\id REV Revelation Folopa Neil and Carol Anderson 1/2005 
\h Ha̧kearaletei 
\toc1 Kinóló mole ala ha̧kearaletei 
\toc2 Ha̧kearaletei 
\mt1 Kinóló mole ala ha̧kearaletei  
\c 1  
\p
\v 1 I dere fota, Kótóné Yesu Kerisopaae mo felekemó yaai dere alapa, naao kutó diratere so whi̧né tuȩ́ yó̧póló, kinóló moletei ha̧kearóló yó melae, yóló malepó. Ai fo Yesuné wosóló, ama kutó deratere whi̧ Jon beterepaae \it ensel\it* dotonalepó.  
\v 2 Atétepa, Jon-né ama kelale ala so whi̧ feané tuȩ́ yó̧póló, amamo asȩyalepó. Ai fota me kae mei, Kótóné dere foró Yesu Kerisoné ama yale alatamo etérapóló yó male fopó.  
\v 3 Take i ala yaalopóló i asȩre fo ha̧keamó dosa̧atu betere whi̧ Kótóné wisiró beterapa, hai̧né sukutu beteró̧póló yae. Ai dosa̧atere fo wosóló, hosaa tua̧mó mulatere so whi̧kélé, wisiró beterapóló hai̧né sukutu betenérapó. Ti ai yó male alarape dokonóló yaaire be dȩ mo felekemó sókó waai dapó.   
\s1 Talené doi hale horatere foró ko̧leó dere fotamo  
\p
\v 4 Ȩta, Jon-né Esia hae kwiamó betó mole wȩikeró Keriso fake so whi̧paae dapó.  
\p Miókélé betóo, takekélé bitiré wóo, nalo waaire alimókélé ha̧le betóo, yaaire sekȩ́ró kale tȩteróló kaae tare doasi betere tiki felekemó betere wȩikeró keperapetamo tua̧mó kaaróló wale hamokoróló ha̧le tao sere alaró, hosaa muni deyóló dua betere alatamo dia̧paae eró̧póló yae.  
\v 5 Ti Yesu Kerisoné yó matere fota, ama mo kelale alatóró du beterapó. Ti a̧ta, mo suka̧letei kepaayóló betaaire so whi̧mó, tu̧ aleróló folosóró fóló betere whi̧pó. Atéturaalu, i haemó betó mole topo whi̧rapekélé mo fea amatóró tȩteróló kaae tarapó.  
\p Ai sekȩ́né amatóró dia̧paae yaala sókó furaalu, da̧ dowi ala tua̧mó betepa, ama sameanétei teraayóló ha̧le fó̧póló eró beterapó.  
\v 6 Téró da̧ ama tȩteróló kaae tare ao̧mó sóró beteróló, Alima Kótóné ama ala eró̧póló, so whi̧mó momaratere whi̧ sóró beteralepó. Téreteiné, ai sekȩ́ ama mo kae ere ala wisiró doasi fotoko̧tamo mo ha̧le muó tanó̧póló yae! Mo kée, téyó̧póló yae!   
\q1
\v 7 I dere fo wosae! A̧ ó hepen bemó ere sa̧kotamo wapa, so whi̧ mo feanékélé, take a̧ duraalu wutiné deyale whi̧rapenékélé, kelaalo ai ape.  
\q2 Atéteremó, i hae kwia feamó betóló fale so whi̧né doasi wole u yaalopó.  
\q1 Ti ai alata, motóró yaalo ai ape. Mo kée, téyó̧póló yae!   
\p
\v 8 Téró Tale Kótóné duraalu,  
\q1 “Ȩta, \it Alapa\it*ró \it Omeka\it*tamopó. Ai fo feteyóló, kaae sereteiró kemeratereteitamota, ti mo ȩtórótipó. Take bitiré waleteikélé, mió betereteikélé, take nalo betaaireteikélé, ȩtóró bitu, fea o̧la o̧la tȩteróló kaae tare sekȩ́ ȩtórótipó,” yalepó.   
\s1 Whi̧né Naalema ao̧pa kelale fo  
\p
\v 9 Ȩta, diaao̧ no Jon-né dapó. Da̧ fea Yesu tua̧mó bitu, sekȩ sere alakélé, ama tȩteróló kaae tare ao̧mó betere alakélé, hó̧ni ha̧le belée tare alakélé, da̧ fea beta̧mó deté fu betere whi̧pó. Yesuné yale ala i ape yóló yó melóo, Kótóné fo eróo, yalemó atimané ȩ wȩiné bopéró daaló betere hae Patmos-mó beteralepó.  
\v 10 Atéró betepa, Talené be dȩmó Dȩi kepe wisiné fotoko̧ tua̧mó bitu, ya̧lo ki̧lipaae doasi fo fake ukulumó wutiné hale kaae depa wosalepó.  
\v 11 Atéró dere foné duraalu, “Naao keletere ala fea bopeyóló mole sókumó asȩyóló, wȩikeró Keriso fake so whi̧paae falae. Ai berape i ape. Efesus, Smerna, Perkamum, Taiyatira, Sardis, Piladelpia, Laodisia, i dosa̧ayale be huluamó betó mole Keriso so whi̧ feapaae asȩyóló falae,” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo du betepa, né déró sisópaae fetée fóló kelalemó, \it kold kapa\it*né aleale wȩikeró sa̧ dirirape kelalepó.  
\v 13 Atépa, ai sa̧ dirirape duku betere tua̧ dolomó whi̧ beta̧ Whi̧né Naalema kaae daapa kelalepó. Atéru, deróló sókó fatere fo̧loi kuti deróló, \it kold kapa\it*né aleale toné ai kuti tȩteróló bopémó sepa kelalepó.  
\v 14 Ama toporó nikitamota, mo yako kaae dȩ wisinaale yóo, ama kelekélé si mi kaae holóo, depa kelalepó.  
\v 15 Ama hóta, ti \it brons kapa\it* siné dóló whaare kaae yóo, ama dere fokélé, wȩi dou̧ ka̧aturaalu dere hu kaae depa wosalepó.  
\v 16 Ama turu naasené wȩikeró ho̧rerape tawóo, ama ko̧lómó bóe dele sepake fosó tamo daai sókó wóo, ama kelepaakélé, sukané dȩ kaae yóo, epa kelalepó.   
\p
\v 17 Ya̧lo a̧ kilituraalu, ȩ ama hó ao̧mó suka̧le whi̧ kaae deraapisa fóló molepó. Atéró mupa, ama turu naasené ȩ wolaa yóló duraalu, “Ya̧ wiyao̧se. Kaae sereteikélé, kemetereteikélé, mo ȩtórótipó.  
\v 18 Ȩta, mo ti betere sekȩ́pó. Ȩ take suka̧letei, momó kepaayóló mo titóró betó tarapó. Téruraalu, sukutere alaró suka̧le so whi̧tamo betere tu̧ \it ki\it* ya̧lo i tare ape.   
\p
\v 19 Térapa, naao kelale alakélé, mió i alimó keletere alakélé, nalo betaaire alimó yaaire alakélé asȩyae.  
\v 20 Ya̧lo turu naasemó mupa, naao kelale wȩikeró ho̧reraperó \it kold kapa\it*né aleale wȩikeró sa̧ dirirapetamo kelale bete i ape. Kale ho̧rerapeta, ti u wȩikeró be huluarapemó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló, dotonale wȩikeró \it ensel\it*-rapepó. Kale wȩikeró sa̧ dirirapeta, ti wȩikeró be huluamó betó mole Keriso so whi̧pó,” yalepó.   
\c 2  
\s1 Efesus Keriso so whi̧paae asȩyóló farale fo  
\p
\v 1 “Efesus be huluamó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló dotȩyale \it ensel\it*-paae i fo asȩyóló falae.  
\pi1 Turu naasené kale wȩikeró ho̧rerape taruraalu, \it kold kapa\it*né aleale wȩikeró sa̧ dirirape daae mole tua̧mó kutu betere sekȩ́né dere fo i ape.  
\v 2 Dia̧ hó̧kélé ini, mepaae du betere alarape ya̧lo tuȩ́nipóló de? Dia̧ hó̧kélé ini, depe tukó wei ala ha̧le yó tare alakélé, kale dowi ala yó tareteikélé, whi̧rape dia̧tamo beta̧mó betao̧sóró ho̧kó fatu betere alakélé, ya̧lo tuȩ́rapó. Mepaae whi̧rapené duraalu, ‘Da̧ta, Talené dotonatepa wale \it aposel\it* whi̧rapepó,’ dere fomó, dia̧né atima ka̧ae kolóló duraalu, ‘Dia̧ta kapala fo bole whi̧rapepó dere alakélé kolóló, ya̧lo mo tuȩ́rapó.’  
\v 3 Dia̧ ya̧lo so whi̧ betepa, mepaae sekȩi ala ó faletere alarape wou betepatei dia̧ hó̧yóló dekani, ya̧lo doimó ha̧le yó tarapó.  
\v 4 Tépatei, ya̧lo keletepa wisinire ala beta̧ i ape. Take kaae suraalu diaao̧ yaala sókó fu betale ala mió taaló beterapó.  
\v 5 Térapa, take diaao̧ yaala sókó fu betale ala taaróló, mió dia̧ haepaae ai derepalapa kisipa muae. Atétu, diaao̧ kisipa tiki feteyóló take du betale ala momó yae. Dia̧ ai alatamo initepa, ti ȩ dia̧ beterepaae wóló dia̧né dȩrótu betere sa̧ ya̧lo tokó̧ saalopó.  
\v 6 Téretei, diaao̧ du betere alamó ya̧lo i yaaitere fo beta̧ mo wisirapó. Nikolas whi̧rapené hó̧tu betere kaae diaao̧kélé atétu beterapó.  
\v 7 Mepaae whi̧ me de wosȩ́li daapa, ti Dȩi Kepe Wisiné kae kae Keriso so whi̧paae du betere fo feané wosó̧póló yae. Whi̧ me de tu̧ wisipaae faai fupa, me sekȩi alané sesé depakélé hepée taae faróló wale whi̧ta, Kótó betere kelaalo mo koko̧i tikimó daale kepaayóló mo ti betaaire ni du wisi nó̧póló ya̧lo melaalopó,” yalepó.   
\s1 Smerna Keriso so whi̧paae asȩyóló farale fo  
\p
\v 8 “Smerna be huluamó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló dotonale \it ensel\it*-paae i fo asȩyóló falae.  
\pi1 I dere fota, kaae sereteiró kemera̧le foleteitamoné bete Tale a̧ mo ti suka̧letei, momó kepaayóló betere sekȩ́né dapó.  
\v 9 Dia̧paae kae kae sekȩi alarape wou bituraalu, yoleale yóló betere ala ya̧lo tuȩ́retei, doasi dirii o̧la wisinaale beta̧ dia̧né sóró tareteiné, dia̧ doasi néli whi̧ kaae ai betere ape. Mepaae so whi̧ atima Juda fakepó du beteretei kapala fo dapó. Ti atimata, Satan-né fo wosetere fake bituraalu, dia̧ erótu betere fo ya̧lo kisiparapó.  
\v 10 Dia̧paae sekȩi ala waairemó wiyao̧se yóló, ma fo i dapa wosae. Dia̧ betere ala ka̧ae kelaairaalu, Satan-né dia̧ mepaae so whi̧ \it dipula\it* beteraalo ai ape. Atéró \it dipula\it* beteró betepa, sekȩi ala siré fu bituraalu, naase tamo be dȩrape kemeyaalopó. Dia̧ dupakélé me o̧la meipóló, tuȩ́ tiki tiraté fu betepa, ti atétere whi̧rapemó bóené whi̧ dolóló kemeratere whi̧né deratere topo tao su dere kaae, ya̧lo mo ti betere bete melaalo ai ape.  
\v 11 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapata, kale Dȩi Kepe Wisiné Keriso fakerapepaae i dere fo wosó̧póló yae. Whi̧ me de tu̧ wisipaae faai fȩlalemó sesétepakélé, hepée taae faróló wapata, ti atétere whi̧ a̧ tamoróló sukutere alané doraalo meipó.”   
\s1 Pergamum Keriso so whi̧paae asȩyóló farale fo  
\p
\v 12 “Perkamum be huluamó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló dotonale \it ensel\it*-paae i fo asȩyóló falae.  
\pi1 Fosó tamo daale bóe dele sepake tare sekȩ́né dere fo i ape.  
\v 13 Dia̧ta, Satan-né ama tȩteróló kaae tare tikimó beteretei ya̧lo kisiparapó. Dia̧ atéró bitutei, ya̧lo doimó du betere ala taaréni, ha̧le yó tarapó. Take ya̧lo ala erótu betale whi̧ Antipas dale alimó, dia̧né ȩpaae tuȩ́ tiki tiratere ala taaréni, ha̧le yó tawaletei ya̧lo tuȩ́rapó. Ti dia̧ta, Satan betere be huluamó ai betere ape.  
\v 14 Tépatei, diaao̧ dere mepaae ala ya̧lo keletómó wisiniretei i ape. Dia̧ betó mole kua dolomó, mepaae so whi̧ Balam-né ho̧ko yó mótu betale ala kaae du beterapó. Balam-né Balak-paae Israel fake so whi̧ dowi ala yó̧póló, etéró yae yóló yó melalepó. Balak-né Israel fake so whi̧ kapala kótópaae moma yóló matere o̧laró nópu nokole alatamo yó̧póló, a̧lisóró fipakalepó.  
\v 15 Atétu betere kaae, dia̧ mepaae whi̧rapekélé Nikolas whi̧rapené yó matere ala sya fu beterapó.  
\v 16 Térapa, diaao̧ ai du betere ala taaróló, kisipa tiki feteyóló betae. Dia̧tamo ai ala initepa, ti ȩ dia̧ beterepaae hapale sókó wóló, dia̧ ai ala du betere whi̧rapetamo ya̧lo ko̧lómó sókó wale sepakené bóe daalopó.  
\v 17 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapata, kale Dȩi Kepe Wisiné Keriso fakerapepaae du betere fo wosó̧póló yae. Whi̧ me de tu̧ wisipaae faai fenalemó sesétepakélé, hepée taae faróló wapa, ti atétere whi̧mó ya̧lo hyó̧ muló betere mepaae \it mana\it* o nó̧póló melaalopó. Téturaalu, kisi doi asȩyóló muló betere dȩi kane fakekélé melaalopó. Ai kane fakemó asȩre doita, ha̧le mo whi̧né tuȩ́ yaalo meitei, ai kane fake sere whi̧né maaté tuȩ́ yaalopó.”   
\s1 Taiyatira Keriso so whi̧paae asȩyóló farale fo  
\p
\v 18 “Taiyatira be huluamó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló, dotonale \it ensel\it*-paae i fo asȩyóló falae.  
\pi1 I dere fota, Kótó Naalema ama kele mo si kaae dó taru, ho̧lekekélé kale \it brons kapa\it* siné dóló kasa kasa kaae ere sekȩ́né dapó.  
\v 19 Diaao̧ yaala sókó fole alakélé, diaao̧ tuȩ́ tiki tiratere alakélé, ya̧lo doimó mo so whi̧ tao sóró erótu betere alakélé, sekȩ wapatei beléetóró tare alakélé, diaao̧ mió du betere alané take kaae suraalu yale ala bosene faletei, fea ya̧lo tuȩ́rapó.  
\v 20 Tépatei, kale so Jesepel a̧ fó̧póló mo taketitei ho̧kó faréniyólópó. Ai soné amatei a̧ Kótóné fo eratere ko̧ló sopó du beterapó. Téturaalu, ama yó matere fonétei, ya̧lo kutó diratere whi̧rape nópu nokole ala yóo, kapala kótópaae momatere o̧la nó̧póló a̧lisóró fóo, du beterapó.  
\v 21 Ai soné nópu nuku betere ala taaróló, kisipa feteyóló wó̧póló kaae taté fu betepatei, wéni mo dowa̧ae fu beterapó.  
\v 22 Até du betereteiné, a̧ dele sóró fitere tikimótóró fiyó muló̧póló, taae deraalopó. Téturaalu, a̧tamo nópu nuku betere whi̧rapekélé kale soné atimapaae yó melale dowi ala taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló anitepa, ti atimakélé kale so dere kaae, dele só̧póló taae deraalopó.  
\v 23 Ai soné ama naale senaalekélé sinó̧póló, ya̧lo mo ti daalopó. Ai ala depa, Keriso fake so whi̧ feané kilitu, ȩta, so whi̧né hosaa tua̧mó mole alaró tuȩ́ tikitamo taleyóló, atimané yale alamó mo donotóró tokó̧ matere Tale beterapóló kisipa yaalo ai ape.  
\v 24 Dia̧ mepaae Taiyatira be huluamó betó mole Keriso so whi̧ kale soné yó matere fo wosóló sya feni yóo, Satan-né mo apaae derepale kinóló mole ala kisipa sini yóo, ere so whi̧paae ya̧lo sekȩi ala kae eraalo meipó.  
\v 25 Téyaalomeipa, ȩ wale alimó sókó faasepóló, diaao̧ ai du betere wisi alatóró ha̧le yó taté fo betae.   
\pi1
\v 26 Whi̧ me de tu̧ wisipaae faai fenalemó, me sekȩi alané sesé depakélé, hepée taae faróló, kemene fole kwiamó sókó fupa, ti atétere whi̧ i hae kwiamó betó mole so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, ya̧lo sóró beteraalopó.   
\pi1
\v 27 Asȩmó ere fo i ape.  
\q1 ‘Topo whi̧né tatere \it aiyon kapa\it*-né aleale dotótiki taru, haené aleale wuti dera̧ketu dere kaae, ya̧lo bóe whi̧rape ai ala yaalopó,’ erapó.  
\pi1 Ya̧lo Ayané ȩ so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beterótu yale kaae, ya̧lokélé dia̧ sóró beteraalo ai ape.  
\v 28 Atéró sóró beteratere so whi̧paae hi̧ka be dȩteretamo dȩyó tare ho̧rekélé, ya̧lo melaalopó.  
\v 29 Mepaae so whi̧ me wosȩ́li daapata, kale Dȩi Kepe Wisiné Keriso fakerapepaae i du betere fo wosóló tuȩ́ muó̧póló yae,” yalepó.   
\c 3  
\s1 Sardis Keriso so whi̧paae asȩyóló farale fo  
\p
\v 1 “Sardis be huluamó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló dotȩyale \it ensel\it*-paae i fo asȩyóló falae.  
\pi1 Kótóné wȩikeró kepe tawóo, wȩikeró ho̧rerape tawóo, ere whi̧né dere fo i ape. Dia̧né du betere ala ya̧lo kolóló kisiparapó. Mepaae so whi̧né dia̧ kilituraalu, i Keriso faketa, Kótóné ala eraai noke fini, mo doa ketekȩ bulapóló dukiróturaalu, diaao̧ doi só kutu beterepó. Téretei dia̧ ya̧lo keletepa suka̧le whi̧ ao̧rapó.  
\v 2 Dia̧ fire whi̧rape-ó, turukó horóló betae! Diaao̧ du betale wisi ala fea sisiraae fóló beta̧ beta̧ beteretei felekemó suka̧ai dapa, fotoko̧ buóló daayae. Ti noatepae, ȩ tȩteróló kaae tare Kótóné keletómó diaao̧ erótu betere ala mo turó kemeróló, ama muló betere da̧lemó sókó fenipó.  
