\id REV - Rohingya Delhi Version
\ide UTF-8
\h Zahéri
\toc1 Injil Córif or Síyara Zahéri
\toc2 Zahéri
\toc3 Zah
\mt2 Injil Córif or Síyara
\mt1 Zahéri
\imt Síyara Zahérir foriso
\im E síyara Zahéri óilde Noya Niyom or ahéri síyara. Yibár lekóya óilde sáhabi Yohánna \ior (1:1)\ior*. Yibá re yó Isá Mosih zormo ói tokoriban nobboi-fañs bosór or dormiyan ot leká gíyeh. Yóggwa ye síyara Yohánna, edde 1 Yohánna, 2 Yohánna, 3 Yohánna ceñṛí gún óu leikké. Yohánna re Isár ézzon adorja ísafe zana zah (\xt Yohánna 13:23\xt*). Yóggwa ye e síyara Zahéri wa Paṭmos ḍiyat tákite leikkíl, kiyólla-hoilé yóggwa ye Isá Mosihr baabute kúchóbor tobolik goittó de hétolla yóggwa re héṛe loizai raká gíyl \ior (1:9)\ior*
\ip E síyara Zahéri yibá lekár moksót óilde, foróya ókkol ore hímmot dí bolla, zeéne ítara Isá Mosihr hañse imandari táke, edde ítara re acá dii bolla, kiyólla-hoilé Isá aibár ṭaim ḍáke \ior (1:3; 22:7)\ior*. Eñté yóggwa ye tamám Isáyi ókkol or hañse edde háasgori ze háñt twa zomát rukú \ior (2—3)\ior* ot zikír goijjé híin or hañse beh leikké. Yohánna ye nize lekér de híin ore poigam bouli hoiyé \ior (1:3)\ior* aar yóggwa ye ziín deikkíl híin buzái bolla boóut cokól ókkol estemal goijjé. E síyara wa Furana Niyom or kessú-kessú híssa lói ek ḍoilla, háasgori síyara Zakaríyah 6:1-8 loi. Ze háñt twa cíañr edde háñt twa fiyalar baabute hoiyé, híin Alla ye ze afot ókkol Ijíp dec or uore nazil goijjíl híin lói ek ḍoilla mikká (Hízorot 7-9). E síyara Zahérit ahérot or baabute asé, hoitó sailé, Isá zitibó, aar zetará Íbar uore iman ainné ítara beggún Íbar fúañti abadulabad tákibo. E síyara ye tuáñre úñciyari douk edde Isá hára aiyér de híyan or acá douk.
\iot Súrki ókkol
\io1 1. Yohánna nizor foriso edde keéngori e poigam faiyé \ior (1:1-20)\ior*
\io1 2. Isár torfóttu háñt twa zomát or hañse hóbor \ior (2:1—3:22)\ior*
\io1 3. Háñt twa moór edde háñt twa cíañ \ior (4:1—8:5; 8:6—11:19)\ior*
\io1 4. Háñt twa matá ola nagá llói eggwá morotfuar larái \ior (12:1—14:20)\ior*
\io1 5. Gozzobe furaiya háñt twa fiyala \ior (15:1—16:18)\ior*
\io1 6. Alla ye Nizor duccon ókkol ore keéngori háraiye \ior (17:1—20:15)\ior*
\io1 7. Ahérit óibo de noya asman edde noya zobin \ior (21:1—22:21)\ior*
\c 1
\s Foriso edde Sólam
\p
\v 1 Iín óilde Isá Mosih ye goijjé de zahéri ókkol, ziín Alla ye Íba re etollá zanaiyé, zeéne ziín bicí hára hámaha fura óibar asé híin Íba ye Nizor gulam ókkol ore dahá. Hétolla Isá ye Nizor fírista difeṛái Nizor gulam Yohánnar hañse iín zahér goijjé. 
\v 2 Yohánna ye Allar kalam or edde Isá Mosihr gobár baabute ziín-ziín deikkíl híin beggún or baabute gobá díye. 
\v 3 Mubarek ubá zee niki e poigam iín telawot goré, aar uitará yó mubarek zetará iín fúne edde eṛé ziín leikká asé híin amól goré, kiyólla-hoilé iín fura óibar októ toh ḍáke.
\p
\v 4 E ceñṛí gán añí Yohánnar torfóttu, Ecíya elakat ze háñt twa zomát asé híin or hañse lekír:
\b
\p Tuáñrar uore rahámot edde cánti nazil óuk, Ubár torfóttu zibá asé, zibá accíl, edde zibá aibár asé; háñt ruh uúin or torfóttu yó, ziín Íbar toktór muúntu asé; 
\v 5 héndilla, Isá Mosihr torfóttu yó, zibá óilde biccácdar gobá, zibá mora ókkol ottu zinda óiye de foóila zon, zibá duniyair baáñcca ókkol or hókumot-goróya. Íba zibá ye niki añára re muhábbot goré, zibá ye Nizor lou wé añára re añárar guná ttu azad goijjé, 
\v 6 zibá ye añára re lói ekkán raijjo banaiyé aar añára re Íbar Alla edde Baf or ham olla imam banaiyé, Íbar mohíma edde raastri abadulabad hámica zari tákouk. Aamin.
\p
\v 7 Soó, Íba miyúlar bútore góri aiyér; hárr suké Íba re dekíbo, uitará úddwa zetará Íba re gañittíl. Duniyair tamám koum ókkole Íba re dekí ferecani zahér goríbo. Héndilla óuk. Aamin.
\p
\v 8 Mabud Alla ye endilla fórmar, \wj “Añí óilam de Alfa edde Omíga, Ubá zibá asé, zibá accíl, edde zibá aibár asé, yáni hárr Kudurutwala wa.”\wj*
\s Yohánnar hañse Mosihr dorcón
\p
\v 9 Añí óilam de Yohánna, zibá tuáñrar bái, aar Isár ummot ísafe mosibot ot, raijjot, edde sobór ot tuáñrar sáañti, zibá re Allar kalam tobolik gorár zoriya edde Isár baabute gobá diyar zoriya Páṭmos hoó de ḍiyat raká gíyl. 
\v 10 Malik or din ek rooibare añí Pak-Ruhr kobzat accílam, aar añr fisór ttu cíañr abas or ḍóilla éggwa ḍoóñr abas fúinni, 
\v 11 eén hoór de, \wj “Tui ziín dekór híin eggwá kitab ot lek, baade yíba re háñto wa zomát ot difeṛá, yáni Ífisas ot, Semúrnat, Pirgamun ot, Tuatírat, Sárdis ot, Filadílfiyat, edde Laudíkiyat.”\wj*
\p
\v 12 Hétunot, zibá ye añr lói hotá hoór íba re sai bolla añí muu fíraiyi. Aar fíjji rár cúnar háñt tan serak-or-boiṛóni deikkí; 
\v 13 hé boiṛóni gún or mazéhale moniccór ḍóilla honnwággwa asé, zibár ṭéng or gurat foijjonto lamba zubba findá aar sínat máze cúnar ekkán faṭṭi baindá. 
\v 14 Íbar matár sul lun bérasóol or keñc or ḍóilla dóla, yáni boróf or ḍóilla fúut dóla; aar Íbar suk kún ooin or zilhar ḍóilla. 
\v 15 Íbar ṭéng or fata gún guṭguiṭṭa ooin or fooin ot furat di sáf goijjá sosoikka fitol or ḍóilla, aar Íbar abas bicí fanír holholanir abas or ḍóilla. 
\v 16 Íba ye Nizor den áte háñt twa tara dóri táikke, aar Íbar gal ottu ekkán dui-dárja dár toluwar neeliaiccé. Íbar siyára fura teze zoler de beil or ḍóilla.
\p
\v 17 Íba re dekí añí mora manúc or ḍóilla Íbar foot forigiyígoi. Hétunot Íba ye Íbar den át añr uore di hoór de, \wj “No ḍoorac; Añí Awal edde Akér. \wj* 
\v 18 \wj Añí óilam de Zindawa; Añí morigílamboi, yala saá, Añí abadulabad foijjonto zinda así. Moot or edde fatalfur or zagar sabí Añr át ot asé.\wj* 
\v 19 \wj Hétolla ziín deikkós, ziín yala ór, edde ziín iín baade óibo de asé, híin beggún lekífela.\wj* 
\v 20 \wj Tui ze háñt twa tara Añr den át ot deikkós híin or edde cúnar háñt tan serak-or-boiṛóni gún or gufoni óilde endilla: háñt twa tara óilde háñt twa zomát or fírista gún, aar háñt tan serak-or-boiṛóni óilde háñt twa zomát tun.\wj*
\c 2
\s Ífisas zomát or hañse
\p
\v 1 \wj “Ífisas cóor or zomát or fíristar hañse endilla lek:\wj*
\pi1 \wj Zibá ye Nizor den áte háñt twa tara dóri táke, zibá ye cúnar háñt tan serak-or-boiṛóni gún or mazéhale solafíra goré, Íba ye iín hoór: \wj* 
\v 2 \wj Añí tor ham, tor meénnot edde tor sobór or baabute zani. Añí yián óu zani de ki, tui hóraf manúc ókkol ore bordac gorí no faros aar zetará nizoré nize sáhabi bouli dabi goré, háleke ítara sáhabi no, tui ítara re tahákit goijjós aar ítara misá de loot faiyós; \wj* 
\v 3 \wj tor ttu sobór asé, aar tui Añr nam or wasté duk bordac gorát óran nó ós. \wj*
\pi1
\v 4 \wj Montor Añr ttu tor ulḍa yián hoibár asé de ki, tui tor foóila muhábbot ore bad difélaiyos.\wj* 
\v 5 \wj Hétolla, báfi sáa tui hoddúr ottu forigiyósgoi. Touwá gor, aar ham uúin gor ziín age goijjíli; arnóile zodi tui touwá no gorós, Añí aái yore tor serak-or-boiṛóni gán híyan or zaga ttu larifelaiyum. \wj* 
\v 6 \wj Montor tor ttu yián asé: tui Nikolatiól or ham ókkol ore nafórot gorós, ziín Añí yó nafórot gorí. \wj*
\pi1
\v 7 \wj Zar ttu fúnibar han asé íte fúno, Pak-Ruh ye zomát ókkol ore kii hoór deh. Zee niki ziti aiyé, Añí ítare zindigi gas or gula háito díyum, zibá Allar jonnotul-férodus ot asé.\wj*
\s Semúrna zomát or hañse
\p
\v 8 \wj “Semúrna cóor or zomát or fíristar hañse endilla lek:\wj*
\pi1 \wj Zibá Awal edde Akér, zibá morigílgoi aar zinda óiye, Íba ye iín hoór: \wj* 
\v 9 \wj Añí tor mosibot ókkol ore edde tor gorifi hálot ore zani, montor becók tui ruúhanir tuangor. Añí uitarár kuféri re yó zani zetará nizoré nize Yohúdi hoói dabi goré, háleke ítara Yohúdi no, bólke Cóitan or éggwa dol.\wj* 
\v 10 \wj Tui ze duk ókkol faibar asé híin ore no ḍooraic. Fún, Ibilíce toré entán gorí bolla tor kessú maincóre ziyól ot díbo de asé, aar tui doc din fán duk faibi. Moot foijjonto imandari tákic, tói Añí toré tas ísafe zindigi diiyum. \wj*
\pi1
\v 11 \wj Zar ttu fúnibar han asé íte fúno, Pak-Ruh ye zomát ókkol ore kii hoór deh. Zee niki ziti aibó, ítare dusárabar or moote hóti no goríbo.\wj*
\s Pirgamun zomát or hañse
\p
\v 12 \wj “Pirgamun cóor or zomát or fíristar hañse endilla lek:\wj*
\pi1 \wj Zibá ttu dui-dárja dár toluwar asé, Íba ye iín hoór: \wj* 
\v 13 \wj Añí zani tui hoṛé tákos, tui uṛé tákos zeṛé Cóitan or toktó asé; montor toóu tui Añr nam ore dorógori dóri táikkos, aar ze din ókkol ot Añr biccácdar gobá Entipas ore Cóitan táke de zagat tuáñrar muúntu kotól gorá gíyeh, hé din ókkol ot úddwa tui Añr uore iman raká eri nó dos. \wj*
\pi1
\v 14 \wj Lekin Añr ttu tor ulḍa hookkán asé: Tor héṛe endilla kessú manúc asé zetará Balam or taalime sole, zibá ye Balak ore cíkai díyl de, Boni Isráil ókkol ore gunát forabai bolla, yáni muttir hañse kurbani diya hána ókkol hábai bolla edde zená gorá bay bolla.\wj* 
\v 15 \wj Borabor héndilla, tor héṛe endilla yó kessú manúc asé zetará Nikolatiól or taalime sole.\wj* 
\v 16 \wj Hétolla touwá gor; arnóile Añí toratori tor héṛe aiccúm, aar Añr gal or toluwar loi ítara llói larái goijjúm.\wj*
\pi1
\v 17 \wj Zar ttu fúnibar han asé íte fúno, Pak-Ruh ye zomát ókkol ore kii hoór deh. Zee niki ziti aiyé, Añí ítare lukai raikká kessú manná diiyum. Añí ítare eggwá dóla fattór óu diiyum, ze fattór gwar uore noya ekkán nam leikká asé, ziyán zee niki yíba faiyé íte bade ar honókiye no zane.\wj*
\s Tuatíra zomát or hañse
\p
\v 18 \wj “Tuatíra cóor or zomát or fíristar hañse endilla lek:\wj*
\pi1 \wj Allar Fua, zibá ttu ooin or zilhar ḍóilla suk asé, zibár ṭéng or fata sosoikka fitol or ḍóilla, Íba ye iín hoór:\wj* 
\v 19 \wj Añí tor ham, tor muhábbot, iman, hédmot edde tor sobór or baabute zani. Añí aró zani de ki, tor yalar ham age goittí de híin or túaro bicí.\wj*
