\id MAT  
\h Mateo 
\toc1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Mateo jyaay 
\toc2 Mateo 
\toc3 Mt. 
\mt1 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ O̱y Ka̱ts je̱ O̱y Ayook juuꞌ veꞌe je̱ Mateo jyaay 
\c 1  
\s1 Je̱ Jesucristo je̱ jyu̱jpit jayu 
\r (Lc. 3.23‑38) 
\p  
\v 1 Je̱ Jesucristo je̱ jyu̱jpit jayu, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Abraham, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ David. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñaske̱ꞌxidi:  
\v 2 je̱ Abraham tseꞌe je̱ myajntk je̱ Isaac; je̱ Isaac tseꞌe je̱ myajntk je̱ Jacob; je̱ Jacob tseꞌe je̱ myajntk je̱ Judá je̱ts je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch;  
\v 3 je̱ Judá je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk Tamar, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ myajntkta je̱ Fares je̱ts je̱ Zara; je̱ Fares tseꞌe je̱ myajntk je̱ Esrom; je̱ Esrom tseꞌe je̱ myajntk je̱ Aram;  
\v 4 je̱ Aram tseꞌe je̱ myajntk je̱ Aminadab; je̱ Aminadab tseꞌe je̱ myajntk je̱ Naasón; je̱ Naasón tseꞌe je̱ myajntk je̱ Salmón;  
\v 5 je̱ Salmón je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk Rahab, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ myajntk je̱ Booz; je̱ Booz tseꞌe je̱ myajntk je̱ Obed; je̱ Obed tseꞌe je̱ myajntk je̱ Isaí;  
\v 6 je̱ Isaí tseꞌe je̱ myajntk je̱ yakkutojkpa David; je̱ yakkutojkpa David je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe ijt je̱ jamyaꞌaju Urías je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ myajntk je̱ Salomón. 
\p  
\v 7 Je̱ Salomón tseꞌe je̱ myajntk je̱ Roboam; je̱ Roboam tseꞌe je̱ myajntk je̱ Abías; je̱ Abías tseꞌe je̱ myajntk je̱ Asa;  
\v 8 je̱ Asa tseꞌe je̱ myajntk je̱ Josafat; je̱ Josafat tseꞌe je̱ myajntk je̱ Joram; je̱ Joram tseꞌe je̱ myajntk je̱ Uzías;  
\v 9 je̱ Uzías tseꞌe je̱ myajntk je̱ Jotam; je̱ Jotam tseꞌe je̱ myajntk je̱ Acaz; je̱ Acaz tseꞌe je̱ myajntk je̱ Ezequías;  
\v 10 je̱ Ezequías tseꞌe je̱ myajntk je̱ Manasés; je̱ Manasés tseꞌe je̱ myajntk je̱ Amón; je̱ Amón tseꞌe je̱ myajntk je̱ Josías;  
\v 11 je̱ Josías tseꞌe je̱ myajntk je̱ Jeconías je̱ts je̱ yꞌutsa̱ta̱jk, vanꞌit ku veꞌe je̱ israeejlit jayu ake̱e̱ꞌy yakvo̱o̱vdi je̱m babilóniait yꞌit jo̱o̱tm. 
\p  
\v 12 Tá̱vani tseꞌe je̱ israeejlit jayu ake̱e̱ꞌy yakvo̱vda vyeꞌna, je̱tseꞌe jyaaꞌknañaske̱ꞌxijidi: je̱ Jeconías tseꞌe je̱ myajntk je̱ Salatiel; je̱ Salatiel tseꞌe je̱ myajntk je̱ Zorobabel;  
\v 13 je̱ Zorobabel tseꞌe je̱ myajntk je̱ Abiud; je̱ Abiud tseꞌe je̱ myajntk je̱ Eliaquim; je̱ Eliaquim tseꞌe je̱ myajntk je̱ Azor;  
\v 14 je̱ Azor tseꞌe je̱ myajntk je̱ Sadoc; je̱ Sadoc tseꞌe je̱ myajntk je̱ Aquim; je̱ Aquim tseꞌe je̱ myajntk je̱ Eliud;  
\v 15 je̱ Eliud tseꞌe je̱ myajntk je̱ Eleazar; je̱ Eleazar tseꞌe je̱ myajntk je̱ Matán; je̱ Matán tseꞌe je̱ myajntk je̱ Jacob;  
\v 16 je̱ Jacob tseꞌe je̱ myajntk je̱ José, je̱ María je̱ ñu̱yaaꞌy. Je̱ María tseꞌe je̱ Jesús je̱ tyaak. Je̱ Jesús tseꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit. 
\p  
\v 17 Ax makmajkts naske̱ꞌe̱xats je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna ku veꞌe je̱ Abraham ku̱jx yakmacho̱va̱tsa̱a̱ꞌn je̱ts je̱ David ku̱jx paat; makmajkts naske̱ꞌe̱xavats je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ David ku̱jx yakmacho̱va̱tsa̱a̱ꞌn je̱ts vanꞌit ku̱jx paat ku veꞌe je̱ israeejlit jayu ake̱e̱ꞌy yakvo̱o̱vdi je̱m Babilonia; makmajkts naske̱ꞌe̱xavats je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe vanꞌit ku̱jx yakmacho̱va̱tsa̱a̱ꞌn je̱ts vanꞌit ku̱jx paat ku veꞌe je̱ Cristo kyeꞌx. 
\s1 Ku je̱ Jesucristo kyeꞌx 
\r (Lc. 2.1‑7) 
\p  
\v 18 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesucristo kyeꞌx. Toꞌk xa veꞌe je̱ jayu yꞌijt juuꞌ veꞌe José du̱xa̱a̱j. Pú̱kani tseꞌe du̱jayep vyeꞌna toꞌk je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe María du̱xa̱a̱j, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k je̱ Jesucristo tyaaki. Ka̱kꞌapu̱kna veꞌe cha̱a̱nada vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ Nteꞌyam je̱ mya̱kkin ka̱jx du̱yaktaajñ je̱ María ónu̱k ma̱a̱t.  
\v 19 Ax je̱ José, tu̱vts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvin je̱ jyoojntykin yꞌijt. Ku veꞌe du̱ꞌix je̱ts ónu̱k ma̱a̱tani veꞌe je̱ María, ax kaꞌa tseꞌe du̱ꞌuktso̱jkni je̱tseꞌe du̱ma̱a̱ttsa̱a̱nat, ni kaꞌa tseꞌe du̱tso̱jkpa je̱tseꞌe ku̱du̱yaktso̱ꞌo̱tyuujn, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌukvinmaajy je̱ts ayuꞌutsji veꞌe ku̱du̱maso̱o̱kni.  
\v 20 Namvaateꞌe je̱ José veꞌem du̱vinmay, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles yakꞌixji je̱ kumaꞌaj ka̱jx juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m na̱ꞌmu̱xju: 
\p ―José, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, kadi mtsa̱ꞌa̱ga je̱tseꞌe je̱ María xma̱a̱ttsa̱a̱nat, ku̱x je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ka̱jxeꞌe je̱ Espíritu Santo yaktaajnji ónu̱k ma̱a̱t.  
\v 21 Yakke̱ꞌe̱xupeꞌe toꞌk je̱ piꞌk mix ónu̱k, Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe mtukxa̱a̱jap ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tuknu̱vaatsnup je̱ jyayu je̱ tyó̱kinda. 
\p  
\v 22 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem jyajty je̱tseꞌe tyoojnji je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌayook, veꞌem ax joꞌn vyaajñ toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1  
\v 23 Onu̱k ma̱a̱t tseꞌe tyánu̱t toꞌk je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱x, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe toꞌk je̱ piꞌk mix ónu̱k du̱yakke̱ꞌe̱xup. 
\q1 Emanuel tseꞌe yaktukxa̱a̱jap. 
\m (Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Emanuel kya̱tsa̱pítsum, u̱u̱ꞌm ma̱a̱tta veꞌe je̱ Nteꞌyam.) 
\p  
\v 24 Ku veꞌe je̱ José jyo̱tvij, veꞌem tseꞌe du̱tuujn ax joꞌn je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles ña̱ꞌmu̱xji, mya̱a̱ttsu̱u̱niꞌukvaan tseꞌe je̱ María;  
\v 25 ax kaꞌa tseꞌe ti ka̱ts du̱tukma̱a̱tjayejp vanꞌit paat ku veꞌe je̱ piꞌk mix ónu̱k du̱yakkeꞌx, Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe tyukxa̱a̱jidu. 
\c 2  
\s1 Je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ maatsa du̱nu̱ꞌixpa̱jkidup 
\p  
\v 1 Je̱meꞌe Belén je̱ Jesús kyeꞌx, toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, vanꞌit ku veꞌe je̱ Herodes yakkutojkp vyeꞌna. Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ maatsa du̱nu̱ꞌixpa̱jkidup,  
\v 2 je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱o̱ꞌnda joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe yꞌit je̱ israeejlit jayu yakkutojkpa juuꞌ veꞌe ke̱ꞌx? Joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum, je̱mts a̱a̱tseꞌe nꞌix je̱ maatsa juuꞌ veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts ta̱ veꞌe kyeꞌex, je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱a̱tseꞌe yaja tu̱nmín je̱ts a̱a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nvinjávat nvintsa̱ꞌa̱gat. 
\p  
\v 3 Ku veꞌe je̱ yakkutojkpa Herodes du̱mo̱tu, vanꞌit tseꞌe ñavyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyji, nay veꞌempa tseꞌe nu̱jom je̱ jerusaleenit jayu.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa du̱vatsa̱a̱jv nu̱jom je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi pa̱n joma veꞌe kye̱ꞌe̱xu̱t je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutóku̱t.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱m Belén, yaja judéait yꞌit ja̱a̱t, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe du̱jatyaajñ je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa: 
\q1  
\v 6 Je̱ts miitsta, beleenit jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup yaja judéait yꞌit ja̱a̱t, 
\q1 mnu̱má̱jidup xa miitseꞌe nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup yaja Judea, 
\q1 ku̱x je̱meꞌe mkajpu̱n ka̱jxmda jyé̱jat toꞌk je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe du̱ꞌixꞌijtnup a̱ts je̱ njáyuda, je̱ israeejlitta. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaajñ. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Herodes ayuꞌuts du̱vatsa̱a̱jv je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe je̱ maatsa du̱nu̱ꞌixpa̱jkidup je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi pa̱n vinꞌiteꞌe du̱ꞌixꞌukvaandi je̱ maatsa.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe du̱pake̱jxti je̱m Belén. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Na̱jkxu̱ xꞌíxtada o̱y je̱ piꞌk mix ónu̱k. Ku tseꞌe xpaaꞌttat, mꞌavánadap tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe na̱jkx nvinjaꞌviva nvintsa̱ꞌkiva. 
\p  
\v 9 Ku veꞌe veꞌem yaknu̱u̱jmidi je̱ yaaꞌtya̱jkta, vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌndini. Vanꞌit tseꞌe vyintooꞌva̱jkijidi je̱ maatsa juuꞌ veꞌe yꞌixtu ku veꞌe vye̱ꞌnada je̱m joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum, je̱tseꞌe yo̱ꞌyꞌatú̱vi je̱ maatsa joma veꞌe je̱ piꞌk mix ónu̱k.  
\v 10 Ku veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk du̱ꞌíxtinuva je̱ maatsa, o̱o̱y tseꞌe tyunxo̱o̱jntkti.  
\v 11 Ku veꞌe tya̱jkidi je̱p tu̱jkp, yꞌixtu tseꞌe je̱ piꞌk mix ma̱a̱t je̱ tyaak María, vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkténidi je̱ piꞌk mix ónu̱k je̱tseꞌe du̱vinjaꞌvidi du̱vintsa̱ꞌkidi. Vanꞌit tseꞌe du̱yakꞌavaatsti je̱ yꞌapa̱jkinda je̱tseꞌe du̱mo̱o̱ydi je̱ vyintsa̱ꞌkin: je̱ oro, je̱ts je̱ incienso ax joꞌn je̱ po̱o̱m, je̱ts je̱ paꞌajk xooꞌkpa juuꞌ veꞌe mirra du̱xa̱a̱j.  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyuknu̱jaꞌvijidi je̱ kumaꞌaj ka̱jx je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌukvimpijttinit joma veꞌe je̱ Herodes. Je̱ viijnk tooꞌ tseꞌe pya̱jktinu je̱tseꞌe ña̱jkxtini joma veꞌe je̱ yꞌitta je̱ ñaaxta. 