\v 3 Térapa, dia̧né take wosóló tuȩ́re fo kisipa muae. Ai fo ao̧mó sukó̧ló bitu, kisipa feteyóló ai fo sya fóló erótu betae. Ȩ waaire be dȩ dia̧ kisipani, moko̧leyaa yóló betó mupa, ȩ o̧lémi nokole whi̧ kaae, sókó waalo ai ape.   
\pi1
\v 4 Téyaalotei, dia̧ Sardis bemó betere whi̧rape kuamó beta̧ beta̧ so whi̧né deró betere kuti mo wisiyóló kaae tare tikimó, bólukélé inipó. Ai whi̧rapeta, dȩi kuti deróló ȩtamo kwȩyaalopó. Ti noatepae, atima dere ala wisireteiné ai ala yaaire mo su̧rapó.  
\v 5 Whi̧ me de tu̧ wisipaae faai fenalemó, sesé depakélé hepée taae faróló wale whi̧ta, ti u kale so whi̧né deró betere dȩi kuti kaaetóró deraalo ai ape. Ai whi̧né ama doita, mo titóró betó tare \it buk\it*-mó moletei ya̧lo helekó̧kélé yaalo meipó. Téni, ya̧lo Ayaró ama \it ensel\it*-rapetamoné keletómó daalu, ita ya̧lo whi̧póló, yó melaalopó.  
\v 6 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapa, ti kale Dȩi Kepe Wisiné Keriso fakerapepaae du betere fo wosóló tuȩ́ muó̧póló yae,” yalepó.   
\s1 Filadelpia Keriso so whi̧paae asȩyóló farale fo  
\p
\v 7 “Filadelpia be huluamó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló dotȩyale \it ensel\it*-paae i fo asȩyóló falae.  
\pi1 I dere fota mo fo bete Tale dowi ala beta̧kélé muni, kae betere sekȩ́né dapó. Take betale whi̧ Depit-né \it ki\it* mió ya̧lo i tare ape. Ya̧lo kinatere tu̧ me whi̧né tuki̧yóo, ya̧lo tukwȩ mulatere tu̧ mené kinóo, enénipó.  
\v 8 Diaao̧ du betere ala ya̧lo kisiparapó. Dia̧ faaire tu̧ ya̧lo ai tukwȩ muló beterapa kelae. Ai tu̧ta, whi̧ mené kinatere alakélé mo enénipó. Dia̧ fotoko̧ sawa bulutei, ya̧lo fo ha̧le eró tarapó. Téru, mepaae so whi̧né ya̧lo doi yóló, dia̧ Talené so whi̧é yóló wosetepa, dia̧né meipó initeretei ya̧lo mo kisiparapó.  
\v 9 Mepaae whi̧ atimata, Juda fakepó du betepatei, Juda fake mei, kapala fo du beterapó. Ai so whi̧ta, dowi Satan-né fo wosetere fake ai ape. Atima dia̧ beterepaae wóló, diaao̧ hó ao̧mó deraapisa fóló fió muluraalu, i so whi̧ta Yesuné yaala sókó fole ala mulapó yó̧póló, dere ala ya̧lo eraalopó.  
\v 10 Ya̧lo dia̧paae sekȩi ala wapakélé ha̧le eró tawae yale fo diaao̧ wosóló eró tawalepó. Téyaleteiné i haemó betó mole so whi̧ fea su̧ sóró ka̧ae keletere sekȩ wale sukamó, dia̧paae wao̧sóró ya̧lo sesé yaalopó.   
\pi1
\v 11 Ȩ mo felekemó walapó. Bóe dóló tȩteratere whi̧né sere topo tao diaao̧ saairetei, mené sao̧sóró dia̧né tȩteróló kaae tanó̧póló male o̧la wisi mo hotowayóló kae tawae.  
\v 12 Whi̧ me de tu̧ wisipaae faai fenalemó, sesé depakélé hepée taae faróló wapa, ti atétere whi̧ ȩ tȩteróló kaae tare Kótóné momatere be hulua eleké su̧ deyaalopó. Atétere sekȩ́ a̧ ai be taaróló fókélé mo yaalomeipó. Ai whi̧né tikimó ȩ tȩteróló kaae tare Kótóné doiró ama be hulua doitamo asȩyaalopó. Ti ai be hulua doita, kisi Jerusalem-pó. Ai be huluata, ȩ tȩteróló kaae tare Kótó betere hepen be taaróló, dorowaalo ai ape. Ai whi̧né tikimó ya̧lo kisi doikélé asȩyaalopó.  
\v 13 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapa, ti kale Dȩi Kepe Wisiné Keriso fakerapepaae i dere fo wosóló tuȩ́ muó̧póló yae,” yalepó.   
\s1 Laodisia Keriso so whi̧paae asȩyóló farale fo  
\p
\v 14 “Laodisia be huluamó betó mole Keriso so whi̧ tao só̧póló dotonale \it ensel\it*-paae i fo asȩyóló falae.  
\pi1 I dere fota, Mo kée, téyó̧póló yae! dere bete Tale bitu, mo ala yó taruraalu, ama kelale ala i ape yóló ha̧kearóló yó mótu beterapó. A̧ta, Kótóné aleyóló muló betere o̧la o̧la fea tȩteróló kaae tare sekȩ́né dapa wosae.  
\v 15 Dia̧né du betere alata ya̧lo tuȩ́retei, sirii ala ó supui ala meiyóló, ha̧le tua̧mó beterapó. Ai tamo ala me taaróló beta̧ alatóró ua̧sóró ti mo wisi wua̧pó.  
\v 16 Ti dia̧ta, supukélé meiyóo, sirikélé meiyóo, yóló hi̧ fale o̧la kaae epa kilitu, ya̧lo ko̧lómó hamuóló soraae falatere o̧la kaae soraae faraalo ai ape.  
\v 17 Dia̧né duraalu, ‘Da̧ta, wisi wisi o̧la mole néli whi̧ betereteiné mo beta̧ o̧lakélé ya̧ya̧nipó,’ dua dapó. Téretei, Tale Kótóné dia̧ keletepa, mo sonaalei so whi̧ betepa kilitu, ko̧lerapó du beterapó. Dia̧ta, yolealere alakélé, kele dilikire alakélé tiki daapi ha̧le betere alakélé, epatei, diaao̧ kisipané wisire nisi dapó.  
\v 18 Ya̧lo i dere ma fo wisi wosóló, i sore o̧la dia̧né ȩtamo dupu yae. Siné biliyaletikimó wisiyóló sókó wale \it kold kapa\it* supa, ti dia̧ mo doasi néli whi̧ betaalo ai ape. Dia̧ tiki ha̧leretei, kinóló dȩi kuti sóró bukae. Diaao̧ kele dilikiretei wisiyó̧póló, ya̧lo i tare \it mula mula\it* sóró dilae.   
\pi1
\v 19 Ya̧lo yaala sókó fale so whi̧ atima kae kae dowi ala depa kilitu, tu̧ wisipaae fó̧póló donoróturaalu, ya̧lo atima foné sóró dekésu beterapó. Térapa, ya̧lo dia̧paae dowi ala taalae du betere fo mopóló, tuȩ́ tiki feteyóló Tale Kótóné alamó ketekȩ buóló betae.  
\v 20 Ȩta, tu̧ sókó walemó daalu, tu̧ du beterapó. Whi̧ me denétamo ya̧lo dere fo wosóló tu̧ tukutepa, ti ȩ a̧ betere tua̧paae wóló, a̧tamo o̧la beta̧mó nóo, a̧kélé ȩtamo o̧la beta̧mó nóo, yaalo ai ape.   
\pi1
\v 21 Ȩ tu̧ wisipaae folemó sekȩi alané sesé depatei, hepée taae faróló, ya̧lo Ayané tȩteróló kaae tare tikimó a̧tamó beta̧mó betalepó. Atére kaae, dia̧kélé tu̧ wisipaae fole ala kilitu sesé depatei, hepée taae faróló wapa, ti ya̧lo tȩteróló kae tare tikimó ȩtamo beta̧mó sóró beteraalopó.  
\v 22 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapa, ti kale Dȩi Kepe Wisiné Keriso fakerapepaae i dere fo feané wosóló tuȩ́ muó̧póló yae,” yalepó.   
\c 4  
\s1 Hepen-mó tȩteróló kaae tare tiki  
\p
\v 1 Ai alarape yóló kemetepa kelalemó, hepen be tu̧ tukwȩ fóló molepó. Atéru, folosóró ukulumó wuti hale kaae yóló fo yale whi̧nétóró ȩpaae duraalu “Ya̧ ipaae holae yalepó. Ya̧ hotopa, ti i alarape yóló kemene fupa, nalo yaaire ala ya̧lo ya̧paae yó melaalopó,” yalepó.  
\v 2 Tétepa, mo ai fapotóró Dȩi Kepe Wisiné ȩ fotoko̧ratepa kelalemó, hepen bemó ȩ daalepaae anóló, tȩteróló kaae tare topo whi̧ betere \it sea\it* tómó doasi beterepó.  
\v 3 Ai \it sea\it*mó betere doasi kolóló, \it jaspa\it*ró \it kanilian\it* kanetamoné kasa kasa kaae ere doasi beterepó. Ti ai sekȩ́ a̧ betere tikita, sikipa dou̧né bopéró beterepó. Ai sikipa dou̧ta, \it emerald\it* kane kasa kasa kaae epa kelalepó.  
\v 4 Kale tȩteróló kaae tare doasi betere tiki bopéróló, 24 whi̧ disirape 24 \it sea\it* doko̧yóló betó molepó. Ai sekȩ́rape atimané deró betere kutita, mo dȩi wisinaale deróo, atimané topomókélé tȩteróló kaae tare doasiné deró betere \it kold kapa\it*né aleale topo tao deróo epa kelalepó.  
\v 5 Ai kale doasi betere tikimó epée fita̧a duraalu, be sapalaa yóo, tȩteróló kaae tare doasiné kutiriró beterepaae anóló, wȩikeró sa̧ dirirape dó diliki yóo, erepó. Ai sa̧ dirirapeta, Kótóné wȩikeró keperapepó.  
\v 6 Atéró kelalemó, kale tȩteróló kaae tare \it sea\it* mole hosaamó wȩi kȩla wisinaale belerepó. Ai wȩita, \it klas\it* kasa kasa kaae erepó.  
\p Kale tȩteróló kaae tare doasi betere tua̧mó, Kótóné aleale dou̧ró betere o̧larape ai doasi bopéróló betó molepó. Ai kale dou̧ró betere o̧lané tikimó hosaapaaekélé sisópaaekélé mo fea keletóró daae molepó.  
\v 7 Kale dou̧ró betere o̧larapené ere ala i ape. Kolosale o̧lata, ti \it laiyon\it* kaae beterepó. Kolosale noma o̧la ti hae duki̧yaai só kotere \it bulmakau\it* wa̧ hupu kaae beterepó. Dou̧ noma ti whi̧né kelepaa kaae daai o̧la beterepó. Dou̧ ti sikimó sȩ́ kotere ba dukaa kaae beterepó.  
\v 8 Ai dou̧ró o̧larape atima doko̧ fea baase apomiró daalepó. Atimané tikimó ere kaae baase ao̧rókélé keletóró daae molepó. Ti ai sekȩ́rape atima dȩtamokélé dikitamokélé etei fo ha̧le yótóró tarapó.  
\q1 “Mo doasi fotoko̧ bole mo kae betere Tale Kótó a̧ take biteré wóo, miókélé, nalo waaire alimókélé a̧tóró ha̧le betó tawaalopó fo,”  
\m momó du momó du, du betalepó.  
\v 9 Ai dou̧ró betere o̧larape atima kale tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó bitu ama ere doakale doi mole Talepae mo kée yóló dukiratere fo du betepa, kale tȩteróló kaae tare 24 whi̧ disirapekélé i ala dua dapó. Atima betere \it sea\it*rape taaróló, haemó deraapisa fóló mulu, kale tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó mo ti betó tare Talepaae mo kée yóló, a̧ ao̧mó sukó̧ló bitua dapó.  
\v 10 Ai 24 whi̧ disirape atimané deró betere topo taorape sókó su yóló, tȩteróló kaae tare doasi betere tiki felekemó mulóló duraalu,   
\q1
\v 11 “Da̧ tȩteróló kaae tare Tale Kótóo, fea o̧la naaotóró aleyóló muló beterapó.  
\q2 Aita naao kisipa mole alatóró sya furaalu, kaaró betereteiné takekélé miókélé, atima ha̧le betó tarapó.  
\q1 Naao fotoko̧né ai alarape epa ya̧ doasi doi mulatere alakélé, naao doi hale horatere alakélé, da̧né ya̧paae mo su̧mó eranérapó,” dua dapó.   
\c 5  
\s1 Bopeyóló muló betere asȩre sókuró Sipsip hupu maletamomó ere fo  
\p
\v 1 Téró ya̧lo kelalemó, kale tȩteróló kaae tare doasi a̧ \it sea\it*mó bitu, beta̧ bopeyóló mole sóku utékélé itékélé asȩretei, ama turu naasené tarepó. Ai asȩ mo whi̧né kelao̧sóró, kinóló wȩikeró dirii o̧lané diriróló dateka̧ró betepa kelalepó.  
\v 2 Atépa, mo doakale fotoko̧ bole \it ensel\it*-né fo fakeyóló duraalu, “I bopeyóló mole asȩ dateka̧ró betere o̧larape mé whi̧né da̧ayóló teraanére?” yalepó.  
\v 3 Térené ó hepen bemókélé, i haemókélé, hae ao̧rókélé, ai bopeyóló muló beteretei teraayóo, u tua̧mó asȩyóló mole fokélé kolóo yaaire whi̧ mo beta̧kókélé bitinipó.  
\v 4 Kale bopeyóló muló betere o̧la teraayóo, tua̧mó asȩyóló muló betere fo kolóo, yaai su̧re whi̧ mo beta̧kélé bitinipa kilitu, ȩ dekȩné sini wole du betalepó.  
\v 5 Atétu betalemó, kale whi̧ disirapekó beta̧né ȩpaae duraalu, “Wolekesé. Juda fake tua̧mó wale \it Laiyon\it*-ta, Depit kaayale bete ai walapa kelae. Ai sekȩ́né ama bóe whi̧ dóló tȩteró betereteiné kale bopeyóló mole asȩ dateka̧ró betere wȩikeró o̧larape ama beta̧ su̧mó tukóló da̧anérapó,” yalepó.   
\p
\v 6 Atétepa kelalemó, beta̧ \it sipsip\it* hupu male tȩteróló kaae tare doasi betere tua̧mó daalepó. Ai \it sipsip\it* hupu maleta, whi̧né daletikimó suka̧le nisi erepó. A̧ doasi betere tua̧ dolomó, kale dou̧ró betere o̧laraperó 24 whi̧ disirapetamoné a̧ bopéróló daae molepó. Ai tua̧mó daale \it Sipsip\it* hupu malené topomó wȩikeró sekȩ́ró wȩikeró kelerapetamo daae molepó. Ai sekȩ́ró keperapetamota, Kótóné i hae kwiamó betó mole so whi̧paae dotonale wȩikeró keperapepó.  
\v 7 Ai sekȩ́ a̧ wóló, kale bopeyóló muló betere asȩre sóku, kale tȩteróló kaae tare tikimó betere doasiné turu naasené tapa salepó.  
\v 8 Kale sekȩ́né asȩre sóku sóró tapa kilitu, dou̧ró betere o̧laraperó kale tȩteróló kaae tare 24 whi̧ disirapetamo atima kale \it Sipsip\it* hupu male daale felekemó deraapisa fóló fió molepó. Ai whi̧rape atima doko̧ feané \it kita\it* kaae o̧la \it harp\it* tawóo \it kold kapa\it*né aleale okopoi nukurape tawóo, erepó. Ai nukurape tómó simó bilitepa felé kȩlaa wisi wale o̧larape belerepó. Ti ai felé kȩlaa wisi wale o̧lata, Kótóné ama so whi̧póló kae beteró betere so whi̧né momatere fopó.  
\v 9 Téró atimané kisi wole foné duraalu,  
\q1 “Ya̧ta, ai bopeyóló muló betere asȩre sóku teraayaaire mo su̧rapó.  
\q2 Ti noatepae, ya̧ dupa sókó fele sameané Kótóné so whi̧ beteraai, kae kae fakekélé, kae kae be fo bole so whi̧kélé, kae kae tiki daale so whi̧kélé, kae kae \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare so whi̧kélé, i dosa̧ayale fakerape tua̧mó mepaae so whi̧ naao sameané dupuralepó.   
\q1
\v 10 Naao dupurale so whi̧ atimata, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betóo, Kótóné ala eróturaalu moma yóo, yó̧póló naaotei sóró beteralepó.  
\q2 Atéyale so whi̧ atimané i hae kwia fea tȩteróló kaae tawaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 11 Téró ya̧lo kelalemó, kale doasi betere \it sea\it* bopéróló dou̧ró betere o̧larape daayóo, ai sisómó 24 whi̧ disirape daayóo, ai tȩ faróló \it ensel\it*-rape mo ni sóku kaae (100,000,000) wó mulu, i wole fo du betepa wosalepó.  
\v 12   
\q1 “Tȩteróló kaae tare fotoko̧kélé, mepaae wisi wisi o̧lakélé, fosó fosói kisipakélé, fotoko̧kélé, doasi doi mole alakélé, ama ere ala wisi ha̧kearatereteikélé, ama doi sóró horatere alakélé, fea da̧né a̧paae eratepa, kale dale \it Sipsip\it* hupu malené mo su̧mó senérapó,” du betalepó.   
\p
\v 13 Téró, Kótóné hepen bemó aleyóló muló betere o̧lakélé, i hae tómó betó mole o̧lakélé, hae ao̧ró betó mole o̧larapekélé, wȩi tua̧mó betó mole o̧larape feané ko̧ló beta̧paae touróló i wole fo du betepa ya̧lo wosalepó.  
\q1 “Kale tȩteróló kaae tare \it sea\it*mó betere sekȩ́ró \it Sipsip\it* hupu maletamo dukiróló hale horatere alakélé,  
\q2 doasi doi mulatere alakélé, ama ere ala wisi ha̧kearatere alakélé,  
\q1 fotoko̧ bole alakélé,  
\q2 betere doko̧ fea atimaamopaae eraté fu beteró̧póló yae!” du betalepó.   
\m
\v 14 Atétu betepa, kale dou̧ró betere o̧larapené duraalu, “Mó kée, téyó̧póló yae,” fo dekeró yó tawalepó. Atimané ai fo depa, kale 24 whi̧ disirape deraapisa fóló mulu, Talené doi sóró horótu betalepó.   
\c 6  
\s1 Diriróló kinó betere o̧larape  
\p
\v 1 Téró, kale \it Sipsip\it* hupu malené bopeyóló mole asȩre sóku diriróló kinó betere wȩikéró o̧la beta̧ tukóló teraatepa kaae taremó, ai douró betere o̧lakó beta̧né “Ape!” dere fo be sapalaa dere kaae yalepó.  
