\id ACT Folopa Neil and Carol Anderson 2-Mar-2005 
\h Aposel 
\toc1 Aposel 
\toc2 Aposel 
\mt1 Aposel  
\c 1  
\s1 Yesu hepen-paae dapesó horale fo  
\p
\v 1 Tiopilus-ó, take ya̧lo folosóró asȩyale \it buk\it*-móta, Yesuné yale alaró yó male fotamo fea kaae sóró yó maté fóló, a̧ hepen bepaae fele sukamó sókó fele fo asȩ yalepó.  
\v 2 Yesu a̧ hepen-paae faai ha̧le bitu, Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, ama dosa̧ae sóró beteró betere \it aposel\it* whi̧rapepaae i alarape yae yóló yó maté felepó.  
\v 3 A̧ doasi dele sale ki̧lipaae, mo ti dóló sukunale whi̧tei kepaayóló mo whi̧tóró beterapóló kisipa yó̧póló, whi̧ siki tamo 40 be dȩmó kale whi̧rape beterepaae sókó wua du betalepó. Atéturaalu, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala etérópóló yó mótu betalepó.  
\v 4 Atéró beta̧ sukamó a̧ ama yó matere whi̧rapetamo o̧la nuku bitu, etei dirii fo yóló duraalu, “Ya̧lo Ayané dia̧mó ha̧le hamokoróló melaalopó ere o̧lamó kisipa mutu, ya̧lo dia̧paae take yalepó. Ai o̧la saasepóló, Jerusalem be taaróló feni, kaae tawóló ha̧le betae.  
\v 5 Ti noatepae, Jon-né dia̧ wȩi ha̧le maaté tópurótua yaletei, mió mo felekemó dia̧ Dȩi Kepe Wisitamo tópuraalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 6 Téró, atima beta̧mó touróló bitu, atimané a̧paae woseturaalu, “Tale-ó, take da̧ Israel fake so whi̧né da̧né hae kwia tȩteróló kaae taru yale kaae, miókélé ai ala yó̧póló yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 7 Ai fo depa, Yesuné atimapaae duraalu, “Ai ala yaaire be dȩró alitamota, dia̧né kisipa yaaire ala mei, ya̧lo Ayané ama tȩteróló kaae taru, noa kaae ala yaai depa, ti ai be dȩmótóró erótua dapó.  
\v 8 Téretei, ya̧lo ȩ etei kaae whi̧póló yó matepa diaao̧ wosale fo Jerusalem be huluapaaekélé, Judia hae kwia kwiapaaekélé, Samaria hae kwiapaaekélé, i hae kwia dene fale doko̧ feapaaekélé, yó maté kwȩyóló mo su̧ró̧póló, ya̧lo dia̧ sóró i beteratere ape.” yalepó.   
\p
\v 9 Ai fo du beteró kemetepa, kale whi̧rapené kele tómótóró Kótóné a̧ hepen bepaae dapesó horalepó. Atéró atima kese horótu yóló daae mupa, atimané keletómó kitiki dolomó buó deyalepó.  
\v 10 Téró, atima ó sa̧paae kese horólu yóló ha̧le daae mupatei, dȩi kuti deréli whi̧ tamo sókó wóló atima daae mole dȩmó daane walepó.  
\v 11 Atéró kale whi̧rapepaae duraalu, “Kaleli whi̧rape-ó, dia̧ noatepa sa̧paae kese horótu yóló daae mulu de? Dia̧tamo betepa hepen-paae dapesó horale whi̧ Yesuta, momó fesaae wouraalukélé, atérótóró hepen be taaróló waalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Judas betale sirimó Matiasi sóró beterale fo  
\p
\v 12 Ai fo yóló ki̧lipaae, kale whi̧rape atima \it Olip\it* du sorokó mole tiki taaróló Jerusalem bepaae fesaayóló felepó. \it Olip\it* du sorokó mole tikiró doasi be hulua Jerusalem betamota saletó mei, kapala asiri fua wua dere tiki kaaepó.  
\v 13 Atéró fóló, atima betere siki be kepaae holalepó. Ai be kemó Pita, Jon, Jems, Andru, Filip, Tomas, Batolomiu, Matyu, Alpias naalema Jems, ka̧lo ka̧loi whi̧ Saimon, Jems naalema Judas atima atéró beterepó.  
\v 14 Atimatamo Yesuné ama mo nomarapekélé, ama hama Mariakélé, mepaae sorapekélé, touyóló Kótópaae moma dere ala yó tarepó.   
\p
\v 15-16 Atéyale sukamó, 120 Talepaae kisipa tiki tiró betere so whi̧ touró betere tua̧mó, Pita turukó horóló daalu i fo yalepó. “Ya̧lo norape-ó, mo take Dȩi kepe Wisiné Depit-paae yó matepa ama ere fota, Yesu daai dere whi̧rapepaae eleké deyaaire whi̧ Judas-mó erapó. Atéró asȩmó ere fo mió mo ai dokonale ape.  
\v 17 Judas-ta, da̧ 12 whi̧rapekó da̧tamo kutó diyó̧póló, sóró beterale whi̧pó.   
\p
\v 18 Judas-né dowi ala yóló sale \it moni\it*né a̧ sinaaire hae dupuralepó. Atéró amatei yale alamó a̧ képi wȩi naale tikimó tukó furaalu, haepaae topo fesaayóló doropóló depe fulukó felepó. Até yale hae tiki mepaae whi̧rapené a̧ douraairaalu, ama dowi ala yóló sale \it moni\it*né dupuralepó.  
\v 19 Jerusalem so whi̧né Judas atéró suka̧lepó dere fo wosóló, atimané be foné ai hae tiki doi Akeldama mulalepó. Ai fo feteyóló samea sókó fele hae tikipó.   
\p
\v 20 Atépa Pitané duraalu, “Ai ala yaalopóló take Sam \it buk\it*-mó asȩyóló muló betere fo i ape.  
\q1 ‘A̧tei mo ti aluyóló ama bekélé wópu muló̧póló yae.’ erapó.  
\m Me fokélé i ape.  
\q1 ‘Ama diyale kutó whi̧né diyó̧póló, whi̧ kae sóró beterae,’ erapó.   
\m
\v 21 Ti fo ereteiné ai sekȩ́ betale sirimó, whi̧ mekó sóró beteraalopa siépe.  
\v 22 Take Jon-né wȩi tópurale alimó kaae sóró wóló, Tale Yesutamo da̧ fea beta̧mó kutu beteró, a̧ hepen-paae dapesó fele be dȩmó sókó wale whi̧kó sóró beteranérapó. Atétepa, ti ai sekȩ́ da̧tamo touyóló Yesu kepaayóló fele fo wisi yó maté kwȩyaalopó,” yalepó.   
\p
\v 23 Téró atimané tale yaairaalu, whi̧ tamo Josep ama me doi Barsabas me doi Jastus-ró Matias-tamo doi mulalepó.  
\v 24 Atéró beteró bitu, atima feané Kótópaae moma yóló duraalu, “Tale-ó, da̧ feané mole kisipa tiki naao mo kelerapa, i whi̧ tamokó mé whi̧né naao kutó diró̧póló depa, ti naao da̧paae sóró a̧lae.  
\v 25 Judas a̧ ama yale alamó dupu saaire tikipaae felepó. Téturaalu ama taaróló fele kutó mé \it aposel\it* whi̧né diranépa, ti a̧ betale sirimó bitu diró̧póló naao da̧paae yó a̧lae,” yalepó.  
\v 26 Atéró moma yale ki̧lipaae, atimaamoné doi muló betere kapo fake wutimó deróló kelé keléróló tuki̧yalemó, Matias-né doi moletei sókó dorowalepó. Atétepa, a̧ 11 \it aposel\it* whi̧rapetamo touróló sóró beteralepó.   
\c 2  
\s1 Pentikos be dȩmó Dȩi Kepe Wisi dotonale fo  
\p
\v 1 Israel so whi̧né o̧la deyóló nukua dere \it Pentikos\it* be dȩ wapa, atima fea beta̧paae toura̧le wóló betó molepó.  
\v 2 Atéró betó molemó, hapale tétitóró ó sa̧mó doasi besȩ́ tikiné hu kaae deté dorowóló atima betere tikimó hu̧yóló supa feané wosalepó.  
\v 3 Atéyale alanétei, so whi̧ doko̧mó simi kaae da̧leta yalepó.  
\v 4 Tétu, kale Dȩi Kepe Wisi atima tikipaae atéró biti̧ wouraalu, sȩratepa kae kae be fo yaairaalu kaae salepó.   
\p
\v 5 Atéyale sukamó, mepaae kae kae hae kwiamó betó mole Kótó kolóló witu betere Juda fake whi̧rape kapala asiri wóló Jerusalem be huluamó betó molepó.  
\v 6 Atéró atima besȩ́ tikiné hu kaae woseturaalu, so whi̧ mo fea beta̧paae toura̧le wóló betó mulu, noa ala dutérópóló sirayalepó. Ti noatepae, atimané wosalemó, kisipa tiki tiró betere fakerapené kae kae be fo atima doko̧ feané mo donotóró depa wosalepó.  
\v 7 Atéteremó doasi siratu duraalu, “I Kaleli whi̧rapetei, da̧né be fo netéró tuȩ́ yalerópó?  
\v 8 Atima da̧né be fo mo donotóró dere-a, netéró derópó?  
\v 9 Da̧ Partia whi̧rapekélé, Media whi̧rapekélé, Elam whi̧rapekélé, Mesopotemia whi̧rapekélé, Judia whi̧rapekélé, Kapadosia whi̧rapekélé, Pontus whi̧rapekélé, Esia whi̧rapekélé, i betere ape.  
\v 10 Frisia-ró Pampilia whi̧rapetamokélé, Isip-ró Sairin be hulua felekemó tȩne be Libia whi̧rapetamokélé, Rom bemó wale uké whi̧rapekélé, fea i wóló betó mole ape.  
\v 11 Ai wóló tourale so whi̧ mepaae mo Juda fake yóo, mepaae kae faketei, Juda fakené dere ala sya fóo, dua dapó. Ai fake tamokélé, Krit whi̧rapekélé, Arabia whi̧rapekélé, da̧né be foné atimapaae Kótóné kae kae hapólui alarape eralepóló yó mótu betepa, mió da̧né i wosetere ape,” yalepó.  
\v 12 Atétere alamó, i dosa̧ayale be hulua so whi̧né sira yóló atimasisi duraalu, “I ala yóló ki̧lipaae noa alakó sókó waai derópó,” du betalepó.   
\p
\v 13 Até du betepatei, mepaae whi̧rapené ai ala do̧ nalóló duraalu, “Aita \it wain\it* wȩi mo dekéró naletikimó topo doturaalu, ai dere ape,” yalepó.   
\s1 Pitané so whi̧paae yale fo  
\p
\v 14 Téró Pita a̧ mepaae 11 whi̧rapetamo so whi̧ betó mole kuamó turukó holóló fo fakeyóló duraalu, “Jerusalem be whi̧ró da̧ mepaae Juda whi̧rapetamo-ó, i yale alarape bete dia̧paae ha̧keróló yaai dapa, mo wisiyóló wosae.  
\v 15 Diaao̧ kisipané i whi̧rape atima \it wain\it* wȩi nale tikimó topo doturaalu dapóló de? Diaao̧tamo atei kisipa mutepa, ti mió \it wain\it* wȩi nokole suka kele mei, ita hi̧ka 9 \it kilok\it* i ape.  
\v 16 I whi̧rapeta, \it wain\it* wȩi nóló dumi, atima ai du betere ala take Kótóné ama ko̧ló whi̧ Joel-né asȩre fo dokonatapó.   
\q1
\v 17 Kótóné duraalu, ‘Kemeyaai dere alimó, ya̧lo Dȩi Kepe Wisi so whi̧ fea tua̧paae wȩi kaae sunée deraalopó.  
\q2 Téturaalu, diaao̧ naale senaalenékélé, Kótóné ko̧ló so whi̧né dere fo kaae yaalopó. Mepaae teó whi̧rapenékélé, nokené kilitu dere kaae yaalopó.  
\q1 Dia̧ mepaae otere serenékélé, noke yaalo ai ape.   
\q1
\v 18 Até dere sukamó, Dȩi Kepe Wisi ya̧lo kutó diratere so whi̧ fea tua̧paae wȩi kaae sunée deratepa atimanékélé, ya̧lo take eraai dere alaró mió dere alatamo ha̧kearóló yó melaalo ai ape.   
\q1
\v 19 Atétepa, ó sa̧mó so whi̧né kolóló sira yaaitere alarape ya̧lo eraalopó. Atéturaalu i haemókélé me ala yaairemó eratere ala eróo, i hae samea sókó faróló, siró sukulitamokélé anóo, yaalopó.   
\q1
\v 20 Ai ala dereteita, Talené ama mo kae ere dȩ doasi tukóló muló betere be dȩ waai teópa, suka bete feteyóló dilikiróo, wéliékélé feteyóló samea alée falóo yaalopó.   
\q1
\v 21 So whi̧ dené Talené doi yóló ȩ tao sae depa, atétere so whi̧ aluyao̧sóró mo tao saalopó,’ erapó.   
\p
\v 22 Israel whi̧rape-ó, i dere fo wosae. Nasaret be whi̧kó Yesuta, mo ha̧le whi̧ nisiyao̧sóró, so whi̧ feané kolóló sira yaaire alaró kelemei alatamokélé, me ala yaairemó eratere alakélé, fea eró̧póló, Kótóné a̧ sóró beteró beterapó. Ai alarape feata, ama eratepa diaao̧ kolóló, ai kisipare ape.  
\v 23 Beta̧ whi̧né Yesu eleké deyóló dia̧né naase tua̧mó mulalepó. Atétepa mepaae Talené fo woseni, dowi ala dere whi̧rapené dia̧ tao sóró a̧ filipaare ni tómó sinó̧póló oleralepó. Atéyale alata, Kótóné ama yaai kisipa mole ala dokonóturaalu erapó.  
\v 24 Téyaletei, ama tiki dou dolomó kȩlaa yao̧sóró sukutere alané fotoko̧ Kótónétei aluróo, a̧ mo ti suka̧letei Kótóné momó kepaaróo, yalepó. Ti noatepae, sukutere alané a̧ si̧yóló tawaaire mo su̧nipó.  
\v 25 Mo take ai sekȩ́mó kisipa mutu, Depit-né i fo asȩrapó.  
\q1 ‘Betere doko̧ fea Tale ya̧lo kelepaamó daapa kilitua dapó.  
\q2 A̧ ya̧lo turu naase eró betere tikimó betereteiné ȩ me whi̧né woreróló só deranénipó.   
\q1
\v 26 Téreteiné ya̧lo hosaa betemó hȩkesené sukuturaalu, ya̧lo ko̧lónékélé, wole fo yóló ama doi sóró horatapó.  
\q2 Ya̧lo tikikélé, take me ala ini, mo wisiyóló betaalopóló kisipa mutu, hai̧tamo kaae tawóló i betere ape.   
\q1
\v 27 Ti noatepae, take waaire alimó ya̧lo tiki dou dolomó mupa kȩlaa yó̧póló naao taaraalo meipó.  
\q2 Téturaalu, naao mo kae beteró betere whi̧ wisinaalené tiki kȩlaa yó̧póló taaraalo meipó.   
\q1
\v 28 Ȩ wisiyóló betaaire tikipaae fó̧póló, naao tu̧ wisi alerapó. Ȩ ya̧tamo beta̧mó betepa, naao hai̧ dere ala mo fa̧anótu beterapó,’ erapó.   
\p
\v 29 Norape-ó, ya̧lo dia̧paae mo i dere ape. Da̧né ayarape deté wale whi̧ Depit sukutepa dourale douta, mió i be dȩmókélé ha̧le epa kilitu beterapó.  
\v 30 Téretei Depit a̧ta, Kótóné ko̧ló whi̧ betepa a̧paae dirii fo yóló duraalu, ‘Naao deté faaire naalené detere naalekó beta̧ ya̧ betale sirimó tȩteróló kaae tanó̧póló ya̧lo sóró beteraalopó,’ erapó.  
\v 31 Take waaire alimó yaaire ala Depit-né ama kolóló i fo asȩrapó. ‘Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteraaire whi̧ Keriso doumó kȩlaa yó̧póló taaréni, kepaaró beterapó.’ erapó.  
\v 32 Yesu a̧ mo ti suka̧letei, Kótóné momó kepaaró beterapó. Atépa da̧ta, ai alarape mo depa da̧né kelené kelalepóló ha̧keamó yó maté kotere whi̧rape i ape.  
\v 33 Yesuné o̧la o̧la fea ama tȩteróló kaae tanó̧póló a̧ Alima Kótóné turu naase dȩmó beteralepó. Alimané yóló mulale o̧la Dȩi Kepe Wisi ama naase tua̧mó mulalepó. Até depa, amamo da̧paae erale ala mió dia̧né kolóo, wosókélé yóo, yalepó.  
\v 34 Depit a̧ta hepen-paae fenitei, take waaire alimó yaaire alamó kisipa mutu i fo yalepó.  
\q1 ‘Talené ya̧lo Talepaae duraalu, “Ya̧ ya̧lo turu naase dȩmó betae.   
\q1
\v 35 Naao bóe whi̧rape ya̧ ao̧mó bitu, atima belei ao̧raaire ala ya̧lotei eraalopa, ha̧le kaae tawóló betae,” ’ yalepó.   
\p
\v 36 Térapa, Israel fake so whi̧-ó, dia̧ i dere fo mo wosae. Dia̧né ai filipaa ni tómó oleróló dale whi̧ Yesutóró Kótóné a̧ kepaaróló da̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló topo whi̧kélé, Talekélé, ai sóró beterale ape,” yalepó.   
\s1 Mo dekéró so whi̧ kisipa feteyóló wȩi tópuale fo  
\p
\v 37 Pitané atéró dere foné ai wóló touró betere so whi̧né hosaamó mo sepake kaaené tikalepó. Téturaalu, Pitaró mepaae \it aposel\it* whi̧rapetamopaae woseturaalu, “Norape-ó, mió da̧né noa alakó yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 38 Ti fo depa, Pitané atimapaae duraalu, “Dia̧ doko̧ feané dowi ala taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló betepa, Yesu Kerisoné doimó wȩi tópuró̧póló yae. Atétepata, ti Tale Kótóné naao yale dowi kwia kemeróló, ama Dȩi Kepe Wisi dia̧ ha̧le melaalo ai ape.  
\v 39 Kótóné ama eraalopóló ere fo mo dokonóturaalu, ‘Dia̧kélé, dia̧né naalerapekélé, be saletómó wale so whi̧kélé, mepaae Kótóné a̧ beterepaae apé dere fo wosóló wale so whi̧kélé, fea ai o̧la mo saalopó,’” erapó.   
\p
\v 40 Pitané ai fotamo mepaae forape olekeyóló fotoko̧iné duraalu, “Mió i alimó betere so whi̧né du betere dowi alané dia̧ felekemó, ai doratapa mo wisiyóló kaae tawae,” yalepó.  
\v 41 Atéyale sukamó Pitané yó matere fo wosóló 3000 so whi̧ dowi ala taaróló kisipa feteyóló wapa wȩi tópuralepó. Atima atéró wóló take betere Keriso faketamo toune walepó.   
\s1 So whi̧ mo beta̧ kisipa muóló betale fo  
\p
\v 42 Téró, ai so whi̧ atima \it aposel\it* whi̧rapené yó matere fo mo wisiyóló wosóo, atima hamomatamo mo beta̧ tuȩ́ muóló u tao su i tao su dere ala yóo, o̧lakélé beta̧mó nóo, Kótópaae moma dere alakélé beta̧mó yóo, du betalepó.  
\v 43 Kale \it aposel\it* whi̧rapené so whi̧né kolóló sira yó̧póló eratere alarapekélé, kelemei alarapekélé, me ala yaairemó eratere alarapekélé depa, so whi̧né kolóló duraalu, Ita, Kótónétei eratapóló, winé sukutu betalepó.  
\v 44 Talepaae tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧rape fea touróló beta̧ kisipa mutu, atimané o̧la o̧la mepaae ya̧ya̧re so whi̧ tao saalopóló fo dokalepó.  
\v 45 Atéró, atimané mepaae o̧la o̧laró haetamo dotonóló \it moni\it* sóró mepaae ya̧ya̧re so whi̧ malepó.  
\v 46 Tétu, be dȩtere doko̧ atima mo fea momatere be belamó toura̧letatóró yó tarepó. Atima hosaa tua̧mó hai̧né sukutere ala mulu, hȩkesetamo atima fea me féli mené bemó o̧la nuku, me féli mené bemó o̧la nuku dua yalepó.  
\v 47 Até duraalu, Talené doi sóró horaté fu betepa, mo so whi̧né kolóló, aita mo donoi ala dapóló dukirótu beterepó. Ai ala du betepa, so whi̧ aluyao̧sóró Talené tao sóró Keriso so whi̧tamo Kótónétei betere doko̧ touróló sóró beteraté fu betalepó.   
\c 3  
\s1 Ho̧leke dore whi̧ wisirale fo  
\p
\v 1 Beta̧ sukamó, Pitaró Jon-tamo Talepaae moma yaairaalu tukóló muló betere sukakelemó, kuluka 3 \it kilok\it* moma dere bepaae fu betalepó.  
\v 2 Atéró felemó, take hamané depemótei hó naase dowi whi̧ ai be bopéró betere tipi tu̧ sókó walemó beteraai beleyóló fu betalepó. Ai sekȩ́ta, momatere bepaae fua wua dere so whi̧paae \it moni\it*kó kema yó̧póló, suka fea whi̧rapené beleyóló mulaleta du betalepó. Ai whi̧ betera̧leta du betale tikita, mo kelaalo Koko̧i tipi tu̧póló doi mulapó.  
\v 3 Kale whi̧ atéró sóró fóló beteró beteremó, Pitaró Jon-tamo moma ene faai fupa, atimaamopaae \it moni\it* kema yalepó.  
\v 4 Atétepa, kale whi̧ tamoné a̧ kelené kikéró kaae taru Pitané a̧paae duraalu, “Naao da̧mo kelae,” yalepó.  
\v 5 Ti fo depa, kale whi̧né a̧mó me o̧lakó melaaitere nisiyóló kelené atimaamo kaae tarepó.   
\p
\v 6 Atépa, Pitané duraalu, “Naao ai kematere o̧la \it silpa\it* \it moni\it* ó \it kold\it* \it moni\it* ȩ tanitei, ya̧lo tare o̧la beta̧ ya̧ i matere ape. Nasaret whi̧kó Yesu Kerisoné doimó i dapa, ya̧ turukó holóló kwȩyae,” yalepó.  
\v 7 Ai fo yóló, Pitané kale whi̧né turu naasemó taosóró turukó horóló daaralepó. Até deretamotóró ama dore hóró hó kelepetamo fotoko̧ buóló wisiyalepó.  
\v 8 Atéró, ai sekȩ́ a̧ tu̧ó horóló kwȩyaai kaae sóró, Pitaró Jon-tamo atima fea moma dere be belamó kutu betalepó. Atéró aimó a̧ tu̧ó holóló taaeta deté kuturaalu, Talené doi hale sóró horaté kwȩyalepó.  
\v 9 Aimó touró betere so whi̧ feané kale whi̧né Kótóné doi sóró horaté kotere ala kelalepó.  
\v 10 Atétepa, i whi̧ta momatere be bopére tipi kelaalo koko̧re tu̧ sókó walemó bitu \it moni\it* kema dua yaletei, netéró wisiyalerópóló siratu betalepó.   
\s1 Moma dere bemó Pitané Talené fo yó maletei  
\p
\v 11 Téró, kale whi̧né Pitaró Jon-tamo apuó tapa kelaai so whi̧ mo fea, Solomon-né doi mole be belapaae toura̧le wóló daae muluraalu, siratu betalepó.  
\v 12 Pitané ai ala kolóló, atimapaae duraalu, “Ti Israel so whi̧-ó, noatepa dia̧ i ere alamó siratu bitute? Diaao̧ tuȩ́né ita, da̧moné fotoko̧né ó Kótóné ala da̧moné eró tareteiné wisiralepóló de?  
\v 13 Abraham, Aisak, Jekop atimané Kótóta me kae mei, da̧né ayarapené Kótókélé mo beta̧tórótipó. Ai Kótóné ama kutó diratere whi̧ Yesu tao sóró doi mo doasi mulalepó. Ai ala ere whi̧tei, dia̧né a̧ mo ti dóló sukunaaire whi̧rapené naasepaae muló̧póló Pailat-paae melale felepó. Tétepa, Pailat-né ai whi̧ me dowi ala munipó depatei diaao̧ a̧paae duraalu, fó̧póló dotȩyao̧se yalepó.  
\v 14 Mo kae beteró betere donoi ala dere whi̧ wisinaaletei diaao̧ hó̧róo, whi̧ dupa \it dipula\it* beteró betere whi̧ dia̧paae dotonae yóo, yalepó.  
\v 15 A̧ta, mo ti betere bete kaarale whi̧tei, dia̧né dóló sukunalepó. Téyaletei, Kótóné momó kepaaró beterapó. Ai alarape feata, da̧né keletómó mo yalepó.  
\v 16 Hó naase dopa dia̧ feané kilitu betere whi̧ta, da̧mo Yesupaae tuȩ́ tiki tiró betere alané a̧ wisiralepó. Ai tuȩ́ tiki tiratere alata, Yesuné da̧mopaae matepa, ama doiné i whi̧ mo ti wisiró beteretei mió diaao̧ ai kelere ape.   
\p
\v 17 Norape-ó, ya̧lo mo i dere ape. Dia̧nékélé, diaao̧ topo whi̧rapené yale kaae, Yesu Tale Kótóné sóró beteró betere whi̧póló tuȩ́ muni yale ala da̧né tuȩ́rapó.  
\v 18 Tépatei ai yale alata, mo take Kótóné ama ko̧ló whi̧rape feané ama sóró beteró betere whi̧ Keriso doasi dele saalopó ere fo Kótóné mo ai dokonó betere ape.  
\v 19 Térapa, du betere dowi ala taaróló, kisipa feteyóló Kótópaae ape. Atetepa, ti Kótóné ama feléyóló betere ala wisi dia̧ tua̧paae eraalo.  
\v 20 Kótóné ama so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteró betere whi̧ dia̧ beterepaae dotonaalopa, kaae tawae. Ti ai whi̧ta, mo taketitei dia̧ tao só̧póló sóró beteró betere whi̧ Yesu ai ape.  
\v 21 Ai sekȩ́ta, Kótóné kae beteró betere ko̧ló whi̧rapepaae ere fo dokonóturaalu, Talené i haemó ere alarape momó wisiróló kisi aleraaire be dȩ sókó wó̧póló kaae tarapó. Ai be dȩ teópa, ti a̧ hepen-mó ha̧le kaae tawóló beterapó.  
\v 22 Moses-nékélé, i fo asȩrapó.  
\q1 ‘Tale Kótóné dia̧mó kisipa mutu, dia̧kótei ama fo eratere ko̧ló whi̧ sóró beteraalo ai ape. Téyaalopa, ai sekȩ́né ama dere fo fea wosóló sya fae.   
\q1
\v 23 Kótóné sóró beteraaire ama ko̧ló whi̧né dere fo dia̧ mepaae whi̧né wosóló sya fenitepa, ti atétere whi̧ Talené ama so whi̧tamo touyóló betao̧sóró sókó sóró kae beteraalopó,’ erapó.   
\p
\v 24 Samuel betale alimó kaae sóró bitiré wale ko̧ló whi̧rapené deté wale fota, mió i alimó du betere alarapemó kisipa mutu erapó.  
\v 25 Kótóné ama ko̧ló whi̧rapené ere foró Talené ama i ala eraalopóló ere dirii fotamo dokonóturaalu, dia̧paaetóró mo eraalopó. Mo take Kótóné Abraham-paae i fo yalepó.  
\q1 ‘Naao deté faaire naalerapekó beta̧ whi̧paae ya̧lo eratere wisi alané i haemó betó mole so whi̧ mo fea wisiraalopó,’ erapó.   
\p
\v 26 Ai ere fo mo dokonóturaalu, Kótóné ama kutó diratere whi̧ Yesu Keriso sóró beteralepó. Atéró, a̧ dia̧ Israel fake so whi̧pi tao sóró wisiraai kisipa mutu, dia̧ beterepaae dotonalepó. Dia̧ doko̧ feané du betere dowi ala taaróló tu̧ wisipaae fó̧póló, ai sekȩ́né amatei diaao̧ kisipa tiki feteraalopó,” yalepó.   
\c 4  
\s1 Jon-ró Pitamo dipula beterale fo  
\p
\v 1 Téró, Pitaró Jon-tamo kale fo wisi so whi̧paae yó mótu betepa, mepaae momatere be kaae tare diki tare whi̧rapené topo whi̧kélé, Sadyusi whi̧rapekélé, so whi̧mó Talepaae momaratere whi̧rapekélé, fea atimaamo beterepaae walepó.  
\v 2 Atima atéró betó mupa, Pitaró Jon-tamoné fo yó mótu duraalu, Yesu mo ti suka̧letei momó kepaayóló beterapó. Térapa, Yesupaae tuȩ́ tiki tiratere so whi̧kélé kepaayóló betaalopóló yó mótu beterepó. Atéró yó mótu betepa, kale whi̧rape atima dei tuȩ́ muóló fopaae bualepó.  
\v 3 Atéturaalu, ai kale whi̧rapené atimaamo tawóló fo tokó̧ló só deraai yaletei be diki depa, hi̧ka yaairaalu dilikitamo atimaamo \it dipula\it* sóró beteralepó.  
\v 4 Téyaletei, atimaamoné yó male fo wosóló so whi̧ fea Talepaae kisipa tiki tiralepó. Atéyale whi̧rape maaté dosa̧ayóló touróturaalu, 5000-rópó.   
\p
\v 5 Téró hi̧ka be dȩtepa, topo whi̧raperó Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapetamokélé, Juda whi̧ disirapekélé, fea Jerusalem bepaae toura̧le walepó.  
\v 6 Atétepa, atimatamo so whi̧mó momaratere whi̧rapené topo whi̧ Anas-kélé, Kaiapas-kélé, Jon-kélé, Aleksandakélé, so whi̧mó momaratere mepaae whi̧rapekélé fea wóló touró beterepó.  
\v 7 Atéró, Pitaró Jon-tamo dape sóró ai whi̧rapené atimaamopaae woseturaalu. “Ai ala yó̧póló diaamo né sóró beteraleé? ó né doimó diaamoné ai ala du bitute?” yalepó.   
\p
\v 8-9 Tétepa, Dȩi Kepe Pita tua̧mó fa̧ayóló sȩratepa atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Dia̧ so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧raperó whi̧ disirapetamo-ó, dia̧né da̧mopaae ai wosetere fota, kale hó dore whi̧ ko̧lené sukuturaalu wisirale alamó de?  
\v 10 Tétamo depa, ti dia̧nékélé, Israel so whi̧ feanékélé, wosaasepóló ha̧kearóló i dere ape. Dia̧né Nasaret whi̧kó Yesu Keriso filipaare ni tómó oleróló mo ti dóló sukunaletei, Kótóné a̧ momó kepaaralepó. Atéyale sekȩ́né doimó, da̧moné wisi erale hó dore whi̧ i daale ape.  
\v 11 Yesuta, asȩmó ere foné duraalu,  
\q1 ‘Dia̧ be tȩtere whi̧rapené dopa taae falatere kapo faketei, be hulua eleké alée felepó,’ erapó.   
\m
\v 12 Da̧ aluyao̧sóró tao saaire whi̧ me kae mo bitinipó. Yesuné doimó beta̧ da̧ so whi̧ fea mo wisiyóló betenérapó,” yalepó.   
\p
\v 13 Atéró, kale whi̧rapené kelalemó, Pitaró Jon-tamo wikélé ini fo mo halaainé du beterepó. Atéró dere fo woseturaalu, i whi̧ tamota me \it skul\it*-kélé iniretei, dere fo mo fosó fosó dapóló siratu betalepó. Tétu atimaamo Yesutamo kwȩyale whi̧ tamopóló kisipa yalepó.  
\v 14 Téyaletei, Pitaró Jon-tamoné hó dopa wisirale whi̧kélé atima touró betere tikimó daaleteiné u kale whi̧rape atimané me fo yaaire tu̧ mei depa taaralepó.  
\v 15 Atétepa, Pitaró Jon-tamo kapala asiri belapaae ho̧kó deróló, ai whi̧rape atima fo kȩlaaralepó.  
\v 16 Atéró, kȩlaaróló duraalu, “Atimaamopaae da̧né noa alakó eraaloé? Jerusalem bemó betó mole so whi̧ feané atimaamoné kelemei ala eraletei, kolóló mo tuȩ́rapó. Téreteiné da̧né ai ala hiróló kapala fo enénipó.  
\v 17 Tépatei, i fo so whi̧paae deté fóló fakerao̧sóró atimaamopaae dirii fo yóló mulaalopó. Ai Yesuné doimó so whi̧paae fo yó melao̧se yaalopa, siépe,” yalepó.   
\p
\v 18 Atimapi atéró fo dokoló, kale whi̧ tamo momó bepaae ape yóló duraalu, Yesuné doimó mepaae dere alaraperó ama fo yó maté kotere alatamo momó kae yao̧se yóló fo mulalepó.  
\v 19 Ti fo depa, Pitaró Jon-tamoné duraalu, “Dia̧né kisipané da̧mo diaao̧ dere fo wosóló sya furaalu, Kótóné fo sya foletei taalatepa, Kótóné keletómó wisiréró dia̧nétei tale yae.  
\v 20 Ti da̧né kelené kelale alaró wosale fotamo yó materetei, mo taaranénipó,” yalepó.   
\p
\v 21 Tétepa, kale whi̧rapené Pitaró Jon-tamopaae mepaae wiratere fo take yale tómó beleróló yóló, atimaamo fó̧póló dotȩyalepó. Atimaamopaae mepaae sekȩi ala eraai yaletei, bete atima ko̧ló ko̧ló depa taaralepó. Ti noa betené mei, so whi̧ feané atimaamoné erale alamó Talené doi sóró horatere kilituraalu, atima wi depa fó̧póló dotȩyalepó.  
\v 22 Ti noatepae, i kelemei ala eróló wisirale whi̧ta, hó doyóló betepa ba fo whi̧ siki tamokélé bosenée falapó.   
\s1 Talepaae kisipa tiró betere whi̧né moma dere fo  
\p
\v 23 Atéró Pitaró Jon-tamo fó̧póló sókó daalatepa, atimaamo mepaae Keriso so whi̧ betere tikipaae felepó. Atéró fóló bitu, so whi̧mó momatere topo whi̧raperó whi̧ disirapetamoné atimaamopaae yale forape fea atimapaae du betalepó.  
\v 24 Atétepa, Keriso so whi̧né ai fo woseturaalu, atima fea touyóló fo fake yóló Kótópaae doa kée yóló moma yalepó. Atéró duraalu, “Kótó-ó, ya̧ta doasi Tale bitu, o̧la o̧la fea naaotóró kaaróló tȩteróló kaae tarapó. Tale-ó, i haekélé, ó sa̧kélé, wȩi kȩlakélé, ai sore o̧la tua̧mó betere o̧laró ere o̧latamokélé fea naaotóró alerapó.  
\v 25 Naao Dȩi Kepe Wisiné naao kutó diratere whi̧ da̧né aya Depit tua̧paae su̧ratepa, ama ko̧lómó ere fo i ape.  
\q1 ‘Hae kwia doko̧mó betó mole so whi̧ noatepa fopaae buóló dei kisipa mutu betere?  
\q2 Juda fake so whi̧kélé me bete munipatei noatepa atima kikiti fo dokotu beteré?   
\q1
\v 26 I hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧rape atima bóe daai siki siki yóo, mepaae Juda fake tȩteróló kaae tare topo whi̧rapekélé fea beta̧paae toura̧le wóló, Taletamo bóe dóo, so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, Talené sóró beteró betere whi̧tamokélé bóe daai donoróo, erapó,’ yalepó.   
\m
\v 27 Ti ai ere fo mo dokonalepó. Kale Herot-ró Pontias Pailat-tamonékélé, Juda meire fake so whi̧nékélé, Israel so whi̧nékélé, naao kutó diró̧póló sóró beteró betere whi̧ wisinaale Yesutamo bóe dóló só deraai, doasi Jerusalem bepaae toura̧le walepó.  
\v 28 Atéyaleteita, atima tuȩ́né kaayóló dere nisiyalemó, ai yale alarape fea Tale naao fotoko̧né eraalopóló, take ere fo mo dokonóló ai yale ape.  
\v 29 Térapa Tale-ó, mió atimané naao kutó diratere whi̧rape susupui ala eraairaalu wiréli fo du beterapa, naao tuȩ́ muae. Atétu betere tua̧mó da̧ wikélé ini, mo halaainé daalu, naao fo beta̧ yó mótu beteró̧póló halaai ala da̧paae erae.  
\v 30 Naao mo kae beteró betere kutó diratere whi̧ Yesuné doimó kisi daae mole so whi̧ wisiróturaalu, kelemei alaraperó doasi sira yaaire alatamo eraaire fotoko̧ naao da̧paae erae,” yalepó.   
\p
\v 31 Atima ai moma yóló kemerateretamo, atima betó mole be tao sóró woreralepó. Atéturaalu, Dȩi Kepe Wisiné atima mo su̧ratepa, so whi̧paae Kótóné fo mo halaainé diriyóló yó mótu betalepó.   
\s1 Keriso so whi̧ u taosu i taosu yale fo  
\p
\v 32 Kale Keriso so whi̧ atima fea ne no ao̧yóló bitu, mo wisi kisipa beta̧tóró muóló beterepó. Atéru, atimané mole o̧la o̧la fea ekȩleyóló sini, ya̧ya̧re so whi̧kélé tao sua yalepó.  
\v 33 Kale \it aposel\it* whi̧rapené Tale Yesu mo ti suka̧letei, momó kepaayóló beterapóló yó matere fota, Kótóné ama fotoko̧tamo yó melaté kutu betalepó. Atima atétu betepa, Kótóné ko̧lené sukuturaalu, ha̧le tao sere ala atima feapaae eraleteiné mo hai̧tamo dua beterepó.  
\v 34-35 Ai ala iru, atima tua̧mó me so ó whi̧kó o̧la o̧la ya̧ya̧ dere ala mo inipó. Atima tua̧mótei, hae tiki tare whi̧né ama hae dotonóló \it moni\it* sóo, be tȩne whi̧né ama be dotonóló \it moni\it* sóo, yóló ai \it moni\it* kale \it aposel\it* whi̧rapené naase tua̧mó mulótua yalepó. Ai \it moni\it*ta, mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧re so whi̧mó terekeyóló a̧liróló mótua yalepó.  
\v 36 Lipai fake whi̧kó Saiprus be whi̧ ama doi Josep beterepó. Ai sekȩ́ta, \it aposel\it* whi̧rapené Banabas doi mulalepó. Ai doiné beteta, so whi̧né hosaa dirirótu ketekȩ bulóló fotoko̧ratere whi̧pó doi mulalepó.  
\v 37 Ai whi̧ Banabas-nékélé, ama hae kwia dotonóló \it moni\it* sóró, ai \it moni\it* ti \it aposel\it* whi̧rapené naase tua̧mó mulalepó.   
\c 5  
\s1 Ananias-ró Sapairatamopaae erale ala  
\p
\v 1 Téró me etéyalepó. Whi̧ beta̧né ama doi Ananias beterepó. Ai sekȩ́ró soma Sapairatamo atimaamoné hae kwia dotonóló \it moni\it* salepó.  
