uhá koeti xâne kamoâti, koane kó'iyeahiko: 
\p —Kutímeamo itúkovo ra kalivôno apayá'inane? —koéhiko. 
\p Yoko koati apêti xunako Vúnae xokóyoke ne kalivôno. 
\s1 Ihayú'iko Itukó'oviti ne Nzakâriya 
\p  
\v 67 Enepone Nzakâriya, há'a ne kalivôno, koati xúnati Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyoke. Yane turíxovone koyúhoyea koekúti âvoti simâpu kaxéna. Hara kôe: 
\p  
\v 68 —Viháyu'ika ne Vúnae Itukó'oviti, kuvóvone íhae Izarâe, vo'oku simóne huvó'oxoponeovi, uti xanéna, koane veyópeovi ya vóvoheixea opékuke xunako vanáne.  
\v 69 Pahúkinovine koati xúnati Koitóvoviti ukeâti xapa amósenopono Ndávi, enepone ovoxe Itukó'oviti mekúke,  
\v 70 kuteâtimaka neko koati yuhôti, yuho Itukó'oviti mekúke pahúkeamo, enepo evékinovea xoko sasá'itihiko ovóxe koyuhópoinoati emó'u xapa xâne.  
\v 71 Kó'inokeneye motovâti koíteovovi ya vanánehiko, yoko ya xunáko ne uhá koeti puvo'óviti.  
\v 72 Koati koseánati ne voxúnoekene, koane puyákoponovamaka okóvo koúsokea neko sasá'iti yuhó'inoa mekúke.  
\v 73 Énomone neko koati yuhôti, yuhó'ino voxú'ikene Âbraum  
\v 74 víteovamo ne vanáne, koane hókeamo uti Itukó'oviti ákoti píkone ûti,  
\v 75 koêkumaka sasá'iyea yoko póneovo kixoku vitúkeovo nonékuke ya uhá koeti kaxena ûti yara kúveu mêum.  
\v 76 Kene îti kalivonó, ihéxikonotimo páhoe Itukó'oviti, enepone koati Payásoti ya uhá koêti, koyúhoinoa emó'u. Vo'oku itínemo inuxínoa ne Vúnae, mihi'ókinoatimo oxéne itúkea ítuke xapákuke xâne.  
\v 77 Yexókoatimo ne xanena ûti koíteovamo Itukó'oviti koane kotúyopinoa pahúnevo,  
\v 78 vo'oku koati yupihóvoti itúkeovo seánati ne Itukó'oviti. Énomone kutí'inoke isíminovitinemo hána'iti kouhápu'ikoviti íhae vanúke,  
\v 79 maka kaúhapu'ikanemo ne ovoti hahákutike, enepohikone kutí koeti ákau pevóti hoenáxovotine yonópeamo ipihóponovokutike, koane évekavinemaka xoko xêne óvoku unako koeku ûti ya ikéneke Itukó'oviti —koéne Nzakâriya. 
\p  
\v 80 Yoko tumúne yóno payá'iyea neko kalivôno koane ukóponea éxea Itukó'oviti. Ehane óvoheixo mêum ákoti apêti tukú koeti simovóne kaxena éxokeovo xanéhiko íhae Izarâe. 
\c 2  
\s1 Koêku inâ ipuhíko Jesus 
\r Mt 1.18-25 
\p  
\v 1 Yaneko káxehiko, ápe yûho neko koati payásoti nâti, enepone Seza Augústu, koyúhoti kónokea yutóxoponea îha ne uhá koeti xâne natíxokuke, motovâti kayúmakexeokono yé'akeye xâne apêti yaneko uhá koeti poké'e óvoku natíxea.  
\v 2 Yaneko inúxoti yutóxopono îha ne xanéhiko, Sîreniu itukóvo ngovenâdo ya poké'exa Sîrea.  
\v 3 Uhá koêti neko xanéhiko, kónoko yutóxoponea îha xoko pitivóko koati úkeaku oxúnoekene. 
\p  
\v 4 Yane pihónemaka Yûse ukeâti Nazâre, pitivóko ya poké'exa Ngalíleya. Hane yóno Mbélem, pitivóko ya Njúdeya, enepone pítivokona Ndávi, nâti mekúke. Yonínoake Yûse vo'oku itúkeovo ámoripono Ndávi.  
\v 5 Pîho yutóxoponea îha koánemaka iha Mâriya, yêno. Yoko ihaíkotine ne Mâriya.  
\v 6 Koêku óveahiko ya Mbélem, simóvone kaxena koxé'exayea.  
\v 7 Hóyeno kalivôno koxé'exa, koati inúxoti xe'éxa. Ina aupíxoa ya ipovóti, yane tunukú kíxoane kúveuke kúxu, vo'oku itúkeovo xoko níkaxokonoku hó'openo okóhiko. Akó'oti inîxa imókoku xoko ókoku yonôti vo'ókuke neko êno xâne yonôti yanekôyoke. \fig |src="CN01617b.tif" size="span" copy="© 1978 David C. Cook Publishing Co." ref="Lúka 2.7" \fig* 
\p  
\v 8 Yaneko mêum xe'ókuke neko pitivóko, ápe koyónotihiko su'ûso herú kixoti yóti kóyonoyea su'úsona.  
\v 9 Yaneko yóti, apé kó'inoanehiko ánju íhae vanúke, ovoxe Itukó'oviti. Koati êno uhé'ekoti uhapú'iti íhae xoko Itukó'oviti kouhápu'ikoatihiko neko koyónoti su'ûso. Êno píkeahiko vo'ókuke.  
\v 10 Ina kixôa ánju: 
\p —Hákonoe píke. Nzimínopike omínombinoe koati únati eyekoûti kutí'inoke apêtimo êno hána'iti elókeko okóvo ne uhá koeti xâne.  
\v 11 Kó'oyene ya pítivokonake Ndávi ipúhikinopinenoe ne Koítovoti. Énomone ne Mésiya, Yúnae.  
\v 12 Hanemo yéxi: Tokononé ketínoemo kalivôno aupí koyêti ipovóti, tunukú koyêti kúveuke kúxu —kíxoanehiko ánju. 
\p  
\v 13 Yane apé koéne xokóyoke neko ánju ákoti yumaxápu po'ínuhiko ánju íhae vanúke ihayú'ikoti Itukó'oviti. Hara koéhiko: 
\p  
\v 14 —Iháyu'ikakana ne Itukó'oviti yâkonoye vanúkeke. Kene yâye yara poké'e, itúkapu kásati omixóneti yoko úhepeti isoneûti apê xapákuke xâne kahá'ainoakehiko Itukó'oviti únati —koénehiko. 
\p  
\v 15 Úkeane pihopóhiko neko ánju vanúkeke. Ina kixokóko ne koyónotihiko su'ûso: 
\p —Hingá, pîha ûti ya Mbélem. Naíxapanavo ûti ne koekúti yuhó'inovi Vúnae.  
\v 16 Yane ehakovó koénehiko píhea. Ehane ínixopono Mâriya yoko Yûse, koánemaka ne kalivôno tunukú koyêti kúxuke.  
\v 17 Yane ina turixóvo koyúhopea kuteâti koêku yuhó'inoahiko ánju vo'ókuke ne kalivôno.  
\v 18 Uhá koeti eyekóxoati neko koekúti, iyúpaxeova yûho neko koyónoti su'ûso.  
\v 19 Kene Mâriya, uha-uhá kíxoa unákea isóneuke neko emo'úti, koane êno itúkinoa isóneu.  
\v 20 Ina pihôpo neko koyónotihiko su'ûso, ihayú'ikoti Itukó'oviti koane imokó'ikoati vo'oku uhá koêti neko noíxone yoko kámone. Yoko koati tokopóvoti uhá koêti neko yuhó'inoa ánju. 
\s1 Itukínokono îha ne Jesus 
\p  
\v 21 Itopónone oitu koeti káxe ike ipúhikine ne kalivôno, simóvone kaxena sirkunsidá kíxeokono. Yane itúkinokonomaka îha. Jesus íhaxeokono kuteâti íhaxeake ánju yanekôyoke tumúneke íhaikea Mâriya. 
\s1 Omokóno Jesus hána'itike imokóvokuti ya Njeruzálem 
\p  
\v 22 Yoko yanekôyoke, itóponone yé'akeye káxe nókone kúxea ne Mâriya yoko Yûse motovâti kasása'ikopeovo nonékuke Itukó'oviti ike ipúhikine xe'éxa, kuteâti páhoenoa yútoe Muîse itúkea. Yane ómahiko ne xe'éxa ya Njeruzálem, kuri'ókopati Vúnae  
\v 23 kuteâti koêku nókone itúkea vo'ókuke ne yutoéti ya Ponóvoti Kixovókuti emó'uke Vúnae, enepone koêti: “Uhá koeti xuvé'eti xe'exa xâne, konókoti kurí'okopeokono Vúnae” koêti.  
\v 24 Énomone pihínohiko ómea ikó'iparaxoke Itukó'oviti, kuteâti koêku páhoenoa Ponóvoti Kixovókuti emó'uke Itukó'oviti, enepone koyúhoti kónokea ómea pi'âti kirîu, áko'o itukovo pi'âti kálihunoe xe'exa kurûte. 
\s1 Akene Simêum 
\p  
\v 25 Yoko ápe hóyeno ya Njeruzálem koéhati Simêum. Koati ponóvoti neko hóyeno yoko teyotímaka Itukó'oviti, koane kuxoíxotimaka símea ne koitóvoti xâne íhae Izarâe. Koati apêtimaka xunako Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyoke.  
\v 26 Yoko éxokoane Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti âvoyeamo ivákapu koêku âvoyea naíxa ne Mésiya, enepone páhoe Vúnae Itukó'oviti koíteovo xâne.  
\v 27 Énomone yanekôyo, éxokoa Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti ne Simêum kónokea píhea yane hána'iti imokóvokuti. Koane pihóneya. Yoko koati yónokumaka ne há'a yoko eno Jesus omâti ne xe'éxa, itukóponoati kuteâti neko páhoenoa Ponóvoti Kixovókuti ya emó'uke Itukó'oviti.  
\v 28 Yaneko simoánehiko há'a yoko eno Jesus, simónemaka ne Simêum, ina namukôa neko kalivôno. Koeku nú'uxea, koane iháyu'ikea Itukó'oviti. Hara kôe: 
\p  
\v 29 —Kó'oyene Unaém, úhepetinemo inzóneu ivóngeovo vo'oku yéxokonoane ra kixínenuke yanekôyo.  
\v 30 Vo'oku noínjoane ya ungéku ra péhoe yara kúveu mêum koíteovo xâne.  
\v 31 Keúsokoane ne koekúti nonékuke uhá koeti xâne.  
\v 32 Enepora kalivôno, kouhápu'ikinotimo po'ínuhiko xâne ákoti itukapu jûdeu, kutí'inokemo imihé'okoti isóneu. Kene ûti, uti xenéna, enómo ihayú'ikoviti vo'ókuke —koéne neko Simêum. 
\p  
\v 33 Enepone há'a yoko êno ne Jesus, yupíhova iyúpaxeova neko yuho Simêum vo'ókuke ne xe'éxa.  
\v 34 Ina epemínoahiko Simêum unako koêku xoko Itukó'oviti. Yane hara kixómaka Mâriya, êno ne kalivôno: 
\p —Enepora kalivôno, koati pahoéti xapákuke ûti íkorokea koane koéxepukopea ênoti xâne ya Izarâe. Koati hoénaxovopemaka ko'ítukeyeane Itukó'oviti xapákuke ûti, itea enómo xâne okopâti.  
\v 35 Yoko enómo hána'iti tiveko iséneu vo'ókuke. Kutí koetimo tiveko tetúkine heú'iti pirítau yomíxoneke. Yoko enómo xâne kouhápu'ikeokonoti oveâti isóneuke vo'ókuke ra kalivôno —kíxoane Simêum. 
\s1 Ikoró'ixinovomaka Itukó'oviti ne Ána 
\p  
\v 36 Yoko ápemaka sêno koéhati Ána koyúhoti koekúti éxokoake Itukó'oviti âvoti simâpu kaxéna. Eneponeko sêno, ihine hóyeno koéhati Fanûe, ámoriponomaka Âze, po'inu iháxakoku xanena Izarâe. Hóvenoenone neko sêno. Pohu seti koe xoénae ko'íma, yane ivókovone îma.  
\v 37 Enepora sêno ivokóvoti îma, oitentai koaturu koéne xoénaena. Yoko kóyekune ya témpuluke. Yóti, káxe véyo ixómoyea ituko orásaum koane jejuá kó'iyea, yuixóvoti ikóseanaxeovo Itukó'oviti.  
\v 38 Énomone yaneko ókoku ôra omokónone Jesus hána'itike imokóvokuti, simómaka ne Ána ikoró'ixoponovoti xoko Itukó'oviti, koane koyúhoyeamaka koêku ne kalivôno xoko uhá koeti xâne kuxoíxoati ne páhoe Itukó'oviti koíteovo xanéhiko ya Njeruzálem. 
\s1 Pího Jesus ya Nazâre 
\p  
\v 39 Itukoâne evo Yûse yoko Mâriya uhá koêti ne nókone itúkea yane yutoéti Ponóvotike Kixovókuti emó'uke Vúnae, ina aukópovo Ngalíleyake yonópoti Nazâre, enepone pítivokona. 
\p  
\v 40 Yoko tumúne yóno payá'iyea ne kalivôno koane xuná'iyea mûyo, koane itúkeovomaka ko'isóneuti. Yoko koati êno itípanevo vo'oku seánako Itukó'oviti oúkeke. 
\s1 Pího Jesus ya hána'iti imokóvokuti ya Njeruzálem 
\p  
\v 41 Heú koeti xoénae píhea há'a yoko êno ne Jesus ya Njeruzálem xapa áyui jûdeu hó'eke iháxoneti Páskoa.  
\v 42 Itopónone nduse koeti xoénaena ne Jesus, xáneane há'a yoko êno ya Njeruzálem xapa ayuíti, kuteâti itúkeovo kixóvokuhiko yónea.  
\v 43 Uke'éne ne ayuíti, pihóponehiko óvokuke, itea ôvane Jesus ya Njeruzálem ákoti exâ há'a yoko êno.  
\v 44 Ikútixatihiko apépoti xapákuke xanépone koeku pihópeahiko. Poehâne káxe yóneahiko, ina oposíkoa há'a yoko êno xapákuke ne iyénoxapa yoko éxonehiko.  
\v 45 Ako'óne inixápana, aúkopovo ya Njeruzálem oposíkoponoati.  
\v 46 Mopó'apeke káxe ikéne, ina inixóponoa hána'itike imokóvokuti, vatá koyêti xapákuke ne ihíkaxoti xanéhiko hó'eke. Ixomo kamokénoahiko Jesus koane épemo'ikeahiko.  
\v 47 Heú koêti neko xanéhiko kamokénoati, yupíhova iyúpaxeova kó'exoneyea ne Jesus koane itúkeovo koati tokopóvoti ne yumópope.  
\v 48 Iyúpaxovamaka há'a yoko êno noixoâne. Hara kíxoa êno: 
\p —Nje'exá, na koeti kixínevineye? Yupíhovane koyó'iyea ûti, ûndi yoko yá'a koeku ixómoyea vopósi'ixopopi. 
\p  
\v 49 Ina kixôa Jesus: 
\p —Na koeti pipókexino iséneu yopósi'ixopinonu? Ákoikopo yéxa itúkeovo óvokuke Nzá'a óvonzeixo? —kíxoane. 
\p  
\v 50 Itea ako éxina isóneu há'a yoko êno neko yumópeake. 
\p  
\v 51 Yane xanépoanehiko Jesus ya Nazâre. Koati kutípoti há'a yoko êno, koêkuti yuhó'inoa. Enepone eno Jesus, heú kíxoa unákea isóneuke neko koekútihiko. 
\p  
\v 52 Yoko tumúne yóno kurí'uxeovo éxone Jesus koane payá'iyea yoko enó'iyea itípanevo nonékuke Itukó'oviti koane xapa xanéhiko. 
\c 3  
\s1 Inâ turixôa Xuaum Mbátita ne ítuke 
\r Mt 3.1-12; Mk 1.1-8; Xu 1.19-28 
\p  
\v 1 Yanekôyoke, itóponone kinze koeti xoénae natíxea ne Tiberiu Sêza, enepone koati payásoti nâti ya Róma. Kene Ponsiu Pilátu itukóvo ngovenâdo ya Njúdeya. Kene ya Ngalíleya, Êrodi pahukóya. Kene ya Itûreya yoko Tarakoníti, Filípi, po'inu Êrodi pahukô. Kene ya Ambíleni, Lîsanea itukóvo pahúkotiya.  
\v 2 Kene Ána yoko Kaífa itukóvo koati payásoti sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke yanekôyoke. Koati énomone yaneko káxehiko, ápe yuhó'inoa Itukó'oviti ne Xuaum Mbátita, xé'a Nzakâriya, koeku óvoheixea ya mêum ákoti apêti.  
\v 3 Yane heú kíxoa Xuâum yónea ne poké'e xe'ókuke ne huvêo, enepone Njôrdaum, koyuhó'inoati ne xanéhiko kónokea ikótivexea isóneuke ne pahúnevo koánemaka kuríkopea, motovâti kotúyopea Itukó'oviti ne pahúnevo, ina yusîka áhikeovo xokóyoke.  
\v 4 Énomone kuteâtimaka koeku yutóxeovo emó'uke Itukó'oviti yútoeke porofeta Izâiya mekúke, xoko kó'iyeaku: 
\q1 “Énomonemo ne kohonókoti emó'u ya mêum ákoti apêti xapa xâne kamokénoponoati. Haramo koe yûho: ‘Míhi'akinanoe oxéne ne Vúnae itúkea ítuke xepákukenoe. Kéyuseapa ne kixeku itíkivo nonékuke’ koêti.  
\v 5 Hanemo koéneye kuteâti koeku xêne kounákopokono enepo pura'úxopokono ne uhoróxotiya. Koati kuteâtimaka koêku ikútipu'ikopokono ne vanuké'exoti koane ponopókono ne xêne ínati ikáyukexo, enepo pura'úxokono koane ikútipu'ikopokonomaka ne uhoróxotiya.  
\v 6 Yoko noixoâtimo uhá koeti xâne kíxoaku Itukó'oviti koíteovo xâne” kôe yútoe Izâiya. \rq Izâiya 40.3-5\rq* 
\s1 Koeku yuho Xuaum Mbátita 
\p  
\v 7 Hara kíxovokoxoa Xuâum neko êno xâne pihinoâtihiko, enepohikone epemóponoati áhikea: 
\p —Itínoe ámoripono xâne kutí koeti koâti ipúhokovoti koéxoe, ikítixati itívoatimo ne ipíhoponopemo Itukó'oviti pohúneti vo'oku yáhikivo njokóyoke? Ako kalíhuina.  
\v 8 Konókoti itíkinoe únati motovâti iyúseyea itíkivonoe ikotívexoati isóneuke ne pahúnevo koane kurikópatimaka. “Uti ámoripono Âbraum,” hákonoe koe iséneupinovo, pe'okoâti itíkivo aha Itukó'oviti vo'ókuke. Vo'oku eneponi itukápu énomone kahá'a ne Itukó'oviti, mani pahukoâti itúkopeovo ámoripono Âbraum ra itátanehiko mopôi.  
\v 9 Kuteâti koêku ne povôti usó koyêtine tetúkea tikótihiko ukeâti poéheveke, enepohikone uhá koeti ákoti parêxa únati há'i, ina kurikókono yúkuke, énomonemakamo kíxoaneye Itukó'oviti ne uhá koeti xâne váhere kixoku itúkeovo —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 10 Ina kixôa xanéhiko ne Xuâum: 
\p —Kutí'ikopo kónoko vitúkea? 
\p  
\v 11 Ina yumopâ Xuâum: 
\p —Koêkuti apêti pi'âti kápana, paréxa póhuti ne xâne ákoti ítuke. Kúteanemaka koêku ne apêti nîka, paréxamaka xâne épeu hímakati —koéne. 
\p  
\v 12 Ápemaka koperáxinotihiko nâti simôti xoko Xuâum, enepohikone yómoti ánu'ukea kóperau. Hara kixóponoamaka: 
\p —Ihikaxotí, kuti kónoko vitúkea? 
\p  
\v 13 Ina kixoáhiko Xuâum: 
\p —Ópoehane yé'akeye péhoenokono képeraxi, ene képeraxa. Hákone yanú'ukoa —kíxoanehiko. 
\p  
\v 14 Ápemaka húndaruhiko kixoâti: 
\p —Kene ûti, kuti kónoko vitúkea? 
\p Ina yumopâmaka Xuâum: 
\p —Hako vaheréxo ítikeinoa ne xanéhiko. Hákomaka itikóheyi koêku ne koêkuti xâne. Aúhepeinoamaka iséneu ne yé'akeye tiûketi némoenoe —kíxoanehiko. 
\s1 Koyuhôa Xuaum Mbátita itúkeovo koitóvoviti ne Jesus 
\r Mt 3.11-12; Mk 1.7-8; Xu 1.19-28 
\p  
\v 15 Yoko enepohikoneko xâne, koati ainóvoti kuxoíxoatine símea ne páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne. Ká'aye koéhiko isóneuno Xuâum: “Énomonemea ne Mésiya, páhoe Itukó'oviti koíteovovi? áko'o pó'itimea” koe isóneunoahiko.  
\v 16 Ina kixoáhiko Xuâum: 
\p —Kaná'uti ánjikeopinoe ya úne iháke Itukó'oviti, itea keno'ókotinemo koati hána'iti teyonéti ya undíke. Muhíkova anjí'okeova ngúxeinoa imo perékatana, ako omóndokea. Énomonemo ahíko xanéhiko haînati ya úne itea ya xunákoke Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti. Yoko kutí koetimo otuko yúku ne xunáko kasása'ikea.  
\v 17 Hanemo koéneye, xâne omó'ixoti kasasá'ikopeti kuteâti ápa vo'ókuke. Kuteâti kixókonoku nonéti, enepone tirîku kasasá'ikovo, énomonemakamo kixóneye xanéhiko nê'e. Kuteâtimaka koeku ípihopeokono há'i íhakuke, énomonemakamo kixóneye xâne únati kixoku itúkeovo nê'e. Kene ne xâne ákoti aunáti, enepohikone kutí koeti ike kasása'ikine tirîku, kurikoâtimo yúkuke ákotinemo ípukeovoku —kíxovokoxoane Xuâum. 
\p  
\v 18 Énomone koéneye yuho Xuaum Mbátita. Koane ákomaka tôpi po'ínuhiko enékope xanéhiko koêku koyúhoinoa ne inámati ihíkauvoti íhae xoko Itukó'oviti.  
\v 19 Ina saya'íkoamaka Xuâum ne Êrodi, enepone hána'iti pahúkoti ya Ngalíleya, vo'oku kóyenopea yeno koati po'ínu, sêno koéhati Erôdiya. Haina póhutine, itea vo'ókumaka po'ínuhiko váhere ítuke.  
\v 20 Yane inamá'axo kuri'úxovo váhere ítuke ne Êrodi vo'oku kuríkeane Xuâum ika'ákovokutike. 
\s1 Koeku ahíko Jesus ne Xuaum Mbátita 
\r Mt 3.13-17; Mk 1.9-11 
\p  
\v 21 Uke'éxoane Xuâum áhikea uhá koêti neko xâne, ina ahíkomaka Jesus. Koeku itúkea orásaum ne Jesus, mihe'ó koéne ne vanúke  
\v 22 koane evésekea ne Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyoke kutí koeti kurûte. Yane apé koéne emo'úti inu'íxoti vanúkeke koêti: 
\p —Iti Nje'éxa koati ákoti omotóva ongóvo, porexónuti hána'iti elókeko ongóvo —koéne. 
\s1 Oxúnoekenehiko Jesus 
\r Mt 1.1-17 
\p  
\v 23 Enepone Jesus, itopónone kuteâti tirinta koetine xoénaena, ina turixôa itúkea ne ítukexeake Itukó'oviti. Yoko ya isóneunoake xanéhiko, koati xé'a Yûse nê'e. Harâ'ahiko iha oxúnoekene. 
\qm1 Enepone ôxu, Éli koéha.  
\v 24 Kene Éli, xé'a Matâti. 
\qm1 Enepone Matâti, xé'a Lévi. 
\qm1 Kene Lévi, xé'a Meúki. 
\qm1 Kene Meúki, xé'a Njanâi. 
\qm1 Kene Njanâi, xé'a Yûse. 
\qm1  
\v 25 Enepone Yûse, xé'a Matátiya. 
\qm1 Kene Matátiya, Ámu itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Ámu, Nâum itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Nâum, Ézli itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Ézli, Nâgai itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 26 Kene Nâgai, Mâte itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Mâte, Matátiya itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Matátiya, Semêi itukôa xé'a. 
\qm1 Enepone Semêi, Yûse itukôa xé'a. 
\qm1 Kene ne Yûse, Njôda itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 27 Kene Njôda, Njoánam itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Njoánam, Rêza itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Rêza, Nzorobâbe itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Nzorobâbe, Salatíye itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Salatíye, Nêri itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 28 Kene Nêri, Meúki itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Meúki, Âdi itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Âdi, Kôzam itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Kôzam, Eumâdam itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Eumâdam, Ér itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 29 Kene Ér, Njozûe itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Njozûe, Eliêze itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Eliêze, Njôrim itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Njôrim, Matâti itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Matâti, Lévi itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 30 Kene Lévi, Simêum, xé'a Njúda, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Njúda, Yûse, xé'a Njónam itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Njónam, Eliyáki itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 31 Kene Eliyáki, Melêa itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Melêa, Mêna itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Mêna, Matâta, xé'a Nátam, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Nátam, Ndávi, xé'a Njése itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 32 Kene Njése, Ôbedi, xé'a Mbôa, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Mbôa, Sála itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Sála, Nâsom itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 33 Enepone Nâsom, Aminâdabi itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Aminâdabi, Ândimi, xé'a Ârni, itukôa xé'a. 
\qm1 Enepone Ârni, Êzorom, xé'a Pêre, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Pêre, Njúda itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 34 Kene Njúda, Njáko, xé'a Izáki, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Izáki, Âbraum, xé'a Têra, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Têra, Náko itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 35 Kene Náko, Serûki, xé'a Rágau, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Rágau, Faléki, xé'a Êbe, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Êbe, Sála itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 36 Kene Sála, Káinam, xé'a Arafáxadi itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Arafáxadi, Sem, xé'a Nôe, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Nôe, Laméki itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 37 Kene Laméki, Metuzálem, xé'a Enóki, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Enóki, Njaréti, xé'a Maléleu, itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Maléleu, Káinam itukôa xé'a. 
\qm1  
\v 38 Enepone Káinam, Ênu itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Ênu, Séti itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Séti, Âdaum itukôa xé'a. 
\qm1 Kene Âdaum, Itukó'oviti itukôa xé'a. 
\c 4  
\s1 Hixopâ Ndeâpu íkorokea ne Jesus pahunévotike 
\r Mt 4.1-11; Mk 1.12-13 
\p  
\v 1 Yupihovó koéne êno xunako Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xoko Jesus ukopeâne húveona Njôrdaum. Yane ómane Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti ya mêum ákoti apêti.  
\v 2 Koarenta koe káxe óva koane hixópea Ndeâpu íkorokea pahunévotike. Ákomaka nîka ne Jesus koeku óvoheixeaya. Ikénepoke koarenta koeti káxe ákoyea nîka, yane épekoane hímakati.  
\v 3 Yane hara kíxoa Ndeâpu: 
\p —Enepo itikápuxo koati kaná'uti Xe'exa Itukó'oviti, pehúka sá'iri'okopeovo pâum ra mopôi. 
\p  
\v 4 Ina yumopâ Jesus: 
\p —Hara kôe ne yutoéti emó'uke Itukó'oviti: “Haina póhutine nikokónoti koxunáko xâne” kôe. 
\p  
\v 5 Ínamaka ómo Jesus ne Ndeâpu vanúke'exeakuke ne mopôi. Yane hú kíxoane éxokea uhá koeti pahúkoku payásotihiko yara kúveu mêum.  
\v 6 Ina kixôa Ndeâpu: 
\p —Mborexópeatimo itúkeovo îti exêa koêku uhá koêti ra natixókutihiko, koane ítikenemo uhá koêti ne úhe'ene. Yane itimo hána'iti ihayú'iuti vo'ókuke. Vo'oku mboréxokonoane uhá koêti râ'a, yoko koêkutimo ânja mboréxea, mborexoâtimo.  
\v 7 Poéhane ipíyikexi nonénguke kutí kixénuti Itukó'oviti, yane ítikenemo uhá koêti —kíxoane. 
\p  
\v 8 Ina kixôa Jesus: 
\p —Hara kôe ne yutoéti emó'uke Itukó'oviti: “Ópoehane Yúnae Itukó'oviti ipíyikexina. Poéhane motovâ kíxeokononeye” kôe —kíxoane. 
\p  
\v 9 Yane omone Jesus ne Ndeâpu ya Njeruzálem xoko koati kirípuhike ne hána'iti imokóvokuti, ina kixôa: 
\p —Enepo itikápuxo Xe'exa Itukó'oviti, kepúhakapapu poké'eke,  
\v 10 vo'oku hara kôe ne yutoéti ya emó'uke Itukó'oviti: 
\q1 “Pahukoâtimo Itukó'oviti ne ánjuhiko, enepone ovóxe íhae vanúke, kátarakeopi.  
\v 11 Énomonemo namukópopi ya vô'u maka hákone okó'okovo hîvi ya mopôi” kôe. \rq Sâramu 91.11-12\rq* 
\p  
\v 12 Ina kixôa Jesus: 
\p —Haramaka kôe po'i yutoéti emó'uke Itukó'oviti: “Hako yoposí'okova ne Yúnae Itukó'oviti” koémaka. 
\p  
\v 13 Uke'éxoane Ndeâpu hixópea ne Jesus ya uhá koeti kó'iyeovoku hixópeake, yane kali ahíkuxopeovaiko kuxotí'iko káxe unátiyeakumo kíxoaku ítea íkorokea pahunévotike. 
\s1 Inâ turîxo ítuke ne Jesus Ngalíleyake 
\r Mt 4.12-17; Mk 1.14-15 
\p  
\v 14 Ikénepoke, ina aukópovo ne Jesus Ngalíleyake. Koati xúnati ne Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyoke. Yoko hi'imé koéne xâne eyekóxeati unako ítuke yaneko poké'e.  
\v 15 Íhikaxomaka ne Jesus ya sinâgogahiko, enepone íhikaxovoku hó'e jûdeuhiko, koane uhá kó'iyea xâne iháyu'ikea. 
\s1 Pího Jesus ya Nazâre 
\r Mt 13.53-58; Mk 6.1-6 
\p  
\v 16 Úkeane pího ne Jesus ya Nazâre, pitivóko éxokexeaku. Ya sâputu, pihóne ya íhikaxovoku hó'e jûdeuhiko kuteâti kixóvoku. Yane ina exepúko yúhoikea emo'u Itukó'oviti.  
\v 17 Yoko ápe porexoâti ne koyuhópeti, óvoku yútoe porofeta Izâiya, enepone koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke. Mihe'ókoane Jesus, ina inixóponoa xoko kó'iyeaku ne yutoéti: 
\q1  
\v 18 “Anéye njokóyoke ne Sasá'iti Omíxone Vúnae, enepone haxakónuti ngoyúhoinoa xâne ákoti apeínoati ra inámati ihíkauvoti ítuke Itukó'oviti. Pahúkonumaka ngoyúhoyea símeovone kaxena íteovo xunako vaherévokoti ne xanéhiko kutí koeti ákau váhere kixovókuti. Pahúkonumaka mboréxea ínixopea ne xâne komítiti, koane ngayápahikopea koêku ne xâne kutí koeti koínoti êno ínati koekúti vo'oku tiú'iko kóyeku.  
\v 19 Pahúkonumaka ngoyúhoyea símeovone kaxena koúhapu'ikeovo hána'iti seánakoa Vúnae ne xanéhiko” koêti. \rq Izâiya 61.1-2\rq* 
\p  
\v 20 Uke'éxoa yúhoikea, yane exéxopane Jesus ne koyuhópeti, koane poréxopea ne xâne unakópati, ina ivatákopomaka ne Jesus. Yoko uhá koêti neko xanéhikoya, komomo-komomó kíxoixoane.  
\v 21 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Enepora emo'u Itukó'oviti yuké'eu kémokenoyi, simóvone kíxone kó'oyene —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 22 Yoko uhá koêti neko kamokénoti, ínixeahiko úhe'ekea neko yuho Jesus. Koati iyupáxovatihiko éxea koyúhoyea emo'útihiko yupihóvoti unáko kuteâti neko yûho. Hara kixókoko: 
\p —Hainá'ikopo xé'a Yûse râ'a? 
\p  
\v 23 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Koati kaná'uti keyúhoinonoamo ra kixonéti koêti: “Iti ipixáxoti, keítapapu” koêti. Koane: “Itíkinaveamaka yara pitivóko peyá'iyiku uhá koêti ne ítike veyékoune itíki ya Kafanâum” kixénutimo.  
\v 24 Koati endó'okopitinoe koêku: Ako ápahuina porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti ivavákokonoti xapa xâne úkeakuke.  
\v 25 Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Êno sêno ivokóvoti îma ya Izarâe yanekôyoke ya kaxénake Îliya. Énomone yaneko ákoyeaku kêva úko ya kúveu mopo'âti xoénae sei koeti kohê. Yoko enómaka hímakati ya uhá koêti neko poké'e yanekôyoke.  
\v 26 Itea haina xoko ivokóvoti îma ya poké'exake Izarâe pahúkokono ne Îliya. Hane pahúkokono xoko sêno ákoti itukapu jûdeu, sêno ivokóvoti îma ya Sarépita poké'exake Sîdom.  
\v 27 Enómaka xâne ya poké'exa Izarâe ya kaxénake porofeta Ilîzeu yúvone koati koímaiti arinéti, enepone lépara kixonéti, itea ako ápahuina xapákuke koítovone ne porófeta. Poéhane Námam, hóyeno ákotimaka itukapu jûdeu íhae poké'exa Sîrea koítovo —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 28 Yane yupihovó koene ímaikinovo Jesus ne uhá koêti neko jûdeu kameâti yûho yane íhikaxovokuke hó'e.  
\v 29 Xépuku koéponehiko, ina kopúhikopohiko Jesus meúkeke yane pitivóko xoko koati vanúke'exeakuke yane kali mopôi, óvoku ne pitivóko. Ina kaha'âhiko amátitikea poké'eke koukeâti koati vanúke'exeakuke ne mopôi,  
\v 30 itea huvokó kixópa Jesus neko xanéhiko. Yane pihópeane. 
\s1 Koitóva Jesus ne hóyeno ûroevo ndémoniu 
\r Mk 1.21-28 
\p  
\v 31 Ina pího ne Jesus ya Kafanâum, po'i pitivóko ya Ngalíleya. Ya sâputu, ihíkaxotine xanéhiko íhikaxovokuke hó'e.  
\v 32 Yupíhova iháyu'ikea xanéhiko ne kixoku íhikaxea. Koâti iyúseoti itúkeovo úkeakune xokóyoke ne hána'iti exóneti íhikaxone.  
\v 33 Yoko ápe hóyeno ûroevo ndémoniu yane íhikaxovokuke hó'e jûdeuhiko. Ina kohonóko emó'u kó'iyea: 
\p  
\v 34 —Jesus, íhae Nazâre, na koeti yího'ixopoinovi? Simínetine yuké'exoponivi? Énjoa itíkivoa ne Sasá'iti Páhoe Itukó'oviti —kíxoane. 
\p  
\v 35 Ina saya'íkoa Jesus neko ndémoniu. Hara kíxoa: 
\p —Hákone keyûho, ipíhikapi ra hóyeno —kíxoane. 
\p Yane íkorokoane ndémoniu neko hóyeno poké'eke xapákuke uhá koêti neko xâne, ina ipuhíkopea ákoti aka'áka.  
\v 36 Yupíhova iyúpaxeova uhá koeti xâne noixoâti koane kíxeokoko: 
\p —Namea kixotí'iye koêku enepo koyûho râ'a? Koati apêti hána'iti xunáko pahúkea ndémoniu ipúhikopea xoko xâne ûroevo, koane kutípeahiko emó'u —kixókokone. 
\p  
\v 37 Yane xapákuke neko pitivókohiko ákoti ahikápu, hi'imé koene xâne eyékoxea unáko ítuke ne Jesus. 
\s1 Koitóva Jesus imose Pêturu 
\r Mt 8.14-17; Mk 1.29-34 
\p  
\v 38 Ipuhíkopeane Jesus ne íhikaxovoku hó'e jûdeuhiko, hane yonópo óvokuke Simaum Pêturu. Yoko ka'aríneti imóse ne Símaum, yupihóvoti xunako otuko mûyo. Ina epemóhiko Jesus huvó'oxea.  
\v 39 Simeáne xêrerekuke ipéna, pahúkoane uké'epea ne otuko mûyo. Koá'axo, uké'epone neko êno otuko mûyo. Yane exépukopone neko sêno koane kátarakopea evo Jesus. 
\s1 Êno po'ínuhiko ka'aríneti koítovone Jesus 
\r Mt 8.16, 17; Mk 1.32-34 
\p  
\v 40 Koêku kahá'ayeane onómekeovo káxe yanekôyoke, heú koetíhiko neko xâne apêti ka'aríneti óvokuke, koêkuti kó'iyeovoku ne aríne, ómahiko xoko Jesus, koane koíteova Jesus koeku ípihea vô'u tutíkuke.  
\v 41 Enómaka xâne ûroevo ndémoniu koítovone. Koêku ipúhikopeahiko ne ndémoniu, koane koyúhoyea ya koati hónotike emo'úti: 
\p —Iti koati Xe'exa Itukó'oviti —koéhiko. 
