\id ROM  
\h Romanos 
\toc1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ na̱k juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyuknu̱jaꞌyi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱p Roma 
\toc2 Romanos 
\toc3 Ro. 
\mt1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ na̱k juuꞌ veꞌe je̱ Pablo tyuknu̱jaꞌyi je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk je̱p Roma 
\c 1  
\p  
\v 1 A̱tseꞌe je̱ Pablo, je̱ Jesucristo je̱ myutoompa je̱ myupa̱jkpa, je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe xvinko̱o̱n je̱ts a̱tseꞌe apu̱k xpu̱u̱jm je̱ts a̱tseꞌe nꞌítu̱t je̱ kyuká̱tsiva, je̱ts a̱tseꞌe ntukkaꞌamáyu̱t je̱ yꞌo̱y ka̱ts je̱ yꞌo̱y ayook.  
\v 2 Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ju̱jpani vyaajntk je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jk ka̱jxta, veꞌem ax joꞌn yꞌit je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp.  
\v 3 Ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook ka̱jx tseꞌe yaknu̱java je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo jye̱ꞌe̱, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. Jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ ku veꞌe yꞌit je̱ yakkutojkpa David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j.  
\v 4 Ax je̱ꞌe̱ ku veꞌe Ntyeꞌyama, yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts je̱ yꞌOnu̱k je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ ku veꞌe je̱ mya̱kkin ka̱jx du̱yakjoojntykpa̱jknuva ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk.  
\v 5 Je̱ yꞌOnu̱k ka̱jxts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n xtoojnji je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ kuká̱tsiva nꞌit, je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjat ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook je̱tseꞌe veꞌem toꞌk it toꞌk naxviijn je̱ jayu je̱ Jesucristo du̱ka̱tsa̱pá̱ku̱t je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe jyaanchjávajada.  
\v 6 Ax je̱ꞌe̱ ma̱a̱tts miitseꞌeda, je̱ Nteꞌyam tseꞌe myaaxu̱xju̱duva je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱ Jesucristo je̱ jyayu. 
\p  
\v 7 Jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidup je̱m rómait cyiudaaj ka̱jxm, mtso̱jkju̱dupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam, je̱ꞌe̱ tseꞌe myaaxu̱xju̱du je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu. Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe nTeeꞌimdup, je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesucristo, je̱ꞌe̱ tseꞌe mkunooꞌkxjadap je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t ma̱a̱tta. 
\s1 Ku je̱ Pablo ña̱jkxuvaajñ je̱p Roma 
\p  
\v 8 Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe toꞌk muk nꞌit je̱ Jesucristo ma̱a̱t, tooꞌva̱jkpts a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nkuka̱jtsja ku̱x ñu̱jaꞌvipeꞌe je̱ jayu nu̱vinxu̱p yaja natyoꞌk naxviijn vintso̱ veꞌe xjaanchjávada je̱ Jesucristo.  
\v 9 Je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t nmutuump nmupu̱jkp je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjada je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k du̱ꞌíxadat. Ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts ijtp a̱ts miitseꞌe njaaꞌmyé̱tsta ku a̱tseꞌe ntsapka̱ts,  
\v 10 je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nꞌamó̱tup mpa̱ktsa̱a̱p je̱ts a̱ts miitseꞌe na̱jkx nkuꞌixta ku veꞌe je̱ Nteꞌyam vyaꞌanu̱t. Toꞌmayji a̱tseꞌe tso̱jk xꞌo̱ꞌyixju̱t.  
\v 11 O̱o̱y a̱tseꞌe ntuntsa̱k je̱ts a̱ts miitseꞌe nkuꞌíxtat, veꞌem tseꞌe je̱ Espíritu Santo mmo̱ꞌo̱jadat je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin ku̱xeꞌe a̱ts veꞌem ntun je̱tseꞌe ma̱kk mꞌijttinit toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t,  
\v 12 je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ntijp je̱ts namya̱kkinmo̱ꞌyumjadapeꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ jaanchjaꞌvin ka̱jx juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdup. 
\p  
\v 13 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ntsa̱jkp a̱tseꞌe je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts may náxani a̱ts miitseꞌe na̱jkx njakuꞌixuvaꞌanda, ax u̱xyam paatnats a̱tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixju̱. Ukna̱jkxuvaan a̱tseꞌe, ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kunooꞌkxu̱t juuꞌ a̱tseꞌe ntónup nkó̱tsup miits ma̱a̱tta, veꞌem ax joꞌn du̱kunuuꞌkx juuꞌ a̱tseꞌe tu̱ntún tu̱nka̱ts viijnk tso̱v joma veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 14 Nmuyó̱jip a̱tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu, je̱ griego jayu je̱ts ka je̱ griego jáyuvap, je̱ kuvij jayu je̱ts ka je̱ kuvij jáyuvap.  
\v 15 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe ntsa̱k je̱ts a̱ts miitseꞌe nvaajnjiduvat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, miits, jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m rómait cyiudaaj ka̱jxm. 
\s1 Je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱ mya̱kkin 
\p  
\v 16 Kaꞌa xa a̱tseꞌe ntuktso̱ꞌo̱tyún je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjadat ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook, ku̱x je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱kkin ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ts ya̱ꞌa̱ ka̱jx tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin ñu̱vaꞌachju̱ ku veꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjáva, tooꞌva̱jkp tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe israeejlit jayu, nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta.  
\v 17 Ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe xtukꞌíxumdup xtuknu̱jaꞌvimdup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam xto̱kimpa̱ꞌmumda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱tún ku̱xeꞌe njaanchjaꞌvimda. Veꞌem xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpu̱u̱mp ku̱xeꞌe jyaanchjávaja, joojntykapts je̱ꞌe̱ veꞌe.” 
\s1 Myuꞌe̱jkjupeꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe to̱kintoondup 
\p  
\v 18 Nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka xa veꞌe tyañ je̱ts myuꞌe̱jkjupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe kavintsa̱ꞌkijidup je̱tseꞌe tyo̱kintonda. Je̱ ka ó̱yap juuꞌ veꞌe tyoondup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaktsoꞌoxjajtp je̱tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávadat je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱.  
\v 19 Pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yakꞌixa, vaꞌajts xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta.  
\v 20 O̱yameꞌe kyayakꞌix vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam Ntyeꞌyama, je̱ꞌe̱ vintso̱ veꞌe yꞌit je̱ts je̱ ma̱kkin juuꞌ veꞌe jyayejpp xa̱ꞌma ka̱jx, yaknu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe vanꞌítani ku veꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌntk je̱ts u̱xyam paat je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe tyoon. Ax kaꞌa tseꞌe du̱nu̱nkakuvá̱ktat je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ꞌyixjidi vintso̱ veꞌe ku̱du̱nu̱jaꞌvidi.  
\v 21 Jyanu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱meꞌe je̱ Nteꞌyam, ax kaꞌa tseꞌe du̱vintsa̱ꞌa̱gada ax joꞌn du̱vinmachju̱ joꞌn, kaꞌa tseꞌe je̱ kuko̱jtsu̱n du̱mo̱o̱yduva, je̱ꞌe̱ veꞌe vyinmaaydup pyayo̱ꞌydup juuꞌ jatyeꞌe katoomp, vimpijttinu tseꞌe je̱ jyaꞌvinda ka ó̱yap, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukvinmó̱tudini je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 22 Viji kej veꞌe jyanatyijjada, ax kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jávada juuꞌ veꞌe o̱y.  
\v 23 Kaꞌa tseꞌe du̱yakmá̱jada du̱yakjaanchada je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe ni je̱ vinꞌita kaꞌo̱o̱ꞌkup; je̱ apa̱mnax tseꞌe tyukvintíktstup. Yꞌapa̱mnajxtup tseꞌe je̱ jayu, juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌktup, je̱ je̱yyva tá̱nu̱k, je̱ tá̱nu̱k juuꞌ veꞌe maktaaxk tékax, je̱ts je̱ tsaaꞌn, je̱ꞌe̱ tseꞌe vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup. 
\p  
\v 24 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam myaso̱o̱kjidini je̱tseꞌe du̱tóndat je̱ ka ó̱yap juuꞌ veꞌe cho̱jktup; ax viijnkts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup toꞌk jadoꞌk.  
\v 25 Veꞌem tseꞌe du̱tonda ku̱xeꞌe du̱katso̱kta je̱tseꞌe du̱nu̱jávadat je̱ Nteꞌyam je̱ tyu̱v jye̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ tseꞌe jyaanchjaꞌvidup juuꞌ veꞌe taay je̱tseꞌe du̱vinjávada du̱vintsa̱ꞌa̱gada juuꞌ jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m, kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam viinm du̱vinjávada du̱vintsa̱ꞌa̱gada, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱vinmajtsjup je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx yakma̱ja yakjaancha yꞌijtnit. Amén. 
\p  
\v 26 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam myaso̱o̱kjidini je̱tseꞌe yakkutojku̱xjadat je̱ ka ó̱yap juuꞌ veꞌe cho̱jktup, je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk paat tseꞌe je̱ vyinmaꞌyu̱n du̱yaktiktsnu ax joꞌn pyu̱ma je̱tseꞌe tya̱ꞌa̱xta̱jkat, je̱tseꞌe du̱pana̱jkxta juuꞌ jatyeꞌe veꞌem ka pú̱map.  
\v 27 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk du̱maso̱o̱ktuva ax joꞌn pyu̱ma je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱ma̱a̱tꞌíttat, aamp to̱o̱ypts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱tseꞌe ñamya̱a̱tꞌítjadat ayaaꞌtya̱jk. Ax tso̱ꞌo̱tyoꞌnu̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk natyoꞌnu̱xju̱dup vimpit atu̱j. Je̱ tyo̱kin ka̱jxta tseꞌe ñaajkvintó̱kijada. 
\p  
\v 28 Ku̱x tseꞌe du̱katso̱kta je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaaꞌmyé̱tstat, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam myaso̱o̱kjidini je̱tseꞌe viinm ñaajkkutojku̱xjada pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱n ña̱ꞌmu̱xjada, veꞌem tseꞌe du̱tonda juuꞌ veꞌe kyapaatyp kyahꞌake̱e̱guip.  
\v 29 Tum to̱kintoondup tseꞌe, tum ka ó̱yap tseꞌe juuꞌ veꞌe pyana̱jkxtup, ñasꞌayo̱ꞌvidup tseꞌe juuꞌ, ñu̱ko̱ꞌo̱vyinmaꞌyidup tseꞌe je̱ myujayu, e̱jkju̱dup jo̱tꞌaajnju̱dup tseꞌe ku veꞌe juuꞌ kyaꞌo̱ꞌyixjada ax joꞌn je̱ viijnk jayu, yakjayuꞌo̱o̱ꞌktup, nachoꞌoxpa̱jkju̱dup, vinꞌa̱a̱ꞌndup, ijttup tseꞌe kutaay, ako̱tsu̱toonkidup,  
\v 30 pyako̱jtstup tseꞌe je̱ jayu, je̱ Nteꞌyam tseꞌe kyatso̱jktup, vinko̱jtspe̱jttup, namyá̱jijidup, natyijju̱dup, myutaayvaattup tseꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, kaꞌa tseꞌe je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak du̱ka̱tsa̱pa̱kta,  
\v 31 kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tuda juuꞌ veꞌe o̱y, kaꞌa tseꞌe du̱kutyonda je̱ yꞌayook, kaꞌa tseꞌe juuꞌ du̱ko̱jtsꞌo̱yavaꞌanda, nay kaꞌa tseꞌe je̱ tso̱jku̱n ukpu̱ je̱ tukmo̱ꞌtu̱n du̱jaye̱pta.  
\v 32 Ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y je̱ts vyinmajtsju̱dupeꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe veꞌem du̱toondup. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ka je̱ꞌe̱jyap tseꞌe tyoondup, tyukxo̱o̱jntktuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ viijnk jayu veꞌem jyátkiduva. 
\c 2  
\s1 To̱kimpayo̱ꞌyp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n vintso̱ veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga 
\p  
\v 1 Nu̱njajtpeꞌe ku veꞌe nu̱toꞌk vyaꞌanu̱t je̱ts vyinmajtsju̱dupeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. Mits, jyapa̱na mitseꞌe, ku veꞌe veꞌem mvaꞌañ, kaꞌa tseꞌe xnu̱nkakuvá̱ku̱t je̱ts mkanu̱jaꞌvipeꞌe. Ku veꞌe mvaꞌañ je̱ts vyinmajtsju̱dupeꞌe je̱tseꞌe chaachpaattinit, mnatyo̱kimpa̱a̱jmjuvap xa mitseꞌe, ku̱x nay vanxu̱ppa xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ mitseꞌe mtuump.  
\v 2 Yaknu̱jaꞌvinup xa veꞌe je̱ts to̱kimpayo̱ꞌypeꞌe je̱ Nteꞌyam ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga, tyukkuvé̱tupts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱neꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱toomp.  
\v 3 Ax mits tseꞌe mvaamp je̱ts vyinmajtsju̱dupeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱tseꞌe veꞌem mjátkiva, ¿veꞌemeꞌe mvinmay je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam mtukkuvé̱tju̱t?  
\v 4 ¿Uk mko̱ꞌo̱yjaꞌvipeꞌe je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mtoꞌnu̱xjup je̱tseꞌe du̱mutena je̱ ka ó̱yap juuꞌ veꞌe mtuump? ¿Kaꞌa veꞌe xnu̱java je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n mtoꞌnu̱xju̱ je̱tseꞌe xmaso̱o̱knit je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykin?  
\v 5 Ax kaꞌa tseꞌe xmasa̱ꞌa̱k, ma̱kkeꞌe o̱o̱y je̱ mkuvajk xtumpu̱m. Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe veꞌem xtun, o̱o̱y tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n mtunyakmo̱o̱ynit ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tukkuvé̱tu̱t je̱ xa̱a̱j ku veꞌe ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ts to̱kimpayo̱ꞌyp je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n vintso̱ veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga.  
\v 6 Myo̱o̱ynupts je̱ꞌe̱ veꞌe toꞌk jadoꞌk pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ jaty tu̱du̱tún tu̱du̱ka̱ts:  
\v 7 myo̱o̱ynupeꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe kanooꞌkxtup je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp. Veꞌem tseꞌe du̱tonda ku̱x cho̱jktupeꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam chó̱kjadat, je̱tseꞌe yꞌo̱tyoꞌnu̱xjadat, je̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx jyoojntykidinit.  
\v 8 Ax myo̱o̱ynup tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n du̱yaktoondup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kakuva̱jktup juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip, je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱pana̱jkxtup je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 9 Tsaachpaattinupts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, tooꞌva̱jkp tseꞌe je̱ israeejlit jayu, nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta.  
\v 10 Ax yꞌo̱yjaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe o̱y du̱toojnjinit je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱toondup je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, o̱y jo̱o̱t tseꞌe yꞌijttinit je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, tooꞌva̱jkp tseꞌe je̱ israeejlit jayu, nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta.  
\v 11 Ku̱x je̱ Nteꞌyam, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱viijnkꞌíx toꞌk jadoꞌk. 
\p  
\v 12 Nu̱jom xa veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe to̱kintoondup je̱tseꞌe du̱kajaye̱pta je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, vintó̱kidapts je̱ꞌe̱ veꞌe ó̱yameꞌe du̱kajaye̱pta je̱ pavaꞌnu̱n; je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe to̱kintoondup, ó̱yam tseꞌe du̱jajaye̱pta je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, yakto̱kimpayo̱ꞌydinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jx.  
\v 13 Ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe du̱kakutyonda; je̱ꞌe̱da veꞌe kyato̱kimpu̱u̱mp pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kutyoondup.  
\v 14 Ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap je̱ts ka je̱ pavaꞌnu̱n ma̱a̱tap, kuts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tonda ax joꞌn je̱ pavaꞌnu̱n vyaꞌañ, je̱m tseꞌe jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ pavaꞌnu̱n yꞌit,  
\v 15 je̱ jyoojntykin ka̱jx tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ts jyaye̱jptupeꞌe javyet je̱ pavaꞌnu̱n je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda, je̱ vyinmaꞌyu̱n ka̱jx tseꞌe du̱nu̱jávada pa̱n o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup uk pa̱n kaꞌa.  
\v 16 Veꞌem tseꞌe jyátu̱t je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu je̱ Jesucristo ka̱jx du̱to̱kimpayo̱ꞌynit je̱ ka ó̱yap ka̱jx juuꞌ veꞌe yuꞌuts yakꞌijttup je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda. Tyoonnupts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem ax joꞌn yꞌíxuva je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook juuꞌ a̱tseꞌe ntukkaꞌamaayp. 
\s1 Je̱ israeejlit jayu je̱ts je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n 
\p  
\v 17 Ax mits tseꞌe mvaamp je̱ts israeejlit jayu mitseꞌe je̱ts o̱yeꞌe mnayjávaja je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n ka̱jx, mnamyá̱jijup tseꞌe ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam mvinko̱o̱jnji je̱tseꞌe mꞌijtnit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu.  
\v 18 Veꞌem tseꞌe mnayjávaja je̱ts mnu̱jaꞌvinupeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱tseꞌe mnayjávaja je̱ts je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jxeꞌe xnu̱java juuꞌ veꞌe o̱y je̱ts juuꞌ veꞌe ka ó̱yap.  
\v 19 Vinjava tseꞌe mtañ je̱ts o̱o̱yeꞌe juuꞌ xtunnu̱java je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe mnayjávaja je̱ts mꞌo̱ꞌyixjupeꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu xtuknu̱jávat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, veꞌem tseꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌijttinit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttup je̱ja kupiꞌijts kuko̱o̱ꞌts it ja̱a̱t.  
\v 20 Mnayjaꞌvijupeꞌe je̱ts mꞌo̱ꞌyixjupeꞌe je̱tseꞌe xtukꞌíxtat je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱katinu̱jaꞌvidup. Veꞌemts mitseꞌe mnayjávaja ax joꞌn je̱ yakꞌixpa̱jkpa ku̱mꞌijt juuꞌ veꞌe du̱yakꞌixpa̱jkp je̱ piꞌk ónu̱kta. Mjaanchjaꞌvip tseꞌe je̱ts je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jxeꞌe yaknu̱java nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe tyú̱vam.  
\v 21 Mtukꞌixp xa mitseꞌe je̱ viijnk jayu. ¿Tya̱jx tseꞌe viinm mkanatyukꞌixju̱? Mtukkaꞌamaayp xa veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe je̱ jayu mye̱e̱ꞌtsu̱t. ¿Ax mme̱e̱ꞌtspts mitseꞌe?  
\v 22 Mvaamp xa veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kidat. ¿Ax myakvintsa̱ꞌkintó̱kipts mitseꞌe je̱ navya̱jku̱n? Mko̱ꞌo̱yjaꞌvip xa veꞌe je̱ apa̱mnaxta juuꞌ veꞌe je̱ jayu vyinjaꞌvidup vyintsa̱ꞌkidup. ¿Ax myakpítsumpts mitseꞌe juuꞌ veꞌe yo̱jxtup je̱p tu̱jkp joma veꞌe yakvintsa̱ꞌa̱gada?  
\v 23 Mnamyá̱jijup xa mitseꞌe ku̱x mjayejppeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n, ax yakvintsa̱ꞌkintó̱kidup tseꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam ku̱xeꞌe mits xkakutyún je̱ pavaꞌnu̱n.  
\v 24 Vaamp xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán: “Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, vyinko̱jtspe̱jttupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe mtoondup mko̱jtstup ka ó̱yap.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 25 Pa̱n mkutyuump xa mitseꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, mtoꞌnu̱xjup tseꞌe ku veꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n myakpa̱a̱jmji je̱tseꞌe xniꞌkxmat xko̱jmat je̱tseꞌe nu̱java tyánu̱t je̱ts israeejlit jayu mitseꞌe; ax pa̱n kaꞌa tseꞌe xkutyún, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ ixtaꞌnu̱n ku̱mkayakpa̱a̱jmji.  
\v 26 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n kayakpa̱a̱jmjip je̱tseꞌe du̱kutyún juuꞌ jatyeꞌe ijtp je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ ixtaꞌnu̱n ku̱yakpa̱a̱jmji joꞌn je̱tseꞌe du̱niꞌkxmat du̱ko̱jmat.  
\v 27 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱kaniꞌkxmip du̱kako̱jmip je̱tseꞌe du̱kutyún je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kap je̱ts mvinmajtsjup mitseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n, ku̱x ó̱yameꞌe je̱ pavaꞌnu̱n jatyáñ xjajayep je̱tseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n xjaniꞌkxma xjako̱jma, kaꞌa tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n xkutyún.  
