\id MRK - Rohingya Delhi Version
\ide UTF-8
\h Markus
\toc1 Injil Córif or Síyara Markus
\toc2 Markus
\toc3 Mak
\mt2 Injil Córif or Síyara
\mt1 MARKUS
\is Síyara Markus or Foriso
\im Síyara Markus óilde Noya Niyom or eggwá síyara, zibát Isá Mosihr zindigir baabute boiyan goijjé. Háasgori, Noya Niyom or foóilar sairó síyara re “Injil” bouli hoó, ziyán or maáni “Kúchóbor” yáni “Gom Hóbor.” Síyara iín ore Isá mori baade Moti, Markus, Lukás, edde Yohánna ye leikké. Síyara Markus yibá ar tin nwá Injil síyarar túaro bicí baṛí aar yibá re Injil síyara beggún or age yáni Isá Mosih zormo ói tokoriban háiṭ-fañs ottu hóittor bosór or dormiyan ot gori leikké bóuli maniloiyé. Boóut ulema ókkole biccác goré de, síyara Markus yibá Rom cóor or Isáyi ókkol ore hímmot díbar moksót lói héṛe Rom ot leikké.
\ip Síyara yibár lekóya óilde Markus, zaré Yohánna Markus name yó zana zah, yóggwa sáhabi Pául edde Bárnabas or sáañti accíl, montor yóggwa ye zeñtté tarár tobolik or ham or sofór eridiyé, yóggwar nam hóraf óiye (\xt Hamól 13:13\xt*). Fisór ttu Markuse abar Bárnabas or fúañti sofór ot giiyé (\xt Hamól 15:37-39\xt*). Markus Fitor or bicí hátilla dustó accíl de híyan zana zah (\xt 1 Fitor 5:13\xt*). Markus Isár zindigir baabute sukdahá gobá de no óile yo, boóut ulema ókkole biccác goré de, Markuse Fitor or diya gobá ókkol bicí leikké. Hétolla híin óilde Markus or lekár kúchóbor or mul. Markuse nizor e síyarat ummot banar edde Isár ahéri októr taalim or baabute leikké.
\iot Súrki ókkol
\io1 1. Allar ham olla Isár toiyari \ior (1:1-13)\ior*
\io1 2. Galil ot Isár keramot edde tobolik \ior (1:14—7:23)\ior*
\io1 3. Galil or baáre Isár keramot \ior (7:24—10:52)\ior*
\io1 4. Jerúsalem cóor ot Isá \ior (11—13)\ior*
\io1 5. Isár duk-zulúm edde moot \ior (14—15)\ior*
\io1 6. Isá mora ttu zinda ówa \ior (16)\ior*
\c 1
\s Bápṭismadoya Yaháyar tobolik
\r (Mot 3:1-12; Luk 3:1-9,15-17; Yoh 1:19-28)
\p
\v 1 Yián óilde Allar Fua Isá Mosihr\f + \fr 1:1 \fr*\fq Mosih\fq* \ft óilde eggwá Girík lofzó aar Hibrú zuban ot ‘Mesáiya’ hoó, duníyan or maáni óilde ‘Basíloiya wa’\ft*\f* baabute kúchóbor, 
\v 2 zendilla nobi Yesáyahr kitab ot leikká asé:
\q1 “Soó, Añí Añr hóborgwa re Tuáñr age difeṛáir,
\q2 zibá ye Tuáñr foñt toiyar goríbo.”\f + \fr 1:2 \fr*\ft \+xt Malakí 3:1\+xt*\ft*\f*
\q1
\v 3 “Moidan zagat ezzone guzori-guzori eén hoór,
\q1 ‘Mabud or foñt toiyar goró;
\q2 Íbar rasta uzu goró.’ ”\f + \fr 1:3 \fr*\ft \+xt Yesáyah 40:3\+xt*\ft*\f*
\m
\v 4 Bápṭismadoya Yaháya aái moidan zagat tobolik goittó de, gunár maf fai bolla touwá gorí bápṭisma loito. 
\v 5 Fura Yohúdiya elakar manúc beggún edde Jerúsalem or tamám bácinda ókkol neeli yóggwar hañse giiyé, aar nizor-nizor guná ókkol cíkar gorí Jordán hál ot yóggwa ttu bápṭisma loiyé. 
\v 6 Yaháya ye uñṭ or keñc loi banaiya hoor fiñdíto, aar yóggwar keeñil ot samarar duali baindá tákito. Yóggwa ye háito de óilde fíring edde zooñl or modú. 
\v 7 Yóggwa ye endilla tobolik goittó, “Añí baade eén Ekzon aiyér, zibár tokka añr túaro ḍoóñr. Añí niyúri Íbar cenṭár or fíta kúli bolla úddwa laayek no. 
\v 8 Añí de tuáñra re fanít éna bápṭisma dír, montor Íba ye tuáñra re Pak-Ruh lói bápṭisma díbo.”
\s Isár bápṭisma
\r (Mot 3:13-17; Luk 3:21-22)
\p
\v 9 Hé din ókkol ot eén óiye, Isá Galil or fara Nasárat ottu aái yore Jordán hál ot Yaháya ttu bápṭisma loiyé. 
\v 10 Isá faní ttu kul ot uiṭṭégai mottor, Íba ye dekér de, asman kúlizargoi aar Pak-Ruh hoitor or ḍóilla ói Íbar uore lamer. 
\v 11 Aar héñtte asman ottu eggwá abas aiccé de, “Tuñí Añr adorja Fua, Tuáñre lói Añí bicí kúci.”
\s Isá re entán goijjé
\r (Mot 4:1-11; Luk 4:1-13)
\p
\v 12 Éhon or bútore Pak-Ruh ye Íba re moidan zagat difeṛáidiye. 
\v 13 Aar héṛe moidan zagat Íba re Cóitane salic din foijjonto entán gorát accíl. Íba jonggoli januwar ókkol or fúañti tákito, aar fírista ókkole Íba re hédmot goittó.
\s Galil ot Isár ham or cúru
\r (Mot 4:12-17; Luk 4:14-15)
\p
\v 14 Yaháya re ziyól ot dí baade, Isá Galil ot aái Allar kúchóbor tobolik gorát doijje, 
\v 15 endilla hoói, \wj “Októ óiye, Allar raijjo ḍáke aáigiyoi. Touwá goró edde kúchóbor ore ekin goró.”\wj*
\s Cúrur cárit ókkol ore ḍaikké
\r (Mot 4:18-22; Luk 5:1-11)
\p
\v 16 Isá Galil Ḍiír hañsa báy zaar de októt, Íba ye Sáimon ore edde íbar bái Enderiyas ore deikké. Héñtte ítara ḍiít zal marer, kiyólla-hoilé ítara zailla accíl. 
\v 17 Isá ye ítara re hoór de, \wj “Añr fisáli doro, Añí tuáñra re manúc dóre de zailla banaiyúm.”\wj* 
\v 18 Ítara éhon or bútore ítarar zal lun eri, Íbar fisáli doijje.
\p
\v 19 Híyan ttu ekkágori giiyé rár, Íba ye Zebedair fua Yakub ore edde yóggwar bái Yohánna re deikké, zetará noowr uore zal ṭuner. 
\v 20 Íba ye ítara re éhon mataiyé, tói hétunot ítara nizor baf Zebedaire noow ot muzur ókkol or fúañti eri, Íbar fisáli doijje.
\s Ezzon hóraf jine-faiya manúc
\r (Luk 4:31-37)
\p
\v 21 Tarfore ítara Kaparnahúm ot giiyé, aar ebaadot-or-din aiccé rár Isá toratori mujilíc-hánat zai taalim diyat doijje. 
\v 22 Manúc ókkol Íbar taalime ammúk óizaytoi, kiyólla-hoilé Íba ye ítara re taalim dito de ezzon adíkar olar ḍóilla góri, alem ókkol or ḍóilla góri no. 
\v 23 Héṛe ítarar mujilíc-hánat ezzon hóraf jine-faiya manúc accíl. Yóggwa ye guzori hoór de, 
\v 24 “Ó Isá Nasári, añára llói Tuáñr kii ham asé? Tuñí añára re dónco goittó aiccó de né? Añí zani Tuñí hon, Tuñí óilade Allar Pakzon nwá.”
\p
\v 25 Montor Isá ye jin nwá re jéjjeṛai hoór de, \wj “Nizám ó, yoggwár bútottu neelizagói.”\wj* 
\v 26 Tói hé hóraf jine yóggwa re musori eggwá ḍoóñr guzoran mari yóggwar bútottu neeligiyói.
\p
\v 27 Híyane manúc beggún eén taajup óigiyoi, ítara ezzon ore ezzone hoór de, “Yián kii? Yián toh ekkán noya taalim! Íba ye adíkare hóraf jin ókkol ore úddwa hókum déh aar híine Íbar hotá mane!” 
\v 28 Éhon or bútore Íbar hóbor Galil or sairó ḍák or elaka beggún ot fóligiyoi.
\s Boóut biyaraimma re gom goijjé
\r (Mot 8:14-17; Luk 4:38-41)
\p
\v 29 Yárbaade ítara mujilíc-hána ttu neeli mottor, Yakub edde Yohánnar fúañti Sáimon edde Enderiyas or gór ot giiyé. 
\v 30 Héñtte Sáimon or hóuri gaatzore bisánat fori accíl. Ítara éhon Isá re yóggwar baabute zanaiyé. 
\v 31 Íba yóggwar ḍáke aái yóggwa re át ot dóri tuillíl, tói yóggwa ttu gaatzor giiyégoi, baade yóggwa ye ítara re meémandari gorát doijje.
\p
\v 32 Háñzinna beil góli baade, maincé Íbar hañse biyaraimma beggún ore edde búte-faiya manúc ókkol ore ainníl. 
\v 33 Aar guñṛa cóor or manúc duwar or gurat zoma óoil. 
\v 34 Isá ye boóut biyaraimma ókkol gom goijjé zetará ḍoilla-boḍoilla biyarame duk faat accíl, edde boóut bút ókkol dáfaiye; montor Íba ye bút ókkol ore matitó no dito, kiyólla-hoilé híine Íba hon de siníto.
\s Galil ot Isár tobolik
\r (Luk 4:42-44)
\p
\v 35 Baade biínna kúb sóore andár tákite, Isá uṛí gór ottu neeli ekkán bocóti-sára zagat giiyé, aar héṛe dua goijjé. 
\v 36 Sáimon edde yóggwar sáañti ókkole Íba re tuwaitó neeillé. 
\v 37 Ítara Íba re tuwai fai hoór de, “Beggúne Tuáñr talac gorér.”
\p
\v 38 Íba ye ítara re hoór de, \wj “Aiyó, añára atehañsór honó ekkán farat zai, zeéne héṛe yó Añí tobolik gorí fari, kiyólla-hoilé Añí hétolla beh neeillí.”\wj* 
\v 39 Tói Íba Galil or agagura zai-zai ítarar mujilíc-hána ókkol ot tobolik gorát accíl edde bút ókkol dáfat accíl.
\s Ezzon kurus biyaraimma pak-sáf óiye
\r (Mot 8:1-4; Luk 5:12-16)
\p
\v 40 Ezzon kurus biyaraimma Isár hañse aái sóida gorí Íba re fóriyat gorér de, “Tuñí sailé añré pak-sáf gorí faribá.”
\p
\v 41 Isá ttu feṭfuri Nizor át barái yóggwa re dóijje, aar hoór de, \wj “Añí saái; pak-sáf óizogoi.”\wj* 
\v 42 Tói éhon or bútore yóggwa ttu kurus biyaram giiyégoi, aar yóggwa pak-sáf óigiyoi.
\p
\v 43 Baade Isá ye yóggwa re dorógori nicót gorí éhon-éhon duñraidiyé, 
\v 44 yóggwa re hoiyé de, \wj “Saiyó, honókiyo re kessú no zanaiyó; bólke zoo, nizoré imam or hañse dahógoi, aar tuñí pak-sáf óiyo de híyan maincór hañse gobá ó fan, Muúsa ye hókum díye de hé kurbani dogói.”\wj* 
\v 45 Lekin yóggwa baáre zaigói kúlamela góri zanai-zanai agagura hé hóbor fólat doijje, eddúr zeén níki Isá honó cóor or bútore ar kúlamela góri góli nó fare, bólke ekkán bocóti-sára zagat zai táka foijjé. Toóu agagura ttu manúc ókkol Íbar héṛe aitó.
\c 2
\s Ezzon añtur ore gom goijjé
\r (Mot 9:1-8; Luk 5:17-26)
\p
\v 1 Hooddin baade zeñtté Isá Kaparnahúm ot waafes aiccé, fúna gíyeh de, Íba gór ot asé. 
\v 2 Baade héṛe edún manúc zoma óigiyoi, gór gán guñṛa bóri duwar or ḍáke úddwa ar zaga nu accíl. Aar Isá ítarar hañse kalam tobolik gorát accíl. 
\v 3 Hé októt héṛe hodún manúc aiccé, fúañti ítara ek añtur manúc ore sair zon or áta boói Íbar hañse ainné. 
\v 4 Aar zeñtté ítara manúc or zam olla bóuli Íbar íñyot zai no farer, hétunot ítara Íbar uzu-uzu uottú sád or ṭali larifélaiye, aar hana gorífelai baade, añtur manúc cwa neiṭṭa asé de bisána wa lamaidiyé. 
\v 5 Isá ye ítarar iman dekí añtur manúc cwa re hoór de, \wj “O fut, tor guná maf gorídiya gíyeh.”\wj*
\p
\v 6 Héṛe hoozzon alem boiṛá accíl, ítara dile-dile báfer de, 
\v 7 “E Manúc cwa ye endilla hotá kiyá hoór? Ibá ye toh kuféri gorér! Siríf Alla bade guná maf gorífaroya hon asé?”
\p
\v 8 Éhon or bútore Isá ye Nizor ruht zani faijjé de, ítara dile-dile héndilla báfer. Hétolla Íba ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra dile-dile híin kiyá báfor?\wj* 
\v 9 \wj E añtur manúc cwa re hoité hon nán aásan, ki ‘Tor guná maf gorídiya gíyeh,’ aar náki, ‘Uṭ, tor bisána tulí looi áñṭ?’\wj* 
\v 10 \wj Lekin Añr ttu tuáñra re yián zanaidito monehoór, e duniyait guná maf goríbar kémota Manúc or Fua ttu asé.”\wj* Tói Íba ye añtur manúc cwa re hoór de, 
\v 11 \wj “Añí toré hoóir, uṭ, tor bisána tulí looi gór ot zaagói.”\wj* 
\v 12 Hétunot yóggwa uiṭṭé, aar toratori bisána wa tulí looi ítara beggún or muúntu baárkule giiyégoi. Híyane ítara beggún taajup ói Allar taarif gorát doijje, eén hoói, “Añára endilla harbar honódin nó dekí!”
\s Isá ye Leévi re ḍaikké
\r (Mot 9:9-13; Luk 5:27-32)
\p
\v 13 Isá abar baáre neeli ḍiír hañsat giiyé; aar manúc beggún Íbar hañse aiccé rár, Íba ye ítara re taalim diyat doijje. 
\v 14 Íba zaite-zaite dekér de, Alfáiyas or fua Leévi házana tulé de gór ot boói táikke. Íba ye yóggwa re hoór de, \wj “Añr fisáli doro.”\wj* Hétunot yóggwa uṛí Íbar fisáli doijje.
\p
\v 15 Yárbaade eén óiye, Isá zeñtté Leévir gór ot hána háar, boóut zon házana-tulóya edde gunágar ókkol óu Isá edde Íbar ummot ókkol or fúañti háito boiccé, kiyólla-hoilé Íbar fisá dori accíl de boóut zon accíl. 
\v 16 Férocir alem ókkole Íba re házana-tulóya edde gunágar or fúañti hána háar de dekí, Íbar ummot ókkol ore hoór de, “Ibá ye házana-tulóya edde gunágar ókkol or fúañti kiyá hána háa?”
\p
\v 17 Híyan fúni Isá ye ítara re hoór de, \wj “Araimma ókkol ottu toh ḍakṭor no lage, montor biyaraimma ókkol ottu beh lage. Añí dawot dito aiccí de forhésgar ókkol ore no, bólke gunágar ókkol ore.” \wj*
\s Ruzar baabute súwal
\r (Mot 9:14-17; Luk 5:33-39)
\p
\v 18 Ekbar, Yaháyar cárit ókkole edde Féroci ókkole ruza raikké, ítara aái Isá re hoór de, “Yaháyar ummot ókkole edde Férocir cárit ókkole toh ruza raké, montor Tuáñr ummot ókkole kiyá ruza no raké?”
\p
\v 19 Isá ye ítara re hoór de, \wj “Dulá fúañti tákite kí boiraitta ókkole ruza rakí fare? Zetó din dulá ítarar fúañti táke, hétodin toh ítara ruza rakí no fare.\wj* 
\v 20 \wj Montor eén din aibó, zeñtté dulá re ítarar hañsóttu loiféla zaybo, one héñtte ítara ruza rakíbo.\wj*
\p
\v 21 \wj “Honókiye toh furan fucák ot noya hoor tali dede nái, zodi dilé toh héntu noya gán zórizayboi, aar fáṛa híyan aró ḍoóñr óizayboi.\wj* 
\v 22 \wj Héndilla, honókiye noya anggur or roc ore furan samarar hóillat raké de nái; zodi rakíle toh noya roc cúne hóilla gún fáṛifelaibo, tói roc óu borbad zayboi aar hóilla gún óu borbad zayboi. Hétolla, noya anggur or roc ore noya samarar hóillat raká fore.”\wj*
\s Ebaadot-or-din giyuñr túr tulá
\r (Mot 12:1-8; Luk 6:1-5)
\p
\v 23 Ekbar eén óiye, ebaadot-or-din Isá giyuñr kuñṛá báy zaar, zaite-zaite Íbar ummot ókkole giyuñr túr ókkol tulát doijje. 
\v 24 Féroci ókkole Íba re hoór de, “Soó, ebaadot-or-din ziyán goríbar maná, itará híyan kiyá gorér?”
\p
\v 25 Montor Íba ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra kí yián honódin nó foró, zeñtté Dawud edde íbar sáañti ókkol ottu zorurot óiye edde búk laiggíl, héñtte íba ye kii goijjíl de?\wj* 
\v 26 \wj Íba ye toh boro imam Abiyótar októt Allar gór ot góillegoi, aar Allar hañse peec goijjá ruṭi háail, ziín siríf imam ókkole bade ar honókiye háibar ezazot nái. Íba ye híin nizor sáañti ókkol ore yó diíl.”\wj*
\p
\v 27 Tarfore Isá ye ítara re hoór de, \wj “Ebaadot-or-din banaiyé de óilde manúc olla, manúc ore ebaadot-or-din olla banaiyé de no.\wj* 
\v 28 \wj Hé ísafe Manúc or Fua ebaadot-or-din or óu Malik.”\wj*
\c 3
\s Ezzon fúana át ola manúc
\r (Mot 12:9-14; Luk 6:6-11)
\p
\v 1 Isá aró ekbar mujilíc-hánat góille; aar héṛe ézzon endilla manúc accíl, zar át fúaigiyoi. 
