\id HEB - Rohingya Delhi Version
\ide UTF-8
\h Hibraniól
\toc1 Injil Córif or Síyara Hibraniól
\toc2 Hibraniól
\toc3 Hib
\mt2 Injil Córif or Síyara
\mt HIBRANIÓL
\imt Síyara Hibraniól or Foriso
\im E síyara Hibraniól óilde hímmot dede ekkán ceñṛí, ziyáne dahá de ki, Isá ye keéngori Furana Niyom or hodún poigam ókkol fura goijjé. E síyara Hibraniól ot Furana Niyom ore háiṭ bar foijjonto háwala goijjé, ziyáne sáf-sáf góri dahá de, Isá ye keéngori Yohúdir boro imam or baabute poigam edde zimma ókkol fura goijjé. Hétolla e síyara wa óilde Yohúdi Isáyi ókkol ore hímmot dede síyara. E síyara Hibranióle dahá de, Isá ye keéngori Córiyot adai goijjé zeéne imam ókkol ottu ar kurbani peec gorá no fore. Isá óilde hárr gunár kurbani, ekbar ot hámica lla. Añárar zobanar Isáyi ókkole yó e síyara Hibraniól ottu bol faa, Isá Mosihr fisáli dóri táki bolla, zibá ye añára Allar uore bóraca gorí fari fán edde lagatar bóraca gorát táki fari fán gorídiye \ior (12:2)\ior*.
\ip E síyara Hibraniól lwár lekóya hon honókiye no zane, montor ulema ókkol or mocuwara óilde, sáhabi Pául, Lukas, edde Bárnabas or bútottu honó ek zone leikké. E síyara wa hoñtté leikké yó honókiye no zane, montor boóut kiyé biccác goré de, Isá Mosihr zormo ttu lóti hóittor bosór nó óite leká gíyeh. Jerúsalem ore hóittor bosór ot beh báñgifela gíyeh, montor zibá ye e síyara wa leikké, yóggwar leká mozin yibá leikké de októt Jerúsalem báñgi nó fele. Síyara Hibraniól yibá Rom cóor ot beh leikké \ior (13:24)\ior* aar óitofare hookkán Isáyi zomát ot yibá gúrat accíl.
\iot Súrki ókkol
\io1 1. Allar nobi ókkol edde fírista ókkol or túaro Isá ḍoóñr \ior (1:1—4:13)\ior*
\io1 2. Jerúsalem cóor ot asé de baitul-mukaddos ot ze imam ókkole háademi goré ítarar túaro Isá ḍoóñr. \ior (4:14—7:28)\ior*
\io1 3. Alla ye Muúsa re diíl de Córiyot or duara Nizor koum loi ze razinama age goijjíl, híyan or túaro Isár hédmotdari ḍoóñr \ior (8:1—10:31)\ior*
\io1 4. Isá hárr mikká ttu ḍoóñr de híyan or baabute edde hookkán meésal dí nosíyot \ior (10:32—13:19)\ior*
\io1 5. Dua diya edde ahéri hotá \ior (13:20-25)\ior*
\c 1
\s Alla ye Nizor Fuar duara hotá hoiyé
\p
\v 1 Agor zobanat Alla ye dada-bafdada ókkol or hañse nobi ókkol or duara boóut kessú boóut torikaye hoóil de asé, 
\v 2 montor e ahéri zobanat Íba ye añára llói Íbar Fuar duara beh hotá hoiyé, Zibá re Íba ye hárr kessúr mirasdár banaiyé edde Zibár usílaye Íba ye duniyai yó foida goijjé. 
\v 3 Aar Íba óilde Allar tozollir nur edde Íbar fura sóbi; Íba ye hárr kessú Nizor taakoti kalame sóoñli raké. Íba ye añárar guná ókkol dúifelai baade asman ot Alla Tálar den ḍák ottu boói táikke. 
\v 4 Hé ísafe, hé Fua fírista ókkol or túaro boóut bicí ḍoóñr óigiyoi, zendilla Íba ye miras ot híin or túaro boóut ḍoóñr nam faiyé.
\s Hé Fua fírista ókkol or túaro ḍoóñr
\p
\v 5 Kiyólla-hoilé Alla ye Íbar honó fírista re honódin eén hoiyé de asé né,
\q “Tuñí óilade Añr Fua,
\q2 aijja Añí Tuáñr Baf óiyi”\f + \fr 1:5 \fr*\ft \+xt Zobur 2:7\+xt* \ft*\f*?
\p Yáh eén hoiyé de,
\q “Añí Íbar Baf óiyum,
\q2 aar Íba Añr Fua óibo”\f + \fr 1:5 \fr*\ft \+xt 2 Sémuel 7:14\+xt*; \+xt 1 Itihác-nama 17:13\+xt*\ft*\f*?
\p
\v 6 Bólke zeñtté Íba ye Nizor foóila Fua re duniyait difeṛár, Íba ye hoór de,
\q1 “Allar tamám fírista ókkole Íba re sóida goró.”
\p
\v 7 Fírista ókkol or baabute Íba ye hoór de,
\q1 “Íba ye Nizor fírista ókkol ore boiyar bana,
\q2 aar Nizor háadem ókkol ore ooin or zilha bana.”\f + \fr 1:7 \fr*\ft \+xt Zobur 104:4\+xt* \ft*\f*
\p
\v 8 Montor Fua re Íba ye hoór de,
\q “Ó Alla, Tuáñr toktó abadulabad foijjonto hámica zari tákibo,
\q2 aar insáfir laṛí óilde Tuáñr raijjor laṛí.
\q1
\v 9 Tuñí forhésgari re muhábbot goró aar bedini re nafórot goró;
\q2 hétolla, Alla, Tuáñr Alla ye Tuáñr uore kúcir tel di basíloi yore
\q2 Tuáñre Tuáñr sáañti ókkol or túaro uore goijjé.”\f + \fr 1:9 \fr*\ft \+xt Zobur 45:6,7\+xt*\ft*\f*
\p
\v 10 Íba ye aró hoór de,
\q “Ó Malik, foóila cúrut duniyair buniyadi ḍáillo de Tuñí,
\q2 aar asman ókkol óilde Tuáñr át or toiyari.
\q
\v 11 Híin toh nac óizayboi, montor Tuñí ṭiki tákiba;
\q2 híin beggún hoor or ḍóilla furan óizayboi.
\q
\v 12 Tuñí híin ore saddor or ḍóilla boṛifelaiba,
\q2 aar híin ore bodoliféla zaybo.
\q Montor Tuñí hámica ek ḍoilla tákiba,
\q2 aar Tuáñr hóiyat honódin no fúraibo.”\f + \fr 1:12 \fr*\ft \+xt Zobur 102:25-27\+xt*\ft*\f*
\p
\v 13 Montor Íba ye honó fírista re honódin eén hoiyé de asé né,
\q “Añr den ḍák ottu boiyó,
\q2 zetukkún foijjonto Añí Tuáñr duccon ókkol ore
\q2 Tuáñr foor tole gorí nó felai”\f + \fr 1:13 \fr*\ft \+xt Zobur 110:1\+xt*\ft*\f*?
\p
\v 14 Fírista ókkol beggún kí hédmot goré de ruh no, ziín ore uitarár hédmot goittó difeṛá gíyeh zetará nejat miras faibo?
\c 2
\s Ḍoóñr Nejat
\p
\v 1 Hétolla añára ziín fúinni, híin or uzu aró bicígori díyan diyar zorur, zeéne añára híin ottu dur ói no zaygói. 
\v 2 Kiyólla-hoilé zodi fírista ókkol or duara hoóil de hotá híin kaayem asé de óile, aar hárr hosúrir edde nafórmanir laayek sáñza faáil de óile, 
\v 3 tóoile añára héntu keéngori hári fariyúm zodi añára eén ḍoóñr nejat ore éckara gorí? Hé nejat or baabute toh age Malike elan goijjé, baade zetará fúinne ítara híyan sóiyi de sábut díye. 
\v 4 Fúañti-fúañti Alla ye yó Nizor moncá mozin illayi-nicán, taajuippa harhána, ḍoilla-boḍoilla keramot, edde Pak-Ruhr niyamot ókkol lói híyan or gobá díyat accíl.
\s Nejat or bani
\p
\v 5 Íba ye añára ze aibár duniyair baabute hoóir, híyan ore toh fírista ókkol or kobzat nó deh. 
\v 6 Bólke pak-kalam ot ek zagat honókiye endilla hoiyé de asé,
\q “Insán kii deh, Tuñí híin olla kíyal rakó de?
\q2 Yáh adomzat kii deh, Tuñí híin ore saásita goró de?
\q
\v 7 Tuñí híin ore kessú ṭaim olla éna fírista ókkol or túaro niso banaiyó;
\q2 Tuñí híin ore tas ísafe diiyó de óilde mohíma edde izzot;
\q2
\v 8 Tuñí hárr kessú híin or foor tole gorídiyo.”\f + \fr 2:8 \fr*\ft \+xt Zobur 8:4-6\+xt*\ft*\f*
\p Hé ísafe, Alla ye hárr kessú híin or kobzat gorídile toh Íba ye híin or kobzat no di honó kessú bad raikké de nái. Montor aijjó añára hárr kessú híin or kobzat no dekír.