\v 28 Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌisraeejlitjáyuvada pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱niꞌkxmidup du̱ko̱jmidup;  
\v 29 je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe veꞌem ijttup je̱p ñiꞌkx kyo̱pk akujkp, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n ma̱a̱t je̱m jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ ixtaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo pa̱ꞌmu̱xju̱du je̱m jyaꞌvin ka̱jxm, ka je̱ ixtaꞌnu̱nap juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱niꞌkxmidup du̱ko̱jmidup ku̱x veꞌemeꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ. Je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n ma̱a̱t je̱m jyaꞌvin ka̱jxm, o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱kó̱tsaja, je̱ jayu je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsijup. 
\c 3  
\p  
\v 1 Ku̱x tseꞌe veꞌem, ¿tits je̱ꞌe̱ veꞌe ñu̱nvaꞌanu̱t ku veꞌe je̱ jayu yꞌit israeejlit jayu, ukpu̱ jómats je̱ꞌe̱ veꞌe, tyoꞌnu̱xju̱t ku veꞌe je̱ jayu du̱janiꞌkxma du̱jako̱jma je̱ ixtaꞌnu̱n?  
\v 2 Toomp xa veꞌe o̱o̱y, may viijn tseꞌe tyun. Mutoꞌk viijn, je̱ israeejlit jayu xa veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukka̱ta̱jki je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook.  
\v 3 Ax pa̱n je̱m tseꞌe je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe du̱kakutyoondu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook juuꞌ veꞌe natyukpa̱jkju̱du je̱tseꞌe du̱kutyóndat, ¿je̱ꞌe̱ ka̱jxts vineꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kakutyoompat je̱ vaandu̱k juuꞌ veꞌe pya̱a̱m?  
\v 4 ¡Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱nkakutyónu̱t, kyutyónup je̱ꞌe̱ veꞌe! O̱yameꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ jayu tyaaya, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyaaya. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Ni pa̱na xa veꞌe kyavaꞌanu̱t je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱y ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga, 
\q1 nu̱jom tseꞌe du̱kuvá̱ktat je̱ts tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kimpayo̱ꞌo̱y. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 5 Ax pa̱n ntoꞌnumdup tseꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe nyaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkimda je̱ts tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump, ¿vaꞌnumdapts vineꞌe je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tún ku veꞌe xyaktsaachpaatumda? (Veꞌem a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nꞌamo̱tutu̱va ax joꞌn je̱ jayu vyinmay.)  
\v 6 ¡Ni vintso̱va xa veꞌe veꞌem nkavaꞌnumdat! Ku̱x pa̱n ku̱du̱kapaaꞌty ku̱du̱kahꞌake̱e̱ga xa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump, kaꞌa tseꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t anañu̱joma je̱ jayu.  
\v 7 Ax pa̱n je̱meꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe vaamp: Pa̱n taayimdup tseꞌe je̱tseꞌe veꞌem o̱y ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ts kyutyuumpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱yojk yakma̱ja yakjaancha yꞌijtnit, ¿tya̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtukkuve̱jtumdat ya̱ to̱kin?  
\v 8 Je̱ts jidu̱ꞌu̱mpa: “¿Tya̱jx tseꞌe nkatoꞌnumda je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱tseꞌe jyé̱jat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱?” Ax je̱m tseꞌe je̱ jayu juuꞌ a̱a̱tseꞌe veꞌem xtukpako̱jtstup, veꞌemeꞌe vyaꞌanda je̱ts ya̱ꞌa̱ a̱a̱tseꞌe je̱ jayu ntukꞌixp. Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe veꞌem vaandup, tsaachpaaꞌttapts je̱ꞌe̱ veꞌe, veꞌem ax joꞌn du̱vinmátsjada. 
\s1 Tum tó̱kinax xa veꞌe je̱ jayu anañu̱joma 
\p  
\v 9 ¿Vintso̱seꞌe? U̱u̱ꞌmda, je̱ israeejlit jáyuda, ¿nu̱yojk o̱y u̱u̱ꞌmeꞌeda je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk jáyuda? ¡Ni vintso̱va xa veꞌe nu̱yojk o̱y nkaꞌijtumda! Ta̱ xa a̱ts miitseꞌe vaꞌajts ntukꞌixta je̱ts je̱ja veꞌe to̱kin ja̱a̱t yꞌitta pa̱n pa̱n jatyeꞌe israeejlit jáyuda je̱ts nay veꞌempa pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta.  
\v 10 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Kaꞌa xa veꞌe pa̱n ni pa̱na juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip, ni toꞌka. 
\q1  
\v 11 Kaꞌa tseꞌe pa̱n kya̱tsu̱vinmo̱tuvuvaꞌañ, 
\q1 ni pa̱na veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌixta, 
\q1  
\v 12 anañu̱joma tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ, 
\q1 anañu̱joma xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱katoojnjada, 
\q1 kaꞌa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱toomp, ni pa̱na. 
\q1  
\v 13 Veꞌem ax joꞌn je̱ o̱o̱ꞌkpa jot xyuuꞌk axa̱a̱ꞌkp juuꞌ veꞌe avaꞌajts, 
\q1 nay veꞌempa tseꞌe axa̱a̱ꞌkp tyunyakmo̱tu juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup. 
\q1 Je̱ tyo̱o̱tsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu tyukvinꞌa̱a̱ꞌndup, 
\q1 je̱ xa̱vat joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup, 
\q1  
\v 14 ma̱kk tseꞌe je̱ jayu du̱tukyaktsaachada je̱ kya̱tsta je̱ yꞌayookta, 
\q1  
\v 15 ma̱kk tseꞌe je̱ tyek du̱tuknomda je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌo̱o̱ꞌktat, 
\q1  
\v 16 yakmaꞌttup xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ ña̱a̱ꞌ je̱ tyooꞌ, 
\q1 tsaachvinmaayp tseꞌe je̱ jayu du̱yaktanda. 
\q1  
\v 17 Kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jávada vintso̱ veꞌe o̱y jo̱o̱t jyoojntykadat, 
\q1  
\v 18 kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱ꞌa̱gada. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ. 
\p  
\v 19 Nnu̱jaꞌvimdup xa veꞌe je̱ts nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe ijtp je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp, je̱ jayu ka̱jxtats je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱p pavaꞌnu̱n paꞌtkup, ax veꞌem tseꞌe nu̱jom je̱ jayu yꞌamo̱ꞌtka̱jxtinit je̱tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ jayu du̱nu̱ꞌatsó̱vadat je̱m je̱ Nteꞌyam vyinkojkm ti veꞌe tu̱du̱tonda tu̱du̱ko̱tsta.  
\v 20 Kaꞌa xa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe du̱kutyoomp je̱ pavaꞌnu̱n, paaty tseꞌe, kaꞌa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱nkato̱kimpu̱u̱mp je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jx, ku̱x je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jxeꞌe yaknu̱java je̱ts tó̱kinax jayu u̱u̱ꞌmeꞌeda. 
\s1 Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱to̱kimpu̱m je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvip 
\p  
\v 21 Ax u̱xyam tseꞌe nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tyañ vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n yakkutyún. Pyaatyp yꞌake̱e̱guipts ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn vyaꞌañ je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp je̱ts juuꞌ veꞌe jyavye̱jttu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta.  
\v 22 Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kimpá̱mjada; ni pá̱nats je̱ꞌe̱ veꞌe kyaviijnkꞌíxju̱.  
\v 23 Ta̱ xa veꞌe nu̱jom je̱ jayu tyo̱kintonda, ni pa̱na tseꞌe du̱kahꞌama̱a̱daaga je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, nu̱jom tseꞌe du̱mujékumada je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin je̱ jyaanchin.  
\v 24 Ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe je̱ jayu je̱ maaꞌyu̱n du̱toojnjip, je̱ Cristo Jesús ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m ku̱x je̱ Cristo veꞌe du̱tuknu̱vaats je̱ jayu je̱ tyo̱kin.  
\v 25 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ja je̱ jayu vyinkujk je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe ukꞌo̱o̱ꞌk je̱ jayu je̱ tyo̱kin ka̱jx, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyo̱tꞌaꞌnu̱n ñáxu̱t ku veꞌe je̱ Jesucristo yakjaanchjáva. Veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávadat je̱ts tyuumpeꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip, myuteni tseꞌe je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyoondu, kaꞌa tseꞌe jatyji du̱tukkuvejt.  
\v 26 Ax u̱xyam tseꞌe, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ Cristo yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tseꞌe tyañ je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kuve̱jt nu̱jom je̱ jayu je̱ tyo̱kin. To̱kimpayo̱ꞌyp xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱to̱kimpu̱m je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Jesús. 
\p  
\v 27 Ku̱x tseꞌe veꞌem, ¿vintso̱seꞌe yꞌó̱yat je̱tseꞌe je̱ jayu ñamyá̱jajat? ¡Ni vintso̱va xa je̱ꞌe̱ veꞌe kyaꞌo̱ya! ¿Ax tya̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe kyaꞌo̱ya? Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku veꞌe je̱ jayu du̱kakutyún je̱ pavaꞌnu̱n, je̱ jaanchjaꞌvin ka̱jxji veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m.  
\v 28 Ax veꞌem tseꞌe, kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱to̱kimpu̱m je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ jaanchjaꞌvin du̱jaye̱jptup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tyun ku veꞌe je̱ jayu du̱kutyonuvaꞌanda je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpá̱mjadat.  
\v 29 ¿Tis, je̱ israeejlit jáyuji nꞌiteꞌe je̱ Nteꞌyam du̱Nteꞌyamidup? ¿Kaꞌats je̱ꞌe̱ vineꞌe du̱Nteꞌyamiduva pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap? Vaꞌajts xa veꞌe yaknu̱java je̱ts veꞌempa veꞌe,  
\v 30 toꞌkji xa veꞌe je̱ Nteꞌyam. Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpu̱m juuꞌ veꞌe du̱niꞌkxmip du̱ko̱jmip je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjáva, ni kaꞌavats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpa̱a̱mpa juuꞌ veꞌe du̱kaniꞌkxmip du̱kako̱jmip je̱ ixtaꞌnu̱n je̱tseꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjáva.  
\v 31 ¿Veꞌemts ya̱ꞌa̱ vineꞌe du̱tij je̱ts kaꞌa veꞌe du̱ꞌuktso̱jkni je̱tseꞌe nkutyoꞌnumdat je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Moisés yakmo̱o̱y? ¡Ni vintso̱va xa je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem kyayaktij! Ku xa veꞌe je̱ Jesucristo njaanchjaꞌvimda, ntukꞌíxumdupts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n. 
\c 4  
\s1 Je̱ nu̱ꞌixvaatsu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Abraham yaktaan 
\p  
\v 1 Pa̱n veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿tya̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kato̱kimpu̱u̱jm je̱ nju̱jpit jáyuvamda Abraham?  
\v 2 Pa̱n je̱ Nteꞌyam xa veꞌe ku̱kyato̱kimpa̱a̱jmji je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱tuujn juuꞌ veꞌe o̱y, ku̱ñamyá̱jiji tseꞌe je̱ Abraham. Ax kaꞌa tseꞌe tii juuꞌ veꞌe je̱ Abraham tyoon juuꞌ ka̱jxeꞌe ku̱ñatyukmá̱jiji je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk.  
\v 3 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe vyaꞌañ je̱ Kunuuꞌkx Jatyán: “Jyaanchjaꞌvi xa veꞌe je̱ Abraham je̱ Nteꞌyam, ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku̱xeꞌe du̱jaanchjaꞌvi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpa̱a̱jmji.”  
\v 4 Pa̱n je̱m xa veꞌe je̱ toompa juuꞌ veꞌe tu̱tyún je̱tseꞌe yakmujoy, ka nu̱nveꞌemjyapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyoꞌyu̱n yakma̱ꞌa̱, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe yakma̱ꞌa̱ ku̱xeꞌe yaktukmuyo̱ja.  
\v 5 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe je̱ jayu ti du̱tún je̱tseꞌe je̱ tyo̱kin ñu̱vaꞌatsju̱t, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjáva, je̱ jyaanchjaꞌvin ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpu̱mju̱, je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe du̱kato̱kimpa̱a̱mp je̱ tó̱kinax jayu.  
\v 6 Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ David tyij ku veꞌe du̱ꞌavaꞌni je̱ xo̱o̱jntku̱n juuꞌ veꞌe je̱ jayu jyayejpp pa̱n pa̱neꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpa̱a̱m ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe du̱tuujn juuꞌ veꞌe o̱y.  
\v 7 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1 Xo̱o̱n je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kinmeeꞌkxp, 
\q1 je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ tyó̱kinda veꞌemji yaknajxu̱xju̱dup; 
\q1  
\v 8 veꞌem tseꞌe, xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ tyo̱kin je̱ Nteꞌyam katukkuve̱jtju̱dup. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David vyaajñ. 
\p  
\v 9 ¿Toꞌk je̱ꞌe̱jyjidats ya̱ꞌa̱ vineꞌe ya̱ xo̱o̱jntku̱n pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱niꞌkxmidup du̱ko̱jmidup? Ax kaꞌa tseꞌe, nay veꞌempa veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱kaniꞌkxmidup du̱kako̱jmidup. Ta̱ts a̱tseꞌe njaꞌa juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp jidu̱ꞌu̱m: “Jyaanchjaꞌvi xa veꞌe je̱ Abraham je̱ Nteꞌyam, ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku̱xeꞌe du̱jaanchjaꞌvi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpa̱a̱jmji.”  
\v 10 ¿Ax vinꞌit tseꞌe kyato̱kimpa̱a̱jmji, ku veꞌe tá̱vani je̱ Abraham je̱ ixtaꞌnu̱n yakpu̱u̱jmja vyeꞌna, ukpu̱ kaꞌanumeꞌe? Kaꞌanum xa veꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n yakpu̱u̱jmja vyeꞌna.  
\v 11 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n yakpa̱a̱jmji je̱tseꞌe veꞌem nu̱java tyaajñ je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpa̱a̱jmji ku̱xeꞌe du̱jaanchjaꞌvi. Ax veꞌem tseꞌe, je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱kaniꞌkxmidup du̱kako̱jmidup je̱tseꞌe du̱jaanchjávada je̱ Nteꞌyam, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱teeꞌjaꞌvidup je̱ ju̱jpit jayu Abraham je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjaꞌvi.  
\v 12 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ixtaꞌnu̱n du̱niꞌkxmidup du̱ko̱jmidup je̱tseꞌe du̱jaanchjávada je̱ Nteꞌyam, je̱ꞌe̱da tseꞌe du̱teeꞌjaꞌviduvap je̱ Abraham je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjaꞌviduva ax joꞌn je̱ Abraham jyaanchjaꞌviji joꞌn ku veꞌe kaꞌanum du̱niꞌkxma du̱ko̱jma vyeꞌna je̱ ixtaꞌnu̱n. 
\s1 Je̱ vaandu̱k juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktaan ku̱xeꞌe je̱ Abraham jyaanchjaꞌviji 
\p  
\v 13 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱tukvinvaꞌni je̱ Abraham je̱ts jye̱ꞌe̱dapeꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j nu̱jom ya̱ naxviijnit it. Ax je̱ vaandu̱k tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktaan, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yaktaajñ ku̱xeꞌe je̱ Abraham ku̱du̱kutyuujn je̱ pavaꞌnu̱n, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjaꞌvi. Je̱ts ku̱x tseꞌe du̱jaanchjaꞌvi, paaty tseꞌe kyato̱kimpa̱a̱jmji.  
\v 14 Vaꞌan nꞌit du̱nu̱nyaktiju̱ je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱pana̱jkxtup je̱ pavaꞌnu̱n, pa̱n je̱ꞌe̱jyji xa veꞌe ku̱du̱je̱ꞌe̱iká̱xta nu̱jom ya̱ naxviijnit it, ni vinxú̱pats je̱ꞌe̱ veꞌe kyatún ku veꞌe je̱ Nteꞌyam yakjaanchjáva, ni vinxú̱pats je̱ꞌe̱ veꞌe kyatoompa juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌni.  
\v 15 Ku̱x pa̱n je̱meꞌe je̱ pavaꞌnu̱n, je̱mpa tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n pa̱n kaꞌa veꞌe yakkutyún; ax pa̱n joma tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n kyaꞌit, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱kakutyún je̱ pavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 16 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku̱xeꞌe njaanchjaꞌvimda je̱ Nteꞌyam, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtukmutaꞌnumda je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Abraham tyukvinvaꞌni. Nu̱nveꞌemji tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtoojnjimda ya̱ maaꞌyu̱n. Ax ka je̱ꞌe̱ ka̱jxjyapts ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ maaꞌyu̱n je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱pana̱jkxtup je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, tyoojnjipeꞌe je̱ maaꞌyu̱n nu̱jom je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaanchjaꞌvijidup, veꞌem ax joꞌn je̱ Abraham du̱toojnji ku̱xeꞌe jyaanchjaꞌviji. Ax veꞌem tseꞌe, je̱ jaanchjaꞌvin ka̱jx tseꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱ Abraham je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta.  
\v 17 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Ta̱ xa a̱ts mitseꞌe mpu̱m je̱tseꞌe nu̱may je̱ jayu xtsaanat xko̱o̱jat juuꞌ veꞌe du̱vintsa̱a̱nadap may viijn je̱ naax je̱ kajpu̱n.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. Nteeꞌjaꞌvimdupeꞌe je̱ Abraham je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk, je̱ Abraham juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvi je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuvap je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk je̱tseꞌe du̱yakje̱ja juuꞌ veꞌe kaꞌijtp. 
\p  
\v 18 Ax ó̱yam tseꞌe veꞌem kyeꞌex je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌukꞌo̱ꞌyixjini vintso̱ veꞌe je̱ Abraham du̱jayé̱pu̱t je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, jyaanchjaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam, veꞌem ax joꞌn yaktukvinvaꞌni ku veꞌe yaktuknu̱u̱jmi je̱ts je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j veꞌe du̱vintsa̱a̱nadap may viijn je̱ naax je̱ kajpu̱n.  
\v 19 Ax ma̱kk tseꞌe je̱ Abraham je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjaꞌvi. O̱yameꞌe je̱ jayu vyinmaaydi je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌukꞌo̱ꞌyixjini je̱tseꞌe je̱ ónu̱k du̱jayé̱ptat, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe naꞌavani o̱o̱y tyunveꞌna, mó̱kupx joojnt joꞌn, je̱ts nay veꞌempa veꞌe amá̱jani o̱o̱y je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x Sara vyeꞌna,  
\v 20 kaꞌa tseꞌe mye̱jtsvinmaajy je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ vyaandu̱k du̱nu̱nkakutyónu̱t, yakma̱kkpa̱jkꞌata̱a̱ts tseꞌe je̱ jyaanchjaꞌvin je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakma̱ji du̱yakjaanchi,  
\v 21 vinjava tseꞌe tyaajñ je̱ts o̱ꞌyixjupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱kutyónu̱t juuꞌ veꞌe tukvinvaꞌniju.  
\v 22 Ax veꞌem tseꞌe, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kato̱kimpu̱u̱jm je̱ Abraham ku̱xeꞌe jyaanchjaꞌviji.  
\v 23 Ax ka je̱ Abraham ka̱jxjyapts ya̱ꞌa̱ veꞌe yakjatyáñ je̱tseꞌe kyayakto̱kimpu̱u̱jm,  
\v 24 nay veꞌempa veꞌe u̱u̱ꞌm ka̱jxamda. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe xkato̱kimpa̱ꞌmumdup ku̱xeꞌe njaanchjaꞌvimda, je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesús,  
\v 25 juuꞌ veꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm yakpa̱a̱mnu je̱tseꞌe xkuꞌo̱o̱ꞌkimdi je̱ nto̱kin ka̱jxamda. Je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱tseꞌe o̱y jo̱o̱t nꞌijtumdinit je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t. 
\c 5  
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe nꞌijtumda o̱y jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t 
\p  
\v 1 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe njaanchjaꞌvimda, kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam xto̱kimpa̱ꞌmumda, ijtumdup tseꞌe o̱y jo̱o̱t je̱ꞌe̱ ma̱a̱t je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx.  
\v 2 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe xtoojnjimdup je̱ maaꞌyu̱n ku̱xeꞌe je̱ Cristo njaanchjaꞌvimda, xo̱o̱jntkumdup tseꞌe ku̱x nmu̱jaꞌvimdinupeꞌe je̱tseꞌe ntukma̱a̱tjaye̱jpumdinit je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱jin.  
\v 3 Ax ka ya̱ꞌa̱jyap tseꞌe ntukxo̱o̱jntkumdup, xo̱o̱jntkumduvapeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n ka̱jx juuꞌ veꞌe nyaknajxumdup, ku̱x nmu̱jaꞌvimdinupeꞌe je̱ts ku veꞌe je̱ tsaachpaatu̱n nyaknajxumda, nmuténimdup tseꞌe juuꞌ;  
\v 4 ax ku tseꞌe juuꞌ nmuténimda, je̱ o̱y jáyuvin tseꞌe njaye̱jpumdup; je̱ts ku veꞌe njaye̱jpumda je̱ o̱y jáyuvin, njaanchjaꞌvimdup tseꞌe je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam xtoojnjimdinup.  