\v 2 Ítara Íba ye ebaadot-or-din yóggwa re gom goré né háas nozor di saái táikke, zeéne ítara Íba re hosúr dí fare. 
\v 3 Íba ye át fúana manúc cwa re hoór de, \wj “Uṛí eṛé muúntu aiyó.”\wj*
\p
\v 4 Baade Íba ye ítara re hoór de, \wj “Ebaadot-or-din gom ham goríbar zayes asé né náki hóraf goríbar? Foran basaibár né náki marifélaibar?”\wj* Montor ítara nizám mári táikkil.
\p
\v 5 Íba ye sairómikka ítarar uzu guccár sáañte saái, ítarar dil dorór zoriya bicí duk lagi manúc cwa re hoór de, \wj “Tuáñr át tan baró.”\wj* Tói yóggwa ye híyan baráiye, hétunot yóggwar át tan agor ḍóilla gom óigiyoi. 
\v 6 Hétunot Féroci ítara baáre zai Hérudiól lói sólla gorát doijjegoi de, ítara Íba re kii bote marifélai faribó.
\s Ḍiír ḍáke manúc or dol
\p
\v 7 Montor Isá ye Nizor cárit tun ore fúañti looi ḍiír hañsat giiyégoi. Ḍoóñr ek dol manúc Íbar fisá doijjil; ítara aiccé de óilde Galil ottu, Yohúdiya ttu, 
\v 8 Jerúsalem ottu, Idumaya ttu, Jordán hál or farkul ottu, Ṭayár edde Sídon cóor or sairó ḍák or elaka ttu. Ítara Isá ye goittó de hárr kessú fúni beh Íbar héṛe aiccé. 
\v 9 Manúc or dol lwár zoriya Íba ye Nizor cárit tun ore hoiyé de, Íba lla ekkán gura noow zuu gorí rakíto, zeéne maincé Íba re sibasippa no goré. 
\v 10 Kiyólla-hoilé Íba ye boóut maincóre gom goijjíl de hétolla, biyaraimma ókkol beggúne Íba re súi bolla ṭélaṭeli goittó. 
\v 11 Aar hóraf Jin ókkole zeñtté Íba re dekíto, Íbar muúntu meṛit fori guzori hoitó de, “Tuñí óilade Allar Fua.” 
\v 12 Montor Íba hon de híyan honókiyo re zahér no gorí bolla Íba ye ítara re horagori nicót goittó.
\s Isá ye baró zon cárit basíloiye
\r (Mot 10:1-4; Luk 6:12-16)
\p
\v 13 Yárbaade Isá faár or uore uiṭṭégoi, baade Nizor ttu zaré-zaré monehoiyé taré-taré mataiyé, aar ítara Íbar héṛe aiccé. 
\v 14 Íba ye baró zon ore basíloiye, zeéne ítara Íbar fúañti-fúañti táke, aar zeéne ítara re tobolik goittó difeṛái fare, 
\v 15 edde ítara ttu bút dáfaibar kémota táke. 
\v 16 Hé baró zon ítara óilde: Sáimon zaré Íba ye Fitor nam diyé; 
\v 17 Zebedair fua Yakub, aar yóggwar bái Yohánna. Íba ye ítarar nam diyé de Bowanergis, maáni óilde, “Ṭáṛal or Fuain”; 
\v 18 Enderiyas, Filíp, Bartólomiyo, Moti, Tómas, Alfáiyas or fua Yakub, Táadiyas, Sáimon, zibá óilde Zélot,\f + \fr 3:18 \fr*\fq Zélot \fq*\f* 
\v 19 edde Yohúdah Iskáriyet, zee niki Isá re dóridil.
\s Isá edde Belzebul
\r (Mot 12:22-32; Luk 11:14-23; 12:10)
\p
\v 20 Baade Isá ek gór ot góille, aar ebar óu edún manúc zoma óiye, zeén níki Íba edde Íbar cárit tune hána úddwa hái nó fare. 
\v 21 Zeñtté Íbar gór or maincé híyan fúinne, ítara Íba re dóri loianí bolla neeillé; kiyólla-hoilé ítara hoór de, “Íbar matá hóraf óigiyoi.”
\p
\v 22 Ze alem ókkol Jerúsalem ottu nise aiccé, ítara hoór de, “Ibá re Belzebule\f + \fr 3:22 \fr*\fq Belzebul\fq* \ft óilde cóitan or ar ekkán nam ziyán maincé ítare beizzoti gori ḍake.\ft*\f* faiyé. Ibá ye bút dáfa de bút ókkol or sóddar or taakote.”
\p
\v 23 Hétolla Isá ye ítara re matai ekkán meésal dí hoór de, \wj “Cóitane keéngori Cóitan dáfai fare?\wj* 
\v 24 \wj Zodi honó raijjot faáṭa-faáṭi foida ó, híyan toh ṭiki táki no fare.\wj* 
\v 25 \wj Aar zodi honó gór ot faáṭa-faáṭi foida ó, híyan óu ṭiki táki no fare.\wj* 
\v 26 \wj Héndilla, zodi Cóitane nizor ulḍa nize ói faáṭ-faáṭ óizagoi, íte toh ṭiki táki faribár nái, bólke íte hótom óigiyoi.\wj* 
\v 27 \wj Honókiye boluwar manúc or gór ot góli yóggwar cómbotti luṭ gorí no fare, zodi age boluwar manúc yóggwa re bañdí no ere. Bañdí erilé éna yóggwar gór luṭ gorí faribó.\wj*
\p
\v 28 \wj “Añí tuáñra re sóiyi hoóir, adomzat or tamám guná edde ítara goré de kuféri ókkol maf gorídiya zaybo, \wj* 
\v 29 \wj montor zee niki Pak-Ruhr ulḍa kuféri goré, íte bilkúl maf no faibo, bólke abadulabadi gunár hosúrbon ṭóoribo.”\wj*
\p
\v 30 Isá ye hotá híin kiyólla hoiyé hoilé, alem ókkole hoiyé de, “Íba re hóraf jine faiyé.”
\s Isár maa edde báiyain
\r (Mot 12:46-50; Luk 8:19-21)
\p
\v 31 Yárbaade héṛe Isár maa edde báiyain aiccé, aar baáre tíyai táki Íba re mataitó difeṛáiye. 
\v 32 Íbar sairókul ttu ek dol manúc boiṛá accíl; ítara Íba re hoór de, “Soó, Tuáñr maa edde báiyain baáre Tuáñr talac gorér.”
\p
\v 33 Íba ye zuwabe ítara re hoór de, \wj “Añr maa hon? Aar Añr báiyain hontará?”\wj*
\p
\v 34 Baade Íba ye zetará Íbar sairókul ttu boiṛá asé, ítarar uzu saái hoór de, \wj “Ótiya, Añr maa edde Añr báiyain.\wj* 
\v 35 \wj Kiyólla-hoilé zee niki Allar moncá mozin sole, yóggwa óilde Añr bái, bóin, aar maa.”\wj*
\c 4
\s Bis cíñṛoyar meésal
\r (Mot 13:1-9; Luk 8:4-8)
\p
\v 1 Isá abar ḍiír hañsat taalim diyat doijje. Íbar héṛe manúc or ettór dol zoma óiye, zeén níki Íba ḍiít asé de ekkán noow ot uṛí boiccé; aar manúc cún beggún ḍiír kul or uore. 
\v 2 Íba ye ítara re meésal ókkol dí boóut kessú cíkat doijje. Íba ye taalim ot ítara re hoór de, 
\v 3 \wj “Fúno, ezzon bis cíñṛoya bis cíñṭṭo neeillé.\wj* 
\v 4 \wj Yóggwa ye cíñṛer de októt, hodún bis rastar\wj*\f + \fr 4:4 \fr*\ft yáto \ft*\fqa ail or \fqa*\f* \wj hañsat foijjíl, aar faik ókkole aái híin háifelaiye.\wj* 
\v 5 \wj Hodún bis cíl zobin ot foijjíl, zeṛé bicí meṛi nái. Mur meṛi nu accíl ísafe híin ot hára ges aiccé. \wj* 
\v 6 \wj Montor beil uiṭṭé rár híin furigiyói, aar cíñyor nó gasá ísafe híin fúaigiyoi.\wj* 
\v 7 \wj Hodún bis keñṛabon ot foijjíl, keñṛabon barí uṛí híin ore sibi raikké ísafe híin ot fósol nó dóre.\wj* 
\v 8 \wj Lekin ar hodún bis gom zobin ot foijjíl, híin barí uṛí ḍoóñr ói fósol dóijjil: kessút tiríc gun, kessút háiṭ gun, ar kessút ek cót gun.”\wj*
\p
\v 9 Tarfore Isá ye ítara re hoór de, \wj “Zar ttu fúnibar han asé, yóggwa ye fúno.”\wj*
\s Meésal or moksót
\r (Mot 13:10-17; Luk 8:9-10)
\p
\v 10 Zeñtté Isá gaaga óigiyoi, Íbar sairókul or manúc cúne edde baró zon cárit tune Íba ttu meésal lun or baabute fusár goijjé. 
\v 11 Íba ye ítara re hoór de, \wj “Allar raijjor gufoni re zainto tuáñra re beh diya giyéh; montor baárgwa maincóre meésal dí etollá howá zah,\wj* 
\v 12 \wj zeéne,\wj*
\q1 \wj ‘Ítara saité saibó montor no dekíbo,\wj*
\q2 \wj fúinte fúnibo montor no buzíbo,\wj*
\q1 \wj arnóile toh ítara fíri aitó aar maf faito.’ ”\wj*\f + \fr 4:12 \fr*\ft \+xt Yesáyah 6:9,10\+xt*\ft*\f*
\s Bis cíñṛoyar meésal or maáni buzáidiye
\r (Mot 13:18-23; Luk 8:11-15)
\p
\v 13 Tarfore Isá ye ítara ttu fusár gorér de, \wj “Tuáñra e meésal lan or maáni nó buzó níki? Tóoile oinno meésal lun or maáni keéngori buzíba?\wj* 
\v 14 \wj Cíñṛoya ye cíñṭṭe de híin óilde Allar kalam.\wj* 
\v 15 \wj Hodún manúc rastar hañsat foijjé de bis híin or ḍóilla; ítara kalam fúnile Cóitan toratori aái ítarar bútore cíñṛa gíyeh de kalam loizagói.\wj* 
\v 16 \wj Hodún manúc cíl zobin ot foijjé de bis híin or ḍóilla, zetará kalam fúnile mottor kúcir sáañte kobul goré,\wj* 
\v 17 \wj montor híin ot mozbut cíñyor nó gasá de hétolla hooddin beh ṭiki táke. Zeñtté hé kalam or zoriya mosibot yáh zulúm aiyé, ítara éhon fissá mare.\wj* 
\v 18 \wj Ar hodún manúc keñṛabon ot foijjé de bis híin or ḍóilla; ítara kalam fúne,\wj* 
\v 19 \wj montor duniyair sintabáfaniye, dón-doulot or adore, edde oinno jiníc ókkol or lalóse hé kalam ore sibi raké, hétolla híin ot gula no dóre.\wj* 
\v 20 \wj Ar hodún manúc gom zobin ot foijjé de bis híin or ḍóilla; ítara kalam fúne edde kobul goré, aar gula dóra: kessú ye tiríc gun, kessú ye háiṭ gun, ar kessú ye ek cót gun.”\wj*
\s Serak or meésal
\r (Luk 8:16-18)
\p
\v 21 Isá ye ítara re hoór de, \wj “Serak ki báñir yáh falong or tole rakí bolla ané de né? Serak boiṛónir uore rakí bolla no né?\wj* 
\v 22 \wj Kiyólla-hoilé endilla luki asé de kessú nái ziín zahér no óibo, aar endilla lukai eijja honó kessú nái ziín kúlahala no óibo. \wj* 
\v 23 \wj Zodi honókiyo ttu fúnibar han táke, yóggwa ye fúno.”\wj*
\p
\v 24 Íba ye ítara re yián óu hoiyé, \wj “Tuáñra ziín fúnor híin or uzu díyan dóh. Tuáñra ze mafe diiba, tuáñra re yó hé mafe diiya zaybo, tuáñra re óile aró diiya zaybo.\wj* 
\v 25 \wj Kiyólla-hoilé zar ttu asé yóggwa re aró diiya zaybo, montor zar ttu nái yóggwa ttu asé de híin úddwa loiféla zaybo.”\wj*
\s Bis barí uṛár meésal
\p
\v 26 Isá ye aró hoór de, \wj “Allar raijjo óilde endilla manúc or ḍóilla zee niki zobin ot bis cíñṭṭe,\wj* 
\v 27 \wj yóggwa raitta gúm zah aar din ot seton táke, hé bis ottu ges aái keéngori ḍoóñr óigiyoi de yóggwa nize hoi no fare.\wj* 
\v 28 \wj Zobine toh nizorgá nize fósol dóra: age sara, baade aga, aar agat foona fósol.\wj* 
\v 29 \wj Zeñtté fósol fagigiyói, yóggwa ye híin toratori hañsi loi haṛat doijje, kiyólla-hoilé fósol haṛibár ainda aáigiyoi.”\wj*
\s Hóroir danar meésal
\r (Mot 13:31-32; Luk 13:18-19)
\p
\v 30 Isá ye aró hoór de, \wj “Añára Allar raijjo kiyór ḍóilla bóuli hoitám? Yáh kiyór meésal dí buzáitam?\wj* 
\v 31 \wj Híyan óilde eggwá hóroir danar ḍóilla; zibá re zobin ot lagaibárcot saité zobin or tamám bis or bútore ebbe cóñṛo,\wj* 
\v 32 \wj toóu yíba re lagailé, yíba barí kétir gas beggún or túaro ḍoóñr ói endilla ḍoóñr-ḍoóñr ḍéeila ókkol fáṛa, zeén níki faik ókkole yíbar sábar nise bahá bañdí fare.”\wj*
\s Meésal estemal gorá
\p
\v 33 Héndilla boóut meésal ókkol dí Isá ye ítara buzí fare de héddur mozin Allar kalam hoitó. 
\v 34 Íba ye meésal sára ítara re hotá no hoitó; montor Nizor cárit tun ore aiddone hárr kessú buzáidito.
\s Isá ye tuwán támaiye
\r (Mot 8:23-27; Luk 8:22-25)
\p
\v 35 Hé din háñz óiye rár, Isá ye cárit tun ore hoór de, \wj “Aiyó, añára oh hañsat zai.”\wj* 
\v 36 Manúc or dol lwá re eri, ítara Isá ze noow ot accíl híyan ot góri Íba re fúañti loigiyé. Íbar fúañti aró noow ókkol óu giíl. 
\v 37 Asimbit héṛe eggwá ḍoóñr tuwán cúru óiye, aar eén ḍoóñr-ḍoóñr goir ókkol marat doijje, zeén níki noow gán faní lói bórizargoi. 
\v 38 Montor Isá noow or fasíl ot eggwá balúc cítan ot dí gúm ot accíl. Ítara Íba re tulídi hoór de, “Ó Ustat, añára morizayrgói de híyan ot kí Tuáñr honó díyan nái?”
\p
\v 39 Tói Íba uṛí boiyar ore dóoñk díye, aar faní re hoór de, \wj “Nizám ó, táma.”\wj* Hétunot boiyar bon óigiyoi, aar furafuri támaigiyoi.
\p
\v 40 Íba ye ítara re hoór de \wj “Tuáñra ḍoorór kiyá? Tuáñra ttu kí aijjó iman nái?”\wj*
\p
\v 41 Ítara bicí ḍooraigiyói aar ezzon ore ezzone hoór de, “Ibá hon? Boiyare edde faní ye úddwa de Ibár hotá mane!”
\c 5
\s Isá ye ezzon búte-faiya manúc gom goijjé
\r (Mot 8:28-34; Luk 8:26-39)
\p
\v 1 Yárbaade ítara ḍiír okule Geraséni ókkol or mulluk ot foóñicce. 
\v 2 Zeñtté Isá noow ttu laimmé, éhon-éhon ezzon hóraf jine-faiya manúc hobor ottu neeli aái Íba llói dola óiye. 
\v 3 Yóggwa tákito de óilde hobor ókkol ot; honókiye yóggwa re bañdí rakí no faitto, síyol lói úddwa no faitto. 
\v 4 Yóggwa re boóut bar berí edde síyol lói bañdí raká gíyl, montor yóggwa ye síyol ókkol sírifelaito, aar berí ókkol hán-hán gorífelaito. Honókiye yóggwa re sóoñli rakí no faitto. 
\v 5 Yóggwa hámica raite dine hobore-hobore edde faáre-faáre guzorat tákito, aar nizoré nize fattór lói haṛitó.
\p
\v 6 Zeñtté yóggwa ye Isá re dur ottu lóti deikké, duñri zai Íba re sóida goijjé. 
\v 7 Yóggwa ye eggwá ḍoóñr abase guzori hoór de, “Ó Isá, Alla Tálar Fua, Tuáñr ttu añr llói kii ham asé? Allar wasté añré toziya no diyó.” 
\v 8 Kiyólla-hoilé Isá ye yóggwa re hoiyé de, \wj “Héy hóraf jin, manúc cwa ttu neeliai.”\wj*
\p
\v 9 Isá ye yóggwa ttu fusár gorér de, \wj “Tor nam kii?”\wj*
\p Yóggwa ye hoór de, “Añr nam Zák; kiyólla-hoilé añára boóut twa así.” 
\v 10 Tarfore yóggwa ye Íba re becábicí fóriyat goijjé de, híin ore hé elaka ttu duñrai no di bolla.
\p
\v 11 Héṛe faár or hañsat ḍoóñr ek zák cúwor sorer de accíl. 
\v 12 Bút tune Íba re fóriyat gorér de, “Añára re oh cúwor gún or bútore duñraido, zeéne añára híin or bútore góli fari.” 
\v 13 Isá ye ezazot diyé rár, hóraf jin nún neeli cúwor gún or bútore góillegoi; tói zák kwa faár or haindá báy zure ḍiít duñrdiyé, aar héṛe ḍufí morigiyói. Hé zák kwat tokoriban dui ázar cúwor accíl.
\p
\v 14 Cúwor soroya gún duñrdiyé, aar cóor ot edde gang zagat híyan hóbor díye. Baade manúc ókkole kii óiye de saitó neeillé. 
\v 15 Ítara Isár héṛe aiccé, aar dekér de, búte-faáil de, yáni jin or zák accíl de manúc cwa Íbar ḍáke boiṛá, hoor findá aar sóiyi úñice asé; hétunot ítara ḍooraigiyói. 
\v 16 Zetará hé maamela gán deikké ítara búte-faáil de manúc cwar uore kii óiye de híyan manúc ítara re zanaiyé, héndilla cúwor gún or baabute yó zanaiyé. 
\v 17 Baade manúc ókkole Isá re ítarar elaka ttu zaitogói bicí aros gorát doijje.
\p
\v 18 Íba noow ot uṛérgoi de októt, búte-faáil de manúc cwa ye Íbar fúañti zai bolla fóriyat goijjíl. 