\v 2 Atétepa kelalemó, beta̧ dȩi \it hos\it* hupu ȩ daalepaae anóló mo tumó daalepó. Ai \it hos\it* hupu tómó betere whi̧né diki tawóo, doasi tȩteróló kaae tare whi̧né deratene topo tao mené a̧ maletei deróo erepó. Atéró deróló, bóe whi̧ dóló torokó̧ falaai mo doakale ketekȩ buló felepó.   
\p
\v 3 Kale \it Sipsip\it* hupu malené kolosale noma kinóló dateka̧ró betere o̧la tukóló da̧ayalemó, kale kolosale noma betere o̧lané, “Ape!” yalepó.  
\v 4 Teró me \it hos\it* hupu sókó wapa kelalemó, mo si mi sonaa kaae erepó. Ai hupu tómó betóló wale whi̧paae, i haemó mole so whi̧ hosaa muni deyóló dua betere ala fasó sóró, bóe dóló u du i du yó̧póló, mené fotoko̧ a̧mó malepó. Téturaalu, a̧paae doasi bóe dele sepakekélé mené melalepó.   
\p
\v 5 Téró, kale \it Sipsip\it* hupu malené dou̧ noma o̧la tukóló da̧ayalemó, kale dou̧ noma betere o̧lané duraalu, “Ape!” yalepó. Atétepa kaae taremó, dilikii \it hos\it* hupu wóló ȩ daalepaae anóló daalu, beta̧ sekȩ da̧le sere o̧la \it skel\it* tarepó.  
\v 6 Atétepa, ya̧lo wosalemó, kale dou̧ró betere o̧larape kuamó whi̧né fo kaae yóló duraalu, “ Beta̧ whi̧ beta̧ be dȩmó kutó diteremó sere \it moni\it*né \it whit\it* o beta̧ \it lita\it* ó \it bali\it* o sore \it lita\it* wuti senérapó. Térapa, nokole \it Olip wel\it* wȩiró \it wain\it* wȩitamo beta̧ dorao̧sóró hotowaró kaae tawae,” yalepó.   
\p
\v 7 Téró, kale \it Sipsip\it* hupu malené dou̧ kinó betere o̧la tukóló teraatepa kaae taremó, dou̧ betere o̧lané duraalu, “Ape!” yalepó.  
\v 8 Atétepa kelalemó, ȩ daalepaae anóló beta̧ sini tiki daale \it hos\it* hupu daalepó. Ai \it hos\it* hupu tómóta, sukutere ala bete tare whi̧ beterepó. Ai \it hos\it*-né sisómó sukutere ala betepa, ai hupuné ki̧limó sukutere so whi̧ betere tiki ama doi \it Hedis\it* wou betalepó. Ai whi̧ tamopaae, hae kwia feamó betóló fale so whi̧ dó̧póló fotoko̧ bulalepó. Ti so whi̧ daaireteita, atimaamoné bóe dele sepakenékélé, wote alinékélé, doakale hepo alinékélé, i haemó betó mole syaae kaae o̧lanékélé, dilé kwȩyó̧póló fotoko̧ su̧mó melalepó. Atéró dilé kuturaalu, douró fake beteretei beta̧ fake duraalu, sore fake beteró̧póló taaraalopó. I hae kwia feamó betóló fale so whi̧ atéró dilé kwȩyóló kemerae, yóló fotoko̧ su̧mó matepa tarepó.   
\p
\v 9 Téró kale \it Sipsip\it* hupu malené apo kinó betere o̧la tukóló teraatepa kaae taremó, momatere kapo daale ao̧mó keperape betó mupa kelalepó. Ai keperapeta, Kótóné fo yó matere alaró Yesu Keriso etei kaae Talepóló yó matere alatamo deremó, mepaae whi̧né dale keperapó.  
\v 10 Ai sekȩ́rape atimané fo fake yóló duraalu, “Mo fo fa̧anuraalu betere bete tale bitu, fea ala tȩteróló kaae tare Tale-ó, i haemó betó mole so whi̧né dowi alaró da̧ duraalu sókó farale sameatamomó tale yóló kwia melaaire be dȩ wó̧póló meteró felimó kaae tawóló betaaloé?” yalepó.  
\v 11 Atéró atima doko̧ feamó deróló sókó fatere dȩi kuti melóló duraalu, “Dia̧ beta̧ kutó diratere norape atimakélé mené dó̧póló sawa kaae tawae. Ti noatepae, i dosa̧ayale daaire whi̧rape fea su̧mó dóló kemeréni teópó,” yalepó.   
\p
\v 12 Ya̧lo kaae taremó, apomiró dateka̧ró betere o̧la tukóló teraayalepó. Atéró teraateremó, doakale bao yóló, suka mo ti diliki yóo, wéliékélé mo samea beta̧ae fo erepó.  
\v 13 Sa̧mó daae mole ho̧rerapekélé, doakale besȩ́né nose du hara torokó derótu dere kaae torokó deralepó.  
\v 14 Sa̧ta, asȩtere sóku bopetu dere kaae bopeté fóló alune felepó. Hae kwia feamó daae mole hasi fosórapekélé, wȩiné tukóló bopéró betere haerapekélé, daale tiki taaróló, kae tikipaae daane felepó.   
\p
\v 15 Hae kwia fea tȩteróló kaae tare topo whi̧rapekélé, atima betale sirimó betaaire naalerapekélé, diki tare whi̧rape tȩteróló kaae tare topo whi̧rapekélé, néli whi̧rapekélé, bóe dele fotoko̧ bole whi̧rapekélé, wae sóró beteratere whi̧rapekélé, ko̧leaané betó mole whi̧kélé, kapo dolopaae hyó̧ muni fóo, kapo beléli dolopaae hyó̧ muni fóo yalepó.  
\v 16 Atima atéró fóló bituraalu, hasi fosópaaekélé, kapo fakepaaekélé duraalu, “Kolokó dorowouraalu da̧ tȩiyane dere ape. Ti noatepae, tȩteróló kaae tare tikimó betere sekȩ́né kelepaaró \it Sipsip\it* hupu maaletamoné fopaae bole alatamo da̧né kelao̧sóró kinae.  
\v 17 Ti noatepa meipó. Atimaamoné doakale fopaae butu kwia matere be dȩ ai sókó wale ape. Atétere be dȩmó de daanére? Mo daayókélé enénipa wiyae,” du betalepó.   
\c 7  
\s1 144,000 so whi̧ sirirale fo  
\p
\v 1 Ai ala yóló ki̧lipaae i dou̧ró hae kwiamó dou̧ró \it ensel\it* doko̧ yóló daapa kelalepó. Atéró daalu, haepaaekélé, doasi wȩi kȩlapaaekélé, besȩ́ tiki wao̧sóró, atima doko̧ feané sesétu beterepó.  
\v 2-3 Atéró, \it ensel\it* me kae suka hoteró ȩ daalepaae wou betepa kelalepó. Ai \it ensel\it*-né mo ti betere Kótóné siriró betere o̧la tarepó. Ai \it ensel\it*-né haekélé, wȩi kȩlakélé, doraaire fotoko̧ bole dou̧ró \it ensel\it*-rapepaae fo fakeyóló duraalu, “Kótóné kutó diratere so whi̧né kutirimó siripi eraaipa, hae tikikélé, wȩi kȩlakélé, nirapekélé, hapale doréni kaae tawae,” yalepó.  
\v 4 Ai sirirale so whi̧ dosa̧atepa ya̧lo wosaletei i ape. 144,000 so whi̧ta, Israel fakerapetórótipó.   
\p
\v 5-8 Juda fake dosa̧ayóló sirirale so whi̧ doko̧ sóró touróturaalu 12,000-rópó.  
\pi1 Ruben-né fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Kad-né fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Aser-né fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Naptaliné fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Manasené fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Simeon-né fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Lipainé fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Isakar-né fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Sepulun-né fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Josep-né fake touróturaalu 12,000,  
\pi1 Benjamin-né fake touróturaalu 12,000-rópó.   
\s1 So whi̧ ha̧le o̧la kaae dȩi kuti deróló daae mole fo  
\p
\v 9 Ai ala yóló kemetepa kese faralemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae daae molepó. Ai daae mole so whi̧ta, beta̧ be huluamó maaté wenipó. Kae kae \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare so whi̧kélé, kae kae tiki daale so whi̧kélé, kae kae be fo bole so whi̧kélé, kae kae fake so whi̧kélé, kale tȩteróló kaae tare tikimó mole \it sea\it*ró \it Sipsip\it* hupu maletamo betere hosaamó daae mupa kelalepó. Atéró daae mulu, dȩi deróló sókó fatere kutirape deróo, olóu da̧arape tawóo erepó.  
\v 10 Téró, ai daae mole so whi̧né doasi fo fakeyóló duraalu,  
\q1 “Tȩteróló kaae tare \it sea\it*mó betere Kótóró \it Sipsip\it* hupu maletamoné da̧ mo ti aluyao̧sóró tao su betere beteta, mo atimaamotórótipó,” yalepó.   
\m
\v 11 Ai daae mole \it ensel\it*-rape fea, tȩteróló kaae tare doasi betere tikikélé, kale whi̧ disirapekélé, kale dou̧ró betere o̧larapekélé, bopéróló daae molepó. Tȩteróló kaae tare doasi betere \it sea\it* molepaae fetée fóló, Kótó betere ao̧mó deraapisa fóló fió mulu duraalu,   
\q1
\v 12 “Mo dapó.  
\q1 Téyó̧póló yae! yóló, hale sóró horatere alakélé, mo dȩi ala wisikélé, tuȩ́ tiki fosó fosó yóló dotoróȩ fole alakélé,  
\q2 mo kée du betere alakélé,  
\q1 doakale doi muló̧póló du betere alakélé,  
\q2 fea ala yaaire fotoko̧ su̧mó bole alakélé  
\q1 da̧ tȩteróló kaae tare Kótópaae betere doko̧ fea yó tanó̧póló yae.  
\q1 Mo kée. Téyó̧póló yae!” du betalepó.   
\p
\v 13 Téró, kale tȩteróló kaae diliki yó mole whi̧ disirapekó beta̧né ȩpaae woseturaalu, “I dȩi fo̧lo kuti deró betere so whi̧rape-a, demaaté? Mopaae wale so whi̧é?” yóló wosalepó.   
\p
\v 14 Ti fo depa ya̧lo a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Doa whi̧-ó, naao ai tuȩ́re ape,” depa, kale sekȩ́né ȩpaae duraalu, “I daae mole so whi̧ atimata, doasi sekȩi ala ha̧le beleté waleteiné atima deró betere kutikélé \it Sipsip\it* hupu male sameané fokale tikimó mo dȩ ai erapa kelere?  
\v 15 Atéyale tikimó,  
\q1 ‘Tȩteróló kaae tare Kótó ama \it sea\it*mó betepa, atima a̧ beterepaae kese anóló bitu, ama momatere bemó mole ala dȩtamokélé, dikitamokélé, ha̧le erótu beterapó. Até du betepa, tȩteróló kaae tare doasi a̧ betere tikimó bituraalu, ama atima wisiyóló beteró̧póló, kuti be tȩnótu betaalopó.   
\q1
\v 16 Atéru, wote dere alaró wȩi nokole dere alatamo momó kae yaalomei ai ape.  
\q2 Suka supunékélé, mo ha̧le supunékélé atimané tiki mo doraalomeipó.   
\q1
\v 17 Ti noatepae, tȩteróló kaae tare doasi betere tua̧mó daale \it Sipsip\it* hupu maleta, hupu kaae tare whi̧né dere kaae, atima mo wisi yóló kaae tarapó.  
\q2 Atima dape sóró mo ti betere bete tua̧mó wó tare wȩi nó̧póló a̧lisóró faalo ai ape.  
\q1 Atéró betepa, Kótóné atima kelemó dorowou betere wole kaape fea helekó̧ló kópuraalopó,’” yalepó.   
\c 8  
\s1 Wȩike diriróló kinó betere o̧la tukóló teraayale fo  
\p
\v 1 Téró, kale \it Sipsip\it* hupu malené kinó betere wȩike o̧la tukóló teraayalemó, ó hepen bemó fo mo sawakélé ini, ha̧le hipa fi betepa suka kele 30-\it minit\it* kemeyalepó.   
\p
\v 2 Atépa kelalemó, Kótó betere felekemó daae mole wȩikeró \it ensel\it*-rapepaae ukulumó wuti beta̧ beta̧ yóló melalepó.   
\p
\v 3 Atéró kelalemó, me \it ensel\it*-né \it kold kapa\it*né aleale okopoi nuku tarepó. Ai nuku tómóta, felé kȩlaa wale fetera kaae o̧la belerótua dapó. Ai o̧la só wóló, simó suku̧laa daróló momatere tikimó daapa, si keletómó biliratepa felé kȩlaa wisi wale o̧la mené a̧paae mo dekéró malepó. Ai felé kȩlaa wale o̧laró Talené kae beteró betere so whi̧né dere momatamo touróló, doasi betere \it sea\it* molepaae anóló, \it kold kapa\it*né aleale momatere tikimó, Talepaae melaai sóró walepó.  
\v 4 Téró, kale felé kȩlaa wisi sukuli kaae, \it ensel\it*-né naase taaróló, Kótó beterepaae holalepó.  
\v 5 Téró, kale \it ensel\it*-né okopoi nuku taruraalu, kale momatere tikimó duku betere si kelerape ka̧ae sóró nuku fa̧anóló, i haepaae taae deralepó. Téyalemó, epée fita̧a yóo, doasi be sapalaa dorowóo, bao doasi yóo yalepó.   
\s1 Kale wȩikeró ukulumó wutirapené haleraletei  
\p
\v 6 Wȩikeró \it ensel\it*-rape ukulumó wuti haleraai donoróló daae molepó.   
\p
\v 7 Kale kolosale \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti haleralemó, hali \it ais\it* kane kaae alée fóló dorowóo, simiró sameatamo hosekéyóló dorowóo, yalepó. Atéyaleteiné hae kwia sore moletei beta̧ siné dukuraalu, tamo hae kwia ha̧le muni felepó. Nirapekélé atétóró yalepó. Nerapeta, fea siné doló suku̧laa dalepó.   
\p
\v 8 Téró, kale kolosale noma \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti haleralemó, doasi hasi fosó kaae o̧la siné doló kuló di wȩi kȩla tópaae taae deralepó. Atéyalemó, ai wȩi kȩla sore maanetei, tamo ha̧le belene furaalu, beta̧ samea alée felepó.  
\v 9 Wȩi kȩla tua̧mó sore betere o̧la fake beta̧ dóló sukunóturaalu tamo betepa taaralepo. Doasi wȩi tómó kotere nukukélé tamo mupa taalóturaalu beta̧ fake doralepó.   
\p
\v 10 Téró, dou̧ noma \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti haleralemó, sa̧mó daale doasi ho̧re beta̧ i haepaae si kaae dukulé dorowóló, doasi fole wȩiró a̧male wȩitamo tópaae dorowalepó. Atéyale tikimó, sore fake maanetei beta̧ fake doróturaalu, tamo taaralepó.  
\v 11 Ai dorowale ho̧rené doita, Hakesa̧apó. Ai hakesa̧are wȩirape nale tikimó, mo dekéró so whi̧ sisiraae felepó.   
\p
\v 12 Téró, kale dou̧ \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti haleralemó, suka ke sore fake dȩretei, beta̧ fake dalemó dilikiyalepó. Ho̧rekélé, wéliékélé atétóró yalepó. Be dȩtamokélé tamo fake dȩpatei, beta̧ fake dilikiyóo, dikitamokélé, tamo fake sawa dȩpatei, beta̧ fake mo ti diliki yóo yalepó.   
\p
\v 13 Téró, ya̧lo kaae tapatei, beta̧ dukaa ó sa̧ tua̧mó sȩ́ kutu bitu fo fakeyóló duraalu, “Kale ha̧le biti̧ fale sore \it ensel\it*-né ukulumó wuti haletepa, i haemó betó mole so whi̧paae sekȩi ala waairemó mo doasi, ‘Wió yae! Wió yae!’ I haemó betó mole so whi̧rape-ó, dia̧ mo wió yae!” du betalepó.   
\c 9  
\p
\v 1 Téró, kale apo \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti haleralemó, take ó sa̧mó i haepaae tokó dorowale ho̧repaae mo apaae derepale wosono dolo tu̧ \it ki\it* mené a̧paae matepa kelalepó.  
\v 2 Téró, ai sekȩ́né mo apaae derepale wosono dolo tuki̧yalemó, kutó néli bilitepa, hotere sukuli kaae sokalepó. Atéró holale sukuliné sukaró sa̧tamo kinóló, be mo dilikiyalepó.  
\v 3 Téró ai sukuli dolomó, ero nusurape haepaae dorowalepó. Atimané whi̧ tukó nukupa dotopo deretei, to̧ serekené tukó nukupa dere kaae yó̧póló, mené a̧ doasi fotoko̧ melalepó.  
\v 4 Ai erorapepaae i fo yóló mulalepó. “I haemó yó mole nerape ó mepaae ere o̧larape ó nirape momókó dorao̧se. I hae kwiamó betere atima kutirimó Kótóné siri erénire so whi̧ maaté tukó nae,” yóló mulalepó.  
\v 5 Ai ero nusupaae melale fotoko̧ta, so whi̧ mo ti sukó̧póló tukó néni, doasi dele sóró kaketu beteró̧póló, aporó wéliémó tua̧mó turukóló nukulé fu betae. Atétepa, dere dotopota, to̧ serekené tukó nukupa, dere kaae yaalopó.  
\v 6 Atétere sukamó, so whi̧ fea suka̧aitere tu̧ keka̧alotei, sukutere ala kelaaolomeipó. Atima mo ti sukunée deté fu betaalotei, ai tua̧mó sukutere ala mo muaalomeipó.   
\p
\v 7 Téró, kale ero nusurape kelalemó, bóe dȩle faairaalu, \it hos\it* hupurape donoróló biture kaae erepó. Atimané topomóta, kale tȩteróló kaae tare doasiné deró betere \it kold kapa\it*né aleale topo tao kaae deróo, atimané kelepaakélé mo whi̧né kelepaa kaae daayóo erepó.  
\v 8 Téró kale ero nusurapené topo nikikélé, sorapené niki kaae daayóo, atimané sekȩ́kélé \it laiyon\it*né sekȩ́ kaae daayóo epa kelalepó.  
\v 9 Atimané bopémó ya̧le sene wao̧sóró, \it aiyon kapa\it* wase kaae dakeró beterepó. Atima bura̧ furaalu dere sépi haleta, \it hos\it* hupuraperó atimané si̧yóló só kotere o̧latamo bóe daai furaalu, dere diri fake hale kaae yalepó.  
\v 10 Atima disalené whi̧ tukó nukupa dere dotopota, to̧ serekené tukó nukupa dere kaae dapó. Atimané so whi̧ tukó nukuraalu, fȩ dée daalatere dotopomó kaketé fu betepatei, wélié aporó kemeyaalopó.  
\v 11 Atima tȩteróló kaae tare topo whi̧ta, mo apaae derepale wosono dolomó betere \it ensel\it* daalapó. Ai \it ensel\it*-né ama doi Hibru foné Apadonipó. Krik foné Apoliyonipó.   