\v 2 Atéró sale \it moni\it* mepaae soma atimaamo saairaalu fo deyóló, bukó mulóló, mepaae ti kale \it aposel\it* whi̧rapepaae male felepó.   
\p
\v 3 Atétepa, Pitané a̧paae duraalu, “Ananias-ó, Satan ya̧ tua̧mó bitu, Dȩi Kepe Wisipaae kapala fo noatepa yaleé? Naao hae dupu yale \it moni\it* mepaae ya̧ saairaalu bukó mulóló, i sóró waletei hi̧tipó deretei, kapala fo ai dere ape.  
\v 4 Hae kwia dotonaai ha̧le mupa, ti naao haetóró molepó. Dotonóló sale \it moni\it*-kélé, ti naao \it moni\it*-tórótipó. Tétu, \it moni\it* mepaae diaamo saairaalu, dekée sóró mepaae maaté Talepaae male waleteikélé wisirapó. Tépatei, naao dowi kisipa sóró yale kapala fota, mo whi̧paae ini, Kótópaaetei ai ere ape,” yalepó.   
\p
\v 5 Atéró dere fo kale whi̧ Ananias-né woseturaalu, Pita daalemó haepaae muni doropóló, mo ti suka̧lepó. Mepaae so whi̧né até yalepó dere fo woseturaalu, atima wió du betalepó.  
\v 6 Tétepa, mepaae kokopei whi̧rape wóló kale whi̧né tiki kutiné bopéyóló doura̧le felepó.   
\p
\v 7 Atéró, sore sukakele kemeyóló ai ki̧lipaae soma Sapaira ama whi̧paae erale ala tuȩ́ni, moko̧leyaa yóló Pita beteremó sókó walepó.  
\v 8 Atéró daapa, Pitané kale sopaae woseturaalu, “Naao whi̧ diaamoné hae dupu yale \it moni\it* i hi̧tié?” yalepó. Tétepa, kale soné duraalu, “Ȩ́pó. Saletei, aitóróti hi̧tipó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ai fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Noatepa naao whi̧ diaamo fo dokóló, Talené Dȩi Kepe Wisipaae kapala fo yóló, ka̧ae kelaai dilika̧leé? Atei ala yalemó, naao whi̧ doura̧le fele whi̧rape wóló tu̧ sókó walemó ai daae mole ape. Atimané ya̧kélé, atéró sóró fóló doura̧le faalopó,” yalepó.   
\p
\v 10 Téyalemó, mo ai fapotóró kale so Pita daale tikimó haepaae muni doropóló suka̧lepó. Atétepa, kale whi̧rapené kelalemó mo ti sukupa sóró fóló, ama oma dourale tikimó a̧kélé titiróló bulalepó.  
\v 11 Até yalepó dere fo, Keriso so whi̧ró ai fo wosale so whi̧tamo doasi winé sukutu betalepó.   
\s1 Aposel whi̧rapené kelemei alarape erale fo  
\p
\v 12 Téró kale \it aposel\it* whi̧rapené kae kae kelemei alaró so whi̧né kolóló sira yaaire alatamo, so whi̧ betó mole tua̧mó erótu betalepó. Talepaae tuȩ́ tiró betere so whi̧ Solomon-né aleyale be tokwȩimó touróló bitua yalepó.  
\v 13 Mepaae so whi̧né Keriso so whi̧né dere ala kolóló, atima dere ala mo koko̧rapó yóló dukirótu betaletei, atima ai so whi̧tamo touyóló betaalo witu betalepó.  
\v 14 Tépatei, sokélé, whi̧kélé, Talepaae tuȩ́ tiki tiróló take betere Keriso faketamo toura̧leta yaletikimó Keriso so whi̧ fakeraté felepó.  
\v 15 Atétere alamó, mepaae hepo daae mole so whi̧rape sepelewa yóló wóló, Pita a̧ fua wua dere tu̧mó besekȩ tómó mulótua yalepó. Ti aita, Pita fua wua duraalu, ama suka asoné mepaae whi̧ wisiró̧póló kisipa muturaalu, dua yalepó.  
\v 16 Jerusalem be bopéróló tȩe mole be huluarapemó betó mole so whi̧ fea Jerusalem bepaae toura̧le walepó. Atéró wouraalu, mepaae hepo daale so whi̧kélé, dowi keperapené doasi susupu mótu betere so whi̧kélé, mo fea beleyóló wapa wisirótua yalepó.   
\s1 Aposel whi̧rape susupuróló dipula beteraletei  
\p
\v 17 So whi̧mó momaratere topo whi̧ró mepaae Sadyusi fakekó i sekȩ́né ama fulumu whi̧rapetamoné \it aposel\it* whi̧rapené dere alamó atimatamo dei fopaae bualepó.  
\v 18 Atéturaalu, kale \it aposel\it* whi̧rape \it dipula\it* sóró beteralepó.  
\v 19 Téyalemó, dilikitamo Talené ama \it ensel\it* wóló, ai \it dipula\it* be tu̧ tuki̧yóló kale \it aposel\it* whi̧rape belapaae dapesó derepelepó.  
\v 20 Atéró duraalu, “Dia̧ fóló momatere be belamó daalu, so whi̧paae mió wosetere kisi fo wisi etérópóló yó melaai fae,” yalepó.   
\p
\v 21 Téró hi̧ka be dȩtepa, \it ensel\it*-né yale fo wosóló, momatere be belamó daalu, so whi̧paae Talené fo kaae sóró yó malepó.  
\p Atéyale ki̧lipaae so whi̧mó momaratere topo whi̧ró, ama fulumu whi̧rapetamoné kale fo tokó̧ló taletere whi̧rapepaae ape yó faralepó. Ai whi̧rapeta, Israel whi̧ disirape atimatórótipó. Ai fakerape fea wóló, mepaae diki tare whi̧rapepaae \it dipula\it* bepaae fóló, kale \it aposel\it* whi̧rape dape sene fae yóló dotonalepó.  
\v 22 Tétepa, fóló kelalemó, kale \it aposel\it* whi̧rape \it dipula\it* bemó bitinipa kelalepó. Atépa yaai dapóló atima momó fesaae walepó.  
\v 23 Atéró atimapaae duraalu, “\it Dipula\it* be tu̧ta, da̧né kinale alatóró epa kelalepó. Téró, tu̧ kaae tare diki tare whi̧rape atimakélé, kale tikimótóró daae molepó. Atépa, da̧ tu̧ tuki̧yóló kelalemó, atima bitinipó,” yalepó.  
\v 24 \it Dipula\it* be kaae tare diki tare whi̧rapené topo whi̧ró so whi̧mó momaratere whi̧rapené topo whi̧tamoné ai dere fo woseturaalu, ai \it aposel\it* whi̧rape-a, noa yalerópóló atima tuȩ́ teketu betalepó.   
\p
\v 25 Atétu beteremó, whi̧ beta̧ wóló duraalu, “Wosae, dia̧né \it dipula\it* beterale whi̧rapeta, u momatere be belamó daalu, so whi̧paae fo yó mótu betere ape,” yalepó.  
\v 26 Ai fo depa, diki tare whi̧rapené topo whi̧ró ama diki tare whi̧rapetamo fóló, kale \it aposel\it* whi̧rape tawóló sóró walepó. Atéró, dapesó wouraalu, ho̧ko si̧yóló só ani, naamei alané dapesó walepó. Ti noatepae, so whi̧né kapo duné atima siriyóló dao̧sóró wi yalepó.   
\p
\v 27 Atéró kale whi̧rape dapesó fóló, fo tokó̧ló taletere whi̧rape betó mole tikimó daalalepó. Atéyaleteita, moma dere topo whi̧né wosetere fo yóló taleyó̧póló yalepó.  
\v 28 Téró, kale so whi̧mó momaratere topo whi̧né \it aposel\it* whi̧rapepaae duraalu, “Da̧né dia̧paae ai whi̧ Yesuné doimó momó kae yó melao̧se yóló fo mulalepó. Téyaletei, dia̧né yó mótu betale fo i Jerusalem be hulua so whi̧ mo feané wosalepó. Diaao̧ ai dere alané Yesu sukó̧póló daleteimó, da̧paae kwia tokó̧ meló̧pólópó yóló kisipa mutu du bitu de?” yalepó.   
\p
\v 29 Ti fo depa, Pitaró mepaae \it aposel\it* whi̧rapetamoné tokó̧ melótu duraalu, “Mo whi̧né fo sya furaalu, Kótóné fo yó matere ala taarénipó. Kótóné ama yae dere ala beta̧ mo eranérapó.  
\v 30 Diaao̧ ni tómó oleróló dale whi̧ Yesu dou dolomó mupa, da̧né ayarapené Kótóné momó sóró ai kepaaró betere ape.  
\v 31 Tale Kótóné a̧ kepaaróló ama turu naase dȩmó doasi Topo whi̧ beteróo, da̧ aluyao̧sóró tao saaire whi̧kélé sóró beteróo, erapó. Ti aita noa ala yó̧póló ini, Israel so whi̧ dowi ala taaróló tuȩ́ tiki feteyóló wó̧póló erapó. Ai ala depa, ti da̧né yale dowi alamó saaire kwia Kótóné tokó̧ló alu eranérapó.  
\v 32 Ai yale alarape fea da̧né kelené kolóló mepaae so whi̧paae yó melótu beterapó. Ti atétere kaae Dȩi Kepe Wisinékélé, da̧né dere fo kwia tao sóró erótu beterapó. Mepaae so whi̧ Kótóné fo wosóló ao̧mó sukó̧ló betepa, atétere so whi̧paae ama Dȩi Kepe Wisi take meló beterapó,” yalepó.   
\p
\v 33 Kale fo tokó̧ló taletere whi̧rapené i dere fo woseturaalu, atima mo doakale fopaae buóló kale \it aposel\it* whi̧rape mo ti daai kisipa mualepó.  
\v 34 Até du betepatei, ai tua̧mó Farisi whi̧kó beta̧ ama doi Kamaliel beterepó. Ai sekȩ́ a̧ta, Moses-né asȩre fo diriyóló tuȩ́ru yó matepa, so whi̧ feané ama dere fo mo wisiyóló wosetua dapó. A̧ atére alamó ama doi doasi mulapó. Ai whi̧ kale fo taleratere whi̧rape betó mole kuamó turukó holóló duraalu, “Ai whi̧rape belapaae kapala asiri doropó̧póló yae,” yalepó.  
\v 35 Atéró, kale whi̧rapepaae duraalu, “Israel fake whi̧rape-ó, dia̧né ai whi̧rapepaae eraai kisipa mutu betere ala hapale kilitaróló ini, tuȩ́pi tekeyae.  
\v 36 Ti noa betené dumitei, i ere alamó da̧ wisiyóló kisipa saalopó. Take bitiré wale alimó, whi̧ beta̧ Teudas-né duraalu, ȩta ha̧le whi̧ meipó. Tȩteróló kaae tanó̧póló sóró daaló betere whi̧pó depa, mepaae 400 whi̧rape a̧tamo toune walepó. Téyaletei, bóe dale sukamó atimané a̧tei dupa, ama bóe belera̧le fele whi̧rape dapo dapo yalepó. Téturaalu, ama yaai kisipa muale ala alu yalepó.  
\v 37 Atéyale ki̧lipaae \it Gavman\it* whi̧rapené so whi̧ doi siré kwȩyale sukamó Kaleli whi̧kó Judas-né i ala yalepó. Mepaae whi̧rape hosaa diriróló hai̧raté kwȩyóló duraalu, ‘Da̧ \it Gavman\it*-tamo bóe dȩle faalopó. Atéró atima dóló torokó̧ faróló, atima betale sirimó da̧né tȩteróló kaae tawaalopó,’ yalepó. Téyaletei, \it Gavman\it* whi̧né kale sekȩ́ a̧tei delemó, atima whi̧rape botokó dapo dapo yalepó.  
\v 38 Atérapa, mió i du betere alamókélé ya̧lo kisipa mole fo beta̧ dia̧paae i dapa, wosae. I whi̧rapepaae me ala eréni, ha̧le fó̧póló dotȩyae. Atimané take nalopaae yaai dere alamó kisipa mutu, mió ai du betere alatamo mo whi̧né kisipa mole ala yaai depa, ti doyóló haepaae derepaalopó.  
\v 39 Téni, i dere alatamo Tale Kótó tua̧mó kaayóló wapa, ti diaao̧ atima dere ala sesé enénipó. Ai alatamo depa, ti Kótótamotei bóe du beterapóló dia̧nétei ka̧ae kolóló kisipa yaalopó,” yalepó.   
\p
\v 40 Kale sekȩ́né dere fo mepaae whi̧rapené wosóló, téyaalopóló kisipa mualepó. Atima ai fo yóló ki̧lipaae kale \it aposel\it* whi̧rape momó bepaae holae yóló, halika tikiné fokosoi ala yalepó. Atétu beteró, atimapaae fo mulóló duraalu, “Yesuné doimó dia̧né fo momó kae yó melao̧se,” yóló fó̧póló dotonalepó.   
\p
\v 41 Téró, kale \it aposel\it* whi̧rape atima ai whi̧rape betere tiki taaróló felepó. Atéró atimasisi duraalu, “Yesuné doimó da̧ halika tikiné fokosó sóró susupu eratere alakélé, hale seratere alakélé, eró̧póló Kótóné amatei, da̧ dosa̧ae sóró beteralepó. Ama ai ala eró betereteita, sekȩi alarape da̧né mo su̧mó belenépa erapóló,” atima hȩkesené sukuté felepó.  
\v 42 Atéró, atima betere doko̧ momatere be belamókélé, be doko̧ doko̧kélé, Yesu Keriso a̧ etei kaae whi̧póló so whi̧paae ha̧keamó kale fo wisi ha̧le yó maté fu betalepó.   
\c 6  
\s1 Wȩikeró whi̧rape sóró beterale fo  
\p
\v 1 Atéyale sukamó, Talepaae tuȩ́ tiratere whi̧rape mo dekéró faketé felepó. Até duraalu, aimó betó mole Krik fo bole Juda whi̧rapené Hibru fo bole Juda whi̧rapepaae o̧la taleturaalu, wisiyóló a̧li dumipóló alale su betalepó. Atéró duraalu, dia̧ Hibru fo bole wulia sorapemó betere doko̧ fea nokole o̧la su̧mó a̧liróló móturaalu, da̧ Krik be fo bole wulia sorapemó meni dere-a, noatepa de yalepó.  
\v 2 Atétepa, kale 12 \it aposel\it* whi̧rapené mepaae Keriso so whi̧rape feapaae toura̧le ape yóló touró betepa duraalu, “Nokole o̧la tale yóló a̧liratere kutó diaai, Kótóné fo yó matere ala sisópaae erateretei wisinipó.  
\v 3 Térapa, norape-ó, dia̧ tua̧mó betó mole whi̧rapekó fopeyóló, Dȩi Kepe Wisi fa̧anu fosó fosói kisipa mole wȩikeró whi̧rapekó sóró beterae. Atétepata, ti ai kutó atimané tȩteróló kaae tawó̧póló atimané naase tua̧mó mulaalopó.  
\v 4 Atéróló da̧né diyaaire kutóta, ti so whi̧ tao suraalu moma dere ala yóo, Tale Kótóné fo yó melatere ala yóo, yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 5 Atéró ai whi̧rapené dere fo so whi̧ feané wosóló mo wisirapóló kisipa mualepó. Atéró so whi̧ feané fopeyóló, Stipen sóró beteralepó. Ai sekȩ́ta, Dȩi Kepe Wisi fa̧anu tuȩ́ tiki tiró betere whi̧pó. Atéró sóró beterale whi̧rape ti etérópó. Filip, Prokorus, Nikanor, Timon, Parmenas, Antiok be whi̧kó Nikolas atima atéró sóró beteralepó. Nikolas a̧ta Juda whi̧ meitei, Juda whi̧rapené dere ala sya fu betere whi̧pó.  
\v 6 Téró, kale so whi̧né ai whi̧rape dapesó fóló \it aposel\it* whi̧rapené naase tua̧mó mulalepó. Atétepa, ai whi̧rapené atima tikimó naase mulóló Talepaae moma eralepó.   
\p
\v 7 Ai ala yale tikimó, Kótóné fo hae kwia feapaae yó melaté fóló fakeralepó. Jerusalem be hulua tua̧mó Talepaae tuȩ́ tiki tiratere whi̧rape mo ti fake duraalu, so whi̧mó momaratere whi̧rape atimakélé, mo fea tuȩ́ feteyóló tiróturaalu, kale fo wisi wosóló Yesupaae kisipa tiratere ao̧mó betalepó.   
\s1 Stipen tawóló fo teka̧le fo  
\p
\v 8 Téró, kale sekȩ́ Stipen Kótóné ama ko̧lené sukutu ha̧le tao sere alaró Talené fotoko̧tamo a̧ tua̧mó fa̧anepó. Téturaalu, mo doasi kelemei alaró sira yaai dere alatamo so whi̧ fea kuamó erótu betalepó.  
\v 9 Atétu betepa, mepaae whi̧rape Stipen-tamo bóe dóló fopaae butu, a̧ só deratere fo yalepó. Ai whi̧rape atimané fo wosetere be doita, wae sóró kutó diratere whi̧ betere ala taaróló atima ko̧leaané ha̧le betó mole whi̧rapené fo wosetere bepó doi mulapó. Ai whi̧rape atima wale tikita, Sairin be hulua whi̧kélé, Aleksandria be hulua whi̧kélé, Silisia hae kwiamó betó mole whi̧rapekélé, Esia hae kwiamó betó mole whi̧rapekélé, atérópó. Ai fakerape atimané be huluata kae kaetei, Juda fakepó.  
\v 10 Atéyaletei, Stipen-ta Dȩi Kepe Wisi fa̧anu fosó fosó yóló du betere fomó, u whi̧rapené dowi kisipa mutu du betere foné atimané a̧ só deraairetei mo su̧nipó.   
\p
\v 11 Atéteremó, Stipen só deraaire tu̧ kikituraalu, atimasisi kemei mepaae whi̧rapetamo fo dokóló etei kaae kapala fo yaalopa siépe yalepó. “Ai whi̧né Kótókélé, Moses-né ere fokélé, doka doka yóló bóe duraalu, faletere fo depa, da̧né wosalepó yae,” yóló, sȩ yalepó.   
\p
\v 12 Atéró, so whi̧paaekélé, Moses-né asȩre fo yó matere whi̧rapepaaekélé, whi̧ disirapepaaekélé, Stipen-tamo fopaae buó̧póló, sesemeratere fo deté kwȩyalepó. Atéró, kale whi̧ Stipen tawóló só fóló fo tokó̧ló tale dere whi̧rapené naase tua̧mó mulalepó.  
\v 13 Atéró daaló bitu, kale kapala fo yóló só deraai kisipa mutu betere whi̧rapené duraalu, “I sekȩ́néta suka fea kale yóló muló betere fokélé faleyóo, Kótóné ama kae tȩnó betere moma dere bekélé doróló doka doka yóo, deté kotapó.  
\v 14 Téturaalu, etei kaae fokélé depa da̧né wosalepó. Nasaret whi̧kó Yesuné i be fisikóló doróo, Moses-né asȩre mara mole fo da̧paae matepa, da̧né sya fu betere alakélé doróo, yaalopó depa, da̧né wosalepó,” yalepó.   
\p
\v 15 Téró, ai wóló betó mole fo tokó̧ló taletere whi̧rapené kale sekȩ́ Stipen kikéyóló kaae tawalemó, ama kelepaa \it ensel\it*-rapené kelepaa kaae daalepó.   
\c 7  
\s1 Stipen-né fo tokó̧ló taletere whi̧rapepaae yale fo  
\p
\v 1 Téró, so whi̧mó momaratere topo whi̧né Stipen-paae woseturaalu, “Atimané ya̧ só deraairaalu ai du betere fo-a mo de?” yalepó.   
\p
\v 2 Ti fo depa, Stipen-né atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Noraperó ayarapetamo-ó, ai fo ya̧lo dia̧paae i dapa wosae. Mo take da̧né aya Abraham a̧ Haran hae kwiapaae faai Mesopotemia hae kwiamó ha̧le betepa, kae dȩ fa̧ane Kótó Abraham beteremó sókó weipakalepó.  
\v 3 Atéró, Abraham-paae duraalu,  
\q1 ‘Ya̧ta, naao be whi̧ so whi̧ró naao turuku betamo taaróló, ya̧lo ya̧paae yó melaaire hae kwiapaae fae,’ yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa, ama turuku be Kaldia whi̧rape betere hae taaróló, Haran be huluapaae torókó̧ felepó. Atéró fóló betepa, aimó kale whi̧ Abraham-né alima sinalepó. Atéyale ki̧lipaae Kótóné Abraham a̧ dapesó wóló mió dia̧ ai betó mole hae kwiamó beteralepó.  
\v 5 Kótóné Abraham-mó i hae kwia melaalopó yóló mulaletei, ai alimó hae kwia mekó menipó. Kutó diyaaire su̧ mo sawakélé menipó. Atéyale alimó Abraham a̧ naalekélé bitinipatei Kótóné a̧paae duraalu, ya̧ró naao deté faaire naaletamoné i hae kwia saalopóló dirii fo yóló munélipakalepó.  
\v 6 Kótóné Abraham-paae duraalu, ‘Naao detere naalené deté fole naalerape atima fea kae fakené hae kwiamó wale whi̧ su̧ betaalo ai ape. Atéró betepa, ai hae talerapené atima wae sóró kutó diratere so whi̧ beteróló, doasi depe tukó wei alaró susupui alatamo deté fu betepa, 400 ba fo kemeyaalo ai ape.  
\v 7 Atépa, Israel fake wae sóró beterale be hulua whi̧né topo whi̧rape ya̧lo dowi kwia melóló ya̧lo i so whi̧ momó dapesó woló beteraalopó. Kótó a̧ta, da̧ tȩteróló kaae tare Talepóló ao̧mó dua sukó̧ló betaalopó.  
\v 8 Naao detere naalené detere naalerape tiki sekaȩ tukóló sirirae. Atétepa, ti ya̧lo dia̧mó eraaire ala ha̧sókó feni, mo eraalopóló dirii fo yóló mulótu eratere siripó,’ yalepó. Atéró, Abraham-né Aisak deyalepó. Aisak deyóló be dȩ 8-ró kemetepa, ama naalemané tiki sekaȩ tukóló siriralepó. Téró, Aisak-né Jekop deyalepó. Jekop-né ti da̧né ayarape deyóló fake firale 12 whi̧rape deyalepó.   
\p
\v 9 Jekop naalemarapené noma dekȩ naale Josep-né dere alamó dei tuȩ́ muturaalu, atimané a̧ Isip whi̧rapené wae sóró kutó diratere whi̧ beteró̧póló dotonóló \it moni\it* salepó. Téyaletei, Josep-paae wuatere sekȩi ala fea Kótóné tao sua du betalepó.  
\v 10 Téró, Josep a̧ Isip hae kwia tȩteróló kaae tare topo whi̧ Fero beterepaae sókó fóló beterepó. Atéró betepa, Fero-né Josepené dere ala kilitu, a̧paae hȩkese yó̧póló, Kótóné mo donoi ala wisi erótu betalepó. Atépa kilituraalu, Fero-né Isip hae kwiaró doasi topo whi̧né wisi wisi berapetamo Josep-né tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró beteralepó,” yalepó.   
\p
\v 11 “Atéyale alimó o̧la sóku aluyóló doakale wote ali walepó. Atéturaalu Isip hae kwiamókélé, Kanan hae kwiamókélé, da̧né ayarape atima naaire o̧la mo meipó.  
\v 12 Atéró betalemó, da̧né ayarape deyale whi̧ Jekop-né Isip bemó mepaae nokole o̧la muó mulapó dere fo wosóló, ama naalemarape dotonalepó. Ti aita, folosóró kaae suraalu felepó.  
\v 13 Atéró momó felemó ti Josep-né ama nomarapepaae a̧ i ape, yóló yó melalepó. Atétepa, kale tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧ Fero-né Josep-né alimaró nomarapetamo tuȩ́ yalepó.  
\v 14 Téró, Josep-né ama alimapaae yó fótu duraalu, ‘Ya̧kélé naao fake so whi̧kélé, dia̧ fea ai hae kwia taaróló, ipaae torokó̧ló ape,’ yalepó. Tétepa, 75 so whi̧ ai be torokó̧ló walepó.  
\v 15 Jekop atéró bitiré fóló, a̧ Isip bemó suka̧lepó. Téró, ama naalemarapekélé, mo fea aimótóró suka̧lepó.  
\v 16 Atétepa, atimané tiki beta̧ só fóló, Sekem hae kwiamó mole kapo dolomó doura̧leta, dua yalepó. Ai hae tikita take Abraham-né Hamor naalemarapetamo \it moni\it*né dupuyale haepó,” yalepó.   
\p
\v 17 “Até deté wóló, take Kótóné Abraham-tamo yóló mulale fo dokonaaire be dȩ feleketepa, atimané deyale naale senaale Isip bemó mo ha̧le o̧la kaae fake yalepó.  
\v 18 Téró, take betale topo whi̧ Fero-ró Josep-tamo suka̧lepó. Atéyale ki̧lipaae ai sirimó betale topo whi̧ Fero-né Josep-né a̧ ai topo whi̧ beterale ala tuȩ́ iniruraalu kale Israel fake so whi̧ wisiyóló kaae tanipó.  
\v 19 Atéruraalu, ai topo whi̧né Israel fake so whi̧tamo doakale bóe duraalu, Israel sorapené naale detepa, sukó̧póló bela tómó wapelatamo mulaleta dua yaai, atima fo dokóló mulalepó.”   
\p
\v 20 “Atétu betere tua̧ dolomó, Moses deyalepó. Ai naaleta, Kótóné keletómó mo kae naale wisipó. Hamaró alimatamoné ai naale sóró betepa, wélié sore kemeyalepó.  
\v 21 Téró, hamaró alimatamoné wapela turó só fóló mulalepó. Atéró mupa, kale topo whi̧ Fero senaalemané whaayaai salepó.  
\v 22 Téró mepaae doasi tuȩ́ mole Isip whi̧rapené Moses tuȩ́ tiki fosó fosó yó̧póló, mepaae alarape yó melaté felepó. Téró, ama dere fokélé, mo fosó fosó yóo, dere alakélé mo fotoko̧ buóló yóo, yaaire whi̧ doayalepó,” erapó.   
\p
\v 23 “Moses doayóló bitiré fóló, ba fo whi̧ siki tamo kemeyóló a̧ ama Israel so whi̧rape noa ala du beteréró kȩle felepó.  
\v 24 Atéró fóló kelalemó, kale Isip whi̧ beta̧né Israel whi̧ beta̧ doló susupurótu betepa, kelalepó. Atétu betepa, ama fake whi̧tamo até ekeséró seséturaalu, Isip whi̧ mo ti dalepó.  
\v 25 Moses-né ama etei kisipa mualepó. Israel fake so whi̧ atimapaae doasi sekȩi ala erótu betepa, ama fake so whi̧ tao só̧póló Kótóné a̧ dotonélirapóló kisipa yaalo nisi yalemó, Israel so whi̧né atei kisipa sinipó.  
\v 26 Téró, kale dere kaae mo hi̧ka momómo fóló kelalemó, Israel whi̧ atimaamosisitei ho̧le su betepa, ama filiyóló duraalu, ‘Diaamo Israel faketamotei noatepa ho̧le su bitu de yalepó.’   
\p
\v 27 Ti fo yalemó, doasi fotoko̧ buóló me whi̧ tȩterótu betere whi̧né Moses tȩ daalótu duraalu, ‘Ya̧ da̧tamo fo tokó̧ló taleratere alaró tȩteróló kaae tare alatamo yó̧póló né sóró beteraleé?  
\v 28 Naao dó kale Isip whi̧ du yale kaae, ȩkélé atéró daai waleé?’ yalepó.  
\v 29 Ai fo woseturaalu, Moses a̧ ai Isip hae kwia taaróló, Midian haepaae botokó felepó. Téró, a̧ ai bemó wale whi̧ bitu, so dokóló naale tamo deyalepó.   
\p
\v 30 “Atéró ba fo whi̧ siki tamo kemeyóló betepa, whi̧kélé bitire Sainai hasi fosó felekemó \it ensel\it* a̧ beterepaae ni sesaapemó si mi sokóló ai dolomó sókó walepó.  
\v 31 Atétere ala kolóló, Moses a̧ noa ala dutérópóló kisipa teketu betalepó. Atéró, mo ti diriyóló kelaairaalu, kale ni sesaape ere felekepaae taae felemó, ai si mi dolomótei, Talené a̧paae i fo yalepó.   
\q1
\v 32 ‘Ȩta, dia̧né ayarape Abraham, Aisak, Jekop atima tȩteróló kaae tare Kótópó’ yalepó.  
\m Ti fo depa, ai fo dere tiki kelaai yaletei, diri furu furu yóló wituraalu, kilini haepaae hemée deyalepó,” yalepó.   
\p
\v 33 “Atépa Talené a̧paae duraalu,  
\q1 ‘I hae tikita, Kótóné ama tukóló kae muló betere haepa, naao horó betere hó be sokóló taae falae,’ yalepó.   
\q1
\v 34 Térapa Moses-ó, Isip whi̧rapené ya̧lo so whi̧paae doakale sekȩi ala erótu betepa wosalepó. Até du betere ala kolóló ya̧lo atima ha̧le fó̧póló dotonale waairaalu, ya̧pi Isip be huluapaae fó̧póló dotonaai dapó,” yalepó.   
\p
\v 35 “Moses a̧ta atimané hó̧ yóló, a̧paae ya̧ fo tokó̧ló taleratere alaró tȩteróló kaae tare alatamo yó̧póló, né sóró beteraleé? yale whi̧pó. Ti fo yale whi̧tei, Israel fake so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné amatei sóró beteralepó. Atéró beteraai ama \it ensel\it*-né era̧le fó̧póló dotȩtepa, kale ni sesaapemó duku betere si mi dolomó fo sókó wóló Moses sóró beteralepó.  
\v 36 Ama ai Israel so whi̧ Isip be taaróló a̧lisóró wóló beteró bituraalu, kelemei alaró so whi̧né kilitu sira yaaire alatamo eraté kutu betalepó. Até dere alata, kale Isip hae kwia tua̧mókélé, sonaai wȩi kȩla tua̧mókélé, so whi̧ bitinire tikimó kuturaalukélé, ai alarape eraté kutu betepa, ba fo whi̧ siki tamo kemeyalepó,” yalepó.   
\p
\v 37 “Ai Moses-nétóró Israel so whi̧paae duraalu,  
\q1 ‘Kótóné ko̧ló whi̧ mo ȩ kaaetóró dotonaalopó. A̧ta dia̧kótei, sóró beteraalo ai ape,’ yalepó.   
\m
\v 38 Moses a̧ Israel so whi̧tamo whi̧ mei tikimó da̧né ayarape dapesó kutu betepa, \it ensel\it*-né Sainai hasi fosómó mo ti betaaire fo bete a̧paae matepa, amamo da̧paae maletei mió da̧né i sya fu betere ape.”   
\p
\v 39 “Téyaletei, da̧né ayarapené ama dere fo wosóló a̧ ao̧mó sinóló bitinipó. Atimané a̧ hó̧rapóló faai wale tiki taaróló, Isip bepaaetei momó fesaae faai kisipa mutu betalepó.  
\v 40 Atéró, kale so whi̧né Eron-paae duraalu, ‘Da̧ Isip bemó betepa, a̧lisóró wale whi̧ Moses a̧ neté yalerópa, da̧ a̧lisóró faaire kótórape kaekó alerae,’ yalepó.”   
\p
\v 41 “Atéyale sukamó, \it bulmakau\it* hupu male kaae su̧róló kapala kótó aleyalepó. Atéró, atimané aleyóló mulale o̧lapaaetei, hupu dóló momaturaalu, ai o̧lané doi doasi mulóló o̧la deyóló ki̧litu betalepó.  
\v 42 Ai so whi̧ ó sa̧mó daale wéliékélé, ho̧rerapekélé, sukakélé, atimané tale aleróló doi sóró horóló moma du beteró̧póló, Tale Kótóné ai so whi̧ taaróló sisóralepó erapó. Ai fota, mo take Kótóné ko̧ló whi̧rapené asȩre fo mo hi̧tipó.  
\q1 ‘Israel fake so whi̧rape-ó, dia̧ so whi̧ bitinire tikimó 40 ba fo tua̧mó bituraalu, \it sipsip\it* hupu dóló moma deté wou betaletei ȩpaae inipó.   
\q1
\v 43 Dia̧né kuti be dolomó kapala kótó Molek-ró whi̧né aleyale kótó Repan ho̧retamo beteróló ao̧mó sukó̧ló bituraalu, tale-ó yóló moma deté kutu ai betale ape.  
\q2 Atétu betaleteiné ya̧lo dia̧ Babilon hae kwia taoró wae sóró beteró̧póló ho̧kó faló ai betere ape,’” yalepó.   
\p
\v 44 “Téró, da̧né ayarape atima so whi̧ bitinire tikimó bituraalu, Tale Kótó a̧ da̧tamo mo beterapó kisipa muó̧póló, kuti be tȩipakalepó. Ai kuti beta, Kótóné Moses-paae etéró tȩyae, yóló su̧róló yó matepa, kolóló tȩipakalepó.  
\v 45 Atéró bitiré wóló, nalo da̧né ayarape atimané ai kuti be beleyóló sóró waleteita, Josua-né tȩteróló kaae tawóló betale alimó yalepó. Josua a̧ ama be whi̧ so whi̧tamo betere hae kwia taaróló, me hae kwiamó betaai fupa, Kótóné ai hae talerape mo fea dóló torokó̧ faralepó. Atéyale sukamó sóró wale momatere kuti be beleyóló só kutu beteró, Depit betale alimó sókó walepó.  
\v 46 Tétepa, Depit-né Kótóné a̧ hai̧tere ala eratepa, da̧né aya Jekop-né Kótó mo ti moma dere bemó beteró̧póló kisipa mutu, a̧mó be tȩnaai Kótópaae wosalepó.  
\v 47 Téyaletei, ama naalema Solomon-né Tale Kótóné be tȩnalepó.   
\p
\v 48 Atéyaletei, ó sa̧ taoró betere Tale a̧ mo whi̧né tȩtere bemó bitimipó. Kale Kótóné ko̧ló whi̧né i asȩre fo kaaepó.   
\q1
\v 49-50 ‘Ó sa̧ta, ya̧lo tȩteróló doasi topo whi̧ betere tikimó bitu, i haeta, ti ya̧lo hó dée daaló betere tiki ai ape. Térapa, dia̧né noa kaae be tȩyóló ȩ beteraai du bitu de?  
\q2 Talené duraalu, Ȩ sa̧a nóló betere tiki mekó ere?  
\q1 O̧la o̧la feata, ya̧lo aleyóló muló bitini nisi du betere?’ fo asȩrapó,”   
\p
\v 51 Stipen-né duraalu, “Dia̧ta mo dowa̧ae fole whi̧rapepó. Noatepa diaao̧ hosaa tua̧mó dowi ala fa̧anu, Kótóné fo wosaaire wosȩ́likélé kinó bitute? Dia̧ta, diaao̧ ayarape bitu yale kaaetóró iru, Dȩi Kepe Wisiné dere fo wosaai deretei hó̧yóló mo dowa̧ae fu beterapó.  
\v 52 Kótóné ko̧ló whi̧ me dekó diaao̧ ayarapené susupui ala erénipó, fo yaaloé? Mo fea diaao̧ ayarapené susupui ala erótua yalepó. Dowi alakélé inire Talené ama mo donoi Whi̧ wisinaale waalo ai ape, yóló yó mótu betere whi̧rapekélé, dia̧né ayarapené dua ipakalepó. Atétua yale kaae, miókélé dowi ala inire whi̧ wisinaale eleké deyóló dó̧póló, diaao̧ sesemeralepó.  
\v 53 Talené tukóló muló betere fo \it ensel\it*-rapené dia̧paae yó matepa wosaletei, diaao̧ ai fo tukóló sisópaae eralepó,” yalepó.   
\s1 Stipen kapo duné siriyóló dale fo  
\p
\v 54 Ai fo dere woseturaalu, kale ai fo tokó̧ló taleratere Juda whi̧rape atima mo dei fopaae buturaalu, sereke hale yalepó.  
\v 55 Téyaletei, Stipen a̧ Dȩi Kepe Wisi fa̧aturaalu, sa̧paae kese horalemó, Tale a̧ tua̧mó ere dȩró Yesutamo Kótóné turu naase dȩmó daapa kelalepó.  
\v 56 Atépa duraalu, “Kelae! Hepen be tu̧ tukwȩ fóló, Whi̧né Naalema Kótóné turu naase dȩmó daapa mió ya̧lo kelerapó,” yalepó.   
\p
\v 57 Atétepa, atimané ai dere fo wosaalo meipóló, naasené wosȩ́li kinóló fo fake yóló a̧ daale tikipaae mo hapale toura̧le walepó.  
\v 58 Atéró, Stipen naasemó sei̧ sóró be tipi ao̧paae taae deróló kapo duné siróló daai kaae salepó. Até yaaipatei, ama i ala depa kelalepóló yale whi̧rape atimané fo̧loi kutirape sorokóló, beta̧ kokopei whi̧né kaae tanó̧póló, ama hó betemó mulaleta yalepó. Ai whi̧né ama doita, Sol-pó.   
\p
\v 59 Atimané Stipen a̧ kapo duné siritepa, ama Talepaae momatu duraalu, “Tale Yesu-ó, ya̧lo kepe bete beta̧ naao dape sae,” yalepó.  
\v 60 Atéró, a̧ bukutiri teya̧ró biti̧ doropóló fo fakeyóló duraalu, “Tale-ó, i dere alamó naao atimané dowi ala kwia aluróló kemerae,” yalepó. Ai fo yóló kale whi̧ a̧ mo ti sinalepó. Atétere alata, Sol a̧kélé aimó daalu, wisirapa téyae du betalepó.   
\c 8  
\s1 Keriso so whi̧ susupu sóró dapo dapo yale fo  
\p
\v 1 Atéyale sukamó, Jerusalem bemó betó mole Keriso so whi̧paae doa susupu sere ala eralepó. Atei ala depa, Talepaae tuȩ́ tiki tiró betere Keriso so whi̧ Judia hae kwiaró Samaria hae kwiatamopaae dapo dapo yóló felepó. Atétepa, kale \it aposel\it* whi̧rape atima beta̧ Jerusalem bemó betó molepó.  
\v 2 Téró, mepaae Kótóné ala eró tare whi̧rapené Stipen douróló, doasi dekȩné sini moló-u du betalepó.  
\v 3 Téyaletei, Sol-né Keriso so whi̧ doraté kwȩyaairaalu, kaae salepó. Tétu, be doko̧ a̧ kwȩyóló, Keriso so whi̧ fea si̧yóló \it dipula\it* betera̧leta du betalepó.   
\s1 Filip Samaria haepaae fóló yale ala  
\p
\v 4 Atéró dapo dapo yóló fele so whi̧ fóló betó mole tikimó, mió wosetere kisi fo wisi so whi̧paae yó mótu betalepó.  
\v 5 Filip Samaria hae kwiamó tȩne be huluapaae doropóló, so whi̧paae Yesu Kerisota, Kótóné i haemó betó mole so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteró betere whi̧póló yó mótu betalepó.  
\v 6 Aimó wóló touró betere so whi̧ feané Filip-né yale foró erale kemei alarapetamo kilitu, ama dere fo wisiyóló wosaairaalu, atima fea wosȩ́li muló beterepó.  