\v 5 Ax ka taayapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam xtoojnjimdinup, nnu̱jaꞌvimdinupeꞌe je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam xmo̱ꞌyumda je̱ Espíritu Santo, juuꞌ ka̱jxeꞌe xpa̱a̱jmjimdi je̱ cho̱jku̱n yam njaꞌvin ka̱jxmamda. 
\p  
\v 6 Ax u̱u̱ꞌmda, ni vinꞌita tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixumjada je̱tseꞌe viinm nmaajktso̱o̱kumjadat. Ax paaty tseꞌe, ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌit tseꞌe je̱ Cristo myiijn je̱tseꞌe xkuꞌo̱o̱ꞌkimdi, u̱u̱ꞌmda, tó̱kinax jáyuda.  
\v 7 O̱o̱yeꞌe tyuntsoꞌoxa yaknasjava je̱tseꞌe je̱ jayu du̱kuꞌo̱o̱ꞌkat toꞌk juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip, ¡ukpu̱ nu̱njajtp tseꞌe je̱tseꞌe je̱m toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe nayjaꞌvijup je̱tseꞌe du̱kuꞌo̱o̱ꞌkat toꞌk je̱ o̱y jayu!  
\v 8 Ax yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts o̱o̱yeꞌe xtuntso̱jkumda, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Cristo xkuꞌo̱o̱ꞌkimdi ku veꞌe tó̱kinax jáyuna nveꞌnimda.  
\v 9 Ku̱xeꞌe je̱ ñu̱u̱ꞌpu̱n veꞌem du̱masa̱a̱k, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam xkato̱kimpa̱ꞌmumda je̱tseꞌe o̱y nmu̱jaꞌvimda je̱ts je̱ Cristo ka̱jxeꞌe xtuknu̱vaatsumdinit je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe miinnup.  
\v 10 Xtsoꞌoxpa̱jkumdu tseꞌe je̱ Nteꞌyam ku̱xeꞌe je̱p to̱kin ja̱a̱tp nꞌijtumdi; ax je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱toon je̱tseꞌe nꞌijtumdinit o̱y jo̱o̱t je̱ꞌe̱ ma̱a̱t je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ yꞌOnu̱k xkuꞌo̱o̱ꞌkimdi. Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe o̱y jo̱o̱t nꞌijtumda je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, nnu̱jaꞌvimdinup tseꞌe je̱ts xyaktso̱o̱kumdapeꞌe je̱ Cristo ku̱xeꞌe jyoojntyka.  
\v 11 Ax ka je̱ꞌe̱jyap tseꞌe, xyakxo̱o̱jntkumdupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx, je̱ꞌe̱ pa̱n ka̱jxeꞌe nꞌijtumda o̱y jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t. 
\s1 Je̱ Adán je̱ts je̱ Cristo 
\p  
\v 12 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, veꞌem ax joꞌn je̱ to̱kin jye̱ji yaja naxviijn ku̱xeꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyo̱kimpu̱jk, je̱ts je̱ tyo̱kin ka̱jx tseꞌe yꞌa̱a̱ꞌk, nay veꞌempa tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ jayu tyukka̱daakjini, ku̱x toꞌk ka̱ꞌa̱jyji veꞌe je̱ jayu tum tó̱kinax.  
\v 13 Kaꞌanumeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n yakma̱ꞌa̱ vyeꞌna je̱ Moisés, je̱tseꞌe je̱ to̱kin jye̱ji yaja naxviijn. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin yaktukkuvet ku veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n kyaꞌit.  
\v 14 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, o̱o̱ꞌkka̱jxtinu tseꞌe je̱ jayu ku veꞌe je̱ Adán jyoojntyki, o̱o̱ꞌktuva tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykidu kaꞌanumeꞌe je̱ Moisés jyoojntyka vyeꞌna, ó̱yameꞌe du̱kakutyoondi je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe ku̱yakmo̱o̱ydi ax joꞌn je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Adán yakmo̱o̱y. 
\p Je̱ Adán, veꞌem jaty je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe myínu̱t yaja naxviijn.  
\v 15 Ax kaꞌa tseꞌe yꞌakijpxada, ku̱x je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu tyoojnjip, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌema ax joꞌn je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe je̱ Adán tyoon. Tyú̱vam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ jayu yꞌo̱o̱ꞌkti je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyo̱kimpu̱jk. Ax jadoꞌkpa tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk, je̱ Jesucristo, juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n du̱tún, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts o̱o̱yeꞌe du̱tunnu̱ma̱ja je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱may je̱ jayu tyoojnjip.  
\v 16 Nay kaꞌava tseꞌe yꞌakijpxa je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu tyoojnjip je̱ts je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyoon. Ku̱x ku xa veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyo̱kimpu̱jk, to̱kimpa̱a̱jmjuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. Ax ku tseꞌe nu̱may je̱ jayu o̱o̱y tyunto̱kintuujn, vanꞌit tseꞌe myiijn jadoꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ Nteꞌyam nu̱may je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m.  
\v 17 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu yꞌo̱o̱ꞌkta ku̱xeꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyo̱kimpu̱jk. Ax juuꞌ tseꞌe jadoꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyoon, nu̱yojk má̱jumts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱o̱y je̱ts kaꞌa veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Adán tyoon. Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kuva̱jktup je̱ ma̱ja̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu tyoojnjip, je̱ Cristo ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jaye̱pta je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 18 Ax veꞌem tseꞌe, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱to̱kimpu̱m nu̱jom je̱ jayu je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk tyo̱kimpu̱jk, nay veꞌempa tseꞌe, ku veꞌe jadoꞌk je̱ yaaꞌtya̱jkpa du̱tuujn je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, o̱ꞌyipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe nu̱jom je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tuknu̱vaatsnit je̱tseꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 19 Ku̱x veꞌem ax joꞌn nu̱may je̱ jayu tyo̱kintonda je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ Nteꞌyam du̱kaka̱tsa̱pu̱jk, nay veꞌempa tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kato̱kimpu̱m nu̱may je̱ jayu je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe jadoꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ Nteꞌyam du̱ka̱tsa̱pu̱jk. 
\p  
\v 20 Ku veꞌe je̱ Moisés yakmo̱o̱jy je̱ pavaꞌnu̱n, nu̱yojk tseꞌe je̱ jayu tyo̱kintonꞌukvaandi. Ax ku tseꞌe je̱ jayu o̱o̱y tyunto̱kintoondi, nu̱yojk tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n je̱ jayu du̱tuntuujnja.  
\v 21 Ax veꞌem tseꞌe, veꞌem ax joꞌn je̱ to̱kin du̱yakje̱ji je̱ o̱o̱ꞌku̱n, nay veꞌempa tseꞌe je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu tyoojnjip, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakjé̱jip je̱ o̱y jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱jaye̱pta je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx. 
\c 6  
\s1 Je̱ o̱o̱ꞌkpa joꞌn je̱ja je̱ to̱kin vyinkujk je̱ts joojntyk je̱ Cristo ma̱a̱t 
\p  
\v 1 ¿Vintso̱ts nꞌiteꞌe nvaꞌnumdat? ¿Tunjaaꞌkto̱kintoꞌnumdap vineꞌe je̱tseꞌe veꞌem je̱ Nteꞌyam nu̱yojk je̱ maaꞌyu̱n xtoojnjimdat?  
\v 2 ¡Ni vintso̱va xa veꞌe veꞌem nkavaꞌnumdat! Je̱ o̱o̱ꞌkpa joꞌn xa veꞌe nꞌijtumda je̱ja je̱ to̱kin vyinkujk. Ax pa̱n veꞌem tseꞌe nꞌijtumda, ¿vintso̱seꞌe ntunjaaꞌkto̱kintonꞌata̱a̱tsumdat?  
\v 3 Nu̱jom u̱u̱ꞌmda juuꞌ veꞌe na̱pet je̱tseꞌe veꞌem toꞌk muk nꞌijtumda je̱ Cristo ma̱a̱t, veꞌemts u̱u̱ꞌmeꞌeda ax joꞌn toꞌk muk je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ku̱nꞌo̱o̱ꞌkumdi.  
\v 4 Ax veꞌem tseꞌe, ku veꞌe nna̱pe̱jtumdi, ijtumdu tseꞌe ax joꞌn kijpx je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ku̱nꞌo̱o̱ꞌkumdi je̱tseꞌe kijpx je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ku̱nnaxta̱jkimdi; je̱ts veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱kkin ka̱jx du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ Cristo ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, nay veꞌempa tseꞌe nko̱o̱ꞌkjoojntykimdinit ax joꞌn njoojntykimda yꞌijt, o̱yeꞌe je̱tseꞌe vaꞌajts njoojntykimdinit. 
\p  
\v 5 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku veꞌe nꞌijtumda ax joꞌn je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ku̱nꞌo̱o̱ꞌkumdi ku̱xeꞌe toꞌk muk nꞌijtumda je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, nay veꞌem tseꞌe nꞌijtumda ax joꞌn je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ku̱njoojntykpa̱jkumdinuva ku̱xeꞌe toꞌk muk nꞌijtumda je̱ꞌe̱ ma̱a̱t.  
\v 6 Nnu̱jaꞌvimdup xa u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ts juuꞌ veꞌe nꞌijtumdi ku veꞌe nko̱ꞌo̱yjoojntykimdi, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Cristo ku̱du̱ma̱a̱tcruuzpejt, ax veꞌem tseꞌe ya̱ nko̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱namda xko̱o̱ꞌkyakkutojkjimdinit, je̱ to̱kin xko̱o̱ꞌkka̱ꞌmimdinit, je̱tseꞌe je̱ to̱kin kyo̱o̱ꞌkꞌijtnit ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱nvintsá̱nimda.  
\v 7 Ku̱x ku xa veꞌe je̱ jayu yꞌit ax joꞌn ku̱yꞌa̱a̱ꞌk je̱ Cristo ma̱a̱t, o̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe kyo̱o̱ꞌkto̱kintoonnit.  
\v 8 Ax pa̱n ijtumdup tseꞌe ax joꞌn je̱ Cristo ma̱a̱t ku̱nꞌo̱o̱ꞌkumdi, njaanchjaꞌvimdup tseꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ ma̱a̱teꞌe njoojntykimda  
\v 9 je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Cristo yꞌukꞌa̱a̱ꞌk je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam yakjoojntykpa̱jkjinuva. Ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱o̱ꞌknit, kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n yꞌukka̱ꞌmijini,  
\v 10 toꞌk naxji tseꞌe du̱kuꞌo̱o̱ꞌki je̱ jayu je̱ tyo̱kin ka̱jxta. Ax ku tseꞌe u̱xyam jyoojntyka, je̱ Nteꞌyam ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 11 Ax nay veꞌempa tseꞌe miitsta, jávada tseꞌe ax joꞌn a̱a̱ꞌk ku̱mꞌijtti je̱ja je̱ to̱kin vyinkujk je̱ts joojntykada vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yakma̱ja yakjaancha yꞌijtnit je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe toꞌk muk mꞌitta je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Cristo Jesús ma̱a̱t. 
\p  
\v 12 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, kaꞌa tseꞌe xyakjáttat je̱tseꞌe je̱ to̱kin du̱jaaꞌkyakkutojkjat je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta je̱tseꞌe veꞌem xyaktóndat je̱ mꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱nda, je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌkp.  
\v 13 Je̱ mviijn, je̱ mtaatsk, je̱ mꞌaaj, ukpu̱ toꞌk viijn jadoꞌk viijn je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta, kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xtukka̱tá̱kadat je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱tseꞌe mto̱kintóndat; napyá̱mjada veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm veꞌem ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykpa̱jknuva ku veꞌe a̱a̱ꞌkani yꞌukveꞌna, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe cha̱jkp miits ka̱jxta.  
\v 14 Ax veꞌem tseꞌe, kaꞌa tseꞌe je̱ to̱kin mꞌukyakkutojku̱xjidinit, ku̱x kaꞌa veꞌe mka̱ꞌmajada je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, je̱ Nteꞌyam je̱ myaaꞌyu̱n ma̱a̱t xa miitseꞌe mꞌitta. 
\s1 Nvintsá̱nimdup je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nmutoꞌnumdup nmupa̱jkumdup 
\p  
\v 15 ¿Ax vintso̱ tseꞌe? ¿Tunjaaꞌkto̱kintoꞌnumdap vineꞌe je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe xkaka̱ꞌmimda je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱tseꞌe nꞌijtumda je̱ Nteꞌyam je̱ myaaꞌyu̱n ma̱a̱t? ¡Ni vintso̱va xa veꞌe veꞌem nkatoꞌnumdat!  
\v 16 Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe je̱ts pa̱n mnapya̱a̱jmju̱dupeꞌe je̱m toꞌk je̱ jayu kya̱ꞌm je̱tseꞌe xka̱tsa̱pá̱ktat, je̱ꞌe̱ tseꞌe mvintsá̱nidup. Nay veꞌempa tseꞌe, pa̱n mnapya̱a̱jmju̱dup xa veꞌe je̱m je̱ to̱kin kya̱ꞌm je̱tseꞌe xtóndat je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, mꞌo̱o̱ꞌktap tseꞌe; ax pa̱n mnapya̱a̱jmju̱dup tseꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱tseꞌe xka̱tsa̱pá̱ktat, o̱y jo̱o̱t tseꞌe mꞌíttat je̱ꞌe̱ ma̱a̱t.  
\v 17 Nkuko̱jtsjipts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam, ku̱x ó̱yameꞌe je̱ to̱kin mka̱ꞌmajada yꞌijt, kaꞌa tseꞌe mꞌukka̱ꞌmijidini, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe mko̱o̱ꞌkka̱ꞌmijidini ku̱x toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱teꞌe xkuva̱jkti je̱ ayook juuꞌ veꞌe myaktukꞌixtu.  
\v 18 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱du je̱tseꞌe veꞌem je̱ꞌe̱ xmutoondinit xmupa̱jktinit je̱tseꞌe xtoondinit je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱.  
\v 19 Veꞌemts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nka̱ts ax joꞌn je̱ jayu vyinmay je̱tseꞌe o̱y xvinmó̱tudat, ku̱x kaꞌa veꞌe o̱y xvinmó̱tuda je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook. Ax veꞌem tseꞌe, veꞌem ax joꞌn mnapya̱a̱jmjidi je̱m je̱ to̱kin kya̱ꞌm je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, nay veꞌem tseꞌe du̱tso̱jkpa je̱tseꞌe mnapya̱a̱jmjidinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱tseꞌe xtóndat je̱ tyu̱v je̱ꞌe̱, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k. 
\p  
\v 20 Ku veꞌe je̱ to̱kin mka̱ꞌmajada yꞌijt, kaꞌa tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjidi je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp.  
\v 21 ¿Ax vintso̱ tseꞌe mtoꞌnu̱xjidi je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe u̱xyam mtuktso̱ꞌo̱tyoondup? Ku veꞌe je̱ jayu veꞌem jyoojntykada ax joꞌn mjoojntykada yꞌijt, tsaachpaattinupts je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 22 Ax u̱xyam tseꞌe, je̱ꞌe̱ ku veꞌe je̱ Jesús je̱ mto̱kin mtuknu̱vaatsjidi je̱tseꞌe xmutonda xmupa̱kta je̱ Nteꞌyam, mnatyukka̱ta̱jkijidu tseꞌe je̱tseꞌe vaꞌajts aaj vaꞌajts jo̱o̱t mjoojntykidinit. Ku veꞌe je̱ jayu veꞌem du̱tonda, joojntykidinupts je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 23 Ax veꞌem tseꞌe, ku xa veꞌe je̱ jayu tyo̱kintonda, yaktukkuvé̱ttapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyó̱kinda, xa̱ꞌma ka̱jx tseꞌe chaachpaattinit; ax je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu nu̱nveꞌemji tyoojnjip, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱jaye̱pta je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, toꞌk muk tseꞌe yꞌitta je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Cristo Jesús ma̱a̱t. 
\c 7  
\s1 Je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin juuꞌ veꞌe je̱ navya̱jku̱n ka̱jx 
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, jidu̱ꞌu̱m a̱ts miitseꞌe ntuknu̱jáyada ku̱x mnu̱jaꞌvidup xa veꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n. Yakkutojku̱xju̱dup tseꞌe je̱ jayu je̱ pavaꞌnu̱n namvaateꞌe je̱ jayu jyoojntyka.  
\v 2 Pa̱n yaaꞌvyú̱kani tseꞌe toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, pavaꞌañ tseꞌe yꞌit je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy du̱maso̱ꞌo̱ku̱t pa̱n vinxu̱peꞌe jyoojntyka. Ax pa̱n o̱o̱ꞌkp tseꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy, kaꞌa tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n yꞌuktoonni juuꞌ veꞌe vaamp je̱ts kaꞌa veꞌe du̱maso̱ꞌo̱ku̱t.  
\v 3 Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n tyukma̱a̱tjayejppts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ka̱ts je̱ viijnk yaaꞌtya̱jk ku veꞌe joojntykipna je̱ ñu̱yaaꞌy, yakvintsa̱ꞌkintó̱kipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n. Ax pa̱n o̱o̱ꞌknup tseꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy, yakjajtyp tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe je̱ viijnk yaaꞌtya̱jk du̱pá̱ku̱t, kaꞌa tseꞌe je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki ku veꞌe yaaꞌvya̱jktíktsnuva. 
\p  
\v 4 Nay veꞌempats miitseꞌeda, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱ o̱o̱ꞌkpa joꞌn tseꞌe mꞌitta je̱ja je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyinkujk je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe toꞌk muk mꞌitta je̱ Cristo ma̱a̱t, veꞌem tseꞌe mꞌitta ax joꞌn je̱ꞌe̱ ma̱a̱t ku̱mꞌo̱o̱ꞌkti. Je̱ꞌe̱ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam yakjoojntykpa̱jknuva ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, mje̱ꞌe̱ijidupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem je̱ Nteꞌyam xmutoondinit xmupa̱jktinit.  
\v 5 Ku̱x namvaateꞌe njoojntykimdi je̱tseꞌe nyaktoꞌnumdi ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱namda, nu̱yojk tseꞌe ntunto̱kintonuvaꞌnumdi ku̱x je̱meꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n, je̱ tsaachpaatu̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe yakjé̱jip nu̱jom juuꞌ veꞌe ntoꞌnumdup yꞌijt.  
\v 6 Ax u̱xyam tseꞌe, kaꞌa xa veꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n xꞌukyakkutojkjimdini. O̱yam tseꞌe xyakkutojkjimda yꞌijt, ijtumdup tseꞌe ax joꞌn ku̱nꞌo̱o̱ꞌkumdini je̱ja je̱ pavaꞌnu̱n vyinkujk, nmutoꞌnumdup nmupa̱jkumdup tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ joojntykin ka̱jx juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo yajkyp, kaꞌa tseꞌe yꞌukveꞌemini ax joꞌn je̱ Nteꞌyam nmutoꞌnumdi nmupa̱jkumdi je̱ ju̱jpit pavaꞌnu̱n ka̱jx juuꞌ veꞌe javyet. 
\s1 “Je̱ꞌe̱jyamts a̱tseꞌe ntuump je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nkatonuvaampy” 
\p  
\v 7 ¿Ax vintso̱ tseꞌe ku̱nvaꞌnumda? ¿Jadi to̱kin je̱ꞌe̱ vineꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n? ¡Ni vintso̱va xa veꞌe veꞌem nkavaꞌnumdat! Je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jxts a̱tseꞌe nnu̱java je̱ts ti je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ to̱kin. Kaꞌa a̱tseꞌe ku̱nnu̱jaꞌvi pa̱n ti je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yaktijp nasꞌayo̱va pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n vyaꞌañ: “Kaꞌa tseꞌe ti xnasꞌayó̱vadat.”  
\v 8 Ax ku̱x tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n veꞌem vyaꞌañ, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ to̱kin du̱paaty vintso̱ a̱tseꞌe xtukmutsó̱ku̱t juuꞌ jatyeꞌe ka ó̱yap. Pa̱n kaꞌa xa veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n ku̱yꞌit, kaꞌa tseꞌe je̱ to̱kin ti ma̱kkin du̱jayep.  