\pi1
\v 20 \wj Montor Añr ttu tor ulḍa yián asé: Tui mayafua Jezabel ore ham goittó dos, zibá ye nizoré nize eggwá ambiya hoó, hétolla híba ye nizor taalim loi Añr gulam ókkol ore sóiyi ttu duré gorífeler, zeéne ítara zená góre edde muttir hañse kurbani diya hána ókkol háa.\wj* 
\v 21 \wj Añí híba re híbar zenákari ttu touwá goríbar mouka diílam, montor híba ye touwá goittó nó saá.\wj* 
\v 22 \wj Saá, Añí híba re biyaram or bisánat félaiyum, aar zetará híba llói zená goré ítara re ḍoóñr mosibot ot félaiyum, zodi ítara híbar hé ham ottu touwá no goré.\wj* 
\v 23 \wj Añí híbar fuain dore zane marifélaiyum, baade tamám zomát ókkole zanibó de, Añí óilam de Ubá zibá ye dil edde mon ókkol ore zasai gorí saá. Añí tuáñra fottíkiyo re nizor-nizor ham mozin bodola diiyum. \wj*
\pi1
\v 24 \wj Montor Tuatíra cóor or baki manúc tuáñra zetará híbar taalime no solo, zetará ttu Cóitan or mur taalim or zana nái, Añí tuáñra re hoóir, Añí tuáñrar uore oinno honó fuñzá no diiyum.\wj* 
\v 25 \wj Montor tuáñra ttu ziín asé, híin Añí nú aiyí foijjonto mozbut gori dóri rakó.\wj*
\pi1
\v 26 \wj Zee niki ziti aiyé aar Añr ham ókkol ahéri foijjonto goré, Añí ítare koum ókkol or uore adíkar diiyum;\wj* 
\v 27 \wj aar íte luwár loṛí lói ítarar uore hókumot goríbo, aar kuáñijjar meiṭṭa fatila ókkol or ḍóilla ítara re añsár mári gurigara gorífelaibo, zendilla goríbar adíkar Añí yó Añr Baf or torfóttu faiyí;\wj* 
\v 28 \wj Añí ítare biínnar sút-tara yó diiyum.\wj* 
\v 29 \wj Zar ttu fúnibar han asé íte fúno, Pak-Ruh ye zomát ókkol ore kii hoór deh.\wj*
\c 3
\s Sárdis zomát or hañse
\p
\v 1 \wj “Sárdis cóor or zomát or fíristar hañse endilla lek:\wj*
\pi1 \wj Zibá ttu Allar háñt twa ruh edde háñt twa tara uúin asé, Íba ye iín hoór: Añí tor ham ókkol zani, tui zinda asós bóuli nam asé montor tui toh mora.\wj* 
\v 2 \wj Úñciyar ták, aar badbaki ziín asé aar moron-moron óiye híin ore mozbut gor, kiyólla-hoilé Añí tor ham ókkol ore Añr Allar muúntu ofura loot faiyí.\wj* 
\v 3 \wj Hétolla tui ze taalim faiyós edde fúinnos híin ore monot gor; híin ore mozbut gori dór aar touwá gorífela. Montor zodi tui úñciyar no ós, Añí sur aiyé fángori aiccúm, aar hon októt Añí tor héṛe aiccúm híyan tui no zanibí.\wj*
\pi1
\v 4 \wj Montor Sárdis cóor ot máze tor hoozzon endilla manúc asé zetará nizor hoor ore hoñsara nó goré. Ítara dóla fucák fiñdí Añr fúañti solafíra goríbo, kiyólla-hoilé ítara híyan or laayek.\wj* 
\v 5 \wj Zee niki ziti aiyé ítare yó héndilla góri dóla fucák findá zaybo; aar Añí ítar nam ore zindigir-kitab ottu no búzaiyum, bólke Añr Baf or muúntu edde Íbar fírista ókkol or muúntu ítar hé nam cíkar goijjúm.\wj* 
\v 6 \wj Zar ttu fúnibar han asé íte fúno, Pak-Ruh ye zomát ókkol ore kii hoór deh.\wj*
\s Filadílfiya zomát or hañse
\p
\v 7 \wj “Filadílfiya cóor or zomát or fíristar hañse endilla lek:\wj*
\pi1 \wj Zibá pak edde sóiyi, zibá ttu Dawud or sabí asé, zibá ye kúlile honókiye bon gorí no fare, aar bon goillé honókiye kúli no fare, Íba ye iín hoór:\wj* 
\v 8 \wj Añí tor ham ókkol zani. Saá, Añí tor muúntu ekkán kúla doroza raikkí ziyán ore honókiye bon gorí no fare. Añí zani tor ttu bicí hom taakot asé, toóu tui Añr hotá amól goijjós edde Añr nam ore inkar nó gorós.\wj* 
\v 9 \wj Saá, Cóitan or dol or manúc zetará nizoré nize Yohúdi hoói dabi goré, háleke ítara Yohúdi no bólke misákur ókkol, Añí ítara re tor héṛe aábai tor foot sóida fora baiyúm, aar ítara re zanaidiyum de, Añí toré muhábbot gorí.\wj* 
\v 10 \wj Kiyólla-hoilé tui zettót Añr sobór or hókum amól goijjós, Añí yó toré mosibot or októt héfazot raikkúm, ze októ duniyair bácinda ókkol ore entán gorí bolla fura duniyait aibár asé.\wj*
\pi1
\v 11 \wj Añí hára aiyír; tor ttu ziín asé híin ore mozbut gori dóri rak, zeéne tor tas honókiye looi no fele.\wj* 
\v 12 \wj Zee niki ziti aiyé, Añí ítare Añr Allar gór or éggwa ṭúni banaiyúm, aar íte héntu ar honódin baáre no zaibo. Añí ítar uore lekíyum Añr Allar nam, Añr Allar cóor or nam, yáni noya Jerúsalem waán or nam ziyán Añr Allar héntu asman ottu nise aibár asé; ítar uore Añr noya nam óu lekíyum.\wj* 
\v 13 \wj Zar ttu fúnibar han asé íte fúno, Pak-Ruh ye zomát ókkol ore kii hoór deh.\wj*
\s Laudíkiya zomát or hañse
\p
\v 14 \wj “Laudíkiya cóor or zomát or fíristar hañse endilla lek:\wj*
\pi1 \wj Zibá Aamin, zibá biccácdar edde sóiyi-sóiyi Gobádoya, zibá Allar foidayecir Guijja, Íba ye iín hoór,\wj* 
\v 15 \wj Añí tor ham ókkol zani, ki hoilé, tui no ṭánḍa aar no gorom. Tui noóile ṭánḍa óiti arnóile gorom óiti gom óito.\wj* 
\v 16 \wj Tui zettót mazéhale, yáni no gorom aar no ṭánḍa, Añí toré Añr gal ottu ooli diyum.\wj* 
\v 17 \wj Tui hoós de, “Añí tuangor, aar dóni óigiyigoi, añí honó kessúr muútac no.” Montor tui no zanos de ki, tui bodnosíf ola, dukkíta, gorif, añdá edde biyossor.\wj* 
\v 18 \wj Hétolla, Añí toré mocuwara dir, tui Añr ttu ooin ot zálai goijjá háṭi cúna kin, zeéne tui tuangor ói faros; fiñdí bolla dóla fucák kin, zeéne tor biyossor córom ore gúri rakí faros; suk ot lagai bolla cúrma kin, zeéne tui dekí faros.\wj*
\pi1
\v 19 \wj Añí zetará re muhábbot gorí, ítarar golti dahái dí torbiyot gorí. Hétolla jusola ó edde touwá gor.\wj* 
\v 20 \wj Saá, Añí dorozat tíyai doroza baijjair, zodi honókiye Añr abas fúni doroza kúlide, Añí bútore ítar héṛe aiccúm edde ítar fúañti hána háiyum, aar íte Añr fúañti hána háibo.\wj*
\pi1
\v 21 \wj Zee niki ziti aiyé, ítare Añí Añr fúañti Añr toktót boibár hók diiyum, zendilla Añí yó ziti aái Añr Baf or fúañti Íbar toktót boiccí.\wj* 
\v 22 \wj “Zar ttu fúnibar han asé íte fúno, Pak-Ruh ye zomát ókkol ore kii hoór deh.”\wj*
\c 4
\s Asman ot Allar ebaadot
\p
\v 1 Híin baade añí saái deikkí de, asman ot ekkán doroza kúla; aar age añí cíañr abas or ḍóilla góri añré hoór de zibár abas fúinnilam Íba ye hoór de, “Eṛé uore ai, Añí toré daháiyum iín baade kii óibar zorur.” 
\v 2 Éhon or bútore añí Pak-Ruhr kobzat óigiyigoi, aar deikkí de, asman ot ekkán toktó asé, aar hé toktór uore honnwággwa boiṛá. 
\v 3 Zibá héṛe boiṛá asé Íbar súrot jaspar johár edde sardiyas johár or ḍóilla sosoikka; héṛe toktó gán or sairókul ttu ekkán dónu asé, ziyán emeralḍ johár or ḍóilla sosoikka. 
\v 4 Hé toktór sairókul ttu ekkuri sair gán toktó asé. Añí deikkí de, hé toktó gún or uore dóla fucák findá ekkuri sair zon murubbi-neta boiṛá asé, aar ítarar matát cúnar tas asé. 
\v 5 Toktó gán ottu bijilir cóṛok, ḍoor lage de abas, edde ṭáṛal foribár mat ókkol aiccé. Aar hé toktór muúntu ooin or háñt tan serak zolat asé, ziín óilde Allar háñt ruh. 
\v 6 Aró, toktó gán or muúntu aainar doijjar ḍóilla kessú asé, ziyán fóṛik or ḍóilla sáf.
\p Toktó gán or mazéhale edde sairókul ttu sair gwá zandár asé, híin or muúm edde fis suké bóraiya. 
\v 7 Foóila zandár gwá cínggor ḍóilla, dusára zandár gwá gorur-sóor ḍóilla, tisára zandár gwá ttu insán or ḍóilla siyára asé, aar sair nombór or zandár gwá ure de sil or ḍóilla. 
\v 8 Hé sairó wa zandár fottí ekgwá ttu sów wan or dóre fak asé, aar híin or sairókul ttu edde bútore suké bóraiya; ítara dine raite no zirai howát táke de,
\b
\qc “Pak, pak, hárr Kudurutwala Malik Alla pak,
\qc zibá accíl, zibá asé edde zibá aibár asé.”
\b
\p
\v 9 Zeñtté-zeñtté hé zandár gúne zibá toktór uore boiṛá asé, zibá abadulabad hámica zinda asé, Íbar mohíma, izzot edde cúkur goré, 
\v 10 héñtte ekkuri sair zon murubbi-neta gúne zibá toktór uore boiṛá asé Íbar muúntu sóida fore, aar héndilla góri ítara zibá abadulabad hámica zinda asé Íbar ebaadot goré; ítara nizor tas ókkol toktó gán or muúntu rakí hoó de,
\q1
\v 11 “Ó añárar Malik añárar Alla,
\q2 Tuñí mohíma, izzot edde kudurut or laayek,
\q1 kiyólla-hoilé hárr kessú toh Tuñí foida goijjó deh,
\q2 aar híin Tuáñr moncáye beh ṭiki asé edde foida óoil.”
\c 5
\s Kitab edde Bérasóol-or-Sóo
\p
\v 1 Zibá toktó gán or uore boiṛá asé Íbar den át ot añí éggwa kitab deikkí, zibár bútore-baáre kessú leikká asé, zibá háñt twa moór lói moór lagaiya. 
\v 2 Baade añí éggwa taakotwala fírista deikkí zibá ye ḍoóñr abase elan gorér de, “Hé moór gún kúlifelai kitab pwá kúlibar laayek honókiye asó né?” 
\v 3 Montor asman ot yáh zobin ot yáh fatalfur ot endilla honókiyo re faa nó zah, zee niki kitab pwá kúlibar yáh yíbar bútore saibár kaabel. 
\v 4 Hétunot añí bicí hañdat doijji, kiyólla-hoilé hé kitab pwá kúlibar yáh yíbar bútore saibár laayek honókiyo re faa nó zah. 
\v 5 Montor murubbi-neta gún ottu ekzone añré hoór de, “No hañdiyó; soó, Yohúdahr háandan or ze Cínggo asé, zibá Dawud or Cíñyor, Íba zitigiyói; Íba kitab pwá kúlibar edde yíbar háñt twa moór gún báñgifelaibár kaabel.”
\p
\v 6 Baade añí deikkí de, toktó gán or sairó wa zandár or edde murubbi-neta gún or mazéhale eggwá Bérasóol-or-Sóo tíyaiya, zibá re saité zooráifela gíyeh fán. Íba ttu háñt tan cíng edde háñt twa suk asé; suk híin óilde Allar háñt twa ruh uúin ziín ore fura duniyait difeṛá gíyeh. 
\v 7 Íba aái yore, zibá toktór uore boiṛá asé Íbar den át ottu kitab pwá loiyé. 
\v 8 Íba ye kitab pwá looi baade, sairó wa zandáre edde ekkuri sair zon murubbi-neta gúne hé Bérasóol-or-Sóor war muúntu sóida foijjé; ítara fottíkiyor át ot ekgwá-ekgwá bina edde agórbatti lói bóraiya cúnar fiyala asé, ziín óilde Allar pak bonda ókkol or dua. 
\v 9 Ítara eggwá noya seér gaiyé, hondilla hoilé,
\q1 “Tuñí kitab pwá loibar
\q2 edde yíbar moór gún kúlifelaibar laayek;
\q1 kiyólla-hoilé Tuáñre toh zooráifela gíyl,
\q2 aar Tuñí Nizor lou loi hárr háandan ottu, hárr zuban ottu, hárr koum ottu edde hárr dec ottu
\q2 Alla lla manúc ókkol kinnó.
