\id LUK 03-LUK.SFM Folopa Neil and Carol Anderson- 1/2005 
\h Luk 
\toc1 Luk 
\toc2 Luk 
\mt1 Luk  
\c 1  
\s1 Wȩi tópuratere whi̧ Jon deyaalopóló yale fo  
\p
\v 1 Kótóné eraalopóló muló betere fo da̧ tua̧paae mo eró betepa, mepaae whi̧né kolóló asȩyalepó.  
\v 2 Ai whi̧rape atima ko̧leaané asȩni, yale alarape mo kelale whi̧rapené deté wale fotóró yó maté wou betalepó. Ai whi̧rapeta, kale fo wisi kae fotamo hoseké erao̧sóró hotowayóló kaae taru, yó mótu betalepó.  
\v 3-4 Mepaae whi̧rapené deté wale fo asȩyale kaae, mió ya̧lokélé ai fo wisiyóló taleyóló betemó kaae sóró, mo donotóró asȩyaai kisipa mutapó. Doa whi̧ Tiopilus-ó, take mepaae whi̧rapené ya̧paae yó melale fota, mo erapóló naao diriyóló tuȩ́ yaasepóló, ya̧lo i asȩtere ape.   
\p
\v 5 Kale Judia hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧ Herot betale alimó etéyalepó. So whi̧mó Talepaae momaratere whi̧ beta̧ beterepó. Ai whi̧ta, Lipai faketei, Abaijané deté wale whi̧ Sekaraiapó. Ama soma Elisabet-ta, momaratere topo whi̧ Eron-né deté wale sopó.  
\v 6 Kótóné keletómó atimaamo mo donoi soró whi̧tamo bitu, Kótóné yóló muló betere fo ao̧mó sukó̧ló, ama erae dere ala beta̧ eraté fu betalepó.  
\v 7 Atéretei, kale so Elisabet atimaamo naale senaalekélé mei, ni daayóló betepa, sokélé sere yóo, whi̧kélé otere yóo yalepó.   
\p
\v 8 Atéró betere tua̧mó Abaija fake whi̧rapené so whi̧mó momaró̧póló, tukóló muló betere be dȩmó Sekaraiaró ama fake whi̧tamoné momatere be kaae tarepó. Atéru, Sekaraia a̧ so whi̧mó momarótu betalemó etéyalepó.  
\v 9 So whi̧mó momaratere whi̧rape atima mara mole ala sya furaalu, atimané doi mole ni fakerape fesekée deralemó, Sekaraiané doi mole ni fake dono fetée horóló muni dorowalepó. Atétepa, a̧ kale momatere be tua̧paae fóló, felé kȩlaa wale fetera kaae o̧la si keletómó biliyó̧póló, atimané a̧ sóró beteralepó.  
\v 10 Atéró, kale felé kȩlaa wale fetera kaae o̧la simó suku̧laa dalatere sukamó a̧ momatere be dolopaae fóló, simó terepetu betalepó. Atétu betepa, mepaae momayaai wale so whi̧ atima belamó kaae taru momatu betalepó.   
\p
\v 11 Até du betepa, Talené dotonale \it ensel\it* wóló, kale felé kȩlaa wale o̧la bilitere tiki turu naase dȩró daapa kelalepó.  
\v 12 Ai \it ensel\it* sókó walemó, Sekaraia kilita sókó furaalu, mo winé sukutu betalepó.  
\v 13 Tétepa, kale \it ensel\it*-né a̧paae duraalu, “Sekaraia-ó, ya̧ wiyao̧se, naao du betale moma Talené wosalepó. Naao so Elisabet naale deyaalo ai ape. Téyaalopa, ama doi Jon mulae.  
\v 14 Ai naale detere kilituraalu, ya̧ doasi hai̧né sukó̧o, mo so whi̧kélé ai naale kilituraalu, hai̧né sukó̧o yóló Talepaae mo kée du betaalo ai ape.  
\v 15 Ti noatepae, Talené keletómó a̧ mo doasi whi̧ betaalopó. A̧ doayóló bitukélé, \it wain\it* wȩiró topo doyóló keyaa fole wȩitamo naalomeipó. A̧ hamané depemó betepatei, kale Dȩi Kepe Wisi a̧ tua̧mó fa̧ayóló mo su̧ró betaalopó.  
\v 16 Atéru, take kó̧paae fu betere Israel fake so whi̧ atima tȩteróló kaae tare Kótó ao̧mó beteró̧póló, ai naalené momó dapesó waalo ai ape.  
\v 17 Tale wó̧póló folosóró a̧pi wouraalu, ama yaaire alata, take betale whi̧ Ilaija a̧ keperó fotoko̧tamo fa̧anuraalu du betale ala kaae, ai sekȩ́ a̧ tua̧mókélé até yaalopó. Ai naale doayóló bitu, alimaraperó naale senaaletamopaae momó hosaa muó̧póló, atima tuȩ́ tiki feteraalo ai ape. Atéturaalu, mepaae Kótóné fo woseni dowa̧ae fu betere so whi̧ Kótóné donoi ala tua̧mó wisi kisipatamo beteró̧póló eraalopó. Atéturaalu, so whi̧ fea Tale beterepaae faaire ala amatei, donoróló beteraalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 18 Atéró Sekaraiané \it ensel\it*-paae duraalu, “Atei ala mo eraalopóló ya̧lo noayóló kisipa yaaloé? Ti ȩ otere yóo, ya̧lo sokélé sere yóo, erapó,” yalepó.   
\p
\v 19 Tétepa, kale \it ensel\it*-né a̧paae duraalu, “Ȩta Kótóné keletómó daalu i ala yae depa du betere \it ensel\it* Kebriel-pó. Mió i dere fo wisi ya̧lo ya̧paae yó meló̧póló, ama ȩ ya̧ beterepaae dotonatepa wóló ya̧tamo fo i du betere ape.  
\v 20 Mió ya̧lo i dere fo wosóló kisipa tiki tiréni depa, ti naao fo aluyaalo ai ape. Ya̧ atépatei bitiré fóló, mió i dere fo dokonóló eratere sukamó ti naao fo momó yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 21 Téró, Sekaraia momatere be dolopaae holóló betepa, belamó a̧ kaae tawóló betó mole so whi̧né duraalu, “A̧ mo taketi holaletei, diki du betere-a, noakó su bitu dérópó,” du betalepó.  
\v 22 Téró kale whi̧ a̧ belapaae dorowóló atimapaae fo yaairetei su̧ni, ama fo alureteiné naasené maaté du betepa, so whi̧né etei kisipa mualepó. Be tua̧mó Talené me alakó a̧paae nokené dere ala kaae eratepa kilitu yalepó du betalepó.   
\p
\v 23 Atéró, momatere be tua̧mó kutó diyó̧póló da̧le mulale be dȩ kemetepa, ama bepaae felepó.  
\v 24 Ai alarape yale ki̧lipaae ama soma Elisabet naale yalepó. Atétepa, kale so a̧ kelao̧sóró ama bemó kinóló betepatei, wélié aporó kemeyalepó.  
\v 25 A̧ atéró bitu duraalu “Take ȩ ni daapa so whi̧ feané faletu betaletei, mió i be dȩmó Talené ȩpaae erale wisi alané so whi̧ feané keletómó ya̧lo hale kemeralepó,” yalepó.   
\s1 Yesu deyaalopóló yale fo  
\p
\v 26 Téró, kale so a̧ naale yóló betepa, apomi wélié tua̧mó Kótóné ama \it ensel\it* Kebriel, Kaleli haemó tȩne Nasaret be huluapaae dotȩyalepó.  
\v 27 Atéró, kale \it ensel\it* Kebriel beta̧ so seimale Maria beterepaae felepó. Ai sota, Depit fake whi̧kó Josep-né dokaairaalu tukóló beteró beterepó.  
\v 28 Téró, kale \it ensel\it* a̧ beterepaae fóló duraalu, “Talené hȩkesere so seimale-ó, Tale ya̧tamo ai betere ape,” yalepó.   
\p
\v 29 Atei fo Mariané woseturaalu, etei kaae ko̧leó dere fo-a, noa betené dérópóló a̧ kisipa teketu betalepó.  
\v 30 Até du betepa, kale \it ensel\it*-né a̧paae duraalu, “Maria-ó, Kótóné ama ya̧ mo wisiyóló kolóló hosaa mutu, ya̧paae wisi ala eraai dapa, wiyao̧se.  
\v 31 Ya̧ta, naale yaalo ai ape. Ai naale detepa, ama doi Yesu mulae.  
\v 32 A̧ doasi topo whi̧ betepa kilituraalu, so whi̧ feané mo ó taoró betere Kótóné Naalemapó du betaalo ai ape. Ai naaleta, take ama noumatere Depit bitu yale kaae, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné amatei a̧ doasi whi̧ sóró beteraalo ai ape.  
\v 33 A̧ta topo whi̧ bituraalu, Jekop-né firale fakerape tȩteróló kaae tare ala kemekélé ini, ha̧le yótóró tawaalopó,” yalepó.   
\p
\v 34 Tétepa, Mariané \it ensel\it*-paae duraalu, “Ȩta, whi̧tamokélé konipa, ai ala neyóló yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 35 Ai fo depa, \it ensel\it*-né a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Kale Dȩi Kepe Wisi ya̧ tua̧paae biti̧ waalopó. Téturaalu, mo ó taoró betere Kótóné fotoko̧né ya̧ tȩteróló husuró betaalo ai ape. Ai deyaaire naaleta, me dowi alakélé muni, mo kae naale detepa so whi̧ feané kilitu, ita Kótóné Naalemapó fo yaalo ai ape.  
\v 36 Aita ya̧ maaté mei, naao kekelé so Elisabet-kélé seretei naale erapó. Upulé a̧ ni daapa mepaae so whi̧né atei serené naale deyaalomeipó dua yaletei, mió a̧ naale epa, apomiró wélié kemeyalepó.  
\v 37 Ti fea ala fea Kótóné su̧mó enénipóló de?” yalepó.   
\p
\v 38 Ai fo depa, Mariané a̧paae duraalu, “Ti ȩta Kótóné ama kutó diratere so beterapa, naao yale fotóró ama ȩpaae eró̧póló yae,” yalepó. Téró, kale \it ensel\it* felepó.   
\s1 Maria a̧ Elisabet kȩle fele fo  
\p
\v 39 Atéyale be dȩmótóró, Maria a̧ o̧la o̧la hapale sisóló ai be hulua taaróló, Judia du sorokó mole haemó tȩne be huluapaae felepó.  
\v 40 Atéró, kale so a̧ Sekaraiaró somatamo betere be dolopaae fóló, Elisabet-paae duraalu, “Fapa ko̧leó,” yóló apualepó.  
\v 41 Mariané Elisabet-paae ai dere fo woseturaalu, Elisabet-né depemó betere naale toróyó̧ holalepó. Atéturaalu, Dȩi Kepe Wisi a̧ tua̧mó fa̧ayóló su̧ralepó.  
\v 42 Atéru Elisabet-né fo fakeyóló duraalu, “Sorape fea betó mupatei, ya̧ beta̧ Tale Kótóné mo wisiró beterapó. Atéturaalu, naao deyaaire naalekélé ama mo wisiró beterapó.  
\v 43 Ȩ mé so wisi betepa, ȩ tȩteróló kaae tare Talené hama naao ȩ kȩle waleé?  
\v 44 Naao ko̧leó dere fo woseturaalu, ya̧lo depemó betere naalekélé hȩkesené sukutu toróyó̧ holalepó.  
\v 45 Kótóné ya̧paae eraalopó yale fo wosóló, naao kisipa tiki tiralemó ya̧ wisiró beterapa, mióta ya̧ hȩkesené suka̧e,” yalepó.   
\s1 Mariané Kótóné doi hale horótu yale wole fo  
\p
\v 46 Téró, Mariané duraalu,  
\q1 “Ya̧lo hosaa tua̧mó Talené doi hale sóró horatapó.   
\q1
\v 47 Ya̧lo hosaa turónékélé ȩ aluyao̧sóró tao sale Kótópaae mo kée yóló hai̧né sukutapó.   
\q1
\v 48 Ti ȩta, kutó diratere doi muni sókótei so betepatei, ama ȩ wisiyóló tao salepó.  
\q2 Mió i be dȩmó kaae sóró bitiré faaire so whi̧ feané ȩ kilituraalu, ita Kótóné wisiró betere sopó yaalo ai ape.   
\q1
\v 49 Ti noatepae, mo doa fotoko̧ bole Tale Kótóné ȩmó mo doakale ala eralepó.  
\q2 Ama doi mo kae muluraalu, dowi ala mo beta̧kélé munire Talepó.   
\q1
\v 50 Mepaae so whi̧ de Kótópaae winé sukó̧ló a̧ ao̧mó dua betepa, ama ko̧lené sukutere ala mió i alimó betere so whi̧paaekélé, take bitiré faaire so whi̧paaekélé, ha̧le yó tarapó.   
\q1
\v 51 Ama doasi bole fotoko̧né mepaae doasi alarape eralepó.  
\q2 Atéturaalu, mepaae whi̧ de atima kisipanétei duraalu, ‘Ȩta mo doasi sekȩ́ whi̧ beterapóló,’ bopé faketu betale whi̧rape dapo dapo yóló fó̧póló, ho̧kó faralepó.   
\q1
\v 52 Mepaae tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧rapené kaae tare alarape ama kemeróló, haepaae só deróo, mepaae naameyóló sókótei betere so whi̧ ama sikipaae horóo, yalepó.   
\q1
\v 53 Mepaae wotené sukutere whi̧rape ama o̧la wisi melóló hairóo, mepaae o̧la o̧la dekéró mole néli so whi̧ ha̧le fó̧póló dotonóo, dua yalepó.   
\q1
\v 54 Ama kutó diratere Israel fake whi̧rape kisipa keteréni, ko̧lené sukuturaalu, atima tao sere ala ha̧le yó tarapó.   
\q1
\v 55 Talené Abraham-ró ama deté faaire naaletamopaae wisi ala eraalopó yóló mulale fo keteréni, da̧né ayarapepaaekélé eralepó.  
\q2 Atéyale kaae, mió i alimó da̧paaekélé ama ko̧lené sukutere ala ha̧le yó tarapó,” yalepó.   
\p
\v 56 Téró, wélié soremó Maria a̧ Elisabet-tamo beteró, nalo ama bepaae fesaae felepó.   
\s1 Wȩi tópuratere whi̧ Jon deyale fo  
\p
\v 57 Téró etéyalepó. Kale so Elisabet a̧ naale saaitere be dȩmó ama naale dealepó.  
\v 58 Tale Kótóné doasi ko̧lené sukuturaalu, a̧paae erale alamó Talepaae mo kée yóló doasi hȩkese yalepó. Atétepa, ama be whi̧ so whi̧ró kekelé so whi̧tamokélé ama dere hȩkese kaaetóró du betalepó.   
\p
\v 59 Atéró kale so naale sóró beteró, bokó wale be dȩmó ama tiki sekaȩ tukóló siriróo, kale naalené doikélé alima Sekaraiané doi yakoróo yaai, ama fake so whi̧ walepó.  
\v 60 Até yaaitepa, ama hama Elisabet-né duraalu, “Meipó. Ama doita, Jon mulaai dapó,” yalepó.   
\p
\v 61 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Ya̧ fake whi̧kó mo beta̧kélé atei doi munipó,” yalepó.   
\p
\v 62 Ti fo depa, atimané alimapaae naasené maaté yóló duraalu, “Naao kisipané a̧ de doi mulaaloé?” yalepó.  
\v 63 Tétepa, ama atimapaae naasené maaté yóló duraalu, asȩtere sóku sóró ape depa, sóró walepó. Atéró, ai kale sóró wale o̧la tómó Jon doi asȩyalepó. Ai doi asȩtere kilituraalu, so whi̧ feané haió yóló, sirayalepó.  
\v 64 Até yaletamotóró Sekaraia a̧ fo aluretei momó duraalu, Kótóné doi hale sóró horalepó.  
\v 65 Atimaamoné be felekemó betó mole so whi̧né atétere ala kilitu, me ala kae dapóló winé sinalepó. Du sorokó mole Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ feapaae i ala yalepóló deté kwȩyóló fakeralepó.  
\v 66 Mepaae i fo wosale so whi̧né “I naaleta, Tale Kótóné mo doasi fotoko̧ bete a̧ tua̧mó mupa kilitu, take doayóló a̧ noa kaae whi̧ betaalorópó,” du betalepó.   
\s1 Sekaraiané yale wole fo  
\p
\v 67-68 Kale naale Jon-né alima Sekaraia Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, Kótóné a̧paae yae depa mo so whi̧paae duraalu,  
\q1 “Da̧né Talené doi hale sóró horaalopó. Israel fake so whi̧ tȩteróló kaae tare Kótópaae mo kée du betae.  
\q2 Ti noatepae, da̧ ama so whi̧póló dupuró beterapó.   
\q1
\v 69 Ama kutó diratere whi̧ Depit-né firale fake tua̧mó Kótóné whi̧ beta̧ sóró beteró beterapó.  
\q2 Ai sekȩ́né ama fotoko̧né da̧ i hae so whi̧ aluyao̧sóró tao saalopó.   
\q1
\v 70 Ti mo take Kótóné ama kae beteró betere ko̧ló whi̧rapené yale fo mo dokonóturaalu yalepó.   
\q1
\v 71 Da̧ bóe whi̧ kuamó betepa, ama tao saalopó. Téturaalu, mepaae whi̧né dowi kisipa muóló da̧tamo bóe dupa, ama fotoko̧né sesé yaalopó.   
\q1
\v 72 Da̧né ayarape ama kisipa keteréni, ko̧lené sukuturaalu mió da̧ tao saaire whi̧ dotonaalopó.   
\q1
\v 73 Ti aita ha̧le mei, Kótóné da̧né aya Abraham-paae i ala eraalopóló mo dirii fo yóló muló betereteinépó.   
\q1
\v 74 Take ai yóló muló betere fo dokonóturaalu, bóe whi̧rapené da̧ dóló tȩterao̧sóró, tao sóró beteró beterapó.  
\q2 Atérené mió da̧ wikélé ini, halaainé Kótóné kutó beta̧ dirótu betenérapó.   
\q1
\v 75 Ti betere doko̧ fea da̧ ama keletómó ama kae ere alaró mo donoi alatamo tua̧mótóró betó tawaalopó.   
\q1
\v 76 Ya̧ta, ya̧lo naalepó. Take nalopaae so whi̧ feané ya̧ kilituraalu, mo taoró betere Kótóné ama ko̧ló whi̧pó yaalopó.  
\q2 Ti Tale waaipa ya̧pi folosóró wouraalu, a̧ waaire tu̧ donorae yaaire whi̧ betaalopó.   
\q1
\v 77 Téturaalu, Kótóné ama so whi̧né dowi alamó melaaire kwia aluróló tao saaire ala naao atimapaae yó melaalo ai ape.   
\q1
\v 78 Ti Kótóné ko̧le dere ala ama hosaa tua̧mó fa̧aneteiné ai ala eraalopó.  
\q2 Ti atéyaaire alata, hi̧ka teó sokotere suka da̧né tikimó felétu dere kaae, Kótóné ama hepen-mó ere dȩ da̧ betere tua̧paae eraalopó.   
\q1
\v 79 Ti aita, noa yaai mei, mepaae diliki tua̧mó betó mole so whi̧ró mo felekemó suka̧ai du betere so whi̧tamo Kótóné hosaa muni deyóló dua betere ala tua̧paae biti̧ fó̧póló, ai dȩné yó melaalopó,” yalepó.   
\p
\v 80 Atéró, kale naale a̧ doaturaalu, ama kepe tua̧paaekélé doasi fotoko̧ bualepó. Atéru, a̧ Israel so whi̧ beterepaae ha̧kearóló sókó waairaalu, so whi̧ bitini ha̧le wópu tikimó bitiré felepó.   
\c 2  
\s1 Yesu deale fo  
\r (Mat 1:18-25)  
\p
\v 1 Ai alarape du betale tua̧mó etéyalepó. Rom \it Gavman\it* topo whi̧ Sisa Akastus-né i hae kwiamó betó mole so whi̧ doi siré kwȩyae yóló mulalepó.  
\v 2 Atéró so whi̧ doi saleteita, Siria hae kwia Kwirinius-né tȩteróló kaae tapa, folosóró kaae sutóró yalepó.  
\v 3 Atétepa, kale so whi̧ mo fea doi só̧póló, atimané turuku be séle sélepaae felepó.   
\p
\v 4 Atétepa, Josep a̧ Depit-né deté wale whi̧ ereteiné Kaleli hae kwiamó tȩne Nasaret be taaróló, Judia haemó tȩne Depit-né be hulua Betelehem-paae felepó.  
\v 5 Ama dokaai tukóló beteró betere so Maria naale epa, atimaamoné doikélé mulaai felepó.  
\v 6 Atéró fóló, atimaamo ai bemó betepa, kale so naale saaire be dȩ sókó walepó.  
\v 7 Ai be dȩmó kale soné ama topo naale deyalepó. Atéró, kale naale kutiné bope yóló hupurape o̧la melótua dere ni fakené aleyale nuku tómó beleró beterepó. Ti noatepae, uké wale so whi̧né fitere be fa̧aneteiné yalepó.   
\s1 Ensel-rapené sipsip hupu kaae tare whi̧rapepaae yale fo  
\p
\v 8 Téró etéyalepó. Ai hae kwiamó mepaae \it sipsip\it* hupu kaae tare whi̧rape ai be hulua taaróló, ne yó molepaae fóló, dikitamo atima hupurape kaae tawóló betó molepó.  
\v 9 Atéró beteremó, Talené \it ensel\it* beta̧ atima betere tikimó sókó wouraalu, Talené ama ere doasi dȩné atima betere tikikélé dȩyó felepó. Atéteremó atima fea winé sukutu betalepó.  
\v 10 Atétepa, kale \it ensel\it*-né atimapaae duraalu, “Dia̧ wiyao̧se, ȩta i hae kwia feamó betó mole so whi̧né wosóló doasi hai̧né suka̧aire fo wisinaale ene walepó.  
\v 11 Dia̧ i haemó betó mole so whi̧ aluyao̧sóró, tao saaire whi̧ mió i be dȩmó Depit-né be huluamó ai deyale ape. A̧ta, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere Kerisopó.  
\v 12 Dia̧ fóló kelenalemó, miótóró deale naale kutiné bopeyóló hupurape o̧la melótua dere ni fakené aleale o̧la tómó beleró betepa kilituraalu, ita kale bope yale naale hi̧tipó yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 13-14 Atéró, mo tétitóró kale \it ensel\it* beta̧ daalepaae ó hepen bemó betó mole \it ensel\it*-rape mo ha̧le o̧la kaae dorowóló daae mulu, Kótóné doi hale sóró horótu duraalu,  
\q1 “Mo taoró betere Kótóné doasi mole doi hale sóró horae.  
\q2 Kótóné ama tuȩ́né wisi ala eraaitere so whi̧paae hosaa muni deyóló mo dua betere ala eró̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 15 Kale \it sipsip\it* hupu kaae tare whi̧rape betó mupatei taaróló, \it ensel\it*-rape hepen-paae fesaae holalepó. Atétepa, kale whi̧rape atimasisi duraalu, “Talené da̧paae yó melale ala kelaai, Betelehem be huluapaae faalopa fiépe,” yalepó.   
\p
\v 16 Atéró, atima hapale fóló Mariaró Josep-tamo betóo, kale naalekélé hupurape o̧la melótua dere o̧la tómó firóo, epa kelalepó.  
\v 17 Atimané kale naale kolóló \it ensel\it*-rapené atimapaae yale fo so whi̧ feapaae deté kwȩyóló fakeralepó.  
\v 18 Ai fo depa wosale so whi̧ feané ita, noa kaae fo yalerópóló, sirayóló tuȩ́ teketu betalepó.  
\v 19 Até du betepatei, Mariané ai dere fo wosóló, ama hosaamó muló bitu kisipa ha̧le yó tarepó.  
\v 20 Téró, kale \it sipsip\it* hupurape kaae tare whi̧rape atima bepaae fesaae furaalu, kale \it ensel\it*-rapené atimapaae i ala epa kelaalo ai ape, yale ala motóró epa kelaleteiné Kótóné doi hale sóró horaté fu betalepó.   
\s1 Yesu momatere bepaae yó male fele fo  
\p
\v 21 Atéró kale naale sóró bitiré fóló, bokó wale be dȩmó ama tiki siriróló Yesu doi mulalepó. Aita kale so naale yaaipatei, \it ensel\it*-né mulae yale doipó.   
\p
\v 22 Moses-né asȩmó soné naale sale tiki Talené keletómó wisiyó̧póló, kaae tawae ere be dȩ kemetepa, Josep-ró Mariatamo kale naale Talepaae melaai dapóló, Jerusalem bepaae dapesó felepó.  
\v 23 Aita ha̧le meipó. Talené fo tua̧mó “Topo naale Talepaae melae,” ere fo sya furaalu yalepó.  
\v 24 Téró, me ere fo i ape. “Beta̧ soné naale senaale detepa, kale soné naale ditu yale ala Talené wisiró̧póló, ba ho̧kósere tamo ó sukusi tamo Talemó melae,” ere fo sya furaalu atéyalepó.   
\p
\v 25 Até yale sukamó, Jerusalem bemó whi̧ beta̧né doi Simeon beterepó. A̧ta, mo donoyóló bituraalu, Kótóné ala beta̧ erótu betale whi̧pó. Atéró, kale Israel fake so whi̧ dowi sekȩi ala tua̧mó betepa, tao saaire whi̧ wó̧póló, kale Dȩi Kepe Wisi a̧tamo beta̧mó beterepó.  
\v 26 A̧paae kale Dȩi Kepe Wisiné etei fo yóló munélipakalepó. Ya̧ hapale sukuni, Talené sóró beteró betere whi̧ Keriso kolóló suka̧alo ai ape.  
\v 27 Atéyale sukamó, Simeon otere Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, momatere be tua̧paae fóló beterepó. Atéró beteremó, kale yóló muló betere foné yae ere ala yaairaalu, hamaró alimatamoné Yesu apuóló momatere bepaae sókó walepó.  
\v 28 Atéró wapa, kale Simeon oterené kale naale tao sóró ama naase tómó beleróló, Kótóné doi hale sóró horótu duraalu,   
\q1
\v 29 “O̧la o̧la fea tȩteróló kaae tare Tale-ó, naao kale yóló mulale fo mió mo dokonatereteiné naao kutó diratere whi̧ sukutepa, hosaa muni deyóló dua fó̧póló yae.   
\q1
\v 30-31 Ti noatepae, naao so whi̧ aluyao̧sóró, tao saaire ala so whi̧ feané keletómó donoróló muló betepa mió ya̧lo i keletere ape.   
\q1
\v 32 Ai dȩné Juda mei, kae fake so whi̧ tua̧paae Kótóné ere ala ha̧kearatepa kolóló tuȩ́ yóo, Israel fake so whi̧kélé doasi doi sóo, yaalopó,” yalepó.   
\p
\v 33 Téró, kale naale hamaró alimatamoné Simeon oterené yale fo wosóló, haió i yale fo-a, noa betené yalerópóló siratu betalepó.  
\v 34 Kale Simeon oterené atima wisiratere fo yóló, hama Mariapaae duraalu, “I naalenéta, Israel fake so whi̧ fea haepaae só deróo, mepaae so whi̧ tao sóró sikipaae horóo, yaalopó. Atétere ala kilituraalu, Kótóné hiróló mole ala so whi̧ feapaae ha̧kearóló yó matepa, mepaae so whi̧né ai dere fo wosaalomeipóló, a̧ só deraalo ai ape.  
\v 35 Atétere alané mepaae so whi̧né hosaa tua̧mó mole tuȩ́ tiki ha̧keamó mulaalopó. Atéteremó, sepake kwia kaaené naao hosaamó deyaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 36-37 Aimó Kótóné ama beta̧ ko̧ló so wulia Aser fakekó Fanuel-né senaalema Anakélé beterepó. Ama whi̧tamo dokóló betepa wȩikeró ba fo kemeyóló, oma sukutepa wulia bitu kemeyale ba fotamo touróturaalu 84 ba fo biti serepó. Atéró Kótópaae kisipa tiró bitu, momatere be taaréni, dikitamokélé, dȩtamokélé, moma dere ala ha̧le yó tarepó. Atéru, a̧ o̧la weyóló bitu, moma dere ala beta̧ dua yalepó.  
\v 38 Téró ai fapotóró kale so Ana atima beterepaae sókó wóló Kótópaae mo kée yóló, Jerusalem bemó betó mole so whi̧ aluyao̧sóró dupuróló tao saaire whi̧ wó̧póló kaae tare so whi̧paae kale naale i ape yóló yó mótu betalepó.   
\p
\v 39 Atéró, Josep-ró Mariatamoné Talené yae yóló muló betere alarape yóló kemetepa, Kaleli haemó tȩne atimané diri Nasaret be huluapaae momó fesaae felepó.  
\v 40 Kale naale a̧ doaturaalu, mo doasi fotoko̧ buóo, tuȩ́ tiki dotoróȩ fóló fosó fosó yóo, Kótóné a̧paae hosaa muóló yaala sókó fóo erapó.   
\s1 Yesu a̧ teó naale beleka̧amale, momatere bemó betere fo  
\p
\v 41 Téró etéyalepó. Kale bosenée fele be dȩ sókó wapa o̧la deteremó, ama hamaró alimatamo ba fo doko̧ fea Jerusalem be huluapaae fua yalepó.  
\v 42 Kale naale doayóló 12 ba fomó betepa, atima dua dere kaae, o̧la detere sukamó atimaamo Jerusalem be huluapaae holalepó.  
\v 43 Kale bosenée fele be dȩmó o̧la detere ali kemetepa, ama hamaró alimatamo bepaae fesaae furaalu, kale naale Yesu Jerusalem bemó betepatei, fole so whi̧tamo fele nisiyóló atimaamo felepó.  
\v 44 Téró kale soró whi̧tamoné kisipané so whi̧tamo fole nisiyóló atimaamokélé fu betepa, be dȩ beta̧ kemeyalepó. Atéró fóló kale naale atimaamoné fake so whi̧ró fulumu whi̧rapetamo betere tikimó keka̧lepó.  
\v 45 Até yalemó bitinipa, keka̧ai Jerusalem be huluapaae momó fesaae felepó.  
\v 46 Atéró kekitu betepa, be dȩ sore ha̧le kemeyóló nalo kale momatere be bopére tipi tua̧mó betepa kelalepó. Atéru, mepaae Juda yó matere whi̧rapené dere fo wosóo, mepaae wosetere forapekélé yóo du betalepó.  
\v 47 Kale naale atéró kisipa fosó fosóru atimané a̧paae wosetere fo mo donotóró tokó̧ matepa woseturaalu, whi̧rape feané siratu betalepó.  
\v 48 Atétere ala hamaró alimatamoné kilitu, atimaamo kilita sókó fóló hamané a̧paae duraalu, “Ti naale-ó, ayanaao da̧mo ya̧ whaalia depa keka̧le supa, noatepa atei kaae ala yaleé?” yalepó.   
\p
\v 49 Ti fo depa, atimaamopaae duraalu, “Ya̧lo ayané ȩ beteró̧póló ere bemó fóló beteretei diaamo tuȩ́ iniru ȩ kekenapó,” yalepó.  
\v 50 Ama ai yale fo bete atimaamoné diriyóló wosóló kisipa sinipó.   
\p
\v 51 Téró, kale naale ama hama alimatamo Nasaret be huluapaae fóló, atimaamoné dere fo beta̧ wosóló ao̧mó sukó̧ló beterepó. Téruraalu, Yesuné ama yale fo fea hamané kisipa keteréni, ama hosaamó muló beterepó.  
\v 52 Téró, Yesu a̧ teó doatutei kisipa tiki dotoróȩ fóló, fosó fosói naale wisi doatepa Kótónékélé, mo so whi̧nékélé, hȩsekeyóló a̧paae hosaa mualepó.   
\c 3  
\s1 Wȩi tópuratere whi̧ Jon-né yó male fo  
\r (Mat 3:1-12, Mak 1:2-8, Jon 1:19-28)  
\p
\v 1 Taiperius Sisa 15 ba fo tua̧mó a̧ topo whi̧ bituraalu, Rom hae kwia mo fea ama tȩteróló kaae tarepó. Atéyale sukamó, Pontias Pailat a̧kélé doasi \it Gavman\it* topo whi̧ bitu, Judia hae kwia tȩteróló kaae tawóo, Herot a̧kélé doasi topo whi̧ bituraalu, Kaleli hae kwia tȩteróló kaae tawóo, ama noma Filip-né Ituraea hae kwiaró Trakonaitis hae kwiatamo tȩteróló kaae tawóo, Lisanias a̧ doasi topo whi̧ bitu, Abilene hae kwia tȩteróló kaae tawóo, erepó.  
\v 2 Anas-ró Kaiapas-tamo Kótópaae momaratere doasi topo whi̧ betere sukamó, Sekaraiané naalema Jon whi̧ bitini wópu mole tikimó betepa, Kótóné fo a̧ tua̧paae sókó walepó.  
\v 3 Atéró, Jon a̧ Jordan wȩi fole hae kwiamó tȩ mole be hulua doko̧paae fóló, fo yó mótu betalepó. Atéró, Kótóné fo yó mótu duraalu, “Diaao̧ du betere dowi ala taaróló, Kótópaae kisipa tiki feteyóló ape. Atétepa, ya̧lo dia̧ wȩi tópuraalo ai ape. Diaao̧ dowi alamó saaire kwia Kótóné me o̧la meipóló, ha̧le kemeraalo ai ape,” deté kutu betalepó.  
\v 4 Mo take betale Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩyóló muló betere fo mo donotóróti yalepó. Ai fo i ape.  
\q1 “Whi̧ beta̧ ha̧le wópu mole tikimó bitu fo fakeyóló duraalu,  
\q2 ‘Tale waaire tu̧ aleyae, a̧ waaire tu̧ donorae.   
\q1
\v 5 Tukwȩ derepale tiki, hae mulóló wisirae.  
\q2 Doasi hasi uluró du sokoreteitamo duki̧yóló mulurae.  
\q1 Wȩ́ wȩ́re tu̧kélé, mo donoyóló aleyae.  
\q2 Kapo ó hapisa̧a muóló dore tu̧ duki̧yóló taae faróló wisirae.   
\q1
\v 6 Até depa, ti Kótóné so whi̧ fea aluyao̧sóró tao saaire ala wisi so whi̧ mo feané kelaalo ai ape,’” yalepó.   
\p
\v 7 So whi̧ mo fea Jon-né wȩi tópuró̧póló a̧ beterepaae wua depa, atimapaae duraalu, “Diaao̧ dere alata, wuliné tu̧ kotere kaae dapó. Kótóné dia̧tamo fopaae butu taleyao̧sóró, mopaae botokó faai de?  
\v 8 Dia̧ dowi ala taaróló kisipa feteyóló tu̧ wisipaae fulapó du betere fo, ha̧keamó motóró du betae. Ti noatepae, Abraham-ta diaao̧ ayapó du betere fomó ya̧lo dia̧paae i dere ape. I muó mole kapo fakerape Kótóné whi̧ aleyóló, Abraham-né naale senaale beteranérapó.  
\v 9 Talené ka̧wei ni bete doko̧ taketi muló beterapó. Mepaae ninétamo du wisi olenitepa, ti ai nirape fea diyóló sipaae taae deraai Talené ama to̧ ai ni betemó bukó tarapó.” yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo depa so whi̧ feané a̧paae duraalu, “Ti da̧né noa alakó yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 11 Ti fo depa Jon-né atimapaae duraalu, “Me whi̧ dené kuti tamo deró betepa, me kuti sokóló ya̧ya̧re whi̧ melae. Whi̧ me dené o̧la hu̧yóló mupa, ti aikélé beta̧ kaae alatóró yae,” yalepó.   
\p
\v 12 Mepaae \it takis moni\it* siré kotere whi̧rape atimakélé wȩi tópuaai dapóló wóló a̧paae woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, da̧ noa alakó yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 13 Tétepa, ama atimapaae duraalu, “Diaao̧ \it takis moni\it* siré kutu, bosenóló sini, sae yale su̧tóró sae,” yalepó.   
\p
\v 14 Ti fo depa, mepaae diki tare whi̧rape wóló a̧paae woseturaalu, “Da̧ noa ala yaaloé?” depa ama duraalu whi̧né \it moni\it* saai, so whi̧ tȩteréli fo yóló ó dilikó̧ló sao̧se. Naao \it Gavman\it*-né dia̧ matere \it moni\it*-tóró tawóló betae. I su̧ meipóló, dokó dokó yao̧se,” yalepó.   
\p
\v 15 So whi̧ feané Jon kilituraalu, i sekȩ́ Kótóné sóró beteró betere whi̧ Keriso du yalepóló, tuȩ́ tekitu betalepó. Ti noatepae, atima Keriso mo kelaai kisipa mutu betaleteinépó.  
\v 16 Até du betepa, Jon-né atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lota, dia̧ wȩi maaté tópuratapó. Téteretei, mo doa sekȩ́ whi̧ beta̧ waalo ai ape. A̧ta ȩ kaae meipó. Ȩ a̧ ao̧mó naale beleka̧amale kaae betereteiné ya̧lo ama hó be dokore képi teraayaairetei mo su̧nipó. Amata, kale Dȩi Kepe Wisiró sitamoné dia̧ wȩi tópuraalo ai ape.  
\v 17 Ama naasené \it whit\it* beta̧paae eróló kane fake kaae o̧la tómó mulóló, fumi besȩ́né só fó̧póló epeyóló horatere o̧la tarapó. Tétu, mo \it whit\it*-ta beta̧paae eróló mulótu beterapó. \it Whit\it* fumita, mo sukó̧kélé feni ha̧le dó tare sipaae taae deraalopó,” yalepó.  
\v 18 Atéró, Jon-né kale mió wosetere kisi fo wisi so whi̧ feapaae yó melóturaalu, so whi̧né kisipa tiki feteraaire forapekélé, yó melótu betalepó.   
\p
\v 19 Tétu betaletei, kale doasi \it Gavman\it* topo whi̧ Herot-né noma Filip-né sotei a̧ dokóo, mepaae kae kae dowi alarape yóo, du betalepó. Até du betepa, Jon-né Herot-paae atei alarape taalae yóló, foné salepó.  
\v 20 Herot-né take yale alarape tómó, me i alakélé yalepó. Kale Jon \it dipula\it* beteralepó.   
\s1 Jon-né Yesu wȩi tópurale foró Yesu deté yale whi̧rapené doirape  
\r (Mat 3:13-17, Mak 1:9-11)  
\p
\v 21 Atéyale sukamó, Jon-né so whi̧ fea wȩi tópuróturaalu, Yesukélé wȩi tópuralepó. Atéró a̧ momatu beteremó, ó hepen be tu̧ tukwȩ fóló molepó.  
