\id MRK  
\h Marcos 
\toc1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Marcos Jyaay 
\toc2 Marcos 
\toc3 Mr. 
\mt1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Marcos Jyaay 
\c 1  
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kyaꞌamaajy joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na 
\r (Mt. 3.1‑12; Lc. 3.1‑9, 15‑17; Jn. 1.19‑28) 
\p  
\v 1 Je̱ Jesucristo, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ya̱ na̱k ñu̱ka̱jtsp, je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayookts ya̱ꞌa̱ veꞌe. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe cho̱o̱ꞌndu̱k.  
\v 2 Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn du̱jatyaajñ toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy: 
\q1 Nkejxp xa a̱tseꞌe je̱ nyakka̱tsu̱yo̱ꞌyva juuꞌ mitseꞌe mvintooꞌvá̱kajap, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe myakꞌo̱ꞌyixjup je̱ tooꞌ joma veꞌe mnáxu̱t. 
\q1  
\v 3 Yakmó̱tup xa veꞌe ku veꞌe toꞌk je̱ jayu jidu̱ꞌu̱m ma̱kk kya̱ts joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na: 
\q1 “Yakꞌo̱ꞌyijada, yakta̱a̱jvjada je̱ tooꞌ joma veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ñáxu̱t.” 
\p  
\v 4 Ax veꞌem tseꞌe tyoojnji kyo̱jtsji ax joꞌn je̱ Isaías du̱jatyaajñ. Toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe Juan du̱xa̱a̱ji, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pe̱jt joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe ña̱pé̱ttat, veꞌem tseꞌe yakto̱kinme̱e̱ꞌkxtat.  
\v 5 Nu̱na̱jkxju̱du tseꞌe amo̱tunajxpa nu̱jom juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ts viijnk tso̱v juuꞌ veꞌe je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm. Vintso̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyo̱kin du̱mavyatsta, veꞌem tseꞌe je̱ Juan yakna̱pé̱tjada je̱m Jordán ma̱ja̱ na̱jo̱o̱tm.  
\v 6 Juuꞌ tseꞌe je̱ Juan vyítip, je̱ camello pa̱jk pu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ ak tseꞌe tyiintsoojmjup. Je̱ paach tseꞌe jyu̱ꞌkxp je̱ts je̱ ma̱ja̱ paꞌajk.  
\v 7 Tyukkaꞌamaay tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kip xa a̱tseꞌe toꞌk pa̱neꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ni kaꞌats a̱tseꞌe nvinmachju̱ je̱ts a̱tseꞌe nnayꞌu̱xno̱o̱ꞌmju̱t je̱ts a̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jk ja̱a̱ꞌp nmuké̱jijat.  
\v 8 Je̱ tsoxk na̱a̱j a̱ts miitseꞌe ntukyakna̱pe̱jttup; ax je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kip, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda mtukyakna̱pé̱tjadap je̱ Espíritu Santo. 
\s1 Ku je̱ Jesús ña̱pejt 
\r (Mt. 3.13‑17; Lc. 3.21‑22) 
\p  
\v 9 Ku veꞌe je̱ Juan je̱ jayu du̱yakna̱pejt, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn je̱m Nazaret, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm. Ku veꞌe jye̱ꞌy, vanꞌit tseꞌe je̱ Juan yakna̱pe̱jtji je̱m Jordán ma̱ja̱ na̱jo̱o̱tm.  
\v 10 Pítsumnup tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ tsapjo̱o̱tmit it yꞌavaꞌach je̱tseꞌe je̱ Espíritu Santo ñu̱ka̱daꞌakyju̱ je̱ pak joꞌn.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe yakmo̱tu toꞌk je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Mits xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌOnu̱k, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp. O̱o̱yts a̱ts mitseꞌe ntuntukxo̱o̱ndu̱k. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ Satanás yꞌukyakto̱kimpa̱kuvaajnji 
\r (Mt. 4.1‑11; Lc. 4.1‑13) 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo du̱yaknu̱jkx je̱ Jesús je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm.  
\v 13 Je̱m tseꞌe yꞌijt vu̱jxtkupx xa̱a̱j; je̱ Satanás tseꞌe ukyakto̱kimpa̱kuvaajnju. Ijtpa tseꞌe je̱ Jesús je̱ muꞌuk tá̱nu̱k ma̱a̱t. Vanꞌit tseꞌe je̱ aangelesta̱jk je̱ Jesús du̱nu̱na̱jkxti je̱tseꞌe o̱jts du̱pattónada. 
\s1 Ku je̱ Jesús kyaꞌamayꞌukvaajñ je̱p Galilea 
\r (Mt. 4.12‑17; Lc. 4.14‑15) 
\p  
\v 14 Ku veꞌe je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan yakpoxu̱nta̱kpu̱u̱jm. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe du̱tukkaꞌamaajy je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 15 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ta̱ xa veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paatni. Myaaxu̱xju̱dupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱m yꞌam kya̱ꞌm. Vinmayu̱mpijttini, maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱ts jaanchjávada ya̱ o̱y ka̱ts ya̱ o̱y ayook. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱va̱a̱jv nu̱maktaaxk je̱ ajkx maakpada 
\r (Mt. 4.18‑22; Lc. 5.1‑11) 
\p  
\v 16 Najxp tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna je̱ja galiléait mya̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix nu̱me̱jtsk je̱ ajkx maakpada, je̱ Simón Pedro ma̱a̱t je̱ yꞌuts Andrés, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum du̱na̱vá̱jidup vyeꞌna je̱m ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pamiindini a̱ts. Ajkx maakk xa veꞌe mtoondup; ax u̱xyamts a̱ts miitseꞌe je̱ toonk nmo̱ꞌo̱dat je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xtuknu̱míndat. 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuumda je̱tseꞌe du̱pana̱jkxtini. 
\p  
\v 19 Jave̱e̱ꞌn tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkyo̱ꞌy, je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ yꞌuts Juan, je̱ Zebedeo je̱ myajntkta̱jk je̱ꞌe̱ veꞌeda, je̱m tseꞌe barco jo̱o̱tm je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum du̱ꞌataagada vyeꞌna.  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyo̱o̱jvjidi. Vanꞌit tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ tyeeꞌ Zebedeo je̱m barco jo̱o̱tm ma̱a̱t je̱ tyoompata̱jk, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxtini. 
\s1 Toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap 
\r (Lc. 4.31‑37) 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk jye̱ꞌydi je̱m capernaaumit kyajpu̱n ka̱jxm. Ku veꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p tsaptu̱jkp je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ.  
\v 22 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ jayu du̱tuktaandi je̱ yꞌixpa̱jku̱n ku̱x je̱ kutojku̱n ma̱a̱teꞌe kya̱ts, ka veꞌemap ax joꞌn je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 23 Je̱p tseꞌe tsaptu̱jkp vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ma̱kk vyaajñ: 
\p  
\v 24 ―¿Ti ka̱tsts mitseꞌe mjayejpp a̱a̱ts ma̱a̱t?, nazarétit Jesús. ¿Je̱ꞌe̱ veꞌe mnu̱mejtsp je̱ts a̱a̱tseꞌe xyakkutó̱kiyu̱t? Nꞌixa xa a̱ts mitseꞌe, je̱ Nteꞌyam je̱ Vyaꞌajts Jáyuts mitseꞌe. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱u̱jmi je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Amo̱ꞌo̱tu̱ je̱ts tukvaatsni ya̱ yaaꞌtya̱jk. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱ yaaꞌtya̱jk du̱xitu̱yo̱ꞌy je̱tseꞌe pyítsumni, je̱tseꞌe ma̱kk tyunꞌaka̱a̱ꞌstk.  
\v 27 Ax nu̱jom tseꞌe tyaandi atu̱va ato̱ki je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Tis ya̱ꞌa̱ veꞌe? ¿Nam ixpa̱jku̱n ya̱ꞌa̱ veꞌe? Jyayejpptam xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap paat kya̱tsa̱pu̱kju̱. 
\p  
\v 28 Jatyji tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌako̱jtsvaꞌkxy je̱tseꞌe je̱ Jesús yaknu̱jaꞌvi je̱m nu̱jom galiléait yꞌit jo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky je̱ Simón Pedro je̱ mya̱ꞌvu̱t taak 
\r (Mt. 8.14‑15; Lc. 4.38‑39) 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱p tsaptu̱jkp je̱tseꞌe tya̱jki je̱p je̱ Simón Pedro ma̱a̱t je̱ Andrés tyu̱jkp, mya̱a̱diduva tseꞌe je̱ Santiago je̱ts je̱ Juan.  
\v 30 Je̱p tseꞌe je̱ Simón Pedro je̱ mya̱ꞌvu̱t taak pyaꞌammaꞌaj, ja̱mpa̱jkjup. Ax jatyji tseꞌe je̱ Jesús yakvaajnji je̱ts pa̱jkjupeꞌe.  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱ paꞌam jayu, je̱tseꞌe je̱m kya̱ꞌm du̱majch, je̱tseꞌe du̱yakpojtu̱k. Tun jatyji tseꞌe je̱ ja̱a̱jn ñu̱vaatsjini. Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk pyattoꞌnijidi. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky nu̱may je̱ paꞌam jayu 
\r (Mt. 8.16‑17; Lc. 4.40‑41) 
\p  
\v 32 Ku veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱jkini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱na̱jkxti pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.  
\v 33 Je̱p tseꞌe ta̱kꞌaagup nu̱jom je̱ jayu ñayꞌamojkijidi.  
\v 34 Yakjo̱tka̱daaknu tseꞌe je̱ Jesús nu̱may je̱ jayu, may viijn tseꞌe je̱ paꞌam du̱jaye̱pta je̱tseꞌe nu̱may je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumni je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. Kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjajtji je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱tseꞌe du̱ꞌavánadat je̱ts je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\s1 Ku je̱ Jesús kyaꞌamaajy je̱p Galilea 
\r (Lc. 4.42‑44) 
\p  
\v 35 Ko̱o̱ꞌts jatyna tseꞌe vyeꞌna, kaꞌanumeꞌe jyajvív, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyojtu̱k je̱tseꞌe je̱ kajpu̱n du̱tukvaach, je̱tseꞌe ñu̱jkx joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na. Je̱m tseꞌe chapka̱jts.  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón Pedro je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tveꞌnidu, je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkxtu je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌíxtidi.  
\v 37 Ku veꞌe du̱paatti, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Anañu̱joma xa veꞌe mꞌíxtajada. 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Jaꞌmda je̱m viijnk kajpu̱n ka̱jxmpa juuꞌ veꞌe ta̱ma̱naat je̱ts a̱tseꞌe je̱m ntukkaꞌamaayvat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nmin. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknajxy du̱tukta̱jki je̱m nu̱jom galiléait yꞌit jo̱o̱tm, je̱tseꞌe kajpu̱n kajpu̱n kyaꞌamaajy je̱p chaptu̱jkpta je̱tseꞌe du̱yakpítsumni je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup 
\r (Mt. 8.1‑4; Lc. 5.12‑16) 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱vinko̱xkteni. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱munooꞌkxtk: 
\p ―Pa̱n mtsa̱jkp xa mitseꞌe, mꞌo̱ꞌyixjup tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱vaꞌatsu̱t ya̱ lepra paꞌam. 
\p  
\v 41 Tukmo̱ꞌtju tseꞌe je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnji je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ntsa̱jkp xa a̱tseꞌe; vaꞌajts tseꞌe mtaanni. 
\p  
\v 42 Ku xa veꞌe veꞌem vyaajñ, tun jatyji tseꞌe je̱ lepra paꞌam ñu̱vaatsjini je̱ jayu je̱tseꞌe jyo̱tka̱daakni.  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk pyavaajnji, kaꞌanumeꞌe du̱pake̱jxni vyeꞌna: 
\p  
\v 44 ―Amo̱tunaxu̱, kaꞌats mitseꞌe pa̱n xvaajnjat pa̱n pa̱neꞌe tu̱myakjo̱tka̱daꞌakyju̱. Na̱jkxu̱ joma veꞌe je̱ teeꞌ je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t je̱ts jo̱tka̱daꞌakyani mitseꞌe, vanꞌit tseꞌe xyó̱xu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Moisés pyavaan ku veꞌe je̱ jayu du̱ko̱o̱ꞌkjaye̱jptini je̱ lepra paꞌam, veꞌem tseꞌe nu̱jom du̱nu̱jávadat je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ paꞌam mnu̱vaatsjini. 
\p  
\v 45 Ax na̱jkx tseꞌe je̱ jayu je̱tseꞌe du̱ꞌavanvaꞌkxy nu̱jom juuꞌ veꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱. Ku veꞌe je̱ jayu du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe o̱o̱y du̱tuntso̱jkti je̱tseꞌe yꞌíttat je̱ Jesús ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱ꞌyixjini je̱ Jesús je̱tseꞌe ixna ke̱ꞌxna tyá̱kat jyajuuꞌkajpu̱nku̱jxa, myujékumip tseꞌe je̱ kajpu̱nda je̱tseꞌe yꞌijt joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na, je̱m tseꞌe je̱ jayu ñu̱je̱ꞌyajada pa̱n vinxu̱p je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe ta̱ma̱naat. 
\c 2  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ mojkpa jayu 
\r (Mt. 9.1‑8; Lc. 5.17‑26) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jkinuva je̱m capernaaumit kyajpu̱n jo̱o̱tm. Yakmo̱tu tseꞌe je̱ ka̱ts je̱ts je̱peꞌe tu̱jkp vyeꞌna.  
\v 2 Jatyji tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamojkijidi; ni je̱ja ta̱kꞌaaka tseꞌe kyo̱o̱ꞌknu̱paadini. Tyukkaꞌamaayp tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook,  
\v 3 vanꞌit tseꞌe du̱tuknu̱je̱ꞌydi toꞌk je̱ mojkpa jayu, nu̱maktaaxkeꞌe je̱ jayu pyavítsjada.  
\v 4 Ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe jye̱ꞌyadat je̱ja je̱ Jesús vyinkujk je̱ nu̱may jayu ka̱jx, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe pye̱jtti je̱m ta̱kniꞌkxm, je̱tseꞌe du̱yakke̱e̱kti ve̱e̱ꞌn je̱ ta̱knu̱pa̱m je̱ Jesús myutu̱v, je̱tseꞌe du̱ku̱sta̱a̱ydi je̱ mojkpa jayu ma̱a̱t je̱ myaajntku̱n.  
\v 5 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts jaanchjaꞌvijidupeꞌe, vanꞌit tseꞌe je̱ mojkpa jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe vyinmaaydi je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe je̱p tsu̱u̱nidup vyeꞌna:  
\v 7 ¿Tya̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem vyaꞌañ? Je̱ Nteꞌyam xa ya̱ꞌa̱ veꞌe vyinko̱jtspejtp ku ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem vyaꞌañ. Ni pa̱na xa veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe tyo̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t, je̱ Nteꞌyamji veꞌe toꞌk. 
\p  
\v 8 Ax ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe vyinmayda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tya̱jxts miitseꞌe veꞌem mvinmayda?  
\v 9 ¿Tiseꞌe ka tsoꞌoxap, ku a̱tseꞌe je̱ mojkpa jayu nnu̱u̱jma: “Meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ”, ukpu̱ ku a̱tseꞌe nna̱a̱jmat: “Pojtu̱kni, pa̱kmojkni xi mmaajntku̱n je̱ts jaamni”?  
\v 10 Je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts njayejpp a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ mojkpa jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p  
\v 11 ―Mits a̱tseꞌe nnu̱u̱jmip, pojtu̱kni, pa̱kmojkni xi mmaajntku̱n, je̱ts na̱jkxni je̱m mta̱kꞌam. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu pyojtu̱kni, je̱tseꞌe je̱ myaajntku̱n du̱pa̱kmojkni, je̱tseꞌe du̱vinvaꞌkvaatsni je̱ nu̱may jayu. Atu̱va ato̱ki tseꞌe nu̱jom je̱ jayu tyanka̱jxti, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ni vinꞌitna xa ya̱ꞌa̱ veꞌe jidu̱ꞌu̱m nkaꞌíxumda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱va̱a̱jv je̱ Leví juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jiva Mateo 
\r (Mt. 9.9‑13; Lc. 5.27‑32) 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱jkxnuva je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi. Ku veꞌe nu̱jom je̱ nu̱may jayu vyinkutá̱mijidi, vanꞌit tseꞌe du̱yakꞌixpu̱jk.  
\v 14 Tá̱vanits ya̱ꞌa̱ veꞌe ñaxy vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús cho̱o̱ꞌnni. Najxp tseꞌe vyeꞌna je̱ja tooꞌ aajy, vanꞌit tseꞌe je̱ Leví du̱ꞌix, je̱ Alfeo je̱ myajntk, je̱ja tseꞌe chu̱u̱na vyeꞌna joma veꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n du̱pa̱kmuk. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pamiinni a̱ts. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Leví tyeni je̱tseꞌe du̱pana̱jkxni. 
\p  
\v 15 Je̱m tseꞌe je̱ Leví tya̱kꞌam je̱ Jesús je̱ts je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱tkáy du̱ma̱a̱tꞌuuꞌk nu̱may je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ jayu tyijp tó̱kinax jáyuda, ku̱x nu̱mayda veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxtup.  
\v 16 Ax ku tseꞌe du̱ꞌixti je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ma̱a̱t je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mya̱a̱tkaaydup mya̱a̱tꞌooktup je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yakꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Mya̱a̱tkaayp mya̱a̱tꞌuukp ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa je̱ts je̱ viijnk tó̱kinax jayu? 
\p  
\v 17 Yꞌamo̱tunajx tseꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tso̱kta je̱ tso̱ꞌyiva pa̱n pa̱n jatyeꞌe ma̱kka̱tso̱ts; je̱ꞌe̱da veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup. Ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nyaaxjat je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup, je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miimp juuꞌ veꞌe tó̱kinax jayu, veꞌem tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kyahꞌayoojidi 
\r (Mt. 9.14‑15; Lc. 5.33‑35) 
\p  
\v 18 Toꞌk nax tseꞌe ku veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ fariseo je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌayoojada vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe yꞌayoojada je̱ Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ fariseo je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk; ax kaꞌa tseꞌe mits ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌayoojada? 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe chaachvinmáyda pa̱n pa̱n jatyeꞌe miindup joma veꞌe je̱ jayu ñavyu̱kju̱ namvaateꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa du̱ma̱a̱dada, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyahꞌayoojada. Nay kaꞌa tseꞌe chaachvinmaayduva a̱ts ya̱ nꞌixpa̱jkpata̱jk namvaat a̱tseꞌe nꞌit ya̱ꞌa̱ ma̱a̱tta.  
\v 20 Ax pyaaꞌtup tseꞌe je̱ xa̱a̱j ku a̱tseꞌe nko̱o̱ꞌkꞌijtnit ya̱ꞌa̱ ma̱a̱tta, vanꞌit tseꞌe tu̱u̱v yꞌayoojadat. 
\s1 Je̱ nam ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu tyukꞌix 
\r (Mt. 9.16‑17; Lc. 5.36‑39) 
\p  
\v 21 ’Ni pa̱na xa veꞌe je̱ nam vit du̱katukꞌaka̱ya je̱ pak vit. Pa̱n veꞌem xa veꞌe ku̱du̱tún, vanꞌit tseꞌe je̱ nam aka̱ꞌyu̱n du̱va̱a̱ꞌnmóku̱t je̱ pak vit je̱tseꞌe du̱tunjaaꞌkka̱a̱ꞌtsnit.  
\v 22 Ni pa̱na veꞌe du̱kahꞌate̱ꞌmiva je̱ nam tsaaydum paꞌajk na̱a̱j je̱m pak ak apa̱jkin jo̱o̱tm. Pa̱n veꞌem xa veꞌe ku̱du̱tún, mupá̱jinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ak, ax ko̱o̱jyji tseꞌe vyintó̱kiyu̱t je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j je̱ts je̱ ak apa̱jkin. Juuꞌ tseꞌe je̱ nam tsaaydum paꞌajk na̱a̱j, je̱m tseꞌe nam ak apa̱jkin jo̱o̱tm yakpu̱m. 
\s1 Ku je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱yukta̱jti je̱ trigo 
\r (Mt. 12.1‑8; Lc. 6.1‑5) 
\p  
\v 23 Toꞌk tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknaxy je̱ trigo kam ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱yukta̱jti je̱ trigo.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk du̱tonda juuꞌ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n kyayakjajtyp? 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Tis, kaꞌanum miitseꞌe xko̱tsta je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp juuꞌ veꞌe toꞌk nax tyoondu je̱ David ma̱a̱t je̱ myujatyooꞌta̱jk ku veꞌe kyaꞌijtu̱xjidi ti veꞌe kyáydap jya̱ꞌkxtap je̱ts ku veꞌe yuꞌo̱o̱ꞌkjup vye̱ꞌnada?  
\v 26 Ta̱jki xa veꞌe je̱ David je̱p je̱ Nteꞌyam chaptu̱jkp ku veꞌe je̱ Abiatar yꞌijt teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱tseꞌe du̱kaajy je̱ kunuuꞌkx tsapkaaky, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱yduva je̱ myujatyooꞌda. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n du̱yakjaty je̱tseꞌe o̱pya̱na du̱káyu̱t, je̱ teeꞌta̱jkji veꞌe tuknu̱vánada. Ta̱ miits ya̱ꞌa̱ veꞌe xko̱tsta, ¿veꞌem xaja? 
\p  
\v 27 Vaampa tseꞌe je̱ Jesús: 
\p ―Je̱ jayu je̱ yꞌo̱ꞌyin ka̱jx xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pu̱u̱jm je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j; ka je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j ka̱jxap tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱ jayu.  
\v 28 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n njayep pa̱n ti veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j yaktónup ukpu̱ kayaktónup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\c 3  
\s1 Je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe xux je̱ kya̱ꞌa̱j toꞌk adoꞌom 
\r (Mt. 12.9‑14; Lc. 6.6‑11) 
\p  
\v 1 Je̱tseꞌe je̱ Jesús tya̱jkinuva je̱p tsaptu̱jkp. Je̱p tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe xux je̱ kya̱ꞌa̱j toꞌk adoꞌom.  
\v 2 Je̱ nu̱may jayu tseꞌe du̱ꞌixtu o̱y pa̱n yakjo̱tka̱daꞌakupeꞌe je̱ Jesús je̱ paꞌam jayu ku veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vyeꞌna, je̱ꞌe̱ veꞌe jyaꞌíxtidup pa̱n ti veꞌe ku̱du̱tukpa̱kta je̱tseꞌe du̱nu̱ꞌa̱a̱ꞌnadat ku̱xeꞌe du̱kakutyún je̱ꞌe̱ je̱ pyavaꞌnu̱nda.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe xux je̱ kya̱ꞌa̱j toꞌk adoꞌom: 
\p ―Te̱na yaja ya̱ jayu vyinkujkta. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ jáyuda: 
\p ―¿Juuꞌ tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n yakjajtyp je̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ jayu du̱tónu̱t: je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe o̱y, ukpu̱ je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ka ó̱yap; ku veꞌe je̱ jayu du̱yakjoojntykat, ukpu̱ ku veꞌe je̱ jayu du̱yakꞌo̱o̱ꞌku̱t? 
\p Ax ama̱ꞌa̱t tseꞌe tyaandi.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinꞌixꞌapitsumka̱jxjidi, jo̱tꞌaajnjup je̱ts tsaachvinmaayp ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ jayu du̱kuva̱kta juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, ma̱kkeꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱n du̱pa̱a̱mdi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ paꞌam jayu: 
\p ―Yakyajkxu̱ je̱ mka̱ꞌa̱j. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ paꞌam jayu je̱ kya̱ꞌa̱j du̱yakyajkxy, je̱tseꞌe jyo̱tka̱daakni.  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe pyítsumdi je̱ fariseota̱jk je̱tseꞌe du̱ꞌukko̱jtsmojkti ma̱a̱t je̱ Herodes je̱ jyáyuda pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidi. 
\s1 Ku nu̱may je̱ jayu yꞌijt je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi 
\p  
\v 7 Mya̱a̱tna̱jkxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi; nu̱may tseꞌe je̱ galiléait jayu pyana̱jkxjidi.  
\v 8 Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ts juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m iduméait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌnduva je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam je̱ts juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m tiirovit je̱ts sidoonit yꞌit jo̱o̱tmda; nu̱may tseꞌe o̱jts je̱ Jesús du̱ꞌixta ku veꞌe je̱ ka̱ts du̱mó̱tudi je̱ts ti veꞌe je̱ Jesús tyuump.  
\v 9 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Jesús du̱pavaajñ je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe apa̱a̱mdu̱ka du̱yakꞌíttat toꞌk je̱ barco joma veꞌe tyá̱kat, veꞌem tseꞌe je̱ nu̱may jayu kyahꞌatijmókjadat.  
\v 10 Nu̱máyani veꞌe o̱o̱y je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daakni vyeꞌna. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌatijmojktup je̱ Jesús ku̱x tyo̱nuvaandupeꞌe.  
