\id MAT – Folopa NT, Neil and Carol Anderson 2-MAR-2005 
\h Matyu 
\toc1 Matyu 
\toc2 Matyu 
\mt1 Matyu  
\c 1  
\p
\v 1 Ita, Yesu Keriso deyaairaalu, deté wale whi̧rapené doirape asȩyóló muló beterapó. Abraham-né deale naalené mepaae whi̧ deté fóló, Depit dealepó. Depit-né deale naalené mepaae whi̧ deté fóló, Yesu Keriso dealepó.  
\v 2 Ai whi̧rapené doirapeta i ape.  
\li1 Abraham-né Aisak dealepó. Aisak-né Jekop dealepó. Jekop-né ti Judaró ama nomarapetamo dealepó.   
\li1
\v 3 Judané Peres-ró Seratamo dealepó. Atimaamoné hamata, Tamar-pó. Kale whi̧ Peres-né Hesron dealepó. Hesron-né Ram dealepó.   
\li1
\v 4 Ram-né Aminadab dealepó. Aminadab-né Nason dealepó. Nason-né Salmon dealepó.   
\li1
\v 5 Salmon-né Boas dealepó. Boas-né ama hamata, Rahab-pó. Boas-né Obed dealepó. Obed-né ama hama ti Rut-pó. Obed-né Jesi dealepó.   
\li1
\v 6 Jesiné ti kale tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ Depit dealepó. Depit-né Solomon dealepó. Solomon-né hamata, Uria-né dokale so wulia betepa, kale doasi topo whi̧ Depit-né dokalepó.   
\li1
\v 7 Solomon-né Rehoboam dealepó. Rehoboam-né Abaija dealepó. Abaijané Asa dealepó.   
\li1
\v 8 Asané Jehosapat dealepó. Jehosapat-né Joram dealepó. Joram-né Usia dealepó.   
\li1
\v 9 Usiané Jotam dealepó. Jotam-né Ahas dealepó. Ahas-né Hesekia dealepó.   
\li1
\v 10 Hesekiané Manase dealepó. Manasené Amon dealepó. Amon-né Josaia dealepó.   
\li1
\v 11 Josaiané Jekoniaró ama nomarapetamo dealepó. Ai whi̧rapeta, kale Israel fake so whi̧ bóe whi̧rapené Babilon hae kwiapaae wae sóró faaitere alimó dealepó.  
\v 12 Atéró, atima u Babilon hae kwiapaae wae sóró fele sisópaae  
\li1 Jekoniané Sealtiel dealepó. Sealtiel-né Serubabel dealepó.   
\li1
\v 13 Serubabel-né Abiud dealepó. Abiud-né Eliakim dealepó. Eliakim-né Asor dealepó.   
\li1
\v 14 Asor-né Sadok dealepó. Sadok-né Akim dealepó. Akim-né Eliud dealepó.   
\li1
\v 15 Eliud-né Eliasar dealepó. Eliasar-né Matan dealepó. Matan-né Jekop dealepó.   
\li1
\v 16 Jekop-né Maria dokale whi̧ Josep dealepó. Mariané ti Yesu dealepó. Ai sekȩ́ta, so whi̧ feané Kerisopó du betere whi̧pó.   
\p
\v 17 Atéró, i doi mole whi̧rape deté wale whi̧ Abraham-mó kaae sóró bitiré wóló, Depit betale alimó sókó wale whi̧rapené doirape fea touróturaalu, 14 whi̧rapepó. Téró, Depit betale alimó kaae sóró bitiré wóló, kale bóe whi̧rapené atima u Babilon hae kwiapaae wae sóró bitiré fele alimó sókó wale whi̧rapené doirape fea touróturaalu, 14 whi̧rapepó. Téró, u kale Babilon hae kwiapaae wae sóró fele alimó kaae sóró bitiré wóló, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso betale alimó sókó wale whi̧rapené doirape fea touróturaalu, 14 whi̧rapepó.   
\s1 Yesu Keriso deale fo  
\r (Luk 2:1-7)  
\p
\v 18 Yesu Keriso etéró dealepó. Ama hama Maria a̧ dokaai tukóló beteró betere whi̧ Josep-tamo kuni ha̧le betepatei, Dȩi Kepe Wisiné naale eró betepa kelalepó.  
\v 19 Atépa, kale so dokaai yale whi̧ Josep a̧ me dowi alakélé ini, mo donoi whi̧ wisinaale betereteiné so whi̧ feané erateremó, kale so a̧ hale yao̧sóró, kikiti tokó̧ daalaai kisipa mualepó.   
\p
\v 20 Atei kisipa mutu betepa, nokenarótei Talené \it ensel\it*-né Josep-paae duraalu, “Depit-né deté wale whi̧né naalema Josep-ó, Mariané ai ere naaleta, kale Dȩi Kepe Wisinétei eró beterapa ya̧ haleni, naao sopa dokaai dapesó fae.  
\v 21 Ama ai ere naale detepata, ti so whi̧ feané du betere dowi alamó saaire kwia tokó̧ló kemeróló tao saalopóló, ama doi Yesu mulae,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai alarape feata, ha̧le kaayóló ini, Talené fo eratere ko̧ló whi̧né mo taketi asȩyóló muló betere fo dokonóturaalu, yalepó.  
\v 23 Ai fo i ape.  
\q1 “Beta̧ so seimale whi̧ metamo kunipatei, naale yaalopó.  
\q2 Ai naale deyóló betepa so whi̧ feané a̧ kilituraalu, ita Emanuel-pó yaalo ai ape,” erapó.  
\q1 Ai fo bete feteyóló Kótó da̧tamo beterapó.   
\p
\v 24 Atéró, kale whi̧ Josep a̧ turukó horóló, Talené \it ensel\it*-né nokenaró a̧paae yae yale alatóró sya fóló, kale so Maria dokaai ama bepaae dape salepó.  
\v 25 Téyaletei, ama somatamo kotere ala ini, ha̧le bitiré fóló kale so naale detepa, Josep-né ai naalené doi Yesu mulalepó. Atéyale ki̧lipaae ti atimaamo kwȩalepó.   
\c 2  
\s1 Suka hoterepaae betere whi̧rapené Yesu deóló betere kelale fo  
\p
\v 1-2 Judia hae kwiamó tȩne Betelehem be huluamó, Yesu deyale ki̧lipaae etéyalepó. Jerusalem bemó Herot a̧ doasi topo whi̧ betale sukamó, kale ho̧rené dere ala bete kisipare whi̧rape atima suka hotereró wóló, ai be huluamó betó mole so whi̧paae woseturaalu, “Kale Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tawaaire topo whi̧-a, momó deyóló betere? Ti noatepae, da̧ suka hotereró bitu, a̧ deyóló beteretei kisipa yó̧póló, ó sa̧mó daale ho̧re dȩ yó tapa kolóló, a̧ ao̧mó bitu ama doi hale sóró horaai da̧ i wale ape,” yalepó.   
\p
\v 3 Tétepa, doasi topo whi̧ Herot-né ai fo woseturaalu, ama kisipa feléni, a̧ doasi whaaliatu betalepó. Atétepa, kale Jerusalem be huluamó betó mole so whi̧kélé ama mutere kisipa kaaetóró mutu betalepó.  
\v 4 Kale doasi topo whi̧ Herot-né so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó Moses-né yóló muló betere fo yó matere whi̧rapetamopaae ape yóló woseturaalu, “Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere doasi topo whi̧ Keriso-a, mé bemó deyaalopóló asȩmó yóló muló betere?” yalepó.  
\v 5 Ti fo depa, atimané tokó̧ mótu duraalu, Judia hae kwiamó tȩne Betelehem be huluamó deyaalopóló, mo taketi Kótóné ama ko̧ló whi̧né asȩyóló muló betere fo i ape.   
\q1
\v 6 “Juda haemó tȩne Betelehem be huluamó betó mole so whi̧ diaao̧ kisipané-a, Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧rape kuamó, da̧kó doi munipó fo du bitu de? Meipó.  
\q2 Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tawaaire topo whi̧ beta̧ dia̧ tua̧mótei, sókó waalo ai ape.  
\q2 Ai sekȩ́né amata, \it sipsip\it* hupurape tȩteróló kaae taru dere kaae, ya̧lo Israel fake so whi̧ tȩteróló kaae tawaalopó erapó,” yalepó.   
\p
\v 7 Téró, Herot-né kale ho̧rené dere ala bete kolóló kisipare whi̧rapepaae ape, fo kikiti yó faralepó. Atéró kale whi̧rape wapa, atimasisi bitu duraalu, “Diaao̧ kelalepó dere ho̧re-a, noa sukamó kelaleé?” yóló wosetepa, atimané a̧paae mo i be dȩmótóróti kelalepóló, yalepó.  
\v 8 Ama atima Betelehem be huluapaae dotonaai duraalu, “Kale naale momó sóró beteréró kelaasepóló, mo wisiyóló keka̧e. Atéró kekenalemó, sóró betere tiki keletepa, ti mo hapale tétitóró ȩpaae ene ape. Ti ȩkélé a̧ ao̧mó sinóló bitu, ama doi hale sóró horaairaalu, fenérapó,” yalepó.   
\p
\v 9 Atéró, kale doasi topo whi̧ Herot-né atimapaae yae yale fotóró wosóló, atima faai wale tikipaae furaalu, atima take suka hotereró bitu kelale ho̧retóró ó sa̧mó ha̧le fu betepa kelalepó. Atétepa, atimakélé ai ho̧re foletei kelené kaae sóró felemó, kale naale deyóló betere tikimótóró kei̧yóló daane felepó.  
\v 10 Ai ho̧rené dere ala kilituraalu, atimakélé mo doasi hȩkesené sinalepó.  
\v 11 Atima ai bemó sókó felemó, kale naaleró hama Mariatamo betepa kólóló, atima bukutiri teya̧ró bitu, Doa Tale-ó yóló, a̧ hale sóró horalepó. Atéró, atimané kale naalemó ha̧le melaairaalu sóró wale wisi wisi o̧larape \it kold kapa\it*kélé, si keletómó bilitepa, felé kȩlaa wale o̧lakélé, \it mur wel\it* wȩikélé, tȩyóló melalepó.  
\v 12 Tale Kótóné kale whi̧rapepaae nokenaró atimané hae kwiapaae momó fesaae furaalu, Herot betereró fao̧se yale fo kisiparu, Herot betere tu̧ró feni kae tu̧mó felepó.   
\s1 Josep-ró Mariatamoné Yesu Isip hae kwiapaae dapesó fele fo  
\p
\v 13 Atéró, atima fi sisópaae Talené \it ensel\it* Josep noke firepaae wóló, nokenarótei duraalu, “Herot-né ai naale daairaalu keka̧alo ai ape. Térapa, ya̧lo ya̧paae ape dere alimó waasepóló, ya̧ turukó holóló ai naaleró hamatamo dape sóró u Isip hae kwiapaae botokó fae,” yalepó.   
\p
\v 14 Ai fo woseturaalu, kale whi̧ a̧ mo dikitamotei turukó holóló, kale naaleró hamatamo dapesó u Isip hae kwiapaae faairaalu, felepó.  
\v 15 Atéró, kale whi̧ Herot suki̧ tikimó waairaalu, atimaamo u Isip hae kwiamó bitiré felepó. Mo take Talené ama ko̧ló whi̧né asȩyóló muló betere foné duraalu,  
\q1 “Ya̧lo naale u Isip hae kwiamó betepa, ai hae kwia taaróló ape,” yalepó.  
\m Ai fo dokonóturaalu, motóró yalepó.   
\p
\v 16 Kale topo whi̧ Herot-né ama yaaire ala kikiti hiróló kale ho̧rené dere ala kisipare whi̧rape dilika̧letei, atimané kilirapóló a̧ mo doakale fopaae bualepó. Tétu, ama diki tare whi̧rapepaae yóló mulótu duraalu, Betelehem be huluaró ai hae kwiamó tȩ mole ipu betamomó mióti teó sóró betó mole naalerapemó kaae sóró dilé fóló, ba fo tamo kemeyóló betó mole naalerapekélé mo fea dóló kemerae yóló dotȩyalepó. Ti aita ha̧le meipó. Kale ho̧rené dere ala bete kisipare whi̧rapepaae wosetepa, atimané a̧paae yó melale be dȩ tuȩ́ muluraalu, atéró dóló kemerae yóló dotȩyalepó.  
\v 17 Ti aita ha̧le tua̧mó kaayóló inipó. Kótóné ama ko̧ló whi̧ Jeremaiané i fo asȩyóló muló beterapó.   
\q1
\v 18 “Rama bemó betere so Resel-né dekȩné suki̧ moló doasi du betepa,  
\q2 mepaae so whi̧né a̧ kisipa felératere fo yalemó, mo wosenipó.  
\q1 Ti noatepae, ama naale senaale fea sisiraae feleteinépó.”  
\m Ti ai naalerape dele alata, kale yóló muló betere fo mo dokonóturaalu yalepó.   
\s1 Nasaret be huluapaae momó fesaae fele fo  
\p
\v 19 Téró etéyalepó. Kale doasi topo whi̧ Herot suki̧tikimó, kale whi̧ Josep Isip hae kwiamó betepa, nokenaró Talené \it ensel\it*-né duraalu, “Josep-ó, ai kale naale daairaalu du betale whi̧rapeta, ai suka̧le ape.  
\v 20 Térapa, ya̧ turukó horóló, ai naaleró hamatamo dape sóró u Israel hae kwiapaae tokó̧ fae,” yalepó.   
\p
\v 21 Tétepa, Josep a̧ turukó horóló, kale naaleró hamatamo dapesó Israel hae kwiapaae felepó.  
\v 22 Atéró Josep a̧ Judia hae kwiapaae biti̧ faai yaletei, ai hae kwia kale doasi topo whi̧ Herot betale sirimó, naalema Akelausiné tȩteróló kaae tarapó dere fo wosóló, witepa taaralepó. Talené a̧paae nokenaró Judia hae kwiapaae biti̧ fao̧se yale fo kisipa iruraalu, Kaleli hae kwiamó tȩne Nasaret be huluapaae tokó̧ felepó.  
\v 23 Atéró feleteita, mo taketi Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené asȩmó duraalu,  
\q1 “So whi̧ feané a̧ Nasaret be hulua whi̧kópó yaalo ai ape,”  
\m ere fo mo dokonóturaalu, atima Nasaret be huluapaae tokó̧ felepó.   
\c 3  
\s1 Jon-né Yesu waaire tu̧ alerótu betale fo  
\r (Mak 1:2-8, Luk 3:1-18, Jon 1:19-28)  
\p
\v 1-2 Atéró bitiré wóló etéyalepó. Kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon a̧ Judia hae kwia tua̧mó so whi̧kélé bitini, ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó sókó wóló beterepó. A̧ aimó betepa, mepaae a̧ beterepaae wuatere so whi̧paae Kótóné fo wisi yó mótu duraalu, “Tale Kótóné ama hepen bemó tȩteróló kaae tare ala mió mo felekemó walapa, dia̧né du betere dowi ala taaróló, kisipa tiki feteyóló betae,” du betalepó.  
\v 3 Ti a̧ta, me kae mei, mo take Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané waalopóló, bope du betale whi̧pó. Aisaiané ama asȩyóló muló betere fo i ape.  
\q1 “So whi̧ bitini ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó, beta̧ whi̧ wóló daalu, fo fakeyóló duraalu,  
\q2 ‘Tale waaire tu̧ donoróló aleyae,’” erapó.   
\p
\v 4 Jon-né ama derótua yale kutita, \it kamel\it* hupu nikiné aleyale kuti derótua yóo, ama sua yale tokélé hupu sekaȩné aleale to sua yóo, yalepó. Ama nukua yale o̧lakélé meke wȩiró ero nusutamo maaté nukua yalepó.  
\v 5 Jerusalem be hulua taaróló wua yale so whi̧kélé, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧kélé, kale Jordan wȩi felekemó betó mole so whi̧kélé, mo fea a̧ beterepaae wua yalepó.  
\v 6 Atimané dowi ala fea ha̧keamó yó mótua depa, Jon-né atima Jordan fole wȩimó tópurótua yalepó.   
\p
\v 7 Téyaletei, Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamo so whi̧ wȩi tópurótu betere tikipaae wua depa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧ dowi wuli kaae so whi̧ dilikitu betere whi̧rape-ó, Kótóné dia̧tamo fopaae buturaalu kwia melao̧sóró, botokó fae fo né yaleé?  
\v 8 Diaao̧ ai du betere dowi ala taaróló, motóró kisipa feteyóló wapa, ti diaao̧ du betere alakélé mo kisipa tiki fetere whi̧né dere ala kaaetóró yae.  
\v 9 Dia̧ta, Abraham-né deté wale naale senaale betereteiné dia̧paae me ala eraalomeipóló kisipa muao̧sé. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I muó mole kaporapetei, Kótóné ama mo su̧mó Abraham-né naale senaale aleyóló beteranérapó.  
\v 10 Mepaae nirapetamo naaire du wisi olenitepa, ti diyóló si duku betere dolopaae taae deraalopó. Atéyaairaalu, kutó talené ai ni baalemó ka̧wei ai bukó tare ape.   
\p
\v 11 Ya̧lo dia̧ wȩi tópurótu betereteita, diaao̧ dere dowi ala taaróló, kisipa feteyóló wó̧póló tópurótu beterapó. Tétu betepatei, ya̧lo ki̧lipaae waaire whi̧ beta̧ta ȩ kaae meipó. A̧ mo doasi fotoko̧ bole whi̧ betepa, ȩ naale beleka̧amale kaae, a̧ ao̧mó beterapó. A̧ atei kaae doasi fotoko̧ bole whi̧ bitu, dia̧ wȩi tópuróturaalu, ti kale Dȩi Kepe Wisiró sitamoné tópuraalopó.  
\v 12 Ama naasené ti kale \it whit\it* o fumi besȩ́né só fó̧póló, ka̧ayóló taae fótua dere ekepé fake tarapó. Kale \it whit\it* duné fumirape ama fuóló taae faróló, mo \it whit\it* ke maaté ti mulótua dere be dolopaae mulaalopó. Atéró fumirapeta, ti sukó̧kélé feni ha̧le dótóró tare si dolopaae fesekée deraalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesu wȩi tópurale fo  
\r (Mak 1:9-11, Luk 3:21-22)  
\p
\v 13 Téró, Yesu a̧ Jordan wȩimó Jon-né wȩi tópuró̧póló, Kaleli hae kwia taaróló, Jon beterepaae walepó.  
\v 14 Tétepa, Jon-né Yesupaae ya̧ wȩi tópuraalo meipóló seséyóló duraalu, “Naao ȩpaae ya̧ wȩi tópurae dere-a, ȩ whi̧ wisi betepa ya̧ tópuraró de? Naaotei ȩ wȩi tópuraasepólópo,” yalepó.   
\p
\v 15 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Aita mo deretei, mió da̧moné i dere alané Talené ama so whi̧ donoraaitere ala mo dokonó̧pólópa, naao ȩ wȩi tópurae,” depa, Jon-né wisirapóló a̧ wȩi tópuralepó.   
\p
\v 16 Atéró, Yesu a̧ wȩi tópuóló tétitóró hae taopaae taae hotepa kelalemó, ó hepen be tu̧ tukwȩ fóló, Kótóné Dȩi Kepe Wisi ba ho̧kósere kaae, ama tikimó biti̧ dorowalepó.  
\v 17 Atéró, ó hepen bemó fo tekerótu duraalu, “A̧ta, ya̧lo yaala sókó fóló mo hosaa mole Naale ai ape. Ama dere ala fea ya̧lo kilitu, ȩ mo doasi hȩkesené sinitu beterapó,” yalepó.   
\c 4  
\s1 Yesu dée nó̧póló Satan-né su̧ sale ala  
\r (Mak 1:12-13, Luk 4:1-13)  
\p
\v 1 Téró etéyalepó. Satan-né Yesu a̧ su̧ sóró dée naló̧póló, so whi̧kélé bitini kópu ka̧ae fi tikipaae Dȩi Kepe wisinétei a̧lisóró felepó.  
\v 2 A̧ aimó be dȩtereró dikiteretamo whi̧ siki tamo bitu, o̧la mo sawakélé néni wote siri ha̧le betaletikimó, a̧ mo wotené sinalepó.  
\v 3 Atéró betepa, dowi ala yó̧póló su̧ sóró dée nalatere sekȩ́ wóló a̧paae duraalu, “Ya̧tamo Kótóné Naalemapata, ti i kanerapepaae \it bred\it* o alée fae yae,” yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “I fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 ‘Whi̧ betere beteta, mo o̧la nokoleteiné maaté bitini,  
\q2 Kótóné ama dere fo fea woseturaalu bitiré fenérapó,’” yalepó.   
\p
\v 5 Téró, kale dowi Satan-né Yesu a̧ Kótóné mo kae tȩnó betere doasi be huluapaae dapesó fóló, aimó tȩne momatere be mo ó hulua tómó daalalepó.  
\v 6 Atéró daaróló a̧paae duraalu, “Ya̧tamo Kótóné Naalemapata, ti naaotei ya̧ haepaae tu̧wó derepae. Ti i fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 ‘Ya̧ a haepaae muni durupuraalu, kaponé kotóo sóró doalé yao̧sóró,  
\q2 Kótóné ama \it ensel-\it*rapené naase tómó muni dorowó̧póló, ya̧ tao sae yaalopó,’” yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ti i fokélé asȩyóló muló beterapó.  
\q1 ‘Beta̧ whi̧nékélé a̧ tȩteróló kaae tare Tale Kótóné noa alakó déró ka̧ae kelaai dapóló su̧ sao̧se,’ erapó,” yalepó.   
\p
\v 8-9 Atéró kale dere kaae, momó dowi Satan-né a̧ mo doasi sokore hasi fosópaae dapesó holóló, i hae kwia feamó kae kae doasi whi̧rapené tȩteróló kaae tare alaraperó ai ala tua̧mó mole mepaae doasi wisi wisi alarapetamo yó mótu duraalu, “Ya̧lo i dere fotamo naao mo beta̧ wosóló, ya̧ ȩ ao̧mó bukutiri tea̧ró bitu, doa whi̧-ó yóló ȩpaae moma depa, ti ai o̧la o̧la fea naao tȩteróló kaae tanó̧póló, ya̧lo ya̧paae melaalopó,” yalepó.   
\p
\v 10 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Satan-ó, ya̧ ȩ taaróló fae. Ti i asȩyóló muló betere fo wosae.  
\q1 ‘Naao Tale Kótópaae beta̧ doasi-ó, yóló a̧ ao̧mó bitu, ama alatóró erótu betae,’” yalepó.   
\p
\v 11 Atétepa, kale dowi Satan-né Yesu taaróló foletamo, Kótóné ama \it ensel\it*-rape wóló, a̧ tao salepó.   
\s1 Yesuné fo yó melaai kaae sale fo  
\r (Mak 1:14-15, Luk 4:14-15)  
\p
\v 12 Atéró Jon \it dipula\it* beteralepó dere fo Yesuné ama wosóló, a̧ Kaleli hae kwiapaae momó fesaayóló felepó.  
\v 13 Atéró a̧ betere Nasaret be hulua taaróló, Kaleli wȩi kȩla felekemó tȩne Kapeneam be huluapaae tokó̧ fóló betalepó. Ai be huluata, Sepulun hae kwiaró Naptali hae kwiatamo tua̧mó tȩnapó.  
\v 14 Atéyaleteita, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané yóló muló betere fo dokonóturaalu yalepó.   
\p
\v 15 Ai fo i ape.  
\q1 “Sepulun fakeró Naptali faketamoné hae tikita, u kale Jordan fole wȩiró Kaleli wȩi kȩlatamo molepaae eróló erapó. Ai hae tikita, Sepulun fakeró Naptali faketamoné haetei, Juda meire fake tokó̧ fóló, atimané hae aleróló betó molepó.   
\q1
\v 16 Ai hae tikimó betó mole so whi̧ atima diliki dolomó beteretei, mió mo doasi dȩ wisinaale kolóló betó mulapó. Mepaae so whi̧ta, sinitere alané dilikiró betepatei, mo dȩi suka sókó huturaalu dȩró betepa, ai dȩ tua̧mó betó mulapó,” fo asȩyóló muló beterapó.   
\p
\v 17 Atéyale sukamó kaae sóró, Yesuné ama fo so whi̧ feapaae ha̧keamó yó mótu duraalu, “Kótóné hepen bemó tȩteróló kaae tare ala mió mo felekemó ai walapa, diaao̧ dowi ala taaróló kisipa tiki feteyae,” yalepó.   
\s1 Yesuné yó matere whi̧rape kaae sóró saletei  
\r (Mak 1:16-20, Luk 5:1-11)  
\p
\v 18 Atéró, Yesu a̧ kale Kaleli wȩi kȩla fóku sesekȩ durupu bitu kelalemó, Saimon doi mupatei, Pitapó du betere whi̧ró ama noma Andrutamo ha̧leke wa wȩi kulu tua̧paae derótu beterepó. Ti atimaamota, ya siré kotere whi̧ tamopó.  
\v 19 Tétu betepa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Diaamo ai ya su dere kaae, so whi̧ atéró siré kwȩyaasepóló, da̧ fea beta̧mó kuturaalu, ya̧lo diaamopaae yó melaalopa ȩ sya ape,” yalepó.  
\v 20 Ai fo depa, atimaamoné ha̧leke warape muló̧póló taaróló, mo hapale tétitóró a̧ sya felepó.   
\p
\v 21-22 Atéró a̧ tu̧mó fu betalemó, me whi̧ró nomatamokélé daapa kelalepó. Ai whi̧ tamota, Sebediné naalema Jems-ró Jon-tamopó. Atimaamoné alimakélé atima fea wȩi nukumó bituraalu, atimané ha̧leke warape tukó faletei, wisi wisiyóló numutu betepa kelalepó. Atétu betepa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Diaamokélé ȩ sya ape,” depa, kale whi̧ tamo mo hapale tétitóró turukó holóló, atimaamoné wȩi nukukélé, alimakélé betepatei taaróló, a̧ sya felepó.   
\s1 Yesuné kisi daae mole so whi̧ wisirale fo  
\r (Luk 6:17-19)  
\p
\v 23 Atéró, Yesu a̧ ai Kaleli hae kwia tua̧mó kuturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole kisi fo wisi so whi̧ feané wosó̧póló, atimané fo wosetere be doko̧ yó maté kwȩyalepó. Atéturaalu, ai so whi̧ kuamó dowi hepo daae mole so whi̧ró mepaae tiki momaare so whi̧tamokélé wisiraté kutu betalepó.  
\v 24 Ama so whi̧ fea atéró wisirótu beterapó deté kotere fo Siria hae kwiamó betó mole so whi̧né woseturaalu, kae kae dowi kisi daale so whi̧kélé, doasi dele su betere so whi̧kélé, dowi kepe tepeyóló betó mole so whi̧kélé, mepaae kae kae kisiné kele olopa olopa yóló sinaaitu betere so whi̧kélé, mepaae momaayóló betere so whi̧kélé, mo fea a̧ beterepaae dapesó wua depa, ama wisirótua yalepó.  
\v 25 Atéró, kale Kaleli hae kwia taaróló wale so whi̧kélé, Dekapolis hae kwia taaróló wale so whi̧kélé, Jerusalem be hulua taaróló wale so whi̧kélé, Judia hae kwiaró, Jordan wȩi fóku uté tȩró betó mole so fea a̧ beterepaae wóló, ama dere ala kelaai dapóló Yesutamo touyóló kutu betalepó.   
\c 5  
\s1 Du sokoremó Yesuné so whi̧paae yó mótu betale fo  
\r (Luk 6:20-23)  
\p
\v 1-2 Téró Yesuné kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wóló touró betepa, a̧ sokore du ao̧paae holóló beterepó. Atéró beteremó, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae walepó. Atéró wóló betó mupa, ama atimapaae yó mótu duraalu,   
\q1
\v 3 “Mepaae so whi̧ dené ya̧lo kepe bete tua̧mó me wisi alakélé muni, mo ya̧ya̧rapó du betepa, ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.  
\q2 Ti noatepa meipó. Ai so whi̧ta, Kótóné hepen bemó tȩteróló kaae tare ala sóró ai tare ape.   
\q1
\v 4 Mepaae atima dekȩné sukutu wole du betere so whi̧ta, Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.  
\q2 Ti noatepa meipó. Mió dekȩné sukó̧ló wole du beteretei, take Kótóné atima tuȩ́ tiki feléraalo ai ape.   
\q1
\v 5 Mepaae naame yóló mo dua betere so whi̧ ti Kótóné wisiró beterapóló, hai̧né sinitu betae.  
\q2 Ti noatepa meipó. Kótóné hae tiki mo turó atimamó matepa saalopó.   
\q1
\v 6 Mepaae so whi̧ de woteró wȩi nokoletamo du dere kaae, Kótóné mo donoi ala wisi eraairaalu ekȩle du betepa, ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.  
\q2 Ti noatepae, atétere so whi̧paaeta Talené ama donoi ala mo ti su̧raalo ai ape.   
\q1
\v 7 Mepaae so whi̧ denétamo mené a̧paae me dowi ala eratepa me o̧la meipóló ha̧le kemeróo, me whi̧ sekȩi ala tua̧mó betepa ko̧lené sukutu tao sóo du betepa,  
\q2 ti atétere so whi̧ Kótóné ko̧lené sukutu tao sóró, atimané dowi alakélé ama kemeró beterapa, hai̧né sukutu beteró̧póló yae.   
\q1
\v 8 Mepaae so whi̧ atimané hosaa tua̧mó me alatamo hosekéni, mo wisi alatóró erótu betepa, ti hai̧né sukutu betae.  
\q2 Ti noatepae, atétere so whi̧né ti Kótó mo kelaalopó.   
\q1
\v 9 Ho̧le sere ala ó bóe dele ala taalae yóló, filitere so whi̧ta ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.  
\q2 Ti noatepae, atétere so whi̧ kilituraalu, ita Kótóné ama naale senaale beterapó yaalo ai ape.   
\q1
\v 10 Mepaae so whi̧tamo Kótóné mo donoi alamaaté erótu beteremó, kae kae sekȩi alané só derótu betepa, ti Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.  
\q2 Ti atétere so whi̧né Kótóné hepen bemó tȩteróló kaae tare ala sóró ai tare ape.   
\q1
\v 11 Dia̧ ya̧lo ala erótu beteremó, mepaae so whi̧né dia̧paae kae kae sekȩi ala eratepa, ó so whi̧ feané keletómó kapala fo yóló faletepa, ó kae kae eratere fo yóló dia̧ só deratepakélé, Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betae.   
\q1
\v 12 Ti noatepa meipó. Take Kótóné ama ko̧ló whi̧rapepaaekélé mió dia̧paae ai erótu betere sekȩi ala kaae, erótu bitipakalepó.  
\q2 Atérapa ó hepen bemó mole doasi dupu saaireteimó, mo kée yóló hai̧né sukutu betae,”   
\s1 Keriso so whi̧ i haemó kóró dȩtamo kaae beterapóló yale fo  
\r (Mak 9:50, Luk 14:34-35)  
\p
\v 13 “Dia̧ta, i haemó betó mole so whi̧tamo kó felé kaae yóló ai betere ape. Téretei, kóné felé kemetepa, ti momó kae netéró felé bulaaloé? Mo meipó. Atéró felé initere kó me ala enénipó. Atétere kó taae faróló hae tikimó beseké yóló mupa, so whi̧né tȩiya tȩiya yaalo ai ape.   
\p
\v 14 Dia̧ta, i haemó betó mole so whi̧tamo mo dȩ kaae beterapó. Doasi sokore hae du tómó mo ha̧keamó tȩ mole be hulua bóe whi̧né kelao̧sóró, me o̧lané kinanénipó.  
\v 15 Atére kaae, mepaae whi̧né \it lamp\it* sa̧ dȩróló doasi ni fake ao̧mó kinóló mulótimipó. Ti noa yo̧póló meipó. Be tua̧mó betó mole so whi̧ fea dȩmó beteró̧póló kisipa mutu, sa̧ dȩróló mulatere ni fake tómótóró ha̧keamó mulótua dapó.  
\v 16 Atétu dere kaae, dia̧ tua̧mó ere dȩ so whi̧ feané koló̧póló, ha̧keamó dȩró betae. Atépa, so whi̧né kilituraalu, ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané doi sóró horótu beteró̧póló, wisi ala ha̧keamó erótu betae.”   
\s1 Kótóné tukóló muló betere foné erae ere ala doko̧nale fo  
\p
\v 17 “Ȩ waleteita, Moses-né yóló muló betere foró Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené yó melale fotamo tokó̧ló aluraai wénitei, ai asȩmó yóló muló betere fo dokonaairaalu wóló i betere ape.  
\v 18 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ó sa̧ró i haetamo kemeyaai teópa, Moses-né yóló muló betere fo kwia mo sawakélé aluyaalomeipó. Atéyaalopóló muló betere fo fea ha̧sókó feni, dokonóló motóróti eraalo ai ape.  
\v 19 Whi̧ me dené i asȩyóló muló betere fo mo sawakélétamo tikitepa, ó me whi̧paaekélé ai ala tukóló yae yóló yó matepa, ti atétere so whi̧ Kótóné tȩtéróló kaae tare hepen be tua̧mó doikélé mo muaalomeipó. Téyaalotei, mepaae so whi̧ dené kale yae yóló muló betere fo wosóló eróo, mepaae so whi̧paaekélé i fo sya fóló erae yóló yó melóo, du betere so whi̧ta, hepen bemó Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó doasi doi muaalo ai ape.  
\v 20 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧né dere mo donoi ala wisinaalené kale Moses-né asȩmó ere fo yó mótu betere whi̧raperó, Farisi whi̧rapetamoné du betere donoi ala tȩteró bitinipa, ti ó hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mo sókókélé faalomeipó.”   
\s1 Dei tuȩ́ muóló fopaae buturaalu whi̧ dao̧se yale fo  
\r (Luk 12:57-59)  
\p
\v 21 “Mo take diaao̧ noutererapepaae yóló mulale fo i ape. Me whi̧ mo ti dóló sukunao̧se. Atétepa, ti ai whi̧ a̧ kwia moleteiné taleyóló só deraalo ai ape.  
\v 22 Atépatei, ya̧lo dia̧paae dere fo i ape. Whi̧ me dené ama no hamomatamo me bete munipatei, ha̧le fopaae depa, ti atétere whi̧ a̧ kwia moleteiné taleyóló só deraalopó. Atétere kaae, whi̧ me dené me whi̧ hamoma eratere fo depa, ti atétere whi̧ fo taletere whi̧rape beterepaae dapesó faalopó. Téyaalotei, whi̧ me dené ama no hamomapaae duraalu, ya̧ topo doyóló kisipa tikikélé okokoi-ó depa, ti atétere so whi̧ doasi kwia moleteiné mo ha̧le dótóró tare dowi sipaae faai ai du betere ape.   
\p
\v 23-24 Térapa, naao me o̧la Kótópaae ha̧le melaai dapóló, kale momatere tikipaae sóró fenalemótamo, naao noné ya̧tamo sekȩrapó depa, ti Kótópaae ha̧le melaaire o̧la melaaitei folosóró, naao notamo mole sekȩpi teraayóló wisirae. Atéró nalo ti naao ha̧le melaaire o̧la Kótópaae melae.   
\p
\v 25 Whi̧ me dené ya̧tamo fo tokó̧tamo yaai ya̧ dapesó fupa, ti diaamo tu̧ tua̧mó furaalutei a̧ kisipa wisi mulóló, hapale donorae. Até initepa, ti ya̧ taletere whi̧ beterepaae dapesó fóló, fo tokó̧tamo yóló, ai whi̧némo \it dipula\it* be tȩteróló kaae tare whi̧rapené doasi topo whi̧né naase tua̧mó mulaalopó. Ai whi̧né amamo ya̧ \it dipula\it* beterao̧sóró kisipa mutu dapó.  
\v 26 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ya̧ \it dipula\it* beteretei sokó̧póló, da̧le mulale kwia beleka̧amale sonaai \it moni\it*kélé mo turó kemeróló menitepa, ti ya̧ \it dipula\it* ha̧le bitiré fóló, kemeróló duputere sukamó sokaalo ai ape. Meitepa, ti ya̧ \it dipula\it* ha̧le betó tawaalopó.”   
\s1 Nópu nao̧se yale fo  
\p
\v 27 “I dere fota, diaao̧ taketi woseté wou beterapó. ‘So ó whi̧ nópu nao̧se,’ erapó.  
\v 28 Ai fo epatei, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Whi̧ me denétamo me so kelené kolóló kisipa tikiné au nukupa, ti atétere whi̧né ama hosaa tua̧mó nópu mo ai nale ape.  
\v 29 Naao turu kelenétamo ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti atétere kele sokóló taae falae. Ti noatepae, naao tiki turó dowi si duku beterepaae fao̧sóró, ya̧ atéró dée nalatere tiki kwia tukóló taae faróló, wisi tikipaae fupa mo wisirapó.  
\v 30 Naao turu naasenétamo ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti ai naase tukóló taae falatepa mo wisirapó. Ti noatepae, ya̧ dée nalatere naase tukóló taae farénitepa, naao tiki turó dowi si duku beterepaae fao̧sóró dapó.”   
\s1 Whi̧né so tokó̧ fateremó yale fo  
\r (Mat 19:9, Mak 10:11-12, Luk 16:18)  
\p
\v 31 “Upulé i fo asȩyóló muló beteretei diaao̧ ai tuȩ́re ape. ‘Whi̧ me dené ama sotamo tokó̧ falaai depa, ti tokó̧ fatere asȩ sóró fó̧póló sopaae melae,’ erapó.  
\v 32 Ai fota mo epatei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Whi̧ me dené ama so me whi̧tamo nópu nénipatei ha̧le tokó̧ fatepa, ti soma amatei nópu nalatapó. Atéró tokó̧ fatere so me whi̧némo dokotepa, ti ai whi̧ a̧kélé nópu nukulapó.”   
\s1 Talené doi yóló malo yao̧se yale fo  
\p
\v 33 Yesuné atimapaae duraalu, “Take bitiré wale so whi̧paae yóló mulale fo me i ape. ‘Naao Talepaae i ala mo yaalopóló, malo yale fo tikini, motóró eró tawae,’ erapó.  
\v 34 Tépatei, ya̧lo dia̧paae mo dirii fo i dapa wosae. Malo dere alakélé momókó yao̧se. Naao dere fo diriróturaalu, hepen be doi yóló malo momókó yao̧se. Ti noatepae, ó hepen beta, fea ala fea tȩteróló kaae tare Kótó betere tikipó.  
\v 35 Ó diaao̧ dere fo diriróturaalu, i haekélé doi yóló malo momókó yao̧se. Ti i haeta, Kótóné ama hó dée daaló betere tiki ai ape. Jerusalem be hulua doi yólókélé momókó malo yao̧se. Ti noatepae, ai be huluata, fea ala fea tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ betere tikipó.  
\v 36 Diaao̧ dere fo diriróturaalu, naase horóló kutiri teketere alakélé momókó yao̧se. Ti noatepae, naao topo niki mo beta̧kélé dȩ niki ó diliki niki biliranénipó.  
