\id JHN - Folopa NT, Neil and carol Anderson, 3-Mar-2005 
\h Jon 
\toc1 Jon 
\toc2 Jon 
\mt1 Jon  
\c 1  
\s1 Kale mo fo whi̧ alée feletei  
\p
\v 1 Mo take o̧la o̧la fea keké nale alimó, kale fo ha̧le bitipakalepó. Ai fota, Kótó a̧tamo beta̧mó bitipakalepó. Ai fo mo Kótó a̧tórótipó.  
\v 2 Ai kale fota, mo take keké nale alimótei, Kótótamo beta̧mó bitipakalepó.   
\p
\v 3 Aleyóló muló betere o̧la o̧la mo fea Kótóné a̧paae naao aleyae depa, amatóró kaarélipakalepó. Ere ó mole o̧la o̧la fea ha̧le kaani, amatóró kaaró beterapó.  
\v 4 A̧ tua̧mó betere bete molepó. Ai betere betené so whi̧ fea dȩmó beteró̧póló, dȩrótu betalepó.  
\v 5 Ai dȩné diliki tua̧paae dȩrótu beteretei, dilikiné sukó̧ faróló alurótimipó.   
\p
\v 6 Kótóné beta̧ whi̧ dotonatepa walepó. Ai whi̧né ama doita, Jon-pó.  
\v 7 Jon a̧ waleteita, so whi̧ feané ai dȩtere kilituraalu a̧paae kisipa tiróló beteró̧póló, kale dȩtere bete i ape yóló ha̧kearóló yó melaai walepó.  
\v 8 Ai dȩterené beteta Jon a̧ meitei, so whi̧ feapaae dȩtere bete ai ape yóló, yó melaai walepó.  
\v 9 I haemó betó mole so whi̧ feapaae dȩrótu betere mo dȩ bete a̧ i haepaae sókó waairaalu, teó wou betalepó.   
\p
\v 10 A̧ i haemó betóo, i haeró yó mole o̧la o̧latamo Kótóné a̧paae aleyae depa, amatóró kaaróo epatei i haemó betó mole so whi̧né kilitu, a̧ etei kaae Talepóló kisipanipó.  
\v 11 Atéró, a̧ ama be whi̧ so whi̧ betere turuku bepaae waletei, atimané a̧ kale whi̧póló wisiyóló dape sere ala inipó.  
\v 12 Tépatei, mepaae so whi̧ dené Yesu dape sóo, a̧ etei kaae whi̧póló ama yó matere fo wosóló, a̧paae tuȩ́ tiki tiróo, yale so whi̧ta, Kótóné mo ama naale senaaletóró beteró̧póló, sóró beteralepó.  
\v 13 Ai naale senaaleta, mo so whi̧né naale senaale detere kaae ó whi̧né tó tiki fotoko̧né ó so omané ama hȩkesere alanékélé mei, Kótónétóró atima deyóló beteró beterapó.   
\p
\v 14 Téró, kale fo mo whi̧ alée fóló, da̧ tua̧mó kapala kuti be tȩyóló bitu dere kaae asiri betalepó. Atépa, a̧ tua̧mó ere ala wisinaale da̧né kelalepó. Ai ere ala wisinaaleta, Alima Kótóné dotonale mo beta̧ betere naale tua̧mó fa̧anapó. Ai sekȩ́ a̧ tua̧móta, ko̧letu hamokoróló ha̧le tao sere alaró mo fotamo turó bulapó.   
\p
\v 15 Jon-né ai sekȩ́mó kisipa mutu fo fakeyóló duraalu, “Take ya̧lo dia̧paae noa fo yaleé? ‘Nalo ya̧lo ki̧lipaae waaire whi̧ta ȩ kaae mei, ȩ ya̧lo haené deyaaipa, a̧ mo taketi betóo, ȩkélé tȩteróló bosene fóo, ere doa sekȩ́ whi̧ waalopóló bope du betaletei a̧tóró ai ape,’” yalepó.  
\v 16 Ama ko̧lené sukutu, hamokoróló ha̧le tao sere ala wisi a̧ tua̧mó fa̧anu, wȩi kaae feleyóló wapa da̧né mo dekéró su betalepó.  
\v 17 Ti noatepae, Kótóné kale tukóló muló betere forapeta, Moses-paae matepa, amamo so whi̧paae meló beterapó. Téyaletei, ko̧lené sukutu hamokoróló ha̧le tao sere alaró mo alatamota, ti Kótóné Yesu Kerisopaae matepa, amamo da̧paae malepó.  
\v 18 Whi̧ mo beta̧né Kótó kolókélé initei, alimané hosaa tua̧mó betóló wale Naalené amatóró, Alima etei kaae ala ere Tale beterapóló, da̧paae ha̧kearóló yó malepó.   
\s1 Jon-né ama hó makemó dokore képi ama teraanénipó yale fo  
\r (Mat 3:1-12, Mak 1:7-8, Luk 3:15-17)  
\p
\v 19 Atéró etéyalepó. Jerusalem bemó betó mole Juda topo whi̧rapené dotonale momaratere whi̧raperó Lipai fake whi̧rapetamo Jon beterepaae fóló a̧paae, “Ya̧ deé?” yóló wosalepó.  
\v 20 Atétepa, Jon-né atimapaae tokó̧ melaaire fo hiréni, a̧ etei kaae whi̧póló ha̧kearóló i fo yalepó. “Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso ȩ meipó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa atimané a̧paae woseturaalu, “Ti ya̧ Elaijapé deé?” depa, ama du meipó. Tétepa atimané du, “Ti ya̧ta, take asȩmó ere foné waalopóló bope du betale Kótóné ko̧ló whi̧é?” depa, ama duraalu, “Ai whi̧kélé ȩ meipó,” yalepó.   
\p
\v 22 Tétepa, mo ti kemeróló atimané a̧paae duraalu, “Naao ya̧ depó dute? Da̧ dotȩyale whi̧rapepaae ene faaipa, ya̧ etei kaae whi̧póló da̧paae ha̧kearóló yae,” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa, ama atimapaae tokó̧ matere alata, mo take betale Kótóné ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩre fo yó mótu duraalu, “Whi̧kélé bitini, ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó wóló daalu fo fakeyóló,  
\q1 ‘Tale waaire tu̧ donoyóló aleyae,’ fo maaté ene wale whi̧ta, ti ȩ i ape,” yalepó.   
\p
\v 24-25 Atétepa, kale mepaae dotonatepa wale Farisi whi̧rapené a̧paae duraalu, “Ya̧ta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Keriso ó Ilaija ó Kótóné ko̧ló whi̧ beta̧kélé meipa, ti so whi̧ naao noatepa wȩi tópurótu bitu de?” yalepó.   
\p
\v 26 Tétepa, Jon-né atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lota, dia̧ wȩi maaté tópurótu beteretei, whi̧ beta̧ dia̧ tua̧mó ai daaletei diaao̧ kisipanipó.  
\v 27 Ti ai sekȩ́ta, ȩ wale ki̧lipaae waalopóló bopetu betale whi̧pó. A̧ta, mo doa sekȩ́ whi̧ betepa, ȩ naale ketei kaae, a̧ ao̧mó betereteiné ama ho̧leke bené képi ya̧lo teraanénipó,” yalepó.   
\p
\v 28 Ai alarape du betaleteita, kale Jordan wȩi tȩ utéró tȩne Betani bemó du betalepó. Ai beta, Jon-né so whi̧ fea wȩi tópurótu betale tikimó tȩnapó.   
\p
\v 29 Be dȩyó hotopa, ai alarape yale ki̧lipaae etéyalepó. Yesu a̧ Jon beterepaae wou betepa kolóló, Jon-né atimapaae duraalu, “I hae kwia feamó betó mole so whi̧né dowi ala tokó̧ló aluraaire Kótóné ama \it Sipsip\it* hupu male ai walapa kelae!  
\v 30 Ȩkélé deyaaipa, mo taketi betere doa sekȩ́ whi̧ ya̧lo ki̧lipaae waalopóló dia̧paae bopetu betale whi̧ta, a̧ ai ape.  
\v 31 Ya̧lokélé a̧ wisiyóló tuȩ́nitei, ȩ wale beteta, ti Israel fake so whi̧né a̧ tuȩ́ yó̧póló ha̧kearóturaalu, ya̧lo wȩi tópuratere ala maaté yaai walepó,” yalepó.   
\p
\v 32 Atéró, Jon-né ama mo kelale ala so whi̧paae ha̧kearóló yó mótu duraalu, “Kótóné ama Dȩi Kepe Wisi hepen be taaróló, dorowóló ba ho̧kósere kaae ama tikimó betepa ya̧lo kelené mo kelalepó.  
\v 33 Ya̧lokélé a̧ tuȩ́ wua̧ meitei, so whi̧ wȩi tópura̧le fae yóló ȩ dotȩyale sekȩ́né amatóró ȩpaae etei fo yalepó. ‘Dȩi Kepe Wisi biti̧ dorowale whi̧né amata, dia̧ fea Dȩi Kepe Wisitamo wȩi tópuraalo ai ape,’” yalepó.  
\v 34 Atéró Jon-né duraalu, “Ya̧lo kelené mo kelale alatóró dia̧paae i dapa wosae. Kótóné Naalemata me kaae mei, a̧tóró ai ape,” yalepó.   
\s1 Yesuné whi̧ tamopaae diaamo noa keketé yale fo  
\p
\v 35 Atéró, fiyóló be dȩtepa Jon a̧ ama yó matere whi̧rapekó tamo whi̧ atima fea a̧ daatua dere tikimó momó fóló daalepó.  
\v 36 Atéró daalemó, Yesu a̧ metikipaae faai fupa kolóló Jon-né duraalu, “Kótóné ama kale \it Sipsip\it* hupu male ai fulapa kelae!” yalepó.   
\p
\v 37 Jon-né ai fo depa wosóló, ama yó matere whi̧ tamo Yesu fimó, nalo sya felepó.  
\v 38 Atétepa, Yesu a̧ fetée daaróló kelalemó, whi̧ tamoné a̧ sya wou betepa, atimaamopaae woseturaalu, “Diaamo noa kekete?” depa atimaamoné duraalu, “\it Rabai\it*,” ai fo feteyóló “yó matere whi̧-ó, ya̧ betere tiki momó ere?” yalepó.   
\p
\v 39 Atéró, ama atimaamopaae duraalu, “Ape. Wapata, ti diaamoné kelaalopó,” yalepó. Tétepa atimaamo fóló, a̧ betere be kolóló, be dȩ beta̧ a̧tamo aimó betalepó. Até dere alata, ti dou̧ sukakelemó du betalepó.   
\p
\v 40 Atéró, kale Jon-né dere fo wosóló, Yesu sya fele whi̧ tamo meta, Saimon Pitané noma Andrupó.  
\v 41 Andru a̧ metikipaae feni, noma Saimon-pi keka̧lemó keletepa duraalu, “Mesaia da̧né kelalepó,” yalepó. Ai fo bete feteyóló so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kerisopó.  
\v 42 Atéró, Andruné noma Saimon Yesu beterepaae dapesó wóló betepa, Yesuné Saimon kolóló a̧paae duraalu, “Ya̧ta, Jon-né naalema Saimon-pó. Mió naao kisi doita, Sipas mulatapó,” yalepó. (Sipas doi feteyóló Pitapó.)   
\p
\v 43 Ai ala du beteró hi̧ka be dȩtepa, Yesu a̧ betere tiki taaróló, Kalelipaae faai kisipa mualepó. Atéró fóló, Filip betepa kolóló a̧paae duraalu, “Filip-ó, ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.   
\p
\v 44 Filipta, Andruró noma Pitatamo betere Betsaida be hulua whi̧kópó.  
\v 45 Téró Filip-né Nataniel keka̧lemó, hokolaa depa a̧paae duraalu, “Mo take Moses-né asȩre Kótóné tukóló muló betere foró mepaae ko̧ló whi̧rapené asȩre fotamoné waalopóló bopetu betale whi̧ da̧né kelalepó. A̧ta, Nasaret be whi̧kó Josep-né naalema Yesupó,” yalepó.   
\s1 Nataniel-né Filip-paae Nasaret bemó noa o̧la wisikó kelaalopóló de? yale fo  
\p
\v 46 Ai fo depa, Nataniel-né Filip-paae duraalu, “Ai Nasaret be huluamó noa o̧la wisikó sókó waalopóló de?” depa, Filip-né duraalu, “Wisirapa, naao kelaai ape,” yalepó.   
\p
\v 47 Tétepa, kale whi̧ Nataniel Yesu a̧ beterepaae wou betepa kolóló, a̧paae duraalu, “Israel fake whi̧kó whi̧ wisinaale ai walapa kelae! A̧ tua̧móta, kapala ala mo sawakélé munipó,” yalepó.   
\p
\v 48 Ai fo depa, Nataniel-né a̧paae duraalu, “Naao ȩ netéró tuȩ́ yaleé?” depa, Yesuné duraalu, “Filip-né ya̧ ape yaaipatei, nose sirimó betepa ya̧ ya̧lo kelalepó,” yalepó.   
\p
\v 49 Tétepa, Nataniel-né a̧paae ha̧kearóló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ta mo Kótóné Naalemapó. Israel fake so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ta, me kae mei, ya̧tóróti ai ape,” yalepó.   
\p
\v 50 Ti fo depa, Yesuné duraalu, “Mió naao ȩpaae kisipa tiki tiratere beteta, ya̧ nose soumó betepa ya̧lo kelalepó dere fo woseturaalu dapó. Aita wisiretei, take nalopaae ti mió i keletere alakélé fea bosenóló, mo doasi alarape eratepa kelaalopó,” yalepó.  
\v 51 Ai fotamo touróló, ama me i fo yalepó. “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Hepen be tu̧ tukwȩ fóló mupa, Kótóné ama \it ensel\it*-rape kale Whi̧né Naalemané tikimó daayóló, ópaae hutua ipaae durua du betepa, diaao̧ kelaalo ai ape,” yalepó.   
\c 2  
\s1 Mo wȩiné wain wȩi alée fele fo  
\p
\v 1-2 Atéró ai alarape yóló kemetepa, be dȩ tamo beteró, sore be dȩmó, Kaleli hae kwiamó tȩne Kana be huluamó whi̧ beta̧ so dokoturaalu detere o̧la naai ape depa, Yesu a̧kélé, hama Mariakélé, ama yó matere whi̧rapekélé, atima fea fóló so dokotere tua̧mó beterepó.  
\v 3 Atéró, ai o̧la detere sukamó naai donoróló mulale \it wain\it* wȩi fea nóló kemetepa, hamané a̧paae duraalu, “Atimané \it wain\it* wȩi fea kemeyalepó,” yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Ti so wisi-ó, aita atimané yaaire alapa, naao ȩpaae atima tao sae dere noatepa de? Ya̧lo tukóló muló betere ala yaaire be dȩta teórapó,” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo depa, ama hamané kale o̧la detere ala kaae tare doasiné kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, “Ama dia̧paae noa alakó yae depa, ti sya fóló yae,” yalepó.   
\p
\v 6 Kale Juda fake atimané mara mole ala sya furaalu, naase fokotua yaai dapóló, kanené aleale apo miró wutirape wȩi maanipa, felekemó daalótua erepó. Ai wutirapemó wȩi maatere da̧leta, mepaae 75 \it lita\it*-rape, mepaae wuti ti 115 \it lita\it*-rape su̧pó.   
\p
\v 7 Atéró, Yesuné ai kale kutó diratere whi̧rapepaae duraalu, “Ai wutirape fea wȩi nóló fa̧anae,” depa, mo ti bokóta eralepó.   
\p
\v 8 Atéró, ama atimapaae duraalu, “Ai belere wȩirapekó mepaae tepeyóló o̧la detere ala tȩteróló kaae tare doasipaae male fae,” depa male felepó.   
\p
\v 9 Tétepa, kale mo wȩinétei alée fele \it wain\it* wȩi kale o̧la detere ala tȩteróló kaae tare whi̧né nalemó, mo \it wain\it* felétóró yalepó. Ai sekȩ́né ai \it wain\it* wȩi sale tiki a̧ tuȩ́nitei, kale kutó diratere whi̧rapené maaté mo wȩi sóró tepeyale ala kisipa ipakalepó.  
\v 10 Téró, kale o̧la detere ala kaae tare doasiné so dokore whi̧paae ape yóló, tu dȩpaae dapesó fóló duraalu, “Whi̧rape feané i ala dua dapó. Folosóró wisi \it wain\it* wȩipi nó̧póló melóo, nalo mo sawa felétere \it wain\it* wȩi melóo, dua dapó. Tépatei, wisi \it wain\it* wȩi mulóló, nalo noatepa sóró waleé?” yalepó.   
\p
\v 11 Yesuné me ala yaairemó erale kelemei alata, Kaleli hae kwiamó tȩne Kana be huluamó folosóró kaae suraalu yalepó. Atéró yale alané ama ere ala wisinaale ha̧kearatepa, ama yó matere whi̧rapené kilituraalu, a̧paae tuȩ́ tiki tiralepó.   
\s1 Moma dere bemó o̧la o̧la duputamo du betale fo  
\r (Mat 21:12-13, Mak 11:15-17, Luk 19:45-46)  
\p
\v 12 Ai alarape fea kemetepa, Yesu a̧kélé, ama hamakélé, nomarapekélé, ama yó matere whi̧rapekélé, atima fea ai Kana be taaróló, Kapeneam be huluapaae derepelepó. Aimó atima mepaae be dȩrape betalepó.   
\p
\v 13 Atéró, ai alarape yóló kemetepa, kale bosenóló fele be dȩ felekemó sókó waai deremó, Yesu a̧ Jerusalem be huluapaae holalepó.  
\v 14 Atéró holóló bituraalu, a̧ moma dere be bopére tipi tua̧paae sókó holalemó, whi̧rape mo feané \it bulmakau\it* hupurapekélé, \it sipsip\it* hupurapekélé, ba sukusirapekélé, mepaae whi̧rape atima ni fake tómó betó mulu, kae kae fakené sóró wale \it moni\it*-kélé duputamo yóló, u mótu i mótu du betepa kelalepó.  
\v 15 Até du betepa, kale \it bulmakau\it* hupuró \it sipsip\it* hupurapetamo belapaae fó̧póló, Yesuné aimó mole halika tikiné fokosó sóró ho̧konóo, ni fake fetée deróló fesekée falóo yalepó.  
\v 16 Até du beteró, kale ba sukusirape dotonóló \it moni\it* su betere whi̧rapepaae duraalu, “Ya̧lo Ayapaae maaté moma yaai tȩne betei, diaao̧ noatepa o̧la o̧la dotonatere tiki ao̧rótu bitu de? Até dere alané ya̧lo Ayané be doratapa, diaao̧ ai o̧larape fea sóró fae,” yalepó.   
\p
\v 17 Ai ala ama yó matere whi̧rapené kilitu, kale asȩmó i ere fo tuȩ́ mualepó. “Kótóné ama be dorao̧sóró wisiyóló kaae tawaaire ketekȩta, ȩ tua̧mó si kaae daalopó,” erapó.   
\p
\v 18 Téró, kale Juda topo whi̧rapené a̧paae fo fotoko̧iné duraalu, “Naao atei kaae ala yó̧póló, ya̧ né sóró beteraleé? Ya̧ Talené sóró beteró betere whi̧póló kisipa yó̧póló, naao da̧paae noa kelemei alakó eraaloé?” yalepó.   
\p
\v 19 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu. “I momatere be diaao̧ fisikó mulae. Tétepa, ya̧lo sore be dȩmótóró momó tȩyóló kemeraalopó,” yalepó.   
\p
\v 20 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Take ai be tȩtu betepa, 46 ba forape kemeyalepó. Téyale betei, naao mió be dȩ soremó momó tȩyaalopó dere fota, netéró tȩyaai de?” yalepó.  
\v 21 Yesuné ai yale fota, mo moma dere bemó initei, ama tikimó kisipa muturaalu yalepó.  
\v 22 Take a̧ sukó̧ló momó kepaayóló betere ki̧lipaae ama yó matere whi̧rapené ama yale fo kisipa muni walepó. Yesuné i yale fokélé kale asȩmó ere fotóró mo dokonalepóló, atimané a̧paae tuȩ́ tiki tiralepó.   
\p
\v 23 Téró, boseneyóló fele be dȩ sókó wapa o̧la detere fulamó, Yesu a̧ Jerusalem bemó beterepó. Aimó bituraalu, Kótóné eratapó kisipa yó̧póló kelemei alarape eratepa so whi̧ mo feané a̧paae kisipa tiralepó.  
\v 24 Téyaletei, so whi̧ feané hosaa tua̧mó mole alarape ama kisiparuraalu, atimané du betere fo mo dapóló wosóló, ao̧mó bitinipó.  
\v 25 Ti noatepae, so whi̧ feané mole tuȩ́ tikiró dere alatamo kelaairetei ko̧ló ko̧lópakó, mené a̧ yó melaaié?   
\c 3  
\s1 Yesuró Nikodimas-tamo yale fo  
\p
\v 1 Téró Farisi whi̧kó Nikodimas beterepó. A̧ta, Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧rapetamo beta̧mó kutó ditere doasi doi mole whi̧pó.  
\v 2 Ai whi̧ a̧ dilikitamo Yesu beterepaae wóló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ta Kótóné dotonatepa wale yó matere whi̧póló da̧né kisiparapó. Ti noatepae, Kótó ya̧tamo bitua̧meisóró, ti mepaae whi̧né enénire etei kaae doasi kelemei alarape erótu bitua̧meipó,” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa, Yesuné a̧paae ha̧kearóló duraalu, “Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Whi̧ mo beta̧kélé hamané a̧ detu yale kaae momó denitepa, ti Kótóné tȩteróló kaae tare ala mo kelenénipó,” yalepó.   
\p
\v 4 Yesuné ai fo depa, Nikodimas-né a̧paae duraalu, “Disiyale whi̧ haené depe tua̧paae netéró biti̧ doropóló, momó deyaaloé?” yalepó.   
\p
\v 5 Tétepa Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧lo ya̧paae mo i dapa wosae. Mo beta̧ whi̧kélé wȩiró Kepe Wisitamoné deyóló muló bitinipa, ti Kótóné tȩteróló kaae tare ala tua̧mó sókó fóló betenénipó.  
\v 6 Mo whi̧né detereteita, ti whi̧ tiki daaitóró deyóo, Dȩi Kepené deteretei, ti mo Kepe tiki daaitóró deyóo, dua dapó.  
\v 7 Take ya̧lo ya̧paae momó denérapó yale fomó ya̧ kilita sókó fao̧se.  
\v 8 Besȩ́ a̧ faaire tikipaae furaalu, ha̧le hu dere maaté wosetua dapó. Téteretei, waleró foleteitamo diaao̧ kilitimipó. Kale Kepe Wisiné deyóló beterótu betere so whi̧ feata, ai ala kaae du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ai fo depa, Nikodimas-né a̧paae duraalu, “Ai ala netéró yaalorópó,” yalepó.   
\p
\v 10 Tétepa Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧ta Israel fake so whi̧ yó matere doasi doi mole whi̧tei, i dere alarape diriyóló tuȩ́ni airapó.  
\v 11 Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Da̧né du betere fota, mo tuȩ́re fotóró yóo, mo kelale alatóró yó melóo, du betepatei dia̧né mo dapóló wosóló, kisipa tirénitere noatepa de?  
\v 12 Ya̧lo dia̧paae i haemó du betere alarape bope yóló yaletei, dia̧né tuȩ́ tiki tirótimipó. Ya̧lotamo ó hepen bemó mole alarape bope yóló enalemó, ti dia̧ mo kisipa tiraalomeipó.  
\v 13 Whi̧ mo beta̧kélé hepen bepaae fenitei, hepen be taaróló, i haepaae kapala asiri dorowale Whi̧né Naalemané ama beta̧ kisiparapó.  
\v 14 Mo take Moses-né ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó \it kapa\it* kwiané wuli aleyóló ni dée daaróló, sikipaae horóló oleralepó. Atéyale kaae, kale Whi̧né Naalemakélé, mepaae whi̧né atéró sikipaae só horóló oleraalo ai ape.  
\v 15 Ai fota ha̧le ini, a̧paae kisipa tiki tiratere so whi̧ fea mo ti betere bete saalopóló kisipa mutu yalepó.   
\p
\v 16 Ti noatepae, Kótóné i haemó betó mole so whi̧ ko̧lené sinóló yaala sókó furaalu, ama mo beta̧ betere Naaletei i haepaae wó̧póló dotonalepó. Mepaae so whi̧ dené ai dotonó betere Naalepaae kisipa tiró betepa, ti atétere so whi̧ aluni, mo ti betó tawaalo ai ape.  
\v 17 Ti noatepa meipó. Kótóné ama Naalema i haepaae wó̧póló dotȩyale beteta, i haemó betó mole so whi̧tamo fo tokó̧tamo yóló só deró̧póló initei, so whi̧ fea aluyao̧sóró, ama yale alané tao só̧póló yalepó.  
\v 18 Mepaae so whi̧ detamo a̧paae kisipa tiró betepa, ti ai so whi̧tamo Kótóné fo tokó̧tamo yóló só deranénipó. Tépatei, Kótóné ama mo beta̧ betere Naale a̧tóró hi̧tipóló a̧paae kisipa tiki tirénire so whi̧ta, fo tokó̧tamo yóló só deró beterapó. Ti noatepae, ai so whi̧ atima Kótóné mo beta̧ betere Naalepaae kisipa tiki tiró bitinireteinépó.  
\v 19 Kótóné i haemó betó mole so whi̧tamo fo tokó̧ló só deratere bete i ape. Kale dȩtere i haepaae wóló betepatei, dilikipaae hȩkese duraalu, atima dowi ala ha̧le du betereteiné witepa, ai dȩtere hȩkeseyóló wómipó.  
\v 20 Mepaae so whi̧ detamo diliki tua̧mó bituraalu, dowi ala ha̧le yó tareteiné dȩ tua̧paae waalo hó̧róló bóe du beterapó. Ti noatepae, atimané dowi ala dȩné ha̧keamó mulatepa kelao̧sóró wituraalupó.  
\v 21 Tépatei, kale mo fo wosóló, donoi ala du betere so whi̧ta, ti dȩ tua̧paae wou beterapó. Ti noatepae, atimané du betere alarape Kótóné fotoko̧ratepa yalepóló so whi̧ feané ha̧keamó koló̧póló du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 22 Téró, atima ai fo yóló kemetepa, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo ai Judia hae kwiamó tȩ mole beleka̧atiki berapemó mepaae be dȩrape bitu, so whi̧ wȩi tópurótu betalepó.  
\v 23 Téró, Jon-nékélé Salim be hulua felekemó ere Aenon haemó beterepó. Aimó wȩi dekéró fu betereteiné so whi̧ fea wȩi tópuró̧póló, a̧ beterepaae wou betepa, ama atima tópurótu betalepó.  
\v 24 Ai alarapeta Herot-né Jon a̧ \it dipula\it* beteraaipa, ha̧le bituraalu du betalepó.  
\v 25 Atéyale sukamó, Kótóné keletómó wisirapó yó̧póló, naase fokotere alamó Juda fake whi̧kó beta̧né mepaae Jon-né yó matere whi̧rapetamo foné u só dera̧le i só dera̧le du betalepó.  
\v 26 Atéró, Jon-né yó matere whi̧rape a̧ beterepaae wóló duraalu, “Yó matere whi̧-ó, Jordan wȩi uté tȩró ya̧tamo bitu, naao da̧paae kale whi̧ ai ape yóló, yó male whi̧né so whi̧ fea wȩi tópurótu betepa, mo turó so whi̧ a̧ beterepaae fu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 27 Ai fo depa ama atimapaae duraalu, “Me whi̧né me alakó yó̧póló ó hepen bemó betere Kótóné menitepa, ti ama ko̧leaané me ala yaai dapóló, mo enénipó.  
\v 28 Ȩta, so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso mei, a̧ wó̧póló tu̧ alera̧le wale whi̧póló, take ya̧lo dia̧paae yale fo diaao̧tei enérapó.  
\v 29 Me whi̧né beta̧ so hȩkeseyóló dokotepa, ti ai ama sopó. Ai so dokaaire sekȩ́ ama fulumu whi̧né a̧ wó̧póló kaae tawóló beterapó. Téra̧lemó, kale so dokaaire whi̧ sókó wouraalu dere fo nakome wosetepa, a̧ doasi hai̧né suka̧alopó. Atére hai̧ta, mió ȩ tua̧mó mo fa̧ayóló mulapó.  
\v 30 Ai so dokaaire whi̧né ama doita, suka fea sóró horaté fu betaalotei, ya̧lo doi beta̧ haepaae dua sókó deté doropó̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 31 “Mo ó taoró dorowale whi̧né i haemó yó mole o̧la o̧laró so whi̧ featamota, amatóró tȩteróló bosene falapó. I haemó betere whi̧né ti i haemó mole o̧la o̧lamó kisipa mutu, ama dere fokélé i haemó mole fotóró dua dapó. Tépatei, ó hepen bemó dorowale whi̧néta, fea ala ama tȩteróló bosene falapó.  
\v 32 Ama kelale alaró wosale fotamo so whi̧paae yó mótu beteretei, beta̧ whi̧nékélé ama yó matere fo wosóló, mo dapóló a̧paae tuȩ́ tiki tirótimipó.  
\v 33 Tépatei, mepaae so whi̧ de Kótóné ama fo wosóló, mo dapóló kisipa tiratepa, ti ai so whi̧né Kótó a̧ mo foné bete Talepó du beterapó.  
\v 34 Kótóné ama dotonó betere whi̧néta, a̧paae yae dere fotóró yó mótu beterapó. Ti noatepae, Kótóné Dȩi Kepe a̧ tua̧mó mo turó fa̧aneteinépó.  
\v 35 Alimané Naalemapaae yaala sókó fóló muluraalu, fea ala ama tȩteróló kaae tanó̧póló, a̧paae malepó.  
