\id 1CO - 1 Corinthians Folopa NT, Neil and Carol Anderson, 2-Mar-2005 
\h 1 Korin 
\toc1 1 Korin 
\toc2 1 Korin 
\mt1 1 Korin  
\c 1  
\p
\v 1 Kótóné mole kisipa sya furaalu, Yesu Kerisoné ama fo yó male fó̧póló, ȩ \it aposel\it* whi̧ sóró beteraai, Talené a̧ beterepaae ape yale whi̧ Pol-né dapó. Da̧né no Sostenes da̧mo wusuró bituraalu i dere ape.   
\p
\v 2 Ya̧lo i dere asȩta, Korin be huluamó Yesu Kerisoné sameané fokóló kae beteróló, Kótóné touró betere so whi̧ dia̧paae dapó. Dia̧ atéró beteraleteita dowi ala ini, ama mo kae ala beta̧ erótu beteró̧póló, a̧ beterepaae ape yalepó. Aita, dia̧ maaté mei, hae kwia doko̧ feamó betó mole so whi̧kélé Yesu Kerisopaae tao sae du betere so whi̧ dia̧ ere kaaetóró erapó. Ti ai sekȩ́ a̧ta, da̧kélé atimakélé fea tȩteróló kaae tare Talepó.   
\p
\v 3 Da̧né Aya Kótóró da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Kerisotamo tua̧mó kaaróló wale hamokoróló ha̧le tao sere alaró hosaa muni deyóló mo dua betere alatamo, dia̧ tua̧paae eró̧póló yae.   
\s1 Talepaae mo kée dere fo  
\p
\v 4 Ti dia̧ta, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso tua̧mó betepa, Kótóné hamokoróló ha̧le tao su betereteimó betere doko̧ Kótópaae ya̧lo mo kée du beterapó.  
\v 5 Ti noatepae, dia̧ a̧ tua̧mó bitu kaekae ala eró̧póló, ama fo yó matere alaró ai fo bete mo diriyóló kisipatere alatamo Kótóné dia̧ mo su̧ró beterapó.  
\v 6 Ti aita ha̧le meipó. Da̧né dia̧paae Yesu Kerisoné ama yale ala i ape yóló yó matere fo diaao̧ wosaleteiné, Talené dia̧ tua̧mó mo ala eró betepa kilituraalu, ita mo bete mole fopóló kisipa mualepó.  
\v 7 Atéreteiné, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso ha̧keamó wale kelaai dapóló, dia̧ ketekȩ buóló kaae taté fu beterapó. Téturaalu, Talené ala eraairetei ya̧ya̧ni, kae kae ala fea eró̧póló Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere ala dia̧ tua̧paae mo su̧ró beterapó.  
\v 8 Atépa, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso wale sukamó, dia̧ me alakélé munire so whi̧ beteró̧póló amatei dia̧ fotoko̧ bulaté fóló kemene fole kwiapaae sókó faalo ai ape.  
\v 9 Kótóné dia̧ró ama Naale Yesu Kerisotamo fulumu yóló beta̧ kisipa muóló beteró̧póló, a̧ beterepaae ape yalepó. Atéyale Kótóné ama eraalopó dere ala fea ha̧sókó feni, motóró dokonóló erótua dapó.   
\s1 Keriso so whi̧ fake tekeyale ala  
\p
\v 10 Norape-ó, ya̧lo dia̧paae i dere fota da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso tua̧mó bitu, dia̧ fake terekeni beta̧ kisipa muóló mo beta̧ alatóró du beteró̧póló, ama doimó ya̧lo dia̧ tao su ma fo i dere ape.  
\v 11 Ya̧lo no nerape-ó, dia̧sisi arale sóró fake teketu beterapó dere fo mepaae Koloené be whi̧né ene wapa wosalepó.  
\v 12 Ya̧lo dere foné bete i ape. Dia̧kó mené duraalu, ȩta Pol-né yó matere fo sya fulapó, mené du Apolos sya fulapó, mené du Sipas (Pita) sya fulapó, mené du so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso sya fulapó, du betere fo ya̧lo wosalepó.   
\p
\v 13 Diaao̧ ai du betere ala-a, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso terekeyóló kae kae fake betere? Dia̧ tao saai Pol filipaa ni tómó olerale? Dia̧ wȩi tópuraletei-a, Pol-né fake so whi̧ beteraai yaleé? Mo mei ai ape!  
\v 14 Dia̧ mepaae so whi̧ wȩi tópuratere ala ya̧lo ini, Krispas-ró Kaius-tamo beta̧ tópuraleteiné mo kée fo du beterapó.  
\v 15 Ya̧lo mo kée dere fo bete i ape. Dia̧ mepaae whi̧né duraalu, ȩta Pol-né doimó wȩi tópualepó dere fo yaaire tu̧ munéni yaleteiné dapó.  
\v 16 Kisipa keteyale fo me i ape. Stepanas-ró ama fake so whi̧tamo beta̧ ya̧lo wȩi tópuraletei, mepaae so whi̧ ya̧lo tópurénipóló kisipa mutapó.  
\v 17 Ti noatepae, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisoné ȩ dotonaleteita, so whi̧ wȩi tópuró̧póló ini, so whi̧ feapaae ama fo wisi yó meló̧póló yalepó. Ai fota, mo whi̧né mole fosó fosói kisipané yó mótumipó. Ti noa ala yao̧sóró meipó. Mo whi̧né kisipané fosó fosóyóló yó matere foné, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso a̧ filipaa ni tómó sukó̧ló da̧ tao sale foné bole doasi fotoko̧ alurao̧sóró dapó.   
\s1 Kerisota Kótóné fosó fosóre kisiparó fotoko̧tamoné betepó  
\p
\v 18 Ti noatepae, sukó̧ló mo ti aluyaaire so whi̧rapené ni tómó suka̧lepó dere fo woseturaalu, bete muni ha̧le ho̧ko fo nisi du beterapó. Tépatei, aluyao̧sóró tao sere so whi̧ da̧néta, Kótóné ai fo doasi fotoko̧ bulapóló kisipa mutu beterapó.  
\v 19 Ti noatepae, i fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 “Fosó fosóre so whi̧né kisipa tiki ya̧lo doróo,  
\q2 mepaae so whi̧rapené doasi kisipare alakélé ya̧lo okoko eróló mo ti doróo yaalopó,” erapó.   
\p
\v 20 Da̧ tao saai fosó fosói kisipa mole whi̧-a, de betere? \it Skul\it* yóló doasi kisipa sere whi̧-a, de betere? Mió i alimó bitu, du betere alané bete kisipare whi̧-a, de betere? Mo meipó. I haemó betere whi̧rapené mole fosó fosói kisipata, Kótóné ama yale alané keteirapené kisipa ao̧róló, mo ti okokoralepó.  
\v 21 Ti noatepae, so whi̧né i haemó mole fosó fosói kisipané Kótóné ala bete kelaai kikitu beteretei, kelao̧sóró Kótóné ama fosó fosóre ala sya furaalu, atimané kisipa fomaakeralepó. Atére Kótóné ama fo wisi mepaae so whi̧né bete muni ha̧le ho̧ko fopóló faletu betepatei, ai fo wosóló tuȩ́ tiki tiratere so whi̧ aluyao̧sóró Kótó a̧ wisi kisipatamo tao sua yalepó.  
\v 22 Juda fake so whi̧né dere fo mopóló kisipa tiró̧póló, kelemei alakó erae yóo, Juda mei Krik fo bole so whi̧né fosó fosói kisipa bete kekitua yóo du beterapó.  
\v 23 Tépatei da̧néta, ti so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso filipaa ni tómó suka̧le fo beta̧ yó mótu beterapó. Atéró yó matere fo woseturaalu, Juda fake so whi̧ atima dei tuȩ́ mutu aita kelemei ala wisi mei, ho̧ko alapóló atima dée nukua yóo, Krik fo bole so whi̧né bete munire fopóló faletua yóo, du beterapó.  
\v 24 Tépatei, Juda fake so whi̧kélé, Krik fo bole so whi̧kélé fea Kótóné a̧ beterepaae ape yalepó. Atéyale so whi̧né da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso suka̧lepó dere fo woseturaalu, a̧ta Kótóné fotoko̧ró ama fosó fosói kisipatamo bole bete ai ape du beterapó.  
\v 25 Ti noatepae, whi̧né Kótóné dere ala kilituraalu, bete muni kapala ho̧ko alapó du betepatei, ai alané mo whi̧rapené fosó fosóre kisipa teraae falapó. Mepaae whi̧rapené Kótóné du betere ala kilituraalu, keteirapené dere ala kaae ao̧rapó du betepatei, ai alané mo whi̧né bole doasi fotoko̧ teraae falapó.   
\p
\v 26 No nerape-ó, dia̧ Talené a̧ beterepaae ape yaletei, take dia̧ noa kaae so whi̧ betepa yaleró, diaao̧tei kisipa muae. Mo so whi̧rapené dia̧ fea ka̧ae kolóló, fosó fosói kisipa mole whi̧rape ó néli whi̧rape ó mo doasi topo whi̧né naale senaalerape bitinipó.  
\v 27 Tépatei, i haemó mepaae doi munire alarape Kókóné tao suraalu i haemó betó mole fosó fosói kisipa mole whi̧rapené kisipane ala sisópaae eráló haleralepó. Téturaalu, mepaae i haemó fotoko̧ buni bére ala tao suraalu, fotoko̧ bole ala só deróló haleralepó.  
\v 28 I haemó doi munire alakélé, bete muni ha̧le ho̧ko du betere alakélé, mo inire alakélé fea Kótóné sorokó suraalu, mo doasi doi mole ala só deróló ha̧le o̧la ao̧ralepó.  
\v 29 Ti ai ere alata, noa ala yao̧sóró meipó. So whi̧ mo beta̧nékélé, Kótóné ama keletómó bopé fakeyóló nene yao̧sóró erapó.  
\v 30 Yesu Kerisota, da̧mó fosó fosói ala melaai, Kótónétei a̧ ai alané bete alée faralepó. A̧ tua̧mó bole fosó fosói ala wisi i ape. Da̧ a̧ tua̧mó betepa, Kótóné donoi so whi̧pó yóo, ama ala eró̧póló sóró mo kae beteróo, da̧né dowi ala Yesuné sameané dupuróló da̧ ha̧le beteróo erapó.  
\v 31 Atéreteiné, i fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 “Mepaae so whi̧ bopé fakeyóló nene yaai depa, ti Talené ama eró betere alamó beta̧ a̧ dukiróló bopé faketu betae,” erapó.   
\c 2  
\p
\v 1 Norape-ó, ȩ dia̧ beterepaae wóló, Kótó a̧ etei kaae Tale beterapóló dia̧paae yó móturaalu, whi̧né wosóló feléyó̧póló ya̧lo fosó fosói foné ó fosó fosóre kisipané inipó.  
\v 2 Ti noatepae, ȩ dia̧tamo betale sukamó mepaae ala ya̧lo kisipané enépatei, me ala kisipa inire whi̧ ao̧yóló beterepó. Atéru, Yesu Keriso beta̧ etei kaae whi̧póló ere foró a̧ filipaa ni tómó suka̧le fotamo beta̧tóró, yó melaai kisipa mualepó.  
\v 3 Ȩ dia̧tamo wóló betale sukamó, béyóló ota̧alere alakélé, witere alakélé iruraalu, diri furu furutamo Talené fo yó mótu betalepó.  
\v 4 Talené fo wisi yó móturaalu, so whi̧né wosóló felérapó yó̧póló, ya̧lo fosó fosói kisiparó fotamoné yó menipó. Téni, Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧né erótu betere ala diaao̧ ha̧keamó koló̧póló, ya̧lo ha̧le yó beta̧ mótu betalepó.  
\v 5 Ti aita, dia̧ mo whi̧né fosó fosóre alapaae tuȩ́ tiki tiréni, Kótóné fotoko̧né erótu betere alapaae beta̧ kisipa tiró̧póló yalepó.   
\s1 Dȩi Kepe Wisiné matere fosó fosói kisipa  
\p
\v 6 Tépatei, Kótóné ama bete mole mo fo wisi da̧ dirii kisipa mole so whi̧paae yó matepa woseturaalu, ita mo fosó fosói fo wisipó du beterapó. Da̧né ai yó mótu betere fota, mió i alimó betere whi̧ ó atima tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené dere fosó fosói fo kaae meipó. Ti ai whi̧raperó atimané du betere alatamota, mo ha̧le o̧la kaae alée fu beterapó.  
\v 7 Da̧né atei kaae fo mo yó meni, Kótóné kinóló mole fosó fosói fo beta̧ yó mótu beterapó. Ti ai fota, da̧ Kótóné ama kae ere dȩ tua̧mó beteró̧póló, mo take sa̧ró haetamo kaaraaipatei, mo so whi̧né kelao̧sóró kinóló munélipakalepó. Tépatei ai ala da̧paae mo eraalopó.  
\v 8 Mió i alimó betó mole so whi̧ tȩteróló kaae tare topo whi̧rapené, ai kinóló mole fosó fosói ala mo kisipanipó. Ai alatamo atimané tuȩ́ ua̧sóró, ti Kótóné ama kae ere dȩ wisinaale fa̧ane Tale a̧ filipaa ni tómó olerólua̧meipó.  
\v 9 Tépatei, i fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 “Kótóné a̧paae yaala sókó fu betere so whi̧paae eraaire ala ama ta leróló muló beteretei, beta̧ whi̧né kelenékélé kolóo, wosȩ́linékélé wosóo, hosaa tua̧mókélé mulóo mo inipó,” erapó.   
\m
\v 10 Atépatei, ai kinóló mole alarape da̧né koló̧póló, Kótóné da̧ tua̧mó beteró betere Dȩi Kepe Wisiné ha̧kearalepó.  
\p Téturaalu, so whi̧né hosaa tua̧mó mole ala taleyóló, Kótóné ama mo apaae derepale fo bete mo whi̧né fosó fosóre alané tuȩ́ enénipa, Dȩi Kepe Wisinétei ai kinó betere alarape bete tokó̧ló ha̧kearótua dapó.  
\v 11 Ti noatepae, me whi̧né mole tuȩ́ tiki né kelere? Ai whi̧né ama kepené beta̧ tuȩ́rapó. Atére kaaetóró, Kótóné mole kisipakélé me whi̧né tuȩ́ni, ama Kepené beta̧ kisiparapó.  
\v 12 Talené da̧ matepa sale Kepeta, i haemó betere kepe mei, Kótóné hamokoróló ha̧le matere ala wisi da̧né kisipa yó̧póló, ama dotȩyale Kepetóró da̧né salepó.  
\v 13 Ti da̧né i du betere fota, mo whi̧né yó male fosó fosóre kisipané dumitei, Kótóné Dȩi Kepe Wisiné da̧paae yó matepa, da̧némo dia̧paae i dere ape. Dȩi Kepe Wisiné erótu betere ala yó móturaalu, ama da̧paae etéró yó melae dere fotóró sya fóló, i du betere ape.  
\v 14 Kale Dȩi Kepe Wisi bitinire whi̧né, ti Kótóné Kepené yó matere fo mo dapóló wosetumipó. Ti noatepae, ai fo bete Dȩi Kepe Wisiné yó matepa, ti su̧mó kisipanérapó. Kepe Wisi bitinire whi̧né ai fo wisi ha̧le ho̧ko fo nisiyóló, bete wisiyóló kisipanénipó.  
\v 15 Kale Dȩi Kepe Wisi betere whi̧né ti fea ala ama su̧mó taleyóló kisipanérapó. Tépatei, ai Kepe Wisi betere whi̧né ama dere ala me whi̧né a̧ taleyóló só deranénipó.  
\v 16 Etei kaae fo erapó.  
\q1 “Mé whi̧ Talené ama kisipa kaae muluraalu, a̧paae naao kisipa mole alarape i ape yóló, a̧ yó manéré?” erapó.  
\m Tépatei, Talené sóró beteró betere whi̧ Kerisoné mole kisipa da̧ tua̧mókélé mulapó.   
\c 3  
\s1 Kerisoné ala diriyóló tuȩ́niru alale seretei  
\p
\v 1 Norape-ó, ya̧lo dia̧paae Talené fo yó móturaalu, Dȩi Kepe Wisi betere so whi̧paae yó matere fo kaae yó manépatei, dia̧ tó tikiné ekȩlere ala du betereteiné, mo so whi̧ kaae beterepó. Yesu Keriso tua̧mó keteirape kaae betepa, ai da̧lemótóró yó mótu betalepó.  
\v 2 Dia̧ diri o̧la naaire su̧ni, keteirape kaae betepa, mo dirire so whi̧mó matere o̧la kaae meni, ketei matere awa̧ kaaetóró malepó. Miókélé dia̧ dirii o̧la naaire su̧nipó.  
\v 3 Ti dia̧ta, tó tikiné ekȩlere ala ha̧le yótóró tarapó. Ti noa betené ya̧lo i fo de? Mepaae whi̧né dere ala kolóló, dia̧sisi u tȩterótu i tȩterótu yóló dei tuȩ́ mutere alaró arale sere alatamo ha̧le yó tarapó. Tétu, diaao̧ tó tikiné ekȩlere ala sya fu beteretei mo ha̧kearóló yó matapó. Diaao̧ ai du betere alata, ha̧le mo so whi̧né dere ala kaaepó.  
\v 4 Ti noatepae, me whi̧né duraalu, ȩ Pol-né dere fo sya fulapó, mené du, ȩ Apolos sya fulapó du betere-a, ha̧le mo whi̧né dere ala kaae diaao̧kélé dumipóló de?   