\p
\v 12 Folosóró waaire sekȩmó, wió yae yale ala kemeyalepó. Tépatei, tamo waai ha̧le mulapó.   
\p
\v 13 Téró kale apomi \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti haleralemó, Kótó betere felekemó \it kold kapa\it*né aleale momatere tiki kwia doko̧mó daaté fale sekȩ́rapemó sókó wale fota, mo whi̧né dere fo kaae depa wosalepó.  
\v 14 Atéró yale foné kale ukulumó wuti tare apomi \it ensel\it*-paae duraalu, “Kale doasi Yupretis fole wȩimó dokóló muló betere dou̧ró \it ensel\it*-rape ha̧le fó̧póló sókó daalae,” yalepó.  
\v 15 Atima ai dou̧ró \it ensel\it*-rapeta, ba fomókélé, wéliémókélé, be dȩmókélé, sukakelemókélé, mo tukóló mulóló donoró betere be dȩmótóró i hae kwiamó betó mole so whi̧ sore fake beteretei, beta̧ fake dó̧póló dotonalepó.  
\v 16 Atéró, bóe daai kale \it hos\it* hupu tómó betóló fele whi̧rape fea, doko̧ sóró touróturaalu, 200 \it milion\it*-pó (200,000,000) depa wosalepó.   
\p
\v 17 Ya̧lo nokenaró dere kaaené i ala epa kelalepó. Kale \it hos\it* hupu tómó betó mole whi̧rape atima bopémó sere bóe wase mo si kele kaae sonaa yóo, mepaae sukuta̧ yóo, mepaae ti \it sulpa\it* kaae, whé yóo, erepó. Ai \it hos\it* hupuné topota, mo \it laiyon\it*né topo kaae daalepó. Ai hupurapené ko̧lómó, simiró sukulitamokélé, si dokole kane \it sulpa\it*-kélé atimané ko̧lómó sókó walepó.  
\v 18 Ai sore o̧larape atimané ko̧lómó sókó wouraalu, i haemó betó mole so whi̧ sore fake beteretei tamo taaróló, beta̧ fake dóló kemeralepó.  
\v 19 Ai \it hos\it* hupurape atimané fotoko̧ta, ko̧lóró disaletamomó bulapó. Atimané disalerape mo wuli tiki kaae daalu, ama disale kwiamó topo daalapó. Ainé so whi̧ tukó nukupa, doasi dele sua dapó.   
\p
\v 20 Kale whi̧ dele o̧lané dóló mepaae taarale so whi̧ atima naasené aleale kapala kótópaae tuȩ́ tiki tiratere ala taaréni, ha̧le yó tarepó. Ti ai kapala kótórapeta, \it kold kapa\it*nékélé, \it silpa kapa\it*kélé, \it brons kapa\it*nékélé, mo kaponékélé, ninékélé, aleyóló daaló betepatei, atima kotere ala ó, wosetere ala ó, keletere alamo dumipó.  
\v 21 Atimané whi̧ dele alakélé, kae kae hosó̧ fokélé, nópu nokole alakélé, o̧lémi nokole alakélé fea taaróló kisipa feteni, ha̧le yó tarepó.   
\c 10  
\s1 Asȩre sóku beleka̧a male doasi fotoko̧ bole ensel-né da̧ae faróló tare fo  
\p
\v 1 Téró, me doasi fotoko̧ bole \it ensel\it* hepen be taaróló, i haepaae dorowou betepa ya̧lo kelalepó. Ai sekȩ́né ama kutita, mo sa̧kotóró deróo, ama topo tó sikimó sikipa dou̧ filipaa yóo, ama kelepaakélé, mo suka dȩ kaae yóo, ama ho̧leke tamokélé, doasi ni tikimó si dukutere kaae dó tawóo erepó.  
\v 2 Ai sekȩ́né ama naasené beleka̧amale asȩre sóku da̧ae faróló tarepó. Ama turu ho̧leke doasi wȩi kȩla tómó daalóo, fȩ́ ho̧leke hae tómó daalóo epa kelalepó.  
\v 3 Atéru, ai sekȩ́né ama dere fo faketa, \it laiyon\it*-né keterȩ́ kaae yalepó. Ama atéró fo faketeremó, wȩikeró be sapalaané whi̧né fo kaae depa wosalepó.  
\v 4 Atéró wȩikeró be sapalaané yale fo ya̧lo asȩ yaai yalemó, ó hepen bemó sókó wale foné duraalu, “Kale wȩikeró be sapalaané yale fo asȩni kinae,” yalepó.   
\p
\v 5 Take me ho̧leke wȩi kȩla tómó daalóo, me ho̧leke hae tómó daalóo, epa kelale \it ensel\it*-né ama turu naase ó hepen-paae horó beterepó.  
\v 6 Atéru, sa̧ró hepen-tamokélé, haekélé, wȩi kȩlakélé, ai sore tikimó ere ala ó mole o̧latamo, fea aleyale mo ti betó tare Talené doi yóló malotu duraalu, “Kaae taté fole ala momó kae yaalomeipó.  
\v 7 Tépatei, nalo kale wȩike \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti hale yaaire be dȩ teópa kaae taru, i ala yaalopó. Kótóné kinóló mole ala i ape yóló ama kutó diratere ko̧ló whi̧rapepaae deté wale fo dokonóturaalu, mo eróló kemeraalopó,” yalepó.   
\p
\v 8 Téró, take hepen bemó sókó wapa wosale fonétei ȩpaae momó duraalu, “Kale wȩi kȩlaró haetamomó hó daaló betere \it ensel\it*-né da̧ae faróló tare asȩre sóku sene fae,” yalepó.   
\p
\v 9 Atétepa, ȩ kale \it ensel\it* daalepaae fóló, naao ai tare asȩre sóku kwia sawakó ȩmale melaaloé yóló wosalepó. Tétepa ȩpaae duraalu, “Tao sóró nae. Atéró nukupa, naao ko̧lómóta, meke fȩ felé kaae yaalotei, depe tua̧mó feléni doyaalopó,” yalepó.  
\v 10 Atétepa, kale asȩre sóku sawatamo ama naasené tapa, ya̧lo tao sóró nalemó, ko̧lómó meke fȩ felé kaae yaletei, depe tua̧paae biti̧ durupuraalu, ya̧lo depe mo doyalepó.  
\v 11 Téró, ȩpaae duraalu, “Kae kae tiki daale so whi̧kélé, kae kae \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare so whi̧paaekélé, kae kae be fo buó mole so whi̧paaekélé, kae kae tȩteróló kaae tare topo whi̧rapepaaekélé, mo so whi̧paaekélé, Kótóné eraaire ala i ape yóló, momó yó melae,” yalepó.   
\c 11  
\s1 Kótóné yaaire ala i ape yóló yó matere whi̧ tamoné yale ala  
\p
\v 1 Téró, da̧le sere o̧la kaae, kape siki mené ȩpaae melóló duraalu, “Ya̧ fóló, Kótópaae momatere beró Talepaae simó suku̧laa dalatere tikitamo da̧le sene fae. Téturaalu, ai be tua̧mó touróló bitu, Kótóné doi sóró horótu betere so whi̧kélé doko̧ sae,” yalepó.  
\v 2 Tépatei, kale momatere be bolaare tipi tua̧ beta̧ da̧le sao̧se. Ti noatepae, ai belata, Juda meire fake so whi̧mó meló betereteinépó. Kótóné ama mo kae tȩne be hulua wisinaale Juda meire fakené folokoleróló, ho̧ko kutu betepatei, 42 wélié kemeyaalopó.  
\v 3 Téró, ya̧lo du betere ala yó matere whi̧ tamo ya̧lo fotoko̧ matepa, atimaamo dekȩmó deratere yei kuti deróló, Kótóné dia̧paae dere fo i ape, yóló yó maté kutu betepa, 1,260 be dȩrape kemeyaalopó.  
\v 4 Ti ai sekȩ́ tamota, i hae kwia fea tȩteróló kaae tare Tale betere felekemó daale \it Olip\it* ni tamo kaae daayóo, sa̧ diri tamo kaae daayóo erapó.  
\v 5 Mepaae whi̧ denétamo atimaamo doraai du betepa, ti atimaamoné ko̧lómó sókó wale siné atima dó sóró mo ti aluraalopó. Mepaae whi̧ dené ai sekȩ́ tamo doraai kisipa mutepa, ti atimané ai dere alamó atimatei suka̧alo ai ape.  
\v 6 Kale sekȩ́ tamoné bole fotoko̧ etérópó. Kótóné atimaamopaae dere fo mo so whi̧paae yó matere be dȩmó, hali wao̧sóró kinaaire fotoko̧kélé su̧mó bolepó. I haemó belere wȩikélé samea alée falóo, yaaire fotoko̧kélé su̧mó buóo, erepó. I haemó betó mole so whi̧paae kae kae dowi sekȩi alarape atimaamoné hȩkesere be dȩmó su̧mó eranérapó.   
\p
\v 7 Atimaamoné kelale ala yó maté fóló kemerateremó, mo a dolopaae derepale wosono dolomó betere dowi syaae kaae o̧la sókó huturaalu, bóe dóló atimaamo tȩteróló mo ti sukó̧póló daalo ai ape.  
\v 8 Téró, ai sekȩ́ tamoné tiki doasi doi mole be hulua tu̧ ha̧keamó muaalopó. Ai be huluamótóró atimaamo tȩteróló kaae tare Tale filipaa ni tómó oleróló dalepó. Ai be huluapaae dó faróló, Sodom beró Isip haetamo kaaepó.  
\v 9 Atimaamoné tiki atéró ha̧le mupa, kae kae tiki daale so whi̧nékélé, kae kae fake so whi̧kélé, kae kae be fo bole so whi̧nékélé, kae kae \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare so whi̧nékélé, sore be dȩ kemeyóló dou̧ be dȩné suka tua̧mó kȩleta yó̧pólópa dourao̧se.  
\v 10 I hae kwia feamó betóló fale so whi̧né duraalu, “Atimaamo Kótóné ko̧ló whi̧ bitu, da̧ dóló susupurótu betale sekȩ́ tamo ti mulapa kelae yóló doka doka yaalopó. Téturaalu mo kée yóló, atimasisi wisi wisi o̧la u mótu i mótu du betaalopó,” yalepó.   
\p
\v 11 Tétu betaalotei, sore be dȩ kemeyóló dou̧ be dȩné suka tua̧mó daapa, Kótó betemó sókó wale fomo atimaamoné tiki tua̧paae biti̧ derepaalopó. Téturaalu, kale sekȩ́ tamo turukó holóló daane hotere kilitu, kale so whi̧ atima winé sukó̧ló diri furu furu yalepó.  
\v 12 Atéró turukó holóló daapa, ó hepen bemó atimaamopaae fo fake yóló duraalu, “Ipaae holae!” deremó, atimaamoné bóe whi̧rapené kaae dilikiyó mupatei, hepen-paae huturaalu, sa̧ko dolomó buó deyalepó.   
\p
\v 13 Até yale sukakelemótóró doasi bao duraalu, naase tamo be hulua eretei beta̧ kolokó doropuraalu, aporó kemeyóló, me naase dou̧ró be hulua fake ha̧le erepó. Ai bao yaleteiné be ka̧aturaalu, doló kemerale so whi̧ fea doko̧ sóró touróturaalu 7,000 so whi̧pó. Até deremó, dini ha̧sókó fele so whi̧ atima winé sukutu, ó hepen bemó betere Kótó mo daalapóló doi sóró horótu betalepó.   
\p
\v 14 Kale kolosale noma wió yae yale sekȩ wóló kemeyaletei, dou̧ noma wió yae yale sekȩ beta̧ mo felekemó waalo ai ape.   
\s1 Wȩike dakeróló ukulumó wuti hale yaletei  
\p
\v 15 Téró, kale wȩike \it ensel\it*-né ama ukulumó wuti haleralemó, ó hepen bemó atimané doasi fo fakeyóló duraalu,  
\q1 “Take i hae mené tȩteróló kaae taretei, fasó sóró mió da̧ tȩteróló kaae tare Taleró ama so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisotamoné tȩteróló kaae tarapó.  
\q2 Ai sekȩ́né ama kaae tare ala kemeni, ha̧le yó tawaalopó,” yalepó.   
\m
\v 16-17 Téró Kótó felekemó betere 24 whi̧ disirape, atima tȩteróló kaae taru betere \it sea\it* taaróló, haemó deraapisa fóló mulu Kótóné doi sóró horóló duraalu,  
\q1 “Mo doasi fotoko̧ bole Tale Kótóo, ya̧ta take bitiré wóló, miókélé ha̧le betereteiné da̧né ya̧paae mo kée dapó.  
\q2 Ti noatepae, naao doasi bole fotoko̧né tȩteróló kaae tare ala kaae salepó.   
\q1
\v 18 I hae kwia feamó betó mole so whi̧né fopaae butu betepa, naao fopaae bole ala sókó walepó.  
\q2 Suka̧le so whi̧kélé, naao kutó diratere ko̧ló whi̧rapekélé, naao kae beteró betere so whi̧kélé, ya̧paae wiyóló naao doi sóró horótu betere so whi̧kélé, mepaae doi munire so whi̧ ó doi mole so whi̧ fea tale yóló kwia melaaire be dȩ sókó wóló i mole ape.  
\q1 Ai be dȩmótóró i hae dorótu betere so whi̧kélé kwia melóló, doraalopó,” yalepó.   
\p
\v 19 Atéyale ki̧lipaae Kótóné hepen-mó tȩne momatere be tu̧ tukwȩ fóló molepó. Atépa kelalemó, ai be tua̧mó ama so whi̧ tao saalopóló, mo dirii fo asȩyóló muló betere \it bokis\it* molepó. Téru, epée fita̧a yóo, be sa̧ kili kili yóo, doasi sapalaa dorowóo, bao doasi yóo, \it ais\it* kaporó doasi besȩ́ tikitamo dorowóo yalepó.   
\c 12  
\s1 Dowi wuli disóró beta̧ sotamoné yale ala  
\p
\v 1 Mo doasi bete mole ala yaairemó, me alapaae dó faróló hepen-mó epa kelale ala wisinaale i ape. Beta̧ soné ama deró betere kutita, ti mo sukatóróti deróo, ama hó ao̧mó wélié daayóo, 12 ho̧rerape ama topo tao deróo, epa kelalepó.  
\v 2 Téró kale soné ama ere naale u̧lumétepa saairaalu, kakóló sisó nuku beterepó.  
\v 3 Téró kale dere kaae, hepen-mó me alapaae dó faaróló depa kelaletei me i ape. Sonaai wuli doasi disó kaae betepa kelalepó. Ama topo wȩikeró daayóo, sekȩ́ naase tamo daayóo, wȩikeró toporapemó doasi tȩteróló kaae tare topo whi̧né deratere topo tao kaae deróo, yó molepó.  
\v 4 Ai sekȩ́né ama disale fépo yaletikimó, sa̧mó daae mole ho̧rerape tamo fake ha̧le daapatei, beta̧ fake haepaae torokó dorowalepó. Atéró, kale soné ere naale seretamotóró tao sóró nó deraairaalu, mo felekemó melaa yóló beterepó.  
\v 5 Atépatei, kale soné naale só mulalepó. Ai naalenéta, \it aiyon kapa\it* fake nópulu tawóló daalu, i hae kwia kae kaemó betóló fale so whi̧ ama tȩteróló kaae tawaalopó. Kale soné ama naale seretamotóróti mo hapale Kótóné tao sóró ama tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó a̧tamo beta̧mó titiyóló beteralepó.  
\v 6 Téró kale so a̧ whi̧kélé bitini, ha̧le wópu mole haepaae botokó felepó. Ai haeta, kale so a̧ naale detepa, 1,260 be dȩ tua̧mó mené a̧ wisiyóló kaae tawó̧póló, Kótóné tukóló mulale tikipó.   
\p
\v 7 Atéró, ó hepen bemó doakale bóe du betalepó. Maikel-né ama \it ensel\it*-rape ipaae ka̧ayóo, kale disó kaae wuliné ama \it ensel\it*-rape upaae ka̧ayóo, yóló bóe du betalepó.  
\v 8 Téyaletei, Maikel-ró ama \it ensel\it*-rapetamoné fotoko̧né kale disó kaae wuliró ama \it ensel\it*-rapetamo doló tȩteróló hepen-mó betere alakélé mo ti kemeralepó.  
\v 9 Atéró, kale disó kaae wuli i haepaae sóró taae deralepó. Ai wulita, mo taketi bitiré walepó. Ama doita, bóe dele dowi kepe ó Satan-pó. Ai sekȩ́nétóró, i hae kwia feamó betó mole so whi̧, dowi tu̧paae a̧lisóró fu beterepó. Ai sekȩ́ró ama \it ensel\it*-rapetamo i haepaae taae deralepó.   
\p
\v 10 Téró, hepen bemó etei fo fakeyóló depa wosalepó.  
\q1 “Da̧ tȩteróló kaae tare Kótóné tao sere alakélé, fotoko̧ bole alakélé, ama so whi̧ tȩteróló kaae tare alakélé, ama sóró beteró betere whi̧ Kerisoné tȩteróló kaae tare alakélé, mió wóló mulapó.  
\q2 Ti noatepae, betere doko̧ Kótóné keletómó da̧né ne norape dȩtamokélé, dikitamokélé só derótu betere sekȩ́ a̧kélé sóró taae deró beterapó.   
\q1
\v 11 Kale \it Sipsip\it* hupu malené samearó Talené atimané betere bete tua̧paae erótu betere alatamo ha̧keamó yó mótu betalepó.  
\q2 Atétu beteremó, atima dupakélé wiyóló taaréni, Kótóné ala beta̧ ha̧le eraté fu betaleteiné, ne norapetamo bóe du betale sekȩ́ mo ti dóló tȩteralepó.   
\q1
\v 12 Atéremó, hepen be tua̧mó betó mole whi̧ dia̧ mo kée yóló hai̧né sinitu betae.  
\q2 Tépatei, a̧ hepen be taaróló dia̧tamo haepaae biti̧ dorowaleteiné dia̧ haemó betó mole so whi̧ró doasi wȩi kȩla tua̧mó betere so whi̧tamo dia̧ fea ‘Wió fo du betae!’  
\q1 Ti noatepae, ai sekȩ́né ama yaaire ala doa be dȩmó yaalo meipóló kisipa mutu, a̧ doasi fopaae butapó,” yalepó.   
\m
\v 13 Kale dowi disó kaae wuli a̧ i haepaae sóró taae deró betepa kisipa mutu, kale naale deale so daai sya felepó.  
\v 14 Ai so a̧ biti̧ fó̧póló, Talené taketi donoróló muló betere whi̧kélé bitini, ha̧le wópu mole tikipaae sȩ́ fó̧póló, doakale dukaané baase tamo a̧ melalepó. Atéró fóló betepa, wuliné a̧ me ala yao̧sóró mepaae whi̧rapené a̧ mo wisiyóló kaae taté fóló, ba fo sorené dou̧ ba fo tua̧mó tukóló kemeró̧póló malepó.  