\p Itea sayá'ikoa Jesus, pahukoâtihiko ákoyea okóyuho vo'oku éxeahiko itúkeovo Mésiya, enepone Páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne. 
\s1 Koyûho emo'u Itukó'oviti ne Jesus 
\r Mk 1.35-39 
\p  
\v 42 Yuponíne ipuhíkopeane Jesus neko pitivóko, hane yóno xoko ákoyeaku apêti. Yane opósi'ixoane xanéhiko. Inixóponoane, ákone síkahiko pihópea.  
\v 43 Itea hara kíxovokoxoa Jesus: 
\p —Ngónokoamaka ngoyúhoponea xoko po'ínuhiko pitivóko ra inámati ihíkauvoti koyúhoti kixoku koêku natíxea ne Itukó'oviti xapa xâne. Koati énomone mbahúkinokono yara kúveu mêum —kíxoane. 
\p  
\v 44 Énomone kíxoaneye koyúhoyea emo'u Itukó'oviti ne Jesus ya íhikaxovokuke hó'e jûdeuhiko ya poké'exa Njúdeya. 
\c 5  
\s1 Inúxotihiko íhikau Jesus iháxiu hókea 
\r Mt 4.18-22; Mk 1.16-20 
\p  
\v 1 Po'i káxe, hane óvo ne Jesus xe'ókuke Mar-na Njenezâre. Yoko ákone yónoku ahíkuxeovo ne Jesus vo'ókuke neko êno xâne xokóyoke kahá'atihiko kámea emo'u Itukó'oviti.  
\v 2 Ina noîxo pi'âti vatéke ne Jesus xe'ókuke ne úne. Áko'ohiko vatékenake ne numíkuxoti, únae neko vatéke. Koati evesékopotine, kipo'íkopotine númikuxope.  
\v 3 Yane vesenekú koane Jesus neko po'i vatéke, ítuke Símaum, ina epemôa kali ahíkuxea upénoyeakuke úne. Vatá kóyene ne Jesus vatékeke íhikaxea neko êno xâne. 
\p  
\v 4 Uke'éxone koyúhoyea ne Jesus, ina kíxo Símaum: 
\p —Yahíkuxa upénoyeakuke ra vatéke, ínamo kiriná'eka ne nímikuxope —kíxoane. 
\p  
\v 5 Ina yumopâ Símaum: 
\p —Ihikaxotí, herú kixo ûti yóti ko'ítukeyea ûti, itea ako ápahuina vêho. Itea vo'oku pehúkinu, ngurinó'ekoati ra núminguxope, indukoâti ra péhoenonu —kíxoane. 
\p  
\v 6 Ina kurinó'ekoa Pêturu yoko ha'ínehiko ne númikuxope. Yane yupihovó koene êno hôe êho. Kalíhanini ekétokexea ne númikuxope.  
\v 7 Ina oenékoa ne ha'ínehiko ovoti po'íke vatéke epemoâti huvó'oxoponea. Yane pihínoanehiko. Puhi-puhí kíxoa neko pi'âti vatékenahiko. Kalíhanini yúpuririkeovohiko vo'ókuke.  
\v 8 Noixoâne Simaum Pêturu neko koekúti, ipuyuké koéne nonékuke Jesus koane kíxea: 
\p —Unaém, yahíkuxipunu vo'oku undi xâne pahukóvoti —kíxoane. 
\p  
\v 9 Koati iyupáxovati Símaum yoko uhá koeti ha'íne neko koekúti, noixoânehiko ne êno hôe itóponehiko.  
\v 10 Koane Teâku yoko Xuâum, xé'a Nzebêdeu, ha'ine Símaum yane itúkovoke, iyúpaxovamaka. Ina kixôa Jesus ne Símaum: 
\p —Hako píke. Hainá'ikomo hôe yíxovonoe, itea indukópopitinenoemo ihíkaxoti xâne hókeonu —kíxoane. 
\p  
\v 11 Mikukópanehiko ne vatékena movó'iyeakuke, kurí kixone uhá koeti ítukevo, yane pihónehiko ikéneke Jesus. 
\s1 Koitóva Jesus neko yúvone lépara 
\r Mt 8.1-4; Mk 1.40-45 
\p  
\v 12 Ápe pitivóko símoku ne Jesus yanekôyo, tokópeaku hóyeno yúvone lépara herú kixeâti koxé'u. Simoné'e neko hóyeno xoko Jesus, ipúyukexea nonékuke koane îsu'okea nône poké'eke, ikoseânaxovati. Hara kixo Jesus: 
\p —Unaém, enepo yakahá'a keítivonu, motóva —kíxoane. 
\p  
\v 13 Ina sipo'ókoa Jesus koane kíxea: 
\p —Ngahá'a, sesá'ipine ra yaríne —kíxoane. 
\p Ehá'axo koyúhoa Jesus, má koépone ne aríne.  
\v 14 Ina ixikó'okoa Jesus ákoyea éto'oe. Hara kíxoa: 
\p —Yéxakapanapa ne sasedóti inuxínoti xanena ûti hó'eke. Yamína iké'iparaxoke Itukó'oviti kuteâti páhoe Muîse yútoeke, yéxokovope itúkeovo yunatípotine —kíxoane. 
\p  
\v 15 Itea inamá'axone itohíneo xapa xâne koêku neko ítuke Jesus, kutí'inoke pihinoâti ênoti xâne kámokenoponea koane íteovahiko ne aríne.  
\v 16 Itea ápe ahíkuxeovaku Jesus ne xanéhiko motovâti itúkoponea orásaum ya mêum ákoti apêti. 
\s1 Koitóva Jesus ne isayú'ixovoti ákoti ehevákapu mûyo 
\r Mt 9.1-8; Mk 2.1-12 
\p  
\v 17 Po'íke káxe ixómoti ihíkaxo ne Jesus. Yoko ápe farîzeuhiko, enepone yuixóvoti hókea yútoe Muîse, koánemaka ne ihíkaxotihiko yútoe Muîse vataká koyêtiya. Ako tôpi pitivóko úkohikeaku ya uhá koeti ipuxóvokuti ya Ngalíleya, koáne ya Njúdeya, koánemaka ya pítivokona Njeruzálem. Koati hána'iti ne xunako Vúnae Itukó'oviti xoko Jesus kutí'inoke koitóvati ne ka'arínetihiko.  
\v 18 Yane kenó'okone hóyenohiko omoti po'i hóyeno isayú'ixovoti ákoti ehevákapu mûyo. Ixané kíxeahiko poúke ómea, koane opósikeahiko kíxoaku ómea ne isayú'ixovoti nonékuke Jesus,  
\v 19 itea akó'oti évekoaku vo'ókuke neko êno xâne. Hukinóvoti alú'okeahiko oúke péti, ina kohinókinoahiko évekoaku koévesekea. Ixané kíxeane ne poúke koévesekea xoko kohínokinoakuhiko téya ne péti nonékuke Jesus xapákuke neko êno xâne.  
\v 20 Noixoâne Jesus itúkeovo koati kuvovâtihiko, ina kixôa ne isayú'ixovoti: 
\p —Hoyenó, itúyopone pehúnevo —kíxoane. 
\p  
\v 21 Ina kixokókohiko ne éskiriba ihíkaxoti yútoe Muîse koáne ne farîzeuhiko: 
\p —Kuti íkutixapovo ra hóyeno? Koati itûkovoti Itukó'oviti nê'e, vo'oku poéhane Itukó'oviti motovâ kotúyopea pahunévoti —kixókokohiko. 
\p  
\v 22 Itea éxea Jesus isóneuhiko, hukinóvoti kíxovokoxea: 
\p —Na koeti kixíneanenoeye ne iséneu?  
\v 23 Kuti itukóvoxo ákoti hé'onoke'e, ngíxea ra isayú'ixovoti: “Itúyopone pehúnevo?” áko'o, “Yexépukapa, yenápa” ngíxea.  
\v 24 Itea kó'oyene, yexoâtinenoemo ápeyea njunáko yâye yara poké'e ngotúyopea pahunévoti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne —koéne. 
\p Ina kixôa Jesus ne isayú'ixovoti: 
\p —Mbahúkopi yexépukopi, viyápa ne peúke, pihépa yóvokuke —kíxoane. 
\p  
\v 25 Koati énomone yaneko ókoku ôra, xépu koépone neko hóyeno nonékuke neko xanéhiko, ina veyopâ ne poúke tunúkuheixovokumeku, yane pihópone óvokuke koane iháyu'ikopea Itukó'oviti.  
\v 26 Yupíhovahiko iyúpaxeova uhá koeti xâne noixoâti, koane iháyu'ikeahiko Itukó'oviti vo'ókuke. Êno hána'iti píkeahiko koane kó'iyea: 
\p —Imáko koêku ra hána'iti iyupánevoti noíxone ûti kó'oyene —koénehiko. 
\s1 Inâ ihaxíkoa Jesus ne Lévi 
\r Mt 9.9; Mk 2.13, 14 
\p  
\v 27 Yanê'e, koêku ukóponea ne Jesus, ápe hóyeno noíxone, koperáxinoti nâti, vaata koyêti xoko kóperaxoku. Lévi koéha. Ina kixôa Jesus: 
\p —Kiná'aka ingéneke —kíxoane. 
\p  
\v 28 Yane xepú koéne Lévi. Kurí kíxoane uhá koêti neko itúkovoke, yane pihóne hókea Jesus. 
\s1 Iníkoa Jesus ne xanéhiko pahukóvoti 
\r Mt 9.10-13; Mk 2.15-17 
\p  
\v 29 Ina itûko êno hána'iti nikaxóvoti ne Lévi óvokuke. Êno po'ínuhiko koperáxinoti nâti kaha'íneati mesáke, koánemaka po'ínuhiko xâne húpiu.  
\v 30 Yane enepohikone farîzeu koánemaka ne éskiribahiko hokotímaka isóneu evo farîzeu, kapáhakinova ne íhikauhiko Jesus. Hara kíxovokoxoahiko: 
\p —Na koeti ínikineanoe ne koperáxinoti nâti yoko xâne pahukóvoti? 
\p  
\v 31 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Enepohikone xâne ákoti yuvâti, ako okónoko ipixáxoati. Poéhane ka'aríneti konokôa.  
\v 32 Haina nzimínoti xâne ponóvoti kixoku itúkeovo, itea hane nzimíno xâne pahukóvoti maka ikátivexane isóneuke ne pahúnevo koane kuríkopea —kíxovokoxoane. 
\s1 Koyuhôa Jesus nókone kó'iyea ne xâne enepo jejuá kôe 
\r Mt 9.14-17; Mk 2.18-22 
\p  
\v 33 Ínamaka apê xanéhiko kixoti Jesus: 
\p —Enepohikone íhikau Xuaum Mbátita koánemaka ne íhikauhiko farîzeu, kóyekune jejuá kó'iyea koane itúkea orásaum. Kene íhikeuhiko, anéko níkeahiko —kíxoanehiko. 
\p  
\v 34 Ina kixoáhiko Jesus: 
\p —Yusíkoikopomea pehúki jejuá kó'iyea ne húpiu kasâtuxoti koêkuiko ápeyea ne koyénoti xapákuke?  
\v 35 Itea simóvotimo káxe veyópeokonokumo ne koyénoti xapákukehiko. Hainápo, jejuá koetímo yaneko káxe —kíxoanehiko Jesus, kixopóvoti yane éxetina. 
\p  
\v 36 Ina kixovókoxopamaka Jesus: 
\p —Ako xâne veyoti inámati ipovóti itukoâti ihápa'akope xoko kúxoti ipovóti, vo'oku mani koukóponoati ívarereoku ne kúxotine ipovóti —kíxovokoxoanemaka, ihókoati inámati ipovóti ne ihíkauvoti íhikaxone ákoti akutêa ne kúxoti hó'e xâne. 
\p  
\v 37 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus: 
\p —Ákomaka yusíka unákeovo inámati víyum ya yékoteno íhaku, itukéti ya vakamóto, mará'inamo ívarerea ne yékoteno íhaku enepo ihiyáka ne inámati víyum. Yane mani evókovoti ne víyum koánemaka ne íhaku. \fig |src="LB00106B.TIF" size="span" copy="Louise Bass ©The British & Foreign Bible Society, 1994." ref="Lúka 5.37-39" \fig* 
\v 38 Itea konókoti ímeokono inámatike íhaku ne inámati víyum, (yane ako évakapu ne íhaku koáne ne ovâti).  
\v 39 Itea ako ápahuina xâne kaha'âti ne inámatiko víyum uke'éxoane énoyeova ne kúxoti víyum, vo'oku hara koe isóneunoa: “Koati únateoxo ne kúxoti víyum” koéne isóneu —kíxovokoxoanemaka Jesus, exókoatihiko itúkeovo koati pó'iti koêku ne inámati ihíkauvoti ítuke yane kúxoti ihíkauvoti. 
\c 6  
\s1 Jesus exêa koêku ne sâputu, káxe koati sasá'itino jûdeuhiko 
\r Mt 12.1-8; Mk 2.23-28 
\p  
\v 1 Koati sâputu yanekôyoke vékeahiko evo Jesus kali xêne vekoti kavâne ya kaxena itóvope ha'i nonéti. Koêku vékeahiko koane marékea ha'i tirîku ne íhikauhiko, koane xokéxea, nikoâtihiko.  
\v 2 Yane ápe farîzeuhiko, enepone yuixóvoti hókea yútoe Muîse kixoâti: 
\p —Na koeti itíkinonoe koekúti ákoti parexá'avea hó'e ûti yútoeke Muîse vitúkea ya sâputu? 
\p  
\v 3 Ina yumopâ Jesus: 
\p —Ákoikopo yíhoikiku ya emó'uke Itukó'oviti koêku ítuke Ndávi mekúke yaneko epékoa hímakati koánemaka ha'ínehiko?  
\v 4 Énomone yaneko ûrukeovaku Ndávi neko óvoku Itukó'oviti enepo veyôa neko pâum ikó'iparaxokonoke Itukó'oviti. Yane níkoa, koane poréxeamaka ne ha'ínehiko upánini ákoyea paréxa yútoe Muîse níkeokono, vo'oku poéhane sasedótihiko inuxínoti xanéhiko hó'eke motovâ níkea. 
\p  
\v 5 Ina kixoáhikomaka Jesus: 
\p —Koati undíne exêa koêku ne sâputu, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne —kíxoanehiko. 
\s1 Koitóva Jesus ne hóyeno timovó'uti 
\r Mt 12.9-14; Mk 3.1-6 
\p  
\v 6 Po'íke sâputu, ûrukova Jesus ne sinâgoga, enepone íhikaxovoku hó'e jûdeuhiko, yane íhikaxone. Yoko ápe hóyenoya timó'iti poixo'o vô'u éxopeke.  
\v 7 Ápemaka éskiribahiko yoko farîzeuhiko ixómoti ivokó'oko Jesus koíteovamo neko hóyeno ya sâputu, oposí'ixoti évekinoaku yûho itúkeovo pahukóvoti ne Jesus enepo kaitápa.  
\v 8 Itea exó kíxea Jesus isóneunoahiko. Yane hara kíxoa ne hóyeno timó'iti poixo'o vô'u: 
\p —Yexépuka, xe'ó yákoe nonekútike —kíxoane. 
\p Yane exépukone ne hóyeno. Xe'ó koéne nonekútike.  
\v 9 Ina kixovókoxoa Jesus neko êskiriba yoko farîzeu: 
\p —Na kó'inoaye iséneu? Pahúkovi Ponóvoti Kixovókuti yútoe Muîse vitúkea únati ya sâputu? áko'o vitúkea váhere, koíteovo uti ka'aríneti? áko'o sikó kíxea ûti ivókeovo —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 10 Yane pono-ponó kixínoane ûke Jesus uhá koêti neko xâne apêtiya. Ina kixôa ne hóyeno: 
\p —Kepáya'akapa ne veô'u —kíxoane. 
\p Koáne, kapáya'akopane ne vô'u. Yane unátipone.  
\v 11 Yupihovó koénehiko ímaikexeovo neko êskiribahiko koane yúho'ixeokoko, oposíkoti kixókumo ítea íkorokea Jesus ya yumópope. 
\s1 Noivókoxo íhikauhiko ne Jesus 
\r Mt 10.1-4; Mk 3.13-19 
\p  
\v 12 Yaneko káxehiko, pîho Jesus oúkeke kali mopôi itukóponoti orásaum. Herú kixo yóti yúho'ixea Itukó'oviti.  
\v 13 Yuponíne, iháxikoanehiko neko xâne hokoâti. Yane noívokoxone nduse koêti xapákuke. Yoko ápostulu íhaxeamaka Jesus neko nduse koeti noívokoe.  
\v 14 Harâ'ahiko îha: Símaum, eneponeko íhaxopone Pêturu; yoko Ándere, po'inu Símaum; koane Teâku; Xuâum; Filípi yoko Mbatulúmeu.  
\v 15 Ina apémaka Máteu; Túme; Teâku, enepone xé'a Áfeu; yoko Simaum Nzelóti;  
\v 16 koane Njûda, enepone xé'a Teâku; yoko Njuda Iskarióti, eneponeko itûkoheovoti koeku hókea Jesus kurikoâti xapa xanéhiko puvâti. 
\s1 Po'ínuhiko koítovone Jesus 
\r Mt 4.23-25 
\p  
\v 17 Evesékopeane kali mopôi ne Jesus, xané kixópa íhikauhiko. Hane óko xoko kutípu'iyeokokoku ne poké'e xoko óvoheixoku êno po'ínuhiko xâne hokó'ixoati. Koati êno xâne ukeâti uhá koeti Njúdeya yoko Njeruzálem, koánemaka Tîru yoko Sîdom, enepone pitivókohiko ovoti xe'o mar.  
\v 18 Simínotihiko kámokenoponea Jesus yoko épemea koíteova ya arínehiko. Ápe xâne ûroevo ndémoniu koítovonemaka Jesus.  
\v 19 Uhá koêti neko êno xâne, aínovo kaha'âti sipó'okoponeahiko Jesus vo'oku ápeyea xunáko ipuhíkeati xokóyoke koitóvati uhá koêti neko ka'arínetihiko. 
\s1 Koeku xâne koati únati koêku nonékuke Vúnae 
\r Mt 5.1-12 
\p  
\v 20 Ina komomâ Jesus ne íhikauhiko. Hara kíxovokoxoa: 
\p —Koati únati kêku, itínoe hokónuti ákoti apeínoati, vo'oku yenópotimo xoko natíxoku Itukó'oviti vanúkeke. 
\p  
\v 21 —Koati únati kêku, itínoe hokónuti épeu hímakati yara koêku kó'oyene, vo'oku ákomo konokínovopiti káxehiko keno'ókoti. 
\p —Koati únati kêku, itínoe hokónuti iyôti koêku kó'oyene, vo'oku eloképotimo yokóvo káxehiko keno'ókoti. 
\p  
\v 22 —Koati únatinoe kêku pivakána, koane kepúhikapakana xapákuke xâne kîrivokoevo, koane itukáheakana kêku, koane yokoyúhokonomaka itíkivo ákoti aunáti vo'ónguke, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.  
\v 23 Aélokenoe yokóvo simapúne káxe kíxikononeye. Yupihovó ákoe elókeyea yokóvo, vo'oku koati hána'itimo némoepo vanúkeke xoko Itukó'oviti. Yoko koati kíxoakunehikomaka yoxúnoekene púveahiko neko porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke. 
\p  
\v 24 —Itea koati kotívetimo kêku, itínoe iríku yuixóvoti koúhepekea kóyeku yara kúveu mêum, vo'oku koékuikonemo ne úhepeko kéyeku yâye yara kúveu mêum. 
\p  
\v 25 —Koati kotívetimo kêku, itínoe kutí koeti xâne imatáxovotine ákoti nókone, vo'oku keno'ókoti káxe, kutí ketímo épeu hímakati. Koati hána'itimo ikénoko'ixivo. 
\p —Koati kotívetimo kêku, itínoe ekóvoti, yuixóvoti koúhepekea kóyeku yâye yara kúveu mêum, vo'oku keno'ókoti káxe iyeínotinoemo hána'iti tiveko kêkumo. 
\p  
\v 26 —Koati kotívetimo kêku, itínoe ínixone uhá koeti po'ínuhiko xâne yánavokoevo itíkivo únati, vo'oku énomone kíxoaneye yoxúnoekene iháyu'ikea ne porófetahiko ákoti itukapu koati kaná'uti ovoxe Itukó'oviti mekúke —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Ako omótova itúkoponea ésa'i ne váhere ítukeinokono 
\r Mt 5.38-48; Lk 23.34; Át 7.60; Rm 12.14 
\p  
\v 27 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus: 
\p —Hara ngixópinoe, itínoe kamokénonuti: Hákonoe motovâ yokóvo ne xâne itukínopiti váhere. Itíkina únati ne xâne puvópiti.  
\v 28 Yépemina Itukó'oviti unako koêku ne hupará'ikopiti. Itíkinamaka orásaum ne itukóheoti kêku.  
\v 29 Áva ipusóhovoxopiti, síkeanemaka ipúsokea poixô'oke. Koane áva hu'uxópiti keápana, síkeane omópeamaka ripíno.  
\v 30 Heú koeti epemópiti ítikevo, peréxa. Koane áva veyoti ítikevo, hako hi'ixópa.  
\v 31 Kuteâti kehá'ayi unáko kixópiku ne xanéhiko, énomonemaka íxeaneye ne po'ínuhiko xâne kîrivokoevo. 
\p  
\v 32 —Enepo itukapu póhutine xâne ákoti omotóvopi okóvo ako omótovo yokóvo, apêtikopomo némoepo xoko Itukó'oviti vo'ókuke? Muhíkova xâne váhere kixoku itúkeovo, ákomaka omótova okóvo ne po'ínuhiko xâne ákotimaka omotóva okóvo.  
\v 33 Itukapu póhutine xâne itukínopiti únati itíkopino únati, apêtikopomo némoepo xoko Itukó'oviti vo'ókuke? Muhíkova xâne pahukóvoti ítoa kíxeaneye.  
\v 34 Koane itukapu póhutine ívexo ne xâne yéxone poréxopeopimo ívexoake, apêtikopomo némoepo xoko Itukó'oviti vo'ókuke? Muhíkova xâne pahukóvoti, ívaxomaka po'ínuhiko xâne pahukóvoti koêku éxea poréxopeamo ívaxoake.  
\v 35 Itea hara ngixópinoe, hako motovâ yokóvo ne xâne puvópiti, koane itíkina únati. Ívexamaka ákoti kixâ poréxopeopeamo ne ívexoake, yane koati hána'itimo ne íperapomo xoko Itukó'oviti, koane itínoemo koati xe'éxaxapa Itukó'oviti, enepone koati payásoti ya uhá koêti. Vo'oku muhíkova ne xâne ákoti ikará'ixapu xokóyoke, koánemaka ne koati váhere xâne, kóseana Itukó'oviti.  
\v 36 Itíkapuikopo seánati kuteâti koêku ne Yá'a íhae vanúke. 
\s1 Ako yusíka vitúkeovo xâne húketi isóneuno po'ínuhiko xâne 
\r Mt 7.1-5; Rm 2.1-3 
\p  
\v 37 —Hákonoe itikovo xâne húketi isóneuno po'ínuhiko xâne, inixeâti itúkeovo pahukóvoti enepo hákoti yexôa koêku, vo'oku kúteanemakamo kixékonoku. Hákomaka keyuhôa kónokea ipíhoponeokono ne xâne ákoti koati yéxi koêku, vo'oku kúteanemakamo kixékonoku. Koane hákomaka yunakôa iséneuke ne váhere ítukeinopi po'ínuhiko xâne, itea kutí íxea ákoti váherexeaku ítukeinopi. Yane kúteanemakamo kixékonoku. 
\p  
\v 38 —Ú'uso yákoye peréxi nókone po'ínuhiko xâne, vo'oku kúteanemakamo kixékonoku. Hanemo koéneye némoepo, kuteâti koêku ísahikea ovâti ne xáku vo'oku ákoyeane yónokuya, enepo yupihóvone yutútukeokono kopuhíkokono, vo'oku kuteâti kíxeaku ne po'íhiko xâne, kúteanemakamo kixékonoku —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 39 Ina itukínoahikomaka íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kíxovokoxoa: 
\p —Ako yusíka hiríkea komítiti ne po'i komítiti vo'oku enepo hirikâ, uhá koetímo ne pi'âti íkorono'ekeovo uhorókuke.  
\v 40 Enepone ihíkaxovoti, haina énomone payasô ya ihíkaxoati. Itea uhá koeti ihíkaxovoti, itukovo koati únati íhikaxeokono, kutipasí koetímo ihíkaxoati. 
\p  
\v 41 —Na koeti yíxinova kemómoyi ne kutí koeti kalîhuti koekúti yonoti ukékuke po'ínu xâne koêku ákoyea ínixepa ne kutí koeti koati hána'iti itátane tikóti yonoti yukékuke?  
\v 42 —Na kíxeaye yéxoki po'i xâne pahúnevo koêku ákoyea ínixepa ne pehúnevo? Mani kutí keti xâne ákoti eapâ ne hána'iti itátane tikóti yoneâti ukéku, itea kóyeane kíxea ne po'ínu: “Mbo'inú, veyámbinapeavo ne kali koekúti yonoti yukékuke” kixoâti. Itínoe ikútixapovoti sasá'iti yane po'ínuhiko xâne, viyápavo inúxotike ne kutí koeti hána'iti itátane tikóti yonoti yukékuke maka sásasa ákoyepone ínixi, ínamo omotóva viyópi ne kutí koeti kali koekúti yonoti ukékuke ne pe'ínu —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Kixoku itúkeovo éxeokono ne xâne 
\r Mt 7.16-20; 12.33-35 
\p  
\v 43 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus: 
\p —Ako únati xuve tikóti poréxoti váhere há'i. Kúteanemaka koêku ne xuve tikóti ákoti aunáti, ákomaka parexa únati há'i.  
\v 44 Uhá koeti xuve tikóti, hane éxeokono há'i pôreu. Vo'oku ako veyákana fîgu xuvékuke topekóxe. Koane ákomaka veyákana úva ya xuvékuke ka'áveti nonéti xapa úhiti.  
\v 45 Enepone únati xâne, aínovo únatinoe koyúho vo'ókuke ne únatinoe koekúti unakóvoti isóneuke. Kene ne váhere xâne, aínovo ákoti aunáti koyúho vo'ókuke ne váhere koekúti unakóvoti isóneuke. 
\s1 Pi'âti kó'iyeovoku poéheve péti 
\r Mt 7.24-27 
\p  
\v 46 —Na koeti “Unaém, Unaém” kixínenunoe koêku ákoyea itíka ne mbáhoenopinoe itíki?  
\v 47 Uhá koetíhiko ne xâne simónuti koane kamokénoati ra emó'um yoko itukoâti,  
\v 48 hane koéneye hóyeno itúkoti péti, upénoti kehókea inúxotike imókone itopóno mopôi, ímoaku poéheve ne péti. Uséxoane ne péti, keno'ókone êno koiníkoti. Yane kayákakoane ne péti, itea ako íkaraka vo'oku kókoyuse kíxeokono itúkeokono.  
\v 49 Itea enepone xâne kamokénoati ra emó'um ákoti itukâ, hane koéneye xâne itúkoti péti ákoti itukína poéheve inúxotike. Pohu oúke poké'e ímoa. Keno'óko êno koiníkoti huvêo kayakákoati ne péti, ako oríko íkorokea. Yane heu-heú kôe itáhineyea ne péti —koéne. 
\c 7  
\s1 Koitóva Jesus neko ahínoe tuti húndaru íhae Róma 
\r Mt 8.5-13 
\p  
\v 1 Uke'éxoane Jesus koyúhoinoa xanéhiko neko uhá koeti íhikaxeake, ina aukópovo ya Kafanâum.  
\v 2 Yoko ápe tuti húndaru íhae Róma yane pitivóko apêti ahínoe ka'aríneti. Koati énotine koêku ne ahínoe, kahá'atine ivókeovo. Yoko yupíhova ákoyea omótova okóvo tuti húndaru neko ahínoe.  
\v 3 Eyekóxoane tuti húndaru koeku ítuke Jesus, pahúkone tutíhiko jûdeu xoko Jesus épemopoinoa xanépea óvokuke koíteova ne ahínoe.  
\v 4 Simohíko neko pahoéti xoko Jesus, hopeno-hopenó kíxoa éhakeovo píhea. Hara kíxoa: 
\p —Enepone hóyeno pahukó'oviti, koati motokeâti hivó'oxoponi,  
\v 5 vo'oku koati ínikone viyénoxapa jûdeu, koane itúkinovi víhikaxovoku hó'e ûti —kíxoanehiko. 
\p  
\v 6 Yane xanépoanehiko Jesus. Ye'éxeane óvoku, pahúkoa tuti húndaru ne ínikonehiko kixópoinoa Jesus: 
\p —Unaém, mbuvâti mboréxeopi itukéti. Ako yomótokea yûrukivo kalíke óvongu.  
\v 7 Énomonemaka ákoino mbîha xikóyoke ininjoâti ákoyea omóndokea yúnzo'ixoponeopi, iti hána'iti teyonéti. Pohu pahú íxea unátipea ne anzínoe yákokene xoko yóvoheixoku, yane unatípotinemo.  
\v 8 Vo'oku undímaka hóyeno konókoti itúkea páhoenonu payásoti ya undíke. Koane ápe húndaru konókoti itúkea mbáhoenoa. Poéhane kónoko “Pîhe” ngíxea, yane pihotíne. Kene po'ínu “Kiná'aka” ngixôa, keno'ókotine. Koane “Hara itíka” ngixôa ne anzínoe, itúkoa ne mbáhoenoa itúkea —koéne emó'u neko tuti húndaru páhoe xoko Jesus. 
\p  
\v 9 Kamoáne Jesus neko emó'uinoa, yupíhova iháyu'ikea neko hóyeno. Ina sa'irí'okinova ne xanéhiko hokoâti koáne kíxovokoxea: 
\p —Ako noínjeaku xâne koati kuvovónuti kuteâti ra hóyeno, muhíkova xapákuke viyénoxapa íhae Izarâe —koéne. 
\p  
\v 10 Yane káyukopovonehiko neko pahoéti óvokuke tuti húndaru, yoko inú'ikopane unátipeane neko ahinoêti. 
\s1 Koexépukopa Jesus xé'a ne sêno ivokóvoti îma ya Nâim 
\p  
\v 11 Ikénepoke, pihóne Jesus ya kali pitivóko koéhati Nâim, koane íhikauhiko xánea. Enómaka po'i xâne hokó'ixoati.  
\v 12 Ye'éxeane páhapetea ne pitivóko, apé koéne xanéhiko ipuhíkeati, ekoxóponoti xé'a sêno ivokóvotine îma. Yoko ako po'inu xe'éxa neko sêno, poéhane nekôyo. Êno xâne íhae ne pitivóko xaneâti neko sêno.  
\v 13 Noixoâne Vúnae êno ne ivokóvoti, yupihovó koéne kóseanayea. 
\p —Hako iyêo —kíxoane Jesus. 
\p  
\v 14 Ina ahi'ókovaxo Jesus ne koínoyeokonoke, koane ípihea vô'uya. Yane xe'okó koénehiko neko koinoâti. Ina kixôa Jesus neko ivokóvoti: 
\p —Hemenó, mbahúkopi yexépukopi —kíxoane. 
\p  
\v 15 Yane vatá koépone neko ivokóvoti, koane turíxopeovone koyúhoyea. Ina kixôa Jesus neko sêno: 
\p —Anéyepo ra xí'a —kíxoane. 
\p  
\v 16 Yupihovó koene píkea uhá koêti neko xâne koane iháyu'ikeahiko Itukó'oviti. Hara koéhiko: 
\p —Anéye koati teyonéti porófeta xapákuke ûti. Koati simotíne ne Itukó'oviti xapákuke ûti kóseanayeovi, uti xanéna —koéhiko. 
\p  
\v 17 Enepora koekúti, ítuke Jesus, ako malíka yónoku eyékoxeokono ya uhá koeti poké'exa Njúdeya, koánemaka ya ipuxóvokutihiko ákoti ahikâ. 
\s1 Ápe páhoe Xuaum Mbátita xoko Jesus 
\r Mt 11.2-19 
\p  
\v 18 Ápehiko íhikau Xuaum Mbátita koyuhópinoti Xuâum uhá koêti neko ítukevo Jesus. Yane iháxikoane Xuâum pi'âti íhikau,  
\v 19 ina pahukoâmaka xoko Vúnae épemoponea itúkeova ne Mésiya, kúxone xâne símeamo, áko'o kónokeako kúxea po'ínu.  
\v 20 Simoné'ehiko neko pi'âti xoko Jesus, hara kíxoa: 
\p —Xuaum Mbátita pahukó'ovi vépemoponeopi itúkeovo îti ne kúxone ûti símeamo, áko'o kónokea kúxeako uti po'ínu —kíxoane. 
\p  
\v 21 Énomone yaneko ókoku ôra, êno ka'aríneti koítovone Jesus koane xâne yúvone koati kotíveti arinéti yoko xâne ûroevo ndémoniu. Enómaka komítiti koítovone.  
\v 22 Ina kixôa Jesus ne páhoe Xuâum: 
\p —Yaúkapapu xoko Xuâum. Yéta'akapa koêku ra neíxone koáne ra kémone, ínixopeanehiko ne komítiti, yonópeanehiko ne mohéveu, koane unátipeanehikomaka ne xâne yúvone lépara. Yéta'akapamaka kamópeane ne mókere, yoko iyúkopeovone ne ivokóvoti, koane koyúhoyeovone ne inámati ihíkauvoti ítuke Itukó'oviti xapa xâne ákoti apeínoati.  
\v 23 Yoko koati únati koêku ne xâne ákoti opoé'ainonu isóneu —kíxoanehiko. 
\s1 Ihayú'ikoa Jesus ne Xuaum Mbátita 
\p  
\v 24 Pihopónehiko neko páhoe Xuâum xoko Jesus, turíxovone Jesus koyúhoino xanéhiko koeku Xuâum. Hara kíxovokoxoa: 
\p —Enepo pihenôe neíxoponi Xuâum ya mêum ákoti apêti, kutí'ikopo kixónoe neíxi? Xâne muyá'iti kuteâti koêku hí'e kayákae ihunóvoti? Ako kalíhuina.  
\v 25 Kutí'ikopoya ne neíxopono? Hóyeno yupihóvoti úhe'ekea ípovo? Ako kalíhuina kó'iyeaneye ko'ípovoyea nê'e. Vo'oku xâne únatinoe ko'ípovoyea, enepone apêtimaka uhá koeti kó'iyeovoku únatinoe koekúti ya xokóyoke, poéhane óvokuke nâti óvo.  
\v 26 Kutí'ikopoya ne neíxopono? Porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti? Êm, koati porófeta nê'e, yoko koati ngixópitinoe yupíheovo anú'ukea itúkeovo teyonéti ya po'ínuhiko porófeta.  
\v 27 Vo'oku hara koe yuho Itukó'oviti emó'uke vo'ókuke neko neíxoponone: 
\q1 “Mbahukoâtimo timúneke ne koyuhó'inonuti emó'um, maka míhe'akinapine yoxéne itíki índukexeopike xapákuke xâne” kôe. \rq Malaquias 3.1\rq* 
\p  
\v 28 —Koati ngixópitinoe: Xapákuke xâne yara kúveu mêum, ako teyonéti ya Xuâum. Itea upánini itúkeovo koati hána'iti teyonéti ne Xuâum yâye yara kúveu mêum, koati yupihóvotimo anú'ukea itúkeovo teyonéti ya Xuâum ne xanéhiko ya natíxokuke Itukó'oviti, muhíkova ne koati ákoti apayáso xapákuke —kíxovokoxoane Jesus neko xanéhiko. 
\p  
\v 29 Uhá koêti neko kameâti yûho, muhíkinova ne koperáxinotihiko nâti, éxokopovo ínixea itúkeovo koati ponóvoti ne yuho Itukó'oviti vo'oku ikótivexea isóneuke ne pahúnevo, koane áhikeovo xoko Xuâum.  
\v 30 Itea enepohikoneko farîzeu, yuixóvoti hókea yútoe Muîse, yóko'o ne ihíkaxoti jûdeuhiko ya hó'eke, ako áhikapu xoko Xuâum vo'oku ákoyea akáha'a ne mani ahá'inoa Itukó'oviti.  
\v 31 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus: 
\p —Kutimea motóvo ínzokea ra xanéhiko apêti yara káxehiko kó'oyene? Kutimea koéneye?  
\v 32 Hara ínzokoa kalivónohiko vataká koyêti ya none ovokúti ákoti ínixone unáko apê po'ínuhiko kalivôno kaha'âti ikómohixea. Yane hara kixókonohiko: “Voxone oxokénati, móhikena elóketi okóvo, itea ákonoe yakáha'a kemóhiyi. Yane vimókovonemaka akene imokó'ikoti ivokóvoti, itea ákomaka yakáha'a” —kixókonone. 
\p  
\v 33 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko xâne: 
\p Énomonemaka kénenoeye, vo'oku simóne Xuaum Mbátita yuixóvoti jejuá kó'iyea yoko ákoyea énapu víyum, itea ako ínixeanoe unáko. “Ûroevo ndémoniu nê'e” kíxeanoe.  
\v 34 Ina nzímo xepákukenoe iníngoti xâne, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne, itea ákomaka ínixeanoe unáko. Hara kôe iséneunonu: “Koati nípati yoko énovokenati víyum ne hóyeno, koane yómoti aínavokoxeovo koperáxinoti nâti yoko po'ínuhiko xâne pahukóvoti” kixénunoe.  
\v 35 Itea enepone koati kaná'uti exóneti, kóyeanemo iyúseyea kó'iyeaneye vo'oku kixoku itúkeovo ne xâne hokoâti —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Ovohévexoa sêno ne Jesus 
\p  
\v 36 Ápe farîzeu itaíkoti Jesus njántaxoponea óvokuke. Simoné'e Jesus óvokuke, ivátakone xe'o mêsa.  