\p
\v 5 Ti Apolos-a, noa whi̧é? Ȩ Pol-kélé noa whi̧é? Da̧mota, Talené kutó diratere whi̧ maaté bitu, ama fo dia̧paae maleteiné dia̧ a̧paae tuȩ́ tiki ai tiró betere ape. Talené amatei kutó terekeyóló whi̧ doko̧ beta̧ beta̧ yóló matere kaae, da̧mopaae malepó.  
\v 6 Atéreteiné, o̧la wae ya̧lo biliyóo, Apolos a̧ ti o̧la wisiyóló holó̧póló wȩi deróo yaletei, ai o̧la wae wisiyóló horatere alata, ti Kótóné amatóró eratapó.  
\v 7 Ti o̧la wae bilitere whi̧ró wȩi derótu betere whi̧tamota, mo ha̧le o̧la ao̧rapó. O̧la horótu betere Kótó beta̧ mo doasi ai ape.  
\v 8 O̧la wae bilitere whi̧ró wȩi deratere whi̧tamoné beta̧ alatóró eraai kisipa mutu, kutó ditu beterapó. Atétere kutó Talené taleyóló, me whi̧né ama diyale kutó su̧tóró dupu melóo, me whi̧né diale kutómókélé atérótóró melóo, yaalopó.  
\v 9 Ti noatepae, da̧mota Kótóné ama beta̧ kutó diratere whi̧ betepa, dia̧ta Kótóné ama kutóró tȩtere betamo kaaepó.   
\p
\v 10 Kótóné ama hamokoróló ȩ ha̧le tao saleteiné, fosó fosóre whi̧né be tȩtu dere kaae tȩyaairaalu, kaae sóró hae eleké ya̧lo deyalepó. Atéró deyale eleké tómó me whi̧né be tȩtu beterapó. Atéró be tȩtere whi̧rape doko̧ feané ho̧ko tȩni, mo hotowaró kaae taru tȩnérapó.  
\v 11 Ti noatepae, ai tȩne be eleké taaróló, me whi̧né eleké kae denénipó. Ti ai be tȩtere elekéta me kae mei, Yesu Kerisopaae dó faróló erapó.  
\v 12 Mepaae whi̧né ai kale dere eleké tómó be tȩturaalu, \it kold kapa\it*, ó \it silpa kapa\it* ó doasi \it moni\it*né duputere kane ó ni fake ó ha̧ta sóku ó kape ó we dako sórótamo tȩtu betepa, ti Talené ama taletere be dȩmó, whi̧rape doko̧ feané diyale kutó ka̧ae kolóló ha̧kearaalo ai ape.  
\v 13 Ti ai be tȩtere whi̧ doko̧ feané diyale kutó Talené ama taletere be dȩmó, mé whi̧né diri o̧la sóró tȩyóo, mé whi̧né béi o̧la sóró tȩyóo eréró siné dóló ha̧kearatepa, kelaalopó.  
\v 14 Mé whi̧né tȩale betamo siné dénitepa, ti ama diyale kutómó dupu wisi saalo ai ape.  
\v 15 Mé whi̧né ama tȩyale betamo siné doló kemeró betepa, ti ama diyale kutómó me dupu saalomeipó. Ti a̧ aluyao̧sóró Talené tao saalotei, ama kuti ó mepaae o̧la o̧la fea siné doló tiki ha̧le fu dere kaae yaalopó.   
\p
\v 16 Dia̧ta, Kótópaae moma dere be tȩnuraalu, Kótóné Dȩi Kepe Wisi dia̧ tua̧mó ai betere kisipanié?  
\v 17 Kótópaae momatere betamo, mepaae so whi̧né fisikóló dorótu betepa, ti Kótóné ai so whi̧kélé doraalopó. Ti noatepae, Kótópaae moma yó̧póló tȩne beta, me dowi alatamo hosekéni, mo ama alatóró eró̧póló kae tȩnó betere momatere be ti dia̧tóró ai ape.   
\p
\v 18 Diaao̧tei dia̧ta, fea ala bete kisipare so whi̧ nisi yao̧se. Mió i alimó betó mole so whi̧né kisipané i sekȩ́ta mo fosó fosórapó depa, ti ai whi̧ a̧ me ala tuȩ́ inire whi̧ kaae bitu, Talené ala beta̧ sya fu beteró̧póló yae. Atétepa, ti mo fosó fosóre whi̧ betaalo ai ape.  
\v 19 Ti noatepae, i haemó betere whi̧rapené mole fosó fosói kisipa Kótóné kilituraalu, ita bete muni ho̧ko alapó du beterapó. Aita, i asȩmó mole fo kaaepó.  
\q1 “I haemó fosó fosói kisipa mole whi̧rapené so whi̧ dilikitu betere alané denólótu betere alamó Kótóné atimatei daalopó,” erapó.   
\m
\v 20 Ai fo kaae me i ape.  
\q1 “I haemó betó mole fosó fosóre whi̧rapené tuȩ́ tikita, me bete muni ha̧le o̧la kaae ao̧retei Talené ama mo tuȩ́rapó,” erapó.   
\m
\v 21 Térapa, mo i hae whi̧né dia̧mó meló betere o̧la o̧lakélé, take nalopaae yaaitere alakélé, fea dia̧ Yesu Keriso tua̧mó betepa meló beterapa, mepaae whi̧rape doiyóló bopé fake dere ala du betao̧se.  
\v 22 Dia̧paae ai meló betere o̧lata, Pol ó Apolos ó Sipas (Pita) ó mió i ere hae tiki ó betere alakélé, ó sukutere alakélé ó mió du betere alakélé, ó take nalopaae yaaitere alakélé fea Talené dia̧mó meló betereteiné ai o̧la o̧la taleta, ti dia̧tórótipó.  
\v 23 Ti dia̧kélé, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisoné ama so whi̧tóró betóo, Yesu a̧kélé Kótó ao̧mó ama naalema betóo, erapó.   
\c 4  
\s1 Da̧ta Kerisoné kutó diratere Aposel whi̧ beterapó  
\p
\v 1 Térapa, dia̧né da̧ noa kaae whi̧ bitu déró, i dere fo wosóló kisipa muae. Da̧ta, so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisoné kutó diratere whi̧ bitu, Kótóné kinóló mole mo fo wisi wisiyóló kaae taru, so whi̧ feapaae ha̧keamó yó mótu beteró̧póló da̧ sóró beteralepó.  
\v 2 Téró mepaae whi̧né, me whi̧paae i kutó ó o̧la wisi mo tawae depa, ti mo wisiyóló kaae tanérapó. Nalo ama diyale kutó talené kelera̧lemó, ho̧ko dini mo donotóró dipa, ti mo wisirapó yaalopó.  
\v 3 Ya̧lo ha̧sókó fóló yale ala dia̧né ó mepaae fo tokó̧ló taletere whi̧rapené taletepa, ȩ whaalia inipó. I dere fota, mo dapó. Ȩ ha̧sókó fóló du betere ala ya̧lotei tale dumipó.  
\v 4 Kótóné keletómó ȩ ha̧sókó fóló yale ala ya̧lo hosaa tua̧mó munipóló kisipa mutapó. Tétu, ya̧lotei ȩ taleyóló me ha̧sókó fele ala munipó depa, ti ȩ me ala initere whi̧póló dumipó. Ya̧lo du betere alata, Talené ama beta̧ taletu beterapó.  
\v 5 Atérapa, so whi̧né du betere ala taleyaai Talené tukóló muló betere be dȩ teópatei, diaao̧ me whi̧ taleyóló só deréni, Talenétóró yó̧póló kaae tawae. A̧ wale sukamó so whi̧né diliki tua̧mó kinóló du betere ala ha̧kearóló dȩ tua̧mó mulóo, so whi̧né me ala yaairaalu hosaa tua̧mó kikiti mutu betere kisipa tikikélé ha̧kearóo, yaalopó. Atétere sukamó, so whi̧ feané yale wisi alamó Kótóné atima dupu beta̧ beta̧ yóló matepa saalopó.   
\p
\v 6 Atérapa ne norape-ó, Apolos da̧moné dia̧ tao saai kisipa mutu, yale ala fea, dia̧paae asȩmó ai deté wale fota, diaao̧ kisipa só̧póló su̧róló yalepó. Ti noa betené mei, Juda fakené mara mole fo i ape.  
\q1 “Talené asȩyóló muló betere fota, mo whi̧né kisipa mole alatamo touróló yao̧se,”  
\m ere fo bete diaao̧ kisipa yaasepóló, du betere alapaae dó faróló da̧moné yó malepó. Atéyale ala dia̧né wisiyóló kisipa depa, ti me whi̧né doi sóró horóo, me whi̧né doimo só deratere alata, bopé faketere ala yaalomeipó.  
\v 7 Ti noatepae, ya̧ kolósu me whi̧ kolósu yóló, me whi̧ kaepó du betere-a, né kae kae yóló beterale? Naao ai sóró tare o̧lata, ya̧ mené menipóló kisipa mute? Ai o̧latamo naao sóró tarapóló kisipa mutepa, ti naaotei salepóló kisipa mutu noatepa bopé faketu betere? Téni, dia̧né ai mole o̧la o̧lata, mené dia̧mó meló beterapa, bopé faketere ala mo taalae.   
\p
\v 8 Diaao̧ senére o̧la ó enére ala fea ya̧ya̧re nisiyalemó, dia̧ mo su̧ ai ererapó! Dia̧ta, o̧la o̧la fea ya̧ya̧ni, mo néli whi̧rape ai bitirapó! Da̧né dia̧ tao sini, dia̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧rape ai bitirapó! Dia̧ tȩteróló kaae tare doasi topo whi̧rape bitua̧sóró, ti da̧kélé dia̧tamo beta̧mó tȩteróló kaae tare whi̧ bitu, hȩkesetere ala du bitua̧pó!  
\v 9 Ti noatepae, ya̧lo kisipané \it aposel\it* whi̧rape da̧ta, Korin bemó betó mole so whi̧né keletómó Kótónétei da̧ doi muni mo belei o̧la kaae ao̧rapó. Ti da̧ta, bóené be nóló so whi̧ feané keletómó doasi hale seróló daairaalu, dokóló muló betere ao̧rapó. Atére ala i haemó betó mole so whi̧nékélé, hepen-mó betó mole \it ensel\it*-rapenékélé, koló̧póló ha̧keamó hale seralepó.  
\v 10 Da̧ta, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisoné ala erótu, kisipa okokoi whi̧rape ao̧pa, dia̧ta Keriso tua̧mó bitu, ama ala erótu betere fosó fosóre whi̧rape ao̧rapó! Da̧ fotoko̧ buni, bére whi̧rape betepa, dia̧ doasi fotoko̧ bole whi̧rape ai betererapó! Dia̧ doasi doi mole whi̧rape betepa, da̧ta belei sókótei i betó mole ape!  
\v 11 Take bitiré wóló, mió i betere alimókélé, o̧la meiyóló wotetamo betere alakélé, wȩi nokole dere alakélé, dowi bisinaai fi kuti deróló betere alakélé, mo doasi susupu sere alakélé, da̧ be meiyóló ho̧ko fité kotere alakélé, ha̧le yó tarapó.  
\v 12 Da̧ naaire o̧la ó fitere bemó kisipa mutu, da̧né fotoko̧nétei depe tukówei kutó ditu beterapó. Mepaae whi̧né da̧ só deróló faletere fo depa, atimapaae Talené dia̧ wisiró̧póló yae fo beta̧ yóo, da̧paae doasi susupui ala eratepatei tokó̧ meni, me o̧la meipóló ha̧le bele yóo, du beterapó.  
\v 13 Mepaae whi̧rapené da̧ eratere fo depa, da̧né atimapaae mo naamei fo maaté dua dapó. I haemó betó mole so whi̧né da̧ kilitu, doi muni mo dowi taae fatere o̧la kaae ao̧raté waletei, miokélé ai alatóró ha̧le yó tarapó.   
\p
\v 14 Ya̧lo i asȩtu betere fota, dia̧ hale yó̧póló dumitei, dia̧ ya̧lo mo hosaa mole naale senaale kaae betereteiné, dia̧ kó̧paae fao̧sóró ma fo dapó.  
\v 15 Dia̧ Kerisoné ala erótu betere tua̧mó, kaae tare whi̧rape mo ha̧le o̧la kaae betó mupatei, dia̧né ayata dekéró bitinipó. Ti noatepae ȩta, da̧ tȩteró kaae tare whi̧ Yesu tua̧mó bitu, ama fo wisi yó maleteiné ȩ diaao̧ aya alée felepó.  
\v 16 Atéreteiné, dia̧né ya̧lo dere ala kolóló su̧róló yaasepóló, dia̧ ketekȩ bulóló ma fo i dere ape.  
\v 17 Ti noa ala yaai meipó. Ya̧lo mo yaala sókó fu betere naale Timoti a̧ dia̧ beterepaae ai dotonatere ape. Ti aita ha̧le mei, Tale tua̧mó bitu, tuȩ́ tiki tiróló Talené ala eró tare whi̧ wisipó. So whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso tua̧mó bitu, ya̧lo du betere ala diaao̧ kisipa kete yao̧sóró, ama dia̧paae yaalopó. Ti be hulua doko̧ feamó betere Keriso so whi̧paae yó maté kutu betere foró ya̧lo yó matere fotamo wusuró mo beta̧ alatóró erapó.   
\p
\v 18 Ȩ dia̧ beterepaae waalomei nisiyóló, dia̧ mepaae so whi̧ doasi kisipare whi̧ ao̧yóló bopé faketu beterapó.  
\v 19 Atétu betepatei, Talené ama kisipanétamo ȩ dia̧ beterepaae wó̧póló depa, ti mo felekemó waalo ai ape. Atéró wóló bitu, ai bopé faketu betere whi̧rapené dere fo maaté wosaai mei, ai fo tua̧mókélé noa kaae fotoko̧ buléró ka̧ae kelaai dapó.  
\v 20 Ti noatepae, so whi̧paae Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó mole ala eróturaalu, mo whi̧né foné maaté ini, Kótóné ama fotoko̧nétóró erótua dapó.  
\v 21 Ȩ aipaae wouraalu, dia̧ supuraai biya̧tamo waalopé, yaala sókó furaalu naameyóló mo dua apeloé? Diaao̧ kisipané mé alakó dia̧paae eraai ape yóló kisipa mute?   
\c 5  
\s1 Nópu nokole whi̧ keriso faketamo touyóló bitini, kae beteró̧póló hokó̧ falae  
\p
\v 1 Dia̧ tua̧mó, beta̧ whi̧né ama alimané dokale sotei a̧ dokalepó dere fo wosalepó. Atéró ayané dokale sotei dokotere alata, mo nópu nokole alatóró ai dere ape. Ti Kótó tuȩ́ inire whi̧nékélé atei kaae mo sonaalei ala dumipó.  
\v 2 Aita dowi ala du betepatei, diaao̧ kisipané wisi ala dapóló bopé faketu beterapó. Ai ala deremó, dia̧ dekȩné sukuturaalu, atétere whi̧ dia̧tamo touyóló betao̧sóró, ho̧kó falua̧sóró mo wisi ua̧pó.  
\v 3 Ti ȩ dia̧tamo bitini kae betepatei, da̧ fea tua̧mó mo beta̧ kepetóró betereteiné ȩ dia̧tamo beterapó. Ti ȩ kaae betóo, dia̧ kae betóo epatei, ȩ aimó biture kaae, ai ala yale whi̧ ya̧lo mo só deró beterapó.  
\v 4-5 Dia̧ fea da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesuné doimó touróló betóo, ya̧lo kepekélé diaao̧ kepetamo beta̧mó betóo, Tale Yesuné ama matere fotoko̧ su̧mó buóo epa, ti ai whi̧ a̧ Satan-né naase tua̧mó mulae. Atétepa, ti ama tó tiki doraalotei, Tale waaire be dȩmó, ama kepe bete tao saalo ai ape.   
\p
\v 6 Ti ai whi̧ ho̧kó faréni, ha̧le betepatei wisirapóló bopé faketere ala mo dorapó. Mo sawatamo o̧la \it yist\it*-nétei \it flawa\it* o bula doasi tópuratere ala diaao̧ kisipa inié?  
\v 7 Dia̧ta, kisi \it flawa\it* o kaae ai betere ape. Térapa, \it yist\it* bunire kisi \it flawa\it* o kaae alée fóló betaasepóló, upulé \it flawa\it* omó bulótua yale moi \it yist\it* sokóló tae falae. Ti noatepae, da̧né yale dowi alamó Kótóné da̧ kwia melaai yaletei, ha̧sókó faróló, \it sipsip\it* hupu male Kótópaae ha̧le melóló sukunapó. Atéyale sekȩ́ta me kae mei, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso ai ape.  
\v 8 Atéremó, Talepaae mo kée yóló o̧la deturaalu, take \it flawa\it* omó bulale moi \it yist\it* sokóló taae falae. Ai \it yist\it*-ta, dowi tuȩ́ mutere alaró du betale kae kae sonaalei dowi alatamopó. Ai ala taaróló, \it yist\it* bunire otóró deóló naalopó. Tétu, u dei tuȩ́ mulutei tó tikiné ha̧le siki̧li dere ala ini, Talené mo alatóró erótu betereteita, ti kale \it yist\it* bunire o kaaepó.   
\p
\v 9-10 Take ya̧lo dia̧paae folosóró asȩmó, nópu nokole so whi̧tamo fulumu yao̧se yale fota, i haemó betó mole nópu nokole so whi̧ ó o̧la o̧la mo dekéró senée yóló ekȩle du betere so whi̧ ó me whi̧ dilikó̧ló o̧la o̧la su betere so whi̧ ó kapala kótópaae momatu betere so whi̧tamo fulumu yao̧se yóló inipó. Keriso so whi̧nétei ai dosa̧ayale alarapetamo du betepa, ti atétere so whi̧tamo fulumu yao̧se yóló yalepó. Ti i haemó betó mole mo so whi̧ tuȩ́ mutu ya̧lo i fo ua̧sóró, ti mé tikikómo dowi ala munipa, aipaae biti̧ fae fo ua̧é?  