\v 11 Ax je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, ku tseꞌe du̱ꞌixti je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkténidi je̱tseꞌe ma̱kk du̱muko̱jtsti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Mitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k! 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk pyavaajnjidi je̱tseꞌe du̱kahꞌavánadat je̱ts pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vinka̱a̱jn je̱ ñu̱makme̱jtsk kuká̱tsivada 
\r (Mt. 10.1‑4; Lc. 6.12‑16) 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyejt je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe du̱va̱a̱jv pa̱n pa̱n jaty je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱nuvaampy. Nu̱na̱jkxju̱duts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 14 Nu̱makme̱jtsk tseꞌe du̱vinka̱a̱jn juuꞌ veꞌe íttap je̱ꞌe̱ ma̱a̱t, je̱tseꞌe du̱ké̱xtat kaꞌamaayva,  
\v 15 je̱tseꞌe je̱ kutojku̱n du̱mo̱o̱ydi je̱tseꞌe je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daaktat je̱tseꞌe du̱yakpítsumduvat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda.  
\v 16 Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nu̱makme̱jtskta: je̱ Simón juuꞌ veꞌe tyukmume̱jtsxa̱a̱ji Pedro,  
\v 17 je̱ Santiago je̱ts je̱ yꞌuts Juan, je̱ Zebedeo je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ myajntkta̱jk, je̱ꞌe̱da tseꞌe tyukmume̱jtsxa̱a̱ji Boanerges. (Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Boanerges, jáyuda juuꞌ veꞌe veꞌem ax joꞌn je̱ añu pyu̱j.)  
\v 18 Je̱mpa tseꞌe je̱ Andrés je̱ts je̱ Felipe, je̱ Bartolomé je̱ts je̱ Mateo, je̱ Tomás je̱ts je̱ Tadeo, je̱ Santiago juuꞌ veꞌe je̱ Alfeo je̱ myajntk, je̱ Simón juuꞌ veꞌe je̱ cananista partido du̱ma̱a̱t yꞌijt,  
\v 19 je̱ts je̱ Judas Iscariote, juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pa̱a̱mnup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. 
\s1 Ku je̱ Jesús yaktij je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapeꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju 
\r (Mt. 12.22‑28; Lc. 11.14‑20) 
\p Toꞌk nax tseꞌe je̱ Jesús je̱ts je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱p tu̱jkp vye̱ꞌnada,  
\v 20 vanꞌit tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamojkijidinuva; ni je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús kyo̱o̱ꞌkꞌo̱ꞌyixjini je̱tseꞌe kyáyu̱t ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 21 Ku tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌutsa̱ta̱jk du̱mó̱tudi juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌuknu̱na̱jkxti je̱tseꞌe ku̱du̱vo̱o̱vdi, ku̱x veꞌemeꞌe je̱ jayu vyaꞌanda je̱ts ta̱ veꞌe vyinmaꞌyu̱ntó̱kini. 
\p  
\v 22 Ax je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén tso̱o̱ꞌndu, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu: 
\p ―Je̱m xa ya̱ꞌa̱ veꞌe jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta̱jkta. Je̱ Beelzebú ya̱ꞌa̱ veꞌe mo̱o̱jyjup je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumu̱t je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaaxji je̱ nu̱may jayu je̱tseꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱vaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe je̱ Satanás viinm ñaajkpítsumju̱t je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm?  
\v 24 Pa̱n nachoꞌoxpa̱jkju̱dup xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe toꞌkji je̱ kyutojku̱nda, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ kyutojku̱n jyé̱ku̱t.  
\v 25 Je̱ts pa̱n nachoꞌoxpa̱jkju̱duvap tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nip toꞌk ja̱a̱jn toꞌk ta̱jk, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe jye̱jkpat.  
\v 26 Je̱ts pa̱n nachoꞌoxpa̱jkju̱duvapts je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱m je̱ Satanás yꞌam kya̱ꞌm, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjuva je̱tseꞌe jyé̱ku̱t je̱ kyutojku̱n, kutó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Yakvinka̱daak yaknaxka̱daak tseꞌe je̱ Jesús je̱ Satanás 
\r (Mt. 12.29‑32; Lc. 11.21‑23; 12.10) 
\p  
\v 27 ’Ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe tyá̱kat je̱p je̱ tso̱ts yaaꞌtya̱jk tyu̱jkp je̱tseꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k du̱pa̱jkjat pa̱n kaꞌa veꞌe tooꞌva̱jkp du̱tsum. Ku veꞌe tsúmani vye̱ꞌnat, vanꞌítnum tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k du̱pa̱jkjat. 
\p  
\v 28 ’Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ: Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinko̱jtspe̱jtp ukpu̱ je̱ viijnk to̱kin du̱tún, o̱ꞌyipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t.  
\v 29 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ Espíritu Santo du̱vinko̱jtspe̱jtp, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyayakto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t, tyó̱kinavam je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx. 
\p  
\v 30 Veꞌem tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ ku̱x je̱ Espíritu Santo veꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumnit je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, ax veꞌem tseꞌe je̱ jayu vyaandi je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱tseꞌe veꞌem du̱tuujn. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ Jesús tyaakjaꞌvip 
\r (Mt. 12.46‑50; Lc. 8.19‑21) 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ Jesús je̱ tyaak je̱ts je̱ yꞌutsa̱ta̱jk, je̱p tseꞌe ta̱kꞌaagup tyaandi. Je̱p tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱ke̱jxidi.  
\v 32 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱ Jesús du̱naaꞌtsu̱u̱nivíttup vyeꞌna, je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱ꞌmu̱xju: 
\p ―U̱xe̱p xa veꞌe ta̱kꞌaagup je̱ mtaak je̱ts je̱ mꞌutsa̱ta̱jk, mitseꞌe myakko̱tsuvaajnju̱dup. 
\p  
\v 33 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Pa̱nts a̱tseꞌe ntaakip, je̱ts pa̱nts a̱tseꞌe nꞌútsidup? 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe du̱vinꞌixꞌapaaꞌviku̱jx pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p naaꞌtsu̱u̱nivíttju̱dup, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ a̱tseꞌe ntaakjaꞌvip je̱ts juuꞌ a̱tseꞌe njaꞌvip ax joꞌn ku̱yꞌijtti a̱ts je̱ nꞌuts je̱ nꞌajch je̱ts a̱ts je̱ nꞌuts je̱ ntsa̱ꞌa̱.  
\v 35 Ku̱x pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe njaꞌvidup ax joꞌn a̱ts je̱ nꞌuts je̱ nꞌajch ku̱yꞌijtti, je̱ts a̱ts je̱ nꞌuts je̱ ntsa̱ꞌa̱, je̱ts a̱ts je̱ ntaak. 
\c 4  
\s1 Je̱ ta̱a̱mt va̱jpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.1‑9; Lc. 8.4‑8) 
\p  
\v 1 Jadoꞌk nax tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpa̱jknuva je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi; nu̱may tseꞌe je̱ jayu ñayꞌamojkijidinuva joma veꞌe je̱ꞌe̱. Vaꞌajts nu̱mayda veꞌe tyunꞌijtti. Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ barco. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm, je̱tseꞌe je̱m yꞌa̱jxtk; je̱ja tseꞌe ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi je̱ nu̱may jayu tyaandi.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe may viijn du̱yakꞌixpa̱jkti je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 3 ―Amo̱tunaxta. Toꞌk xa veꞌe je̱ jayu ta̱a̱mt va̱jpa cha̱a̱ꞌn.  
\v 4 Ku veꞌe du̱vu̱j je̱ ta̱a̱mt, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja tooꞌ kujk, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱tseꞌe du̱piivdini.  
\v 5 Je̱m tseꞌe je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja tsaku̱jx joma veꞌe peji je̱ naax; jatyji tseꞌe yeeꞌk ku̱x peji veꞌe je̱ naax.  
\v 6 Ax ku tseꞌe xya̱nu̱ꞌaanni, vanꞌit tseꞌe tya̱a̱tsni ku̱xeꞌe je̱ yꞌaaꞌts kyaka̱a̱kta̱jki.  
\v 7 Je̱mpa tseꞌe je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja ápit akujk. Vanꞌit tseꞌe je̱ ápit yeeꞌk je̱tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌkꞌíta̱mo̱o̱yni je̱ o̱y ojts je̱tseꞌe ye̱e̱ꞌku̱t, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyata̱ꞌmi.  
\v 8 Nay je̱mpa tseꞌe je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja o̱y naxku̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe ta̱ꞌmi. Je̱m tseꞌe je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju iiꞌpx majk ta̱a̱jm, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju toogupx ta̱a̱jm, nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju mó̱kupx ta̱a̱jm. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m je̱ tyaatsk, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin yakpu̱u̱jm 
\r (Mt. 13.10‑17; Lc. 8.9‑10) 
\p  
\v 10 Ku veꞌe je̱ Jesús naaydum vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe yakꞌamo̱tutu̱vi pa̱n vintso̱ veꞌe yakko̱jtsvaꞌach juuꞌ veꞌe tyukmuꞌaꞌixmojki, je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidu juuꞌ veꞌe mutá̱mijidup vyeꞌna, nay veꞌempa je̱ Jesús je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱ Nteꞌyam tseꞌe mtuknu̱jaꞌvijidup vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ax kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyuknu̱jávajada je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱t kaꞌijttup.  
\v 12 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntukmuko̱tsta je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t, ku̱x jyaꞌíxtup xa veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump, kaꞌa tseꞌe du̱vinjávada; jyahꞌamo̱tunajxtup tseꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tuda. Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe veꞌemda, kaꞌa tseꞌe du̱maso̱ꞌo̱kta je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyayakto̱kinme̱e̱ꞌkxtat. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ko̱jtsvaach je̱ ta̱a̱mt va̱jpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.18‑23; Lc. 8.11‑15) 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkna̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Kaꞌa veꞌe xvinmó̱tuda ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nka̱ts? Pa̱n kaꞌa veꞌe xvinmó̱tuda, ¿vintso̱ts miits je̱ꞌe̱ veꞌe xvinmó̱tudat nu̱jom je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin?  
\v 14 Je̱ ta̱a̱mt va̱jpa, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱ꞌavaꞌnip.  
\v 15 Ax je̱ja tseꞌe tooꞌ kujk joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook. Ax ku tseꞌe je̱ jayu du̱mó̱tuda, jatyji tseꞌe je̱ Satanás jyeꞌya je̱tseꞌe du̱pa̱jkjini je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ka̱ts je̱ ayook juuꞌ veꞌe yakvaajnjidu.  
\v 16 Ax je̱ja tseꞌe tsaku̱jx joma veꞌe je̱ peji naax, joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱tseꞌe jatyji du̱kuva̱kta je̱ xo̱o̱jntku̱n ma̱a̱t,  
\v 17 veꞌem tseꞌe yꞌitta ax joꞌn je̱ naax joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt ve̱e̱ꞌnji yeeꞌk ku̱xeꞌe je̱ yꞌaaꞌts kyaka̱a̱ktá̱ka. U̱xꞌo̱o̱k, ku veꞌe chaachpatꞌukvaꞌanda ukpu̱ yakjomtonda yaktitonda je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook ka̱jx, ax jatyji tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ ka̱ts je̱ ayook.  
\v 18 Ax je̱ja tseꞌe ápit akujk joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱ꞌamo̱tunajxtup,  
\v 19 je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱o̱y du̱tunvinmaaydup je̱ naxviijnit je̱ꞌe̱ je̱ts vintso̱ veꞌe ñaajkkumeenajadat, je̱tseꞌe je̱ viijnk kaxin du̱jaye̱pta. Je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook juuꞌ veꞌe yꞌamo̱tunajxtu, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe jyaty ax joꞌn je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe je̱ja ápit ja̱a̱t naxka̱daak je̱tseꞌe kyata̱ꞌmi.  
\v 20 Ax je̱ja tseꞌe o̱y naxku̱jx joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱tseꞌe du̱ka̱tsa̱pa̱kta, vimpijtnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvinda je̱ jyoojntykinda ax joꞌn je̱ Nteꞌyam tyukmutsó̱kjada, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌitta ax joꞌn je̱ o̱y naax joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe naajknu̱maꞌyiju iiꞌpx majk ta̱a̱jm, je̱ts juuꞌ veꞌe naajknu̱maꞌyiju toogupx ta̱a̱jm, je̱ts juuꞌ veꞌe naajknu̱maꞌyiju mó̱kupx ta̱a̱jm. 
\s1 Je̱ ta̱ꞌkxpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 5.14‑16; Lc. 8.16‑18) 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ku veꞌe je̱ jayu je̱ ta̱ꞌkxpa du̱yakmín, ¿yaktuknaxjojppts nꞌiteꞌe pa̱n tii, ukpu̱ je̱peꞌe maajntku̱n paꞌtkup du̱yuꞌuts? ¿Kaꞌa nꞌiteꞌe ka̱jxm du̱pu̱m joma veꞌe tya̱ꞌkxvaꞌkxu̱t?  
\v 22 Nay veꞌempa tseꞌe, kaꞌa xa veꞌe tii juuꞌ veꞌe yuꞌuts je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k kyanu̱ke̱ꞌxnatá̱kat, kaꞌa tseꞌe tii juuꞌ veꞌe kayaknu̱jaꞌvip je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k je̱ jayu du̱kanu̱jávat.  
\v 23 Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m je̱ tyaatsk, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta. 
\p  
\v 24 Jaaꞌkvaan tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Payo̱ꞌo̱yda o̱y juuꞌ veꞌe mꞌamo̱tunajxtup. Veꞌem pa̱n vintso̱ veꞌe mjáyuvada, nay je̱ mjáyuvin tseꞌe vimpíttap. Pa̱n o̱y xa veꞌe je̱ mjáyuvinda, mjaaꞌkyakmo̱ꞌo̱dap tseꞌe juuꞌ nu̱yojk.  
\v 25 Pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ du̱ma̱a̱t, jaaꞌkyakmo̱ꞌo̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ts pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn du̱ma̱a̱t, yakpa̱jkjinup tseꞌe nu̱jom. 
\s1 Je̱ ta̱a̱mt juuꞌ ye̱e̱ꞌkp tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 26 Vaampa tseꞌe je̱ Jesús: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ax joꞌn toꞌk je̱ jayu je̱ ta̱a̱mt du̱vu̱j je̱ja naxku̱jx.  
\v 27 Ku veꞌe ya̱ it ñaxy, ya̱ it kyujaj ya̱ it kyutsoꞌoa, mojxpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yꞌaaꞌch. Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱nu̱java vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe myux je̱ts pa̱n vintso̱ veꞌe yꞌaaꞌch.  
\v 28 Ku̱x viinmeꞌe je̱ naax du̱yakyeeꞌk, tooꞌva̱jkpeꞌe je̱ yꞌaajy du̱pu̱m, vanꞌit tseꞌe je̱ kyo̱jk, je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k je̱ tya̱a̱jm.  
\v 29 Ax ku tseꞌe je̱ tya̱a̱jm myaju, vanꞌit tseꞌe yakpa̱kmojkni ku̱x ta̱ veꞌe je̱ pa̱kmok aats du̱paaꞌty. 
\s1 Je̱ mostaza ta̱a̱mt tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.31‑32; Lc. 13.18‑19) 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaampa: 
\p ―¿Vintso̱ joꞌnts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n, ukpu̱ ti joꞌn tseꞌe ntukmuꞌaꞌixmojkimdap?  
\v 31 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱vu̱j je̱ mostaza ta̱a̱mt je̱ja naxku̱jx. Ku veꞌe yakvu̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ ta̱a̱mt du̱nu̱tsayika̱jxp yaja naxviijn;  
\v 32 ax ku tseꞌe yeeꞌk, ñu̱ma̱jiku̱jxpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk aajy ojts juuꞌ veꞌe yakja̱ꞌkxp, ma̱ja̱ vaamp tseꞌe o̱o̱y, o̱ꞌyixjadap tseꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱tseꞌe je̱ pye̱ꞌe̱n du̱pá̱mdat je̱m yꞌaxén akojkm joma veꞌe je̱ e̱p. 
\s1 Vintso̱ je̱ Jesús du̱yaktuujn je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 13.34‑35) 
\p  
\v 33 Ax may tseꞌe je̱ Jesús du̱tukmuꞌaꞌixmojki je̱ ka̱ts je̱ ayook ax joꞌn ya̱ꞌa̱, veꞌem vintso̱ veꞌe je̱ jayu yꞌo̱ꞌyixjidi je̱tseꞌe du̱vinmó̱tudat.  
\v 34 Je̱ts nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe tyukmuka̱jtsp, tum tyukmuꞌaꞌixmojkip tseꞌe. Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱di aje̱ꞌe̱jyjida, vaꞌajts tseꞌe du̱ꞌavaꞌniku̱jx. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakꞌatu̱vi je̱ ma̱kk po̱j 
\r (Mt. 8.23‑27; Lc. 8.22‑25) 
\p  
\v 35 Ku veꞌe je̱ it tyánayini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Jaꞌmda je̱m jadoꞌk adoꞌom na̱paꞌam. 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yakna̱jkxjidi je̱m barco jo̱o̱tm, je̱ barco joma veꞌe vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱mujékumidi. Je̱m tseꞌe vye̱ꞌnada jame̱jtsk jatoojk je̱ barco ma̱a̱t je̱ꞌe̱da.  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk pyo̱jꞌukvaajñ je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j o̱o̱y tyunka̱jxmpojtu̱k je̱tseꞌe tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm. Vanꞌit tseꞌe je̱ barco yꞌojtsꞌukvaanni.  
\v 38 Je̱p tseꞌe barco naadup myaꞌaj vyeꞌna je̱ Jesús je̱m kuka̱va niꞌkxm. Vanꞌit tseꞌe du̱yojxti je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¡Yakꞌixpa̱jkpa! ¿Kaꞌa veꞌe xvinmay ku veꞌe nꞌo̱o̱ꞌkumdat? 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyojtu̱k, je̱tseꞌe je̱ po̱j du̱tuknu̱u̱jmi. Vanꞌit tseꞌe je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya du̱muka̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tukviijnꞌítu̱, kaꞌa veꞌe mjo̱tmaꞌaty. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ po̱j yꞌatu̱vi je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j tyuꞌujkjajty. 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe mtsa̱ꞌa̱gada? ¿Kaꞌanumeꞌe je̱ jaanchjaꞌvin xjaye̱pta? 
\p  
\v 41 O̱o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe tyuntsa̱ꞌkidi je̱tseꞌe vimpit atu̱j ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ vineꞌe ya̱ jayu je̱ ma̱kkin o̱o̱y du̱tunjayep? ¡Ka̱tsu̱pa̱jkjup xa veꞌe je̱ po̱j paat je̱ts je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paat! 
\c 5  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakpítsum je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm 
\r (Mt. 8.28‑34; Lc. 8.26‑39) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Gadara.  
\v 2 Ku veꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱m barco jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk vyinkutá̱miji juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Je̱m tseꞌe cha̱a̱ꞌn joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa ñaxtá̱kada.  
\v 3 Ax je̱p tseꞌe o̱o̱ꞌkpa aajntkup chu̱u̱na yꞌijt; ni je̱ cadena ma̱a̱ta tseꞌe pa̱n kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe tsum du̱yakꞌítu̱t,  
\v 4 ku̱x may náxani veꞌe jyayakcadenatsum vyeꞌna je̱m kya̱ꞌm je̱ts je̱m tyékum, je̱tseꞌe du̱tukpo̱jtikú̱x je̱ cadena; ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱yakyóju̱t.  
\v 5 Ijtp tseꞌe jó̱vum xa̱a̱j jó̱vum tsooj yꞌayaꞌaxy vyídu̱t je̱m tonu̱n viinm tonu̱n ka̱jxm je̱ts joma veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa aajntk, je̱tseꞌe je̱ tsaaj ñatyuknaajkxa̱ꞌa̱jkaja.  
\v 6 Jékum jatyna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌixji je̱tseꞌe noomp je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱vinko̱xkteni.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk du̱muka̱jts, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Ti ka̱tsts u̱u̱ꞌmeꞌe njaye̱jpump?, Jesús, je̱ Ka̱jxmit je̱ yꞌOnu̱k, je̱ Nteꞌyam je̱ Myajntk. Je̱ Nteꞌyam ka̱jx a̱ts mitseꞌe nmunooꞌkxtu̱k, kadi a̱ts xtsaachtún. 
\p  
\v 8 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ ku̱x ñu̱u̱jminupeꞌe je̱ Jesús je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―¡Ko̱ꞌo̱yjáyuvap, pítsumdini je̱m ya̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm! 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yaaꞌtya̱jk du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Tiseꞌe mxa̱a̱j? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Miijl Am a̱tseꞌe nxa̱a̱j ku̱x vaꞌajts nu̱may a̱a̱tseꞌe. 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús o̱o̱y du̱tunmunooꞌkxtk je̱ts kaꞌa veꞌe jékum du̱ké̱xu̱t je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jk.  
\v 11 Ta̱mji tseꞌe jya̱ꞌkxta vyeꞌna nu̱may je̱ ke̱e̱m je̱m tonu̱n viinm,  
\v 12 je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jk je̱ Jesús du̱munooꞌkxtkti: 
\p ―Pake̱xu̱ a̱a̱ts toꞌk aaj xim joma veꞌe je̱ ke̱e̱m je̱ts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntuktá̱kat. 
\p  
\v 13 Yakjajtu̱xju̱du tseꞌe je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap pyítsumdini je̱m je̱ yaaꞌtya̱jk jyaꞌvin ka̱jxm je̱tseꞌe je̱ ke̱e̱m du̱tukta̱jkidi; nu̱me̱jtsk miijl joꞌn tseꞌe yꞌijtti je̱ ke̱e̱m. Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ ke̱e̱m kyu̱snoomdi je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe yꞌanoꞌmidi je̱m ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm. Je̱p tseꞌe ñaxꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini. 
\p  
\v 14 Ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ ke̱e̱m íxpada, noomp tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌavanvaꞌkxta je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm je̱ts je̱m kam jo̱o̱tm. Je̱ nu̱may jayu tseꞌe o̱jts du̱ꞌixta juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju.  
\v 15 Ku veꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm tu̱yꞌit je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe chu̱u̱na xá̱xani je̱ts ó̱yani je̱ vyinmaꞌyu̱n. Vanꞌit tseꞌe cha̱ꞌkidi.  
\v 16 Pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌixtu, je̱ꞌe̱ tseꞌe tukmumaajntykju̱du vintso̱ veꞌe jyajtti je̱ ke̱e̱m je̱ts je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tu̱ñu̱vaatsjini.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱munooꞌkxtkti je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱tukvaatsnit je̱ yꞌitta je̱ ñaaxta. 
\p  
\v 18 Ku veꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m jyaꞌvin ka̱jxm tu̱yꞌit, je̱ꞌe̱ tseꞌe munooꞌkxtkju je̱tseꞌe du̱ma̱a̱dat.  
\v 19 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjajty. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Na̱jkxu̱ je̱m mta̱kꞌam joma veꞌe je̱ mjayu, je̱m tseꞌe xtukmumaaydu̱ku̱t ti maaꞌyu̱neꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tu̱mtoꞌnu̱xju̱ je̱ts vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱mtukma̱ꞌa̱tju̱. 
\p  
\v 20 Je̱m kajpu̱n ka̱jxmda juuꞌ veꞌe je̱m decápolisit yꞌit jo̱o̱tm, je̱m tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk ñu̱jkx je̱tseꞌe du̱ꞌamaajntykvaꞌkxy nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon je̱ꞌe̱ ka̱jx. Atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaandi. 
\s1 Je̱ Jairo je̱ ña̱a̱x je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ vyit du̱to̱o̱n 
\r (Mt. 9.18‑26; Lc. 8.40‑56) 
\p  
\v 21 Ku veꞌe je̱ Jesús vyimpijtnuva je̱m barco jo̱o̱tm je̱ja jadoꞌk ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi, vanꞌit tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamojkijidi joma veꞌe je̱ꞌe̱.  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu ñu̱je̱ꞌyji juuꞌ veꞌe je̱p tsaptu̱jkp du̱nu̱vintsá̱nip, Jairo je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j. Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkteni,  
\v 23 je̱tseꞌe o̱o̱y du̱tunmunooꞌkxtk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―O̱o̱ꞌkuvaannupeꞌe a̱ts je̱ mpiꞌk na̱a̱x. Jaꞌmu̱ toꞌk aaj je̱tseꞌe je̱ mka̱ꞌa̱j xtuknu̱kó̱nu̱t, veꞌem tseꞌe jyo̱tka̱daꞌaku̱t, je̱tseꞌe jyaaꞌkjoojntykat. 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe du̱ma̱a̱di. Je̱ nu̱may jayu tseꞌe je̱ Jesús mya̱a̱tna̱jkx je̱tseꞌe du̱tunꞌatijmojktini.  
\v 25 Je̱m tseꞌe toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk vyeꞌna juuꞌ veꞌe makme̱jtsk joojntani du̱jaye̱jpp je̱ vinnu̱jkxju̱ paꞌam.  
\v 26 Tá̱vani tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk o̱o̱y tyunyaktsaachpaaꞌtjada nu̱may je̱ tso̱ꞌyivata̱jk je̱ts tá̱vani veꞌe du̱tukmujokya̱jxni nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp, ax ni vinxu̱pa tseꞌe kyajo̱tka̱daꞌaky, nu̱yojkeꞌe yꞌo̱o̱ꞌktú̱v.  
\v 27 Ta̱ tseꞌe du̱mo̱tu vyeꞌna ti veꞌe je̱ Jesús tyuump kya̱jtsp, je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ Jesús je̱p ñaadup tso̱v je̱ja nu̱may jayu akujk, je̱tseꞌe je̱ vyit du̱to̱o̱jnji.  
\v 28 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñaña̱ꞌmu̱xji: Tun ko̱o̱jyji xa ijk a̱tseꞌe ku̱ntá̱n xi vyit, jo̱tka̱daꞌakupts a̱tseꞌe.  