\v 37 Dia̧né me ala mo ipa, ti ȩ́pó yalepótóró yae. Inipa, ti mo inipótóró yae. Naao ai dere fo mopó yó̧póló, mepaae kae kae ho̧ko fotamo touróló dereteita, ti dowi Satan-né yae yóló tȩnatepa dapó.”   
\s1 Mené sekȩi ala eratepa tokó̧ melao̧se yale fo  
\r (Luk 6:29-30)  
\p
\v 38 “Mo take yóló muló betepa, diaao̧ woseté wou betere fo i ape. ‘Whi̧ menétamo me whi̧ kele doratepa, ti menémo ama kelekélé dorae. Me whi̧nétamo me whi̧ sereke dukutepa, ti menémo ama serekekélé dukae,’ erapó.  
\v 39 Ai fo mo epatei, ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Me whi̧nétamo dia̧paae me dowi ala eratepa, ti diaao̧mo atimapaae momó tokó̧ matere ala yao̧se. Me whi̧nétamo ya̧ faamumó okolope deké supa, ti me tikiró faamumókélé dó̧póló yó melae.  
\v 40 Mepaae whi̧né ya̧tamo fo tokó̧tamo yóló, naao deró betere kuti sokotepa, ti me fo̧loi kutikélé só̧póló sókó melae.  
\v 41 Mepaae whi̧nétamo, ya̧paae 1 \it kilomita\it*mó ama o̧la o̧la beleróló fae yóló sȩtepa, ti naaomo me beleróló, 2 \it kilomita\it* alerae.  
\v 42 Whi̧ menétamo ya̧paae me o̧lakó kematepa, ti ama ai kematere o̧la melae. Me whi̧nétamo naao me o̧lakó kapala asiri saai dapóló ya̧paae wosetepa, melaalomeipóló ama dere fo sisópaae erao̧se.”   
\s1 Bóe whi̧paae yaala sókó fae ere fo  
\r (Luk 6:27-28, 6:32-36)  
\p
\v 43 “Taketi yóló muló betepa, diaao̧ woseté wou betere fo i ape. ‘Naao be whi̧ so whi̧paae yaala sókó furaalu, bóe whi̧ hó̧róló bóe du betae,’ erapó.  
\v 44 Tépatei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Diaao̧ bóe whi̧rape hȩkesené sinóló yaala sókó furaalu, wisi ala erótu betae. Mepaae whi̧nétamo dia̧paae sekȩi ala eratepa, atétere whi̧ Tale Kótóné tao sóró, kisipa tiki wisi muló̧póló momarae.  
\v 45 Atétepa, ti dia̧ ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané naale senaaletóró betaalo ai ape. Talené suka dȩrótu betereteita, dowi ala dere so whi̧paaekélé, wisi ala dere so whi̧paaekélé erótu beterapó. Ama hali anatere alakélé, dowi ala du betere so whi̧ró donoi ala du betere so whi̧tamo wusurópaae anótua dapó.  
\v 46 Dia̧nétamo, mepaae dia̧ hȩsekené sukó̧ló yaala sókó fole so whi̧paae maaté yaala sókó fu beteretei doasi alapakó, Kótóné dia̧mó dupu melaalopóló de? Ti kale \it takis moni\it* siré kotere whi̧rapenékélé atei kaae ala dua dapó.  
\v 47 Diaao̧ mo no ne apupaae maaté naamei fo yóló, ko̧leó du betere-a, ai doasi alaé? Ti mepaae Kótó tuȩ́ inire so whi̧nékélé ai ala dua dapó. Tépatei, ha̧le mo so whi̧paaekélé naameiné ko̧leó du betepa, ti mo doasi ala ai ape.  
\v 48 Térapa, ó hepen bemó betere diaao̧ Aya a̧ me wisi ala ya̧ya̧ni, mo ti su̧ru ere kaae, dia̧kélé wisi alatóró eraté fóló, Talené ama ala mo ti su̧re whi̧ betae.”   
\c 6  
\s1 Mepaae ya̧ya̧re so whi̧ tao sae ere fo  
\p
\v 1 “Diaao̧ du betere wisi ala so whi̧né kolóló dukiró̧póló, momókó yao̧se. Diaao̧ dere wisi ala tamo kolóló dukiró̧póló du betepa, ti ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané melaaitere dupu saalomei ai ape.   
\p
\v 2 Até yao̧sórópa, dia̧né mole o̧la o̧larape mepaae ya̧ya̧re so whi̧mó ha̧le melaai depa, ti tiki tua̧paae dorutei tó tikiné ha̧le siki̧litere whi̧rapené wisi ala dapó yó̧póló, du betere ala kaae mo yao̧se. Ti ai whi̧rapenéta, fo wosetere berapemókélé, tu̧ tómókélé, so whi̧né atima doi hale sóró horó̧póló kisipa mutu, touró betere so whi̧né keletómó dua dapó. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Atétere whi̧rape atima me dupu kaae saalomei, mo su̧mótóró ai sóró tare ape.  
\v 3 Térapa, naao o̧la o̧la mepaae ya̧ya̧re so whi̧mó ha̧le melóló, ya̧lo etei kaae o̧la melalepóló kisipa yó tani, mo keterae.  
\v 4 Diaao̧ mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧re so whi̧mó materetei so whi̧ feané kelao̧sóró kikiti melae. Ti atéró kikiti dere ala keletere Aya Talené amatóró diaao̧ ai dere alamó dupu melaalopó.”   
\s1 Yesuné moma etéró yae yóló yó maletei  
\r (Luk 11:2-4)  
\p
\v 5 “Téyaalopa, diaao̧ Talepaae momaturaalu, tua̧paae dorutei wisire nisiyóló ha̧le siki̧litu betere whi̧rapené dere moma kaae mo yao̧se. Ti atimané momaturaalu, fo wosetere berapemókélé, doasi tu̧ tómókélé, so whi̧ feané dukiró̧póló dua dapó. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Atétere so whi̧né duputa me kae muni, mo su̧mótóró ai sere ape.  
\v 6 Téni, Talepaae moma yaairaalu, naao be dolopaae fóló tu̧ kinóló bitu, kelené kilinire diaao̧ Aya Talepaae beta̧ momayae. Atétepa, ti kikiti kinóló dere ala keletere Ayané dia̧mó dupu melaalo ai ape.  
\v 7 Diaao̧ Talepaae momaturaalu, Kótóné ala kisipa inire whi̧rapené bete munire forape ha̧le ho̧ko deté fu dere kaae yao̧se. Ti atimané atéró fo̧lo si̧yóló dere momata, Talené wosaalopóló kisipa muóló dua dapó.  
\v 8 Térapa, atimané ai dere ala kaae diaao̧kélé yao̧se. Ti noatepae, diaao̧ ya̧ya̧re o̧la a̧paae wosaai teópatei, diaao̧ Ayané ama mo kisiparapó.   
\p
\v 9 Térapa, diaao̧ Talepaae momaturaalu etéró yae.  
\q1 ‘Hepen bemó betere da̧né Aya-ó, Ya̧ta dowi ala mo beta̧kélé muniruraalu, naao ere ala mo kaepó. Téreteiné ya̧ta, fea alané bete Tale betepa, so whi̧né naao doi hale sóró horóló, mo doasi doi muló̧póló yae.   
\q1
\v 10 Naao tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala wisinaale wó̧póló yae. Naao kisipa mole ala ai hepen bemó irure kaae, i haemókélé atéró̧póló yae.   
\q1
\v 11 Da̧né mió i be dȩmó naaire o̧lakélé naao su̧mó a̧lae.   
\q1
\v 12 Mepaae whi̧rapené da̧paae erale dowi ala kwia da̧né tani, me o̧la meipóló ha̧le kemerótu yale kaae, da̧né dowi ala kwiakélé naao ha̧le kemerae.   
\q1
\v 13 Da̧ me dowi ala yóló dée naaire tikipaae a̧lisóró fao̧sóró, naao seséyóló tu̧ wisitei yó mótu betae.  
\q2 Téturaalu, da̧ dowi ala yó̧póló sesemeratere bóe whi̧né só derao̧sórópa, ai tu̧ naao seséyóló da̧ tao sae,’ yóló dua yae.   
\m
\v 14 Ti mepaae whi̧rapené dia̧paae erale dowi alatamo, me o̧la meipóló ha̧le kemeratepa, ti ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané dia̧né yale dowi alakélé, ha̧le kemeraalo ai ape.  
\v 15 Téyaalotei, mepaae whi̧rapené erale dowi ala me o̧la meipóló, diaao̧tamo ha̧le kemerénitepa, ti ó hepen bemó betere Ayané diaao̧ dowi alakélé, ha̧le kemeraalomeipó.”   
\s1 Yesuné o̧la weyóló ha̧le betere alamó yale fo  
\p
\v 16 “Diaao̧ Talepaae momayaairaalu, o̧la weyóló ha̧le betere sukamó, tua̧paae dorutei tó tikiné siki̧litere whi̧rapené dere ala su̧róló yao̧se. Ti so whi̧né atima mo wisirapó yó̧póló kisipa mutu, o̧la weyóló atimané kelepaa hu̧mula yóló bitua dapó. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ai whi̧rape atimané duputa, me kae saalomei, mo su̧mó ai sere ape.  
\v 17 Tépatei, dia̧ moma yaai o̧la weyóló bituraalu, diaao̧ topo nikimó \it wel\it* wȩi dilóo, diaao̧ kelepaakélé fokóo du betae.  
\v 18 Ti noa yao̧sóró meipó. Mepaae whi̧rapené dia̧ o̧la weyóló beterapóló kisipa yao̧sóró dapó. Diaao̧ kelené keleneire Ayané ama beta̧ diaao̧ ai kikiti dere ala kelerapó. Atére Aya Talené amatóró dia̧mó dupu wisi melaalo ai ape.”   
\s1 I haemó wisi wisi o̧la beta̧paae huatu betao̧se yóló yale fo  
\r (Luk 12:33-34)  
\p
\v 19 “Dia̧ i haemó bituraalu, ekȩle yóló ita ya̧lo o̧lapóló, beta̧paae huatu betao̧se. Ti noatepae, i haemóta hoti dakóló ó dowi ero siné turukóló ó o̧lémi nokole whi̧rapenékélé kikiti be fulukóló sua dapó.  
\v 20 Aténi, diaao̧ wisi wisi o̧la ó hepen bemó beta̧paaeróló mulaté holó̧póló yae. Ti ai bemóta ero sinékélé, hotinékélé doréni, o̧lémi nokole whi̧rapenékélé be fulukóló o̧lémi saalomeipó.  
\v 21 Ti naao wisi wisi o̧la mole tikimótóró naao hosaakélé mo turó ai mole ape.   
\p
\v 22 Naao keleta, ti tiki turó dȩró betere \it lamp\it* sa̧ su̧ ai ape. Naao kele tamo wusuró wisipa, ti tiki turó dȩyó falapó.  
\v 23 Téni, naao keletamo dilikipa, ti tikikélé turó dilikirapó. Naao tiki tua̧mó ere dȩtamo aluróló dilikipa, ti naao betere betekélé mo turó diliki yó falapó.   
\p
\v 24 Beta̧ kutó diratere whi̧nétei tȩteróló kaae tare whi̧ tamoné kutó diranénipó. Ti me whi̧né du, i kutó dirae, me whi̧nékélé i kutó dirae depa, atimaamo wusuróné kutó beta̧ whi̧né diraaire mo su̧nipó. Ti noatepae, me whi̧ hó̧róló me whi̧paaemo hȩkesené sinóló yaala sókó fole ala yaalo ai ape. Ó me whi̧paaemo doasi hȩkesené sinóló yaala sókó fóo, me whi̧mo hó̧róló sisópaae eróo yaalopó. Tétereteiné beta̧ whi̧tei Kótóné ala eratere whi̧ betóo, \it moni\it* dia̧ tȩteróló kaae tare whi̧ ao̧róló, \it moni\it*né kutó diratere whi̧kélé betóo, enénipó.”   
\s1 Nokole o̧la ó deraaire kutimó whaalia yao̧se ere fo  
\r (Luk 12:22-31)  
\p
\v 25 “Térapa, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Dia̧ betere beteta diaao̧ naaire o̧la ó wȩi nisiyóló ȩ noa naaloé? ó kuti noa deraaloé? yóló, whaalia du betao̧se. Ti ai o̧la o̧la-a, doasi o̧lapa whaalia du betere? Ya̧ betere beteta, ti mo doasi topo o̧la ai ape. Naao deró betere kuti-a doasi topo o̧lapa, whaalia du betere? Naao tikita, ti mo doasi topo o̧la ai ape.  
\v 26 Barapepaae eratere ala dia̧né kisipa muae. Atimané naaire o̧la wae bilitere ala ó o̧la sóró bepaae mulatere ala dua de? Tétumitei, ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané atimané naaire o̧la su̧mó mótua dapó. Ti ai barapeta doasi o̧la meitei, ama tao sua dapó. Ti dia̧ so whi̧ta, mo doasi o̧la beterapa, ama kisipa keteraalopóló de?  
\v 27 Me whi̧né ama whaalia dere alané a̧ bitiré faaire be dȩ ama su̧mó hi̧kili faranére? Mo meipó.   
\p
\v 28 Dia̧ kuti noa deraaloé yóló, whaalia du betere-a, kale ho̧ko yó mole nerape kisipa muae. Ti atima kémi bisikó̧ló kuti nomotere ala dumipó. Mo meipó.  
\v 29 Tépatei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Mió i yó mole nerapené ere au wisiné kale doasi topo whi̧ Solomon-né sua yale kuti wisinaalené ere aukélé mo teraae falapó.  
\v 30 Dia̧ tuȩ́ tiki tiratere ala tómó dakeró betere whi̧rape-ó, i haemó yó mole nerapeta, mió beta̧ yóló dóta, doyaaire o̧latei, Kótóné ama mo wisiyóló aurótua dapó. Ti Talené ai ne aurótu dere kaae, diaao̧ saaire kuti dia̧mó su̧mó melaalomeipóló du bitu de?  
\v 31 Atérapa, o̧laró wȩitamo noa naaloé? ó kuti ȩ noa saaloé? yóló, whaalia du betao̧se.  
\v 32 Ti noatepae, ha̧le ho̧ko betó mole so whi̧rapené ai o̧la o̧larape saaitapóló doasi ketekȩ butu beterapó. Tépatei, dia̧né ai ya̧ya̧ du betere o̧la o̧lata, ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané ama mo kisiparapó.  
\v 33 Térapa, folosóró Kótóné ama tȩteróló kaae tare alaró, mo donoi ala wisinaaletamota, mo doasi bete mole alapa, ketekȩ buóló erótu betae. Atétepa, ti mepaae ya̧ya̧tere o̧la o̧lakélé fea Talené ama mo su̧mó melaalo ai ape.  
\v 34 Atérapa, dó be dȩmó noa ala yaaloé yóló whaalia du betao̧se. Ti dó be dȩmó yaaire alata, ai be dȩmótóró eró̧póló yae. Upaae bitiré faaire be dȩmó yaaire sekȩi ala, mió i be dȩmó dere alatamo tourao̧se.”   
\c 7  
\s1 Mepaae so whi̧né dere ala taleyóló só derao̧se ere fo  
\r (Luk 6:37-38, 6:41-42)  
\p
\v 1 “Dia̧ Tale ao̧yóló mepaae no ne hamomané dere ala taleyóló só derao̧se. Ai ala deremó, Talené dia̧kélé taleyóló só derao̧sórópa taalae.  
\v 2 Ti noatepa meipó. Mepaae so whi̧paae dia̧né me noa kaae ala eróló tale itikimó, ti naao me whi̧paae ai erale ala mo su̧tóró Talené ya̧paaekélé eraalo ai ape. Naao me noa kaae ala me whi̧ hamomapaae erélipa, ti ai erale su̧tóró Talené ya̧paaekélé eraalopó.   
\p
\v 3 Naao kele dolomó doasi ni fake bupatei bunire ao̧yóló, naao no hamomané kele dolomó sawatamo bole mome kolóló, no-ó, naao kelemó ai bole mome sokaalopa maé dere fo-a, noatepa du betere?  
\v 4 Naao kele dolomó bole doasi ni fake-a, sokoni ha̧le bupatei, me no hamomapaae naao kele dolomó bole mome sokotapa maé fo-a, noatepa du betere?  
\v 5 Tó tikiné wisire nisiyóló ha̧le siki̧li du betere whi̧rape-ó, folosóró naao kele dolomó bole doasi ni fakepi sokae. Atéró naao kele feléyóló, o̧la o̧la diriyóló kilituraalu, ti naao noné kele dolomó bole mome wisiyóló sokonérapó.   
\p
\v 6 Kótóné ama mo kaae tukóló muló betere o̧la hao̧rape nó̧póló melao̧se. Meleke wisinaale hupurape daae mole tikipaae fesekée falao̧se. Dia̧nétamo ai ala depa, ti hupurapené hóné tȩiya tȩiya yóló, momó fesaae wouraalu dia̧tei dósuyóló naalo ai ape.”   
\s1 Kótópaae me o̧la wosetere fo  
\r (Luk 11:9-13)  
\p
\v 7 “Dia̧ ya̧ya̧tere o̧la Kótópaae wosetepa, ti diaao̧ ai wosetere o̧la ama mo melaalopó. Me o̧lakó saai dapóló keketepa, ti diaao̧ keketere o̧la mo kólóló saalopó. Diaao̧ tu̧ tuki̧yae yóló tu̧ dupa, ti ama tu̧ tuki̧aalo ai ape.  
\v 8 Mepaae so whi̧ atima ya̧ya̧tepa, wosetere o̧la mo sua dapó. Whi̧ me dené senée yóló keketere o̧la ti mo sua dapó. Tu̧ tuki̧yae yóló, tu̧ du betere so whi̧ fea be dolopaae wó̧póló, tu̧ tuki̧tua dapó.   
\p
\v 9-10 Dia̧ ai betó mole whi̧ beta̧né naalemané alimapaae aya-ó, okó a̧maletamo a̧lae depa ai kematere o̧la taaróló, kapo fake nae yóló melaaloé? ó yakó a̧lae depa, ai kematere o̧la meni whi̧ tukó nokole dowi wuli betepatei, nae yóló melaaloé? Meipó.  
\v 11 Dia̧ i haemó dowi ala du betere whi̧rape bitutei, dia̧né naale senaalemó wisi wisi o̧la ha̧le matere ala ti dia̧ mo asarapó. Atére kaae, ó hepen bemó betere diaao̧ Ayanéta, mepaae whi̧ dené a̧paae kematere wisi wisi o̧la mo hamokoróló melatere alané, i haemó betere ayané matere ala mo ti bosene falapó.  
\v 12 Térapa, Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené ere foró Moses-né yóló muló betere fotamo fea touróturaalu, ere fo beteta me kaae mei ai ape. Kae kae ala yaairaalu, mepaae whi̧rapené ya̧paae eranée dere alatóró mepaae so whi̧paaekélé erótua yae.”   
\s1 Doasi fakere tu̧ró betekȩne tu̧tamo  
\p
\v 13 “Dia̧ sawatamo betekȩne tu̧ serekemó sókó fae. Mo ti aluyaaitere tikipaae faai fole tu̧ fake yóo, mo tu̧kélé doasi fake yóo erapó. Ti mo dekéró so whi̧ta, ai fakere tu̧tóróti sya fu beterapó.  
\v 14 Téretei, mo ti betó tawaaire tikipaae fole tu̧ta, so whi̧ feané kilini, beta̧ beta̧ so whi̧né maaté ai betekȩne tu̧ kekó̧ló sya fu beterapó.”   
\s1 Ni du oletere kilituraalu etei kaae nipóló tuȩ́ dere ala  
\r (Luk 6:43-44, 13:25-27)  
\p
\v 15 “Dia̧ kó̧paae fó̧póló, dilika̧ai Kótóné ama ko̧ló whi̧ ao̧yóló waalopa, mo hotowaró kaae tawae. Atima atéró wouraalu, kale \it sipsip\it* hupu niki kaae bilipa mo hi̧ti nisiyaalotei, atimané tiki tua̧paaeta, ti whi̧ dóló nokole dowi bete hao̧né tiki daalapó.  
\v 16 Ti atima noa kaae whi̧ beterémóló, folosóró atimané dere alapi ka̧ae kolóló tuȩ́ yae. Ti noatepae, so whi̧né besa̧ae teketuraalu, ha̧le ho̧ko képimó olopa tekaaloé? Nose dukélé ha̧le ho̧ko nimó olopa tekaaloé? Mo meipó.  
\v 17 Atétu dere kaae, wisi niné ti wisi du oleyóo, dowi niné ti dowi dutóró oleyóo, dua dapó.  
\v 18 Wisi nimó ti dowi ni du oleyóo, dowi nimó wisi ni du oleyóo, dumipó.  
\v 19 Mepaae du wisiyóló woleneitere nirape feata, ti diyóló sipaae taae derótu beterapó.  
\v 20 Térapa, ai kale whi̧rapené du betere ala mo wisiyóló ka̧ae keletepa, ti atima etei kaae whi̧rape beterapóló, mo diriyóló kisipa yaalo ai ape.   
\p
\v 21 So whi̧ mo feané atima hepen-paae faalopóló kisipa muturaalu, ya̧lo doi yóló Tale-ó, Tale-ó, du betepatei, ai so whi̧ mo fea faalomeipó. Ai tua̧mótei, mepaae so whi̧ de ó hepen bemó betere ya̧lo Ayané ama kisipa mole ala sya fóló, erótu betere so whi̧ beta̧ mo su̧mó fenérapó.  
\v 22 Taletere be dȩmó, mepaae so whi̧né ya̧lo doi yóló Tale-ó, Tale-ó, da̧ naao ko̧ló whi̧ bitu, so whi̧paae Kótóné fo i ape yóló yó melóo, naao doimó da̧né mepaae dowi keperape so whi̧ tua̧mó beteretei dóló ho̧kó falóo, mepaae kelemei alarapekélé eróo, du betalepó, yaalopó.  
\v 23 Ai fo depa, ya̧lo atimapaae ha̧keamó teraae faróló duraalu, ‘Dia̧ dowi ala du betale so whi̧-ó, dia̧ ȩ mo tuȩ́kélé inipa taae fae,’ yaalopó.”   
\s1 Be mo kekemeyóló tȩtere whi̧ró ho̧ko tȩtere whi̧tamo  
\r (Luk 6:47-49)  
\p
\v 24 “Tépatei, mepaae whi̧ dené ya̧lo fo mo wisiyóló wosóló, sya fóló eró tapa, ti kisipa tiki fosó fosóre whi̧né ama be tȩyaairaalu mo hae ka̧ayóló taae faróló, kapo tómó tȩtu dere kaae dapó.  
\v 25 Atépa, doasi hali tiki wóo, wȩi milikélé wóo, doasi besȩ́ tikikélé wóo duraalu, ai bemó hairaletei tokó̧ fenipó. Ti noatepae, ai be kapo tómó tȩyaleteiné mo dirirapó.  
\v 26 Tépatei, mepaae whi̧rapené ya̧lo fo wisiyóló wosólótei sya fóló erénitepa, ti kale kolea koleare whi̧né wȩi atika̧ tómótei be ho̧ko tȩtu dere kaae dapó.  
\v 27 Atépa, doasi hali tiki wóo, wȩi mili wóo, doasi besȩ́ tiki wóo duraalu, ai kale bemó hairale tikimó, mo ti kolokó felepó,” yalepó.   
\p
\v 28 Téró, Yesuné ai forape yóló kemetepa, aimó wóló touró betere so whi̧ mo feané ama yó mótu betale fomó haió! yóló, siratu betalepó.  
\v 29 Ti noatepa meipó. Ama atéró yó mótu betale fota, Moses-né yóló muló betere fo yó matere whi̧rapené dere kaae yó meni, me doasi tȩteróló kaae tare whi̧né sóró beteratepa yó matere fo kaae, mo bete tokó̧ló yó matapó du betalepó.   
\c 8  
\s1 Yesuné beta̧ dowi humu fulu dera̧le whi̧ wisiraletei  
\r (Mak 1:40-44, Luk 5:12-14)  
\p
\v 1 Ai ala yóló kemetepa, Yesu a̧ ai du sokore ao̧mó beteretei taaróló, dorowou betalemó, so whi̧ mo feané a̧ sya wou betalepó.  
\v 2 A̧ atéró daalemó, dowi humu fuluné tiki dore whi̧ a̧ beterepaae wóló, bukutiri teya̧ró bitu a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, naao fotoko̧né ȩ wisiraai kisipa mutepa, ti mo su̧mó wisiranérapó,” yalepó.   
\p
\v 3 Atéró, Yesuné kale whi̧né tikimó naase mulóló duraalu, “Naao tiki doretei mió ya̧lo wisiraai dapa, mo ti wisi yae,” yalepó. Ai fo deretamo, ama tiki mo turó wisiyalepó.  
\v 4 Téró, Yesuné a̧paae duraalu, “Wosae, mió naao tiki ai wisi yalepa, ha̧le mo so whi̧paae i ala yalepó fo momókó yao̧se. Téni ya̧ fóló, Talepaae momaratere whi̧né maaté naao tiki fopeyó̧póló, yó melae. Téró, mo take Moses-né yóló muló betere fo sya furaalu, naao tiki wisirateremó Talepaae melae ere o̧la melae. Atimané ai ala kilituraalu, ita Talené eró beterapó fo yó̧póló dapó,” yalepó.   
\s1 Beta̧ topo dikitare whi̧né Yesupaae tuȩ́ tiki tirale ala  
\r (Luk 7:1-10)  
\p
\v 5-6 Atéró, Yesu a̧ Kapeneam be huluamó sókó felemó, 100 Rom diki tare whi̧rape tȩteróló kaae tare topo whi̧ beta̧ wóló a̧paae duraalu, “Tale-ó, ya̧lo kutó diratere whi̧ beta̧ doasi hepo daalu ama tikikélé mo da̧amu sókó fóló, bemótóró ha̧le fió mulapó. Téruraalu, doasi dele su beterapa naao ȩ tao saaloé?” yalepó.   
\p
\v 7 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧lo a̧ wisiraai faalopó,” yalepó.   
\p
\v 8 Ti fo depa, kale topo whi̧né a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Tale-ó, ȩ whi̧ wisi bitupakó ya̧ ya̧lo bepaae ape yaalomeipa, imó naao fonémaaté ama kisi bete wisiyae depa, su̧mó wisiyaalopó.  
\v 9 Ti noatepa meipó. Ȩkélé ȩ tȩteróló kaae tare whi̧rape betepa, atima ao̧mó beterapó. Atéruraalu, ya̧lokélé mepaae diki tare whi̧rape tȩteróló kaae tarapó. Ai whi̧rapekó beta̧paae ya̧lo fae depa a̧ fóo, ape depa wóo dua dapó. Ya̧lo kutó diratere whi̧paae i kutó diyae depa, ama ai alatóró dua dapó,” yalepó.   
\p
\v 10 Yesuné ai whi̧né dere fo wosóló, haió yóló siratu, a̧ sya wou betere so whi̧paae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape, i whi̧né doasi kisipa tiki tiró betere kaae ere whi̧ Israel hae kwiamó betepa, ya̧lo mo kilinipó.  
\v 11 Ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Suka hoterepaae betere so whi̧kélé, suka doropolepaae betere so whi̧kélé, atimané be taaróló o̧la detere tikipaae wóló, atima beteró̧póló tukóló muló betere tikimó o̧la naai betaalopó. Atima atéró touróló, Abraham, Aisak, Jekop-sépitamo hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare tua̧mó bituraalu, ai doasi detere o̧la atima fea beta̧mó nuku betaalopó.  
\v 12 Téyaalotei, mepaae so whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó ama naale senaale beteró̧póló yóló mulaletei, diliki tua̧mó beteró̧póló, belapaae ho̧kó deraalopó. Aimó doasi dele su bituraalu, atimatei yale alamópóló dekȩné sukó̧ló wole du betaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 13 Téró, Yesuné kale doasi topo whi̧paae duraalu, “Naao kisipa tiki tiratere alatóró ya̧lo ya̧paae mo eraalopa, fae,” yalepó. Mo ai fo deremotóró kale whi̧né ama kutó diratere whi̧né kisi bete wisi ipakalepó.   
\s1 Yesuné mepaae so whi̧né kisi wisirótua yale fo  
\r (Mak 1:29-31, Luk 4:38-39)  
\p
\v 14 Téró, Yesu a̧ Pitané bepaae sókó felemó, Pitané ama somané hama sere tiki suputere kisiné sinóló mupa kelalepó.  
\v 15 Atépa kolóló, kale soné naasemó ama wolaa yó salemó, ama tiki supu du betale kisi bete wisitepa, kale so a̧ turukó holóló, Yesumó o̧la kaae sóró biliralepó.   
\p
\v 16 Atéró, be dikiteretamo dowi kepe tepeyóló betó mole so whi̧ mo turó a̧ beterepaae dapesó wua depa, dowi keperape foné sua yalemó, sókó fua yóo, atima so whi̧ feané hepo betekélé mo ti wisitua yóo, yalepó.  
\v 17 Ai alata ha̧le inipó. Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané yóló muló betere fo dokonóturaalu yalepó. Ai fo i ape.  
\q1 “Da̧né momaare tikiró kisi betetamo fea ama tikimó sóró tokó̧ló aluraai walepó,” erapó.   
\s1 Yesu a̧ so whi̧né sya kotopa yale fo  
\r (Mak 1:32-34, Luk 4:40-41)  
\p
\v 18 Atéró kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae a̧ bopera̧le wapa, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Da̧ wȩi kȩla tȩyóló uté tȩró faalopa fiépe,” yalepó.  
\v 19 Atétepa, Moses-né yóló muló betere fo yó matere whi̧ beta̧ a̧ beterepaae wóló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ mopaae fupa, ti ȩkélé ya̧ sya waalopó,” yalepó.   
\p
\v 20 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Kale hao̧naraperó barapetamota, atima fitere tiki ai ere ape. Téretei, kale whi̧né Naalema a̧ beta̧ ama topo beleróló fitere tiki meipó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ti fo depa, ama yó matere whi̧ beta̧né duraalu, “Tale-ó, folosóró ya̧lo ayapi doura̧le faaipa, naao ȩpaae fae fo enére?” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Sinale whi̧rapeta, ti sinale whi̧rapenétóró douró̧pólópa, ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.   
\s1 Yesuné doasi besȩ́ tikiró wȩi asyatamo béraletei  
\r (Mak 4:36-41, Luk 8:22-25)  
\p
\v 23 Atéró, a̧ kale wȩi nukupaae biti̧ hotopa, ama yó matere whi̧rapekélé a̧tamo beta̧ nukupaae biti̧ holalepó.  
\v 24 Atéró, atima wȩi tua̧mó fu betalemó, mo doakale hali tikiró besȩ́ tikitamo kilitainé hapale sókó walapó duraalu, wȩi asya wóló atima betere nuku dolopaae wȩi bosenée horóló, kale nuku buó deraai depatei, Yesu a̧ noke ha̧le fió molepó.  
\v 25 Yesu atéró fipa, ama yó matere whi̧rapené a̧ turukuróló duraalu, “Tale-ó, da̧ felekemó wȩiné aluraai dapa, naao da̧ tao sae,” yalepó.   
\p
\v 26 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Dia̧ noatepa wi du bitu de? Diaao̧ kisipa tiki tiró betere ala tómó ai ererapó,” yalepó. Tétepa, a̧ turukó holóló, kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamopaae tikae yóló foné salepó. Atéyalemó, kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamo tukóló ama ere kaae mo dono felepó.   
\p
\v 27 Atétepa, kale whi̧rape atimasisitei duraalu, “Haió! i whi̧ta, noa kaae whi̧rópó. Kale wȩi asyaró besȩ́ tikitamonékélé mo whi̧né dere kaae, ama dere fo mo beta̧tóró wosóló, erótua dapó,” yalepó.   
\s1 Kepe tepeyóló betere whi̧ tamo wisirale fo  
\r (Mak 5:1-17, Luk 8:26-37)  
\p
\v 28 Atéró, Yesu a̧ uté tȩró tȩ fóló Kadarin hae kwiamó sókó felepó. Aimó dowi kepe tepeyóló betere whi̧ tamo whi̧ dourótua dere tikimó biti, a̧tamo hokolaa yaai dapóló walepó. Ai whi̧ tamo dowi kepené sesemeratepa doasi fopaae butu, sereke fisikó̧ sóró whi̧ daai du betepa, so whi̧ fea wituraalu ai tu̧mó fua inipó.  
\v 29 Até du betere whi̧ tamoné fo fakeyóló duraalu, “Kótóné Naalema-ó, naao da̧mopaae noa alakó eraai waleé? Tukóló mulale suka teópatei, ya̧ ipaae da̧mo susupuraai waleé?” yalepó.   
\p
\v 30 Téró, mepaae hupurape mo ha̧le o̧la kae mo umó kimimó daae molepó.  
\v 31 Kale dowi keperape atima witepa Yesupaae kema duraalu, “Naaotamo da̧ dóló ho̧konaai depata, ti u hupurapené depe tua̧paae dotonaasepe,” yalepó.   
\p
\v 32 Atéró, ama kale keperapepaae duraalu, “Dia̧ whi̧ tua̧mó beteretei taaróló sókó fae,” depa, atima kale whi̧né depe tua̧mó betaletei taaróló, hupurape tiki tua̧paae tepeyóló biti̧ fupa, kale hupurape fea botokó furaalu, kula dolomó derepeletikimó, wȩiné soroko̧ fóló kale hupurape sisiraae felepó.  
\v 33 Atétepa, ai hupu kaae tare whi̧rape atima ai ala kilitu, mo hapale doasi be huluapaae fóló, i kale whi̧ tamopaae erale alaró mepaae eratepa kelale alatamo so whi̧ feapaae yalepó.  
\v 34 Atétepa, ai be huluamó betó mole so whi̧ fea Yesu kelaai dapóló walepó. Atéró walemó Yesu betepa kilitu, atimané a̧paae ya̧ i hae kwia taaróló fae, yóló sȩtu betalepó.   
\c 9  
\s1 Yesuné tiki da̧amui whi̧ wisirale fo  
\r (Mak 2:1-12, Luk 5:17-26)  
\p
\v 1 Atéró, Yesu a̧ wȩi nukupaae biti̧ holóló, ai wȩi kȩla tȩyóló a̧ betere be huluapaae felepó.  
\v 2 Atéró a̧ aimó betepa, mepaae whi̧rapené beta̧ tiki da̧amui whi̧ besekȩtamo turó Yesu beterepaae beleyóló walepó. Atétepa atima kisipa tiki tiróló wale ala Yesuné kolóló, kale tiki da̧amui whi̧paae duraalu, “Ti naale-ó, naao dowi ala kwia mió ya̧lo i kemeratapa whaalia ini, naao hosaa diriyóló dua betae,” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa, mepaae Moses-né ere fo yó mótu betere whi̧rape atima kisipanétei duraalu, “I whi̧né a̧ Kótó kaae beterapóló du betere foné, Kótóné doi doróló faletu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 4 Yesuné atimané atéró mutere kisipa kolóló duraalu, “Diaao̧ atei kaae dowi kisipa noatepa mutu bitu de?  
\v 5 Fo tamo mulapa, so whi̧né taleyóló mé fo diaao̧ enére? Naao dowi alamó saaire kwia ya̧lo aluratapó fo enérepé, ya̧ turukó horóló naao besekȩ sóró fae fo enére? Dia̧ tuȩ́ tekeyóló kisipa yae.  
\v 6 Atérené i haemó betó mole so whi̧né dowi ala kwia tokó̧ló aluraaire fotoko̧ Whi̧né Naalemané su̧mó bulapóló, kisipa muó̧pólópa,” kale whi̧paae, “Ya̧ turukó horóló naao besekȩ sóró bepaae fae,” yalepó.  
\v 7 Ti fo depa, kale whi̧ turukó holóló ama besekȩ sóró bepaae felepó.  
\v 8 Atétere ala aimó betó mole so whi̧ feané kolóló, atima doasi hokomó sókó furaalu sira yalepó. Mo whi̧né etei kaae ala yó̧póló Kótónétei sóró beteró beterapóló, ama doi hale sóró horalepó.   
\s1 Yesuné Matyupaae a̧ sya ape yale fo  
\r (Mak 2:13-17, Luk 5:27-32)  
\p
\v 9 Atéró Yesu a̧ ai hae tiki taaróló fu betalemó, \it takis moni\it* siré kotere whi̧ Matyu \it takis moni\it* saairaalu, tȩne furu bemó betepa kelalepó. Atépa ama a̧paae duraalu, “Ya̧ ȩ sya ape,” depa, kale sekȩ́ a̧ turukó horóló Yesu sya felepó.   
\p
\v 10 Atéró, Yesu a̧ kale whi̧ Matyuné bemó betepa, \it takis moni\it* siré kotere whi̧raperó mepaae dowi ala dere whi̧rapetamo mo turó wóló, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo fea touyóló o̧la nuku beterepó.  
\v 11 Atéró o̧la nuku betepa, mepaae Farisi whi̧rapené kolóló ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ yó matere whi̧-a, \it takis moni\it* siré kotere whi̧raperó dowi ala dere whi̧rapetamotei, noatepa o̧la beta̧mó nuku bitu de?” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo wosóló Yesuné duraalu, “Kisi daanire so whi̧ \it dokta\it* beterepaae fumi, kisi daale so whi̧maaté fua dapó.  
\v 13 Kótóné asȩyóló muló betere fo i ape. ‘Simó suku̧laa dalóló ha̧le matere ala Kótóné a̧ saai doasi hȩkeseni, ko̧lené sinóló ha̧le tao sere ala depa, ti a̧ mo doasi hȩkeserapó,’ erapó. Térapa dia̧ fóló, ai ere fo bete wosóló kisipa tekeyae. Ti ȩ waleteita, donoi ala dere so whi̧paae ape yaai anitei dowi ala dere so whi̧paae ape yaai walepó,” yalepó.   
\s1 O̧la weyóló ha̧le betere ala  
\r (Mak 2:18-22, Luk 5:33-39)  
\p
\v 14 Téró, Jon-né yó matere whi̧rape Yesu beterepaae wóló a̧paae woseturaalu, “Da̧ró Farisi whi̧rapetamota me sukamó o̧la weyóló ha̧le bitua depatei, naao yó matere whi̧rapemo o̧la weyóló ha̧le bitinitere-a, noatepa de?” yalepó.   
\p
\v 15 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Kale so dokaaire whi̧ a̧ ama fulumu whi̧rapetamo ha̧le betepatei, ama fulumu whi̧rape dekȩtu moló̧mó betaaloé? Téni, nalo kale so dokore whi̧ mené dapesó fupa, ti ama fulumu whi̧rape atima o̧la weyóló ha̧le betaalo ai ape.   
\p
\v 16 Mo whi̧ beta̧nékélé, kisi kuti kwia sóró si kutitamo nomotumipó. Ti noatepae, kisi kuti kwia sóró deraakele kutitamo dakoróló nomonalemó, momó bisa̧ae fóló mo ti fake yaalopó.  