\v 11 Ya̧lo i dere asȩta, mepaae so whi̧né dia̧paae a̧ta naao Keriso nopó du bitutei, nópu nokole ala ó o̧la o̧la senée yóló ekȩle dere ala ó kapala kótópaae momatu betere ala ó whi̧né doi doróló eratere fo ó topo dotere wȩi mo dekéró nóló keyaa fole ala ó me whi̧ dilikó̧ló o̧la o̧la o̧lémi sere alakélé fea du betepa, ti ai so whi̧tamo fulumu dere ala momókó yao̧se. Tétu, beta̧mó o̧la nokole alakélé mo yao̧se.   
\p
\v 12 Keriso so whi̧ mei, belapaae ha̧le betere so whi̧né dere ala taleyóló só derae fo Talené da̧paae inipó. Ti taletere alata, Keriso so whi̧ dia̧sisi maaté yae erapó.  
\v 13 Ti ha̧le belapaae betó mole mo so whi̧ taletere alata, Kótóné beta̧ enérapó. Térapa,  
\q1 “Dia̧ tua̧mó dowi ala ha̧le yó tare whi̧ dia̧tamo touyóló betao̧sóró kae beteró̧póló, ho̧kó falae,” ere fo diaao̧ kisipa yaasepóló i dere ape.   
\c 6  
\s1 Keriso no hamoma fo tokó̧ló só derao̧se  
\p
\v 1 Dia̧kó me whi̧tamo mepaae o̧lamó arale supa, Kótóné kae beteró betere so whi̧ dia̧sisi wisiranépatei taaróló Kótó tuȩ́nire whi̧rapené tale yó̧póló sóró fu betere ala wisire?  
\v 2 Take nalopaae i haemó betó mole so whi̧ feané dere ala, Kótóné kae beteró betere so whi̧né taleyaalopó ere fo diaao̧ kisipanié? Ti dia̧nétamo i haemó betó mole so whi̧né dere ala diaao̧ taleyó̧póló, Talené yóló muló betepa, ti dia̧ tua̧mó ai du betere mo sawa alakélé tale enénipóló kisipa mute?  
\v 3 Take nalopaae \it ensel\it*-rapené du betere ala da̧né taleyaalopó ere fo dia̧ kisipanié? Ti atei kaae doasi hapólui ala da̧né su̧mó enérapa, i haemó mo sawa alatei dia̧sisi alale sóró bóe du betere ala su̧mó wisiranénipa de?  
\v 4 Térapa, Keriso so whi̧ dia̧ tua̧mó atei kaae arale sóró bóe dupa, ti dia̧kó mepaae doi munire so whi̧nékélé su̧mó taleyóló donoranérapa, atei kaae so whi̧ sóró beterae.  
\v 5 Ya̧lo i dere fota, dia̧ haleyó̧póló dapó. Talepaae tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧ dia̧sisi alale su betere ala taleyóló wisiraaire fosó fosói kisipa mole whi̧kó dia̧ tua̧mó bitinipa du betere?  
\v 6 Dia̧sisi atéró donoréni, Kótópaae tuȩ́ tiki tirénire so whi̧né keletómó mepaae no ne hamoma só deraairaalu, fo tokó̧ló taletere \it Gavman\it* whi̧rapepaae taleyae du ai betere ape!   
\p
\v 7 Dia̧ me dupu saai kisipa mutu, mepaae ne notamo fo tokó̧ló só derótu betereteiné, Talené ala erateretei taaróló, mo ti haepaae derepale ala ha̧kearatapó. Mepaae whi̧né ya̧paae erale sekȩi alaró kapala dilikó̧ló naao o̧la o̧la sere alatamota, dupu saai dapóló fo tekȩni, me o̧la meipóló taalatepa mo wisirapó.  
\v 8 Aténi, dia̧né mepaae so whi̧ dilikó̧ló atimané o̧la o̧la sóo, atimapaae sekȩi ala eróo, du betereteita, diaao̧ no nepaaetei du beterapó.   
\p
\v 9-10 Dowi ala du betere so whi̧ Kótóné tȩteróló kaae tare tua̧mó betaalomeipó ere fo dia̧ kisipa munié? Nópu nokole so whi̧ ó kapala kótópaae momatere so whi̧ ó whi̧né dokore so ó so dokore whi̧ kae sotamo nópu nokole so whi̧ ó whi̧ hamomatamo ó so hamomatamotei nópu nokole so whi̧ ó whi̧né tiki dotonóló \it moni\it* sere whi̧ ó o̧lémi nokole so whi̧ ó néli whi̧ betaai wisi wisi o̧la dekéró senée dere so whi̧ ó wȩi mo dekéró nóló keyaa fole so whi̧ ó me whi̧ eratere so whi̧ ó so whi̧ dilikó̧ló o̧la o̧la su betere so whi̧ fea, Kótóné tȩteróló kaae tare ao̧mó betaalopó dere fo mo nisiyóló wosao̧se. Aita, kapala fo dapó.  
\v 11 Ai dosa̧ayale alarapeta, dia̧ mepaae whi̧né mo du betaletei, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Kerisoné doimó fokóló kae beteróo, ama so whi̧póló sóró kae beteróo, me ala muni mo donoi so whi̧ beteróo, ere alata, da̧ kaae tare Tale Kótóné Dȩi Kepe Wisiné erapó.   
\s1 Nópu nokole dowi alamó ere fo  
\p
\v 12 Mepaae whi̧né duraalu, “Kae kae ala fea fo muni, ya̧lo mo su̧mó enérapó,” du beterapó. Tépatei, mepaae alané da̧ tao sumipó. “Kae kae ala fea yaaire fo muni, ya̧lo mo su̧mó enérapó,” du betepatei, mepaae alané ȩ tȩteróló kaae tawao̧sóró, ai o̧lané wae sóró kutó diratere whi̧ momó kaae betaalo meipó.  
\v 13 Mara mole fo i ape. “Mo o̧lata, wotetepa nóo, depeta, ti o̧la naai daayóo erapó,” Tépatei, o̧laró depetamo ti Kótóné doróló mo ti aluraalopó. Talené da̧né tiki aleyaleteita, nópu nó̧póló ini, ama kisipa mole ala beta̧ eró̧póló erapó. Da̧né tikikélé Talené ama dupuyóló wisiró betereteiné, amatórótipó.  
\v 14 Kótóné ama doasi bole fotoko̧né da̧ tȩteróló kaae tare Tale suka̧letei momó kepaaróló beteralepó. A̧ atétu yale kaae, da̧kélé ama kepaaróló beteraalopó.  
\v 15 Whi̧né mo tikimó hó naase daalure kaae, dia̧ touróló betere so whi̧ feata, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisoné tikitóró daalapóló kisipanié? Ti Kerisoné tikimó olekere so whi̧tei, nópu nokole sotamo olekeyóló beta̧ tiki daatere ala wisire? Aita mo enéi ala meipó.  
\v 16 Mepaae whi̧né nópu nokole sotamo fitepa, ti atimaamo mo beta̧ tikitóró alée foletei dia̧ kisipanié? Ti noatepae, i fo asȩrapó.  
\q1 “Atimaamo tiki beta̧mó touratepa, ti beta̧ tikitóró alée faalopó.”   
\m
\v 17 Tépatei, mepaae whi̧ de Taletamo olekeyóló beta̧mó betepa, ti ai whi̧né keperó Talené kepetamo mo beta̧ alatóró erapó.   
\p
\v 18 Dia̧ nópu nokole ala tua̧mó bitini, ai ala sisópaae eróló botokó fae. Mepaae kae kae dowi alata, ha̧le tómó maaté deretei, nópu nokole alata, mo naao tikitei doróló folokolerótu beterapó.  
\v 19-20 Dia̧né tikita, Kótóné dia̧ melale Dȩi Kepe Wisiné momatere be tȩnapó. Talené dia̧ melale Dȩi Kepe Wisi dia̧ tua̧mó beterapóló kisipa mutumié? Ti diaao̧ tiki taleta dia̧ mei, Talené mo doasi o̧lané dupurapó. Atérapa, me noa kaae ala yaaitepa, ti Kótóné doi doasi mulatere ala beta̧ du betae.   
\c 7  
\s1 Soró whi̧tamo dokotere ala tua̧mó ere ala  
\p
\v 1 Asȩmó diaao̧ ȩpaae wosale fo mió dia̧paae i tokó̧ matapa, wosae. Mepaae whi̧ so dokotere ala taaróló, ha̧le betepakélé mo wisirapó.  
\v 2 Tépatei, ya̧lo dia̧ keletepa dia̧ betere tua̧mó nópu nokole ala mo turó fa̧aneteiné, whi̧rape fea mo atimané sotamotóró betóo, sorapekélé atimané whi̧tamotóró betóo depa, ti mo wisirapó.  
\v 3 Soró whi̧tamo dokore tua̧mó soné tikiné hȩkesere ala ama omanétóró eróo, whi̧né tikiné hȩkesere ala ti ama somanétóró eróo, du betae.  
\v 4 Ti soné tikita, amatóró mei, omané tiki yóo, whi̧né tikikélé amatóró mei, somané tiki yóo, erapó.  
\v 5 Soró whi̧tamo dokore tua̧mó, whi̧ ó soné ama tikiné hȩkesere ala yaai wosetepa, hó̧yóló sesé yao̧se. Aténi, soró whi̧tamo atimaamosisi beta̧ kisipa muóló, Talepaae moma yaairaalu, fo dokóló be dȩ tukóló mulae. Atéró beteró, tukóló mulale be dȩ sókó wapa, kale dere kaae momó touyóló betae. Ti noatepae, diaao̧ tikiné hȩkesere ala tȩteróló kaae tawaaire fotoko̧ buni bépa, Satan-né dia̧ dée nalao̧sóró dapó.  
\v 6 Ya̧lo i dere fota, yae yóló ere fo meitei, diaao̧ kisipané wisirapó depa, ti sya fóló enérapó.  
\v 7 Whi̧ fea so dokoni ȩ ere kaae ha̧le betepa aikélé doni, wisirapóló kisipa mutapó. Tépatei, whi̧ doko̧ feapaae Talené kae kae ala meló beterapó. Me whi̧né dere ala kae yóo, me whi̧né dere ala kae yóo erapó.   
\p
\v 8 Téró, whi̧né dokonire soraperó so dokonire whi̧tamopaaekélé, wulia so whi̧paaekélé, i dere ma fo wosae. Ȩ so dokoni ha̧le biture kaae, dia̧kélé atéró betaai depa ti doni, mo wisirapó.  
\v 9 Tépatei, wotoró bitu ama tikiné hȩkesere ala tȩteróló kaae tawaaire fotoko̧ su̧nipa, ti so whi̧tamo dokaai depa ó whi̧ so dokaai depa ti dokonérapó. Ti noatepae, ama tikiné hȩkesetere ala yaai ama hosaa tua̧mó si duku dere kaae yao̧sóró whi̧ so dokotepa, ó so whi̧tamo fenépa doni, mo wisirapó.   
\p
\v 10 Dokó mole so whi̧paae i dere fota ya̧lo kisipané dumitei, Talené yae yóló muló betere fo i ape. Whi̧né dokore so naao whi̧ tokó̧ falao̧se.  
\v 11 Sonétamo whi̧ tokó̧ló fupa, ai so whi̧ kaetamo dokoni ha̧le beteró̧póló yae. Téru, ama omatamo dowi kisipa mutu taaróló faai yaletei momó fesaae wóló, atimaamo yale ala fea wisiróló touyóló betae. Soné ai dere kaae, whi̧nékélé soma tekao̧sóró yae.   
\p
\v 12 Dia̧ mepaae so whi̧paae iniyale fo i dereteita, Talené yae ere fo meitei, ya̧lo kisipa mole fo dapó. Beta̧ Keriso noné ama soma Talepaae tuȩ́ tiki tiró bitinirutei, ama omatamo betere ala wisipa, ti ai so tokó̧ falao̧se.  
\v 13 Sonékélé, ama whi̧ Talepaae tuȩ́ tiki tiró bitinitei sotamo betere ala wisipa, ti ai whi̧ tokó̧ló faai kisipa muao̧sé.  
\v 14 Ti noatepae, tuȩ́ tiki tiró betere soné oma kisipa tiki tiró bitinipatei Talené ai so kae beteró betereteiné, ama omakélé kae beteratapó. Atére kaae, tuȩ́ tiki tiró betere whi̧né somakélé Talepaae kisipa tiró bitinipatei, Talené ai whi̧ kae beteró betereteiné, sokélé kae beteró beterapó. Ai ala ua̧meisóró, ti dia̧né naale senaalekélé Talené keletómó wisiyóló bitini, ha̧le ho̧ko bitua̧pó. Téua̧tei, atimaamo Talepaae kisipa tiró betereteiné, naale senaalekélé kae beteratapó.   
\p
\v 15 Tépatei, soró whi̧tamo dokore tua̧mó Talepaae tuȩ́ tiki tiró bitinire soné whi̧ tokó̧ló faai dowa̧ae fupa, ti fó̧póló yae. Atétepa, tuȩ́ tiki tiró betere so ó whi̧ atimaamo dokonireteiné, whi̧ a̧ so kae dokotepa ó sokélé whi̧ kaetamo fupa wisirapó. Ti noatepae, da̧ soró whi̧tamo dokóló bitu, hosaa muni deyóló mo dua beteró̧póló Kótóné da̧paae ape yalepó.  
\v 16 Tuȩ́ tiki tiró bitinire whi̧né dokore so-ó, naao whi̧ mo ti aluyao̧sóró tao senéretei ó tao senéniretei netéró kisipa yaaloé? Tuȩ́ tiki tiró bitinire so dokore whi̧ naaokélé so mo ti aluyao̧sóró tao senéretei ó tao sené iniretei netéró kisipa yaaloé?   
\p
\v 17 Tépatei, Kótóné a̧ beterepaae ape yale whi̧ fea me noa kaae ala epa, a̧paae ape itikimó, ai alatóró eró̧póló yae. Ai diri ma fota, dia̧paae maaté dumitei, hae kwia doko̧ feamó betó mole Keriso so whi̧paaekélé du beterapó.  
\v 18 Mepaae whi̧ de tiki sekaȩ tikipa Talené a̧ beterepaae ape itikimó, ti ai alatóró eró̧póló, tiki sekaȩ tikinire whi̧ ao̧yóló betao̧se. Mepaae whi̧ de tiki sekaȩ tikinipa, ti ai alatóró eró̧póló yae.  
\v 19 Tiki sekaȩ tikitere alaró tikinitere alatamo me bete munipó. Kótóné tukóló muló betere fo sya fóló erótu betere ala beta̧ doasi bete mulapó.  
\v 20 Dia̧ so whi̧ fea noa kaae ala du betere tua̧mó betepa, Kótóné a̧ beterepaae ape itikimó, ti ai ala tua̧mótóró ha̧le betó tawae.  
\v 21 Dia̧ wae sóró kutó diratere so whi̧ betepa, Talené a̧ beterepaae ape itikimó, ti me o̧la meipa whaalia yao̧se. Dia̧ wae sóró kutó diratere so whi̧ betere ala taaróló, mo ha̧le betaaire tu̧ mupa, ti wisirapa, atétóró betae.  
\v 22 Ti noatepae, mepaae so whi̧ de wae sóró kutó diratere so whi̧ bitipa, ti i kisipa muae. Talené a̧ beterepaae ape yale sukamó, dia̧ teraayóló ha̧le ai beteró betere ape. Atére kaae, mepaae so whi̧ atima ko̧lené ha̧le betepa, Talené a̧ beterepaae ape imó, ti Kerisoné wae sóró kutó diratere so whi̧ beterapó.  
\v 23 Dia̧ta, Talené ama doasi o̧lané dupuyóló beteró beterapa, ha̧le mo whi̧né wae sóró kutó diratere so whi̧ alée fóló betao̧se.  
\v 24 No nerape-ó, dia̧ doko̧ fea noa kaae ala du betepa, Talené a̧ beterepaae ape tikimó, ti Kótóné ama keletómó ai ala tua̧mótóró ha̧le betó tawae.   
\p
\v 25 Ya̧lo i dere fota kokopei whi̧rape ó so seimale whi̧tamo dokoteremó dapó. I fota, Talené yae ere fo dumitei, ama ȩ ko̧leturaalu tao sóró beteró beteteiné ya̧lo dere fo mopóló dia̧né wosenérapó.  
\v 26 Noa betené i fo dumitei, mió i alimó kae kae wou betere sekȩi alamó kisipa mutu, dia̧ mió ai betere kaaetóró ha̧le betepa mo wisirapóló dapó.  
\v 27 Dia̧ so dokopa, ti tokó̧ falaai kisipa muao̧sé. So dokonipa, ti so dokaai keketu betao̧se.  
\v 28 Tépatei, dia̧ kokopei whi̧ so dokaai kisipa mupa, ai dowi ala dumipó. Dia̧ seimale sorapekélé whi̧tamo faai depa, ti aikélé dowi ala meipó. Tépatei, mió i alimó soró whi̧tamo dokore tua̧mó doasi sekȩi ala waalopóló kisipa mutu, dia̧paae ma fo i dere ape.   