\q1
\v 10 Tuñí ítara re lói ekkán raijjo banaiyó, aar añárar Allar ham olla ítara re imam banaiyó;
\q2 ítara duniyait hókumot goríbo.”
\p
\v 11 Tarfore añí abar saiyí rár, hé toktó gán ore, zandár gún ore edde murubbi-neta gún ore gíridoijja boóut fírista ókkol or abas fúinni, ziín or gona lak-lak, edde kuṭí-kuṭí; 
\v 12 híine eggwá ḍoóñr abase howát asé de,
\q1 “Ze Bérasóol-or-Sóo wa re zooráifela gíyl,
\q2 Íba kémota, dón-doulot, giyan, taakot,
\q2 izzot, mohíma, edde taarif or laayek.”
\p
\v 13 Tarfore añí fúinni de, asman ot, zobin ot, fatalfur ot, edde doriyat zedún mohóluk ókkol asé, yáni híin or bútore ziín asé híin beggúne eén hoór,
\q1 “Zibá hé toktór uore boiṛá asé Íbar edde Bérasóol-or-Sóo war
\q2 taarif, izzot, mohíma edde raastri abadulabad hámica zari tákouk.”
\p
\v 14 Tói sairó wa zandáre “aamin” hoiyé, aar murubbi-neta gúne uúiñtoi fori sóida goijjé.
\c 6
\s Foóila moór
\p
\v 1 Baade añí deikkí de, Bérasóol-or-Sóo wa ye háñt twa moór ottu ekgwá moór kúille, hétunot sairó zandár ottu ekgwá ye ṭáṛal or mat or ḍóilla góri eén hoór de fúinni, “Ai.” 
\v 2 Añí saái deikkí de, eggwá dóla gúra, yíbar uore zibá boiṛá asé Íba ttu éggwa tir-hánḍa asé; Íba re éggwa tas diiya giyéh, aar Íba fóta gorí-gorí aró fóta goittó rowana loiyé.
\s Dusára moór
\p
\v 3 Bérasóol-or-Sóo wa ye zeñtté dusára moór gwá kúille, hétunot dusára zandár gwá ye eén hoór de fúinni, “Ai.” 
\v 4 Ebarot ar eggwá gúra neeillé, zibá ooin or ḍóilla lal. Yíbar uore zee boiṛá asé ítare duniyai ttu cánti loifélaibar kémota diiya giyéh, zeéne manúc ókkole ezzon ore ezzone mariféla. Ítare ekkán ḍoóñr toluwar óu diiya giyéh.
\s Tisára moór
\p
\v 5 Bérasóol-or-Sóo wa ye zeñtté tisára moór gwá kúille, hétunot tisára zandár gwá ye eén hoór de fúinni, “Ai.” Tói añí saái deikkí de, eggwá hala gúra, yíbar uore zibá boiṛá asé íbar át ot ekkán falda asé. 
\v 6 Baade añí sairó zandár or mazór ttu endilla mikká éggwa abas fúinni, “Ek cér giyuñr dam ek dinár,\f + \fr 6:6 \fr*\ft Dinár óilde Romi koum or ṭiañr nam; ek dinár ṭiañ ek din or muzuri loi borabor.\ft*\f* aar tin cér barlír dam ek dinár; montor tel lun edde anggur or roc cún lussán no goijjó.”
\s Sair nombór or moór
\p
\v 7 Bérasóol-or-Sóo wa ye zeñtté sair nombór or moór gwá kúille, hétunot sair nombór or zandár gwá ye eén hoór de fúinni, “Ai.” 
\v 8 Tói añí saái deikkí de, eggwá dúucca roingga gúra, yíbar uore zibá boiṛá asé íbar nam óilde Moot; fatalfur íbar kure-kure zaat accíl. Ítara re duniyair sair bák or ek bák or uore adíkar diiya giyéh, manúc ókkol ore toluwar, raṭ, afot edde duniyair jonggoli januwar ókkol lói zane marifélai bolla.
\s Fañs nombór or moór
\p
\v 9 Bérasóol-or-Sóo wa ye zeñtté fañs nombór or moór gwá kúille, hétunot añí kurbani-gáñr nise uitarár ruh deikkí zetará re Allar kalam or zoriya edde ze gobá ítara zari raikkíl híyan or zoriya mariféla gíyl; 
\v 10 ítara ḍoóñr abase guzori hoór de, “Ó pak edde sóiyi Mabud, Tuñí hotódin foijjonto duniyair bácinda ókkol ottu bisar gorí añárar lou wór bodola no loiba?” 
\v 11 Hétunot ítara fottíkiyo re ekgwá-ekgwá dóla zubba diiya giyéh; aar ítara re howá gíyeh de, aró hotókkal dommari bolla, zetún foijjonto ítarar sáañti gulam edde imandár báiboináin zedún ore ítarar ḍóilla marifélaibar asé, ítara re mariféla nó zah.
\s Sów nombór or moór
\p
\v 12 Añí deikkí de, Bérasóol-or-Sóo wa ye zeñtté sów nombór or moór gwá kúille, hétunot eggwá ḍoóñr búsal óiye, aar beil lan keñc loi banaiya sálarcoṭ or ḍóilla hala óigiyoi, aar guñṛa san lou wór ḍóilla óigiyoi; 
\v 13 asman or tara ókkol zobin ot forigiyói, zendilla tez boiyar bailé ḍuñir-gas ottu keeñsa ḍuñir gula ókkol zórizagoi. 
\v 14 Asman bák ói boiṭṭa habos or ḍóilla góri boṛigiyói; aar hárr faár edde ḍiya nizor-nizor zaga ttu lorigiyói.
\p
\v 15 Aar duniyair baáñcca, ḍoóñr manúc, zonnal, dóni, boluwar, hárr gulam edde begulam ókkol faár or gañte-gañte edde cíl ókkol or argwale-argwale luki táikke; 
\v 16 aar ítara faár gún ore edde cíl lun ore hoór de, “Añárar uore foro, zibá toktór uore boiṛá asé Íbar nozor ottu edde Bérasóol-or-Sóo war gozzob ottu añára re lukaifélo, 
\v 17 kiyólla-hoilé Ítarar gozzob nazil goríbar ḍoóñr din aáigiyoi, yala ar ṭiki táki faribár hon asé?”
\c 7
\s 144,000 Isráili re moór mara giyéh
\p
\v 1 Yárbaade añí deikkí de, duniyair sair kunat sair gwá fírista tíyaiya, ziíne sairó kunar boiyar ore támai raikké, zeéne zobin ot, doijjat yáh honó gas ot boiyar no baá. 
\v 2 Hétunot añí ar eggwá fírista deikkí, zibá fuk mikká ttu uormikká uṛí aiyér, zibár hañse zinda Allar moór maroni asé. Ze sair gwá fírista re zobin edde doijja re hóti goríbar kémota diiya giyéh, híin ore íba ye ḍoóñr abase guzori-guzori 
\v 3 hoór de, “Zobin, doijja yáh gasgusála ókkol ore otókkal hóti no goijjó, zetókkal añára añárar Allar gulam ókkol ore ítarar kuwal ot moór nó mari.” 
\v 4 Baade añí fúinni de, zetará re moór mara giyéh ítara muṭmaṭ ek lak salic sair ázar zon, zetará óilde Boni Isráil or fottí háandan ottu:
\b
\li1
\v 5 Yohúdahr háandan ottu moór mara giyéh de baró ázar ore,
\li1 héndilla Ruben or háandan ottu baró ázar ore,
\li1 Gad or háandan ottu baró ázar ore.
\li1
\v 6 Acer or háandan ottu baró ázar ore,
\li1 Nafṭalir háandan ottu baró ázar ore,
\li1 Manasér háandan ottu baró ázar ore.
\li1
\v 7 Símiyon or háandan ottu baró ázar ore,
\li1 Leévir háandan ottu baró ázar ore,
\li1 Yissákar or háandan ottu baró ázar ore.
\li1
\v 8 Zebulun or háandan ottu baró ázar ore,
\li1 Yusúf or háandan ottu baró ázar ore,
\li1 Binyamin or háandan ottu baró ázar ore, moór mara giyéh.
\s Dóla fucák findá ḍoóñr ek dol manúc
\p
\v 9 Híin baade añí saái deikkí de, ḍoóñr ek dol manúc, zibá re honókiye goni kul gorí no fare; yíbat hárr dec or, hárr háandan or, hárr koum or edde hárr zuban or manúc asé, zetará dóla zubba findí edde át ot házu ḍaggwa ókkol looi toktó gán or muúntu edde Bérasóol-or-Sóo war muúntu tíyai táikke; 
\v 10 aar ítara ḍoóñr abase guzori-guzori hoór de,
\q1 “Nejat asé de óilde toktór uore boiṛá asé de añárar hé Allar hañse
\q1 edde Bérasóol-or-Sóo war hañse.”
\p
\v 11 Tamám fírista ókkol toktó gán ore, murubbi-neta gún ore, edde sairó zandár ore gíri tíyai asé; aar híine toktó gán or muúntu uúiñtoi fori Alla re sóida goijjé, 
\v 12 endilla hoói,
\q1 “Aamin.
\q1 Taarif, mohíma,
\q1 giyan, cúkurana, izzot,
\q1 kémota edde taakot
\q1 abadulabad hámica añárar Allar ówat tákouk.
\q1 Aamin.”
\p
\v 13 Baade murubbi-neta gún ottu ekzone añré hoór de, “Dóla zubba findá manúc iín hontará? Itará hontú aiccé dé?”
\p
\v 14 Añí yóggwa re hoiyí de, “Jonab, híyan toh tuñí éna zano.”
\p Hétunot yóggwa ye añré hoiyé de, “Itará óilde uitará zetará ḍoóñr mosibot ottu neeliaiccé; itará nizor zubba re Bérasóol-or-Sóo war lou loi dúifelai dóla goijjé.
\q1
\v 15 Hétolla toh itará Allar toktór muúntu asé;
\q2 itará dine raite Íbar ebaadot-hánat Íbar hédmot goré.
\q1 Zibá toktó gán or uore boiṛá asé,
\q2 Íba ye itará re Nizor háziri lói sáhara dibo.
\q1
\v 16 Tói itará ttu ar búk no lagibó,
\q2 ar tirác no lagibó;
\q1 itarár gaat no beil or tez foribó,
\q2 aar no itará re honó gorome faibo,
\q1
\v 17 kiyólla-hoilé toktó gán or mazéhale asé de Bérasóol-or-Sóo wa
\q2 itarár soroya óibo,
\q1 aar itará re zindigi dee de fanír zónnar híkka loizaybó.
\q1 Aar Alla ye itarár suk ottu hárr suk or faní fuñsídibo.”
\c 8
\s Hánt nombór or moór
\p
\v 1 Bérasóol-or-Sóo wa ye zeñtté háñt nombór or moór gwá kúille, hétunot asman ot tokoriban adá gónḍa ánik nizám accíl.
\p
\v 2 Aar añí ze háñt twa fírista Allar muúntu tíyai táke híin deikkí; híin ore háñt twa cíañ diiya giyéh.
\p
\v 3 Yárbaade ar eggwá fírista aái kurbani-gáñr hañse tíyaiye, zibá ttu cúnar agórbattir-dani asé; íba re bicí agórbatti ókkol diiya giyéh, zeéne íba ye Allar tamám pak bonda ókkol or duar fúañti híin ore toktó gán or muúntu asé de cúnar kurbani-gáñr uore peec gorí fare. 
\v 4 Aar hé agórbattir dúañ gún fírista war át ottu Allar pak bonda ókkol or duar fúañti Allar muúntu foóñicce. 
\v 5 Tarfore fírista wa ye agórbattir-dani gán looi yore kurbani-gáñr ooin loi furaiyé, baade zobin ot félaidiye; tói héṛe ṭáṛal or mat edde ḍoor lage de abas ókkol fúna gíyeh, aar bijilir cóṛok ókkol edde búsal óiye.
\s Cíañ ókkol
\p
\v 6 Ze háñt twa fírista ttu háñt twa cíañ asé, ítara híin matai bolla toiyar óigiyoi.
\p
\v 7 Foóila fírista wa ye cíañ mataiyé rár, lou miyáilla cíl-boróf edde ooin ókkol foida óiye, aar híin ore duniyait félaidiya gíyeh; tói duniyai yó tin bák or ek bák zoligiyói, gasgusála ókkol óu tin bák or ek bák zoligiyói, aar áil kérkuñṛa ókkol óu beggún zoligiyói.
\p
\v 8 Dusára fírista wa ye cíañ mataiyé rár, ooin zoler de eggwá ḍoóñr faár or ḍóilla kessú re doijjat félaidiya gíyeh; tói doijja tin bák or ek bák lou bonigiyói, 
\v 9 doijjar tin bák or ek bák zandár morigiyói, aar tin bák or ek bák zaáñs nac óigiyoi.
\p
\v 10 Tisára fírista wa ye cíañ mataiyé rár, uzal or ḍóilla zolat accíl de eggwá ḍoóñr tara asman ottu zóri tin bák or ek bák hál ókkol ot edde fanír zónna ókkol ot forigiyói. 
\v 11 Hé tara war nam óilde, “Zohór Tita.” Yíba fori tin bák or ek bák faní zohór tita óigiyoi, aar hé fanír titaye boóut manúc morigiyói.
\p
\v 12 Sair nombór or fírista wa ye cíañ mataiyé rár, beil or tin bák or ek báke, san or tin bák or ek báke, tara ókkol or tin bák or ek báke eén zohóm faiyé, zeén níki híin or tin bák or ek bák andár óigiyoi. Din or tin bák or ek bák foór sára accíl, héndilla rait or tin bák or ek bák óu.
\p
\v 13 Saité-saité, añí éggwa sile uore asman ot uri-uri ḍoóñr-ḍoóñr guzori eén hoór de fúinni, “Ze tin nwá fíristar cíañ matibár baki táigiyoi híin olla duniyair bácinda ókkol or uore afsús, afsús, afsús.”