\v 19 Lekin Isá ye yóggwa re ezazot nó deh, bólke hoiyé de, \wj “Tuñí tuáñr gór ot zoogói aar maincóre zanogói de, Mabude tuáñr lla hottór ḍoóñr ham goijjé, aar tuáñr uore hotó rahám goijjé.”\wj* 
\v 20 Baade yóggwa giiyégoi, aar Isá ye yóggwa lla ze ḍoóñr ham goijjé híin Dekapólis\f + \fr 5:20 \fr*\fq Dekapólis\fq* \ft óilde éggwa Girík lofzó, zibár maáni doc cán cóor or elaka \ft*\f* elakat boiyan gorát doijje; híin fúnile beggúne taajup óito.
\s Záiras or zérfua edde Isár hoor súiye de mayafua
\r (Mot 9:18-26; Luk 8:40-56)
\p
\v 21 Zeñtté Isá abar noow ot gori ḍiír oh hañsat faráiye, ḍoóñr ek dol manúc Íba re gíri zoma óiye, aar Íba ḍiír hañsat accíl. 
\v 22 Hétunot mujilíc-hánar sóddar ézzon héṛe aiccé, zibár nam Záiras. Yóggwa ye Isá re dekí Íbar foot foijjé, 
\v 23 aar fóriyat gorér de, “Añr gura zérfua wa moron-moron óiye; meérbani góri aái Tuáñr át tan híbar uore doogái, zeéne híba gom óizagoi aar basi táke.” 
\v 24 Hétunot Isá yóggwar fúañti rowana loiyé.
\p Ḍoóñr ek dol manúc Íbar fisá doijje aar sairókul ttu Íba re ṭélaṭeli gorér. 
\v 25 Héṛe eggwá mayafua accíl, zibá ttu kúnzari zár de baró bosór óiye. 
\v 26 Híba ye boóut ḍakṭor ókkol or hañsóttu bicí tokolif bordac goijjíl, aar nizor ttu accíl de beggún hóssa gorífelai baade yo honó fáida nó óiyo, bólke biyaram aró barígilgoi. 
\v 27 Zeñtté híba ye Isár baabute fúinne, manúc or dol lwár bútore góli Isár fisór ttu aái Íbar hoor súiye, 
\v 28 kiyólla-hoilé híba ye báippil de, “Añí siríf Íbar hoor súi faille gom óizaiyumboi.” 
\v 29 Tói éhon or bútore híbar kúnzari bon óigiyoi, aar híba biyaram ottu gom óigiyoi de híyan nizor jisím ot maásus gorí faijjé.
\p
\v 30 Aar éhon-éhon Isá ye zani faijjé de, Íba ttu kudurut neeillé. Íba ye manúc or dol or bútore sairómikka saái hoór de, \wj “Añr hoor hone súiye?”\wj*
\p
\v 31 Íbar cárit tune hoór de, “Tuñí toh dekór, manúc ókkole Tuáñre ṭélaṭeli gorér de, aar Tuñí keéngori hoór de, ‘Añré hone súiye?’ ”
\p
\v 32 Lekin hé ham goijjé de híba re sai bolla Isá sairómikka saát accíl. 
\v 33 Montor mayafua wa ye nizor hálot kii óiye de zani, ḍoore hafi-hafi aái Isár muúntu uúiñtoi foijjé, aar Íba re fura hákikot zanaáil. 
\v 34 Isá ye híba re hoór de, \wj “O zíi, tor imane toré gom goijjé. Cántir sáañte zaagói, tor ttu e biyaram ar no óuk.”\wj*
\p
\v 35 Íba hotá howát accíl de októt, mujilíc-hánar sóddar gwar gór ottu hoozzon manúc aái hoór de, “Tuáñr zíi zuraigiyói;\f + \fr 5:35 \fr*\ft Yáto \ft*\fqa morigiyói\fqa*\f* Ustat ore ar kiyá ferecan gorór?”
\p
\v 36 Montor Isá ye ítarar hotár uzu díyan no di mujilíc-hánar sóddar gwá re hoór de, \wj “No ḍooraiyó; siríf biccác goró.”\wj*
\p
\v 37 Tarfore Íba ye Fitor, Yakub, edde Yakub or bái Yohánna re bade ar honókiyo re Íbar fúañti zaito nó deh. 
\v 38 Ítara zeñtté mujilíc-hánar sóddar gwar gór ot foóñicce, Íba ye dekér de, héṛe holholar, aar manúc ókkole ḍoóñr-ḍoóñr góri hañdahaṛi edde bilak gorér. 
\v 39 Íba ye bútore zai ítara re hoór de, \wj “Tuáñra uzor edde hañdahaṛi kiyá gorór? E fua wa moijjé de no, bólke gúm zar deh.”\wj* 
\v 40 Hétunot ítara Íba re lói áñcat doijje, lekin Íba ye beggún ore neelaidi mayafuar bafmaa re edde Íbar fúañti accíl de cárit tun ore lói, fua wa asé de kamárat góille. 
\v 41 Aar zérfua war át dóri híba re hoór de, \wj “Ṭalita kum,”\wj* ziyán or torjuma óilde, \wj “Gura futúni, Añí toré hoóir, uṭ.”\wj* 
\v 42 Éhon zérfua wa uṛí áñṛat doijje, kiyólla-hoilé híbar boc accíl baró bosór. Híyane ítara ebbe taajup óigiyoi. 
\v 43 Íba ye ítara re horagori hókum díye de, híyan or baabute honókiyo re no zanai bolla, aar hoiyé de, háito híba re kessú dii bolla.
\c 6
\s Nasárat ot Isá re inkar goijjé
\r (Mot 13:53-58; Luk 4:16-30)
\p
\v 1 Isá héntu neeli nizor wotón ot aiccé, fúañti Íbar cárit tun óu giíl. 
\v 2 Aar ebaadot-or-din aiccé rár, Íba ye mujilíc-hánat taalim diyat doijje. Íbar boiyan fúni boóut zone ammúk ói hoór de, “E Manúc cwa ye iín hontú cíkke? Ibá re diiya giyéh de híin hondilla giyan? Ibá ye gorér de híin kii keramot? 
\v 3 Ibá kí mistíri no, zibá Moriyam or fua aar Yakub or, Yusúf or, Yohúdahr, edde Sáimon or bái? Ibár bóinain eṛé añárar fúañti nó ne?” Héndilla hoói ítara Íba re inkar goijjé.
\p
\v 4 Hétunot Isá ye ítara re hoór de, \wj “Ze honó nobir izzot nizor wotón ot, egana-guccít, edde nizor gór ot bade beggúlla asé.”\wj* 
\v 5 Íba ye héṛe ar honó keramot gorí nó fare, siríf hoozzon biyaraimma re ítarar uore át dí gom gorí faijjíl deh. 
\v 6 Aar ítarar nabiccácit Íba bicí taajup óigilgoi.
\s Baró zon nún ore tobolik ot difeṛáiye
\r (Mot 10:1,5-15; Luk 9:1-6)
\p Yárbaade Isá fara-fara zai taalim diyat accíl. 
\v 7 Íba ye baró zon cárit tun ore matai, dui zon dui zon gorí difeṛát doijje. Íba ye ítara re hóraf jin ókkol neelaibár kémota diíl.
\p
\v 8 Íba ye ítara re nosíyot gorér de, \wj “Foñt olla laṛí bade ar kessú no loizaiyó: no ruṭi, no hóilla, no zalit gori ṭiañ.\wj* 
\v 9 \wj Cenṭár fiñdíyo, montor battí hoor no loizaiyó.”\wj* 
\v 10 Íba ye ítara re aró hoór de, \wj “Tuáñra ze gór ot góliba hé gór ot cóor híyan ottu neeli nó zoogói foijjonto tákiyo. \wj* 
\v 11 \wj Ze zagat tuáñra re kobul no goré yáto tuáñrar boiyan no fúne, híyan ottu zaibarcót tuáñrar ṭéng or tollar dúil zárifelaiyo, zeéne híine ítarar ulḍa gobá deh.”\wj*
\p
\v 12 Baade ítara rowana loi endilla tobolik gorát doijje, touwá goró. 
\v 13 Ítara boóut bút ókkol neelaiye, aar boóut zon biyaraimma re ítarar uore tel\f + \fr 6:13 \fr*\ft tel iín óilde ‘zaitun tel’\ft*\f* di gom goijjé.
\s Bápṭismadoya Yaháyar moot
\r (Mot 14:1-12; Luk 9:7-9)
\p
\v 14 Aar baáñcca Hérude Isár baabute fúinne, kiyólla-hoilé Íbar nam agagura mocúr óigilgoi. Hodúne hoór de, “Bápṭismadoya Yaháya mora ttu zinda óiye deh, hétolla toh íba ye keramoti ham híin gorí farer.”
\p
\v 15 Kiyé-kiyé hoór de, “Íba Eliyas.”
\p Ar kiyé-kiyé hoór de, “Íba eggwá nobi, agor zobanar nobi ókkol or ḍóilla.”
\p
\v 16 Montor Hérude híyan fúni hoór de, “Yaháya zibár holla añí haṛiféla báilam, íba mora ttu zinda óiye deh.”
\p
\v 17 Kiyólla-hoilé Hérud nize manúc difeṛái, nizor bái Filíp or bou Hérudias or wasté hé Yaháya re gereftar gorí ziyól ot bañdí raikkíl, kiyólla-hoilé Hérude híba re biyá gorífelail. 
\v 18 Yaháya ye Hérud ore endilla hoitó de hétolla, “Tuáñr ttu nizor bái or bou wóre biyá goríbar zayes nái.” 
\v 19 Hétolla Hérudias Yaháya llói rak táigilgoi, híba ttu íba re zane marifélaito monehoitó, montor nó fare, 
\v 20 kiyólla-hoilé Hérude Yaháya re ḍooraitó, yóggwa ye zainto de, íba ézzon forhésgar edde pak manúc, aar hé ísafe yóggwa ye íba re héfazot rakíto. Yóggwa ye Yaháyar hotá fúnile bicí oulzóul ot forizaytói; toóu yóggwa ttu íbar hotá fúinte gom lagitó.
\p
\v 21 Ahérit Hérudiase ekkán mouka faáil, zeñtté Hérude nizor zormo-din or din córkari ḍoóñr manúc ókkol, fóous or zonnal ókkol, edde Galil or ḍaiḍoóñr ókkol olla eggwá ḍoóñr hána goijjé. 
\v 22 Hérudias or zíi nizorgá nize héṛe bútore aái, nasi yore Hérud edde yóggwar meéman ókkol ore kúci goijjé rár, baáñcca ye zérfua wa re hoór de, “Tor ttu ziyán monehoó híyan añr ttu mag, añí toré híyan diiyum.” 
\v 23 Yóggwa ye híba re hosóm hái hoiyé de, “Tui añr ttu ziyán magos, añí toré híyan diiyum, añr raijjo ekdók óile úddwa diifélaiyum.”
\p
\v 24 Baade híba neeli zai maa re hoór de, “Añí kii magitám?”
\p Maa ye hoór de, “Bápṭismadoya Yaháyar holla wa.”
\p
\v 25 Éhon híba toratori bútore baáñccar hañse aái hoór de, “Añí tuáñr ttu bápṭismadoya Yaháyar holla wa ekkán tálit góri ehón saái.”
\p
\v 26 Híyan fúni baáñcca ttu bicí afsús laiggé, montor toóu nizor hosóm edde meéman nún or zoriya yóggwa ye híba re inkar goittó nó saá. 
\v 27 Baáñcca ye éhon-éhon ezzon zollat ore Yaháyar holla wa aintó hókum dí difeṛáiye. Manúc cwa ye zai, ziyól or bútore íbar holla wa haṛifelaiye, 
\v 28 aar holla wa re ekkán tálit góri aní zérfua wa re diiyé; baade zérfua wa ye híbar maa re diiyégoi. 
\v 29 Zeñtté íbar ummot ókkole híyan fúinne, ítara aái íbar lac cwa loizai hobor ot dohón gorífelaiye.
\s Fañs ázar maincóre hána hábaiye
\r (Mot 14:13-21; Luk 9:10-17; Yoh 6:1-14)
\p
\v 30 Sáhabi gún aái Isár hañse zoma óiye, aar ítara kii-kii goijjíl edde kii-kii cíkail híin beggún Íba re zanaiyé. 
\v 31 Héñtte boóut manúc ókkol aá-zaat accíl ísafe ítara hána háito úddwa ṭaim nó faa de hétolla, Íba ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra ekkán nizám zagat aái essát zirogái.”\wj*
\p
\v 32 Tarfore ítara noow ot gori ekkán bocóti-sára zagat giiyé. 
\v 33 Manúc ókkole ítara zaar de deikké, tará boóut zone ítara re siní fari tamám cóor ókkol ottu duñri-duñri héṛe giiyé, zai ítarar age héṛe foóñicce. 
\v 34 Zeñtté Isá noow ttu laimmé, Íba ye ḍoóñr ek dol manúc deikké, aar Íba ttu ítara lla feṭfuijje, kiyólla-hoilé ítara soroya sára bérasóol or ḍóilla ói accíl. Tói Íba ye ítara re boóut kessú taalim diyat doijje.
\p
\v 35 Zeñtté bicí háñz óigiyoi, Íbar cárit tune Íbar hañse aái hoór de, “Yián toh ekkán bocóti-sára zaga aar bicí háñz óigiyoi; 
\v 36 tará re duñraido, zeéne tará atehañsór gang zaga ókkol ot edde fara ókkol ot zai nize hái bolla kessú kini fare.”
\p
\v 37 Montor Isá ye ítara re hoór de, \wj “Hái bolla kessú tará re tuáñra doo.”\wj*
\p Ítara Íba re hoór de, “Tóoile añára zai dui cót dinár\f + \fr 6:37 \fr*\ft Yáto adá bosór or muzuri loi\ft*\f* or ruṭi kini aní tará re hábaitam né?”
\p
\v 38 Montor Íba ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra ttu ruṭi houwá asé? Zai soógoi.” \wj*
\p Ítara saái baade Íba re hoór de, “Fañs swá, aar duwá mas óu asé.”
\p
\v 39 Baade Íba ye ítara re, manúc cún beggún ore áil kér or uore ḍaái-ḍaái góri buágaraito hókum díye. 
\v 40 Tói tará ek cót zoinna edde fonzaic zoinna ḍaái góri-góri boiccé. 
\v 41 Tarfore Íba ye hé fañs swá ruṭi edde duwá mas sún looi asman or uzu saái cúkuriya goijjé, aar manúc cún ore dii bolla ruṭi gún báñgi-báñgi cárit tun ore diiyé; héndilla gorí Íba ye mas duní wa yó tará beggún ore baṛidiyé. 
\v 42 Aar tará beggúne feṭ bóri háiye. 
\v 43 Baade ruṭir edde mas or ze tukuṛa ókkol basigiyói, cárit tune híin feñṛai looi fura baró báñir bóijje. 
\v 44 Zetará ruṭi háiye ítara óilde fañs ázar beṛaáin.
\s Isá fanír uottú áñiṭṭe
\r (Mot 14:22-23; Yoh 6:15-21)
\p
\v 45 Éhon or bútore Isá ye Nizor cárit tun ore mojbur goijjé de, Íba ye manúc cún ore bidai gorí dite-dite ítara zeéne noow ot uṛí Íbar age okule Betsáidat zaagói. 
\v 46 Manúc cún ore bidai gorídi baade, Íba faár or uore dua goittó giiyé.
\p
\v 47 Aar háñz óiye de héñtte, noow gán ḍiír mazé accíl, aar Isá háliga kul or uore. 
\v 48 Íba ye dekér de, cárit tune mockil or sáañte dar baár, kiyólla-hoilé boiyar ítarar uzan baát accíl. Fuáñitta, Íba fanír uottú áñṛi-áñṛi ítarar héṛe aiccé, aar ítara re bárai zaito saáil. 
\v 49 Lekin Íba fanír uottú áñṛer de híyan cárit tune dekí, bút bóuli ṭáari guzori uiṭṭíl, 
\v 50 kiyólla-hoilé Íba re dekí ítara beggúne ḍooraáil.
\p Montor Íba ye éhon-éhon ítara llói hotá hoiyé; ítara re hoiyé de, \wj “Hímmot goró! Ibá Añí; no ḍooraiyó.”\wj* 
\v 51 Tarfore Íba ítara asé de noow ot uiṭṭégoi, aar hétunot boiyar támaigiyoi. Híyane ítara ebbe taajup óigiyoi, 
\v 52 kiyólla-hoilé ítara ruṭir keramot tán nó buzé, bólke ítarar dil doró óigilgoi.
\s Genesáret ot biyaraimma gom goijjé
\r (Mot 14:34-36)
\p
\v 53 Ítara ḍií farái, Genesáret elakat foóñsi noow gán bíraiye. 
\v 54 Aar noow ttu laimmé mottor, maincé Isá re siní, 
\v 55 hé elakar agagurat duñri zai biyaraimma ókkol ore bisánat góri, Íba zeṛé-zeṛé asé bóuli hóbor faiyé héṛe-héṛe anát doijje. 
\v 56 Íba zeṛé-zeṛé zaito, farat óuk, cóor ot óuk, yáh gang zagat óuk, héṛe maincé biyaraimma ókkol ore bazar ot aní Íba re aros goittó de, ítara re siríf Íbar fucák or hañra óile súito dí bolla; aar zetó zone súito, ítara beggún gom óizaytoi.
\c 7
\s Buzurgó ókkol or rosóm
\r (Mot 15:1-20)
\p
\v 1 Ek din Féroci ókkol edde hoozzon alem Isár hañse zoma óiye, ítara aiccé de óilde Jerúsalem ottu. 
\v 2 Ítara deikké de, Isár hodún ummote nafak áte yáni adúiya áte hána háar. 
\v 3 Asóle Féroci ókkole edde tamám Yohúdi ókkole cúndorgori át no dúi hána na háa, héndilla gorí ítara agor zobanar buzurgó ókkol or rosóm dóri táke. 
\v 4 Aar bazar ottu ailé nizoré no dúi honó kessú na háa. Ítara ttu aró boóut ḍoilla rosóm ókkol asé ziín ítara amól gorí bolla bouli hé buzurgó ókkol ottu faiyé, zendilla niki, fiyala dúwa, zok dúwa, edde ketúri dúwa.
\p
\v 5 Hé Féroci edde alem múne Isá ttu fusár gorér de, “Tuáñr ummot ókkole agor zobanar buzurgó ókkol or rosóm mozin no kiyá sole, bólke nafak áte hána háa?”