\v 7 Atétu, so whi̧ tua̧mó tepeyóló betale dowi keperape sókó furaalu, keterȩ́ yóló sókó fua yalepó. Hó naase dore so whi̧ró tiki da̧amu yóló momaare so whi̧tamo wisirótua yalepó.  
\v 8 Atétere ala kilituraalu, ai be huluamó betó mole so whi̧ atima mo hȩkesené sukutu betalepó.   
\s1 Isi whi̧ Saimon-paae yale fo  
\p
\v 9 Téró, ai be huluamó whi̧ beta̧ Saimon beterepó. Ba fo doasimó ai sekȩ́ a̧ isi whi̧ bitu, du betere alamó Samaria so whi̧ feané sira dua yalepó. Atéteremó a̧ mo doasi sekȩ́ whi̧póló bopé fake du beterepó.  
\v 10 Atétepa, mepaae doasi doi mole whi̧rapekélé, doi munire whi̧rapekélé, mo fea wóló ama dere fo wosóló a̧ dukirótu betalepó. Atétu duraalu, “I whi̧ta, Kótóné doasi bole fotoko̧ kaae bulapó,” du betalepó.  
\v 11 Téró, mo take a̧ isi whi̧ bitiré wouraalu, du betale ala kolóló, siratu betaleteiné so whi̧ fea ai alatei sya felepó.  
\v 12 Téyaletei, Filip-né atimapaae Kótóné tȩteróló betere ao̧mó mole alaró Yesu Kerisoné ere alatamo etérópóló yó melótu betalepó. Ama atéró yó matere fo wosóló so whi̧ fea kisipa feteyóló Talepaae wapa, Filip-né atima Yesuné doimó wȩi tópurótua yalepó.  
\v 13 Kale whi̧ Saimon a̧kélé, tuȩ́ tiki feteyóló Talepaae wapa, Filip-né a̧ wȩi tópuralepó. Téró, Filip kotere tiki doko̧ fea Saimon atimaamo wusuró kuturaalu, me ala yaairemó dere kelemei alaró sira yaaire alatamo Filip-né eratepa kilitu, Saimon-né sira dua yalepó.   
\p
\v 14 Jerusalem bemó betere \it aposel\it* whi̧rapené Samaria so whi̧ Talené fo wosalepó dere wosetu atimané Pitaró Jon-tamo dotȩyalepó.  
\v 15 Téró, kale sekȩ́ tamo fóló, ai Samaria hae kwiamó tȩne be huluamó Talepaae kisipa tiki tiró betere so whi̧ Dȩi Kepe Wisi só̧póló momaralepó.  
\v 16 Ti noa betené meipó. Dȩi Kepe Wisi atima tua̧paae tepeyóló biti̧ waai teópatei, Yesu Kerisoné doimó atima wȩi maaté tópuralepó.  
\v 17 Atépa, Pitaró Jon-tamoné ai so whi̧ tikimó naase mulalemó, Dȩi Kepe Wisi atima tiki tua̧paae biti̧ dorowalepó.   
\p
\v 18 Saimon-né kale \it aposel\it* whi̧ tamoné so whi̧né tikimó naase mulalemó, Dȩi Kepe Wisi biti̧ wale ala kolóló, atimaamomó \it moni\it* melaai i fo yalepó.  
\v 19 “Diaamoné dere ala kaae ya̧lokélé, mepaae so whi̧ Dȩi Kepe Wisi só̧póló naase mulaai dapa, ȩpaae ai alakó eraasepóló dapó,” yalepó.  
\v 20 Ti fo depa, Pitané a̧paae duraalu, “Naao \it moni\it* ya̧tamo wusuró kȩlaa yóló alu yó̧póló, yae. Ti noatepae, naao kisipané Kótóné ko̧lené sukuturaalu, ha̧le matere o̧la \it moni\it*né dupu dere ao̧rapóló de? yalepó.  
\v 21 Ya̧ da̧tamo Talené ama kutó diró̧póló sóró beteró bitinireteiné. Kótóné keletómó naao hosaa tua̧mó wisi kisipa munipó.  
\v 22 Térapa, dowi ala taaróló Talepaae kisipa feteyae. Atétepa, ti Kótóné naao hosaa tua̧mó muale dowi kisipamó kwia melaai yaletei, ha̧le aluraalopó.  
\v 23 Ti naao hosaa tua̧mó dowi kisipa fa̧ayóló mupa, ya̧lo kelerapó. Atéruraalu, dowi alanétei ya̧ dokóló wae sóró beteró beterapó,” yalepó.   
\p
\v 24 Ti fo depa Saimon-né a̧paae duraalu, “Ti naao ȩpaae ai yale fo mo yao̧sórópa, naaotei ȩmó momarae,” yalepó.   
\p
\v 25 Atéró, Pitaró Jon-tamoné kelené mo kelale alaró Talené fotamo yó mótu beteró, momó Jerusalem bepaae fesaae faai felepó. Atéró, furaalu, ai Samaria hae kwiamó tȩne be hulua tu̧ felekemó tȩ mole berapemó kale fo wisi yó melaté felepó.   
\s1 Filip-ró Itiopia whi̧tamoné yale fo  
\p
\v 26 Atéró eté yalepó. Talené ama \it ensel\it*-né Filip-paae duraalu, “Ya̧ta, Jerusalem be taaróló Kasa be huluapaae derepaai \it saoti\it* fakeró kópu ka̧ae fale hae tikimó fole tu̧ sya fae,” yalepó.  
\v 27 Téró, Filip a̧ ai tu̧mó fu betalemó, beta̧ Etiopia whi̧kó nóluku soki whi̧ mo umó wapa kelalepó. Ai whi̧ a̧ta, Etiopia hae kwia tȩteróló kaae tare topo so Kandas-né \it moni\it*ró mepaae néli o̧latamo kaae tanó̧póló sóró beteró betere doasi whi̧pó.  
\v 28 Ai sekȩ́ a̧ta, Jerusalem bepaae Talepaae moma ene fi fesaae wou, ama \it hos\it* hupuné si̧yóló sóró kotere o̧la tómó beteró Kótóné ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩre fo dosa̧até wou betalepó.  
\v 29 Atéró dosa̧até wou betepa, Talené Dȩi Kepené Filip-paae duraalu, “Ya̧ mo hapale fóló kale whi̧ beteró wou betere \it hos\it* hupuné si̧yóló só fole o̧latamo hokolaa yóló beta̧mó faai fae,” yalepó.   
\p
\v 30 Ai fo depa, Filip a̧ mo hapale fóló, kale whi̧tamo beta̧mó titi yóló fu betalepó. Atéró wosalemó, Aisaiané asȩre fo kale whi̧né dosa̧até fu betepa, Filip-né a̧paae woseturaalu, “Naao ai dosa̧até fu betere foné bete naao kisipare?” yalepó.   
\p
\v 31 Ti depa kale whi̧né Filip-paae tokó̧ mótu duraalu, “Mené ȩpaae yó menitepa, ti netéró tuȩ́ saaloé?” yalepó. Ti fo yóló kale whi̧né Filip-paae a̧tamo biti̧ holae depa, a̧ titiyóló biti̧ holalepó.   
\p
\v 32 Kale Etiopiané whi̧né dosa̧até wale ko̧ló whi̧ Aisaiané asȩre fo i ape.  
\q1 “A̧ta, \it sipsip\it* hupu daai duóló a̧lisóró fu dere kaae yalepó. Téró, me kale \it sipsip\it* hupu male niki tikitepa, keterȩ́ initere kaae ama ko̧ló mo nomalepó.   
\q1
\v 33 A̧paae doakale hale seróló susupuratere alakélé fo tokó̧ló taletere alakélé ini, ha̧le só deratere ala beta̧ yalepó.  
\q2 A̧ naale senaale nalopaae yaai dere ala kolóló né yó melaaloé?  
\q1 Ti atimané a̧ i haemó betao̧sóró kisipa mutu, mo ti dalepó,” yalepó.   
\p
\v 34 Téró kale Etiopia whi̧né Filip-paae woseturaalu, “I asȩre ko̧ló whi̧né ere fo a̧mó erépé whi̧ me kaemó ere?” yalepó.  
\v 35 Tétepa, Filip-né Aisaiané ai asȩre fomótóró kaae sóró Yesu Kerisoné mió wosetere kisi fo wisi yó maté felepó.   
\p
\v 36 Atéró, atimaamo fu beteremó tu̧ tua̧mó wȩi ke belepa kolóló, kale sekȩ́né Filip-paae duraalu, “Wȩi ke wisinaale ti belerapa kelae. I wȩi kemó ȩ tópuratere dore?” yalepó.  
\v 38 Ai fo yóló, kale sekȩ́né ama \it hos\it* hupu néli tare whi̧paae kei̧róló daayae yalepó. Atéró daapa, atimaamo wusuró ai kale wȩi ke dolopaae doropóló daalu, Filip-né kale sekȩ́ wȩi tópuralepó.  
\v 39 Atéró, atimaamo hae taopaae taae holalemó, mo ai fapotóró Talené ama Dȩi Kepe Wisiné Filip tokó̧ sóró felepó. Atéró, kale Etiopia whi̧né Filip momó kae kilinipó. Tétepa, kale sekȩ́ a̧ tu̧mó fu bituraalu, hȩkesené sukuté felepó.  
\v 40 Téyaletei, kale Filip a̧kélé, kele a̧linameróló dapesó wale ala kilinipatei, Asotas bemó sókó felepó. Atéró sókó fóló, ai tu̧ dȩmó tȩ mole be huluarapemó, so whi̧paae mió wosetere kisi fo wisi yó melaté felepó. Atéró, yó melaté fóló, Sesaria be huluamó sókó felepó.   
\c 9  
\s1 Sol dowi ala deté kutu beterapó yale fo  
\p
\v 1 Ai ala du betere tua̧mó, Sol-né Talené ala eró tare whi̧rape atima daalopóló wiratere fo ha̧le yó tarepó. Damaskus be huluapaae faai, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ beterepaae felepó.  
\v 2 Atéró duraalu, “Ȩ Damaskus be huluapaae faai dapa, dia̧né u bemó betere Juda fakené fo wosetere be kaae tare whi̧rapené ȩ mo whi̧ nisiyao̧sóró \it fas\it* mekó asȩyóló a̧lae. Ai \it fas\it*-mó i kaae fo yae. Aimó Yesu Kerisoné ala sya fole so whi̧kó betepa, ti i Jerusalem-paae \it dipula\it* sóró wó̧póló, ȩpaae sóró fae yóló asȩ yae,” yalepó.  
\v 3 Atéró, Sol a̧ Damaskus be felekepaae sókó faai deremó, ó hepen-mó Talené dȩ hapale sókó wóló a̧ daale tiki mo fea dȩyó felepó.  
\v 4 Téteremó a̧ haepaae deraapisa fóló mupa, sa̧mó fo yóló duraalu, “Sol! Sol! Naao ȩ noatepa doróló supuraté kutu bitu de?” yalepó.   
\p
\v 5 Tétepa, Sol-né duraalu, “Tale-ó, ya̧ né de?” depa Yesuné duraalu, “Ȩta, naao doróló susupuraté kutu betere whi̧ Yesupó,” yalepó.  
\v 6 “Térapa, ya̧ turukó holóló Damaskus be huluapaae fae. Aimó betepa, ti whi̧ mené naao yaaire ala ya̧paae yó melaalopa, ama dere fo naao sya fóló yae,” yalepó.   
\p
\v 7 Ai ala deremó, Sol-tamo wale whi̧rape atima fokélé tekeni, hokomó sókó finé daae mulu, dere fomaaté wosalepó. Téyaletei, ai fo dere whi̧né kelepaa atima kilinipó.  
\v 8 Téró, Sol a̧ turukó holóló kele fisa̧ae horóló kele kele yalemó me o̧lakélé koló feni, kele dilikiyalepó. Atépa, a̧tamo wale whi̧rapené a̧ naasemó tawóló a̧lisóró fóló, Damaskus bemó sókó felepó.  
\v 9 Atéró, be dȩ soremó kele dilikiyóló bitu, o̧lakélé, wȩikélé néni, ha̧le betalepó.   
\p
\v 10 Atéró betepa, ai bemó Yesuné ala eró tare whi̧ beta̧ Ananias beterepó. Ai whi̧né noke naró dere kaaené Talené a̧paae duraalu, “Ananias-ó!,” depa, ama duraalu, “Tale-ó maé, ȩ i betere ape,” yalepó.   
\p
\v 11 Tétepa, Talené ai kale whi̧paae duraalu, “Mo donoi tu̧póló doi mole tu̧ seraa fóló, Judas-né bemó sókó fae. Atéró Tarsus whi̧ Sol momó betere? yóló wosae. A̧ ai bemó bituraalu, ȩpaae moma ai du betere ape.  
\v 12 Atérapa, ama noke naró dere kaaené i ala depa, kelalepó. Beta̧ whi̧ Ananias a̧ beterepaae wóló ama tikimó naase mulale wapa, ama kele wisi yaairetei kolóló, ai betere ape,” yalepó.   
\p
\v 13 Ti fo depa, Ananias-né duraalu, “Tale-ó, mepaae so whi̧né ȩpaae i fo ene wuatepa, wosalepó. Ai sekȩ́ a̧ta, Jerusalem bemó naao kae beteró betere so whi̧ doróló mo doakale dowi ala erótu betere whi̧pó yalepó.  
\v 14 Mió ipaae wóló betereteikélé ha̧le meipó. Jerusalem be huluamó du betere ala kaae, i be huluamókélé, naao doi yóló momatu betere so whi̧rape \it dipula\it* saai so whi̧mó momaratere topo whi̧né ai ala yaai fae yóló, \it fas\it* matepa sóró walepó,” yalepó.   
\p
\v 15 Tétepatei, Talené Ananias-paae duraalu, “ Ai whi̧ta, ai ala du betale whi̧tei, mió ya̧lo ala yó taruraalu, ya̧lo kutó diraté fó̧póló sóró beteratapa, fae. Ti a̧ta, take nalopaae Juda meire fake so whi̧paaekélé, doasi tȩteróló kaae tare topo whi̧rapepaaekélé, Israel so whi̧paaekélé, ya̧lo doi eraté kutu betaaire whi̧ ai ape.  
\v 16 A̧ até deté kutu betepa, ya̧lo doimó a̧ mo doasi dele sóró susupui ala saalopóló, ya̧lo a̧paae yó melaalopó,” yalepó.   
\p
\v 17 Ai fo depa, Ananias a̧ fóló, Talené a̧paae yó male bepaae felepó. Atéró sókó fóló, kale sekȩ́ betere be dolopaae holóló Sol-né tikimó naase mulóló duraalu, “Ya̧lo no Sol-ó, Tale Yesu Keriso ya̧ i Damaskus bepaae waai wapa, tu̧ tua̧mó sókó walepó. Atéyale sekȩ́né naao ai dilikire kele momó wisiróló o̧la o̧la kolóo, Dȩi Kepe Wisi ya̧ tiki tua̧paae biti̧ wóló fa̧anóo yó̧póló, ama ȩ ya̧ beterepaae dotonatepa wóló i daale ape,” yalepó.  
\v 18 Ai fo deteretamotóró, kale whi̧né kele dolomó ya fumi kaae o̧la sókó dorowóló ama kele momó wisiyalepó. Atéró wisi depa, a̧ wȩi tópuralepó.  
\v 19 Atéró a̧ o̧la nóló ama fotoko̧ momó bune walepó. Sol a̧ Yesuné ala erótu betere whi̧rapetamo ai Damaskus bemó mepaae be dȩrape betalepó.   
\s1 Sol-né Damaskus beró Jerusalem betamomó yale ala  
\p
\v 20 Ai be dȩmótóró kaae sóró, Juda whi̧rapené fo wosetere berapemó Yesu Keriso a̧ mo Kótóné Naalemapó yóló, so whi̧paae ha̧keamó yó mótu betalepó.  
\v 21 Atétepa, so whi̧ feané ama yó matere fo wosóló sirayóló duraalu, “I whi̧ta, take ó Jerusalem bemó Yesupaae tuȩ́ tiki tiróló betó mole so whi̧paae doakale susupui ala eraté kutu betale whi̧ meié? A̧ ipaae waleteita, i bemó betó mole Keriso so whi̧paae doasi dowi sekȩi ala eróló, so whi̧mó momaratere topo whi̧paae \it dipula\it* sóró male faai wale whi̧ meié?” yalepó.  
\v 22 Téyaletei, Sol-né Talené fo eratere ala mo ti fake deté fóló mo fosó fosóre whi̧ betalepó. Atéru, Damaskus bemó betó mole Juda so whi̧paae Yesuta, so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteró betere Kerisopóló yó matepa, so whi̧né mo dono dapóló kisipa yalepó.   
\p
\v 23 Atéró, yó melaté fóló mepaae be dȩrape kemetepa, Juda whi̧rapené Sol daai kisipa mutu, atima beta̧paae toura̧le wóló atimasisi kikiti fo dukutu betalepó.  
\v 24 Atéyaletei, atimané a̧ daai du betere ala ama kisipa yalepó. Dilikitamokélé, dȩtamokélé, ai be bopéró betere tipi tu̧ sókó wale tiki doko̧ a̧ daai, melaa yóló biti̧ta dua yalepó.  
\v 25 Ai fo woseturaalu, kale mepaae Sol-né dere fo wosóló sya fu betere whi̧rapené a̧ tao suraalu, ai be bopéró betere tipi dolo sokóló dilikitamo yomó deyóló halikané duwóló deralepó.  
\v 26 Téró, Sol a̧ Jerusalem bepaae holóló bituraalu, aimó mepaae Yesuné ala erótu betere whi̧rapetamo touyóló betaai yaletei, atima a̧ kelao̧sóró wiyalepó. Atima wi yaleteita, a̧ Yesuné ala eratere whi̧póló kisipa tiréni yaleteinépó.  
\v 27 Atétu betepa, Banabas-né kale whi̧ Pol \it aposel\it* whi̧rape beterepaae dapesó fóló daaló bitu, i sekȩ́ta Damaskus bepaae faai fu betepa tu̧ tua̧mó, Tale wóló daapa, ama kelené mo kilipakalepó. Téró, aimó Talené a̧paae fo ipakalepó. Ai fo yóló Damaskus bemó bituraalu, a̧ mo wikélé ini, halaainé Yesu Kerisoné doimó fo yó mótu bitipakalepó.  
\v 28 Atéró, Sol a̧ atimatamo beta̧mó bituraalu, ai Jerusalem be huluamó so whi̧paae Talené fo wikélé ini, mo halaainé Yesuné doimó yó maté kutu betalepó. Atéteremó, whi̧ mené a̧ sesékélé inipó.  
\v 29 Téró, Sol-né Krik be fo bole Juda so whi̧paae Yesu a̧ta, mo Kótóné Naalemapóló kisipa yó̧póló, fo tokó̧tamo du betaletei, mepaae Juda fake whi̧rapené Sol daairaalu du betalepó.  
\v 30 Ai fo woseturaalu, Keriso norapené Sol dao̧sóró tao suraalu, Sesaria bepaae dapesó dorowóló, Tarsus bepaae fó̧póló dotonalepó.   
\p
\v 31 Atéró, Judia hae kwiamókélé, Kaleli hae kwiamókélé, Samaria hae kwiamókélé, Keriso so whi̧tamo bóe dóló susupui ala erótu betaletei, mió i alimó hai̧né sukó̧ló dua betó molepó. Talené Dȩi Kepe Wisiné atima fotoko̧róló ketekȩ bulatepa, Yesupaae tuȩ́ tiki tiratere so whi̧ mo ti fake deté felepó. Atéró, Kótó a̧ta, mo doa fotoko̧ bole Talepóló wi kisipa mutu, hemée deyóló mo dua betó molepó.   
\s1 Pitané Enias-ró Dokas-tamo wisirale fo  
\p
\v 32 Téró Pita a̧ mepaae Kótóné kae beteró betere so whi̧ betó mole be hulua doko̧ fea keleté fóló Lida be huluamó betó mole Keriso so whi̧tamokélé ekei fo yóló betaai felepó.  
\v 33 A̧ atéró wóló, ai bemó beta̧ whi̧ ama doi Enias betepa kelalepó. Ai sekȩ́ a̧ta, tiki da̧amuyóló ha̧le fiyótóró mupa, 8-ró ba fo kemeyale whi̧pó.  
\v 34 Atéró mupa, Pitané kale whi̧paae duraalu, “Enias-ó, Tale Yesu Kerisoné ya̧ mió ai wisiratapa, turukó holae. Téró naao besekȩ tukóló bopeyóló tupaae mulae,” yalepó. Téyalemó, kale whi̧ a̧ mo hapale téti turukó holóló daane holalepó.  
\v 35 Atéró, ai kale Lida be huluamó betó mole so whi̧ró Saron be huluamó betó mole so whi̧tamoné tiki sinóló da̧amure whi̧ Enias wisiratere ala kilituraalu, Talepaae kisipa tiki tirótua yalepó.   
\p
\v 36 Téró, Jopa bemó Talené ala eratere sokó beta̧ ama doi Tabitapó. Krik foné ai doi Dorkas doi mulapó. Ai so a̧ta, betere doko̧ fea hȩkesené sinóló yaala sókó fóló wisi ala erótu, yolealere so whi̧mó o̧la o̧la ha̧le tao sóró matere ala fa̧ane so wisinaalepó.  
\v 37 Atétu betale sukamó, kale so a̧ heponé suka̧lepó. Atéró sukutepa, mepaae sorapené ama tiki fokóló kutiné bopeyóló siki be kepaae mulale holalepó.  
\v 38 Ai be Jopata, Lida be felekemó erapó. Atéreteiné Talené ala eratere whi̧rapené Pita Lida bemó beterapó depa woseturaalu, atimakó whi̧ tamo fó̧póló dotȩyalepó. Atéró fóló Pitapaae duraalu, “No-ó ya̧ta, mió mo da̧motamotóró hapale faai dapesene walepó,” yalepó.   
\p
\v 39 Tétepa, Pita a̧ atimaamotamo fóló, Jopa bemó sókó fóló, kale so sukó̧ló mole siki be kepaae dapesó horalepó. Atéró aimó betó mole wulia sorape Pita daalepaae wóló moló-u yóló duraalu, “Ita, ai suka̧le so a̧ suka̧ai bituraalu, male doasi deróló sókó fatere fo̧loi kutiró mepaae deratere kutirapetamo i ape yóló,” yó malepó.   
\p
\v 40 Tétepa, Pitané ai sorape belapaae ho̧konóló a̧ bukutiri teya̧ró bituraalu, moma yalepó. Atéró moma yóló a̧ kale so molepaae fetée wóló duraalu, “Tapita-ó, ya̧ turukó holae,” depa kale so kele fisa̧ae horóló, Pita kaae taru turukó holóló biti̧ holalepó.  
\v 41 Atéró betepa, Pitané kale soné naasemó tao sóró turukó horóló daalalepó. Atéró kale wulia soraperó Keriso so whi̧tamopaae kepaayale so i ape yóló yó malepó.  
\v 42 Pitané kale mo ti sinóló mole sotei, momó kepaaróló beteralepó dere fo kulu kulu só kwȩyóló fakeratepa, Jopa be huluamó betó mole so whi̧ mo feané wosalepó. Até yalepó dere fo woseturaalu, so whi̧ mo fea Talepaae feteyóló kisipa tiki tirótua yalepó.  
\v 43 Téró, Pita a̧ Saimon-tamo mepaae be dȩrape betalepó. Saimon-ta, hupu sekaȩné mepaae o̧la o̧la ale yaairaalu, bé bé yó̧póló wȩimó fokotu betere whi̧pó.   
\c 10  
\s1 Konilias-né Pitapaae ape yale fo  
\p
\v 1 Atéyale sukamó, Sesaria whi̧kó ama doi Konilias beterepó. A̧ta, ai be huluamó 100 Rom diki tare whi̧rape kaae tare topo whi̧pó. Ai diki tare whi̧rapeta, Itali hae kwiaró walepó.  
\v 2 Konilias-ró ama naale senaaletamokélé, somakélé, atima mo fea Talené ala yó taruraalu, Kótó ao̧mó sukó̧ló beterepó. Atéru, yoleale yóló betó mole so whi̧mó, betere doko̧ fea o̧la o̧la ha̧le matere alaró, moma dere alatamo yó tarepó.  
\v 3 Atéró beta̧ sukamó, kuluka 3 \it kilok\it* a̧ ama be dolomó betepa, noke naró dere kaaené Kótóné \it ensel\it* sókó wóló daane wapa, ama mo diriyóló kelalepó. Atéru a̧paae duraalu, “Konilias-ó,” yalepó.   
\p
\v 4 Atéró dere fo woseturaalu, kale whi̧ a̧ witamo \it ensel\it* daalepaae kese faróló duraalu, “Tale-ó, maé?” yalepó.  
\p Tétepa, \it ensel\it*-né a̧paae duraalu, “Naao moma dere alaró yoleale yóló betó mole so whi̧mó hamoko yóló ha̧le matere alatamo Kótóné kilituraalu, koko̧né sukunapó. Atei ala dereteiné ya̧ tuȩ́ keteréni, ama kisipa yó tarapó.  
\v 5 Térapa Konilias-ó, Jopa bemó whi̧ beta̧ ai betere ape. Ai whi̧né ama doita, Saimon-tei Pitapó du beterapó. Térapa, ai whi̧ Jopa bepaae dape sene fó̧póló, dia̧kó mepaae whi̧ dotonae.  
\v 6 A̧ta ama yakoma Saimon-tamo ai betere ape. Ai Saimon-ta, hupu sekaȩné to ó mepaae o̧la o̧la aleyaairaalu bé yó̧póló, wȩi fokotere whi̧pó. Ama beta wȩi fókumó ai tȩne ape,” yalepó.   
\p
\v 7 A̧paae ai fo yóló, kale \it ensel\it* fupa Konilias-né ama bemó kutó diratere whi̧ tamo yóo, Kótóné ala eró tare ama diki tare whi̧rapekó beta̧ yóo, yóló ape yalepó.  
\v 8 Téró betepa, atimapaae kale \it ensel\it*-né a̧paae yale fo fea yóló, Jopa bepaae fó̧póló dotonalepó.   
\s1 Pitané noke kaaené kelale ala  
\p
\v 9 Atéró tu̧mó fiyóló, hi̧ka be dȩtepa, atima Jopa be huluapaae sókó faai feleke deretamo eté ipakalepó. Pita a̧ Jopa bemó 12 \it kilok\it* sukakelemó moma yaairaalu, kelekele dere siki bepaae holóló beterepó.  
\v 10 Atétepa, yakoma Saimon-ró somatamo ao̧ró bemó naaire o̧la donoróló muló betepa, a̧ siki bepaae holóló moma du betalemó, a̧ wote yalepó. Atépa, noke naró dere kaaené i ala depa kelalepó.  
\v 11 Ó hepen be tu̧ tukwȩ fóló doasi dȩi kuti kaae o̧la dou̧ró kwia doko̧ dorokó̧ fóló amatei dorowou betepa kelalepó.  
\v 12 Ai dorowale kuti kaae o̧la dolomó i haemó niki daani ke detere o̧laraperó barapetamokélé, hó naase daae mole o̧larapekélé, mo fea ai kuti dolomó betó mupa kelalepó.  
\v 13 Atépa, ó sa̧mó fo yóló duraalu, “Pita-ó, ya̧ turukó holóló ai betó mole o̧la dóló nae,” yalepó.   
\p
\v 14 Ti fo depa Pitané duraalu, “Tale-ó, mo deretei mo take naao da̧paae, ‘Ai o̧la nao̧se,’ yóló muló betepa ȩ werapó,” yalepó.   
\p
\v 15 Ti fo depa, kale dere kaae momó a̧paae duraalu, “Kótóné ya̧paae wisirapa nae dere o̧la, ȩ werapó ekesé. Sóró nó beta̧ yae,” yalepó.   
\p
\v 16 A̧paae ai fo dere alata, sore félimó yóló mo ai fapotóró kale kuti ó hepen-paae momó sóró holalepó.   
\p
\v 17 Pitané a̧paae i yó male ala noa betené yalerópóló kisipa teketu betalepó. Atétu betepa, Konilias-né dotonale whi̧rape wóló, Saimon-né be momó tȩnérópóló keketé wóló, be bopéró betere tipi tu̧ sókó walemó daae molepó.  
\v 18 Atima atéró daalu, fo tekeróló duraalu, kale Saimon-tei Pitapó du betere whi̧kó imó betere yóló wosalepó.   
\p
\v 19 Pita ai yale alané bete kisipa ha̧le teketu betepa, Dȩi Kepe Wisiné a̧paae duraalu, “Saimon-ó, whi̧rape sorené ya̧ keketé ai kutu betere ape.  
\v 20 Térapa, ya̧ turukó holóló ao̧ró bepaae derepae. Ai whi̧rapené ya̧paae atimatamo faalopó depa me kisipa muni, atima ya̧lo dotonalepa fó beta̧ yae,” yalepó.   
\p
\v 21 Téró, Pita a̧ doropóló kale whi̧rapepaae duraalu, “Diaao̧ ai keketé kutu betere whi̧ta, ȩ i ape. Térapa dia̧ noatepa waleé?” yalepó.   
\p
\v 22 Ti fo depa atimané duraalu, “Da̧ta, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧ Konilias-né dotonatepa walepó. Ai whi̧ a̧ta, dowi alakélé enei Kótóné ala erótu betepa, Juda so whi̧ mo feané whi̧ wisipóló doi sóró horótu beterapó. Tépa, mo kae beteró betere \it ensel\it*-né a̧paae duraalu, ya̧ ama bepaae wóló, naao dere fokó wosaaipa dape sene fae depa, walepó,” yalepó.  
\v 23 Ti fo depa, Pitané atima bepaae dapesó fóló fiyalepó. Atéró, hi̧ka be dȩtepa, kale whi̧rapetamo Pitakélé, mepaae Jopa bemó betó mole Keriso whi̧rapekélé fea felepó.   
\p
\v 24 Atima atéró, tu̧ tua̧mó diki beta̧ fiyóló, hi̧ka Sesaria bemó sókó felepó. Téyalemó Konilias-né fake whi̧rapekélé, ama fulumu whi̧rapekélé, mo fea touróló Pita dapesó wó̧póló kaae tawóló beterepó.  
\v 25 Pita atéró sókó wapa, Konilias-né a̧ doasi whi̧pa kilitu, ama hó ao̧mó bukutiri tȩyaró biti̧ derepelepó.  
\v 26 Atétepa, Pitané kale whi̧ tao sóró turukó horóló duraalu, “Turukó holae. Da̧mo wusuróta mo whi̧pó,” yalepó.   
\p
\v 27 Téró, Pitaró Konilias-tamo fo deté fóló be tua̧paae kelalemó, so whi̧ mo fea touró beterepó.  
\v 28 Atéró betó mupa Pitané duraalu, “Da̧ Juda fake dia̧ Juda meire fake so whi̧tamo beta̧mó fo yóló ó o̧la nokole ala yao̧se eretei dia̧ feané ai kisipa ere ape. Téretei, mió Kótóné ȩpaae i ala yó malepó. Da̧ Juda fake so whi̧ne kae kae fake so whi̧paae i ala dorapó, i ala wisirapóló eratere fo yao̧se yóló ȩpaae yalepó. Atéyaleteiné mió ȩ dia̧tamo beta̧mó beaai ape dere fo wosóló hó̧rapó enénipó.  
\v 29 Kótóné ȩpaae ai fo yaleteiné naao ȩ dape sene wó̧póló dotonale whi̧rapepaae faalomeipó ini, atima dere fo beta̧ wosóló i daale ape. Térapa, naao ȩ noatepa dape sene wó̧póló dotonaleé?” yalepó.   
\p
\v 30 Ti fo depa, Konilias-né a̧paae duraalu, “Dou̧ró be dȩ kemeyaai ha̧le bitu, kuluka 3 \it kilok\it* suka kelemó ȩ ya̧lo be dolomó moma du betalepó. Atétu betepa, mo dȩi kuti deréli \it ensel\it* mo hapale sókó wóló ya̧lo hosaa tua̧mó daane walepó.  
\v 31 Atéró daalu ȩpaae duraalu, ‘Konilias-ó, naao hamoko yóló, yolealere so whi̧ tao sóró ha̧le matere alaró moma dere alatamota, Kótóné ama keletómó mo donoi ala dapóló kisipa mutapó.  
\v 32 Térapa, Konilias-ó, whi̧ beta̧né ama doi Saimon-tei, Pitapó du betere whi̧ Jopa bemó ama yakoma Saimon-tamo beterapa, dape sene fae. Ama yakoma Saimonta, hupu sekaȩné mepaae o̧la o̧larape aleyaairaalu, bé yó̧póló wȩimó fokotere whi̧ ai ape. Ama beta, ti wȩi fókumó ai tȩne ape,’ yalepó.  
\v 33 \it Ensel\it*-né ȩpaae ai fo depa, ai whi̧rapené ya̧ dape sene wó̧póló, ya̧lo atima hapale dotonalepó. Atétepa, ya̧ atimatamo waleteiné mo kée dapó. Ti Talené keletómó da̧ fea wóló i betó moletei, Talené ya̧paae yae yale fo wisi naao da̧paae depa wosaai dapó,” yalepó.   
\p
\v 34 Tétepa, Pitané fo kaae sóró Konilias-paae duraalu, “Ȩ Jopa bemó betepa, Talené ȩpaae yó male alané bete mió ya̧lo tuȩ́ yalepó. Tale Kótó a̧ta, mepaae whi̧ tao sóró wisi kisipa mulótu, mepaae whi̧mo dowi kisipa mulatere Tale meipó. A̧ta, da̧ mo feapaae beta̧ alatóró erótua yaaire kisipa mulapó.  
\v 35 I hae kwia doko̧ feamó betó mole so whi̧ Kótó ao̧mó sukó̧ló bitu, ama yae dere ala beta̧ eró̧póló tu̧ wisi donorótu betere so whi̧ta, ti Kótóné ama dape saalopó.  
\v 36 I fota, Kótóné da̧ Israel so whi̧paae yalepó. Ama kale mió wosetere kisi fo wisi etéró yó melalepó. Da̧ Kótótamo dua beteró̧póló Yesu Kerisoné ama yale alané da̧ hosaa muni deyóló beteró beterapó. Ti a̧ta, i haemó betóló fale so whi̧ mo feané Talepó.  
\v 37 Jon-né so whi̧ wȩi tópuraalopó, fo yó male ki̧lipaae Kaleli haemó kaae sóró Yesu Kerisoné fo yó melaté fóló, Judia haemó sókó waletei dia̧ feané kisiparapó.  
\v 38 Kótóné Dȩi Kepe Wisi Nasaret whi̧kó Yesu tua̧mó beteróló, so whi̧ fea tȩteróló kaae tawó̧póló ama doasi fotoko̧kélé bulóló sóró beteralepó. Atéró, hae kwia doko̧ feamó kuturaalu wisi ala eróo, dowi kepe tepeyóló betere so whi̧kélé wisiróo yó̧póló, Kótó a̧tamo beta̧mó kutu betalepó.   
\p
\v 39 Da̧ta, Israel so whi̧ betere tikiró Jerusalem betamomó bitu, ama erale alarape da̧né kelené kelaletei yó maté kutu beterapó. A̧ta, atimané filipaaró betere ni tómó oleróló dalepó.  
\v 40 Téyaletei, a̧ sinóló dou dolomó sore sukamó mupa, Kótóné kepaaró beterapó. Atéró kepaayóló betereteita, mepaae so whi̧né koló̧póló yalepó.  
\v 41 Atéró bitu, sókó wua dere alata, so whi̧ feané keletómó ini, Kótóné ama sorokó su yóló beteró betere so whi̧rape beterepaae maaté sókó wua yalepó. Ti ai sókó su yóló beteró betere whi̧rapetamo bituraalu, o̧laró wȩitamo nukua yale whi̧rapeta, ti da̧pó.  
\v 42 Téró, take ama da̧paae i fo ene fae yalepó. ‘Kale mió wosetere kisi fo wisi yó móturaalu, ȩta Kótóné dia̧ suka̧le so whi̧tamokélé ó betó mole so whi̧tamokélé, fo tokó̧ló taleró̧póló, sóró daaló beterapó yóló yó melale fae,’ yalepó.  
\v 43 Take Kótóné ko̧ló whi̧rape doko̧ feané mepaae so whi̧ de a̧paae kisipa tiki tiró betepa, atétere so whi̧né dowi ala kwia ama kemeróló aluraalopó erapó,” yalepó.   
\p
\v 44 Téró, Pitané ama fo ha̧le du betepatei, Dȩi Kepe Wisi dorowóló ama dere fo wosetu betere so whi̧né tiki tua̧mó biti̧ dorowalepó.  
\v 45 Até dere ala Jopa bemó Yesupaae tuȩ́ tiki tiró bitu tiki sekaȩ tikire Juda whi̧rapené kelalepó. Tétu, Juda meire fakepaaetei, Dȩi Kepe Wisi matapóló sira du betalepó.  
\v 46 Ti noa betené mei, atimané kae kae be fo yóló Kótóné doi hale sóró horótu betepa wosalepó.  
\p Até dere ala kolóló, Pitané i fo yalepó.  
\v 47 “Take da̧ Juda fake so whi̧ Dȩi Kepe Wisi su yale kaae, mió atimakélé ai sale ape. Atéró atima wȩi tópuratepa né sesé yaaloé?” yalepó.  
\v 48 Atéró, ai so whi̧paae duraalu, “Dia̧ fea Yesu Kerisoné doimó wȩi tópuraalopa ape,” yóló tópurótua yalepó. Atéyale ki̧lipaae Pitapaae woseturaalu, “Mepaae be dȩkó ya̧ da̧tamo betóló fenére?” yalepó.   
\c 11  
\s1 Pitané ama du betere ala ha̧kearale fo  
\p
\v 1 Juda meire fake so whi̧rapekélé, Kótóné fo wosóló kisipa tiralepó deté kotere fo Judia hae kwiamó betó mole \it aposel\it* whi̧raperó Keriso norapetamoné wosalepó.  
\v 2 Atéró Pita a̧ Jerusalem bepaae holalemó, mepaae tiki sekaȩ tikiru Talepaae tuȩ́ tiróló betere whi̧rapené Pita foné sóró i fo yalepó.  
\v 3 “Ya̧ta tiki sekaȩ tikinire fakené bemó bitu, o̧laró wȩitamo nuku betalepó. Aita fo mole alatei naao erapó,” yalepó.   
\p
\v 4-5 Tétepa, Pitané atimapaae duraalu, “Ȩ Jopa bemó betepa erale ala mo fea deté wóló Sesaria bemó betepa yale alapaae sókó waalopa dia̧ fea wosae. Ȩ doasi be hulua Jopamó momatu betalemó, noke naró dere kaaené i ala depa kelalepó. Doasi bukutere kuti kaae ó sa̧mó dou̧ró kwia doko̧ dorokó̧ fóló amatei ha̧le dorowóló ȩ betere tikimó muni dorowalepó.  
\v 6 Atétepa kelalemó, i haemó betó mole niki meire ke detere o̧laraperó barapetamokélé, hó naase daae mole o̧laraperó syaae o̧larapetamokélé, mo fea betó mupa kelalepó.  
\v 7 Atépa, ó sa̧mó fo yóló duraalu, ‘Pita-ó, ya̧ turukó holóló ai o̧larape fea dóló nae,’ yalepó.   