\v 22 Atépa, kale Dȩi Kepe Wisi ba ho̧kósere kaae Yesuné tikimó biti̧ dorowalepó. Até deretamo, hepen beró fo fakeyóló duraalu, “Ya̧ta, ya̧lo Naalepó. Naao dere ala wisi kilituraalu, ȩ mo doa hȩkesené sinitapó. Ti ya̧ta ya̧lo mo yaala sókó fóló mole Naalepó,” yalepó.   
\p
\v 23 Téró etéyalepó. Yesu a̧ kutó kaae saai betale sukamó, 30 ba fo beterepó. A̧ atéró betepa so whi̧né a̧ta, Josep-né naalema nisi yalepó.  
\q2 Josep-ta, Heli-né naalemapó.   
\q2
\v 24 Heli-ta, Matata-né naalemapó.  
\q2 Matata-ta, Lipai-né naalemapó.  
\q2 Lipai-ta, Melki-né naalemapó.  
\q2 Melki-ta, Janai-né naalemapó.  
\q2 Janai-ta, Josep-né naalemapó.   
\q2
\v 25 Josep-ta, Matatias-né naalemapó.  
\q2 Matatias-ta, Amos-né naalemapó.  
\q2 Amos-ta, Naham-né naalemapó.  
\q2 Naham-ta, Esli-né naalemapó.  
\q2 Esli-ta, Nakai-né naalemapó.   
\q2
\v 26 Nakai-ta, Mat-né naalemapó.  
\q2 Mat-ta, Matataias-né naalemapó.  
\q2 Matataias-ta, Semen-né naalemapó.  
\q2 Semen-ta, Josek-né naalemapó.  
\q2 Josek-ta, Joda-né naalemapó.   
\q2
\v 27 Joda-ta, Joana-né naalemapó.  
\q2 Joana-ta, Resa-né naalemapó.  
\q2 Resa-ta, Serubabel-né naalemapó.  
\q2 Serubabel-ta, Sealtiel-né naalemapó.  
\q2 Sealtiel-ta, Neri-né naalemapó.   
\q2
\v 28 Neri-ta, Melki-né naalemapó.  
\q2 Melki-ta, Adi-né naalemapó.  
\q2 Adi-ta, Kosam-né naalemapó.  
\q2 Kosam-ta, Elmadam-né naalemapó.  
\q2 Elmadam-ta, Er-né naalemapó.   
\q2
\v 29 Er-ta, Josua-né naalemapó.  
\q2 Josua-ta, Elieser-né naalemapó.  
\q2 Elieser-ta, Jorim-né naalemapó.  
\q2 Jorim-ta, Matata-né naalemapó.  
\q2 Matata-ta, Lipai-né naalemapó.   
\q2
\v 30 Lipai-ta, Simeon-né naalemapó.  
\q2 Simeon-ta, Juda-né naalemapó.  
\q2 Juda-ta, Josep-né naalemapó.  
\q2 Josep-ta, Jonam-né naalemapó.  
\q2 Jonam-ta, Eliakim-né naalemapó.   
\q2
\v 31 Eliakim-ta, Melea-né naalemapó.  
\q2 Melea-ta, Mena-né naalemapó.  
\q2 Mena-ta, Matata-né naalemapó.  
\q2 Matata-ta, Natan-né naalemapó.  
\q2 Natan-ta, Depit-né naalemapó.   
\q2
\v 32 Depit-ta, Jesi-né naalemapó.  
\q2 Jesi-ta, Obed-né naalemapó.  
\q2 Obed-ta, Boas-né naalemapó.  
\q2 Boas-ta, Salmon-né naalemapó.  
\q2 Salmon-ta, Nason-né naalemapó.   
\q2
\v 33 Nason-ta, Aminadab-né naalemapó.  
\q2 Aminadab-ta, Atimin-né naalemapó.  
\q2 Atimin-ta, Arni-né naalemapó.  
\q2 Arni-ta, Hesron-né naalemapó.  
\q2 Hesron-ta, Peres-né naalemapó.  
\q2 Peres-ta, Juda-né naalemapó.   
\q2
\v 34 Juda-ta, Jekop-né naalemapó.  
\q2 Jekop-ta, Aisak-né naalemapó.  
\q2 Aisak-ta, Abraham-né naalemapó.  
\q2 Abraham-ta, Tera-né naalemapó.  
\q2 Tera-ta, Nahor-né naalemapó.   
\q2
\v 35 Nahor-ta, Seruk-né naalemapó.  
\q2 Seruk-ta, Reu naalemapó.  
\q2 Reu-ta, Pelek-né naalemapó.  
\q2 Pelek-ta, Eber-né naalemapó.  
\q2 Eber-ta, Sela-né naalemapó.   
\q2
\v 36 Sela-ta, Kainan-né naalemapó.  
\q2 Kainan-ta, Arpaksat-né naalemapó.  
\q2 Arpaksat-ta, Sem-né naalemapó.  
\q2 Sem-ta, Noa-né naalemapó.  
\q2 Noa-ta, Lamek-né naalemapó.   
\q2
\v 37 Lamek-ta, Metusela-né naalemapó.  
\q2 Metusela-ta, Enok-né naalemapó.  
\q2 Enok-ta, Jared-né naalemapó.  
\q2 Jared-ta, Mahalalel-né naalemapó.  
\q2 Mahalalel-ta, Kainan-né naalemapó.   
\q2
\v 38 Kainan-ta, Enos-né naalemapó.  
\q2 Enos-ta, Set-né naalemapó.  
\q2 Set-ta, Adam-né naalemapó.  
\q2 Adam-ta, ti Kótóné naalemapó.   
\c 4  
\s1 Satan-né Yesu dée nó̧póló su̧ sale fo  
\r (Mat 4:1-11, Mak 1:12-13)  
\p
\v 1 Yesu a̧ Dȩi Kepe Wisi fa̧ayóló su̧ruraalu, Jordan wȩi taaróló wapa, Dȩi Kepe Wisiné a̧ whi̧ bitini, ha̧le wópu mole tikipaae a̧lisóró felepó.  
\v 2 A̧ aimó betepa, dowi Satan-né a̧ dée nó̧póló, su̧ sere alarape deté fu betepa 40 be dȩrape kemeyalepó. Atéyale be dȩmó a̧ o̧lakélé néni wote siri bitiré fóló, kemene folepaae a̧ wote yalepó.   
\p
\v 3 Atéró betepa, dowi Satan-né a̧paae duraalu, “Ya̧tamo Kótóné Naalemapata, ti i kapopaae \it bred\it* o alée fae yae,” yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Tale Kótóné asȩmó i fo erapó.  
\q1 ‘So whi̧ betereteita, mo o̧la maaté nukuraalu bitinipó erapó,’” yalepó.   
\p
\v 5 Atéró, kale dowi Satan-né a̧ mo ópaae hore dupaae dapesó holóló daalu, i hae kwia doko̧ tȩteróló kaae tare alarape fea a̧paae tétitóró hapale yó melalepó.  
\v 6 Téró, a̧paae duraalu, “Ya̧lo ya̧mó doasi doi muaaire alaró i haemó muó mole wisi wisi alatamo naao tȩteróló kaae tawaasepóló melaalopó. Ti noatepae, take ȩpaae matepa taretei, mepaae ya̧lo kisipa mole whi̧rape melaai depa, ti su̧mó manérapó.  
\v 7 Ya̧lo i dere fotamo naao beta̧ wosóló ȩ ao̧mó bitu, doa Tale-ó depa, ti i o̧la o̧la fea naaotóró tȩteróló kaae tawaasepóló melaalopó,” yalepó.   
\p
\v 8 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Kótóné asȩmó ere fo i ape.  
\q1 ‘Tale Kótó mo beta̧tóró beterapa, a̧ ao̧mó sinóló bitu, Aya doa Tale-ó, yóló ama ala beta̧ erótu betae erapó,’” yalepó.   
\p
\v 9 Téró, kale dowi Satan-né Jerusalem bemó tȩne momatere be hulua tómó dapesó holóló daaló bitu duraalu, “Ya̧tamo Kótóné Naalemapata, ti haepaae tu̧ó derepae.  
\v 10 Ti noatepae, asȩmó i fo erapó.  
\q1 ‘Kótóné ama \it ensel\it*-rapepaae ya̧ me o̧lané doalé yao̧sóró, wisiyóló kaae tawae yaalopó.’   
\q1
\v 11 Me fo i ape. ‘Ya̧ atimané naase tómó muni durupuraalu, me o̧lané ya̧ kotóo sóró doalé yaalomeipó,’” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo depa, Yesuné kale dowi Satan-paae duraalu, “Asȩmó i fokélé erapó.  
\q1 ‘Naao Tale Kótóné ya̧ tao sirémóló ka̧ae kolóló su̧ sao̧se,’ erapó,” yalepó.   
\p
\v 13 Atéró, kale dowi Satan-né Yesu dée nó̧póló su̧ sale ki̧lipaae me tȩ mutere sukamó momó su̧ saai dapóló taaróló felepó.   
\s1 Nasaret so whi̧ Yesuné dere fo wosaalomeipó yale fo  
\r (Mat 13:53-58, Mak 6:1-6)  
\p
\v 14 Atéró, Yesu kale Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, a̧ Kaleli hae kwiapaae momó fesaae felepó. A̧ atéró wóló beterapó dere fo ai hae kwiamó betó mole so whi̧ feapaae deté kwȩyalepó.  
\v 15 Atéró, a̧ ai hae kwiamó bituraalu, atimané fo wosetere be doko̧ fo yó maté kotopa, so whi̧ feané ama doi hale sóró horótu betalepó.   
\p
\v 16 Take a̧ doayóló betale Nasaret be huluapaae fóló bituraalu, kale sa̧a nokole be dȩmó ama dua dere kaae, fo wosetere be dolopaae holalepó. Atéró, Kótóné asȩmó ere fo dosa̧ayaairaalu turukó holalepó.  
\v 17 Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩre \it buku\it* bopeyóló moletei, ama dosa̧ayó̧póló, whi̧ mené a̧paae melalepó. Tétepa, ai \it buku\it* sóró da̧ae faróló, ama tuȩ́ mole fo keka̧lemó keletepa dosa̧ayale fo ipó.   
\q1
\v 18 “Talené ama Dȩi Kepe Wisi ȩ tua̧mó beteró beterapó. Ti aita ha̧le mei, ama kale fo wisi so whi̧paae yó meló̧póló ȩ sóró beteralepó. Atéru, \it dipula\it* kaae betere so whi̧ ha̧le fó̧póló dotonóo, kele dilikire so whi̧né kele fisa̧ae falóo, mepaae wae sóró sonaalei ala tua̧mó beteró betere so whi̧ sokóló ha̧le beteróo yó̧póló, ȩ dotonalepó.   
\q1
\v 19 Talené so whi̧ wisiyóló beteró̧póló, ama ko̧lené sukutu hamokoróló ha̧le tao sere ali i wale ape fo so whi̧paae yó̧póló, ȩ dotonalepó,” yalepó.   
\p
\v 20 Téró, Yesuné kale fo̧loi \it buku\it* momó bopeyóló kaae tare whi̧paae melóló, a̧ biti̧ deyalepó. Atéró betepa, ai fo wosetere be dolomó betó mole so whi̧ feané a̧paaetóró kele fopolaa yalepó.  
\v 21 Téró, ama atimapaae momó duraalu, “Mió diaao̧ wosale asȩmó yóló muló betere fota, motóró dokonalepó,” yalepó.   
\p
\v 22 Ama yó matere fo wosale so whi̧ feané i whi̧né ko̧lómó mo koko̧i fo wisinaale dapóló, siratu betalepó. Tétu atimasisitei duraalu, “Ita, Josep-né naalema meié?” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “I mara mole fo diaao̧ ȩpaae mo enérapó. ‘\it Dokta\it* whi̧-ó, naaotei ya̧ tikimó daale kisi bete wisirótimié? Ti Kapeneam be huluamó du betere alarape da̧né wosalepa, umó erótu betale ala kaae naao i turuku bemókélé erótumié?’” yalepó.   
\p
\v 24 Atéró ama atimapaae momó duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kótóné ko̧ló whi̧né ama be whi̧ so whi̧paae Kótóné fo i ape yóló yó matepa, atimané mo dapóló wosetimipó.  
\v 25 Ya̧lo dia̧paae mo i dapa wosae. Mo take Israel haemó Ilaija betale alimó mepaae sorape atimané whi̧ sukó̧ló wulia betó molepó. Ai sukamó ba fo sorené wélié apo mirómó hali kinó betepa, hae kwia feamó o̧la sóku aluyóló, wote ali walepó.  
\v 26 Téyaletei, Kótóné Ilaija dotonaleteita, mo beta̧ Israel fake sorapekó tao só̧póló dotonénipó. Ténitei, Saidon hae kwiamó tȩne Sarepat be huluamó betere beta̧ wulia so tao sene fó̧póló dotȩyalepó.  
\v 27 Téró, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Elaisané Israel hae kwiamó dowi humu fuluné tiki doyóló betó mole so whi̧ mo beta̧kélé wisirénipó. Israel hae kwiamó atei kaae whi̧rape betó mupatei, mo beta̧kélé wisiréni, Siria hae kwiamó betere whi̧kó Naaman maaté wisiralepó,” yalepó.   
\p
\v 28 Ai kale fo wosetere be dolomó betó mole so whi̧ mo feané ama ai dere fo wosóló, atima doasi fopaae bualepó.  
\v 29 Atéró atima hapale turukó huturaalu, a̧ belapaae ho̧kó deralepó. Téró, ai be hulua felekemó ere kulapaae taae deraai dapóló dapesó felepó.  
\v 30 Téyaai depa, ai touró betere so whi̧ kua dolomótei sókótamo yóló, ama faai yale tikipaae felepó.   
\s1 Yesuné dowi kepe ho̧konale fo  
\r (Mak 1:21-28)  
\p
\v 31 Téró, Yesu a̧ Kaleli hae kwiamó tȩne Kapeneam be huluapaae derepelepó. Aimó bituraalu, kale sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó so whi̧ feapaae ama fo momó kaae sóró yó mótu betalepó.  
\v 32 Ama ai yó matere fo so whi̧ feané woseturaalu, sóró beteró betere topo whi̧né fo kaae dapóló, siratu betalepó.   
\p
\v 33 Ai fo wosetere be dolomó dowi keperape tepeyóló betere whi̧ beta̧ beterepó.  
\v 34 Ai sekȩ́né fo fakeyóló duraalu, “He! Nasaret be hulua whi̧kó Yesu-ó, naao da̧paae noa alakó eraai waleé? Naao da̧ doraai waleé? Ya̧ta, me dowi alakélé muni, Kótóné mo kae beteró betere whi̧póló, ya̧lo kisiparapó,” yalepó.   
\p
\v 35 Ai fo depa, Yesuné kale dowi kepe foné sóró duraalu, “Fo taaróló ya̧ ai whi̧ tua̧mó beteretei, sókó ape,” yalepó. Ti fo depa, dowi kepe kale whi̧ tua̧mó betaletei, so whi̧ feané keletómó ama tiki haepaae taae deróló a̧ sókó felepó. Atéyaletei, kale whi̧ a̧ doalékélé inipó.   
\p
\v 36 Atétere ala so whi̧ feané kolóló, sirayóló atimasisitei duraalu, “I whi̧né yó mótu betere fota, mo kaepó. Ti ama fota, doasi fotoko̧tamo yó matepa, dowi keperapenékélé ama dere fo mo beta̧ wosóló, ai sókó fulapa, kelae!” yalepó.  
\v 37 Yesuné i ala du beterapó fo, ai hae kwiamó betó mole so whi̧ mo feapaae deté kwȩyalepó.   
\s1 Yesuné so whi̧ feané kisi wisirale fo  
\r (Mat 8:14-17, Mak 1:29-39)  
\p
\v 38 Yesu a̧ ai fo wosetere be taaróló, Saimon-né bepaae felepó. Ai bemó kale Saimon-né auma sere tiki suputere kisiné sinóló mupa, atimané Yesupaae, “Naao wisiraaloé?” yóló wosalepó.  
\v 39 Atétepa, a̧ kale so molepaae fóló hemene doropóló, kale soné tiki supu dere kisi bete foné salemó, kemeyalepó. Atéteretamotóró kale so a̧ turukó holóló, atimamó o̧la kaae sóró biliyóló melalepó.   
\p
\v 40 Be dikiyaairaalu, suka doropoletamo mepaae ha̧le betere whi̧rapené kae kae hepo daale so whi̧ Yesu beterepaae dapesó walepó. Atéró wóló betó mupa, so whi̧ doko̧ feané tikimó ama naase mulótua yalemó, atimané kisi beterape wisiyalepó.  
\v 41 So whi̧ feané tiki tua̧mó tepeyóló betere dowi keperape fo fakeyóló sókó furaalu, ya̧ta Kótóné naalemapó dua yalepó. Ai fo depa, atimané a̧ta ha̧le whi̧ mei, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteró betere whi̧ Kerisopó yao̧sóró, kale dowi keperape foné sua yalepó.   
\p
\v 42 Mo hi̧kati Yesu ama wotoró so whi̧kélé bitinire tikipaae felepó. Atépa, kale so whi̧ feané keketé kwȩyóló, a̧ betere tikimó sókó walepó. Atéró wóló bituraalu a̧ metikipaae fao̧sóró, atimatamo betaai dapóló, sesé du betalepó.  
\v 43 Tétepatei, ama atimapaae duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole fo wisi i ape yóló yó maté kwȩyó̧póló, Kótóné ȩ dotȩyalepó. Atéreteiné ȩ dia̧tamo betenéni, mepaae be huluapaae faai dapó,” yalepó.  
\v 44 Téró, a̧ Judia hae kwiamó tȩ mole fo wosetere be doko̧ fea fo yó matétóró kutu betalepó.   
\c 5  
\s1 Yesuné mepaae ama yó melaaire whi̧rape ape yale fo  
\r (Mat 4:18-22, Mak 1:16-20)  
\p
\v 1 Téró etéyalepó. Me be dȩmó Yesu a̧ Kenesaret wȩi fókumó daalepó. So whi̧ mo fea ha̧le o̧la kaae wóló tourale tikimó, hae tiki fa̧ae fóló mulu, Kótóné fo wosetu betalepó.  
\v 2 Até du betepa, wȩi nuku tamo ai wȩi fókumó duló betepa kelalepó. Ai nuku tamota, ya siré kotere whi̧rapené nukupó. Atimané nuku aimó dupa teraae fóló, wȩi fókumó ha̧leke warape fukutu betalepó.  
\v 3 Atétu betepa, a̧ nukumó biti̧ holalepó. Ai nuku tale, Saimon-paae duraalu, “Naao nuku ai wȩi kulu tua̧paae sawa hi̧kili falae,” yalepó. Téró, a̧ nuku tómó bituraalu so whi̧ feapaae fo yó mótu betalepó.   
\p
\v 4 A̧ fo yó melóló kemetepa, Saimon-paae duraalu, “Yakó detémóló kelaalopa, nuku wȩi kulu tua̧paae fóló, diaao̧ ha̧leke warape wȩi dolopaae derae,” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo depa, Saimon-né a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, mió dikitamo yakó saalo nisiyóló da̧ depe tukó wei ala yóló deraté kwȩyalemó, mo beta̧kókélé denipó. Téyaletei, naao derae depa ti ha̧leke warape da̧né deraalopó,” yalepó.   
\p
\v 6 Atéró, atimané ha̧leke warape deralemó mo doakale yarape deale tikimó, atimané ha̧leke warape tukó faairaalu yalepó.  
\v 7 Atéteremó, atimané fulumu whi̧rapepaae atima tao sene ape depa wóló, mepaae yarape nuku dolopaae bulóló fu betalemó, kale nuku tamo wusuró mo felekemó wȩi dolopaae buó deyaai yalepó.   
\p
\v 8-10 Atétepa, Saimon-ró a̧tamo kutó ditere whi̧rapetamokélé, atima beta̧mó ya siré kotere Sebedi naalema tamo Jems-ró Jon-tamokélé, ya mo dekéró sóró muló betere kilituraalu, haió yóló siratu betalepó. Atétepa, Saimon Pita a̧ Yesuné hó ao̧mó bukutiri tea̧ró bitu duraalu, “Tale-ó, ȩta dowi ala du betere whi̧pa, taaróló ya̧ fumié?,” yalepó.  
\p Tétepa, Yesuné Saimon-paae duraalu, “Ya̧ wiyao̧se, naao ya su dere kaae, mió kaae sóró so whi̧ siré kwȩyaasepólópó,” yalepó.  
\v 11 Atétepa, atimané nukurape wȩi fókupaae tao sóró mulóló, atimané o̧la o̧lakélé mupatei taaróló a̧ sya felepó.   
\s1 Dowi humu fuluné tiki dore whi̧ Yesuné wisirale fo  
\r (Mat 8:1-4, Mak 1:40-45)  
\p
\v 12 Téró etéyalepó. Yesu a̧ beta̧ be huluamó beteremó, dowi humu fuluné tiki dore whi̧ walepó. Atéró, Yesu betere felekemó ama kelepaa haepaae deróló bukutiri tea̧ró bitu a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, ya̧lo tiki doretei naao kisipané wisiraai depa, ti wisiraasepólópó,” yalepó.   
\p
\v 13 Atétepa, Yesuné ama naase teréȩ faróló kale whi̧né tikimó wolaayóló duraalu, “Naao tiki ya̧lo wisiraai kisipa mutapa wisiyae,” yalepó. Téyalemó, mo ai fapotóró kale whi̧né dore tiki mo ti wisiyó felepó.   
\p
\v 14 Atéró, Yesuné kale whi̧ dotonaai a̧paae mo diri ma fo yóló duraalu, “Ya̧lo naao tiki wisiralepóló, mo whi̧paae momókó yao̧se. Ya̧ fóló, Kótópaae momaratere whi̧né naao tiki fope yó̧póló, yó male fae. Atéró fopeyóló naao tiki wisipa kilitu, Moses-né ere fo sya furaalu, Talepaae ha̧le melae ere o̧la melae. So whi̧ feané ai ala kilituraalu, ita Talené erapó kisipa muaalopó,” yalepó.   
\p
\v 15 Yesuné mo so whi̧paae yao̧se yaletei, i ala yalepóló deté kwȩyóló fakeratepa, so whi̧ feané woseturaalu, atimané kae kae kisi beterape wisiróo, ama dere fo wosóo yaairaalu, wua yalepó.  
\v 16 Atépatei, Yesu a̧ so whi̧tamo betere tiki taaróló so whi̧kélé bitinire tikipaae suka fea moma eneta dua yalepó.   
\s1 Yesuné tiki momaare whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 9:1-8, Mak 2:1-12)  
\p
\v 17 Atéró, me sukamó etéyalepó. Ama fo yó mótu betepa, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamo Kaleli haeró Judia haetamomó betó mole so whi̧kélé, Jerusalem be hulua so whi̧kélé, wóló betó molepó. Ai sukamó, so whi̧ feané kisi bete wisiraaire Talené fotoko̧ su̧mó bolepó.  
\v 18 Atépa, mepaae whi̧rapené beta̧ tiki momaare whi̧ besekȩné dokopatei, beleyóló wóló be tua̧paae holóló Yesu beterepaae sóró holaai kisipa mualepó.  
\v 19 Téró, kale whi̧ sóró faaire tu̧mó so whi̧ mo fea daayale tikimó fenénipa, siki bepaae sóró holóló kea sokóló, kale whi̧ dokopatei, besekȩtamo Yesu daale donotóró deralepó.   
\p
\v 20 Atéró, atimané kisipa tiki tiratere ala Yesuné kolóló, kale tiki momaare whi̧paae duraalu, “Ti naale-ó, naao dowi alamó kwia melaai yaletei mió i kemeratere ape,” yalepó.   
\p
\v 21 Yesuné ai fo depa, Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamo atimasisi fo yaai tuȩ́ teketu betalepó. “Ti whi̧né a̧ta, Kótó kaaepó du betere foné Kótó faletu beterapó. Mo whi̧ beta̧nékélé dowi alamó melaaire kwia kemeranénitei, Kótóné beta̧ su̧mó enérapó,” du betalepó.   
\p
\v 22 Atéró mutere kisipa Yesuné kolóló, atimapaae duraalu, “Noatepa dia̧ atei tuȩ́ mutu bitu de?  
\v 23 Ti mé fo so whi̧ feané enére? Naao yale dowi alamó saaire kwia aluratapó enérépe, ya̧ turukó holóló naao besekȩ sóró fae fo enére?  
\v 24 I haemó betó mole so whi̧né dowi ala bete tokó̧ló aluraaire fotoko̧ Whi̧né Naalemané su̧mó bulapóló, kisipa yaasepóló i whi̧paae eratere ala kelae. Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape, ya̧ turukó holóló naao besekȩ sóró bepaae fae,” yalepó.  
\v 25 Ai fapotóró kale be whi̧ so whi̧ feané keletómó turukó horóló ama besekȩ sóró bepaae furaalu, Kótóné doi hale sóró horaté felepó.  
\v 26 Atéteremó, so whi̧ fea winé sukutu sirayóló duraalu, “Mo take etei kaae ala depa, da̧né kolókélé ini, mió kisi ala keletapóló,” Kótóné doi hale sóró horótu betalepó.   
\s1 Takis moni sere whi̧ Lipaipaae Yesuné a̧ sya ape yale fo  
\r (Mat 9:9-13, Mak 2:13-17)  
\p
\v 27 Ai ala yóló kemetepa, Yesu a̧ beta̧ \it takis moni\it* siré kotere whi̧kó ama doi Lipai \it moni\it* su betepa kolóló, Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.  
\v 28 Ti fo depa, a̧ turukó holóló ama o̧la o̧lakélé mupatei, taaróló a̧ sya felepó.   
\p
\v 29 Téró, Lipainé Yesu ama bepaae dapesó fóló, a̧mó doasi o̧la deralepó. \it Taks moni\it* siré kotere whi̧raperó mepaae so whi̧tamo fea touró bitu, o̧la nuku beterepó.  
\v 30 Tétu betepa, mepaae Farisi whi̧raperó atima beta̧ kisipa mulu Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné Yesuné yó matere whi̧rapepaae duraalu, “\it Taks moni\it* siré kotere whi̧raperó dowi ala du betere whi̧rapetamo wȩiró o̧latamo beta̧mó noatepa o̧la nuku bitu dérópó,” yalepó.   
\p
\v 31 Ti fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Hepo daanire so whi̧ \it dokta\it* whi̧ beterepaae fumi, hepo daale so whi̧ maaté fua dapó.  
\v 32 Ȩ waleteita, donoi ala du betere whi̧paae ape yaai ani, dowi ala du betere so whi̧ atimané dowi ala taaróló ape yaairaalu walepó,” yalepó.   
\s1 Yesuné yó matere whi̧rape o̧la woteremó yale fo  
\r (Mat 9:14-17, Mak 2:18-22)  
\p
\v 33 Atimané a̧paae duraalu, “Jon-né yó matere whi̧rapeta, Kótópaae kisipa muóló, me féli o̧la weyóló bitu, momatua dapó. Atétere kaae, Farisi whi̧rapené yó matere whi̧rapekélé atétua dapó. Tétepatei, naao yó matere whi̧rape ai ala ini, atima o̧laró wȩitamo nokole ala suka fea ha̧le yó tarapó,” yalepó.   
\p
\v 34 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Beta̧ whi̧ a̧ so dokotere sukamó ama nomarape o̧la weyóló ha̧le bitua de? Meipó.  
\v 35 Téyaalo meitei, me sukamó kale so dokaaire whi̧ atima beta̧mó bituraalu, o̧la nuku betera̧lemó, a̧ tawóló só fole sukamó atima o̧la weyóló ha̧le betaalopó,” yalepó.   
\p
\v 36 Ama atimapaae yale fo kisipa só̧póló, me fo sale etéró yalepó. “Mepaae whi̧né kisi kuti bisa̧ayóló dera̧akele kuti bisa̧ae faletei nomotua de? Atétepa, ti dera̧akele kutiné kisi kuti hu̧kulu yóló doróo, nomaleteikélé koko̧ ini yóo, yaalopó.  
\v 37 Atétere kaae, mepaae whi̧rapené \it wain\it* wȩi hupu sekaȩné aleyale dera̧akele wutimó tepetumipó. Até enalemó, kale wȩi fotoko̧né kale hupu sekaȩné aleyale dera̧akele wuti fulukó furaalu, wȩikélé sunée faalopó.  
\v 38 Até yao̧sóró, atimané kisi \it wain\it* wȩi tepeturaalu, ti hupu sekaȩné aleyale kisi wutimó tepetua dapó.  
\v 39 Folo moi \it wain\it* wȩi nokole whi̧rape atima kisi \it wain\it* wȩi naai hȩkese dumipó. Ti noatepae, folo moi \it wain\it* wȩi nóló toureteiné mo wisirapó, du beterapó,” yalepó.   
\c 6  
\s1 Yesu a̧ta, sa̧a nokole be dȩ tȩteróló kaae tare Talepó yale fo  
\r (Mat 12:1-14, Mak 2:23-28, 3:1-6)  
\p
\v 1 Téró, sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo \it whit\it* kutó tua̧mó tȩyóló felepó. Atéró furaalu, ama yó matere whi̧rapené ai kutómó ere \it whit\it* du ka̧ae sóró fumi hotokó̧ló nukulé fu betalepó.  
\v 2 Mepaae Farisi whi̧rapené até dere ala kolóló, a̧paae duraalu, “Sa̧a nokole sukamó naao yó matere whi̧rapené atei ala yó̧póló, noatepa kaae tare?” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Depit-ró ama fulumu whi̧rapetamo wotetepa yale ala asȩmó moletei, diaao̧ dosa̧ayóló kisipa muni airapó.  
\v 4 Depit a̧ Kótóné be dolopaae holóló bituraalu, Kótópaae melale mo kae muló betere \it bred\it* otei ama sóró nalepó. A̧ nóló, kwiapaae ama fulumu whi̧rapekélé matepa, atimané sóró nalepó. Ai ota, ha̧le mo whi̧né nukumi, Talepaae momaratere whi̧rapené maaté nukua dapó,” yalepó.  
\v 5 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Sa̧a nó̧póló tukóló muló betere be dȩ tȩteróló kaae tare Taleta, ti kale whi̧né Naalemapó,” yalepó.   
\p
\v 6 Téró, sa̧a nokole me be dȩmó, Yesu a̧ Kótóné fo wosetere be dolopaae fóló, fo yó mótu betalepó. Atéró yó mótu betalemó, beta̧ whi̧ ama turu naase sinóló dopa kelalepó.  
\v 7 Atétepa, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné Yesu só deraaire bete kikitu, kale sa̧a nokole be dȩmó naase dowi whi̧ wisiratéró kelaairaalu, kaae tawóló beterepó.  
\v 8 Atimané atéró mutere kisipa ama kolóló, kale naase dowi whi̧paae duraalu, “Ya̧ so whi̧ kuamó turukó holóló, daayae,” yalepó. Atétepa, kale whi̧ a̧ so whi̧ feané keletómó daane holalepó.   
\p
\v 9 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae beta̧ fo wosetapó. Sa̧a nokole sukamó noa ala yao̧se yóló mule? Whi̧ tao sóró wisiratere alapé, dowi ala deretei? Ó whi̧ sukao̧sóró tao sere alapé ó whi̧ betere bete doratere alaé?” yalepó.   
\p
\v 10 Ai so whi̧ beterepaae kele keleyóló kale whi̧paae duraalu, “Naao naase teréȩ falae,” depa, kale whi̧né naase teréȩ faralemó, wisiyalepó.  
\v 11 Atéteremó, doasi fopaae buóló atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧né a̧paae noa alakó eraaloé,” du betalepó.   
\s1 Yesuné 12 whi̧rape sókó sóró beterale fo  
\r (Mat 10:1-4, Mak 3:13-19)  
\p
\v 12 Téró beta̧ sukamó Yesu a̧ moma yaairaalu, du sorokó mole ao̧paae felepó. Atéró, aimó Kótópaae moma deté fu betepatei, be dȩralepó.  
\v 13-14 Atéró be dȩyó hotepa, hi̧ka ama yó matere whi̧rapepaae ape yóló, fea betó mupatei, 12 whi̧rape maaté sorokó sóró, \it aposel\it* doi mulalepó.  
\v 15 Saimon doi mupatei, ama me doi Pita mulalepó.  
\v 16 Ama noma Andru, Jems, Jon, Filip, Batolomiu, Matyu, Tomas, Alpias-né naalema Jems-kélé, ka̧lo ka̧lore whi̧ Saimon, Jems-né naalema Judas-kélé, Yesu dó̧póló eleké deyaaire whi̧ Judas Iskariot, atima atéró whi̧rape sóró beteralepó.   
\p
\v 17 Atéró, Yesu a̧ kale du sorokó mole tiki taaróló, ai ao̧mó sawa mulure tikipaae ama sóró beterale whi̧rapetamo derepelepó. Kale mepaae yó matere whi̧rapekélé, Judia hae kwiamó wale so whi̧kélé, Jerusalem be huluamó wale so whi̧kélé, wȩi fóku felekemó tȩne Tair beró Saidon betamomó wale so whi̧kélé, mo ha̧le o̧la kaae wóló touró beterepó.  
\v 18 Atéró waleteita, ama dere fo wosóo, atimané kisi bete kemeróo, mepaae so whi̧kélé dowi kepe tepeyóló beteretei dóló ho̧konóo, yó̧póló walepó.  
\v 19 Ama fotoko̧né aimó betó mole so whi̧ atimané kisi bete wisirótua yaleteiné, ama tikimó wolaayaai dapóló walepó.   
\s1 Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae dere fo  
\r (Mat 5:1-12)  
\p
\v 20 Atétepa, Yesuné ama yó matere whi̧rape kaae taru duraalu,  
\q1 “Dia̧ yoleale betere whi̧rapeta, ti Kótóné tȩteró betere ala sereteiné dia̧ hai̧né sukutu beterapó.   
\q1
\v 21 Dia̧ mió wotené sukó̧ló mole so whi̧rapeta, take o̧la su̧mó naalopóló kisipa mutu, hai̧né ai sukutu betere ape.  
\q2 Mió dia̧ dekȩné sukó̧ló moló du betere so whi̧ta, take hai̧né sinóló betaaireteimó, Talené wisiró beterapa, wisi kisipa muóló betae.   
\q1
\v 22 Atéró, dia̧ Whi̧né Naalema sya fu beteremó, mepaae whi̧rapené dia̧ hó̧róo, kae beteró̧póló ho̧kó falóo, dowi ala dere whi̧póló diaao̧ doi doróló fale yóo du betepa, ti Talené dia̧ wisiró beterapa, hai̧né sukutu betae.   
\q1
\v 23 Atétere sukamó hȩkesené sukutu, tu̧wó holae. Ti noatepae, diaao̧ take saaire doasi dupu wisi hepen-mó muló beterapó. Ti take atima alimarapenékélé Kótóné ama ko̧ló whi̧rapepaae beta̧ kaae ala erótua yalepó.   
\q1
\v 24 Téretei, néli whi̧rape dia̧ mo doa wió yae! Ti noatepae, diaao̧ tiki feléyóló mo dua betaaire ala taketi sóró tareteiné, nalopaae atei wisi wisi o̧la momó kae saalomeipó.   
\q1
\v 25 Mió dia̧ mepaae whi̧ de o̧la su̧mó nóló betere so whi̧ dia̧ mo wió yae! Ti noatepae, take dia̧ wotené suka̧alo ai ape.  
\q2 Mió dia̧ mepaae whi̧ de do̧ nóló hȩkesetu betepa, take dia̧ dekȩné sukuturaalu doasi wole yaaireteiné mo doasi ko̧lerapó.   
\q1
\v 26 So whi̧ feané ya̧paae whi̧ wisi-ó, yóló dukiratere fo du betepa, ko̧lerapa mo doasi wió yae. Ti noatepae, mió dia̧ dukiratere so whi̧ atima alimarapenékélé take betale kapala ko̧ló whi̧rape atéró dukirótua erapó,” yalepó.   
\s1 Bóe whi̧paae yaala sókó fu betae yale fo  
\r (Mat 5:38-48)  
\p
\v 27 “Téretei, mepaae ya̧lo fo wosetere so whi̧ dia̧paae i dere ape. Dia̧ hó̧róló bóe duraalu, dowi ala erótu betere so whi̧paae yaala sókó fóló hȩkesené sukutu, wisi ala beta̧ erae.  
\v 28 Mepaae whi̧ dené dia̧ doróló sekȩratere fo depa, Kótóné atima wisiró̧póló, fo wisitei yae. Mepaae whi̧ dené dia̧paae sekȩi ala eratepa, Kótópaae atima wisirae yóló momarae.  
\v 29 Mepaae whi̧ dené naao faamumó deké supa, metikirókélé dó̧póló yó melae. Mepaae whi̧ dené naao tómó deró betere kuti sokotepa ti naao tua̧mó deró betere kutikélé seséni, sokó̧póló yae.  
\v 30 Mepaae whi̧ dené ya̧paae me o̧lakó a̧lae depa, ama kematere o̧la melae. Mepaae whi̧ dené naao tare o̧la fasetepa, momó a̧lae fo yao̧se.  
\v 31 Mepaae so whi̧né ya̧paae eranée dere ala kaae, naao mepaae so whi̧paaekélé erótua yae.   
\p
\v 32 Dia̧paae yaala sókó fu betere whi̧paae maaté yaala sókó fu betere-a, ai doasi alaé? Mepaae dowi ala dere whi̧rapenékélé atimané fulumu whi̧rapepaae atéró yaala sókó fole ala du beterapó.  
\v 33 Mepaae whi̧ dené dia̧paae wisi ala erótu betepa, diaao̧kélé atimapaae wisi ala eratepa, aita doasi ala meipó. Ti aita, dowi ala du betere so whi̧nékélé dere alapó.  
\v 34 Diaao̧tamo mepaae whi̧né dia̧paae momó tokó̧ meló̧póló me o̧la melatepa, ai-a hapólure? Ti mepaae dowi ala dere whi̧rapenékélé momó tokó̧ló saai ai ala dua dapó.  
\v 35 Tépatei diaao̧ta, bóe whi̧paae yaala sókó fóló wisi ala beta̧ erótua yae. Atéturaalu, naao me o̧la mótu, momó tokó̧ meló̧póló kisipa muóló meni, ha̧le meló beta̧ yae. Atétepa, ti dia̧ mo taoró betere Kótóné dupu wisi menóló, ama naalerape betaalo ai ape. Ti noatepae, ama ko̧lené sukutere alaró ha̧le tao sere alatamota, dowi ala du betere whi̧raperó a̧paae mo kée initere whi̧rapetamopaae erótu beterapó.  
\v 36 Diaao̧ Ayané mo so whi̧ feapaae ko̧lené sukutu dere kaaetóró diaao̧kélé me whi̧paae atéró ko̧lené sukutu betae,” yalepó.   