\v 29 Ku veꞌe je̱ vyit du̱ta̱a̱jn, tun jatyji tseꞌe je̱ pyaꞌam yꞌatú̱vini je̱tseꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱jaꞌvi je̱ts ta̱ veꞌe je̱ paꞌam ñu̱vaꞌachju̱.  
\v 30 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi je̱ts ta̱ veꞌe je̱ mya̱kkin du̱yaktún, vanꞌit tseꞌe vyaꞌku̱mpijt joma veꞌe je̱ nu̱may jayu, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe a̱ts ya̱ nvit tu̱du̱tá̱n? 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mꞌixp xa mitseꞌe je̱ts je̱ nu̱may jayu veꞌe mꞌatijmojkjup, je̱tseꞌe mvaꞌañ: “¿Pa̱nts a̱tseꞌe tu̱xtá̱n?” 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱vinꞌixꞌapitsumku̱jx, je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌixuvaampy pa̱n pa̱neꞌe to̱o̱jnju.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tyuntsa̱ꞌkini je̱tseꞌe nu̱nmíppnup je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe tyú̱vam juuꞌ du̱vaajnji ku̱x ñu̱jaꞌvipeꞌe vintso̱ veꞌe jyo̱tka̱daakni.  
\v 34 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ta̱ xa veꞌe mjo̱tka̱daakni je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. Na̱jkxni toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t. Tso̱tseꞌe mꞌijtnit. 
\p  
\v 35 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu ñu̱je̱ꞌyjidi, je̱meꞌe je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n tya̱kꞌam cho̱o̱ꞌndi, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Tá̱vani xa veꞌe je̱ mna̱a̱x yꞌa̱a̱ꞌk. ¿Tya̱jxseꞌe xjaaꞌkꞌatsuꞌux ya̱ yakꞌixpa̱jkpa? 
\p  
\v 36 Ax tun ko̱o̱jyji tseꞌe je̱ Jesús du̱mo̱tu je̱ts ti veꞌe yakvaajnjip je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱ga. Ko̱o̱jyji a̱tseꞌe xjaanchjávat. 
\p  
\v 37 Ax ni pa̱na tseꞌe du̱kayakjajtji je̱tseꞌe pyana̱jkxju̱t, je̱ Peedroji veꞌe je̱ts je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan juuꞌ veꞌe je̱ Santiago je̱ yꞌuts.  
\v 38 Ku veꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy je̱m je̱ tsaptu̱jkpit je̱ ñu̱vintsá̱n tya̱kꞌam, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe je̱ jayu o̱o̱y tyunne̱ꞌe̱mda, tyunyaꞌaxta, tyuntsaachvinmáyda.  
\v 39 Ku veꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p tu̱jkp, vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe mne̱ꞌe̱mda je̱tseꞌe myaꞌaxta? Ku̱x ya̱ kiix ónu̱k, kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌa̱a̱ꞌka, maapji ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p  
\v 40 Je̱tseꞌe du̱nu̱xiikti du̱tukxiikti. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakpitsumku̱jx je̱ jayu. Vanꞌit tseꞌe du̱ma̱a̱di je̱ ónu̱k je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱ts je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe mya̱a̱didu, je̱tseꞌe tya̱jki joma veꞌe je̱ kiix ónu̱k myaꞌaj.  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ kiix ónu̱k je̱ kya̱ꞌa̱j du̱ko̱o̱jnu̱kji je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Talita, cumi. (Ax jidu̱ꞌu̱mts ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum, kiix ónu̱k, mits a̱tseꞌe nnu̱u̱jmip, pojtu̱kni.) 
\p  
\v 42 Ax tun jatyji tseꞌe je̱ kiix ónu̱k pyojtu̱kni je̱tseꞌe yo̱ꞌyꞌukvaanni, ku̱x makme̱jtsk joojntani veꞌe. Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyuntaandi je̱ jáyuda.  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat, je̱tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe je̱ kiix ónu̱k du̱yakkáydat. 
\c 6  
\s1 Ku je̱ Jesús vyeꞌna je̱p Nazaret 
\r (Mt. 13.53‑58; Lc. 4.16‑30) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn je̱m, vanꞌit tseꞌe vyimpijtni je̱m tya̱kꞌam, pana̱jkxju̱du tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 2 Ku veꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌit tseꞌe yakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ je̱p tsaptu̱jkp. Je̱ nu̱may jayu tseꞌe amo̱tunajxju̱du je̱tseꞌe atu̱va ato̱ki tyaandi. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Jomas ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu ya̱ nu̱jaꞌvin du̱pu̱k je̱tseꞌe veꞌem kya̱ts? ¿Ti nu̱jaꞌvin ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱yakma̱ꞌa̱? ¿Vintso̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱tún?  
\v 3 Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ tse̱jtspa juuꞌ veꞌe je̱ María je̱ myajntk, je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ José je̱ yꞌajch, je̱ Judas ma̱a̱t je̱ Simón je̱ yꞌajch. Yaja tseꞌe cha̱a̱nada ya̱ꞌa̱ ya̱ kyiix utsta u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta. 
\p Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱viijnkꞌíxti je̱ Jesús.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―O̱tyun joma tso̱va xa veꞌe yakvintsa̱ꞌa̱ga je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, je̱e̱jyji veꞌe kyayakvintsa̱ꞌa̱ga joma veꞌe je̱ yꞌit je̱ ñaax, joma veꞌe je̱ jyuuꞌt je̱ myugoꞌok, je̱ts joma veꞌe je̱ jya̱a̱jn je̱ tya̱jk. 
\p  
\v 5 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús yꞌo̱ꞌyixji je̱tseꞌe je̱m je̱ ma̱jin du̱tónu̱t, je̱ꞌe̱jyji veꞌe ku veꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn vinkex je̱ paꞌam jayu je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni.  
\v 6 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaajñ je̱ Jesús ku veꞌe du̱ꞌix je̱ts kaꞌa veꞌe jyaanchjávajada; kajpu̱n kajpu̱n tseꞌe ñu̱jkx je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱k. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌake̱jxvaꞌkxti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kaꞌamaayva 
\r (Mt. 10.5‑15; Lc. 9.1‑6) 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaxmujk je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpada, je̱tseꞌe du̱ꞌake̱jxvaꞌkxti nu̱me̱jtsk jaty, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumdat je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe du̱tukpavaajñ je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe ti xmutso̱o̱ꞌndat juuꞌ veꞌe mꞌajo̱o̱tadap je̱ja tooꞌ aajy, kaꞌa tseꞌe xmutso̱o̱ꞌndat je̱ tsapkaaky, kaꞌa tseꞌe je̱ apa̱jkin, ni kaꞌava tseꞌe je̱ meen. Je̱ mtajkji veꞌe mpakáptap  
\v 9 je̱tseꞌe je̱ mka̱ꞌa̱jk xtukvaꞌagadat, je̱ts toꞌk niꞌkxji veꞌe je̱ mvit xmuna̱jkxtat juuꞌ veꞌe mjaye̱jptup. 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe du̱jaaꞌknu̱u̱jmi: 
\p ―Ku̱jyajomatu̱jka tseꞌe mtá̱kadat, je̱ja tseꞌe mnamyáyjadat pa̱n vinxu̱p xa̱a̱j veꞌe mtánada.  
\v 11 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe mkakuva̱jkju̱dup uk mkahꞌamo̱tunaxuvaajnju̱dup, mtso̱o̱ꞌndinup tseꞌe je̱m je̱tseꞌe xvinxíttat je̱ mtekta je̱tseꞌe vyánu̱ku̱t je̱ naxvay juuꞌ veꞌe tu̱xpavaꞌakta je̱m kyajpu̱n jo̱o̱tm, veꞌem tseꞌe du̱nu̱jávadat je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ya juuꞌ veꞌe tyoondup. Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ, nu̱yojkeꞌe je̱ jayu je̱ tsaachpaatu̱n yakmo̱o̱ydinit ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌydinit je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ sodómait je̱ts je̱ gomoorrait jáyuda. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌndi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kaꞌamaayva je̱tseꞌe je̱ jayu du̱na̱a̱jmada je̱tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit, je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda.  
\v 13 Yakpítsumduva tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m nu̱may je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda je̱tseꞌe du̱pa̱a̱jmjada je̱ olivos aceite je̱m nu̱may je̱ paꞌam jayu ñiꞌkxmda kyo̱jmda je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daaktini. 
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan yꞌo̱o̱ꞌkni 
\r (Mt. 14.1‑12; Lc. 9.7‑9) 
\p  
\v 14 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ mya̱jin vyaꞌkxtk, vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa Herodes du̱mo̱tu. Je̱meꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe vaandu: 
\p ―Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan xa je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe joojntykpa̱jknuva je̱tseꞌe Jesús ñatyijju̱, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱tún. 
\p  
\v 15 Je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaanduvap: 
\p ―Je̱ Elías xa je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p Nay je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaanduvap: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa veꞌe nu̱toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, veꞌem ax joꞌn je̱ ju̱jpit jáyuda juuꞌ veꞌe ijttu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada. 
\p  
\v 16 Ax ku tseꞌe je̱ yakkutojkpa Herodes je̱ ka̱ts du̱mo̱tu, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱ Juan xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nyakjayyukpojxjinu, je̱ꞌe̱ tseꞌe joojntykpa̱jknuva. 
\p  
\v 17 Veꞌem tseꞌe vyaajñ ku̱x viinmeꞌe je̱ Herodes je̱ Juan du̱yakjamyajtsji je̱tseꞌe du̱yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmji, je̱tseꞌe du̱yakjachoojmji. Veꞌem tseꞌe du̱tuujn je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk Herodías ka̱jx juuꞌ veꞌe pya̱jknu, je̱ yꞌuts Felipe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt.  
\v 18 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Juan je̱ Herodes du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n du̱yakjaty je̱tseꞌe xpá̱ku̱t je̱ mꞌuts je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x. 
\p  
\v 19 Ax je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, myuꞌe̱jkjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Juan, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Juan yꞌo̱o̱ꞌku̱t; ax kaꞌanum tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱  
\v 20 ku̱x cha̱ꞌkipeꞌe je̱ Herodes je̱ Juan. Ku̱x ñu̱jaꞌvipeꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tu̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱kayakjaty je̱tseꞌe je̱ Juan yꞌo̱o̱ꞌku̱t. Cho̱jk tseꞌe je̱ yakkutojkpa je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunáxu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Juan kyo̱jts; ax o̱o̱y tseꞌe tyunnavyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyji vinnaajknáx ku veꞌe veꞌem du̱tuujn. 
\p  
\v 21 Ax je̱ꞌy tseꞌe je̱ xa̱a̱j ku veꞌe yꞌo̱ꞌyixji je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱tseꞌe je̱ Juan yꞌo̱o̱ꞌku̱t, vanꞌit je̱ꞌe̱ veꞌe jyajty ku veꞌe je̱ Herodes je̱ kye̱ꞌxtku̱n xa̱a̱j du̱ma̱ja̱ tun vyeꞌna. Yakjayukaay tseꞌe je̱ Herodes. Je̱m tseꞌe je̱ ñu̱vinténivata̱jk, je̱m tseꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nidup ka̱kmiijl jaty je̱ tojpata̱jk, je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 22 Kaaydup tseꞌe vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱ Herodías je̱ ña̱a̱x je̱tseꞌe yꞌejts. O̱o̱y tseꞌe du̱tuntsojjaꞌvidi je̱ yakkutojkpa Herodes je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe mya̱a̱tkaaydup mya̱a̱tꞌooktup vyeꞌna. Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa du̱nu̱u̱jmi je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x: 
\p ―Amó̱tuvu̱ a̱ts pa̱n ti veꞌe mtsa̱jkp, ku̱x nyákup a̱tseꞌe. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknajxy je̱tseꞌe vyaannuva: 
\p ―Nu̱jom tseꞌe pa̱n vinxu̱p a̱tseꞌe xꞌamo̱tu, nyákupts a̱tseꞌe, jyakojkmam a̱tseꞌe nyáku̱t je̱ nkutojku̱n. 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x vyaꞌkpítsum je̱tseꞌe o̱jts je̱ tyaak du̱ma̱a̱tnakyá̱tsju̱, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Tis a̱tseꞌe ku̱nꞌamo̱tu? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ tyaak yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Amó̱tuvu̱ je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ kyuvajk. 
\p  
\v 25 Jaty a̱a̱ꞌk tseꞌe je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x tya̱jkinuva joma veꞌe je̱ yakkutojkpa. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tu: 
\p ―Ve̱ꞌe̱ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe u̱xyam jaty xyáku̱t je̱m plato jo̱o̱tm je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ kyuvajk. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa tyuntsaachvinmapyu̱jk. Ax kaꞌa tseꞌe du̱ko̱jtstiku̱tsuvaꞌañ ku̱x tá̱vani veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknaxy vyeꞌna je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ jayu du̱ꞌamo̱tunaxta juuꞌ veꞌe mya̱a̱tkaaydup mya̱a̱tꞌooktup vyeꞌna.  
\v 27 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe tun jatyji toꞌk je̱ tyojpa du̱kejx je̱tseꞌe na̱jkx je̱ Juan je̱ kyuvajk du̱yaktsa̱a̱ꞌn.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpa ñu̱jkx je̱tseꞌe o̱jts du̱yukpux je̱p poxu̱ntu̱jkp, je̱tseꞌe du̱yaknu̱jkx je̱ kyuvajk je̱m plato jo̱o̱tm, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x. Vanꞌit tseꞌe je̱ kiixu̱ta̱ꞌa̱x je̱ tyaak du̱mo̱o̱jy je̱ Juan je̱ kyuvajk. 
\p  
\v 29 Ax ku tseꞌe je̱ Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱mó̱tudi, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱tseꞌe o̱jts du̱yaktso̱o̱ꞌndini je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk, je̱tseꞌe du̱yaknaxta̱jkidini. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakkaajy nu̱mugo̱o̱xk miijl naxy 
\r (Mt. 14.13‑21; Lc. 9.10‑17; Jn. 6.1‑14) 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ kuka̱tsivata̱jk vyimpijttini joma veꞌe je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱vaajnjidi pa̱n ti jatyeꞌe o̱jts du̱tonda je̱ts vintso̱ veꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpa̱jkti.  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Jaꞌmda apu̱k je̱tseꞌe ve̱e̱ꞌn mpo̱o̱ꞌkxumdat. 
\p Veꞌem tseꞌe vyaajñ ku̱x je̱ nu̱may jayu veꞌe navyinnajxjup navyinta̱jkijup, kaꞌa veꞌe yꞌavaatsuvada je̱tseꞌe kyáydat.  
\v 32 Ax vanꞌit tseꞌe aje̱ꞌe̱jyjida du̱pa̱jkti toꞌk je̱ barco je̱tseꞌe ña̱jkxti joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na.  
\v 33 Nu̱may tseꞌe du̱ꞌixti ku veꞌe cho̱o̱ꞌndi je̱tseꞌe du̱ꞌixkajpti je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe noomp ña̱jkxti je̱ nu̱may jayu, je̱m tseꞌe may kajpu̱n ka̱jxm cho̱o̱ꞌnda, je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp jye̱ꞌydi je̱ nu̱may jayu je̱ts u̱xꞌo̱o̱k juuꞌ veꞌe je̱m barco jo̱o̱tm na̱jkxtu.  
\v 34 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱m barco jo̱o̱tm vyaꞌkpítsum, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ nu̱may jayu, yaktukmo̱ꞌttu tseꞌe ku̱x veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ vyinténiva kaꞌijtu̱xju̱dup. Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱jk, may viijn tseꞌe juuꞌ jaty du̱vaajnjidi.  
\v 35 Ax ku tseꞌe je̱ it tyánayini, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Tánani veꞌe u̱xyam ya̱ it je̱ts kaꞌa tseꞌe yaja pya̱ntsu̱u̱na.  
\v 36 Pake̱jxtini toꞌk aaj ya̱ jáyuda je̱tseꞌe ña̱jkxtat je̱m kam jo̱o̱tm je̱ts je̱m kajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe ta̱ma̱naat, veꞌem tseꞌe je̱ kyaaky je̱ tyo̱jkx du̱jóydat, ku̱x kaꞌa veꞌe du̱ma̱a̱dada ti veꞌe kyáydap jya̱ꞌkxtap. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Miits ya̱ꞌa̱ veꞌe myakkáydap. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¡Me̱jtsk mó̱kupx xa̱a̱j nu̱mutún joꞌn xa veꞌe je̱ meen du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ tsapkaaky yaktukjóyu̱t je̱tseꞌe ya̱ jayu kyáydat! 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vinxu̱p tseꞌe je̱p je̱ mtsapkaakyta? Ixta nꞌit. 
\p Ku tseꞌe du̱nu̱jaꞌvidi, vanꞌit tseꞌe vyaandi: 
\p ―Mugo̱o̱xk xa je̱peꞌe je̱ tsapkaaky je̱ts me̱jtsk je̱ ajkx. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tukpavaandi je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakꞌa̱jxtu̱ktat je̱m tsoots ka̱jxm toꞌk ja̱ka̱ꞌa̱ jaty.  
\v 40 A̱jxtktu tseꞌe je̱ jayu toꞌk ja̱ka̱ꞌa̱ jaty, nu̱mó̱kupx jaty je̱ts nu̱vu̱jxtkupxu̱k majk jaty.  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ko̱o̱jnu̱k mugo̱o̱xk je̱ tsapkaaky je̱ts me̱jtsk je̱ ajkx. Vanꞌit tseꞌe je̱m tsajm tso̱ pyatꞌix je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji. Vanꞌit tseꞌe je̱ tsapkaaky du̱tojkvaꞌkxy je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tukvinkuká̱yadat. Yakvaꞌkxpa tseꞌe je̱ Jesús me̱jtsk je̱ ajkx, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk anañu̱joma du̱mo̱kyu̱jx.  
\v 42 Ax nu̱jom tseꞌe je̱ jayu kyaaydi je̱tseꞌe kyooxjidi.  
\v 43 Ku veꞌe je̱ jayu kyakya̱jxti, vanꞌit tseꞌe du̱pa̱kmojktini jamakme̱jtsk kach je̱ tsapkaaky kunax je̱ts je̱ ajkx kunax juuꞌ veꞌe vintaannu.  
\v 44 Juuꞌ jaty tseꞌe kaaydu, nu̱mugo̱o̱xk miijlts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti je̱ yaaꞌtya̱jkta. 
\s1 Ku je̱ Jesús yo̱ꞌy je̱m na̱niꞌkxm 
\r (Mt. 14.22‑27; Jn. 6.16‑21) 
\p  
\v 45 Jatyji tseꞌe je̱ Jesús du̱pavaajñ je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe tyá̱kadat je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe ña̱jkxtat je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam joma veꞌe je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe Betsaida du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkxtap namvaateꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱pake̱jxtini.  
\v 46 Tá̱vani tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱pake̱jxtini vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱jaaꞌkvimpejt je̱ tonu̱n je̱tseꞌe o̱jts chapka̱ts.  
\v 47 Ku veꞌe je̱ it kyo̱o̱ꞌtsini, je̱m tseꞌe vyeꞌna je̱ barco ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm; ax je̱ Jesús, jé̱jats je̱ꞌe̱ veꞌe naxku̱jx naaydum.  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts nooꞌkxtinupeꞌe ku veꞌe du̱japakaaꞌpta je̱ barco, ku̱x je̱ ma̱kk po̱j veꞌe vinkumiꞌnijidup. Jadoꞌk maꞌajum joꞌn tseꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús pyana̱jkxjidi, je̱m tseꞌe na̱niꞌkxm yo̱ꞌo̱y, ukvinnaxuvaajnju̱dup tseꞌe.  
\v 49 Ax ku tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌixti je̱ts je̱meꞌe na̱niꞌkxm yo̱ꞌyp myets, veꞌem tseꞌe vyinmaaydi je̱ts jadoꞌk ítumit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. Vanꞌit tseꞌe yꞌaka̱a̱ꞌstkti,  
\v 50 ku̱x anañu̱joma veꞌe du̱ꞌixti je̱tseꞌe cha̱ꞌkidi. Ax jatyji tseꞌe je̱ Jesús myuko̱jtsjidi, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¡Jo̱tꞌamá̱jada, a̱ts xa je̱ja, kadi mtsa̱ꞌa̱gada! 
\p  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta je̱m barco jo̱o̱tm. Tun jatyji tseꞌe pyo̱jꞌatú̱vi. Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk atu̱va ato̱ki tyuntaandi,  
\v 52 kaꞌa veꞌe du̱vinmó̱tudi ti veꞌe je̱ Jesús tyoon ku veꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱ tsapkaaky je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱yakkaajy, ku̱x ma̱kkeꞌe je̱ kyuvajkta. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky je̱ paꞌam jáyuda je̱p Genesaret 
\r (Mt. 14.34‑36) 
\p  
\v 53 Ku veꞌe du̱tuknajxti je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m genesarétit yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe je̱ byaarco du̱kuva̱a̱ꞌndi je̱ja na̱paꞌayi.  
\v 54 Ax ku tseꞌe pyítsumdi je̱m barco jo̱o̱tm, jatyji tseꞌe je̱ jayu je̱ Jesús du̱ꞌixkajpti.  
\v 55 Vanꞌit tseꞌe yꞌanomvaꞌkxti je̱m tso̱v je̱tseꞌe je̱ Jesús je̱ paꞌam jayu du̱tuknu̱na̱jkxti je̱m maajntku̱n ka̱jxm pa̱n joma tso̱ veꞌe du̱mó̱tuda je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús vyídu̱t.  
\v 56 Jyajomakajpu̱nku̱jxa tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki ukpu̱ joma veꞌe ñajxy je̱m kam jo̱o̱tm, je̱m tseꞌe du̱pa̱a̱mdi tooꞌ am je̱ paꞌam jayu je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱yakjátu̱t je̱tseꞌe yakto̱o̱jnjat ku̱jyavitu̱paaꞌvjya. Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱to̱o̱ndu je̱ Jesús je̱ vyit, jo̱tka̱daaktinu tseꞌe. 
\c 7  
\s1 Kyo̱ꞌo̱yjaꞌvipeꞌe je̱ Jesús ku veꞌe je̱ jayu du̱kakutyún je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n 
\r (Mt. 15.1‑9) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ñayꞌamojkijidi joma veꞌe je̱ Jesús, je̱m tseꞌe Jerusalén cho̱o̱ꞌnda.  
\v 2 Ax je̱m tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe kaaydu, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe tooꞌva̱jkp kya̱pojti joma vaat je̱ kya̱ta̱jkts ax joꞌn je̱ ju̱jpit jayu je̱ pyavaꞌnu̱nda, yaktijpapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jáyuda je̱ts kaꞌa veꞌe vyaꞌajtsada je̱ kya̱ꞌa̱j. Íxju̱du tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 3 Ku̱xeꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts nu̱jom je̱ israeejlit jayu du̱yakꞌitta je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ ju̱jpit jayu yaktaꞌnu̱xju̱du; pa̱n kaꞌa veꞌe kya̱pojta je̱ kya̱ta̱jkts paat ax joꞌn je̱ ju̱jpit jayu je̱ pyavaꞌnu̱nda, kaꞌa tseꞌe kyayda.  
\v 4 Ax ku tseꞌe vyimpijttini je̱p maaꞌy ja̱a̱tp, pa̱n kaꞌa veꞌe tooꞌva̱jkp veꞌem kya̱pojta, kaꞌa tseꞌe kyayda. Ax veꞌem tseꞌe du̱yakꞌitta ti jaty viijnk pavaꞌnu̱n, ax joꞌn je̱ tukꞌaꞌooguin je̱ts je̱ o̱o̱ꞌy yakpuj, je̱ pojxu̱n toꞌts je̱ts je̱ maajntku̱n.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Jesús: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk du̱katonda ax joꞌn je̱ ju̱jpit jayu je̱ pavaꞌnu̱n xyaktaajnjimdi je̱tseꞌe veꞌemji kyayda? Kaꞌa tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱yakvaꞌatsta. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta. O̱yeꞌe miits ka̱jxta je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías du̱ꞌavaꞌni. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaajñ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts: 
\q1 Yꞌamji xa veꞌe ya̱ jayu a̱ts xvinjávada xvintsa̱ꞌa̱gada, 
\q1 ax xtukmujékumidupts a̱tseꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jyaꞌvinda. 
\q1  
\v 7 Tónaji xa je̱ꞌe̱ veꞌe ñatyijjada je̱ts xvinjaꞌvidup xvintsa̱ꞌkidup a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, 
\q1 tyukꞌíxtupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ pyavaꞌnu̱nda ax joꞌn a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n ku̱yꞌijt joꞌn. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Isaías du̱jatyaajñ.  
\v 8 Mpana̱jkxtup xa veꞌe je̱ jayu je̱ pyavaꞌnu̱nda, veꞌem ax joꞌn je̱ tukꞌaꞌooguin je̱ts je̱ o̱o̱ꞌy yakpuj, je̱ts juuꞌ jatyeꞌe viijnk pavaꞌnu̱nda. Ku̱x tseꞌe veꞌem xtonda, mmaso̱o̱ktup tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―¡O̱o̱y xa miitseꞌe xtunjatta vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n xyakmaꞌatta je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe veꞌem xpana̱jkxta je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ ju̱jpit jayu myaktaꞌnu̱xju̱du!  
