\id MRK – Neil and Carol Anderson, Folopa NT, 2-Mar-2005 
\h Mark 
\toc1 Mark 
\toc2 Mark 
\mt1 Mark  
\c 1  
\s1 Jon-né Yesu waaire tu̧ alerale fo  
\r (Mat 3:1-12, Luk 3:1-9, 3:15-17, Jon 1:19-28)  
\p
\v 1 Kótóné Naalema Yesu Kerisoné kisi fo wisi etéró kaae sirapó.   
\p
\v 2 Mo take Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩyóló muló betere fo i ape.  
\q1 “Ya̧lo fo era̧le fae yóló dotonatere whi̧ ya̧ waaire tu̧mó a̧pi folosóró fó̧póló, ya̧lo dotȩyaalo ai ape.  
\q2 Ai sekȩ́néta, ya̧ waaire tu̧ aleóló donoraalopó.   
\q1
\v 3 I whi̧ a̧ta, so whi̧kélé bitinire kópu ka̧ae fi tikimó sókó wóló daalu, fo fake yóló i fo yaalo ai ape.  
\q2 ‘Tale waaire tu̧ donoróló aleyae,’” erapó.   
\m
\v 4 Atéyale fo dokonóturaalu, beta̧ whi̧ Jon walepó. A̧ta so whi̧kélé bitini kópu ka̧ae fi tikimó sókó wóló duraalu, “Mepaae so whi̧ de atimané yale dowi ala taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló walemó wȩi tópuratepa, ti Kótóné diaao̧ dowi ala kwia tokó̧ló aluraalopó,” du betalepó.  
\v 5 Atétere fo woseturaalu, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ró Jerusalem bemó betó mole so whi̧tamo a̧ beterepaae wóló, atimané yale dowi alarape fea ha̧keamó yó matepa, Jon-né atima Jordan wȩimó tópurótua yalepó.  
\v 6 Jon-né ama bukutua yale kutita, ti kale \it kamel\it* hupu nikiné dokóló moletei bukutua yóo, ama tokélé hupu sekaȩné aleyaletei sua yóo, yalepó. Ama nukua yale o̧la ti ero nusuró meke wȩitamopó.  
\v 7 Atéró ama atimapaae duraalu, “Ȩta folosóró wale whi̧ i ape. Nalo ya̧lo ki̧lipaae, ti mo doa fotoko̧ bole sekȩ́ whi̧ waalo ai ape. Ai sekȩ́ a̧ta ȩ kaae mei, mo doasi sekȩ́ whi̧ betepa, ȩ a̧ ao̧mó beleka̧amale naale kaae beterapó. Téru, ama hó bené képi ya̧lo teraayaairetei mo su̧nipó.  
\v 8 Ya̧lota, dia̧ ha̧le wȩi maaté tópurótu beteretei, amata dia̧ Dȩi Kepe Wisitamo tópuraalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesu wȩi tópurale alaró su̧ sale alatamo  
\r (Mat 3:13-17, Luk 3:21-22)  
\p
\v 9 Atéyale sukamó, Yesu a̧ Kaleli hae kwiamó tȩne Nasaret be taaróló wapa, Jon-né a̧ Jordan wȩimó tópuralepó.  
\v 10 Téró, Yesu a̧ wȩi tópuróló hae taopaae hutu betepa, Jon-né ó sa̧paae kese horalemó hepen, be tu̧ kuti tekée fu dere kaae yóló, Dȩi Kepe Wisi ba ho̧kósere kaae Yesuné ama tikimó biti̧ dorowapa kelalepó.  
\v 11 Atéró betepa ó sa̧mó fo tekerótu duraalu, “Ya̧ta, ya̧lo mo yaala sókó fóló, hosaa mole Naalepó. Naao dere ala fea mo wisi alatóró dereteiné ȩ mo doasi hai̧né sukutapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Téyalemó mo ai fapotóróti, kale Dȩi Kepe Wisiné Yesu so whi̧kélé bitini, kópu ka̧ae fi tikipaae sȩyóló falalepó.  
\v 13 Yesu a̧ atéró fóló betepa, be dȩ whi̧ siki tamo kemeyalepó. Atépa, Yesu a̧ dée nó̧póló Satan-né a̧paae kae kae su̧ sere alarape erótu betalepó. A̧ aimó syaae o̧latamo betepa, me ala yao̧sóró Kótóné ama \it ensel\it*-rape dorowóló, Yesu tao salepó.   
\s1 Yesuné ama yó matere whi̧rape a̧ sya ape yale fo  
\r (Mat 4:12-22, Luk 5:1-11)  
\p
\v 14 Jon \it dipula\it* beterale ki̧lipaae, Yesu a̧ Kaleli hae kwiapaae sókó wóló, Kótóné ama kisi fo wisi so whi̧ feapaae yó mótu betalepó.  
\v 15 Atéró yó mótu duraalu, “Talené eraaire ala ama ko̧ló whi̧rapené deté wale fo mió i dokonatere ape. Téturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare alakélé mió sókó wóló i mole ape. Térapa diaao̧ du betere dowi ala taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló kale kisi fo wisi wosóló, kisipa tiró betae,” du betalepó.   
\p
\v 16 Atéró, Yesu a̧ ai Kaleli wȩi fóku sesekȩ hutu bituraalu kelalemó, Saimon-ró noma Andrutamo ha̧leke wané ya su beterepó. Atimaamota, suka fea ya siré kotere whi̧ tamopó.  
\v 17 Atétu betepa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Diaamo ai ya siré koteretei taaróló, ȩ sya ape. Ti noatepa mei diaamoné ai ya su dere kaae so whi̧kélé siré kwȩyaasepóló, ya̧lo diaamo sóró beteraalopa ape,” yalepó.  
\v 18 Ama ai fo deretamotóró atimaamoné kale ya siré kotere ha̧leke wa taaróló, Yesu sya felepó.   
\p
\v 19 Atéró a̧ sawa fóló, kale dere kaae Sebedi naalema Jems-ró noma Jon-tamo nukumó bituraalu, ha̧leke warape turukó feletei wisi wisiyóló nomotu betepa kelalepó.  
\v 20 Atétu betepa, mo ai fapotóróti Yesuné atimaamopaae duraalu, “Diaamo ȩ sya ape,” yalepó. Tétepa, atimaamoné alima Sebediró ama kutó diratere whi̧rapetamo nukumó betepatei taaróló, atimaamo Yesu sya felepó.   
\s1 Yesuné dowi kepe ho̧konale fo  
\r (Luk 4:31-37)  
\p
\v 21 Atéró, atima fea touyóló Kapeneam bemó sókó fóló, ai bemó kale sa̧a nó̧póló tukóló muló betere sukamó atimané fo wosetere be dolopaae fóló, Yesuné fo yó melaai kaae salepó.  
\v 22 Téró, ai kale so whi̧né ama yó matere fo wosóló duraalu, “I sekȩ́né yó matere fota, doasi kisipare whi̧rapené dere fo kaae dapóló, siratu betalepó. Kale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené da̧paae atéró yó mótumipó,” du betalepó.  
\v 23-24 Atétu betalemó, mo ai fapotóróti kale ai fo wosetere be dolomó beta̧ dowi kepe tepeyóló betere whi̧né fo fakeyóló duraalu, “Nasaret be whi̧kó Yesu-ó, naao da̧mopaae noa alakó eraai waleé? Da̧mo noatepa dóló aluraai waleé? Ya̧ta, dowi ala mo beta̧kélé munire whi̧ wisinaale betepa, Kótóné sóró kae beteró beteretei, ya̧lo mo kisiparapó,” yalepó.   
\p
\v 25 Tétepa, Yesuné kale dowi kepe foné sóró duraalu, “Fo taaróló, whi̧ tua̧mó beteretei sókó fae,” yalepó.  
\v 26 Ai fo deremó, kale dowi kepe sókó faairaalu, kale whi̧ tao sóró feseróló fo fakeyóló keterȩ́tamo sókó felepó.  
\v 27 Atéteremó, kale so whi̧ atimasisitei u wosene i wosene yóló duraalu, “Ita, noa ala yalerópó. Ama i yó matere kisi fota, mo doasi topo whi̧rapené dere fo kaae dapó. Dowi keperapenékélé, mo whi̧né dere kaae, a̧ ao̧mó sukó̧ló bituraalu, ama yae dere ala motóró dapóló,” siratu betalepó.  
\v 28 Atétere ala so whi̧ mo feané kolóló, Yesuné i ala du beterapóló kulu kulu só kotepa, Kaleli hae kwiamó betó mole so whi̧ feané wosalepó.   
\s1 Yesuné kisi daae mole so whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 8:14-17, Luk 4:38-41)  
\p
\v 29 Atima fo wosetere be taaróló furaalu, Jems-ró Jon-tamokélé dape sóró Saimon-ró noma Andru-tamoné bepaae felepó.  
\v 30 Atéró fóló beteremó, kale Saimon somané hamasere tiki supu kisiné sukó̧ló mupa, Yesupaae yalepó.  
\v 31 Tétepa, Yesu kale so kisi dalóló molepaae fóló, ama naasemó tao sóró turukó horalemó, kale soné tiki supu du betaletei tukóló, atimamó o̧la kaae sóró biliralepó.   
\p
\v 32 Atéyale sukamó, suka doropóló be hoteretamo, mepaae kisi daae mole so whi̧ró dowi kepe tepeyóló betó mole so whi̧tamo, Yesu beterepaae dapesó wóló betera̧leta dua yalepó.  
\v 33 Ai be hulua feamó betó mole so whi̧ wóló, Yesu betere be tu̧ sókó walemó touróló betó molepó.  
\v 34 Atéró betó mupa, mepaae kae kae hepo daae mole so whi̧kélé wisirótua yóo, so whi̧ tua̧mó tepeyóló betere dowi keperapekélé ho̧konóló sókó fatua yóo, yalepó. Kale dowi keperapené Yesu a̧ atei kaae whi̧póló tuȩ́reteiné mo so whi̧paae fo yao̧sóró Yesuné ama seséyalepó.   
\s1 Yesu ama wotoró bitu momayale fo  
\r (Luk 4:42-44)  
\p
\v 35 Téró, Yesu a̧ be dȩyaai du beteretamotei turukó holóló ai be taaróló, so whi̧kélé mei tikipaae fóló, momatu betalepó.  
\v 36 Yesu atéró momatu betepa, Saimon-ró ama fulumu whi̧rapetamoné a̧ kikitu betalepó.  
\v 37 Téró, atimané a̧ kekó̧ló keletepa a̧paae duraalu, “Tale-ó, so whi̧ feané ya̧ mopaae felerópóló kikitu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 38 Ai fo depa ama atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Da̧ i be taaróló, felekemó tȩ mole berapepaae kale fo wisi yó melaai faalopa fiépe. Ti noatepae, ȩta ai kutó diyaairaalu i wóló betere ape,” yalepó.  
\v 39 Téró, a̧ ai Kaleli hae kwia tua̧mó tȩ mole fo wosetere berapemó, kale fo wisi yó melaté kuturaalu dowi keperapekélé dóló ho̧konótua yalepó.   
\s1 Dowi humu fuluné tiki dore whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 8:1-4, Luk 5:12-16)  
\p
\v 40 Atéró dowi humu fuluné tiki dore whi̧ beta̧ Yesu beterepaae wóló, bukutiri tea̧ró bitu i fo yalepó. “Yesu-ó, naaotamo ȩ wisiraai kisipa mutepa, ti wisiraasepólópó,” yalepó.   
\p
\v 41 Ai fo depa Yesuné kale whi̧ kelalemó, ko̧lené sukutu ama tikimó naase mulóló duraalu, “Ya̧lo ya̧ wisiraai kisipa mutapa, wisi yae,” yalepó.  
\v 42 Ai fapotóró kale whi̧ dowi humu fuluné tiki doretei mo ti wisiyalepó.  
\v 43-44 Atéró, Yesuné kale whi̧ dotonaai mo dirii fo yóló duraalu, “Ya̧lo naao tiki wisiralepó fo mo so whi̧paae momókó deté kwȩyao̧se. Ya̧ fóló, Kótópaae momatere be kaae tare whi̧rapepaae maaté naao tiki wisiraletei yó melae. Téró, whi̧né tiki wisirateremó, mo take Moses-né melae yóló ere o̧la male fae. Ti noatepae, ai whi̧rapené naao tiki kilituraalu, ita Talené erapó yó̧póló, yó melaai fae,” yóló dotonalepó.  
\v 45 Yesuné kale sekȩ́paae ai fo yaletei taaróló, ama tiki wisirale fo so whi̧ feapaae ha̧keamó yó melaté kwȩyalepó. Atéyale tikimó, Yesu a̧ so whi̧ betó mole kuamó konénipa, so whi̧ bitinire tikipaae biti̧ fua yalepó. Atétua yalemókélé, kae kae tikimó betó mole so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae a̧ beterepaae wuatóró yó tarepó.   
\c 2  
\s1 Yesuné tiki sukó̧ló da̧amui whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 9:1-8, Luk 5:17-26)  
\p
\v 1 Téró nalo me sukamó, Yesu a̧ momó Kapeneam bepaae wóló beteremó, so whi̧ mo feané Yesu ama bemó wóló beterapó dere fo wosalepó.  
\v 2 Ai fo woseturaalu so whi̧ dekéró wale tikimó, be dolokélé, tu̧ sókó walekélé, so whi̧ daayaaire tȩ munipó. Atépa, atimapaae ama kale fo wisi ha̧keamó yó mótu betalepó.  
\v 3 Yesu a̧ atéró yó mótu betepa, mepaae dou̧ró whi̧rapené beta̧ tiki da̧amui whi̧ Yesu beterepaae beleyóló walepó.  
\v 4 Téyaletei, so whi̧ mo fa̧anuraalu kale whi̧rape atima whi̧ sóró faaire tȩ munipa, siki bepaae holóló, Yesu daale mo donotóróti kale siki be keya dolo sokóló tiki da̧amui whi̧ besekȩtamo turó deralepó.  
\v 5 Atétepa, Yesuné ai kale dou̧ró whi̧rapené kisipa tiki tiratere ala kolóló, kale tiki da̧amui whi̧paae duraalu, “Ti naale-ó, naao yale dowi ala kwia fea mió ya̧lo tokó̧ló aluratapó,” yalepó.   
\p
\v 6 Yesuné ai fo depa, kale Moses-né asȩre fo yó melatere whi̧rape atima tuȩ́ tekitu betalepó.  
\v 7 “I whi̧ a̧ta, Kótó kaaepó du betere foné Kótó faletu beterapó. Ti dowi ala kwiata, Kótóné beta̧ su̧mó aluranérapó,” du betalepó.   
\p
\v 8 Atima atéró mutu betere tuȩ́ tiki Yesuné kisipanétei mo hapale kolóló, atimapaae duraalu, “I kale yale fomó dia̧ noatepa atei kaae tuȩ́ mutu bitu de?  
\v 9 Ti dia̧sisitei taleyae. Mepaae whi̧né duraalu, naao dowi ala kwia ya̧lo aluratapó fo so whi̧ feané enérepé, ya̧ turukó holóló naao besekȩ sóró fae, fo enére?  
\v 10-11 Téretei, i haemó betóló fale so whi̧né dere dowi ala tokó̧ló aluraaire fotoko̧ Whi̧né Naalemané su̧mó bulapóló, so whi̧ feané tuȩ́ yó̧póló i dapa, ya̧ turukó holóló naao besekȩ sóró bepaae fae,” yalepó.  
\v 12 Mo ai fapotóróti, kale whi̧ atima feané keletómó turukó holóló, ama besekȩ sóró felepó. Atétere ala kolóló, so whi̧ feané sirayóló, atima Kótóné doi hale sóró horótu duraalu, “Mo take bitiré wale alimókélé, da̧né etei kaae ala mo kolókélé inipó,” yalepó.   
\s1 Lipaipaae a̧ sya ape yale fo  
\r (Mat 9:9-13, Luk 5:27-32)  
\p
\v 13 Téró etéyalepó. Yesu a̧ momó wȩi fókumó fóló beteremó, so whi̧ mo dekéró a̧ beterepaae wóló betó molepó. Atépa, fo kaae sóró yó melalepó.  
\v 14 Atétu beteró, tu̧mó furaalu kelalemó, Alpias-né naalema Lipai a̧ \it takis moni\it* saairaalu kapala tȩne furu bemó betepa, a̧paae duraalu, “Ya̧ ȩ sya ape,” depa, kale whi̧ a̧ turukó holóló Yesu sya felepó.   
\p
\v 15 Atéró Yesu a̧ Lipainé bemó o̧la naai fóló beteremó, mepaae \it takis moni\it* sere whi̧rapekélé, dowi ala dere whi̧rapekélé, Yesuné ama yó matere whi̧rapekélé, ama dere fo wosóló a̧ sya fu betere so whi̧kélé, fea o̧la nuku betalepó.  
\v 16 Atépa, Farisi whi̧raperó mepaae Moses-né asȩre fo yó melatere whi̧rapetamoné Yesu a̧ dowi ala dere whi̧raperó \it takis moni\it* sere whi̧rapetamo beta̧mó o̧la nuku betepa kelalepó. Atépa, Yesuné yó matere whi̧rapepaae woseturaalu, “A̧ \it takis moni\it* siré kotere whi̧raperó dowi ala dere whi̧rapetamotei noatepa o̧la beta̧mó nuku bitu dérópó,” yalepó.   
\p
\v 17 Atéró dere fo Yesuné wosóló atimapaae duraalu, “Hepo daani ha̧le sesȩre so whi̧ \it dokta\it* beterepaae fumitei, hepo daale so whi̧ró tiki dore so whi̧tamo maaté fua dapó. Atétere kaae, ȩ wale alata wisi ala dere so whi̧paae ape yaai anitei, dowi ala dere so whi̧paae ape yaai walepó,” yalepó.   
\s1 O̧la weteremó Yesupaae wosale fo  
\r (Mat 9:14-17, Luk 5:33-39)  
\p
\v 18 Téró, Jon-né yó matere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo atima ai sukamó o̧la weyóló ha̧le beterepó. Tépa, mepaae so whi̧ Yesu beterepaae wóló a̧paae woseturaalu, “Jon-né yó matere whi̧raperó Farisi whi̧né yó matere whi̧rapetamo o̧la weyóló bitu dere kaae, Naao yó matere whi̧rapekélé o̧la weóló bitini dere noatepa de?” yalepó.   
\p
\v 19 Tétepa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Kale nomarape atima so dokore whi̧tamo beta̧mó bituraalu, o̧la weyóló ha̧le betaaloé? So dokore whi̧kélé atima fea beta̧mó betereteiné o̧la weyóló ha̧le betenénipó.  
\v 20 Téretei, me sukamó kale so dokore whi̧ atima beta̧mó betepatei, mené a̧ tawóló só fole sukamó, atima o̧la weyóló ha̧le betó muaalopó.   
\p
\v 21 Mepaae whi̧né kisi kuti kwia sóró dera̧akele kuti dakoróló nomotumipó. Atétepa, ti kale kisi kuti fȩ sókó fóló kóputuraalu, dera̧akele kuti dotouyó sóró, mo ti bisa̧ae faalopó.  
\v 22 Atétere kaae, mepaae whi̧rapené kale kȩlaa wale kisi \it wain\it* wȩi hupu sekaȩné aleyale arói wutimó tepetumipó. Até enalemó, kale wȩi mómu sókó faai tóputuraalu, ai kale hupu sekaȩné aleyale arói wutikélé fulukó fóló, wȩikélé ha̧le besekéraalopó. Até yao̧sóró, atimané kisi \it wain\it* wȩi tepeturaalu, ti hupu sekaȩné aleyale kisi wutimótóró tepetua dapó,” yalepó.   
\s1 Yesu a̧ta sa̧a nokole be dȩ Talepó  
\r (Mat 12:1-14, Luk 6:1-11)  
\p
\v 23 Téró etéyalepó. Sa̧a nó̧póló tukóló muló betere sukamó, a̧ ama yó matere whi̧rapetamo \it whit\it* kutó tua̧mó kutu betalepó. Atéró kutu bituraalu, ama yó matere whi̧rapené ai kutómó ere \it whit\it* bokóló nukulé fu betalepó.  
\v 24 Atétere ala Farisi whi̧rapené kolóló, a̧paae duraalu, “Sa̧a nokole sukamótei, naao yó matere whi̧rapené atei kaae ala noatepa yó̧póló kaae tare? Sa̧a nokole sukamó kutó ditepa, mo doasi fo mulapó,” yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa, ama atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo wotetepa yale ala asȩmó yóló muló beteretei, diaao̧ dosa̧ayóló tuȩ́ muni airapó.  
\v 26 Kótópaae momaratere be Abiatané tȩteróló kaae tawale sukamó, Depit a̧ Kótóné be dolopaae sókó fóló, Kótóné keletómó melaairaalu muló betere \it bred\it* otei, a̧ wotetepa sóró nalepó. Téturaalu, ama fulumu whi̧rape atimakélé matepa nalepó. Ti ai o̧lata, mo ha̧le whi̧né nukupa, fo moleteiné kale momaratere be kaae tare whi̧rapené maaté nukua dapó,” yalepó.   
\p
\v 27 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné whi̧ aleyaleteita, sa̧a naai tukóló muló betere be dȩ doi sóró horó̧póló ini, whi̧ tao saai kisipa mutu, ai sa̧a nokole be dȩ tukóló muló beterapó.  
\v 28 Atéreteiné Whi̧né Naalema a̧ta, ai sa̧a nó̧póló tukóló muló betere be dȩ tȩteróló kaae tare Talepó,” yalepó.   
\c 3  
\p
\v 1 Téró me sukamó Yesu a̧ fo wosetere bepaae sókó walemó, naase dowi whi̧ beta̧ betepa kelalepó.  
\v 2 Kale Sa̧a naai tukóló muló betere sukamótei, naase dowi whi̧ Yesuné wisiratémóló kelaai, mepaae whi̧rapené kele mulóló betó molepó. Aita ha̧le mei, kale tukóló muló betere be dȩmótei whi̧ wisiratepa, a̧ só deraai kisipa mutu yalepó.  
\v 3 Tépatei, Yesuné naase dowi whi̧paae duraalu, “So whi̧ feané koló̧pólópa, ya̧ turukó holóló daayae,” yalepó.   
\p
\v 4 Atéró ama atimapaae woseturaalu, “Sa̧a nokole sukamó so whi̧ tao sere ala depa fo mulepé, dowi ala depa fo mule? Whi̧ sukao̧sóró tao sere ala depa fo mulepé, whi̧ dele ala depa fo mule?” yóló wosalemó, atimané a̧paae me fokélé tokó̧ menipó.   
\p
\v 5 Ai whi̧rapené atei kaae dore whi̧paae ko̧letere ala ini, dowa̧ae fu betepa Yesu a̧ doasi sekȩi kisipa mutu, atimatamo fopaae buóló kale whi̧paae duraalu, “Naao naase teréȩ falae,” depa, ama naase teréȩ faralemó, kale dore naase mo wisiyó felepó.  
\v 6 Atéteremó, kale Farisi whi̧raperó Herot-né dere ala sya fu betere whi̧rapetamo belapaae tóȩ fóló daalu, Yesu netéró daaloé? yóló atimasisi kȩlaaróló, fo dokotu betalepó.   