\s1 Ku je̱ Jesús yaktso̱o̱ꞌnji je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱tseꞌe yakna̱jkxji je̱p Egipto 
\p  
\v 13 Ku veꞌe ña̱jkxtini je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ maatsa du̱nu̱ꞌixpa̱jkidup, vanꞌit tseꞌe je̱ José je̱ kumaꞌaj ka̱jx yakꞌixji toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m na̱ꞌmu̱xju: 
\p ―Pojtu̱ku̱, yaktso̱o̱ꞌnu̱ ya̱ piꞌk mix ma̱a̱t ya̱ tyaak je̱ts ma̱a̱tke̱ꞌe̱ku̱n. Na̱jkxta je̱m Egipto, je̱m tseꞌe mtándat vanꞌit paat ku a̱ts mitseꞌe nvaajnjat, ku̱x je̱ Herodes yakjayꞌíxtajapeꞌe ya̱ piꞌk mix ónu̱k je̱tseꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkju̱t. 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ José pyojtu̱k je̱tseꞌe ko̱o̱ꞌts du̱ma̱a̱ttsa̱a̱ꞌn je̱ piꞌk mix ónu̱k ma̱a̱t je̱ tyaak, je̱tseꞌe je̱m Egipto ña̱jkxti.  
\v 15 Je̱m tseꞌe tyaandi vanꞌit paat ku veꞌe je̱ Herodes yꞌo̱o̱ꞌkni. Ku tseꞌe veꞌem jyajty, vanꞌit tseꞌe tyoojnji je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌayook, veꞌem ax joꞌn vyaajñ toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: “Nvatso̱o̱v a̱tseꞌe je̱ nꞌOnu̱k je̱tseꞌe je̱m Egipto pyítsumnit.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ. 
\s1 Ku je̱ Herodes du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjidi je̱ piꞌk mix ónu̱k 
\p  
\v 16 Ku veꞌe je̱ yakkutojkpa Herodes du̱ꞌix je̱ts vinꞌa̱a̱ꞌnju̱du veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ maatsa du̱nu̱ꞌixpa̱jkidup, o̱o̱y tseꞌe tyunnaajkjo̱tmaꞌtji, yakjayꞌo̱o̱ꞌkka̱jxju veꞌe nu̱jom je̱ piꞌk mix ónu̱kta juuꞌ veꞌe du̱kata̱jkipna toojk joojnt je̱tseꞌe je̱m jyoojntykada vyeꞌna beleenit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ts ta̱ma̱naat; veꞌemeꞌe du̱payo̱ꞌy pa̱n vinxu̱p joojntani veꞌe je̱ piꞌk mix Jesús, veꞌem ax joꞌn ña̱ꞌmu̱xjidi je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱ maatsa du̱nu̱ꞌixpa̱jkidup.  
\v 17 Ax ku tseꞌe veꞌem jyajty, vanꞌit tseꞌe tyoojnji je̱ Jeremíasje̱ yꞌayook, toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1  
\v 18 Yakmo̱tu xa veꞌe je̱m ramaajit kyajpu̱n ka̱jxm 
\q1 je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ yaaxu̱n je̱ tsaachvinmaꞌyu̱n du̱yaknajxti, 
\q1 je̱ Raquel je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ yꞌónu̱k du̱nu̱yaaxtu, 
\q1 kaꞌa tseꞌe du̱ꞌuktso̱jktini je̱tseꞌe pa̱n kyo̱jtsjo̱tꞌamá̱jajadat, 
\q1 ku̱x tá̱vani veꞌe je̱ yꞌónu̱kta yꞌo̱o̱ꞌkni vyeꞌna. 
\p  
\v 19 A̱a̱ꞌkani tseꞌe je̱ Herodes vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱m Egipto je̱ José toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles yakꞌixji je̱ kumaꞌaj ka̱jx, je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji: 
\p  
\v 20 ―Pojtu̱ku̱, vo̱vu̱ ya̱ piꞌk mix ma̱a̱t ya̱ tyaak, na̱jkxtinuva je̱m israeejlit yꞌit jo̱o̱tm, ku̱x tá̱vani je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini juuꞌ veꞌe du̱ꞌukyakꞌo̱o̱ꞌkuvaandu ya̱ piꞌk mix. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ José pyojtu̱k je̱tseꞌe du̱va̱a̱jv je̱ piꞌk mix ma̱a̱t je̱ tyaak, je̱tseꞌe je̱m ña̱jkxtini israeejlit yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 22 Ax ku tseꞌe je̱ José du̱mo̱tu je̱ts je̱ Arquelao veꞌe yakkutojkp je̱m Judea, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ tyeeꞌ Herodes du̱vintikts, tsa̱ꞌki tseꞌe je̱ José ku veꞌe je̱m ña̱jkxu̱t. Ku veꞌe yakvaajnji je̱ kumaꞌaj ka̱jx, je̱m tseꞌe galiléait yꞌit jo̱o̱tm ñu̱jkx.  
\v 23 Ku veꞌe je̱m jye̱ꞌy, je̱m tseꞌe nazarétit kyajpu̱n ka̱jxm ñu̱jkx tsu̱u̱niva. Ku tseꞌe veꞌem jyajty, vanꞌit tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe kyo̱jtstu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe vyaandi je̱ts nazarétit jayu je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús. 
\c 3  
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kyaꞌamaajy joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na 
\r (Mr. 1.1‑8; Lc. 3.1‑9, 15‑17; Jn. 1.19‑28) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús chu̱u̱ni je̱m Nazaret, vanꞌit tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan ñu̱jkx joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 2 Je̱m tseꞌe du̱tukꞌixꞌukvaajñ je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe nu̱na̱jkxju̱du. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Vinmayu̱mpijttini, maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda. Napya̱a̱jmjidini je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ku̱x myaaxu̱xju̱dupeꞌe je̱tseꞌe je̱m mꞌijttinit. 
\p  
\v 3 Ya̱ Juaants je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe yꞌavaꞌni je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaajñ: 
\q1 Yakmó̱tup xa veꞌe ku veꞌe toꞌk je̱ jayu jidu̱ꞌu̱m ma̱kk kya̱ts joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na: 
\q1 “Yakꞌo̱ꞌyijada, yakta̱a̱jvjada je̱ tooꞌ joma veꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ñáxu̱t.” 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Isaías du̱jatyaajñ. 
\p  
\v 4 Juuꞌ veꞌe je̱ Juan vyítip, je̱ camello pa̱jk pu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ ak tseꞌe tyiintsoojmjup. Je̱ paach tseꞌe jyu̱ꞌkxp je̱ts je̱ ma̱ja̱ paꞌajk.  
\v 5 Je̱ jerusaleenit jayu tseꞌe na̱jkxtu amo̱tunajxpa; na̱jkxtuva tseꞌe nu̱jom je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱mutá̱midup je̱ jordaanit ma̱ja̱ na̱a̱j.  
\v 6 Vintso̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyo̱kin du̱mavyatsta, veꞌem tseꞌe je̱ Juan yakna̱pé̱tjada je̱m Jordán ma̱ja̱ na̱jo̱o̱tm. 
\p  
\v 7 Ax ku tseꞌe je̱ Juan du̱ꞌix je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ saduceota̱jk ñu̱na̱jkxjada je̱tseꞌe du̱yakna̱pé̱ttat, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Miitsta, je̱ tsaaꞌn je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta, je̱ ka̱ts xa veꞌe tu̱xmó̱tuda je̱ts tá̱minup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsaachtoꞌnu̱n, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe xkuke̱ꞌe̱kta.  
\v 8 Je̱ꞌe̱ tseꞌe mtoondinup juuꞌ veꞌe o̱y je̱tseꞌe ñu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ts mmaso̱o̱ktinu veꞌe je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda.  
\v 9 Kaꞌa veꞌe xnu̱tú̱vadat je̱tseꞌe mvaꞌandat: “Kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam xyaktsaachpaatumdat, ku̱x je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j xa u̱u̱ꞌmeꞌeda”, ku̱x nvaajnjidup a̱ts miitseꞌe je̱ts o̱ꞌyixjupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe ya̱ tsaaj du̱yakvimpítu̱t je̱ Abraham je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j.  
\v 10 Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ ku̱p juuꞌ veꞌe je̱ o̱o̱jyit ju̱ꞌkx du̱kayakta̱ꞌmip. Ax ta̱ tseꞌe je̱ tiempo jyeꞌya juuꞌ veꞌe veꞌem ax joꞌn je̱ jayu je̱ pojxu̱n du̱mach je̱tseꞌe je̱ ku̱p du̱pojxu̱ku̱t. Ax nu̱jom tseꞌe je̱ ku̱p juuꞌ veꞌe je̱ o̱o̱jyit ju̱ꞌkx du̱kayakta̱ꞌmip, yakpojxu̱knupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakja̱nvíppinit.  
\v 11 Je̱ tsoxk na̱a̱j a̱ts miitseꞌe ntukyakna̱pe̱jttup, je̱ꞌe̱ nu̱jaꞌvints je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts mmaso̱o̱ktinu veꞌe je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda; ax je̱ꞌe̱ pa̱n a̱tseꞌe xpaꞌu̱xꞌo̱o̱kip, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda mtukyakna̱pé̱tjadap je̱ Espíritu Santo je̱tseꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱yu̱t. Ñu̱má̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, ni kaꞌats a̱tseꞌe nvinmachju̱ je̱ts a̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jk nyakke̱e̱kjat.  
\v 12 Ku veꞌe je̱ jayu du̱to̱kimpayo̱ꞌo̱y, veꞌem tseꞌe du̱tónu̱t ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱m kya̱ꞌm je̱ tukje̱e̱ꞌpu̱n du̱matsꞌijtp je̱tseꞌe du̱vimpó̱ju̱t je̱ trigo. Pya̱kmókup tseꞌe je̱ trigo ta̱a̱jm; ax je̱ poꞌox juuꞌ veꞌe pya̱jkjap, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱m ja̱njo̱o̱tm pya̱a̱mnup juuꞌ veꞌe ni vinꞌita kapiꞌtsp. 
\s1 Ku je̱ Jesús ña̱pejt 
\r (Mr. 1.9‑11; Lc. 3.21‑22) 
\p  
\v 13 Ku veꞌe je̱ Juan je̱ jayu du̱yakna̱pejt, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm je̱tseꞌe jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ jordaanit ma̱ja̱ na̱a̱j, je̱m joma veꞌe je̱ Juan vyeꞌna. Je̱ꞌe̱ tseꞌe ñu̱na̱jkx je̱tseꞌe je̱ Juan yakna̱pé̱tju̱t.  
\v 14 Kaꞌa tseꞌe je̱ Juan du̱ꞌuktsa̱jk, jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Mits a̱tseꞌe xnu̱miimp? Ñojkꞌó̱y xa a̱ts mitseꞌe xyakna̱pé̱tu̱t. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Kuvu̱k xa veꞌe du̱tsa̱k, ku̱x pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe ntoꞌnumu̱t nu̱jom juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Juan du̱kuvu̱jk.  
\v 16 Ku tseꞌe je̱ Jesús ña̱pe̱jtku̱jx, vanꞌit tseꞌe pyítsumni je̱m na̱jo̱o̱tm. Tun toꞌmayji tseꞌe o̱jts je̱ tsapjo̱o̱tmit it yꞌavaꞌach je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe ñu̱ka̱daꞌakyju̱ je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, veꞌemeꞌe ñu̱ka̱daꞌakyju̱ ax joꞌn toꞌk je̱ pak.  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ayook yakmo̱tu juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm ka̱daak. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌOnu̱k, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp, o̱o̱yts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ntuntukxo̱o̱ndu̱k. 