\v 10 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe vyaꞌañ je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n: “Vintsa̱ꞌa̱gada je̱ mteeꞌ je̱ mtaak.” Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak du̱vinko̱jtspe̱jtp, kutúkanits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n.”  
\v 11 Je̱ts miitseꞌe mvaandup je̱ts o̱ꞌyipeꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak du̱na̱a̱jmat: “Kaꞌa xa a̱tseꞌe xꞌukꞌo̱ꞌyixjini je̱ts a̱ts mitseꞌe mputá̱kat, ku̱x nu̱jomeꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp, je̱ Corbaants je̱ꞌe̱ veꞌe.” (Jidu̱ꞌu̱mts ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum, je̱ Nteꞌyam yaktukmuya̱x.)  
\v 12 Ax veꞌemts miitseꞌe xkayakꞌó̱yada je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak du̱putá̱kat,  
\v 13 myaktaandupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ax joꞌn ku̱kyatuujn ku veꞌe xpana̱jkxta je̱ ju̱jpit jayu je̱ yꞌavintso̱ pavaꞌnu̱nda. Jé̱java tseꞌe may viijn juuꞌ veꞌe nay veꞌem mtoondup. 
\p  
\v 14 Jadoꞌk nax tseꞌe je̱ Jesús du̱yaxmojknuva je̱ nu̱may jayu, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Amo̱tunaxta anañu̱joma je̱tseꞌe xvinmó̱tudat.  
\v 15 Pa̱n ti veꞌe je̱ jayu kyaayp jyu̱ꞌkxp, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp. Juuꞌ tseꞌe je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm tso̱o̱ꞌmp ka ó̱yap, je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp.  
\v 16 Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m je̱ tyaatsk, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta. 
\s1 Ka je̱ kaꞌyu̱n je̱ ja̱ꞌkxu̱n ka̱jxapeꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp 
\r (Mt. 15.10‑20) 
\p  
\v 17 Ku veꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱m nu̱may jayu akojkm, vanꞌit tseꞌe je̱p tu̱jkp tya̱jki, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi pa̱n vintso̱ veꞌe yakko̱jtsvaꞌach juuꞌ veꞌe tyukmuꞌaꞌixmojki.  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Nay veꞌempats miitseꞌeda, ¿kaꞌa veꞌe xvinmó̱tuda? ¿Kaꞌa veꞌe xnu̱jávada je̱ts jyatía pa̱n ti veꞌe je̱ jayu kyaayp jyu̱ꞌkxp, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp?,  
\v 19 ku̱x ka jé̱map je̱ꞌe̱ veꞌe jyaꞌvin ka̱jxm ñu̱jkx, je̱meꞌe jyo̱o̱tm, je̱tseꞌe ñaxy. 
\p Ax veꞌem tseꞌe je̱ Jesús du̱ko̱jtsvaach je̱ts nvaateꞌe je̱ jayu du̱káydat du̱ja̱ꞌkxtat nu̱jom je̱ kaaky je̱ ju̱ꞌkx, vaꞌajtsanits je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 20 Vaampa tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Juuꞌ tseꞌe je̱ jayu je̱m jyaꞌvin ka̱jxm tso̱o̱ꞌmp ka ó̱yap, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp,  
\v 21 ku̱x je̱meꞌe jyaꞌvin ka̱jxm cha̱a̱ꞌn je̱ ko̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱n, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kida, je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjayé̱pta je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup, yakjayuꞌo̱o̱ꞌkta, mye̱e̱ꞌtsta,  
\v 22 juuꞌ du̱nasꞌayó̱vada, je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱tonda, je̱ jayu du̱vinꞌa̱a̱ꞌnda, du̱katuktso̱ꞌo̱tyónda juuꞌ veꞌe tyoondup ka ó̱yap, vyintókada, vyinko̱jtspé̱tta, ñamyá̱jajada, ka vintú̱vap yꞌitta.  
\v 23 Je̱m tseꞌe je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm nu̱jom ya̱ ka ó̱yap cha̱a̱ꞌn, je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp. 
\s1 Toꞌk je̱ sirofeníciait ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱jaanchjaꞌvi 
\r (Mt. 15.21‑28) 
\p  
\v 24 Je̱m tseꞌe je̱ Jesús cho̱o̱ꞌnni je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m tiirovit je̱ts sidoonit yꞌit jo̱o̱tmda. Vanꞌit tseꞌe je̱p tu̱jkp tya̱jki, kaꞌa veꞌe du̱ꞌuktsa̱jk je̱tseꞌe je̱ jayu ku̱yꞌixji ku̱ñu̱jaꞌviji.  
\v 25 Jatyji veꞌe du̱mo̱tu toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱m je̱ ña̱a̱x jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱vinko̱xkteni.  
\v 26 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌisraeejlitjáyuva, sirofeníciait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús du̱munooꞌkxtk je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumu̱t je̱m je̱ ña̱a̱x jyaꞌvin ka̱jxm.  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱n mputá̱kap a̱ts mitseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ israeejlit jáyuda, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k je̱ kyaaky yakpu̱jkja je̱tseꞌe je̱ ok yakma̱ꞌa̱. 
\p  
\v 28 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Veꞌemam xa je̱ꞌe̱ veꞌe. Jyaveꞌema tseꞌe, kyamyojktupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ok je̱p mesa paꞌtkup juuꞌ veꞌe je̱ piꞌk ónu̱k yꞌu̱xkaaydup. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Na̱jkxni, o̱y xa veꞌe tu̱mꞌatsa̱v. Tá̱vani tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap pyítsumni je̱m je̱ mna̱a̱x jyaꞌvin ka̱jxm. 
\p  
\v 30 Ax vanꞌit tseꞌe ña̱jkxni je̱m tya̱kꞌam, je̱tseꞌe du̱paaty je̱ ña̱a̱x myaanni je̱m maajntku̱n ka̱jxm, tá̱vani veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap pyítsumni je̱m jyaꞌvin ka̱jxm. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe nat je̱ts atán 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús cho̱o̱ꞌnni je̱m Tiro, je̱tseꞌe je̱m sidoonit kyajpu̱n ka̱jxm ñajxy. Vanꞌit tseꞌe tya̱jki je̱m decápolisit yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe jye̱ꞌy je̱ja galiléait mya̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi.  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu du̱yakje̱ꞌydi juuꞌ veꞌe nat je̱ts atán, je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱kó̱nu̱t.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaknu̱jkx apu̱k je̱ jayu, je̱ nu̱may jayu veꞌe vyinvaꞌkvaats, je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌónu̱k du̱ꞌakooꞌpi je̱p je̱ jayu tyaatskup. Vanꞌit tseꞌe je̱ chuj du̱tukta̱a̱jn je̱m je̱ jayu tyo̱tska̱jxm,  
\v 34 je̱meꞌe tsajm tso̱ pyatꞌix, mya̱jxej, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¡Efata! (Jidu̱ꞌu̱mts ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum, avaꞌatsu̱.) 
\p  
\v 35 Ax jatyji tseꞌe je̱ tyaatsk vaꞌan me̱jtsk adoꞌom yꞌavaach je̱tseꞌe yónu̱kiva je̱ tyo̱o̱ts, je̱tseꞌe o̱y kyo̱jtsni.  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu ma̱kk du̱tuknu̱u̱jmidi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat. Ax kaꞌa tseꞌe veꞌem du̱toondi, nu̱yojkeꞌe du̱tunꞌavanvaꞌkxtini.  
\v 37 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ jayu du̱tuntuktaandi je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Nu̱jom xa ya̱ꞌa̱ veꞌe o̱y du̱tún, yakmo̱tupu̱jkpts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ nat jayu je̱tseꞌe je̱ oom jayu du̱yakko̱jtspú̱k. 
\c 8  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakkaajy nu̱maktaaxk miijl naxy 
\r (Mt. 15.32‑39) 
\p  
\v 1 Veꞌem tseꞌe jyajtpa vanꞌit, je̱tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamojkijiduva, kaꞌa veꞌe tii ti veꞌe kyáydap jya̱ꞌkxtap. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaxmujk je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p  
\v 2 ―Ntukmo̱ꞌttup xa a̱tseꞌe ya̱ nu̱may jayu ku̱x toojk xa̱a̱jani veꞌe yꞌitta a̱ts ma̱a̱t, kaꞌa tseꞌe tii ti veꞌe kyáydap jya̱ꞌkxtap.  
\v 3 Je̱ts pa̱n mpake̱jxtinupts a̱tseꞌe veꞌemji je̱m tya̱kꞌamda yuꞌo̱o̱ꞌkjup, je̱ja tseꞌe tooꞌ aajy je̱ yooj yaknooꞌkxjidinit, ku̱x je̱meꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe jékum tso̱o̱ꞌndu. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe je̱ tsapkaaky cho̱o̱ꞌnu̱t je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe kyáydat?, ku̱x kaꞌa xa veꞌe yaja pya̱ntsu̱u̱na. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vinxu̱p tseꞌe je̱p je̱ mtsapkaakyta? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Vuxtojtu̱k. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱pavaajñ je̱tseꞌe yꞌa̱jxtu̱ktat je̱ja naxku̱jx. Ku veꞌe yꞌa̱jxtkti, vanꞌit tseꞌe du̱ka̱a̱jy vuxtojtu̱k je̱ tsapkaaky. Vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji je̱tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱ tsapkaaky, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱mo̱o̱jy, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱tukvinkuka̱ꞌyidu.  
\v 7 Je̱ppa tseꞌe toꞌk me̱jtsk je̱ piꞌk ajkx du̱ma̱a̱diduva vyeꞌna. Vanꞌit tseꞌe du̱kunuuꞌkx, je̱tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe je̱ ajkx du̱mo̱o̱yduvat je̱ nu̱may jayu.  
\v 8 Kaaydu tseꞌe je̱ jayu, je̱tseꞌe kyooxjidi. Vanꞌit tseꞌe du̱pa̱kmojktini javuxtojtu̱k kach je̱ tsapkaaky kunax je̱ts je̱ ajkx kunax;  
\v 9 ax nu̱maktaaxk miijl joꞌn tseꞌe yꞌijtti je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe kaaydu. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱pake̱jxtini,  
\v 10 je̱tseꞌe tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk; je̱m tseꞌe dalmanútait yꞌit jo̱o̱tm ña̱jkxti. 
\s1 Ku je̱ fariseota̱jk du̱ꞌamó̱tudi je̱ tsajmit ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin 
\r (Mt. 16.1‑4; Lc. 12.54‑56) 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi je̱tseꞌe du̱ꞌamó̱tudi je̱tseꞌe tyoꞌnu̱xjadat je̱ tsajmit ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin, veꞌem tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ts je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús.  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús mya̱jxej je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¿Tya̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu du̱ꞌamó̱tuda je̱ts a̱tseꞌe ntoojnjadat je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin je̱tseꞌe veꞌem juuꞌ du̱jaanchjávadat? Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe ya̱ jayu je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin du̱ꞌíxtat. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱maso̱o̱kti je̱ nu̱may jayu je̱tseꞌe tya̱jkinuva je̱m barco jo̱o̱tm, je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam. 
\s1 Je̱ fariseo je̱ yꞌixpa̱jku̱n tseꞌe je̱ jayu du̱yakvinmamyaꞌtp 
\r (Mt. 16.5‑12) 
\p  
\v 14 Ax jyaaꞌtyó̱kidu tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe je̱ tsapkaaky ku̱du̱pa̱a̱mdi je̱m barco jo̱o̱tm, tun toꞌkji tseꞌe du̱ma̱a̱dada.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyukpavaajnjidi, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mnayꞌíxjadap tseꞌe je̱tseꞌe xkakuvá̱ktat je̱ levadura juuꞌ veꞌe je̱ fariseota̱jk jye̱ꞌe̱da je̱ts je̱ yakkutojkpa Herodes jye̱ꞌe̱. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ñavyaajnjidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem vyaꞌañ ku̱xeꞌe je̱ tsapkaaky tu̱nkayakme̱jtsumda. 
\p  
\v 17 Ax ku tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe mvaꞌanda je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ tsapkaaky tu̱xyakme̱tsta? ¿Kaꞌa veꞌe xvinmó̱tuda? ¿Kaꞌa veꞌe xvinjávada? ¿Ma̱kkeꞌe je̱ mkuvajkta?  
\v 18 ¿Je̱meꞌe je̱ mviijnda je̱tseꞌe xkaꞌixta? ¿Je̱meꞌe je̱ mtaatskta je̱tseꞌe xkamó̱tuda? ¿Kaꞌa veꞌe xjaaꞌmyé̱tsta?  
\v 19 Ku a̱tseꞌe ntojkvaꞌkxy mugo̱o̱xk je̱ tsapkaaky je̱tseꞌe nu̱mugo̱o̱xk miijl naxy je̱ jayu kyaaydi, ¿vinxu̱p kach tseꞌe xpa̱kmojktini je̱ tsapkaaky kunax? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Makme̱jtsk kachseꞌe. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―Ax ku tseꞌe vuxtojtu̱k je̱ tsapkaaky vyeꞌna je̱ts nu̱maktaaxk miijl naxy je̱ jáyuda, ¿vinxu̱p kach tseꞌe xpa̱kmojktini? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Vuxtojtu̱k kachseꞌe. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe xkavinmó̱tuda? 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ viints jayu je̱p Betsaida 
\p  
\v 22 Je̱ꞌydu tseꞌe je̱m betsáidait kyajpu̱n ka̱jxm. Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ viints jayu du̱tuknu̱na̱jkxti je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe du̱tó̱nu̱t je̱ viints jayu.  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ viints jayu je̱ kya̱ꞌa̱j du̱majch je̱tseꞌe du̱yaknu̱jkx je̱m kajpu̱n paꞌam, je̱tseꞌe je̱ chuj du̱pa̱a̱jmji je̱ vyiijn. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ viints jayu pa̱n yꞌixpeꞌe o̱yvinxu̱pa.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe yꞌixvaꞌkxy, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Nꞌixp a̱tseꞌe je̱ jayu yo̱ꞌo̱yda; veꞌem tseꞌe kye̱ꞌe̱xta ax joꞌn je̱ ku̱p ku̱yo̱ꞌydi joꞌn. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinkuto̱ꞌnijinuva, je̱tseꞌe je̱ viints jayu je̱ vyiijn yꞌo̱ꞌyika̱jxni, jyo̱tka̱daakni, vaꞌajts tseꞌe je̱ vyiijn du̱tukꞌixni nu̱jom juuꞌ jaty.  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱m tya̱kꞌam du̱pake̱jxni je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe mtá̱kat je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm; ni pa̱na tseꞌe je̱m xkavaajnjat. 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo 
\r (Mt. 16.13‑20; Lc. 9.18‑21) 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m Cesarea de Filipo. Je̱e̱na veꞌe tooꞌ aajy vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ jayu vyaꞌanda, pá̱nu̱k a̱tseꞌe? 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱m xa veꞌe pa̱neꞌe vaandup je̱ts mitseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, je̱m tseꞌe pa̱neꞌe vaanduvap je̱ts je̱ Elías mitseꞌe, ax nay je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe vaanduvap je̱ts mitseꞌe nu̱toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa juuꞌ veꞌe ju̱jpani o̱o̱ꞌktinu, ax je̱ꞌe̱k tseꞌe joojntykpa̱jknuva. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―Je̱ts miitsta, ¿vintso̱ts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts pa̱n a̱tseꞌe? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Mits xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyukpavaajnjidi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n 
\r (Mt. 16.21‑28; Lc. 9.22‑27) 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk jidu̱ꞌu̱m du̱yakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ: 
\p ―Tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsaachpaaꞌtu̱t. Kaꞌats a̱tseꞌe xkuvá̱ktat je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta; xyakꞌo̱o̱ꞌktapts a̱tseꞌe je̱ jayu, ax joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe kutoojk xa̱a̱j, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 32 Vaꞌajts tseꞌe du̱ka̱jts ya̱ ayook. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ Jesús apu̱k du̱ja̱va̱a̱jv je̱tseꞌe du̱tuknu̱u̱jmi ku̱xeꞌe veꞌem vyaajñ.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌku̱mpijt je̱tseꞌe du̱ꞌaꞌixtk je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¡Vinvaꞌkvaꞌatsu̱ a̱ts! Mma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnjup xa mitseꞌe je̱ Satanás ku veꞌe veꞌem xka̱ts, kaꞌa xa mitseꞌe veꞌem je̱ vinmaꞌyu̱n xjayep ax joꞌn je̱ Nteꞌyam, veꞌem mitseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n xjayep ax joꞌn je̱ jayu. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱yaaxjidi ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe yꞌijtnit a̱ts ma̱a̱t, vaꞌan tseꞌe du̱maso̱kka̱jxni je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n, je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱ma̱kkpá̱mu̱t je̱tseꞌe chaachpaaꞌtu̱t ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌana̱jkxip ku veꞌe je̱ cryuuz du̱paku̱ꞌu̱, je̱ts a̱tseꞌe xpamiinnit.  
\v 35 Ku̱x pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xkajaanchjaꞌvip ku̱xeꞌe du̱tsa̱ꞌa̱ga je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱jayé̱pu̱t je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp; ax pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe ijtp xjaanchjaꞌvip, ó̱yameꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t a̱ts ka̱jx je̱ts je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook ka̱jxpa, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaye̱jpnup je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 36 Ni vinxu̱pa xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu kyatoꞌnu̱xju̱t ku veꞌe du̱je̱ꞌe̱iká̱xu̱t nu̱jom ya̱ naxviijnit it je̱tseꞌe vyintó̱kinit je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin.  
\v 37 Ax ku tseꞌe je̱ jayu vinto̱ki yꞌit, kaꞌa xa veꞌe tii ti veꞌe je̱ jayu ku̱du̱yaky je̱tseꞌe du̱jaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 38 Ku̱x pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xtuktso̱ꞌo̱tyoomp je̱tseꞌe du̱tuktso̱ꞌo̱tyoompa juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp yaja ya̱ tó̱kinax jayu vyinkujkta juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱maso̱o̱ktup, ntuktso̱ꞌo̱tyoompapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱tseꞌe nmiinnuvat je̱ nTeeꞌ je̱ mya̱jin ma̱a̱t je̱ts ma̱a̱t je̱ vaꞌajts aangelesta̱jk, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\c 9  
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidinuva: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts je̱ja veꞌe yaja je̱ jayu juuꞌ veꞌe kaꞌo̱o̱ꞌktup, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe tá̱vani du̱ꞌixta vyeꞌna je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ma̱kk du̱mumiinni. 
\s1 Ku je̱ Jesús tyikts je̱tseꞌe yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx 
\r (Mt. 17.1‑9; Lc. 9.28‑36) 
\p  
\v 2 Kutojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe je̱ Jesús du̱vo̱vu̱tsa̱a̱ꞌn je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Santiago je̱ts je̱ Juan, je̱tseꞌe je̱ꞌe̱jyjida du̱va̱a̱jv apu̱k joma veꞌe toꞌk je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ka̱jxm. Vanꞌit tseꞌe tyikts je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta,  
\v 3 je̱tseꞌe je̱ vyit o̱jts jyajtni ajajp ata̱ꞌkxp, vaꞌajts po̱o̱ꞌp, veꞌem ax joꞌn je̱ tsapꞌa̱a̱ꞌpk, veꞌem ax joꞌn ni pa̱na kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe du̱pojpo̱o̱ꞌpat yaja naxviijn.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe vyaꞌkke̱ꞌxti je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta je̱ Elías ma̱a̱t je̱ Moisés, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsjidi.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, o̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱a̱tseꞌe yaja nꞌit. Vaꞌants a̱a̱ts du̱pu̱mu̱ toojk je̱ piꞌk ojts atya̱jk: toꞌk mits mje̱ꞌe̱, je̱ts toꞌk je̱ Moisés jye̱ꞌe̱, je̱ts jadoꞌk je̱ Elías jye̱ꞌe̱. 
\p  
\v 6 Veꞌem tseꞌe vyaajñ ku̱x kaꞌa veꞌe du̱nu̱java vyeꞌna je̱ts ti veꞌe kya̱jtsp, tsa̱ꞌkidu veꞌe o̱o̱y.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe toꞌk pa̱k je̱ vínu̱ts ñu̱je̱ꞌyjidi je̱tseꞌe yoꞌtsjidi; je̱p tseꞌe vínu̱ts ja̱a̱tp du̱ꞌamo̱tunajxti toꞌk je̱ ayook. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌOnu̱k, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp. Amo̱tunaxta juuꞌ veꞌe kya̱jtsp. 
\p  
\v 8 Ax ku tseꞌe jyo̱o̱ꞌkꞌixꞌavíttini, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukpa̱nꞌixpaattini, naaydumeꞌe je̱ Jesús. 
\p  
\v 9 Ku veꞌe je̱m ko̱pk viinm kya̱daaktini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk tyukna̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe pa̱n xvaajnjadat ti veꞌe tu̱xꞌixta, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe tá̱vani a̱ts nꞌo̱o̱ꞌkni vyeꞌna je̱ts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 10 Ax kyutyoondu tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌayook ax joꞌn yaknu̱u̱jmidi. Je̱tseꞌe ñayꞌamo̱tutú̱vijidi pa̱n ti je̱ꞌe̱ veꞌe tyijp ku veꞌe je̱ jayu jyoojntykpa̱jknuvat. 
\s1 Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan tseꞌe je̱ jayu du̱yakvimpijt je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t 
\r (Mt. 17.10‑13) 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk vyaꞌanda je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp je̱ Elías myiinnuvat je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Cristo? 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Tyú̱vam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts miinnuvapeꞌe tooꞌva̱jkp je̱ Elías je̱tseꞌe nu̱jom du̱yakꞌo̱ꞌyinuvat. ¿Ax vintso̱ tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ a̱ts ka̱jx?, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. Veꞌem xa veꞌe vyaꞌañ je̱ts tsaachpaaꞌtup a̱tseꞌe o̱o̱y je̱ts a̱tseꞌe nyakjomtónu̱t nyaktitónu̱t.  
\v 13 Ax veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, o̱jts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe veꞌem ax joꞌn je̱ Elías, ax tyoonduts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn du̱tso̱jkti, veꞌem ax joꞌn je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ꞌe̱ ka̱jx. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap 
\r (Mt. 17.14‑21; Lc. 9.37‑43) 
\p  
\v 14 Ku veꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe kapana̱jkxju̱du je̱m ko̱pk viinm, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe nu̱may je̱ jayu tu̱ñaaꞌvaꞌkvídu̱tjada. Je̱m tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ñakyo̱jtsvintsó̱vjada.  
\v 15 Ax ku tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ Jesús du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe atu̱va ato̱ki tyaandi je̱tseꞌe noomp du̱ꞌana̱jkxidi, je̱tseꞌe du̱ko̱jtspo̱o̱ꞌkxti.  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tiseꞌe mko̱jtstup ma̱a̱t ya̱ꞌa̱da? 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe toꞌk yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ta̱ xa a̱tseꞌe je̱ nmajntk nyakmín juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakꞌooꞌmjup.  
\v 18 Je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap a̱ts je̱ nꞌónu̱k jyajoma du̱mach je̱tseꞌe du̱yakkitu, je̱tseꞌe je̱p a̱ts je̱ nꞌónu̱k yꞌávup pyítsum je̱ naꞌa a̱a̱ꞌpk, je̱tseꞌe je̱ mex ñatya̱tskaaꞌtyju̱, je̱tseꞌe tyunku̱piku̱x. Ta̱ts a̱tseꞌe njanu̱u̱jma ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱meꞌe jyaꞌvin ka̱jxm du̱yakpítsumdat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe yakꞌooꞌmjup a̱ts je̱ nꞌónu̱k; ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¡Miits xa je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ts ka vintú̱vap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtoondup! ¿Joma vaat a̱tseꞌe njaaꞌkjaꞌítu̱t miits ma̱a̱tta je̱tseꞌe njaaꞌkjamuté̱nadat? Yakminda je̱ paꞌam jayu. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti. Ax ku tseꞌe je̱ Jesús je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yꞌixji, vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱ paꞌam jayu ma̱kk du̱tunxitu̱yo̱ꞌy je̱tseꞌe du̱yaknaxvipp, je̱tseꞌe je̱ paꞌam jayu tyunnep tyunteꞌpx je̱tseꞌe je̱ a̱a̱ꞌpk pyítsum je̱p je̱ paꞌam jayu yꞌávup.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ paꞌam jayu je̱ tyeeꞌ du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Vinꞌitts ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem jyajtꞌukvaajñ? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Namyootsk xa ya̱ꞌa̱ veꞌe veꞌem jyajtꞌukvaajñ.  
\v 22 Ax may náxani tseꞌe tyunja̱nvívupaja je̱tseꞌe tyunyakꞌo̱o̱ꞌkuvaꞌañju̱. Pa̱n mꞌo̱ꞌyixjupts mitseꞌe je̱tseꞌe xtónu̱t o̱yvinxu̱pa, tukmo̱ꞌtkts a̱a̱tseꞌe toꞌk aaj je̱ts a̱a̱tseꞌe xputá̱kat. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¡Pa̱n xꞌo̱ꞌyixjupts a̱tseꞌe! Nu̱jom tseꞌe juuꞌ yꞌo̱ꞌyixju̱ pa̱n pa̱neꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jaanchjaꞌvip. 
\p  
\v 24 Ax tun jatyji tseꞌe je̱ paꞌam jayu je̱ tyeeꞌ je̱ Jesús ma̱kk du̱muka̱jts: 
\p ―Njaanchjaꞌvip a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe; puta̱ka a̱ts toꞌk aaj je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk njaanchjávat. 