\s1 Me whi̧ ha̧letei foné só derao̧se yale fo  
\r (Mat 7:1-5)  
\p
\v 37 “Diaao̧ me whi̧ taleyóló só deratere ala yao̧se. Naaotamo me whi̧ só deratere ala initepa, ti mené dia̧kélé taleyóló só deraalomeipó. Dia̧né mepaae whi̧tamo foné só deréni depa, ti ya̧kélé mené só deraalo meipó. Mené ya̧paae erale dowi ala me o̧la meipóló ha̧le kemeratepa, ti diaao̧ yale dowi alakélé me o̧la meipóló ha̧le kemeraalopó.  
\v 38 Mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧re so whi̧mó ha̧le matepa, menékélé dia̧mó ha̧le melaalo ai ape. Naao me o̧la melaai depa, ti deyóló mo ti fa̧anóló melae. Ti noatepae, naao mepaae whi̧mó mo dekéró mótu dere kaae, menékélé ya̧mó naao male su̧tóró melaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 39 Atéró, ama i yale fo tómó atimapaae i fo sale yalepó. “Beta̧ kele dilikire whi̧né me kele dilikire whi̧paae tu̧ i mole ape yóló a̧lisóró fenére? Atétepa, ti a̧ dée nukuraalu, atimamo wusuró dée nóló dolopaae derepaalopó.  
\v 40 Beta̧ \it skul\it* naalené a̧ yó matere whi̧ tȩteraalo meipó. Téyaalo meitei, kisipa siré fóló su̧tepa, ti a̧ yó melale whi̧ kaae betaalopó.   
\p
\v 41 Naao kele dolomó doakale bole ni fake kilini, naao noné kelemó sawatamo bole mometei noatepa sokaai du betere?  
\v 42 Naao nopaae duraalu, ‘No-ó, naao kele dolomó bole mome sawa sokotapa maé,’ dere noatepa de? Naao kele dolomó bole doasi ni fake sokóló naao kele feléruraalu, ti naao noné kelemó bole mome sokotepa mo wisirapó,” yalepó.   
\s1 Wisi niné dowi du oletimipó yale fo  
\r (Mat 7:16-20, 12:33-35)  
\p
\v 43 “Ni wisiné dowi du oletimipó. Dowi ninékélé wisi du ulutimipó.  
\v 44 Mo nirape fea du oletepa kolóló, ita du wisi oletere nipó, ita, kokola oletere nipó dua dapó. Whi̧rape feané nose du teketuraalu, mu daai képi tikimó ó ha̧le ho̧ko ni tikimó olepa teketumipó. Mo besa̧ae teketukélé ha̧le képimó olepa tekete? Meipó.  
\v 45 Whi̧ wisiné hosaa tua̧mó wisi alatóró fa̧ayóló muluraalu, ama dere fokélé, wisi fotóró dua dapó. Dowi whi̧né ama hosaa tua̧mó fa̧ayóló mole alatóró dowi fo ha̧keamó depa wosetua dapó.   
\s1 Be ho̧ko tȩtere alaró wisiyóló tȩtere alatamomó yale fo  
\r (Mat 7:24-27)  
\p
\v 46 Ya̧lo dia̧paae yae dere alamo diaao̧ iniyóló, ȩpaae doasi Tale-ó fo noatepa du betere?  
\v 47 Mepaae whi̧né ya̧lo dere fo wosóló, ya̧lo yae dere alakélé wisiyóló erótu betere so whi̧ ti etei kaae alané kelerapó.  
\v 48 Whi̧ beta̧né ama be tȩyaairaalu, tó hae fea dukuté doropóló, hae dirimó kapo fake mulóló, ai tómó be tȩtua dapó. Atéró tȩne be doakale hali tikiró wȩi asyatamo waalotei, ai be mo wisiyóló tȩneteiné tokó̧ fenipó.  
\v 49 Téyaalotei, whi̧ me dené ya̧lo fo wosetutei, ya̧lo erae dere ala erénitepa, ti etei ala kaaené kelerapó. Whi̧ beta̧né ama be tȩyaairaalu, tó hae ka̧ayóló taae faréni, ha̧le ho̧ko tȩnapó. Atépa, doakale hali tikiró wȩi ayatamo waletikimó, kale be tokó̧ taae faróló, mo ti doralepó,” yalepó.   
\c 7  
\s1 Topo diki tare whi̧né kutó diratere whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 8:5-13)  
\p
\v 1 Téró, Yesuné so whi̧paae fo yó melóló kemetepa, a̧ Kapeneam bepaae felepó.  
\v 2 Ai bemó beta̧ topo diki tare whi̧né ama hosaa mole kutó diratere whi̧ beta̧ heponé mo felekemó suka̧ai du betalepó. Ai topo whi̧né 100 Rom diki tare whi̧rape tȩteróló kaae tarepó.  
\v 3 Atépa, kale topo whi̧né Yesu wóló beterapó dere fo woseturaalu, ama kutó diratere whi̧ Yesuné tao sene wó̧póló, mepaae Juda topo whi̧rapené a̧paae ene fó̧póló dotȩyalepó.  
\v 4 Atima Yesu beterepaae wóló a̧paae duraalu, “U whi̧ wisinaale mo felekemó sukutapa, naao a̧ wisiraasepóló ya̧ da̧ faalopó.  
\v 5 Ti noatepae, da̧ Juda fake so whi̧tamo hȩkesené sukó̧ló yaala sókó fole ala muluraalu, da̧né fo wosetere bekélé ama tȩnalepó,” yalepó.   
\p
\v 6 Atétepa, Yesu a̧ atimatamo fóló, kale whi̧né be felekepaae sókó waairaalu wou betepa, kale diki tare whi̧rapené doasi topo whi̧né ama fulumu whi̧rape Yesutamo tu̧mó hokolaatu, i fo yae yóló dotonalepó.  
\v 7 Atétepa, atima fóló, kale topo whi̧né Yesupaae yae yale fo yalepó. “Tale doa whi̧-ó, a̧ whi̧ wisi betepapakó ya̧ ama be tua̧paae ape yaalomeipa, ya̧ tika tumó daalu kisi bete wisi yae fo beta̧ yae.  
\v 8 Ti noatepae, ȩkélé ȩ tȩteróló kaae tare whi̧ ao̧mó beterapó. Ya̧lo diki tare whi̧rape atimakélé ȩ ao̧mó beterapó. Ai whi̧rapepaae ya̧lo ‘Fae,’ depa fóo, ‘Ya̧ ape,’ depa wóo, dua dapó. Ya̧lo kutó diratere whi̧paae i ala yae depa, ai alatóró ama dua dapó,” yalepó.   
\p
\v 9 Yesuné i kale whi̧né ene wale fo wosóló sirayalepó. Téró, Yesu fetée fóló a̧ sya wou betere so whi̧paae duraalu, “Israel hae kwiamó etei kaae kisipa tiki tiró betere whi̧ mo beta̧kélé betepa kilinipó,” yalepó.  
\v 10 Téró, kale doasi topo whi̧né dotȩyale whi̧rape bepaae momó fesaae wóló kelalemó, kale kutó diratere whi̧né hepo bete wisiyóló, mo betepa kelalepó.   
\s1 Yesuné wulia soné naale kepaarale fo  
\p
\v 11 Atéró, Yesu a̧ Kapeneam be huluamó sawa beteró, ama yó matere whi̧rapekélé, mo so whi̧kélé, fea a̧tamo Nain be huluapaae sókó faai fu betalepó.  
\v 12 Atéró fu betalemó, ai be hulua tipiné bopéró daaló betere tikimó sókó felemó, beta̧ suka̧le whi̧ beleyóló walepó. Ai naalené hamata, oma sukó̧ló wulia bituraalu, ai naale beta̧tóró kaae tarepó. Ama tiki sini beleyóló fupa, ai be huluamó betó mole so whi̧kélé fea a̧tamo fu betalepó.  
\v 13 Atétepa, Talené kale so kelalemó, ko̧lené hosaamó supa, a̧ daalepaae fóló duraalu, “Ya̧ wole ekesé,” yalepó.   
\p
\v 14 Téró, Yesu a̧ wóló kale suka̧le whi̧ dokore besekȩ olaatepa, beleyóló fu betere whi̧rape feni, kei̧yóló daayalepó. Atétepa ama duraalu, “Ti naale-ó, ya̧lo ya̧paae dapa turukó holae,” yalepó.  
\v 15 Tétepa, kale suka̧le whi̧tei turukó holóló bituraalu, fo kaae sóró yalepó. Téró, Yesuné kale suka̧le naalené hamapaae naao naale ai ape yóló melalepó.   
\p
\v 16 Ai ala kolóló, so whi̧ fea winé sukutepa, Kótóné doi hale sóró holóló duraalu, “Kótóné mo doasi ko̧ló whi̧ beta̧ ama so whi̧ tao saai i wóló betere ape,” yalepó.  
\v 17 Yesuné ai ala du beterapó fo Judia hae kwiaró ai hae kwia tua̧mó betóló fale so whi̧tamo feapaae deté fóló fakeralepó.   
\s1 Jon-né ama yó matere whi̧ tamo Yesu beterepaae dotonale fo  
\r (Mat 11:2-19)  
\p
\v 18 Atéró, kale Jon-né ama yó matere whi̧rapené Yesuné i alarape du beterapóló, Jon-paae ene walepó.  
\v 19 Jon-né ama yó matere whi̧ tamopaae ape yóló, Tale beterepaae fó̧póló dotȩyalepó. Atétepa, atimaamo fóló a̧paae woseturaalu, “Waalopóló bope du betale whi̧ ya̧pé? Whi̧ me kae wó̧póló kaae tawaróe?” fo ene fó̧póló dotonalepó.   
\p
\v 20 Atéró, kale whi̧ tamo Yesu beterepaae wóló a̧paae duraalu, “Da̧mota, wȩi tópuratere whi̧kó Jon-né ya̧paae wosene fae depa walepa, ya̧ta kale waalopóló bopetu betale whi̧pé, whi̧ me kae wó̧póló kaae tawaaloé?” yalepó.   
\p
\v 21 Atéyale sukamótóró Yesuné mepaae hepo daale so whi̧kélé, depe dolomó dowi kepe betere so whi̧kélé, kele dilikire so whi̧kélé, wisirótu beterapó.  
\v 22 Atéró, ama atimaamopaae duraalu, “Diaamo fesaae fóló diaamoné wosale foró kelale alatamo Jon-paae ene fae. Mepaae kele dilikiyóló betale so whi̧né kele fisa̧ae fóló o̧la o̧la kolóo, ho̧leke dore so whi̧ mo sesȩre whi̧ kaae kwȩyóo, dowi humu fuluné tiki dore whi̧rape sesȩ mo betere whi̧né tiki kaae daayóo, mepaae wosȩ́li kinu fokélé wosenire so whi̧ wosȩ́li tukwȩ falóo, mepaae sukutepa douraai yale so whi̧tei kepaaróo, mepaae yoleale betere whi̧rapepaaekélé, kale mió wosetere fo wisi yó matepa wosetu beterapó fo ene fae.  
\v 23 Mepaae so whi̧ de ya̧lo du betere alamó dée néni, suka fea eró tare so whi̧ta, hai̧né sukó̧póló yae fo a̧paae ene fae,” yalepó.   
\p
\v 24 Atéró, kale Jon-né dotȩyale whi̧ tamo fimó, Yesuné Jon-mó kisipa mutu, ai betó mole so whi̧paae duraalu, “Upulé dia̧ so whi̧kélé bitini kópu ka̧ae fitikipaae fua yale-a, besȩ́né kape fépo eratere kelaai felepé, whi̧ kuti wisinaale deróló auretei kelaai feleé? Meipó.  
\v 25-26 Ti mepaae wisi wisi kuti maaté deratere whi̧ta, topo whi̧ betere be wisimótóró bitua dapó. A̧ta atei ala inipa, dia̧ noa o̧lakó kelaai feleé? Atépatei, dia̧tamo Kótóné ama ko̧ló whi̧ mo kelaai fitikimó, ti a̧ta ai kutó maaté mei, mepaae kutókélé diró̧póló sóró beteró beterapó.  
\v 27 Asȩmó yóló muló betere fota, i whi̧mó kisipa mutu erapó.  
\q1 ‘Whi̧ beta̧ a̧pi folosóró furaalu, ya̧ waaire tu̧ donorae fo ene fó̧póló ya̧lo dotȩyaalo ai ape.’   
\m
\v 28 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. I haemó betó mole soné deale whi̧rapekélé fea betó moletei, kale wȩi tópuratere whi̧ Jon-né tȩteró beterapó. Tépatei, whi̧ me detamo Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó, belei sókó deóló betepa, ti kale wȩi tópuratere whi̧ Jon bosenée falapó,” yalepó.   
\p
\v 29 Mo so whi̧ fearó \it takis moni\it* siré kotere whi̧rapetamo Jon-né dere fo wosóló sya fupa, atima wȩi tópuraleteiné Yesuné yale fo wosóló, Kótó a̧ta, mo donotóró taletere Talepó du betalepó.  
\v 30 Téyaletei, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧rapetamo Kótóné tao sóró eraai yale wisi ala atimanétei hó̧ralepó. Ti noatepae, atima Jon beterepaae wȩi tópuaairaalu feni yaleteinépó.   
\p
\v 31 Téró, Yesuné duraalu, “Mió i alimó betere so whi̧rapené du betere ala ya̧lo noapaae dó faróló yaaloé?  
\v 32 Atimata, so whi̧ mo fea touróló betere tikimó, kale keteirape atimasisitei melaa duraalu, etei kaae ala dere naale senaale kaaené kelerapó.  
\q1 ‘Dia̧ ki̧liyó̧póló da̧né fó wuti haleróló mepaae wole forape yaletei, dia̧ hȩkeseyóló sama ki̧linipó.  
\q2 Dia̧ dekȩ duraalu moló yó̧póló, mepaae wole forape yaletei, dia̧ wolekélé inipó,’ yalepó.   
\m
\v 33 Atére kaae, kale wȩi tópuratere whi̧kó Jon o̧lakélé, wȩikélé, néni, weyóló ha̧le betepa, diaao̧ duraalu, ‘A̧ tua̧mó dowi kepe tepeyóló beterapó,’ dua yalepó.  
\v 34 Kale whi̧né Naalema o̧laró \it wain\it* wȩitamo nokole ala kolóló diaao̧ duraalu, ‘Kelere? i whi̧ta, o̧la mo dekéró nóo, \it takis moni\it* siré kotere whi̧raperó dowi ala dere whi̧rapetamo fulumu yóo, du beterapó,’ fo diaao̧ ai dere ape,” yalepó.  
\v 35 Atei fo diaao̧ du beteretei, mepaae so whi̧ de Kótóné mo fo wisi wosóló sya fupa, so whi̧ feané ha̧keamó kilitu, ita Kótóné mole fosó fosóre tuȩ́ sya feleteiné erapó, yalepó.   
\s1 Dowi ala du betale soné Yesuné hó fokale fo  
\p
\v 36 Téró etéyalepó. Farisi whi̧rapekó beta̧né Yesupaae a̧tamo o̧la naai faalopó depa, fóló beterepó.  
\v 37 A̧ atéró wóló Farisi whi̧né bemó o̧la nuku beterapó dere fo ai be huluamó dowi ala du betere soné wosóló, \it alapasita\it* kanené aleyale wutimó felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi sóró walepó.  
\v 38 Atéró wóló, a̧ Yesuné sisópaae fóló, ama hó ao̧mó hemée deyóló bitu, wole du betalepó. Atéró du betale wole kaape Yesuné ho̧leke tópaae durupu beterepó. Tétepa, kale soné ama topo nikinétei, helekó̧ló kópurótu betalepó. Atéró, kale soné Yesuné ho̧leke tamo ko̧ló tukó nóló, kale felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi ama hómó suniyalepó.   
\p
\v 39 Atétere ala beta̧ Farisi whi̧né kolóló, ama kisipanétei duraalu, “I whi̧ta, Kótóné ko̧ló whi̧ ua̧sóró, ti ama hómó olaa deremó, dowi ala dere sonétei a̧ olaa dapó, kisipa mua̧pó,” yalepó.   
\p
\v 40 Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Saimon-ó, ya̧lo ya̧paae yaaitere fo beta̧ mulapó,” yalepó. Ti fo depa, ama duraalu, “Yó matere whi̧-ó, naao ȩpaae yaaitere fo yae,” yalepó.   
\p
\v 41 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Beta̧ whi̧né \it moni\it* momó tokó̧ melaai dapóló, tamo whi̧né kwia mulóló me whi̧né 500 \it denarias\it* \it moni\it* sóo, me whi̧né 50 \it denarias moni\it* sóo, yalepó.  
\v 42 Kale whi̧ tamoné sale \it moni\it* talepaae tokó̧ melaairetei su̧nipa, kale whi̧né me o̧la meipóló, taaralepó. Atéró taalatepa, atimaamokó mé whi̧né kale \it moni\it* talepaae doasi hosaa muóló yaala sókó fole ala enére?” yalepó.   
\p
\v 43 Ti fo depa, Saimon-né a̧paae duraalu, “Ya̧lo kisipanéta, kale doasi \it moni\it* sale whi̧ a̧ hȩkese yaalo ai ape,” Tétepa, Yesuné duraalu, “Naao dere fota, mo dono dapó,” yalepó.   
\p
\v 44 Téró, a̧ kale so daalepaae fetée fóló, Saimon-paae duraalu, “I so naao kelere? Ȩ naao bepaae waletei, ya̧lo ho̧leke fokó̧póló, naao wȩikó ȩ menipó. Ténitei, i soné beta̧ ama wole kaape fȩ ya̧lo hómó epa, ama topo nikinétei helekó̧ló kópuralepó.  
\v 45 Ȩ naao bepaae wale sukamó, ya̧lo faamumó naao ko̧ló tukó néni, i soné beta̧ ya̧lo hó ko̧ló tukó nuku betalepó.  
\v 46 Naao ya̧lo topomó \it wel\it* wȩi dilénitei, i soné beta̧ ya̧lo ho̧lekemó felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi dilalepó.  
\v 47 Atéyale kaae, ya̧lo ya̧paae i dere ape. I soné ama mo doasi du betale dowi alamó saai yale kwia ya̧lo ha̧le kemeraleteiné ama ȩpaae hosaa muóló doasi yaala sókó fu beterapó. Tépatei, whi̧ me dené ama dowi ala ha̧le tómó maaté kemeratepa, ti ama yaala sókó fóló hȩkesené sukutere alakélé ha̧le tómó erapó,” yalepó.   
\p
\v 48 Téró, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao yale dowi alamó saaire kwia ha̧le kemeró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 49 Ai fo depa, a̧tamo beta̧mó o̧la nuku betere whi̧rape atimasisitei, fo kȩlaaróló duraalu, “I whi̧ta, Tale kaae bitu, dowi alamó saaire kwia ama ha̧le kemeraalopóló dérópó,” yalepó.   
\p
\v 50 Tétepa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao kisipa tiki tiró betere alané ya̧ tao sóró wisiralepa, naao hosaa muni deyóló mo dua fae,” yalepó.   
\c 8  
\s1 O̧la wae biliterepaae dó faróló yale fo sale  
\r (Mat 13:1-23, Mak 4:1-20)  
\p
\v 1 Ai ala yóló kemetepa, Yesu a̧ doasi be huluaró sawa be huluatamopaae fóló kale fo wisi yó móturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala etérapóló yó maté kwȩyalepó. A̧ atéró kotere alata, ama yó matepa wosetere 12 whi̧rapekélé feapó.  
\v 2 Téró, take depe tua̧mó dowi keperape betepa wisirale sorapekélé, mepaae hepo daapa wisirale sorapekélé, fea a̧tamo felepó. So whi̧né Maktala be hulua sokó Mariapó du betere so felepó. Ai sota, take wȩikeró dowi keperape tepeyóló betepa, dóló ho̧konale sopó.  
\v 3 Kale topo whi̧ Herot-né ama be ó o̧la o̧la fea kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kusané soma Joanakélé, so me Susanakélé, mepaae sorapekélé, mo fea a̧tamo felepó. Ai sorape atima \it moni\it*nétei, Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo tao sua yalepó.   
\p
\v 4 Atéró so whi̧ fea beta̧paae tourótu betepa, mepaae kae kae doasi be huluamó betó mole so whi̧kélé wóló tourótu betalepó. Atépa, Yesuné ama i fo sale yalepó.  
\v 5 “Whi̧ beta̧né o̧la wae ke ama kutómó terepeté kwȩyaairaalu, sóró felepó. Atéró furaalu, mepaae kerape tu̧mó sorokóta yóló mupa, so whi̧né ho̧lekené tȩiya tȩiya yalepó. Atépa, sikimó kotere barape dorowóló, kale kerape dósu yóló nalepó.  
\v 6 Téró, kale whi̧né kutómó kerape terepeté kwȩyaletei, mepaae ti kane tómó dakere haemó taae doróló hapale holalepó. Téyaletei, kapo tómó dakere hae fȩ meiru, kale o̧la wae feleke doaló derepeniyóló, hapale séliyalepó.  
\v 7 Mepaae ke ti dowi ne eremó taae derepelepó. Atéyaletei, dowi netamo beta̧mó holóló kale ke o̧la wae wisi dowi nené bopeyóló aluralepó.  
\v 8 Mepaae hae wisimó terepée derepele o̧la wae wisiyóló holóló, du oleyalepó. Ai o̧la u̧lumétepa sóró, 100 yorape fa̧analepó,” yalepó.  
\p Ama i fo sale yóló kemetepa, fo fotoko̧iné duraalu, “Whi̧ de wosȩ́li daapata, i dere fo wisiyóló wosóló tuȩ́ muae,” yalepó.   
\p
\v 9 Tétepa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae woseturaalu, “Naao ti yale fo sale noa betené yaleé?” yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Tale Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó kinóló mole ala diaao̧ tuȩ́ yó̧póló, mené dia̧ sóró beteró beterapó. Téretei, mepaae ha̧le mo so whi̧paaeta, ti fo salené maaté du beterapó. Ti noatepae,  
\q1 ‘Take atima kelené kelaalotei, mo diriyóló koló faalomeipó.  
\q2 Take atimané fo wosaalotei, bete mo diriyóló kisipa yaalomeipó,’ erapó.   
\p
\v 11 I yale fo sale bete i ape. Kale o̧la wae keta, ti Kótóné fo wisipó.  
\v 12 Kale o̧la wae ke tu̧mó taae doropóló mupa, barape dorowóló dósu yóló nale kaaeta, mepaae whi̧ de Kótóné fo wisi wosóló, atimané hosaa tua̧mó mulatepatei, dowi Satan wóló, kale fo wisi tokó̧ sua du beterapó. Aita ha̧le mei, kale fo wisi wosóló kisipa tiratepa, Kótóné atima tao sao̧sóró du beterapó.  
\v 13 Téró, mepaae kane tómó dakere haemó taae derepele o̧la waeta, i ala dere kaaepó. Kótóné fo hȩkesetamo wisiyóló woseteretei, atimané tuȩ́ tua̧mó mulótimipó. Sawa sukamó kisipa tiki tiró bitu, woseté fu betaalotei, sekȩi ala wale be dȩmó hapale dée nukua dapó.  
\v 14 Kale dowi ne dolomó taae doropóló o̧la wae botokó̧ sóró honiyale kaaeta, i ape. Mepaae whi̧ de Kótóné fo wosólótei, tu̧mó furaalu, atima betere alamó doasi whaalia dere alakélé, tó tikiné felé yaaire alakélé, atimané kisipa tiki tua̧mó muló bitu, kale fo wisi botokó̧ sóró aluróló, du wisi oletimipó.  
\v 15 Tépatei, hae wisimó taae derepele o̧la waeta, i ala dere kaaepó. Mepaae so whi̧né kale fo wisi kisipa wisitamo wosóló keteréni, atimané hosaa tua̧mó mulóló eró tareteiné, o̧la wae kaae holóló, kale fo wisi du oletua dapó,” yalepó.   
\s1 Mo whi̧ beta̧nékélé lamp sa̧ kinóló munanénipó yale fo  
\r (Mak 4:21-25)  
\p
\v 16 “So whi̧né \it lamp\it* sa̧ dȩróló haené aleale nuku ao̧mó ó fitere kea ao̧mó kinóló munéni, so whi̧ feané koló̧póló dȩróló ha̧keamó mulótua dapó.  
\v 17 Ti so whi̧né kelao̧sóró mió hiróló muló betere ala fea take fopa ha̧keamó mulatepa, so whi̧ feané kelaalopó.  
\v 18 Téyaalopa, mió diaao̧ wosetere fo wisi mo wisiyóló sya fóló, erótóró tawae. Ti noatepae, mepaae so whi̧ dené Kótóné fo wisi mo bete mulapóló tao tapa, atétere so whi̧paae Talené tómó beleróló mo dekéró melaalopó. Mepaae so whi̧ dené wosale fo wisi ama kisipané tare nisi du betereteikélé Kótóné fasó saalopó,” yalepó.   
\s1 Yesuné hamaró nomarapetamo wóló belamó daalopó yale fo  
\r (Mat 12:46-50, Mak 3:31-35)  
\p
\v 19 Téró etéyalepó. Yesuné ama hamaró nomarapetamo a̧ kelaai waletei, so whi̧ fea touraletikimó, a̧ daale felekepaae fenénipa, atima belamó kaae tawóló daae molepó.  
\v 20 Atépa, mepaae whi̧né a̧paae duraalu, “Naao haeró nonaaorapetamo ya̧ kelaai wóló belamó daae mulapó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Mepaae so whi̧ de Kótóné fo wosóló erótu betepa, ti ya̧lo haeró norapetamo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesuné hali tikiró besȩ́ tikitamo foné sale fo  
\r (Mat 8:23-27, Mak 4:35-41)  
\p
\v 22 Téró me be dȩmó Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “I wȩi kȩla uté tȩró faalopa fiépe,” yalepó. Atétepa, atima nuku tua̧paae biti̧ holóló, tȩ felepó.  
\v 23 Atéró, atima nukutamo wȩi tómó fu bituraalu, a̧ nuku salemó toró mulóló, noke firepó. Atéró wȩi tómó fu betalemó, doakale besȩ́ tikiró wȩi asyatamo wale tikimó, nuku dolopaae wȩi bó̧ dorowóló fa̧aturaalu, wȩiné atima mo felekemó aluratapó, du betalepó.   
\p
\v 24 Tétepa, ama yó matere whi̧rape fóló, a̧ turukuróló duraalu, “Doa whi̧-ó, mió wȩiné da̧ mo felekemó i aluratere ape,” yalepó.  
\p Atétepa, a̧ turukó holóló kale besȩ́ tikiró wȩi asyatamopaae taalae yóló foné salemó, béyóló dono felepó.  
\v 25 Atéró, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ kisipa tiki tiró bitini airapó,” yalepó.  
\p Ai fo deremó atima witepa, sirayóló atimasisitei duraalu, “I sekȩ́néta, noa whi̧rópó. Wȩi asyaró besȩ́ tikitamokélé, a̧ ao̧mó bitu, ama dere fo mo beta̧ wosetapó,” yalepó.   
\s1 Dowi kepe tepeyóló betale whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 8:28-34, Mak 5:1-20)  
\p
\v 26 Atéró, atima ai Kaleli wȩi kȩla tȩyóló, Kadarin hae kwiamó sókó felepó.  
\v 27 Atéró, Yesu a̧ nuku taaróló hae tópaae taae felemó, ai be huluamó beta̧ dowi kepe tepeyóló betere whi̧ a̧tamo hokolaa yaai walepó. A̧ mo take bitiré woutei, kutikélé deréni, tiki ha̧le whi̧ dou tómótóró bitua yalepó.  
\v 28 Atéyale whi̧né Yesu daale kolóló, keterȩ́ yóló ama hó ao̧mó deraapisa fóló fió mulu fo fakeyóló duraalu, “Mo taoró betere Tale Kótóné Naalema-ó, ya̧lo ya̧paae dapa, naao ȩ momó kae susupurao̧se,” yalepó.  
\v 29 Ti noatepae, Yesuné kale dowi kepepaae duraalu, ai whi̧ tua̧mó beteretei taaróló sókó fae dere fomó yalepó. Ti a̧ta, take mepaae whi̧né \it sein\it* képiné dokóló mulótua yaletei, kale dowi kepené a̧ whi̧ bitinire tikipaae fó̧póló, ho̧kó fatua yalepó.   
\p
\v 30 Yesuné a̧paae woseturaalu, “Naao doi deé?” depa ama duraalu, “Ya̧lo doita Lisanipó, ” yalepó. Ti noatepae, a̧ tua̧mó keperape mo ha̧le o̧la kaae woló, betó moleteinépó.  
\v 31 Téró, kale dowi keperape atima betere tiki taaróló, mo apaae derepale dolopaae ho̧kó derao̧se yóló momó du, momó du, yalepó.   
\p
\v 32 Ai du sorokó mole ao̧mó hupurape kimimó daae mupa, dowi keperapené Yesupaae woseturaalu, “Da̧ ai hupurape tua̧paae biti̧ faai dapa, naao da̧paae fae yaaloé? depa, Yesuné wisirapa téyae,” yalepó.  
\v 33 Atétepa, kale dowi keperape kale whi̧ tua̧mó betaletei taaróló, kale hupurape tua̧paae tepeyóló biti̧ felepó. Tétepa, kale hupurape botokó fele tikimó wȩiné sa̧ane kulamó doropóló, wȩiné soroko̧ fóló, fea sisiraae felepó.   
\p
\v 34 Atétepa, kale hupu kaae tare whi̧rape wituraalu botokó fóló, doasi be huluaró ipu berapetamopaae fóló atimané kelale ala deté kwȩyalepó.  
\v 35 Ai fo wosale so whi̧ feané noa ala yalerópóló kelaai felepó. Atéró, Yesu beteremó sókó felemó, dowi keperape tepeyóló betale whi̧tei tuȩ́ wisi muóló, mo whi̧ kaae kuti wisitamo betepa kilitu, atima wiyalepó.  
\v 36 Téró, mepaae ai ala depa, kelale so whi̧né ai wale so whi̧paae duraalu, “I whi̧ta, dowi keperape tepeyóló betale whi̧tei, mió a̧ wisiyóló mo sesȩre whi̧ kaae, ai beterapa kelae,” yalepó.  
\v 37 Téró, ai kale Kadarin hae kwiamó betó mole so whi̧ doasi wituraalu, Yesupaae atima taaróló fae yóló, sȩtu betalepó. Atétepa, a̧ faairaalu, wȩi nukupaae biti̧ holalepó.   
\p
\v 38 Tétepa, dowi keperape tepeyóló betale whi̧né Yesupaae a̧kélé ya̧tamo fȩnére? yóló wosalepó.  
\v 39 Tétepa, Yesuné a̧ dotȩyaai duraalu, “Ya̧ ȩtamo faalomeipa, Kótóné ya̧paae erale ala yó melaai naao bepaae fesaae fae,” yalepó. Atétepa, kale whi̧ a̧ fóló, Yesuné a̧paae erale alarape ai be huluamó betó mole so whi̧ feapaae yó melaté kwȩyalepó.   
\s1 Yesuné beta̧ senaaleró sotamo wisirale fo  
\r (Mat 9:18-26, Mak 5:21-43)  
\p
\v 40 Atéró, Yesu a̧ momó wȩi kȩla tȩyóló uté tȩró sókó fóló beteremó, a̧ wó̧póló kaae tawóló betó mole so whi̧ fea hȩkesetamo a̧ bopera̧le walepó.  
\v 41 Yesu atéró betepa, Kótóné fo wosetere be kaae tare whi̧ Jairus wóló, Yesu kelalemó, mo doasi whi̧pa, ama hó ao̧mó deraapisa fóló fió mulu, a̧paae mo miótóró ama bepaae faalopóló, wosetu betalepó.  
\v 42 Aita ha̧le mei, 12 ba fo kemere senaale mo beta̧tóró beteretei mo felekemó suka̧ai depa yalepó.  
\p Téró, Yesu tu̧mó fu betepa, so whi̧ feané beteki̧ beteki̧ deté fu betalepó.  
\v 43 A̧ atéró sókó felemó, fa̧ke fu betepa 12 ba fo kemere so beta̧ walepó. Tétu betepatei, mo whi̧ beta̧nékélé ama ai kisi bete wisiraaire mo su̧nipó.  
\v 44 Atére so a̧ so whi̧ kuamó Yesuné sisóró kikiti sókó wóló, ama tómó deró betere kuti salemó olaa yaletamotóró, ama samea fu betaletei tikalepó.   
\p
\v 45 Atétepa Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩ né olaa yaleé?” yalepó. Téyalemó, ai so whi̧ feané atima meipó depa Pitané duraalu, “Doa whi̧-ó, so whi̧ feané ya̧ tȩ alu yóló ai daae mole ape,” yalepó.   
\p
\v 46 Tétepa Yesuné duraalu, “Dia̧kó whi̧ beta̧né ȩ olaa yaletikimó, ya̧lo fotoko̧ sókó felepa, ȩ né olaa yaleé?” yalepó.   
\p
\v 47 Téró, so whi̧né keletómó kale soné ama yale ala hiranénipa, a̧ Yesuné hó ao̧mó deraapisa fóló fió molepó. Atéru, ama kisi bete wisi yó̧póló kisipa mutu olaa yalemó, kisi bete mo hapale tétitóró wisiyalepo.  
\v 48 Téró, kale sopaae duraalu, “Ti senaale-ó, naao kisipa tiki tiraleteiné ya̧ ai wisiyalepa, hosaa muni deyóló dua fae,” yalepó.   
\p
\v 49 Kale sotamo ai fo du betepatei, fo wosetere be kaae tare topo whi̧ Jairus-né ama be whi̧ wóló a̧paae duraalu, “Naao senaale mo ti ai suka̧le ape. Térapa, yó matere whi̧paae fo me kae ini taalae,” yalepó.   
\p
\v 50 Ai dere fo wosóló, Yesuné kale whi̧ Jairus-paae duraalu, “Naao senaaleta wisiyaalopa, ya̧ fomoyóló whaaliani, kisipa tiki beta̧ tirae,” yalepó.   
\p
\v 51 Atéró etéyalepó. A̧ kale fo wosetere be kaae tare topo whi̧ Jairus-né bemó sókó fóló duraalu, “Mepaae whi̧rape ȩtamo faai dapóló wao̧se. Pita, Jon, Jems, kale senaalené alimaró hamatamo beta̧ wó̧póló yae,” yalepó.  
\v 52 Atéró, sókó fóló kelalemó, kale senaale sukó̧ló mupa molóró fo tiki whaatamo du betepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai senaaleta, sukuni noke firapa, diaao̧ fo tiki whaaró moló-utamo taalae,” yalepó.   
\p
\v 53 Ai fo depa, atima mo so whi̧né kisipané i senaaleta, mo ti sukunapóló, a̧ do̧ nanalepó.  
\v 54 Tetepa, kale senaalené naasemó tao sóró duraalu, “Ti senaale-ó, ya̧ turukó holae,” yalepó.  
\v 55 Atétepa, ama kepe bete a̧ tua̧paae momó biti̧ wouraalu, mo hapale tétitóró turukó holóló daayalepó. Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Me o̧lakó nó̧póló melae,” yalepó.  
\v 56 Atétere ala kolóló, kale senaalené ama alimaró hamatamo hokomó sókó furaalu, sirayalepó. Tétepa, Yesuné atimaamopaae fo mulótu duraalu, “I ala yalepóló, mepaae so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó.   
\c 9  
\s1 Yesuné sóró beterale 12 whi̧rape dotonale fo  
\r (Mat 10:5-15, Mak 6:7-16)  
\p
\v 1 Atéró etéyalepó. Yesuné ama dosa̧ayóló sóró beteró betere 12 whi̧rape beta̧paae toura̧le ape depa, walepó. Atéró wóló betó mupa, ama doasi fotoko̧ bulóo, so whi̧ tua̧mó dowi keperape beteretei, dóló ho̧konótua yóo, mepaae kae kae kisi daale so whi̧rape wisirótua yóo, yó̧póló sóró beteralepó.  
\v 2 Atéró atima dotȩyaai duraalu, “Dia̧ be hulua doko̧ feapaae fóló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala yó melóo, mepaae hepo daale so whi̧kélé wisiróo yaasepóló fae,” yalepó.  
\v 3 Atéró ama atimapaae duraalu, “Dia̧ furaalu dotó tikikélé, waró yotamokélé, mo nokole o̧lakélé, \it moni\it*kélé, kutikélé me dekaaporóló momókó sóró fao̧se.  
\v 4 Dia̧ me be huluamó sókó fȩnalemó, beta̧ whi̧né dia̧ dape supa, ti ai whi̧tamotóró fitua yóló, fole sukamó ai be taalae.  
\v 5 Mepaae so whi̧né dia̧tamo dape sini depa, ti atimané yale alamó dapóló kisipa muó̧pólópa, ai be hulua taaróló faairaalu, diaao̧ hómó dakere hae terepée deróló fae,” yalepó.  
\v 6 Atéró atima fóló, be hulua doko̧ feamó kale fo wisi yó maté kwȩyóo, atima kotere be huluamó kisi muó mole so whi̧kélé, fea wisiraté kwȩyóo, yalepó.   
\p
\v 7 Atima ai ala deté kutu beterapó dere fo Kaleli hae kwia tȩteróló kaae tare whi̧ Herot-né wosalepó. Mepaae so whi̧né kale suka̧le whi̧ Jon momó kepaayóló beterapóló deté fele fo wosetu, Herot-né ama kisipa tiki ko̧ló ko̧ló du betalepó.  
\v 8 Atétepa mepaae so whi̧né duraalu, “Mo take betale whi̧ Ilaija wóló biturapó. Tétepa, mepaae so whi̧né du, mo take betóló suka̧le Kótóné ama ko̧ló whi̧rapekó, momó kepaayóló wou yalepó,” du betalepó.  
\v 9 Tétepa kale topo whi̧ Herot-né duraalu, “Jon-ta, ya̧lo diki tare whi̧rapené depa tikalepa, aita demó dérópóló,” ama kȩle faai kisipa mualepó.   
\s1 Yesuné 5,000 whi̧rape o̧la melale fo  
\r (Mat 14:13-21, Mak 6:30-44, Jon 6:1-13)  
\p
\v 10 Téró, ama dotȩyale whi̧rape atima momó fesaae wóló, atimané yale alarape Yesupaae yó melalepó. Téró, ama atima maaté dape sóró, Betsaida be huluapaae felepó.  
\v 11 Atima atéró felepó dere fo so whi̧ mo turóné woseturaalu, a̧ sya felepó. Atima atéró a̧ beterepaae wapa, wisirapóló dape sóró, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala atimapaae yó melóo, mepaae hepo daapa wale so whi̧kélé wisiróo, yalepó.   