\v 9 Joojntykip a̱tseꞌe nveꞌna ku a̱tseꞌe nkanu̱jávana vyeꞌna je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ a̱tseꞌe xtukꞌixp je̱ts a̱tseꞌe nkatónu̱t je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. Ax kuts a̱tseꞌe nnu̱java je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe vaamp je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe ntónu̱t juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, vanꞌit tseꞌe je̱ to̱kin ñaajkma̱kkpa̱jkji je̱ts a̱tseꞌe nꞌijt ax joꞌn a̱tseꞌe ku̱nꞌa̱a̱ꞌk joꞌn. j  
\v 10 Je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki je̱ts a̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx njoojntykinit, je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jxts a̱tseꞌe nyakpu̱u̱jm je̱ts a̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ntsaachpaatnit.  
\v 11 Je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jx tseꞌe je̱ to̱kin du̱paaty vintso̱ a̱tseꞌe xvinꞌa̱a̱ꞌnu̱t, je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ to̱kin xyaktaajñ ax joꞌn a̱tseꞌe a̱a̱ꞌk ku̱nꞌijt.  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe, vaꞌajts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n. Nu̱jom tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n, vaꞌajtsts je̱ꞌe̱ veꞌe, o̱y, pyaatyp yꞌake̱e̱guip.  
\v 13 ¿Ax vintso̱ tseꞌe? ¿Ya̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ a̱ts vineꞌe xyaktaan ax joꞌn a̱tseꞌe a̱a̱ꞌk ku̱nꞌijt? ¡Ni vintso̱va xa a̱tseꞌe veꞌem nkayaktaajñ! Je̱ to̱kin a̱tseꞌe veꞌem xyaktaan. Ku̱x a̱tseꞌe nkakutyuujn je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ to̱kin xyaktaajñ ax joꞌn a̱tseꞌe a̱a̱ꞌk ku̱nꞌijt je̱tseꞌe nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tyánu̱t je̱ts ti je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ to̱kin. Ax veꞌem tseꞌe, je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jx xa veꞌe nu̱ke̱ꞌxnatá̱ka tyañ je̱ts o̱o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe kyatunꞌo̱ya je̱ to̱kin. 
\p  
\v 14 Yaknu̱jaꞌvip xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam ka̱jx je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n. Ax a̱ts, jayu juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌkp, je̱ to̱kin a̱tseꞌe xka̱ꞌmip.  
\v 15 Kaꞌa xa a̱tseꞌe nnu̱java ti a̱tseꞌe ntuump. Kaꞌats a̱tseꞌe ntun juuꞌ a̱tseꞌe njatsa̱jkp je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t; je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntuump juuꞌ a̱tseꞌe nkatsa̱jkp.  
\v 16 Ax pa̱n je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ntuump juuꞌ a̱tseꞌe nkatsa̱jkp, nkuvu̱jkpts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n.  
\v 17 Ax veꞌem tseꞌe, ka á̱tsapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump, je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe ijtp yam a̱ts njaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱toomp.  
\v 18 Nnu̱jaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ veꞌe ijtp yap a̱ts nmiꞌkx nko̱pk akujkp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe ntijp a̱ts ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n. O̱yam a̱tseꞌe njatonuvaꞌañ je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, kaꞌats a̱tseꞌe xꞌo̱ꞌyixju̱.  
\v 19 Njatonuvaampyts a̱tseꞌe je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, ax je̱ꞌe̱jyamts a̱tseꞌe ntuump je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nkatonuvaampy.  
\v 20 Ax pa̱n ntuumpts a̱tseꞌe juuꞌ a̱tseꞌe njakatonuvaampy, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌukꞌá̱tsini juuꞌ veꞌe veꞌem du̱toomp, je̱ tó̱kineꞌe juuꞌ veꞌe ijtp yam a̱ts njaꞌvin ka̱jxm. 
\p  
\v 21 Ax veꞌem tseꞌe, jidu̱ꞌu̱m xa a̱tseꞌe njaty. Ku xa a̱tseꞌe njatonuvaꞌañ je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱jyamts a̱tseꞌe ntuump je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 22 Yam a̱ts njo̱o̱t njaꞌvin ka̱jxm, ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n.  
\v 23 Ax nꞌixpts a̱tseꞌe je̱ts je̱peꞌe a̱ts nmiꞌkx nko̱pk akujkp juuꞌ veꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jkp je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe nnu̱jaꞌvip yam nvinmaꞌyu̱n ka̱jxm. Je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe njayejpp yap nmiꞌkx nko̱pk akujkp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xka̱ꞌmip je̱ts a̱tseꞌe nto̱kintónu̱t. 
\p  
\v 24 ¡Ayo̱o̱v xa veꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t! ¿Pa̱nts a̱ts vineꞌe xtuknu̱vaꞌatsup ya̱ niꞌkx ya̱ ko̱pk juuꞌ a̱tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n xtukꞌana̱jkxip?  
\v 25 ¡Nkuko̱jtsjip xa a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam! O̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱vaꞌatsu̱t je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx. Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, jidu̱ꞌu̱m a̱tseꞌe nꞌit. Toꞌk viijn, yam nvinmaꞌyu̱n ka̱jxm a̱tseꞌe nnu̱java vintso̱ a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nmutónu̱t nmupá̱ku̱t; jadoꞌk viijn, tó̱kints je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump ya̱ nꞌavintso̱ winmaꞌyu̱n ka̱jx. 
\c 8  
\s1 Je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdup je̱ Espíritu Santo ka̱jx 
\p  
\v 1 Ax veꞌem tseꞌe, kaꞌa xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱to̱kimpu̱m pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup toꞌk muk je̱ Cristo Jesús ma̱a̱t.  
\v 2 Ku̱x je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱mo̱o̱yp je̱ joojntykin ku̱xeꞌe toꞌk muk yꞌitta je̱ Cristo Jesús ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xka̱ꞌmip je̱ts a̱tseꞌe veꞌem xꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe nko̱o̱ꞌkto̱kintoonnit je̱ts a̱tseꞌe nkatsaachpaaꞌtu̱t xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 3 Ax juuꞌ tseꞌe kaꞌo̱ꞌyixjup je̱tseꞌe yaktónu̱t je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n ka̱jx, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ to̱kin kya̱ꞌm, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyoon je̱ yꞌOnu̱k ka̱jx. Kye̱jx tseꞌe je̱ yꞌOnu̱k yaja naxviijn jayu niꞌkxax kó̱pkax, veꞌem ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe to̱kintoondup je̱ ñiꞌkxta je̱ kyo̱pkta. Ku veꞌe yꞌijt yaja naxviijn jayu niꞌkxax kó̱pkax, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱kuve̱jt je̱ nu̱may jayu je̱ tyo̱kin.  
\v 4 Veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tuujn je̱tseꞌe ntoꞌnumdat juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip, veꞌem ax joꞌn je̱ pavaꞌnu̱n vyaꞌañ, u̱u̱ꞌmda, juuꞌ veꞌe joojntykidup ax joꞌn je̱ Espíritu Santo du̱tsa̱k, kaꞌa veꞌe nyaktoꞌnumda ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱namda. 
\p  
\v 5 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yaktoondup je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱nda, yakvinkó̱pkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe cho̱jktup je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxta; ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe joojntykidup ax joꞌn je̱ Espíritu Santo du̱tsa̱k, yakvinkó̱pkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo cha̱jkp.  
\v 6 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykidup je̱tseꞌe du̱tóndat je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱nda, yꞌana̱jkxidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtnup; ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykidup je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo cha̱jkp, yꞌana̱jkxidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ o̱y jo̱o̱t je̱ts je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 7 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n du̱yakvinkó̱pkidup, choꞌoxpa̱jktupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ku̱x kaꞌa veꞌe ñapyá̱mjada je̱p je̱ Nteꞌyam pyavaꞌnu̱n paꞌtkup, ni kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada.  
\v 8 Ax veꞌem tseꞌe, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yaktoondup je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱nda. 
\p  
\v 9 Ax miitsta, kaꞌa tseꞌe mjoojntykada je̱tseꞌe xyaktóndat je̱ mꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱nda; je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe cha̱jkp je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ Espíritu Santo yꞌijtpa je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda. Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱kajaye̱jpp je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Cristo jyaꞌvin ka̱jxm, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo du̱jáyuva.  
\v 10 Je̱ts pa̱n joojntykipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, ó̱yameꞌe je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta yꞌo̱o̱ꞌku̱t je̱ to̱kin ka̱jx, joojntykipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe o̱y jo̱o̱t mꞌitta je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t.  
\v 11 Pa̱n ijtpeꞌe je̱ Espíritu Santo je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe du̱yakjoojntykpa̱jknuva je̱ Jesús ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱mo̱o̱ynuvap je̱ joojntykin je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌkp. Je̱ Espíritu Santo ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱tónu̱t, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda. 
\p  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe, utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱p xa veꞌe juuꞌ veꞌe tun vinko̱pk je̱tseꞌe ntoꞌnumdat, ka je̱ꞌe̱p tseꞌe nyaktoꞌnumdap ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱namda.  
\v 13 Pa̱n mjoojntykidupeꞌe ax joꞌn xtso̱kta je̱ mꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxta, xa̱ꞌma ka̱jx tseꞌe mtsaachpaattinit. Ax pa̱n je̱ Espíritu Santo ka̱jx tseꞌe xkatonda je̱ to̱kin juuꞌ veꞌe mtonuvaandup je̱ mꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxta, xa̱ꞌma ka̱jx tseꞌe mjoojntykidinit.  
\v 14 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ka̱tsu̱pa̱jktup je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱ktats je̱ꞌe̱ veꞌeda.  
\v 15 Ku̱x je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mpa̱ꞌmu̱xju̱du je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe mꞌake̱e̱ꞌyajada je̱tseꞌe mꞌíttat jadoꞌk nax je̱ tsa̱ꞌa̱ga ma̱a̱t; je̱ Espíritu Santo ka̱jxeꞌe nꞌijtumda je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta, je̱ꞌe̱ tseꞌe xputa̱jkimdup je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam nmuko̱jtsumda jidu̱ꞌu̱m: “Tata.”  
\v 16 Je̱ Espíritu Santo tseꞌe xtuknu̱jaꞌvimdinup yam njaꞌvin ka̱jxmamda je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱k u̱u̱ꞌmeꞌeda.  
\v 17 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku veꞌe nꞌijtumda je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta, njaye̱jpumdinup tseꞌe nu̱jom je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukmutsa̱jkp je̱ jyáyuda, ntukma̱a̱tjaye̱jpumduvap tseꞌe je̱ Cristo je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam xtukmutso̱jkumdup: ku̱x pa̱n tsaachpaatumdupeꞌe ax joꞌn je̱ Cristo chaachpaaty, ntukma̱a̱tjaye̱jpumdinup tseꞌe je̱ mya̱jin. 
\s1 Je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe miimp 
\p  
\v 18 Nnu̱jaꞌvinupts a̱tseꞌe je̱ts pa̱n vinxu̱peꞌe u̱xyam je̱ tsaachpaatu̱n nyaknajxumda, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tii ku veꞌe ntukmuꞌaꞌixmojkimdat ma̱a̱t je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdinup u̱xꞌo̱o̱k.  
\v 19 Nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱o̱y ku̱du̱tuntso̱jkti je̱tseꞌe myiinnit je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat pa̱n pa̱n jatyeꞌe yꞌónu̱kip.  
\v 20 Ñu̱pa̱a̱jmtki tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe kyatoꞌnu̱xju̱t juuꞌ veꞌe pya̱a̱m. Je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe viinm du̱nu̱pa̱a̱jmtki vintso̱ veꞌe yꞌítu̱t juuꞌ veꞌe pya̱a̱m; juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ñañu̱pa̱a̱jmtkiji vintso̱ veꞌe yꞌítu̱t. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, ñu̱pa̱a̱jmtkits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam  
\v 21 je̱ xa̱a̱j ku veꞌe kyo̱o̱ꞌkmaꞌtnit juuꞌ veꞌe pya̱a̱m, je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ yꞌónu̱kta je̱ ma̱jin o̱o̱y du̱tunjayé̱ptat je̱tseꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌijttinit joma veꞌe je̱ to̱kin.  
\v 22 Veꞌem ax joꞌn je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌu̱j yaꞌaxy ku veꞌe je̱ yꞌónu̱k jye̱javaꞌañ, nay veꞌempa tseꞌe u̱xyam paat nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam pya̱a̱m, je̱ꞌe̱ tseꞌe ijtp ax joꞌn je̱ pa̱jkpa je̱ aampa ku̱du̱jayejp.  
\v 23 Ax ka je̱ꞌe̱jyap tseꞌe veꞌem jajtp, veꞌem u̱u̱ꞌmeꞌe nyaknajxumduva je̱ tsaachvinmaꞌyu̱n, o̱o̱y tseꞌe ntuntso̱jkumda je̱tseꞌe jye̱ꞌyat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe tyiktská̱xu̱t ya̱ nniꞌkxamda ya̱ nkó̱pkamda, u̱u̱ꞌmda, juuꞌ veꞌe du̱jaye̱jptup je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ Espíritu Santo. Ku veꞌe je̱ Espíritu Santo tya̱jki yam njaꞌvin ka̱jxmamda, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ mutooꞌva̱jkp maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam xtoojnjimdu ku veꞌe njaanchjaꞌviꞌukvaꞌnumdi.  
\v 24 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe xmo̱ꞌyumdu je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp ku̱xeꞌe njaanchjaꞌvimda je̱ts tónjup kó̱tsjup je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts. Ax pa̱n ta̱ tseꞌe ku̱tyunju̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts, kaꞌa tseꞌe ku̱nꞌukꞌaꞌíxumdini je̱ts tónjupnum je̱ꞌe̱ veꞌe. Ni pa̱na veꞌe ti du̱ko̱o̱ꞌkꞌaꞌíxnit ku veꞌe tá̱vani du̱ꞌix juuꞌ veꞌe kyaꞌixpna.  
\v 25 Ax ku tseꞌe nꞌaꞌíxumda juuꞌ veꞌe nkaꞌíxumdup, veꞌem tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t nmuténimdat je̱ tsaachpaatu̱n vanꞌit paat ku veꞌe tyoojnjinit juuꞌ veꞌe nꞌaꞌíxumdup. 
\p  
\v 26 Nay veꞌempa tseꞌe, ó̱yameꞌe nkahꞌama̱a̱daaguimda je̱tseꞌe ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam nmuko̱jtsumdat, ku̱x kaꞌa veꞌe nnu̱jaꞌvimda vintso̱ veꞌe ntsapko̱jtsumdat ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga, viinm tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ Nteꞌyam du̱munooꞌkxtu̱k u̱u̱ꞌm ka̱jxta je̱ ayook ma̱a̱t juuꞌ veꞌe xkaꞌo̱ꞌyixumju̱dup vintso̱ veꞌe nko̱jtsvaatsumdat.  
\v 27 Ax je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱ jayu je̱ jyaꞌvin du̱tukꞌixnajxp, ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n ti vinmaꞌyu̱neꞌe je̱ Espíritu Santo jyayejpp, ku̱x je̱ Espíritu Santo, myunooꞌkxtkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu ka̱jxta, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k joꞌn. 
\p  
\v 28 Nnu̱jaꞌvimdinupeꞌe je̱ts pa̱n ti veꞌe toojnjup ko̱jtsjup, tyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam vintso̱ veꞌe du̱yakjé̱jinit je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ ka̱jxta pa̱n pa̱n jatyeꞌe tso̱jkju̱dup je̱tseꞌe du̱yaaxjidi, veꞌem ax joꞌn du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ jyáyuda.  
\v 29 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱nu̱jaꞌvip pa̱n pa̱neꞌe ijttinup je̱ꞌe̱ je̱ yꞌónu̱kta kaꞌanumeꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌndu̱k vyeꞌna, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ yꞌOnu̱k, veꞌem tseꞌe je̱ yꞌOnu̱k du̱nu̱má̱jinit du̱nu̱jaanchinit je̱ja nu̱may yꞌuts akujkta.  
\v 30 Ax je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ yꞌónu̱kta, je̱ꞌe̱ tseꞌe yaaxji; je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yaaxji, je̱ꞌe̱ tseꞌe kyato̱kimpa̱a̱m; je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe kyato̱kimpa̱a̱m, je̱ꞌe̱ tseꞌe ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱jaye̱jptinit. 
\p  
\v 31 Pa̱n veꞌem xa veꞌe, ¿vintso̱seꞌe nvaꞌnumdat? Pa̱n je̱ Nteꞌyameꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta, ¿pa̱nts u̱u̱ꞌm nꞌiteꞌe xtsoꞌoxpa̱jkumdap?  
\v 32 Kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kayakjajty je̱tseꞌe je̱ yꞌOnu̱k yꞌo̱o̱ꞌku̱t, yakjajteꞌe, je̱ yꞌOnu̱k tseꞌe vaan je̱ vintsa̱ꞌkin ku veꞌe xkuꞌo̱o̱ꞌkimdi. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku veꞌe veꞌem du̱tuujn, ¿vintso̱ts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ꞌe̱ ma̱a̱t xkamo̱ꞌyumdat nu̱jom je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱?  
\v 33 ¿Pa̱nts vineꞌe vaꞌanup je̱ts to̱kin ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱ndu? ¡Je̱ Nteꞌyam tseꞌe viinm kato̱kimpa̱a̱jmju̱du!  
\v 34 ¿Pa̱n tseꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱to̱kimpá̱mu̱t je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu? Je̱ Cristo xa veꞌe kuꞌo̱o̱ꞌkijidu, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yakjoojntykpa̱jkjinuva je̱tseꞌe yꞌit je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi joma veꞌe xnu̱nooꞌkxtkimda.  
\v 35 Kaꞌa xa veꞌe pa̱n juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe juuꞌ du̱tónu̱t je̱tseꞌe xko̱o̱ꞌktso̱jkumdinit je̱ Cristo. O̱yam tseꞌe ntsaachpaatumda, ntsaachvinmaꞌyumda, je̱ jayu xjomtoꞌnumda xtitoꞌnumda, xkatihꞌijtjimda juuꞌ veꞌe nkaꞌyumdap nꞌookumdap, xkatihꞌijtjimda juuꞌ veꞌe nnatyukxo̱jxumjadap, yaja kutsa̱ꞌa̱ga ja̱a̱t nꞌijtumda, ukpu̱ je̱ jayu xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaꞌnumda, xtso̱jkumdupts u̱u̱ꞌm je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo.  
\v 36 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Ku̱x njaanchjaꞌvip a̱a̱ts mitseꞌe, 
\q1 je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe je̱ jayu xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaꞌanda, 
\q1 veꞌem xa a̱a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe na̱jkx du̱yakꞌo̱o̱ꞌkta. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 37 Pa̱n ti veꞌe toojnjup ko̱jtsjup, nꞌama̱a̱daaguimdup tseꞌe ku̱x xputa̱jkimdup u̱u̱ꞌm je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe o̱o̱y xtuntso̱jkumdup.  
\v 38 Ax veꞌem tseꞌe, vinjávani xa a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe tii juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe xpa̱jkjimdat je̱ Nteꞌyam je̱ cho̱jku̱n. Xtso̱jkumdupts u̱u̱ꞌm je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n ti tsaachpaatu̱neꞌe nyaknajxumdup ku veꞌe njoojntykimda nnaxviijnimda uk pa̱n o̱o̱ꞌkumdupeꞌe. Kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada je̱ ángeles, ni je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta, ni je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe u̱xyam toojnjup ko̱jtsjup, ni je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe miimpnum,  
\v 39 ni je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱m ka̱jxm tso̱o̱ꞌmp, ni je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱p naxviijnit itu̱paꞌtkup tso̱o̱ꞌmp, ni ti viijnka xa veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ juuꞌ veꞌe pu̱m je̱tseꞌe xpa̱jkjimdat je̱ Nteꞌyam je̱ cho̱jku̱n juuꞌ veꞌe jyayejpp u̱u̱ꞌm ka̱jxamda ku̱x ijtumdupeꞌe toꞌk muk je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Cristo Jesús ma̱a̱t. 
\c 9  
\s1 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱vinko̱o̱n je̱ israeejlit jáyuda 
\p  
\v 1 Toꞌk muk a̱tseꞌe nꞌit je̱ Cristo ma̱a̱t. Tyú̱vamts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nka̱ts, kaꞌats a̱tseꞌe ntaaya. A̱ts ya̱ nvinmaꞌyu̱n, juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo yakkutojku̱xjup, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱jaꞌvip je̱ts tyú̱vam a̱tseꞌe nka̱ts.  
\v 2 O̱o̱yts a̱tseꞌe ntunnavyinmaꞌyu̱nma̱ꞌa̱ju̱, o̱o̱yts a̱tseꞌe ntunnu̱tsaachvinmáyda a̱ts je̱ nmuꞌisraeejlit jáyuda, juuꞌ veꞌe ijttup toꞌk tsuꞌuts toꞌk nu̱u̱ꞌpu̱n a̱ts ma̱a̱t.  