\p  
\v 25 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts nayꞌamojkijidupeꞌe je̱ nu̱may jayu, vanꞌit tseꞌe ma̱kk du̱tuknu̱u̱jmi je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe yakꞌooꞌmp yaknajtp, a̱ts mitseꞌe mpavaampy, pítsumu̱ je̱m ya̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm, kaꞌa tseꞌe xꞌuktukta̱jkinit. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yꞌaka̱a̱ꞌstk je̱tseꞌe jadoꞌma du̱xitu̱yo̱ꞌy ma̱kk, je̱tseꞌe pyítsumni, je̱ o̱o̱ꞌkpa joꞌn tseꞌe du̱tunyaktaajñ. Ax nu̱may tseꞌe vyaandi: 
\p ―Ta̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌa̱a̱ꞌk. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱m kya̱ꞌm myajtsji je̱tseꞌe yakpojtu̱kji, je̱tseꞌe tyeni. 
\p  
\v 28 Ax ku tseꞌe je̱ Jesús je̱p tu̱jkp tya̱jki, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi apu̱k: 
\p ―¿Tya̱jxs a̱a̱tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixji je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap nyakpítsumu̱t je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm? 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Ka o̱yvinꞌítap xa ya̱ꞌa̱ veꞌe pyítsumda, vanꞌitji veꞌe ku veꞌe je̱ jayu chapka̱ts je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌayooja. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌavaꞌninuva 
\r (Mt. 17.22‑23; Lc. 9.43‑45) 
\p  
\v 30 Ku veꞌe je̱m cho̱o̱ꞌndi, vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm. Kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús du̱jatsa̱jk je̱tseꞌe je̱ jayu ku̱du̱nu̱jaꞌvi pa̱n joma veꞌe vyídu̱t  
\v 31 ku̱x yakꞌixpu̱jkpeꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱na̱a̱jmada: 
\p ―Yakpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm, xyakꞌo̱o̱ꞌktapts a̱tseꞌe, ax kutoojk xa̱a̱jts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 32 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱vinmó̱tudi juuꞌ veꞌe kyo̱jts, tsa̱ꞌkidup tseꞌe je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱viꞌó̱yadat pa̱n vintso̱ veꞌe du̱tij. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe du̱nu̱má̱jip 
\r (Mt. 18.1‑5; Lc. 9.46‑48) 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m capernaaumit kyajpu̱n ka̱jxm. Ku tseꞌe je̱ Jesús je̱p tu̱jkp vyeꞌna, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―¿Tiseꞌe tu̱mnatyukkó̱tsjada je̱ja tooꞌ aajy? 
\p  
\v 34 Ama̱ꞌa̱t tseꞌe tyaandi ku̱x tá̱vani veꞌe ñatyukkó̱tsjada vyeꞌna je̱ja tooꞌ aajy pa̱n pa̱neꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp aje̱ꞌe̱jyjida.  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌa̱jxtk, je̱tseꞌe du̱yaaxjidi je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Pa̱n pa̱neꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe du̱nu̱ma̱jiká̱xu̱t amiitsjida, vaꞌan tseꞌe du̱napyu̱mju̱ ax joꞌn toꞌk juuꞌ veꞌe du̱nu̱piꞌkika̱jxp je̱tseꞌe anañu̱joma du̱pattónat. 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱majch je̱m toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k kya̱ꞌm je̱tseꞌe je̱ja yꞌixpa̱jkpata̱jk akujk du̱pu̱u̱jm. Vanꞌit tseꞌe du̱tse̱e̱ꞌnmujk je̱ piꞌk ónu̱k je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p  
\v 37 ―Je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe a̱ts ka̱jx o̱y jayu napya̱a̱jmjup ma̱a̱t toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k ax joꞌn ya̱ꞌa̱, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapya̱a̱jmji a̱ts ma̱a̱t. Ax je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmjup a̱ts ma̱a̱t, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapya̱a̱jmji ma̱a̱t je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp. 
\s1 “Pa̱n pa̱n u̱u̱ꞌmeꞌe xkatsoꞌoxpa̱jkumdup, u̱u̱ꞌm ma̱a̱ttats je̱ꞌe̱ veꞌe” 
\r (Lc. 9.49‑50; Mt. 10.42) 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, nꞌix xa a̱a̱tseꞌe toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe mits je̱ mxa̱a̱j du̱ko̱jtspaatp je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsum je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm. Ax veꞌemts a̱a̱tseꞌe nnu̱u̱jma je̱ts kaꞌa veꞌe veꞌem jyátu̱kat, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta kyavídu̱t. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa miitseꞌe veꞌem ku̱xnu̱u̱jmidi, ku̱x pa̱n pa̱neꞌe je̱ ma̱jin du̱toomp a̱ts je̱ nkutojku̱n ka̱jx, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe jatyji xko̱ꞌo̱ñu̱kó̱tsat.  
\v 40 Pa̱n pa̱n u̱u̱ꞌmeꞌe xkatsoꞌoxpa̱jkumdup, u̱u̱ꞌm ma̱a̱ttats je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 41 Je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mmo̱o̱jyju̱dup o̱tyoꞌk vaasova je̱ tsoxk na̱a̱j ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada, a̱ts, je̱ Cristo, tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts yaktonu̱mpijtjinuvap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe o̱y. 
\s1 Kutsa̱ꞌa̱ga xa veꞌe o̱o̱y ku veꞌe je̱ jayu ntukmaso̱o̱kumda je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ 
\r (Mt. 18.6‑9; Lc. 17.1‑2) 
\p  
\v 42 ’Jyapa̱na pa̱n pa̱neꞌe du̱tukmaso̱o̱kp je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, nu̱yojk o̱y tseꞌe ku̱yꞌijtu̱xju̱ je̱ jayu je̱tseꞌe toꞌk je̱ paan taak yaktukyuktsum je̱tseꞌe yakmaaxyna̱víppini.  
\v 43 Ax pa̱n toꞌk tseꞌe je̱ mka̱ꞌa̱j juuꞌ veꞌe myakto̱kintoojnjup, tunku̱spóxu̱ts; ku̱x nu̱yojk o̱yeꞌe ka̱no̱o̱n mꞌítu̱t je̱tseꞌe xjaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe mna̱jkxu̱t me̱jtsk adoꞌom ka̱ꞌa̱jax je̱m ja̱njo̱o̱tm,  
\v 44 je̱m joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx tyá̱nu̱ka je̱ts joma veꞌe je̱ ja̱a̱jn kyajuuntpiꞌits.  
\v 45 Je̱ts pa̱n toꞌk tseꞌe je̱ mtek juuꞌ veꞌe myakto̱kintoojnjup, tunku̱spóxu̱ts; ku̱x nu̱yojk o̱yeꞌe pakno̱o̱n mꞌítu̱t je̱tseꞌe xjaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe mna̱jkxu̱t me̱jtsk adoꞌom tékax je̱m ja̱njo̱o̱tm,  
\v 46 je̱m joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx tyá̱nu̱ka je̱ts joma veꞌe je̱ ja̱a̱jn kyajuuntpiꞌits.  
\v 47 Je̱ts pa̱n toꞌk tseꞌe je̱ mviijn juuꞌ veꞌe myakto̱kintoojnjup, tunyakpítsumu̱ts; ku̱x nu̱yojk o̱yeꞌe toꞌk adoꞌom viijnax mꞌítu̱t je̱tseꞌe mtá̱kat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe mna̱jkxu̱t me̱jtsk adoꞌom viijnax je̱m ja̱njo̱o̱tm,  
\v 48 je̱m joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx tyá̱nu̱ka je̱ts joma veꞌe je̱ ja̱a̱jn kyajuuntpiꞌits. 
\s1 Je̱ kaan tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 5.13; Lc. 14.34‑35) 
\p  
\v 49 Veꞌem ax joꞌn je̱ tá̱nu̱k ya̱x yakkaana je̱tseꞌe tyaꞌmu̱tsat, nay veꞌempa tseꞌe je̱ jayu je̱ tsaachpaatu̱n du̱yaknaxta je̱tseꞌe du̱tukꞌó̱yadat.  
\v 50 O̱y xa veꞌe je̱ kaan. Ax pa̱n tó̱kinup tseꞌe je̱ tyaꞌmu̱tsin, ni vintso̱va tseꞌe kyaꞌó̱yat je̱tseꞌe tyaꞌmu̱tsinuvat. Veꞌem itta ax joꞌn je̱ o̱y kaan je̱ts joojntykada o̱y jo̱o̱t toꞌk jadoꞌk. 
\c 10  
\s1 Ku je̱ jayu je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki 
\r (Mt. 19.1‑12; Lc. 16.18) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn je̱m Capernaum, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam, myutá̱mip tseꞌe je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu ñayꞌamojkijidi joma veꞌe je̱ꞌe̱, je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌixpu̱jk ax joꞌn du̱tún yꞌijt.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱nu̱je̱ꞌydi je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱tukka̱tsꞌíxtada. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Yakjajtypeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱knit? 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ Moisés du̱pavaajñ? 
\p  
\v 4 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Yakjajt tseꞌe je̱ Moisés je̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱knit pa̱n tooꞌva̱jkpeꞌe je̱ na̱k du̱mo̱o̱ynit je̱tseꞌe yakꞌíxu̱t yaknu̱jávat je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌuknu̱da̱ꞌa̱xini. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Veꞌemeꞌe je̱ Moisés du̱jaajy ku̱x ma̱kkeꞌe je̱ jayu je̱ vyinmaꞌyu̱nda.  
\v 6 Ax ku tseꞌe je̱ jayu cho̱o̱ꞌntk, je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱pa̱a̱m toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 7 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak du̱maso̱o̱knit je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnamyojkjinit je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x,  
\v 8 veꞌem tseꞌe nu̱me̱jtsk yꞌijttinit ax joꞌn toꞌk jáyuji. Ax kaꞌa tseꞌe yꞌukme̱jtskini, toꞌkji je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱jyajttini.  
\v 9 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam tu̱du̱yaknamyukju̱, kaꞌa tseꞌe pa̱n nvaat du̱ꞌukyaknavyaꞌkxjinit. 
\p  
\v 10 Ku tseꞌe je̱p tu̱jkp vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi pa̱n ti je̱ꞌe̱ veꞌe tyijp juuꞌ veꞌe kyo̱jts.  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱knup je̱tseꞌe je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pu̱k, yakvintsa̱ꞌkintó̱kipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n.  
\v 12 Je̱ts pa̱n je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tseꞌe du̱maso̱o̱knup je̱ ñu̱yaaꞌy je̱tseꞌe je̱ viijnk yaaꞌtya̱jk du̱pu̱k, yakvintsa̱ꞌkintó̱kivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱kunuuꞌkx je̱ piꞌk ónu̱kta 
\r (Mt. 19.13‑15; Lc. 18.15‑17) 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱tuknu̱na̱jkxti je̱ piꞌk ónu̱kta je̱ Jesús je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱kó̱nu̱t; ax je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk tseꞌe du̱kayakjajtjidup, je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tuknu̱u̱jmidi. 
\p  
\v 14 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe yꞌe̱jkji je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Maso̱ꞌo̱kta miits ya̱ piꞌk ónu̱kta je̱ts a̱tseꞌe xnu̱míndat, kaꞌa tseꞌe xkayakjajtjadat, ku̱x je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn ya̱ piꞌk ónu̱kta.  
\v 15 Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ, pa̱n pa̱n xa veꞌe kanapya̱a̱jmjup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m tyá̱kat. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tseeꞌn je̱ piꞌk ónu̱kta, je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn, je̱tseꞌe du̱kunuuꞌkx. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsji toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe kumeen 
\r (Mt. 19.16‑30; Lc. 18.18‑30) 
\p  
\v 17 Tá̱vani tseꞌe je̱ Jesús tyooꞌpú̱k vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu noomp vyinkutá̱miji. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―O̱y yakꞌixpa̱jkpa, ¿tis a̱ts vineꞌe ntónup je̱ts a̱tseꞌe njaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp? 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Nteꞌyam a̱tseꞌe xtij ku veꞌe mvaꞌañ je̱ts o̱y a̱tseꞌe? Toꞌkji xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe o̱y, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 19 Mnu̱jaꞌvip xa mitseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n: “Kaꞌa tseꞌe myakjayuꞌo̱o̱ꞌku̱t, kaꞌa tseꞌe je̱ navya̱jku̱n xyakvintsa̱ꞌkintó̱kiyu̱t, kaꞌa tseꞌe mme̱e̱ꞌtsu̱t, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu xnu̱vampé̱tu̱t, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu xvinꞌa̱a̱ꞌnu̱t, vintsa̱ꞌa̱ga je̱ mteeꞌ je̱ mtaak.” 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ku a̱tseꞌe piꞌknum nveꞌna, vanꞌítanits a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom nkutyún. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinꞌixji je̱ tso̱jku̱n ma̱a̱t, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Jadoꞌk viijn tseꞌe mkaꞌijtu̱xju̱. Na̱jkxu̱ xto̱o̱ꞌkka̱jxni nu̱jom juuꞌ veꞌe mꞌixp mjayejpp je̱ts mo̱o̱yni je̱ meen je̱ ayo̱o̱va jayu, veꞌem tseꞌe je̱ o̱ꞌyin xjayé̱pu̱t je̱m tsapjo̱o̱tm. Ma̱kkpa̱mu̱ je̱ mjo̱o̱t je̱ mjaꞌvin je̱tseꞌe mtsaachpaaꞌtu̱t ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌana̱jkxip ku veꞌe je̱ cryuuz du̱paku̱ꞌu̱, vanꞌitts a̱tseꞌe xpamiinnit. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu viijnk du̱jaꞌvi juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kyo̱jts, vaꞌajts tsaachvinmaayp tseꞌe ña̱jkxni, ku̱x mayeꞌe o̱o̱y juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinꞌixꞌapaaꞌviku̱jx pa̱n pa̱n jatyeꞌe naaꞌténijidup, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¡Tsoꞌox xa je̱ꞌe̱ veꞌe o̱o̱y je̱tseꞌe je̱ kumeen jayu ñapyá̱mjadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm! 
\p  
\v 24 Ax ku tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌamo̱tunajxti, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidinuva: 
\p ―¡Tsoꞌoxeꞌe o̱o̱y je̱tseꞌe je̱ kumeen jayu ñapyá̱mjadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm!  
\v 25 Kaꞌa xa veꞌe choꞌoxa vintso̱ veꞌe je̱ camello ñáxu̱t je̱p xoꞌyu̱n jot ja̱a̱tp, je̱ꞌe̱ veꞌe tsoꞌox vintso̱ veꞌe je̱ kumeen jayu ñapyá̱mju̱t je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk atu̱va ato̱ki du̱tuntuktaandi, je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Pa̱n veꞌem xa veꞌe, ¿pa̱nts vineꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱jaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp? 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinꞌíxjidinuva je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe je̱ jayu yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe ñaajkpítsumjadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp; ax je̱ Nteꞌyam, o̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakpítsumu̱t je̱p to̱kin ja̱a̱tp, ku̱x nu̱jomeꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ yꞌo̱ꞌyixkú̱xju̱. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro vyaajñ: 
\p ―Nmaso̱kka̱jx xa a̱a̱tseꞌe nu̱jom juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp vyeꞌna je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe mpamiijn. 
\p  
\v 29 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ, pa̱n pa̱n tseꞌe a̱ts ka̱jx je̱ts je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook ka̱jx du̱maso̱o̱kp je̱ tya̱jk, je̱ yꞌuts, je̱ yꞌajch, je̱ cha̱ꞌa̱, je̱ tyeeꞌ, je̱ tyaak, je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ yꞌónu̱k, ukpu̱ je̱ ñaax,  
\v 30 yakmo̱ꞌo̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱xyam mó̱kupx nax je̱ tya̱jk, je̱ yꞌuts, je̱ yꞌajch, je̱ cha̱ꞌa̱, je̱ tyeeꞌ, je̱ tyaak, je̱ yꞌónu̱k, je̱ts je̱ ñaax. Ax ku tseꞌe yakmo̱ꞌo̱t, yakjomtónup yaktitónupts je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ts ku veꞌe je̱ nam it cho̱o̱ꞌndu̱ku̱t, joojntykinupts je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 31 Ax nu̱may tseꞌe juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱má̱jidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱piꞌkidinup. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌninuva je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n 
\r (Mt. 20.17‑19; Lc. 18.31‑34) 
\p  
\v 32 Je̱ja tseꞌe tooꞌ aajy vye̱ꞌnada, je̱meꞌe Jerusalén ña̱jkxta, je̱tseꞌe je̱ Jesús vyintooꞌvá̱kajada. Ax atu̱va ato̱ki tseꞌe tyanda je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, tsa̱ꞌkidup tseꞌe du̱paꞌu̱xꞌo̱o̱kada. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaknayꞌamojkijidi je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk joma veꞌe toꞌk je̱ apu̱k it, je̱tseꞌe du̱tukꞌíxnuva juuꞌ veꞌe tónjup kó̱tsjup je̱ Jesús ma̱a̱t.  
\v 33 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Je̱m tseꞌe Jerusalén njaꞌmda. Je̱mts a̱tseꞌe nyakpá̱mu̱t je̱m je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n kya̱ꞌmda je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk kya̱ꞌmda, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱vánadap je̱ nꞌo̱o̱ꞌku̱n, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xpá̱mdap je̱m je̱ viijnk jayu kya̱ꞌm  
\v 34 juuꞌ a̱tseꞌe xnu̱xiꞌiktap xtukxiꞌiktap je̱ts a̱tseꞌe xvó̱ptat, xnu̱tsójadapts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe xyakꞌo̱o̱ꞌktat. Ax joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe kutoojk xa̱a̱j, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Ku je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan toꞌk je̱ maaꞌyu̱n du̱ꞌamó̱tudi je̱ Jesús 
\r (Mt. 20.20‑28) 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinkutá̱mijidi je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan, je̱ Zebedeo je̱ myajntkta̱jk je̱ꞌe̱ veꞌeda, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, uk mtónupeꞌe je̱ maaꞌyu̱n juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌamó̱tuvup. 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tiseꞌe mtso̱jktup je̱ts a̱ts miitseꞌe ntoojnjadat? 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe vyaandi: 
\p ―Xmo̱o̱ynup a̱a̱tseꞌe toꞌk aaj je̱ts a̱a̱tseꞌe nꞌa̱jxtknit joma veꞌe je̱ mkutojku̱n, toꞌk je̱ja mꞌakaꞌyu̱n paꞌayi je̱ts jadoꞌk je̱ja mꞌanaja̱paꞌayi. 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe xnu̱jávada juuꞌ veꞌe mꞌamó̱tudup. ¿Mꞌo̱ꞌyixju̱dupeꞌe je̱ts je̱ tsaachpaatu̱n xyaknáxtat juuꞌ a̱tseꞌe nyaknáxup, uk mꞌo̱ꞌyixju̱dupeꞌe je̱tseꞌe xmuté̱nadat veꞌem je̱ tsaachpaatu̱n ax joꞌn a̱tseꞌe nmuté̱nat? 
\p  
\v 39 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Xꞌo̱ꞌyixjup xa a̱a̱tseꞌe. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa veꞌe, je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ a̱tseꞌe nyaknáxup, myaknajxtuvapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ts je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ a̱tseꞌe nmuté̱nap, mmuténiduvapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 40 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe mtijtup je̱tseꞌe mꞌa̱jxtktinit je̱ja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi a̱ts nꞌanaja̱paꞌayi, ka á̱tsapts je̱ꞌe̱ veꞌe xtukka̱daakp je̱ts a̱ts miits je̱ꞌe̱ veꞌe nmo̱ꞌo̱dat, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe yakmo̱ꞌo̱dap juuꞌ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ tyuknu̱pa̱a̱jmtki. 
\p  
\v 41 Ax ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ janu̱majk ixpa̱jkpa, vanꞌit tseꞌe du̱mujo̱tmaꞌtti je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan.  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaaxjidi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌeda je̱ts je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvapta, ma̱kk tseꞌe je̱ kyutojku̱n du̱pa̱mda, ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pavaandup je̱tseꞌe jatyji yaktónu̱t ax joꞌn du̱ꞌo̱yjávada.  
\v 43 Ax kaꞌats miitseꞌe mveꞌemada. Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe du̱nu̱má̱jat, veꞌem tseꞌe ñapyá̱mju̱t ax joꞌn je̱ pattoꞌniva ku̱yꞌijt;  
\v 44 pa̱n pa̱n tseꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe du̱nu̱vintsá̱nat, veꞌem tseꞌe ñapyá̱mju̱t ax joꞌn je̱ toompa ku̱yꞌijt.  
\v 45 Veꞌem ax joꞌn a̱ts; ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nyakpattónat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu mpattónat je̱ts a̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ tyo̱kin nkuve̱jtjadat ku a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nkuꞌo̱o̱ꞌkat, veꞌem tseꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ viints jayu juuꞌ veꞌe Bartimeo du̱xa̱a̱j 
\r (Mt. 20.29‑34; Lc. 18.35‑43) 
\p  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk jye̱ꞌydi je̱m jericoojit kyajpu̱n ka̱jxm. Ku veꞌe cho̱o̱ꞌndini ma̱a̱t je̱ nu̱may jayu, je̱m tseꞌe chu̱u̱na vyeꞌna tooꞌ paꞌam toꞌk je̱ viints jayu juuꞌ veꞌe je̱ puta̱jkin du̱ꞌamo̱tu, Bartimeo je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, je̱ Timeo je̱ myajntk.  
\v 47 Ku veꞌe je̱ viints jayu du̱mo̱tu je̱ts naxuvaampeꞌe je̱ Jesús, je̱ nazarétit jayu, vanꞌit tseꞌe ma̱kk du̱muka̱jts, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¡Jesús, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup, tukmo̱ꞌtk a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 48 Je̱ nu̱may jayu tseꞌe na̱ꞌmu̱xju je̱tseꞌe yꞌamo̱ꞌo̱tu̱t. Ax nu̱yojk ma̱kkts je̱ꞌe̱ veꞌe tyunjaaꞌkvaajñ: 
\p ―¡Je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup, tukmo̱ꞌtk a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌktaajñ je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱tseꞌe du̱yakmíndat. Ku veꞌe o̱jts du̱yaaxjada je̱ viints jayu, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Jo̱tꞌama̱ja, te̱na, u̱xe̱m xa veꞌe mnu̱ké̱xaja. 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ viints jayu je̱ vyita̱niꞌkx du̱nasꞌo̱jti, je̱tseꞌe ye̱jtsu̱k, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱nu̱jkx.  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Tiseꞌe mtsa̱jkp je̱ts a̱ts mitseꞌe ntoojnjat? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ viints jayu yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ts a̱ts mitseꞌe xyakvinꞌixpá̱ku̱t. 
\p  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Na̱jkxn, ta̱ xa veꞌe mjo̱tka̱daakni ku̱x a̱tseꞌe a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. 
\p Ax jatyji tseꞌe vyinꞌixpa̱jkni je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱panu̱jkx. 
\c 11  
\s1 Ku je̱ Jesús tya̱jki je̱p Jerusalén 
\r (Mt. 21.1‑11; Lc. 19.28‑40; Jn. 12.12‑19) 
\p  
\v 1 Myutá̱midup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱m Jerusalén. Je̱meꞌe ñaxta vyeꞌna joma veꞌe je̱ kajpu̱nda juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱jta Betania je̱ts Betfagé, je̱mpa veꞌe je̱ Olivos Ko̱pk, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱kejx nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk,  
\v 2 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Na̱jkxta xi piꞌk kajpu̱n ku̱jx juuꞌ veꞌe xi avinkujk. Ku veꞌe mje̱ꞌyadat, je̱ja tseꞌe xpaaꞌttat toꞌk je̱ burro kuvu̱u̱ꞌn, ni pá̱nanumts je̱ꞌe̱ veꞌe kyatuktsu̱u̱naja; muké̱jadats je̱tseꞌe xyakmíndat.  
\v 3 Pa̱n mꞌamo̱tutú̱vijidup tseꞌe je̱ jayu pa̱n tya̱jxeꞌe xmuké̱jada, veꞌem tseꞌe xna̱a̱jmadat: “Je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱neꞌe du̱tso̱jkp, ax jatyji tseꞌe du̱ke̱jxu̱mpijtnuvat.” 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱paatti je̱ burro kuvu̱u̱ꞌn je̱ja ta̱kꞌaagui, je̱ja veꞌe tooꞌ kujk tyena. Myuké̱jidup tseꞌe vye̱ꞌnada,  
\v 5 vanꞌit tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m veꞌnidup: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe xmuké̱jada xi burro? 
\p  
\v 6 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi ax joꞌn je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi. Yakmaso̱o̱k tseꞌe.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe du̱yakje̱ꞌydi je̱ burro joma veꞌe je̱ Jesús, je̱tseꞌe je̱ vyit du̱tukja̱pe̱ꞌndi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tukpejt je̱ burro.  
\v 8 Ax je̱ nu̱may jayu tseꞌe du̱ye̱ꞌptu je̱ vyitta je̱ja tooꞌ kujk joma veꞌe je̱ Jesús ñaxuvaꞌañ; viijnk tseꞌe du̱pojxtuvap je̱ tu̱u̱xu̱x aajy je̱tseꞌe je̱ja toꞌk tooꞌ aajy du̱va̱jvaꞌkxta. 