\v 15 Kale so atéró fupa, a̧ só fó̧póló dowi wuliné ama ko̧lómó doasi fotoko̧i wȩi tiki siriyó analepó.  
\v 16 Atéyalemó, kale so tao suraalu, haenétei ko̧ló ha̧sóró holóló, ai wȩi tiki nó deralepó.  
\v 17 Atéteremó, disóné kale sotamo mo doakale fopaae buturaalu, ai soné ama mepaae naale senaaletamo bóe daai felepó. Ti aita, Kótóné ama yae yóló muló betere foró, Yesuné ama yale alatamo mopóló erótu betere naale senaaletamopó.  
\v 18 Téró, kale disó kaae wuli a̧ fóló, wȩi fókumó daalepó.   
\c 13  
\s1 Doasi wȩi kȩla tua̧mó sókó holale syaae kaae o̧la  
\p
\v 1 Téró ai wȩi kȩla tua̧mó syaae kaae o̧la sókó hotepa kelalemó, topo wȩikeró daayóo, sekȩ́rapekélé naase tamo daayóo, erepó. Ai sekȩ́rape tómó tȩteróló kaae tare doasiné deratere topo taorape deró beterepó. Ai toporape doko̧mó Kótó faletere doirape asȩyóló dakerótua yó molepó.  
\v 2 Ai syaae kaae o̧lata, mo \it leapat\it* kaae ao̧rutei, ama ho̧leke ti \it bea\it*né ho̧leke kaae daayóo, ko̧lókéle, \it laiyon\it*né ko̧ló kaae daayóo erepó. Téró, kale wuli disóné fotoko̧kélé, ama tȩteróló kaae tare alakélé, fea ala yó̧póló, sóró beteró betere alakélé, ai kale wȩimó sókó holale o̧lapaae malepó.  
\v 3 Ai kale syaae kaae o̧lané toporapekó beta̧mó, mo ti sukunei to̧ daayaletei, momó duniyale siri mupa kelalepó. Atére ala kilitu i hae kwia feamó betó mole so whi̧ feané “Haió” yóló siraturaalu, kale syaae kaae o̧lané ama dere alapaae tuȩ́ tiki tiróló sya felepó.  
\v 4 Ai kale disó kaae wuliné kale syaae kaae o̧lané doasi fotoko̧i ala yó̧póló sóró daalatere ala kolóló, so whi̧ feané ai kale disó kilituraalu, “A̧ta mo doa Taletóró,” hi̧tipó yóló, atima a̧ daale ao̧mó sukó̧ló bituraalu, ama doi hale horalepó. Atétu yale kaae, “I kale wȩimó sókó horale syaae kaae o̧latamo de su̧re? A̧tamo mené bóe dele alakélé mo enénipó,” yóló dukirótu betalepó.   
\p
\v 5 Téró, ai kale syaae kaae o̧lané bopé fake dere fokélé, Kótó faletere fokélé, so whi̧ tȩteróló kaae tare alakélé, yó̧póló mené a̧ fotoko̧ su̧mó melalepó. Ai sekȩ́ a̧ ai ala yó̧póló sóró beteratepa, eraté fu bituraalu, 42 wélié tua̧mó eróló kemeró̧póló tȩ melalepó.  
\v 6 Ama ko̧lómó dere foné Kótó eratere fokélé, Kótóné doi ho̧ko eróló faletere fokélé, Kótóné ama hepen bemó a̧tamo betere whi̧rape faletere forapekélé du betalepó.  
\v 7 Téturaalu, Kótóné atima dowi ala kemeróló kae beteró betere so whi̧tamo bóe daairaalu, ketekȩ buló só deraaitepa seséni, ama yaaire ala beta̧ yó̧póló taalalepó. Kae kae fakekélé, kae kae tiki daae mole so whi̧kélé, kae kae be fo bole so whi̧kélé, tȩteróló kaae dilikiyó mole hae kwiarapekélé, mo fea ama tȩteróló kaae tanó̧póló mené a̧paae fotoko̧ malepó.  
\v 8 I hae kwia feamó betó mole so whi̧né, kale syaae kaae o̧la ao̧mó sukó̧ló bitu, “Ya̧ta Talepó,” du betaalo ai ape. Ti atimata, kale \it sipsip\it* hupu malené mo ti betó tare \it buk\it*-mó doi asȩnire so whi̧pó. Ti ai \it Sipsip\it* hupu maleta, i hae kwia keké naaipatei, dó̧pólópó yóló muló betere hupu malepó.  
\v 9 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapata, ti i dere fo wosóló tuȩ́ muó̧póló yae.   
\q1
\v 10 Whi̧ me detamo bóe duraalu, wae sóró \it dipula\it* beteraalopóló tukóló muló betepa, ti mo atétóró yaalopó.  
\q2 Whi̧ me de bóe whi̧né bóe dele sepakené dó̧pólópó yóló muló betepa, ti mo sepakenétóró daalopó.  
\m Até yaairemó, Kótóné kae beteró betere so whi̧paae sekȩi alarape wapakélé, haepaae derepéni, diriyóló bitu, Talené ama ala beta̧ ketekȩ buóló eró tawae.   
\s1 Hae tua̧mó sókó holale syaae kaae o̧la  
\p
\v 11 Téró ya̧lo kelalemó, hae dolomó syaae kaae o̧la me sókó horalepó. Ai sekȩ́né ama topomóta, \it Sipsip\it* hupu malené sekȩ́ kaae daalutei, ama dere fo wosalemó, kale wuli disóné fo kaae yalepó.  
\v 12 Kale haemó sókó horale syaae kaae o̧lapaae folosóró wȩimó sókó horale sekȩ́né ama tȩteróló kaae tare ala melalepó. Atétepa, nalo wale sekȩ́né ama tȩteróló kaae taru, kale folosóró wale sekȩ́né doi eróturaalu, i haemó betó mole so whi̧ feané kale suki̧tei tokó̧ló doasi siri mole sekȩ́paae Tale-ó, yóló doi sóró horó̧póló sȩtu betalepó.  
\v 13 Ai kale sekȩ́né amatei mo doakale kae kae kelemei alarape eróturaalu, so whi̧ feané keletómó sikélé ó hepen be taaróló i haepaae dorowó̧póló erótua yalepó.  
\v 14 Kale folosóró wale sekȩ́né doi doasi muló̧póló mené a̧ fotoko̧ su̧mó matepa, kae kae kelemei alarape erótu betalepó. Téturaalu, i hae kwiamó betó mole so whi̧ fea dilikó̧ló kó̧paae falatua yalepó. Téró, kale haemó sókó holale sekȩ́né i haemó betó mole so whi̧paae duraalu, sepake daayale tikimó doasi siri mole sekȩ́né ama doi doasi muó̧póló, ama aso su̧róló aleale o̧la daalae, yóló mulalepó.  
\v 15 Téró, kale folosóró wale sekȩ́ su̧róló aleale o̧lané fo yó̧póló, fomo bulaaire fotoko̧ mené haeró sókó holale sekȩ́paae malepó. Atépa, i hae kwiamó betó mole so whi̧né ai asopaae, Tale-ó yóló doi sóró horénitere so whi̧ dó̧póló, haemó sókó horale sekȩ́né fotoko̧ su̧mó bulalepó.  
\v 16 Ai sekȩ́né, doasi doi mole whi̧ ó doi munire whi̧paaekélé, néli whi̧ ó yoleale whi̧paaekélé, ha̧le ko̧leaané betó mole whi̧ ó wae sóró kutó diratere whi̧paaekélé, atimané turu naasemó ó kutirimó siri eró̧póló yae yóló so whi̧ feapaae sȩyalepó.  
\v 17 Ai siritamo munipa, ti o̧la dupu dere alakélé, ó dotonatere alakélé, mo yaalo meipó. Ti ai sirita, kale syaae kaae o̧lané ama doi ó ama doipaae fó faróló ere \it namba\it*pó.   
\p
\v 18 Ti etei alata, mo ha̧le whi̧né tuȩ́yaalo meitei, mo tuȩ́ tiki fosó fosó yóló dotoróȩ fale whi̧né beta̧ su̧mó taleyóló bete tuȩ́nérapó. Whi̧ me detamo, ama tuȩ́ tiki fosópa, ti kale syaae kaae o̧lané \it namba\it* taleyóló bete tuȩ́nérapó. Ti ai \it namba\it*ta, mo whi̧né \it namba\it*-pó. Ai sekȩ́né ama \it namba\it*ta 666-pó.   
\c 14  
\s1 Sipsip hupu maleró 144,000 so whi̧rapetamoné yale ala  
\p
\v 1 Téró ya̧lo kelalemó, ȩ daale felekepaae anóló Saion hasi fosómó kale \it Sipsip\it* hupu male daapa kelalepó. Aimó 144,000 whi̧rapekélé, atima beta̧mó daae molepó. Ai whi̧rape atimané kutirimóta, kale hupu malené doikélé, Alimané doikélé asȩyóló dakeró beterepó.  
\v 2 Téró ya̧lo wosalemó, hepen bemó sókó wale haleta, wȩi dou̧ ka̧atu dere hu kaaeró be sapalaa dorowale hale kaaetamo depa wosalepó. Meta, \it kita\it* kaae o̧larapené dere hale kaae depa wosalepó.  
\v 3 Téró, u kale whi̧rape atimané kale tȩteróló kaae tare doasi betere tikipaaekélé, a̧ bopéróló betó mole dou̧ró betere o̧larapepaaekélé, whi̧ disirapepaaekélé, kese anóló daae muluraalu, kae kisi wole fo du betalepó. Ai wole fota, ha̧le mo whi̧né tuȩ́ yóló enénipó. I haemó dowi kwia sao̧sóró Kótóné tao sóró dupurale 144,000 whi̧rapené beta̧ tuȩ́ yóló enérapó.  
\v 4 Ti ai daae mole whi̧rapeta, sorapetamo folokolei ala initu detere kaae, i haemó mole alatamo hosekénire whi̧rapepó. Ti noatepae, atimané betere ala folokole yao̧sóró ó me alatamo hoseké yao̧sóró mo hotowayóló kaae tawaleteinépó. Ti ai whi̧rapeta, \it Sipsip\it* hupu malené dere ala sya fóló erótu beterapó. Ai whi̧rape atimata, ha̧le mo so whi̧ kuamó betó mupa, dupuróló Kótóró \it Sipsip\it* hupu maletamopaae kale kutómó folosóró u̧lumé dere o̧la, Talepaae ha̧le matere kaae yóló melale 144,000 whi̧rapepó.  
\v 5 Atimata, kapala fo sawakélé muniru, me ha̧sókó fole alakélé inire whi̧rapepó.   
\s1 Sore ensel-rapené yale ala  
\p
\v 6 Téró ya̧lo kelalemó, \it ensel\it* me kae ó sa̧mó sȩ́ kutu betepa kelalepó. Ai sekȩ́néta, mo titóróti ha̧le betó tawaaire kisi fo wisi, i hae kwia feamó betó mole so whi̧paae yó melaairaalu, tarepó. Ti ai fota, beta̧ fake so whi̧paae maaté yó melaai mei, kae kae \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare so whi̧paaekélé, kae kae fake so whi̧paaekélé, kae kae be fo bole so whi̧paaekélé, kae kae tiki daae mole so whi̧rapepaaekélé, yó melaaire fo wisipó.  
\v 7 Téró ama fo fake yóló duraalu, “Kótópaae winé sukuturaalu, ama doi beta̧ doasi doi muó̧póló erae. Ti noatepae, ama fo tokó̧tamo yóló taleturaalu, kwia melaaire suka kele i sókó wale ape. Térapa, a̧ ao̧mó sukó̧ló bituraalu, ‘Aya Tale doasi-ó,’ yóló, ama doi beta̧ sóró horótu betae. Ti amata, hepen beró sa̧tamokélé, haekélé, doasi wȩi kȩlakélé, fole wȩirapekélé aleyóló muló betereteinépó,” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo yale \it ensel\it* folosóró fi tikimó, \it ensel\it* me kae nalo sya fu bitu duraalu, “Kolokóló dorowóló a mole ape. Doakale doi mole Babilon be hulua kolokóló dorowóló mulapó. Ti ai nópu nokole so Babilon-néta, ama nópu nokole alané aleale keyaa fole \it wain\it* wȩi hae kwia kae kaemó betó mole so whi̧ feané nó̧póló melótua yale so, mió kolokó dorowóló ai mole ape,” yalepó.   
\p
\v 9-10 Téró kale dere kaae, ai \it ensel\it*-tamo fi tikimó, \it ensel\it* me kae sya fu fo fakeyóló duraalu, “Mepaae whi̧ detamo, kale syaae kaae o̧lapaae ó ama aso kaae o̧lapaae, ‘Doa Tale-ó,’ yóló ao̧mó sukó̧ló bitu, atima kutirimó ó naasemó, ai o̧lané siri eró betere whi̧rape ama doakale fopaae buló kwia matere wȩi nó̧póló melaalo ai ape. Ai \it wain\it* wȩi mo wȩitamo hoseké ini, mo \it wain\it* wȩitóró Kótóné fopaae butu kwia melaairetei, wutimó tepeyóló mulapó.  
\v 11 Atéró atima duku bituraalu, hotu betere sukulita, mo ha̧le holótóró tawaalopó. So whi̧ de kale syaae kae o̧laró ama aso kaae o̧latamoné, doi sóró horóo, ama doi mole siri sóo, ere so whi̧ atima dȩtamo ó dilikitamokélé, sa̧a nóló betere ala mo yaalomeipó,” yalepó.  
\v 12 Kótóné kae beteró betere so whi̧né, ama yae yóló muló betere fo ao̧mó sukó̧ló bitu, Yesuné ala eraté fu betaalopó. Ai tua̧mó i kale bope yale sekȩi alarape wapakélé, haepaae doropóló taaréni, ha̧le beleté fu betereteiné ai ala mo su̧mó eranérapó.   
\p
\v 13 Téró, hepen bemó i fo depa ya̧lo wosalepó. “I fo asȩyae. Mo mió kaae sóró Taletamo beta̧mó betere so whi̧ sukutepa, ti atima Talené mo wisiró beterapó,” yalepó. Kale Dȩi Kepe Wisiné duraalu, “Mo dapó. Ti atimané depe tukó wei ala du beteretei taaróló, sa̧a nóló bituraalu, atimané yale alamó dupu saaire ala felekemó yaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Haemó yó mole o̧la u̧lumétepa turukóló saairetei  
\p
\v 14 Téró ya̧lo kelalemó, ȩ daalepaae anóló mo dȩi sa̧ko tómó, whi̧né naalema kaae betepa kelalepó. Ama topomó, tȩteróló kaae tare doasiné deró betere \it kold kapa\it*né aleale topo tao deró bituraalu, ama naasené o̧la u̧lumétepa turukó suatere hekemée wei fosói sepake tarepó.  
\v 15 Tépa, me \it ensel\it* momatere bemó sókó wóló, kale sa̧ko tómó betere sekȩ́paae fo fakeyóló duraalu, “Naao tare sepakené kale u̧lumére o̧larape turukóló sae. Ti noatepae, mió o̧la u̧lumépa saaire be dȩ i sókó wale ape,” yalepó.  
\v 16 Tétepa, kale sekȩ́né tare sepakené i haemó u̧lumé yó mole o̧larape fea felesé yóló turukó salepó.   
\p
\v 17 Téró, me \it ensel\it*-nékélé, hekemée wei sepake fosói tawóló, hepen-mó tȩne momatere bemó sókó walepó.  
\v 18 Atépa, Talepaae matere o̧la suku̧laa dalatere tikimó si kaae tare \it ensel\it* sókó wóló, kale sepake tare \it ensel\it*-paae fo fakeyóló duraalu, “Naao ai tare sepake fosóné i haemó yó mole \it wain\it* képi durape u̧lumérapa, sepemó tukóló siré kwȩae,” yalepó.  
\v 19 Tétepa, kale \it ensel\it*-né ama sepakené i haemó yó mole \it wain\it* képi du felesé yóló turukó siré kwȩyóló, kale képi du do̧tere doasi tikipaae taae derale fae. Ti kale képi du do̧tere tikita, Kótóné ama fopaae bole ala kwia melaairaalu, do̧tu betere tikipó.  
\v 20 Doasi be hulua ao̧ró \it wain\it* wȩi do̧tere tikipaae taae deratepa, atimané tȩiya tȩiya yaletikimó, samea doasi sókó felepó. Atéró sókó fele sameata, wȩi kaae dukulé holóló, \it hos\it* hupuné fa̧lo ao̧mó depa sale da̧leta, 300 kilomita su̧pó.   
\c 15  
\s1 Wȩikeró ensel-rapené wȩikeró doasi sekȩi alarape tapa kelaletei  
\p
\v 1 Téró ya̧lo kelalemó, hepen bemó mo doasi bete mole ala wisinaale yaairemó dere ala epa kelalepó. Ai kale kelale alata, i ape. Wȩikeró \it ensel\it*-rape doko̧ mo kemeróturaalu so whi̧ feapaae dowi sekȩi ala melaaire wȩikeró tapa kelalepó. Ai kemeróturaalu dere fota, ti Kótóné ama fopaae buóló kwia melaaire alarape mo ti kemeróturaalu, i wȩikeró alarapené kemeraalopó.  
\v 2 Téró ya̧lo kelalemó, \it klas\it*-ró sitamo hosekéróló aleale wȩi kȩla kaae belerepó. Ai wȩi fóku dȩmóta, so whi̧ mo fea ha̧le o̧la kaae daae mupa kelalepó. Ti aimó daae mole so whi̧ta, kale syaae kaae o̧laró a̧ su̧róló aleale asotamokélé, ama doimó sere \it namba\it*-kélé, ai alarapetamo bóe dóló tȩteróló wale so whi̧pó.  
\v 3 Kótóné ai daae mole so whi̧paae male \it kita\it* kaae o̧larape taruraalu, Kótóné kutó diratere whi̧ Moses-ró kale \it Sipsip\it* hupu maletamo dola̧anóló du betale wole fo i ape.  
\q1 “Mo doasi fotoko̧ bole Tale Kótóo, naao du betere alata, mo doasi sira yaai dere ala du beterapó.  
\q2 Take keké nale alimó kaae sóró bitiré waleteikélé, mió i alimó bitiré faaireteikélé, tȩteróló kaae tare Tale-ó, ya̧ta, naao ere alatóró sya furaalu, mo dono taletu beterapó.   
\q1
\v 4 Tale-ó, whi̧ me de ya̧paae winé sukutu, naao ere alamó naao doi doasi muaalomeipóló de?  
\q2 Beta̧ whi̧kélé ya̧ kaae bitini, ya̧ta dowi alakélé muni, mo kae betere Talepó.  
\q1 Kae kae hae kwiamó betó mole so whi̧ ya̧ beterepaae wóló, ya̧ ao̧mó sukó̧ló bitu, Doa Tale-ó yóló dukirótu betaalo ai ape.  
\q2 Ti noatepae, naao mo donoyóló taletu betere alarape take hiróló mualetei, mió so whi̧ feané koló̧póló ha̧keamó muló beterapó,” yalepó.   
\p
\v 5 Ai alarape yóló kemetepa kelalemó, ó hepen-mó momatere be tu̧ tukwȩ fóló molepó. Ai momatere beta, Kótóné ama so whi̧ tao saalopóló dirii fo muló betere kuti bepó.  