\p
\v 29-31 Norape-ó, ya̧lo i dere fota, Talené kutó diraaire be dȩ fo̧lo inireteiné dapó. Mió kaae sóró so dokore whi̧rape, so dokonire ao̧yóló betóo, dekȩné sukutu moló du betere so whi̧ ti whi̧ sukuni ha̧le betere so whi̧ ao̧yóló betóo, mepaae hȩkesené sukutu betere so whi̧ hȩkese initere so whi̧ kaae betóo, mepaae o̧la o̧la duputu betere so whi̧ ti o̧la o̧la dupu initere so whi̧ ao̧yóo, mepaae so whi̧ i haemó mole o̧la o̧la sóró taru, mepaae kutó ditutei ai o̧la o̧lapaae hosaa muóo, yao̧sóró yae. Ti noatepae, mió da̧né kelené i kilitu betere haeró o̧la o̧latamota, alu deté fu beterapó.   
\p
\v 32 Ya̧lo dia̧paae i dere fota, dia̧ Talené ala eróturaalu, mepaae alatamo bipi yóló, whaali yao̧sóró dapó. So dokonire whi̧ta, Talené kisipa feléyó̧póló ama alatóró eraai kisipa mutu beterapó.  
\v 33 Téretei, so dokore whi̧ta, ama soné kisipa feléyó̧póló i haemó mole alatóró eraaire kisipa mutu beterapó.  
\v 34 Atéreteiné ama tuȩ́ mo beta̧tóró muni, tamo mulapó. Whi̧né dokoni ha̧le biti soró seimale sotamota, Talené ama kutó diraaire kisipa beta̧ mulapó. Téturaalu, ama tikiró kepetamoné Talené ala beta̧tóró eraaire ketekȩ bulapó. Tépatei, whi̧né dokore sota, omané kisipa feléyó̧póló i haemó mole ala eraaire kisipatóró mulapó.  
\v 35 Ya̧lo i dere fota, dia̧ so dokao̧sóró sesétu dumitei, Talené ala eróturaalu, mo beta̧ tuȩ́tóró mulu, wisiyóló eraasepóló dapó.   
\p
\v 36 Mepaae whi̧nétamo ama dokaai tukóló beteró betere so seimale doasi ba fomó ha̧le bitiré fao̧sóró, dokaai kisipa mutepa, ti wisirapa dokó̧póló yae. Ti so dokotereteita, dowi ala meipó.  
\v 37 Tépatei, me whi̧né ama tuȩ́né hȩkesere so seimale mepaae whi̧né a̧paae dokae yóló sȩni, amatei ha̧le betaai dapóló kisipa mutepa, ti aikélé wisirapó.  
\v 38 Térapa, whi̧né ama hȩkesere so seimale dokotepa, ti mo wisi ala dapó. Tépatei, mepaae whi̧né ama hȩkesere so seimale dokoni ha̧le betepa, ti ama ai dere alané so dokore whi̧né dere ala mo bosenó beterapó.   
\p
\v 39 Whi̧né dokore so ama oma sukuni ha̧le betepa, ti me whi̧tamo fenéni omatamo ha̧le dokorapó. Tépatei ama oma sukutepa, ama tuȩ́né a̧ me whi̧ kaetamo faaitepa, ti ha̧le whi̧tamo feni, Talepaae tuȩ́ tiki tiró betere whi̧tamotóró fupa wisirapó.  
\v 40 Tépatei, ya̧lo kisipané ha̧le wulia betere sorape kolósu, folosóró whi̧ sukutepa kae whi̧tamo dokore sorape kolósu depa, wulia betere ala mo wisiyóló hȩkesetamo beterapó. Ya̧lo i dere fota, Kótóné Dȩi Kepe Wisiné yó matepa dapóló kisipa mutapó.   
\c 8  
\s1 Kapala kótópaae momatere o̧la nokolemó dere fo  
\p
\v 1 Ya̧lo i dere fota, kapala kótópaae momayóló ha̧le matere o̧lamó dapó. Mepaae bete mole alarape da̧ feané kisipa siré waletei, mió da̧né mo diriyóló kisiparapó. Fea ala fea atima tuȩ́rapó du betepatei, atima doasi whi̧ ao̧yóló bopé faketu beterapó. Tépatei, yaala sókó fole alané ti so whi̧ wisiróló, kae beteraté fu beterapó.  
\v 2 Mepaaené kisipané fea ala ama bete wisiyóló tuȩ́rapó du betere whi̧ta, mepaae ala mo diriyóló kisipanipó. Atétere whi̧ fea ala turó kisipa yaaire teórapó.  
\v 3 Tépatei, Kótópaae yaala sókó fu betere whi̧ta, Kótóné mo wisiyóló kisiparapó.  
\v 4 Térapa, kapala kótópaae momatere alamó i dapa wosae. I haemó kae kae kapala kótó su̧róló aleyale o̧la me bete muni yóo, Kótóta me kae bitini, mo beta̧tóró betóo eretei, da̧né mo diriyóló kisiparapó.  
\v 5 Ti noatepae, so whi̧né mepaae i haemó ere o̧la o̧la ó sa̧mó daae mole o̧la o̧la kilitu, kótórapekélé, talerapekélé, dekéró betó mulapó dua dapó.  
\v 6 Ha̧le betó mole so whi̧né ai fo du betepatei, da̧ Keriso so whi̧néta, Kótó me kaae mei, mo beta̧tóró beterapóló kisiparapó. Ai Kótóta, da̧né Aya bitu, i haemó yó mole o̧la o̧la fea amatóró kaaróo, da̧kélé ama kisipa mole ala eró̧póló aleyóló beteróo, erapó. Atére kaae, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ me kae bitini, Yesu Keriso mo beta̧tóró beterapó. Fea o̧la o̧laró wisi wisi alatamo Kótóné a̧paae aleyae depa, amatóró aleyóo, da̧né betere betekélé a̧ tua̧mó muóo ereteiné, ama ala da̧né ha̧le eraté fu beterapó.   
\p
\v 7 Da̧néta, ai alarape diriyóló kisiparetei, mepaae teó wale Keriso so whi̧né ti diriyóló kisipanipó. Atére so whi̧ atima kapala kótópaae momatua yaletei, ti dowi alapóló kisiparapó. Ti noatepae, atimané tuȩ́ béruraalu kapala kótópaae matere o̧la nukupa, ti atimané tuȩ́ tiki mo doraalopóló kisipa mulapó.  
\v 8 Atépatei, ai o̧la nokole alané da̧ Kótó betere felekepaae dapesó fumipó. O̧la néni wetere alanékélé da̧ doraalo meipó. Atére dere kaae, o̧la nokole alanékélé da̧ wisiyóló beteraalo meipó.   
\p
\v 9 Tépatei, naao kisipanétamo taleyóló naaitepa ó we yaaitepa ti wisirapó. Tétutei, naao tuȩ́ sya fóló du betere alané mepaae tuȩ́ tiki dirini, bére so whi̧ dée nalao̧sóró mo hotowaró kaae tawae.  
\v 10 Ti noatepae, ai kapala kótópaae moma dere bemó o̧la nuku betepa, mepaae tuȩ́ tiki dirinire so whi̧né dia̧ kisipa dirire so whi̧ sya wóló, kapala kótópaae matere o̧la naalo wini, halaainé nukupa atima dée nalaalomeipóló kisipa mute?  
\v 11 Dia̧ fea ala tuȩ́rapó du betereteiné, kale kisipa dirinire notei dorótu beterapó. Ti ai so whi̧ta, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso sukuturaalu tao sale no nepó.  
\v 12 Atéró du betere dowi alané, tuȩ́ tiki bére no nepaae sekȩi ala eróló dorótu beterapó. Atéturaalu, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisopaaekélé dowi ala erótu beterapó.  
\v 13 Ya̧lo atéró, o̧la nokole alanétamo no nerape dée nanóló dowi ala depa, ti ȩ hupu ó na momó kae naalomeipó. Ti noa yao̧sóró mei, ya̧lo dere alané atima dée nalao̧sórópó.   
\c 9  
\s1 Mo keriso so whi̧né Aposel whi̧rape tao senérapó  
\p
\v 1 Diaao̧ kisipané mepaae dere alarapené ȩ dokóló muni teraae fóló bituraalu, ya̧lo enére ala fea su̧mó enénipóló de? Dia̧né ȩta, Talené dotȩyale \it aposel\it* whi̧ bitinipóló kisipa mute? Da̧ tȩteróló kae tare whi̧ Yesu ya̧lo kilinipó ere? Ȩ Tale tua̧mó bitu, diyale kutómó botokale o̧lata, ti dia̧tóró ai betere kisipanié?  
\v 2 Mepaae so whi̧né ȩ kilituraalu, atima tao só̧póló Kótóné dotȩyale \it aposel\it* whi̧póló kisipa mutumipó. Tépatei, ȩ dia̧ tua̧mó bitu ya̧lo diyale kutó kilitu, i sekȩ́ta \it aposel\it* whi̧ mo hi̧tipó enérapó. Ti noatepae, Talené ama fo ya̧lo dia̧paae mo wisiyóló yó maleteiné, dia̧ tua̧mó ai olere du wisinaale diaao̧tei ka̧ae kolóló, ita, Talené \it aposel-\it*né yale alané erale da̧lepóló kisipanérapó.   
\p
\v 3 Ya̧lo dere ala taleyóló ȩ só deraai du betere whi̧rapené dere fo mo nisi yao̧sóró, dia̧paae dapa wosae.  
\v 4 Ti da̧ \it aposel\it* whi̧rapeta, Talené ama kutó dirane fae yóló dotȩyalepó. Atéreteiné da̧né naaire o̧laró wȩitamo mené da̧ tao sóró matepa dore?  
\v 5 Mepaae \it aposel\it* whi̧rape ó, Talené nomarape ó Sipas-sépi atimané dere kaae, da̧mokélé Talepaae tuȩ́ tiki tiró betere so dokóló, sotamo wusuró Talené ala eraté kotere dore?  
\v 6 Mepaae \it aposel\it* whi̧rape atima kutó dini ha̧le betepa, Banabas da̧mo Talené kutó diróturaalu, mo naaitere o̧la kutókélé da̧moné maaté su̧mó dinérapóló kisipa mute? Talené kutó diratere so whi̧ feanétóró dinérapó.   
\p
\v 7 Bóe dele \it ami\it* whi̧rape atimané nokole o̧laró bóe dele o̧la o̧latamo atimanétei dupu dua de? Mepaae whi̧né ama kutómó biliyale \it wain\it* képi du u̧lumétepa sóró nukumié? Mepaae whi̧ atima whaatere \it meme\it* hupuné awa̧ tepeyóló nukumié?  
\v 8 Ya̧lo i deté wale fota, mo whi̧né mole kisipa sya fóló dapóló de? Ti ya̧lo ai deté wale fo kaae, kale tukóló muló betere fonékélé, dumié?  
\v 9 Ti noatepae, Moses-né kale tukóló muló betere fo asȩre tua̧mókélé i fo kaaetóró erapó.  
\q1 “Kale \it bulmakau\it* hupuné \it whit\it* o du tȩiya deté kuturaalu, mepaae sorokóta deretei a̧ nó̧póló, ku̧lumu faarao̧se,”  
\m Ti Kótóné ai ere fo-a, mo \it bulmakau\it* hupumó kisipa mutu yaleé? Mo meipó.  
\v 10 Ai fota, da̧ tao saai kisipa mutu erapó. Ti noatepae, kutó sóró o̧la wae bilitere whi̧ró o̧la u̧lumétepa sere whi̧tamo nalo bukóló saai kisipa mutu, atimaamo wusuró depe tukó wei ala du beterapó.  
\v 11 Mepaae whi̧né o̧la wae bilitu dere kaae, da̧ dia̧ tua̧mó bitu, diaao̧ kepe bete tao sóró wisiratere ala du betalepó. Atére kaae, mo kutómó o̧la u̧lumétepa sóró me whi̧tamo bukutu dere kaae, da̧ wote yao̧sóró mo o̧la diaao̧ tao sóró matere ala dore?  
\v 12 Talené kutó diratere whi̧rape tao sóró o̧la matere alatamo donopa, ti da̧ tao sóró matere alakélé mo turó donorapóló kisipa mutapó. Atéró matere o̧la da̧né senépatei taaralepó. Aita ha̧le mei, da̧ \it moni\it* ó me o̧la saaire kutó ditere nisiyóló, Kerisoné ama fo wisi wosaaire tu̧ seséyao̧sóró yalepó.   
\p
\v 13 Mepaae momatere be kaae tare whi̧rapené momatere bepaae sóró wale o̧la buki atimané nukua deretei, diaao̧ kisipanié? Atétere kaae, Talepaae ha̧le melóló simó suku̧laa dalatere tiki kaae tare whi̧rapenékélé, atima nenére o̧la kwiapaae nukua erapó.  
\v 14 Atétere kaaetóró, kale fo wisi yó matepa wosetere so whi̧rapené, ai fo yó matere whi̧rape atimané ya̧ya̧re o̧la ó nokole o̧la tao sóró melae yóló Talené tukóló muló beterapó.   
\p
\v 15 Tépatei, ȩ ya̧ya̧re o̧la diaao̧ tao sóró melaaire donopatei, saalo meipó yalepó. Ya̧lo i asȩtu betere alata, dia̧né ȩ ya̧ya̧re o̧la meló̧póló dumitei, ai fo wisi diaao̧ wisiyóló wosó̧póló kisipa mutu, ȩ hai̧tamo yó mótu betalepó. Ai fo wisi ya̧lo dia̧paae yó maleteimó dupu salepóló, mepaae whi̧rapené ȩ eratere fo yao̧sóró kisipa mutu yalepó. Ti mepaae whi̧né ya̧lo ha̧le yó mótu betere ala seséturaalu, ȩ tao sóró \it moni\it* ó me o̧la melao̧sóró ȩ miótitei sukutepa wisirapóló kisipa mutapó.  
\v 16 Tépatei, Kótóné fo wisi ya̧lo yó materemó ȩ bopé faketere ala enénipó. Ti noatepae, Talené ama erae dere fo taaréni, mo yó manérapó. Ai fo wisitamo ya̧lo yó menitepa, ti ȩpaae eraaire sekȩi alamó mo doasi wirapó.  
\v 17 Mepaae whi̧né ai fo wisi ȩpaae yó melae yóló sȩni, ya̧lo kisipanétei yó mótu betepa, ti ya̧lo saaire dupu wisi mulapó. Talené ȩpaae dirae yale kutó ya̧lo kisipané diréni, mené sȩteremó dirótu betepa, ti me dupu muni, ha̧le erae ere fo maaté sya fu beterapó.  
\v 18 Ti ya̧lo ai saalopó dere dupu-a, noa o̧laé? Aita Talené fo wisi ha̧le yó materemó, tao sóró matere o̧la saaire donopatei sinipó. Tétu, Talené fo wisi feléi kisipatamo ha̧le yó matere alata, ti ya̧lo dupu wisi ai ape.   
\p
\v 19 Ȩta, mené wae sóró kutó diratere whi̧ bitinitei, ya̧lo kisipané enére ala beta̧ du beterapó. So whi̧ mo turó Yesu Kerisoné fake beteró̧póló kisipa mutu, ya̧lotei ȩ atimané wae sóró kutó diratere whi̧ ao̧yóló i betere ape.  
\v 20 Juda fake so whi̧ Yesu Kerisoné fake beteraai kisipa mutu, ȩ Juda fake betere kaaetóró betalepó. Ȩta, Moses-né asȩyóló muló betere foné tȩteróló kaae tare ao̧mó bitini, ai fo sya fu betere so whi̧ Yesu Kerisoné fake beteraai dapóló, ȩ ai fo sya fu betere so whi̧ ao̧yóló betalepó.  
\v 21 Moses-né asȩyóló muló betere fo tuȩ́nire fake so whi̧ Yesu Kerisoné fo wosóló, ama fake beteró̧póló, ȩ ai fo tuȩ́ inire whi̧ ao̧yóló yó mótu betalepó. Ya̧lo i dere fota, Kótóné tukóló muló betere fo munipóló dumitei, ȩ Kerisoné tukóló muló betere foné tȩteróló kaae tare ao̧mó beterapóló dapó.  
\v 22 Tuȩ́ tiki tiró bitutei, bére so whi̧ atima tuȩ́ tiki diriyóló tiró betere so whi̧ kaae beteraai kisipa mutu, ȩ tuȩ́ tiki bére so whi̧ ao̧yalepó. Ȩ so whi̧ tua̧mó bitu, atimané kae kae du betere alatóró sya fóló du betaleteita, ti so whi̧ mo turó aluni, Talené tao só̧póló kisipa mutu yalepó.  
\v 23 Ya̧lo i du betere alata, kale fo wisi so whi̧ feané wosóló fakeróo, ai fo wisiné erótu betere wisi wisi ala ȩpaaekélé eratepa sóo, yaai kisipa mutu du beterapó.   
\p
\v 24 Mepaae o̧la o̧la saai whi̧ fea sururu yóló fotei, da̧le muló betere tikimó sókó fole whi̧né beta̧ dupu sua deretei, diaao̧ kisipanié? Atétu dere kaae, o̧la o̧la saairaalu ketekȩtamo sururu yóló fu betae.  
\v 25 Atei kae kae melaa dere whi̧rape ha̧le bitini, atimané tiki fotoko̧ buó̧póló o̧la nokole alakélé, kae kae dere alakélé, hapólupatei, betere doko̧ su̧ su̧yóló, mo wisiyóló sya fu beterapó. Atétere whi̧rapené su betere topo taota, sawa sukamó maaté muóló doyaalotei, da̧né saalopóló i bope du betere o̧lata, dokélé ini, mo ti muó tawaalopó.  
\v 26 Atérapa, mepaae whi̧ furaalu kisipa tekeyóló feni, ha̧le ho̧ko tȩtamo yóló fu dere kaae, Talené ala ya̧lo ho̧ko erótumipó. Naase dele whi̧né naasetamo duraalu, ha̧le ho̧ko tikimó dini, mo kelepaamótóró du dere kaae, ȩ Talené ama da̧le muló betere tikimó sókó faai ha̧le fu beterapó.  