\v 37 Yane apé koene sêno íhae neko pitivóko yupihóvati éxeokono ákoyea aúnati kixoku itúkeovo. Eyekóxone nikóponea Jesus óvokuke farîzeu, omó kixone íhaku xêru, itukéti ya hopú'iti mopôi iháxoneti alabásturu, puhí koatí'iko ovâti.  
\v 38 Simoné'e neko sêno, akéneke Jesus véko ahí'okeova ixómoyea íyo koeku kaláka'ikea heve Jesus, koane kíhuhevexopea ya híyeu tûti, yoko siúnoneyea hêve, koánemaka óvohevexea xêru ómone.  
\v 39 Noixoâne farîzeu, enepone itaíkoti Jesus, hara koe isóneunoa: “Eneponi itukápuxo porófeta, páhoe Itukó'oviti koyúhoyea emó'u ra hóyeno, mani exoâti itukóvotiye ra sêno isú'okovati itúkeovo ákoti aunáti kixoku itúkeovo” kôe isóneu.  
\v 40 Ina kixôa Jesus neko farîzeu: 
\p —Simaúm, anéye ânja ngoyúhoinopea. 
\p —Yokóyuhoakopo ihikaxotí —kíxoane Símaum. 
\p  
\v 41 Ina kixôa Jesus: 
\p —Ápe pi'âti hóyeno orevéxoti po'i hóyeno, poéha orevéxoati singu koeti séndu pe'u tiûketi, kene ne po'ínu, sinkoénta koe pe'u tiûketi orévexoake.  
\v 42 Itea ákone tiûketina ne orevéxoatihiko mani poréxopeake. Yane koyúhoinoane hóyeno iváxoati ne tiûketi ákoyeane okónokoa poréxopea neko orévexoake. Yane pi'âti orevéxoti, kutimo itukóvo yupihóvati ákoyea omótova okóvo ne hóyeno iváxoati tiûketi? —kíxoane Jesus. 
\p  
\v 43 Ina kixôa Símaum: 
\p —Ya inzóneuke, hanemea ako omotóvaxo okóvo xu'ínati oréveu —kíxoane. 
\p —Koati únati yimópope —kíxoane Jesus. 
\p  
\v 44 Ina inonéxinova Jesus ne sêno. Yane hara kixo Símaum, kaha'âti koúhapu'ikinoa kixó'ekone ne xêti ítukeinoake: 
\p —Neíxoane ra sêno? Kó'oyene koêku ûrungeova ra kúveu yóvoku, ako kali peréxanu úne ngipóhevexovope, kuteâti kixóvoku xâne xo'opeînokoko. Kene ra sêno, ho'oûke veínoa kipóhevexeonu yoko kíhuhevexopeonu ya híyeu tûti.  
\v 45 Koeku nzímea yâyeke, ákomaka sínaneanu. Kene ra sêno, ukeátine inâ urúngovo kúveu yóvoku, ako âka siúnoneyea njêve.  
\v 46 Ákomaka yáhipu'ikanu óliu inâ nzímo yóvokuke. Kene ra sêno, xêru veínoa óvohevexeonu.  
\v 47 Énomone ngixínopi: Enepora sêno, sasá'ipeane ne êno pahúnevo. Koati yupihóvati ákoyea omótovonu okóvo. Itea koseánakono xâne ákoti koati pahúnevo, kúteanemaka kalíhuyea ne ákoyea omótova okóvo ne xâne koseánati —kíxoane. 
\p  
\v 48 Ina kixoá'ikomaka Jesus neko sêno: 
\p —Sesá'ipine ne pehúnevo, ngotúyopinopeane. 
\p  
\v 49 Yane hara kixókoko neko ha'ínehiko ya xe'o mêsa: 
\p —Kutimea itukóvoye râ'a? Muhíkova pahunévoti koyúhoa kasása'ikopea. 
\p  
\v 50 Ina kixopâmaka Jesus ne sêno: 
\p —Itévone vo'oku kívivonu. Aúhepepone iséneu koêku pihépi —kíxoane. 
\c 8  
\s1 Senóhiko huvo'óxoti Jesus ya nókone 
\p  
\v 1 Yane pihóne Jesus xapa uhá koeti pitivókohiko koane ipuxóvokutihiko koyuhoâti ne inámati ihíkauvoti, enepone kixoku natíxea ne Itukó'oviti xapa xâne. Koane xáneheixoane ne nduse koeti íhikau.  
\v 2 Ápemaka senóhiko ûroevo ndémoniu, koítovone Jesus, xanéheixopatine, yoko po'ínuhiko sêno koítovone ya aríne. Xapákuke neko senóhiko, ápe Mâriya koéhatimaka Mandâlena, eneponeko kópuhikopeake Jesus seti koeti ndémoniu.  
\v 3 Ápemaka Xuâna, yeno Kûza, hóyeno ko'itúkeinoti Êrodi, enepone nâti. Ápemaka Sûzana, koane enómaka po'ínuhiko sêno iko'ítukexoti apeínoati, huvó'oxope evo Jesus ya nókone. 
\s1 Éxetina Jesus apêti íhokoake koeku nôti 
\r Mt 13.1-9; Mk 4.1-9 
\p  
\v 4 Yupíhovo êno xâne pihinoâti ne Jesus. Ho'uxo-ho'uxó kó'inoahiko ukeâti po'íkehiko pitivóko. Ina itukínoahiko Jesus xêti apêti íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kíxovokoxoa: 
\p  
\v 5 —Ápe hóyeno nopónoti ake nonéti. Koeku kásahikea, ápe irihíkovoti xe'ókuke xêne. Yane kapásikexokono, ínamaka keno'óko hó'openo ôti nikopâti. \fig |src="LB00094B.TIF" size="span" copy="Louise Bass ©The British & Foreign Bible Society, 1994." ref="Lúka 8.5-8" \fig* 
\v 6 Kene po'ínuhiko, îrihikovo xoko enó'iyeaku mopôi. Ihonópone, movohí koéne vo'oku ákoyea alákahi ne móte îrihikovoku.  
\v 7 Koane ápemaka irihíkovoti xapa tôpe. Xané kíxoane tôpe payákeyea ne nonéti. Yane ákone oxéne payákeyea ne nonéti vo'oku huruvokó kó'iyea tôpe.  
\v 8 Ina apémaka irihíkovoti únatike poké'e. Koati únati íhonopea nê'e. Poréxopo póhuti séndu há'i ne póhuti áke —kíxovokoxoane. 
\p Ina kohonókoxo emó'u ne Jesus kó'iyea: 
\p —Koêkuti kamoâti ra yûnzo, ivávaka —koéne. 
\s1 Kouhápu'ikopa Jesus koêku ne éxetina 
\r Mt 13.10-23; Mk 4.10-20 
\p  
\v 9 Ina kíxo Jesus ne íhikauhiko: 
\p —Kuti kixó'eko ne yéxetina? 
\p  
\v 10 Ina yumopâ Jesus: 
\p —Koati itínoe porexókono éxea koêku ne koekúti ákoti po'i exoâti, koêku ne natíxea Itukó'oviti xapa xâne, itea ya xapákuke po'ínuhiko xâne, konókoti itúkeovo exetínati apêti íhokovoke veínokono íhikaxeokono. Yane enepo naixâ, kutí koetimo ákoti inixâ, koane enepo kamâ, ákomo éxina isóneu kixó'ekone. 
\p  
\v 11 —Hara koe kixó'ekone ra énjetina: Enepone ake nonéti, emo'u Itukó'oviti kixó'eko.  
\v 12 Enepone irihíkovoti xe'ókuke xêne, kixo'êkoti xâne kamokénoati ne emo'u Itukó'oviti, ina keno'óko ne Ndeâpu veyopeâti ne emo'u Itukó'oviti isóneuke, puinoâti koíteova Itukó'oviti eneponi akutípoaxo.  
\v 13 Kene enepone irihíkovoti xapákuke mopôi, énomone kuteâti xâne ivavákoati ne emo'u Itukó'oviti koeku kámea, xaneâtimaka hána'iti elókeko okóvo. Itea vo'oku kutí kó'iyea nonéti ákoti poéheve, ako áxu'ikene hókea, yane itavókeatine enepo simôa tiú'iti koekúti hixópeokonoke.  
\v 14 Kene enepone irihíkovoti xapa tôpe, hane kixó'eko xâne kamokénoati ne emo'u Itukó'oviti, itea koêku xu'íkeneyea, turíxovone pepókexea isóneu vo'oku nókone yara kúveu mêum, koane íyokeovomaka po'ínuhiko koekúti, yane ako únati ítukeino Itukó'oviti.  
\v 15 Kene enepone irihíkovoti únatike poké'e, énomone kuteâti xâne itípakovoti isóneu, kutipoâti ne emo'u Itukó'oviti enepo kamôa, koane unakoâtimaka isóneuke. Yane êno únatinoe ítukeino Itukó'oviti vo'oku ákoyea kamúya'ikapu ikéneke —kíxovokoxoane. 
\s1 Koêku yúku kouhápu'ikoti 
\r Mt 4.21-25 
\p Ina kixovókoxopaikomaka: 
\p  
\v 16 —Ako ihúxoti yúku xovopu'í kixoâti, itukovo imoâti opékuke ípe, itea hane ímoa xoko koati ókoku motovâti noíxea uhápu'ine uhá koeti urúkovati ne ovokúti.  
\v 17 Uhá koeti koekúti puvonéti éxeokono, kourápu'ikokonotimo. Koane uhá koeti kixovókuti he'onó'oeti kó'oyene, exókonotimo koane kouhápu'ikokonotimo. 
\p  
\v 18 —Yokóhiyanavonoe, kéyusea kémokenoyi ra yûnzo, vo'oku enepone apêti námoeya, kuri'úxovotineoxomo námoe. Kene ne ákoti koati ivávakea, muhíkova ne íkutixane apêti xokóyoke, evókoatimo —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Simôa iyénoxapa ne Jesus xoko óvoheixoku 
\r Mt 12.46-50; Mk 3.31-35 
\p  
\v 19 Ina símo xoko Jesus ne êno yoko ámeno, itea ako omótova ahí'okoponeovahiko vo'ókuke neko êno xâne kamokénoati.  
\v 20 Ina apê kixopónoti Jesus: 
\p —Anêko ne mémaina koane yámeno meúkeke oposíkopiti. 
\p  
\v 21 Ina kôe ne Jesus: 
\p —Enepone xâne kamokénoati ne emo'u Itukó'oviti yoko itukoâti, énomone indúkomaka ênom yoko mbo'ínuhiko —koéne. 
\s1 Ixikôa Jesus neko êno xúnati ihunóvoti 
\r Mt 8.23-27; Mk 4.35-41 
\p  
\v 22 Po'i káxe, úsa'ixovo vatékeke ne Jesus koane íhikauhiko. Hara kíxovokoxoa Jesus: 
\p —Piháne ûti poixô'oke ra mar —kíxovokoxoane. 
\p Yane pihónehiko.  
\v 23 Koeku yóneahiko, imókone ne Jesus. Yane kenó'okone êno xúnati ihunóvoti yane mar, koane ûrukeova úne kúveuke ne vatékena. Koati koímaiti koêkuhiko.  
\v 24 Ina ahi'ókovo Jesus ne íhikauhiko koyúkoati. 
\p —Ihikaxotí, vivohíkovotinemo —kíxoanehiko. 
\p Iyukóvone ne Jesus, pahúkoa ókea ne xúnati ihunóvoti koáne ne êno xúnati ovósokeovo úne. Yane okóne ne ihunóvoti koáne ne úne, huvemoo koépone ikéne.  
\v 25 Ina kixovókoxoa Jesus ne íhikauhiko: 
\p —Imáko ákoyeanoe kivápunu —koéne. 
\p Yoko yupihóvatihiko iyúpaxeovo koane píkea. Hara kixókoko: 
\p —Kutimea itukóvoye ra hóyeno? Muhíkova ihunóvoti yoko úne, ôko apê yuhó'inoa —kixókokonehiko. 
\s1 Hóyeno íhae Njêraza, ûroevo ndémoniu, koítovone Jesus 
\r Mt 8.28-34; Mk 5.1-20 
\p  
\v 26 Ina ukopóno ne evo Jesus ya poké'e iháxoneti Njêraza, xoko hunókoku poké'exa Ngalíleya poixô'oke ne mar.  
\v 27 Ehá'axo evésekea Jesus ne vatéke, apé koéne hóyeno okotúmonexoati íhae neko pitivóko. Yoko koati ûroevo ndémoniu nê'e. Mekutíne ako ituka ípovo, koane ákone ava ovokúti itea pe'áxatike óvoheixone.  
\v 28 Noixóne Jesus neko hóyeno, vaúkone. Yane íkorokovone poké'eke nonékuke Jesus, koane kóhonokea emó'u kíxea: 
\p —Jesus, iti Xe'exa Itukó'oviti, iti xe'exa Koati Payásoti ya uhá koêti, na koeti yího'ixinonu? Émbemopi ákoyea ipíhepananu —koéne. 
\p  
\v 29 Kó'inokeneye yûho, koáhati pahukoâtimeku Jesus ne ndémoniu ipúhikopea xoko hóyeno. Yoko enóne kíxoaku ndémoniu. Enepo ikahévexokono ne hóyeno koane ikavó'uxokono ya koati tiú'iti korénde, kóyeane kétokexea ne korénde, yane ehakoâtine ndémoniu ya mêum ákoti apêti. 
\p  
\v 30 Ina kixôa Jesus: 
\p —Kuti kéha? 
\p Ina yumopâ: 
\p —Ákoti yumaxápu ngoéha —koéne. 
\p Kó'inokeneye îha vo'oku ákoyea yumáxapu ndémoniu urúkovati.  
\v 31 Yane épemonehiko Jesus neko ndémoniuhiko ákoyea pahúkapa yane êno upénoti uhôro ínati haháku. 
\p  
\v 32 Yoko oúke neko mopôi, xêrerekuke ne óvoheixokuhiko, ápe ênoti kûre ixómotihiko níko. Énomone épemo ne ndémoniuhiko yonópea xapákuke maka itúkapane óvoheixopoku. Yane síkoane Jesus.  
\v 33 Ipuhíhikopeane ndémoniuhiko neko hóyeno, ponokó koépone xapákuke neko êno kûre. Yane heú koéne neko kûre éhahikeovo koane íkorono'ekeovohiko ya mar. Heú koéne yúpuririhikeovo ukeâti oúke ne mopôi. 
\p  
\v 34 Noixoâne koyónotihiko kûre neko koekúti, heú koe kohó'iyea koane koyúhopea ne koekúti yaneko pitivóko yoko xapákuke neko ko'óvokuti yane mêum vekópoku.  
\v 35 Yane noíxoponoamaka xanéhiko neko koekúti. Simoné'ehiko xoko Jesus, noíxoane neko hóyeno ipúhikopeakumeku ndémoniuhiko. Yoko ko'ipóvopotine koane unatípotine isóneu, vatá koyépotinemaka nonékuke Jesus. Yane yupihovó koéne píkeahiko vo'ókuke.  
\v 36 Enepohikoneko xâne noixoâti ne koekúti, koyúhoinoa ne po'i xâne simôti kixoku koêku unátipinoke neko hóyeno.  
\v 37 Yane enepohikone uhá koeti ko'óvokuti ya Njêraza koane xe'ókuke, épemohiko Jesus ipúhikopea xapákuke. Koáhati yupihóvatihiko píkea. Yane ûrukopovane evo Jesus ne vatéke, ukópeane pihôpo.  
\v 38 Kene ne hóyeno ipúhikopeaku ne ndémoniuhiko, épemovo xanépea Jesus. Itea pohu hara kíxoa Jesus: 
\p  
\v 39 —Yaúkapapu yóvokuke. Yokóyuhopinoa iyínoxapa ne uhá koeti ítukeinopi Itukó'oviti —kíxoane. 
\p Yane pihópone ne hóyeno. Heú kíxoa yónea neko pitivóko koyuhó'inoati uhá koeti xâne neko ítukeinoa Jesus. 
\s1 Koitóvo sêno yoko ihine Njaîru ne Jesus 
\r Mt 9.18-26; Mk 5.21-43 
\p  
\v 40 Aukópovone Jesus poixô'oke neko mar, yupihovó koéne elókepea okóvo uhá koêti neko xanéhiko kuxoíxopati seópea.  
\v 41 Yane apé koéne hóyeno koéhati Njaîru simôti xoko Jesus. Enepone hóyeno, koati exoti koêku ne koekúti ya íhikaxovokuke hó'e jûdeuhiko. Ipúyukexo nonékuke Jesus, epemoâti xanépea óvokuke  
\v 42 vo'oku ápeyea ihíne nduse koetine xoénaena ka'aríneti, kahá'atine ivókeovo. Yoko ako po'i xe'éxa, poéhane neko kali ihíne. 
\p Koêku yónea ne Jesus koane enó'iyea xâne hokoâti, xaneâtimaka inúmeokoko.  
\v 43 Yoko ápe sêno nduse koetíne xoénae ká'arine ákoti âka evésekea aríne. Enepone sêno, koati uke'éxotine apeínoati xoko ipixáxotihiko, itea akó'oti koitóvati.  
\v 44 Akéneke Jesus véko neko sêno sipóheoponeati heve ípovo. Ehá'axo sípoheyea, etétukone aríne.  
\v 45 Ina kôe ne Jesus: 
\p —Kuti sipohêo ímbovo? —koéne. 
\p Itea ako ápahuina “Ûndi” kixoâti. 
\p Ina kixôa Pêturu (yoko po'ínuhiko íhikau): 
\p —Ihikaxotí, koati ênoti xâne isú'okovopiti koane inumópiti, (yépemovikomaka ápeyea sipóheoti ípevo) —kíxoane. 
\p  
\v 46 Itea kóyeane neko isóneu Jesus. Hara koépomaka: 
\p —Ako yusíka ákoyea sipóheoponoti ímbovo, vo'oku eómba ipúhikea njunáko njokóyoke —koéne. 
\p  
\v 47 Noixoâne sêno ákoyea íta hé'ono'uxea ne koêku, ina ahi'ókovoxo Jesus xaneâti ínayea honóno'oko. Ipuyuké koéne poké'eke nonékuke Jesus, koane koyúhoyea nonékuke uhá koêti neko xâne kutí'inoke sipóheoponoti híyeu ípovo Jesus, koane koyúhoyea íteovane ne aríne ya oráke.  
\v 48 Ina kixôa Jesus: 
\p —Nje'exá, itévone vo'oku kívivonu. Pihépane, aúhepepone iséneu —kíxoane. 
\p  
\v 49 Ixómoiko koyûho ne Jesus, simóne xâne ukeâti óvokuke Njaîru, enepone éxoti koeku íhikaxovoku hó'e jûdeu. Hara kixo Njaîru: 
\p —Ivókovone ihine îti. Hákone perexôa itukéti ne ihíkaxoti —kíxoane. 
\p  
\v 50 Kameáne Jesus yûho, hara kixo Njaîru: 
\p —Hako píke, kivápunu, itóvotimo ne ihine îti —kíxoane. 
\p  
\v 51 Simoné'e óvokuke Njaîru, ako síka Jesus ápeyea urúkovati ákoti itukapu Pêturu, Xuâum, Teâku, koánemaka há'a yoko êno ne kalivôno ivokóvoti.  
\v 52 Yoko yupíhovahiko íyokexea uhá koêti neko xâne, koane ipúsokeahiko xâ'a. Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Hákonoe iyêo, vo'oku haina ivokóvoti ra kalivôno, pohu imókoti —koéne. 
\p  
\v 53 Itea koémoke'ea xanéhiko kameáne neko yûho, exoâti itúkeovo ivokóvotine ne kalivôno.  
\v 54 Yane namú kíxeane Jesus vô'u ina kohonóko emó'u kíxea: 
\p —Tenó, yexépukapa —kíxoane. 
\p  
\v 55 Yane aúkopovone omíxone, exépukopone. Ina pahukôa Jesus poréxopeokono nîka.  
\v 56 Yupíhova iyúpaxeova há'a yoko êno ne kalivôno. Ina ixikó'okoa Jesus ákoyea okóyuhoinoa po'ínuhiko xâne neko koekúti. 
\c 9  
\s1 Ítukevohiko ne nduse koeti íhikau Jesus 
\r Mt 10.5-15; Mk 6.7-13 
\p  
\v 1 Ina ihaxíhikoa Jesus neko nduse koeti íhikau. Yane pôrekexoanehiko xunakóti pahúkea uhá koeti ndémoniu ipúhikopea xoko xâne ûroevo, koane koíteovo xâne ka'aríneti.  
\v 2 Ínamaka pahukôa koyúhoyea kixoku natíxea ne Itukó'oviti xapa xâne, koane koíteovo ka'arínetihiko.  
\v 3 Hara kíxovokoxoa: 
\p —Hákonoe itîko yómone koeku píhi. Hako yómo piló'ina yoko íhaku ípevo. Hákomaka yómo imévo itukovo tiûketi. Muhíkova yesá'ikovope, hako yomâ.  
\v 4 Itukovo apêti ko'óvokuti porexópiti yóki óvokuke, yâvanemoya tukú koetímo neko káxe ipihíkapine ne pitivóko.  
\v 5 Áva pitivóko símeku hákoti kaha'ápi xanéhikoya, enepo ipihíkapine ne pitivóko, ikétatahevexapapumo, kirikópoti ipú'ine poké'e ukeâti xoko piríkatana, yexókoati ákoyeanemo omótokea íkameokonohiko emo'u Itukó'oviti —kíxovokoxoane Jesus neko íhikau. 
\p  
\v 6 Úkeane pihohíko. Heú kíxoa vékea ne ipuxóvokutihiko koane koyúhoyea ne inámati ihíkauvoti omínovike Jesus, koánemaka koíteovo xanéhiko ka'aríneti ya uhá koeti vékoku. 
\s1 Êrodi yoko Xuaum Mbátita 
\r Mt 14.1-12; Mk 6.14-29 
\p  
\v 7 Yoko eyékoxoane Êrodi, enepone nâti, uhá koêti neko koekúti, itea ako éxina isóneu vo'oku ápeyea koyuhoâti itúkeovo Xuaum Mbátita exepúkopone ukópea xapa ivokóvoti.  
\v 8 Kene po'ínuhiko xâne, koyúhoa itúkeovo Îliya ne exepúkopone, enepone porófeta mekúke. Ina apémaka po'ínuhiko xâne koyuhoâti itúkeovo kúxoti porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke exepúkopone.  
\v 9 Itea hara kôe neko Êrodi: 
\p —Haina Xuaum Mbátita nê'e, vo'oku mbahúkoanepepo tetúnoyeokono nekôyo. Kutí'ikopomea itukóvoye ra hóyeno ngámoheixeake koeku ítuke? —koéne. 
\p Yoko yupíhova yúmo'ixeova Êrodi noíxea Jesus. 
\s1 Kohiyákoa Jesus nîka neko êno xâne 
\r Mt 14.13-21; Mk 6.30-44; Xu 6.1-14 
\p  
\v 10 Aukópovonehiko neko páhoe Jesus koyúhoyea emó'u xapa xâne, heú kíxoa koyúhopinohiko Jesus koêku neko ítuke. Ina xanêa Jesus neko íhikauhiko ya kali pitivóko koéhati Mbetâsaida. Yoko ainôvotinehiko, ako po'i xánena.  
\v 11 Itea exoâne xanéhiko yónoku ne Jesus, hókoanehikoya, yoko ivávakoahiko Jesus. Koyúhoinoahikomaka kixoku natíxea ne Itukó'oviti xapa xâne, koane koíteovahiko ne ka'aríneti xapákuke. 
\p  
\v 12 Kiyoné'e káxe, ahí'okovone Jesus neko nduse koeti íhikau koane kíxeahiko: 
\p —Mani únati pehukápavo pihópea ra xanéhiko, motovâti ínixea imókoku koane nîka ya xapa kali ipuxóvokuti, vekópokuhiko, koane xapa ko'óvokuti ya mêum xêrerekuke ipuxóvokutihiko, vo'oku ako apêti yara vóvoheixoku —kíxoanehiko. 
\p  
\v 13 Itea hara kíxovokoxoa Jesus: 
\p —Itínenoe parexâ nîka. 
\p Ina kixopâmaka íhikauhiko: 
\p —Ako apeínoviti ákoti itukapu singu koeti pâum yoko pi'âti hôe. Má'aina itukapu ûti vanexópoinoa nikokónoti ra êno xâne, hainápo —kíxoanehiko. 
\p  
\v 14 Yoko itópono kuteâti singu koeti míli neko hóyeno apêtiya. Ina kixovókoxoa Jesus ne íhikauhiko: 
\p —Pehúka ivátahikea ne xâne. Ho'uxó ho'uxo íxeanoe, sinkoentá sinkoenta koeti ho'úxovoku —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 15 Ina pahukoâhiko íhikau Jesus ivátahikea neko xâne.  
\v 16 Ina veyôa Jesus neko singu koeti pâum yoko pi'âti hôe, ina komômo vanúke ikoró'ixovoti xoko Itukó'oviti vo'ókuke ne nikokónoti. Yane honó'ekexoane ne pâum, ina porexôa ne íhikauhiko pôrekexea neko xâne.  
\v 17 Uhá koéhiko níkea koane imátaxeovohiko. Ina itixópa íhikauhiko Jesus neko haxâti, kopúhikopoikomaka nduse koeti sésta neko itátanehiko haxa nikokónoti. 
\s1 Koyuhôa Pêturu itúkeovo páhoe Itukó'oviti koíteovovi ne Jesus 
\r Mt 16.13-19; Mk 8.27-29 
\p  
\v 18 Yoko pohúxovoti ne Jesus itúkea orásaum yanekôyoke. Áko'ohiko neko êno xâne xokóyoke. Poéhane íhikauhiko kahá'ine. Yane ina kixovókoxoa Jesus neko íhikau: 
\p —Kutimea íkutixanu ra xanéhiko? 
\p  
\v 19 Ina yumopâ íhikauhiko: 
\p —Ápe koyúhoti itíkivo Xuaum Mbátita iyukópovone. Kene po'ínuhiko, koyúhoa itíkivo Îliya iyukópovotine. Ina apémaka po'ínuhiko koyuhoâti itíkivo porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke iyukópovotine —kíxoane. 
\p  
\v 20 —Kene itínoe, kuti keyúhonoe indúkeova? 
\p Ina kixôa Pêturu: 
\p —Iti Mésiya, páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne —kíxoane. 
\s1 Koyuhôa Jesus ivókeovomo koane ukópeamo xapa ivokóvoti 
\r Mt 16.20-28; Mk 8.30–9.1 
\p  
\v 21 Ina ixikó'okoahiko Jesus ne íhikau ákoyea ápahuina xâne koyúhoinoake nê'e.  
\v 22 Ina kixovókoxopaikomaka: 
\p —Konókoti yupíheovo ngoítoponeovo kotíveti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne. Ákomo akútiponu ne tutíhiko viyéno jûdeu, koáne ne payásotihiko sasedóti inuxínoti xanena ûti hó'eke, yóko'o ne ihíkaxotihiko yútoe Muîse, enepohikone éskiriba. Koepékonutihikomo, itea ya mopó'apeke káxe, enjepúkopotinemo ungópea xapa ivokóvoti —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 23 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus uhá koêti neko xâne hokoâti: 
\p —Enepone kahá'ati hókeonu, ako yusíka itúkeovo koúhepekea kóyeku yara kúveu mêum yuíxovo. Konókoti hókeonu ya usó koyêti ínonexinovo tiú'iti koekúti itukovo káxe, kuteâti koêku xâne koinópoti kurúhuna iyonókonone xoko kurúhuxokonoku, yane kená'akane ingéneke.  
\v 24 Vo'oku enepone xâne yuixóvoti koúhepekea kóyeku yara kúveu mêum, evókoatimo ne mani unako koépoku xoko Itukó'oviti. Itea enepone xâne usó koyêti évokea úhepeko kóyeku yara kúveu mêum vo'ónguke, énomonemo unatî koépoku xoko Itukó'oviti.  
\v 25 Kutí'ikopo itópoino xâne usó kó'iyea apeínoati yara kúveu mêum itea evókoti mani unako koépoku xoko Itukó'oviti?  
\v 26 Yoko koêkuti xâne teinónuti, koane teinoâti ra emó'um, simóvotimo káxe ndeínoakumakamo, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne. Koati énomonemakamo ngíxoaneyehiko yaneko káxe ngayukápapu, enepo naixápakananemaka indúkeovo hána'iti ihayú'iuti, anjenáponemaka êno njunáko, koane xunako Nzá'a, yoko xunako sasá'itihiko ánju, enepone ovoxe Itukó'oviti ukeâti vanúke.  
\v 27 Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Anéye xepákukenoe âvotimo ivakápu tumúneke noíxea natíxea ne Itukó'oviti xapa xâne —kíxoanehiko. 
\s1 Ipokóvo koeku Jesus nonékuke evo Pêturu 
\r Mt 17.1-13; Mk 9.2-8 
\p  
\v 28 Kuteâti póhuti sêmana ikénepoke neko yuho Jesus, xánea Jesus ne Pêturu, Xuâum, yoko Teâku oúke hána'iti mopôi itukóponoti orásaum.  
\v 29 Koeku itúkea orásaum ne Jesus, koane ípokeovo koêku ne nône. Hóhopu-hóhopu kóyenemaka ne ípovo, koane ínayeamaka uháhi híyeu.  
\v 30 Yane apé koéne pi'âti hóyeno yuhó'ixoati. Énomone neko Muîse yoko Îliya, enepohikone koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke.  
\v 31 Yoko ainovó koéne uhápu'ine íhae vanúke apê xokóyoke neko pi'âti. Hane koyúhoinokoko kixókumo ivókeovo ne Jesus kausáka ne ahá'inoa Itukó'oviti ya Njeruzálem.  
\v 32 Kene Pêturu koánemaka ne pi'âti ha'íne, yupihovó koénehiko uheko ixépa. Koêku kahá'ayea káharoyea ixépa, iyukovó koéponehiko. Yane noíxone êno uhápu'ine Jesus, koánemaka neko pi'âti hóyeno yuhó'ixoati.  
\v 33 Yane ahíkuxopeovone Jesus neko pi'âti hóyeno yuhó'ixoati. Ina kixôa Pêturu ne Jesus: 
\p —Ihikaxotí, koati únati vápeyea yâye. Poéhane vitúkinopinoe hú koêti mopo'âti kálihunoe péti. Poéhamo ítike, koane poéhamo ítuke Muîse, koane poéhamo ítuke Îliya —kíxoane. 
\p Itea mayane koyuhohí koêti ne Pêturu. Akó'oti koati éxea mani yûho.  
\v 34 Ixómoiko koyûho ne Pêturu, apé koéne kapási rama'úxoatihiko. Yane yupihovó koéne píkea ne íhikauhiko Jesus rama'úxoanehiko kapási.  
\v 35 Yane apé koéne emo'úti inu'íxoti xapa kapási. Hara kôe: 
\p —Énomone nje'éxa râ'a, noívongoe itúkeovo mbáhoe xapa xâne. Yakámokenoyi yûho —koéne. 
\p  
\v 36 Okoné'e neko emo'úti, pohú kóyepone ne Jesus. Áko'oponehiko neko yuhó'ixoati. Itea ako éto'oe ne evo Pêturu yanekôyoke. Ako ápahuina xâne koyúhoinoake neko noíxonehiko. 
\s1 Koitóva Jesus ne homoêhou ûroevo ndémoniu 
\r Mt 17.14-21; Mk 9.14-29 
\p  
\v 37 Poéha káxe ikénepoke, enepo evesékopeane evo Jesus neko hána'iti mopôi, yupíhova êno xâne okotúmonexopati.  
\v 38 Xapákuke neko êno xâne, apé koéne hóyeno vaúkoti Jesus. Hara kíxoa: 
\p —Ihikaxotí, yokóseananu, neíxapainanu njé'a, vo'oku poéhane nê'e, ako po'ínu.  
\v 39 Yoko kóyekutine ûrukeova ndémoniu. Enepo urúkova, apé koetíne yaíkea, yane ikorókoatine poké'eke xaneâti êno xunáko koyúyu'okea, koane puváhixeamaka pâho. Koati okó'okoati, koane ôriti kuríkopea enepo kixoáneye.  
\v 40 Émbemoane ne íhikeuhiko kópuhikopea, itea ako íta kíxeaneye —kíxoane. 
\p  
\v 41 Ina kôe ne Jesus: 
\p —Imáko itúkinovo tiú'iti kutípea ra xanéhiko yara káxehiko kó'oyene, koane váherehiko. Ná'ikopomeamo hunóko óvonzeixea xepáku? Ná'ikopomeamo nzunóko índea ákoyeanoe yakútiponu? Yáma yâkeneye ne xi'íxa —kíxoane Jesus neko hóyeno. 
\p  
\v 42 Koêku píhea ne homoêhou, íkorokoane ndémoniu poké'eke koane koyúyu'okea. Ina pahukôa Jesus ipúhikopea ne ndémoniu, koane koíteova neko homoêhou. Ina kixêa há'a: 
\p —Anéyepo ra xi'íxa —kíxoane. 
\p  
\v 43 Yane yupíhovo iháyu'ikea hána'iti xunako Itukó'oviti uhá koêti neko xâne. 
\s1 Koyuhópamaka Jesus ivókeovomo 
\r Mt 17.22-23; Mk 9.30-32 
\p Ya koêku yupíheovo iyúpaxeova xanéhiko, koane iháyu'ikeahiko uhá koêti neko ítuke Jesus, hara kíxovokoxoa Jesus ne íhikau: 
\p  
\v 44 —Yunákanoe iséneuke ra yunzó'inopi kó'oyene: Yé'exovone ngurí'okeokonokumo xunákoke xanéhiko yara kúveu mêum, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 45 Itea ako éxina isóneu íhikauhiko kíxone neko yuho Jesus. Koati he'onínovati ne koekúti ákoinoke éxa koêku. Yoko pikotíhikomaka épemo'ikea Jesus koêku neko yûho. 
\s1 Kixoku itúkeovo ne xâne ínixone Itukó'oviti itúkeovo koati payásoti 
\r Mt 18.1-5; Mk 9.33-37; Fp 2.3; 1 Pê 5.5 
\p  
\v 46 Yane turíxovone okópeokoko ne íhikauhiko Jesus koêku kahá'ayea éxea itukóvotiye ne koati payásoti xapákuke.  
\v 47 Yoko exó kíxeane Jesus koêku ne isóneuhiko, yane namú kixone kalivôno ina imôa xêrerekuke.  
\v 48 Yane hara kíxovokoxo íhikau: 
\p —Koêkuti itukínoati únati ra kalivôno vo'ónguke, undímaka kixóneye. Yoko koêkuti kixónutineye, koati kixoâtinemakaye ne Pahukónuti yara kúveu mêum. Kó'inokeneye yunzó'inopinoe, vo'oku enepone ákoti kapayásakapu, enepone koati ikalîhuxopovoti xepákukenoe, énomone itukóvoxo ne koati payásoti —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Ako omótova ápeyea xâne púvone ûti 
\r Mk 9.38-40 
\p  
\v 49 Ina kixôa Xuâum: 
\p —Ihikaxotí, ápe hóyeno noíxone ûti kopúhikopoti ndémoniu ya ihéke, itea sayá'ikoa ûti vo'oku ákoyea itúkapu xáneheixone ûti. 
\p  
\v 50 Ina kixôa Jesus: 
\p —Hákonoe seya'íkoa, vo'oku enepone ákoti akapápinoe, koati huvo'óxopiti nê'e —kíxoane. 
\s1 Púvahiko íhae Samâriya ne Jesus 
\p  
\v 51 Koeku yé'exeovone kaxena pihópea Jesus ya vanúke, koúsokone isóneu nê'e píhea Njeruzálem. Yoko ako itoâti kátavokopea isóneu ákoyea pîha.  
\v 52 Ina pahûko inuxínoatihiko. Pihónehiko neko páhoe xoko kali ipuxóvokuti ya Samâriya oposíkopoinoati ókokumoya.  
\v 53 Itea simoné'e evo Jesus, ákone akáha'ainoa ko'óvokuti ókeaya, vo'oku iyúseyea koúsokeane isóneu yónea Njeruzálem.  
\v 54 Enepone pi'âti íhikau Jesus, Teâku yoko Xuâum, noixoâne, hara koe yûho: 
\p —Unaém, kehá'a viháxikea yúku íhae vanúke uke'éxoati ra xanéhiko? —kíxoanehiko. 
\p  
\v 55 Ina sa'irí'okinova Jesus saya'íkoatihiko. (Hara kíxoa: 
\p —Hako kixené'eye yiûho. Ákonoe yéxa úkeaku ne iséneu.  
\v 56 Vo'oku haina nzimínoti ungé'exoponea xâne, itea nzimínoti ngoíteova, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne —kíxoanehiko.) 
\p Yane pihónehiko po'íke ipuxóvokuti. 
\s1 Koeku apê kahá'ati hókea Jesus 
\r Mt 8.18-22 
\p  
\v 57 Ya xenékuke koêku yóneahiko, ápe hóyeno kixoti Jesus: 
\p —Nzokópiti koêkutimo yénoku. 
\p  
\v 58 Ina kixôa Jesus: 
\p —Enepone úkoe, ápe úhorona, koáne ne hó'openohiko ôti, ápe môko. Kene ûndi, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne, ako óvongu yonómboku ómomingea yara kúveu mêum —kíxoane. 
\p  
\v 59 Ina kixoámaka Jesus ne po'i hóyeno: 
\p —Kiná'aka ingéneke. 
\p Ina kixopâ hóyeno: 
\p —Unaém, sikénuvo engóxeakomo nzá'a inúxotike ivakápune, ínamo nzakâpi. 