\v 3 Njatsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ntsaachpaatnit, a̱tseꞌe nkaꞌítu̱t je̱ Cristo ma̱a̱t, pa̱n veꞌemeꞌe ku̱du̱jaye̱pta je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 4 Je̱ Israel xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta, veꞌem ax joꞌn a̱ts. Je̱ Nteꞌyam tseꞌe vinko̱o̱jnju̱du je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ꞌe̱ je̱ jyayu je̱tseꞌe du̱tukma̱a̱tjaye̱jpti je̱ mya̱jin, je̱ kyo̱jtstán tseꞌe yaktaꞌnu̱xju̱du je̱tseꞌe tyukka̱ta̱jkijidi je̱ pyavaꞌnu̱n, tyuknu̱jaꞌvidu tseꞌe vintso̱ veꞌe vyinjávajadat vyintsa̱ꞌa̱gajadat je̱tseꞌe je̱ vaandu̱k du̱pu̱u̱jm je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta.  
\v 5 Je̱ꞌe̱ je̱ jyu̱jpit jáyuda tseꞌe du̱tsaanidup du̱ko̱o̱jidup je̱ israeejlit jayu. Ax vintso̱ tseꞌe je̱ Cristo du̱jáyuva, je̱ israeejlit je̱ jyu̱jpit jayu tseꞌe du̱tsaaniduva du̱ko̱o̱jiduva je̱ Cristo. ¡Yakma̱ja tseꞌe yꞌijtnit je̱ Nteꞌyam xa̱ꞌma ka̱jx, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱nu̱ma̱jika̱jxp! Amén. 
\p  
\v 6 Ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe ntijp je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe du̱kakutyoomp juuꞌ veꞌe vyaajntk je̱ israeejlit jayu ka̱jxta, ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinka̱a̱jn je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱ jyáyuda toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ Israel je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j.  
\v 7 Ni kaꞌa tseꞌe yꞌitta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱u̱jmi je̱ Abraham: “Je̱ Isaac ka̱jx tseꞌe xjayé̱pu̱t je̱ tsaan je̱ ko̱o̱j.”  
\v 8 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe tyijp je̱ts kaꞌa veꞌe nu̱jom je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j yꞌitta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌónu̱kta, je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe ke̱ꞌxtup ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ vaandu̱k du̱yaktaajñ je̱ꞌe̱ ka̱jxta.  
\v 9 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Abraham du̱tukvinvaꞌni: “Me̱jtsnuvap a̱tseꞌe ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaꞌtu̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Sara du̱jayé̱pu̱t toꞌk je̱ mix ónu̱k.” 
\p  
\v 10 Ax ka ya̱ꞌa̱jyap tseꞌe, tyukma̱a̱tjaye̱jp tseꞌe je̱ Rebeca je̱ ju̱jpit jayu Isaac je̱ xeen ónu̱kta.  
\v 11 Ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe nu̱toꞌk du̱vinko̱o̱n kaꞌanumeꞌe kye̱ꞌe̱xta vyeꞌna je̱ts kaꞌa veꞌe ti du̱toondi juuꞌ veꞌe o̱y juuꞌ veꞌe kaꞌo̱y. Veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tuujn ax joꞌn du̱nu̱pa̱a̱jmtki. Kaꞌa tseꞌe toꞌk du̱vinka̱a̱jn je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe juuꞌ du̱tuujn, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe ku̱xeꞌe veꞌem du̱tsa̱k.  
\v 12 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Rebeca yaknu̱u̱jmi: “Juuꞌ veꞌe ke̱ꞌxtooꞌvá̱kup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pattónap du̱patpá̱kap juuꞌ veꞌe ke̱ꞌxꞌu̱xꞌo̱o̱kap.”  
\v 13 Vaampap tseꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: “Ntsa̱jkp a̱tseꞌe je̱ Jacob je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Esaú.” 
\p  
\v 14 ¿Vintso̱seꞌe nvaꞌnumdat? ¿Kaꞌa je̱ꞌe̱ vineꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump? ¡Ni vintso̱va xa veꞌe veꞌem nkavaꞌnumdat!  
\v 15 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Moisés: “Ntuknu̱ꞌixka̱daakyp a̱tseꞌe pa̱n pa̱n a̱tseꞌe ntsa̱jkp, ntukma̱ꞌtpts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe.”  
\v 16 Ax veꞌem tseꞌe, kaꞌa xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱vinká̱n je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ jayu veꞌem du̱tsa̱k ukpu̱ juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyuump, je̱ tukmo̱ꞌtu̱n ka̱jxjits je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱tún.  
\v 17 Vaampap tseꞌe je̱ faraón ka̱jx je̱ Kunuuꞌkx Jatyán: “Mitsts a̱tseꞌe mpu̱u̱mp yakkutojkpa je̱ts a̱tseꞌe mits ka̱jx nyaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat a̱ts je̱ nma̱jin, veꞌem tseꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱nu̱jávadat je̱ ma̱jin juuꞌ a̱tseꞌe njayejpp.”  
\v 18 Ax veꞌem tseꞌe, tyukma̱ꞌtpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱neꞌe cha̱jkp, je̱ts pa̱n pa̱n tseꞌe tyukmutsa̱jkp je̱tseꞌe du̱ma̱kkpá̱mu̱t ka ó̱yap je̱ vyinmaꞌyu̱n, tyukma̱kkpu̱u̱mpts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 19 Nu̱njajtp tseꞌe ku veꞌe nu̱toꞌk vyaꞌanu̱t: “Pa̱n veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿vintso̱ts vineꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpá̱mu̱t?, ku̱x ni pa̱na veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyatsa̱jkp.”  
\v 20 Mits, jayu, mnu̱pá̱nipts mitseꞌe je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xko̱jtsvintsó̱vu̱t. ¿Vaꞌanup nꞌiteꞌe toꞌk je̱ naxtoꞌts, je̱ toꞌtspa̱a̱mpa du̱na̱a̱jmat: “¿Tya̱jxts a̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m tu̱xpu̱m?”  
\v 21 O̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ toꞌtspa̱a̱mpa je̱tseꞌe du̱pá̱mu̱t je̱ naax pa̱n vintso̱ veꞌe du̱tsa̱k, o̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe toꞌk je̱ toꞌts du̱pá̱mu̱t juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ma̱jin ma̱a̱t yaktuump je̱tseꞌe jadoꞌk du̱pá̱mu̱t juuꞌ veꞌe o̱yvintso̱va yaktuump. 
\p  
\v 22 Veꞌemts ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Nteꞌyam du̱tún. Cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ mya̱kkin je̱ts vintso̱ veꞌe je̱ jayu je̱ tyo̱kin du̱tukkuvet je̱ e̱jku̱n ma̱a̱t. Ku̱x veꞌemeꞌe du̱tsa̱k, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱muteni je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n du̱vinmajtsju̱dup, je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe vyintó̱kidinit.  
\v 23 Nay veꞌempa tseꞌe du̱tún je̱tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe o̱o̱y tyunjayejpp je̱ts juuꞌ veꞌe ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe ntukma̱a̱tjaye̱jpumdinit, u̱u̱ꞌmeꞌe xtukmo̱ꞌtumdup.  
\v 24 Ax je̱ Nteꞌyam tseꞌe xyaaxjimdu, ka u̱u̱ꞌmjyapeꞌeda, je̱ israeejlit jayu, nay veꞌempa veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 25 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Nteꞌyam je̱ Oseas du̱tukko̱jtsnajxy jidu̱ꞌu̱m: 
\q1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n a̱tseꞌe nkajáyuvidup yꞌijt, 
\q1 u̱xyamts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ njáyuda. 
\q1  
\v 26 Ax je̱m tseꞌe joma veꞌe je̱ jayu yaknu̱u̱jmidi: 
\q1 “Kaꞌa xa a̱ts miitseꞌe njáyuvada”, 
\q1 nay jé̱mjyam tseꞌe je̱ joojntyk Nteꞌyam ña̱ꞌmu̱xjadat: 
\q1 “A̱tsts miitseꞌe je̱ nꞌónu̱kta.” 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Oseas du̱tukko̱jtsnajxy. 
\m  
\v 27 Ax juuꞌ tseꞌe je̱ israeejlit jayu ka̱jxta, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ je̱ Isaías: “O̱yameꞌe je̱ israeejlit jayu o̱o̱y tyunnu̱máyada, veꞌem ax joꞌn je̱ poꞌo juuꞌ veꞌe je̱ja maaxy na̱paꞌayi, nu̱ꞌeejyjits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tso̱ꞌo̱ktap.  
\v 28 Kaꞌa tseꞌe tyánat je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱to̱kimpayo̱ꞌynit je̱ jayu pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe toꞌk it toꞌk naxviijn cha̱a̱nada.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ.  
\v 29 Ax ya̱ Isaías tseꞌe tooꞌva̱jkp tu̱vyaꞌañ vyeꞌna: “Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱ka̱ꞌmika̱jxp, je̱ꞌe̱ tseꞌe xtukmo̱ꞌtumdu, u̱u̱ꞌmda, nu̱ꞌeejyji je̱ Israel je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta. Pa̱n kaꞌa tseꞌe veꞌem ku̱du̱tuujn, ku̱xjajtumdi tseꞌe ax joꞌn jyajtjidi je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidu je̱m sodómait je̱ts gomoorrait kyajpu̱n ka̱jxmda.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ. 
\s1 Je̱ israeejlit jáyuda je̱ts je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook 
\p  
\v 30 Pa̱n veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿vintso̱seꞌe nvaꞌnumdat? Jidu̱ꞌu̱m xa je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, juuꞌ veꞌe du̱kaꞌíxtidu vintso̱ veꞌe o̱y jo̱o̱t yꞌíttat je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, je̱ Nteꞌyam tseꞌe kato̱kimpa̱a̱jmju̱du je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe jyaanchjaꞌvijidi.  
\v 31 Ax je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda, juuꞌ veꞌe du̱kutyonuvaandup je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe veꞌem yꞌijttinit o̱y jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam to̱kimpa̱a̱jmju̱du.  
\v 32 ¿Ax tya̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyo̱kimpa̱a̱jmjidi? Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe ku̱xeꞌe du̱tso̱kta je̱tseꞌe yꞌijttinit o̱y jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe tyoondu, kaꞌa tseꞌe du̱tso̱kta je̱tseꞌe yꞌíttat o̱y jo̱o̱t je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱ jaanchjaꞌvin ka̱jx. Kaꞌa tseꞌe du̱tso̱kta je̱tseꞌe je̱ Jesucristo du̱jaanchjávadat, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌitta ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe kítudup ku veꞌe je̱ja tsaku̱jx kyute̱ꞌpxada.  
\v 33 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesucristo ax joꞌn je̱ tsaaj juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyukkute̱ꞌpxip, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Mpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm toꞌk pa̱neꞌe ítup ax joꞌn je̱ tsaaj juuꞌ veꞌe yakkute̱ꞌpxip je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakkitu, 
\q1 pa̱n pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jaanchjaꞌvip, 
\q1 kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe chaachvinmáyu̱t ku̱xeꞌe veꞌem du̱tún. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ. 
\c 10  
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ntsa̱jkpts a̱tseꞌe o̱o̱y yam njaꞌvin ka̱jxm je̱tseꞌe a̱ts je̱ nmuꞌisraeejlit jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. ¡O̱o̱y a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntunnu̱tsapko̱tsta!  
\v 2 Tyú̱vamts a̱tseꞌe nka̱ts je̱ts toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱teꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutonda du̱mupa̱kta. O̱yam tseꞌe veꞌem du̱jatonda, kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jávada vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k je̱tseꞌe myutónjadat myupá̱kjadat.  
\v 3 Kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jávada vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m, je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱jktup je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpá̱mjadat je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱tonda juuꞌ veꞌe je̱p yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ku̱jxp pyayo̱ꞌydup. Ax veꞌem tseꞌe du̱kakuva̱kta vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe je̱ jayu du̱kato̱kimpá̱mu̱t.  
\v 4 Je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ Cristo, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Nteꞌyam kato̱kimpa̱a̱jmju̱dup, kaꞌa tseꞌe tyun ku veꞌe je̱ jayu du̱kutyonuvaꞌañ je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱tseꞌe veꞌem je̱ Nteꞌyam kyato̱kimpá̱mjadat. 
\p  
\v 5 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Moisés du̱nu̱ka̱jts vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m je̱ pavaꞌnu̱n ka̱jx: “Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱kutyoomp nu̱jom je̱ pavaꞌnu̱n, joojntykapts je̱ꞌe̱ veꞌe.”  
\v 6 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe yaknu̱ka̱ts vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱kato̱kimpu̱m je̱ jaanchjaꞌvin ka̱jx: “Kaꞌa tseꞌe mvinmáyu̱t je̱m mjaꞌvin ka̱jxm: ¿Pa̱nts vineꞌe tsajpé̱tup?” (Je̱ꞌe̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe tyijp je̱tseꞌe je̱ Cristo du̱yakvánu̱ku̱t.)  
\v 7 Jaaꞌkvaamp tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Kaꞌa tseꞌe jidu̱ꞌu̱m mvinmaayvat: ¿Pa̱nts vineꞌe vánu̱kup joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk?” (Je̱ꞌe̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe tyijp je̱tseꞌe je̱ Cristo du̱yakjoojntykpa̱jknuvat.)  
\v 8 Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe vyaꞌañ: “Mmutá̱mipts mitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook, je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe mꞌam je̱ts mjaꞌvin ka̱jxm.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. Ya̱ ka̱ts ya̱ ayook, je̱ jaanchjaꞌvints je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱a̱tseꞌe ntukkaꞌamaayp.  
\v 9 Pa̱n mtukka̱jtsp xa veꞌe je̱ mꞌaaj je̱ts je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, je̱tseꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxm xjaanchjáva je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe yakjoojntykpa̱jkjinuva ku veꞌe yꞌukꞌa̱a̱ꞌk, mjayé̱pupts mitseꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 10 Ku̱x yameꞌe njaꞌvin ka̱jxmam njaanchjaꞌvimda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam xkato̱kimpa̱ꞌmumda; je̱ts ya̱ nꞌaajamda tseꞌe ntukko̱jtsumdup, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe njaye̱jpumda je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 11 Vaamp tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán: “Pa̱n pa̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jaanchjaꞌvip, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe chaachvinmáyu̱t ku̱xeꞌe veꞌem du̱tún.”  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe, anañu̱joma ka̱jx ya̱ꞌa̱ veꞌe, pa̱n pa̱n jatyeꞌe israeejlit jayu je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ꞌe̱pta; je̱ Nteꞌyam, kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n du̱viijnkꞌíx. Ku̱x je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp toꞌk ka̱ꞌa̱jyji, o̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tunkunuuꞌkx pa̱n pa̱neꞌe amó̱tujup je̱ maaꞌyu̱n.  
\v 13 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱ꞌamó̱tup je̱tseꞌe yaktso̱ꞌo̱kju̱t, yaktso̱ꞌo̱kjupts je̱ꞌe̱ veꞌe.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 14 ¿Ax vintso̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ du̱ꞌamó̱tudat pa̱n kaꞌa veꞌe du̱jaanchjávada? ¿Je̱ts vintso̱ tseꞌe du̱jaanchjávadat pa̱n kaꞌana veꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook? ¿Je̱ts vintso̱ tseꞌe du̱ꞌamo̱tunáxtat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook pa̱n kaꞌa veꞌe pa̱n vyaꞌnu̱xjada?  
\v 15 ¿Je̱ts vintso̱ tseꞌe du̱ꞌavánadat pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam kyé̱xjada? Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaampa: “O̱o̱yeꞌe tyuntsoja ku veꞌe je̱ jayu jyeꞌya je̱tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjada je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 16 Ax kaꞌa tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji du̱ma̱ja̱pa̱mda je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. Veꞌem xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Isaías vyaajñ: “Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿pa̱nts nꞌiteꞌe du̱jaanchjaꞌvidup je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjip?” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ.  
\v 17 Ax veꞌem tseꞌe, ku veꞌe je̱ jayu du̱ꞌavánada je̱ Cristo jye̱ꞌe̱, yꞌamo̱tunajxtup tseꞌe je̱ jayu je̱ ayook. Je̱ts ku veꞌe je̱ jayu du̱ꞌamo̱tunaxta je̱ ayook, vanꞌit tseꞌe je̱ jaanchjaꞌvin tyukje̱ꞌyajada. 
\p  
\v 18 Nꞌamo̱tutú̱vipts a̱tseꞌe, ¿kaꞌa vineꞌe je̱ jayu du̱mó̱tudi ya̱ ayook? Veꞌem, myó̱tudu xa je̱ꞌe̱ veꞌe. Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Yaktaan xa veꞌe vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌavaꞌnidu, 
\q1 je̱ts je̱ mya̱jin, je̱ꞌypts je̱ꞌe̱ veꞌe vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn je̱ts je̱ vaat joma veꞌe ya̱ tsajmit it kyuka̱xa. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 19 Nꞌamo̱tutú̱vinuvapts a̱tseꞌe, ¿kaꞌa vineꞌe je̱ israeejlit jayu du̱vinmó̱tudi ti veꞌe tyijp juuꞌ veꞌe yꞌixtu myó̱tudu? Veꞌem, vyinmó̱tudu xa veꞌe. Mutoꞌk viijn, vyinmó̱tudu tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱u̱jmi je̱ israeejlit jáyuda, je̱ Moisés tseꞌe tyukko̱jtsnajx: 
\q1 E̱jkjup a̱ts miitseꞌe nyaktándat je̱ jayu ka̱jxta juuꞌ a̱tseꞌe nkajáyuvidup, 
\q1 veꞌemts a̱ts miitseꞌe ntoojnjadat je̱ jayu ka̱jxta juuꞌ veꞌe o̱y du̱kapayo̱ꞌydup. 
\m  
\v 20 Nay veꞌempa je̱ Isaías, nayjaꞌvijuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe vaꞌajts du̱ꞌavánat. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Isaías du̱tukko̱jtsnajxy: 
\q1 Xpaattuts a̱tseꞌe je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xkaꞌíxtidup vyeꞌna, 
\q1 naajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkijuts a̱tseꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kahꞌamo̱tutú̱vidu a̱ts ka̱jx. 
\m  
\v 21 Ax ku tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱nu̱ka̱jts je̱ israeejlit jayu, je̱ Isaías tseꞌe tyukko̱jtsnajx, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: “Jó̱vum xa̱a̱j a̱tseꞌe nꞌix vintso̱ veꞌe je̱ israeejlit jayu ku̱vyinmayu̱mpijttini, ku̱du̱maso̱o̱ktini je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe ku̱yꞌitta o̱y jo̱o̱t a̱ts ma̱a̱t, je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe kaka̱tsu̱pa̱jktup je̱tseꞌe kyaka̱tsu̱vinmó̱tuda.” 
\c 11  
\s1 Tyukma̱ꞌtp tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ israeejlit jayu 
\p  
\v 1 Nꞌamo̱tutú̱vipts a̱tseꞌe: ¿Tyunmaso̱o̱ktinuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyáyuda? ¡Ni vintso̱va xa je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱katuujn! Á̱tsam xa je̱ꞌe̱ veꞌe israeejlit jayu, je̱ Abraham xa a̱tseꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nu̱toꞌk je̱ Benjamín je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j.  
\v 2 Kaꞌa xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱masa̱ꞌa̱k je̱ jyayu juuꞌ veꞌe ju̱jpani vyinko̱o̱n. Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌe vintso̱ veꞌe vyaꞌañ je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱p joma veꞌe je̱ Elías du̱nu̱ꞌa̱a̱ꞌni je̱ israeejlit jayu je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ:  
\v 3 “Ma̱ja̱ Vintsá̱n, yakꞌo̱o̱ꞌktinu xa veꞌe je̱ mꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱tseꞌe du̱jaavdini je̱ yo̱jxpe̱jtu̱n joma veꞌe myakvinjaꞌvi myakvintsa̱ꞌki. A̱tsji xa veꞌe jadoꞌk taannu juuꞌ veꞌe mvinjaꞌvijup mvintsa̱ꞌkijup, ax xyakꞌo̱o̱ꞌkuvaanduvapts a̱tseꞌe.”  
\v 4 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌatso̱o̱jvji: “Ka mítsjyap xa veꞌe toꞌk juuꞌ a̱tseꞌe xtaajnjip, xtaajnjipnum xa a̱tseꞌe nu̱vuxtojtu̱k miijl je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe du̱kavinko̱xkténidup je̱ apa̱mnax juuꞌ veꞌe Baal du̱xa̱a̱j.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Elías yaknu̱u̱jmi.  
\v 5 Nay veꞌempa tseꞌe u̱xyam yꞌijtpa. Nu̱ꞌeejyjits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱jnjidi je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jx.  