\c 4  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ Satanás yꞌukyakto̱kimpa̱kuvaajnji 
\r (Mr. 1.12‑13; Lc. 4.1‑13) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Espíritu Santo je̱ Jesús du̱yaknu̱jkx je̱m vinvaꞌajts it ka̱jxm je̱tseꞌe je̱m je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta, je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱yakto̱kimpu̱jk.  
\v 2 Vu̱jxtkupx xa̱a̱j vu̱jxtkupx tsooj veꞌe je̱ Jesús kyakay vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ yooj pyaatji.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap vyinkutá̱miji je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xji, ukvinꞌa̱a̱ꞌnuvaajnju tseꞌe: 
\p ―Pa̱n tyú̱vam xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k mitseꞌe, mukó̱tsu̱ts nꞌit ya̱ tsaaj je̱tseꞌe vyimpítu̱t tsapkaaky. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Ka tun je̱ꞌe̱ ka̱jxjyap xa veꞌe je̱ jayu jyoojntyka ku veꞌe juuꞌ du̱kay du̱ju̱ꞌkx, je̱ ayook ka̱jxeꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kya̱jtsp.” 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yakna̱jkxji je̱m kunuuꞌkx kajpu̱n ka̱jxm, je̱m Jerusalén. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱m ma̱ja̱ tsapta̱kko̱jm du̱yakpejt  
\v 6 je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pa̱n tyú̱vam xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k mitseꞌe, naajkku̱stá̱kajats nꞌit, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: 
\q1 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱pavaꞌanup je̱ yꞌaangelesta̱jk je̱tseꞌe mꞌíxju̱t mjayé̱pju̱t, 
\q1 je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j mtukꞌamátsajat je̱tseꞌe je̱ mtek je̱ tsaaj kyayaktsaachajat. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Kunuuꞌkx Jatyán: “Kaꞌa tseꞌe xꞌíxtat joma vaateꞌe juuꞌ du̱kuvu̱k je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda.” 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yakna̱jkxjuva joma veꞌe toꞌk je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ka̱jxm a̱a̱ꞌk. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱tukꞌix nu̱jom je̱ jayu juuꞌ veꞌe yakkutujkja ijttup yaja naxviijn je̱ts vinxu̱peꞌe je̱ ma̱jin je̱ jayu du̱jayep.  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Nu̱jom xa a̱ts mits ya̱ꞌa̱ veꞌe nmo̱kya̱jxnit pa̱n xvinko̱xkténip a̱ts mitseꞌe je̱ts a̱tseꞌe xvinjávat xvintsa̱ꞌa̱gat. 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Na̱jkxni, Satanás, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Vinjávada vintsa̱ꞌa̱gada je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, je̱ꞌe̱jyji veꞌe toꞌk mvinjávadap mvintsa̱ꞌa̱gadap.” 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap myaso̱o̱kji je̱tseꞌe je̱ aangelesta̱jk je̱ Jesús du̱nu̱na̱jkxti je̱tseꞌe du̱pattoꞌnidi. 
\s1 Ku je̱ Jesús kyaꞌamayꞌukvaajñ je̱p Galilea 
\r (Mr. 1.14‑15; Lc. 4.14‑15) 
\p  
\v 12 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ts je̱peꞌe poxu̱ntu̱jkp je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱m Galilea;  
\v 13 ax kaꞌa tseꞌe tyaajñ je̱m nazarétit kyajpu̱n ka̱jxm, je̱meꞌe Capernaum ñu̱jkx tsu̱u̱niva. Je̱ kajpu̱n, myutá̱mipeꞌe je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya je̱m zabuloonit je̱ts neftaliijit yꞌit jo̱o̱tmda.  
\v 14 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem jyajty je̱tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe je̱ Isaías jyatyaan, toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaajñ: 
\q1  
\v 15 Je̱ it je̱ naax juuꞌ veꞌe Zabulón je̱ts Neftalí du̱xa̱a̱j, 
\q1 je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe je̱ꞌyp je̱m maaxy na̱paꞌam je̱tseꞌe ñaxy je̱m jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam, 
\q1 je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm joma veꞌe jyoojntykada pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, 
\q1  
\v 16 je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe kupiꞌijts kuko̱o̱ꞌts tsu̱u̱nidu, 
\q1 yꞌíxtuts je̱ꞌe̱ veꞌe toꞌk je̱ ma̱ja̱ kujajpa je̱ ma̱ja̱ kuta̱ꞌkxpa; 
\q1 pa̱n pa̱n jatyeꞌe maaydup tajtup ku̱x cha̱ꞌkidupeꞌe je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat, 
\q1 kujajju̱du kuta̱ꞌkxju̱du tseꞌe. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Isaías du̱jatyaajñ. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús kyaꞌamayꞌukvaajñ. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Vinmayu̱mpijttini, maso̱o̱ktini je̱ mko̱ꞌo̱y joojntykinda. Napya̱a̱jmjidini je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm ku̱x myaaxu̱xju̱dupeꞌe je̱tseꞌe je̱m mꞌijttinit. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱va̱a̱jv nu̱maktaaxk je̱ ajkx maakpada 
\r (Mr. 1.16‑20; Lc. 5.1‑11) 
\p  
\v 18 Je̱ja tseꞌe galiléait mya̱ja̱̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi je̱ Jesús ñaxy vyeꞌna, je̱tseꞌe du̱ꞌix nu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk, toꞌk uts toꞌk ajch: toꞌk juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Simón juuꞌ veꞌe yaktukxa̱a̱ji Pedro, je̱ts jadoꞌk juuꞌ veꞌe du̱xa̱a̱j Andrés. Ajkx maakpats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti; je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌavá̱jada vyeꞌna je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Pamiindini a̱ts. Ajkx maakk xa veꞌe mtoondup; ax u̱xyamts a̱ts miitseꞌe je̱ toonk nmo̱ꞌo̱dat je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu xtuknu̱míndat. 
\p  
\v 20 Tun jatyji tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum je̱tseꞌe du̱pana̱jkxtini. 
\p  
\v 21 Ve̱e̱ꞌn tseꞌe yo̱ꞌo̱yda vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌixpa janu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk, je̱ Santiago je̱ts je̱ Juan, nay toꞌk uts toꞌk ajchpats je̱ꞌe̱ veꞌeda, je̱ Zebedeo je̱ myajntkta̱jk. Je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe barco jo̱o̱tm je̱ tyeeꞌ du̱ma̱a̱dada vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum du̱ꞌataagada. Vanꞌit tseꞌe je̱ Zebedeo je̱ myajntkta̱jk yakvo̱o̱vduva.  
\v 22 Tun jatyji tseꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ barco ma̱a̱t je̱ tyeeꞌda, je̱tseꞌe du̱pana̱jkxtini. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱yakꞌixpu̱jk 
\r (Lc. 6.17‑19) 
\p  
\v 23 Je̱m tseꞌe nu̱jom galiléait yꞌit jo̱o̱tm je̱ Jesús du̱ꞌayo̱ꞌo̱y du̱ꞌanaxy yꞌijt joma jaty tsapta̱jk je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tukyakꞌixpu̱k je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yakvaajñja je̱ts cha̱jkpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu ñapya̱a̱jmjidinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ paꞌam du̱jayep, veꞌem tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni.  
\v 24 Yaknu̱jaꞌvip tseꞌe je̱ Jesús je̱m nu̱jom ma̱ja̱ it jo̱o̱tm juuꞌ veꞌe Siria du̱xa̱a̱j; tyuknu̱na̱jkxtu tseꞌe je̱ Jesús nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ pa̱jkpa je̱ aampa du̱jaye̱jptup, pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, pa̱n pa̱n jatyeꞌe ko̱ꞌo̱pyaꞌampa̱jkju̱dup, je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe mojktup; yakjo̱tka̱dakka̱jxnuts je̱ꞌe̱ veꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyjida.  
\v 25 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxjidi. Je̱m tseꞌe je̱ galiléait jayu, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndu je̱m decápolisit yꞌit jo̱o̱tm je̱ts je̱m jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe viijnk tso̱ tso̱o̱ꞌndu je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌnduva je̱ it je̱ naax juuꞌ veꞌe jadoꞌk adoꞌom je̱ jordaanit ma̱ja̱ na̱naxy je̱m joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum. 
\c 5  
\s1 Ku je̱ Jesús kyaꞌamaajy je̱m tonu̱n viinm 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ nu̱may jayu, vanꞌit tseꞌe pyejt joma veꞌe toꞌk je̱ tonu̱n je̱tseꞌe je̱m yꞌa̱jxtk. Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ñu̱je̱ꞌyjidi,  
\v 2 je̱tseꞌe je̱ Jesús yakꞌixpa̱jkjidi jidu̱ꞌu̱m: 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe xo̱o̱nda 
\r (Lc. 6.20‑23) 
\p  
\v 3 ―Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ tyo̱kin du̱ꞌixkajptup, íttapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 4 ’Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsaachvinmaaydup, yakjo̱tꞌamá̱jajadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\p  
\v 5 ’Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ nu̱u̱ꞌk aaj je̱ nu̱u̱ꞌk jo̱o̱t du̱jaye̱jptup, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakmo̱ꞌo̱dap je̱ naxviijnit it. 
\p  
\v 6 ’Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yoojidup du̱ta̱a̱tsidup juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, kuꞌux jo̱tka̱daꞌaky tseꞌe yꞌíttat. 
\p  
\v 7 ’Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu du̱tukmo̱ꞌttup, tukmo̱ꞌtju̱duvapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\p  
\v 8 ’Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ vaꞌajts aaj je̱ vaꞌajts jo̱o̱t du̱jaye̱jptup, yꞌíxtapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\p  
\v 9 ’Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱yaknamyujo̱tꞌo̱ꞌyijidup juuꞌ veꞌe namyuꞌe̱jkju̱dup, vaꞌanupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam: “A̱tsts ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ nꞌónu̱kta.” 
\p  
\v 10 ’Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu jomtoojnju̱dup titoojnju̱dup ku̱xeꞌe du̱tonda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, íttapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 11 ’Xo̱o̱n xa miitseꞌeda ku veꞌe je̱ jayu mvinko̱jtspé̱tjada, mjomtónjada mtitónjada, je̱tseꞌe mnu̱vampé̱tjada a̱ts ka̱jx.  
\v 12 Tukxo̱o̱ndu̱kta tseꞌe o̱o̱y ku veꞌe veꞌem myaktonda, ku̱x myakmo̱o̱ydinupeꞌe je̱ ma̱ja̱ o̱ꞌyin je̱m tsapjo̱o̱tm, ku̱x veꞌemeꞌe du̱jomtoondi du̱titoondi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta juuꞌ veꞌe joojntykidu tooꞌva̱jkp je̱ts kaꞌa veꞌe miitsta. 
\s1 Je̱ kaan tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mr. 9.49‑50; Lc. 14.34‑35) 
\p  
\v 13 ’Miitsta xa veꞌe je̱ kaan joꞌn yaja naxviijn. Ax pa̱n tó̱kinup tseꞌe je̱ kaan je̱ tyaꞌmu̱tsin, ¿vintso̱seꞌe jadoꞌk nax tyaꞌmu̱tsinuvat? Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌuktoonnit, yakꞌu̱xko̱ꞌo̱nupeꞌe je̱ja tooꞌ aajy je̱tseꞌe je̱ jayu ñu̱te̱e̱ꞌnju̱t tyukte̱e̱ꞌnju̱t. 
\s1 Je̱ ta̱ꞌkxpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mr. 4.21‑25; Lc. 8.16‑18) 
\p  
\v 14 ’Miits xa veꞌe je̱ ta̱ꞌkxpa joꞌn yaja naxviijn. Toꞌk je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe je̱m ko̱pk ka̱jxm, kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe yakyoꞌotsu̱t.  
