\id COL - Rohingya Delhi Version
\ide UTF-8
\h Kolóciól
\toc1 Injil Córif or Síyara Kolóciól
\toc2 Kolóciól
\toc3 Kol
\mt2 Injil Córif or Síyara
\mt1 KOLÓCIÓL
\is Síyara Kolóciól or Foriso
\im E síyara Kolóciól óilde ekkán ceñṛí. Yián or lekóya óilde sáhabi Pául \ior (1:1)\ior*. Óitofare yóggwa ye e ceñṛí gán ore Rom cóor ottu leikké, kiyólla-hoilé yián lekér de októt yóggwa ziyól ot bon accíl. Yián ore Isá Mosih zormo ói tokoriban háiṭ bosór baade leká gíyeh. E síyara Kolóciól cóo Íficiól, Filíppaiól, edde Filimon ore ziyóli ceñṛí bouli zana zah, kiyólla-hoilé Páule híin ore ziyól ottu tái leikkíl. Yóggwa ye ceñṛí yián ore leikké de Kolóciya cóor or zomát or hañse. Kolóciyat accíl de e zomát ore Páule cúru goijjíl de no, montor yóggwa ye \ior (2:1)\ior* ot hoiyé de mozin, yóggwa ttu e zomát twa lla kessú zimma asé bóuli ṭáaitto. Óitofare e zomát twa cúru goijjíl de Epafarase, kiyólla-hoilé íba Kolóciyar manúc accíl.
\ip Pául ottu Kolóciyar zomát ot soler de gollot taalim ókkol or baabute sintabáfana accíl, hétolla yóggwa ye e ceñṛí gán ot beechíssa híin or mutalek leikkíl. Óitofare héṛe Isáyi boinné de Yohúdi ókkol or éggwa dol accíl, zibá ye oinno Isáyi ókkol ore Furana Niyom ottu Yohúdir córiyot ókkol amól gorái bolla bolazuri goittó, háasgori ázomi gorár gán. Páule e síyara wat háasgori leikké de ki hoilé, Alla ye kobul goitté siríf Isá Mosih re bade ar honókiyor yáh honó kessúr zorurot nái \ior (1:15-20)\ior* aar insán or demake banaiya taalim ókkol behar \ior (2:8)\ior*.
\iot Súrki ókkol
\io1 1. Kolóciyat asé de zomát ore Pául or sólam \ior (1:1-2)\ior*
\io1 2. Mosihr ḍoóñr tokkar baabute, háasgori Kolóciyat soler de gollot taalim ókkol ore hétap gorí \ior (1:3—3:4)\ior*
\io1 3. Isáyi zindigi haṛar baabute kessú cíkka \ior (3:5—4:6)\ior*
\io1 4. Sólam díye edde e ceñṛí gán ore oinno zomát or hañse yó telawot gorá báyto hoiyé \ior (4:7-18)\ior*
\c 1
\s Sólam
\p
\v 1 Añí Pául, Allar moncá mozin Mosih Isár éggwa sáhabi. Añr fúañti añárar bái Timóti yó asé.
\p
\v 2 Kolóciya cóor ot Mosihr bútore Allar ze pak bonda ókkol asé, hé imandár báiboináin ítarar hañse lekír:
\p Tuáñrar uore añárar Baf Allar torfóttu rahámot edde cánti nazil óuk.
\s Kolóciól olla Pául or cúkuriyar dua
\p
\v 3 Añára hámica tuáñra lla dua goríbarcot, añárar Malik Isá Mosihr Baf Alla re cúkuriya gorí, 
\v 4 kiyólla-hoilé añára fúinni de, tuáñra ttu Mosih Isár uore iman asé aar tuáñra Allar pak bonda beggún ore muhábbot goró, 
\v 5 waán or acáye ziyán tuáñra lla asman ot héfazot raká gíyeh. Híyan or baabute tuáñra yaar age sóiyi kalam ot fúinnila, yáni oh kúchóbor ot 
\v 6 ziyán tuáñrar hañse foóñicce. Hé kúchóbore fura duniyait gulagala ókkol dórar edde zetó éto fólat asé, zendilla tuáñrar hañse yó oh din lóti dórar ze din tuáñra híyan fúinno aar Allar rahámot ore sóiyigori buzí faijjó. 