\p  
\v 60 Itea hara kíxoa Jesus: 
\p —Síkeane ne kutí koeti ivokóvotinehiko ákoti yuixápu ítuke Itukó'oviti ekóxopeamo ne ivokóvoti. Kene îti, yokóyuhoponoa kixoku natíxea ne Itukó'oviti xapa xâne —kíxoane. 
\p  
\v 61 Ina kixôa po'i hóyeno: 
\p —Nzokópitimo Unaém, itea sikénuvo aúngopeovo óvonguke íngoponeovo iyénonjapa inúxotike. 
\p  
\v 62 Ina kixôa Jesus: 
\p —Enepone xâne apêti itukéti tûriu, ina itavókea isóneu ne ítuke, hane koéneye xâne varereôti poké'e enepo na'akénexovo. Yane ákone aúnati koêku. Xâne kuteâti, ako omótokea itúkeovo ko'itúkeinoti Itukó'oviti koukóponoati ne natíxea Itukó'oviti xapa xâne —kíxoane Jesus. 
\c 10  
\s1 Ítukexeake Jesus neko setenta koeti íhikau páhoe 
\p  
\v 1 Yane ápe po'i setenta koeti noívokoe Jesus. Pi'á pi'a kíxoa pahúkea inúxinoa ya uhá koeti pitivóko vékokuikomo, koáne ya uhá koeti po'i yónoku.  
\v 2 Yoko hara kíxovokoxoa pahukoâne: 
\p —Koati hána'iti ra itukéti kuteâti koêku kavâne ainóvoti itóvotine ha'i nonéti ovâti, itea ako axú'inahiko ra ko'ítuketi. Yépemanoekopo Itukó'oviti, Únae ra itukéti, pahúkea po'ínuhiko ko'itúkeati.  
\v 3 Pihénenoe. Kutí koe mbahúkoti kálihunoe xe'exa su'ûso ya xapa yovîre koeku mbahúkeopinoe.  
\v 4 Hákonoe yómo íhaku tiûketi. Hákomaka yómo sékolana, íhaku ípevo, koane piríkatana. Hákonoe ke'umókovo xenékuke yího'ixi xâne.  
\v 5 Enepone inúxoti ovokúti símeku, koêkuti yukóponoku, hara íxeanoe ne ko'óvokutiya: “Embemínopitinoe Itukó'oviti unako kêku” íxeanoe.  
\v 6 Enepo áva xâne yane ovokúti usó koyêti kíxeokononeye kuteâti yépeminoake Itukó'oviti, itukínoatimo Itukó'oviti ne yépeminoake. Kene hakô'o, aukópinovopitimo kuteâti yépeminoake neko xâne.  
\v 7 Yávane yane ovokúti peréxokonoku yóki. Koêkuti nikokónoti koane ekâti pónepike ne ko'óvokuti, nemúka vo'oku koati motokeâti ápeyea námoe ne xâne ko'ítuketi. Hako ixomo ipé'ixovo ya po'íkehiko ovokúti. 
\p  
\v 8 —Koêkuti pitivóko símeku, koeku poréxeopi xanéhikoya yóki xapákuke, níkea koêkuti nikokónoti pónepike.  
\v 9 Enepo áva ka'arínetiya, keítapanoe. Ínamaka ixêa ne xanéhikoya: “Simóvone kaxena natíxea ne Itukó'oviti xepákukenoe” íxea.  
\v 10 Kene ya koêkuti pitivóko símeku, enepo hákoti kaha'ápinoe xanéhikoya, hara íxepanoemo koeku vikópi none ovokúti ipihíkapi xapákuke:  
\v 11 “Muhíkova ipú'ine poké'e yara pitivóko ovoti perékatanake ûti, vikátata'ikopane, véxokeopikenoe ákoyeane yomótokea íkemikonoa ne emo'u Itukó'oviti. Itea ivévakanoe râ'a: Yé'exovone kaxena natíxeakumo ne Itukó'oviti xapa xâne yara kúveu mêum” íxeamo. 
\p  
\v 12 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko páhoe: 
\p —Koati enjókopitinoe kixókonokumo ne ákoti akahá'apinoe. Simapúne kaxena ipíhoponope ne Itukó'oviti, muhíkova ne koati váhere xâne mekúke íhae Sódoma, ákomo itápanea tiveko ipíhoponeokonoke ne xanéhiko puvópiti íhae neko pitivóko —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Koeku pitivóko óvohikoku xâne ákoti akutipo Jesus 
\r Mt 11.20-24 
\p  
\v 13 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Koati kotívetimo kêku, itínoe íhae Korâzim, keánemaka itínoe íhae Mbetâsaida. Enepone Tîru yoko Sîdom, koati pítivokona xâne ákoti êxa Itukó'oviti, itea eneponi itukapu xapákuke indúkoa ne iyupánevoti índuke xepákuke, mani mekutíne kuríkopohiko váherevoko. Mani ko'ipóvotihiko ko'ixéhiti xáku, koane mani purapú'ikopovotihiko pôu, koáneni ivátahikea xapa pôu, éxokovope yupíheovo ikótivexea isóneuke ne êno pahúnevohiko.  
\v 14 Simapúne kaxena ipíhoponope Itukó'oviti, iyuhí kixokónotimo tiveko ipíhoponeokono ne íhae Tîru yoko íhae Sîdom ya itíke.  
\v 15 Kene itínoe íhae Kafanâum, itínoe po'okoâti yupíheovomo kahána'ikeokono ya po'ínuhiko xâne, kirikókonotinoemo ipihóponovokutike —koéne. 
\p  
\v 16 Ina kixovókoxo íhikauhiko: 
\p —Enepone xâne usó koyêti kámokenoyea yiûho, undímaka kámokeno. Kene enepone puvópiti, undímaka púvo. Koáne enepone puvónuti, hane púvo ne Pahukónuti yara kúveu mêum —koéne. 
\s1 Seopóhiko xoko Jesus ne setenta koeti páhoe 
\p  
\v 17 Ukopeânehiko xoko pahúkonoku neko setenta koeti páhoe Jesus, yupihovó koénehiko elókepea okóvo. Hara kixópohiko Jesus: 
\p —Unaém, muhíkova ndémoniuhiko itúkea yuho ûti pahukôa ûti ya ihéke ipúhikopea xoko xâne ûroevo —kíxoanehiko. 
\p  
\v 18 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Noínjoa ne Satánae kutí koeti ipixéneneoti irikóvoti ukeâti vanúkeke.  
\v 19 Mboréxopinenoe yókonuki koéxoe yoko pitánae, koane ákomo kixópiku. Mboréxopinenoemaka xunakóti anu'úkoti uhá koeti xunako Satánae, vanáne. Ákomo ápahuina koekúti itoti váherexea ítukeinopi.  
\v 20 Itea hako itukovo vo'oku itúkea yiûho ne ndémoniuhiko elókeinoke yokóvo, itea hane itíka elókeinoke yokóvo yutóxeovone îhe xoko Itukó'oviti vanúkeke —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Hána'iti elókeko okóvo ne Jesus 
\r Mt 11.25-27; 13.16-17 
\p  
\v 21 Énomone yaneko ókoku ôra, yupihovó koéne elókeyea okóvo ne Jesus vo'ókuke ne Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti xokóyoke. Hara kôe: 
\p —Aínapo yákoe Pai, iti Únae vanúke koane poké'e, vo'oku ákoyea itúkapu hána'itinoe ko'éxoneti yoko hána'itinoe ihíkaxovoti yara kúveu mêum yéxokoa ra koekúti, itea itúkeovo xâne ákotihiko apayáso nonékuke po'ínuhiko keúhapu'ikinoa ra koekútihiko. Koati énomone kíxea Pai, vo'oku ínixi unáko kó'iyeaneye —koéne. 
\p  
\v 22 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Kurí'okoponoane Nzá'a ne uhá koeti koekúti. Ako exónuti, undi Xe'exa Itukó'oviti, ákoti itukapu Nzá'a, poéhane exónu. Koane ákomaka exoâti ne Nzá'a ákoti itukapu ûndi, undi Xe'éxa, yoko koêkuti xâne ânja énjokea —koéne. 
\p  
\v 23 Ina inonéxinova Jesus ne íhikauhiko. Hara kíxovokoxoa, motovâti ákoyea káma po'i xâne: 
\p —Koati únati kêku, itínoe noixoâti ne koekúti neíxonenoe kó'oyene.  
\v 24 Koati ngixópitinoe enó'iyea porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke, koánemaka nâtihiko mani kaha'âti noíxea kuteâti ne neíxonenoe, itea ako naíxa. Mani kaha'âtimaka kámea kuteâti ne kémonenoe, itea ako káma —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Únati hóyeno íhae Samâriya 
\p  
\v 25 Apé koene hóyeno ihíkaxoti yútoe Muîse exepúkoti, oposí'okovoti Jesus, kaha'aînoati pahúkeovo ya yumópope. Hara kíxoa: 
\p —Ihikaxotí, kuti ngónoko indúkea motovâti ápeinonu inámati apéyeati ákotinemo hunókoku xoko Itukó'oviti? 
\p  
\v 26 Ina yumopâ Jesus: 
\p —Ná'ikopo kó'eye ne Ponóvoti Kixovókuti yútoe Muîse? Na kíxeaye keûrapu'iki enepo ihíkexo? 
\p  
\v 27 Ina yumopâ hóyeno: 
\p —“Heru'ó íxea yomíxone koane xináko koane iséneu ákoyea omótova yokóvo ne Yúnae Itukó'oviti.” Hara po'ínu: “Hako motovâ yokóvo ne po'ínuhiko xâne. Kuteâti kixépovoku ákoyea kemáxatikapapu, énomonemaka íxeaneye ne po'ínuhiko xâne” —koéne. 
\p  
\v 28 Ina kixôa Jesus: 
\p —Koati tokopóvoti ne yimópope. Énomone itíka motovâti itéponi ne inámati apéyeati ákotinemo hunókoku xoko Itukó'oviti —kíxoane. 
\p  
\v 29 Yane vo'oku kahá'ayea ápeyea pó'onexeovoke neko hóyeno, hara kixópomaka Jesus: 
\p —Kutí'ikopo itukóvoxo xâne nóngone ákoyea omótova ongóvo? 
\p  
\v 30 Ina yumopâ Jesus itukínoati íhokoake: 
\p —Ápe hóyeno ukeâti Njeruzálem yonoti Njeríko. Ya xenékuke namúkoane ómevotihiko. Véyeane uhá koeti apeínoati, ina yehepóke'exoa, êno óko'okea. Kalíhanini koépekeahiko kurikoâne.  
\v 31 Yane apé koene sasedóti inuxínoti xanéhiko hó'eke vekoâtimaka neko xêne. Tavó kó'iyeane noixôa neko okó'okovoti.  
\v 32 Yane apé koénemaka po'i hóyeno vekoâtimaka neko xêne. Énomone levíta itúkoti ítuke Itukó'oviti ya hána'iti imokóvokuti. Kúteanemaka kíxoaku, tavó kó'iyeanemaka noixoâne.  
\v 33 Yane kenó'okone hóyeno ákoti itukapu jûdeu íhae Samâriya, vekoâtimaka neko xêne. Tokononé koáne neko hóyeno okó'okovoti. Yane yupihovó koéne kóseanayea.  
\v 34 Pihínoane koane ipíxaxeane óko'onevo ipíhinoati óliu yoko víyum. Ina ivú'ixopamaka péyo, iyonoâti xoko pénsaum koane katarákoati.  
\v 35 Yaneko po'ípone káxe, ina porêxo únae pénsaum pi'âti pe'u tiûketi, ina kixôa: “Kétaraka ra hóyeno. Enepomo anu'úka ésa'i ra mbónepike kétarakike, kóyeanemo mboréxopeopi aungápapu” kíxoane. 
\p  
\v 36 Ina kixoá'ikomaka Jesus neko hóyeno ihíkaxoti yútoe Muîse: 
\p —Ya xapákuke ra mopo'âti, kuti ínixe itúkeovoxo ákoti omotóva okóvo neko hóyeno isoéti? 
\p  
\v 37 Ina yumopâ hóyeno: 
\p —Énomone neko koseánati. 
\p Ina kixôa Jesus: 
\p —Pihé'evo, énomonemaka íxeaneye kuteâti ítuke neko hóyeno —kíxoane. 
\s1 Márta yoko Mâriya 
\p  
\v 38 Koêku yónea ne Jesus yoko íhikauhiko, sîmo xoko kali ipuxóvokuti. Ápe senóya koéhati Márta, itaíkoti Jesus ókea óvokuke.  
\v 39 Enepone sêno, ápe po'ínu koéhati Mâriya. Yane vata-vatá kixóvone Mâriya poké'eke nonékuke Jesus ivavákoati ne ihíkauvoti íhikau.  
\v 40 Kene Márta, koati pepokéxoti isóneu vo'oku enó'iyea ítuke ya kúveu óvoku. Ina ahi'ókovo Jesus, hara kíxoa: 
\p —Unaém, ako kó'inopiku kurí kíxeonu ne mbo'ínu mbóhuxeovo indúkea heú koêti ra itukéti? Pehúka huvó'oxeonu —kíxoane. 
\p  
\v 41 Ina yumopâ Vúnae: 
\p —Martá, imáko ké'iyivoku. Koati pepoké kixeti iséneu, koane êno yónoku iséneu,  
\v 42 itea poéhaxo ne koekúti koâti nokonéti. Noívokoxoa Mâriya ne koâti únati ya uhá koêti, yoko ákomo veyopeâti —kíxoane Jesus. 
\c 11  
\s1 Ihíkaxovi Jesus vitúkea orásaum 
\r Mt 6.9-15; 7.7-11; Mk 11.24; Lk 18.1; 1 Ts 5.17 
\p  
\v 1 Po'íke káxe, ápe óvoheixoku oráxea ne Jesus. Uke'éxone itúkea orásaum ápe íhikau kixoâti: 
\p —Unaém, íhikexavimaka vitúkea orásaum kuteâti kíxoaku Xuaum Mbátita íhikaxea ne íhikauhiko. 
\p  
\v 2 Ina ihíkaxoahiko Jesus. Hara kíxovokoxoa: 
\p —Enepo itikánoe orásaum, hara yákoe: “Pai, émbemopi téyeamo sasá'iti îhe ne uhá koeti xâne, koane ukóponeamo ne netíxi yara poké'e xapákuke xâne.  
\v 3 Peréxavi nika ûti itukovo káxe.  
\v 4 Ketúyapa pahúnevo ûti koêkumaka kóseanayea ûti ne po'ínuhiko xâne vaheréxinoviti ítuke, kutí kixoâti uti ákoti pahukápu. Hako sike'évi víkorokeovo pahunévotike” yákoenoe —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 5 Ina itukínoamaka Jesus íhokoake ne ihíkauvoti íhikaxone. Hara kôe: 
\p —Ínani áva xepákuke pihôti óvokuke ínikone ya kuku yóti kixopónoati: “Iningoné, yokóseananu, ívexanu mopo'âti koxe'u pâum,  
\v 6 vo'oku ínati simônu íningone xo'opeînonuti, yoko akó'oti níngaxeake” kixóponea. 
\p  
\v 7 —Ínani akôe kúveuke óvoku: “Hákone tiri'ókoponovonu. Enjéxopane páhapetea ra óvongu. Ndunúkuxopovone, koánemaka uhá koeti nje'éxaxapa. Ákone omótova enjépukinopi” ínani akôe. 
\p  
\v 8 —Koati ngixópitinoe, enepo hákoti exepúkinoa poréxoponea ne uhá koeti nókone vo'oku itúkeovo ínikone, itea vo'oku ákoyea káyunuka nekôyo épemo'ixea, kóyeanemo exépukinoa poréxoponea. 
\s1 Konókoti kutípea ûti yumópeovimo Itukó'oviti vitûko orásaum 
\r Mt 7.7-11 
\p  
\v 9 Hukinóvoti ngíxeopinoe: Yépema ne Itukó'oviti, vo'oku porexópeatimo. Yapásika nékone xokóyoke, vo'oku itepónoatimo. Hane yákoenemakaye xâne ipusókoti pahapéti, yane imihé'okinopitimo.  
\v 10 Vo'oku uhá koeti epémoti, poréxokonoa ne épemone. Koáne ne xâne oposíkoti itóponea konokínovati, itóponoa. Koáne ne xâne kutí koeti ipusókoti pahapéti, mihe'ókinokonoatimo.  
\v 11 Itínoe apêti xe'éxa, (maní'ikopomea perexoâti mopôi ne xi'íxa epemápi pâum?) Manímea koéxoe peréxoa epemápi hôe?  
\v 12 Koáneni epemápi kopútoe tapî'i, manímea perexoâti pitánae kotíveti yutôko? Ako kalíhuina.  
\v 13 Muhíkova itínoe mapini xâne pahukóvoti nonékuke Itukó'oviti, itea kóyeane peréxi únatinoe koekúti ne xi'íxa. Ínapoxo ne Ha'a ûti íhae vanúke, koati porexoâtimo Sasá'iti Omíxone ne epemoâti —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Koyuhókono itúkeovo íhakoe Mbezêbu ne Jesus 
\r Mt 12.22-30; Mk 3.20-27 
\p  
\v 14 Po'i káxe, kópuhikopo ndémoniu ne Jesus xoko hóyeno ûroevo. Yoko akó'otine okoyúho neko hóyeno vo'ókuke ne ndémoniu. Ipuhíkopeane ndémoniu, koyúhopone neko hóyeno. Enepohikoneko êno xâne noixoâti, yupihovó koe iyúpaxeova.  
\v 15 Itea ápe xâne xapákuke koêti: 
\p —Koati Mbezêbu, enepone pahúkoti uhá koeti ndémoniu, porexôa ra hóyeno kópuhikopea ndémoniu —koénehiko. 
\p  
\v 16 Kene po'ínuhiko xâne, épemohiko Jesus itúkea iyupánevoti, hoénaxovope itúkeovo xoko Itukó'oviti úkea xunáko, oposí'okovatihiko, kaha'aînoati pahúkeovo ya yumópope.  
\v 17 Exó kíxea Jesus isóneuhiko, énomone kixínoahiko: 
\p —Uhá koeti natixókuti, óvoku xâne ixómoti okopókoko, itohíneotimo xanéhikoya, ákonemo ovâti. Kúteanemakamo koêku ne ko'óvokutihiko ovoti póhutike ovokúti. Itukovo ixómoti okopókoko, uké'etimo itúkeovo póhutine óvohikoku.  
\v 18 Kúteanemaka koêku xoko Satánae yoko ovóxehiko, vo'oku eneponi ixomo akapákaka, mani uke'éxopokokotihiko. Kó'inokeneye ra yunzó'inopinoe, koáhati keyuhoâtinoe itúkeovo xunákoke Mbezêbu ngópuhikopea ndémoniuhiko.  
\v 19 Eneponi itukapu xunákoke Mbezêbu ngópuhikopea ndémoniuhiko kuteâti iséneunonu, ná'ikopo kó'inoaye iséneu ne he'ínehiko ya hé'eke kopúhikopotimaka ndémoniu? Ako kalíhuina kó'inoaneye yiûho kuteâti ra yihó'inonu. Koati énomonehikomo kouhápu'iko itúkeovo pahukóvoti ne iséneunonu.  
\v 20 Koêku itúkeovo ya xunákoke Itukó'oviti ngópuhikopea ndémoniuhiko, koati iyúseoti símeovone kaxena natíxea Itukó'oviti xepákukenoe. 
\p  
\v 21 —Noixó íxeanoe ne koati xúnati hóyeno usó kixoíxoti sa'íkovope, kohiyánati óvoku yoko uhá koeti apeínoati. Ako itoâti véyea ítukevo.  
\v 22 Itea enepo símo koati xúnatiya, ítoa omópea sa'íkovope, enepone íhuinovoke. Yane omópea uhá koeti apeínoati koane háxakexea xapa ha'íne —kíxovokoxoane Jesus, ihókoati xúnati hóyeno ne Satánae, koane kixopóvoti itúkeovo xunané'e ya Satánae. 
\p  
\v 23 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus: 
\p —Enepone ákoti huva'áxanu, koati okopónuti. Koane enepone ákoti itukapu nza'íne índukeke, itopó kíxoa ukóponea ne itukéti índuke —kíxovokoxoane. 
\s1 Koêku ne ndémoniu aukópova ne xâne ipúhikopeaku 
\r Mt 12.43-45 
\p  
\v 24 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Enepo ipuhíkopea xâne ûroevo ne ndémoniu, píhoheo ya mêum ákoti apêti oposíkoti ókoku, itea ako ínixapana. Yane hara kôe: “Aungópovotiko xoko imbúhikopeaku” kôe.  
\v 25 Yane aúkopovane, yoko inú'ikopane sásasa koyépotine koane êno úhe'ene vo'oku ákoyea inú'epoya.  
\v 26 Ina itaíkopono po'i seti koeti ndémoniu itúkoti xanépone. Yoko aínovo koati váhere yane inúxoti. Ina urúhikopovo xokóyoke neko hóyeno. Yane yupihovó koéne váherexea koépoku neko hóyeno yane inúxoti koêku —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Yuho sêno ihayú'ikoti eno Jesus 
\p  
\v 27 Koêku ixómoyea koyúho ne Jesus, apé koéne sêno xapákuke neko êno xâne kohonókoti emó'u kó'iyea: 
\p —Koâti únati koêku ne sêno koxe'éxapiti koane ohíkopiti ya xêne —koéne. 
\p  
\v 28 Ina kôe ne Jesus: 
\p —Hane itukóvoxo koati motokeâti “únati koêku” kíxeokono, xâne kamokénoati ne emo'u Itukó'oviti koane itukoâti ne páhoenoa —koéne. 
\s1 Hoénaxeokonoke Njóna 
\r Mt 12.38-42 
\p  
\v 29 Hara koe Jesus koêku ho'uxo-ho'uxó kó'iyea ne êno xâne xokóyoke: 
\p —Koati váhere ra xanéhiko apêti yara káxehiko símokune ûti, épemoikomaka iyupánevoti, hoénaxovope itúkeovo xoko Itukó'oviti úkea njunáko. Itea ákomo ápahuina iyupánevoti noíxonemo, ákoti itukapu kuteâti koêku xoko Njóna mekúke.  
\v 30 Vo'oku kuteâti koêku Njóna itúkeovo hoénaxovope xunako Itukó'oviti xapákuke neko íhae Nínivi mekúke, énomonemakamo ngoéneye, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne. Undímakamo hoénaxovope xunako Itukó'oviti xapákuke ra xanéhiko apêti yara káxehiko símokune ûti.  
\v 31 Simapúne kaxena yúhoikopeakumo Itukó'oviti ne xanéhiko, enepone seno nâti mekúke íhae poké'e koéhati Sâba, hanekóxonomo xapákuke ne xanéhiko apêti kó'oyene. Exepúkotimo neko sêno, exókoatimo pahúnevo ra xanéhiko apêti kó'oyene, vo'oku yupíheovo ákoyea malíka úkeaku neko sêno kámokenoponea ne êno hána'iti kó'exoneyea ne Salúmaum. Yoko anéyene koati payásoti ya Salúmaum, enepora yuhó'ixopitinoe, itea ako itúkokonoke yûho.  
\v 32 Koánemaka ne íhaehiko Nínivi, hanekóxonomo xapákuke ne xanéhiko apêti kó'oyene yaneko káxe yuhaíkapa Itukó'oviti ne xanéhiko. Exepúkotimo neko íhaehiko Nínivi exókoatimo pahúnevo ra xanéhiko apêti kó'oyene, vo'oku enepone íhae Nínivi, kamoné'e yuho Njóna koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke, ikótivexoa isóneuke ne váherevoko koane kuríkopahiko. Yoko anéyene kó'oyene koati payásoti ya Njóna, enepora yuhó'ixopitinoe, itea ako itúkokonoke yûho. 
\s1 Koêku yúku kouhápu'ikopeti 
\r Mt 5.15; 6.22-23 
\p  
\v 33 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Ako ihúxoti yúku koúhapu'ikope he'onó kixoâti xoko ákoyeaku iyúsea. Ákomaka xovopu'í íxa ya sésta, itea hane ímoa xoko koati imókonoku kouhápu'ikopeti motovâti ínixea koêkuti urúkovati ne ovokúti.  
\v 34 Kuteâti koêku yúku kouhápu'ikopeti, énomone koéneye ne yûke kexé'uke. Itukovo únati ne yûke, uhapú'itike yóvoheixo. Kene hákoti unâti ne yûke, hahákutikemo yóvoheixo.  
\v 35 Yokómoma koêku ne mani uhapú'iti xikóyoke, enepone mani kouhápu'ikoti iséneu, mará'inamo itúkapu hahákutike imópi.  
\v 36 Enepo itukapu ainóvoti uhapú'iti apê xikóyoke, ákoti óvaku kali hahakú koyêtiya, ainóvotimo uhapú'itike yóvoheixo kuteâti koêku kouhápu'ikopeti koati xúnati uhápu'iyea kouhápu'ikopiti —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Koyúhoinoa Jesus pahúnevo ne farîzeuhiko 
\r Mt 23.1-36; Mk 12.38-40 
\p  
\v 37 Uke'éxone koyúhoyea ne Jesus, ápe farîzeu itaíkoati nikóponea óvokuke. Urúkovane Jesus óvokuke ne farîzeu, ivátakone xe'o mêsa.  
\v 38 Yoko iyúpaxova farîzeu noixôa ákoyea háka Jesus ne kixoku kipóvo'uxeovo farîzeuhiko tumúneke níkea.  
\v 39 Ina kixôa Vúnae Jesus neko farîzeu: 
\p —Itínoe farîzeu, kutí kénoe xâne kókoyuse kixoíxoti kipó'ikea enovópeti yoko ûto meúkeke, itea kúveuke koati ênoti ihómuyo. Énomone kénenoeye koêku itúkeovo ainóvoti váhere koekúti ovâ ne iséneu, koane usó kéyeyi yaúpu'iki po'ínuhiko xâne, kutí koeti hi'ixîti ítukevo motovâti kirí'uxi apeínopiti.  
\v 40 Itínoe xâne ákoti isóneu. Haina póhutine koekútihiko noíxone po'ínuhiko xâne ivávako ne Itukó'oviti, itea koati ivavákotimaka ovoti isóneuke xâne.  
\v 41 Itúkapuikopo ovoti iséneuke iké'iparaxo Itukó'oviti, yane sasá'itimo uhá koeti kixeku itíkivo.  
\v 42 Koati kotívetimo kêku, itínoe farîzeu. Kaná'uti ápeyea íperaxoke Itukó'oviti, hexakínoati póhuti yane uhá koeti yehí koeti ítikevo perêxo ndîzimu. Muhíkinova ne kálihunoe neóne xe'o yóvoku kuteâti otélam yoko âruta koane po'ínuhiko neóne kuteâti, peréxomaka ndîzimu ya koêkuti yé'akeye yêho. Itea enepone itíki ponóvoti koekúti koane ákoyea omótovo yokovo Itukó'oviti, ákonoe itíka. Yoko énomone itukóvoxo koâti nékone itíki, ákotimaka kurí ixêa itíki ne po'ínuhiko koekúti.  
\v 43 Koati kotívetimo kêku, itínoe farîzeu, vo'oku iti yómoti ivátakea xoko ivatákokuti ya nonekútike xoko ivátakoku koati payásotihiko ya íhikexovokuke hé'e. Epó'oxo enepo yihoíkokono koêku víki ya none ovokúti, koati yáhatimaka yéxikono itíkivo teyonéti.  
\v 44 Koati kotívetimo kêku, itínoe kutí koeti poké'e ekóxokonoku ivokóvoti, ákoti iyusêa ápeyea ekoxóvatiya. Vekôa xâne oúkeke, ako éxa ápeyea imuyúkoti opékuke —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Exókoa Jesus pahúnevo ne éskiribahiko 
\p  
\v 45 Ina kíxo Jesus ne po'i ihíkaxoati ne Ponóvoti Kixovókuti yútoe Muîse: 
\p —Ihikaxotí, koêku kíxineye yihó'inoa ne farîzeuhiko, kotívetinovimaka, uti ihíkaxoti yútoe Muîse. 
\p  
\v 46 Yane hara kíxoa Jesus: 
\p —Keáne itínoe ihíkaxoti yútoe Muîse, kotívetimakamo kêku. Vo'oku yane ênoti ihíkauvoti íhikexone, kutí koe ikeínoxoti po'ínuhiko xâne êno ínati koekúti ákoti itâ koínoyea. Ákomaka kalíhuina yónea iséneu keínoyi póhuti kali koekúti yane íkeinoxike po'ínuhiko xâne.  
\v 47 Koati kotívetimo kêku, vo'oku kéxepuki katátumbana porófeta, enepohikone koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke, koépeu yoxúnoekene.  
\v 48 Yane kixeku itíkivo, koati keyuhópovoti kutipasí kó'iyea iséneu ne isóneu yoxúnoekene vo'oku kíxoaku ne porófetahiko. Koati énomonehiko koepékoa, ina kino'ókonoe kexépukinoati katátumbana ne koépeuhiko, kutipasí keâti ne váhere ítuke yoxúnoekene.  
\v 49 Énomone kó'ino ne Itukó'oviti yane hána'iti kó'exoneyea xoko kó'iyeaku: “Mbahukínoatihikomo porófeta koyúhoti emó'um xapákuke, koánemakamo ápostulu, po'i mbáhoenoa, itea koepékotihikomo po'ínuhiko mbáhoe, koane ikoítoponoatimo kotíveti ne po'ínuhiko” kôe.  
\v 50 Énomone kutí'inoke yoneâtimo oúkeke ra xanéhiko apêti kó'oyene ne itina heú koeti porófetahiko koépeuti ukeátine inâ turixóvo ra mêum,  
\v 51 ukeâti kaxénake koépekeokonoku Âmbeu tukú koeti kaxena koépekeokonoku Nzakâriya, enepone koépeuti ukeâti ne hána'iti imokóvokuti yonoti xoko áta yane kíndanake hána'iti imokóvokuti. Aungópatimaka ngíxeopinoe: Oúke ra xanéhiko apêti kó'oyene yóneamo itína uhá koetíhiko neko koépeuti. 
\p  
\v 52 —Koati kotívetimo kêku, itínoe ihíkaxoati ne Ponóvoti Kixovókuti yútoe Muîse, vo'oku itínoe kutí koeti omó'ixoati ne xáve poréxoti xâne éxea ne kaná'uti exóneti íhae xoko Itukó'oviti, itea ako iké'itukexa, epó'oxo itopó kíxea ne po'ínuhiko xâne kaha'âti éxea —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 53 Ipuhíkopeane Jesus, koati imaíkinovati éskiribahiko yoko farîzeuhiko, koane opósi'okeovahiko ya épemo'ikeake. Ako tôpi kíxoaku yuhó'inoahiko, kaha'aînoti Jesus pahúkeovo ya yumópope.  
\v 54 Koati kuxoâtihiko ápeyeamo koêkuti yuho Jesus kutí'inoke motovâti koyúhoyeahiko itúkeovo pahukóvoti. 
\c 12  
\s1 Po'ínuhiko íhikaxovike Jesus 
\r Mt 10.26-31 
\p  
\v 1 Yoko koati yupihóvotine êno xâne ho'uxo-ho'uxó koetíne koane ókonuhevekexeokoko. Yane turíxovone íhikaxea ne Jesus. Íhikauhiko ínuxo íhikaxea. Hara kíxovokoxoa: 
\p —Neíxipa ne kutí koeti kohiyákopeti pâum, ánahixope farîzeuhiko, ákoti oríko ukóponea xapa po'ínuhiko xâne, enepone kutí kó'iyea koati sasá'iti ya po'ínuhiko xâne koeku enó'iyea ítuke ákoti aunáti. 
\p  
\v 2 —Ako kixovókuti pikonéti éxeokono kó'oyene ákotimo kaurápu'ikakana. Koánemaka ne he'onó'oeti kó'oyene, kóyeanemo urápu'iyea.  
\v 3 Vo'oku uhá koeti he'ono'ú kíxene keyúhoyi, kóyeanemo koûrapu'ikeokono xapa xâne. Koánemaka ne koekúti hahaa kíxene keyúhoyi kúveuke yóvoku, kohonókokonotimo koyúhoyeokono, kutí'inokemo exoâti uhá koeti xâne. 
\p  
\v 4 —Itínoe íningone, hara ngixópinoe kó'oyene: Hákonoe píke xâne motovâti koépekeopi, vo'oku poéhane kexé'u íto koépekea, yane ákone xunáko itúkea po'i koekúti.  
\v 5 Itea énjakapivo nékone tíyi, énomone ne Itukó'oviti apêti xunáko koépekeopi koane iyónopeopi ipihóponovokutike. Ngáyukoa ngíxeopinoe: Itúkapu énomone tíyo. 
\p  
\v 6 —Ákoikopo akávanevo singu koeti kálihunoe hó'openo ôti ya kali pi'âti pe'u tiûketi ákoti axu'ína ovâti? Itea ako kalíhuina ápeyea xapákuke nê'e ákoti exêa koêku Itukó'oviti.  
\v 7 Muhíkova híyeu tiûti, éxoa Itukó'oviti yé'akeye. Hákoikopo píke, vo'oku itínenoe yupihóvo itóponone nonékuke Itukó'oviti yane ênoti hó'openo ôti —kíxovokoxoane. 
\s1 Koêku teinôa xâne koyúhoyea hókea Jesus koáne akô'o teinâ 
\r Mt 10.32-33; 12.32; 10.19-20; 2 Tm 1.8 
\p  
\v 8 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus: 
\p —Koati ngixópitinoe: Uhá koeti xâne koyuhoâti nonékuke po'ínuhiko xâne itúkeovo hokónuti, kúteanemakamo ngíxoaku nê'e nonékuke ánjuhiko ya vanúkeke. Ngoyuhoâtimakamo itúkeovo hokónuti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.  
\v 9 Itea enepone koyuhoâti nonékuke xanéhiko ákoyea itúkapu hokónuti, ngoyuhópatimakamo nonékuke ánjuhiko vanúkeke ákoyea itúkapu hokónuti. 
\p  
\v 10 —Áva xâne vaheréxinonuti emó'u, apêtikomo oxéne itúyopea pahúnevo. Itea enepone xâne koyuhoâti itúkeovo váhere ne ítuke Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti, ákonemo itúyopeaku ne pahúnevo. 
\p  
\v 11 —Enepo yamakánanoe yíhoikikono ya íhikaxovoku hó'e xanéhiko, koane nonékuke pahúkotihiko yoko po'ínuhiko payásoti tuti xanéhiko, hako pipokéxinoa iséneu ne kixékumo yimópike koane koêkumo ne yiûho,  
\v 12 vo'oku yaneko ôra, ihíkaxopitinoemo Sasá'iti Omíxone Itukó'oviti nékonemo keyúhoyi nonékukehiko —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Ako yusíka ixómoyea ipúpakinoa visóneu kahá'ayea ûti vîrikuxea 
\p  
\v 13 Yane apé koéne hóyeno xapákuke neko êno xâne kixoti Jesus: 
\p —Ihikaxotí, pehúka ne mbo'ínu haxákeana ne apeínoati kûreinovike haíkene ûti —kíxoane. 
\p  
\v 14 Ina kixôa Jesus: 
\p —Hoyenó, undí'ikopo yúhoikovoku xâne? Haina indúkovoke nzaxákeokokoa ne xâne kûreinoa haíkene —kíxoane. 
\p  
\v 15 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko êno xâne kamokénoati: 
\p —Yokóhiyanavoa ne uhá koeti kó'iyeovoku koekúti íyekovoke, enepohikone mani ixómoinoke ipúpakinoa iséneu keha'âti kurí'uxeovo apeínopiti, vo'oku haina énomone ápeino ne xâne yara kúveu mêum —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 16 Ina itukínoahiko Jesus íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kíxovokoxoa: 
\p —Ápe hóyeno iríku, ênoti pôreu ha'i nóne isáneke.  
\v 17 Ina koe isóneupinovo: “Námeamo ngíxoaneye ra êno ha'i nónem? Vo'oku ákone iyónoangu”.  
\v 18 Ina koepómaka isóneupinovo: “Énjoa ngíxoakumo. Ngatahíneatimo ra unákovoku ha'i nónem, ínamo indukápa koati hána'itiya. Énomonemo unángoa ra ha'i nónem, koáne ra uhá koeti apeínonuti.  
\v 19 Yane ínamo angôe: Êno apeínonuti ngoúnae. Ákomo malíka yónoku. Kó'oyene, poéhane ómomingea, níngea, énoyeovom yoko elókeyea ongóvo, ngoetímo.”  
\v 20 Itea hara kíxoa Itukó'oviti: “Iti koati ákoti isóneu. Kó'oyene yara yóti, ivekóvotinemo. Kutí'ikopomo itópoinopi uhá koêti ne apeínopiti yúnahiu?” kíxoane Itukó'oviti —kôe éxetina Jesus. 
\p  
\v 21 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Koati énomone koéneye ne xâne yuixóvoteoxo kurí'uxea apeínoati yara kúveu mêum, itea ako apeínoati xoko Itukó'oviti —koéne. 
\s1 Kuvóvoti Itukó'oviti 
\r Mt 6.25-34 
\p  
\v 22 Ina kixovókoxoamaka Jesus ne íhikauhiko: 
\p —Énomone ngixínopinoe ákoyea ixomo ipúpakina iséneu kixékumo kêku itukovo káxe, ukínopikumo nîke, koane nókone kexé'u, yoko kixékumo iké'ipovoxopivo.  
\v 23 Vo'oku enepone kéyeku itukovo káxe, haina pohúneti níki, koane hainámaka pohúneti iké'ipovoxopivo yápeino.  
\v 24 Ivévakapihi ne hó'openohiko ôti. Ako nâ, koane ako ítixeaku ha'i nóne. Ákomaka unákoku nîka, koane ákomaka óvoku ítixoku êno nikokónoti, itea kóyeane poréxea Itukó'oviti nîka. Ákoikopo yéxa itúkeovo itínoe yupihóvo itóponone yane hó'openohiko ôti?  