\v 15 Kaꞌa xa veꞌe je̱ ta̱ꞌkxpa yakna̱ꞌa̱k je̱tseꞌe ti yaktuknaxjópu̱t; ka̱jxm je̱ꞌe̱ veꞌe yakpu̱m je̱tseꞌe du̱kuta̱ꞌkxu̱t anañu̱joma je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe je̱p tu̱jkp.  
\v 16 Nay veꞌempats miitseꞌeda, veꞌem ax joꞌn je̱ ta̱ꞌkxpa je̱ nu̱may jayu du̱kutu̱ꞌkx, yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ja je̱ jayu vyinkujk; ku je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌíxtat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mtoondup, yakmá̱jadap yakjaanchadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm. 
\s1 O̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n 
\r (Lc. 16.16‑17) 
\p  
\v 17 ’Kaꞌa xa miitseꞌe mvinmáydat je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miin je̱ts a̱tseꞌe nyakkutó̱kiyu̱t je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts juuꞌ veꞌe jyavye̱jttu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts a̱tseꞌe nmiijn je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nyakkutó̱kiyu̱t; je̱ꞌe̱ ka̱jxeꞌe je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nkutyónu̱t je̱ts a̱tseꞌe nko̱jtsvaꞌatsu̱t ti veꞌe tyijp.  
\v 18 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, namvaateꞌe yꞌit ya̱ tsajmit it je̱ts ya̱ naxviijnit it, tonká̱xjup tseꞌe nu̱jom je̱ pavaꞌnu̱n; du̱ma̱ja du̱mootska je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n, tonká̱xjupts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 19 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱kakutyoomp je̱ pavaꞌnu̱n, du̱kanu̱ma̱ja je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n, je̱tseꞌe veꞌem je̱ jayu du̱tukꞌix, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱piꞌkiká̱xup je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm; ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱kutyoomp je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe veꞌem je̱ jayu du̱tukꞌix, ñu̱má̱japts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 20 Ku̱x veꞌem a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, veꞌem xa veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe nu̱yojk o̱y xtóndat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp je̱ts kaꞌa veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ fariseota̱jk. Pa̱n kaꞌa tseꞌe veꞌem xtonda, kaꞌa tseꞌe mtá̱kadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\s1 Ku je̱ jayu jyo̱tmaꞌaty 
\r (Lc. 12.57‑59) 
\p  
\v 21 ’Ta̱ veꞌe xꞌamo̱tunaxta ku veꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ ju̱jpit jayu yaknu̱u̱jmidi: “Kaꞌa tseꞌe myakjayuꞌo̱o̱ꞌktat, ku̱x jyapa̱na pa̱n pa̱neꞌe yakjayuꞌo̱o̱ꞌkp, yakmo̱ꞌo̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tsaachpaatu̱n.”  
\v 22 Ax nmu̱u̱jmidupts a̱ts miitseꞌe je̱ts jyapa̱na pa̱n pa̱neꞌe je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱ du̱muꞌe̱jkjup, yakto̱kimpayo̱ꞌo̱yupts je̱ꞌe̱ veꞌe. Pa̱n pa̱neꞌe je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱ du̱vinko̱jtspe̱jtp, to̱kimpayo̱ꞌo̱yjadapts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp. Pa̱n pa̱n tseꞌe ka víjap du̱tijp je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱, kutsa̱ꞌa̱ga tseꞌe je̱tseꞌe je̱m ja̱njo̱o̱tm yakpa̱a̱mnit. 
\p  
\v 23 ’Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n myakna̱jkxtup xa veꞌe je̱ mya̱xta joma veꞌe je̱ Nteꞌyam xvinjávada xvintsa̱ꞌa̱gada, je̱tseꞌe je̱m xjaaꞌmyé̱tstat je̱ts mmuꞌe̱jkju̱dupeꞌe nu̱toꞌk je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta ukpu̱ nu̱toꞌk je̱ mꞌutsta je̱ mtsa̱ꞌa̱da,  
\v 24 maso̱ꞌo̱ktanumts je̱ja je̱ mya̱xta je̱tseꞌe na̱jkx tooꞌva̱jkp je̱ꞌe̱ xma̱a̱tnamyujo̱tꞌó̱yajada, vanꞌit tseꞌe mvimpijttinuvat je̱tseꞌe je̱ mya̱xta je̱ Nteꞌyam xtukka̱tá̱kadat. 
\p  
\v 25 ’Pa̱n je̱m xa veꞌe pa̱neꞌe mnu̱xa̱ꞌa̱ijidup je̱tseꞌe xma̱a̱tna̱jkxta je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujk, tukma̱a̱tko̱jtsꞌó̱yada tseꞌe je̱ja tooꞌ aajy, veꞌem tseꞌe je̱m je̱ to̱kin payo̱ꞌyva kya̱ꞌm mkayakpá̱mdat. Ku̱x pa̱n mpa̱a̱jmju̱dup xa veꞌe je̱m je̱ to̱kin payo̱ꞌyva kya̱ꞌm, je̱ to̱kin payo̱ꞌyva tseꞌe je̱m je̱ tojpa kya̱ꞌm mpá̱mjadap je̱tseꞌe mpoxu̱nta̱kpá̱mjadat.  
\v 26 Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌajameꞌe mpítsumdat je̱p poxu̱ntu̱jkp viꞌnameꞌe xkakuve̱tta nu̱jom juuꞌ veꞌe myó̱jidup. 
\s1 Ku je̱ jayu je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki 
\p  
\v 27 ’Ta̱ veꞌe xꞌamo̱tunaxta ku veꞌe jidu̱ꞌu̱m yakka̱ts: “Kaꞌa tseꞌe xyakvintsa̱ꞌkintó̱kidat je̱ navya̱jku̱n.”  
\v 28 Ax a̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts o̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe du̱nu̱ꞌixp toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnayjayé̱pju̱t, ta̱ tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱tukma̱a̱tyakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ navya̱jku̱n. 
\p  
\v 29 ’Pa̱n myakto̱kintoojnju̱dup xa veꞌe je̱ mꞌakaꞌyu̱n viijnda, tunyakpítsumda tseꞌe je̱tseꞌe xꞌu̱xkojtat, ku̱x nu̱yojk o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe toꞌk viijn je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta xyakkutó̱kidat je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe nu̱jom je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta yakpa̱a̱mnit je̱m ja̱njo̱o̱tm.  
\v 30 Pa̱n myakto̱kintoojnju̱dup xa veꞌe je̱ mꞌakaꞌyu̱n ka̱ꞌa̱jta, tunku̱spoxta tseꞌe je̱tseꞌe xꞌu̱xvívuptat, ku̱x nu̱yojk o̱y je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe toꞌk viijn je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta xyakkutó̱kidat je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe nu̱jom je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta yakpa̱a̱mnit je̱m ja̱njo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱kni 
\r (Mt. 19.9; Mr. 10.11‑12; Lc. 16.18) 
\p  
\v 31 ’Ko̱jtstuva tseꞌe je̱ jayu jidu̱ꞌu̱m: “e̱pya̱na xa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱ꞌo̱kuvaannup, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp du̱mo̱ꞌo̱t je̱ ña̱k joma veꞌe yakꞌíxu̱t je̱ts kaꞌa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌuknu̱da̱ꞌa̱xini.”  
\v 32 Ax a̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts pa̱n pa̱n yaaꞌtya̱jkeꞌe du̱maso̱o̱knup je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ navya̱jku̱n, je̱ yaaꞌtya̱jk ka̱jx tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ navya̱jku̱n ku veꞌe je̱ viijnk yaaꞌtya̱jk du̱pu̱k. Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k du̱pa̱jkp je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ ñu̱yaaꞌy tu̱myaso̱o̱kjini, nay yakvintsa̱ꞌkintó̱kivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n. 
\s1 Ku je̱ jayu je̱ Nteꞌyam du̱yaknaxy ukpu̱ ti jaty 
\p  
\v 33 ’Ta̱ veꞌe xꞌamo̱tunajxtuva ku veꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ ju̱jpit jayu yaknu̱u̱jmidi: “Kutyonu̱ je̱ vaandu̱k juuꞌ veꞌe tu̱xpu̱m pa̱n je̱ Nteꞌyameꞌe tu̱xyaknaxy.”  
\v 34 Ax a̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam xyaknáxtat ku veꞌe je̱ vaandu̱k xpa̱mda. Ni kaꞌa tseꞌe je̱ tsapjo̱o̱tmit it xyaknáxtat. Pa̱n veꞌem xa veꞌe xtonda, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Nteꞌyam ku̱xyaknajxti, ku̱x je̱meꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n.  
\v 35 Kaꞌa tseꞌe ya̱ naxviijnit it xyaknajxtuvat. Pa̱n veꞌem xa veꞌe xtonda, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Nteꞌyam ku̱xyaknajxti, ku̱x veꞌem ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ naxviijnit it ax joꞌn je̱ vaꞌkpe̱jtu̱n joma veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ tyek ku̱du̱yukká̱n. Kaꞌa tseꞌe je̱ Jerusalén xyaknajxtuvat. Pa̱n veꞌem xa veꞌe xtonda, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ Nteꞌyam ku̱xyaknajxtuva, ku̱x je̱ Ma̱ja̱ Yakkutojkpa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kyajpu̱n.  
\v 36 Ni je̱ mkuvajka tseꞌe xkayaknajxtuvat, ku̱x kaꞌa veꞌe mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe xyakvimpíttat o̱tyoꞌka je̱ mvaajyta ya̱k uk po̱o̱ꞌp.  
\v 37 Jidu̱ꞌu̱meꞌe mvaꞌandat “veꞌem” ukpu̱ “kaꞌa”; ku̱x juuꞌ veꞌe nu̱yojk jaaꞌkyakko̱jtsp, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjé̱jip. 
\s1 Ku je̱ jayu du̱tonu̱mpit juuꞌ veꞌe ka ó̱yap 
\r (Lc. 6.29‑30) 
\p  
\v 38 ’Ta̱ veꞌe xꞌamo̱tunajxtuva ku veꞌe jidu̱ꞌu̱m yakka̱ts: “Pa̱n pa̱neꞌe je̱ jayu je̱ vyiijn du̱yakmaꞌtp, je̱ tya̱a̱ts du̱yakvajntkp, nay vanxú̱pjyam tseꞌe yaktoonnuvat.”  
\v 39 Ax a̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts kaꞌa veꞌe xtonu̱mpijtjadat juuꞌ veꞌe ka ó̱yap pa̱n pa̱neꞌe mmuto̱kintoojnju̱dup; ñojkꞌó̱y xa veꞌe, pa̱n pa̱neꞌe mꞌakupa̱ꞌkxijidup toꞌk adoꞌom aaj, mo̱o̱yduva tseꞌe jadoꞌk adoꞌom je̱tseꞌe mjaaꞌkꞌakupa̱ꞌkxajadat.  
\v 40 Pa̱n pa̱n tseꞌe mnu̱xa̱ꞌa̱avaajnju̱dup je̱tseꞌe je̱ mvitu̱paꞌtk mpa̱jku̱xjada, maso̱o̱ktuva tseꞌe je̱tseꞌe je̱ mvitu̱niꞌkx mpa̱jku̱xjadat.  
\v 41 Pa̱n myaktukꞌake̱e̱ꞌyidup xa veꞌe je̱tseꞌe juuꞌ xpatsá̱mdat kojkm legua, ax mpatsá̱mdap tseꞌe jakojkm legua.  
\v 42 e̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe juuꞌ mꞌamó̱tuju̱dup, mmo̱ꞌo̱dap tseꞌe; pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ anuuꞌkx mꞌamó̱tuju̱dup, kaꞌa tseꞌe xtsoꞌoxpá̱ktat. 
\s1 Tso̱kta je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup 
\r (Lc. 6.27‑28, 32‑36) 
\p  
\v 43 ’Ta̱ veꞌe xꞌamo̱tunajxtuva ku veꞌe jidu̱ꞌu̱m yakka̱ts: “Tso̱kta pa̱n pa̱neꞌe mtso̱jkju̱dup; kaꞌa tseꞌe xtsó̱ktat pa̱n pa̱neꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup.”  