\p  
\v 9 Ax juuꞌ tseꞌe vintooꞌva̱jkijidup je̱ts juuꞌ veꞌe paꞌu̱xꞌo̱o̱kijidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe ma̱kk vaandu: 
\p ―¡Yakma̱ja yakjaanchats ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌijtnit! ¡Je̱ Nteꞌyam je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t xa ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe miimp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx!  
\v 10 ¡Kunuuꞌkx xa veꞌe je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe miimp, je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe veꞌem ijtp ax joꞌn je̱ nju̱jpit jáyuvamda David jye̱ꞌe̱ yꞌijt! ¡Yakma̱ja yakjaanchats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam yꞌijtnit! 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m jerusaleenit kyajpu̱n jo̱o̱tm je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp. Ax ku tseꞌe je̱p du̱ꞌixku̱jx, ta̱ tseꞌe je̱ it tyánayini vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱m betániait kyajpu̱n ka̱jxm, je̱tseꞌe du̱ma̱a̱di je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsi toꞌk je̱ higo ku̱p 
\r (Mt. 21.18‑19) 
\p  
\v 12 Je̱ kuꞌóxit tseꞌe cho̱o̱ꞌndi je̱m betániait kyajpu̱n ka̱jxm; yuꞌo̱o̱ꞌkjup tseꞌe vyeꞌna je̱ Jesús.  
\v 13 Ax ku tseꞌe du̱ꞌix toꞌk je̱ higo ku̱p juuꞌ veꞌe jékum jaty je̱ts juuꞌ veꞌe aajyax veꞌnip, vanꞌit tseꞌe tya̱mi je̱tseꞌe na̱jkx du̱ꞌix pa̱n je̱meꞌe je̱ tya̱a̱jm. Ax ku tseꞌe jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ higo ku̱p, kaꞌa tseꞌe du̱tipaaty, tum je̱ yꞌaajyji veꞌe, ku̱x kaꞌa veꞌe du̱ꞌaatsa vyeꞌna.  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ higo ku̱p du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ni je̱ vinꞌita tseꞌe mko̱o̱ꞌkta̱ꞌminit. 
\p Myó̱tudu tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakvaach je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk 
\r (Mt. 21.12‑17; Lc. 19.45‑48; Jn. 2.13‑22) 
\p  
\v 15 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp je̱tseꞌe du̱vo̱jppitsumku̱jx nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p ajooydup ato̱o̱ꞌktup vyeꞌna, je̱tseꞌe du̱yakvippu̱mpijtku̱jx je̱ meen vinkuko̱o̱mpata̱jk je̱ myeesada je̱ts je̱ chu̱u̱jntku̱nda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱to̱o̱ꞌktup je̱ pak.  
\v 16 Kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjajtjidi je̱ jayu je̱tseꞌe du̱vvitsa̱náxtat du̱vitsu̱tá̱kadat je̱ pya̱a̱mdu̱k je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe du̱yakꞌixpa̱jkti jidu̱ꞌu̱m: 
\p ―Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Ve̱ꞌe̱ tseꞌe a̱ts je̱ nta̱jk yꞌijtnit je̱ ta̱jk joma veꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ jayu chapka̱ts”; ax veꞌemts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xpa̱a̱mdini ax joꞌn “je̱ aajntk joma veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ñayꞌamókajada”. 
\p  
\v 18 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta, vanꞌit tseꞌe du̱japayo̱ꞌydi vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidi; ax cha̱ꞌkidup tseꞌe ku̱x nu̱jomeꞌe je̱ jayu atu̱va ato̱ki du̱tuktaajñ vintso̱ veꞌe yakꞌixpu̱jk.  
\v 19 Ax tánayinup tseꞌe, je̱tseꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn je̱m kajpu̱n ka̱jxm. 
\s1 Ku je̱ higo ku̱p tya̱a̱tsni 
\r (Mt. 21.20‑22) 
\p  
\v 20 Ax je̱ kujá̱pit tseꞌe ñajxtinuva joma veꞌe je̱ higo ku̱p, je̱tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts ta̱ veꞌe je̱ ku̱p tya̱a̱tsni je̱ yꞌaaꞌts paat.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱jaaꞌmyejts vintso̱ veꞌe je̱ Jesús vyaajñ, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ixu̱ je̱ higo ku̱p juuꞌ veꞌe mko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsi, ta̱ tseꞌe tya̱a̱tsni. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Jaanchjávada je̱ Nteꞌyam,  
\v 23 ku̱x tyú̱vam a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts pa̱n pa̱neꞌe du̱nu̱u̱jmip ya̱ ko̱pk: “Ke̱ꞌe̱ku̱ je̱ts nayꞌapómaja je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm”, veꞌem tseꞌe tyónju̱t pa̱n kaꞌa veꞌe mye̱jtsvinmáy je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ts veꞌemeꞌe jyátu̱t.  
\v 24 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nvaꞌañ, pa̱n ti veꞌe mꞌamó̱tudup ku veꞌe mtsapko̱tsta, jaanchjávada je̱ts tónjup je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mꞌamó̱tudup. Ax tónjupts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 25 ’Ax ku tseꞌe mtsapkó̱tstat, me̱e̱ꞌkxjada tseꞌe je̱ tyo̱kin pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup, ax veꞌem tseꞌe mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱duvat je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 26 Pa̱n kaꞌa tseꞌe xto̱kinme̱e̱ꞌkxta pa̱n pa̱n jatyeꞌe mmuto̱kintoojnju̱dup, nay kaꞌa tseꞌe mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱duvat je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm. 
\s1 Je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Jesús jyayejpp 
\r (Mt. 21.23‑27; Lc. 20.1‑8) 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe vyimpijtti je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm. Yo̱ꞌyp tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna joma veꞌe je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk, vanꞌit tseꞌe vyinkutá̱mijidi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta, ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda,  
\v 28 je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe tu̱mna̱ꞌmu̱xju̱ je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xtónu̱t? ¿Pa̱neꞌe ya̱ kutojku̱n mmo̱o̱jyjup? 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Nay veꞌempats a̱tseꞌe nvaampa je̱ts a̱tseꞌe xꞌatso̱o̱vduvat. Pa̱n xꞌatso̱o̱vdupts a̱tseꞌe, vanꞌitts a̱ts miitseꞌe nvaajnjiduvat pa̱n ti kutojku̱n ka̱jx a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ntun.  
\v 30 ¿Pa̱n tseꞌe je̱ Juan je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pé̱tu̱t? ¿Je̱ Nteꞌyameꞌe, ukpu̱ je̱ jayu veꞌe? Vaajnjidikts a̱ts. 
\p  
\v 31 Ax vanꞌit tseꞌe du̱ko̱jtsmojkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe ku̱nvaꞌnumda? Pa̱n vaꞌnumdup xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe mo̱o̱jyju je̱ kutojku̱n, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe xnu̱u̱jmimdat: “¿Tya̱jx tseꞌe xkajaanchjaꞌvidi juuꞌ veꞌe je̱ Juan kyo̱jts?”  
\v 32 ¿Ukpu̱ vaꞌnumdapts vineꞌe je̱ts je̱ jayu veꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju? 
\p Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi ku̱x cha̱ꞌkidupeꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts nu̱jomeꞌe je̱ jayu du̱jaanchjaꞌvidi je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan yꞌijt.  
\v 33 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌatso̱o̱vdi je̱ts kaꞌa veꞌe du̱nu̱jávada pa̱n pa̱neꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱ Juan je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pé̱tu̱t. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Kaꞌats a̱tseꞌe nꞌavaꞌnivat je̱ts pa̱n a̱tseꞌe ya̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp je̱ts a̱tseꞌe veꞌem ntun. 
\c 12  
\s1 Je̱ ko̱ꞌo̱y toompata̱jk tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mt. 21.33‑46; Lc. 20.9‑19) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱muko̱jtsti je̱ jáyuda ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t: 
\p ―Toꞌk xa veꞌe je̱ jayu du̱pu̱u̱jm je̱ tsaaydum kam, je̱tseꞌe du̱yaknaaꞌtujk, je̱tseꞌe je̱ jot du̱pu̱u̱jm je̱p tsaja̱a̱tp joma veꞌe je̱ tsaaydum yakvinma̱a̱ꞌkxu̱t, je̱tseꞌe toꞌk je̱ pa̱ts ka̱jxm du̱pu̱u̱jm joma veꞌe je̱ chaaydum kam yaknu̱ꞌíxat. Vanꞌit tseꞌe je̱ yoova toompata̱jk du̱tukma̱a̱tko̱jtsmojkti pa̱n vinxu̱peꞌe tyukka̱daꞌakjadat ku veꞌe du̱pa̱kmóktat je̱ tsaaydum ta̱a̱jm. Vanꞌit tseꞌe jékum ñu̱jkx. 
\p  
\v 2 ’Ku veꞌe je̱ tsaaydum tok aats du̱paaty, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ kyuká̱tsiva du̱kejx joma veꞌe je̱ yoova toompa je̱tseꞌe du̱ꞌamó̱tuvu̱t pa̱n juuꞌ veꞌe tukka̱daakjup.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ yoova toompa du̱majtsti je̱ kuká̱tsiva je̱tseꞌe du̱vo̱jpti; veꞌemji tseꞌe du̱yakvimpijttini.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ kam je̱ vyintsá̱n je̱ viijnk kuká̱tsiva du̱ke̱jxnuva. Je̱ꞌe̱ tseꞌe chakaꞌtstu je̱tseꞌe je̱ kyuvajk du̱yakxa̱ꞌa̱jkidi, je̱tseꞌe du̱jomtoondi du̱titoondi.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe jadoꞌk du̱ke̱jxnuva. Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktinu. Ax veꞌem tseꞌe je̱ viijnk kuká̱tsiva du̱toonduva: je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vyo̱jptu, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktu. 
\p  
\v 6 ’Ax je̱m tseꞌe je̱ vintsá̱n toꞌk je̱ myajntk juuꞌ veꞌe o̱o̱y tyuntsa̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe kye̱jxpa tun u̱xꞌo̱o̱kani joma veꞌe je̱ yoova toompada. Je̱tseꞌe vyaajñ: “Vyintsa̱ꞌa̱gadap xa ijk je̱ꞌe̱ vineꞌe a̱ts ya̱ nꞌónu̱k.”  
\v 7 Ku veꞌe jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ yoova toompada, vanꞌit tseꞌe je̱ yoova toompa ñavyaajnjidi: “Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe tukka̱dakká̱xjup ya̱ tsaaydum kam. Vaꞌan du̱yakꞌo̱o̱ꞌkumda je̱tseꞌe nje̱ꞌe̱imdat ya̱ tsaaydum kam.”  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe du̱majtsti je̱tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. Yakpítsumdu veꞌe joma veꞌe je̱ tsaaydum kam. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tiseꞌe tyónup je̱ tsaaydum kam je̱ vyintsá̱n? 
\p Je̱tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Je̱ꞌyap xa veꞌe je̱tseꞌe je̱ yoova toompa du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkká̱xjadat je̱tseꞌe je̱ viijnk yoova toompa du̱pá̱mu̱t. 
\p  
\v 10 ’Ta̱ miits ya̱ꞌa̱ veꞌe xko̱tsta juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: 
\q1 Je̱ o̱y tsaaj juuꞌ veꞌe je̱ po̱jtspata̱jk myaso̱o̱ktinu, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱jts yakpu̱m joma veꞌe du̱nu̱vinko̱pkiku̱x je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kpa̱ts. 
\q1  
\v 11 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱toon, 
\q1 ax je̱ ma̱ja̱ atú̱vats ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nꞌíxumdup. 
\m Ta̱ miits ya̱ꞌa̱ veꞌe xko̱tsta, ¿veꞌem xaja? 
\p  
\v 12 Ax jyaꞌíxtidup tseꞌe vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱majtsti ku̱x ñu̱jaꞌvidupeꞌe je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxta veꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱ka̱jts. Cha̱ꞌkidupeꞌe je̱ nu̱may jayu, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱kamajtsti, je̱tseꞌe ña̱jkxtini. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n yakmo̱ꞌo̱p 
\r (Mt. 22.15‑22; Lc. 20.20‑26) 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe yakke̱jxti je̱ fariseota̱jkta ma̱a̱t je̱ Herodes je̱ jyáyuda joma veꞌe je̱ Jesús, jyayaktonto̱kiyuvaandu jyayakko̱jtsto̱kiyuvaandu tseꞌe je̱ Jesús je̱tseꞌe ku̱yꞌo̱ꞌyixjidi vintso̱ veꞌe du̱nu̱xa̱ꞌa̱adat.  
\v 14 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, nnu̱jaꞌvinup xa a̱a̱tseꞌe je̱ts tu̱veꞌe mits je̱ mjáyuvin je̱ mjoojntykin je̱ts kaꞌa mitseꞌe xtsa̱ꞌa̱ga je̱tseꞌe xꞌavánat juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip, kaꞌa tseꞌe xvinmay pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ jayu mka̱tsju̱, tyú̱vam mitseꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱ xtukꞌix. ¿Yakjajtypeꞌe u̱u̱ꞌm je̱ mpavaꞌnu̱namda je̱tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n yakmo̱ꞌo̱t je̱ yakkutojkpa César, ukpu̱ kaꞌa veꞌe? ¿Nmo̱ꞌo̱p a̱a̱tseꞌe, ukpu̱ kaꞌa a̱a̱tseꞌe nmo̱ꞌo̱t? 
\p  
\v 15 Ax ñu̱jaꞌvip tseꞌe je̱ Jesús vintso̱ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱y jo̱o̱t du̱jaye̱pta, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Tya̱jxts a̱tseꞌe xka̱tsu̱va̱a̱ꞌnda? Yakminda toꞌk je̱ meen je̱ts a̱tseꞌe nꞌíxu̱t. 
\p  
\v 16 Ku veꞌe du̱yakna̱jkxti je̱ meen, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe yam yꞌapa̱mnax, je̱ts pa̱n tseꞌe yam xya̱a̱j yukjaꞌa? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱ yakkutojkpa César ya̱ꞌa̱ veꞌe jye̱ꞌe̱. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mo̱ꞌo̱dats je̱ César juuꞌ veꞌe je̱ César jye̱ꞌe̱ip, je̱ts mo̱o̱yduvats je̱ Nteꞌyam juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱ip. 
\p Ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi. 
\s1 Ku je̱ Jesús yakꞌamo̱tutu̱vi pa̱n joojntykpa̱jknuvapeꞌe je̱ jayu 
\r (Mt. 22.23‑33; Lc. 20.27‑40) 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ saduceota̱jk je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi. (Je̱ saduceota̱jk tseꞌe vaandup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat.) Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p  
\v 19 ―Yakꞌixpa̱jkpa, veꞌemeꞌe je̱ Moisés du̱jatyaajñ je̱ts pa̱n o̱o̱ꞌkpeꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱masa̱ꞌa̱k je̱tseꞌe kaꞌa pa̱n yꞌónu̱k, je̱ o̱o̱ꞌkpa je̱ yꞌuts tseꞌe du̱pá̱kup je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱tseꞌe je̱ yꞌónu̱k jyé̱jat; ax je̱ myutoꞌk mix ónu̱k tseꞌe taannup ax joꞌn je̱ yꞌajch je̱ yꞌónu̱k ku̱yꞌijt joꞌn.  
\v 20 Ax nu̱vuxtojtu̱k tseꞌe yꞌijtti je̱ uts je̱ ajch. Ta̱ꞌa̱xpa̱jk tseꞌe je̱ ko̱o̱p ónu̱k, vanꞌit tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni, kaꞌa tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x je̱ yꞌónu̱k du̱yakje̱ji.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ myutoꞌk uts du̱pu̱jk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk. Nay kaꞌava tseꞌe je̱ yꞌónu̱kta jye̱ji, je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌknuva. Ax nay vanxú̱pjyam tseꞌe jyajtpa je̱ myume̱jtsk uts.  
\v 22 Ax vaꞌan nu̱vuxtojtu̱k tseꞌe du̱pa̱jkti je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk; kaꞌa tseꞌe je̱ yꞌónu̱kta jye̱ji, je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini. U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌo̱o̱ꞌknuva.  
\v 23 Ax kuuk tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jyoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax, ¿pá̱nu̱kts vineꞌe tyu̱va du̱nu̱da̱ꞌa̱xap je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk?, ku̱x vaꞌan nu̱vuxtojtu̱keꞌe du̱pa̱jkti. 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Mtooꞌtó̱kidup xa miitseꞌe ku̱x kaꞌa veꞌe xnu̱jávada vintso̱ veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ts juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t.  
\v 25 Ku xa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jyoojntykpa̱jktinuvat, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu yꞌukyaaꞌvya̱jktinit kaꞌa tseꞌe je̱ jayu yꞌukta̱ꞌa̱xpa̱jktinit, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ ángeles juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 26 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jyoojntykpa̱jktinuvat, ta̱ miitseꞌe xko̱tsta je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp juuꞌ veꞌe je̱ Moisés jyaay, je̱p joma veꞌe je̱ Nteꞌyam myuko̱jtsji je̱m ápit ku̱p akojkm, ¿veꞌem xaja? Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam vyaajñ: “XNteꞌyamidup a̱tseꞌe je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob.”  
\v 27 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, Ntyeꞌyamivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaanchjaꞌvijidu ku veꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini, kaꞌa tseꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jyaꞌvinda yꞌa̱a̱ꞌka, joojntykidupts je̱ꞌe̱ veꞌeda. Ax veꞌem tseꞌe, o̱o̱yts miitseꞌe mtuntooꞌtó̱kida. 
\s1 Je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp 
\r (Mt. 22.34‑40) 
\p  
\v 28 Je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajx vintso̱ veꞌe ñavyaajnjidi. Ku veꞌe du̱nu̱jaꞌvi je̱ts o̱yeꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Juuꞌs je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp? 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp, ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe: “Israeejlit jáyuda, amo̱tunaxta. Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, toꞌkjits je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱Ma̱ja̱Vintsa̱na,  
\v 30 je̱ts mtsó̱ktapeꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, nu̱jom jaꞌvin, nu̱jom aaj nu̱jom jo̱o̱t, nu̱jom je̱ mvinmaꞌyu̱n ma̱a̱t, je̱ts nu̱jom je̱ mmaju ma̱a̱t.”  
\v 31 Je̱ mume̱jtsk pavaꞌnu̱n, veꞌem játypats je̱ꞌe̱ veꞌe. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: “Tso̱kta je̱ mmuja̱nta̱mda je̱ mmuta̱kta̱mda veꞌem ax joꞌn viinm mnachó̱kjada.” Kaꞌa xa veꞌe jadoꞌk je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jip ax joꞌn ya̱ me̱jtsk pavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ó̱yameꞌe tu̱xka̱ts, tyú̱vam, ku̱x toꞌkji xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk, je̱ꞌe̱jyji veꞌe toꞌk.  
\v 33 Je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktsó̱ku̱t nu̱jom jaꞌvin, nu̱jom aaj nu̱jom jo̱o̱t, nu̱jom je̱ vinmaꞌyu̱n ma̱a̱t, je̱ts nu̱jom je̱ maju ma̱a̱t, je̱ts ku veꞌe je̱ jayu du̱tsa̱k je̱ myuja̱nta̱m je̱ myuta̱kta̱m veꞌem ax joꞌn viinm ñacha̱kju̱, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts kaꞌa veꞌe nu̱jom je̱ tá̱nu̱k ya̱x juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam yaktukvintsa̱ꞌkip je̱ts nu̱jom je̱ viijnk ya̱x juuꞌ veꞌe yakto̱o̱yp je̱m yo̱jxpe̱jtu̱n ka̱jxm. 
\p  
\v 34 Ax ku tseꞌe je̱ Jesús du̱mo̱tu je̱ts o̱y yakxo̱neꞌe du̱ꞌatsa̱a̱jv, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Kaꞌats mitseꞌe xmujékuma je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n. 
\p Ax juuꞌ tseꞌe je̱ Jesús du̱tsoꞌoxpa̱jktup, ni pa̱na tseꞌe kyo̱o̱ꞌknayjaꞌvijini je̱tseꞌe juuꞌ du̱jaaꞌkꞌamo̱tutú̱vat. 
\s1 Je̱ David je̱ Mya̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo 
\r (Mt. 22.41‑46; Lc. 20.41‑44) 
\p  
\v 35 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱jk je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk vyaꞌanda je̱ts je̱ David je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱ Cristo?, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.  
\v 36 Je̱ Espíritu Santo xa veꞌe mo̱o̱jyju je̱ David je̱ vinmaꞌyu̱n ku veꞌe je̱ David vyaajñ: 
\q1 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱nu̱u̱jmi a̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱n: 
\q1 “A̱jxtu̱ku̱ yaja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi namvaat a̱tseꞌe nyakvintó̱kida pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup.” 
\m  
\v 37 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David vyaajñ je̱ts je̱ Mya̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. Ax veꞌem tseꞌe, vaꞌajts tseꞌe yaknu̱java je̱ts ka je̱ chaan je̱ kyo̱o̱jjyap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ Mya̱ja̱ Vintsa̱mpa je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p Ax nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱tukxo̱o̱jntkti ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vintso̱ꞌy je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk 
\r (Mt. 23.1‑36; Lc. 11.37‑54; 20.45‑47) 
\p  
\v 38 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakꞌixpu̱jk, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Yakkó̱pkada o̱o̱y je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ku̱x mvinꞌa̱a̱ꞌnuvaajnju̱dup miits je̱ꞌe̱ veꞌe. Je̱ꞌe̱ xa veꞌe du̱muvidu̱tuvaandup je̱ ya̱a̱jnit vit je̱tseꞌe du̱tso̱kta je̱tseꞌe yakko̱jtspo̱o̱ꞌkxtat je̱ vintsa̱ꞌkin ma̱a̱t je̱p maaꞌy ja̱a̱tp.  
\v 39 Tum je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱jktup je̱tseꞌe du̱tuktsa̱a̱nadat je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe tum o̱o̱jyit je̱p tsaptu̱jkp je̱ts joma veꞌe je̱ ma̱ja̱ kay je̱ ma̱ja̱ uuꞌk.  
\v 40 Je̱ tya̱jk paat tseꞌe du̱pa̱jkjada juuꞌ jatyeꞌe yꞌíxtup jyaye̱jptup je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk; ax jek tseꞌe chapko̱tsta, veꞌem tseꞌe du̱kayaknu̱ke̱ꞌxnata̱kavaꞌanda je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tyoondup. Je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱yojk je̱ tsaachpaatu̱n yakmo̱ꞌo̱dap. 
\s1 Je̱ ya̱x juuꞌ veꞌe pya̱a̱m toꞌk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk 
\r (Lc. 21.1‑4) 
\p  
\v 41 Tsu̱u̱nip tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ja je̱ ya̱x apa̱jkin vyinkujk. Je̱p tseꞌe du̱ꞌix vintso̱ veꞌe je̱ jayu je̱ meen du̱pa̱mda. Ax nu̱may tseꞌe je̱ kumeen jayu juuꞌ veꞌe may je̱ meen du̱pa̱a̱mdup.  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ayo̱o̱va kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk jye̱ꞌy je̱tseꞌe du̱pu̱u̱jm me̱jtsk je̱ piꞌk cobre meen.  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱yaaxji je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts nu̱yojk ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ ayo̱o̱va kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk tu̱du̱pu̱m je̱ ya̱x je̱ts ni kaꞌa veꞌe nu̱jom je̱ viijnk jáyuda;  
\v 44 ku̱x je̱ꞌe̱da, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱du̱pa̱mda juuꞌ veꞌe vintaꞌnu̱xju̱dup; ax ya̱ ayo̱o̱va, ta̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱pa̱mka̱jxni je̱ tyukjoojntykin. 
\c 13  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts kutó̱kiyupeꞌe je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk 
\r (Mt. 24.1‑2; Lc. 21.5‑6) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús pyítsum vyeꞌna je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk je̱ yꞌixpa̱jkpa ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¡Yakꞌixpa̱jkpa, ixu̱ vintso̱ veꞌe ya̱ tsaaj je̱ts ya̱ ta̱jkta! 
\p  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Mꞌixp ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ mú̱jit ta̱jkta? Ni toꞌka ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ tsaaj kyo̱o̱ꞌktaannit nu̱ka̱vyet, nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe kyuto̱kika̱jxnit. 
\s1 Je̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe jé̱jap ku veꞌe je̱ ita̱ka̱x tyá̱minit 
\r (Mt. 24.3‑28; Lc. 21.7‑24; 17.22‑24) 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱m Olivos Ko̱pk viindum. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús chu̱u̱na vyeꞌna je̱m je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk myuꞌavinkojkm, vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Santiago, je̱ Juan je̱ts je̱ Andrés, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidu je̱ Jesús: 
\p  
\v 4 ―Vaajnjik a̱a̱ts toꞌk aaj vinꞌit ya̱ꞌa̱ veꞌe jyátu̱t ñáxu̱t je̱ts ti nu̱jaꞌvints a̱a̱tseꞌe njayé̱pup pa̱n vinꞌit ya̱ꞌa̱ veꞌe tyónju̱t. 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Yakkó̱pkada o̱o̱y ku veꞌe pa̱n mnu̱nvinꞌa̱a̱ꞌnjadat,  
\v 6 ku̱x míndapeꞌe nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱tseꞌe vyaꞌandat: “A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.” Ax nu̱may tseꞌe yakvinꞌa̱a̱ꞌndat. 
