\id JAS - Rohingya Delhi Version
\ide UTF-8
\h Yakub
\toc1 Injil Córif or Síyara Yakub
\toc2 Yakub
\toc3 Yak
\mt2 Injil Córif or Síyara
\mt YAKUB
\is Síyara Yakub or Foriso
\im E síyara Yakub óilde ekkán ceñṛí. Yián or lekóya óilde Isár bái Yakub. Yóggwa cúrur zomát or buzurgó accíl edde Jerúsalem cóor ot ze mujilíc óoil héṛe cámil accíl (\xt Hamól 15:13\xt*). Sáhabi Páule yóggwa re zomát or ek ‘ṭúni’ bouli hoiyé (\xt Galatiól 2:9\xt*). Ulema ókkole biccác goré de, síyara yibá re Isá Mosih zormo ói fonzaic bosór nó óite leká gíyeh. Yakub ezzon Jerúsalem ot zomát or neta accíl ísafe, óitofare yóggwa ye e síyara wa héṛe tákite leikké.
\ip Yakube e síyara wa baró háandan or hañse leikké, zetará duniyair agagura dorbodor óigiyoi \ior (1:1)\ior*. Síyara Yakub ot asé de sébok ókkol Isáyi beggún olla zoruri, montor ze ‘baró háandan’ hoói lofzó estemal goijjé, híyane dahá de, Yakube ruúru Yohúdi Isáyi ókkol or hañse leikké deh. Kiyólla-hoilé e síyara wa re bicí maincór hañse foóñsaibar niyote beh leká gíyeh; síyara yibát boóut kisím or mouzú ókkol asé. Yakube iman edde amól or baabute yó hoiyé. Yóggwa ye hoiyé de, sóiyi iman ore amól or duara dahá zaybo \ior (2:17)\ior*. Yóggwa ye manúc beggún ore ek nozore sai bolla yó hoiyé \ior (2:1-4)\ior* aar añára re añárar zoban sóoñli hotá hoi bolla úñciyari díye \ior (3:1-12)\ior*.
\iot Súrki ókkol
\io1 1. Foróya ókkol ore Yakub or sólam \ior (1:1) \ior*
\io1 2. Isáyi ókkol ore sobór or sáañte duk bordac goríbar buz \ior (1:2-27) \ior*
\io1 3. Iman ore amól or duara dahón zorur \ior (2) \ior*
\io1 4. Zoban sóoñli hotá howár úñciyari \ior (3:1-12) \ior*
\io1 5. Allar giyan loi duniyaibi giyan loi kii forók? \ior (3:13—4:10) \ior*
\io1 6. Fohórair baabute úñciyari \ior (4:11—5:6) \ior*
\io1 7. Kessú ahéri nosíyot \ior (5:7-20)\ior*
\c 1
\s Sólam
\p
\v 1 Añí Yakub, Allar edde Malik Isá Mosihr éggwa gulam.
\p Ze baró háandan or manúc duniyair agagura dorbodor óigiyoi, ítara re sólam.
\s Iman edde Giyan
\p
\v 2 Ó añr báiboináin ókkol,\f + \fr 1:2 \fr*\ft Girík zuban ot imandár ókkol ore báiyain hoói estemal gorá gíyeh, héṛe mayafuain edde morotfuain duní gún gólaiya asé, zetará Allar futzíyain; aró soó ayat 16 edde 19; aar 2:1, 5, 14; 3:10, 12; 4:11; 5:7, 9, 10, 12, 19.\ft*\f* zeñtté tuáñra ḍoilla-boḍoilla entán ot foro, nizoré nize bággitta bóuli ṭáariyo, 
\v 3 kiyólla-hoilé tuáñra toh zano, tuáñrar iman or entáne sobór foida goré. 
\v 4 Aar sobór ore híyan or ham furafuri goittó díyo, zeéne tuáñra ttu háṭi edde balok óibar kessú homi no táke. 