\p
\v 6 Íba ye ítara re zuwabe hoór de, \wj “Nobi Yesáyah ye tuáñra munafék ókkol or baabute sóiyi hotá hoiyé, zendilla leikká asé,\wj*
\q1 \wj ‘Manúc iíne Añré nizor muké beh izzot goré,\wj*
\q2 \wj montor tarár dil Añr ttu duré.\wj*
\q1
\v 7 \wj Tará Añr ebaadot goréde behar,\wj*
\q2 \wj kiyólla-hoilé tará taalim ísafe cíka de óilde insán or niyom-kaanun ókkol.’\wj*\f + \fr 7:7 \fr*\ft \+xt Yesáyah 29:13\+xt*\ft*\f*
\m
\v 8 \wj Tuáñra toh Allar hókum ore bad di, insán or rosóm ore dóri táko.”\wj*
\p
\v 9 Isá ye ítara re aró hoór de, \wj “Tuáñra toh tuáñrar rosóm amól gorí bolla Allar hókum ore bad diyat bicí salák.\wj* 
\v 10 \wj Muúsa ye hoóil de, ‘Nizor bafmaa re izzot goró,’\wj*\f + \fr 7:10 \fr*\ft \+xt Hízorot 20:12\+xt*; \+xt Córiyot-nama 5:16\+xt*\ft*\f* \wj aar ‘Zee niki baf or yáh maar bodnam goré, ítare mariféla zaybo.’ \wj*\f + \fr 7:10 \fr*\ft \+xt Hízorot 21:17\+xt*; \+xt Imami-ham 20:9\+xt*\ft*\f* 
\v 11 \wj Lekin tuáñra hoó de, ‘Zodi honókiye baf ore yáh maa re eén hoó, ze siz loi tuáñra añr ttu laf faita híyan Korban,’\wj* yáni, Alla re diiféla gíyeh, 
\v 12 \wj tuáñra ítare nizor baf olla yáh maa lla ar honó kessú goittó no doh.\wj* 
\v 13 \wj Héen gorí, tuáñra zari goijjó de rosóme Allar kalam ore baatel gorífelo; héndilla aró boóut kessú goró de asé.”\wj*
\s Ziíne manúc ore nafak goré
\r (Mot 15:10-20)
\p
\v 14 Isá ye abar manúc ókkol ore Nizor hañse matai ítara re hoór de, \wj “Beggúne Añr hotá fúno, aar buzó:\wj* 
\v 15 \wj baár ttu manúc or bútore góli ítare nafak gorí fare de honó kessú nái; bólke manúc or bútottu ziín neeliaiyé, ítare híine beh nafak goré.\wj* 
\v 16 \wj Zar ttu fúnibar han asé, yóggwa ye fúno.”\wj*
\p
\v 17 Baade zeñtté Isá manúc or dol eri ek gór ot góille, Íbar cárit tune Íba ttu meésal lan or maáni fusár goijjé. 
\v 18 Hétolla Íba ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra yó héndilla obuz táigiyogoi dé? Tuáñra kí no buzó, baár ttu ziín manúc or bútore góle, híine ítare nafak gorí no fare dé?\wj* 
\v 19 \wj Kiyólla-hoilé híin zaa de toh ítar dil or bútore no, bólke feṛor bútore, aar híin feikána báy neelizagói.”\wj* Héndilla hoói Isá ye hárr hána hálal bóuli hoiyé.
\p
\v 20 Íba ye aró hoór de, \wj “Ziín manúc or bútottu neeliaiyé, manúc ore híine beh nafak goré.\wj* 
\v 21 \wj Kiyólla-hoilé manúc or bútottu, yáni dil ottu éna kukíyal, zenákari, suri, kotólakotóli,\wj* 
\v 22 \wj oinno zon or bou loi zenákari, lalsí, burai, dúkabazi, bodmaci, ric, gifot, borái, edde bekufai aiyé. \wj* 
\v 23 \wj E burai iín beggún bútottu neeli aái manúc ore nafak goré.” \wj*
\s Ekgwá mayafuar iman
\r (Mot 15:21-28)
\p
\v 24 Isá uṛí hé zaga ttu Ṭayár cóor or elakat giiyé. Íba ek gór ot góillegoi, aar híyan honókiyo re zainto dito mon nu accíl; montor Íba luki táki nó fare. 
\v 25 Héṛe ek mayafua ttu hóraf jine-faiya eggwá gura zérfua accíl; híba ye Isár baabute fúni mottor aái Íbar foot foijjé. 
\v 26 Mayafua wa accíl ezzon Beyohúdi, híba zormo óiye de óilde Siíriya mulluk or Penicíyar elakat. Híba ye Isá re aros gorát accíl de, zérfua ttu hé bút twa neelaifélai bolla.
\p
\v 27 Montor Isá ye híba re hoór de, \wj “Age fuain dore feṭ bóri háito doh, kiyólla-hoilé fuain dor hána looi kuñir or muúntu félai dón gom no.”\wj*
\p
\v 28 Híba ye zuwabe hoór de, “Ói Malik, montor toóu de mes or tolor kuñire fuain dor hánar tukuṛa ókkol háa.”
\p
\v 29 Isá ye híba re hoór de, \wj “E zuwab or zoriya tuñí zaigói faribá; tuáñr zérfua ttu bút neeligiyói.”\wj*
\p
\v 30 Híba gór ot waafes zai loot faiyé de, zérfua wa bisánat neiṭṭa, aar bút neeligiyói.
\s Ezzon náfang edde túta re gom goijjé
\p
\v 31 Tarfore Isá Ṭayár edde Sídon or elaka ttu neeli Dekapólis elakar mazór ttu Galil Ḍiít aiccé. 
\v 32 Héṛe maincé ezzon náfang edde túta re Íbar hañse ainné, aar Íba re fóriyat goijjé de, yóggwar uore Íbar át dito.
\p
\v 33 Isá ye yóggwa re manúc or dol ottu ek ḍáikka loizai Íbar ooñl yóggwar duní han ot gólaidiye, aar Íbar ooñl ot sép dí yóggwar zir súiye. 
\v 34 Baade Íba ye asman or uzu saái ḍoóñr niyác félaiye, aar yóggwa re hoór de, \wj “Effata”\wj* yáni, \wj “Kúlizagoi.” \wj* 
\v 35 Tói éhon yóggwar han nún kúligiyoi, edde zir eridiya óigiyoi, aar yóggwa sáf-sáf góri hotá howát doijje.
\p
\v 36 Híyan or baabute honókiyo re no hoitó Isá ye manúc cún ore maná goijjé; montor Íba ye zetó maná goittó, ítara héto fólat tákito. 
\v 37 Ítara ebbe taajup ói hoór de, “Ibá ye ziín goijjé híin beggún gom ham goijjé. Ibá ye toh náfang ore fúnibar aar buk ore matibár toóufik dee.”
\c 8
\s Sair ázar maincóre hána hábaiye
\r (Mot 15:32-39)
\p
\v 1 Hé din ókkol ot, zeñtté abar ḍoóñr ek dol manúc zoma óiye aar ítara ttu háito kessú nu accíl, Isá ye Íbar cárit tun ore matai hoór de, 
\v 2 \wj “Añr ttu manúc itará lla feṭfurer, kiyólla-hoilé itará Añr fúañti asé de tin din óiye aar itará ttu háito kessú nái.\wj* 
\v 3 \wj Zodi Añí itará re gór ot waácca duñraidi, itará foñt ot matá gúrai forizaybói, kiyólla-hoilé itará ttu hodún bicí dur ottu aiccé de asé.”\wj*
\p
\v 4 Íbar cárit tune zuwabe hoór de, “Montor manúc itará re feṭ bóri hábai bolla e bocóti-sára elakat hédun ruṭi hoṛé faibo?”
\p
\v 5 Isá ye ítara ttu fusár gorér de, \wj “Tuáñra ttu ruṭi houwá asé?”\wj*
\p Ítara hoór de, “Háñt twa.”
\p
\v 6 Íba ye manúc cún ore meṛit boitó hoiyé; baade háñt twa ruṭi gún looi Alla re cúkuriya goijjé, aar manúc cún ore dii bolla híin báñgi Nizor cárit tun ore diiyé, aar ítara manúc cún ore baṛidiyé. 
\v 7 Ítara ttu houggwá gura mas óu accíl. Isá ye híin olla yó cúkuriya gorí yore, híin baṛidito cárit tun ore hoiyé. 
\v 8 Manúc cúne feṭ bóri háiye, baade ze tukuṛa ókkol basi accíl híin bóijje rár ḍoóñr lai loi háñt lai óiye. 
\v 9 Héṛe sair ázar foijjonto beṛaáin accíl. Yárbaade Íba ye ítara re bidai gorídiye, 
\v 10 aar éhon or bútore Nizor cárit tun or fúañti noow ot uṛí Dalmanuta nam or ekkán elakat giiyégoi.
\s Ekkán nicán or dabi
\r (Mot 16:1-4)
\p
\v 11 Fore Féroci ókkol neeli aái Isá llói torkatorki diyat doijje. Ítara Íba re entán goríbar niyote, Íba ttu ekkán asmani nicán dabi goijjé. 
\v 12 Íba ye ḍoóñr góri niyác félai hoór de, \wj “E zobanar maincé nicán dabi kiyá goré? Añí tuáñra re sóiyi hoóir, e zobanar maincóre honó nicán dahá no zaybo.”\wj* 
\v 13 Tói Íba ítara re eri, abar noow ot uṛí ḍiír okule giiyói.
\s Féroci ókkol or edde Hérud or cúṭar
\r (Mot 16:5-12)
\p
\v 14 Aar cárit tun ottu ruṭi loizaité foóraigilgoi; noow ot mazé ítara ttu ekgwár túaro bicí ruṭi nu accíl. 
\v 15 Isá ye ítara re nicót gorér de, \wj “Hóboroddar, Féroci ókkol or cúṭar ottu edde Hérud or cúṭar ottu úñciyar táikko.”\wj*
\p
\v 16 Hétunot ítara afós ot howáhoi gorér de, “Íba ye híyan hoór de añára ttu ruṭi nái de hétolla.”
\p
\v 17 Montor Isá ye híyan zani fari, ítara ttu fusár gorér de, \wj “Tuáñra ttu ruṭi nái de híyan kiyá howáhoi gorór? Tuáñra kí aijjó ót nó foh yáh nó buzó? Tuáñrar dil aijjó doró dé?\wj* 
\v 18 \wj Tuáñra suk tái no dekór dé? Aar han tái no fúnor dé? Tuáñra ttu monot nái ne,\wj* 
\v 19 \wj zeñtté Añí fañs ázar maincór lla fañs swá ruṭi báinggilám héñtte ruṭir tukuṛa ókkol ho báñir bóri loóila?” \wj*
\p Ítara Íba re hoór de, “Baró báñir.”
\p
\v 20 \wj “Aró, zeñtté Añí sair ázar maincór lla háñt twa ruṭi báinggilám héñtte ruṭir tukuṛa ókkol ho lai bóri loóila?”\wj*
\p Ítara Íba re hoór de, “Háñt lai.”
\p
\v 21 Baade Isá ye ítara re hoór de, \wj “Tói tuáñra aijjó nó buzó dé?”\wj*
\s Betsáida farat ek añdá re gom goijjé
\p
\v 22 Tarfore ítara Betsáida farat aiccé. Aar maincé ek añdá manúc ore Isár hañse ainné, aní Íba re fóriyat goijjé de, yóggwa re súito. 
\v 23 Íba ye añdá manúc cwa re át ot dóri farar baáre loigiyé, aar yóggwar suk ot sép dí baade Íbar duní át yóggwar uore dí fusár gorér de, \wj “Tuñí kessú dekór né?”\wj*
\p
\v 24 Yóggwa ye uormikká saái hoór de, “Añí manúc ókkol dekír, ítara re saité gas áñṛer fán lager.”
\p
\v 25 Isá ye abar Nizor át yóggwar suk ot diyé, hétunot yóggwa ek díyane saái táikke. Yóggwa agor ḍóilla gom óigiyoi, aar hárr kessú sáf-sáf góri dekí faijjé. 
\v 26 Baade Íba ye yóggwa re eén hoói gór ot duñraidiyé, \wj “Farat úddwa no góillo.”\wj*
\s Fitore Isár baabute cíkar goijjé
\r (Mot 16:13-20; Luk 9:18-21)
\p
\v 27 Isá ye Nizor cárit tun ore fúañti looi, Kaisáriya Filíppi elakar fara ókkol ot zaargói; foñt ot Íba ye cárit tun ottu fusár gorér de, \wj “Maincé Añí hon bouli hoó?”\wj*
\p
\v 28 Ítara zuwab der de, “Tuñí bóle bápṭismadoya Yaháya; ar hodúne hoó de, nobi Eliyas; ar hodúne hoó de, nobi ókkol ottu honó eggwá.”
\p
\v 29 Tói Íba ye ítara ttu fusár gorér de, \wj “Lekin tuáñra kii hoó, Añí hon?”\wj*
\p Fitore zuwabe hoór de, “Tuñí óilade hé Mosih.”
\p
\v 30 Hétunot Íba ye ítara re nicót goijjé de, Íbar baabute honókiyo re no hoitó.
\s Isá ye Nizor moot edde zinda ówar baabute hoiyé
\r (Mot 16:21-28; Luk 9:22-27)
\p
\v 31 Yárbaade Isá ye ítara re endilla taalim diyat doijje, Manúc or Fua ttu hámaha boóut ḍóilla duk faa foribó; aar murubbi, ḍoóñr imam edde alem ókkol ottu inkar háibo; Íba re mariféla zaybo, montor tin din baade abar zinda óizayboi. 
\v 32 Íba ye hotá híyan sáf-sáf góri hoiyé. Hétolla Fitore Íba re ekkinare loizai buzát doijje.
\p
\v 33 Montor Isá fíri Nizor cárit tun or uzu saái Fitor ore jéjjeṛai hoór de, \wj “Cóitan, Añr muúntu dur ó; kiyólla-hoilé tor díyan toh Allar gún or uzu no, bólke insán or gún or uzu.”\wj*
\p
\v 34 Hétunot Íba ye Nizor cárit tun ore cóo manúc or dol ore matai hoór de, \wj “Zodi honókiyo ttu Añr fisáli aitó monehoó, yóggwa ttu nizoré inkar gorífela foribó, aar nizor kúruc boói Añr fisáli dora foribó.\wj* 
\v 35 \wj Kiyólla-hoilé zee niki nizor zan basaitó saá, yóggwa ye híyan háraifelaibo; montor zee niki Añr edde kúchóbor or wasté nizor zan háraifele, yóggwa ye híyan basaifélaibo.\wj* 
\v 36 \wj Kii laf óibo, zodi honókiye tamám duniyai faa, montor nizor zan nán háraifele?\wj* 
\v 37 \wj Insáne nizor zan or bodol kii dii faribó de asé?\wj* 
\v 38 \wj Zee kiyé e zenákur edde gunágar manúc or bútore Añré lói edde Añr hotá re lói córma, yóggwa re lói Manúc or Fua yó córmaibo zeñtté Íba Nizor Baf or mohímaye pak fírista ókkol ore fúañti looi aibó.”\wj*
\c 9
\p
\v 1 Isá ye ítara re aró hoór de, \wj “Añí tuáñra re sóiyi hoóir, eṛé endilla hodún manúc tíyaiya asé, zetará Allar raijjo taakote aáigiyoi de nó dekíte no moribó.”\wj*
\s Isár súrot bodoligiyói
\r (Mot 17:1-13; Luk 9:28-36)
\p
\v 2 Sów din baade Isá ye siríf Fitor ore, Yakub ore, edde Yohánna re looi, ítara re eggwá uñsol faár or uore loigiyé. Héṛe ítarar muúntu Íbar súrot bodoligiyói. 
\v 3 Íbar hoor sossohat doijje edde fúut dóla óigiyoi, eén zeén níki duniyair honó hoor dúwoya ye héndilla dóla gorí no fare. 
\v 4 Hétunot ítarar hañse Eliyas edde Muúsa dahádiye, aar Isá llói hotá howát doijje.
\p
\v 5 Fitore zuwabe Isá re hoór de, “Rabbí, gom óiye añára eṛé así. Añára eṛé tin nán ṭambu ṭaki: ekkán Tuáñr lla, ekkán Muúsa lla, edde ar ekkán Eliyas olla.” 
\v 6 Ítara bicí ḍooraigiyói ísafe, íba nize kii hoór nize no zane.
\p
\v 7 Hétunot ekkán miyúla aái ítara re sáifelaiye, aar hé miyúla ttu eggwá abas aiccé de, “Ibá óilde Añr adorja Fua, Ibár hotá fúno!”
\p
\v 8 Éhon ítara sairómikka saiyé rár, Isá re bade ar honókiyo re ítarar fúañti nó deké.
\p
\v 9 Ítara faár or uottú lamer de októt Isá ye ítara re hókum goijjé de, ítara ziín deikké híin Manúc or Fua mora ttu zinda nó óiyo foijjonto honókiyo re no hoitó. 
\v 10 Ítara Íbar hókum híyan yaad raikké. Montor mora ttu zinda ówa hoiyé de híyan or maáni kii afós ot toskara gorát doijje.
\p
\v 11 Baade ítara Íba ttu fusár gorér de, “Alem ókkole kiyá endilla hoó, age nobi Eliyas aár zorur?”
\p
\v 12 Isá ye ítara re zuwabe hoór de, \wj “Becók, age Eliyas aibó aar hárr kessú zendilla ówa foitto héndilla gorídibo. Aar toóu kiyá pak-kalam ot Manúc or Fuar baabute endilla asé, Íba ttu bicí duk faa foribó edde Íba re hékarot gorá zaybo? \wj* 
\v 13 \wj Lekin Añí tuáñra re hoóir, Eliyas aáigiyoi, aar íba re ítara ttu zeén monehoiyé héen goijjé, zendilla íbar baabute leikká asé.” \wj*
\s Isá ye hóraf jine-faiya eggwá fua gom goijjé
\r (Mot 17:14-20; Luk 9:37-43)
\p
\v 14 Aar zeñtté ítara baki cárit tun or héṛe aiccé, ítara dekér de, tarár sairó ḍák ottu ḍoóñr ek dol manúc asé, aar hodún aleme tará llói barábari dér. 
\v 15 Dol ṭíya ye Isá re deikké mottor bicí taajup óigiyoi, aar Íba re sólam gorí bolla duñri-duñri zaat doijje.
\p
\v 16 Íba ye ítara ttu fusár gorér de, \wj “Tuáñra ítara llói kii barábari dór dé?”\wj*
\p
\v 17 Dol ottu ezzone Íba re zuwab der de, “Ustat, añr fua wa re Tuáñr hañse ainní, ítare buk gorífele de jine faiyé. 
\v 18 Zeñtté ítare hé jine dóre, héñtte ítare meṛit añsár mare. Tói ítar gal ottu féna aiyé aar íte date dat kirkira edde doró óizagoi. Añí Tuáñr cárit tun ore hé jin nwá neelaifélaito hoóilam, montor ítara nó fare.”
\p
\v 19 Hétunot Isá ye zuwabe hoór de, \wj “Ó iman sára nosól, Añí tuáñrar fúañti-fúañti aró hotókkal tákitam? Hotódin tuáñra re bordac goittám? Fua wa re Añr hañse anó.”\wj*
\p
\v 20 Tói ítara fua wa re Íbar hañse ainné. Jin nwá ye Íba re dekí, fua wa re toratori dórforabat doijje. Tói fua wa meṛit fori ikká-uikká goijjat doijje, aar gal ottu féna neelat accíl.
\p
\v 21 Isá ye fua war baf ottu fusár gorér de, \wj “Ite hoñtté lóti endilla óiye?”\wj*
\p Yóggwa ye hoór de, “Gura hale lóti. 
\v 22 Hóraf jin nwá ye itaré zane marifélai bolla egazá ooin ot edde fanít féla. Montor zodi Tuñí kessú gorí faille, feṭfuri añára re modot goró.”