\v 6 Je̱ myaaꞌyu̱n ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱jnjidi; ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe ku veꞌe du̱toondi juuꞌ veꞌe o̱y. Ku̱x pa̱n je̱ Nteꞌyameꞌe je̱ jayu ku̱du̱vinka̱a̱jn je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱tonda juuꞌ veꞌe o̱y, kaꞌa tseꞌe maaꞌyu̱n ku̱yaktij juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu tyoojnjip. 
\p  
\v 7 ¿Ax vintso̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe? Kaꞌa tseꞌe je̱ israeejlit jayu du̱paatti juuꞌ veꞌe jyaꞌíxtidup; je̱ nu̱ꞌeejyjida pa̱neꞌe je̱ Nteꞌyam vinko̱o̱jnju̱du, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱paattu juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu jyaꞌíxtidup. Ax je̱ nu̱may jayu, ma̱kk tseꞌe vyimpijttini je̱ vyinmaꞌyu̱nda.  
\v 8 Veꞌem xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Je̱ Nteꞌyam tseꞌe ma̱kk pa̱ꞌmu̱xju̱du je̱ vyinmaꞌyu̱nda, u̱xyam paat tseꞌe du̱kavinjávada juuꞌ veꞌe jyaꞌíxtup je̱tseꞌe du̱kavinmó̱tuda juuꞌ veꞌe jyamó̱tudup.”  
\v 9 Vaampa xa veꞌe je̱ David jidu̱ꞌu̱m: 
\q1 O̱o̱y tyunkayda tyunꞌooꞌkta je̱ jayu. 
\q1 Vaꞌan je̱ Nteꞌyam tyoojnjidini ax joꞌn je̱ tá̱nu̱k juuꞌ veꞌe taamp je̱p kutya̱y ja̱a̱tp 
\q1 ku̱xeꞌe du̱kanu̱java je̱ts je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌana̱jkxip, 
\q1 veꞌem ax joꞌn je̱ jayu kyute̱ꞌpxa je̱tseꞌe kyitu. 
\q1  
\v 10 Vaꞌan viints du̱vimpijttini, 
\q1 vaꞌan du̱tsaachpaattini xa̱ꞌma ka̱jx je̱ jayu juuꞌ veꞌe veꞌem du̱toondup. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ. 
\s1 Je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱yaktso̱o̱kp pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap 
\p  
\v 11 Nꞌamo̱tutú̱vinuvapts a̱tseꞌe, ku veꞌe je̱ israeejlit jayu kyaꞌadi je̱p to̱kin ja̱a̱tp, ¿tunvintó̱kiduts je̱ꞌe̱ vineꞌe? ¡Ni vintso̱va xa je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱katuujn! Ku xa veꞌe je̱ israeejlit jayu tyo̱kintoondi, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe tyukka̱daakjidi je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, veꞌem tseꞌe je̱ israeejlit jayu myuꞌé̱kjadat ku veꞌe du̱ꞌixta je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe je̱ maaꞌyu̱n toꞌnu̱xju̱dup pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe, je̱ israeejlit jayu je̱ tyo̱kin ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam o̱o̱y du̱tunkunuuꞌkx pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. ¿Ax vintso̱ts je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe nu̱yojk je̱ kunooꞌkxu̱n du̱kamo̱ꞌo̱t je̱ israeejlit jayu ku veꞌe du̱jaanchjaꞌvidinuvat je̱ Nteꞌyam? 
\p  
\v 13 Miitsta, ka je̱ israeejlit jáyuvapta, je̱p xa veꞌe juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntukmuko̱tsuvaandup. Je̱ Nteꞌyam a̱tseꞌe xvinko̱o̱n je̱ts a̱tseꞌe nꞌítu̱t je̱ꞌe̱ je̱ kyuká̱tsiva, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe xke̱jxp je̱ts a̱tseꞌe je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook nvaajnjadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe o̱o̱y ntunyakvinko̱pka ya̱ toonk.  
\v 14 Ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱tseꞌe a̱ts je̱ nmuꞌisraeejlit jayu du̱ꞌíxtat je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mtoꞌnu̱xju̱dup, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌíxtiduvat vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n tyoꞌnu̱xjadat je̱tseꞌe veꞌem du̱jaye̱jptuvat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 15 Ku̱x ku xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱masa̱a̱k je̱ israeejlit jayu, vanꞌit tseꞌe du̱mujo̱tꞌo̱ꞌyi juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. Ax ku tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuva̱jknuvat je̱ israeejlit jayu, veꞌem tseꞌe yꞌíttat ax joꞌn ku̱jyoojntykpa̱jknuva je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk.  
\v 16 Pa̱n yaktukmuyo̱jxp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ ju̱ts juuꞌ veꞌe tooꞌva̱jkp yakja̱jtsp, jye̱ꞌe̱ika̱jxpapts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ ju̱ts juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k yakja̱jtsp. Pa̱n yaktukmuyo̱jxp tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ ku̱p aaꞌts, jye̱ꞌe̱ika̱jxpapts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom je̱ ku̱p axén. 
\p  
\v 17 Miitsta, ka je̱ israeejlit jáyuvapta, veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn toꞌk je̱ yukjo̱o̱tmit olivos ku̱p axén. Je̱ts je̱ israeejlit jayu, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ olivos ku̱p axén juuꞌ veꞌe ka̱yuꞌuj ka̱tún. Veꞌem xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tún ax joꞌn ku̱du̱ku̱spujx toꞌk je̱ axén je̱ olivos ku̱p juuꞌ veꞌe ka̱yuꞌuj ka̱tún je̱tseꞌe je̱m du̱pa̱a̱jmji toꞌk je̱ axén juuꞌ veꞌe yukjo̱o̱tmit olivos ku̱p je̱tseꞌe toꞌk muk yꞌit ma̱a̱t je̱ olivos ku̱p juuꞌ veꞌe ka̱yuꞌuj ka̱tún. Ax veꞌem tseꞌe, je̱ olivos ku̱p juuꞌ veꞌe ka̱yuꞌuj ka̱tún, veꞌem ax joꞌn je̱ꞌe̱ je̱ ña̱a̱j du̱mo̱o̱jy je̱ axén juuꞌ veꞌe je̱m ijt je̱tseꞌe yakku̱spujx, je̱tseꞌe veꞌem ax joꞌn je̱ olivos kú̱pjyam je̱ ña̱a̱j du̱ma̱ꞌa̱ je̱ yukjo̱o̱tmit ku̱p je̱ yꞌaxén juuꞌ veꞌe je̱m yaktukmupa̱ꞌmi, nay veꞌempats miitseꞌe je̱ kunooꞌkxu̱n xjaye̱pta je̱ kunooꞌkxu̱n ka̱jx juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu jyaye̱jptu.  
\v 18 Ax kaꞌa tseꞌe xko̱ꞌo̱yjávadat je̱ israeejlit jáyuda. ¿Vintso̱seꞌe mnamyá̱jajadat? Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn toꞌk je̱ ku̱p axén. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ ku̱p axén je̱ ña̱a̱j du̱ma̱ꞌa̱ je̱ ku̱p aaꞌts, je̱ ku̱p aaꞌts tseꞌe du̱mo̱o̱yp je̱ ku̱p axén je̱ ña̱a̱j. 
\p  
\v 19 Nu̱njajtp tseꞌe ku veꞌe nu̱toꞌk vyaꞌanu̱t: “Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe je̱ ku̱p axén yakku̱spujx je̱ts a̱tseꞌe je̱m nyakpu̱u̱jm.”  
\v 20 Veꞌemam xa je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌitta ax joꞌn je̱ ku̱p axén juuꞌ veꞌe yakku̱spojx je̱tseꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌijtni je̱ ku̱p ma̱a̱t juuꞌ veꞌe ka̱yuꞌuj ka̱tún, ku̱x kaꞌa veꞌe du̱jaanchjávada je̱ Nteꞌyam. Miits tseꞌe mꞌijttup ax joꞌn je̱ axén juuꞌ veꞌe toꞌk muk ijtp je̱ ku̱p ma̱a̱t juuꞌ veꞌe ka̱yuꞌuj ka̱tún, ku̱xeꞌe xjaanchjávada. Kaꞌa tseꞌe mnamyá̱jajadat je̱ꞌe̱ ka̱jx; nayꞌixꞌítjada veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe mꞌíttat ax joꞌn toꞌk je̱ axén juuꞌ veꞌe je̱ ku̱p yaktukmupa̱ꞌmi je̱tseꞌe yakku̱spojxnuva.  
\v 21 Ku̱x pa̱n kaꞌa xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tukma̱ꞌt je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe ijttup ax joꞌn je̱ avintso̱ ku̱p axén, ¿vintso̱seꞌe xnasjávada je̱ts miitseꞌe mtukmo̱ꞌo̱tjadat pa̱n kaꞌa veꞌe xjaanchjávada?  
\v 22 Ya̱ꞌa̱ ka̱jx tseꞌe nꞌíxumda vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam vaꞌajts o̱y jo̱o̱t ñapyu̱mju̱ je̱ts nay veꞌempa vintso̱ veꞌe je̱ ma̱kk tsaachpaatu̱n du̱pu̱m. Ma̱kk tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n du̱pu̱u̱jmja pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱p to̱kin ja̱a̱tp; ax vaꞌajts o̱y jo̱o̱t tseꞌe ñapyu̱mju̱ miits ma̱a̱tta, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe mnaajkꞌítjada o̱y jayu je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t. Pa̱n kaꞌa tseꞌe veꞌem xtonda, veꞌem tseꞌe mjajttuvat ax joꞌn je̱ꞌe̱ jyajtti.  
\v 23 Ax pa̱n je̱ israeejlit jayu tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidinuvap je̱ Nteꞌyam, yakpa̱a̱mdinuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe jómam yꞌijtti, ku̱x o̱ꞌyixjup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe jadoꞌk nax je̱m du̱pa̱a̱mnuvat.  
\v 24 Miitsta, ka je̱ israeejlit jáyuvapta, veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ olivos ku̱p axén juuꞌ veꞌe ye̱e̱ꞌk je̱m yukjo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe yakku̱spujx je̱tseꞌe yakpa̱a̱jmji juuꞌ veꞌe kyahꞌavintso̱kú̱pip, je̱ olivos ku̱p juuꞌ veꞌe ka̱yuꞌuj ka̱tún. ¿Vintso̱ts nꞌiteꞌe kyaꞌo̱ꞌyinuvat je̱tseꞌe yakpa̱a̱mnuvat jadoꞌk nax joma veꞌe yꞌijt je̱ israeejlit jayu? Je̱ꞌe̱ tseꞌe ijttup ax joꞌn je̱ avintso̱ ku̱p axén. 
\s1 Ku je̱ israeejlit jayu yꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm 
\p  
\v 25 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ntsa̱jkp a̱tseꞌe je̱tseꞌe xnu̱jávadat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe kyayaknu̱java yꞌijt, veꞌem tseꞌe mkanayjávajadat je̱ts o̱o̱yeꞌe juuꞌ xtunnu̱jávada. Kaꞌa xa veꞌe je̱ israeejlit jayu ma̱kk je̱ vinmaꞌyu̱n du̱jaye̱pta xa̱ꞌma ka̱jx, vanꞌit paatji veꞌe ku veꞌe pyoꞌoku̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjávadap je̱ Nteꞌyam.  
\v 26 Ax veꞌem tseꞌe nu̱jom je̱ israeejlit jayu du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Nteꞌyam vyaajñ je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: 
\q1 Yakjé̱jap tseꞌe je̱ Yaktso̱o̱kpa je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tuknu̱vaatsnup je̱ israeejlit jayu je̱ tyó̱kinda. 
\q1  
\v 27 Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ko̱jtstán juuꞌ a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nmaso̱o̱kjadap ku a̱tseꞌe je̱ tyo̱kin ntuknu̱vaatstinit. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ. 
\p  
\v 28 Choꞌoxpu̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ israeejlit jáyuda ku̱xeꞌe du̱kajaanchjávada je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. Miits je̱ mꞌo̱ꞌyinda xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe du̱kajaanchjávada. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, tyukko̱nvaatsts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jáyuvat, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌeda je̱ jyu̱jpit jayu ka̱jxta, je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob.  
\v 29 Kaꞌa xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinmatyíku̱ts pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe vyinka̱a̱mp je̱tseꞌe du̱kunuuꞌkx.  
\v 30 Miitsta, ka je̱ israeejlit jáyuvapta, kaꞌa tseꞌe xka̱tsu̱pa̱jkti je̱ Nteꞌyam; ax u̱xyam tseꞌe je̱ Nteꞌyam mtukmo̱ꞌo̱tjada ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ israeejlit jayu kya̱tsa̱pa̱kta.  
\v 31 Ax nay veꞌempa tseꞌe, ó̱yameꞌe je̱ israeejlit jayu du̱kaka̱tsa̱pa̱kta je̱ Nteꞌyam, tukmo̱ꞌo̱tjadapts je̱ꞌe̱ veꞌe, veꞌem ax joꞌn miitseꞌe u̱xyam mtukmo̱ꞌo̱tjada joꞌn.  
\v 32 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱yaktaan je̱p to̱kin ja̱a̱tp ku̱xeꞌe kyaka̱tsa̱pá̱kjada. Veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji du̱tukmo̱ꞌo̱tu̱t. 
\s1 “¡O̱o̱y xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tunnu̱ma̱ja du̱tunnu̱jaancha!” 
\p  
\v 33 ¡O̱o̱y xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tunnu̱ma̱ja du̱tunnu̱jaancha! ¡Vaꞌajts kuvij a̱a̱ꞌk xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts o̱o̱y tseꞌe juuꞌ du̱tunnu̱java! ¿Pa̱nts nꞌiteꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱vinmó̱tuvu̱t pa̱n tya̱jxeꞌe je̱ts vintso̱ veꞌe juuꞌ du̱tún?  
\v 34 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 ¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe du̱nu̱jaꞌvip ti vinmaꞌyu̱neꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n jyayejpp, 
\q1 pa̱nts je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱ko̱jtsvíju̱t? 
\q1  
\v 35 ¿Pa̱nts je̱ꞌe̱ nꞌiteꞌe tooꞌva̱jkp juuꞌ tu̱du̱ma̱ꞌa̱ je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k kyuve̱jtu̱xju̱t? 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ.  
\v 36 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe nu̱jom juuꞌ jaty du̱pa̱a̱m, je̱ꞌe̱ je̱ cho̱jku̱n ka̱jx tseꞌe nu̱jom juuꞌ jaty du̱yakje̱ji, je̱ꞌe̱ je̱ mya̱jin ka̱jx tseꞌe nu̱jom juuꞌ jaty yꞌit. ¡Yakma̱ja yakjaanchats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌijtnit xa̱ꞌma ka̱jx! Amén. 
\c 12  
\s1 Vintso̱ je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ jayu jyoojntykat 
\p  
\v 1 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, ku̱xeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱nu̱ꞌixka̱daꞌaky, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nmunooꞌkxtu̱kta je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mnatyukvintsa̱ꞌa̱gajadat, je̱ vintsa̱ꞌkin juuꞌ veꞌe joojntykidup, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam natyukka̱ta̱jkijup je̱ts juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱yjaꞌvip. Pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem je̱ Nteꞌyam xvinjávadat xvintsa̱ꞌa̱gadat.  
\v 2 Kaꞌa tseꞌe mꞌukjoojntykidinit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnju̱dup je̱ naxviijnit je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ mvinmaꞌyu̱n xyaktíktstinit, veꞌem tseꞌe o̱y xnu̱jávadat pa̱n ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, pa̱n ti veꞌe yꞌo̱yjaꞌvip, pa̱n ti veꞌe o̱y je̱ts vaꞌajts. 
\p  
\v 3 Je̱ maaꞌyu̱n ka̱jx juuꞌ a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam xtoojnji, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nvaajnjada: Kaꞌa tseꞌe nu̱yojk ma̱j mnayjávajadat je̱ts juuꞌ veꞌe kyapaatyp kyahꞌake̱e̱guip; je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe nu̱toꞌk nu̱toꞌk o̱y xpayo̱ꞌo̱ydat je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe mtukka̱daakju̱dup, veꞌem ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga ma̱a̱t je̱ jaanchjaꞌvin juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mmo̱o̱jyju̱du.  
\v 4 May viijn xa veꞌe je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk du̱ma̱a̱da, je̱m tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j, je̱m tseꞌe je̱ tyek, nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ jaty viijnk. Ax juuꞌ tseꞌe toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk, ka̱kje̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tyoonk tyukka̱daꞌakyju̱.  
\v 5 Nay veꞌempa tseꞌe, nu̱may xa u̱u̱ꞌmeꞌeda, ax toꞌk muk tseꞌe nꞌijtumda je̱ Cristo ma̱a̱t je̱ts toꞌk muk tseꞌe nꞌijtumda nu̱toꞌk nu̱toꞌk, veꞌem ax joꞌn ku̱nꞌijtumdi toꞌk niꞌkx toꞌk ko̱pk je̱ Cristo ma̱a̱t. 
\p  
\v 6 Ax veꞌem tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe juuꞌ ntoꞌnumdat vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n je̱ puta̱jkin xmo̱ꞌyumda toꞌk jadoꞌk, veꞌem ax joꞌn xtukmutso̱jkumda. Pa̱n yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe pa̱n vintso̱ veꞌe nko̱jtsnajxumdat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, veꞌem tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe nko̱jtsnajxumdat ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga ma̱a̱t je̱ jaanchjaꞌvin juuꞌ veꞌe njaye̱jpumdup.  
\v 7 Pa̱n yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe vintso̱ veꞌe je̱ jayu mpattoꞌnimdat, veꞌem tseꞌe ntoꞌnumdat. Pa̱n yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe vintso̱ veꞌe je̱ jayu ntukꞌíxumdat je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, veꞌem tseꞌe ntoꞌnumdat.  
\v 8 Pa̱n yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe vintso̱ veꞌe je̱ jayu nyakjo̱tꞌamá̱jimdat, veꞌem tseꞌe ntoꞌnumdat. Pa̱n yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe vintso̱ veꞌe mputa̱jkimdat je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup, veꞌem tseꞌe o̱y mputa̱jkimdat. Pa̱n yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe vintso̱ veꞌe je̱ jayu nyakkutojkjimdat, o̱y tseꞌe ntoꞌnumdat. Pa̱n yakmo̱ꞌyumdu tseꞌe vintso̱ veꞌe o̱y jayu nnapya̱ꞌmumjadat je̱ꞌe̱ ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsaachvinmaaydup, xo̱o̱ndu̱k aaj xo̱o̱ndu̱k jo̱o̱t tseꞌe veꞌem ntoꞌnumdat. 
\p  
\v 9 Nachó̱kjada toꞌk jadoꞌk toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t. Kaꞌa tseꞌe xtsó̱ktat je̱ ka ó̱yap; toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱teꞌe mnaajkꞌítjadat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ ma̱a̱t.  
\v 10 O̱o̱y tseꞌe mtunnachó̱kjadat, veꞌem ax joꞌn du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu ñachó̱kjadat. Íxtada vintso̱ veꞌe mnavyintsa̱ꞌa̱gajadat vimpit atu̱j. 
\p  
\v 11 O̱o̱y tseꞌe xtuntsó̱ktat je̱tseꞌe mtóndat; kaꞌa tseꞌe mnooxꞌo̱o̱ꞌktat. Mutonda mupa̱kta je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t.  
\v 12 Xo̱o̱jntkpeꞌe mnaajkꞌítjadat je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xꞌaꞌixta. Muté̱nada tseꞌe ku veꞌe mtsaachpaaꞌtta. Ijtp tseꞌe mtsapkó̱tstat. 
\p  
\v 13 Putá̱kada je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup. Napyá̱mjada o̱y jayu ma̱a̱t je̱ je̱ꞌyva jayu. 
\p  
\v 14 Amó̱tuda je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱kunooꞌkxu̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe mjomtoojnju̱dup mtitoojnju̱dup, kaꞌa tseꞌe xꞌamó̱tudat je̱tseꞌe je̱ tyo̱kin yaktukkuvé̱ttat. 
\p  
\v 15 Xo̱o̱ndu̱kta je̱ꞌe̱ ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe xo̱o̱jntktup. Yaꞌaxta je̱ꞌe̱ ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe yaaxtup. 
\p  
\v 16 Toꞌkji je̱ vinmaꞌyu̱n xjayé̱ptat nu̱jom je̱ jayu je̱ yꞌo̱ꞌyin ka̱jxta. Kaꞌa tseꞌe mnamyá̱jajadat; je̱ꞌe̱ veꞌe mma̱a̱tnayjávajadap je̱ jayu juuꞌ veꞌe kayakvintsa̱ꞌkidup. Kaꞌa tseꞌe mnapyá̱mjadat je̱ts o̱o̱yeꞌe juuꞌ xtunnu̱jávada. 