\p
\v 9 Lekin añára toh Isá re dekír, Zibá re kessú ṭaim olla fírista ókkol or túaro niso gorá gíyeh, zeéne Allar rahámote Íba ye fottí manúc olla moot mukabela gorí fare. Íbar dukkór moot or zoriya Íba re tas ísafe mohíma edde izzot diya giyéh.
\p
\v 10 Kiyólla-hoilé Alla, zibá lla hárr kessú asé, edde zibár usílaye hárr kessú asé, boóut fuain dore mohímat aní bolla Íba ttu ṭík laiggé de, ítarar nejat or bani re duk faa bay furafuri nal gorí bolla. 
\v 11 Kiyólla-hoilé zibá ye pak-sáf goré Íbar edde zetará re pak-sáf gorá gíyeh, ítara beggún or Baf toh ek. Hétolla Isá ye ítara re báiboináin hoité no córma; 
\v 12 Íba ye hoiyé de,
\q1 “Añí Tuáñr nam Añr báiboináin dor hañse boiyan goijjúm,
\q2 maáfil ot máze Añí Tuáñr taarif or seér gaiyúm.”\f + \fr 2:12 \fr*\ft \+xt Zobur 22:22\+xt* \ft*\f*
\p
\v 13 Aró hoiyé de,
\q1 “Añí Íbar uore bóraca rakíyum.”\f + \fr 2:13 \fr*\ft \+xt Yesáyah 8:17\+xt*\ft*\f*
\p Yián óu hoiyé,
\q1 “Ótiya, Añí edde Alla ye Añré diiyé de fuain híin.”\f + \fr 2:13 \fr*\ft \+xt Yesáyah 8:18\+xt*\ft*\f*
\p
\v 14 Fuain híin zettót gusso edde lou ola, hétolla Isá Nize yó ekí ḍóilla boinné, zeéne moot or duara Íba ye uitaré dónco gorífelai fare zar ttu moot or uore taakot asé, yáni Ibilíc ore, 
\v 15 edde uitará re azad gorí fare zetará moot or ḍoore zindigibór gulamit asé. 
\v 16 Kiyólla-hoilé asóle Íba ye fírista ókkol ore modot goré de no, bólke Ibrahím or nosól ore beh modot goré. 
\v 17 Hétolla Íba ttu hárr ruwate Nizor báiyain lói ek ḍoilla ówa foijjé, zeéne Allar hédmot ot Íba ezzon raháman edde biccácdar boro imam boni insán or gunár koffara di fare. 
\v 18 Kiyólla-hoilé Íba Nize zettót entán or hálot ot duk bordac goijjé de asé, hétolla Íba ye zetará entán ot fore ítara re modot gorí fare.
\c 3
\s Muúsar túaro Isá ḍoóñr
\p
\v 1 Hétolla, ó pak báiboináin ókkol, zetará asmani ḍak ot córik asó, Isár uzu soó, zibá Allar Rosúl edde Boro Imam bouli añára cíkar gorí. 
\v 2 Íba toh Ubár hañse biccácdar accíl zibá ye Íba re zimma diíl, zendilla Muúsa yó Allar foribar guñṛat biccácdar accíl. 
\v 3 Íba re toh Muúsar túaro bicí izzot or laayek gona giyéh, zendilla gór banoya ttu gór or túaro bicí izzot asé. 
\v 4 Ze honó gór toh ezzon nó ezzone banaiyé de asé, montor hárr kessúr banoya óilde Alla. 
\v 5 Becók, Muúsa Allar foribar guñṛat biccácdar accíl de óilde gulam ísafe, zeéne fore boiyan óibo de híin or gobá déh; 
\v 6 montor Mosih toh Allar foribar or uore biccácdar accíl de óilde Fua ísafe. Zodi añára añárar hímmot edde acár borái mozbut gori dóri rakí, tóoile toh Íbar hé foribar añára éna.
\s Allar bonda lla ekkán aram or zaga
\p
\v 7 Hétolla, Pak-Ruh ye zendilla hoiyé,
\q1 “Aijja zodi tuáñra Íbar abas fúno,
\q2
\v 8 tuáñrar dil doró no goijjó,
\q1 zendilla Añré guccá tulí díyl de októt
\q2 moidan zagat entán goijjíl de hé din goijjíl.
\q1
\v 9 Héṛe tuáñrar bafdada ókkole Añré entán goijjíl edde zasai goijjíl,
\q2 aar salic bosór foijjonto ítara Añr ham deikkíl.
\q1
\v 10 Hétolla Añí hé nosól lói guccá óilam,
\q2 aar hoóilam de, ‘Ítarar dil hámica gollot ot zaat táke,
\q2 ítara Añr rasta nó siné.’
\q1
\v 11 Tói Añí Añr guccáye hosóm háiyi de,
\q2 ‘Ítara Añr aram or zagat bilkúl góli no faribó.’ ”\f + \fr 3:11 \fr*\ft \+xt Zobur 95:7-11\+xt*\ft*\f*
\p
\v 12 Ó báiboináin ókkol, hóboroddar, tuáñra honókiyo ttu zen endilla bura edde nabiccác ola dil no táke, ziyán zinda Alla ttu duré óizagoi. 
\v 13 Bólke ezzon ore ezzone fottí din nosíyot goró zetódin “aijja” bouli howá zah, zeéne tuáñra honókiyor dil gunár dúkaye doró ói no zagói. 
\v 14 Kiyólla-hoilé ze bóraca añára ttu cúrut accíl, híyan ore zodi ahéri foijjonto mozbut gori dóri táki, tóoile toh añára Mosihr bútore córik óigiyigoi. 
\v 15 Howá gíyeh de héndilla,
\q1 “Aijja zodi tuáñra Íbar abas fúno,
\q2 tuáñrar dil doró no goijjó,
\q2 zendilla Añré guccá tulí díyl de októt goijjíl.”\f + \fr 3:15 \fr*\ft \+xt Zobur 95:7,8\+xt*\ft*\f*
\p
\v 16 Abas fúni Íba re guccá tulí díyl de híin hontará? Híin kí uitará beggún no zetará re Muúsa ye Ijíp ottu neelai ainníl? 
\v 17 Aar salic bosór foijjonto Íba hontará llói guccá accíl dé? Uitará llói no né zetará guná goijjíl, zetarár lac moidan zagat fori accíl? 
\v 18 Íba ye hontará lla e hosóm háiye de, “ítara Añr aram or zagat bilkúl góli no faribó” zodi nafórmani goijjíl de ítara lla no óile? 
\v 19 Hé súrote añára dekí de, ítara nabiccác or zoriya beh góli nó fare.
\c 4
\p
\v 1 Hétolla, Íbar aram or zagat gólibar waada zettót baki asé, añára ttu ḍoorar zorur, zeéne tuáñra honókiyo re híyan ottu maárum óiya lootfa no zah. 
\v 2 Kiyólla-hoilé kúchóbor or tobolik añárar hañse yó gorá gíyl, ítarar hañse yó gorá gíyl; montor ítara fúinne de hé kalame ítarar fáida nó goré, kiyólla-hoilé ítara toh híin fúni imane kobul nó goré. 
\v 3 Añára zetará iman ainní añára toh hé aram or zagat góli fari, zendilla Íba ye hoiyé,
\q “Tói Añí Añr guccát hosóm háiyi de,
\q2 ‘Ítara Añr aram or zagat bilkúl góli no faribó.’ ”\f + \fr 4:3 \fr*\ft \+xt Zobur 95:11\+xt*; aró ayat 5 ot\ft*\f*
\p Íbar ham duniyair foidayecir héñtte lóti hótom óiye de óile yo. 
\v 4 Kiyólla-hoilé Íba ye pak-kalam or ek zagat háñt nombór or din or baabute hoiyé de, “Alla ye Nizor ham beggún hótom gorí háñt nombór or din aram goijjé.”\f + \fr 4:4 \fr*\ft \+xt Foidayec 2:2\+xt*\ft*\f* 
\v 5 Aró hoiyé de, “Ítara Añr aram or zagat bilkúl góli no faribó.”
\p
\v 6 Hétolla, zettót hodún hé aram or zagat gólibar baki asé, aar zetarár hañse age kúchóbor tobolik gorá gíyl ítara nafórmanir zoriya héṛe góli nó fare, 
\v 7 Íba ye abar ekgwá din ṭík goijjé, zibá re boóut khál baade Dawud or duara “aijja,” bouli hoiyé. Zendilla age hoiyí,
\q “Aijja zodi tuáñra Íbar abas fúno,
\q2 tuáñrar dil doró no goijjó.”\f + \fr 4:7 \fr*\ft \+xt Zobur 95:7,8\+xt*\ft*\f*
\p
\v 8 Zodi Yehócua ye ítara re hé aram or zagat gólaiye de óito, tóoile toh Alla ye yárbaade ar ekgwá din or hotá no hoitó. 
\v 9 Hé ísafe, Allar bonda ókkol olla aram or din baki asé. 