\s1 Mo turó so whi̧né Yesu sya fele fo  
\r (Luk 6:17-19)  
\p
\v 7 Téró Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo ai be taaróló, wȩi kȩla molepaae fóló beteremó, Kaleli haemó betó mole so whi̧ mo fea a̧ sya wou betalepó.  
\v 8 Yesuné ai alarape du beterapó dere fo woseturaalu, mepaae Judia hae kwiamó betó mole so whi̧kélé, Jerusalem be hulua so whi̧kélé, Idomia hae kwiamó betó mole so whi̧kélé, Jordan wȩi fóku uté tȩró betó mole so whi̧kélé, Tair be huluaró Saidon be huluatamo felekemó betó mole so whi̧kélé, mo fea Yesu beterepaae wou betalepó.  
\v 9 So whi̧ mo dekéró wóló touró betepa, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “So whi̧ touró betereteiné a̧ daayaaire tȩ munipa, wȩi nuku beleka̧amalekó taleyóló mulae,” yalepó.  
\v 10 Ti noatepae, mepaae folosóró hepo dalóló betó mole so whi̧ wisirale ala kolóló, atima mepaae hepo daale so whi̧kélé wisiró̧póló kisipa mutu, Yesuné tikimó wolaa yaai dapóló, araletamo tȩté tȩté wou betalepó.  
\v 11 Téró, mepaae dowi keperapené Yesu keletere doko̧ a̧ daale ao̧mó deraapisa fóló fió mulu, fo fakeyóló duraalu, “Ya̧ta, Kótóné Naalemapó,” dua yalepó.  
\v 12 Ai fo depa, Yesuné kale dowi keperapepaae duraalu, “Ȩta, Kótóné Naalemapóló, mo so whi̧paae ha̧keamó momókó deté kwȩyao̧se,” yóló doasi fo mulalepó.   
\s1 12 aposel whi̧rape sóró beterale fo  
\r (Mat 10:1-4, Luk 6:12-16)  
\p
\v 13 Téró, Yesu a̧ du sorokó mole ao̧paae horóló bituraalu, ama tuȩ́ mole whi̧rape maaté dosa̧ayóló ape depa, atima a̧ beterepaae walepó.  
\v 14-15 Atéró wóló, a̧tamo fulumuyóló beta̧mó betóo, ama fo wisi yó melaté kwȩyóo, dowi keperape doló ho̧konóo yó̧póló, 12 \it aposel\it* whi̧rape sóró beteralepó.  
\v 16 Atima atéró sóró beterale 12 whi̧rapené doi etérópó. Saimon-tei, me doi Yesuné Pita mulalepó.  
\v 17 Sebedi naalema tamo Jems-ró noma Jon-tamokélé, Yesuné kisi doi Boanersis mulalepó. Ai doi beteta, Be Sapalaané naalema tamopó.  
\v 18 Andru, Filip, Batolomiu, Matyu, Tomas, Alpias naalema Jems, Tadeus, ka̧lo ka̧loi whi̧ Saimon, Iskariot whi̧kó Judas atima atéró whi̧ sóró beteralepó.  
\v 19 Kale Iskariot be whi̧kó Judas-ta, Yesu daai eleké deyale whi̧pó.   
\s1 Yesu Belsebul-pó yale fo  
\r (Mat 12:24-32, Luk 11:14-23, 12:10)  
\p
\v 20 Téró, Yesu a̧ beta̧ be dolopaae wóló beteremó, so whi̧ mo fea momómo tourale tikimó, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo o̧la naaitere tȩkélé munipó.  
\v 21 Atétu beterapó, dere fo Yesuné hamaró nomarapetamoné wosetu a̧ keyaa fole whi̧ kaae beterapóló, atima Yesu dape saai wóló betó molepó.   
\p
\v 22 Atépa, mepaae Jerusalem be huluamó wale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené duraalu, “Dowi keperapené topo kepe Belsebul Yesu tua̧mó bitu a̧ fotoko̧ratepa, dowi keperape ho̧konótua du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo du betepa, Yesuné ai kale so whi̧paae a̧ beterepaae ape yóló atimapaae fo sale forape yóló duraalu, “Satan a̧tamo beta̧ kutó ditere hamoma netéró doló ho̧konaaloé? Ai kaae ala mo enénipó.  
\v 24 Beta̧ doasi topo whi̧né tȩteró betere be hulua so whi̧ atimasisitei bóe dupa, atétere be huluarape fotoko̧ buóló betaaloé? Meipó.  
\v 25 Beta̧ faketamotei bóe dupa, ti atétere fake fotoko̧ buóló betaaloé? Mo aténénipó.  
\v 26 Atétere kaae, Satan-né ama fulumu whi̧rapetamotei bóe dupa, ti a̧tei tua̧mó teketapó. Atéturaalu, fotoko̧ buóló betaaire su̧ni, a̧tei kemeyaalo ai ape.  
\v 27 Mepaae whi̧né doasi fotoko̧ bole whi̧ dokóló munéni, ha̧le betepatei ama be fulukóló, o̧la o̧la senénipó. Folosóró kale whi̧ a̧pi mo dirii képiné dokó mulóló, nalo ti ama be fulukóló o̧la o̧la fea su̧mó sóró fenérapó.  
\v 28 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kae kae dowi alaró Kótó faletere fotamota, ti Kótóné mo su̧mó tokó̧ló aluraalopó.  
\v 29 Téyaalotei, mepaae whi̧né kale Dȩi Kepe Wisi faletepa, atétere so whi̧né dowi ala kwia mo alukélé eraalomeipó. Ai dowi ala kwia, mo ha̧le muó tawaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fota Yesuné ha̧le inipó. Atimané duraalu, “Yesu a̧ tua̧mó dowi keperape tepeyóló bituraalu dapó,” depa, ai fo yalepó.   
\s1 Yesuné hamaró nomarapetamo  
\r (Mat 12:46-50, Luk 8:19-21)  
\p
\v 31 Ai fo du betepa, Yesuné ama hamaró nomarapetamo wóló be belamó daae mulu, Yesupaae belapaae dere ape yae! yóló yó horalepó.  
\v 32 Tétepa, a̧ boperóló betó mole so whi̧né a̧paae duraalu, “Naao haeró nonaaorapetamoné ya̧ kȩle wóló belamó ó daae mole ape,” yalepó.   
\p
\v 33 Ai fo depa Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ti ya̧lo hae ó norape-a, de maaté?” yalepó.   
\p
\v 34 Ai fo yóló, a̧ boperóló betó mole so whi̧ kelené doko̧yóló duraalu, “Ya̧lo hae ó norapeta, ti dia̧tóróti i betere ape.  
\v 35 Ti noatepae, mepaae so whi̧ de Kótóné ama kisipa mole ala erótu betepa, ti ya̧lo no ó ne ó haetóróti ai betere ape,” yalepó.   
\c 4  
\s1 O̧la wae terepetere fo sale  
\r (Mat 13:1-23, Luk 8:4-15)  
\p
\v 1 Téró me sukamó a̧ wȩi fókupaae momó fóló bitu, kale fo wisi kaae sóró yó melótu betalepó. Atéró, yó melótu betepa so whi̧ mo dekéró waletikimó, a̧ betekȩtepa ai so whi̧ wȩi fókumó betó mupatei, a̧ wȩi nukupaae daane holalepó.  
\v 2 Ama atéró yó matere kae kae forape fea, fo salenétóró du betalepó.  
\v 3 Ama atéró yó mótu duraalu, “Ya̧lo i dere fo wosae. Whi̧ beta̧né ama kutópaae o̧la wae ke terepeyaairaalu sóró felepó.  
\v 4 Atéró só furaalu, mepaae ke tu̧ tua̧mó sókó deóló muó mupa barapené dósu yóló nukua yalepó.  
\v 5 Téró, kale whi̧né kutómó terepeté kuturaalu, mepaae ke kapo tómó bole haemó terepée durupua yalepó. Até yaletei, ai hae mo apaae derepéni, kane tómó bole hae ereteiné kale o̧la wae mo hapale holalepó. Téyaletei, feleke hae tua̧paae doaló derepénipó.  
\v 6 Atéró, kale o̧la wae holóta yaletei, mo doasi diri suka wouraalu, kale o̧la kapo supuné tukó sóró séli yaairaalu yalepó. Ti aita, kale o̧lané feleke haepaae diriyóló derepénireteinépó.  
\v 7 Mepaae keta, dowi mu daai ne dolomó terepée durupua yalepó. Atéyale o̧la wae holaletei, dowi nené bopée sóró muluraalu, du wisiyóló wolenipó.  
\v 8 Mepaae ke ti hae wisimó terepée durupua yalepó. Atéyale o̧lata mo wisiyóló holóló, du woleyalepó. Atéró, beta̧ yo sóró fóló biliyaletei u̧lumétepa suraalumo, 30-yorape ó mepaae 60-yorape ó 100-yorape fa̧anótua dapó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ai fo sale kemetepa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧ so whi̧ detamo wosȩ́li daapa, ti i dere fo sale bete mo wisiyóló wosóló tuȩ́ munérapó,” yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo du beteró, nalo so whi̧ mo fea fi tikimó, a̧ ama wotoró be dolopaae fóló betepa, ama yó matere 12 whi̧raperó mepaae a̧tamo fuluyóló betó mole whi̧rapetamoné a̧paae woseturaalu, “Naao ti yale fo sale da̧ ko̧ló ko̧lórapa noa betené yaleé?” yóló wosalepó.  
\v 11 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Tale Kótóné so whi̧ mo fea ama tȩteró kaae tare ala hiróló moletei, dia̧paae beta̧ ha̧kearóló i yó melatere ape. Téteretei, mepaae ha̧le mo so whi̧paaeta, ti fo sale foné maaté du beterapó.  
\v 12 Ti aita, i fo betené erapó.  
\q1 ‘Mió atimané kelené kilitu bitutei, ai o̧la mo diriyóló tuȩ́ mutumipó.  
\q2 Atimané wosȩ́liné wosetu bitutei, mo diriyóló wosóló, bete kisipa mutumipó.  
\q1 Ai alatamo ini, atimané dowi ala taaróló, kisipa feteyóló Kótó beterepaae wapa,  
\q2 ti atimané yale dowi ala kwia me o̧la meipóló, ha̧le kemeranérapó,’” erapó.   
\p
\v 13 Téró Yesuné atimapaae duraalu, “I fo sale bete dia̧ tuȩ́ni ko̧ló ko̧ló depa, ti mepaae fo sale forapekélé netérómo tuȩ́ yaaloé?  
\v 14 Kale o̧la ke terepeté kutu dere kaae, Kótóné ama fo wisi yó mótu beterapó.  
\v 15 Kale o̧la wae ke tu̧mó sorokó doropole kaaeta, mepaae whi̧né Talené fo yó matepa so whi̧né wosóló, tuȩ́ tua̧mó mulateretei, Satan-né mo hapale tokó̧su beterapó.  
\v 16 Téró, kale kapo tómó bole haemó terepée derepele o̧la wae kaaeta, kale fo wisi wosóló hȩkesetamo sua dapó.  
\v 17 Téretei, o̧la wae feleke haepaae mo ti derepéniru ere kaae, kale fo wisi ha̧leke sukamó maaté wosóló taalatapó. Ai kale fo wisi woseteremó, mepaae sekȩi ala ó doasi delei ala eratepa, atima téti hapaletóró dée nukua dapó.  
\v 18 Kale dowi mu daai ne dolomó terepée derale o̧la wae kaaeta, kale fo wisi mo wisiyóló wosóló hȩkesené sukutere whi̧pó.  
\v 19 Téteretei, mió i haemó bitu doasi whaalia du betere alakélé, doasi néli whi̧ betenée yóló, mutere kisipané kó̧paae faróló dilikitu betere alakélé, mepaae wisi wisi o̧la senée yóló mutere tuȩ́kélé a̧ tua̧mó kaayóló sókó wouraalu, kale fo wisi botokó̧ sóró alurótu betereteiné du wisi oletimipó.  
\v 20 Hae wisimó terepée derepele o̧la wae kaaeta, ti kale fo wisi mo wisiyóló wosóló, ama tuȩ́ tiki tua̧mó sóró mulótua dapó. Atétere whi̧ta, o̧la wae yo beta̧ sóró fóló biliyaleteinétei, u̧lumétere alimó suraalu mepaae 30 yorape ó 60 yorape mepaae 100 yorape fa̧anótua dere kaae, mepaae so whi̧ tua̧mó Kótóné fo atéró du oletua dapó,” yalepó.   
\s1 Sa̧ dalóló ha̧keamó mulatere fo  
\r (Luk 8:16-18)  
\p
\v 21 Téró ama atimapaae duraalu, “Sa̧ dȩróló nuku ao̧mó ó me ni fake ao̧mó kinóló mulótimipó. Téni, ai sa̧ dȩ so whi̧ feané koló̧póló, sa̧ daalatere ni fake tómó fopa ha̧keamó mulótua dapó.  
\v 22 Ti mió kikiti hiró betere o̧la feata, take nalo ha̧keamó mulatepa so whi̧né tuȩ́ yó̧póló erapó. Mió kinóló muló betere o̧la fea take nalo ha̧keamó mupa, so whi̧ feané koló̧póló erapó.  
\v 23 Dia̧ mepaae so whi̧ wosȩ́li daapa, ti i dere fo sale bete mo wisiyóló wosóló tuȩ́ yó̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 24 Atéró, ama yale fo kaae atimapaae momómo duraalu, “Ya̧lo dia̧paae i dere fota mo wisiyóló wosóló tuȩ́ muae. Naao meteró o̧la atimamó matepa, ti Kótóné ya̧mókélé naao ai matere su̧tóróti móturaalu, mepaae tómó belerólókélé melaalo ai ape.  
\v 25 Whi̧ me dené ama tare o̧latamo tawóló betepa, ti atétere whi̧paae ama ai tare tómó, Kótóné me kae beleróló melaalopó. Whi̧ me denétamo me o̧lakó tanipa, ti ai sekȩ́né ama mo sawa tareteikélé, Kótóné momó tokó̧ saalo ai ape,” yalepó.   
\s1 O̧la wae hoterepaae dó faróló yale fo  
\p
\v 26 Téró ama kale yale fo kaae momó duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betere alata, ti beta̧ whi̧né kutómó o̧la wae ke bilitu dere kaaepó.  
\v 27 Atéró biliyale ki̧lipaae dȩtamo ó dilikitamo fipa, ó turukó horóló betepakélé, kale biliyale o̧la wae tu̧mu haemó noaró sokotérópóló, kale whi̧né ama tuȩ́ mutumipó.  
\v 28 Ere o̧la feata, haenétei fotoko̧róló sókó hotapó. Tu̧mupi sókó horóló, sóku woleyóló, nalo ti fua dua dapó. Atéró fua yóló, tua̧ dolomó ti whi̧né naaire ke butapó.  
\v 29 Ai kale o̧la u̧lumétere alimó, ti kale kutó tale a̧ sepaketamo fóló, u̧lumére o̧la siré kotapó,” yalepó.   
\s1 Mastard kepaae dó faróló yale fo sale  
\r (Mat 13:31-35, Luk 13:18-19)  
\p
\v 30 Téró, atimapaae kale fo kaae momó duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala diaao̧ kisipa yó̧póló, ya̧lo noa ala su̧róló yó melaaloé? Me noa fo salepaae dó faróló yaaloé?  
\v 31-32 Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, \it mastard\it* ni ke kaaepó. Ti \it mastard\it* ni keta, mo sawa beleka̧amaletei, haemó bilitepa huturaalu, ti kutómó mepaae yó mole o̧la fea tȩteróló, tetei̧rape fo̧lo fua dapó. Atéru, doasi tȩi fale sirimó barape daaneta dapó,” yalepó.   
\p
\v 33 Yesuné so whi̧paae fo yó móturaalu, atei kaae fo salenétóró dekéró yó mótu betalepó. Téturaalu, atima so whi̧né wosóló kisipa yaaitere su̧tóró yó melaté fu betalepó.  
\v 34 Ama fo yó matere doko̧ ha̧le mo so whi̧paaeta, ti fo sale fonémaaté yó mótua yalepó. Téyaletei, ama yó matere whi̧rape atimasisi bituraalu, ti ama yó matere forape fea bete tokó̧ló yó mótua yalepó.   
\s1 Yesuné wȩi asya bérale fo  
\r (Mat 8:23-27, Luk 8:22-25)  
\p
\v 35 Atétu beteró, be dikiteretamo ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Da̧ nukutamo uté tȩ faalopa fiépe,” yalepó.  
\v 36 Ai so whi̧ atima wȩi fókumó betó mupatei taaróló, Yesu a̧ nukumó ha̧le betepa, ama yó matere whi̧rape atima maaté felepó. Atéró fupa, mepaae nukurapekélé, atima fea beta̧mó felepó.  
\v 37 Téró ai wȩi tua̧mó fu betalemó, doakale besȩ́ tikiró wȩi asyatamo hapale sókó wouraalu, wȩi nuku dolopaae bosene dorowóló, kale nuku mo felekemó buó deyaai yalepó.  
\v 38 Até depatei, Yesu a̧ nuku sisóratere salemó toró mulóló noke fipa, ama yó matere whi̧rapené a̧ turukuróló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, da̧ wȩiné mió mo felekemó sóró i aluratapa, naao da̧ ko̧lenié?” yalepó.   
\p
\v 39 Atétepa, Yesu a̧ turukó holóló, kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamo foné sóró duraalu, “Ai whaau yóló hoteretei taaróló, béyóló dono fae,” yalepó. Téyalemó, kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamo tukóló béyóló dono felepó.   
\p
\v 40 Ai fo yóló, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ noatepa wiyóló diri furu furu dute? Dia̧ tuȩ́ tiki tiróló bitini airapó,” yalepó.   
\p
\v 41 Ai fo deremó, winé sukó̧ló atimasisitei duraalu, “Haió! a̧ noa whi̧né dérópó. Kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamonékélé, ama dere fo wosóló, a̧ ao̧mó sukó̧ló bitupó,” yalepó   
\c 5  
\s1 Dowi kepe betere whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 8:28-34, Luk 8:26-39)  
\p
\v 1 Téró, atima ai wȩi kȩla tȩyóló Kadarin whi̧rapené hae kwiamó sókó felepó.  
\v 2 Atéró fóló, a̧ nuku taaróló hae taopaae taae felemó, beta̧ dowi keperape tepeyóló betere whi̧, whi̧ douratere tikimó biti Yesutamo hokolaayaai walepó.  
\v 3 Ai whi̧ a̧ mo bemó bitini, whi̧ dou tómó bitua yalepó. Atére whi̧ mené mo képiné ó dirii \it sein\it* képinékélé a̧ dokonénipó.  
\v 4 Take suka fea \it sein\it* képiné ama hóró naasetamo dokotua yalemó, ama fotoko̧nétei ha̧le turukó falatua yalepó. Atéreteiné whi̧nékélé a̧ tawóló dokóló béranénipó.  
\v 5 Ai whi̧ a̧ta, sukatamokélé, dikitamokélé, be dȩtere doko̧ fea whi̧ dou tómó bituraalukélé, du sorokó mole tikimó bituraalukélé, doasi keterȩ́ yóló, amatei ama tiki kapo fosóné tikitua yalepó.   
\p
\v 6 Atétu betere sekȩ́né Yesu mo umó daapa a̧ sururu yóló wóló kelalemó, Yesu doa whi̧pa kilituraalu, ama hó ao̧mó bukutiri teya̧ró biti̧ derepelepó.  
\v 7 Atéró bitu, fo fake yóló Yesupaae duraalu, “Ya̧ta, ó sa̧ taoró tȩteró betere Tale Kótóné Naalemapa, naao ȩpaae noa alakó eraai waleé? Naao ȩ dele seróló susupu eraalomeipóló, Kótóné doi yóló dirii malo dumié?” yalepó.  
\v 8 Ai fo depa, Yesuné kale whi̧paae duraalu, “Dowi kepe-ó, ya̧ ai whi̧ tua̧mó beteretei taaróló sókó fae,” yalepó.   
\p
\v 9 Ti fo fóló, Yesuné a̧paae woseturaalu, “Naao doi deé?” depa, ama tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo doita Lisanipó. Da̧ mo ha̧le o̧la kaae i betó mole ape,” yalepó.  
\v 10 Atéró Yesupaae atima betere tiki taaróló fó̧póló ho̧konao̧se fo momó du, momó du, du betalepó.   
\p
\v 11 Ai du sokore ao̧mó, hupurape mo ha̧le o̧la kaae kimimó daae molepó.  
\v 12 Atépa, kale dowi keperapené Yesupaae duraalu, “Da̧ ai hupurape tua̧paae biti̧ derepaai dapa, naao da̧ dotonaasepe,” yalepó.  
\v 13 Ti fo deremó, Yesuné atimapaae téyae, depa atima kale whi̧ tua̧mó betaletei taaróló sorokó furaalu, hupurape tua̧paae biti̧ta yalepó. Atétepa, kale hupurape atima botokó feletikimó, kulamó doropóló wȩiné soroko̧ fóló, mo fea sisiraae felepó. Ai hupurape doko̧ sóró touróturaalu, 2000-rópó.   
\p
\v 14 Atétere ala kolóló, kale ai hupurape kaae tare whi̧rape atima botokó fóló, ipu bemó betó mole whi̧raperó doasi be huluamó betó mole whi̧rapetamopaae i ala yalepóló ene felepó. Tétepa, kale so whi̧ atima doasi be hulua tua̧mó noa alakó du bitu dérópóló, kelaai felepó.  
\v 15 Atéró, atima Yesu betere tikimó sókó wóló kelalemó, dowi keperape mo ha̧le o̧la kaae tepeyóló betale whi̧tei kuti wisi deróló mo kisipa wisi mole whi̧ kaae betepa kilitu, atima wiyalepó.  
\v 16 Téró, ai ala depa kelale so whi̧né mepaae wale so whi̧paae i kale whi̧ tua̧mó betale dowi keperape ho̧konale alaró hupurapepaae erale alatamo fea yalepó.  
\v 17 Atei fo woseturaalu, so whi̧né Yesupaae, “Ya̧ atima betere hae kwia taaróló fae,” yóló, sȩtu betalepó.   
\p
\v 18 Ai fo deremó, Yesu a̧ nukupaae biti̧ derepaai depa, kale dowi kepe tepeyóló betale whi̧né Yesupaae, “A̧kélé ya̧tamo fenére?” yóló wosalepó.  
\v 19 Tétepa, ai whi̧ a̧tamo faai wao̧sóró seséyóló duraalu, “Talené ko̧lené sukutu ya̧paae erale ala naao hae aya, no nerapepaae yó melaai fae,” yalepó.  
\v 20 Ai fo depa, kale whi̧ a̧ atéyale tiki taaróló, Dekapolis be huluarapepaae fóló, Yesuné a̧paae erale ala so whi̧ feapaae yó melalepó. Téyalemó, kale so whi̧ mo feané ai dere fo woseturaalu, hai-ó! yóló siratu betalepó.   
\s1 Suka̧le senaaleró beta̧ kisi daale sotamo wisirale fo  
\r (Mat 9:18-26, Luk 8:40-56)  
\p
\v 21 Téró, Yesu a̧ nukumó kale wȩi momó ipaae tȩ wóló daapa, so whi̧ mo dekéró a̧ beterepaae bopera̧le wóló betó molepó.  