\p
\v 8 Ai fo depa ya̧lo duraalu, ‘Tale-ó, ai o̧larape ya̧lo nókélé inireteiné ai ala mo enénipó.’ yalepó.   
\p
\v 9 Ti fo yalemó, kale dere kaae momó fo yóló duraalu, ‘Tale Kótóné nae dere o̧latei, werapó ekese. Talené wisipa nó̧póló muló betere o̧la ti nae,’ yalepó.  
\v 10 Atei kaae fo sore félimó yóló, kale o̧larape fea momó ó hepen-paae si̧yóló sóró holalepó,” yalepó.   
\p
\v 11 “Atéteretamo, Konilias-né Sesaria bemó ȩ beterepaae dotonale whi̧rape sore wóló, ȩ betere be belamó daaipakalepó.  
\v 12 Atéparaalu, Dȩi Kepe Wisiné ȩpaae duraalu, ‘Ya̧ ai whi̧rapetamo faaloé yóló kisipa tekeni, atimatamo fae,’ yalepó. Atétepa, i daae mole aporó norape ȩtamo fóló kale whi̧ Konilias-né be dolopaae da̧ fea holalepó.  
\v 13 Da̧ atéró beteremó, Konilias-né da̧paae i fo yalepó. A̧ ama be dolomó momatu beteremó, \it ensel\it* a̧ beterepaae sókó wóló duraalu, ‘Dia̧kó mepaae whi̧rape Jopa bepaae Saimon-tei Pitapó du betere whi̧ ai beterapa dape sene fae.  
\v 14 Ama dia̧paae dere foné ya̧ró naao naale senaaletamokélé, naao fake so whi̧kélé, naao be whi̧ so whi̧kélé, dia̧ aluyao̧sóró tao saalopóló,’ \it ensel\it*-né a̧paae depa, ama ȩpaae yalepó.   
\p
\v 15 Ai fo epa, ȩ wóló ya̧lo fo kaae sóró du betalemó, Dȩi Kepe Wisi atima tua̧paae biti̧ walepó. Aita, me kae kisi ala ini, mo take kaae suraalu, da̧ Juda so whi̧paae erótu yale kaaetóró atimapaaekélé eralepó.  
\v 16 Ai ala kolóló, Yesuné yale fo kisipa mualepó. Yesuné da̧paae duraalu, ‘Wȩi tópuratere whi̧kó Jon-né amata, ti dia̧ wȩi ha̧le maaté tópuraletei nalota kale Dȩi Kepe Wisitamo tópuraalopó ere fo mopó.’  
\v 17 Térapa, i ala beta̧ wisiyóló kisipa muae. Yesu Kerisopaae kisipa tiki tiratepa, Dȩi Kepe Wisi da̧mó ha̧le mótu yale kaae Kótóné atimapaaekélé, ai melale ape. Tétepatei, ȩ Kótó kaae betepapakó atei ala ekesé yóló sesé yaaloé? Atei ala mo enénipó,” yalepó.   
\p
\v 18 Téró, kale be whi̧né Pitané dere fo wosetu, atimané a̧ foné saletei taaralepó. Atéró Talené doi hale horótu duraalu, “Kótóné Juda meire fake so whi̧kélé, ho̧ko betere ala taaróló, kepaayóló mo ti betaaire bete só̧póló ai menélirapó,” yalepó.   
\s1 Antiok so whi̧ kisipa feteyale fo  
\p
\v 19 Stipen dale sukamó su betale susupui alamó dapo dapo yóló fele whi̧rapekó mepaae Fonisia hae kwiapaaekélé, wȩiné bopéró daaló betere Saiprus hae kwiapaaekélé, Antiok be huluapaaekélé, Juda fake so whi̧paaekélé, kale fo wisi yó maté kutu betalepó.  
\v 20 Téyaletei, mepaae dapo dapo yóló fele Saiprus be hulua whi̧ró Sairin whi̧rapetamo Antiok be huluamó betó mole Juda meire so whi̧paae Yesu Kerisoné mió wosetere kisi fo wisi yó melaai kaae salepó.  
\v 21 Téró, kale whi̧rape Talené atima fotoko̧ratepa, so whi̧ mo feané du betere dowi ala taaróló, Talepaae kisipa tiki feteyóló wou betalepó.   
\p
\v 22 Atétu beterapó dere fo Jerusalem bemó betó mole Keriso so whi̧né wosalepó. Atéró woseturaalu, ai so whi̧né Banabas a̧ Antiok bepaae fó̧póló dotonalepó.  
\v 23 Téró, a̧ Antiok bemó sókó fóló, aimó betó mole Keriso so whi̧paae Kótóné ama ko̧lené sukutu ha̧le tao sere ala atima tua̧mó mupa kelalepó. Atépa, Banabas hai̧né sukuturaalu, Kótóné ere ala dia̧ tua̧mó ha̧le muó tanó̧póló yae yóló, fotoko̧ bulóló ma fo yalepó.  
\v 24 Banabas-ta, Dȩi Kepe Wisiró tuȩ́ tiki tiratere alatamo fa̧ane whi̧ wisi naalepó. Téruraalu, mo turó so whi̧ Yesu Kerisopaae tuȩ́ tiki tiralepó.   
\p
\v 25 Atétu beteró, Banabas a̧ Tarsus bepaae Sol kekene faai felepó.  
\v 26 Atéró, kale whi̧ a̧ fóló Sol kekó̧ló dape sóró atimaamo wusuró Antiok bepaae momó walepó. Wóló ba fo beta̧ atimaamo ai Keriso so whi̧tamo bituraalu, Kótóné fo so whi̧ mo feapaae yó mótu betalepó.   
\p
\v 27 Atéyale sukamó, mepaae Kótóné ko̧ló whi̧rape atima Jerusalem be taaróló, Antiok bepaae dorowalepó.  
\v 28 Ai whi̧rapekó beta̧ whi̧né doi Akabas-pó. Ai whi̧ a̧ Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, turukó holóló duraalu, “Rom \it Gavman\it*-né tȩteróló kaae tare hae kwia feapaae doakale dowi wote ali waalo ai ape,” du betalepó. Ai alata, kale Rom \it Gavman\it* whi̧ Kaladias-né tȩteróló kaae tare alimó weipakalepó.  
\v 29 Atéró, Yesuné yó matere whi̧rapené Judia hae kwiamó betó mole Keriso so whi̧ tua̧paae wale doasi sekȩi alamó kisipa mutu, ai so whi̧ tao saai atima fo dokalepó. Atéró duraalu, da̧né tare \it moni\it* su̧tóróti deraalopóló, dera̧leta du betalepó.  
\v 30 Atimané atétu betaleteita, Judia hae kwiamó betó mole Keriso norape ha̧le tao sóró, Jerusalem be huluamó betó mole whi̧ disirapepaae male fó̧póló, Banabas-ró Sol-tamo sóró beteralepó.   
\c 12  
\s1 Kin Herot-né Jems dóló Pita dipula beterale fo  
\p
\v 1 Atétu betere alimó \it Kin\it* Herot-né mepaae Keriso whi̧paae doakale susupui ala eróló ama diki tare whi̧rapepaae \it dipula\it* betera̧leta yae yóló mulalepó.  
\v 2 Atéró, Jon-né noma Jems atima doakale bóe dele sepakené depa tikalepó.  
\v 3 Kale \it Kin\it* Herot-né Jems delemó Juda so whi̧ hȩkesené sinitu betalepó. Atétere ala kilituraalu, ama diki tare whi̧rapepaae Pitakélé, \it dipula\it* beteraai, dape sene fae depa, fóló tawalepó. Atétere alata, kale fopei \it bred\it* o bulayóló nokole alimó yalepó.  
\v 4 Atéró Pita tawóló sóró fóló, so whi̧ feané keletómó fo tokó̧ló taleyaairaalu, diki tare whi̧rapené naase tua̧paae sóró beteralepó. Téró, ai diki tare whi̧rape atima fake dou̧ró aleyóló beteró beterepó. Téró, Herot-né yóló mulóturaalu, kale bosenée fele be dȩ kemetepa, ti da̧né Pita a̧ dó̧póló fo tokó̧ló taleyaalopó yalepó.   
\p
\v 5 Pita atéró \it dipula\it* beteró betepa, Keriso so whi̧né Kótóné Pita tao só̧póló, momatere ala ha̧le yótóró tarepó.   
\s1 Pita dipula betepa, ensel-né sokale fo  
\p
\v 6 Téró, kale \it Kin\it* Herot-né hi̧ka be dȩtepa, so whi̧ feané keletómó fo tokó̧ló taleyaai diki tare whi̧ uté betóo, ité betóo, ere tua̧mó Pita \it sein\it* képiné dokóló beteralepó. Atéró betepa, ai tu̧ sókó walemó diki tare whi̧né kaae tawóló daalepó.  
\v 7 Tépa, Talené ama hepen bemó kutó diratere \it ensel\it* wóló, dȩné Pita beteró betere \it dipula\it* be dolo dȩyó felepó. Atéró kale \it ensel\it* sókó wóló, Pita-né hu̧lumó haróló duraalu, “Pita-ó, mo hapale turukó holae,” deremó Pitané naasemó sere \it sein\it* képi whaalóyóló ha̧letei teraae derepelepó.   
\p
\v 8 Atétepa, kale \it ensel\it*-né Pitapaae duraalu, “Naao hó beró kutitamo hapale sae,” depa, salepó. Atéró, “Naao tómó bukutere kutikélé, bukóló ȩ sya ape,” yalepó.  
\v 9 Pita a̧ atéró, ai \it dipula\it* be taaróló \it ensel\it* fole tiki sya furaalu, ita a̧paae \it ensel\it*-né dapóló kisipa muni, noke naró dere nisi yalepó.  
\v 10 Atimaamo atéró furaalu, mo folosóró kaae tawóló daaló betere diki tare whi̧ dekeróló tua̧mó daale diki tare whi̧kélé, kale dere kaae dekeróló sókó felepó. Atéró furaalu, kale be hulua bopéró betere tipi tu̧mó doakale \it aiyon kapa\it* fakené aleyóló kinó betere tu̧kélé, ama ha̧letei, tukwȩ fóló mupa, atimaamo belapaae sókó felepó. Téró, atimaamo ai tu̧ dapo tópaae derepelemó, kale \it ensel\it* Pita taaróló, aimótei alu yó deyalepó.   
\p
\v 11 Téró, Pitané \it ensel\it*-né a̧paae erale alarape fea kisipa yóló duraalu, “Mió ya̧lo kisiparapó. Ita, noke naró dere nisi yalemó motei irapó. Kale \it Kin\it* Herot-ró Juda so whi̧tamo atima hȩkesené sukuturaalu, ȩpaae eraaire ala mo erao̧sórópóló, Talené ama \it ensel\it*-né ȩ tao sene ai weirapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Kale \it ensel\it*-né a̧paae erale ala mo diriyóló tuȩ́ muturaalu, Mariané bepaae felepó. Mariata, Jon-tei, me doi Mark-né hamapó. Téyalemó, so whi̧ mo fea beta̧paae touróló bitu, momatu beteremó sókó felepó.  
\v 13 Téró, Pita a̧ wóló bela tu̧ ao̧ró daalu kokopórótu betepa, ai bemó kutó diratere so seimale Roda tu̧ tuki̧yaai walepó.  
\v 14 Téyalemó, kale senaalené Pitané fo nakome wosóló hai̧tu, tu̧ hapale tukuni, fesaae folo bemó betó mole so whi̧paae kale Pita wóló a belamó daalapó fo ene felepó.   
\p
\v 15 Ai fo deremó, kale so whi̧né Roda-paae duraalu, “Ti senaale ya̧ topo doyóló keyaa fu de?” yalepó. Ai fo depa, kale senaalekó duraalu, “Meipó. Pita mo wóló até belaró daale ape,” yalepó. Tétepa, kale so whi̧né duraalu, “Motamo epa, ti a̧ kaae tare \it ensel\it*-né tao su yalepa kelae,” yalepó.   
\p
\v 16 Atima ai fo du betepa, Pita daalu tu ha̧le kokopórótu betalepó. Atétu betepa, nalo kale so whi̧ atima fóló tu̧ tuki̧óló kelalemó, Pita wóló daapa kilita sókó furaalu, siratu betalepó.  
\v 17 Tétepa, Pitané ama naasenétei yóló duraalu, atimapaae fo taalae yalepó. Téró atimapaae Talené a̧ \it dipula\it* bemó betepa, tao sóró dape só wale ala fea yó melalepó. Atétu beteró, ai so whi̧paae duraalu, “I fota, Jems-ró mepaae Keriso norapetamopaae yó melae,” yóló a̧ metikipaae faai felepó.   
\p
\v 18 Atéró hi̧ka Pita a̧ kemei fi sisópaae eté yalepó. Kale diki tare whi̧rape atima wóló kelalemó, Pita bitinipa, a̧ neyóló sókó felerópóló, atima mo doakale fo tiki kȩlaaratu betalepó.  
\v 19 Atépa, kale doasi topo whi̧ Herot-né ama diki tare whi̧rapepaae duraalu, mo dekéró keketé kwȩyae depa, keka̧letei a̧ kilinipó. Tétepa, ama diki tare whi̧rapepaae Pita \it dipula\it* betepa kaae tawóló daalale diki tare whi̧rapetamo fo tokó̧ló kemetepa, mo ti sinó̧póló dae yóló mulalepó.   
\s1 Kin Herot ama yale alamó a̧ dóló sukunale fo  
\p
\v 20 Até du beteró, suka memó Herot a̧ Judia hae kwia taaróló Sesaria hae kwiapaae doropóló, aimó mepaae be dȩrape betalepó.  
\p Ti \it Kin\it* Herot-né Tair be hulua so whi̧ró Saidon be hulua so whi̧tamopaae doakale fopaae bualepó. Atépa, atima touróló beta̧mó bituraalu, i fo du betalepó. “Doasi topo whi̧ \it kin\it*-ó, da̧né ya̧tamo fo sawa yaai dapa, naao be dȩ mekó tukóló mulaaloé?” depa kale sekȩ́né duraalu, “Ti wisirapa téyaalopó” yalepó. Ti fo depa, kale so whi̧né \it kin\it*-né kutó diratere whi̧kó beta̧ Blastas-paae woseturaalu, “Naao da̧ tao suraalu doasi whi̧ \it kin\it*-tamo naamei fokó yaaloé?” depa kale sekȩ́né téyaalopó, yalepó. Atima atéró touróló beta̧mó bituraalu, kale doasi topo whi̧ \it kin\it*-paae duraalu, “Doasi topo whi̧-ó, da̧tamo bóe dele ala taaróló dua wisiyóló betaalopó. Ti noatepae, kale \it kin\it*-né tȩteróló kaae tare hae kwiamó nokole o̧la wó mupa, dupu du beteretei tikao̧sóró kisipa muturaalu,” ai fo du betalepó.   
\p
\v 21 Atéró, atimané kale tukóló mulale be dȩ wapa, Herot a̧ \it Kin\it*-né kuti wisinaale deróló so whi̧ touróló betere tikimó sókó felepó. Atéró doasi topo whi̧ betere \it sea\it*-mó bituraalu, so whi̧paae fo du betalepó.  
\v 22 So whi̧ feané ama dere fomó doi hale sóró horóturaalu, “Ama dere fota, kótóné fo kaae dapóló,” dukirótu betalepó.  
\v 23 Téteremó, ai fapotóróti Talené \it ensel\it* wóló kale sekȩ́né Talené doi sóró horéniteremó a̧ dóló ama tiki mokené turukó nóló mo ti sukunalepó.   
\p
\v 24 Atéturaalu, Tale Kótóné fo ai be felekemó betó mole so whi̧ feané wosóló fakeraté felepó.   
\p
\v 25 Banabas-ró Sol-tamoné so whi̧ tao saai sóró wale \it moni\it* melóló Jerusalem taaróló momó furaalu, Jon-ró Mak-tamo dape sóró Antiok bepaae fesaae felepó.   
\c 13  
\s1 Banabas-ró Pol-tamo Talené kutó diró̧póló dotȩyale fo  
\p
\v 1 Atéró, Antiok bemó betere Keriso so whi̧ kuamó Kótóné ko̧ló whi̧raperó yó matere whi̧rapetamo betó molepó. Ai whi̧rape atimané doita Banabas, Simeon-tei, me doi Niser, Sairin be hulua whi̧kó Lusias, kale \it Kin\it* Herot-tamo beta̧mó doayale whi̧ Manain, Sol, atima atéró betó molepó.  
\v 2 Téró kale Keriso so whi̧ Tale ao̧mó dua bitu, Talené doi sóró horótu betalepó. Atéturaalu, o̧lakélé weyóló betepa, Dȩi Kepe Wisiné atimapaae duraalu, “ Ya̧lo tukóló muló betere kutó Banabas-ró Sol-tamoné diró̧pólópa, atimaamo sóró beterae,” yalepó.  
\v 3 Atima atéró, o̧la weyóló ha̧le bituraalu, moma deté fele ki̧lipaae, kale whi̧tamo tikimó naase mulóló, fó̧póló dotonalepó.   
\p
\v 4 Sol-ró Banabas-tamo Dȩi Kepe Wisiné dotonatepa, Selusia bepaae doropóló, aimó atimaamo wȩi nukumó wȩiné bopéló daaló betere hae kwia Saiprus-paae felepó.  
\v 5 Atimaamo atéró ai hae kwiamó tȩne be Salamis bemó sókó fóló bituraalu, Juda whi̧rapené fo wosetere berapemó so whi̧paae Kótóné mió wosetere kisi fo wisi yó melótu betalepó. Téró, Jon me doi Mark-kélé, atimaamo tao sóró kutó diyaai atima fea fóló betalepó.   
\p
\v 6 Atéró, atima ai wȩiné bopéró daaló betere hae kwia tua̧mó kutu beteró Papos be huluamó sókó felepó. Aimó Juda whi̧kó isi whi̧tei, Kótóné ko̧ló whi̧pó du betere sekȩ́ Bar-Jisas beterepó. Atimaamo ai kale sekȩ́tamo Papos bemó hokolaa yalepó.  
\v 7 Kale isi whi̧ Ba-Jisas, \it Gavman\it* whi̧ Sersias Polas sisó supuróló, a̧tamo kutu betere whi̧pó. Ai \it Gavman\it* whi̧ta, tuȩ́ tiki wisi mulu, Banabas-ró Sol-tamopaae Kótóné fokó a̧ wosaaipa, yó melaai ape yalepó.  
\v 8 Atéyaletei, kale isi whi̧né Banabas-ró Sol-tamoné yó matere fo \it Gavman\it* whi̧né wosóló kisipa tiki tirao̧sóró, kae kae fotei du betalepó. Elimas doita, Krik be foné isi whi̧pó.  
\v 9 Téró Sol a̧kélé, ama take mole doi Sol taaróló, Pol doi mulalepó. Téró, Pol Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, Elimas kikéyóló kaae taaru duraalu, “Ya̧ta, mo dowi kepené naalemapó.  
\v 10 Naaota, donoi alaró wisi alatamo bóe ai du betere ape. Ya̧ta, mo dilikitere alaró kapala fotamo fa̧anuraalu, Tale Kótóné donoi alaró donoi fotamo naao ai wȩ́rótu betere ape.  
\v 11 Naao ai ala deremó, Talené ya̧ deké supu, mió mepaae sawa be dȩmó naao kele diliki yaalopó. Atéró bituraalu, sukané dȩkélé, naao kelaalomeipó,” yalepó.  
\p Téyaletamotóró, ó sa̧mó diliki a̧ tua̧paae deróló kale sekȩ́né kele dilikiralepó. Atétepa, a̧ naase tawóló a̧lisó faaire whi̧kó daaléró sisité kwȩyalepó.  
\v 12 Kale ai \it Gavman\it* whi̧né até dere ala kilituraalu, sirayóló a̧ kisipa tiki tiralepó. Ti noatepae, Talené ama fo yó matere ala mopóló kisipa mutu yalepó.   
\p
\v 13 Até du beteró, Pol-ró ama fulumu whi̧rapetamo ai Papos be taaróló wȩi nukumó Pampilia hae kwia tua̧mó tȩne be hulua Perka-paae felepó. Atétepa, Jon-tei Mark-pó du betere whi̧ a̧ atimaamo taaróló Jerusalem bepaae fesaae felepó.  
\v 14 Atéró, atimaamo ai Perka be taaróló Pisidia hae kwiamó tȩne Antiok be huluamó sókó felepó. Atéró fóló bituraalu, sa̧a nóló betere sukamó atimaamo Juda whi̧rapené fo wosetere be dolopaae holóló betalepó.  
\v 15 Atimaamo atéró beteremó, kale Moses-né asȩre foró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné asȩre fo dosa̧atu betalepó. Atéyale ki̧lipaae kale ai fo wosetere be kaae tare whi̧rapené atimaamo faleyóló duraalu, “No tamo-ó, diaamoné so whi̧ ha̧iratere fokó enére?” yalepó.   
\p
\v 16 Ti fo depa, Pol a̧ turukó holóló fo yaai kaae su naase horóló duraalu, “Israel whi̧raperó dia̧ Juda meire fake so whi̧tamo-ó, Kótópaae witu, naameyóló a̧ ao̧mó betó mole so whi̧paae ya̧lo i dere fo wosae.  
\v 17 Mo take da̧ Israel fakené Kótóné da̧né ayarape deté faaire whi̧rape amatei sóró beteraté walepó. Atima atéró Isip bemó betepa, Talené atima so whi̧ doasi fake firalepó. Ai ala epa, Kótóné mo Taoró mole fotoko̧nétei ai Isip hae tale dóló ama so whi̧ fasó sóró dapesó weipakalepó.  
\v 18 Atéró, so whi̧ bitinire tikimó kutu bitu, atimané kisipa mole ala yaairaalu, dowa̧ae fu betepa, Kótó a̧paae feteyóló wó̧póló kaae tawóló bitiré felepó. Até yalemókélé, feteyóló wénitepa, ha̧le kaae tarepó. Atétepa, ba fo whi̧ siki tamo keme ipakalepó.  
\v 19 Téró, Tale Kótóné atima beteraaire Kanan hae kwia ha̧le muni, wȩikeró fakené tȩteróló kaae tapa dóló tokó̧ faaróló, ai hae kwia Israel fake so whi̧mó mo ti malepó.  
\v 20 Isip hae kwiapaae fele ba fomó kaae sóró wóló, wȩikeró doasi be hulua doló torokó̧ fale ba fomó sókó wouraalu, 450 ba fo kemeyalepó. Ai alarape deté wóló ki̧lipaae Kótóné kale Israel whi̧né bóe topo whi̧ sóró daalaté weipakalepó. Até deté wóló, Kótóné ko̧ló whi̧ Samuel betale alimó sókó walepó.   
\p
\v 21 Atéró, Kótópaae atima kaae tawaaire topo whi̧kó sóró beterae yóló wosetu betalepó. Tétepa, Kótóné Benjamin fake whi̧kó Kisya naalema Sol topo whi̧ \it Kin\it* sóró beteralepó. Ai whi̧ doasi \it Kin\it* betepa, ba fo whi̧ siki tamo kemeyalepó.  
\v 22 Téyaletei, nalo Kótóné Sol taaróló a̧ betale sirimó Depit topo whi̧ \it Kin\it* sóró beteralepó. Kótóné Depit ka̧ae kelalemó, a̧ whi̧ wisinaalepa, i fo yalepó. ‘Jesi naalema Depit-ta, mo whi̧ wisinaalepó. A̧ta, ya̧lo kisipa kaae muluraalu, ya̧lo erae, dere ala mo fea ama erótu betaalopó,’ yalepó.   
\p
\v 23 Yesuta, Depit-né deyale fake whi̧kó beta̧né deyalepó. Atéyale Yesu a̧ Kótóné Israel fake so whi̧ mo ti aluyao̧sóró tao saaire whi̧ dia̧ beterepaae dotonaalopóló muló betere fo mo eróturaalu, ai dotonó betere ape.  
\v 24 Mo take Yesuné ama kutó kaae sóró diyaai epatei, folosóró Jon-pi wóló, Israel so whi̧ feapaae Kótóné fo tuȩ́ yó̧póló yó mótu betalepó. Atéró yó mótu duraalu, ‘Dia̧né du betere dowi ala taaróló kisipa tiki fetepa, ti ya̧lo dia̧ wȩi tópuraalopó,’ du betalepó.  
\v 25 Téró, Jon-né ama diyale kutó kemeraairaalu, i fo yalepó. ‘Diaao̧ tuȩ́né ȩta, kale waalopó du betale whi̧ nisi yao̧se. Ȩta, diaao̧ kaae tawóló betere whi̧ meipa, i fo beta̧ wosae. A̧ta, ya̧lo ki̧lipaae waalo ai ape. Ti ȩta, a̧ kaae whi̧ wisi bitinireteiné ama hó bené képikélé ya̧lo teraayaaire mo su̧nipó.’   
\p
\v 26 Ya̧lo norape-ó, dia̧ta Abraham-né deyóló fakerale naaleraperó Kótópaae wituraalu, a̧ ao̧mó sukó̧ló betere Juda meire fake so whi̧né deyóló fakerale so whi̧tamo da fea aluyao̧sóró dapesó faalopó, ere fo Kótóné mo ai eró betere ape.  
\v 27 Jerusalem bemó betó mole so whi̧ró atimané topo whi̧rapetamoné Yesuta, da̧ aluyao̧sóró tao saaire whi̧pó tuȩ́ munipó. Téró, Kótóné ko̧ló whi̧rapené asȩmó ere fo \it fula\it* doko̧ fea dosa̧atu bitutei wosóló kisipa munipó. Kale asȩmó ere fotei dokonóturaalu, atimané a̧ mo ti sukó̧póló dae yóló só deralepó.  
\v 28 Atimané Yesu daai kisipa mutu, a̧ tua̧mó me dowi ala kwiakó muléró tale yaletei, me ala mupa kilinipó. Atépatei, atimané Pailat-paae duraalu, ‘A̧ sinó̧póló dae,’ yóló sȩtu betalepó.  
\v 29 Ai alarape yóló kemetepa, kale asȩmó ere fo mo dokonóturaalu, filipaa ni tómó olepa, tokóló doura̧le felepó.  
\v 30 Téyaletei, Kótóné a̧ dou dolomó mupa kepaaralepó.  
\v 31 Atéró kepaayóló bitu, take betale Kaleli be taaróló, Jerusalem bepaae a̧tamo wale whi̧rapené a̧ kepaayóló betere ala kelalepó. Atéyale ala kelale whi̧rapené da̧ Juda fake so whi̧paae yó mótu beterapó.   
\p
\v 32 Kótóné da̧né ayarapepaae duraalu, ya̧lo dia̧mó take i ala eraalopóló mulale fo wisi da̧né dia̧paae mió i yó matapa wosae.  
\v 33 Mo take Kótóné da̧né noutererapepaae duraalu, ‘Dia̧kélé diaao̧ deté faaire naale senaalekélé, atima aluyao̧sóró tao saalopóló muló beterepó,’ Ai fo dokonóturaalu, Kótóné Yesu ai kepaaró betere ape. Ti ai yóló muló betere fota, \it buk\it* Sam \it sapta\it* 2-mó asȩrapó. Kótóné duraalu,  
\q1 ‘Ya̧ta, ya̧lo naalepó. Mió ȩ naao aya alée felepó,’ erapó.   
\m
\v 34 Atéru, Yesuné tiki dou dolomó kȩlaa yó̧póló taaréni, kepaaró beterapó. Atéyaalopóló, mo take asȩmó erapó. Ai fo i ape.  
\q1 ‘Ya̧lo Depit-paae ha̧le melaalopóló, kae muló betere o̧la ama ere fo dokonóturaalu, ya̧mó mo melaalopóló,’ erapó.   
\m
\v 35 Ai fo kaaetei, Sam-mó duraalu,  
\q1 ‘Naaota, kale dowi alakélé, inire whi̧ wisiné tiki ha̧le dou dolomó kȩlaa yó̧póló kaae tawaalo meipó, fo asȩyóló muló beterapó,’ erapó.   
\p
\v 36 Ti noatepae, Depit doasi so whi̧ kuamó Talené kutó dité fu beteró suka̧le whi̧tei, sinitepa atimané alimarapetamo beta̧mó douróló ama tiki ai kȩlaa yale ape.  
\v 37 Depit-ta até yaletei, ama Naale wisinaale, ti Kótóné dou dolomó mupa kȩlaa yó̧póló kaae tani, ama kepaaralepó.   
\p
\v 38 Térapa norape-ó, da̧né i yó matere fo wisi mo wisiyóló wosóló kisipa tiki tirae. Ai whi̧né da̧né dowi alamó saai yale kwia ama tokó̧ló taae faralepó.  
\v 39 Kale Moses-né asȩre foné da̧né dowi ala tokó̧ló kemeróló, whi̧ wisi beteranipó. Téretei, Yesuné da̧ kepaayóló betaaire fo wisi yó materetei wosóló kisipa fetetepa, ti da̧né dowi alamó kwia saairetei tokó̧ló kemeraalopó.  
\v 40 Kótóné ko̧ló whi̧rapené i ala yaalo ai ape yale fo dia̧paae erao̧sóró, mo wisiyóló kaae tawae. Ai fo i ape.   
\q1
\v 41 ‘Dia̧ faletere whi̧rapené i dere fo wosae. Ya̧lo ai depa kolóló sira deté fu beteró deté fu beteró, sinituraalu aluyae. Ya̧lo doasi ala yaalopóló me whi̧nékélé dia̧paae depa, wosóló tuȩ́ tiki tiraalo meipó,’ fo asȩyóló muló beterapó,” yalepó.   
\p
\v 42 Ai fo du beteró Pol-ró Banabas-tamo ai fo wosetere be taaróló faaitepa, kale be whi̧ so whi̧né duraalu, “Diaamo momó kale fo wisikó uté waaire \it fula\it*-mó yó melale waasepólópó,” yalepó.  
\v 43 Atima ai fo wosetere be taaróló, belapaae sókó felepó. Téró, Banabas-ró Pol-tamo fupa Juda so whi̧ró Juda meire fake so whi̧tei, Juda so whi̧né dere ala yó tare so whi̧tamo kale whi̧tamo sya wapa, atimaamoné duraalu, “Dia̧ Kótóné ko̧lené sukuturaalu, ha̧le matere ala tua̧mó betó tawó̧póló yae,” du betalepó.   
\p
\v 44 Téró, me \it fula\it*-mó fo wosetere be dȩmó ai be huluamó betó mole so whi̧ Kótóné fo wisi wosaairaalu, wóló betó molepó.  
\v 45 Atétepa, atimaamoné yó mótu betere fo wosó tawóló betó mupa, mepaae Juda whi̧rapené kolóló, atimané dere fo wosaai ai ala ua̧sóró wisi ua̧póló dei kisipa muturaalu, Pol-ró Banabas-tamoné dere fo tȩteróló, kae kae fo du betalepó.   
\p
\v 46 Atétepa, Pol-ró Banabas-tamo né halaainé duraalu, “Kótóné fo da̧moné dia̧paae yó melaai yalemó, dia̧ wosetere hó̧ yalepó. Tétepa, mió da̧moné dia̧ sisó eróló, Juda meire fake so whi̧ betó molepaae i kale fo wisi yó melaairaalu fulapó. Ti aita ha̧le mei, dia̧ Kótóné mo ti betere ala sere hó̧re ao̧rapó.  
\v 47 Talené da̧mopaae i ala yae yóló mulalepó.  
\q1 ‘I hae kwia feamó betó mole Juda meire fake so whi̧ diliki tua̧mó betepa dȩró̧póló ya̧lo dia̧ sóró beteralepó.  
\q2 Ai dȩné hae kwia doko̧ feamó betó mole so whi̧ aluyao̧sóró tao sene fae erapó,’” yalepó.   
\p
\v 48 Kale ai Juda meire fake so whi̧ atima ai fo woseturaalu, mo doakale hai̧né sinóló, Talené fo hale sóró horótu betalepó. Talené ama taketi mo ti betere bete saalopóló muló betere so whi̧ feané ai fo wosetu a̧paae tuȩ́ tiki tiralepó.   
\p
\v 49 Tétu, Talené fo wosóló hae kwia feapaae fakeralepó.  
\v 50 Atétepa, Juda whi̧rapené topo whi̧rapepaaekélé, mepaae Juda meire fake sorapekó Kótópaae winé sukó̧ló betó mole doi mole sorapepaaekélé, Pol-ró Banabas-tamo fopaae buó̧póló, sesemeraté kwȩyalepó. Até deté kwȩyóló atimaamo ai be hulua tua̧mó beteretei, taaróló ho̧kó faralepó.  
\v 51 Atétepa, faairaalu diaao̧ dere dowi alamó da̧mo i fole ape yóló, atimaamoné hó bemó ere hae terepeyóló Ikoniam bepaae felepó.  
\v 52 Téró, furaalu Talené ala eró tare whi̧ tamo tua̧mó Dȩi Kepe Wisi fa̧anuraalu, mo doa hȩkesené sukuté fu betalepó.   
\c 14  
\s1 Pol-ró Banabas-tamo Ikoniam-mó Kótóné fo yó maletei  
\p
\v 1 Téró, Ikoniam bemó Pol-ró Banabas-tamo dua dere kaae, Juda whi̧rapené fo wosetere be dolopaae holalepó. Téró, atimaamoné mo wisiyóló yó matere foné, Juda so whi̧ró Juda meire fake so whi̧tamo hosaamó suraalu, mo dekéró so whi̧ kisipa tiralepó.  
\v 2 Téyaletei, kisipa tiki tirénire Juda so whi̧né ai dere fo hó̧ yóló, mepaae ha̧le betó mole Juda meire fake so whi̧né Keriso so whi̧tamo fopaae buó̧póló sesemeralepó.  
\v 3 Atétepatei, Pol-ró Banabas-tamoné woseni, faleyóló Talené fo beta̧ halaainé daalu, fo̧lo sukamó yó maté fu betalepó. Atéró, yó mótu betepa, Kótóné ama ko̧lené sukuturaalu, ha̧le tao sere fo wisi kapala fo nisi yao̧sóró, kolóló sira yaaitere alaró kelemei alatamo eró̧póló, Talené atimaamopaae mo su̧rapó.  
\v 4 Ai be huluamó betó mole so whi̧ bukótamo yóló, mepaae Juda whi̧rapetamo muóo, mepaae ti Yesuné fo yó matere \it aposel\it* whi̧rapetamo muóo, yalepó.  
\v 5 Atéró ki̧lipaae, Juda so whi̧kélé mepaae Juda meire so whi̧kélé, mepaae topo whi̧rapekélé, beta̧paae touró bitu, Pol-ró Banabas-tamo kane duné siriyóló daalopó yóló fo deyalepó.  
\v 6 Até yaai yaletei, kale whi̧ tamo daalopó dere fo woseturaalu, ai be taaróló Likonia hae kwiamó tȩne be Listra be huluaró Derbe be huluatamomó kutu betalepó.  
\v 7 Atéró, Kótóné ama mió wosetere kisi fo wisi yó maté kwȩyalepó.   
\s1 Pol-ró Banabas-tamo Listra bemó fo yó maletei  
\p
\v 8 Téró, Listra be huluamó beta̧ whi̧ hamané depemótei ho̧leke dowi beterepó. Atéru, a̧ mo sawa turukókélé feni, betere tikimótóró ha̧le betó tarepó.  
\v 9-10 Atéturaalu, Pol-né yó matere fo mopóló wosó tarepó.  
\p Pol-né ai whi̧ kikéró kaae tawalemó, ama kisipa tiki tiró betere alané a̧ su̧mó wisiranérapóló kisipa mutu a̧paae duraalu, “Ya̧ turukó holóló, naao dore ho̧leke donoyóló daayae,” yalepó. Tétepa, kale whi̧ turukó holóló kwȩyaai kaae salepó.   
\p
\v 11 Ai so whi̧né Pol-né yale ala kolóló Likonia be foné “Haió, ita, mo kótó tamotei dorowóló mo whi̧ alée fóló da̧ tua̧mó i betere ape,” yalepó.  
\v 12 Atéró atima kisipané Banabas-ta, ti atimané kótó Susi nisiyóló, ai doi mulóo, Pol-ta fo dere whi̧ betepa, atimané fo fosó fosó dere kótó Hermes nisiyóló, kótó Hermes doi mulóo, yalepó.  
\v 13 Atéró, atimané kótó Susipaae moma dere beta, doasi be tu̧ aupalo dȩmó tȩnepó. Ai moma dere be kaae tare whi̧kélé, mo so whi̧kélé, atima mo fea wóló Pol-ró Banabas-tamopaae hupu dóló momaraairaalu, wa̧ \it bulmakau\it* hupuraperó ne fuané aleyóló depa dere meleketamo sóró, ai be hulua bopéró betere tipi tu̧ serekemó sókó walepó.   
\p
\v 14 Até du betere fo Pol-ró Banabas-tamoné wosóló ai ala yao̧sóró sesé duraalu, atimaamoné deró betere kuti bisa̧ayalepó. Atéró bisa̧ayóló sururu yóló fóló, kale be whi̧ so whi̧ wó mole kua dolomó fo fake yóló duraalu, “Dia̧né aita noa ala du bitu de?  
\v 15 Da̧mo Kótó mei, da̧ fea beta̧ tiki daale whi̧ i ape. Da̧mota, kale mió wosetere kisi fo wisi dia̧paae yó melaairaalu, sóró wale whi̧ tamo i ape. Térapa, ai betekélé munire kapala kótópaae hupu dóló moma dere ala taaróló, mo ti betere Kótó, haekélé, sa̧kélé, wȩi kȩlakélé, ere o̧la o̧lakélé, fea aleyóló muló betere Kótópaae beta̧ kisipa tiki tiróló betae.  
\v 16 Mo take bitiré wale ba fo doko̧ hae kwia feamó betó mole so whi̧né kisipa mutere ala yaai dowa̧ae fu betepa, Talené atimapaae até ekesé yóló sesé ini, atimané tuȩ́ mole ala yó̧póló taalalepó.  
\v 17 Téyaletei, Kótóné amatei a̧ mo beterapóló kisipa muó̧póló, dia̧ tao sóró wisi ala eróturaalu, da̧mó hali alikélé suka alikélé, ba fo alikélé, fea Talené a̧lótu beterapó. Ti até dere alata, dia̧ hai̧né sukó̧ló beteró̧póló Kótóné ama eratapó,” yalepó.  
\v 18 Atimaamoné ai be whi̧ so whi̧paae atei ala wisinipa ekesé yóló sesé yaletei, mo dowa̧ae felepó. Téturaalu, felekemó atimaamopaae hupu dóló momaraai yalepó.   
\p
\v 19 Téró, mepaae Fisiria hae kwiamó tȩne Antiok beró Ikoniam betamomó betó mole Juda whi̧rape atima fea Listra be huluapaae toura̧le walepó. Atéró touró bituraalu, Pol-ró Banabas-tamopaae fopaae buó̧póló sesemeratere fo yalepó. Atéró, kapo duné siriyóló daletikimó, Pol mo ti sinale nisiyóló kale sekȩ́rapené ama tiki si̧yóló sóró, ai be hulua bopéró betere tipi tu̧ ao̧paae taae deralepó.  
\v 20 Atéró mupa, Talepaae kisipa tiró betere whi̧rape bopéróló daae mupa, kale sekȩ́ a̧ turukó holalepó. Atéró, a̧ dale bepaaetei momó felepó. Téró, ai hi̧ka ti Banabas atimaamo Derbe bepaae faai felepó.   