\v 10 Hoitó saáir de, Alla ye zendilla Nizor ham hótom gorí aram goijjé, héndilla zee niki Íbar aram or zagat góle, yóggwa ye yó nizor ham ottu aram faa. 
\v 11 Hétolla, aiyó, añára hé aram or zagat góli bolla hárr ḍóilla kucíc gorí, zeéne honókiye uitarár nafórmanir nomunaye soli maárum ói no zagói.
\p
\v 12 Kiyólla-hoilé Allar kalam toh zinda, salu, edde ze honó dui dárja toluwar or túaro bicí dár. Hé kalame fúri zai foran edde ruh re edde girá edde fáñic ore úddwa alok gorífele, aar dil or kíyal edde erada re zasai goré. 
\v 13 Allar nozor ottu honó mohóluk lukaiya asé de nái, bólke Íba zibár hañse niki añára ttu ísaf díya foribó Íbar suk or muúntu hárr kessú kúla edde uidda.
\s Isá óilde ḍoóñr boro imam
\p
\v 14 Añára ttu zettót endilla ezzon ḍoóñr boro imam asé zibá asman ókkol farái giiyé, yáni Allar Fua Isá, hétolla aiyó, añára cíkar goijjí de iman ore mozbut gori dóri táki. 
\v 15 Kiyólla-hoilé añára ttu toh endilla boro imam asé de no zee niki añárar komzuri re buzí no fare, bólke Íba re toh añárar ḍóilla hárr kisím or entán gorá gíyeh, toóu guná goijjé de nái. 
\v 16 Hétolla, aiyó, añára rahámot or toktór hañse hímmot gorí zai, zeéne añára meérbani hásil gorí edde zorurot ot fori de októt añára re modot gorí bolla rahámot fai.
\c 5
\p
\v 1 Manúc ottu basílowa zah de fottí boro imam ore toh manúc olla Allar hédmot goittó éna tíyagara zah, guná lla nozorana edde kurbani ókkol peec gorí bolla. 
\v 2 Íba ye no zanoya edde gollot ot zah de ítara llói norom or sáañte sákbak gorí fare, kiyólla-hoilé íba nize yó komzurir gereftarit asé. 
\v 3 Hétolla toh íba ttu maincór guná lla diya fore de héndilla nizor guná lla yó kurbani diya fore. 
\v 4 Honókiye héndilla imam óibar izzot nizorgá nize looi no fare, bólke Alla ye ḍake de íba ye beh híyan faa, zendilla Arone faáil.
\p
\v 5 Héndilla, Mosih ye yó boro imam ói bolla Nizoré Nize ḍoóñr goijjé de no, bólke Ubá ye beh goijjé zibá ye Íba re endilla hoiyé,
\q “Tuñí óilade Añr Fua,
\q2 aijja Añí Tuáñr Baf óiyi.”\f + \fr 5:5 \fr*\ft \+xt Zobur 2:7\+xt* \ft*\f*
\p
\v 6 Íba ye arek zagat óu hoiyé de,
\q “Malkízadek or nomunaye
\q2 Tuñí abadulabad foijjonto imam.”\f + \fr 5:6 \fr*\ft \+xt Zobur 110:4\+xt* \ft*\f*
\p
\v 7 Íba duniyait accíl de héñtte, ḍoóñr-ḍoóñr góri guzori hañdi edde suk or faní bácai, Ubár hañse dua edde fóriyat goijjíl zibá ye Íba re moot ottu basai faitto, aar Íba ttu dindári solasol accíl de hétolla Íba ye zuwab faáil. 
\v 8 Íba hé Allar Fua de óile yo, Íba ye ziín duk faáil híin ottu fórmadari cíkke, 
\v 9 aar furafuri kaabel ói Íba uitará beggún olla ofúrani nejat or guijja boinné zetará Íbar hotá amól goré, 
\v 10 aar Íba re Alla ye Malkízadek or nomunaye Boro Imam óibar tokka diiyé.
\s Iman ottu fori zar úñciyari
\p
\v 11 Híyan or baabute añára ttu boóut kessú hoibár asé, montor híin buzáite mockil, kiyólla-hoilé tuáñra toh ar buzíto no soór. 
\v 12 Asóle e októt tuáñra ttu ustat óizongoi accíl, montor yala toh tuáñra re Allar sóiyi re ebbe cúru ttu lóti abar cíkaito ar ezzon lager, aar doró hánar bodol tuáñra ttu dud háibar zorurot óiye. 
\v 13 Zee niki siríf dud háa, ítar ttu forhésgarir baabute honó zankari no táke, kiyólla-hoilé íte toh dud or fua. 
\v 14 Montor doró hána óilde boc óiye de manúc olla, zetará ttu akkól góri solité-solité gom hóraf forók goríbar tojurba óigiyoi.
\c 6
\p
\v 1 Hétolla, aiyó, Mosihr baabute ebbe cúrur ze taalim asé híin bad di balok óibar híkka hañi mari. Añára ttu toh mora ham ottu touwá goríbar edde Allar uore iman aníbar abar buniyadi ḍálar zorurot nái, 
\v 2 aró, bápṭisma lowar, honókiyor uore át díyar, muruda ókkol or háñcor or, edde ofúrani azab or taalim faibar óu zorurot nái. 
\v 3 Allar hókum óile, añára híyan beh goríyum.
\p
\v 4 Kiyólla-hoilé yián bilkúl ói no fare de ki, zetará re ekbar foór ot aná gíyeh, asmani niyamot or moza faifélaiye, Pak-Ruh faat córik óiye, 
\v 5 Allar kalam or bálai edde aibó de jáhan or kudurut or moza faifélaiye, 
\v 6 aar yárbaade iman ottu forigiyói, ítara re noya gori abar touwá gorábon; kiyólla-hoilé híyan toh ítara nize Allar Fua re abar kúruc ot dí mariféler deh edde Íba re beggún or muúntu beizzoti gorér deh. 
\v 7 Ze zobine barbár aiyé de zór or faní hózom goré aar kéti-goróya ókkol olla endilla totorhari dóra ziíne ítarar fáida goré, híyane toh Allar torfóttu borhot faa, 
\v 8 montor ziyáne keñṛar záli edde keñṛabon fúṛa, híyan toh behar edde laánot faite deri nái; ahérit híyan furat diféla zah.
\p
\v 9 Montor ó adorja ókkol, zodi añára endilla hotá hoilé yo, añára ttu tuáñrar baabute yár túaro beétor edde nejate ané de jiníc ókkol or ekin asé. 
\v 10 Kiyólla-hoilé Alla toh nainsáf-wala no zeén níki tuáñrar ham edde muhábbot ore foóraifelaito, ziín tuáñra pak bonda ókkol or hédmot gorí yore edde aijjó gorí-gorí Íbar hañse zahér goijjó. 
\v 11 Añárar azzu óilde, tuáñra fottí zone ekí ḍóilla kucíc ahéri foijjonto dahát táko, zeéne zani faro de, tuáñrar acá hámaha fura óibo, 
\v 12 aró, tuáñra alcíya no óiyo, bólke uitarár nomunaye solo zetará imane edde sobóre Allar waada goijjá jiníc or mirasdár óiye.
\s Allar fakka waada
\p
\v 13 Zeñtté Alla ye Ibrahím lói waada goijjé, Íba ttu hosóm hái bolla Nizor túaro ḍoóñr honókiye nái ísafe Íba ye Nizor loi beh hosóm háiye. 
\v 14 Íba ye hoiyé de, “Añí toré hámaha bicí borhot diiyum, aar tor háandan boóut bicí goijjúm.”\f + \fr 6:14 \fr*\ft \+xt Foidayec 22:17\+xt*\ft*\f* 
\v 15 Hétolla, yóggwa ye sobór or sáañte entezar goijjé rár, waada goijjíl de híyan hásil goijjíl.
\p
\v 16 Manúce toh nizor túaro ḍoóñr lói éna hosóm há, aar hosóm hái sábut goillé ítarar hárr hoijja-fózzat fúraizagoi. 
\v 17 Héndilla, Alla ttu yó zeñtte monehoiyé, Íbar erada honódin bodoli no fare de híyan waadar mirasdár ókkol ore aró sáf zahér gorí bolla, híyan Íba ye hosóm hái sábut goijjé, 
\v 18 zeéne no bodole de duiyán jiníc ziín or baabute Alla ye misá hotá hoói no fare, añára zetará faná loiyí de así añára ttu híin or zoriya ḍoóñr hímmot táke, añárar muúntu raká gíyeh de hé acá re mozbut or sáañte dóri rakí bolla. 
\v 19 Hé acá híyan óilde toh añárar foran or endilla nogol ziyán mozbut edde kaayem táke; híyan forodar bútore úddwa foóñse, 
\v 20 zeṛé Isá añára lla añárar age góille, Malkízadek or nomunaye abadulabad foijjonto Boro Imam ói yore.