\v 7 Hé kúchóbor ore tuáñra añárar adorja sáañti gulam Epafaras ottu cíkkila, zibá Mosihr ézzon biccácdar háadem ísafe añárar bodol tuáñrar hédmot gorér. 
\v 8 Yóggwa ye añára re tuáñrar muhábbot or baabute zanaiyé, ziyán Pak-Ruh ye tuáñrar dil ot foida goijjé.
\s Mosihr tokka edde ham
\p
\v 9 Hétolla bouli añára híin fúinni lóti tuáñra lla dua gorá bon gorí nó felai. Añára magi de, tuáñra ruúhanir tamám giyane edde buddíye Allar moncár zankari loi furaiya óizogoi fán, 
\v 10 zeéne tuáñra Malik or laayek soli Íba re hárr mikká ttu kúci goró, yáni tuáñra zen fottí gom ham ot fól ó, Alla re zetó éto sinó, 
\v 11 furafuri sobór edde bordac táki bolla Íbar mohíma ola kudurutir fura bole mozbut ó, edde kúcir sáañte 
\v 12 Baf or cúkur goró, Zibá ye añára re nur ot asé de pak bonda ókkol or miras or bági óibar kaabel banaiyé. 
\v 13 Íba ye toh añára re andár or hókumot ottu rehái gorí Nizor adorja Fuar raijjot fargaráifelaiye, 
\v 14 ze Fuar duara añára rehái faiyí, yáni gunár maf faiyí.
\p
\v 15 Hé Fua óilde noirahar Allar súrot; Íba ebbe age lóti asé aar Íbar tokka tamám mohóluk ókkol or uore. 
\v 16 Kiyólla-hoilé asman ot edde zobin ot ziín dahá zah de asé aar ziín dahá no zah de asé, beggún Íbar duara beh foida óiye, híin raastri óuk yáh kémota, hókumot óuk yáh adíkar; hárr kessú Íbar duara Íba lla beh foida gorá gíyeh. 
\v 17 Íba hárr kessúr age lóti asé, aar hárr kessú Íba ye beh ṭikai raké. 
\v 18 Íba óilde gaar matá, yáni zomát or; Íba óilde cúru aar mora ttu zinda gorá gíyeh de foóila zon, zeéne hárr kessút Íbar tokka uore ó. 
\v 19 Kiyólla-hoilé Baf ottu fosón laiggé de, Nizor fura kúdayi Íbar bútore táka, 
\v 20 aar Íba ye kúruc or uore bácaiye de lou wór usílaye cánti aní yore Íbar duara hárr kessú re Nizor lloi bonaifélai bolla; híin zobin or gún óuk yáh asman or gún.
\p
\v 21 Tuáñra toh ek hale Alla ttu duré accíla aar nizor bura ham edde báfanir zoriya Íbar duccon accíla, 
\v 22 montor yala Íba ye Nizor Fuar insáni haiyar moot or usílaye tuáñra re Nizor lloi bonaifélaiye, tuáñra re Nizor muúntu pak, behosúr, edde honó dak sára házir gorí bolla— 
\v 23 zodi tuáñra iman ot mozbut buniyadir sáañte dorógori lagi táko, aar acá waán ottu lori no zogói ziyán fúinno de kúchóbor ottu faiyó. Hé kúchóbor toh asman or nisor tamám mohóluk ókkol or hañse tobolik gorá gíyeh; añí Pául híyan or háadem óiyi.