\s1 Pol-ró Banabas-tamo Siria hae kwiamó tȩne Antiok bepaae fesaae fele fo  
\p
\v 21 Atimaamo ai be huluamó Kótóné mió wosetere kisi fo wisi yó melale tikimó, so whi̧ mo dekéró Talepaae kisipa tiralepó.  
\v 22 Até du beteró nalo atimaamo momó Listra be huluamókélé, Ikoniam be huluamókélé, Antiok be huluamókélé, Talepaae kisipa tiró betere so whi̧ atima ere alatóró yó tanó̧póló, ketekȩró fotoko̧tamo bulatere fo yó melaté felepó. Atéró, yó mótu duraalu, “Dia̧né kisipa tiki diriyóló bitu, Tale Kótóné tȩteróló daale ao̧paae sókó faaitepa, ti doasi sekȩi ala tua̧mókélé bitiré fu betaalopó,” yalepó.  
\v 23 Téró, Pol-ró Banabas-tamo mepaae be hulua doko̧ Keriso so whi̧ kaae tanó̧póló, Keriso dirire whi̧ disirape sóró beterótua deté kwȩyalepó. Atétua yóló, atima o̧la weyóló bituraalu, Talepaae kisipa tiró betere so whi̧mó atimané tuȩ́ tiki tiratere alamó Talené atima wisiyóló kaae tanó̧póló momaralepó.  
\v 24 Atimaamo ai so whi̧mó momaróló, Pisidia hae kwia tua̧mó fóló, momó kale Pampilia haemó sókó walepó.  
\v 25 Aimó atimaamo Perka be hulua so whi̧paae Talené mió wosetere kisi fo wisi yó melóló, Itali bepaae felepó.   
\p
\v 26 Ai wȩi fókumó tȩne Atelia bemó atimaamo wȩi nukumó Antiok bepaae walepó. Ai bemóta, take atimaamo Talené kutó diró̧póló Keriso so whi̧né Kótópaae momaróló sóró beteralepó. Atéró, Kótóné ama ko̧leturaalu, tao sóró dirae yale kutó diyóló kemeróló, kale bepaae momó fesaae walepó.  
\v 27 Atimaamo atéró fóló bituraalu, kale Keriso so whi̧ mo fea touróló betó mupa, Kótóné atimaamo fotoko̧ratepa erale alarape fea yó melalepó. Atéró yó melótu duraalu, Juda meire fake so whi̧né Kótópaae kisipa tiró̧póló, Kótóné amatei tu̧ tuki̧yóló mulalepó yalepó.  
\v 28 Ai forape yóló, Yesuné ala eró tare so whi̧tamo doa fo̧lo sukamó bitiré felepó.   
\c 15  
\s1 Jerusalem bemó tourale fo  
\p
\v 1 Mepaae Judia hae kwiamó betó mole whi̧rape Antiok bepaae dorowóló, ai bemó betere Keriso norapepaae etei fo yó mótu betalepó. “Dia̧ Moses-né asȩre fo ao̧mó bituraalu, diaao̧ tiki sekaȩ tikini depa, ti Kótóné dia̧ mo ti aluyao̧sóró tao saalo meipó,” du betalepó.  
\v 2 Kale whi̧rapené ai fo du betepa, Pol-ró Banabas-tamoné ai whi̧rapetamo mo doasi fo tokó̧tamo yóló atei kaae fo yó makesé yóló foné u só derótu i só derótu du betalepó. Até du beteró, Antiok Keriso so whi̧né Pol-ró Banabas-tamo yóo, mepaae tuȩ́ tiki tiró betere Keriso whi̧rape yóo, yóló Jerusalem bepaae dotȩyaai sóró beteralepó. Ti aita, Kótóné ama \it aposel\it* whi̧raperó whi̧ disirapetamopaae i du betere fo moé? yóló wosene fó̧póló yalepó.  
\v 3 Téró, Keriso so whi̧né atima dotonatepa furaalu, Fonisia hae kwiaró Samaria hae kwiatamomó i fo yó melaté felepó. “Kale Juda meire fake so whi̧ atimata, Talepaae tuȩ́ tiki feteyóló betó mulapó,” deté fu betalepó. Ai fo dere woseturaalu, ai be huluamó betó mole Keriso norape atima hai̧né sukutu betalepó.  
\v 4 Téró, atima Jerusalem be huluamó sókó felemó, kale \it aposel\it* whi̧rapekélé whi̧ disirapekélé, Keriso so whi̧kélé, atima mo wisiyóló dape salepó. Téró, Pol-ró Banabas-tamoné Kótóné atimaamo fotoko̧ratepa erale alarape fea atimapaae yó melalepó.   
\p
\v 5 Téyaletei, mepaae Farisi fakekó Talepaae kisipa tiró betere Keriso whi̧rape turukó holóló duraalu, “Ti ai Juda meire fake so whi̧ Moses-né asȩre fo ao̧mó sukó̧ló betóo, atimané tiki sekaȩ tukóo, yó̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 6 Atétepa, kale \it aposel\it* whi̧raperó whi̧ disirapetamo fea ai fo donoraai beta̧paae toura̧le walepó.  
\v 7 Atima ai forape du beteró kemetepa, Pita turukó holóló duraalu, “Norape-ó, kale Juda meire fake so whi̧ Kótóné ama kisi fo wisi ya̧lo ko̧lóné eratepa, wosóló tuȩ́ tiki tiró̧póló, mo taketi Kótóné da̧ tua̧mó ȩ sókó sóró beteraletei diaao̧ kisiparapó.  
\v 8 So whi̧ feané tuȩ́ tiki tua̧mó mole ala keletere Kótóné Juda meire fake so whi̧ dape sere ala yó móturaalu, Dȩi Kepe Wisi da̧ melale kaaetóró atimakélé malepó.  
\v 9 Ama da̧paae kae ala eróo, atimapaae kae ala eróo, ini, atima tuȩ́ tiki tiratere alanétei, atimané hosaa tua̧mó mole dowi ala tokó̧ló taae faróló wisiralepó.  
\v 10 Térapa, diaao̧ Kótó su̧rémóló ka̧ae kelaairaalu, ai Keriso so whi̧né hu̧lumó sekȩi ala noatepa belerótu de? Mo take da̧né ayarapenékélé, da̧nékélé, atei kaae sekȩi ala beleyaaire mo su̧nipó.  
\v 11 Da̧né atei kaae fo mo enénipó. Tale Yesuné ama ko̧lené sukuturaalu, aluyao̧sóró ha̧le tao sere alané da̧ tao su dere kaae, atimakélé atétóró dapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Téró ai touró betere so whi̧ fea fo tekeni, Banabas-ró Pol-tamoné dere fo wosaai, dua betó molepó. Atéró betó mupa, Kótóné atimaamopaae kae kae kelemei alaró me ala yaai deremó eratere alatamo Juda meire fake so whi̧ kuamó eraté kwȩyale fo yó mótu betalepó.  
\v 13 Atimaamoné ai fo yóló kemetepa, Jems a̧ turukó holóló duraalu, “Norape-ó, ya̧lo i dere fo wosae.  
\v 14 Folosóró kaae su, Kótóné ama ko̧lené sukuturaalu, Juda meire fake so whi̧ ama fake beteraai kisipa mutu, ere ala take Simeontei me doi Pitané da̧paae yalepó.  
\v 15 Take Kótóné ama ko̧ló whi̧rapenékélé ai tuȩ́ muturaalu, i fo asȩyóló muló beterapó.   
\q1
\v 16 ‘I ala yóló kemetepa, Depit-né tȩyale be fisikó fóló moletei, ȩ wóló ya̧lo momó tȩyaalopó. Mepaae kȩlaa yóló doyale o̧la o̧larapekélé fea ya̧lo aleyóló mulaalopó.   
\q1
\v 17-18 Fisikóló momó tȩyaalopó dere fota, ti Juda meire fake so whi̧ró mepaae dosa̧ani tukó fale so whi̧tamo Talepaae wó̧póló tȩyaalopóló erapó.  
\q2 Ti noatepae, ai ala eraalopóló ere Talené ama fo dokonótu ai ere ape.   
\p
\v 19 Térené ya̧lo kisipané kale ai Juda meire fake so whi̧ Kótópaae tuȩ́ tiki tiratepatei, da̧né atimapaae doasi sekȩi ala eraalo meipó.  
\v 20 Atei ala ini, atima etei kaae ma fotei asȩyóló dotȩyaalopa sae. ‘Kapala kótópaae moma yóló detere hupu ó na nao̧se. Mené so ó whi̧ o̧lémi nokole alakélé, hupu ó na depamó képi duwóló sukuteretei nokole alakélé, na ó hupu samea nokole alakélé, mo yao̧se,’ yaalopó.  
\v 21 Ti noa betené dumipó. I fota, mo taketi Moses-né asȩre fo atima betere be huluarapemó yó melaté waletei, feané tuȩ́rapó,” yalepó.   
\p
\v 22 Atéró, \it aposel\it* whi̧raperó Keriso whi̧ disirapetamokélé, mo Keriso so whi̧kélé, fea beta̧paae touróló, atimakó whi̧ tamo Antiok bepaae dotonaai sóró beteraai tale yalepó. Téró, kale so whi̧né Pol-ró Banabas-tamo atima fea fó̧póló Judas me doi Barsabas-ró Sailas-tamo sóró beteralepó. Ai whi̧ tamota, ai bemó betó mole Keriso so whi̧ dapesó fu betere whi̧ tamopó.  
\v 23 Téró, ai dotȩyaaire whi̧rapené só fó̧póló, i fo asȩyalepó.  
\pi1 “Da̧ \it aposel\it* whi̧ró whi̧ disirapetamota, diaao̧ norape i ape. Da̧ feané dia̧ Antiok bemó Talepaae kisipa tiró betere Juda meire fake norapepaaekélé, Siria hae kwiamó betó mole norapepaaekélé, Silisia hae kwiamó betó mole norapepaaekélé, mo doa ko̧leó, dapó.   
\pi1
\v 24 I dere fota, da̧kó mepaae whi̧rape dia̧ beterepaae wóló yale foné diaao̧ kisipa sekȩ yalepó depa, da̧né wosalepó. Ti ai whi̧rapeta, da̧ Keriso so whi̧né dotoréni, atima koleya̧ané dia̧ beterepaae wóló, atimané kisipa mole fo ai ere ape.   
\pi1
\v 25 Norape-ó, até dere alamó da̧ fea beta̧paae touróló bitu, da̧kótei, whi̧ tamo sóró beteróo, da̧né hosaa mole no Banabas-ró Pol-tamo yóo, yóló dia̧ beterepaae ai dotonatere ape.   
\pi1
\v 26 Ti ai whi̧ tamota, da̧né Tale Yesu Kerisoné fo yó melaté kotepa atimaamo dao̧sóró wini, halaainé Kótóné kutó diraté kotere whi̧ tamopó.   
\pi1
\v 27 Térapa norape-ó, da̧né asȩyale fo kaaetóró Judas-ró Sailas-tamoné ko̧lónékélé yó melaalopa wosae.   
\pi1
\v 28 Da̧né tuȩ́nékélé, Dȩi Kepe Wisinékélé, i ala kolóló mo wisirapóló kisipa moleteiné i fo beta̧ dapa, wosae.   
\pi1
\v 29 Kapala kótópaae momatere hupu ó nakélé, Hupu ó na sameakélé, na ó hupu depamó képi duwóló sinitereteikélé, mené so nópu nokole alakélé, mo yao̧se. Atei alarape initepa, mo wisirapó. Dia̧ fea mo doa ko̧leó,” dapó.   
\p
\v 30 Téró, kale dotȩyale whi̧rape Antiok bemó sókó fóló, ai kale Keriso so whi̧ mo fea beta̧paae touróló betó mupa, kale \it fas\it* malepó.  
\v 31 Atéró, ai bemó betó mole Keriso so whi̧né ai \it fas\it*-mó asȩyale foné atima hosaa diriralepó.  
\v 32 Judas-ró Sailas-tamokélé, Kótóné ko̧ló whi̧ tamo ereteiné Keriso so whi̧ fotoko̧róló ketekȩ bulatere fo mo dekéró yalepó.  
\v 33 Atétu beteró, atimaamo aimó betó mole Keriso so whi̧tamo mepaae be dȩrape betalepó. Atéró, momó atimaamo dotonale Keriso so whi̧ beterepaae fó̧póló dotonaai duraalu, “Kótóné diaamo hosaa muni deyóló dua betere ala eró̧póló yae,” yóló dotonalepó.  
\v 35 Atétepa, Pol-ró Banabas-tamo Antiok bemó bitu, atimaamonékélé mepaae whi̧rapenékélé, so whi̧paae Talené fo yó melóo, Keriso so whi̧paae Yesuné dere ala etérópóló yó melóo du betalepó.   
\s1 Pol-ró Banabas-tamo tekeyóló fele fo  
\p
\v 36 Atétu beteró, nalo me sukamó Pol-né Banabas-paae duraalu, “Da̧mo take folosóró Talené fo yó maté kwȩyale be huluarapepaae da̧né no nerape netéró beteréró keleté kwȩyaai faalopó,” yalepó.  
\v 37-38 Atéró, Banabas-né Jon me doi Mark-kélé, atimaamotamo faai yaletei, Pol-né a̧ faalo meipó yalepó. Ti noatepae, take folosóró Pampilia bemó Talené kutó diraalopó yalemó, a̧ hó̧yóló atimaamo taaróló fesaae feleteinépó.  
\v 39 Atimaamo atéró dóroi du beteró tekeyóló Banabas-né Jon-tei, me doi Mark dape sóró wȩiné bopéró daaló betere hae kwia Saiprus-paae wȩi nukumó faai felepó.  
\v 40 Tétepa, Pol-né a̧tamo faaitere whi̧ Sailas dape sóró atimaamo faaitepa, Keriso norapené duraalu, “Talené ko̧lené sukutu, ha̧le tao sere alané diaamo wisiyóló kaae tanó̧póló yae,” yóló dotonalepó.  
\v 41 Téró, atimaamo Siria hae kwiaró Silisia hae kwiatamo tua̧mó Kótóné beta̧paae touróló betó mole Keriso so whi̧ fotoko̧ bulaté felepó.   
\c 16  
\s1 Timoti Pol-tamo fele fo  
\p
\v 1 Pol a̧ Derbe be huluapaae fóló nalo Listra be huluamó sókó felemó, ai bemó Yesuné ala eró tare whi̧ beta̧ ama doi Timoti beterepó. Ama hamata, Juda fakekó Talepaae kisipa tiró betere sotei, alimata Krik fake whi̧pó.  
\v 2 Ai Listra be huluamó betó mole Keriso noraperó Ikoniam be huluamó betó mole norapetamoné Timotita, Keriso whi̧ wisinaalepóló dukirótu beterepó.  
\v 3 Pol-né Timotikélé a̧tamo kwȩyaai tuȩ́ muturaalu, Timotiné tiki sekaȩ tukó̧póló yalepó. Ti aita ha̧le mei, Timotiné alimata Krik fake whi̧póló ai be hulua so whi̧ feané kisipareteiné Juda fake dée nalao̧sóró yalepó.  
\v 4 Atima atéró, ai be huluarape doko̧ kuturaalu, Jerusalem bemó betó mole whi̧ disiraperó \it aposel\it* whi̧rapetamoné Keriso so whi̧né wosóló, ao̧mó beteró̧póló asȩyale fo dosa̧ayóló yó melaté felepó.  
\v 5 Atéró yó matere fo woseturaalu, ai be hulua doko̧mó betó mole Keriso so whi̧ Talené alamó fotoko̧ bualepó. Até dere kilituraalu, mepaae ha̧le betó mole so whi̧ atima Talepaae kisipa tira̧leta yaleteiné be dȩtere doko̧ Keriso so whi̧ fakeraté fu betalepó.   
\s1 Pol-né nokenaró dere kaaené Masedonia whi̧ kelale fo  
\p
\v 6 Pol-ró ama fulumu whi̧rapetamo Esia hae kwiapaae kale fo wisi yó melaté fao̧sóró Dȩi Kepe Wisiné sesé depa taaróló, Frisia hae kwiaró Kalesia hae kwiatamomó maaté yó maté felepó.  
\v 7 Atéró, atima Misia hae kwiaró Bitinia hae kwiatamo da̧lemó sókó wóló, Bitinia hae kwiapaae faai yaletei, Yesuné ama dotonale Dȩi Kepe Wisiné aipaae fao̧se yóló sesé yalepó.  
\v 8 Atétepa, atima Misia hae kwia dekeróló Troas bepaae derepelepó.  
\v 9 Atéró, dikitamo Pol-né nokenaró dere kaaené Masedonia whi̧kó wóló kema yóló turaalu, “Da̧ Masedonia hae kwiamó betó mole so whi̧ tao sene ape,” yalepó.  
\v 10 Até dere ala kolóló, mo ai fapotóróti da̧ turukó horóló, kale Masedonia hae kwiapaae faairaalu, o̧la o̧la sisóló mulalepó. Ti noatepae, Kótóné mió wosetere kisi fo wisi Masedonia so whi̧paae yó melale fó̧póló, da̧ dotȩtapóló kisipa mualepó.   
\s1 Lidia Kótópaae kisipa tirale fo  
\p
\v 11 Atéró, da̧ faairaalu Troas bemó wȩi nuku sóró Samotres bepaae fóló, aimó fiyalepó. Téró ai hi̧ka ti da̧ Neapolis bepaae felepó.  
\v 12 Neapolis be hulua taaróló Filipai be huluamó sókó felepó. Ai be huluata, kale Rom \it Gavman\it*-né doasi topo be ereteiné Masedonia hae kwia tua̧mó doi mulapó. Da̧ ai bemó betepa, mepaae be dȩrape kemeyalepó.   
\p
\v 13 Sa̧a nóló fo wosetere be dȩmó, da̧ ai be hulua bopéró betere tipi tu̧paae sókó fóló derepelepó. Atéró, tipi ao̧ró fole wȩi fókumó, Juda fake so whi̧né momaneta dere tiki kelaai felemó, mepaae sorapekélé, wóló betó mupa kelalepó. Atépa, da̧ doropóló, Kótóné fo yó melaairaalu kaae salepó.  
\v 14 Téró, ai yó matere fo wosetu betere sokó beta̧né doi Lidiapó. Ai so a̧ Taiyatira be whi̧ soné sonaai kuti mepaae so whi̧tamo dotonóló \it moni\it* su beterepó. Ai so Lidia a̧ta, Kótó ao̧mó naameyóló dua bitu, Talené doi sóró horótu beterepó. Atére so Pol-né yó mótu betere fo wosó̧póló, Kótónétei ama hosaa feteralepó.  
\v 15 Atéró, kale sokélé, a̧tamo beta̧mó betere ama fake so whi̧kélé, atima fea wȩi tópuralepó. Atéyale ki̧lipaae kale soné da̧paae duraalu, “Diaao̧ tuȩ́nétamo ȩ Talepaae kisipa tiró beterapó depa, ti dia̧ sawa be dȩmó ȩtamo betaalopa ape,” yóló dirii fo depa da̧ ama dere fo wosóló felepó.   
\s1 Pol-ró Sailas-tamo dipula beterale fo  
\p
\v 16 Me sukamó da̧ momaneta dere tikipaae felemó, tu̧mó beta̧ wae sóró kutó diratere so seimale hokolaa yalepó. Ai sota, dowi kepené fotoko̧ratepa nalopaae yaaire ala kolóló i ala mo yaalopó dere fo mo dokonateremó doasi \it moni\it* sóró a̧ tȩteróló kaae tare whi̧rapepaae maleta dua yalepó.  
\v 17 Ai so seimalené Pol-sépi da̧ sya wou fo fake yóló duraalu, “I whi̧rape atimata, Mo ó Taoró daale Kótóné kutó diratere whi̧rapepó. Atimata dia̧ mo ti aluyao̧sóró tao saaire ala wisi i ape, yóló dia̧paae yó matere whi̧rapepó,” yalepó.  
\v 18 Be dȩtere doko̧ kale soné kale fo kaaetóró du betepa, Pol a̧ hó̧tepa fetée wóló dowi kepe foné sóró duraalu, “Yesu Kerisoné doimó dapa, ya̧ ai senaale tua̧mó beteretei taaróló sókó fae,” yalepó. Mo ai fo deretamotóró dowi kepe kale senaale taaróló sókó felepó.   
\p
\v 19 Até dere ala kale senaale talerapené kilitu, atima take du betale kaae \it moni\it* saai dere tu̧ tikalepó kisipa mualepó. Téturaalu, Pol-ró Sailas-tamopaae doasi fopaae buóló atimaamo naasemó etȩ́e sóró tawalepó.  
\v 20 Atéró, atima sóró beteró betere whi̧rapetamo fo teka̧airaalu, so whi̧ o̧la dotonótua dere tikipaae felepó. Atéró Rom \it Gavman\it*-né fo tokó̧ló taleyó̧póló sóró beteró betere whi̧rapené keletómó daalóló duraalu, “Atimaamota, Juda whi̧nétei da̧né be hulua doró̧póló disirótu beterapó.  
\v 21 Atimaamonéta, da̧ Rom \it Gavman\it*-né yao̧se yóló fo muló betere fo tukóló i ala yae yóló yó mótu beterapó,” yalepó.   
\p
\v 22 Téró, kale senaale talerapené dere alamó so whi̧ mo fea atimatamo muni folo, Pol-ró Sailas-tamo só deratere fo du betalepó. Até du betepa, kale fo tokó̧ló tale dere whi̧rapené susupuratere whi̧rapepaae atimaamoné kuti sokóló biya̧né fokosói ala yae yalepó. Ti fo depa, atimaamoné deró betere kuti sorokóló taae faróló fokosoi ala yalepó.  
\v 23 Ai ala du beteró, \it dipula\it* be kaae tare whi̧né naase tua̧paae mulóló, a̧paae mo dirii fo yóló duraalu, “I whi̧ tamo botokó fao̧sóró mo wisiyóló kaae tawae,” yalepó.  
\v 24 Téró, kale sekȩ́né yale fo wosóló, a̧ wituraalu kale whi̧ tamo mo be ke tua̧ dolopaae betera̧le felepó. Atéró, atimaamo botokó fao̧sóró ni fake dolopaae ho̧leke tamo deróló dulalepó   
\p
\v 25 Atéró bitu, mo dikitamo 12 \it kilok\it* Pol-ró Sailas-tamo Kótópaae wole fo dere alaró momatamo deté fu betalepó. Atétu betepa, mepaae \it dipula\it* bemó betó mole whi̧rapené wosó tarepó.  
\v 26 Téyalemó, mo doakale wii bao wóló be tao sóró worerale tikimó, ai \it dipula\it* be tu̧kélé, ha̧letei turukwȩ fóló whi̧rape dulótua yale \it sein\it* képirapekélé, fea whaaló yóló ha̧le teraae felepó.  
\v 27 Atépa, kale \it dipula\it* be kaae tare diki tare whi̧ turukó holóló kelalemó, \it dipula\it* be tu̧ mo fea turukwȩ fóló mupa kelalepó. Atépa kilitu, ai whi̧rape mo fea dapo dapo yóló fele nisi yóló ama sepakené a̧tei ama daai yalepó.  
\v 28 Até depa, Pol-né fo fake yóló duraalu, “Naaotei ya̧ doraai kisipa muao̧se. Da̧ta, botokó feni, mo fea i betó mole ape,” yalepó.   
\p
\v 29 Ti fo depa, kale diki tare whi̧né mepaae whi̧rapepaae sa̧ sóró ape yóló \it dipula\it* be dolopaae fóló kelalemó, u ere alamó a̧ Pol-ró Sailas-tamo betere ao̧mó deraapisa fóló muni dere felepó.  
\v 30 Atéró, kale whi̧ tamo dapesó fóló belamó daalo bitu, “Doa whi̧ tamo-ó, ȩ aluyao̧sóró tao só̧póló, noa alakó yaaloé?” yalepó.   
\p
\v 31 Ti fo depa kale whi̧ tamoné a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧ Tale Yesu Kerisopaae kisipa tiki feteyóló tiratepata, ti Kótóné ya̧kélé, naao fake so whi̧kélé, mo fea aluyao̧sóró tao saalo ai ape,” yalepó.  
\v 32 Atéró atimaamoné Talené fo a̧paaekélé, ama bemó betó mole so whi̧ feapaaekélé, yó melalepó.  
\v 33 Téró, mo ai dilikitamotóró kale whi̧ atimaamo daale tikimó dowaléyale tiki wȩi fokoralepó. Atéró mo tétitóró kale whi̧ a̧kélé, ama naale senaale sokélé, mo fea wȩi tópuralepó.  
\v 34 Atéró, kale whi̧né Pol-ró Sailas-tamo ama bepaae dapesó fóló, o̧la melalepó. Téturaalu, kale sekȩ́ a̧kélé, ama naale senaalekélé, somakélé, atima fea Tale Kótópaae kisipa tiki tiróló bituraalu, hai̧né sukó̧ló hȩkese du betalepó.  
\v 35 Téró, hi̧ka be dȩtepa, kale fo tokó̧ló tale dere whi̧rapené diki tare whi̧rapepaae duraalu, “Kale \it dipula\it* be kaae tare whi̧paae ai kale whi̧ tamo fó̧pólópa, dotȩyae,” fo ene fó̧póló dotonalepó.  
\v 36 Atéró wóló ai fo depa, kale \it dipula\it* be kaae tare whi̧né Pol-ró Sailas-tamopaae duraalu, “Kale fo tokó̧ló tale dere whi̧rapené diaamopaae dua wisiyóló fae yó a̧ló beterapa, diaamo fae,” yalepó.   
\p
\v 37 Ti fo yaletei Pol-né ai whi̧rapepaae duraalu, “Da̧mo kikiti sókó daaróló mo faalo meipó. Ti noa betené mei, da̧mokélé Rom faketamo touróló doi beta̧mó mole whi̧tei, diaao̧ da̧motamo fo tokó̧ló wisiyóló taleni, ha̧keamó so whi̧né keletómó da̧mo ha̧le ho̧ko doló sameatamo \it dipula\it* beteralepó. Até yaletei da̧mopaae kikiti sókó daalóló fae dere wisirapóló de? Ai ala wisinipa, mo atimatóró wóló da̧mo sokotepa wisirapó,” yalepó.   
\p
\v 38 Ai fo depa, kale diki tare whi̧rape fóló, topo whi̧rapepaae ene felepó. Ai fo woseturaalu, atima kisipané Pol-ró Sailas-tamo kae fake nisi yaletei, Rom faketamo touró beterapó depa, woseturaalu atima wiyalepó.  
\v 39 Atéró atimané Pol-ró Sailas-tamopaae dua naamei fo yóló duraalu, “Diaamo ha̧le fó̧póló \it dipula\it* sokotapa, i be hulua taaróló dua faasepe,” yalepó.  
\v 40 Atétepa, Pol-ró Salasitamo \it dipula\it* be taaróló Lidiané bepaae felepó. Atéró fóló kelalemó, aimó Yesu Kerisopaae kisipa tiki tiró betere hamomarape touró betepa kelalepó. Atépa atimaamoné atimapaae Talené ala tua̧mó diriyóló beteró̧póló, ketekȩ bulatere fo du beteró atimaamo felepó.   
\c 17  
\s1 Pol-ró Sailas-tamo daai yale fo  
\p
\v 1 Pol-sépi atima Ampipolis be huluaró Apolonia be huluatamomó bosenóló, Tesalonaika be huluamó sókó felepó. Ai be huluamó Juda fake so whi̧né fo wosetere be tȩnepó.  
\v 2-3 Téró, ai fo wosetere bemó Pol-né ama dua dere kaae \it fula\it* soremó maaté a̧ fóló Kótóné fo dosa̧ayóló duraalu, Keriso susupu sóró suka̧letei momó kepaa yalepó fo asȩmó eretei mo dokonóturaalu, ai yale ape. Ai fo yóló duraalu, ya̧lo dia̧paae du betere whi̧ Yesuta, me kaae mei, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tanó̧póló sóró beteró betere Kerisomó dapó du betalepó.  
\v 4 Mepaae mo turó Kótó ao̧mó sukó̧ló betó mole Krik fo bole so whi̧ Pol-ró Sailas-tamoné dere fo mopóló kisipa mutu, atimaamotamo muni felepó. Até yale kaae, mepaae doi mole sorapekélé, mepaae tóróti Juda so whi̧kélé ai alatóró yalepó.   
\p
\v 5 Tétepa, Juda whi̧rape dei tuȩ́ muturaalu, so whi̧ o̧la dotonóló duputua dere tikimó, mepaae dowi ala du betere whi̧rape dosa̧ayóló dape siré kwȩyóló bóe dóló ho̧le só̧póló sesemeratere fo yalepó. Atéró ai whi̧rapené kale whi̧ tamo so whi̧ feané keletómó si̧yóló só faai, kisipa mutu Jeson-né be bopéróló duraalu, “Pol-ró Sailas-tamo aimó betepa ipaae tóȩ derae,” yalepó.  
\v 6-7 Ti fo yalemó, kale sekȩ́ tamo kilinitepa, Jeson-ró mepaae Keriso norapetamo si̧yóló só fóló ai be hulua kaae tare topo whi̧rape beteremó betera̧le felepó. Atéró beteró betepa, so whi̧né fo fake yóló duraalu, “I hae kwia feamó kuturaalu, so whi̧né betere ala doraté kutu betere whi̧rape mió imó wóló betepa, Jeson-né dape sóró firó beterapó. Téró, da̧né topo whi̧ Sisané muló betere fo tukóló, tȩteróló daale topo whi̧ me Yesupó du beterapó,” yalepó.  
\v 8 Ai fo dere woseturaalu, mo so whi̧kélé, doasi topo whi̧rapekélé, atima fea ai dere fo bete ko̧ló ko̧ló duraalu, kae kae sekȩi kisipa mualepó.  
\v 9 Atéró, kale topo whi̧rapené Jeson-sépipaae duraalu, dia̧ dotȩyaalopa \it moni\it*né dupu yae depa, atima fó̧póló dupu yalepó.   
\s1 Beria bemó yale ala  
\p
\v 10 Téró, até yale dikitamo kale Keriso norapené Pol-ró Sailas-tamo Beria bepaae fó̧póló dotonalepó. Atéró atimaamo ai bemó sókó fóló Juda whi̧rapené fo wosetere bepaae felepó.  
\v 11 Beria whi̧rape atimané dere alata, Tesalonaika whi̧rapené dere ala kaae ini, atimata mo kisipa mulu wisi ala dua yalepó. Beria whi̧rapenéta, Pol-ró Sailas-tamoné yó mótu betere fo wosóló mo doasi hȩkesetamo ketekȩ buóló i ala dua yalepó. Atimaamoné yó mótu betere fo dono démóló ka̧ae kelaai, betere doko̧ Kótóné fo mole asȩ keletétóró fu betalepó.  
\v 12 Téró, kale Krik fo bole whi̧raperó Juda so whi̧rapetamo mo turó Talepaae tuȩ́ tiralepó. Mepaae doi mole Krik sorapekélé, téyalepó.  
\v 13 Téró, Tesalonaika bemó betó mole Juda whi̧né Pol-né Kótóné fo Beria bemó yó mótu beterapó dere fo woseturaalu, atima Beria bepaae felepó. Atéró, fóló Beria so whi̧né Pol-ró Sailas-tamopaae fopaae buó̧póló sesemeratere fo du betalepó.  
\v 14 Atei fo wosetu, mo ai fapotóró mepaae Keriso norapené Pol wȩi fóku sesekȩ fó̧póló dotonalepó. Téyaletei, Sailas-ró Timoti-tamo ai Beria bemó beterepó.  
\v 15 Atétepa, Beria whi̧né Pol dapesó fóló, Atenis bemó dotȩyóló atima momó fesaae faaitepa, Pol-né Sailas-ró Timoti-tamopaae a̧ beterepaae hapale ape yae yalepó.   
\s1 Pol Atenis bemó betale fo  
\p
\v 16 Téró, Pol ai Atenis bemó kale whi̧tamo kaae taru, ai be huluamó whi̧né aleale kapala kótórape ha̧le o̧la kaae yó mupa kilitu, ama kisipa tiki mo doasi sekȩ yalepó.  
\v 17 Até dere ala kilitu, a̧ Juda whi̧né fo wosetere bepaae fóló bituraalu, mepaae Juda so whi̧ró mepaae Kótópaae winé sukutu, dua betó mole Krik so whi̧tamo atima ai alamó fo kȩlaaralȩta du betalepó. Téturaalu, mepaae aimó touróló o̧la dotonótu betere so whi̧tamonékélé be dȩ dere doko̧ fo kȩlaaraleta du betalepó.  
\v 18 Ai be huluamó, doasi kisipare fake tamo Epikurian fakeró Stoik faketamo beterepó. Atépa, Pol-né kale mió wosetere kisi foné Yesu a̧ mo ti suka̧letei momó kepaayóló beterapóló yó melóo, a̧paae kisipa tiki tiratere so whi̧ a̧ kepaatu yale kaae kepaayaalopóló yó melóo, du betalepó. Atéró yó matepa, ai kale fake tamoné a̧tamo fo tokó̧ló só deraai kaae salepó. Ai fakerapekó mepaaené duraalu, ho̧ko fo du betere whi̧né noa fokó yaai du bitu derópó yalepó. Mepaaené duraalu i whi̧néta da̧ kisipa inire kótóné fo eraai derópó yalepó.  
\v 19 Tétu beteró, kale Areopakus fake toura̧leta dere tikipaae atimané Pol dapesó fóló beteró bitu, a̧paae woseturaalu, naao so whi̧paae ai yó maté kutu betere kisi fo da̧male kisipa yaaipa yae.  
\v 20 Naao dere fota mo wosókélé ini, kisi fo depa dapa, ai foné bete da̧paae ha̧kearóló yó melaasepé yalepó.  
\v 21 Atenis be whi̧ró mepaae be torókó̧ló wóló betó mole whi̧rapetamo atima suka fea mepaaekélé feni, mo ha̧le betó taru atimané kae kisi ala yaairaalu dere fokélé yóo, wosókélé yóo, du beterepó.   
\p
\v 22 Atépa kale Areopakus whi̧rape toura̧leta dere tikimó, whi̧rape betere kuamó Pol a̧ disó holóló duraalu, “Ti Atenis be hulua whi̧-ó, dia̧ta, betere doko̧ mo wisiyóló moma yó tare whi̧ betepa, ya̧lo kelalepó.  
\v 23 Dia̧ betó mole tua̧mó ȩ kuturaalu kelalemó, diaao̧ moma dere kapo fakemó etei kaae fo asȩyóló muló beterepó. ‘Ita, da̧né kisipa inire Kótópaae moma dere kane fakepó,’ erepó. Ti diaao̧ a̧ derópóló ko̧ló ko̧ló irutei, a̧ ao̧mó dua bitu, momatere Kótó dia̧paae i yó matapa wosae.   
\p
\v 24 Ai Kótóta, i haeró haemó yó mole o̧la o̧latamo fea ama alerapó. A̧ta ó sa̧ró i haetamoné Tale bitu, o̧la o̧la fea ama tȩteróló kaae tarapó. Térené a̧ta, mo whi̧né naasené tȩtere moma dere bemó bitinipó.  
\v 25 Kótóta Tale beterapa, a̧ mepaae o̧la o̧la ya̧ya̧tepa, da̧né tao sóró manére? Da̧ so whi̧ beteró betere foró fea o̧la o̧latamo da̧mó ha̧le mótu beterapó.  
\v 26 Mo take beta̧ whi̧nétei, i hae kwia feamó betó mole so whi̧ deteyóló fake firó̧póló Talené ai whi̧ aleyalepó. Téturaalu, atima betaaire hae kwiarapekélé, atima betaaire ba fo alikélé, mo fea amatei tukóló muló beterapó.  
\v 27 Kótóné atéretei ha̧le ini, so whi̧né a̧ kekó̧ló koló̧póló kisipa muturaalu erapó. So whi̧né a̧ kelaai ketekȩ butupa, ti mo kelaalo ai ape. A̧ta da̧ so whi̧ betere tiki saletópaae bitini, da̧ fea betere felekemó ai betere ape.  
\v 28 Ti noatepae, da̧ betere beteta a̧ tua̧mótóró muluraalu, ama da̧ fotoko̧ eratepa beterapó. Dia̧ mepaae fo dola̧atere whi̧rapené duraalu, ‘Da̧ta, ama naale senaale beterapó.’ fo asȩyóló muló beterapó.   
\p
\v 29 Téreteiné, whi̧né naasené aleyóló muló betere \it kold kapa\it*né ó \it silpa kapa\it*né ó kaporapené aleale o̧lapaaetei, noatepa kótópó du bitu de? Ti Kótóta, whi̧né kisipa fosó fosóre alané aleyóló muló betere o̧la kaae ao̧nipó.  
\v 30 Take betale alimó moko̧leyaa yóló bitu du betale alamó, Kótóné kwia tokó̧ menipó. Atétu betaletei mió Kótóné mo doakale fotoko̧i fo yóló mulóturaalu, hae kwiamó beteró fale so whi̧ mo feané du betere dowi ala taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló betae fo erapó.  
\v 31 Ti noatepa meipó. Beta̧ sukamó Kótóné ama sóró daaló betere whi̧né so whi̧ mo feané yale ala mo dono tale yó̧póló ai be dȩ ama tukóló kae muló beterapó. Até yaairaalu, a̧ ha̧le whi̧ nisi yao̧sóró so whi̧ feané kisipa yó̧póló a̧ mo ti suka̧letei momó kepaaróló beteralepó,” yalepó.   
\p
\v 32 A kepaayóló beterapó dere fo woseturaalu, mepaae so whi̧né faleyóló kae kae fo yaletei, mepaae so whi̧né duraalu, “Naao ai dere fota, me be dȩmó diriyóló wosaalopó,” yalepó.  
\v 33 Ai fo depa, Pol a̧ fo tale dere tiki taaróló felepó.  
\v 34 Beta̧ beta̧ whi̧ Pol-né yó matere fo mopóló wosóló tuȩ́ tiki tiralepó. Atima kuamó kale Areopakus whi̧kó Dionisius-ró beta̧ so Damaris-tamokélé, Pol sya wóló, Talepaae tuȩ́ tiki tiralepó. Mepaae so whi̧kélé tuȩ́ feteyóló tiralepó.   
\c 18  
\s1 Korin bemó yale ala  
\p
\v 1 Atéró ki̧lipaae, Pol Atenis be hulua taaróló, Korin be huluapaae felepó.  
\v 2-3 Téró, aimó Juda whi̧kó Pontus bemó deyale whi̧ Akuila betepa kelalepó. Ai sekȩ́ta mo dóti Rom \it Gavman\it*-né doasi whi̧ Kaladias-né Juda fake terekenatepa a̧ ama soma Prisila-tamo, Itali hae kwia taaróló walepó. Atépa, Pol a̧ ai soró whi̧tamo beterepaae felepó. Akuilaró soma Prisila-tamo be tȩtere kuti dokotere soró whi̧tamo betepa, Pol a̧kélé ai kutó kisipa ereteiné atima fea beta̧mó bitu, ai kutó diyaai yalepó.  
\v 4 Atéró, Pol a̧ fo wosaae tukóló muló betere be dȩ doko̧ fea Juda whi̧rapené fo wosetere bepaae fóló, Juda so whi̧ró Krik so whi̧tamo fea beta̧paae touróló bitua yalepó. Atéró bitu Talené alamó fo tiki kȩlaaróló, Pol-né ama dere ala sya wó̧póló kisipa muturaalu, Talené ala ha̧kearótu betalepó.  