\v 22 Yesu a̧ atéró beteremó, Kótóné fo wosetere be kaae tare topo whi̧ Jairus wóló Yesu kelalemó doasi whi̧pa kilitu, a̧ daale ao̧mó deraapisa fóló muluraalu, i fo yalepó.  
\v 23 “Doa whi̧-ó, ya̧lo senaale felekemó suka̧ai depa ȩ ya̧ kȩle walepa, kisi bete wisi yó̧póló, ama tikimó naao naase mulaasepóló mo miótóró da̧mo wusuró faalopó,” du betalepó.   
\p
\v 24 Ai fo depa, Yesu a̧ kale whi̧tamo wusuró fupa, so whi̧ mo feané atimaamo busuró felepó.  
\v 25 Atima atéró fu betepa, 12 ba fo tua̧mó hepo daalu samea fu betere so beta̧ walepó.  
\v 26 \it Dokta\it* whi̧rape feané kale so wisiraai dapóló, fea ala fea yalemó wisini, atimané ai yale alané kale soné kisi betetei mo ti fake yalepó. Téturaalu, ama \it moni\it*kélé ha̧le kemeralepó.  
\v 27 Yesuné mepaae so whi̧ wisiraté kutu beterapó dere fo kale soné wosóló, a̧ so whi̧ kuamó buté buté wóló, Yesuné kuti salemó wolaayó salepó.  
\v 28 Ti noatepae, kale soné ama tuȩ́né Yesuné kutimó maaté wolaa depa, ama tiki tua̧mó daale kisi bete wisiyaalopó kisipa mutu wolaayalepó.  
\v 29 Atéró, wolaa deretamotóró kale so a̧ samea fu betaletei tikituraalu tiki felétepa ama kisi bete mo ti kemeyalepó kisipa mualepó.   
\p
\v 30 Até yale tikimó, Yesuné ama fotoko̧ sókó foletei kisiparu, a̧ so whi̧ kua dolomótei fetée fóló duraalu, “Ya̧lo kutimó né wolaa yaleé?” yalepó.   
\p
\v 31 Tétepa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Mo turó so whi̧né ya̧ ai betekini betekini du beterapa, ȩ né wolaa yaleé? fo-a, noatepa de?” yalepó.  
\v 32 Tétepa, Yesuné a̧ wolaayale whi̧ kelaai kelené doko̧ du betalepó.  
\v 33 Atétepa, kale soné a̧paae erale alamó tuȩ́ muturaalu, a̧ witamo diri furu furu du bitu Yesu daale ao̧mó deraapisa fóló mulu, ama mo yale alatóró fea Yesupaae ha̧kearóló yó melalepó.  
\v 34 Tétepa Yesuné kale sopaae duraalu, “Ti senaale-ó, naao tuȩ́ tiki tiró betale alané ya̧ dele su betale kisi bete ai wisiyalepa, naao hosaa muni deóló dua fae,” yalepó.   
\p
\v 35 Kale sotamo ai fo du betepatei, Kótóné fo wosetere be kaae tare whi̧ Jairus-né ama be whi̧rape wóló a̧paae duraalu, “Naao senaaleta mo ti suka̧lepa, ai yó matere whi̧paae naao me fo kae ini, ama teó̧póló taalae,” yalepó.   
\p
\v 36 Ti fo depa Yesuné atimané ai dere fo sisópaae eróló, kale fo wosetere be kaae tare whi̧paae duraalu, “Ya̧ whaalia yóló dei tuȩ́ muni, tuȩ́ tiki beta̧ tirae,” yalepó.   
\p
\v 37 Mepaae whi̧rape a̧tamo faaitapóló wao̧sóró seséyóló, Pita, Jems, ama noma Jon atima beta̧ a̧tamo faai dape salepó.  
\v 38 Atima atéró fóló, kale fo wosetere be kaae tare whi̧né bemó sókó felemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae kale senaale bopé tómó betó muluraalu, mo dekȩné suki̧ moló yóo, mepaae so whi̧ ti atima hosaa tua̧mó dekȩné sukuturaalu, wole kaape maaté dorowóo, mepaae so whi̧ ti ha̧le fo tiki whaa yóo, du betepa kelalepó.  
\v 39 Atéró, Yesu a̧ be tua̧paae fóló, aimó betó mole so whi̧paae duraalu, “Dia̧ fo tiki whaaró wole-utamo noatepa du bitute? Ai senaaleta mo ti sukuni, kapala noke ai fire ape,” yalepó.  
\v 40 Ama ai fo deremó, kale so whi̧né a̧ do̧ nalalepó. Tétepa, Yesuné mo so whi̧ fea belapaae ho̧kó faróló, a̧tamo wale whi̧raperó kale senaalené hamaró alimatamo beta̧ kale senaale mole be dolopaae felepó.  
\v 41 Téró, Yesuné kale senaale naasemó tao sóró duraalu, “\it Talita kum\it*” i fo feteyóló “Ti senaale-ó, ya̧lo ya̧paae dapa turukó holae,” yalepó.  
\v 42 Ai fo deretamotóró kale senaale turukó horóló kwȩyalepó. Ai senaale a̧ betale ba fota, 12-rópó. Ai be dolomó a̧tamo daae mole so whi̧né atétere ala kilituraalu, hai-ó! yóló siratu betalepó.  
\v 43 Atéró, Yesuné atimapaae i ala yalepóló mepaae so whi̧paae momókó deté kwȩyao̧se yóló fo mulóló, kale senaalemó o̧lakó melae yalepó.   
\c 6  
\s1 Kótóné ko̧ló whi̧ ama bemó doi munire fo  
\r (Mat 13:53-58, Luk 4:16-30)  
\p
\v 1 Téró Yesu a̧ atéyale be taaróló, ama yó matere whi̧rape atima ama turuku be huluapaae felepó.  
\v 2 Atima atéró fóló bituraalu, kale sa̧a nóló beteró̧póló tukóló muló betere sukamó a̧ fo wosetere be dolopaae fóló, fo kaae sóró yó melalepó. Atéró yó melalemó, so whi̧ feané ama yó matere fo wosóló sirayóló duraalu, “I whi̧né ama tuȩ́ tiki dotoróȩ fóló du betere doasi kelemei alarape-a, momó salerópó?  
\v 3 Ti a̧ta whi̧ me kae mei, kale Mariané naalema be tȩtere whi̧ meié? Ama nomarapeta, Jems, Joses, Saimon, Judas-sépi atima imó bitinié? Ama nemarapekélé, da̧tamo i betó mole ape,” yóló atimané a̧ ha̧le mo whi̧ nisiyóló dei tuȩ́ muturaalu faletu betalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné ama ko̧ló whi̧ kae be huluapaae fupa ti ai so whi̧né a̧ dukiróló, ama doi sóró horótu beteretei, ama kekelé so whi̧ró ama turuku be hulua so whi̧tamoné a̧ dukiróló, ama doi mulatere ala dumipó,” yalepó.  
\v 5 Atéró a̧ ai bemó bituraalu, mepaae kelemei alarape erénitei, beta̧ beta̧ hepo daae mole so whi̧ maaté ama naase mulóló, wisirótua yalepó.  
\v 6 Atéró, so whi̧ feané a̧paae tuȩ́ tiki tirénitere noatepa dérópó kisipa mualepó. Téró, felekemó tȩté fale be hulua doko̧ Yesuné kale fo wisi yó melaté fu betalepó.   
\s1 Yesuné 12 whi̧rape dotȩyale fo  
\r (Mat 10:5-15, Luk 9:1-6)  
\p
\v 7 Ama sóró beteró betere 12 whi̧rape a̧ beterepaae ape yóló, so whi̧ tua̧mó betere dowi keperape doló ho̧konó̧póló, atima fotoko̧ bulóló sóró beteralepó.  
\v 8 Atéyale ki̧lipaae atima tamo tamo yóló dotonaairaalu, etei ma fo yalepó. “Dia̧ furaalu mepaae nokole o̧lakélé, \it moni\it*kélé to dolomó bulóló fao̧se.  
\v 9 Tétu, bukaaire kutikélé me dekaaporóló sóró feni, ho̧leke be beta̧ horóló, dotó tiki tawóló fae.  
\v 10 Dia̧ me be huluamó sókó furaalu, beta̧ whi̧né bemó fitepa, ti ai bemótóró bitiré fóló, me bepaae furaalu, ai be taalae.  
\v 11 Kale dere kaae, dia̧ me be huluamó sókó fȩlalemó, dia̧ wisiyóló dape seni yóo, diaao̧ dere fokélé woseni yóo depa, dia̧ faairaalu i ala yae. Ai be hulua so whi̧ diaao̧ atimapaae wisi ala eraai yalemó, atimanétei hó̧tepa taaróló felepóló kisipa yó̧póló, diaao̧ ho̧leke bemó dakere hae terepée deróló fae,” yalepó.   
\p
\v 12 Atima atéró fóló, kale fo wisi yó mótu duraalu, “Diaao̧ dowi ala taaróló tuȩ́ tiki feteyóló betenérapóló,” yó melaté kutu betalepó.  
\v 13 Atima atéró kuturaalu, mepaae so whi̧ tua̧mó betere dowi keperape doló ho̧konótua yóo, mepaae kisi dalóló mole so whi̧ \it wel\it* wȩi dilóló wisirótua yóo, yalepó.   
\s1 Jon depa tikale fo  
\r (Mat 14:1-12, Luk 3:19-20, 9:7-9)  
\p
\v 14 Yesuné erótu betere kelemei ala so whi̧ feané kolóló duraalu, “Aita, wȩi tópuratere whi̧kó Jon mo sukó̧póló daletei, momó kepaayóló beterapó. Atére fotoko̧né ama mepaae doasi kelemei alarape erótu beterapóló,” so whi̧né ama doi só kotere fo kale topo whi̧ Herot-né wosalepó.   
\p
\v 15 Atépa mepaae so whi̧né duraalu, “A̧ta Ilaija kepaayóló beterapó,” depa, mepaae so whi̧némo duraalu, “A̧ta, Kótóné ko̧ló whi̧kó du yalepó,” du betalepó.   
\p
\v 16 Atéró kulu kulu só kotere fo topo whi̧ Herot-né wosóló duraalu, “Ai whi̧ta me kae mei, ya̧lo depa tukóló dale whi̧ Jon momó kepaatu yalepó,” yalepó.   
\p
\v 17-20 Ai alata ha̧le ini, Filip-né so Herodias noma Herot-né tokó̧ló dokalepó. Atéteremó, Jon-né kale topo whi̧ Herot-paae, “Naao noné sotei tokó̧ló dokotere ala fo mulapó,” yalemótei, Herot-né ama diki tare whi̧rapepaae Jon dapesó fóló, dirii képiné dokóló, “\it Dipula\it* beterae,” yalepó. Atéteremó, kale so Herodias a̧ doasi fopaae buturaalu, Jon daaitere tu̧ kikitu betalepó. Téyaletei, Herot-né Jon a̧ mo donoi alamaaté yó tapa, Kótóné mo kae beteró betere whi̧ wisipóló kisipa mutu, ama somané yaai dere ala seséyalepó. Ti noatepae, Herot-né Jon-né du betere fo ekȩle yóló wosetu betaletei, ai foné bete ama kisipa seni, ko̧ló ko̧ló yalepó.   
\p
\v 21 Téró, Herodias-né Jon daaire tu̧ keketé fóló, nalo ti etei kaae tu̧ kelalepó. Herot a̧ deale be dȩ wapa, ama sóró beteró betere doasi whi̧rapemókélé, ama diki tare whi̧rapené topo whi̧rapemókélé, Kaleli haemó betó mole doi mole whi̧ disirapemókélé, mo doasi o̧la deralepó.  
\v 22 Atima atéró o̧la deyóló nuku betalemó, kale so Herodias-né senaalema sókó wóló, ki̧liyaleteiné Herot-ró ama o̧la naai wóló betó mole so whi̧tamo doasi hȩkeserótu betalepó. Atéteremó a̧ hȩkeseturaalu, kale topo whi̧né kale so seimalepaae duraalu, “Ya̧ noa o̧lakó saai tuȩ́ mute? Naao saai tuȩ́ mutere o̧la ya̧lo melaalopa, ȩpaae yae,” yalepó.  
\v 23 Atéró, Herot-né kale so seimaletamo mo dirii fo yóló mulótu duraalu, “Ya̧lo tȩteróló kaae tare haekélé tua̧mó tekeyóló, ó mepaae o̧la o̧la kwiapaae ya̧ saai tuȩ́ mutepa, ya̧lo ya̧ melaalopó,” yalepó.   
\p
\v 24 Ai fo depa kale so seimale a̧ fóló, hamapaae woseturaalu, “Ȩmó noa o̧lakó meló̧póló a̧paae yaróe?” depa, hamané duraalu, “Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon depa tukóló, ama topo du beta̧ a̧lae yae,” yalepó.   
\p
\v 25 Ti fo depa, kale senaale hamané dere fo wosóló, a̧ kale doasi topo whi̧ Herot beterepaae fóló duraalu, “Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-né topo mo miótóróti tukóló, nuku tómó beleróló a̧lae,” yalepó.   
\p
\v 26 Kale senaalené ai fo deremó, Herot a̧ fomo duraalu, kutiri humula yalepó. Téyaletei, ama o̧la naai wóló bétó mole so whi̧ feané keletómó, ama yóló mulale dirii fo tikinépa, téyaalopó yalepó.  
\v 27-28 Atéró, Herot-né hapale tétitóró kale whi̧ du betere whi̧paae duraalu, “Ya̧ \it dipula\it* bepaae fóló, Jon depa tukóló ama topo du sóró ape,” yóló dotȩyalepó. Tétepa kale whi̧ fóló, Jon depa tukóló topo nuku tómó beleróló sóró wóló, kale so seimalepaae melatepa, amamo hamapaae male felepó.  
\v 29 Jon atéró depa tikalepó dere fo woseturaalu, ama yó matere whi̧rape wóló, ama tupuló tiki beta̧ sóró whi̧ bulatere kane dolomó douralepó.   
\s1 Yesuné 5000 whi̧ o̧la melale fo  
\r (Mat 14:13-21, Luk 9:10-17, Jon 6:1-13)  
\p
\v 30 Téró Yesuné dotȩyale, \it aposel\it* whi̧rape atima a̧ beterepaae fesaae wóló Yesu boperóló daalu, atimané yó male foró yale alatamo a̧paae yalepó.  
\v 31 Atéró yó mótu betepa, so whi̧ mo fea fua wua du bituraalu atima o̧la naaire tȩkélé munipa, Yesuné atimapaae duraalu, “Da̧ i betere tiki taaróló, so whi̧ bitinire tikipaae sa̧a nóló biti̧ faalopa ape,” yalepó.   
\p
\v 32 Atéró, atimasisi so whi̧ bitinire tikipaae betaai wȩi nukumó felepó.  
\v 33 Téyalemó so whi̧ feané atima foletei kolóló, atimatamo hokolaa yaairaalu, Yesusépi faai dere tikipaae hae tu̧mó so whi̧ atimapi hapale sókó fóló betó molepó.  
\v 34 Atéró, Yesusépi atima nuku taaróló, haepaae taae doropóló kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wóló betó molepó. Ai so whi̧ta kaae tare whi̧ meiyóló, atima ko̧leaané betó mole \it sipsip\it* hupurape kaae betepa kilitu, Yesuné atima ko̧lené suka̧lepó. Téturaalu, Yesuné atimapaae bete mole forape fea yó melaai kaae salepó.   
\p
\v 35 Atéró yó melaté fu betepatei, be mo ti dikiyalepó. Atétepa, ama yó matere whi̧rape a̧ daalepaae wóló duraalu, “Doai so whi̧-a, whi̧kélé bitinire tikimó betepatei, be ai diki yale ape.  
\v 36 Térapa, ti felekemó tȩ mole beraperó ipu berapetamopaae o̧lakó atimanétei dupuyóló naleta yó̧póló, dotȩyaasepe,” yalepó.   
\p
\v 37 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Atimané naaire o̧la diaao̧tei melae,” depa, atimané a̧paae duraalu, “Atima naaire o̧la 200 \it denarias moni\it*né su̧mó dupunére?” yalepó.   
\p
\v 38 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Ti wisirapa, \it bred\it* o bulakó meteró muléró kȩle fae,” yalepó. Ai fo depa, atimané kȩle fóló a̧paae duraalu, “\it Bred\it* o bula aporó yóo, ya tamo yóo yóló beta̧ mulapó,” yalepó.   
\p
\v 39 Atépa ama atimapaae duraalu, “Bukóló kae kae beterae,” yalepó.  
\v 40 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rapené kale so whi̧rape dosa̧ayóló, 100 whi̧rape beta̧paae yóló kae beteróo, mepaae 50 whi̧rape beta̧paae yóló, kae beteróo, yalepó.  
\v 41 Atéró beteróló, kale \it bred\it* o bula aporó yóo, ya tamo yóo yóló, taru hepen-paae kese horóló momaturaalu, Talepaae mo kée yóló kemetepa, kolokóraalu yóló, ama yó matere whi̧rapepaae melalepó. Tétepa atimanémo mo so whi̧mó a̧liralepó.  
\v 42 Atéró, ai o̧la atima mepaae so whi̧ ha̧sókó dini, mo fea su̧mó nalepó.  
\v 43 Atéró nóló muni fele \it bred\it* oró ya bukitamo ama yó matepa, wosetere whi̧rapené siré kwȩyóló, 12 yorape deyóló fa̧analepó.  
\v 44 Soraperó naale senaaletamo dosa̧ani, ai o̧la nale whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5000 whi̧rapepó.   
\s1 Yesu wȩi tómó daaté fele fo  
\r (Mat 14:22-33, Jon 6:16-21)  
\p
\v 45 Atétu beteró, mo ai fapotóróti Yesu a̧ ai touró betere so whi̧pi fó̧póló kaae taru, ama yó matere whi̧rape atimapi wȩi nuku sóró Betsaida bepaae fó̧póló, dotonalepó.  
\v 46 Atéró, nalo Yesu a̧ ama wotoró bituraalu, so whi̧paae ko̧le-ó yóló fó̧póló dotonóló, a̧ du sorokó mole ao̧paae moma yaairaalu felepó.   
\p
\v 47 Atéró be dikité dorowaletamo, Yesuné ama yó matere whi̧rape atima nukutamo wȩi kulu tua̧mó fu betepa, a̧ ama wotoró wȩi fókumó beterepó.  
\v 48 Atéró bituraalu kelalemó, ama yó matere whi̧rape atima nuku bisiki fotoko̧yóló i̧tu betepa kelalepó. Ti noatepae, atima faai fole tikiró besȩ́ tiki wouraalu, fotoko̧né bisiki tȩtepa, mo fotoko̧yóló i̧tu betalepó. Atétu betepa, be mo dȩyaai du beteretamo Yesu a̧ atima dekeróló faai, wȩi tómó daaté walepó.  
\v 49 A̧ wȩi tómó atéró daaté waletei atima feané kolóló, kepe wale nisiyóló wituraalu atima keterȩ́ yalepó.  
\v 50 Até deretamo Yesu sókó wóló atimapaae duraalu, “Ita ȩpa, wiyao̧se. Diaao̧ hosaa diriyóló dua betae,” yalepó.   
\p
\v 51 Yesu atéró wȩi tómó daaté wóló, nuku tua̧paae taae holalemó, kale wou betale besȩ́ tiki tikalepó. Atétere ala kolóló, kale whi̧rape atima siratu betalepó.  
\v 52 Atéró o̧la kolokó daalu yóló nale bete atima wisiyóló kisipa muni, atimané tuȩ́ tiki hapólu ipakalepó.   
\p
\v 53 Atéró, atima wȩi tȩ Kenesaret haeró fóló, kale nuku ai dulalepó.  
\v 54 Atima atéró, nuku dulóló haepaae taae feletamotóró so whi̧ mo feané Yesu kilitu, a̧ Yesupóló kisipa yalepó.  
\v 55 Atéró, Yesu kelale so whi̧ mo hapale fóló, ai hae kwiamó tȩ mole be hulua feamó hepo daróló betó mole so whi̧ beleyóló, Yesuné wisiró̧póló, a̧ kotere tiki dokosó fua yalepó.  
\v 56 Atéró Yesu a̧ sawa be huluarapepaaekélé, doasi be huluarapepaaekélé, ipu berapepaaekélé, kotopa so whi̧né ai ala deté kutu betalepó. Atéturaalu, mepaae ai be huluamó hepo dalóló betó mole so whi̧ o̧la dupuneta dere tikimó betera̧leta yalepó. Atéró betó mulu, Yesupaae woseturaalu, “Naao kuti salemó maaté da̧né wolaa yó su yaaitapóló,” dotopoi fo du betalepó. Atéró, Yesuné kuti salemó maaté wolaa yale so whi̧ fea wisitua yalepó.   
\c 7  
\s1 Bólu inipatei fokotere fo  
\r (Mat 15:1-20)  
\p
\v 1 Atéró, kale mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né yóló muló betere fo yó melatere whi̧rapekó mepaae whi̧rapetamo atima Jerusalem be taaróló, Yesu beterepaae wóló a̧ bopéróló betó molepó.  
\v 2 Atima atéró wóló betó mulu, Yesuné yó matere whi̧rape atima naase fokoni, o̧la nuku betepa kelalepó. Atétepa, kale whi̧rapené duraalu, “Da̧ o̧la naai naase fokutu dere kaae atimakélé fokotere noatepa dérópó,” du betalepó.  
\v 3 Ti noatepae, kale Farisi whi̧raperó Judia whi̧rapetamo atima alimarapené mara mole ala sya furaalu, naase bólu epa, ó bólu inipatei naase fokonitepa, ti atima o̧la naalomeipó.  
\v 4 Atéturaalu, atima o̧la dupuneta dere tikipaae fi wóló, atimané tiki bólu inipakélé wȩi tópunipa, ti atima o̧la nukua dumipó. Téturaalu, atimané alimarapené kae kae mara mole alarapekélé hotowa yóló sya fu dere kaae, atimané o̧la detere wutirape ó wȩi nokole wutirapekélé fea fokóló nukua dapó.   
\p
\v 5 Atéreteiné kale Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matepa whi̧rapetamoné Yesupaae duraalu, “Naao yó matere whi̧rapené da̧né ayarapené mara mole ala sya fóló, atimané naase fokonipatei o̧la nukua dere-a, noatepa de?” yalepó.   
\p
\v 6 Ai fo depa Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané dia̧ tó tikiné siki̧lire whi̧rapemó tuȩ́ muturaalu, i fo mo donotóró asȩyóló muló beterapó.  
\q1 ‘I so whi̧ atimané hosaa tua̧mó ȩ sóró beterénirutei, ha̧le ko̧lóné maaté ya̧lo doi hale sóró horótu beterapó.   
\q1
\v 7 Atimané yó mótu betere fota, bete munipatei mo whi̧né kisipané kekeme nóló i ala yae ó yao̧se du beterapó.  
\q2 Atima ȩ ao̧mó bitinirutei, ha̧le foné maaté Tale-ó du beterapó,’ erapó.   
\m
\v 8 Ti diaao̧ ayarapené mara mole alatóró ha̧le sya fu bituraalu, Kótóné yae yóló muló betere fo eréni, taaló ai betere ape,” yalepó.   