\v 17 Whi̧ beta̧nékélé, kisi \it wain\it* wȩi tepeturaalu, upulé moi hupu sekaȩné nomóló mole wutimó tepetumipó. Atéró tepetepa, ti kale moi hupu sekaȩmó tepeyale \it wain\it* wȩi tóputuraalu, fulukó fóló wȩi sunée faalopó. Atéyao̧sóró, atima kisi \it wain\it* wȩi tepeturaalu, ti kisi hupu sekaȩné aleale wutimótóróti tepetua dapó. Atétepa, ti kale wutiró wȩitamo wusuró mo wisiyóló muó tawaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesuné folosóró beta̧ so wisiróo, senaale kepaaróo yale ala  
\r (Mak 5:22-43, Luk 8:41-56)  
\p
\v 18 Atéró ama fo teó du betepatei, beta̧ doasi topo whi̧ wóló a̧ daalemó bukutiri teya̧ró bitu duraalu, “Doa whi̧-ó, ya̧lo senaale mo miótóróti sinalepó. Téyaletei, ya̧ wóló ama tikimótamo naao naase mulatepata, ti a̧ mo kepaanérapó,” yalepó.  
\v 19 Atétepa Yesu a̧ turukó horóló kale whi̧tamo fupa, ama yó matere whi̧rapekélé felepó.   
\p
\v 20 Até deretamo, beta̧ so wéliéné du betepatei, 12 ba fo kemere so Yesuné sisóró sókó wóló, ama deró betere kuti salemó wolaayalepó.  
\v 21 Kale soné ama i kisipa mualepó. “Ya̧lotamo ama kuti salemó wolaatepa, ti ya̧lo kisi bete su̧mó wisiyaalopó.”   
\p
\v 22 Tétepa, Yesu a̧ fetée fóló kale sopaae duraalu, “Ti senaale-ó, naao kisipa tiki tirale alané naao kisi bete wisiralepa, hosaa tua̧mó sekȩni, diriyóló dua fae,” yalepó. Ai fo deremótóró kale soné kisi bete mo ti wisiyalepó.   
\p
\v 23 Atéró, Yesu a̧ kale doasi topo whi̧né be dolopaae sókó felemó, so whi̧ fea fo tiki whaa du bitu, fó wuti hale yóló moló-u du betepa kelalepó.  
\v 24 Até du betepa, Yesuné atima foné sóró duraalu, “Ai senaaleta sukuni, a̧ noke firapa dia̧ taae fae,” deremó atimané a̧ do̧ nalalepó.  
\v 25 Atéró, ai touró betere so whi̧ fea belapaae ho̧kó deróló, Yesu a̧ kale senaale mole be dolopaae fóló, kale senaalené naasemó tao salemó, a̧ mo ti suka̧letei momó kepaayalepó.  
\v 26 Atéró, Yesuné i ala yalepóló, ai be hulua feapaae deté kwȩyóló fakeralepó.   
\s1 Kele dilikire whi̧ tamoró ko̧ló nomone whi̧tamo wisirale fo  
\p
\v 27 Atéró Yesu ai be taaróló fu betalemó, kele dilikire whi̧ tamoné a̧ sya wou fo fakeyóló duraalu, “Depit-né deté yale whi̧né Naalema-ó, naao da̧mo ko̧lené sukutu tao sae,” yalepó.   
\p
\v 28 Atétepa, Yesu a̧ be tua̧paae sókó fi tikimó nalo kale kele dilikire whi̧ tamo a̧ beterepaae wapa, atimaamopaae woseturaalu, “Ya̧lo diaamo su̧mó wisiranérapóló kisipa mute?” depa, atimaamoné duraalu, “Tale-ó, naao fotoko̧né da̧mo mo su̧mó wisiranérapó,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, ama kale whi̧tamoné kelemó wolaa yóló duraalu, “Diaamoné kisipa tiki tiró betereteiné i wisiratere ape,” yalepó.  
\v 30 Ai fo yalemó, kale whi̧tamoné kele fisa̧ae fóló wisitepa Yesuné atimaamopaae fo mulóló duraalu, “Ya̧lo diaamopaae i erale ala so whi̧paae momókó deté kwȩyao̧se,” yalepó.  
\v 31 Téyaletei, atimaamo be hulua feapaae fóló, Yesuné i ala yalepóló deté kwȩyóló fakeralepó.   
\p
\v 32 Atéró kale whi̧tamo fi tikimó, dowi kepe tepeyóló bituraalu ko̧ló nomóló fokélé initere whi̧ beta̧ Yesu beterepaae dapesó walepó.  
\v 33 Atétepa, Yesuné kale dowi kepe dóló ho̧konaletikimó, kale ko̧ló nomóló betale whi̧tei, fo kaae sóró yalepó. Atéteremó, so whi̧ feané kolóló siraturaalu, “Take bitiré wale alimó etei kaae ala Israel hae kwiamó depa mo kolókélé inipó,” yalepó.   
\p
\v 34 Ai fo depa, kale Farisi whi̧rapené duraalu, “Ai dowi keperape dóló ho̧konaleteita, dowi keperapené doasi topo whi̧né fotoko̧ratepa, dóló ho̧konótua dapó,” yalepó.   
\s1 Kótóné kutómó o̧la dekéró u̧lumépatei saaire whi̧ meipó  
\p
\v 35 Atéró etéyalepó. Yesu a̧ doasi be huluapaaekélé, sawa be huluapaaekélé, ai be huluamó tȩ mole fo wosetere berapemókélé, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala i ape yóló, kale mió wosetere kisi fo wisi yó melaté kwȩyóo, mepaae tiki momaare whi̧raperó hepo daale whi̧rapetamokélé wisiraté kwȩyóo yalepó.  
\v 36 Téró, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae betó mupa kelalemó, atima tao saaire whi̧kélé meiruraalu, bokonaale \it sipsip\it* hupurape ao̧yóló betó mupa, Yesu ko̧lené sukutu ama hosaamó salepó.  
\v 37 Atépa ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Kutómó ere o̧lata, mo dekéró u̧luméretei o̧la saaire whi̧ beta̧ doaló meipó.  
\v 38 Térapa, ai kutómó u̧lumére o̧la saaire whi̧rape dotonó̧póló, ai kutó Talepaae wosae,” yalepó.   
\c 10  
\s1 Yesuné 12 whi̧rape dotȩyale fo  
\r (Mak 3:13-19, Luk 6:12-16)  
\p
\v 1 Atéró, Yesuné ama yó matepa wosetere 12 whi̧rape a̧ beterepaae ape yalepó. Mepaae so whi̧ tua̧mó betere dowi kepe ho̧kó falóo, mepaae kae kae hepo daale so whi̧ró tiki momaare so whi̧tamo wisiróo yó̧póló, atima fotoko̧ mo su̧mó bulóló sóró beteralepó.   
\p
\v 2-4 Ama ai sóró beterale 12 \it aposel\it* whi̧né doirape i ape. Folosóró sale whi̧ta, Saimon doi mupatei, Pitapó du betere whi̧ró ama noma Andrutamo yóo, Sebediné naalema tamo Jems-ró noma Jon-tamo yóo, Filip-ró Batolomiu-tamo yóo, Tomas-ró \it takis moni\it* siré kotere whi̧ Matyu-tamo yóo, Alpias-né naalema Jems-ró Tadeus-tamo yóo, ka̧lo ka̧loi whi̧ Saimon-ró Iskariot be whi̧kó Yesu dó̧póló eleké deyale whi̧ Judas-tamo yóo yóló, atima atérópó.   
\p
\v 5 Yesuné ama dosa̧ayóló sóró beteró betere 12 whi̧rape dotonaairaalu, folosóró atimapaae i fo yalepó.  
\v 6 “Juda fake mei, kae fakené be huluaró Samaria whi̧rapené be huluatamopaae feni, \it sipsip\it* hupu kaae fókó fale Israel fake beterepaae fae.  
\v 7 Dia̧ furaalu, i fo so whi̧ feapaae ha̧keamó yó maté kwȩyae. Hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala wóló, mió mo felekemó i mole ape.  
\v 8 Mepaae kisi daae mole so whi̧ wisiróo, sinale so whi̧rape kepaaróo, mepaae humu fuluné tiki dore so whi̧ wisiróo, tiki tua̧móbetere dowi kepe doló ho̧konóo, yae. Ai ala yaaire fotoko̧ diaao̧ \it moni\it*né dupuyóló sini, ya̧lo dia̧paae ha̧le melalepó. Téyalepa, diaao̧mo me dupu sini, so whi̧ ha̧le tao sóró wisiraté kwȩyae.  
\v 9 Dia̧ atéró furaalu, \it kold\it* ó \it silpa\it* ó \it kopa moni\it* sóró fao̧se.  
\v 10 Naao wa ó tómó deró betere kuti, ó horó betere hó be, ó dotó tikikélé tawóló fao̧se. Ti noatepae, ai kutó diratere whi̧rape atimané naaire o̧lakélé, ó fiyaaire bekélé ti ai be talenétóró melatepa ti mo wisirapó.   
\p
\v 11 Dia̧ mé doasi be huluamó ó sawa be huluamó sókó fupa, ti mo wisi kisipa mole whi̧kó aimó beterémóló kelenaalemó betepa, ti mo ai whi̧tamotóró bitiré fóló, dia̧ me bepaae furaalu, ti ai be taalae.  
\v 12 Dia̧ ai whi̧né ama bemó sókó huturaalu, atimapaae ko̧leó, Talené dia̧ wisiró beterapa, hosaa muni deyóló dua betae fo yae.  
\v 13 Ai be talerape wisi kisipa mole whi̧tamo betepa, ti dia̧né hosaa muni deyóló mo dua betae dere foné atima su̧mó tao sóró wisiraalopó. Atima wisi tuȩ́ mole whi̧tamo bitinipa, ti dia̧né hosaa muni deyóló dua betere ala wisinaale ha̧le besekéréni, dia̧paae momó fesaae wó̧póló yae.  
\v 14 Mepaae whi̧nétamo dia̧ wisiyóló dape sini yóo, diaao̧ yó matere fokélé wisiyóló woseni yóo depa, ti dia̧ ai betere be, ó doasi be hulua taaróló faairaalu, atimané ai be hae diaao̧ hómó dakepatei fao̧sóró, aimó terepée deróló fae.  
\v 15 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kótóné taleyóló kwia melaaire sukamó, dia̧ wisiyóló dape sinitere be huluamó betó mole so whi̧paae eraaire sekȩi alata, Komoraró Sodom be huluatamomó betó muale so whi̧paae eraaire sekȩ bosenóló, mo doakale dowi sekȩ melaalo ai ape.  
\v 16 Dia̧ta, kale bete hao̧ betó mole tua̧paae \it sipsip\it* hupu kaae ya̧lo i dotonatere ape. Térapa, dia̧ wuliné kisipa kaae fosó fosó irutei, dia̧ me dowi ala muniru, kale ba ho̧kóserape kaae, naame yóló mo dua betae.   
\p
\v 17 Ti noatepae, mepaae whi̧rapené kae kae sekȩi ala dia̧paae mo eraalopa, dia̧ mo hotowayóló kaae tawae. Téturaalu, atimané dia̧ fo tokó̧tamo yóló taletere whi̧rapené naase tua̧paae mulóo, atimané fo wosetere berape tua̧mókélé dia̧ susupuróló fokosói ala yóo yaalo ai ape.  
\v 18 Dia̧ ya̧lo doi erótu beteremó, tȩteróló kaae tare \it Gavman\it* whi̧raperó doasi topo whi̧rapetamo beterepaae fo tokó̧tamo yaai dapesó faalopó. Atéró, fo tokó̧lo dere ala Juda meire so whi̧nékélé wosóló kisipa yaalopó.  
\v 19 Téyaalotei, atimané dia̧ \it dipula\it* beteraai dapesó fupa, dia̧ noa fo yaaloé ó fo neyóló yaaloé yóló, whaalia yao̧se. Atéró fo tekȩtere be dȩmótóróti diaao̧ yaaire fo Tale Kótóné ama yó melaalo ai ape.  
\v 20 Ti atéró yaaitere fo dia̧né kisipané yaalomeitei, diaao̧ Ayané ama Kepe Wisiné i fo yae yóló yó mótu betepa, yaalo ai ape.   
\p
\v 21 Me whi̧né ama nomatei me whi̧né dó̧póló eleké deyaalo ai ape. Beta̧ whi̧né ama naale senaale me whi̧né mo ti dóló sukunó̧póló eleké deyaalo ai ape. Naale senaalené hama alimatamo bóe dóló só deróló, mepaae whi̧né dó̧póló melaalopó.  
\v 22 Dia̧ ya̧lo ala erateremó, so whi̧ feané dia̧ hó̧róló, bóe du betaalo ai ape. Tétu betepatei, whi̧ me detamo ai sekȩi ala ha̧le beleté fóló kemetere kwiapaae sókó fupa, ti atétere so whi̧ aluyao̧sóró, ya̧lo tao saalopó.  
\v 23 Dia̧ ai be huluamó sókó fȩlalemó, ai be hulua so whi̧né dia̧tamo bóe dóló dia̧paae susupui ala eratepa, ti ai be taaróló me be huluapaae botokó fae. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ai Israel fakené be huluarape doko̧ fea kwȩyóló kemeréni teó kutu betepatei, kale Whi̧né Naalema sókó waalo ai ape.   
\p
\v 24 Beta̧ \it skul\it* naalené a̧ yó matere whi̧ ama tȩteranénipó. Atétere kaae, kutó diratere whi̧nékélé a̧ tȩteróló kaae tare whi̧ ama tȩteranénipó.  
\v 25 Kale \it skul\it* naale a̧ kisipa siré fóló, ama kisipare alakélé a̧ yó matere whi̧né kisipare alatamo beta̧ su̧ yóo, kale kutó diratere whi̧né dere alakélé a̧ kaae tare whi̧né dere alatamo beta̧ su̧ yóo epata, ti mo wisirapó. Mo so whi̧né be tale kilituraalu, a̧ta dowi keperapené doasi topo kepe Belsebul-pó du betepa, ti ama be whi̧ so whi̧paaekélé beta̧ kaae eratere fotóró yaalo ai ape.   
\p
\v 26 Atérapa, atima ai whi̧rape kolóló wiyao̧se. Ti noatepae, mió kinóló mole o̧la o̧larape fea take ha̧kearatepa kelaalopó. Kinóló mole ala ó fo so whi̧ feané kisipa yaalo ai ape.  
\v 27 Ya̧lo dia̧paae dilikitamo yó mótu betere fota, ti be dȩtamo ha̧keamó yae. Diaao̧ kikiti wosȩ́li dolomó du betere fo ti so whi̧ feané wosó̧póló, siki bemó daalu ha̧keamó yó melae.  
\v 28 Ti diaao̧ kepe bete doréni, mo tó tikimaaté sukó̧póló dele mo whi̧rape koróló, dia̧ wiyao̧se. Téni, naao tikiró kepe betetamo wusuró dowi si duku beterepaae taae deranére Talepaae beta̧ wiyae.  
\v 29 Whi̧rapené ba male tamo duputuraalu, sonaai \it moni\it* kené dupu dua dapó. Téretei, diaao̧ Aya Kótóné ama kisipané ai ba beleka̧amale haepaae derepae initepa, ti haepaae derepenénipó.  
\v 30 Diaao̧ topomó bilire niki feata, Tale Kótóné ama dosa̧ayóló mo tuȩ́rapó.  
\v 31 Atérapa, dia̧ whaalia yóló wiyao̧se. Ti i haemó betó mole ba beleka̧atiki kolósu, dia̧ kolósu depa, dia̧ta mo doasi o̧la ereteiné Kótóné ama dia̧ kisipa keteraalopóló de? Mo meipó.   
\p
\v 32 Mepaae whi̧ denétamo amatei, so whi̧ feané keletómó, ȩta Keriso whi̧ beterapó depata, ti atétere whi̧ ó hepen bemó betere ya̧lo Ayané keletómó ita ya̧lo ne nopó yaalo ai ape.  
\v 33 Téyaalotei, mepaae whi̧ dené so whi̧ feané keletómó, ȩta Keriso whi̧ meipó depa, ti ya̧lokélé hepen bemó betere ya̧lo Ayané keletómó a̧ ya̧lo ala eratere whi̧ meipó yaalopó.   
\p
\v 34 Ȩ i haepaae waleteita, ti i haemó betó mole so whi̧ fea bóe dele ala taaróló, dua beteró̧póló wale nisiyao̧se. Téni, i haemó betó mole so whi̧ tua̧mó tekeróló me fake kae beteróo, me fake kae beteróo yaairaalu walepó.   
\p
\v 35 Ȩ wóló betere bete i ape.  
\q1 ‘Naaleró alimatamo tua̧mó tekeróló bóe delóo, senaaleró hamatamo betere alakélé tua̧mó tekeróló bóe delóo,  
\q2 whi̧né dokore soné ama hyama seretamo bóe dóo, yaalopó.   
\q1
\v 36 Whi̧ mené ama fake so whi̧ ó a̧tamo beta̧mó betere so whi̧nétei, a̧tamo bóe daalo ai ape,’ erapó.   
\p
\v 37 Mepaae whi̧ dené ȩ sisópaae eróló, ama alima ó hamapaae doasi hȩkesené sukó̧ló yaala sókó fu betepa, ti atétere so whi̧ ȩtamo beta̧mó betaaire su̧nipó. Mepaae whi̧ dené ama naale ó senaalepaae yaala sókó furaalu, ȩ sisópaae eratepa ti atétere so whi̧ ȩtamo beta̧mó betaaire su̧nipó.  
\v 38 Mepaae whi̧ dené a̧ suka̧aire filipaa ni amatei beleyóló ȩ sya a̧nitepa, ti ai so whi̧ ya̧lo fo wosetere so whi̧ betaaire su̧nipó.  
\v 39 Mepaae whi̧ dené ama betere bete me ala yao̧sórópóló, amatei hotowayóló kaae tapa, ti atétere whi̧né ama betere bete aluyaalo ai ape. Mepaae whi̧ dené ya̧lo ala eraairaalu, ama betere bete me o̧la meipóló aluratepa, ti atétere whi̧né ama betere bete aluni, ha̧le muó tawaalo ai ape.   
\p
\v 40 Whi̧ me dené dia̧ wisiyóló dape sóró kaae tatepa, ti ȩtei wisiyóló dape sirapó. Mepaae whi̧ dené ȩ wisiyóló dape supata, ti ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayatei wisiyóló dape sirapó.  
\v 41 Whi̧ me dené mepaae whi̧ kilituraalu, Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧póló, mo wisiyóló dape supa, ti atétere whi̧né Kótóné ama ko̧ló whi̧né sere dupu su̧tóróti saalopó. Whi̧ me dené mepaae whi̧ kilituraalu, a̧ta mo donoi ala dere whi̧póló mo wisiyóló dape supa, ti atétere whi̧né kale mo donoi ala dere whi̧né sere dupu su̧tóróti saalo ai ape.  
\v 42 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Whi̧ me denétamo mo belei sokótei betere whi̧ ya̧lo ala erótu betere whi̧póló siri wȩi nae yóló melatepa, ti ai ala deremó dupu ha̧sókó feni, motóró saalopó,” yalepó.   
\c 11  
\s1 Yesuró wȩi tópuratere whi̧ Jon-tamo  
\r (Luk 7:18-35)  
\p
\v 1 Atéró, Yesuné yó matere 12 whi̧rapepaae fo yó melóló kemetepa, ai betere tiki taaróló, a̧ Kaleli hae kwiamó tȩ mole be huluapaae felepó. Atéró fóló, ha̧le mo betó mole so whi̧paae kale kisi fo wisi yó melóo, ama fo wosetu betere so whi̧paaekélé yó melaté kwȩyóo yaairaalu felepó.   
\p
\v 2-3 Kale Jon \it dipula\it* bitu, Yesu Kerisoné i ala du beterapóló deté kotere fo wosóló, ama yó matere whi̧rapepaae I fo wasae yóló dotȩyalepó. “Ya̧ta kale waalopóló bope du betale whi̧ hi̧tipé, whi̧ me kae wó̧póló kaae tawaaloé yóló wosene fae,” yalepó. Atétepa, kale Jon-né dotonale whi̧rape fóló, Yesupaae wosalepó.   
\p
\v 4 Tétepa Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧ Jon beterepaae fóló, diaao̧ wosale foró kelale alatamo a̧paae yó móturaalu, i fo yae.  
\v 5 Kale kele diliki yóló betale whi̧rape wisiróo, hó doyóló betale whi̧rape wisiróló falóo, mepaae dowi humu fulu dorowóló betale whi̧rape wisiróo, wosȩ́li ki̧ne so whi̧ tukwȩ falóo, mepaae mo ti sinale so whi̧tei kepaaróo, yoleale yóló betere so whi̧paae kale kisi fo wisi yó mótu betóo, du beterapó ene fae.  
\v 6 Mepaae whi̧tamo ya̧lo du betere ala kolóló, ȩ sya waletei hó̧turaalu, dée nénitere whi̧ ti Kótóné wisiratepa, hai̧né sukutu beteró̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 7 Atéró, kale Jon-né ama yó matere whi̧rape fi kinipaae, Yesuné Jon-né du betere alamó tuȩ́ muturaalu, aimó betó mole so whi̧paae yó melaai duraalu, “So whi̧kélé bitinire ha̧le kópu ka̧ae fi hae tikipaae fua yaletei-a, noakó kȩle fua yaleé? Besȩ́né féporótu betere kape kelaai fua yaleé? Mo meipó.  
\v 8 Dia̧ upaae noakó kelaai fua yaleé? Whi̧ beta̧ mo kuti wisinaale deróló betepa kȩle fua yaleé? Meipó. Atei kaae kuti wisinaale deró betere whi̧ta, ti kale doasi topo whi̧rape bitua dere tiki dokélé ini, mo sisi yóló soroko̧i be wisinaalemó bitua dapó.  
\v 9 Téretei, dia̧ noakó kȩle fua yaleé? Kótóné ama ko̧ló whi̧ kelaai dapóló fua ipa, ti a̧tóróti mo hi̧ti ai ape. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kótóné ama ko̧ló whi̧rape fea beteretei, ai whi̧né ama ditere kutóné mepaae ko̧ló whi̧rapené ditere kutó mo bosene falapó.  
\v 10 Ai sekȩ́mó kisipa mutu, Kótóné asȩmó i fo erapó.  
\q1 ‘Ya̧ waai teópa ya̧lo fo eraaire whi̧ folosóró a̧pi wó̧póló dotȩyaalopó.  
\q2 Ai whi̧né amata, ya̧ waaire tu̧ donoróló wisiraalopó,’ erapó.   
\m
\v 11 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I haemó betó mole sorapené deyale whi̧rapekélé fea betó moletei, kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon-né atima fea tȩteróló bosene falapó. Tépatei, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó belei sókó deóló betere whi̧né ti kale wȩi tópuratere whi̧ Jon tȩteró beterapó.  
\v 12 Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon betale alimó kaae sóró, hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala mo doasi fotoko̧tamo wouraalu, fakeraté wou beterapó. Ai ala saairaalu, ketekȩ buóló bóe du betere whi̧rapené ai ala kekeparó fasó sua dapó.  
\v 13 Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧raperó Moses-né asȩre fotamoné Kótóné i ala yaalopóló yó maté wóló, kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon betale alimó sókó walepó.  
\v 14 Térené diaao̧ kisipanétamo waalopóló kale bopetu betale whi̧ Elaijata Jon a̧tóróti hi̧tipóló kisipa mutupa, ti mo wisirapó.  
\v 15 So whi̧ de wosȩ́li daapa i dere fo mo wisiyóló wosóló kisipa muae.   
\p
\v 16 Mió i alimó betó mole so whi̧ etérapóló bete kisipa yó̧póló, ya̧lo noa ala su̧róló yaaloé? Atimata, etei kaae naale senaale kaaené kelerapó. So whi̧ toura̧leta dere tikimó bituraalu, mepaae naale senaalené mepaae naale senaalepaae melaa yaalopa ape yóló etei fo dapó.   
\q1
\v 17 ‘Da̧né fó wutiné haleratepa, dia̧né mepaae wole forape yóló sama kilini yóo,  
\q2 da̧né mepaae wole forape depa diaao̧ moló ini yóo yaletei-a, noatepa ha̧le daae mualeé?’ dua dapó.  
\m Ai kale keteirapené dere ala kaaetóróti diaao̧kélé ai du betere ape.  
\v 18 Kale wȩi tópuratere whi̧ Jon wóló beteretei o̧lakélé, \it wain\it* wȩikélé nénitere ala mepaae so whi̧né kolóló, ama depe tua̧mó dowi kepe bituraalu dapó dua yalepó.  
\v 19 Kale Whi̧né Naalema wóló bitu, o̧laró wȩitamo nokole kilitu, so whi̧ feané ai whi̧ta, o̧lakélé \it wain\it* wȩikélé dekéró nuku betere whi̧pó. A̧ta, kale \it takis moni\it* siré kotere whi̧raperó dowi ala dere whi̧rapetamoné fulumu whi̧pó, ai du betere ape. Tétu beteretei, mepaae whi̧né ama dere ala ka̧ae kolóló, ai whi̧ta Kótóné mo dotoróȩ fale kisipa muluraalu dapó yaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Mepaae dowi ala taaróló kisipa fetenire be huluamó ere fo  
\r (Luk 10:13-15)  
\p
\v 20 Téró, Yesuné ama kae kae kelemei alarape erale be huluarapemó betó mole so whi̧ dowi ala taaróló, Talepaae kisipa tiki feteyóló bitini yalemó, ai so whi̧ só deraai yalepó.  
\v 21 Atéró ama duraalu, “Korasin be huluaró Betsaida be hulua so whi̧rapetamo-ó, dia̧ tua̧paae mo dowi sekȩi ala waalo ai ape. Ya̧lo dia̧ tua̧paae erótua yale kelemei alarape kaaetamo, Tair be huluaró Saidon be huluatamomó erólua̧sóró, ti atimané dowi ala mo taketitei taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló kili diyóló yei kutitamo bitua̧pó.  
\v 22 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Tale Kótóné taleyóló kwia matere sukamó, Kótóné i haemó betó mole so whi̧paae kwia matere alata, ti kale Tair be huluaró Saidon be huluatamopaae melaaire kwia mo bosene faalo ai ape.  
\v 23 Dia̧ Kapeneam be huluamó betó mole so whi̧-ó, dia̧ ó sa̧paae holaalopóló kisipa mute? Mo meipó. Dia̧ta, mo apaae derepale dolopaae Kótóné sóró deraalo ai ape. Dia̧ ai Kapeneam be hulua tua̧mó erale kelemei alarape kaae, Sodom be hulua tua̧mó erólua̧sóró, ti ai be hulua dorólua̧meipó. Miókélé ha̧le tȩ tawua̧pó.  
\v 24 Téretei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Tale Kótóné Sodom so whi̧ taletere sukamó doasi kwia melaalotei, dia̧paae eraaire sekȩi alata, ti bosenóló mo doasi ala eraalopó,” yalepó.   
\s1 Fóturu depa sa̧a nóló dua betere ala melaalopóló dere fo  
\r (Luk 10:21-22)  
\p
\v 25 Atéyale sukamó, Yesuné ama Alima Kótóné doi hale sóró horóló duraalu, “Sa̧ró i haetamo tȩteróló betere Aya Tale-ó, naao mió i alimó yó mótu betere alarape feata, doasi kisipa sóró betó mole whi̧rapené kelao̧sóró hyó̧ mulóló, i naale beleka̧atikiné maaté koló̧póló, ha̧keamó yó melaleteiné ya̧paae mo kée dapó.  
\v 26 Aya-ó, mo dapó. Ti ai alata, mo naao kisipa mole alatóróti ai ape,” yalepó.   
\p
\v 27 “Fea alata, ya̧lo tȩteróló kaae tanó̧póló, ya̧lo Ayané ȩpaae meló beterapó. Mo whi̧ beta̧nékélé Naalema kisipa initei, Alimané ama beta̧ kisiparapó. Térure kaae, mo whi̧ beta̧nékélé Alima kisipa initei, Naalemané beta̧ ama Alima kisiparapó. Naalemané ama kisipa mole so whi̧paae ya̧lo Ayata, etei kaae Tale beterapóló, yó matere so whi̧né maaté tuȩ́ yaalopó.   
\p
\v 28 Dia̧ mepaae whi̧ sekȩi o̧la beleyaletikimó, fóturuyóló bétu betere so whi̧-ó, dia̧ sa̧a nóló mo dua betaaire ala ya̧lo melaalopa, ȩ beterepaae ape.  
\v 29 Ya̧lo hu̧lumó belere ni fake beleyóló, da̧mo wusóró furaalu, ya̧lo dere ala kolóló kisipa sae. Ti noatepae, ya̧lo hosaa tua̧mó mole naamei ala wisi diaao̧ kisipa yaasepóló, yó melaalopa, ape. Até depata, ti diaao̧ hosaa muni deyóló mo dua betaalopó.  
\v 30 Ti noatepae, ya̧lo kutó ditere alaró beleyóló fole o̧latamo sekȩni, mo esepelérapó,” yalepó.   
\c 12  
\s1 Yesu a̧ta sa̧a nó̧póló tukóló muló betere be dȩ tale  
\r (Mak 2:23-28, Luk 6:1-5)  
\p
\v 1 Atéyale sukamó, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo \it whit\it* kutó tua̧mó kutu betalepó. Téyalemó, ama yó matere whi̧rape wotetepa sa̧a nó̧póló da̧le muló betere sukamótei, kale ai kutómó yó mole \it whit\it* du ka̧aesu yóló nukulé fu betalepó.  
\v 2 Atei ala depa, Farisi whi̧rapené kolóló Yesupaae duraalu, “Naao yó matere whi̧rapené sa̧a nóló beteró̧póló tukóló muló betere be dȩmótei, kale yóló muló betere fo tukóló, o̧la ai su betere ape,” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo atima wotetepa yale ala diaao̧ dosa̧ayóló, kisipa muni airapó.  
\v 4 A̧ Kótóné be tua̧paae holóló bituraalu, mo kae muló betere \it bred\it* o Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo atima wotepa sóró nalepó. Ti ai ota, Kótópaae melaletei, mo ha̧le whi̧rapené nao̧sóró fo mupa, Kótópaae momaratere whi̧rapené maaté nukua dapó.  
\v 5 Moses-né yóló muló betere fo sya furaalu, momatere be kaae tare whi̧rape kale da̧le muló betere sukamótei atimané ditere kutó diyaai be dolopaae fua dapóló, ere fo diaao̧ dosa̧ayóló kisipa muni airapó. Ti kale yóló muló betere fota, mo tikitu betepatei, me dowi ala yalepóló inipó.  
\v 6 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kótóné ama momatere beta, doasi o̧lapatei, Kótóné ama ala erótu betere sekȩ́ró, mió ama erótu betere alatamoné ai momatere be tȩteróló teraae falapó. Atére sekȩ́ta, mió dia̧tamo beta̧mó i betere ape.  
\v 7 Tale Kótóné i fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 ‘Kale \it sipsip\it* hupu ó me o̧la simó suku̧laa daróló momaratere alata, ti ya̧lo hȩkesere ala meipó. Me whi̧ ko̧lené sinóló tao sere alata, ti ya̧lo hȩkesere alapó,’ erapó.  
\m Ai fotamo dia̧né tuȩ́ ua̧sóró, ti dowi ala munire whi̧rape só derólua̧meipó.  
\v 8 Ti noa betené meipó. Kale Whi̧né Naalemata sa̧a nóló beteró̧póló, da̧le muló betere be dȩ tȩteróló kaae tare Tale beterapó,” yalepó.   
\p
\v 9-10 Téró Yesu a̧ aimó betaletei taaróló, atimané fo wosetere be tua̧paae sókó felemó, aimó beta̧ naase dowi whi̧ betepa kelalepó. Atima mepaae so whi̧né a̧ dowi ala yale whi̧póló só deraaire bete kikitu Yesupaae woseturaalu, “Sa̧a nóló beteró̧póló da̧le muló betere sukamótei, whi̧ wisiratere ala depa fo mulepé meié?” yalepó.   
\p
\v 11 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Dia̧kó whi̧ me denétamo, kale sa̧a nóló beteró̧póló tukóló muló betere sukamó beta̧ \it sipsip\it* hupu nóku dolomó doropóló mupa, tao saalomeié?  
\v 12 Tépatei, whi̧ta ti mo doasi bete mole o̧la ereteiné whi̧ tao sere alané \it sipsip\it* hupu tao sere ala bosene falapó. Atérené sa̧a nóló beteró̧póló da̧le mulale sukamó wisi ala depa, fo munipó,” yalepó.   
\p
\v 13 Téró ai fo yóló kemetepa, kale naase dore whi̧paae duraalu, “Naao naase teréȩ falae,” depa, kale whi̧né ama dore naase teréȩ faralemó, me tikiró wisire naase kaae yó felepó.  
\v 14 Atétepa, kale Farisi whi̧rape atima belapaae tóȩ fóló, Yesu netéró daaloé yóló fo dokalepó.   
\s1 Kótóné ama kutó diró̧póló sókó sere whi̧  
\p
\v 15 Até yaaire ala Yesuné ama kisipa yóló, a̧ betale tiki taaróló felepó. Atétepa, kisi daae mole so whi̧ feané a̧ sya wou betepa, ama wisirótua yalepó.  
\v 16 Atéró, ama atimapaae fo mulótu duraalu, “Ya̧lo i dere ala kolóló ȩ etei kaae whi̧ beterapóló mepaae so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó.  
\v 17 Yesuné ai du betale alata, mo take Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩyóló muló betere fo motóró dokonóturaalu yalepó.  
\v 18 Ama ai ere fo i ape.  
\q1 “Ya̧lo kutó diró̧póló, sókó sóró kae beteró betere whi̧ i betere ape.  
\q2 Ama dere alamó, ȩ hai̧né sukutu a̧paae yaala sókó fóló, mo hosaa mulapó.  
\q1 Atérené ya̧lo kepe bete a̧ tua̧paae beteratepa, amamo Talené mo donotóró taleyóló kwia melaaire fo i hae kwiamó kae kae tiki daae mole so whi̧paae ha̧kearóló yó melaalo ai ape.   
\q1
\v 19 Téró ya̧lo kutó diratere whi̧ ho̧le sere alaró ho̧le fotamo ini dereteiné, ai be belamó ó tu̧mó fua wua dere so whi̧né mo wosókélé yaalomeipó.   
\q1
\v 20 Kale kape siki ka̧ae faairaalu, bitiki̧ne tikimó ama mo ti ka̧ayaalomeipó.  
\q2 Téturaalu, kale wisiyóló dó tanire sa̧kélé ama hapale sukunéni, ha̧le dó tanó̧póló kaae taté faalopó.  
\q1 I haemó du betere kae kae dowi alamó, mo donótóró taleyóló kwia melaaire alané ho̧ko taletere ala aluraté fóló, mo donoyóló taletere alané tȩteróló kaae tawaalopó.   
\q1
\v 21 Atéturaalu, hae kwia feamó betóló fale so whi̧né a̧paae kisipa tiki tiróló hai̧né sukutu bitu, i sekȩ́néta, da̧ mo tao saalopó du betaalo ai ape,” erapó.   
\s1 Yesu a̧ topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa dapóló yale fo  
\r (Mak 3:20-30, Luk 11:14-23, 12:10)  
\p
\v 22 Téró, beta̧ whi̧ dowi kepe tepeyóló bituraalu, kele diliki yóo, ko̧lókélé nomóo ere whi̧ Yesu beterepaae dapesó wapa, ama wisiralepó. Atéró wisiratepa fo yóo, kelené o̧la o̧lakélé wisiyóló kolóo, yalepó.  
\v 23 So whi̧ feané ai ala kolóló sirayóló duraalu, “Ai whi̧ta Depit-né deté wale fake tua̧mó, waalopóló bopetu betale whi̧ hi̧ti irurapó,” yalepó.   
\p
\v 24 Ai fo kale Farisi whi̧rapené wosóló duraalu, “Meipó. Ai whi̧ta, doasi keperapené topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa, dowi kepe ai dóló ho̧konótu betere ape,” yalepó.   
\p
\v 25 Atéró, atimané mutere kisipa tiki Yesuné kolóló atimapaae duraalu, “Mepaae hae kwia tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧rape atimasisitei bóe dupa, ti atimané tȩteróló kaae tare ala mo doraalo ai ape. Atéturaalu, doasi be hulua ó beta̧ bemó betere so whi̧ atimasisitei bóe dupa, ti mo wisiyóló bitini, mo doyaalo ai ape.  
\v 26 Satan-né ama fake whi̧tamotei bóe dóló ho̧kó fatepa, ti ama tȩteróló kaae tare ala amatei teketepa, ti netéró fotoko̧ buóló daayaaloé?  
\v 27 Atére kaae diaao̧ duraalu, i sekȩ́néta kale dowi kepené doasi topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa dóló ho̧konalepó dere-a, diaao̧ be whi̧né dowi kepe dóló ho̧konótua deteretei né fotoko̧ratepa, du betere? Atétepa, ti atimanétei dia̧tamo fo tokó̧tamo yóló, taletere sukamó dia̧ só deraalo ai ape.  
\v 28 Téretei, Tale Kótóné Dȩi Kepe Wisiné ȩ fotoko̧rótu betereteiné, dowi kepetamo ya̧lo dóló ho̧konótu betepa, ti kale Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala dia̧ tua̧paae wóló mulapóló kisipa yaalo ai ape.   
\p
\v 29 Whi̧ mené mo doasi fotoko̧ bole whi̧né o̧la o̧la o̧lémi saairaalu, noa alapi yaaloé? Folosóró kale sekȩ́pi dirii képiné dokóló mulóló, nalo ama bemó muó mole o̧la o̧la sóró fenérapó.   
\p
\v 30 Ȩtamo beta̧mó bitinire whi̧né ti bóe dóló ȩ só derótu beterapó. Mepaae whi̧né ama o̧la o̧la ȩtamo mulénitepa, ti atétere whi̧né ama o̧la o̧la ho̧ko besekérótu beterapó.  
\v 31 Atétu betereteiné ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae kae kae dowi alaró Kótó faletere fotamo yólótei, nalo Talepaae kemerae depa, ti Tale Kótóné me o̧la meipóló ha̧le kemeraalopó. Tépatei, kale Dȩi Kepe Wisiné erótu betere alatamo faletepa, ti Tale Kótóné me o̧la meipóló kemeraalomeipó.  
\v 32 Atére kaae, mepaae whi̧nétamo kale whi̧né Naalema falatepa, ti ama ai dowi ala kwia me o̧la meipóló ha̧le kemeraalotei, mepaae whi̧ dené kale Dȩi Kepe Wisiné erótu betere alatamo faletepa, ti mió i betere alimókélé ó take nalo waaire alimókélé, ama ai dowi ala kwia kemeréni, ha̧le muó tawaalopó.   
\p
\v 33 Ni wisi daapa, ti ama dukélé wisi oleyaalopóló kisipa muóo, Dowi niné ama dukélé ti mo dowitóró oleyaalopóló kisipa muóo, yae. Ti noatepae, so whi̧né olere du kilituraalu etei kaae nipóló kisipanérapó.  
\v 34 Dia̧ whi̧ tukó nokole dowi wulirape-ó, dia̧ dowi alané fa̧anuraalu wisi fo noayóló yaaloé? Ti noatepae, so whi̧ feané hosaa tua̧mó fa̧ayóló mole alatóróti ko̧lónékélé foparóló ha̧keamó dua dapó.  