\v 44 Ax a̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup: Tso̱kta pa̱n pa̱neꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup, amó̱tuda je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱kunooꞌkxu̱t pa̱n pa̱neꞌe mko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsijidup, o̱tyoojnjada pa̱n pa̱neꞌe mko̱ꞌo̱tyoojnju̱dup, nu̱tsapko̱tsta je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam o̱y tyoꞌnu̱xjadat pa̱n pa̱neꞌe mvinko̱jtspe̱jtju̱dup je̱ts pa̱n pa̱neꞌe mjomtoojnju̱dup mtitoojnju̱dup,  
\v 45 ax veꞌem tseꞌe mnu̱ke̱ꞌxnatá̱kadat je̱ts nTeeꞌimdupeꞌe je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm. Ku̱x ku xa veꞌe je̱ aampa xa̱a̱j du̱yakpítsum, tyuknu̱ꞌaampyts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe o̱y jayu je̱ts juuꞌ veꞌe ko̱ꞌo̱y jayu, yakjé̱jipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tooj je̱tseꞌe du̱yaknu̱tuꞌuj pa̱n pa̱n jatyeꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup, nay veꞌempa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe jomjáyuvidup tijáyuvidup je̱tseꞌe jyomjoojntykada tyijoojntykada.  
\v 46 Pa̱n je̱ꞌe̱jyji xa miitseꞌe mtso̱jktup pa̱n pa̱neꞌe mtso̱jkju̱dup, ¿ti o̱ꞌyin tseꞌe mpá̱ktap je̱ꞌe̱ ka̱jx? Je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa paat xa veꞌe veꞌem jyátu̱kada. 
\p  
\v 47 ’Pa̱n je̱ꞌe̱jyji veꞌe mko̱jtspo̱o̱ꞌkxtup juuꞌ veꞌe mma̱a̱tnayjaꞌvijidup, ¿ti o̱ꞌyints miitseꞌe mtoondup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk jáyuda?, ku̱x nay vanxú̱pjyameꞌe du̱toonduva pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌíxada.  
\v 48 Vaꞌajts tseꞌe mnaajkꞌijtjidinit, veꞌem ax joꞌn ñaajkꞌítju̱ vaꞌajts je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm. 
\c 6  
\s1 Ku je̱ jayu je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ du̱tún 
\p  
\v 1 ’Ku xa veꞌe xtonda je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe xtóndat je̱tseꞌe je̱ jayu du̱ꞌíxtat juuꞌ veꞌe mtoondup. Pa̱n je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe veꞌem xtonda je̱tseꞌe je̱ jayu mꞌíxjadat, kaꞌa tseꞌe o̱y mtonu̱mpijtu̱xjadat je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 2 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, ku tseꞌe xputá̱kadat je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup, kaꞌa tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu xtuknu̱jávadat, ku̱x veꞌemeꞌe jyátu̱kada je̱p tsaptu̱jkp je̱ts je̱ja tooꞌ aajy pa̱n pa̱n jatyeꞌe me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta. Je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱tonda je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌo̱ñu̱kó̱tsajadat. Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa veꞌe o̱y je̱ Nteꞌyam tyonu̱mpijtu̱xjadat, nvaatani je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe yakꞌo̱ñu̱ko̱jtsidi.  
\v 3 Ax kuts miitseꞌe je̱ jayu xmo̱ꞌo̱dat juuꞌ veꞌe katihꞌijtu̱xju̱dup, veꞌem tseꞌe xtóndat je̱tseꞌe ni pa̱na du̱kanu̱jávat.  
\v 4 Pa̱n veꞌem tseꞌe xtonda, o̱y tseꞌe mtonu̱mpijtu̱xjadat je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe du̱ꞌixp nu̱jom juuꞌ veꞌe kanu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ja je̱ jayu vyinkujk. 
\s1 Ku je̱ jayu chapka̱ts 
\r (Lc. 11.2‑4) 
\p  
\v 5 ’Ku miitseꞌe mtsapkó̱tstat, kaꞌa tseꞌe veꞌem mtsapkó̱tstat ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta, ténip tseꞌe chapko̱tsta je̱p tsaptu̱jkp je̱ts joma veꞌe je̱ tooꞌ ñavyinnaxyju̱, je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱tonda je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌíxjadat ku veꞌe chapko̱tsta. Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa veꞌe o̱y je̱ Nteꞌyam tyonu̱mpijtu̱xjadat, nvaatani je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu veꞌem yꞌíxjada.  
\v 6 Ax kuts miitseꞌe mtsapkó̱tstat, tá̱kadats je̱p mtu̱jkp, aka̱ꞌa̱da je̱ mta̱jk, vanꞌit tseꞌe xmukó̱tstat je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm. Pa̱n veꞌem tseꞌe xtonda, o̱y tseꞌe mtonu̱mpijtu̱xjadat je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe du̱ꞌixp nu̱jom juuꞌ veꞌe kanu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ja je̱ jayu vyinkujk. 
\p  
\v 7 ’Ku veꞌe mtsapkó̱tstat, kaꞌa tseꞌe xko̱jtsu̱mpíttat xko̱jtsꞌata̱jtat, veꞌem ax joꞌn jyátu̱kada pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌíxada, veꞌemeꞌe vyinmayda je̱ts amo̱tunáxjadap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ku veꞌe o̱o̱y tyunko̱tsta.  
\v 8 Kaꞌats miitseꞌe veꞌem mjátu̱kadat, ku̱x namkaꞌana miitseꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ xꞌamó̱tuda, ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mkaꞌijtu̱xju̱dup.  
\v 9 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe mtsapkó̱tstat: 
\q1 A̱a̱ts je̱ nTeeꞌ, 
\q1 tsapjo̱o̱tm xa mits je̱meꞌe, 
\q1 vaꞌajts aaj vaꞌajts jo̱o̱tts mitseꞌe, 
\q1 je̱tseꞌe myakvinjávat myakvintsa̱ꞌa̱gat. 
\q1  
\v 10 Yakmiinni toꞌk aaj je̱ mkutojku̱n. 
\q1 Veꞌem ax joꞌn je̱m tsapjo̱o̱tm tyunju̱ juuꞌ mitseꞌe mtsa̱jkp, 
\q1 veꞌem tseꞌe tyoojnjuvat yaja naxviijn. 
\q1  
\v 11 Mo̱o̱yk a̱a̱ts u̱xyam je̱ kaaky je̱ na̱a̱j juuꞌ a̱a̱tseꞌe jó̱vum xa̱a̱j ntukjoojntykip. 
\q1  
\v 12 Me̱e̱ꞌkxjik a̱a̱ts je̱ nto̱kin, 
\q1 veꞌem ax joꞌn a̱a̱tseꞌe nto̱kinme̱e̱ꞌkxpa pa̱n pa̱n jaty a̱a̱tseꞌe xmuto̱kintoomp. 
\q1  
\v 13 Kadi a̱a̱ts toꞌk aaj xmasa̱ꞌa̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe nkaꞌat je̱m je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yꞌam kya̱ꞌm; 
\q1 mitsts a̱a̱tseꞌe xꞌíxup xjayé̱pup, xꞌaxajtókup, 
\q1 veꞌemts a̱a̱tseꞌe xkahꞌama̱a̱daagat je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. 
\q1 Ku̱x xa̱ꞌma ka̱jx mitseꞌe xka̱ꞌma je̱ kutojku̱n, je̱ ma̱kkin, je̱ts je̱ ma̱jin. Amén. 
\p  
\v 14 ’Pa̱n mto̱kinme̱e̱ꞌkxtup xa miitseꞌe pa̱n pa̱neꞌe mmuto̱kintoojnju̱dup, mto̱kinme̱e̱ꞌkxjadap tseꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm;  
\v 15 ax pa̱n kaꞌa tseꞌe xto̱kinme̱e̱ꞌkxta je̱ jayu juuꞌ veꞌe mmuto̱kintoojnju̱dup, nay kaꞌava tseꞌe je̱ nTeeꞌamda mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱duvat. 
\s1 Ku je̱ jayu yꞌayooja 
\p  
\v 16 ’Ku xa miitseꞌe mꞌayoojadat, kaꞌa tseꞌe je̱ mviijnda je̱ mꞌaajta xyakmaꞌattat, veꞌem ax joꞌn jyátu̱kada je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe ijttup me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta, ku̱x veꞌem je̱ꞌe̱ veꞌe jyátu̱kada je̱tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávadat je̱ts ayoojidup je̱ꞌe̱ veꞌe. Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa veꞌe o̱y je̱ Nteꞌyam tyonu̱mpijtu̱xjadat, nvaatani je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌíxjada je̱ts ayoojidupeꞌe.  
\v 17 Ax miits, ku tseꞌe mꞌayoojadat, navyimpojjada nayꞌapojjada je̱tseꞌe o̱y mnavyo̱o̱ꞌkjadat,  
\v 18 veꞌem tseꞌe je̱ jayu du̱kanu̱jávadat je̱ts mꞌayoojidupeꞌe. Pa̱n veꞌem tseꞌe xtonda, o̱y tseꞌe mtonu̱mpijtu̱xjadat je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe du̱ꞌixp nu̱jom juuꞌ veꞌe kanu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ja je̱ jayu vyinkujk. 
\s1 Je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm 
\r (Lc. 12.33‑34) 
\p  
\v 19 ’Kaꞌa tseꞌe xnu̱pa̱jkpé̱ttat je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe yaja naxviijn, joma veꞌe je̱ tó̱tu̱k juuꞌ jaty du̱tukkaꞌyini, joma veꞌe juuꞌ jaty vyinto̱ki, je̱ts joma veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa tyá̱kada;  
\v 20 ñojkꞌó̱yeꞌe xnu̱pa̱jkpé̱ttat je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, joma veꞌe je̱ tó̱tu̱k juuꞌ jaty du̱katukkaya, joma veꞌe juuꞌ jaty kyavinto̱ki, je̱ts joma veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa kyatá̱kada.  
\v 21 Ku̱x pa̱n joma xa veꞌe yꞌit juuꞌ veꞌe mꞌíxtup mjaye̱jptup, nay je̱e̱jyam tseꞌe yꞌijtpa je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda. 
\s1 Veꞌem xa veꞌe je̱ jayu je̱ vyiijn ax joꞌn je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin 
\r (Lc. 11.34‑36) 
\p  
\v 22-23 ’Veꞌem xa veꞌe je̱ jayu je̱ vyiijn ax joꞌn je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin. Pa̱n o̱y xa veꞌe je̱ mviijnda, mꞌíxtup tseꞌe o̱y. Ax pa̱n maꞌat tseꞌe je̱ mviijnda, ko̱o̱ꞌts tseꞌe je̱ mniꞌkxta je̱ mko̱pkta tyañ. Nay veꞌempats je̱ꞌe̱ veꞌe ma̱a̱t je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda. Pa̱n vaꞌajts tseꞌe je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda, je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ tseꞌe mtoondup; ax pa̱n mꞌajo̱o̱tidup tseꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱tseꞌe vintok mꞌitta, je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ tseꞌe mtoondup, veꞌemts miitseꞌeda ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijtp je̱ja ako̱o̱ꞌts it ja̱a̱t je̱tseꞌe nu̱yojk kuko̱o̱ꞌts tyañ je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viints jayu. 
\s1 Je̱ Nteꞌyam je̱ts je̱ meen 
\r (Lc. 16.13) 
\p  
\v 24 ’Ni pa̱na xa veꞌe kyaꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe me̱jtsk je̱ vyintsá̱n du̱jayé̱pu̱t, ku̱x toꞌkeꞌe du̱tsó̱ku̱t, jadoꞌk tseꞌe du̱tsoꞌoxpá̱ku̱t, toꞌkeꞌe du̱mutónu̱t du̱mupá̱ku̱t, jadoꞌk tseꞌe du̱viijnkꞌíxu̱t. Nay veꞌempa tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m je̱ meen kya̱ꞌm naajkꞌijtjup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱pana̱jkxu̱t. 