\v 36 Mepaae so whi̧ de Naalemapaae tuȩ́ tiki tiró betepa, ti atére so whi̧ aluni, mo ti betó tawaalo ai ape. Tépatei, mepaae a̧ hó̧rótu betere so whi̧ta, mo ti betó tare bete kelaalo meipó. Ai so whi̧tamo Kótóné doasi fopaae butere ala mulapó,” yalepó.   
\c 4  
\s1 Samaria soné Yesutamo yale fo  
\p
\v 1 Yesuné ama yó matere so whi̧ beteraairaalu, wȩi tópurótua dere so whi̧né Jon-né wȩi tópurale so whi̧ bosene falapó dere fo mepaae Farisi whi̧rapené wosalepó.  
\v 2 Atéró, so whi̧ wȩi tópuratere ala Yesuné initei, ama yó matere whi̧rapené tópurótua yalepó.  
\v 3 Ai dere fo mepaae whi̧né Yesu a̧paae ene wapa woseturaalu, a̧ Judia hae kwia taaróló, Kalelipaae momó fesaae felepó.   
\p
\v 4 Téró, a̧ ama yó matere whi̧rape atima fea Kaleli haepaae faairaalu, Samaria hae tua̧mó tȩyóló fu betalepó.  
\v 5 Atéró, a̧ ai Samaria hae kwiamó tȩne Saika be huluamó sókó felepó. Ai Saika be hulua felekemó, Jekop-né naalema Josep-mó tekée male hae mulapó.  
\v 6 Ai haemó Jekop-né duki̧yale wȩi naleta dere tiki erapó. Yesu a̧ doasi tu̧mó walené bé depa, ai wȩi belere tikimó sa̧a nóló beterepó. Até dere alata, o̧la nokole topo suka kele 12 \it kilok\it*-mó yalepó.   
\p
\v 7 Yesu aimó beteremó, beta̧ Samaria so a̧ wȩi naairaalu wapa, a̧paae duraalu, “Naao ai wȩikó ȩ maletamo melaaloé?” yalepó.  
\v 8 Ai alata, Yesuné ama yó matere whi̧rape ai felekemó tȩne be huluapaae atima naaire o̧la dupune fimó du betalepó.  
\v 9 Atéró, kale soné a̧paae duraalu, “Ya̧ta Juda fake whi̧pa, ȩ Samaria sopaae wȩi netéró kema du de?” yalepó. Ama ai yale fota, Samaria fakeró Juda faketamo o̧la beta̧mó nokole ala ó, fo dere alakélé dumipóló kisipa mutu yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo depa Yesuné kale sopaae duraalu, “Kótóné ya̧paae ha̧le matere o̧la naao kisipa yóo, ya̧tamo i fo du betere whi̧kélé kisipa yóo irutamo, naao a̧paae ai wȩi wosua̧sóró ti ama ya̧mó mo ti betó tare wȩi mólua̧pó,” yalepó.   
\p
\v 11 Ai fo depa kale soné Yesupaae duraalu, “Doa whi̧-ó, i wȩita hae dolopaae maane doropóo, ya̧ wȩi naaire wutikélé tawóo inipa, mo ti betó tawaaire wȩi melaalopó dere-a, momó wapa nóló melaai de?  
\v 12 Da̧né mió i nuku betere wȩita, mo take da̧né noutere Jekop-né duki̧yóló, amakélé nukulé wóló, naalemarapenékélé, ama \it sipsip\it* hupuró \it bulmakau\it* hupurapetamonékélé, nuku bitipakalepó. Téyaletei naao ai dere fota, take Jekop-né yale ala naao tȩteróló bosene falapóló de?” yalepó.   
\p
\v 13 Ai fo deremó, Yesuné a̧paae duraalu, “I wȩi nokole so ó whi̧ feata, nokole depa momó nale waalo ai ape.  
\v 14 Tépatei, mepaae so whi̧ de ya̧lo matere wȩi nukupa, momó nokole dere ala mo yaalo meipó. Ita, mo dapó. I haemó mo wȩi sókó horótu dere kaae, ya̧lo i matere mo ti betó tawaaire wȩi nokole so ó whi̧né tiki tua̧mó mo ti betere bete mulu, ha̧le só tawaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 15 Tétepa, kale soné a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, ȩ wȩi nokole depa dekéró naleta dere hó̧rapa, naao ai melaalopó dere wȩi mo miótóró a̧lae!” yalepó.   
\p
\v 16 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Ya̧ momó waasepóló, naao whi̧ dape sene fae,” yalepó.   
\p
\v 17-18 Ai fo depa, kale soné a̧paae duraalu, “Ȩta whi̧né dokonipó,” yalepó. Tétepa, Yesuné duraalu, “Whi̧né ya̧ dokonipó dere fota, mo dono deretei, naao ere ala ya̧lo ya̧paae ha̧kearóló i dere ape. Take aporó whi̧rapené ya̧ dokorapó. Tépatei, mió ya̧tamo ai betere whi̧ta, naao whi̧ meipó,” yalepó.   
\p
\v 19 Tétepa kale soné duraalu, “Doa whi̧-ó, mió ya̧lo ya̧ kilitu, Kótóné ama fo eratere ko̧ló whi̧póló kisipa mutapó.  
\v 20 Take da̧né ayarape atimata, i daale hasi fosómó moma eneta du bitipakalepó. Téyaletei, Juda fake dia̧né da̧paae ho̧ko tikimó moma ini, Jerusalem bemó touróló Tale ao̧mó sukó̧ló bitu, moma yae du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Ti so-ó, ya̧lo i dere fo wisiyóló wosóló kisipa tirae. Take waaire alimó Aya ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi sóró horatere alata, i daale hasi fosómó ó Jerusalem bemó maaté yaalo meipó.  
\v 22 Samaria so whi̧ dia̧ta, diaao̧ tuȩ́ inire o̧la ao̧mó sukó̧ló bitu Talené doi sóró horótu beterapó. Tépatei, Juda fake so whi̧ da̧ta, mo ti betere Kótó tuȩ́reteiné a̧ ao̧mó sukó̧ló bitu, mo kée du beterapó. Ti noatepae, so whi̧ fea aluyao̧sóró tao sere alata, Juda fake tua̧mó kaaró beterapó.  
\v 23 Take waalopóló bope du betale be dȩ mió sókó wóló i mole ape. Mepaae whi̧ dené mo alaró ama Kepe betetamo a̧ tua̧mó fa̧anuraalu, Alima ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi sóró horótu betaalopó. Atei ala du betere so whi̧paae Kótóné ama hȩkesetu beterapó.  
\v 24 Ti Kótó a̧ta, mo whi̧né tiki kaae daani, kepetóró betereteiné ama doi sóró horatere so whi̧né ti mo alaró kepe bete turótamoné sóró horótu betenérapó,” yalepó.   
\p
\v 25 Tétepa, kale soné a̧paae duraalu, “I haemó betó mole so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Mesaia, me doi Keriso waalopó fota, ya̧lo kisiparapó. Ai sekȩ́ a̧ wouraaluta, fea ala ama da̧paae ha̧keamó yó melaalopó,” yalepó.   
\p
\v 26 Tétepa, Yesuné kale sopaae ha̧kearóló duraalu, “Mió ya̧tamo i fo du betere whi̧ta me kae mei, ȩtóró hi̧ti i ape,” yalepó.   
\p
\v 27 Atimaamo ai fo du betepa, ama yó matere whi̧rape o̧la dupune fi fesaae wouraalu kelalemó, Yesu Samaria sotamo fo du betepa, atima kilita sókó felepó. Atétepa, atimakó beta̧ whi̧nékélé a̧paae ai sotamo noa ala yaai, ó noa fokó du bitu de? yóló, wosetere alakélé inipó.   
\p
\v 28-29 Téró, kale soné ama wȩi wuti aimó mupatei taaróló, a̧ u be huluapaae felepó. Atéró fóló, ai be huluamó betó mole so whi̧paae duraalu, “Take ya̧lo yale alarape fea ȩpaae ha̧kearóló yó matere whi̧ tumó daalapa kelaai ape. A̧ta, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Keriso du yalepó,” yalepó.   
\p
\v 30-31 Tétepa, ai be hulua so whi̧ atima Yesu beterepaae felepó. Atima a̧ beterepaae sókó waai teó wou betepa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, o̧lakó ya̧maletamo nukumié?” yóló sȩtu betalepó.   
\p
\v 32 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Nokole o̧lata ya̧lo i taretei, diaao̧ kisipanipó,” yalepó.   
\p
\v 33 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rape atimasisi duraalu, “Mepaae whi̧né o̧lakó a̧mó mótu yalepó,” kisipa mualepó.   
\p
\v 34 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩ dotȩyale whi̧né ama kisipa mole ala sya furaalu, ama kutó ya̧lo diraté fóló kemeratepa, ti aita ya̧lo nokole o̧latórótipó.  
\v 35 Diaao̧ etei fo dua dapó. Kutómó ere o̧la fea u̧lumé depa saaire wélié dou̧ró beta̧ ha̧le mulapó du beterapó. Tépatei, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ kele fisa̧ae horóló, kutópaae kele kele yae! Ténalemó o̧la u̧lumépa, ti saaire alimó ai betere ape.  
\v 36 Mió u̧lumére o̧la su betere whi̧né ama diale kutómó dupu so-ó, mo ti betere bete saaire so whi̧kélé mió o̧la kaae u̧lumépa sóo, du beterapó. Ama ai du betere alata ha̧le mei, o̧la wae biliyale whi̧ró sere whi̧tamo wusuró hȩkese yaairaalu dapó.  
\v 37 Me whi̧né o̧la wae biliyóo, me whi̧né ti u̧lumétepa sóo dere ala, i dere foné mo ha̧kearatapó.  
\v 38 Mené diyale kutómótei u̧lumére o̧la sene fó̧póló, ya̧lo dia̧ i dotonatere ape. Mepaae whi̧rape doasi depe tukówei ala yóló diyale kutómó dia̧ta, o̧la maaté sirapó,” yalepó.   
\s1 Samaria so whi̧ turó kisipa tiki tirale fo  
\p
\v 39 Téró, kale soné ama take bitu yale alarape fea Yesuné ha̧kearóló yó malepó, dere fo woseturaalu, ai haemó tȩne be huluamó betere Samaria so whi̧ fea a̧paae kisipa tiki tiralepó.  
\v 40 Atéró, ai Samaria so whi̧ fea Yesu beterepaae wóló, ya̧ da̧tamo imó betaalopa sae yóló sȩtu betalepó. Atétepa, be dȩ tamo a̧ atimatamo aimó betalepó.  
\v 41 Tépa, Yesuné ama yó matere fo woseturaalu, mepaae folosóró tuȩ́ tiki tirale so whi̧tamo touróló mo turó so whi̧kélé a̧paae kisipa tiralepó.   
\p
\v 42 Atéró, atimané kale sopaae duraalu, “Da̧né a̧paae tuȩ́ tiki tirale alata, naao yale fo wosóló maaté mei, ama yó matere fo da̧nétóró wosóló a̧paae tuȩ́ tiki tiralepó. Ti noatepae, a̧ta i hae kwia feamó betó mole so whi̧ aluyao̧sóró, tao saaire whi̧póló da̧né mo diriyóló kisiparapó,” yalepó.   
\s1 Yesuné doasi whi̧né naale kepaarale fo  
\p
\v 43 Atéró, Yesu a̧ be dȩ tamo ai Samaria so whi̧tamo betóló ki̧lipaae, a̧ Kaleli hae kwiapaae felepó.  
\v 44 Taketi Yesuné amatei a̧mó kisipa mutu etei fo erapó. “Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧ ama turuku be hulua so whi̧né ama doi sóró horanénipó,” yalepó.  
\v 45 Téró, Yesu a̧ u Kaleli hae kwiamó sókó felemó, Kaleli so whi̧né a̧ hȩkesetamo mo wisiyóló dape salepó. Ti noatepae, take Jerusalem bemó kale bosenóló fele be dȩmó, o̧la deyóló naaire sukamó atimakélé fea bitu, ama mepaae alarape eratepa kelaleteinépó.   
\p
\v 46 Atéró, take Yesuné mo wȩitei, \it wain\it* wȩi aleale Kaleli hae kwiamó tȩne Kana be huluapaae a̧ momó felepó. Ai bemó beteremó, ai Kaleli hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧né sóró beteró betere whi̧né naalema Kapeneam bemó kisiné sukó̧ló mulapó dere fo wosalepó.  
\v 47 Yesu a̧ Judia hae kwia taaróló, Kaleli hae kwiamó wóló beterapó dere fo kale whi̧né wosóló, a̧ Yesu beterepaae wóló, ama naale mo felekemó suka̧ai du beterapa, “Naao wisiraai faaloé?,” yóló wosetu betalepó.   
\p
\v 48 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Me ala yaairemó eratere kelemei alaró mepaae sira yaaire alatamo eratepa maaté kolóló kisipa tiraai de? Dia̧ ai eratere kelemei alarape kilini depa, ti dia̧ kisipa mo tiraalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 49 Tétepa, kale sóró beteró betere doasi whi̧né duraalu, “Doa whi̧-ó, ya̧lo naale sukao̧sóró miótitei da̧mo wusuró faalopó,” yalepó.   
\p
\v 50 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao naale sinaalomei, beterapa fae,” yalepó. Tétepa, kale whi̧ Yesuné dere fo wosóló, wisirapóló a̧ felepó.  
\v 51 Atéró, fiyóló hi̧ka a̧ tu̧ tua̧mó fu betalemó, ama kutó diratere whi̧rape tu̧mó hokolaa yóló, a̧paae duraalu, “Naao naale kisi wisiyóló beterapó,” yalepó.  
\v 52 Ai fo depa, kale whi̧né atimapaae woseturaalu, “Noa sukakelemó ama tiki supu tikaleé?” depa, atimané duraalu, “Mo dótóró 1 \it kilok\it* sukakelemó tukóló mo beterapó,” yalepó.   
\p
\v 53 Ai fo depa, kale naale alimané wosetu, Yesuné a̧paae naao naale suka̧alomeipó, yale sukakelemótóró ai wisi irapóló kisipa mualepó. Ai ala kilituraalu, ama soma atimaamokélé, ama naale senaalekélé fea Yesupaae kisipa tiralepó.   
\p
\v 54 Yesu a̧ Judia hae kwia taaróló, Kaleli hae kwiapaae wóló bitu, ai kelemei alata, tamo dakoróló eralepó.   
\c 5  
\s1 Yesuné beta̧ tiki da̧amui whi̧ wisirale fo  
\p
\v 1 Atéró, mepaae be dȩ beteró ki̧lipaae Juda fakené tukóló muló betere be dȩmó o̧la detepa, Yesu a̧kélé Jerusalem be huluapaae holalepó.  
\v 2 Ai Jerusalem be hulua bopére tipi tu̧ sereketa, \it sipsip\it* hupurape fua wua dere tu̧pó doi mulapó. Ai tu̧ sereke felekemó, beta̧ wȩi ke belerapó. Hibru whi̧rapené du betere foné ai wȩi ke doi Betesatapó. Ai wȩi fókumó biti̧ta dere so whi̧ supu yao̧sóró, be beleka̧atiki aporó tȩóló bopéró beterapó.  
\v 3 Ai tȩ mole bemó, mepaae kele dilikire so whi̧kélé, tiki da̧amure so whi̧kélé, hó naase dore so whi̧kélé, mepaae kae kae kisi bete daale so whi̧kélé, mo fea ai wȩi ke bopéróló betó molepó.  
\v 5 Ai hó naase dore so whi̧ betó mole kuamó, kisi ha̧le daapatei, 38 ba fo kemere whi̧ beta̧ fiyó molepó.  
\v 6 Atéró fiyó mupa kolóló, Yesuné duraalu, “I whi̧-a, ere alaé?” depa, whi̧ mené duraalu, “A̧ta, taketitei ama ere ala ai ape,” yalepó. Tétepa, Yesuné kale whi̧paae woseturaalu, “Ya̧ mo wisiyóló, betenée yóló kisipa mute?” yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa, kale tiki da̧amui whi̧né duraalu, “Doa whi̧-ó, ai wȩi asya hotereteiné ȩ wisiró̧póló, né beleyóló ai wȩi felekemó betera̧le derepaaié? Ȩkélé dua fu betepatei, atima folosóró furaalu ȩ taaróló fua dapó,” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧ turukó holóló, naao besekȩ sóró fae,” yalepó.  
\v 9 Ai fo deretamotóró, kale whi̧né ama tiki da̧amuretei mo ti wisitepa, ama besekȩ tukóló sóró felepó. Atétere alata, atima sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó yalepó.   
\p
\v 10 Atétepa, Juda topo whi̧rapené kale wisirale whi̧paae duraalu, “Sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó ai ala yao̧sóró fo mulapó,” yalepó.   
\p
\v 11 Ai fo depa kale whi̧né duraalu, “Ȩ wisirale whi̧né ȩpaae naao besekȩ sóró fae yaleteiné sóró fulapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo depa atimané a̧paae woseturaalu, “Mé whi̧né ya̧paae besekȩ sóró fae yaleé?” yalepó.   
\p
\v 13 Téyaletei, kale whi̧ wisiróló Yesu a̧ ai touró betere so whi̧ kuamó, buté buté feleteiné a̧ wisirale whi̧ kisipanipó.   
\p
\v 14 Atéró, nalo me sukamó Yesuné ama wisirale whi̧ momatere bemó betepa kolóló, a̧paae duraalu, “Mió naao tiki ai wisire kelere? Ya̧ take sale sekȩ bosenóló, doasi sekȩné ya̧ só derao̧sóró, mió naao ai du betere dowi ala mo ti taalae,” yalepó.  
\v 15 Téró, kale whi̧ a̧ ai moma dere be taaróló, kale Juda topo whi̧rapepaae Yesuné a̧ wisiralepóló ene felepó.   
\s1 Kale mo ti betere bete Naalema a̧ tua̧mó mulapó yale fo  
\p
\v 16 Tétepa, kale sa̧a nokole sukamótei, Yesuné whi̧ wisiratere ala dapóló, Juda topo whi̧rapené a̧paae sekȩi ala eróló só deraai, doasi ketekȩ butu betalepó.  
\v 17 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo Aya a̧ ama kutó ditere ala taaréni, betere doko̧ ha̧le diyótóró tarapó. A̧ atére kaae, ȩkélé ha̧le bitini, ya̧lo kutótóró i ditu betere ape,” yalepó.  
\v 18 Yesuné ai alarape deremó, Juda topo whi̧rapené a̧ só deróló mo ti daairaalu, doasi ketekȩ butu betalepó. Até yaleteita, sa̧a nokole be dȩ tukóló whi̧ wisirateremó maaté meipó. Ai alatamo touróló Kótóta, ama Ayapó dere foné a̧ Kótótamo beta̧ ala erapó du betepa a̧ só deróló daai yalepó.   
\p
\v 19 Téró, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Naalemané ama kisipanétei, me ala yaai dapóló mo enénipó. Naalemané me kae kisi ala kaaróló dumi, Alimané du betere alatóró kolóló i du betere ape. Ti noatepae, Alimané du betere ala mo beta̧kélé taaréni, turó Naalemanékélé du beterapó.  
\v 20 Ti noatepae, Alimané Naalemapaae yaala sókó furaalu, ama dere ala fea a̧paae yó mótu beterapó. Ita, mo fo dapó. Mió i dere ala bosenóló nalopaae mo doasi ala eratepa kilitu, diaao̧ sira yaalopó.  
\v 21 Ti noatepae, Alimané suka̧le so whi̧ kepaaróló beterótu yale kaae, Naalemanékélé ama melaai tuȩ́ mutere so whi̧paae mo ti betere bete mótu beterapó.  
\v 22 Ti ai ala maaté meipó. So whi̧tamo fo tokó̧ló taleyóló só deratere alakélé Alimané dumitei, Naalemané yó̧póló, ama naase tua̧mó muló beterapó.  
\v 23 Ai ala ereteita, so whi̧ feané Alimané doi sóró horótu dere kaae, Naalemané doikélé sóró horó̧póló erapó. Mepaae so whi̧ dené Naalemané doi sóró horénitepa, ti a̧ dotȩyale sekȩ́ Alimané doikélé sóró horótimipó.   
\p
\v 24 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae so whi̧ dené ya̧lo du betere fo wosóo, ȩ dotȩyale sekȩ́paae kisipa tiki tiróo depa, atétere so whi̧ mo ti betere bete sóró tarapó. Atére so whi̧ta, fo tokó̧tamo yóló só deréni, sukutere ala tua̧mó beteretei, tokó̧ sóró mo ti betaaire ala tua̧mó beteró beterapó.  
\v 25 Ya̧lo dia̧paae mo dapó. Suka̧le so whi̧nétei Kótó Naalemané dere fo wosaalopó. Mió ai fo wosetu betere so whi̧ta mo betaalopó. Take nalo ai ala yaaire be dȩ ha̧le muóo, miókélé ai be dȩ sókó wóló muóo i ere ape.  
\v 26 Ti noatepae, mo ti betere bete Alima tua̧mó moletei, Naalema tua̧mó muló̧póló mo taketi meló beterapó.  
\v 27 Ti a̧ta, Whi̧né Naalema betereteiné so whi̧tamo fo tokó̧ló tale dere ala yó̧póló, Alimané a̧ sóró beteró beterapó.   
\p
\v 28 Ya̧lo i yale fo wosóló, dia̧ kilita sókó furaalu sira yao̧se. Ti noatepae, suka̧le so whi̧ mo feané ama fo nakome woseturaalu, atima mole doumó turukó holaaire be dȩ sókó waalopó.  
\v 29 Atétere sukamó wisi ala yale so whi̧ turukó holóló mo betaalopó. Téyaalotei, dowi ala yale so whi̧ atima turukó holaalotei, taleyóló mo ti só deraalo ai ape.  
\v 30 Ya̧lo wotoró kisipané me ala yaai dapóló mo enénipó. Fo tokó̧ló taleyóló só deraaire alakélé, ya̧lo Ayané ama dere fo sya fóló, mo donotóró taletu beterapó. Ti noatepae, ya̧lo du betere alata ȩ maaté hȩkese yaai dumitei, ȩ dotȩyale sekȩ́ a̧ hȩkese yó̧póló, ama kisipa mole alatóró sya fu beterapó,” yalepó.   
\s1 Yesuné amatei a̧ etei kaae whi̧pó enénipó yale fo  
\p
\v 31 “Ya̧loteitamo ȩ etei kaae whi̧pó depa, ti ya̧lo dere fo mo dapóló diaao̧ wosaalomeipó.  
\v 32 Mené ya̧lo dere ala kilituraalu, a̧ etei kaae ala ere whi̧ wisipó du beterapó. Ama atéró dere fo wosetere whi̧né mo dapó enére ala ya̧lo mo kisiparapó.   
\p
\v 33 Dia̧né ȩ deé yóló wosaai dapóló, mepaae whi̧rape Jon beterepaae dotonó beterapó. Atétepa Jon-né kale mo foné bete i ape yóló, dia̧paae yó meló beterapó.  
\v 34 Ti mo whi̧né a̧ etei kaae whi̧pó dere fo mo dapóló, ya̧lo wosaai kisipa munipó. Atépatei, Jon-né yale ala ya̧lo dia̧paae i dere beteta, so whi̧ fea aluyao̧sóró, Kótóné tao só̧póló dapó.  
\v 35 Jon a̧ta, sa̧ dȩrótu dere kaae, so whi̧ tua̧mó dȩró beterepó. Ai sa̧ ha̧le dȩyó tapa, dia̧ ai dȩmó kapala asiri hai̧tamo bitiré fu betalepó.   
\p
\v 36 Jon-né ama yó melale fota, ti ȩ tua̧mó ere alatóró mo dono yó mótu betalepó. Téyaletei, ya̧lo i ditu betere kutóta, ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayané ama ȩpaae diyóló kemerae yale kutó dirótu beterapó. Mió ya̧lo i du betere alarape kolósu, Jon-né ȩ bope yóló du betale fo kolósu depa, ya̧lo du betere alané ama du betale fo tȩteróló bosene falapó.  
\v 37-38 Ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayanékélé, ȩ etei kaae whi̧póló ha̧kearóló yó mótu beterapó. Tétu betepatei, diaao̧ ȩpaae kisipa tirénire betené ama dere fo diaao̧ wosóo, ama tikikélé dia̧né kolóo, ama fokélé diaao̧ hosaa tua̧mó muóo inipó.  
\v 39-40 Diaao̧ kisipanéta, kale asȩmó yóló muló betere fo dosa̧ayóló kisipa sóró, mo ti betere bete saalopó du beterapó. Ti asȩmó i ere fo feanéta, ȩ etei kaae whi̧póló yó matapó. Atépatei, dia̧ ȩ beterepaae mo ti betaaire bete sene wale hó̧rótu beterapó.   
\p
\v 41 Mo so whi̧né ha̧le foné maaté ya̧lo doi sóró horótu betepa, mo dapóló ya̧lo wosenénipó.  
\v 42 Tépatei, ya̧lo dia̧ diriyóló tuȩ́rapó. Diaao̧ Kótópaae yaala sókó fóló, hȩkesené sukutere ala dia̧né hosaa tua̧mó muniretei, ya̧lo mo tuȩ́rapó.  
\v 43 Ȩta, ya̧lo Aya Kótó a̧ etei sekȩ́ beterapóló dia̧né kisipa yó̧póló, yó melaai ama ȩ dotonatepa waletei, diaao̧ ȩ wisiyóló dape sinipó. Atépatei, mepaae whi̧ detamo ama ko̧leaané wóló bitu, a̧ etei kaae whi̧pó depa, ti dia̧né a̧ mo wisiyóló dape senérapó.  
\v 44 Mo beta̧ betere Kótóné diaao̧ du betere ala kolóló, dukiratere fo wosaai ketekȩ buni yóo, diaao̧tei dia̧ dukiratere ala yóo, du betereteiné ȩpaae netéró tuȩ́ tiki tiraaloé?   
\p
\v 45 Ya̧lo Ayané keletómó dia̧né i dowi yalepóló ha̧kearóló só deratere alata, ya̧lo yaaitere nisi yao̧se. Dia̧ tao saalopó du betale whi̧ Moses-nétóró dia̧ só deraalopó.  
\v 46 Dia̧nétamo Moses-né asȩre fo wosóló, mopóló kisipa tirólua̧sóró, ti mió ya̧lo dere fokélé mo dapóló kisipa tirólua̧pó. Ti noatepae, ama ai asȩre fota, ȩmótóró kisipa muturaalu erapó.  
\v 47 Tépatei, ama asȩre fo diaao̧ dosa̧ayóló mopóló tuȩ́ tiki tiréni depa, ti ya̧lo du betere fokélé netéró wosóló, kisipa tiraaloé?” yalepó.   
\c 6  
\s1 Yesuné 5000 whi̧ o̧la melale fo  
\r (Mat 14:13-21, Mak 6:30-44, Luk 9:10-17)  
\p
\v 1 Atéró mepaae be dȩrape kemetepa, nalo Yesu a̧ Kaleli wȩi uté fókuró tȩ felepó. Ai wȩi kȩlané doi meta, Taiberius-pó.  
\v 2 Yesu a̧ atéró fóló beteremó, mepaae kisi daae mole so whi̧ wisiratere kelemei alarape kelaleteiné so whi̧ mo feané a̧ sya wou betalepó.  
\v 3 Atéró, Yesu a̧ beta̧ du sokore ao̧paae hololó, ama yó matere whi̧rape atima fea beta̧mó beterepó.  
\v 4 Atéyale alata kale boseneyóló fele be dȩmó, Juda fake whi̧rapené o̧la detere ala felekemó sókó waai deremó yalepó.   
\p
\v 5 Atéró, Yesuné ama kelalemó, so whi̧ mo ha̧le o̧la kaae, a̧ beterepaae wou betepa Filip-paae duraalu, “Doa i so whi̧ naaire \it bred\it* okó momó dupu yaaloé?” yalepó.  
\v 6 Yesuné Filip-paae atéró wosale fota, ama yaaire ala tuȩ́rutei, Filip-né noa fokó déró a̧ ka̧ae kolóló su̧ suraalu yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa, Filip-né Yesupaae duraalu, “200 \it silpa\it* \it moni\it*-né dupu dere \it bred\it* o i betó mole so whi̧ fea su̧mó naalomei, sawa téti nenérapó,” yalepó.   
\p
\v 8-9 Tétepa, Yesuné ama yó matere whi̧kó ama doi Saimon Pitané noma Andruné Yesupaae duraalu, “I betere naalené beta̧ \it bali\it* o bula aporó yóo, ya beleka̧amale tamo yóo, yóló i tare ape. Téreteiné doa i betó mole so whi̧ fea anéli o̧lané su̧nére?” yalepó.   
\p
\v 10 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai so whi̧ ne tómó beteró̧póló yae,” depa, atima betalepó. Ai tua̧mó betere naale senaaleró sorapetamo dosa̧ani, whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5000-rópó.  
\v 11 Atéró, Yesuné kale \it bali\it* o bularape fea sóró taruraalu, Talepaae mo kée yóló terekée daalu yóló, so whi̧mó a̧liralepó. Ya tamokélé \it bred\it* o yale kaaetóró yóló a̧liratepa, atima fea mo su̧mó nalepó.   
\p
\v 12 Atéró su̧tepa, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Muni fele buki o̧la ha̧le beseké yao̧sórópa, fea daseté kwȩyae,” yalepó.  
\v 13 Atéró nale aporó \it bred\it* o bulanétei, buki muni fupa daseté kwȩyóló, 12 yorape deyóló fa̧analepó.   
\p
\v 14 Ai betó mole so whi̧né Yesuné atei kaae kelemei ala eratepa kolóló duraalu, “I whi̧ta, i haepaae waalopóló take bopetu betale Kótóné ko̧ló whi̧ a̧tóró hi̧ti irurapó,” du betalepó.  
\v 15 Atéró, ai so whi̧né Yesupaae woseni, atima ko̧leaanétei a̧ doasi topo whi̧ sóró beteraai kisipa mualepó. Atima atéró mutere kisipa tiki bete Yesuné kilitu atima taaróló, a̧ ama wotoró beta̧ du sorokore tikipaae momó biti̧ holalepó.   