\v 6 Téró kelalemó, kale wȩikeró \it ensel\it*-rape atimané wȩikeró sekȩi alarape tawóló ai momatere bemó sókó walepó. Atimané deró betere kutita, mo dȩ tekée fóló kasa kasai \it linen\it* kuti deróo, \it kold kapa\it*né dokale to atimané deró betere kuti tȩteróló bopemó sóo, epa kelalepó.  
\v 7 Téró, kale dou̧ró betere o̧larapekó beta̧né kale wȩikeró \it ensel\it*-rapepaae \it kold kapa\it*né aleale wȩikeró okopoi nukurape doko̧ralepó. Ai nukurapemó, mo ti betó tare Kótóné ama kwia melaaire fopaae butere ala fa̧ayóló molepó.  
\v 8 Kótóné ama ere ala wisinaale ha̧kearatere alaró ama doasi fotoko̧tamoné momatere be dolomó sukuli kaaróló fa̧aneteiné, whi̧ fókélé mo enénipó. Kale wȩikeró \it ensel\it*-rapené tare wȩikeró dowi sekȩi alarape melóló kemenipatei, ai be dolopaae folo hapale honénipó.   
\c 16  
\s1 Kótóné fopaae bole ala belere okopoi nukurape  
\p
\v 1 Téró ya̧lo wosalemó, momatere bemó sókó wale foné kale wȩikeró \it ensel\it*-rapepaae fo fakeyóló duraalu, “Kótóné fopaae buluraalu kwia melaaire ala okopoi nukumó beleróló diaao̧ ai taretei, haepaae sunée dera̧le fae,” yalepó.   
\p
\v 2 Ai fo depa, kale kolosale \it ensel\it* fóló ama tare okopoi nukumó belere o̧la sóró fóló, haepaae sunée deralemó, kale syaae kaae o̧lané siri eróló, ama aso ao̧mó sukó̧ló betó mole so whi̧né tikimó, dotopo yóló mo doasi dele su betaaire sonaalei humu fulu deralepó.   
\p
\v 3 Téró kolosale noma \it ensel\it*-né ama tare okopoi nukumó belere o̧la doasi wȩi kȩlapaae sunée deralemó, kale wȩi mo sameatóró alée felepó. Ai sameata, mo ti suka̧le whi̧né samea kaae ho̧koloipó. Até yaletikimó, wȩi kȩla tua̧mó betó mole o̧laraperó ere o̧larapetamo mo fea sisiraae felepó.   
\p
\v 4 Téró, kale dou̧ noma \it ensel\it*-né ama tare okopoi nukumó belere o̧la, doasi fole wȩiró a̧male wȩirapetamopaae sunée deralemó, samea alée felepó.  
\v 5 Téró ya̧lo wosalemó, kale doasi fole wȩirape kaae tare \it ensel\it*-né duraalu,  
\q1 “Naao taletere alata, mo donotóró tale yóló kwia materetei mo wisirapó.  
\q2 Ti noatepae, ya̧ta takekélé betóo, miókélé betóo iru, dowi ala mo beta̧kélé munire Tale beterapó.  
\q1 Téru, fo tokó̧tamo yóló tale yóló kwia matere alata, mo donoyólótóróti ai yale ape.   
\q1
\v 6 Ti noatepae, naao kae beteró betere so whi̧ró naao fo eratere ko̧ló whi̧rapetamo dale kwia tokó̧ móturaalu ai sókó fele samea nó̧póló materetei, mo donorapó,” yalepó.   
\m
\v 7 Téró ya̧lo wosalemó, Talepaae moma yóló simó suku̧laa dalatere tikimó etei fo yalepó.  
\q1 “Mo doakale fotoko̧ bole Tale Kótó-ó, ya̧ta mo fotóró bulu, naao tale yóló kwia matere alakélé mo donotóró dapó,” yalepó.   
\p
\v 8 Téró, kale dou̧ \it ensel\it*-né ama tare okopoi nukumó belere o̧la suka betepaae sunée deralemó, siné so whi̧ dolo baalu sorokó faaire fotoko̧ mené su̧mó melalepó.  
\v 9 Atéró dokole si supuné atima tiki turó baalu sorokó felepó. Até dere supumó, Kótóné doi doróló a̧ eratere fo du beterepó. Atimapaae atei kaae susupui ala eratepatei, atimané du betere dowi ala taaróló, tuȩ́ tiki fetenipó. Téruraalu, Kótóné doi doasi muó̧póló eraaire alakélé hó̧yóló, dowa̧ae fu betalepó.   
\p
\v 10 Kale apo \it ensel\it*-né ama tare okopoi nukumó belere o̧la, kale syaae kaae o̧lané tȩteróló kaae tare tikimó sunée deralemó, ai hae kwia fea dilikiyó felepó. So whi̧ supumó atéró kakutu bitu, atimané hapetei turukóló nuku betalepó.  
\v 11 Atimané tikimó daae mole humu dotoporó siné dale deteraatamomó kakutu bituraalu, hepen bemó betere Kótóné doi doróló, tekani fo du betalepó. Tétu, atimané yale dowi ala taaróló tuȩ́ tiki feteyóló betaalo hó̧yóló, dowi ala yaaitei dowa̧ae fu betalepó.   
\p
\v 12 Kale apomi \it ensel\it*-né ama tare okopoi nukumó belere o̧la doasi fole Yupretis wȩipaae sunée deralemó, kale suka hoterepaaeróló tȩteróló kaae dilikiyó mole topo whi̧rape waaire tu̧ mulóturaalu, kale wȩi tiki dika̧lepó.  
\v 13 Téró ya̧lo kelalemó, sore dowi keperape sepéerape kaae beterepó. Ai dowi kepe atima, me wuli disóné ko̧lómó sókó wóo, me syaae kaae o̧lané ko̧lómó sókó wóo, me Kótóné fopóló kapala fo yó matere whi̧né ko̧lómó sókó wóo, yalepó.  
\v 14 Ti ai keperapeta, kae kae kelemei alarape erótu betere sekȩ́rapepó. Doa fotoko̧ bole Tale Kótóné ama tukóló muló betere doasi be dȩmó, Taletamo bóe daaire whi̧rape mei yao̧sóró, i hae kwia feamó tȩteróló kaae dilikiyó mole topo whi̧rapepaae bóe daalopa ape yóló, dape siré kutu beterapó.   
\q1
\v 15 “Térapa ȩta, o̧lémi nokole whi̧ kaae waalo ai ape! Atéyaalopa, whi̧ me de noke fió muni turukó holóló bitu, ama deratere kuti a̧ betere tikimótóróti muló betae. Atétere whi̧ a̧ Talené wisiró beterapóló hai̧né suka̧alo ai ape.  
\q2 Ti noa yao̧sóró mei, ama tiki daapi ha̧le furaalu hale yao̧sóró dapó,” yalepó.   
\p
\v 16 Téró, atima fóló kale topo whi̧rape dape siré kwȩyóló, Israel fake so whi̧né Hibru foné doi muló betere, Armakedon haepaae toura̧le walepó.   
\p
\v 17 Téró kale wȩike \it ensel\it*-né ama tare okopoi nukumó belere o̧la sa̧ tó tua̧mó sunée deralemó, kale momatere be tua̧mó tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó fo fakeyóló duraalu, “Mió ai kemeyale ape!” yalepó.  
\v 18 Ai fo yalemó, epée fita̧a yóo, be sa̧ kili kili yóo, doasi sapalaa dorowóo, mo doasi bao yóo, yalepó. Take i haemó betale so whi̧né etei kaae bao depa mo kilinipó.  
\v 19 Ai bao duraalu, kale doasi be hulua tekeyóló sore fake daane fóo, i hae kwia feamó tȩ mole doasi be huluarapekélé kolokóló doropóo, yalepó. Kótóné kale doasi doi mole Babilon tuȩ́ muturaalu, ama dowi fopaae bole \it wain\it* wȩi wutimó tepeyóló, kale so nó̧póló melalepó.  
\v 20 Wȩiné bopéróló daae mole hae kwia fea daani, alu yó molepó. Doasi daae mole hasi fosórapekélé kelalemó daani, aluyó molepó.  
\v 21 Ó sa̧mó doasi \it ais\it* kapo du kaaené whi̧rape tȩiya yaai dorowalepó. Ai dorowale \it ais\it* kanerape sekȩ da̧leta, 50 \it kilogram\it*-pó. Atimapaae atei mo dowi sekȩi ala erateremó, Kótó eróló tekani fo du betalepó.   
\c 17  
\s1 Syaae kaae o̧la tómó betere somó yale fo  
\p
\v 1 Téró, kale wȩikeró okopoi nuku tare \it ensel\it*-rapekó beta̧ ȩ beterepaae wóló duraalu, “Kale wȩirape tómó betere doasi doi mole nópu nokole soné dere alamó, kwia melaairetei ya̧lo ya̧paae yó melaalopa ape.  
\v 2 Ai sota, i hae kwia fea tȩteróló kaae tare topo whi̧rapetamo nópu nuku betalepó. Téró, kale soné i hae kwiamó betó mole so whi̧kélé, nópu nokole \it wain\it* wȩi melale tikimó topo doyóló keyaa fu betalepó,” yalepó.   
\p
\v 3 Téró, ȩ kale Dȩi Kepe Wisi tua̧mó betepa, \it ensel\it*-né so whi̧kélé bitini ha̧le kópu ka̧ae fi tikipaae beleyóló sóró felepó. Aimó bituraalu kelalemó, beta̧ so mo sonaai syaae kaae o̧la tómó beterepó. Ai syaae kaae o̧lané ama tiki turó, Kótó ao̧ratere doirape asȩyó bopéróo, wȩikeró toporape daayóo, naase tamo sekȩ́rape daayóo, epa kelalepó.  
\v 4 Kale soné ama kutita, mo sonaairó sukuta̧itamo deróo, ama aure o̧larapekélé, \it kold kapa\it*né alealeteiné ho̧re ho̧re yóo, mo doasi \it moni\it*né sere kasa kasai kaneró du dui meleketamo sóo, erepó. Ama naasené tare \it kold kapa\it*né aleale wuti dolomó kelaalokélé mo sonaalei o̧laraperó ama nópu nokole alané bólutamo deyóló fa̧anó beterepó.  
\v 5 Ama kinóló mole doi kutirimó asȩretei i ape.  
\pc \sc Doasi Babilon-ta, nópu nuku betere soraperó i haemó mole kelaalo mo sonaalei alarapetamoné hamapó.\sc*   
\m
\v 6 Téró ya̧lo kelalemó, Kótóné ama kae beteró betere so whi̧ atimakótei, mepaae Yesuné yale ala i ape yóló yó melateremó dale so whi̧né samea naletikimó kale so a̧ topo doyóló keyaa fu beterepó. Atétere ala kolóló, ȩ sira yale su̧pó.  
\v 7 Atétepa, kale \it ensel\it*-né ȩpaae duraalu, “Ya̧ noatepa siratu bitute? Ai wȩikeró topo daayóo, naase tamo sekȩ́ daayóo, ere syaae kaae o̧laró ama sisó tómó betere sotamoné kinóló mole ala bete ya̧lo ya̧paae ha̧kearóló yó matapa wosae.  
\v 8 Naao kelale syaae kaae o̧lata, take betaletei, mió bitinipó. Tépatei, take mo apaae derepale wosono dolomó sókó holóló, a̧ doraai da̧le muló betere tikipaae faalo ai ape. Mepaae so whi̧ i haemó bitu, atimané doi take keké nale alimótei mo ti betere \it buk-\it*mó munipó. Atére so whi̧né kale syaae kaae o̧la kilituraalu, doasi sira yaalopó. Ti noatepae, take a̧ betepa kolóo, mió bitini alu yóo, nalo momó sókó wóo dereteinépó.   
\p
\v 9 Naao ai kelale alata, mo kisipa tiki fosó fosóyóló dotoróȩ fale whi̧né beta̧ bete tokó̧ló kolóló tuȩ́nérapó. Kale wȩikeró toporapeta, ti kale soné ama ero dée daalóló betere wȩikeró hae durapepó.  
\v 10 Me beteta, ti kale tȩteróló kaae tare wȩikeró doasi topo whi̧rapepó. Ai wȩikeró whi̧rapekó, aporó whi̧rape atimané tȩteróló kaae tare ala kemeyalepó. Até yóló beta̧ whi̧né tȩteróló kaae tare ala beta̧ ha̧le erapó. Atépa, nalo me whi̧ wouraalu, ama tȩteróló kaae tare ala sawa sukamó maaté kaae tawaalopó.  
\v 11 Ai kale syaae kaae o̧la take betaletei, mió bitinipó. A̧ta kale tȩteróló kaae tare wȩikeró doasi topo whi̧rapekótei, a̧kélé atimatamo touróturaalu bokówalerópó. Ai wȩikeró topo whi̧rapetamo beta̧mó beteretei, a̧ doraai tukóló muló betere alapaae fu beterapó.   
\p
\v 12 Naao kelale naase tamo sekȩ́rapené beteta, naase tamo tȩteróló kaae tawaaire doasi topo whi̧rapepó. Ti mió atimané tȩteróló kaae tawaaire ala sini, téyópó. Take atima doasi doi muó̧póló mené sóró beteraalopó. Atéró sóró beteratepa, kale syaae kaae o̧latamo beta̧ bitu, sawa sukamó tȩteróló kaae tawaalopó.  
\v 13 Atima fea mo beta̧ kisipatóró muóló, kale syaae kaae o̧lapaae naaotóró kaae tawae yóló, fotoko̧ró tȩteróló kaae tare alatamo melaalopó.  
\v 14 Ai fakerape atima touyóló kale \it Sipsip\it* hupu maletamo bóe daalopó. Téyaalotei, kale \it Sipsip\it* hupu malené atimatei dóló tȩteraalopó. Ti noatepae, a̧ta i haemó betó mole talerape tȩteróló kaae tare Tale betóo, mepaae hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧rape tȩteróló kaae tare topo whi̧ betóo, erapó. Atéru, a̧ sya fóló ama ala eró tare so whi̧ta, ti a̧tamo beta̧mó betaalopó. Atimata, ama ape yóló sókó su yóló, kae beteró betere so whi̧pó,” yalepó.   
\p
\v 15 Téró, kale \it ensel\it*-né ȩpaae duraalu, “Kale nópu nokole so betere wȩirapené beteta, i ape. Kae kae tiki daae mole so whi̧kélé, kae kae touró betere fakekélé, kae kae \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare so whi̧kélé, kae kae be fo bole so whi̧kélé mo fea tómó, ai so a̧ beterapó.  
\v 16 Kale syaae kaae o̧laró naase tamo sekȩ́rapetamoné kale nópu nokole so hó̧róló, bóe daalopó. Atéturaalu, ama kuti fea sorokóló taae faróló tiki daapi ha̧le betepa, ama tiki mi fea sorokóló nóló diri ha̧le simó suku̧laa dó̧póló biliraalopó.  
\v 17 Ti noatepae, kale naase tamo sekȩ́rape atima fea fo dokóló beta̧ tuȩ́ mutu, atima tȩteróló kaae tare fotoko̧ kale syaae kaae o̧lapaae melaalopó. Até yaaire alata, Kótóné ama eraalopó yóló muló betere fo dokonótu mo eró̧póló, atima tua̧paae bulaalopó.  
\v 18 Naao ai kelale sota, i haemó betó mole topo whi̧rape tȩteróló kaae tare doasi doi mole be huluapó,” yalepó.   
\c 18  
\s1 Babilon kolokóló derepele fo  
\p
\v 1 Ai ala yóló kemetepa, me \it ensel\it* hepen bemó dorowou betepa kelalepó. Ai sekȩ́né, fea ala ama tȩteróló kaae tawóló beteró̧póló, mené a̧ sóró beteró beterapó. A̧ tua̧mó ere koko̧né sini dȩ wisinaale i hae kwia feapaae dȩralepó.  
\v 2 Téró, kale sekȩ́né mo doasi fo fakeyóló fotoko̧iné duraalu,  
\q1 “Ai kolokó dorowóló mole ape! Kale doasi doi mole be hulua Babilon kolokóló dorowóló mulapó.  
\q2 Ti ai sota, dowi keperape betere be alée fóo, mepaae kae kae dowi keperaperó ho̧kolo yóló kelaalo mo sonaalei barapetamo, betere tiki alée fóo erapó.   
\q1
\v 3 Ti noa betené mei, hae kwia kae kaemó betó mole so whi̧ ai soné ama nópu nokole ala tokóló yateiné \it wain\it* wȩi nóló, keyaa fu dere kaae du betalepó.  
\q2 I hae kwiamó betó mole so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧rapekélé, kale sotamo nópu nukua yalepó.  
\q1 Ai soné ama doasi nélire alané, i hae kwiamó o̧la o̧la dotonóló duputu betere so whi̧né \it moni\it* mo dekéró siré feleteiné néli whi̧ betalepó,” yalepó.   
\q1
\v 4 Téró hepen bemó me i fo depa wosalepó. “Ya̧lo so whi̧-ó, ai sotamo betere so whi̧ kua dolomó beteretei taaróló sókó ape.  
\q2 Ama du betere dowi alarape dia̧paae tokó melóturaalu, ama saaire dowi sekȩi alarape dia̧kélé sao̧sórópa, taaróló ape.   
\q1
\v 5 Ti noatepae, ai soné Kótóné yóló muló betere fo tikale dowi ala muté holóló, hepen bepaae sókó horapó.  
\q2 Atéremó, melaaire dowi kwia Kótóné keteréni, kisipa ha̧le yó tarapó.   
\q1
\v 6 Kale soné ama melatua yale wȩi a̧paae tokó̧ mótu, ama male su̧ tómó me beleróló a̧tei nó̧póló melae.   
\q1
\v 7 Kale so a̧ doasi doi mulapóló, wisi wisi o̧la dekeró nuku betale su̧tóró, susupui alaró dekȩné sukutere alatamo só̧póló melae.  
\q2 Ama tuȩ́ tiki tua̧mó bopé fake dere ala bulu, ‘Ȩta, mo doasi tȩteróló kaae tare topo so betereteiné ȩ wulia so betepapakó woletere ala enénipóló,’ kisipa mutu beterapó.   
\q1
\v 8 Atéreteiné, mo beta̧ sukamó ama só̧póló da̧le muló betere sekȩi alarape ha̧sókó feni, mo saalo ai ape.  
\q2 Ai alarapeta, i ape. Sukutere alakélé, dekȩné sukuturaalu wole yaaire alakélé, wotené sukutere alakélé, tiki siné dóló suku̧laa dokole alakélé, ai ala fea mo amatóró saalo ai ape.  
\q1 Ti noatepae, ai somó dowi kwia melaaire Tale Kótóta, mo doasi fotoko̧ bole bete Talepó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ai sotamo nópu nokole ala yóo, ama wisi wisi o̧la sóo, du betere tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené ai kale so dukuraalu, hotere sukuli kelalepó. Atétepa, atima kale so dekȩné sukó̧ló woletu betaalopó.  
\v 10 Kale so atéró duku bitu, susupu sóró kaketu betere alamó, atima wituraalu, tika mo umó daae mulu, i fo yaalopó.  