\p
\v 23 Isá ye yóggwa re hoór de, \wj “ ‘Zodi gorí faille,’ hoó de híyan kii hotá? Zee niki biccác goré yóggwa lla hárr kessú ói fare.”\wj*
\p
\v 24 Éhon fua war bafe guzori hoór de, “Añí biccác gorí, añr biccác or komzuri ṭík gorído.”
\p
\v 25 Isá ye bicí manúc ókkol duñri-duñri aái zoma ór de dekí, hóraf jin nwá re dóoñk dí hoór de, \wj “Héy náfang edde buk jin, Añí toré hókum gorír, itar ttu neeli aáizagoi, itar bútore abar no gólic!”\wj*
\p
\v 26 Hétunot jin nwá guzoran mari, fua wa re bicí dórforabai neeli aáigiyoi. Fua wa murudar ḍóilla óigiyoi de dekí boóut zone hoór de, “Ite morigiyói.” 
\v 27 Montor Isá ye ítare át ot dóri tuillé, tói íte uṛí tíyaiye.
\p
\v 28 Zeñtté Isá gór ot aiccé, Íbar cárit tune Íba ttu aiddone fusár gorér de, “Yíba re añára kiyá neelai nó fari?”
\p
\v 29 Íba ye zuwab der de, \wj “Dua sára ar honó kessú lói endilla gún neelai no fare.”\wj*
\s Nizor moot edde zinda ówar baabute dusárabar hoiyé
\r (Mot 17:22-23; Luk 9:43-45)
\p
\v 30 Baade ítara héntu rowana loi Galil báy zaar. Isá ttu híyan or baabute honókiyo re zainto dito mon nu accíl. 
\v 31 Kiyólla-hoilé Íba ye cárit tun ore taalim dito de edde hoitó de, \wj “Manúc or Fua re manúc ókkol or át ot gosáidiya zaybo; aar ítara Íba re marifélaibo, montor Íba tin din baade zinda óizayboi.”\wj* 
\v 32 Lekin ítara hotá híyan nó buzíto, aar Íba ttu fusár goitté yó ḍooraitó.
\s Ebbe ḍoóñr honnwá?
\r (Mot 18:1-5; Luk 9:45-48)
\p
\v 33 Tarfore ítara Kaparnahúm ot aiccé. Isá gór ot oiye rár, cárit tun ottu fusár gorér de, \wj “Tuáñra foñt ot kiyór baabute barábari díla dé?”\wj* 
\v 34 Montor ítara nizám mári táikkil, kiyólla-hoilé ítara foñt ot barábari díyl de, añárar bútore ebbe ḍoóñr honnwá hoói.
\p
\v 35 Boói baade, Isá ye hé baró zon cárit tun ore matai hoór de, \wj “Zar ttu age óito monehoó, yóggwa ttu beggún or fisé ówa foribó edde beggún or háadem bona foribó.”\wj*
\p
\v 36 Tarfore Íba ye eggwá gura fua looi ítarar mazé tíyagaraiye, aar fua wa re hañdót félai looi ítara re hoór de, 
\v 37 \wj “Zee kiyé endilla eggwá gura fua re Añr name kobul goré, yóggwa ye Añré kobul goré deh; aar zee kiyé Añré kobul goré, yóggwa ye Añré kobul goré de no, bólke Añré difeṛáiye de Íba re kobul goré deh.”\wj*
\s Zee niki añárar ulḍa no, yóggwa añárar híkka
\r (Luk 9:49-50)
\p
\v 38 Yohánna ye Íba re hoór de, “Ustat, añára deikké de, eggwá maincé Tuáñr name bút neelar; yóggwa añárar ḍaái or manúc no de hétolla, añára yóggwa re maná goijjí.”
\p
\v 39 Lekin Isá ye hoór de, \wj “Yóggwa re maná no goijjó, kiyólla-hoilé Añr name keramot dahái baade éhon Añr baabute hóraf hoói fare de honókiye nái. \wj* 
\v 40 \wj Kiyólla-hoilé zee niki añárar ulḍa no, yóggwa toh añárar híkka.\wj* 
\v 41 \wj Tuáñra Mosihr ummot de hétolla zee kiyé tuáñra re ek fiyala faní dee, Añí tuáñra re sóiyi hoóir, yóggwa ye hámaha nizor boccíc fai zaybo.\wj*
\s Gunát forabar entán
\r (Mot 18:6-9; Luk 17:1-2)
\p
\v 42 \wj “Zee niki Añr uore iman ainné de e cóñṛo ókkol ottu honókiyo re guná gorába, ítar lla beétor óilde, ítar golat eggwá bór cíl or sakki bañdí doijjat félaidiya zah.\wj* 
\v 43 \wj Zodi tuáñr áte tuáñre gunár uzu ṭane, tóoile híyan haṛifélo. Dui át táki zuzuk ot, yáni honódin no nifé de ooin ot zaar túaro, túñṛa ói zindigit góla tuáñr lla beétor,\wj* 
\v 44 \wj hé zuzuk ot,\wj*
\q1 \wj manúc háa de log no more\wj*
\q2 \wj aar ooin no nifé.\wj*
\m
\v 45 \wj Zodi tuáñr ṭénge tuáñre gunár uzu ṭane, tóoile híyan haṛifélo. Dui ṭéng táki zuzuk ot félaidiya zar túaro, leng ói zindigit góla tuáñr lla beétor, \wj* 
\v 46 \wj hé zuzuk ot,\wj*
\q1 \wj manúc háa de log no more\wj*
\q2 \wj aar ooin no nifé.\wj*
\m
\v 47 \wj Aar zodi tuáñr suké tuáñre gunár uzu ṭane, tóoile yíba neelaifélo. Dui suk táki zuzuk ot félaidiya zar túaro, eggwá suk loi Allar raijjot góla tuáñr lla beétor,\wj* 
\v 48 \wj hé zuzuk ot,\wj*
\q1 \wj ‘manúc háa de log no more\wj*
\q2 \wj aar ooin no nifé.’ \wj*\f + \fr 9:48 \fr*\ft \+xt Yesáyah 66:24\+xt*\ft*\f*
\m
\v 49 \wj Fottí ekzon ore ooin loi pak-sáf gorá zaybo zendilla kurbani re nun loi pak-sáf gorá zah.\wj*
\p
\v 50 \wj “Nun toh gom jiníc, montor zodi nun or dok zaagói, tóoile híin ore keéngori abar nuncá gorá zaybo? Tuáñrar bútore nun raikkó, aar ezzon loi ezzone cántit táikko.”\wj*
\c 10
\s Sárifelar baabute cíkka
\r (Mot 19:1-12)
\p
\v 1 Baade Isá híyan ttu uṛí, Yohúdiya elaka félai Jordán hál or farkule giiyé. Manúc or dol Íbar hañse abar zoma óiye, aar Íba ye Nizor niyom mozin ítara re abar taalim diyat doijje.
\p
\v 2 Hodún Féroci aái Íba re entán gorí bolla súwal gorér de, “Morotfua ye nizor bou wóre sárifelaibar zayes asé né?”
\p
\v 3 Íba ye zuwabe ítara re hoór de, \wj “Muúsa ye tuáñra re kii hókum díye?”\wj*
\p
\v 4 Ítara hoór de, “Muúsa ye de ekkán sárhabos lekí dí duñraidi bolla ezazot diyé.”
\p
\v 5 Montor Isá ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñrar dil doró de hétolla íba ye tuáñrar hañse héndilla hókum leikké deh.\wj* 
\v 6 \wj Lekin foidayecir héñtte lóti Alla ye ítara re morot aar maya banaiyé.\wj*\f + \fr 10:6 \fr*\ft \+xt Foidayec 1:27\+xt*\ft*\f* 
\v 7 \wj ‘Híyan olla toh morotfua ye nizor bafmaa ttu zuda ói nizor bou wór fúañti tákibo,\wj* 
\v 8 \wj aar ítara duní zon ek jisím óizayboi.’\wj*\f + \fr 10:8 \fr*\ft \+xt Foidayec 2:24\+xt*\ft*\f* \wj Hé ísafe, ítara ar dui no, bólke ek jisím.\wj* 
\v 9 \wj Hétolla Alla ye zetará re zur goijjé, ítara re honó manúce síra no goróuk.”\wj*
\p
\v 10 Yárbaade ítara gór ot óiye rár, cárit tune híyan or baabute Íba ttu abar fusár goijjé. 
\v 11 Íba ye ítara re hoór de, \wj “Zee kiyé nizor bou wóre sárifelai ar eggwá re biyá goré, íte nizor bou wór ulḍa zená gorér deh.\wj* 
\v 12 \wj Aar ze mayafua ye nizor zamai re sárifelai ar ezzon biyá goré, híba ye zená gorér deh.”\wj*
\s Isá ye gura fuain dore borhot diyé
\r (Mot 19:13-15; Luk 18:15-17)
\p
\v 13 Ek din manúc ókkole gura fuain dore Isár hañse anát doijje, zeéne Íba ye ítara re súwe; montor cárit tune manúc cún ore jéjjeṛaiye. 
\v 14 Montor Isá ye híyan dekí bicí naras óiye, aar ítara re hoór de, \wj “Fuain dore Añr hañse aitódo; ítara re no oóñillo, kiyólla-hoilé Allar raijjo toh ítarar ḍóilla maincé éna hásil goré.\wj* 
\v 15 \wj Añí tuáñra re sóiyi hoóir, zee kiyé Allar raijjo re eggwá gura fuar ḍóilla góri kobul no goré, yóggwa híyan ot bilkúl góli no faribó.”\wj* 
\v 16 Baade Íba ye ítara re hañd ot félai loiyé, aar Íbar át ítarar uore di ítara re borhot diyé.
\s Ezzon tuangor manúc
\r (Mot 19:16-30; Luk 18:18-30)
\p
\v 17 Isá sofór ot zaito neeillé de októt, ezzon manúc duñri aái Íbar muúntu añṛúr tók dí fusár gorér de, “Gom Ustat, ofúrani zindigi miras faite añr ttu kii gorá foribó?”
\p
\v 18 Isá ye yóggwa re hoór de, \wj “Tuñí Añré gom kiyá ḍakoór? Alla bade toh ar kiyé gom nái.\wj* 
\v 19 \wj Tuñí de hókum ókkol zano, zendilla niki, ‘Kún no goríba, zená no goríba, suri no goríba, misá gobá no diba, férokbazi no goríba, bafmaa re izzot goríba.’ ”\wj* \f + \fr 10:19 \fr*\ft \+xt Hízorot 20:12-16\+xt*; \+xt Córiyot-nama 5:16-20\+xt*\ft*\f*
\p
\v 20 Manúc cwa ye Íba re hoór de, “Ustat, gurahale lóti añí híin beggún amól gorí-gorí aiyír.”
\p
\v 21 Isá ye yóggwar uzu saái, yóggwa re ador lagi hoór de, \wj “Tuáñr ttu ekkán ham baki asé. Zoo, tuáñr ttu asé de híin beggún besi gorif ókkol ore diifélogoi, tói tuñí asman ot dón faiba; baade aái Añr fisáli óiyogai.”\wj*
\p
\v 22 Híyan fúni yóggwa bezar óigiyoi, edde ferecanir sáañte giiyégoi, kiyólla-hoilé yóggwa ttu becábicí dón-cómbotti accíl.
\p
\v 23 Hétunot Isá ye sairómikka saái Nizor cárit tun ore hoór de, \wj “Dón-doulot ola ókkol ottu Allar raijjot gólite hotó mockil!”\wj*
\p
\v 24 Cárit tun Íbar hotáye ammúk óigiyoi. Montor Isá ye ítara re abar hoór de, \wj “Ó fuain, Allar raijjot gólite hotó mockil!\wj* 
\v 25 \wj Tuangor manúc Allar raijjot gólar túaro, eggwá uñṭ fúñc or faái ttu goli zaa aró aásan.” \wj*
\p
\v 26 Cárit tun aró bicí ammúk óigiyoi, aar ezzon ore ezzone hoór de, “Tóoile hone nejat fai faribó?”
\p
\v 27 Isá ye ítarar uzu saái hoór de, \wj “Híyan insáne gorí no fare, montor Alla ye fare; kiyólla-hoilé Alla ye toh hárr kessú gorí fare.”\wj*
\p
\v 28 Hétunot Fitore Íba re hoór de, “Soó, añára de hárr kessú eridi Tuáñr fisáli óiyi.”
\p
\v 29 Isá ye hoór de, \wj “Añí tuáñra re sóiyi hoóir, zee niki Añr wasté edde Allar kúchóbor or wasté gór, báiboináin, bafmaa, fuain, yáh zaga-zobin eridiyé,\wj* 
\v 30 \wj yóggwa ye e zobanat ek cót gun bicí gór, báiboináin, maa, fuain edde zaga-zobin faibo, aar fúañti-fúañti zulúm óu faibo; aar aiyér de zobanat ofúrani zindigi faibo.\wj* 
\v 31 \wj Lekin boóut zon, zetará yala age asé, ítara fisé óizayboi; aar zetará yala fisé asé, ítara age óizayboi.”\wj*
\s Nizor moot or baabute tisárabar agun hoiyé
\r (Mot 20:17-19; Luk 18:31-34)
\p
\v 32 Héñtte ítara uore Jerúsalem ot zaar de foñt ot accíl, aar Isá ítarar age-age zaat accíl. Cárit tun ammúk óigiyoi, aar zetará Íbar fisé-fisé zaat accíl ítara ḍooraigiyói. Íba ye baró zon cárit tun ore abar ekkinare loizai, Íbar uore kii-kii óibo de híin ítara re howát doijje, 
\v 33 ki hoilé, \wj “Soó, añára uore Jerúsalem ot zair, héṛe Manúc or Fua re ḍoóñr imam ókkol or edde alem ókkol or hañse dóridiya zaybo; ítara Íba re moot or fótua díbo edde Beyohúdi ókkol or hañse gosáidibo.\wj* 
\v 34 \wj Ítara Íba re ínca goríbo, sép maribó, coóñk maribó, edde zane marifélaibo. Lekin tin din baade Íba zinda óizayboi.”\wj*
\s Yakub or edde Yohánnar aros
\r (Mot 20:20-28)
\p
\v 35 Yárbaade Zebedair fuain Yakub edde Yohánna Isár hañse aái hoór de, “Ustat, añára saái de añára Tuáñr ttu ziyán aros gorí, híyan Tuñí añára lla goró.”
\p
\v 36 Íba ye ítara ttu fusár gorér de, \wj “Tuáñra kii soór de, Añí tuáñra lla kii goittám?”\wj*
\p
\v 37 Ítara Íba re hoór de, “Tuñí Tuáñr mohímat máze añára ezzon ore Tuáñr den ḍák ottu edde ar ezzon ore ban ḍák ottu buágaraiyo.”
\p
\v 38 Montor Isá ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra kii magor híyan tuáñra no zano. Añí fiíyum de fiyala tuáñra fií faribá né? Yáto Añí loiyum de bápṭisma tuáñra loi faribá né?”\wj*
\p
\v 39 Ítara hoór de, “Añára fariyúm.”
\p Isá ye ítara re hoór de, \wj “Becók, ze fiyala Añí fiíyum, yíba tuáñra fiíba; aar ze bápṭisma Añí loiyum, yíba tuáñra loiba.\wj* 
\v 40 \wj Montor Añr den ḍák ottu yáh ban ḍák ottu honókiyo re buágaron Añr ham no. Zaga híin óilde uitará lla zetará lla toiyar gorí raká gíyeh.”\wj*
\p
\v 41 Baki doc zon cárit tune híyan fúni, Yakub edde Yohánna llói guccá óigiyoi. 
\v 42 Montor Isá ye ítara re Nizor hañse matai hoór de, \wj “Tuáñra toh zano, zetará re Beyohúdi ókkol or hókumot-goróya ísafe zana zah, ítara tarár uore raastri goré; aar tarár ḍoóñr sóddar ókkole tarár uore adíkar sola.\wj* 
\v 43 \wj Montor tuáñrar bútore héndilla ón ṭík no, bólke tuáñra ttu zee niki ḍoóñr óito saá, ítar ttu tuáñrar háadem bonar zorur;\wj* 
\v 44 \wj aar tuáñra ttu zee niki age óito saá, ítar ttu beggún or gulam bonar zorur.\wj* 
\v 45 \wj Kiyólla-hoilé Manúc or Fua yó toh hédmot faito aiccé de no, bólke aiccé de hédmot goittó, edde boóut zon or bodol Nizor zan dito.”\wj*
\s Añdá Bartimai ore gom goijjé
\r (Mot 20:29-34; Luk 18:35-43)
\p
\v 46 Yárbaade ítara Jerikó cóor ot aiccé. Zeñtté Isá Nizor cárit tun lói edde ḍoóñr ek dol manúc lói Jerikó ttu neeler, hé októt Timáiyus or fua Bartimai nam or ezzon añdá manúc rastar hañsat boói hórat mager de accíl. 
\v 47 Yóggwa ye Íba Isá Nasári de híyan fúinne rár, endilla guzorat doijje, “Ó Dawud or Fua Isá, añr uore rahám goró!”
\p
\v 48 Boóut zone yóggwa re jéjjeṛai nizám óito hoiyé, montor yóggwa ye aró ḍoóñr góri guzori hoór de, “Ó Dawud or Fua, añr uore rahám goró!”
\p
\v 49 Hétunot Isá tíyaigiyoi aar hoór de, \wj “Yóggwa re eṛé aitó hoó.”\wj*
\p Tói ítara añdá manúc cwa re ḍahai hoór de, “Hímmot goró, uṛó. Íba ye tuáñre matar.” 
\v 50 Hétunot yóggwa ye nizor gaar saddor ekkinare félai, fál dí uṛí Isár hañse aiccé.
\p
\v 51 Aar Isá ye yóggwa ttu fusár gorér de, \wj “Tuñí kii soó, Añí tuáñr lla kii goittám?”\wj*
\p Añdá manúc cwa ye Íba re hoór de, “Ó Rabbí, añár ttu abar dekí faitto monehoór.”
\p
\v 52 Isá ye yóggwa re hoór de, \wj “Zoo, tuáñr imane tuáñre gom goijjé.”\wj* Yóggwa éhon dekí faijjíl, aar rasta ttu Isár fisáli doijje.
\c 11
\s Jerúsalem ot Isá baáñccar ḍóilla góri góille
\r (Mot 21:1-11; Luk 19:28-40; Yoh 12:12-19)
\p
\v 1 Zeñtté ítara Jerúsalem or ḍáke Zaitun Faár ot asé de Betfégi edde Betániya farat foóñicce, Isá ye Nizor dui zon cárit ore difeṛáiye, 
\v 2 ítara re endilla hoói, \wj “Tuáñra muúm or fara gán ot zoo, héṛe góli mottor eggwá gadár sóo baindá loot faiba, zibár uore aijjó honókiye nó soré. Yíba re kúli eṛé anógoi.\wj* 
\v 3 \wj Zodi honókiye tuáñra re eén hoó, ‘Tuáñra yián kiyólla gorór?’ Hoibá de, ‘Malik ottu yibá re lager.’ Tói yóggwa ye yíba re éhon eṛé difeṛáidibo.”\wj*
\p
\v 4 Ítara rowana loiyé, aar gadár sóo wa re baárkule rastar uore gór or dorozat baindá loot faiyé; ítara yíba re kúlifelaiye. 