\v 5 Lekin tuáñra honókiyo ttu zodi giyan or homi táke, yóggwa ye Alla ttu magouk, Íba ye yóggwa re diibo, kiyólla-hoilé Íba ye bezar no ói yore dilkúla góri beggún ore dee. 
\v 6 Montor cók no gorí imane maga foribó, kiyólla-hoilé zee niki cók goré yóggwa toh doijjar goir or ḍóilla, ziín ore boiyare ikká-uikká loizagói. 
\v 7 Héndilla manúce Malik or torfóttu honó kessú faibar acá no goróuk, 
\v 8 kiyólla-hoilé yóggwar mon toh dui mikká; yóggwa ye ziín goré híin ot ṭiki no táke.
\s Gorib edde Tuangor
\p
\v 9 Gorib imandár ókkole Alla ye ítara re uoror tokkat tuillé de hétolla kúci óuk; 
\v 10 aar tuangor imandár ókkole Alla ye ítara re niróc goijjé de hétolla kúci óuk, kiyólla-hoilé tuangori hoó de híin de bil or fúl or ḍóilla nac óizayboi. 
\v 11 Beil toh bicí gorom or sáañte uṛí gas ókkol fúaifele, baade híin or fúl ókkol zórizai ar cúndor no táke. Héndilla, tuangor ókkol óu nizor ham loi birana tákite-tákite fána óizayboi.
\s Entán edde guná goríbar mon
\p
\v 12 Mubarek manúc ubá, zibá ye entán or októt sobór raké, kiyólla-hoilé yóggwa ye ziti baade tas ísafe zindigi faibo, zibá Malike uitará re diibar waada diyé zetará Íba re muhábbot goré.
\p
\v 13 Zeñtté honókiyo ttu guná goríbar mon aiyé, yóggwa ye “Guná goríbar mon híyan Allar torfóttu aiccé,” bóuli no hoóuk, kiyólla-hoilé honó hórafi ye Alla re gunár uzu ṭani no fare, aar Íba Nize yó honókiyo re gunár uzu no ṭane. 
\v 14 Bólke guná goríbar mon nizor-nizor hóraf moncá ttu beh aiyé, ziíne nizoré ṭani fán ot féla. 
\v 15 Baade hóraf moncá híin hámil ói guná zormo deh, aar guná furafuri ḍoóñr ói moot foida goré.
\p
\v 16 Añr adorja báiboináin ókkol, fáki na háiyo. 
\v 17 Fottí gom niyamot edde fottí háṭi niyamot asman ottu beh nise aiyé; híin aiyé de Baf or torfóttu, zibá ye níki asman or nurani jiníc ókkol foida goijjé. Íba honódin no bodole aar Íba lorizagói de sábar ḍóilla no. 
\v 18 Íba ye Nizor moncá lói sóiyi kalam or duara añára re noya zibon diiyé, zeéne Íbar mohóluk ókkol or bútore añára ebbe kimot ola gún ói fari.
\s Fúna edde amól
\p
\v 19 Añr adorja báiboináin ókkol, yián monot rakíyo de ki: fottíkiyo ttu fúnat salu ówa foribó, hotábattara hoité báfisinti howá foribó, edde bánggori guccá no uṛá foribó; 
\v 20 kiyólla-hoilé Alla ye saá de héndilla forhésgari zindigi guccá lói haṛai no fare. 
\v 21 Hétolla tamám bura adot edde hóraf solasol ókkol dur gorífelo, aar tuáñrar dil ot ruwa giyéh de kalam ore norom or sáañte gosílo, ziíne tuáñra re nejat di fare.
\p
\v 22 Kalam amól-goróya bono, siríf fúnoya no, arnóile nizoré fáki dór fán óibo. 
\v 23 Kiyólla-hoilé zee niki kalam fúnoya montor amól-goróya no, yóggwa ézzon endilla manúc or ḍóilla, zee niki nizor siyára aainat mazé saá; 
\v 24 yóggwa ye toh nizoré cúndorgori saái zai baade nizoré saité hondilla laiggíl de híyan éhon foóraifele. 