\p  
\v 17 Kaꞌa tseꞌe je̱ jayu xtonu̱mpijtjadat juuꞌ veꞌe ka ó̱yap pa̱n pa̱n jatyeꞌe ti ka ó̱yap mtoꞌnu̱xju̱dup. Íxtada je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe anañu̱joma je̱ jayu yꞌo̱yjaꞌvidup.  
\v 18 Tonda pa̱n joma vaateꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe o̱y jo̱o̱t mjoojntykadat ma̱a̱t anañu̱joma.  
\v 19 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntso̱jktup, kaꞌa tseꞌe xtukkuvé̱ttat pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtoꞌnu̱xju̱dup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap. Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱neꞌe vaamp: Xtukka̱daakp xa a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu mpa̱a̱jmjadat je̱ tsaachtoꞌnu̱n, ntukkuvé̱ttapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyó̱kinda.”  
\v 20 Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Pa̱n yuꞌo̱o̱ꞌkjup xa veꞌe juuꞌ veꞌe mtsoꞌoxpa̱jkjup, myakkáyup tseꞌe; ax pa̱n ta̱a̱tsip tseꞌe, myakꞌooꞌkup tseꞌe. Ku̱x ku xa veꞌe veꞌem xtónu̱t, natyukjávajap tseꞌe je̱ tyo̱kin.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 21 Kaꞌa tseꞌe mnamyaso̱ꞌo̱kjadat je̱tseꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ myakkutojku̱xjadat; ñojkꞌó̱yeꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ xyakkutojkjadat je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe xtonda je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱. 
\c 13  
\s1 Vyinmajtsjup tseꞌe je̱tseꞌe nnapya̱ꞌmumjadat je̱p je̱ yakkutojkpa kya̱ꞌp pyaꞌtkup 
\p  
\v 1 Veꞌem xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ jayu ñapyá̱mju̱t je̱p je̱ꞌe̱ kya̱ꞌp pyaꞌtkup juuꞌ veꞌe yakkutojktup, ku̱x kaꞌa veꞌe pa̱n yakkutojkpa je̱ kutojku̱n du̱jayep pa̱n kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam mya̱ꞌa̱ju̱. Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱a̱jmju̱du.  
\v 2 Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ yakkutojkpa du̱tsoꞌoxpa̱jkp, choꞌoxpa̱jkpapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ku̱x kaꞌa veꞌe du̱kuvu̱k juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam pyavaampy. Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tsoꞌoxpa̱jkp je̱ Nteꞌyam, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe tukkuvé̱tjadap.  
\v 3 Ku̱x ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap xa veꞌe je̱ yakkutojkpa yꞌitta je̱tseꞌe du̱ꞌatsa̱ꞌa̱gadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe o̱y, je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱tseꞌe du̱ꞌatsa̱ꞌa̱gadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap. Pa̱n mtso̱jktup tseꞌe je̱tseꞌe je̱ yakkutojkpa mkahꞌatsa̱ꞌa̱gajadat, tonda tseꞌe juuꞌ veꞌe tum o̱y, veꞌem tseꞌe je̱ yakkutojkpa myakmá̱jajadat,  
\v 4 ku̱x je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ veꞌe tyoojnjip miits je̱ mꞌo̱ꞌyin ka̱jxta. Ax pa̱n je̱ꞌe̱ tseꞌe mtoondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap, tsa̱ꞌa̱gada tseꞌe, ku̱x ka ko̱o̱jyap xa veꞌe je̱ yakkutojkpa je̱ kutojku̱n du̱jayep je̱tseꞌe je̱ tsaachtoꞌnu̱n du̱pá̱mu̱t, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe mo̱o̱jyju je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe du̱yaktsaachpaaꞌtu̱t je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ jatyeꞌe ka ó̱yap.  
\v 5 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ jayu je̱p kutojku̱n paꞌtkup ñaajkꞌítju̱t, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxjyap tseꞌe je̱tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n kyapaaꞌtju̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jxpa veꞌe je̱tseꞌe je̱ vaꞌajts vinmaꞌyu̱n du̱jayé̱pu̱t.  
\v 6 Je̱ꞌe̱ ka̱jxpats miitseꞌe xmo̱ꞌo̱da je̱ kupa̱ꞌmu̱n je̱ yakkutojkpa, ku̱x je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ veꞌe tyoojnjidup, je̱ꞌe̱jyam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p ñu̱ꞌijtp je̱tseꞌe yakkutóku̱t. 
\p  
\v 7 Kuve̱tta juuꞌ veꞌe myó̱jidup. Pa̱n pa̱n xa veꞌe tukka̱daakjup je̱ kupa̱ꞌmu̱n, ax mmo̱ꞌo̱dap tseꞌe. Pa̱n pa̱n tseꞌe tukka̱daakjup je̱tseꞌe xyakmá̱jadat, ax myakmá̱jadap tseꞌe.  
\v 8 Ni pa̱na tseꞌe xkamuyó̱jadat; je̱ꞌe̱jyji veꞌe je̱ tso̱jku̱n juuꞌ veꞌe mnatyukmuyó̱jijidup toꞌk jadoꞌk. Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tso̱jkp je̱ myujayu, veꞌem tseꞌe du̱kutyún je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n.  
\v 9 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ: “Kaꞌa tseꞌe xyakvintsa̱ꞌkintó̱kidat je̱ navya̱jku̱n, kaꞌa tseꞌe myakjayuꞌo̱o̱ꞌktat, kaꞌa tseꞌe mme̱e̱ꞌtstat, kaꞌa tseꞌe ti xnasꞌayó̱vadat.” Ax ya̱ꞌa̱ je̱ts nu̱jom je̱ viijnk pavaꞌnu̱n, ako̱jtsmúk tseꞌe tyañ jidu̱ꞌu̱m: “Tso̱kta je̱ mmuja̱nta̱mda je̱ mmuta̱kta̱mda veꞌem ax joꞌn viinm mnachó̱kjada.”  
\v 10 Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱jaye̱jpp je̱ tso̱jku̱n, kaꞌa tseꞌe ti ka ó̱yap du̱tuujnja je̱ myujayu. Ax veꞌem tseꞌe, je̱ tso̱jku̱n ka̱jx xa veꞌe je̱ jayu du̱kutyún je̱ pavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 11 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k je̱tseꞌe veꞌem xtóndat ku̱x mnu̱jaꞌvidupeꞌe je̱ts najxpeꞌe je̱ it. Veꞌem tseꞌe mꞌijttinit ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe pojtu̱ktup ku veꞌe myaꞌajta je̱tseꞌe je̱ chooj du̱yakke̱ꞌe̱kta, mnu̱jaꞌvidupeꞌe je̱ts tá̱mani veꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe myiinnuvat je̱ nYaktso̱o̱kpamda Jesucristo, ta̱ tseꞌe jyaaꞌktá̱mini je̱ xa̱a̱j ku veꞌe myiinnuvat je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe njaanchjaꞌviꞌukvaꞌnumdi.  
\v 12 Veꞌem xa veꞌe u̱xyam ya̱ it ax joꞌn je̱ it ko̱o̱ꞌtsna je̱tseꞌe jave̱e̱ꞌn yakꞌaꞌix je̱tseꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsumu̱t. Vaꞌan tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌktoꞌnumdini je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyoondup juuꞌ veꞌe ijttup ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe ijttup je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t; je̱ꞌe̱ veꞌe ntoꞌnumdinup vintso̱ veꞌe nꞌama̱a̱daaguimdat je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ ma̱kkin ka̱jx juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam xmo̱ꞌyumdup, veꞌem tseꞌe nꞌijtumdinit ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe ijttup je̱ja ajajtk it ja̱a̱t.  
\v 13 Vaꞌan tseꞌe du̱joojntykimda ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga, veꞌem ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykidup je̱ja ajajtk it ja̱a̱t. Kaꞌa tseꞌe veꞌem ntoꞌnumdat ax joꞌn je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ooktup mookju̱dup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe juuꞌ du̱jomtoondup du̱titoondup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjaye̱jptup je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe kyapaatyp kyahꞌake̱e̱guip, pa̱n pa̱n jatyeꞌe nachoꞌoxpa̱jkju̱dup, je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe e̱jkju̱dup jo̱tꞌaajnju̱dup ku veꞌe juuꞌ kyaꞌo̱ꞌyixjada ax joꞌn je̱ viijnk jayu.  
\v 14 Je̱meꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesucristo yꞌam kya̱ꞌm nmapya̱ꞌmumjadat. Je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe nꞌijtumdinit veꞌem ax joꞌn je̱ jayu du̱jaye̱pta je̱ vit juuꞌ veꞌe natyukxo̱jxju̱dup. Kaꞌa tseꞌe ntoꞌnumdat juuꞌ veꞌe ntso̱jkumdup ya̱ nꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n ka̱jxamda. 
\c 14  
\s1 Kaꞌa tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌyumdat je̱ nmujaanchjaꞌvivamda 
\p  
\v 1 Kuva̱kta je̱ mmujaanchjaꞌvivada pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kaꞌo̱ynu̱jaꞌvidup pa̱n ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp; ax kaꞌa tseꞌe xko̱jtsvintsó̱vdat ku veꞌe o̱y du̱kavinmó̱tuda.  
\v 2 Je̱m xa veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe nayjaꞌvijidup je̱tseꞌe du̱ja̱ꞌkxtat toꞌk ka̱ꞌa̱jyji ti jaty, je̱mpa tseꞌe viijnktava juuꞌ veꞌe du̱kaꞌo̱ynu̱jaꞌvidup ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, tum je̱ aajy je̱ ojts tseꞌe jya̱ꞌkxtup.  
\v 3 Je̱ jaanchjaꞌvivada pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ja̱ꞌkxtuvap je̱ tsuꞌuts, kaꞌa tseꞌe du̱viijnkꞌíxtat je̱ myujaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe je̱ꞌe̱jyji du̱ja̱ꞌkxtup je̱ aajy je̱ ojts; je̱ts je̱ jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe je̱ꞌe̱jyji du̱ja̱ꞌkxtup je̱ aajy je̱ ojts, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱viijnkꞌíxtuvat je̱ myujaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe du̱ja̱ꞌkxtuvap je̱ tsuꞌuts, ku̱x kuva̱jkju̱du je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam.  
\v 4 Nu̱njajtp tseꞌe ku veꞌe vinkex ñu̱nvaꞌanu̱t je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌema. Jidu̱ꞌu̱mts a̱tseꞌe nꞌatsa̱v: ¿Pa̱nts mitseꞌe tu̱mpu̱mju̱ je̱tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t je̱ viijnk jayu je̱ tyoompa? Je̱ vyintsá̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌe vaꞌanup pa̱n o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyuump uk pa̱n kaꞌa. Ax tyónupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe o̱y, ku̱x o̱ꞌyixjup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱tónu̱t. 
\p  
\v 5 Je̱m xa veꞌe je̱ jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe vinjava taandup je̱ts ñu̱má̱jipeꞌe toꞌk je̱ xa̱a̱j je̱ts kaꞌa veꞌe jadoꞌk je̱ xa̱a̱j. Je̱mpa tseꞌe je̱ viijnk jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe vinjava taandup je̱ts akijpxa veꞌe du̱nu̱má̱jada nu̱jom je̱ xa̱a̱j. Toꞌk jadoꞌk tseꞌe vinjava tyándat pa̱n vintso̱ veꞌe o̱y du̱paaꞌtu̱t du̱ꞌake̱e̱gat.  
\v 6 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱ꞌamaaꞌyidup toꞌk je̱ xa̱a̱j je̱ts kaꞌa veꞌe jadoꞌk je̱ xa̱a̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tonda je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱yakmá̱jadat du̱yakjaanchadat; je̱ts je̱ jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe du̱kahꞌamaaꞌyidup je̱ xa̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ myujaanchjaꞌviva yꞌamaaꞌyidup, veꞌem tseꞌe du̱tonda je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱yakmá̱jiduvat du̱yakjaanchiduvat. Je̱ jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe du̱ja̱ꞌkxtuvap je̱ tsuꞌuts, veꞌem tseꞌe du̱tonda je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱yakmá̱jadat du̱yakjaanchadat, ku̱x kyuko̱jtsjidup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe kyaaydup yꞌooktup. Je̱ jaanchjaꞌvivada juuꞌ veꞌe du̱kaja̱ꞌkxtup je̱ tsuꞌuts, veꞌem tseꞌe du̱tonda je̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱yakmá̱jiduvat du̱yakjaanchiduvat, kyuko̱jtsjiduvapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kyaaydup yꞌooktup. 
\p  
\v 7 Ni pá̱nats u̱u̱ꞌmeꞌeda juuꞌ veꞌe kajoojntykip je̱ yꞌavintso̱ je̱ꞌe̱ ka̱jx, je̱ts ni pá̱nats u̱u̱ꞌmeꞌeda juuꞌ veꞌe kaꞌo̱o̱ꞌkp je̱ yꞌavintso̱ je̱ꞌe̱ ka̱jx.  
\v 8 Pa̱n joojntykimdup xa veꞌe, je̱ Nteꞌyam ka̱jxts u̱u̱ꞌmeꞌe njoojntykimda; je̱ts pa̱n o̱o̱ꞌkumdup tseꞌe, je̱ Nteꞌyam ka̱jxpats u̱u̱ꞌmeꞌe nꞌo̱o̱ꞌkumduva. Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n joojntykimdup tseꞌe uk pa̱n o̱o̱ꞌkumdup tseꞌe, je̱ Nteꞌyam je̱ jyáyuts u̱u̱ꞌmeꞌeda.  
\v 9 Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe je̱ Cristo yꞌukꞌa̱a̱ꞌk je̱tseꞌe jyoojntykpa̱jknuva je̱tseꞌe du̱nu̱vintsa̱niká̱xu̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe joojntykidup je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe o̱o̱ꞌktu. 
\p  
\v 10 Ku̱x tseꞌe veꞌem, ¿tya̱jxts miitseꞌe je̱mda juuꞌ veꞌe vaandup je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe tyoondup je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱? ¿Je̱ts tya̱jxts miitseꞌe jé̱mdava juuꞌ veꞌe du̱ko̱ꞌo̱yꞌíxtup je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱? Kaꞌa tseꞌe xtukka̱daakumda je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nto̱kimpayo̱ꞌyumdat, toꞌk jadoꞌk u̱u̱ꞌmeꞌe nje̱ꞌyumdinit je̱m je̱ Nteꞌyam vyinkojkm, ax je̱ꞌe̱ts u̱u̱ꞌmeꞌe xto̱kimpayo̱ꞌyumdap.  
\v 11 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Vaamp xa veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n: 
\q1 “Tyú̱vam a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts nu̱jom a̱tseꞌe je̱ jayu xvinko̱xkté̱nadat, 
\q1 nu̱jom tseꞌe vyaꞌandat je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump.” 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ.  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe, nu̱toꞌk jaty u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ cuenta je̱ Nteꞌyam nmo̱ꞌyumdinit pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ jaty tu̱ntoꞌnumda tu̱nko̱jtsumda. 
\s1 Kaꞌa tseꞌe je̱ jayu ntukmaso̱o̱kumdat je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ 
\p  
\v 13 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, kaꞌa tseꞌe nꞌukto̱kimpayo̱ꞌyumdinit toꞌk jadoꞌk, je̱ꞌe̱ veꞌe mpayo̱ꞌyumdap vintso̱ veꞌe je̱ nꞌútsamda je̱ nꞌajchamda je̱ts je̱ nꞌútsamda je̱ ntsa̱ꞌa̱amda nkatukmaso̱o̱kumdat je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ.  
\v 14 Ku̱x a̱tseꞌe toꞌk muk nꞌit je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n Jesús ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe vinjava ntañ je̱ts kaꞌa veꞌe tii ni tía juuꞌ veꞌe yakto̱kintoomp je̱ yꞌavintso̱ je̱ꞌe̱. Ax pa̱n je̱ jayu tseꞌe du̱nasjaꞌvip je̱ts je̱meꞌe juuꞌ veꞌe yakto̱kintoomp, yakto̱kintoompts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu du̱tún juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe ñasjaꞌvip je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya.  
\v 15 Ax pa̱n ñasjaꞌvidup tseꞌe je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta ukpu̱ je̱ mꞌutsta je̱ mtsa̱ꞌa̱da je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtoondup, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱ꞌixta juuꞌ veꞌe mja̱ꞌkxtup, mkatso̱jktup tseꞌe je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta ukpu̱ je̱ mꞌutsta je̱ mtsa̱ꞌa̱da ku veꞌe veꞌem xtonda. Kaꞌa tseꞌe xyakvintó̱kidat je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Cristo kyuꞌo̱o̱ꞌki, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe xja̱ꞌkxta juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe ñasjaꞌvip je̱ts yakto̱kintoomp je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 16 O̱yameꞌe xnu̱jávada je̱ts nvaat je̱ꞌe̱ veꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe mtoondup, kaꞌa tseꞌe veꞌem xtóndat pa̱n je̱ jayu veꞌe du̱nasjaꞌvidup je̱ts to̱kin je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtoondup.  
\v 17 Ku̱x ku xa veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, kaꞌa tseꞌe du̱yakvinkó̱pkada juuꞌ veꞌe kyaaydup yꞌooktup, je̱ꞌe̱ veꞌe yakvinkó̱pkidup je̱tseꞌe du̱tóndat juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip, je̱ o̱y jo̱o̱t du̱jayé̱ptat, je̱tseꞌe xyo̱o̱ndu̱ktat je̱ Espíritu Santo ka̱jx.  
\v 18 Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ Cristo veꞌem du̱mutoomp du̱mupa̱jkp, o̱y jo̱o̱tts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t, íxju̱duvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ts vintso̱ veꞌe du̱tún juuꞌ veꞌe o̱y. 
\p  
\v 19 Ax veꞌem tseꞌe, veꞌem xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe ntoꞌnumdinit nko̱jtsumdinit vintso̱ veꞌe o̱y jo̱o̱t nmamyuꞌijtumjidinit toꞌk jadoꞌk je̱tseꞌe ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t nꞌijtumdinit toꞌk muk je̱ Cristo ma̱a̱t.  
\v 20 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyoon, kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xyakvintó̱kidat je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe mkaaydup mꞌooktup. Nvaat tseꞌe je̱ jayu du̱káyu̱t du̱ꞌooꞌku̱t jyajuuꞌ kaakya̱na̱a̱ja; ax tó̱kints je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu du̱kay du̱ꞌuuꞌk juuꞌ veꞌe je̱ viijnk jayu tukmaso̱o̱kjup je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ.  
\v 21 Pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kaꞌa miitseꞌe je̱ tsuꞌuts xja̱ꞌkxtat, kaꞌa veꞌe je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j xꞌooꞌktat, ni ti viijnka veꞌe xkatóndat pa̱n je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta ukpu̱ je̱ mꞌutsta je̱ mtsa̱ꞌa̱da du̱maso̱ꞌo̱kta je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ.  
\v 22 Pa̱n ti veꞌe mjaanchjaꞌvidup je̱tseꞌe xtóndat ya̱ꞌa̱ ka̱jx, je̱ja tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyinkujkji du̱tsa̱k je̱tseꞌe veꞌem xjaanchjávadat. Xo̱o̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱jaꞌvip je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyuump.  
\v 23 Ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe me̱jtsvinmaayp, to̱kintoompts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe juuꞌ du̱kay du̱ju̱ꞌkx je̱tseꞌe du̱kajaanchjáva je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe veꞌem du̱tún. Ku̱x pa̱n ti veꞌe je̱ jayu tyoondup je̱tseꞌe du̱kajaanchjávada je̱ts o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe, tó̱kints je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe veꞌem du̱tonda. 
\c 15  
\s1 Vaꞌan du̱toꞌnumda pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ viijnk jayu du̱ꞌo̱yjávadat 
\p  
\v 1 U̱u̱ꞌmda, pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱jaꞌvidinup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, veꞌem tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe mputa̱jkimdat pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kaꞌo̱ynu̱jaꞌvidup ti veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, kaꞌa tseꞌe ntoꞌnumdat vintso̱ veꞌe viinm nꞌo̱yjaꞌvimda,  
\v 2 je̱ꞌe̱ veꞌe ntoꞌnumdap juuꞌ veꞌe je̱ nmujaanchjaꞌvivamda yꞌo̱yjávadap je̱tseꞌe yꞌítu̱t je̱ꞌe̱ je̱ yꞌo̱ꞌyin ka̱jxta, veꞌem tseꞌe je̱ Jesucristo nu̱yojk du̱jaanchjávadat.  