\c 7
\s Imam Malkízadek or foriso
\p
\v 1 Hé Malkízadek accíl de Salem cóor or baáñcca edde Alla Tálar imam. Íba ye zeñtté Ibrahíme baáñcca ókkol ore hárai waafes aiyér, héñtte yóggwa llói millíl edde yóggwa re borhot diíl, 
\v 2 aar Ibrahíme íba re luṭ goijjá hárr kessúr doc bák or ek bák diifélail. Agor ttu hoitó sailé, Malkízadek nam or maáni óilde “forhésgarir baáñcca,” aar Salem or baáñccar maáni óilde “cántir baáñcca.” 
\v 3 Íba baf sára, maa sára, edde honó fissán sára, íbar hóiyat or cúru yó nái fúranti yó nái, bólke íba Allar Fuar ḍóilla ísafe, abadulabad foijjonto imam táigiyoi.
\p
\v 4 Yala báfiso manúc íba hotó ḍoóñr accíl, zibá re añárar koum or baf Ibrahíme ziín luṭ goijjíl híin ottu barík kún doc bák or ek bák diifélail. 
\v 5 Leévir nosól or manúc zetará imami ham faa, ítara ttu toh maincór ttu doc bák or ek bák looi bolla Córiyot or hókum asé, yáni nizor koum ottu, zodi ítara yó Ibrahím ottu aiccé de óile yo. 
\v 6 Montor Malkízadek toh Leévir nosól ottu aiccé de no, toóu íba ye hé Ibrahím zibá llói Alla ye waada goijjíl, yóggwa ttu doc bák or ek bák loóil edde yóggwa re borhot diíl. 
\v 7 Cóñṛo ye ḍoóñr ottu beh borhot faa, hotá híyan ot de honó cóok nái. 
\v 8 Ek mikká ttu sailé, more de manúce éna doc bák or ek bák loo, montor arek mikká ttu sailé, uúin toh ubá ye éna loiyé zibá hámica zinda asé bóuli gobá díya zah. 
\v 9 Hé ísafe hoilé, ze Leévi ye doc bák or ek bák loo, yóggwa ye úddwa Ibrahím or duara doc bák or ek bák diíl de asé, 
\v 10 kiyólla-hoilé zeñtté Malkízadeke Ibrahím lói millé, héñtte toh Leévi yóggwar bafdada Ibrahím or jisím ot accíl.
\s Isá óilde Malkízadek or ḍóilla imam
\p
\v 11 Hétolla, zodi Leéviól or imami ham or duara manúc furafuri sóiyi ṭóori faitto—kiyólla-hoilé hé bóracaye éna manúc ore Córiyot diiya giyéh—tóoile arek ḍoilla eggwá imam foida óibar kii zorurot accíl, zibá Aron or nomuna no bólke Malkízadek or nomuna? 
\v 12 Imami ham or kisím bodolizaylé toh córiyot óu bodolizar zorur. 
\v 13 Kiyólla-hoilé zibár baabute iín howá zar, Íba toh arek háandan or, aar hé háandan ottu honókiye kurbani-gáñt hédmot goijjé de nái. 
\v 14 Híyane sáf zahér goré de ki, añárar Malik aiccé de óilde Yohúdahr nosól ottu, ze háandan ore hétap gorí Muúsa ye imami ham or mutalek honó kessú nó hoó. 
\v 15 Híyan toh aró sáf zahér óigiyoi, zettót Malkízadek or ḍóilla ar eggwá imam foida óiye, 
\v 16 zibá imam óiye de jisími dabidawar niyome no, bólke fána no ó de zindigir taakote. 
\v 17 Kiyólla-hoilé Íbar baabute toh endilla gobá díya asé,
\q1 “Malkízadek or nomunaye
\q2 Tuñí abadulabad foijjonto imam.”\f + \fr 7:17 \fr*\ft \+xt Zobur 110:4\+xt*\ft*\f*
\p
\v 18 Ek ruwate sailé, agor furana niyom ore baatel gorífela gíyeh de, híyan komzur edde behar accíl de hétolla, 
\v 19 kiyólla-hoilé Córiyote toh honó kessú re furafuri sóiyigori faijjé de nái. Ar ek ruwate sailé, híyan or zagat ekkán beétor acá diiya giyéh deh, ziyán or usílaye añára Allar ḍáke zai fari. 
\v 20 Hé acár baabute hosóm há gíyeh de asé, 
\v 21 uitará toh honó hosóm sára éna imam boinníl, montor Isá héndilla boinné de Ubár hosóme zibá ye Íba re endilla hoiyé,
\q “Mabude hosóm háiyi,
\q Aar Íba ye mon no bodolibo,
\q ‘Tuñí abadulabad foijjonto imam.’”\f + \fr 7:21 \fr*\ft \+xt Zobur 110:4\+xt*\ft*\f*
\p
\v 22 Híyan or zoriya toh Isá ekkán beétor razinamar zabin ṭóoijje.
\p
\v 23 Imam toh boóut zon tákito, kiyólla-hoilé ítara morizaylé imami ham ar gorí no faitto. 
\v 24 Montor Isá zettót abadulabad foijjonto zinda asé, Íbar imami ham honódin no fúraibo. 
\v 25 Hétolla, zetará Íbar duara Allar hañse aiyé ítara re Íba ye furafuri nejat di fare, kiyólla-hoilé ítarar cúwaric olla Íba toh hámica zinda asé.
\p
\v 26 Endilla eggwá boro imam táka añára lla ódode óiye, zibá pak, behosúr, dak sára, gunágar ókkol ottu alok, edde zibá re asman ókkol or túaro uñsol ot tulá gíyeh. 
\v 27 Íba ttu fottí din kurbani peec gorá no fore, zendilla oinno boro imam ókkol ottu age nizor guná lla baade manúc or guná lla gorá fore, kiyólla-hoilé Íba ye toh hé ham ekbar ot hámica lla oñtté adai gorífelaiye zeñtté Íba ye Nizoré kurbani diyé. 
\v 28 Kiyólla-hoilé Córiyote maincóre éna boro imam tíyagara zetará komzur ola, montor ze hosóm Córiyot baade há gíyeh, híyane toh Fua re éna hé ham ot tíyagaraiye, zibá re abadulabad olla furafuri háṭi gorífela gíyeh.
\c 8
\s Isá óilde añárar boro imam
\p
\v 1 Ziín howá gíyeh híin or mul hotá óilde, añára ttu eggwá endilla boro imam asé, zibá asman ot mazé Alla Tálar toktór den ḍak ottu boiṛá asé, 
\v 2 zibá pak zagat hédmot goré, yáni asól ṭambu waán ot, ziyán Mabude beh ṭaikké, insáne no.
\p
\v 3 Hárr eggwá boro imam ore tulá zah de toh nozorana edde kurbani ókkol peec gorí bolla éna, hétolla añárar gwá ttu yó peec gorí bolla kessú tákar zorur. 
\v 4 Íba zodi duniyait tákito, Íba bilkúl imam ói no faitto, kiyólla-hoilé Córiyot mozin nozorana peec gorí bolla de age lóti imam asé, 
\v 5 zetará asmani siz ókkol or nomunar edde sábar hédmot goré. Hétolla toh Muúsa ye ṭambu ṭakibárcot Alla ye íba re endilla úñciyari díyl, “Saáic, faár or uore toré ze nomuna dahá gíyeh, fottí ekkán hé mutafek banaic.”\f + \fr 8:5 \fr*\ft \+xt Hízorot 25:40\+xt*\ft*\f* 
\v 6 Montor yala toh Isá ye ítarar túaro uttom hédmotdari faiyé, eddúr zeén níki Íba beétor razinama waán or usíla yó, ziyán beétor waada ókkol or buniyadir uore gorá gíyeh.
\p
\v 7 Foóilar razinama gán zodi nikút óito, tóoile toh dusára razinamar honó zorurot no óito. 
\v 8 Montor Alla ye Nizor bonda ókkol or hosúri daháidi bolla hoiyé de,
\q1 “Mabude fórmair, soó, din uúin aiyér,
\q2 zeñtté Añí ekkán noya razinama goijjúm
\q1 Isráil or manúc lói
\q2 edde Yohúdahr manúc lói.
\q1
\v 9 Híyan razinama waán or ḍóilla no óibo,
\q2 ziyán Añí ítarar bafdada ókkol lói oñtté goijjílam
\q1 zeñtté Añí ítara re át ot dóri
\q2 Ijíp dec ottu neelai ainnílam.
\q1 Kiyólla-hoilé ítara Añr hé razinamat zari nó táke,
\q2 hétolla Añí yó ítarar uzu díyan nó díh,
\q3 Mabude fórmair.
\q1
\v 10 Mabude aró fórmair, din híin baade Añí Isráil or manúc lói ze razinama goríyum
\q2 híyan óilde yiána:
\q1 Añí Añr córiyot ókkol ítarar zehén ot ḍálidiyum,
\q2 edde híin ítarar dil ot lekídiyum.
\q1 Añí ítarar Alla óiyum,
\q2 aar ítara Añr bonda óibo.
\q1
\v 11 Yárbaade lóti ítara ttu nizor atehañsór maincóre
\q2 yáh nizor bái ore endilla taalim diya no foribó de ki, ‘Mabud ore sinó,’
\q1 kiyólla-hoilé ítara ḍoóñr cóñṛo beggúne
\q2 Añré siníbo.