\p
\v 9 Téró ama atimapaae duraalu, “Kótóné yae yóló muló betere fo sisópaae eróló, dia̧né ayarapené mara mole ala wisirapóló ai sya fu betere ape.  
\v 10 Ti noatepae, Moses-né i fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 ‘Naao ayaró haetamo ao̧mó sukó̧ló bituraalu, atimaamoné doi hale sóró horótu betae,’ erapó. Me fo i ape. ‘Mepaae whi̧né ama hamaró alimatamo tekeratere fo depa, atétere whi̧ mo ti sukó̧póló dae.’ fo asȩyóló muló beterapó.   
\m
\v 11 Ai fo epatei, diaao̧ i fo du beterapó. ‘Mepaae whi̧né ama hamaró alimatamopaae duraalu, “Ya̧lo mole o̧la o̧la diaamo tao sóró mólua̧tei, Kótópaae melaleteiné dia̧amo werapó. Ya̧lo mole o̧la feata, Koropani, ai fo feteyóló Kótó melale o̧lapóló mo so whi̧né supa, ti fo mulapó,” ’ dua dapó.  
\v 12 Kale mepaae whi̧né ama hamaró alimatamo tao saairetei diaao̧ atétere alané sesétu beterapó.  
\v 13 Ti dia̧ta, diaao̧ ayarapené mo deté wale mara mole ala sya furaalu, Kótóné fo ha̧le o̧la kaae ao̧rótu beterapó. Take ai ala deté wale kaae, mió diaao̧kélé atei kaae alarape ho̧ko ai du betere ape,” yalepó.   
\p
\v 14 Téró, Yesuné kale mo so whi̧ a̧ beterepaae momó ape yóló duraalu, “Dia̧ feané ya̧lo i dere fo mo diriyóló wosóló tuȩ́ muae.  
\v 15 Mo nokole o̧la whi̧né tiki tua̧paae durupuraalu whi̧ dorótimipó. Téni, whi̧né tiki tua̧mó kaayóló sókó wale alané beta̧ whi̧ doratapó,” yalepó.   
\p
\v 17 Atéró, Yesu a̧ ai so whi̧ betepa taaróló, fóló bemó beteremó, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló, ama kale yale fo sale fo noa betené yalerópóló a̧paae wosalepó.  
\v 18 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Dia̧kélé, diaao̧ kisipa tiki hapólu eruraalu, ya̧lo ai yale fo bete tuȩ́ni airapó. Mo nokole o̧la whi̧né tiki tua̧paae doropóló whi̧ doréni deretei, dia̧ kisipanié?  
\v 19 Ti mo nokole o̧lata, whi̧né hosaa tua̧paae sókó fumitei, depepaae doropóló, di alée fulapó,” yalepó. Yesuné ai fo ereteiné nokole o̧la fea naaitepa fo munipa, nae erapó.   
\p
\v 20 Ai fo tómó olekeyóló atimapaae duraalu, “Whi̧né tiki tua̧mó kaayóló belapaae sókó wale alané beta̧ whi̧ doratapó.  
\v 21-23 Ti whi̧né hosaa tua̧mó kaayóló wale alarape i ape. Dei tuȩ́ mutere alakélé, ao̧ni kae kae ho̧ko nópu nokole alakélé, mené o̧la o̧lémi sere alakélé, whi̧ dele alakélé, nópu nokole alakélé, fea o̧lamó ekȩle dere alakélé, me whi̧tamo dei tuȩ́ mutere alakélé, kapala dilikitere alakélé, mo enénire dowi alakélé, mené o̧la senée yóló dei tuȩ́ mutere alakélé, me whi̧ eratere fokélé, sekȩ́ whi̧póló bopé faketere alakélé, wisi tuȩ́ muniru, sonaalei ho̧ko du betere dowi alakélé, ai dosa̧ayale alarape fea whi̧ tua̧mó kaayóló wouraalu, whi̧ dorótua dapó,” yalepó.   
\s1 Juda meire soné kisipa tiki tirale fo  
\r (Mat 15:21-28)  
\p
\v 24 Téró Yesu a̧ ai be taaróló, doasi Tair be hulua bopéróló tȩ mole berapepaae felepó. Atéró, a̧ beta̧ whi̧né be dolomó fóló betepa, mepaae whi̧rapené a̧ kelao̧sóró bope yao̧se yaletei, a̧ kinóló betenénipó.  
\v 25 A̧ atéró beterapó dere fo beta̧ dowi kepe tepeyóló betere senaale hamané wosóló, a̧ Yesu beterepaae hapale sókó walepó. Atéró, a̧ Yesu daale ao̧mó deraapisa fóló fió mualepó.  
\v 26 A̧ta Juda fake mei, Krik so a̧ hamané Siria haemó tȩne be Fonisiamó dealepó. Ai so Yesu daale ao̧mó fió mulu duraalu, “Ya̧lo senaale tua̧mó betere dowi kepe naao ho̧konaasepé,” du betalepó.   
\p
\v 27 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Folosóró naale senaalené nokole o̧la atimapi nó̧póló melae. Ti noatepae, atima su̧mó nénipatei, yuwirape nó̧póló matere ala dorapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Ti fo depa, kale soné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Tale-ó, aita mo deretei, kale keteirapené o̧la ni fake tómó beleróló nokole folope sorokóta deretei hao̧rapenékélé nukua dapó,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao ai dere foné naao senaale tua̧mó betere dowi kepe sókó felepa, dua fae,” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa, kale so a̧ ama bepaae sókó fóló senaalema kelalemó, ama tiki tua̧mó betere dowi kepe sókó fóló, besekȩ tómó a̧ feléyóló fió molepó.   
\s1 Ko̧lóró wosȩ́litamo ki̧ne whi̧ wisirale fo  
\p
\v 31 Atéró Yesu a̧ ai Tair hae kwia taaróló, Saidon hae kwia tua̧mó tȩyóló fóló, Kaleli wȩi fókumó tȩ mole be Dekapolis hae kwiamó sókó felepó.  
\v 32 Yesu atéró sókó fóló beteremó, beta̧ wosȩ́li ki̧yóló fokélé alure whi̧ Yesuné wolaa yó̧póló, atimané dapesó wóló beteralepó.   
\p
\v 33 Atéró betepa, kale so whi̧ daae mole tiki taaróló, Yesuné dȩpaae dapesó fóló daalu, ama naase dou̧ tamo kale whi̧né wosȩ́li dolopaae kesekée faróló sókó salepó. Atéró, ama naase dou̧mó fesa̧a fȩ eróló, kale whi̧né hapemó wolaayalepó.  
\v 34 Atéró, Yesu a̧ hepen-paae kese horóló fomo sókó faróló duraalu, “Epapeta” i fo feteyóló, “Ki̧netei tukwȩ fae,” yalepó.  
\v 35 Ai fo deremó, kale whi̧né ki̧ne wosȩ́li tukwȩ fóo, ama ko̧lókélé tukwȩ fóo duraalu, fo du betere whi̧ kaae, fo kaae sóró yalepó.   
\p
\v 36 Atéró, Yesuné atimapaae erale alarape mepaae whi̧paae, “Yao̧se,” yóló fo mulaletei, Yesuné yale ala so whi̧ feapaae deté kwȩyóló fakeralepó.  
\v 37 So whi̧ feané atétere fo wosetu, sirayóló duraalu, “I whi̧né du betere ala feata, mo koko̧i ala alamaaté erótua dapó. Wosȩ́li ki̧ne whi̧tei tukwȩ falóo, ko̧ló nomone whi̧kélé fo yóo, dapó,” du betalepó.   
\c 8  
\s1 Yesuné 4000 whi̧ o̧la male fo  
\r (Mat 15:32-39)  
\p
\v 1-2 Atéró kale yale kaae, mepaae so whi̧ mo dekéró a̧ beterepaae toura̧le wóló betó molepó. Atéró betó mole so whi̧ atima naaire o̧la meipa, ama yó matere whi̧rapepaae ape yóló duraalu, “I so whi̧ sore sukamó ȩtamo bituraalu, o̧lakélé néni, ha̧le betaleteiné atima ȩ mo doasi ko̧lené sukutapó.  
\v 3 Ti atima mepaae so whi̧ta, saletómó waleteiné wote siri ha̧le fó̧póló dotonatepa, tu̧ tua̧mó wotené sisiraae fao̧sóró dapó,” yalepó.   
\p
\v 4 Ti fo depa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Aita mo deretei, so whi̧kélé meitikimó atimané naaire o̧la-a, momó mupa melaaloé?” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo depa, Yesuné atimapaae woseturaalu, “Ti dia̧né \it bred\it* o bulakó meteró mule?” depa, atimané a̧paae duraalu, “Wȩikeró o bularape beta̧ mulapó,” yalepó.   
\p
\v 6 Tétepa, Yesuné ai betó mole so whi̧ fea hae tikimó betae yóló, kale \it bred\it* o bularape ama sóró taru, Talepaae mo kée yóló, momayalepó. Atéró momayóló kemetepa, Yesuné kolokó daalu yóló, ama yó matere whi̧rapepaae melae depa, atimanémo, kale so whi̧mó a̧liróló melaté kwȩyalepó.  
\v 7 Téró, ama yó matere whi̧rape atimané toróti mole ya beleka̧atikikélé melatepa, Talepaae mo kée yóló, atimapaae duraalu, “I yarapekélé nó̧póló, melaté kwȩyae,” yalepó.  
\v 8 Atéró, atima nóló su̧turaalu buki muni feletei, ama yó matere whi̧rapené daseté kwȩyóló, wȩikeró yorape fa̧analepó.  
\v 9 Atima ai o̧la nale whi̧rape doko̧ sóró touróturaalu, felekemó 4000-whi̧rapepó.  
\v 10 Atéró kemetepa, ai betó mole so whi̧ fó̧póló dotȩyóló, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape atima Dalmanuta hae kwiapaae nukutamo felepó.   
\p
\v 11 Atima atéró fóló betepa, mepaae Farisi whi̧rape Yesu beterepaae wóló, a̧paae kae kae wosetere fo du betalepó. Aita, a̧ ka̧ae kolóló su̧ suraalu, naao hepen bemó mole kelemei alakó da̧maletamo kelaai dapa, eranénié? du betalepó.  
\v 12 Atéteremó, Yesu a̧ fomo sókó faróló atimapaae duraalu, “Dia̧ mió i alimó betere so whi̧né me kelemei alakó kelaaipa erae du betere-a, noatepa de? Talené dia̧paae kelemei ala me kae eraalo meipóló ya̧lo dia̧paae mo i dere ape,” yalepó.  
\v 13 Ai fo du beteró kemetepa, kale so whi̧ betó mupatei taaróló, atima nukutamo wȩi fóku utéró momó tȩ felepó.   
\s1 Yist-paae dó faróló yale fo  
\r (Mat 16:5-12)  
\p
\v 14 Atima atéró furaalu, mepaae o̧la uté tȩró mupatei kȩóró \it bred\it* o bula beta̧ maaté atima nukumó mupa kelalepó.  
\v 15 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rape kisipa mulóló ma duraalu, “Kale Farisi whi̧raperó Herot-tamoné \it bred\it* o tópuratere o̧la \it yist\it*-ta mo doropa, wisiyóló kaae tawae,” yalepó.   
\p
\v 16 Ai fo deremó, ama yó matere whi̧rape atimasisitei duraalu, “I dere fota, da̧né kale \it bred\it* o bularape kȩyó yóló weimó ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 17 Atimasisitei atéró kȩlaarótu betere fo Yesuné ama tuȩ́ yóló atimapaae duraalu, “\it Bred\it* o meipóló, dia̧sisitei noatepa fo tiki kȩlaarótu bitu de? Diaao̧ tuȩ́ tiki hapóluraalu, ai yale alarape dia̧né kilitu bitutei, diaao̧ tuȩ́ni airapó.  
\v 18 Diaao̧ kelenékélé mo kolóo, wosȩ́linékélé mo wosóo yaletei, ya̧lo erale alarape diaao̧ kisipani, ai keterélirapó.  
\v 19 Ya̧lo aporó \it bred\it* o bula kolokó daalu yóló 5000-whi̧rape atima nalemó su̧tepa, buki daseté kwȩyóló meteró yorape deyaleé?” depa, atimané duraalu, “12 yorape deyóló fa̧analepó,” yalepó.   
\p
\v 20 “Ya̧lo me 4000 whi̧rapemó, wȩikeró \it bred\it* o bularape kolokó daalu yóló melóló, atima nalemó su̧tepa, buki daseté kwȩyóló meteró yorape deyaleé?” depa, “Wȩikeró yorape fa̧analepó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ti ai yale alarape fea diaao̧ kolólótei, bete diriyóló tuȩ́ muni airapó,” yalepó.   
\s1 Betsaida bemó kele dilikire whi̧ wisirale fo  
\p
\v 22 Atétu beteró, atima Betsaida bemó sókó walemó, mepaae whi̧rapené beta̧ kele dilikire whi̧ Yesupaae a̧ wolaa yae yaairaalu dapesó walepó.  
\v 23 Atéró wapa, ai be hulua taaróló, dȩpaae Yesuné kale kele dilikire whi̧ naasemó tawóló felepó. Atéró fóló, kale whi̧né kelemó fesa̧a apuróló, Yesuné ama tikimó naase mulóló duraalu, “Mió naao kelené me o̧lakó wisiyóló kelete?” yalepó.   
\p
\v 24 Ai fo depa, kale sekȩ́né ama kele fisa̧ae faróló duraalu, “Whi̧rape kotereteita, ni kaae tokó̧ló só kotapó,” yalepó.   
\p
\v 25 Ti fo depa, kale dere kaae momó Yesuné naasené kale whi̧né kelemó wolaayalemó, ama kele mo ti wisituraalu, o̧la o̧la diriyóló kelalepó.  
\v 26 Atéró, Yesuné kale whi̧ a̧ ama bepaae fó̧póló dotonótu duraalu, “Ya̧ doasi be huluapaae feni, mo naao bepaaetóró fae,” yalepó.   
\s1 Pitané ya̧ta Kerisopó yale fo  
\r (Mat 16:13-20, Luk 9:18-21)  
\p
\v 27 Atéró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo ai be taaróló Sesaria-Filipai be hulua bopéróló tȩ mole be huluarape tua̧mó fu bitu atimapaae woseturaalu, “Mo so whi̧né ȩ-a, depó du bitute?” yalepó.   
\p
\v 28 Ai fo depa, atimané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Mepaae so whi̧néta, ya̧ kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-pó. Mepaae so whi̧né duraalu, ya̧ta Elaijapó, mepaae so whi̧né duraalu, ya̧ta, Kótóné ama ko̧ló whi̧pó du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Diaao̧ tuȩ́né-a, ȩ depó du bitu de?” depa, Pitané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧ta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisopó,” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩta, Kerisopóló, mepaae so whi̧paae momókó bope yao̧se,” yalepó.   
\s1 Yesuné a̧ suka̧alopó yale fo  
\r (Mat 16:21-28, Luk 9:22-27)  
\p
\v 31 Ai fo yóló, Yesuné a̧paae eraaire ala atimapaae kaae sóró yó mótu duraalu, “Whi̧né Naalema kae kae sekȩi ala mo saalopó. Mepaae whi̧ disirapenékélé, kale mo so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧rapenékélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapenékélé ȩta Whi̧né Naalema meipóló, mo ti só deraalopó. Atétepa, mepaae whi̧rapené a̧ mo ti daalotei, be dȩ sore kemetepa, ti a̧ momó kepaayóló betaalo ai ape,” yalepó.  
\v 32 Yesu a̧paae eraaire ala amatei ha̧kearóló depa, Pitané a̧ tu dȩpaae dapesó fóló, atei fo ekesé yóló, foné salepó.   
\p
\v 33 Ti fo depatei, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape beterepaae fetée anóló Pita foné sóró duraalu, “Satan-ó, ya̧ ya̧lo sisópaae fae. Naao ai mole tuȩ́ta, ti Kótóné yaaire alamó kisipa muni, mo whi̧né yaaire ala maaté kisipa mutu ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 34 Atéró, ama yó matere whi̧raperó ai betó mole so whi̧ featamopaae a̧ beterepaae ape yóló duraalu, “Dia̧ mepaae so whi̧tamo ȩ sya waai kisipa mutupa, ti naao yaaire ala taaróló, sisópaae mulóló, ya̧ suka̧aire filipaa ni naaotei beleyóló ȩ sya ape.  
\v 35 Whi̧ me dené ama betere bete me ala yao̧sórópóló, amatei wisiyóló kaae tapa, ti atétere whi̧ a̧ ama betere betetamo turó aluyaalo ai ape. Téretei, whi̧ me de ya̧lo ala eróturaalu, i kale fo wisi erótu betere tua̧mó ama betere bete kemeratepa, ti ai whi̧né betere bete aluni, mo ti muó tawaalo ai ape.  
\v 36 Mepaae whi̧ de i haemó muó mole wisi wisi o̧la dekéró beta̧paae du betere tua̧mó, ama betere bete mo ti alutepa, ti ai wisirapóló kisipa mute? Mo meipó.  
\v 37 Ama betere bete alutepa, momó saairaalu, noa o̧latamo dupu yaaloé?  
\v 38 Mió i alimó dowi alaró nópu nokole alatamo du betere tua̧mó me whi̧né duraalu, ‘Ya̧ta, Yesu tuȩ́ru, ama ala erótu betere whi̧é?’ yóló wosetepa a̧ witu halemó, ai whi̧ró ama fotamo a̧ tuȩ́nipó depa, a̧paae i fo yaalo ai ape. Kale Whi̧né Naalema Alimané doasi doi mole dȩ wisinaaleró ama mo kae betere \it ensel\it*-rapetamo wale sukamó folosóró halemó a̧ tuȩ́nipó yale whi̧paae, Whi̧né Naalemanékélé ai whi̧ a̧ tuȩ́nipó yaalo ai ape,” yalepó.   
\c 9  
\s1 Yesu kae tiki daane wale fo  
\r (Mat 17:1-13, Luk 9:28-36)  
\p
\v 1 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧ mió i betó mole so whi̧ mepaae sukuni ha̧le betepatei, Kótóné ama tȩteróló betere ao̧mó mole ala mo doasi fotoko̧tamo wapa kelaalopó,” yalepó.   
\p
\v 2 Atéró apomiró be dȩ kemetepa, Yesuné Pita, Jems, Jon-sépi atima dape sóró doasi sokore hasi fosópaae holalepó. Atéró horóló beteremó, atimané kele tómótei, Yesuné ama daale tiki taaróló, kae tiki daane walepó.  
\v 3 Atéturaalu, ama deró betere kutikélé, mo yako kaae dȩ tekée fi deró betepa kelalepó. I haemó betó mole so whi̧né deró betere kuti dȩ kaae aleraai fokotepakélé, ai kutiné dȩ kaae alée fenénipó.  
\v 4 Téró aimó, atimané keletómó kale Moses-ró Elaijatamokélé mo betere whi̧né tiki kaae daayóló sókó wóló, Yesutamo fo du betalepó.   
\p
\v 5 Atétere ala kolóló, Pitané Yesupaae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, da̧ fea etéró beta̧mó beteretei mo wisirapó. Térapa, me ya̧ betóo, me Moses betóo, me Ilaija betóo, yaaire furu be sore da̧né tȩnaalopa, wisire?” yalepó.  
\v 6 Ai fota ha̧le ini, atima wituraalu, yaaire fo ketetepa, ho̧ko fotei erapó.   
\p
\v 7 Atéró daae molemó, kitikiné atima husura̧le dorowóló, ai kitiki dolomótei fo fakeyóló duraalu, “Ita, ya̧lo mo hosaa mole naalepa, ama dere fo mo wisiyóló wosae,” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo deretamotóró atimané kele kele yalemó, kale whi̧ tamo daani, Yesu ama wotoró daapa kelalepó.   
\p
\v 9 Atétu beteró, atima ai hasi fosó taaróló durupu bitu, Yesuné atimapaae duraalu, “I yale alarape mepaae so whi̧paae dia̧né mió folo hapale momókó yao̧se. Kale Whi̧né Naalema a̧ dóló mo ti sukunaletei, momó kepaayóló fi tikimó ti yaasepóló, mió hapale bope yao̧se,” yalepó.  
\v 10 Ama ai yale fo wosóló, atimané mepaae whi̧paae ini, atimasisitei kȩlaaróló duraalu, “Mo ti doló sukunóló momó kepaayóló betaalopó dere fo-a, noa fo betené yalerópó,” du betalepó.   
\p
\v 11 Atéró, atimané a̧paae woseturaalu, “Kale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené Tale waai teópatei, Elaijapi waalopó du betere-a, noa fo betené du bitute?” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ti mo dapó. Elaijapi wóló, o̧la o̧la fea ama momó donoróló mulaalopó. Téretei, Kótóné fo asȩre tua̧mó i fo erapó. Whi̧né Naalema, a̧ mo doasi dele su betepa, atimané a̧ faleyóló só deraalopó ere fo-a, metéli yaaireteimó ere?  
\v 13 Téretei, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ilaija a̧ta, mo walepó. Tétepa mepaae so whi̧né kale yóló muló betere fo mo dokonóturaalu, atimané a̧paae mo eranée yale alarape fea motóróti ai erale ape,” yalepó.   
\s1 Dowi kepe betere naale wisirale fo  
\r (Mat 17:14-21, Luk 9:37-43)  
\p
\v 14 Téró Yesu a̧tamo fele whi̧rape fesaae walemó, mepaae beteróló fele yó matere whi̧rape mo so whi̧né bopéróló daae mupa kelalepó. Aita ha̧le mei, ai whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamo foné u só derótu, i só derótu du betepa, kaae tawóló daae molepó.  
\v 15 Atétu beteremó, Yesu sókó wapa kilitu, so whi̧ feané doasi sirayóló, a̧tamo hokolaa yóló ko̧leó yaairaalu felepó.   
\p
\v 16 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae woseturaalu, “Noa fo betemó dia̧ fo tokó̧tamo du bitu de?” yalepó.   
\p
\v 17 Ai fo du betepa, ai wóló daae mole so whi̧ kuamó beta̧ whi̧né duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧lo naale dowi kepe bituraalu, ama ko̧ló nomunu fo initeretei naao wisiraasepóló, ya̧paae dapesó walepó.  
\v 18 Ti noatepae, dowi kepené haepaae taae deróló haeratepa, ama sereke hatua yósóró ko̧lómó dako sókó wua dapó. Téturaalu, ama hó naase, tikikélé fea sosoro falótua depa, naao yó matere whi̧rapepaae ho̧konaasepé yalemó, atimané ho̧konaaitere su̧nipó,” yalepó.   
\p
\v 19 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Mió i alimó tuȩ́ tiki tiréni ho̧ko betó mole so whi̧rape-ó, dia̧ tuȩ́ tiki tiró̧póló meteró sukamó ȩ dia̧tamo betaaloé? Diaao̧ hapólure kisipa taaróló, wisi kisipa só̧póló ȩ dia̧tamo meteró sukamó betaaloé? Térapa, ai naale ȩpaae dapesó ape,” yalepó.   
\p
\v 20 Ai fo depa kale naale a̧ beterepaae dapesó walemó, dowi kepené Yesu kilituraalu, téti kale naale mo fotoko̧iné tao sóró feseróló haemó haeratepa biliraté feletikimó, ko̧lómó dako sókó walepó.   