\v 3 Ku̱x ni je̱ Criistova veꞌe du̱katuujn vintso̱ veꞌe viinm du̱ꞌo̱yjava, veꞌem ax joꞌn du̱nu̱u̱jmi je̱ Tyeeꞌ, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ joꞌn: “Ku tseꞌe je̱ jayu mvinko̱jtspe̱jtjidi, a̱ts tseꞌe xtukka̱dakka̱jx.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi.  
\v 4 Nu̱jom tseꞌe juuꞌ jatyeꞌe jatyáñ ijtp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe yakjatyaajñ je̱tseꞌe xtukꞌíxumdat, je̱tseꞌe ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t nmuténimdat juuꞌ jatyeꞌe nyaknajxumdap, je̱tseꞌe je̱ jo̱tꞌama̱jin njaye̱jpumdat vanꞌit paat ku veꞌe veꞌem tyoojnjinit kyo̱jtsjinit ax joꞌn je̱p javyet.  
\v 5 Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱ma̱kkinmo̱o̱yp je̱tseꞌe juuꞌ du̱muté̱nat je̱tseꞌe du̱yakjo̱tꞌama̱ja, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tónup vintso̱ veꞌe kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n xjayé̱ptat, veꞌem ax joꞌn je̱ vinmaꞌyu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Cristo Jesús jyayejpp.  
\v 6 Ax veꞌemts miitseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t xyakmá̱jadat xyakjaanchadat je̱ Dios Teeꞌ je̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo. 
\s1 Yakvaajnjidu veꞌe je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap 
\p  
\v 7 Ax veꞌem tseꞌe, veꞌem ax joꞌn je̱ Cristo mkuvá̱kjada, veꞌem tseꞌe mnakyuvá̱kjadat toꞌk jadoꞌk, veꞌem tseꞌe xyakmá̱jadat xyakjaanchadat je̱ Nteꞌyam.  
\v 8 Ku̱x juuꞌ xa a̱ts miitseꞌe nvaajnjidup, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe: Miineꞌe je̱ Cristo je̱tseꞌe du̱mutónu̱t du̱mupá̱ku̱t je̱ Nteꞌyam je̱ israeejlit jayu je̱ yꞌo̱ꞌyin ka̱jxta. Ku veꞌe veꞌem du̱tuujn, yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kyutyuumpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook je̱tseꞌe veꞌem tyónju̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukvinvaꞌni je̱ ju̱jpit jáyuda, je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob.  
\v 9 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe myiimpa je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakmá̱jidinup du̱yakjaanchidinup je̱ Nteꞌyam ku̱xeꞌe tyukmo̱ꞌtju̱duva, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Nyakmá̱jap nyakjaanchapts a̱ts mitseꞌe je̱ nu̱may jayu ma̱a̱t juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap, 
\q1 á̱vupts a̱tseꞌe mits je̱ mma̱jin je̱ mjaanchin ka̱jx. 
\m  
\v 10 Jadoꞌk nax tseꞌe jidu̱ꞌu̱m vyaampa: 
\q1 Miitsta, pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvapta, 
\q1 xo̱o̱ndu̱kta ma̱a̱t je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vinko̱o̱jnju̱du. 
\m  
\v 11 Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: 
\q1 Nu̱jomeꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, 
\q1 yakmá̱jada yakjaanchada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, 
\q1 veꞌem tseꞌe, yakmá̱jada yakjaanchada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n nu̱jom je̱ jáyuda. 
\m  
\v 12 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Isaías je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp du̱jatyaampa: 
\q1 Yakjé̱jap xa veꞌe toꞌk je̱ Isaí je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j pa̱neꞌe du̱yakkutojkjap vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn, 
\q1 je̱m tseꞌe je̱ Isaí je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j yꞌam kya̱ꞌm ñapya̱a̱jmjidinit juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvapta. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Isaías du̱jatyaajñ. 
\p  
\v 13 Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ ka̱jxeꞌe nꞌaꞌíxumda je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe miimpnum, je̱ꞌe̱ tseꞌe xo̱o̱jntkp myakꞌítjadap je̱ts je̱ o̱y jo̱o̱t ma̱a̱t ku̱xeꞌe je̱ꞌe̱ xjaanchjávada, veꞌem tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ mya̱kkin ka̱jx nu̱yojk o̱y xnu̱jaꞌviꞌata̱ꞌa̱tstat je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mꞌaꞌíxtup. 
\p  
\v 14 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, nnu̱jaꞌvip a̱tseꞌe je̱ts o̱y jayu miitseꞌeda je̱ts o̱o̱yeꞌe juuꞌ xtunnu̱jávada, je̱ts mꞌo̱ꞌyixju̱dupeꞌe je̱tseꞌe mnatyukꞌíxjadat toꞌk jadoꞌk.  
\v 15 O̱yam tseꞌe vyeꞌema, yap a̱tseꞌe na̱k ku̱jxp nnayjávaja je̱ts a̱ts miitseꞌe juuꞌ ntukjaaꞌmyé̱tstat. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe veꞌem nmayjávaja ku̱xeꞌe a̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ maaꞌyu̱n xtoojnji  
\v 16 je̱ts a̱tseꞌe je̱ Cristo Jesús nmutónu̱t nmupá̱ku̱t je̱ꞌe̱ je̱ yꞌo̱ꞌyin ka̱jxta pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap. Nvaajnjidupts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yakmiin yaja naxviijn, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit je̱ vintsa̱ꞌkin juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌo̱yjaꞌvip, veꞌem ax joꞌn a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ku̱ntukvintsa̱ꞌkidi, veꞌem tseꞌe yꞌijttinit je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu je̱ Espíritu Santo ka̱jx. 
\p  
\v 17 Ax veꞌem tseꞌe, o̱o̱y a̱tseꞌe ntuntukxo̱o̱ndu̱k juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyoon kyo̱jts a̱ts ka̱jx, a̱ts, nu̱toꞌk juuꞌ veꞌe ijtp toꞌk muk je̱ Cristo Jesús ma̱a̱t.  
\v 18 Nayjaꞌvijup a̱tseꞌe je̱ts je̱ꞌe̱jyji a̱tseꞌe nkó̱tsup juuꞌ veꞌe je̱ Cristo tyoon kyo̱jts a̱ts ka̱jx je̱ts veꞌem pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ka̱tsa̱pá̱ktap je̱ Nteꞌyam, veꞌem juuꞌ jatyeꞌe tyoon kyo̱jts a̱ts ka̱jx  
\v 19 ku veꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱tuujn je̱ts ku a̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo xyakma̱kkpu̱jk. Ax veꞌemts a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjiku̱jx je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm je̱tseꞌe je̱m paat jyeꞌya iliiricovit yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 20 Ijtpts a̱tseꞌe ntsa̱k vintso̱ a̱tseꞌe je̱ jayu nvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook joma veꞌe je̱ Cristo jye̱ꞌe̱ kyayaknu̱jávana, kaꞌats a̱tseꞌe veꞌem ntónu̱t ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ ta̱jk du̱jaaꞌkyakvimpe̱jtp joma veꞌe je̱ viijnk jayu je̱ ta̱jk du̱tso̱o̱ꞌndu̱k.  
\v 21 Veꞌem a̱tseꞌe ntsa̱k je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe kayakvaajnjidupna, 
\q1 yꞌíxtapts je̱ꞌe̱ veꞌe, 
\q1 je̱ts je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kamó̱tudupna, 
\q1 vyinmó̱tudapts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\s1 Ñu̱vinmaꞌyi tseꞌe je̱ Pablo je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t je̱p Roma 
\p  
\v 22 Ku̱x a̱tseꞌe veꞌem ntun, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱ts miitseꞌe na̱jkx nkuꞌixta, ó̱yam a̱tseꞌe may náxani njanu̱pa̱a̱mdu̱ka.  
\v 23 Ax u̱xyam tseꞌe, ta̱ a̱tseꞌe ntonꞌavaada yaja it ja̱a̱t joma a̱tseꞌe tu̱nnaxy tu̱nta̱ka. Jékani je̱ts u̱xyam paat a̱tseꞌe o̱o̱y njatuntsa̱k je̱ts a̱tseꞌe nꞌítu̱t miits ma̱a̱tta,  
\v 24 aꞌixpts a̱tseꞌe je̱ts xꞌo̱ꞌyixjup a̱tseꞌe tso̱jk. Nkuꞌixuvaandup a̱ts miitseꞌe naxyji ku a̱tseꞌe nna̱jkxu̱t je̱p espáñait yꞌit ja̱a̱tp. Ku veꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñáxu̱t je̱tseꞌe xyo̱o̱ndu̱ku̱t a̱ts ya̱ nꞌaaj ya̱ njo̱o̱t ku a̱tseꞌe nꞌítu̱t miits ma̱a̱tta, vanꞌitts a̱ts miitseꞌe xputá̱kadat je̱ts a̱tseꞌe njaaꞌkna̱jkxu̱t je̱p España.  
\v 25 Ax na̱jkxpts a̱a̱tseꞌe u̱xyam je̱m Jerusalén je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ puta̱jkin nmo̱ꞌo̱dat je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu juuꞌ veꞌe je̱m ijttup.  
\v 26 Ku̱xeꞌe je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m macedóniait yꞌit jo̱o̱tm je̱ts yaja acáyait yꞌit ja̱a̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱pa̱a̱jmtkidu je̱tseꞌe je̱ puta̱jkin du̱tuknu̱ké̱xtat je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe ayo̱o̱vdup je̱m Jerusalén.  
\v 27 Yꞌo̱yjaꞌvidu tseꞌe je̱tseꞌe veꞌem du̱tóndat, ax pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱x veꞌemeꞌe tyukka̱daꞌakjada. Ku̱x je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup ka je̱ israeejlit jáyuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaye̱jptup je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook ma̱a̱t je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe israeejlit jayu je̱tseꞌe veꞌem du̱jaye̱jptuvat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ israeejlit jayu yaktukputá̱kadat juuꞌ veꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 28 Ax veꞌem tseꞌe, ku veꞌe yaktukka̱ta̱ka vye̱ꞌnat ya̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe yakmojktup, vanꞌitts a̱tseꞌe je̱p España nna̱jkxu̱t, veꞌemts a̱ts miitseꞌe naxyji nkuꞌíxtat.  
\v 29 O̱y xa a̱tseꞌe nnu̱java je̱ts o̱o̱yeꞌe je̱ Cristo xtunkunooꞌkxumdat ku a̱tseꞌe je̱m nma̱jkxu̱t je̱ts a̱ts miitseꞌe nvaajnjadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. 
\p  
\v 30 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo ka̱jx je̱ts je̱ tso̱jku̱n ka̱jx juuꞌ veꞌe je̱ Espíritu Santo xmo̱ꞌyumdup, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nmunooꞌkxtu̱kta je̱ts a̱tseꞌe toꞌk aaj xputá̱kadat, a̱tseꞌe xnu̱tsapkó̱tstat.  
\v 31 Amó̱tuda toꞌk aaj je̱ Nteꞌyam je̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱vaꞌatsu̱t je̱ tsaachtoꞌnu̱n juuꞌ a̱tseꞌe xtoojnjavaandup je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ Jesucristo je̱m Judea, je̱ts nay veꞌempa veꞌe o̱y yakkuvá̱ku̱t je̱ puta̱jkin juuꞌ veꞌe yaktukka̱tá̱kadap je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m Jerusalén.  
\v 32 Pa̱n vaamp tseꞌe je̱ Nteꞌyam, vanꞌitts a̱tseꞌe nje̱ꞌyat vaꞌajts xo̱o̱jntkp joma veꞌe miitsta je̱ts a̱tseꞌe njo̱tꞌamá̱jat ku veꞌe nkuꞌíxtat.  
\v 33 Je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe du̱yajkp je̱ o̱y jo̱o̱t, je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe mꞌijttinit. Amén. 
\c 16  
\s1 Ku je̱ Pablo máyam je̱ Dios du̱kejx 
\p  
\v 1 O̱y jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Febe, nu̱toꞌk je̱ nꞌútsamda je̱ ntsa̱ꞌa̱amda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutoomp du̱mupa̱jkp je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk ma̱a̱t juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidup je̱m cencréait kyajpu̱n ka̱jxm.  
\v 2 O̱y yakxó̱n tseꞌe xkuvá̱ktat je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx, veꞌem ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱tseꞌe du̱tóndat je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu. Putá̱kada toꞌk aaj ya̱ Febe pa̱n ti jatyeꞌe kaꞌijtu̱xjup, ku̱x nu̱mayeꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe pyuta̱jki, xputa̱jki a̱tseꞌe viinm. 
\p  
\v 3 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱ꞌo̱dat je̱ Priscila je̱ts je̱ Aquila, je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe ntukma̱a̱tmutoondup ntukma̱a̱tmupa̱jktup je̱ Cristo Jesús.  
\v 4 Viinm xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p kutsa̱ꞌa̱ga ja̱a̱tp ñaajktaajnjidi a̱ts ka̱jx. Nkuko̱jtsjidupts a̱tseꞌe, ax ka á̱tsjyap tseꞌe, veꞌempa veꞌe nu̱jom je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 5 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe nayꞌamojkijidup je̱m je̱ Priscila je̱ts je̱ Aquila tya̱kꞌamda. Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Espaneto juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tnayjaꞌvijup je̱ts a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱k. Je̱ꞌe̱ veꞌe mutooꞌva̱jkp du̱jaanchjaꞌviꞌukvaan je̱ Cristo yaja acáyait yꞌit ja̱a̱t.  
\v 6 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ María juuꞌ veꞌe o̱o̱yani tuntoomp miits ma̱a̱tta.  
\v 7 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Andrónico je̱ts je̱ Junias, a̱ts je̱ nmuꞌisraeejlit jáyuda juuꞌ a̱tseꞌe nma̱a̱tpoxu̱nta̱ktsu̱u̱nidu, ñu̱má̱jidup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kuká̱tsiva ma̱a̱tta je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp toꞌk muk yꞌijtti je̱ Cristo ma̱a̱t je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts. 
\p  
\v 8 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱ꞌo̱dat je̱ Amplias juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx.  
\v 9 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Urbano juuꞌ veꞌe ntukma̱a̱tmutoꞌnumdup ntukma̱a̱tmupa̱jkumdup je̱ Cristo Jesús, nay veꞌempa je̱ Estaquis juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntso̱jkpap.  
\v 10 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Apeles juuꞌ veꞌe o̱y du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ts jyaanchjaꞌvipeꞌe je̱ Cristo. Mo̱o̱yduva toꞌk aaj máyam je̱ Dios je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m je̱ Aristóbulo tya̱kꞌam.  
\v 11 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat a̱ts je̱ nmuꞌisraeejlit jayu Herodión, nay veꞌempa je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m je̱ Narciso tya̱kꞌam juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱jaanchjaꞌvidup.  
\v 12 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Trifena je̱ts je̱ Trifosa juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱mutoondup du̱mupa̱jktup, nay veꞌempa je̱ nꞌútsamda je̱ ntsa̱ꞌa̱amda Pérsida, juuꞌ veꞌe o̱o̱y ntuntso̱jkumdup je̱tseꞌe jékani je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n du̱mutún du̱mupu̱k.  
\v 13 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Rufo, juuꞌ veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n vinko̱o̱jnju, nay veꞌempa je̱ tyaak, juuꞌ a̱tseꞌe ntaakjaꞌvip.  
\v 14 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Asíncrito, je̱ Flegonte, je̱ Hermas, je̱ Patrobas, je̱ Hermes, je̱ts je̱ utsta je̱ ajchta je̱ts je̱ utsta je̱ tsa̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe ijttup je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta.  
\v 15 Máyameꞌe toꞌk aaj je̱ Dios xmo̱o̱yduvat je̱ Filólogo je̱ts je̱ Julia, je̱ Nereo je̱ts je̱ cha̱ꞌa̱, je̱ Olimpas, je̱ts nu̱jom je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu juuꞌ veꞌe ijttup je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta. 
\p  
\v 16 Nache̱e̱ꞌnjada toꞌk jadoꞌk je̱ tso̱jku̱n ma̱a̱t je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx. Joma jatyeꞌe ñayꞌamókajada je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta, toꞌk ka̱ꞌa̱jyji tseꞌe mke̱jxu̱xjada máyam je̱ Dios. 
\p  
\v 17 Utsta ajchta utsta tsa̱ꞌa̱da, nmunooꞌkxtktupts a̱ts miitseꞌeda je̱tseꞌe xtunꞌíxtat je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu du̱yaknavyaꞌkxju̱dup je̱tseꞌe du̱tukmaso̱ꞌo̱kta je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ, ku̱x juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyukꞌíxtup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe ñavyaaꞌtyju̱ je̱ ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu mvaꞌnu̱xju̱du. Kaꞌa tseꞌe mnaajkꞌítjadat je̱ꞌe̱ ma̱a̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe veꞌem du̱toondup je̱ ka ó̱yap.  
\v 18 Ka je̱ Cristo Jesuusap xa je̱ꞌe̱ veꞌe myutoondup myupa̱jktup, je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱neꞌe yaktoondup, vyinꞌa̱a̱ꞌndupts je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe o̱y du̱kanu̱jaꞌvidup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe tsoj kyo̱tsta je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ jayu yꞌo̱yjaꞌvip.  
\v 19 Anañu̱joma xa veꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávada vintso̱ miitseꞌe xkuva̱kta je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nxo̱o̱ndu̱k. Ntsa̱jkpts a̱tseꞌe je̱tseꞌe vij mꞌíttat vintso̱ veꞌe xtóndat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ts kaꞌa veꞌe vij mꞌíttat vintso̱ veꞌe xtóndat je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 20 Ax je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱ o̱y jo̱o̱t xmo̱ꞌyumdup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakvintó̱kiyup je̱ Satanás je̱tseꞌe yꞌijtnit je̱p mteku̱paꞌtkupta. Je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo tseꞌe mkunooꞌkxjadap. 
\p  
\v 21 Máyameꞌe je̱ Dios mke̱jxu̱xjada ya̱ Timoteo juuꞌ a̱tseꞌe ntukma̱a̱tmutuump ntukma̱a̱tmupu̱jkp je̱ Cristo. Máyameꞌe je̱ Dios mke̱jxu̱xju̱duva je̱ Lucio, je̱ Jasón, je̱ts je̱ Sosipater, a̱ts je̱ nmuꞌisraeejlit jáyuda. 
\p  
\v 22 A̱ts, je̱ Tercio, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe njaayp juuꞌ a̱tseꞌe u̱xyam yaktuknu̱u̱jmip, nay veꞌempats a̱ts miitseꞌe ntuknu̱ke̱xta máyam je̱ Dios je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx. 
\p  
\v 23 Máyameꞌe je̱ Dios je̱ Gayo mke̱jxu̱xjada, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe tu̱xyakꞌitu̱paaꞌty yaja tya̱kꞌaajy joma veꞌe ñayꞌamókajada je̱ jaanchjaꞌvivata̱jkta. Mke̱jxu̱xju̱duvap tseꞌe máyam je̱ Dios je̱ Erasto juuꞌ veꞌe je̱ kajpu̱n je̱ myeen du̱ka̱ꞌmip. Máyameꞌe je̱ Dios mke̱jxu̱xju̱duva je̱ uts je̱ ajch juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Cuarto. 
\p  
\v 24 Je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱namda Jesucristo tseꞌe mkunooꞌkxjadap anañu̱joma. Amén. 
\s1 Ku je̱ Pablo kyo̱jtskuka̱jxini 
\p  
\v 25 Yakma̱ja yakjaancha tseꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌijtnit, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe ma̱kk aaj ma̱kk jo̱o̱t myakꞌijtjidinit, veꞌem ax joꞌn du̱ma̱a̱tnavyaaꞌtyju̱ je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook juuꞌ a̱tseꞌe ntukkaꞌamaayp, je̱ Jesucristo jye̱ꞌe̱, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu tyuknu̱jaꞌvi je̱tseꞌe ju̱jpani kyayaknu̱java yꞌijt.  
\v 26 Ax u̱xyam tseꞌe, vaꞌajts nu̱jávats ya̱ꞌa̱ veꞌe tyañ je̱ꞌe̱ ka̱jx juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, veꞌem ax joꞌn je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱pavaan je̱tseꞌe du̱ꞌavánadat ya̱ ayook pa̱n joma veꞌe je̱ jayu cha̱a̱nada toꞌk it toꞌk naxviijn, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjávadat je̱tseꞌe du̱ka̱tsa̱pá̱ktat. 
\p  
\v 27 ¡Yakma̱ja yakjaancha tseꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌijtnit xa̱ꞌma ka̱jx, je̱ꞌe̱jyji veꞌe toꞌk nu̱jom du̱nu̱jaꞌvika̱jxp! ¡Je̱ Jesucristo ka̱jx tseꞌe veꞌem yaktoonnit! Amén.