\c 9
\p
\v 1 Fañs nombór or fírista wa ye cíañ mataiyé rár, añí asman ottu duniyait forigiyói de eggwá tara deikkí; oṭái gañt or sabí wa hé tara wa re diiya giyéh. 
\v 2 Íba ye zeñtté oṭái gañt twa kúille, tói hé gañt ottu uore dúañ ókkol eén aiccé, zeén bor fooin ottu dúañ ókkol aiyé; aar hé gañt or dúañye beil edde asman andár óigiyoi. 
\v 3 Hé dúañ ttu fíring ókkol neeli duniyait aiccé, aar híin ore eén taakot diiya giyéh ze taakot duniyair bissú ókkol ottu asé. 
\v 4 Híin ore howá gíyeh de, zobin or kérkuñṛa, honó sara yáh honó gas ore lussán no gorí bolla, bólke siríf manúc uitará re gorí bolla zetarár kuwal ot Allar moór nái. 
\v 5 Honókiyo re marifélai bolla híin ore ezin diya nó zah, siríf fañs mac fán toziya di bolla beh diya giyéh; híin or toziya endilla zendilla bissú ye cúm gólai dilé maincé duk faa. 
\v 6 Hé din ókkol ot maincé moot or talac goríbo montor no faibo; ítara ttu moitto bicí monehoibó montor moot ítara ttu dáizayboi.
\p
\v 7 Fíring híin or súrot endilla gúrar ḍóilla ziín ore larái lla toiyar goijjá; híin or matát cúnar tas or ḍóilla kessú findá asé, aar híin or siyára insán or siyárar ḍóilla. 
\v 8 Híin ottu mayafuain dor ḍóilla sul asé, aar híin or dat tun cínggor dat or ḍóilla. 
\v 9 Híin ottu luwár zamar ḍóilla zama ókkol asé, aar híin or fak or abas ókkol laráit duñri zaa de bicí gúra ókkol or gúra-garír abas or ḍóilla. 
\v 10 Híin ottu bissúr ḍóilla les edde cúm asé, aar manúc ókkol ore fañs mac fán duk dibar taakot híin or les ot asé. 
\v 11 Híin or baáñcca óilde oṭái gañt or fírista wa, zibár nam Hibrú zuban ot Abaddon\f + \fr 9:11 \fr*\ft Hibrú zuban ot Abaddon or maáni óilde Hálak-goróya \ft*\f*, aar Girík zuban ot Apoliyon.\f + \fr 9:11 \fr*\ft Girík zuban ot Apoliyon or maáni óilde, Hálak-goróya\ft*\f*
\p
\v 12 Foóila afsús or hálot toh óigiyoi; montor soó, híin baade aró duiyán afsús or hálot aibár asé.
\p
\v 13 Tarfore sów nombór or fírista wa ye cíañ mataiyé rár, añí Allar muúntu asé de cúnar kurbani-gáñr sairó cíng ottu ekgwá abas fúinni. 
\v 14 Abas swá ye cíañ ola sów nombór or fírista wa re hoór de, “Sairó fírista uúin ore hálas goríde, ziín bor hál Efurat ot bon asé.” 
\v 15 Tói hé sairó fírista ziín ore e októ, e din, e mac edde e bosór olla toiyar gorí raká gíyl, híin ore hálas gorídiya gíyeh, zeéne híine tin bák or ek bák insán mariféle. 
\v 16 Gúra-soloinna fóous ókkol or gona óilde kuri kuṭí; añí híin or gona hodún de fúinni.
\p
\v 17 Añr dorcón ot máze añí gúra gún ore edde híin or uore soróinna ókkol ore endilla deikkí: soróinna gún or zama ooin or ḍóilla lal, níla edde barus bana de gónḍok or ḍóilla óloidda. Gúra gún or matá gún cínggor matár ḍóilla, aar híin or gal ottu ooin, dúañ edde gónḍok neeliaiccé. 
\v 18 Híin or gal ottu ze ooin, dúañ, edde gónḍok neeliaiccé, hé tiní afote tin bák or ek bák insán morigiyói. 
\v 19 Kiyólla-hoilé gúra gún or taakot óilde híin or gal ot edde les ot; kiyólla-hoilé híin or les sún matá ola háf or ḍóilla, ziín lói híine hóti ókkol goré.
\p
\v 20 Badbaki manúc zetará re hé afote mariféla nó zah, ítara nizor át or banaiya jiníc ottu touwá gorí nó fele; ítara bút ókkol ore, edde cúnar, rufar, fitol or, fattór or, edde gas or banaiya mutti ókkol ore fuñza bon nó goré—mutti ziíne no dekí fare, no fúni fare, aar no áñṛi fare. 
\v 21 Héndilla, ítara kotólakotóli ttu, jadugari ttu, zenákari ttu, edde suri gorá ttu yó touwá gorí nó fele.
\c 10
\s Fírista edde gura kitab
\p
\v 1 Tarfore añí deikkí de, ar eggwá taakotwala fírista asman ottu lami aiyér, íba miyúla findá. Íbar matár uore dónu asé; íbar siyára beil or ḍóilla, aar íbar ṭéng gún ooini ṭúnir ḍóil. 
\v 2 Íbar át ot eggwá gura kitab asé zibá kúilla. Íba ye íbar den ṭéng gán doriyat raikké, aar ban ṭéng gán zobin ot raikké; 
\v 3 baade íba ye endilla eggwá ḍoóñr guzoran maijjé zendilla cínggo ye mare. Íba ye guzoran maijjé rár, háñt twa ṭáṛal or mat fúna gíyeh. 
\v 4 Zeñtté háñt twa ṭáṛal or mat fúna gíyeh, añí lekí bolla toiyar óiyi, montor asman ottu eggwá abas fúinni, eén hoór de, “Háñto wa ṭáṛale ziín hoiyé híin ore gufon rak, híin ore no lekíc.”
\p
\v 5 Ze fírista re añí doijjat edde zobin or uore tíyaiya deikkí, íba ye nizor den át tan asman or uzu tuillé, 
\v 6 aar zibá abadulabad hámica zinda asé, zibá ye asman edde héṛe bútore ziín asé híin ore, zobin edde héṛe bútore ziín asé híin ore, doijja edde héṛe bútore ziín asé híin ore foida goijjé, Íbar hosóm hái hoór de, “Yala ar deri no óibo, 
\v 7 montor háñt nombór or fírista wa ye cíañ mataibó de din ókkol ot máze, Allar gufon niyot furafuri fura óizayboi, zendilla Íba ye Nizor gulam nobi ókkol ore zanaáil.”
\p
\v 8 Tarfore, asman ottu añí zibár abas fúinnilam, íba ye abar añré hoór de, “Zoo, zai oh kitab pwá loogói, zibá doijjat edde zobin or uore tíyaiya fírista war át ot kúilla asé.”
\p
\v 9 Hétunot añí fírista war hañse zai gura kitab pwá añré dii bolla hoiyí. Íba ye añré hoór de, “Yibá looi háifelo; yibá ye tuáñr feṭ ore tita gorífelaibo, montor tuáñr gal ot yibá re modúr ḍóilla miṛá lagibó.” 
\v 10 Tói añí gura kitab pwá fíristar át ottu looi háifelaiyi; aar yíba re añr gal ot modúr ḍóilla miṛá laiggé, montor gillí rár, añr feṭ tita óigiyoi. 
\v 11 Tarfore añré howá gíyeh de, “Tuáñr ttu abar boóut koum, decóitta, zuban ola edde baáñcca ókkol or baabute kalam boiyan gorá foribó.”
\c 11
\s Dui zon gobá
\p
\v 1 Baade añré súañr ḍóilla eggwá mafonir loṛí diiya giyéh, aar howá gíyeh de, “Zoo, Allar baitul-mukaddos ore edde kurbani-gáñ gán ore mafogói, aar héṛe ebaadot goré de ítara re gonogói. 
\v 2 Baitul-mukaddos or baáre ze uṛán asé híyan ore bad diyo; híyan ore no mafiyó, kiyólla-hoilé híyan oinno koum ókkol ore diiféla gíyeh. Aar ítara pak cóor gán ore salic-dui mac fán úñribo. 
\v 3 Añí añr dui zon gobá re eén kémota diiyum, ítara sálarcoṭ fiñdí yore baró cóo háiṭ din fán nobi ísafe Allar kalam boiyan goríbo.” 
\v 4 Ítara óilde oh duwá zaitun-gas edde oh duiyán serak-or-boiṛóni, ziín duniyair Malik or muúntu tíyaiya asé. 
\v 5 Honókiye ítara re hóti goríbar kucíc goillé, ítarar muk ottu ooin neeli aái ítarar hé duccon ókkol ore hálak gorífele. Zee niki ítara re hóti goríbar kucíc goré, ítar ttu héndilla góri mora fore. 
\v 6 Ítara ttu asman bon gorífelaibar kémota asé, zeéne ítara nobi ísafe Allar kalam boiyan goríbar din ókkol ot zór no déh; ítara ttu faní re lou banai felaibar, edde zobin ore zetóbar monehoó hétobar hárr ḍóilla afot di hóti goríbar óu kémota asé.
\p
\v 7 Zeñtté ítara ttu gobá díya fúraibo, héñtte oṭái gañt ottu neeliaibó de háyowane ítara llói larái goríbo, aar ítara re hárai marifélaibo. 
\v 8 Ítarar lac ḍoóñr cóor gán or rastat fori tákibo, ziyán or kítabi nam óilde Sódom edde Ijíp, zeṛé ítarar Malik ore yó kúruc ot dí mariféla gíyl. 
\v 9 Hárr koum or, háandan or, zuban or edde dec or manúc ókkole cáro tin din fán ítarar lac saái tákibo, aar ítarar lac hobor ot dito no dibo. 
\v 10 Duniyair bácinda ókkole ítarar moot or uore kúci goríbo, mela-cóba goríbo, ezzon or hañse ezzone hádiya ókkol foóñsaibo, kiyólla-hoilé hé duní nobi ye duniyair bácinda ítara re zalaáil.
\p
\v 11 Montor cáro tin din baade, ítarar bútore Allar torfóttu zan or niyác góille, aar ítara nizor ṭénge tíyaiye. Zará ítara re saái táikke tará bicí ḍooraigiyói. 
\v 12 Baade ítara duní zone asman ottu eggwá ḍoóñr abas fúinne, ítara re eén hoór de , “Eṛé uore aiyó.” Hétunot ítara miyúlar bútore góri uore asman ot uṛígiyoi, héñtte ítarar duccon ókkole ítara re saái accíl.
\p
\v 13 Hé októt héṛe eggwá ḍoóñr búsal óiye, aar hé cóor gán doc bák or ek bák forigiyói. Hé búsale háñt ázar manúc morigiyói, aar badbaki gúne ḍoorai asman or Allar mohíma gorát doijje.
\p
\v 14 Dusára afsús or hálot toh óigiyoi; montor soó, yala tisára afsús or hálot hára aiyér.
\s Háñt nombór or cíañ
\p
\v 15 Baade zeñtté háñt nombór or fírista wa ye cíañ mataiyé, asman ot ḍoóñr-ḍoóñr abas ókkol aiccé, eén hoór de,
\q1 “Yala toh duniyair raijjo
\q2 añárar Mabud or edde Íbar Mosihr raijjo óigiyoi;
\q2 Íba ye abadulabad hámica hókumot goríbo.”
\p
\v 16 Hétunot ekkuri sair zon murubbi-neta zetará Allar muúntu nizor-nizor toktór uore boiṛá asé, ítara uúiñtoi fori Alla re sóida goijjé, 
\v 17 eén hoói,
\q1 “Ó Malik, hárr Kudurutwala Kúda, zibá asó edde zibá accíla,
\q2 añára Tuáñre cúkuriya gorír,
\q1 kiyólla-hoilé Tuñí Tuáñr ḍoóñr taakot át ot looi
\q2 hókumot gorá cúru goijjó.
\q1
\v 18 Koum ókkol guccá óiye,
\q2 aar Tuáñr gozzob nazil óiye.
\q1 Októ aiccé mora ókkol or bisar goríbar,
\q2 aar Tuáñr gulam nobi ókkol ore
\q1 edde Tuáñr pak bonda ḍoóñr-cóñṛo zetará Tuáñr nam ore ḍoora, ítara re boccíc diibar,
\q2 aar zetará duniyai re dónco goré ítara re dónco goríbar.”
\p
\v 19 Baade Allar ebaadot-hána ziyán asman ot asé híyan kúlagiye, aar Íbar razinamar sónduk Íbar ebaadot-hánat dahá gíyeh. Hétunot bijilir cóṛok, ḍoor lage de abas, edde ṭáṛal or mat foida óiye, aar búsal óiye edde ḍoóñr-ḍoóñr cíl-boróf forar tuwán óiye.
\c 12
\s Maiyafua edde nagá
\p
\v 1 Baade asman ot ekkán ḍoóñr nicán dahá gíyeh: eggwá mayafua beil findá, híbar ṭéng or tole san asé, aar matár uore baró wa tara ola eggwá tas asé. 
\v 2 Híba hámil, aar fua zormo dibar októr dukké guzorat accíl. 
\v 3 Tarfore asman ot arekkán nicán dahá gíyeh: eggwá ḍoóñr lal nagá, yíba ttu háñt twa matá edde doc cán cíng asé, aar yíbar matá gún ot háñt twa tas asé. 
\v 4 Yíbar lese asman or tin bák or ek bák tara ṭani aní yore duniyait félaidiye. Hé nagá wa ze mayafua wa fua zormo doom-doom óiye híbar muúntu tíyai táikke, zeéne híba ye zormo dilé mottor híbar Fua wa re háifelai fare. 