\v 5 Montor héṛe tíyai accíl de tará ttu hodúne ítara re hoiyé de, “Tuáñra kii gorór deh, gadár sóo wa re kúlor de níki?” 
\v 6 Isá ye ítara re zendilla hoitó hoóil, ítara tará re héndilla hoiyé, tói tará ítara re ezazot diyé. 
\v 7 Ítara gadár sóo wa re Isár hañse ainné, aar yíbar uore nizor hoor ókkol bicáidiye, aar Isá yíbar uore boiccé. 
\v 8 Bicí maincé nizor hoor ókkol rastar uore bicáidiye, argúne bariza ttu fatar ḍaggwa ókkol haṛi bicáidiye. 
\v 9 Zetará age-age edde fisé-fisé zaat accíl, ítara guzori-guzori hoór de,
\q1 “Hósana!
\b
\q1 “Mubarek Ubá zibá Mabud or name aiyér.\f + \fr 11:9 \fr*\ft \+xt Zobur 118:25,26\+xt*\ft*\f*
\b
\q1
\v 10 “Mubarek añárar baf Dawud or raijjo ziyán aiyér.
\b
\q1 “Ebbe uore asman ot Allar taarif óuk!”
\p
\v 11 Isá Jerúsalem ot góli baade, baitul-mukaddos or uṛán ot giiyé; aar sairómikka beggún saái yore, háñzinna óigiyoi de ísafe baró zon cárit tun ore fúañti looi Betániyat giiyégoi.
\s Ḍuñir-gas ore boddua
\r (Mot 21:18-19)
\p
\v 12 Tarfor din, zeñtté ítara Betániya ttu bacá lóiye, Isá ttu búk laiggé. 
\v 13 Íba ye dur ottu tái fata furaiya eggwá ḍuñir-gas dekí, yíbat gula asé né saitó giiyé; montor Íba gas swár íñyot aiccé rár, fata bade ar kessú loot nó faa, kiyólla-hoilé héñtte ḍuñir gula dóribar moósum no. 
\v 14 Hétunot Íba ye gas swá re hoór de, \wj “Ar honódin tor ttu honókiye gula hái no farouk.”\wj* Íbar cárit tune hotá híyan fúinnil.
\s Isá ye baitul-mukaddos pak-sáf goijjé
\r (Mot 21:12-17; Luk 19:45-48; Yoh 2:13-22)
\p
\v 15 Baade ítara Jerúsalem ot foóñicce. Isá baitul-mukaddos or uṛán ot góli, zetará héṛe besa kina gorér ítara re loraidiyat doijje, aar baṭṭa báñgoyar ṭebíl edde hoitor besoyar boiṛóni ókkol natḍiyagarai diyé. 
\v 16 Íba ye Baitul-mukaddos or uṛán báy honókiyo re malsáman loizaitó nó deh. 
\v 17 Íba ye taalim ot ítara re hoór de, \wj “Pak-kalam ot ki yián nái, ‘Añr gór ore tamám koum ókkol olla munazat or gór howá zaybo’\wj*\f + \fr 11:17 \fr*\ft \+xt Yesáyah 56:7\+xt*\ft*\f*\wj ? Montor tuáñra toh híyan ore ḍahañit or aḍḍa-hána banaifélaiyo.”\wj*\f + \fr 11:17 \fr*\ft \+xt Yarmíyah 7:11\+xt*\ft*\f*
\p
\v 18 Ḍoóñr imam ókkole edde alem ókkole híyan fúni Íba re marifélaibar mouka tuwat accíl. Ítara Íba re ḍooraitó, kiyólla-hoilé manúc beggún Íbar taalime ammúk óizaytoi.
\p
\v 19 Aar zeñtté háñzinna óiye, Isá edde Íbar cárit tun cóor or baáre giiyégoi.
\s Fúaiya ḍuñir-gas ottu sébok
\r (Mot 21:20-22)
\p
\v 20 Biínna ítara héntu zaar de októt, ḍuñir-gas swá cíñyor ottu lóti fúaigiyoi de deikké. 
\v 21 Fitor ottu monot uṛí Íba re hoór de, “Rabbí, soó, Tuñí boddua diíla de ḍuñir-gas swá fúaigiyoi.”
\p
\v 22 Isá ye ítara re zuwabe hoór de, \wj “Allar uore iman rakó.\wj* 
\v 23 \wj Añí tuáñra re sóiyi hoóir, zee kiyé e faár gwá re eén hoó, ‘Uṛí doijjat forgói,’ aar nizor dil ot honó cók no raké bólke ziyán hoiyé híyan óibo de biccác goré, tóoile yóggwa lla híyan óibo.\wj* 
\v 24 \wj Hétolla, Añí tuáñra re hoóir, tuáñra duat mazé ziín mago, híin faifelaiyo bóuli biccác goijjó, tói tuáñra re híin diiya zaybo.\wj* 
\v 25 \wj Zeñtté tuáñra tíyai dua goró, héñtte honókiyor ulḍa kessú tákile yóggwa re maf gorídiyo, zeéne tuáñrar asmani Bafe yó tuáñra re tuáñrar hosúri maf gorí deh.\wj* 
\v 26 \wj Montor zodi maf no goró, tóoile tuáñrar asmani Bafe yó tuáñrar hosúri maf no goríbo.”\wj*
\s Isár adíkar or baabute súwal
\r (Mot 21:23-27; Luk 20:1-8)
\p
\v 27 Ítara abar Jerúsalem ot aiccé. Isá baitul-mukaddos ot gúrafíra gorér de októt, ḍoóñr imam ókkol, alem ókkol, edde murubbi ókkol Íbar hañse aiccé, 
\v 28 aar Íba re hoór de, “Tuñí ham iín kii adíkare gorór? Iín gorí bolla Tuáñre e adíkar hone diiyé?”
\p
\v 29 Isá ye ítara re zuwabe hoór de, \wj “Añí yó tuáñra ttu ekkán súwal fusár goríyum, Añré zuwab diyo, baade Añí tuáñra re hoiyúm Añí iín kii adíkare gorír deh.\wj* 
\v 30 \wj Añré zuwab do sái, Yaháya ye bápṭisma díbar adíkar faáil de asman ottu né náki insán ottu?”\wj*
\p
\v 31 Baade ítara afós ot biyasana gorér de, “Zodi añára hoói, ‘asman ottu,’ Íba ye hoibó de, ‘Tóoile tuáñra íba re biccác kiyá nó goró?’ 
\v 32 Montor zodi hoói, ‘insán ottu’ tóoile?” Ítara maincóre ḍooraitó, kiyólla-hoilé beggúne Yaháya nobi de mainto.
\p
\v 33 Hétolla ítara Isá re zuwabe hoór de, “Añára no zani.”
\p Isá ye ítara re hoór de, \wj “Tóoile Añí yó tuáñra re no hoiyúm Añí iín kii adíkare gorír.”\wj*
\c 12
\s Anggur-bariza edde cacá ókkol or meésal
\r (Mot 21:33-46; Luk 20:9-19)
\p
\v 1 Isá ye ítara re meésal ókkol dí hotá howát doijje, \wj “Ezzon maincé ekkán anggur-bariza lagaiyé. Yóggwa ye híyan or sairó ḍák ottu gíra díye, anggur or roc neelai bolla eggwá gañrá kuijjé, edde ekkán ṭongki baindé. Baade bariza gán cacá ókkol ore ṭéka dí oinno mulluk ot giiyói.\wj* 
\v 2 \wj Aar anggur or ainda aiccé rár, yóggwa ye eggwá goóur ore cacá gún or hañse difeṛáiye, cacá ítara ttu barizar gular bák fai bolla.\wj* 
\v 3 \wj Lekin ítara taré dóri, mara-dóra gorí háli áte duñraidiyé.\wj* 
\v 4 \wj Yóggwa ye abar ítarar hañse ar eggwá goóur difeṛáiye, ítara taré matá sái mari bicí beizzoti goijjé.\wj* 
\v 5 \wj Yóggwa ye aró éggwa difeṛáiye; ítara taré zane marifélaiye. Héndilla, ítara aró boóut twa re goijjé, hodún ore mara-dóra goijjé, hodún ore zane marifélaiye.\wj*
\p
\v 6 \wj “Yala yóggwa ttu siríf ar ezzon difeṛáibar asé deh, íba óilde yóggwar adorja fua. Ahérit yóggwa ye nizorgá nize eén hoói fua wa re difeṛáiye, ‘Ítara añr fua re izzot goríbo.’\wj*
\p
\v 7 \wj “Lekin cacá gúne afós ot hoór de, ‘Ite toh mirasdár; aiyó itaré marifélai, baade miras añárar óizayboi.’\wj* 
\v 8 \wj Tói ítara íba re dóri marifélaiye, aar barizar baáre félaidiye.\wj*
\p
\v 9 \wj “Barizar giróse ítara re kii goríbo fáñllar? Yóggwa ye aái hé cacá gún ore marifélaibo, aar bariza gán oinno kiyó re diifélaibo.\wj* 
\v 10 \wj Tuáñra pak-kalam ot yián úddwa nó foró níki,\wj*
\q1 \wj ‘Ze fattór mistíri ye inkar gorífelaiye,\wj*
\q2 \wj yíba cíl beggún or túaro bicí zoruri wa óigiyoi.\wj*
\q1
\v 11 \wj Híyan Mabud or torfóttu óiaicce,\wj*
\q2 \wj aar híyan añárar suk ot taajuippa’\wj*\f + \fr 12:11 \fr*\ft \+xt Zobur 118:22,23\+xt*\ft*\f* \wj ?” \wj*
\p
\v 12 Hétunot ítara Íba re dórifelai bolla kucíc goijjíl, kiyólla-hoilé ítara buzígiyoi de ki Isá ye hé meésal lan ítarar hélaf hoiyé deh. Montor ítara maincór ḍoore Íba re eri giílgoi.
\s Romi baáñcca re házana diiya
\r (Mot 22:15-22; Luk 20:20-26)
\p
\v 13 Fore ítara hodún Féroci edde Hérudiól ore Isár hañse difeṛáiye, zeéne tará Íba re Íbar hotá loi hol ot félai fare. 
\v 14 Tará aái Íba re hoór de, “Ustat, añára zani de, Tuñí sóiyi hoó. Tuñí maincé kii hoór forba no goró, kiyólla-hoilé Tuñí toh honókiyo re forók goró de nái, bólke sóiyigori Allar rastar taalim doh. Añára re hoósai, Romi baáñcca\f + \fr 12:14 \fr*\ft Girík ot Káisar hoó de híyan nam no, híyan ekkán Rom raijjor baáñcca ókkol or lokób. Hétolla iñyót Romi baáñcca ísafe estemal gorá gíyeh deh.\ft*\f* re házana doon zayes asé ne nái? 
\v 15 Añára diitam ne náki no diitam?”
\p Montor Íba ye tarár munaféki re zani hoór de, \wj “Tuáñra Añré entán gorór kiyá? Sai bolla Añr hañse ekkán dinár anó.”\wj* 
\v 16 Tói tará ainné. Íba ye tará re hoór de, \wj “Yián har sóbi edde har nam?”\wj*
\p Tará Íba re hoór de, “Romi baáñccar.”
\p
\v 17 Tói Isá ye tará re hoór de, \wj “Ziín baáñccar híin baáñcca re diiyo, aar ziín Allar híin Alla re diiyo.”\wj*
\p Híyane tará ebbe taajup óigiyoi.
\s Háñcor or baabute súwal
\r (Mot 22:23-33; Luk 20:27-40)
\p
\v 18 Baade Sadukái ókkol Isár hañse aiccé, Sadukái ókkole háñcor nái hoó, ítara aái Íba re ekkán súwal goijjé de, 
\v 19 “Ustat, Muúsa ye añára lla leikké de, zodi honókiyor bái fuain sára morizagói aar ítar bou táizagoi, tóoile ítar hé bái ottu bou híba re biyá gorífelai nizor bái olla nosól foida gorá foribó. 
\v 20 Dóro, háñt zon bái accíl. Foóila wa ye bou looi, fuain sára morigiyói. 
\v 21 Baade híba re dusára wa ye biyá goijjé, aar íte yó fuain sára morigiyói; tisára war hálot óu héndilla óiye. 
\v 22 Héndilla, háñto bái ye híba re biyá gorí fuain sára morigiyói. Ahérit, mayafua wa yó morigiyói. 
\v 23 Hé ísafe, háñcor or hale híba har bou óibo? Kiyólla-hoilé híba re toh háñto zone nizor bou banaáil.”
\p
\v 24 Isá ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra etollá éna gollot ot asó deh! Tuáñra toh no Allar pak-kalam zano, aar no Allar kudurut zano.\wj* 
\v 25 \wj Kiyólla-hoilé zeñtté ítara mora ttu zinda óibo, héñtte ítara no biyá goríbo aar no ítara re biyá diya zaybo, bólke ítara asman or fíristar ḍóilla beh óibo.\wj* 
\v 26 \wj Mora ókkol zinda ówar baabute hoitó sailé, tuáñra kí Muúsar kitab ot zeṛé niki zoler de záḍḍwar zikír asé héṛe nó foró, Alla ye Muúsa re endilla hoiyé de, ‘Añí óilam de Ibrahím or Alla, Isahák or Alla, edde Yakub or Alla?’\wj*\f + \fr 12:26 \fr*\ft \+xt Hízorot 3:6\+xt*\ft*\f* 
\v 27 \wj Alla toh mora ókkol or Alla no, bólke zinda ókkol or éna. Tuáñra ttu ḍoóñr gollot óiye.”\wj*
\s Ebbe ḍoóñr hókum
\r (Mot 22:34-40; Luk 10:25-28)
\p
\v 28 Ekzon alem aái ítara barábari dér de fúinne, aar Isá ye ítara re ṭík zuwab diyé de zani Íba re súwal gorér de, “Beggún or túaro hókum hon nán ḍoóñr?”
\p
\v 29 Isá ye zuwab der de, \wj “Ebbe ḍoóñr gán óilde, ‘Fúno, ó Isráil! Mabud añárar Alla óilde ekgwá Mabud.\wj* 
\v 30 \wj Mabud tuáñrar Alla re nizor fura dile, fura zane, fura demake, edde fura bole muhábbot goríba.’\wj*\f + \fr 12:30 \fr*\ft \+xt Córiyot-nama 6:4,5\+xt*\ft*\f* 
\v 31 \wj Dui nombór or gán óilde, ‘Nizor atehañsór maincóre nizor ḍóilla muhábbot goríba.’\wj*\f + \fr 12:31 \fr*\ft \+xt Imami-ham 19:18\+xt*\ft*\f* \wj Hé duníyan or túaro ar ḍoóñr hókum nái.”\wj*
\p
\v 32 Alem mwa ye Íba re hoór de, “Cabác, Ustat! Tuñí sóiyi hoiyó, Alla ekgwá beh asé, Íba bade ar honókiye nái. 
\v 33 Íba re fura dile, fura buddíye, fura bole muhábbot goittó, aar nizor atehañsór maincóre nizor ḍóilla muhábbot goittó. Hókum hé duníyan, fura kurbani edde oinno kurbani beggún or túaro zoruri.”
\p
\v 34 Isá ye zettót yóggwa ye buddír sáañte zuwab diyé de deikké, Íba ye yóggwa re hoór de, \wj “Tuñí Allar raijjo ttu duré no.”\wj* Héñtte lóti honókiyo ttu Íba re ar súwal goittó hímmote nó deh.
\s Mosihr baabute súwal
\r (Mot 22:41-46; Luk 20:41-44)
\p
\v 35 Isá ye baitul-mukaddos ot taalim der de októt hoór de, \wj “Alem ókkole keéngori hoó de Mosih Dawud or Fua?\wj* 
\v 36 \wj Kiyólla-hoilé Dawud nize toh Pak-Ruhr hédaiyote endilla hoiyé,\wj*
\q1 \wj ‘Mabude añr Malik ore hoór de,\wj*
\q2 \wj “Añr den ḍák ottu boiyó,\wj*
\q1 \wj zetókkal foijjonto Añí Tuáñr duccon ókkol ore\wj*
\q2 \wj Tuáñr foor tole gorí nó felai.” ’\wj*\f + \fr 12:36 \fr*\ft \+xt Zobur 110:1\+xt*\ft*\f*
\m
\v 37 \wj Dawud nize toh Íba re ‘Malik’ ḍaikké, tóoile Íba hon bote Dawud or fua de?”\wj* Becábicí maincé kúcir sáañte Íbar boiyan fúnat accíl.
\s Alem ókkol ottu úñciyar tákibar nosíyot
\r (Mot 23:1-36; Luk 20:45-47)
\p
\v 38 Isá ye Nizor taalim ot hoór de, \wj “Alem ókkol ottu úñciyar táikko, zetará lamba-lamba kuruta fiñdí gúrafíra goittó saá, aar bazare-bazare sólam faito,\wj* 
\v 39 \wj mujilíc-hána ókkol ot uñsol tokkar hadírat boitó edde mela-cóba ókkol ot barík zagat boitó fosón goré.\wj* 
\v 40 \wj Ek mikká ttu ítara rari ókkol or gór ókkol luṭ gorífele, arek mikká ttu maincóre dahái bolla lamba-lamba dua goré. Manúc híine sáñza bicí ḍoóñr faibo.”\wj*
\s Ekgwá rarir sótka
\r (Luk 21:1-4)
\p
\v 41 Baade Isá baitul-mukaddos or dan-baccúr muúntu boiccé, aar dan-baccút maincé ṭiañ-foicá hondilla deer saái táikke. Boóut tuangor ókkole bicí-bicí diiyat accíl. 
\v 42 Eggwá gorif rari aái duiyán cóñṛo foicá diiyé, yáni hoek fiyá.
\p
\v 43 Hétunot Íba ye Nizor cárit tun ore matai hoór de, \wj “Añí tuáñra re sóiyi hoóir, zedúne dan-baccút sótka diiyé ítara beggún or túaro e gorif rari wa ye bicí diiyé;\wj* 
\v 44 \wj kiyólla-hoilé oinno beggúne ítarar aṭalikka dón ottu diiyé deh, montor ibáh ye toh nizor gorif hálot ot basi táki bolla ziín accíl híin beggún diifélaiye.”\wj*
\c 13
\s Baitul-mukaddos dónco ówar agun hotá
\r (Mot 24:1-2; Luk 21:5-6)
\p
\v 1 Isá baitul-mukaddos ottu baáre zaargói de októt, Íbar ézzon cárite hoór de, “Ustat, soó, keén cúndor-cúndor fattór edde keén cúndor-cúndor billíng!”