\s Zomát olla Pául or hédmot
\p
\v 24 Añí tuáñrar wasté duk ókkol fair de híyan ot kúci, aar Mosihr ze duk-mosibot ókkol Íbar gaa lla, yáni zomát olla baki asé híin añr gaat loi fura gorír. 
\v 25 Allar diiya zimmadari mozin añí tuáñrar fáida lla hé zomát or háadem óiyi, tuáñrar hañse Allar kalam furafurir sáañte tobolik gorí bolla, 
\v 26 yáni gufoni waán ore, ziyán guzorigiyói de tamám zobana edde nosól ókkol ottu lukai raká gíyl, montor yala Íbar pak bonda ókkol or hañse zahér gorá gíyeh. 
\v 27 Alla ttu ítara re zanaidito monehoiyé de, Beyohúdi ókkol or hañse hé gufoni híyan or mohíma hotó ḍoóñr. Hé gufoni óilde, Mosih tuáñrar bútore asé, ziyán óilde mohímar bági óibar acá.
\p
\v 28 Añára fottíkiyo re fura giyane úñciyari dí edde taalim di yore tobolik goríde óilde Íbar baabute, zeéne fottíkiyo re añára Mosihr bútore furafuri balok hálote Allar muúntu házir gorí fari. 
\v 29 Hé niyote añí zan-foran di meénnot gorír, Mosihr oh kudurut or bole ze kudurut añr bútore zuresúre ham gorér.
\c 2
\p
\v 1 Añr ttu tuáñra re yián zanaidito monehoór de ki, añí tuáñra lla, Laudíkiyat asé de ítara lla, edde zetará añré muk dehá nó deké ítara beggún olla hotó bicí meénnot gorír, 
\v 2 zeéne ítara muhábbote ek óizai nizor dil ot josba faa, aar furafuri buzár ttu ze furafuri fakkayi foida ó híyan or tamám dón hásil goré. Tói ítara Allar gufoni zanibó, yáni Mosih re siníbo, 
\v 3 Zibár bútore níki giyan edde buddír tamám dón ókkol lukaiya asé. 
\v 4 Añí híyan etollá hoóir, zeéne tuáñra re honókiye miṛá-miṛá hotá ókkol hoói dúka dí no fare. 
\v 5 Kiyólla-hoilé añí tuáñrar hañse jisím or sáañte házir nái de óile yo, ruhr sáañte así. Tuáñrar ṭík solasol edde Mosihr uore tuáñrar iman or mozbuti dekí añr ttu bicí kúci lager.
\s Mosihr bútore zindigi
\p
\v 6 Hétolla, tuáñra zehón Mosih Isá re Malik de kobul goijjó, tói Íba llói lagi táki solo, 
\v 7 Íbar bútore mozbut cíñyor gasái edde Íbar uore boni uṛí yore, aar tuáñra re cíka gíyeh de héndilla góri iman ot mozbut táki yore edde hámica cúkuriya gorí yore.
\p
\v 8 Úñciyar, honókiye tuáñra re insán or banaiya taalime edde behar dúkabazi lói cíkar gorífelai no fare fán, ziín aiyé de óilde insán or rosóm ókkol ottu edde duniyai hókumot goré de bút-ferot ókkol ottu; Mosihr torfóttu no.
\p
\v 9 Kiyólla­-hoilé fura illayi Íbar haiyar bútore táke, 
\v 10 aar Íbar bútore tuáñra re furussat gorá gíyeh. Íba óilde hárr hókumot-goróya edde adikari ókkol or matá. 
\v 11 Íbar bútore tuáñra re ázomi yó gorá gíyeh; hé ázomi híyan honó áte gorá gíyeh de no, bólke Mosih Nize beh goijjé, ziyán óilde jisím or uore guná ola fítorot or ze hókumot accíl, hé hókumot ottu tuáñra re azad goijjé. 