\v 5 Mayafua wa ye eggwá morot Fua zormo diyé, zibá ye luwár loṛí lói tamám koum ókkol or uore hókumot goríbo. Híbar hé Fua wa re súlan mari Allar edde Íbar toktór hañse aná gíyeh. 
\v 6 Tarfore mayafua wa moidan zagat dáigiyegoi, zeṛé Alla ye híba lla ekkán zaga toiyar gorí raikké, zeéne héṛe híba re baró có háiṭ din fán fala zah.
\p
\v 7 Baade asman ot larái óiye: Maikele\f + \fr 12:7 \fr*\ft Maikel óilde eggwá uñsol tokkar fírista. \ft*\f* edde yóggwar fírista ókkole nagá llói larái goijjé; aar nagá edde yíbar fírista ókkole yó híin lói larái goijjé, 
\v 8 montor híine nó zite, aar híin ore asman ot ar zaga diiya nó zah. 
\v 9 Hé ḍoóñr nagá re félaidiya gíyeh, yáni furana háf zibá re Ibilíc edde Cóitan howá zah, zibá ye fura duniyair maincóre gollot ot loiza yíba re. Yíba re duniyait félaidiya gíyeh, aar yíbar fúañti yíbar fírista gún ore yó félaidiya gíyeh.
\p
\v 10 Tarfore añí asman ot eggwá ḍoóñr abas fúinni, eén hoór de,
\q1 “Yala añárar Allar nejat, taakot, raijjo
\q2 edde Íbar Mosihr adíkar házir óiye,
\q1 kiyólla-hoilé añárar imandár báiboináin dor uore elzam-lagoya
\q2 zee niki añárar Allar muúntu dine raite ítarar uore elzam lagaitó,
\q2 ítare toh nise félaidiya gíyeh.
\q1
\v 11 Ítara Bérasóol-or-Sóor lou wór
\q2 edde nize dyíl de gobár hotár zoriya
\q2 ítare ziti aiccé;
\q1 ítara moot or muk ot úddwa
\q2 nizor zan ore ador nó goré.
\q1
\v 12 Hétolla, ó asman ókkol
\q2 edde zetará héṛe táko, kúci goró.
\q1 Montor, ó zobin edde doijja,
\q2 tuáñrar uore afsús,
\q2 kiyólla-hoilé Ibilíc toh tuáñrar héṛe lami aiccé.
\q1 Íte rake furaiya óiye,
\q2 kiyólla-hoilé íte ítar ṭaim baṛí de zane.”
\p
\v 13 Zeñtté nagá wa ye nizoré duniyait félaidiya gíyeh de deikké, hétunot yíba ze mayafua wa ye morot Fua zormo diyé híbar fisá doijje. 
\v 14 Montor hé mayafua wa re ḍoóñr sil or duiyán fak diiya giyéh, zeéne híba ye moidan zagat nizor zaga waán ot uri zai fare, ziyán ot híba re cáro tin bosór foijjonto hé háf or muúntu no fore fángori fala zaybo. 
\v 15 Baade hé háf fwa ye nizor gal ottu faní neelai mayafua war fisé hál or ḍóilla gorídiye, zeéne hé faníbane híba re bácai loizagói. 
\v 16 Montor zobine mayafua wa re modot goijjé; zobine nizor gal kúli hál lan or faní gún háifelaiye, ziín nagá ye nizor gal ottu neeláil. 
\v 17 Hétolla hé nagá wa mayafua wa lloi bicí rak óiye, aar híbar badbaki nosól uitará lloi larái goittó giiyói zetará Allar hókum ókkol amól goré edde Isár diya gobá re dóri táikke.
\c 13
\s Doijja ttu aiccé de háyowan
\p
\v 1 Hé nagá wa doijjar balur sor ot tíyai táikke.
\p Tarfore añí deikkí de, doijja ttu eggwá háyowan neeliaiyér; yíba ttu doc cán cíng edde háñt twa matá asé; yíbar cíng gún or uore doc cwa tas asé, aar yíbar matá gún or uore kuférir nam leikká asé. 
\v 2 Añí ze háyowan nwá deikkí yíba lamba-bag or ḍóilla, montor yíbar ṭéng gún bálluk or ṭéng or ḍóilla, aar gal lan cínggor gal or ḍóilla. Nagá wa ye hé háyowan ore nizor taakot, nizor toktó edde ḍoóñr kémota diifélaiye. 
\v 3 Háyowan or matá gún ottu eggwá re saité mooti zohóm asé fán, montor hé mooti zohóm gom óigiyoi. Hétolla duniyair tamám manúc ókkol taajup ói hé háyowan or fisá doijje; 
\v 4 nagá wa ye hé háyowan ore nizor kémota diifélaiye de hétolla ítara nagá wa re sóida goijjé. Ítara háyowan ore yó sóida goijjé, endilla hoói, “Háyowan or ḍóilla hon asé? Yíba llói hone larái dí faribó?”
\p
\v 5 Hé háyowan ore ḍoóñr-ḍoóñr gal mari bolla edde kuféri goríbar muk diiya giyéh; yíba ye salic dui mac fán ham solaibár kémota faiyé. 
\v 6 Tói yíba ye Allar kuféri gorí bolla nizor muk kúille, yáni Íbar nam or, Íbar éstan or, edde asman or bácinda ókkol or ulḍa kuféri gorí bolla. 
\v 7 Yíba re aró kémota diiya giyéh de, Allar pak bonda ókkol lói larái goríbar edde ítara re háraibar. Yíba re hárr háandan, hárr koum, hárr zuban ola, edde hárr decóittar uore yó kémota diiya giyéh. 
\v 8 Duniyair tamám bácinda ókkole yíba re sóida goríbo, yáni uitará beggúne zetarár nam duniyair foidayecir héñtte lóti zooráifela gíyl de Bérasóol-or-Sóo war zindigir-kitab ot leká nó zah.
\p
\v 9 Zar ttu fúnibar han asé, íte fúno.
\q1
\v 10 Zee niki bondit zaibar hotá,
\q2 íte bondit zaibo.
\q1 Zaré toluware kotól goríbar hotá,
\q2 ítare toluware kotól gorá zaybo.
\m Híyane dahá de, Allar pak bonda ókkol ottu sobór edde iman rakár zorur.
\s Zobin ottu aiccé de háyowan
\p
\v 11 Baade añí deikkí de, ar eggwá háyowan zobin ottu neeliaiyér; yíba ttu duiyán cíng asé ziín bérasóol-or-sóor cíng or ḍóilla, montor yíba ye matitó de nagár ḍóilla. 
\v 12 Yíba ye foóila háyowan or fura kémota yíbar cáikkat estemal goittó, aar duniyai re edde híyan or bácinda ókkol ore hé foóila háyowan or sóida gorá baitó, zibár mooti zohóm gom óigiyoi. 
\v 13 Yíba ye ḍoóñr-ḍoóñr keramot ókkol daháito, ebbe hoitó sailé, maincór cáikkat asman ottu zobin ot ooin nazil goittó. 
\v 14 Yíba ye duniyair bácinda ókkol ore gollot ot loizaitó, keramot uúin or duara ziín foóila háyowan or cáikkat gorí bolla yíba re kémota diiya giyéh. Yíba ye duniyair bácinda ókkol ore hókum goittó de, ze háyowan nwá toluwar or zohóm fai baade yo ziañta óiye, yíbar mutti banaitó. 
\v 15 Yíba re hé háyowan or mutti wa re foran dibar kémota yó diiya giyéh, zeéne hé háyowan or mutti wa ye mati fare aar zetará hé mutti re sóida no goré ítara beggún ore kotól gorífelai fare. 
\v 16 Yíba ye ḍoóñr cóñṛo, tuangor gorif, begulam gulam, beggún ore den át ot yáh kuwal ot ekkán or dóre nicán kobul goittó bolazuri goijjé, 
\v 17 zeéne zar uore nicán asé, yáni háyowan or nam yáh yíbar nam or nombór lagaiya asé, yóggwa ye bade ar honókiye besa kina gorí no fare.
\p
\v 18 Yián buzíte giyan or zorurot. Zar ttu buddí asé yóggwa ye háyowan or nombór gwá re ísaf goró, kiyólla-hoilé yíba óilde eggwá manúc or nombór; aar íbar hé nombór óilde 666.
\c 14
\s 144,000 manúc or seér
\p
\v 1 Baade añí saái deikkí de, Bérasóol-or-Sóo wa Síyon Faár or uore tíyai asé, Íbar fúañti ek lak salic sair ázar manúc óu asé, zetarár kuwal ot Íbar edde Íbar Baf or nam leikká asé. 
\v 2 Tarfore añí asman ottu endilla eggwá abas fúinni zibá bicí fanír holholanir edde ḍoóñr góri mate de ṭáṛal or abas or ḍóilla. Añí ze abas swá fúinni yíba fúinte bina-bazoya ókkole bina baár de abas or ḍóilla laiggé. 
\v 3 Hé manúc cúne toktó gán or, sairó zandár gún or edde murubbi-neta gún or muúntu eggwá noya seér gaiyé. Hé seér gwá re honókiye cíki nó fare, siríf hé ek lak salic sair ázar manúc zetará re duniyai ttu kiniféla gíyeh ítara beh faijjé. 
\v 4 Ítara óilde uitará zetará mayafuain loi milmilab goijjé de nái, ítara nizoré nafak nó goré bólke pak raikké. Ítara óilde uitará zetará Bérasóol-or-Sóo wa zeṛé-zeṛé zaa héṛe-héṛe Íbar fisé-fisé zaa. Ítara re insán-zatir bútottu foóila fósol or ḍóilla Alla lla edde Bérasóol-or-Sóo wa lla kiniféla gíyeh. 
\v 5 Ítara honódin misá hotá hoiyé de nái; ítara behosúr.
\s Tin nwá fíristar hotá
\p
\v 6 Tarfore añí ar eggwá fírista deikkí, zibá uore asman ot urer, zibá ttu duniyair bácinda ókkol or hañse tobolik goríbar ofúrani kúchóbor asé, yáni hárr decóitta, háandan, zuban ola edde koum or hañse. 
\v 7 Íba ye eggwá ḍoóñr abase hoór de, “Alla re ḍooro, aar Íbar mohíma goró, kiyólla-hoilé Íba ye bisar goríbar októ aáigiyoi. Íbar ebaadot goró zibá ye asman, zobin, doijja, edde fanír zónna ókkol foida goijjé.”
\p
\v 8 Tarfore fírista foóila wa baade ar eggwá fírista aái hoór de, “Forigiyói, ḍoóñr cóor Babilon forigiyói, ziyáne nizor zenákarir azzur córab tamám koum ókkol ore háa baiyé.”
\p
\v 9 Hé duní wa baade tisára eggwá fírista aái ḍoóñr abase hoór de, “Honókiye zodi hé háyowan ore edde yíbar mutti re fuñza goré, aar nizor kuwal ot yáh át ot yíbar nicán kobul goré, 
\v 10 íte yó Allar guccár córab háibo, ziín ore Íbar gozzob or fiyalat mazé honó miyál sára ḍálidiya gíyeh. Ítare pak fírista ókkol or muúntu edde Bérasóol-or-Sóo war muúntu ooin edde gónḍok lói azab diya zaybo. 
\v 11 Aar ítarar hé azab or dúañ uormikká abadulabad hámica uṛát tákibo. Zetará háyowan nwá re edde yíbar mutti wa re fuñza goré, edde zetará yíbar nam or nicán kobul goré, ítara dine raite honó aram no faibo.” 
\v 12 Híyane dahá de, Allar pak bonda zetará Allar hókum ókkol amól goré edde Isár uore iman raké, ítara ttu sobór tákar zorur.
\p
\v 13 Yárbaade añí asman ottu endilla hoór de eggwá abas fúinni, “Yián lek: yala lóti zetará Malik or ummot ísafe more ítara mubarek!”
\p Pak-Ruh ye hoór de, “Ói, ítara nizor meénnot ottu aram faibo, kiyólla-hoilé ítarar amól ókkol ítarar fisé-fisé zaibo.”
\s Duniyair fósol daibar ainda
\p
\v 14 Baade añí saái deikkí de, ekkán dóla miyúla, hé miyúlar uore moniccór ḍóilla honnwággwa boiṛá asé. Íbar matát cúnar eggwá tas asé, aar Íbar át ot ékkan dár hañsi asé. 
\v 15 Tarfore ar eggwá fírista ebaadot-hána ttu neeliaiccé, zibá miyúlar uore boiṛá asé Íba re ḍoóñr abase ḍak mari-mari endilla hoói-hoói, “Tuáñr hañsi át ot looi daifélo, kiyólla-hoilé daibar ainda aáigiyoi; duniyai toh fagigiyói.” 
\v 16 Tói zibá miyúlar uore boiṛá asé Íba ye duniyait Íbar hañsi solaiyé, aar duniyai daiya óigiyoi.
\p
\v 17 Yárbaade asman ot asé de ebaadot-hána ttu ar eggwá fírista neeliaiccé, aar íba ttu yó ekkán dár hañsi asé. 
\v 18 Baade aró éggwa fírista kurbani-gáñ ttu neeliaiccé, zibá ttu ooin or uore kémota asé. Íba ye ze fírista wa ttu dár hañsi asé íba re ḍoóñr abase ḍák mari hoór de, “Tuáñr dár hañsi estemal gorí duniyair anggur-gas\f + \fr 14:18 \fr*\ft Iñyót duniyai re anggur-gas ísafe estemal gorá gíyeh.\ft*\f* swá ttu sóra gún haṛi zoma gorífelo, kiyólla-hoilé yíbar anggur fagigiyói.” 
\v 19 Tói hé fírista wa ye nizor hañsi gán duniyait solaiyé, aar duniyair anggur-gas swá ttu sóra gún haṛi zoma gorífelaiye. Baade híin ore anggur or roc neela de ḍoóñr gañrát félaidiye, zibá óilde Allar gozzob or gañrá. 