\v 5 Téró, Sailas-ró Timoti-tamo Masedonia hae kwia taaróló Korin bepaae wapa, Pol a̧ kae kae kutó taaróló, Kótóné fo yó matere ala beta̧ yó tawalepó. Pol-né Juda fake so whi̧paae etei fo yó mótu betalepó. “Yesuta mo ha̧le whi̧ mei, Kótóné so whi̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, sóró daaló betere whi̧pó,” du betalepó.  
\v 6 Téyaletei, Juda whi̧rapené Pol-né yó matere fo atima kae foné tȩteróló a̧ doka doka yóló eratere fotei du betalepó. Atétepa, Pol a̧ turukó holóló ama kuti terepetu duraalu, “Diaao̧ dowi ala tokó̧ló aluraaire fo wisi depatei, dia̧ wosetere hó̧ dapó. Take dia̧ doasi sekȩi ala supa ti ai ya̧lo mei, diaao̧ yale alanétei dia̧ alu yaalo ai ape. Térené mió ȩ Juda meire fake so whi̧ beterepaae kale fo wisi yó male fulapó” yalepó.   
\p
\v 7 Téró, Pol ai fo wosetere be taaróló ai felekemó betere whi̧ Titius Jastus-né bepaae felepó. Ai sekȩ́ta, Kótópaae doasi wituraalu, ao̧mó dua sukó̧ló betere whi̧pó.  
\v 8 Téró, Juda fakené fo wosetere be kaae tare topo whi̧ Krispas-kélé, ama somakélé, naale senaalekélé, atima fea Yesupaae tuȩ́ tiki feteyóló tiralepó. Ai sekȩ́né mepaae Korin bemó betere so whi̧paae Talené fo yó male tikimó atima mo fea tuȩ́ tiki feteyóló tiratepa, wȩi tópurótua yalepó.   
\p
\v 9 Beta̧ dikitamo nokoné dere kaae Talené Pol-paae duraalu, “Ya̧ wiyóló dua ha̧le betao̧se. Halaainé daalu, kale fo wisi yó matere ala ha̧le yó tawae.  
\v 10 Ti noatepae, ȩta ya̧tamo beta̧mó betereteiné me whi̧né ya̧paae me dowi ala eróló doraalo meipó. Ai be huluamóta, ȩpaae kisipa tiki feteyóló tiraaire so whi̧ betereteiné atima feata ya̧lo so whi̧pó,” yalepó.  
\v 11 Talené a̧paae ai fo depa, Pol ai bemó Kótóné fo yó mótu betepa, ba fo beta̧ kemeyóló me ba foné wélié apo miró kemeyalepó.   
\p
\v 12 Kaliota Akaia hae kwia tȩteróló kaae tanó̧póló Rom \it Gavman\it*-né sóró daaló betere whi̧pó. Ama atéró kaae tapa, kale Juda so whi̧ mo fea touróló Pol-tamo fopaae buturaalu fo tokó̧ló só deraai dapesó wóló beteralepó.  
\v 13 Atéró, daapa Pol só deraai Kaliopaae duraalu, “I whi̧néta so whi̧paae Kótópaae momaturaalu, etéró yae yó mótu, kale asȩmó ere fo tukóló kó̧paae fó̧póló dere fotei du beterapó,” yalepó.   
\p
\v 14 Atei fo depa, Pol-né atimapaae tokó̧ matere fo yaai yalemó, Kalioné Juda so whi̧paae duraalu, “Ti i whi̧né \it Gavman\it*-né muló betere fo tikitere ala ó mepaae sawa ha̧sókó fole ala ua̧sóró, ti dia̧né dere fo wosóló fo tokó̧ló tale ua̧pó.  
\v 15 Téretei, dia̧né ȩpaae wosene wouraalu, ha̧le fomó ó doi deremó maatépó dereteita, dia̧ Juda whi̧rapené yóló muló betere fopa, dia̧sisitei tale yae. Atei alamó ya̧lo dia̧né dere fo taleyóló eraalo meipó,” yalepó.  
\v 16 Ti fo yóló, atima ai fo teketere bemó beteretei belapaae ho̧kó faralepó.  
\v 17 Ai kale fo tokó̧ló taletere be belamótei kale so whi̧né fo wosetere be kaae tare whi̧ Sostenes tawóló fokosói ala yalepó. Atétepa, kale kaae tare whi̧ Kalioné ai dere alamó fo mekélé ini, ha̧le o̧la nisiyalepó.   
\s1 Akuila, Prisila, Apolos-sépi atimané yale ala  
\p
\v 18 Pol a̧ Akuila-sépi somapiti atima ai Korin bemó be dȩrape dekéró betalepó. Take ama Tale Kótópaae yóló mulótu duraalu, ya̧lo topo niki mió folo hapale tikaalo meipóló mulalepó. Atéró yóló mulale be dȩ kemetepa, ama topo niki Kenkria bemó tikalepó. Atéró atima faai furaalu, Keriso no nerapepaae ko̧leó yóló Akuila-ró Prisila-tamokélé atima fea wȩi nukumó Siria hae kwiapaae faai felepó.  
\v 19 Atéró, atima Efesus bemó sókó fóló, ai bemó Prisila-ró Akuila-tamo betepa taaróló, Pol a̧ maaté Juda fakené fo wosetere bepaae fóló, Juda whi̧rapetamo Talené ala etérópóló du betalepó.  
\v 20 Ai fo woseturaalu, kale so whi̧né a̧paae ya̧ da̧tamo betaalopó depatei, a̧ fulapó yalepó.  
\v 21 Atéró, a̧ faai Juda so whi̧paae ko̧leó yóló duraalu, “Me sukamó Kótóné ȩ dia̧ beterepaae wó̧póló tȩ mulatepa, ti momó fesaae wonérapó,” yalepó. Ai fo yóló kale sekȩ́ Efesus be taaróló wȩi nukumó felepó.  
\v 22 Téyóló, Sesaria bemó sókó fóló ai be taaróló, Jerusalem bepaae holóló Keriso so whi̧paae ko̧leó deté Antiok bepaae derepelepó.   
\p
\v 23 Ai bemó mepaae be dȩrape beteró, nalo Antiok be taaróló, Kalesia hae kwiaró Frisia hae kwiatamomó tȩ mole be hulua doko̧ feapaae felepó. Atéró kuturaalu, Yesuné ala du betere so whi̧rape diri yóló beteró̧póló ketekȩ bulatere fo deté kwȩyalepó.   
\p
\v 24 Pol a̧ até deté kutu betepa, beta̧ Juda whi̧kó Aleksandria bemó deyale whi̧ Apolos Efesus bemó sókó walepó. Ai sekȩ́ta, \it skul\it* yóló kisipare whi̧ betereteiné Talené asȩmó ere fo mo wisiyóló kisiparapó.  
\v 25 Apolos take mené Talené ala etérópóló a̧paae yó matepa, kisipa iruraalu yó mótu betalepó. A̧ta, Jon-né wȩi tópuratere alamaaté kisipa epatei, Yesuné yale ala mo doakale ketekȩ buóló so whi̧paae mo donotóró yó mótu betalepó.  
\v 26 Téró, a̧ Juda whi̧rapené fo wosetere bepaae fóló mo halaainé kaae sóró yó matere fo Akuila-ró soma Prisila-tamoné wosalepó. Atétu, mepaae fo bete a̧paae mo wisiyóló yó melaairaalu, atimaamoné bepaae dape salepó. Atéró bituraalu, Kótóné fo bete tokó̧ló yó mótu betalepó.   
\p
\v 27 Atétu beteró, nalo Apolos Akaia hae kwiapaae faai depa, Efesus Keriso so whi̧né a̧ ketekȩ bulatere fo, Akaia Keriso so whi̧né a̧ mo wisiyóló dape só̧póló, fea fo asȩyalepó. Atéró, ai asȩ sóró wȩi nukumó fóló malemó, tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧né a̧ mo wisiyóló dape salepó. Aimó bituraalu, Kótóné ko̧lené sukutu tao supa, a̧paae tuȩ́ tiki tiratere so whi̧ Apolos-né doasi tao sere ala du betalepó.  
\v 28 Apolos-né Yesuta ha̧le whi̧ mei, Kótóné so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧póló tuȩ́ yó̧póló, Juda so whi̧ feané keletómó Kótóné asȩmó ere fo yó mótu betalepó. Atéró yó mótu duraalu, “Yesuta, da̧ fea tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné sóró beteró betere whi̧pó,” yalepó. Atéró, yó male foné Juda whi̧rapené yó matere fo tȩteralepó.   
\c 19  
\s1 Pol Efesus bemó Kótóné fo yó maletei  
\p
\v 1 Atéró, Apolos a̧ Korin bemó betepa, Pol a̧ du sorokó mole haemó fu beteró Efesus bemó sókó felepó. Aimó, mepaae Talené ala erótu betere whi̧rape betó mupa kelalepó.  
\v 2 Atépa atimapaae duraalu, “Dia̧ Yesupaae tuȩ́ tiki tirale sukamó, Dȩi Kepe Wisi saleé?” yóló wosalepó. Tétepa a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Meipó. Da̧ ai Dȩi Kepe Wisi beterapó fokélé wosenipó,” yalepó.   
\p
\v 3 Ai fo depa, Pol-né atimapaae momó woseturaalu, “Ti dia̧ noa kaae ala yóló wȩi tópualeé?” depa atimané duraalu, “Da̧ta, Jon-né wȩi tópurale kaae yóló tópuralepó,” yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa, Pol-né duraalu, “Jon-né wȩi tópurale alata, dowi ala taaróló kisipa feteyóló wale so whi̧ tópurótua erapó. Atéró, wȩi tópurótu duraalu, ‘Ȩ wale ki̧lipaae beta̧ sekȩ́ whi̧ waalopa, diaao̧ dowi ala taaróló, ai whi̧paae kisipa tirae. Ti ai whi̧né doita, Yesu ai ape,’” yalepó.  
\v 5 Atima fea ai fo wosóló, Tale Yesuné doimó wȩi tópualepó.  
\v 6-7 Atéró, Pol-né atima tikimó naase mulalemó, kale Dȩi Kepe Wisi atima tua̧paae biti̧ wóló fotoko̧ratepa, kae kae be foné yóo, Kótóné ko̧ló whi̧rapené dere fo kaae yóo, du betalepó. Ai wȩi tópurale whi̧rape touróturaalu, 12-rópó.   
\p
\v 8 Téró, Pol a̧ Juda fakené fo wosetere bepaae fóló mo halaainé daalu yó mótu betepa, wélié sore kemeyalepó. Atéró, ai be whi̧ so whi̧paae Kótóné tȩteróló daale ao̧mó mole ala mopóló kisipa muó̧póló, diriiné wisiyóló yó mótu betalepó.  
\v 9 Téyaletei, mepaae so whi̧ Pol-né yó matere fo wosaalomeipóló dowa̧ae furaalu, ha̧keamó Yesu Kerisoné ala eratere fotamo bóe dóló faletu betalepó. Até depa, ai fo wosetere be taaróló Yesuné ala eratere whi̧rape maaté dapesó fóló, Tiranus-né doasi be dolomó, betere doko̧ fea kale fo wisi bete tokó̧ló kȩlaarótu betalepó.  
\v 10 Atétere alata, ba fo tamo tua̧mó bituraalu, du betalepó. Atéró, yó mótu betale tikimó Esia hae kwia tua̧mó betó mole Juda so whi̧kélé, Juda meire fake so whi̧kélé, mo fea Tale Kótóné fo wosalepó.   
\p
\v 11 Kótóné Pol fotoko̧ratepa, mo kae kae kelemei alarape erótu betalepó.  
\v 12 Até dere ala kilituraalu, mepaae kisi daale so whi̧ró dowi keperape tepeyóló betó mole so whi̧rapetamo wisiró̧póló kisipa mutu, ka̧anatere kutiró fosono helekȩtere kuti kwiatamo só fóló, Pol-né tikimó wolaa yó seneta yalepó. Atéró, ai kuti só fóló kale hepo daale so whi̧ró dowi kepe betere so whi̧tamoné tikimó olaa dua depa, hepo wisi yóo, dowi keperapekélé sókó fóo, dua yalepó.   
\p
\v 13 Atéró, mepaae Juda whi̧rape atimanékélé, kale dowi keperape tepeyóló betó mole whi̧rapepaae duraalu, “Pol-né yó mótu betere whi̧ Yesuné doimó ya̧lo ya̧paae dapa, ya̧ whi̧ tua̧mó beteretei, taaróló sókó fae,” dua yalepó.  
\v 14 Téró, Kale Juda whi̧kó so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ Skipané naalemarape wȩikeró beterepó. Ai naalerape atimanékélé, atei kaae ala du betalepó.  
\v 15 Ai ala du betalemó, beta̧ sukamó i ala yalepó. Kale whi̧né tiki tua̧mó tepeyóló betere dowi kepené atimapaae tokó̧ mótu duraalu, “Yesuró, Pol-tamota, ya̧lo tuȩ́rapa, dia̧ deé?” yalepó.  
\v 16 Ai fo yóló, kale dowi kepe tepeyóló betere whi̧ kale naalerape tikipaae tu̧wó horóló, dekei ala yalepó. Atéró mo ti dóló sininóló, kale wȩikeró whi̧rape atima kutikélé fea sorokóló taae fatepa, sameatamo belapaae tiki daapi ha̧le sókó fóló, botokó dapo dapo yalepó.   
\p
\v 17 Até yalepó dere fo kale Efesus bemó betó mole Juda so whi̧ró Krik so whi̧tamoné wosetu, atima winé sukó̧ló Tale Yesuné doi hale sóró horótu betalepó.  
\v 18 Até deremó, mepaae mo dekéró so whi̧ Yesupaae kisipa tiki tiróturaalu, atimané take du betale dowi alarape so whi̧ feané keletómó Talepaae yó mótu betalepó.  
\v 19 Téturaalu, atimané kale hupu sekaȩmó isi whi̧rapené dere ala asȩyóló muló betere \it buk\it*-rapemó mole ala sya fu betere whi̧rape atimakélé, mo fea wóló, ai \it buk\it*-rape sóró wóló so whi̧ feané keletómó si bilira̧leta du betalepó. Ai \it buk\it*-rape dupuyale \it moni\it* doko̧ sóró, 50,000 \it silpa kapa\it* \it moni\it* né dupuyalepó.  
\v 20 Ai alarape yóló, so whi̧ fea Talené fo wosóló fakeróturaalu, hae kwia feapaae ama fo doasi fotoko̧ mo su̧ralepó.   
\p
\v 21 Atéyale ki̧lipaae Pol a̧ Masedonia hae kwiaró Akaia hae kwiatamo tua̧mó tȩyóló Jerusalem bepaae faai yalepó. Atéró, fóló nalo ti a̧ u Rom be huluapaae faai kisipa mualepó.  
\v 22 Téró, Pol tao sóró kutó ditere whi̧ tamo Timotiró Erastus-tamo Masedonia hae kwiapaae fó̧póló dotonalepó. Atéró Pol ama wotoró Esia hae kwia tua̧mó sawa sukamó kutu beterepó.   
\s1 Efesus bemó Talené ala eratere whi̧tamo bóe dale fo  
\p
\v 23 Atéyale sukamó, mepaae mo so whi̧rapené Tale Yesu Kerisoné ala eratere so whi̧tamo dei kisipa mutu, kae kae eratere fo yóló bóe daai kaae salepó.  
\v 24 Ai be huluamó \it silpa\it* \it kapa\it*né o̧la o̧la aletere whi̧né doi Demitrias beterepó. Ai Efesus be huluamó kapala kótó Atemis-paae moma dere be doasi tȩnapó. Kale whi̧ Demitrias-ró mepaae mo beta̧ kaae kutó ditere whi̧rapetamoné \it silpa\it* \it kapa\it*-nétei, kapala kótó so Atemis su̧róló, beleka̧atiki aleyóló mepaae mo so whi̧tamo dotonóló doasi \it moni\it* sua yalepó.  
\v 25 Kale whi̧ Demitrias-né ama dere ala kaae du betere whi̧rapekélé, mepaae beta̧ kutónétei, kae kae kutó ditere whi̧rapekélé, toura̧le ape yóló duraalu, “Norape-ó, da̧né doasi \it moni\it* sere alata, ti i Atemis kótó su̧róló aletere o̧lané seretei diaao̧ ai kisipa ere ape.  
\v 26 Kale whi̧ Pol-né i so whi̧ mo fea kó̧paae fó̧póló kisipa mutu, mo dere nisiyóló wosó̧póló i fo yalepó. Whi̧né naasené aletere kótórapeta, mo kótó meipó yale fo diaao̧ wosóo, dia̧né kolóo, ai yale ape. Ai fota, da̧ Efesus be hulua so whi̧paae maaté ini, Esia hae kwia tua̧mó betó mole so whi̧ feané ai wosalepó.  
\v 27 Pol-né ai dere foné da̧ \it moni\it* sere kutómó maaté dumitei da̧né fo wosetere bekélé, doasi kótó Atemis sokélé, so whi̧ feané bete muni ha̧le o̧la ao̧róló doró̧póló dapó. Take Esia hae kwiamó betó mole so whi̧nékélé, i hae kwia feamó betóló fale so whi̧nékélé, da̧né kótó so Atemis ao̧mó sukó̧ló bitu, a̧paae beta̧ momatua yaletei, mió Pol-né dere foné da̧né kótó soné doi doróló folokole eraai dapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Atéró dere fo woseturaalu, so whi̧ fea mo dowi fopaae buóló fo fakeyóló duraalu, “Da̧ Efesus be hulua whi̧né kótó so Atemis-ta doasi fotoko̧ bole kótó wisinaalepó,” yalepó.  
\v 29 Téró ai be huluamó betó mole so whi̧né dei tuȩ́ mutu mo doakale fo whaa du betalepó. Atéró Masedonia be hulua whi̧ tamo Kaius-ró Aristarkus-tamo Talené fo eratere Pol-tamo wóló betepa, whi̧rape fea fóló kale whi̧tamo si̧yóló só walepó.  
\v 30 Atéró kale whi̧ tamo tawóló daaló betere tikipaae Pol a̧kélé faai yaletei, mepaae Yesuné ala eró tare norapené sesé yalepó.  
\v 31 Ai maaté mei, mepaae Esia hae kwiamó doasiné kuto deró̧póló sóró betero betere Pol-né ama fulumu whi̧rapené a̧paae so whi̧ touró betere tua̧paae fao̧se yalepó.   
\p
\v 32 Atéró touró betere so whi̧ atima ai wóló betere bete atima kisipa ini, ko̧ló ko̧lóiné betó molepó. Atéró betó muluraalu, mepaaené dere fo kae, mepaaené fo kae du betalepó.  
\v 33 Atétu betepa, Juda whi̧rapené Aleksanda-paae naao diriyóló fo ene fae yóló tȩté fóló so whi̧ touró betere tikimó daara̧le felepó. Atéró fo yaairaalu, ama naase horaletei so whi̧né kisiparutei a̧ta bóe dele ala kaaratere whi̧ nisi yalepó.  
\v 34 Téyaletei, nalo atimané a̧ kelalemó Juda whi̧pa kisipa kilitu, fo fakeyóló duraalu, “Da̧né Efesus be hulua so whi̧né doasi fotoko̧ bole topo kótó so Atemis-póló,” ha̧le detétóró fu betepa, suka kele tamo kemeyalepó.   
\p
\v 35 Atétu beteró, beta̧ \it Gavman\it*-né asȩtere kutó diró̧póló beteró betere whi̧, so whi̧ kuamó turukó holóló duraalu, “Ti Efesus so whi̧-ó, Efesus be hulua so whi̧né kótó so Atemis-ró ama momatere betamo tȩteróló kaae tatere alata, ti i be hulua so whi̧né eretei, hae kwiamó betó mole so whi̧ mo feané kisiparapó. Ai kótó Atemis so su̧róló aleale kane faketa, ó hepen-mó i bepaae dorowale ala kisipa inié?  
\v 36 Ti aita, mené kapalapóló doraaire ala meipa, dia̧ so whi̧rape bóe dóló ho̧le sere ala hapale kilitaróló ini, dua betae.  
\v 37 Dia̧né ai dapesó wóló daaló betere whi̧ tamota, da̧né momatere bemó mole o̧la o̧la o̧lémi sóró ó kótó so Atemis doratere fokélé inipatei, diaao̧ ha̧le dapesó wóló daaló ai betere ape.  
\v 38 Demitrias-ró ama beta̧ kutó ditere whi̧rapetamoné mepaae whi̧ só deraai kisipa mutepa, ti \it Gavman\it*-né fo tokó̧ló taleró̧póló sóró beteró betere whi̧rape ai betó mole ape. Ti \it Gavman\it* whi̧rapeta, ai ala yó̧póló sóró daaló beterapó.  
\v 39 Motamo fo mekó yaai kisipa mutepa, ti da̧né tukóló muló betere be dȩmó yaalopó. Ti noatepae, da̧né yóló mulale fo sya furaalu, ai ala yaalopó.  
\v 40 Atei kaae doasi bóe dóló foya dere alamó \it Gavman\it* whi̧rapené da̧paae doasi sekȩi ala eraalopó. Atétere alamó \it Gavman\it*-né mo doasi fo mupatei, da̧né tukóló ai du betere ape. Atimané da̧paae ai fo noa betené du bitu de? depa, da̧né yaaire fo meipó,” yalepó.  
\v 41 Kale ai \it Gavman\it*-né kutó diratere whi̧né ai fo yóló kemetepa, atimapaae fae yalepó.   
\c 20  
\s1 Pol Masedonia hae kwiaró Krik hae kwiatamopaae fele fo  
\p
\v 1 Téró, kale so whi̧ fo tiki whaa du betaletei kemetepa, Pol-né Yesuné ala erótu betere whi̧rape tao sóró fotoko̧ bulóló diri eratere fo yalepó. Atéró atimapaae ko̧leó yóló, a̧ Masedonia hae kwiapaae felepó.  
\v 2 A̧ ai hae kwia tua̧mó Keriso so whi̧ ketekȩ bulóló fotoko̧ratere fo dekéró yó melaté fóló nalo kemene furaalu, Kirik hae kwiapaae sókó felepó.  
\v 3 A̧ ai bemó betepa, wélié sore kemeyalepó. Atéyóló nalo ti a̧ wȩi nukumó Siria haepaae faai yaletei, kale Juda whi̧rapené a̧ daalopó dere fo woseturaalu, taaróló momó Masedonia hae kwiapaae hae tu̧mó faai yalepó.  
\v 4 Atéró faairaalu, Beria whi̧kó Pirus naalema Sopatakélé, Tesalonaika whi̧ tamo Aristarkus-ró Sekundus-tamokélé, Derbe whi̧kó Kaius-kélé, Timotikélé, Esia hae kwiaró wale whi̧tamo Tikikas-ró Tropimus-tamokélé, atima atéró felepó.  
\v 5 Téró, ai kale whi̧rape atimapi fóló, Troas bemó Pol-sépi da̧ kaae tawóló beterepó.  
\v 6 Atéró da̧ Juda whi̧rape atimané mara mole ala sya furaalu, fopei \it bred\it* o bula yóló o̧la detere be dȩ kemetepa, wȩi nuku sóró Filipai be taaróló, Troas bemó mepaae whi̧rapetamo hokolaa yaai furaalu, nuku tómó aporó diki fité felepó. Téró, da̧ fea touyóló Troas bemó wȩikeró be dȩ betalepó.   
\s1 Troas bemó Yutikus kepaarale fo  
\p
\v 7 Atéró \it fula\it* kaae sere be dȩmó, da̧ so whi̧ fea o̧la naairaalu beta̧paae touróló betó mupa, Pol-né ai so whi̧paae fo yó maté fu betepatei, be mo ti dikiralepó. Hi̧ka be dȩtepa a̧ ai be taaróló me bepaae faai kisipa muturaalu, dilikitamokélé ha̧le yó maté fu betalepó.  
\v 8 Da̧ touróló fo yó mótu betere siki be kemó, sa̧ ha̧le o̧la kaae wolée molepó.  
\v 9 Aimó beta̧ kokopei whi̧ ama doi Yutikus-ta, dȩ sókó wó̧póló muló betere tu̧mó bituraalu, Pol-né yó mótu betere fo wosó tarepó. Pol-né ama yó matere fo mo fo̧lo si̧yóló yó maté fu betepa, kale sekȩ́ noke kȩlené sukutu betalepó. Atéturaalu, kale whi̧ dukó fóló, biliyó salepó. Atéró biliyó saleteita, tamo be ke teraae horóló, sore be kemó yalepó. Téró kale whi̧ biliyó sóró mupa da̧ doropóló kelalemó, sukó̧ló molepó.  
\v 10 Atépa, Pol a̧ doropóló Yutikus-né bopé tómó deraapisa fóló mulu, ama naasené apuó sóró duraalu, “Turukó holaaitei kapala asiri ai firapa whaalia ekesé,” yalepó.  
\v 11 Téró, Pol ó siki be kepaae momó holóló atima \it bred\it* o kolokóló a̧liyóló nalepó. Atéró, kale sekȩ́né fo momó yó maté fu beteró, be dȩtepa hi̧ka a̧ felepó.  
\v 12 Kale kokopei whi̧ Yutikus momó kepaayóló betepa, whi̧rapené bepaae dapesó fóló atima hosaa muni deyóló hai̧yóló betalepó.   
\s1 Pol a̧ faairaalu Efesus Keriso whi̧ disirapepaae ko̧leó yale fo  
\p
\v 13 Atéró mepaae whi̧rape da̧pi folosóró wȩi nukumó Asosi bepaae faai felepó. Pol-né da̧paae atéró fae yóló, da̧tamo Asosi bemó hokolaa yaairaalu, a̧ hae tu̧mó felepó.  
\v 14 Da̧ a̧tamo ai Asosi bemó hokolaa yóló a̧ nukupaae dape sóró, Mitilini bepaae felepó.  
\v 15 Téró da̧ aimó fiyóló, hi̧ka ti wȩi nukumó wȩiné bopéró daaló betere hae Kios dekeróló felepó. Téró diki me nuku tómó fiyóló ai hi̧ka ti da̧ tua̧mó tukóló fóló Samos hae felekemó epa dȩró dekeróló felepó. Téró, diki mekélé kale dere kaae nuku tómó fiyóló, ai hi̧ka ti da̧ Miletus bemó sókó felepó.  
\v 16 Atéró Pol a̧ Esia hae kwiamó kutu betepa suka kele kemeyao̧sóró, Jerusalem bemó \it Pentikos\it* be dȩmó dere ala kelaai a̧ ai Efesus be bosenóló mo hapale faai kisipa mualepó.   
\p
\v 17 Atéró da̧ Miletus bemó sókó fóló bituraalu, Efesus Keriso whi̧ disirapepaae a̧ beterepaae toura̧le ape, yó faralepó.  
\v 18 Atima atéró dorowóló betó mupa, atimapaae duraalu, “Ȩta, Esia hae kwiamó folosóró sókó wale sukamó kaae sóró wóló, dia̧tamo beta̧mó bitu yale alarape feata, ti dia̧ feané kisiparapó.  
\v 19 Ȩta, so whi̧ ao̧mó dua sukó̧ló bituraalu, Tale Kótóné ama kutó beta̧ mo ketekȩ buóló, wole kaapetamo du betalepó. Atéteremó, Juda whi̧rapené ȩ daairaalu kemei fo dokotu betaleteita, ai alané ȩ noa kaae whi̧ beteréró su̧ sóró ka̧ae kilitu yalepó.  
\v 20 Atépatei, Kótóné dia̧ tao saaire fo wisi ya̧lo hiréni, ȩ mo ha̧keamó daalukélé, dia̧né be doko̧ doko̧kélé, Talené fo dia̧ tuȩ́ yó̧póló yó mótua yaletei, dia̧ feané kisipa ai ere ape.  
\v 21 Juda so whi̧paaekélé, Kirik so whi̧paaekélé, dia̧né du betere dowi ala taaróló, Tale Yesupaae kisipa tiróló mo dua betae yóló ha̧kearóló ai yó male ape.   
\p
\v 22 Térapa, mió kale Dȩi Kepe Wisiné Jerusalem bepaae sȩyóló dapesó fóló betepa, ȩpaae noa alakó eraaloró ȩ tuȩ́nipó.  
\v 23 Be hulua doko̧ fea fo yó maté kotopa, kale Dȩi Kepe Wisiné ȩpaae duraalu, sekȩi alaró \it dipula\it* beteratere alatamo ya̧paae eraalo ai ape yale fo beta̧ ya̧lo kisiparapó.  
\v 24 Atérené, ȩ sukao̧sóró ya̧lo tó tikimó wiyaalo meipó. Tale Yesuné ȩpaae dirae yóló male kutó beta̧ diróturaalu, so whi̧paae Kótóné da̧paae yaala sókó furaalu, ha̧le tao sere fo wisi beta̧ yó maté fóló tukóló muló betere da̧lemó sókó faai dapó.   
\p
\v 25 Mió ya̧lo kisipa fatepa, Kótóné tȩteróló daale ao̧mó mole ala dia̧ tuȩ́ yó̧póló ya̧lo yó matepa, wosetu betale whi̧rape diaao̧ ya̧lo kelepaa momó kae kelaalo meipó.  
\v 26 Térené ya̧lo dia̧paae ha̧kearóló i dere ape. Mió i alimó dia̧ tua̧mó whi̧ me dené i fo wisi taaróló dowi ala ene fupa, ti aita, ȩpaae kwia muni diaao̧tei ai ape.  
\v 27 Ti Kótóné ama yaai kisipa mole ala mekó hiréni, mo turó ya̧lo dia̧paae ai yó melale ape.  
\v 28 Dia̧ta, Kótóné ama Dȩi Kepe Wisiné ama \it sipsip\it* hupu wisiyóló kaae tanó̧póló sóró ai beteró beterapa, ai hupurape wisiyóló kaae taru, dia̧kélé mo wisiyóló kaae tawae. Yesuné ama sameané dupure Kótóné so whi̧ beta̧ mo dua wisiyóló kaae tawae.  
\v 29 I dere fota noa betené dumipó. Ȩ fole sisópaae dowi bete hao̧rape dia̧ tua̧paae wóló, Kótóné \it sipsip\it* hupurape dóló nale waalo ai ape.  
\v 30 Dia̧kó mepaae whi̧né kale Yesuné ala eró tare whi̧rape dei nó̧póló eratere alané, kale mo fo wisi kó̧paae wȩ́róló, dia̧ a̧lisóró kae tu̧paae faraalo ai ape.  
\v 31 Até yao̧sóró, dia̧ mo wisiyóló kaae tawae. Atei ala yaairemó dia̧ kisipa muló beteró̧póló ba fo sore ȩ dia̧tamo bituraalu ai yale ape. Dȩtamokélé, dikitamokélé, yó maté fu bitu woletamo du betalepó.   
\p
\v 32 Téró mióta, dia̧ Talené ama ko̧lené sukuturaalu, ha̧le tao sere alané dia̧ wisiyóló tao só̧póló i dere ape. Ai fonétei, diaao̧ kisipa tiratere ala fotoko̧róló, Kótóné ama wisi wisi o̧la dia̧ ama kae sóró beteró betere so whi̧mó ai mótu betere ape.  
\v 33 Ya̧lo dia̧né \it silpa kapa\it* ó \it kold kapa\it* ó kutikélé senée yóló au nokole ala inipó.  
\v 34 Ya̧lo fotoko̧nétei kutó diyóló, ya̧lo ya̧ya̧re o̧la o̧lakélé, ó ya̧lo fulumu whi̧rapemókélé mótua yaletei diaao̧ ai tuȩ́re ape.  
\v 35 Ya̧lo ai dua yale alata, o̧la o̧la fea da̧né naasenétei depe tukó wei ala yóló sirapóló, diaao̧ koló̧póló ai yale ape. Até duraalu, mepaae atimanétei kutó diyóló nénire so whi̧ tao sóró ha̧le melae. Ti noatepae, Tale Yesuné duraalu, ‘O̧la o̧la ha̧le tao sóró matere whi̧né hai̧ kisipatamo matere alané matepa sere whi̧né dere hȩkese tȩteró beterapó’ ere fo kisipa muae,” yalepó.   
\p
\v 36 Téró, Pol-né ai fo yóló ki̧lipaae atima bukutiri teya̧ró bituraalu, ama moma yalepó.  
\v 37 Atéró a̧ faaitepa, kale so whi̧ feané Pol apuó taruraalu ko̧ló tukó nóló wole du betalepó.  
\v 38 Atétepa, kale sekȩ́né duraalu, ya̧lo kelepaa diaao̧ momó kae kelaalo meipó yale fo kisipa mutu, atima doasi dekȩné sinitu wole du betalepó. Atétu beteró, atimané a̧ dapesó fóló, wȩi nukumó beteralepó.   
\c 21  
\s1 Pol Jerusalem-paae fele fo  
\p
\v 1 Téró, da̧ atimapaae ko̧leó yóló atima taaróló wȩi nukupaae biti̧ fóló wȩiné bopéróló daaló betere hae Kos felekemó sesekȩ felepó. Téró furaalu, wȩi tómó diki beta̧ fiyóló, hi̧ka Rodes hae wȩiné bopéróló daaló betere tiki felekemó sesekȩ fóló, Patara bepaae sókó felepó.  
\v 2 Aimó beta̧ wȩi nuku Fonisia hae kwiapaae faai fupa, da̧ ai nukumó biti̧ holóló felepó.  
\v 3 Atéró da̧ furaalu, wȩiné bopéróló daaló betere hae kwia Saiprus hae fȩ́ naase fakeró epa kele falaté fóló, Siria hae kwiamó tȩne Tair bemó sókó felepó. Ai Tair beta, take da̧né i nukuné sóró wale o̧la o̧la sorokóló mulaai yale be huluapó.  
\v 4 Téró, ai bemó mepaae Yesuné ala eró tare whi̧rape betepa, da̧ atimatamo wȩikeró be dȩ betalepó. Atéró betepa, ai bemó betó mole whi̧rape atima Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧ratepa, Pol-paae duraalu, ya̧ Jerusalem bepaae fao̧se yóló seséyalepó.  
\v 5 Tétu beteró, aimó betaai yale be dȩrape kemetepa da̧ ai be taaróló faai felepó. Atéró faai fupa, kale Yesuné ala eratere whi̧rape atimané somarape naale senaalekélé, mo fea da̧tamo doropóló wȩi fóku atika̧ tómó bukutiri teya̧ró bituraalu, Talepaae moma yalepó.  
\v 6 Atétu beteró da̧ faairaalu ko̧leó yóló da̧ fea aputu beteró da̧ wȩi nukumó biti̧ hotopa, atima momó bepaae fesaae felepó.   
\p
\v 7 Da̧ atéró ai Tair be taaróló fóló, Tolemais bemó sókó felepó. Ai bemó betó mole Keriso norapepaaekélé ko̧leó yóló, be dȩ beta̧ atimatamo betalepó.  
\v 8 Atéró, hi̧ka da̧ ai be taaróló Sesaria be huluamó sókó felepó. Ai bemó, take atimané so whi̧ o̧la taleróló meló̧póló beterale wȩikeró whi̧kó beta̧ Filip beterepó. Ai sekȩ́ta, kale mió wosetere kisi fo wisikélé yó matere whi̧ betepa, da̧ a̧tamo fiyalepó.  
\v 9 Ai sekȩ́né ama dou̧ró senaale seimalerape fea Kótóné fo eratere ko̧ló sorape betó molepó.   
\p
\v 10 Da̧ ai bemó mepaae be dȩrape dekéró betepa, Kótóné ama ko̧ló whi̧né doi Akabas Judia hae kwiaró dorowalepó.  
\v 11 Ai whi̧ da̧ beterepaae wóló daalu Pol-né to tao sóró kale sekȩ́né ama naaseró hótamo dokóló duraalu, “Talené Dȩi Kepe Wisiné i fo dapó. ‘I to taleta, Jerusalem bemó betere Juda whi̧rapené tawóló i ala kaae yóló, Juda meire fakené naase tua̧mó mulaalo ai ape,’” yalepó.   
\p
\v 12 Ai fo depa woseturaalu, da̧nékélé, mepaae ai be whi̧ so whi̧nékélé, Pol-paae Jerusalem bepaae holao̧se yóló sesé yalepó.  
\v 13 Téyalemó ama da̧paae duraalu, “Dia̧né noatepa atei kaae alamó wole-u yóló ya̧lo hosaa supuréli ala dute? Ȩta, susupuróló \it dipula\it* beteratere alamaaté eró̧póló Talené ȩ sóró betenénipó. Ȩ sukutere alakélé yó̧póló sóró beteró betereteiné ya̧lo Tale Yesu Kerisoné doimó Jerusalem bemó suka̧ai dapó,” yalepó  
\v 14 Da̧né a̧ Jerusalem-paae fao̧sóró sesé yalemó, ama da̧né dere fo woseni, fo kae depa taaróló duraalu, “Ti wisirapa Talené ama yaai tuȩ́ mole ala beta̧ yó̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 15 Atéyale ki̧lipaae da̧né o̧la o̧la sisóló Jerusalem bepaae holalepó.  
\v 16 Tétepa, mepaae Yesuné ala eratere Sesaria whi̧rape da̧ fea touyóló atimané da̧ Nason-né bepaae dapesó felepó. Nason-ta, Saiprus be hulua whi̧kó mo taketi Talepaae kisipa tiki tiróló betere whi̧pó.   
\s1 Pol Jerusalem bemó sókó wale fo  
\p
\v 17 Atéró da̧ Jerusalem bemó sókó holalemó, Keriso norapené da̧ hȩkesetamo mo wisiyóló dape salepó.  
\v 18 Atéró, fiyóló hi̧ka Pol-kélé, da̧ mepaaekélé, Jerusalem bepaae Jems kȩle felemó, a̧ mepaae Keriso whi̧ disirapetamo beterepó.  
\v 19 Atépa, Pol-né atimapaae ko̧leó fo yóló Kótóné a̧ fotoko̧ratepa, amamo Juda meire fake so whi̧paae erale ala mo fea yalepó.   
\p
\v 20 Tétepa, kale whi̧rapené Tale Kótóné doi hale sóró horótu a̧paae duraalu, “No-ó, Yesu Kerisopaae kisipa tiki tiró betere Juda so whi̧ta, mo ha̧le o̧la kaae i betere ape. Ai so whi̧ta, Moses-né asȩre fokélé eraai mo doakale ketekȩ bulapó.  
\v 21 Térapa, mepaae i betó mole Juda whi̧rapepaae metikipaae wale whi̧rapené i fo du beterapó. ‘Pol-né Juda meire fake so whi̧ kuamó betó mole Juda so whi̧paae Moses-né asȩre foné diaao̧ naalerape tiki sekaȩ tikae ere taalae yóo, ayarapené mara mole alakélé, sya fao̧se yóo,’ deté kutu beterapó depa wosalepó.  
\v 22 Térapa, ai alarape mo dere ala nisi yao̧sórópa, da̧ noa ala yaaloé? Atimané ya̧ ipaae wóló beterapó dere fo mo wosaalo ai ape.  
\v 23 Atérapa, da̧né tuȩ́ mole fo beta̧ i dapa wosae. Da̧ i betere dou̧ró whi̧rape atima Tale Kótópaae dirii malo yóló atimané topo niki tikaalo meipóló muló beterapó.  
\v 24 Ai whi̧rapetamo ya̧kélé touyóló fóló atimané Juda so whi̧né keletómó, yaai dere ala yó̧póló naaotei atima dupu erae. Atéró atimané topo niki tukóló momatere be dolopaae fupa, ti wisirapó yaalopó. Ai ala depa atimané kilituraalu, i whi̧ta, kale tukóló muló betere fo tikitere whi̧ meipó yaalopó. Téturaalu, naao yalepó dere fomó atima fopaae butu betere ala kapala airapó kisipa muaalopó. Tétu ya̧ta, Moses-né asȩre fo ao̧mó sukó̧ló bituraalu, ai fo tikitere whi̧ meipó yaalopó.  