\v 35 Whi̧ wisiné ama hosaa tua̧mó ti wisi alatóró fa̧ayóló muluraalu, ama dere fokélé wisi fotóróti dua dapó. Dowi whi̧né ama hosaa tua̧mó ti dowi alatóró fa̧ayóló muluraalu, dowi fotóróti dua dapó.  
\v 36 Térapa, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ dere fotamo, kisipa tekeyóló ini, hapale ho̧ko depa, ti take taletere sukamó dia̧paae etei kaae ho̧ko fo noatepa yaleé yaalopó.  
\v 37 Ti noatepae, taleyaaire sukamó diaao̧ yale wisi fonétei dia̧ ha̧le fó̧póló eróo, mepaae yale dowi fonétei dia̧ só deróló kwia melóo, yaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 So whi̧né tuȩ́ yó̧póló Talené Jonapaae erale kelemei ala  
\r (Mak 8:11-12, Luk 11:29-32)  
\p
\v 38 Téró, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, Talenétei eratapóló da̧né kisipa yaai dapa, kelemei alakó erótumié?” yalepó.   
\p
\v 39 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Dia̧ nópu nokole alaró mepaae sonaalei dowi alatamo du betere whi̧rape-ó, Talenétei eratapóló sira yaaire ala erae yóló, wosó maaté tarapó. Me sira yaaire alakó yó melaalomeitei, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Jonapaae erale ala kaae beta̧ eratepa kelaalo ai ape.  
\v 40 Ti noatepae, kale whi̧ Jona be dȩ sore yóo, diki sore yóo yóló, doasi yané depe dolomó bitu yale kaae, kale Whi̧né Naalemakélé, be dȩ sore yóo, diki sore yóo yóló, dou dolomó ha̧le muaalopó.  
\v 41 Téyaalotei, take nalo kale Ninipa be hulua whi̧rape taletere be dȩmó mió i alimó betó mole so whi̧ mo só deraalopó. Ti noatepae, atima Jonané yó mótu betale fo wosóló, dowi ala taaróló kisipa tiki feteyalepó. Téyaletei, Jonakélé tȩteróló bosene fale whi̧ i betepatei, kisipa tiki tirénitere-a, noatepa de?  
\v 42 Talené taletere be dȩ sókó wapa, beta̧ \it Saut\it*-paae mole hae kwiamó betere doasi \it kwin\it* so a̧ turukó holóló daalu, dia̧ mió i alimó betó mole so whi̧ só deratere fo yaalopó. Ti noatepae, ai sota, mo saletópaae betale sotei, kisipa tiki dotoróȩ fóló mole whi̧ Solomon-né yó matere fo wosaai dapóló weipakalepó. Téyaletei, Solomon-né kisipa tiki fosó fosóre alakélé tȩteróló bosenée fale whi̧ i betere ape.   
\p
\v 43 Kale dowi keperape whi̧né depe tua̧mó beteretei taaróló furaalu, i ala dua dapó. A̧ kópu ka̧ae fi tikimó mo wisiyóló betaai dapóló keka̧ai fȩlalemó, betaaire tiki kilinitepa momó fesaae wóló duraalu, ‘Ya̧lo taaróló wale bepaae, ȩ momó biti̧ faaitapó,’ dua dapó.  
\v 44 Atéró, a̧ fóló kelera̧lemótamo whi̧ mekélé bitini kale be fuóló taae faróló o̧la o̧la fea hotowaró beta̧paaeró betepa, keletapó.  
\v 45 Atépa kale dowi kepe a̧ momó fesaae fóló, mepaae doasi dowi alamaaté du betere wȩikeró keperape dapesó wóló, kale whi̧ tua̧mó biti̧ walapó. Atétepa, ai whi̧ a̧ take folosóró betale ala sawa doretei, mió kale wȩikeró dowi keperape biti̧ waleteiné, kale whi̧né betere bete mo ti doratapó. Atétere kaae, mió i alimó dowi ala du betere so whi̧paaekélé eraalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesuné hamaró nomarapetamo  
\r (Mak 3:31-35, Luk 8:19-21)  
\p
\v 46 Yesuné ai touró betere so whi̧paae fo ha̧le du betepatei, ama hamaró nomarapetamoné a̧tamo fo yaairaalu, wóló belamó daae molepó.  
\v 47 Tépa whi̧ beta̧né duraalu, “Naao haeró norapetamoné ya̧tamo fo yaai wóló belamó daae mulapó,” yalepó.   
\p
\v 48 Ti fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧lo haeró norapetamo-a, deé?” yalepó.  
\v 49 Ti fo yóló, ama yó matere whi̧rape beterepaae naasené yóló duraalu, “Ya̧lo haeró norapetamota, ti i betó mole ape.  
\v 50 Ti mepaae so whi̧ denétamo hepen bemó betere ya̧lo Aya Kótóné ama kisipa mole ala erótu betepata, ti ya̧lo no ne ó haetóró ai betere ape,” yalepó.   
\c 13  
\s1 Yesuné whit ke biliterepaae dó faróló yale fo  
\r (Mak 4:1-9, Luk 8:4-8)  
\p
\v 1 Atéyale be dȩmótóró Yesu a̧ ai be tua̧mó yó mótu betaletei taaróló, kale doasi wȩi kȩla fókupaae biti̧ derepelepó.  
\v 2 Atéró, ai wȩi fókumó so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae bopéróló daae moleteiné a̧ daayaaire tȩ munipa, nuku tua̧paae daane horalepó.  
\v 3 Atéru, so whi̧paae du betale fo fea ti fo sale maaté yóló duraalu, “Whi̧ beta̧né o̧la wae kerape ama kutómó terepété kwȩyaai sóró felepó.  
\v 4 Atéró, kale whi̧né ama o̧la wae kutómó terepeté kuturaalu, mepaae ke ti tu̧ tómó sókóta yóló mupa, barapené nalepó.  
\v 5 Mepaae kerape ti kane tómó dakere haepaae taae durupua yalepó. Atéyale o̧la waeta, mo haepaae derepéni, kane tómó dakere haemó taae derepeleteiné, kale o̧la wae mo hapale holalepó.  
\v 6 Téyaletei, mo dirii sukané kale o̧la mo hapale botokole yó salepó. Ti noatepae, ama feleke mo apaae derepénireteinépó.  
\v 7 Mepaae kerape, ti kale mu daai ne tua̧mó taae durupua yalepó. Téturaalu, kale o̧la wae dowi mu daai netamo beta̧mó holale tikimó, ai kale dowi nené kale mo o̧la bopée sóró aluralepó.  
\v 8 Mepaae kerape ti mo hae wisimó taae durupua yalepó. Atéyale o̧la ti mo wisiyóló holóló, du wisinaale woleyalepó. O̧la wae bi̧li furaalu, yo beta̧ sóró feletei, o̧la u̧lumétepa suraalu ti 100 yorape mepaae 60 yorape ó 30 yorape fa̧anóló sóró walepó.  
\v 9 Mepaae whi̧ de wosȩ́li daapa, ti i dere fo bete wisiyóló wosóló kisipa muae,” yalepó.   
\p
\v 10 Atéró, ama yó matere whi̧rape wóló a̧paae woseturaalu, “So whi̧paae naao fo salené maaté du betere-a, noatepa de?” yalepó.   
\p
\v 11 Ai fo depa ama tokó̧ mótu duraalu, “Ó hepen bemó betere Kótóné ama tȩteróló kaae tare tua̧mó kinóló mole kisipa tiki wisinaale dia̧paaeta meló beteretei, atimapaae ti meló bitini ai ape.  
\v 12 Mepaae whi̧ dené kale fo wisitamo sóró tapa, ti ai tómó mepaae kae beleróló melaalopó. Téturaalu, ai whi̧ a̧ mo dekéró muaalo ai ape. Mepaae whi̧ dené kale fo wisi sóró tanitepa, ti ama sawatamo tareteikélé fasó saalo ai ape.  
\v 13 Ya̧lo atimapaae fo salené maaté i yó mótu betereteita, ha̧le meipó. I ere fo dokonóturaalu, erapó.  
\q1 ‘Atimané kelené mo kilirutei, me o̧la wisiyóló koló fumipó.  
\q2 Atimané wosȩ́linékélé wosetu bitutei, bete wisiyóló kisipa mutumipó.’   
\m
\v 14 Ai so whi̧ tua̧mó ere alata, Aisaiané asȩyóló muló betere fo dokonóturaalu dapó. Ai asȩre fo i ape.  
\q1 ‘Diaao̧ wosóta yaalotei, fo bete wisiyóló kisipa muaalomeipó.  
\q2 Diaao̧ kelenée yaalotei, wisiyóló kelaalomeipó.   
\q1
\v 15 Ti noatepa meipó. Ai so whi̧né hosaa ta̧róo, kelekélé dilikiróo, atimané wosȩ́likélé kinóo erapó.  
\q2 Ti noa yao̧sóró meipó. Atimané kelené mo bete kolóo, wosȩ́liné wosóló bete kisipa yóo, yao̧sóró erapó.  
\q1 Ai ala ere so whi̧ atima ȩ beterepaae momó feteóló wapa, ti ya̧lo atima su̧mó wisiranérapó,’ erapó.   
\m
\v 16 Téretei, diaao̧ kelenékélé mo wisiyóló kolóo, wosȩ́linékélé fo wisiyóló wosóo yaleteiné, Kótóné dia̧ wisiró beterapóló, hai̧né ai sukutu betere ape.  
\v 17 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mo take Kótóné ama ko̧ló whi̧raperó mo donoi alamaaté dere whi̧rapetamo feané mió diaao̧ kilitu betere ala atimané kelenée du betaletei mo kilinipó. Diaao̧ wosetu betere fokélé atima feané wosenée du betaletei, mo wosókélé inipó.   
\p
\v 18 I kale o̧la wae ke terepeté kwȩyale whi̧né yale fo sale fo bete i dapa, diaao̧ mo wisiyóló wosae.  
\v 19 Mepaae whi̧ de Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole fo wisi wosóló, bete wisiyóló kisipa initere so whi̧ta, ti kale o̧la wae ke tu̧ tua̧mó sókóta yóló mupa, barapené nale kaaeta, ti kale dowi Satan-né atima hosaa tua̧mó muló betere fo wisi tokó̧ sua du beterapó.  
\v 20 Kale kane tómó dakere haemó taae derepele o̧la waeta, ti mepaae so whi̧ dené kale fo wisi hapale wosóló, hȩkesetu dere kaaepó.  
\v 21 Tépatei kale fo wisi wosóló, ama feleke mo apaae derepéniruraalu, sawa ha̧leke sukamó beteró, su̧sere ala ó me sekȩi ala wapa, ti kale sekȩ́ hapale tétitei dée nóló Talené ama fo wisi erateretei mo ti taalatua dapó.  
\v 22 Kale dowi mu daai ne tua̧ dolomó taae durupu yale kaaeta, ti whi̧ me de Kótóné fo wosólótei, i haemó doasi \it moni\it* sóró néli whi̧ betenée dere alaró whaaliané sukutere alatamota, mo doasi bete mole nisiyóló sya furaalu, Kótóné fo aluróló du wisiyóló ulutimipó.  
\v 23 Kale hae wisi bolemó taae derepele o̧la wae kaaeta, ti whi̧ me de Kótóné fo wisiyóló wosóló, kisipa mutere so whi̧ ai ape. Atétere whi̧ta, kale o̧la u̧lumétepa, mepaae 100 mepaae 60 mepaae 30 yorape deyóló fa̧anótu dere kaaepó,” yalepó.   
\s1 Dowi neró wisi o̧latamopaae dó faróló dere fo  
\p
\v 24 Atéró, Yesuné so whi̧paae fo sale fo me kae yóló duraalu, “Ó hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, i ala dere kaaepó. Whi̧ beta̧né ama kutómó o̧la wae wisi biliyalepó.  
\v 25 Atéró biliyóló, so whi̧ fea noke firepaae ama bóe whi̧ wóló, kale o̧la wae ke biliyó mole tikimó dowi nené kekélé terepée daalóló, felepó.  
\v 26 Kale o̧la wae holóló du woleyaaire alimó, kale dowi netamo wusuró beta̧mó hopa kelalepó.   
\p
\v 27 Atépa, kale kutó diratere whi̧rapené ai kutó talepaae duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao kutómó mo wisi o̧la wae ke maaté biliyaletei, dowi nemo noayóló sokaleé?’ yalepó.   
\p
\v 28 Ti fo depa kale kutó talené tokó̧ mótu duraalu, ‘Aita, bóe whi̧né du yalepó,’ depa ama kutó diratere whi̧rapené a̧paae duraalu, ‘Da̧ fóló ai dowi ne tokó̧ farópé nearóé?’ yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa ama duraalu, ‘Meipó. Diaao̧ kale dowi ne tekȩturaalu \it whit\it*-tamotei tokó̧ falao̧sórópa, ama eró̧póló taalae.  
\v 30 Kale \it whit\it*-tamo wusuró enó̧póló kaae tawóló, o̧la u̧lumétepa sere sukamó yaasepólópó. Atéró o̧la sere sukamóta, ti kale o̧la sere whi̧rapepaae siré kwȩyae depa, dowi nerapepi tokó̧ló si biliraai beta̧paae eróló mulaalopó. Téró kale mo naaire \it whit\it* maaté siré kwȩyóló beta̧paae yóló, mulatere bepaae mulaalo ai ape,’” yalepó.   
\s1 Yesuné mastard ni keró yist-tamopaae dó faróló yale fo  
\r (Mak 4:30-32, Luk 13:18-19)  
\p
\v 31 Atéró, ama atimapaae fo sale fo me yóló duraalu, “Ó hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, ti beta̧ whi̧né kale \it mastard\it* niné ke ama kutómó biliyale kaaepó.  
\v 32 Ai kale \it mastard\it* niné keta, mepaae i yó mole niné ke kaae meipó. I niné keta mo beleka̧amaletei huturaalu, ti mepaae kutómó ere nirape fea tȩteróló mo doakale ni ami daatua dapó. Atépa, ai ni tȩirapemó barape daaneta dua dapó,” yalepó.   
\p
\v 33 Atéró ama kale dere kaae, fo sale fo me yóló duraalu, “Hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, beta̧ soné \it flawa\it* o bula duraalu tópuó̧póló bulatere sawa o̧la \it yist\it* kaaepó. Ai sawa o̧lanétei \it flawa\it* o bula doasi tóputua dapó,” yalepó.   
\p
\v 34 Atéró, Yesuné so whi̧ feapaae yó matere doko̧ fo saletamo touróló yó du betalepó.  
\v 35 Ama ai ala du betaleteita, ti Kótóné ko̧ló whi̧rapené yóló muló betere fo dokonóturaalu, du betalepó. Kale fo i ape.  
\q1 “Take i hae kwia fea kaaraaipatei, kinóló mulaté wóló, mió i alimókélé ha̧le kinóló mole forape fea, ti ya̧lo fo sale fonétóró yó melaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Kale dowi nepaae dó faróló yale fo bete ha̧kearale fo  
\p
\v 36 Téró, ai touró betere so whi̧ fea betó mupatei taaróló, a̧ be dolopaae felepó. Atétepa, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló duraalu, “Kutó tua̧mó dowi ne botokorapó dere fo salené bete da̧paae yó a̧lae,” yalepó.   
\p
\v 37 Ai fo depa, ama atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Wisi o̧la wae ke feseketé kotere whi̧ta, ti kale Whi̧né Naalema ai ape.  
\v 38 Kale kutóta, ti so whi̧ fea betó mole hae tiki ai ape. Kale o̧la wae ke wisita, ti Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betó mole so whi̧ ai ape. Kale dowi neta, ti dowi Satan-né naale senaale ai ape.  
\v 39 Kale dowi ne du biliyale bóe whi̧ta, ti dowi Satan-pó. Kale kutómó ere o̧la u̧lumétepa saaitere sukata, ti kale kemeyaaitere be dȩpó. Kutómó ere o̧la u̧lumétepa sere whi̧rapeta, ti kale \it ensel\it*-rape ai ape.   
\p
\v 40 Kale dowi nerape tokó̧ló sipaae taae fatu dere kaae, take kemetere sukamó atéyaalo ai ape.  
\v 41 Atéró, kale Whi̧né Naalemané ama \it ensel\it*-rape dotonóló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betó mole so whi̧ró dowi ala dere so whi̧tamo hoseké yóló betao̧sóró, ama \it ensel\it*-rapené tokó̧su deté kwȩyaalopó.  
\v 42 Atéró, me whi̧ dowi ala yó̧póló dée nalatere so whi̧ró dowi ala du betere so whi̧tamo si duku betere dolopaae taae deraalopó. Aimó siné duku bitu, doasi wole yóló kaketuraalu, atima serekené atimatei tukó nuku betaalo ai ape.  
\v 43 Atima atéró ki̧lipaae ti mo donoyóló betere so whi̧ atimané Aya Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó, suka wisi duraalu dȩ tekée fu dere kaae, dȩ tekée fi so whi̧ betaalopó. Whi̧ me de wosȩ́li daapata, ti i dere fo wosóló bete mo wisiyóló kisipa muae,” yalepó.   
\s1 Doasi moni sere wisi wisi o̧lapaae dó faróló yale fo  
\p
\v 44 Atéró, Yesuné duraalu, “Hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, ti etei ala dere kaaepó. Whi̧ beta̧né ama hae kwiamó doasi \it moni\it* sere wisi wisi o̧la bupa kikiti koló salepó. Atéró kale o̧la hyó̧ muóló, a̧ bepaae hȩkesetamo felepó. Atéró fóló, ama bemó muó mole o̧la o̧la fea mepaae whi̧tamo dotonóló \it moni\it* sóró, kale wisi wisi o̧la mole hae tiki ama dupu yalepó.   
\p
\v 45 Atére kaae, hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, ti meleke kaae dui o̧la o̧la wisi kekó̧ló keletepa, dotonóló \it moni\it* sere whi̧né dere kaaepó.  
\v 46 Ai kale meleke kaae dui o̧la wisi mupa koló sóró fóló, ama tare o̧la o̧la mo fea dotonóló, ai kale o̧la wisinaale dupu yalepó.”   
\s1 Ya sere ha̧leke wapaae dó faróló yale fo  
\p
\v 47 “Fo sale fo me i ape. Ó hepen bemó betere Tale Kótóné ama tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, mepaae ya siré kotere whi̧rapené ya saairaalu, atimané ha̧leke wa wȩi kulupaae deróló, kae kae yarape sutere kaaepó.  
\v 48 Atéró, kale ha̧leke wamó dere yarape taleyaairaalu, ha̧leke wa tukó sóró wȩi fókumó turukwȩ mulóló, taleyóló wisire ya yopaae derótua yóo, doretei ti taae fatua yóo, yalepó.  
\v 49-50 Atétu dere kaae, take kemetere sukamókélé, ai ala yaalo ai ape. Kótóné ama \it ensel\it*-rape wóló, wisi ala du betere so whi̧ taleyóló kaepaae beteróo, dowi ala du betere so whi̧ kaepaae beteróo, yaalopó. Atéró bukótamo yóló, dowi ala du betere so whi̧ta, si duku beterepaae taae deraalopó. Aimó siné duku bitu, atimanétei yale dowi alamópóló doasi wole yóló serekené tukó nuku betaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 51 Téró Yesuné atimapaae duraalu, “Ai yale forape fea diaao̧ wosóló bete wisiyóló kisipa yaleé?” depa, atimané duraalu, “Ȩ́pó,” yalepó.   
\p
\v 52 Tétepa Yesuné duraalu, “Moses-né asȩyóló muló betere fo yó mótu betere whi̧rapepaae, Kótóné hepen bemó tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala i ape yóló, mené yó matepa kisipare whi̧ta, ti be tale kaaepó. Beta̧ be talené ama wisi wisi o̧la muó mole tikimó mió sale kisi o̧lakélé, mo take mole o̧latamo touróló, Talené ala erótu beterapó,” yalepó.   
\s1 Kótóné ko̧ló whi̧ a̧ ama turuku bemó doi munipóló yale fo  
\r (Mak 6:1-6, Luk 4:16-30)  
\p
\v 53 Yesuné ai fo sale forape yó melóló ki̧lipaae a̧ ai be hulua taaróló felepó.  
\v 54 Atéró, ama turuku bemó sókó fóló bituraalu, atimané fo wosetere bemó fo kaae sóró yó mótu betalepó. Ama atéró yó matere fomó sirayóló duraalu, “Ai whi̧né kisipa tiki dotoróȩ fale alaró kae kae eratere kelemei alarapetamo-a, né yó matepa du bitutérópó,” yalepó.  
\v 55 I naaleta, kale be tȩtere whi̧né naalema hi̧ti meié? Ama hamata Maria ai ape. Kale Jems, Josep, Saimon, Judas, ai whi̧rapeta, ti ama nomarape ai ape.  
\v 56 Ama nemarapekélé, da̧tamo i betere ape. Ama doa ai du betere ala feata, momó sóró du bitu dérópóló, a̧tamo dei tuȩ́ mualepó.   
\p
\v 57 Atéró, Yesuné a̧tamo dei kisipa mutere ala kolóló, ama atimapaae duraalu, “Be hulua feamóta Kótóné ama ko̧ló whi̧né doi doasi moletei, ama turuku be hulua so whi̧ró ama fake so whi̧tamo tua̧mó, ti doasi doi muni ai ape,” yalepó.   
\p
\v 58 Atimané ama dere fo wosóló kisipa tiki tirénireteiné ai be hulua tua̧mó, ama kae kae doasi fotoko̧i kelemei alarape mo dekéró eréni, tóróti eralepó.   
\c 14  
\s1 Kale wȩi tópurale whi̧ Jon dale ala  
\r (Mak 6:14-29, Luk 3:19-20, 9:7-9)  
\p
\v 1 Atéyale sukamó, kale Kaleli hae kwia tȩteróló kaae tare whi̧ Herot-né Yesuné i alarape du beterapó dere fo wosalepó.  
\v 2 Ai fo wosóló ama kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, “Aita, kale wȩi tópuratere whi̧ Jon kepaayóló biturapó. Atéru, mo kae kae doasi kelemei alarape ai erótu betere ape,” yalepó.  
\v 3-4 Ai fota, ha̧le inipó. Herot-né Yesuné i alarape du beterapó dere fo wosaai bitutei, i ala yalepó. Jon-né Herot-paae duraalu, “Naao no Filip-né so Herodias-tei noatepa tokó̧ló dokaleé?” yale fomótei, kale Herot-né Jon \it dipula\it* beteralepó.  
\v 5 Ai fo deremó, kale Herot-né Jon \it dipula\it* beteróló daai yaletei so whi̧ kolóló a̧ wituraalu, \it dipula\it* bemó ha̧le beteró̧póló taaralepó. Ti noatepae, Jon-ta, Kótóné ama ko̧ló whi̧póló, so whi̧ feané kisiparapó.   
\p
\v 6-7 Kale doasi topo whi̧ Herot-né ama hamané a̧ deyale be dȩ wapa, doasi o̧la deyóló nuku betalepó. Até du betepa, kale so Herodias-né senaalema wóló, o̧la nuku betere so whi̧rapené keletómó ki̧litu betalepó. Atéró ki̧litu betepa, Herot a̧ mo doa hȩkesené sukutepa kale so seimalepaae duraalu, “Naao ȩpaae noa o̧lakó kematepa, ti naao ai kematere o̧latóróti ya̧lo ya̧mó melaalopóló,” doasi dirii fo yóló mulalepó.  
\v 8 Ai fo depa, kale so Herotasiné senaalepaae ya̧ fóló, kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-né topo tukóló a̧lae fo ene fae depa, kale senaale a̧ fóló Herot-paae duraalu, “Wȩi tópuratere whi̧ Jon-né topo beta̧ tukóló nuku tómó beleróló a̧lae,” yalepó.  
\v 9-10 Kale doasi topo whi̧ Herot-né ai fo wosetu a̧ mo doasi fomoné suka̧letei, ama o̧la naai wale so whi̧né keletómó i ala mo yaalopó yóló mulale fo tikinépa, ama diki tare whi̧rapepaae Jon-né depa tikae yóló, dotonalepó. Atétepa atima fóló, Jon \it dipula\it* bemó betepa, depa tukóló ama topo nuku mó beleróló sóró walepó.  
\v 11 Atéró, kale whi̧né topo du nuku tómó beleróló kale senaalepaae melatepa, ama sóró fóló, hamapaae melalepó.  
\v 12 Atétepa, Jon-né ama yó matere whi̧rape wóló, kale sekȩ́né ama tupuló tiki sóró fóló douralepó. Téró atima fóló, Yesupaae i alarape yalepóló ene felepó.   
\s1 Yesuné 5000 whi̧mó o̧la melale fo  
\r (Mak 6:31-44, Luk 9:10-17, Jon 6:1-13)  
\p
\v 13 Atei ala yalepó dere fo Yesuné wosetu, ai so whi̧ betó mole tiki taaróló, ama yó matere whi̧rape atimanale maaté wȩi nuku sóró so whi̧ bitinire tikipaae felepó. Aimó betó muale so whi̧ feané Yesu upaae felepó dere fo wosóló, atima betere doasi be huluarape taaróló, a̧tamo hokolaa yaai dapóló atima hae tu̧mó felepó.  
\v 14 Atéró, Yesu a̧ hae tópaae taae fóló kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae wóló betó mupa kolóló, ama hosaa tua̧mó mo doasi ko̧lené sukutepa, atimané hepo beterape wisiralepó.   
\p
\v 15 Atéró, be felekemó diki yaaiteretamo, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló duraalu, “Da̧ so whi̧kélé bitini ha̧le tua̧ tikimó betepatei be dikiyalepa, felekemó tȩ mole be huluarapepaae atimané naaire o̧lakó dupuyaai fó̧póló, dotonae,” yalepó.   
\p
\v 16 Ai fo depa, Yesuné tokó̧ mótu duraalu, “Imó da̧né menanénipa, atima dupune fó̧póló de? Diaao̧tei, atimané naaire o̧la melótumié,” yalepó.   
\p
\v 17-18 Ti fo depa, ama yó matere whi̧ beta̧né duraalu, “Da̧né imó moleteita, \it bred\it* o bula aporó yóo, ya tamo yóo yóló beta̧ i mole ape,” depa, ama duraalu, “Ai o̧larape ȩpaae sóró ape,” yalepó.  
\v 19 Atéró, ama so whi̧ feapaae ai ne tómó betae yóló atima fea betó mupa, ama kale \it bred\it* o bula aporó sóo, ya tamo sóo yóló taruraalu, hepen-paae kese horóló Tale Kótópaae mo kée yóló, terekéeraalu yalepó. Atéró ama yó matere whi̧rapepaae melatepa, atimamo so whi̧mó melaté kwȩalepó.  
\v 20 Atéró, so whi̧ mo fea nóló su̧tepa, buki muni feletei kale yó matere whi̧rapené beta̧paae yóló, 12 yorape deyóló fa̧analepó.  
\v 21 Atéró, ai kale o̧la nale so whi̧rapeta, soraperó naale senaaletamo dosa̧ani, whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5000 whi̧rapepó.   
\s1 Yesu wȩi tómó daaté fele fo  
\r (Mak 6:45-52, Jon 6:16-21)  
\p
\v 22 Atéró Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ȩta, i betó mole so whi̧ atimané be séle sélepaae fó̧póló dotonóló walapa, wȩi tȩ utéró betaai dia̧pi ai nukutamo fae,” yalepó.  
\v 23 Téró, so whi̧ fea fó̧póló dotonóló ki̧lipaae Yesu a̧ ama wotoró du sokore ao̧mó momayaairaalu holalepó. A̧ aimó wotoró betepatei, be dikiyalepó.  
\v 24 Aimó betepatei, kale wȩi nuku wȩi kulu tua̧mó ha̧le fu betepa doasi wȩi asyaró besȩ́ tikitamo atima faaire tikiró waleteiné, kale nuku hapale feni, dua wóputé fu betalepó.   
\p
\v 25 Felekemó be dȩyó holaai deretamo, Yesu ama yó matere whi̧rape beterepaae waairaalu, wȩi tómó daaté wou betalepó.  
\v 26 A̧ atéró daaté wou betepa atimané a̧ kolóló, mo doasi witu diri furu furu yóló duraalu, “Kepe ai wale ape,” yalepó.   
\p
\v 27 Atéteretamo Yesuné atimapaae duraalu, “Ita ȩpa dia̧ wini, hosaa diriyóló mo dua betae,” yalepó.   
\p
\v 28 Tétepa Pitané Yesupaae duraalu, “Tale-ó ya̧pata, ti ȩkélé ya̧tamo hokolaa yaai wȩi tómó daaté waaitapa, ape yae,” depa ama duraalu “Ape,” yalepó.   
\p
\v 29 Ti fo depa, Pita wȩi nuku taaróló wȩi tópaae taae doropóló, Yesu walepaae daaté felepó.  
\v 30 Téyaletei, doakale besȩ́ tiki wale kolóló wituraalu, wȩi dolopaae buó deyaai depa ama fo fakeyóló duraalu, “Tale-ó, wȩiné ȩ felekemó aluraai dapa, tao sae,” yalepó.   
\p
\v 31 Atéteretamotóró, Yesuné ama naasemó taosu duraalu, “Naao kisipa tiki mo ti tiró bitini airapó. Noatepa kisipa tiki tamo dekaaporóló mualeé?” yalepó.   
\p
\v 32 Atéró, atimaamo wȩi nukupaae biti̧ holalemó, kale besȩ́ tiki tikalepó.  
\v 33 Tétepa, kale ai nuku tua̧mó betó mole whi̧rape Yesu ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi hale sóró horótu duraalu, “Ya̧ta so whi̧ fea tȩteróló kaae tare Tale Kótóné Naalematóró mo hi̧tipó,” yalepó.   
\p
\v 34 Atéró, atima ai wȩi da̧ala tȩyóló, Kenesaret hae utéró sókó felepó.  
\v 35 Ai be huluamó betó mole so whi̧né a̧ kolóló ita, kale Yesu airapó yóló kisipa mutu ai hae kwiamó betó mole be hulua so whi̧paae Yesu wóló i betere ape, yó faralepó. Atétepa, kale kisi daae mole so whi̧rape atimané a̧ beterepaae dapesó wua yalepó.  
\v 36 Atéró wóló betó mulu, whi̧rapené a̧paae woseturaalu, i kisi daae mole so whi̧né naao kuti salemómaaté wolaa yó̧póló yae yalemó, téyae depa a̧ wolaatua yale so whi̧né kisi beterape fea wisitua yalepó.   
\c 15  
\s1 Farisi whi̧rape atimané mara mole ala dorapóló yale fo  
\r (Mak 7:1-13)  
\p
\v 1-2 Téró, kale mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né yóló muló betere fo yó matere whi̧rapetamo, Jerusalem be huluamó biti wóló, Yesu beterepaae fóló woseturaalu, “Naao yó matere whi̧rapené da̧né ayarapené mara mole ala noatepa tikitu bitu de? Atimané o̧la naairaalu, folosóró naase fukunipatei o̧la nuku betere-a, noatepa de?” yalepó.   
\p
\v 3 Ti fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Mo diaao̧tóró dia̧né ayarapené mara mole ala sya fu bituraalu, Kótóné yae yóló muló betere fo noatepa tikitu betere?  
\v 4 Ti noatepae, Kótóné duraalu,  
\q1 ‘Naao hae aya wisi doi muó̧póló hale sóró horótu betae,’ fo erapó.  
\q1 ‘Mepaae whi̧nétamo ama hama alimané doi doróló, dowi tekani fo depata, ti sinó̧póló,’ mo ti daae erapó,” yalepó.   
\m
\v 5 “Ai fo asȩyóló mupatei, diaao̧ etei fo dua dapó. Whi̧ beta̧né ama mole o̧la ó \it moni\it*kó alimaró hamatamo tao sóró melólua̧tei, ita Kótópaae melaaipó yaleteiné, diaamo melanénipó dua dapó.  
\v 6 Atéturaalu, hamaró alimatamo ao̧mó bitu, atimaamoné doi hale sóró horatere ala iniyóló alurótu beterapó. Diaao̧ ayarapené mara mole ala sya fóló du betereteiné, Kótóné fo ha̧le o̧la kaae ao̧róló alurótu beterapó.  
\v 7 Dia̧ tiki tua̧paae dorutei, ha̧le siki̧li du betere whi̧rape-ó, diaao̧ ai du betere alamó Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩre fota, ti mo dia̧paaetóró erapó.  
\v 8 Ai asȩre fo i ape.  
\q1 ‘I so whi̧né ha̧le ko̧lónémaaté ya̧lo doi hale sóró horótu bitu, atimané ȩ hosaa tua̧mó muló bitini, kisipa keteróló mo sisópaae eró beterapó.   
\q1
\v 9 Atimané ȩpaae, “Aya Tale doa whi̧-ó,” du beteretei ti mo ha̧le du beterapó. Atéró yó mótu betere fota, ti mo whi̧né tuȩ́né kekeme nóló i ala yae yóló, yó matere fotei yó mótu beterapó,’ erapó,” yalepó.   
\p
\v 10 Yesuné aimó daae mole so whi̧ feapaae ape yóló duraalu, “I dere fo bete dia̧né wisiyóló wosóló kisipa muae.  
\v 11 Whi̧ betere bete doratereteita, mo nokole o̧lané dorótimitei, whi̧né tiki tua̧mó kaayóló ko̧lómó sókó wale foné beta̧ Kótóné keletómó ai whi̧né betere bete mo dorótua dapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Tétepa, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló duraalu, “Ai Farisi whi̧rapené naao ai du betere fo woseturaalu, atima dei kisipa mutu beteretei naao kelere?” yalepó.   
\p
\v 13 Ti fo depa ama duraalu, “Ó hepen bemó betere ya̧lo Ayané ama biliniyale o̧larapeta, ti ama feleketamo turó tokó̧ saalo ai ape.  
\v 14 Ti ai whi̧rape atimata, kele dilikirutei mepaae whi̧rape ai a̧lisóró fu beterapa, atima atétóró du beteró̧póló taalae. Me kele dilikire whi̧né me kele dilikire whi̧paae tu̧ i mole ape yóló a̧lisóró fupa, ti atimaamo wusurótóró dée nóló, kulu dolopaae derepaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 15 Ai fo depa Pitané duraalu, “Tale-ó, naao nokole o̧lané whi̧ dorótumipó, yale fo salené bete da̧paae ha̧kearóló yó a̧lae,” yalepó.   
\p
\v 16 Ti fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧kélé ya̧lo ai yale fo bete wisiyóló kisipa muni, diaao̧ kutirikélé hapólu ai ere ape.  
\v 17 Whi̧né ko̧lómó nóló, depepaae biti̧ doropole o̧lané whi̧né tiki dorótumipó. Ai o̧lata, depepaae biti̧ doropóló nalo, di alée fua deretei diaao̧ kisipanié?  
\v 18 Téretei hosaa tua̧mó kaayóló, whi̧né ko̧lómó sókó wale foné beta̧ ti whi̧ dorótua dapó,” yalepó.  
\v 19 “Whi̧né hosaa tua̧mó kaayóló wouraalu, whi̧ doratere alarape ti i ape. Doi ala yaai mutere dei tuȩ́kélé, whi̧ dele alakélé, whi̧né dokore so ó so dokore whi̧tamo nópu nokole alakélé, kokopei ó seimalené kae kae nópu nokole alakélé, kikiti o̧la o̧lémi sere alakélé, whi̧ me dilikó̧ló ama o̧la o̧la sere alakélé, fo tokó̧ló taleturaalu kapala fo dere alakélé, me whi̧ eratere alakélé, ai alarape feané so whi̧ dorótua dapó.  
\v 20 Whi̧ doratereteita, naase fukuni bólutamo o̧la nokole alané dorótimipó,” yalepó.   
\s1 Kenan soné Talepaae tuȩ́ tiki tirale fo  
\r (Mak 7:24-30)  
\p
\v 21 Atéró Yesu a̧ ai kale Juda so whi̧né hae tiki taaróló, Tair-ró Saidon be huluatamo felekemó mole hae kwiapaae felepó.  
\v 22 Téyalemó, ai Juda meire be huluamó betere Kenan fake so beta̧ Yesu beterepaae wóló, fo fakeyóló duraalu, “Depit-né deté yale whi̧né Naalema Tale-ó, ya̧lo senaale dowi kepe tepeyóló bitu, mo sonaalei dowi ala eróló, ama tiki doasi susupu su beterapa, naao ȩ ko̧letu tao sae,” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo deté wou betepatei, Yesuné kale sopaae me fo tokó̧ menitepa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Ai soné da̧ sya wouraalu dotopoi fo deté wou beterapa, fó̧póló ho̧kó falótumié?” yóló sȩyalepó.   
\p
\v 24 Ai fo depa ama kale sopaae tokó̧ mótu duraalu, “Ȩta, Israel fake so whi̧ tua̧mó fokó fóló betó mole hupurape tao só̧póló, dotonatepa wóló i betere ape,” yalepó.   
\p
\v 25 Tétepa, kale so Yesu daalemó bukutiri tea̧ró bitu duraalu, “Tale-ó, ȩ naao tao sae,” yalepó.   
\p
\v 26 Ti fo depa ama kale sopaae duraalu, “Kale naale senaalené nokole o̧latei yuwirape nó̧póló melatere-a wisire?” yalepó.   
\p
\v 27 Ai fo depa kale sokó duraalu, “Tale-ó, naao dere fota mo deretei, hao̧rapenékélé a̧ whaatere whi̧né bemó, o̧la nokole ni fake tómó beleróló nokole o̧la folope ao̧mó sorokóta deretei nukua dapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Tétepa, Yesuné kale sopaae tokó̧ mótu duraalu, “Ti so-ó, ya̧ beta̧ mo doasi kisipa tiki tiróló beterapa, naao ȩpaae eraasepé dere ala mió i eratere ape,” yalepó. Ai fo deretamotóróti kale soné senaalemané kisi bete mo ti wisi ipakalepó.   
\s1 Yesuné 4000 whirape o̧la melale fo  
\p
\v 29 Atéró Yesu ai hae kwia taaróló, Kaleli wȩi kȩla fóku sesekȩ fu beteró, du sorokó mole ao̧paae holóló beterepó.  
\v 30 Atéró beteremó, ho̧leke momaare so whi̧kélé, kele dilikire so whi̧kélé, tiki dore so whi̧kélé, ko̧ló nomone so whi̧kélé, mo ha̧le o̧la kaae mepaae so whi̧né beleóló a̧ daalemó mulaleta depa, atimané kisi beterape ama wisirótua yalepó.  
\v 31 Kale ko̧ló nomóló betale so whi̧rapetei fo yóo, ho̧leke momaayóló betale whi̧rapekélé wisi yóo, bukutiri doyóló betale whi̧rapekélé mo wisi yóo, kele dilikiyóló betale whi̧rapekélé kele wisiyóló kolóo, depa so whi̧ feané sirayóló Israel so whi̧né Kótóné doi hale sóró horótu betalepó.   
\p
\v 32 Atéró, Yesuné ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae ape yóló duraalu, “I so whi̧ mo doa ko̧lené sinitapó. Ti noatepae, atima o̧lakélé néni wote siri betepa be dȩ sore kemeyaleteiné atima tu̧ tua̧mó wotené sisiraae fao̧sóró, dotonaalo meipó,” yalepó.  