\q1
\v 12 Kiyólla-hoilé Añí ítarar hosúri ókkol maf gorídiyum,
\q2 aar ítarar guná ar monot no raikkúm.”\f + \fr 8:12 \fr*\ft \+xt Yarmíyah 31:31-34\+xt*\ft*\f*
\p
\v 13 Íba ye zeñtté “ekkán noya razinama” hoiyé, Íba ye toh agor gán ore baáldai félaiye. Aar ziyán baáldai zagoi edde furan óizagoi, híyan toh hára gaib óizayboi.
\c 9
\s Duniyaibi edde asmani pak zaga
\p
\v 1 Hé ísafe, foóilar razinama gán ot ebaadot or niyom-kaanun accíl, aar héndilla ekkán duniyaibi ebaadot-hánar baabute yó accíl. 
\v 2 Kiyólla-hoilé ekkán ṭambu ṭaka gyíl, ziyán or foóila kamárat serak-or-boiṛóni, mes edde pak ruṭi accíl; hé kamára wa re Pak Zaga hoitó. 
\v 3 Dusára foroda gán baade accíl de óilde kamára ubá zibá re Ebbe Pak Zaga hoitó, 
\v 4 zibát cúnar agórbattir-gáñ edde sairó ḍák ottu cúna lói lippa razinamar sónduk accíl. Hé sónduk ot máze manná ola eggwá cúnar fatila, Aron or fúlfuitṭa loṛí edde razinama leikká fattór or faṭ ṭún accíl. 
\v 5 Sónduk kwar uore Allar tozollir karubi\f + \fr 9:5 \fr*\ft ‘Karubi’ óilde eggwá Hibrú zuban or lofzó. ‘Karubi’ hoó de híin hodún fírista ziín ottu fak asé. \ft*\f* fírista gún accíl, ziíne nizor faké koffara-gáñr uore sába dito. Híin or baabute ehón tofsil or sáañte hoibár ṭaim no.
\p
\v 6 Zeñtté híin beggún héndilla góri toiyar goijjá óizaytoi, imam ókkole hámica foóila kamárat góli ebaadot or ham adai goittó. 
\v 7 Montor dusára kamárat siríf boro imam beh gólito, bosóre ekbar. Íba ye lou sára no gólito, ziín íba ye nizor lla edde maincé no zani goijjé de guná lla peec goittó. 
\v 8 Híyan lói Pak-Ruh ye dahár de, Ebbe Pak Zagat gólibar foñt otókkal zahér nó óiyo, zetókkal foóila kamára estemal ot accíl. 
\v 9 Kamára híyan óilde ehón or zobana re dahá de ekkán meésal, ziyán or maáni óilde, nozorana edde kurbani peec goráye ebaadotgár or hélom ore furafuri sáf gorífelai no fare; 
\v 10 kiyólla-hoilé híin toh siríf hána, fína, edde ḍoilla-boḍoilla uzu banar baabute éna; jisími niyom híin ore otókkal olla beh zari goijjíl, zetókkal híin ore bodolifélaibar októ nú aiyé.
\p
\v 11 Montor zeñtté Mosih gom siz uúin or Boro Imam óiaicce ziín age lóti aáigiyoi, héñtte Íba aró ḍoóñr edde aró háṭi ṭambu waán ot beh góille, ziyán át or banaiya no, yáni e duniyaibi no. 
\v 12 Íba ye góille de sóol or edde gorur-sóor lou loi no, bólke Nizor lou loi beh Íba ye hé Ebbe Pak Zagat ekbar ot hámica lla góille, aar héndilla gorí añára re abadulabad olla hálas gorífelaiye. 
\v 13 Kiyólla-hoilé zodi sóol or edde biríc gorur lou, edde harúl gorur sái nafak manúc or uore cíñṛi dile, ítarar jisím pak-sáf óizagoi de óile, 
\v 14 tóoile zibá ye ofúrani Ruhr duara Nizoré Allar hañse honó dak sára kurbani ísafe peec goijjé, hé Mosihr lou wé añárar hélom ore behar ham ókkol ottu aró hotó bicí pak-sáf goríbo fáñllar, añára zinda Allar hédmot gorí fán?
\p
\v 15 Íba toh etollá éna ekkán noya razinamar usíla, zeéne zetará re ḍaka giyéh ítara waada goijjá ofúrani miras faa, kiyólla-hoilé ítara foóila razinamar tole táki ze guná-háta ókkol goijjé híin ottu ítara re azad gorí bolla Íba ye toh foran di dam diifélaiye. 
\v 16 Kiyólla-hoilé wosíyot-nama tákile toh wosíyot-goróyar moot óiye de híyan sábut gorár óu zorur, 
\v 17 kiyólla-hoilé manúc or moot baade éna wosíyot-nama ham ot aiyé, wosíyot-goróya basi tákile híyan bilkúl ham ot aiyé de nái. 
\v 18 Hétolla toh foóilar razinama yó lou sára ham ot laga nó zah. 
\v 19 Zeñtté Muúsa ye tamám manúc ókkol ore Córiyot or hárr ekkán hókum boiyan gorífelaiye, íba ye gorur-sóor edde sóol or lou wóre faní lói miyái yore bérasóol or kirmis roingga fúñta edde hísop-gas estemal gorí Córiyot or hé kitab pwár uore edde tamám manúc cún or uore cíṭka díyl, 
\v 20 endilla hoói, “Iín óilde razinama waán or lou, ziyán amól gorí bolla Alla ye tuáñra re hókum díye.”\f + \fr 9:20 \fr*\ft \+xt Hízorot 24:8\+xt*\ft*\f* 
\v 21 Héndilla góri íba ye ṭambu gán or edde ebaadot or tamám sámana gún or uore yó lou wór cíṭka díye. 
\v 22 Córiyot mozin tokoriban hárr kessú lou loi beh pak-sáf gorífela zah, aar lou no bácaile gunár maf faa no zah.
\s Mosihr kurbaniye guná dur gorífele
\p
\v 23 Hétolla, asmani jiníc or nokoli gún ore híin lói pak-sáf gorár zorur accíl, montor asmani asóli jiníc ore pak-sáf gorí bolla híin or túaro beétor kurbanir zorur. 
\v 24 Kiyólla-hoilé Mosih toh insán or át or banaiya pak zagat góille de no, ziyán siríf asóli gán or ekkán nokoli, bólke asman ot beh góille, yala Allar nozor ot añára lla házir ói bolla. 
\v 25 Íba ye Nizoré barbár kurbani dito góille de yó no, zendilla boro imame ze lou nizor no híin lói bosóre-bosóre Ebbe Pak Zagat góle. 
\v 26 Arnóile toh Íba ttu duniyair foidayecir héñtte lóti barbár duk faa foitto, montor yala ahéri zobanat Íba ekbar beh zahér óiye, Nizoré kurbani difélai guná dur gorí bolla. 
\v 27 Zendilla, insán ottu ekbar mora foribó de aar yárbaade bisar óibo de híyan ṭík gorá gíyeh, 
\v 28 héndilla, Mosih ye yó boóut maincór gunár fuñzá boi bolla ekbar beh kurbani óiye. Íba dusárabar zahér óibo, gunár fuñza boi bolla no, bólke uitará re nejat di bolla zetará azzur sáañte Íbar entezar ot asé.
\c 10
\p
\v 1 Córiyot zettót aibó de gom jiníc ókkol or siríf sába, aar híin or asóli súrot no, hétolla Córiyote ze ekí ḍóilla kurbani bosóre-bosóre bad sára peec gorá zah híin lói, ḍáke aiyé de ítara re bilkúl furafuri sóiyi gorí no fare. 
\v 2 Arnóile híin peec gorá bon ói no zaytoi né? Kiyólla-hoilé ebaadotgár toh ekbar ot pak-sáf óizaytoi, aar nizoré nize gunágar bóuli ar no ṭáarito. 
\v 3 Bólke hé kurbani ye fottí bosór guná beh monot goríde. 
\v 4 Kiyólla-hoilé biríc gorur edde sóol or lou wé toh guná bilkúl dur gorífelai no fare. 
\v 5 Hétolla Mosih duniyait aibárcot Alla re hoiyé de,
\q “Kurbani edde nozorana toh Tuñí fosón nó goró,
\q montor Tuñí Añr lla ekkán jisím toiyar goijjó.
\q
\v 6 Furat dede kurbaniye edde gunár kurbaniye Tuñí kúci no óita.
\q
\v 7 Hétunot Añí hoiyí de, ‘Soó, ó Alla, Añí aiccí Tuáñr moncá fura goittó,
\q zendilla Añr baabute pak-kitab or sábbat leikká asé.’ ”\f + \fr 10:7 \fr*\ft \+xt Zobur 40:6-8\+xt*\ft*\f*
\p
\v 8 Foóila Íba ye hoiyé de, “Kurbani edde nozorana, furat dede kurbani edde gunár kurbani Tuñí fosón nó goró, aar híin lói Tuñí kúci yó nó óiyo.” Háleke híin Córiyot mozin éna peec gorá zayto. 