\v 25 Ako ápahuina ya xepákukenoe itotimo koúkoponea kaxena âvoyeani ivákapu, yusíkoti yupíheovo kahá'ayea koúkoponea.  
\v 26 Neíxoaneikopo, koêku ákoyea ite itíki kalîhuti koekúti, ná'ikopo koeti ixómoino yónoheixoa iséneu ne po'ínuhiko koekúti?  
\v 27 Ivévakapihimaka koêku payá'iyea ne koati uhé'ekoti hîu ne itunoêvoti ya mêum, enepone iháxoneti humanévoti. Ako hûka kuteâti xâne, koane ákomaka ixúxuka, itea koati ngixópitinoe: Muhíkova neko uhá koeti úhe'ene nâti Salúmaum, enepone hána'iti iríku mekúke, ako itápana úhe'ene hîu ne itunoêvotihiko íhae mêum.  
\v 28 Katarákoapo Itukó'oviti ne itunoêvoti íhae mêum, mapini póhutine kó'oyene ápeyea, ihârotike oro'ókokonotinemo yúkuke, ínapomo hako katarákopi Itukó'oviti, itínoe xâne ôriti kúveova.  
\v 29 Hákonoekopo ixomo yonóheixoa iséneu úkeakumo ne nîke koane yêka. Hákomaka kenóko'inoe vo'ókuke ra koekúti.  
\v 30 Vo'oku koati énomone yónoheixo isóneu xâne ákoti êxa Itukó'oviti ya uhá koeti óvohikoku yara kúveu mêum. Yoko éxoa Yá'a íhae vanúke kénokinoe uhá koêti ra koekúti.  
\v 31 Inúxotike ya uhá koêti, hane itíka yónoheixoku iséneu ítuke Itukó'oviti, yane kousókinopeatimo Itukó'oviti ne po'ínuhiko nékone —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Koêku ne kaná'uti îrikuxea xâne 
\r Mt 6.19-21; 1 Pê 1.4 
\p  
\v 32 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko íhikauhiko: 
\p —Itínoe hokónuti, itínoe kutí ngíxone kálihunoe su'ûso ákoti axu'ína ikéneke koyonoâti, hákonoe píke, vo'oku koati ahá'inopinoe Yá'a íhae vanúke itíkivo xanéna koane yenópi vanúke natíxokuke.  
\v 33 Enepone apeínopiti, yakávanea, koane pêrekexamaka xâne ákoti apeínoati ne ésa'i. Yane apêtimo íhaku tîketina ákotinemo ipúpa'ixeaku, koane enómakamo apeínopiti ákoti uké'eyeaku vanúkeke xoko ákoyeaku itápana ómevoti, koane xoko ákoyeakumaka kálihunoe hó'openo nikóheati.  
\v 34 Vo'oku koêkuti yunákoaku ne apeínopiti, itukapu vanúkeke, áko'o itukapu poké'eke, énomonemakamo yónoheixo iséneu —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 35 Ina koe'íkomaka Jesus: 
\p —Itíkapu xâne usó koyêti kuteâti koêku xâne iyukovó koyêti, ko'ipovó kixoíxotimaka ípovo, koane ihuvé koyêtimaka yukúna aukápapu kúxoixopone.  
\v 36 Kutí yákoyenoe ahinoêti ixómoti noimé'exopo seópope pátarauxa ukopeâti áyuike kasâtuxoti. Seopóne pátarauxa, enepo ipusókopo pahapéti, usó kóyepone ahínoe míhe'okopinoa.  
\v 37 Koati únatimo koêku ne ahinoêtihiko inú'epo pátarauxa ixómoti noimé'exopa. Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Itukovó koetimo koati pátarauxa silo'íxopomo ípovo ko'ítukeyea. Yane kavátahikoatimakamo neko ahínoe xe'o mêsa ominoâti nîka.  
\v 38 Yusíkoti itúkeovo ya kuku yóti, áko'o ya mâturukata seópea ne pátarauxa, koati únatimo koêku neko ahínoe inú'epo ixómoti noimé'exopa.  
\v 39 Koati endó'okopitinoe koêkumo: Eneponi exâ únae ovokúti orana símope ne ómevoti, mani koyonoâti ne óvoku, ákoni síka ûrukeova ne óvoku.  
\v 40 Keánenoemaka, neímexa ne aúngopovopemo, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne, vo'oku ya koati ákoyeakumo kixápanu, énomonemo aúngopeovo —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Éxetina Jesus koeku únati yoko váhere ahinoêti 
\r Mt 24.45-51 
\p  
\v 41 Ina kixôa Pêturu ne Jesus: 
\p —Unaém, enepora yéxetina apêti íhokovoke, koati utíne itíkinoa? áko'o uhá koetímaka xâne —kíxoane. 
\p  
\v 42 Ina kixôa Jesus itukínoati po'i íhokoake: 
\p —Kutí'ikopomea itukóvo kuteâti ne ahinoêti koati yuixóvoti ítukexeokonoke, koane ponóvoti isóneu ítukeke? Énomone neko poréxoakemaka pátarauxa éxea koêku ne po'ínuhiko ahínoe, motovâti koúsokinoa nókone koatíke kaxénaxeokonoke.  
\v 43 Koati únatimo koêku ne ahinoêti inú'epomo pátarauxa kíxeaneye ko'ítukeyea aukápapu.  
\v 44 Koati endó'okopitinoe koêkumo: Kuri'ó kixoâtimo pátarauxa kóyoninoa uhá koeti apeínoati.  
\v 45 Itea enepo akôe isóneu ne ahinoêti: “Yupíhovane xu'íkeneyea ne mbátarauxa” akôe, ina turixápu yehépoke'exea ne po'ínuhiko ahinoêti, ha'íne, koane yuíxeovo níkea, énoyeovo yoko kohíhiyea, naíxapu nê'e.  
\v 46 Vo'oku seopó koetímo pátarauxa ya káxe koati ákoyeaku kuxápa, koáne ya ôra ákoyeakumaka éxa káyukopeovomo. Yanê'e, koati kotívetimo kíxoaku pátarauxa ipihápana. Iyonópatimo xoko iyónopoku xâne ákoti akutípo. 
\p  
\v 47 —Enepone ahinoêti exoâti ne ahá'inoa pátarauxa, itea ákoti usó akóye koúsokea, ákotimaka itukêa ne âha, koatimo xúnati yehépoke'exeokono ipihápanakana.  
\v 48 Itea enepone ákoti exâ ne ahá'inoa pátarauxa, yusíkoti váherexea ítuke koane motókeyea xu'ínayea ipíhoponeokono, itea ákomo áxuna kíxoakumo pátarauxa yehépoke'exea ipihápana. Vo'oku enepone xâne ênoti pónekonoke, konokoâti enó'iyeamaka únatinoe koekúti ítuke, pôreupo vo'oku enó'iyea pónekonoke. Kúteanemaka koêku ne xâne xu'ínati ípara, koati konokoâti enó'iyea pôreupo anu'úkopati ne yé'akeye pónekonoke —kíxoane. 
\s1 Xâne okopókokoti vo'oku Jesus 
\r Mt 10.34-36 
\p  
\v 49 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Enepone nzímea yara kúveu mêum, ínzokoa yúku oro'ókoti, yoko ehá'ani turíxeovone kó'iyeaneye.  
\v 50 Itea anéyeiko kotíveti koekúti véngokuikomo. Koati konokoâti itúkeovo oúngekemo yóno ne êno tiveko koekúti, epó'oxo koati hána'itine tiveko inzóneu koêku âvoyea ndarú'uxa.  
\v 51 Ikítixatinoe nzimínoti motó'iyeova úhepeyea isóneunokoko ne xâne yara kúveu mêum? Ákomo ákoeneye. Koati endó'okopitinoe koêku: Apêtimo okopókokoti vo'ónguke.  
\v 52 Ukeátine kó'oyene, itukovo apêti singu koeti ko'óvokuti ya póhutike ovokúti, mopó'amo okopâti ne po'i pi'âti, itukovo pi'âti okopâtimo ne po'i mopo'âti vo'ónguke.  
\v 53 Kúteanemakamo koeku hóyeno yoko xé'a. Okopâtimo hóyeno ne xé'a, áko'o itukovo xé'a okopâmo ne há'a vo'ónguke. Kúteanemakamo koeku sêno yoko ihíne. Okopâtimo sêno ne ihíne, áko'o itukovo ihíne okopómo êno vo'ónguke. Kúteanemaka koeku sêno yoko sinéna vo'ónguke, okopâtimo sêno ne sinéna, áko'o itukovo sinéna okopâ ne imóse vo'ónguke —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Hoénaxovope yé'exeovone hunókoku ra mêum 
\r Mt 16.2-3 
\p  
\v 54 Ina kixovókoxopaikomaka Jesus neko êno xâne: 
\p —Enepo neixónoe kapási ukeâti kíyo'i káxe, “Úko rakéne” kénoe. Koáne, kevó'oxo.  
\v 55 Koáne enepo sa'irí'okovo ne ihunóvoti, neixoâtinoe ne úkeaku, “Kotúpotinemo” kénoemaka. Koá'axo, kotúpo.  
\v 56 Itínoe ikútixapovoti koati ko'éxoneti, é'exo kíxeanoe koêku ra mêum koáne ra vanúke, koêku kahá'ayea kévea koane kotú'iyea, itea inípono ákoyea yéxa itukóvotiye ra káxehiko símokune ûti.  
\v 57 Manímaka konókoti yéxinoe péni iséneunoa ra koekútihiko! —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 58 Ina koe'íkomaka: 
\p —Itukovo apêti évotikopike po'i xâne, ina omôpi yuhoíkovokutike, ya koêkuiko yéni, tumúneke sími yuhoíkovokutike, yapásika kíxeaku unátipinokoko iséneu, maka hákone iyonópi nonékuke ne pahúkoti yuhoíkovokutike, vo'oku mani kurikópiti nê'e xoko pulísea. Kene ne pulísea, mani kurikópiti ika'ákovokutike.  
\v 59 Enepo akoéneye, koati ngixópiti ákoyeamo ipíhikapi koêku ákoyea peréxapa uhá koêti ne yoréveu —kíxovokoxoane Jesus, exókoatihiko kónokea épemea Itukó'oviti kotúyopinoa pahúnevo tumúneke seópea nonékuke. 
\c 13  
\s1 Konókoti kuríkopea ûti ne váhere vítuke 
\p  
\v 1 Koati énomone yaneko koyúhoyeaku Jesus, apé koéne xanéhiko simoâti, koyuhó'inoati koêku ne íhaehiko Ngalíleya, koépeu Pilátu, itúkeovo isúkotihiko hó'openo, ikó'iparaxoke Itukó'oviti, yaneko koepékokonone.  
\v 2 Ina kixoáhiko Jesus: 
\p —Ikítixatinoemea koati yupihóvoti váherevoko ya po'ínuhiko xâne íhae Ngalíleya nekôyohiko vo'oku kixókonokuhiko koépekeokono?  
\v 3 Ako kalíhuina kó'iyeaneye. Koati ngixópitinoe: Enepomo hákoti iketívexoa iséneuke ne pehúnevo, koane hákotimaka kirikópa, koati kotívetimakamo kixékonoku ya hunókokuke.  
\v 4 Kene neko dizoitu koeti ivokóvoti ya Silôe íkoro'uxovone neko éyevoti péti vanúkeke koexépoeti, pe'okoâtinoemea itúkeovo koati yupihóvati váherevoko ya uhá koeti po'ínuhiko xâne íhae Njeruzálem?  
\v 5 Koati ngoyuhó'inopitinoe: Enepomo hákoti iketívexoa iséneuke ne pehúnevo, koane hákoti kirikópa, koati kotívetimakamo kixékonoku ya hunókokuke —kíxoanehiko Jesus. 
\s1 Koeku xuve fîgu ákoti há'i 
\p  
\v 6 Ina itukínoahiko Jesus íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kíxovokoxoa: 
\p —Ápe hóyeno apêti xuve fîgu xapákuke xuve úva nóne. Po'i káxe opósikoponea há'i yane xúve itea ako êho.  
\v 7 Yane ina kixôa neko koyonínoati ne nóne: “Mopó'ane xoénae ixomo ombósi'ixoponea há'i râ'a, itea anéyeiko âvoyea ênjo. Titúkane kó'oyene, vo'oku ovohí koâti ra poké'e koêku ákoyea pôreu” kíxoane.  
\v 8 Ina yumopâ ahínoe: “Síkeavone yara xoénae. Imbanó'ekoatikomo, ínamo imbíhina katamú'ikoati.  
\v 9 Yane enepo parêxa há'i, únatimo. Kene hákotimo, pehúkanemo tetúkeovo” kíxoane —koéne éxetina. 
\s1 Sêno ka'aríneti koítovone Jesus 
\p  
\v 10 Ya sâputu, káxe koati sasá'iti xoko evo jûdeu, ixómoti ihíkaxo ne Jesus ya íhikaxovoku hó'e jûdeuhiko.  
\v 11 Yane simóne sêno ka'aríneti. Dizoitu koetíne xoénae ixomo iká'arinexoa ndémoniu. Yupíhovone itipu'í kó'iyea vo'ókuke, ákone ita ponópeovo.  
\v 12 Noixoâne Jesus, iháxikoane ina kixôa: 
\p —Senó, ítivoane ra yaríne —kíxoane. 
\p  
\v 13 Yane ípiho vô'u Jesus muyókuke. Ehá'axo kíxoaneye, ponópovone koxé'u neko sêno. Yane yupihovó koéne iháyu'ikea Itukó'oviti neko sêno.  
\v 14 Itea ímaikovo ne inuxínoti itukéti yane íhikaxovoku hó'e jûdeu, vo'oku koíteova Jesus ne sêno ya sâputu. Hara kôe: 
\p —Anéye sei koeti káxe motovâti ko'ítukeyea ne xâne. Énomone síminoe ítivoa ne yaríne, kene ako yusíka itúkeovo ya sâputu, káxe koati sasá'iti hó'eke ûti —koéne. 
\p  
\v 15 Ina kôe ne Vúnae: 
\p —Itínoe ikútixapovoti koati sasá'iti ya po'ínuhiko xâne, ákonikopo kíxeapananoe ne píyo vûi, itukovo píyo juméntu xoko ómomikoku íyikoponi úne ya sâputu?  
\v 16 Ina keno'óko ra sêno, koati ámoripono Âbraum iká'arinexone Satánae dizoitu koetíne xoénae. Ná'ikopo koeti ákoino omótova íteova ya aríne ya sâputu? —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 17 Uke'éxone koyúhoyea Jesus, teyó koénehiko neko uhá koeti okopâti, itea yupíhova elókeyea okóvo ne po'ínuhiko jûdeu vo'ókuke uhá koêti neko ihayú'iuti ítuke Jesus. 
\s1 Éxetina Jesus koêku ukóponea ne ake nonéti koéhati mostarda 
\r Mt 13.31-32; Mk 4.30-32 
\p  
\v 18 Háramaka koe íhikaxea ne Jesus: 
\p —Kutimea koéneye ukóponea ne natíxea Itukó'oviti xapa xâne? Kutimea ínzokoa?  
\v 19 Hara koéneye kalîhuti ake nonéti, enepone iháxoneti mostarda enepo nôa hóyeno ya isáneke. Ihonópone, paya'ínemaka, itúkovone xuve tikóti. Yane itúkotine môko ne hó'openo ôti káva'oke —koéne. 
\s1 Éxetina Jesus koêku ne kohiyákopeti pâum 
\r Mt 13.33 
\p  
\v 20 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Kutimea ínzokoa kixoku ukóponea ne natíxea Itukó'oviti xapa xâne?  
\v 21 Hane koéneye kohiyákopeti pâum veínoake sêno ánahixea mopo'âti ihíxopeti tirîku. Ehane heú kíxoa kohíyakea ne tirîku —koéne. 
\s1 Koeku kalíkuti pahapéti 
\r Mt 7.13-14; 7.21-23 
\p  
\v 22 Koêku yónea ya Njeruzálem ne Jesus, koane íhikaxea emo'u Itukó'oviti yane pitivókohiko yoko ipuxóvokutihiko vékoku.  
\v 23 Yane ápe xâne kixoti Jesus: 
\p —Unaém, ákomeamo axú'ina ne xâne koítovone Itukó'oviti yonopâti xokóyoke? 
\p  
\v 24 Ina yumopâ Jesus, itukínoati íhokoake. 
\p —Kéxuna'ixapunoe víki ne kutí koeti kalíkuti pahapéti. Koati ngixópitinoe: Enómo kaha'âti vékea itea ákomo íta —kíxoane. 
\p  
\v 25 Ina itukínoamaka po'i xêti, íhokopovoke, koane íhokoake ne xâne ákotimo urúkapapa ne natíxoku Itukó'oviti vanúkeke. Hara kôe: 
\p —Exepúka ne únae ovokúti, exexápane ne pahapéti, itukapu meúkeke yovó'ikonoe ixómoyea ipísoko pahapéti ké'iyi: “Unaém, míhi'akinavea ne pahapéti” ké'iyi, yane haramo kixópi: “Hainánoe iti ovónje” kixópitinoemo.  
\v 26 Ínamo ixeánoe: “Kahá'inepipepo ûti xe'o mêsa óvoku nikokónoti yoko ekâti yanekôyoke, koane koati vípuxovokuke íhikexopepo” kixeâtimo.  
\v 27 Itea haramo koépomaka yuhó'inopinoe únae ne ovokúti: “Ako énjapinoe. Yahíkuxipunu, itínoe itúkoti váhere” kixópitinoemo.  
\v 28 Yane neixoâtinemo ne Âbraum, Izáki koane Njáko ya natíxokuke Itukó'oviti, koánemaka uhá koetíhiko ne páhoe Itukó'oviti koyúhoyea emó'u mekúke, itea kirikókonotinemo meúkeke yane natíxokuke Itukó'oviti. Yoko enómo iyókexoti yoko ngarutútukexoti ôe vo'oku hána'iti tiveko koeku xâne xoko yenópoku.  
\v 29 Enómo xâne ivatákopotimo xe'ókuke mêsa ya natíxoku Itukó'oviti ukeâti ya uhá koêti ra kúveu mêum, xoko úkeaku ihâroti, yoko xoko íyeu kíyo'i káxe, koane xoko úkeaku kásati, yoko xoko úkeaku ihunóvoti.  
\v 30 Apêtimo xâne ákoti apayáso ovoti ikenétike koêku kó'oyene itukóvotimo koâti teyonéti ya po'ínuhiko xâne yaneko káxe. Kene xapákuke ne teyonéti koêku kó'oyene, apêtimo okópoti koati ikenétike —koene Jesus. 
\s1 Ako omótova okóvo Jesus ne íhae Njeruzálem 
\r Mt 23.37-39 
\p  
\v 31 Koêkuiko koyúhoyea ne Jesus, ápe farîzeuhiko kixopónoati: 
\p —Hákone yovóheixo yâye. Ipíhikapi râ'a, vo'oku kahá'ati koépekeopi ne Êrodi —kíxoanehiko. 
\p  
\v 32 Itea hara kíxoa Jesus yumópeahiko: 
\p —Yéta'akapana ne Êrodi, enepone kutí koeti éxeako úkoe, ngópuhikopeakomo ndémoniu xoko xâne ûroevo, yoko ngoíteovoikomo ka'aríneti kó'oyene yoko ihârotike. Yane mopó'apeke káxe, unzéxotinemo índuke.  
\v 33 Ngonókotiko ungóponea ya po'íkehiko pitivóko kó'oyene, koane ihârotike, yoko po'íke ihâroti, motovâti nzímea Njeruzálem, vo'oku ákomo po'i koépekokonoku porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti, ákoti itukapu ya Njeruzálem. 
\p  
\v 34 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Imáko ké'iyivoku, itínoe íhae Njeruzálem. Aínovonoe iti xâne yómoti koépekea porófeta koyúhoti emo'u Itukó'oviti. Aínovonoemaka iti koépekenati ovoxe Itukó'oviti páhoe xepákukenoe, hipokoâti ya mopôi. Kuteâti kíxoaku tapî'i ho'úxea ne xe'éxaxapa opékuke kêvi, mani ngaha'âtimaka ngíxeopineye kuteâti, itea ákonoe yakáha'a.  
\v 35 Yara kuteâti kêkunoe, ákonemo ovâti ra yóvokunoe. Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Ukeátine kó'oyene, ákonenoemo neíxapanu tukú koeti yaneko káxe ké'iyikunoemo: “Viháyu'ika ne páhoenovi Vúnae Itukó'oviti, enepone keno'ókoti ya iháke Itukó'oviti” yakoénoe —koéne ne Jesus. 
\c 14  
\s1 Koitóvo ka'aríneti ne Jesus 
\p  
\v 1 Po'íke sâputu, pîho Jesus nikóponea óvokuke farîzeu. Yoko koati teyonéti neko hóyeno xapákuke po'ínuhiko farîzeu. Enepone xanéhikoya, koati komómoti Jesus.  
\v 2 Ápemaka hóyenoya momo'ópixoti. Koati nonékuke Jesus óvoheixo.  
\v 3 Ina kixovókoxoa Jesus ne jûdeuhiko ihíkaxoti yútoe Muîse, yóko'o ne farîzeuhiko: 
\p —Yane Ponóvoti Kixovókuti hó'e ûti, poréxovi koíteovo uti xâne ya sâputu? áko'o ako paréxavea —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 4 Itea yunuku-yunukú koénehiko. Ina namu'ókoa Jesus neko hóyeno, yane koítovane, ina porexôa pihópea.  
\v 5 Ina kixovókoxopamaka Jesus neko xâne: 
\p —Ínani áva xi'íxa, áko'o vuina îti ikoróno'ekovoti ikokúti. Yusíkotini itúkeovo ya sâputu, ákonikopo yéhaka viyópi? —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 6 Itea ákohiko éxa kíxoaku yumópea. 
\s1 Kahaná'ikokonotimo ne xâne ákoti kapayásakapapu 
\r Lk 22.26-27; Fp 2.3; 1 Pê 5.5 
\p  
\v 7 Koêku ixómoyea komóma Jesus ne hupiútihiko koane kixoku noívokoxea haxaéti ivatákokuti xe'ókuke mêsa xapákuke xâne koati payásoti, yane turíxovone itúkinoa íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kôe: 
\p  
\v 8 —Enepo iteíkakana niképoni xoko áyui kasâtuxoti, hako neivókoxo ivétakoku ovoti xêrerekuke kasâtuxoti, vo'oku enepo síma koati payásoti ya itíke,  
\v 9 yane simópitimo ne itaíkopiti, enepone itaíkoatimaka ne po'i simôti, epemópitimo ípekivo motovâti ivátakea ne po'i simôti. Yane hána'itimo tíyapana koêku vatahí képi po'íke. 
\p  
\v 10 —Itea enepo áva itaíkopiti, hane yéna ivétakoponi xoko ivatákokutihiko ákoti itukapu ivátakoku payásoti. Yane enepo pihinápi ne itaíkopiti, haramo kixópi: “Iningoné, hara ivétakapana nonekútike xêrerekuke ne kasâtuxoti” kixópitimo. Yane kuteâti kixópiku, koati kapayásokopitimo nonékuke uhá koeti po'ínuhiko itá'iuti. 
\p  
\v 11 —Vo'oku koteyókokonotimo ne uhá koeti kapayásokopovoti. Kene ne ákoti kapayásakapapu, kahaná'ikokonotimo —koéne. 
\p  
\v 12 Ina kixoá'ikomaka Jesus ne itaíkoati: 
\p —Enepo áva íte'iu yóvokuke arámusakoponea, áko'o jántaxoponea, hako itukovo ínikenehiko íteiko, itukovo pe'ínuhiko, áko'o itukovo iyínoxapa. Hákomaka iteíko míxone xêrerekuke yóvoku áva iríkuhiko xapákuke. Vo'oku ixeáneye, itaíkopopitimakamo niképoni óvokuke. Yane koati nemukópatinemo ésa'i ne itíkinoa únati ne po'i xâne.  
\v 13 Itea enepo yokoyûi, hanemo íteika xâne ákoti apeínoati, koáne ne apêti isáyunevo poixo'o mûyo, koáne ne mohéveu yoko komítitihiko.  
\v 14 Yane koati únatimo kêku, vo'oku ákoyea oxéne ne íte'iu poréxopeopi ésa'i únati ítikeinoa. Itea koati apêtimo némoepo yaneko káxe exépukopeakumo ukópea xapa ivokóvoti ne kasása'iupo Itukó'oviti, enepohikone ponóvoti kixoku itúkeovo —kíxoane Jesus. 
\s1 Éxetina Jesus koeku hóyeno kóyuiti 
\r Mt 22.1-10 
\p  
\v 15 Yoko ápe ha'ine Jesus xe'ókuke mêsa kameâti neko yûho. Yane hara kixo Jesus: 
\p —Koati únatimo koêku ne xâne apêti xapa nikaxóvoti ya natíxokuke Itukó'oviti vanúkeke —kíxoane. 
\p  
\v 16 Ina itûko xêti ne Jesus. Hara kôe: 
\p —Ápe hóyeno itúkoti hána'iti nikaxóvoti, ênoti húpiu.  
\v 17 Simovóne orána neko nikaxóvoti, pahúkone ahínoe kixóponea neko húpiuhiko yusíkea píheanehiko vo'oku usó'iyeane uhá koêti. 
\p  
\v 18 —Itea póhutihiko neko hupiúti, aínovo apêti pó'onexeovoke. Hara kíxoa inúxoti yumopâti: “Apêti poké'e inámati váneum. Koati ngonokoâtiko noínjoponea. Yokóseananu, yéta'akapinanamo ne pétarauxa ákoyeanemo omótova mbíhea” kíxoane. 
\p  
\v 19 —Ina kixôa po'ínu: “Apêti singu koeti vûi ka'apénekokoti, váneum, yoko ngonokoâtiko nzixópea. Yokóseananu, yéta'akapinanamo ne pétarauxa ákoyeanemo omótova mbíhea” kíxoanemaka. 
\p  
\v 20 —Ina koemáka ne po'ínu: “Ínati ngoyêno. Ako omótova mbíhea” kôe. 
\p  
\v 21 —Aukópovo ne ahinoêti xoko pátarauxa, heú kíxoa koyúhopinoa uhá koêti neko koekúti. Yane yupíhova ímaikinovo xanéhiko húpiu neko únae ovokúti. Ina kíxo ahínoe: “Yéhakapu, pihéne ya uhá koeti none ovokúti ya pítivokona ûti, ya koêkuti xe'o ovokúti vékoku xâne. Víyahikapana ne xâne ákoti apeínoati koáne ne isayú'ixovoti poixo'o mûyo, yóko'o ne komítiti, koáne ne mohéveu” kíxoane. 
\p  
\v 22 —Koane pihóne. Ikénepoke, hara kíxoa ahínoe: “Unaém, indúkoane ne péhoenonu, itea anéyeiko ivatákokuti” kíxoane. 
\p  
\v 23 —Ina kixôa pátarauxa: “Yéhaka víki ya none ovokúti koáne ya kálihunoe xêne. Koêkuti tekópone, pehúka yâkeneye maka ipúhikane ra óvongu.  
\v 24 Koati ngixópitinoe: Ákomo ápahuina xâne xapákuke neko inúxotihiko nzúpiu mboréxeakemo níkea ra nikokónoti ngoúseune” koéne —koe éxetina Jesus. 
\s1 Nókone kó'iyea isóneu ne kahá'ati hókea Jesus 
\r Mt 10.37-38; Lk 9.23-24; Xu 12.26 
\p  
\v 25 Yoko yupíhova êno xâne hokó'ixoti Jesus koêku yónea. Ina inonéxinova Jesus, hara kíxovokoxoa: 
\p  
\v 26 —Uhá koêti xâne kahá'ati hókeonu, konókoti itúkeovo ûndi ako omótovoxo okóvo ya uhá koêti, ínati yusîko itúkeovo ínzikau. Ako yusíka itúkeovo há'a, êno, yêno, xe'éxaxapa, itukovo po'ínuhiko ako omótovoxo okóvo ya undíke, muhíkovamaka unako koêku yara kúveu mêum.  
\v 27 Koáne enepone xâne ákoti usó akóye koítoponeovo kotíveti koêku hókeonu, ákotimaka akahá'a kutí kíxeovo xâne koínoti kurúhuna iyonókono xoko kurúhuxokonokumo, ako yusíka itúkeovo hokónuti.  
\v 28 Konókoti itúkinoa isóneu xâne inúxotike íteamo hókeonu, áko'o ákoyea, kuteâti koêku áva xepákukenoe kahá'ati koéxepukea éyevoti péti vanúkeke. Ako yusíka itukó kíxea, ákoti itukína isóneu yé'akemoye ésa'i ovâti inúxotike. Konókoti ivátakinoa okóvoxea yé'akemoye ésa'i inúxotike, noixoâti motó'iyeovamo ne tiûketina.  
\v 29 Vo'oku eneponi uke'é akôe tiûketina, póhutikone poéheve úsexo, ákotineni omotóva úsexea hâxa, yane mani koemóke'eati uhá koeti xâne noixoâti  
\v 30 koáneni kíxeokono: “Enepone hóyeno, pohu turí kixo ítuke, ako úsexa” mani kixokónoti. 
\p  
\v 31 —Kúteanemaka koêku xoko nâti. Ákoni pihó ákoe okótumonexea po'i nâti, anáne, kaha'âti okópea ákoti ivatáka inúxotike, itukínoati isóneu íteamo ya yehí koeti mili húndaruna ne keno'ókinoati okópea omoti vinti koeti mili húndaruna.  
\v 32 Vo'oku eneponi inixâ ákoyeamo íta, ya koêku âvoyea malíka ne anáne, mani apêtimo páhoe xokóyoke epemóponoati nókone itúkea motovâti ákoyea isukókoti. 
\p  
\v 33 —Keánenoemaka, uhá koeti xepákukenoe kahá'ati hókeonu ákoti usó akóye kuríkea uhá koeti ítukevo, ákomo omótova hókeonu —kíxovokoxoane. 
\s1 Koeku yúki ákotine uhéko 
\r Mt 5.13; Mk 9.50 
\p  
\v 34 —Koati únati koekúti ne yúki, itea enepo auké'e taú'iko, ákonemo oxéne aúkopinokonoa.  
\v 35 Yane ákone itúkovoke. Muhíkova eneponi kurikákana poké'eke xoko nonéti, koaneni anahíxakana isiko hó'openo, ákoni itúkovoke. Poéhane kuríkeokono. Koêkuti kamoâti ra yûnzo, ivávaka —kíxovokoxoane Jesus neko xanéhiko. 
\c 15  
\s1 Kóseana Jesus ne xâne pahukóvoti 
\r Mt 18.12-14 
\p  
\v 1 Yoko êno koperáxinoti nâti, enepone ánu'ukenati kóperau, koane enómaka xâne pahukóvoti pihôti xoko Jesus, kamokénoponoati.  
\v 2 Yane kapáhakinovohiko koeku Jesus ne farîzeu, enepohikone yuixóvoti hókea yútoe Muîse, koáne ne ihíkaxoti yútoe Muîse, enepone éskiribahiko. Hara kixókoko: 
\p —Imáko ra hóyeno anahíxovoti xâne pahukóvoti koane iníkoatihikomaka —kixókokone. 
\s1 Ihíkauvoti ihókovoti koeku moyóniti su'ûso 
\p  
\v 3 Ina itukínoahiko Jesus íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kíxovokoxoa: 
\p  
\v 4 —Ínani áva hóyeno xepákukenoe apêti póhuti séndu su'úsona. Kavu'íxa póhutiya, ákonikopomea kurí íxahiko ne noventai nove koêti ya xoko óvoku kóyonoyea ya mêum, koeku opósikoponea neko moyóniti tukú koeti inixápana?  
\v 5 Yane inixápanane, mani yupihovó koeti elókepea okóvo. Mani imó kixopâti povókuke omópea.  
\v 6 Yane seapáne óvokuke, mani ho'úxoti ínikonehiko yoko ko'óvokutihiko xêrerekuke óvoku ínani ixâ: “Hivá'axapananu ya elókeko ongóvo, vo'oku íninjopane ne nzu'úsona ivu'íxoti” ákoni íxa? 
\p  
\v 7 —Koati ngixópitinoe kó'iyeanemakaye ne êno elokékoti okovóti ya vanúkeke enepo apê póhuti pahukóvoti ikotívexoati isóneuke ne váhere kixoku itúkeovo, koane epémoti Itukó'oviti kotúyopinoa. Enoné'e elokékoti okovóti vo'ókuke neko póhuti koxe'u xâne yane noventai nove koeti ponóvoti kixoku itúkeovo ákoti okonóko épemea Itukó'oviti kotúyopinoa pahúnevo —koéne. 
\s1 Ihíkauvoti ihókovoti koeku tiûketi kovú'e sêno 
\p  
\v 8 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Ínani áva sêno apêti yehí koeti pe'u tiûketina. Kavu'íxa póhuti yane yehí koêti, ákonikopomea íhuxa yukúna, ina kókoyuse ixâ kaúha'ixea uhá koêti ne kúveu óvoku oposíkopati tukú koeti ínixoponea?  
\v 9 Inixápanane, mani ho'úxoti ínikonehiko yoko ko'óvokutihiko oveâti xêrerekuke óvoku, ínani ixâhiko: “Hivá'axapananu ya elókeko ongóvo vo'oku íninjopane ne po'i pe'u ndiûketina ngovú'emeku” ákonikopomea ákoe? 
\p  
\v 10 —Koati ngixópitinoe: Énomonemaka koéneye elókeko okóvo ne ánju, enepohikone ovoxe Itukó'oviti ya vanúke enepo apê póhuti pahukóvoti ikotívexoati isóneuke ne váhere kixoku itúkeovo koane epémotimaka Itukó'oviti kotúyopinoa —koéne. 
\s1 Ipuhíkeati óvoku há'a ákoti kayúsea kixoku itúkeovo 
\p  
\v 11 Ina koe'íkomaka íhikaxea Jesus: 
\p —Ápe hóyeno pi'âti xé'a.  
\v 12 Po'íke káxe, hara kixo há'a ne nihí'iti xé'a: “Pai, mani ngaha'âtine peréxinoa ne íkinonuke yane apeínopiti” kíxoane. 
\p —Yane haxákoane há'a apeínoati neko pi'âti xe'éxa.  
\v 13 Avo áxu'ikene, kaúnakovo neko homoêhou. Yane ómane uhá koêti ne apeínoati. Úkeane pího po'íke poké'e ákoti malîka. Heu-heú kíxoa komóhiyea neko tiûketina. Koêkuti âha kíxeova, itúkoa. Koati vaheréxoti kixoku itúkeovo. 
\p  
\v 14 —Uke'éxoane heú koêti neko tiûketina, kenó'okone êno hímakati yaneko poké'e. Yane turíxovone ikónoko'ixeovo neko homoêhou. Épekoanemaka hímakati.  
\v 15 Úkeane pího xoko hóyeno íhae neko poké'e oposíkoponoti itukétiya. Yane pahúkoane hóyeno óyonokuke kátarakinoa kuréna.  
\v 16 Yâkoxonoye, íyokovane níkea neko nika kûre. Koáhati ákoti porexoâti nîka.  
\v 17 Ina itukópinovo isóneu neko homoêhou. Hara koe isóneupinovo: “Enepohikone ko'itúkeinoti nzá'a, aínovo koati únatihiko nîka. Inímbono yâye ngoitóponovoti kotíveti ya hímakati.  
\v 18 Ngaúnakapapuvo, mbihópotine xoko nzá'a kó'oyene. Ká'aye ngixopâtimo: ‘Pai, koati undi ákoti aunáti kixoku itúkeovo nonékuke Íhae Vanúke koane nenékuke.  
\v 19 Ákone omóndokea indúkeovo xi'íxa. Kutí íxepanune yahínoe’ ngixopâtimo” koéne isóneupinovo.  
\v 20 Yane koúnakopovone neko homoêhou ina pihôpo xoko há'a. 
\p —Avo malíkapa, ínixopane há'a yâkeneye koane yupíheovo kóseanayea. Ina ehakóvo okótumonexopea koáne opóno'ekopea.  
\v 21 Ina kíxo há'a neko homoêhou: “Pai, koati undi ákoti aunáti kixoku itúkeovo nonékuke Íhae Vanúke koane nenékuke. Ákone omóndokea indúkeovo xi'íxa” kíxoane. 
\p  
\v 22 —Yane hara kixo ahínoehiko neko há'a: “Yéhakapunoe, yámane ne koati únati ipovóti, itíkapina ra nje'éxa. Itíkapinamaka horóxona yoko hapátuna.  
\v 23 Viyápananoemaka ne koati kínati xe'exa váka koane isíkanoe. Vokóyui, aélokenemaka vokóvo  
\v 24 vo'oku kutí koetine ivokóvoti ra nje'éxa, itea iyúkopovone. Kutí koe ivu'íxoti, itea íninjopane” kíxoane. 
\p —Yane turíxovonehiko kóyuiyea. 
\p  
\v 25 —Yoko mêum óvoheixo ne xuvé'eti xe'éxa neko hóyeno. Ye'éxopone óvoku há'a, kamone êno emo'u oxokénati yoko hiyokéxotihiko.  
\v 26 Ina ihaxíko ahinoe há'a epemoâti kó'inokeneye ne koekúti. 
\p  
\v 27 —Yane hara kíxoane ahinoêti yumopâ: “Seópotine yâti. Yoko kóyuiti ne yá'a. Pahúkomaka isúkeovo ne koati kínati xe'exa váka vo'oku ákoyea yuvâti ne yâti koeku seópea xokóyoke” kíxoane. 