\p
\v 2 Isá ye íba re hoór de, \wj “Tui e ḍoóñr-ḍoóñr billíng iín dekór de né? Eṛé eggwá fattór or uore ar eggwá fattór no tákibo, híin fottí ekgwá re félaidiya zaybo.”\wj*
\s Kiyamot or alamot ókkol
\r (Mot 24:3-14; Luk 21:7-19)
\p
\v 3 Aar Isá baitul-mukaddos or muúm or Zaitun Faár ot boiṛá accíl de októt, Fitor, Yakub, Yohánna edde Enderiyase aiddone Íba ttu fusár gorér de, 
\v 4 “Añára re hoóna, híin hoñtté óibo dé? Híin beggún fura óibar októ aiccé de híyan or alamot kii óibo?”
\p
\v 5 Isá ye ítara re zuwabe howát doijje de, \wj “Saiyó, honókiye zen tuáñra re gollot ot no loiza.\wj* 
\v 6 \wj Boóut zone Añr name aái hoibó de, ‘Añí Íba,’ ítara boóut zon ore gollot ot loizaybói.\wj* 
\v 7 \wj Zeñtté tuáñra laráir abas edde laráir hóbora-hóbori ókkol fúniba, no ḍooraiyó; kiyólla-hoilé híin ówar zorur, montor híyala yó ahérot óibo de no.\wj* 
\v 8 \wj Ek koume arek koum or ulḍa edde ek raijjo ye arek raijjor ulḍa tíyaibo; zaga-zaga búsal ókkol edde raṭ ókkol óibo. Montor híin óilde siríf, fua hálas óibar cúrur duk ókkol or ḍóilla.\wj*
\p
\v 9 \wj “Lekin tuáñra úñciyar táikko; kiyólla-hoilé maincé tuáñra re adalot ot gosáidibo, aar tuáñra re mujilíc-hánat bet mara zaybo. Añr lla bóuli tuáñra re hákim edde baáñcca ókkol or muúntu házir gorá zaybo, zeéne tuáñra ítarar hañse Añr gobá dí faro.\wj* 
\v 10 \wj Age tamám koum ókkol or hañse Allar kúchóbor tobolik gorá zar zorur.\wj* 
\v 11 \wj Zeñtté maincé tuáñra re dóri bisar ot tulíbo, héñtte kii hoibá age lóti sinta no goijjó, bólke hé októt tuáñra re ziín diiya zaybo híin hoiyó; kiyólla-hoilé hoóiya toh tuáñra no, bólke Pak-Ruh éna.\wj*
\p
\v 12 \wj “Bái ye bái ore aar bafe fua re marifélai bolla dóridibo. Fuain de nizor bafmaar hélaf tíyai ítara re mariféla báibo. \wj* 
\v 13 \wj Añr nam olla bóuli tuáñra re beggúne nafórot goríbo; montor zee niki ahéri foijjonto bordac goríbo, yóggwa ye nejat faibo.\wj*
\s Ḍoóñr mosibot
\r (Mot 24:15-28; Luk 21:20-24)
\p
\v 14 \wj “Tuáñra hé bicí hótara jiníc ziyáne nafak goré\wj*\f + \fr 13:14 \fr*\ft \+xt Ḍániyel 9:27; 11:31; 12:11\+xt*\ft*\f* \wj híyan ore no tákon accíl de zagat zeñtté tíyaiya dekíba—foróya ye buzó—héñtte zetará Yohúdiyat tákiba ítara ttu faár ot dáizagoi foribó.\wj* 
\v 15 \wj Zee niki gór or sád or uore asé, ítar ttu lamat no lama foribó, nizor gór ttu kessú looi bolla bútore no zaa foribó.\wj* 
\v 16 \wj Zee niki kétit asé, ítar ttu nizor saddor looi bolla waafes nu aá foribó. \wj* 
\v 17 \wj Montor hé din ókkol ot hámil mayafuain dor lla edde dud or maa ókkol olla bicí afsús or hálot óibo.\wj* 
\v 18 \wj Dua goró, zeéne híin cítkhale no.\wj* 
\v 19 \wj Kiyólla-hoilé din híin eén mosibot or din óibo, zendilla Alla ye duniyai foida goijjé de héñtte lóti aijjó óiye de nái, aar abar no yó óibo.\wj*
\p
\v 20 \wj “Zodi Mabude hé din ókkol homai no dito, tóoile honókiye no basitó; montor Íbar basíloiya bonda ókkol olla bouli Íba ye din híin homaidiyé.\wj* 
\v 21 \wj Héñtte zodi honókiye tuáñra re eén hoó, ‘Soó, Mosih eṛé asé!’ yáto ‘Soó, Íba uṛé asé!’ híyan ekin no goijjó.\wj* 
\v 22 \wj Kiyólla-hoilé misá Mosih ókkol edde misá nobi ókkol uṛíbo, aar ítara keramot ókkol edde taajuippa harhána ókkol daháibo, maincóre gollot ot loizai bolla, farilé Allar basíloiya bonda re úddwa.\wj* 
\v 23 \wj Lekin tuáñra úñciyar táikko; Añí toh tuáñra re hárr kessú age lóti hoóidiyi.\wj*
\s Manúc or Fuar aá
\r (Mot 24:29-31; Luk 21:25-28)
\p
\v 24 \wj “Montor din híin ot, hé mosibot baade,\wj*
\q1 \wj beil andár óizayboi,\wj*
\q2 \wj aar sane foór no dibo;\wj*
\q1
\v 25 \wj asman ottu tara ókkol forizaybói,\wj*
\q1 \wj aar asmani jiníc ókkol tóttoraibo.\wj*\f + \fr 13:25 \fr*\ft \+xt Yesáyah 13:10; 34:4\+xt*\ft*\f*
\p
\v 26 \wj “Héñtte ítara dekíbo de, Manúc or Fua ḍoóñr kudurut edde mohímar sáañte miyúlar bútore góri aiyér.\wj* 
\v 27 \wj Aar Íba ye fírista ókkol ore duniyair ek matá ttu arek matá foijjonto difeṛái, sairómikka ttu Nizor basíloiya bonda ókkol ore ekkán ot zoma goríbo. \wj*
\s Ḍuñir-gas ottu meésal
\r (Mot 24:32-35; Luk 21:29-33)
\p
\v 28 \wj “Ḍuñir-gas ottu meésal loo: zeñtté ḍuñir-gas or ḍéeila hórot ói fata neele, tuáñra zanizogói de, hóran ḍáke.\wj* 
\v 29 \wj Héndilla tuáñra yó, zeñtté iín ór de dekíba, héñtte buzíba de, Manúc or Fua ḍáke, ebbe dorozat.\wj* 
\v 30 \wj Añí tuáñra re sóiyi hoóir, iín beggún fura nó óiyo foijjonto e nosól bilkúl no fúraibo.\wj* 
\v 31 \wj Asman zobin toh zari no tákibo, montor Añr hotá hámica zari tákibo.\wj*
\s Honókiye no zane de din edde októ
\r (Mot 24:36-44; Luk 21:34-36)
\p
\v 32 \wj “Lekin hé din yáto októ aibár baabute honókiye no zane, asman or fírista ókkole yó no zane, aar Fua ye yó no zane, siríf Bafe beh zane.\wj* 
\v 33 \wj Hóboroddar, seton táko edde dua goró; kiyólla-hoilé tuáñra toh no zano hé októ hoñtté aibó.\wj* 
\v 34 \wj Hé októ yíba ezzon duré sofór ot zaar de manúc or ḍóilla, zee niki nizor gór eri zaite goóur ókkol or át ot zimma ókkol dii giiyé, yáni zar-zar ham taré-taré diiyé, aar duwar sooñidar ore yó seton tákito hókum díye.\wj*
\p
\v 35 \wj “Hétolla hoóir, seton táko, kiyólla-hoilé tuáñra toh no zano, gór or girós hotúnot aibó—ki háñzinna, ki adá raitta, ki fuáñitta, aar náki biínna.\wj* 
\v 36 \wj Arnóile yóggwa asimbit ailé tuáñra re gúm ot loot faibo.\wj* 
\v 37 \wj Añí tuáñra re ziyán hoóir, híyan beggún ore hoóir de, ‘Seton táko!’ ”\wj*
\c 14
\s Isá re marifélaibar sólla
\r (Mot 26:1-5; Luk 22:1-2; Yoh 11:45-53)
\p
\v 1 Azadir-id edde Cúṭar-sára Ruṭir-id aité dui din asé. Aar ḍoóñr imam ókkole edde alem ókkole Isá re kii bote zuitégori dórifelai marifélai faribó de híyan or talac ot accíl. 
\v 2 Montor ítara hoór de, “Id or októt no, manúc or bútore úrussul óitofare.”
\s Betániya farat Isár matát añtor ḍálidiye
\r (Mot 26:6-13; Yoh 12:1-8)
\p
\v 3 Isá Betániyat kurus biyaraimma Sáimon or gór ot tákite, Íba ye hána háar de héñtte, héṛe eggwá mayafua ye fúañti fattór or háñrit góri háṭi narḍ-gas or bicí moóngga añtor looi aiccé. Baade híba ye háñri wa báñgi añtor gún Isár matát ḍálidiye.
\p
\v 4 Montor hodún ottu gom no lagi afós ot howáhoi gorér de, “E añtor gún kiyá borbad difélaiye? 
\v 5 E añtor gún de tin cót dinár or túaro bicí dí besi ṭiañ gún gorif ókkol ore diifélai faitto.” Héndilla hoói ítara híba re bóṭboṛáiye.
\p
\v 6 Montor Isá ye hoór de, \wj “Ibáh re goittó doh; tuáñra ibáh re ferecan kiyá gorór? Ibáh ye Añr bálai éna goijjé.\wj* 
\v 7 \wj Gorib ókkol toh tuáñrar fúañti nitti asé,\wj*\f + \fr 14:7 \fr*\ft \+xt Córiyot-nama 15:11\+xt*.\ft*\f* \wj tuáñra ttu zetúnot monehoó hétunot ítarar bálai gorí faribá; montor Añré tuáñra nitti no faiba.\wj* 
\v 8 \wj Ibáh ye ziyán faijjé híyan éna goijjé. Ibáh ye Añr dohón olla Añr gaat age lóti añtor ḍálidiye deh.\wj* 
\v 9 \wj Hétolla Añí tuáñra re sóiyi hoóir, fura duniyait zeṛé-zeṛé kúchóbor tobolik gorá zaybo, e mayafua wa ye ziyán goijjé híyan ore yó ibáhr yadgari ísafe héṛe-héṛe howá zaybo.”\wj*
\s Isá re dóridi bolla Yohúdahr razi
\r (Mot 26:14-16; Luk 22:3-6)
\p
\v 10 Baade Yohúdah Iskáriyet, zee accíl baró zon cárit tun ottu ezzon, íte ḍoóñr imam ókkol or hañse giiyé, Isá re ítarar át ot dóridi fare fán. 
\v 11 Híyan fúni ítara kúci óiye, aar ítare ṭiañ diibo bouli waada diyé. Tarfore íte Isá re dóridi bolla moukar talac ot accíl.
\s Cárit tun or fúañti Azadir-id or hána
\r (Mot 26:17-25; Luk 22:7-14,21-23; Yoh 13:21-30)
\p
\v 12 Cúṭar-sára Ruṭir-id or foóila din ot, ze din Azadir-id or hána lla bérasóol or sóo kurbani goré, Isár cárit tune Íba ttu fusár gorér de, “Tuáñr ttu hondilla monehoór, Tuñí hái faro fán añára hoṛé zai Tuáñr lla Azadir-id or hánar toiyari goittám?”
\p
\v 13 Íba ye Nizor dui zon cárit ore endilla hoói difeṛáiye, \wj “Tuáñra cóor ot zoo; zok ot gori faní loizar de ézzon manúce tuáñra llói milibó; íbar fisé-fisé zaiyo.\wj* 
\v 14 \wj Íba ze gór ot góle hé gór gan or girós ore hoibá de, ‘Ustate hoór de, “Añr meéman-hána hoṛé, ziyán ot Añí Añr cárit tun or fúañti Azadir-id or hána hái faijjum?” ’\wj* 
\v 15 \wj Hétunot yóggwa ye tuáñra re háñzaiya edde toiyar goijjá ekkán uoror ṭalar ḍoóñr kamára daháibo. Héṛe añára lla toiyar goijjó.”\wj*
\p
\v 16 Tói cárit tun zai cóor ot góille, aar Isá ye ítara re zendilla hoiyé héndilla faiyé; baade ítara Azadir-id or hána toiyar goijjé.
\p
\v 17 Zeñtté háñz óiye, Isá baró zon cárit tun ore fúañti looi héṛe aiccé. 
\v 18 Ítara boói hána háar de októt, Isá ye hoór de, \wj “Añí tuáñra re sóiyi hoóir, tuáñra ttu ezzone Añré dóridibo; íte Añr fúañti hána háar.”\wj*
\p
\v 19 Hétunot ítara ferecan ói zonfoti Íba ttu fusár gorér de, “Íte añí no de no né?”
\p
\v 20 Íba ye ítara re zuwabe hoór de, \wj “Íte baró zon nun ottu ezzon, íte Añr fúañti hoddát ruṭi burar.\wj* 
\v 21 \wj Manúc or Fua toh Íbar baabute zendilla leikká asé héndilla éna zaar; montor afsús manúc uitar uore, zar duara Manúc or Fua dóra háibo. Manúc íte toh zormo no óito bóuli ítar lla gom accíl.”\wj*
\s Cárit tun or fúañti Isár ahéri hána
\r (Mot 26:26-30; Luk 22:15-20; 1Kór 11:23-25)
\p
\v 22 Ítara háar de októt, Isá ye ruṭi looi Alla re cúkuriya goijjíl, aar báñgi cárit tun ore dii hoór de, \wj “Loo, yián Añr gaa.”\wj*
\p
\v 23 Tarfore Íba ye fiyala looi Alla re cúkuriya gorí ítara re diiyé, baade ítara beggúne héntu háiye.
\p
\v 24 Íba ye ítara re hoór de, \wj “Iín óilde noya razinama lla Añr lou, ziín ore boóut kiyór lla ḍálidiyum.\wj* 
\v 25 \wj Añí tuáñra re sóiyi hoóir, Añí e anggur or roc iín abar na háiyum, otódin zetódin foijjonto tuáñrar fúañti Allar raijjot noya gori ná hái.”\wj*
\p
\v 26 Yárbaade ítara eggwá seér gaái, Zaitun Faár ot giiyé.
\s Fitore inkar gorár baabute Isár agun hotá
\r (Mot 26:31-35; Luk 22:31-34; Yoh 13:36-38)
\p
\v 27 Tarfore Isá ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra beggún or dil ot cóok aibó aar dáibagoi, kiyólla-hoilé pak-kalam ot toh endilla asé,\wj*
\q1 \wj ‘Añí sóol soroya re marifélaiyum,\wj*
\q2 \wj tói sóol ókkol cíñṛaciñṭṭá óizayboi.’\wj*\f + \fr 14:27 \fr*\ft \+xt Zakaríyah 13:7\+xt*\ft*\f*
\m
\v 28 \wj Montor Añré zinda gorá zay baade, Añí tuáñrar age Galil ot zaiyum.”\wj*
\p
\v 29 Fitore Íba re hoór de, “Beggúne iman ottu zailé yo, añí no zaiyum.”
\p
\v 30 Isá ye íba re hoór de, \wj “Añí toré sóiyi hoóir, aijja raitta ratakurá duibar bak dibar age, tui nize Añré tin bar inkar goríbi.” \wj*
\p
\v 31 Lekin Fitore aró zure hoór de, “Zodi añr ttu Tuáñr fúañti mora fore yó, añí Tuáñre inkar no goijjúm.” Héndilla ítara beggúne hoiyé.
\s Getsámani bagan ot Isár dua
\r (Mot 26:36-46; Luk 22:39-46)
\p
\v 32 Yárbaade ítara ekkán zagat aiccé, ziyán ore Getsámani hoó. Isá ye Nizor cárit tun ore hoór de, \wj “Añí zetún dua goijjúm hétun iñyót boói táko.”\wj* 
\v 33 Íba ye fúañti Fitor ore, Yakub ore edde Yohánna re loigiyé, aar héṛe Íba ttu ocánti edde bicí ferecani lagat doijje. 
\v 34 Íba ye ítara re hoór de, \wj “Bicí ocántiye Añr foran neelizaytói sár. Tuáñra iñyót táki seton táko.”\wj*
\p
\v 35 Baade Íba héntu ekkágori muúmmikka zai, meṛit fori dua gorát doijje de, zodi farilé hé dukkór októ re Íba ttu dur gorífelaito. 
\v 36 Íba ye hoór de, \wj “Ó Abba, ó Baf, Tuñí hárr kessú gorí faro. E duk-mosibot or fiyala yibá Añr ttu dur gorífelo; montor toóu Añr moncá mozin no, bólke Tuáñr moncá mozin óuk.”\wj*
\p
\v 37 Baade Íba aái ítara re gúm ot loot faiyé, aar Fitor ore hoór de, \wj “Sáimon, tui gúm ot níki? Tui ek gónḍa úddwa seton táki no faroór dé?\wj* 
\v 38 \wj Seton táko aar dua goró, zeéne entán ot no foro; Bécok ruh ttu monehoór, montor jisím komzur deh.”\wj*
\p
\v 39 Íba abar zai ekí ḍóilla hotá hoói dua goijjé. 
\v 40 Íba waafes aái, ítara re abar gúm ot loot faiyé, kiyólla-hoilé ítarar suk gúme bór óigilgoi; aar ítara Íba re kii zuwab dibo hoi no fare.
\p
\v 41 Íba tisárabar aái yore ítara re hoór de, \wj “Tuáñra aijjó úddwa gúm ot edde aram gorát asó de? Óiye, októ foóñiccegai. Soó, Manúc or Fua re gunágar ókkol or át ot dóridiya zaybo.\wj* 
\v 42 \wj Uṛó, zaigói. Soó, Añré dóridoya ḍáke foóñiccegai.”\wj*
\s Isár gereftari
\r (Mot 26:47-56; Luk 22:47-53; Yoh 18:3-12)
\p
\v 43 Íba ye híin hoór de októt, éhon Yohúdah foóñiccegai, zee niki baró zon nún ottu ezzon. Ítar fúañti ek dol manúc toluwar edde laṛí-cúṛa looi aiccé, zetará re difeṛáiye de óilde ḍoóñr imam ókkole, alem ókkole, edde murubbi ókkole.
\p
\v 44 Zee niki Íba re dórider, íte tará re endilla hoói ekkán nicán diíl, “Añí zibá re appá diyum, manúc Íba. Íba re gereftar gorífelaiyo aar soikkal di loizaiyogói.” 
\v 45 Yohúdah aái mottor Íbar íñyot giiyé, aar “Rabbí!” hoói Íba re appá díye. 
\v 46 Baade éhon tará Íba re dóri gereftar gorífelaiye. 
\v 47 Montor ḍáke tíyai accíl de ítara ttu ezzone nizor toluwar neelaiye, aar híyan solai boro imam or gulam or han haṛifélaiye.
\p
\v 48 Isá ye tará re hoór de, \wj “Tuáñra ḍahañit dóitto aiccó fángori toluwar edde laṛí-cúṛa lói Añré dóitto aiccó de?\wj* 
\v 49 \wj Añí toh fottí din baitul-mukaddos ot tuáñrar fúañti táki taalim ditam, aar héñtte de Añré gereftar nó goró. Montor iín etollá óiye, zeéne pak-kalam or hotá fura óizagoi.”\wj* 
\v 50 Hétunot cárit beggúne Íba re eri dáigiyoi.