\v 20 Híin ore cóor or baáre hé gañrá wat úñra gíyl, aar hé gañrá ttu edún lou neeillíl, zeén níki híin uormikká gúra ókkol or lehan or héddur uiṭṭé, aar duré dui cót mail foijjonto giiyé.
\c 15
\s Fírista ókkol edde ahéri afot ókkol
\p
\v 1 Tarfore añí asman ot arekkán nicán deikkí ziyán ḍoóñr edde ammúikka: háñt twa fírista, ítarar át ot háñt tan afot asé ziín óilde ahéri gún, kiyólla-hoilé afot híine beh Allar guccá fúra. 
\v 2 Yárbaade añí ooin miyáilla aainar doijjar ḍóilla kessú deikkí; hé aainar doijjar farot Allar diiya bina dóri uitará tíyaiya asé zetará háyowan ore, yíbar mutti re, edde yíbar nam or nombór ore ziti aiccé. 
\v 3 Ítara Allar gulam Muúsar seér edde Bérasóol-or-Sóor war seér gaiyé, endilla,
\q1 “Ó Mabud, hárr Kudurutwala Kúda,
\q2 Tuáñr ham hotó ḍoóñr aar taajuippa!
\q1 Ó koum ókkol or Baáñcca,
\q2 hotó insáfi aar sóiyi Tuáñr rasta!
\q1
\v 4 Ó Mabud, hon asé Tuáñre no ḍooraibó dé?
\q2 Hon asé Tuáñr nam or mohíma no goríbo dé?
\q1 Kiyólla-hoilé siríf Tuñí beh pak.
\q1 Tamám koum ókkole aái Tuáñr muúntu sóida foribó,
\q2 kiyólla-hoilé Tuáñr insáfi ham ókkol toh zahér óiye.”\f + \fr 15:4 \fr*\ft \+xt Zobur 111:2,3\+xt*; \+xt Córiyot-nama 32:4\+xt*; \+xt Yarmíyah 10:7\+xt*; \+xt Zobur 86:9; 98:2\+xt*.\ft*\f*
\p
\v 5 Híin baade añí saái deikké de, asman ot ebaadot-hána gán, yáni Allar Házirir Ṭambu gán kúlagiye, 
\v 6 aar hé ebaadot-hána ttu háñt twa fírista uúin neeliaiccé ziín ottu háñt tan afot asé; ítara sáf edde sosoikka hoor findá aar ítarar sínat cúnar faṭṭi beráiya. 
\v 7 Sairó zandár gún ottu eggwá ye háñt twa fírista híin ore cúnar háñt twa fiyala diiyé; híin Allar guccá lói furaiya, zibá abadulabad hámica zinda asé. 
\v 8 Ebaadot-hána gán Allar mohíma ttu edde kudurut ottu aiyér de dúañ lói bórigiyegoi; aar hé ebaadot-hánat otúkkun foijjonto honókiye góli nó fare zetukkún háñto wa fíristar háñt tan afot tun nó fúra.
\c 16
\s Allar gozzob or fiyala
\p
\v 1 Baade hé ebaadot-hána ttu añí éggwa ḍoóñr abas fúinni, háñto wa fírista re eén hoór de, “Zoo, Allar gozzob or fiyala háñto wa duniyait ḍálidogoi.”
\p
\v 2 Tói foóila fírista wa zai íbar fiyala wa duniyait ḍálidiye; baade manúc uitarár gaat bicí hótara edde bic ola ek zat or gáa foida óiye zetarár uore háyowan or nicán asé edde zetará yíbar mutti re sóida goijjé.
\p
\v 3 Dusára fírista wa ye íbar fiyala wa doijjat ḍálidiye; baade híyan mora manúc or lou zendilla héndilla lou bonigiyói, aar doijjar fottí zandár morigiyói.
\p
\v 4 Tisára fírista wa ye íbar fiyala wa hál ókkol ot edde fanír zónna ókkol ot ḍálidiye; baade híin lou bonigiyói. 
\v 5 Tarfore añí fúinni de, fanír zimmadar fírista ye eén hoór,
\q1 “Ó Pakzon, zibá asó edde zibá accíla,
\q2 Tuñí insáfwala, kiyólla-hoilé Tuñí toh iín or insáf goijjó;
\q1
\v 6 kiyólla-hoilé manúc ítara toh Allar pak bonda ókkol or
\q2 edde nobi ókkol or lou bácaiye,
\q1 hétolla Tuñí ítara re lou háa baiyó;
\q1 kiyólla-hoilé ítara híyan or laayek.”
\p
\v 7 Baade añí fúinni de, kurbani-gáñ ye endilla hoór,
\q1 “Ói, ó Mabud, hárr Kudurutwala Kúda,
\q2 Tuáñr bisar sóiyi aar insáfi.”
\p
\v 8 Sair nombór or fírista wa ye íbar fiyala wa beil ot ḍálidiye, aar híyan ore manúc ókkol ore ooin loi furadi bolla kémota diiya giyéh. 
\v 9 Manúc ókkol gorom or teze zoligiyói; aar ítara Allar nam or kuféri gorát doijje, zibá ttu hé afot tun or uore kémota asé. Ítara touwá yó nó goré, aar Allar mohíma yó nó goré.
\p
\v 10 Tarfore fañs nombór or fírista wa ye íbar fiyala wa háyowan or toktó gán or uore ḍálidiye, baade yíbar raijjo andár óigiyoi; aar manúc ókkole tokolife zir hooñri doijje. 
\v 11 Ítara nizor tokolife edde gáa ókkol or zoriya asman or Allar kuféri gorát doijje, aar ítara ítarar ham ottu touwá gorí nó fele.
\p
\v 12 Sów nombór or fírista wa ye íbar fiyala wa bor hál Efurat ot ḍálidiye; baade híyan or faní gún fúaigiyoi, zeéne fuk kul or baáñcca ókkol olla rasta toiyar ó. 
\v 13 Tarfore añí deikkí de, beng or ḍóilla tin nwá nafak ruh neeliaiyér, ekgwá nagár gal ottu, ar ekgwá háyowan or gal ottu, ar ekgwá misá nobir gal ottu. 
\v 14 Híin óilde bút ókkol or ruh ziíne keramot ókkol dahá. Híin neeli fura duniyair baáñcca ókkol or héṛe giiyé, ítara re hárr Kudurutwala Kúdar ḍoóñr din or larái lla zoma gorí bolla.
\b
\mi
\v 15 \wj “Soó, Añí sur aiyé fángori aiyír. Mubarek ubá zibá seton táke edde nizor hoor findí táke, zeéne íba ttu biyossor hálote bera no fore aar maincé íbar córom no deké.”\wj*
\b
\p
\v 16 Baade híine baáñcca ókkol ore zaga waán ot zoma goijjé ziyán ore Hibrú zuban ottu Harmagidon bouli hoó.
\p
\v 17 Tarfore háñt nombór or fírista wa ye íbar fiyala wa boiyar ot ḍálidiye, aar ebaadot-hána gán or toktó ttu eggwá ḍoóñr abas neeliaiccé, eén hoór de, “Óigiyoi.” 
\v 18 Hétunot bijilir cóṛok óiye, ḍoor lage de abas óiye, edde ṭáṛal forat doijje; héṛe endilla eggwá ḍoóñr búsal óiye, zendilla duniyait insán-zati foida óiye lóti honó októt nó óiyo, yíba héttor ḍoóñr búsal edde bicí taakotwala. 
\v 19 Ḍoóñr cóor gán tin bák óigiyoi, aar koum ókkol or cóor ókkol forigiyói. Alla ye ḍoóñr cóor Babilon ore yaad gorí híyan ore Íbar guccár gozzob or córab lói furaiya fiyala háa baiyé. 
\v 20 Hárr ḍiya gaib óigiyoi, aar faár ókkol hoṛé giiyói. 
\v 21 Asman ottu mon-mon uzón ola ḍoóñr-ḍoóñr cíl-boróf ókkol manúc ókkol or uore forat doijje, aar manúc ítara hé cíl-boróf or afot olla bóuli Allar kuféri gorát doijje, kiyólla-hoilé hé afot tán bicí hótarnak.
\c 17
\s Mocúr magini
\p
\v 1 Ze háñt twa fírista ttu háñt twa fiyala asé, híin ottu ekgwá ye aái añré hoór de, “Aiyó, añí tuáñre bicí fanír uore boiṛá asé de hé ḍoóñr maginir sáñza kii de daháiyum, 
\v 2 zibá llói duniyair baáñcca ókkole zená goijjíl, zibár zenákarir córabe duniyair bácinda ókkol ṭuúl óigilgoi.”
\p
\v 3 Tarfore hé fírista wa ye añré Ruhr bútore góri ekkán moidan zagat loigiyé. Héṛe añí éggwa mayafua deikkí, zibá kirmis roingga endilla eggwá háyowan or uore boiṛá, zibár agagura kuférir nam loi furaiya, zibá ttu háñt twa matá edde doc cán cíng asé. 
\v 4 Hé mayafua wa bayoinna rong or edde kirmis rong or hoor findá, aar cúna, kimoti johár edde mukta loi háñzaiya. Híbar át ot cúnar eggwá fiyala asé, zibá gínayi jiníc ókkol lói edde híbar zenákarir nafaki loi furaiya. 
\v 5 Híbar kuwal ot mazé gufon maáni ola nam yián leikká asé, “Ḍoóñr Babilon, magi ókkol or edde duniyair gínayi jiníc ókkol or maa.”
\p
\v 6 Añí deikkí de, hé mayafua wa Allar pak bonda ókkol or lou edde Isár gobá ókkol or lou hái ṭuúl ói asé.
\p Híba re dekí añí ebbe taajup óigiyigoi. 
\v 7 Fírista wa ye añré hoór de, “Tuñí taajup kiyá óiyo? Añí tuáñre hé mayafuar edde híba re boói loiza de háyowan or gufon maáni buzáidiyum, ze háyowan ottu háñt twa matá edde doc cán cíng asé. 
\v 8 Tuñí ze háyowan deikkó yíba age accíl déh, yala nái; yíba oṭái gañt ottu neeli dóncot zaibar asé. Duniyair bácinda ókkol zetarár nam duniyair foidayecir héñtte lóti zindigir-kitab ot leikká nái, ítara hé háyowan nwá re dekí taajup óibo, kiyólla-hoilé yíba age accíl, yala nái, montor aibó.
\p
\v 9 “Iín buzíte giyan ola demak or zorurot: háñt twa matá gún óilde háñt twa faár ziín or uore mayafua wa boiyé. 
\v 10 Háñt twa matá híin háñt zon baáñcca yó. Héntu fañs zon forigiyói, ezzon asé, ar ezzon aijjó nú aiyé; montor íba zeñtté aibó héñtte íba ttu hotókkal ánik táka foribó. 
\v 11 Ze háyowan nwá age accíl, yala nái, yíba óilde añcṭo nombór or baáñcca. Yíba óilde háñto wa baáñccar bútottu ekzon, aar yíba dóncor uzu zaar.
\p
\v 12 “Tuñí ze doc cán cíng deikkó, híin óilde doc zon baáñcca zetará aijjó raijjo nó faa, montor ítara kessú ṭaim baáñcca ói bolla háyowan nwar fúañti adíkar faibo. 
\v 13 Ítarar moksót ek ḍoilla, aar ítara nizor kémota edde adíkar háyowan nwá re diifélaibo. 
\v 14 Ítara Bérasóol-or-Sóo wa llói larái díbo, montor Bérasóol-or-Sóo wa ye ítara re háraibo, kiyólla-hoilé Íba óilde kúda ókkol or Kúda aar baáñcca ókkol or Baáñcca. Zetará Íbar fúañti asé ítara óilde uitará zetará re ḍaha giyéh, basílowa gíyeh, edde biccácdar.”
\p
\v 15 Tarfore fírista wa ye añré hoór de, “Tuñí ze faní deikkó, ziín or uore magini boiṛá asé, híin óilde koum ókkol, manúc or dol ókkol, decóitta ókkol edde zuban ola ókkol. 
\v 16 Tuñí ze doc cán cíng háyowan ottu deikkó, ítara hé magini re nafórot goríbo, edde hárr kessú loifélai biyossor gorífelaibo, aar híbar gusso háifelai híba re ooin loi furat difélaibo. 
\v 17 Kiyólla-hoilé Alla ye ítarar dil ot gólaidiye de ki hoilé, Íbar moksót fura gorí bolla, ek niyote edde ítarar raijjo háyowan ore otókkal olla gosáidi yore zetókkal foijjonto Allar kalam fura nó. 
\v 18 Tuñí ze mayafua deikkó híba óilde ḍoóñr cóor waán ziyáne duniyair baáñcca ókkol or uore hókumot goré.”
\c 18
\s Babilon cóor forigiyói
\p
\v 1 Híin baade añí ar eggwá fírista deikkí zibá asman ottu lami aiyér; íba ttu ḍoóñr kémota asé, aar duniyai íbar tozolliye foór óigiyoi. 
\v 2 Íba ye zure guzori hoór de,
\q1 “Forigiyói, ḍoóñr Babilon forigiyói!
\q2 Híba bút ókkol tákibar zaga,
\q1 fottí hóraf jin or aḍḍa-hána,
\q2 edde hárr ḍóilla nafak
\q2 edde gínayi faik or aḍḍa-hána bonigiyói.
\q1
\v 3 Kiyólla-hoilé tamám koum ókkol toh
\q2 híbar zenákarir azzur córab hái ṭuúl óigiyoi;
\q1 duniyair baáñcca ókkole híba llói zená goijjé,
\q2 aar duniyair códor ókkol híbar ayacir aṭalikka dón-doulote tuangor óigiyoi.”