\v 9 Íba ye tarfore hoiyé de, “Soó, Añí aiccí Tuáñr moncá fura goittó.” Hé ísafe, dusára gán ore kaayem gorí bolla Íba ye foóilar gán ore baatel gorífelaiye. 
\v 10 Hé moncá mozin beh añára re Isá Mosihr jisím or kurbanir usílaye ekbar ot hámica lla pak-sáf gorífela gíyeh.
\p
\v 11 Hárr imame toh fottí din tíyai yore hédmot goré edde barbár ekí ḍóilla kurbani peec goré, ziíne guná bilkúl dur gorífelai no fare. 
\v 12 Montor Mosih ye toh guná lla ek kurbani hámica lla peec gorí, Allar den ḍák ottu boói táikke, 
\v 13 aar hé októt lóti Íba ye entezar gorér de, Íbar duccon ókkol ore Íbar foor tole gorídiyar. 
\v 14 Kiyólla-hoilé Íba ye toh hé ek kurbaniye uitará re hámica lla furafuri sóiyi gorífelaiye, zetará re pak-sáf gorá zar. 
\v 15 Híyan or baabute Pak-Ruh ye yó añárar hañse gobá der. Foóila Íba ye hoiyé de,
\q
\v 16 “Mabude hoóir, yián óilde razinama waán ziyán Añí hé din híin baade ítara llói goríyum:
\q Añí Añr córiyot ókkol ítarar dil ot ḍálidiyum,
\q aar híin ítarar zehén ot lekídiyum.”\f + \fr 10:16 \fr*\ft \+xt Yarmíyah 31:33\+xt*\ft*\f*
\q
\v 17 Íba ye tarfore hoiyé de,
\q “Ítarar guná edde bedini ham ókkol
\q Añí ar honódin yaad no raikkúm.”\f + \fr 10:17 \fr*\ft \+xt Yarmíyah 31:34\+xt*\ft*\f*
\q
\v 18 Híin maf óigiyoi de óile toh, guná lla kurbani ar zorurot nái.
\s Imane mozbut tákibar tuaijjo
\p
\v 19 Hétolla, ó báiboináin ókkol, añára ttu zettót Isár lou wór usílaye Ebbe Pak Zagat góli bolla hímmot asé, 
\v 20 noya edde zinda rasta waán or bóli ziyán Íba ye añára lla foroda, yáni Íbar jisím báy kúille, 
\v 21 aar añára ttu zettót eén eggwá boro imam asé, zibá Allar foribar or zimmadar, 
\v 22 hétolla, aiyó, añára ehélasir dile edde iman or fura ekin or sáañte Allar hañse zai, kiyólla-hoilé añárar dil ore toh cíṭka dí bura hélom ottu sáf gorífela gíyeh, aar añárar gaa re sáf faní lói dúifela gíyeh. 
\v 23 Aiyó, añára cíkar gorí de hé acá re mozbut gori dóri rakí, kiyólla-hoilé zibá ye waada goijjé Íba toh biccácdar, 
\v 24 aar añára ezzon ore ezzone muhábbot or edde gom ham or tuaijjo dibar kíyal rakí, 
\v 25 aar fúañti zoma ówa re bad di no felai zendilla hodún ottu bad di adot asé, bólke ezzon ore ezzone tuaijjo dih, etó bicígori diyat táki zetó hára din ubá ḍáke aáizargoi de dekór.
\p
\v 26 Kiyólla-hoilé sóiyir zankari fai baade zodi añára buzísinti guná gorát táki, guná lla ar honó kurbani baki nái, 
\v 27 bólke ḍoorfúk bisar or entezar edde Allar muhálef ókkol ore furifélaibo de gozzob beh baki asé. 
\v 28 Muúsar Córiyot no manoya re toh dui zon yáh tin zon or gobáye honó rahám sára mariféla zah. 
\v 29 Yala báfiso sai, uite hotó hótara sáñzar laayek óibo zee niki Allar Fua re úñran maijjé edde razinamar lou ziín lói ítare pak-sáf gorá gíyl híin ore nafak bouli báippe, aar rahámot or Ruh re beizzoti goijjé? 
\v 30 Añára toh Ubá re siní zibá ye hoiyé de, “Bodola lon Añr ham, Añí beh fúñzaiyum.”\f + \fr 10:30 \fr*\ft \+xt Córiyot-nama 32:35\+xt* \ft*\f* Aró hoiyé de, “Mabude goríyum Nizor bondar bisar.”\f + \fr 10:30 \fr*\ft \+xt Córiyot-nama 32:36\+xt*; \+xt Zobur 135:14\+xt*\ft*\f* 
\v 31 Zinda Allar át ot foron bicí ḍoor or hotá.
\p
\v 32 Agor din uúin ore monot goró, tuáñra re foór gorídi baade ziín ot duk-mosibote bicí duk faáila. 
\v 33 Táitai tuáñra re maincór muúntu beizzoti edde zulúm gorí tooñcá gorá zayto; aar táitai tuáñra héndilla bodsólluk ór de ítarar héṛe córik óita. 
\v 34 Tuáñra hodi ókkol olla feṭfurani daháila, aar tuáñrar malsámana ókkol luṭ gorífela re kúcir sáañte mani loilá, kiyólla-hoilé tuáñra zano de, tuáñra ttu nizor lla beétor edde hámica ṭike de dón asé. 
\v 35 Hétolla, tuáñrar hé hímmot no háraiyo, kiyólla-hoilé híyan or boccíc bicí ḍoóñr. 
\v 36 Tuáñra ttu sobór tákar zorur, zeéne tuáñra ttu Allar moncá fura goijjá óile, waada goijjíl de híyan hásil goró. 
\v 37 Alla ye toh hoiyé,
\p “Ṭaim bicí hom asé,
\q tói aibár asé de Íba aáizayboi,
\q2 deri no goríbo.
\q
\v 38 Montor Añr forhésgar bonda imane beh basi tákibo,
\q montor zodi íte fissázagoi, Añr dil ítare lói kúci no tákibo.”\f + \fr 10:38 \fr*\ft \+xt Hábakkuk 2:4\+xt*\ft*\f*
\p
\v 39 Montor añára toh uitarár bútottu no, zetará fisságiyoi aar dónco óigiyoi; bólke uitarár bútottu éna zetará ruh re basai rakí bolla iman raké.
\c 11
\s Iman
\p
\v 1 Iman anón óilde acá goré de siz or ekin, híyan andeikká siz or ekkán sábut. 
\v 2 Imane éna agor zobanar maincé taarif faáil. 
\v 3 Imane añára buz fai de, duniyai foida óiye de óilde Allar kalame; hé ísafe, ziín dahá zar híin dahá zah de siz ottu bana giyéh de no.
\p
\v 4 Imane beh Abele Allar hañse Keéin or túaro beétor kurbani peec goijjíl, ziyán or zoriya yóggwa re forhésgar bóuli gobá díya gíyeh, oñtté zeñtté Alla ye yóggwar hé kurbanir gobá díyl. Aar yóggwa morigiyói de óile yo, imane beh yóggwa aijjó foijjonto hotá hoó. 
\v 5 Imane beh Idiris nó more, bólke yóggwa re zinda tulífela gíyl. Alla ye yóggwa re tulífelaiye de hétolla, yóggwa re tuwai faa nó zah. Yóggwa re tulífelaibar age endilla gobá díya asé de ki, yóggwa ye Alla re kúci goijjíl. 
\v 6 Iman sára toh Alla re kúci gorí fara no zah, kiyólla-hoilé zee niki Íbar hañse aiyé yóggwa ttu endilla ekin gorá fore de ki, Íba asé, aar Íba óilde uitará re boccíc-dooya zetará Íbar talac goré. 
\v 7 Imane beh Nuh ye hétun foijjonto nó deké de jiníc or baabute úñciyari fai Allar ḍoore ekkán kicṭi banaáil, nizor foribar ore basai bolla. Yóggwa ye híyane beh duniyai re hosúrbon ṭóorail, aar imane faa zah de hé forhésgarir mirasdár óiye.
\p
\v 8 Imane beh Ibrahíme Allar hotá mainníl, zeñtté yóggwa re matai oh zagat zaito howá gíyl ziyán yóggwa ye miras ísafe faibo. Yóggwa hoṛé zaar no zani rowana óil. 
\v 9 Imane beh yóggwa waada goijjá zagat forbáci ísafe táikkil; yóggwa ṭambu ókkol ot beh táki-táki accíl, zendilla Isahák edde Yakub tará yó táikkil, zetará yó yóggwar ḍóilla hé ekí waadar mirasdár accíl. 
\v 10 Kiyólla-hoilé yóggwa buniyadi ola cóor waán or entezar ot accíl deh, ziyán or ḍizáin-goróya edde banoya óilde Alla. 
\v 11 Imane beh Sárah nize yó hámil óibar toóufik faáil, oñtté zeñtté niki boc faráigilgoi, kiyólla-hoilé híba ye waada goijjé de Íba re biccácdar báippil. 
\v 12 Hétolla toh more fán óigiyoi de héndilla eggwá manúc ottu edún manúc foida óiye zetará asman or tarar hédun, zetará re doijjar sor or balur ḍóilla goni kul gorí no fare.