\p
\v 21 Atétere ala kolóló, Yesuné kale naalené alimapaae woseturaalu, “Naao naale ai ala du betepa, ba fo meteró kemeyaleé?” depa alimané duraalu, “Mo ketemó kaae sóró deté waletei, miókélé ha̧le ai yó tare ape.  
\v 22 Ya̧lo naale doló sukunaairaalu, ai dowi kepené sipaaekélé ó wȩipaaekélé, tao sóró taae falatua yalepó. Térapa, naao da̧mo ko̧leturaalu su̧mó tao senépa ti tao saasepólópó,” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao ȩpaae su̧mó tao saaloé? dere-a, mepaae whi̧ dené Talepaae tuȩ́ tiki tiratepa, ti ai whi̧paae fea ala fea Talené ama su̧mó eranérapó,” yalepó.   
\p
\v 24 Ai fo depa kale naale alimané ama ere ala ha̧kearóló duraalu, “Ya̧lo tuȩ́ tiki tiró betepatei doa meipa, me kwiapaae ha̧lekeretei naao ȩ tao saasepé,” yalepó.   
\p
\v 25 Yesu a̧ ai ala du beterepaae so whi̧ fea sururu yóló wapa kolóló, dowi kepe foné sóró duraalu, “Whi̧né ko̧lóró wosȩ́litamo kinó betere dowi kepe-ó, ya̧ ai whi̧ tua̧mó beteretei, ya̧lo i ho̧konatapa, momó kae biti̧ weni, mo ti fae,” yalepó.   
\p
\v 26 Yesuné ai fo deremó, kale naalené tiki tao sóró feseróló kale dowi kepe keterȩ́tamo sókó felepó. Atépa, kale naalené tiki mo suki̧ whi̧ ao̧pa, kolóló so whi̧ feané duraalu, “A̧ mo ti ai suka̧le ape,” du betalepó.  
\v 27 Atépa, Yesuné kale naale naasemó tao salemó turukó horóló daane holalepó.   
\p
\v 28 Atétu beteró, nalo Yesu a̧ be dolopaae doropóló betepa, ama yó matere whi̧rape atimanalemaaté bitu a̧paae duraalu, “I dowi keperape da̧né doló ho̧konatepa, sókó fenitere-a, noatepa dérópó,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Moma dere alané beta̧ atei kaae dowi keperape su̧mó ho̧konanérapó,” yalepó.   
\p
\v 30 Téró atima ai be taaróló, Kaleli hae tua̧mó tȩyóló felepó. Ti atéró feleteita, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae maaté kale fo wisi yó melaai kisipa mutu, mo so whi̧né atima betere tiki tuȩ́ yao̧sóró yalepó.  
\v 31 Atima atéró fóló bitu, ama atimapaae duraalu, “Ha̧le mo whi̧né kale Whi̧né Naalema dó̧póló, whi̧ mené eleké deyaalopó. Atéró, mo ti dóló sukunaalotei, sore be dȩ kemetepa, ti a̧ momó kepaayóló betaalo ai ape,” du betalepó.  
\v 32 Ama atéró yale fo bete atima tuȩ́nitepa, noa betené yalerópóló, wosaai yaletei, atima wituraalu, taaralepó.   
\s1 Doasi topo whi̧ deé? yale fo  
\r (Mat 18:1-5, Luk 9:46-48)  
\p
\v 33 Téró, atima Kapeneam bepaae fóló, atima fiyaaire bemó bitu, ama yó matere whi̧rapepaae woseturaalu, “Dia̧ tu̧ tua̧mó alale siré wou betale-a, noa fokó deté wou betaleé?” yalepó.  
\v 34 Yesuné ai fo depa tu̧mó wou bituraalu, topo whi̧-a de betere yóló atimasisi alale siré waleteiné haletu, Yesupaae tokó̧ matere fokélé inipó.   
\p
\v 35 Téró Yesu a̧ biti̧ deyóló ama yó matere 12 whi̧rape a̧ beterepaae ape yóló duraalu, “Whi̧ me detamo topo whi̧ betaai kisipa mutupa, ti belei ao̧yóló so whi̧ feané kutó diratere whi̧ betae,” yalepó.   
\p
\v 36 Atéró, ama beta̧ naale beleka̧amale dape sóró atima tua̧mó daalóló, ama apuó taru duraalu,  
\v 37 “Mepaae whi̧ denétamo ya̧lo doimó etei kaae naale mo wisiyóló dape supata, ti ȩtei mo wisiyóló dape sirapó. Atétere whi̧né ȩmaaté dape sumitei, ȩ dotȩyale sekȩ́kélé dape sirapó,” yalepó.   
\s1 Da̧tamo bóe dinitere whi̧ta da̧né be whi̧pó  
\r (Luk 9:49-50)  
\p
\v 38 Téró, Jon-né Yesupaae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, whi̧ beta̧né naao doimó dowi kepe ho̧kutu betepa, a̧ta da̧tamo beta̧mó kotere whi̧ meipóló, da̧né seséyalepó,” yalepó.   
\p
\v 39 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Atei kaae whi̧né ama yaaire ala yó̧póló sesékese. Ti noatepae, mepaae whi̧né ya̧lo doimó mepaae kelemei ala erale ki̧lipaaemo, ya̧lo doi doróló faleyaalo meipó.  
\v 40 Mepaae da̧tamo bóe dini dere whi̧rapeta, ti da̧tamo mole whi̧ ai ape.  
\v 41 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧ Keriso whi̧ bitu, ya̧lo ala erótu beteremó, mepaae whi̧né wȩi melatepa, atétere whi̧ dupu ha̧sókó feni, mo saalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Me whi̧ dowi ala yó̧póló dée nalatere ala  
\r (Mat 18:6-9, Luk 17:1-2)  
\p
\v 42 “Mepaae whi̧ denétamo ȩpaae tuȩ́ tiki tiró betere doi muni, sókótei sókó dei so whi̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, atétere whi̧ mo doasi dowi dupu saalo ai ape. Atei ala dere whi̧ ama depamó mené doasi kane fake dulóló wȩi kȩlapaae taae falua̧sóró wisi ua̧pó.  
\v 43 Naao naasenétamo ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, atétere naase tukóló taae falae. Ya̧ beta̧ naasetamo bituraalu, mo ti betaaire tikipaae sókó faasepólópó. Naase tamo daayóló betera̧letikimó, me naasené naao tiki turó doasi surukó̧kélé feni, ha̧le dó tare sipaae a̧lisóró fao̧sóró dapó.  
\v 45 Naao hóné ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, atétere hó tukóló taae falae. Ya̧ beta̧ hótamo bituraalu, mo ti betaaire tikipaae sókó faasepóló dapó. Ti noatepae, ya̧ hó tamo daayóló betera̧letikimó, me hóné naao tiki turó si duku beterepaae a̧lisóró fao̧sóró dapó.  
\v 47 Naao kelené ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti atétere kele sokóló taae falae. Beta̧ keletamo bituraalu, ya̧ mo ti betaaire tikipaae sókó faasepólópó. Ti noatepae, naao kele tamo wusuró buóló betepa, naao tiki turó ha̧le dó tare sipaae fao̧sóró dapó. Ti Kótóné tȩteróló kaae tare tikimó mole alata, beta̧ keletóró daayóló bituraalu, sene fupa mo wisirapó.  
\v 48 Ti dowi dele su betaaire tikimó kisipa mutu, asȩmó i fo erapó. Aimó betere whi̧rapeta, mokené turukóló nokoletei mo kemekélé ini yóo, sikélé surukó̧ feni ha̧le dótóró tawóo yaalopó.  
\v 49 Na ó hupu mi kȩlaayao̧sóró kó terepetu dere kaae, so whi̧ fea tua̧mó mole dore alaró wisire alatamo sinétei biliyóló taleyaalo ai ape.  
\v 50 Ti kóta, o̧la feléróló nokole o̧la wisipó. Téretei, kale kóné felé kemetepa, momó kae noayóló felé bulaaloé? Mo meipó. Térapa, ai kó wisinaale diaao̧ hosaa tua̧mó mulóló, so whi̧tamo hosaa muni deyóló wisi kisipatamo mo dua betó muae,” yalepó.   
\c 10  
\s1 So ó whi̧ tokó̧ fateremó dere fo  
\r (Mat 19:1-12, Luk 16:18)  
\p
\v 1 Téró, Yesu a̧ ai be taaróló Judia hae kwia tua̧mó kutu beteró Jordan wȩi uté fakerókélé felepó. Aimó sókó felemó, so whi̧ mo fea kale duatere kaae toura̧le wóló betó mupa, ama dua dere alatóró yóló yó mótu betalepó.   
\p
\v 2 Atétu betepa, mepaae Farisi whi̧rape wóló, a̧ su̧sóró a̧paae woseturaalu, “Mepaae whi̧né ama soma tokó̧ fatepa fo mulepé meié?” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa ama atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Diaao̧ dosa̧ayóló tuȩ́ yó̧póló, Moses-né dia̧paae noa ala yae yóló, asȩre?” yalepó.   
\p
\v 4 Ti fo depa atimané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Mepaae whi̧né so tokó̧ falaai depa, ti soné asȩ sóró fó̧póló melae yóló Moses-né asȩrapó,” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Ti aita, diaao̧ hosaa ta̧ruraalu dowa̧ae fu betepa, Moses-né ai fo asȩyóló muló beterapó.  
\v 6 Téretei mo take kaarale alimó,  
\q1 ‘Kótóné whi̧ró sotamo alipakalepó.’   
\q1
\v 7 ‘Atéyale betené whi̧né ama hamaró alimatamo taaróló, sotamo dokóló atimaamo mo beta̧ tikitóró daayaalopó.’   
\m
\v 8 Atéreteiné atimaamo tamo mei, mo beta̧ tikitóróti ai daale ape.  
\v 9 Kótóné atimaamo atéró beta̧ tiki daaróló beteró betereteimó, mo so whi̧né tekeróló whi̧ kae beteróo, so kae beteróo, yao̧sóró yae,” yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo yóló Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape atima fea bemó betó mulu, Yesupaae woseturaalu, “Naao ti yale fo da̧kélé kisipa yaai dapa, bete mo ti ha̧kearóló yae,” yalepó.  
\v 11 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Whi̧ me dené ama topo so tokó̧ daalóló so me dokotepa, ai whi̧né Kótóné fo tukóló topo sotamo betere ala mo ti doratapó.  
\v 12 Atétere kaae sonékélé, oma whi̧ tokó̧ daalóló, whi̧ metamo dokotepa, atétere soné Kótóné fotei tukóló, ama omatamo betere ala mo ti doratapó,” yalepó.   
\s1 Naale senaale Yesupaae dapesó wale fo  
\r (Mat 19:13-15, Luk 18:15-17)  
\p
\v 13 Téró etéyalepó. So whi̧né kale keteirape Yesuné wolaa yó̧póló, a̧ beterepaae dapesó wua yalepó. Atétepa, ama yó matere whi̧rapené kale so whi̧ foné sóró sesétu betalepó.  
\v 14 Yesuné atétere ala kolóló, ama yó matere whi̧rapetamo fopaae buóló duraalu, “Ai naale senaale ȩ beterepaae wó̧pólópa sesékese. Ti noatepae, atei naale senaale kaae betere so whi̧ta, ti Kótóné tȩteróló betere ao̧mó sókó fóló beterapó.  
\v 15-16 So whi̧ i naale senaale kaae ao̧yóló bitinitepa, ti Kótóné tȩteróló betere ao̧mó sókó fenénipó,” yalepó. Ai fo yóló, Yesuné kale naale senaale doko̧ apuósu yóló, naase mulóló atima wisiratere fo dua yalepó.   
\s1 Doasi néli teó whi̧paae yale fo  
\r (Mat 19:16-30, Luk 18:18-30)  
\p
\v 17 Téró etéyalepó. Yesu a̧ ama kisipa mole tikipaae faai fu betalemó, whi̧ beta̧ sururu yóló wóló, Yesu daalemó bukutiri tea̧ró bitu, a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧ wisi-ó, ȩ mo ti betó tawaairaalu, noa alakó yaaloé?” yóló wosalepó.   
\p
\v 18 Ti fo depa, ama kale whi̧paae duraalu, “Naao ȩpaae noatepa whi̧ wisi-ó fo du de? Whi̧ beta̧kókélé wisi whi̧ bitini, Kótó a̧ beta̧ mo wisirapó.  
\v 19 Ti Kótóné yae yóló muló betere alarape i ape.  
\q1 ‘Whi̧ dao̧se, so nópu nao̧se, o̧lémi nao̧se, kapala fo yóló me whi̧ só derao̧se, me whi̧ dilikó̧ló o̧la o̧la o̧lémi sao̧se.  
\q2 Naao hae aya wisi doi muló̧póló, atimaamo ao̧mó bitu, wisi ala beta̧ erótu betae yóló, ere fo fea ti naao ai tuȩ́re ape,’” yalepó.   
\p
\v 20 Ai fo depa kale whi̧né a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ai alarape feata, ȩ mo naale beleka̧amalemó bitutei deté wóló, miókélé ha̧le yó tarapó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa Yesuné kale whi̧ yaala sókó fóló kelené a̧ kaae taru duraalu, “Mo beta̧ ala beta̧ ya̧ mei ai ere ape. Térapa ya̧ fóló, naao mole o̧la o̧la fea dotonóló \it moni\it* sae. Atéró sere \it moni\it* ti o̧la o̧la meiyóló yolealere so whi̧mó a̧liróló melae. Atéró melóló ya̧ta, ti ó hepen bemó taleróló muló betere wisi wisi o̧la saasepóló da̧mo faalopa ȩ sya ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, kale sekȩ́ a̧ fea o̧la o̧la mole néli whi̧ ereteiné, ama kelepaa humula yóló fomoné sukuté felepó.   
\p
\v 23 Téró Yesuné ama yó matere whi̧rape kaae taru duraalu, “Doasi néli whi̧rape Kótóné tȩteróló betere ao̧mó sókó faairetei mo doasi hapólurapó,” yalepó.   
\p
\v 24 Ama yó matere whi̧rapené ai dere fo woseturaalu, atima siratu betalepó. Tétepa, ama atimapaae momó duraalu, “Ti naalerape-ó, Kótóné tȩteróló betere tikimó sókó faairetei, béni mo doasi hapólurapó.  
\v 25 Doasi \it kamel\it* hupu kuti nomotere ketȩ́li dolomó sókó fenénipó. Atére kaae, fea o̧la o̧la tare néli whi̧ Kótóné tȩteróló betere ao̧mó sókó faairetei mo doasi hapólurapó,” yalepó.   
\p
\v 26 Yesuné ai fo deremó, ama yó matere whi̧rape atimasisitei doasi sirayóló duraalu, “Atéró hapólupa, ti noa kaae so whi̧mo mo ti aluyao̧sóró tao saaloé?” yalepó.   
\p
\v 27 Ti fo depa, Yesuné atima kaae taru duraalu, “Mo whi̧né atei kaae ala fea su̧mó enénipó. Mo whi̧ ere kaae Kótó a̧ aténi, fea ala fea ama mo su̧mó eranérapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Ai fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Da̧ ya̧tamo kwȩyaairaalu, da̧né o̧la o̧la fea mo ti taaróló i wale ape,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Whi̧ me detamo ya̧lo ala eróturaalu, kale fo wisi yó maté kwȩyaai, ama be ó no nemarape ó hama alima ó naalemarape ó hae tiki fea taaróló wapa, ti atétere whi̧mó i ala eraalo ai ape.  
\v 30 Ama beta̧ o̧la taaróló walemótei, nomarapekélé kutórape, nemarapekélé, hamarapekélé, alimarapekélé, naalemarapekélé, berapekélé 100 tómó beleróló saalo ai ape. Téturaalu, dowi susupui alakélé saalotei, nalo waaire alimó mo ti betó tawaaire bete saalopó.  
\v 31 Téyaalotei, mió i alimó mepaae doasi doi mole whi̧rape take nalo doi munire whi̧ kaae betaalopó. Mió mepaae doasi doi muni, sókó deyóló betere so whi̧ta, take nalo mo doasi doi mole topo whi̧ kaae betaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesu a̧ suka̧airemó yale fo  
\r (Mat 20:17-19, Luk 18:31-34)  
\p
\v 32 Atéró, atima Jerusalem bepaae furaalu, Yesu a̧pi fi tikimó, ama yó matere whi̧rape nalo haió! yóló sira deté fu betalepó. Tétepa, mepaae atima sya wou betere so whi̧kélé wiyalepó. Atéró, Yesuné ama yó matere 12 whi̧rape tu̧ dȩpaae dapesó fóló daae mulu, a̧paae eraaire ala fea atimapaae momó yó melalepó.  
\v 33 Atéró, atimapaae duraalu, “Mió da̧ Jerusalem bepaae i fole ape. Téteretei, kale Whi̧né Naalema me whi̧né eleké deyóló mo so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné naase tua̧mó mulaalopó. Téró fo tokó̧ló só deróló, Juda mei kae fakené a̧ dó̧póló, melaalo ai ape.  
\v 34 Atéró, atimané a̧ faletere alakélé, fesa̧a apuratere alakélé, halika tikiné fokosó sere alakélé, faleyóló haleratere alakélé erótu beteró, nalo atimané a̧ mo ti sukó̧póló daalopó. Téyaalotei, be dȩ soremó dou dolomó muóló a̧ momó kepaayóló betaalopó,” yalepó.   
\s1 Jems-ró Jon-tamoné Yesupaae wosale fo  
\r (Mat 20:20-28)  
\p
\v 35 Téró, kale Sebedi naalema tamo Jems-ró Jon-tamo Yesu beterepaae wóló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, da̧moné ya̧paae wosetere ala naao eraaloé?” yalepó.   
\p
\v 36 Ai fo depa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Ya̧lo diaamomó noa alakó eraró de?” yalepó.   
\p
\v 37 Tétepa, atimaamoné a̧paae duraalu, “Take naao mo kae ere dȩ wisinaale ha̧kearatere sukamó da̧mo me whi̧kó naao turu naase dȩmó beteróo, me whi̧ fȩ́ naase dȩmó beteróo, yaasepóló dapó,” yalepó.   
\p
\v 38 Ti fo depa, Yesuné kale whi̧ tamopaae duraalu, “Diaamoné ȩpaae ai wosale fota, Talené tȩteróló kaae tare tikimó ere ala diaamo tuȩ́ni keteruraalu dapó. Dowi ala kwia tokó̧ló aluraai susupu sóró sinaaitere ala, diaamonékélé su̧mó senére? Ó ȩ wȩi tópuratere kaae, diaamokélé tópuró̧póló kisipa mute?” yalepó.   
\p
\v 39-40 Ai fo depa, atimaamoné duraalu, “Da̧mokélé ai ala su̧mó enérapó,” yalepó. Ai fo depa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Ya̧lo tikimó doasi susupu sóró sinaaire alaró ȩ wȩi tópuraaitere alatamo diaamopaaekélé su̧mó eraalotei, turu naase ó fȩ́ naase dȩmó beteraaire alata, ti ya̧lo tȩteróló kaae tanipó. Ai alata, ya̧lo Ayané ama tȩteróló kaae taru, aimó betaaire whi̧ tamokélé, ama mo taketitei tukóló beteró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 41 Tétepa, mepaae ama yó matere naase tamo whi̧rapené ai fo woseturaalu, Jon-ró noma Jems-tamopaae doakale fopaae bualepó.  
\v 42 Atétepa, Yesuné atimapaae toura̧le ape yóló duraalu, “Juda mei kaae fake tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené mo so whi̧ tȩteróló kaae tawóo, atimané sóró beteró betere whi̧rapenékélé mo so whi̧ tȩteróló kaae taru, i ala erae du beteretei diaao̧ ai kisipare ape.  
\v 43 Atétere kaae, dia̧ tua̧mókélé ai ala momókó yao̧se. Dia̧ tua̧mótamo beta̧ whi̧kó doasi topo whi̧ betaai kisipa mutepa, ti so whi̧ feané kutó diratere whi̧ betenérapó.  
\v 44 Whi̧ me de doasi doi mole topo whi̧ betaai depa, ti dia̧né wae sóró kutó diratere whi̧ kaae betae.  
\v 45 Ti noatepae, kale Whi̧né Naalema waleteita, a̧ topo whi̧ bitu mepaae whi̧rapepaae ama kutó dirae yaairaalu wéni, a̧ mo so whi̧né kutó diratere whi̧ bitu, atima aluyao̧sóró ama betere bete ha̧le melóló, dupuraai walepó,” yalepó.   
\s1 Kele dilikire whi̧ Batimeus wisirale fo  
\r (Mat 20:29-34, Luk 18:35-43)  
\p
\v 46 Atéró atima Jeriko bepaae walepó. Atéró, nalo ama yó matere whi̧raperó mo so whi̧ featamo ai doasi be taaróló fu betalemó, beta̧ kele dilikere whi̧ Timeus naalema Batimeus tu̧ dȩmó bituraalu, \it moni\it*kó a̧lae yóló kematu du beterepó.  
\v 47 Atétua dere whi̧ a̧ tu̧ dȩmó beteremó, kale Nasaret whi̧kó Yesu walapó dere fo wosóló, fo fakeyóló duraalu, “Depit-né deté fele whi̧né Naalema Yesu-ó, ȩ ko̧lené sukuturaalu, tao sae,” du betalepó.   
\p
\v 48 Ai fo du betepa, mepaae so whi̧né taalae yóló, foné salepó. Tétepatei, kale whi̧né woseni nisiyóló, fo mo ti fakeyóló duraalu, “Depit-né deté fele whi̧né Naalema Yesu-ó, naao ȩ ko̧lené sukuturaalu, tao sumié?” yalepó.   
\p
\v 49 Ai fo deremó, Yesu a̧ kei̧yóló daalu, “A̧paae ape yae,” yalepó. Tétepa, kale whi̧rapené kale kele dilikire whi̧paae duraalu, “Mió ya̧paae ape dapa, whaaliani, hai̧tamo turukó horóló fae,” yalepó.  
\v 50 Tétepa, kale whi̧né ama bukóló betere kuti da̧ae faróló, a̧ Yesu beterepaae hapale tu̧wó felepó.   
\p
\v 51 Atéró daapa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧lo ya̧mó noa alakó eraró de?” yalepó. Ai fo depa, kale kele dilikire whi̧né duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧lo kelené o̧la o̧la kelenée du beterapa, naao wisiraasepé,” yalepó.   
\p
\v 52 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao tuȩ́ tiki tiratere alané ya̧ wisiralepa dua fae,” yalepó. Ai fo deretamotóró kale whi̧né ama kele wisitepa, Yesu sya felepó.   
\c 11  
\s1 Yesu doasi topo whi̧ ao̧yóló fele fo  
\r (Mat 21:1-11, Luk 19:28-40, Jon 12:12-19)  
\p
\v 1 Atéró atima Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faairaalu, Olip du sorokó mole ao̧mó tȩne Betpas beró Betani betamomó sókó felepó. Aimó Yesuné ama yó matere whi̧rapekó tamo whi̧ dotonaai duraalu,  
\v 2 “Diaamo fole be huluamó sókó fenalemó, whi̧ betóló konire utu̧ \it donki\it* hupu duló betepa kelaalo ai ape. Térapa, ai hupu taayóló ipaae dapesó ape.  