\p
\v 12 Atéró, suka doropoletamo ama yó matepa wosetere 12 whi̧rape a̧ beterepaae wóló duraalu, “Da̧ta o̧lakélé meire tikimó beterapa, i so whi̧ felekemó tȩ mole berapepaae fóló atimané naaire o̧laró fiyaaire betamo atimanétei keka̧ai fó̧pólópa, dotonae,” yalepó.   
\p
\v 13 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Diaao̧tei, atima naaire o̧la melae,” depa atimané a̧paae duraalu, “Da̧néta, \it bred\it* o bula aporó yóo, ya tamo yóo, yóló beta̧ i mole ape. Térapa, naao kisipané i betó mole so whi̧né naaire o̧lakó da̧nétei dupune fó̧póló kisipa mute?” yalepó.   
\p
\v 14 Atéró, aimó betó muale soró naale senaaletamo dosa̧ani, whi̧ maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5,000-rópó.  
\p Tépatei, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Dosa̧ayóló 50 whi̧rape kae kae yóló beteraté kwȩyae,” yalepó.  
\v 15 Tétepa, ama yó matere whi̧rapené so whi̧ fea taleróló beteraté felepó.  
\v 16 Atépa, Yesuné \it bred\it* o bula aporó yóo, ya tamo yóo yóló taruraalu, hepen-paae kese holóló Kótópaae mo kée yóló terekée daalu yalepó. Téró, ama yó matere whi̧rapepaae melatepa, atimanémo so whi̧ feamó a̧liraté kwȩyalepó.  
\v 17 Atéró, atima fea nalemó su̧tepa, buki muni feletei, ama yó matere whi̧rapené siré kwȩyóló, 12 yorape deyóló fa̧analepó.   
\s1 Pitané Yesupaae Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisopó yale fo  
\r (Mat 16:13-28, Mak 8:27-9:1)  
\p
\v 18 Téró, me sukamó etéyalepó. Ama yó matere whi̧rape atimasisi maaté moma du bitu, ama atimapaae duraalu, “Ai so whi̧ feané ȩ-a, depó du bitu de?” yalepó.   
\p
\v 19 Ti fo depa, atimané duraalu, “Mepaae so whi̧né ya̧ta, wȩi tópuratere whi̧ Jon-pó, mepaae so whi̧né ti Elaijapó, mepaae so whi̧né ti mo take betale Kótóné ko̧ló whi̧rapekó kepaayóló bituraalu, du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 20 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧néta ȩ depóló kisipa mute?” yalepó. Atétepa Pitané duraalu, “Ya̧ta, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kerisopó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ti fo depa, Yesuné atimapaae fo fotoko̧iné duraalu, “Pitané ai yale fota, so whi̧paae momókó yao̧se,” yalepó.  
\v 22 Téró ama duraalu, “Kale Whi̧né Naalema kae kae sekȩi ala saalo ai ape. Doasi whi̧ disirapenékélé, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapenékélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapenékélé, a̧ mené dó̧póló, só deraalo ai ape. Téyaalotei, a̧ momó kepaayóló betaalopó,” yalepó.   
\p
\v 23 Téró ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Whi̧ me de ȩ fole tu̧mó waai kisipa mutepa, ti naao yaaire ala tȩteróló ya̧ dóló oleraaire filipaa ni naaotei beleyóló, betere doko̧ ȩ sya ape.  
\v 24 Mepaae so whi̧ dené ama betere bete me ala yao̧sórópóló amatei hotowaró kaae tapa, atétere so whi̧né betere bete aluyaalo ai ape. Téyaalotei, whi̧ me dené ya̧lo ala eróturaalu, Talepaae naaopóló taalatepa, atétere whi̧né betere bete aluni, mo ti betó tawaalopó.  
\v 25 Beta̧ whi̧né i haemó muó mole wisi wisi o̧la dekéró sóró beta̧paae du betere tua̧mó ama betere bete alutepa, ti me noa dupu wisikó saaloé?  
\v 26 Mepaae whi̧ de witu halemó, ȩkélé, ya̧lo fokélé tuȩ́nipó depa, kale Whi̧né Naalemakélé, Alimakélé, mo kae betere \it ensel\it*-rapekélé ama mo kae ere dȩtamo wale sukamó, Whi̧né Naalemanékélé ai whi̧ a̧ tuȩ́nipó, yaalopó.  
\v 27 Téyaalopa, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧ i daae mole so whi̧ mepaae suka̧aipatei, Kótóné tȩteróló kaae tare ala mo kelaalopó,” yalepó.   
\s1 Yesuné ama tiki kae daane wale fo  
\r (Mat 17:1-13, Mak 9:2-13)  
\p
\v 28 Yesuné i forape yóló bitiré fóló, bokó waleró be dȩ kemetepa, etéyalepó. Pita, Jon, Jems, atima Yesuné dape sóró du sorokó molepaae moma yaairaalu felepó.  
\v 29 Atéró holóló momatu betalemó, ama kelepaa kae daane wóo, ama deró betere kutikélé mo epée dȩ kaae yó fóó, yalepó.  
\v 30-31 Atére tua̧mó, whi̧ tamo Moses-ró Elaijatamo mo kae ere dȩtamo sókó wóló, Yesutamo fo du betepa kelalepó. Atima atéró du betale fota, Yesu a̧ i hae taaróló hepen-paae momó fesaae faaire ala dokonóló, Jerusalem bemó eraalopó du betalepó.  
\v 32 Pitaró ama fulumu whi̧rapetamo noke fi turukó horóló kelalemó, kale whi̧ tamo mo doasi ere dȩ tua̧mó daalu, Yesutamo fo du betalepó.  
\v 33 Atéró, kale whi̧ tamo Yesu taaróló faai depa Pitané duraalu, “Yó matere doa whi̧-ó, da̧ fea etéró betere ala mo wisirapó. Da̧né dia̧mó furu be sore tȩnaai kisipa mutapó. Me ya̧mó tȩnóo, me Moses-mó tȩnóo, me Elaijamó tȩnóo, yaalopó,” yalepó. Aita, Pita a̧ noa fo enénitepa, ko̧ló ko̧ló duraalu yalepó.   
\p
\v 34 Pitané atéró fo du betepatei, sa̧ko dorowóló atima husuratepa, doasi winé sukutu betalepó.  
\v 35 Ai sa̧ko dolomó i fo yalepó. “Ita, ya̧lo Naalepó. A̧ sókó sóró, ya̧lo kae beteró beterapa, ama dere fo wosae,” yalepó.  
\v 36 Ai fo yóló kemetepa kelalemó, Yesu a̧ beta̧ daapa kelalepó. Ama yó matere whi̧rape atimané ai kelale alarape mo so whi̧paae ini, hiróló bitiré felepó.   
\s1 Yesuné dowi kepe tepeyóló betere naale wisirale fo  
\r (Mat 17:14-21, Mak 9:14-29)  
\p
\v 37 Atéró be dȩyó hotepa, atima ai du sorokó mole tiki taaróló dorowou betalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae a̧tamo tu̧mó hokolaa yaai walepó.  
\v 38 Ai so whi̧ betó mole kua dolomó beta̧ whi̧ turukó holóló daalu, fo tokoróló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧lo mo beta̧ naale naao wisira̧le waaloé?  
\v 39 Suka fea dowi kepené a̧ taneta depa, keterȩ́ yóló ama ko̧ló dako sókó wua dapó. Até duraalu, dowi kepené a̧ taaróló feni, fotoko̧né ama tiki feseróló, hó naasekélé sosoro faróló mo dorótua dapó.  
\v 40 Até du betepa, naao yó matere whi̧rapepaae ho̧konaaloé? yóló wosalemó, atima su̧nipó,” yalepó.   
\p
\v 41 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Mió i alimó kisipa tiki tiréni, dowa̧ae fóló kó̧paae fu betere so whi̧-ó, dia̧ tu̧ wisipaae fó̧póló ȩ dia̧tamo betale supa, ai naale ipaae dapesó ape,” yalepó.   
\p
\v 42 Kale naale dapesó wou betepatei, dowi kepené haepaae taae deralepó. Atéró haemó mulu, feserótu betepa, Yesuné kale keperape foné sóró duraalu, ai naale tua̧mó beteretei ho̧kó faróló, alimapaae malepó.   
\p
\v 43-44 Kótóné doasi fotoko̧né eralepóló, so whi̧ feané kilituraalu, siratu betalepó. Yesuné atéró yale alamó so whi̧ feané haió, i-a noa ala yalerópóló, siratu betepa, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae i yaaitere fo mo wisiyóló wosóló kisipa muae. Kale Whi̧né Naalema mo whi̧rapené dó̧póló, mené eleké deyaalo ai ape,” yalepó.  
\v 45 Ama atéró yale fo kinóló moleteiné bete atima wisiyóló kisipa initepa wosaai yalemó, atima wituraalu taaralepó.   
\s1 Doasi topo whi̧ de betaaloé yale fo  
\r (Mat 18:1-5, Mak 9:33-40)  
\p
\v 46 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rape atimasisitei de doasi topo whi̧ beteré yóló, u só derólu i só derólu dere ala kaae salepó.  
\v 47 Atimané atéró mutere kisipa Yesuné kolóló, naale beta̧ tao sóró turukó horóló a̧ daale dȩmó daalalepó.  
\v 48 Téró, ama atimapaae duraalu, “Whi̧ me dené ya̧lo doimó etei kaae naale wisiyóló dape supa, ti ȩtei dape sirapó. Whi̧ me dené ȩ wisiyóló dape supa, ti ȩ dotȩyale sekȩ́tei dape sirapó. Whi̧ me de dia̧ tua̧mó naale beleka̧amale aleyóló belei betepa, ti a̧ doasi whi̧ ai betere ape,” yalepó.   
\p
\v 49 Ai fo depa wosóló, Jon-né duraalu, “Tale doa whi̧-ó, beta̧ whi̧né naao doi yóló dowi kepe ho̧konótu betepa, a̧ta da̧kó meipóló kisipa mutu, da̧né a̧paae atékese yóló, sesé du betalepó,” yalepó.   
\p
\v 50 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Diaao̧ a̧ sesé yao̧se. Ti noatepae, mepaae dia̧tamo bóe dinitere whi̧ta, ti dia̧tamo mole whi̧ ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesu wisiyóló dape sini yale fo  
\p
\v 51 Téró, Yesu i hae taaróló hepen-paae dapesó holaai feleke deremó, a̧ me tikipaae faai kisipa muni, Jerusalem be huluapaae maaté faai fotoko̧ yalepó.  
\v 52 Téró, Yesu a̧ nalo faairaalu, mepaae whi̧rape beró naaire o̧latamo donoróló mulaai atimapi fó̧póló dotonatepa, atima Samaria hae tua̧mó tȩne bemó sókó felepó.  
\v 53 Téyaletei, ai be hulua so whi̧ feané a̧ Jerusalem bepaae faai wale kilitu, dape sinipó.  
\v 54 Atétere ala kilitu, ama yó matere whi̧tamo Jems-ró Jon-tamoné a̧paae duraalu, “Tale-ó, i be huluamó betó mole so whi̧ fea hepen-mó mole si dorowó̧póló yaé yóló kisipa mute?” yalepó.  
\v 55-56 Ai fo depa, Yesu a̧ fetée fóló atimaamo foné sóró, atima me be huluapaae felepó.   
\s1 Beta̧ whi̧né Yesupaae ya̧ sya walapó yale fo  
\r (Mat 8:19-22)  
\p
\v 57 Atéró atima fu betalemó, tu̧ tua̧mó whi̧ beta̧né a̧paae duraalu, “Ya̧ mopaae fupa, ti ȩkélé ya̧tóró sya waalopó,” yalepó.   
\p
\v 58 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “ Ha̧onarapeta, atima fitere tiki yóo, barapekélé fiyaaire dépi daayóo eretei, Whi̧né Naalema beta̧ toró mulóló fiyaaire tiki inipó,” yalepó.   
\p
\v 59 Atéró, whi̧ mepaae duraalu, “Ya̧ ȩ sya ape,” yalepó. Ai fo depa, kale whi̧né duraalu, “Tale-ó, folosóró ȩ ya̧lo ayapi doura̧le fulapa, wisire?” yalepó.   
\p
\v 60 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Sukune ao̧re whi̧né ti sukune whi̧ douró̧póló, ya̧ ti Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala yó maté kwȩyae,” yalepó.   
\p
\v 61 Atéró, me whi̧nékélé duraalu, “Tale-ó, ȩ ya̧ sya waaitei, ya̧lo hae ayapaae ko̧leó fo ene faai kisipa mutapó,” yalepó.   
\p
\v 62 Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Whi̧ me de ama kutó ditu bitutei, dȩpaae kele mulatere whi̧né Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole kutó diraaire su̧nipó,” yalepó.   
\c 10  
\s1 Yesuné 72 whi̧rape dotȩyale fo  
\p
\v 1 Atéyale ki̧lipaae. Talené mepaae 72 whi̧rape sóró beteróló, a̧ faai dere be hulua doko̧paae atimapi fó̧póló, tamo tamoyóló dotȩyalepó.  
\v 2 Atéró dotȩyaai atimapaae duraalu, “Kutómó o̧la mo dekéró u̧lumépatei, ai o̧la saaire whi̧ beta̧ doaló meipó. Térapa, ai o̧la sere ala tȩteróló kaae tare Talené mepaae whi̧rapekó ai kutópaae dotonó̧póló, Talepaae kemayae.  
\v 3 Dia̧ bete ha̧orape betere tua̧paae \it sipsip\it* hupu malerape kaae, ya̧lo i dotonatere ape.  
\v 4 Dia̧ furaalu \it moni\it* detere bekélé, mo yokélé, hó bekélé, sóró fao̧se. Tu̧mó furaalu, so whi̧paae ko̧leó fokélé ini, fó beta̧ yae.   
\p
\v 5 Dia̧ beta̧ whi̧né bemó sókó furaalu, Kótóné hosaa muni deyóló dua betere ala dia̧ tua̧mó muló̧póló yae, fo beta̧ yae.  
\v 6 Ai be tua̧mó hosaa muni deyóló dua betere whi̧tamo betepa, ti Kótóné hosaa muni deyóló dua betere ala ai whi̧ tua̧mó muaalopó. Meipa, ti ai ala dia̧tamo momó fesaae waalo ai ape.  
\v 7 Ai fitere bemótóró bitu, atimané dia̧mó matere o̧laró wȩitamotóró nuku betae. Ti aita, diaao̧ diteremó kutómó dupu dono ai sere ape. Térapa, dia̧ be doko̧ ho̧ko fité kuni, fitere bemótóró fitua yae.   
\p
\v 8 Téró, dia̧ beta̧ be huluamó sókó fenalemó, ai be hulua so whi̧né dia̧ wisiyóló dape sóró o̧la matepa, ti ai o̧latóró nae.  
\v 9 Atéró bitu, ai be huluamó kisi daae mole so whi̧ wisirótua yae. Diaao̧ atimapaae yó mótu, ‘Kótóné tȩteróló kaae tare alakélé dia̧ beterepaae mo felekemó wale ape,’ fo yae.  
\v 10 Téyaalotei, dia̧ beta̧ be huluamó sókó fenalemó, atimané dia̧ wisiyóló dape sinitepa, ti ai be bela tua̧mó daalu, atimapaae i fo yae.  
\v 11 ‘Diaao̧ yale alamó, dia̧né be hae da̧né hómó dakeretei diaao̧ keletómó i helekȩtere ape,’ fo yae. Dia̧né dowa̧ae fu betepa, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala mo felekemó waalopa, dia̧ diriyóló kisipa muae yae,” yalepó.  
\v 12 Atéró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kótóné i haemó betó mole so whi̧ taletere sukamó, Sodom be huluamó betó mole so whi̧paae doasi sekȩi ala eraalotei, dia̧ wisiyóló dape sinitere be hulua so whi̧paae eraaire sekȩi alata, mo doasi bosenóló eraalo ai ape.   
\p
\v 13 Korasin beró Betsaida be huluatamomó betó mole so whi̧ dia̧ tua̧paae doasi sekȩi ala waalopa, dia̧ mo wió yae. Ti noatepae, i be hulua tamomó erale kelemei kaae, Tair-ró Saidon be huluatamomó erólua̧sóró, ti atima mo taketitei yei kuti bukóo, kili diyóo, yóló kisipa feteyóló bitua̧pó.  
\v 14 Téyaalotei, Kótóné fo tokó̧ló tale dere sukamó Taia-ró Saidon be hulua so whi̧tamopaae sekȩi ala eraalotei, dia̧paaeta, ai bosenóló mo doasi sekȩi ala eraalo ai ape.  
\v 15 Dia̧ Kapeneam be hulua so whi̧-ó, diaao̧ kisipané dia̧ Talené ó sa̧paae dapesó horaalopóló de? Meipa, doa ko̧leó. Whi̧ mo ti sukó̧ló aluyaaire dolopaaetei derepaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 16 Tétepa, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Mepaae diaao̧ dere fo wosetere so whi̧né ti ya̧lo dere fokélé wosetapó. Mepaae so whi̧ dené dia̧ hó̧ratepa, ti ȩkélé hó̧ratapó. Téretei, mepaae whi̧ dené ya̧lo dere fo woseni nisiyóló hó̧ratepa, ti ȩ dotȩyale whi̧kélé hó̧ratapó,” yalepó.   
\p
\v 17 Téró, kale dotȩyale 72 whi̧rape hȩkesetamo momó fesaae wóló duraalu, “Tale-ó, da̧né naao doi yóló dowi keperape doló ho̧konatepa, da̧né dere fo mo beta̧ wosóló fua dapó,” yalepó.   
\p
\v 18 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Hepen bemó dowi Satan epée dȩ kaae fita̧a deté i haepaae dorowapa kelalepó.  
\v 19 Dowi wuliró to̧rapetamo dia̧né tȩya depa, da̧né bóe whi̧ Satan-né bole fotoko̧né dia̧ doraalomeipó.  
\v 20 Ti ai alata motei, kale dowi keperape dia̧ ao̧mó sukó̧ló beteremó hȩkeseni, hepen bemó diaao̧ doi asȩyóló moleteimó beta̧ dia̧ hȩkesetu betae,” yalepó.   
\p
\v 21 Atéyale sukamó, Yesu a̧ Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, doasi hai̧né sukutu duraalu, “Hepen beró haetamo aleóló muló betere Aya Tale-ó, \it skul\it* yóló doasi kisipa sere whi̧raperó fea ala tuȩ́re whi̧rapetamoné kelao̧sóró kinóo, ketei ao̧re whi̧rapené koló̧póló, ha̧kearóo dere kilitu, ya̧lo ya̧paae mo kée yóló, naao doi sóró horatapó. Aya-ó, aita mo naao kisipa mole alatóró erapó,” yalepó.   
\p
\v 22 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai ala feata, ya̧lo tȩteróló kaae tanó̧póló, Ayané ȩpaae meló beterapó. Whi̧ beta̧nékélé Naalema tuȩ́ni, Alimané beta̧ tuȩ́rapó. Atére kaae, Alimakélé whi̧ beta̧né tuȩ́ni, Naalemané beta̧ tuȩ́rapó. Atérené Naalemané ama Aya i ape yóló yó melaai tuȩ́ mole so whi̧paae yó matepa, ai so whi̧né maaté Alima tuȩ́nérapó,” yalepó.   
\p
\v 23 Téró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape atimanale bitu, a̧ atima beterepaae fetée fóló duraalu, “Mió diaao̧ kelené i kilitu betere ala tuȩ́ sere so whi̧ Kótóné wisiró beterapóló, hai̧né sukutu beteró̧póló yae.  
\v 24 Ti noatepae, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió keletere ala take betale ko̧ló whi̧raperó topo whi̧rapetamoné kelenée deté waletei kilini yóo, diaao̧ wosetu betere fokélé wosenée deté waletei woseni yóo ipakalepó,” yalepó.   
\s1 Samaria whi̧né Juda whi̧ tao sale fo  
\p
\v 25 Téró, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧ beta̧ turukó holóló Yesu su̧sóró duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ȩ mo ti betó tawaairaalu, noa alakó yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 26 Ti fo depa ama duraalu, “Ai asȩmó noa fo ere? Ai yóló muló betere fo dosa̧atu, naao noa kisipa mute?” yalepó.   
\p
\v 27 Ai fo depa, kale whi̧né a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Tale Kótópaae hȩkesené sinóló yaala sókó fole alata, naao hosaa turónékélé, kepe turónékélé, fotoko̧ turónékélé, kisipa tiki turónékélé, du betae. Tétu, naaotei ya̧ hȩkesené sukutu dere kaae, naao be whi̧ so whi̧paaekélé, atéró hȩkesené sukó̧ló yaala sókó fu betae,” yalepó.   
\p
\v 28 Ti fo depa, Yesuné kale whi̧paae duraalu, “Aita, naao mo dono tokó̧ matapa, ya̧ mo ti betaasepóló, ai alatóró ha̧le yó tawae,” yalepó.   
\p
\v 29 Téró kale whi̧né ama yale fonétei a̧ só deranépa, a̧ donore whi̧ ao̧yóló Yesupaae woseturaalu, “Naao ȩpaae be whi̧pó dere fo-a, demó de?” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Whi̧ beta̧ i Jerusalem be taaróló, Jeriko bepaae durupu betalepó. Téyalemó, o̧lémi nokole whi̧rape tu̧ tua̧mó melaa muóló, ama kuti sorokóló taae faróló a̧ susupuróló felekemó suka̧ai du betepa atima felepó.  
\v 31 Atéró, Talepaae momaratere whi̧ beta̧ ai kale whi̧ derepele tu̧mó durupuraalu kelalemó, kale whi̧ tu̧mó mupa, dekeróló a̧ dȩmó derepelepó.  
\v 32 Atétepa, beta̧ Lipai fake whi̧ a̧kélé sókó walemó, kale whi̧ sinóló mupa kolóló, dekeróló a̧kélé dȩmó felepó.  
\v 33 Téyaletei, beta̧ Samaria whi̧ a̧kélé kale whi̧ mole tikimó sókó wouraalu kelalemó, ko̧lei ala epa kilitu, ama tao saai kisipa mualepó.  
\v 34 Atéturaalu, a̧ kale whi̧ mole felekepaae fóló, kale whi̧né doalére tikimó \it wel\it* wȩiró \it wain\it* wȩitamo dilóló dokalepó. Téró, kale whi̧ ama \it donki\it* hupu tómó beteróló fóló, uké whi̧rape fitua dere bemó beteróló, kale whi̧ ama mo wisiyóló kaae tarepó.  
\v 35 Téró, be dȩtepa hi̧ka kale whi̧né ama \it silpa\it* \it moni\it* tamo sóró, kale uké whi̧rape fitere be kaae tare whi̧paae duraalu, ‘Ya̧lo i matere \it moni\it*né a̧ kaae taté felalemó, ai \it moni\it* tamo kemetepa, ti ȩ wóló naao \it moni\it* ya̧lo tokó̧ melaalopa, a̧ mo wisiyóló kaae tawae,’” yalepó.   
\p
\v 36 Téró, Yesuné kale Moses-né asȩre fo yó matere whi̧paae duraalu, “Naao kisipané i whi̧rape sorekó mé whi̧ kale dale whi̧né ama be whi̧ kaae ao̧yaleé?” yalepó.   
\p
\v 37 Ti fo depa, kale whi̧né momó tokó̧ mótu duraalu, “Ko̧lené sukutu tao sale whi̧pó,” yalepó. Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ama yale ala kaae, naaokélé yaai fae,” yalepó.   
\s1 Yesu Mataró Meriatamo betere be huluamó betale fo  
\p
\v 38 Téró, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo tu̧mó fité woló, Mata betere be huluamó sókó wapa, Matané a̧tamo betaai dape salepó.  
\v 39 Matané kema Mariakélé Yesuné hó ao̧mó bituraalu, ama dere fo wosetu betalepó.  
\v 40 Atétu betepatei, Marta a̧ atima naaire o̧lamó bipi du bituraalu, ama yó matere fo wisiyóló wosenipó. Atétepa, kale so Yesu beterepaae wóló a̧paae duraalu, “Tale-ó, ȩ ya̧lo wotoró depe tukó wei ala du beterapa, ama ȩ tao sene wó̧póló, naao a̧paae dumié?” yalepó.   
\p
\v 41 Ti fo depa, Talené a̧paae duraalu, “Ti senaale Mata-ó, ya̧ta mepaae ala noa yaaloé yóló, doasi whaalia du betereteiné ya̧ ai só deró betere ape.  
\v 42 Téretei, mo doasi topo o̧la beta̧ ya̧ seni, ya̧ya̧ ai ere ape. Mariané ama beta̧ mo doasi topo o̧lapóló kisipa muóló sóró taretei da̧né fasó saalomeipó,” yalepó.   
\c 11  
\s1 Yesuné Talepaae moma dere ala yó melale fo  
\r (Mat 6:9-15, 7:7-11)  
\p
\v 1 Téró me sukamó. Yesu a̧ me tikimó bitu, moma du beterepó. Atéró, moma yóló kemetepa, ama yó matere whi̧ beta̧né a̧paae duraalu, “Tale-ó, Jon-né ama yó matere whi̧rapepaae Kótópaae momatere ala yó melale kaae, naao da̧kélé yó melaasepé,” yalepó.   
\p
\v 2 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Diaao̧ Talepaae moma dere ala etéró yae.  
\q1 ‘Aya-ó, ya̧ta dowi ala mo beta̧kélé munire Kótó betereteiné so whi̧ feané naao doi wisinaale doasi muló̧póló yae.  
\q2 Naao tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala wisi wó̧póló yae.   
\q1
\v 3 Be dȩ doko̧ beta̧ beta̧mó da̧né naaire o̧la naao su̧mó a̧lae.   
\q1
\v 4 Mepaae so whi̧né da̧paae erale dowi ala kwia tani, me o̧la meipóló ha̧le kemeratapa, da̧né dowi ala kwiakélé naao ha̧le kemerae.  
\q2 Téturaalu, su̧ sere alané da̧ deé nalao̧sóró, naao da̧ a̧lisóró fae.’”   
\p
\v 5-6 Téró, ama atimapaae duraalu, “Dia̧kó beta̧ whi̧né ama fulumu whi̧ saletómó wóló betepa, a̧ diliki su̧ tua̧tamo ama noma beterepaae fóló duraalu, ‘No-ó, ya̧lo fulumu whi̧ mióti sókó waleteteiné naaire o̧la meitepa, ya̧paae \it bred\it* o bula sorekó a̧ maletamo melaasepé fo dekéró yó tapa, noa ala yaaloé?’   
\p
\v 7 Ai be dolomó betere whi̧né i fo yaalopó. ‘Be tu̧ kinóló ya̧lo naale senaaletamo fireteiné turukó holóló, naao kematere o̧la menanénipa, ȩpaae dotopoi fo ekesé,’ dua dapó.  
\v 8 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Kale whi̧ a̧ halaainé kematóró ha̧le yó tapa, ama fulumu whi̧ turukó horóló kematere o̧la manénipatei, mo su̧mótóró melaalo ai ape.   
\p
\v 9 Atérapa, ya̧lo dia̧paae i dere ape. Talepaae me o̧lakó kematepa, ai kematere o̧la melóo, keketepa ti ai o̧la mo kolóo, tu̧ tuki̧yae yóló tu̧ dupa, ti tuki̧ yóo yaalopó.  
\v 10 Ti noatepae, mepaae kematere so whi̧né ti mo sua dapó. Mepaae so whi̧né keketepa ti ai o̧la mo kilitua dapó. Mepaae so whi̧né tu̧ tuki̧yae yóló tu̧ dupa, atétere so whi̧ wó̧póló tu̧ tuki̧tua dapó.   
\p
\v 11 Dia̧kó me whi̧né diaao̧ naale senaalené yakópóló kematepa, ya taaróló, dowi wuli male melaaloé?  
\v 12 Ó naao senaale naalené ba kekó ‘A̧lae’ depa, ai kematere o̧la taaróló, whi̧ tukó nokole to̧ melaaloé? Meipó.  
\v 13 Dia̧ dowi ala du betere whi̧rape bitutei, diaao̧ naale senaalemó wisi wisi o̧la matere ala diaao̧ ai kisipare ape. Atére kaae, mepaae so whi̧ dené Dȩi Kepe Wisi kematepa, ó hepen-mó betere diaao̧ Aya Talené mo melaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesupaae Belsebul-né fotoko̧ratepa dapó yale fo  
\r (Mat 12:22-30, Mak 3:20-27)  
\p
\v 14 Téró me sukamó etéyalepó. Dowi kepené whi̧ beta̧ ko̧ló nomonó betepa, Yesuné dóló ho̧konalepó. Atétepa, kale dowi kepe sókó furaalu, ama fo kaae sóró deremó, ai touró betere so whi̧ feané sirayalepó.  
\v 15 Atétepa, mepaae so whi̧né duraalu, “Aita, dowi keperapené topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa, dóló ho̧konótu beterapó,” yalepó.  
\v 16 Ai fo depa, mepaae whi̧rapené ama noa ala deró a̧ su̧ sóró ka̧ae kilituraalu, a̧paae hepen bemó mole beta̧ fareyópu eratapóló da̧né kisipa yaaipa, erae yalepó.   
\p
\v 17 Atéró mutere tuȩ́ tiki Yesuné kisipa yóló atimapaae duraalu, “Mepaae doasi topo whi̧rape atimané tȩteróló kaae tare tua̧mó atimasisitei bóe dupa, ti tȩteróló kaae tare ala mo haepaae doropóló doyóo, beta̧ be huluamó betó mole so whi̧kélé atimasisitei bóe dupa, ti ai be haepaae doropóló mo doyóo yaalopó.  
\v 18 Satan ama fake atimasisitei bóe dupa, ti ama tȩteróló kaae tare ala netéró fotoko̧ buaaloé? Ya̧lo i dere fota, diaao̧ ȩpaae ya̧ dowi keperapené topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa, ho̧konótu beterapó depa i dere ape.  
\v 19 Ti diaao̧ ȩpaae topo kepe Belsebul-né fotoko̧ratepa, dóló ho̧konalepó dere-a, dia̧ fakenékélé dóló ho̧konótu betere ala né fotoko̧ratepa de? Motamo Kótóné fotoko̧ bulatepa dapó depa, ti fo tokó̧ló taletere sukamó atimanétei dia̧ só deraalopó.  
\v 20 Téretei, ya̧lotamo Kótóné fotoko̧né dowi keperape dóló ho̧konélipa, ti Tale Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala dia̧ tua̧paae wóló i mole ape.   
\p
\v 21 Fotoko̧ bole whi̧né be ó o̧la o̧la mepaae whi̧né dorao̧sóró, sesé duraalu, kale whi̧né ama to̧ró dikitamo tawóló, siki siki yóló kaae tapa, whi̧ mené doraalomeipó.  
\v 22 Téretei, mepaae doasi fotoko̧ bole whi̧né bóe sókó wouraalu, kale doasi fotoko̧ bole whi̧ dóló tȩteróló, bóe dele o̧la o̧lakélé fea fasóló, ama bemó muó mole wisi wisi o̧lakélé fea sóró ama be whi̧tamo a̧li yaai sóró fulapó.   
\p
\v 23 Whi̧ me de ȩtamo beta̧mó bitinipa, ti ȩtamo bóe dilapó. Whi̧ me de ȩtamo bitu, ȩ fasóló o̧la o̧la beta̧paaeróló munénitepa, ai whi̧né ya̧lo o̧la o̧la ho̧ko besekératapó.   
\p
\v 24 Atéró, kale dowi kepe whi̧né depe tua̧mó beteretei, sókó furaalu kópui hae tikipaae a̧ feléyóló betaaire tiki keka̧airaalu fua dapó. Atéró fóló, kelenalemó betaaire tiki kilinitepa, a̧ take betale be kelaai momó fesaae faai dapó dua dapó.  
\v 25 Atéró a̧ sókó wóló kelenalemó, kale be wisiyóló fuóló taae faróló, wisiró betepa keletapó.  
\v 26 Téró, kale dowi kepe a̧ momó fóló, mepaae dowi ala mo turó fa̧ane wȩikeró keperape dape sóró, kale bepaae momó biti̧ walapó. Atétepa, kale whi̧ a̧ take bitu sawa doyaletei, mió mo ti doyó faalopó,” yalepó.   
\p
\v 27 Atéró Yesuné ai forape du betepa, so whi̧ fea betó mole kuamó so beta̧né fo fakeyóló duraalu, “Ya̧ deyóló awa̧ male so naao hae Tale Kótóné wisiró beterapa, a̧ hai̧né sinóló beteró̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 28 Ti fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai dukiratere fota mepaae whi̧ de Kótóné fo wosóló, sya fóló erótu betere so whi̧ta, Tale Kótóné wisiró betereteiné hai̧né sukutu beterapó,” yalepó.   
\s1 Yesupaae me ala yaairemó dere fareyópukó erae yale fo  
\r (Mat 12:38-42, Mak 8:12)  
\p
\v 29 Téró, so whi̧ fea wóló touró betepa Yesuné duraalu, “Mió i alimó betere so whi̧ dowi alané fa̧anutei, ȩpaae doasi sira yaaire me fareyópukó erae du beterapó. Tépatei, me kae eraalomeipa, mo take Jonapaae erale ala kaae beta̧ eratepa kelaalo ai ape.  
\v 30 Ti noatepae, Ninipa so whi̧né Jonapaae erale fareyópu kilituraalu, ita Kótóné dotonale whi̧póló kisipa moipakalepó. Atéyale kaae, mió i alimó betere so whi̧nékélé Whi̧né Naalemapaae eratere ala kilituraalu, ita Tale Kótóné dotonó betere whi̧pó kisipa muaalo ai ape.  
\v 31 Beta̧ \it Saoti\it* hae kwia tȩteróló betere doasi topo \it kwin\it* soné mió i alimó betó mole so whi̧tamo fo tokó̧ló taletere be dȩmó, dia̧ só deraalo ai ape. Ti noatepae, ai sota hae kwia dene falepaae biti wóló, Solomon-né fosó fosói kisipa muóló yó matere fo wosaai walepó. Téyaletei, Solomon-né mole kisipa bosenóló whi̧ beta̧ i betere ape.  
\v 32 Téretei, Ninipa be hulua so whi̧ró dia̧ mió i alimó betó mole so whi̧tamo só deraai fo tokó̧ló taletere be dȩmó atimanétei dia̧ só deraalopó. Ti noatepae, atima Jonané yó mótu betale fo wosóló, kisipa tiki feteyalepó. Tépatei, Jonakélé tȩteróló bosenée fale mo doasi sekȩ́ whi̧ beta̧ wóló i betere ape.   
\s1 Keleta tiki fea dȩró betere sa̧ su̧pó yale fo  
\r (Mat 5:15, 6:22-23)  
\p
\v 33 Mo whi̧ beta̧nékélé, \it lamp\it* sa̧ dȩróló kinéli tikipaae ó nukuné husiróló mulótimipó. Dȩróló daalótua dere tikimótóró mulótua dapó. Mepaae so whi̧ be dolopaae wapa, ai dȩmó beteró̧póló, dȩró beterapó.  
\v 34 Naao keleta, ti tiki turó dȩró betere \it lamp\it* sa̧ su̧ ai ape. Naao kele tamo wusuró wisipa, ti naao tikikélé turó dȩrapó. Téretei, naao kele tamo wusuró dilikipa, ti naao tikikélé turó dilikirapó.  
\v 35 Naao tiki tua̧mó dó tare dȩ diliki yao̧sóró, mo hotowa yóló kaae tawae.  
\v 36 Térapa, naao tiki turótamo dȩpa, ti tiki me kwiapaae sawa dilikikélé ini, tiki featóró dȩyó furaalu, belapaaekélé sókó faalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesuné Farisi whi̧rapepaae wiyó yae yale fo  
\r (Mat 23:1-36, Mak 12:38-40, Luk 20:45-47)  
\p
\v 37 Yesuné ai fo yóló kemetepa, Farisi whi̧ beta̧né a̧tamo o̧la naairaalu ama bepaae dapesó fóló, o̧la nukuatere ni fake tómó tiróló beterepó.  
\v 38 Atéru, Yesu o̧la naairaalu, atimané mara mole ala sya furaalu, folosóró ama naase fokunitepa, kale Farisi whi̧ a̧ hokomó sókó fu sirayalepó.   
\p
\v 39 Atétepa Talené a̧paae duraalu, “Aita motei, dia̧ Farisi whi̧né o̧la nokole nukuró wutitamo ha̧le tómó ere bólu maaté fukutua dapó. Téturaalu, diaao̧ tiki tua̧paaeta, ti fea o̧la senée yóló ekȩletere alaró ukusitere alatamoné ai fa̧ane ape.  
\v 40 Dia̧ okokoi tuȩ́ mole whi̧rape-ó, Kótóné diaao̧ tó tikimó ere ala fea taleturaalu, u tua̧paaekélé tale dumipóló de?  
\v 41 Diaao̧ nuku tua̧mó mole o̧la sóró yolealere so whi̧ tao sóró melae. Atétepa, ti diaao̧ tiki tua̧mó ere ala fea Kótóné kilitu, mo koko̧rapó fo yaalo ai ape.   
\p
\v 42 Farisi whi̧rape-ó, dia̧né kutómó ere sawa o̧lakélé naase tamo supa, dekeyóló beta̧ Kótópaae ha̧le móturaalutei, mo donotóró taletere alaró Kótópaae yaala sókó fole alatamo sisópaae erótu beterapó. Atére alamó doasi sekȩi ala dia̧ tu̧paae waalopa, wiyó yae. Donoyóló taletere alaró Kótópaae yaala sókó fole alatamo touróló, Kótópaae ha̧le matere alakélé ua̧sóró mo wisi ua̧pó.   
\p
\v 43 Farisi whi̧rape-ó, dia̧ fo wosetere bepaae furaalu, doasi doi mole whi̧rape bitua dere tikimótóró betaai ekȩle yóo, o̧la dotonatere tikimó daalukélé, so whi̧né doasi whi̧ wisi-ó yóo, yóló dukiratere koko̧mó ai ala dua dapó. Atétere alamó dia̧paae doasi sekȩi ala waalopa wiyó yae.   
\p
\v 44 Farisi whi̧rape-ó, dia̧ta u tu̧paae whi̧ dou epatei ha̧le tiki ao̧pa, ai tómó so whi̧ fua wua du beterapó. Ti dia̧ta, douró betere whi̧ kaae ao̧rapa, wiyó yae,” yalepó.   
\p
\v 45 Tétepa, Moses-né asȩre fo yó matere kisipa fosóre whi̧né a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, naao ai dere forapené da̧ mo ti só deratapó,” yalepó.   
\p
\v 46 Ti fo depa Yesuné duraalu, “ Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rape-ó, diaao̧ so whi̧paae i ala yae, i ala yao̧se, du betere alata, doa sekȩi o̧la so whi̧né hu̧lumó belerótu dere kaae du beterapó. Ai sekȩi o̧la diaao̧ belerótu bitutei, atima fasóló tao sere alamo dumipó. Atérapa, dia̧paae waaire sekȩi alamó wiyó yae.   