\v 27 Atétere kaae, ya̧lo dere alakélé tikiné hȩkesere ala ho̧ko yao̧sóró, ya̧lo tiki ya̧lotei hapólui ala tua̧paae mulóturaalu, wae sóró kutó diratere whi̧ kaae, tȩteróló kaae tarapó. Aita, noa yao̧sóró meipó. Mepaae whi̧né ȩpaae duraalu Talené fota, so whi̧paae mo wisiyóló yó maletei, ai tua̧mó ya̧ ha̧sókó feleteiné naao doimó mulale dupu saalomeipó yao̧sóró dapó.   
\c 10  
\s1 Dée nao̧sóró Isarael fakené deté wale ala dosa̧ayóló kisipa muae  
\p
\v 1 No nerape-ó, ita noa ala yao̧sóró dumipó. Da̧ Juda fake firale noutererapepaae erale ala diaao̧ kisipa yaasepóló i dapa wosae. Atima fea kitikiné a̧lisóró fu betepa, ai kitikitóró sya fóló, kale doasi wȩi kȩlakélé tua̧mó tukóló mo hae tiki ha̧lepa atima tȩyóló fipakalepó.  
\v 2 Atima Moses-tamo touyóló kitiki ao̧mó fóo, wȩi kȩla tua̧mó tukóló fóo yaleteita, atima fea Moses tua̧mó wȩi tópipakalepó.  
\v 3-4 Atima fea Talené Kepené dere ala tua̧mó sa̧ró dorowale mo beta̧ o̧latóró nóo, wȩikélé mo beta̧tóró nóo, yalepó. Ti noatepae, mo whi̧né kelené kelenire Kepe atimatamo kwȩalepó Ai Kepe tua̧mó ere kane fake dolomó sorokó wale wȩi nukua yalepó. Ai betere bete matere wȩi sorokó wale kane faketa, ti me kae mei, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisotórótipó.  
\v 5 Téyaletei, atima mepaae turó so whi̧né dere ala Kótóné kolóló a̧ hȩkesenipó. Atéyale betené atima sisiraae fupa, so whi̧ bitini ha̧le kópu ka̧ae fi tikimó ho̧ko dourótua yalepó.   
\p
\v 6 Atima atéró sisiraae feleteita, tuȩ́ tiki turóné dowi ala yaai ekȩle du betale alané erapó. Mió da̧kélé atima yale kaae yao̧sóró, tó tikiné ekȩlere ala da̧né hosaa tua̧mó mulao̧sóró kisipa mulatere fo i dere ape.  
\v 7 Mepaae so whi̧ atima kapala kótópaae momatu yale kaae, mió diaao̧kélé yao̧se. Ti noatepae, asȩmó i fo erapó.  
\q1 “Talené so whi̧ta, Kótó tuȩ́nire so whi̧tamo touyóló bitu, kapala kótó doi sóró horóturaalu, doasi o̧la deyóló nuku betalepó. Atéturaalu, atima fea sama sóró keyaa fole wȩikélé mo dekéró nóo, sotamo nópu nokole alaró kae kae dowi alatamo hȩkese yóló ho̧ko yóo, du betalepó,”   
\m
\v 8 Atima mepaae nópu nuku betale alané, beta̧ be dȩmótei 23,000 so whi̧ suka̧lepó. Atima atétu betale kaae, da̧kélé yao̧sóró i dere ape.  
\v 9 Atima mepaae so whi̧né Tale ka̧ae kelaai su̧ saleteiné, Talené dowi wulirape dotonóló atima dóló sisiraae faralepó. Atérapa, da̧nékélé Tale su̧ sere ala yao̧se yóló dapó.  
\v 10 Mepaae so whi̧ atima a̧lisóró fole whi̧rapetamo dokó dokó depa, Talené whi̧ dóló kemerótu betere \it ensel\it* dotonóló, so whi̧ mo turó dóló kemeralepó. Atérapa, dia̧kélé atéyao̧sóró me whi̧tamo dokó dokó dere ala yao̧se.   
\p
\v 11 Take betale so whi̧paae eraté wale alarape mepaae so whi̧né dosa̧ayóló wituraalu kisipa só̧póló, mené asȩyóló muló beterapó. Keké nale alimó kaae sóró i ala yaalopó deté wale forape mo dokonóló, mió i kemetere alimó da̧paae mo erótu betepa kelerapó.  
\v 12 Térapa, mepaae so whi̧ de me dowi alané dée néni diriyóló beterapó dere so whi̧ dia̧, dée nao̧sóró, mo wisiyóló kaae tawae yóló, dȩla fo i dere ape.  
\v 13 Dowi ala yó̧póló su̧ sere ala dia̧paae maaté dumi, i haemó betó mole so whi̧ feapaaekélé wua dapó. Tépatei, Kótóné so whi̧ tao su betere ala ha̧le yó taru, dia̧paae ai erótu betere su̧ sere ala mo dekéró eréni, diaao̧ belenére su̧tóró erótu beterapó. Mepaae dowi ala yó̧póló su̧ supa, dia̧ dée néni fotoko̧ buóló, ai sekȩ beleyó̧póló, Kótóné ama so whi̧ tao sere ala ha̧le yó tareteiné, dia̧ wisi tikipaae sókó faaire tu̧ munaalopó.   
\s1 Yesuné tikiró fa̧ketamo nukuraalu, kapala kótópaae kisipa muóló detere o̧latamo touróló nao̧se  
\p
\v 14 Térapa, ya̧lo hosaa mole ne norape-ó, kapala kótópaae momatu betere ala tua̧mó bitini, mo tika kae betae.  
\v 15 Dia̧ fosó fosói kisipa mole so whi̧tamo betepa, ti ya̧lo i dere fo taleyóló kisipa yae.  
\v 16 Talené da̧ wisiróturaalu, sókó farale sameatóró da̧ fea touyóló bitu, mo kée yóló nukua dumié? Mo beta̧ \it bred\it* o bulatóró terekeyóló nuku dere kaae, Kerisoné ama tikimó erale wisi wisi ala da̧ feané sumié?  
\v 17 Ti noatepae, da̧ fea mo beta̧ o bulatóró terekeyóló nokoleteiné so whi̧ fea mo beta̧ tikitóró daale ala ha̧kearóló yó matapó.   
\p
\v 18 Israel so whi̧né du betale ala dia̧né kisipa muae. Talepaae momaturaalu, kapo tómó biliratere o̧la mepaae so whi̧nékélé nukua yalepó. Atéyaleteita, ai momaratere ala Talené wisirateretei atimakélé sirapóló ha̧kearó betere ala diaao̧ kisipanié?  
\v 19 Mo whi̧né naasené Kótó su̧róló aletu betere o̧laraperó ai kapala kótópaae ha̧le matere alatamo, mo bete mulapóló ya̧lo dia̧paae du betere? Meipó.  
\v 20 Tépatei, Kótó tuȩ́nire so whi̧né kapala kótópaae ha̧le matere o̧lata, mo Kótópaae meni, dowi keperapepaae mótu beterapó. Atétere o̧latamo diaao̧ nuku betepa, ti ai keperapené du betere ala dia̧paae tekaalopó.  
\v 21 Taletamo beta̧ kisipa muóló, nokole wȩi nukuraalu, dowi keperapetamo beta̧ kisipa muóló nokole wȩikélé touróló nenénipó. Talené doi sóró horótu detere o̧la noó, dowi keperapené doi sóró horóturaalu detere o̧lakélé nóo dere alata, wisini mo dorapó.  
\v 22 Ti da̧ ama so whi̧ bitutei, dowi kepetamokélé fulumu du betere alata, Talené da̧tamo doasi fopaae buó̧póló sesemerótu beterapó. Ti aita, Talené ama bole fotoko̧ró da̧né bole fotoko̧tamo su̧rapóló de?   
\s1 Kisipa tiró betere so whi̧né yaaitere ala mené seséni, atima su̧mó enérapó  
\p
\v 23 Fea kae kae ala yaaire fo muni su̧mó enépatei, ai dere alarapené so whi̧ wisiyóló beteró̧póló tao senénipó. Kae kae yaaire ala feata, fo muni su̧mó enépatei, mepaae alané Tale tua̧mó bitu kisipa tiki tiratere ala wisiraté fumipó.  
\v 24 Mepaae ala duraalu, dia̧ maaté wisiyóló betaaire alamó kisipa muni, mepaae so whi̧kélé wisiyóló beteró̧póló kisipa mutu, erótu betae.   
\p
\v 25 Hupu na dotonatere tikimó duputeretei naairaalu, netéyale o̧laé yóló woseni, ho̧ko nó beta̧ yae.  
\v 26 Ti noatepae, i fo asȩyóló muló beterapó.  
\q1 “I haeró ere o̧la o̧latamo feata, Talené amatórótipó.”   
\p
\v 27 Mepaae tuȩ́ tiki tirénire so whi̧né dia̧paae o̧la naai ape depa, fóló naairaalu neté yale o̧laé yóló woseni, ho̧ko nó beta̧ yae.  
\v 28 Tépatei, mepaae whi̧né duraalu, “Ita kapala kótópaae momayale o̧lapó,” depa ti nao̧se. Ti ai whi̧ a̧ haleturaalu, ama tuȩ́ tiki doyao̧sóró dapó.  
\v 29 Ya̧lo i dere fota, naao kisipa sekȩyóló kó̧paae fao̧sóró dumitei, ya̧paae ai fo yale whi̧né naao dere ala kilitu, a̧ kisipa sekȩyao̧sóró dapó. Ti ya̧lo kisipané yaaitere ala du betepatei, mepaae so whi̧ atima tuȩ́né ya̧lo dere ala taleyóló ȩ noatepa só derótu betere?  
\v 30 Mené ȩpaae o̧la naai ape depa ai o̧la naairaalu, Talepaae mo kée yóló nuku beterapó. Atéró nukupatei, mepaae whi̧né ya̧lo o̧la nokole alamó, ȩ noatepa só derótu betere?   
\p
\v 31 Atérapa, diaao̧ o̧la nokole ala ó wȩi nokole ala ó mepaae dere alarape fea so whi̧né kilituraalu, Kótóné doi beta̧ doasi muó̧póló yae.  
\v 32 Atéturaalu, Juda fake ó, Krik fo bole fake ó, Kótóné so whi̧ fea dée nalao̧sóró me noa kaae ala depa, ti tuȩ́ tekeyóló yae.  
\v 33 Ti ya̧lo dere alakélé ho̧ko dumi, so whi̧ feané wisirapó yó̧póló, tuȩ́ tekeyóló du beterapó. Ti noatepae, ya̧lo du betere alata, ȩ maaté wisiyóló betaai kisipa muóló dumi, Kótóné so whi̧ fea aluyao̧sóró, wisiyóló beteró̧póló tao saaire ala beta̧ du beterapó.   
\c 11  
\p
\v 1 Téturaalu, Yesu Kerisoné yale ala ya̧lo su̧róló du bitu dere kaae, ya̧lo dere alakélé dia̧né su̧róló yae.   
\s1 Talepaae momaturaalu etéró yae yóló dere fo  
\p
\v 2 Dia̧ Talené ala eróturaalu, da̧né dia̧paae yae yóló male alarape diaao̧ kutirimó muló, wisiyóló sya fóló erótu betereteimó, mo kée yóló ya̧lo dia̧ dukirótu beterapó.   
\p
\v 3 Da̧ whi̧ feané topota, so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso betóo, soné topo ti whi̧ betóo, Kerisoné ama topo ti Kótó betóo eretei, diaao̧ kisipa yaasepóló i dere ape.  
\v 4 Mepaae whi̧ dené Talepaae momatere alaró Talené ko̧ló whi̧rapené ere fotamo yó matere sukamó, ama mo topo me o̧lané husiratepa, ti a̧ tȩteróló kaae tare topotei haleratapó.  
\v 5 Mepaae so dené Talepaae momaturaalu, ó Talené ko̧ló so bitu, ama fo yó matere sukamó, kutiné ó me o̧lané ama topo husirénitepa, ti a̧ tȩteróló kaae tare topotei haleratapó. Ama topo husiréni ha̧lepatei, Talepaae moma depa, ti ama topo niki sakere ao̧rapó.  
\v 6 Mepaae so denétamo ama topo niki me o̧lané husiraalo hó̧tepa, ti ha̧lekeróló tikinérapó. Ama topo niki turó saketepa, ó tikinalemó a̧ halenérapóló kisipa mutepa, ti me o̧lané husiranérapó.  
\v 7 Ti whi̧ta, Kótóné ama kae ere dȩró asotamo su̧róló alereteiné, momatere ala ó fo yó matere ala yaai, ama topo me o̧lané husiranénipó. Tépatei, so betere alata, whi̧ tao sóró hale horaairaalu erapó.  
\v 8 Ti noatepae, take soró whi̧tamo kaarale sukamó, whi̧ so tua̧mó kaani, sotei whi̧ tua̧mó kaaró beterapó.  
\v 9 Atére kaae, Kótóné whi̧ alereteita, so tao só̧póló ini, soné whi̧ tao só̧póló, kisipa mutu erapó.  
\v 10 Atére alaró \it ensel\it*-rape betere alatamomó kisipa mutu, sorape atima fea whi̧ ao̧mó beterapóló kisipa yó̧póló, ama topo me o̧lané husiranérapó.   
\p
\v 11 Tépatei, Tale tua̧mó bitu so whi̧ meiyóló ama wotoró betóo, whi̧kélé so meiyóló ama wotoró betóo, inipó.  
\v 12 Ti noatepae, take sota whi̧ tua̧mó sókó wóo, miómo soné deyóo whi̧ deyóo du beterapó. Tépatei, ai alarape feata, Tale tua̧mótóró kaarótu beterapó.  
\v 13 Ya̧lo i dere fo wosóló diaao̧tei taleyae. Sorape atima topo me o̧lané husirénirutei, Kótópaae momatepa ai wisire? Mo meipó.  
\v 14-15 Whi̧né ama topo nikitamo fo̧loratepa, ti a̧ hale yóo, soné ama topo niki fo̧loratepa, ti a̧ dukiróo yó̧póló, erapó. Ti aita, ama ere alapóló kisipa yó̧póló, erapó. Ti noatepae, soné fo̧loi topo nikita, ama tiki husuróló eró beterapó.  
\v 16 Mepaae whi̧nétamo i dere fo woseni, hó̧róló dowa̧ae fu betepa, ti atei kaae so whi̧paae da̧né ó kae kae hae kwiamó betó mole Keriso fake so whi̧nékélé me ala yaaire tu̧ kae muni, da̧ feané mo beta̧ alatóró yó tarapó.   
\s1 Talené o̧la nokole alamó ere fo  
\p
\v 17 Ya̧lo dia̧paae i ala yae, i ala yao̧se yóló i dere fota, diaao̧ du betere alamó wisirapóló ya̧lo dia̧ dukiróturaalu dumipó. Ti noatepae, dia̧ touróló du betere alané so whi̧ só deróló dorótu betereteiné, mepaae dere wisi ala tȩteró beterapó.  
\v 18 Ya̧lo dia̧paae folosóró dere fo i ape. Dia̧ tourótua dere sukamó, fea beta̧ kisipa muni, fake tekeyóló kae kae betó mulapó dere fo ya̧lo wosalepó. Dia̧ tua̧mó ai ala mo du dapóló kisipa mutapó.  
\v 19 Dia̧ fea beta̧ kisipa muni, me fakené dere ala kae, me fakené dere ala kae du beteretei, Kótóné ka̧ae kolóló, i faketa mo donorapó deretei mo so whi̧né koló̧póló ha̧kearatapó.  
\v 20 Dia̧ fea beta̧mó touróló bitu nokole o̧lata, Talené ama erale alamó, ama doasi doi mulóturaalu nokole ao̧nipó.  
\v 21 Ti noatepae, dia̧ atéró o̧la nukuraalu, so whi̧ fea wó̧póló kaae tani, mepaae so whi̧ ho̧ko hapale nukua dapó. Dia̧ o̧la beta̧mó bitu mepaae whi̧ wotené sukó̧o, mepaae whi̧ wȩi dekéró nóló keyaa fóo, du beterapó.  
\v 22 Ti dia̧ mo o̧laró wȩitamo naaire mo be tȩnipa de? Atétu betere alané Kótóné touróló beteró betere so whi̧ ha̧le o̧la ao̧róo, mepaae o̧la o̧la meire so whi̧ halerótua yóo, du beterapó. Diaao̧ ai du betere alamó, ya̧lo dia̧paae noa fo yaaloé? Aita, wisi ala dapóló ya̧lo dia̧ dukiranére? Mo meipó.   
\p
\v 23-24 Ti noatepae, Talené ȩpaae yó matepa ya̧lo dia̧paae yó male fotei, momó i dere ape. Tale Yesu dó̧póló eleké deale dikitamo \it bred\it* o tao sóró Talepaae mo kée yóló, kolokó daalu yóló mótu duraalu, “Ita, ya̧lo dia̧ tao suraalu, matere tikipa diaao̧ nukuraalu, ya̧lo yale alamó ȩ kisipa keteréni, tuȩ́ yó taru nae,” yalepó.  
\v 25 Atéró o̧la nóló kemetepa, o̧la nuku yale kaaetóró wȩi belere wuti tao sóró duraalu, “I wȩita, ya̧lo sókó falaaire samea Kótóné ama so whi̧ tao saalopóló ere kisi fo dirirótu beterapó. Térapa, dia̧ i wȩi nukua dere doko̧ ya̧lo yale ala tuȩ́ yó taruraalu, i ala ha̧le deté fu betae,” yalepó.  