\p
\v 13 Ítara beggún iman or sáañte beh moijjé, Allar waada goijjá siz fai no bólke dur ottu híin ore dekí yore edde kúci ói yore, aar ítara duniyait gorba edde forbáci de cíkar gorí yore. 
\v 14 Zetará héndilla hotá hoó ítara yián zahér goré de ki, ítara nizor lla ekkán wotón or talac ot asé. 
\v 15 Becók zodi ítara dec waán or baabute báfito ziyán ottu ítara neeliaiccé, tóoile toh ítara ttu waafes zaibar moouka tákito. 
\v 16 Bólke ítara ekkán beétor, yáni asmani dec olla beh azzu gorí accíl. Hétolla toh Alla ye Nizoré ítarar Alla hoité no córma, kiyólla-hoilé Íba ye ítara lla beh ekkán cóor toiyar goijjé.
\p
\v 17 Imane beh Ibrahíme entán gorá gíyl de héñtte Isahák ore kurbani ísafe peec goijjíl. Yóggwa zibá ye niki Allar waada faáil, yóggwa ye nizor biyaya fua re kurbani goittó toiyar goijjíl, 
\v 18 ze fuar baabute yián howá gíyl, “Isahák ottu beh tor nosól dóra zaybo.”\f + \fr 11:18 \fr*\ft \+xt Foidayec 21:12\+xt*\ft*\f* 
\v 19 Ibrahím or buzá accíl de, Alla ye mora re úddwa zinda gorí fare. Buzíto sailé, yóggwa ye Isahák ore moot ottu beh fírai faiyé. 
\v 20 Imane beh Isaháke aibó de jiníc or mutalek Yakub edde Isów re dua dyíl. 
\v 21 Imane beh Yakube moribárcot, Yusúf or fua duní wa re dua dyíl, aar nizor laṛír uore bór dí Allar ebaadot goijjíl. 
\v 22 Imane beh Yusúfe moribárcot, Boni Isráil or hízorot or baabute hoóigiye, aar nizor áñḍḍi gún ore kii gorá foribó de cíkaidiye.
\p
\v 23 Imane beh Muúsa re bafmaa ye tin mac fán lukai raikkíl zeñtté yóggwa zormo óoil, kiyólla-hoilé ítara fua wa cúndor de deikkíl, aar ítara baáñccar hókum ore nó ḍoora. 
\v 24 Imane beh Muúsa ye balok óiye de októt Féruan or zíir fua howá zah re inkar goijjíl. 
\v 25 Yóggwa ye gunár hooddinna ayaci-kúci gorár túaro, Allar manúc ókkol or fúañti duk bordac gorá basíloil, 
\v 26 aar báippil de, Mosihr lla beizzoti ówa óilde Ijíp dec or dón-cómbottir túaro bicí kimoti; kiyólla-hoilé yóggwa ye boccíc or híkka beh nozor di accíl. 
\v 27 Imane beh yóggwa ye baáñccar guccá re no ḍoorai Ijíp ottu neeligílgoi; kiyólla-hoilé yóggwa ye Noirahar gwá re deikké fángori sobór goijjíl. 
\v 28 Imane beh yóggwa ye azadir-id ore edde lou cíṭka díyar niyom ore amól goijjíl, zeéne foóila-fua re hálak-goróya ye ítara re no súwe.
\p
\v 29 Imane beh ítara Nil Doriya endilla gori farái giíl, zeén níki fúana meṛi ttu zaar; montor Ijípi ókkole híyan kucíc goijjé rár, ítara ḍufígilgoi.
\p
\v 30 Imane beh Boni Isráil ókkole Jerikó cóor or ḍebal ore sairókul ttu háñt din fán gúijje rár, híin forigílgoi. 
\v 31 Imane beh magi mayafua Rahába nafórman ókkol or fúañti hálak nó, kiyólla-hoilé híba ye gurinda gún ore cántir sáañte estekbal goijjíl.
\p
\v 32 Aró hodún hoitám? Añr ttu ṭaim nái, Giḍiyon, Barak, Samson, Jeptah, Dawud, Sémuel edde nobi ókkol or baabute boiyan gorí bolla, 
\v 33 zetará imane beh raijjo ókkol zittíl, forhésgari ham ókkol goijjíl, Allar waada goijjá jiníc ókkol hásil goijjíl, cínggo ókkol or muk bon goijjíl, 
\v 34 ooin or tez homaáil, toluwar or dár ottu baiccíl, komzuri ttu bol ola óoil, laráit boluwar óoil, bidec or fóous ókkol ore dáfail. 
\v 35 Mayafuain ókkole ítarar mora ókkol ore waafes zinda faáil de asé. Ar hodúne hálas ówa re inkar gorí zulúm bordac goijjíl, zeéne ítarar háñcor or hal beétor ó. 
\v 36 Aró hodúne ṭátṭaibazi edde bet mara bordac goijjíl, aró hoitó sailé, bañdá há edde ziyól haṛa úddwa bordac goijjíl. 
\v 37 Ítara hodún ore dola mari mariféla gíyl, hodún ore horot loi dui bák gorífela gíyl, hodún ore toluwar loi kotól gorífela gíyl. Ítara muútace, duk-mosibote, edde bodsólluk or hálote bérasóol or edde sóol or sam berái beh ikká uikká zaito, 
\v 38 duniyai ítarar laayek nu accíl. Ítara zooñl ot, faár ot, kúñdat, edde zobin or gañrát beh gúrafíra goittó.
\p
\v 39 Ítara beggúne imane beh gom nam zuraiyé, toóu ziyán or waada gorá gíyl híyan nó faa, 
\v 40 kiyólla-hoilé Alla ye añára lla beétor kessú ṭík gorí raikké, zeéne añára re bad di ítara re háṭi gorífela no zah.
\c 12
\s Mabud or torbiyot
\p
\v 1 Hétolla, añára ttu zettót ekkán ḍoóñr miyúlar ḍóilla añárar sairókul ttu gobá ókkol asé, aiyó, añára yó hárr fuñzá re edde aásan or sáañte fán ot féla de guná re dur gorífelai yore, ze zibbat añárar muúmikka ṭík gorá gíyeh yíbat sobóre duñrat táki, 
\v 2 nozor Isár híkka rakí yore, zibá óilde iman or bani edde háṭi-goróya, zibá ye Nizor muúmikka ṭík gorá gíyl de kúci lla, córmor híkka no saái kúruc or duk bordac goijjíl, aar yala Allar toktór den ḍáke boói táikke. 
\v 3 Íba zibá ye niki gunágar ókkol ottu héndilla ducconi cóoiye, Íbar hálot báfiso, zeéne tuáñrar dil komzur no aar hímmot na háro. 
\v 4 Guná lói larái gorí tuáñra ttu toh aijjó nizor lou báca de héddur mukabela gorá nó fore; 
\v 5 aar tuáñra oh nosíyot ore foóraifelaiyo, ziyán tuáñra re fuain dore goré fán gorá gíyeh, ki hoilé,
\q “Ó Añr fua, Mabud or torbiyot ore éckara no goríc,
\q aar Íba ye toré bóṭboṛáile mon cóñṛo no goríc,
\q
\v 6 kiyólla-hoilé Mabude zaré muhábbot goré ítare beh torbiyot goré,
\q Aar zaré Íba ye fua ísafe kobul goré ítare beh uzu goré.”\f + \fr 12:6 \fr*\ft \+xt Meésal 3:11,12\+xt*\ft*\f*
\p
\v 7 Tuáñra ze duk bordac goró híin tuáñrar torbiyot olla; Alla ye tuáñra re fuain ísafe beh sólluk gorér. Endilla honó fua asé né zaré bafe torbiyot no goré dé? 
\v 8 Zodi tuáñra torbiyot no foo, ziyán ot beggún córik asé, tóoile toh tuáñra zoura fuain, sóiyi fuain no. 
\v 9 Aró hoitó sailé, añára ttu añára re torbiyot goittó de insáni baf accíl, aar añára ítara re izzot goittám. Tói añára ttu ruúhanir Baf or torbiyot ot nizoré gosáidon aró bicí zoruri no né, zeéne añára zindigi fai? 
\v 10 Kiyólla-hoilé ítara nizor buzá mozin añára re kessú din olla éna torbiyot goittó, montor Alla ye añára re añárar bálai lla beh torbiyot goré, zeéne añára Íbar pakir bági óizaygoi. 
\v 11 Honó torbiyot ore goré de héñtte kúci lage de nái, bólke duk beh lage; montor zetará híin mani-mani kuwac óizagoi, ítara lla híine fore forhésgarir cánti ola fósol dóra.
\p
\v 12 Hétolla tuáñrar luta át ore edde komzur añṛú re mozbut goró, 
\v 13 aar tuáñrar ṭéng olla uzu rasta bano, zeéne leng ṭéng mazur no ó, bólke gom óizagoi.
\s Allar rahámot ore inkar gorár úñciyari
\p
\v 14 Manúc beggún lói cántit tákibar, aar pak óibar kucíc goijjó, pak no óile toh honókiye Malik ore no dekíbo. 