\v 33 Ti fo depa, ama yó matere whi̧rapené duraalu, “So whi̧kélé bitini, ha̧le tua̧ tikimó beterapa, doai betó mole so whi̧né naaire o̧la momó mupa melaaloé?” yalepó.   
\p
\v 34 Ai fo depa Yesuné atimapaae woseturaalu, “Dia̧né meteró \it bred\it* o bularape tare?” depa atimané a̧paae duraalu, “Wȩikeró o bularape yóo, ya beleka̧atiki sawa téti yóo yóló beta̧ i tare ape,” yalepó.   
\p
\v 35 Ti fo depa, ai betó mole so whi̧ feapaae duraalu, “Ai hae tikimó betó muae,” yalepó.  
\v 36 Téró, ama kale wȩikeró o bularaperó yarapetamo taruraalu, Tale Kótópaae mo kée yóló, terekée daalu yóló ama yó matere whi̧rapepaae melatepa, atimanémo so whi̧mó a̧liralepó.  
\v 37 Atéró, atima mo fea nóló su̧tepa, buki muni feletei ama yó matere whi̧rapené beta̧paae daseté kwȩyóló 7 yorape deóló fa̧anóló mulalepó.  
\v 38 Ai kale o̧la nale so whi̧ta, soraperó naale senaaletamo dosa̧ani, whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 4000 whi̧rapepó.  
\v 39 Atéró, Yesuné so whi̧ fea dotonóló nalo a̧ wȩi nukupaae biti̧ holóló, Makatan be hulua felekemó ere hae kwiapaae biti̧ felepó.   
\c 16  
\s1 Yesupaae kelemei alakó kelaalopa erae yale fo  
\r (Mak 8:11-13, Luk 12:54-56)  
\p
\v 1 Téró, kale Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamo Yesu beterepaae wóló, a̧ ka̧ae kolóló su̧ saairaalu i fo yalepó. “Kótóné ó hepen bemó mole ala kolóló, ita Talenétei eratapóló sira yaai dere kelemei alakó da̧maletamo kelaaitapa, erótumié?” yalepó.   
\p
\v 2 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Be kuluka sa̧ko sonaa dere ala kolóló, dóta suka wisi yaalo ai ape dua dapó.  
\v 3 Hi̧ka be suka sokoteretamokélé sa̧ko dilikiyóló sonaatepa, diaao̧ i fo dua dapó. Mió doasi hali waai dapó, dua dapó. Sa̧né dere ala bete diaao̧ wisiyóló kolóló kisipa irutei, mió i alimó me ala yaairemó dere alarape dia̧né kolóló kisipa enénipó.  
\v 4 Dia̧ mió i alimó, dowi ala du betere so whi̧ró nópu nuku betere so whi̧tamonétei Kótó mo beterapóló kisipa muó̧póló, mo doa yaai dere kelemei alakó eratepa, kelenée yóló ketekȩ butu beteretei, kelemei ala me kae eraalomeipó. Jonapaae erale ala kaae beta̧ eratepa, diaao̧ kelaalo ai ape,” yalepó. Atéró, ai whi̧rape atima betó mupatei Yesu a̧ felepó.   
\s1 Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamoné yó mótu betere ala  
\r (Mak 8:14-21)  
\p
\v 5 Atima nukutamo ai wȩi kȩla tȩ fóló, kelalemó ama yó matere whi̧rapené \it bred\it* o sini, kȩyó yóló weipakalepó.  
\v 6 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamoné \it bred\it* o tópuratere o̧la \it yist\it*-né dia̧ dorao̧sórópa, mo hotowayóló kaae tawae,” yalepó.   
\p
\v 7 Yesuné ai fo depa, atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Ti ama ai dere fota, da̧né \it bred\it* o sóró anipa du dapó,” yalepó.   
\p
\v 8 Atimasisi atéró kȩlaarótu betepa, Yesuné kisipa yóló, atimapaae duraalu, “Dia̧ tómó maaté kisipa tiró betere whi̧rape-ó, dia̧sisitei noatepa fo kȩlaaróló, \it bred\it* o sóró anipó du bitu de?  
\v 9 Diaao̧ Ya̧lo yale alarape kolóló, wisiyóló kisipa muni airapó. Kale 5000 whi̧rapemó aporó \it bred\it* o bula terekeyóló melaletei-a, dia̧né kisipa keteraleé? Kale buki muni fele \it bred\it* o diaao̧ beta̧paae yóló, metéró yorape fa̧analeé?  
\v 10 Ó kale wȩikeró \it bred\it* o bularape terekeyóló, 4000 whi̧rapemó melatepa, nóló buki muni feletei diaao̧ beta̧paae yóló, meteró yorape fa̧anóló mulaleé?  
\v 11 Ya̧lo take yale fota, \it bred\it* omó kisipa muóló iniyaletei, diaao̧ wosóló kisipa munié? Ti ai yale fota, kale Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamoné \it yist\it*-né dia̧ dorao̧sóró, kisipa mutu yalepó.”  
\v 12 Téró, atimané ai dere fo wosóló, ama yale fota, kale \it bred\it* o tópuó̧póló bulatere o̧la \it yist\it*-mó initei, Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamoné yó matere foné da̧ atima dorao̧sóró, hotowaró kaae tawae yóló irapóló kisipa salepó.   
\s1 Pitané Yesupaae ya̧ta mo Keriso ai ape yale fo  
\r (Mak 8:27-30, Luk 9:18-21)  
\p
\v 13 Atéró, Yesu Filipainé tȩale be Sesaria Filipai doi mole hae kwiamó sókó fóló, ama yó matere whi̧rapepaae woseturaalu, “Mo so whi̧né kale Whi̧né Naalema-a, depó du bitu de?” yalepó.   
\p
\v 14 Ai fo depa atimané a̧paae duraalu, “Mepaae so whi̧néta, ya̧ kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon-pó du beterapó. Mepaae so whi̧némo, ti Elaijapó du beterapó. Mepaae so whi̧némo, Jeremaiapó du beterapó. Tétepa, mepaae so whi̧né duraalu, Kótóné ama beta̧ ko̧ló whi̧kó duyalepó, du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 15 Ti fo depa ama atimapaae woseturaalu, “Ti aita atimané mutere kisipapa, diaao̧ kisipané ȩ-a, depó du bitu de?” yalepó.   
\p
\v 16 Ai fo depa Saimon Pitané duraalu, “Ya̧ta, mo ha̧le betótóró tare Kótóné Naalema so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso ai ape,” yalepó.   
\p
\v 17 Tétepa Yesuné a̧paae duraalu, “Jonané naalema Saimon-ó, ya̧ beta̧ Kótóné wisiró betereteiné mo hai̧né sinitu betere whi̧ ai ape. Ti noatepae, naao ai yale fota, mo whi̧né ya̧paae yó menitei, ó hepen bemó betere ya̧lo Ayané yó matepa dapó.  
\v 18 Térapa, ya̧lo ya̧paae i dere ape. Ya̧ta Pitapó. I doasi kapo fake tómó be tȩtu dere kaae, ya̧lo so whi̧ doasi fake firaalo ai ape. Atéró tȩyóló betepa, sukutere alané bole fotoko̧né bóe daalotei, ya̧lo tȩtu betere be fisikóló mo doraalomeipó.  
\v 19 Téyaalomeitei, ó hepen bemó tȩteróló kaae tare tua̧paae faaire be tu̧ tuki̧yaaire \it ki\it*rape ya̧lo ya̧ melaalo ai ape. Diaao̧ i haemó dowi ala deretei dokóló mulatepa, ti Kótóné hepen bemókélé dokóló muló beterapó. I haemó diaao̧ teraayóló ha̧keamó mulatepa, ti Kótóné ó hepen bemókélé, teraayóló ha̧keamó muló beterapó,” yalepó.  
\v 20 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae dirii fo yóló mulótu duraalu, “Ȩta, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteró betere whi̧ Kerisopó fo mepaae so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó.   
\s1 Yesu Kerisoné a̧ suka̧alopóló yale fo  
\r (Mak 8:31-9:1, Luk 9:22-27)  
\p
\v 21 Mo ai be dȩmó kaae sóró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ȩ Jerusalem be huluamó fóló betepa, kale whi̧ disiraperó mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapenékélé, Moses-né yóló muló betere fo yó matere whi̧rapenékélé ȩpaae kae kae susupui ala eróló, ȩ mo ti sukó̧póló daalopó. Atéró sukó̧ló sore be dȩ kemetepa, ȩ momó kepaayóló betaalopó,” yalepó.   
\p
\v 22 Ti fo depa, Pitané a̧ tu̧ dȩpaae dapesó fóló duraalu, “Tale-ó, mené ya̧paae atei kaae ala mo yaalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa Yesuné Pitapaae duraalu, “Satan-ó, ya̧ taae fae! Ȩ faai dere tu̧ wisi naao ai dere alané sesé dapó. Naao ai dere alata, Kótóné kisipa mole ala mei, mo whi̧né kisipa mole ala ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 24 Téró Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Whi̧ me detamo ȩ sya waai kisipa mutepata, ti ama yaai kisipa mole ala taaróló, a̧ dóló oloraaire filipaa ni, amatei beleyóló wó̧póló yae.  
\v 25 Ti noatepa meipó. Mepaae whi̧ dené ama kisipané a̧ betere bete me ala yao̧sórópóló, amatei hotowayóló kaae tapata, ti ai whi̧né ama betere bete aluyaalo ai ape. Téyaalotei, mepaae whi̧ dené ya̧lo erae dere ala sya fóló eróturaalu, ama betere bete me o̧la meipóló a̧ sinitepata, ti atétere whi̧né ama betere bete aluni, mo ti betó tawaalopó.  
\v 26 I haemó yó mole wisi wisi o̧la fea whi̧ beta̧né amatórótipóló tawóló betera̧lemó, ai whi̧né ama betere bete alutepa, ti me noa o̧latamo dupu yóló ama betere bete momó saaloé? Ama betere bete mo ti aluyaalo ai ape.  
\v 27 Ti noatepae, kale Whi̧né Naalema ama Alimané ere au wisinaaletamo ama \it ensel\it*-rapetamo wouraalu, so whi̧ doko̧ feané yale alarape su̧mótóróti dupu melaalopó.  
\v 28 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧ i betó mole whi̧rape mepaae sukuni ha̧le betepatei, kale Whi̧né Naalema ama tȩteróló kaae tare alatamo wapa, kelaalo ai ape,” yalepó.   
\c 17  
\s1 Yesuné ama tiki kae daane wale fo  
\r (Mak 9:2-13, Luk 9:28-36)  
\p
\v 1 Naase apomiró be dȩ kemetepa, Yesuné a̧tamo faairaalu, Pita, Jems-ró noma Jon-tamo atimanale mo doasi hasi fosópaae holalepó.  
\v 2 Atéró holóló bituraalu, atimané kele tómótei Yesuné tiki mo kae daane wóló, ama kelepaakélé, sukané dȩ kaae yó felepó. Atéturaalu, ama deró betere kutikélé fea mo dȩ tekée felepó.  
\v 3 Atima atéró daae mupa, Moses-ró Elaijatamo sókó wóló Yesutamo fo du betepa kelalepó.   
\p
\v 4 Atétu betepa, Pitané Yesupaae duraalu, “Tale-ó, da̧ fea imó betepa mo wisirapó. Naao kisipanétamo furu be sore ȩpaae tȩyae depa, ti me ya̧ betóo, me Ilaija betóo, me Moses betóo yaairetei, ya̧lo tȩnaalopó,” yalepó.   
\p
\v 5 Ama ai fo ha̧le du betepatei, mo dȩi sa̧koné atima husura̧le dorowóló ai sa̧ko dolomó i fo depa atimané wosalepó. “I whi̧ta, ya̧lo mo doasi hosaa muóló yaala sókó fóló mole naalepó. Ama dere ala ya̧lo kilitu, ȩ mo doasi hȩkeserapó. Atérapa, diaao̧ ama dere fotóró mo wisiyóló wosae,” yalepó.   
\p
\v 6 Ama ai dere fo woseturaalu, atima mo doasi winé sinitu, haemó deraapisa fóló muó molepó.  
\v 7 Atépa, Yesu a̧ wóló, atima tikimó olaayóló duraalu, “Dia̧ wiyao̧se, turukó holóló betó muae,” yalepó.  
\v 8 Ai fo depa atimané kelalemó, whi̧ me daale kilini, Yesu beta̧ ama wotoró daapa kelalepó.   
\p
\v 9 Atéró, atima hasi fosómó dorowou bitu, Yesuné kale whi̧rapepaae fo mulótu duraalu, “Kale Whi̧né Naalema mo ti dóló momó kepaayóló betaaire suka teópatei, i ala depa kelalepóló, mepaae so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó.   
\p
\v 10 Tétepa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Ti Moses-né ere fo yó matere whi̧rapené Elaijapi folosóró waalopó du betere-a, noa betené du bitu de?” yalepó.   
\p
\v 11 Ti fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ti aita mo dapó. Ilaija a̧ wouta, take folosóró wisiyóló mole o̧la o̧la fea dopa, ama momó wisiróló mulaalo ape.  
\v 12 Ai alata mo yaalotei, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Elaijata, ti mo walepó. Téyaletei, ita Elaijapóló kisipa muni, atimané a̧paae eraai kisipa mole ala fea mo erótua yalepó. Atéyale kaae, ai whi̧rapené kale Whi̧né Naalemapaaekélé kae kae sekȩi alarape eraalo ai ape,” yalepó.  
\v 13 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rapené kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon-mó dapóló kisipa yalepó.   
\s1 Yesuné dowi kepe tepeyóló betere naale wisirale fo  
\r (Mak 9:14-29, Luk 9:37-42)  
\p
\v 14-15 Atéró, atima so whi̧ fea betó mole tua̧paae sókó walemó, whi̧ beta̧ Yesu daalepaae wóló, a̧ daalemó bukutiri tea̧ró bitu duraalu, “Tale-ó, ya̧lo naale topo doturaalu, hó naase kotoko̧ yó sóró, si dolopaae ó wȩi dolopaae biliyó sua du beterapa, naao ko̧lené sukuturaalu tao saaloé?  
\v 16 Naao yó matere whi̧rape beterepaae dapesó waletei, atimané wisiraairetei su̧nipó,” yalepó.   
\p
\v 17 Ai fo depa, Yesuné tokó̧ mótu duraalu, “Dia̧ mió i alimó betó mole so whi̧ta, Kótópaae kisipa tiki tiróló betaaire tu̧ wisi mupatei, kisipa tiréni, dowa̧ae fóló kó̧paae ai fu betere ai ape. Dia̧ tu̧ wisipaae fó̧póló kisipa mutu, ȩ dia̧tamo betale su̧mó hó̧né sukutapa, ai naale ȩ beterepaae dapesó ape,” yalepó.  
\v 18 Atéró, kale naale Yesu beterepaae dapesó wapa, Yesuné foné seremó, dowi kepe sókó felepó. Mo ai be dȩmótóróti kale naale topo doretei, mo ti wisiyalepó.   
\p
\v 19 Téró, ama yó matere whi̧rape Yesu beterepaae wóló, atimasisi bitu a̧paae woseturaalu, “Da̧né ai kale dowi kepe dóló ho̧konalemó, sókó feniyaletei, noa betené yalerópó,” yalepó.   
\p
\v 20 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Diaao̧ kisipa tiki tiró betere ala tómó ereteiné ai yale ape. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ kisipa tiki tiró betere alata, sawatamo \it mastard\it* ni ke kaae bulu, diaao̧ i ulupaae duraalu, ‘Hili̧ki fóló tumó daayae,’ depa ai ulu mo hili̧ki fóló daane faalo ai ape. Diaao̧ kisipa tikitamo mo ti tiró betepa, ti fea ala fea su̧mó enérapó,” yalepó.  
\v 22 Téró, ama yó matere whi̧rape atima Kaleli haemó toura̧le wóló bitu, ama atimapaae duraalu, “Kale Whi̧né Naalema dó̧póló mené eleké deyóló, mepaae whi̧rapené naase tua̧paae mulaalo ai ape.  
\v 23 Atéró atimané a̧ mo ti doló sukunaalotei, tamo be dȩmó maaté doumó muóló, sore be dȩné ti a̧ momó kepaayaalo ai ape,” depa, ama yó matere whi̧rape atima dekȩné sukutu betalepó.   
\s1 Momatere be kaae tawaaire moni derale fo  
\p
\v 24 Atéró, nalo Yesuné ama yó matere whi̧rapetamo Kapeneam bemó sókó felemó, kale momatere bemó \it takis moni\it* siré kotere whi̧rape Pita beterepaae wóló woseturaalu, “Dia̧ yó matere whi̧né momatere bemó \it takis moni\it* mótua dépé meié?” yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa, ama tokó̧ mótu duraalu, “Ȩ́pó. Mótua dapó,” yalepó. Atéró, Pita a̧ be tua̧paae sókó holalemó, folosóró Yesunépi Pitapaae woseturaalu, “Saimon-ó, naao noa kisipa mute? Naao kisipané i haemó betó mole doasi topo whi̧rapené kae kae o̧la o̧lamó \it moni\it* suatere alaró \it takis moni\it* siré kotere alatamo, mo atimané naalerapepaaekélé a̧lae dua dépé, mo whi̧rapepaae maaté a̧lae yóló, sua de?” yalepó.   
\p
\v 26 Ti fo depa, Pitané a̧paae tokó̧ móturaalu, “Mepaae mo whi̧rapepaae maaté a̧lae yóló sua dapó,” depa, Yesuné duraalu, “Atétepa, ti doasi whi̧rapené naalerapepaae a̧lae yóló sinitu dapó.  
\v 27 Tépatei, da̧motamo atima dei tuȩ́ muao̧sórópa, ya̧ naao kemei sóró wȩipaae derane fae. Atéró dera̧lemó ya supa, ti ai folosóró sere yané ko̧ló da̧ayóló kelenaalemótamo, 4 \it drakima moni\it* ke bupa kelaalo ai ape. Ai \it moni\it* sóró fóló, da̧mo wusuróné \it takis\it* mulae,” yalepó.   
\c 18  
\s1 Kótóné tȩteróló kaae tare hepen be tua̧mó doasi doi mole whi̧ deé yale fo  
\r (Mak 9:33-37, Luk 9:46-48)  
\p
\v 1 Atéyale sukamó, Yesuné ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló woseturaalu, “Hepen bemó Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó whi̧ fea betó moletei, mo doasi topo betere whi̧-a, de?” yalepó.   
\p
\v 2-3 Ai fo depa, ama beta̧ naale beleka̧amale dape sóró atima betó mole tua̧mó daaló bitu duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧ kisipa tiki feteyóló, etei naale ketei kaae bitinitepa, ti Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧paae mo sókó faalomeipó.  
\v 4 Térapa, mepaae so whi̧ detamo amatei deróló i naale male kaae mo dua betepa, ti ó hepen bemó betere Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó topo whi̧ ai betere ape.   
\p
\v 5 Mepaae whi̧ dené etei kaae naale male ya̧lo doimó, mo wisiyóló dape supa, ti ȩtei wisiyóló dape sirapó.  
\v 6 Téretei, mepaae whi̧ denétamo mepaae doi muni, ȩpaae kisipa tiki tiróló betere belei sókó dei so whi̧ dowi ala yó̧póló me ala eratepa, ti atétere whi̧né depamó mo doakale kane fake duwóló wȩi kȩla tua̧paae taae falua̧sóró mo wisi wua̧pó.   
\p
\v 7 Mepaae i haemó betó mole so whi̧né mepaae so whi̧ dowi ala yóló dée nó̧póló, mepaae alarape mo eraalo ai ape. Atétere whi̧ a̧tei mo dowi kwia saaireteimó, doasi wiyó̧póló yae! Ai alarape mo yaalotei, u kale whi̧ dowi ala yóló, dée naaitere tu̧ muao̧sóró yae. Me whi̧ atéró dowi ala yó̧póló, tȩ mulatere whi̧ ti doakale dowi kwia saaireteimó wió yae!  
\v 8 Naao naase ó hóné ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti atétere naase ó hó tukóló taae falae. Ti noatepae, naao naase ó hó beta̧ daayóló, mo ti betó tawaaire be tua̧paae sókó fupa wisirapó. Naao hó ó naase tamo daayóló betera̧le tikimó, Talené mo ti dó tare si dolopaae taae deratepa mo dorapó.  
\v 9 Naao kelenétamo ya̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti atétere kele sokóló taae falae. Ti noatepae, beta̧ keletamó bitu, mo ti betere be tua̧paae sókó fupa wisirapó. Naao kele tamo daayóló betepa, mo ti dó tare dowi sipaae Talené ya̧ taae derao̧sóró dapó.”   
\s1 Fokó fole sipsip hupupaae dó faróló yale fo  
\p
\v 10 “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I betó mole naale momale mo doi muni belei sokótei betepa, dia̧ teteirapepóló tȩterao̧se. Ti noatepae, atima kaae tare \it ensel\it*-rape ó hepen bemó betere ya̧lo Aya Kótóné kelepaa koló tarapó.  
\v 12 I dere fo wosóló, diaao̧ noa kisipa mute? Whi̧ beta̧né ama 100 \it sipsip\it* hupurape whaanalemó, beta̧ hupu alutepa, ama neté yaaloé? Kale 99 hupurape du sokoremó betó mupatei taaróló, kale beta̧ aluyale hupu kekene faalo ai ape.   
\p
\v 13 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale whi̧né ai aluyale hupu keletepa, ti a̧ mo hai̧né sinóló betaalo ai ape. Ti noatepae, betó mole 99 \it sipsip\it* hupurape kilitu hai̧tu betepatei, kale aluyale \it sipsip\it* hupu keletepa, dere hai̧né mo teraae falapó.  
\v 14 Atére kaae, i kale doi muni belei sokótei so whi̧ beta̧kélé aluyao̧sóró, ó hepen bemó betere diaao̧ Ayané doasi kisipa mutu beterapó,” yalepó.   
\s1 Ya̧paae eratere dowi ala donorae yóló dere fo  
\p
\v 15 “Naao noné ya̧paae me dowi ala eratepa, ti ya̧ a̧ beterepaae fóló, diaamosisi beta̧mó bitu no-ó, naao ȩpaae etei kaae dowi ala eralepóló yó melae. Ama naao dere fotamo wosóló, hapale donoratepa, ti diaamo tua̧mó muale sekȩ kemeyóló, beta̧mó wisiyóló ai betere ape.  
\v 16 Aténi, naao dere fotamo woseni hó̧róló dowa̧ae fupa, ti kale asȩmó yóló muló betere fo sya furaalu, fea ala fea mo yalepóló, kelale whi̧ tamo ó sore dapesó fóló, dia̧ fea bituraalu, teraayóló ai sekȩ wisirae.  
\v 17 Amatamo dia̧né dere fokélé wosenitepa, ti touró betere Keriso fake so whi̧né keletómó ha̧keamó yó meló̧póló yae. Atéra̧lemókélé, Keriso so whi̧né dere ma fo woseni hó̧ratepa, ti a̧ Keriso doi muni, ha̧le mo whi̧ kaae ó \it takis moni\it* sere whi̧ kaae beteró̧póló yae.   
\p
\v 18 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Naao me whi̧ hamopaae erale dowi ala, mo yalepóló teraayóló kemeréni ha̧le muó tapa, ti Kótóné ó hepen bemókélé dokóló ai muló betere ai ape. Naaotamo me whi̧ hamomapaae erale dowi ala mo yalepóló teraatepa, ti Tale Kótóné ó hepen bemókélé, teraayóló muló beterapó.   
\p
\v 19 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Atétere kaae, dia̧kó whi̧ tamo mo beta̧ kisipa muóló ó hepen bemó betere ya̧lo Aya Talepaae momaturaalu, me o̧lakó wosetepa, ti ai wosetere o̧la ama mo melaalo ai ape.  
\v 20 Ti noatepae, ya̧lo doi hale sóró horaairaalu, whi̧ tamo ó sorekélé touróló betepa, ti atima tua̧mó ȩkélé beterapó,” yalepó.   
\s1 Mené erale dowi kwia ha̧le kemeratere fo sale fo  
\p
\v 21 Tétepa, Pita Yesu beterepaae wóló a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, ya̧lo noné ȩpaae erale dowi ala ha̧le kemeraalopóló meteró fapo enére? Wȩi keró fapomó maaté yóló su̧póló taaranére?” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Wȩikeró félimó maaté deretei su̧nipa, deté fu beteró 77 félimó, ama dowi ala kemera̧le wó̧póló yae.   
\p
\v 23 Atéró kale ó hepen bemó betere Talené tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, etei ala dere kaaepó. Beta̧ doasi topo whi̧né ama \it moni\it* kwia mulóló saletei, ama kutó diratere whi̧rapené meteró saleró taleyaai a̧ beterepaae ape yalepó.  
\v 24 Atéró, kaae sóró taletu betalemó, beta̧ 10,000 \it kold kapa\it* sekȩ da̧le sóró, kwia mulóló sale whi̧ kale doasi topo whi̧ beterepaae dapesó walepó.  
\v 25 Ai whi̧né ama kwia mulóló sale \it moni\it* tokó̧ melaairetei su̧mó tanipa, ama doasiné mepaae kutó diratere whi̧paae duraalu, ai whi̧kélé, ama somakélé, naale senaalekélé, mené wae sóró dupu yó̧póló dotonóo, ama o̧la o̧lakélé mo fea me whi̧né dupu yó̧póló dotonóo, yae. Téró, ai \it moni\it*né ti ama mole kwia kemeraairaalu, sóró ape yóló mulalepó.   
\p
\v 26 Ai ala yaaitepa, kale whi̧ a̧ ama doasi daale felekemó bukutiri tea̧ró bitu dua naamei fo yóló duraalu, ‘Ya̧lo ya̧ betemó kwia mulóló sale o̧la o̧la fea tokó̧ melaalopa, sawa kaae tawae,’ du betalepó.  
\v 27 Kale kutó diratere whi̧né fo depa, ama doasiné a̧ kelalemó, a̧ ko̧lené sukuturaalu, kwia mole \it moni\it* me o̧la meipóló, kale whi̧ a̧ ha̧le fó̧póló dotonalepó.   
\p
\v 28 Téyaletei, ai kale whi̧ a̧mo furaalu, ama 100 \it denarias moni\it* kwia mulóló sale whi̧ kȩle felepó. Ti ai whi̧ta, atimaamo beta̧ kutó ditere whi̧póló kisipa muni, ama depamó botokó̧ sóró taru, mo deteraayóló duraalu, ‘Ya̧lo 100 \it denarias moni\it* ya̧paae kwia mulapa, mo miótitei, hapale tokó̧ a̧lae’ yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, kale whi̧ a̧ bukutiri tȩane doropóló, mo dua naameiné a̧paae duraalu, ‘Ya̧lo tokó̧ melaalopa, sawa kaae tawae,’ yalepó.   
\p
\v 30 Téyaletei, kale whi̧né kaae tawaalomeipóló, \it dipula\it* be kaae tare whi̧paae duraalu, ‘Ama kale kwia sale \it moni\it* tokó̧ melatere sukamó ti a̧ sókó daalaasepólópa, ha̧le beteró̧póló yae,’ depa, kale whi̧ \it dipula\it* beteralepó.  
\v 31 Atétepa, mepaae atima beta̧ kutó ditere whi̧rapené ai ala kolóló, atimakélé dei tuȩ́ muóló sekȩtepa, atimané doasi topo whi̧paae i ala yalepóló a̧paae yalepó.   
\p
\v 32 Atéró ene wale fo wosóló, kale doasiné ai ala yale whi̧paae ape yóló, a̧paae duraalu, ‘Ya̧ta mo dowi ala yó tare kutó diratere whi̧ ai ape. Naao ȩpaae mo dua naamei fo depa, ya̧lo ya̧paae doasi kwia moletei, me o̧la meipóló taaralepó.  
\v 33 Térapa, ya̧lo ya̧ ko̧lené sukó̧ló taalótu yale kaae, naaokélé diaamo beta̧ kutó ditere no hamoma ko̧leturaalu, ai ala iniyólópó,’ yalepó.  
\v 34 Atéró, kale doasi topo whi̧ a̧ fopaae buólo, u kale \it dipula\it* be kaae tare whi̧paae duraalu, ‘Ama kwia mole \it moni\it* momó tokó̧ meló̧pólópa, a̧ \it dipula\it* beteróló, susupuróló fokosói ala deté fu betae,’” yalepó.   
\p
\v 35 Ai fo deté fóló kemetepa, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Naao no hamomané ya̧paae erale dowi ala me o̧lameipóló, mo hosaa turóné kemerénitepa, ti ó hepen bemó betere ya̧lo Ayané dia̧ doko̧ feapaaekélé ai kaae alatóró eraalo ai ape,” yalepó.   
\c 19  
\s1 Soró whi̧tamo dokoretei tekȩteremó yale fo  
\p
\v 1 Atéró, Yesuné ai forape yóló kemetepa, ai Kaleli hae taaróló Judia hae kwiamó fole Jordan wȩi tȩyóló uté fakeró felepó.  
\v 2 Atéró fóló beteremó, so whi̧ feané a̧ sya wou betepa, atimané kisi beterape wisirótua yalepó.   
\p
\v 3 Atéró, mepaae Farisi whi̧rape Yesu beterepaae wóló a̧ ha̧sókó fuléró ka̧ae kelaai woseturaalu, “Kale yóló muló betere foné beta̧ whi̧né ama so sawa ha̧sókó fole ala, ó mepaae kae kae doasi dowi ala depakélé tokó̧ falatepa Kótóné fo mulepé munié?” yalepó.   
\p
\v 4 Ti fo depa, Yesuné ama tokó̧ mótu duraalu, “Asȩmó yóló muló betere fo dosa̧ayóló diaao̧ kisipa munié? Take keké nale alimó so whi̧ aleturaalu, whi̧ kae aleyóo, so kae aleyóo erapó.  
\v 5 Atére betené beta̧ whi̧ a̧ so dokoturaalu, ama alimaró hamatamo taaróló, ama somatamo mo beta̧ tikitóró daayóló betaalo ai ape,” yalepó.  
\v 6 “Atimaamo tamotei, Kótóné dekaaporóló mo beta̧ tikitóró alée faló beteretei, mo whi̧né tekeyao̧sóró yae,” yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa, kale Farisi whi̧rapené a̧paae duraalu, “Ti ai fo epateimo, Moses-né yóló muló betere foné duraalu, whi̧ beta̧né ama soma tokó̧ falaai depata, ti so tokó̧ falatere asȩ ai soné sóró fó̧póló, melae ere fomo, ha̧le noatepa yaleé?” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Moses-né ai ere fota, diaao̧ dowa̧ae fóló du betere alamó, so tokó̧ falaai depa, ha̧le ho̧ko tokó̧ feni, asȩ sóró fó̧póló melae yóló ai ere ape. Ti atéró so tokó̧ fatu betere alata, take keké nale alimó, Talené atei ala yae yóló inipó.  
\v 9 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae whi̧né ama soma me nópu nénipatei, ha̧le tokó̧ faróló, ai whi̧ a̧ me kae sotamo dokotepa, ti atétere whi̧ a̧ dowi ala yóló mo ti folokoleratapó,” yalepó.   
\p
\v 10 Ti fo depa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “So dokóló betere ala doasi hapólu ereteiné da̧ so dokoni ha̧le betepakélé, mo wisirapóló kisipa mutapó,” yalepó.   
\p
\v 11 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Whi̧ fea so dokoni, ha̧le betenénitei, atei ala yó̧póló Talené ama tukóló muló betere whi̧né beta̧ mo su̧mó enérapó.  
\v 12 Ti noatepae, take mepaae whi̧rape hamané deyale sukamótei, nóluku fopei deyóo, mepaae whi̧rape ti mo whi̧nétei nóluku sokóo, mepaae whi̧rape ti Kótóné ó hepen be tua̧mó tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala eraairaalu, so dokotere ala taaróló, Talené kutó beta̧ diróo dua dapó. Mepaae whi̧rapené i dere fo sya fóló, ya̧ naao wotoró bitu Talené ala mo su̧mó eranérapóló kisipa mutepata, ti téyó̧póló yae,” yalepó.   
\s1 Yesuró beleka̧atiki naale senaaletamo  
\r (Mak 10:13-16, Luk 18:15-17)  
\p
\v 13 Téró, so whi̧ atimané naale senaale Yesuné naase mulóló momaró̧póló dapesó walepó. Téyaletei, ama yó matere whi̧rapené ai kale naale senaale dapesó wale so whi̧ foné sóró seséyalepó.   
\p
\v 14 Atétepa, Yesuné duraalu, “Mepaae so whi̧tamo i naale senaale kaae betepa, ti Kótóné tȩteróló kaae tare hepen bemó mole alarape saalo ai ape. Térapa, ai naale senaale atima ȩ beterepaae wó̧pólópa, sesé yao̧se,” yalepó.  
\v 15 Atéró, ama atimané tikimó naase mulóló momayóló kemetepa, atima ai betere tiki taaróló felepó.   
\s1 Yesuró beta̧ kokopei néli whi̧tamo  
\r (Mak 10:17-31, Luk 18:18-30)  
\p
\v 16 Téró, whi̧ beta̧ Yesu beterepaae wóló woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, mo ti betó tare bete saairaalu, noa wisi alakó yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 17 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Noa wisi alakó yaaloé? yóló, ȩpaae wosetere-a, noatepa de? Ti wisi ala erótu betere Tale beta̧ beterapa, ai ti betere bete saaitepa, ti ama yae yóló muló betere fo beta̧ wisiyóló sya fóló eró tawae,” yalepó.   
\p
\v 18 Ai fo depa, kale whi̧né duraalu, “Noa ala maaté?” depa, Yesuné a̧paae tokó̧ móturaalu, “Whi̧ me ti dóló sukunao̧se, so nópu nao̧se, o̧la o̧lémi sao̧se, me whi̧ dilikó̧ló só deraairaalu, kapala fo yao̧se erapó.  
\v 19 Naao dere alaró dere fotamoné naao hae aya wisi doi muó̧póló hae aya ao̧mó naameyóló mo dua betae. Téturaalu, naaotei ya̧ yaala sókó fu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé, atéró yaala sókó fu betae,” yalepó.   
\p
\v 20 Tétepa, kale kokopei whi̧né duraalu, “Ai yae yóló muló betere alarape beta̧kókélé ya̧lo tikini, betere doko̧ fea ya̧lo sya fóló eró tarapa, me noa alakómo ha̧sókó fóló ya̧lo inire?” yalepó.   
\p
\v 21 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao kisipanétamo mo beta̧ alakókélé ha̧sókó feni, mo turó sya fóló eratere whi̧ betaai kisipa mutepa, ti ya̧ fóló, naao tare o̧la o̧larape fea dotonóló \it moni\it* sóró yoleale yóló betere whi̧rapemó ha̧le melae. Atétepa, ti naao saaire o̧la o̧la ó hepen bemó mo doasi horóló mupa, saalo ai ape. Atéró melólóta, ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Téró, kale kokopei whi̧né ai dere fo wosóló furaalu, a̧ o̧la o̧la fea tare néli whi̧ betereteiné, a̧ fomoné sinité felepó.   
\p
\v 23 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Fea o̧la o̧la mole néli whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare hepen be tua̧paae sókó faairetei mo dirirapó.  
\v 24 Ya̧lo dia̧paae momó i dapa wosae. \it Kamel\it* hupuné ketȩ́li dolomó sókó fenéretei, o̧la o̧la fea tare néli whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare hepen be tua̧paae sókó faairetei mo doasi dirirapó,” yalepó.   
\p
\v 25 Tétepa, ama yó matere whi̧rapené ai dere fo wosóló atima fomo depa, a̧paae woseturaalu, “Noa kaae whi̧mo aluyao̧sóró, tao saaloé?” yalepó.   
\p
\v 26 Ai fo depa, Yesu atima beterepaae fetée fóló duraalu, “Atei ala fea mo whi̧né enénitei, Kótóné ama beta̧ fea ala fea mo su̧mó enérapó,” yalepó.   
\p
\v 27 Ti fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Tale-ó, mióta da̧né tare o̧la o̧la fea taaróló, ya̧ sya walapa, naao da̧paae noa o̧lakó melaaloé?” yalepó.   
\p
\v 28 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Take i haeró sa̧tamo ó o̧la o̧la fea momó kae kisi aleyóló mulatere sukamóta, kale Whi̧né Naalema tȩteróló kaae tare doasi betere tikimó ama mo kae ere au wisinaale yóló betepa, kelaalopó. Téró, dia̧ ȩ sya wale whi̧rapekélé ai kale 12 doasi topo whi̧ betere tikimó bituraalu, 12 Israel fakerape taleyaalo ai ape.  
\v 29 Mepaae whi̧ dené ama be ó noma ó nema ó hama alima ó ama naale senaale ó ama kutó ó hae tikikélé fea taaróló, ya̧lo ala eraairaalu fupa, ti ai taaróló wale o̧la o̧lamó Talené beleróló, 100 félimó melaalo ai ape. Téturaalu, ai tómó mo ti betó tare betekélé matepa saalo ai ape.  
\v 30 Téyaalotei, mepaae mió mo doasi doi mole so whi̧rape take nalo atima doi munire whi̧ kaae betaalopó. Mió mepaae doasi doi muni, ha̧le ho̧ko sókó deyóló betere so whi̧, ti take nalo mo doasi doi mole topo whi̧ kaae betaalo ai ape,” yalepó.   
\c 20  
\s1 Kutó diróló dupu serepaae dó faróló yale fo  
\p
\v 1 “Ó hepen bemó Kótóné tȩteróló kaae tare alata, etei ala kaaepó. Beta̧ hae tale mo hi̧kati ama \it wain\it* kutó diró̧póló, whi̧rape sóró beteraai dapóló felepó.  
\v 2 Atéró, kale kutó talené mepaae whi̧rape sóró atimapaae duraalu, ‘Beta̧ be dȩmó ditere kutómó \it denarias moni\it* beta̧ melaalopa, ya̧lo \it wain\it* kutó dirane faaloé?’ yóló wosalemó, téyaalopó depa, dini fó̧póló dotonalepó.   
\p
\v 3 Atéró, hi̧ka 9 kilok sukakelemó, kale kutó tale a̧ momó fóló kelalemó, mepaae whi̧rape so whi̧ fea touratere tikimó ha̧le daae mupa kelalepó.  
\v 4-5 Atépa, ama atimapaae duraalu, ‘Diaao̧ ditere kutó su̧tóróti dia̧kélé ya̧lo dupu yaalopa, ya̧lo \it wain\it* kutó dirane fae,’ depa, atima felepó. Atéró, 12 kilok sukakelemókélé, mepaae whi̧rape ha̧le daae mupa kale dere fo kaae yóló dotonóo, kuluka 3 \it kilok\it*-mókélé, atéró dotonóo yalepó.  
\v 6 Mo kuluka 5 \it kilok\it*-mó a̧ momó fóló kelalemó, kale dere kaae mepaae whi̧rape ha̧le daae mupa kolóló, duraalu, ‘Dia̧ imó ha̧le noatepa daae mulu de?’ yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa, atimané duraalu, ‘Me whi̧né da̧ ama kutó diró̧póló sinitepa ha̧le i daae mole ape,’ depa, kale whi̧né duraalu, ‘Dia̧kélé, ya̧lo kutó dirane fae,’ yalepó.   