\v 26 Ti noatepae, betere doko̧ i \it bred\it* oró wȩitamo nukulétóró fu betaalopó. Atétere alané, Tale suka̧le ala ha̧keamó yó maté fóló, a̧ wale sukamó sókó faalopó.   
\p
\v 27 Atérapa, mepaae so whi̧ denétamo Talené \it bred\it* o ó wȩi kisipa tekeyóló nénitepa, ti Talené ama tikiró sameatamo bete muni, ha̧le o̧la ao̧ratereteiné, dowi ala dapó.  
\v 28 Ai o̧laró wȩitamo nokole alata, doasi bete mole o̧lapóló kisipa muóló, folosóró a̧ tua̧mó mole ala tuȩ́nétei taleyóló nukupa, ti mo wisirapó.  
\v 29 Ti noa yao̧sóró meipó. Mepaae whi̧ dené ai wȩiró o̧latamo nukuraalu, Talené tikipóló kisipa muóló néni ha̧le ho̧ko nuku betepa, ti Talené a̧ só deraaire ala amatei eratapó.  
\v 30 Atétu betere alané dia̧ tua̧mó mepaae so whi̧ turó fotoko̧ buni, bé yóo, mepaae mo kisi daayóo, mepaae so whi̧ mo ti sisiraae fóo du beterapó.  
\v 31 Tépatei, da̧né ha̧sókó fóló du betere ala da̧nétei taleyóló donoratepa, ti Talené da̧ só deraalomeipó.  
\v 32 Da̧né du betere ala Talené ama taleyóló da̧ i haemó ha̧le betó mole so whi̧tamo touróló só derao̧sóró, da̧né du betere dowi ala taaróló tu̧ wisipaae fó̧póló donoróturaalu, ama da̧ deké su beterapó.   
\p
\v 33 Atérapa, ya̧lo ne norape-ó, Talené o̧laró wȩitamo nokole sukamó, so whi̧ fea beta̧mó toura̧le wapa naasepóló, kaae tawae.  
\v 34 Dia̧ mepaae so whi̧tamo wotetepa, ti mo o̧la diaao̧ bemó nóló wonérapó. Ti dia̧ atéró fea touróló bitu, du betere ala Talené taleyóló dia̧tei só derao̧sóró dapó. Ȩ aipaae wale sukamó, ya̧lo i dere fo tómó mepaae dia̧ donoratere fokélé yaalopó.   
\c 12  
\s1 Mepaae so whi̧ tao só̧póló, Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere ala  
\p
\v 1 No nerape-ó, Talené Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere alarape dia̧ tuȩ́ni, ko̧ló ko̧ló yao̧sóró i dapa wosae.  
\v 2 Dia̧ Keriso betaai ha̧le betale alimó, fokélé initere kapala kótórapepaae tuȩ́ tiki tiró̧póló, netéró mepaae alané dia̧ kó̧paae a̧lisóró felerópó.  
\v 3 Dia̧ ai ala ereteiné ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Kótóné Dȩi Kepe Wisiné mepaae so whi̧ fotoko̧ratepa, “Yesu mo ti doró̧póló yae,” fo mo enénipó. Mepaae so whi̧ Dȩi Kepe Wisiné fotoko̧rénitepa, ti “Yesuta, da̧ tȩteróló kaae tare Talepó,” fo mo enénipó.   
\p
\v 4 Talené ama ala eró̧póló, mo beta̧ Dȩi Kepe Wisinétei kae kae ala eró̧póló, so whi̧ feapaae ha̧le doko̧rótu beterapó.  
\v 5 Mepaae Keriso so whi̧né Talené ama so whi̧ tao saaire ala kae kae mupatei, ai alarape fea tȩteróló kaae tare Tale mo beta̧tóró beterapó.  
\v 6 Ai beta̧ Kótónétóró so whi̧ fea tua̧mó kae kae alarape fea erótu beterapó.   
\p
\v 7 Talené so whi̧ mo fea wisiyóló beteró̧póló, Dȩi Kepe Wisiné ama erótu betere kae kae wisi ala ha̧kearóturaalu, so whi̧ feapaae beta̧ beta̧ yóló doko̧rótu beterapó.  
\v 8-10 Beta̧ Dȩi Kepe Wisinétei, me whi̧paae ti mepaae Keriso so whi̧ fosó fosóre ala yó meló̧póló melóo, me whi̧paae ti Kótóné mo bete mole fo tuȩ́ yó̧póló, yó melaaire ala melóo dere alata, mo beta̧ Dȩi Kepe Wisinétóró erótua dapó. Me whi̧paae ti Kótóné doasi kelemei ala mo eraalopóló, tuȩ́ tiki tiratere ala melóo, me whi̧paae kae kae kisi bete wisiratere ala melóo, me whi̧paae kelemei ala eró̧póló doasi fotoko̧ melóo, me whi̧paae Kótóné ama ko̧ló whi̧ beteróo, me whi̧paae ti fea dere ala taleyóló, ita dowi kepené dapó, ita Talené Kepe Wisiné dapóló ka̧ae kolóló tuȩ́ dere ala melóo, me whi̧paae ti kae kae be fo dere ala melóo, dua dapó.  
\v 11 Ai dosa̧ayale alarape feata, mo beta̧ Kepenétóró eratapó. Tétu ama kisipané enére alatóró sya furaalu, so whi̧ feapaae beta̧ beta̧ yóló doko̧rótu beterapó.   
\s1 Beta̧ tikimótei kae kae o̧larape daale fo  
\p
\v 12 Mo whi̧né tikimó hó naase kele mepaae kae kae o̧la fea daae moletei, tikita ti mo beta̧tóró daalapó. Atére kaae, da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso a̧ tikimó da̧ fea olekeyóló mo beta̧ tikitóró daalapó.  
\v 13 Ti noatepae, beta̧ Dȩi Kepe Wisiné da̧ fea wȩi tópuróturaalu, Juda fake so whi̧kélé, Krik fo bole so whi̧kélé, wae sóró kutó diratere so whi̧kélé, atima ko̧lené betere so whi̧kélé, fea mo beta̧ tikitóró alée faralepó. Até duraalu, so whi̧ fea wȩi nokole depa beta̧ wȩi nuku dere kaae, da̧ fea beta̧ Dȩi Kepe Wisitóró só̧póló malepó.   
\p
\v 14 Whi̧né mo tikimó beta̧ o̧la maaté daani, kae kae o̧la fea daae mulapó.  
\v 15 Hóné duraalu, ȩta naase meireteiné ai tikitamo olekenipó depa, ti hó a̧ fesekée fóló kae daale? Téni, tikimótóró olekerapó.  
\v 16 Wosȩ́liné duraalu, ȩta kele meireteiné tikitamo olekenipó depa, ti wosȩ́li a̧ da̧ae fóló, kae daale? Téni, a̧ tikimótóró olekerapó.  
\v 17 Tiki turótamo keletóró daaua̧sóró, ti wosetere ala netéró wua̧é? Tiki turótamo wosȩ́litóró daaua̧sóró, ti kȩlaa sere ala netéró wua̧é?  
\v 18 Ti tikimó daale kele, naase, hó mepaae kae kae ere o̧la fea Kótóné ama kisipané etéró eraalopó yale alatóró eró beterapó.  
\v 19 Ai o̧larape featamo beta̧ o̧latóró daaua̧sóró, ti tikipó fo nétéró wua̧é?  
\v 20 Ti hó naase, kele, kae kae o̧larape fea daae moletei, beta̧ tikimótóró olekée mulapó.   
\p
\v 21 Kelené naasepaae duraalu, “Me ala yaairaalu, ȩ ya̧ ya̧ya̧nipó,” fo enénipó! Toponékélé hópaae duraalu, “Me ala yaairaalu, ȩ ya̧ ya̧ya̧nipó,” fo enénipó!  
\v 22 Atei fo ini, da̧né tikimó mepaae daae mole sawa doi munire o̧larape meitepa, ti da̧né tiki mo wisiyóló betere ala enénipó.  
\v 23 Da̧né tikimó daae mole mepaae kelaalo koko̧ inire o̧larape koko̧ yó̧póló, da̧né aurótua dapó. Da̧né tikimó daae mole mepaae keletepa haletere o̧larapeta, ti kutiné kinótua dapó.  
\v 24-25 Mepaae keletepa hale initere o̧larape, ti da̧né mo hotowayóló kinótimipó. Tépatei, Kótóné so whi̧né tiki aleturaalu, mepaae doi munire o̧laraperó doi mole o̧larapetamo dei kisipa mutu, bóe dóló fake tekeyao̧sóró, doi munire o̧larapekélé Talené tao sóró doi muaaire ala eralepó. Tétu, tikimó daae mole o̧larape beta̧ kisipa muóló, u tao su i tao su du beteró̧póló, Kótóné atéró touróló daalalepó.  
\v 26 Ai o̧larape beta̧kótamo sekȩ supa, ti featóró sekȩ sóo, mekó doasi doi mulatere ala depa, ti mepaae o̧larapekélé fea touyóló, hȩkesetamo mo kée yóló hai̧ yóo, du beterapó.   
\p
\v 27 Atétere kaae, dia̧ fea da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisoné tikimótóró olekereteiné, dia̧ fea ama tikitóró daalopó.  
\v 28 Kótóné touróló beteró betere so whi̧ tua̧mó folosóró Kótóné fo eró̧póló, dotȩyale \it aposel\it* whi̧rape sóró beteróo, ai sisópaae Kótóné fo yó matere ko̧ló whi̧rape sóró beteróo, ai sisópaae yó matere whi̧rape sóró beteróo, ai sisópaae doasi kelemei alarape eraaire so whi̧ sóró beteróo, ai sisópaae kae kae kisi bete wisiró̧póló sóró beteróo, ai sisópaae mepaae kae kae ala dere tua̧mó bipi depa tao saaire so whi̧ sóró beteróo, mepaae dere ala mo donotóró deté fu beteró̧póló sóró beteróo, ai sisópaae mepaae so whi̧ kae kae be fo yó̧póló, sóró beteróo, erapó.  
\v 29 Ti ai so whi̧ featóró Kótóné dotȩyale \it aposel\it* whi̧rape betere? Atima featóró Kótóné fo eratere ko̧ló so whi̧ betere? Meipó.  
\v 30 Atima featóró Kótóné fo yó matere so whi̧ betere? Atima feanétóró doasi kelemei alarape erótua de? Mepaae so whi̧né kisi bete wisiratere Kótóné atima feapaaetóró melaleé? Kae kae be fo-a, atima feané du betere? Dȩi Kepené yó matere kae kae be fo fetere ala feané dua de? Mo meipó.  
\v 31 Ti so whi̧ fea tao saaire ala beta̧ senée yóló ekȩle du betae. Talené kae kae ala eraaire tu̧ wisi mió ya̧lo dia̧paae i dere ape.   
\c 13  
\s1 No nerapepaae hosaa muóló yaala sókó fole ala  
\p
\v 1 Ȩ tua̧mótamo so whi̧paae yaala sókó fole ala munirutei, Talené ala eróturaalu, mo whi̧né bole kae kae be fo ó \it ensel\it*-rapené be foné du betepa, ti ha̧le fo whaayóló so whi̧ wisinarótu beterapó.  
\v 2 Dȩi Kepe Wisiné ȩ fotoko̧ratepa, Kótóné ko̧ló whi̧rapené dere foró kinó betere fotamo fea ya̧lo tuȩ́ yóo, Kótóné bete mole fo so whi̧paae yó melóo, mepaae hasi fosópaae ai daae mole tiki taaróló, kaepaae daane fae yaaire tuȩ́ tiki tiratere alakélé su̧mó yóo epatei, yaala sókó fole alatamo ȩ tua̧mó munipa, ti ȩ mo ha̧le o̧la kaaené kelerapó.  
\v 3 Ya̧lo mole o̧la o̧la fea yolealere so whi̧ tao sóró melóo, Talené ala eróturaalu mepaae so whi̧ tao saai dapóló kisipa mutu, ya̧lo tikikélé mené simó suku̧laa daló̧póló melóo duraalutei, yaala sókó fole ala ȩ tua̧mó munipa, ti Talené ȩmó me dupu melaalomeipó.   
\p
\v 4 Mepaae so whi̧paae yaala sókó fu betere so whi̧ta, kae kae sekȩi ala wapakélé, me o̧la meipóló dua beleyóo, naameyóló mo dua bitu wisi ala beta̧ eróo, du beterapó. Yaala sókó fole whi̧né me whi̧né dere ala kilitu, ȩkélé etei kaae ala enée yóló dei kisipa muóo, nene yóló bopé fake yóo, doasi whi̧póló kisipa mutu mepaae so whi̧ só deróo, mo enénipó.  
\v 5 Yaala sókó fole so whi̧né, mepaae so whi̧né inire alamó ho̧ko haleratere ala ini yóo, atima kisipa felé yaaire ala maaté ini yóo, fopaae butere ala hapale ini yóo, mepaaené eratere dowi ala kwia tokó̧ melaaire kisipa muni yóo, erapó.  
\v 6 Mepaae yaala sókó fu betere so whi̧ta, dowi ala tua̧mó hȩkeseni, mo bete mole ala wisimó beta̧ mo kée yóló hȩkesetu beterapó.  
\v 7 Yaala sókó fu betere so whi̧né atima ne norapepaae sekȩi ala erao̧sóró sesé yóo, Talené tao saalopóló kisipa mutu, tuȩ́ tiki tiratere ala taaréni, betere doko̧ ha̧le yó tawóo, take nalopaae Talené da̧paae wisi ala eraalopóló kisipa tiróo, kae kae sekȩi ala wapakélé haepaae derepéni, betere doko̧ ha̧le beléetóró tawóo, du beterapó.   
\p
\v 8 Kótóné ko̧ló whi̧ bitu, ama fo erótu betere alakélé me sukamó taalóo, kae kae du betere be fokélé kemeyóo, doasi kisipa sere alakélé kemeyóo yaalotei, yaala sókó fole ala beta̧ mo kemekélé ini, ha̧le muótóró tawaalopó.  
\v 9-10 Ti noatepae, mo bete mole fo da̧né tuȩ́patei, mo turó tuȩ́ni yóo, da̧ Kótóné ko̧ló whi̧ bitu, ama da̧paae yó male fo da̧némo mepaae so whi̧paae mo turó yó meni yóo du beterapó. Tépatei, mepaae alarape Talené ama mo turó eratere alimó, mepaae eréni ha̧le kwia mole alarapekélé fea aluraalopó.  
\v 11 Ȩ ketei kaae betale sukamó, ya̧lo dere fokélé keteiné fo kaae yóo, tuȩ́kélé keteiné tuȩ́ kaae muóo, mepaae ala bete diriyóló tuȩ́ deté fole alakélé, keteiné dere ala kaae yóo, yalepó. Téyaletei, ȩ doa yóló whi̧ bitu, take ketemó deté wale ala mo ti taaralepó.  
\v 12 Mió da̧né i kilitu betere alata, bete diriyóló kilini, aso asore \it klas\it*-mó kelepaa kilitu dere kaae erapó. Tépatei, nalo kelepaa ka̧aetamo duraalu, ti mo diriyóló kelaalopó. Mióta, mepaae ala da̧né tuȩ́retei, mepaae wisiyóló tuȩ́nipó. Talené ȩ mo turó diriyóló tuȩ́ru ere kaae, take ya̧lokélé tuȩ́ yaalopó.   
\p
\v 13 Mió i alimó mole doasi bete alarape i ape. Tuȩ́ tiki tiratere alakélé, take nalopaae Talené da̧paae wisi ala eraalopóló hai̧tu betere alakélé, yaala sókó fole alakélé, ai alarape tua̧mó mo doasi bete mole alata, ti yaala sókó fole alapó.   
\c 14  
\s1 Talené ko̧ló whi̧né dere foró kae kae be fotamo yó̧póló ha̧le matere ala  
\p
\v 1 Yaala sókó furaalu, Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere alarape mo ketekȩ buóló su betae. Tétu Kótóné ko̧ló whi̧ bitu, ama fo yó matere alata, mo doasi topo alapa, mo wisiyóló sae.  
\v 2 Ti noatepae, mepaae so whi̧ dené du betere kae kae be fota, mo so whi̧paae dumitei, Kótópaaetóró du beterapó. Atéró kinóló mole alarape ama kepe tua̧mó du betepatei, so whi̧ feané ai dere fo wosóló bete tuȩ́ni ko̧ló ko̧lórapó.  
\v 3 Tépatei, mepaae Kótóné ko̧ló so whi̧né mo so whi̧paae Talené fo i ape yóló yó móturaalu, so whi̧ diriyóló beteró̧póló fotoko̧ bulóo, halaainé beteró̧póló ketekȩ bulóló ma fo yóo, whaalia duraalu fomaake kisipa mutere so whi̧ kisipa felératere fo yóo, du beterapó.  
\v 4 Whi̧ me dené kae kae be fo du betepa, ti atétere whi̧ a̧tei wisiyóló beteratere ala du beterapó. Tépatei, Kótóné ko̧ló so whi̧né, ti so whi̧ feapaae Talené ere fo i ape yóló yó mótu betepa, ti Kótóné fake so whi̧ fea diriyóló beteró̧póló tao su beterapó.  
\v 5 Dia̧ so whi̧ feané kae kae be fo depa, mo wisirapóló kisipa mutapó. Tépatei, Talené ko̧ló whi̧rapené dere fo dia̧ feané depa, mo wisirapó. Kótóné ko̧ló whi̧rapené yó mótu betere alané kae kae be fo du beteretei tȩteró beterapó. Tépatei, Kótóné touróló beteró betere so whi̧ diriyóló beteró̧póló, kae kae be foné du beteretei bete mené feteyóló yó matepa wisirapó.   