\v 3 Atéró taanalemó me whi̧né duraalu, ‘Ai hupu neaai só fute?’ depa, a̧paae i fo yae. ‘Momó hapale sóró waaitei, Talené ama me kutó diyaai, kapala asiri sene fae yale tikimó sóró fulapó,’ yae,” yóló dotonalepó.   
\p
\v 4-5 Atétepa atimaamo fóló kelalemó, be bela tu̧ dȩmó tȩne be tu̧ sókó walemó, kale bopeyale hupu duló beterepó. Atépa, kale hupu taatu betalemó mepaae aimó daae mole so whi̧né atimaamopaae duraalu, “Diaamoné ai hupu neyaai taatu de?” yalepó.  
\v 6 Ai fo depa Yesuné atimaamopaae yae yale fotóró yalemó, atimané “Wisirapa sóró fae,” yalepó.  
\v 7 Atéró, kale hupu dape sóró Yesu beteremó sókó felemó, ama yó matere whi̧rapené deró betere kuti sókósu yóló, ai kale \it donki\it* hupuné sisó tómó whamenatepa Yesu a̧ biti̧ holalepó.  
\v 8 Atéró betóló fupa, mo turó so whi̧né atima kuti sorokóló tu̧mó whamenaté fóo, mepaae so whi̧né sapo da̧a ó wolou da̧arape turukóló whamenaté fóo, deté fu betalepó.  
\v 9 Yesu a̧ tua̧mó fupa, mepaae so whi̧ folosóró fóo, mepaae so whi̧ nalo wóo du bitu fo fakeyóló duraalu,  
\q1 “Hosana! Talené doimó wale whi̧ wisinaale-ó! Talené ya̧ mo wisiró beterapó.   
\q1
\v 10 Mo take da̧né ayarape deté wale whi̧ Depit-né tȩteróló kaae tawale ala mió da̧ tua̧mókélé sókó walapó.  
\q2 Térapa, Talené ya̧ wisiró̧póló yae!  
\q1 Hosana, ama doi doasi ó sikipaae sóró horó̧póló, yae!” deté fu betalepó.   
\p
\v 11 Téró Yesu a̧ Jerusalem bepaae sókó fóló, momatere be dolopaae felepó. Atéró, ai be dolomó muó mole o̧la o̧la fea kelené doko̧ du betalepó. Atétu betalemó, be dikitepa ama yó matere 12 whi̧rape atima fea Betani bepaae felepó.   
\s1 Yesuné momatere bemó hoka̧le fo  
\r (Mat 21:12-17, Luk 19:45-48, Jon 2:13-22)  
\p
\v 12 Atéró fiyóló be dȩtepa, hi̧ka ai Betani be taaróló fu betalemó, tu̧ tua̧mó Yesu a̧ wote yalepó.  
\v 13 Atétepa, a̧ tu̧mó fu bitu kese falalemó beta̧ nose mo umó daapa kelalepó. Atépa betepaae fóló, dukó olerémóló kelalemó, oleni ha̧le sókumaaté erepó.  
\v 14 Atépa kale nipaae duraalu, “Me sukamó wouraalu whi̧ beta̧nékélé naao du momó kae tokóló naalomeipó,” depa ama yó matere whi̧rapené wosalepó.   
\p
\v 15 Atéró, atima momó Jerusalem bepaae sókó wóló bituraalu, kale momatere be dolopaae fóló kelalemó, whi̧rape ai be dolomó o̧la o̧la dotonóló dupu du betepa ho̧kó faralepó. Atéró, be kaepaae wale whi̧rape atimané \it moni\it* ai be talené \it moni\it*tamo duputamo du betere ni fakeraperó ba ho̧kósere beleróló dotonótu betere fo̧loi ni fakerapetamo fesekeyóló taae faralepó.  
\v 16 Téró, mepaae whi̧né momatere be tua̧ dolomótei dotonaaire o̧la o̧la beleyóló sóró fua wua du betepa, Yesuné ama seséyóló kaae sóró ho̧konalepó.  
\v 17 Atéró ama atimapaae yó mótu duraalu, “I asȩyóló muló betere fo diaao̧ dosa̧ayóló tuȩ́ munié?  
\q1 ‘Ya̧lo beta, i hae kwia feamó betó mole kae kae tiki daae mole so whi̧né Talepaae beta̧ moma yó̧póló tȩnó betere bepó, erapó.’  
\m Ai fo epatei, diaao̧ du betere alané o̧lémi nokole whi̧rape touróló betere be ao̧rótu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 18 Yesuné atéró yó mótu betere fo mo so whi̧né wosóló siratu betere ala, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné wosóló atima dei kisipa muturaalu, Yesu daaire tu̧ kikitu betalepó.   
\p
\v 19 Atétu beteró be dikitepa, atima ai doasi be hulua taaróló felepó.   
\s1 Yesuné nose sélirale fo  
\r (Mat 21:20-22)  
\p
\v 20 Atéró, atima mo hi̧kati tu̧mó fu bituraalu kelalemó, kale ni nose betekélé mo turó sélipa kelalepó.  
\v 21 Atépa, Yesuné take kale yale fo Pitané tuȩ́ muni wapa a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, naao foné dorale ni nose ai sélirapa kelere!” yalepó.  
\v 22 Ti fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Kótópaae tuȩ́ tiki tiróló betae.  
\v 23 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae whi̧ de kisipa tamo muni, Talepaae tuȩ́ tiki tiróló i ulupaae ya̧ ai daale tiki taaróló wȩi kȩla tómó daane derepae depa, mo téyaalo ai ape.  
\v 24 Térapa, ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Dia̧né moma duraalu me noa o̧lakó wosetepa, ti ai wosetere o̧la naao mo serapóló tuȩ́ tiki tiratepa, ti diaao̧ mo saalo ai ape.  
\v 25 Dia̧né moma duraalu, hepen bemó betere Aya Kótóné diaao̧ yale dowi ala kwia ha̧le kemeró̧póló, mené dia̧paae me dowi ala erélipa, ti a̧paaemo kwia tokó̧ melaai dapóló tao tani, me o̧la meipóló kisipa keterae,” yalepó.   
\s1 Yesupaae ya̧ né sóró beterale éyale fo  
\r (Mat 21:23-27, Luk 20:1-8)  
\p
\v 27 Téró atima momó Jerusalem bepaae wóló bituraalu, a̧ momatere be tipiné bopéró daaló betere tua̧mó kutu betalemó, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, mepaae whi̧ disirapekélé, fea a̧ beterepaae walepó.  
\v 28 Atéró wóló a̧paae woseturaalu, “Ai alarape du beteró̧póló ya̧ né sóró beteraleé?” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lokélé dia̧paae beta̧ wosetere fo yaalopó. Ya̧lo wosetere fotamo diaao̧ ȩpaae tokó̧ matepa, ti diaao̧ wosetere fokélé ya̧lo tokó̧ melaalopó.  
\v 30 Ti take Jon-né so whi̧ wȩi tópurale ala, momó kaayóló waleé? Ó hepen bemó betere Talené yae depa yalepé, mo whi̧né yae depa yaleé?” yalepó.   
\p
\v 31 Ai fo depa, kale whi̧rape atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧né hepen bemó Talené yae depa yalepó enalemó, ti da̧paae ama dere fo wosóló a̧paae tuȩ́ tiki tirénitere noatepae? yaalopó.  
\v 32 Atéyao̧sóró, mo whi̧né yae depa yalepó fo ua̧tei, Jon a̧ Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧póló so whi̧ feané kisipareteiné atima kapo duné da̧ siróló dao̧sóró ai fo yaalo meipó,” yalepó.   
\p
\v 33 Atétepa atimané Yesupaae duraalu, “Da̧ tuȩ́nipó,” yalepó. Ti fo depa ama atimapaae duraalu, “Mené ȩpaae i alarape yae depa dapóló, ya̧lokélé dia̧paae yó melaalomeipó,” yalepó.   
\c 12  
\s1 Kutó tale faai yale fo sale  
\r (Mat 21:33-46, Luk 20:9-19)  
\p
\v 1 Téró, Yesuné ama kale fo sale forape momó kaae sóró yó melótu duraalu, “Whi̧ beta̧né \it wain\it* képi wae biliyaai kutó diyóló tipi bopé yalepó. Atéró, kale képi du u̧lumétepa tokóló fȩ dowa̧aire tiki kaponétei aleyóló mulalepó. Atéró kemetepa, kutó kaae tawóló betaaire be mo sikimó deróló tȩalepó. Téró ai kutó tale a̧ me bepaae faai kutó kaae tawó̧póló, mepaae whi̧rape sóró beteróló duraalu, o̧la u̧lumétepa sere sukamó da̧ bukaalopa, kutó wisiyóló kaae tawae yóló a̧ felepó.  
\v 2 Atéró fóló bitu, ama biliale képi du u̧lumétepa sere alimó bukóló, ama saaire su̧ ti ama kutó diratere whi̧ beta̧né sene fó̧póló, kale kutó kaae tare whi̧rape beterepaae dotonalepó.  
\v 3 Atéró dotonalemó, atimané a̧ tawóló fokosoi ala du beteró me o̧lakélé menéni, ha̧le fó̧póló dotonalepó.  
\v 4 Tétepa, kale whi̧né ama me kutó diratere whi̧mo dotonalemó, ai whi̧kélé kale dere kaae topomó kapóró dóló haleróló faralepó.  
\v 5 Atétepa kale dere kaae, me whi̧mo dotonalemó ai whi̧kélé mo ti dalepó. Tétepa, mepaae whi̧rape mo dekéró dotonótua yalepó. Téyalemó, mepaae whi̧rape dóló ha̧le susupuróo, mepaae whi̧rape mo ti dóló sukunóo dua yalepó.   
\p
\v 6 Whi̧rape fea atétu beteró kemeróturaalu, ama hosaa mole naale beta̧ biti̧ felepó. Ai naale dotonaai duraalu, mió atima ya̧lo i naale ao̧mó bituraalu, a̧paae mo wisi ala beta̧ eraalopóló kisipa mutu dotȩyalepó.   
\p
\v 7 Téyaletei, kale naale wale kilitu, kale kutó kaae tare whi̧rape atimasisi duraalu, ‘I kutó tale sukutepa a̧ betale sirimó betaaire whi̧ ai wale ape. Tétu ai kutó ama sao̧sóró da̧ saairaalu, a̧ daalopa siépe,’ yalepó.  
\v 8 Atéró, atimané kale sekȩ́kélé mo ti dóló sukunóló, ai kutó tipi ao̧paae taae deralepó.   
\p
\v 9 Atétepa, ai kutó talené ama noa ala yaaloé? Kale kutó tale a̧ wouraalu ai kutó kaae tare whi̧rape fea mo ti dóló aluraalopó. Atéró ai kutó kaae tawó̧póló, mepaae whi̧rape sóró beteraalopó.  
\v 10 Ti i asȩyóló muló betere fo diaao̧ dosa̧ayóló tuȩ́ munié?  
\q1 ‘Kale be tȩtere whi̧rapené dopa taae farale kapo faketei, doasi be hulua deyaaire eleké wisinaale alée felepó.   
\q1
\v 11 Ai ere ala wisinaale da̧né kilituraalu, Talené eró beterapóló dukiróló siratu beterapó,’” yalepó.   
\p
\v 12 Yesuné ai yale fo sale beteta, Juda topo whi̧rape atima só deratapóló kisipa mutu, a̧ daaire tu̧ kikitu betalepó. Aimó a̧ tawaai yalemó, ai touró betere so whi̧né atimapaae me ala erao̧sóró witepa taaróló felepó.   
\s1 Sisapaae takis moni matere fo  
\r (Mat 22:15-22, Luk 20:20-26)  
\p
\v 13 Atéró, nalo mepaae Farisi whi̧raperó Herot-né ama kisipa mole ala erótu betere whi̧rapetamo Yesuné dere fo bete wosóló a̧ só deraairaalu, kaae tawóló beteró̧póló dotonale whi̧rape walepó.  
\v 14 Atima wóló Yesupaae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ta mo fomaaté dere whi̧ beteretei da̧né tuȩ́rapó. Téruraalu, doasi doi mole so whi̧ró wisi so whi̧tamo maaté tao sóró wisi ala eróturaalu, mepaae belei sókó deyóló betó mole so whi̧ taalatimipó. Téni, kale mo fo bete sya furaalu, Kótóné ama ere ala i ape yóló yó mótu beteretei da̧né kisiparapó. Térapa, da̧né topo whi̧ Sisapaae \it takis moni\it* matere ala wisirépé dore?  
\v 15 Naao kisipané melarópé melao̧seróe?” yalepó.  
\p Ti fo depa, Yesuné tiki tua̧paae dorutei tó tikiné wisire nisi du betere whi̧rapené kapala dilikitu betere ala bete ama tuȩ́patei duraalu, “Dia̧né ȩ dó̧póló só deraai noatepa dilikitu bitu de? Ti ai \it denarias moni\it* ya̧lo kelaalopa ipaae sóró ape,” yalepó.  
\v 16 Tétepa, atimané kale \it denarias moni\it* koló̧póló sóró wóló matepa, atimapaae woseturaalu, “I ere asȩró mole asotamo-a, né?” yóló wosetepa, atimané a̧paae duraalu, “Aita Sisané asȩró asotamopó,” yalepó.   
\p
\v 17 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Sisané o̧lata, ti Sisapaae melae. Kótóné o̧la o̧la ti Kótópaae melae,” yalepó. Ama ai dere fo woseturaalu, atimané haió! yóló siratu betalepó.   
\s1 Kepaayóló bitu so ó whi̧ dokaalomeipóló dere fo  
\r (Mat 22:23-33, Luk 20:27-40)  
\p
\v 18 Atéyale ki̧lipaae etéyalepó. Sukutere so whi̧ momó kae kepaayaalomei, mo ti alutapó du betere Sadyusi whi̧rape Yesu beterepaae wóló i fo wosalepó.  
\v 19 “Yó matere whi̧-ó, Moses-né i fo asȩyóló muló beterapó. ‘Mepaae whi̧né so dokaletei naale dini ha̧le beteró sukutepa, ti nomanémo ai so wulia dokóló naale detepa, ti suka̧le whi̧ sirimó bituraalu, ama o̧la o̧la tȩteróló kaae tanó̧póló yae,’ fo erapó.  
\v 20 Take wȩikeró nomarape beterepó. Atéró kale topo whi̧ so dokaletei, naale senaalekélé dini ha̧le suka̧lepó.  
\v 21 Atéró sukutepa, ai so wulia noma me whi̧némo dokalepó. Téyalemó, ai whi̧kélé naale dini ha̧le suka̧lepó. Atétepa, noma me whi̧némo dokalepó. Téyalemó, ai whi̧ a̧kélé ha̧le suka̧lepó.  
\v 22 Atétepa, kale so wulia wȩikeró nomarapené dokoté waletei, kale wȩikeró whi̧rape fea naale beta̧kélé dinipó. Téró nalo kemeróturaalu, kale sokélé suka̧lepó.  
\v 23 Atéyale so take kepaayóló wale sukamó, mé whi̧né a̧ dokaaloé? Ti noatepae, beta̧ sotei take nomarape feané dokoté waleteinépó,” yalepó.  
\v 24 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné asȩyóló muló betere foró ama fotoko̧tamo wisiyóló tuȩ́ munireteiné dia̧ fea kó̧paae falapó.  
\v 25 Ti suka̧le so whi̧ momó kepaayóló betere sukamó, so dokotere ala yaalomeipó. Sokélé, whi̧tamo dokotere ala mo yaalo meipó. Hepen bemó betere \it ensel\it*-rape ere kaae, ha̧letóró betó tawaalo ai ape.  
\v 26 Suka̧le whi̧ momó kepaayóló betaalopóló, Moses-né asȩyóló muló beteretei, diaao̧ dosa̧ayóló tuȩ́ muni airapó. Hasi fosómó ni sesaape dolomó Kótóné Moses-paae duraalu, ‘Ȩta Abraham, Aisak, Jekop-sépi, tȩteróló kaae tare Kótó i betere ape,’ erapó.  
\v 27 Ti a̧ta, mo take sukó̧ló aluyale so whi̧ tȩteróló kaae tare Kótó mei, mió i alimó betó mole so whi̧kélé tȩteróló kaae tare Kótópó, erapó. Atépatei dia̧ tuȩ́niru, ho̧ko fo du beterapó,” yalepó.   
\s1 Kótóné yóló muló betere doasi topo fo  
\r (Mat 22:34-40, Luk 10:25-28)  
\p
\v 28 Atéró, Sadyusi whi̧rapené Yesupaae wosetere fo fea ama wisiyóló tokó̧ mótu betepa, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekó beta̧né Yesupaae woseturaalu, “Kótóné yae yóló muló betere forape tua̧mó mo doasi bete mole fo-a, mée?” yalepó.   
\p
\v 29 Ti fo depa Yesuné duraalu, “Mo doasi bete mole topo fo i ape.  
\q1 ‘Israel fake so whi̧-ó, wosae! Da̧ tȩteróló kaae tare Tale Kótóta me kae bitini, mo beta̧tóró beterapó.   
\q1
\v 30 Térapa, Tale Kótópaae yaala sókó fole alata, tuȩ́ tiki turónékélé, naao hosaa turónékélé, naao kepe bete turónékélé, naao fotoko̧ turónékélé yaala sókó fu betae.’   
\q2
\v 31 Tamo dakoróló dere fo me i ape.  
\q1 ‘Naaotei ya̧ yaala sókó fu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé atéró yaala sókó fu betae.’  
\m I fo tamoné mepaae yae yóló muló betere forape fea tȩteró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 32 Ai fo depa kale whi̧né tokó̧ mótu duraalu, “Yó matere whi̧-ó, Kótó tekeyóló tamo bitini, mo beta̧tóró beterapó dere fota, naao mo dono ai dere ape.  
\v 33 Ti naao hosaa turónékélé, naao tuȩ́ tiki turónékélé, naao fotoko̧ turónékélé, Talepaae yaala sókó fu betae. Téturaalu, naaotei ya̧ yaala sókó fu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé atéró yaala sókó fu betae. Ai doasi bete mole fo tamota hupu dóló Talepaae simó suku̧laa dalatere alaró mepaae o̧la o̧la ha̧le matere alatamo mo tȩró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 34 Téró, Yesuné ama ai yale fo bete kale whi̧né mo wisiyóló tokó̧ matepa a̧paae duraalu, “Ya̧ta, Kótóné tȩteróló kaae tare tikipaae mo felekemó sókó faai dapó,” yalepó. Ai fo deremó, me whi̧nékélé a̧paae wosetere fo kae ini, atima witepa taaralepó.   
\s1 Keriso né naaleé yale fo  
\r (Mat 22:41-46, Luk 20:41-44)  
\p
\v 35 Atéró, Yesu a̧ momatere be bolaare tua̧mó daalu so whi̧paae fo yó móturaalu, i fo wosalepó. “Kale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené duraalu, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisota Depit-né naalemapó du betere fo-a, noa betené du bitute?  
\v 36 Mo take Dȩi Kepe Wisiné Depit a̧ fotoko̧ratepa, ama ha̧kearóló i fo ipakalepó.  
\q1 ‘Talené ȩ tȩteróló kaae tare Talepaae duraalu,  
\q2 “Naao bóe whi̧rape ya̧ ao̧mó beteró̧póló, ya̧lo dóló tȩteraalopa, ya̧ ya̧lo turu naase dȩmótóró betó tawae,” ’ erapó.   
\m
\v 37 Depit-né ama deyale naalené deyaaire naalepaaetei, a̧ tȩteróló kaae tare Tale-ó du betale-a, neyóló yaleé?” yalepó. Ama atéró dere fo aimó touró betere mo so whi̧né hȩkesetamo wosetu betalepó.   
\p
\v 38 Téró, Yesuné so whi̧paae fo yó mótu duraalu, “Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené dere alané dia̧ dorao̧sóró, mo hotowa yóló kaae tawae. Ti atimata, so whi̧ feané whi̧ wisipó yóló dukiratere koko̧mó, so whi̧ toura̧leta dere tikipaae faairaalu, fo̧loi kuti wisinaale maaté deróló fua dapó.  
\v 39 Téró, Kótóné fo wosetere berapepaae furaalukélé, mo doasi topo whi̧rape bituatere tikimótóró betaai ekȩle yóo, kale o̧la detere sukamókélé, doasi doi mole topo whi̧rape bituatere tikimótóró ekȩle yóló betóo, dua dapó.  
\v 40 Atéturaalu, kale wulia sorapekélé dilikó̧ló atimané muó mole o̧la o̧lakélé o̧lémi sóo, atima dukiró̧póló momatere alakélé mo fo̧lo si̧yóló yóo, dua dapó. Atétere whi̧rapeta take taletere sukamó, mo doakale dowi kwia saalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Wulia soné Talepaae male moni ke  
\r (Luk 21:1-4)  
\p
\v 41 Atéró, me etéyalepó. Momatere bemó so whi̧ atimané tare \it moni\it* su̧tóró Talepaae ha̧le dera̧leta duraalu mepaae néli so whi̧né ti doasi \it moni\it* derótua yalepó. Atétu betepa, Yesu a̧ kaae tawóló daalepó.  
\v 42 Téyaletei, beta̧ yolealere wulia soné ama sonaai \it moni\it* ke tamo sóró wóló deralepó. Ai \it moni\it* keta, kale sonaai \it moni\it* ketamo su̧nipó.   
\p
\v 43 Yesuné ai kale wulia soné dera̧le wale \it moni\it* ke kolóló, ama yó matere whi̧rapepaae ape yóló duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I yolealere wulia soné dera̧le wale \it moni\it* kené so whi̧ feané dera̧leta yale \it moni\it* fea teraae falapó.  
\v 44 Ti noatepae, mepaae so whi̧néta doasi \it moni\it* mupatei, tómó moletei maaté sóró wóló dera̧leta yalepó. Téyaletei, i wulia sonéta ama depe dolo sesé taretei mo ti kemeróló dera̧le walepó,” yalepó.   
\c 13  
\s1 Mió betere ali kemeteremó yaaire ala  
\r (Mat 24:1-35, Luk 21:5-33)  
\p
\v 1 Téró, atima ai momatere be taaróló fu bitu, ama yó matere whi̧rapekó beta̧né a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, doakale kapo fakené be wisinaale ai tȩnapa kelere?” yalepó.   
\p
\v 2 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ai tȩ mole doasi be wisinaalerape take fisikó furaalu, mió i ere kaae beta̧ kane fakekélé metamo olekepa kelaalomeipó. Mo featóró kolokó fóló muaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 3-4 Atéró, Yesu ai momatere be ópaae tȩne fapa, \it Olip\it* du sokoremó Pita, Jems, Jon, Andru atimasisi bitu a̧paae woseturaalu, “Naao mió ti bope yale alarape-a metéli yaaloé? Ai yale fo mo dokonaairaalu noa alapi depa, kolóló da̧né kisipa yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Mepaae whi̧né kapala fo yóló dia̧ dilikao̧sóró, mo wisiyóló kaae tawae.  