\v 12 Kiyólla-hoilé bápṭisma lone tuáñra re Mosihr fúañti dohón gorífela gíyeh, aar Zibá ye Íba re mora ttu zinda goijjé hé Allar kudurut or uore iman anóne tuáñra re híyan or duara Íbar fúañti zinda gorá yó giyéh.
\p
\v 13 Zeñtté tuáñra nizor gunáye edde jisím or be-ázomi hálote mora accíla, Alla ye toh tuáñra re Mosihr fúañti zinda goijjé, añárar tamám guná-háta ókkol maf gorídi yore, 
\v 14 edde añárar ulḍa ze dolil ókkol accíl híin or dabi-dawa ókkol beggún baatel gorífelai yore. Íba ye hé dolil ore kúruc ot zoloi mari dur gorífelaiye. 
\v 15 Íba ye hókumot-goróya ókkol ore edde adikari ókkol ore kémota sára gorífelaiye, aar ítara ttu ziti yore beggún or muúntu ítara re córminda goijjé.
\p
\v 16 Hétolla honókiye tuáñra re hána-finar, honó id or, oñiccár, yáh ebaadot-or-din or baabute hosúri no douk. 
\v 17 Kiyólla-hoilé híin toh siríf muúntu aibó de híin or sába éna, montor asóliyot toh Mosihr hañse éna asé. 
\v 18 Saiyó, zetará misá niróc kúwala re edde fírista ókkol or ebaadot gorá re fosón goré, ítara honókiye tuáñra re boccíc ottu maárum gorífelai no fare fán. Héndilla manúc ítara duniyaibi demake hánnak fúlizai, deikké de híin or ḍoóñr-ḍoóñr gof mare. 
\v 19 Ítara matá re mozbut or sáañte dóri nó raké, zibá ttu modot looi gaa guñṛa girá edde rogṭana loi zurazuijja táki Allar baráiye baré.
\s Mosihr fúañti mora edde zinda ówa
\p
\v 20 Tuáñra de duniyai hókumot goré de bút-ferot ókkol ottu Mosihr fúañti morigiyógoi, tói tuáñra aijjó kiyá duniyaibir ḍóilla góri híyan or niyom-kaanune soloór, hoitó sailé, 
\v 21 “Yián no dóriyo! Waán na háiyo! Yián no súñiyo!” 
\v 22 Híin asé de óilde siz uúin beggún olla ziín estemal goitté-goitté borbad óizaybar asé; híin óilde siríf insán or hókum edde taalim ókkol. 
\v 23 Becók niyom híine zettót ítarar banaiya ebaadot or torika, misá niróc kúwala, edde nizor gaa re dab ot raká cíka, híin saité giyane bóra, montor jisím or azzu ókkol bon gorí bolla híine honó fáida no deh.
\c 3
\p
\v 1 Hétolla, tuáñra re zettót Mosihr fúañti zinda gorá gíyeh, tuáñra uúin or talac ot táko ziín asman ot asé, zeṛé Mosih Allar den ḍák ottu boiṛá asé. 
\v 2 Tuáñrar kíyal asmani gún or uzu rakó, duniyaibi gún or uzu no. 
\v 3 Kiyólla-hoilé tuáñra toh morigiyógoi, aar tuáñrar zindigi Mosihr fúañti Allar hañse lukaiya asé. 
\v 4 Zeñtté Mosih, Zibá óilde añárar zindigi, zahér óibo, héñtte tuáñra yó Íbar fúañti mohímar sáañte zahér óiba.
\s Furana edde noya zindigi
\p
\v 5 Hétolla, tuáñra nizor duniyaibi fítorot ókkol ore marifélo, zendilla niki, zenákari, nafaki, kukíyal, bura moncá, edde lalsí ziyán óilde mutti fuñza loi borabor. 
\v 6 Kiyólla-hoilé nafórman ókkol or uore Allar gozzob toh híin or zoriya éna aiyér, 
\v 7 ziín ot tuáñra yó ek hale soillíla, zeñtté níki tuáñra híin mozin zindigi haṛaáila. 