\p
\v 4 Tarfore añí asman ottu ar ekgwá abas fúinni, eén hoór de,
\q1 “Ó añr bonda ókkol, tuáñra híba ttu neeli aáizogoi,
\q2 zeéne tuáñra híbar gunát córik no,
\q2 aar híbar honó afot tuáñrar uore nu aiyé;
\q1
\v 5 kiyólla-hoilé híbar guná toh asman or héddur foijjonto uñsol ot foóñicce,
\q2 aar Alla ye híbar nafórmani ókkol monot goijjé.
\q1
\v 6 Híba ye zendilla goijjé héndilla tuáñra yó híba re goró;
\q2 híba re híbar ham mozin dui gun bicí bodola doh.
\q1 Ze fiyalat híba ye oinno zon olla nicá miyáldiye,
\q2 hé fiyalat mazé híba lla aró dui gun bicí nicá miyál dóh.
\q1
\v 7 Híba re eddúr azab edde duk doh,
\q2 zeddúr híba ye nizoré nize ḍoóñr kúwalaiye edde ayaciye zindigi haṛaiyé,
\q1 kiyólla-hoilé híba ye nizor dile-dile hoó de,
\q2 ‘Añí rani ísafe boiṛá así;
\q1 añí hóno rari no,
\q2 añr ttu honódin ferecan óibar nái.’
\q1
\v 8 Hétolla toh ek din or bútore híbar afot híbar uore aáizayboi,
\q2 yáni moot, ferecani, edde raṭ.
\q1 Aar híba re ooin di furiféla zaybo,
\q2 kiyólla-hoilé híba re bisar-goróya Malik Alla toh taakotwala.”
\p
\v 9 Duniyair baáñcca ókkol zetará híba llói zená goijjé aar ayaci goijjé, ítara híba zoler de dúañ dekí híba lla hañdahaṛi goríbo edde bicí ferecani zahér goríbo. 
\v 10 Ítara híbar azab dekí ḍoore dur óttu tíyai hoibó de,
\q1 “Ó ḍoóñr cóor Babilon, ó mozbut cóor,
\q2 afsús, tor uore afsús!
\q1 Hom ṭaim or bútore toh tor sáñza aáigiyoi.”
\p
\v 11 Duniyair códor ókkole híba lla hañdahaṛi goríbo edde ferecani zahér goríbo, kiyólla-hoilé ítarar malsámana ókkol ar honókiye no kiner. 
\v 12 Hé malsámana óilde: cúna, rufa, kimoti fattór edde mukta; barík faṛor-hoor, bayoinna rong or hoor, recóm hoor edde kirmis rong or hoor; hárr kisím or kúcbo gas, áñtir dat ottu banaiya ḍoilla-boḍoilla jiníc ókkol, edde dami gas ottu, fitol ottu, luwá ttu edde marból ottu banaiya ḍoilla-boḍoilla jiníc ókkol; 
\v 13 gas or sál, mosólla, agórbatti, añtor, luban, anggur or córab, tel, moida, giyuñ, goru, bérasóol, gúra, gúra-garí, edde gulam ókkol.
\p
\v 14 Hé códor ókkole hoibó de, “Tui ze fólfola faito azzu goijjíli híin tor hañsóttu dur óigiyoi, aar tor tuangorir edde cúndor or jiníc beggún tor héntu gaib óigiyoi, maincé híin ore ar loot no faibo.” 
\v 15 Hé jiníc or códor ókkol zetará híbar zoriya tuangor óigiyoi, ítara híbar azab dekí ḍoore duré tíyai tákibo. Ítara hañdahaṛi edde bilak goríbo, 
\v 16 eén hoói-hoói,
\q1 “Ó ḍoóñr cóor, afsús, tor uore afsús,
\q2 zibá barík faṛor-hoor, bayoinna rong or hoor edde kirmis rong or hoor findá,
\q2 aar cúna, kimoti fattór, edde mukta loi háñzaiya;
\q1
\v 17 kiyólla-hoilé hom ṭaim or bútore edún dón-doulot toh dónco óigiyoi!”
\p Zaáñs or hárr mazí, hárr facíndar edde séraingga, aar zedúne doijjat ham gorí sole, ítara beggún duré tíyai tákibo. 
\v 18 Híba zoler de dúañ dekí ítara guzori hoibó de, “E ḍoóñr cóor yián or ḍóilla ar honó cóor accíl níki?” 
\v 19 Ítara nizor matát dúil maribó, aar hañdi-hañdi edde bilak gorí-gorí guzori hoibó de,
\q1 “Afsús, hé ḍoóñr cóor or uore afsús,
\q2 zibár dón-doulote
\q2 doijjar tamám zaáñs ola ókkol tuangor óiye,
\q1 kiyólla-hoilé híba re toh hom ṭaim or bútore dónco gorífela gíyeh!”
\b
\q1
\v 20 Ó asman, Allar pak bonda ókkol, rosúl ókkol, edde nobi ókkol,
\q2 híbar uore ziyán óiye híyan olla kúci goró;
\q1 kiyólla-hoilé Alla ye insáf gorí
\q2 híba ttu tuáñrar bodola loifélaiye.
\p
\v 21 Tarfore eggwá taakotwala fírista ye ḍoóñr sakkir ḍóilla éggwa fattór tulí looi doijjat melámari hoór de,
\q1 “Endilla zure ḍoóñr cóor Babilon ore félaidiya zaybo.
\q2 Híba re ar honódin faa no zaybo.
\q1
\v 22 Bina-bazoyar, tal-bazoyar, bací-bazoyar edde cíañ-matoyar abas
\q2 ar honódin tor bútore fúna no zaybo;
\q1 tor bútore ar honódin
\q2 honó ḍóilla mistírir códori faa no zaybo;
\q1 tor bútore honó sakkir abas
\q2 ar honódin fúna no zaybo.
\q1
\v 23 Tor bútore serak or foóre
\q2 ar honódin foór no dibo;
\q1 dulá edde dulír abas tor bútore
\q2 ar honódin fúna no zaybo;
\q1 kiyólla-hoilé tor códor ókkol toh duniyair ḍoóñr manúc accíl,
\q2 aar tor jadugari loi tamám koum ókkol gollot ot giiyói.
\q1
\v 24 Híbar bútore nobi ókkol or, Allar pak bonda ókkol or,
\q2 edde uitará beggún or lou faa giyéh zetará re duniyait kún gorá gíyeh.”
\c 19
\p
\v 1 Híin baade añí asman ot manúc or ḍoóñr dol or uzor or ḍóilla eggwá ḍoóñr abas fúinni, eén hoór de,
\q1 “Háleluyah!\f + \fr 19:1 \fr*\ft ‘Háleluyah’ óilde eggwá Hibrú lofzó, zibár maáni óilde ‘Alhamdulillah’ yáni ‘Allar taarif óuk.’\ft*\f*
\q1 Nejat, mohíma aar kémota toh añárar Allar,
\q2
\v 2 kiyólla-hoilé Íbar bisar sóiyi edde insáfi.
\q1 Íba ye toh ḍoóñr maginir bisar goijjé,
\q2 zibá ye nizor zenákari lói duniyai borbad difélaiye, aar
\q1 Íba ye híba ttu Nizor gulam ókkol or lou wór bodola loiyé.”
\p
\v 3 Ítara aró ekbar hoór de,
\q1 “Háleluyah!
\q1 Híba zoler de dúañ abadulabad hámica uṛát tákouk.”
\p
\v 4 Ekkuri-sair zon murubbi-neta gúne edde sairó zandár gúne fori Alla re sóida goijjé, zibá toktór uore boiṛá asé, eén hoói, “Aamin. Háleluyah!”
\s Bérasóol-or-Sóor biyár mela
\p
\v 5 Hétunot toktó gán ottu eggwá abas aiccé de,
\q1 “Añárar Allar taarif goró,
\q2 ó Íbar tamám gulam ókkol,
\q2 tuáñra zetará Íba re ḍooro,
\q1 tuáñra ḍoóñr cóñṛo beggúne.”
\p
\v 6 Tarfore añí manúc or ḍoóñr dol or uzor or ḍóilla, bicí fanír holholanir ḍóilla, edde ṭáṛal or ḍoóñr mat or ḍóilla éggwa abas fúinni, eén hoór de,
\q1 “Háleluyah!
\q2 Añárar Malik hárr Kudurutwala Kúda ye toh hókumot gorér.
\q1
\v 7 Aiyó, añára kúci ói aar kúci-áci gorí
\q2 Íbar mohíma gorí,
\q1 kiyólla-hoilé Bérasóol-or-Sóo war biyár októ toh aáigiyoi,
\q2 aar Íbar dulí ye nizoré toiyar gorífelaiye.”
\q1
\v 8 Híba re sosoikka edde sáf barík faṛor-hoor
\q2 findí bolla diiya giyéh,
\qm kiyólla-hoilé barík faṛor-hoore dahá de óilde, Allar pak bonda ókkol or forhésgari solasol.
\p
\v 9 Tarfore fírista wa ye añré hoór de, “Yián lekó: mubarek uitará zetará re Bérasóol-or-Sóo war boirat or melat dawot diya giyéh.” Baade íba ye añré hoiyé de, “Iín Allar sóiyi hotá ókkol.”
\p
\v 10 Hétunot íba re sóida gorí bolla añí íbar foot forigiyígoi. Montor íba ye añré hoór de, “No goijjó; añí yó toh tuáñr ḍóilla edde tuáñr imandár báiboináin uitarár ḍóilla éggwa gulam, zetará Isár diya gobá re dóri táke. Alla re beh sóida goró. Isár diya gobá ókkol óilde toh nobi ókkol or mul hotá.”
\s Mosih dóla gúrar uore
\p
\v 11 Baade añí asman kúla deikkí, héṛe deikkí de, eggwá dóla gúra. Yíbar uore zibá boiṛá asé Íba re Biccácdar edde Sóiyi bóuli howá zah. Íba ye insáf or sáañte bisar edde larái goré. 
\v 12 Íbar suk ooin or zilhar ḍóilla, aar Íbar matát bicí tas asé. Íbar gaat endilla ekkán nam leikká asé ziyán Íba Nize bade ar honókiye no zane. 
\v 13 Íba lou wót buraiya fucák findá, aar Íbar nam óilde Allar Kalam. 
\v 14 Asman or fóous ókkol dóla edde sáf barík faṛor-hoor findí, dóla gúra ókkol ot góri Íbar fisé-fisé zaat accíl. 
\v 15 Íbar gal ottu ekkán dár toluwar neeliaiccé, zeéne híyan lói Íba ye koum ókkol ore hárai fare. Íba ye ítarar uore luwár loṛí lói hókumot goríbo. Anggur or roc neela de gañrá re Íba Nizebaze úñribo, ze gañrát hárr Kudurutwala Allar guccár gozzob asé. 
\v 16 Íbar fucák ot edde ran ot nam yián leikká asé, “baáñcca ókkol or Baáñcca, kúda ókkol or Kúda.”
\p
\v 17 Tarfore añí deikkí de, eggwá fírista beil or bútore tíyaiya, íba ye uore asman ot ure de tamám faik ókkol ore ḍoóñr abase guzori-guzori hoór de, “Aiyó, Allar ḍoóñr mela háito zoma óizogoi, 
\v 18 zeéne tuáñra baáñcca ókkol or gusso, zonnal ókkol or gusso, boluwar manúc ókkol or gusso, gúra ókkol or edde híin or uore soré de ítarar gusso, edde tamám manúc ókkol or gusso hái faro, ítara begulam óuk yáh gulam, cóñṛo óuk yáh ḍoóñr.”
\p
\v 19 Tarfore añí deikkí de, háyowan nwá edde duniyair baáñcca ókkol ítarar fóous ókkol lói ekkán ot zoma óiye, zibá gúrar uore boiṛá asé Íba llói edde Íbar fóous ókkol lói larái gorí bolla. 
\v 20 Montor háyowan nwá re gereftar gorífela gíyeh, aar yíbar fúañti misá nobi ubá re yó gorífela gíyeh zibá ye hé háyowan or muúntu endilla keramot ókkol goittó, ziín or zoriya íba ye uitará re gollot ot loigiyói zetará hé háyowan or nicán kobul goijjé edde zetará yíbar mutti re sóida goijjé. Hé duní wa re ooin or ḍiít zinda félaidiya gíyeh, ziyán gónḍoke zole. 
\v 21 Aar badbaki gún ore toluwar waáne mariféla gíyeh ziyán zibá gúrar uore boiṛá asé Íbar gal ottu neeillé; aar tamám faik ókkole ítarar gusso hái feṭ bóraifelaiye.
\c 20
\s Ek ázar bosór
\p
\v 1 Tarfore añí éggwa fírista deikkí zibá asman ottu lami aiyér; íbar át ot oṭái gañt or sabí wa edde ekkán ḍoóñr síyol asé. 
\v 2 Íba ye nagá wa re dórifelaiye, yáni furana háf zibá re Ibilíc yáh Cóitan howá zah ítare; baade ek ázar bosór olla bañdífelaiye. 
\v 3 Tarfore íba ye ítare oṭái gañt ot félaidi yíba bon gorífelaiye, aar yíbat moór lagaidiyé, zeéne ek ázar bosór fura nó óiyo foijjonto íte koum ókkol ore gollot ot ar loizai no fare; becók yárbaade ítare essát olla eridiya zaybar asé.
\p
\v 4 Baade añí toktó ókkol deikkí, híin or uore zetará boiṛá asé ítara re bisar goríbar kémota diiya giyéh. Añí uitarár ruh ókkol ore yó deikkí zetarár holla ókkol Isár baabute gobá dóne edde Allar kalam or zoriya haṛiféla gíyeh, zetará háyowan nwá re yáh yíbar mutti re sóida nó goré edde nizor kuwal ot yáh át ot yíbar nicán kobul nó goré. Ítara zinda ói Mosihr fúañti ek ázar bosór fán hókumot gorát doijje. 
\v 5 Oinno muruda ókkol ek ázar bosór fura nó óiyo foijjonto zinda nó. Híyan óilde mora ttu zinda ówar foóilabar. 