\s1 Yesu wȩi tómó daaté wale fo  
\r (Mat 14:22-33, Mak 6:45-52)  
\p
\v 16 Téró, atéyale sukamó kuluka be dikité dorowaletamo Yesuné yó matere whi̧rape atima maaté Kaleli wȩi fókupaae derepelepó.  
\v 17 Atéró, aimó atima Yesu a̧ kaae tawóló daapatei be diki yalepó. Atétepa, kale whi̧rape atima wȩi nukupaae biti̧ holóló, Kapeneam be huluapaae faairaalu, ai wȩi kȩla tua̧mó tukóló fu betalepó.  
\v 18 Atéró fu betalemó, doakale besȩ́ tiki wouraalu, doasi wȩi asya walepó.  
\v 19 Até depatei, atima 5 ó 6 \it kilomita\it* da̧lemó nuku i̧té fu bitu kelalemó, atima nukutamo wou betepa, Yesu a̧ hokolaa yaairaalu, wȩi tómó daaté wou betalepó. Atétepa kilitu, atima doasi winé suka̧lepó.  
\v 20 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ita ȩpa, dia̧ wiyao̧se,” yalepó.  
\v 21 Tétepa, kale whi̧rape atima witere ala taaróló, halaainé Yesu dape sóró, nuku tua̧paae beteraai kisipa mualepó. Atéró dape sóró, atima faaire wȩi fóku feleke inipatei, utéró hapale tétitóró sókó felepó.   
\p
\v 22 Atéró, Yesuné ama yó matere whi̧rape atima fi tikimó, ai wȩi fókumó betó mupa fele so whi̧ atima fiyóló, hi̧ka turukó huturaalu etei kisipa mualepó. Imó mole beta̧ nukumóta Yesu bitini, ama yó matere whi̧rape maaté betóló felepó du betalepó.  
\v 23 Atéró, Taiberius beró wale whi̧rape mepaae atimané nukutamo, take Talené mo kée yóló, o̧la a̧liyóló nuku betale tikimó sókó walepó.  
\v 24 Atéró, ai sukamótóróti mepaae whi̧rapekélé, kale nukutamo wale whi̧rapetamoné Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo keka̧lemó kilinitepa, Kapeneam be huluapaae keka̧ai dapóló, atima nukupaae biti̧ holóló felepó.   
\s1 Yesu a̧ta, mo ti betere bred opó yale fo  
\p
\v 25 Atéró, kale so whi̧né Yesu kekitu beteró, wȩi fóku uté tȩró betepa kolóló a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, ya̧ ipaae metéli waleé?” yalepó.   
\p
\v 26 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Diaao̧ ȩ kekitu betere beteta, sira yaaire kelemei alarape eraleteimó kisipa mutu, ȩ kekitu betere? Mo meipó. Kale \it bred\it* o su̧mó naleteiné diaao̧ ȩ ai keketé kutu betere ape.  
\v 27 I haemó nokole mo o̧lata, ti doyóló aluyaalopó. Atéyaaire o̧lamótei, dia̧ depe tukówei ala du betao̧se. Mo ti betaaire o̧lata, kale whi̧né Naalemané dia̧mó melaalopa, ai o̧la mo ketekȩ buóló hai̧tamo sae. Atei o̧la melaaire whi̧ta, Alima Kótóné fopeyóló a̧tóró wisirapóló siriróló, beteró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Ai fo depa, atimané a̧paae woseturaalu, “Kótóné ama da̧paae dirae dere kutó-a, noaé?” yalepó.   
\p
\v 29 Tétepa, Yesuné duraalu, “Kótóné ama dirae dere kutóta i ape. Kótóné ama dotonó betere whi̧ beta̧paae kisipa tiki tiróló betae,” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Talené eratapóló da̧né kisipa tiró̧póló, naao noa kelemei alakó eraaloé?  
\v 31 Mo take da̧né noutererape atima ha̧le kópu ka̧ae fi haemó kuturaalu, \it mana\it* o beta̧ nó̧póló ó hepen bemó derótua ipakalepóló, asȩmó yóló muló beterapó,” yalepó.   
\p
\v 32 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧paae ya̧lo mo i dere ape. Hepen bemó derótua yale \it bred\it* ota Moses-né menitei, ya̧lo Ayané beta̧ ó hepen bemó deratere mo bete mole \it bred\it* o dia̧mó mótu beterapó.  
\v 33 Ti Kótóné ai mótu betere mo bete mole ota ó hepen be taaróló dorowóló, i haemó betó mole so whi̧mó mo ti betere bete matere whi̧ta, ȩtórótipó,” yalepó.   
\p
\v 34 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, naao ai bope dere ota, mo miótóró kaae sóró da̧mó melaasepé,” yalepó.   
\p
\v 35 Ai fo depa, Yesuné atimapaae ha̧kearóló duraalu, “Mo ti betere bete mole ota ȩtórótipó. Mepaae so whi̧ de ȩ beterepaae wapa, ai so whi̧ wotekélé mo yaalomeipó. Mepaae so whi̧ de ȩpaae kisipa tiki tiratepa, ti ai so whi̧ wȩi nokole dere ala mo sawakélé yaalomeipó.  
\v 36 Take ya̧lo dia̧paae yale fo kaae, momó i dere ape. Ȩ wale ala diaao̧ kelaletei, ȩpaae kisipa tiki tiratere ala dumipó.  
\v 37 Ya̧lo Ayané ȩpaae matere so whi̧ feata, ti ȩ beterepaae wou betaalopó. Mepaae so whi̧ detamo ȩ beterepaae wapa, ti ya̧lo atima fae yóló ho̧konatere alakélé mo yaalomeipó.  
\v 38 Ti noatepae, ȩ ó hepen be taaróló i haepaae dorowaleteita, ya̧lo kisipa mole ala yaai dapóló anipó. Téni, ȩ dotȩyale whi̧né ama kisipa mole alatóró eraairaalu woló i betere ape.  
\v 39 Ya̧lo Aya ȩ dotȩyale sekȩ́né ama kisipa mole alata ipó. Ama ȩpaae melale so whi̧ mo beta̧kélé ya̧lo aluréni, take kemetere sukamó atima fea kepaayóló mo ti beteró̧póló kisipa mutu ȩ dotonalepó.  
\v 40 Ti ya̧lo Ayané ama kisipa mole alata ipó. So whi̧ de ama Naalemané dere ala kolóló a̧paae kisipa tiki tiratepa, ti atétere so whi̧ mo ti betótóró tawaalopó. Ai so whi̧ta, take kemetere sukamó ya̧lo kepaaróló beteraalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 41 Ai fo deremó kale Juda fake so whi̧né duraalu, “A̧ta, ó hepen be taaróló dorowale \it bred\it* opó du betere fo-a, noa betené dérópóló,” atima dei tuȩ́ mutu, a̧ faletu betalepó.  
\v 42 Kale dere kaae atimasisitei duraalu, “I sekȩ́ta, kale Josep-né naalema Yesu hi̧ti meié? Ama hamaró alimatamota, da̧né tuȩ́rapó. Tépatei, a̧ ó hepen beró dorowalepó du betere fota, noa betené dérópó,” yalepó.   
\p
\v 43 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧sisitei dei tuȩ́ muóló kȩlaarótu betere fo taalae.  
\v 44 Whi̧ me de ȩ beterepaae ama ko̧leaané wonénipó. Ya̧lo Aya ȩ dotȩyale sekȩ́né amatei ȩ beterepaae a̧lisóró wapa, ti wonérapó. Ai so whi̧ta, take kemetere sukamó ya̧lo kepaaróló mo ti beteraalo ai ape.  
\v 45 Mo take betale Kótóné ko̧ló whi̧rapené asȩmó i fo erapó.  
\q1 ‘Kótóné ama so whi̧ yó mótu betepa, ti atima fea tuȩ́ yaalo ai ape.’  
\m Ya̧lo Ayané dere fo wosóló, kisipa sere so whi̧ta, ti ȩ beterepaae wua du beterapó.  
\v 46 Mo whi̧ beta̧nékélé Kótó kilinitei, kale Alimatamo betóló wale Naalené beta̧ ti Alima kolóló kisiparapó.  
\v 47 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Whi̧ me detamo ȩpaae kisipa tiki tiró betepa, ti ai whi̧né mo ti betó tare bete sóró tarapó.  
\v 48-49 Ti noatepae, mo ti betere bete bole ota ȩtórótipó. Mo take betale diaao̧ noutererape atima ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó kuturaalu, Kótóné ó hepen bemó deratere \it mana\it* o maaté nukua ipakalepó. Tétua yaletei, atima bitini sukutua erapó.  
\v 50 Atéyaletei, ó hepen bemó dorowale betere bete bole \it bred\it* ota i mole ape. Ai o nokole so whi̧ sukó̧kélé mo yaalomeipó.  
\v 51 Ó hepen bemó dorowale mo ti betere \it bred\it* ota, ti ȩtórótipó. Whi̧ me de i o sóró nukupa, ai so whi̧ mo ti betó tawaalopó. I ota, haemó betó mole so whi̧ mo ti beteró̧póló, matere ya̧lo tiki mipó,” yalepó.   
\p
\v 52 Ai fo depa, kale Juda fake so whi̧ atimasisitei fo kȩlaaróló duraalu, “Haió, i whi̧né ama tikitei da̧paae naasepé dere fo-a, netéró nó̧póló melaai dérópó,” yalepó.   
\p
\v 53 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale Whi̧né Naalemané ama tiki miró fa̧ketamo nénitepa, ti atétere so whi̧ tua̧mó mo ti betere bete muni ai ape.  
\v 54 Mepaae so whi̧ dené ya̧lo tiki miró fa̧ketamo nukupa, ti ai so whi̧né mo ti betó tare bete sóró tarapó. Ai so whi̧ta, take kemetere sukamó ya̧lo kepaaróló beteraalopó.  
\v 55 Ti noatepae, ya̧lo tikita ti nokole mo bete mole o̧la yóo, ya̧lo fa̧kekélé nokole mo bete mole wȩi yóo erapó.  
\v 56 Mepaae so whi̧ dené ya̧lo tiki miró fa̧ketamo nukupa, ti atétere so whi̧ ȩ tua̧mó betóo, ȩ ai so whi̧ tua̧mó betóo, erapó.  
\v 57 Mo ti betere sekȩ́ ya̧lo Ayané ȩ dotonatepa walepó. Ȩ betere betekélé ti ya̧lo Aya a̧tórótipó. Atére kaae, mepaae so whi̧ dené ȩ nokole o̧lapóló nuku betepa, ti betere bete ȩ ereteiné ai so whi̧ atimakélé ha̧le betó tawaalopó.  
\v 58 Ó hepen bemó dorowale \it bred\it* ota, ti ȩ i ape. Mo take betale diaao̧ noutererape atimata, ó hepen bemó derótua yale \it mana\it* o nukua yaletei, atima fea suka̧lepó. Tépatei, mepaae i o nokole so whi̧ta, mo ti betó tawaalopó,” yalepó.  
\v 59 I fota, Yesuné u Kapeneam-mó tȩne fo wosetere be tua̧mó yó mótu betalepó.   
\s1 Mepaae whi̧rape Yesu taaróló fele fo  
\p
\v 60 Ama yó matere whi̧rape mepaaené ai yale fo wosóló, atimasisi kȩlaaróló duraalu, “Ama ai yó matere whi̧ fota felékélé inipa, né wosaaloé?,” yalepó.   
\p
\v 61 Yesuné ai yó matere fo ama yó matere whi̧rapené wosaalo meipóló kȩlaarótu betepa, Yesuné ama kisipa yóló atimapaae duraalu, “Ya̧lo i yó matere fo diaao̧ wosóló felénipa, ȩtamo dei tuȩ́ mute?  
\v 62 Kale Whi̧né Naalema a̧ take betale tikipaae momó fesaae hotepa kilitu, diaao̧ noa kisipa muaaloé?  
\v 63 Whi̧né mo tó tikita, doasi bete munitei, Dȩi Kepe Wisiné beta̧ mo ti betaaire bete mótu beterapó. Ya̧lo dia̧paae yó matere fota, Dȩi Kepe fa̧anuraalu, mo ti betere bete mótu beterapó.  
\v 64 Tépatei, dia̧ mepaae kisipa tiki tirénire whi̧rapekélé ai betere ape,” yalepó. Yesuné atéró yale fota, a̧paae tuȩ́ tiki tirénire whi̧raperó a̧ dó̧póló eleké deyaaire whi̧tamo take kaae sale sukamótei, ama kisipa yalepó.  
\v 65 Téró, Yesuné ama yale fo kemeni, ha̧le yótóró taru duraalu, “Ya̧lo take dia̧paae yale fo i ape. Mepaae so whi̧ de atima ko̧leaanétei, ȩ beterepaae waai dapóló wonénipó. Ya̧lo Ayané ȩ beterepaae a̧lisóró wapa, ti wonérapó,” yalepó.   
\p
\v 66 Ai sukamó kaae sóró, Yesuné yó matere whi̧rape mepaae a̧ sya fole ala taaralepó.   
\p
\v 67-68 Atétepa, ama yó matere 12 whi̧rapepaae duraalu, “Diaao̧kélé ȩ taaróló faai kisipa mute?” depa, Saimon Pitané a̧paae duraalu, “Tale-ó, da̧ me de beterepaaemo faaloé? Mo ti betaaire fota, ya̧ tua̧mó ai mole ape.  
\v 69 Ya̧ta, Kótóné ama fopeyóló kae beteró betere whi̧ wisinaalepóló, da̧né ya̧paae tuȩ́ tiki tiró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 70 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Dia̧ 12 whi̧rapeta, ya̧lotei sorokó sóró kae beteró beterapó. Tépatei, beta̧ whi̧ tua̧paae dowi kepe doropóló ai betere ape!” yalepó.  
\v 71 Ama ai yale fota, Iskariot be whi̧kó Saimon naalema Judas-mó kisipa muturaalu yalepó. Ti Judas a̧kélé 12 whi̧rapekó ama yó matere whi̧tei, a̧ dó̧póló eléké deyaaire sekȩ́pó.   
\c 7  
\s1 Yesu o̧la deterepaae fele fo  
\p
\v 1 Ai alarape yóló kemetepa, Yesu a̧ Judia hae kwiamó betó mole Juda fake whi̧rapené a̧ daai du betepa, Judia hae kwiapaae feni, Kaleli hae tua̧mótei kutu betalepó.  
\v 2-3 Tépatei, Juda fake whi̧rapené furu berapemó o̧la deyaai tukóló muló betere be dȩ felekemó sókó waai depa, Yesuné ama nomarapené a̧paae duraalu, “Ya̧ ai betere be hulua taaróló, naao yó matere whi̧rapené naao erótu betere kelemei alarape koló̧póló, ya̧ Judia hae kwiapaae fumié yóló sȩtu betalepó.  
\v 4 Ti noatepae, beta̧ doi mole whi̧ betaai depa, ti ama dere ala kikiti kinóló ini, so whi̧ feané koló̧póló ha̧keamó enérapó. Atépa, ti naao ai du betere alarape i haemó betó mole so whi̧ feané koló̧póló ha̧kearae,” yalepó.  
\v 5 Ti ama nomarapené ai yale fota, atimakélé a̧paae kisipa tiréni irutei yalepó.   
\p
\v 6 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Diaao̧ yaaitere alata, ha̧le ho̧ko sukamó deté fenérapó. Tépatei, ȩ ai o̧la deterepaae faai tukóló muló betere mo dono be dȩ sókó waai teórapó.  
\v 7 I haemó betó mole so whi̧ feané dia̧ hó̧róló bóe dele ala enénipó. Tépatei, ȩ hó̧róló bóe dele ala suka fea ha̧le yó tarapó. Ti noatepae, atimané du betere dowi ala bete ya̧lo ha̧kearóló yó materemó, ȩtamo dei tuȩ́ muturaalu dapó.  
\v 8 Ȩta, ai o̧la deterepaae faalomeipa, dia̧ maaté holae. Ti noatepae, ȩ ya̧lo yaaire ala teóreteiné beterapó,” yalepó.  
\v 9 Ama atimapaae ai fo yóló, a̧ Kaleli hae kwiamó sawa kaae tawóló beterepó.   
\p
\v 10 Téyaletei, ama nomarape atima o̧la deterepaae fitikimó, nalo a̧kélé Jerusalem be huluapaae holaletei, so whi̧né a̧ kelao̧sóró ha̧keamó feni, kikiti sókó fóló beterepó.  
\v 11 Atéró, kale o̧la detere tikimó atima Juda topo whi̧rapené a̧ wóló beterémóló keka̧lemó bitinipa atimasisi duraalu, “Kale whi̧ momó beterérópó?” yalepó.   
\p
\v 12 Ai o̧la detere tikimó touró betere mepaae so whi̧ atimasisi kikiti deté furaalu, “A̧ta, mo whi̧ wisipó,” depa, mepaae so whi̧né duraalu, “Meipó. A̧ta, so whi̧ fea dilikó̧ló kapala ala yó mótu betere whi̧pó,” yalepó.  
\v 13 Téyaletei, atima Juda topo whi̧rape kolóló wituraalu, mo whi̧ beta̧nékélé mepaae forape ha̧keamó inipó.   
\s1 Yesu a̧ atimané o̧la detere tikimó daalu yó melale fo  
\p
\v 14 Atéró, kale o̧la detere be dȩ sókó waai mepaae be dȩ ha̧le mupa, Yesu a̧ momatere be tipi bolaa tua̧paae holóló, kale fo kaae sóró yó mótu betalepó.  
\v 15 Ama atéró yó matere fomó, kale Juda topo whi̧rape atima kilita sókó fu, sirayóló duraalu, “I whi̧né atei kaae fosó fosó yóló yó mótu betere fo-a, a̧ \it skul\it*-paaekélé fenitei, momó kisipa sóró du bitu dérópó,” yalepó.   
\p
\v 16 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo i yó matere fota, ya̧lotei kekeme nóló dumi, ȩ dotȩyale sekȩ́né yae yale fotóró du beterapó.  
\v 17 Mepaae whi̧nétamo Kótóné kisipa mole ala sya fóló, ama ala eraai kisipa mutepa, ti ya̧lo i yó matere fo Kótóné ama kisipa mole ala sya fóló dépé, ya̧lotei kekeme nóló déró, ai whi̧né amatei ka̧ae kolóló talenérapó.  
\v 18 Me whi̧né ama tuȩ́nétei kekeme nóló yó mótu betepa, ti ama doi doasi muó̧póló du beterapó. Tépatei, me whi̧nétamo a̧ dotȩyale sekȩ́né doi doasi muó̧póló ama ala eratepa, ti atétere whi̧ tua̧mó mo alatóró mulu, kapala ala mo sawakélé munipó.  
\v 19 Take kale tukóló muló betere fo Moses-né dia̧paae menénié? Téyaletei, dia̧kó beta̧ whi̧nékélé ai tukóló muló betere fo sya feni, tikitua dapó. Atérapa, dia̧né ȩ noatepa daai du bitu de?” yalepó.   
\p
\v 20 Ai touró betere so whi̧né a̧paae duraalu, “Ya̧ tua̧móta, dowi kepe tepeyóló ai fa̧anapa, ya̧ né daai du betepa de?” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo beta̧ kelemei ala eraleteimó diaao̧ ai siratu betere ape.  
\v 22 Tétu beteretei, diaao̧ tiki sekaȩ tukóló sirirótu betere alata, Moses-né amatóró kaae sóró inipó. Ténitei, mo take diaao̧ noutererapené du betale ala sya furaalu, sa̧a naai tukóló mulale be dȩmótei, mió dia̧né naalerapekélé tiki sekaȩ ai tikitu betere ape.  
\v 23 Tépatei, Moses-né yóló muló betere fo diaao̧ tikaalo meipóló kisipa mutu, sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmótei, diaao̧ naalerape tiki sekaȩ ai tikitu betere ape. Térapa, ai sa̧a nokole be dȩmótóró, whi̧né tiki turó ya̧lo wisirateremó, dia̧né ȩtamo noatepa fopaae butu de?  
\v 24 Diaao̧ tómó mole ala kolóló ȩ só derótu betere fo mo taalae. Mo bete mole ala donotóró taleyae,” yalepó.   
\p
\v 25 Ama ai fo depa wosóló, mepaae Jerusalem be huluamó betó mole so whi̧né duraalu, “Juda topo whi̧rapené daai du betere whi̧ a̧tóró hi̧ti meié?  
\v 26 Mió a̧ so whi̧ feané keletómó daalu, ama fo ha̧keamó yó mótu betepatei, atimané a̧paae me fokélé dumipó. Ti Yesu a̧ta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisopóló, Juda topo whi̧rapené kisiparu démólópó?  
\v 27 Da̧néta, ai whi̧ wale turuku be kisiparapó. Atépatei, so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso a̧ wale sukamó, mo beta̧ whi̧nékélé ama turuku be kisipa yaalo meipó,” yalepó.  
\v 28 Atéró Yesu a̧ moma dere be belamó daalu, fo ha̧le yótóró mótu bitu fo fakeyóló duraalu, “Ȩ wale turuku bekélé ȩkélé, diaao̧ kolóló kisiparapó dere fota, mo ai dere ape. Tépatei ȩ i wóló beteretei ya̧lo ko̧leaané ani, Ayané ȩ dotonatepa walepó. A̧ta, mo alatóró yó tare sekȩ́ betepatei, dia̧né a̧ kolóló kisipanipó.  
\v 29 Ténitei, ȩta a̧tamo beta̧mó betóló ama ȩ dotonatepa waleteiné ya̧lo a̧ mo kisiparapó,” yalepó.   
\p
\v 30 Ama ai fo deremó, atimané a̧ tawóló \it dipula\it* beteraai yaletei, whi̧ beta̧nékélé a̧ tane fenipó. Ti noatepae, a̧paae ai ala eraaire be dȩ sókó waai teópa yalepó.  
\v 31 Aimó touró betere so whi̧ atima ai fo du betepatei, mepaae kisipa tiró betere so whi̧né duraalu, “So whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné dotonaalopó ere whi̧ wale sukamó Kótóné dapó yó̧póló, i sekȩ́né eratere kelemei alarape fea bosenóló, me noa kaae doasi ala eraaloé?” yalepó.   
\p
\v 32 Aimó touró betere so whi̧né Yesuné du betere alamó, atimasisi kikiti du betepa, Farisi whi̧rapené wosalepó. Atétepa, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné momatere be kaae tare diki tare whi̧rapené Yesu tawóló \it dipula\it* beteró̧póló dotȩyalepó.   
\p
\v 33 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ȩta fo̧lo sukamó bitini, mo sawa sukamó maaté dia̧tamo betóló, ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Aya beterepaae momó fesaae faalopó.  
\v 34 Ȩ diaao̧ keka̧alotei, kelaalo meipó. Ȩ fóló betere tikipaae dia̧ wókélé mo yaalo meipó,” yalepó.   
\p
\v 35 Ama ai dere fo wosóló, kale Juda topo whi̧rape atimasisitei, fo kȩlaaróló duraalu, “Ai whi̧né a̧ kekó̧ta yaalotei kelaalo meipó, a̧ fole tikipaae dia̧ wókélé yaalo meipó, du betere fota, mopaae faai dérópó? Da̧ Juda fake whi̧rape Krik fo bole be huluapaae dapo dapo yóló betere so whi̧paae fo yó male faairaalu démólópó.  
\v 36 Ama du, ‘Diaao̧ a̧ keka̧alotei kelaalo meipó, a̧ fóló betere tikipaae dia̧ wókélé yaalo meipó,’ du betere-a, noa fo betené dérópó?” yalepó.   
\p
\v 37 O̧la deté wóló kemerótu mo doasi o̧la deyale sukamó, Yesu a̧ turukó holóló fo fakeyóló duraalu, “Mepaae so whi̧ detamo wȩi nokole depa, ti ȩ beterepaae nale wó̧póló yae.  
\v 38 Kale asȩre fo tua̧mó Kótóné i fo erapó. So whi̧ tua̧mó mo ti betó tare wȩi fa̧aturaalu, feleyóló faalo ai ape ere fo mo dokonóló, mepaae whi̧ detamo ȩpaae kisipa tiki tiratepa, ti ai so whi̧ tua̧paae mo eraalopó,” yalepó.  
\v 39 Yesuné ama ai yale fo beteta, take a̧ hepen-paae furaalu, Dȩi Kepe Wisi a̧paae kisipa tiratere so whi̧mó matepa saalopóló kisipa mutu ai fo yalepó. Aita, ama doasi doi saaire be dȩ teópa kaae taruraalu, ai fo yale sukamó kale Dȩi Kepe hapale menipó.   
\p
\v 40 Ama ai dere fo wosóló mepaae so whi̧né duraalu, “Kótóné ko̧ló whi̧ waalopóló bopetu betaletei, me kae mei a̧tóró mo hi̧tipó,” du betalepó.   
\p
\v 41 Ai fo depa, mepaae so whi̧né duraalu, “A̧ta, so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧ Keriso hi̧tipó,” Tétepa mepaae so whi̧né duraalu, “Meipó. Keriso a̧ Kaleli haemó netéró waalopóló de?” du betalepó.  
\v 42 “So whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso a̧ta, Take Depit-né ama turuku be Betelehem-mó ama deté fele naale tua̧mó sókó waalopóló asȩmó inié?” yalepó.  
\v 43 Ai fo depa woseturaalu, Yesu a̧ derópóló ai so whi̧ atima fea beta̧ kisipa muni, kisipa kae kae mutu betalepó.  
\v 44 Téturaalu, mepaae whi̧né a̧ tawóló \it dipula\it* beteraai kisipa mualetei, whi̧ beta̧nékélé a̧ tane fenipó.   
\s1 Juda topo whi̧rapené Yesupaae kisipa tiki tiréni yale fo  
\p
\v 45 Ai alarape yóló kemeróturaalu, kale momatere be kaae tare diki tare whi̧rape atima Yesu tawóló \it dipula\it* beteraai dapóló feletei, momó fesaae walepó. Atétepa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné atimapaae duraalu, “Ai whi̧-a, dapesó wale noatepa taaróló waleé?” yalepó.   
\p
\v 46 Ai fo depa, kale diki tare whi̧rapené atimapaae teraae faróló duraalu, “Mo take betale alimó beta̧ whi̧nékélé, mió i whi̧né dere fo kaae depa mo wosenipó,” yalepó.   
\p
\v 47 Ai fo depa, kale Farisi whi̧rapené duraalu, “Aita, dia̧kélé dilikituraalu yalepa kelae!  
\v 48 Da̧kó i betó mole momaratere topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamo mo beta̧kélé a̧paae kisipa tiki tiró beterekó diaao̧ kelere? Mo meipó.  
\v 49 Tépatei, i betó mole so whi̧ Moses-né asȩre fo dosa̧ayóló tuȩ́ni, ha̧le ho̧ko betó mupa, ti Kótóné atima doróló mokoraalopó,” yalepó.   
\p
\v 50-51 Ai fo depa, take Yesu beterepaae fele Farisi whi̧kó ama doi Nikodimas-né mepaae Farisi whi̧rapepaae duraalu, “Da̧né tukóló muló betere fo sya furaalu, me whi̧né ama i alarape yalepó dere fo wosenipatei, ha̧le ho̧ko só derótua de?” yalepó.   
\p
\v 52 Atétepa, atimané Nikodimas-paae duraalu, “Ya̧kélé Kaleli whi̧é? Kótóné ko̧ló whi̧ta, Kaleli hae kwiamó waalopó fo inipó. Ai fokó asȩmó muléró kelaasepóló dosa̧ayae,” yalepó.   
\p
\v 53 Atéró, ai tourale so whi̧ atimané be séle sélepaae dapo dapo yóló felepó.   
\c 8  
\s1 So beta̧ whi̧ metamo daaneta du betepa, dapesó wale fo  
\p
\v 1-2 Atéró fi tikimó, Yesu a̧ Olip du sorokó molepaae fini holalepó. Atéró fiyóló, be dȩtepa mo hi̧kati a̧ momatere be tipi bolaa tua̧paae momó fóló daalemó, so whi̧ fea wóló a̧ bopéró betepa, biti̧ doropóló atimapaae fo yó mótu betalepó.  
\v 3 Atéró yó mótu betalemó, kale tukóló muló betere fo yó matere whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné beta̧ so nópu nuku betepa kolóló dapesó wóló, ai touró betere so whi̧ tua̧mó daalalepó.  
\v 4 Atéró daaló bitu Yesupaae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, i sota nópu nuku betepa kolóló dapesó walepó.  
\v 5 Atei ala dere sorapeta, kapo duné siróló dae yóló Moses-né asȩmó erapó. Atérapa, naao me fokó enére?” yalepó.  
\v 6 Atimané a̧paae atéró wosale fota ha̧le inipó. A̧ só deraairaalu, atimasisi fo deyóló a̧ su̧ su ai fo yalepó.  
\p Tétepa, a̧ hemée deyóló bitu, naase dou̧né haemó asȩtu betalepó.  
\v 7-8 Atéró atimané a̧paae wosetere fo dekéró yó tapa, a̧ hemée taretei donone holóló duraalu, “Dia̧kó dowi ala mo beta̧kélé initere whi̧ betepata, ti ai whi̧népi a̧ kapo duné siróló dó̧póló yae,” yalepó. Ai fo yóló, a̧ momó hemée deyóló haemó asȩtu betalepó.   
\p
\v 9 Ama ai dere fo wosetu, mepaae teó so whi̧ nalo wó̧póló, otererape atimapi be séle séle fu betalepó. Atima fea atéró fi tikimó, Yesu a̧ beta̧ bitu kelalemó, kale so a̧ daale tikimótóró ha̧le daalepó.  
\v 10 Atépa Yesu hemée taretei donone holóló, kale sopaae duraalu, “Ti so-ó, ya̧ só deróló daai du betale whi̧rape-a, mopaae feleé? Me whi̧nékó ya̧ só deraleé?” yalepó.   
\p
\v 11 Ai fo depa kale soné duraalu, “Doa whi̧-ó, mo beta̧ whi̧kélé imó bitinipó,” yalepó. Tétepa Yesuné a̧paae teraae faróló duraalu, “Ya̧lo ya̧ só derótumipa dua fae. Téturaalu, naao deté wou betere dowi ala momó kae ini, mo ti taalae,” yalepó.   
\s1 Yesuné ȩta etei kaae whi̧pó yale fo  
\p
\v 12 Atéró Yesuné ama yale fo kaae, so whi̧paae momó duraalu, “I haemó dȩrótu betere dȩta ti mo ȩtórótipó. Mepaae ȩ sya wale so whi̧ta, diliki tua̧mó kuni, dȩ tua̧mótóró kwȩyóló, mo ti betere bete sóró betaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 13 Ai fo depa, kale Farisi whi̧rape atima dei tuȩ́ mutu Yesupaae duraalu, “Naaotei ya̧ etei kaae whi̧póló dere fo mo dapóló, da̧né wosaalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 14 Ai fo depa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lotamo ȩ etei kaae whi̧pó depa, so whi̧né mo dapó enérapó. Ti noatepae, ȩ betóló wale tikiró faaire tikitamo ya̧lotóró tuȩ́rapó. Téretei, ȩ wale ala ó fole ala dia̧ tuȩ́nipó.  
\v 15 Dia̧né me whi̧ hamoma taleyóló só deratere alata, mo whi̧né dere ala sya fóló du beterapó. Tépatei, ya̧lo taleyóló me whi̧ só deratere ala mo dumipó.  
\v 16 Ya̧lotamo ai ala depa, ti ȩ ya̧lo wotoró bitini, ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayatamo beta̧ kisipa muóló, fea ala wusuró dereteiné mo donomó enérapó.  
\v 17 Téretei, diaao̧ sya fu betere asȩmó etei fo yóló muló beterapó. Whi̧ mené fo kae ini, atimaamo wusuróné beta̧ kaae fotóró depa, ti mo dapó du beterapó.  
\v 18 Atétu dere kaae, ya̧lotei ȩ etei kaae whi̧póló yó melóo, ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayanékélé, ȩ tua̧mó ere alatóró fea ama mo dono yó melóo, du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 19 Ai fo depa, atimané a̧paae woseturaalu, “Naao Aya momó betere?” depa, Yesuné duraalu, “Ȩkélé, ya̧lo Ayakélé diaao̧ mo kisipanipó. Ȩtamo dia̧né kisipa ua̧sóró, ti ya̧lo Ayakélé diaao̧ su̧mó kisipa ua̧pó,” yalepó.  
\v 20 Yesuné ama i forape du betaleteita, momatere be tipi bolaa tua̧mó Kótópaae \it moni\it* ha̧le maleta dere tikimó daalu, yó mótu betalepó. Téyaletei, a̧paae me ala eraaire be dȩ teóreteiné beta̧ whi̧nékélé a̧ tane fenipó.   
\p
\v 21 Atéró, Yesuné ama yale fo kaae, atimapaae momó duraalu, “Ȩta, dia̧ taaróló fulapó. Atéró fi tikimó dia̧né ȩ kekitu betaalotei, diaao̧ du betere dowi ala tua̧mó dia̧ suka̧alo ai ape. Ȩ fole tikipaae dia̧ mo wókélé yaalo meipó,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, kale Juda topo whi̧rape atimasisi duraalu, “A̧ fole tikipaae dia̧ waalo meipóló yale fo beteta, amatei a̧ daalopóló du yalepó,” yalepó.   
\p
\v 23 Tépatei, Yesuné atimapaae yótóró taru duraalu, “Dia̧ta, i haemó kaayóló beterapó. Ȩta, ó taoró biti dorowale whi̧pó. Dia̧ta hae whi̧ betereteiné haemó mole alatamo fulumu du beterapó. Tépatei, ȩta ó taoró dorowaleteiné i haemó mole alatamo fulumu dumipó.  
\v 24 Take ya̧lo dia̧paae diaao̧ du betere dowi ala tua̧mó sinaalo ai ape yale fota, ti i betené yalepó. Diaao̧ ya̧lo dere fo wosóló, ȩ etei kaae whi̧póló kisipa tikitamo tiréni depa, ti diaao̧ du betere dowi ala tua̧mó dia̧ sinaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Ti ya̧ deé?” yóló wosetepa, Yesuné duraalu, “Mo take kaae sale sukamótei, etei kaae whi̧póló dia̧paae deté wou betaletei me kae mei ȩtóróti i ape.  
\v 26 Diaao̧ du betere alamó ya̧lo dia̧tamo fo tokó̧ló dia̧ só deraaire fo mo dekéró mulapó. Tépatei, ȩ dotȩyale sekȩ́ a̧ta, mo alaró mo fotamoné betepó. Ama depa ya̧lo wosale fotóró i haemó betó mole so whi̧ feapaae yó mótu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 27 Atimané ama ai dere fo wosóló, ita Alima tua̧mó ere alatóró yó matapóló kisipa munipó.  
\v 28 Atétu betepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Kale Whi̧né Naalema dia̧né sikipaae só horatere sukamó, ȩ etei kaae whi̧póló diaao̧ kisipa yaalopó. Mió dia̧paae i yó mótu betere fokélé, ya̧lo ko̧leaané kekeme nóló dumi, Aya ȩ dotȩyale sekȩ́né yó matere fotóró dapó.  
\v 29 Ai ala yó̧póló, ȩ dotȩyale sekȩ́né ȩ wotoró beteró̧póló taaréni, a̧ ȩtamo beta̧mó beterapó. Ti noatepae, suka fea ya̧lo du betere alata, a̧ hȩkese yaaitere alatóró erótu beterapó,” yalepó.  
\v 30 Ama atéró yó mótu betale fo wosóló, mepaae so whi̧ a̧paae kisipa tiralepó.   
\s1 Atima Abraham-né naalerapepó yale fo  
\p
\v 31 Atéró, Yesuné a̧paae kisipa tiró betere mepaae Juda fake so whi̧paae duraalu, “Diaao̧tamo ya̧lo yó matere fo wosóló eró tapa, ti dia̧ mo ya̧lo yó matere so whi̧tóró beterapó.  
\v 32 Atéró, kale mo fo betekélé diaao̧ tuȩ́ duraalu, dia̧ dokóló moletei ai foné teraayóló ha̧le fó̧póló eraalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 33 Ai fo depa atimané a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Da̧ Abraham-né deale naalené deté wale whi̧rapeta, mo beta̧ whi̧né wae sóró kutó diratere whi̧kélé bitinipó. Tépatei, naao da̧paae dia̧ mené kutó diratere ala ini, ha̧le fó̧póló yaalopó dere fo-a, noa betené de?” yalepó.   
\p
\v 34 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Mepaae so whi̧ detamo dowi ala ha̧le yó tapa, ti ai alané wae sóró kutó diratere so whi̧tóró beterapó.  
\v 35 Ti ai so whi̧ta, beta̧ whi̧né deale naale senaale aleóló mo ti betenénipó. Tépatei, beta̧ whi̧né naalema a̧ beta̧ ai whi̧né amatóró deyaleteiné mo titóró betó tawaalopó.  
\v 36 Atérené kale Whi̧né Naalemanétamo dia̧ képiné kaae dokóló mole so whi̧ teraayóló ha̧le fó̧póló depa, ti dia̧ mo fótóró yaalo ai ape.  
\v 37 Dia̧ta, Abraham-né deale naalené deté wale whi̧rape betere ala ya̧lo tuȩ́rapó. Tépatei, ya̧lo fo dia̧ tua̧mó muniru, diaao̧ ȩ daai ai du betere ape.  
\v 38 Ya̧lo i du betere fota, ya̧lo Ayatamo bitu kelale alatóró du beterapó. Atére kaae, dia̧né du betere alakélé, diaao̧ ayané dia̧paae yó matere alatóró ai du betere ape,” yalepó.   
\p
\v 39 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Da̧né ayata Abraham-pó,” depa Yesuné duraalu, “Dia̧tamo Abraham-né naale senaale bitua̧sóró, ti ama yale alatóró sya fóló ua̧pó.  
\v 40 Ya̧lo dia̧paae yó mótu betale fota, Kótóné ȩpaae depa wosale fotóró du betepatei, diaao̧ ȩ daai ketekȩ ai butu betere ape. Ti Abraham-néta, dia̧né ai dere ala kaae inipó.  
\v 41 Dia̧né ai du betere alarapeta, diaao̧ ayané yale alatóró sya fu beterapó,” yalepó. Téró atimané duraalu, “Da̧ta, o̧lémi nóló ho̧ko deyale naalerape meipó. Da̧né Ayata, Kótó a̧tóró beterapó,” yalepó.   
\s1 Satan-né naale senaale ai ape yale fo  
\p
\v 42 Tétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Kótó a̧ diaao̧ Ayatamo ua̧sóró, ti ȩpaae hȩkesené sinóló yaala sókó fole ala ua̧pó. Ti noatepae, mió ȩ i haepaae wóló dia̧tamo i betereteita, ya̧lo ko̧leaané ani, Kótóné ama ȩ dotonatepa walepó.  
\v 43 Ya̧lo dere fo diaao̧ wosetutei, kisipa initere noa betené de? Ti aita ya̧lo fo wosóló, eraaire kisipa dia̧ tua̧mó muniru dapó.  
\v 44 Atérené dia̧ta, diaao̧ aya Satan-né ama fake so whi̧ bitu, ama kisipa mole ala eraai du beterapó. Ti a̧ta mo fo buniruraalu, mo take keké nale alimótei kaae sóró, whi̧ dilé wou betere sekȩ́pó. Atétu, ai kale fo wisi mo sawakélé a̧ tua̧mó munipó. A̧ta, kapala foné alima bitu, suka fea kapala fotóró dua dapó. Ti kapala fota, ama be fopó.  
\v 45 Ya̧lo dia̧paae mo fo du betepatei, diaao̧ ya̧lo dere fo wosóló, mo dapóló kisipa tirótimipó.  
\v 46 Ya̧lo etei kaae dowi ala yalepóló, dia̧kó beta̧ whi̧né ha̧kearóló enére? Ya̧lotamo dia̧paae mo fotóró yó mótu betepa, ti dia̧né ȩpaae kisipa tiki tiratere ala dumipó.  
\v 47 Kótóné so whi̧néta, ti ama dere fo wosetu beterapó. Dia̧ta, Kótóné ama fake so whi̧ bitinireteiné ama fo wosetumipó,” yalepó.   
\s1 Yesuné amatei a̧ etei kaae whi̧pó yale fo  
\p
\v 48 Tétepa, kale Juda whi̧rapené a̧paae duraalu, “Da̧né ya̧ta, Samaria whi̧kó dowi kepe tepeyóló beterapó dere kapala fo de?” yalepó.   
\p
\v 49 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Ȩ tua̧mó dowi kepe tepeyóló bitinipó. Ȩta, ya̧lo Ayané doi beta̧ sóró horótu betepatei, diaao̧ ya̧lo doi haepaae só derótu beterapó.  
\v 50 Ya̧lo du betere alata, ȩtei doasi doi muaai dapóló kisipa muóló dumipó. Ȩ doasi doi mulatere alata, mené eraai ketekȩ butu beterapó. Ti a̧ta, fo tokó̧ló taletere bete Talepó.  
\v 51 Ya̧lo dia̧paae mo dapó. Mepaae so whi̧ detamo ya̧lo fo wosóló, sya fóló erótu betepa, ti ai so whi̧ sukó̧kélé mo yaalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 52 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Ya̧ tua̧mó dowi kepe fa̧ayóló mulu du betere alarape da̧né tuȩ́rapó. Ti noatepae, Abraham-kélé sukó̧o, mepaae take betale Kótóné ko̧ló whi̧rapekélé sukó̧o yalepó. Téyaletei, naao du, ya̧lo fo sya fóló eratere so whi̧ta, suka̧alo meipó ai dere ape.  
\v 53 Ai fota, da̧né aya Abraham naao tȩteró beterapóló de? Ti Abraham a̧kélé sukó̧o, take betale Kótóné mepaae ko̧ló whi̧rapekélé sukó̧o, erapó. Térapa, naao kisipané ya̧ depóló de?” yalepó.   
\p
\v 54 Ai fo depa, Yesuné tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lotamo ȩtei doasi doi muaaire ala depa, ti so whi̧né mo ala dapóló kisipa muaalomeipó. Tépatei, ya̧lo Aya dia̧ tȩteróló kaae tare Kótópó, du betere sekȩ́né ama beta̧ ya̧lo doi doasi mulatere ala du beterapó.  
\v 55 Diaao̧ta, ai sekȩ́ kisipanitei, ya̧lo beta̧ a̧ mo kisiparapó. Ya̧lotamo a̧ kisipanipó ua̧sóró, ti ȩ dia̧ kaae kapala fo dere whi̧ bitua̧pó. Téua̧tei, ya̧lo a̧ kisipa iruraalu, ama fokélé ya̧lo eró tarapó.  
\v 56 Diaao̧ aya Abraham-né ȩ waaire be dȩ sókó wó̧póló kaae taru, a̧ hȩkesené sukutu bitipakalepó. Téyaletei, ȩ wale ala ama kilitu, a̧ hai̧né sukó̧ló ama hosaa muni deyalepó,” yalepó.   
\p
\v 57 Ai fo depa, atima Juda whi̧rapené a̧paae duraalu, “Ya̧ta, 50 ba fo kemenitei, Abraham naao ai kilirapó!” yalepó.   
\p
\v 58 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Abraham a̧kélé hamané deyaaipatei, ȩ mo taketi betere whi̧pó,” yalepó.  
\v 59 Atétepa, atimané kapo durape sóró a̧ siróló daai yaletei, a̧ kelao̧sóró kikiti buté buté fóló, moma dere be bopére tipi taaróló, belapaae sókó doropóló felepó.   
\c 9  
\s1 Yesuné kele nomone whi̧ wisirale fo  
\p
\v 1 Atéró, Yesu a̧ tu̧mó fu betalemó, whi̧ beta̧ hamané depemótei kele dilikipa deale whi̧ betepa kelalepó.  
\v 2 Atépa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, i whi̧né kele dilikiretei, ama yale dowi alané erépé, hamaró alimatamoné yale dowi alané erémólópó?” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “I whi̧né ama kele dilikire alata, ama yale dowi alané ó hama alimané yale dowi alanékélé meipó. Aita, Kótóné fotoko̧né ama tiki tua̧mó ere ala wisiró betepa, nalo so whi̧ feané koló̧póló erapó.  
\v 4 Be dȩpatei ȩ dotȩyale whi̧né ama kutó da̧né ha̧le dirótu betenérapó. Mióta, be diki dere ala sókó waai ai dere ape. Atétere sukamó, whi̧ mo beta̧nékélé me kutó dinénipó.  
\v 5 Ȩ i haemó ha̧le bituraalu, ti haemó betó mole so whi̧paae dȩrótu betere dȩta, ti ȩtórótipó,” yalepó.   
\p
\v 6 Ai fo yóló, Yesuné fesa̧a haepaae sókó deróló, hae ka̧ae sóró basa basa eróló, kale whi̧né kelemó dilalepó.  
\v 7 Atéró a̧paae duraalu, “Naao dore kele u Sailoam wȩi kemó fokone fae,” yalepó. (Sailoam doiné bete feteyóló dotȩyalepó.) Ai fo depa, kale whi̧ a̧ fóló fokalemó, mo ti wisitepa, ama bepaae momó fesaae wouraalu, o̧la o̧la wisiyóló kelalepó.   
\p
\v 8 Atépa, ama be whi̧ so whi̧ró a̧ kele doyóló bitu, o̧la o̧la kema du betepa kelale so whi̧tamoné duraalu, “Ita, take kele doyóló bitu, o̧la o̧la kema du betale whi̧ hi̧ti irurapó?” yalepó.  
\v 9 Tétepa mepaaené duraalu, “Me kae mei a̧tóró hi̧tipó depa mepaaené meipó, beta̧ kaae kelepaa daale whi̧ kae irurapó,” yalepó. Tétepa kale whi̧né amatei duraalu, “Take kele dilikiyóló bitu, o̧la o̧la kema du betale whi̧ta me kae mei, ȩtóró hi̧ti i ape,” yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo depa atimané a̧paae duraalu, “Naao kele dilikiretei netéró wisiyaleé?” yalepó.   
\p
\v 11 Tétepa ama duraalu, “Atimané Yesupó du betere whi̧né hae sóró basa basa eróló ya̧lo kelemó dilóló, Sailoam wȩimó fokone fae depa, fokale tikimó ya̧lo kele wisiyóló mió o̧la o̧la keletapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo depa atimané a̧paae woseturaalu, “Ai whi̧ a̧ momó betere?” depa kale whi̧né duraalu, “A̧ momó beteréró ȩkélé kisipanipó,” yalepó.   
\s1 Farisi whi̧rapené beta̧ whi̧né kele neyóló wisiraleé? yale fo  
\p
\v 13 Téró, atima mepaae whi̧rapené kale kele dilikiyóló betale whi̧ Farisi whi̧rape beterepaae dapesó walepó.  
\v 14 Yesuné kale kele dilikire whi̧ hae dilóló wisirale alata, sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmó yalepó.  
\v 15 Atépa kale Farisi whi̧rapenékélé a̧paae woseturaalu, “Naao kele dilikiretei, netéró wisiyaleé?” depa, ama atimapaae duraalu, “Ya̧lo kelemó hae dilóló Sailoam wȩi kepaae fokone fae depa, ȩ fóló fokalemó ya̧lo kele wisiyóló, mió o̧la o̧la keletapó,” yalepó.   
\p
\v 16 Ai fo depa mepaae Farisi whi̧rapené duraalu, “I whi̧ta, Kótóné dotonale whi̧ meipó. Ti noatepae, sa̧a naai tukóló muló betere be dȩmótei, ama etei kaae kutó ditu beterapó,” yalepó. Ai fo depa, mepaae whi̧né duraalu, “Dowi ala du betere whi̧né etei kaae kelemei ala netéró eraaloé?” yóló atimasisi tekeyóló fo kae kae du betalepó.   
\p
\v 17 Téró atima ai fo yóló kemetepa, kale kele dilikiyale whi̧ daalepaae fetée fóló duraalu, “Ai whi̧né naao kele wisiró beterapa, naao a̧ depóló kisipa mute?” depa, kale whi̧né duraalu, “A̧ta Kótóné ama ko̧ló whi̧kópó,” yalepó.   
\p
\v 18 Tétepa, ai kale Juda whi̧rapené a̧ take kele dilikiyóló betale whi̧tei, wisiró beterapóló kisipa tiréni, a̧ kae whi̧ nisiyóló ama hamaró alimatamo dapesene fó̧póló, mepaae whi̧rape dotȩyalepó.  
\v 19 Atéró, kale whi̧né hamaró alimatamo wóló betepa, Farisi whi̧rapené atimaamopaae woseturaalu, “Ita diaamoné kele dilikipatei deyalepó yale naale hi̧tié? Atéyaletei, mió ama kele wisiretei netéró yaleé?” yalepó.   
\p
\v 20 Ai fo depa, hamaró alimatamoné duraalu, “A̧ta da̧moné naalepó. Ama kele atéró dilikipa deyaletei da̧moné kisiparapó.  
\v 21 Tépatei, ama kele wisirale whi̧ ó netéró wisiraleró da̧mokélé tuȩ́nipó. Ti a̧kélé disire whi̧pa, a̧ wisirale fo amatóró yó̧póló a̧paae wosae,” yalepó.  
\v 22 Kale whi̧né hamaró alimatamoné atéró yale fo ha̧le inipó. Yesu a̧ta, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧pó dere so whi̧ fo wosetere bepaae holao̧sóró, atima Juda whi̧rapené belapaae ho̧kó deraalopó ere fo atimaamoné wusuróraalu, witepa yalepó.  
\v 23 Atimaamoné a̧kélé disire whi̧pa, a̧paaetóró wosae yale fota ai betené yalepó.   
\p
\v 24 Téró, Farisi whi̧rapené kale kele dilikiyale whi̧paae momó ape yóló duraalu, “Kótóné doi doasi muó̧póló yae. I sekȩ́ta, dowi ala du betere whi̧póló da̧né tuȩ́rapó,” yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa kale whi̧kó duraalu, “A̧ta, dowi ala dere whi̧ ó initere whi̧ró ȩkélé kisipa inipó. Téretei, take ȩ kele dilikiyóló betaletei, mió ya̧lo kele wisiyóló keletere ala beta̧ ya̧lo kisiparapó,” yalepó.   
\p
\v 26 Atétepa atimané a̧paae woseturaalu, “Naao kele wisiraai noa ala maaté yaleé?” yalepó.   
\p
\v 27 Ti fo depa ama atimapaae duraalu, “Take ya̧lo dia̧paae yaletei, diaao̧ woseni hó̧ralepó. Téyaletei, dia̧né momó noatepa wosaai de? Dia̧kélé ama yó matere whi̧rape betaai kisipa mute?” yalepó.   
\p
\v 28 Ai fo depa atimané a̧ faleyóló duraalu, “Ya̧ta, i sekȩ́né ama yó matere whi̧ airapó! Da̧ta, ti Moses-né yó matere whi̧rape beterapó!  
\v 29 Take Kótóné Moses-paae mo yalepóló da̧né kisiparapó. Tépatei, ai whi̧ wale tikikélé da̧ mo kisipanipa, a̧ deró kelae!” yalepó.   
\p
\v 30 Tétepa, kale whi̧né atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Ama ya̧lo kele wisirale alata, mo doasi alapó. Tépatei, a̧ wale tikikélé dia̧ tuȩ́nipó depa, ya̧lo doasi sira dapó.  
\v 31 Ti noatepae, dowi ala du betere whi̧rapené dere fo Kótóné wosenitere ala da̧né kisiparapó. Téretei, ama tuȩ́ mole ala sya fóló, erótu betere so whi̧né dere fota, ti ama wosetua dapó.  
\v 32 Mo take bitiré wale alimó, atéró kele dilikipatei detere whi̧ mené fisa̧ae faralepó dere fo mo wosókélé inipó.  
\v 33 Kótóné i whi̧tamo dotonólua̧meisóró, ti ama beta̧ alakókélé erólua̧meipó,” yalepó.   
\p
\v 34 Ai fo depa atimané a̧paae duraalu, “Ya̧ta, naao haeró ayatamoné dowi ala tua̧mó deyale whi̧nétei, ya̧ da̧ yó matere whi̧ betaai de?” yóló, a̧ foné sóró ho̧kó faralepó.   
\s1 Mo kelené kelepatei tiki tua̧mó daale kele dilikire fo  
\p
\v 35 Kale Farisi whi̧rapené kele wisirale whi̧ foné sóró ho̧kó faralepó, dere fo Yesuné wosóló, kale whi̧ keka̧lepó. Atéró kekó̧ló, keletepa a̧paae duraalu, “Ya̧ta, Whi̧né Naalemapaae kisipa tiró betere?” yalepó.   
\p
\v 36 Tétepa kale whi̧né a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, ȩ a̧paae kisipa tiki tiraai dapa, ai whi̧ naao ȩpaae yó a̧lae,” yalepó.   
\p
\v 37 Tétepa Yesuné a̧paae duraalu, “A̧ta, mió naao ai kelale ape. Mió ya̧tamo i fo du betere sekȩ́ ȩtóró i ape,” yalepó.   
\p
\v 38 Téró kale whi̧né duraalu, “Tale-ó, mió ȩ ya̧paae kisipa tiróló i betere ape,” yóló a̧ Yesu daale ao̧mó bukutiri tea̧ró dua betalepó.   
\p
\v 39 Téró Yesuné duraalu, “Ȩ i haepaae waleteita, mepaae kele dilikire so whi̧ wisiróo, wisire so whi̧né kele diliki yóo yó̧póló, taleyóló bukuraai walepó,” yalepó.   
\p
\v 40 Yesu a̧tamo felekemó daae mole Farisi whi̧rapené ama dere fo wosóló, a̧paae duraalu, “Naao ai dere fota, da̧kélé kele dilikirapóló de?” yalepó.   
\p
\v 41 Tétepa Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧tamo dia̧ kele dilikirapó ua̧sóró, ti dia̧né du betale dowi alamó dia̧ só derólua̧meipó. Tépatei diaao̧ duraalu, dia̧né kele wisirapó dereteiné diaao̧ dowi ala ha̧le ai mole ape,” yalepó.   
\c 10  
\s1 Sipsip hupu kaae tare topo whi̧ wisita Yesuné a̧tórótipó yale fo  
\p
\v 1 Téró Yesuné duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dapa wosae. Mepaae whi̧ de kale \it sipsip\it* hupurape betere tipi tu̧mó sókó wéni, dȩmó fulukóló sókó hotepa, ti o̧lémi nokole whi̧ró hupu doraai wale whi̧tamo ai ape.  
\v 2 Téretei, whi̧ me de kale \it sipsip\it* hupurape betere tu̧mótóró sókó hotepa, ti hupu tale ai ape.  
\v 3 Kale \it sipsip\it* hupurape me ala yao̧sóró, tu̧ sereke kaae tare whi̧né ai \it sipsip\it* hupu tale tipi tua̧paae wó̧póló tu̧ tuki̧tepa, ti ama fo nakome hupurapené wosetua dapó. Atéró, kale \it sipsip\it* hupurape fea doi yósu enalemó, ama fo wosóló wapa, ti belapaae olosó fua dapó.  
\v 4 Atéró, kale hupu talené ama hupurape fea belapaae dapesó doropóló, ama ki̧limó woleyóló fua dapó. Ti noatepae, kale hupurapené ama fo nakome wosóló tuȩ́rapó.  
\v 5 Tépatei, mo whi̧né fo nakome woseturaalu sya feni, atima botokótei faalopó. Ti noatepae, ai hupurapené a̧ kae whi̧póló tuȩ́rapó,” yalepó.  
\v 6 Yesuné atimapaae ai dó faróló yale fo bete atima sini, ko̧ló ko̧ló du betalepó.   
\p
\v 7 Atétepa Yesuné atimapaae ha̧kearóló duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. \it Sipsip\it* hupu fua wua dere tu̧ sereketa, ti mo ȩtórótipó.  
\v 8 Ȩ waaipatei, take wua yale whi̧rapeta, ti o̧lémi nokole whi̧ró o̧la o̧la fasóló sere whi̧rapetamo ai ape. Tépatei, kale \it sipsip\it* hupurapené atima dere fo wosenipó.  
\v 9 Kale hupurape fua wua dere tu̧ sereketa, ti mo ȩtórótipó. Mepaae whi̧ de ȩ tua̧mó sókó fupa, ti me o̧lané a̧ doratere ala ini, tao saalopó. Atétere whi̧ta, belapaae nerape nale fua, tipi tua̧paae hotua du betaalo ai ape.  
\v 10 Ti o̧lémi nokole whi̧rapeta, ha̧le wómipó. Kale \it sipsip\it* hupurape o̧lémi dóló sóró fóo, hupurape dóló doróo, yaairaalu wua dapó. Téretei, ȩ waleteita atima sukutere ala tua̧mó beteretei taaróló, ti betere bete mo turó só̧póló kisipa mutu walepó.   
\p
\v 11 Kale \it sipsip\it* hupu kaae tawóló asare whi̧ wisinaaleta, ti mo ȩtórótipó. Hupurape me ala yao̧sóró, tao saai ya̧lo betere bete me o̧la meipóló ȩ sukunérapó.  
\v 12 Me dupu saai kisipa muóló hupu kaae tatere whi̧ta, \it sipsip\it* hupu tale meipó. Atétere whi̧ta, hupu dóló nokole bete hao̧ wale kilitu, hupurape dóló nó̧póló taaróló a̧ botokó faalopó. Atétepa kale bete hao̧ wouraalu, \it sipsip\it* hupurape dóló sesaape deremó, mepaae hupu botokó dapo dapo yaalopó.  
\v 13 Ti noatepae, ai kaae tare whi̧ a̧ \it sipsip\it* hupurape kisipa muni, dupu saai kisipa muóló kaae tareteiné hupurape taaróló, botokó fua dapó.   
\p
\v 14 Ȩta, \it sipsip\it* hupurape kaae tawóló asare whi̧ ereteiné, hupurape ya̧lo kisipa yóo, hupurapenékélé ȩ kisipa yóo erapó.  
\v 15 Até irure kaae, Ayané ama ȩ kisipa yóo, ya̧lo Aya a̧ kisipa yóo, erapó. Ya̧lo betere bete me o̧la meipóló suka̧aireteita, \it sipsip\it* hupurape kisipa mutu, tao saairaalu sukunérapó.  
\v 16 I tipi tua̧mó betere hupurape maaté tao saai mei, ya̧lo hupurape mepaae kae betó mulapó. Ai hupurapekélé fea ya̧lo dape sóró, i betó mole hupurapetamo touróló beta̧mó beteraalopó. Tétepa, ai hupurapenékélé ya̧lo dere fo wosaalopó. Tétu, \it sipsip\it* hupurapekélé mo beta̧tóró betóo, kaae tare whi̧kélé beta̧tóró betóo, yaalo ai ape.  
\v 17 Ya̧lo betere bete tokó̧ sóró sukutepa, ȩ momó kepaayóló betaalopóló kisipa mutu, ya̧lo betere bete matereteiné ya̧lo Ayané ama ȩpaae yaala sókó fóló mulapó.  
\v 18 Whi̧ beta̧nékélé ya̧lo betere bete tokó̧ seni, ya̧lo ko̧leaanétei matapó. Ȩ sinitere alakélé, kepaayóló betaaire alakélé, naaotei tȩteróló kaae tawae yóló, ya̧lo Ayané ȩpaae maleteiné ya̧lo tȩteróló kaae tarapó,” yalepó.   
\p
\v 19 Kale Juda so whi̧né ai dere fo woseturaalu, atima fea beta̧ kisipa muni, mepaaené fo kae yóo, mepaaené fo yóo, du betalepó.  
\v 20 Atétu, mepaae turó so whi̧né duraalu, “Ai whi̧ tua̧mó dowi kepe fa̧anuraalu, topo doyóló du betere fo diaao̧ noatepa wosetu bitu de?” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa mepaae so whi̧né duraalu, “Dowi kepe tepeyóló betere whi̧né etei kaae fo dumipó. Dowi kepe tepeyóló betere whi̧né kele dilikire so whi̧ su̧mó wisiranére?” yalepó.   
\s1 Juda whi̧rapené Yesupaae kisipa tiki tiréni yale fo  
\p
\v 22 Téró, Jerusalem be tua̧mó Juda fakené moma dere be mo take bóe whi̧né doraalotei, momó wisiróló o̧la deyaai tukóló muló betere be dȩ sókó walepó. Atéró o̧la detere alata, sosóli alimó yalepó.  
\v 23 Atéyale sukamó, moma dere be belamó tȩne Solomon-né doi mole be tokwȩimó Yesu a̧ kutu betalepó.  
\v 24 Atétepa, Juda so whi̧né Yesu bopera̧le wóló, a̧paae duraalu, “Naao da̧paae yó melaai yale fo yó melaalo nisiyóló kaae tawale supa, ya̧tamo so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló Kótóné sóró beteró betere whi̧ Kerisopata, ti da̧paae ha̧kearóló yae,” yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Take ya̧lo dia̧paae yaletei, dia̧né tuȩ́ tiki tirénipó. Ȩ etei kaae whi̧póló diaao̧ kisipa tiró̧póló, Ayané doimó ya̧lo i kelemei alarape du beterapó.  
\v 26 Tépatei, dia̧ ya̧lo \it sipsip\it* hupu bitinireteiné, ȩpaae kisipa tiró bitini ai ape.  
\v 27 Ya̧lo \it sipsip\it* hupurapené ya̧lo fo wosetua dapó. Ai hupurape atimakélé ya̧lo tuȩ́ yóo, atimakélé ȩ sya wóo, du beterapó.  
\v 28 Ya̧lo atimapaae mo ti betere bete matereteiné atima sukó̧ló alukélé mo yaalo meipó. Ai so whi̧ atima ya̧lo naase tua̧mó betepa, me whi̧né fasó sere alakélé mo enénipó.  
\v 29 Ai \it sipsip\it* hupurape ya̧lo naase tua̧mó beterale sekȩ́ ya̧lo Aya a̧ta fotoko̧ bole Tale bitu, fea whi̧raperó kae kae keperapetamo ama tȩteró beterapó. Atéreteiné atima ya̧lo Ayané naase tua̧mó betepa, me whi̧nékélé mo fasó senénipó.  
\v 30 Ya̧lo Ayané ama ere ala ó mole tuȩ́kélé kae mei, da̧mo wusuró mo beta̧ alatóró erapó,” yalepó.   
\p
\v 31 Ai fo depa wosetu, kale Juda whi̧rapené momó kapo du sóró, a̧ siriyóló daai yalepó.  
\v 32 Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ya̧lo Ayané ȩpaae erae depa, kae kae kelemei ala eralepó. Téyalepa, mé erale kelemei alarapemó, diaao̧ ȩ kapo duné siróló daai de?” yalepó.   
\p
\v 33 Ti fo depa Juda whi̧rapené a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Naao ai eratere alamó ya̧ kapo duné siriyóló daai dumipó. Ya̧ta mo whi̧tei, Kótópó du betere foné Kótó faletu betepa, ya̧ daai dapó,” yalepó.   
\p
\v 34 Tétepa, Yesuné atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Dia̧né tukóló muló betere foné dia̧ta, kótórapepóló take ya̧lo dia̧paae inié?  
\v 35 Kótóné asȩmó ere fo tua̧mó tekeyóló mepaae wosóo, me kwiapaae woseni sisópaae eróo, dere ala mo enénipó. Ama fo wosale so whi̧paae dia̧ta, kótórapepó depa, ti i haepaae wó̧póló Alima Kótóné kae beteró betere naalepaae noa fo enére?  
\v 36 Atépa, ya̧lo Ayané ȩ ama naalepóló sóró kae beteróló, i haepaae dotonalepó. Atérené ya̧lo duraalu, ‘Ȩta Kótóné naalemapó’ dere fomó, Kótó faletapóló diaao̧ ȩ só deróló ha̧le o̧la kaae ao̧rótu beterapó.  
\v 37 Ya̧lotamo, Ayané ama erae dere ala erénitepa, ti dia̧né ya̧lo dere fo wosóló, ȩpaae kisipa tirao̧se.  
\v 38 Tépatei, ya̧lo Ayané erae dere ala erateremó, diaao̧ ȩpaae kisipa tiratere hó̧tepa, ti mepaae eratere kelemei alarape kisipa tirae. Atétepa, ti ya̧lo Aya a̧ ȩ tua̧mó betóo, ȩkélé a̧ tua̧mó betóo, ere ala bete diaao̧ wisiyóló kisipa yaalo ai ape,” yalepó.  
\v 39 Ai fo depa, atimané take yale kaae Yesu tawóló \it dipula\it* beteraai yalemó, a̧ ai tua̧mótei sókó deyóló felepó.   
\p
\v 40 Atéró Yesu a̧ Jordan wȩi tȩyóló, ama yó mótu betere ala kaae sale tikipaae momó biti̧ felepó. Aita, take Jon-né so whi̧ fea wȩi tópurótu betale tikipó.  
\v 41 Atéró fóló beteremó, so whi̧ mo dékéró a̧ beterepaae wóló duraalu, “Jon-néta, kelemei ala mo beta̧kélé eratepa kilinipó. Ténitei, ama i whi̧ kisipa muóló yale fo fea motóró erapó,” yalepó.  
\v 42 Atima ai betó mole tikimó, mepaae so whi̧ fea Yesupaae kisipa tiralepó.   
\c 11  
\s1 Lasarus suka̧le fo  
\p
\v 1 Téró, Betani be whi̧kó ama doi Lasarus a̧ kisiné sukó̧ló molepó. Ai be huluata, Maria ama kema Martasépi atimané turuku bepó.  
\v 2 Ai so Mariata, kale kisiné sukó̧ló mole whi̧ Lasarus-né nemapó. A̧ta, Talené ho̧leke tómó felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi suniyóló, ama topo nikinétei helekó̧ló kópurale sopó.  
\v 3 Kale whi̧né ama nema tamoné Yesupaae duraalu, “Tale-ó, naao hosaa mole fulumu whi̧ kisiné sukó̧ló mulapó,” fo yó faralepó.   
\p
\v 4 Ai fo Yesuné wosóló duraalu, “A̧ta, ai daale kisiné ama betere ala mo ti kemeraalo meipó. Ai kisita, Kótó Naalemané Alimané ere ala wisi ha̧kearatepa, so whi̧ feané koló̧póló erapó,” yalepó.  
\v 5 Martakélé, ama kema Mariakélé, atimaamoné nema Lasarus-kélé, Yesuné ama hosaa mulu, yaala sókó fóló molepó.  
\v 6 Atépatei, ama noma Lasarus kisiné sukó̧ló mulapó dere fo wosóló, Yesu a̧ hapale feni, be dȩ tamo ha̧le beterepó.   
\p
\v 7 Téró ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Da̧ Judia hae kwiapaae momó fesaae faalopa fiépe,” yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Yó matere whi̧-ó, dóti atima Juda whi̧rapené ya̧ kapo duné siróló daai yale tikipaaetei, momó fesaae faai de?” yalepó.   
\p
\v 9 Tétepa Yesuné duraalu, “Beta̧ be dȩ tua̧mó kutó ditere 12-ró suka kele munié? Dȩ tua̧mó kotere whi̧ta, me o̧lané hó kotóo sóró déekélé naalomeipó. Ti noatepae, ai whi̧ a̧ta i haemó ere dȩtamo kutu beterapó.  
\v 10 Téretei, diliki tua̧mó kotere whi̧ta, kotóo sóró dée nukua dapó. Ti noatepae, a̧ dȩ tua̧mó konitereteinépó,” yalepó.   
\p
\v 11 Yesuné ai fo yale ki̧lipaae ama atimapaae duraalu, “Da̧né fulumu whi̧ Lasarus a̧ noke fipa turukuraai ȩ fulapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rapené duraalu, “Tale-ó, a̧tamo mo noke fipa, ti ama ha̧le wisiyaalopó,” yalepó.  
\v 13 Yesuné amata, kale whi̧ mo ti sukunapó yaletei, ama yó matere whi̧rapené ti mo noke fipa dere nisiyalepó.   
\p
\v 14 Atétepa, Yesuné atimapaae ha̧kearóló duraalu, “Lasarus-ta, mo ti sukunapó.  
\v 15 Atei alata, dia̧ kisipa tiró̧póló ȩ a̧tamo beta̧mó betepa iniyaleteiné ya̧lo mo kée dapó. Térapa, da̧ a̧ kelaai faalopa fiépe,” yalepó.   
\p
\v 16 Tomas-tei ama doi Didimas-pó du betere whi̧né mepaae yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Da̧kélé a̧tamo beta̧mó suka̧ai faalopó,” yalepó.   
\s1 Yesuné Mataró Mariatamo nema suka̧lemó sekȩ yao̧sóró tao sale fo  
\p
\v 17 Téró, Yesu a̧ Betani bemó sókó fóló kelalemó, kale whi̧ Lasarus douró betepa, dou̧ró be dȩrape kemeipakalepó.  
\v 18 Ai Betani bemó kaae sóró, Jerusalem bepaae foleteita, saletó mei, 3 \it kilomita\it* maatépó.  
\v 19 Atérené, Juda hae kwiamó betó mole so whi̧ mo turó Mataró Mariatamoné nema Lasarus suka̧leteiné atimaamo dekȩné sukao̧sóró, ko̧leó yóló moló bemó fea betaai walepó.  
\v 20 Atéró, Yesu a̧ tu̧mó wou beterapó dere fo Matané wosóló, a̧tamo hokolaa yaai fupatei, Maria a̧ bemó ha̧le beterepó.   
\p
\v 21 Atéró fóló, tu̧mó hokolaa yóló, Martané Yesupaae duraalu, “Tale-ó, ya̧tamo imó bitua̧sóró, ti ya̧lo ne sukua̧meipó.  
\v 22 Tépatei, naao noa alakó Kótópaae wosetepa, ti ama mo miótóró eraalopóló kisipa mutapó,” yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Naao neta momó kepaayóló betaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 24 Tétepa Martané duraalu, “Take kemetere sukamó so whi̧ fea kepaaturaalu, a̧kélé kepaayaalopóló ya̧lo kisiparapó,” yalepó.   
\p
\v 25 Ai fo depa, Yesuné kale sopaae duraalu, “Kepaayaaireteiró betere betetamota, ti mo ȩtórótipó. Whi̧ me de ȩpaae kisipa tiró betere tua̧mó a̧ sukutepa ti aluni, ha̧le betó tawaalopó.  
\v 26 Mepaae so whi̧ de mo bitutei, ȩpaae kisipa tiratepa, ai so whi̧ sukó̧kélé mo yaalo meipó. Naao ya̧lo i dere fo wosóló, mo dapóló kisipa tiki tirate?” yalepó.   
\p
\v 27 Tétepa kale soné duraalu, “Tale-ó, ya̧ta so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ Kerisopó dere fo mo dapó. Ya̧ta i haepaae waalopóló bopetu betale whi̧ Kótóné Naalemapóló, kisipa tiratapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Matané ai fo yóló kemetepa, a̧ fesaae fóló kema Mariapaae ape yóló, dȩpaae dapesó fóló duraalu, “Hama-ó, kale yó matere whi̧ wóló daalu, ya̧-ó dapó,” yalepó.  
\v 29 Ai fo depa, Mariané a̧ hapale turukó holóló, Yesu daalepaae felepó.  
\v 30 Atéyaletei, Yesu ai be huluapaae hapale sókó feni, Mata atimaamo hokolaa yóló, fo du betale tikimótóróti ha̧le daalepó.  
\v 31 Atéró, Mariapaae ko̧le-ó, yaai wale Juda fake so whi̧ fea a̧tamo be dolomó betó mualetei, a̧ turukó daalóló fupa, nema molóne fole nisiyóló atimakélé a̧ sya felepó.   
\p
\v 32 Atéró, Maria a̧ Yesu daale tikimó sókó fóló a̧ kelalepó. Atéró, ama hó ao̧mó deraapisa fóló fiyó mulu duraalu, “Tale-ó, ya̧ imó bitua̧sóró, ya̧lo ne sukua̧meipó,” yalepó.   
\p
\v 33 Atéró, Yesuné Maria wole dere ala kolóo, a̧tamo wale Juda so whi̧kélé wole yóo, depa kilitu, ama hosaa tua̧mó doasi dekȩné sukutu betalepó.  
\v 34-35 Atétepa, ama atimapaae woseturaalu, “Diaao̧ a̧ momó douraleé?” depa, atimané duraalu, “Tale-ó, kelaasepóló ape,” yalepó. Ai fo deremó, Yesu a̧kélé wole yalepó.   
\p
\v 36 Yesuné atéró wole depa kale Juda so whi̧né duraalu, “Ama hosaa mole whi̧ sukutepa wole ai dere kelere?” yalepó.   
\p
\v 37 Téyaletei atima mepaae so whi̧né duraalu, “I whi̧né take kele dilikire whi̧ wisirótu yale kaae, i sukó̧ló mole whi̧ wisi erénitupó?” yalepó.   
\s1 Yesuné Lasarus kepaarale fo  
\p
\v 38 Atéró Yesu a̧ kale yale kaae, momó ama hosaa tua̧mó doasi dele duraalu, dou tópaae walepó. Téyalemó, a̧ dourale kane dolo tu̧ doakale kane fakené kinó betepa kelalepó.  
\v 39 Atépa, Yesu sókó wóló duraalu, “Ai kinó betere kane fake sókó sóró mulae,” yalepó. Ai fo depa, kale sukó̧ló mole whi̧né nema Matané duraalu, “Tale-ó, téyaalotei a̧ douró betepa, be dȩ dou̧ró kemeyaleteiné mió dowi kȩlaa sókó waalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 40 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Naaotamo kisipa tiki tiratepa, ti Kótóné mo kae ere ala wisinaale kelaalo ai ape, fo ya̧lo ya̧paae inié?” yalepó.   
\p
\v 41 Atétepa, kale kinó betere kane fake atimané sókó sóró mulalepó. Téró, Yesu a̧ ó sa̧paae kese holóló duraalu, “Aya-ó, ya̧lo moma dere fo naao wosóló, eratereteiné ya̧paae mo kée dapó.  
\v 42 Ti noatepae, betere doko̧ fea ya̧lo kematere fo naao wosóló, erótu betere ala ya̧lo tuȩ́rapó. Téretei, ya̧lo i dere fota, i daae mole so whi̧né etei ala kilituraalu, ȩ naao dotonó beterapóló atima tuȩ́ tiki tiró̧póló dapó,” yalepó.   
\p
\v 43 Atéró ai fo yóló kemetepa, ama fo fakeyóló duraalu, “Lasarus-ó, ya̧ ipaae tóȩ ape!” yalepó.  
\v 44 Tétepa, kale sinale whi̧ belapaae tóȩ wouraalu, ama hó naasekélé, kelepaakélé, boperóló mulale dȩi \it linen\it* kutiné bope yóo, ama kelepaakélé kutiné husuróo, epatei sókó walepó. Atétepa, Yesuné atimapaae duraalu, “A̧ kwȩyó̧pólópa, ama tikimó ai bopere kuti teraae falae,” yalepó.   
\s1 Topo whi̧rapené Yesu daairaalu, fo deyaletei  
\r (Mat 26:1-5, Mak 14:1-2, Luk 22:1-2)  
\p
\v 45 Atétepa, Mariapaae ko̧le-ó yóló, a̧tamo betaai wale Juda fake so whi̧ fea Yesuné ai yale ala kolóló, a̧paae kisipa tiki tiralepó.  
\v 46 Téyaletei, Mariapaae ko̧le-ó yaai wale whi̧rape atimakó mepaae Farisi whi̧rape beterepaae fóló, Yesuné yale alarape fea yó malepó.  
\v 47 Atéró, mo so whi̧mó momaratere topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné mepaae taleratere whi̧rapepaae ape yóló, touróló fo kȩlaaróló atimapaae duraalu, “I whi̧né ama du betere ala taaló̧póló depatei, ai whi̧né taalaaire mo su̧ni, Talené dapó yó̧póló, eratere kelemei alarape fea du beterapó. Térapa, da̧né noa alakó yaaloró, tuȩ́ tekeyaalopó.  
\v 48 Da̧nétamo ama i ala du beteró̧póló kaae tapa, ti so whi̧ feané a̧paae tuȩ́ tiki tiraalopó. Atéturaalu, Rom \it Gavman\it* whi̧rape wóló, da̧ betere beró da̧né tȩteróló kaae tare hae kwiatamo fasó saalopó,” yalepó.   
\p
\v 49 Atéró, ai ba fomó atimakó whi̧ beta̧ ama doi Kaiapas, a̧ so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧ beterepó. Ai sekȩ́né atimapaae duraalu, “Diaao̧ ai dere fota, dia̧ tuȩ́ iniru whaalia depa ho̧ko fo dapó.  
\v 50 Da̧ Juda fake so whi̧ fea aluyao̧sóró, beta̧ whi̧ sukutepa wisirapó kisipa muni airapó,” yalepó.   
\p
\v 51 Ai fota, amatei kekeme nóló ini, ai ba fomó a̧ so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ bitu, Juda fake so whi̧ tao saairaalu, Yesu suka̧aire ala Kótóné ko̧ló whi̧né dere fo kaae ama tikati yóló mulalepó.  
\v 52 Yesu a̧ suka̧aire alata, ai Juda fake so whi̧ maaté tao saai meitei, Kótóné ama naale senaale i hae kwiamó dapo dapo yóló, kae betó moletei, fea touróló mo beta̧ faketóró aleróló beteraalopó.  
\v 53 Atéyale be dȩmótóró kaae sóró, kale Juda topo whi̧rapené Yesu daairaalu, kikiti fo dokóló mulalepó.   
\p
\v 54 Atéreteiné Yesu ai Juda hae kwiamó momó kae ha̧keamó kuni, ai hae taaróló, so whi̧kélé bitinire ha̧le kópu ka̧ae fi hae kwia felekemó tȩne Epraim be huluamó, ama yó matere whi̧rapetamo fea beterepó.   
\p
\v 55 Atéró, Juda fake so whi̧né kale boseneyóló fele be dȩmó o̧la detua dere be dȩ felekemó sókó waai depa, kae kae be huluamó betó mole so whi̧ fea atima betere tiki taaróló, Jerusalem bepaae holalepó. Aita ha̧le meipó. Talené keletómó atima wisirapó yó̧póló, momatere bemó kae kae fokotere ala yaai holalepó.  
\v 56 Atéró fóló bitu kale so whi̧né Yesu momó beterérópóló kikitu betalepó. Atéró moma dere be belamó daae mulu atimasisi duraalu, “Diaao̧ kisipané a̧ i o̧la deterepaae waalopé meié?” du betalepó.  
\v 57 Aita, ha̧le inipó. So whi̧mó momaratere topo whi̧raperó Farisi whi̧rapetamoné mepaae whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧kó me whi̧nétamo a̧ keletepa, ti tawóló \it dipula\it* beteraalopa, atimapaae ene ape yóló mulaleteiné,” ai fo yalepó.   
\c 12  
\s1 Mariané felé kȩlaa wale nard wel wȩi turó Yesuné hómó dilale fo  
\r (Mat 26:6-13, Mak 14:3-9)  
\p
\v 1 Atéró, kale boseneyóló fele be dȩmó o̧la deyaairaalu, apo miró be dȩ ha̧le mupatei, Yesu a̧ ama kepaarale whi̧ Lasarus-né turuku be Betanipaae sókó walepó.  
\v 2 Ai bemó atimané Yesu hȩkeseróturaalu, a̧mó o̧la deralepó. Ama nema Lasarus-kélé o̧la nokole ni fake tómó Yesutamo betepa, ai deyale o̧la Martané atimamó a̧liróló malepó.  
\v 3 Téró, Mariané doasi \it moni\it*né duputere felé kȩlaa wale \it nard wel\it* wȩi wuti fa̧apa sóró wóló, Yesuné hómó suniyalepó. Atéró ama topo nikinétei, kale \it wel\it* wȩi fȩ heleka̧lepó. Atéyale tikimó, atima betere be dolokélé, felé kȩlaa feyó feyóró walepó.   
\p
\v 4 Téyaletei, Yesuné ama yó matere whi̧rapekó Iskariot be whi̧kó Judas-né kale so foné sóró duraalu, “Ai o̧la ha̧le noatepa besekéraleé?” yalepó. Ti ai sekȩ́ta, take nalo Yesu dó̧póló eleké deyaaire whi̧pó.  
\v 5 “Téró ama duraalu i felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩi wisinaaleta, dotonóló 300 \it silpa\it* \it moni\it* sóró, mepaae yolealere so whi̧mó meniyólópó,” yalepó.  
\v 6 Ai fo yaleteita, yolealere so whi̧ mo tao saai kisipa muóló inipó. Ti noatepae, atimané beta̧paae touróló mulótu betere \it moni\it* ama tȩteróló kaae taru, a̧tei o̧lémi sua yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Ai soné ama felé kȩlaa wale \it wel\it* wȩita, Kótóné mo taketitei i ala yó̧pólópó yóló muló betepa, ama mo wisiyóló kaae taté wóló, mió ȩ douraaire suka felekemó ai ala dapa, seséni ama yó̧póló taalae.  
\v 8 Ti noatepae, ai yolealere so whi̧ta, dia̧tamo suka fea betó tawaalopó. Téyaalotei, ȩta, dekéró be dȩmó dia̧tamo betaalo meipó,” yalepó.   
\p
\v 9 Atéró, kale Juda fake so whi̧né Yesu Betani bemó beterapó dere fo wosóló, a̧ kelaai dapóló touralepó. Atéró touraleteita, Yesu maaté kelaai mei, Lasarus mo ti suka̧letei, Yesuné kepaaralepó depa, kelaairaalu walepó.  
\v 10 Atétepa, mo so whi̧mó momaratere whi̧rapené Lasarus-kélé daai dapóló fo deyalepó.  
\v 11 Ti noatepae, Lasarus kepaarale ala atima Juda fake whi̧rapené kilituraalu, mo so whi̧mó momaratere whi̧rape taaróló, Yesupaae kisipa tiki tiraté fu betepapó.   
\s1 Yesu Jerusalem bepaae fele ala  
\r (Mat 21:1-11, Mak 11:1-11, Luk 19:28-40)  
\p
\v 12 Atéró, hi̧ka be dȩtepa Yesu Jerusalem bepaae wou beterapó dere fo ai o̧la naai touró betere so whi̧né wosalepó.  
\v 13 A fo wosetu, a̧tamo tu̧mó hokolaa yaai sapo da̧arape tao diliki yóló, i fo fakeyóló deté fu betalepó.  
\q1 “\it Hosana!\it* Talené doimó wale whi̧ wisinaale Kótóné wisiró̧póló yae. Israel fake so whi̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ Talené wisiró̧póló yae,” deté fu betalepó.   
\m
\v 14 Atéró Yesu a̧ faairaalu, beta̧ utu̧ \it donki\it* hupu sóró ai hupuné sisó tómó betalepó. Ama ai yale alata, kale asȩmó i yóló muló betere fo motóró dokonalepó.   
\q1
\v 15 “Saion be huluamó betó mole senaalerape-ó, mió dia̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ utu̧ \it donki\it* hupuné sisó tómó betóló ai walapa kelere?” erapó.   
\p
\v 16 Ai yale alarape fea ama yó matere whi̧rape atimanékélé kelaletei, bete hapale sóró kisipanipó. Ténitei, Yesu a̧ kepaayóló hepen-paae fóló, ama ere ala wisinaale ha̧kearale ki̧lipaae ti atimané a̧paae erale alarapeta, Kótóné asȩmó ere fo dokonó beterapóló kisipa mualepó.   
\p
\v 17 Téró, kale Lasarus dou dolomó mupa, Yesuné kepaaratepa kelale so whi̧né ai yale ala fea deté fóló fakeralepó.  
\v 18 Yesuné ai kelemei ala eralepó, depa wosale so whi̧ mo turó ai be hulua taaróló, a̧tamo hokolaa yaai dapóló felepó.  
\v 19 Atétepa, kale Farisi whi̧rape atimasisitei duraalu, “Da̧né du betere alarape fea mo ao̧kélé inipó. Ti ama dere alamó, i haemó betó mole so whi̧ mo feané a̧tóró ai sya fu betere kelere!” yalepó.   
\s1 Yesu a̧ sinaalopóló yale fo  
\p
\v 20 Atéró, o̧la deyaai tukóló muló betere be dȩ sókó wapa, Kótóné doi sóró holóló moma yaai Jerusalem be huluapaae hotere so whi̧tamo, mepaae \it Krik\it* fo bole so whi̧ atimakélé fea touyóló holalepó.  
\v 21 Téró, kale \it Krik\it* fo bole so whi̧ atima Kaleli haemó tȩne Betsaida be whi̧kó Filip beterepaae fóló, a̧paae woseturaalu, “Doa whi̧-ó, da̧ta Yesu kelaai walepa, naao da̧ a̧ beterepaae dapesó faaloé?” yalepó.  
\v 22 Ai fo depa Filip a̧ wóló Andrupaae depa, Andru atimaamo wusuró fóló, Yesupaae yalepó.   
\p
\v 23 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “Kale Whi̧né Naalemané ere ala wisi ha̧kearaaire suka mió mo felekemó sókó waai dapó.  
\v 24 Ya̧lo dia̧paae mo dapó. Kale \it whit\it* ke haepaae taae derepeletei kȩlaayóló alunitepa, ti ai ketóró ha̧le muó tawaalopó. Téni, ai ke kȩlaayóló alutepa, ti tu̧mu sokóló, du mo dekéró woleyaalo ai ape.  
\v 25 Mepaae whi̧ de ama betere bete me ala yao̧sóró, amatei hotowaró kaae tapa, ti ai whi̧né betere bete aluyaalopó. Tépatei, mió i alimó mepaae whi̧ dené ama betere bete doratepakélé me o̧la meipó dere whi̧ta, mo ti betó tawaalo ai ape.  
\v 26 Mepaae ya̧lo ala erótu betere so whi̧ta, ti mo ȩtóró sya wonérapó. Atétere so whi̧ atimakélé ȩ betere tikimótóró beta̧mó betaalopó. Mepaae so whi̧ detamo ya̧lo kutó dirótu betepa, ti atétere so whi̧né doi ya̧lo Ayané sóró horóló, dukiraalopó.  
\v 27 Mió ya̧lo hosaa tua̧mó doasi sekȩné sukutapa, noa fokó yaaloé? Aya-ó, i be dȩmó ȩpaae eraaitere ala seséyóló ȩ tao sae fo enére? Mió ȩpaae eraaire ala mo eró̧póló, ȩ wóló i betere ape. Aya-ó, naao ere ala wisi so whi̧ feané koló̧póló ha̧kearae,” yalepó.   
\p
\v 28 Yesuné ai fo depa, hepen bemó fo fakeyóló duraalu, “Ya̧lo ere ala wisi ha̧kearó beteretei, mo turó kolóló tuȩ́ yó̧póló, ya̧lo momó ha̧kearaalopó,” yalepó.  
\v 29 Ama atéró dere fo aimó touró betere so whi̧né wosóló, mepaaené duraalu, “Aita, be sapalaa dorowou yalepó,” depa, mepaae so whi̧né duraalu, “Meipó. Aita, \it ensel\it*-né a̧paae fo du yalepó,” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Aita, ȩ tao saai ini, dia̧ tao suraalu yalepó.  
\v 31 Ti noatepae, i hae so whi̧tamo fo tokó̧ló dowi kwia melaaire be dȩ mió mo felekemó sókó waai dapó. I hae tȩteróló kaae taru, doasi topo whi̧ betaai dapóló wóputu betere sekȩ́ mo felekemó ho̧kó faraalo ai ape.  
\v 32 Téyaalotei, ȩ ó sikipaae só horatere sukamó, ai so whi̧ fea ȩ beterepaae wó̧póló, a̧lisóró waaire ala eraalopó,” yalepó.  
\v 33 Ama ai yale fota, a̧ sukuturaalu yaaire ala ha̧kearalepó.   
\p
\v 34 Atei fo depa kale so whi̧né duraalu, “Kótóné asȩmó ere foné i so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteró betere whi̧ mo ti betó tawaalopó erapó. Ai fo epatei, ‘Whi̧né Naalema sikipaae só horaalopó dere-a, netéró de?’ Whi̧né Naalemapó dere fo demó de?” yalepó.   
\p
\v 35 Ai fo depa Yesuné atimapaae duraalu, “I dȩtereta, sawa sukamó maaté dia̧tamo betaalopó. Atéyaalopa dia̧ mepaae furaalu, tu̧ tua̧mó be dikiyao̧sóró dȩpatei fae. Mepaae so whi̧ de diliki tua̧mótamo kutu betepa, ti a̧ fole tikikélé ama wisiyóló kisipa yaalomeipó.  
\v 36 Mió kale dȩ dia̧ tua̧mó etéró dȩró betere félitei dia̧ ai dȩterené naale senaale betaasepóló, a̧paae kisipa tirae,” yalepó. Ama ai fo yóló kemetepa, ai so whi̧né a̧ kelao̧sóró, atima betó mupatei taaróló, Yesu a̧ kikiti kinóló betalepó.   
\s1 Juda whi̧rapené Yesupaae kisipa tiki tiréni yale ala  
\p
\v 37 Téró, Kótóné dapó yó̧póló, Yesuné mepaae kelemei alarape eratepa so whi̧ feané kelaletei, atimané a̧paae kisipa tiki tirénipó.  
\v 38 Atéyale alata, Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧ Aisaiané i asȩre fo dokonalepó.  
\q1 “Tale-ó, da̧né yó matere fo némaaté wosóló kisipa tiki tiraleé? Talené ama fotoko̧né yale ala depaae maaté ha̧kearóló yó malee?” erapó.   
\p
\v 39 Ti noatepae, Yesupaae atimané tuȩ́ tiki tirénire beteta, Aisaiané i asȩre fotóró dokonóturaalu erapó.   
\q1
\v 40 “Kótóné atima kele dilikiróo, hosaakélé ta̧róo yale beteta, atima yale ala kilitu, tuȩ́ tiki feteyóló wapa, ama wisirao̧sóró kisipa mutu yalepó,” erapó.   
\m
\v 41 Yesuné ai ere ala wisinaale Aisaiané ama kelaleteiné ai fo asȩ ipakalepó.   
\p
\v 42 Atéró, kale Juda topo whi̧rape mepaae Yesupaae kisipa tiki tiralepó. Téyaletei, mepaae Farisi whi̧rape kolóló atima wituraalu, a̧paae kisipa tiki tirale ala ha̧kearóló yó menipó. Ti noatepae, fo wosetere be tua̧paae fenalemó, atima dóló ho̧konao̧sóró kisipa mutu yalepó.  
\v 43 Ti noatepae, atimané dere wisi alamó, mo so whi̧né dukiratere fo wosaai ekȩle duraalu, Kótóné atima dukiratere fo wosaaire ekȩle ini, sisópaae erótu beterapó.   
\p
\v 44 Téró, Yesuné fo fakeyóló duraalu, “Mepaae so whi̧ de ȩpaae kisipa tiki tiratepa, ti ȩpaae maaté tirótimitei, ȩ dotȩyale sekȩ́paaekélé, kisipa tiratapó.  
\v 45 Mepaae so whi̧ dené ȩ keletepa, ti ȩ dotȩyale sekȩ́tóró ai keletere ape.  
\v 46 Até ereteiné ȩ i haepaae waleteita, ȩpaae kisipa tiki tiró betere so whi̧ diliki tua̧mó betere ala taaróló, dȩ tua̧mó beteró̧póló, i haemó dȩró betaai walepó.   
\p
\v 47 Ya̧lo fo wosóló erénitere so whi̧ta, ya̧lotei fo tokó̧ló só derótimipó. Ti ȩ waleteita, i haemó betó mole so whi̧ taleyóló só deraai wéni, atima aluyao̧sóró, tao saai walepó.  
\v 48 Whi̧ me de ya̧lo fo woseni, ȩ hó̧rótu betepa, ti ai whi̧tamo fo tokó̧tamo yóló só deraaire ala mulapó. Ȩ i haemó bitu, ya̧lo yó male fonétóró take kemetere sukamó so whi̧ só deraalo ai ape.  
\v 49 Ti noatepae, ya̧lo yale fota, ya̧lotei kekeme nóló ini, ya̧lo Aya ȩ dotȩyale sekȩ́né ȩpaae yae yale fotóró yalepó.  
\v 50 Ya̧lo Ayané ama yae yóló muló betere fo ya̧lo sya fóló erótu betepa, ti so whi̧ fea mo ti betaaire bete saalopóló, ya̧lo kisiparapó. Ti ya̧lo i du betere fota, Ayané ȩpaae yae yale fotóró sya fóló du beterapó,” yalepó.   
\c 13  
\s1 Yesuné ama yó matere whi̧rape hó fokale fo  
\p
\v 1 Téró, kale bosenée fele sukamó o̧la deyaaire be dȩ felekemó sókó waai depa etéyalepó. Yesu a̧ i hae taaróló Alima beterepaae faalopóló tukóló mulale ali walapóló kisipa mualepó. I haemó betó mole so whi̧paae yaala sókó fole ala deté wóló kemeróturaalu, atimapaae mió bete mo turó ha̧kearóló yó melaai dapó.   
\p
\v 2 Be dikiteretamo, Yesu a̧ ama yó matere whi̧rapetamo o̧la naairaalu taletu betepa, Yesu eleké deyóló dó̧póló, Satan-né Iskariot be whi̧kó Saimon naalema Judas-né tuȩ́ tua̧mó sesemeróló tȩnélipakalepó.  
\v 3 Yesuné fea ala ama tȩteróló kaae tanó̧póló, Alimané a̧ sóró beteró betere ala ama kisipa yóo, a̧ Kótó betereró wale alakélé, momó fesaae faaire alakélé, ama kisipa yóo, erapó.  
\v 4 A̧ atérapóló kisipa mutu, o̧la nuku betaletei turukó holóló, ama tómó deró betere kuti sókó mulóló, beta̧ \it tawel\it* sóró kakeralepó.  
\v 5 Atéró, beta̧ nuku \it dis\it* dolopaae wȩi deróló, atimané ho̧leke kaae sóró fokalepó. Atéró, ama kakerale \it tawel\it*-né atimané hó helekó̧ló kópuralepó.   
\p
\v 6 Até deté wóló, a̧ Saimon Pita beteremó sókó wapa, ama a̧paae duraalu, “Tale-ó, naaotei ya̧lo hó fokaai de?” yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa Yesuné a̧paae duraalu, “Dia̧paae i erótu betere ala bete mió naao kisipanitei, take nalopaae ti kisipa yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 8 Tétepa Pitané a̧paae duraalu, “Ya̧lo hó naao mo fokókélé yaalomeipó,” depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Naao hótamo ya̧lo fokoni depa, ti ya̧ ya̧lo fake aleyóló ȩtamo beta̧mó betenénipó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ai fo depa, Saimon Pitané duraalu, “Tale-ó, ya̧lo hó maaté fokoni, ya̧lo naaseró topotamokélé fokotepa wisirapó!” yalepó.  
\v 10 Ti fo depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Whi̧ me de ama tiki turó wȩi tópuóló betepa, ti hó maaté fokonérapó. Dia̧ feata, wȩi tópupatei, beta̧ whi̧ meipó,” yalepó.  
\v 11 Ti noatepae, take a̧ dó̧póló eleké deyaaire whi̧ ama kisipa iruraalu yalepó.   
\p
\v 12 Atéró, atimané hó̧rape fokóló kemetepa, ama deró betere kuti momó deróló a̧ betale tikimó biti̧ felepó. Atéró bitu, ama atimapaae woseturaalu, “Ya̧lo dia̧paae erale ala dia̧ feané kisipare?  
\v 13 Diaao̧ ya̧lo doi yóló, yó matere whi̧ Tale-ó, du betere fota, ti ȩtóró ereteiné mo dono dapó.  
\v 14 Mió ȩta, dia̧ tȩteróló kaae tare Talekélé, dia̧ yó matere whi̧kélé bitu, diaao̧ hórape ya̧lo fokalepó. Atéyale kaae, dia̧sisikélé hó u fokone i fokone du betae.  
\v 15 Ya̧lo dia̧paae i yale alata, dia̧sisi bitukélé su̧róló deté fu betaasepóló, dia̧ kisipa mótu yalepó.  
\v 16 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Kale kutó diratere whi̧né a̧ kaae tare topo whi̧ bosenóló, a̧ topo whi̧ betenénipó. Kutó dini fó̧póló dotȩyale whi̧nékélé a̧ dotȩyale whi̧ tȩteranénipó.  
\v 17 Mió i dere alarape diaao̧ kisipayóló taaréni, sya fólótamo du betepa, ti Kótóné dia̧ wisiratapóló, hai̧né sukutu betaalopó,” yalepó.   
\s1 Yesuné a̧ dó̧póló eleké deyaalopóló yale fo  
\p
\v 18 “Ya̧lo i dere fota, dia̧ feapaae dumitei, ya̧lo dosa̧ayóló sóró beteró betere whi̧rapemó kisipa mutu dapó. Tépatei, kale asȩmó ere fo mo dokonóturaalu, ȩtamo beta̧mó o̧la nokole whi̧nétei ȩ dó̧póló, eleké deyaai du beterapó.   
\p
\v 19 Ai alarape depa diaao̧ kilituraalu, ȩta, Kótóné dotonó betere whi̧póló ȩpaae kisipa tiki tiró̧póló, ai alarape yaaipatei ya̧lo dia̧paae i dere ape.  
\v 20 Mepaae whi̧ dené ya̧lo dotȩyale whi̧ wisiyóló dape supa, ti ȩtei dape sirapó. Até dere kaae, mepaae whi̧ dené ȩ mo wisiyóló dape supa, ti ȩ dotȩyale sekȩ́tei, dape sirapó,” yalepó.   
\p
\v 21 Yesuné ai fo yóló kemetepa, ama hosaa tua̧mó doasi sekȩné suka̧lepó. Atétepa ama duraalu, “Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧kó whi̧ beta̧né ȩ dó̧póló, eleké deyaalopó,” yalepó.   
\p
\v 22 Ama yó matere whi̧rape atima ko̧ló ko̧ló duraalu, né yaaire alamó dérópóló, atimasisi u kolósu i kolósu du betalepó.  
\v 23 Yesuné ama yó matere whi̧rapekó beta̧ Yesuné ama hosaa mole whi̧ a̧ betere felekemó titiyóló beterepó.  
\v 24 Saimon Pitané u kale whi̧paae depané maaté yóló duraalu, “Ama ai yale fo-a, demó kisipa mutu yaleró, naao a̧paae wosetimié?” yalepó.  
\v 25 Ai fo depa, Yesutamo titiyóló betere whi̧ a̧ fetée fóló a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, naao ai yale fo-a, demó yaleé?” yalepó.   
\p
\v 26 Tétepa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧lo \it bred\it* o kwia tao sóró, nukumó belere wȩimó tópuróló melatepa naao kilitu, a̧tóróti hi̧tipóló kisipa muaalopó,” yalepó. Téró, ama kale \it bred\it* o kwia sóró wȩimó tópuróló, Iskariot be whi̧kó Saimon naalema Judas melalepó.  
\v 27 Atéró Judas-né \it bred\it* o tao seretamotóró, dowi Satan a̧ tua̧paae biti̧ walepó. Atétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao ai yaai dere ala mo hapaletei yae,” yalepó.  
\v 28 Atima ai o̧la nuku betere tikimó betere whi̧rape beta̧nékélé Yesuné ama ai yale fo wosóta yaletei, bete kisipa sinipó.  
\v 29 Mepaae ama yó matere whi̧rape atima kisipané Judas-ta, \it moni\it* kaae tare whi̧reteiné o̧la detere sukamó naaire o̧lakó dupune fae, ó mepaae yolealere so whi̧mó melaaire o̧lakó dupura̧le fae dere nisi yalepó.  
\v 30 Téró, kale Judas a̧ \it bred\it* o tao sóró, téti belapaae sókó derepelemó, be mo ti dikipa kelalepó.   
\s1 Yesuné Pitapaae yale fo  
\p
\v 31 Atéró, kale Judas fele sisópaae Yesuné duraalu, “Mió kale Whi̧né Naalema tua̧mó ere ala wisi ha̧kearatepa, so whi̧né kolóo, Kótó a̧ tua̧mó ere ala wisikélé Naalemapaae eratepa so whi̧ feané kolóo duraalu, Kótó tua̧mó ere ala wisinaale kisipa yaalopó.  
\v 32 Ai alatamo mo depa, ti ama Naalema tua̧paae eratere ala wisinaale so whi̧ feané koló̧póló Kótóné kaae tani, mo miótitei ama ha̧kearaalopó.   
\p
\v 33 Ya̧lo naalerape-ó, mo sawa sukamó maaté ȩ dia̧tamo betaalopó. Take ya̧lo Juda topo whi̧rapepaae yale fo kaae, mió dia̧paaekélé i dere ape. Diaao̧ ȩ keka̧alotei, mo kelaalomeipó. Ȩ fole tikipaae dia̧ wókélé mo yaalo meipó.   
\p
\v 34 Mió ya̧lo dia̧paae yae yóló mulatere kisi fo i dapa wosae. Ya̧lo dia̧paae yaala sókó fu yale kaae, dia̧sisikélé atéró yaala sókó fu betae.  
\v 35 Dia̧sisitei, atéró yaala sókó fole ala so whi̧ feané kilituraalu, dia̧ ya̧lo yó matere whi̧rape beterapóló kisipa yaalopó,” yalepó.   
\p
\v 36 Ai fo depa, Saimon Pitané a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, ya̧ mopaae faai de?” depa, Yesuné duraalu, “Ȩ fole tikipaae dia̧ mióti wonénitei, take nalota, wonérapó,” yalepó.   
\p
\v 37 Kale dere kaae, Pitané a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, ya̧ fole tikipaae ȩ mióti wapa, noa yao̧sóró de? Ya̧ tao suraalu, ya̧lo betere betekélé melóló sukutepa wisirapó,” yalepó.   
\p
\v 38 Téró, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Naao ȩpaae ya̧kélé sukutepa wisirapó fo du de? Ya̧lo ya̧paae mo i dere ape. Wa̧ \it kakaruk\it* bané hale yaaipatei, naao ȩ tuȩ́nipó dere fo sore félimó yaalo ai ape,” yalepó.   
\c 14  
\s1 Yesuné ama yó matere whi̧rapené kisipa sekȩ yao̧sóró yale fo  
\p
\v 1 Téró Yesuné duraalu, “Diaao̧ kisipa fomoyóló, hosaa tua̧mó doasi sekȩtu betao̧sóró yae. Kótópaae kisipa tiki tiróturaalu, ȩpaaekélé kisipa tiróló betae.  
\v 2 Ti noatepae, ya̧lo Aya betere tikimó dia̧ betaaire be mo su̧rapó. Ai ala wua̧ meisóró, ti ya̧lo dia̧paae ha̧kearóló wua̧pó. Ȩta, dia̧ biti̧ waaire tiki donoróló mulótu betaai fulapó.  
\v 3 Ȩ fólótamo dia̧ betaaire tiki donoróló kemetepa, ti momó fesaae wouraalu, dia̧kélé ȩ betere tikimótóró beta̧mó betaai dapesó faalopó.  
\v 4 Ȩ i faaitu betere bepaae fole tu̧ta, ti diaao̧ ai kisipare ape,” yalepó.   
\s1 Aya beterepaae faaire tu̧ta ȩtórótipó yale fo  
\p
\v 5 Tétepa Tomas-né a̧paae duraalu, “Tale-ó, ya̧ faaire tikita, da̧ ko̧ló ko̧lórapó. Atérapa, ya̧ ai faaitere tikipaae sókó fole tu̧ da̧né netéró kisipa yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 6 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ai bepaae faaire tu̧kélé, mo foné betekélé, so whi̧ betere betekélé, ti mo ȩtórótipó. Whi̧ mo beta̧kélé ya̧lo Aya beterepaae faai depa, ti ȩ dekeróló feni, mo ȩ tua̧mótóró fenérapó.  
\v 7 Diaao̧tamo ȩ diriyóló tuȩ́pa, ti ya̧lo Ayakélé mo tuȩ́nérapó. Mió kaae suraalu, diaao̧ ya̧lo Aya kolóló, ai kisipare ape,” yalepó.   
\p
\v 8 Tétepa Filip-né duraalu, “Tale-ó, Aya naao da̧paae yó matepa, ti da̧né a̧ kolóló kisipanérapó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Filip-ó, fo̧lo sukamó ȩ dia̧tamo bitiré waletei, diaao̧ ȩ kisipanié? Mepaae whi̧ dené ȩ kolóló kisipa epa, ti ya̧lo Ayakélé kisiparapó. Tépatei, diaao̧ ȩpaae Aya yó a̧lae dere-a, noa fo yóló de?  
\v 10 Ȩ ya̧lo Aya tua̧mó betóo, ya̧lo Aya ȩ tua̧mó betóo, eretei diaao̧ kisipanié? Ya̧lo dia̧paae yó mótu betere fota, ya̧lo kekeme nóló dumipó. Ya̧lo Aya ȩ tua̧mó bitu, ama kisipa mole ala erótu beteretei, diaao̧ ai kelere ape.  
\v 11 Ya̧lo Aya ȩ tua̧mó betóo, ȩ ya̧lo Aya tua̧mó betóo, erapó dere fo diaao̧ wosóló, mo dapóló kisipa tiki tirae. Ai alatamo ini depa, ti ya̧lo erale kelemei alarape kolóló, kisipa tiki tirae.  
\v 12 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Whi̧ me detamo ȩpaae kisipa tiki tiratepa, ti ai whi̧né ya̧lo yale ala kaaetóró yaalopó. Ti noatepae, ȩ ya̧lo Aya beterepaae foleteiné take nalo diaao̧ ya̧lo du betere alarapekélé fea bosenóló, mo doasi ala yaalo ai ape.  
\v 13 Naalemané Alimané ere ala bete ha̧kearaairaalu, me noa o̧lakó ya̧lo doimó ȩpaae wosetepa, ti ai whi̧paae ya̧lo mo melaalopó.  
\v 14 Dia̧ feané ya̧lo doimó me noa o̧lakó kematepa, ti ai ala ya̧lo mo eraalo ai ape,”   
\s1 Kale Dȩi Kepe Wisi dia̧ beterepaae waalopó yóló mulale fo  
\p
\v 15 “Diaao̧tamo ȩpaae hȩkesené sukó̧ló yaala sókó fu betepa, ti ya̧lo yae yóló muló betere fokélé diaao̧ mo wisiyóló sya fóló, erótu betaalopó.  
\v 16 Ȩ betale sirimó, suka fea dia̧tamo betó taru, dia̧ tao sóró fotoko̧ bulótu betaaire sekȩ́ mekó ya̧lo Ayapaae dotonae depa, ama dia̧ beterepaae mo dotonaalo ai ape.  
\v 17 Ti ai sekȩ́ta, mo ala maaté du betere Dȩi Kepe Wisipó. I hae so whi̧né ama dere fo wosóló, mopóló a̧ dape senénipó. Ti noatepae, atimané a̧ kolóló kisipakélé inireteinépó. Tépatei, mió a̧ dia̧tamo betóo, take nalokélé dia̧ tua̧mó betóo, yaairetei diaao̧ ai kisipare ai ape.  
\v 18 Dia̧ hae aya meiyóló, bokonaale naale senaale kaae beteró̧póló ya̧lo dia̧ taaróló fumitei, ȩ dia̧ beterepaae momó fesaae waalopó.  
\v 19 Mo sawa sukamó bituraalu, i hae so whi̧né ȩ kelaalo meitei, dia̧néta ȩ kelaalopó. Ti noatepae, ȩ kepaayóló betereteiné, dia̧kélé mo betaalo ai ape.  
\v 20 Atétere sukamóta, ȩ ya̧lo Aya tua̧mó betepa dia̧ ȩ tua̧mó betóo, ȩ dia̧ tua̧mó betóo, ere ala diaao̧ kisipa yaalopó.  
\v 21 Mepaae whi̧ de ya̧lo yae yóló muló betere fo ao̧mó sukó̧ló bitu, sya fóló eró tapa, ti ai whi̧né ȩpaae yaala sókó fu beterapó. Mepaae whi̧ dené ȩpaae yaala sókó fu betepa, ti ya̧lo Ayanékélé ai whi̧paae yaala sókó fóo, ya̧lokélé a̧paae yaala sókó fóo du betaalopó. Téturaalu, ȩ tua̧mó ere ala fea ya̧lo a̧paae ha̧kearóló yó melaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Tétepa, kale Iskariot be whi̧kó Judas-né ama yakoma Judas-né Yesupaae duraalu, “Tale-ó, i haemó betó mole so whi̧ feané ya̧ koló̧póló yó meni, da̧né maaté koló̧póló, yó melaalopó dere-a, noatepae?” yalepó.   
\p
\v 23 Ti fo depa Yesuné duraalu, “Mepaae whi̧ dené ȩpaae yaala sókó fu betepa, ti ya̧lo yó matere fo wisiyóló sóró erótu betaalo ai ape. Atétere whi̧paae ya̧lo Ayané yaala sókó furaalu, da̧mo wusuró a̧ beterepaae wóló a̧tamo beta̧mó mo ti betó tawaalopó.  
\v 24 Mepaae whi̧ dené ȩpaae yaala sókó fenitepa, ti ya̧lo i yó mótu betere fokélé diaao̧ sya fóló eraalomeipó. I kale wosetu betere fota, ya̧lo kekeme nóló dumitei, ȩ dotȩyale sekȩ́ ya̧lo Ayané ama fotóró yó mótu beterapó.  
\v 25 I fo feata, ȩ dia̧tamo beta̧mó bitutei yó mótu betalepó.  
\v 26 Tétu betaletei, dia̧tamo beta̧mó bitu, dia̧ tao saaire sekȩ́ kale Dȩi Kepe Wisi Ayané ya̧lo doimó dotonaalopó. Ai sekȩ́né amata, dia̧paae fea ala yó melaalo ai ape. Téturaalu, ya̧lo dia̧paae yó mótu betale forape keteni, kisipa yó tanó̧póló, ama dia̧ yó mótu betaalopó.  
\v 27 Ȩ tua̧mó mole hosaa muni deyóló mo dua betere ala dia̧mó melóló ȩ i fole ape. Ya̧lo i matere hosaa muni deyóló dua betere alata, i haemó betó mole mo so whi̧né matere kaae meipó. Térapa, diaao̧ hosaa tua̧mó sekȩtere alaró witere alatamo muao̧sóró yae.  
\v 28 Ȩta, dia̧ taaróló faalotei, dia̧ beterepaae momó fesaae waalopó yale fota, diaao̧ ai wosale ape. Diaao̧ ȩpaae yaala sókó fole ala mupata, ti ȩ ya̧lo Aya beterepaae fulapó dere fo woseturaalu, hai̧né sukua̧pó. Ti noatepae, ya̧lo Aya a̧ doasi fotoko̧ bole sekȩ́ bitu, ama ȩ tȩteró beterapó.  
\v 29 Take i alarape mo depa kilitu, mo irapóló diaao̧ kisipa tiki tiró̧póló, i alarape yaaipatei, folosóró ya̧lo dia̧paae ai yale ape.  
\v 30 Ya̧lo dia̧paae fo me kae dekéró yaalomeipó. Ti noatepae, i hae tȩteróló kaae tare topo whi̧ Satan ipaae mo felekemó sókó waai dapó. Téyaalotei, ama ȩ só deraaire bete mekélé mo munipó.  
\v 31 Tépatei, ya̧lo Ayapaae yaala sókó furaalu, ama erae dere alatóró ya̧lo erótu beteretei, i haemó betó mole so whi̧ feané kolóló taaréni, mo kisipa só̧póló dapó. Térapa, mió da̧ faalopa fiépe,” yalepó.   
\c 15  
\s1 Yesu a̧ta wain képiné betepó yale fo  
\p
\v 1 “Mo \it wain\it* képi beteta, ti ȩtórótipó. Ya̧lo Aya a̧ta, \it wain\it* kutó Talepó.  
\v 2 Mepaae du olenitere tetei̧rape ti ama tukóló taae falatu beterapó. Mepaae du oletere tetei̧rape mo dekéró oleyó̧póló, ya̧lo Ayané mepaae séli yó moletei turukóló taae falatu beterapó.  
\v 3 Ya̧lo take dia̧paae yó mótu betale foné dia̧ fea fokóló mo ti wisiró beterapó.  
\v 4 Dia̧ ȩ tua̧mó betepa, ti ȩkélé dia̧ tua̧mó betaalo ai ape. Kale képi tetei̧rape tikimó olekenipa, ti du oleyaalomeipó. Dia̧ ȩ tikimó olekeyóló bitinipa, ti netéró du oleyaaloé?   
\p
\v 5 Mo \it wain\it* képita, ti ȩtórótipó. Dia̧ta tetei̧rape ai ape. Mepaae whi̧tamo ȩ tua̧mó betóo, ȩkélé ai whi̧ tua̧mó betóo epa, ti du mo dekéró oleyaalopó. Téni, ȩtamo tekée fóló kae betepa, ti ai whi̧né ama me alakélé mo enénipó.  
\v 6 Mepaae whi̧tamo ȩ tikimó olekeyóló bitinipa, ti ai whi̧ sélitepa tukóló taae falatere ni tetei̧ kaaepó. Ai taae falatere tetei̧rapeta, dasóló si bilirótua dapó.  
\v 7 Dia̧kó whi̧ me detamo ȩ tikimó olekeyóló betóo, ya̧lo fokélé naao hosaa tua̧mó muóo iruraalu, me o̧lakó ȩpaae kematepa, ti ai whi̧paae ya̧lo mo melaalopó.  
\v 8 Dia̧ tua̧mó du mo dekéró olepa, ti ya̧lo Ayané ama ere ala wisinaale so whi̧ feané koló̧póló ha̧kearatapó. Atére ala so whi̧né kilitu, dia̧ mo ya̧lo yó matere whi̧rapetóró beterapóló kisipa yaalopó.   
\p
\v 9 Ya̧lo Ayané ȩpaae yaala sókó fu yale kaae, ya̧lokélé dia̧paae yaala sókó fole ala du betalepó. Térapa, ya̧lo yaala sókó fóló mole tua̧mótóró ha̧le betó tawae.  
\v 10 Ya̧lo Ayané ama erae yóló muló betere fo sya fóló eró taruraalu, ama yaala sókó fóló mole tua̧mó betó tarapó. Ȩ ai ala ere kaae, ya̧lo erae dere fo diaao̧ wosóló erótu betepa, ti dia̧ ya̧lo yaala sókó fole ala tua̧mó betó tawaalopó.  
\v 11 Ya̧lo dia̧paae i yale fo feata, ȩ tua̧mó mole hai̧tere ala dia̧ tua̧mó fa̧aturaalu, diaao̧ hai̧tere ala mo ti su̧ró̧póló kisipa mutu yalepó.  
\v 12 Ya̧lo dia̧paae yae dere fo ipó. Ya̧lo dia̧tamo yaala sókó fóló mulure kaae, naao ne no dia̧sisikélé ai ala du betae.  
\v 13 Whi̧ mené ama yaala sókó fole whi̧rape tao saai dapóló, ama betere bete ha̧le melóló sukutepa, ti atéró yaala sókó fole alané mepaae yaala sókó fole ala fea tȩteró beterapó.  
\v 14 Diaao̧ ya̧lo yae yóló muló betere fo erótu betepa, ti dia̧ ya̧lo fulumu whi̧rape ai betere ape.  
\v 15 Beta̧ kutó diratere whi̧né a̧ tȩteróló kaae tare whi̧né dere ala fea ama kisipa inipó. Atére betené take bitiré wouraalu, ya̧lo dia̧paae kutó diratere whi̧rape-ó yaletei, ai fo momó kaae ini, mió dia̧paae ya̧lo fulumu whi̧rape-ó, dapó. Ti noatepae, ya̧lo Ayané yó melale alarape fea diaao̧ kisipa yó̧póló, ya̧lo dia̧paae ha̧kearóló yó melalepó.  
\v 16 Diaao̧ ȩ sókó sóró kae beterénitei, ya̧lo dia̧ sókó sóró kae beteró beterapó. Ai alata ha̧le inipó. Dia̧ fóló, mo ti muó tawaaire du oleró̧póló kisipa mutu yalepó. Atéturaalu, ya̧lo doimó diaao̧ me noa o̧lakó Ayapaae kematepa, ti ai kematere o̧la ama dia̧mó mo melaalo ai ape.  
\v 17 Ya̧lo dia̧paae yae yóló mulatere fo i ape. Dia̧sisitei yaala sókó fole ala du betae.   
\s1 Mo whi̧né Yesuné yó matere whi̧rape hó̧róló bóe dale fo  
\p
\v 18 I haemó betó mole so whi̧nétamo dia̧ hó̧róló bóe du betepa, ti folosóró atimané ȩ hó̧róló, bóe dale ala kisipa muae.  
\v 19 Dia̧tamo i hae tale betepa wua̧sóró, ti i hae so whi̧né faketóró beterapóló kisipa mutu, dia̧paae yaala sókó fole ala du bitua̧pó. I hae so whi̧tamo touyóló betepa, ya̧lotei dia̧ sókó su yóló kae beteralepó. Atére betené dia̧tamo bóe du beterapó.  
\v 20 Ya̧lo dia̧paae yó melale forape kisipa muae. Kutó diratere whi̧né a̧ kaae tare whi̧ ama tȩteróló kaae tanénipó. Atimané ȩtamo bóe dóló susupui ala erótu yale kaae, dia̧paaekélé eraalo ai ape. Ya̧lo yó male fotamo atimané wisiyóló wosóló erótu betepa, ti diaao̧ yó matere fokélé atimané wisiyóló wosaalo ai ape.  
\v 21 Ti noatepae, ȩ dotȩyale seké, atima kisipa inireteiné dia̧ ya̧lo so whi̧ bitu, ya̧lo ala erótu beteremó, atimané dia̧paae kae kae susupui ala erótu betaalopó.  
\v 22 Ȩ i haepaae wóló, ya̧lo fo atimapaae yó mólua̧sóró, ti dowi alamó atima só deraaire kwia mua̧meipó. Tépatei, atimané yale dowi alamó fo tokó̧tamo depa, meipóló hepée falaaire tu̧ mo munipó.  
\v 23 Whi̧ me dené ȩ hó̧róló bóe du betepa, ti ai whi̧né ya̧lo Ayakélé hó̧róló bóe dilapó.  
\v 24 Take mo beta̧ whi̧nékélé inire ala ya̧lo atima kuamó erólua̧meisóró, ti atimané yale dowi alamó só deraaire kwia mua̧meipó. Mió i yale kelemei alarape atimané kolólótei, ȩtamokélé ya̧lo Ayatamokélé, bóe dóló hó̧ralepó.  
\v 25 Atimané ai du betere alata, i asȩre fo dokonóturaalu yalepó, ‘Me bete munipatei, atimané ȩtamo ha̧le bóe dalepó.’   
\p
\v 26 Até du betaalotei, dia̧ tao sóró wisiraaire sekȩ́ beta̧ waalo ai ape. Ai sekȩ́ta, ȩ fóló ya̧lo Ayatamo bituraalu, dia̧ beterepaae dotonaalopó. A̧ta, mo alané bete ya̧lo Ayatamo beta̧mó biti wouraalu, ya̧lo ere ala fea etérapóló, dia̧ tao sóró fotoko̧ bulóló, yó melaaire Dȩi Kepe Wisipó.  
\v 27 Mo take kaae sale alimótei, dia̧ ȩtamo bitiré waleteiné diaao̧kélé ȩ etei kaae whi̧póló ha̧kearóló yó mótu betenérapó,” yalepó.   
\c 16  
\p
\v 1 “Ya̧lo dia̧paae i yale fo feata, dia̧ ȩ sya fu betere ala taaróló, kó̧paae fao̧sóró yalepó.  
\v 2 Atimané dia̧ fo wosetere bepaae wao̧sóró dóló ho̧konaalo ai ape. Ai ala maaté mei, mepaae whi̧ atima Kótóné ala eratere nisiyóló, dia̧ mo ti sukó̧póló daalo ai ape. Ai ala yaaire be dȩ mió mo felekemó sókó waai dapó.  
\v 3 Ȩró ya̧lo Ayatamo atima kisipa inire betené dia̧paae atei kaae alarape eraalo ai ape.  
\v 4 Atépatei, ya̧lo dia̧paae i deté wou betere fo dokonóturaalu mo eratere sukamó, noa ala dutérópóló dia̧ kilita yao̧sóró, ya̧lo i dere fo kisipa yaasepóló dapó. Ȩ dia̧tamo ha̧le betereteiné take ya̧lo dia̧paae etei fo inipó.   
\s1 Dȩi Kepe Wisi wóló yaaire alamó yale fo  
\p
\v 5 Téretei mióta, ȩ dotȩyale sekȩ́ beterepaae momó fesaae fulapó. Até yaai depa, dia̧kó beta̧ whi̧nékélé, ‘Ya̧ maae faai de?’ yóló, ȩpaae wosetere fokélé dumipó.  
\v 6 Ya̧lo dia̧paae i forape yaleteiné mió diaao̧ hosaa tua̧mó dekȩ́né ai sukutu betere ape.  
\v 7 Tépatei, ya̧lo dia̧paae mo dapó. Dia̧paae wisi ala eraaire tu̧ mulóturaalu, ȩ dia̧ taaróló fulapó. Ȩtamo fenitepa, ti dia̧ tao sóró fotoko̧ bulóló tu̧ yó melaaire sekȩ́ dia̧ beterepaae waalo meipó. Ȩtamo fupa, ti ya̧lo a̧ dia̧ beterepaae dotonaalopó.  
\v 8 Ai Dȩi Kepe Wisi wouraaluta, i haemó betó mole so whi̧né du betere dowi alakélé, Kótóné donoi ala etérópóló yó mótu betere alakélé, taleyóló kwia matere alakélé, fea ai sekȩ́né ama ha̧kearateremó, ho̧ko ala du beterapóló dia̧ hosaamó saalopó.  
\v 9 Ti noatepae, i haemó betó mole so whi̧né ȩpaae kisipa tirénitere beteta, dowi alapóló ai Dȩi Kepe Wisiné atima hosaamó seraalopó.  
\v 10 Ȩ ya̧lo Aya beterepaae fesaae foletei, momó kae diaao̧ ȩ kelaalomeipó. Ȩ atéró foleteiné so whi̧ feané Talené donoi ala kisipa yó̧póló, ai sekȩ́né ha̧kearóló yó melaalo ai ape.  
\v 11 Mió i haemó tȩteróló kaae tare sekȩ́ ama yale alamó, a̧ só deró beterapó. Tétu, i haemó betó mole so whi̧ tale dere alakélé ho̧ko yalepóló, hosaamó só̧póló, ai waaire Kepe Wisiné ha̧kearaalo ai ape.   
\p
\v 12 Ya̧lo dia̧paae yaai dere fo dekéró mupatei, bete diaao̧ senénireteiné fea fo enénipó.  
\v 13 Tépatei, kale mo fo maaté bole Kepe Wisi a̧ wólóta, mo fo bete turó diaao̧ tuȩ́ yó̧póló, ha̧kearóló yó mótu betaalopó. Aita, ama kekeme nóló yaalomeitei, mo ama wosale fotóró dia̧paae yó melaalopó. Téturaalu, nalo waaire be dȩmó yaaire alakélé yó melaalo ai ape.  
\v 14 Ai Dȩi Kepe Wisiné ya̧lo mo bete mole fo diaao̧ kisipa yó̧póló, ama tao sóró dia̧paae yó melaalopó. Téturaalu, ya̧lo ere ala wisinaale so whi̧ feané koló̧póló, ama ha̧kearaalo ai ape.  
\v 15 Ya̧lo Ayané ama tȩteróló kaae tare ala fea, ya̧lokélé tȩteróló kaae tarapó. Atére betené ya̧lo fo diaao̧ kisipa yó̧póló, Dȩi Kepe Wisiné ama ha̧kearóló yó melaalopóló, ya̧lo dia̧paae yalepó.   
\p
\v 16 Mo sawa sukamó diaao̧ ȩ kelaalomeitei, sawa beteró, diaao̧ ȩ momó kelaalopó,” yalepó.   
\s1 Yesuné diaao̧ hosaa sekȩ yaalotei momó hai̧yaalopó yale fo  
\p
\v 17 Ai fo depa, mepaae ama yó matere whi̧rape atimasisitei duraalu, “Sawa sukamó a̧ kelaalomeipó. Téyaalotei, sawa sukamó beteró a̧ momó kelaalopó, dere foró ama Alima beterepaae foleteinépó yale fotamo-a, noa betené yalerópó,” yalepó.  
\v 18 Atimasisitei duraalu, “Mo sawa sukamópó yale fota, noa betené yaleró da̧kélé kisipani, ko̧ló ko̧lórapó,” yalepó.   
\p
\v 19 Ama ai yale fomó, atimané a̧paae wosaai mutere kisipa ama kolóló, atimapaae duraalu, “Sawa sukamó diaao̧ ȩ kilini bitiré fóló, sawa sukamó momó kelaalopó yale fomó, dia̧sisitei noatepa kȩlaarótu bitu de?  
\v 20 Ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Dia̧ta, diaao̧ hosaa tua̧mó dekȩné sukuturaalu, wole-u du betepa, i haemó betó mole so whi̧ atima hai̧né sukutu betaalopó. Diaao̧ hosaa tua̧mó sekȩné sukutu betaalotei, momó kisipa felé yóló, hai̧tu betaalo ai ape.  
\v 21 Sorapené naale saaire be dȩ sókó wapa sisó nukuraalu, ama tikimó doasi dele sua dapó. Téteretei, ama naale só mulóló, ki̧lipaae naalené tiki kolóló hȩkeseturaalu, a̧ doasi dele sale ala kisipa keterótua dapó.  
\v 22 Atétere kaae, mió dia̧ dekȩné ai sukutu betere ape. Tépatei, ȩ momó dia̧ beterepaae wale sukamó, diaao̧ ȩ kilitu dere hai̧ mené tokó̧ló aluranénipó.  
\v 23 Atétere sukamó, diaao̧ ȩpaae me wosetere fokélé mo yaalo meipó. Ya̧lo dia̧paae mo dapó. Diaao̧ ya̧lo doimó Ayapaae me o̧lakó kematepa, ti ai whi̧paae ama mo melaalopó.  
\v 24 Take bitiré woukélé, diaao̧ ya̧lo doimó me o̧la kematere alakélé mo inipó. Térapa, mió bitutamo me o̧lakó kematepa, ti ai o̧la suraalu, dia̧ tua̧mó hai̧tere ala mo turó fa̧ayaalopó.   
\p
\v 25 Taketa, ya̧lo dia̧paae kinóló mole ala fo salepaae dó faróló deté waletei, nalo waaire sukamó yaaitere alata, fo salené ini, ya̧lo Ayané ama ere ala etérapóló, mo ha̧kearóló yaalopó.  
\v 26 Ai be dȩmóta, diaao̧ ya̧lo doimó a̧paae kema yaalopó. Ya̧lo i du betere fota, dia̧mó ya̧lo Ayapaae woseraalopóló dumipó.  
\v 27 Téyaalo meipa, diaao̧tei a̧paaetóró wosae. Ti noatepae, diaao̧ ȩpaae yaala sókó fóo, ȩta Kótótamo betóló wale whi̧póló a̧paae kisipa tiki tiróo ereteiné, ya̧lo Ayané ama dia̧paae hosaa muóló yaala sókó fu beterapó.  
\v 28 Take ȩ ya̧lo Ayatamo beteró, i haepaae walepó. Mió ȩ i hae taaróló, momó ya̧lo Aya beterepaae fulapó,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Mióta naao da̧paae fo salepaae dó faróló dumi, mo ha̧kearóló dapó.  
\v 30 Mió da̧né kisipare ala beta̧ ipó. Fea ala naao kisiparu ha̧keamó yó mótu betereteiné, mené ya̧paae momó wosetere ala kae enénipó. Atérené ya̧ta, Kótótamo betóló wale whi̧póló da̧né kisipa tiratapó,” yalepó.   
\p
\v 31 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧ tuȩ́ tiki tiró̧póló kaae taté waletei, mióti ȩpaae diaao̧ tuȩ́ tiki ai tiratere ape!  
\v 32 Téretei, diaao̧ be doko̧ dapo dapo yóló furaalu, ȩ wotoró betepa taaróló faaire be dȩ mió i sókó wale ape. Téyaalotei, ȩ wotoró bitini, ya̧lo Ayatamo wusuró beterapó.   
\p
\v 33 Ya̧lo dia̧paae i yale fota, dia̧ ȩ tua̧mó hosaa muni deyóló dua beteró̧póló yalepó. Dia̧ i haemó bituraalu, kae kae sekȩi ala siré fu betaalotei, i haemó mole alarape fea ya̧lo mo ti doróló tȩteró beterapó. Atérapa dia̧ furu furu ini, hosaa diriyóló dua betae,” yalepó.   
\c 17  
\s1 Yesuné Alimapaae momayale fo  
\p
\v 1 Yesuné ai forape yale ki̧lipaae ó hepen-paae kese holóló momaturaalu,  
\pi1 “Aya-ó, mió kale tukóló muló betere be dȩ i sókó walapa, naao Naalené ya̧ tua̧mó ere ala wisinaale so whi̧ feapaae ha̧kearó̧póló, naao ama ere ala wisi ha̧kearae.   
\pi1
\v 2 Ti noatepae, i haemó betó mole so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, naao ȩ sóró beteralepó. Naao ȩpaae ai melale so whi̧paae mo ti betaaire bete meló̧póló, naao fotoko̧ ȩ su̧mó melalepó.   
\pi1
\v 3 Mo ti betere bete i ape. So whi̧né ya̧ta, mo beta̧ betere Kótópóló tuȩ́ yóo, naao dotȩyale whi̧ Yesu Kerisokélé tuȩ́ yóo, dere alata, mo ti betere betepó.   
\pi1
\v 4 Naao ȩpaae i haemó dirae yale kutó fea ya̧lo diyóló kemeraleteiné, naao ere ala wisinaale i haemó betere so whi̧né koló̧póló, ha̧kearalepó.   
\pi1
\v 5 Aya-ó, i haekélé kaaraaipa da̧mo wusuró bitu, naao ere ala wisi ha̧kearótu yale kaae, mió ȩ i hae taaróló ya̧ beterepaae fesaae wóló betepakélé, ai ala momó eraasepóló dapó,” yalepó.   
\s1 Yesuné ama yó matere whi̧rapemó momarale fo  
\pi1
\v 6 “Aya-ó, i haemó betó mole so whi̧ kuamó, mepaae naao sóró ȩpaae melale so whi̧paae ti naao ere ala wisi ya̧lo ha̧keamó erótu betalepó. Atimata take naao so whi̧ betaletei, naao sóró ȩpaae melalepó. Atéyale so whi̧né naao fo mo beta̧ wosóló, erótu betalepó.   
\pi1
\v 7 Naao ȩpaae melale alarape feata, ya̧ betemó kaayóló walepóló, mió atimané tuȩ́rapó.   
\pi1
\v 8 Ti noatepae, naao ȩpaae yó melale fo fea ya̧lomo atimapaae yó matepa, atimané mopóló wosalepó. Atéturaalu, ȩ ya̧tamo betóló naao ȩ dotonatepa wale whi̧póló, atimané ȩpaae kisipa tiralepó.   
\pi1
\v 9 Naao atima tao só̧póló, ya̧lo momarótu beterapó. Ya̧lo i dere momata, i haemó ha̧le betó mole so whi̧mó dumitei, naao sóró ȩpaae melale so whi̧mó kisipa mutu i detere ape. Ti noatepae, atimata mo naao so whi̧tórótipó.   
\pi1
\v 10 Naao so whi̧ta, ti ya̧lo so whi̧tórótipó. Ya̧lo so whi̧ fea ti naaotórótipó. Atimapaae erale ala so whi̧ feané kilitu, ya̧lo ere ala wisinaale ha̧kearalepó.   
\pi1
\v 11 Mió ȩ i haemó doa fo̧lo sukamó betaalomeitei, i whi̧rape atimata i haemó ha̧le betepa, ȩ ya̧ beterepaae walapó. Mo kae betere Aya-ó, i whi̧rape atima me ala yao̧sóró, naao ere ala tua̧mó beteró̧póló kaae tawae. So whi̧né naao ere ala wisinaale kisipa yó̧póló, naao doasi doi mole fotoko̧né ȩ tua̧paae eralepó. Térapa, da̧mo mo beta̧tóró biture kaae, atimakélé atérótóró beteró̧póló, naao ȩ male doiné tȩteróló kaae tawae.   
\pi1
\v 12 Ȩ atimatamo beta̧mó betale sukamó, naao ȩpaae melale doiné atima mo wisiyóló kaae tawalepó. Atéró, kaae tawale sukamó mo beta̧ whi̧kókélé alunipó. Kale asȩmó ere fo dokonóturaalu, aluyaai yale whi̧ a̧ beta̧ mo ti aluyalepó.   
\pi1
\v 13 Mió ȩ ya̧ beterepaae waai, i haemó atimatamo betere féli, ȩ tua̧mó mole hai̧tere ala mo turó atima tua̧mókélé muló̧póló, i forape atimapaae du beterapó.   
\pi1
\v 14 Ȩ i hae tale bitiniru ere kaae, atimakélé i hae tale bitinipó. Naao ȩpaae erae yale fo ya̧lo atimapaae yó melalemó, i haemó betó mole so whi̧né atimatamo bóe dóló hó̧ralepó.   
\pi1
\v 15 Aya-ó, ya̧lo i dere momata, atima i haemó beteretei tokó̧ sóró, naao kae tikipaae beterae yóló dumitei, dowi kepené atima dorao̧sóró, seséyae yóló dapó.   
\pi1
\v 16 Ȩ i hae tale bitinirure kaae, atimakélé i hae tale bitinipó.   
\pi1
\v 17 Atima me alatamo hoseké yóló betao̧sóró, mo fonétei atima kae sóró beterae. Naao fota me kae mei, mo bete mole fopó.   
\pi1
\v 18 Ȩ i hae so whi̧tamo beteró̧póló, naao ȩ i haepaae dotonótu yale kaae, i whi̧rape atimakélé, i haemó betó mole so whi̧tamo beteró̧póló, ya̧lo dotonatapó.   
\pi1
\v 19 Atimakélé me alatamo hosekéni, mo kae beteró̧póló, ȩ mo naao alatóró eraai kisipa mutu, ya̧lotei ȩ kae sóró beteratapó,” yalepó.   
\s1 Yesuné i haemó betó mole so whi̧mó momarale fo  
\pi1
\v 20 “Ya̧lo i dere momata, i whi̧rape atima maaté tao só̧póló dumitei, mepaae so whi̧ de atima yó matere fo wosóló, ȩpaae kisipa tiraaire so whi̧mókélé i dere ape.   
\pi1
\v 21 Aya-ó, ya̧lo i dere momata, ȩ ya̧ tua̧mó betóo, ya̧ ȩ tua̧mó betóo iru, mo beta̧tóró biture kaae, atimakélé fea atérótóró beteró̧póló yae. I haemó betó mole so whi̧né ȩ naao dotȩyale whi̧póló kisipa tiró̧póló, atima da̧mo tua̧mó beteró̧póló yae.   
\pi1
\v 22 Naao ere ala wisinaale ha̧kearóló ȩpaae melaletei, ya̧lomo atimapaae melalepó. Até yaleteita, da̧mo mo beta̧ kisipa muóló biture kaae, atimakélé atéró beteró̧póló yalepó.   
\pi1
\v 23 Naao ȩ dotȩyóo, ȩpaae yaala sókó fóo, ere ala atimapaaekélé eró beterapóló, i haemó betó mole so whi̧né kisipa yó̧póló, atima fea mo beta̧ faketóró alerae.   
\pi1
\v 24 Aya-ó, naao ȩpaae melale so whi̧ ȩ betere tikimótóró beta̧mó bitu, ȩ tua̧mó ere ala wisinaale atimané koló̧póló kisipa mutapó. Ti naao ai ere ala wisinaaleta, take sa̧ró haetamo kaaraaipatei, yaala sókó furaalu, ȩpaae melalepó.   
\pi1
\v 25 Mo donoi ala maaté yó tare Aya-ó, i haemó betó mole so whi̧né ya̧ tuȩ́nitei, ya̧lo ya̧ tuȩ́rapó. I whi̧rape atimanéta, naao ȩ dotȩyalepóló kisiparapó.   
\pi1
\v 26 Naao ȩpaae yaala sókó fole ala atima tua̧mó muóo, ȩkélé atima tua̧mó betóo eró̧póló, ya̧lo ya̧ etei kaae Tale beterapóló, atimapaae ha̧kearóló yó maté wou betalepó. Ai ala taaréni, miókélé ha̧le detétóró fu betaalopó,” yalepó.   
\c 18  
\s1 Yesu daai tawale fo  
\r (Mat 26:47-56, Mak 14:43-50, Luk 22:47-53)  
\p
\v 1 Atéró, Yesuné moma yóló kemetepa, ama yó matere whi̧rape atima betere tiki taaróló, Kidron ho tȩyóló felepó. Ai ho uté fakeró \it Olip\it* nirape daae mulapó. Yesuró ama yó matere whi̧rapetamo ai ni daae mole tikimó sókó felepó.   
\p
\v 2 Ai hae tikita, Yesu dó̧póló eleké deyaaire whi̧ Judas-né ama mo tuȩ́rapó. Ti aita, Yesuné ama yó matere whi̧rapetamo suka fea toura̧leta du betale tikipó.  
\v 3 Atéró, kale Judas a̧ ai ni daae mole tikimó sókó walepó. A̧ atéró wale alata, ama wotoró mei, mepaae diki tare whi̧rapekélé, Farisi whi̧raperó so whi̧mó momaratere topo whi̧rapené sóró beteró betere whi̧rapetamokélé, dapesó walepó. Ai whi̧rape atima feané mo sa̧kélé, \it lamp\it* sa̧kélé, bóe dele o̧la o̧larapekélé, fea tawóló walepó.   
\p
\v 4 Yesuné a̧paae eraaire ala fea ama kisipa irutei, a̧ sókó fóló atimapaae duraalu, “Diaao̧ ai-a, de kekitu bitu de?” yalepó.   
\p
\v 5 Ai fo depa atimané duraalu, “Da̧ta Nasaret be whi̧kó Yesu keketapó,” depa, ama duraalu, “Ai whi̧ta ȩtóróti i ape,” yalepó. Ai wale whi̧rapetamo Yesu dó̧póló, eleké deyaaire whi̧ Judas-kélé daalepó.  
\v 6 Yesuné ai whi̧ta, ȩtóróti i ape dere fo woseturaalu, atima sisóné fele tikimó, dée nalepó.   
\p
\v 7 Atétepa, Yesuné atimapaae momó woseturaalu, “Diaao̧ ai kekitu betere whi̧-a, de?” depa, atimané duraalu, “Nasaret be whi̧kó Yesupó,” yalepó.   
\p
\v 8 Yesuné kale whi̧rapepaae duraalu, “Ai whi̧ta, ȩtóró i ape yóló ya̧lo taketi dia̧paae inié? Diaao̧tamo ȩ kikitu betepa, ti i whi̧rape atima ha̧le fó̧póló yae,” yalepó.  
\v 9 Ti ai yale alata, take Yesuné “Naao ȩpaae melale whi̧rape mo beta̧kélé alunipó,” yale fo mo dokonóturaalu yalepó.   
\p
\v 10 Téró, Saimon Pitané fo̧loi sepake be dolomó deró beteretei sókó sóró, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧né kutó diratere whi̧né tururó wosȩ́li sa̧ae deralepó. Ai whi̧né ama doita Malkus-pó.   
\p
\v 11 Yesuné Pitapaae duraalu, “Naao ai sepake sóró momó be dolopaae bulae. Naao kisipané ya̧lo Ayané ȩ melale wȩi wutimó beleretei ya̧lo naalomeipóló de?” yalepó.   
\s1 Fo teka̧ai Yesu Anas beterepaae dapesó fele fo  
\p
\v 12 Téró, diki tare whi̧raperó atimané topo whi̧tamo yóo, mepaae Juda topo whi̧rapekélé yóo yóló, Yesu tawóló halika tikiné dokalepó.  
\v 13 Atéró, atimané a̧ folosóró Kaiapas-né nouma Anas beterepaae dapesó felepó. Kaiapas a̧ta, ai ba fo tua̧mó so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧rapené topo whi̧ beterepó.  
\v 14 I sekȩ́ Kaiapas-ta, take Juda so whi̧paae duraalu, “Da̧ Juda so whi̧ me ala yao̧sóró, beta̧ whi̧ sukutepa mo wisirapó,” yale whi̧pó.   
\s1 Pitané Yesu a̧ kisipanipó yale fo  
\r (Mat 26:69-70, Mak 14:66-68, Luk 22:55-57)  
\p
\v 15 Atéró, Yesu dapesó fupa, Saimon Pitaró ama yó matere whi̧ metamo Yesu sya fu betalepó. Kale mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧né Yesuné yó matere me whi̧ ama wisiyóló tuȩ́reteiné ai bolaare tipi tua̧paae doropó̧póló yalepó.  
\v 16 Téyaletei, Pita a̧ ai tipi tu̧ serekemó daapa, kale me yó matere whi̧ momó fesaae wóló, tu̧ kaae tare senaalepaae Pitakélé ipaae wó̧póló yae, yalepó.   
\p
\v 17 Atéró, kale tu̧ kaae tare senaalené Pitapaae woseturaalu, “Ya̧kélé ai whi̧né yó matere whi̧kóe?” depa, Pitané kale senaalepaae tokó̧ mótu duraalu, “Ȩta, ai whi̧né yó matere whi̧ meipó,” yalepó.   
\p
\v 18 Atéró, kale mepaae kutó diratere whi̧raperó mepaae doasi diki tare whi̧rapetamo atima sosóli depa, si nokeyóló simó boperóló daae molepó. Atéró daae mupa, Pita a̧kélé sosóli depa, atimatamo simó daalepó.   
\s1 Momaratere topo whi̧né Yesutamo fo teka̧letei  
\r (Mat 26:59-66, Mak 14:55-64, Luk 22:66-71)  
\p
\v 19 Atima atéró simó betó mupa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧né Yesupaae woseturaalu, “Naao yó matere whi̧rape-a, deé? atimapaae naao noa fo yó maleé?” yalepó.   
\p
\v 20 Ai fo depa Yesuné duraalu, “Ya̧lo fo mekó kinóló yó meni, so whi̧ feané wosó̧póló, ha̧keamótóró yó mótu betalepó. Ya̧lo yó male fota, Kale Juda fake so whi̧ fea toura̧leta dere fo wosetere beraperó, moma dere betamo tua̧mótóró yó mótu betalepó.  
\v 21 Téyalepa, naao ȩpaae noatepa wosete? Ya̧lo yó matere fo wosale so whi̧né tuȩ́rapa, atimapaae wosae,” yalepó.   
\p
\v 22 Yesuné ai fo depa, Juda topo whi̧né sóró beteró betere whi̧ beta̧ a̧ daale felekemó daai sókó wóló, ama kelepaamó deké sóró duraalu, “So whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧paae atei kaae fo dua de?” yalepó.   
\p
\v 23 Atétepa Yesuné duraalu, “Ya̧lo me dowi alakótamo itikimó, ti i so whi̧ feané keletómó ya̧lo yale ala ha̧kearóló yae. Téni, ya̧lotamo a̧paae mo fo itikimó, ti naao ȩ ha̧le noatepa dile?” yalepó.  
\v 24 Atéró, Yesuné ama naase ha̧le dokopatei, kale whi̧ Anas-né a̧ Talepaae momaratere topo whi̧ Kaiapas beterepaae fó̧póló dotȩyalepó.   
\p
\v 25 Atima ai ala du betepa, kale whi̧ Saimon Pita a̧ simótóró ha̧le daapa, mené a̧paae duraalu, “Ya̧kélé ai whi̧né ama yó male whi̧ meié?” depa, Pitané duraalu, “Ai whi̧ta ȩ meipó,” yalepó.   
\p
\v 26 Tétepa, momaratere topo whi̧né kutó diratere whi̧ beta̧ beterepó. A̧ta, take Pitané wosȩ́li tikale sekȩ́né ama fake whi̧pó. Ai sekȩ́né Pitapaae woseturaalu, “Ya̧ta, u \it Olip\it* ni daae mole tikimó daapa kelale whi̧-a, kaeé?” yalepó.  
\v 27 Ai fo depa Pitané momó meipó, deretamotóró wa̧ \it kakaruk\it* bané hale yalepó.   
\s1 Yesu topo whi̧ Pailat beterepaae dapesó fele fo  
\r (Mat 27:11-23, Mak 15:2-15, Luk 23:1-5, 18-25)  
\p
\v 28 Dilikitamo ai ala deté wóló, hi̧ka be dȩtamo Yesu a̧ kale topo whi̧ Kaiapas-tamo betepa, Juda topo whi̧rapené Rom \it Gavman\it* topo whi̧né bepaae dapesó felepó. Téyaletei, atima kale boseneyóló fele be dȩmó detere o̧la naaireteiné ai be dolopaae feni, belamó daae molepó. Ti noatepae, atima Juda meire whi̧né bepaae fupa, ai detere o̧la naalomeipó, yao̧sóró yalepó.  
\v 29 Atéró, kale Pailat a̧ belapaae tóȩ doropóló, atimapaae duraalu, “I whi̧ta, noa dowi alakó itikimó fo tokó̧tamo yóló diaao̧ a̧ só deraai de?” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Amatamo \it Gavman\it* whi̧né yóló muló betere fo tikiua̧meisóró, ti da̧né ya̧paae dapesó ua̧meipó,” yalepó.   
\p
\v 31 Tétepa Pailat-né atimapaae duraalu, “I whi̧tamo fo teka̧ai depa, ti diaao̧ yóló muló betere fo sya fóló, diaao̧tei taleyaasepóló dapesó fae,” yalepó. Ai fo depa, atimané a̧paae duraalu, “Me whi̧ dowi ala depa, taleyóló sukó̧póló dae fo \it Gavman\it* whi̧né da̧paae inipó,” yalepó.  
\v 32 Yesu ha̧le bitutei, a̧ itéró suka̧alopóló taketi yóló mulale fo dokonó̧póló yalepó.   
\p
\v 33 Atéró, kale Pailat a̧ ama bepaae momó fesaae fóló, Yesu a̧ beterepaae dapesó ape, yóló woseturaalu, “Ya̧ta, Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧é?” yalepó.   
\p
\v 34 Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ȩpaae ai wosetere fota, naao kisipanétei dépé, mené ȩ etei kaae whi̧póló ya̧paae depa de?” yalepó.   
\p
\v 35 Ti fo depa, Pailat-né a̧paae duraalu, “Naao kisipané ȩta, Juda whi̧kó betepa de? Naao so whi̧ró so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧rapetamoné ya̧ só deraai, ȩ beterepaae dapesó walepó. Téyalepa, naao atimapaae noa dowi alakó eraleé?” yalepó.   
\p
\v 36 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Ya̧lo tȩteróló kaae tare alata, i haemó diaao̧ tȩteróló kaae tare ala kaae mei, ya̧lo tȩteróló kaae tare alata, mo kaepó. Ȩtamo diaao̧ tȩteróló kaae tare ala tua̧mó bitua̧sóró, ti Juda whi̧rapené ȩ daai depa, ya̧lo kutó diratere whi̧rapené bóe dua̧pó. Tépatei, ya̧lo tȩteróló kaae tare alata, kae tikimó kaaróló walepó,” yalepó.   
\p
\v 37 Ai fo depa Pailat-né duraalu, “Tépata, ya̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ mo airapó!” depa, Yesuné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Naao ȩpaae topo whi̧pó dere fota, mo dono dapó. Ȩ Talené so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ topo whi̧ betaai, i haepaae woó, ȩ i haemó mo soné deyóo, yalepó. Atépa, mepaae mo ala tua̧mó betaai ketekȩ butu betere so whi̧néta, ya̧lo dere fo mo dapóló wosetu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 38 Ai fo depa, Pailat-né faletere fo kaae yóló duraalu, “Mo fo betepó dere-a, noaé?” yalepó. Ai fo yóló, kale Pailat a̧ Juda so whi̧ daae mole tikipaae tóȩ doropóló, atimapaae duraalu, “A̧ só deraaire bete tale yalemó, me alakélé mupa kilinipó.  
\v 39 Téretei, diaao̧ mara mole ala sya furaalu, kale boseneyóló fele be dȩmó o̧la detere sukamó \it dipula\it* betere whi̧rapekó beta̧ fó̧póló, sokotua dapó. Atétua dere kaae, diaao̧ kisipané mió i o̧la detere be dȩmó Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ sokaró de?” yalepó.   
\p
\v 40 Ai fo depa, atimané a̧paae fo fakeyóló duraalu, “A̧ meipó. Da̧né kisipanéta, Barabas da̧ beterepaae wó̧pólópa, dotȩyae,” du betalepó. Ti Barabas a̧ta, \it Gavman\it*-tamo alale sóró bóe du betale whi̧pó.   
\c 19  
\s1 Yesu filipaa eró betere ni tómó oleróló dae yale fo  
\r (Mat 27:27-31, Mak 15:16-20)  
\p
\v 1 Téró Pailat-né Yesu dapésó fóló, ama diki tare whi̧rapepaae fokosói ala yae yóló malepó.  
\v 2 Atéró, diki tare whi̧rapené Yesu faleturaalu, mu daai képi topo whi̧né deratere topo tao su̧róló aleyalepó. Téró Yesuné topomó deróo, sonaai kutikélé deróo yalepó.  
\v 3 Atéró, atimané momó dȩle momó dȩle yóló duraalu, “Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧-ó, da̧né naao doi i sóró horatere ape,” yóló faletu betalepó.   
\p
\v 4 Ai alarape yóló kemetepa, Pailat a̧ momó Juda so whi̧ betó molepaae fóló duraalu, “Ya̧lo ama yale ala taleyalemó, a̧ só deraaitere bete mekélé munipa, i dapesó walapa kelae!” yalepó.  
\v 5 Atéró Yesu faleturaalu, a̧ topo whi̧póló derale mu daai topo taoró sonaai kutitamo deró betepatei, belapaae dapesó dorowalepó. Atéró daapa, Pailat-né atimapaae duraalu, “Mió kale whi̧ i daalapa kelere?” yalepó.   
\p
\v 6 Atéró, kale so whi̧mó momaratere topo whi̧raperó atimané sóró beteró betere whi̧rapetamoné Yesu dapesó wale kilitu, fo fakeyóló duraalu, “Filipaa ni tómó olerae!” yóló eneta du betalepó. Ai fo depa, Pailat-né atimapaae duraalu, “Ya̧lota, a̧ só deraaire bete mekélé munipa, diaao̧tei a̧ filipaa ni tómó olerae,” yalepó.   
\p
\v 7 Atétepa, kale Juda fake so whi̧ feané a̧paae sȩyóló duraalu, “Amatei a̧ Kótóné naalemapó du betepa, da̧né yóló muló betere foné, etei kaae fo dere whi̧ sukó̧póló dae fo erapó,” yalepó.   
\p
\v 8 Pailat a̧ taketa sawa wiyaletei, atéró dere fo woseturaalu, mo doasi winé suka̧lepó.  
\v 9 Atéró, a̧ kale \it Gavman\it* topo whi̧né bepaae momó fesaae fóló, Yesupaae woseturaalu, “Ya̧ mé be huluapaae wale whi̧é?” yóló wosetepa, Yesuné a̧paae me fokélé tokó̧ menipó.  
\v 10 Atétepa Pailat-né a̧paae duraalu, “Ya̧lo ya̧paae wosetere fo naao tokó̧ menitere-a, ya̧ fó̧póló dotȩyaaitere ala ó, filipaa ni tómó oleraaitere ala yó̧póló, ȩ sóró beteró betere ya̧ kisipa inié?” yalepó.   
\p
\v 11 Ai fo depa, Yesuné duraalu, “Óté taoró betere Kótóné tȩteróló kaae tare fotoko̧ ya̧paae mólua̧meisóró, ti naao ȩpaae me alakélé erólua̧meipó. Térapa, ȩ naao naase tua̧mó mulale whi̧né ama yale dowi alanéta, naao dowi ala mo teraae falapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Atéró, kale Pailat-né ai dere fotóró woseturaalu, a̧ fó̧póló sokaaire tu̧ kikitu betalepó. Tétu betepa, Juda fake so whi̧né fo faketóró ha̧le yó taru duraalu, “Naaotamo a̧ fó̧póló dotonatepa, ti ya̧ Sisatamo beta̧ kutó ditere whi̧ meipó. Whi̧ me de amatei, a̧ topo whi̧ betaai dapóló wóputu betepa, ti ai whi̧né Sisatamo bóe dilapó,” yalepó.   
\p
\v 13 Atéró, Pailat-né ai dere forape wosetu, Yesu belapaae dapesó doropóló, Pailat a̧ fo tokó̧tamo yóló taletere tikimó betalepó. Ai belané doita, kapo fake whamene tikipó. Hibru foné ti Kapata doi mulapó.  
\v 14 Ai alarape yaleteita, kale boseneyóló fele be dȩ o̧la detere \it fula\it*-mó, o̧la dótóró deyaairaalu, o̧la o̧la taleyóló mulatere be dȩmó 12 \it kilok\it* sukakelemó yalepó. Atéró, kale Pailat-né Juda so whi̧paae duraalu, “Dia̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ i daalapa, kelae!” yalepó.   
\p
\v 15 Ai fo depa, atimané duraalu, “Da̧né a̧ keletere hó̧rapa filipaa ni tómó oleraai dapesó fae yóló, dotopoi fo du betalepó. Tétepa, Pailat-né duraalu, dia̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ a̧ filipaa ni tómó oleraróe?” yalepó. Ai fo depa, kale mo so whi̧mó momaratere topo whi̧né duraalu, “Da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ta me kae mei, Sisa beta̧ beterapó,” yalepó.   
\s1 Yesu filipaa ni tómó olerale fo  
\r (Mat 27:32-44, Mak 15:21-32, Luk 23:26-43)  
\p
\v 16 Ai alarape yóló kemene furaalu, Yesu filipaa ni tómó olerae yóló, Pailat-né atimané naase tua̧mó mulalepó.  
\p Atétepa, kale diki tare whi̧rapené a̧ dapesó felepó.  
\v 17 Atéró furaalu, a̧ oleraaire ni fake amatei beleyóló oleraaire tikimó sókó felepó. Ai hae tikiné doita, suka̧le whi̧né topo diripó. Hibru whi̧rapené du betere foné ti Kolkotapó doi mulapó.  
\v 18 Aimó atimané a̧ filipaa ni tómó oleralepó. Atéró whi̧ tamokélé, me whi̧ ité dȩró oleróo, whi̧ me uté dȩró oleróo, yalepó.   
\p
\v 19 Atéyale ki̧lipaae Pailat-né kale filipaa ni topomó a̧ i betené dalepóló etei fo asȩyóló oleralepó.  
\pc \sc Ita, Nasaret be whi̧kó Juda so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧ Yesupó\sc*   
\m
\v 20 Yesu dóló olerale tikita, ai be hulua felekemó ereteiné Juda fake so whi̧né ai asȩyóló oleró betere fo dosa̧atu beterepó. Ai asȩyale fota, Juda so whi̧ feané dosa̧ayó̧póló, Hibru whi̧rapené du betere fonékélé, Rom fonékélé, Krik fonékélé, erepó.  
\v 21 Atéró, mo so whi̧mó momaratere Juda topo whi̧rapené Pailat-paae duraalu, “Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧póló, asȩyao̧se. I whi̧né amatei duraalu a̧ta, Juda fake so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧pó, yale fo maaté asȩyóló olerae,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, Pailat-né duraalu, “Ya̧lo asȩyale fo momó kae fisikini, ai fotóró atéró muló̧pólópó,” yalepó.   
\p
\v 23 Atéró, mepaae diki tare whi̧rapené Yesu filipaa ni tómó olerale ki̧lipaae dou̧ró diki tare whi̧rapené ama kutirape atima beta̧ beta̧ yóló salepó. Atéyaletei, Yesuné deróló sókó fatere boló kuti beta̧ ha̧le muni felepó. Ai kutita, me kwiatamo dekaaporóló dokoni, mo beta̧nétóró dokorepó.   
\p
\v 24 Atéró, kale diki tare whi̧rape atimasisitei duraalu, “I kutita, terekeyóló kukwia saalomeipó. Beta̧ whi̧né saairaalu, atima doko̧ fea ni kwia siri mulóló, melaa yóló saalopa siépe yae,” yalepó. Ai alarape yaleteita, i asȩre fo dokonó̧póló yalepó. Ai fo i ape.  
\q1 “Ya̧lo kutirape atima sóró, bolómó deró betere fo̧lo kuti beta̧ muni fupa, ni fakerape fesekée deróló salepó,” erapó.   
\p
\v 25 Atéyale ki̧lipaae, Yesuné ama hama Mariakélé, hamané kemakélé, Klopas-ne soma Mariakélé, Maktala sokó Mariakélé, Yesu oleró betere felekemó daae molepó.  
\v 26 Aimó Yesuné hamaró ama hosaa mole yó matere whi̧tamo daapa kolóló, hamapaae duraalu, “Ya̧lo hosaa mole hae ti so-ó, ai daale whi̧ta, naao naale ai ape,” yalepó.  
\v 27 Téró, ama ai yó matere whi̧paae duraalu, “A̧ta naao hae ai ape,” yalepó. Ai sukamó kaae sóró, ama ai yó matere whi̧né Maria a̧tamo betaairaalu, dape salepó.   
\s1 Yesu sinale fo  
\r (Mat 27:45-56, Mak 15:33-41, Luk 23:44-49)  
\p
\v 28 Nalo kale yaalopó yóló mulale ala fea kemeyalepóló kisipa mutu, kale asȩyóló muló betere fo dokonó̧póló, Yesuné duraalu, “Ȩ wȩi nokolerapó,” yalepó.  
\v 29 Atéró, aimó beta̧ kȩlaai \it wain\it* wȩi wuti fa̧anóló mupa tepeyóló, kȩlaai \it wain\it* wȩi wépi kaae o̧lamó tópuró sóró kape siki kaae o̧lamó haka sóró, ama ko̧lómó hamunalepó. Ai kape siki kaae o̧lané doita, \it hisop-\it*pó.  
\v 30 Atéró, Yesu ai wȩi nóló duraalu, “Kale eraai yale ala fea mió su̧mó eróló kemeralepó,” yalepó. Atéró, ama topo haepaae hemée deyóló ama kepe bete Talepaae melóló suka̧lepó.   
\p
\v 31 Atéró kale filipaa ni tómó olerale whi̧rape ha̧le olepatei, o̧la deyaai da̧le muló betere be dȩ sókó wao̧sóró, i ala yalepó. Dótóró o̧la deyaaire be dȩ sókó waaipa, o̧la o̧la taleyóló mulatere be dȩmó, kale oleró betere whi̧rape hó diri kolokóló teketapóló, Juda topo whi̧rapené Pailat-paae wosene felepó.  
\v 32 Ai fo depa, kale diki tare whi̧rape fóló, kale folosóró ité olerale whi̧né hó diri ka̧ayóo, uté olerale whi̧né hó dirikélé ka̧ayóo, yalepó.  
\v 33 Téyaletei, Yesu kelalemó, a̧ taketi suki̧tikimó atimané ama hó diri ka̧anipó.  
\v 34 Aténi, atimakó beta̧ diki tare whi̧né ama fisinimó wuti deyalepó. Atéyale tikimó, ama fa̧keró wȩitamo mo wȩi kaae suniyóló dorowalepó.  
\v 35 Ai alarape depa kelale whi̧né ama mo kelale alatóró ha̧kearóló yó male fota, mopó. Ama ai du betere fo diaao̧kélé mopóló kisipa tiró̧póló, ha̧keamó yó mótu beterapó.  
\v 36 Ai yale alarape feata, kale asȩmó i ere fo dokonóturaalu, yalepó. Ai fo i ape.  
\q1 “Ama diri mo beta̧kélé ka̧ayaalomeipó,” erapó.   
\m
\v 37 Me asȩre fo i ape.  
\q1 “Atimané ama tikimó wutiné deyale whi̧ kelené kikéyóló kaae tawaalopó,” erapó.   
\s1 Yesu kane dolomó mulale fo  
\r (Mat 27:57-61, Mak 15:42-47, Luk 23:50-56)  
\p
\v 38 Atéró, ai ala kemetepa etéyalepó. Arimatea be whi̧kó Josep a̧kélé Yesuné yó matere whi̧tei, Juda topo whi̧rape kolóló wituraalu, ama tuȩ́ tiki tiró betere ala ha̧keamó yó menipó. A̧ Pailat beterepaae fóló, Yesuné tiki tekaai dapóló, wosalepó. Téyalemó, kale Pailat-né a̧paae téyae depa, ama tiki tokóló só felepó.  
\v 39 Mo take dilikitamo Yesu beterepaae fele whi̧ Nikodimas-ró Josep-tamo wusuróné Yesuné tiki tokóló só faai dere ala fea yalepó. Atéró, beta̧ ni fȩ \it mur\it*-ró mepaae felé kȩlaa wale o̧larape \it aloes\it*-tamo hosekéró beteretei, Nikodimas-né sóró felepó. Ai o̧lané sekȩ da̧leta, 34 \it kilogram\it*-rópó.  
\v 40 Atéró, kale whi̧ tamoné Yesuné tiki sóró felepó. Atéró doumó mulaairaalu, \it linen\it* kutimó mepaae felé kȩlaa wale o̧larape terepeté fóló, Yesuné tiki bopeyalepó. Aita, atima Juda whi̧rape douróturaalu dere ala sya fóló yalepó.  
\v 41 Yesu olerale tiki felekemó, beta̧ kutó erapó. Ai kutó tua̧mó whi̧ mo beta̧kélé dou erénire, kisi dou wisinaale aleyóló muló beterepó.  
\v 42 Ti dótóró kale Juda fake so whi̧ sa̧a nóló betaaire be dȩ ereteiné kale doukélé mo felekemó epa, o̧la o̧la taleyóló mulatere be dȩmó ama tiki aimó douralepó.   
\c 20  
\s1 Yesu mulale kane dolo ha̧lepa kelale fo  
\r (Mat 28:1-8, Mak 16:1-8, Luk 24:1-12)  
\p
\v 1 Atéró, fula kaae sere be dȩmó hi̧ka be teó dȩteretamo Maktala sokó Maria Yesu mulale dou tópaae felepó. Atéró kelalemó, a̧ mulóló fokonale kapo fake tukwȩ fóló, tumó mupa kelalepó.  
\v 2 Atépa, kale so a̧ Saimon Pitaró Yesuné ama hosaa mole yó matere whi̧ metamo beterepaae sururuyóló fóló duraalu, “Tale atimané mopaae sóró fóló mulaleró da̧ tuȩ́nipó,” yalepó.   
\p
\v 3 Tétepa, Pitaró kale me whi̧tamo atima betere tiki taaróló, sururu yóló whi̧ dou tópaae felepó.  
\v 4 Atimaamo wusuró sururuyóló feletei, Pita taaróló kale me whi̧ a̧pi fóló, kale dou tómó sókó felepó.  
\v 5 Atéró a̧pi fóló, hemée deyóló kelalemó, Yesu bopeyóló mulale dȩi \it linen\it* kuti beta̧ mupa kelalepó. Téyaletei, a̧ dou dolopaae fenipó.  
\v 6 Atépa, nalo Saimon Pita sókó woló, kale dou dolopaae fóló kelalemó, mepaae dȩi kutirape beta̧ molepó.  
\v 7 Yesuné ama tiki bopeyóló mulale dȩi \it linen\it* kuti kae mulóo, ama topo boperóló mulale kuti kolokóló kae mulóo epa kelalepó.  
\v 8 Kale folosóró dou tópaae a̧pi sókó fóló, daale whi̧ a̧kélé nalo dou dolopaae derepelepó. Dou dolomó ai ere ala kilitu, ama tuȩ́ tiki tiralepó.  
\v 9 Yesu a̧ sukó̧ló momó kepaa yaalopóló, asȩmó ere fo mo doko̧nalérapóló, kisipa sinipó.   
\s1 Yesu Maktala sokó Meripaae yó male wale fo  
\r (Mat 28:9-10, Mak 16:9-11)  
\p
\v 10 Téró, kale whi̧tamo momó bepaae fesaae felepó.  
\v 11-12 Téyaletei, kale Maria a̧ dou até belaró daalu, woletu betalepó. Atétu bitu hemée deyóló, kale whi̧ mulale kapo dolopaae kopeyalemó, \it ensel\it*tamo mo dȩi kuti deróló, Yesu mulale tikimó beterepó. Me sekȩ́ topo mulalepaae betóo, me sekȩ́ hó eralepaae betóo, erepó.   
\p
\v 13 Atéru, atimaamoné kale sopaae woseturaalu, “Ti so-ó, ya̧ noatepa wole du bitu de?” depa, ama duraalu, “Atimané ȩ tȩteróló kaae tare Tale mopaae mulale feleró ȩ ko̧ló ko̧ló depa du bitupó,” yalepó.  
\v 14 Ai fo yóló, a̧ fetée furaalu kelalemó, Yesu aimó daapa kelaletei, kale soné aita, Yesupóló kisipanipó.   
\p
\v 15 Tépa Yesuné a̧paae duraalu, “Ti so-ó, ya̧ noatepa wole du bitu de? Ya̧ de keketé kutu bitu de?” yalepó. Ai fo depa, kale soné ama kisipané ai kutó kaae tare whi̧ nisiyóló a̧paae duraalu, “Doa whi̧-ó, naaotamo sóró fipata, ti a̧ sene faai dapa, mulale tiki beta̧ ȩpaae yó melaasepé,” yalepó.   
\p
\v 16 Tétepa, Yesuné a̧paae “Maria-ó,” depa, a̧ daalepaae fete fóló, Eremeiki foné fakeyóló duraalu, “Raboni-ó,” yalepó. Ai fo bete feteyóló yó matere whi̧pó.   
\p
\v 17 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ȩ ya̧lo Aya beterepaae fenipa, naao ȩ tatere ala taalae. Ya̧tei fóló, ȩ ya̧lo Aya beterepaaekélé, diaao̧ Aya beterepaaekélé, ȩ tȩteróló kaae tare Kótó beterepaaekélé, dia̧ tȩteróló kaae tare Kótó beterepaaekélé, momó fesaae fulapóló, ya̧lo norapepaae ene fae,” yalepó.   
\p
\v 18 Atéró, ai kale Maktala be hulua sokó Maria a̧ fóló, ama yó matere whi̧rapepaae duraalu, “Tale ya̧lo mo kelalepó,” yóló ama a̧paae yae yale forapekélé fea atimapaae yalepó.   
\s1 Yesu ama yó matere whi̧rape beterepaae wale fo  
\r (Mat 28:16-20, Mak 16:14-18, Luk 24:36-49)  
\p
\v 19 Téró, \it fula\it* kaae sere be dȩmó be diki deretamo ama yó matere whi̧rape atima kale Juda topo whi̧rape kolóló wituraalu, atima touróló betó mole be tu̧rape kinóló diróló betó molepó. Atéró betó mupa, Yesu atima betó mole tua̧mó sókó wóló duraalu, “Hosaa muni deyóló dua betere ala dia̧ tua̧mó muló̧póló yae,” yalepó.  
\v 20 Ai fo yóló kemetepa, ama naasemó \it ikoko\it* daleteiró fisinimó wuti deyale siritamo atimapaae yó malepó. Atéró, Tale kilituraalu, atima hosaa tua̧mó doasi hai̧né sukutere ala mo fa̧ayalepó.   
\p
\v 21 Atéró, Yesuné atimapaae momó duraalu, “Diaao̧ hosaa muni deyóló mo dua betó muae. Ya̧lo Ayané ȩ i haepaae wó̧póló dotonótu yale kaae, ya̧lokélé dia̧ fó̧póló dotonatapó,” yalepó.  
\v 22 Atéró, ai fo yóló kemetepa, ama fomo atima tikipaae sókó faróló duraalu, “Dȩi Kepe Wisi sae.  
\v 23 Diaao̧tamo mepaae whi̧né dowi ala kwia me o̧la meipóló ha̧le kemeratepa, ti Kótónékélé atimané yale dowi ala kwia ha̧le kemeró beterapó. Diaao̧tamo mené yale dowi ala kwia me o̧la meipóló kemeréni ha̧le tapa, ti Kótónékélé atimané dowi ala kwia kemeró bitinipó,” yalepó.   
\s1 Yesu a̧ Tomas-paae yó male fo  
\p
\v 24 Yesuné ama yó matere 12 whi̧rapekó beta̧ ama doi Tomas-tei, Didimas-pó, du betere whi̧ Yesu atima beterepaae sókó wale sukamó, mepaae yó matere whi̧rapetamo beta̧mó bitinipó.  
\v 25 Atéró, kale mepaae ama yó matere whi̧rapené a̧paae duraalu, “Tale da̧né mo kelalepó,” yalepó.  
\p Ai fo depa, Tomas-né duraalu, “Ya̧lotamo ama naasemó \it ikoko\it* dale siri kolóo, \it ikoko\it* dale doloró fisinimó wuti deyale dolotamomó ya̧lo naase kesekée falóo initepa, ti diaao̧ dere fo wosóló, mo dapóló ya̧lo tuȩ́ tiki tiraalomeipó,” yalepó.   
\p
\v 26 Atéró, \it fula\it* beta̧ kemeyale ki̧lipaae ama yó matere whi̧rape atima momó touróló betale sukamó, Tomas a̧kélé atimatamo beta̧mó beterepó. Atéró, atima tu̧ kinóló betó mupa, Yesu a̧ sókó wóló atimapaae duraalu, “Diaao̧ hosaa muni deyóló mo dua betó muae,” yalepó.  
\v 27 Téró Tomas-paae duraalu, “Ya̧lo naase ipa, naao kolóló, naase kesekée falóo, ya̧lo fisinimókélé naao naase dou̧ kesekée falóo ene ape. Téró, mió naao kisipa tamo mutere ala taaróló, tuȩ́ tiki tirae,” yalepó.   
\p
\v 28 Ai fo depa, Tomas-né a̧paae duraalu, “Ȩ tȩteróló kaae tare Tale Kótóo,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Naao ȩ mo kelaleteiné naao tuȩ́ tiki tiratapó. Mepaae whi̧ de ȩ kilinirutei, kisipa tiki tiratepa, ti ai so whi̧ atima Kótóné wisiró beterapóló hai̧né sukutu betaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 30 Atéró, Yesuné ama yó matere whi̧rapetamo bitu, Kótóné eratapóló kisipa yó̧póló, kelemei alarape mo dekéró eraletei, fea i \it buk\it*-mó asȩnipó.  
\v 31 Tépatei, Yesu so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisota, Kótóné Naalemapóló tuȩ́ tiki tiró̧póló, i alarape fea asȩyalepó. Ti a̧ta, etei kaae Talepóló, ama doimó yó mótu betere fo fea dosa̧ayóló tuȩ́ tiki tiróturaalu, dia̧ mo ti betere bete só̧póló yalepó.   
\c 21  
\s1 Yesuné kelemei ala eróturaalu ya dekéró sale fo  
\p
\v 1 Atéró ai alarape kemetepa, Yesuné ama yó matere whi̧rape Taiberius wȩi fókumó betó mupa, a̧ momó koló̧póló, yó male walepó.  
\v 2 Aimó, Yesuné ama yó matere whi̧ Saimon Pitakélé, Tomas-tei me doi Didimas-kélé, Kaleli hae kwiamó tȩne Kana be hulua whi̧kó Nataniel-kélé, Sebedi naalema tamokélé, ama yó matere whi̧ me tamokélé, atima fea touróló betó molepó.  
\v 3 Atéró bitu, Saimon Pitané atimapaae duraalu, “Ȩta, ya sene fulapó,” depa, atimané duraalu, “Da̧kélé fea faalopó,” yalepó.  
\p Atéró, atima fea nukumó betóló felepó. Téyaletei, ai dilikitamo ya mo beta̧kókélé sinipó.   
\p
\v 4 Atéró, Yesu a̧ mo hi̧kati wȩi fókumó daapa kelaletei, ama yó matere whi̧rapené Yesupóló kisipanipó.   
\p
\v 5 Tétepa, Yesuné atima fo tekeróló duraalu, “Ti naalerape-ó, yakó saleé?” depa, atimané duraalu, “Meipó,” yalepó.   
\p
\v 6 Tétepa, ama atimapaae duraalu, “Diaao̧ ha̧leke wa tao sóró, nuku mole turu naase fakeró derae. Até depa, ti mepaae ya saalo ai ape,” yalepó. Ama ai yae dere alatóró yalemó, ha̧leke wamó ya mo dekéró deyaletikimó sekȩné tukaaire mo su̧nipó.   
\p
\v 7 Atéró, Yesuné ama hosaa mole yó matere whi̧né Pitapaae duraalu, “Aita Talepó,” dere fotóró wosóló, Saimon Pitané tómó deratere kuti take sokóló mulaletei kakeróló, wȩipaae tu̧wó derepelepó.  
\v 8 Atéró, Pita a̧ wȩimó a̧laaté fu betepa, mepaae yó matere whi̧rape atima nukutamo a̧ sya fu betalepó. Atéró, atimané derale ha̧leke wamó, ya fa̧ayóló mupatei, wȩi fókuró nuku fole tikitamo felekereteiné si̧yóló só fu betalepó. Ai wȩi fókuró nuku foletikitamo da̧leta, 90 \it mita\it* su̧pó.  
\v 9 Atéró, atima i wȩi fókumó sókó walemó, aimó si duku betepa kelalepó. Ai duku betere si keletómó ya biliyó mupa kolóo, \it bred\it* orapekélé mupa kolóo, yalepó.   
\p
\v 10 Atépa, Yesuné atimapaae duraalu, “Diaao̧ mió sale yarape mepaaekó ipaae sóró ape,” yalepó.   
\p
\v 11 Atéró, Saimon Pita a̧ nukupaae biti̧ holóló kale ha̧leke wa wȩi fókupaae si̧yóló sóró walepó. Aimó dere doakale yarape dosa̧ayalemó, 153-ró derepó. Ha̧leke wamó doa atei yarape deyaletei, ha̧leke wa mo sawa tukó fole alakélé inipó.  
\v 12 Yesuné atimapaae duraalu, “Dia̧ i o̧la naai ape,” yalepó. Téyaletei, ama yó matere whi̧rapené a̧ Talepóló kisipa irutei, atimakó whi̧ beta̧nékélé ya̧ deé? yóló halaainé wosaaitere kisipa munipó.  
\v 13 Atéró Yesu a̧ wóló, \it bred\it* o bularape terekeyóló atimamó malepó. Yarapekélé atétóró yalepó.  
\v 14 Aita, Yesu a̧ sukó̧ló kepaayóló bituraalu, ama yó matere whi̧rapené a̧ koló̧póló, tamo dakoróló yó melóló, mió ita, sore dakoróló yó male walepó.   
\s1 Pitapaae Yesuné a̧paae hosaa mulée yale fo  
\p
\v 15 Atéró, atima o̧la nóló kemetepa, Yesuné Saimon Pitapaae duraalu, “Jon-né naalema Saimon-ó, naao ȩpaae yaala sókó fole alané i whi̧rapené yaala sókó fole ala bosene fale?” depa, ama duraalu, “Tale-ó, ȩ́pó. Ya̧lo ya̧paae yaala sókó fole alata, naao ai tuȩ́re ape,” yalepó. Ti fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Tépa, ti ya̧lo \it sipsip\it* hupu malerapemó, o̧la wisiyóló melae,” yalepó.   
\p
\v 16 Yesuné kale fo kaae momó duraalu, “Jon-né naalema Saimon-ó, naao ȩpaae mo yaala sókó fule?” depa, ama duraalu, “Tale-ó, ȩ́pó. Ya̧lo ya̧paae yaala sókó fole ala naao ai tuȩ́re ape,” yalepó. Tétepa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧lo \it sipsip\it* hupurape naao mo wisiyóló kaae tawae,” yalepó.   
\p
\v 17 Atéró Yesuné ama kale dere fo kaae sore dakoróló duraalu, “Jon-né naalema Saimon-ó, naao ȩpaae mo yaala sókó fule?” fo sore dakoróló deremó, Pitané ama hosaa tua̧mó sekȩ depa duraalu, “Tale-ó, fea ala naao kisipareteiné ya̧lo ya̧ yaala sókó fole ala naao tuȩ́rapó,” Ai fo depa, Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧lo \it sipsip\it* hupurapemó o̧la mo wisiyóló melae.  
\v 18 Ya̧lo ya̧paae mo i dapa wosae. Take ya̧ kokopei betale sukamóta, kuti naaotei deróló, naao faai kisipa mutere tikipaae fua yalepó. Téyaletei, take nalopaae ya̧ otere yóló betere sukamó, ti naao naase teréȩ faló betepa, naao kuti me whi̧né deróló, ya̧ hó̧re tikipaaetei dapesó faalo ai ape,” yalepó.  
\v 19 Yesuné etei kaae fo yaleteita, Pita a̧ atéró sukuturaalu, Kótóné ere ala wisinaale koló̧póló, ha̧kearaalopóló kisipa mutu yalepó. Atéró Yesuné a̧paae duraalu, “Ya̧ ȩ sya ape,” yalepó.   
\p
\v 20 Atéró Pita a̧ fetée fóló kelalemó, Yesuné ama yaala sókó fale yó matere whi̧ atimaamo sya wou betalepó. Ai whi̧ta, take atima o̧la nale sukamó, Yesu tikimó tiróló bituraalu, “Tale-ó, ya̧ dó̧póló eleké deyaaire whi̧-a, deé?” yóló wosale whi̧pó.  
\v 21 Atéró, Pitané ai wale whi̧ kolóló Yesupaae woseturaalu, “Tale-ó, i wale sekȩ́ a̧ neyaaloé?” yalepó.   
\p
\v 22 Tétepa Yesuné duraalu, “Ya̧lo kisipané ai whi̧ a̧tamo bitiré fóló, ȩ momó fesaae wale sukamó sókó fó̧póló depa, aita naao yaaire ala meipa, ya̧ ȩ sya wale ala beta̧ yae,” yalepó.  
\v 23 Yesuné a̧paae atei fo yalemótei, mepaae Keriso no nerapené ai yó matere whi̧ a̧ suka̧alo meipó yalepóló, feapaae deté kwȩyóló fakeralepó. Téyaletei Yesuné ai whi̧ a̧ suka̧alo meipóló ini, ama kisipané a̧ ha̧le bitiré fóló a̧ momó fesaae wale sukamó sókó fó̧pólópó depa, aita Pitapaae naao yaaire ala meipóló yale fomótei yalepó.   
\p
\v 24 I yó matere whi̧ta me kae mei, i alarape depa kelalepóló so whi̧ feané tuȩ́ yó̧póló, ha̧kearóló asȩyale whi̧pó. Ai sekȩ́né ama kolóló ai yale fo feata, mo dapóló da̧né tuȩ́rapó.   
\p
\v 25 Yesuné kae kae ala mo dekéró yaletei, ai alarape fea imó asȩnipó. Mo featamo mené asȩ depa, ti i hae kwia tua̧mó, ai fo asȩre \it buk\it*-rape mulaaire tiki su̧yaalomeipóló kisipa mutapó.