\v 25 Lekin azadi dede hé sóiyi niyom or uzu zee niki gomgorí nozor diyat táke, yóggwa ye ziín goré híin ot rahámot faibo, kiyólla-hoilé yóggwa ye fúni foórai no fele, bólke amól goré.
\p
\v 26 Zodi honókiye nizoré nize dindár bóuli ṭáare, montor nizor zoban no sóoñle, yóggwa ye nizoré nize fáki dér, aar yóggwar dindári behar. 
\v 27 Alla Baf or nozor ot pak edde sóiyi dindári óilde, etim edde rari ókkol ore ítarar dukkór októt saásita gorón, aar duniyair tamám hórafi ttu nizoré pak-sáf rakón.
\c 2
\s Ektorfíar baabute úñciyari
\p
\v 1 Añr báiboináin ókkol, tuáñra zettót añárar mohíma ola Malik Isá Mosihr uore iman ainnó, tuáñra manúc beggún ore ek nozore saiyó. 
\v 2 Dóro, ezzon tuangor manúc tuáñrar mujilíc ot cúnar oóñṛi dí edde barík hoorsuor fiñdí aiccé, aar héṛe ézzon gorif manúc óu aiccé, zar gair or hoor niróc. 
\v 3 Zodi tuáñra ze tuangor manúc cwa ye barík hoor fiñdí aiccé yóggwar uzu háas díyan dí endilla hoó, “Tuñí e gom zaga gán ot boiyó,” aar gorif manúc cwa re endilla hoó, “Tui uṛé tíyai ták, arnóile nise añr ṭéng or ḍáke góri boi,” 
\v 4 tóoile tuáñra tuáñrar bútore forók nó goró né aar bura niyote bisar nó goró né?
\p
\v 5 Ó añr adorja báiboináin, fúno, Alla ye e duniyair gorif ókkol ore iman ot tuangor ói bolla edde raijjo waán or mirasdár ói bolla basíloiye de no né, ziyán Íba ye uitará re diibar waada goijjé zetará Íba re muhábbot goré? 
\v 6 Lekin tuáñra de gorif manúc cwa re beizzoti goijjó. Tuáñra re tuangor ókkole no né zala deh edde ṭani-ṭani bisar ot tulé dé? 
\v 7 Ítara no né Ubár izzoitta nam or kuféri goré deh Zibá ye tuáñra re ḍaikké?
\p
\v 8 Pak-kalam ot endilla asé, “Nizor atehañsór maincóre nizor ḍóilla muhábbot goríba.”\f + \fr 2:8 \fr*\ft \+xt Imami-ham 19:18\+xt*\ft*\f* Zodi tuáñra Allar raijjor hé córiyot amól goró, tóoile tuáñra gom ham gorór. 
\v 9 Lekin zodi ektorfía goró, tuáñra guná gorór aar tuáñra córiyot báñgoya de híyan Córiyote sábut goré. 
\v 10 Kiyólla-hoilé zee niki fura Córiyot amól goré, montor ekkán báñge, yóggwa re toh híin beggún báingge bóuli dóra zaybo. 
\v 11 Zibá ye endilla hoiyé, “Zená no goríba,”\f + \fr 2:11 \fr*\ft \+xt Hízorot 20:14\+xt*; \+xt Córiyot-nama 5:18\+xt* \ft*\f* Íba ye toh endilla yó hoiyé, “Kún no goríba.”\f + \fr 2:11 \fr*\ft \+xt Hízorot 20:13\+xt*; \+xt Córiyot-nama 5:17\+xt*\ft*\f* Hétolla, zodi tuáñra zená no goró, montor kún goró, toóu tuáñra Córiyot báñgoya óigiyogoi.
\p
\v 12 Honó hotá hoité edde honó kessú goitté monot rakíyo de, tuáñrar bisar azadi dede córiyot lói gorá zaybo. 
\v 13 Kiyólla-hoilé zee niki oinno zon or uore rahám no goré, bisar or októt yóggwar uore yó Alla ye rahám no goríbo. Rahám dil ola ókkol ore toh rahám or sáañte bisar gorá zah.