\p
\v 6 Térapa, no nerape-ó, ȩ aipaae wóló kae kae be foné du betepa, ti ya̧lo dia̧ netéró tao saaloé? Tépatei, Kótóné mepaae kinóló mole alarape dia̧paae ha̧kearóló yó matepa, ó Kótóné so whi̧ moko̧leyaa yóló betao̧sóró ere ala bete fea yó matepa, ó Kótóné ko̧ló whi̧ bitu ama fo yó matere ala ó Kótóné bete mole fo etérópóló yó mótu betepa, ti ai alarapené dia̧ mo su̧mó tao saalopó.  
\v 7 Wole fo duraalu, mo whi̧né aleale fó wuti ó \it kita\it* kaae o̧la \it harp\it* wisiyóló dupa, ti so whi̧ feané wosóló felé yaalotei, ho̧ko dupa, ai hale wosetere so whi̧né noa wole fo du dérópóló, ko̧ló ko̧ló yaalopó.  
\v 8 Atétere kaae, bóe daai haletua dere ukulumó wuti wisiyóló dini ho̧ko depa, ti bóe dele whi̧rape atima bóe faairaalu, netéró siki siki yaaloé?  
\v 9 Diaao̧ dere alakélé ai ala kaaené kelerapó. Dia̧né dere fo so whi̧né kisipare foné initepa, ti ai fo bete netéró kisipa yaaloé? Atéró dere fota, so whi̧ bitinire tikimó wotoró bitu dere fo kaae ao̧rapó.  
\v 10 I haemó kae kae be fo buó moletei, me fokó bete munire fo kae buni, mo fea bete mole fotóró bulapó. Ai be fo talerape atimané foné bete kisiparetei da̧ feané mo tuȩ́rapó.  
\v 11 Mepaae whi̧né dere be fo ya̧lo wosóló bete wisiyóló sinitepa, ti be fo kae bole whi̧né ȩ kae be fo bole whi̧ nisi yóo, ya̧lokélé ai whi̧ a̧ kae be fo bole whi̧ nisi yóo, du beterapó.  
\v 12 Ti dia̧ tua̧mókélé atei kaae alatóró du beterapó. Dȩi Kepe Wisiné ha̧le matere ala saai dapóló, dia̧ doasi ekȩle ai du beterapa, Kótóné touróló beteró betere so whi̧ diriyóló beteratere alata, doasi bete mulapa, ketekȩ buóló sae.   
\p
\v 13 Atére betené, mepaae kae kae be fo du betere whi̧né dere fo bete amatei feteyó̧póló Talepaae momarae.  
\v 14 Ti noatepae, ya̧lo be fo kaené dere momata, kepené maaté du beterapó. Tépatei, ya̧lo tuȩ́ tikita, ti kaepaae mole ao̧rapó.  
\v 15 Térapa, ya̧lo noa alakó yaaloé? Ya̧lo moma duraalu, kepetamo yóo, ya̧lo tuȩ́nékélé yóo, wole fo duraalu, ya̧lo kepetamo yóo, tuȩ́nékélé yóo enérapó.  
\v 16 Naao kepetamo turóné Kótópaae mo kée yóló a̧ hale horótu betepa, ti naao du betere fo bete wosenireteiné, “Mo kée, téyó̧póló yae,” fo ha̧le netéró yaaloé?  
\v 17 Ti naao mo kée fo du betepatei, ai foné u whi̧ tao sóró diriyóló beterótumipó.   
\p
\v 18 Ti dia̧ feané kae kae be fo du betepatei, ya̧lo kae kae be fo dere alané dia̧ mo teraae faleteiné Kótópaae mo kée du beterapó.  
\v 19 Tépatei, Kótóné touróló beteró betere so whi̧ tua̧mó, ya̧lo ama fo yó móturaalu, so whi̧né wosóló bete kisipa yaairetóró aporó fo kwiatamo yó matepa, ti mo wisirapó. Téni, so whi̧né wosóló kisipa enénire 10,000 fo kukwia kae kae be foné depa, ti netéró wosóló kisipa yaaloé?   
\p
\v 20 No nerape-ó, dia̧ keteirapené tuȩ́ kaae mutu betao̧se. Dia̧ dowi ala yaaire kisipa muni, awa̧ nokole naale senaale kaae ao̧yóló betae. Tétu, dia̧né mole tuȩ́ tikikélé, mo dirire so whi̧né tuȩ́ kaaetóró muóló betae.   
\p
\v 21 Kale tukóló muló betere fo tua̧mó Talené i fo dapó.  
\q1 “Ya̧lo so whi̧paae kae kae be fonékélé, be kaemó wale whi̧rapené ko̧lónékélé i so whi̧paae yaalotei, ya̧lo dere fo bete atimané mo wosókélé yaalomeipó.”   
\p
\v 22 Térapa, ai kae kae be fo du betere alata, tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧né kolóló tuȩ́ yó̧póló dumitei, tuȩ́ tiki tirénire so whi̧né kilitu, ita Talené me ala yaairemó dapóló kisipa yó̧póló dapó. Tépatei, Kótóné ko̧ló whi̧rapené ere fo i ape yóló yó mótu betere alata, tuȩ́ tiki tirénire so whi̧ tao su dumitei, tuȩ́ tiki tiró betere so whi̧ tao suraalu dapó.  
\v 23 Atéreteiné Kótóné fake so whi̧ feané kae kae be fo du beteremó, mepaae ai be fo tuȩ́ni, ko̧ló ko̧lóre so whi̧ ó tuȩ́ tiki tirénire so whi̧ dia̧ beterepaae wóló, diaao̧ du betere ala kilituraalu, dia̧ keyaa fole so whi̧ ao̧rapó yaalomeié?  
\v 24 Dia̧ fea Kótóné ko̧ló so whi̧ bitu, ama fo i ape yóló yó mótu betepa, kale mo fo bete tuȩ́ tiki tirénire so whi̧ ó mepaae mo fo tuȩ́nire so whi̧ wouraalu, so whi̧né dere alané ama hosaamó suraalu, a̧ dowi ala du betere whi̧póló mutere kisipané a̧ só deraalopó.  
\v 25 Talené ai whi̧né du betere ala taleyóló, ama hosaa tua̧mó kinóló mole ala ha̧kearaalopó. Atéteremó, a̧ deraapisa fóló fió mulu, so whi̧ feané keletómó Kótóné doi hale horóturaalu, “Kótó dia̧ tua̧mó mo ai betere ape!” yaalopó.   
\s1 Talepaae mo dono tu̧ sya fóló moma yae ere fo  
\p
\v 26 No nerape-ó, diaao̧ kisipa yó̧póló da̧né dia̧paae me noa fo yaaloé? Dia̧ fea touróló bitu, mepaae so ó whi̧né ama kisipare wole fo yóo, mepaae so ó whi̧né so whi̧ feané wosóló kisipa yó̧póló, Talené fo yó melóo, mepaae so ó whi̧né kinóló mole ala Kótóné a̧paae yó matepa, amamo so whi̧paae yó melóo, mepaae so whi̧né kae kae be fo yóo, mepaae so ó whi̧né kae be foné deretei bete feteyóo, depa mo wisirapó. Ti ai dosa̧ayale alarapeta, Kótóné fake so whi̧ fotoko̧ buóló beteraaire alatamo epa, ti enérapó.  
\v 27 Mepaae so whi̧né kae be foné yaaitepa, ti so whi̧ feané dere fapo ini, sore ó tamo so whi̧né beta̧ beta̧ yóló enérapó. Atéró dere fo me so ó whi̧né bete feteyóló, so whi̧paae ha̧kearóló yó manérapó.  
\v 28 Ai fo feteyaaire so ó whi̧ bitinipa, ti Kótóné fake so whi̧ tua̧mó kae kae be foné ha̧keamó ini, Kótópaae maaté ama kikiti depa, mo wisirapó.   
\p
\v 29 Ko̧ló whi̧né Kótóné ama fo Keriso so whi̧paae yó matepa, ti tamo ó sore whi̧népi yó meló̧póló yae. Atéró kemetepa, ti wosale so whi̧né ai fo bete ka̧ae kolóló hotowaró talenérapó.  
\v 30 Me whi̧né yó matere fo wosetu betere so whi̧ tua̧mó Dȩi Kepe Wisiné i fo yae yóló yó matepa, ti ai fo yó mótu betere ala kapala taaróló, ai so ó whi̧né fo yó̧póló tȩ melae.  
\v 31 Ai so whi̧ fea kisipa sóró fotoko̧ buóló beteró̧póló, Kótóné ko̧ló so whi̧rape atima doko̧ fea beta̧ beta̧ yóló Talené fo yó melanérapó.  
\v 32 Kótóné ko̧ló so whi̧ tua̧mó betere keperapené yaai kisipa mole ala mo donotóró yó̧póló, ai ko̧ló so whi̧nétóró tȩteróló kaae tarapó.   
\p
\v 33-34 Ti noatepae, Kótóné so whi̧ tua̧paaae ho̧ko ala kaaréni, hosaa muni deyóló mo dua beteratere ala kaaratere Tale beterapó. Be hulua doko̧ feamó Kótóné ama kae beteró betere so whi̧né du betere kaae, fo wosetere sukamó dia̧ sorape fo tekeni, mo dua betepa wisirapó. Kale tukóló muló betere foné sorape whi̧ ao̧mó betae ere fo sya furaalu, mo dua betenérapó.  
\v 35 Atima ai yó matere fo bete ko̧ló ko̧ló depa, ti bepaae fóló atima omarapepaae wosenérapó. Ti noatepae, so whi̧ touró betere tua̧mó soné fo depa, ti aita donoi ala mei, mo hale dere alapó.   
\p
\v 36 Ti Kótóné fo-a, dia̧ tua̧mó keké naleé? Ó ai fo wisi ai be huluamó betere so whi̧ dia̧paae maaté yó maleé?  
\v 37 Whi̧ me dené dia̧ tua̧mó ama kisipané a̧ Kótóné fo eratere ko̧ló whi̧ ó Dȩi Kepe Wisiné eratere kae kae ala su̧mó enérapó kisipa mutepa, ti ya̧lo i asȩtere fo ti Talené ama dia̧paae yae dere fo dapóló kisipa enérapó.  
\v 38 Téni, mepaae whi̧nétamo i asȩtere fo ha̧le o̧la ao̧róló sisópaae eratepa, ti Talené ai whi̧kélé sisópaae eróló, ha̧le o̧la kaae ao̧raalopó.   
\p
\v 39 Térapa, no nerape-ó, mepaae so whi̧paae kae kae be foné ekesé yóló sesé yao̧se. Téni, Talené ko̧ló so whi̧né yó mótu betere fota, ti mo doasi alapa, ketekȩ buóló yó mótu beteró̧póló yae.  
\v 40 Tétu, dia̧né mepaae noa kaae ala yaai depa ho̧ko ini, kisipa tekeyóló mo donotóró sya fóló enérapó.   
\c 15  
\s1 Yesu momó kepaayale fo  
\p
\v 1 No nerape-ó, ya̧lo dia̧paae take yó mótu betale fo wisi diaao̧ kisipa keteyao̧sóró momó yaai dapó. Kótóné ama fo wisita, bete mulapóló diaao̧ mo wisiyóló wosaleteiné, dia̧ ai fo tómó daalu a̧paae tuȩ́ tiki tiró beterapó.  
\v 2 Ai fo wisiné dia̧ alu yao̧sóró tao su beterapó. Ya̧lo dia̧paae yó male fo wisitamo hotowaró tao tapa, ti dia̧ ai tao sere ape. Téni depa, ti diaao̧ kisipa tiki tiratere ala bete munire ao̧ratapó.   
\p
\v 3 Talené ai fo wisi mené ȩpaae yó matepa, aita mo doasi bete mole fopóló kisipa mutu, ya̧lomo dia̧paae yó malepó. Ai fo i ape. Kótóné asȩmó ere fo dokonóturaalu, da̧né dowi ala tokó̧ló aluraai so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso a̧ suka̧lepó.  
\v 4 Atéró a̧ douróló, sore be dȩ kemetepa, kale asȩmó ere fo dokonóturaalu, Talené a̧ kepaaróló beteralepó.  
\v 5 Atéró kepaayóló, Pitané a̧ koló̧póló yó melóo, ai ki̧lipaae ti kale 12 yó matepa wosetere whi̧rapepaaekélé yó melóo, yalepó.  
\v 6 Atéyale sisópaae 500 bosenóló mepaae tómó beleróló, betere no nerape fea touró betere tikimó, a̧ ha̧keamó sókó walepó. Até yale so whi̧ mepaae sisiraae feletei, mo turó so whi̧ ti ha̧le betó mulapó.  
\v 7 Ai sisópaae Jems-paae yó male wóló, nalo ti Kótóné dotȩyale \it aposel\it* whi̧rape feapaae yó male felepó.  
\v 8 Mo kemera̧le wouraalu, soné naale deyaaire be dȩ teópatei, ho̧ko be dȩmó detu dere kaae, Yesuné a̧ i ape yóló, ȩpaae yó male walepó.   
\p
\v 9 Ȩkélé Talené dotȩyale \it aposel\it* whi̧tei, mepaae \it aposel\it* whi̧rape betere ao̧mó doi muni, mo belei sokótei beterapó. Ti noatepae, Kótóné fake so whi̧ ya̧lo susupuróló dowi ala erótu betaleteiné, ȩ \it aposel\it* whi̧ beteraaire su̧nipatei, Talené ȩ sóró beteralepó.  
\v 10 Tépatei, Kótóné hamokoróló ha̧le tao saleteiné ȩ etei kaae whi̧ i betere ape. Ama ȩ atéró tao sale ala ha̧leni, ȩ tua̧paae mo doasi ala eró beterapó. Ai ala epa kisipa mutu, ya̧lo diale kutóné mepaae \it aposel\it* whi̧rapené diale kutó mo bosenée felepó. Ti aita, ya̧lo fotoko̧né initei, Kótóné hamokoróló ha̧le tao sere ala ȩ tua̧mó muluraalu, yalepó.  
\v 11 Térapa, ya̧lo ó atimané dia̧paae yó male fota, me kae meipó. Da̧ feané i yó mótu betere fo wisitóró mopóló dia̧né wosóló kisipa tiralepó.   
\s1 Sukutere whi̧ momó kepaayaaire fo  
\p
\v 12 Da̧né dia̧paae Talené fo yó móturaalu, so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso mo ti suka̧letei, Kótóné a̧ kepaaró beterapóló yó male fo dia̧né wosalepó. Atéyaletei, dia̧kó mepaae so whi̧né duraalu, suka̧le whi̧ momó kepaayóló betaalomeipó dere fo-a, dia̧né mo fo dapóló de?  
\v 13 Sukutere whi̧tamo kepaayaalomeipó kisipa mutepa, ti so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisokélé kepaayóló bitinipóló kisipa muae.  
\v 14 Keriso a̧tamo kepaayóló bitinipa, ti da̧né yó mótu betere foró diaao̧ kisipa tiró betere alatamo bete muni, ha̧le o̧la kaae ao̧ratapó.  
\v 15 Ai ala tómó, Kótó a̧ etei kaae Tale beterapóló da̧né yó mótu betere fo, kapala fotei yó mótu bitirapó kisipa muae. Ti noatepae, so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso mo ti suka̧letei, Kótóné a̧ momó kepaaró beterapóló, da̧né dia̧paae yó mótu betalepó. Ti suka̧le whi̧ momó kepaayaalomeipó fotamo mo du betepa, ti Kerisokélé Talené kepaaró bitinipó enérapó.  
\v 16 Ti noatepae, suka̧le whi̧tamo kepaayóló bitinipa, ti so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Kerisokélé kepaanipóló kisipa muae.  
\v 17 Kerisotamo kepaaró bitinipa, ti diaao̧ kisipa tiki tiratere alakélé bete muniru, diaao̧ du betere dowi ala tua̧mó dia̧ ha̧le betó tarapó.  
\v 18 Keriso a̧tamo atépa, ti a̧ tua̧mó betepa suka̧le so whi̧kélé mo ti alurapó enérapó.  
\v 19 Nalo betaaire alimó da̧ kepaayóló betepa, Kerisoné da̧paae wisi ala eraalopóló hai̧tu beterapó. Atépatei, mepaae so whi̧né mió i alimó maaté wisi ala kelaalopó dere fotamo mo du betepa, ti da̧paae doasi sekȩi ala eraaiteremó, mo doasi wirapó.   
\p
\v 20 Tépatei, so whi̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Keriso a̧ suka̧letei Kótóné mo kepaaró beterapó. Atéreteita, sukutere so whi̧kélé kepaayóló beteró̧póló, kutómó o̧la folosóró u̧lumétere kaae, a̧pi kepaayalepó.  
\v 21 Ti noatepae, beta̧ whi̧né yale dowi alané sukutere ala da̧ so whi̧ tua̧paae sókó walepó. Até yale kaaetóró, beta̧ whi̧né yale alané ti kepaayóló betere ala kaaratapó.  
\v 22 Ti da̧ta, Adam-né kaarale fake ereteiné, da̧ fea sukutua dapó. Atétu dere kaae, Kerisoné ama fake so whi̧ fea ti a̧ tua̧mó betereteiné kepaayóló betaalopó.  
\v 23 Atéyaalotei, ai ala ha̧le ho̧ko ini, ama mole tu̧tóró sya furaalu, yaalopó. Aita, kutómó o̧la folosóró u̧lumétu dere kaae, Keriso a̧pi kepaayóló beterapó. Atérené nalo a̧ fesaae wale sukamó, ti ama so whi̧kélé fea a̧re kaae kepaaróló beteraalopó.  