\q1 “Mo doa wió! Doasi doi mole be hulua-ó, wió yae!  
\q2 Doasi fotoko̧ bole be hulua Babilon, ya̧ doraalopóló tukóló muló betere alata, beta̧ sukakelemótóró mo ti doróló ai kemeyale ape.”   
\p
\v 11 I hae kwia feamó o̧la o̧la dotonóló duputua yale whi̧rapené kale so dokole kolóló, dekȩné sukuturaalu, moló-u yaalopó. Ti noatepae, atimané o̧la o̧larape take yale kaae whi̧rapené momó kae duputimipó.  
\v 12-13 Atimané atéró dotonótu betere o̧la o̧larape i ape. \it Kold kapa\it*, \it silpa kapa\it*, doasi \it moni\it* sere kasa kasai kanerape, meleke kaae, du dui o̧la, \it linen\it* kuti wisinaale, sukuta̧i kuti, \it silk\it* kuti, sonaai kutikélé, fetera kaae o̧la \it sitron\it* nikélé, hupu sekȩ́né aleale kae kae o̧lakélé, doasi \it moni\it* sere nikélé, \it brons kapa\it*, \it aiyon kapa\it*, be tȩtere kane fake wisinaalekélé, \it sinamon\it* fetera kaae o̧laró mepaae kae kae fetera kaae o̧latamokélé, simó bilitepa felé kȩlaa wale ni sekaȩ kaae o̧la mura ni fȩkélé, \it frenkensense\it* ni fȩkélé, \it wain\it* wȩikélé, \it Olip\it* ni duné aleale \it wel\it*kélé, \it flawa\it* wisinaaleró \it whit\it*-tamokélé, \it bulmakau\it* hupuró \it sipsip\it* huputamokélé, \it hos\it* hupuró ama si̧yóló só kotere o̧latamokélé, wae sóró kutó diratere so whi̧ró ha̧le mo betere so whi̧tamoné tikiró asotamokélé dupu yaalopó.   
\p
\v 14 Atimané i fo yaalopó. “Naao senée du betale ni du mo ti aluyalepó. Naao wisi wisi o̧laró néli butukutu betale ala wisinaaletamo aluyaleteiné momó kae kelaalomeipó.”  
\v 15 Téró, ai kale dosa̧ayale o̧la o̧larape dotonóló néli botokó fu betale whi̧rape atima kale so doasi susupu sóró kaketu betere alamó, atima wituraalu, tumó daae mulu, dekȩné sukó̧ló fakeyóló etei wole fo yaalopó.   
\q1
\v 16 “Doasi wió yae! Doi mole doasi be hulua-ó,  
\q2 ya̧ tua̧mó betó mole so whi̧né aure o̧la o̧larape i ape. \it Linen\it* kuti wisinaalekélé, sukuta̧i kuti, sonaai, \it kold kapa\it*, doasi \it moni\it* sere kaporó du dui melekerapetamoné au wisinaale yóló néli whi̧ betaletei, mió wió yae.   
\q1
\v 17 Doasi \it moni\it* sere wisi wisi o̧la fea ha̧leke sukamótóró doyóló ai kemeyale ape.  
\q2 Doasi wȩi nuku só kotere so whi̧kélé, ai nukumó kotere so whi̧kélé, nuku tua̧mó kutó ditere so whi̧kélé, \it moni\it* saaire kutó ditere so whi̧kélé, mo fea tumó kese anóló daae muaalopó.”   
\p
\v 18 Kale so dukuraalu hotere sukuli kolóló, atimané i fo yaalopó. “Atei kaae doi mole doasi be hulua wisinaaleta, me kae mei, mo beta̧tóró tȩnapó,”  
\v 19 Atétepa, dekȩné sukuturaalu, atima hae diyóló, etei wole fakeyóló du betaalopó.  
\q1 “Wió! Doasi doi mole be hulua-ó, wé! naao teyae.  
\q2 Ai soné doasi wȩi nuku talerape atima \it moni\it*né doasi néli whi̧ beteralepó.  
\q1 Téyale sotei, ha̧leke sukamó a̧ mo ti doyalepó.   
\q1
\v 20 Ó hepen bemó betó mole doasirape-ó, ai sopaae eratere alamó dia̧ hai̧né sukutu betae.  
\q2 Kótóné dowi ala kemeróló kae beterale so whi̧kélé, \it aposel\it* whi̧rapekélé, Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧rapekélé, hai̧né sukutu betae.  
\q1 Ti noatepae, ai soné dia̧paae erale sekȩi alamó, kwia Kótóné a̧paae tokó̧ melalepóló, dia̧ hai̧né sukutu betae.”   
\p
\v 21 Téró, doasi fotoko̧ bole \it ensel\it*-né mo doasi kane fake tao sóró doasi wȩi kȩla tópaae taae deróló duraalu,  
\q1 “I doasi kane taae derótu dere kaae, kale doi mole Babilon be hulua kolokó dorowóló, mo ti doratere be, momó kae tȩyaalomeipó.   
\q1
\v 22 Ya̧ tua̧mó \it kita\it* kaae o̧lané halekélé, wole fokélé, fó wutiné haleró \it kapa\it*né aleale ukulumó wutiné haletamo momó kae wosaalomeipó.  
\q2 Be tȩtere ala ó nuku wisiratere ala ó kae kae fosó fosótere whi̧rape mo feata, Babilon ya̧ tua̧mó mo kolókélé yaalomeipó.  
\q1 \it Whiti\it* o du dera̧keturaalu, kane fakené halekélé, momó kae wosaalomeipó.   
\q1
\v 23 Kale \it lamp\it* sa̧né dȩrótu beteretei, momó kae dȩraalomeipó.  
\q2 Soró whi̧tamo dokóló o̧la deturaalu, hȩkese detere fo momó kaae wosaalomeipó.  
\q1 Naao o̧la o̧la dotonóló duputua dere whi̧rapeta, i haemó doasi doi mole whi̧rapepó.  
\q2 Naao isi whi̧né dere alané kae kae \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare ao̧mó betó mole so whi̧kélé, fea kó̧paae a̧lisóró fu betalepó.   
\q1
\v 24 Kale so tua̧mó, Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧rapekélé,  
\q2 Kótóné ama kaae beteró betere so whi̧kélé,  
\q1 bóené mepaae i haemó betó mole so whi̧ dale sameakélé a̧ tua̧mó mupa kelalepó,” yalepó.   
\c 19  
\s1 Talené doi hale sóró horó̧póló yae!  
\p
\v 1 Ai ala yóló kemetepa wosalemó, ó hepen bemó so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wó muluraalu fo tiki whaa du betalepó. Atéró duraalu,  
\q1 “Talené doi hale sóró horae.  
\q2 Mo ti aluyao̧sóró tao sere alakélé, ama ere alané doasi doi mole alakélé, fotoko̧ doasi bole alakélé, bete Tale da̧né Aya Kótó a̧tórótipó.  
\q1 Ti noatepae, ama taleyóló só deratere ala ho̧ko ini, mo alatóró sya furaalu, dono taletua dapó.   
\q1
\v 2 Atéturaalu, kale doasi doi mole nópu nokole soné ama du betale alané i haemó betó mole so whi̧ kó̧paae faróló doralepó. Até yale alamó, Kótóné ama kutó diratere whi̧rape dóló sókó fale sameamó kwia tokó̧ malepó,” yalepó.   
\m
\v 3 Téró atimané momómo fo fakeyóló duraalu,  
\q1 “Talené doi hale sóró horae.  
\q2 Kale so duku bituraalu hotere sukuli tukókélé ini, ha̧le holótóróti tarapó,” yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo deremó, kale 24 whi̧ disiraperó kale dou̧ró betere o̧larapetamo kale tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó deraapisa fóló fió mulu fo fakeyóló duraalu,  
\q1 “Mo kée, Talené doi hale sóró horó̧póló yae!” yalepó.   
\m
\v 5 Tétepa, kale tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó sókó wale foné duraalu,  
\q1 “Talené kutó diratere so whi̧rape-ó, dia̧ a̧paae winé sukó̧ló, doasi doi mole so whi̧ró doi munire so whi̧tamo feané da̧ tȩteróló kaae tare Kótóné doi hale sóró horótu betae,” yalepó.   
\p
\v 6 Tétepa ya̧lo wosalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wó muluraalu dere fo tiki whaata, mo doasi wȩi dou̧ ka̧atu dere hu kaaeró doasi be sapalaa dere kaaetamo yóló duraalu,  
\q1 “Talené doi hale sóró horae.  
\q2 Da̧ kaae tare doasi fotoko̧ bole Kótóné o̧la o̧la fea amatóró tȩteróló kaae tareteiné ama doi hale sóró horae!   
\q1
\v 7 Da̧ fea hai̧né sukó̧ló hȩkeseturaalu, ama doi doasi muó̧póló hale sóró horaalopa siépe.  
\q2 Ti noatepae, kale \it Sipsip\it* hupu malené so dokaaire be dȩ sókó wapa, kale sekȩ́né dokaaire soné ama auyaaire o̧la o̧la donoróló muló beterapó.   
\q1
\v 8 Kale so a̧ deró̧póló, fokó fale dȩi \it linen\it* kuti wisinaale melalepó,” yalepó.  
\m Ti ai kale dȩi \it linen\it* kuti wisinaaleta, Kótóné ama kae betere so whi̧rapené du betale mo donoi alapaae dó faróló erapó.   
\p
\v 9 Tétepa, kale \it ensel\it*-né ȩpaae duraalu, “I fo asȩyae. Kale \it Sipsip\it* hupu malené so dokaairaalu, o̧la deyaalopa ape,” yóló dape sere so whi̧ mo doa hai̧né sinó̧póló yae. Téró ama duraalu, “Ita, Kótóné ama ko̧lómó sókó wale fotóró dapó,” yalepó.   
\p
\v 10 Até deremó, ȩ ama hó ao̧mó deraapisa fóló fió mulu, a̧paae moma yaai yalepó. Atéyalemó, ama duraalu, “Atékese! Ȩta, ya̧ró Yesuné yale ala mopóló eró tare so whi̧rapetamo da̧ beta̧ kutó diratere sekȩ́pó. Térapa, Kótó ao̧mó sukó̧ló bitu, a̧paae beta̧ moma yae. Ti noatepae, Yesuné yale ala etérópóló yó matere alané Kótóné ko̧ló whi̧rapené dere fo fea bete ha̧kearótu beterapó,” yalepó.   
\s1 Dȩi hos hupu tómó beta̧ sekȩ́ whi̧ betepa kelale fo  
\p
\v 11 Téró ya̧lo kelalemó, hepen be tu̧ tukwȩ fóló, dȩi \it hos\it* hupu ȩ daalepaae anóló daalepó. Ai hupu tómó betere whi̧ mo foné betetóró bitu, Talené ala eró tare Sekȩ́pó dua dapó. Ai sekȩ́néta, fo tokóló taletere alaró bóe dele alatamo, mo donotóró dua dapó.  
\v 12 Ama keleta, mo si mi kaae buóo, ama topomó kale tȩteróló kaae tare doasiné deró betere topo taorape deróo, erepó. Ama tikimó asȩyóló muló betere doita, mo whi̧ beta̧nékélé tuȩ́ni, ama beta̧ tuȩ́rapó.  
\v 13 Ama deró betere kutita, samea belere dolopaae deróló sókó sale kuti deró beterepó. Ai sekȩ́né ama doita, ti Kótóné fopó.  
\v 14 Hepen bemó bóe dele \it ami\it*rape atimané deró betere kutita, mo fokó fale tikimó dȩi \it linen\it* kuti wisinaale deróló, dȩi \it hos\it* hupurape tómó betóló, kale sekȩ́né sisómó wó tarepó.  
\v 15 I hae kwia feamó betó mole so whi̧tamo bóe dóló tȩteraairaalu, bóe dele fosói sepake ama ko̧lómó sókó wapa kelalepó. “Amata, \it aiyon kapa\it*né aleale nópulu taru, haemó betó mole so whi̧ fea ama tȩteróló kaae tawaalopó,” Ai sekȩ́néta, mo doasi fotoko̧ bole Kótóné dowi fopaae buló, kwia melaaire \it wain\it* képi du wȩi do̧tere tikimó tȩiya tȩiya du beterapó.  
\v 16 Ama deró betere fo̧loi kutiró \it fasata\it*momó etei doi asȩrepó.  
\pc \sc Tȩteróló kaae tare whi̧rape kaae tare doasi betóo\sc*,  
\pc \sc i haemó doasi o̧la o̧la talerape tȩteróló kaae tare Tale betóo\sc*,  
\pc erapó.   
\p
\v 17 Téró ya̧lo kelalemó, beta̧ \it ensel\it* suka ke tómó daalu, kale sikimó sȩ́ kotere barapepaae fo fakeyóló duraalu, “Kótóné ama doasi o̧la deyaalopa, dia̧ fea beta̧paae toura̧le ape.  
\v 18 Ti ha̧le mei, Kale tȩteróló kaae tare doasi whi̧rapekélé, diki tare whi̧rapené topo whi̧rapekélé, mo doasi fotoko̧ buló bóe dele whi̧rapekélé, \it hos\it* hupuraperó ai hupu tómó betóló kotere whi̧rapetamokélé, mo ha̧le betere so whi̧raperó wae sóró betere so whi̧rapetamokélé, mo doasi doi mole whi̧raperó doi muni ha̧le betó mole so whi̧rapetamokélé, i dosa̧ayale so whi̧rapené tiki mirape dia̧ naasepólópa, toura̧le ape,” yalepó.   
\p
\v 19 Téró ya̧lo kelalemó, kale \it hos\it* hupu tómó betóló wale whi̧ró ama bóe dele \it ami\it*rapetamo atima daae molepaae, kale syaae kaae o̧laró hae kwia fea tȩteróló kaae dilikiyó mole doasi topo whi̧rapetamokélé, atimané bóe dele whi̧rapekélé touyóló, bóe daai wou betepa kelalepó.  
\v 20 Téyaletei, kale syaae kaae o̧laró, Kótóné ama ko̧ló whi̧póló kapala fo yó matere whi̧tamo tawóló dokóló mulalepó.  
\p Ti ai kale kapala fo yó matere ko̧ló whi̧né kale syaae kaae o̧lané doi doasi muó̧póló kae kae kelemei alarape erótu betalepó. Ti ama ai kelemei alarape yó melaletikimó, syaae kaae o̧lané siri sóo, ama aso ao̧mó sukó̧ló bituraalu, dukiratere fo yóo, du betale so whi̧rape kó̧paae fó̧póló dilikitu betale whi̧pó. Téró, ai kale dokóló mulale sekȩ́ tamo, betepatei doasi \it sulpa\it* si duku betere wȩi kȩla belerepaae taae deralepó.  
\v 21 Téturaalu, atimaamoné bóe dele whi̧rapeta, kale \it hos\it* hupu tómó betóló wale whi̧né ko̧lómó sókó wale sepakené mo fea dóló muó mupa, barapené tiki mi nóló depe watamo fua yalepó.   
\c 20  
\s1 1,000 ba fo tua̧mó yaaire ala  
\p
\v 1 Téró ya̧lo kelalemó, ó hepen bemó \it ensel\it* dorowou betalepó. Ai sekȩ́né ama naasenéta, mo apaae derepale osono dolo tu̧ kinaaire \it ki\it*ró mo doasi \it sein\it* képitamo tarepó.  
\v 2 Ai \it ensel\it*-né kale wuli disó botokó̧ sóró tawalepó. Ai disóta, mo taketi bitiré wale wulipó. Ama doita, Satan ó Kótótamo bóe du betere dowi kepepó. A̧ dokóló muló betepa 1000 ba fopi kemeraairaalu dokalepó.  
\v 3 Téró, \it ensel\it*-né kale wuli disó tawóló, mo apaae derepale osono dolopaae sóró taae deróló, tu̧ kinóló diriratere o̧lané mo ti diriralepó. Ti aita ha̧le mei, i hae kwiamó betó mole so whi̧ ama momó kae dilikó̧ló kó̧paae falao̧sóró, 1000 ba fo tua̧mó ha̧le beteralepó. Ai ba forape kemetepa, ki̧lipaae sawatamo sukamó maaté a̧ sókó daalóló, ha̧le beteró̧póló eraalopó.   
\p
\v 4 Téró ya̧lo kelalemó, tȩteróló kaae tare doasi betere \it sea\it*rapemó fo tokó̧yóló taletere whi̧rape betó molepó. Aimó, Yesuné yale alarape i ape, yóló yó matere foró Kótóné fotamo yó materemó, depa tikale so whi̧né keperapekélé, betó mupa kelalepó. Ti ai so whi̧rapeta, syaae kaae o̧laró ama asotamo ao̧mó sukó̧ló bitu, dukiratere fo ini yóo, ama siri atimané kutirimó ó naasemó dakeratere hó̧ dua yóo, yale so whi̧rapené keperapepó. Ai sekȩ́rape atimata, kepaayóló bituraalu, Yesu Kerisotamo beta̧mó 1000 ba fo tua̧mó tȩteróló kaae taté fó̧póló sóró beteralepó.  
\v 5 Téró, kale ha̧le suka̧le whi̧rape atima hapale kepaani, 1000 ba fo kemeyale ki̧lipaae, ti kepaayóló betó muaalopó. Ti aita, folosóró kepaayóló betereteipó.  
\v 6 Ai kale folosóró kepaayóló betere so whi̧ta, Kótóné ama kae sóró beteró betereteimó, mo hai̧né sukó̧ló betó mulapó. Tamo dakoróló sukutere alané atimapaae me sekȩi ala eranénipó. Téni, atima Kótóró Yesu Kerisotamopaae momaratere so whi̧ bituraalu, a̧tamo beta̧mó tȩteróló kaae taté fóló 1000 ba fo kemeyaalopó.   
\s1 Satan doasi dele tua̧mó beteraaire fo  
\p
\v 7 Téró ai kale 1000 ba fo kemetepa, Satan a̧ \it dipula\it* beteraletei fó̧póló sókó daalaalopó.  
\v 8 A̧ atéró sókó daalatepa furaalu, i hae detene fale dou̧ró kwiamó betó mole Kok fake so whi̧ró Makok fake so whi̧tamokélé dilikó̧ló, dape siré kwȩyóló bóe daai, beta̧paae toura̧le waalopó. Ti ai so whi̧, fea touróturaalu, wȩi atika̧ su̧pó.  
\v 9 Ai tourale \it ami\it*rape atima, delaapemó daayóló doasi mulure hae tiki mo su̧róló wou, Kótóné ama so whi̧ betere tiki boperóló betó molepó. Ai so whi̧ betere tikita, ti Kótóné ama yaala sókó fóló mole be huluapó. Atima atéró be naai bopera̧le wóló betó molemó, ó hepen bemó si sókó dorowóló atima mo fea doló kemeralepó.  
\v 10 Ai kale siné doló kemerale so whi̧ dilika̧le Kótótamo bóe du betere dowi kepe a̧ta, kale \it sulpa\it* si dó tare wȩi kȩla belerepaae taae deralepó. Take kale syaae kaae o̧laró Kótóné ama ko̧ló whi̧póló kapala fo yó male whi̧tamo taae derale kaae a̧kélé atéró taae deralepó. Atima atéró bituraalu, dikitamokélé, dȩtamokélé, doakale dele doasi sóró kaketu betere alata kemekélé ini, ha̧le yótóróti tawaalopó.   