\s Iman edde amól
\p
\v 14 Ó añr báiboináin ókkol, zodi honókiye endilla hoó, “Añr ttu iman asé,” montor yóggwa ttu amól nái, tóoile híyan ot kii fáida asé? Héndilla imane ki yóggwa re basai faribó? 
\v 15 Dóro, eggwá bái óttu yáh bóin óttu fiñdíto hoorsuor nái, aar háito hána nái. 
\v 16 Hé hálot ot zodi tuáñra honókiye yóggwa re endilla hoó, “Cántir sáañte zoogói, um táikko aar háafiya goijjó,” montor yóggwar zorurot ókkol fura no goró, tóoile yóggwar kii fáida asé? 
\v 17 Borabor héndilla, ze iman or fúañti amól nái, hé iman mora.
\p
\v 18 Óitofare honókiye endilla hoibó, “Kiyó ttu iman asé, aar kiyó ttu amól asé.” Ṭík asé, tóoile amól sára tuáñr iman añré dahái faribá né? Añí toh añr amól or duara añr iman tuáñre dahái faijjum. 
\v 19 Tuñí endilla biccác goró de ki, Alla asé de ekgwá. Híyan bála! Montor bút ókkole yó de héndilla biccác goré, aar ḍoore hafe.
\p
\v 20 Ó bekuf, ze iman or amól nái hé iman or dam nái de híyan or tuñí sábut soó né? 
\v 21 Añárar baf Ibrahím toh e amóle forhésgar ṭóoijjil, ki hoilé, yóggwa ye nizor fua Isahák ore kurbani di bolla kurbani-gáñr uore peec goijjíl. 
\v 22 Tuñí toh dekór, yóggwar iman edde amól ekku fúañti ham goijjíl, aar yóggwar iman oñtté furafuri sóiyi óiye zeñtté yóggwa ye amól goijjé. 
\v 23 Héndilla góri pak-kalam ot asé de e hotá fura óiye, ki hoilé, “Ibrahíme Allar uore iman raikkíl, hétolla Alla ye yóggwa re forhésgar bóuli goinníl.”\f + \fr 2:23 \fr*\ft \+xt Foidayec 15:6\+xt*\ft*\f* Hétolla Alla ye yóggwa re “dustó” ḍaikké. 
\v 24 Yala tuáñra de deikkó, manúc siríf iman tákile forhésgar no ṭóore, ṭóorite amól óu lage.
\p
\v 25 Rahába nam or magi mayafua war hálot óu héndilla. Híba e amóle forhésgar ṭóoijjil, ki hoilé, híba ye gurinda\f + \fr 2:25 \fr*\ft Yáto \ft*\fqa jaasus\fqa*\f* gún ore lukai rakí baade arek bouli duñraidíl. 
\v 26 Hé ísafe, zendilla, ruh sára gaa mora, héndilla, amól sára iman óu mora.
\c 3
\s Nizor zoban sóoñlar baabute
\p
\v 1 Añr báiyain, tuáñra bicí zon ustat no boinno. Tuáñra toh zano, añára zetará ustat así añárar bisar oinno kiyór túaro bicí hora óibo. 
\v 2 Kiyólla-hoilé añára beggúne ḍoilla-boḍoilla golti ókkol gorí. Montor furafuri balok manúc óilde úba zibá ye ziín hoó híin ot honó guná no goré edde nizor gaa guñṛa re sóoñli rakí fare.
\p
\v 3 Añára toh gúra re sóoñli rakí bolla gúrar gal ot lehan lagai, baade añára híin or guñṛa gaa re zikká monehoó híkka loizai fari. 
\v 4 Zaáñs ókkol or baabute yó báfiso: híin zettór ḍoóñr óibo óuk aar zeén tez boiyare solibó solouk, montor híin ore séraingga ye ekkán bicí cóñṛo súwan lói yore zikká monehoó híkka loiza. 