\s1 Yꞌixp jyayejpp tseꞌe je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jaty je̱ yꞌónu̱k 
\r (Lc. 12.22‑31) 
\p  
\v 25 ’Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, kaꞌa tseꞌe xvinmáydat je̱ mkaakyta je̱ mna̱a̱jta ti veꞌe mtukjoojntykadap, ni kaꞌa tseꞌe xvinmaayduvat je̱ mvitta je̱ mxo̱xta juuꞌ veꞌe mjayé̱ptap. Ñu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk ku veꞌe je̱ jayu jyoojntyka je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ kaaky je̱ na̱a̱j juuꞌ veꞌe jyayejpp; ñu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk je̱ jayu je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ vit je̱ xo̱x juuꞌ veꞌe jyayejpp.  
\v 26 Ixta vintso̱ veꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k kyaniꞌipta, kaꞌa tseꞌe je̱ ta̱a̱jm du̱pa̱kmokta, kaꞌa tseꞌe tii joma veꞌe du̱yakꞌíttat je̱ tyukjoojntykinda; ó̱yam tseꞌe vyeꞌema, yakjoojntykijidup tseꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm. Kadi xvinmayda, nu̱yojk xa miitseꞌe o̱o̱y xtunjaaꞌknu̱má̱jada je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k.  
\v 27 Jyatunvinmay je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿pa̱nts miitseꞌeda juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe ñaajkyó̱nju̱t jadoꞌk noox? 
\p  
\v 28 ’¿Ax tya̱jx tseꞌe xvinmayda je̱ mvitta je̱ mxo̱xta? Ixta vintso̱ veꞌe je̱ ojts ja̱a̱tit pu̱j ye̱e̱ꞌkta, kaꞌa tseꞌe tyonda, kaꞌa tseꞌe pyiiꞌtta kyo̱jta;  
\v 29 ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts ó̱yameꞌe je̱ yakkutojkpa Salomón vaꞌajts tsoj tyunnaxya̱xju̱ yꞌijt, kaꞌa tseꞌe du̱muvaaꞌty ax joꞌn je̱ pu̱j.  
\v 30 Pa̱n veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaktsoju̱pu̱k je̱ aajy je̱ ojts juuꞌ veꞌe u̱xyam ye̱e̱ꞌkp je̱tseꞌe kep je̱ ja̱a̱jn pyaatjinit, ¿vintso̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam mkamo̱ꞌo̱jadat pa̱n ti veꞌe mnatyukxó̱xjadap? ¡Ve̱e̱ꞌnji xa veꞌe je̱ Nteꞌyam xjaanchjávada!  
\v 31 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, kaꞌa tseꞌe mnaajkvinmáyjadat je̱tseꞌe mvaꞌandat: “¿Tis vineꞌe nkaꞌyumdap nꞌookumdap?”, ukpu̱ “¿Tis vineꞌe nnatyukxo̱jxumjadap?”  
\v 32 Ku̱x nu̱jom je̱ꞌe̱ veꞌe, yakvinkó̱pkidupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kaꞌíxada; ax je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, ñu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n ti u̱u̱ꞌmeꞌe xkaꞌijtjimdup.  
\v 33 Ax veꞌem tseꞌe, yakvinkó̱pkada o̱o̱y je̱tseꞌe mꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱tseꞌe xtoondinit juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱jkp, veꞌem tseꞌe myakmo̱o̱yduvat juuꞌ veꞌe mkáydap mꞌooꞌktap je̱ts juuꞌ veꞌe mnatyukxó̱xjadap.  
\v 34 Kádits xvinmayda juuꞌ veꞌe kep mínup, ku̱x jé̱japeꞌe kep juuꞌ veꞌe mvinmáydap. Toꞌk toꞌk je̱ xa̱a̱j, veꞌem tseꞌe je̱ vinmaꞌyu̱n du̱yakje̱ja. 
\c 7  
\s1 Kaꞌats u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ jayu nto̱kimpayo̱ꞌyumdat 
\r (Lc. 6.37‑38, 41‑42) 
\p  
\v 1 ’Kaꞌats miitseꞌe je̱ jayu xto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat, veꞌem tseꞌe je̱ Nteꞌyam mkato̱kimpayo̱ꞌyju̱duvat.  
\v 2 Ku̱x veꞌem pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ jayu xto̱kimpayo̱ꞌo̱yda, nay vanxú̱pjyam tseꞌe je̱ Nteꞌyam mto̱kimpayo̱ꞌyju̱duvat; uk pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ mjáyuvinda, nay je̱ mjáyuvinda tseꞌe vimpítup.  
\v 3 ¿Vintso̱seꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ to̱kin du̱ma̱a̱t, je̱tseꞌe du̱putá̱kat je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌnji je̱ to̱kin du̱ma̱a̱t? Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱p vyiimp toꞌk je̱ ku̱p juuꞌ veꞌe vaꞌajts ma̱j je̱tseꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe du̱putá̱kat je̱ yꞌuts juuꞌ veꞌe je̱ piꞌk poꞌox tu̱vyintá̱kaja.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌuts du̱nu̱u̱jma: “Vaꞌan a̱ts du̱yakpítsumu̱ je̱ piꞌk poꞌox juuꞌ veꞌe je̱p mviimp.”  
\v 5 ¡Me̱jtsꞌaaj me̱jtsjo̱o̱t xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ to̱kin du̱ma̱a̱t! Yaknu̱vaꞌacheꞌe tooꞌva̱jkp du̱tsa̱k je̱ ma̱ja̱ to̱kin juuꞌ veꞌe jyayejpp, vanꞌítnum tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe du̱putá̱kat je̱ yꞌuts je̱ yꞌajch ukpu̱ je̱ yꞌuts je̱ cha̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌnji je̱ to̱kin du̱ma̱a̱t. 
\p  
\v 6 ’Kaꞌa tseꞌe je̱ ok xmo̱ꞌo̱dat je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱, kaꞌa tseꞌe je̱ mpeerlas xva̱jjadat je̱ ke̱e̱m. Pa̱n mmo̱o̱ydup xa veꞌe, tyukte̱e̱ꞌndapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe mnu̱pojtu̱kjadat je̱tseꞌe myakvintó̱kijadat. 
\s1 Amó̱tuda juuꞌ je̱ Nteꞌyam, íxtada, je̱ts ko̱jtspo̱o̱ꞌkxta je̱ja ta̱kꞌaagui 
\r (Lc. 11.9‑13; 6.31) 
\p  
\v 7 ’Amó̱tuda juuꞌ je̱ Nteꞌyam, je̱tseꞌe myakmo̱ꞌo̱dat; íxtada, je̱tseꞌe xpaaꞌttat; ko̱jtspo̱o̱ꞌkxta je̱ja ta̱kꞌaagui, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam myakꞌavaatsu̱xjadat.  
\v 8 Ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ du̱ꞌamó̱tup, yakmo̱ꞌo̱p tseꞌe; pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ du̱ꞌíxtip, pyaatyp tseꞌe; pa̱n pa̱n tseꞌe ko̱jtspo̱o̱ꞌkxp je̱ja ta̱kꞌaagui, yakꞌavaatsu̱xjup tseꞌe je̱ Nteꞌyam. 
\p  
\v 9 ’Onu̱k teeꞌda ónu̱k taakta, ku xa veꞌe je̱ mꞌónu̱kta mꞌamó̱tujadat je̱ tsapkaaky, ¿je̱ tsaaj tseꞌe mmo̱ꞌo̱dap?  
\v 10 Ku tseꞌe mꞌamó̱tujadat je̱ ajkx, ¿je̱ tsaaꞌn tseꞌe mmo̱ꞌo̱dap?  
\v 11 Mjako̱ꞌo̱yjáyuvada xa miitseꞌeda, mnu̱jaꞌvidup tseꞌe je̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱dat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ je̱ mꞌónu̱kta; ax je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, nu̱yojkts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱mo̱ꞌo̱t je̱ yꞌo̱o̱jyit je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe amó̱tuju̱dup. 
\p  
\v 12 ’Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n vintso̱ xa veꞌe xtso̱kta je̱tseꞌe je̱ jayu mtoꞌnu̱xjadat, veꞌemts miits je̱ꞌe̱ veꞌe xtoojnjiduvat, ku̱x je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts juuꞌ veꞌe jyavye̱jttu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱tukꞌíxtup je̱ts ti veꞌe yaktónup ku veꞌe je̱ jayu ñachó̱kjada vimpit atu̱j. 
\s1 Je̱ aka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe mootskji vyiijn tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Lc. 13.24) 
\p  
\v 13 ’Tá̱kada joma veꞌe je̱ aka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe mootskji vyiijn. Ku̱xeꞌe je̱ aka̱ꞌa̱ je̱ts je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱yakna̱jkxp joma veꞌe vyintó̱kidinit, ma̱ja̱ viijnts je̱ꞌe̱ veꞌe, nu̱mayts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ tso̱ ta̱jkidup.  
\v 14 Ax je̱ aka̱ꞌa̱ je̱ts je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱yakna̱jkxp joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx jyoojntykidinit, piꞌkji je̱ts mootskjits je̱ꞌe̱ veꞌe vyiijn, nu̱ꞌeejyjits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ tso̱ ta̱jkidup. 
\s1 Yaknu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ku̱p vintso̱ veꞌe tya̱ꞌma 
\r (Lc. 6.43‑44) 
\p  
\v 15 ’Myakkó̱pkadap tseꞌe o̱o̱y je̱ꞌe̱ ka̱jxta pa̱n pa̱n jatyeꞌe natyijju̱dup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ muꞌuk lobo juuꞌ veꞌe napya̱a̱jmjup je̱ piꞌk carnero joꞌn je̱tseꞌe je̱ja nu̱may carnero akujk tya̱ka.  
\v 16 Mnu̱jávadap tseꞌe je̱ts pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌeda ku veꞌe xꞌíxtat vintso̱ veꞌe juuꞌ du̱tonda, ku̱x kaꞌa xa veꞌe je̱ tsaaydum ta̱a̱jm ukpu̱ je̱ higo ta̱a̱jm yaktuk je̱m ápit ka̱jxm.  
\v 17 Nu̱jom je̱ o̱y ju̱ꞌkx ku̱p, je̱ o̱o̱jyit ju̱ꞌkx tseꞌe yakta̱ꞌmip; je̱ts nu̱jom je̱ ko̱ꞌo̱y ju̱ꞌkx ku̱p, je̱ ko̱ꞌo̱y ju̱ꞌkx tseꞌe yakta̱ꞌmip.  
\v 18 Kaꞌa tseꞌe je̱ o̱y ju̱ꞌkx ku̱p du̱yakta̱ꞌma je̱ ko̱ꞌo̱y ju̱ꞌkx; ni kaꞌa tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱y ju̱ꞌkx ku̱p du̱yakta̱ꞌma je̱ o̱y ju̱ꞌkx.  
\v 19 Nu̱jom tseꞌe je̱ ju̱ꞌkx ku̱p juuꞌ veꞌe du̱kayakta̱ꞌmip je̱ o̱o̱jyit ju̱ꞌkx, yakpojxu̱kpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱m ja̱njo̱o̱tm yakpa̱a̱mnit.  
\v 20 Veꞌemts miitseꞌe xnu̱jávadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe o̱y jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe ko̱ꞌo̱y jayu ku veꞌe xꞌíxtat pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ du̱tonda. 
\s1 Ka anañu̱jómap xa veꞌe tyá̱kadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm 
\r (Lc. 13.25‑27) 
\p  
\v 21 ’Ka nu̱jómap xa veꞌe tyá̱kadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xtijtup “Vintsá̱n, Vintsá̱n”; je̱ꞌe̱jyjida veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe cha̱jkp a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 22 Nu̱may xa a̱tseꞌe xna̱a̱jmadat je̱ xa̱a̱j: “Vintsá̱n, Vintsá̱n, mits je̱ mkutojku̱n ka̱jxts a̱a̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook nko̱jtsnáxy yꞌijt je̱ts mits je̱ mkutojku̱n ka̱jxts a̱a̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap nyakpítsum yꞌijt je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm, mits je̱ mkutojku̱n ka̱jxts a̱a̱tseꞌe je̱ mú̱jit atu̱va ntun yꞌijt.”  