\p
\v 47-48 Take diaao̧ noutererapené dale Kótóné ko̧ló whi̧rape dourale tiki be wisiyóló tȩnótu beterapó. Mió atétu betere alané diaao̧ ayarapené whi̧ dale ala wisirapóló, ha̧keamó yó matapó. Atéteremó dia̧paae doasi sekȩi ala eraalopa, wiyó yae.  
\v 49 Atéró betale alamó Kótóné ama fosó fosóre kisipa sya furaalu, i fo erapó.  
\q1 ‘Ya̧lo ko̧ló whi̧raperó \it aposel\it* whi̧rapetamo atima beterepaae dotonaalotei, mepaae whi̧ mo ti dóo, mepaae ha̧le susupuróo yaalopó,’ erapó.   
\p
\v 50 Atérapa, mo take kaae sóró dilé wale ko̧ló whi̧rapené samearó mió diaao̧ du betere whi̧rapené sameatamomó kwia turó mió i alimó betere so whi̧ diaao̧ saalo ai ape.  
\v 51 Ita, mo dapó. Atéyaaire alata, Abel-mó kaae sóró dilé wóló, kale momatere bemó Kótópaae simó suku̧laa dalatere tikiró kae tukóló muló betere be ke tua̧mó dale whi̧ Sekaraiamó da̧le yóló kwia feata, mió i alimó betó mole so whi̧né saalopó.   
\p
\v 52 Moses-né asȩre fo yó mótu betere whi̧rape-ó, Kótóné mo bete mole alapaae sókó faaire so whi̧ fao̧sóró tu̧ tuki̧tere \it ki\it* diaao̧ fasó salepó. Ti dia̧ta, ai tu̧mó fumitei, atima faai du betere so whi̧ diaao̧ sesétu beterapó. Atétere alamó dia̧ doasi sekȩi ala saalopa, mo wiyó yae!” yalepó.   
\p
\v 53 Ai fo yóló kemetepa, Yesu a̧ felemó, kale Farisi whi̧raperó Moses-né ere fo yó matere whi̧rapetamoné a̧ só deraairaalu, deteraai fo du betalepó.  
\v 54 Aita ha̧le mei, a̧ ha̧sókó fuléró kelaai kae kae wosetere fo du betalepó.   
\c 12  
\s1 Farisi whi̧rape wisiyóló kaae tawae yóló yale fo  
\r (Mat 10:26-33)  
\p
\v 1 Atéró, so whi̧ mo dekéró wale tikimó hae tiki fa̧apa, folosóró Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Farisi whi̧rape tua̧mó bole \it yist\it* dia̧paae tekao̧sóró hotowaró kaae tawae. Atimata tiki tua̧paae dopatei, tó tikimó ha̧le wisire nisi du beterapó,” yalepó.  
\v 2 “Mió kilini hiró betere ala fea, take ha̧kearatepa so whi̧ feané kolóló tuȩ́ yaalopó.  
\v 3 Diaao̧ diliki tua̧mó du betere fo dȩmó depa wosóo, be dolomó dua kikiti dere fo be huluamó daalu fakeyóló depa so feané wosóo, yaalopó.   
\p
\v 4 Norape-ó, dia̧paae i dere fo wosae. Mepaae whi̧rapené diaao̧ tó tikita dóló sukunaalotei, take dia̧paae me ala eraalomeipa, ai alapaae wiyao̧se.  
\v 5 Wiyaai depata, ti naao mo tikikélé, kepe betekélé, doróló mo ti dó tare sipaae deraaire fotoko̧ bole Kótó beterapa, a̧paae beta̧ mo doasi wiyae.  
\v 6 Sonaai \it moni\it* ke tamoné aporó ba beleka̧atiki dupunérapó. Atére barape beta̧kélé Kótóné kisipa keterótimipó.  
\v 7 Dia̧ta, ai ba beleka̧atikitamo su̧ni, Kótóné ama hosaa mole doasi o̧la ai ape. Diaao̧ topo nikikélé Kótóné ama su̧mó dosa̧ayóló kisipareteiné dia̧ wiyao̧se.   
\p
\v 8 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. So whi̧ feané kele tómó mepaae whi̧né duraalu, Yesuta ȩ tȩteróló kaae tare Talepó depa, Whi̧né Naalemanékélé Kótóné \it ensel\it*-rapené keletómó a̧ ya̧lo fo eratere whi̧pó yaalopó.  
\v 9 Téyaalotei, whi̧ me dené so whi̧ feané keletómó a̧ Keriso fake meipó depa, ti Whi̧né Naalemanékélé, Kótóné \it ensel\it*-rapené keletómó ai whi̧ a̧ kisipanipó yaalopó.  
\v 10 Mepaae whi̧ dené Whi̧né Naalema eróló foné só deratepa, ai dowi ala kwia kemeróló aluranérapó. Tépatei, kale Dȩi Kepe Wisiné ditere kutó faleyóló só deratepa, ai kwia mo aluranénipó.   
\p
\v 11-12 Bóe whi̧rapené fo wosetere bepaae ó so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧rapepaae ó \it Gavman\it*-né sóró beteró betere topo whi̧ beterepaae fo teka̧ai dapesó fupa, dia̧ noa fo yaaloé yóló, whaalia yao̧se. Ti noatepae, atétere sukamó diaao̧ yaaitere fo fea Dȩi Kepe Wisiné yó melaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Néli whi̧né ho̧ko ala yaletei fo salepaae dó faróló yale fo  
\p
\v 13 Tétepa so whi̧ fea touró betere kuamó, whi̧ beta̧né Yesupaae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧lo no da̧moné ayané mómu o̧la o̧la bukóló, ȩmale meló̧pólópa, naao ya̧lo nopaae yae,” yalepó.   
\p
\v 14 Ti fo depa Yesuné duraalu, “Ti whi̧-ó, diaamomó o̧la o̧la bukóló meló̧póló né ȩ sóró beteraleé?” yalepó.  
\v 15 Téró ama atimapaae duraalu, “Kae kae o̧la fea senée yóló au nokole alané dia̧ dorao̧sóró, mo hotowaró kaae tawae. Ti noatepae, o̧la o̧la mo dekéró sóró tare alané whi̧ beteró bitinipó,” yalepó.   
\p
\v 16 Téró, ama atimapaae fo sale fo etéró yalepó. “Beta̧ néli whi̧né ama diyale ke kutómó o̧la dekéró salepó.  
\v 17 Ai ala kilitu, ama etei kisipa mualepó. ‘Ama kutómó yó mole o̧la mulaaire tiki meipóló,’ a̧ fomo du betalepó.   
\p
\v 18 Téró ama duraalu, ‘Ya̧lo o̧la o̧la mulaai tȩale be fisikóló mo doakale be tȩyóló ya̧lo kutómó sere o̧laró mepaae wisi wisi o̧latamo mulaalopó.  
\v 19 Atéróló ya̧lotei etei fo enérapó. Ȩ o̧la o̧la mo su̧mó moleteiné mió me kutó dini doasi ba fomó sa̧a nóló ha̧le bitu, mole o̧laró wȩitamo maaté hai̧tamo nukulé fu betaalopó,’ ere fo kisipa muni airapó.   
\p
\v 20 Tépatei Kótóné a̧paae duraalu, ‘Kisipa okokore whi̧-ó, naao betere bete mió dilikitamo ya̧lo tokó̧ sirapa, naao donoróló mulale o̧la né saaloé?’ yalepó.   
\p
\v 21 Whi̧ me dené mepaae o̧la o̧la whi̧ tao sóró ha̧le móturaalu, ita Kótópaae matapóló kisipa muóló meni, a̧tóró néli whi̧ betaai dapóló fea o̧la ekȩleyóló beta̧paae du betepa, ti i ere fo ai whi̧paaetóró eraalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Naaire o̧la ó ya̧ya̧re o̧lamó whaalia yao̧se yale fo  
\r (Mat 6:25-34)  
\p
\v 22 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Dia̧ naaire o̧la meitepa, noa naaloé yóló whaalia du betao̧se. Naao tikimó kisipa mutu, kutikélé noa saaloé yóló whaalia du betao̧se.  
\v 23 Nokole o̧lata, wisi o̧latei whi̧né betere beteta, mo doasi o̧lapó. Kutikélé wisi o̧latei, whi̧né tikita mo doasi o̧lapó.  
\v 24 Barapené dere ala kolóló kisipa muae. Atimané naaire o̧la wae biliyóo, u̧lumé depa sóró bepaae mulatere alakélé yóo, dumipó. Tépatei, Kótóné atima kaae taru, betere doko̧ fea atimané naaire o̧la mótua dapó. Hepen bemó betere diaao̧ Ayané barape kolósu, dia̧ kolósu depa, dia̧ so whi̧paae ama hosaa mo turó mulapó.  
\v 25 Dia̧kó beta̧ whi̧né ama betaaire alamó kisipa muóló whaalia duraalu, a̧ betaaire ba fo su̧mó fo̧loranére?  
\v 26 Ai sawatamo ala dia̧né enénipa, ti mepaae doasi alarapemó noatepa whaalia du betere?   
\p
\v 27 Ha̧le yó mole nerape fuatere ala kolóló, kisipa muae. Ai ne fua kémi bisikó̧ló kuti nomotumitei, ama ere au wisi kelaalo mo koko̧rapó. Atére auné Solomon-né derótua yale koko̧i kutiné au bosene falapó.  
\v 28 Dia̧ kisipa tiki sawa tiró betere so whi̧rape-ó, haemó ha̧le yó mole nerapeta mió maaté yóló dó simó biliraaire o̧latei, Kótóné wisiyóló aurótua dapó. Ai nerapepaae erótu betere alakélé mo bosenóló, diaao̧ deraaire kuti Kótóné su̧mó melaalomeipóló de?  
\v 29 Dia̧né naaire o̧la ó wȩimó hosaa turó muóló noa naaloé yóló doasi whaalia du betao̧se.  
\v 30 Ti noatepae, ha̧le ho̧ko betere so whi̧ feané ai o̧la saai dapóló ketekȩ buóló wóputu beterapó. Ti dia̧né ya̧ya̧tere o̧la hepen bemó betere diaao̧ Ayané ama mo tuȩ́rapó.  
\v 31 Térapa, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betaai dapóló, ketekȩ buóló kikitu betepa, ti ya̧ya̧ du betere o̧la o̧la ama su̧mó melaalo ai ape.   
\p
\v 32 Ya̧lo \it sipsip\it* hupu malerape-ó, diaao̧ Ayané ama tȩteróló kaae tare ala a̧ wisi kisipa muóló hai̧tamo dia̧mó ha̧le melaalopa, whaalia yao̧se.  
\v 33 Térapa, diaao̧ muó mole o̧la dotonóló \it moni\it* sóró mepaae yolealere so whi̧mó ha̧le melae. Atétere alané ha̧le muó tawó̧póló, \it moni\it* detere be wisi aletapó. Atétepa, ti wisi wisi o̧la hepen bemó ha̧le muó taru, kemekélé yaalomeipó. Aimó o̧lémi nokole whi̧kélé, hoséli ó ero sinékélé, turukóló doraalomeipó.  
\v 34 Mé tikimó naao wisi wisi o̧la mupa, ti naao hosaakélé aimótóró mulapó,” yalepó.   
\s1 Kutó mo wisiyóló kaae tawale fo  
\r (Mat 24:42-51)  
\p
\v 35 “Dia̧ kutó dine faairaalu kuti deróló bitu, sa̧rapekélé duku beteró̧póló, dȩróló mulae.  
\v 36 Ti atétere alata, mepaae kutó diratere whi̧rape atimané doasi whi̧ beta̧ so dokotere be dȩmó detere o̧la nale feletei fesaae wó̧póló, kaae tatu dere kaaepó. Atépa, kale whi̧ wouraalu be tu̧ dupa, a̧ be dolopaae holó̧póló, hapale atimané be tu̧ tuki̧yaalo ai ape.  
\v 37 Atéró, atima tȩteróló kaae tare whi̧ wouraalu kelera̧lemó, ama o̧la o̧la mo wisiyóló kaae tapa, a̧ hȩkeseturaalu atimapaae mo wisi ala eraalopó. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale topo whi̧ a̧ kuti wisi deróló, ama kutó diratere whi̧rape wó̧póló a̧pi fóló, o̧la nokole ni fake tómó kaae tawóló betaalopó.  
\v 38 Kale doasi whi̧ a̧ be diliki tua̧mó ó be teó dȩterepaae sókó wouraalu ama kutó diratere whi̧rape kelera̧lemó, fea o̧la o̧la su̧mó donoró betepa, a̧ hȩkeseturaalu atimapaae mo wisi alatóró eraalo ai ape.  
\v 39 Tépatei, i dere fo mo diriyóló wosóló tuȩ́ muae. Beta̧ be talené ama be fulukóló o̧la o̧la o̧lémi saaire whi̧ i sukakelemó waalopóló kisipa ua̧sóró ti ama be fulukóló o̧la o̧la sóró fó̧póló kaae tawua̧ meipó.  
\v 40 Térapa, dia̧kélé hotowaró donoróló betae. Ti noatepae, kale Whi̧né Naalema waalomei nisiyóló moko̧leyaa yóló betere tua̧mó waalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 41 Tétepa Pitané duraalu, “Tale-ó, naao ai fo salepaae dó faróló dere fo-a, da̧paae maaté dépé, so whi̧ feapaaekélé de?” yalepó.   
\p
\v 42 Ai fo depa Talene duraalu, “Beta̧ fosó fosóre kutó diratere whi̧ ama doasiné dere fotóró wosóló eró tapa, mepaae kutó diratere so whi̧ a̧paae tȩteróló kaae tawae enérapó. Tétu, tukóló muló betere sukamótóró atimané naaire o̧la maté fó̧póló, ama naase tua̧mó mulóló a̧ fulapó.  
\v 43 Téró kale doasi whi̧ a̧ momó fesaae wouraalu kelera̧lemó, ama diyae yóló fele kutó mo wisiyóló dipa kilitu, ai whi̧paae mo doa hȩkesené sinóló mo wisi ala eraalo ai ape.  
\v 44 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale topo whi̧né ama o̧la o̧la fea ai whi̧paae naao mo wisiyóló kaae tawae yóló ama naase tua̧mó mulaalopó.  
\v 45 Tépatei, kale kutó diratere whi̧né ama etei kisipa munérapó. ‘Ya̧lo doasi a̧ foloti feletei hapale wómipó,’ dua dapó. Atéreteiné, a̧ bitu mepaae kutó diratere whi̧raperó sorapetamo fokosói ala yóló, du beteró a̧ o̧laró wȩitamo dekéró nóló topo doyóló keyaa faalopó.  
\v 46 Atéru kale doasi whi̧ waalopóló kisipani, moko̧leyaa yóló betere tua̧mó a̧ sókó wouraalu, kale whi̧ diyóló turukópi sóró kisipa tirénire so whi̧tamo touyóló beteró̧póló, ho̧kó faraalopó.   
\p
\v 47 Ai whi̧né ama doasiné mole ama kisipa tuȩ́ irutei, a̧ donoróló bitu doasiné dirae yale kutó diréniyalemó, fokosói ala yóló mo doasi susupuraalo ai ape.  
\v 48 Téyaalotei, mepaae kutó diratere whi̧né atima doasiné mole kisipa bete wisiyóló sinipa, ti ai whi̧paae kwia mótukélé sawa tétitóró melóo, dele alakélé dekéró ini, tétitóró dóo yaalopó. Nalo kale doasi wóló, ama doasi alarape tȩteróló kaae tawae yale whi̧paae duraalu, ya̧lo ya̧paae melóló fele kutórape fea maé yóló wosaalopó. Mepaae so whi̧né me whi̧paae duraalu, ‘Da̧né o̧la o̧la kaae tawae,’ yóló hu̧yóló mélipa, ti atima momó fesaae wou ama male su̧róló maé yóló wosaalopó,” yalepó.   
\s1 Fake tekeyóló, betaalopóló yale fo  
\r (Mat 10:34-36)  
\p
\v 49 “Ȩta i haepaae waleteita si sóró walepó. Ai si i haemó mo hapale dó holó̧póló, mo taketi noke ua̧póló kisipa mutapó.  
\v 50 Tépa, ȩ mo kae wȩi tópuaaire ala beta̧ moletei kemeraai kaae taru, mo doasi sekȩné sukutu beterapó.  
\v 51 Ȩ i haepaae waleteita, diaao̧ kisipané dia̧ i haemó betó mole so whi̧tamo hosaa muni deyóló dua betaaire ala sóró walepóló de? Meipó. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ȩta, dia̧ fake tekeyóló beteró̧póló, tekenale walepó.  
\v 52 Atérené mió i betere alimó kaae sóró, beta̧ bemó aporó so whi̧ betepa, atimasisitei bóe dóló tekeyóló, sore whi̧ kae betóo, tamo whi̧ kae betóo, yaalo ai ape.  
\v 53 Atimasisi atéró fake tekeyóló kae bitu, alimané naaletamo bóe dóo, naalené alimatamo bóe dóo, hamané senaaletamo bóe dóo, senaalené hamatamo bóe dóo, whi̧né hama hyama sotamo bóe dóo, hyama soné ama whi̧ hama sotamo bóe dóo, yaalopó,” yalepó.   
\s1 Dere ala kilituraalu i ala yaalopóló kisipa yaaire fo  
\r (Mat 16:2-3)  
\p
\v 54 Téró, Yesuné aimó touró betere so whi̧paae duraalu, “Suka doropolepaae sa̧ko ho̧kolo depa kilitu, etei fo dua dapó. Mió hali waairaalu ai dere ape deretei, motóró wua dapó.  
\v 55 Besȩ́kélé \it Saut\it* dȩpaae wapa kilitu, mió mo dirii suka yaai dapó deretei motóró dua dapó.  
\v 56 Dia̧ tó tikiné wisire nisi du betere so whi̧rape-ó, i haemó dere alaró sa̧mó dere alatamo ti diaao̧ mo diriyóló kisiparapó. Mió i alimó dia̧ tua̧mó erótu betere ala dia̧né kilitu beterapa nalo waaire alimó yaaire ala bete diriyóló tuȩ́ initere noatepa de?   
\p
\v 57 Dia̧né dere ala diaao̧tei taleyóló, ita mo dono ala dapóló kisipatere noatepa de?  
\v 58 Whi̧ mené ya̧tamo fo tokó̧ló só deraai taletere whi̧ beterepaae dapesó fupa, diaamosisi tu̧mó furaalu donoratepa wisirapó. Ti noa yao̧sóró meipó. Ama ya̧ dapesó fóló, taletere whi̧né naase tua̧mó mulatepa, ai whi̧némo diki tare whi̧rapené topo whi̧né naase tua̧paae mulatepa, ya̧ \it dipula\it* beterao̧sóró dapó.  
\v 59 Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Naao meló̧póló da̧le mulale \it moni\it* fea melaletei, kale sonaai \it moni\it* ke mo ti kemeróló menitepa, ti ya̧ sókó feni, ha̧le bitiré faalo ai ape,” yalepó.   
\c 13  
\s1 Kisipa fetenitepa aluyaalopóló yale fo  
\p
\v 1 Ai forape yóló kemeteretamo Pailat-né dale mepaae Kaleli whi̧rapené samea Kótópaae suku̧laa dalóló ha̧le matere o̧latamo touróló mótu beterapó fo mepaae whi̧rapené Yesupaae ene walepó.  
\v 2 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Diaao̧ kisipané ai dale Kaleli whi̧rapeta, mepaae ha̧le betó mole Kaleli so whi̧né yale dowi ala bosenóló, atima mo doasi dowi ala ereteiné dalepóló kisipa mute?  
\v 3 Ténipa, ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Diaao̧ dowi ala taaróló kisipa fetenitepa, ti dia̧kélé ai whi̧rape yale kaae yaalo ai ape.  
\v 4 Ai fo kaae, me i ape. Sailoam be huluamó tȩne fo̧loi be kolokó dorowouraalu, mepaae 18 whi̧rape dalepó. Diaao̧ kisipané ai whi̧rapené yale dowi alané mepaae Jerusalem be huluamó betó mole so whi̧né dowi ala bosenée faleteiné erapóló kisipa mute?  
\v 5 Aténipa, ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Dia̧kélé diaao̧ du betere dowi ala taaróló kisipa fetenitepa, ti atima yale kaae dia̧kélé fea dóló aluraalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 6 Téró, ama atimapaae i fo sale yalepó. “Whi̧ beta̧né ama képi du kutómó beta̧ nose biliyaletei oloréró kȩle felemó, du beta̧kélé olenipa kelalepó.  
\v 7 Atépa, ai kutó talené ama kutó kaae tare whi̧paae duraalu, ‘Ai nose du oloréró ba fo sore tua̧mó kȩleta yaletei, du mo beta̧kélé olere kilinipa, diyó mulae. Ti ai dowi wa̧sa daale niné hae fȩ ha̧le kemeró̧póló, noatepa kaae tawaaloé?’ yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo depa, kale whi̧né a̧paae duraalu, ‘Doa whi̧-ó, ba fo beta̧ tua̧mó ya̧lo mepaae kȩlaai o̧la o̧la sóró ai ni betemó munaalopa, daaló̧póló taalae.  
\v 9 Waaire ba fo tua̧mó kaae tara̧lemó, olotepa ti wisirapó. Olenitepa ti diyó mulaalopó,’” yalepó.   
\s1 Sa̧a naai da̧le muló betere sukamó sisó fulukó tare so wisirale fo  
\p
\v 10 Sa̧a nokole be dȩmó Yesu a̧ fo wosaai tȩ mole berapekó beta̧ bemó Talené ala etérópóló yó mótu betalepó.  
\v 11 Tétu beteremó, aimó dowi kepené sisó fulukuró betepatei, 18 ba fo kemere so beterepó. Atéruraalu, a̧ donoyóló betere alakélé ini, mo heméetóró tarepó.  
\v 12 Atépa Yesuné kolóló a̧paae ape yóló duraalu, “Ti so-ó, ya̧ dokóló muló betere kisi bete mió ai kemeratere ape,” yalepó.  
\v 13 Atéró, kale soné tikimó naase mulaletamotóró, ama sisó fulukó taretei donone hotepa, Kótóné doi sóró holalepó.   
\p
\v 14 Sa̧a nokole sukamótei Yesuné ai so wisiratere ala kilitu, ai fo wosetere be kaae tare topo whi̧ a̧ fopaae butu, aimó betó mole so whi̧paae duraalu, “Kutó diyaaire be dȩrapeta apo miró mulapó. Térapa, diaao̧ kisi bete wisiró̧póló depa ti Sa̧a nokole be dȩmó wéni, ha̧le be dȩrapemó wua yae,” yalepó.   
\p
\v 15 Ai fo depa, Talené a̧paae duraalu, “Dia̧ tó tikiné ha̧le wisire nisi du betere whi̧rape-ó, Sa̧a nokole sukamótei diaao̧ \it bulmakau\it* ó \it donki\it* hupurape duló beteretei wȩi nó̧póló dapesó fua dumié?  
\v 16 Atére kaae, Abraham-né deté yale i betere so dowi Satan-né képiné dokóló muló betepa, 18 ba fo ha̧le kemeyalepó. Atépa a̧ fó̧póló, Sa̧a nokole be dȩmótei, ya̧lo teraayalepa ai ala dore?” yalepó.   
\p
\v 17 Ama ai fo deremó, a̧tamo dei kisipa muóló só deraaire whi̧rape atimatei hale duraalu, wiyalepó. Téyaletei, so whi̧ feané ama ai dere ala kilituraalu, koko̧i ala dapóló doasi hȩkesené sukutu betalepó.   
\s1 Mastard niró yist-tamopaae dó faróló yale fo sale  
\r (Mat 13:31-33, Mak 4:30-32)  
\p
\v 18 Téró Yesuné duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala etérapóló noa alapaae dó faróló yaaloé?  
\v 19 Ti aita, i ala kaaené kelerapó. Beta̧ whi̧né \it mastard\it* ni ke sawatamo só fóló, kutómó biliyalepó. Atéró kale ni holóló, doasi ami daapa, tetei̧mó sikimó kotere barape sirimó daaneta dua dapó,” yalepó.   
\p
\v 20 Atéró, ama kale yale kaae momó duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala noatamo su̧róló enére?  
\v 21 Aita, i ala dere kaaepó. Beta̧ soné \it flawa\it* o bula duraalu, \it yist\it* mo sawatamo bulatereteiné doasi o bula alerótua dapó,” yalepó.   
\s1 Betekȩne sawa tu̧mó fae yale fo  
\r (Mat 7:13-14, 21-23)  
\p
\v 22 Ai alarape yóló kemetepa, Jerusalem-paae fole tu̧mó tȩ mole doasi be huluaró sawa be huluarapemó Yesu faai furaalu, Talené fo yó maté fu betalepó.  
\v 23 Atéró, mepaae whi̧né Yesupaae duraalu, “Tale doasi-ó, beta̧ beta̧ so whi̧ maaté aluyao̧sóró tao saaloé?” yalepó.   
\p
\v 24 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Dia̧ mo sawa betekȩne tu̧mó sókó faairaalu, ketekȩ buóló fae. Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. So whi̧ fea ai sawa tu̧mó faai dapóló faalotei fenénipó.  
\v 25 Ai be talené ama be tu̧ kinó betepa dia̧ wóló belamó daalu tu̧mó haluróló fo fakeyóló duraalu, ‘Tale doa whi̧-ó, da̧ holaai dapa tu̧ tuki̧yae,’ yaalopó. Ai fo depa ama dia̧paae duraalu, ‘Dia̧ maae so whi̧rapeé?’ yaalopó.   
\p
\v 26 Tétepa, diaao̧ i fo yaalopó. ‘Da̧ fea beta̧mó bitu, o̧laró wȩitamo nóo, ya̧ da̧né tu̧rapemó daalu yó matere fo wosóo, du betale so whi̧pó,’ yaalopó.   
\p
\v 27 Ai fo yaalotei, ama atimapaae i fo yaalopó. ‘Dowi ala yó tare so whi̧rape-ó, dia̧ maae wale so whi̧ró ȩ kisipanipa, taae fae,’ yaalopó.   
\p
\v 28 Atétepa, diaao̧ Abraham, Aisak, Jekop, mepaae Kótóné whi̧rapekélé fea ama tȩteróló kaae tare be tua̧mó betó mupa kelaalopó. Téyaalotei, dia̧ ai be tua̧paae honi, belamó dele doasi sóró wole du bitu, diaao̧ serekenétei dia̧ tukóló nuku betaalo ai ape.  
\v 29 Atétere be dȩmótóró suka hotereró wale so whi̧kélé, suka doropoleró wale so whi̧kélé, u dȩpaae wale so whi̧kélé, i dȩpaae wale so whi̧kélé, mo fea Kótóné tȩteróló kaae tare be tua̧mó detere o̧la naairaalu, atima betaaire tiki séle séle sóró betaalopó.  
\v 30 Mió i alimó mepaae nalo wale so whi̧ folosene fóo, mepaae folosóró fole so whi̧rape nalone fóo yaalo ai ape. Ya̧lo i dere fota, ha̧sókó feni, mo yaalopó,” yalepó.   
\s1 Yesuné Jerusalem so whi̧ hosaamó sirapóló yale fo  
\r (Mat 23:37-39)  
\p
\v 31 Atéyale sukamótóró, mepaae Farisi whi̧rape Yesu beterepaae wóló duraalu, “Herot-né ya̧ daai du beterapa, i be taaróló, metikipaae fae,” yalepó.   
\p
\v 32 Ai fo depa, atimapaae duraalu, “Dia̧ fóló, ai whi̧ dóló nokole dowi hao̧paae i fo yae. Mióró dótamota, ȩ mepaae kisi daae mole so whi̧ró dowi kepe tepeyóló betere so whi̧tamo wisiróló, sore be dȩné ti ya̧lo diyaai yale kutó fea kemeróló da̧lemó sókó fatapó yae.  
\v 33 Téyaalotei, mió ó dó ó dua̧kélé, atimané ȩpaae me ala eratepa taaréni, ha̧le fó maaté yaalopó. Ti noatepae, Kótóné ko̧ló whi̧ kae tikimó sukutepa ao̧ni, Jerusalem bemótóró sukutepa ti mo donorapó.   
\p
\v 34 Jerusalem, bemó betó molȩ so whirape-o, Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧rape dóo, mepaae ama dia̧ beterepaae dotȩyale whi̧rapekélé kapo duné siróló dóo, dua yalepó. Kale bané malerape ama baase ao̧paae buósu dere kaae, diaao̧ naale senaale ya̧lo atéró buó saalopóló dua yalemó, dia̧né hó̧ralepó.  
\v 35 Térapa, mió diaao̧ be mo wópu maalo ai ape! Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Ȩ diaao̧ kilini ha̧le bitiré fóló, Talené doimó wale whi̧-ó, Kótóné hamokoróló tao sere alané wisiró̧póló yae dere sukamó ti ȩ momó kelaalopó,” yalepó.   
\c 14  
\s1 Yesu Farisi whi̧né bemó o̧la naai betere fo  
\p
\v 1-2 Téró, Sa̧a nokole sukamó Yesu a̧ Farisi whi̧rapekó doi mole whi̧né bemó o̧la naai fóló beterepó. Atépa, beta̧ hó naase tópure whi̧ Yesu betere felekemó betepa, me alakó déró kelaai kaae tawóló betó molepó.  
\v 3 Atépa, Yesuné Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo kisipare whi̧rapetamopaae duraalu, “Sa̧a nokole sukamótei whi̧ wisiratepa fo mulepé, meié?” yalepó.  
\v 4 Ai fo depa, atimané me fokélé tokó̧ menipó. Atétepa, Yesuné kale whi̧ wisiyó̧póló tikimó tawóló, turukó hóróló fó̧póló dotȩyalepó.  
\v 5 Atéró, Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧kó whi̧ beta̧né ama naale ó \it bulmakau\it* hupu sa̧a nokole be dȩmótei nóku dolopaae doropóló mupa, téti hapale tao saalo meié?” yalepó.  
\v 6 Ai fo depa, atimané a̧paae me fo tokó̧ menipó.   
\p
\v 7 Téró, atima o̧la naai wale so whi̧rape doasi doi mole whi̧ betere tikimó betaai dapóló fole ala kilitu, atimapaae etei fo sale yalepó.  
\v 8 “Whi̧ mené ama so dokoturaalu detere o̧la naai ape depa furaalu, doasi doi mole whi̧rape bitua dere ni fake wisimó betaai ekȩle yao̧se. Ti noatepae, ya̧ tȩteró betere doasi doi mole whi̧rapepaae ape eretei, ya̧ kisipani ai ape.  
\v 9 Atéró wóló betepa, diaamopaae ape yale whi̧né duraalu, ya̧ betaai yale tikimó i sekȩ́ beteró̧póló, ya̧ ha̧le tikimó betae depa, ya̧ doasi hale saalopó.  
\v 10 Atéyao̧sóró, ya̧paae o̧la naai ape depa furaalu, doasi doi mole whi̧rape betere ni fake ao̧mó ho̧ko betae. Atépa, ya̧paae o̧la naalopa ape yale whi̧né kilituraalu, ‘No-ó, ya̧ i wisi tikimó biti̧ holae yaalo ai ape.’ Atétepa, ya̧tamo beta̧mó o̧la nuku betere so whi̧né keletómó naao doi hale sóró horaalopó.  
\v 11 Ti noatepae, mepaae whi̧ dené amatei a̧ doi sóró horatepa, atétere whi̧ ti Kótóné haepaae só deróo, whi̧ me de amatei deróló dua betepa, ti Kótóné a̧ sóró horóló doasi doi mulóo, yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 12 Téró, Yesuné a̧paae o̧la naai ape yale whi̧paae duraalu, “Naao suka tua̧mó ó dikitamo o̧la naairaalu, naao fulumu whi̧rape ó naao norape ó fake so whi̧rape ó ya̧tamo felekemó betere néli so whi̧rapepaae maaté o̧la naai ape yóló dape sao̧se. Naaotamo ai ala depa, atimapaae erale ala kaae, ya̧paaekélé eraalo ai ape.  
\v 13 Téni, ai detere o̧la naairaalu, ha̧le yolealere so whi̧ ó tiki dore so whi̧ ó hó dore so whi̧ ó kele dilikire so whi̧ fea ape yóló dape supa, ti Kótóné ya̧ wisiróló hale horaalopó.  
\v 14 Ti atei kaae so whi̧rapené naao erale alamó ya̧paae momó tokó̧ menanénipó. Naao ai dere alamó saaire dupu wisita, take wisi ala yóló suka̧le so whi̧rape kepaayóló wale sukamó senérapó,” yalepó.   
\s1 So dokoteremó detere doasi o̧lapaae dó faróló yale fo sale  
\r (Mat 22:1-10)  
\p
\v 15 Atéró, Yesuné ai dere fo wosóló, aimó o̧la nuku betere whi̧rapekó beta̧né a̧paae duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó bitu, detere o̧la naalopóló kisipa mutu betere so whi̧ta ti Kótóné wisiró beterapa, doasi hai̧né sukutu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 16 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Whi̧ beta̧né ama doasi o̧la deyaairaalu, taleyóló mulóló so whi̧ feapaae naai ape yalepó.  
\v 17 Atéró kale whi̧né o̧la deyaaire be dȩ wapa, o̧la naai ape yale so whi̧ dapesene fó̧póló, ama kutó diratere whi̧ dotonalepó. Atétepa, a̧ fóló atimapaae duraalu, ‘Mió o̧la taleróló muló betepa faalopa ape,’ yalepó.   
\p
\v 18 Atéró deté kwȩyaletei, atima fole hó̧mó kutórapené bipi epa fenénipó dua yalepó. Folosóró whi̧ beta̧né duraalu, ‘No-ó, ya̧lo dóti dupuyóló diyaaire kutó kȩle faaireteiné, ȩ ya̧tamo faalomeipó,’ yalepó.   
\p
\v 19 Kale dere fo kaae whi̧ menékélé duraalu, ‘No-ó, ȩta ya̧lo dóti dupuyale naasetamo \it bulmakau\it* hupurapené dere ala kȩle faaireteiné ya̧tamo fenénipó,’ yalepó.   
\p
\v 20 Whi̧ menékélé kale dere fo kaaetóró yóló duraalu, ‘No-ó, ȩ so mo dótóró dokóló betereteiné ya̧tamo fenénipó,’ yalepó.   
\p
\v 21 Atétepa, kale kutó diratere whi̧ momó fesaae wóló, whi̧rapené yale fo ama doasipaae yalepó. Tétepa, kale be tale a̧ fopaae buóló ama kutó diratere whi̧paae duraalu, ‘Ya̧ mo hapale fóló ai doasi be huluaró sawatamo be huluatamopaae fole tu̧mó yolealere so whi̧kélé, tiki momaare so whi̧kélé, kele dilikire so whi̧kélé, hó naase dore so whi̧kélé, fea wó̧póló dapesene fae,’ yalepó.   
\p
\v 22 Ti fo depa, ama yae yale alarape yóló ki̧lipaae kale kutó diratere whi̧né duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao ȩpaae yae yale alarape fea ya̧lo su̧mó yaletei, mepaae whi̧ beteraaire dȩ ha̧le ai mune fale ape,’ yalepó.   
\p
\v 23 Tétepa kale doasi whi̧né a̧paae duraalu, ‘Ya̧ doasi tu̧rapemó fóló, tu̧ dȩmó betó mole so whi̧kélé fea dape siré kwȩyóló wapa, ti be kerape fea su̧nérapó.  
\v 24 Ya̧lo ya̧paae i dere ape. Mepaae whi̧ de o̧la naalopa ape yalemó wéni yale so whi̧rapeta, ya̧lo doasi detere o̧la mo sawakélé hoteyaalomeipó,’” yalepó.   
\s1 Filipaa ni beleyóló fenitepa Yesuné yó matere whi̧ betenénipó ere fo  
\r (Mat 10:37-38)  
\p
\v 25 Téró, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae Yesutamo fu betepatei, Yesu fetée wóló i fo yalepó.  
\v 26 “Mepaae so whi̧ detamo ȩ beterepaae wouraalu, ti ama aya ó hae ó ama so, naale senaale ó ama noraperó nerapetamopaaekélé ó ama betere betekélé hó̧róló bóe dinitepa, ti a̧ ya̧lo dere fo wosóló yó matere whi̧ betenénipó.  
\v 27 Mepaae whi̧ dené a̧ oleraaire filipaa ni amatei beleyóló ȩ sya anitepa, ti atétere whi̧kélé, ya̧lo yó matere whi̧ betenénipó.   
\p
\v 28 Dia̧kó beta̧ whi̧ ama kisipanétamo, doasi fo̧loi be olekeyóló tȩyaairaalu, ama tare \it moni\it*né su̧mó tȩnéréró kisipanépi talenérapó.  
\v 29-30 Ti noatepae, be tȩyaai folosóró bete kaaturaalu, dirii eleké bilitapó. Téteretei, kale be kemerénipa kilitu, mepaae so whi̧né do̧ nanóló doka doka duraalu, i sekȩ́né mo folo tȩale betei kemerénipóló do̧ nanaalopó,” yalepó.   
\p
\v 31 Fo sale me i ape. Me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧né me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧tamo bóe dȩle faairaalu, 10,000 diki tare whi̧raperó me topo whi̧né 20,000 diki tare whi̧rapetamo bóe dupa, 20,000 diki tare whi̧rape dóló kemeraalopé neté yaalorópóló kale topo whi̧ a̧ kisipapi tekenérapó.  
\v 32 Atéró bóe whi̧rape mo umó wou betepatei, ama kisipanétamo atimatei beta̧paae dȩlépa, ti bóe dele ala taarópó. Mió da̧ bóe fiyóló dua betaalopó fo ene fae yaalopó.  
\v 33 Atétere kaae, dia̧kó whi̧ me dené ama muó mole o̧la o̧la fea me o̧la meipóló taarénitepa, ti ya̧lo fo eratere whi̧ betenénipó.   
\p
\v 34 “Kóta, mo feléi o̧la wisitei ama felé kemetepa, ti momó kae neyóló felé bulaaloé?  
\v 35 Atéró felé initere kóta, o̧la betepaaekélé munéni, ha̧le tikipaae taae fatua dapó. Mepaae whi̧ detamo wosȩ́li dapa, ti i dere fo wisiyóló wosó̧póló yae,” yalepó.   
\c 15  
\s1 Aluyale sipsip hupupaae dó faróló yale fo  
\r (Mat 18:12-14)  
\p
\v 1 Téró, mepaae \it takis moni\it* sere whi̧raperó so whi̧né dowi ala dere whi̧rapepó du betere whi̧rapetamo Yesuné dere fo wosaai a̧ beterepaae toura̧le wóló betó molepó.  