\v 5 Añárar zir óu héndilla; híyan gaar ekkán cóñṛo híssa de óile yo, híyane ḍoóñr-ḍoóñr fohórai ókkol goré. Tuáñra yián óu báfo, ekkiníssara ooin loi hotó ḍoóñr-ḍoóñr zooñl ókkol furat di fare. 
\v 6 Zir hoó de híyan ooin or ḍóilla yó; añárar gaat ze híssa ókkol asé híin or bútore zir ore kuham or ekkán duniyai hoilé fare. Híyane añárar gaa agagura nafak gorífelai añárar zindigi guñṛat ooin dórai deh, kiyólla-hoilé híyan ot zuzuk or ooin asé.
\p
\v 7 Insáne toh hárr kisím or januwar, faik, buke áñṛe de zandár, edde fanír zandár ókkol ore sóoñille edde yala yó sóoñle. 
\v 8 Montor honó maincé zir ore sóoñli fare de nái; zir óilde ekkán hóraf jiníc ziyán ore sóoñli fara no zah; híyan háf or bic or ḍóilla bicí hótara.
\p
\v 9 Hé zir ziyán lói añára añárar Malik edde Baf or taarif gorí, híyan lói añára Allar súrote banaiya insán ore gozzob óu dih. 
\v 10 Añárar ze muk óttu taarif aiyé hé muk óttu gozzob óu aiyé. Añr báiboináin ókkol, héndilla no ón sáa. 
\v 11 Ze nolkwa ttu mutúra faní uṛé, hé nolkwa ttu kí nuna faní yó uṛé né? 
\v 12 Añr báiboináin, ḍuñir-gas ot kí zolfai dóre né? Aar anggur-gas ot kí ḍuñir gula dóre né? Borabor héndilla, nuna fanír nolkwa ttu mutúra faní no uṛé.
\s Allar torfóttu aiyé de giyan
\p
\v 13 Tuáñrar bútore giyani edde buzón or manúc hon asé? Tákile, yóggwa ye nizor bála solasol loi sábut goróuk de ki, giyan tákile ze noromdari táke hé noromdarir sáañte yóggwa ye nizor ham ókkol goré. 
\v 14 Lekin zodi tuáñrar dil ot bicí ric edde siríf nizor fáida tuwar niyot táke, guman no boinno aar háñsa re misá no banaiyó. 
\v 15 Héndilla giyan aiyé de Allar torfóttu no, bólke duniyai ttu, hóraf moncá ttu, edde bútferot óttu. 
\v 16 Kiyólla-hoilé zeṛé ric edde siríf nizor fáida tuwar niyot táke, héṛe hoijja-fózzat edde hárr ḍóilla bura ham óu táke.
\p
\v 17 Montor ze giyan Allar torfóttu aiyé, híyan ebbe age pak, baade cántiye bóra; híyan ot cídayi edde buz asé; híyan raháme edde gom notizaye furaiya; híyan ot honó forókai yáh munaféki nái. 
\v 18 Cánti aníbar meénnot-goróya ókkole forhésgari daibar bis cántir sáañte cíñṛe.
\c 4
\s Duniyai lloi dustígiri
\p
\v 1 Tuáñrar bútore maramari edde hoijja-fózzat hontú aiyé? Híin tuáñrar bútore ayaci goríbar ze azzu asé híin óttu no né aiyé deh, ziíne tuáñrar gaar híssa ókkol ot larái goré? 
\v 2 Tuáñra toh azzu goró, montor no faile kún goró. Tuáñra ttu lalós lage, montor no faile hoijja-fózzat goró edde maramari doh. Toóu tuáñra azzu goró de híin tuáñra ttu no táke, kiyólla-hoilé tuáñra de Alla ttu no mago. 
\v 3 Tuáñra magilé yo no foo, kiyólla-hoilé tuáñra hóraf niyote éna mago, zeéne híin lói ayaci gorí faro.
\p
\v 4 Ó beiman ókkol, tuáñra no zano né, duniyai lloi dustí gorón maáni Alla lloi duccon ón dé? Hétolla, zee niki duniyai lloi dustí goittó saá, yóggwa ye nizoré Allar duccon bana. 