\v 6 Mepaae dilikitere whi̧rape wóló, ya̧lo doi yóló duraalu, ‘Ȩta dia̧né wó̧póló kaae tare whi̧ Keriso i ape,’ yóló, so whi̧ fea kó̧paae fó̧póló dilika̧alo ai ape.  
\v 7 Bóe mo du betepa kolóló dere foró, me bemó bóe du beterapóló deté kotere fotamo wosóló, diri furu furu duraalu wiyao̧se. Ti ai alarapeta, mo yaalotei kemeyaaire be dȩ sókó waai teórapó.  
\v 8 Me hae kwiamó betere whi̧ró me hae kwiamó betere whi̧tamo bóe daalo ai ape. Me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧raperó me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧rapetamo bóe daalopó. Kae kae hae kwiapaae doakale baotere alaró, o̧la sóku alutere alitamo waalo ai ape. Ai alarapeta, sorapené naale saai sisó kaae sóró nukutere kaae dapó. Ai alarape yóló kemetepa, nalo mo doasi sekȩi ala waalopó.   
\p
\v 9 Ai sekȩi alarapeta ha̧sókó feni, dia̧paae mo eraalopa siki sikiyóló betó muae. Ti noatepae, mepaae mo whi̧rapené dia̧ be kaae tare whi̧rapené fo tokó̧ló só deró̧póló, atima naase tua̧mó mulóo, mepaae whi̧rapené dia̧ fo wosetere bepaae dapesó fóló fokosói ala yóo, yaalopó. Dia̧ ya̧lo ala erateremó, tȩteróló kaae tare \it Gavman\it* doasi topo whi̧raperó atimané sóró beteró betere topo whi̧rapetamoné keletómó sóró daalaalo ai ape. Atétere be dȩmó, Talené dia̧paae erale alarape atimané wosó̧póló, diaao yaaire tȩ amatei mulaalo ai ape.  
\v 10 Atéró, kemeyaaire be dȩ sókó waai teópa, folosóró i hae kwia feamó betó mole so whi̧paae mió wosetere fo wisi yó maté kwȩyóló su̧raalopó.  
\v 11 Atétepa, mepaae whi̧né dia̧tamo fo tokó̧tamo yaai dapesó fupa, noa fo yaalorópóló whaalia yao̧se. Dia̧né fo yaai kaae seretamo, diaao̧ yaaire fo Talené yó melaalo ai ape. Diaao̧ kisipané yaalomeitei, Kótóné ama Dȩi Kepe Wisiné yae dere fotóró yaalo ai ape.   
\p
\v 12 Me whi̧né ama nomatei mené dó̧póló eleké deyóo, me whi̧né ama naaletei me whi̧né dó̧póló eleké deyóo, naale senaalenékélé hama alima ao̧mó betere hó̧róló, mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyóo, yaalopó.  
\v 13 Dia̧ ya̧lo ala erótu beteremó, so whi̧ mo feané dia̧tamo dei tuȩ́ muturaalu, dia̧ hó̧róló bóe daalo ai ape. Téyaalotei, mepaae so whi̧ de ȩpaae kisipa tiki tiróló, diriyóló bitiré fóló kemetere kwiamó sókó fupa, ti atétere so whi̧ aluyao̧sóró ya̧lo tao saalopó.   
\p
\v 14 Diaao̧ kelera̧lemó, Kótóné ama kae bemótei, mo kelaalo sonaalei dowi ala du betepa, Talené doi folokoleróló, be mo wópu mulaalopó. Ai ala enénire tikimótei epa kilitu, i asȩre fo dosa̧atere so whi̧ dia̧né mo wisiyóló kisipa muae. Ai ala depa, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ hasi fosópaae botokó fó̧póló yae.  
\v 15 Dia̧ siki be kemó betera̧lemó i sekȩi ala wapa kilitu, siki bemó beteretei taaróló, ao̧ró be kemó mole o̧la o̧la sene derepéni taaróló botokó fae.  
\v 16 Mepaae whi̧ kutómó daara̧lemó ai ala depa, ama da̧ae mulale bukutere kuti momó sene feni, muló̧póló taaróló botokó fae.  
\v 17 Atétere sukamó, mepaae naale ere soraperó naale senaale tare sorapetamo botokó faaire su̧ni bipi ereteiné mo doa ko̧lerapó.  
\v 18 Térapa, ai alarape sosóli alimó yao̧sórópa, moma beta̧ du betae.  
\v 19 Ti noatepae, Atétere alimó mo doakale dowi sekȩ waalo ai ape. Mo take Kótóné keké nale alimó kaae sóró bitiré wóló, mió i alimókélé atei kaae dowi sekȩi ala mo kolókélé inipó. Téró bitiré fóló, nalopaaekélé atei kaae dowi sekȩi ala momó kae kelaalomeipó.  
\v 20 Ai be dȩrape Talené ha̧lekeróló tukóló mulólua̧ meisóró, ti so whi̧ mo beta̧kókélé ha̧sókó fua̧ meipó. Talené ama sorokósu yóló kae beteró betere so whi̧mó kisipa mutu, be dȩrape ha̧lekeróló tukóló muló beterapó.  
\v 21 Ai sukamó whi̧ mené dia̧paae duraalu, ‘Kale sóró beteró betere whi̧ Keriso ai walapa kelae!’ Ó u wóló betere ape depa wosóló, mo dapóló momókó tuȩ́ tiki tirao̧se.  
\v 22 Ti noatepae, mepaae Keriso ao̧yóló dilikitu betere whi̧raperó Kótóné ko̧ló whi̧póló kapala fo yó matere whi̧rapetamo waalo ai ape. Atétu, kae kae ala yaairemó eratere doasi alaró kae kae kelemei alarapetamo eróturaalu, Kótóné sorokósu yóló kae beteró betere so whi̧kélé kó̧paae fenérémóló ka̧ae kolóló su̧ saalopó.  
\v 23 Téyaalopa, dia̧ dilikó̧ló kó̧paae falao̧sóró, siki siki yóló bituraalu mo wisiyóló kaae tawae. Ai alarape fea yaai teópatei, ya̧lo dia̧paae i dere ape.   
\p
\v 24-25 Ai sekȩi alarape wale ki̧lipaae ti i asȩre fo dokonóturaalu, i alarapepi yaalo ai ape.  
\q1 ‘Suka ke aluróló dilikiróo, Wéliékélé dȩ iniyóo, ho̧rerapekélé i haepaae torokó dorowóo, yaalopó.  
\q1 Téturaalu, Kótóné ama bole fotoko̧nétei ó sa̧ woreróturaalu, sa̧mó ere o̧la o̧lakélé fea wore yaalo ai ape,’ erapó.   
\p
\v 26 Atétere sukamó, kale Whi̧né Naalema a̧ ama fotoko̧ró mo kae ere dȩ wisinaaletamo sa̧ko tua̧mó sókó wapa, so whi̧ feané kelaalo ai ape.  
\v 27 Atéró wóló daalu, ama sorokósu yóló kae beteró betere so whi̧ dape siré kwȩyó̧póló, ama \it ensel\it*-rape dotonaalopó. Haeró sa̧ kwiatamo dene fale doko̧ feamó, betóló fale so whi̧ dape siré kwȩyó̧póló dotonaalopó.   
\p
\v 28 Téró fo me i ape. Ni nosepaae dó faróló dere fo diaao̧ wisiyóló tuȩ́ yaasepóló, i dapa wosae. Nose sóku fóló, totoko̧ momó beletepa kilituraalu, kale ba fo ali mió felekemó sókó walapó dua dapó.  
\v 29 Ya̧lo i bopeyale alarape eratepa kilituraalu, kale Whi̧né Naalema felekemó waai, tu̧ serekemó daapa dapóló tuȩ́ muae.  
\v 30 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió i alimó betó mole so whi̧ fea sukuni ha̧le betepatei, i alarape mo eratepa kelaalo ai ape.  
\v 31 Ó sa̧ró i haetamo kemeyaalotei, ya̧lo fo beta̧ mo kemekélé ini, ha̧le muótóró tawaalopó.   
\s1 A̧ waaire be dȩró suka keletamo tuȩ́nipó yale fo  
\r (Mat 24:36-44)  
\p
\v 32 Mo whi̧ beta̧nékélé, hepen bemó betere \it ensel\it*-rapekélé, Naalemanékélé, ai be dȩró suka keletamo tuȩ́nitei, i be dȩmó i alarape yaalopóló, Alimané beta̧ tuȩ́rapó.  
\v 33 Térapa, a̧ waaire be dȩ dia̧ tuȩ́ inireteiné ali ali yao̧sóró, betere doko̧ siki siki du betae.  
\v 34 Kale Whi̧né Naalema waaireteita, i ala dere kaaepó. Beta̧ whi̧ metikipaae faairaalu, ama kutó diratere whi̧rapepaae kutó beta̧ beta̧ yóló doko̧ratapó. Atéró, be tu̧ sókó walemó daayaaire whi̧paaekélé, mo wisiyóló kaae tawae yóló a̧ fulapó.   
\p
\v 35-36 Ti be tale fesaae waaire suka dia̧ tuȩ́nipa, ai be dȩ kaae tawóló betae. Ti noatepae, suka doropolepaae ó dilikitamo ó be dȩyaai bané hale deretamo ó dia̧ noke firepaae ó suka sokoterepaae a̧ hapale sókó walemó, dia̧ ali ali erao̧sóró kele diriyóló betaasepóló dapó.  
\v 37 Ya̧lo i dere fota, dia̧paae maaté dumitei, so whi̧ feapaae a̧ mo waalopa, hotowayóló kaae tawae, yóló i dere ape,” yalepó.   
\c 14  
\s1 Betani bemó Yesu wel wȩi dilale fo  
\r (Mat 26:1-13, Jon 12:1-8)  
\p
\v 1 Atéró, kale boseneyóló fele be dȩró fopei \it bred\it* o deyóló nokole be dȩtamo sókó waai, tamo be dȩ ha̧le mupa etéyalepó. Kale so whi̧mó momaratere whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné Yesu tawóló daaire tu̧ kikitu duraalu, “Da̧né a̧ neyóló tawóló daaloé?” yalepó.  
\v 2 Tétepa, mepaae whi̧né duraalu, “Itei kaae o̧la detere be dȩmó da̧né ai ala enalemó, ti so whi̧né ho̧le sóró doasi foya enérapó,” yalepó.   
\p
\v 3 Téró, Yesu a̧ Betani bemó dowi humu fuluné tiki dopa, take ama wisirale whi̧ Saimon-né bemó o̧la nuku beterepó. Atétepa, so beta̧né \it alabasta\it* kanené aleale wutimó felé kȩlaa wale \it nadi wel\it* wȩi maapa tawóló walepó. Ai wȩita, doasi \it moni\it*-né duputeretei kale soné ai wuti topo dopó faróló, Yesuné topomó suniyalepó.   
\p
\v 4 Atétere ala mepaae whi̧rapené kilitu, ai sotamo dei tuȩ́ muóló atimasisitei duraalu, “Ai wȩi wisinaale noatepa ha̧le besekéróló suniyalerópó?  
\v 5 I wȩita, dotonóló 300 \it denarias moni\it* sóró mepaae ha̧le yolealere so whi̧mó mólua̧sóró wisiua̧póló,” deteraayóló tamo foné su betalepó.   
\p
\v 6 Atétu betepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ama ȩpaae mo koko̧i ala wisinaale eralepa, diaao̧ a̧ foné sere ala taalae.  
\v 7 Ai yolealere so whi̧ta, suka fea dia̧tamo bitu, diaao̧ tao saai kisipa mutere sukamó tao sua enérapó. Téyaalotei, ȩta suka fea dia̧tamo betó tawaalo meipó.  
\v 8 Téyaaireteiné ai soné ama enére ala ai yale ape. Ama ai yale alata, ya̧lo tiki douratere sukamó felé kȩlaa wisi wó̧póló yaaire ala su̧ralepó.  
\v 9 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Hae kwia feapaae kale fo wisi yó maté kuturaalu, i soné ȩpaae erale alakélé tuȩ́tóró ha̧le yó taru, yó melaté kwȩyaalopó,” yalepó.   
\p
\v 10 Téró Yesuné ama yó matere 12 whi̧rapekó Iskariot be whi̧kó Judas a̧ Talepaae momaratere topo whi̧rape beterepaae Yesu daaire tu̧ aleyó̧póló eleké dene felepó.  
\v 11 Atéteremó, kale whi̧rape atima hȩkesené sukuturaalu, Judas-mó \it moni\it* melaai taleyóló mulalepó. Tétepa Judas a̧ bituraalu, Yesu eleké deyaaire tu̧ kekitu betalepó.   
\s1 Talepaae erale ala tuȩ́ muóló nokole o̧la  
\r (Mat 26:17-30, Luk 22:7-23, Jon 13:21-30, 1Korin 11:23-25)  
\p
\v 12 Téró, kale fopei \it bred\it* o deyóló nokole \it fula\it* kaae sere be dȩmó i ala yalepó. Atimané mara mole ala sya furaalu, kale boseneyóló fele be dȩmó o̧la deyaai \it sipsip\it* hupu male dóló simó biliyóló nukua dapó. Ai ala yaai, Yesuné ama yó matere whi̧rapené a̧paae woseturaalu, “ Kale boseneyóló fele be dȩmó deyóló naaire o̧la da̧né mé bemó taleyóló mularóé?” yalepó.   
\p
\v 13 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rapekó tamo dotonaai duraalu, “Diaamo ai doasi be huluapaae fóló kelenalemó, tu̧ tua̧mó beta̧ whi̧ a̧ wȩi wuti beleyóló wou betepa hokolaayaalo ai ape. Téyaalopa, diaamokélé a̧tamo fae.  
\v 14 Atéró, a̧ fole be dolopaae diaamokélé fóló, ai be talepaae i fo yae. ‘Yó matere whi̧ a̧ ama yó matere whi̧rapetamo, kale boseneyóló fele be dȩmó detere o̧la naairaalu wale whi̧rape betaaire be ke mé eré?’ yóló wosae.  
\v 15 Ténalemó, o̧la o̧la fea su̧mótóró sisóló muló betere siki be ke doasi ama diaamopaae yó melaalo ai ape. Ai be dolomó da̧né naaire o̧lakélé taleyóló mulale fae,” yóló dotȩyalepó.   
\p
\v 16 Tétepa, ama yó matere whi̧ tamo fóló kelalemó, Yesuné atimaamopaae epa kelaalo ai ape yale alatóróti, mo epa kelalepó. Atépa, ai be ke dolomó kale boseneyóló fele be dȩmó deyóló naaire o̧la taleyóló mulalepó.   
\p
\v 17 Téró, be dikiteretamo Yesu a̧ ama yó matere 12 whi̧rapetamo sókó walepó.  
\v 18 Atéró, atima be dolomó o̧la nuku bitu, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió ȩtamo i o̧la nuku betere whi̧rapekó beta̧né ȩ dó̧póló me whi̧paae eleké deyaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 19 Ai fo deremó, atima tuȩ́ sekȩtepa a̧paae duraalu, “Ya̧ ya̧lo eleké deyaalopóló de?” yóló, atima feané beta̧ kaae fotóró deté felepó.   
\p
\v 20 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai ala yaaire whi̧ta, dia̧ 12 whi̧rapekó mió i nuku dolomó \it bred\it* o wȩimó tópuró su yóló nuku betere whi̧nétei ȩ dó̧póló eleké deyaalo ai ape.  
\v 21 Atéró, kale Whi̧né Naalemapaae eraaire alata, kale asȩmó ere fo mo dokonaalo ai ape. Téyaalotei, kale Whi̧né Naalema dó̧póló eleké deyaaire whi̧ a̧ beta̧ doasi dowi kwia saairemó wió yae! Ai whi̧ a̧ hamané dewua̧ meisóró, mo wisi wua̧pó,” yalepó.   
\p
\v 22 Atéró atima o̧la nuku bitu, Yesuné kale \it bred\it* o bula beta̧ tao sóró taru, Talepaae mo kée yóló kolokó daalu yóló, ama yó matere whi̧rape doko̧róló mótu duraalu, “Ita ya̧lo tikipa, sóró nae,” yalepó.   
\p
\v 23 Téró kale dere kaae, \it wain\it* wȩi wutikélé sóró taru Talepaae mo kée yóló, ama yó matere whi̧rapemó matepa, atima feané beta̧ wutimótei nukulé felepó.   
\p
\v 24 Atéró melóló duraalu, “I wutimó maane wȩita, Kótóné ama so whi̧ fea aluyao̧sóró tao saalopóló, diriróturaalu sunée farale ya̧lo sameapó.  
\v 25 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ȩ dia̧tamo etéró bitu, \it wain\it* wȩi momó kae néli ha̧le bitiré fóló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó bituraalu, kisi \it wain\it* wȩi naalopó,” yalepó.   
\p
\v 26 Atéró, atima wole fo beta̧ yóló kemetepa, Olip du sorokó mole ao̧paae holaai felepó.   
\s1 Yesuné Pitapaae naao a̧ kisipanipó yaalopóló yale fo  
\r (Mat 26:31-35, Luk 22:31-34, Jon 13:36-38)  
\p
\v 27 Atéró fóló, Yesuné atimapaae duraalu, “Mió dia̧ ȩtamo beta̧mó titiyóló beteretei, ȩ taaróló botokó dapo dapo yaalo ai ape. Ti asȩmó i fo erapó.  
\q1 ‘Kale \it sipsip\it* hupu kaae tare whi̧ ya̧lo dupa, hupurape atima botokó dapo dapo yaalopó,’ erapó.   
\m
\v 28 Téyaalotei, ȩ momó kepaayóló Kaleli haepaae ȩpi fimó, dia̧ nalo waalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa Pitané Yesupaae duraalu, “Mepaae whi̧rapené ya̧ taaróló fupa, ȩ beta̧ mo até yaalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Mo mió dilikitamo wa̧ \it kakaruk\it* bané hale tamo dakoróló yaaipatei, naao ȩ tuȩ́nipó fo sore félimó yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 31 Ti fo depa, Pitané fo diriné momó duraalu, “Atimané ȩkélé ya̧tamo wusuró dó̧póló, ya̧lo ya̧ tuȩ́nipó fo mo yaalomeipó,” yalepó. Mepaae yó matere whi̧rape feanékélé, ama ai dere fo kaaetóró yalepó.   
\s1 Ketsemanimó yale ala  
\r (Mat 26:36-46, Luk 22:39-46)  
\p
\v 32 Atéró, atima kelaalo koko̧i tiki Ketsemanimó sókó felepó. Aimó ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ȩta momane fulapa dia̧ imó betó muae,” yalepó.  
\v 33 Atéró Pita, Jems, noma Jon, atima maaté Yesutamo felepó. Atéró, Yesuné ama hosaa tua̧mó mo doasi dele duraalu, sekȩné sukó̧ló dei fomaake kisipa kaae sóró muté fu betalepó.  
\v 34 Atétepa, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo hosaa tua̧mó dekȩné sukutu ȩ mo felekemó suka̧ai dapa, dia̧ imó kaae tawóló betó muae,” yalepó.   
\p
\v 35-36 Ai fo yóló, a̧ atima betere tiki sawa taaróló fóló, a̧paae waaire sekȩ ha̧sókó fó̧póló, haemó deraapisa fóló mulu momaturaalu, “Apa-ó, ȩpaae i eraaire sekȩi ala wao̧sóró seséyaaire tu̧ mupa, ti naao seséyae.  
\p Tépatei, ya̧lo kisipa mole ala sya fóló ini, naao kisipa mole ala beta̧ eró̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 37 Téró a̧ ama yó matere whi̧rape beterepaae momó fesaae walemó, atima noke fopesaapa kelalepó. Atépa, Pita turukuróló duraalu, “Saimon-ó, suka kele beta̧mó ȩ kaae tawóló bitini, ya̧ noke ai firerapó.  
\v 38 Kae kae su̧ sere alané dia̧ me dowi ala yóló dée nalao̧sóró, mo hotowayóló kaae taruraalu momatu betae. Ti noatepae, kepe betenéta mo wisi alamaaté yaai ketekȩ bupatei, tó tikiné dowi ala yao̧sóró sesé yaaire fotoko̧ buni, bérapó,” yalepó.   
\p
\v 39 Atéró a̧ fesaae fóló, ama kale yale moma kaaetóró momó yalepó.  
\v 40 Atéró, a̧ kale dere kaae momó fesaae wou kelalemó, atima noke kȩle depa, fopesaapa yó molepó. Atima atéró noke mo fiyaleteiné, a̧paae noa fo yaalorópóló ko̧ló ko̧ló yalepó.   
\p
\v 41 Atéró, a̧ sore dakeróló momane fi wouraalu kelalemó, noke fire alatóró yó tapa atimapaae duraalu, “Dia̧ sa̧a nóló noke fitere ala ha̧le ai yó tare? Su̧mó fiyalepa mióta, kale tukóló muló betere sukakele i sókó wale ape. Kelae! mió dowi ala dere whi̧rapené kale Whi̧né Naalema dó̧póló, mené eleké ai deyale ape.  
\v 42 Mió ȩ dó̧póló eleké deyaaire whi̧ ai walapa, turukó hóróló da̧ faalopa fiépe,” yalepó.   
\s1 Yesu tawale fo  
\r (Mat 26:47-56, Luk 22:47-53, Jon 18:3:12)  
\p
\v 43 Ai fo deretamotóró, ama yó matere 12 whi̧rapekó beta̧ Judas sókó walepó. Ama ki̧limó, whi̧rape mo fea sepakeró nópulutamo tao diliki yóló wó tarepó. Ai whi̧rapeta, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, whi̧ disirapekélé, atima fea beta̧mó fo deyóló dotonatepa walepó.   
\p
\v 44 Téró, Yesu dó̧póló eleké deyaaire whi̧né a̧ tawaaire whi̧rape atima ko̧ló ko̧ló duraalu, “Ho̧ko whi̧tei tawao̧sóró ȩ fóló, ya̧lotamo ko̧ló tukó nukupa, ti a̧tóró hi̧ti ai ape. Térapa, tawóló dokóló só furaalu, a̧ botokó fao̧sóró mo wisiyóló kaae tawae,” yóló mulélipakalepó.  
\v 45 Téró, kale Judas a̧ Yesu daalepaae mo hapale sókó fóló duraalu, “Yó matere whi̧-ó,” yóló ko̧ló tukó nalepó.  
\v 46 Atétepa, ai wóló daae mole whi̧rape sókó furaalu, Yesu naasemó etȩ́e sóró fotoko̧yóló tawalepó.  
\v 47 Atétere ala kolóló, Yesutamo daale whi̧ beta̧né ama sepake sókó sóró, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧né kutó diratere whi̧né wosȩ́li sa̧ae deralepó.   
\p
\v 48 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩta, \it Gavman\it*-tamo bóe dóló so whi̧ ya̧lo a̧lisóró fulapóló ȩ daai nópuluró sepaketamo tao dilikiyóló woute?  
\v 49 Ti ȩ suka fea momatere be belamó daalu dia̧paae fo yó mótu betepa, fo tokó̧tamo yaairaalu, dia̧né ȩ aimó tanipó. Tépatei, kale asȩmó yóló muló betere fo dokonaairaalu dapa, mo eró̧póló yae,” yalepó.  
\v 50 Yesu atéró tateremó, ama yó matere whi̧rape atima wimó a̧ taaróló, botokó dapo dapo yalepó.   