\p  
\v 7 ’Ax ku tseꞌe xmó̱tudat je̱ts je̱ atsoꞌoxeꞌe toojnjup je̱ts je̱ atsoꞌox ka̱ts, kaꞌa tseꞌe mnavyinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱jadat, ku̱x nu̱pa̱a̱mdu̱kani je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t. Ax kaꞌanumts je̱ꞌe̱ veꞌe jyeꞌya vye̱ꞌnat je̱ ita̱ka̱x,  
\v 8 ku̱x na̱jkxpeꞌe je̱ jayu ñachoꞌoxpá̱kjada toꞌk nación je̱ts jadoꞌk nación, toꞌk kutojku̱n je̱ts jadoꞌk kutojku̱n, jé̱jap tseꞌe je̱ ma̱kk ojx may viijn, jé̱jivap tseꞌe je̱ yooj. Veꞌem tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n du̱ꞌukvaꞌanu̱t. 
\p  
\v 9 ’Mnayꞌíxjadapts miitseꞌeda, ku̱x myakvó̱ptapeꞌe je̱p tsaptu̱jkpta, myakvatsó̱vdap tseꞌe je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujkta ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada. Je̱m tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpá̱mdat a̱ts ka̱jx.  
\v 10 Jajtykaꞌamáyupts je̱ꞌe̱ veꞌe tooꞌva̱jkp je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn.  
\v 11 Ax kuts miitseꞌe myakmátstat je̱tseꞌe myakje̱ꞌyajadat je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujkta, kaꞌats miitseꞌe tooꞌva̱jkp xvinmáydat ti veꞌe mkó̱tstap, ni kaꞌa tseꞌe xpayo̱ꞌo̱ydat vintso̱ veꞌe mꞌatsó̱vdat, je̱ꞌe̱ts miitseꞌe mkó̱tstap juuꞌ veꞌe myakmo̱ꞌo̱dap vanꞌit, ku̱x kaꞌa veꞌe xko̱tsta vye̱ꞌnat je̱ mꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱nda, je̱ Espíritu Santo veꞌe kó̱tsup miits ka̱jxta.  
\v 12 Ñu̱xa̱ꞌa̱inup tseꞌe je̱ jayu je̱ yꞌuts je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjáva, je̱ ónu̱k teeꞌ, ñu̱xa̱ꞌa̱inupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌónu̱k je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjáva, je̱ts je̱ ónu̱k, ñu̱xa̱ꞌa̱idinuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada.  
\v 13 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu mmuꞌe̱jkjidinit mmujo̱tꞌaajnjidinit ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada. Ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱muténip je̱ tsaachpaatu̱n, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaye̱jpnup je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\p  
\v 14 ’Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Daniel, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌavaꞌni je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ kunuuꞌkx it du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kiyup. (Vaꞌan du̱vinmó̱tuvu̱ pa̱n pa̱neꞌe na̱ka̱ko̱jtsp.) Ku miitseꞌe xꞌíxtat je̱ts je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit joma veꞌe kyapaaꞌtyju̱, vanꞌit tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ve̱ꞌnadap yaja judéait yꞌit ja̱a̱t, vaꞌan tseꞌe du̱ke̱ꞌe̱kta je̱tseꞌe ña̱jkxtat je̱m tonu̱n viinm ko̱pk viinm.  
\v 15 Je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe ve̱ꞌnadap je̱m azotea niꞌkxm, kaꞌa tseꞌe je̱p tyu̱jkp yꞌukta̱jkidinit je̱tseꞌe ti du̱yakpítsumdat.  
\v 16 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe veꞌniduvap je̱m kam jo̱o̱tm, kaꞌa tseꞌe du̱nu̱vimpíttat je̱ vyit.  
\v 17 ¡Ayo̱o̱v je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe kanu̱vaꞌajtsap ve̱ꞌnadap vanꞌit je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakꞌonu̱ktsiꞌtstup vye̱ꞌnat!  
\v 18 Nu̱tsapko̱tsta je̱tseꞌe veꞌem kyatónju̱t ku veꞌe je̱ xox aats,  
\v 19 ku̱x vanꞌiteꞌe je̱ jayu chaachpaaꞌttat veꞌem ax joꞌn ni vinꞌitna veꞌem kyatunju̱ ku veꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌntk je̱ts u̱xyam paat, je̱tseꞌe ni je̱ vinꞌita veꞌem kyo̱o̱ꞌktoojnjinit.  
\v 20 Ax ñu̱pa̱a̱jmtki tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱tseꞌe du̱yakkó̱nat je̱ it ku veꞌe je̱ jayu chaachpaaꞌttat. Pa̱n ku̱jyek xa veꞌe je̱ tsaachpaatu̱n, ni pa̱na tseꞌe kyatso̱ꞌo̱ku̱t vanꞌit. Ax ñu̱pa̱a̱jmtki tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱yakkó̱nat je̱ it ku veꞌe je̱ jayu chaachpaaꞌttat, yakkó̱napts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu ka̱jxta juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n. 
\p  
\v 21 ’Ax pa̱n myaknu̱u̱jmidup tseꞌe: “Ixta, u̱xyaja tseꞌe je̱ Cristo”, ukpu̱ “Ixta, u̱xxim tseꞌe je̱ Cristo”, kaꞌa tseꞌe xjaanchjávadat.  
\v 22 Ku̱x míndapeꞌe juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ts juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada, tyóndapeꞌe je̱ ma̱jin je̱ts je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tukvinꞌa̱a̱ꞌndat, pa̱n ku̱yꞌo̱ꞌyixjada veꞌe je̱tseꞌe du̱vinꞌa̱a̱ꞌndat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n.  
\v 23 Ax mnayꞌíxjadapts miitseꞌeda ku̱x ta̱ xa a̱ts miitseꞌe ntukvinkó̱tsada ku veꞌe kaꞌanum veꞌem tyunju̱ kya̱tsju̱. 
\s1 Vintso̱ je̱ Cristo myiinnuvat 
\r (Mt. 24.29‑35, 42‑44; Lc. 21.25‑36) 
\p  
\v 24 ’Ku veꞌe ñáxu̱t je̱ tsaachpaatu̱n, tun jatyji tseꞌe je̱ aampa xa̱a̱j vyinko̱o̱ꞌtsat, kaꞌa tseꞌe je̱ aampa po̱ꞌo̱ yꞌukꞌaannuvat,  
\v 25 ku̱stá̱kadapeꞌe je̱ maatsa, je̱ts je̱ ma̱kkin juuꞌ veꞌe ya̱ tsajmit it, xyitu̱yo̱ꞌo̱yupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam.  
\v 26 Vanꞌitts a̱tseꞌe xꞌíxtat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, je̱ts je̱m a̱tseꞌe nka̱daꞌaky vínu̱ts jo̱o̱tm o̱o̱y je̱ kutojku̱n ma̱a̱t je̱ts je̱ ma̱jin ma̱a̱t.  
\v 27 Vanꞌitts a̱tseꞌe nké̱xu̱t je̱ nꞌaangelesta̱jk je̱tseꞌe du̱yaknayꞌamókajadat je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe nvinko̱o̱n vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn je̱ts je̱ vaat joma veꞌe ya̱ tsajmit it kyuka̱xa. 
\p  
\v 28 ’Ixta je̱ higo ku̱p. Ku veꞌe je̱ yꞌaxén yꞌaꞌonu̱kta̱ka je̱tseꞌe je̱ yꞌaajy pyítsumnuva, mnu̱jaꞌvidupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tá̱mani veꞌe je̱ xa̱ko̱pk.  
\v 29 Nay veꞌempa tseꞌe ku veꞌe xꞌíxtat je̱ts toojnjup ko̱jtsjupeꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, nu̱jávadats je̱ts tá̱mani je̱ꞌe̱ veꞌe vye̱ꞌnat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax.  
\v 30 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t namkaꞌana veꞌe yꞌo̱o̱ꞌkká̱xta vye̱ꞌnat je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup.  
\v 31 Ká̱xup náxup tseꞌe ya̱ tsajmit it je̱ts ya̱ naxviijnit it; ax a̱ts je̱ nka̱ts je̱ nꞌayook, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyapaaꞌnáxu̱t. 
\p  
\v 32 ’Kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávada vinꞌiteꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaꞌtu̱t ku veꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t, ni je̱ aangelesa tseꞌe juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, ni á̱tsats je̱ꞌe̱ veꞌe nkanu̱jaꞌviva, a̱ts, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, je̱ Dios Teeꞌji veꞌe du̱nu̱jaꞌvip. 
\p  
\v 33 ’Nayꞌíxjada, nakyujoojntykajada, tsapko̱tsta, ku̱x kaꞌa veꞌe ti nu̱jaꞌvin vinꞌit a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax.  
\v 34 Veꞌem xa a̱tseꞌe nmiinnuvat ax joꞌn toꞌk je̱ kuta̱jk juuꞌ veꞌe jékum na̱jkxp je̱tseꞌe je̱ tya̱jk du̱masa̱ꞌa̱k, je̱ tyoompata̱jk du̱tukka̱ta̱ka ti veꞌe nu̱toꞌk jaty tyóndap, je̱tseꞌe je̱ yꞌixꞌijtpa du̱tukpavaꞌañ je̱tseꞌe ñakyujoojntykajat.  
\v 35 Nakyujoojntykajada miits, ku̱x kaꞌa veꞌe xnu̱jávada vinꞌit a̱tseꞌe nmiinnuvat. Veꞌemts a̱tseꞌe nmiinnuvat ax joꞌn toꞌk je̱ kuta̱jk ku veꞌe jye̱ꞌyni tánani, ukpu̱ tsoꞌm joꞌn, ukpu̱ je̱ tseev ayaaxp, ukpu̱ ku veꞌe ya̱ it jyajtu̱kuvaanni.  
\v 36 Nakyujoojntykajada, veꞌemts a̱ts miitseꞌe manaxy nkapaaꞌttat ku a̱tseꞌe tun toꞌmayji nmiinnuvat.  
\v 37 Juuꞌts a̱ts miitseꞌe nvaajnjidup, anañu̱joma je̱ jayu ka̱jxpats je̱ꞌe̱ veꞌe, nakyujoojntykajada. 
\c 14  
\s1 Ku je̱ israeejlit jayu du̱ko̱jtsmojkti je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱mátstat 
\r (Mt. 26.1‑5; Lc. 22.1‑2; Jn. 11.45‑53) 
\p  
\v 1 Jame̱jtsxa̱a̱j tseꞌe du̱kapaaꞌty vyeꞌna je̱ pascua xa̱a̱j, vanꞌit ku veꞌe yakkay je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t. Ax yꞌíxtidup tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk vintso̱ veꞌe je̱ Jesús du̱mátstat je̱ taay ma̱a̱t je̱tseꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjadat.  
\v 2 Je̱tseꞌe ñavyaꞌanjada: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe nmajtsumdat ku veꞌe je̱ xa̱a̱j tyunju̱ vye̱ꞌnat ku̱x ku veꞌe je̱ nu̱may jayu yoojmu̱ktat yꞌajxu̱ktat. 
\s1 Toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pa̱a̱jmji je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j je̱ Jesús 
\r (Mt. 26.6‑13; Jn. 12.1‑8) 
\p  
\v 3 Je̱m tseꞌe betániait kyajpu̱n ka̱jxm je̱ Jesús vyeꞌna je̱m je̱ Simón tya̱kꞌam, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup yꞌijt. Kaayp tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ma̱a̱t toꞌk je̱ po̱o̱ꞌp tsaaj apa̱jkin juuꞌ veꞌe tum je̱ nardo paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j du̱ma̱a̱t juuꞌ veꞌe tsó̱vax a̱a̱ꞌk. Vanꞌit tseꞌe du̱puꞌuj je̱ po̱o̱ꞌp tsaaj apa̱jkin je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tukxa̱kte̱e̱jmu̱kku̱jx.  
\v 4 Ax je̱m tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ko̱ꞌo̱yjaꞌvidu juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tyoon, je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Tya̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe ko̱o̱jyji du̱yakvinto̱ki ya̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j?  
\v 5 Ku̱yakta̱a̱ꞌk xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ax joꞌn je̱ meen juuꞌ veꞌe toꞌk joojnt nu̱mutún je̱tseꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu yakmo̱o̱ynit. 
\p Ax myujo̱tmaꞌttu tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Maso̱ꞌo̱kta. ¿Tya̱jxseꞌe xvinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱da ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk? O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xtuujnja.  
\v 7 Mꞌíttap xa miitseꞌe xa̱ꞌma ma̱a̱t je̱ ayo̱o̱va jayu, je̱ts pa̱n vinꞌiteꞌe xtso̱kta, mꞌo̱ꞌyixjadap tseꞌe je̱tseꞌe o̱y xtoojnjadat; ax kaꞌats a̱tseꞌe xa̱ꞌma nꞌukꞌijtnit miits ma̱a̱tta.  
\v 8 Ta̱ veꞌe ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱tún vinxu̱peꞌe tu̱yꞌo̱ꞌyixju̱, ta̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe myin je̱ts a̱tseꞌe tu̱xtuknu̱tem ya̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j a̱ts je̱ nnu̱naxta̱jkin.  
\v 9 Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts pa̱n joma veꞌe yaktukkaꞌamáy je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn, yakko̱jtspapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tu̱xtuujnja, veꞌem tseꞌe yaktukjaaꞌmye̱jtsnit. 
\s1 Ku je̱ Judas ma̱a̱t je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda du̱ko̱jtsmojkti 
\r (Mt. 26.14‑16; Lc. 22.3‑6) 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱ Judas Iscariote, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu, je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱jts du̱ma̱a̱tnakyó̱tsjada je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda pa̱n vintso̱ veꞌe du̱pá̱mu̱t je̱ Jesús je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌmda.  
\v 11 Ku veꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n du̱ꞌamo̱tunajxti, o̱o̱y tseꞌe tyunxo̱o̱jntkti je̱tseꞌe du̱tukvinvaꞌnidi je̱ts myo̱ꞌo̱dapeꞌe je̱ meen. Vanꞌit tseꞌe je̱ Judas du̱ꞌixtiꞌukvaajñ vintso̱ veꞌe yꞌó̱yat je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pá̱mu̱t je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌmda. 
\s1 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaꞌox 
\r (Mt. 26.17‑29; Lc. 22.7‑23; Jn. 13.21‑30; 1 Co. 11.23‑26) 
\p  
\v 12 Ku veꞌe je̱ mutoꞌk xa̱a̱j du̱paaty ku veꞌe yakkay je̱ tsapkaaky juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t je̱tseꞌe yakju̱ꞌkx je̱ carnero juuꞌ veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktup pascua xa̱a̱j, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe xtsa̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe na̱jkx nyakꞌo̱ya je̱tseꞌe nyaknajxumdat je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox? 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱kejx je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Na̱jkxta je̱m kajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe xma̱a̱tnavyaaꞌtjadat toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe toꞌk tsiv je̱ na̱a̱j du̱pavijtsp. Je̱ꞌe̱ tseꞌe mpana̱jkxtap.  
\v 14 Pa̱n joma tu̱jkts je̱ꞌe̱ veꞌe tya̱ka, na̱a̱jmada je̱ kuta̱jk: “Je̱ Yakꞌixpa̱jkpa veꞌe vaamp: ¿Joma veꞌe je̱ it joma a̱tseꞌe ntukma̱a̱tyaknáxtat je̱ nꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox?”  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe mtukꞌíxjadat toꞌk je̱ ma̱ja̱ cuarto juuꞌ veꞌe je̱p mume̱jtsk nu̱ka̱vyet ku̱jxp, joma veꞌe puꞌuk avaada. Je̱p tseꞌe xꞌapa̱a̱mdu̱kadat je̱ aꞌox. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpa ña̱jkxti je̱tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m kajpu̱n ka̱jxm, je̱tseꞌe du̱paatti ax joꞌn je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi. Je̱tseꞌe du̱ꞌapa̱a̱jmtkidi je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox. 
\p  
\v 17 Ku veꞌe je̱ it choꞌoini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy ma̱a̱t je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk.  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe yꞌa̱jxtkti kaayva. Kaaydup tseꞌe vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts nu̱toꞌkeꞌe miitsta juuꞌ veꞌe u̱xyam je̱ kya̱ꞌa̱j du̱pa̱a̱mp yam plato jo̱o̱tm a̱ts ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk chaachvinmapya̱jkti je̱tseꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿A̱ts je̱ꞌe̱ vineꞌe? 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk miitsta, nu̱toꞌkts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup, nma̱a̱tkaaypts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe u̱xyam.  
\v 21 Ax je̱ꞌe̱mts a̱tseꞌe mpanu̱jkxp je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe javyet ijtp a̱ts ka̱jx je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. ¡Ax ayo̱o̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup! Nu̱yojk o̱y tseꞌe ku̱yꞌijtu̱xji je̱ jayu ku veꞌe ku̱kyakeꞌx. 
\p  
\v 22 Kaaydup tseꞌe vye̱ꞌnada, je̱tseꞌe je̱ Jesús je̱ tsapkaaky du̱ka̱a̱jn, je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji, je̱tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nniꞌkx je̱ nko̱pk. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe du̱ko̱o̱mpa je̱ tukꞌaꞌooguin, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. Ax anañu̱jómats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌookti.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n. Ku̱x ku a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t, nyaktaajnjadapts a̱ts miitseꞌe je̱ nam ko̱jtstán. Je̱ nu̱may jayu a̱tseꞌe nkuꞌo̱o̱ꞌkap.  
\v 25 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe nꞌukꞌooknit je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j, vanꞌítnumeꞌe ku a̱tseꞌe nꞌooꞌku̱t je̱ ñam je̱ꞌe̱ je̱m je̱ Nteꞌyam kyutojku̱n jo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Pedro veꞌe kanatyukpá̱kjup 
\r (Mt. 26.30‑35; Lc. 22.31‑34; Jn. 13.36‑38) 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ u̱v du̱ꞌa̱a̱vdi je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m Olivos Ko̱pk viindum.  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Nu̱jom xa a̱ts miitseꞌe xmaso̱ꞌo̱ktat u̱xyam ya̱ tsooj, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe javyet yꞌit je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: “Nyakꞌo̱o̱ꞌkup xa a̱tseꞌe je̱ carnero vinténiva je̱tseꞌe je̱ carnero yꞌanomvaꞌkxtat.”  
\v 28 Ax kuts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat, na̱jkxupts a̱tseꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm; u̱xꞌo̱o̱kts miitseꞌe je̱m mje̱ꞌyadat. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Mjamaso̱ꞌo̱kjada veꞌe anañu̱joma, kaꞌats a̱ts mitseꞌe nmaso̱ꞌo̱ku̱t. 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma je̱ts u̱xyam ya̱ tsooj, kaꞌanumeꞌe je̱ naꞌatseev yꞌayaꞌaxy vye̱ꞌnat me̱jtsk nax, mutoojk náxipts a̱ts mitseꞌe xkanatyukpu̱kju̱ vye̱ꞌnat. 
\p  
\v 31 Ax nu̱yojk ma̱kk tseꞌe je̱ Pedro jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ku̱njaꞌa̱a̱ꞌk xa a̱tseꞌe mits ma̱a̱t, kaꞌats a̱ts mitseꞌe nkanatyukpá̱kju̱t. 
\p Tum veꞌem tseꞌe vyaanduva nu̱jom je̱ myuꞌixpa̱jkpata̱jk. 
\s1 Ku je̱ Jesús chapka̱jts je̱p Getsemaní 
\r (Mt. 26.36‑46; Lc. 22.39‑46) 
\p  
\v 32 Je̱ꞌydu tseꞌe joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Getsemaní, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Tsa̱a̱nada yaja namvaat a̱tseꞌe na̱jkx ntsapka̱ts. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe du̱va̱a̱jv je̱ Pedro ma̱a̱t je̱ Santiago je̱ts je̱ Juan. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús chaachvinmapyu̱jk je̱tseꞌe o̱o̱y tyunnavyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyji. 
\p  
\v 34 Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tsaachvinmaayp tseꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin o̱o̱ꞌku̱n am paat. Tanda yaja je̱ts nakyujoojntykajada. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jave̱e̱ꞌn jyaaꞌknu̱jkx je̱tseꞌe je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj du̱tukpaaty je̱ naax, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱munooꞌkxtk pa̱n ku̱yꞌó̱yameꞌe je̱tseꞌe ku̱kyatsaachpaaꞌty.  
\v 36 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe chapka̱jts: 
\p ―Tata, nu̱jom xa mitseꞌe juuꞌ jaty mꞌo̱ꞌyixkú̱xju̱, kadi xyakjaty je̱ts a̱tseꞌe xtukka̱daꞌaku̱t ya̱ tsaachpaatu̱n; ax ka je̱ꞌe̱p tseꞌe mtónup juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp, je̱ꞌe̱ veꞌe mtónup juuꞌ mitseꞌe mtsa̱jkp. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyimpijt joma veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk; maadup tseꞌe du̱paatti. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Simón, ¿mmaap mits je̱ꞌe̱ veꞌe? ¿Kaꞌa veꞌe tu̱mꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe o̱tyoꞌk hora joojntyk ku̱mꞌit?  
\v 38 Nakyujoojntykajada je̱ts tsapko̱tsta je̱tseꞌe mkakaꞌadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp. Je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, ax ayonu̱ktá̱kats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱jkxnuva tsapko̱jtspa, nay vanxú̱pjyam tseꞌe chapka̱jts.  
\v 40 Ku veꞌe vyimpijtnuva, maadupjyam tseꞌe du̱paattinuva jadoꞌk nax ku̱x ma̱kkeꞌe je̱ tsooj tyumpaatjidini. Ax kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jávada vintso̱ veꞌe du̱ꞌatsó̱vdat.  
\v 41 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxnuva tsapko̱jtspa mutoojk nax. Ku veꞌe vyimpijtnuva, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidinuva: 
\p ―¿Mmaadup mpo̱o̱ꞌkxtupna veꞌe? Ta̱ xa veꞌe je̱ tiempo du̱paatni je̱ts a̱tseꞌe nyakpá̱mu̱t je̱m je̱ tó̱kinax jayu kya̱ꞌmda, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 42 Pojtu̱kta je̱ts du̱jaꞌmda. Je̱ja xa veꞌe mye̱jtsni juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌmda juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup. 
\s1 Ku je̱ Jesús yakmajch 
\r (Mt. 26.47‑56; Lc. 22.47‑53; Jn. 18.2‑11) 
\p  
\v 43 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna ku veꞌe je̱ Judas jye̱ꞌy, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu. Ax je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe nu̱may je̱ jayu je̱ yajkxy tsojx ma̱a̱t je̱ts je̱ ku̱p ma̱a̱t; je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta, ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ke̱jxju̱dup.  
\v 44 Je̱ Judas juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm du̱pa̱a̱mnup, myo̱o̱ydu tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin vintso̱ veꞌe du̱nu̱jávadat pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, ax veꞌem tseꞌe du̱tónu̱t ax joꞌn je̱ jayu je̱ myujayu o̱o̱y du̱tuntsa̱k. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe ntsuuꞌkxp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, matsta je̱ts yakna̱jkxta. O̱o̱y tseꞌe xtunꞌíxtat ku veꞌe mka̱ke̱kvaꞌatsjadat. 
\p  
\v 45 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Judas vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱je̱ꞌy je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa. 
\p Vanꞌit tseꞌe du̱tsuuꞌkx.  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yakmajch. 
\p  
\v 47 Vanꞌit tseꞌe toꞌk juuꞌ veꞌe je̱m ténip, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakpítsum je̱ yajkxy tsojx je̱tseꞌe du̱ku̱spojxji toꞌk adoꞌom je̱ tyaatsk juuꞌ veꞌe du̱toojnjip je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta. 
\p  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Veꞌem a̱ts miitseꞌe xnu̱minda je̱ yajkxy tsojx ma̱a̱t je̱ts je̱ ku̱p ma̱a̱t, je̱ts a̱tseꞌe xmátstat ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ku̱nꞌijt?  
\v 49 Jó̱vum xa̱a̱j xa a̱tseꞌe tu̱nꞌit miits ma̱a̱tta ku a̱tseꞌe je̱ jayu tu̱nyakꞌixpu̱k je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, kaꞌats a̱tseꞌe xmajtsti vanꞌit. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe jidu̱ꞌu̱m jyaty je̱tseꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kyuke̱e̱kjidi, naaydum tseꞌe du̱yaktaandi. 
\s1 Toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe ke̱e̱knu 
\p  
\v 51 Ax je̱m tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱paꞌu̱xꞌo̱o̱kip, je̱ sábana ka̱kva̱pji, je̱tseꞌe yakmajch.  
\v 52 Vanꞌitts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱masa̱a̱k je̱ sábana je̱tseꞌe kyeek nu̱vaꞌajts a̱xvaꞌajts. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vinteni pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp 
\r (Mt. 26.57‑68; Lc. 22.54‑55, 63‑71; Jn. 18.12‑14, 19‑24) 
\p  
\v 53 Vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti je̱ Jesús joma veꞌe je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta. Je̱tseꞌe ñayꞌamojkika̱jxjidi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta.  
\v 54 Jékum tseꞌe je̱ Pedro pyaꞌu̱xꞌo̱o̱kaja. Paje̱ꞌyjuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Pedro je̱p je̱ teeꞌ tyaagujkp, je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌa̱jxtk xaampa ma̱a̱t je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk. 
\p  
\v 55 Je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp, yꞌíxtidupts je̱ꞌe̱ veꞌe vintso̱ veꞌe je̱ Jesús du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjadat. Ax kaꞌa tseꞌe du̱mutaayvaaꞌtta.  