\s1 Suka̧le so whi̧tamo fo tokó̧ló tale yaaire fo  
\p
\v 11 Téró, kale tȩteróló kaae tare doasi betere dȩi \it sea\it* kolóo, ai \it sea\it* tómó betere sekȩ́ kolóo, yalepó. I haeró sa̧tamota, ai kale doasi kilitu botokó feletei, kinaaire tiki meipó.  
\v 12 Téró ya̧lo kelalemó, take sisiraae fele doasi doi mole so whi̧ ó doi munire so whi̧, doasi betere tikipaae anóló daae molepó. Atima atéró daae mole tua̧mó, \it buk\it*-rape da̧ae faróló muó molepó. Me da̧ae faróló mole \it buk\it*-ta, mo titóróti betó tare \it buk\it*-pó. Take kale sisiraae fele so whi̧rape atimané yale alarape fea kale \it buk\it*-rapemó asȩyóló moletei, kolóló taleyalepó.  
\v 13 Kale wȩi nóló sisiraae fua yale so whi̧ta, doasi wȩi kȩlané dotonale holóo, mo sukutere so whi̧rape fóló betere bemó betó mole so whi̧kélé, ti ai benétei dotonale wóo, sukutere alané tao tare so whi̧rapeta, ti ai alanétei dotonale wóo yalepó. Atéró wóló betó mupa, atima doko̧ feané yale ala donotóró taletua yalepó.  
\v 14 Téró, kale sukutere alaró suka̧le so whi̧rapetamo betó mole tiki kale doasi si duku betere wȩi kȩla belere dolopaae taae deralepó. Ti ai si duku betere wȩi kȩlapaae taae deraleteita, tamoróló sukutere tikipó.  
\v 15 Téró, mo ti betere \it buk\it*-mó doi munire so whi̧ kale si dó tare wȩi kȩla dolopaae taae deralepó.   
\c 21  
\s1 Kisi Jerusalem be  
\p
\v 1 Téró ya̧lo kelalemó, me i ala erepó. Take mole haeró hepen betamokélé kemeróturaalu doasi wȩi kȩlakélé kemeralepó. Téturaalu, kisi hepen beró haetamo sókó wóló mupa kelalepó.  
\v 2 Téró ya̧lo kelalemó, dowi ala beta̧kélé munire kisi Jerusalem be hulua wisinaale, Kótó betere hepen be taaróló dorowou betalepó. Ai be huluané ama ere alata, so seimale a̧ whi̧tamo dokaai kolóló koko̧né suki̧ kuti wisinaale derótu dere kaae erepó.  
\v 3 Téró ya̧lo wosalemó, kale tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó fo fakeyóló duraalu, “Mió, Kótó a̧ betere be dorówóló so whi̧tamo muóo, a̧kélé atimatamo betóo, yaalopó. Atéru, atima ama so whi̧tóró betepa, Kótó atimatamo beta̧mó bitu, atima tȩteróló tare Tale betaalopó.  
\v 4 Atéró, so whi̧ feané wole kaape ai sekȩ́né helekó̧ló kópuraalopó. Tétu, sukutere alakélé, dekȩné sukó̧ló wole dere alakélé, moló hu dere alakélé, dele sere alakélé, momó kae yaalomeipó. Ti noatepae, folosóró yale alarape fea mo ti kemeró betereteinépó,” yalepó.   
\p
\v 5 Téró kale tȩteróló kaae tare tikimó betere doasiné duraalu, “Fea o̧la fea ya̧lo kae kisi aletu beterapó! Térapa, ya̧lo i yale fo naao asȩyae. Ti noatepae, i dere fota, mo yaai dere ala dapóló diaao̧ tuȩ́ tiki tiranérapó,” yalepó.   
\p
\v 6 Téró ama ȩpaae duraalu, “Ai alarapeta, fea ai yóló kemeyale ape. Ȩta, \it Alapa\it*ró \it Omeka\it*tamo bituraalu, kaae sereteiró kemeratereteitamo, mo ȩtórótipó. Whi̧ me de wȩi nokole depa, mo ti betó tare tikimó wó tare wȩi me o̧lané dupuni, ha̧le nó̧póló ya̧lo melaalopó.  
\v 7 Whi̧ me de a̧ tu̧ wisipaae faai fȩlalemó, sesétepakélé hepée taae faróló wale whi̧né i o̧la o̧larape fea take ama saalopó. Téturaalu, ȩ a̧ tȩteróló kaae tare Kótó betóo, a̧ ya̧lo naale betóo yaalopó.  
\v 8 Téretei, atimapaae me sekȩi ala erao̧sóró witu, ȩ taaróló fele so whi̧kélé, whi̧né sotamo dere ala kaae yóló whi̧ hamomatamotei dowi ala du betere so whi̧rapekélé, whi̧ dele whi̧rapekélé, nópu nokole so whi̧kélé, kapo nipaae momatere alaró herei whétamoné whi̧ dele so whi̧kélé, kapala fo dere so whi̧kélé, mo fea atima betaaire tikita, \it sulpa\it* si duku betere wȩi kȩla ai ape. Ti aita, atima tamoróló suka̧aire alapó,” yalepó.   
\p
\v 9 Mo kemeróturaalu melaaire wȩikeró sekȩi alarape belere nuku tare wȩikeró \it ensel\it*-rapekó beta̧né ȩpaae duraalu, “Kale \it Sipsip\it* hupu malené dokaaire so, ya̧lo ya̧paae yó melaalopa, kelaai ape,” yalepó.  
\v 10 Ai fo deremó, Dȩi Kepe Wisiné ȩ fotoko̧ bulatepa, kale \it ensel\it*-né mo doasi sokore hasi fosópaae beleyóló sóró holalepó. Atéró sóró holóló beteró bituraalu, dowi ala mo beta̧kélé munire be hulua Jerusalem, Kótó betere hepen be taaróló ai dorowou beterapa, kelae yóló yó malepó.  
\v 11 Tétepa ya̧lo kelalemó, ai kale be huluata, Kótóné ama ere dȩ wisinaale dȩyó faralepó. Atéró ere dȩta, mo doasi \it moni\it* duputere kanené kasa kasare dȩ kaae erepó. Mo ha̧le kaponé ere dȩ kaae mei, \it jaspa\it* kanené dȩ kaaetórótipó. Mo hu̧kulukélé ini, \it klas\it* kasa kasa kaae yó fi \it jaspa\it* kane wisinaalené ere dȩ kaaepó.  
\v 12 Ai be huluata, doasi dopóku ópaae horóló deyóló boperó beterepó. Ai dopóku tua̧móta 12-tu̧ dolorape móo, ai tu̧ kaae diliki yóló 12-\it ensel\it*-rape daa yóo, ai tu̧ serekemó 12-Israel fakené doirape asȩ yóo, erepó.  
\v 13 Ai dopókumó suka hoterepaaeróló tu̧ sereke sore muóo, suka doropolepaaeróló tu̧ sore muóo, \it saot\it* dȩpaaeróló sore muóo, \it norti\it* dȩpaaerólókélé, sore muóo erepó.  
\v 14 Ai kale be hulua boperóló dere dopóku 12-ró kapo fakerapené mukuté mulaté horepó. Ai 12 mukuté mole kane fake tómó, kale \it Sipsip\it* hupu malené sóró beteró betere 12 \it aposel\it* whi̧rapené doi asȩrepó.   
\p
\v 15 Ȩtamo kale fo yale \it ensel\it*-né kale be huluakélé, dopóku dereteikélé, tu̧ serekerapekélé fea su̧róló da̧le saairaalu \it kold kapa\it*né aleale dotó tiki tarepó.  
\v 16 Ai be huluata etéró tȩyóló muló beterepó. Filipaaró betereteiné da̧leró doló faló betereteiné da̧letamota, ti mo beta̧ kaaetórótipó. Kale sekȩ́né ama da̧le saai tare dotó tikiné be hulua su̧róló da̧le saleteita, doló faló betereteikélé, filipaaró betereteikélé, ópaae horeteikélé, mo beta̧ kaaetóró 2200 \it kilomita\it*pó.  
\v 17 Téró kale dopóku hapólu eretei ama da̧le saleteita, 65 \it mita\it*-pó. Ti ai \it ensel\it*-né ama da̧le sere alata, me kae mei, mo whi̧né dere kaaetóró yalepó.  
\v 18 Ai kale be hulua boperóló dere dopókuta, \it jaspa\it* kanené aleyóo, be huluata, ti \it kold kapa\it* wisinaalené aleyóo erepó. Ai kale \it kold kapa\it*ta, hu̧kulukélé ini, mo kasa kasa yó fipó.  
\v 19-20 Ai be hulua boperóló dere dopóku mukuté mulaté hore kapo fakerape auraairaalu, mo doasi \it moni\it*né duputere kae kae kasa kasai kanerapené auró beterepó. Folosóró kaae suraalu, muló betere mukuté \it jaspa\it* kanené auróo, 2 ti \it sapaia\it* kanené auróo, 3 ti, \it kalsitoni\it* kanené auróo, 4 ti \it emerald\it* kanené auróo, 5 ti \it sadoniks\it* kanené auróo, 6 ti \it kanilian\it* kanené auróo, 7 ti \it krisolait\it* kanené auróo, 8 ti \it berl\it* kanené auróo, 9 ti \it topas\it* kanené auróo, 10 ti \it krisopres\it* kanené auróo, 11 ti \it jasint\it* kanené auróo, 12 ti \it ametes\it* kanené auróo, erepó.  
\v 21 Kale ai dopóku 12 tu̧ serekerapeta, 12- du dui meleke \it perl\it*-né alée molepó. Ai tu̧ sereke doko̧ta, mo beta̧ \it perl\it* doasiné alée mulapó. Be hulua tua̧mó fale tu̧ta, \it kold kapa\it* wisinaale mo kasa kasai \it klas\it* kaaené aleyóló molepó.   
\p
\v 22 Ai be hulua tua̧mó Kótópaae momatere be beta̧ kilinipó. Ti noatepae, doasi fotoko̧ bole Tale Kótóró kale \it Sipsip\it* hupu male atimaamota, ti ai be hulua tua̧mó ere momatere betórótipó.  
\v 23 Ai be huluamó Kótóné ama ere alané dȩró kale \it Sipsip\it* hupu malené dȩtamo eró betereteiné, suka dȩró wélié dȩtamo mo ya̧ya̧ inipó.  
\v 24 Ai be huluamó dȩyó fale dȩné, i haemó betó mole so whi̧ fea diliki dolomó kutu betao̧sóró, ai dȩné dȩraalopó. I haemó tȩteróló kaae tare topo whi̧rape, atima mo kelaalo koko̧né sini ala wisinaale sóró wóló ai be tua̧mó mulaalopó.  
\v 25 Ai be hulua tua̧paae faaire tu̧rape kinókélé ini, mo ha̧le tukwȩ faróló muló betaalopó. Ti noatepae, aimó diki dere ala muni, dȩtóró yó tareteinépó.  
\v 26 Kae kae hae kwiamó betó mole so whi̧né doasi doi mutere alaró, kelaalo koko̧i ala wisinaaletamo sóró wóló ai be hulua tua̧mó mulaalopó.  
\v 27 Dowi ala mole whi̧ ai be hulua tua̧mó sókó faalomeipó. Halei ala dere whi̧raperó, kapala dilikitere so whi̧ beta̧kélé ai be hulua tua̧paae mo sókó faalomeipó. Kale \it Sipsip\it* hupu malené mo ti betere \it buk\it*-mó doi mole so whi̧ beta̧ ai be huluamó fóló betaalopó.   
\c 22  
\s1 Mo ti betó tawaaire wȩi  
\p
\v 1 Téró, kale \it ensel\it*-né ȩpaae mo ti betó tawaaire fu betere kikisi wȩi kelaai ape yóló yó melalepó. Ai fole wȩita, Kótóró kale \it Sipsip\it* hupu maletamoné tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó sorokó wóló, ai be hulua tua̧mó fale tu̧ seraa fu betepa kelalepó.  
\v 2 Ai wȩi fóku uté dȩró, ité dȩtamomó mo ti betó tare ni daalepó. Wélié doko̧ fea ai niné du oletua dapó. Ai niné ama sókuta, i hae kwiamó betó mole so whi̧ tua̧mó mole kae kae sekȩi alarape fea i ni sóku fotoko̧né su̧mó wisiranérapó.  
\v 3 Take so whi̧né yale dowi alamó Kótóné erale sekȩi ala ai be huluamó momó kae muaalomeipó. Kótóró \it Sipsip\it* hupu maletamoné tȩteróló kaae tare tiki ai be huluamó mupa, ama kutó diratere so whi̧né ama erae dere ala erótu betaalopó.  
\v 4 Atimané ama kelepaa kolóo, ama doi atimané kutirimó asȩ yó fóo, yaalopó.  
\v 5 Aimó be dikitere ala momó kae muaalomeipó. Atima suka dȩ ó sa̧ dȩkélé, ya̧ya̧tere ala mo enénipó. Ti noatepae, atima dȩ tua̧mó beteró̧póló Tale Kótóné ama ere dȩné dȩró betaalopó. Atéró bituraalu, betere doko̧ fea atimanékélé, fea ala fea tȩteróló kaae taté fu betaalopó.   
\p
\v 6 Tale a̧ta, ama ko̧ló whi̧rapené keperape tȩteróló kaae tare Kótó beterapó. Atéru, mo felekemó eraaitere ala ama kutó diratere so whi̧paae ene fó̧póló, ama \it ensel\it* atima beterepaae dotȩyalepó, yalepó.   
\s1 Yesu walapóló ere fo  
\p
\v 7 “Ȩ mo felekemó waalo ai ape. Kótóné i ala eraalopóló i \it buk\it*-mó asȩre fo eró tare so whi̧ta, Kótóné atima wisiralepóló, hai̧né sukutu betaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 8 I yale forape wosóo, yale alarape kolóo, yale whi̧ta ȩ Jon-pó. I alarape yó male ki̧lipaae ai yó male \it ensel\it* daale tikimó a̧paae moma yaai deraapisa fóló fió mualepó.  
\v 9 Téyalemó, ama ȩpaae duraalu, “Atékese! Ȩta tale mei, da̧mo wusuró Talené kutó diratere whi̧pó. Nonaaorape Kótóné ko̧ló whi̧rapekélé, kale i \it buk\it*-mó mole fo eró tare so whi̧kélé, da̧ fea beta̧ kutó diratere fakepó. Térapa, Kótó ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi beta̧ sóró horótu betae,” yalepó.   
\p
\v 10 Téró, kale dere kaae ȩpaae momó duraalu, “Kótóné i ala eraalopó ere fo ha̧kearóló i \it buk-\it*mó asȩyóló muló betere fo kinóló mulao̧se.  
\v 11 Dowi ala du betere so whi̧ta, atima ai alatóró yó tanó̧póló yae. Kae kae mo kelaalo sonaalei dowi ala du betere so whi̧ta, ti ai alatóró du beteró̧póló yae. Mo donoi ala wisi du betere so whi̧ta, ti atimané ai du betere wisi alatóró yó tanó̧póló yae. Me dowi alatamo hosekéni, Kótóné ama kae beteró betere so whi̧ ti atima ai betere kaaetóró betó tanó̧póló yae,” yalepó.   
\q1
\v 12 “I dere fo wosae, ȩ mo felekemó waalo ai ape!  
\q2 So whi̧ doko̧ feané yale alamó tokó̧ melaai ya̧lo i tare duputa, ȩ wouraalu melaalo ai ape.   
\q1
\v 13 Ȩta, \it Alapa\it*ró \it Omeka\it*tamopó. Folosóró kaae sóró betaleteiró, kemera̧le foloteitamota ȩtórótipó.  
\q2 O̧la o̧la fea keké nale betekélé, fea ala touróló kemeratere betekélé, ti mo ȩtórótipó.   
\q1
\v 14 Deróló sókó fatere fo̧loi kutu fokotu betere so whi̧ta, Kótóné wusiró beterapa hai̧né sukutu betae.  
\q2 Ti atétere so whi̧ be dopóku tu̧ serekemó doasi be huluapaae sókó fóo, mo ti betere ni du tokó nóo, yaairetei, mo su̧rapó.   
\q1
\v 15 Kale dopóku ao̧ró hao̧rape betó mulapó.  
\q2 Ai hao̧rapeta i ape. Whéró hereitamoné whi̧ dele alakélé, kae kae hosó̧ fo ó isi whi̧né dere alakélé, nópu nokole alakélé, whi̧ dele alakélé, kapala kótóraperó keperapetamopaae momatere alakélé, kapala fo yóló whi̧ dilika̧ai ekȩle du betere alakélé, i dosa̧ayale alarape du betere so whi̧ atima feata, dopóku ao̧ró betó mulapó.   
\q1
\v 16 Ȩta, Yesupó. I kelale alarape Keriso fake so whi̧né dosa̧ayóló tuȩ́ yó̧póló, dia̧paae yó male fae yóló ya̧lo \it ensel\it* dotȩyalepó.  
\q2 Ȩta, Depit kaayale beteró ama deté fele naalené naaletamopó.  
\q1 Atéru, hi̧ka be dȩteretamo dȩyó tare ho̧repó,” yalepó.   
\p
\v 17 Kale Dȩi Kepe Wisiró whi̧né dokaai du betere sotamoné duraalu, “Ape,” du beterapó. Mepaae i dere fo wosetere so whi̧nékélé “Ape,” yó̧póló yae. Mepaae whi̧ de wȩi nokole depa, ȩ beterepaae wó̧póló yae. Mepaae whi̧ dené wȩi nenée du betepa, mo ti betó tawaaire wȩi dupuni, ha̧le sóró nale wó̧póló yae.   
\p
\v 18 Kótóné i ala eraalopóló, \it buk\it*-mó asȩre fo wosetu betere so whi̧ feapaae dirii ma fo i dapa wosae. Mepaae so whi̧ denétamo i \it buk\it*-mó mole fo tómó me kae beleróló depa, ti Kótóné i \it buk\it*-mó bopetu betere sekȩi alarape ai so whi̧paae mo turó eraalo ai ape.  
\v 19 Mepaae whi̧ dené Talené i ala eraalopóló \it buk\it*-mó mole fo mepaae kwia tokó̧ló aluratepa, ti Kótóné atétere whi̧mó melaalopóló i \it buk-\it*mó bopeyale mo ti betere ni du nóo, kae tȩne be huluamó beteróo, yaai yale alatamo ama fasó saalopó.   
\p
\v 20 I kale asȩyóló muló betere alarape kelale whi̧né duraalu,  
\q1 “Mopó. Ȩ felekemó walapó,” fo dapó.  
\q2 Tétepa duraalu,  
\q1 “Mo kée Téyó̧póló yae.  
\q2 Tale Yesu-ó, ya̧ ape,” dapó.   
\p
\v 21 Tale Yesuné ha̧le tao sere ala wisinaale Kótóné so whi̧paae wó̧póló yae. Mo kée. Téyó̧póló yae.