\p
\v 51 Ezzon juwan manúc Íbar fisé-fisé zaat accíl, yóggwa ye nizor biyossor gaat kessú nó fiñdé, ekkán saddor beraiyé deh. Tará yóggwa re dóitto saiyé, 
\v 52 montor yóggwa ye saddor gán félai biyossor duñrdiyé.
\s Fótuayi-mujilíc or muúntu Isá
\r (Mot 26:57-68; Luk 22:54-55,63-71; Yoh 18:13-14,19-24)
\p
\v 53 Tarfore tará Isá re boro imam or hañse loigiyói, aar tamám ḍoóñr imam, murubbi edde alem ókkol zoma óiye. 
\v 54 Fitor duré-duré tái Íbar fisé-fisé boro imam or uṛán or bútore foijjonto giiyé, aar faáradar ókkol or fúañti boói ooin fuwát accíl.
\p
\v 55 Ḍoóñr imam ókkole edde fótuayi-mujilíc ṭíya ye Isár ulḍa gobár talac ot accíl, Íba re marifélai fare fán; montor honó gobá nó faa. 
\v 56 Becók boóut zone Íbar ulḍa misá gobá díyl, montor ítarar gobá mil ná há.
\p
\v 57 Fore hodúne uṛí Íbar baabute endilla misá gobá díye, 
\v 58 “Añára Ibá ye eén hoiyé de fúinni, ‘Añí át or banaiya baitul-mukaddos yián báñgifelai, tin din or bútore ar ekkán banaidiyum, ziyán át or banaiya no óibo.’ ” 
\v 59 Lekin ebar óu ítarar gobá mil ná há.
\p
\v 60 Hétunot boro imame uṛí muúntu tíyai Isá ttu fusár gorér de, “Tuñí honó zuwab no diba? Manúc itará Tuáñr ulḍa iín kii gobá der?” 
\v 61 Montor Íba nizám mári táikkil, aar honó zuwab nó deh.
\p Boro imame abar fusár gorér de, “Tuñí kí Taarifdár Allar Fua Mosih?”
\p
\v 62 Isá ye hoór de, \wj “Ói Añí. Tuáñra dekíba, Manúc or Fua Alla Tálar den ḍák ottu boiṛá asé edde asman or miyúlat góri aiyér.”\wj*
\p
\v 63 Boro imame nizor gair or hoor fáṛi hoór de, “Añára ttu ar kii gobá lager dé? 
\v 64 Tuáñra toh Ibár kuféri fúinno; tuáñrar rai kii?”
\p Ítara beggúne Íba moot or laayek bouli fótua díye. 
\v 65 Tarfore hodúne Íba re sép marat doijje, aar Íba re suk bandi gúca mari hoór de, “Hone maijjé antas gor sái!” Baade faáradar ókkole Íba re loizai suwar maijjíl.
\s Isá re Fitor or inkar
\r (Mot 26:69-75; Luk 22:56-62; Yoh 18:15-18,25-27)
\p
\v 66 Fitor nise uṛán ot accíl de októt, boro imam or bañdi mayafuain ókkol ottu ezzon héṛe aiccé. 
\v 67 Aar Fitor ooin fuwár de dekí, íbar uzu saái hoór de, “Tuñí yó toh Nasári Isár fúañti accíla.”
\p
\v 68 Montor íba ye endilla hoói inkar gorídiye, “Tuñí kiyór baabute hoór añí no zani aar no yó buzír.” Baade íba baáre baanḍat giiyégoi. Hétunot ratakurá bak diyé.
\p
\v 69 Bañdi mayafua wa ye íba re abar deikké rár, ḍáke tíyai asé de ítara re hoór de, “Ibá tarár bútottu ekzon!” 
\v 70 Montor íba ye abar inkar gorídiye.
\p Hotún baade ḍáke tíyai asé de ítara Fitor ore abar hoór de, “Sóiyi tuñí tarár bútottu ekzon, kiyólla-hoilé tuñí yó Galil or manúc.”
\p
\v 71 Montor íba ye hosóm hái hoór de, “Añr uore laánot óuk zodi añí misá hotá hoóir de óile. Tuáñra ze manúc cwar hotá hoór añí Íba re no siní.”
\p
\v 72 Baade éhon-éhon ratakurá dusárabar bak diyé. Hétunot Fitor ottu hotá waán monot uiṭṭé ziyán Isá ye íba re hoóil, ki hoilé, \wj “Ratakurá duibar bak dibar age tui Añré tin bar inkar goríbi.”\wj* Baade íba ye híyan monot gorí hañdat doijje.
\c 15
\s Filat or muúntu Isá
\r (Mot 27:1-2,11-14; Luk 23:1-5; Yoh 18:28-38)
\p
\v 1 Biínna kúb sóore, ḍoóñr imam ókkole murubbi ókkol, alem ókkol edde fótuayi-mujilíc ṭíya lói sólla-mocuwara goijjé; baade ítara Isá re bañdí loizai Filat ore gosáidiye.
\p
\v 2 Filate Isá ttu fusár gorér de, “Tuñí Yohúdi ókkol or Baáñcca níki?”
\p Íba ye yóggwa re zuwabe hoór de, \wj “Ói, tuñí hoór de héndilla.”\wj*
\p
\v 3 Ḍoóñr imam múne Íbar uore boóut ḍóilla elzam ókkol lagat accíl. 
\v 4 Filate Íba ttu abar fusár gorér de, “Tuñí honó zuwab no diba? Soó, itará Tuáñr uore hodún elzam lagar.”
\p
\v 5 Montor Isá ye toóu ar honó zuwab nó deh, híyane Filat taajup óigiyoi.
\s Isá re marifélaibar hókum
\r (Mot 27:15-26; Luk 23:13-25; Yoh 18:39—19:16)
\p
\v 6 Azadir-id or októt manúc ókkole ze hodi re hálas gorídito aros goré, Filate hé hodi re hálas gorídito. 
\v 7 Hé októt Bárabba nam or ezzon manúc ítar sáañti bagi ókkol or fúañti ziyól ot accíl, zetará bagiyai gorér de októt manúc kún goijjíl. 
\v 8 Manúc or dol aái Filat ore aros gorát doijje de, nizor niyom mozin ítara lla goittó.
\p
\v 9 Filate ítara re zuwabe hoór de, “Tuáñra ttu yián monehoór ne, añí tuáñrar hañse Yohúdir Baáñcca wa re hálas gorídi de híyan?” 
\v 10 Kiyólla-hoilé yóggwa ye zainto de, ḍoóñr imam ókkole Isá re yóggwar hañse hásorot góri gosáidiye deh. 
\v 11 Montor ḍoóñr imam ókkole manúc or dol ore uskaidiyé, zeéne Filate Isár bodol Bárabba re hálas goríde.
\p
\v 12 Filate abar ítara re zuwabe hoór de, “Tóoile, zibá re tuáñra Yohúdir Baáñcca hoó Íba re añí kii goittám?”
\p
\v 13 Ítara abar guzori hoór de, “Íba re kúruc ot dífelo!”
\p
\v 14 Montor Filate ítara re hoór de, “Kiyá, Íba ye kii bura goijjé dé?”
\p Toóu ítara aró guzori-guzori hoór de, “Íba re kúruc ot dífelo!”
\p
\v 15 Filate manúc or dol ore kúci gorár eradaye Bárabba re ítarar hañse hálas gorídiye; aar Isá re coóñk marabai baade, kúruc ot dí bolla gosái dífelaiye.
\s Fóous ókkole Isá re téceraiye
\r (Mot 27:27-31; Yoh 19:2-3)
\p
\v 16 Baade fóous ókkole Isá re Praiṭoriyum hoó de razmohól or bútore loigiyé, aar ṭeérang ṭíya re ḍaki zoma goijjé. 
\v 17 Ítara Íba re bayoinna rong or eggwá zubba fiñdáidiye, aar keñṛar eggwá tas banai Íbar matát diyaidiyé. 
\v 18 Baade ítara Íba re endilla sólam gorát doijje, “Héy Yohúdi ókkol or Baáñcca, Toré sólam!” 
\v 19 Ítara eggwá laṛí lói Íbar matá sai marat accíl edde Íba re sép maijjíl, aar añṛú félai Íba re sóida goijjíl. 
\v 20 Ítara Íba re técerai baade, Íba ttu bayoinna rong or zubba wa kúlifelai Íbar hoor Íba re fiñdáidiye; tarfore Íba re kúruc ot dí bolla baáre loigiyói.
\s Isá re kúruc ot dífelaiye
\r (Mot 27:32-44; Luk 23:26-43; Yoh 19:17-27)
\p
\v 21 Kureni cóor or Sáimon nam or ezzon manúc gang zaga ttu aiyér de októt hé foñt báy zaar. Yóggwa accíl Alexzendar edde Rufus or baf. Isár kúruc can boói loizai bolla fóous suné yóggwa re mojbur goijjé. 
\v 22 Fore ítara Íba re Golgota zagat ainné, ziyán or torjuma óilde Matár Malar Zaga. 
\v 23 Héṛe ítara Íba re mur\f + \fr 15:23 \fr*\fq Mur \fq* \ft óilde hodún bicí moónga edde bála kúcbodar siz. Híin ore bana de óilde gas or añṛá lói. Yohúdi ókkole híin dabai lla estemal goittó.\ft*\f* hoó de híin miyáiya anggur or roc diiyé, montor Íba ye híin ná háa. 
\v 24 Baade ítara Íba re kúruc ot dífelaiye, aar Íbar hoorsuor ítarar bútore bák goijjé; har bák ot kii fore sai bolla ítara loṭári maijjíl.
\p
\v 25 Héñtte biínna now wa beh baijjíl, zeñtté ítara Íba re kúruc ot díyl. 
\v 26 Íbar ze hosúri sáainbúṭ maridiye híyan óilde, “\sc Yohúdi ókkol or baáñcca.\sc*”
\p
\v 27 Íbar fúañti ítara dui zon ḍahañit ore yó kúruc ot díyl, ezzon ore Íbar den ḍák ottu edde ar ezzon ore Íbar ban ḍák ottu. 
\v 28 Híyane pak-kalam or yián fura óiye, “Íba re hosúrbon ókkol or fúañti gona giyéh.” 
\v 29 Zetará hé foñt báy zaar, ítara matá lari-lari Íba re técerai hoór de, “Há! Tui toh baitul-mukaddos báñgi tin din or bútore abar banaidoya, 
\v 30 yala Tui kúruc ottu lami Nizoré Nize basa sái!” 
\v 31 Héndilla góri ḍoóñr imam ókkole edde alem ókkole yó ṭátṭai gorí hoór de, “Ibá ye toh oinno zon ore basaitó, montor Nizoré Nize de basai no farer! 
\v 32 E Mosih, Isráil or Baáñcca yala kúruc ottu lami aiyóuk, zeéne añára dekí iman aní fari.” Zetará re Íbar fúañti kúruc ot díya gíyeh, ítara yó Íba re beizzoti goijjé.
\s Isár moot
\r (Mot 27:45-56; Luk 23:44-49; Yoh 19:28-30)
\p
\v 33 Baade zeñtté duúñijja baró wa baijjé, héñtte lóti tin nwá báze fán guñṛa mulluk andár ói accíl. 
\v 34 Tin nwá baijjé de októt Isá ye eggwá ḍoóñr abase guzori hoór de, \wj “Elói, Elói, lamá sabakhṭáni?” \wj*ziyán or torjuma óilde, \wj “Ó Añr Alla, ó Añr Alla, Tuñí Añré kiyólla sáridiyo?”\wj* \f + \fr 15:34 \fr*\ft \+xt Zobur 22:1\+xt*\ft*\f*
\p
\v 35 Ḍáke tíyai accíl de ítara hodúne híyan fúni hoór de, “Soó, Ibá ye Eliyas ore ḍaker!”
\p
\v 36 Hétunot ekzone duñri zai sírkat\f + \fr 15:36 \fr*\fq Sírka\fq* óilde faní miyáilla anggur or córbot, ziín háite hóro-hóro lage.\f* ekkán esfónj\f + \fr 15:36 \fr*\fq esfónj\fq* óilde eggwá Ingirazi lofzó, fuús or ḍóilla faní ṭane de siz\f* buraiye, baade ekkán súañr matát bazáidi Isá re hái bolla diiyé, aar hoór de, “Tíyo, Ibá re Eliyase basaitó aiyé né saái.”
\p
\v 37 Baade Isá ye eggwá ḍoóñr guzoran mari entehal óigiyoi.
\p
\v 38 Hétunot baitul-mukaddos or foroda gán uottú lóti nise foijjonto fáṛi dui bák óigiyoi. 
\v 39 Ze Romi cáap Isár muúntu tíyai accíl, yóggwa ye Isá hondilla gori entehal óigiyoi de dekí hoór de, “Sóiyi e Manúc cwa Allar Fua accíl!”
\p
\v 40 Héṛe hodún beṛiyáin óu dur ottu góri saái táikke de accíl. Ítarar bútore Moriyam Makdálini, cóñṛo Yakub or edde Yosés or maa Moriyam, edde Salómi yó accíl; 
\v 41 zetará yó Isá Galil ot táite Íbar fisá dori Íba re hédmot goijjíl. Héṛe aró boóut beṛiyáin óu accíl zetará Íbar fúañti uore Jerúsalem ot aiccé.
\s Isá re dohón goráiye
\r (Mot 27:57-61; Luk 23:50-56; Yoh 19:38-42)
\p
\v 42 Hé din accíl entezam-or-din, yáni ebaadot-or-din or agor din. Hé din háñzinna óiye rár, 
\v 43 Aramátiya cóor or Yusúf, zibá fótuayi-mujilíc or ézzon namdár manúc aar Allar raijjo lla entezar gorí accíl, yóggwa ye hímmot góri Filat or hañse zai Isár lac cwa maiggé. 
\v 44 Isá morigiyói de híyane Filat taajup óigiyoi. Yóggwa ye cáap pwá re matai Isá morigiyói de ói né fusár goijjíl. 
\v 45 Yóggwa ye cáap pwá ttu fakkagori baade, Yusúf ore lac cwa diifélaiye. 
\v 46 Yusúfe ekkán hohón or hoor kinné, aar lac cwa lamai hoor gán berái yore, cíl kúñdi banaiyé de eggwá hobor or bútore raikké. Baade hobor gwar muk ot ekkán cíl ouzaydiyé. 
\v 47 Isár lac cwa hoṛé rakér de híyan Moriyam Makdálini ye edde Yosés or maa Moriyame saái táikkil.
\c 16
\s Isá re mora ttu zinda goijjé
\r (Mot 28:1-8; Luk 24:1-12; Yoh 20:1-10)
\p
\v 1 Ebaadot-or-din fúraigiyoi rár, Moriyam Makdálini ye, Yakub or maa Moriyame, edde Salómi ye kúcbo mosólla ókkol kinné, zeéne ítara aái Isár lac ot dii fare. 
\v 2 Ítara háftar foóila din biínna kúb sóore beil uṛér de októt, hobor ot aiccé. 
\v 3 Ítara ezzon ore ezzone hoór de, “Añára lla hobor or muk ottu cíl lan hone laribó?”
\p
\v 4 Montor ítara uormikká saiyé rár dekér de, cíl lan larifelaiya. Híyan bicí ḍoóñr accíl. 
\v 5 Ítara hobor or bútore góille rár, dóla hoor findá ek juwan manúc den ḍák ottu boiṛá deikké, híyane ítara bicí ḍooraigiyói.
\p
\v 6 Montor yóggwa ye ítara re hoór de, “No ḍooraiyó; tuáñra Isá Nasári re tuwoór deh, zibá re kúruc ot dí mariféla gíyl. Íba zinda óigiyoi; Íba eṛé nái. Íba re raikkíl de zaga gán soó. 
\v 7 Yala zoo, Íbar cárit tun ore edde Fitor ore hoógoi de, ‘Íba tuáñrar age Galil ot zaar. Tuáñra Íba re héṛe dekíba, zendilla Íba ye tuáñra re hoóil.’ ”
\p
\v 8 Ítara hafi-hafi edde ammúke hobor ottu neeli duñrdiyé. Ítara honókiyo re kessú nó hoó, kiyólla-hoilé ítara ttu kúb ḍoor láigge.
\s Moriyam Makdálini re dahádiye
\r (Mot 28:9-10; Yoh 20:11-18)
\p
\v 9 Háftar foóila din biínna sóore Isá mora ttu zinda óizaygoi baade, age Moriyam Makdálini re dahádiye, zibár bútottu Íba ye háñt twa bút neeláil. 
\v 10 Híba ye zai, Isár fúañti accíl de ítara re hóbor díye, héñtte ítara ferecani zahér gorát edde hañdahaṛi gorát accíl. 
\v 11 Isá zinda de edde Moriyame Íba re deikké de fúni ítara biccác nó goré.
\s Isá ye dui zon ummot ore dahádiye
\r (Luk 24:13-35)
\p
\v 12 Yárbaade Isá ye arek ḍoilla súrote ítara ttu dui zon ore dahádiye, zeñtté tará áñṛi-áñṛi farar híkka zaat accíl. 
\v 13 Tará zai badbaki gún ore hóbor díye, montor ítara tará re yó biccác nó goré.
\s Isá ye egaro zon cárit tun ore dahádiye
\r (Mot 28:16-20; Luk 24:36-49; Yoh 20:19-23; Ham 1:6-8)
\p
\v 14 Fore Isá ye egaro zon cárit tun ore dahádiye, héñtte ítara hána háat accíl. Íba ye ítara re ítarar nabiccác edde dil dorór zoriya jéjjeṛaiye, kiyólla-hoilé Íba zinda óizaygoi baade zetará Íba re deikkíl tará re ítara biccác nó goré.
\p
\v 15 Íba ye ítara re hoór de, \wj “Tuáñra fura duniyait zoo, zai manúc beggún or hañse kúchóbor tobolik gorógoi.\wj* 
\v 16 \wj Zee niki iman aní bápṭisma loh, yóggwa ye nejat faibo; montor zee niki iman nu ané, yóggwa hosúrbon ṭóoribo.\wj* 
\v 17 \wj Zetará iman ainné, ítara re e keramot iín goríbar toóufik diiya zaybo: Añr name ítara bút ókkol dáfaibo; gabi zubane hotá hoibó;\wj* 
\v 18 \wj ítara nizor áte háf ókkol tulí dóribo; zodi ítara moot goré de kessú háifele, ítarar honó háni no óibo; aar ítara biyaraimmar gaat át dilé, tará gom óizayboi.”\wj*
\s Isá re asman ot tulífela gíyeh
\r (Luk 24:50-53; Ham 1:9-11)
\p
\v 19 Malik Isá ttu ítara re híin beggún hoiyá ói baade, Íba re asman ot tulífela gíyeh, aar Allar den ḍák ottu boói táikke. 
\v 20 Baade ítara neeli zai hárr zagat tobolik goijjé. Malike ítara re lói ham gorí Íbar kalam sóiyi de híyan ítara re diiya giyéh de keramot or duara sábut gorát accíl.