\v 15 Saiyó, honókiye zen Allar rahámot ottu maárum no ó; honó zohór-tita gas zen barí uṛí duk no de aar híyane boóut zon ore nafak gorí no fele; 
\v 16 honókiye zen zenákur yáh Isówr ḍóilla bedini no ó, zee niki ek októr hána lla nizor ttu foóila-fuar hók accíl de híyan besifélail. 
\v 17 Tuáñra toh zano, yárbaade zeñtté yóggwa ttu dua faito monehoiyé, yóggwa re inkar gorífela gíyeh, kiyólla-hoilé yóggwa ye hañdi-hañdi hé duar talac goillé yo, yóggwa ye mon fíraifelaibar mouka nó faa.
\p
\v 18 Tuáñra oh faár or héṛe aiccó de no, zibá re dóri faijjíl aar zibá ooin loi zoillíl, zibát guṭguiṭṭa andár, tuwán, 
\v 19 cíañr abas, edde hotár endilla abas accíl, zeén níki zetará híin fúinnil ítara fóriyat goijjíl de, ítara re ar honó hotá howá no zay bolla, 
\v 20 kiyólla-hoilé ítara e hókum yián cóoi nó fare de ki, “Zodi honó januware úddwa faár gwá re súile, yíba re fattór mari mariféla zaybo.”\f + \fr 12:20 \fr*\ft \+xt Hízorot 19:12,13\+xt*\ft*\f* 
\v 21 Aar ítara ziyán deikkíl híyan eén ḍoor or accíl, zeén níki Muúsa ye hoóil; “Añí ḍoore hafir.”\f + \fr 12:21 \fr*\ft \+xt Córiyot-nama 9:19\+xt*\ft*\f* 
\v 22 Bólke tuáñra Síyon faár or héṛe beh aiccó, yáni zinda Allar cóor asmani Jerúsalem or héṛe. Tuáñra aiccó de óilde lak-lak fíristar 
\v 23 edde foóila-fuain uitarár dol ot, yáni zomát ot, zetarár seráng asman ot asé, aar zibá beggún or bisarhar hé Allar héṛe edde háṭi gorá gíyeh de forhésgar ítarar ruh ókkol or héṛe, 
\v 24 aar noya razinamar usíla Isár héṛe edde cíñṛa gíyeh de lou uúin or héṛe, ziíne Abel or lou wór túaro beétor hotá hoó. 
\v 25 Saiyó, hotá hoór de Íba re inkar no goijjó, kiyólla-hoilé uitará zettót duniyait hédaiyot goittó de yóggwa re inkar gorí basi nó fare, tói añára zodi asman ottu hédaiyot goré de Íba ttu muu fíraifelai, añára toh basi faribár nái. 
\v 26 Héñtte Íbar abase toh duniyai-dari tóttorail, montor yala Íba ye endilla waada goijjé, “Aró ekbar Añí siríf duniyai re tóttoraiyum de no bólke asman ore yó.”\f + \fr 12:26 \fr*\ft \+xt Haggái 2:6\+xt*\ft*\f* 
\v 27 “Aró ekbar” lofzó yíba ye zahér goré de, ze siz ókkol tóttora, yáni ziín ore foida gorá gíyeh, híin ore dur gorífela zaybo, zeéne ziín ore tóttorai no fare híin ṭiki táke. 
\v 28 Hétolla, añára zettót tóttorai no fare de raijjo fair, aiyó, añára cúkuriya zanai, ziyáne añára izzote edde ḍoore Allar kobuldár ebaadot gorí faijjum. 
\v 29 Kiyólla-hoilé añárar Alla toh furiféle de ooin or ḍóilla.
\c 13
\s Allar fosón hédmotdari
\p
\v 1 Báiyali muhábbot gorát táko. 
\v 2 Musáfer ókkol ore meémandari goittó no foóraiyo, kiyólla-hoilé héndilla gorí hodúne ót no fai fírista ókkol ore meémandari goijjé de yó asé. 
\v 3 Ziyól or hodi ókkol ore nize ziyól ot asó fángori yaad raikkó, aar bodsólluk gorá zar de ítara re nizoré gorá zar fángori yaad raikkó. 
\v 4 Biyácádi re beggúne izzot goijjó, aar zamai bou wór bútore milmilab or imandari raikkó; kiyólla-hoilé Alla ye toh hárr ḍóilla zenákur or bisar gorí zaybo. 
\v 5 Nizor adot ore ṭiañ-foicár lalós ottu duré raikkó, nizor ttu ziín asé híin lói kúci táikko; kiyólla-hoilé Alla ye Nizebaze hoiyé de, “Añí toré bilkúl félai no zaiyum, aar bilkúl fiṭ no diyum.”\f + \fr 13:5 \fr*\ft \+xt Córiyot-nama 31:6\+xt*\ft*\f* 
\v 6 Hétolla añára hímmot or sáañte hoói fari de ki,
\q “Mabud añr modotgár; añí no ḍooraiyúm.
\q Insáne añré kii gorí faribó dé?”\f + \fr 13:6 \fr*\ft \+xt Zobur 118:6,7\+xt*\ft*\f*
\p
\v 7 Tuáñrar sóddar ókkol ore yaad raikkó, zetará tuáñrar hañse Allar kalam boiyan goijjé; aar ítarar zindigir solasol or notizar uzu kíyal gorí ítarar ḍóilla iman ola óizogoi. 
\v 8 Isá Mosih gel de hailla, aijja, edde abadulabad ek ḍoilla. 
\v 9 Ḍoilla boḍoilla edde osin taalime ikká uikká ói no zayogói; kiyólla-hoilé bála óilde, dil hánaye no bólke rahámote beh mozbut tákon; hána lói birana óiya ókkole toh kessú fáida faiyé de nái. 
\v 10 Añára ttu ekkán endilla kurbani-gáñ asé, ziyán ottu ṭambur hédmot-goróya ókkole kessú háibar hók nái. 
\v 11 Kiyólla-hoilé ze januwar ókkol or lou boro imame Ebbe Pak Zagat gunár kurbani di bolla loiza, híin or jisím ore kemfór baáre beh furat diféla zayto. 
\v 12 Hétolla toh Isá ye yó cóor or geiṭ or baáre duk-zulúm faáil, manúc ókkol ore Nizor lou wé pak-sáf gorí bolla. 
\v 13 Hétolla, aiyó, Íbar beizzoti re nizor uore loi yore añára kemfór baáre Íbar héṛe zai. 
\v 14 Kiyólla-hoilé eṛé toh añára ttu ṭiki táke de cóor nái, bólke añára aibár asé de cóor or talac ot beh así.
\p
\v 15 Hétolla, aiyó, añára Isár duara Allar hañse lagatar taarif or kurbani peec gorí, yáni añárar dui uñṭé Íbar nam or kúlasa taarif goré de gulagala dórai. 
\v 16 Aar bálai goittó edde dan-sótka diito no foóraiyo, kiyólla-hoilé héndilla kurbani ókkol lói Alla kúci ó.
\p
\v 17 Tuáñrar sóddar ókkol or hotá maniyó, edde nizoré ítarar hañse gosáidiyo, kiyólla-hoilé ítara toh tuáñrar zan ore uitarár ḍóilla faára dí raké zetará ttu ísaf díya foribó. Héndilla etollá goijjó, zeéne ítara ham híyan kúcir sáañte goré, dukké no; kiyólla-hoilé dukké goillé toh tuáñrar honó fáida no óibo.
\p
\v 18 Añára lla dua goijjó, kiyólla-hoilé añára ttu ekin asé de, añárar dil sáf, añára hárr kessút hók foñté solitó sái. 
\v 19 Añí tuáñra re háasgori fóriyat gorír, tuáñra dua goríba de, añí zen hára tuáñrar hañse abar aái fari.
\s Dua diya edde ahéri hotá
\p
\v 20 Yala, cánti dooya Alla zibá ye abadulabadi razinamar lou wór usílaye añárar Malik Isá re mora ttu zinda goijjé, yáni bérasóol Soroya ḍoóñr gwá re, 
\v 21 Íba ye tuáñra re hárr gom ham ot háṭi banouk, tuáñra Íbar moncá mozin gorí bolla; aar ziyán lói Íba kúci ó híyan añárar bútore Isá Mosihr duara goróuk, zibár taarif abadulabad foijjonto hámica ówat táke. Aamin.
\p
\v 22 Ó báiboináin, añí tuáñra re becábicí aros gorír, sobór or sáañte e nosíyoti hotá gún fúno, kiyólla-hoilé añí tuáñrar hañse baiṭṭát lekífelayi. 
\v 23 Tuáñra re zanaidir, añárar bái Timóti ziyól ottu hálas óigiyoi; yóggwa hára foóñsile, añí yóggwa re fúañti looi tuáñra re saitó aiccúm. 
\v 24 Tuáñrar tamám sóddar ókkol ore edde pak manúc ókkol ore sólam díyi hoiyó. Iṭalir gúne tuáñra re sólam zanar.
\p
\v 25 Tuáñra beggún or uore rahámot zari tákouk.