\v 6 Mubarek edde pak manúc óilde ubá zee niki hé foóilabar mora ttu zinda ówat cámil táke; ítarar uore dusára moot or honó taakot nái, bólke ítara Allar edde Mosihr imam óibo, aar Íbar fúañti ek ázar bosór fán hókumot goríbo.
\s Cóitan hárigiyoi
\p
\v 7 Ek ázar bosór guzori zaigói baade, Cóitan ore ítar ziyól ottu hálas gorídiya zaybo, 
\v 8 baade íte duniyair sairó kunat asé de koum ókkol ore gollot ot loizai bolla neelibó, yáni Yajúj edde Majúj ore, aar ítara re larái lla zoma goríbo. Ítarar gona doijjar sor or balur hédun óibo. 
\v 9 Ítara zobin or agagura fólizai, Allar pak bonda ókkol táke de zaga gán ore gérgwal gorífelaiye, yáni Íbar adorja cóor gán ore; montor asman ottu ooin nazil ói ítara re hálak gorífelaiye. 
\v 10 Aar ítara re gollot ot loigiyé de hé Ibilíc ore gónḍoke zole de ooin or ḍiít félaidiya gíyeh, zeṛé háyowan nwá edde misá nobi wa yó asé. Héṛe ítara dine raite abadulabad hámica azab faibo.
\s Ahérot or bisar
\p
\v 11 Baade añí ekkán ḍoóñr dóla toktó edde híyan or uore boiṛá asé de Íba re deikkí, zibár muúntu zobin edde asman dáigiyegoi, aar híine honó zaga nó faa. 
\v 12 Tarfore añí ḍoóñr-cóñṛo tamám mora ókkol ore toktó gán or muúntu tíyaiya deikkí, aar kitab ókkol kúlagiye. Aró ekgwá kitab kúlagiye, zibá óilde zindigir-kitab; baade hé mora ókkol ore nizor-nizor ham mozin bisar gorá gíyeh, ze ham ókkol hé kitab pún ot leká gíyl. 
\v 13 Ze mora ókkol doijjat accíl, ítara re doijja ye tulídiye, aar moote edde fatalfure yó híin ot ze mora ókkol accíl ítara re tulídiye; aar ítara fottíkiyo re nizor-nizor ham mozin bisar gorá gíyeh. 
\v 14 Baade moot ore edde fatalfur ore ooin or ḍiít félaidiya gíyeh. Ooin or ḍií óilde dusára moot. 
\v 15 Zar-zar nam hé zindigir-kitab ot leká gíyeh de faa nó zah, ítare-ítare yó hé ooin or ḍiít félaidiya gíyeh.
\c 21
\s Noya asman edde noya zobin
\p
\v 1 Baade añí ekkán noya asman edde ekkán noya zobin deikkí; kiyólla-hoilé foóilar asman edde foóilar zobin toh céc óigiyoi, honó doijja yó ar nái. 
\v 2 Tarfore añí deikkí de, pak cóor gán, yáni noya Jerúsalem mán asman ottu Allar hañsóttu lami aiyér; híyan ore dulí re dulá lla háñza fángori háñza gíyeh. 
\v 3 Baade añí toktó gán ottu eggwá ḍoóñr abas fúinni, eén hoór de, “Soó, Alla tákibar zaga yala insán or bútore. Íba ítarar fúañti tákibo, aar ítara Íbar bonda óibo. Alla Nize ítarar fúañti óibo edde ítarar Alla óibo. 
\v 4 Íba ye ítarar suk ottu hárr suk or faní fuñsídibo; honó moot ar no tákibo; honó ferecani, hañdani, yáh duk óu ar no tákibo; kiyólla-hoilé agor gún toh fúraigiyoi.”
\p
\v 5 Toktó gán ot boiṛá asé de Íba ye hoór de, “Saá, Añí hárr kessú noya gorífelair.” Íba ye aró hoór de, “Iín lek, kiyólla-hoilé hotá iín biccácdar edde sóiyi.”
\p
\v 6 Baade Íba ye añré hoór de, “Yala fúraiye. Añí óilam de Alfa edde Omíga, yáni Awal edde Akér. Zetará tiráci asé ítara re Añí zindigi dee de fanír zónna ttu faní diiyum, ebbe maana. 
\v 7 Zee niki ziti aiyé íte híin beggún miras faibo; Añí ítar Alla óiyum aar íte Añr fua óibo. 
\v 8 Montor sélfadúrar, gairimandár, gínayi ham-goróyar, kúnir, zenákur or, jadugor or, mutti-fuñzoyar, edde tamám misákur ókkol or bák óibo de ooin edde gónḍoke zole de hábiya zuzuk; híyan óilde dusára moot.”
\s Noya Jerúsalem
\p
\v 9 Tarfore ze háñt twa fírista ttu ahérir háñt tan afot furaiya háñt twa fiyala accíl, híin ottu ekgwá ye aái añré hoór de, “Eṛé aiyó, añí tuáñre dulí, yáni Bérasóol-or-Sóo war bou daháiyum.” 
\v 10 Íba ye añré Pak-Ruhr bútore góri eggwá ḍoóñr edde uñsol faár ot loigiyé, aar añré pak cóor Jerúsalem mán daháiye, ziyán asman ottu Allar hañsóttu lami aiyér, 
\v 11 ziyán ot Allar tozolli asé. Híyan or sossohani bicí kimoti johár or ḍóilla, yáni fóṛik or ḍóilla sáf jaspar johár or ḍóil. 
\v 12 Híyan ot baró wan geiṭ ola ekkán ḍoóñr edde uñsol ḍebal asé, aar hé geiṭ tun ot baró wa fírista asé. Geiṭ híin ot nam ókkol leikká asé, ziín óilde Boni Isráil or baró háandan or nam. 
\v 13 Tin nán geiṭ fuk mikká ttu, tin nán geiṭ uttor mikká ttu, tin nán geiṭ doóin mikká ttu, aar tin nán geiṭ fosím mikká ttu. 
\v 14 Cóor or ḍebal lan baró wa buniyadir fattór or uore bana giyéh, aar híin ot Bérasóol-or-Sóo war baró zon sáhabi gún or nam asé.
\p
\v 15 Zibá ye añr lói hotá hoiyé, íba ttu eggwá mafonir loṛí asé zibá cúnar; cóor gán ore, híyan or geiṭ ókkol ore, edde híyan or ḍebal ore mafi bolla. 
\v 16 Cóor gán sair kuinna; híyan or lamba zeddúr fatári yó héddur. Íba ye cóor gán loṛí wa lói maippé rár baró ázar kuni de zani faijjé; híyan or lamba, fatári edde uormikká borabor. 
\v 17 Baade íba ye híyan or ḍebal lan ore insáni mafe maippé rár, ek cóo salic-sair át óiye, zendilla gori fírista ye yó mafe. 
\v 18 Ḍebal lan jaspar johár lói banaiya; aar cóor gán sáf aainar ḍóilla háṭi cúnar. 
\v 19 Hé cóor or ḍebal or buniyadir fattór gún hárr kisím or kimoti johár lói háñzaiya. Foóila buniyadir fattór gwá jaspar or ḍóilla sosoikka, dusára wa safayar ḍóilla cúrma roingga, tisára wa kalséḍanir ḍóilla asmani roingga, sair nombór or gwá emeralḍ or ḍóilla áil, 
\v 20 fañs nombór or gwá sarḍonix or ḍóilla dóla edde miṛá roingga, sów nombór or gwá sardiyas or ḍóilla córboti roingga, háñt nombór or gwá krisolaiṭ or ḍóilla óloidda, añcṭo nombór or gwá beral or ḍóilla faní roingga, now nombór or gwá ṭopaz or ḍóilla cúna roingga, doc nombór or gwá krisopreis or ḍóilla hora áil, egaro nombór or gwá jasend or ḍóilla lal roingga, baró nombór or gwá ametist or ḍóilla bayoinna roingga. 
\v 21 Baró wan geiṭ tun baró wa mukta; ekkán geiṭ ekgwár dóre mukta. Cóor or rasta gán sáf aainar ḍóilla háṭi cúnar.
\p
\v 22 Cóor gán or bútore añí honó ebaadot-hána nó dekí, kiyólla-hoilé Mabud hárr Kudurutwala Alla edde Bérasóol-or-Sóo wa óilde híyan or ebaadot-hána. 
\v 23 Cóor gán ot foór ói bolla beil edde san or honó zorurot nái, kiyólla-hoilé Allar mohímaye híyan ore foór goré, aar Bérasóol-or-Sóo wa óilde híyan or serak. 
\v 24 Koum ókkol híyan or foóre solafíra goríbo, aar duniyair baáñcca ókkole ítarar dón-doulot ókkol híyan or bútore aníbo. 
\v 25 Din ot híyan or geiṭ ókkol honódin bon no tákibo, kiyólla-hoilé héṛe toh rait no óibo. 
\v 26 Aar koum ókkol or dón-doulot edde izzot híyan or bútore aná zaybo. 
\v 27 Montor honó nafak jiníc, gínayi ham goré de yáh misá hotá hoó de honó manúc híyan ot bilkúl góli no faribó, montor siríf uitará faribó zetarár nam Bérasóol-or-Sóo war zindigir-kitab ot leikká asé.
\c 22
\p
\v 1 Yárbaade fírista wa ye añré zindigir fanír ekkán hál daháiye; híyan fóṛik or ḍóilla foón, aar híyan Allar edde Bérasóol-or-Sóo war toktó ttu neeli 
\v 2 cóor gán or ḍoóñr goldir mazór ttu zaat accíl. Híyan or ek hañsat zindigi gas asé, zibát baró kisím or gulagala dóre, fottí macé-macé. Hé gas or fataye koum ókkol or biyaram gom ó. 
\v 3 Héṛe honó laánot ar no tákibo; Allar edde Bérasóol-or-Sóo war toktó hé cóor ot tákibo, aar Íbar gulam ókkole Íbar ebaadot goríbo; 
\v 4 ítara Íbar siyára dekíbo, aar Íbar nam ítarar kuwal ot leikká tákibo. 
\v 5 Héṛe honó rait no óibo; ítara ttu serak or foór yáh beil or foór no lagibó, kiyólla-hoilé Malik Alla ye ítara re foór díbo, aar ítara abadulabad hámica hókumot goríbo.
\s Isá Mosih hára aiyér
\p
\v 6 Fírista wa ye añré hoór de, “Hotá iín beggún biccácdar edde sóiyi. Malik Alla, zibá ye nobi ókkol or hañse nazil goré, Íba ye Nizor fírista difeṛáiye, Íbar gulam ókkol ore uúin dahái bolla ziín bicí hára hámaha óibar asé.”
\p
\v 7 Isá ye hoór de, \wj “Soó, Añí hára aiyír. Mubarek ubá zee niki e kitab or poigam ókkol amól goré.”\wj*
\p
\v 8 Añí Yohánna ye edún iín fúinni edde deikkí. Zeñtté añí iín fúinni edde deikkí, añí sóida gorí bolla fírista war foot forigiyígoi, zibá ye añré iín daháiye. 
\v 9 Hétunot íba ye añré hoiyé de, “No goijjó; añí yó toh tuáñr ḍóilla, tuáñr báiyain nobi ókkol or ḍóilla, edde zetará e kitab or hotá ókkol amól goré ítarar ḍóilla éggwa gulam. Alla re beh sóida goró!”
\p
\v 10 Baade íba ye añré hoór de, “E kitab or poigam ókkol ore moór lagai no raikkó, kiyólla-hoilé októ toh ḍáke. 
\v 11 Zee niki burai goré, íte burai gorát tákouk; zee niki nafaikka, íte nafaikka tákouk; zee niki forhésgar, íte forhés góri solat tákouk; aar zee niki pak, íte pak tákouk.”
\p
\v 12 Isá ye hoór de, \wj “Soó, Añí hára aiyír, fottíkiyo re nizor-nizor ham mozin dii bolla boccíc Añr fúañti asé. \wj* 
\v 13 \wj Añí óilam de Alfa edde Omíga, Awal edde Akér, Cúru edde Céc.”\wj*
\p
\v 14 Mubarek uitará zetará nizor zubba dúifele, kiyólla-hoilé ítara zindigi gas or hók faibo, aar geiṭ ṭún báy cóor gán ot góli faribó. 
\v 15 Híyan or baáre óibo de óilde, kuttar ḍóilla manúc ókkol, jadugor ókkol, zenákur ókkol, kúni ókkol, mutti-fuñzoya ókkol, edde uitará beggún zetará níki misá re fosón goré edde misáye sole.
\p
\v 16 \wj “Añí Isá ye Añr fírista difeṛáiyi, zomát ókkol olla tuáñrar hañse iín gobá díto. Añí óilam de Dawud or Cíñyor edde Nosól, Fózor or sosoikka Sút-tara.”\wj*
\p
\v 17 Pak-Ruh ye edde dulí ye hoór de, “Aiyó.” Zee niki fúner íte yó hoó, “Aiyó.” Zar ttu tirác laiggé íte aiyó; monehoór de íte zindigir faní maana loogái.
\s Ahéri hotá
\p
\v 18 Zee niki e kitab or poigam ókkol fúne, yóggwar hañse añí e gobá gán dir de, zodi honókiye iín ot kessú bará, Alla ye yóggwar zindigit mazé e kitab ot leikká asé de afot ókkol diibo; 
\v 19 aar zodi honókiye e kitab or poigam ókkol ottu honó hotá neelaiféle, Alla ye ítar ttu e kitab ot leikká asé de hé zindigi gas or edde pak cóor or hók loifélaibo.
\p
\v 20 Zibá ye edún iín hoói der Íba ye hoór de, \wj “Becók, Añí hára aiyír.”\wj*
\p Aamin. Ó Malik Isá, aiyó.
\p
\v 21 Malik Isár rahámot pak bonda ókkol or uore zari tákouk. Aamin.