\p  
\v 28 —Yane yupihovó koene ímaikeovo xuvé'eti xe'éxa neko hóyeno kamôa. Ako akáha'a ûrukopeovo ovokútike xoko ayuíti. Ina ipuhíkinoa há'a oposíkoati koúhepekopea isóneu.  
\v 29 Itea hara kixo há'a neko hóyeno: “Pai, enóne xoénae ngo'ítukeinopi. Ako anú'ungeaku yemó'u koane koêkuti péhoenonu, indúkoa. Itea muhíkova kali xe'exa váxikita, ako peréxinoaku motovâti ngóyuiyea xapa íningone.  
\v 30 Itea koeku seópea ne xi'íxa, enepone heú kixoti uké'exea apeínopiti yâtikeneye xapa mohîti sêno, ainovó koe énomone itíkino ayuíti. Pehúkoakomaka isúkeovo ne koati kínati xe'exa vakana ûti!” kíxoane. 
\p  
\v 31 —Ina kixôa há'a: “Nje'exá, koati yóvokune yâye njokóyoke. Heú koeti apeínonuti, ítikenemaka.  
\v 32 Yoko koati konokoâti kóyuiyea ûti koane elókeyea vokóvo vo'oku enepora yâti, kutí koe ivokóvotine, itea iyúkopovone. Kutí koémaka ivu'íxoti, itea íninjopane” kíxoane há'a —kôe éxetina Jesus. 
\c 16  
\s1 Ihíkauvoti ihókovoti koeku hóyeno koyónoti ítukevo pátarauxa 
\p  
\v 1 Ina kixovókoxoa Jesus ne íhikau: 
\p —Ápe hóyeno iríku apêti ahínoe exeâti koêku ne uhá koeti ítukevo. Ina apê koyuhópoinoati yupíheovo évokeovo ya apeínoati vo'oku itúkeovo aúpu'ikenati ne exeâti koêku ne ítuke.  
\v 2 Yane pahúkoane iríku iháxikeovo neko ahínoe ina kixôa: “Kaná'uti ra eyéngou ve'óku? Konókoti yéxokinu kixoku koêku ne ítikeinonu, vo'oku ákone omótova yóvi ra itukéti” kíxoane. 
\p  
\v 3 —Ina koe isóneu neko hóyeno: “Namo ángoeneye kó'oyene? Pahúkoponune ra mbátarauxa. Ako inda indúkea ínati itukéti kuteâti ngo'ítukeyea kavâne. Koane ndêyo indúkeovo épemokenati.  
\v 4 Énjoane ngíxoaku kó'oyene, maka mbahukápakanane aváne íningone usó koyêti óngea óvokuke, ínzuinovokemo káxehiko keno'ókoti” koéne isóneu. 
\p  
\v 5 —Yane heú kíxoa iháxihikea neko orevéxeati pátarauxa. Ina kixôa neko inúxoti simoâti: “Na yé'aye yorévexoake ne mbátarauxa?” 
\p  
\v 6 —Ina yumopâ: “Poéha séndu korótina azeite” kíxoane. 
\p —“Harâ'a ne koyuhópeti yutóxovoku yé'akeye ne yoréveu. Ivétaka hú koêti, yitaxa sinkoenta koêti” kíxoane. 
\p  
\v 7 —Ina kixoámaka ne po'i orevéxoti: “Kene îti, na yé'aye yoréveu?” 
\p —“Poéha mili xákuna tirîku” —kíxoane. 
\p —“Harâ'a ne koyuhópeti óvoku yoréveu. Yitáxapa oitu koeti séndu” —kíxoane. 
\p  
\v 8 —Upánini ákoyea opónovo ítuke neko hóyeno, itea kóyeane iháyu'ikea pátarauxa vo'oku éxea kixoku itúkea isóneu. 
\p Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Enepohikone xâne yara kúveu mêum ákoti êxa Itukó'oviti, ya xapákuke ne xâne kuteâtihiko, yupihóvone éxea kixoku itúkea isóneu yane hokotíhiko Itukó'oviti ya ítukeke.  
\v 9 Koati ngixópitinoe: Enepone tiûketi, koati kixovókuti íhaene yâye yara kúveu mêum, itea konókoti yéxi iké'itukexi ya únatike, maka enepo simapúne hunókoku kaxena yápeyi yara kúveu mêum, usokó ákoepone íhinovokemo káxehiko keno'ókoti. Énomone neko únatinoe koekúti kuxópitimo ya xoko yenópoku ákotinemo uké'eyeaku.  
\v 10 Enepone xâne motovâti kúveovokono pónea ítuke ya ákotike axu'ína, koati motovâtimaka kúveovokono ya xu'ínatike. Kene enepone ákoti oponóvo ítuke ya ákotike axu'ína, ákomakamo opónovo ítuke ya xu'ínatike.  
\v 11 Enepo hákoti motôvo kívivokono unátiyea kixeku iké'itukexi tiûketi, kixovókuti íhae yâye yara kúveu mêum, namo kíxoaye peréxikonoa ne koati kaná'uti apeínoviti íhae xoko Itukó'oviti?  
\v 12 Kene hákoti motôvo kívivokono péni ítike koeku iké'itukexi ítukevo po'i xâne, namo kíxoaye peréxikonoa koati ítikevomo? 
\p  
\v 13 —Ako ahinoêti motovâti pi'á kíxea pátarauxa. Vo'oku koêkumo ivávakea ne po'ínu, yane ákomo itúkoake ne po'ínu, áko'o itukovo yuíxovoxo ítukexeake ne po'ínu, yane ákomo itúkoake ne po'ínu. Kúteanemaka koeku ákoyea yusíka yíxivo ítuke Itukó'oviti koeku yíxivo kirí'uxi tîketina —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Po'ínuhiko ihíkauvoti ítuke Jesus 
\r Mt 11.12-13; 5.31-32; Mk 10.11-12 
\p  
\v 14 Yoko vo'oku ixómoyea ipúpakino isóneu kahá'ayea enó'iyea tiûketina ne farîzeuhiko, yupíhova koémoke'eyea neko yuho Jesus kamoánehiko.  
\v 15 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Kutí kénoe koati ponóvoti ya nonékuke po'ínuhiko xâne, itea éxoa Itukó'oviti koêku ne iséneu. Enepone ínixone xâne itúkeovo yupihóvoti unáko, kótirina Itukó'oviti. 
\p  
\v 16 —Tukú koeti kaxena Xuaum Mbátita, hane apê Ponóvoti Kixovókuti yútoe Muîse, koánemaka ne yútoe porófetahiko koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke. Ukeátine kaxena Xuâum, turíxovone koyúhoyeovo ne inámati ihíkauvoti, enepone kixoku natíxea Itukó'oviti xapa xâne, yoko êno xâne koati xúnati yúmo'ixeovo itúkopeovo xanena Itukó'oviti koane yonópea natíxokuke.  
\v 17 Ako'óneni oríko uké'eyea ra vanúke yoko poké'e yane veyópeovo póhuti kali telépu'i xapákuke ne létarana emo'úti yane Ponóvoti Kixovókuti yútoe Muîse. 
\s1 Koeku kuríkoti yêno 
\r Mt 19.9-12; Mk 10.10-12 
\p  
\v 18 —Enepone kuríkoti yêno ina okoyénopomaka po'i sêno, ya xoko Itukó'oviti koati aupú'ikoati ne inúxoti yêno. Kúteanemaka koêku ne koyenópati ne sêno kûre îma, ya xoko Itukó'oviti koati aupú'ikeatimaka inúxoti îma ne sêno —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Iríku yoko Lâsaru 
\p  
\v 19 Ina koe'íkomaka Jesus koeku íhikaxea: 
\p —Ápe hóyeno iríku ainóvoti koati kohépiti ipovóti kalísoti híyeu itúko ípovo. Yupíhovo úhepeko kóyeku koane unako níkea itukovo káxe.  
\v 20 Ina apémaka hóyeno koéhati Lâsaru ákoti apeínoati. Enepone hóyeno, épemokenati. Êno ulaláketi muyókuke. Hane óvoheixo, páhapeteake óvoku neko iríku  
\v 21 kuxoíxoti irihíkovoti íhone nikokónoti ukeâti mesánake neko iríku. Koane ápe tamúkuhiko ixómoti timarúkexea ne ulaláketi muyókuke.  
\v 22 Po'i káxe, ivókovone neko épemokenati, yane omópane ánjuhiko, enepone ovoxe Itukó'oviti vanúkeke, omopâti xoko Âbraum, yonópoku kasása'iupo Itukó'oviti. Yane ivókovonemaka ne iríku, ina ekoxókono.  
\v 23 Ipihóponovokutike yonópo neko iríku, koane yupíheovo koítoponeovo kotívetiya. Ina noiméxo ákotike malîka, yane noíxone Âbraum yoko Lâsaru ya xokóyoke.  
\v 24 Ina vaûko Âbraum neko iríku. Hara kíxoa: “Pai, yokóseananu. Pehúkinana ne Lâsaru kaláka'ikea kirípuhi vô'u ina pehukâ njokóyoke motovâti íkasaxea nênem, vo'oku yupíhovone ngoítoponeovo kotíveti yara óvonzeixoku xapákuke ra yúku” kíxoane. 
\p  
\v 25 —Ina yumopâ Âbraum: “Nje'exá, puyákapanapa yokóvo enó'iyea apeínopiti koane unako kêku yovo'íko ya kúveu mêum. Kene Lâsaru, kotíveti kóyeku yanekôyo, itea kó'oyene uhepépotine koépoku koeku itúkeovoiko îti koitóponovo kotíveti.  
\v 26 Haina póhutine nê'e, itea anéyemaka êno koímaiti uhôro ínati haháku haxakoâti ra óvonzeixoku yane yóvoheixoku. Enepone ovoti njokóyoke kahá'ati yonópea xikóyoke, ako omótova. Kúteanemaka koêku ne ovoti xoko yóvoku, ákomaka omótova kenó'okopea yâkeneye” kíxoane. 
\p  
\v 27 —Ina kôe ne iríku: “Pai, yokóseananu, pehúkinana ne Lâsaru óvokuke nzá'a,  
\v 28 vo'oku harakóxonoiko singu koeti mbo'ínu. Pehúka koyúhopoinoa koêku yâye mará'inamo yanápamaka yâye xokóyoke ra êno kotíveti koekúti enepo ivakápuhiko” kíxoane. 
\p  
\v 29 —Ina yumopâ Âbraum: “Anêko yútoe Muîse koánemaka yútoe porófetahiko koyúhoti emo'u Itukó'oviti mekúke. Ene akámokenohiko” kíxoane. 
\p  
\v 30 —Itea hara kixópoikomaka Âbraum ne iríku: “Pai, ákomaka akámokenoyea yûho nekôyo, itea eneponi áva exepúkopoti ukópea xapa ivokóvoti pihinoâti, mani ikotívexoati isóneuke ne pahúnevo koane kuríkopea” kíxoane. 
\p  
\v 31 —Ina yumopâ Âbraum: “Enepo hákoti kamokéno yuho Muîse yútoeke koane yuho porófetahiko, ákonimaka akútipo muhíkovani áva exepúkopoti ukópea xapa ivokóvoti” kíxoane Âbraum —kôe éxetina Jesus. 
\c 17  
\s1 Koímaiti pôreu ne váhere kixovókuti 
\r Mt 18.6-7, 21-22; Mk 9.42; Rm 1.32; 2 Pê 2.1-2, 18 
\p  
\v 1 Ina kixovókoxoa Jesus ne íhikau: 
\p —Koati kóyekutinemo ápeyea koekúti kopoé'akoti isóneu xâne kutí'inoke itavókeati hókeonu, itea koati kotívetimo koêku ne xâne kixotíneye po'ínu. \fig |src="LB00130B.TIF" size="col" copy="Louise Bass ©The British & Foreign Bible Society, 1994." ref="Lúka 17.1-2" \fig* 
\v 2 Tumúneke kíxeaneye, yusikóneni iká'akeokono koati pú'iti mopôi anúkuke ínani kuriná'ekakana úneke ya mar yaneko kópoe'akea isóneu póhuti xapákuke ra kálihunoe kutipónuti koane kátavokopeahiko hókeonu —kíxovokoxoane. 
\s1 Nókone vitúkea apê váhere ítukeinovike ne po'inu ûti 
\p  
\v 3 —Yokóhiyanavonoe. Enepo vaheréxa ítukeinopi ne pe'ínu xoko Itukó'oviti, yéxaka pahúnevo. Enepo ikatívexapa isóneuke ne váhere ítukeinopi, hákone yunakôa iséneuke. Kutí íxepane ákoti váherexeaku ítuke.  
\v 4 Yusíkoti seti kó'iyea váherexo ítukeinopi ya kúveu póhuti káxe, koane enepo seti akoémaka kixóponeopi: “Kotíveti inzóneuke ngíxeopineye, hako kixênu” ixapánapi, hákone yunakôa iséneuke ne váhere ítukeinopi. Kutí íxepane ákoti váherexeaku ítuke —koéne Jesus. 
\s1 Koêku ne kúveovo uti Itukó'oviti 
\p  
\v 5 Ina kíxo Vúnae neko íhikau, enepohikone ápostulu, páhoe koyúhoyea emó'u xapa xâne: 
\p —Unaém, kirí'uxinavi kúveovopeoxo ûti. 
\p  
\v 6 Ina kixovókoxoa Vúnae: 
\p —Eneponi akutêa kali itóvoku ake ha'i mostarda ne kívivonu, mani motovâti pehúki ne xuve fîgu póhuxeovo marékopeovo koane nópeovo ya kuku mar, yane mani itukoâti kuteâti ne yemó'uinoa. 
\p  
\v 7 —Eneponi áva xepákukenoe apêti ahínoe ko'itúkeinoati isáneke, áko'o itukovo koyonínoati vakána, ina seôpo ne ahínoe ukopeâti mêum, námeamo kíxoaye yuhó'inoa pátarauxa? “Yahí'akapa ra mêsa, niké'evo” kixoâtimeamo?  
\v 8 Ako kalíhuina, itea haramo kíxoa pátarauxa: “Keúnakinanu nikokónoti mesáke, silé'ixa taki ripíno, yíxapu nóngone mesákuke, nikokónoti koane ênga koeku níngea. Unge'éxane níngea, ínamo yahe'ákanu” kixoâtimo.  
\v 9 Konókotikopomeamo íkoro'ixinova pátarauxa enepo uséxa ahínoe itúkea uhá koeti páhoenoa itúkea? Ako kalíhuina.  
\v 10 Kúteanemaka kêku, itínoe ínzikau. Enepo itikâ ne uhá koeti péhoenokono itíki, yusikóne ké'iyi: “Ako omóndokea inzáyu'ikeokono, vo'oku pohúneti indúkoti mbáhoenokono indúkea” ké'iyi iséneuke —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Koitóva Jesus ne yehí koeti yúvone lépara 
\p  
\v 11 Koeku píhea ya Njeruzálem ne Jesus, hane véko xêne hunoneâti ne hunókoku émeuxa Samâriya yoko hunókoku émeuxa Ngalíleya.  
\v 12 Koeku símea xoko kali ipuxóvokuti, ápe yehí koeti hóyeno itôkopovati. Aínovone yúvone koati koímaiti arinéti, enepone lépara kixonéti.  
\v 13 Ako koati malíkea okínoakuhiko vaúkea koane kó'iyea: 
\p —Jesus, ihíkaxoti, yokóseanavi —kíxoanehiko. 
\p  
\v 14 Noixoâne Jesus, hara kíxovokoxoa: 
\p —Pihénoe, yéxakapanapa ne sasedótihiko inuxínoti xâne hó'eke —koéne. 
\p Úkeane pihohíko. Koeku píheahiko, koane uké'epea aríne.  
\v 15 Xapákuke neko yehí koêti, ápe póhuti kayú koépoti noixóne unátipea. Koati hónoti emó'u iháyu'ikea Itukó'oviti.  
\v 16 Ipuyuké koéne poké'eke nonékuke Jesus koane íkoro'ixinova. Yoko íhae Samâriya nekôyo.  
\v 17 Ina kixôa Jesus: 
\p —Ákoikopo yehí ákoe ne hóyeno itóvoti? Náhiko ne nové koêti?  
\v 18 Ako ápahuina xapákukehiko kayukóvoti iháyu'ikopea Itukó'oviti ákoti itukápa ra hóyeno ákoti itukapu xanena ûti, uti jûdeu? —koéne. 
\p  
\v 19 Ina kixôa Jesus neko hóyeno: 
\p —Yexépukapa, pihépane, itévone vo'oku kívivonu —kíxoane. 
\s1 Koêkumo xanéhiko ye'éxapune káyukopovope Jesus 
\r Mt 24.23-28; 24.37-41 
\p  
\v 20 Yoko ápehiko farîzeu epémoti Jesus símeovokumo kaxena natíxea Itukó'oviti xapa xâne. Ina kixoáhiko Jesus: 
\p —Enepone natíxea Itukó'oviti xapa xâne, haina koekúti motovâti ínixeokono.  
\v 21 Ákomo koêti vo'ókuke: “Anéyene,” áko'o “Harakónone” ákomo koêti. Vo'oku enepone natíxea Itukó'oviti xapa xâne, koati isóneuke xâne óvo —kíxoanehiko Jesus. 
\p  
\v 22 Ina koe'íkomaka: 
\p —Simóvotimo káxe yupíheovoku kehá'ayi neíxinunoe xoko nandíxoku, muhíkova itukápu ya kúveu póhuti káxe, vo'oku tivékomo ne koekútihiko, itea ákomo omótova neíxinunoe, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.  
\v 23 Yane apêtimo kixópitinoe: “Anéyene,” áko'o “Harakónone” kixópitinoemo, itea hákonoemo píhe ikéneke. Hákonoemo hekôa.  
\v 24 Vo'oku kuteâti koeku ipixéneneoti uhapu'i-uhapu'í kíxea vanúke ukeâtine po'i poixô'o vanúke tukú koêti ya xoko po'i poixô'o, énomonemakamo koéneye aúngopovope, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.  
\v 25 Itea inúxotike, konókotikomo ngoítoponeovo kotíveti koane púveonu ra xanéhiko apêti yara koeku kó'oyene.  
\v 26 Kuteâti koeku kaxénake Nôe, énomonemakamo koéneye simapúne kaxena aúngopovope.  
\v 27 Poéhane níkea, énoyeovo, koane kâsatuxea, ene yuíxovo ne xanéhiko tukú koêti yaneko káxe urúkovane Nôe neko hána'iti vatéke. Yane kenó'okone neko êno koiníkoti, koane heú kíxea koúpa'ixea neko xanéhiko.  
\v 28 Kúteanemaka koeku yaneko kaxénake Lô, vo'oku hara yuíxovo neko xanéhiko, níkea yoko énoyeovo, vanéxea yoko kaváneyea, koane nó'iyea yoko koéxepukea óvoku.  
\v 29 Itea yaneko káxe ipuhíkeane Lô ne Sódoma, kenó'okone irúmene yúku ukeâti vanúke xaneti énxofere koxunákeati otúko. Yane heú kíxoa koúpa'ixea neko xanéhiko.  
\v 30 Énomonemakamo koéneye aúngopovope, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.  
\v 31 Yaneko káxe, koêkuti ovoti omómikokutike oúke pêno, hákone urúkopovo kúveu óvoku veyóponea ítukevo. Kúteanemaka koêku ne ovoti mêum, aká'ikaneye okóho'i. Hákone aukópovo veyóponea ítukevo óvokuke.  
\v 32 Puyákapanapa yokóvo koêku ne yeno Lô.  
\v 33 Koêkuti xâne yuixóvoti koúhepekea kóyeku yara kúveu mêum, evókoatimo ne mani unako koépoku xoko Itukó'oviti. Itea enepone xâne ákoti yuixápu koúhepekea kóyeku yara kúveu mêum, énomonemo unatî koépoku xoko Itukó'oviti.  
\v 34 Koati ngixópitinoe ápeyeamo pi'âti imókoti ya póhutike ípe yaneko yóti. Poéhamo veyopókonoti kene po'ínu, iríkovokunemo.  
\v 35 Koane apêtimo pi'âti sêno kaha'ínekokoti itútukea. Poéhamakamo veyopókonoti kene po'ínu, iríkovokunemo.  
\v 36 (Koáne, apêtimakamo pi'âti xâne ya mêum. Veyopókonotimo póhuti kene ne po'ínu, iríkovokunemo) —koéne. 
\p  
\v 37 Ina kíxo Jesus ne íhikauhiko: 
\p —Unaém, ná'ikopomo óvo ne koekúti kíxene? —koénehiko. 
\p Ina kixovókoxopamaka Jesus: 
\p —Koêkutimo óvoku ne ivokóvoti, énomonemakamo ho'úxovo ne varutútuhiko —kíxovokoxoane, itukínoati íhokoake ne aúkopovopemo.\f + \fr 17:37 \ft Enepone kixó'ekone yuho Jesus vo'oku varutútu, ako tôpi isóneunoa ihíkaxovatihiko ra Bîbilea. Hara póhuti isoneûti vo'ókuke: Enepo apê ivokóvoti, ako apásika etó'okoati ne varutútu. Ako oríko ho'úxinovahiko. Énomonemakamo koéneye ûti, uti kutípoti Jesus. Enepo aukápapu Vúnae, vexoâtimo. Ákomo apásika ápeyea etó'okoviti.\f* 
\c 18  
\s1 Kixoku vépemea Itukó'oviti 
\p  
\v 1 Ina itûko xêti ne Jesus apêti íhokoake ne âha íhikaxea kouhápu'ikoti kónokea itúkea orásaum ne xâne, koane ákoyea kamúya'ika isóneu. Hara kôe: 
\p  
\v 2 —Ápe pitivóko óvoku hóyeno yúhoikovoku xâne. Enepone hóyeno, ako teya Itukó'oviti koane ákomaka xâne téyone.  
\v 3 Ápemaka sêno ivokóvoti îma yaneko pitivóko. Yoko kóyekune neko sêno kíxoixoponea neko hóyeno: “Yokótixonu vo'oku vaheréxoti ítukeinonu” kíxoixoponoa. 
\p  
\v 4 —Itea kali êno ákoyea itúkoake hóyeno neko sêno. Ehane kôe isóneupinovo neko hóyeno: “Kaná'uti ákoyea ndeya Itukó'oviti, koane ákoyeamaka ndeya xâne,  
\v 5 itea vo'oku ákoyea káyunukanu ra sêno, indukínoatimo ra épemo'ixonuke, mará'inamo hako óko turí'okeovonu” koe isóneupinovo. 
\p  
\v 6 Ina koe'íkomaka Vúnae: 
\p —Itíkina iséneu yûho ne hóyeno, yúhoikovoku xâne. Haina hóyeno itípakovoti, itea kóyeane koyúhoyea huvó'oxeamo ne sêno.  
\v 7 Kene Itukó'oviti, ákoikopomo huvá'axa ne xanéna, enepone noívokoe epemó'ixoati kotíxea káxe, yóti upánini kutí kó'iyeamo koati ko'okôriti yumópea?  
\v 8 Koati ngixópitinoe: Ákomo iká'akarixa Itukó'oviti huvó'oxeahiko. Itea apêtiperameamo xâne inú'embo kuvovónuti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne, enepomo aungápapu yara kúveu mêum? —kíxovokoxoane. 
\s1 Nókone kó'iyea ne xâne enepo kotuyôpea Itukó'oviti ne pahúnevo 
\p  
\v 9 Ina itukópinoamaka Jesus po'i xêti apêti íhokoake ne âha íhikaxea vo'ókuke ne xâne kuvovópovoti, enepohikone inixópovoti itúkeovo koati sasá'iti ya po'ínuhiko xâne. Hara kôe: 
\p  
\v 10 —Ápe pi'âti hóyeno itukóponoti orásaum ya témpulu. Poéha farîzeu, enepone yuixóvoti hókea yútoe Muîse, kene po'ínu, koperáxinoti nâti.  
\v 11 Eneponeko farîzeu, xe'ó koéne itúkea orásaum itea ako itápana Itukó'oviti ne orásauna. Ainovó kôe énomone yuhó'ixopovo. Hara kôe orásauna: “Hána'iti íngoro'ixeovo, iti Itukó'oviti vo'oku ákoyea angútea po'ínuhiko xâne, enepohikone ómevoti, koane ákoti oponóvo ítuke, koánemaka xâne aupú'ikoti yêno kapíneti po'i sêno. Hainámaka undi váhere xâne kuteâti ne koperáxinoti nâti, enepone ánu'ukenati kóperau.  
\v 12 Pí'a jejuá ngôe ya sêmana, koane mboréxomaka ndîzimu, póhuti ya uhá koeti yehí koeti námoem” koéne.  
\v 13 Itea enepone koperáxinoti nâti, xe'ó kôe ákotike malîka. Ako mapíkapu komómoyea vanúke. Pohu ipúsokone xâ'a koane kó'iyea: “Iti Itukó'oviti, yokóseananu, undi xâne pahukóvoti” kôe. 
\p  
\v 14 Ina kixovókoxoamaka Jesus neko xâne kamokénoati: 
\p —Koati ngixópitinoe: Enepora hóyeno, énomone sasa'ípo nonékuke Itukó'oviti koeku pihópea, kene haina neko po'ínu. Yoko uhá koeti kapayásokopovoti, koteyókokonotimo, itea enepone ákoti kapayásakapu, énomonemo kahaná'ikokono —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Epemínoa Jesus ne kalivónohiko unako koêku xoko Itukó'oviti 
\r Mt 19.13-15; Mk 10.13-16 
\p  
\v 15 Ina apê xâne ominoâtihikomaka kalivôno ne Jesus motovâti ípihea vô'u tutíkuke. Itea noixoâne íhikauhiko, sayá'ikoa.  
\v 16 Ina ihaxíkoa Jesus neko kalivôno ahí'okeovaxo, ina kíxo íhikauhiko: 
\p —Síkeane kenó'okea ne kalivónohiko njokóyoke. Hako seya'íkoa, vo'oku kuteâti koeku usó kóyeyea kenó'okinonu râ'a, énomonemaka kónoko kó'iyeaneye ne xâne yonópoti natíxokuke Itukó'oviti vanúkeke.  
\v 17 Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Enepone ákoti akahá'a íkutipasikeovo kalivôno ya usó kóyeyea kenó'okinonu, ákomo kalíhuina yonópea natíxokuke Itukó'oviti vanúkeke —kíxovokoxoane. 
\s1 Inámatiko hóyeno iríku 
\r Mt 19.16-30; Mk 10.17-31 
\p  
\v 18 Ápe koati payásoti hóyeno yuhó'ixoponoti Jesus. Hara kíxoa: 
\p —Ihikaxotí, iti koati únati. Kutimea ngónoko indúkea motovâti ómbea xoko Itukó'oviti ákotinemo hunókoku? 
\p  
\v 19 Ina kixôa Jesus: 
\p —Yéxoakopomea kixó'ekone ne yiûho keyuhónumeku indúkeovo únati? Vo'oku ako po'inu únati ákoti itukapu Itukó'oviti.  
\v 20 Yéxoa ne páhoenokono xâne itúkea yútoeke Muîse, enepone koêti: “Hako yaupú'iko po'i xâne kepiné'iyiti yêno. Hako kepéko. Hako yomêxo. Hako itikóheo koêku po'ínuhiko xâne, koane tiya yá'a yoko yêno” koêti. 
\p  
\v 21 Ina kôe ne hóyeno: 
\p —Ukeátine ngalivónoxoiko, heú ngíxoa indúkea nê'e —koéne. 
\p  
\v 22 Kameáne Jesus yûho, ina kixopâmaka: 
\p —Poéhaiko koekúti nékone itíki. Yakávanea uhá koêti ne apeínopiti, ina perekéxa xâne ákoti apeínoati ne ésa'i. Yane apêtimo apeínopiti vanúkeke, ina kina'áka ingéneke hékinu —kíxoane. 
\p  
\v 23 Kamoáne hóyeno neko yuho Jesus, yupihovó koéne isóne'ekeovo. Koati kama'âti neko êno apeínoati.  
\v 24 Noixoâne Jesus isóne'ekeovo, hara kôe: 
\p —Imáko itúkinovo tiú'iti yonópea natíxokuke Itukó'oviti vanúkeke ne xâne iríku.  
\v 25 Ako'óneni oríko vékea kámelu xoko kali ihínone tôpe uhe'ókopeti, yane yonópea natíxokuke Itukó'oviti vanúkeke ne xâne iríku —koéne. 
\p  
\v 26 Ina koehíko neko kamoâti: 
\p —Yane kuteâti koeku yûho, kutí'ikopomeamo motovâ itúkeovo koítovone Itukó'oviti koane yonópea xokóyoke? —kixókokonehiko. 
\p  
\v 27 Ina kixovókoxopamaka Jesus: 
\p —Enepone ínixone xâne itúkeovo yupihóvoti tiú'iko, ako átiu'i xoko Itukó'oviti. 
\p  
\v 28 Yane hara kixo Jesus ne Pêturu: 
\p —Kurí kixo uti vóvoku koeku hókeopi ûti. 
\p  
\v 29 Ina kixôa Jesus: 
\p —Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Ako ápahuina xâne ákotimo námoepo yane ákoyea okótixo ítukevo vo'oku kahá'ayea koúkoponea natíxea Itukó'oviti xapa xâne. Vo'oku enepone ákoti okotíxo kuteâti óvoku, yêno, po'ínuhiko, há'a, êno, áko'o itukovo xe'éxaxapa,  
\v 30 koati yupihovó koetímo námoepo yara koeku kó'oyene, koane keno'ókoti káxe yonópotimo xoko Itukó'oviti ákotine hunókoku —kíxovokoxoane. 
\s1 Koyuhópamaka Jesus ivókeovomo koane exépukopeamo 
\r Mt 20.17-19; Mk 10.32-34 
\p  
\v 31 Yane ahikú kíxoa Jesus ne nduse koeti íhikau koane kíxovokoxea: 
\p —Kó'oyene Njeruzálem vonóne. Simané'e utíya, kousókovotinemo uhá koêti ne yutoxóvoti yútoeke porófetahiko vo'ónguke, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne.  
\v 32 Nguri'ókokonotinemo xanéhiko ákoti itukapu viyénoxapa jûdeu, enepohikone éxoti koeku poké'exa ûti. Koemóke'enutihikomo, komohínutihikomo, koane apurú'okonutihikomo.  
\v 33 Ike yehépoke'exinenuhikomo, ínamo kaepékanu itea mopó'apeke káxe ikénepo, enjepúkopotimo ungópea xapa ivokóvoti —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 34 Itea ako éxina isóneu íhikauhiko Jesus neko yûho. Koati ákoti itapána isóneu éxea koêku, ákoinoke iyúseina kixó'ekone ne yûho. 
\s1 Koitóva Jesus ne komítiti íhae Njeríko 
\r Mt 20.29-34; Mk 10.46-52 
\p  
\v 35 Ye'éxoane Jesus ne pítivokona Njeríko, ápe hóyeno komítiti vaata koyêti xe'ókuke xêne ixómoti epêmo.  
\v 36 Kameáne emó'u ne êno xâne hunoneâti, ina epemó'iko xanéhiko itukóvotiye neko ínati vélakai.  
\v 37 Ina kixokóno itúkeovo Jesus íhae Nazâre ne hunonêa.  
\v 38 Yane vaúkone ne komítiti. Hara koe yûho vaúkea: 
\p —Jesus, ámoripono Ndávi, yokóseananu! —koéne. 
\p  
\v 39 Itea sayá'ikoa xanéhiko inuxó koeti tumúneke Jesus, pahukoâti kóyunukeovo, itea inamá'axone vaûko. Hara koe yûho vaúkea: 
\p —Jesus, ámoripono Ndávi, yokóseananu! —kóye. 
\p  
\v 40 Yane xe'ó kó'inoane Jesus, ina pahûko omínokonoa ne komítiti xokóyoke. Simoné'e xokóyoke, hara kíxoa Jesus: 
\p  
\v 41 —Kuti kehá'a indúkinopea? 
\p —Unaém, ngahá'ati íninjopea —kíxoane. 
\p  
\v 42 Ina kixoá'ikomaka Jesus: 
\p —Ínixepane, itévone vo'oku kívivonu —kíxoane. 
\p  
\v 43 Koati énomone yaneko ókoku ôra, ínixopone. Yane pihóne ikéneke Jesus, koane iháyu'ikea Itukó'oviti. Koane uhá koêti neko xâne noixoâti, iháyu'ikonehikomaka Itukó'oviti. 
\c 19  
\s1 Hóyeno koéhati Nzákeu, koperáxinoti nâti 
\p  
\v 1 Simoné'e ne Jesus ya Njeríko, ûrukova neko pitivóko.  
\v 2 Yoko ápe hóyenoya ênoti apeínoati koéhati Nzákeu, tutímaka koperáxinotihiko nâti.  
\v 3 Eneponeko hóyeno, koati oposí'ixoti kixoku noíxea Jesus, itea akó'oti itâ noíxea. Koáhati ênoti xâne ikéneke Jesus, ínamaka itukovo kali karápe ne Nzákeu.  
\v 4 Yane ehákovone tumûneke, ina alu'óko tikótike koéhati síkomoro, motovâti noíxea vo'oku koati vékokunemo ne Jesus opékuke neko tikóti.  
\v 5 Ehá'axo sîmo ne Jesus opékuke, komomo vanúke ina kôe: 
\p —Nzakeú, yéhaka yevésekopi, vo'oku ngonókoti óngea yóvokuke kó'oyene —kíxoane. 
\p  
\v 6 Yane hú koéne evésekopea ne Nzákeu, koane hána'iti elókeyea okóvo vo'oku xanépeamo Jesus óvokuke.  
\v 7 Itea uhá koêti neko xâne noixoâti, turíxovone poé'ainoa isóneu koane koyúhoyea itúkeovo xoko hóyeno ákoti aunáti ítuke, ánu'ukenati kóperau, okómo ne Jesus. 
\p  
\v 8 Koeku xe'ó kóyeyea nonékuke Vúnae ne Nzákeu, hara kôe: 
\p —Unaém, usó ngóyene mbôrekexea meyá koeti apeínonuti ne xâne ákotihiko apeínoati. Epó'oxo koêkuti omé'oem, mborexópatimo koaturu koêti yane póhutihiko oménjeake —kíxoane. 
\p  
\v 9 Ina kôe ne Jesus: 
\p —Kó'oyene sasá'ipone ya pahúnevo ra ko'óvokuti. Koáhati ámoriponomaka Âbraum râ'a.  
\v 10 Yoko koati énomone nzimíno ombósikoponea yoko ngoíteova ne xâne pahukóvoti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne —koéne. 
\s1 Yehí koeti ahinoêti namúkoti póhuti pe'u tiûketi xoko pátarauxa 
\r Mt 25.14-30 
\p  
\v 11 Koeku kámokenoyea xanéhiko, itúkinoa Jesus xêti apêti íhokoake ne âha íhikaxea, vo'oku yé'exeanehiko Njeruzálem yoko ikútixane xanéhiko itúkeovo simóvotine kaxena natíxea ne Jesus yane pitivóko.  
\v 12 Hara kôe éxetina: 
\p —Ápe hóyeno koati teyonéti yonoti poké'e ákoti malîka. Pihínoti poréxeokonomo itúkeovo natína neko xanéhikoya xoko úkeaku, ínani aukápapu natíxea.  
\v 13 Tumúneke píhea, iháxihiko yehí koeti ahínoe, ina porekéxoa póhuti pe'u tiûketi ôro ne póhutihiko ahínoe. Ina kixoáhiko: “Kehíyakinana ra tiûketi maka kurí'uxapune nzeâpa” kíxoanehiko. 
\p  
\v 14 —Itea enepohikoneko xâne xoko úkeaku neko hóyeno, yupíhova púvea. Pihoné'e yâtikeneye neko hóyeno, ápe páhoe neko xanéhiko xoko yónoku ne hóyeno koyúhoponea ákoyea akáha'ainoahiko itúkeovo natína. 
\p  
\v 15 —Porexókonone neko hóyeno itúkeovo natínahiko, ike seópine xapákuke, pahúkoane iháxihikeovo neko ahínoe, enepohikoneko pôrekeu tiûketi tumúneke píhea. Kahá'a éxea kíxeaku tiûketina ne póhutihiko.  
\v 16 Yane símeane nonékuke ne inúxoti ahínoe. Hara kíxoa: “Unaém, enepone póhuti pe'u tiûketi pénenu, anéyepo po'i yehí koeti kuteâti” kíxoane. 
\p  
\v 17 —Ina kixôa pátarauxa: “Mbiú koe ítike. Iti koati únati ahinoêti. Koeku yíxivoaxo ne ítike yane kali mbónepike, itínemo exea koêku ne yehí koeti pitivóko yara nandíxoku” kíxoane. 
\p  
\v 18 —Ina ahi'ókova po'i ahínoe. Hara kíxoa: “Unaém, enepone póhuti pe'u tiûketi pénenu, anéyepo po'i singu koeti kuteâti” kíxoane. 
\p  
\v 19 —Ina kixôa pátarauxa: “Mborexópitimo yéxi koeku singu koeti pitivóko ya nandíxokuke” kíxoane. 
\p  
\v 20 —Ina ahi'ókovamaka po'i ahínoe. Hara kíxoa: “Unaém, harâ'apo ra póhuti pe'u tîketina pénenuke. Ú'una ngíxoixinopea koane á'aupu'i ngíxoa ya léhu,  
\v 21 vo'oku koati mbikópiti. Koáhati iti hóyeno ákoti omotóva ikómohixeokono. Upánini ákoyea neóku, itea kóyeane ápeyea yêho. Koane iti itíxoti upánini ákoyea neóne” koéne. 
\p  
\v 22 —Ina kixôa pátarauxa: “Koati iti váhere ahinoêti. Ya kixeku keyúhoyi, koati yexókovoti itíkivo motokeâti imbíhoponeopi. Yéxoa indúkeovo xâne ákoti omotóva ikómohixeokono. Yéxoamaka ápeyea ênjo upánini ákoyea nóngu, koánemaka índixea upánini ákoyea nónem.  