\v 56 Nu̱may tseꞌe yꞌijtti pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱nu̱vampe̱jttu, ax kaꞌa tseꞌe ñayꞌake̱e̱gaja juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup toꞌk jadoꞌk.  
\v 57 Ax je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe ténidup je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱vampe̱jtti jidu̱ꞌu̱m: 
\p  
\v 58 ―Nmo̱tu xa a̱a̱tseꞌe ku veꞌe jidu̱ꞌu̱m vyaꞌañ: “Nyakkutó̱kiyup xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk juuꞌ veꞌe jayu pu̱m; toojk xa̱a̱jts a̱tseꞌe mpa̱a̱mnuvat juuꞌ veꞌe ka jayu pú̱map.” 
\p  
\v 59 Ax ni veꞌema tseꞌe kyanayꞌake̱e̱gaja juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup. 
\p  
\v 60 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe teni je̱ja je̱ jayu vyinkujk je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús: 
\p ―¿Ni vinxu̱pa tseꞌe mkahꞌatsa̱v? ¿Vintso̱ tseꞌe mkanakyuka̱tsju̱ ku veꞌe myaknu̱ꞌa̱a̱ꞌna? 
\p  
\v 61 Ax ama̱ꞌa̱t tseꞌe je̱ Jesús tyaajñ, ni vinxu̱pa veꞌe kyahꞌatsa̱a̱jv. Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ yꞌamo̱tutú̱vijinuva: 
\p ―¿Mits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, je̱ Kunuuꞌkx Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k? 
\p  
\v 62 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. Mꞌíxtapts miitseꞌe ku a̱tseꞌe ntsa̱a̱nat je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱ka̱ꞌmika̱jxp, xꞌíxtuvapts a̱ts miitseꞌe ku a̱tseꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm nka̱daꞌaku̱t je̱m vínu̱ts jo̱o̱tm. 
\p  
\v 63 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ vyit natyuknu̱ka̱a̱ꞌtsvaatsju, je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts kyo̱ꞌo̱yjaꞌvipeꞌe, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―¿Tya̱jxts u̱u̱ꞌmeꞌe njaaꞌktso̱jkumdat pa̱neꞌe du̱ꞌixtu du̱mó̱tudu juuꞌ veꞌe tyoon kyo̱jts ka ó̱yap?  
\v 64 Ta̱ xa veꞌe xꞌamo̱tunaxta vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinko̱jtspét. ¿Vintso̱seꞌe xpayo̱ꞌo̱yda? 
\p Ax nu̱jomda tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌku̱n je̱ Jesús du̱tuknu̱vaꞌnidi. 
\p  
\v 65 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱tsójidi je̱tseꞌe du̱vintsoomdi, je̱tseꞌe du̱tsiiꞌkti, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Nu̱kó̱tsu̱ts nꞌit pa̱neꞌe tu̱mtsiiꞌkju̱. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk vyimpa̱ꞌkxjidi jya̱pa̱ꞌkxjidi. 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkji je̱ Jesús 
\r (Mt. 26.69‑75; Lc. 22.56‑62; Jn. 18.15‑18, 25‑29) 
\p  
\v 66 Ax avaꞌt tso̱ tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna je̱p taagujkp, je̱tseꞌe toꞌk je̱ ja̱jtspa ñu̱je̱ꞌyji, je̱ teeꞌts je̱ꞌe̱ veꞌe jya̱jtsjip vyeꞌna juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta,  
\v 67 je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe je̱ Pedro du̱ma̱a̱txámy je̱ tsapta̱kmutoompata̱jkta. Ku veꞌe du̱vinꞌix, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Mma̱a̱tvíttpap xa mits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱yꞌit ya̱ Jesús, ya̱ nazarétit jayu. 
\p  
\v 68 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkji. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nꞌixa, ni kaꞌats a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n ti mitseꞌe mka̱jtsp. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ñu̱jkx joma veꞌe je̱ zaguán, je̱tseꞌe je̱ naꞌatseev yꞌayaaxy.  
\v 69 Vanꞌit tseꞌe je̱ ja̱jtspa je̱ Pedro du̱ꞌíxnuva je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱p veꞌnidup: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱toꞌk juuꞌ veꞌe xi Jesús du̱ma̱a̱tvíttp tu̱yꞌit. 
\p  
\v 70 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ Jesús du̱kanatyukpa̱jkjinuva. Je̱tseꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxy je̱tseꞌe je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱p ténidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱u̱jmiko̱jtinuva je̱ Pedro: 
\p ―Tyú̱vam xa veꞌe je̱ts ya̱ꞌa̱ jyáyuva mitseꞌe ku̱x galiléait jayu mitseꞌe, nay veꞌem tseꞌe je̱ mko̱jtsu̱n. 
\p  
\v 71 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yꞌixp xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe ntaaya. Ñu̱jaꞌvinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts ko̱ꞌo̱y nu̱ko̱tsa a̱tseꞌe ntaannit pa̱n kaꞌa a̱tseꞌe tyu̱va juuꞌ nka̱ts. Kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xi jayu nꞌixa juuꞌ miitseꞌe mtijtup. 
\p  
\v 72 Vanꞌit tseꞌe mume̱jtsk nax je̱ naꞌatseev yꞌayaaxy. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱jaaꞌmyejts vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji ku veꞌe vyaajñ: “Kaꞌanum tseꞌe je̱ naꞌatseev yꞌayaꞌaxy vye̱ꞌnat me̱jtsk nax, mutoojk náxipts a̱ts mitseꞌe xkanatyukpu̱kju̱ vye̱ꞌnat.” Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Pedro vyinmaay je̱tseꞌe yaaxy. 
\c 15  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ Pilato du̱vinteni 
\r (Mt. 27.1‑2, 11‑14; Lc. 23.1‑5; Jn. 18.28‑38) 
\p  
\v 1 Ax tun ja̱pyji tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda du̱ko̱jtsmojkti ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta je̱ts nu̱jom juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tsum du̱yakna̱jkxti je̱tseꞌe je̱m je̱ Pilato kya̱ꞌm du̱pa̱a̱mdi.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ Jesús: 
\p ―¿Mitseꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe, veꞌem ax joꞌn tu̱xka̱ts. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n ñu̱xa̱ꞌa̱ijidi je̱tseꞌe ñu̱vampe̱jtjidi may viijn.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vinuva: 
\p ―¿Ni vinxu̱pa veꞌe mkahꞌatsa̱v? Ixu̱ vinxu̱pji ti jaty myaktuknu̱xa̱ꞌa̱a. 
\p  
\v 5 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkꞌatsa̱a̱jv, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Pilato atu̱va ato̱ki tyaanni. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n kyutujk 
\r (Mt. 27.15‑31; Lc. 23.13‑25; Jn. 18.38‑19.16) 
\p  
\v 6 Ax vimpaascua xa̱a̱j tseꞌe je̱ Pilato du̱masa̱ꞌa̱k yꞌijt toꞌk je̱ poxu̱nta̱kjayu, jyapa̱na pa̱n pa̱neꞌe je̱ jayu yꞌamó̱tudup.  
\v 7 Je̱p tseꞌe vyeꞌna poxu̱ntu̱jkp toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe Barrabás du̱xa̱a̱j ma̱a̱t je̱ myujatyooꞌda, je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ jayu du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti ku veꞌe du̱nu̱pojtu̱kti je̱ yakkutojkpa.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ Pilato du̱nu̱je̱ꞌydi je̱tseꞌe du̱ꞌamó̱tudi je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe tyuump vinjoojnt.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato je̱ nu̱may jayu du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Mtso̱jktupeꞌe je̱ts a̱ts miitseꞌe nmaso̱o̱kjadat ya̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa? 
\p  
\v 10 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem vyaajñ ku̱x je̱ Jesuuseꞌe myaso̱ꞌo̱kuvaampy, ñu̱jaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ e̱jku̱n ka̱jxeꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsá̱n du̱pa̱a̱mdi je̱ Jesús je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌm.  
\v 11 Ax je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda tseꞌe du̱ꞌako̱jtsidu je̱ nu̱may jayu je̱ts ñojkꞌó̱yeꞌe du̱ꞌamó̱tudat je̱tseꞌe je̱ Barrabás yakmaso̱o̱kjadat.  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato yꞌamo̱tutú̱vijinuva: 
\p ―¿Ax vintso̱ tseꞌe xtso̱kta je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t ma̱a̱t je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mtijtup Israeejlit Jayu Yakkutojkpa? 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe yꞌaaꞌmitaakti: 
\p ―¡Yakcruuzpé̱tu̱! 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe? ¿Ti ka ó̱yap ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱du̱tún? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyunjaaꞌkꞌaaꞌmitaaktinuva: 
\p ―¡Yakcruuzpé̱tu̱! 
\p  
\v 15 Ku̱x tseꞌe je̱ Pilato o̱y ñaajktanuvaꞌañju̱ ma̱a̱t je̱ nu̱may jayu, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Barrabás du̱masa̱a̱k. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjavyo̱jpji ma̱a̱t je̱ po̱ꞌo̱ vo̱jpu̱n je̱ pojxu̱n ja̱ptsum, je̱tseꞌe je̱ jyayu du̱tukka̱ta̱jki je̱tseꞌe du̱yakcruuzpé̱ttat. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ Jesús du̱yakna̱jkxti je̱ja jadoꞌk tu̱jk joma veꞌe ñamyáyjada, je̱tseꞌe du̱yaxmojkka̱jxti je̱ tojpata̱jk juuꞌ jatyeꞌe je̱m veꞌnidu.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsoꞌojmk vit du̱tukxo̱jxti je̱ Jesús, je̱tseꞌe toꞌk je̱ ápit taꞌaky du̱pa̱a̱mdi je̱ corona joꞌn, je̱tseꞌe du̱tukxa̱kje̱e̱jnu̱kti je̱m je̱ Jesús kyuvajkm. Veꞌem tseꞌe du̱jatijti je̱ts vyintsa̱ꞌkidupeꞌe je̱ yakkutojkpa.  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱ko̱jtspo̱o̱ꞌkxti: 
\p ―¡Yakma̱ja mitseꞌe mꞌijtnit, Israeejlit Jayu Yakkutojkpa! 
\p  
\v 19 Je̱tseꞌe du̱tukxa̱kjoꞌpu̱kti toꞌk je̱ kapy je̱tseꞌe du̱nu̱tsójidi, je̱tseꞌe du̱vinko̱xkténidi.  
\v 20 Ax ku tseꞌe du̱nu̱xikka̱jxti du̱tukxikka̱jxti, vanꞌit tseꞌe du̱pa̱jkjidini je̱ tsoꞌojmk vit je̱tseꞌe du̱tukxo̱jxtini je̱ vyítam. Vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti cruuzpe̱jtpa. 
\s1 Ku je̱ Jesús cryuuzpejt 
\r (Mt. 27.32‑44; Lc. 23.26‑43; Jn. 19.17‑27) 
\p  
\v 21 Je̱ja tseꞌe tooꞌ aajy vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu je̱m ñajxy, je̱meꞌe kam jo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn, Simón je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, ciréneit jayu, je̱ Alejandro je̱ts je̱ Rufo je̱ tyeeꞌ. Je̱ꞌe̱ tseꞌe yꞌake̱e̱ꞌyidu je̱tseꞌe du̱paka̱a̱jyjat je̱ Jesús je̱ cryuuz. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yakna̱jkxti joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Gólgota. (Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Gólgota, Kuxútum.)  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe du̱mo̱o̱ydi je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ tso̱o̱jy du̱ma̱a̱t je̱tseꞌe du̱kama̱kkjávat je̱ tsaachtoꞌnu̱n; ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌuuk.  
\v 24 Tá̱vani tseꞌe du̱yakcruuzpé̱tta vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk du̱yakvaꞌkxti je̱ Jesús je̱ vyit; ñu̱kooꞌyidupeꞌe je̱tseꞌe du̱ꞌíxtat pa̱n juuꞌ veꞌe tukka̱daꞌakjadap nu̱toꞌk jaty. 
\p  
\v 25 Taaxtojtu̱k yaaxp tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ Jesús du̱yakcruuzpe̱jtti.  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe du̱pa̱a̱mdi toꞌk je̱ jatyán juuꞌ veꞌe du̱ꞌavaꞌnip pa̱n ti veꞌe kyuvejtp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ jatyán vyaꞌañ: “Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa.”  
\v 27 Yakcruuzpe̱jttuva tseꞌe je̱ꞌe̱ ma̱a̱t nu̱me̱jtsk je̱ me̱e̱ꞌtspa, toꞌk je̱ja yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi je̱ts jadoꞌk je̱ja yꞌanaja̱paꞌayi.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe tyoojnji je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe vaamp: “Veꞌemeꞌe yakpu̱u̱jm ax joꞌn je̱ ma̱ja̱ to̱kin ku̱du̱tuujn.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. 
\p  
\v 29 Je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe najxtu, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús du̱vinko̱jtspe̱jttup je̱tseꞌe je̱ kyuvajk du̱vivu̱yo̱ꞌo̱yda, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Ka mítsapeꞌe mtunvaan je̱ts myakkutó̱kiyupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱ja̱ tsapta̱jk je̱tseꞌe toojk xa̱a̱j xpa̱a̱mnuvat?  
\v 30 Naajktso̱ꞌo̱kju̱ts nꞌit je̱ts vánu̱ku̱ je̱m cruz ka̱jxm. 
\p  
\v 31 Nu̱xiikju̱duva tukxiikju̱duva tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Yaktso̱o̱k xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ viijnk jayu; kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe viinm ñaajktso̱ꞌo̱kju̱t.  
\v 32 Ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe natyijjup Cristo, je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa, vaꞌan ya̱ꞌa̱ du̱naajkváñu̱kju̱ je̱m cruz ka̱jxm je̱ts a̱a̱tseꞌe nꞌíxu̱t, vanꞌitts a̱a̱tseꞌe njaanchjávat ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi. 
\p Je̱ꞌe̱ paat tseꞌe vinko̱jtspe̱jtju̱duva juuꞌ veꞌe je̱ Jesús mya̱a̱tcruuzpe̱jttu. 
\s1 Ku je̱ Jesús yꞌo̱o̱ꞌkni 
\r (Mt. 27.45‑56; Lc. 23.44‑49; Jn. 19.28‑30) 
\p  
\v 33 Ku veꞌe kujk xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ it je̱ naax kyo̱o̱ꞌtsi. Toojk yaaxp paat tseꞌe yꞌijt ko̱o̱ꞌts.  
\v 34 Toojk yaaxp tseꞌe vyeꞌna je̱tseꞌe ma̱kk je̱ Jesús kya̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Eloi, Eloi, ¿lama sabactani? (Ax jidu̱ꞌu̱mts ya̱ꞌa̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum, a̱ts je̱ nNteꞌyam, a̱ts je̱ nNteꞌyam, ¿tya̱jxts a̱ts mitseꞌe xmasa̱ꞌa̱k?) 
\p  
\v 35 Je̱m tseꞌe vye̱ꞌnada juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtu, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu: 
\p ―Mó̱tuda, je̱ Elíastam xa veꞌe yaaxjip. 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk ñuujm je̱tseꞌe o̱jts toꞌk je̱ tukna̱ꞌokta̱a̱tsu̱n du̱yakxa̱a̱ꞌk ma̱a̱t je̱ tsaaydum paꞌajk na̱ꞌo̱o̱k, je̱tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱m kapy ja̱jm, je̱tseꞌe du̱tukꞌatiji je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱vinxooꞌtsu̱t. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Vaꞌan du̱ꞌíxumda pa̱n miimpeꞌe je̱ Elías yakváñu̱kju̱. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ma̱kk kya̱jts je̱tseꞌe je̱ jyaꞌvin tyukvaatsji.  
\v 38 Je̱ ata̱tyok juuꞌ veꞌe je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp tukꞌata̱tyuk je̱ it juuꞌ veꞌe je̱ kunooꞌkxu̱n munu̱yojk du̱ma̱a̱t, viinm tseꞌe kya̱a̱ꞌtsvaꞌkxy ka̱kojk, ayojk avaꞌt.  
\v 39 Ax je̱m tseꞌe je̱ Jesús vyinténaja vyeꞌna toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk. Ku veꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n du̱ꞌix vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ma̱kk kya̱jts je̱tseꞌe yꞌa̱a̱ꞌk, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tyú̱vamdam xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ yꞌOnu̱k tu̱yꞌit. 
\p  
\v 40 Ax je̱m tseꞌe vyeꞌniduva je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe jékum jaty taandu je̱tseꞌe du̱ꞌixti juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju. Je̱m tseꞌe je̱ María Magdalena je̱ts je̱ Salomé, je̱mpa tseꞌe je̱ María juuꞌ veꞌe je̱ mootsk Santiago je̱ts je̱ José je̱ tyaak.  
\v 41 Ax ya̱ꞌa̱ tseꞌe du̱pana̱jkxtu je̱ Jesús ku veꞌe je̱m Galilea vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ puta̱jkin du̱mo̱o̱ydi. Je̱ꞌe̱ ma̱a̱t tseꞌe nu̱may je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tvimpe̱jttu je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaxta̱jki 
\r (Mt. 27.57‑61; Lc. 23.50‑56; Jn. 19.38‑42) 
\p  
\v 42 Tánani tseꞌe je̱ it vyeꞌna ku veꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j du̱ꞌapa̱a̱jmtkidini,  
\v 43 vanꞌit tseꞌe je̱ José je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱ma̱kkpu̱u̱jm je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌix je̱ Pilato je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tu je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk. Arimatéait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱ José, vintsa̱ꞌkijidup je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jiduvap je̱p tsaptu̱jkp, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌaꞌixpa ku veꞌe je̱ jayu yꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 44 Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ Pilato du̱tuktaajñ ku veꞌe du̱mo̱tu je̱ts ta̱ veꞌe je̱ Jesús yꞌa̱a̱ꞌk. Vanꞌit tseꞌe du̱yaaxji je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi pa̱n veꞌemameꞌe.  
\v 45 Ku veꞌe du̱vaajnji, vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato du̱yakjajty je̱tseꞌe je̱ José du̱yaktso̱o̱ꞌnnit je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk.  
\v 46 Vanꞌit tseꞌe je̱ José du̱joojy toꞌk je̱ ma̱ja̱ vit, je̱tseꞌe du̱yakvajntkni je̱m cruz ka̱jxm je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk. Vanꞌit tseꞌe du̱tukvimpittni je̱ vit, je̱tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱p jótup juuꞌ veꞌe pú̱mani veꞌnip je̱p tsaja̱a̱tp. Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ tsaaj juuꞌ veꞌe vaꞌajts ma̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukꞌaka̱a̱ynu je̱ jot aak.  
\v 47 Yꞌixtu tseꞌe joma veꞌe je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk yakpu̱u̱jm je̱ María Magdalena je̱ts je̱ María juuꞌ veꞌe je̱ José je̱ tyaak. 
\c 16  
\s1 Ku je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva 
\r (Mt. 28.1‑10; Lc. 24.1‑12; Jn. 20.1‑10) 
\p  
\v 1 Ax ku tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j ñajxy, vanꞌit tseꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa du̱jooydi je̱ María Magdalena, je̱ Salomé, je̱ts je̱ María juuꞌ veꞌe je̱ Santiago je̱ tyaak. Je̱ꞌe̱ tseꞌe jyooydu je̱tseꞌe na̱jkx du̱pa̱a̱jmjada je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk.  
\v 2 Domingo tseꞌe vyeꞌna, mutoꞌk xa̱a̱j je̱ semana, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi ja̱pyji joma veꞌe je̱ jot, tá̱vani veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum vyeꞌna,  
\v 3 je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Pa̱nts vineꞌe du̱yakke̱ꞌe̱kup je̱ tsaaj juuꞌ veꞌe je̱ jot yꞌaka̱a̱jyjup? 
\p  
\v 4 Ax ku tseꞌe yꞌíxu̱kti, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌixti je̱ts yakkeꞌekani veꞌe je̱ tsaaj juuꞌ veꞌe vaꞌajts ma̱j.  
\v 5 Ku veꞌe tya̱jkidi je̱p jótup, vanꞌit tseꞌe je̱p du̱ꞌixti toꞌk je̱ ángeles chu̱u̱na je̱ja akaꞌyu̱n paꞌayi, po̱o̱ꞌp xa̱x, ya̱n vítax. Je̱tseꞌe cha̱ꞌkidi.  
\v 6 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱gada. Je̱ Jesús xa miitseꞌe mꞌíxtidup, je̱ nazarétit jayu juuꞌ veꞌe cruuzpe̱jt. Ta̱ tseꞌe jyoojntykpa̱jknuva, kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe yaja pa̱n. Ixta je̱ it joma veꞌe yakpu̱u̱jm.  
\v 7 Ax na̱jkxu̱ts xna̱a̱jmada je̱ Pedro je̱ts je̱ viijnk ixpa̱jkpata̱jk: “Na̱jkxup xa veꞌe je̱ Jesús je̱m Galilea; u̱xꞌo̱o̱kts miitseꞌe je̱m mje̱ꞌyadat. Je̱m tseꞌe xꞌíxtat ax joꞌn myaknu̱u̱jmidi” ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ ángeles vyaajñ. 
\p  
\v 8 Ax jatyji tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk pyítsumdi je̱tseꞌe noomp cho̱o̱ꞌndi joma veꞌe je̱ jot, ku̱x tsa̱ꞌkidupeꞌe je̱tseꞌe atu̱va ato̱ki tyaandi. Ax kaꞌa tseꞌe du̱pa̱nvaajnjidi ku̱x tsa̱ꞌkidu veꞌe. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ María Magdalena vyinkujk 
\r (Jn. 20.11‑18) 
\p  
\v 9 Mutoꞌk xa̱a̱j tseꞌe je̱ semana vyeꞌna, je̱tseꞌe je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva ja̱pyji, je̱tseꞌe mutooꞌva̱jkp yakꞌixji je̱ María Magdalena, juuꞌ veꞌe yakpítsumu̱xjinu nu̱vuxtojtu̱k je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m jyaꞌvin ka̱jxm.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ñu̱jkx je̱tseꞌe du̱tuknu̱jaꞌvidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús mya̱a̱tvíttu, pa̱neꞌe veꞌnidup yaaxtup tsaachvinmaaydup.  
\v 11 Ku veꞌe du̱mó̱tudi je̱ts ta̱ veꞌe jyoojntykpa̱jknuva je̱ Jesús je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ María yꞌíxjinuva, kaꞌa tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidi. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpa vyinkujkta 
\r (Lc. 24.13‑35) 
\p  
\v 12 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ Jesús ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkijinuva, ka veꞌemapeꞌe je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk yꞌíxuva ax joꞌn yꞌíxuva yꞌijt ku veꞌe ñaajknu̱ke̱ꞌxnata̱jkiji je̱ja je̱ María Magdalena vyinkujk. Je̱ꞌe̱ tseꞌe íxju̱du je̱ja tooꞌ aajy nu̱me̱jtsk je̱ jayu juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m Jerusalén.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe vyimpijtti je̱tseꞌe du̱vaajnjidi je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ Jesús mya̱a̱tvíttu. Ax ni je̱ꞌe̱ tseꞌe kyayakjaanchjaꞌvidi. 
\s1 Juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyukpavaan je̱ kyuka̱tsivata̱jk 
\r (Mt. 28.16‑20; Lc. 24.36‑49; Jn. 20.19‑23) 
\p  
\v 14 Ax tun u̱xꞌo̱o̱kani tseꞌe yakꞌíxjidinuva je̱ ñu̱maktoꞌk ixpa̱jkpata̱jk, kaaydup tseꞌe vye̱ꞌnada. Vanꞌit tseꞌe yaktuknu̱u̱jmidi ku̱xeꞌe du̱kajaanchjaꞌvidi je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌixtu je̱ts tá̱vani je̱ꞌe̱ veꞌe jyoojntykpa̱jknuva, ma̱kkeꞌe je̱ kyuvajk du̱pa̱a̱mdi.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Na̱jkxta vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn je̱ts vaajnjada je̱ jayu anañu̱joma je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 16 Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱jaanchjaꞌvip je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook je̱tseꞌe ña̱pet, xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe jyoojntykinit; ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱kajaanchjaꞌvip, xa̱ꞌma ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe chaachpaatnit.  
\v 17 Ax juuꞌ tseꞌe du̱jaanchjaꞌvidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin du̱tóndap, a̱ts je̱ nkutojku̱n ka̱jx tseꞌe du̱yakpítsumdat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, je̱ viijnk aaj je̱ viijnk ayook tseꞌe kyó̱tstap,  
\v 18 myátstapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsaaꞌn, je̱ts pa̱n yꞌooktupts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n ti veꞌe je̱ jayu tukꞌatso̱ꞌyijidup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyintso̱tónjadat, tyuknu̱kó̱ndapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j je̱ paꞌam jayu, je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe jyo̱tka̱daaktinit. 
\s1 Ku je̱ Jesús chajpe̱jtni 
\r (Lc. 24.50‑53) 
\p  
\v 19 Ku veꞌe je̱ Jesús myuko̱jtska̱jxjidi, vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌnni yaja naxviijn je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jx je̱tseꞌe chajpe̱jtni, je̱tseꞌe yꞌa̱jxtkni je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi.  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk cho̱o̱ꞌndi je̱tseꞌe je̱ jayu du̱vaajnjada je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook toꞌk it toꞌk naxviijn, je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n tseꞌe puta̱jkijidup, yakjayꞌíxju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tuknu̱jávada je̱ts tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup.