\id HEB Hebrews Folopa Neil & Carol Anderson 1/2005 
\h Hibru 
\toc1 Hibru 
\toc2 Hibru 
\mt1 Hibru  
\c 1  
\s1 Whi̧né Naalemané ensel-rape tȩteró beterapó  
\p
\v 1 Mo take bitiré wouraalu, Kótóné fo kae kae tu̧mó, ama ko̧ló whi̧rapepaae mo dekéró félimó depa, atimanémo da̧ Juda fakené noutererapepaae dua ipakalepó.  
\v 2 Téyaletei, mió i kemeratere alimó, ti Kótóné dere fo ama Naalemané da̧paae yalepó. Ti fea o̧la o̧la ai naalené amatóró só̧póló yóo, sa̧ró haetamo ó ere o̧la o̧lakélé fea ama aleyó̧póló, Kótóné ai sekȩ́né naase tua̧mó mulóo, yalepó.  
\v 3 Kótóné ama mo kae ere dȩ wisinaale ai naale tua̧mó dȩyó faletei, mo so whi̧ feané koló̧póló ha̧kearó beterapó. So whi̧né ai naale kilitu, ama alima ere alatóró erapóló tuȩ́nérapó. Sa̧mó ó i haemó betere o̧la ó ere o̧la feané du betere ala ha̧le deté fu beteró̧póló, ai naalené doasi fotoko̧ bole foné ha̧le eratétóró fu beterapó. So whi̧ feané dowi ala fokóló kemetepa, a̧ hepen-paae fóló, wisi wisi ala fea tȩteróló betere Doasi betere turu naase dȩmó betalepó.  
\v 4 Atéturaalu, Kótóné a̧ mulale doiné \it ensel\it*-rape mulale doi tȩteró biture kaae, a̧ sóró beterale alanékélé, \it ensel\it*-rape sóró beterale ala mo bosenóló teraae falapó.   
\p
\v 5 Ti noatepae, Kótóné i fo erapó.  
\q1 “Ya̧ta, ya̧lo Naale betóo, ȩ mió naao Aya alée fóo, i dere ape.”  
\m Me fo ipó.  
\q1 “Ȩ ama Alima betóo, a̧ ya̧lo Naale betóo yaalopó,” ere fo-a, mé \it ensel\it*-paae yaleé?   
\m
\v 6 Téró ai fo kaae, Kótóné ama topo naale beta̧ i haepaae dapesó wouraalu, i fo dapó.  
\q1 “Kótóné \it ensel\it*-rape fea a̧ ao̧mó sukó̧ló bitu, ama doi beta̧ hale sóró horótu betae,” erapó.   
\m
\v 7 Tépatei, Talené ama \it ensel\it*-rapemó tuȩ́ muturaalu, i fo dapó.  
\q1 “\it Ensel\it*-rape ama fo era̧le fó̧póló, besȩ́ tiki alée falóo, ama kutó diratere whi̧rape simi alée falóo dua dapó,” erapó.   
\m
\v 8 Tépatei, kale Naalemamó tuȩ́ mutu i fo erapó.  
\q1 “Kótóo, naao so whi̧ tȩteróló kaae tare ala kemekélé ini, ha̧le yó tawóo, naao so whi̧ tȩteróló kaae tawaaire alakélé, mo donoi alané kaae tawóo yaalopó.   
\q1
\v 9 Naao hosaa mo donoi alapaae muóo, dowi ala ya̧ mo hó̧yóo yalepó.  
\q2 Atéyaleteiné, ya̧ tȩteróló kaae tare Kótónétóró ya̧ mo taoró beteróturaalu, naao fulumu whi̧rape ti ya̧ ao̧mó beteró̧póló, hai̧ fa̧ane \it wel\it* wȩi naao topomó suniyóló, ya̧ sóró beteralepó,” erapó.   
\m
\v 10 Tétu, ama i fokélé dapó.  
\q1 “Tale-ó, mo take keké nale alimó bete kaayóló fótuku mulóturaalu, haeró sa̧tamo naao naasenétóró alerapó.   
\q1
\v 11 Ai aleyóló muló betere o̧la feata, doyóló aluyaalotei, ya̧ ti ha̧le betó tarapó.  
\q2 Ai o̧la o̧la feata, deróló sókó fatere kuti dera̧akele yóló turukó fu dere kaae, doyóló mo ti kemeyaalopó.   
\q1
\v 12 Whi̧né deró betere dera̧akele kuti sokóló ó me o̧la bopetu dere kaae, mió i ere sa̧ró haetamo naao bopée sóró, kuti kisi kae derótu dere kaae, kisi sa̧ró haetamo aleyóló mulaalopó.  
\q2 Téyaalotei, ya̧ta ai ere kaaetóró ha̧le betó taru, bitiré faaire ba fo mo kemekélé yaalo meipó,” erapó.   
\m
\v 13 Me fo i ape.  
\q1 “Naao bóe whi̧rape fea ya̧lo dóló tȩteróló, naao hó ao̧mó beteraaire be dȩ sókó wó̧póló, ya̧ ya̧lo turu naase eró betere tikimó kaae tawóló betae,”  
\m ere fo-a, Kótóné mé \it ensel\it*-paae yaleé?   
\m
\v 14 Ti \it ensel\it*-rape feata, Kótóné kutó diróturaalu, mo ti betaaire so whi̧ tao sene fae yóló, dotȩyale keperape meié?   
\c 2  
\s1 Wisiyóló kaae taru, kale fo wisi wosae ere fo  
\p
\v 1 Térapa, da̧ feané wosale mo bete mole fo keteróló, da̧ kó̧paae fao̧sóró ai fo kutiri mulóló, mo hotowaró kaae tawaalopóló i dere ape.  
\v 2 Ti noatepae, mo take Talené ama fo so whi̧paae yó melale fae yóló, \it ensel\it*-rapepaaepi melalepó. Me whi̧nétamo ai fo tikitepa, ó sya feni hó̧ratepa, ti ai whi̧paae dowi kwia mo donotóró mótua yalepó.  
\v 3 Mió da̧nékélétamo Talené doasi tao sere ala keteróló, ha̧le o̧la kaae ao̧ratepa, ti da̧kélé netéró ha̧sókó faaloé? Ti ai doasi tao sere alata, Talené amatóró folosóró so whi̧paae yalepó. Ai fo wosale so whi̧ atimanémo, mopóló da̧paae diriyóló yó melalepó.  
\v 4 Ai whi̧rapené yó matere fo mopóló tuȩ́ tiki tiró̧póló, atimané yó male fotamo touróló kótóné, me ala yaairemó eratere alarapekélé, kolóló siratere alarapekélé, kae kae kelemei alarapekélé fea eralepó. Atéturaalu, Kótóné ama kisipa mole ala sya fóló, Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere alakélé atimamó doko̧róló mo su̧ralepó.   
\s1 Yesu a̧ ama no nerape kaae alée fele fo  
\p
\v 5 Take nalopaae da̧ biti̧ faalopóló i bopetu betere tikita, \it ensel\it*-rapepaae tȩteróló kaae tawae inipó.  
\v 6 Tépatei, Talené fo asȩre tua̧mó whi̧ mené etei kaae fo erapó.  
\q1 “Mo whi̧-a, noa kaae doasi bete mupa a̧paae kisipa mutu betere?  
\q2 Whi̧né naalemakélé hosaa muóló kaae tare-a, a̧ noa doi mole whi̧ betepa de?   
\q1
\v 7-8 Naao a̧ i haemó beterale sukamó, \it ensel\it*-rape ao̧mó beteró̧póló yalepó.  
\q2 Téyaletei, doasi doi mole alaró, mo kae ere dȩ wisinaaletamo a̧paae eróló, a̧ sóró horalepó.  
\q1 Téturaalu, fea ala amatóró tȩteróló kaae tawó̧póló, naaotei eralepó,” erapó.  
\m Kótóné ai alarape fea ama tȩteróló kaae tare ao̧mó mulaletei, mo beta̧kókélé ha̧le munipó. Atére ala mió da̧né kelené kilinipó.  
\v 9 Tépatei, Yesupaae eró betere ala kisipa muae. Taketa, Talené \it ensel\it*-rape ao̧mó mo sawa sukamó beteraletei, ama tikimó susupu sóró suka̧le betené, mió Talené a̧ topo whi̧ beteróturaalu, doasi doi mutere alaró mo kae ere dȩ wisinaaletamo a̧paae eró betepa kelerapó. Aita, Kótóné hamokoróló ha̧le tao sere ala da̧paae eróturaalu, sukutere ala da̧paae wao̧sóró, mo turó ama tikimótóró serapó.   
\p
\v 10 Kótó a̧ta fea ala bete tale bitu, fea o̧la o̧lané ama kisipa mole alatóró eró̧póló, aleyóló muló beterapó. Atére sekȩ́né ama mo dekéró betó mole naale senaale aluni, mo kae ere dȩ tua̧paae a̧lisóró faaire whi̧ Yesu a̧ mené dóló sukunó̧póló yalepó. A̧ atéró sekȩ siré fóló, asane feleteiné so whi̧ tao saai mo su̧re topo whi̧ beterapó. Ti Kótóné a̧paae ai eró betere ala fea da̧né kilituraalu, mo dono ala erapóló kisipa mutapó.  
\v 11 Me alatamo hosekéni, Talené ama kae beteró betere so whi̧ró atima fokóló kae beteratere sekȩ́tamo, Kótóné mo beta̧ faketóró aleró betereteiné Yesuné atimapaae no nerape-ó yaaire a̧ hale dumipó.  
\v 12 Ama i fo dapó.  
\q1 “Ya̧lo no nerapené naao doi tuȩ́ yó̧póló, ya̧lo ha̧keamó yóo, touró betere so whi̧ feané keletómó naao doi sóró horóturaalu, wole fokélé yóo yaalopó,” erapó.   
\m
\v 13 Me dere fo i ape.  
\q1 “Ya̧lo a̧paae tuȩ́ tiki tiraalopó,” erapó.  
\m Ai fo kaae ama momó dapó.  
\q1 “Ȩkélé, Kótóné ama ȩpaae melale naale senaalekélé, da̧ fea i betere ape,” erapó.   
\p
\v 14 Ti Kótóné a̧paae kaae tawae yóló melale naale senaaleta, mo hae whi̧tóró betereteiné, a̧kélé atima daale mo tikitóró alée felepó. Aita ha̧le mei, sukutere fotoko̧ bete tale Satan doraai yalepó.  
\v 15 Tétu, sukao̧sóró witere alané wae sóró dokóló muló betere so whi̧ a̧ sukuturaalu, teraayóló ha̧le fó̧póló eralepó.  
\v 16 Ti ama ai ere doasi alata, \it ensel\it*-rape tao saai ini, Abraham-né deté fele naale senaale tao saai yalepó.  
\v 17 Atére betené Yesu a̧ Talené ala eróturaalu, so whi̧ ko̧lené sukó̧ló, tao sóró momaratere topo whi̧ bitu, so whi̧né du betale dowi alamó, Kótóné atima kwia melao̧sóró sesé yaairaalu, a̧ ama no nerapené daale tikitóró alée felepó.  
\v 18 Ti noatepae, su̧ sere alaró kae kae susupui alatamo siré fóló mo asareteiné, mepaae so whi̧ dowi ala yó̧póló su̧ sere sukamó, atima dée nao̧sóró ama mo su̧mó tao senérapó.   
\c 3  
\s1 Yesuné Moses tȩteró beterapó ere fo  
\p
\v 1 Térapa, dowi ala fokóló kae beteró betere no nerape-ó, da̧kélé dia̧kélé Kótóné hepen bepaae faai ape yóló mo beta̧ kaae fotóró erapa, dia̧né tuȩ́ tiki mo turó Yesupaaetóró muló betae. Ti a̧ta, Kótóné ama fo yó meló̧póló dotȩyale whi̧ betóo, da̧mó momaratere topo whi̧ betóo erapóló da̧né i du betere ape.  
\v 2 Moses-né Kótóné ama fake so whi̧ mo wisiyóló kaae taru yale kaae, Yesunékélé a̧ sóró beterale sekȩ́né a̧paae erae yale ala fea mo turó eraté fu betalepó.  
\v 3 Beta̧ be tȩtere whi̧né be wisinaale tȩpa, so whi̧né ai be siratua dapó. Tépatei, ai be tȩyale whi̧ dukiratere foné be wisinaale tȩnapóló, siratere ala tȩteró beterapó. Atétu dere kaae, Yesuné doasi doi mole alané Moses-né doi muale ala, mo bosene falapó.  
\v 4 Be fea tȩnetei ama ko̧leaané daani, whi̧né tȩyóló mulótua erapó. Atére kaae, o̧la o̧la fea Kótóné amatóró aleyóló muló beterapó.  
\v 5 Ti Moses a̧ Kótóné kutó diratere whi̧ bitu, Talené so whi̧ mo wisiyóló kaae taté fu bitipakalepó. Tétu, ama du betere alata, take nalopaae Talené mo eraalopóló, ama ha̧kearóló yó mótu bitipakalepó.  
\v 6 Téyaletei, Keriso a̧ Kótóné naalematóró bitu, Talené ama fake so whi̧ fea mo hotowayóló kaae taté fu beterapó. Atétu, take nalo waaire be dȩmó Talené da̧paae wisi ala eraalopóló, hai̧tamo kaae taru, halaainé ama ala ha̧le eró tapa, ti da̧ Kótóné ama fake so whi̧tóró beterapóló kisipa muae.   
\s1 Kisipa tirénire so whi̧paae wisiyóló kaae tawae ere fo  
\p
\v 7-8 Atéreteiné Dȩi Kepe Wisiné i fo dapó.  
\q1 “Whi̧ bitini ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó, Kótóné diaao̧ noutererape su̧ sóró ka̧ae kelalemó, ama dere fo woseni, dowa̧ae fóló hosaa ta̧ ipakalepó.  
\q2 Atéyale kaae, mió diaao̧kélé ama fotamo wosetepa, dia̧né hosaa ta̧ yao̧sóró yae.   
\q1
\v 9 Diaao̧ noutererape atima atéró kuturaalu, 40 ba fo tua̧mó ȩ ka̧ae kolóló su̧ siré fu betepa, ya̧lo erótu betale ala atimané kilitu betalepó.   
\q1
\v 10 Atéyale betené ai alimó betale so whi̧tamo fopaae butu, ya̧lo i fo yalepó.  
\q2 ‘Atimané hosaa mo turó kae tikipaae muluraalu, ya̧lo erótu betere ala mo tuȩ́kélé inipó,’   
\q1
\v 11 Atétepa, ȩ fopaae butu etei dirii fo yóló mulalepó.  
\q2 ‘Ya̧lo hosaa muni deyóló dua betere ala tua̧mó, atima sókókélé mo waalomeipó,’” erapó.   
\p
\v 12 No nerape-ó, dia̧kó mepaae whi̧né hosaa tua̧mó mole dowi alaró, mo ti betere Kótópaae tuȩ́ tiki tirénitere alatamo iru, Kótó taaróló fao̧sóró, hotowaró kaae tawae.  
\v 13 Téturaalu, miópó du betere be dȩ kemeyaai epatei, dowi alané dia̧ dilikó̧ló diaao̧ hosaa ta̧rao̧sóró, betere doko̧ dia̧sisi ketekȩ u bulótu i bulótu du betae.  
\v 14 Folosóró kaae suraalu, da̧né tuȩ́ tiki tirale ala tua̧mó taaréni, mo diriyóló bitiré fóló, kemene fole kwiamó sókó fupa, ti Keriso tua̧mó mole ala da̧nékélé serapó.  
\v 15 Kótóné ai fo ereteiné da̧né u deté wale fo momó i dere ape.  
\q1 “Whi̧ bitini ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó, diaao̧ noutererapené Kótóné dere fo woseni, hosaa ta̧yóló dowa̧ae fu betale kaae, mió dia̧kélé ama fo wosetepa, diaao̧ hosaa ta̧ yóló dowa̧ae fao̧sóró yae.”   
\p
\v 16 Talené atimapaae yale fo wosaalo hó̧yóló dowa̧ae fele so whi̧-a, deé? Aita, Isip hae taaróló, Moses-né dapesó fele so whi̧tórótipó.  
\v 17 40 ba fo tua̧mó, Kótóné fopaae bualetei-a, detamo maaté yaleé? Aita dowi ala yaleteiné kópu ka̧ae fi tikimó, ha̧le sisiraae fele so whi̧tórótipó.  
\v 18 Kótóné ama dirii malo duraalu, “Ya̧lo hosaa muni deyóló dua betere tikimó, atima beta̧kókélé mo sókó waalomeipó,” ere fo depaae maaté yaleé? Aita, ama fo tikitu betere so whi̧paaetóró erapó.  
\v 19 Ti atima Kótóné dua betere ala tua̧paae sókó fenire beteta, Kótóné fo wosóló, tuȩ́ tiki tiréni yaleteiné erapó.   
\c 4  
\s1 Kótóné so whi̧ sa̧a nó̧póló tukóló muló betere be dȩ mulapóló ere fo  
\p
\v 1 Ti Kótóné ama so whi̧ sa̧a nóló biti̧ wó̧pólópó ere fo kemeni, ha̧le mulapó. Atérapa, ai tua̧paae biti̧ faairetei da̧ ha̧sókó fao̧sóró, witamo hotowaró kaae tawae.  
\v 2 Ti noatepae, mené atima Juda fake so whi̧paae yó melale fo wisi da̧paaekélé yó melalepó. Atimané ai fo wosóta yaletei, mopóló tuȩ́ tiki tiréni yale betené atima tua̧mó me dukélé olenipó.  
\v 3 Ti ai fo mopóló mió tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧ da̧ta, Kótóné ama sa̧a nokole tikipaae sókó fu beterapó. Tépatei, kisipa tirénire so whi̧paae Kótóné i fo erapó.  
\q1 “Atétepa, ȩ fopaae buturaalu, etei dirii fo yóló mulalepó. ‘Ya̧lo sa̧a nóló betere tikipaae atima wóló betókélé mo yaalomeipó,’” erapó.  
\m Take Moses betale alimó Kótóné ai fo mo epatei, sa̧ró haetamokélé, ere o̧la o̧lakélé, fea Kótóné ama aleyóló kemerélipakalepó.  
\v 4 Ti noatepae, wȩike be dȩmó Kótó a̧ sa̧a nale fo mepaae asȩ tua̧mó eretei dosa̧atepa tuȩ́nérapó.  
\q1 “Kótóné ama diyale kutó fea kemeróló, wȩike be dȩmó ti a̧ sa̧a nalepó,” erapó.   
\m
\v 5 Kale yale fo momó i dapa, wosae.  
\q1 “Atima ya̧lo sa̧a nóló betere tikipaae wóló betókélé mo yaalomeipó,” erapó.   
\p
\v 6 Atére betené mió mepaae so whi̧ sa̧a nóló betaalopóló, i bopetu betere tua̧mó sókó fóló betenérapó. Ti take betale so whi̧ Talené fo wisi mené yó matepa wosetua yaletei, ai fo ao̧mó sukó̧ló bitini, tikitu betaleteiné sa̧a nóló betere ala tua̧paae sókó fenipó.  
\v 7 Atéró bitiré fóló, mepaae ba forape keme itikimó, ti Kótóné be dȩ kae da̧le mulóló, miópó doi mulóturaalu so whi̧paae i fo yae yóló, Depit-paae ipakalepó.  
\q1 “Mió ama fotamo wosetepa, ti diaao̧ hosaa ta̧yóló dowa̧ae fu betao̧sóró yae,” erapó.   
\m
\v 8 Ti noatepae, Josuané Talené so whi̧ sa̧a nalóló beterólua̧sóró, ti nalo me be dȩmó Kótóné sa̧a nóló betaalopó fo ua̧meipó.  
\v 9 Atérené Kótóné ama kutó kemeróló a̧ sa̧a naleteita, take ama so whi̧ sa̧a nóló beteraaire alamó kisipa mutu ereteiné, dia̧ ai sa̧a nóló betere ala tua̧paae biti̧ fenérapó.  
\v 10 Ti noatepae, Kótó a̧ ama kutó diyóló kemeróló, sa̧a nóló bitu yale kaae, mepaae so whi̧ de Kótóné sa̧a nóló betere tikipaae sókó fupa, ti so whi̧kélé atimané ditere kutókélé taaróló, sa̧a nóló ha̧le betenérapó.  
\v 11 Atérapa, atima Kótóné fo tukóló dowa̧ae fu betere ala sya furaalu, da̧kélé dée nao̧sóró, ai sa̧a nóló betere tikipaae ketekȩ buóló sókó faalopa siépe.   
\p
\v 12 Ti Kótóné fota, beteró betere fotoko̧tamo fa̧ayóló mo su̧rapó. Ai fota, tamo fakeró fosó daale bóe dele sepakené fosókélé mo teraae falapó. Atéru, whi̧né asoró kepetamo tua̧mó tekeyóló sonaae fóo, diri tamo olekereteikélé tua̧mó tekeyóló sonaae fóo, dua dapó. Atérené whi̧né hosaa tua̧mó ere alaró mole tuȩ́ tikitamo, Kótóné ai fonétei ka̧ae kolóló talenérapó.  
\v 13 Kótóné aleyóló muló betere o̧la o̧la fea ama keletómó hiró bitini, mo fopa ha̧keamó mulapó. Atére sekȩ́né keletómó, da̧né du betere ala fea mo beta̧kélé hiraalomeipo.   
\s1 Yesuta Talepaae momaratere topo whi̧ beterapó ere fo  
\p
\v 14 Da̧ tao sóró momarótu betere doasi topo whi̧ Kótóné naalema Yesu a̧ sa̧ tua̧mó fóló hepen-mó beterapa, ama fo wisi da̧né wosóló mopóló a̧paae tuȩ́ tiki tiratere ala taaréni, mo ti tiró betae.  
\v 15 Ti da̧ta, mo hae whi̧ betereteiné mepaae sekȩi ala ó dowi ala yó̧póló su̧ supa, diriyóló daayaaire fotoko̧ mo bunipó. Tépatei, da̧mó momarótu betere topo whi̧né ai alarape fea ama hosaamó suraalu, da̧ tao senérapó. Ti mió da̧paae i wou betere sekȩ ó dowi ala yó̧póló, su̧ sere ala fea a̧paaekélé wua yalepó. Téyaletei, a̧ dowi ala mo beta̧kélé inipó.  
\v 16 Atérapa, da̧paae sekȩi ala wale sukamó da̧ ko̧leturaalu, ama tao só̧póló hamokoróló ha̧le tao sere ala tȩteróló kaae tare tikipaae faaire wini, halaainé faalopa siépe.   
\c 5  
\p
\v 1 So whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ sóró beteraai, whi̧rape fea fopeyóló beta̧ whi̧tóró sóró beterótua dapó. Ai whi̧ta, so whi̧ró Kótótamo tua̧mó bitu, so whi̧né yale dowi ala Kótóné tokó̧ló aluró̧póló, simó suku̧laa dalatere alaró ha̧le matere alatamo dua dapó.  
\v 2 Ti ko̧ló ko̧lóru, kó̧paae fole so whi̧ da̧ tao saai ai tua̧ whi̧ a̧kélé hae whi̧tóró ereteiné naameyóló mo dua bitu enérapó.  
\v 3 Ti a̧kélé dowi ala dere whi̧ beterapóló kisipa mutu, ama yale dowi alapi Talené wisiró̧póló, simó suku̧laa dalóo, nalo ti mo so whi̧né dowi ala wisiró̧póló suku̧laa dalóo, dua dapó.   
\p
\v 4 Mepaae whi̧ momatere topo whi̧ betaai doi sere alata, ama ko̧leaané enénitei, Kótóné Eron-paae ape yóló momaratere topo whi̧ sóró beterótu yale kaae, Kótónétóró ai whi̧ sóró beteranérapó.  
\v 5 Atére kaae, Keriso a̧ doasi doi saai kisipa mutu, amatei momaratere topo whi̧ bitinipó. Téni, Kótóné a̧paae duraalu,  
\q1 “Ya̧ta, ya̧lo naalepó. Ȩta, mió naao aya alée fulapó,” erapó.   
\m
\v 6 Ai fo kaae, me asȩ tua̧mó i fo dapó.  
\q1 “Melkisedek a̧ momaratere whi̧ bitu deté fele ala naao tȩteróló kaae taru, momatere ala ha̧le yó taté fu beteró̧póló, ya̧lo ya̧ sóró i beteratere ape,” erapó.   
\p
\v 7 Yesu i haemó bitiré fele sukamó, a̧ sinao̧sóró tao saaire sekȩ́paae me sukamó a̧ wole yóo, me sukamó a̧ tao sae yóló moma fakeyóló yóo dua yalepó. A̧ atéró Tale ao̧mó sukó̧ló betaleteiné ama erae yóló kematere moma Kótóné wosóló, mo eralepó.  
\v 8 Ti a̧ Kótóné naalema bitutei, sekȩ ha̧le beleté feleteiné Kótó ao̧mó sukó̧ló betere ala mo asane felepó.  
\v 9 Ai ala deté fóló, a̧ momaratere whi̧ wisi biti̧ felepó. Atétu, ama fo wosóló eratere so whi̧ fea aluni, mo ti betó tanó̧póló, tao su betere bete tale alée felepó.  
\v 10 Ti aita ha̧le mei, Kótóné a̧paae duraalu, “Melkisedek-né deté fele ala tua̧mó ya̧ momatere whi̧ beteratapó,” yale betené yalepó.   
\s1 Talené ala taaróló sisópaae eratepa mo wió yae dere fo  
\p
\v 11 I bopeyale alarape dekéró moletei dia̧paae ua̧mó, ai fo bete diaao̧ wosaaire hapólureteiné, dia̧paae yaairekélé dirirapó.  
\v 12 Ita mo fo dapó. Dia̧ mo take kaae sóró Kótóné ama bete mole fo woseté waleteiné, mió dia̧ Kótóné fo yó matere whi̧rape mo su̧mó bitua̧pó. Até ua̧tei, ama bete mole fo dia̧ tuȩ́ inipa, take kaae sóró yó malepaae fesaae fóló, mené dia̧ momó yó manérapó. Dia̧ dirii o̧la naaire su̧ni, keteirape mo awa̧tóró naai ekȩletu dere kaae erapó.  
\v 13 Mepaae so whi̧ de awa̧tóró ekȩleyóló nuku betepa, ti ai so whi̧ mo ketei kaae bitu, Kótóné mo donoi ala erateretei tuȩ́ni, ko̧ló ko̧lórapó.  
\v 14 Tépatei dirii o̧lata, disire so whi̧né nó̧póló muló beterapó. Atére so whi̧ ti Talené fo wosetere doko̧ fea ama alatóró eró tareteiné asa duraalu, dowi alaró wisi alatamo su̧mó ka̧ae kolóló, talenérapó.   
\c 6  
\p
\v 1-2 Atére betené Kerisoné ala i ape yóló, teómó kaae suraalu, yó matere fo momó kae yó melaalomeipó. Até yaletei taaróló, mió mo dirii fo dia̧paae i dapa wosae. Take kaae sóró yó melale fota, whi̧rapené be tȩteróturaalu, folosóró iru eleké detu dere kaae yóló, yó male alarape i ape. Sukutere alapaae a̧lisóró fole dowi ala taaróló, tu̧ wisipaae fole alakélé, Kótópaae tuȩ́ tiki tiratere alakélé, wȩi tópuratere alakélé, me whi̧ Talené kutó diró̧póló, ama tikimó naase mulatere alakélé, sukutere so whi̧ kepaayóló betaaire alakélé, so whi̧ feané yale ala taleyóló mo ti muó tawaaire kwia melaalopó ere fokélé, take folosóró kaae suraalu yó maté waletei, momó kae yó melaalomeipó.  
\v 3 Kótóné wisirapa, dirii fo yó melae depa, ti da̧né mo yó menanérapó.   
\p
\v 4-6 Mepaae so whi̧ atima diliki tua̧mó beteretei taaróló, dȩ tua̧paae biti̧ fóo, hepen bemó mole wisi wisi o̧la atima sóró asa yóo, Dȩi Kepe Wisiné erótu betere alakélé atima sóo, Kótóné bete mole fo tua̧mó bole wisi ala atima kisipa yóo, take waaire alimó tȩteróló kaae tawaaire fotoko̧kélé atimané tuȩ́ yóló asa yóo ere so whi̧tei, Talené ala taaróló fupa, ti momó kae kisipa feteyóló fesaae wonénipó. Téturaalu, atima ai du betere alané Kótóné naalema so whi̧ feané keletómó doasi hale seróló, a̧ filipaa ni tómó momó oleratere ao̧rapó.   
\p
\v 7 Hali wouraalu, wisi fȩ bulatere haemó o̧la wisiyóló holóló, ai kutó talené o̧la supa, ti ai hae tiki Kótóné wisiraalopó.  
\v 8 Tépatei, o̧la wisiyóló huni, mu daai képiró dowi netamo hotere hae ti fȩ buni, dowi deké bulapó dua dapó. Atére haeta, ai kutó talené doróló, kemeróturaalu simó néli biliyaalopó.   
\p
\v 9 Da̧né hosaa mole no nerape-ó, i deté wale fota, dia̧ tua̧mó ere alamó dumipó. Ti dia̧ta, Talené ama so whi̧ aluyao̧sóró tao sale ala tua̧mó betere ala da̧né kisiparapó.  
\v 10 Ti Kótó a̧ta, so whi̧ feané du betere alarape ho̧ko taleyóló kwia mótumipó. Atérapa, diaao̧ ama kutó diratere alakélé, Kótó a̧paae yaala sókó furaalu, ama kae beteró betere so whi̧ tao sere alakélé, nalo tao siré faaire alakélé, fea ama tuȩ́ yó taru, kwia mo donotóró melaalopó.  
\v 11 Talené dia̧ doko̧ feapaae melaalopó yale o̧la mo saasepólópa, ketekȩ buóló mió diaao̧ ai du betere alatóró ha̧le yó taté fóló, kemene fole kwiamó sókó fae.  
\v 12 Dia̧ Kótóné ala erótu beteretei deka yóló taaréni, mepaae so whi̧ atima tuȩ́ tiki tiratere alaró sekȩi ala wapatei, ha̧le yó tare alatamo su beterapó. Dia̧kélé ai ala yaasepóló, atimané dere alatóró su̧róló yae.   
\s1 Kótóné eraalopó dere ala ha̧sókó féni mo eraalopó  
\p
\v 13-14 Kótóné ama eraalopó yóló mulale fo Abraham-né mopó yó̧póló, Tale a̧ tȩteró betere Doasi me bitinipa, amatei a̧ doi yóló dirii malo duraalu,  
\q1 “Ya̧lo ya̧ wisiratereteiné, naao detere naalené deté fole naale senaalekélé doakale fake firatere ala ha̧sókó feni, mo yaalopó,” ipakalepó.   
\m
\v 15 Atétepa, Abraham a̧ whaaliani, dua kaae taté fóló, nalo Kótóné a̧paae melaalopó yóló mulale o̧la mo salepó.   
\p
\v 16 Me whi̧né mepaae so whi̧paae i ala eraalopóló mulatere fo diriróturaalu, atimané doi yóló dirii malo dumi, atima tȩteró betere doasi whi̧né doi yóló, ó Talené doi yóló malo dua dapó. Atéró dirii malo dereteita ha̧le mei, nalomo ai fo inipóló foné u só derótu, i só derótu yao̧sóró dapó.  
\v 17 Ti Kótóné ama eraalopó dere fo diriróturaalu, amatei a̧ doi yóló dirii malo yaleteita ha̧le meipó. Ama ai eratere ala saaire so whi̧né ama yóló mulatere fo kisipa feteyóló taaréni, mo dokonatapó kisipa muó̧póló yalepó.  
\v 18 Ti Kótóné ama eraalopó yóló mulale foró dirii malotamo epatei taaróló, ama kisipa feteyóló me kae ala eranénipó. Kótóné ai ala yaleteita ha̧le mei, da̧ dowi alamó kwia sóró aluyao̧sóró, Talené tao sóró mo wisiyóló beteraalopó yale fo wosóló hosaa tua̧mó muló bitu, tuȩ́ tiki tiraté fu betere so whi̧ da̧ ketekȩ buó̧póló yalepó. Ai so whi̧ta, ti da̧tóró i ape.  
\v 19-20 Take nalo da̧ mo wisiyóló betaalopóló hai̧tu betere ala mepaae sekȩ ó whaalia dere alané só deróló dorao̧sóró, ai hai̧tere alané da̧ diriróló, turuku kaae derapó. Ai turukuta, ho̧ko tikimó dini, sata̧le yóló kuti oleró betere tiki bosenóló, Kótóné mo kae aleyóló muló betere be ke tua̧mó erapó. Ai be ke tua̧paae so whi̧ nalo wó̧póló, da̧ tao sere whi̧ Yesu a̧pi folosóró sóró falapó. Ai sekȩ́ta, Melkisedek betale kaae, so whi̧mó momaratere topo whi̧ alée fóló, ai ala ha̧le deté fu beterapó.   
\c 7  
\s1 Melkisedek momaratere topo whi̧ betere fo  
\p
\v 1 Ti Melkisedek a̧ta, Salem be hulua tȩteróló kaae tare topo whi̧ betóo, mo taoró betere Kótópaae momaratere whi̧kélé betóo, ipakalepó. Abraham a̧ mepaae topo whi̧rapetamo bóe fóló, bóe whi̧rape dóló kemeróló momó fesaae wouraalu, tu̧mó Melkisedek-tamo hokolaa yóló, Abraham wisiratere fo erapó.  
\v 2 Atétepa, Abraham-né ama bóe dóló sale o̧la o̧la naase tamo moletei dekeyóló, beta̧ Melkisedek-mó melalepó. Melkisedek-né doi bete tamo mulapó. Folosóró doiné bete, “Donoi ala dere topo whi̧pó,” Me doi bete, “Salem be hulua tȩteróló kaae tare topo whi̧pó,” Ai doi feteyóló, “Hosaa muni deyóló dua betere ala tȩteróló kaae tare topo whi̧pó,” erapó.  
\v 3 A̧ deyale soró whi̧tamoné doikélé, a̧ kaayale noutererapené doikélé, a̧ deyale be dȩkélé, suka̧le be dȩkélé, asȩmó muni, Kótóné naalema biture kaae, a̧ so whi̧mó momaratere topo whi̧ ha̧le betó tarapó.   
\p
\v 4 Ai sekȩ́ a̧ doasi whi̧póló ere ala tuȩ́ muae. Da̧né noutere Abraham-nékélé ama bóe dóló sóró wale naase tamo o̧la o̧la dekeyóló beta̧ Melkisedek meló beterapó.  
\v 5 Kótóné ama tukóló muló betere fo tua̧mó i ala yae erapó. Lipai fake whi̧rapekó so whi̧mó momaró̧póló sóró beteró betere whi̧rapené mo so whi̧né mole naase tamo o̧la o̧la dekeyóló, beta̧ siré kwȩyae yóló munélipakalepó. Ti atéró kotere whi̧rapekélé, matere so whi̧kélé, atima fea Abraham-né deté fele fake no nerape epatei, atima tua̧mókélé siré kwȩipakalepó.  
\v 6 Melkisedek-ta, Lipainé deale whi̧ meitei, Abraham-né naasetamo o̧la o̧la dekeyóló beta̧ a̧ melalepó. A̧ta, Kótóné wisi ala eraalopó yóló mulale whi̧tei, ai o̧la o̧la matepa sale sekȩ́ Melkisedek-né ama foné a̧ wisiralepó.  
\v 7 Ita mo dua dere alapó. Doasi whi̧né a̧ ao̧mó betere whi̧ ama foné wisirótua dapó.  
\v 8 Atétere kaae, so whi̧né naase tamo o̧la o̧la dekeyóló beta̧ siré fu betepatei, ai whi̧rape sukutua yalepó. Atéyaletei, kale doasi whi̧ Melkisedek-né naase tamo o̧la dekeyóló beta̧ ama saletei, a̧ suka̧lepó fo munipó.  
\v 9 Mené etei kaae fo su̧mó enérapó. Naase tamo o̧la o̧la moletei, beta̧ dekeyóló siré kotere whi̧ Lipai a̧ Abraham tua̧mó, ni du ke kaae bolepó. Atépa, Abraham-né o̧la o̧la dekeyóló beta̧ Melkisedek-mó matepa, Lipainé amakélé meló beterapó.  
\v 10 Ti Melkisedek-ró Abraham-tamo hokolaa yaleteita, Lipai a̧ deyaai ama tikimó teó bupa yalepó.   
\s1 Melkisedek momaratere whi̧ betale kaae, Yesukélé momaratere whi̧ betó tarapó  
\p
\v 11 Lipainé deale whi̧rape mo so whi̧mó momatere topo whi̧ betere tua̧mó Kótóné tukóló muló betere fo sókó walepó. Tétu, atima ai alimó momarótu betale alané Kótóné so whi̧ mo ti wisirólua̧sóró, momaratere topo whi̧ me kae waalopó fo ua̧meipó. Ti ai momaratere topo whi̧ta, Eron-né deale naalené deté fele whi̧ mei, Melkisedek bitu yale kaae du betaalopó, erapó.  
\v 12 Ti noatepae, mo so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧rapené du betere ala taaróló, Talené me kae alatamo tukóló mulatepa, ti ai ala su̧mó enérapó. Meitepa, ti enénipó.  
\v 13 Ai ere fo dokonó betere whi̧ta, Lipai fake mei, kae fake whi̧pó. Ai fake mo beta̧nékélé so whi̧mó Talepaae simó suku̧laa dalóló, momatere ala inipó.  
\v 14 Da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu a̧ Juda fakené dealepóló, so whi̧ feané kisiparapó. Ti beta̧ Juda fake whi̧kó so whi̧mó momaratere topo whi̧ betaalopóló Moses-né asȩmó inipó.  
\v 15 Melkisedek betale sirimó, whi̧ me kaetamo sókó hotepa, ti da̧né i deté wou betere fo bete mo ha̧kearatapó.  
\v 16 Ti noatepae, ai whi̧ a̧ so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ sóró beteraleteita, Lipainé deté fele whi̧rape maaté sóró beteranérapó, ere fo sya furaalu inipó. Ai sekȩ́ a̧ tua̧mó doasi fotoko̧ bulu, mo ti betó tareteiné dóló sukunaaire su̧nipa, Talené a̧ momaratere topo whi̧ sóró beteralepó.  
\v 17 Ti ai fo kaae me asȩ tua̧mó i fo erapó.  
\q1 “Ya̧ta, momaratere topo whi̧ Melkisedek-né du betale ala naao tȩteróló kaae taru, yó taté fu beteró̧póló, ya̧lo ya̧ sóró beteratapó,” erapó.   
\p
\v 18 Kale folosóró yóló mulale fota, me ala yaaire su̧ni bépa, ha̧le o̧la kaae ao̧róló taalatapó.  
\v 19 Ti noatepae, kale tukóló muló betere foné so whi̧ró Kótótamo beta̧mó wisiyóló beteró̧póló, mo turó wisiranénipó. Kale folosóró yale ala taaróló, mió Talené ama so whi̧ wisiyóló beteraalopó ere foné beta̧ Kótó betere felekepaae a̧lisóró fenérapó.   
\p
\v 20 Ti a̧ momatere whi̧ sóró beteróturaalu, dirii malo yóló sóró beteralepó. Téyaletei, mepaae momaratere whi̧rapeta, ha̧le foné maaté sóró beterótua dapó.  
\v 21 Téyaletei, Kótóné i sekȩ́ momaratere whi̧ sóró beteróturaalu, a̧paae i malo yalepó.  
\q1 “Talené ama kisipa feteyaalomei, ya̧ so whi̧mó momaratere whi̧ mo ti betó tanó̧póló, ya̧lo ya̧ sóró beteratapó,” erapó.   
\p
\v 22 Ti atéró dirii malo yaleteiné Yesu a̧ Kótóné ama so whi̧ tao saalopóló, yóló mulale fo diriratere bete alée felepó. Ama so whi̧ tao saalopóló kisi yóló mulale foné folosóró yale fo teraae falapó.   
\p
\v 23 Ti mo so whi̧mó momaratere whi̧rape dekéró bitiré waletei, ai whi̧ sukutepa, me whi̧némo tȩteróló kaae tatua yalemó, ai whi̧rapekélé fea sukutua yalepó.  
\v 24 Téyaletei, Yesu a̧ mo ti betó tareteiné, so whi̧mó momarótu betere ala ha̧le yó taté fu beterapó.  
\v 25 Atérené Kótótamo beta̧mó betaai kisipa mutu, Yesuné ama yale ala tua̧mó fu betere so whi̧ mo ti beteró̧póló, Yesuné ama mo su̧mó tao senérapó. Ti noatepae, a̧ta so whi̧ró Kótótamo tua̧ whi̧ bitu, Kótópaae atima tao sae dere fo ha̧le yótóró tarapó.   
\p
\v 26 Yesu a̧ atéró, momaratere topo whi̧ bitu, da̧ ya̧ya̧re ala fea ama mo su̧mó tao sóró eranérapó. Ti a̧ta, Kótóné mo kae beteró betereteiné mené a̧ só deraaire bete muni yóo, a̧ me dowi alatamo hosekéni yóo, dowi ala du betere so whi̧tamo beta̧mó bitini, kae betóo, ó sa̧ró hepen betamokélé fea amatóró tȩteróló kae tawóo erapó.  
\v 27 Mepaae momaratere topo whi̧rape betere doko̧ fea atimané dowi alapi kemeró̧póló, \it sipsip\it* o \it bulmakau\it* hupu simó suku̧laa daróló, nalo ti mo so whi̧né dowi alamó suku̧laa dalatere ala suka fea ha̧le yó taté fu beterapó. Atima ai dere ala kaae, a̧ tua̧mó me noa dowi alakó mupa atéyaaloé? Ti ama betere bete Kótópaae mo beta̧ félimótóró melóló, mo so whi̧né dowi ala kwia ama tokó̧ló aluróló wisiralepó.  
\v 28 Ti kale tukóló muló betere fo sya furaalu, mo hae whi̧tei, momaratere topo whi̧ sóró beterótua yalepó. Téyaletei, nalo sókó wale dirii malo fo tua̧mó ti Talené naalema momaratere topo whi̧ sóró beteralepó. Ai whi̧ a̧ta, me alakélé mo ya̧ya̧ni, so whi̧ tao sere alatóró ha̧le yó tanó̧póló, Kótóné a̧ mo turó su̧róló beteralepó.   
\c 8  
\s1 Yesuta momaratere topo whi̧ bitu, mió kisi ere fo diriró betere Talepó  
\p
\v 1 Da̧né i deté wou betere fo tua̧mó bete mole mo topo fo i ape. Da̧ tao sóró momaratere etei kaae topo whi̧ta, hepen bemó Doasiné tȩteróló kaae tare tikimó, ama turu naase eró betere dȩmó fóló betalepó.  
\v 2 Take kaae sóró tȩyale momatere kuti bemó, Talené ama kae ere ala erótu beterapó. Ai beta, mo whi̧né naasené tȩni, Talené amatóró tȩnapó.   
\p
\v 3 Ti mepaae mo so whi̧mó momaratere topo whi̧rapené Talepaae ha̧le matere alaró simó suku̧laa dalatere alatamo yó̧póló, Talené sóró beterótua dapó. Atétere kaae, mió da̧ tao sóró momarótu betere sekȩ́kélé, Kótó beterepaae ha̧le faalomei, me o̧la sóró ti su̧mó fenérapó.  
\v 4 A̧tamo i haemó bitua̧sóró, ti so whi̧mó momaratere whi̧ bitua̧meipó. Ti noatepae, Kótóné tukóló muló betere foné Talepaae ha̧le melae ere fo sya furaalu, mótua dere whi̧rape sóró beteró beterapó.  
\v 5 Ai whi̧rape atimata, ó hepen-mó ere mo ti momatere be su̧róló, i haemó tȩne mo kuti bemó Talené ala erótu beterapó. Moses-né ai momatere kuti be tȩyaaitepa, Talené a̧paae i ma fo erapó.  
\q1 “Naao ai be tȩturaalu ho̧ko tȩni, da̧mo hasi fosómó bitu, ya̧lo ya̧paae yó melale be su̧tóró mo hotowaró tȩyae,” yóló ipakalepó.   
\m
\v 6 Téyaletei, Talené ama so whi̧ tao saalopóló, yóló mulale dirii fo Yesu a̧ tua̧mó erótu beterapó. Atére kaae, i haemó mepaae momatere whi̧rapenékélé ai ala du beterapó. Tépatei, mió kisi yóló mulale dirii foné take yóló mulale fo teraae falapó. Atére kaae, Yesuné Kótóné so whi̧ tao sóró ditu betere kutóné atimané ditu betale kutó mo teraae falapó. Ti ai kisi dirii fo tua̧móta, Kótóné ama so whi̧paae eraalopóló, mulale wisi ala fa̧anuraalu, take yale ala mo ha̧le o̧la ao̧ró beterapó.   
\p
\v 7 Ti noatepae, Talené take folosóró yale dirii fotamo mo su̧rapó ua̧sóró, ti nalo ama eraaire me dirii fo kae ua̧meipó.  
\v 8 Tépatei, Kótóné ama so whi̧ fopeyalemó, mepaae ha̧sókó fole ala kolóló i fo yalepó.  
\q1 “Ȩta, Talené i dapa wosae. Take waaire ba fomó Israel so whi̧ró Juda so whi̧tamo ya̧lo tao saai, kisi dirii fo kae yóló mulaalopóló dia̧paae i dere ape.   
\q1
\v 9 Ti mió ya̧lo kae yóló mulaaire kisi dirii fota, take atimané noumatererape Isip hae kwiamó betepa, ya̧lo dapesó wale sukamó, yóló mulale dirii fo kaae meipó. Atimané ya̧lo yóló mulale fo sya fóló eró tanitepa, ya̧lo atima tao saai yaletei taaróló, sisópaae eralepó.   
\q1
\v 10 Ȩta, Talené i dapa wosae. Ai ala yóló ki̧lipaae Israel so whi̧tamo ya̧lo etei dirii fo yóló mulaalopó. Ya̧lo tukóló mulatere fo tikao̧sóró, atimané tuȩ́ tiki tua̧mó mulóo, hosaa tua̧mókélé asȩyóo yaalopó. Téturaalu, ȩ atima tȩteróló kaae tare Kótó betóo, atima ti ya̧lo so whi̧ betóo yaalopó.   
\q1
\v 11 Atétere alimó, me whi̧né ama be whi̧ so whi̧paae ó ama nomapaae duraalu, ‘Tale tuȩ́ muóló betae’ dere fo momó kae yaalomeipó. Ti noatepae, ai be dȩmó mepaae sókó deyóló betere so whi̧nékélé, doasi doi mole so whi̧nékélé ȩ mo tuȩ́ yaalopó.   
\q1
\v 12 Atétepa, ya̧lo ko̧leturaalu, atimané du betere sonaalei alaró mepaae dowi alatamomó, kwia melaai yaletei ya̧lo kisipa keteróló aluraalopó,” erapó.   
\p
\v 13 Ti Talené ama i yóló mulaaire dirii fota, “Kisipó” doi mulóturaalu, take folosóró yóló mulale dirii fo bete muni ha̧le o̧la kaae ao̧pa, kisi foné mió mo felekemó kemeróló aluraai dapó.   
\c 9  
\s1 I haemó kapala tȩne kuti bemó momatu betere ala  
\p
\v 1 Take folosóró diaao̧ noutererapepaae Talené ama ala eróturaalu, a̧paae momatere alakélé etéró yae yóló yó melóo, ama ala eraaire momatere bekélé etéró tȩyae yóló yó melóo, ipakalepó.  
\v 2 Atétepa, so whi̧né Talepaae moma yaairaalu, kuti be tȩyóló, u tua̧mó be ke tamo aleyóló munélipakalepó. Folosóró sókó fole be ke ti arai kutiné sata̧le erepó. Ai be kemó ti \it lamp\it* sa̧ daalóo, o̧la mulatere ni fakeró Talené keletómó mulótua dere \it bred\it* otamo muóo erepó. Ai be kené doita, Kótómó kae tukóló muló betere tikipó.  
\v 3 Me aleyóló muló betere be keta, hapólui kutiné sata̧le erepó. Ai be kené doita, Kótóné ama ala beta̧ eraai mo kae tukóló muló betere tikipó.  
\v 4 Ai be ke tua̧mó felé kȩlaa wale fetera kaae o̧la biliyaaire tiki \it kold kapa\it*né aleyóló daalóo, Kótóné ama so whi̧paae wisi ala eraalopóló ere dirii fo asȩyóló buló betere \it bokis\it*-kélé mulóo erepó. Ai \it bokis\it* husiróló \it kold kapa\it* dateka̧ró beterapó. Ai \it bokis\it* dolomó, \it kold kapa\it*né aleale wutimó \it mana\it* o deróló mulóo, Eron-né dotó tiki asȩ sokoretei mulóo, Kótóné dirii fo asȩre kane fake tamokélé bulóo erepó.  
\v 5 Ai \it bokis\it* tómó, Kótóné ama mo kae ere dȩ fa̧ane \it serupim ensel\it*-rape su̧róló aleale o̧la me uté daayóo, me ité daayóo erepó. Ai \it serupim ensel\it*-tamoné baase dorokó̧ faróló so whi̧né dowi ala kemera̧leta dere tiki husiró beterepó. Atére alarape fea bete etérapóló, mió mo turó da̧né enénipó.   
\p
\v 6 I bope yale o̧la o̧la fea atéró taleyóló muló betepa, mo so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧rape folosóró ere be kemó, atimané ditere kutó diyaai, hutua yalepó.  
\v 7 Tétua yaletei, mo u tua̧mó ere be kepaae ti so whi̧mó Talepaae momaratere doasi topo whi̧ a̧ maaté beta̧ ba fomó, mo beta̧ félitóró fua yalepó. Téturaalu, ai be kepaae naase ha̧le feni, \it bulmakau\it*-ró \it meme\it* hupu sameatamotóró sóró fua yalepó. Atétua yaleteita, Talené atima kwia melao̧sóró seséturaalu, ama yale dowi alapi Talepaae melóo, nalo ti mo so whi̧né dowi alapóló tuȩ́ni, mo ala nisiyóló du betale dowi alamó melóo, dua ipakalepó.  
\v 8 Mió ai be ha̧le tȩpa, Kótóné mo kae ala ere be tua̧paae sókó faaire tu̧ ha̧le ai kinapa kelae yóló, so whi̧paae Dȩi Kepe Wisiné ha̧kearóló yó mótu beterapó.  
\v 9 Ti take Talepaae me o̧la ha̧le matere alaró hupu simó suku̧laa dalatere alatamoné ai o̧la sóró wale so whi̧né hosaa tua̧mó mole sekȩi ala mo ti wisiranénire ala mió i alimó betere so whi̧né tuȩ́ yó̧póló, ha̧kearóló yó matapó.  
\v 10 Atéró, o̧la nokole alakélé, wȩi nokole alakélé, Kótóné wisirapó yó̧póló, kae kae ala yóló wȩiné fokutu betere alakélé feata, mo tó tiki maaté wisiróturaalu du beterapó. Talené ama da̧ tȩteróló kaae tawaaire kisi alané tó tiki maaté wisiróló ai du betere alarape fea mo ti kemeraalopó.   
\s1 Yesu Kerisoné samea sunée farale ala  
\p
\v 11 Mió da̧paae i eró betere wisi alarape eraai, Keriso a̧ so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ biti̧ furaalu, folosóró a̧ doasi momatere kuti be wisimó buó dealepó. Ai beta, i haemó mo whi̧né naasenékélé ó mepaae o̧la o̧la aleale sukamókélé tȩni, mo taketi Tale a̧ betere tikimó ha̧le tȩne bepó.  
\v 12 Keriso a̧ Kótóné ai kae tukóló muló betere tikipaae sókó faairaalu, \it meme\it* ó \it bulmakau\it* hupu malené samea sóró feni, suka fea mo ti muó tanó̧póló, ama samea mo beta̧ félimótóró melóló, a̧ ai be tua̧paae sókó felepó. Tétu, so whi̧ fea dowi alané dokóló mupa, ai sameané teraayóló mo ti betó tanó̧póló dupuró beterapó.  
\v 13 Mepaae whi̧ dené Kótóné yao̧se yóló mole fo tukóló, nalo ama ala eraai momatere bepaae fao̧sóró doasi fo mulapó. Atérené \it meme\it* ó \it bulmakau\it* wa̧ hupu sameané ó \it bulmakau\it* so utu̧ hupu simó biliyale fapo terepeyóló, ai yale alapi kemeranérapó. Atéró, nalo ti Talené ala eratepa fo muni, mo su̧mó eranérapó. Ti ai alarape feata, ha̧le tó tiki maaté fukuturaalu dapó.  
\v 14 Téyaletei, ai du betale alarape bosenóló, mo ti betere Dȩi Kepe Wisiné Keriso a̧ fotoko̧ratepa, me alakélé munire betere bete wisinaale Kótópaae ha̧le melalepó. Da̧né hosaa tua̧mó mole dowi alané sukutere alapaae a̧lisóró fu betepa, Kerisoné ama sameané su̧mó kemeranérapó. Atére beteta, mo ti betere Kótóné ama ala da̧né eró̧póló yalepó.   
\p
\v 15 Keriso a̧ atéyale betené Kótóné so whi̧ tao saalopóló, kisi yóló mulale dirii fo eraaire tua̧ whi̧ alée felepó. Aita ha̧le mei, Kótóné a̧ beterepaae ape yale so whi̧né ama eraalopóló mulale mo ti muó tawaaire o̧la wisi só̧póló yalepó. A̧ atéró suka̧le alata, folosóró ere dirii fo ao̧mó bitu, dowi ala du betale so whi̧ dokóló moletei, teraayóló ha̧le fó̧póló, dupurótu erapó.   
\p
\v 16 Me whi̧ a̧ sukuturaalu, ama mómu o̧la taleyóló sae yóló mulatere fo kisipa muae. Ai whi̧ a̧ sukuni ha̧le betepatei, ama o̧la o̧la hapale taleyóló sumipó. A̧ sukutepa, nalo ti ama yóló mulale fotóró sya fóló senérapó.  
\v 17 Ti noatepae, kale whi̧né ama yóló mulatere fo sya furaalu, a̧ sukuni ha̧le betepa, ama o̧la o̧la taleyóló saalomeitei, a̧ sinitepa ti senérapó.  
\v 18 Atétu dere kaae, Kótóné ama so whi̧ tao saalopóló folosóró ere dirii fota, \it sipsip\it* ó \it bulmakau\it* hupu samea sókó faraleteiné diriralepó.  
\v 19-20 Kótóné yae yale fo fea Moses-né mo so whi̧paae yóló kemetepa, i ala yalepó. \it Bulmakau\it* hupu malené samearó mo wȩitamo belere tikipaae fóló, mo sonaare \it sipsip\it* hupu nikiró \it hisop\it* ni tetei̧tamomó tópuró sóró asȩre sókumókélé so whi̧né tikimókélé, apuralepó. Ai ala yóló kemetepa, i fo yalepó.  
\q1 “Ita, Kótóné ama tukóló muló betere dirii fo sya fóló, eró tawae yóló diriróturaalu, eratere samea i ape,” yalepó.   
\m
\v 21 Ai ala kaae, Talepaae momayaairaalu tȩne kuti bemókélé, ai be tua̧mó Talené ala eraai mole o̧la o̧lamókélé, Moses-né ai samea sóró apurótua ipakalepó.  
\v 22 Ita, mo dere alapó. Kótóné tukóló muló betere foné fea o̧la fea Talené ama o̧lapóló da̧le mulóturaalu, sameané beta̧ fokonérapó. Samea sókó farénitepa, ti dowi ala tokó̧ló aluranénipó.   
\p
\v 23 Hepen bemó ere ala su̧róló, i haemó aleale mo o̧la o̧la Talené amapóló da̧le mulóturaalu, samea dilótua yaletei mo donorapó. Tépatei, hepen bemó mole mo alarape fokaai, ti i haemó mole o̧la bosene fale o̧la wisinaalené su̧mó fokonérapó.  
\v 24 Ti Keriso a̧ sukó̧ló kepaayóló furaalu, hepen be su̧róló i haemó mo whi̧né tȩyale bepaae sókó feni, mo hepen bepaaetóró sókó felepó. Atéró fóló, Kótó betere felekemó bitu, mió a̧ da̧ so whi̧ tao sere tua̧ whi̧ beterapó.  
\v 25 Kale momatere be tȩteróló kaae tare topo whi̧ta, whi̧né tȩyóló ama kae tukóló muló betere be tua̧paae ba fo doko̧ mo beta̧ féli furaalu, ama samea sóró feni, hupuné samea sóró fua dapó. Ai whi̧rapené dere kaae, Keriso a̧ hepen-paae momó fu, momó fu ini, mo beta̧ félimótóró ama tiki Talepaae ha̧le melóló, sókó felepó.  
\v 26 Keriso a̧ hepen bepaae dekéró félimó fua̧sóró, ti i haemó ere o̧la o̧la fea keké nale alimó kaae sóró, sekȩi ala dekéró félimó beleté fu bitua̧pó. Téni, i kemetere alimó a̧ Kótó beterepaae mo beta̧ félitóró sókó fóló, dowi ala mo ti kemeróturaalu, ama betere bete Talepaae ha̧le malepó.  
\v 27 Da̧ so whi̧ta, Talené ere fo dokonóturaalu, bitiré fóló beta̧ fapotóró sukutua dapó. Atéró suka̧le ki̧lipaae, ti da̧né yale ala Talené taleyaalopó.  
\v 28 Da̧ beta̧ féli sukutere kaae, so whi̧ feané dowi ala tokó̧ló aluraai, Kerisoné ama betere bete Talepaae mo beta̧ félimótóró melalepó. Atéró mió a̧ momó waaireteita, dowi ala tokó̧ló aluraai waalomeitei, a̧ wó̧póló kaae tawóló betere so whi̧ tao sóró mo ti wisiyóló beteraai dapesene waalopó.   
\c 10  
\s1 So whi̧né dowi alamó Yesuné betere bete mo beta̧ félitóró male ala  
\p
\v 1 Kótóné tukóló muló betere fota, mo ti muaaire ala mei, take nalo waaire wisi wisi alané aso maaté erapó. Atére betené kale tukóló mole fo sya furaalu, ba fo doko̧ hupu dóló moma yó tare alané Kótó betere felekemó biti̧ faaire so whi̧né sekȩi ala mo ti wisiranénipó.  
\v 2 Ai alanétamo so whi̧né hosaa tua̧mó mole kisipa tiki fea mo beta̧ félitóró wisirólua̧sóró, ti atima etei kaae dowi ala yalepóló, atimatei Talepaae momaratere ala dekéró yó ta ua̧meipó. Ti noatepae, atima etei kaae dowi ala yalepó tuȩ́ mua̧meipó.  
\v 3 Atérené ba fo doko̧mó hupu dóló momatere ala ha̧le deté fu betere kilitu, dowi ala kemeni, atima tua̧mó ha̧le mulapóló ha̧kearóló yó matapó.  
\v 4 Ti noatepae, wa̧ \it bulmakau\it* ó \it meme\it* hupu sameané dowi ala tokó̧ló mo aluranénipó.   
\p
\v 5 Atérené Keriso a̧ i haepaae wóló i fo yalepó.  
\q1 “Hupu dóló momatere alaró ha̧le matere alatamo naao hȩkese inipa, naaotei ȩ mo whi̧né tiki daaróló beteralepó.   
\q1
\v 6 Simó suku̧laa daróló momatere alaró dowi alamó Talepaae ha̧le matere alatamo kilituraalu, naao kisipa felénipó.   
\q1
\v 7 Atétepa ya̧lo duraalu, ‘Ȩ tȩteróló kaae tare Kótóo, kale bopeyóló mole asȩ tua̧mó ere fo mo dokonóturaalu, naao kisipa mole ala eraai ȩ wóló i betere ape,’” erapó.   
\m
\v 8 Folosóró ama duraalu,  
\q1 “Kótóné tukóló muló betere foné i ala yae yóló mupatei, hupu dóló simó suku̧laa dalatere alaró Talepaae matere alatamokélé, dowi alamó matere alakélé, fea naao kolóló hȩkesenipó,” erapó.   
\m
\v 9 Ai alarape yale sisópaae ama duraalu,  
\q1 “Naao kisipa mole ala eraairaalu, ȩ i wale ape,” yalepó.  
\m Atéró, folosóró hupu dóló du betale alarape tokó̧ló taae faróló, ai sirimó a̧ suka̧le ala mo ti yó tanó̧póló eralepó.  
\v 10 Yesu Kerisoné ama tiki Talepaae mo beta̧ félitóró ha̧le melóló suka̧leteiné, Talené ama kisipa mole alatóró sya furaalu, da̧ ama so whi̧póló mo kae beteralepó.   
\p
\v 11 Be dȩtere doko̧ fea momatere be kaae tare whi̧rapené Talepaae hupu dóló momaratere ala ha̧le yó tarapó. Atétere alané dowi ala mo ti tokó̧ló aluranénipó.  
\v 12 Tépatei, mió i bopetu betere momaratere doasi topo whi̧ Yesuné da̧né dowi ala tokó̧ló aluraairaalu, ama betere bete Talepaae mo beta̧ félitóró ha̧le malepó. Atéyale ki̧lipaae a̧ ama alima Kótóné turu naase eró betere tikimó fóló betalepó.  
\v 13 Ai alarape kemeróló, mió a̧tamo bóe du betere whi̧ fea ama tȩteróló só deraaire ala beta̧ Kótónétei eró̧póló, kaae tawóló beterapó.  
\v 14 Ti noatepae, mo beta̧ félimótóró a̧ sukuturaalu, Talepaae ama ha̧le male alané wisiróló, mo kae so whi̧ betó tanó̧póló yalepó.   
\p
\v 15-16 Dȩi Kepe Wisinékélé Talené ai ere ala da̧paae yó móturaalu, folosóró i fo dapó.  
\q1 “Ai alarape yóló ki̧lipaae ya̧lo atima tao saairaalu, yóló mulatere diri fo i ape.  
\q2 Ya̧lo tukóló muló betere forape atima hosaa tua̧mó mulóo, atima kisipa keteni tuȩ́ yó tanó̧póló ya̧lotei eróo yaalopóló,” Talené erapó.   
\m
\v 17 Ai fo tómó me beleróló duraalu,  
\q1 “So whi̧ Kótóné fo ao̧mó bitini, atima kisipa mole ala maaté sya fu betere alaró mepaae dowi alatamomó kwia meni, ya̧lo aluróló kisipa keteraalopó,” erapó.   
\m
\v 18 Ai dowi alarape feata, Talené mo ti kemeró beterapa, hupu dóló Talepaae matere ala momó kae ha̧le noatepa yaaloé?   
\s1 Talené ala taaréni, ha̧le eró tawae ere fo  
\p
\v 19 Térapa, no nerape-ó, da̧paae Yesuné ama samea sókó faló betereteiné Kótóné mo kae ere be tua̧paae faaire wini, mo halaainé sókó fenérapó.  
\v 20 Taketa, ai be ke sata̧le yóló oleró betere kuti tua̧mó sókó fua yalepó. Mió Yesu sukó̧ló a̧ mo ti betere bete matere kisi tu̧ alée faleteiné a̧ tua̧mótóró sókó fenérapó.  
\v 21-22 Ai ala maaté mei, Kótóné fake so whi̧ tao sóró, momaratere doasi topo whi̧kélé beterapa, da̧ a̧paae tuȩ́ tiki tiróló bitu, hosaa tua̧mó hai̧tamo Kótó betere felekepaae fenérapó. Atéturaalu, da̧né i dowi ala yalepóló hosaa tua̧mó sekȩi kisipa muteretei ama sameané fokóló feléróo, da̧né tikikélé mo kikisi wȩiné fokóo, ereteiné mo halaainé fenérapó.  
\v 23 Ti noatepae, Kótó a̧ta, da̧ so whi̧paae eraalopó dere wisi ala ha̧sókó fóló taaréni, mo eraalopóló da̧né so whi̧paae du beteretei taaróló haepaae derepaalomei, hai̧tamo yó tawaalopa sae.  
\v 24 Da̧né no nepaae yaala sókó fole alaró wisi alatamo fakeyó̧póló, ketekȩ u bulótu i bulótu dere alatamo netéró yaaloé yóló, tuȩ́ teketu betae.  
\v 25 Mepaae so whi̧ atima Keriso fake tourótua dere tikipaae wale hó̧tu dere kaae, da̧ momókó yao̧se. Téni, Talené da̧ dape saaire be dȩ felekemó walapa, betere doko̧ ama ala erateretei taaréni, ketekȩ u bulótu i bulótu dere ala mo ti fakeróló deté fu bitiépe.   
\p
\v 26 I bete mole mo fo da̧né wosóló tuȩ́rutei dowa̧ae fóló, dowi alatamo ha̧le yó tapa, ti ai ala kemeró̧póló Talepaae melaaire o̧la me kae munipó.  
\v 27 Kótótamo atéró bóe duraalu, du betere dowi ala ha̧le yó tapa, Talené fo tokó̧tamo yóló só deraaitere alaró ai whi̧rape dalaaire sitamo kolóló, mo wió yae.  
\v 28 Take mepaae whi̧né Moses-né asȩyóló muló betere fo tukóló yale ala, tamo ó sore whi̧né kolóló mopó depa, ti ai whi̧ ko̧letere ala ini, mo ti sinó̧póló dua ipakalepó.  
\v 29 Mepaae so whi̧ dené Kótóné naalema belei o̧la kaae ao̧róló tȩiya tȩiya yóo, Talené ama fo dirirale sameané fokóló kae beteró betepatei, ai samea ha̧le o̧la kaae ao̧róo, Talené ai whi̧ ha̧le hamokoróló tao supatei, ai ala erótu betere Kepe Wisi faleyóo depa, ti atétere whi̧ a̧ kwia saairetei ha̧sókó faalopóló de? Ti folosóró Moses-né yale fo tikitepa, dowi kwia mo salepó. Atéyaletei, mió ai alarape dere whi̧né saaire kwiata, folosóró sale kwia bosenóló mo doasi saalopó.  
\v 30 Ti noatepae,  
\q1 “Kwia tokó̧ matere ala ha̧sókó feni, mo ya̧lotei yaalopó,” yale sekȩ́ta, da̧né kisiparapó.  
\m Me fo i ape.  
\q1 “Talené so whi̧né du betere ala mo amatóró taleyaalopó,” erapó.   
\m
\v 31 Mo ti betere Kótóné naase tua̧paae foleteita, wi alapa mo wió yae.   
\p
\v 32 Dia̧ta, mo take bitiré wale sukamó, Kótóné fo woseté waleteiné dia̧ tua̧mó dȩyó falapó. Atéremó, dia̧paae kae kae sekȩi ala wapatei, dia̧ wiyóló botokó feni, mo diriyóló betale ala kisipa muae.  
\v 33 Ai maaté mei, me sukamó dia̧ so whi̧ feané keletómó sóró daalóló, susupui alaró haleratere alatamo eróo, me sukamó dia̧ sere sekȩ kaae, diaao̧ no nerapepaaekélé eratepa, dia̧kélé atimatamo beta̧mó titiyóló daalu beleyóo, dua yalepó.  
\v 34 Atére kaae, atimané diaao̧ ne norape \it dipula\it* beteratepa, ko̧le duraalu, atima tao sua yalepó. Atimané diaao̧ mole o̧lakélé fasó supa, mo ti muó tawaaire o̧la wisinaale saai dapóló hai̧turaalu, atima só̧póló taalatua yalepó.   
\p
\v 35 Térapa, ai ala deté furaalu, diaao̧ kisipa tiki tiró beteretei ha̧le o̧la kaae taae faréni, mo hotowaró tao tawae. Atétepa, ti mo dupu wisinaale saalo ai ape.  
\v 36 Kótóné ama kisipa mole alatamo eratepa, ti ama dia̧mó melaai dapóló bopere o̧la saasepólópa, dia̧né kisipa tiki tiróló, diaao̧ du betere alatóró ha̧le yó tanérapó.  
\v 37 Ti noatepae, Talené i fo erapó.  
\q1 “Mo ha̧leke sukamó waalopó ere sekȩ́ a̧ waaitere be dȩ hi̧liki faréni, ai be dȩmótóró mo waalopó.   
\q1
\v 38 Téyaalotei, ya̧lo donoi alatóró erótu betere whi̧ta, ti kisipa tiki tiratere alanétóró betaalopó.  
\q2 Ama kisipa tiró betere ala momó wota̧ale depa, ti ai whi̧tamo ya̧lo kisipa felé yaalo meipó,” erapó.   
\m
\v 39 Tépatei, da̧ atei kaae wota̧ale yóló aluyaaire so whi̧tamo touyóló bitini, a̧paae kisipa tiki tiró betepa, da̧ aluyao̧sóró Kótóné tao serapó.   
\c 11  
\s1 Kisipa tiratere alané mo betenérapó  
\p
\v 1 Tuȩ́ tiki tiróló betere so whi̧né nalopaae yaaire wisi ala mió kilinitei, take mo kelaalopóló diriyóló kisiparuraalu, hai̧tu beterapó.  
\v 2 Mo take betale so whi̧né atei ala deremó, Kótóné mo wisirapóló atima dukiró beterapó.   
\p
\v 3 Kótóné i ala yó fae depa, ere o̧la ó betere o̧la o̧lakélé fea motóró yó fipakalepó. Ti mió kelené keletere o̧la o̧la feata, kelere o̧la sóró aleni, ama fotoko̧ bole fonétóró kaaró beterapóló, da̧ Talepaae tuȩ́ tiki tiró betereteiné mo diriyóló kisiparapó.   
\p
\v 4 Ebel a̧ tuȩ́ tiki tiró bituraalu, Talepaae mo wisiyóló ha̧le maleteiné noma Kein-né male o̧la tȩterélipakalepó. Ti Ebel a̧ kisipa tiki tiró bitu matere o̧la Talené kilitu, wisirapóló a̧ dukiróló mo donoi whi̧pó erapó. Ebel a̧ta, take sukupatei, Talepaae ama kisipa tirale ala asȩmó mulu, da̧paae ha̧le du beterapó.   
\p
\v 5 Inoke Talepaae kisipa tiki tirale betené a̧ sukuni, itéró mo betepatei, Talené hepen-paae dapesó horapó. Mepaae whi̧rapené a̧ keka̧lemó, Kótóné dapesó feleteiné mo koló fenipó. Kótóné \it buk\it*-mó duraalu, Inoke a̧ hepen-paae faai i haemó ha̧le bitu, Kótóné ama kisipa mole ala erótu betepa, a̧ mo hȩkesené sinipakalepó.  
\v 6 Mepaae kisipa tirénire so whi̧né Kótó a̧ hȩkese yaaire ala mo eranénipó. Ti noatepae, mepaae so whi̧ de Kótó beterepaae wapa, ti a̧ mo beterapóló kisipa tiróo, Kótó a̧ i betere ape yóló yó melaalopóló ketekȩtamo kekitu betere so whi̧ kilitu, Kótó a̧ mo hȩkeserapó.   
\p
\v 7 Talené Noapaae take naao kilini yale ala nalopaae mo eraalopó yale fo Noané mopóló kisipa tiralepó. Atéru, a̧ tua̧mó Kótópaae mo kae wi yóló, ama naaleraperó atimané sorapetamo yóo, ama soma atimaamo yóo yóló beta̧ aluyao̧sóró, tuȩ́ tiki tiró bitu nuku alipakalepó. Atéyaleteiné ai alimó betale so whi̧né dowa̧ae fóló du betale ala mo só deralepó. A̧ atéró tuȩ́ tiki tiratere ala Kótóné kilitu, mo donoi whi̧pó yaaire doi melalepó.   
\p
\v 8 Talené nalopaae Abraham a̧ melaaire hae kwiapaae fó̧póló, dotȩyaai a̧paae ape yalepó. Ai fo depa, a̧ faaire tiki kisipa inirutei, tuȩ́ tiki tiró betere alané Kótóné dere fo mo beta̧ wosóló felepó.  
\v 9 Kótóné Abraham a̧paae yale fo mo eraalopóló tuȩ́ tiki tiróló, a̧ melaalopó ere hae tikimótei uké whi̧ kaae bitu, kuti be torokó̧ló tȩté kutu betalepó. Ama naale Aisak-kélé, Jekop-kélé, ama ere fo dokonóturaalu, ai hae tiki saaire whi̧rapetei, Abraham a̧ yale kaaetóró deté kutu betalepó.  
\v 10 Abraham-ta, a̧ betere haemó kisipa muni, take nalopaae dirii o̧la sóró tȩne mo ti bemó betaalopóló kisipa mutu, kaae tawóló bitipakalepó. Ai be tȩyaai da̧le sóo, be tȩyóo yale sekȩ́ta, Kótó a̧tórótipó.   
\p
\v 11 Abraham a̧ mo ti otere yóo, soma Serakélé ha̧le ni daayóló sere yóo epatei, tuȩ́ tiki tiró betere ala Talené kilitu, naale deyaaire fotoko̧ bulalepó. Ti ai ala eraalopó yóló mulale sekȩ́né fo mopóló kisipa tiki tiraleteiné yalepó.  
\v 12 Ai beta̧ whi̧tei a̧ otereyóló mo felekemó sinaai du bitutei, ama deale naalené kaaróló, naale senaale mo ha̧le o̧la kaae deté felepó. Ai naale senaaleta, sa̧mó daale ho̧reró wȩi atika̧tamo kaae ereteiné dosa̧ayaaire mo su̧nipó.   
\p
\v 13 I dosa̧ayale whi̧rape atima fea kisipa tiki tiratere ala ha̧le deté fu betepatei, sukutua yalepó. Ti atima ha̧le betale alimó kale melaalopóló muló betere o̧la atimané sinitei, mo umó teó wou betepa, tuȩ́né maaté kolóló mo kée deté fu betalepó. Atétu, atimané duraalu, “Da̧ta haemó betepatei, i hae tale mei, uké whi̧ kaae i betere ape,” du betalepó.  
\v 14 Atei kaae fo dere whi̧rape atima mo ti betaaire hae tiki kekitu beterapóló ha̧kearóló yó matapó.  
\v 15 Ti atimané atei kaae dere fotamo, take taaróló wale hae tikimó ua̧sóró, ti atima turuku bepóló kisipa mutu, momó fesaae fole ala ua̧pó.  
\v 16 Aténi, mo ti betaaire hae wisipaae fenée kisipa mutu beterepó. Ai hae tikita, me kae mei, mo hepen betórótipó. Atéreteiné atima Kótópaae duraalu, ya̧ta da̧ tȩtéróló kaae tare Talepó depa, ai fo wosetu Kótó a̧ haleni, mo dono dapó kisipa mutapó. Ti noatepae, ai be huluata atima mo wisiyóló beteró̧póló, ama taketi donoróló muló beterapó.   
\p
\v 17 Abraham-né kisipa tiki tiró betere ala Kótóné ka̧ae kolóló, su̧ sale sukamó, Abraham a̧ kisipa tiró bitu, ama naalema Aisak dóló simó suku̧laa dalóló Talepaae ha̧le melaai yalepó. Kótóné a̧paae wisi ala eraalopó yale fo tuȩ́rutei, ama mo beta̧ betere naale daai yalepó.  
\v 18 Take Kótóné a̧paae duraalu,  
\q1 “Naao naale Aisak-né detere naalené naao doi muaaire fake firaalopó,” erapó.   
\m
\v 19 Ti Abraham-né ama ai ala yaleteita, mo ti sukutere whi̧ Kótóné ama su̧mó kepaaraalopóló kisipa mutu yalepó. Até yaletei, ama naalema Aisak a̧ sukó̧ló momó kepaayale whi̧ kaae ao̧pa dape salepó.   
\p
\v 20 Aisak a̧ Talepaae kisipa tiró bituraalu, ama naale Jekop-ró Isotamo nalopaae betaaire alamó kisipa mutu, foné atimaamo wisiralepó.   
\p
\v 21 Atéyale kaaetóró, Jekop a̧ Talepaae tuȩ́ tiki tiró bitu, a̧ felekemó suka̧airaalu, ama dotó tiki tómó tiróló daalu, naalema Josep-né naale tamo foné wisiróló, Talepaae mo kée yóló momayalepó.   
\p
\v 22 Josep kisipa tiróló bitu, a̧ suka̧aire be dȩ feleke depa, kale Israel fake so whi̧ Isip hae kwia taaróló, torokó̧ faalopóló kisipa mutu, atimapaae ama diri sóró fae yalepó.   
\p
\v 23 Isip hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧né Israel so whi̧né naalerape dae yóló tukóló mulélipakalepó. Ai fo epatei, Moses-né hamaró alimatamo wini, Talepaae beta̧ tuȩ́ tiki tiró bitu, ai naale wisinaale dao̧sóró, wélié sore tua̧mó a̧ hyó̧ mulalepó.   
\p
\v 24 Moses doayóló Talepaae kisipa tiki tiró bitu, a̧ topo whi̧ Fero senaalemané naalepó yao̧se yóló fo mulalepó.  
\v 25 Moses a̧ sawa sukamó maaté tó tikimó felétere dowi ala yaai kisipa muni, Kótóné so whi̧paae erótu betere sekȩi ala a̧paaekélé eró̧póló kisipa mutu, Talené so whi̧tamotei toune felepó.  
\v 26 Moses a̧ so whi̧ tȩteróló kaae tare sekȩ́ Kerisoné ala erótu beteremó, faleyóló haleratere ala kolósu, Isip haemó mole wisi wisi o̧la kolósu yalemó, Kerisotamo betere ala mo doasi ke boleteiné take nalopaae Kótóné dupu wisi melaalopóló kisipa mutu, a̧ ai ala sya felepó.  
\v 27 Moses a̧ Talepaae kisipa tiró bitu, kale Isip hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧ fopaae buóló, a̧paae sekȩi ala erao̧sórópóló wini, Isip kwia taaróló felepó. Ti noatepae, aita kelené kelenire sekȩ́ ama kelereteiné, ama yaai dere ala beta̧ ha̧le yó taruraalu yalepó.  
\v 28 A̧ Talepaae kisipa tiró bitu, Kótóné dotȩyale whi̧ dele \it ensel\it*-né Israel fakené topo naalerape dao̧sóró, bosene fele be dȩmó o̧la detere alaró wa̧ \it sipsip\it* hupu malené samea dilatere alatamo, Talené a̧paae yae ala deté fu betalepó.   
\p
\v 29 Kótóné so whi̧ Talepaae kisipa tiró bitu, sonaai wȩi kȩla tua̧mó tukóló, mo ere hae tiki kaaemó atima tȩyóló felepó. Tétepa, Isip fake atimakélé Israel fake yale kaae tȩyóló felemó, wȩiné atimatei mo ti alurélipakalepó.   
\p
\v 30 Talepaae kisipa tiró bitu, Israel fake so whi̧ wȩikeró be dȩmó, Jeriko be hulua bopére dopóku bolaa ao̧ró bopé yóló kutu betalepó. Atéyalemó, kale doasi dopóku ama ko̧leaanétei kolokóló derepelepó.   
\p
\v 31 \it Moni\it* saairaalu nópu nuku betale so Rahab a̧ Talepaae kisipa tiró bitu, kale bóe sa̧ fele whi̧rape ama bepaae wisiyóló dape salepó. Téyaleteiné Talené fo tukóló dowa̧ae fu betale so whi̧ fea dóló kemeróturaalu, a̧ beta̧ ha̧sókó felepó.   
\p
\v 32 Atimané ai yale alarapemó ya̧lo kae me noa fo yaaloé? Kale doasi doi mole kisipa tirale whi̧rape Kideon, Barak, Samson, Jepta, Depit, Samuel, mepaae Kótóné ko̧ló whi̧rapené yale alakélé fea dia̧paae dekéró ua̧tei, yaaitere be dȩ dekéró munipa taalatapó.  
\v 33 Ai whi̧rape atima Talepaae kisipa tiró bitu, mepaae tȩteróló kaae tare topo whi̧rapetamo bóe dóló atima tȩteróo, so whi̧ mo wisiyóló kaae taru donoi ala eróo, Talené atimapaae melaalopó yale o̧la mo sóo yalepó. Atéró Talepaae kisipa tiró bituraalu, whi̧ dó nokole hao̧ \it layon-\it*rape ku̧lumu faaralepó.  
\v 34 Whi̧ dokole doasi simi surukó̧ fóo, whi̧ dele fosói sepakekélé ha̧sókó fóo, dua erapó. Atima mo whi̧ bépatei, Kótóné doasi fotoko̧ bulalepó. Tétu, atima bóe duraalu doasi fotoko̧né kae kae hae kwiamó wale bóe whi̧rape dóló mo ti kemeratepa, mepaae ha̧sókó fele whi̧rape ti botokó dapo yalepó.  
\v 35 Mepaae sorape atimané naale senaale ó omarape suka̧letei, momó kepaaratepa atimatamo beta̧mó bitua yalepó. Mepaae so whi̧ atima kisipa tiró betepa, mené doasi susupui ala eróturaalu, dia̧ teraayóló faraalopa, Talepaae dowi teka fo yae yóló sȩtua yalepó. Ai ala depatei, atima sukutepa, momó kepaayóló Taletamo wisiyóló betaalopóló kisipa mutu, atei kaae fo yaalo meipó, dua ipakalepó.  
\v 36 Mepaae so whi̧ faleyóló fokosoi ala yóo, mepaae so whi̧ ti dirii képiné dokóló \it dipula\it* beteróo dua yalepó.  
\v 37 Mepaae so whi̧ kapo duné dóo, mepaae ti ni tikitere \it saw\it* fosóné fosóné tua̧mó tekéetamo yóo, mepaae bóe dele sepakené dóo, dua ipakalepó. Mepaae so whi̧ ho̧ko kuturaalu kutikélé nokole o̧la ó bekélé meitepa, \it sipsip\it* ó \it meme\it* hupu sekaȩ bukutua yóo, Atima mo yoleale betepa, susupui alaró kae kae dowi alatamo eróo dua yalepó.  
\v 38 Atima atei kaae sekȩ su betale so whi̧ kolósu, i haemó betó mole mo so whi̧ kolósu depa, sekȩ sere so whi̧né atima mo belei ao̧róló teraae falapó. Sekȩ sere so whi̧ atima torokó̧ kuturaalu, kópu ka̧ae fi tikimókélé, hasi fosómókélé, kapo dolomókélé, hae dolomókélé, ho̧ko fité kutua ipakalepó.   
\p
\v 39 Ai dosa̧ayale so whi̧ atimakó mo beta̧ whi̧nékélé Talené melaalopó yale o̧la sinipatei, kisipa tiró betere ala kilitu, Talené mo wisirapóló atima dukiralepó.  
\v 40 Atimapaae erale alaró da̧paae eratere alatamo, touróló eraté fóló mo ti kemeró̧póló, Kótóné atimapaae erale ala bosenóló, da̧paae eraaire ala wisinaale ama tukóló mulalepó.   
\c 12  
\s1 Kótóné ama naale senaale kó̧paae fupa, donoróló deké sua dapó  
\p
\v 1 Térapa, Kótóné doasi alarape eratepa kelalepóló u bope deté wale so whi̧né da̧ bopéró beterapó. Atérapa, Talené atima tao sóró erale alamó kisipa tiratere kilitu, da̧ sururu yóló furaalu, mepaae bi pire o̧la o̧la taae falóo, da̧ hapale dée nó̧póló ekeleperatere dowi ala taalóo, yaalopó. Tétu, Talené muló betere da̧lemó sókó faairaalu, naase ha̧le sururu yóló fótóró tawiépe.  
\v 2 Atéró furaalu, kisipa tiratere alakélé amatóró kaaróló, mo ti kemeratere alakélé Yesunétóró dua dapó. Térapa, da̧né kelené ai sekȩ́ a̧tóró kikéyóló kaae tawiépe. Ti take nalopaae hai̧tere ala mo eratepa kelaalopóló kisipa mutu, ai sekȩ́ a̧ filipaa ni tómó doasi sekȩi ala sóo, halei ala eratepakélé me o̧la meipóló ha̧le siré fóo yalepó. Atéyale ki̧lipaae a̧ hepen-paae fóló, Kótóné fea ala tȩteróló kaae tare tikimó, ama turu naase dȩmó betalepó.  
\v 3 Ti take dowi ala dere whi̧rapené Yesutamo bóe duraalu, sekȩi ala a̧paae eratepatei, ha̧le beleté fu betalepó. Atérapa, dia̧paaekélé sekȩi ala eratepa, dia̧ fomoyóló haepaae derepao̧sóró, ama ai ere alatóró kisipa muae.   
\p
\v 4 Mepaae whi̧rapené dowi ala fakerótu betepa, atei kaae dowi ala dorapóló dia̧né sesé deremó, dia̧ dóló samea sókó fatere ala ini, teópó.  
\v 5 Ti dia̧ta, Talené ama naalepóló ketekȩ bulótu, ere fo diaao̧ kisipa keteró beterapó. Ai fo i ape.  
\q1 “Ya̧lo naale-ó, Talené ya̧ donoróturaalu dóló supuratepa, ai bete munire ala dere nisi yao̧se.  
\q2 Aita, diaao̧ du betere dowi alamó dia̧ foné sirapa, sekȩ duraalu, hó̧yóló taalao̧se.   
\q1
\v 6 Ti noatepae, Talené ama hosaa mulu yaala sókó fu betere so whi̧ donoróturaalu dóló supuróo,  
\q2 ama naalepóló dape sere naalerape atimané ha̧sókó fole alamó kwia melóo, dua dapó,” erapó.   
\p
\v 7 Dia̧paae sekȩi ala erótu betepa, ti aita dia̧ Talené ama naale donoróturaalu dere alapóló kisipa mutu, beleté fu betae. Ti mé naalekó donoi tu̧paae fó̧póló, ama alimané foné sóró dele ala dumié?  
\v 8 Kótóné naale senaale fea ha̧sókó fupa donoróturaalu, supuróló dua dapó. Dia̧ ha̧sókó folemó, Talené dóló supurénitepa, ti dia̧ ama naale senaale bitini, ho̧ko naale senaale ai ape.  
\v 9 Ai fotamo olekeyóló me dere fo i ape. Da̧ fea kó̧paae fole sukamókélé, mo ha̧le betere sukamókélé, sekȩi ala beleyó̧póló fotoko̧ bulóturaalu, i haemó betere ayarapené da̧ donoróló supurótua deretei kisipa muae. Atétere alata, atimané mo dono dapóló kisipa mualepó. Ai ala mo ti bosenóló, da̧né kepe tȩteróló kaae tare Ayané da̧ donoróturaalu dóló supuratepa, ti ama eró̧póló a̧ ao̧mó sukó̧ló betenérapó.  
\v 10 I haemó betere da̧né mo ayarapené da̧ tu̧ wisipaae fó̧póló kisipa mutu, donoróturaalu sawa sukamó maaté dóló supurótua dapó. Tépatei, da̧ Kótóné ama kae ere wisi ala tua̧mó beteró̧póló kisipa mutu, da̧ kó̧paae fupa ama donorótu beterapó.  
\v 11 Donoi tu̧paae fó̧póló, supuratere sukamó felé dumi, supu dua dapó. Téyaalotei, ai alané donoróló asa dere so whi̧ta, take nalopaae hosaa muni deyóló mo dua betere alaró, mo donoi alatamo atima tua̧mó epa kelaalopó.   
\p
\v 12 Térapa, sekȩi alané dia̧ fótururóló Talené ala diaao̧ erótu beteretei haepaae derepao̧sóró, bére hó naase fotoko̧ bulatere ala du betae.  
\v 13 Diaao̧ doalére hó mo ti doyao̧sóró, dia̧ kwȩyaaire tu̧ mo wisiyóló aleyae.   
\s1 Kótó hó̧róló sisópaae erao̧sóró hotowaró kaae tawae  
\p
\v 14 So whi̧ featamo bóe dóló ho̧le sere ala ini, Kótóné ama hosaa muni deyóló dua betere alaró ama kae ere alatamo, dia̧ tua̧paae eró̧póló, ketekȩ butu betae. Ti Kótóné ama mo kae ere ala munire so whi̧ta, Tale mo kelaalomeipó.  
\v 15 Dia̧kó me whi̧ ama hȩkesere ala sya furaalu, Kótóné hamokoróló ha̧le tao sere ala ha̧sókó fao̧sóró yae. Tétu, diaao̧ ne notamo mutere dowi haseka̧ai kisipa so whi̧ feapaae tokóló, me whi̧ dorao̧sóró, mo hotowaró kaae tawae.  
\v 16 Dia̧kó mepaae so whi̧ nópu nokole ala ó Kótó faleyóló ho̧ko betale whi̧ Iso kaae betao̧se. Ti Iso a̧ta, alimané mómu o̧la o̧la saaire topo naaletei, a̧ wotepa ai mómu o̧lané beta̧ be dȩmó naaire o̧la nomatamo dupuyalepó.  
\v 17 Atéyale ki̧lipaae kale sekȩ́né ama alimapaae a̧kélé wisiratere fo yae yóló woletamo yaletei, alimané ama dere fo mo wosenipó. Atétepa, a̧ woletamo yalemókélé, ama tuȩ́ tiki feteyaaire su̧ni, mo hapólu yalepó.   
\p
\v 18 Take Talené so whi̧ fea touyóló bitu, kelené kolóló olaa dere hasi fosó erepó. Ai hasi fosómó si dóo, be mo diliki yóo, doasi besȩ́ró hali tikitamo wóo, mepaae mo winé sini alakélé eróo, dua yalepó. Ti dia̧ta, atére hasi fosópaae wénipó.  
\v 19 Ai hasi fosómóta, ukulumó wuti hale yóo, mené fo fakeyóló depa wosóo duraalu, atima atei kaae fo wosetere hó̧rapa, me yao̧se du betalepó.  
\v 20 Ti noatepae, Talené atimapaae yóló mulóturaalu,  
\q1 “Ai hasi daale felekepaae so whi̧ ó hupu, na ó kae kae o̧la fupa, ti kapo duné dóló sukunae,”  
\m ere fo atima wosaleteiné faalo wiyalepó.  
\v 21 Moses-né ai hasi fosómó mo winé sini ala du betepa kolóló, i fo erapó.  
\q1 “Ȩ mo winé sukuturaalu diri furu furu dapó.”   
\p
\v 22 Ti dia̧ta, atéyale hasi fosómó wóló bitini, mió dia̧ betere hasiné doita, Saion-pó. Ti dia̧ wóló ai betere tikita, hepen bemó Kótóné ama tȩteróló kaae tare doasi Jerusalem be huluapó. Ti dia̧ta, \it ensel\it*-rape ni sóku kaae mo dekéró touró bitu, hȩkesetu betere tua̧mó wóló ai betere ape.  
\v 23 Aita, Talené ama topo naale senaalepóló sóró beteró betere so whi̧ fea touró betere tikipó. Ti ai so whi̧né doita, hepen-mó asȩyóló muló beterapó. Ti dia̧ta, so whi̧ feané dere ala taletere Kótó beterepaae wóló, ama take donoróló beterale so whi̧né keperape betere tikimó, ai betere ape.  
\v 24 Dia̧ta, ama so whi̧ tao saalopóló yóló mulale kisi fo dirirale tua̧ whi̧ Yesu beterepaae walepó. Ti ai sekȩ́né ama samea so whi̧né tikimó apuróturaalu yale foné Abel-né sameané dorae yale fo tȩteró beterapó.   
\p
\v 25 Dia̧paae ai fo du betere sekȩ́ dia̧né sisópaae erao̧sóró yae. Ti noatepae, Kótóné kutó dirale mo hae whi̧né so whi̧paae duraalu, “Diaao̧ ho̧ko du betere ala taarénitepa, ti Kótóné kwia melaalopó,” dere fo woseni, sisópaae eraleteiné dowi kwia matere ala atimané mo salepó. Atérapa, hepen bemó betere sekȩ́né dere fo sisópaae erateremó, atimapaae ai erale ala mo bosenóló, da̧paae melaaire dowi kwia netéró ha̧sókó faaloé?  
\v 26 Take Talené ama fo yalemótei hae wore ipakalepó. Téyaletei, mió ama i ala yaalopóló muló beterapó.  
\q1 “Taketa, hae maaté ya̧lo woreraletei, mió ti sa̧ró haetamo wusuró woreraalopó,” erapó.   
\m
\v 27 Momó woreraalopó dere fo bete i ape. Wore ini, dirire alaró o̧la o̧latamo ti enó̧póló, Kótóné aleyóló muló betere o̧la o̧la whaaló yóló wore deretei, ti ama woreróló mo aluraalopó.   
\p
\v 28-29 Kótóné ama tȩteróló kaae tare alata, mené wore worekélé mo eranénipó. Ti da̧ta, atére ala tua̧paae fóló beterapa, Talepaae mo kée yóló, da̧ witamo a̧ ao̧mó sukó̧ló bitu, hȩkese yaaire ala beta̧ du betaalopa sae.  
\q1 “Ti noatepae, da̧ tȩteróló kaae tare Kótó a̧ta, o̧la o̧la fea doló kemeratere si su̧ beterapó,” erapó.   
\c 13  
\s1 Mo kemeróturaalu ketekȩ bulatere fo  
\p
\v 1 Mepaae no netamo yaala sókó fole ala hosaa mo turóné yó tawae.  
\v 2 Uké wale whi̧ diaao̧ bepaae wisiyóló dape sóró, o̧la melóló firatere ala taaréni, mo yó tawae. Ti noatepae, take mepaae whi̧rape atima mo ko̧leaa whi̧né \it ensel\it*-rapetei, mo whi̧ nisiyóló dape sua erapó.  
\v 3 Mepaae no nerape \it dipula\it* betepa, ti dia̧kélé atimatamo \it dipula\it* betere ao̧ yóló, atima kisipa ha̧le yó tawae. Tétu, mepaae whi̧rapené naao no nepaae sekȩi ala eratepa, dia̧kélé ai sekȩ sere ao̧ yóló, atima kisipa ha̧le yó tawae.   
\p
\v 4 Soró whi̧tamo dokotere alata, mo donoi alapa dia̧ feané hale horótu betae. Whi̧ró sotamo dokore ala folokole yao̧sóró, so whi̧ kaetamo fiyóo, whi̧kélé so kaetamo fiyóo momókó yao̧se. Ti noatepae, atei kaae nópu nokole alaró kae kae nópu nokole alatamo du betere so whi̧ta, Kótóné taleyóló dowi kwia melaalopó.  
\v 5 Dia̧ betere tua̧mó \it moni\it* mo doasi bete mole o̧la nisiyóló dia̧né tuȩ́ tiki turó ai o̧lapaae momókó mulao̧se. Téni, meteró o̧la o̧la mupa, ti aitóró su̧póló kisipa muae. Ti noatepae, Kótóné duraalu,  
\q1 “Ȩ dia̧tamo beteretei taaróló, metikpaae mo faalomeipó. Téturaalu, ya̧lo dia̧ tao su betere alakélé ha̧le yótóró tawaalopó,” erapó.   
\m
\v 6 Ai fo wosetu da̧ whaaliani, halaainé i fo dua dapó.  
\q1 “Talené ama ȩ tao sóró mo wisiyóló kaae tareteiné, mo whi̧né ȩpaae noa kaae sekȩi ala eratepa ȩ wiyaalomeipó.”   
\p
\v 7 Take Talené alamó folosóró fóló, dia̧paae Kótóné fo i ape yóló yó melale whi̧rape atima Talepaae kisipa tiró bitu du betere ala ka̧ae kolóló, noa kaae du wisi olepa, ti ai ala dia̧nékélé su̧róló yae.  
\v 8 Yesu Kerisoné ere alata, take bitiré walepaaekélé, mió i betere alimókélé, nalo betaaire alimókélé, mo beta̧ kaae alatóró ha̧le yó tarapó.   
\p
\v 9 Térapa, mió diaao̧ wosetu betere fo wisi taaróló, kó̧paae falaairaalu, mepaae whi̧rapené kae fo yó matepa, mo dere nisiyóló wosao̧se. Kótóné keletómó wisirapó yó̧póló, a̧paae moma yóló nuku betere o̧lané atima fotoko̧ bulóló wisiraaire fotoko̧ bunipó. Tépatei, da̧ fotoko̧ buóló wisiyóló beteró̧póló, Talené hamokoróló tao sere ala da̧ tua̧paae eratepa, ai ke bole alané beta̧ da̧ mo wisiranérapó.  
\v 10 I haemó mo so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧rapené da̧né momatere kapo tómó bilitere o̧la naaire su̧nipó.   
\p
\v 11 Mo so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ \it bulmakau\it* hupu samea sóró Kótópaae momaraai, mo kae tukóló muló betere be kepaae fóló, so whi̧né dowi ala kemeró̧póló ai samea dilótua dapó. Tétua deretei, mo hupuné tikita, ti so whi̧ betere tiki taaróló, be bela dȩmó suku̧laa dalótua dapó.  
\v 12 Atétere kaae, Yesuné ama sameanétóró so whi̧né dowi ala kemeróló, mo kae so whi̧ beteróturaalu, a̧ doasi sekȩi ala sóró doasi be hulua bolaare dopóku ao̧mó suka̧lepó.  
\v 13 Térapa, ama tikimó sale halei ala da̧paaekélé eró̧póló, be taaróló a̧ suka̧le tikipaae faalopa fiépe.  
\v 14 Ti noatepae, da̧ mo ti betaaire doasi be hulua mekó i haemó tȩnipó. Téretei, take da̧ mo ti betaaire doasi be hulua kelaai kisipa mutu, da̧ kaae tawóló i betere ape.   
\p
\v 15 Térapa, Yesuné da̧ fotoko̧ bulatepa, mo wisi o̧la Kótópaae mótu dere kaae, Kótóné ama doi sóró horatere ala suka fea yó tawaalopa sae. Ti da̧ tȩteróló kaae tare Kótó a̧ etei kaae Tale beterapóló, ama doi sóró horatere alata, kutómó o̧la wisi su dere kaae erapó.  
\v 16 Mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧tere so whi̧ tao sóró matere alaró eratere wisi alatamo kisipa keteréni, ha̧le yó tawae. Ti atei kaae alata, Talepaae ha̧le matere o̧la wisi kaaepóló Kótó a̧ mo hȩkeserapó.   
\p
\v 17 Dia̧ Keriso so whi̧ kaae tare whi̧rapené dere fo wosóló, atimané tȩteróló kaae tare ao̧mó betae. Take nalo Talené atimapaae so whi̧ netéró kaae tawaleé? yóló wosetepa, atima etéró kaae tawalepóló tokó̧ melaalopó. Atima kutó hȩkesetamo diyó̧póló atimané dere fo wosóló sya fae. Ai ala initepa, ti atimakélé kisipa sekȩtamo dituraalu, atimané ditere kutóné dia̧ tao sere alakélé yaalomeipó.   
\p
\v 18 Talené da̧ tao só̧póló momarótu betae. Da̧né du betere ala da̧nétei taleyalemó, so whi̧ dilikitere ala me bunipó. Da̧né du betere ala fea so whi̧né taleyóló, mo dono ala dapó yó̧póló, i ditu betere ape.  
\v 19 Ya̧lo dia̧paae i dere fota, ȩ dia̧tamo betaai hapale wó̧póló, momarae yóló dapó.   
\p
\v 20 Kótóné so whi̧ tao sóró mo ti muó tawaaire fo, Yesuné ama sameané diriróló mulalepó. Atéreteiné, bóe firóló mo dua betere ala kaarótu betere Kótóné, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu a̧ momó kepaaró beterapó. Atéró kepaarale sekȩ́ a̧ta, Talené \it sipsip\it* hupurape kaae tare doasi fotoko̧ bole topo whi̧ beterapó.  
\v 21 Ai Kótóné ama kisipa mole ala diaao̧ mo su̧mó eró̧póló, amatei wisi wisi alaró wisi tuȩ́tamo dia̧ tua̧paae mo su̧raalo ai ape. Atétu, Kótóné a̧ hȩkese yaaire ala Yesu Kerisoné da̧ tua̧paae eró̧póló yae. Ai sekȩ́né doi doasi mulóló, hale sóró horatere ala ha̧le deté fu betae. Mo kée téyó̧póló yae.   
\p
\v 22 No nerape-ó, ya̧lo ha̧lekeróló i dere asȩta, diaao̧ wosóló kisipa yaaitere su̧ i dere ape. Térapa, Kótóné ala etéró erae yóló asȩmó ketekȩ bulóturaalu, i deté wou betere ma fo wosaalo hó̧ yao̧se.   
\p
\v 23 Da̧né no Timoti \it dipula\it* sókó wóló beterapóló, dia̧paae i dere ape. A̧ ȩ beterepaae hapale wapa, ti da̧mo wusuró dia̧ kȩle waai kisipa mutapó.   
\p
\v 24 Dia̧ tȩteróló kaae tare whi̧raperó Kótóné mo kaae beteró betere so whi̧ featamopaae ya̧lo ko̧leó dapó yae. Itali hae kwiamó wale Keriso so whi̧nékélé dia̧paae ko̧leó dapó.  
\v 25 Talené ama hamokoróló tao sere ala dia̧ fea tua̧mó muó tanó̧póló yae.