\v 2 Atépa, mepaae Farisi whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné Yesu kikiti eratere fo yóló duraalu, “I whi̧néta dowi ala du betere whi̧rapetei, touróló o̧la beta̧mó nuku beterapó,” yalepó.   
\p
\v 3 Ti fo depa, Yesuné atimapaae etei fo sale yalepó.  
\v 4 “Dia̧kó whi̧ beta̧né 100 \it sipsip\it* hupurapekó beta̧ hupu alupa, 99 hupurape ha̧le tua̧ tikimó beteróló, alure hupu keketé kwȩyóló dape sumié?  
\v 5 Atéró, dape supa, a̧ hȩkesené sukó̧ló bepaae dapesó wua dapó.  
\v 6 Atéró, bepaae só fóló, ama fulumu so whi̧ró be whi̧ so whi̧tamopaae toura̧le ape yóló duraalu, ‘Ya̧lo kale aluyale hupu kekitu beteró dape salepa, dia̧kélé fea ȩ dere kaae hȩkese yae,’ yaalopó.  
\v 7 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Atétere kaae, beta̧ dowi ala du betere whi̧ kisipa tiki feteyóló Kótó beterepaae wapa, ti hepen bemó mo doasi hȩkese dere alané i haemó dere hȩkese tȩteróló bosene falapó. Téretei, mepaae 99 so whi̧né duraalu, da̧ me dowi alakélé dumipa, kisipa tiki ha̧le neyóló feteyaaloé dere so whi̧paae hȩkese doaló dumipó,” yalepó.   
\s1 Aluyale moni kepaae dó faróló yale fo  
\p
\v 8 Ai ala kaae me i ape. “So beta̧né \it silpa kapa\it*né aleyale naasetamo \it moni\it* kekó beta̧ alutepa, ama noa ala yaaloé? Keka̧airaalu sa̧ dȩyóló be tua̧mó muó mole mome wisiyóló fuóló kekó̧ló mupa sumié?  
\v 9 Atéró su, ama fulumu so whi̧ró be whi̧ so whi̧tamopaae kale aluyale \it moni\it* ke saleteiné da̧ hȩkese yaalopa, dia̧ fea beta̧paae toura̧le ape enérapó.  
\v 10 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Ai ala dere kaae, mepaae whi̧ de ama dowi ala taaróló, kisipa feteyóló Kótópaae wapa, ti ó hepen bemó betere \it ensel\it*-rape mo doasi hȩkesené sinaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Aluyale naalepaae dó faróló yale fo sale  
\p
\v 11 Atéró, Yesuné ama deté wou betere fo tómó me i fo yalepó. “Whi̧ beta̧né naale tamo beterepó.  
\v 12 Téru, me dekȩ naalené alimapaae duraalu, ‘Apa-ó, naao ya̧lo no da̧momó melaai muló betere o̧la o̧la bukóló ȩmaletamo a̧lae,’ depa, alimané naalema tamo tua̧mó bukuralepó.   
\p
\v 13 Atéró kale dekȩ naale alimané melale o̧la o̧la fea sóró, mo saletó tikipaae felepó. Atéró bitu, mepaae kae kae ala ho̧ko deté fu beteró, ama kale sóró fele o̧la o̧la fea kemeralepó.  
\v 14-15 Atéró beteremó, ai hae kwiamó doasi wote ali wóló a̧ naaitere o̧lakélé meitepa, a̧ fóló whi̧ beta̧paae duraalu, ‘Naao me kutókó mupa ya̧lo diraalopó yóló wosalepó.’ Ti fo depa, kale whi̧né ama hupurape kaae tawaaire kutó beta̧ mulapa dirane fae yóló dotȩyalepó.  
\v 16 Atéró fóló, kale hupurape kaae tapa mené a̧mó nokole o̧lakélé menipó. Tétepa, a̧ wotemó kale hupurape matere besa̧ae bolo naai kisipa mutu betalepó.   
\p
\v 17 Atétu ama take muale kisipa feteyóló, momó wisi kisipa muóló duraalu, ‘Ya̧lo ayané ama kutó diratere whi̧rapeta, o̧la dekéró mupa nuku beteretei, ȩ imó wotené sukutapó.  
\v 18 Tétereteiné, mió ȩ momó ya̧lo aya beterepaae fesaae fóló i fo yaalopó. Apa-ó, ó hepen-mó betere Kótópaaekélé, ya̧paaekélé ya̧lo wisi ala eréni, mo doasi dowi ala eralepó.  
\v 19 Atéyaleteiné, mió ȩ naao naale ao̧réni, kutó diratere whi̧rape kaae beterae,’ yaairaalu faai kisipa mualepó.   
\p
\v 20 Atéró tuȩ́ teketu beteró, kale naale a̧ betere tiki taaróló, alima beterepaae momó fesaae felepó. Atéró kale naale mo umó wou betepa alimané kolóló, ama hosaamó suraalu, a̧ mo hapale sururu yóló fóló, apuó taru ko̧ló tukó nalepó.   
\p
\v 21 Atétepa kale naalené alimapaae duraalu, ‘Aya-ó, naao kele tómókélé, hepen bemó betere Aya Kótóné kele tómókélé, mo doasi dowi ala yalepó. Téyalepa, mió ȩ naao naale ao̧rao̧se,’ yalepó.   
\p
\v 22 Téyaletei, kale naale alimané ama kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, ‘Dia̧ mo hapale fóló, a̧mó deraaire kuti wisi sóo, naasemó bulaaire bi sóo, hómó horaaire ho̧leke be sóo, yóló derae,’ yalepó.  
\v 23 Atéró, ama kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, ‘Da̧né a̧ hȩkeseróló o̧la deraalopa, beta̧ seraai \it bulmakau\it* hupu male sene fae.  
\v 24 Ti noatepae, ya̧lo i naaleta suka̧letei momó kepaayóló biture kaae erapó. Mo ti aluyale whi̧tei momó dape sóró biture kaae epa, mió da̧né a̧mó o̧la deróló hȩkese yaairaalu i dere ape,’ yalepó.   
\p
\v 25 Até du betepa, kale whi̧né topo naale kutómó daai be bela felekemó sókó walemó, \it kita\it*tamo wole fo yóló, ki̧litu betere fo wosalepó.  
\v 26 Até du betepa, ama kutó diratere whi̧rapekó beta̧paae ape yóló duraalu, ‘Doa ai-a, noa alamaaté du bitu de?’ yalepó.  
\v 27 Ti fo depa ama a̧paae duraalu, ‘Naao no me alakélé ini, mo wisiyóló sókó waleteiné, ayanaaoné seraai \it bulmakau\it* hupu male dóló o̧la i derótu betere ape,’ yalepó.   
\p
\v 28 Ai du betere ala kilitu, kale topo naalené alimatamo doasi fopaae buóló, bepaae hotere hó̧yóló belamó dalepó. Atépa, alima doropóló naalema be dolopaae holó̧póló, bératere fo yalepó.  
\v 29 Téyaletei, ama alimapaae duraalu, ‘Kelere! Ba fo doko̧ fea ȩ naao wae sóró kutó diratere whi̧ kaae bitu, hó̧kélé ini naao erae dere ala ya̧lo eró tawalepó. Téyaletei, ya̧lo fulumu whi̧rapetamo dóló nó̧póló, naao \it meme\it* hupu male beta̧kókélé menipó.  
\v 30 Até yaletei, naao ai naale ho̧ko nópumó kutu beteró naao melale wisi wisi o̧la fea aluróló wapatei, naao a̧mó seraai \it bulmakau\it* hupu male dóló o̧la ai deratere ape,’ yalepó.   
\p
\v 31 Ai fo depa alimané duraalu, ‘Ti naale-ó ya̧ta, suka fea ȩtamo betereteiné ya̧lo mole o̧la o̧la feata, ti naaotóró ai ape.  
\v 32 Téreteiné da̧ fea hȩkese duraalu, a̧mó o̧la deralepa, ya̧ depe sekȩni hȩkese yae. Ti noatepae, naao no a̧ mo ti suka̧le whi̧ momó kepaayóló wóló biture kaae epa o̧la deratere ala taaréni, mo enérapó. A̧ta, aluyale whi̧tei, momó sókó wapa dape sóró i betere ape,’” yalepó.   
\c 16  
\s1 O̧la o̧la tȩteróló kaae tawae yale fo sale  
\p
\v 1 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae i fo yalepó. “Whi̧ mené beta̧ néli whi̧paae duraalu, naao o̧la o̧la kaae tare whi̧né wisiyóló kaae tani, ho̧ko besekérótu beterapó depa wosalepó.  
\v 2 Atei fo depa, ama sóró beterale whi̧paae ape yóló a̧paae woseturaalu, ‘Naao du betere ala mené ȩpaae ene walepa, naao ya̧lo o̧la o̧la netéró kaae tare? Mió naao ditu betere kutó kemeraai dapa, naao tȩteróló kaae taru deté wale ala fea ȩpaae yae,’ yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa kale whi̧né ama kisipanétei duraalu, ‘Ya̧lo doasiné ȩ melale kutó kemeratepa, mió ȩ noa kutókó diyaaloé? Hae duki̧yaaire fotoko̧kélé buni yóo, me whi̧paae o̧la kema dere alakélé, hale yóo ereteiné, ȩ noa ala yaalorópó.  
\v 4 Tépatei, ȩ i kutó taaróló fupa, mepaae so whi̧né ȩ mo wisiyóló dape só̧póló, i ala beta̧ yaai kisipa mutapó,’ yalepó.   
\p
\v 5-6 Atétepa, kale whi̧né ama doasiné o̧la o̧la kwia mulóló sale whi̧rape beta̧ beta̧ ape depa, walepó. Atéró kale folosóró kwia mulóló sale whi̧paae woseturaalu, ‘Ya̧lo doasiné o̧la naao meteró saleé? depa, ama duraalu, da̧le 4000 \it lita olip wel\it* wȩi salepó,’ depa, kale whi̧paae duraalu, ‘Ya̧ hapale fóló sawa beteró, naao sale 4000 \it lita wel\it* wȩi da̧le helekó̧ló, 2000 \it lita\it* asȩyae,’ yalepó.   
\p
\v 7 Téró, kale dere kaae me whi̧paae woseturaalu, ‘Naao ya̧lo doasiné o̧la meteró saleé?’ depa, kale whi̧né duraalu, ‘\it Whiti\it* yorape 1000 salepó,’ yalepó. Ti fo depa, kale whi̧né a̧paae duraalu, ‘Naao melaai sale kwia asȩretei helekó̧ló 800 asȩyae,’ yalepó.   
\p
\v 8 Atéró, kale o̧la o̧la talené ama sóró beterale whi̧ wisipa meitei a̧ dukiróló duraalu, ‘I whi̧ta o̧lémi nuku bitutei, topo daalu fosó fosói ala maaté du beterapó. Ti i haemó betere so whi̧ atimasisi u tao su i tao su dere ala mepaae so whi̧né kilitu, mo fosó fosóre so whi̧póló dukiratere alané, kale dȩ tua̧mó betó mole so whi̧ tȩteróló ketei ao̧ratapó,’ yalepó.  
\v 9 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. I haemó bituraalu, naao sere \it moni\it* mepaae ya̧ya̧re so whi̧ tao sóró ha̧le melae. Atéró fea melóló kemeratepa, atimané ya̧ mo ti tȩ tare bepaae holae yóló dape saalo ai ape.   
\p
\v 10 Mepaae whi̧ dené sawa kutó mo wisiyóló kaae taru dirótu betepa, so whi̧né kilitu i sekȩ́né kutó mo dono ditapóló kisipa tiratere whi̧néta ti doasi kutókélémo wisiyóló diranérapó. Mepaae so whi̧ denétamo sawa o̧la mekó o̧lémi supa, ti doasi o̧lakélé o̧lémi senérapó.  
\v 11 Atétepa, i haemó muó mole o̧la o̧la diaao̧ wisiyóló kaae tawaaire su̧nipa, mo ti muó tare wisi wisi o̧la dia̧paae kaae tawae yóló né melaaloé?  
\v 12 Me whi̧né dia̧paae kaae tawae dere o̧la o̧latamo diaao̧ mo wisiyóló kaae tanitepa, naao mo ti muó tawaaire o̧la ya̧mó né melaaloé?   
\p
\v 13 Beta̧ kutó diratere whi̧nétei, doasi topo whi̧ tamoné kutó diranénipó. Atétepa, ti me whi̧paae yaala sókó fóló mulu, ama kutó diróo, me whi̧ hó̧róló ama erae dere alakélé eréni yóo, yaalopó. Ai ala dere kaae, beta̧ whi̧nétei Kótóné kutóró mepaae \it moni\it* saaitere kutótamo touróló diranénipó,” yalepó.  
\v 14 Ai fo depa, mepaae \it moni\it*mó hosaa muóló ekȩlere Farisi whi̧rapené Yesuné ai dere fo woseturaalu, faleyóló doka doka du betalepó.  
\v 15 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧né ai du betere ala so whi̧né kilitu, mo wisirapó du betepatei, diaao̧ hosaa tua̧mó kinóló mole ala ti Kótóné kolóló mo kisiparapó,” yalepó. Atétepa, ama atimapaae duraalu, “Mo so whi̧néta, dia̧né mo doasi bete mole ala dapó du betepatei, Kótóné keletómó ti bete muni, mo sonaalérapó.   
\p
\v 16 Kale Moses-né asȩre foró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné yó maté waletei, Jon betale alimókélé taaréni, ha̧le yó matétóró fu beterepó. Atétu betepa, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole kisi fo wisi wosaai dapóló hai̧né sukuturaalu, so whi̧ fea aipaae alaletamo fu beterapó.  
\v 17 Ti sa̧ró haetamota kemeyaalotei, Kótóné fo kwia mo sawakélé aluyaalomeipó.   
\p
\v 18 Whi̧ me dené ama topo so tokó̧ daaróló so me kae dokotepa, ti Kótóné fo tukóló nópu nukulapó. Whi̧ me dené me whi̧né tokó̧ daalale so dokotepa, ti aikélé yóló muló betere fo tukóló nópu nukulapó,” yalepó.   
\s1 Néli whi̧ró Lasarus-tamoné yale ala  
\p
\v 19 “Téró suka fea kelaalo mo koko̧i sonaai kuti maaté derótua yóo, mo feléi wisi o̧la maaté nóo du betere néli whi̧ beterepó.  
\v 20 Ai néli whi̧né ama be tu̧ sókó walemó yoleale whi̧ humu fulu daayóló bitu, suka fea o̧la kematu betere whi̧né doi Lasarus beterepó.  
\v 21 Atéró bitu, a̧ wote depa kale néli whi̧ ni fake tómó o̧la nukuraalu, folope sorokóta deretei naai kisipa mutu betepa hao̧rapené ama humu a̧e nukua depakélé, dowa̧ae fóló beterepó.   
\p
\v 22 Ai ala du betere tua̧mó kale whi̧ Lasarus sukutepa, \it ensel\it*-rapené a̧ beleyóló fóló, Abraham betere uté tȩró beteralepó. Atéró a̧ suka̧le ki̧lipaae kale néli whi̧kélé sukutepa douralepó.  
\v 23 Téró, kale néli whi̧ mo ti dó tare simó duku bituraalu kese falalemó, kale Lasarus Abraham-tamo daapa kelalepó.  
\v 24 A̧ atépa kolóló duraalu, ‘Aya Abraham-ó, naao ȩ ko̧le depata, ti kale Lasarus-né naase dou̧mó wȩi fȩ eróló ya̧lo hape siri bula̧le wó̧póló dotȩyae. Ti noatepae, ȩ siné dukuraalu doasi dele sereteiné dapó,’ yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa Abraham-né duraalu, ‘Ti naale-ó, aita mo deretei, naao kisipa muae. Take ya̧ haemó betale sukamó wisi wisi o̧lamaaté su betalepó. Até du betepa, Lasarus a̧ dowi o̧la sua yaletei, mió a̧ imó hosaa muni deyóló hȩkesené sinitu betepa, ya̧ doasi dele ai su betere ape.  
\v 26 Téretei, da̧ imó betere whi̧ aipaae wóo, atéró betere whi̧ ipaae wóo yao̧sóró, tua̧mó doasi fao muló betereteiné da̧ aipaae tȩ wonénipó,’ yalepó.   
\p
\v 27 Ai fo depa, kale whi̧né Abraham-paae duraalu, ‘Aya Abraham-ó, Lasarus ya̧lo ayané bepaae fóló norapepaae ene fó̧póló yae.  
\v 28 Ti noatepae, ya̧lo norape aporó beterapa, ȩ doasi dele su betere tikipaae atimakélé wao̧sóró, ene fó̧póló dapó,’ yalepó.   
\p
\v 29 Ti fo depa Abraham-né duraalu, ‘Moses-ró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné yó mótu betere fo wosóló, atima kisipa feteyóló tuȩ́ tiki tiratepa, ti té yó̧pólópó,’ yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa, kale whi̧né Abraham-paae duraalu, ‘Aita mo deretei, suka̧le so whi̧ fólótamo depa, ti atimané du betere dowi ala taaróló, kisipa feteyóló waalopó,’ yalepó.   
\p
\v 31 Ti fo depa ama duraalu, ‘Moses-ró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné yó mótu betere fo wosenitepa ti sinóló kepaayóló wale whi̧né dere fokélé wosóló kisipa tiki tiraalomeipó,’” yalepó.   
\c 17  
\s1 Dowi alamó dée nalatere whi̧ sekȩi ala eró̧póló yae yale fo  
\r (Mat 18:6-7, 21-22, Mak 9:42)  
\p
\v 1 Téró, Yesuné ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “So whi̧ fea dowi ala yóló dée nó̧póló kae kae su̧sere alarape waalo ai ape. Té yaalotei, whi̧ me dené me whi̧ dowi ala yó̧póló dée nalatepa, ti atétere whi̧paae doasi sekȩi ala eraalopó.  
\v 2 Dia̧kó mé whi̧né i betó mole naale senaale beleka̧atikikó dowi alamó dée nalatepa, ti atétere whi̧né depamó képi dulóló, doasi kapo fake oleróló wȩi kȩlapaae taae derólua̧sóró mo wisi ua̧pó.   
\p
\v 3 Atérapa, diaao̧ dere alarape dia̧nétei mo hotowa yóló kaae tawae. Naao notamo mepaae dowi ala depa, ti atékesé yóló a̧ foné sae. Ténalemótamo, naao dere fo wosóló a̧ kisipa feteyóló wapa, ti ama yale ala me o̧la meipóló ha̧le kemerae.  
\v 4 Beta̧ be dȩmótei, naao noné wȩikeró félimó ya̧paae dowi ala eralepóló, ya̧ beterepaae fesaae wóló, ‘No-ó, ya̧lo ya̧paae wȩikeró félimó dowi ala eraleteiné doasi ko̧leó ene wapa,’ ti naaomo kwia tani, me o̧la meipóló ha̧le kemerae,” yalepó.   
\p
\v 5 Téró, Kótóné ama fo era̧le fó̧póló doteya̧le whi̧rapené duraalu, “Tale-ó, da̧né kisipa tiki doaló tiró bitinireteiné mo diriyóló tiraai dapa, naao da̧ yó a̧lae!” yalepó.   
\p
\v 6 Ti fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧ kisipa tiki tiró betere alatamo mo sawa \it mastard\it* niné ke kaae bupa, ti i daale \it malberi\it* nipaae naao feleke turó tokó̧ló, doasi wȩi kȩla tua̧mó daane derepae depa, naao dere fo wosóló mo téyaalo ai ape.   
\p
\v 7 Dia̧kó beta̧ whi̧né ama kutó diratere whi̧ o̧la wae biliyaai hae duki̧yóló mulale fóló, ó \it sipsip\it* hupu kaae tane fi teó waletamotei kale doasiné ama kutó diratere whi̧paae, ‘Ya̧ o̧la naasepóló hapale ape,’ fo dua de? Meipó.  
\v 8 Doasi whi̧né atei fo yaalomeitei, etei fota ti enérapó. ‘Ya̧lo naaire o̧laró wȩitamopi donoróló, ȩ nuku betepa ti naao naaire o̧la donoraasepólópó dua dapó.’  
\v 9 Kale kutó diratere whi̧né ama doasiné a̧paae dirae dere kutó fea diyóló kemeratepa, ama doasiné a̧paae mo kée fo dua de? Meipó.  
\v 10 Atétere kaae, Kótóné dia̧paae dirae dere kutó diyóló kemetepa, diaao̧tei dia̧ bopé fake enére? ‘Da̧ta, whi̧ wisi meitei, da̧né ditere kutóró diyalepó fo enérapó,’” yalepó.   
\s1 Naase tamo whi̧rape dowi humu fuluné tiki dopa wisirale fo  
\p
\v 11 Ai fo yóló ki̧lipaae Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae sókó faairaalu, Samariaró Kaleli haetamo da̧le tua̧mó fu betalepó.  
\v 12 Atéró a̧ beta̧ be huluamó sókó felemó, dowi humu fuluné tiki dore naase tamo whi̧rape a̧tamo hokolaa yaai wóló, mo tumó daae molepó.  
\v 13 Atéró daalu fo fake yóló duraalu, “Doa whi̧ Yesu-ó, naao da̧ ko̧lené sukutu tao sae!” yalepó.   
\p
\v 14 Ai fo depa, Yesuné atima kelalemó ko̧lené sukutepa duraalu, “Dia̧ fóló, so whi̧mó momaratere whi̧rapepaae diaao̧ tiki yó melale fae,” yalepó. Atétepa, atimané tiki yó melaai tu̧ tua̧mó fu betepatei, atimané dowi humu fulu torokó fóló wisiyalepó.   
\p
\v 15 Atétepa, atimakó beta̧ whi̧né ama tiki fopeyalemó wisipa kilituraalu, momó fesaae fóló fo fakeyóló Kótóné doi sóró horaté fu betalepó.  
\v 16 Até deté wóló, Yesu daale felekemó deraapisa fóló mulu, mo kée du betalepó. A̧ta, Samaria hae kwiamó wale whi̧kópó.   
\p
\v 17-18 Tétepa, Yesuné atimapaae woseturaalu, “Mepaae naase tamo whi̧rape ya̧lo wisirénié? Ita, kae fake whi̧tei Kótóné doi hale sóró horatapa, Naase aporó kemeyóló dou̧ró whi̧rape-a, neya̧leé?” yalepó.  
\v 19 Téró ama a̧paae duraalu, “Naao kisipa tiki tiró betale alané ya̧ wisiralepa, turukó holóló mo dua fae,” yalepó.   
\s1 Kótóné tȩteróló kaae tare ala wóló mulapóló yale fo  
\r (Mat 24:23-28, 37-41)  
\p
\v 20 Atéró, me sukamó Farisi whi̧rapené Yesupaae duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare ala noa be dȩmó wapa so whi̧ feané kelaaloé?” yalepó. Ti fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné tȩteróló kaae tare alata, whi̧né kelené kolóló tuȩ́ yó̧póló me fareyópu kae yaalo meipó.  
\v 21 So whi̧ feané imó ó umó wóló beterapó fo enénipó. Ti noatepae, Kótóné tȩteróló kaae tare alata, mió dia̧ tua̧mó i wóló mole ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Téró, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Take waaire be dȩrapekó beta̧ tua̧mó kale Whi̧né Naalema kelenée du betaalotei mo kelaalo meipó.  
\v 23 Atéró kekitu betepa, mepaae so whi̧né duraalu, ‘Kale Whi̧né Naalema umó wóló beterapó,’ ó ‘Imó wóló beterapó,’ depa, mo dere nisiyóló sya fao̧se.  
\v 24 Ti noatepae, kale Whi̧né Naalema a̧ wouta, epée duraalu hae kwia fea dȩyó fu dere kaae yaalo ai ape.  
\v 25 Ai alarape fea yaaipatei, folosóró a̧pi kae kae susupui ala supa, ti mió i alimó betó mole so whi̧né ama fo woseni, a̧ hó̧raalo ai ape.   
\p
\v 26 Take Noa betale alimó yale kaae, mió Whi̧né Naalema waaire alimókélé atétóró yaalo ai ape.  
\v 27 Take Noa betale alimó, so whi̧ fea o̧laró wȩitamo nokole alakélé, so whi̧tamo beteratere alakélé, whi̧ so dokotere alakélé, deté fu betepatei, Noasépi nuku tua̧paae biti̧ horalepó. Até deretamotóró, atima ai du betale ala kemene felepó. Atéturaalu, doasi wȩi dukulé horóló so whi̧ fea sisiraae felepó.   
\p
\v 28 Ai yale kaae, take Lot betale alimókélé, so whi̧ fea wisiyóló bitu o̧laró wȩitamo nokole alakélé, o̧la o̧la dotonóló duputere alakélé, o̧la wae bilitere alakélé, be tȩtere alakélé, fea deté fu bitipakalepó.  
\v 29 Atétu betepatei, Lot a̧ Sodom be hulua taaróló foletamotóró hepen bemó siró kapo whaa kaae ere \it sulpa\it* sitamo hali kaae dorowóló, so whi̧ fea doralepó.   
\p
\v 30 Atétu yale kaae, kale Whi̧né Naalema mió kinóló beteretei ha̧keamó wapa, so whi̧ feané kelaalo ai ape.  
\v 31 Atétere sukamó, whi̧ me ama siki bemó biti hae bemó mole o̧la wisi saai dapóló derepao̧se. Kutómó daale whi̧ momó fesaae fóló, bemó mupa wale o̧la momókó sene fao̧se.  
\v 32 Ti noatepae, Lot-né soma yale ala kisipa muae.  
\v 33 Mepaae whi̧ de ya̧lo ala erótutei, ama betere bete me ala yao̧sórópóló, amatei hotowayóló kaae tapa, ti atétere whi̧né betere bete aluyaalopó. Tépatei, whi̧ me dené ama betere bete me o̧la meipóló taalatepa, ti ama betere bete aluni, mo ti muó tawaalopó.  
\v 34 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Dilikitamo whi̧ tamo beta̧ besekȩmó fipatei, me whi̧ dapesó furaalu, me whi̧ fipa taaróló faalopó.  
\v 35 So tamo \it flawa\it* o bula yaai dera̧ketu betepa, me so dapesó furaalu, me so taaróló faalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 37 Tétepa, kale yó matere whi̧rapené Yesupaae woseturaalu, “Tale-ó, ai alarape-a momó eratepa kelaaloé?” depa, ama duraalu, “Na ó hupu kȩlaai nokole barape sikimó sȩ́ kwȩyóló bopétu betepa, ti ama naaire o̧la kȩlaai mupa ai dere ape yóló kisipa yaalopó,” yalepó.   
\c 18  
\s1 Tao sae yóló dotopo du betale wulia sopaae dó faróló yale fo  
\p
\v 1 Ai fo yóló kemetepa, Yesuné ama yó matere whi̧rapené Talepaae momatere ala ha̧le yó tanó̧póló, etei fo sale yalepó.  
\v 2 “Ai doasi be huluamó fo tokó̧ló taletere whi̧ beta̧ beterepó. Ai whi̧ta, Kótó kolóló witere alakélé ini, dotoróȩ falepó.  
\v 3 Ai be huluamó beta̧ wulia so beterepó. Ai so ama bóe whi̧né a̧tamo fo tokó̧ló só derao̧sóró a̧ tao só̧póló, suka fea fo taletere whi̧ beterepaae eneta du betalepó.   
\p
\v 4-5 Kale soné beta̧ fo maaté eneta du betepa, a̧ hó̧turaalu i fo yalepó. ‘Ȩta, Kótókélé mo so whi̧kélé, kolóló wi inire whi̧tei, i wulia soné a̧ tao sae yóló dotopoi fo maaté eneta yó taneteiné ȩ hó̧tepa a̧ tao saalopó,’” yalepó.   
\p
\v 6 Téró Talené duraalu, “Kale fo tokó̧ló taletere dowi whi̧né i sopaae yale fo wosóló kisipa muae.  
\v 7 Kótóné ama sorokó su yóló beteró betere so whi̧né dȩtamokélé, dikitamokélé, kematóró yó tapa, ai kematere o̧la ama melaalomeié?  
\v 8 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Kale fo tokó̧ló só deraaire whi̧né dia̧ só derao̧sóró, ama mo hapale tao saalo ai ape. Téyaalotei, kale Whi̧né Naalema i haepaae wale sukamó so whi̧ fea kisipa tiki tiró betepa kelaalorópó,” yalepó.   
\s1 Farisi whi̧ró takis moni siré kotere whi̧tamoné yale ala  
\p
\v 9 Yesuné i fo sale atimapaae yó mótu duraalu, mepaae whi̧ atimata mo donoi ala dapóló bopé faketuraalu, mepaae so whi̧ tȩteratere alamó Yesuné etei fo sale yalepó.  
\v 10 “\it Taks moni\it* sere whi̧ró Farisi whi̧tamo moma yaairaalu, momatere be dolopaae holalepó.  
\v 11 Téró, kale Farisi whi̧ a̧ turukó holóló daalu amatei, a̧mó etei kaae moma yalepó. ‘Tale Kótó-ó, ȩta mepaae whi̧rape dere kaae o̧la o̧lémi nokole alakélé, nópu nokole alakélé, mepaae dere dowi alakélé, ó i daale \it takis moni\it* sere whi̧ kaae bitinipó. Téru ya̧lo ya̧paae mo kée dapó.  
\v 12 Ȩta, beta̧ fulamótei be dȩ tamomó o̧la néni, weyóló ha̧le bitu, ya̧lo o̧la o̧la naase tamo moletei dekeyóló, beta̧ Talepaae mótua dapó,’ yalepó.   
\p
\v 13 Téyaletei, kale \it takis moni\it* sere whi̧ a̧ mo tumó daalu, hepen bepaae kese horéni haepaae hemée deyóló daalu, ‘Tale Kótó-ó, ȩta dowi ala dere whi̧pa naao ko̧lené sukutu, ya̧lo dowi ala kwia kemerae,’ yalepó.   
\p
\v 14 Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Kale nalo momayale \it takis moni\it* sere whi̧né ama dowi ala Talené kemeratepa, a̧ hai̧tamo bepaae feletei, me whi̧né ama dowi ala ha̧le mupatei felepó. Mepaae whi̧ de amatei a̧ deróló dua betepa, ti Kótóné a̧ sóró horaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Naale beleka̧atiki Yesupaae dapesó wale fo  
\r (Mat 19:13-15, Mak 10:13-16)  
\p
\v 15 Téró so whi̧ feané teó sóró betó mole naale senaale tikimó Yesuné naase muló̧póló, a̧ beterepaae dapesó wua dere ala kilitu, ama yó matere whi̧rapené dapesó wakesé yóló, atima foné salepó.  
\v 16 Téyaletei, Yesuné kale naale senaale a̧ beterepaae dapesó ape yóló duraalu, “Atei kaae naale beleka̧atiki ȩ beterepaae wó̧pólópa, sesékese. Ti noatepae, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betaaire alata, atei naale senaale beleka̧atiki kaae fóló betenérapó.  
\v 17 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae so whi̧ detamo i betó mole naale senaale beleka̧atiki kaae betepa, ti Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó sókó fóló betenérapó,” yalepó.   
\s1 Néli whi̧né Yesupaae wosale fo  
\r (Mat 19:16-30, Mak 10:17-31)  
\p
\v 18 Atéró, beta̧ Juda topo whi̧ wóló Yesupaae woseturaalu, “Yó matere whi̧ wisi-ó, mo ti betere bete saairaalu, ya̧lo noa alakó yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 19 Ai fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Beta̧ whi̧kélé whi̧ wisi bitini, Kótó a̧ beta̧ wisirapa, naao ȩpaae noatepa whi̧ wisi-ó fo de?  
\v 20 Ti noatepae, kale tukóló muló betere fota, naao dosa̧ayóló ai kisipare ape. So nópu nao̧se, whi̧ dao̧se, o̧lémi nao̧se, me whi̧ dilikó̧ló kapala fo yao̧se, naao hae aya ao̧mó mo dua betae erapó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa, kale whi̧né tokó̧ mótu duraalu, “Ai alarape feata take ȩ ketemó bitu deté waletei, miókélé ha̧le yótóró tarapó,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Mo beta̧ ala beta̧ ya̧ ya̧ya̧rapó. Térapa, naao muó mole o̧la o̧la fea dotonóló, \it moni\it* sóró mepaae yolealere so whi̧mó melae. Atéró ya̧ta, hepen-mó mole wisi wisi o̧la saasepóló ȩ sya ape,” yalepó.   
\p
\v 23 Kale hamoko whi̧né ai fo woseturaalu, a̧ doasi néli whi̧ mo beterapóló kisipa mutu, kutiri hu̧mula yóló fomotamo felepó.   
\p
\v 24 Atéteremó, Yesuné a̧ kelené kikéyóló kaae taru duraalu, “O̧la o̧la fea tare whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó sókó fóló betaaire mo doasi dirirapó,” yalepó.  
\v 25 “Ti noatepae, \it kamel\it* hupu ketȩ́li dolomó sókó faaire hapóluni, su̧mó fenérapó. Tépatei, doasi o̧la o̧la mole néli whi̧rapeta, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó sókó faaire mo hapólurapó,” yalepó.   
\p
\v 26 Ai fo depa wosale so whi̧né Yesupaae woseturaalu, “Da̧ feata alunérapa, Kótóné demaaté tao saaloé?” yalepó.   
\p
\v 27 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Mo whi̧né enénire ala Kótóné mo su̧mó enérapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Tétepa Pitané duraalu, “Da̧né be ó o̧la o̧la fea mupa taaróló, ya̧ i sya wale ape,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae whi̧ dené ama be ó soma ó nomarape ó hama alima ó naale senaale taaróló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betaai dapóló fupata, ti mió i alimó bitukélé ama taaróló wale o̧la o̧la tómó beleróló, Kótóné mo dekéró matepa saalo ai ape.  
\v 30 Ai o̧la maaté meitei, take waaire alimó mo ti betaaire betekélé saalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesu a̧ sinaaire fo mó yaletei  
\r (Mat 20:17-19, Mak 10:32-34)  
\p
\v 31 Atéró, Yesuné yó matere 12 whi̧rape dȩpaae dapesó fóló bitu duraalu, “Da̧ta Jerusalem be huluapaae holaai foletei, Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené i ala yaalopóló asȩre fo mió mo dokonóló kale Whi̧né Naalemapaae eratepa kelaalo ai ape.  
\v 32 A̧ta, Juda meire fake whi̧rapené dó̧póló eleké deyóló, atima naase tua̧paae mulaalo ai ape. Atétepa, atimané a̧ doka doka yóo, haleróo, fesa̧a apuróo, képi tikiné fokosoi ala yóló, a̧ mo ti sukó̧póló dóo, yaalo ai ape yalepó.  
\v 33 Téyaalotei, sore be dȩmó a̧ mo ti suka̧letei momó kepaayóló betaalopó,” yalepó.   
\p
\v 34 Ama yó matere whi̧rapené ai yale fo wosóta yaletei, bete hiróló moleteiné diriyóló kisipa sini, ko̧ló ko̧ló du betalepó.   
\s1 Kele dilikire whi̧ wisirale fo  
\r (Mat 20:29-34, Mak 10:46-52)  
\p
\v 35 Téró Yesu a̧ Jeriko be huluapaae felekemó sókó faai tu̧mó fu betalemó, beta̧ kele dilikire whi̧ tu̧ dȩmó bituraalu, fua wuatere so whi̧paae \it moni\it*kó a̧lae yóló, kema du betalepó.  
\v 36 Atéró wosalemó, so whi̧ mo fea tu̧mó fua wua du betepa, ai so whi̧paae woseturaalu, “Doa ai-a, noa ala maaté du bitu de?” yalepó.  
\v 37 Ti fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Nasaret be hulua whi̧kó Yesu i fole ape,” yalepó.   
\p
\v 38 Ai fo depa, ama fo fakeyóló duraalu, “Depit-né Naalema Yesu-ó, naao ȩ ko̧lené sukuturaalu tao sae,” yalepó.  
\v 39 Atéró, mepaae folosóró fele so whi̧né kale whi̧paae momó yaai dée yóló foné salepó. Tétepatei, kale sekȩ́né fo faketóró dekéró yó taru duraalu, “Depit-né Naalema Yesu-ó, naao ȩ ko̧lené suka̧e,” yalepó.   
\p
\v 40-41 Atétepa Yesu a̧ kei̧yóló daalu, kale whi̧rapepaae duraalu, “Ai whi̧ ȩ beterepaae dapesó ape,” yalepó. Atétepa, kale whi̧ dapesó wóló felekemó daapa, Yesuné a̧paae woseturaalu, “Ya̧lo ya̧mó noa alakó eró̧póló de?” depa, kale whi̧né duraalu, “Tale-ó, ya̧lo kelené o̧la o̧la kelenée yóló kisipa mutapó,” yalepó.   
\p
\v 42 Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao kisipa tiki tirale alané naao kele ai wisiyalepa, mió kelae,” yalepó.  
\v 43 Yesuné ai fo deretamotóró kale whi̧né ama kele wisitepa, Yesu sya furaalu, Kótóné doi hale sóró horaté felepó. Ai ala depa kelale so whi̧nékélé Kótóné doi hale sóró horalepó.   
\c 19  
\s1 Takis moni siré kotere whi̧ Sakius-né yale ala  
\p
\v 1 Atéró, Yesu a̧ Jeriko be huluamó sókó fóló, ai be belamó fu betalepó.  
\v 2 Téyalemó, \it takis moni\it* siré kotere whi̧rapené doasi topo whi̧ Sakius beterepó. A̧ta, fea o̧la o̧lané néli whi̧pó.  
\v 3 Ama kisipané Yesu deró kelaai dapóló felemó, aimó mo ha̧le o̧la kaae so whi̧ touróló daae moleteiné, Sakius a̧ ha̧lekeruraalu Yesu wisiyóló kilinipó.  
\v 4 Atépa, kale whi̧ a̧pi sururu yóló fóló, Yesu tu̧mó wale kelaai, beta̧ nose kaae ni siki doló holóló kaae tawóló beterepó.   
\p
\v 5 Atépa, Yesu a̧ ni betemó sókó fóló ai ni sikipaae kele horalemó Sakius daapa kolóló duraalu, “Sakius-ó, mió ȩ ya̧tamo naao bemó betaai kisipa mutapa, ya̧ mo hapale dere ape,” yalepó.  
\v 6 Atétepa, a̧ hapale téti dorowóló, hȩkesetamo Yesu dape sóró ama bepaae felepó.   
\p
\v 7 Atétepa, ai daae mole so whi̧ feané Yesu Sakius-né bepaae fupa kolóló, atimasisi kikiti eróló duraalu, “A̧ta dowi ala du betere whi̧tamotei, betaai ai fele ape,” yalepó.   