\v 8 Lekin yala tuáñra ttu iín beggún óu dur gorífelo: guccá, rak, ducconi, bodnami, edde muk ottu bereijja hotá ókkol. 
\v 9 Ezzon ore ezzone misá hotá no hoiyó, kiyólla-hoilé tuáñra toh nizor furana fítorot ore híyan or hórkot cóo kúli félaidiyo, 
\v 10 aar noya fítorot ore fiñdífelaiyo, ziyán ore híyan or Banir súrot mozin noya gorá zát asé, zeéne tuáñra Íba re furafurir sáañte zano. 
\v 11 Híyan ot Beyohúdi edde Yohúdir bútore, ázomi goijjá edde be-ázomi goijjár bútore, bidecóitta, gañiya, gulam, edde begulam or bútore honó forók nái, montor Mosih beh hárr kessú, aar Íba beggún or bútore asé.
\p
\v 12 Hétolla, tuáñra zettót Allar baiccá, pak edde adorbon ókkol, tuáñra feṭfurani, meérbani, niróci, cídayi, edde sobór lói nizor dil ore háñzo. 
\v 13 Ezzon or bór ezzone cóo, aar honókiyo ttu honókiyor ulḍa cékayot tákile maf gorído; Malike zendilla tuáñra re maf gorídiye héndilla tuáñra ttu yó maf gorídiyar zorur. 
\v 14 Híin beggún or fúañti-fúañti muhábbot lói yó háñzo, ziyán óilde furafuri ektofákir ban.
\p
\v 15 Mosihr cánti re tuáñrar dil ot hókumot goittó dóh, kiyólla-hoilé tuáñra re hé cántit ek gaa ói bolla éna ḍaha giyéh; aar cúkuriya gorát táko. 
\v 16 Tuáñrar dil ot Mosihr kalam ore furafurir sáañte tákito dóh, tamám giyane ezzon ore ezzone taalim di yore edde nosíyot gorí yore, aar nizor dil ot cúkuriyar niyot rakí Allar hañse Zobur Córif or kawali, seér, edde ruúhanir gozól ókkol gaái yore. 
\v 17 Tuáñra ziín hoibá hoó aar ziín goríba goró, hárr kessú Malik Isár name beh goijjó, aar héñtte Íbar usílaye Baf Allar cúkur óu goijjó.
\s Isáyi ókkol or fóros
\p
\v 18 Bouwáin ókkol, tuáñra nizoré nizor-nizor hócom or hañse gosáido, kiyólla-hoilé Malik or bútore híyan ṭík ham.
\p
\v 19 Hócom ókkol, tuáñra nizor-nizor bou wóre muhábbot goró; ítara lla tita no óiyo.
\p
\v 20 Fuain ókkol, hárr kessút tuáñrar bafmaar hotábattara mano, kiyólla-hoilé híyane Malik kúci ó.
\p
\v 21 Bafáin,\f + \fr 3:21 \fr*\ft yáto \ft*\fqa Bafmaa ókkol \fqa*\f* nizor fuain dore no zalaiyó, zeéne ítarar dil no báñge.
\p
\v 22 Gulam ókkol, hárr kessút tuáñrar duniyaibi girós ókkol or hotábattara mano, maincóre kúci goróya ókkol or ḍóilla dahái bolla no, bólke Malik or ḍoor rakí dil or ehélasir sáañte héndilla goró. 
\v 23 Tuáñra ziín goró híin endilla fura dilmon di goró, zeén níki Malik olla beh gorór, insán olla no. 
\v 24 Tuáñra toh zano, tuáñra Malik or torfóttu miras boccíc faiba. Kiyólla-hoilé tuáñra toh Malik Mosihr éna hédmot gorór. 
\v 25 Kiyólla-hoilé zee niki bura ham goré íte nize goijjé de hé bura ham or notiza faibo, héṛe honó ektorfía nái.