\v 24 Téró, Kerisotamo bóe du betere topo whi̧rapekélé, atimané tȩteróló kaae tare alarapekélé, atima so whi̧kélé, atimané bole fotoko̧kélé, fea doróló ki̧lipaae, ti ama so whi̧ tȩteróló kaae tare ala Alima Kótóné naase tua̧mó munaalopó. Atéteretamotóró, mo kemeyaaitere be dȩ sókó waalopó.  
\v 25 Ti ama tȩteróló kaae tare ala ha̧le deté fóló, ama bóe whi̧ mo ti dóló kemeratere sukamó sókó faalopó.  
\v 26 Atéró bóe dilé fóló, mo ti kemeróturaalu, daaire bóe whi̧ta, ti sukutere alapó.  
\v 27 Ti fea ala fea Kerisoné ama tȩteróló kaae tanó̧póló, Kótóné ama naase tua̧mó mulalepó. Ti ai fea alapó dereteita, ama Naalené naase tua̧mó mulale sekȩ́ Kótó a̧ Naalemané tȩteróló kaae tare ao̧mó bitiniretei mo ha̧kearapó.  
\v 28 Ai ala yóló kemetepa, fea ala tȩteróló kaae tawae yale Kótóné ama naalema a̧ ao̧mó beteró̧póló yaalopó. Ai alata, fea ala Kótóné amatóró tȩteróló kaae tawaai erapó.   
\p
\v 29 Sukutere whi̧ kepaayaalomeipó dere fotamo mopa, ti sukutere so whi̧ wisi bepaae fó̧póló kisipa mutu, mepaae whi̧rape wȩi tópuratere ala noatepa du betere? Sukutere whi̧ kepaayaalomeipó dere fotamo mopa, ti wȩi tópuratere ala ha̧le o̧la kaae ao̧rapó.  
\v 30 Suka̧le so whi̧tamo kepaanitepa, ti da̧ i kutó diyaai kae kae bóe whi̧ betó mole tikipaae betere doko̧ noatepa fua wua du betere?  
\v 31 Ya̧lo no nerape-ó, dia̧ da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu Keriso tua̧mó betepa, ama dia̧ tua̧mó erótu betere wisi ala kilituraalu, Talepaae ya̧lo mo kée yóló, ȩ bopé faketu beterapó. Ya̧lo i dere fota, mo dapó. Dia̧ tao saai kisipa mutu, Talené ama fo wisi eraté kotere doko̧ ȩ mo felekemó suki̧tei ha̧sókó fua dapó.  
\v 32 Ȩ Epesus bemó whi̧ dó nokole syaae kaae o̧la ao̧re whi̧rapené ya̧lo du betere ala seséturaalu, ȩtamo doasi bóe du betalepó. Atéyaleteita, i haemó mole wisi wisi o̧la saai kisipa mutu, imó ti noa o̧la wisikó senére? Sukutere whi̧ kepaayaalomeipó dere fo mo depa, ti dia̧né yó tare mara mole fo sya furaalu,  
\q1 “Dóta da̧ suka̧aireteiné, mió beta̧ o̧laró wȩitamo mo dekéró naalopa sae!” enérapó.   
\m
\v 33 Mené dia̧ kó̧paae a̧lisóró fao̧sóró yae. Du betere mara mole fo beta̧ i ape.  
\q1 “Wisi ala dere whi̧rape dowi ala dere whi̧rapetamo tamoyóló beta̧mó kotepa, ti atimané dowi ala ya̧paae tokó melaalopó.”   
\m
\v 34 Dia̧ topo doyóló keyaa furaalu, ho̧ko du betere dowi ala mo ti taaróló, kisipa wisi muóló, take yale ala momó fesaae fóló yae. Ti noatepae, Kótó tuȩ́ni ha̧le betere so whi̧ dia̧ tua̧mó betó moletei kilitu dia̧ haleyae.   
\s1 Kepaayóló kae tiki daayóló betaaire fo  
\p
\v 35 Atépatei, mené i kaae fo enérapó. “Kale suka̧le so whi̧ momó netéró kepaayaaloé? Atéró noa kaae tiki daayóló waaloé?” yóló wosenérapó.  
\v 36 Aita, kisipa okokoi whi̧né dere fo kaae ao̧rapó. Ti noatepae, kutómó mo o̧la wae bilitereteimó kisipa muae. Whi̧né bilitere o̧la waeta, haemó kȩlaayóló u tua̧mó bole kené ti tu̧mu sókó hotua dapó. Haemó biliteretei kȩlaa initepa, ti tu̧mu horaalomeipó.  
\v 37 Diaao̧ o̧la wae bilituraalu, o̧la nokoletei mo turó bilini, \it whit\it* ó bupi ó besa̧ae ke maaté bilitua dapó.  
\v 38 Atéteretei ai o̧larape huturaalu, Kótóné kisipané daaló̧póló yale tikitóró daatua dapó. Ai biliyale o̧larape fea mo ama tiki daaitóró hutua dapó.  
\v 39 Fea o̧larapené daae mole tikita beta̧ kaae mei, so whi̧né tiki ama kae daayóo, hupu ó na mepaae betó mole o̧larapené tiki ti ama kae daayóo, bané tiki ama kae, yané tiki ama kae, yóo erapó.  
\v 40 Sa̧mó daae mole o̧larapené tiki ama kae, haemó ere o̧larapené tiki ama kae yóo erapó. Sa̧mó daae mole o̧larapené tiki mo koko̧i dȩ wisinaale yóo, haemó yó mole o̧larape kelaalo koko̧re ala ama kae yóo, erapó.  
\v 41 Sukané dȩ wisinaale ama kae, wéliéné dȩ wisinaale ama kae, ho̧rerapené dȩ wisinaale ama kae, mepaae ho̧rené dȩ mo doasi yóo, mepaae ho̧rené dȩ mo sawa yóo, erapó.   
\p
\v 42 Sukutere whi̧ momó kepaatukélé, atei kaae alatóró yaalopó. Mo tiki sukó̧ló douratepa kȩlaa yaalotei, kepaaratere tiki momó kae doyóló alu yaalo meipó.  
\v 43 Sukuturaalu, tiki tua̧mó hale dere alaró doasi doi munire alatamo mupa sukó̧ló dourateretei, momó kepaaróló beteratere ala ti mo dȩ wisinaale tua̧mó beteraalopó. Sukuturaalu fotoko̧ buni, bére ala tua̧mó sukutepa dourateretei, mo doasi fotoko̧i ala tua̧mó kepaaraalopó.  
\v 44 Sukutepa douratere mo tó tikita, hae tiki ereteiné kȩlaa dua dapó.  
\p Téretei, momó kepaatere tikita, kepené dere ala tua̧mó daaleteiné mo ama kaepó. I haemó mo tiki daalure kaae, take nalo kepaayóló betaaire sukamókélé, kepené ere ala tua̧mó mo kae tiki daayóló betaalopó.  
\v 45 Atéreteiné asȩmó i fo erapó.  
\q1 “Folosóró wale whi̧ Adam a̧ mo whi̧ tiki daayóló sókó walepó.”  
\m Nalo kemerótu wale whi̧ Adam a̧ta, sukó̧ló kepaaturaalu, ti so whi̧ betere bete matere kepené tiki daale whi̧ alée felepó.  
\v 46 Kepe tiki daale whi̧ folosóró sókó wéni, mo tiki daai whi̧ folosóró wóló, ai kinipaae ti kepe tiki daale whi̧ sókó walepó.  
\v 47 Folosóró wale whi̧ta, i haené aleale whi̧ betaletei nalo ti hepen-mó betere whi̧ walepó.  
\v 48 Haené aleale whi̧né ama deyóló fake firale so whi̧ta, ti ama tikitóró daayóo, hepen bemó wale whi̧né ama deyóló fake firale so whi̧ ti ama hepen tikitóró daayóo erapó.  
\v 49 Da̧ haené aleale whi̧né tiki daalure kaae, hepen bemó wale whi̧né tiki kaae da̧kélé daayaalopó.   
\p
\v 50 No nerape-ó, ya̧lo dia̧paae i dere fo wosae. Da̧ sukutepa, ti i daale tikitamo Kótóné tȩteróló kaae tare tua̧mó biti̧ faalomeipó. Atére kaae, da̧ sukó̧ló kepaayóló furaalu, da̧né i dorótu betere tikitamo turó feni, mo dokélé iniyaaire tiki daayóló betaalopó.  
\v 51 Kinóló mole ala ya̧lo dia̧paae ha̧kearóló i dapa wosae. Da̧ Keriso so whi̧ mo fea suka̧alomeitei, betere whi̧kélé suka̧le whi̧kélé, mo fea take daale tiki taaróló, mo kae tiki daayaalopó.  
\v 52 Kemeróturaalu ukulumó wuti haleteretamo, da̧né mió i daale mo tiki taaróló, da̧ mo fea kae tiki daane wale alata, epée fita̧a du dere kaae yaalo ai ape. Ti noatepae, kale ukulumó wuti hale deretamo, suka̧le whi̧ kepaayóló do initere tiki daayóo, da̧ fea i daale tiki taaróló, kae tiki daayóo yaalopó.  
\v 53 Ti noatepae, doyóló sukutu betere tiki tómó dokélé ini, mo ti betere tiki kuti derótu dere kaae yóo, sukutere ala sukunitere alané husuróló aluróo, yaalopó.  
\v 54 Doyóló sukutere tiki tómó mo betere tiki kuti kaae deróo, sukutere ala sukunitere alané husuróo deretamo, asȩmó i ere fo mo dokonaalopó.  
\q1 “Talené ama bóe whi̧ dóló tȩteraleteiné, kale sukutere alakélé o̧la kaae nó deróló aluralepó,” erapó.   
\m
\v 55 Me asȩre fo i ape.  
\q1 “Sukutere ala-ó, so whi̧tamo naao bóe dóló atima tȩterale ala momó mule? Sukutere ala-ó, Wuliné whi̧ detu dere kaae yóló sukunale ala-a, momó mule?” erapó.   
\m
\v 56 Wuliné whi̧ tukó nóló sukunótu dere kaae, dowi alané da̧ sukó̧póló dua dapó. Dowi alané da̧ mo ti só deró̧póló, Kótóné tukóló, muló betere foné dowi ala fotoko̧ bulótu beterapó.  
\v 57 Atépatei, dowi alaró sukutere alatamoné da̧ só deróló tȩteréni, da̧ Tale Yesu Keriso tua̧mó betepa, ai ala tȩteró̧póló, Kótóné ama da̧ fotoko̧ mo su̧mó mótu beterapó. Atétereteimó, Talepaae mo kée du betenérapó.   
\p
\v 58 Térapa, ya̧lo hosaa mole no nerape-ó, dia̧ Talené ala tua̧mó betepa, mepaae sekȩi ala ó dilikitere alané dia̧ só derao̧sóró, mo diriyóló betae. Ti noatepae, dia̧ Tale tua̧mó bitu ditere kutóta ha̧le alu yaalomei, dupu saalopóló kisipa mutu, betere doko̧ mo ketekȩ buóló ditu betae.   
\c 16  
\s1 Kótóné so whi̧ tao saai moni derateremó ere fo  
\p
\v 1 Mió i dere fota, Jerusalem bemó betó mole so whi̧ tao saaire \it moni-\it*mó dapó. Kalesia hae kwiamó tȩ mole be huluamó betó mole Keriso fake so whi̧paae yae yale alarape kaae, diaao̧kélé yaasepóló i dere ape.  
\v 2 Fula doko̧ kaae sere be dȩmó, dia̧ feané meteró \it moni\it* supa, ti kwiapaae naao sere su̧ da̧lemótóró sokósu yóló, kae mulótua yae. Ti noa yaai meipó. Ȩ aipaae wale sukamó, \it moni\it* derae yao̧sóró kisipa mutu i dere ape.  
\v 3 Ȩ aipaae wóló dia̧tamo bitu, diaao̧ sóró beteratere whi̧rape Jerusalem bemó betó mole so whi̧né tuȩ́ yó̧póló, atimané sóró faaitere asȩ ya̧lo eróló melaalopó. Dia̧né atéró ha̧le tao sóró matere \it moni\it* Jerusalem bepaae sóró fó̧póló dotȩyaalopó.  
\v 4 Da̧ talera̧lemó, ȩpaae ya̧kélé atimatamo faalopó depa, ti ya̧lo atima dapesó fenérapó.   
\s1 Pol-sépiné i ala yaai kisipa mutapóló yale fo  
\p
\v 5 Folosóró ȩ Masedonia hae kwiapaae fóló, nalo ti dia̧ beterepaae waalopó. Ti ȩ momó fesaae wale alata, Masedonia hae kwia tua̧mó tȩyóló dia̧ beterepaae waalo ai ape.  
\v 6 Ȩ dia̧ beterepaae wóló ha̧leke sukamó ó sosóli ali turó aimó dia̧tamo betaai kisipa mutepa, ti betenérapó. Atéró dia̧ taaróló ȩ mepaae fupa, ti ȩ ya̧ya̧re o̧la dia̧né melaasepólópó.  
\v 7 Ti noa betené meipó. Mió da̧ dia̧ beterepaae wóló, mo sawa be dȩmó maaté beteró fole hó̧rapó. Téreteiné, Talené ama kisipané fo̧lo be dȩmó dia̧tamo beteró̧póló depa, ti ȩ dia̧tamo betaai hȩkese dapó.  
\v 8 Téretei, kale \it Pentikos\it* be dȩmó o̧la deyaaire ali sókó waai teópa, ti ȩ Epesus bemó kaae tawóló betaalopó.  
\v 9 Ti noatepae, Talené ama doasi ke bole kutó diyaaire tȩ moleteiné, aimó bitu ama kutó diraalopó. Téyaalotei, ai kutó diyao̧sóró sesétere whi̧rapekélé, dekeró betó mulapó.   
\p
\v 10 Timoti aipaae wapa, diaao̧ a̧paae me sekȩi ala eratepa a̧ wiyao̧sóró hotowayóló kaae tawae. Ti a̧ta, ȩ dere kaae Talené kutó dirótu betere whi̧ ai ape.  
\v 11 Térapa, me whi̧né a̧ dape sóró kaae tatere ala hó̧ni, dia̧ feané wisiyóló dape sae. Téró, a̧ momó fesaae waai depa, ti diaao̧ a̧paae hosaa muni deyóló hai̧tamo dua fae yóló, ȩ beterepaae wó̧póló dotȩyae. Timoti a̧ ipaae momó fesaae wouraalu, ama wotoró wéni, ȩ beterepaae wale Keriso norapetamo wó̧póló kisipa mutapó.   
\p
\v 12 Mió da̧né no Apolos-né dere alamó i dere ape. Ya̧lo a̧paae ai wale norapetamo dia̧ beterepaae fae yaletei, tȩ mutere sukamó waai dapóló taralepó.   
\p
\v 13 Mené dia̧ dilikó̧ló kó̧paae falao̧sóró, hotowayóló kaae tawae. Téturaalu, kale mo fo wisi wosóló, Talepaae kisipa tiratere ala tua̧mó diriyóló betae. Atéru, mené dia̧tamo bóe dupa wini, halaainé fotoko̧ buóló betae.  
\v 14 Fea ala duraalu, yaala sókó fole ala tua̧mó bitu yae.   
\p
\v 15 Akaia hae kwiamó betó mole so whi̧ kuamó Stepanas-ró ama be whi̧ so whi̧tamota, folosóró kisipa feteyóló Keriso betaletei, diaao̧ ai kisipare ape. Ai so whi̧ta, Kótóné kae beteró betere so whi̧ tao saairaalu, mo doa ketekȩ bulapó.  
\v 16 No nerape-ó, dia̧ atei kaae ala dere so whi̧ró mepaae da̧tamo toune wóló, wisi kisipa mulu Talené kutó diratere so whi̧tamo ao̧mó dua betae yóló ma fo i dere ape.  
\v 17 Diaao̧ mole o̧la kwiapaae ȩ tao sóró melaai yaletei, Stepanas, Fotunatas, Akaikus, atimané mole o̧la ȩ tao sóró male waleteimó, mo hȩkese yalepó.  
\v 18 Ti noatepae, atimané ȩ tao sale alané ya̧lo kepe hȩkese duraalu, diaao̧ kepekélé hȩkeseyalepó. Atei kaae wisi ala dere whi̧rapeta, so whi̧ feané dukiranérapó.   
\s1 Kemerótu ko̧leó yale fo  
\p
\v 19 Esia hae kwiamó betó mole Keriso fakerapené dia̧paae ko̧leó i dere ape. Akuilaró ama soma Prisila-tamonékélé, atimaamoné bepaae tourótua dere Keriso no nerapekélé Tale tua̧mó bitu, dia̧paae hosaa mo turó muóló ko̧leó dapó.  
\v 20 Imó betó mole no nerapenékélé, dia̧paae ko̧leó dapó. Kótóné ama kae beteró betere so whi̧né dere ala sya fóló, dia̧sisitei apuóló ko̧ló tukó nuku betae.   
\p
\v 21 Dia̧paae ko̧leó yóló i dere asȩta, ȩ Pol-né mo ya̧lo naasenétóró dapó.   
\p
\v 22 Mepaae whi̧ dené Talepaae yaala sókó fole ala initepa, ti ai whi̧ Talené mokoró̧póló yae. Tale-ó, ya̧ da̧ beterepaae ape!   
\p
\v 23 Da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesuné hamokoróló ha̧le tao sere ala dia̧paae eró̧póló yae.   
\p
\v 24 Ȩ da̧ tȩteróló kaae tare whi̧ Yesu tua̧mó bitu, ya̧lo dia̧ feapaae yaala sókó furaalu i dere ape. Mo kée, téyó̧póló yae.