\v 23 Ax vanꞌitts a̱tseꞌe nna̱a̱jmadat: “Ni vinꞌita xa miitseꞌe mkaꞌitta a̱ts je̱ njáyuda; vinvaꞌkvaꞌatsta a̱ts miitsta pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap.” 
\s1 Je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌntk je̱ja tsaku̱jx je̱ts je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌntk je̱m poꞌo niꞌkxm 
\r (Lc. 6.47‑49; Mr. 1.22) 
\p  
\v 24 ’Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxp juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp je̱tseꞌe veꞌem du̱tún, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ vij jayu juuꞌ veꞌe je̱ tya̱jk du̱pa̱a̱m je̱ja tsaku̱jx.  
\v 25 Ku tseꞌe je̱ it tyuuj, je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j kyo̱mpejt yꞌojtspejt, je̱tseꞌe je̱ ma̱kk po̱j tyunnajxni je̱tseꞌe du̱patiꞌts je̱ ta̱jk, ax kaꞌa tseꞌe kyitu, ku̱x je̱ja veꞌe tsaku̱jx cho̱o̱ꞌntk.  
\v 26 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxp juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp je̱tseꞌe veꞌem du̱katún, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka víjap, juuꞌ veꞌe je̱ tya̱jk du̱pa̱a̱m je̱m poꞌo niꞌkxm.  
\v 27 Ku tseꞌe je̱ it tyuuj, je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j kyo̱mpejt yꞌojtspejt, je̱tseꞌe je̱ ma̱kk po̱j tyunnajxni je̱tseꞌe du̱patiꞌts je̱ ta̱jk, vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱jk kyítuni. ¡O̱o̱yam tseꞌe tyunvinto̱ki! 
\p  
\v 28 Ku veꞌe je̱ Jesús kyo̱jtsku̱jx, atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ yꞌixpa̱jku̱n du̱tuktaandi  
\v 29 ku̱x je̱ kutojku̱n ma̱a̱teꞌe kya̱jts, ka veꞌemap ax joꞌn je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk. 
\c 8  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup 
\r (Mr. 1.40‑45; Lc. 5.12‑16) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús vyajntyk je̱m tonu̱n viinm, vanꞌit tseꞌe nu̱may je̱ jayu pyana̱jkxjidi.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe vyinkutá̱miji toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Vintsá̱n, pa̱n mtsa̱jkp xa mitseꞌe, mꞌo̱ꞌyixjup tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱vaꞌatsu̱t ya̱ lepra paꞌam. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnji je̱tseꞌe je̱ paꞌam jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Ntsa̱jkp xa a̱tseꞌe. Vaꞌajts tseꞌe mtaanni. 
\p Ku veꞌe veꞌem vyaajñ, tun jatyji tseꞌe je̱ lepra paꞌam ñu̱vaatsjini.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ni pa̱na xa veꞌe xkavaajnjat pa̱neꞌe tu̱myakjo̱tka̱daꞌakyju̱. Na̱jkxu̱ joma veꞌe je̱ teeꞌ je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t je̱ts ta̱ veꞌe mjo̱tka̱daꞌaky, vanꞌit tseꞌe xyó̱xu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Moisés pyavaan ku veꞌe je̱ jayu kyo̱o̱ꞌkpa̱jkjini je̱ lepra paꞌam, veꞌem tseꞌe anañu̱joma du̱nu̱jávadat je̱ts tá̱vani veꞌe je̱ paꞌam mnu̱vaꞌachju̱. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompa 
\r (Lc. 7.1‑10) 
\p  
\v 5 Ku veꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m capernaaumit kyajpu̱n jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe vyinkutá̱miji toꞌk je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱munooꞌkxtk.  
\v 6 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Vintsá̱n, je̱meꞌe ta̱kꞌam a̱ts je̱ ntoompa pyaꞌammaꞌaj, mojkp je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe o̱o̱y tyuntsaachpaaꞌty. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Na̱jkxu̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ du̱yakjo̱tka̱daꞌakyu̱. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vintsá̱n, kaꞌa xa a̱tseꞌe nvinmachju̱ je̱tseꞌe je̱p a̱ts ntu̱jkp mtá̱kat; ko̱o̱jyji veꞌe vaꞌanu̱ je̱tseꞌe jyo̱tka̱daꞌaku̱t, ax jo̱tka̱daꞌakupts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 9 Ku̱x je̱m xa veꞌe pa̱n a̱tseꞌe xyakkutojkjip, je̱mpa tseꞌe a̱ts je̱ ntojpa juuꞌ a̱tseꞌe nyakkutojkjivap. Ku a̱tseꞌe toꞌk nmu̱u̱jma je̱tseꞌe ña̱jkxu̱t, na̱jkxpts je̱ꞌe̱ veꞌe; ku a̱tseꞌe jadoꞌk nmu̱u̱jma je̱tseꞌe myínu̱t, miimpts je̱ꞌe̱ veꞌe; ku a̱tseꞌe je̱ ntoompa juuꞌ ntukpavaꞌañ, tyuumpts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 10 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tunajxy, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaajñ je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmi je̱ jayu juuꞌ veꞌe pana̱jkxju̱dup: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts yaja veꞌe nu̱jom israeejlit yꞌit ja̱a̱tta, ni toꞌkats a̱tseꞌe nkapaaꞌty juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip ax joꞌn ya̱ jayu.  
\v 11 A̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts je̱ꞌyadapeꞌe nu̱may juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌndap je̱m joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum je̱ts je̱m joma veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱ka, mya̱a̱tꞌa̱jxtu̱ktapts je̱ꞌe̱ veꞌe kaayva je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob je̱m je̱ Nteꞌyam kyutojku̱n jo̱o̱tm;  
\v 12 ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe uktukka̱daakju̱dup je̱tseꞌe je̱m ku̱yꞌitta, yakpá̱mdapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m ako̱o̱ꞌts ítum. Je̱m tseꞌe nu̱may yaaxtinit je̱m tseꞌe nu̱may ñatya̱tskaaꞌtjidinit. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ tojpata̱jk je̱ vyintsá̱n: 
\p ―Na̱jkxni je̱m mta̱kꞌam, vaꞌan veꞌem du̱tunju̱ ax joꞌn tu̱xjaanchjáva. 
\p Tun je̱ꞌyji tseꞌe je̱ tyoompa jyo̱tka̱daakni. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky je̱ Simón Pedro je̱ mya̱ꞌvu̱t taak 
\r (Mr. 1.29‑31; Lc. 4.38‑39) 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx je̱m je̱ Pedro tya̱kꞌam. Je̱m tseꞌe du̱ꞌix je̱ Pedro je̱ mya̱ꞌvu̱t taak pyaꞌammaꞌaj, ja̱mpa̱jkjup.  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ paꞌam jayu je̱m kya̱ꞌm du̱majch je̱tseꞌe je̱ ja̱a̱jn ñu̱vaatsjini. Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk pyojtu̱kni je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pattoꞌni. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky nu̱may je̱ paꞌam jayu 
\r (Mr. 1.32‑34; Lc. 4.40‑41) 
\p  
\v 16 Ku veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱jkini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱na̱jkxti nu̱may je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Toꞌk naxji tseꞌe je̱ Jesús je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱muka̱jts je̱tseꞌe du̱yakpítsumni; jo̱tka̱daaktinu tseꞌe je̱ paꞌam jayu nu̱vinxu̱peꞌe yꞌijtti.  
\v 17 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem jyajty je̱tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe kyo̱jts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: “Je̱ꞌe̱ xa veꞌe xtuknu̱vaatsumdu je̱ mpa̱jkpamda je̱ nꞌaampamda.” 
\s1 Nu̱me̱jtsk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxuvaandu 
\r (Lc. 9.57‑62) 
\p  
\v 18 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ jayu tyunnaaꞌténijini, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱pavaajñ je̱tseꞌe ñáxtat je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam.  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, mpana̱jkxuvaampy xa a̱ts mitseꞌe pa̱n joma veꞌe mnu̱jkx. 
\p  
\v 20 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Je̱p xa veꞌe je̱ vaax je̱ yꞌaajntk joma veꞌe chu̱u̱na, je̱ppa tseꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱ pye̱ꞌe̱n; ax a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, ni je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xkaꞌijtja joma a̱tseꞌe ya̱ nkuvajk nko̱ꞌo̱ku̱t. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe jadoꞌk je̱ yꞌixpa̱jkpa ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Vintsá̱n, yakjajtjik a̱ts toꞌk aaj je̱ts a̱tseꞌe je̱ nteeꞌ nyaknaxtá̱kat, vanꞌitts a̱ts mitseꞌe mpana̱jkxnit. 
\p  
\v 22 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Pamiinni a̱ts. Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kajaye̱jptup je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, vaꞌan tseꞌe du̱yaknaxtá̱kada je̱ yꞌo̱o̱ꞌkpada. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakꞌatu̱vi je̱ ma̱kk po̱j 
\r (Mr. 4.35‑41; Lc. 8.22‑25) 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ ma̱kk po̱j myiijn joma veꞌe je̱ na̱a̱j, je̱tseꞌe je̱ barco o̱o̱y du̱tuntukkooꞌya, maap tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna.  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yojxjidi, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¡Vintsá̱n, yaktso̱o̱kk a̱a̱ts toꞌk aaj! ¡Kunajxumdinuptam xa veꞌe je̱p na̱ꞌa̱a̱kp! 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe mtsa̱ꞌa̱gada? ¡Tun ve̱e̱ꞌnji veꞌe je̱ jaanchjaꞌvin xjaye̱pta! 
\p Vanꞌit tseꞌe pyojtu̱k je̱tseꞌe du̱tuknu̱u̱jmi je̱ po̱j je̱ts je̱ na̱a̱j. Vanꞌit tseꞌe je̱ po̱j yꞌatu̱vi je̱tseꞌe je̱ na̱a̱j tyuꞌujkjajty.  
\v 27 Atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ vineꞌe ya̱ jayu je̱ ma̱kkin o̱o̱y du̱tunjayep? ¡Ka̱tsu̱pa̱jkjup xa veꞌe je̱ po̱j paat je̱ts je̱ ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paat! 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakpítsum je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda 
\r (Mr. 5.1‑20; Lc. 8.26‑39) 
\p  
\v 28 Ku veꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam, je̱m gadaarait yꞌit jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe nu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk vyinkutá̱mijidi juuꞌ veꞌe pítsumdu je̱p o̱o̱ꞌkpa aajntkup. Vaꞌajts muꞌukts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijtti, ni pa̱na veꞌe kyo̱o̱ꞌkꞌo̱ꞌyixjini je̱tseꞌe je̱m tso̱ ñáxu̱t. Nu̱me̱jtsk je̱ yaaꞌtya̱jk, je̱m tseꞌe jyaꞌvin ka̱jxmda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaandi: 
\p ―¿Ti ka̱tsts u̱u̱ꞌmeꞌe njaye̱jpumdup?, Jesús, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. ¿Je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱xnu̱mín je̱ts a̱a̱tseꞌe xyaktsaachpaaꞌtu̱t ó̱yameꞌe je̱ xa̱a̱j du̱kapaaꞌtyna? 