\p
\v 8 Atéró, be diki deretamo kale kutó talené ama kutó diratere whi̧rape kaae tare whi̧paae duraalu, ‘Ai kutó diratere whi̧rapepaae ape yóló, atimané dupu mótu, nalo ki dini wale whi̧rapemó kaae sóró melaté fóló, folosóró wale whi̧rapepaae kemera̧le fae,’ yalepó.   
\p
\v 9 Téró, kuluka 5 \it kilok\it*-mó kaae sóró kutó diyale whi̧rapekélé fea \it denarias\it* \it moni\it* beta̧tóró matepa sua yalepó.  
\v 10 Atérótóró maté fóló kemetepa, kale folosóró hi̧kati kutó dini fele whi̧rape atimané \it moni\it* horóló melaalo nisi yalemó, kale nalo wale whi̧ melale \it denarias moni\it*tóró atima fea beta̧ beta̧ yóló matepa, sua yalepó.  
\v 11 Atéró \it moni\it* sóró kemetepa, kale kutó taletamo dei tuȩ́ muturaalu, \it moni\it*mó dokó dokó dere ala kaae sóró du betalepó.  
\v 12 Atima mo hi̧kati kaae sóró kutó dirale whi̧rapené kale kutó talepaae duraalu, ‘Da̧ta, doasi suka suputamokélé, mo depe tukó wei kutó ditu betalepó. Téyaletei, kuluka mo beta̧ sukakelemó kutó dirane wale whi̧rapekélé, da̧ melale su̧tóróti ai melale ape,’ yóló, kale kutó taletamo fo tokó̧tamo du betalepó.   
\p
\v 13 Tétepa, ama atimakó whi̧ beta̧paae duraalu, ‘No-ó, ya̧lo naao \it moni\it* tukóló menéni, mo donotóróti i matere ape. Take hi̧kati da̧mo fo dokoturaalu, ya̧paae \it denarias moni\it* beta̧tóró melaalopó fo ya̧paae inié?  
\v 14 Térapa, mió naao \it moni\it* sóró fae. Nalo ya̧lo kutó dirane wale whi̧rapekélé, dia̧ melale kaaetóró, atimakélé melaai kisipa mutapó.  
\v 15 Ya̧lo \it moni\it*né me ala enépa, ti ya̧lo mo su̧mó enérapó. Ya̧lo hamokoturaalu me whi̧paae eratere alamó naao ȩtamo noatepa dei kisipa mutu de?’ yalepó.   
\p
\v 16 Ai ala du dere kaae, nalo wale whi̧ folosóró fóo, folosóró fele whi̧ ti nalo wóo yaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesuné a̧ suka̧alopóló sore dakoróló momó yale fo  
\r (Mak 10:32-34, Luk 18:31-33)  
\p
\v 17-18 Téró, Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae holaairaalu, ama yó matepa wosetere 12 whi̧rape atimasisi fu bitu tu̧ dȩpaae dapesó fóló, atimapaae duraalu, “Mióta da̧ Jerusalem be huluapaae holaai i fole ape. Téteretei, kale whi̧né Naalema mepaae whi̧né eleké deyóló, so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné naase tua̧mó mulale faalopó. Ai whi̧rapenémo a̧tamo fo tokó̧tamo yóló, a̧ só deróló, mo ti sinó̧póló, daairaalu fo dokaalopó.  
\v 19 Atéró, ai whi̧rapenémo ti Juda mei, kaae fakené naase tua̧paae mulatepa, atimané a̧ faleyóló doka doka yóo, fokosói ala yóló susupuróo, filipaa ni tómó oleróló dóo yaalo ai ape. Atéró mo ti suka̧alotei, sore be dȩmó ti Talené a̧ momó kepaaróló beteraalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Jems-ró Jon-tamomó hamané Yesupaae woserale fo  
\r (Mak 10:35-45)  
\p
\v 20 Téró, kale Sebediné naalema tamo hamané Yesu beterepaae dapesó walepó. Atéró, wóló kale so a̧ bukutiri tȩane doropóló bitu duraalu, “Ya̧lo i eraasepé yóló ya̧paae wosetere ala wisinaalekó naao eraaloé?” yóló wosalepó.   
\p
\v 21 Tétepa, ama a̧paae duraalu, “Ya̧lo ya̧mó noa alakó eró̧póló kisipa mute?” depa, kale soné duraalu, “Naao tȩteróló kaae tare be tua̧mó, ya̧lo i naale tamokó me naale naao turu naase dȩmó beteróo, me naale naao fȩ́ naase dȩmó beteróo, yaasepóló dapó” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, Yesuné kale whi̧ tamopaae duraalu, “Diaamoné ȩpaae ai wosetere fo beteta, diaamo kisipa inipó. Dowi ala kwia tokó̧ló aluraairaalu, susupu sóró sinaaire ala, diaamonékélé su̧mó senére?” depa, atimaamoné duraalu, “Da̧monékélé su̧mó senérapó,” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Ya̧lo naaire wutimó belere wȩi diaamonékélé su̧mó naalotei, turu naase ó fȩ́ naase dȩmó betaaire alata, ti ya̧lo tȩteróló kaae tanipó. Ai alata, ya̧lo Ayané ama tȩteróló kaae taru, aimó betaaire whi̧ tamokélé, ama mo taketitei tukóló beteró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 24 Tétepa, kale mepaae yó matepa wosetere naase tamo whi̧rapené ai dere fo woseturaalu, u kale whi̧ró nomatamopaae fopaae yóló dei tuȩ́ mualepó.  
\v 25 Atétepa, Yesuné atimapaae toura̧le ape yóló duraalu, “Juda mei, kaae fake tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené mo so whi̧ tȩteróló kaae tawóo, atimané sóró beteró betere whi̧rapenékélé mo so whi̧ tȩteróló kaae taru, i ala erae du beteretei diaao̧ ai kisipare ape.  
\v 26 Atétere kaae, dia̧ tua̧mókélé ai ala momókó yao̧se. Aténi, dia̧ tua̧mótamo doasi topo whi̧ betaai kisipa mutepa, ti so whi̧ feané kutó diratere whi̧ beteró̧póló yae.  
\v 27 Whi̧ me de doasi doi mole whi̧ betaai kisipa mutepa, ti dia̧né wae sóró kutó diratere whi̧ kaae betae.  
\v 28 Kale Whi̧né Naalema waleteita, ama kutó diró̧póló mepaae whi̧rape sóró beteraai wéni, mo whi̧né kutótei ama diróo, so whi̧né betere bete aluyao̧sóró, ama betere bete ha̧le melóló, dupuróló tao sóo yaairaalu, walepó,” yalepó.   
\s1 Yesuné kele dowi whi̧ tamo wisirale fo  
\r (Mak 10:46-52, Luk 18:35-43)  
\p
\v 29 Atéró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo ai Jeriko be hulua taaróló fu betalemó, so whi̧ mo feané atima sya wou betalepó.  
\v 30 Atétepa, kale kele dilikire whi̧ tamo tu̧ dȩmó beteremó, Yesu fu beterapó dere fo wosóló, fo fakeyóló duraalu, “Depit-né Naalema Tale doa whi̧-ó, da̧mo ko̧lené sukuturaalu, tao sae,” yalepó.   
\p
\v 31 Ai fo depa, so whi̧ feané kale whi̧tamopaae taalae yóló foné supatei, woseni nisiyóló, mo ti fo fakeyóló duraalu, “Depit-né Naalema doa Tale-ó, da̧mo ko̧lené sukuturaalu tao sae,” yalepó.   
\p
\v 32 Atétepa, Yesu a̧ aimó kei̧yóló daalu, kale whi̧ tamopaae ape yóló, atimaamopaae woseturaalu, “Ya̧lo diaamopaae noa alakó eró̧póló de?” yalepó.   
\p
\v 33 Ai fo depa, atimaamoné duraalu, “Tale-ó, naao da̧moné kele wisiraasepóló dapó,” yalepó.   
\p
\v 34 Tétepa, Yesuné mo ko̧lené sukuturaalu, atimaamoné kelemó olaa yalepó. Atéró olaa yaletamotóró atimaamoné kele wisitepa, Yesu sya felepó.   
\c 21  
\s1 Yesu doasi topo whi̧ ao̧yóló Jerusalem be huluapaae sókó fele fo  
\r (Mak 11:1-11, Luk 19:28-40, Jon 12:12-19)  
\p
\v 1-2 Atéró, atima Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faai, kale \it Olip\it* du sorokó molemó tȩne Betpas bemó sókó felepó. Aimó Yesuné ama yó matere whi̧tamo dotonaai duraalu, “Diaamo u be huluapaae fóló kelenalemó, beta̧ \it donki\it* hupu ama maletamo halikané duló betaalo ai ape. Téyaalopa, ai hupu ama maletamo wusuró ȩ beterepaae taayóló sóró ape.  
\v 3 Whi̧ menétamo diaamopaae, ai hupu neyaai taayóló só fute? depa, i fo yae. ‘Talené ama kutó doasi moletei, diyóló kemetepa, momó sóró waai, kapala asiri sera̧le fae yale tikimó sóró fulapó,’ yae,” yalepó.   
\p
\v 4 Até yaleteita, take Kótóné ama ko̧ló whi̧né yóló muló betere fo motóró dokonóturaalu yalepó. Ai fo i ape.   
\q1
\v 5 “Jerusalem be hulua so whi̧-ó, diaao̧ doasi topo whi̧ ai walapa, kelae.  
\q2 A̧ta fopaae buni, mo naamei whi̧ teó utu̧ \it donki\it* hupuné sisó tómó betóló ai walapa, kelere?” erapó.   
\p
\v 6 Atéró, Yesuné ama yó matere whi̧tamo fóló, atimaamopaae yae yale alatóró yalepó.  
\v 7 Téró, kale whi̧ tamoné \it donki\it* hupu ama maletamo wusuró dapesó wóló, atima feané kuti sokóló, ai hupuné sisó tómó whamenóló, ai tómó Yesu beteralepó.  
\v 8 Atéró, so whi̧ feané kutirape sokóló tu̧ tómó whamenaté fóo, mepaae so whi̧né ti ni tetei̧rape tukóló whamenaté fóo du betalepó.  
\v 9 Atétepa, mepaae so whi̧ ti a̧tamo folosóró fóo, mepaae so whi̧ nalo wóo du bitu, fo fakeyóló a̧ dukiróturaalu,  
\q1 “Hosana, Depit-né Naalema doa whi̧-ó, da̧ tao sae.”  
\q1 “Talené doimó wale whi̧ wisinaale Kótóné wisiró̧póló yae.”  
\q1 “Mo ó taoró betere Tale Kótóné doi hale sóró horae,” deté fu betalepó.   
\p
\v 10 Atéró, Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae sókó felemó, so whi̧ feané fo tiki whaatamo a̧ busuró wou betepa, ai be huluamó betó mole so whi̧né woseturaalu, “Ai wale whi̧-a de yaleé?” yalepó.   
\p
\v 11 Ti fo depa, a̧ busuró wale so whi̧ feané atimapaae duraalu, “A̧ta, Kaleli haemó tȩne Nasaret be hulua whi̧kó Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧ Yesupó,” yalepó.   
\s1 Yesuné momatere be dolomó ho̧kó farale fo  
\p
\v 12 Atéró, Yesu a̧ momatere be dolopaae sókó holalemó, ai be dolomó whi̧rape o̧la o̧la dotonóló duputamo yóló su betepa, atima ho̧kóló taae faralepó. Téró, kae kae be hulua whi̧ atimané kae kae \it moni\it* duputamo du betere whi̧rape bitua dere ni fakerapekélé, kale ba ho̧kósere dotonóló dupu du betere whi̧rape bitua dere fo̧loi ni fakerapekélé fea fesekeyó mepaae whi̧rape dóló hokó̧ faróló, fetée deralepó.  
\v 13 Atéró, ama atimapaae duraalu, “I fo asȩyóló muló beterapó. Ya̧lo i beta moma beta̧ yaairaalu tȩnapó. Tépatei, diaao̧ ai dere alané o̧lémi nokole whi̧rape betere be ao̧rótu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 14 Téró, mepaae kele dilikire whi̧raperó hó momaare whi̧rapetamo, ai momatere be tua̧paae wua depa, Yesuné atima wisirótu betalepó.  
\v 15 Téyaletei, ama ai dere ala wisinaale kolóo, ai momatere be tua̧mó betó mole naale senaalené fo fakeyóló, “Hosana, Depit-né Naalema-ó,” yóló du betere fo kale mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné wosóo, yóló, atima dei tuȩ́ muturaalu fopaae bualepó.   
\p
\v 16 Tétepa, atimané a̧paae woseturaalu, “I naale senaalené du betere fo-a, naao wosere?” depa, Yesuné tokó̧ mótu duraalu, “Ȩ́pó. Kale asȩyóló muló betere fo diaao̧ dosa̧ayóló kisipa muni airapó. Ketei naale senaaleró tȩnemó teó belere naale senaaletamoné Kótóné doi hale sóró horó̧pólópó yóló, Talenétei tukóló muló beterapó,” yalepó.   
\p
\v 17 Atéró, atima ai be huluamó betó mupa taaróló, a̧ u Betani be huluapaae fóló, diki beta̧ fiyalepó.   
\s1 Yesuné nose sélirale fo  
\r (Mak 11:12-14, 11:20-24)  
\p
\v 18 Atéró, a̧ mo hi̧kati u kale be huluapaae momó fesaae yóló fu betalemó, tu̧mó a̧ mo wotené sinalepó.  
\v 19 Atépatei, a̧ fu betalemó, tu̧mó ni nose daapa, nose daale felekepaae fóló kelalemó, dukélé woleni, ha̧le sókumaaté epa kelalepó. Atépa, ai nipaae duraalu, “Du momó kaae woleyaalo mei ai ape,” yalepó. Ai fo yaletamotóró kale ni mo ti séliyó deyalepó.   
\p
\v 20 Atéró ama yó matere whi̧rapené ai kale ni sélitere ala kolóló siraturaalu, i ni hapale tétitei séliyale-a, neyóló yalerópóló, atimané a̧paae wosalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ kisipa tiki tamo muni, mo ti tiró bitutamo, ya̧lo nipaae yale kaae, diaao̧kélé ai ulupaae ya̧ daale tiki taaróló, a wȩi kȩla tómó daane derepae depa, mo téyaalo ai ape.  
\v 22 Diaao̧ kisipa tikitamo Talepaae mo ti tiró bitu, moma duraalu, noa o̧lakó wosetepa, ti diaao̧ ai wosetere o̧la mo saalopó,” yalepó.   
\s1 Yesupaae ya̧ né sóró beteraleé yóló wosale fo  
\r (Mak 11:27-33, Luk 20:1-8)  
\p
\v 23 Atéró, Yesu a̧ momatere be tipiné bopéró daaló beterepaae fóló, yó mótu betepa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó mepaae whi̧ disirapetamo wóló a̧paae woseturaalu, “Naao ai alarape du beteró̧póló, ya̧ né sóró beteraleé?” yalepó.   
\p
\v 24 Ti fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lokélé dia̧paae beta̧ wosetere fo yaalopó. Ya̧lo wosetere fotamo diaao̧ ȩpaae tokó̧ matepa, ti ȩpaae ya̧ né sóró beteratepa de? yóló wosale fokélé ya̧lo dia̧paae tokó̧ melaalo ai ape.  
\v 25 Take Jon-né so whi̧ wȩi tópurale ala momó kaayóló waleé? Ó hepen bemó betere Talené yae depa yalepé, ha̧le mo whi̧né yae depa, yaleé?” yalepó. Ai fo depa, atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧nétamo ó hepen bemó Talené yae depa yalepó enalemó, ti da̧paae diaao̧ ama dere fo wosóló, a̧paae kisipa tiki tiréni dere ala noatepa yale? fo yaalopó.   
\p
\v 26 Ti mo whi̧né yae depa yalepó fo ua̧tei, Jon a̧ Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧póló so whi̧ mo feané kisipareteiné, atima da̧ dao̧sóró wirapó,” yalepó.   
\p
\v 27 Atétepa, atimané Yesupaae duraalu, “Da̧ kisipanipó,” yalepó. Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Mené ȩpaae i alarape yae depa dapóló, ya̧lokélé dia̧paae yó melaalomeipó,” yalepó.   
\s1 Beta̧ whi̧né naale tamopaae dó faróló yale fo  
\p
\v 28-29 Atéró atimapaae duraalu, “I dere fo wosóló, diaao̧ noa kisipa muaaloé? Whi̧ beta̧né ama naale tamo beterepó. Tépa, kale whi̧ a̧ ama me naale beterepaae fóló duraalu, ‘Ti naale-ó, ya̧ ya̧lo \it wain\it* kutó dirane faasepólópó,’ yalepó. Téyaletei, kale naalené alimapaae naao kutó dirane fole a̧ hó̧rapó yaletei, nalomo ama kisipa feteyóló wisirapóló dirane felepó.   
\p
\v 30 Tétepa, kale whi̧ ama me naale beterepaae fóló, me naalepaae yale fo kaaetóró yalemó, ai naalené duraalu, ‘Aya-ó, wisirapó téyaalopó,’ yalepó. Téyaletei a̧ feni, hó̧yalepó.  
\v 31 I kale naale tamokó mé naalené ama alimané kisipa mole ala eraleé?” depa, atimané tokó̧ mótu duraalu, “Folosóró yale naalenépó,” yalepó. Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale \it takis moni\it* siré kotere whi̧raperó nópu nokole sorapetamo Tale Kótóné tȩteróló kaae tare be tua̧paae sókó furaalu, folosóró atimapi faalo ai ape.  
\v 32 Ti noatepae, kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon waleteita, mo donoi alamaaté yó melaai waletei, dia̧né ama dere fo wosóló, kisipa tirénipó. Téyaletei, \it takis moni\it* siré kotere whi̧raperó nópu nokole sorapetamoné ti ama dere fo wosóló, mo dapóló kisipa tiralepó. Atéró, atimané du betere alakélé diaao̧ kolólótei, mo dapóló dia̧né dowi ala taaróló, kisipa feteyóló, tirénipó,” yalepó.   
\s1 Wain képi kutópaae dó faróló yale fo  
\r (Mak 12:1-12, Luk 20:9-19)  
\p
\v 33 Atéró, Yesuné duraalu, “Fo sale fo me kae i dapa wosae. Beta̧ whi̧né ama haemó \it wain\it* kutó diyóló, tipiné bolaayóló atimané \it wain\it* képi du do̧wóló wȩi tepeyaairaalu, kutu̧ diri duki̧yóo, kale kutópaae o̧lémi whi̧ wale kelaai kaae tawóló betaaire be fo̧lo mo sikipaae horóló tȩyóo yalepó. Atéró kale whi̧ a̧ mepaae uké faairaalu, mepaae kutó diratere whi̧rapepaae ama kutó kaae tawae yóló, atima sóró beteróló a̧ felepó.  
\v 34 Atéró, kale \it wain\it* du teketere ali wapa, ama mepaae kutó diratere whi̧rape u kale kutó kaae tare whi̧rape beterepaae u̧lumétepa sóró muló betere o̧lakó senaale fae yóló, dotonalepó.  
\v 35 Téyalemó, ai kale kutó kaae tare whi̧rapené u kutó diratere whi̧rape me whi̧ ha̧le fokosói ala yóló susupuróo, me whi̧ mo ti dóló sukunóo, whi̧ me kapo duné siriyóló dóo, yalepó.  
\v 36 Até itikimó, momómo kale whi̧né ama mepaae kutó diratere whi̧rape dotonalemó, ai whi̧rapekélé take folosóró dotȩyale whi̧rapepaae erale ala kaaetóró ipakalepó.  
\v 37 Atéró, nalo mo ti kemeróturaalu, kale whi̧né ama naale so whi̧né mo wisiyóló dape saalopóló kisipa muóló, dotonalepó.   
\p
\v 38 Téyaletei, kale kutó kaae tare whi̧rapené kale whi̧né naalema wale kolóló, atimasisi fo kȩlaaróló duraalu, ‘Ai naalenéta, ama alima sinitepa, o̧la o̧la fea ama saai du beterapa, ai o̧la o̧la fea da̧né saai a̧kélé daalopa, siépe,’ yalepó.  
\v 39 Atéró, atimané kale naale ai kutó alépaae tao sóró taae deróló mo ti dalepó.   
\p
\v 40 Atépa, ai kale \it wain\it* kutó tale wouraalu ai kutó kaae tare whi̧rapepaae noa alakó eraaloé?” yalepó.   
\p
\v 41 Ti fo depa, atimané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Mo sonaalei dowi ala du betere whi̧rape atima mo ti sinó̧póló ama daalo ai ape. Atéró, ama kale \it wain\it* du u̧lumétepa sóró wisiyóló bukóló atima sóo, kale kutó tale melóo, yó̧póló mepaae whi̧rapepaae kaae tawae yaalopó,” yalepó.   
\p
\v 42 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné asȩmó yóló muló betere fo diaao̧ dosa̧ayóló kisipani airapó.  
\q1 ‘Kale doakale kane fake be tȩtere whi̧rapené dopa taae farale kapotei, be hulua deyaaire doasi eleké alée felepó.  
\q2 Ai kelaalo koko̧i ala, Talenétei eró betepa da̧né kilituraalu, sira du beterapó,’ erapó.   
\p
\v 43 Térapa, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Kótóné ama tȩteróló kaae tare ala wisi dia̧ tua̧mó moletei, ama tokó̧ sóró du wisinaale woleraaire so whi̧paae melaalo ai ape.  
\v 44 Whi̧ me de ai kane fake tómó dé nukupa, ti ai whi̧né ama diri derakó̧ faalotei, whi̧ me detamo ai kane fake dorowouraalu tȩiyaratepa, ai whi̧ mo ti derakó̧ fóló muaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 45 Atéró, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné ai yale fo sale forape woseturaalu, Yesuné ai yale fota, atimapaaetóró yalepóló kisipa mualepó  
\v 46 Atétepa, atimané a̧ daaire tu̧ kikitu betaletei, so whi̧ feané kisipané a̧ta ha̧le mo whi̧ mei, Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧póló kisipareteiné, atima dao̧sóró witepa taaralepó.   
\c 22  
\s1 So dokotere be dȩmó o̧la deyóló nokolepaae dó faróló yale fo  
\r (Luk 14:16-24)  
\p
\v 1-2 Atéró, Yesuné atimapaae fo sale me kae yóló duraalu, “Kótóné ó hepen bemó tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, beta̧ doasi topo whi̧né ama naalemané so dokotere be dȩmó o̧la deraairaalu, donoróló mulatere kaaepó.  
\v 3 Kale whi̧né atéró detere o̧la naai ape yóló ali male so whi̧ dape sene fae yóló, ama kutó diratere whi̧rape dotonaletei, atima hó̧yóló waalomeipó yalepó.   
\p
\v 4 Tétepa, ama mepaae kutó diratere whi̧rapemo dotonótu duraalu, ‘I detere o̧la naai ape yóló ali male so whi̧paae i fo yae. Ya̧lo o̧lata taleyóló mulóló, \it bulmakau\it* hupuró mepaae seraai huputamo dóló turukiyóló mulóo, mepaae o̧la o̧lakélé fea mo su̧mó taleyóló mulóo erapa, ya̧lo naalené so dokotere be dȩmó detere o̧la naai ape yae,’ yalepó.   
\p
\v 5 Téyaletei, atima ai dere fo woseni nisiyóló, dapo dapo yóló, me whi̧ ama kutópaae fóo, me whi̧ ti ama yaai tuȩ́ mole alapaae fóo, yalepó.  
\v 6 Mepaae feni ha̧le betere whi̧rapené ti ama kutó diratere whi̧rape fokosoi ala yóo, mepaae mo ti dóló sukunóo yalepó.  
\v 7 Atétepa, kale doasi topo whi̧ a̧ fopaae buóló ama diki tare whi̧rape u kale whi̧rape dale whi̧rape dóló kemeróo, atimané doasi be huluakélé si biliyóló, torokó̧ fa̧le fae depa atima fóló, si biliyóo yalepó.   
\p
\v 8-9 Téró, ama kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, ‘Kale so dokoteremó detere o̧la su̧mó taleyóló muló betepatei, ai o̧la naai ape yale whi̧rape atima i detere o̧la naaire mo su̧nipa taaróló, dia̧ fóló, doasi bepaae fole tu̧ dȩmó ó sawatamo tu̧mó mepaae so whi̧kó keletepa, ti i detere o̧la naai faalopóló dape siré kwȩae,’ yalepó.  
\v 10 Atétepa, ama kutó diratere whi̧rape doasi be huluapaae fóló, tu̧tu so whi̧ keketé kwȩyóló, wisi so whi̧ró dowi so whi̧tamo ho̧ko dape siré kwȩyóló, tourale tikimó, be mo ti fa̧ae felepó.   
\p
\v 11 Téyaletei, kale doasi topo whi̧ ai o̧la naai wóló betó mole so whi̧ kuapaae fóló kelalemó, whi̧ beta̧ kale so dokotere be dȩmó o̧la naairaalu, derótua dere kuti deró bitinipa kelalepó.  
\v 12 Atépa, kale doasi topo whi̧né a̧paae woseturaalu, ‘No-ó, ya̧ so dokotere be dȩmó detere o̧la naai derótua dere kuti derénire noatepa yaleé?’ yóló foné salemó, kale whi̧ haleturaalu, fokélé tekeni, hokomó sókó fi beterepó.   
\p
\v 13 Tétepa, kale doasi topo whi̧né ama kutó diratere whi̧paae duraalu, ‘Ai whi̧ belamó diliki dolomó wole du bitu ama serekenétei, a̧ turukóló nuku beteró̧pólópa, hó naase dokóló taae derae,’ yalepó.  
\v 14 Ti noatepae, so whi̧ mo turó ape yaletei, tóróti sokósu yale so whi̧maaté wóló beterapó,” yalepó.   
\s1 Sisapaae takis moni melae yale fo  
\r (Mak 12:13-17, Luk 20:20-26)  
\p
\v 15 Téró, kale Farisi whi̧rape fóló, Yesuné ama dere fomó a̧ só deraai dapóló, fo dokóló mulalepó.  
\v 16 Atéró, atimané yó matere whi̧raperó Herot-né fo eratere whi̧rapetamo Yesu beterepaae dotonóló, atimané a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ beta̧ mo fomaaté yó mótu bituraalu, Kótóné ama kisipa mole ala ó yóló muló betere fo mo sya fóló erótu beteretei, da̧né kisiparapó. Ti noatepae, naao fo yó móturaalu doasi doi mole so whi̧ kolóló ya̧ wini, doasi doi mole so whi̧paaekélé, doi muni belei sókó deóló betere so whi̧paaekélé, mo beta̧ kaae alatóró erótu beterapó.  
\v 17 Sisapaae \it takis moni\it* matere ala wisirépé, dore? Ti naao noa kisipa mute?” yalepó.  
\v 18 Ai fo yaletei, atima dowi kisipa muturaalu, Yesuné a̧ só deraai tu̧ kikitu betere ala kolóló, atimapaae duraalu, “Dorutei tó tikiné ha̧le siki̧li du betere whi̧rape-ó, noatepa diaao̧ ȩ só deraai tu̧ kikitu bitu de?  
\v 19-20 Térapa dia̧né \it takis\it* melótua dere \it moni\it* ya̧lo kelaalopa sóró ape,” yalepó. Tétepa, atimané a̧ beterepaae beta̧ \it denarias moni\it* sóró wapa, ama atimapaae woseturaalu, “I asoró i mole doitamo-a, né?” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa, atimané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Aita Sisanépó,” yalepó. Tétepa, ama atimapaae duraalu, “Sisané o̧lapa ti Sisapaaetóró melae. Kótóné o̧lapa, ti Kótópaaetóró melae,” yalepó.   
\p
\v 22 Yesuné atéró dere fo woseturaalu, “Haió!” yóló sirayóló, atima a̧ taaróló felepó.   
\s1 Kepaayóló betere whi̧rape so dokotimipóló yale fo  
\r (Mak 12:18-27, Luk 20:27-40)  
\p
\v 23 Atéyale be dȩtamotóróti mepaae Sadyusi whi̧rape Yesupaae beta̧ fo wosaai dapóló walepó. Ti ai Sadyusi whi̧rape atima kisipanéta, suka̧le so whi̧ momó kae kepaayaalo meipó dua dapó.  
\v 24 Atétere whi̧rapené Yesupaae woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, Moses-né da̧paae etei fo yóló muló beterapó. ‘Whi̧ beta̧ naale senaale deni, ha̧le beteró sukutepa, ti so wulia nomané dokóló naalekó detepa, ti noma betale sirimó, ai naale beteró̧pólópó,’ erapó.  
\v 25 Téró, wȩikeró nomarape da̧tamo betalepó. Téru, topo whi̧ a̧ beta̧ so dokaletei, naale senaale dini, ha̧le beteró kale whi̧ sinitepa, kale so wulia ama noma me whi̧némo dokalepó.  
\v 26 Téyaletei, ai kale whi̧kélé naale senaale dini, noma yale kaaetóró ha̧le suka̧lepó. Atétepa, kale so wulia me whi̧némo dokalemó, ai whi̧nékélé naale senaale dini, ha̧le suka̧lepó. Mepaae dou̧ró nomarapekélé atérótóró sisiraae felepó.  
\v 27 Nalo mo kemerótu, kale sokélé sinalepó.  
\v 28 Téyalepa, mió kale sinale whi̧rape kepaayóló betaaire sukamó, kale wȩikeró nomarapekó mé whi̧né ai kale so dokaaloé? Ti noatepae, aita nomarape doko̧ feané dokoté wale sopó,” yalepó.   
\p
\v 29 Ti fo depa, Yesuné duraalu, “Diaao̧ ai mutu betere kisipata, kale asȩmó yóló muló betere foró Kótóné doasi bole fotoko̧tamo wisiyóló kisipani, ha̧sókó furaalu du beterapó.  
\v 30 Kale sinale whi̧rape momó kepaayóló betaaire sukamó whi̧kélé so dokóo, sokélé whi̧tamo fóo ini, ó hepen bemó betere \it ensel\it*-rape kaae betaalo ai ape.  
\v 31-32 Kale sinale whi̧rape atéró kepaayóló betaalopóló, Kótóné dia̧paae asȩmó ere fo dosa̧ayóló kisipanié? Téró ama duraalu, ‘Ȩta, Abraham, Aisak, Jekop-sépi atimané Kótópó,’ yalepó. Ti ai suka̧le so whi̧ mo ti alu wua̧sóró ti i dosa̧ayale so whi̧rape tȩteróló kaae tare Kótópó fo wua̧meipó. Ti a̧ta, mió i betó mole so whi̧ró take sukó̧ló kepaayóló betó mole so whi̧tamo tȩteróló kaae tare Kótópó,” yalepó.   
\p
\v 33 Tétepa, so whi̧ feané ai dere fo woseturaalu, haió! yóló sirayalepó.   
\s1 Tale a̧ waaire be dȩ ó suka kele mené tuȩ́nipóló yale fo  
\r (Mak 12:28-31, Luk 10:25-28)  
\p
\v 34 Téró etéyalepó. Yesuné kale Sadyusi whi̧rapené wosetere fo mo donotóró tokó̧ matepa, kale Farisi whi̧rape, atima beta̧paae touróló atimasisi fo kȩlaaralepó.  
\v 35-36 Atéró, Moses-né asȩre fo yó matere kisipa tiki fosó fosóre whi̧ beta̧né a̧ ka̧ae kelaai su̧ sóró woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, kale yóló muló betere foné i ala yae ere doasi topo fo-a, mé foé?” yalepó.   
\p
\v 37 Ai fo depa, Yesuné tokó̧ mótu duraalu, “Naao Talepaae yaala sókó fóló, hȩkesené sinitere alata, naao hosaa bete turónékélé, naao kepe bete turónékélé, naao kisipa tiki bete turónékélé, yaala sókó fu betae.  
\v 38 Ti ai alata, ama folosóró yae yóló muló betere mo doa topo ala ai ape.  
\v 39 Ai ki̧lipaae me tamo dakoróló yae yóló muló betere mo doasi topo fo i ape. Naaotei ya̧ yaala sókó fóló hȩkesené sukutu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé atéró yaala sókó fu betae.  
\v 40 Kale yae yóló muló betere forape fearó Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧rapetamoné ere fota, ti i doasi topo fo tamo tómó beleró beterapó,” yalepó.   
\s1 Keriso a̧ né naalemaé yóló yale fo  
\r (Mak 12:35-37, Luk 20:41-44)  
\p
\v 41-42 Atéró, kale Farisi whi̧rape beta̧paae toura̧le wóló betó mupa, Yesuné atimapaae woseturaalu, “Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso-a, né naalemaé?” yóló wosetepa, atimané tokó̧ mótu duraalu, “Depit-né deté wale whi̧né deale naalepó,” yalepó.   
\p
\v 43-44 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Kale Dȩi Kepe Wisiné Depit fotoko̧ratepa, Depit-né a̧paae Tale-ó ere fo-a, me whi̧né ama deale naalené deté fele naalepaaetei Tale-ó fo dua de? Té dumitei, Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa Depit-né a̧paae Tale-ó fo asȩyóló i muló betere ape. Ai fota i ape.  
\q1 ‘Talené ȩ tȩteróló kaae tare Talepaae duraalu,  
\q2 “Naao bóe whi̧rape atima ya̧lo teteirape aleróló, naao hó ao̧mó beteraalopa, ya̧ ya̧lo turu naase dȩmó bitu kaae tawae,” ’ erapó.   
\m
\v 45 Ti Depit-né a̧paae Tale-ó fo du bitipa, momómo ama naale-ó, dere fomo neyóló yaleé?” yalepó.  
\v 46 Ti fo depa, whi̧ beta̧nékélé Yesuné ai yale fo mené tokó̧kélé menénipó. Ai be dȩmó kaae sóró fóló, mepaae whi̧rapené wosetere fo me kae ini, taaróló felepó.   
\c 23  
\s1 Dowi kwia saalopa kaae tawae yale fo  
\r (Mak 12:38-39, Luk 11:43, 11:46, 20:45-46)  
\p
\v 1-2 Téró, Yesuné aimó touróló betó mole so whi̧ró ama yó matere whi̧rapetamopaae duraalu, “Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamota, kale doasi whi̧ Moses betale sirimó bituraalu, ama yó matere ala yó tarapó.  
\v 3 Atimané yó matere fo diaao̧ wosóló, sya fóló erótua yae. Tépatei, atimané ai du betere ala momókó sya fóló yao̧se. Ti noatepae, atimané yó mótu betere fota wisiyóló yó mótu bitutei, sya fóló eratere alamo dumipó.  
\v 4 Atimané doasi sekȩi o̧larape whi̧rapené beleyó̧póló, dokóló atimané hu̧lumó belerótua dapó. Téteretei, atimanémo ai kale sekȩi o̧la belere whi̧rape fasóló mo sawa tao sere alakélé dumipó.   
\p
\v 5 Atimané du betere ala feata, ti so whi̧né kolóló dukiró̧póló, dua dapó. Téturaalu, Kótóné fo atimané kutiri tua̧mó bulapóló, so whi̧né kolóló aunó̧póló, asȩyóló atimané kutirimó meleke kaae beleyóo, naasemó hó̧ kaae sóo, Kótópaae moma yaaikélé, atima mo ekȩlerapó yó̧póló, deratere fo̧loi kuti mo ti fo̧loróló kwiamó, mepaae auratere o̧la olerótua yóo dapó.  
\v 6 Téturaalu, o̧la detere be dȩmó mo doasi doi mole whi̧rape bitua dere tikimótóró betaai ekȩle yóo, moma dere bemó doasi topo whi̧rape bitua detere tikimó maaté betaai ekȩle yóo dua dapó.  
\v 7 So whi̧ fea touratere tikimó betó mole so whi̧né atimapaae doasi doi mole yó matere whi̧ wisi ko̧leó yóló, dukiratere koko̧mó dua dapó.   
\p
\v 8 Atétu dere kaae, mepaae whi̧rapené dia̧paae \it Rabai\it*, yó matere whi̧-ó, yao̧sóró yae. Ti noatepae, dia̧ tua̧mó doasi topo whi̧ beta̧tóró betepa, dia̧ fea ti mo norapetóró ai betere ape.  
\v 9 Mepaae i haemó betó mole mo whi̧paaetei dia̧né aya-ó, du betao̧se. Ti noatepae, dia̧né Aya mo beta̧ ó hepen bemó beterapó.  
\v 10 Mepaae whi̧né dia̧ kilituraalu, dia̧paae yó matere whi̧-ó, yao̧sóró yae. Ti noatepae, dia̧ yó matere whi̧ta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere doasi whi̧ Keriso a̧ beta̧ beterapó.  
\v 11 I haemó dia̧ tua̧mó doasi doi mole topo whi̧ betepa, ti ai whi̧ a̧ dia̧né kutó diratere whi̧ betaalo ai ape.  
\v 12 Ti noatepae, mepaae whi̧ dené ama doitei hale sóró horótu betepa, ti atétere whi̧né doi haepaae só deraalopó. Téretei, mepaae whi̧ dené amatei a̧ deróló dua betepa, ti atétere whi̧né ama doi doasi muaalo ai ape.   
\p
\v 13 Dia̧ Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, tiki tua̧paae dorutei ha̧le siki̧li du betepa, Kótóné dia̧ dowi kwia melaalopa, mo doasi witu betae. So whi̧ fea Kótóné tȩteróló kaae tare bepaae sókó faai fu betepatei, fao̧sóró ai tu̧ diaao̧ dere alanétei seséyóló kinótu beterapó. Ti dia̧ta, ai tu̧mó sókó fumitei, aipaae sókó faai fole so whi̧ ai sesétu betere ape.   
\p
\v 15 Dia̧ Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, tiki tua̧paae dorutei, tóné ha̧le siki̧li du betepa, Kótóné doasi dowi kwia melaairetei wió yae. Mepaae whi̧rape dia̧tamo touróló doasi fake firaai dapóló, wȩi tómókélé, hae tómókélé, kutu beterapó. Atéró, me whi̧kó diaao̧ dere fo wosóló dia̧ fake alene wapa, diaao̧ dere ala yó melóló, ai yó matere alanétei diaao̧ du betere dowi ala bosenóló, mo dowi si duku beterepaae faai betere whi̧rape kaae beterótua dapó.   
\p
\v 16 Dia̧kélé kele dilikire whi̧rape bitutei, me whi̧paae tu̧ i mole ape yóló yó matere whi̧ kaae betepa, mo doa dowi kwia saalopa, wió yae. Ti noatepae, dia̧né etei fo dua dapó. Whi̧ me dené Tale Kótóné momatere be doi yóló mo dirii malo depa, ti me bete muni, Tale Kótóné momatere be tua̧mó mole \it kold kapa\it* doi yóló, Kótópaae mo dirii malo yóló mulatere fo tikitepa, ti mo doasi kwia saalopó dua dapó.  
\v 17 Dia̧ kele dilikiyóló tuȩ́kélé okokore whi̧rape-ó, doasi topo o̧la-a, noaé? Momatere beta, doasi topo o̧la ai ape. Ai \it kold kapa\it*néta, ti momatere be wisiróló kae mulótumipó. Tétumitei, Momatere be tua̧mó Kótóné ala eratereteiné, ai be tua̧mó mole \it kold kapa\it*tei wisiróló, kae mulótua dapó.  