\p
\v 8 Téyaletei, kale Sakius a̧ turukó holóló Talepaae duraalu, “Tale-ó, mióta, ya̧lo i mole o̧la o̧larape bukóló, mepaae yolealere so whi̧mó melóo, ya̧lotamo so whi̧ dilikó̧ló mepaae \it moni\it*kó simó ti dou̧ró félimó tómó beleróló tokó̧ melóo, yaai dapó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ai fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Kótóné so whi̧ aluyao̧sóró tao sere ala mió i bepaae walepó. Ti noatepae, i whi̧ a̧kélé Abraham-né naaletóró beterapó.  
\v 10 Ti Whi̧né Naalema a̧ waleteita, aluyale so whi̧ kekó̧ló tao saairaalu, walepó,” yalepó.   
\s1 Naase tamo whi̧rapené doasi whi̧né kutó diraai moni sale fo sale  
\r (Mat 25:14-30)  
\p
\v 11 Atéró, ama ai du betere fo wosetu betepatei, a̧ Jerusalem be hulua felekepaae sókó waleteiné Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala so whi̧né kisipané mo felekemó sókó waaitere nisi du betalepó. Atétepa ama du betere fotamo touróló, atimapaae i fo salekélé yalepó.  
\v 12 Atéró ama duraalu, “Hae kwia fea tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené fake whi̧ beta̧ topo whi̧ sóró beteratepa momó fesaae wóló, hae kwia ama tȩteróló kaae tawaai dapóló, a̧ felepó.  
\v 13 A̧ atéró faairaalu, ama kutó diratere naasetamo whi̧rapepaae ape yóló duraalu, ‘Ya̧lo i matere \it moni\it*né mepaae kutó diraté fóló, tómó beleróló sóró muló betepa, momó fesaae wou kelaalopóló,’ a̧ felepó.   
\p
\v 14 Téyaletei, ama be whi̧ so whi̧né ai sekȩ́né atima tȩteróló kaae tawao̧sóró kisipa mutu, ‘Kale doasi topo whi̧paae ene fó̧póló, atimakó mepaae whi̧rape a̧ fi ki̧lipaae dotȩyalepó.’   
\p
\v 15 Até yaletei, doasiné kale whi̧paae naaotóró tȩteróló kaae tawaasepóló, ya̧ sóró beteratapa fae depa, a̧ bepaae fesaae walepó. Téró, ama kutó diratere whi̧rapepaae melale \it moni\it*né mepaae kutó diróló, tómó beleróló meteró saleró kelaaipa, dapesene fae yóló, whi̧rape dotȩyalepó.   
\p
\v 16 Atétepa, ama \it moni\it* melale whi̧rapekó beta̧ whi̧ folosóró wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, take naao ȩpaae beta̧ melale \it moni\it* bosenóló, mo dekéró sóró muló beterapó,’ yalepó.   
\p
\v 17 Ti fo depa, kale topo whi̧né duraalu, ‘Ya̧lo kutó diratere whi̧ wisi-ó, naao ai ere ala mo wisirapó. Ti noatepae, ya̧lo mo sawatamo melale o̧la naao mo wisiyóló kaae tawirapa, naasetamo be huluakélé naaotóró tȩteróló kaae tawaasepe,’ yalepó.   
\p
\v 18 Kale dere kaae whi̧ me wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naaota ȩpaae \it moni\it* beta̧ melaletei, ya̧lo mepaae kutó dité fóló, naao melale \it moni\it* tómó beleróló aporó sóró muló beterapó,’ yalepó.   
\p
\v 19 Ti fo depa, ama topo whi̧né tokó̧ mótu duraalu, ‘Aporó be huluarape naao tȩteróló kaae tawaasepóló, ya̧lo ya̧ sóró beteratapó,’ yalepó.   
\p
\v 20 Téró kale dere kaae, ama kutó dirale whi̧ me wóló duraalu, ‘Doa whi̧-ó, naao kale melale \it moni\it*ta, ya̧lo me kutókélé dini, kuti kwiané bopeyóló mulaletei, i sóró wale ape.  
\v 21 Ti noatepae, ya̧ta mo kekepai whi̧ bitu, mené o̧latei naao sóo, me whi̧né biliyale o̧la naao bukóló, kwiapaae ya̧ sóo dua dapó. Atétere ala ya̧lo tuȩ́ruraalu, ȩ witepa naao yae yale ala inipó,’ yalepó.   
\p
\v 22 Ti fo depa ama topo whi̧né a̧paae duraalu, ‘Ya̧ta, kutó diratere whi̧ dowipó. Ya̧tamo fo tokó̧ló ya̧ só deraaitere ala ti naao dere fonétei ya̧ ai só deretere ape.  
\v 23 Ti naao atei kaae kisipa mulutei, ȩ fesaae wouraalu hu̧róló só̧póló \it moni\it* mulatere tikipaae mulale fole noatepa yaleé?’ yalepó.   
\p
\v 24 Téró, kale topo whi̧né aimó daae mole whi̧rapepaae duraalu, ‘Ama ai tare \it moni\it* fasóló naase tamo \it moni\it* tare whi̧paae melae,’ yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa, atimané kale topo whi̧paae duraalu, ‘Doa whi̧-ó, ai whi̧ta naase tamo \it moni\it* taketi sóró tarapó,’ yalepó.   
\p
\v 26 Ti fo depa ama duraalu, ‘Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Mepaae o̧la o̧la hu̧róló mole whi̧paae ti mo dekéró beleróló melaalo ai ape. Téyaalotei, mepaae whi̧ de o̧la o̧la sawa téti mupa, ti ai o̧la fasó saalo ai ape.  
\v 27 Téyaalotei, mepaae ya̧lo tȩteróló kaae tare ao̧mó betere hó̧róló bóe dele whi̧rapeta, ipaae dapesó wóló, mo ti sinó̧póló dae,’” yalepó.   
\s1 Yesu Jerusalem be huluapaae doasi topo whi̧ ao̧yóló sókó wapa hale sóró horale fo  
\r (Mat 21:1-11, Mak 11:1-11, Jon 12:12-19)  
\p
\v 28 Téró Yesuné i fo yóló kemetepa, atima Jerusalem be huluapaae furaalu, ama a̧lisó felepó.  
\v 29 Atéró, a̧ Betpas beró Betani betamopaae sókó faai fu betalepó. Ai be hulua tamo felekemó \it Olip\it* dupó du betere tiki erapó.  
\v 30 Aimó ama yó matere whi̧ tamo dotonaai atimaamopaae duraalu, “U bepaae diaamopi fae. Ai bemó sókó fóló kelenalemó, whi̧kélé betóló kunire teó \it donki\it* hupu duló betaalopó. Téyaalopa, ai hupu taayóló ipaae dapesó ape.  
\v 31 Atéró taanalemótamo, whi̧ mené diaamopaae woseturaalu, ‘Ai neyaai de?’ depa, ti i fo yae. ‘Momó dapesó waaitei, Talené ama diyaaire kutó mupa sóró ape yale tikimó sóró fulapó yae,’” yalepó.   
\p
\v 32 Atéró dotonatepa fóló kelalemó, atimaamopaae yale fotórómo epa kelalepó.  
\v 33 Atépa, atimaamo kale \it donki\it* hupu halika teraatu betalemó, hupu talerape wóló atimaamopaae woseturaalu, “Ai hupu teraatu betere-a noayaai de?” yalepó.   
\p
\v 34 Ti fo depa atimaamoné duraalu, “Ita Talené ama diyaaire kutó mupa, sera̧le fae yale tikimó sóró fulapó,” yalepó.   
\p
\v 35 Atéró, Yesu beterepaae dapesó wóló daaló bitu, atimaamoné deró betere fo̧loi kutirape sorokóló, Yesu a̧ hupuné sisó tómó beteró̧póló, whamenalepó.  
\v 36 Atéró a̧ ai hupu tómó betóló wapa, so whi̧ folosóró furaalu, atimané deró betere kutirape sorokóló tu̧mó whamenaté felepó.   
\p
\v 37 Atéró, a̧ Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faairaalu, \it Olip\it* du sokore ao̧paae doropole tu̧mó sókó derepelepó. Aimó, ama yó matere so whi̧ mo feané Kótóné kae kae kelemei alarape eratepa kelaleteiné atima hȩkesené sukuturaalu, fo fakeyóló Kótóné doi hale sóró horaai kaae salepó.   
\q1
\v 38 “Mió Talené doimó wale doasi topo whi̧ wisi-ó, Kótóné ya̧ wisiró̧póló yae!”  
\q1 “Kótóné hepen be tua̧mó mole hosaa muni deyóló dua betere ala so whi̧ feapaae eró̧póló yae.  
\q2 Téturaalu, mo taoró betere Kótóné kae mole doasi doi hale sóró horae!” deté fu betalepó.   
\p
\v 39 Tétepa, ai so whi̧ kuamó betó mole Farisi whi̧rapené Yesupaae duraalu, “Naao yó matere whi̧rapepaae taalae yóló, foné sae,” yalepó.   
\p
\v 40 Ti fo depa ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Atimatamo fo ini dua betepa, ti tu̧mó ai daae mole kaporapenétei doasi fo fake yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 41 Atéró, Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae felekemó sókó faai fu bitu, ai doasi be hulua tua̧paae kese deralemó, mo ko̧lei ala epa, a̧ doasi wole yalepó.  
\v 42 Atéró woleyóló duraalu, “Hosaa muni deyóló dua betaaire ala mió i be dȩmótóró dia̧ beterepaae walapóló, kisipa ua̧sóró ti mo wisi ua̧pó. Téua̧tei, ai ala yaaire be dȩ kemeyaleteiné mió diaao̧ kelené kelao̧sóró, kinó beterapó.  
\v 43 Téretei, nalo me be dȩmó kale bóe whi̧rape atima naao bepaae dorowaairaalu, be bopéró betere tipimó hae ka̧ayóló mulaté holóló, naao be bopéró betaalopó.  
\v 44 Atére tómó atima daane holóló, dia̧kélé diaao̧ naale senaalekélé tao sóró haemó hairaalo ai ape. Kane fake me tómó beleretei, atéró muló̧póló taalaalomeipó. Ti noatepae, Tale Kótóné dia̧ tao saai wale be dȩ diaao̧ kisipani, hó̧raleteinépó,” yalepó.   
\s1 Momatere bemó o̧la dupu du betepa Yesuné ho̧konale fo  
\r (Mat 21:12-17, Mak 11:15-19, Jon 2:13-22)  
\p
\v 45 Téró, a̧ momatere be bolaare tipi tua̧paae sókó holalemó, whi̧rapené o̧la o̧la dotonóló dupu du betepa fó̧póló dóló ho̧konalepó.  
\v 46 Atéró, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo beta, moma maaté yaai tȩnapóló asȩmó epatei, diaao̧ ai du betere alané o̧lémi whi̧ betere be ao̧rótu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 47 Atéró momatere bemó, betere doko̧ fea ama fo yó maleta du betalepó. Tétu betepatei, so whi̧mó momaratere topo whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, so whi̧ kaae tare mepaae whi̧ disirapekélé, fea touyóló, Yesu daaire tu̧ kekitu betalepó.  
\v 48 Téyaletei, atimané a̧ daaire tu̧ me kilinipó. Ti noatepae, yó matere fo so whi̧né wosóló, hosaamó su betaleteiné a̧ daaire tu̧kélé kilinipó.   
\c 20  
\s1 Yesupaae ya̧ topo whi̧ né sóró beteraleé yóló wosale fo  
\r (Mat 21:23-37, Mak 11:27-33)  
\p
\v 1 Téró, me sukamó Yesu a̧ momatere be tua̧mó Kótóné ala etérópóló so whi̧ feapaae yó matere alaró, kale mió wosetere fo wisitamo yó mótu betalepó. Tétu betepa, mo so whi̧mó momaratere whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, mepaae whi̧ disirapekélé, fea touyóló a̧ beterepaae walepó.  
\v 2 Atéró wóló a̧paae duraalu, “Naao ai alarape yó̧póló, ya̧ né sóró beteraleé?” yalepó.   
\p
\v 3 Ti fo depa, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lokélé dia̧paae wosetere fo beta̧ i dapa, ȩpaae tokó̧ a̧lae.  
\v 4 Jon-né wȩi tópuratere ala ó hepen bemó yae depa yalepé, mo whi̧né yae depa yaleé?” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo deremó, whi̧rape atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Da̧nétamo, hepen bemó yae depa yalepó depa, ti da̧paae ama dere fo wosóló kisipa tiki tiratere noatepa deé enérapó.  
\v 6 Tépatei da̧né duraalu, mo whi̧né yae depa yalepó depa, ti doai wóló betó mole so whi̧né kapo duné da̧ siróló daalopó. Ti noatepae, Jonta so whi̧paae yó matere Kótóné ko̧ló whi̧ betaletei feané kisiparapó,” yalepó.   
\p
\v 7 Atétepa, atimané a̧paae duraalu, “Jon-né wȩi tópuratere ala a̧paae né yae depa yaleró, da̧ kisipanipó,” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Diaao̧ ya̧lo wosale fo tokó̧ menitepa, ti dia̧né ȩpaae wosale fokélé tokó̧ melaalo meipó,” yalepó.   
\s1 Whi̧ beta̧né ama kutó kaae tanó̧póló sóró beteratere alapaae dó faróló yale fo  
\r (Mat 21:33-46, Mak 12:1-12)  
\p
\v 9 Téró Yesuné so whi̧paae ai fo deté fóló, me i fo salekélé yalepó. “Whi̧ beta̧né ama kutó diyóló \it wain\it* képi wae biliyalepó. Atéró, ai kutó mepaae whi̧rapené kaae taru, u̧lumétere o̧la sóró dotonótu betae yóló, a̧ fo̧lo sukamó me be huluapaae biti̧ felepó.  
\v 10 Kale o̧la u̧lumétepa sere alimó, kale kutó talené ama kutó diratere whi̧kó beta̧paae duraalu, ya̧ kutó kaae tare whi̧ beterepaae mepaae u̧lumére o̧lakó sera̧le fae yóló dotȩyalepó. Téyaletei, kutó kaae tare whi̧rapené a̧ du beteró, ha̧le fó̧póló dotȩyalepó.  
\v 11 Téró, kale dere kaae ama kutó diratere whi̧ me dotȩyalepó. Téyaletei, ai whi̧kélé atimané dóló susupuróló, haletamo ha̧le fó̧póló dotȩyalepó.  
\v 12 Atéró, kale dere kaae sore dakoróló whi̧ memo dotȩyalepó. Téyaletei, ai whi̧kélé atimané du beteró samea sókó faróló, belapaae sóró taae deralepó.   
\p
\v 13 Téró, kale \it wain\it* képi kutó talené duraalu, ‘Mió ya̧lo noa alakó yaaloé? Ya̧lo yaala sókó fóló hosaa turó mole naale beta̧ atima beterepaae dotonatepa, atimané a̧ mo wisiyóló dape sóró, ama dere fo wosaalopóló kisipatu, dotȩyalepó,’ yalepó.   
\p
\v 14 Téyaletei, kale kutó diratere whi̧rapené a̧ wale kolóló, atimasisitei fo dokóló duraalu, ‘Aita, i kutó talené ama naalepó. Alima sinitepa, i kutóró mepaae mómu o̧la o̧latamo fea ama sao̧sóró, da̧ saaira̧alu, a̧ daalopa siépe,’ yalepó.  
\v 15 Atéró, atimané a̧ kale \it wain\it* képi kutó tua̧mó sóró belapaae taae deróló mo ti dalepó. Atétepa, kutó tale wóló atimapaae noa alakó eraaloé?  
\v 16 Kale kutó diratere whi̧rape mo ti dóló sukunóló, ai kutó mepaae whi̧rapené kaae tawó̧póló melaalopó,” yalepó.  
\p Tétepa, aimó betó mole mo so whi̧ feané ai dere fo wosóló duraalu, “Aita enénire alatei dapó,” yalepó.   
\p
\v 17 Téró, Yesuné kelené kiké yóló kaae taru atimapaae woseturaalu, “Kótóné fo tua̧mó,  
\q1 ‘Mepaae be tȩtere whi̧rapené taae farale kane faketei, sóró be hulua eleké wisinaale botokoróló deyaalo ai ape,’ yóló asȩmó ere fo-a, noa betené yaleé?   
\m
\v 18 Téyaalotei, mepaae so whi̧ de ai kapo fake tómó kotóo sóró dée nukupa, ti ama tiki turukó fóló doalé maaté yaalo ai ape. Téyaalotei, ai kale kapo dokó̧ dorowouraalu tȩiya dere so whi̧ta, mo ti derakó̧ fóló muaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 19 Tétepa, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧raperó mo so whi̧mó momaratere topo whi̧rapetamoné ama ai yale fo saleta, atimapaaetóró dapóló aimótóró tawóló daai yaletei, ai touró betere so whi̧né atimapaae me ala erao̧sóró, witepa taaralepó.   
\s1 Sisapaae takis moni melaróe yóló wosale fo  
\r (Mat 22:15-22, Mak 12:13-17)  
\p
\v 20 Atétepa, atimané Yesuné me alakó ha̧sókó fóló déró kelaai, mepaae whi̧rape mo ala dere whi̧ ao̧yóló kikiti kaae tawóló beteró̧póló, mepaae whi̧rape dotȩyalepó. Aita ha̧le mei, a̧ ha̧sókó fóló, ama i fo mo depa wosalepóló, Rom \it Gavman\it* topo whi̧né naase tua̧mó mulale faai kisipa mutu yalepó.  
\v 21 Atétepa, kale whi̧rapené a̧paae woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, naao dere foró so whi̧paae yó matere alatamota, mo dono dapó. Naao fake so whi̧ maaté taosuraalu, mo so whi̧ sisópaae erótumipó. Naaota, Kótóné tuȩ́ mole alatóró mo dono yó mótu beteretei da̧né kisiparapó.  
\v 22 Ti da̧né \it takis moni\it* Sisapaae materetei-a, donorépe meié?” yalepó.   
\p
\v 23-24 Atimané a̧ só deraai dere ala ama kolóló, atimapaae duraalu, “Ai \it denarias moni\it* ya̧lo kelaalopa ȩpaae yó a̧lae yóló matepa tao sóró duraalu, \it moni\it* tómó i mole asoró doitamo-a né?,” yalepó.   
\p
\v 25 Ti fo depa, atimané duraalu, “Sisanépó,” yalepó. Tétepa ama duraalu, “ Sisané o̧lapa, ti Sisapaae melae. Kótóné o̧la ti Kótópaae melae,” yalepó.   
\p
\v 26 Atéró, Yesu so whi̧ feané keletómó me alakó ha̧sókó fuléró kelaai su̧ saletei, a̧ ha̧sókókélé feni, ama atimapaae fesaayóló dere fomó, atima hokomó sókó furaalu fokélé tekini, siratei du betalepó.   
\s1 Sinale whi̧ kepaayóló so dokaaloé yóló wosale fo  
\r (Mat 22:23-33, Mak 12:18-27)  
\p
\v 27 Mepaae suka̧le so whi̧ kepaayaalo meipó, du betere Sadyusi fakekó mepaae whi̧rapetamo Yesupaae wosetere fo yaai walepó.  
\v 28 Atéró duraalu, “Yó matere whi̧-ó, whi̧ beta̧ so dokaletei, naale senaalekélé deni ha̧le sinitepa, noma me whi̧né ai so wulia dokóló naale detepa, ti ai naale noma suka̧le whi̧ betale sirimó beteró̧póló yae fo Moses-né asȩmó da̧paae erapó,” yalepó.  
\v 29 “Take wȩikeró nomarape beterepó. Atéró bitu, topo whi̧ so dokaletei, ai sotamo naale deni, a̧ ha̧le sinalepó.  
\v 30 Atéró sukutepa, kale so wulia noma me whi̧némo dokalemó, ai whi̧kélé naale deni, ha̧le suka̧lepó.  
\v 31-32 Nomarape fea até deté fóló, nalo mo kemerótu noma awa̧ taalu whi̧né dokaletei, a̧kélé ha̧le suka̧lepó. Atéró mo ti kemeróturaalu, kale sokélé suka̧lepó.  
\v 33 Atéró, wȩikeró whi̧rapené dokale so take kepaayóló wale sukamó, mé whi̧né dokaaloé?” yalepó.   
\p
\v 34 Ti fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Mió i alimó bitu, whi̧ so dokóo, so whi̧tamo fóo, du beterapó.  
\v 35 Tétu betepatei, suka̧le so whi̧ momó kepaayóló betaaire alimó atéró whi̧ so dokotere alakélé, so whi̧tamo beteratere alakélé, sinitere alakélé ini, hepen bemó betere \it ensel\it* kaae betaalo ai ape.  
\v 36 Téturaalu, atima kepaaró betere naale senaale ereteiné Kótóné ama naale senaaletóró betaalopó.  
\v 37 Ni sesaapemó duku betere si mi dolomó yale fo Moses-né asȩrapó. A̧ta, Abraham, Aisak, Jekop-sépi fea tȩteróló kaae tare Kótó beterapó. Atére foné suka̧le so whi̧ aluni, kepaayóló beterapóló, ha̧keamó yó matapó.  
\v 38 Ti a̧ta, suka̧le so whi̧ maaté tȩteróló kaae tanitei, mo betere so whi̧kélé tȩteróló kaae tare Kótó beterapó. Ti noatepae, suka̧le so whi̧kélé, betere so whi̧kélé, fea amatóró beteró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 39 Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rape mepaaené a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Yó matere whi̧-ó! naao dere fota, mo dono dapó,” yalepó.  
\v 40 Téyaletei, ama ai yale foné atima haleturaalu, whi̧ beta̧nékélé a̧paae me wosetere fo inipó.   
\s1 So whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧-a né naaleé yale fo  
\r (Mat 22:41-46, Mak 12:35-37)  
\p
\v 41 Téró, Yesuné atimapaae duraalu, “Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisota, Depit-né naalepó du betere-a noa fo betené de?   
\p
\v 42-43 Ti ai fo bete Depit-né amatei, ha̧kearóló \it buk\it* Sam-mó asȩyóló muló beterapó.  
\q1 ‘Talené ȩ tȩteróló kaae tare Talepaae duraalu, “Ya̧lo naao bóe whi̧rape tétei aleróló, naao hó ao̧mó beteraalopa, kaae tawóló ya̧lo turu naase dȩmó betae,” ’ erapó.   
\m
\v 44 Ti Depit-né a̧ tȩteróló kaae tare Tale-ó du betaleteimo, ama naalepó, fo neteró yaleé?” yalepó.   
\p
\v 45 Téró, aimó betó mole so whi̧ feané ama yó mótu betere fo wosetu betepatei, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rape daalepaae fetée fóló duraalu, “Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapené dere alané dia̧ dorao̧sóró mo wisiyóló kaae tawae.  
\v 46 Ti atimata, so whi̧ feané doasi whi̧-ó yóló, dukiratere koko̧mó so whi̧ fea toura̧leta dere tikipaae faairaalu, mo fo̧loi kuti wisimaaté deróló fua yóo, Kótóné fo wosetere be dolopaae fukélé, mo wisi tikimótóró betaai hȩkese dua yóo, o̧la detere sukamókélé, topo whi̧rape bitua betere tikimó, betaai ekȩle yóo, dua dapó.  
\v 47 Téturaalu, kale wulia sorapekélé dilikó̧ló atimané o̧la o̧la fea o̧lémi sóo, moma duraalukélé, so whi̧né dukiratere koko̧mó fo̧lo si̧yóló yóo, dua dapó. Take kemetere sukamó atétere whi̧rapené saaire kwiata, mepaae so whi̧né saaire sekȩ bosenóló, mo doasi saalo ai ape,” yalepó.   
\c 21  
\s1 Wulia soné moni ke dera̧le wale fo  
\r (Mak 12:41-44)  
\p
\v 1 Téró Yesu a̧ momatere bemó bitu kaae taremó, mepaae néli whi̧né Kótópaae ha̧le matere \it moni\it* deratere dolopaae dekéró dera̧leta du betalepó.  
\v 2 Atétepa kelalemó, beta̧ yoleale wulia sonékélé sonaai \it moni\it* ke beleka̧amale tamo dera̧le walepó.  
\v 3 Atétepa ama duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. I yolealere wulia soné derale \it moni\it* kené so whi̧ feané derale \it moni\it* taaróló, mo bosene falapó.  
\v 4 Ti noatepae, so whi̧ feanéta doakale \it moni\it* mupatei, téti maaté dera̧leta yalepó. Téyaletei i wulia sonéta, ama depe dolo sesé mole \it moni\it* ketei, mo ti kemeróló dera̧le walepó,” yalepó.   
\s1 Sa̧ró haetamo kemeyaai deremó eratere fareyópu  
\r (Mat 24:1-35, Mak 13:1-31)  
\p
\v 5 Téró, mepaae ama yó matere whi̧rape atima furaalu, “Mepaae so whi̧né Kótópaae ha̧le matere o̧la o̧laró kapo fake wisitamoné momatere be wisinaale tȩyale tikimó koko̧né sininó beterapa kelae,” yalepó.  
\v 6 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Diaao̧ mió i keletere o̧la o̧la feata, take waaire sukamó me kapotamo atéró wolekepa kelaalomeitei, fea fisikó fóló, haemó kolokó doropóló mupa kelaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 7 Ti fo depa atimané a̧paae woseturaalu, “Yó matere whi̧-ó, ai alarape-a noa sukamó yaaloé? Noa kaae fareyópu eratepa, kolóló kisipa muaaloé?” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo depa Yesuné duraalu, “ Mepaae whi̧né kapala fo yóló dia̧ dilikao̧sóró, mo hotowa yóló kaae tawae. Ti noatepae, mepaae dilikitere whi̧rape wouraalu ya̧lo doi yóló, ‘Kale waalopó du betere whi̧ ȩtórótipó. Ali mió felekemó walapó,’ depa mo nisiyóló sya fao̧se.  
\v 9 Doasi bóe dele alaró mepaae whi̧rape atimané hae tiki atimatei tȩteróló kaae tawaairaalu, \it Gavman\it* whi̧tamo bóe du beterapó dere fo wosóló wiyao̧se. Ti noatepae, folosóró ai alarape mo yaalotei, kemeyaaire ali folo sókó waalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 10 Téró atimapaae duraalu, “Me hae kwiamó betó mole so whi̧ró me hae kwiamó betó mole so whi̧tamo bóe dóo, me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧raperó me hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧rapetamo bóe dóo, yaalo ai ape.  
\v 11 Atéturaalu, hae kwia feamó doakale bao dere alakélé, doasi sekȩi alakélé, wotetere aliró hepo alitamokélé waalopó. Téturaalu, so whi̧ mo doa winé sinóló diri furu furu yaaire alaró me ala yaairemó dere fareyóputamo sa̧mó eratepa, diaao̧ kelaalopó.   
\p
\v 12 Ai alarape yaaitei folosóró, mepaae whi̧né dia̧ dóló susupuróló, fo wosetere berapepaae dapesó fóló, \it dipula\it* beteraalo ai ape. Atéró, dia̧ doasi topo whi̧raperó \it Gavman\it* whi̧rapetamo beterepaae dapesó faalopó. Dia̧ ya̧lo ala erótu beteremó bóe duraalu ai alarape yaalopó.  
\v 13 Atétere alané ya̧lo yó melale alarape atimané keletómó yó meló̧póló, dia̧ tȩ ai mulatere ape.  
\v 14 Atimané dia̧ só deraairaalu, fotoko̧iné depa dia̧ noa fo yaaloé, yóló whaalia yao̧se.  
\v 15 Ti noatepae, ai ala deretamo ya̧lo dia̧paae kisipa tiki dotoróȩ fole alaró atimané dere fo tokó̧ melaaire fotamo yó melaalo ai ape. Dia̧né ai fo depa woseturaalu, dia̧ só deraaitere whi̧rape folópu kolokó fóló, mo beta̧ whi̧nékélé me tokó̧ matere alakélé yaalomeipó.  
\v 16 Diaao̧ hae aya ó norape ó fake whi̧rape ó fulumu whi̧rapenékélé, dia̧ dó̧póló eleké deyaalo ai ape. Téturaalu, dia̧ mepaae whi̧rape atimané mo ti dóló sukunaalopó.  
\v 17 Atétu, so whi̧ mo feané dia̧tamo bóe dóló, dia̧ hó̧raalo ai ape. Ti atétere alata, atimané ȩ hó̧rótu dia̧kélé ai hó̧ratere ape.  
\v 18 Téyaalotei, diaao̧ topo niki mo beta̧kókélé aluyaalo meipó.  
\v 19 Dia̧ mo ti betaaire bete saairaalu, mo diriyóló betae.   
\p
\v 20 Diaao̧ kelera̧lemó, Jerusalem be hulua bóe whi̧rapené bopéró betepa kilituraalu, kale be hulua mió mo felekemó dóló wópu mulaai dapóló, kisipa muae.  
\v 21 Atétere sukamó, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ dia̧ ti du sorokó molepaae botokó fóo, mepaae doasi be hulua tua̧mó betó mole so whi̧ dia̧ ai be hulua taaróló fóo, mepaae ai hae kwiamó betóló fale so whi̧kélé ai doasi be hulua tua̧paae fao̧sóró yae.  
\v 22 Ti atétere alimó yaaire alata ha̧le meipó. I haemó betóló fale so whi̧né yale alamó Kótóné kwia móturaalu, doasi sekȩi ala eraalopóló, asȩmó ere fo dokonóturaalu, mo eraalo ape.  
\v 23 Ti aita, Kótóné i hae kwia feamó betó mole so whi̧tamo doasi fopaae buturaalu, só ai deratere ape. Atétere be dȩmó mepaae naale ere soraperó, naale teó awa̧ nuku betere sorapetamo beta̧ ko̧leó, mo doasi sekȩi ala saalo ai ape.  
\v 24 Téturaalu, atima mepaae ti bóe dele sepakené dóló kemeróo, mepaae so whi̧ ti hae kwia feapaae \it dipula\it* sóró dapo dapo yóo, yaalopó. Tétu, Jerusalem be mo ti doróló torokó̧ faróló, Juda meire fake atimané tȩteróló kaae taté fóló, Kótóné da̧le muló betere kwiamó sókó fupa, ti kemeyaalo ai ape.   
\p
\v 25 Atéturaalu, sa̧mó daale sukanékélé, ho̧rerapenékélé, wéliénékélé, kae kae alarape depa kolóo, doasi wȩi kȩla whaau yóló holóo yaalopó. Atétere ala i hae kwia feamó betó mole so whi̧né kilitu, noa ala du derópóló hosaa wȩi wȩi yóló wiyaalopó.  
\v 26 I hae kwia feamó betó mole so whi̧né ó sa̧ wore duraalu, ho̧rerape torokó dorowale kilitu, i haemó noa ala du derópóló, doasi winé suka̧alopó. Tétu, diri furu furu yóló be fesaaetamo du dere kaae yaalo ai ape.  
\v 27 Ai alarape yóló kemetepa, kale Whi̧né Naalema ó sa̧ko dolomó doasi bole fotoko̧ró mo kae ere dȩ wisinaaletamo ha̧keamó wapa kelaalopó.  
\v 28 Ai alarape kaae sóró depa kilitu, aluyao̧sóró Kótóné ama dupure so whi̧ mo felekemó dapesene walapóló kisipa mutu, hai̧tamo turukó holóló daae muae.   
\p
\v 29 Atéró, ama atimapaae i fo sale yalepó. Ti daale ni noseró mepaae nirapetamoné ere ala diaao̧ kolóló kisipa muae?  
\v 30 Nirape sóku fóló, toko̧ momó beletepa kilituraalu, kale ba fo ali mió mo felekemó ai sókó wale ape dua dapó.  
\v 31 Atei alarape kaae depa diaao̧ kilitu, Kótóné tȩteróló kaae tare ala mió mo felekemó walapóló kisipa muae.   
\p
\v 32 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió i alimó betó mole so whi̧ sukuni ha̧le betepatei, i alarape folosóró yaalo ai ape.  
\v 33 Sa̧ró i haetamo kemeyaalotei, ya̧lo fo beta̧ mo kemekélé ini, ha̧le muó tawaalopó.   
\p
\v 34 Dia̧ wȩi nóló topo dotere alané diaao̧ tiki ó naao dere ala ha̧le o̧la kaae taae fatereteikélé, ó i haemó whaaliatu betere alakélé, dia̧né hosaa tua̧mó sekȩné sinitere alakélé du betepa, i be dȩ sókó wouraalu ya̧ hemó duku dere kaae yao̧sóró, mo hotowaró kaae tawae.  
\v 35 Ti noatepae, ai yaaire alarapeta, i hae kwiamó betó mole so whi̧ mo feapaae waalo ai ape.  
\v 36 Kale Whi̧né Naalema betere tikimó dia̧kélé betaalopó. Téyaalopa, ai alarapené dia̧ só derao̧sóró, betere doko̧ fea hotowayóló kaae taru, momatere ala yó tawae,” yalepó.   
\p
\v 37 Atéró, Yesu a̧ suka fea ai momatere bemó Talené ala etérapóló yó melóló, be kuluka deretamo a̧ \it Olip\it* du sorokó molepaae fini fi wuatu betalepó.  
\v 38 Atei ala du betepa, so whi̧ fea mo hi̧katitei turukó holóló Yesuné momatere bemó yó mótu betere fo wosaai wua yalepó.   
\c 22  
\s1 Judas-né Yesu eleké deale fo  
\r (Mat 26:1-5, 14-16, Mak 14:1-2, 10-11, Jon 11:45-53)  
\p
\v 1 Kale bosene fele be dȩ kisipa mutu, fopei \it bred\it* o deyóló nokole be dȩ felekemó sókó waai depa etéyalepó.  
\v 2 So whi̧mó momaratere topo whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamo so whi̧né kapo duné siróló dao̧sóró wituraalu, Yesu kikiti daaire tu̧ kekitu betalepó.  
\v 3 Téró, atima 12 yó matere whi̧rapekó beta̧ whi̧né doi Judas Iskariot tua̧paae dowi Satan biti̧ walepó.  
\v 4 Tétepa kale Judas a̧ fóló, mo so whi̧mó momaratere topo whi̧raperó momatere be kaae tare diki tare whi̧rapené topo whi̧rapetamo betó molepaae felepó. Téró Yesu dó̧póló netéró eleké deyaaloé? yóló, fo dokaai felepó.  
\v 5 Atéró, fo dokóló kemetepa, hȩkese duraalu \it moni\it*-né a̧ dupuyaalopó, yóló mulalepó.  
\v 6 Atéró, Judas-né wisirapó depa, so whi̧ touróló bitinitere sukamó Yesu dó̧póló naase tua̧paae mulaaire tu̧ kekitu betalepó.   
\s1 Yesu ama yó matere whi̧rapetamo siki bemó bitu o̧la nale fo  
\r (Mat 26:17-30, Mak 14:12-26, Jon 13:21-30, 1Korin 11:23-25)  
\p
\v 7 Kale bosene fele be dȩ kisipa mutu, fopei \it bred\it* o deyóló nokole be dȩmó beta̧ \it sipsip\it* hupu male dóló, Talepaae simó suku̧laa daróló melaaire be dȩ sókó walepó.  
\v 8 Téró, Yesuné Pitaro Jon-tamo dotonaai duraalu, “Diaamo fóló, kale bosene fele be dȩmó deyóló naaire o̧lakó taleyóló mulaai fae,” yalepó.   
\p
\v 9 Ti fo depa atimaamoné a̧paae woseturaalu, “Naao kisipané ai o̧la-a, da̧moné momó taleyóló muló̧póló de?” yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo depa ama duraalu, “Diaamo ai be hulua tua̧mó sókó fȩlalemó, whi̧ beta̧ wȩi wuti beleyóló tu̧mó diaamotamo hokolaa yaalo ai ape. Téyaalopa a̧ sya fóló, fole be dolopaae diaamokélé buó deyae.  
\v 11 Téró, ai be talepaae etei fo yae. Yó matere whi̧né ya̧paae duraalu, ‘Ya̧lo yó matere whi̧rapetamo bosene fele be dȩmó, o̧la deyóló naaire be kekó momó donoróló muló betere?’ yóló, wosae yalepó,” yalepó.  
\v 12 Aténalemó, ama diaamopaae óté taoró doasi be ke yó melaalo ai ape. Ai be ke dolomó betaaire ni fake ó mepaae o̧la o̧lakélé fea su̧mó donoróló muló betepa kelaalo ai ape.   
\p
\v 13 Atétepa atimaamo fóló kelalemó, Yesuné yale fo motóró epa kelalepó. Atéró bituraalu, kale bosene fele be dȩmó atimané deyóló naaire o̧la aimó donoróló mulalepó.   
\p
\v 14 Atéró, kale o̧la naaire suka kele sókó wapa, Yesuné yale fotóró mo epa kelalepó. Atéró \it aposel\it* whi̧rapetamo o̧la nokole ni fake tómó boperó bitu o̧la nuku beterepó.  
\v 15 Atéru, ama atimapaae duraalu, “Ȩ doasi sekȩ saaire ala feleke depa, kale bosene fele be dȩmó detere o̧la da̧ beta̧mó nokoleteiné ȩ mo doasi hȩkese dapó.  
\v 16 Ti ya̧lo dia̧paae i dere ape. I bosene fele be dȩmó detere o̧la ȩ néli ha̧le bitiré fóló, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mió i o̧la detere ala bete dokonatepa, ti momó naalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 17 Atéró, Yesuné \it kap\it* wuti sóró taru, Tale Kótópaae mo kée yalepó. Atéró mótu, Yesuné atimapaae duraalu, “I matere wȩi tao sóró, dia̧ fea nósu deté fóló, kemerae.  
\v 18 Ti ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mió i nokole \it wain\it* képi wȩi momó kaae néli ha̧le bitiré fóló, Tale Kótóné tȩteróló kaae tare ala sókó wale sukamó momó naalopó,” yalepó.   
\p
\v 19 Téró, ama \it bred\it* o bula tao sóró Kótópaae mo kée yóló, terekée daalu yóló a̧nirótu duraalu, “Ita, ya̧lo tiki dia̧mó i matere ape. Térapa, dia̧né ȩ kisipa muóló nukulé fu betae,” yalepó.   
\p
\v 20 Atéró, atima o̧la nóló kemetepa, kale yale kaae wȩi wuti tao sóró taru duraalu, “I \it wain\it* wȩita, Kótóné ama so whi̧ tao saalopóló, kisi yóló mulale fo diriróturaalu, dia̧ tao saai sunée farale ya̧lo sameapó.  
\v 21 Téretei, i ni fake tómó ȩtamo beta̧mó o̧la nuku betere whi̧nétei, ȩ dó̧póló eleké deyaalopó.  
\v 22 Téyaalotei, Whi̧né Naalema i ala yó̧pólópó yóló, Kótóné tukóló muló betere fo mo dokonóturaalu eraalo ai ape. Téyaalotei, Whi̧né Naalema dó̧póló eleké deyaaire whi̧ beta̧ mo doasi sekȩi ala saaireteiné ko̧lerapó,” yalepó.  