\v 25 Téretei me fo i ape. Yesupaae kisipa tiki tiró betere Juda meire fake so whi̧ da̧né fo muló betere o̧la nao̧sóró, i fo asȩyóló faralepó. Kapala kótópaae moma yaai dele hupu ó na, ó sameakélé, depamó képi duwóló sukunatere hupu ó nakélé, mené so o̧lémi nokole alakélé mo yao̧se yalepó. Ai forape feata, da̧ fo dokóló beta̧ tuȩ́ muóló atimapaae asȩyóló faralepó,” yalepó.  
\v 26 Téró, fiyóló hi̧ka Pol-sépi atima dou̧ró whi̧rape momatere be dolopaae faairaalu, folosóró dua dere alarape yalepó. Atéró fokotere alarape feata, kale tukóló mulale be dȩmótóró kemeyaalopóló ali male felepó. Atéró tukóló mulale be dȩ sókó wapa, atimamó kale momatere be kaae tare whi̧rapené \it sipsip\it* hupu daalopó yóló mulalepó.   
\p
\v 27 Téró, kale wȩikeró be dȩ felekemó kemeyaai deremó, Esia hae kwiamó betó mole Juda so whi̧né Pol momatere be belamó daapa kelalepó. Atépa, ai whi̧rapené Pol tao taru, mepaae so whi̧ sesemeratere fo yalepó.  
\v 28 Atétu, fo fake yóló duraalu, “Israel fake so whi̧-ó, da̧ tao sae. I whi̧néta, hae kwia feamó betó mole so whi̧paae yó matere foné da̧ Israel so whi̧tamokélé, Moses-né asȩre fotamokélé, da̧né momatere betamokélé, fopaae buó̧póló bóe delaté kotapó. Téturaalu, da̧né mo dowi alakélé, inire be wisi Kirik whi̧rapekélé, ai dapesó wóló daae mole ape. Até dere alané i be doróló folokole ai eratere ape,” yalepó.  
\v 29 Atimané ai fo yaleteita, Efesus whi̧kó Tropimus Pol-tamo ai be huluamó daapa kelaleteiné Pol-né ai momatere bepaae dapesó fele nisiyóló yalepó.   
\p
\v 30 Atéró, fopaae fo doasi depa, Jerusalem so whi̧né woseturaalu, fea sururu yóló wóló beta̧paae touróló bóe duraalu, fo tiki whaa du betalepó. Atétu beteró, Pol a̧ moma dere be dolomó betepa, si̧yóló só wóló ai be bopéró betere tipi belapaae hokó̧ derólós tu̧ kinalepó.  
\v 31 Atéró daapa, atimané Pol daai Jerusalem-mó doasi bóe duraalu, fo whaa du beteretei Rom \it Gavman\it*-né diki tare whi̧rapené topo whi̧né wosalepó.  
\v 32 Téturaalu, kale sekȩ́né ama diki tare whi̧raperó mepaae topo whi̧rapetamo atima sururu yóló, ai whaa du beterepaae dorowalepó. Téteremó, ai bóe du betale so whi̧né doasiró ama diki tare whi̧rapetamo wale ala kilitu, Pol du betaletei, taalalepó.   
\p
\v 33 Atétepa, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧ Pol daale felekepaae fóló duraalu, \it sein\it* képi tamoné ama naase tamo dokae yóló ai so whi̧paae woseturaalu, i whi̧ a̧ deé? Ama noa alakó depa yaleé yóló wosalepó.  
\v 34 Ai fo deremó, mepaae so whi̧né dere fo kae yóo, mepaae whi̧rapené dere fo kae yóo yóló, doasi fo tiki whaa yalepó. Atétere foné diki tare whi̧rapené toponé Pol só deratere fo bete wisiyóló wosenipó. Atétepa, kale topo whi̧né diki tare whi̧rapepaae duraalu, Pol diki tare whi̧rape touróló betere tikipaae dapesó fae yalepó.  
\v 35 Téró, Pol diki tare whi̧rapené be hola tó dóló hutu betepa, so whi̧ feané a̧ daairaalu ketekȩ butu betalepó. Atétepa, diki tare whi̧rapené topo whi̧né ama diki tare whi̧rapepaae Pol beleyóló sóró holae yalepó.  
\v 36 Atétepa, mo turó so whi̧ sya fu bitu, doasi fo fake yóló duraalu, “ A̧ mo ti sukó̧póló dae,” deté fu betalepó.   
\s1 Pol-né so whi̧paae yale fo.  
\p
\v 37 Diki tare whi̧rapené Pol atimané be dolopaae sóró faaitepa, ama diki tare whi̧né topo whi̧paae duraalu, “Ya̧lo ya̧tamo me fokó enére?” yalepó. Ti fo depa, kale whi̧né a̧paae woseturaalu, “Ya̧ Krik fo bole whi̧é?  
\v 38 Ya̧ta, mepaae kemeyale be dȩmó 4,000 whi̧rape a̧lisó fóló, so whi̧ bitinire tikimó \it Gavman\it* whi̧tamo bóe daale Isip whi̧ meié?” yalepó.   
\p
\v 39 Ti fo depa, Pol-né a̧paae duraalu, “Ȩta, Juda fake whi̧ doasi doi mole be hulua Silisia hae kwiamó tȩne Tarsus be whi̧kópó. Térapa, ai so whi̧paae ya̧lo fo yaai dapa, naao noa kisipa mute?” yalepó.   
\p
\v 40 Ti fo depa, topo whi̧né Pol-paae yae yalepó. Tétepa, a̧ disó horóló be hola tómó daalu, naase horóló Hibru whi̧rapené du betere foné yalepó.   
\c 22  
\p
\v 1 Téró ama atimapaae duraalu, “Noraperó ayarapetamo-ó, diaao̧ kisipané ȩta dowi ala du betere whi̧ nisi yao̧sóró, ya̧lo dia̧paae ha̧keamó i dapa wosae,” yalepó.   
\p
\v 2 Téró, Pol-né Hibru whi̧rapené du betere be foné deremó, fo tekeni dua betó molepó. Tépa, kale sekȩ́né atimapaae i fo yalepó.   
\p
\v 3 “Eta, Juda whi̧tei ȩ deyale beta, ti Silisia hae kwiamó tȩne be hulua Tarsus-pó. Téyaletei, ȩ holóló i Jerusalem bemó doayalepó. Atéró betepa, kale doi mole yó matere whi̧ Kamaliel-né ȩ \it skul\it* yó malepó. Ama ȩ atéró yó móturaalu, kale Moses-né asȩre foró da̧né ayarapené mara mole alatamo mo wisiyóló yó matepa, ya̧lo mo diriyóló kisipa salepó. Atéyale be dȩmó, Kótóné ala eraai mió diaao̧ ai bole ketekȩ kaae ya̧lokélé yalepó.  
\v 4 Ȩ até du bitu, Yesu Keriso sya fu betere sokélé whi̧kélé susupuróló mo ti sukó̧póló daairaalu doakale sekȩi ala eróló \it dipula\it*kélé betera̧leta du betalepó.  
\v 5 Ya̧lo yale alata, ai so whi̧mó momaratere topo whi̧ró fo tokó̧ló taleratere whi̧rapetamoné kisipareteiné atima ya̧lo dere fo woseturaalu, mo dapó enérapó. Ai whi̧rapené ȩ Damaskus bemó betó mole nomarapepaae asȩ sóró fae depa, ya̧lo sóró felepó. Ti ai asȩta, Damaskus bemó betó mole Keriso so whi̧ tawóló Jerusalem bemó susupuróló \it dipula\it* beteraai sóró waaire tu̧ muló̧póló yalepó.   
\p
\v 6 Ȩ atéró fu betalemó, 12 \it kilok\it* felekemó saai depa Damaskus bepaae sókó faai deremó, sa̧mó dȩ doasi dorowóló ya̧lo tiki husiralepó.  
\v 7 Até dereteiné ȩ haepaae dóló taae deróló mupa, ai dȩ tua̧mó fo fakeyóló duraalu, ‘Sol! Sol! Naao ȩ noatepa, susupuraté kutu bitu de?’ yalepó.   
\p
\v 8 Tétepa ya̧lo duraalu, ‘Tale-ó, ya̧ né de?’ yalemó, ama ȩpaae duraalu, ‘Ȩta, Nasaret whi̧kó naao susupurótu betere whi̧ Yesu i ape,’ yalepó.  
\v 9 Tétepa, ȩtamo wale ya̧lo fulumu whi̧rapené ai dȩ kelaletei, ȩpaae dere fo bete atimané diriyóló wosenipó.   
\p
\v 10 Atétepa ya̧lo a̧paae woseturaalu, ‘Tale-ó, mió ya̧lo noa alakó yaró de?’ depa, Talené ȩpaae duraalu, ‘Turukó holóló Damaskus bepaae fae. Fóló, aimó naao yaaire ala ya̧lo tukóló muló beteretei, beta̧ whi̧né ya̧paae yó melaalo ai ape,’ yalepó.  
\v 11 Ai dȩné ya̧lo kele dilikiraleteiné tu̧ fenitepa, ya̧lo fulumu whi̧rapené ȩ naase tawóló a̧lisóró Damaskus bepaae felepó.   
\p
\v 12 Ai be huluamó whi̧ beta̧né doi Ananias ȩ beterepaae walepó. Ai sekȩ́ta, Moses-né asȩre fo mo wisiyóló tuȩ́ru eró tare whi̧ betepa, Damaskus bemó betó mole Juda so whi̧né a̧ mo doasi kisipa dotoróȩ fale whi̧ wisipó du beterepó.  
\v 13 Ai sekȩ́ ȩ fire felekemó daane wóló duraalu, ‘No Sol-ó, naao kele fisa̧ae horóló kelae,’ yalemó, mo ai fapotóró ya̧lo kele momó wisiyalepó.   
\p
\v 14 Téró, ama ȩpaae duraalu, ‘Da̧né ayarapené Kótóné tuȩ́ mole ala naao tuȩ́ yó̧póló ya̧ sóró ai daalale ape. Dowi ala beta̧kélé, inire whi̧ kolóo, ama ko̧lómó sókó wale fokélé, wosóo, yó̧póló ya̧ ai sóró daalale ape.  
\v 15 Naaota, ama yó matepa kelale alaró wosale fotamo so whi̧ feapaae yó maté kwȩyó̧póló erapó.  
\v 16 Térapa, ya̧ noatepa ha̧le bitu de? Yesu Kerisoné doimó naao dowi ala kwia kemeró̧póló wȩi tópuaai turukó horóló a̧paae kema yae,’ yalepó.   
\p
\v 17-18 Atéró ȩ Jerusalem be huluapaae wale be dȩmó fo wosetere bepaae fóló moma du betalemó noke kaaené Tale kelalepó. Atéró ama ȩpaae duraalu, ‘Ya̧ hapale turukó horóló Jerusalem be taaróló fae. Ti noatepae, i Jerusalem bemó atimapaae Yesuné ala etérópóló yó materetei atimanémo wisiyóló wosaalo meipó,’ yalepó.   
\p
\v 19 Ai fo depa, ya̧lo a̧paae duraalu, ‘Tale-ó, ti mo deretei, ai be hulua so whi̧ atima feané ya̧lo yale ala kolóló kisiparapó. Ȩ atimané fo wosetere be doko̧ feamó ya̧paae kisipa tiki tiróló betó mole Keriso so whi̧ susupuróló, \it dipula\it* betera̧leta yaletei atimané mo kisiparapó.  
\v 20 Naao ala etérópóló ha̧keamó yó mótu betere whi̧ wisi Stipen dale sukamó, ȩkélé daalu a̧ dilapó depa ya̧lo duraalu, “Téyae,” yalepó. Ai whi̧rapené Stipen duraalu, atimané tómó bukóló kotere kutirape ȩ daale tikimó sorokóló mulatepa kaae tawóló daayale whi̧ ȩtórótipó,’ yalepó.   
\p
\v 21 Téyalemó, Talené ama ȩpaae duraalu, ‘Ya̧lo ya̧ Juda meire fake so whi̧ betó mole be huluarape saletópaae dotonatapa fae,’” yalepó.   
\s1 Pol a̧ Rom Gavman-tamo doi mole whi̧pó yale fo  
\p
\v 22 Kale so whi̧ Pol-né dere fo woseté feletei, Juda meire fake so whi̧paaekélé, yó male fae dere fo woseturaalu, fo fake yóló i fo yalepó. “Atei kaae whi̧ imó da̧tamo betaalo meipa, dóló alurae,” yalepó.   
\p
\v 23 Atéturaalu, atimané tómó bukó mole kutirape sókó mulóló dokómu buó sóró ópaae fesekée horóló fo fake du betalepó.  
\v 24 Atétepa, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧né duraalu, “Doai so whi̧né fo tiki whaa du betere noatepa déró, ai sekȩ́ diki tare whi̧rape beterepaae dapesó holóló, halika tikiné fokosoi ala yóló dae. Téturaalu, i dere fo bete noa betené déró a̧paae wosae,” yalepó.  
\v 25 Tétepa, kale whi̧rapené Pol naasemó bulaakó sóró daaló bitu, halika tikiné fokosoi ala yaai yalepó. Atétepa, Pol-né ai diki tare whi̧rapené topo whi̧paae duraalu, “Rom \it Gavman\it*-né so whi̧ tua̧mó doi mole whi̧ fo tokó̧ló tale inipatei, fokosói ala yóló dae fo ere?” yalepó.   
\p
\v 26 Ti fo depa, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧né a̧ kaae tare topo whi̧paae i fo yalepóló ene felepó. Atéró duraalu, “I whi̧ta, Rom \it Gavman\it*-né fake so whi̧tamo beta̧mó doi mole whi̧patei du beterapa, naao yaai dere ala kisipa faróló yae,” yalepó.   
\p
\v 27 Tétepa kale doasi topo whi̧ wóló Pol-paae woseturaalu, “Ya̧ Rom whi̧é,” depa, ama tokó̧ mótu duraalu, “Ȩ́pó,” yalepó.   
\p
\v 28 Ti fo depa kale topo whi̧né duraalu, “Ya̧lo doi Rom fake so whi̧tamo touróló mulaairaalu, doakale \it moni\it*-né dupu yalepó,” yalepó. Ai fo depa Pol-né tokó̧ mótu duraalu, “Ya̧ta atéretei, ȩ ti Tarsus bemó deyaleteiné Rom whi̧ beterapó,” yalepó.   
\p
\v 29 Ai fo depa, woseturaalu, a̧ daai yale whi̧rape mo hapale hi̧kili fóló tumó daane felepó. Kale doasi topo whi̧né Pol a̧ta, Rom fake so whi̧ tua̧mó doi mole whi̧tei \it sein\it* képiné dokirapóló a̧ witu yalepó.   
\s1 Juda whi̧rapené Pol-tamo fo teka̧le fo  
\p
\v 30 Téró, hi̧ka be dȩtepa, kale diki tare whi̧rapené topo whi̧né Pol daai du betere fo tale yaairaalu, a̧ \it dipula\it* beteraletei sokóló so whi̧mó momaratere whi̧rapené topo whi̧raperó, fo tokó̧ló taletere whi̧rapetamo toura̧le ape yalepó. Atéró wóló betó mupa, Pol dapesó fóló atima betó mole tua̧mó daalalepó.   
\c 23  
\p
\v 1 Atéró, Pol-né kale fo tokó̧ló taletere whi̧rape kaae taru duraalu, “Ya̧lo norape-ó, ȩ take bitiré waletei ya̧lo Kótóné keletómó wisiyóló bitiré wouraalu, ama erae dere ala fea eraté walepó. Atéturaalu, mió ya̧lo hosaamó me sekȩ muni, mo dua muni deyóló beterapó,” yalepó.  
\v 2 Pol-né ai fo depa, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧ Ananias-né Pol-tamo felekemó daae mole whi̧rapepaae duraalu, “Ai sekȩ́ folópu dera̧kae,” yalepó.  
\v 3 Ti fo depa, Pol-né a̧paae duraalu, “Ni bolópaae kȩlaa epatei, tó sekaȩné wisire nisi dere whi̧ naao dere alamó, Kótóné ya̧tei deké saalopó. Kale asȩmó yóló muló betere fo sya furaalu, ȩtamo fo tokó̧ló taleyaai bitutei naao ko̧lónétei mepaae whi̧paae ȩ daae dere foné, kale yóló muló betere fo naaotei ai tikitere ape,” yalepó.   
\p
\v 4 Ai fo depa, mepaae a̧ felekemó daae mole whi̧rapené duraalu, “Ya̧ winié? Naao ai dere foné so whi̧mó momaratere topo whi̧ faletapó,” yalepó.   
\p
\v 5 Ti fo depa Pol-né duraalu, “Ya̧lo norape-ó, a̧ so whi̧mó momaratere topo whi̧ betere ȩ tuȩ́nipó. Ti noatepa mei, asȩmó i fo erapó. Dia̧ kaae tare doasi topo whi̧paae me dowi fo yao̧se, yóló fo moletei ya̧lo tuȩ́rapó,” yalepó.   
\p
\v 6 Ai fo tokó̧ló taletere whi̧rape mepaae Sadyusi fake yóo, mepaae Farisi fake yóo, yóló beterapóló ama kisiparu, Pol-né fo fake yóló duraalu, “Ya̧lo norape-ó, ya̧lo apata Farisi whi̧ eru ȩkélé Farisi whi̧pó. Ȩ fo teketeremó sóró i daalo betereteita, suka̧le whi̧ momó kepaayaalopó ere fomó kisipa tiki tiróló ȩ hai̧né sukutu betepa, atimané ȩtamo fo tokó̧ló só deraai ai du betere ape,” yalepó.  
\v 7 Ai fo depa woseturaalu, kale Farisi whi̧raperó Sadyusi whi̧rapetamo arale sóró atima tua̧mó tekétamo yalepó.  
\v 8 Ti noa betené mei, kale Sadyusi whi̧rapenéta, sukutere whi̧ momó kepaayaalo meipóló kisipa mulu, \it ensel\it*-raperó keperapetamokélé bitinipóló kisipa mulapó. Tépatei, Farisi whi̧rapenéta, sukutere whi̧ momó kepaayaalopó dere fo mopóló kisipa yóo, \it ensel\it*-rapekélé beterapóló kisipa yóo, keperapekélé beterapóló kisipa yóo, erapó.   
\p
\v 9 Até du betepa, Moses-né asȩre fo yó matere Farisi whi̧rape atima turukó holóló fo fakeyóló duraalu, “I whi̧ tikimó me dowi alakélé, munipatei, da̧né a̧ ha̧le noatepa só deróló, daai du bitu de? Ama dere alaró dere fotamota, ti \it ensel\it*-né ó kepené yae depa démólópó,” yalepó.  
\v 10 Ai fo du beteró so whi̧ tua̧mó bukótamo yóló bóe du bituraalu, Pol dóló sei̧ sei̧ yóló ama tiki turukée fóló munépa, kale topo whi̧né kilitu, Pol-mó whaalia doasi yalepó. Atéru, kale sekȩ́né ama diki tare whi̧rapepaae diaao̧ fotoko̧tamo doropóló, Pol dapesó atima betere bepaae betera̧le fae yalepó.   
\p
\v 11 Atéyale dikitamo, Tale Pol beterepaae wóló duraalu, “Pol-ó, até dere alamó ya̧ wi ini, diri yólótei daayae. Atéró bitu, ya̧lo ala etérópóló so whi̧ feapaae Jerusalem be huluamó erótu yale kaae, Rom be huluamókélé, mo era̧le fae,” yalepó.   
\s1 Pol daai deyatei fo  
\p
\v 12 Téró, ai hi̧ka mepaae Juda whi̧rape atima beta̧paae toura̧le wóló, Pol tawóló daairaalu kikiti fo deyalepó. Atéró duraalu, da̧né Pol a̧ daai ha̧le betepa, da̧ o̧laró wȩitamo naalo meipó. Motamo da̧né a̧ mo ti dóló aluratepata, ti o̧la naalopóló mo dirii malo yóló mulalepó.  
\v 13 Atéró, Pol daai fo dokale whi̧rape touróturaalu, whi̧ siki tamo tómó mepaae whi̧rapekélépó.  
\v 14 Ai whi̧rape atima fóló, so whi̧mó momaratere topo whi̧ró whi̧ disi disirapetamopaae i fo yalepó. “Da̧ fo deyóló dirii malo yóló duraalu, da̧né Pol dupa ti o̧laró wȩitamo naai, mió a̧ ha̧le betepa ti weyóló betaalopó fo yóló mulalepó.  
\v 15 Térapa mió dia̧nékélé, fo tokó̧ló taleratere whi̧rape feanékélé, diki tare whi̧rapené topo whi̧ dilikó̧ló i fo yó falae. Pol-né yale fo bete da̧ mo wisiyóló wosenireteiné da̧ mo diri yóló wosaaipa, dapesó dere ape fo yó falae. Atéteremó a̧ dorowapa, ti tu̧ tua̧mó melaa yóló daaipó,” yalepó.   
\p
\v 16 Ti fo du betepa, Pol-né ama nema naalemané wosóló diki tare whi̧rapené bepaae fóló Pol-paae duraalu, “Ya̧ta, atimané tu̧mó melaa muóló daaipó fo ai du betere ape,” yalepó.   
\p
\v 17 Tétepa, Pol-né diki tare whi̧rape kaae tare whi̧kó beta̧paae duraalu, “I naalené dia̧né topo whi̧tamo fo yaai dapa, a̧ dapesó fae,” yalepó.   
\p
\v 18 Ti fo depa, kale whi̧né kale naale topo whi̧ beterepaae dapesó fóló duraalu, “Kale \it dipula\it* betere whi̧ Pol-né i naale ya̧tamo yaaire fo mulapa dapesó fae depa, i wale ape,” yalepó.   
\p
\v 19 Tétepa, topo whi̧né kale naale naasemó tao sóró tu dȩpaae dapesó fóló, kale naalepaae woseturaalu, “Naao ȩpaae noa fo yaai waleé?” yalepó.   
\p
\v 20 Ti fo depa kale naalené duraalu, “Juda whi̧rapené ya̧paae i fo yaalo ai ape. Pol-né dere fo bete mo diriyóló wosaai dapa, a̧ fo tokó̧ló taletere bepaae dó dapesó dere ape depa, aita mo mei, tu̧mó melaa yóló Pol daai kapala fo ai dere ape.  
\v 21 Whi̧ siki tamo kemeyóló mepaae tómó beleróló whi̧rapené a̧ daai tu̧mó melaa muaai du beterapó. Téyaairaalu, ai whi̧rape atima Pol dóló ti o̧laró wȩitamo naairaalu, mió ha̧le weyóló beterapó yalepó. Atéyaairaalu, atimané ya̧paae wosetere fomó naao noa fokó deró kelaai wosó tawóló ai betere ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa kale topo whi̧né kale naale dotonaai, a̧paae fo mulóló duraalu, “Naao ȩpaae etei fo yalepóló mepaae so whi̧paae mo yao̧se,” yalepó.   
\s1 Pol Sisareapaae dipula só fele fo  
\p
\v 23 Ti fo depa, kale topo whi̧né ama ao̧mó bitu mepaae diki tare whi̧rape kaae tare whi̧rapekó tamopaae ape yóló duraalu, “Diaamo fóló 200 diki tare whi̧rape tale yóló sóró beteróo, \it hos\it* hupu tómó beteró faaire 70 diki tare whi̧rape sóró beteróo, bóe dele wuti tawóló faaire 200 diki tare whi̧rape sóró beteróo, dilikitamo 9 \it kilok\it* Sesaria bepaae faai donoróló fae.  
\v 24 Atéró faairaalu, Pol betóló faaire \it hos\it* hupukókélé, tale yóló beterae. Atéró dia̧ furaalu, tu̧ tua̧mó Pol mo wisiyóló kaae taté fae. Atéró dapesó fóló, \it Gavman\it* whi̧ Feliks beteremó sókó fae,” yalepó.   
\p
\v 25 Atéró diki tare whi̧né topo whi̧né \it fas\it*-mó i fo asȩyalepó.   
\pi1
\v 26 “Ȩta, Kaladias Lisias-né doasi \it Gavman\it* topo whi̧né Feliks ya̧paae i dere ape. Ya̧ mo doa ko̧leó.   
\pi1
\v 27 Juda whi̧rapené i whi̧ tawóló daaitepa, ȩ ya̧lo diki tare whi̧rapetamo doropóló kelalemó, a̧ Rom fake so whi̧tamo doi mole whi̧pa kilituraalu, da̧né atimané naase tua̧mó betepa fasó salepó.   
\pi1
\v 28 Atéró daai depa, noa betené déró ya̧lo wosaairaalu, Juda fake atimané fo tokó̧ló taleratere whi̧rape beterepaae dapesó felepó.   
\pi1
\v 29 Téyaletei, Juda whi̧rapené fo tokó̧ló taletere tikimó a̧ sukó̧póló daaire betekélé, ó \it dipula\it* beteraaire betekélé ya̧lo kilinitepa dapesó felepó. Juda whi̧rapené muló betere fo tikitu betepa dapó dere fo beta̧ ya̧lo wosalepó.   
\pi1
\v 30 Ai fomótei, atimané a̧ daairaalu kikiti fo deyóló tu̧ tua̧mó melaa muaai dere fo ya̧lo woseturaalu, ya̧ beterepaae ai dotonatere ape. Térapa, atimané a̧ só deratere fo naao keletómókélé yó̧póló, ya̧ beterepaae ai dotonatere ape,” yalepó.   
\p
\v 31 Kale topo whi̧né yale fotóró diki tare whi̧rapené sya fóló dikitamotei Pol dapesó Antipatris bemó sókó felepó.  
\v 32 Aimó fiyóló hi̧ka, mepaae diki tare whi̧rape ti bepaae momó fesaayóló wapa, kale \it hos\it* hupurape tómó beteró fele whi̧rape beta̧ ti Pol dapesó Sesaria bemó sókó felepó.  
\v 33 Téró, kale diki tare whi̧rape \it Gavman\it* topo whi̧ betere Sesaria be huluamó sókó felepó. Atéró, kale \it fas\it*-kélé, melóo, Pol-kélé, kale topo whi̧né naase tua̧mó mulóo yalepó.  
\v 34 Tétepa, kale whi̧né \it fas\it* dosa̧ayóló Pol-paae woseturaalu, “Ya̧ mé hae kwiamó wale whi̧é?” yalepó. Ti fo depa Pol-né a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Ȩta, Silisia hae kwiaró wale whi̧kópó,” yalepó.  
\v 35 Ai fo depa, kale whi̧né duraalu, “Ti wisirapa, ya̧ só deraai dere whi̧rapené keletómó naao fo bete wosaai atima ipaae wó̧pólópó,” yalepó. Ai fo yóló ama diki tare whi̧rapepaae duraalu “Pol kale Herot-né doi mole doasi be wisinaalemó beteróló kaae tawae,” yalepó.   
\c 24  
\s1 Pol Feliks-né keletómó fo teka̧le fo  
\p
\v 1 Téró aporó be dȩ kemetepa, so whi̧mó momaratere whi̧rapené topo whi̧ Ananias-ró whi̧ disirapetamo yóo, me atima tao sóró fo tekenatere whi̧ Tertulus yóo, yóló atima Sesaria bepaae derepelepó. Atima atéró, kale \it Gavman\it* doasi whi̧paae Pol só deraai dere fo yalepó.  
\v 2 Atéró Pol-paae ape yóló wóló daapa, atimané fo eratere whi̧ Tertulus turukó holóló Feliks-né keletómó Pol só deróló dere fo etéró yalepó. “Doa whi̧-ó, naao tȩteróló kaae tare ao̧mó da̧ me ala ini, hosaa muni deyóló mo dua wisiyóló hai̧tamo beterapó. Ti noatepae, take da̧ i hae kwia feamó betó mole so whi̧ ho̧ko betaletei, naao da̧ betere ala wisi eraleteiné mió da̧ fea mo dua wisiyóló i betó mole ape.  
\v 3 Téró, be hulua feapaaekélé, atimané dere ala feakélé, naao da̧ wisiyóló beteró̧póló tao sóró beteró beteretei tuȩ́ru, ya̧paae mo doa kée yóló dukirótu beterapó.  
\v 4 Ya̧ fóturu yao̧sóró da̧né ya̧tamo doa fo yaai dumitei, i fo sawa beta̧ dapa wosae.   
\p
\v 5 Ai whi̧néta, i hae kwia feamó betó mole Juda so whi̧ kuamó bóe dó̧póló fopaae bulaté kutu beterapó. Atétu, atima kae Nasaret fakepó. Téró Pol a̧ta, ai fake so whi̧ kuamó doasi topo whi̧ bituraalu, atima a̧lisó fu beterapó.  
\v 6 Téturaalu, ama da̧né moma dere be doraairaalu wapa, da̧né a̧ tawalepó.  
\v 8 Da̧né a̧tamo fo tokó̧ló taleyaai dere beteta, naao ai whi̧paae mo wisiyóló wosetepa, ti fo fea amatei depa naao kisipa yaalo ai ape,” yalepó.   
\p
\v 9 Até yóló, Pol só deratere Juda so whi̧né Tertulus-né dere fo mopó yó̧póló duraalu, “Ai dere fo feata, mo dapó,” yalepó.   
\p
\v 10 Ai fo depa, kale \it Gavman\it* topo whi̧né Pol-paae naasené yóló a̧paae naao fo yae depa, Pol-né duraalu. “Naao i hae kwia feamó betó mole so whi̧tamo fo tokó̧ló taletu betepa, doasi ba fo keme yaletei, ya̧lo kisiparapó. Térené, mió atimané ȩ só deratere fo tokó̧ móturaalu, naao keletómó ȩ feléi kisipatamo yaai dapó.  
\v 11 Ȩ Jerusalem bepaae Talepaae moma yaairaalu fele be dȩmó, kaae sóró mió imó sókó wouraalu, 12 be dȩ i kemetere ape. Ya̧lo i dere fo mo dépé kapala dutéró naao mo ha̧kemó kelenérapó.  
\v 12 Mió ȩ só deraai du betere Juda so whi̧né ȩ me whi̧tamo moma dere bemó ó fo wosetere bemó ó bela tua̧mó ó metikimókélé, me whi̧tamo fopaae fo depa, kolóló dumipó.  
\v 13 Mió atimané ȩtamo fopaae buló só deraai fo tokó̧ló taleyaai deretei, i betené dapóló fo wisi mekó depa naao wosaalo meipó.  
\v 14 Atérené ȩta, da̧né ayarapené Kótó ao̧mó dua bitu, Yesu Kerisoné ala sya i fu beterapó. Atéruraalu Moses-né asȩre foró Kótóné ko̧ló whi̧rapené ere fotamo ao̧mó sukó̧ló bituraalu, mopóló kisipa tiróló sya fu beterapó.  
\v 15 Ai betó mole whi̧rapené take waaire alimó Kótóné atimapaae eraaire wisi alamó hai̧né sukó̧ló biture kaae ȩkélé mo beta̧ kaae alatóró yóló beterapó. Ti noatepae, wisi ala dere so whi̧kélé, dowi ala du betere so whi̧kélé, Kótóné ama kepaaraalopó ereteinépó.  
\v 16 Atéreteiné, suka fea mo whi̧né kele tómókélé, Kótóné kele tómókélé, hosaa tua̧mó me sekȩ muni, ha̧keamó mo donoyóló dua i fu betere ape.   
\p
\v 17 Be hulua doko̧ fea ȩ atéró kutu betepa, mepaae ba forape keme deté felepó. Atéró momó ȩ Jerusalem bepaae wouta, \it moni\it* sóró yolealere so whi̧ tao sóró melóo, Talepaae ha̧le melatere alakélé yóo, yaairaalu walepó.  
\v 18 Ya̧lo ai alarape yóló ȩ moma dere be dolopaae faai yaleteita, kale momaratere be kaae tare whi̧né ȩ fopeyóló duraalu, ‘Ya̧ me ala munipa fae,’ depa faai yalepó. Ȩ mepaae so whi̧rapetamo touyóló betere alakélé, so whi̧ bóe delatere alakélé depa, atimané kilinipó.  
\v 19 Téretei, Esia hae kwiaró wale Juda whi̧rapené ȩ só deraai kisipa mutu yaleteiné, atima ipaae wóló naao keletómó ȩ só derólua̧sóró ti mo wisi wua̧pó.  
\v 20 Esia hae kwiaró wale Juda whi̧rape ȩtamo fo tokó̧ló taleyóló só deraai wenitepata, ti i daae mole whi̧rapené ya̧lo yale dowi ala etérópóló déró kelaai atimapaae wosae.  
\v 21 Atéyale sukamó ȩ turukó holóló daalu fo fakeyóló duraalu, Kótóné sukutere whi̧ momó kepaaraalopóló kisipa tirateremó atimané ȩtamo fo tokó̧ló só deraai ai du betere ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Yesuné tu̧ wisipaae fole ala Feliks-né mo diriyóló kisipa eruraalu, Juda so whi̧paae duraalu “Doasi topo whi̧ Lisias a̧ ipaae dorowapata, ti a̧kélé, da̧ fea beta̧mó bituraalu taleyaalopó,” yalepó.  
\v 23 Feliks-né beta̧ diki tare whi̧rape kaae tare whi̧paae duraalu, “Pol wisiyóló kaae tarutei a̧ bemó tu̧ kinóló beteréni ama fulumu whi̧rapené mepaae ya̧ ya̧re o̧la o̧lakó male wapa téyó̧póló yae,” yalepó.   
\p
\v 24 Téró mepaae be dȩrape kemetepa, Feliks ama soma Drusilatamo walepó. Drusilata Juda fake sokó ama omatamo atéró wóló bituraalu, diki tare whi̧rapepaae Pol dape sene fae depa, dape sene felepó. Atéró wóló bitu, Pol-né Yesu Kerisopaae tuȩ́ tiki tiratere ala etérópóló yó matepa, kale sekȩ́ró somatamoné wosetu betalepó.  
\v 25 Pol-né atimamopaae Yesuné alamó mo dono yóló fole ala wisiró, tó tikiné dere ala fea dua wisiyóló kaae tatere alatamokélé, take nalopaae beta̧ sukamó Kótóné da̧né dere ala fea taleyaaire be dȩ waalopóló dere fokélé du betalepó. Feliks-né ai dere fo woseturaalu, a̧ witepa Pol-paae duraalu, “Mió su̧pa fae. Take nalopaae me dȩmó tȩ mutepa, ti ya̧lo ya̧paae ape yaalopó,” yalepó.  
\v 26 Feliks-né Pol-né dere fo wosaai ekȩle yóló hȩkese yaleteita, ha̧le mei, Pol-né \it moni\it*kó meló̧póló kisipa muturaalu, ama dere fo wosetua, momómo \it dipula\it* betera̧leta dua du betalepó.   
\p
\v 27 Atéró, ba fo tamo kemeyóló ki̧lipaae Porsius Festus Feliks betale sirimó sóró beteralepó. Tétepa, Feliks-né Pol \it dipula\it* ha̧le beteró̧póló taaralepó. Aita noa betené ini, kale Juda so whi̧né tuȩ́ tiki felé eraai kisipa muturaalu, betepa taaralepó.   
\c 25  
\s1 Pol Festus-né keletómó fo teka̧le fo  
\p
\v 1 Téró, kale whi̧ Festus-né ama tȩteróló kaae tawaaire hae kwia tua̧mó tȩne be Sesaria bemó sókó wóló, be dȩ sore kemetepa ai be taaróló Jerusalem bepaae holalepó.  
\v 2 A̧ atéró fóló beteremó, so whi̧mó Talepaae momaratere topo whi̧raperó Juda topo whi̧rapetamoné Festus-paae Pol só deraai fo fea yalepó.  
\v 3 Ti fo yóló a̧paae woseturaalu “Naao da̧ feléi kisipa muaire alakó eróturaalu, ai whi̧ i Jerusalem bepaae wó̧póló, dotonaasepe,” yalepó. Atimané atéró yale fota, Pol Jerusalem bepaae hotepa tu̧mó melaa yóló daai kisipa mutu yalepó.  
\v 4 Tétepa kale topo whi̧ Festus-né atimapaae duraalu, “Pol a̧ Sesaria \it dipula\it* bemó me ala yao̧sóró kaae tawóló beterapó. Ȩkélé, imó sawa betóló momó Sesaria bepaae faai asiri horalepó.  
\v 5 Térapa, diaao̧ kisipané ai whi̧ tua̧mó me dowi alakó mupa, ti dia̧ be kaae tare whi̧rape ȩtamo Sesaria bepaae fó̧póló dotonaasepe. Atétepa, ti atimané ama yale ala ha̧kearatepa, ti aimó fo tokó̧ló tale yaalopó,” yalepó.   
\p
\v 6 Festus a̧ Jerusalem bemó 8 ó 10-ró be dȩrape kemetepa ti a̧ Sesaria bepaae derepelepó. Atéró hi̧ka be dȩtepa, kale whi̧ fo tokó̧ló taleratere bemó bituraalu, Pol dape só ape, yóló fo tokó̧ló tale yaai yalepó.  
\v 7 Tétepa, Pol dapesó wóló daapa, Jerusalem beró dorowale Juda whi̧rape atima Pol daalepaae bopéra̧le wóló daae molepó. Atépa, atimané a̧tamo fo tokó̧ló taleratere fo betekélé meipatei, kae kae só deróló dere dowi forape dekéró ho̧ko du betalepó.   
\p
\v 8 Tétepa, Pol-né atimapaae i fo yalepó. “Ya̧lo atima Juda whi̧rapené muló betere fo tukóló, ó atimané moma dere bekélé, ó tȩteróló kaae tare \it Gavman\it* whi̧ Sisané fo muló betere alakélé, doratere ala mo inipó,” yalepó.   
\p
\v 9 Ti fo depa, Festus-né Juda so whi̧né kisipa felé yó̧póló kisipa mutu, Pol-paae duraalu, “Fo tokó̧ló taletere ala ya̧lo ó Jerusalem bemó yaalopa, ya̧ ópaae honére?” yalepó   
\p
\v 10 Ai fo depa, Pol-né a̧paae duraalu, “Ȩ i betere fo tekȩtere beta, Sisané fo tekȩtere bepó. Térené fo tekȩtere ala imótóró depa ti su̧rapó. Ai Juda fake whi̧rapepaae ya̧lo me dowi alakélé eréniretei naao mo kisiparapó.  
\v 11 Ȩ tua̧mótamo me dowi ala kwia mupa, ti ȩ ya̧lo yale alamó kwia mótu, sinaaipa, dó̧póló yae. Téretei, mepaae Juda whi̧né bete meipatei ha̧le ȩ só deraai depata, ti mepaae whi̧né Juda fakené hȩkesere ala eraai ȩ mené naase tua̧mó mulaairetei Rom \it Gavman\it*-né ai tu̧ munipó. Térené Rom \it Gavman\it* Sisané ya̧lo fo tokó̧ló taleyó̧póló Sisa doi dapó,” yalepó.   
\p
\v 12 Atétepa, kale whi̧ Festus a̧ tao su mepaae kisipa matere whi̧rapetamopi fo beta̧mó yóló duraalu, “Sisané naao fo wosó̧pólópó yóló kisipa mutupata, ti Sisa beterepaae faasepóló dotȩyaalopó,” yalepó.   