\p
\v 51 Tétepa, beta̧ kokopei whi̧ kutikélé deréni, ama bukutere dȩi kuti maaté bukóló Yesu sya fu betalepó.  
\v 52 Atéró fu betalemó, atimané a̧kélé ama bukure kutitamo touróló tawalemó, ai kutitei atimapaae da̧ae melóló, a̧ tiki daapi ha̧le botokó felepó.   
\s1 Juda topo whi̧rapené Yesu só derale fo  
\r (Mat 26:57-68, Luk 22:54-55, 63-71, Jon 18:13-14, 19-24)  
\p
\v 53 Téró, atimané Yesu a̧ Talepaae momaratere doasi topo whi̧ beterepaae dapesó walepó. Atéró betepa, ai doasi topo whi̧ ao̧mó betere momaratere whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, whi̧ disirapekélé, fea wóló touralepó.  
\v 54 Téró Yesu tawóló só fupa, Pita a̧ nalo dua tokó̧ su deté fu betalepó. Atéró fóló, momaratere whi̧rapené topo whi̧né be bopéró daaló betere dopóku tu̧ serekemó sókó felepó. Atéró a̧ ai be kaae tare diki tare whi̧rape betó mole kua dolomó, sosólitepa simó beterepó.   
\p
\v 55 Atépa, kale momaratere topo whi̧raperó fo tokó̧ló taletere whi̧rapetamoné Yesu sukó̧póló daaire bete kikitu betaletei, bete mekélé kilinipó.  
\v 56 Atimané a̧ dó̧póló kapala fo yóló só deraaitere fo whi̧ feané yaletei beta̧ fotóró ini, mené fo kae, mené fo kae, du betalepó.   
\p
\v 57 Atéró, a̧ só deraai mepaae whi̧ turukó holóló daalu i fo yalepó.  
\v 58 “Mo whi̧né naasené tȩale be ama fisikóló, whi̧né tȩnénire momatere be ama sore sukamótóró momó tȩyaalopó depa, da̧né wosalepó,” yalepó.  
\v 59 Téyaletei, atima feané beta̧ fotóró ini, mepaae whi̧né dere fo kae, mepaae whi̧né dere fo kae du betalepó.   
\p
\v 60 Atétu betepa, momaratere topo whi̧ kale fo tokó̧ló taleratere whi̧rapené keletómó turukó horóló daalu, Yesupaae woseturaalu, “Ya̧ só deratere whi̧rapené doa i dere fo-a, naao atimapaae tokó̧ menitere noatepa de? ” yalepó.   
\p
\v 61 Ti fo depa, Yesuné atimapaae fo me tokó̧ menipó. Atétepa, kale momaratere topo whi̧né a̧paae momó woseturaalu, “Ya̧ta, wisi alamaaté erótu betere Talené naalema so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kerisoé?” yalepó.   
\p
\v 62 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Ai whi̧ta, ȩtóróti i ape. Whi̧né Naalema mo doasi fotoko̧ bole Talené turu naase dȩmó betóo, ó sa̧ko dolomó wóo depa, diaao̧ kelaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 63-64 Kale momaratere topo whi̧né ama deró betere kuti bisa̧ayóló duraalu, “A̧ só deraaire bete kilinipakó, ama dere ala kelale whi̧ me kae keka̧aloé? Ti Kótó faletere fota, amatei deremó da̧né wosalepa, dia̧né noa kisipa mute?” depa, atimané duraalu, a̧ só deraaire fota amatei ai yalepa, a̧ sukó̧póló daalopó yóló mulalepó.   
\p
\v 65 Atéró, mepaae whi̧rapené a̧ fesa̧a apuróo, mepaae whi̧rapené ti kuti kwiané ama kele husiróló dokóló, naase duné dóo yóló, a̧paae duraalu, “Ya̧tamo Kótóné ama whi̧pata, ti ya̧ dale whi̧ da̧paae yó a̧lae,” yalepó. Atéró, diki tare whi̧rapenékélé, a̧ tao taru du betalepó.   
\s1 Pitané Yesu a̧ tuȩ́nipó yale fo  
\r (Mat 26:69-75, Luk 22:56-62, Jon 18:15-18, 25-27)  
\p
\v 66 Atétu betepa, Pita a̧ momaratere topo whi̧né be boperó betere dopóku ao̧mó kese horóló betepa, kale topo whi̧né kutó diratere so seimalerapekó beta̧ a̧ beterepaae walepó.  
\v 67 Atéró, Pita a̧ sosóli depa simó beteremó, kale so seimalené a̧ kelené kikéró kaae taru duraalu, “Ya̧kélé Nasaret be whi̧kó Yesutamo beta̧mó kutua yale whi̧pó,” yalepó.   
\p
\v 68 Ti fo depa, Pitané kale senaalepaae duraalu, “Naao ai dere fo beteta ȩ tuȩ́ni, ko̧ló ko̧lórapóló,” a̧ witepa dopóku tu̧ sereke felekemó biti̧ felepó.   
\p
\v 69 Atétepa, kale so seimalené Pita kolóló, aimó daae mole so whi̧paae momó duraalu, “I whi̧kélé Yesutamo beta̧mó kwȩale whi̧kópó,” yalepó.  
\v 70 Tétepa, Pitané ama kale dere fo kaae momó duraalu, “Ȩ mo meipó,” yalepó. Atéró sawa betóló, kale dere kaae mepaae felekemó daae mole whi̧rapekó beta̧né a̧paae duraalu, “Ti ya̧ta, a̧tamo beta̧mó kwȩyale whi̧ mo hi̧ti ai ape. Ti noatepae, naao dere fota, Kaleli be fo nakome wosetapó,” yalepó.   
\p
\v 71 Ti fo depa, Pitané atimapaae duraalu, “Diaao̧ ai bopetere whi̧ta, ȩ tuȩ́nipó. Ya̧lotamo dia̧paae kapala fo depa, ti Talené ȩ dó̧póló yae,” yóló, mo dirii da̧le dere fo kaae yalepó.   
\p
\v 72 Ai fo deretamotóró, kale wa̧ \it kakaruk\it* bané hale tamo dakoróló yalepó. Tétepa, take Yesuné Pita a̧paae du, wa̧ \it kakaruk\it* bané hale tamo dakoróló yaaipatei, naao ȩ tuȩ́nipó fo sore félimó yaalopó yaletei, kisipa muni walepó. Atétepa, a̧ dekȩné sukuturaalu, doasi wole du betalepó.   
\c 15  
\s1 Pailat-né Yesu dae yale fo  
\r (Mat 27:1-2, 11-26, Luk 23:1-5, 13-25, Jon 18:28-19:16)  
\p
\v 1 Atéró, mo hi̧kati so whi̧mó momaratere topo whi̧rapekélé, whi̧ disirapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, fo tokó̧ló taleratere whi̧rapekélé, atima fea fo dokóló, mo beta̧ tuȩ́tóró muóló, Yesu naase tamo dokóló dapesó Pailat-né naase tua̧mó mulalepó.   
\p
\v 2 Atéró wóló daapa, Pailat-né a̧paae woseturaalu, “Ya̧ta, kale Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧é?” depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ȩ́pó. Naao ai dere fota, mo dono dapó,” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo deremó, Talepaae momaratere topo whi̧rapené dei tuȩ́ mutu, i sekȩ́né kae kae ho̧ko alarape yalepóló, só deratere fo du betalepó.  
\v 4 Atétu betepa, Pailat-né a̧paae momó woseturaalu, “Atima kae kae forapené ya̧ só derótu betere fo fea naao woserutei, tokó̧ menitere-a, noatepa de?” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo depatei, Yesuné kale topo whi̧ Pailat-paae me fo tokó̧ menitere ala kilitu, ama sirayalepó.   
\p
\v 6 Atimané o̧la detere alimó, mara mole ala ipó. \it Dipula\it* beteró betere whi̧ beta̧kó ba fo doko̧mó so whi̧né sokae dere whi̧tóró Pailat-né sókó daalótua dapó. Atéró dotȩyaai so whi̧paae wosóló, atimané doi dere whi̧tóró dotonótua dapó.  
\v 7 \it Gavman\it*-tamo bóe dóló whi̧ dupa, \it dipula\it* beteró betere whi̧rapetamo Barabas-kélé beterepó.  
\v 8 Atépa, so whi̧ mo fea Pailat beterepaae wóló woseturaalu, “Naao kale duatere kaae yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 9 Ti fo depa, Pailat-né atimapaae woseturaalu, “Diaao̧ kisipané Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ dotonaró de?” yalepó.  
\v 10 Fo yaleteita, momaratere topo whi̧rape Yesutamo dei tuȩ́ muturaalu, a̧ daai dapesó wale bete Pailat-né ama kisipa yalepó.  
\v 11 Tétepa, kale momaratere topo whi̧rapené mo so whi̧paae Barabas sokó̧póló, yae yóló sesemeratere fo deté kotepa, atimané ai fo yalepó.   
\p
\v 12 Ti fo depa, Pailat-né atimapaae momó duraalu, “Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧paae ya̧lo noa alakó eraró de?” yalepó.   
\p
\v 13 Tétepa, kale so whi̧né fo fakeyóló duraalu, “Ai whi̧ filipaa ni tómó oleróló dae,” yalepó.   
\p
\v 14 Ai fo depa Pailat-né atimapaae duraalu, “A̧ me dowi ala initepatei, ha̧le noatepa daró de?” yalepó. Tétepa, kale so whi̧ feané mo ti fo fakeyóló duraalu, “Filipaa ni tómó sukó̧póló olerae,” yalepó.   
\p
\v 15 Atétepa, ai so whi̧né Pailat a̧paae wisi tuȩ́ muó̧póló, Barabas atima beterepaae fó̧póló sokóló daalóló, Yesu mo dirii halika tikinépi fokosoi ala du beteró, filipaa ni tómó sukó̧póló olerae yóló, diki tare whi̧rapené naase tua̧mó mulalepó.   
\s1 Diki tare whi̧né Yesu doka doka yale fo  
\r (Mat 27:27-31, Jon 19:2-3)  
\p
\v 16 Téró, kale diki tare whi̧rapené Yesu dape sóró kale topo whi̧ Pailat-né be bela wisinaalené doi Pretorium-paae dapesó felepó. Ai dopóku bolaa dolopaae mepaae diki tare whi̧rapekélé mo fea ape depa, atima touralepó.  
\v 17 Atéró daaló bitu, sonaai kuti deróo, mu daai képitei topo whi̧rapené deratere topotao su̧róló bopeyóló, ama topomó deróo yóló, a̧ faletu betalepó.  
\v 18 Atéró, atimané duraalu, “Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧-ó,” yóló, fesa̧a apuróló dotó tikiné du betalepó.  
\v 19 Atéró, dotó tikiné ama topomó momó du momó du yóló fesa̧a apurótu betalepó. Atéró atima Yesu ao̧mó bukutiri tea̧ró bitu, doa whi̧-ó yóló doi sóró horóló faletu betalepó.  
\v 20 Atétu beteró, atimané a̧ derale sonaai kuti sókóló, ama kuti momó deralepó. Atéró a̧ filipaa ni tómó sukó̧póló, oleraairaalu dapesó felepó.   
\s1 Yesu filipaa ni tómó olerale fo  
\r (Mat 27:32-44, Luk 23:26-43, Jon 19:17-27)  
\p
\v 21 Atéró dapesó fu betepa, Sairin be whi̧kó Aleksandaró Rufus-tamoné alima Saimon a̧ ipu bemó biti, doasi be huluapaae faai wapa, kale diki tare whi̧rapené a̧paae Yesu dóló oleraaire filipaa ni a̧ fasóló naao belerae yóló sȩyalepó.  
\v 22 Atéró, atimané Yesu dapesó fóló, beta̧ hae Kolkotamó sókó felepó. Ai doiné beteta, topo diripó.  
\v 23 Téró, aimó \it wain\it* wȩiró kale \it mur\it* ni fȩtamo hosekéróló tepeyóló nó̧póló melaletei, ama nénipó.  
\v 24 Atéró, atimané a̧ filipaa ni tómó sinó̧póló oleralepó. Atéró oleróló, ama kuti atima saairaalu, beta̧ melaa yalepó. Kale diki tare whi̧rape atima beta̧ beta̧ yóló kapo fakemó siri eróló, sikipaae fesekée horótua yalemó, mé whi̧né siri moletei wisiyóló muni doro wapa, ti ai whi̧né ama kuti sua yalepó.   
\p
\v 25 Téró hi̧ka 9 \it kilok\it* sukakelemó, Yesu dóló oleralepó.  
\v 26 I betené dalepóló, a̧ wolerale ni topomó asȩyóló olerale fo i ape.  
\pc \sc Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧\sc*   
\p
\v 27 Atéró, o̧lémi nuku betale whi̧ tamo me whi̧ Yesuné fȩ́ naase dȩró oleróo, me whi̧ turu naase dȩró oleróo, yalepó.  
\v 29-30 Atéró oloró betepa, mepaae fua wua du betere whi̧rapené ki̧li fépo yóló duraalu, “Ya̧ta, momatere be fisikóló sore sukamótóró momó tȩyaalopó du betale whi̧pa, mió naaotei ya̧ tao sóró, ai filipaa ni taaróló dere ape,” dua yalepó.   
\p
\v 31 Kale yale fo kaae, momaratere topo whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamo atimasisitei duraalu, “Mepaae so whi̧ sukao̧sóró tao sua yale kaae, amatei a̧ tao sinitupó,” du betalepó.  
\v 32 “Ya̧tamo Israel fake so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ Kerisopata, ti da̧ tuȩ́ tiki tiraai dapa, ai filipaa ni taaróló dere ape,” du betalepó. Téró, a̧tamo oleró betere whi̧ tamonékélé, u whi̧rapené dere kaae, faletu betalepó.   
\s1 Yesu suka̧le fo  
\r (Mat 27:45-56, Luk 23:44-49, Jon 19:28-30)  
\p
\v 33 Atéró, suka tua̧mó 12 \it kilok\it* kaae sóró be dikiraletei, kuluka 3 \it kilok\it*-mó momó dȩralepó.  
\v 34 Atéró, ai sukakelemó, Yesuné fo fakeyóló duraalu, “\it Eloi, Eloi, lama sabakatani\it*,” ai fo bete feteyóló “Ȩ tȩteróló kaae tare Kótóo, ȩ tȩteróló kaae tare Kótóo, ȩ wotoró beteró̧póló, noatepa taaróló feleé?” yalepó.   
\p
\v 35 Ama ai dere fo felekemó daae mole whi̧rapené wosóló duraalu, “Elaijapaae ape yóló, ai dere wosere?” yalepó.   
\p
\v 36 Tétepa, beta̧ whi̧ hapale fóló, wépi kaae o̧la kape sikimó haka sóró, séli kȩlaa kaae ere \it wain\it* wȩi tópuróló melaai yalemó, mepaae whi̧né duraalu, “Ilaija wóló a̧ tokóló só fulémóló kelaalopa, kaayae,” yalepó.   
\p
\v 37 Atéró, Yesuné fo fakeyóló, a̧ mo ti suka̧lepó.   
\p
\v 38 Atéteretamo, kale momatere be tua̧mó sata̧le yóló oleró betere kuti, ha̧letei ó kwiamó kaae sóró tua̧mó teketé doropóló, salepaae sókó deralepó.  
\v 39 Téró, kale 100 diki tare whi̧rape kaae tare doasi topo whi̧ a̧ Yesu oleró betere tiki felekemó daalemó, a̧ suka̧airaalu, dere fo fake wosóo, sukutere alakélé kolóo duraalu, “Haió! A̧ta, Kótóné Naalematei ai dirapó,” yalepó.   
\p
\v 40 Mepaae sorapekélé mo tumó kese anóló daae molepó. Ai sorape kuamó, Maktala sokó Mariakélé, Jems-ró Joses-tamoné hama Mariakélé, Salomekélé, atima atéró daalepó.  
\v 41 Ai sorapeta Yesu sya fóló, take Kalelimó a̧tamo kuturaalu, a̧ ya̧ ya̧tere o̧la melóló kaae tawale sorapepó. Mepaae a̧tamo Jerusalem bepaae wale sorapekélé fea atima daae molepó.   
\s1 Yesu dourale fo  
\r (Mat 27:57-61, Luk 23:50-55, Jon 19:38-42)  
\p
\v 42 Kale Juda whi̧rape atima sa̧a nóló betere be dȩ dótóróti sókó waaipa, miótóró kulukapaae o̧la o̧la sisóló mulatere be dȩmó ai ala yalepó.  
\v 43 Tétepa, kuluka deretamo Israel fake so whi̧né fo tokó̧ló taleratere whi̧rape tua̧mó doasi doi mole Arimatea be whi̧kó Josep walepó. Ai sekȩ́ta, Kótóné tȩteróló kaae tare ala wó̧póló kaae tare whi̧pó. Atéreteiné a̧ witere alakélé ini, halaainé Yesuné tiki melaaloé? yóló, Pailat-paae wosene felepó.  
\v 44-45 Atéró, Yesu mo suka̧lepó dere fo kale Pailat-né wosóló, a̧ kilita sókó fu sira yalepó. Tétu, diki tare whi̧rapené doasi topo whi̧paae woseturaalu, “Yesu mo ti suka̧leé?” depa, kale sekȩ́né duraalu, “Ȩpó. A̧ mo ti suka̧lepó,” yalepó. Ti fo depa, kale Palaitiné Josep-paae wisirapa tokóló sóró fae yalepó.  
\v 46 Tétepa, Josep-né ama beta̧ dȩi \it linen\it* kuti wisinaale dupuyóló, Yesu tokóló haemó mulóló, ama tiki bopeyóló dokalepó. Atéró só fóló, mené aleyóló muló betere kane dolomó douralepó. Atéró, Josep-né ai dou tu̧ kinaaire kane fake biliraté fóló kinalepó.  
\v 47 Atéró, Yesu dourótu betepa, Maktala sokó Mariaró Joses-né hama Mariatamo mo tumó daalu, kese faló beterepó.   
\c 16  
\s1 Yesu kepaayale fo  
\r (Mat 28:1-8, Luk 24:1-12, Jon 20:1-10)  
\p
\v 1 Téró, kale sa̧a nokole be dȩ kemene fupa, Maktala so Mariakélé, Jems-né hama Mariakélé Salomekélé, atima felé kȩlaa wale wisi wisi o̧la Yesuné tikimó dila̧le faai dupuyalepó.  
\v 2 Atéró, \it fula\it* kaae sere be dȩmó, hi̧ka suka hoteretamo kale sorape atima Yesu mole dou tópaae felepó.  
\v 3 Atéró atimasisi fu bituraalu, “Kale dou dolo kinó betere doasi kane fake beta̧ né tukwȩyóló biliraté faalorópó?” deté fu betalepó.   
\p
\v 4 Atima atéró mo umó wou bitu kese faralemó, kale dou dolo kinó betere doasi kane fake biliraté fóló, dȩmó muló betepa kelalepó.  
\v 5 Atépa, atima dou dolopaae felemó, beta̧ kokopei whi̧ dȩi kuti wisinaale deróló, turu naase dȩró betepa kólóló, atima witu kilita sókó felepó.   
\p
\v 6 Atétepa kale whi̧né atimapaae duraalu, “Dia̧ wiyóló kilita sókó fao̧se. Dia̧ta, atimané filipaa ni tómó oleróló dale Nasaret whi̧ Yesu kekitu beterapó. A̧ta imó muni, kepaayóló ai fele ape. A̧ mulale tikikélé ha̧le ai erapa kelae.  
\v 7 Térapa dia̧ fóló, ama yó matere whi̧ Pitaró mepaae yó matere whi̧rapetamopaae i fo ene fae. Take a̧ suka̧ai bituraalu, yale fo motóróti dokonóturaalu, dia̧ wó̧póló, folosóró a̧pi Kaleli haepaae ai fale ape. Térapa, dia̧ aipaae fupa, a̧ aimó kelaalopó, ” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo deremó, kale sorape atima diri furu furu yóló kilita sókó furaalu, doutó taaróló botokó felepó. Atéró, kale sorape atima aso sókó feleteiné witepa, atimané kelale alarape me whi̧paae inipó.   
\hr  
\p
\v 9 Fula kaae sere be dȩmó Yesu a̧ kepaayóló mo hi̧kati Maktala be sokó Maria daalemópi sókó walepó. A̧ta, take Yesuné wȩikeró dowi keperape betepa, ho̧konale sopó.  
\v 10 Téró, Maria a̧ fóló, Yesutamo kwȩyale whi̧rape dekȩné sukuturaalu, molómó betó mupa, ama kelale ala fea atimapaae yalepó.  
\v 11 Téyalemó, atimané kale soné Yesu kepaayóló betepa kelalepóló ene wale fo wosóló, mopóló tuȩ́ tiki tirénipó.  
\v 12 Téró nalomo, ama yó matere whi̧rapekó tamo whi̧, doasi be hulua taaróló, me tikipaae faai fu betalemó, Yesuné ama tiki mo kae daayóló, atimaamo fu betere tua̧mó sókó wóló, daapa kelalepó.  
\v 13 Atétepa, kelale whi̧ tamoné mepaae yó matere whi̧rapepaae a̧ mo kepaayóló beterapó fo ene walemókélé, mo dapóló atima tuȩ́ tiki tirénipó.   
\p
\v 14 Atéró, nalo Yesu a̧ ama yó matere 11 whi̧rape o̧la nuku beteremó sókó walepó. Atéró wóló, atimané a̧ mo kepaayóló beterapó dere fo wosóló, tuȩ́ tiki tiréni deremó, atima foné sóró duraalu, “Diaao̧ kutiri hapóluru dowa̧ae fóló, ȩ kepaayóló beterapóló ene wale fo wosóló, mopóló tuȩ́ tiki tirénitere noatepa de?” yalepó.   
\p
\v 15 Atéró, atimapaae duraalu, “Kótóné kaaróló beteró betere kae kae tiki daae mole so whi̧ feapaae i kale kisi fo wisi yó melaté kwȩyae.  
\v 16 Mepaae so whi̧ detamo tuȩ́ tiki tiróló bitu wȩi tóputepa, ti atétere so whi̧ aluyao̧sóró Kótóné tao saalotei, mepaae tuȩ́ tiki tirénire so whi̧ ti ama só deróló, dowi dupu melaalopó.  
\v 17-18 Atéró, tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧né etei kelemei alarape eraalo ai ape. So whi̧ tua̧mó betó mole dowi keperape ya̧lo doimó ho̧konótua yóo, kae kae be fo tuȩ́nirutei tuȩ́re whi̧né dere fo kaae yóo, whi̧ dele dowi wulirape naasené tatua yóo, hereikélé naalotei sukuni yóo, hepo daróló mole so whi̧né tikimó naase mulatepa wisi yóo, yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 19 Atéró, Tale Yesuné atimapaae ai forape yóló kemetepa, Kótóné a̧ hepen-paae dapesó holóló, Talené ama turu naase dȩmó beteralepó.  
\v 20 Atéró, ama yó matere whi̧rape atima hae kwia feapaae kale kisi fo wisi yó maté kwȩyaai felepó.  
\p Atima atéró yó maté kotere fo so whi̧né mo dapóló tuȩ́ muó̧póló, mepaae kelemei alarape eraaire fotoko̧ Talené atima tua̧paae mo su̧ralepó.