\v 18 Meta, diaao̧ i fokélé dua dapó. Me whi̧né ama dere fo diriróturaalu, Talepaae ha̧le matere o̧la belerótua dere kapo doi yóló, malo depa, ti ai bete munipó. Kale ai kapo tómó suku̧laa dalaai beleratere o̧la doi yóló, dirii malo depa, ti mo dirirapó dua dapó. Ai fotamo tikitepa, mo doasi dowi kwia saalopó du beterapó. Dia̧ kele dilikire whi̧rape-ó, mé o̧la doasi bete mule? Talepaae ha̧le matere o̧lapé ai o̧la beleratere tiki doasi bete mule? Ti ai ha̧le matere o̧la beleratere tikiné Talepaae ha̧le matere o̧la wisiróló, kae mulótua dapó.  
\v 19 Dia̧ kisipa tiki okoko yóló, kelekélé dilikire whi̧rape-ó, mé o̧la-a, doasi topo o̧laé? Kótópaae ha̧le matere o̧lapé, ai o̧la mulatere tikié?  
\v 20 Térapa, whi̧ me dené ama fo diriróturaalu, hupu ó mepaae o̧la beleratere tiki doi yóló malo depata, ti kale suku̧laa dalaai beleratere o̧lakélé wusuró doi yóló malo ai dere ape.  
\v 21 Whi̧ me dené Kótóné momatere be doi yóló dirii malo depa, ti ai momatere beró ai bemó betere sekȩ́tamo wusuróné doi yóló malo ai dere ape.  
\v 22 Whi̧ me dené dirii malo duraalu, hepen be doi depa, ti kale doasiné tȩteróló kaae tare tikiró aimó betere sekȩ́tamoné doi yólókélé, du beterapó.   
\p
\v 23 Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, dia̧ tiki tua̧paae dorutei, ha̧le siki̧li du betereteiné, doasi dowi kwia saalopa, mo wió yae. Ti noatepae, diaao̧ kutómó ere o̧la naase tamo epa, beta̧ ti naao Kótópaae ha̧le matapó. Téretei, mo doasi bete mole ala diaao̧ kisipa muni, sisópaae eróló, mo keteró beterapó. Ai doasi bete mole ala i ape. Fo tokó̧tamo yóló mo donoyóló taletere alakélé, ko̧lené sinóló tao sere alakélé, Kótópaae kisipa tiki tiróló, ama ala ha̧le eró tareteikélé, fea diaao̧ kisipa keteró beterapó. Ti mepaae yóló muló betere doasi bete alarape fea wisiyóló eróturaalu, mepaae sawa alarapekélé kisipa keteréni, fea touróló erólua̧sóró mo wisi ua̧pó.  
\v 24 Dia̧ kele dilikirutei, mepaae whi̧paae tu̧ i mole ape yóló yó mótu beterapó. Dia̧né o̧la nukuraalu, mo sawa doko̧letamo ho̧ko nao̧sóró, mepaae o̧la o̧la sorokóló nuku beterapó. Tétu bitutei, doasi \it kamel\it* hupumo, ti dia̧né kiliniyóló o̧latamo touróló ho̧ko ai nuku betere ape.   
\p
\v 25 Moses-né yóló muló betere fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, dia̧ tiki tua̧paae doruraalutei, ha̧le siki̧li du betereteiné mo dowi kwia saalo ai ape. Dia̧né wȩi nokole wutiró nukutamo tómaaté fukuturaalu, tua̧paae fukutumipó. Ti ai tómó maaté fukutu betere so whi̧ta, o̧lémi nokole alakélé, ukusi yóló ekȩle dere alakélé mo fa̧anapó.  
\v 26 Kele dilikire Farisi whi̧-ó, folosóró ti kale wȩi nokole wutiró o̧la nokole nukutamo tua̧paae hotowayóló fokae. Atétepa, ti tóta ama ha̧letei fokó faalo ai ape.   
\p
\v 27 Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, tiki tua̧paae doruraalutei tóné ha̧le siki̧li du betereteiné mo doasi dowi kwia saalo ai ape. Dia̧ta, kale whi̧ dou tómó kale dȩi ni fȩné aurale tikimó kelaalo mo koko̧re kaae erapó. Ti whi̧ dou tóta kelaalo koko̧retei, whi̧ mole dou tua̧ dolopaaeta, suka̧le whi̧né diriró kae kae kȩlaamilitamo fa̧anapó.  
\v 28 Dia̧kélé u tua̧paae atei kaae ala epatei, so whi̧ feané diaao̧ tó tiki maaté kilituraalu, mo donoi ala du betere whi̧rape nisi du beterapó. Diaao̧ tiki tua̧paaeta, whi̧ dilikitere alaró kae kae mo sonaalei dowi alatamoné ai fa̧ane ape.   
\p
\v 29 Moses-né asȩre fo yó matere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo-ó, dia̧ u tua̧paae dorutei, tómó ha̧le siki̧li du betepa, mo dowi kwia saaireteimó wió yae. Dia̧ta, Kótóné ama fo erale ko̧ló whi̧rape dourale tikiró, mo take donoi ala yóló sinale whi̧rape dourale tikitamo hotowa yóló be tȩnóló aurótu beterapó.  
\v 30 Atéturaalu, diaao̧ etei kaae fokélé du beterapó. Da̧tamo, noutererape betale alimó bitua̧sóró, ti Kótóné ama ko̧ló whi̧rape dóló samea sókó fatua wua̧ meipó dua dapó.  
\v 31-32 Dia̧ta kae whi̧rape meipó. Diaao̧ ai du betere fonétei dia̧ só deróturaalu, Tale Kótóné ama ko̧ló whi̧rape dilé wale whi̧rapené deté wale naalerapeta, dia̧tóró ai ape. Térapa, atimané deté wale dowi ala diaao̧kélé mo ti fakeróló du betae.   
\p
\v 33 Dia̧ whi̧ sinó̧póló tukó nokole mo dowi wulirape-ó, dia̧tamo fo tokó̧tamo yóló dowi si duku beterepaae só deraairetei noa yóló ha̧sókó faaloé?  
\v 34 Térapa, ya̧lo dia̧ beterepaae Kótóné ama ko̧ló whi̧rapekélé, kisipa tiki fosó fosóre whi̧rapekélé, Kótóné yóló muló betere fo yó matere whi̧rapekélé, dotonótu beterapó. Tétu betepatei, mepaae whi̧rape ti diaao̧ dóo, mepaae whi̧rape filipaare ni tómó oleróló dóo, mepaae whi̧rape diaao̧ fo wosetere be tua̧mó fokosói ala yóo, mepaae whi̧rape atima me be huluapaae botokó fupa, diaao̧ daai sya kwȩyóo yaalo ai ape.  
\v 35 Atéyaleteiné, donoi ala du betale whi̧ Abel-né samea sókó feleteimó, kaae sóró dilé wóló, kale Barakayané naalema Sekaraiakélé momatere beró Talepaae ha̧le matere o̧la suku̧laa dalatere tikitamo tua̧mó dia̧né dalepó. Ai dilé wale whi̧rapené samea sókó feletei fea touróturaalu, dia̧ mió i alimó betó mole whi̧rapepaae doa kwia melaalopó.  
\v 36 Ya̧lo mo i dere ape. Take atéró whi̧ dilé walemó dowi ala kwia fea touróturaalu, mió i betó mole so whi̧né saalopó.   
\p
\v 37-38 Jerusalem be huluamó, betó mole so whi̧ naao teyae! Kótóné ama ko̧ló whi̧rape dia̧ beterepaae dotonótua depatei, kapo duné siróló dua yale so whi̧-ó, kale bané ama malerape baase ao̧paae buó su dere kaae, ya̧lo dia̧kélé atéró dape saalopóló dua yaletei, diaao̧tei hó̧yóló dowa̧ae fua yalepó. Téyaleteiné mo doasi ko̧leó, Talené dia̧ taalatepa, mió diaao̧ be hulua ai wópu mutapa, kelere?  
\v 39 Térapa, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ ȩ kilini bitiré fóló, ‘Talené doimó wale whi̧ Kótóné wisiratepa a̧ hai̧né sinóló beteró̧póló yae’ dere sukamó, ti diaao̧ ȩ momó kelaalopó,” yalepó.   
\c 24  
\s1 Take kemetere sukamó yaaire ala  
\r (Mak 13:1-2, Luk 21:5-6)  
\p
\v 1 Téró, Yesu momatere be taaróló fu betepa, ama yó matere whi̧rape a̧tamo hokolaane fóló duraalu, “Momatere be wisinaale ai tȩyóló muló beterapa, kelere?” deté fu betalepó.  
\v 2 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai tȩ mole berape diaao̧ kelere? Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ai berape fea fisikó furaalu, kapo fake beta̧kókélé me kapotamo olokopa kelaalomeitei, mo fea kolokó fóló mupa kelaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 3 Atéró, Yesu a̧ \it Olip\it* du sorokó molepaae fóló betepa, ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló atimasisi bitu a̧paae woseturaalu, “Da̧ moko̧leyaa yóló betepa, ya̧ walemó kilita sókó fao̧sórópa, folosóró noa alapi eratepa kolóló, da̧né tuȩ́ yaaloé? Keme yaaire be dȩró ya̧ waaire be dȩtamo, da̧né kisipa yó̧póló noa alapi eraaloé?” yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Me whi̧né dia̧ dilikó̧ló kó̧paae a̧lisóró falao̧sóró, mo hotowayóló kaae tawae.  
\v 5 Ti noatepae, whi̧rape mo feané dia̧ dilikituraalu ya̧lo doi yóló, ‘Ȩta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisopó,’ depa, so whi̧ feané mo nisi yóló sya faalo ai ape.  
\v 6 Me tikipaae bóe du beterapó dere fokélé wosóo, mo felekemó bóe du betere alakélé kolóo duraalu, dia̧ tuȩ́ sekȩyóló wiyao̧se. Ti noatepae, ai alarapeta mo yaalopóló tukóló muló betereteiné ha̧sókó feni, mo yaalotei, kemeyaaire be dȩ ti teórapó,” yalepó.  
\v 7 “Me hae kwiamó betere be hulua whi̧ró me hae kwiamó betere be hulua whi̧tamo bóe doasi daalo ai ape. Me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧ró me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧tamokélé bóe daalo ai ape. Atéturaalu, doasi wote aliró doasi bao dere alatamo hae kwia feapaae wou betaalo ai ape.  
\v 8 Ai alarape feata, ti kale sorape naale saai sisó kaae sóró nuku dere kaae dapó.   
\p
\v 9 Téturaalu, dia̧ ȩ sya wóló, ya̧lo ala erótu beteremó, i hae kwia feamó betó mole so whi̧né dia̧ hó̧róló fokosoi ala yóló, mo ti sinó̧póló daalo ai ape.  
\v 10 Atétere sukamó, so whi̧ mo fea kisipa tiki tiró betere ala taaróló, me whi̧ hó̧róló atimasisitei bóe daairaalu, eleké deyóló u só dera̧ne, i só dera̧le, du betaalopó.  
\v 11 Atétu betepa, mepaae whi̧rape mo fea Kótóné ama mo ko̧ló whi̧ ao̧yóló wóló, so whi̧ dilikó̧ló kó̧paae faraalo ai ape.  
\v 12 Ti noatepa meipó. I hae kwia feamó betó mole so whi̧né dowi ala mo ti faketé furaalu, so whi̧ feané yaala sókó fóló hȩkesené sukutu betere ala siri buóló, mo ti haepaae derepaalopó.  
\v 13 Tépatei, mepaae whi̧ de kisipa tiki tiró betere ala mo ti yó taté fóló, kemene fole sukamó sókó fupa, ti ai whi̧ aluni, Tale Kótóné ama mo tao saalopó.  
\v 14 Atéturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó, mió wosetere kisi fo wisi i hae kwia feamó betó mole so whi̧paae yó maté koteremó, ita Talenétei eratapóló kisipa yaalopó. Ai ala yale ki̧lipaae, ti mo kemetere be dȩ sókó waalo ia ape.   
\p
\v 15-16 Atétepa, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Daniel-né mo taketi asȩmó yóló muló betere foné duraalu, be wópu mulaai, kelaalo mo sonaalei o̧la Talené ama kae tukóló muló betere tikimó daapa kilitu, ai asȩre fo dosa̧atere whi̧ dia̧né wisiyóló kisipa muae. Ai ala kilituraalu, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ du sorokó mole tikipaae botokó fó̧póló yae.  
\v 17 Mo beta̧ whi̧kókélé siki be kemó biti até ao̧ró bemó mole o̧lakélé sene derepéni, muló̧póló taaróló, botokó fae.  
\v 18 Whi̧ me kutómó daapatamo ai ala depa, ti momó fesaayóló ama bukaaire kuti sene feni, muló̧póló taaróló botokó fae.  
\v 19 Atétere sukamó kale naale ere soraperó teó naale tare sorapetamo mo doa ko̧lerapó.  
\v 20 Dia̧ botokó faairetei doasi sosóli aliró sa̧a nóló beteró̧póló, tukóló muló betere be dȩtamo tua̧mó erao̧sóró, Talepaae momatu betae.  
\v 21 Ti noatepa meipó. Ai waaire doasi sekȩi alata, i hae keké nale alimó kaae sóró wóló, mió i betere alimókélé, take nalo betaaire alimókélé ai kaae sekȩi ala mo kelaalomeipó.  
\v 22 Atétere be dȩmó, waaire sekȩi alarapetamo Kótóné ha̧lekeróló tukóló mulólua̧meisóró, ti mo beta̧ whi̧kókélé ha̧sókó fóló bitua̧meipó. Até yao̧sóró, Kótóné sorokó suyóló sóró beteró betere so whi̧mó kisipa mutu, ai be dȩrape ha̧lekeróló tukóló mulaalo ai ape.  
\v 23 Atétere sukamó, mepaae whi̧né duraalu, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso i wóló beterapa kelae depa, ó u wóló betere ape depa, mo dere nisiyóló wosóló kisipa tirao̧se.  
\v 24 Ti noatepae meipó. Mepaae dilikitere Kerisoró Kótóné ama ko̧ló whi̧póló, kapala fo yó matere whi̧rapetamo waalo ai ape. Atétu, kae kae ala yaairemó eratere doasi alaró kae kae kelemei alarapetamo eróturaalu, Kótóné sorokó suyóló beteró betere so whi̧kélé kó̧paae falaai, ka̧ae kolóló su̧ saalopó.  
\v 25 Ai alarape yaai teópatei ya̧lo dia̧paae ai yale ape.   
\p
\v 26 Téyaalopa, mepaae whi̧né dia̧paae duraalu, ‘Kale sekȩ́ a̧ whi̧kélé bitinire tikimó wóló i betere ape,’ depa, wosóló mo dapóló kelaai fao̧se. Ó, ‘Be dolomó i betere ape,’ depa, mo dere nisiyóló kisipa tirao̧se.  
\v 27 Ti noatepa meipó. Suka hotereró dere epéenétei suka doropolepaaekélé dȩyó fu dere kaae, kale Whi̧né Naalema atéró mo ha̧keamó wapa so whi̧ feané kelaalo ai ape.  
\v 28 Dia̧né ó sa̧paae kese honalemótamo, kale ba dukaarape sȩ́ kwȩyóló bopétu betepa kilitu, sinale na ó hupu mupa dapó kisipa muae.   
\p
\v 29 Ai sekȩi alarape yale ki̧lipaaetóró  
\q1 ‘Suka kekélé dilikiróló, wéliékélé mo dȩ yaalomeipó.  
\q2 Ho̧rerapekélé torokó dorowóló,  
\q1 ó sa̧mó ere o̧la o̧lakélé fea wore yaalo ai ape,’ erapó.   
\p
\v 30 Atétere sukamó, kale Whi̧né Naalema mo felekemó waai dapóló kisipa yó̧póló, ó sa̧mó doasi ala eratepa kelaalopó. Atéró ama doasi ere au wisinaaletamo ó sa̧komó ha̧keamó sókó wapa i hae kwiamó betóló fale so whi̧ feané kilitu, doasi moló-u yaalopó. Kale Whi̧né Naalema ó sa̧mó atéró wouraalu, ama bole doasi fotoko̧ró Kótóné ama kae ere ala wisinaaletamo ó sa̧ko dolomó sókó wapa, kelaalo ai ape.  
\v 31 Atéturaalu, ama \it ensel\it*-rapené ukulumó wuti mo doasi fakeyóló hale deté kuturaalu, hae kwia dȩ doko̧ feamó ama sorokó suyóló kae beteró betere so whi̧ dape siré kwȩyó̧póló dotonaalopó.   
\p
\v 32 Térapa, mió kale ni nosené dere ala kolóló, wisiyóló kisipa muae. Sóku fóló momó hu̧lu depa kilituraalu, kale ba fo mo felekemó ai sókó wale ape fo dua dapó.  
\v 33 Até dere kaae, ai bopeyale alarape dia̧ betere tua̧paae wapa kilituraalu, mióta a̧ mo felekemó waairaalu tu̧ sókó walemó daapa, ai dere ape kisipa muae.  
\v 34 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió i alimó betó mole so whi̧ fea sukuni ha̧le betó mupatei, ai alarape mo fea yaalo ai ape.  
\v 35 Ó sa̧ró i haetamota, mo kemeyaalotei, ya̧lo fo beta̧ kemekélé ini, ha̧le muó tawaalopó,” yalepó.   
\s1 Whi̧né Naalema waaire be dȩró suka keletamo mené tuȩ́nipó  
\r (Mak 13:32-37, Luk 17:26-30, 17:34-36)  
\p
\v 36 “Até yaaire be dȩró sukakeletamota, mo whi̧ beta̧nékélé, hepen bemó betó mole \it ensel\it*-rapekélé, ama Naalemanékélé mo tuȩ́nitei, Alimané ama beta̧ tuȩ́rapó.  
\v 37 Kale whi̧ Noa betale alimó yale ala kisipa muae. Kale Whi̧né Naalema woukélé, mo ai ala kaaetóró yaalo ai ape.  
\v 38 Ti noatepae, atéyale sukamó kale wȩi doasi a̧laai teópa, atima mo wisiyóló bitu, o̧laró wȩitamo nóló, whi̧ so dokotere alakélé, so whi̧tamo dokotere alakélé deté fu beteró, Noasépi nuku tua̧paae biti̧ holale sukamó sókó walepó.  
\v 39 Atima betere tua̧paae ai ala sókó waairetei kisipani, ha̧le mo ko̧leaa yóló bitiré wóló, wȩi doasi anóló, so whi̧ fea aluralepó. Kale Whi̧né Naalema wale sukamókélé, atétu yale kaaetóró yaalo ai ape.  
\v 40 Whi̧ tamo kutómó daayaalotei, me whi̧ dapesó furaalu, me whi̧ daaló̧póló taaróló faalopó.  
\v 41 So tamo \it whit\it* o derakó̧ló detu betaalotei, me so dapesó furaalu, me so betepa taaróló faalopó.   
\p
\v 42 Ti noatepa meipó. Dia̧ tȩteróló kaae tare Tale waaire suka, dia̧ kisipanipa, mo hotowayóló kaae tawae.  
\v 43 I alarapeta mo yaalopa, i dere fo bete wisiyóló wosóló kisipa muae. Beta̧ be talené dilikitamo etei kaae sukakelemó o̧lémi nokole whi̧né ama be fulukene waalopóló, kisipa muóló bitua̧sóró, ti ama be fulukóló o̧la o̧la sóró fó̧póló, a̧ noke fió muni, siki siki yóló bitua̧pó.  
\v 44 Térapa, dia̧kélé donoróló mo siki siki yóló betae. Ti noatepa meipó. Kale Whi̧né Naalema waalomei nisiyóló, kisipa keteróló betere sukamó, a̧ sókó waalo ai ape.   
\p
\v 45 Ti i dere fo wosóló, dia̧kó me whi̧ etei kaae kekemeyóló kutó diratere whi̧ beterémóló, diaao̧tei ka̧ae kelae. Beta̧ be tale a̧ mepaae uké faairaalu, ama dere fo sya fóló, mo eró tare fosó fosó yóló kekemere whi̧paae mepaae kutó diratere so whi̧ naao tȩteróló kaae taru, o̧lakélé mo wisiyóló melae yóló a̧ fulapó.  
\v 46 Ai kale kutó tale doasi topo whi̧ a̧ momó fesaae wouraalu kelera̧lemó, a̧ faai bituraalu diyae yale kutórape fea ama su̧mó dipa, ti ai kutó diratere whi̧ a̧ mo hai̧né sinaalo ai ape.  
\v 47 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale be talené ama o̧la o̧la mo fea ai sekȩ́paae naao mo hotowayóló kaae tawae yóló, ama naase tua̧mó mulaalopó.  
\v 48-50 Tépatei, ai kutó diratere whi̧tamo dowi tuȩ́ mole whi̧ betepa, ti i ala dere kaaepó. Kale kutó diratere whi̧né kisipané ama doasi hapale waalomei nisiyóló, a̧tamo kutó ditere whi̧rapetei fokosói ala yóo, topo dotere wȩi nokole whi̧rapetamo fulumu yóló ho̧ko bitu, o̧laró wȩitamo mo dekéró nóo du betaalopó. Téturaalu, ama doasi waalomei nisiyóló moko̧leyaaró betere tua̧mó, kale whi̧ sókó wapa kilita sókó faalopó.  
\v 51 Atéró, kale whi̧ ama doasiné fokosoi ala yóló, ama tiki mo turukée fi kale tó tikiné wisire nisiyóló siki̧li du betere whi̧rapetamo beta̧mó beteraalopó. Tétepa, aimó doasi susupu sóró kaketu bitu naao téyae yóló, atima sereke fisikó̧ sóró doasi wole du betaalopó,” yalepó.   
\c 25  
\s1 Naase tamo so seimalepaae dó faróló yale fo  
\p
\v 1 Téró Yesuné duraalu, “Atéyaaire sukamó, ó hepen bemó Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole alata, i ala kaae yaalopó. Kale naasetamo so seimalerape atimané \it lamp\it* sa̧ dirirape sóró so dokotere be dȩmó detere o̧la naai kale so dokaaire whi̧tamo hokolaa yaai felepó.  
\v 2 Atéró mepaae aporó fele seimale senaalerapeta, ti kisipa fosó fosó yóo, mepaae aporó so seimale ti kisipa tiki fosó fosó ini yóo erepó.  
\v 3 Kale kisipa tiki fosó fosó inire seimale sorape atimané \it lamp\it* sa̧ dirimó wȩi belepa sóró feletei, kemetepa saaitapóló mepaae \it wel\it* wȩi wutimó tepeóló sóró fenipó.  
\v 4 Téyaleteiné, kale kisipa tiki fosó fosó yóló kekemere seimale sorape atimané \it lamp\it* sa̧kélé wȩi belepa sóró fóo, kemetepa saaire \it wel\it* wȩikélé wutimó tepeyóló sóró fóo yalepó.  
\v 5 Atéró, kale so dokaaire whi̧ hapale wéni, diki deté fu betepa, atima fea noke kȩletepa noke foposaa yó molepó.   
\p
\v 6 Atima atéró noke fopesaapa, diliki su̧ tua̧tamo whi̧ beta̧né fo fakeyóló duraalu, ‘Kale so dokaaire whi̧ i walapa, a̧tamo hokolaayaai faalopa ape,’ yalepó.   
\p
\v 7 Atétepa, kale so seimalerape turukó holóló, atimané \it lamp\it* sa̧ dirirape wisiyóló dó̧póló donoralepó.  
\v 8 Atéró, kale kisipa tiki fosó fosó inire so seimalerapené kale kisipa tiki fosó fosó yóló, kekemere so seimalerapepaae duraalu, ‘Da̧né \it lamp\it* sa̧ dirirape \it wel\it* wȩi kemeturaalu, felekemó sukó̧ faai dapa, dia̧né tare \it wel\it* wȩikó da̧maletamo a̧lae,’ yalepó.   
\p
\v 9 Ti fo depa, atimané duraalu, ‘Meipó. Da̧né tare \it wel\it* wȩi dia̧ melatepa, ti da̧né sa̧ dirimó tepeyaaire mei yao̧sórópa, mepaae \it wel\it* wȩi dotonatere whi̧rapetamo dupune fae,’ yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo depa, atima \it wel\it* wȩi dupune fi tikimó, kale so dokaaire whi̧ sókó walepó. Atétepa, kale donoróló betere so seimalerape kale so dokaaire whi̧tamo so dokoteremó detere o̧la naairaalu, be dolopaae horóló tu̧ kinalepó.   
\p
\v 11-12 Atéró beteremó, nalomo mepaae kale fele so seimalerape wóló, atimané fo fotoko̧ yóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, doa whi̧-ó, da̧ holaaitapa tu̧ tuki̧ae,’ depa, ama atimapaae duraalu, ‘Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape, dia̧ ȩ kisipanipa dia̧ deé?’ yalepó.   
\p
\v 13 Atérapa, diaao̧ doasi waaire be dȩró suka keletamo dia̧ kisipanipa, mo hotowaró kaae tawae,” yalepó.   
\s1 Doasi monipaae dó faróló yale fo  
\r (Luk 19:11-27)  
\p
\v 14 “Fo me i ape. Talené tȩteróló kaae tare alata, whi̧ beta̧ a̧ me bepaae faairaalu, ama kutó diratere whi̧rape a̧ beterepaae ape yóló, ama o̧la o̧larape kaae tawó̧póló, sóró beteratere kaaepó.  
\v 15 Téró, ama kutó diratere whi̧rapepaae \it moni\it* melaairaalu, folosóró me whi̧né dere ala ka̧ae kolóló, 5000 melóo, whi̧ mené ama dere alakélé ka̧ae kolóló, 2000 melóo, me whi̧né ama dere alakélé ka̧ae kolóló 1000 melóo, yóló duraalu, ‘Ya̧lo i \it moni\it*né mepaae kutó dirótu betae,’ yóló, a̧ felepó.  
\v 16 Atétepa, kale 5000 \it moni\it* sale whi̧né ai \it moni\it*né mepaae kutó diyóló, ama kale sale 5000 tómó 5000 me beleróló salepó.  
\v 17 Atéró, me kale 2000 \it moni\it* sale whi̧nékélé mepaae kutó dité fóló, 2000 me beleróló salepó.  
\v 18 Téyaletei, kale 1000 \it moni\it* sale whi̧ a̧paae melale \it moni\it*né me kutó dini sóró fóló, hae duki̧yóló kikiti hyó̧ mulalepó.   
\p
\v 19 Atéró, kale doasi a̧ hapale wéni, bitiré fóló me sukamó momó fesaae wóló, ama kutó diratere whi̧rapepaae kale melale \it moni\it* taleyaalopa, ape yalepó.  
\v 20 Atétepa, kale 5000 \it moni\it* melale whi̧ wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao ȩpaae 5000 melaletei, kutó dité fóló, tómó beleróló saletei me 5000 i ape,’ yalepó.   
\p
\v 21 Ti fo depa, ama doasiné a̧paae duraalu, ‘Ya̧lo kutó diratere whi̧ wisinaale-ó, naao fosó fosóre alané ya̧lo ya̧paae yae yale ala naao wisiyóló ereteiné, mepaae o̧la o̧lakélé fea naaotóró tȩteróló kaae tawaasepólópa, ya̧kélé naao doasitamo hȩkese dere ala tua̧mó betaalopa ape,’ yalepó.   
\p
\v 22 Atétepa, kale 2000 \it moni\it* melale whi̧ wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao ȩpaae 2000 melaletei, kutó dité fóló, tómó beleróló 2000 me saletei i ape,’ yalepó.   
\p
\v 23 Ti fo depa, ama doasiné a̧paae duraalu, ‘Ya̧lo kutó diratere whi̧ wisinaale-ó, naao fosó fosóre alané ya̧lo ya̧paae yae yale ala naao mo wisiyóló ereteiné mepaae o̧la o̧lakélé fea naaotóró tȩteróló kaae tawaasepólópa, ya̧kélé naao doasitamo hȩkese dere ala tua̧mó betaalopa ape,’ yalepó.   
\p
\v 24 Téró, kale 1000 \it moni\it* melale whi̧kélé wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao dere alata, ya̧lo tuȩ́rapó. Ya̧ta mo deteraai whi̧ bituraalu, o̧la wae bilitere alakélé, o̧la wae ke terepetere alakélé dumitei, ha̧le ho̧ko tikimókélé naao o̧la wisi sua dapó.  
\v 25 Atérené ȩ wituraalu, naao ȩpaae melale \it moni\it* ya̧lo hae duki̧yóló hyó̧ mulaletei, i tarapa sae,’ yalepó.   
\p
\v 26 Ti fo depa, ama doasiné a̧paae duraalu, ‘Ya̧ta, kutókélé diyaalo mo dekané sini, kutó diratere whi̧ dowi ai ape. Ti ya̧lo naasené o̧la wae bilini yóo, o̧la kekélé terepeni yóo, dere tikimótei o̧la sua dapó fota, naaotei ai yale ape.  
\v 27 Atétere ala naao tuȩ́rutei, ya̧lo ya̧paae melale \it moni\it* tómó beleróló só̧póló, \it moni\it* kaae tare whi̧rapetamo muléliyólópó. Até ua̧sóró ti ȩ fesaae wouraalu, ya̧lo melale \it moni\it* tómó mepaae beleróló sua̧pó,’ yalepó.   
\p
\v 28 Térapa, ama ai tare 1000 \it moni\it* tokó̧ sóró kale 10,000 \it moni\it* tare whi̧paae melae.  
\v 29 Ti noatepae, mepaae whi̧ dené me o̧la tapa, ti Talené tómó beleróló móturaalu, ai whi̧né mo dekéró tawaalopó. Mepaae whi̧né mo sawa tapa, ti ai sawa tareteikélé ama fasó saalo ai ape.  
\v 30 Téró, ai kale deka kutó diratere whi̧ mo dilikire tikipaae taae deratepa aimó kaketu bituraalu, amatei yale alamópóló doasi wole du betaalopó,” yalepó.   
\s1 Sipsip-ró meme huputamopaae dó faróló dere fo  
\p
\v 31 “Kale Whi̧né Naalema a̧ waaire sukamó, ama mo kae ere dȩ wisinaaletamo wouraalu, ama \it ensel\it*-rapekélé, mo fea beta̧mó waalopó. Atéró wóló, ama tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ betere tikimó bituraalu, ó hepen bemó mo ama kae ere au wisitamo bitu, taleyaalo ai ape.  
\v 32 Atéró bituraalu, i hae kwiamó betó mole so whi̧ mo fea a̧ betere tikipaae toura̧le wóló betepa, kale \it sipsip\it* hupuró \it meme\it* huputamo kaae tare whi̧né taleyóló, \it sipsip\it* hupurape kaepaae daalóo, \it meme\it* hupu kaepaae daalóo, du dere kaae, so whi̧kélé atéró taleyaalo ai ape.  
\v 33 Atéró taleyóló, kale \it sipsip\it* hupu ti ama turu naaseró beteróo, \it meme\it* hupurape ti ama fȩ́ naaseró beteróo, yaalopó.   
\p
\v 34 Téró, kale doasi topo whi̧né kale turu naaseró betere so whi̧paae etei fo yaalopó. ‘Ya̧lo Ayané wisiró betepa hai̧né sukutu betere so whi̧-ó, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala take sa̧ró haetamo aleyaaipatei, dia̧mó melaai dapóló, taleróló muló betere o̧la saai ape.  
\v 35-36 Ti noatepae, ȩ wotené sinóló mupa, o̧la melóo, ȩ wȩi nokoletepa, wȩi nó̧póló melóo, ȩ uké whi̧ kaae betepa, diaao̧ bepaae wisiyóló dapesóo yalepó. Ȩ bukaaire kutikélé meipa, diaao̧ melóo, ȩ kisiné sukó̧ló mupa, diaao̧ mo hotowayóló kaae tawóo, ȩ \it dipula\it* betepa, wisi kisipa muó̧póló dia̧né ȩ kȩle wua yóo yalepó.’   
\p
\v 37 Tétepa, kale mo donoi ala du betere so whi̧né a̧paae i fo yaalopó. ‘Tale-ó, ya̧ wotené sinóló mupa, ó wȩi nokole du betepa, da̧né ya̧mó metéli melaleé?  
\v 38 Tale-ó, ya̧ uké whi̧ kaae betepa, da̧né dape sóo, ya̧ bukaaire kuti meipa kuti melóo, yalepó dere-a, da̧né ya̧mó metéli melaleé?  
\v 39-40 Ya̧ kisiné sinóló mupa, ó \it dipula\it* betepa kisipa tiki feléyó̧póló, da̧né ya̧ metéli kȩle waleé?’ depa, kale topo whi̧né i fo tokó̧ melaalopó. ‘Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ mepaae wisi ala i doasi doi mole ya̧lo norapepaae eróturaalu, mo belei sokótei betere so whi̧paaekélé erélipa, ti ȩpaaetóró eró beterapó,’ yaalopó.   
\p
\v 41 Téró kale fȩ́ naaseró betere so whi̧paae i fo yaalopó. ‘Talené só deró betere so whi̧rape-ó, dia̧ ȩ betere tiki taaróló mo sukó̧kélé feni, ha̧le dó tare sipaae biti̧ fae. Ai sita, mo dowi Satan-ró ama kutó diró̧póló dotȩyale keperapetamo dó̧póló, tukóló muló betere sipó.  
\v 42-43 Ti noa betené meipó. Ȩ wote betepa, me o̧lakókélé meni yóo, wȩi nokole depa wȩikélé meni yóo, uké whi̧ kaae betepa, diaao̧ dape sini yóo, bukaaire kuti meitepa kutikó meni yóo, ȩ hepo daróló betepa, ó \it dipula\it* betepa wisiyóló tao sini yóo yalepó,’ yaalopó.   
\p
\v 44 Ti fo depa, atimané a̧paae etei fo yaalopó. ‘Ya̧ wotené sinóló betepa, ó ya̧ wȩi nokole depa, ó uké whi̧ kaae betepa, ó bukaaire kuti meitepa, ó ya̧ kisiné sukó̧ló mupa, ó ya̧ \it dipula\it* betepa, da̧né ya̧ wisiyóló tao sinipó dere-a, metéli tao sinipóló de?’ yaalopó.   
\p
\v 45 Ti fo depa, ama atimapaae i fo yaalopó. ‘Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ mepaae wisi alakó i doi mole whi̧rapepaae erénituraalu, i betó mole belei sókóteipaaekélé erénipa, ti ȩpaaetei erénipó,’ yaalopó.   
\p
\v 46 Ai ala du betale so whi̧ta kemekélé ini, mo ti sótóró tawaaire dupu saalopó. Téyaalotei, mo donoi ala du betale so whi̧ta, ti mo titóró betó tawaaire bete saalo ai ape,” yalepó.   
\c 26  
\s1 Yesu daairaalu fo dokale ala  
\r (Mak 14:1-2, Luk 22:1-2, Jon 11:45-53)  
\p
\v 1-2 Atéró, Yesuné ai forape yóló kemetepa, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Kale boseneyóló fele be dȩmó o̧la deyóló naaire be dȩ sókó waai be dȩ tamo beta̧ ha̧le moletei diaao̧ ai kisipare ape. Ai be dȩmó kale Whi̧né Naalema mepaae whi̧rapené filipaa ni tómó oleróló dó̧póló, atimané naase tua̧mó mulaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 3-4 Téró, kale so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó mepaae whi̧ disirapetamo, momaratere doasi topo whi̧ Kaiapas-né be wisinaalepaae toura̧le walepó. Atima atéró wóló touró bitu, Yesu a̧ tawóló daai kikiti fo dokalepó.  
\v 5 Atima atéró fo dokóló mulótu duraalu, “I alata, kale o̧la detere sukamó yaalomeipó. Ti noatepae, so whi̧ feané keletómó ai ala depa doasi foya yao̧sóró, me be dȩmó yaalopó,” yalepó.   
\s1 Beta̧ soné Yesuné topomó felé kȩlaa wale wel wȩi suniyale fo  
\r (Mak 14:3-9, Jon 12:1-8)  
\p
\v 6 Téró etéyalepó. Yesu a̧ Betani be huluapaae fóló, kale dowi humu fuluné tiki dopa ama wisirale whi̧ Saimon-né bemó o̧la nuku betalepó.  
\v 7 Atéró beteremó, so beta̧né doasi \it moni\it*né duputere felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi \it alabasta\it* kane fakené aleale wutimó belepa tawóló walepó. Téró, kale soné ai \it wel\it* wȩi wisinaale wuti faayóló Yesu a̧ tiróló firu o̧la nuku betepa, ama topomó suniyalepó.   
\p
\v 8 Atétere ala, ama yó matere whi̧rapené kolóló, dei kisipa muóló duraalu, “Ai \it wel\it* wȩi wisinaale-a, ho̧ko noatepa besekéróló suniyaleé?  
\v 9 I felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi wisinaale, mepaae whi̧tamo dotonóló doasi \it moni\it* sóró, ha̧le yoleale yóló betó mole so whi̧mó mólua̧sóró mo wisiua̧pó,” yalepó.   
\p
\v 10 Atimasisi atéró du betere fo Yesuné tuȩ́yóló, atimapaae duraalu, “Ai soné ama ȩpaae mo koko̧i ala wisinaale eralepa, diaao̧ ama kisipa tiki dorakesé.  
\v 11 Kale ha̧le yoleale yóló betó mole so whi̧ta, ti betere doko̧ dia̧tamo betó tawaalotei, ȩta dia̧tamo betó tawaalomei ai ape.  
\v 12 Ai soné kale felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi ya̧lo tikimó suniyaleteita ha̧le meipó. Ȩ sukutepa douratere sukamó felé kȩlaa wó̧póló ai dilale ape.  
\v 13 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I hae kwiamó betó mole so whi̧paae kale mió i wosetere kisi fo wisi yó maté kuturaalu, i soné ama i yale alakélé yó melaalo ai ape. Téturaalu, i kale soné i ala yalepóló kisipatóró ha̧le yó tawaalopó,” yalepó.   
\s1 Judas-né Yesu eleké deale fo  
\r (Mak 14:10-11, Luk 22:3-6)  
\p
\v 14-15 Téró, kale yó matepa wosetere 12 whi̧rapekó beta̧ Iskariot be whi̧kó Judas so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rape beterepaae fóló woseturaalu, “Ya̧lo i sekȩ́ diaao̧ naase tua̧paae mulatepa, diaao̧ ȩmó noa o̧lakó melaaloé?” yalepó. Ai fo depa, atimané 30 \it silpa\it* \it moni\it* dosa̧ayóló a̧mó melalepó.  
\v 16 Ai sukamó kaae sóró, Judas-né Yesu a̧ mepaae whi̧né naase tua̧mó mulaaire tu̧ kikitu betalepó.   
\s1 Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo o̧la nale ala  
\r (Mak 14:12-21, Luk 22:7-14, 22:21-23, Jon 13:21-30)  
\p
\v 17 Téró, \it yist\it* buni fopei \it bred\it* o deóló nukuatere be dȩ kaae suraalu i ala yalepó. Yesuné ama yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló woseturaalu, “Kale boseneyóló fele be dȩmó deyóló naaire o̧la-a, mé bemó da̧né taleróló mularóé?” yalepó.   