\c 4
\p
\v 1 Girós ókkol, tuáñrar gulam ókkol ore insáf edde hók adai goijjó; tuáñra toh zano, asman ot tuáñrar óu eggwá Girós asé.
\s Nosíyot ókkol
\p
\v 2 Tuáñra úñciyare edde cúkuriyar sáañte dua gorát lagi táko, 
\v 3 aar fúañti-fúañti añára lla yó dua goríba de, Alla ye añára lla kalam boiyan goríbar duwar kúle fán, zeéne añára Mosihr gufonir baabute tobolik gorí fari, ziyán olla bouli añí bon así; 
\v 4 aró goríba de, añí híyan endilla sáf-sáf góri boiyan gorí fari fán zendilla añr ttu gorár zorur. 
\v 5 Honó eggwá mouka no hárai, torikar baárgwa manúc lói demak háṛai soliyó. 
\v 6 Hámica tuáñrar hotábattarat nun diiyé fán moza tákar zorur, zeéne tuáñra haré hondilla gori zuwab diya foribó de zano.
\s Ahéri sólam
\p
\v 7 Añr baabute hoitó sailé, añárar adorja bái Tukikus, zibá ézzon biccácdar háadem aar añárar fúañti Malik or ham-goróya, yóggwa ye añr hóbor beggún tuáñra re zanaibó. 
\v 8 Añí yóggwa re tuáñrar hañse etollá beh difeṛáir, zeéne tuáñra añárar hálot ókkol zano aar yóggwa ye tuáñrar dil ot josba deh. 
\v 9 Yóggwar fúañti imandár edde adorja bái Onesímos ore yó difeṛáir, zibá tuáñrar bútottu ekzon. Ítara tuáñra re eṛé kii-kii ór beggún zanaidibo.
\p
\v 10 Añr fúañti ziyól ot asé de Aristarkuse tuáñra re sólam zanar, aar Bárnabas or sañsato bái Markuse yó zanar, zibár baabute tuáñra endilla hókum faiyó de ki, yóggwa tuáñrar héṛe ailé, estekbal goijjó. 
\v 11 Héndilla, Isá zibá re Yustus ḍake, yóggwa ye tuáñra re sólam zanar. Yohúdi ókkol or bútottu añr fúañti Allar raijjo lla ham-goróya óilde siríf ítara; ítara óilde añr tosólli. 
\v 12 Mosih Isár gulam Epafaras, zibá tuáñrar bútottu ekzon, yóggwa ye tuáñra re sólam zanar; yóggwa ye tuáñra lla hámica dilmon di dua goré, zeéne tuáñra balok ói edde furafuri fakkar sáañte Allar fura moncár uore mozbut gori tíyai táko. 
\v 13 Yóggwar baabute añí hoói faijjum de ki, yóggwa ttu tuáñra lla, aar Laudíkiyat edde Hiyerapolis ot asé de ítara lla kúb sintabáfana asé. 
\v 14 Adorja ḍakṭor Lukáse tuáñra re sólam zanar, héndilla Démase yó zanar. 
\v 15 Laudíkiyat asé de imandár báiboináin dore, aar Numfa re edde híbar gór ot zoma ó de zomát ore añr sólam díyo.
\p
\v 16 Ceñṛí yián tuáñrar hañse telawot goijjá óile, Laudíkiól or zomát or hañse yó telawot gorá báyo, aar Laudíkiya ttu añr ze ceñṛí gán aibó, tuáñra híyan óu telawot goríyo.
\p
\v 17 Arkipus ore hoibá de, “Malik or hédmot gorí bolla tuáñre ze zimma diiya giyéh, híyan furafuri adai gorí bolla saiyó.”
\p
\v 18 Añí Páule nizor áte e sólam lekír. Añí bon así de híyan no foóraiyo. Tuáñrar uore rahámot zari tákouk.