\s1 Festus-né Agripapaae Pol-né yale fo du betaletei  
\p
\v 13 Ai ala yóló mepaae be dȩ kemetepa, \it Kin\it* Agriparó ama nema Bernais-tamo Sesaria bepaae wóló, Festus a̧ doasi whi̧ sóró beteró betereteiné a̧paae mo kée yóló ekéi fo wisi yaai felepó.  
\v 14 Atimaamo Sesaria bemó be dȩrape dekéró bituraalu, Festus-né Pol-né yale alarape fea yó mótu betalepó. Atéró duraalu, “I whi̧ta, mo take Feliks-né \it dipula\it* beteraleteitóró ha̧le betepa taaló beterapó.  
\v 15 Take ȩ Jerusalem bemó betere sukamó so whi̧mó momaratere topo whi̧ró Juda whi̧rape tȩteróló kaae tare whi̧ disirapetamo ȩ beterepaae wóló, Pol só deraaire fo ene walepó. Atéró duraalu, ama yale alamó kwia mótu só derae yalepó.   
\p
\v 16 Ti fo depa, ya̧lo atimapaae duraalu, da̧ Rom fakené fo tokó̧ló tale inipatei, ha̧le susupuratere ala ho̧ko dumipó. Térapa, dia̧ mepaae whi̧né a̧tamo fo tokó̧ló taleturaalu, da̧né keletómó diaao̧ só deratere fokélé, ama yale fokélé, depa wosaalopó,” yalepó.  
\v 17 “Atéró kale whi̧rape da̧ fea wóló, ai hi̧katóró fo teketere bepaae fóló, atimapaae Pol dapesó ape yalepó.  
\v 18 Téró, Pol só deraai wóló betó mole whi̧rape wóló, i whi̧ etei kaae dowi ala depa dapóló bete mole fokó yaalo nisi yalemó inipó.  
\v 19 Atétepa, atimané Kótópaae moma dere ala kae yóo, Pol-né kale suka̧le whi̧ Yesu momó kepaayóló beterapó yóló dere fo kae yóo, dere fomó dóroi yóló dere fomaaté wosalepó.  
\v 20 Atétepa, ai fo bete wisiyóló keka̧lemó, tu̧ me munipa, ya̧lo Pol-paae ya̧ só deratere fo Jerusalem bemó fo tokó̧ló wosaalopa, ya̧ ópaae holaaloé? yóló wosalepó.  
\v 21 Téyalemó ama duraalu, Sisané fo tokó̧ló tale eró̧póló depa, a̧ Sisa beterepaae dotonaairaalu wȩi nuku kaae tawóló i beteró betere ape,” yalepó.   
\p
\v 22 Ai fo depa, kale \it Kin\it* Agripané duraalu, “Ȩkélé ama dere fo betekó wosaai dapó,” yalepó. Ti fo depa Festus-né duraalu, “Dó hi̧ka be dȩtepa ama dere fo bete naao wosaasepe,” yalepó.   
\s1 Pol Agripané keletómó daayale fo  
\p
\v 23 Atéró hi̧ka be dȩtepa, Agriparó Bernais-tamo \it kin\it*-né kuti deróló walepó. Atéró wapa, kale \it Gavman\it*-né sóró daaló betere topo whi̧raperó ai be hulua kaae tare doasi whi̧rapetamo atima fea wóló touratere bepaae derepelepó. Atéró betepa, Festus-né diki tare whi̧rapené doasipaae Pol dape sene fae depa, dapesó wóló daalepó.  
\v 24 Téró, Festus-né duraalu, “Doa \it Kin\it* Agriparó doasi whi̧rapetamo-ó, dia̧né i whi̧ kelae. Juda so whi̧ feanékélé, Jerusalem be hulua so whi̧nékélé, i be whi̧ so whi̧nékélé, ai whi̧tamo fopaae buturaalu, ȩpaae fo tokó̧ló taleyóló só deraai du betere whi̧ ai ape. Tétu, atima fo fakeyóló ȩpaae duraalu, ai whi̧ momó beteró̧póló meipa mo ti dóló alurae du betere whi̧ ai ape.  
\v 25 Ya̧lo kisipa fatepa, i whi̧ tua̧mó a̧ sukó̧póló daaire betekélé, mo meipó. Téretei amatei, Sisané ama fo wosóló taleyó̧pólópó yaleteiné ya̧lo a̧ Rom \it Gavman\it* Sisa beterepaae dotonaai yalepó.  
\v 26 Té yaairaalu, da̧né doasi topo whi̧paae etérapóló asȩ yaai dere dowi ala kwia mekó ya̧lo kilinipó. Tépatei, ya̧lo ha̧le noa fo asȩ yaaloé? Téreteiné, doa whi̧ Agripa ya̧ta, ti doasi tȩteróló daale topo whi̧pa, naaotei fo bete donoróló wisiratere fo wosaai dapó.  
\v 27 Ti noatepae, ama yale alarape fea asȩmó eróló sóró fupata, ti wisirapó. Aténi, \it dipula\it* whi̧ \it Gavman\it* whi̧ beterepaae ha̧le ho̧ko dotonatere ala tu̧ munipó,” yalepó.   
\c 26  
\p
\v 1 Ai fo du beteró kemetepa, Agripané Pol-paae duraalu, “Naao yale alarape fea naaotei yae,” depa, ama naase horóló atimané a̧ só deratere mo nisi yao̧sóró, kaae sóró yalepó.   
\p
\v 2 “Doasi \it Kin\it* Agripa-ó, ai Juda whi̧rapené ȩ só deratere fo ya̧lo me dowi alakó yalemó dere nisi yao̧sóró, naao keletómó ȩ hȩkesetamo atima dere fo tokó̧ melaai dapó.  
\v 3 Ti noatepae, ya̧ta da̧ Juda so whi̧né mara mole alakélé, atimané dóroi du betere fokélé, naao mo wisiyóló kisiparapó. Téreteiné, ya̧lo i dere fo beta̧ naao wosaasepóló dapó.   
\p
\v 4 Ȩ mo take ketemó ya̧lo turuku bemó bituraalu, yale alaró Jerusalem be huluamó bituraalu yale alarapetamokélé, mió i deté kutu betere alarapekélé, mo fea Juda whi̧rape atima kisiparapó.  
\v 5 Ti ȩta mió kisi wale whi̧ mei, take bituraalu yale alarape fea atimané tuȩ́ ereteiné ya̧lo noa alakó depa, atimané kilitikimó ti atimané enérapó. Kale Farisi whi̧rapeta, Kótóné ala eraai mo doakale ketekȩ bole fakerapetamo titiyóló beta̧ kutó yale whi̧ ȩ i ape.  
\v 6 Take Kótóné da̧né ayarapepaae etei ala mo eraalopóló ere fo ya̧lo mopóló kisipa tiratere alamó atimané mió ȩtamo fo tokó̧ló só deraai ai du betere ape.  
\v 7 Kale da̧ 12 Israel fakerape doko̧paae, Tale Kótóné i ala eraalopó yóló mulale fo mo dokonatepa kelaai hai̧tamó beterapó. Tétu, dȩtamokélé, dikitamokélé, betere doko̧ fea Kótóné dirae ere kutó beta̧ dirótu beterapó. Agripa-ó, ai ala du beteremó ai Juda so whi̧né ȩtamo ha̧letei fopaae buló só deraai dapó yalepó.  
\v 8 Sukutere whi̧ Kótóné ama momó kepaaróló beteratapó dere fomó, dia̧ noatepa sira du bitu de?   
\p
\v 9 Take ya̧lokélé, ai Nasaret whi̧kó Yesu Kerisoné doimó du betere ala taaló̧póló sesé dere ala yaairaalu, ya̧lo tuȩ́né mo wisi ala nisiyóló ȩ mo doakale ketekȩ buale whi̧pó.  
\v 10 Ya̧lokélé ai kaae kisipa mutu, Jerusalem bemókélé, atei alatóró yalepó. So whi̧mó momaratere topo whi̧rapené Keriso so whi̧ sóró \it dipula\it* betera̧leta yae depa, ai ala dua yalepó. Téturaalu, mepaae so whi̧ mo ti daairaalu ȩpaae wosetepa, ya̧lo ‘Téyaalopa sae,’ dua yalepó.  
\v 11 Be dȩ dere doko̧ ȩ Keriso so whi̧ Juda whi̧né fo wosetere berape doko̧ yóló, betó mole so whi̧ tawóló sóró susupu eraairaalu betera̧leta dua yalepó. Atéturaalu, atimané Talepaae dowi fo yó̧póló, doakale dowi susupui ala erótua yóló, ȩ doasi fopaae butu, botokó fóló kae hae kwiamó betó mole so whi̧kélé sya kwȩyóló susupurótua yalepó.   
\p
\v 12 Ya̧lo até dere alamó so whi̧mó momaratere topo whi̧rapené ya̧lo dere ala wisirapóló atimané ȩ sóró daalóló Damaskus bepaae dotonalepó.  
\v 13 \it Kin\it* Agripa-ó, atimané ȩ atéró dotonatepa fu betalemó, tu̧ tua̧mó 12 \it kilok\it* sukakelemó sa̧mó mo ama kae dȩné ȩkélé, ya̧lo fulumu whi̧rapekélé, da̧ fea daale tiki dȩralepó. Ti ai dȩta, sukané dȩkélé ai kaae meipó.  
\v 14 Ai dȩnétei, da̧ fea dóló beseké yóló haemó muó molemó, beta̧ foné Erameike fo yóló duraalu, ‘Sol! Sol! naao noatepa ȩ susupuraté kutu bitu de? Naao ai dere alata, kale \it bulmakao\it* hupu ho̧kotere whi̧ dósuyóló nuku dere kae, naao dere alané ya̧tei, susupu saalo ai ape,’ yalepó.   
\p
\v 15 Tétepa ya̧lo a̧paae woseturaalu, ‘Tale-ó, ya̧ né de?’ depa, Talené ȩpaae duraalu, ‘Ȩta, naao susupuraté kutu betere whi̧ Yesupó.  
\v 16 Térapa ya̧ turukó holóló, naao ho̧leke donoyóló daane holae. Mió ȩ ya̧ beterepaae wóló i daaleteita, ya̧ ya̧lo kutó diratere whi̧ bitu, naao keletere ala yó maté kwȩyó̧póló sóró betera̧le walepó. Téturaalu, nalo ya̧lo ya̧paae me ala yó melaalopó.  
\v 17 Atétu, ya̧ naao fake so whi̧nékélé, Juda meire fake so whi̧nékélé, ya̧ dao̧sóró ȩ ya̧tamo wusuró betaalopó.  
\v 18 Ya̧lo ya̧paae ai eratere alata, ya̧ fóló kale kele dikire so whi̧ kele fisa̧ae faraalopó. Téturaalu, atima diliki tua̧mó beteretei taaróló dȩ tua̧paae waalopó. Atima kale Satan-né tȩteróló kaae taretei taaróló, Kótó beterepaae wapa, ti atimané dowi ala ya̧lo tokó̧ló kemeraalopó. Até depata, ti ai so whi̧ ȩpaae tuȩ́ tiki tiróló betó mole so whi̧ kuamó, beta̧mó beteraalopó,’ yalepó.   
\p
\v 19 Térapa, \it Kin\it* Agripa-ó, i dere forape feata, ya̧lo ó hepen bemó noke naró dere kaaené depa kelale ala taaréni, ha̧le tuȩ́ yó tareteiné ya̧lo i fo tukóló me ala enénipó.  
\v 20 Ai alarape fea, mo folosóró Damaskus be hulua so whi̧paaepi yó melóló nalota, ti i Jerusalem bemó betó mole so whi̧paae yó melale walepó. Téturaalu, Judia hae kwiapaaekélé, Juda meire so whi̧ betere hae kwiapaaekélé, mo fea Kótóné fo tuȩ́ yó̧póló yó melaté kwȩyalepó. Dowi ala fea taaróló, tuȩ́ tiki feteyóló Kótó beterepaae wapa ti tó tikimó dere nisi yao̧sóró, mo ala dapó yó̧póló, naao dere alané ha̧kearae.  
\v 21 Ya̧lo ai fo yó matere betené Juda whi̧rape wóló moma dere be dolomó ȩ tawóló daai yalepó.  
\v 22 Téyaletei, Kótóné ȩ tao sere ala take kaae sale be dȩmó deté waletei, mió i daale tua̧mókélé ai alatóró ha̧le yó tapa i daale ape. Atéreteiné, mió dia̧ doasi doi mole whi̧raperó doi munire whi̧rapetamo betó mole tua̧mó ya̧lo kelale ala i yó mótu betereteita, me kae kisi fo meipó. Mo take Moses-ró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné i ala yaalopó ere fo mo doko̧nótu erale ala i yó mótu betere ape.  
\v 23 Ai whi̧rapené ere fo i ape. Tȩteróló kaae tanó̧póló sóró daaló betere whi̧ Keriso doakale dele sóró mo ti suka̧alotei, momó kepaayóló betaalopó. A̧ atéró kepaayóló bitu, Kótóné da̧ tao saaire fota, diliki tua̧mó dȩ erótu betere kaae ama Juda so whi̧ró Juda meire fake so whi̧tamopaae yó mótu betaalopóló erapó. Ai ere fota, mió i yó mótu betere ape,” yalepó.   
\p
\v 24 Pol-né ai fo deremó Festus-né ama du betere fo tȩteróló fo fake yóló duraalu, “Pol-ó, naao ai du betere fota, ya̧ doakale \it skul\it* du betale tikimó naao topo doturaalu ai dere ape,” yalepó.   
\p
\v 25 Ti fo depa, Pol-né a̧paae tokó̧ mótu duraalu, “Doa whi̧ Festus-ó, ȩ topo doyóló dumi, mo bete mole fotóró ya̧lo i dere ape.  
\v 26 Kale \it Kin\it* Agripané i du betere foraperó dere alatamo bete mo fea ama diriyóló kisiparapó. Atérené wi yóló ini, mo halaainé a̧paae du beterapó. Ti noatepae, ai ala feata hiyóló yaaire ala meipóló kisipa mutu dapó.  
\v 27 \it Kin\it* Agripa-ó, kale Kótóné ko̧ló whi̧rapené ere fo naao dosa̧ayóló mopó yóló tuȩ́ tiki tiróló beterapóló ya̧lo mo diriyóló kisiparapó,” yalepó.   
\p
\v 28 Ai fo depa, Agripané Pol-paae duraalu, “Naao ai dere foné miótitóró ya̧lo tuȩ́ tiki hapale feteyóló Keriso whi̧ beteraaloé?” yalepó.   
\p
\v 29 Ti fo depa Pol-né a̧paae duraalu, “Miótitóró kisipa feteyóló Keriso whi̧ betaai depakélé, me be dȩmó betaai depakélé, ti me o̧la meipó. Téreteiné ya̧lo i dere fota, ya̧paae maaté dumi, mepaae ai daai mole so whi̧ feapaaekélé, ȩ betere kaae beteró̧póló kisipa mutu, Talepaae moma du beterapó. Tépatei ȩ i ere kaae \it sein\it* képiné dokotere ala beta̧ eró̧póló moma erótumipó,” yalepó.   
\p
\v 30 Pol-né ai fo deremó kale \it Kin\it* Agriparó ama nema Bernais-tamokélé, kale \it Gavman\it* whi̧né sóró beteró betere whi̧kélé, atimatamo betó mole so whi̧kélé, fea turukó holóló belapaae felepó.  
\v 31 Atima atéró belapaae tóȩ fóló daae muluraalu atimasisi fo tiki kȩlaaróló duraalu, “I whi̧ sukó̧póló daaire ala ó \it dipula\it* beteraaire ala betekélé munipó,” yalepó.   
\p
\v 32 Téró, Agripané Festus-paae duraalu, “Ai whi̧né amatamo Sisané doi yóló ama fo taleró̧pólópó ua̧meisóró, ti mióti fó̧póló ya̧lo dotonólua̧pó,” yalepó.   
\c 27  
\s1 Pol wȩi nukumó Rom bepaae fele fo  
\p
\v 1 Atimané da̧ Itali hae kwiapaae wȩi nukumó fó̧póló, taleyóló tukóló muló betepa, Pol-tamo mepaae \it dipula\it* whi̧rapekélé, diki tare whi̧rape kaae tare whi̧né naase tua̧mó mulóló dotȩyaai yalepó. Ai kaae tare whi̧ Julias-ta, Sisané ama kae beteró betere diki tare whi̧ doi mole fakekópó.  
\v 2 Téró, da̧ fóló Adramitium be whi̧né nukutei Esia hae kwiamó wȩi fóku sesekȩ kotere nuku duló betepa, da̧ sóró felepó. Ai nukumó Masedonia hae kwiamó tȩne be Tesalonaika be hulua whi̧kó Aristarkus-kélé, da̧tamo felepó.   
\p
\v 3 Da̧ atéró fóló wȩi tómó fiyóló hi̧ka Saidon bemó sókó felepó. Ai bemó nuku daaróló Julias tuȩ́ wisi muturaalu, Pol ama fulumu whi̧rape betere tikipaae a̧ ya̧ya̧re o̧lakó meló̧póló kwȩyae yóló dotonalepó.  
\v 4 Téró, da̧ ai Saidon be hulua taaróló felemó, da̧ faaire tikiró doakale besȩ́ tiki wouraalu faai dere su̧nipa, Saiprus hae kwia fakeró wȩi fanoko sesekȩ besȩ́ wale tiki kinaté felepó.  
\v 5 Téró, da̧ Silisia beró Pampilia betamomó mole wȩi kȩla tua̧mó tukóló fóló, Lisia hae kwiamó tȩne be Maira bemó sókó walepó.  
\v 6 Téró da̧ ai bemó sókó fóló, kale diki tare whi̧rape kaae tare whi̧né Aleksandria be huluamó Itali be huluapaae faaire nuku duló betepa kelalepó. Atépa, da̧ ai nukumó beteró felepó.  
\v 7 Téró, da̧ besȩ́né dere alamó dua wóputé fu betepatei, be dȩrape dekéró kemeyalepó. Até deté furaalu, Nidus be kese faté felemó doasi besȩ́ tikiné fenénipa, dȩpaae bolokó felepó. Atéró, wȩiné bopéró daaló betere hae kwia Krit tua̧mó wȩi fókumó tȩne Salmone bemó sókó felepó.  
\v 8 Téró da̧ mo doasi besȩ́ tikiné fenénipa, hae duné kinaté mo dua wóputé wȩi fanoko sesekȩ fu betalepó. Téró Lasea be felekemó beta̧ wȩi sukó̧ló mulale fale tiki wisinaale doi mole nuku dulótua dere tikimó sókó felepó.   
\p
\v 9 Atéró, wóputé fu betepatei, be dȩrape dekéró ha̧le kemeyalepó. Téró, kale Juda whi̧rapené o̧la weyóló betere be dȩ kemene folepaae, besȩ́ró sosóli alitamo felekemó waai yalepó. Atei kaae be dȩmó wȩi tómó nukutamo kotere ala mo wisinipóló kisipa mutu, Pol-né nuku só kotere whi̧rapepaae i fo yalepó.  
\v 10 “Ti be whi̧-ó, da̧ mió doai sosóliró besȩ́ alitamo tua̧mó fupata, ti da̧kélé, i nukukélé o̧la o̧lakélé, mo fea tua̧ tikimó aluyaalopó,” yalepó.  
\v 11 Ti fo yaletei, kale diki tare whi̧rape kaae tare whi̧né nuku taleró nuku só kotere whi̧tamoné dere fo woseturaalu, Pol-né dere fo sisópaae eralepó.  
\v 12 Kale ai wȩi sukó̧ló mulale fale tikimó da̧ sosóli ali kemeyó̧póló kaae tawóló betaai yaletei sosóliné betenénipa, fo tiki kȩlaaróló tale yalepó. Atéró mo turó whi̧rapené duraalu, ai hae tikimótei me be hulua Finiks-mó betaai faalopó depa felepó. Ti ai wȩi nuku dura̧leta dere tiki Krit haeta, \it saot-\it*ró \it west-\it*tamo upaae ene fóo, \it norti-\it*ró \it west-\it*tamo ipaae ene wóo epa tua̧mó erapó.   
\s1 Doasi besȩ́ tikiró hali tikitamo wale fo  
\p
\v 13 Atima atéró uté \it saot\it*-ró fakeró maaté sawa béi besȩ́ wapa, kale nuku duló betere halika teraayóló atima Krit wȩi fóku sesekȩ faairaalu felepó.  
\v 14 Téró atima mo tupaae fenipatei, hasi bosenóló wȩi tómópaae dorowale doakale fotoko̧i besȩ́ tikiné doi \it norti-ist\it* besȩ́ sókó wouraalu kale nuku tao sóró feteraai yalepó.  
\v 15 Ai besȩ́ tikiné nuku tao sóró wȩi kulu tua̧paae taae fatepa, besȩ́ walepaaetei, i̧alesumó hó̧né suka̧lepó. Atétepa, ama ko̧leaané sóró fó̧pólópó nuku bisiki tao diliki yóló ha̧le betó mupa, besȩ́né amatei sóró fu betalepó.  
\v 16 Téró, besȩ́nétei sóró fóló wȩiné bopéróló daaló betere hae kwia Kaoda-mó sókó felepó. Atéró ai hae tikiné kale besȩ́ kinóló fanokomó sesekȩ furaalu, kale beleka̧amale nuku doasi nukumó dulaairaalu wolopeté felepó.  
\v 17 Téyale tikimó besȩ́ró hali tikitamo wouraalu, fotoko̧né fenénipa kale nuku sóró doasi nuku tómó beleralepó. Atéró halika tikiné atima betere doasi nuku tekée fao̧sóró, ó kwiaró a kwiatamomó si̧yóló dokóo, tua̧mókélé si̧yóló dokóo, yalepó. Aita nuku hapale ho̧ko furaalu, atika̧mó dée tane fóló atima dorao̧sóró wituraalu yalepó. Kale wȩi tómó ama ko̧leaané fó̧póló nuku kei̧raté fole kuti kwia wȩipaae deróló duralepó. Ai wȩi kulu tua̧mó tukure halepané doita, Sirtis-pó.  
\v 18 Téró, fiyóló hi̧kakélé doakale besȩ́ tikiró wȩi asyatamoné da̧ felekemó sóró deratepa, nuku fé yó̧póló ai muó mole o̧la o̧la sóró wȩipaae kaae sóró teraayalepó.  
\v 19 Sore eratere be dȩmó da̧ mo felekemó alunépa, kale nuku kotere o̧la o̧latei tao suyóló wȩipaae teraayalepó.  
\v 20 Atéru, sukakekélé ho̧rekélé mo sawa keleni, besȩ́ tiki beta̧ ha̧le wómaaté tapatei be dȩrape dekéró kemeyalepó. Atétepa, da̧ betaaire kisipa mei, mo suka̧aire kisipa beta̧ muóló betó molepó.  
\v 21 Atére alamó kale be whi̧rape atima bitiré wale doko̧ o̧lakélé néni, wote siri betó molepó. Atéru, Pol turukó holóló duraalu “Ti be whi̧-ó, take ya̧lo Krit hae kwia taaróló faalo meipó yale fo diaao̧ wosua̧sóró, ti da̧ etei kaae sekȩ sóo, diaao̧ o̧la o̧lakélé wȩipaae teraa yóo, wua̧ meipó.  
\v 22 Téretei mió ya̧lo dia̧paae mo dapó. Da̧ i betó mole whi̧kó wȩimó aluyaalo meipa, beta̧ kisipa muóló faalopa sae. I nuku beta̧ wȩi tua̧mó doyaalopa da̧ wi dere ala ini, hosaa diriyóló betae.  
\v 23 Ȩ Tale Kótóné ama kutó diró̧póló sóró beteró betere whi̧reteiné, take dilikitamo hepen bemó kutó diratere \it ensel\it* ȩ felekemó daane walepó.  
\v 24 Atéró, ȩpaae i fo yalepó. ‘Pol-ó, ya̧ wi yao̧se. Kótóné ko̧lené sukutere ala ya̧tamo mulu, Sisané keletómó daalu fo tokó̧ló tale inipatei, ya̧ró ai nukumó betere whi̧rapetamo alu yaalo meipó,’ yalepó.  
\v 25 Térapa, ti be whi̧-ó, dia̧ i wȩiné dere alamó wiyóló diri furu furu yao̧se. Tale Kótóné ama kutó diratere \it ensel\it*-né ȩpaae yale fo motóró eraalopóló kisipa mutu, ya̧lo hosaa muni deyóló hai̧né sukó̧ló i betere ape.  
\v 26 Téyaalotei, i nuku beta̧ ti wȩiné bopéróló daaló betere hae kwia felekemó tukure halepamó dene fóló doyaalo ai ape,” yalepó.   
\s1 Wȩi nuku doyale fo  
\p
\v 27 Téró, da̧ Adriatik doasi wȩi kȩla tua̧mó fu betepatei, 14 be dȩrape kemeyalepó. Ai 14 be dȩ dilikitamo 12 \it kilok\it* kale nuku só kotere whi̧rapené tuȩ́né mió kale wȩiné bopéróló daaló betere hae kwiapaae felekemó sókó faai dapó kisipa mualepó.  
\v 28 Atei kisipa mutu, halepa feleke déró kelaai sawa sekȩi o̧la deralepó. Téyalemó, wȩi dolopaae doropóló hae olaane derepele da̧le doko̧ salemó 37 \it mita\it* epa kelalepó. Atéró sawa fóló tumó kale dere kaae momó deróló salemó 27 \it mita\it* epa kelalepó.  
\v 29 Atéteremó, kale nuku hapale furaalu, wȩi dolomó daae mole kapomó dene folo da̧ felekemó doranépa witu, sekȩi o̧larape nuku salemó dou̧ró duwóló deralepó. Atéró, furaalu, be hapale dȩyó̧póló moma deté fu betalepó.  
\v 30 Kale nuku só kotere whi̧rapené wȩiné atima sóró alurao̧sóró botokó faaire tu̧ keketu i ala yalepó. Atimané mepaae whi̧rape dilikó̧ló atima faai kale sekȩi o̧larape nuku topomó duróló deratapóló, beleka̧amale nukuné halika teraatu betalepó.  
\v 31 Téyaletei, Pol-né kale diki tare whi̧rapené topo whi̧ró ama diki tare whi̧rapetamopaae duraalu, “Ai whi̧rape atimatamo i nuku tua̧mó bitini depata, ti da̧ fea wȩiné dóló aluraalopó,” yalepó.  
\v 32 Atétepa, kale diki tare whi̧rapené nuku beleka̧a tiki duló betere képi wȩi dolopaae turukóló taae deralepó.   
\p
\v 33 Téró be dȩteretamo Pol-né ai whi̧rapepaae duraalu, “Dia̧ \it fula\it* tamo tua̧ wȩiné dere alamó aso sókó fóló bitu, o̧la sawakélé olaa yóló bitinipó.  
\v 34 Atéyaleteiné mió ya̧lo dia̧paae o̧la nae yóló sȩ dere fo i dere ape. Dia̧ wotené sukao̧sóró fotoko̧ buó̧póló o̧la dekéró nae. Dia̧ta, wȩiné mo beta̧ whi̧kókélé aluréni, wisiyóló dua sókó fóló betaalo ai ape,” yalepó.  
\v 35 Ai fo yóló ki̧lipaae \it bred\it* o bula sóró taru atimané keletómó Tale Kótópaae mo kée yóló kolokó daalu yóló, a̧ kaae sóró nalepó.  
\v 36 Atétere ala kilitu, whi̧rape fea hosaa muni deyóló hai̧tamo atimakélé sóró nalepó.  
\v 37 Da̧ ai nukumó betale whi̧rape doko̧ suraalu, 276 whi̧rapepó.  
\v 38 Atima o̧la nóló kemeróló kelalemó, kale nuku sekȩ epa fé yó̧póló \it whit\it* o yorape wȩipaae sóró teraayalepó.   
\p
\v 39 Atéró folo, hi̧ka be dȩtepa, beta̧ hae kwia epa kelaletei ai hae tiki atima wisiyóló kisipa inipó. Atéró ai hae kwia ere tikipaae kese faralemó, wȩi sukó̧ló mulale fale atika̧ wisinaale keletepa aimó nuku dakera̧le faalopó yalepó.  
\v 40 Atéyaairaalu, kale sekȩi o̧larape duló betere halika tikirape turukóló wȩi dolopaae taae deralepó. Téró kale nuku só kotere ni fake dokore halika tikikélé teraayalepó. Kale nuku besȩ́né sóró fó̧póló duló betere kuti kwiarapekélé, teraayóló mulaletei, momó ó nuku kwia fói̧ró woloralepó. Atéró, atima wȩi fóku atika̧ tópaae sókó faai felepó.  
\v 41 Téyalemó, kale nuku furaalu, wȩi tua̧mó sokore halepamó deyóló ka̧ae saletikimó tokó̧ló faaitere mo su̧nipó. Atépa doasi wȩi asyané, kale nuku sale mo terekeyóló taae falepó.   
\p
\v 42 Atétepa, kale diki tare whi̧rapené \it dipula\it* whi̧rape botokó wȩi a̧laae fao̧sóró mo fea dóló aluraai tuȩ́ mualepó.  
\v 43 Té yaai yaletei, atima kaae tare whi̧né Pol sinao̧sóró kisipa mutu, diki tare whi̧rapené yaai yale ala sesé yóló taalalepó. Atéró, kaae tare whi̧né duraalu, dia̧ mepaae wȩi a̧laae fole kisipare whi̧rapeta, ti wȩi a̧laae fae yalepó.  
\v 44 Mepaae wȩi a̧laae fole ketere whi̧rapeta, ti ai nuku terekée fele ni fake halake dolomó bulóló a̧laae fua yae depa, atima fea ai fotóró sya fóló, wisiyóló sókó felepó.   
\c 28  
\s1 Pol Malta haemó betere fo  
\p
\v 1 Da̧ sókó fele wȩi fókuta, wȩiné bopéró daaló betere hae Maltapó.  
\v 2 Ai Malta so whi̧né da̧ mo wisiyóló dape sóró simó beteralepó. Aita, doasi sosóli ali tua̧ dolomó hali nale tikimó sosóliné da̧ sukutepa, simó tiki dirirótu betalepó.  
\v 3 Pol ai felekemó yó mole si deta̧ame beta̧paae yóló simó bilirótu beteremó, whi̧ tukó nokole wuli male si deta̧ame dolomó buói si supumó sókó wóló Pol-né naasemó tukó naalepó.  
\v 4 Atétepa, kale ai be tale so whi̧né wuliné Pol-né naasemó fo̧ yó tapa kolóló, atimasisitei duraalu, “Ai whi̧ta, whi̧ dilé kotere whi̧ erurapó. Atétereteiné dowi ala dere kwia tokó̧ matere kótóné a̧ wȩiné dóló aluréni, taaróló mió imó wuliné ai dele ape,” yalepó.  
\v 5 Tépa, kale whi̧né ama naase fépo yalemó, kale wuli male si dolopaae taae dere felepó. Até yaletei, Pol a̧ naase tópuóló dotopo dere alakélé inipó.  
\v 6 Téró, ai daae mole so whi̧né Pol-né naase dotopo yóló tóputere ala ó dukó fóló sukutere ala kelaai kaae tawóló daapatei, suka kele doasi keme yalepó. Kale sekȩ́ me alakélé initere ala kilitu, atima kisipa tiki momó feteyóló duraalu, i whi̧ta kótóteipó yalepó.   
\p
\v 7 Téró, Malta hae tȩteróló kaae tare topo whi̧ Puplias-né ama hae ai wȩi fóku felekemó erepó. Ai sekȩ́né da̧ ama bepaae mo dua wisiyóló dape sóró kaae tawalepó. Atéró, a̧tamo betepa be dȩ sore kemeyalepó.  
\v 8 Da̧ atéró beteremó, kale sekȩ́né alima topo supu dere kisiró diasatamoné sukó̧ló mupa, Pol-né a̧ kȩle fóló momaróló naase mulalemó, kale whi̧ wisiyalepó.  
\v 9 Até dere ala kilitu, ai bemó kisi daayóló muó mole so whi̧ mo fea Pol beterepaae wóló betó mupa, ama wisirótua yalepó.  
\v 10 Atétere ala kilitu, ai so whi̧né da̧ dukiróló doasi whi̧ ao̧ralepó. Téró, da̧ ai be taaróló faaitepa, da̧ ya̧ya̧re o̧la o̧la fea atima melalepó.   
\s1 Pol Rom bemó sókó fele fo  
\p
\v 11 Da̧ ai bemó wélié sore beteró faairaalu, nuku keka̧lepó. Téyalemó Aleksandria whi̧rapené nuku sosóli ali ereteiné ha̧le muló betepa, da̧ ai nukumó biti̧ felepó. Ai nuku kwiamó, beta̧ be dȩmó deale kótó naale tamo Kastaró Poluks-tamo su̧róló aleale aso dakeró beterepó.  
\v 12 Téró da̧ Malta taaróló fóló, me wȩiné bopéró daalo betere haemó tȩne Sirakus be huluamó sókó fóló, aimó be dȩ sore daayalepó.  
\v 13 Atéró, da̧ ai be hulua taaróló fóló, Resium be huluamó sókó felepó. Aimó fiyóló hi̧ka ti da̧ u \it saot\it* fakeró besȩ́ wapa, taaróló fóló tu̧ tua̧mó fiyalepó. Atéró fóló, Puteoli be huluamó sókó felepó.  
\v 14 Téró wȩi nuku taaróló mepaae Keriso norapené da̧ dape sóró atimatamo be dȩ wȩikeró betalepó. Da̧ atéró beteró, nalo ti mo hae tu̧mó fóló Rom be huluamó sókó faai felepó.  
\v 15 Téyalemó, Rom bemó betó mole Keriso no nerapené da̧ wou beterapó dere fo woseturaalu, mepaae so whi̧ atima da̧tamo hokolaa yaai o̧la dotonóló dupu dere tiki Apius-paae walepó. Mepaae uké wale whi̧rape fiyó̧póló be sore tȩnó betere tikimó hokolaane walepó. Atéyaai mo umó wapa Pol-né atima kilitu, Talepaae mo kée yóló hai̧ yalepó.  
\v 16 Téró da̧ Rom bemó sókó fóló, \it Gavman\it* whi̧né Pol a̧ ama wotoró kae bemó beteróló diki tare whi̧ beta̧ a̧ kaae tawóló beterepó.   
\s1 Pol a̧ diki tare whi̧né kaae tapatei Talené fo yó maletei  
\p
\v 17 Téró be dȩ sore kemetepa, Pol-né Juda topo whi̧rapepaae toura̧le ape yóló betó mupa duraalu, “Norape-ó, ya̧lo so whi̧paae dowi ala mekó eréni yóo, da̧né ayarapené mara mole alakélé, doréni yóo epatei, atimané ȩ Jerusalem bemó ha̧le tawóló \it dipula\it* beteró̧póló, Rom \it Gavman\it*-né naase tua̧mó i muló betere ape.  
\v 18 Téró, Rom \it Gavman\it* whi̧né fo tokó̧ló talera̧lemó, ȩ doló sukunaai dere dowi ala kwia mekó munipa, fó̧póló dotonaai yalepó.  
\v 19 Téyaletei, Juda whi̧rapené meipa \it dipula\it* beterae dere fomó, ya̧lo ti wisirapa Sisané ya̧lo fo tokó̧ló taleyó̧póló Sisa doi yalepó. Ya̧lo atéyale alata, ya̧lo so whi̧tamo fo tokó̧ló atima só deraai kisipa mutu ini, atimané ȩ ha̧letei \it dipula\it* beterae depa yalepó.  
\v 20 Ai fo ha̧kearóló dia̧paae yaairaalu, ape yalepó. Ȩ \it sein\it* képiné i dokóló muló betereteita, kale Israel fake so whi̧ Kótóné tao saalopóló hai̧tamo betere ala mo dokonale betené ȩ \it sein\it* képiné dokóló i betere ape,” yalepó.   
\p
\v 21 Ai fo depa, kale whi̧rapené a̧paae duraalu, “Mepaae Judia hae kwiaró wale norapené naao i dowi ala yalepó yóló, da̧paae \it fas\it* asȩ yóló a̧latere ala ó ko̧lóné ene wale alakélé inipó.  
\v 22 Atépatei, da̧né mió naao kisipa mole fo beta̧ wosaai dapó. Ti noa betené dumi, be hulua feamó betóló fale so whi̧né duraalu, da̧ i fake tua̧mó bukótamo yóló kae biti̧ fale so whi̧ dorapó depa da̧né wosetu beterapó,” yalepó.  
\v 23 Ai fo kȩlaaraai, atima momó touraaire be dȩ tukóló mulalepó. Ai kale tukóló mulale be dȩ sókó wapa, take folosóró wale whi̧rapetamo mepaae kae wale tikimó, so whi̧ mo fea ha̧le o̧la kaae Pol betere bepaae wóló touralepó. Atéró betó mupa, Pol-né Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala etérapóló yó mótu, Moses-né asȩre foró Kótóné ko̧ló whi̧rapetamoné ere fotamo yó mótu betalepó. Téró ai fo mo dokonóturaalu, Yesu mo ai wale ape yóló hi̧kati kaae soró yó maletei be dikiralepó.  
\v 24 Ai fo woseturaalu, mepaae so whi̧ Talepaae tuȩ́ tiki feteyóló tiraletei, mepaae tuȩ́ fetenipó.   
\p
\v 25 Atéturaalu, atimasisitei kae kae kisipa muóló foné u só derótu i só derótu du betepa, Pol-né fo kemerótu i fo yalepó. “Dȩi Kepe Wisiné dia̧né ayarapepaae Kótóné ama fo wisi yó móturaalu, Kótóné ama ko̧ló whi̧ Aisaiané ko̧lómó mo fo erapó.   
\q1
\v 26 ‘Ya̧ fóló, ya̧lo so whi̧paae i fo yae.  
\q1 Take diaao̧ ya̧lo fo wosaalotei foné bete wisiyóló kisipa muaalomeipó.  
\q2 Take diaao̧ ya̧lo dere ala mo kelené kelaalotei, ai alané bete diaao̧ kisipa yaalomeipó.   
\q1
\v 27 I so whi̧né hosaa hapólu eru, atimané wosȩ́liné wosaaireteikélé, mo hapólurapó.  
\q2 Atima kelené bete wisiyóló kelao̧sóró kele hukunó beterapó.  
\q1 Atimané wosȩ́liné wosenalemó, bete wisi wisiyóló wosóo, atimané tuȩ́ tekeyóló bete kisipa duraalu, ȩpaae feteyóló wapa, ya̧lo wisiróo yao̧sóró hapóluró beterapó,’ erapó.   
\p
\v 28 Térapa, i ala beta̧ dia̧né tuȩ́ muó̧póló dapa wosae. Kótóné ama mo doasi tao sere alata, kale Juda meire fake so whi̧ beterepaae dotonó beteretei diaao̧ kisipa yae. Térené take ai so whi̧né wosóló tuȩ́ muaalopó,” yalepó. Atimané Pol-né ai dere fo woseturaalu, atima a̧ taaróló faai yalepó.   
\p
\v 30 Ba fo tamo tua̧mó Pol a̧ betere be amatei, dupu deté fóló beterepó. Atétu, a̧ beterepaae wua dere so whi̧ mo fea wisiyóló dape sóró ekei fo dua yalepó.  
\v 31 Téturaalu, Kótóné tȩteróló daale ao̧mó mole alaró Tale Yesu Kerisotamoné ala etérópóló diriyóló halaainé daalu yó mótu beterepó. Ama atéró yó mótu betepa, whi̧ mené sesé dere ala inipó.