\v 5 Aar náki tuáñra pak-kalam ot yián hánnak asé bóuli ṭáaro, ki hoilé, “Alla ye añárar bútore ze ruh diiyé, hé ruh lla Íba ttu gairot lage?” 
\v 6 Montor Allar rahámot aró bicí. Hétolla toh pak-kalam ot endilla asé,
\q1 “Alla fohór ola ókkol or ulḍa tíya,
\q2 montor niróc ókkol ore rahámot goré.”\f + \fr 4:6 \fr*\ft \+xt Meésal 3:34\+xt*\ft*\f*
\p
\v 7 Hétolla, nizoré Allar hañse gosáido. Ibilíc or mukabela goró, tói íte tuáñra ttu dáizayboi. 
\v 8 Allar ḍáke aiyó, tói Íba tuáñrar ḍáke aibó. Ó gunágar ókkol, nizoré pak-sáf goró, tuáñra dui mikká mon ola ókkole nizor dil sáf goró. 
\v 9 Afsús hái hañdahaṛi goró edde bilak goró; áñcar bodol hañdo, aar kúcir bodol ferecan ó. 
\v 10 Nizoré nize Malik or nozor ot niróc ó, tói Íba ye tuáñra re uoror tokkat tulíbo.
\s Bisar gorár baabute úñciyari
\p
\v 11 Ó báiboináin ókkol, ezzon or bodnam ezzone no goijjó. Zee niki arek bái\f + \fr 4:11 \fr*\ft Girík zuban ot imandár ore bái hoói estemal gorá gíyeh, yóggwa mayafua óuk yáh morot fua, zetará Allar futzíyain;\ft*\f* or bodnam goré yáh bisar goré, yóggwa ye córiyot or bodnam goijjé fán edde bisar goijjé fán. Zodi tuñí córiyot or bisar goró, tóoile toh tuñí córiyot amól-goróya no, bólke híyan or bisarhar. 
\v 12 Córiyot-dooya edde Bisarhar Ekzon beh asé, zibá ye basai yó fare dónco yó gorí fare. Montor tuñí hon abar tuáñr atehañsór maincór bisar goittá?
\s Boráir baabute úñciyari
\p
\v 13 Fúno, tuáñra zetará endilla hoó, “Aijja no óile hailla añára fólana cóor gán ot zaiyum, aar héṛe ek bosór táki baade códori gorí bicí-bicí ṭiañ hamaiyúm.” 
\v 14 Tuáñra toh tuáñrar zindigit hailla kii óibo de híyan úddwa no zano. Tuáñrar zindigi toh báf or ḍóilla, ziín essát ánik dahá zay baade gaib óizagoi. 
\v 15 Híyan or bodol tuáñra ttu endilla hoón saá, “Malike sailé, añára basi tákiyum aar waán-yián goríyum.” 
\v 16 Montor tuáñra de gumane borái goró; héndilla borái beggún hóraf. 
\v 17 Hétolla zee niki gom mán gorí zane montor no goré, yóggwa ttu guná óibo.
\c 5
\s Tuangor ókkol ore úñciyari
\p
\v 1 Ó tuangor ókkol, yala tuáñra fúno, ki hoilé, tuáñrar uore ze ḍoóñr duk-mosibot aiyér híin olla hañdahaṛi edde bilak goró. 
\v 2 Tuáñrar tuangori borbad óigiyoi, aar tuáñrar hoorsuor uui ye háifelaiye. 
\v 3 Tuáñrar cúna-cañdit zooñre doijje, aar hé zooñre tuáñrar hélaf gobá díbo edde ooin or ḍóilla góri tuáñrar gaa furifélaibo. Kiyólla-hoilé tuáñra e ahéri din ot éna dón zoma gorífelaiyo. 