\p
\v 18 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧ u doasi be huluapaae fóló, ai bemó me whi̧kótamo betepa, a̧paae i fo yae. ‘Kale yó matere whi̧né duraalu, “A̧paae me ala eraai tukóló mulale be dȩ felekemó sókó waai depa, kale bosenóló fele be dȩmó, ya̧lo yó matere whi̧rapetamo naao bemó o̧la deyóló naai dapó,” ’ ene fae,” yalepó.  
\v 19 Atétepa, ama yó matere whi̧rape fóló, Yesuné atimapaae yae yale alatóróti yóló, kale boseneyóló fele be dȩmó deyóló naaire o̧larape taleróló mulalepó.   
\p
\v 20 Atéróló, be dikiteretamo Yesu a̧ ama yó matepa wosetere 12 whi̧rapetamo o̧la nukuatere ni fake tómó tiróló firu o̧la nuku beterepó.  
\v 21 Atéró o̧la nuku bitu, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧kó beta̧ whi̧né ȩ mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, atima kisipa tiki fomaake yóló, dekȩné sukutu duraalu, “Tale-ó, ai ala da̧né mo yaalopóló de?” yóló, atima feané beta̧ kaae fotóró deté felepó.   
\p
\v 23 Ti fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Aita ȩtamo beta̧mó o̧la nuku betere whi̧nétei mepaae whi̧né ȩ dó̧póló eleké deyaalo ai ape.  
\v 24 Ti noatepae, whi̧né Naalemata, kale asȩmó yóló muló betere fo motóróti dokonóturaalu sinaalopó. Téyaalotei, Whi̧né Naalema mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyaaire whi̧ ya̧ beta̧ doasi kwia saaireteimó mo wió yae. Ai whi̧ a̧ hamané dewua̧meisóró, ti mo wisiua̧pó,” yalepó.   
\p
\v 25 Tétepa, a̧ dó̧póló eleké deyaaire whi̧ Judas-né duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ai ala ya̧lo yaalopóló de?” depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Épó mo naaotóróti yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 26 Atima atéró o̧la nuku bituraalu, Yesuné \it bred\it* o bula tao sóró Tale Kótópaae mo kée yóló, terekée daalu yóló ama yó matere whi̧rape a̧lirótu duraalu, “Ita, ya̧lo tikipa dia̧ feané sóró nae,” yalepó.   
\p
\v 27 Téró, kale dere kaae wȩi belere wuti tao sóró Kótópaae mo kée yóló, atima melóló duraalu, “Dia̧ feané i wȩi nae.  
\v 28 Ti i wȩita, so whi̧ mo feané yale dowi ala kwia aluraai, Kótóné dia̧ tao saalopóló tukóló muló betere fo diriróturaalu, sókó farale ya̧lo sameapa dia̧ feané nae.  
\v 29 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I nokole képi du wȩi momó kae néni ha̧le bitiré fóló, ya̧lo Ayané tȩteróló kaae tare ao̧mó da̧ fea beta̧mó bitu, kisi \it wain\it* wȩi naalopó. Ai be dȩ sókó waai teópa, ai wȩi me kaae néni ha̧le bitiré faalopó,” yalepó.   
\p
\v 30 Atéró, atima wole fo beta̧ yóló, \it Olip\it* du sorokó mole tikipaae felepó.   
\s1 Pitané Yesu a̧ tuȩ́nipóló yale fo  
\r (Mak 14:27-31, Luk 22:31-34, Jon 13:36-38)  
\p
\v 31 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Mo mió i dikitamotóró atimané ȩpaae eratere ala kilituraalu, dia̧ fea ȩ taaróló botokó faalopó. Ti noatepae, até yaaire alata, asȩmó i yóló muló betere fo mo dokonóturaalu yaalo ai ape.  
\q1 ‘Kale \it sipsip\it* hupurape kaae tare whi̧ ya̧lo dupa, \it sipsip\it* hupurape dapo dapo yó faalopó,’ erapó.   
\p
\v 32 Téyaalotei, ȩ momó kepaayóló u Kaleli haepaae ȩpi folosóró fimó dia̧ nalo waalopó,” yalepó.   
\p
\v 33 Ai fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Ya̧paaetamo mené noa kaae ala eratepa, ti mepaae whi̧rape atima ya̧ taaróló fupa, ya̧lo beta̧ ya̧ mo taaróló faalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 34 Ti fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Mo mió i dikitamotóró wa̧ \it kakaruk\it* bané hale yaaipatei, naao ȩ tuȩ́nipó fo sore félimó yaalopó,” yalepó.   
\p
\v 35 Ai fo yalemó, Pitané a̧paae duraalu, “Ȩ ya̧tamo beta̧mó sukutepa ti mo wisirapó. Ya̧lo ya̧ tuȩ́nipó fo mo yókélé yaalomeipó,” depa, mepaae ama yó matere whi̧rapenékélé ama dere fo kaaetóró yalepó.   
\s1 Kelaalo koko̧i tiki Ketsemanimó yale ala  
\r (Mak 14:32-42, Luk 22:39-46)  
\p
\v 36 Téró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape fea kelaalo koko̧i tiki Ketsemanipaae fóló, ama atimapaae duraalu, “Ȩ upaae momane fulapa dia̧ imó betae,” yalepó.  
\v 37 Atima atéró beteróló, Pita kale Sebediné naalema tamo atima fu bitu, ama hosaa tua̧mó mo doasi dekȩné sukutere ala kaae sóró, sekȩi kisipa muté felepó.  
\v 38 Atéró ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo hosaa tua̧mó dekȩné sukuturaalu, ȩ felekemó suka̧ai depa upaae momane fulapa, dia̧ imó ȩ kaae tawóló bitu noke fini, ȩtamo momatu betae,” yalepó.   
\p
\v 39 Téró ama yó matere whi̧rape aimó betó mupa taaróló, a̧ sawa tupaae fóló, haemó deraapisa fóló fió mulu momatu duraalu, “Ya̧lo Aya-ó, i sekȩi ala ȩpaae wao̧sóró seséyaaire tu̧ mupa, ti naao sesé yae. Tépatei ya̧lo kisipa mole ala eréni, naao kisipa mole ala beta̧ eró̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 40 Téró, a̧ ama yó matere whi̧rape beterepaae momó fesaae wóló kelalemó, atima fea noke foposaa yó molepó. Atépa, ama Pitapaae duraalu, “Sukakele beta̧mó ȩ kaae taruraalu, momatu bitinié?  
\v 41 Dia̧ me dowi ala yó̧póló su̧ sere alané só derao̧sóró, hotowayóló kaae taru, momatere ala yó tawae. Kepe betenéta wisi ala eraai mo doasi ketekȩ bupatei, tó tiki fotoko̧ bunipó,” yalepó.   
\p
\v 42 Kale yale kaae, a̧ momó fesaae fóló momatu duraalu, “Ya̧lo Aya-ó, ȩpaae i eraaire sekȩi ala wao̧sóró seséyaaire tu̧ mupa, ti seséyae. Seséyaaire tu̧ munipa, ti naao kisipa mole alatóró ȩpaae eró̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 43 Atéró, a̧ momó fesaae wouraalu kelalemó, atima fea kale dere kaae, noke foposaa yó molepó.  
\v 44 Atima atéró foposaapa taaróló, a̧ momó sore dakoróló fesaae fóló momaturaalu, kale yale moma kaaetóróti momó yalepó.   
\p
\v 45 Téró, a̧ momayóló fesaae wóló, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ sa̧a nóló bitu noke foposaa yó mole-a, mió da̧ ha̧le betaaire be dȩ dekéró mupa de? Kale Whi̧né Naalema dowi ala dere whi̧rapené dó̧póló eleké ai deyale ape.  
\v 46 Ȩ dó̧póló eleké deyale whi̧ ai walapa, dia̧ turukó horóló da̧ faalopa fiépe,” yalepó.   
\s1 Yesu a̧ tawale fo  
\r (Mak 14:43-50, Luk 22:47-53, Jon 18:3:12)  
\p
\v 47 Yesuné ai fo du betepatei, ama yó matepa wosetere 12 whi̧rapekó Judas sókó walepó. A̧ta, kale momatere be tȩteróló kaae tare whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamoné dotonale whi̧rapetamo walepó. Atima atéró wouraalu, nópuluró bóe dele sepaketamo tao diliki yóló walepó.  
\v 48 Téró, Yesu mepaae whi̧né dó̧póló eleké deyale whi̧né a̧tamo wale whi̧rapetamo fo dokóló duraalu, “Ya̧lotamo ko̧ló tukó nukupa, ti a̧tóró hi̧tipa, tawae,” ipakalepó.  
\v 49 Atéró, kale Judas a̧ folosóró Yesu daalepaae sókówóló duraalu, “Yó matere whi̧, ko̧leó,” yóló, apuóló ko̧ló tukó nalepó.   
\p
\v 50 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “No-ó, naao yaairaalu, wale ala téti yae,” yalepó. Tétepa, kale whi̧rape atima hapale sókó woutóró Yesu botokó̧ sóró tawalepó.  
\v 51 Atétepa, Yesuné ama fulumu whi̧rapekó whi̧ beta̧né bóe dele sepake sókó sóró, so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧né kutó diratere whi̧né wosȩ́li sa̧ae deralepó.   
\p
\v 52 Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao ai sepake bulatere be dolomó momó bulae. Ti noatepae, mepaae whi̧ denétamo sepakené whi̧ dupa, ti ai sepakenétei a̧ mo ti dóló sukunaalo ai ape.  
\v 53 Naao kisipané-a, ya̧lo Ayapaae 72,000 \it ensel\it*-rapené ȩ tao sene wó̧póló dotonae depa, ama dotonaalomeipóló de?  
\v 54 Ya̧lotamo ai ala depa, ti kale asȩmó yaalopóló muló betere fo netéró dokonaaloé?” yalepó.   
\p
\v 55 Atéyale sukamó, Yesuné ai so whi̧paae duraalu, “Diaao̧ kisipané ȩta, \it Gavman\it* whi̧rapetamo bóe dóló atimané tȩteróló kaae tare ala fasó saai, whi̧rape fea a̧lisóró fole whi̧ beteparaalu, ȩ tawóló daai sepakeraperó nópulurapetamo tao diliki yóló wou de? Betere doko̧ fea dia̧né momatere be tipiné bopéró daaló betere tikimó ȩ fo yó mótu betepa, diaao̧ ȩ tanipó.  
\v 56 Ténitei ai yale alarape feata, ti Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené asȩmó yóló muló betere fo motóró dokonóturaalu dapó,” yalepó. Atétepa, ama yó matere whi̧rapené a̧ taaróló, atima fea botokó felepó.   
\s1 Juda fakené Yesu só deraai fo tokó̧tamo yale fo  
\r (Mak 14:53-65, Luk 22:54-55, 22:63-71, Jon 18:13-14, 18:19-24)  
\p
\v 57 Atétepa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧ Kaiapas-né bemó touróló betó mupa, Yesu tawale whi̧rapené a̧ dapesó felepó. Aimó kale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamo touróló betó molepó.  
\v 58 Téyaletei, Pita a̧ Yesu fi tikimó nalo taaeta deté furaalu, so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧né be bopéró betere tipi tua̧paae doropóló, aimó betó mole diki tare whi̧rapetamo bituraalu, Yesupaae noa alakó eratéró kelaai, kaae tawóló beterepó.   
\p
\v 59 Atéró, so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó fo tokó̧tamo yóló taleratere whi̧rapetamoné kapala so whi̧ dilikó̧ló Yesu sukó̧póló, só deróló daaire bete kikitu betalepó.   
\p
\v 60-61 Atéró, atimané a̧ só deraai dapóló kapala fo yaletei, ai foné a̧ só deraaire su̧nipa, nalo whi̧ tamo wóló duraalu, “Ai sekȩ́néta, ‘Kótóné ai momatere be fisikóló sore be dȩmó ama momó tȩyaalopó,’ depa da̧moné wosalepó,” yalepó.   
\p
\v 62 Tétepa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧ turukó holóló Yesupaae duraalu, “Ai whi̧rapené ya̧ só deratere fo dapa, naao atimapaae fo mekó tokó̧ menitere-a, noatepa de?” yalepó.  
\v 63 Téyaletei, Yesu fo tekeni ha̧le daalepó. Atépa, kale momatere be kaae tare topo whi̧né a̧paae duraalu, “Mo titóró betó tare Kótóné keletómó ya̧lo ya̧paae mo dirii fo i dere ape. Ya̧ta mo so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kótóné Naalema Kerisopata, ti mió da̧paaetóró yó a̧lae,” depa Yesuné duraalu, “Ȩ́pó. Naao mo dono ai dere ape.   
\p
\v 64 Téretei, ya̧lo dia̧ feapaae i dere ape. Take nalo waaire be dȩmó, kale Whi̧né Naalema mo doasi fotoko̧ bole Kótóné turu naasemó betepa kolóo, ó hepen be taaróló sa̧ko dolomó sókó wapa kolóo, yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 65 Ai fo depa, so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧né ama deró betere kuti bisa̧ayóló duraalu, “Kótó faleyóló doka doka ai du betere ape. Ti ama ha̧sókó fole ala depa kelalepó yaaire meipapakó keka̧aloé? Ti Kótó faleyóló doka doka dere fota, amatei depa dia̧ feané ai wosale ape.  
\v 66 Térapa, diaao̧ noa kisipa mute?” depa, atimané duraalu, “A̧ sinaaitere fo amatei ai dapa sinó̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 67-68 Téró, atimané ama kele dolomó fesa̧a apuróló, naase duné dóo, mepaae whi̧né a̧ okolope deké sóo yóló duraalu, “Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso-ó, ya̧ Kótóné ama ko̧ló whi̧pata, ti ya̧ dale whi̧ da̧paae yó a̧lae,” yalepó.   
\s1 Pitané Yesu a̧ tuȩ́nipó yale fo  
\r (Mak 14:66-72, Luk 22:56-62, Jon 18:15-18, 18:25-27)  
\p
\v 69 Atéró Pita, ai be bopéró daaló betere tipi bolaa dolomó betepa, kale kutó diratere so seimale beta̧ a̧ beterepaae wóló duraalu, “Ya̧kélé u Kaleli whi̧kó Yesutamo beta̧mó kwȩale whi̧ ai ape,” yalepó.   
\p
\v 70 Ti fo depa, so whi̧ feané keletómó Pitané kale so seimalepaae duraalu, “Naao ai dere fota, noa fo yóló déró ȩ kisipanipó,” yalepó.   
\p
\v 71 Atéró, kale whi̧ a̧ ai be bolaare dopóku tu̧ serekepaae sókó durupupa, me so seimalené a̧ kolóló ai betó mole so whi̧ feapaae duraalu, “I whi̧ a̧kélé, Nasaret whi̧kó Yesutamo beta̧mó kutu betale whi̧ ai ape,” yalepó.   
\p
\v 72 Ti fo depa, Pitané kale dere fo kaae Talené keletómó dirii malo yóló duraalu, “Naao ai bopetere whi̧ta ȩ tuȩ́nipó,” yalepó.   
\p
\v 73 Atéró sawa betale ki̧lipaae, aimó daae mole mepaae whi̧rape Pita beterepaae wóló duraalu, “Ya̧ta atimatamo kutu betale whi̧ mo hi̧ti ai ape. Ti noatepae, naao dere fo nakomené ya̧ mo hi̧tipóló ha̧keamó yó matapó,” yalepó.   
\p
\v 74 Ai fo depa Pitané duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ai whi̧ ȩ mo tuȩ́nipó. Ya̧lo kapala fo depata, ti Talené ȩ mo doasi kwia meló̧pólópó,” yalepó. Ai fo deretamotóró wa̧ \it kakaruk\it* bané hale yalepó.   
\p
\v 75 Tétepa, Pitané Yesuné a̧paae kale \it kakaruk\it* bané hale yaaipatei, naao ȩ tuȩ́nipó fo sore félimó yaalopó yale fo kisipa muni walepó. Atétepa, Pita a̧ belapaae sókó doropóló bituraalu, mo doasi dekȩné sini wole du betalepó.   
\c 27  
\s1 Judas képi wȩi nale fo  
\r (Mak 15:1, Luk 23:1-2, Jon 18:28-32)  
\p
\v 1 Atéró, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamo, mo hi̧katitei Yesu sukó̧póló daairaalu, fo taleyóló mulalepó.  
\v 2 Atimané a̧ halika tikiné naase tamo dokóló, kale doasi \it Gavman\it* topo whi̧ Pailat beterepaae dapesó fóló, ama naase tua̧mó mulalepó.   
\p
\v 3-4 Atéró, Yesu mepaae whi̧né dó̧póló eleké deale whi̧ Judas-né Yesutamo fo tokó̧tamo yóló só deratere ala kolóló, amatei yale alamó dapóló, mo dowi fomaake kisipa mualepó. Atéró duraalu, mo so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamoné a̧ melale 30 \it silpa kapa\it* \it moni\it* u kale whi̧rapepaae momó melaai felepó. Atéró atimapaae duraalu, “Me ha̧sókó fele alakélé inipatei, a̧ dó̧póló ya̧lo ha̧letei eleké deale alané ȩ doasi dowi ala yalepó,” yalepó. Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Da̧paae noa yaró de? Ai alata, naaotei ai yale ape,” yalepó.   
\p
\v 5 Atétepa, Judas-né ama sale \it moni\it* ai kale momatere bepaae fesekée faróló, amatei a̧ képi wȩi nalepó.   
\p
\v 6 Atétepa, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapené kale whi̧né teraae farale \it moni\it* sóró taru duraalu, “I \it moni\it*ta, whi̧ daai dupuyaleteipa, Kótópaae matere \it moni\it*tamo tourao̧se yóló fo mulapó,” yalepó.  
\v 7 Téró, atima fo taleyóló duraalu, i \it moni\it*ta mepaae wale whi̧rape sukutepa douraaire tiki, kale doka haené wuti aletua dere whi̧rapené hae dupu yaai dapóló mulalepó.  
\v 8 Ai hae tikita, whi̧ dó̧póló eleké deyalemó, melale \it moni\it*né dupuyaleteiné ai haené doi whi̧né samea sókó fele haepó, miókélé ha̧le du beterapó.  
\v 9-10 Atéyale ala Kótóné ko̧ló whi̧ Jeremaiapaae yó matepa, ama asȩyóló muló betere fo motóróti dokonóturaalu yalepó.  
\q1 “Talené ȩpaae i ala yae yóló muló betere fo sya furaalu, Israel so whi̧ atimané a̧ dupu yóló melale 30 \it silpa\it* \it moni\it*né doka haené wuti aletu betere whi̧rapené hae tiki atimanétei dupu yó̧póló yae,” fo erapó.   
\s1 Doasi topo whi̧ Pailat-né Yesutamo fo tokó̧tamo yale fo  
\r (Mak 15:2-5, Luk 23:3-5, Jon 18:33-38)  
\p
\v 11 Ai ala ha̧le du betepa, atimané Yesukélé doasi \it Gavman\it* whi̧né sóró beteró betere topo whi̧ Pailat-né keletómó daapa, a̧paae woseturaalu, “Ya̧ Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧é?” depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naaotóró mo dono ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo depa, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamoné kae kae só deratere fo a̧paae depatei, ama me fo tokó̧ menipó.  
\v 13 Tétepa Pailat-né a̧paae duraalu, “Atima kae kae forapené ya̧ só derótu betepatei, ya̧ fo tekeni dere-a noatepa de?” yalepó.  
\v 14 Ai fo depatei, Yesuné kale Pailat-né dere fo mo sawa tokó̧ matere alakélé inipó. Ai ala kale doasi \it Gavman\it* topo whi̧né kilituraalu, i whi̧ta atimané dere fo tokó̧ matere alakélé mo dumipóló sira yalepó.   
\p
\v 15 Téró, \it Gavman\it* doasi topo whi̧né ba fo doko̧ fea atimané dua dere ala sya furaalu, o̧la detere sukamó so whi̧ touróló, atimané kisipa mole \it dipula\it* beteró betere whi̧kó beta̧ ha̧le fó̧póló dotȩyae depa, ti ai whi̧tóró dotonótua dapó.  
\v 16 Atéyale sukamó, dowi ala du betere doi mole whi̧ Barabas \it dipula\it* beteró beterepó.  
\v 17 So whi̧ fea atéró wóló touró betepa, Pailat-né atimapaae woseturaalu, “Diaao̧ kisipané-a, mé whi̧ \it dipula\it* sokóló ha̧le fó̧póló kisipa mute? Barabas dotȩyarópé, so whi̧ feané Kerisopó du betere whi̧ Yesu dotȩyaró de?” yalepó.  
\v 18 Ti noatepa meipó. Kale Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧rapené so whi̧ feané Yesuné doi hale sóró horóló, dukirateremó atima dowi kisipa muturaalu, atimané a̧ daai kale Pailat-né a̧ beterepaae dapesó weirapóló kisipa mualepó.   
\p
\v 19 Atéró, kale Pailat a̧ so whi̧tamo fo tokó̧tamo yaai bituatere tikimó betepa, ama somané fo yó fótu duraalu, “Ya̧lo mió mo dowi noke yaleteiné ȩ doasi sekȩ yalepa, ai dowi ala mo beta̧kélé munire whi̧paae me ala momókó erao̧se,” yalepó.   
\p
\v 20 Téyaletei, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó whi̧ disirapetamoné so whi̧paae duraalu, “Barabas ipaae wó̧póló dotonóturaalu, Yesu sinó̧póló oleróló dae yae,” yóló, so whi̧ feapaae sesemeratere fo du betalepó.   
\p
\v 21 Tétepa, kale \it Gavman\it* whi̧né sóró beteró betere doasi topo whi̧né woseturaalu, “I whi̧ tamokó mé whi̧ dia̧ beterepaae wó̧póló sokóló dotonaróé?” depa, atimané duraalu, “Barabas wó̧póló dotonae!” yalepó.   
\p
\v 22 Tétepa, kale Pailat-né so whi̧paae woseturaalu, “So whi̧ feané Kerisopó du betere whi̧ Yesu neya̧roé?” yóló wosetepa, aimó daae mole so whi̧ feané duraalu, “A̧ta, filipaa ni tómó olorae!” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa, Pailat-né atimapaae duraalu, “Ai whi̧ta me dowi alakélé inipatei, ha̧le noatepa daró de?” depa, atimané fo mo ti fakeyóló duraalu, “A̧ filipaare ni tómó olorae!” yalepó.   
\p
\v 24 Tétepa, ai yó mole so whi̧ atimané kisipa mutere ala erao̧sóró, Pailat-né seséyalemókélé mo su̧ni, so whi̧né doasi foya yaaitere ala kolóló, so whi̧ feané keletómó wȩiné ama naase fukutu duraalu, “I whi̧ delemó Kótóné matere kwiata, ya̧lo saalomeitei, diaao̧tóró saalopó. Atéró sókó fatere samea ya̧lo naasemó yao̧sóró, i fokotapa kelere?” yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa, so whi̧ feané duraalu, “Ai whi̧ dele kwiata, Kótóné da̧ró da̧né naale senaaletamopaae meló̧pólópó,” yalepó.   
\p
\v 26 Téró, so whi̧ atimané Pailat-paae dotonae yale whi̧ Barabas ha̧le fó̧póló dotonóturaalu, mepaae diki tare whi̧rapené Yesu fokosói alapi yóló, nalo filipaa ni tómó oleróló daai dapesó fae yóló melalepó.   
\s1 Diki tare whi̧rapené Yesu faleyale fo  
\r (Mak 15:16-20, Jon 19:2-3)  
\p
\v 27 Atéró, kale \it Gavman\it* whi̧né sóró beteró betere topo whi̧né ama diki tare whi̧rape betere tiki wisinaale Pretorium-paae Yesu duwóló sóró felepó. Téyalemó, diki tare whi̧rape feané a̧ boperóló daane walepó.  
\v 28-29 Téró, atimané ama deró betere kuti sokóló beta̧ sonaai kuti deralepó. Atéró, mu daai képinétei doasi topo whi̧né deratere topo taopóló bopeyóló, ama topomó deralepó. Téró, atimané beta̧ dotó tiki ama turu naasemó taróló, a̧ daalemó bukutiri tȩane doropóló duraalu, “Juda so whi̧né topo whi̧-ó!” yóló faleyóló doka doka du betalepó.  
\v 30 Atéró atimané a̧ fesa̧a apuróló, kale dotó tiki momó fasó sóró, ama topomó momó du momó du betalepó.  
\v 31 Atéró, atimané a̧ doka doka du beteró, sonaai kuti sókó sóró ama kuti momó deralepó. Téró, a̧ filipaa ni tómó oloraai dapesó felepó.   
\s1 Yesu filipaa ni tómó suka̧le fo  
\r (Mak 15:21-32, Luk 23:26-43, Jon 19:17-27)  
\p
\v 32 Atéró dapesó fu beteremó, Sairin be hulua whi̧kó Saimon a̧ tu̧mó hokolaa depa, a̧ fasóló ai filipaa ni a̧paae naaomo beleyae! yóló sȩyalepó.  
\v 33 Atéró, atima beta̧ hae doi Kolkotamó sókó walepó. Ai fo feteyóló whi̧né topo diri mole tikipó.  
\v 34 Aimó atimané Yesumó beta̧ hakesa̧ai wȩiró mo \it wain\it* wȩitamo hosekéróló tepeyaletei melalemó néni hó̧yalepó.  
\v 35 Atéró atimané a̧ filipaa ni tómó oleróló, ki̧lipaae ama kuti saairaalu atimané ni kukwia teraae horóló mé whi̧né ni kukwia mo donotóró muni dorowapa, ti ai whi̧nétóró sua yalepó.  
\v 36 Atéró, a̧ teó sukutu betepa, kale diki tare whi̧rape atima kaae tawóló betó molepó.  
\v 37 A̧ oleró betere ni topomó i betené dalepóló asȩyóló oleralepó. Ai asȩyóló olerale fo i ape.  
\pc \sc Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ Yesu i ape\sc*   
\p
\v 38 Kale o̧lémi nuku betale whi̧ tamokélé a̧tamo beta̧mó, me whi̧ ama turu naase dȩró nimó oleróo, me whi̧ fȩ́ naase dȩró me nimó oleróo yalepó.  
\v 39-40 Mepaae ai tu̧mó fua wuatere so whi̧ atimané folópu kelepéyóló faleyóló doka doka duraalu, “Ya̧ta kale momatere be fisikóló, sore be dȩmó momó tȩyaalopó du betale whi̧pa, naaotei ya̧ tao sae. Ya̧tamo Kótóné Naalemapata, ti ai filipaa ni taaróló dere ape,” du betalepó.   
\p
\v 41 Atéró kale dere kaae, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapenékélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapenékélé, mepaae whi̧ disirapenékélé, faleyóló doka doka duraalu,  
\v 42 “Mepaae whi̧rape sukao̧sóró ama tao sua yaletei, a̧ sinao̧sóró amatei tao sinitupó. Ti a̧ta, Israel fake so whi̧né doasi topo whi̧ ereteiné filipaa ni taaróló dorowapa, ti da̧ a̧paae kisipa tiki tiraalopó.  
\v 43 Ama duraalutamo, a̧ Kótóné Naalemapóló kisipa tiki tirateremó, Kótóné a̧ tao saai kisipa mutepa, ti tao só̧póló yae,” yalepó.  
\v 44 Yesutamo kale beta̧mó olerale o̧lémi nuku betale whi̧ tamonékélé u whi̧rapené dere kaae, a̧ faleyóló doka doka dere forape dekéró du betalepó.   
\s1 Yesu suka̧le ala  
\r (Mak 15:33-41, Luk 23:44-49, Jon 19:28-30)  
\p
\v 45 Téró suka tua̧mó 12 \it kilok\it* sukakelemó kaae sóró fóló, be kuluka derepaae 3-\it kilok\it*-mó hae kwia mo fea dikiyalepó.  
\v 46 Atéró be kuluka 3-\it kilok\it* seretamo, Yesuné doasi fo fakeyóló duraalu, “\it Eloi, Eloi, lama sabakatani\it*,” ai fo feteyóló, “Ȩ tȩteróló kaae tare Kótó-ó, Ȩ tȩteróló kaae tare Kótó-ó, ȩ ya̧lo wotoró beteró̧póló noatepa taaróló feleé?” yalepó.   
\p
\v 47 Ti fo depa, mepaae aimó daae mole so whi̧rapené ama ai dere fo wosóló duraalu, “Ama Elaijapaae ape yóló ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 48 Tétepa, atimakó whi̧ beta̧ mo hapale sururu yóló fóló, kale wépi kaae o̧la sóró séli kȩlaa kaae ere moi \it wain\it* wȩi kale wépi kaae o̧lamó tópuró sóró, kapemó haka sóró Yesu nó̧póló melaai sóró felepó.  
\v 49 Téyaletei, mepaae whi̧rapené duraalu, “Ilaija wóló tao sene walémóló kelaalopa, atéró oleró̧póló taalae,” yalepó.   
\p
\v 50 Atéró, Yesuné ama kepe bete sókó furaalu, kale dere kaae doasi fo fake yóló a̧ sinalepó.   
\p
\v 51 Atéteretamotóró kale momatere be sata̧leróló oleró betere kuti óté kaae sóró tereketé doropóló, a salepaae sókó deralepó. Téturaalu, doasi bao yale tikimó kaporapekélé terekeyóló felepó.  
\v 52 Atéturaalu, whi̧ dourale tikikélé turukwȩ fóló, mo take Kótóné ama kae sóró beterale so whi̧ sukutepa douraletei, dou taaróló momó kepaayóló fua yalepó.  
\v 53 Yesu atéró kepaayóló fi ki̧lipaae, ai kale kepaayale so whi̧rape mepaae so whi̧né koló̧póló, Kótóné ama kae tȩnó betere Jerusalem be huluapaae yó male felepó.   
\p
\v 54 Atétepa, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧ró Yesu me ala yao̧sóró, kaae tare diki tare whi̧rapetamoné doasi bao dere alaró mepaae kae kae dere alarapetamo kolóló, atima fea winé sukó̧ló diri furu furu yóló duraalu, “Haió! i whi̧ta, Kótóné Naalematóró mo hi̧tipó,” yalepó.  
\v 55 Téró, Yesu a̧ mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧tepa tao sóró mótua yale sorape, Kaleli hae kwia taaróló wóló, Yesupaae eratere ala kelaai mo tumó daae mulu, kese faló beterepó.  
\v 56 Atima ai sorape kuamó Maktala be hulua sokó Mariakélé, Jems-ró Josis-tamoné hama Mariakélé, Sebediné naalema tamoné hamakélé, atima atéró daae molepó.   
\s1 Yesu dourale ala  
\r (Mak 15:42-47, Luk 23:50-55, Jon 19:38-42)  
\p
\v 57 Be mo felekemó dikiyaai deretamo, beta̧ Arimatea be whi̧kó néli whi̧ Josep walepó. Ai whi̧ a̧kélé Yesuné yó matere whi̧ betalepó.  
\v 58 Kale sekȩ́né Yesuné tiki saai dapóló, kale topo whi̧ Pailat-paae wosene felemó, Pailat-né ama diki tare whi̧rapepaae duraalu, “I sekȩ́né Yesuné tiki ama sóró faaipó dapa, sóró fó̧póló melae,” yalepó.  
\v 59-60 Atéró matepa mo dȩ tekée fi \it linen\it* kuti wisinaalené Yesuné tiki bopeyóló só fóló, mepaae suka̧le whi̧ dourénire kane dolomó Yesuné tiki mulalepó. Téró kale dou tu̧ kinaai aleyóló mulale kane fake biliraté fóló kinóló a̧ felepó. Ti ai kane dolota, kale whi̧ Josep a̧ sukutepa douró̧póló, aleyóló muló betere tikipó.  
\v 61 Atétepa, kale Maktala be hulua sokó Mariaró ama yakoma Mariatamo ai kale whi̧ douró betere tiki kese faróló beterepó.   
\s1 Yesuné tiki me ala yao̧sóró diki tare whi̧rapené kaae tare ala  
\p
\v 62-63 Atéyale sisópaae dótóró sa̧a nóló betaairaalu, o̧la o̧la taleyóló mulóló, be dȩtepa i ala yalepó. Kale moma dere be kaae tare topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo Pailat beterepaae fóló duraalu, “Doa whi̧-ó, ai kale so whi̧ dilikité kutu betale whi̧ a̧ suka̧ai bitu be dȩ sore kemetepa, a̧ momó kepaayóló betaalopó depa, da̧né wosalepó.  
\v 64 Atéró ai kale suka̧le whi̧né ama yó matere whi̧rapené ama tiki o̧lémi sóró fóló, mo whi̧paae a̧ momó kepaayóló beterapó deté kuturaalu, so whi̧ dilika̧alo ai ape. Atéró dilikitere alané ama take folosóró so whi̧ dilika̧letei teraae faalopó. Téyao̧sórópa, naao diki tare whi̧rapené ai kale whi̧ dourale tiki be dȩ soremó mo wisiyóló kaae tawó̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 65 Ai fo depa, Pailat-né so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧rapepaae duraalu, “Whi̧ douró betere tiki mo wisiyóló kaae tawó̧póló, mepaae diki tare whi̧rape dapesó fóló, etéró kaae tawae yóló yó melae,” yalepó.  
\v 66 Atétepa atima fóló, kale whi̧ dou mené tuki̧yalemóló kelaai tu̧ kinale kane fakeró ha̧le daale kane kwiatamo meke eróló, tua̧mó siri mulóló diki tare whi̧rapepaae kaae tawae yóló sóró daalalepó.   
\c 28  
\s1 Yesu kepaayóló fele fo  
\r (Mak 16:1-10, Luk 24:1-10, Jon 20:1-18)  
\p
\v 1 Téró kale sa̧a naai tukóló mulale suka kemeyóló \it fula\it* kaae sere be dȩmó mo hi̧katitei, Maktala be hulua so Mariaró yakoma Mariatamo kale whi̧ dou kelaai felepó.   
\p
\v 2 Atéró, kale so tamo dou tópaae sókó faai teó fu betepatei, beta̧ \it ensel\it* hepen bemó dorowóló, dou kinó betere kane fake tukwȩ faróló a̧ tómó beterepó. Ai kane fake tukwȩ falateremó, mo doakale bao yalepó.  
\v 3 Ama tiki mo epée dȩ kaae iruraalu, ama deró betere kutikélé mo dȩ tekée fapa kelalepó.  
\v 4 Ai dou kaae tawóló betó mole diki tare whi̧rapené a̧ kolóló, winé sukó̧ló diri furu furu duraalu, sukó̧ló mole whi̧rape ao̧yóló haemó deraapisa fóló molepó.   
\p
\v 5 Téró kale so tamo sókó wapa, kale \it ensel\it*-né atimaamopaae duraalu, “Diaamo wiyao̧se. Diaamota, filipaa nimó dale whi̧ Yesu kȩle waletei ya̧lo tuȩ́rapó.  
\v 6 Ti a̧ta imó muni, a̧ mulale tiki ha̧lerapa kelaai ape. Ti take ama yale fotóró dokonóló, a̧ kepaayóló falapó.  
\v 7 Atérapa, diaamo hapale fóló, ama yó matere whi̧rapepaae i fo yae. A̧ mo ti suka̧letei kepaayóló, dia̧ nalo wó̧póló a̧pi Kaleli haepaae furaalu, a̧tamo aimó hokolaa yóló kelaalopa, ape yale fo ya̧lo diaamopaae i dere ape,” yalepó.   
\p
\v 8 Atétepa, kale so tamo wirutei mo hai̧tamo whi̧ dou taaróló, ama yó matere whi̧rapepaae yaai dapóló sururuyóló felepó.  
\v 9 Atéró fu betepa, Yesu hapale sókó wóló daalu ko̧leó yalepó. Atétepa, atimaamo a̧ daalepaae fóló, ama hómó apuó taru Tale-ó du betalepó.  
\v 10 Atétu betepa, Yesuné atimaamopaae duraalu, “Wiyao̧se! Diaamo fóló, ya̧lo norapepaae diaao̧ ȩ u Kaleli haemó kelaasepóló ape yalepó, yaai fae,” yalepó.   
\s1 Diki tare whi̧rapené i ala kelalepóló yale fo  
\p
\v 11 Téró ai kale so tamo fu betepatei, kale mepaae dou kaae tawóló betale diki tare whi̧rape atima momatere be kaae tare topo whi̧rape beterepaae fóló, atimané kelale alarape fea yó melalepó.  
\v 12 Ti fo depa, mo so whi̧mó Talepaae momatere topo whi̧raperó mepaae so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamo beta̧paae touróló bitu, i ala yaalopóló taleyóló mulalepó.  
\v 13 Atéró fo deyóló, kale diki tare whi̧rape atimané kelale ala mo so whi̧paae yao̧sóró fo mulótu duraalu, “Mené dia̧paae noa ala yaleé depa i fo yae, ‘Da̧ firepaae Yesuné ama yó matere whi̧rape wóló, ama tiki o̧lémi sóró falapó yae,’” yóló doasi \it moni\it*né dupuyalepó.  
\v 14 Atéró duraalu, “\it Gavman\it* topo whi̧né i dere fo wosetepa, dia̧tamo doasi fopaae buóló me ala erao̧sóró dia̧ seséturaalu, da̧nétei ama kisipa tiki feléraalopó,” yalepó.  
\v 15 Téró, kale diki tare whi̧rape doasi \it moni\it* sóró furaalu, atimapaae yae yale fotóróti deté kwȩyalepó. Atéró dere fo so whi̧ feané wosóló, fakerale fo mió i alimó betó mole Juda so whi̧nékélé wosóló mo kisiparapó.   
\s1 Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae yale fo  
\r (Mak 16:14-18, Luk 24:36-49, Jon 20:19-23)  
\p
\v 16 Téró Yesu a̧ suka̧ai bitu, ama yó matepa wosetere 11 whi̧rapepaae, a̧tamo Kaleli haemó daale hasi fosómó hokolaa yaalopó, yale fo tuȩ́ru atima felepó.  
\v 17 Atéró fóló, aimó atimané a̧ kolóló, hemée deyóló betó mulu Tale-ó du betalepó. Tétu betaletei, mepaae whi̧rapené Yesu a̧ hi̧ti yale moló̧póló, kisipa tamo mutu beterepó.  
\v 18-19 Tétepa, Yesu a̧ atima betere felekepaae fóló duraalu, “Ó hepen bemókélé i haemókélé ere ala fea ya̧lo tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné ȩ sóró beteró beterapó. Térapa, dia̧ i hae kwiamó betóló fale so whi̧ beterepaae fóló, atimakélé ya̧lo yó matepa wosetere so whi̧ beteró̧póló, yó maté kwȩyae. Atéturaalu Alima, Naalema, Dȩi Kepe Wisi, da̧né beta̧ doimó wȩi tópurótua yae.  
\v 20 Tétu, ya̧lo dia̧paae yae yóló mulale ala fea, atimanékélé wosóló sya fó̧póló yó mótu betae. Ya̧lo dia̧ taaróló feni, da̧ fea beta̧mó bitiré fóló, kemene fole alimó sókó faalopóló i yóló mulatere ape,” yalepó.