\v 23 Ná'ikopo koeti ákoino ípihea ne ndiûketina bánkuke? Yane koeku nzeópea, mani ihiyákotine ne ndiûketina” kíxoane. 
\p  
\v 24 —Ina kixoá'ikomaka únae tiûketi ne po'ínuhiko huvo'óxoati: “Viyápi ne póhuti pe'u tiûketi xokóyoke. Peréxapa ne apêti yehí koêti” kíxoane. 
\p  
\v 25 —Ina kixoáhiko huvo'óxoati: “Itea anêkone yehí koeti ítuke nê'e.” 
\p  
\v 26 —Ina kixoáhiko pátarauxa: “Koati ngixópitinoe: Uhá koeti xâne xu'ínati êho, kuri'úxinokonoatimo. Itea enepone ákoti axu'ína êho, muhíkova ne kali apêti xokóyoke, veyopeôkonoatimo.  
\v 27 Kene ne xâne puvónuti, enepohikone ákoti akahá'a indúkeovo natína, yáma yâkeneye. Képekexa yâye nonénguke kó'oyene” koéne neko nâti —kíxovokoxoane Jesus, ihókopovati ne nâti púvone xanéhiko natíxea xapákuke. 
\s1 Ihayú'ikokono Jesus urúkovo ya Njeruzálem 
\r Mt 21.1-11; Mk 11.1-11; Xu 12.12-19 
\p  
\v 28 Uke'éxone koyúhoyea ne Jesus, inuxó koéne tumúneke íhikauhiko yonotíya Njeruzálem.  
\v 29 Koeku yé'exeane ipuxóvokutihiko koéhati Mbetefâje yoko Mbétanea, xêrerekuke kali mopôi iháxoneti Olívera, pahúkoa Jesus ne pi'âti íhikau  
\v 30 koane kíxeamaka: 
\p —Pihénenoe yane ipuxóvokuti tumúneke ûti. Ehá'axomo símea, inixéponotinoemo xe'exa njuméntu ika'ó koyêti âvoti ivú'ixeokonoku. Kíxeanoemo, ínamo yamapâ yâkeneye.  
\v 31 Enepomo áva epemó'ikopiti itíkoake kíxeinoakenoe, haramo íxea: “Konokoâtiko Vúnae râ'a” íxeamo —kíxoanehiko Jesus. 
\p  
\v 32 Úkeane pihohíko neko páhoe. Yane ínixoponoane kuteâti koeku yuhó'inoa Jesus.  
\v 33 Koeku kúxeyeahiko ne xe'exa njuméntu, hara kíxoane únaehiko: 
\p —Kuti itíkoa kíxeinoakenoe? 
\p Ina yumopâhiko: 
\p  
\v 34 —Konokoâtiko Vúnae —kíxoanehiko. 
\p  
\v 35 Yane omópanehiko neko xe'exa njuméntu. Ina ramaké'exoahiko ya kápana, yane ina huvo'óxohiko Jesus ivú'ixea.  
\v 36 Koêkuti vékoku ne Jesus koane ikápakinoa xanéhiko kápana kouhé'ekinoati vékoku.  
\v 37 Ye'éxone Njeruzálem, koeku evésekeahiko yane poke'éxoti ya kali mópoina Olívera, elókehiko okóvo uhá koêti neko êno xâne hokó'ixoati koane kóhonokea emó'u iháyu'ikea Itukó'oviti vo'ókuke ne êno iyupánevoti ítuke Jesus noíxonehiko.  
\v 38 Hara kóyehiko vaúkexea: 
\p —Viháyu'ika rakene nâti páhoenovi Vúnae Itukó'oviti koúsokinokonoke xanéhiko úhepeko kóyeku ya vanúkeke. Koati hána'iti ihayú'iuti ne Itukó'oviti yâkonoye vanúkeke —koéhiko. 
\p  
\v 39 Yoko xapákuke neko êno xâne, ápe farîzeuhiko kixoti Jesus: 
\p —Ihikaxotí, pehúka kóyunuhikeovo ne xanéhiko hokópiti. 
\p  
\v 40 Itea hara kíxovokoxoa Jesus: 
\p —Koati ngixópitinoe vaúkexeahikomo ne mopôi enepomo kayunúhikapu ra xanéhiko —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 41 Koeku yé'exeane Jesus ne Njeruzálem, koane turíxeovone íyoyea noixoâne ne pitivóko.  
\v 42 Hara koe yûho vo'ókuke ne xanéhiko ovâti ne pitivóko: 
\p —Ehá'ani yéxinoe kó'oyene ne mani nékone, motovâti ápeyea koati únati kêku ikéneke Itukó'oviti. Itea ako imíhe'aka iséneu motovâti yéxi.  
\v 43 Koati simóvotimo káxehiko enó'iyeakumo kixópiku yanáne. Yakukú kixópitinenoemo uhôro, kéhoe xe'ókuke ne pitivóko, hé'oninovopiku koeku okópeopinoe. Ákomo itévokunoe.  
\v 44 Ákomo ikénexeake ne pitivóko, koánemaka ne uhá koeti ko'óvokutihikoya. Heú kixokónotimo kotóhinekexeokono mópoina ra pétihiko, vo'oku ákoyeanoe yéxa símeovone kaxéna mani koíteovopiku Itukó'oviti —koéne ne Jesus. 
\s1 Kopúhikopa Jesus ne kavánetihiko ya hána'iti imokóvokuti 
\r Mt 21.12-17; Mk 11.15-19; Xu 2.13-22 
\p  
\v 45 Ikénepoke, ina urúkova Jesus ne hána'iti imokóvokuti xoko kíndana, yane kópuhihikopo xâne kavánetiya.  
\v 46 Ina kixovókoxoa: 
\p —Hara kôe emó'uke Itukó'oviti: “Enepora imokóvokuti óvongu, iháxeokonotimo óvoku itúkoti orásaum” kôe. Itea itíkoanenoe ho'úxovoku ómevotihiko —kíxovokoxoane. 
\s1 Ihíkaxo ne Jesus hána'itike imokóvokuti 
\r Mt 21.23-27; Mk 11.27-33 
\p  
\v 47 Yoko uhá koeti káxe íhikaxo ne Jesus yane hána'iti imokóvokuti. Enepohikone tuti sasedóti, inuxínoti jûdeu hó'eke, yóko'o ne ihíkaxoti yútoe Muîse, enepone éskiribahiko, koánemaka ne po'ínuhiko pahúkoti xapákuke jûdeuhiko, opósi'ixonehiko kixoku koépekea Jesus,  
\v 48 itea akó'oti inixínahiko kíxoaku koépekea, vo'oku enepone uhá koeti xanéhiko, yupíhovo kámokenoyea Jesus. Koati hána'iti ivávakea. 
\c 20  
\s1 Epemó'ikokono Jesus úkeaku xunáko 
\r Mt 21.23-27; Mk 11.27-33 
\p  
\v 1 Po'íke káxe ya koeku íhikaxea ne Jesus témpuluke koane koyúhoyea ne inámati ihíkauvoti, íhikaxone xapa xanéhiko, símoamaka tutíhiko sasedóti inuxínoti jûdeuhiko hó'eke, koáne ne éskiribahiko ihíkaxoti yútoe Muîse, yóko'omaka ne po'ínuhiko teyonéti xapákuke tutíhiko jûdeu.  
\v 2 Hara kixóhiko Jesus: 
\p —Na úkea ne xunakóti itíkike ra koekútihiko? Kuti porexópea kíxineye ne ítike? —kíxoanehiko. 
\p  
\v 3 Ina yumopâ Jesus: 
\p —Anéyemaka émbemopikenoe inúxotike, yimápanumo.  
\v 4 Kuti porexôa ne Xuaum Mbátita áhikea? Íhae Vanúke? áko'o xâne yara poké'e —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 5 Ina kixokókohiko: 
\p —Enepomo vokoyúhoa itúkeovo Íhae Vanúke pahukôa, “Ná'ikopo koeti ákoino yakútipoanoe ne Xuâum?” kixo'óvitimo.  
\v 6 Koáne enepo vokoyúhoa itúkeovo xâne yara poké'e pahukôa, koepékovitimo ra xanéhiko hepókeovi ya mopôi, vo'oku heú koe xâne kutípea itúkeovo páhoe Itukó'oviti koyúhoyea emó'u ne Xuâum —kixókokonehiko. 
\p  
\v 7 Énomone kixínohiko Jesus ákoyea éxa.  
\v 8 Ina kixovókoxopamaka Jesus: 
\p —Ákoikopomaka ongóyuhoinopeanoe porexónoati indúkea ra koekútihiko índuke —kíxovokoxoane. 
\s1 Ihíkauvoti ihókovoti váhere xâne katarákinoati nóne ne únae kavâne 
\r Mt 21.33-46; Mk 12.1-12 
\p  
\v 9 Yane turíxovone Jesus itúkea íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kôe: 
\p —Ápe hóyeno nôti êno xuve úva. Yane kurí'okoane ko'ítuketihiko kavâne kátarakinoa ne nóne, motovâti haxákopea avané'e êho. Yane pihóne po'íke poké'e neko únae, koane kó'umokeovo óveaya.  
\v 10 Simovóne kaxena veyóvope ha'i nonéti, ina pahûko ahínoe xokóyoke ne katarákinoati ne nóne, motovâti veyópoinoa námoepo, pôreu ne nóne úva. Itea enepohikoneko katarákinoati nóne, yehépoke'exoa neko pahoéti xapákuke, ina pahukópa káyukopeovo ákoti omópone.  
\v 11 Yane pahúkopomaka po'i ahínoe neko únae kavâne, itea yehépoke'exoahikomaka katarákinoati ne nóne. Êno komóhiyea, ina pahukópamaka káyukopeovo ákoti omópone.  
\v 12 Ina pahukópoikomaka po'i ahínoe neko únae kavâne. Mopó'apene páhoe, itea óko'okoamaka katarákinoati nóne, ina kopúhikopamaka.  
\v 13 Yane ina kôe neko únae nonéti: “Namea ínjaneye kó'oyene? Yusikóne mbahúkea ra njé'a ákoti omotóva ongóvo. Ávaina téyahiko” koéne. 
\p  
\v 14 —Itea noixeânehiko xe'éxa, hara kixókokonehiko ne katarákoti nonéti: “Eneporâ'a, koati ítukenemo ra poké'e ivakápune há'a. Hingá, kaépeka ûti maka vitúkapeane ne mani ítuke, íkuinoake há'a ivakápu” kixókokonehiko.  
\v 15 Yane kópuhikopeanehiko meúkeke yane kavâne, ínahiko koepékoa —koe éxetina. 
\p Ina kixovókoxopamaka Jesus neko kamokénoati: 
\p —Ná'ikopomo kíxoaneye únae nonéti neko katarákinoatihiko nóne?  
\v 16 Pihinoâtimo, ínamo kaepékexa. Yane kurikópatimo xoko po'ínuhiko xâne ne nóne motovâti kátarakinoa —kíxovokoxoane. 
\p Kamoáne xanéhiko neko éxetina Jesus, hara koéhiko: 
\p —Ákomo paréxa Itukó'oviti kó'iyeaneye kuteâti ne yiûho —koénehiko. 
\p  
\v 17 Yane pono-ponó kixínoane ûke Jesus, ina kixovókoxopamaka: 
\p —Kutí'ikopo kixó'eko ne yutoéti emó'uke Itukó'oviti, enepone koêti? 
\q1 “Enepone mopôi, noívokoxine itúkotihiko péti, ainovó koe itukóvo koati turíxeovoku uhá koêti, kuteâti koêku koati inúxoti mopôi turíxeokonoke péti” kôe ne yutoéti —kíxoane Jesus, ihókopovati ne mopôi noivókoxineti. \rq Sâramu 118.22\rq* 
\p  
\v 18 Ina kixovókoxopamaka Jesus neko xanéhiko: 
\p —Enepora mopôi ngixínopike, uhá koeti xâne ikoró'uxovati, kutí koetímo póte enepo itatáko. Kene ne xâne irípu'ikovoke, ákonemo ipíxa, kutí koetimo póte muvake-muvaké kixonéti —kíxovokoxoane. 
\s1 Epemó'ikokono Jesus koeku isóneunoa ne kóperau nâti 
\r Mt 22.15-22; Mk 12.13-17 
\p  
\v 19 Koati énomone yaneko ôra, enepohikone éskiriba ihíkaxoti yútoe Muîse, yóko'o ne tutíhiko sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke, kahá'ane iká'akea Jesus vo'oku exó kíxeanehiko itúkeovo énomonehiko kíxo Jesus yane exetínati, itea koati pikoti xanéhiko.  
\v 20 Yane turíxovonehiko ivóko'oixea Jesus ya uhá koeti ítuke. Ina apémaka hóyenohiko poréxoke tiûketi koêkumo épemo'ikoponea Jesus, koane îtukoheovohikomaka xâne itípakovoti. Hane opósikohiko iyupaxó kíxea Jesus, kaha'aînoatihiko pahúkeovo ya yumópope motovâti ápeyea évotikoake namúkea koane kurí'okeamo ngovenâdo, maka iká'akanehiko.  
\v 21 Ina kíxo Jesus neko pahoéti: 
\p —Ihikaxotí, véxoa itúkeovo koati ponóvoti ne yiûho koane kixeku íhikexi. Ya xikóyoke, kutíkokone uhá koeti xâne. Ako yokómomoyi payásoko koêkuti xâne, itea kutíkokone uhá koeti xâne xikóyoke, koane koati ihíkexoati ne kaná'uti ihíkauvoti ukeâti xoko Itukó'oviti.  
\v 22 Ná'ikopo kó'inoaye iséneu ne kóperaxovike Sêza, enepone payásoti nâti ya Róma éxoti koeku ûti? Pahúkovi Ponóvoti Kixovókuti hó'e ûti poréxea ûti? áko'o ákomea okónokoa —kíxoanehiko. 
\p  
\v 23 Itea exó kíxoane Jesus itúkeovohiko oposí'okovati, kaha'aînoatihikomaka pahúkeovo ya yumópope, yane hara kíxovokoxoa: 
\p  
\v 24 —Yamínanunoe póhuti pe'u tiûketi. Kutí'ikopo itukôa nône yoko îha ovâ ra tiûketike? —koéne ne Jesus. 
\p Ina yumopâhiko: 
\p —Sêza. 
\p  
\v 25 Ina kixovókoxopamaka Jesus: 
\p —Enepone ítuke nâti, peréxapa, koáhati ítukene. Kúteanemaka koêku xoko Itukó'oviti, koêkuti páhoenopi, konokoâtimaka itíki —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 26 Ako itáhiko kóteyokea Jesus ya koêkuti yumópope nonékuke ne xanéhiko, koane yupíhova iyúpaxeovahiko unáko neko yumópope Jesus. Yane yunukú koénehiko. 
\s1 Epemó'ikokono Jesus exépukopeaxomo ne ivokóvoti 
\r Mt 22.23-33; Mk 12.18-27; 1 Ko 15.12-57; 1 Ts 4.16-17 
\p  
\v 27 Yane ina ahi'ókovomaka Jesus ne sadúseuhiko, enepone koyúhoti ákoyeamo exépuhikapa ne ivokóvoti.  
\v 28 Hara kixóhiko Jesus: 
\p —Ihikaxotí, hara kôe yútoe Muîse kûreinovi: “Enepo ivakápu hóyeno ákoti apáhuina xe'éxainoa ne yêno, konokoâti itúkeovo po'ínu ne ivokóvoti koyenópea yêno ne po'ínuikene, maka enepo avané'e xe'éxainoa, kutí ákoepone xe'éxa ne ivokóvotine” koe yútoe.  
\v 29 Yoko ápe nóvo seti koeti hóyeno kopo'ínukokoti. Kóyenone neko xuvé'eti. Ivokóvone, ako ápahuina xe'éxa.  
\v 30 Enepone yêno, hane koyenópa atipo imá'ikene. Ivokóvone neko hóyeno, ákomaka xe'éxainoa neko sêno. Kúteanemaka koêku ne mopó'ape, ivókovone ákotimaka xe'éxainoa neko sêno.  
\v 31 Eneponeko seti koeti hóyeno kopo'ínukokoti, heú koéhiko kóyenoyea neko sêno, koane heú koéhiko ívohikeovo, itea ako ápahuina ikoxé'exaxoati xapákuke.  
\v 32 Ina ivokóvomaka ne sêno.  
\v 33 Eneponi akaná'u exépuhikopea ne ivokóvoti, kutí'ikoponi itukópaxo koati yêno ne sêno xapákukehiko neko seti koeti ivokóvoti? Vo'oku heú kó'iyea kóyenoyeahiko neko sêno —koénehiko. 
\p  
\v 34 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Kóyenohiko ra hóyeno yara kúveu mêum. Koáne ne senóhiko, ko'ímahikomaka,  
\v 35 itea enepohikone xâne ínixone Itukó'oviti motókeyea ópea xokóyoke káxehiko keno'ókoti xapa exépuhikopope ne ivokóvoti, ákonemo okóyeno, koane ákonemo okó'imahiko.  
\v 36 Yane ákonemo ívahikapu, vo'oku kutí koépotinemo ánjuhiko ya vanúke, enepone ovóxehiko Itukó'oviti. Koatíponehikomo xe'éxaxapa Itukó'oviti, koane aínopovonehikomo xâne exepúkopoti ukópea xapa ivokóvoti.  
\v 37 Yoko enepone exépuhikopeamo ne ivokóvoti, koyúhoa Muîse koêku nê'e ya yútoeke xoko koyúhoyeaku koêku ne kali xuve tikóti ixómoti iruméko ákoti ara'ákapu, enepo koyûho itúkeovo kutípone Âbraum, koane kutíponemaka Izáki yoko Njáko ne Vúnae Itukó'oviti.  
\v 38 Yane hainá'ikopo kuvóvone ivokóvotihiko ne Itukó'oviti, ínapo “Âbraum-kene” akôe, itea koati kuvóvone xâne iyukóvoti, vo'oku ya xoko Itukó'oviti, ákone aúke'e ne xâne —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 39 Ina apê éskiribahiko ihíkaxoti yútoe Muîse kixoti Jesus: 
\p —Ihikaxotí, koati únati yimópope —koénehiko. 
\p  
\v 40 Yanê'e, ákone mapikóvati épemo'ikea ne Jesus. 
\s1 Epemó'ikoa Jesus ne xanéhiko koêku ne Mésiya 
\r Mt 22.41-46; Mk 12.35-37 
\p  
\v 41 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Ná'ikopo koeti koyúhoinokono itúkeovo ámoripono Ndávi ne Mésiya, enepone páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne?  
\v 42 Vo'oku koati teyonéti voxú'ikene Ndávi koyuhó'iyea koêku ya koyúhopeke Sâramu xoko kó'iyeaku: “Hara kíxoa Itukó'oviti ne Únaem: ‘Ivétakapa énjopeke xoko ivátakoku koati ngapáyasokone  
\v 43 imókonemo ipuyúkexa nenékuke ne uhá koeti koêkuti okopópiti’ ” kôe.  
\v 44 Koati “Unaém” kixoâti Ndávi. Ápeikopo oxéne itúkeovo ámoripono Ndávi ne Mésiya? —kíxovokoxoane. 
\s1 Koyuhôa Jesus váherexea kixoku itúkeovo ne éskiribahiko 
\r Mt 23.1-36; Mk 12.38-40 
\p  
\v 45 Koeku uhá kó'iyea xâne kámokenoyea, hara kíxovokoxoa Jesus ne íhikau: 
\p  
\v 46 —Yokóhiyanavoa ne éskiribahiko, enepone ihíkaxoti yútoe Muîse. Aínovo yómoti hamá kíxea ípovo kahá'ati ínixeokono itúkeovo koati teyonéti. Koane enepo yuhoíkokono koeku vékea ya none ovokúti, koati ahá'axomaka. Aínovomaka yómotihiko ivátakea xoko ivatákokuti ya nonekútike xoko ivátakoku koati payásotihiko ya íhikaxovokuke hó'e, koánemaka ya xapa ayuíti.  
\v 47 Itea inípono kixoku senóhiko ivokóvoti îma, kutí koe hu'uxeâti óvoku. Yane vo'oku kó'umokea itúkea orásaum, kutí koe koati ponóvoti. Itea vo'oku kixoku itúkeovo yupihóvotimo tivéko ipíhoponeokono ya po'ínuhiko xâne —kíxovokoxoane Jesus. 
\c 21  
\s1 Koeku tiûketi pôreu sêno ákoti apeínoati 
\r Mk 12.41-44 
\p  
\v 1 Ixómoti komomâ Jesus ne xanéhiko, yane noíxone iríkuhiko kuríkoti tiûketina íhakuke poreúti yane hána'iti imokóvokuti.  
\v 2 Ínamaka noîxo sêno ivokóvoti îma, ákotimaka apeínoati kurikóponoti kali pi'âti pe'u tiûketi ákoti axu'ína ovâti.  
\v 3 Ina kôe ne Jesus: 
\p —Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Enepora sêno ivokóvoti îma, ákotimaka apeínoati, énomone xu'inâ pôreu ya uhá koêti.  
\v 4 Vo'oku enepone po'ínuhiko poréxoti, xoko haxa tiûketina véyo enepo porêxo. Kene ra sêno, heú kíxoa poréxea ne kali apeínoati, enepone mani kuvóvoneiko ya nókoneke —koéne. 
\s1 Koyuhôa Jesus uké'exeokonomo ne hána'iti imokóvokuti 
\r Mt 24.1-2; Mk 13.1-2 
\p  
\v 5 Ápehiko koyuhó'iyeati koêku ne témpulu, ihayú'ikeati úhe'ene pâredena, enepone ainóvoti uhé'ekotinoe mopôi yoko po'ínuhiko koúhe'ekovope, pôreu xanéhiko.  
\v 6 Ina kixoáhiko Jesus: 
\p —Neíxoanoe koêku râ'a? Simóvotimo káxe ákoyeakunemo ápahuina mópoina pâredena râ'a ákoti katahínekexakana. Heu-heú koetímo kotóhinekexeokono —kíxoanehiko. 
\s1 Turi kotíveti koekúti 
\r Mt 24.3-14; Mk 13.3-13; 1 Pê 1.6-7; 2.19; 3.14; 4.12 
\p  
\v 7 Yanê'e, hara kíxoa íhikauhiko: 
\p —Ihikaxotí, namo ápeyea ra koekútihiko kixínevike? Kutimo itukóvo hoénaxovope enepomo kausákapune ra koekútihiko? 
\p  
\v 8 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Yokóhiyanavonoe, maka hákone aupú'ikopiti. Vo'oku enómo xâne simôti xepákuke iko'ítukexoti înza. “Undi páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne. Simóvone kaxéna” koetímo. Hákonoemo hekôa.  
\v 9 Enepo yeyekáxanoe ápeyeane ákoti tôpi óvoku isukókoti yoko okopókokoti, hákonoemo kenóko'i, vo'oku konókoti kó'iyeanemoye inúxotike, itea âvomo simápu hunókoku ra mêum. 
\p  
\v 10 Ina kixovókoxopaikomaka: 
\p —Apêtimo íhae po'i poké'e isukóponoti xanéhiko íhae po'íke poké'e. Koane apêtihikomakamo nâti isukókoti.  
\v 11 Ákomakamo tôpi óvoku xúnatinoe iyuyôti poké'e, koane hímakati, koane váherehiko arinéti omótokenati. Apêtimo koímaitinoe koekúti koane êno hána'itinoe iyupánevoti ya vanúke. 
\p  
\v 12 —Tumúneke ápeyeahiko uhá koêti ra koekútihiko, ikeítoponokonotinoemo kotíveti, koane ike'ákokonotinoemo. Yomokónotinoemakamo íhikaxovokuke hó'e xanena ûti yíhoikikono nonékuke teyonétiya, koane kirikókonotinoemo ika'ákovokutike. Yane yomokónotimakamo nonékuke nâti yoko ngovenâdohiko vo'oku itíkivonoe hokónuti.  
\v 13 Kixínekonokenemoye motovâti keyúhoinonu nonékukehiko, keyuhó'inoati koêku ra kitípone.  
\v 14 Ukeátine kó'oyene, keúsakapunenoe maka hákone pipokéxinoa iséneu ne kixékumo yimópi simapúne neko káxe.  
\v 15 Vo'oku undínemo porexópi yimópikemo, koane mborexópitinoemo exóneti ukeâti njokóyoke ákoinokemo ápahuina itópiti xapákukehiko, koane ákoinokemakamo ita okópea yiûho.  
\v 16 Muhíkova koati yá'a yoko yêno, kurikópopitinoemo ika'ákovokutike. Kúteanemakamo kixópiku pe'ínuhiko, yoko po'ímaka iyínoxapa koane ínikenehiko. Apêtimakamo koépeuti xepákukenoe vo'ókuke.  
\v 17 Yupihovó koetímo púveopi uhá koeti xâne vo'oku itíkivo hokónuti.  
\v 18 Itea muhíkova kali póhuti híyeu tiûti, ákomo síka Itukó'oviti évokeovo.  
\v 19 Epó'oxo yane ákoyea yaúkapapu ikíni, yixóvoti kéxuna'ixivo ingéne, itévotinenoemo —kíxovokoxoane. 
\s1 Ayakúkakanane Njeruzálem 
\r Mt 24.15-21; Mk 13.14-19 
\p  
\v 20 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Enepomo neixánenoe êno húndaru yakukú kixoti Njeruzálem, yexoâtinemo itúkeovo simóvotine kaxena katáhineyeokono.  
\v 21 Yane enepohikone ovotíya Njúdeya, okóho'inehiko xapa hána'itinoe mopôi. Kene enepohikone ovâti ne kúveu pitivóko, ipúhikapeahiko. Kene ne ovotíhiko ya mêum, hákone aukópovo pitivókoke.  
\v 22 Vo'oku yaneko káxehiko, koatimo kaxena ipíhoponeokonoku ovâti ne pitivóko, koúsokeovokumakamo uhá koeti kíxone ne yutoéti emó'uke Itukó'oviti vo'ókuke.  
\v 23 Hanemo kixovóhiko yaneko káxe, sêno ihaíkoti yoko ohíkotiko xe'éxa, vo'oku koati hána'itimo tivéko ne koekútihiko yara poké'exa ûti, koane kotívetimo ipíhoponeokonoke ra xanéhiko.  
\v 24 Enómo koépeuti ya hána'iti pirítau xapákukehiko. Kene po'ínuhiko, ika'ákokonotimo, iyonópokonotimo ya uhá koeti po'íkehiko poké'e yara kúveu mêum. Yoko íhaehiko po'i poké'e payasómo ya Njeruzálem tukú koetímo simapúne kaxena hunókoku payásoyea ne xanéhikoya ákoti itukapu jûdeu —kíxovokoxoane. 
\s1 Koêkumo kayukápapu Jesus 
\r Mt 24.29-31; Mk 13.24-27; 1 Ts 4.15; 2 Ts 1.7; 2 Pê 3.10; Ap 1.7 
\p  
\v 25 Ina koe'íkomaka ne Jesus: 
\p —Apêtihikomo iyupánevoti noixóneti xoko káxe, koane xoko kohê, yoko xapa hékerehiko. Epó'oxo yara kúveu mêum, pepoké koetínemo isóneu xanéhiko ya póhutihiko poké'e óvohikoku. Ákomo éxinahiko isóneu enó'inoke hónoti emo'u úne ya mar yoko xúnati ovóxokeovo ne úne.  
\v 26 Apêtimo xâne ikorókovoti poké'eke vo'oku hána'iti píkea, yupihóvati yónea isóneu koêkuikomo ra kúveu mêum. Vo'oku itohínekexotimo ne heú koeti apêti ya vanúke.  
\v 27 Yane noixóponutinemo xanéhiko ngena'ákapane híyeu kapási, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne. Xané ngixópotinemo njunáko koane êno únje'ene koeku indúkeovo hána'iti ihayú'iuti.  
\v 28 Enepo turixápune ápeyeahiko ra koekúti, aélokenoene yokóvo koane kéxepuka tiûti, vo'oku ye'ekóvotinemo kaxena yovópikumo xoko Itukó'oviti, enepone Koitóvopiti —kíxovokoxoane. 
\s1 Ihíkauvoti ihókovoti koeku xuve fîgu 
\r Mt 24.32-35; Mk 13.28-31 
\p  
\v 29 Ina itukínoahikomaka Jesus xêti apêti íhokoake ne âha íhikaxea. Hara kôe: 
\p —Yokómomapihi koêku ne xuve fîgu koane uhá koeti xuve tikóti.  
\v 30 Neixánenoe turíxeovo íhonopea inámati tûti, yanê'e yexoâtinemo yé'exopeovone kaxena kevópope úko.  
\v 31 Kúteanemaka koêku enepo neixânenoe ra koekútihiko ngixínopike, yanê'e yexoâtinenoemo yé'exeovone kaxena pihópea natíxokuke Itukó'oviti vanúkeke ne xanéna.  
\v 32 Koati emo'úti ra yunzó'inopinoe: Enepone xanéhiko apêtimo yaneko káxehiko, ákomo ivákapu koeku âvoyea kaúsakapapu uhá koêti ra koekúti ngixínopike ápeyeamo.  
\v 33 Uké'etimo ra vanúke koáne ra poké'e, itea ákomo uké'eyeaku ra emó'um.  
\v 34 Yokóhiyanavo mará'inamo isáyu'ixapu iséneu enepo itukápu ayuíti yíxovo, koane xúnati ekâti, koánemaka koekúti kuteâti nékone yara kúveu mêum. Yokóhiyanavo mará'inamo iyupaxó íxapinoe rakene káxe, yakúteamo hó'openo namukókonoti ya noko'óti.  
\v 35 Vo'oku itopónotimo uhá koeti xâne yara kúveu mêum ra káxe ngixínopikenoe.  
\v 36 Usokó yákoyenoe ya uhá koeti ôra. Itíkanoemaka orásaum maka ítipane uhá koêti ra váhere koekúti keno'ókotikomo, koane motovâtimaka sípi nonénguke, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 37 Heú koeti káxe íhikaxo ne Jesus yane hána'iti imokóvokuti. Kene ya yóti pihópotine ya oúke kali mopôi, enepone iháxoneti Olívera.  
\v 38 Itukovo mâturukata, pihotíne xanéhiko hána'itike imokóvokuti kamokénoponoti Jesus. 
\c 22  
\s1 Oposíkokonone kixoku koépekeokono ne Jesus 
\r Mt 26.1-5; Mk 14.1-2; Xu 11.45-53 
\p  
\v 1 Yoko yanekôyoke, ákone ahíkapu kaxena áyui jûdeu hó'eke, enepone iháxoneti Páskoa níkeakuhiko pâum ákoti kohiyákoati.  
\v 2 Enepohikone tuti sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke, koáne ne éskiribahiko ihíkaxoti yútoe Muîse, ixómotine itukínoa isóneu ne kixókumo koépekea Jesus he'ono'ú koetíke vo'oku píkeahiko isóneunoa xanéhiko. 
\s1 Oposíkoane Njûda kíxoakumo kuríkea ne Jesus xoko puvâti 
\r Mt 26.14-16; Mk 14.10-11 
\p  
\v 3 Yoko ûrukovane Satánae ne Njûda, enepone iháxonetimaka Iskarióti, póhuti xapákuke ne nduse koeti íhikau Jesus.  
\v 4 Yane pihóne ne Njûda xoko tutíhiko sasedóti yoko xoko tutíhiko koyónoti hána'iti imokóvokuti, yuhó'ixoponoati, kaha'âti ápeyea oxéne kuríkea ne Jesus xokóyokehiko.  
\v 5 Yane yupihovó koéne elókeyea okóvo neko tutíyehiko, koane itúkinoa yûho, koati yuhôti poréxeamo tiûketi vo'ókuke.  
\v 6 Ínixoa Njûda unáko nê'e. Yane kúxoixone káxe ákoyeakumo koati xâne xoko Jesus motovâti kuríkea xokóyokehiko. 
\s1 Pahukôa Jesus kóyuseyeovo níkokuhikomo xapa ayuíti 
\r Mt 26.17-25; Mk 14.12-21; Xu 13.21-30 
\p  
\v 7 Yoko simóvotine kaxena áyui ne jûdeuhiko hó'eke, enepone níkeaku pâum ákoti kohiyákoati, kaxena isúkeakumaka kali xe'exa su'ûso, nîka ya Páskoa.  
\v 8 Ina pahukôa Jesus ne Pêturu yoko Xuâum koane kíxeahiko: 
\p —Pîhe, keúsakapainavea ne nikamo ûti xapa áyui Páskoa. 
\p  
\v 9 Ina kixohíko Jesus neko pi'âti: 
\p —Na kehá'aikopo kóyuseoponea ûti? 
\p  
\v 10 Ina kixôa Jesus: 
\p —Ehá'axomo siménoe pitivókoke, tekópotimo hóyeno koínoti póte puhí koati úne. Hekápamo ne hóyeno xokóyoke ne ovokúti ûrukopovokumo  
\v 11 ínamo ixêa ne únae ovokúti: “Na óvo ne kúveu ovokúti óvongumo níngea xapa áyui Páskoa, ûndi yoko ínzikauhiko? kixópi Ihíkaxoti” íxeamo.  
\v 12 Yane exókopitinoemo koati hána'iti kúveu ovokúti vanúkeke apêti mêsa yoko pánguhiko. Usó koyêtine uhá koetíya. Énomonemo keúsakinavi nikamo utíya —kíxoanehiko. 
\p  
\v 13 Úkeane pihohíko ya pitivóko. Yoko uhá koêti neko yuhó'inoa Jesus, aínovo tokopóvoti. Yane koúsokoanehiko neko nikámo xapa áyui Páskoa. 
\s1 Níko ne evo Jesus xapa áyui Páskoa 
\r Mt 26.26-30; Mk 14.22-26; 1 Ko 11.23-25 
\p  
\v 14 Simovóne orána, ahí'okovane Jesus ne mêsa, koánemaka ne íhikauhiko, enepohikone ápostulu páhoe koyúhoyea emó'u xapa xâne.  
\v 15 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Koati yupihóvati ngahá'ayea ngahá'ineyeopinoe níngea yara Páskoa tumúneke ngoítoponeovomo kotíveti.  
\v 16 Yoko endó'okopitinoe ákoyeanemo íningeopiku xapa Páskoa imókonemo kausákapu koati kixó'ekone ya natíxokuke Itukó'oviti —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 17 Yane ina namukôa Jesus ne enovópeti apêti ekâtiya koane íkoro'ixeovo xoko Itukó'oviti. Ina kôe: 
\p —Nemúkanoe. Kalihú kalihu íxenoe yénoyivoa, uhá ketínoe.  
\v 18 Koati ngixópitinoe ákoyeanemo énoyeovangu hô'o ra ha'i úva ukeátine kó'oyene tukú koeti seapánehiko heú koêti ne xanena Itukó'oviti vanúkeke xoko natíxoku —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 19 Yane veyone pâum ne Jesus, ina ikoró'ixovo xoko Itukó'oviti. Yane honó'ekexoanemaka, ina porekéxoa íhikau koane kíxovokoxea: 
\p —Enepora pâum, mûyom kixó'eko, ésa'imo ngoíteovopinoe. Yákoyenenoeye níki, puyákoponeovakemo yokóvo ne índukeinopi —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 20 Uke'éxone njántaxeahiko, ina namukôa Jesus ne enovópeti kuteâtimaka kíxoaku ne pâum, koánemaka kíxovokoxea: 
\p —Enepora ekâti yara enovópetike, hane kixó'eko inámati kixovókuti ítukeino xâne ne Itukó'oviti vo'oku óvokinovopinoemo indína.  
\v 21 Itea anéye xapákuke ûti xe'ókuke ra mêsa ne itûkoheovoti koeku hókeonu, enepone kurikónutimo xoko xanéhiko puvónuti.  
\v 22 Koati kaná'uti ngoépekeokonomo, kuteâti koeku isóneunonu Itukó'oviti, itea koati kotívetimo koêku ne kurikónutimo xoko xanéhiko puvónuti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 23 Yane turíxovone ne íhikau Jesus épemo'ikeokoko, kaha'âtihiko éxea itukóvotiye xapákuke ne itûkoheovoti koeku hókea Jesus. 
\s1 Kixoku itúkeovo ne xâne koati payásoti nonékuke Itukó'oviti 
\r Mt 20.25; Tk 4.6 
\p  
\v 24 Yane turíxovone kali enó'iyea yumópeokoko ne íhikauhiko Jesus, kaha'âti éxeahiko itukóvotiye ne koati payásoti xapákuke.  
\v 25 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Koatíhiko nâti pahukô xapa xâne yara kúveu mêum. Koane enepohikone pahúkoti, uhé'ekinoati kíxeokono itúkeovo apêti xunáko koúsokino nókone xanéhiko.  
\v 26 Itea ako ákoeneye xepákukenoe, koati pó'iti koêku. Vo'oku enepone koâti payásoti xepákukenoe, konókoti kutí kixópeovo xâne yupihóvoti ákoyea apáyaso. Kene ne inuxínopiti, konókoti kutí kixópeovo ovoxe po'ínuhiko xâne.  
\v 27 Kutí'ikopo payasó'inopi, enepone ivatákoti xe'ókuke mêsa? áko'o enepone ominoâti nîka. Hainá'ikopo ne ivatákoti xe'ókuke mêsa? Itea hara ngoéneye xepákukenoe, ovoxéti.  
\v 28 Itínoe itukóvo koati kaha'ínenuti ya uhá koeti kotíveti koekúti véngoku ákoti kurikánu.  