\v 4 Soó, tuáñrar fósol-dooiya ókkol ottu tuáñra ze muzuri beimani gorí rakídiyo, híine tuáñrar hélaf guzorer, aar tuáñrar hé dooiya ókkol or hañdani Alla Robbul Alamin or han ot foóñicce. 
\v 5 Tuáñra duniyait fúruti edde ayaci gorí beh din haṛaiyó. Zooráibar din olla bola fángori tuáñra nizoré bolaiyó. 
\v 6 Tuáñra behosúr maincóre hosúr díyo aar kún goijjó, montor ítara tuáñrar mukabela nó goré.
\s Sobór or baabute
\p
\v 7 Hétolla, ó báiboináin, Malik nú aiyé foijjonto sobór goró. Tuáñra saái faribá, cacá ókkole zobin or kimoti fósol fai bolla hotó sobór goré. Ítara toh zeṭ mac ottu cúru gorí oón mac foijjonto sobór or sáañte entezar goré. 
\v 8 Héndilla, tuáñra yó sobór goró. Nizor dil ore mozbut rakó, kiyólla-hoilé Malik aibár októ ḍáke. 
\v 9 Ó báiboináin, ezzon or cékayot ezzone no goijjó, zeéne Alla ye tuáñrar hosúr no dóre. Fúno, Bisarhar duwar or gurat foóñiccegai.
\p
\v 10 Ó añr báiboináin, ze nobi ókkole Malik or name boiyan ókkol goijjé, ítara ttu duk faar edde sobór gorár meésal lóh. 
\v 11 Becók ítara zetará duk bordac goijjé, añára ítara re mubarek bouli hoói. Tuáñra toh Aiyube duk bordac goijjíl de híyan zano; tuáñra yián óu zano, ki hoilé, forezai Mabude yóggwa re rahámot goijjíl. Mabud óilde feṭfuraniye edde meérbaniye furaiya.
\p
\v 12 Añr báiboináin, añr ebbe asól hotá óilde, tuáñra asman or, zobin or yáh oinno honó kessúr name bilkúl hosóm na háiyo. Montor tuáñra baná eddúr hoiyó, óile ói, aar no óile no, arnóile tuáñra hosúrbon ṭóoriba.
\s Iman or sáañte dua gorár baabute
\p
\v 13 Tuáñrar bútore honókiye dukkót asé né? Tákile, yóggwa ye dua goróuk. Honókiye cúkkot asé né? Tákile, yóggwa ye taarif or seér goóuk. 
\v 14 Tuáñrar bútore honó ocúikka asé né? Tákile, yóggwa ye zomát or ḍaiḍoóñr ókkol ore matouk, aar ítara aái Malik or name yóggwar matát tel di yore yóggwa lla dua goróuk. 
\v 15 Zodi hé dua iman or sáañte goijjé de óile ocúikka wa gom óizayboi, yóggwa re gom goríbo de óilde Malike. Hé manúc cwa ye zodi guná gorí táke, híin maf gorídiya zaybo. 
\v 16 Hétolla ezzon or guná ezzon ore cíkar goró, aar ezzon olla ezzone dua goró, zeéne ocúk ottu gom ói faro. Ezzon forhésgar bondar duat bicí bol táke aar hé duar zoriya ḍoóñr-ḍoóñr ham ókkol ói fare.
\p
\v 17 Nobi Eliyas añárar ḍóilla ézzon insán accíl. Yóggwa ye zettót zór no di bolla dilmon di dua goijjíl, ítarar mulluk ot cáro tin bosór fán zór nó deh. 
\v 18 Abar yóggwa ye zettót zór olla dua goijjíl, asman ottu zór fori zobin ot fósol ókkol dóra cúru goijjíl.
\p
\v 19 Añr báiboináin ókkol, zodi tuáñrar bútottu honókiye sóiyi ttu duré zaagói, aar ar ezzone ítare fírai ané, 
\v 20 yóggwa ye yián zani louk de ki, zee niki honó gunágar ore gollot rasta ttu fírai ané, yóggwa ye hé gunágar or zan basaiyé, aar tar bicí guná ókkol or maf faa baiyé.