\v 23 Ti fo depa, ai ala-a né yaai dée yóló, atimasisitei u wosene i wosene du betalepó.   
\p
\v 24 Atéró kale dere kaae, ama yó matere whi̧rape atimasisi doasi topo whi̧-a, de betaai dée yóló fonétei alale su betalepó.  
\v 25 Tétepa Yesuné atimapaae duraalu, “Kale Juda meire fake tȩteróló kaae tare topo whi̧rapenémo so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧rapeta doasi néli whi̧ bitu, so whi̧ fea tao sóró wisi ala erótu betere whi̧rapepó dua dapó.  
\v 26 Tépatei, dia̧ atei kaae ala ini, dia̧ tua̧mótamo doasi topo whi̧ betepa, ti mo ketei kaae betóo, dia̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ ti kutó diratere whi̧ kaae betóo yae.  
\v 27 Ti noatepae, o̧la deyóló nokole sukamó doasi doi mole whi̧rapené noa ala dua de? Ti atima doasi whi̧rape ni fake tómó bitu, o̧la maaté nuku beterepé, kutó diratere whi̧ kaae bitu, o̧la biliyóló maleta dua de? Meipó. Ai doasi doi mole whi̧rape atima ai ala dumi, ni fake tómó bituraalu, o̧la maaté nukua dapó. Tépatei, ȩta dia̧ feané kutó diratere whi̧ kaae beterapó.  
\v 28 Dia̧ta, ȩpaae sekȩi ala wou betepatei ȩ taaróló botokó feni, ȩtamo beta̧mó bitiré walepó.  
\v 29 So whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló ya̧lo Ayané ȩ sóró beterótu yale kaae, ya̧lokélé dia̧ so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteratapó.  
\v 30 Até dapa, ya̧lo tȩteróló kaae tare ala tua̧mó ni fake tómó bitu, o̧la nóló, wȩi nóló du betaalopó. Atéturaalu, doasi topo whi̧ betere tikimó bitu, 12 Israel fakerapetamo diaao̧ fo tokó̧ló tale yaasepóló, sóró beteratapó.   
\s1 Pitané yaaire alamó Yesuné yale fo  
\r (Mat 26:31-35, Mak 14:27-31, Jon 13:36-38)  
\p
\v 31 Saimon, Saimon-ó, ya̧lo ya̧paae i dere fo wosae. Mepaae so whi̧né \it whit\it* ke buléró kelaai fumi sukutu dere kaae, ya̧ tua̧mó noa alakó muléró ka̧ae kelaairaalu, Satan-né ya̧paae wosene walepó.  
\v 32 Téyaletei Saimon-ó, naao kisipa tiki tiró betere ala taaróló haepaae derepao̧sóró, ya̧lo ya̧mó momaralepó. Naao kisipa tiki feteyóló, ya̧ ȩ beterepaae momó wapata, ti naao norape tao sóró fotoko̧ bulaasepé,” yalepó.   
\p
\v 33 Tétepa Pitané a̧paae duraalu, “Tale-ó, ya̧ \it dipula\it* beteratepa ti ȩkélé wusuró beteróo, sukutepakélé ti wusurótóró sukó̧o enérapó,” yalepó.   
\p
\v 34 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Pita-ó, ya̧lo ya̧paae i dere ape. Mió i be dȩmó wa̧ \it kakaruk\it* bané hale yaaipatei, naao ȩ kisipanipó fo sore félimó yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 35 Téró, Yesuné atimapaae woseturaalu, “Ya̧lo dia̧ dotonale sukamó \it moni\it* butere be ó ho̧leke be ó me o̧lakélé sóró fae ini, ha̧le fó̧póló dotȩyalepó. Téyaletei, dia̧ me o̧lakó mei yaleé?” depa atimané duraalu, “Meipó,” yalepó.   
\p
\v 36 Ai fo depa, ama atimapaae duraalu, “Mió diaao̧ \it moni\it* detere be mupa sóo, yokélé sóo yae. Bóe dele sepakekótamo munipa, ti diaao̧ tómó deró betere kuti sokóló, me whi̧tamo dotonóló sepake beta̧kó dupuyae.  
\v 37 Ti noatepae, i fo asȩyóló muló beterapó. Dowi ala dere whi̧rape dosa̧aturaalu, a̧kélé touróló dosa̧ayalepó. Ya̧lo dia̧paae i dere ape. Ai ere fo dokonóturaalu ȩpaae mo eraalopó. Mo dapó. Ȩmó kisipa muturaalu, Kótóné ko̧ló whi̧rapené asȩmó ere forape fea dokonóló ȩpaae motóró eraalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 38 Téró, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Tale-ó, da̧né bóe dele sepake tamo i tarapa kelere?” depa, ama duraalu, “Ai su̧pó,” yalepó.   
\s1 Yesu Olip dumó daalu moma yale fo  
\r (Mat 26:36-46, Mak 14:32-42)  
\p
\v 39 Atéró, Yesu a̧ belapaae sókó doropóló ama dua dere kaae, \it Olip\it* du sokorepaae fupa, ama yó matere whi̧rapekélé, a̧ sya felepó.  
\v 40 Atéró, aimó sókó fóló, ama atimapaae duraalu, “Su̧ sere alané dia̧ dowi alamó dée nalao̧sórópa, Talepaae momatu betae,” yalepó.  
\v 41 Atéró, a̧ atima daale tiki sawa taaróló fóló, bukutiri teya̧ró bituraalu momayalepó.  
\v 42 Ama i moma yalepó. “Aya-ó, naao kisipané ȩpaae i waaire sekȩi ala wao̧sóró sesé yaai depa ti té yae. Ya̧lo kisipané enére ala yaalomeipa, naao yaai kisipa mole ala beta̧ erae,” yalepó.  
\v 43 Atétepa, ó hepen bemó betere \it ensel\it* beta̧ dorowóló a̧ tao sóró fotoko̧ bulalepó.  
\v 44 Atéró, Yesuné ama hosaa tua̧mó mo doa sekȩné sinitepa, Alimapaae mo fotoko̧i moma yalepó. Atéturaalu, ama tikimó fosono doasi fa̧ke kaae dorowóló, haepaae fu betalepó.   
\p
\v 45 Atéró momayóló kemetepa, a̧ turukó holóló ama yó matere whi̧rape beterepaae momó fesaae fóló kelalemó, atima dekȩné sukuturaalu fotoko̧kélé meiyóló, noke foposaa yó molepó.  
\v 46 Atépa ama atimapaae duraalu, “Dia̧ noatepa, noke foposaa yó mule? Su̧ sere alané dia̧ a̧lisóró fóló, dowi alapaae só derao̧sóró, turukó holóló Talepaae momatu betae,” yalepó.   
\s1 Judas-né Yesu bóe whi̧né naase tua̧paae mulale fo  
\r (Mat 26:47-56, Mak 14:43-50, Jon 18:3-11)  
\p
\v 47 Ama fo kemeni ha̧le du betepatei, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae walepó. Kale yó matepa wosetere 12 whi̧rapekó beta̧ whi̧ Judas-né Yesu ko̧ló tukó naai, a̧ daale felekepaae walepó.  
\v 48 Téyaletei, Yesuné a̧paae duraalu, “Judas-ó, kale Whi̧né Naalema dó̧póló, eleké deyóló ko̧ló tukó naai wou de?” yalepó.   
\p
\v 49 Até yaaire ala, Yesuné ama yó matere whi̧rapené kolóló a̧paae duraalu, “Tale-ó, da̧né i tare sepakerapené deyaróe?” yalepó.  
\v 50 Téró, atimakó beta̧ whi̧né mo so whi̧mó momaratere doasi topo whi̧né kutó diratere whi̧né tururó wosȩ́li sa̧ae deralepó.   
\p
\v 51 Tétepa Yesuné duraalu, “Ai ala me momókó yao̧se!” yalepó. Atéró, Yesuné kale whi̧né wosȩ́li ama ere kaae eralepó.   
\p
\v 52 Téró, Yesuné mo so whi̧mó momaratere doasi topo whi̧rapekélé, momatere be kaae tare whi̧rapené topo whi̧rapekélé, whi̧ disirapekélé fea woló, a̧ tawaai boperóló daae molepó. Atépa ama duraalu, “Diaao̧ ȩta, i hae kwia tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧rapené kaae tare alarape fasó saai, bóe daai a̧lisóró fole whi̧póló, sepakeró nópulutamo tao diliki yóló, ȩ tawaai wou de?  
\v 53 Take ȩ dia̧tamo momatere be tua̧mó bitua yaletei, diaao̧ ȩ daai tanipó. Ténitei, mióta, dilikire alané tȩteróló kaae tapa, diaao̧ yaaitere ala yó̧póló, tukóló muló betere sukakelemó dapó,” yalepó.   
\s1 Pitané Yesu tuȩ́nipó yale fo  
\r (Mat 26:57-58, 69-75, Mak 14:53-54, 66-72, Jon 18:12-18, 25-27)  
\p
\v 54 Téró, atimané a̧ tawóló so whi̧mó momaratere topo whi̧né bepaae dapesó felepó. Atétepa, Pitakélé Yesu sya nalo taaeta deté fu betalepó.  
\v 55 Téyaletei, ai momatere be bolaare dopóku tua̧ dolomó si noke yóló, atima fea simó boperóló betó mupa, Pitakélé atimatamo beterepó.  
\v 56 Atéró a̧ simó beteremó, kutó diratere so seimale beta̧né kolóló, mo ti kikéyóló kaae taru duraalu, “I sekȩ́ta, Yesutamo beta̧mó kwȩale whi̧kópó,” yalepó.   
\p
\v 57 Ai fo depa Pitané duraalu, “Ti senaale-ó, naao ai bope dere whi̧ta ȩ mo tuȩ́kélé inipó,” yalepó.   
\p
\v 58 Atéró sawa beteró, whi̧ me kaené a̧ kolóló duraalu, “Ya̧kélé atimatamo kwȩale whi̧kóe?” depa, Pitané duraalu, “Ai whi̧ta ȩ meipó,” yalepó.   
\p
\v 59 Atéró, suka kele beta̧ kemetepa kale dere kaae, whi̧ menémo duraalu, “I sekȩta, Yesutamo beta̧mó kwȩale whi̧kó irurapó. Ti a̧kélé Kaleli whi̧tóró mo hi̧tipó,” yalepó.   
\p
\v 60 Ti fo depa, Pitané duraalu, “Diaao̧ ai bope dere whi̧ta, demó déró ȩ tuȩ́nipó,” yalepó. Ai fo deretamotóró wa̧ \it kakaruk\it* bané hale deremó, ama du betale fo tukó felepó.  
\v 61 Tétepa, Tale a̧ Pita daalepaae fetée wóló, kelené kikéyóló kaae tawalepó. Até deremó, take Talené Pita a̧paae \it kakaruk\it* bané hale sore félimó yaaipatei, naao ȩ kisipanipó yaalopó yale fo kisipa muni walepó.  
\v 62 Atétepa, Pita a̧ belapaae sókó doropóló, mo doa dekȩné sini wole du betalepó.   
\s1 Diki tare whi̧rapené Yesu faleyale fo  
\r (Mat 26:67-68, Mak 14:65)  
\p
\v 63 Atéró, Yesu botokó fao̧sóró, kaae tare whi̧rapené a̧ doka doka duraalu faletere forape yóló dȩleta du betalepó.  
\v 64 Atéró, ama kelepaa atimané kutiné kinóló dokóló a̧paae woseturaalu, “Ya̧ né daleé? Ya̧ dale whi̧ da̧paae yó a̧lae,” yalepó.  
\v 65 Atéró, atimané a̧ faleyóló kae kae dowi forape du betalepó.   
\s1 Pailat-ró Herot-tamoné Yesutamo fo teka̧le fo  
\r (Mat 26:59-66, Mak 14:55-64, Jon 18:19-24)  
\p
\v 66 Atéró, be teó dȩteretamo fo tokó̧ló tale yó̧póló beteró betere whi̧ disirapekélé, mo so whi̧mó momaratere doasi topo whi̧rapekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapekélé, fea beta̧paae toura̧le walepó. Atéró touró bitu, Yesu fo tokó̧ló taleyó̧póló tale dere whi̧rape beterepaae dapesó felepó.  
\v 67 Atéró atimané duraalu, “Ya̧ta, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisopata, ti da̧paae yó a̧lae,” yalepó. Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Ya̧lo dia̧paae depa diaao̧ ȩpaae kisipa tiki tiraalomeipó.  
\v 68 Ya̧lo dia̧paae mepaae fo wosenalemókélé, diaao̧ tokó̧ melaalomeipó.  
\v 69 Téretei, mo miótóró kaae sóró kale Whi̧né Naalema mo doasi fotoko̧ bole Kótóné turu naase tua̧mó betaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 70 Ai fo depa, atima mo feané a̧paae woseturaalu, “Ti ya̧ta, Kótóné Naalemaé?” depa ama duraalu, “Me kae mei, diaao̧ mo dono ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 71 Ti fo depa, atimané duraalu, “Me kae noa fokómo depa, wosaai de? Fo feata, ama ko̧lómótóró sókó wapa da̧né ai wosale ape,” yalepó.   
\c 23  
\s1 Yesu Pailat-né keletómó fo tokó̧ló, filipaa ni tómó olerae yale fo  
\r (Mat 27:1-2, 11-26, Mak 15:1-15, Jon 18:28-19:16)  
\p
\v 1 Téró, atima aimó betó mole whi̧ mo fea turukó horóló, Yesu Pailat beterepaae dapesó felepó.  
\v 2 Atéró, atimané a̧ faleyóló só derótu duraalu, “Ai whi̧néta, so whi̧ feané Sisapaae \it takis moni\it* melao̧sóró sesé yóló, so whi̧ kó̧paae a̧lisóró fu beterapó. Tétu, amatei a̧ta so whi̧ tȩteróló kae tare topo whi̧ Kerisopó du betere alané da̧né tȩteróló kaae tare alarape fea dorótu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 3 Atétepa, Pailat-né Yesupaae woseturaalu, “Ya̧ta, Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧é?” depa, Yesuné duraalu, “Ȩ́pó. Naaotóró dono ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 4 Téró, Pailat-né Talepaae momaratere topo whi̧raperó so whi̧ featamopaae duraalu, “I whi̧ ya̧lo ka̧ae kelalemó, fo tokó̧ló a̧ só deraaire bete mekélé mupa kilinipó,” yalepó.   
\p
\v 5 Tétepa, atimané fo fakeyóló deteraainé duraalu, “Ai whi̧né Judia hae kwiamó betó mole so whi̧paae yó matere fo wosetu, fo tiki whaa deté fu betalepó. Ama Kaleli hae kwiamó kaae sóró yó maté wóló, mió ipaae ai sókó wale ape,” yalepó.   
\p
\v 6 Ai dere fo wosóló, Pailat-né atimapaae woseturaalu, “A̧ta, Kaleli whi̧é?” yalepó.  
\v 7 Ai fo depa, atimané duraalu, “Ai whi̧ta, Herot-né tȩteróló kaae tare hae kwiamó beterapó,” yalepó. Atéyale sukamó Herot a̧kélé ai Jerusalem be huluamó betepa, Pailat-né Yesu Herot beterepaae dotȩyalepó.   
\p
\v 8 Téró, Yesu atéró sókó wapa kilituraalu, a̧ mo hai̧né sinalepó. Ti noatepae, ama mepaae kelemei alarape erótu beterapó deté fole fo woseturaalu, Yesuné kelemei alakó eratepa kelenée yóló, kisipa mutu betaleteinépó.  
\v 9 Atéró, kale Herot-né a̧paae kae kae forape woseté feletei, Yesuné fo beta̧kélé tokó̧ menipó.  
\v 10 Atétepa, so whi̧mó momaratere doasi topo whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamoné a̧ faleyóló só deratere fo du betalepó.  
\v 11 Téró, kale Herot-ró ama diki tare whi̧rapetamoné a̧ faleyóló duraalu, wisi wisi kuti deróló Pailat beterepaae momó fesaae fó̧póló dotonalepó.  
\v 12 Upuléta, kale Herot-ró Pailat-tamo bóe dóló betaletei, mió i ala yale sukamó fulumu whi̧ aleyóló beterepó.   
\p
\v 13 Atéró, kale Pailat-né so whi̧mó momaratere topo whi̧rapepaaekélé, so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧rapepaaekélé, so whi̧ feapaaekélé ape yalepó.  
\v 14 Atéró touró betepa, ama atimapaae duraalu, “Diaao̧ i whi̧ta, take tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧rapetamo bóe daai a̧lisóró fole whi̧póló, ȩ beterepaae dapesó wapa diaao̧ keletómó ya̧lo a̧ tua̧mó daaló bitu, me ha̧sókó fele alakó muléró keka̧lemó meipó.  
\v 15 Herot-nékélé taleyalemó, dowi ala mekélé munipa, ama da̧paae ai dotonale ape. I whi̧ mo ti sukó̧póló dele alata, me noa ala itikimó daai de?  
\v 16 Térapa, ya̧lo a̧ fokosó sóró ha̧le fó̧póló dotȩyaai dapó,” yalepó.   
\p
\v 18 Atimané mo beta̧ ko̧ló daae fóló fo fakeyóló duraalu, “Ai \it dipula\it* betere whi̧ Barabas da̧ beterepaae wó̧póló dotonóturaalu, i sekȩ́ dóló alurae,” yalepó.  
\v 19 Ti noatepae, ai whi̧ Barabas-ta \it Gavman\it* whi̧ betaai dapóló bóe dóló whi̧ dupa, a̧ \it dipula\it* beteralepó.   
\p
\v 20 Pailat-né ama kisipanéta, Yesu ha̧le fó̧póló dotonaairaalu, so whi̧paae momó yalepó.  
\v 21 Téyaletei, atimané mo doa fo fakeyóló duraalu, “A̧ filipaa ni tómó dóló olerae, a̧ filipaa ni tómó olerae,” du betalepó.   
\p
\v 22 Téró, ama sore dakoróló atimapaae duraalu, “I whi̧né noa dowi ala yalemó daaloé? I whi̧ daaire bete me munipó. Téreteiné, ya̧lo a̧ dóló susupuróló, ha̧le fó̧póló dotonaai dapó,” yalepó.   
\p
\v 23 Téyaletei, atimané fo fake dekéró yó taru, doasi sȩyóló duraalu, “A̧ sukó̧póló filipaare ni tómó dóló olorae,” yóló, dere foné Pailat-né fokélé só deralepó.  
\v 24 Atétepa, Pailat-né kisipanétei taleyóló wisirapa téyae yóló, dotopoi fo du betere so whi̧paae melalepó.  
\v 25 Atéró, ama whi̧ beta̧ dóo, tȩteróló kaae tare alamó topo whi̧rapetamo bóe dóo deremó, \it dipula\it* beterale whi̧ ha̧le fó̧póló dotonae yalepó. Téró, Yesupaae atimané kisipa mole ala eró̧póló, doasi diki tare whi̧rapené naase tua̧paae melalepó.   
\s1 Yesu filipaa ni tómó olerale fo  
\r (Mat 27:32-44, Mak 15:21-32, Jon 19:17-27)  
\p
\v 26 Atéró atimané Yesu duóló sóró fu betalemó, Sairin be hulua whi̧kó Saimon ipu bemó biti doasi be huluapaae derepaai wou betepa tu̧ tua̧mó hokolaa yalepó. Atéró a̧ tawóló Yesu oleraaire filipaa ni beleróló, Yesuné sisómó fó̧póló yalepó.  
\v 27 Atétepa, so whi̧ mo feané a̧ sya felepó. Atéró, sorape feané sya fu bitu ko̧lené sinituraalu, mo dekȩné suki̧ wole fo deté wou betalepó.  
\v 28 Até deté wou betepa, Yesu fetée anóló duraalu, “Jerusalem senaalerape-ó, diaao̧ ȩ wolekesé, dia̧sisitei wole yóló, diaao̧ naale senaalekélé wole yae.  
\v 29 Ti noatepae, take waaire sukamó diaao̧ etei fo yaalo ai ape. Mepaae sorape naale senaale deni, ha̧le ni daale sorapekélé, naale senaale meiyóló ha̧le betere sorapekélé, naale senaale awa̧ menitere sorapekélé, hai̧né sinóló ai betere ape.   
\q1
\v 30 ‘Ai sekȩi ala wale sukamó atimané i fo yaalopó. “I daae mole ulupaae dukó dorowóló da̧ tȩirae,” yaalopó.  
\q2 Du sorokó mole hae durapepaaekélé, ka̧ae dorowóló da̧ husura̧le dere ape yaalopó,’ erapó.   
\m
\v 31 Ti kisi daale nipaae atei ala depa, ti sélitere nipaae noa kaae sekȩi ala eraaloé?” yalepó.   
\p
\v 32 Kale Rom \it Gavman\it*-né yóló muló betere fo tukóló dowi ala yale whi̧ tamokélé a̧tamo beta̧mó dóló oleraai dapesó walepó.  
\v 33 Atéró, atima sókó wale tikiné doita, whi̧né topo diripó doi mulapó. A̧ sukó̧póló aimó atimané filipaa ni deyóló oleralepó. Atéró, me whi̧ ama turu naase dȩró oleróo, me whi̧ ama fȩ́ naase dȩró oleróo, yalepó.  
\v 34 Atéró Yesuné duraalu, “Aya-ó, ȩ dele whi̧rapené saaire dowi ala kwia naao ha̧le kemerae. Ti noatepae, atimané du betere alarape atima wisiyóló kisipanipó,” yalepó. Atéró, atimané ama kuti taleyóló saairaalu i ala yalepó. Ni fakerape tao sóró fesekée horótua yalemó, me whi̧né doi ó siri moletei sókó dorowapa, ai whi̧nétóró sua yalepó.   
\p
\v 35 Atéró kale so whi̧ fea mo tumó kese a̧lu yóló daae molepó. Kale tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené Yesu faletere fo yóló duraalu, “Mepaae whi̧ aluyao̧sóró ama mo wisiyóló tao sua yaletei, a̧tamo Kótóné sókó sóró, beteró betere whi̧ Kerisopata, ti amatei a̧ tao só̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 36 Atéró, kale doasi diki tare whi̧rapekélé, a̧ oleró betere tikipaae wóló daae muluraalu, faletu betalepó. Atéró, atimané a̧mó beta̧ kȩlaa wale \it finika wain\it* wȩi a̧ nae yóló melalepó.  
\v 37 Atéró a̧paae duraalu, “Ya̧tamo Juda so whi̧né doasi topo whi̧pata, ti ya̧ sinao̧sóró naaotei tao sae,” eneta du betalepó.   
\p
\v 38 Yesuné ama toporó beteremó oleró betere asȩmó i fo erapó.  
\pc \sc Ita, Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧pó.\sc*   
\p
\v 39 Téró, kale dowi ala du betepa dóló olerale whi̧ tamokó beta̧né a̧ faleyóló duraalu, “Ya̧ Kerisopata, ti naaotei ya̧ taosu da̧mokélé tao sae,” yalepó.   
\p
\v 40 Téyaletei, me fakeró oleró betere whi̧né me whi̧ foné sóró duraalu, “Da̧mó sukutereteita, mo da̧moné yale dowi alamó kwia tokó̧ mótu dereteiné mo donorapó. Téretei i whi̧ta, me dowi alakélé meipatei, da̧ fea beta̧ ala yóló sinitapa, ya̧ Kótópaae winié?  
\v 41 Ti noatepae, da̧mota da̧moné yale alamó i sinitere ape. Téretei i whi̧ta, dowi ala mo beta̧kélé inipatei, ha̧le dóló oleró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 42 Téró ama duraalu, “Yesu-ó, ya̧ naao tȩteróló kaae tare be tua̧paae furaalu, ȩ kisipa keterao̧se,” yalepó.   
\p
\v 43 Ti fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Miótitei, ya̧ ȩtamo mo koko̧né suki̧ be wisinaalemó fóló betaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesu sinale fo  
\r (Mat 27:45-56, Mak 15:33-41, Jon 19:28-30)  
\p
\v 44 Atéró suka tua̧mó daapatei, hae kwia fea diki yalepó. Atéró dikipatei bitiré fóló, 3 \it kilok\it* suka tó daane folepaae kemeyalepó.  
\v 45 Ti noatepae, sukané dȩ suka̧leteiné, diki yó tawalepó. Talepaae momaratere be sata̧leróló oleró betere kuti ama ha̧letei tua̧mótóró teketé doropóló, haepaae sókó deralepó.  
\v 46 Atétepa, Yesuné fo fakeyóló duraalu, “Aya-ó, ya̧lo kepe bete naao kaae tawasepóló, ya̧ tua̧paae i mulatere ape,” yalepó. Atéró ama ai fo yóló kemetepa, ama fomo sókó fóló a̧ suka̧lepó.   
\p
\v 47 Atétepa, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧né ai yale ala kolóló, Kótóné doi hale sóró horótu duraalu, “Mo dapó, ita mo whi̧ wisinaale ai suki̧rapó,” yalepó.  
\v 48 Atéró, beta̧paae touró betere so whi̧né kelale alarape atima bepaae momó fesaae furaalu, naao téyae yóló dekȩné sinité fu betalepó.  
\v 49 Téyaletei, mepaae a̧ kisipare whi̧raperó a̧tamo Kaleli haemó beta̧mó betóló wale sorapetamo atima mo tumó daae mulu, ai dere alarape kaae dilikiyóló yó molepó.   
\s1 Yesu dourale fo  
\r (Mat 27:57-61, Mak 15:42-47, Jon 19:38-42)  
\p
\v 50 Atéró ai Judia hae tua̧mó tȩne Arimatea be whi̧kó Josep beterepó. A̧ta, mo whi̧ wisinaale naameyóló dua betepa, Judia hae kwiamó betó mole so whi̧ ha̧sókó fupa fo tokó̧ló taleyó̧póló sóró beteró betere whi̧pó.  
\v 51 Ai sekȩ́néta, mo whi̧né dere alaró mo tikiné dere alatamomó ama mo wisirapó kisipa mutumipó. A̧ta, Judia hae kwiamó tȩne Arimatea be huluamó walepó. Téru, a̧ Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala wó̧póló kaae tawóló beterepó.  
\v 52 Atéró, kale whi̧ a̧ Yesuné tiki saaitapóló Pailat-paae wosene felepó.  
\v 53 Téró, kale whi̧né Yesuné tiki tokóló muló bituraalu, mo dȩi kutiné bopeyóló whi̧ beta̧kélé munénire kapo dolomó mulalepó.  
\v 54 Atima sa̧a naai tukóló muló betere be dȩ dótóró sókó waai depa, o̧la o̧la donoróló mulatere be dȩmó ai alarape yalepó.   
\p
\v 55 Atéró, mepaae Kaleli hae kwiamó Yesutamo wale sorape Josep-né Yesuné tiki mulaai fupa, neyóló mulatéró kelaairaalu, atima Josep sya felepó.  
\v 56 Téró, atimané bepaae fóló kale felé kȩlaa wale fetera kaae o̧laró felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩitamo taleyóló munalepó. Téyaletei, kale yóló muló betere fo tikinépa, Talepaae moma yaai dapóló tukóló munale sukamó sa̧a nóló betalepó.   
\c 24  
\s1 Yesu kepaayóló fele fo  
\p
\v 1 \it Fula\it* kaae sere be dȩmó, mo hi̧kati kale sorapené felé kȩlaa wale o̧larape sisóló whi̧ mulale dou tópaae felepó.  
\v 2 Atéró atima fóló kelalemó, whi̧ dou tu̧ kinale kane fake biliyó faló beterepó.  
\v 3 Atépa, atima kane dolopaae buó deóló kelalemó, Tale Yesuné tiki munipó.  
\v 4 Atépa, neya̧lerópóló atima kisipa teketu beteremó, mo kasa kasai kuti deró betere whi̧ tamo atima daae mole uté dȩró sókó wóló daalepó.  
\v 5 Até deremó, kale sorape atima winé sinitu, kelepaa haepaae hemée deyóló betó molepó. Tépa, kale whi̧ tamoné atimapaae duraalu, “Suka̧le whi̧ douró betere tikimó, betere whi̧né noatepa keketé kutu bitu de?  
\v 6 Ti noatepae, a̧ aimó muni kepaayóló falapó. Take dia̧ Kaleli haemó bitu ama dia̧paae yale fo diaao̧ kisipa munié?  
\v 7 ‘Whi̧né Naalema mepaae dowi ala dere whi̧rapené naase tua̧paae mulaalopó. Atétepa, atimané a̧ filipaa ni tómó oleróló sukutepa, sore be dȩmó ti a̧ momó kepaayóló betaalopó,’” yalepó.  
\v 8 Téró, atimané ama yale fo mopóló kisipa yalepó.   
\p
\v 9 Atéró, atima whi̧ dou tópaae fi fesaae wóló atimané kelale alarape kale 11-whi̧raperó mepaae whi̧rapetamopaae yalepó.  
\v 10 Ai sorapeta, Maktala sokó Mariakélé, Joanakélé, Jems-né hama Mariakélé, mepaae sorapekélé, atima fea betó mulu, kelale alarape ama \it aposel\it* whi̧rapepaae yalepó.  
\v 11 Téyaletei, kale sorapené yale fo mo dapóló kisipa tirénipó. Ti noatepae, atimané kapala fo detere nisi yalepó.  
\v 12 Téyaletei, Pita a̧ mo hapale sururu yóló fóló, whi̧ dou tómó sókó felepó. Atéró a̧ dou dolopaae fóló kelalemó, ama tiki bopeyóló mulale dȩi \it linen\it* kuti maaté dȩmó mupa kelalepó. Atépa a̧ momó bepaae fesaae furaalu, i noa ala yalerópóló kisipa tekété fu betalepó.   
\s1 Emeas bepaae fole tu̧ tua̧mó yale fo  
\p
\v 13 Atéyale sukamótóró atimakó whi̧ tamo Emeas bepaae faai tu̧ tua̧mó fu betalepó. Ai Emeas be taaróló Jerusalem be huluapaae fole da̧leta, 11 \it kilomita\it*pó.  
\v 14 Atimaamo tu̧mó fu bituraalu, kale yale alarape fea su̧raté fu beterepó.  
\v 15 Atimaamo até deté fu betepa, Yesu tu̧ tua̧mó sókó wóló, atima fea beta̧mó fu betalepó.  
\v 16 Até yaletei, atimaamoné Yesupóló kisipa yao̧sóró, me o̧lané atimaamoné kele seraaralepó.   
\p
\v 17 Atéró fu bitu, Yesuné atimaamopaae woseturaalu, “Diaamo ai-a noa fo deté fu bitu de?” yalepó. Ti fo depa, atimaamo fu betaletei, kelepaa hu̧mula yóló kei̧yóló daalepó.  
\v 18 Atimaamo fu betere me whi̧ Kliopas-né a̧paae duraalu, “I be dȩmó yale alarape so whi̧ feané kisiparapa, ya̧ta Jerusalem be huluapaae wale whi̧é?” yalepó.   
\p
\v 19 Ai fo depa ama a̧paae woseturaalu, “Noa alamó de?” yalepó. Ti fo depa atimaamoné duraalu, “Nasaret be hulua whi̧kó Yesupaae erale alamó dapó. Ti noatepae, a̧ta Kótóné ko̧ló whi̧ bitu, ama dere foró dere alatamo Kótóné kele tómókélé, so whi̧ feané kele tómókélé, mo doasi fotoko̧tamo du betalepó.  
\v 20 Atéró so whi̧mó momaratere topo whi̧raperó da̧ tȩteróló kaae tare whi̧rapetamoné a̧ sukó̧póló dae yóló, doasi \it Gavman\it* whi̧rapené naase tua̧paae mulalepó. Atétepa, atimané a̧ filipaa ni tómó sinó̧póló oleralepó.  
\v 21 Téyaletei, Israel fake so whi̧ dupuróló tao saaire whi̧póló kisipa mualepó. Ai maaté mei, ai ala yóló betepa be dȩ tamo kemeyóló, soreratere be dȩ ti mió i ape.  
\v 22 Ai fotei me ipó. Da̧ beta̧mó kotere sorape sore mo hi̧kati kale whi̧ dou tópaae fóló, mepaae kelale alarape depa wosetu da̧ kilita yalepó.  
\v 23 Kale sorape fóló kelalemó ama tiki munipa, \it ensel\it*-rapené Yesu kepaayóló beterapóló atimapaae yale fo fea da̧paae ene walepó.  
\v 24 Téró, da̧né fulumu whi̧rape atimakélé fóló kelalemó, kale sorapené ene wale ala motóró epa kelalepó. Téyaletei, atimané a̧ beta̧ kilinipó,” yalepó.   
\p
\v 25 Ama atimapaae duraalu, “Diaamota, take Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené deté wale fo wosóló kisipani, ketei kaae kisipa tiki okokoru kutiri hapólu ai ererapó.  
\v 26 Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso a̧ doasi doi muaaire ala tua̧paae sókó faairaalu, folosóró ai sekȩi alarape salepó. Ai alata ha̧sókó faalomei, mo yaalopó ere fo dokonóturaalu yalepó.  
\v 27 Mo take Moses-né asȩre fomó kaae sóró wóló, Kótóné ko̧ló whi̧rape feanékélé asȩre fo beteta, ȩmótóró erapóló amatei ha̧kearóló yó malepó,” yalepó.   
\p
\v 28 Atimaamo fole bepaae felekemó sókó faai, tu̧ aupalomó fu betalepó. Téyaletei Yesu a̧ta, ai be hulua boseneyóló saletópaae faai fole ao̧ yalepó.  
\v 29 Atéró a̧ fupatei, kale whi̧ tamoné a̧ kei̧róló duraalu, “Felekemó be diki yaai dapa, da̧ imó fiyaalopa siépe,” Depa atima fea fiyaai felepó.   
\p
\v 30 Atéró, a̧ atimaamotamo o̧la naairaalu, o̧la nokole ni fake tómó beterepó. Atéró bitu, ama \it bred\it* o bula beta̧ tao sóró Alima Kótópaae mo kée yóló terekeyóló nó̧póló sóró malepó.  
\v 31 Téró, atimaamoné kele seraaretei fisa̧ae furaalu, kale sekȩ́ airapóló diriyóló kisipa yalepó. Téyaletamo atimaamoné kele a̧linameróló a̧ aluyó deyalepó.  
\v 32 Tétepa, atimaamosisitei duraalu, “Da̧ tu̧mó wouraalu, asȩmó ere fo da̧mopaae yó matepa, wosóló hosaamó si kaae dukuraalu mo feléné suka̧lepó,” yalepó.   
\p
\v 33 Atétepa, mo ai fapotóró atimaamo Jerusalem be huluapaae momó fesaae felepó. Téyalemó, mepaae 11- \it aposel\it* whi̧raperó atimatamo betere so whi̧rapetamo fea beta̧paae touró betepa kelalepó.  
\v 34 Atéru, atimané kale whi̧ tamopaae duraalu, “Ai mo dapó. Tale kepaayóló furaalu, Saimon beterepaae wapa ama mo kelalepó,” yalepó.  
\v 35 Téró, kale whi̧ tamo tu̧ tua̧mó wou bitu yale alaró \it bred\it* o bula tekeyóló atimaamo matepa, a̧ kisipa yale alatamo atimapaae yalepó.   
\s1 Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapepaae yó male wale fo  
\p
\v 36 Atéró, ai fo du betepa Yesu atima betó mole tua̧mó sókó wóló atimapaae duraalu, “Hosaa muni deyóló mo dua betere ala dia̧ tua̧mó muló̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 37 Atei fo deremó, atima kisipané kepené dere nisi yóló kilita sókó furaalu, winé sinalepó.  
\v 38 Atétepa, ama atimapaae duraalu, “Dia̧ wituraalu kisipa tamo muóló, hosaa noatepa wȩitu bitu de?  
\v 39 Ȩtóró mo hi̧tipa, ya̧lo naaseró hótamo diaao̧ kelae. Ti noatepae, kepeta miró diritamo bunipa, ȩ ai ala erémóló olaa yae,” yalepó.   
\p
\v 40 Ama ai fo yóló kemetepa, atimapaae ama naaseró hótamo yó melalepó.  
\v 41 Téyaletei, atétere ala kilituraalu, hȩkesetere alaró, siratere alatamo atima tua̧mó mualetei, a̧ta Yesupóló kisipa tirénipó. Atétepa atimapaae woseturaalu, “Dia̧ imó bitu, naaitere o̧lakó mule?” yalepó.  
\v 42-43 Tétepa, atimané simó biliyale ya kwia a̧ matepa tao sóró, atimané kaae tapa nalepó.   
\p
\v 44 Atéró ama atimapaae duraalu, “Moses-né asȩre fokélé, Kótóné ko̧ló whi̧rapené ere fokélé, Sam \it buk\it*-mókélé, ȩmótóró kisipa mutu ere fo fea dokonóturaalu mo eraalopóló ȩ dia̧tamo beta̧mó bitu ai yale ape,” yalepó.   
\p
\v 45 Kótóné asȩmó ere fo fea kisipa yó̧póló, ama atima kisipa wisi mulalepó.  
\v 46 Atéró ama atimapaae duraalu, “Kale asȩmó ere fo i ape. Kótóné ama so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kerisota, doakale sekȩi alaró susupui alatamo sóró mo ti sinaalotei, tamo be dȩ kemeyóló sore be dȩmó a̧ momó kepaayaalopó.  
\v 47 Jerusalem be huluamó kaae sóró hae kwia feamó betó mole so whi̧paae ya̧lo doimó i fo yó maté kwȩyaalopó. Diaao̧ dere dowi ala taaróló kisipa feteyóló wapa, ti diaao̧ dowi ala kwia ya̧lo ha̧le kemeraalopó.  
\v 48 I alarape depa kelalepóló so whi̧paae yó melaaire whi̧rapeta, ti dia̧tóró ai ape.  
\v 49 Take ya̧lo Ayané dia̧ melaalopóló mulale o̧la ya̧lo dia̧paae dotonaai kisipa mutapó. Téyaalopa, dia̧ ai be huluamó bitiré fóló, mo óté taoró mole doasi fotoko̧né dia̧ kuti kaae bukura̧le dorowó̧póló, kaae tawae,” yalepó.   
\s1 Yesu i hae taaróló ó sa̧paae dapesó holale fo  
\p
\v 50 Téró atima wó̧póló, a̧pi folosóró Betani be huluapaae felepó. Téró, ama naase horóló fonétei atima wisiralepó.  
\v 51 Atéró, atima wisiratere fo du betepatei taaróló, Alimané a̧ hepen-paae dapesó holalepó.  
\v 52 Téró, atima bukutiri tea̧ró bitu, Doa Tale-ó, yóló ama doi sóró horaté hȩkesetamo Jerusalem be huluapaae momó fesaae felepó.  
\v 53 Atéró, atima momatere bemó bitu, Kótóné doi hale sóró horatere ala suka fea deté fu betalepó.