\v 29 Kuteâti poréxeonu Nzá'a nandíxeamo, mborexópitinoemakamo netíxi  
\v 30 motovâtimo kehá'ineyinu ya xe'o mêsa, óvoku nikokónoti yoko ekâti ya nandíxokuke, koane ivetákotimo xoko ivátakokuhiko pahúkoti nandíxokuke, yihoíkopati ne nduse koeti iháxakexoku xanena Izarâe, neixoâti unátiyea, áko'o ákoyea aúnati ne ítuke —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Koyuhó'inoa Jesus koêkumo ne Simaum Pêturu 
\r Mt 26.31-35; Mk 14.27-31; Xu 13.36-38 
\p  
\v 31 Ina kixo'íkomaka Pêturu ne Jesus: 
\p —Simaúm, imáko ké'iyivoku. Ítoane Satánae ne yúmo'ixovone hixópeopinoe. Yoko ákomo íyuhixapinoe. Hanemo koéneye kixópiku kuteâti koeku ákoyea íyuhixakana koyúyukexeokono ne vekoti komukéxopetike enepo komukéxokono.  
\v 32 Itea émbeminopine Itukó'oviti ákoyea kirika kívivonu Simaúm. Koane enepo yaukápapune njokóyoke, kéxunakapimo isóneu ne pe'ínuhiko ingéneke —kíxoane Jesus. 
\p  
\v 33 Ina kixôa Pêturu: 
\p —Unaém, usó ngóye xané ngíxeopi iké'akivo koánemaka ngoépekeokono okonókovo. 
\p  
\v 34 Itea hara kíxoa Jesus: 
\p —Koâti endó'okopiti kêkumo Peturú. Kó'oyene, tumúnekemo éneyea tapî'i, mopo'âtinemo keyúho ákoyea yéxanu —kíxoane. 
\p  
\v 35 Ina kixovókoxoamaka Jesus ne íhikau: 
\p —Ápeikopo konokínovopitinoe yaneko mbahukópi keyúhoyi emó'um yâtikeneye, yaneko ákoyeaku yama íhaku tîketina koane íhaku ípevo yoko piríkatana? 
\p Ina yumopâhiko: 
\p —Ako nókone ûti. 
\p  
\v 36 Ina kixovókoxopakomaka Jesus: 
\p —Kó'oyene, enepone apêti íhaku tiûketina yoko íhaku ípovo, áma xokóyoke. Yoko enepone ákoti hána'iti pirítauna, yusikóne kaváneyea kápana itûka ésa'i vanéxeake ne hána'iti pirítauna.  
\v 37 Vo'oku koati endó'okopitinoe kónokea koúsokeovo njokóyoke neko yutoéti emó'uke Itukó'oviti, enepone koêti: “Kutí kixókono váhere kixoku itúkeovo” koêti. Vo'oku oránane koúsokeovo ne emo'úti koyúhoti ngixókonokumo —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 38 Ina kixôa íhikauhiko: 
\p —Unaém, anéyene pi'âti hána'iti pirítau. 
\p Ina kixoáhikomaka Jesus: 
\p —Motóvane —kíxoane. 
\s1 Koeku Jesus koitóponovo kotíveti ya Njetisémani 
\r Mt 26.36-46; Mk 14.32-42 
\p  
\v 39 Yane pihóne ne Jesus xoko kali mopôi iháxoneti Olívera, koane íhikau xáneahiko. Yoko kóyekune Jesus yóneaya.  
\v 40 Simoné'ehiko xoko âha óvea, hara kíxoa Jesus ne íhikauhiko: 
\p —Itíkanoe orásaum, maka hákone ikerókovo enepo simâpi tiú'iti koekúti hixépikonoke —kíxoane. 
\p  
\v 41 Yane kali ahikuu koéne ne Jesus, kuteâtimea tirinta koeti méturu kíxoaku ne íhikau, ina ipuyúkexo epémoti Itukó'oviti. Hara koéne: 
\p  
\v 42 —Pai, enepo itukapu yahá'inonu, yáhikuxapinana ra êno hána'iti tiveko ngoêkumo, itea haináya anjáke, itea itúkapu yahá'inonu kousókovomo ya njokóyoke —koéne. 
\p (  
\v 43 Yane apé kó'inoane ánju íhae vanúke, ovoxe Itukó'oviti, koxunákoponeati isóneu.  
\v 44 Koeku yupíheovo êno tiveko isóneu ne Jesus, inamá'axoneoxo itûko xunáko ya orásaunake. Yoko eneponeko yonúko, kutí koéne pú'itinoe itomíkexoti íti irihíkovoti poké'eke.) 
\p  
\v 45 Uke'éxone itúkea orásaum, exépukopone, ina aukópovo xoko íhikauhiko. Inu'í kixópanehiko imókea vo'oku yupíheovo ikáxu'iyeahiko okóvo.  
\v 46 Ina kixoáhiko Jesus: 
\p —Na koeti imékinonoe? Yexépuka, itíkanoe orásaum maka hákone ikerókovo simâpi tiú'iti koekúti hixépikonoke —kíxoanehiko. 
\s1 Ika'ákokonone Jesus 
\r Mt 26.47-56; Mk 14.43-50; Xu 18.3-11 
\p  
\v 47 Ixómoiko koyûho ne Jesus, símohikoane êno xâne. Yoko hane inuxínoahiko Njûda, póhuti yane nduse koeti íhikau Jesus. Énomone ahi'ókovo Jesus kaha'âti siunoné kíxea yúhoikea.  
\v 48 Yane hara kíxoa Jesus: 
\p —Njudá, imáko itúkinovo ya ítikoheyivo sínoneyinu kirí'okinu xanéhiko puvónuti, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne! 
\p  
\v 49 Ina kíxo Jesus neko íhikauhiko oveâti xêrerekuke noixoâne neko koekúti: 
\p —Unaém, visúkanehiko ya hána'iti pirítau? —koénehiko. 
\p  
\v 50 Yoko apé koéne póhuti xapákuke ne íhikau Jesus, hú kixoti tetúkenoxea ahínoe koati payásoti ya uhá koeti sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke. Maturú kíxea kêno éxopeke.  
\v 51 Itea sayá'ikoa Jesus. Hara kíxoa: 
\p —Ápene. Hákone kixeáneye —kíxoane. 
\p Ina itukópinoa kêno, yane unátipone.  
\v 52 Ina kixôa Jesus ne tutíhiko inuxínoti jûdeu hó'eke, koáne ne tuti xanéhiko koyónoti hána'iti imokóvokuti, yóko'omaka ne po'ínuhiko payásoti xapa tuti jûdeu ika'ákoponoatihiko: 
\p —Undí'ikopo koati koyuvôrixovoti ísukenati omó kixínekenoe hána'iti pirítau yoko pulô'i, isukópeti nemúkoponinu?  
\v 53 Uhá koeti káxe, óvonzeixokunepepo xepákukenoe ya hána'itike imokóvokuti inzíkaxoti, itea ákonoe iké'akanu. Kó'oyene simóvotine orana iké'akinu yoko oránanemaka xuná'iyea váhere ítukeinonu Satánae —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 54 Ina ika'ákohiko Jesus, omâtihiko óvokuke koati payásoti ya uhá koeti sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke, ina usá'ixoahiko ovokútike. Kene Pêturu, ákone malíka kíxoaku hókea. 
\s1 Koyuhôa Pêturu ákoyea exa Jesus 
\r Mt 26.57-58; 26.69-75; Mk 14.53-54; 14.66-72; Xu 18.12-18, 25-27 
\p  
\v 55 Ina oxokúxohiko yúku kukúkeke kíndana ne ovokúti. Yane ivátahikone onokóvotihiko. Koane Pêturu, ivátakoponomaka xapákuke.  
\v 56 Yane apé koene seno ahinoêti, noixoti Pêturu vaata koyêti xe'ókuke yúku onokóvoti. Pono-ponó kixínoane ûke sêno, ina kôe: 
\p —Koati xáneheixonemaka Jesus ra hóyeno —koéne. 
\p  
\v 57 Itea hara kíxoa Pêturu: 
\p —Senó, ako énja ne hóyeno kíxene —koéne yûho yumopâ. 
\p  
\v 58 Avo áxu'ikene, apé koéponemaka po'i noixoâti. Hara kíxoa: 
\p —Koati itímaka po'inu xanéheixone ne hóyeno —kíxoane. 
\p Ina yumopâ Pêturu: 
\p —Hoyenó, haina undi xáneheixone nê'e —kíxoane. 
\p  
\v 59 Poéhamea ôra ikénepoke, apé koéponemaka po'i koêti: 
\p —Eneporâ'a, koati kaná'uti itúkeovo xáneheixone ne hóyeno, vo'oku koati íhaemaka Ngalíleya râ'a —koéne. 
\p  
\v 60 Ina kixôa Pêturu: 
\p —Hoyenó, ako énja ne kíxene —koéne. 
\p Avo uké'exa koyúhoyea ne Pêturu, éneone tapî'i.  
\v 61 Ina na'akénexova Vúnae ne Pêturu, komomo-komomó kíxoane. Énomone yanê'e, puyákoponovane okóvo Pêturu neko yuhó'inoa Vúnae yaneko kixôa: “Kó'oyene tumúnekemo éneyea tapî'i, mopo'âtinemo keyuho ákoyea yéxanu” kixôa.  
\v 62 Yane ipúhikopeane Pêturu ne óvoheixoku. Koati iyôti vo'oku yupíheovo kotíveyea isóneu. 
\s1 Koemóke'ekono ne Jesus 
\r Mt 26.67-68; Mk 14.65 
\p  
\v 63 Enepohikoneko hóyeno koyónoti Jesus, ixómonehiko koemóke'ea koane isúkeahiko  
\v 64 yoko ikauké kíxoanehiko, ínamaka kixôa: 
\p —Mahí'ipepo iti porófeta. Íhexaikopo itukóvotiye ra isukópiti —kíxoanehiko. 
\p  
\v 65 Yoko enómaka po'i yuhó'inoahiko koemóke'eati. 
\s1 Yuhoíkokonone Jesus nonékuke koati payásoti yúhoikovoku jûdeu 
\r Mt 26.59-66; Mk 14.55-64; Xu 18.19-24 
\p  
\v 66 Ehá'axo yúponi, ho'úxovonehiko uhá koeti payásoti hóyeno xapákuke tuti jûdeu, enepone tutíhiko sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke koánemaka ne éskiribahiko ihíkaxoti yútoe Muîse. Ina omokóno ne Jesus xoko ho'úxovokuhiko, enepone koati payásoti yúhoikovoku jûdeu. Ina kixohíko Jesus: 
\p  
\v 67 —Itukápuxo îti ne Mésiya, enepone páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne, yokóyuhoinovea itíkivoaxo —kíxoanehiko. 
\p Ina yumopâ Jesus: 
\p —Enepo ongoyúhoa indúkeova, ákonoemo yakútiponu.  
\v 68 Koane embemápinoe iséneunoa, ákonoemo yimápanu.  
\v 69 Ukeátine kó'oyene, hanemo ivándakopone, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne, éxopeke Itukó'oviti, enepone apêti xunáko pahúkea uhá koêti —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 70 Ina kixoáhiko uhá koêti neko tutíyehiko: 
\p —Ití'ikopo Xe'exa Itukó'oviti? 
\p Ina yumopâ Jesus: 
\p —Enepone yépemonuke, koúhapu'ikoa indúkeova —kíxoane. 
\p  
\v 71 Ina koehíko: 
\p —Ákone vokónoko po'i koyuhó'inoveati pahúnevo râ'a. Koati kameâtine uti yûho koyuhómeku itúkeovo Xe'exa Itukó'oviti —koénehiko. 
\c 23  
\s1 Omokóno Jesus xoko Pilátu 
\r Mt 27.1-14; Mk 15.1-5; Xu 18.28-38 
\p  
\v 1 Yane heú koéne exépuhikea neko ho'uxóvotihiko, ina omohíko Jesus xoko Pilátu.  
\v 2 Yane turíxovone koyúhoyeahiko ákoyea aúnati ítuke Jesus. Hara koéhiko: 
\p —Enepora hóyeno, vinú'ikoa koésayu'ixea isóneu xanena ûti, koane íhikaxea xanéhiko ákoyea parexa kóperau koati payásoti natina ûti, enepone Sêza. Koyúhomaka itúkeovo Mésiya, páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne, koane itúkeovomaka nâti —kíxoanehiko. 
\p  
\v 3 Ina kixôa Pilátu ne Jesus: 
\p —Ití'oxo natina jûdeuhiko? 
\p Ina yumopâ Jesus: 
\p —Enepone yépemonuke, koúhapu'ikoa indúkeova —kíxoane. 
\p  
\v 4 Ina kixovókoxoa Pilátu ne tutíhiko sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke, yóko'o neko êno xâne ho'uxóvotiya: 
\p —Ako ápahuina íninjone váhere ítuke ra hóyeno —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 5 Itea inamá'axone koyuhôa tutíhiko jûdeu ápeyea váhere ítuke. Hara koéhiko: 
\p —Koati koturíkexoti xanéhiko râ'a. Ihíkaxoti ya uhá koeti Njúdeya, ukeâti turíxeovoku poké'exa Ngalíleya tukú kíxoane yâye —koénehiko. 
\p  
\v 6 Kameáne Pilátu ne yuhóhiko, ina epêmo itúkeovo íhae Ngalíleya ne Jesus.  
\v 7 Exoâne itúkeovo ukeâti xoko iháxakoku poké'e natíxoku Êrodi, pahúkone Jesus xokóyoke. Yoko koati Njeruzálem óvo ne Êrodi yaneko káxehiko. 
\s1 Omokóno Jesus xoko Êrodi 
\p  
\v 8 Yupíhova elókeyea okóvo ne Êrodi noîxo Jesus. Koáhati mekutíne kahá'a noíxea vo'oku enó'iyeane kámea koyuhó'iyeati koêku ne ítuke, koane kúxoamaka noíxea itúkea iyupánevoti.  
\v 9 Yupíhovo êno épemo'ikoake Êrodi, itea ako ápahuina yumópeake Jesus.  
\v 10 Enepone tutíhiko sasedóti inuxínoti jûdeu hó'eke, yóko'o ne éskiribahikoya ihíkaxoti yútoe Muîse, inamá'axo kohonóko emó'u koyúhoyea ápeyea váhere ítuke ne Jesus.  
\v 11 Yane komohí kixo Jesus ne Êrodi yoko uhá koeti húndarunahiko, koane koémoke'eyeahikomaka, itukínoati kuteâti ípovo nâti koati kalísoti híyeu, hamá koêti poké'eke. Yane ina pahukópa Êrodi xoko Pilátu.  
\v 12 Énomone yaneko káxe, unátipinokokone isóneu ne Êrodi yoko Pilátu. Yoko koati ka'anánekokoti neko pi'âti yanekôyo. 
\s1 Pahukókono Jesus kurúhuxeokono 
\r Mt 27.15-26; Mk 15.6-15; Xu 18.39–19.16 
\p  
\v 13 Ina ho'uxôa Pilátu ne tutíhiko sasedóti, yóko'o ne po'ínuhiko payásoti xapa tuti jûdeu, koánemaka ne xanéhiko.  
\v 14 Ina kixovókoxoa Pilátu: 
\p —Enepora hóyeno yómone njokóyoke, keyúhoanoe itúkeovo kopoé'akexoti isóneu xanéhiko. Émbemo'ikoane nenékukenoe, itea ako íninja ápeyea pahúnevo ra hóyeno kuteâti ne yévotikoake.  
\v 15 Kúteanemaka Êrodi, ákomaka ínixea pahúnevo. Hukinóvoti pahúkopeamaka yâyeke xoko ûti. Koati iyúseoti ákoyea pahúnevo ra hóyeno mani évotikinokonoke koépekeokono.  
\v 16 Mbahukoâtikopo yehépoke'exeokono, ínamo ngurikápa —kíxovokoxoane Pilátu. 
\p (  
\v 17 Yoko koati konokoâti Pilátu kuríkopea póhuti iká'aeti kaxénake neko áyui jûdeuhiko.)  
\v 18 Itea vaúkexone uhá koêti neko xâne. Hara koe yûho vaúkexea: 
\p —Enepora hóyeno, konókoti koépekeokono. Hane kiríkapinavi Mbarâba —koénehiko. 
\p  
\v 19 Yoko ika'ákovokutike óvo ne Mbarâba vo'oku kóturihikea xanéhiko yane pitivóko yaneko okopókono nâti, koane vo'oku ápeyea koépeu.  
\v 20 Yoko koati kahá'ati kuríkopea Jesus neko Pilátu. Énomone káyukopinoahikomaka ne yûho  
\v 21 itea inamá'axone kohonóko yûho neko xanéhiko vaúkexea: 
\p —Kirúhuxa! Kirúhuxa! —kóyehiko. 
\p  
\v 22 Ina kixovókoxopamaka Pilátu. Yoko mopó'apene káyukinoa neko yûho: 
\p —Kutí'ikopo itúko pahúnevo ra hóyeno? Koati ákoti ininjêa váhere ítuke mani évotikinokonoke koépekeokono. Mbahukoâtimo yehépoke'exeokono ínamo ngurikápa —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 23 Itea inamá'axohiko kohonóko vaúkexea épemea kurúhuxeokonomo Jesus. Ehane ítoahiko ne âha vo'ókuke neko êno hónoti vaúkexea.  
\v 24 Yane itúkinoane Pilátu ne épemonehiko.  
\v 25 Kuríkopinoa ne épemone kuríkopeokono, enepone ovoti ika'ákovokutike vo'oku kóturihikea xanéhiko, koane vo'oku ápeyea koépeu. Kene Jesus, kuríkoane xokóyokehiko, motovâti itúkea ne âha kíxeahiko. 
\s1 Kuruhúxokonone Jesus 
\r Mt 27.32-44; Mk 15.21-32; Xu 19.17-27 
\p  
\v 26 Yaneko omonéhiko Jesus, ápe hóyeno koéhati Símaum ukopeâti mêum. Enepone hóyeno, íhae pitivóko iháxoneti Sîreni. Yanê'e, ípihonehiko kurûhu povókuke Símaum ne húndaru koane pahúkea oko'ikené kíxea Jesus koínoinoa. 
\p  
\v 27 Koati yupihovó koeti êno xâne hokoâti. Ápemaka senóhiko xapákuke ixómoti iyókexo koane ipúsokopea xâ'a, kotiveâti neko kixókonoku Jesus.  
\v 28 Ina komomâ Jesus neko senóhiko, hara kíxovokoxoa: 
\p —Itínoe sêno íhae Njeruzálem, hákonoe iyeínonu itea itínenoe iyápinapu yoko xi'íxaxapa.  
\v 29 Vo'oku simóvotimo káxe kó'iyeakuneye xanéhiko: “Koati únati koêku ne senóhiko ákoti koxé'exayeaku, ákotimaka xe'éxa óhiu” koetímo.  
\v 30 Vo'ókuke ne hána'itimo tiveko koekúti yaneko káxehiko, ká'aye koetimo xanéhiko: “Ehá'ani íkoro'uxeovovi ne hána'iti mopôi. Ehá'ani koépekexeovi” koetímo.  
\v 31 Ako kuxákana oró'okeovo ne tikóti tonó'otiko, poéhane movó'oti oro'ókovo. Koeku ngíxeokononeye kó'oyene, undi ákoti évotikokonoke, kutí koe koeku kurikókono ne tonó'oti tikóti yúkuke. Ná'ikopomeamo kó'eye tiveko kixókonoku ne koati motokeâti ipíhoponeokono, enepohikone kutí koeti movó'oti tikóti kurêti yúkuke? —kíxovokoxoane Jesus. 
\p  
\v 32 Yoko ápemaka po'i pi'âti hóyeno koati ákoti aunáti ítuke, ixánexokonoke Jesus kurúhuxeokono. 
\p  
\v 33 Simonéhiko ya xoko iháxoneti “Opepú'iti”, kurúhuxonehiko Jesus, koánemaka neko pi'âti hóyeno ákoti aunáti ítuke. Poéha éxopeke Jesus, poéhamaka lopékuke. 
\p  
\v 34 Ina kôe ne Jesus: 
\p —Pai, hako ipihéponoa ra xanéhiko vo'oku ako éxa ne ítukeinonuhiko —kixone há'a. 
\p Yane haxákokoahiko húndaru neko ípovo Jesus. Ina kurikóhiko, komomâti itukóvotimoye ípovo Jesus námoe póhutihiko.  
\v 35 Yoko ixomo komomâ xanéhiko heú koêti neko koekútihiko, koane ixomo koemóke'e Jesus ne tutíyehiko. Hara koéhiko: 
\p —Koítovopepo po'i xâne râ'a. Kaítapapuikopo itukápuxo koati Mésiya, enepone páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne —koénehiko. 
\p  
\v 36 Koémoke'eamaka húndaruhiko. Ina ahi'ókovahikomaka ominoâti víyum ákoti koati unátiyea  
\v 37 koane kíxeahiko: 
\p —Itikápuxo natina jûdeuhiko, keítapapu —kíxoanehiko. 
\p  
\v 38 Yoko ápe yutoéti tutíkuke kurúhuna Jesus (yutoxóvoti ya emó'uke ngerêku, koane emó'uke rómanu, yoko emó'uke jûdeu). Hara kôe: “Natina jûdeuhiko râ'a” kôe. 
\s1 Koêku ne pi'âti ákoti aunáti ítuke kuruhúxokonoti xêrerekuke Jesus 
\p  
\v 39 Ápe póhuti koemóke'etimaka Jesus yane pi'âti ákoti aunáti ítuke kuruhúxokonoti xêrerekuke Jesus. Hara kíxoa: 
\p —Mahi iti Mésiya, páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne. Keítapapuikopo, ínamo keitápuvimaka —kíxoane. 
\p  
\v 40 Itea hara kíxoa po'i kuruhúxokonoti saya'íkoati: 
\p —Muhíkova koeku kirúhuxikono, ako tiya Itukó'oviti?  
\v 41 Koati ponóvoti kíxeokononeye ûti, vo'oku koati motokeâti namúkopea ûti ésa'i ne váhere vítuke. Kene ako váhere ítuke râ'a —kíxoane. 
\p  
\v 42 Ina kixo'íkomaka Jesus nekôyo: 
\p —Enepo yurúkapapu netíxokuke, puyákapunumo yokóvo —kíxoane. 
\p  
\v 43 Ina yumopâ Jesus: 
\p —Koati emo'úti ra yunzó'inopi: Keha'íneponutinemo kó'oyene ya xoko uhé'ekoti yonópoku ómomikopea ne kasása'iupo Itukó'oviti —kíxoane. 
\s1 Koeku Jesus ivokóvone 
\r Mt 27.45-56; Mk 15.33-41; Xu 19.28-30 
\p  
\v 44 Yoko ye'ékotine itúmukea káxe yanekôyo. Énomone yanê'e ípukovone káxe, hahámone uhá koeti kúveu mêum tukú koeti mopo'âti ôra ya kiyakáxe.  
\v 45 Yoko ívarereone kukúkeke neko êno kopópoti váhere haxakeâti kúveu ne hána'iti imokóvokuti.  
\v 46 Yane ápene koati êno hónoti emo'u Jesus koêti: 
\p —Pai, nguríkopa ra omínjone xikóyoke —koéne. 
\p Uke'éxoane koyúhoyea nê'e, îhunokoane ne omíxone, ivókovone.  
\v 47 Noixoâne tuti húndaru neko koekútihiko, iháyu'iko Itukó'oviti koane kó'iyea: 
\p —Koati kaná'uteoxo itúkeovo ponóvoti ra hóyeno —koéne. 
\p  
\v 48 Enepone êno opoíkovoti xâne ho'uxóvotiya komomóponoati neko koekúti, noixoânehiko nê'e, píhohikopone. Hána'iti ikáxu'iyeahiko okóvo koane ipúsokopea xâ'a.  
\v 49 Yoko heú koetíhiko neko ínikone Jesus, koánemaka ne senóhiko hokoâti ukeâtihiko Ngalíleya, kali ako malíka okínoakuhiko komómoyea neko koekútihiko. 
\s1 Koeku Jesus ekoxókonone 
\r Mt 27.57-61; Mk 15.42-47; Xu 19.38-42 
\p  
\v 50 Yoko ápe hóyeno koéhati Yûse, koati teyonéti xapákuke neko po'ínuhiko pahúkoti yane koati payásoti yúhoikovoku jûdeu. Enepone hóyeno, koati itípakovoti koane koati ponóvoti kixoku itúkeovo. \fig |src="cn01847B.tif" size="span" copy="© 1978 David C. Cook Publishing Co." ref="Lúka 23.50-53" \fig* 
\v 51 Hane úkea pitivóko iháxoneti Arimáteya, po'i pítivokona jûdeuhiko. Yoko ako ínixa Yûse póneovo isóneu yoko ítuke ha'ínehiko yaneko yuhoíkokonone Jesus. Koati kuxoíxotinemaka símeovo kaxena natíxea Itukó'oviti xapa xâne neko hóyeno.  
\v 52 Yane pihóne Yûse xoko Pilátu epemóponoati yusíkea veyópea ne muyo Jesus kuruhúke.  
\v 53 Porexókonoane, yane veyóponoane xoko kurúhuxokonoku, ina aupíxoa ya hána'iti ipovóti líyum. Yane iyónoane xoko uhôro kehoéti mopoíke, âvoti ekoxóvati.  
\v 54 Yoko koati ûrukovope sâputu, koúsokovopene jûdeuhiko vo'oku áyui. 
\p  
\v 55 Enepohikoneko sêno xánena Jesus ukeâti Ngalíleya, hokó kixo Yûse ivokó'okoponoti ekóxokonoku Jesus koane kixókonoku ne mûyo ipíhokonone uhorókuke.  
\v 56 Yane pihópone kóyuseopeahiko xêru yoko óliu, óvo'okopemo muyo Jesus. 
\p Yaneko sâputu, ómomikoponehiko kuteâti páhoenoa yútoe Muîse. 
\c 24  
\s1 Koeku Jesus exepúkopone ukópea xapa ivokóvoti 
\r Mt 28.1-10; Mk 16.1-8; Xu 20.1-10 
\p  
\v 1 Hahá'itiko yaneko lûmingu, pihóne ne senóhiko xoko ekóxokonoku Jesus, ominoâtihiko neko xêru koúsokinoake.  
\v 2 Simoánehiko, inú'ikoane neko mopôi exexoâti ne uhôro ahíkuxeokonone.  
\v 3 Urúkovanehiko neko ekóxokonoku, ákone inú'ikaya ne muyo Vúnae Jesus.  
\v 4 Ákohiko éxina isóneu neko koekúti kó'inokeneye. Yane apé kó'inoane pi'âti kutí koeti hóyeno hóhopu koyêti ípovo.  
\v 5 Yupihovó koéne píkea neko senóhiko vo'ókuke, koane puniniké kó'iyeahiko. Ina koehíko neko pi'âti noíxone: 
\p —Na koeti yopósikinoa xapa ivokóvoti ne iyukópovotine?  
\v 6 Áko'one yâye nê'e, exépukopone. Puyákapanapanoe yokóvo neko yuhó'inopi yovo'íko ya Ngalíleya  
\v 7 yaneko kíxeopikunoe: “Ngonókotimo ngurí'okeokono xâne váhere kíxoku itúkeovo, koane ngurúhuxeokono, yoko enjépukopeamo ya mopó'apeke káxe ikénepo, undi íhae vanúke ikútipasikoponovoti xâne” kixópinoepepo —koénehiko neko pi'âti. 
\p  
\v 8 Yanê'e, puyákoponovane okóvo senóhiko neko yuho Jesus.  
\v 9 Ukopeânehiko xoko ekóxokonoku Jesus, koyúhopinoane neko unze koeti íhikau Jesus, koánemaka ne po'íhiko xâne ovâti xapákuke, uhá koêti neko koekútihiko.  
\v 10 Yoko hara îha neko senóhiko koyuhópati ne koekútihiko: Mariya Mandâlena; Njuâna; yoko po'i koéhatimaka Mâriya, enepone eno Teâku. Ápemaka po'ínuhiko sêno xánena, koyuhópatimaka xapákuke neko unze koeti ápostulu kaná'uyea neko koekúti.  
\v 11 Itea ako akútipeahiko ápostulu neko yûho. Kutí kó'inoa koyuhóheoti.  
\v 12 Yane xepú koene Pêturu ehakóvo xoko ekóxokonoku Jesus. Simoáne, ina yupunínikovo, yane ákone noíxoneya ákoti itukápa neko ipovóti líyum, aúpi. Yane pihópone óvokuke koane iyúpaxeova neko koekúti. 
\s1 Pi'âti kutípoti Jesus oxéneke Emâu 
\r Mk 16.12-13 
\p  
\v 13 Énomoikone yaneko káxe, ápe pi'âti kutípoti Jesus yonoti kali ipuxóvokuti iháxoneti Emâu. Hanêkomea kuteâti yehí koeti kílomituru kixoku Njeruzálem.  
\v 14 Koeku yóneahiko, koane itúkea xêti uhá koêti neko koekútihiko.  
\v 15 Ya koeku ixómoyea yúho'ixokoko koane koyúhoinokoko isóneunoa, apé koene Jesus ahi'ókovatihiko koane xanee kíxeahiko.  
\v 16 Itea kutí koe apêti itopeâtihiko ûke neko pi'âti, ákoinoke éxapana.  
\v 17 Ina kixôa Jesus: 
\p —Kutí'oxoya ne itíkonoe yónoku iséneu ixómoinoke yího'ixokoko koeku yéni? —kíxoane. 
\p Xe'okó koénehiko neko pi'âti, koati ikaxú'itihiko okóvo.  
\v 18 Ina kixôa póhuti yane pi'âti koéhati Keleópa: 
\p —Poéhaneikopomea îti itukóvo ovâti ne Njeruzálem ákoti exâ koêku ne koekútihiko apêti yara káxehiko pihotíne? —kíxoane. 
\p  
\v 19 —Kuti itukóvo koekúti? —koéne. 
\p Ina yumopâhiko: 
\p —Enepone uhá koeti kixókonoku ne Jesus íhae Nazâre, hóyeno páhoe Itukó'oviti koyúhoyea emó'u xapa xâne, koati hána'itimaka xunáko iyúseoti ya ítuke, koáne ya koyúhoyeake nonékuke Itukó'oviti, koane nonékuke uhá koeti xâne.  
\v 20 Itea enepone tutíhiko sasedóti inuxínoviti hó'eke ûti, yóko'o ne po'íhiko pahúkoti xapákuke ûti, pahúkoa koépekeokono nekôyo koane kurúhuxeokono.  
\v 21 Yoko énomone kúxo ûti itúkeovo mani koitóvoviti, uti íhae Izarâe. Haina póhutine nê'e itea kó'oyene, koati mopo'âpoatine káxe ikéne neko koekútihiko.  
\v 22 Ápemaka senóhiko ha'íneheixone ûti, viyúpaxeovake ne yuhópinovi ukopêa xoko ekóxokonoku Jesus ya yuponii koêti.  
\v 23 Ákonehi inú'ika ne muyo Jesus ya. Yane káyuhikopovone, koyuhópati ápeyeahiko ovoxe Itukó'oviti noíxone, enepone ánjuhiko íhae vanúke, etó'okoati exépukopeane ne Jesus.  
\v 24 Yane pihómaka po'ínuhiko ha'ine ûti xoko ekóxokonoku Jesus. Noíxoanehiko itúkeovo koati kaná'uti yûho ne senóhiko itea ako naíxahiko Jesus —kíxoanehiko. 
\p  
\v 25 Ina kixôa Jesus neko pi'âti: 
\p —Imáko itíkinovonoe xâne ákoti isóneu koane ôriti kutípea uhá koêti ne yuho porófetahiko emó'uke Itukó'oviti.  
\v 26 Koati konókotipepo koítoponeovo kotíveti ne Mésiya, enepone páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne, motovâtimaka yupíheovo kahána'ikopeokono. —kíxoanehiko. 
\p  
\v 27 Yanê'e, xoko yútoe Muîse koúkea koúhapu'ikinoa uhá koêti ne yutoéti emó'uke Itukó'oviti koyuhó'iyeati koêku, koáne xoko heú koeti yútoe porófetahiko. 
\p  
\v 28 Ye'éxoanehiko ne kali ipuxóvokuti yonópokuhiko, îtukovo ukopónotiko ne Jesus.  
\v 29 Itea ako akáha'ainoa pi'âti xánena itávokea. Hara kíxoahiko: 
\p —Yavá'avoneye xoko ûti vo'oku kiyóne káxe, kahá'ane yotíxea —kíxoanehiko. 
\p Yane xanépoane Jesus motovâti ókea xokóyokehiko.  
\v 30 Ya koeku ivátakeahiko xe'ókuke mêsa nikotíhiko, veyo pâum ne Jesus, ina ikoró'ixovo xoko Itukó'oviti. Yane honó'ekexoane ne pâum, ina porexôa neko pi'âti.  
\v 31 Yane imíhe'okonehiko isóneu koane éxoponoane, itea má koépeane Jesus.  
\v 32 Ina kixokókohiko neko pi'âti: 
\p —Énomoneikopo yupíhinovo úhepeyea kámokenoyea ûti koane elókeyea vokóvo yâkeneye xenékuke, koeku yúho'ixeovi koane koûrapu'ikinovea ne yutoéti emó'uke Itukó'oviti —kixókoko. 
\p  
\v 33 Énomone yaneko ókoku ôra, exépukoponehiko neko pi'âti, kayuké koéponehiko ya Njeruzálem. Inú'ikoako ho'úxeovo neko unze koeti íhikau Jesus koánemaka neko po'ínuhiko xâne xokóyoke.  
\v 34 Ina kixokóno neko pi'âti simôti: 
\p —Exépukopone Vúnae. Koútata'ixopinovone Símaum —kixókonone. 
\p  
\v 35 Yanê'e, koyúhoamaka neko pi'âti ne kixoku koêku ya xenékuke, koane kôeku exóponoanehiko ne Vúnae yaneko hono'ékexone pâum. 
\s1 Exókopova Jesus neko íhikauhiko 
\r Mt 28.16-20; Mk 16.14-18; Xu 20.19-23; Át 1.6-8 
\p  
\v 36 Avo uké'exa koyúhoyeahiko neko koekúti, apé koéne Jesus xapákuke. Hara kíxoa: 
\p —Aúhepeponoe iséneu. 
\p  
\v 37 Itea kónoko'i neko íhikauhiko koane yupihovó koéhiko píkea. Ikútixati koipíhapati.  
\v 38 Ina kixovókoxoa Jesus: 
\p —Na koeti pepókexinovonoe iséneu? Na koeti ákoinonoe yakútipoa iséneuke itúkeovo ûndi?  
\v 39 Yokómoma ra vô'um koáne ra njêve itúkeovo koati ûndi. Sipé'akanu motovâti yéxixo kaná'uyea. Vo'oku eneponi itukapu undi koipíhapati, ákoni mûyom koane ômbe kuteâti koêku neíxinu kó'oyene —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 40 Koyuhoâne nê'e, ina exókoa ne vô'u koane hêve.  
\v 41 Koati yupihóvoti elókekohiko okóvo neko íhikau, itea vo'oku kóyeyeane âvoyea koâti kutípeahiko, koane vo'oku iyúpaxeovahiko neko koekúti, hara kíxovokoxopamaka Jesus: 
\p —Ápe nikokónoti yâye? —koéne. 
\p  
\v 42 Ina porexoâhiko itátane orópeuti hôe (yoko itátane íhaku ho'o mópo).  
\v 43 Yane níkoane nonékukehiko.  
\v 44 Ina kixovókoxopamaka Jesus: 
\p —Enepora koekúti, énomone ne yunzó'inopinoe ovónzeixoiko xepákuke kónokea koúsokeovo uhá koeti ngixókonokumo yutoxóvoti Ponóvotike Kixovókuti yútoe Muîse, koánemaka yútoeke porófetahiko, yoko ya Sâramu —kíxovokoxoane. 
\p  
\v 45 Yane míhe'okinoa Jesus isóneuhiko éxea kixó'ekone neko yutoéti emó'uke Itukó'oviti.  
\v 46 Hara kíxovokoxopamaka: 
\p —Énomone kôe emó'uke Itukó'oviti kónokea koítoponeovo kotíveti ne Mésiya, páhoe Itukó'oviti koíteovo xâne, koane exépukopeamo ukópea xapa ivokóvoti ya mopó'apeke káxe ikénepo.  
\v 47 Koyúhoamaka kónokea koyúhoyeovomo xapa xanéhiko itúyopeamo pahunévoti ya iháke nê'e. Énomone ne xanéhiko ikotívexoati isóneuke ne váherevoko, koane kurikópati. Koyúhoamaka itúkeovo turixeôvoti ya Njeruzálem koyúhoyeovomo ne ihíkauvoti yonoti xapa uhá koeti xâne, koêkuti poké'e óvohikoku yara kúveu mêum.  
\v 48 Itínenoe itukóvo koyuhoâti ra kaná'uti koekúti neíxonenoe.  
\v 49 Koane mbahukínopeatinenoemo ne kixínopike Nzá'a yanekôyoke poréxeopeanoemo. Yavá'avonenoeye yara pitivóko tukú koeti símeopikumo ne xunakóti ukeâti vanúke xoko Itukó'oviti —kíxovokoxoane Jesus. 
\s1 Pihopóne Jesus ya vanúke 
\r Mk 16.19-20; Át 1.9-11 
\p  
\v 50 Ina omâ Jesus ne íhikauhiko ya Mbétanea, koane koéxepukea vô'u koeku épeminoahiko unako koêku ikéneke Itukó'oviti. \fig |src="CN01883B.TIF" size="span" copy="© 1978 David C. Cook Publishing Co." ref="Lúka 24.50-53" \fig* 
\v 51 Koêkuiko épeminoahiko, turíxovone ahíkuxopeova, pihópotine ya vanúke.  
\v 52 Ina ihayú'ikopa íhikauhiko koane káyuhikopeovo ya Njeruzálem. Koati hána'iti elókekohiko okóvo.  
\v 53 Yoko kóyekunehiko yane hána'iti imokóvokuti iháyu'ikeahiko Itukó'oviti. 
\p Hunókokune.