\p  
\v 30 Jékum jaty tseꞌe nu̱may je̱ ke̱e̱m jya̱ꞌkxta vyeꞌna,  
\v 31 vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱munooꞌkxtkti je̱ Jesús: 
\p ―Pa̱n xyakpítsump xa a̱a̱tseꞌe, maso̱o̱kk a̱a̱ts toꞌk aaj je̱ts a̱a̱tseꞌe ntuktá̱kat xi ke̱e̱mda. 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―It. Tá̱kada. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱tukvaatstini je̱ yaaꞌtya̱jkta je̱tseꞌe je̱ ke̱e̱m du̱tukta̱jkidi. Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ ke̱e̱m kyu̱snoomdi je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe yꞌanoꞌmidi je̱m ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm. Je̱p tseꞌe ñaxꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe kye̱e̱kti je̱ ke̱e̱m íxpada. Ku tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m kajpu̱n ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱tukmumaajntykti juuꞌ veꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱ joma veꞌe je̱ ke̱e̱m tu̱jya̱ꞌkxta je̱ts je̱ yaaꞌtya̱jkta juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxmda tu̱yꞌit je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap.  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ kukajpu̱n du̱nu̱na̱jkxti je̱ Jesús. Ku tseꞌe du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe je̱m je̱ꞌe̱ yꞌit jo̱o̱tmda pyítsumnit. 
\c 9  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ mojkpa jayu 
\r (Mr. 2.1‑12; Lc. 5.17‑26) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe jye̱ꞌy je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam, je̱m joma veꞌe o̱jts chu̱u̱na.  
\v 2 Je̱m tseꞌe tyuknu̱na̱jkxjidi toꞌk je̱ mojkpa jayu juuꞌ veꞌe je̱m myaajntku̱n ka̱jxm. Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix je̱ts jaanchjaꞌvijidupeꞌe, vanꞌit tseꞌe je̱ mojkpa jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Jo̱tꞌama̱ja, meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ. 
\p  
\v 3 Je̱m tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe vinmaaydu: Vyinko̱jtspejtp xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam ku veꞌe veꞌem vyaꞌañ.  
\v 4 Ax ñu̱jaꞌvip tseꞌe je̱ Jesús vintso̱ veꞌe vyinmayda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―¿Tya̱jxts miitseꞌe mko̱ꞌo̱yvinmáyda?  
\v 5 ¿Tis vineꞌe ka tsoꞌoxap, ku a̱tseꞌe je̱ jayu nnu̱u̱jma: “Meeꞌkx tseꞌe je̱ mto̱kin tyañ”, ukpu̱ ku a̱tseꞌe nna̱a̱jmat: “Pojtu̱kni je̱ts jaamni”?  
\v 6 Je̱tseꞌe xnu̱jávadat je̱ts njayejpp a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu nto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ mojkpa jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Pojtu̱kni, pa̱kmojknits xi mmaajntku̱n je̱ts na̱jkxni je̱m mta̱kꞌam. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe pyojtu̱kni, jo̱tka̱daꞌakyani tseꞌe vyeꞌna, je̱tseꞌe ña̱jkxni je̱m tya̱kꞌam.  
\v 8 Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe cha̱ꞌkidi je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ jayu du̱mo̱o̱jy ya̱ kutojku̱n. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱va̱a̱jv je̱ Mateo 
\r (Mr. 2.13‑17; Lc. 5.27‑32) 
\p  
\v 9 Ku veꞌe je̱ Jesús ñu̱jkx, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe Mateo du̱xa̱a̱j, je̱ja je̱ꞌe̱ veꞌe chu̱u̱na vyeꞌna joma veꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n du̱pa̱kmuk. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pamiinni a̱ts. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Mateo tyeni je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxni. 
\p  
\v 10 Je̱m tseꞌe je̱ Mateo tya̱kꞌam je̱ Jesús kyay yꞌuuꞌk vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi nu̱may je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpata̱jkta je̱ts je̱ viijnk jáyuda juuꞌ veꞌe je̱ jayu tijju̱dup tó̱kinax jayu. Je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kaayva du̱ma̱a̱tnajxtu.  
\v 11 Ax ku tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe ya̱ myakꞌixpa̱jkpada du̱ma̱a̱tkáy du̱ma̱a̱tꞌuuꞌk je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ viijnk tó̱kinax jáyuda? 
\p  
\v 12 Yꞌamo̱tunajx tseꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe du̱tso̱kta je̱ tso̱ꞌyiva pa̱n pa̱n jatyeꞌe ma̱kka̱tso̱ts, je̱ꞌe̱da veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup.  
\v 13 Je̱ꞌe̱ xa veꞌe vinko̱pk je̱tseꞌe xvinmó̱tudat juuꞌ veꞌe tyijp ya̱ ka̱ts ya̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp jidu̱ꞌu̱m vaamp: “Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nu̱yojk ntsa̱jkp je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tukmo̱ꞌtu̱n du̱jayé̱ptat, ka je̱ꞌe̱peꞌe je̱tseꞌe je̱ tá̱nu̱k du̱yó̱xtat.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ. Ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nyaaxjat je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup; je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miimp juuꞌ veꞌe tó̱kinax jayu, veꞌem tseꞌe vyinmayu̱mpijttinit je̱tseꞌe du̱maso̱o̱ktinit je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kyahꞌayoojidi 
\r (Mr. 2.18‑20; Lc. 5.33‑35) 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpada je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tya̱jxts a̱a̱tseꞌe ntunꞌayooja je̱tseꞌe je̱ fariseota̱jk o̱o̱y tyunꞌayoojiduva?, kaꞌa tseꞌe mits ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌayoojada. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe chaachvinmáyda pa̱n pa̱n jatyeꞌe miindup joma veꞌe je̱ jayu ñavyu̱kju̱ namvaateꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa du̱ma̱a̱dada, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe kyahꞌayoojada. Nay kaꞌava tseꞌe chaachvinmáyda a̱ts ya̱ nꞌixpa̱jkpata̱jk namvaat a̱tseꞌe nꞌit ya̱ꞌa̱ ma̱a̱tta. Ax pyaaꞌtupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xa̱a̱j ku a̱tseꞌe nko̱o̱ꞌkꞌijtnit ya̱ꞌa̱ ma̱a̱tta, vanꞌit tseꞌe tu̱u̱v yꞌayoojadat. 
\s1 Je̱ nam ixpa̱jku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu tyukꞌix 
\r (Mr. 2.21‑22; Lc. 5.36‑39) 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱jaaꞌktukmuꞌaꞌixmojki. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ni pa̱na xa veꞌe je̱ nam vit du̱katukꞌaka̱ya je̱ pak vit. Pa̱n veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱du̱tún, vanꞌit tseꞌe je̱ nam aka̱ꞌyu̱n du̱va̱a̱ꞌnmóku̱t je̱ pak vit je̱tseꞌe du̱tunjaaꞌkka̱a̱ꞌtsnit.  
\v 17 Ni pa̱na xa veꞌe du̱kahꞌate̱ꞌmiva je̱ nam tsaaydum paꞌajk na̱a̱j je̱m pak ak apa̱jkin jo̱o̱tm. Pa̱n veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku̱du̱tún, mupá̱jinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ak, ax ko̱o̱jyji tseꞌe vyintó̱kiyu̱t je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j je̱ts je̱ ak apa̱jkin. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ nam tsaaydum paꞌajk na̱a̱j yakpu̱m je̱m nam ak apa̱jkin jo̱o̱tm, ax veꞌem tseꞌe ni juuꞌa kyavintó̱kiyu̱t. 
\s1 Je̱ Jairo je̱ ña̱a̱x je̱ts je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱ vyit du̱to̱o̱n 
\r (Mr. 5.21‑43; Lc. 8.40‑56) 
\p  
\v 18 Namvaateꞌe je̱ Jesús veꞌem vyaꞌañ vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ israeejlit jayu je̱ ñu̱vintsá̱n jye̱ꞌy je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Tun o̱o̱ꞌkuvaannupeꞌe a̱ts je̱ mpiꞌk na̱a̱x. Jaꞌmu̱ toꞌk aaj je̱tseꞌe je̱ mka̱ꞌa̱j xtuknu̱kó̱nu̱t, veꞌem tseꞌe jyaaꞌkjoojntykat. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tyeni je̱tseꞌe du̱ma̱a̱di, nay veꞌempa je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk.  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱p je̱ Jesús ñaadup myutá̱miji toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe makme̱jtsk joojntani du̱jaye̱jpp je̱ vinnu̱jkxju̱ paꞌam, je̱tseꞌe je̱ vyit paaꞌv du̱to̱o̱jnji.  
\v 21 Veꞌem tseꞌe du̱tuujn ku̱xeꞌe ñaña̱ꞌmu̱xji: Tun ko̱o̱jyji xa ijk a̱tseꞌe ku̱ntá̱n xi vyit, jo̱tka̱daꞌakupts a̱tseꞌe.  
\v 22 Ax vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌixu̱mpijt, je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Jo̱tꞌama̱ja, ta̱ xa veꞌe mjo̱tka̱daakni je̱ꞌe̱ ka̱jx ku a̱tseꞌe tu̱xjaanchjáva. 
\p Ax je̱ꞌyji tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk jyo̱tka̱daakni. 
\p  
\v 23 Ku veꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy je̱m je̱ israeejlit jayu je̱ ñu̱vintsá̱n tya̱kꞌam, vanꞌit tseꞌe je̱ xooxpata̱jk du̱ꞌix je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ jayu tyunyaꞌaxta tyuntsaachvinmáyda.  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Na̱jkxta, pítsumda; kaꞌa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ kiix ónu̱k yꞌa̱a̱ꞌka, maapji ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu tyukxiikji.  
\v 25 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakpitsumku̱jx, je̱tseꞌe tya̱jki joma veꞌe je̱ kiix ónu̱k myaꞌaj, vanꞌit tseꞌe je̱ piꞌk kiix ónu̱k je̱ kya̱ꞌa̱j du̱ko̱o̱jnu̱k, je̱tseꞌe je̱ kiix pyojtu̱k.  
\v 26 Ax nu̱jom tseꞌe je̱m je̱ it je̱ naax ya̱ ayook vyaꞌkxtk juuꞌ veꞌe toojnju ko̱jtsju. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky nu̱me̱jtsk je̱ viints jayu 
\p  
\v 27 Ku veꞌe je̱ Jesús cha̱a̱ꞌn, vanꞌit tseꞌe nu̱me̱jtsk je̱ viints jayu pyana̱jkxjidi, ma̱kk tseꞌe kyo̱jtsti, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Tukmo̱ꞌtk a̱a̱ts toꞌk aaj, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup! 
\p  
\v 28 Ku veꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p tu̱jkp, vanꞌit tseꞌe je̱ viints jayu vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Mjaanchjaꞌvidupeꞌe je̱ts xꞌo̱ꞌyixjup a̱tseꞌe je̱ts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ntónu̱t? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Veꞌem, Vintsá̱n. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ viints jáyuda du̱vinkuto̱ꞌni je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Vaꞌan veꞌem du̱tunju̱ ax joꞌn xjaanchjávada. 
\p  
\v 30 Ax vinꞌixpa̱jktinu tseꞌe. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ jayu du̱tukpavaandi o̱o̱y je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ni pa̱na veꞌe xkatuknu̱jávadat. 
\p  
\v 31 Ax kaꞌa tseꞌe veꞌem du̱toondi; tun ko̱o̱jyji veꞌe pyítsumdi je̱tseꞌe o̱jts je̱m nu̱jom it jo̱o̱tm je̱ jayu du̱tukmumaaydu̱kta juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyoon kyo̱jts. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ oom jayu 
\p  
\v 32 Tso̱o̱ꞌndup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ Jesús ma̱a̱t je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu yaktuknu̱na̱jkxti juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe oom yaktaajnju.  
\v 33 Ku tseꞌe je̱ Jesús du̱yakpítsumni je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu kyo̱jtspa̱jkni. Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyanka̱jxti je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Ni vinꞌita xa veꞌe kyayakꞌixna je̱tseꞌe veꞌem juuꞌ tyunju̱ yaja israeejlit yꞌit ja̱a̱t. 
\p  
\v 34 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ fariseota̱jk vyaandi: 
\p ―Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta̱jkta, je̱ꞌe̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe mo̱o̱jyjup je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsum je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm. 
\s1 Tyukmo̱ꞌt tseꞌe je̱ Jesús je̱ jayu 
\p  
\v 35 Yꞌayo̱ꞌyp yꞌanajxyp tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna nu̱jom je̱ kajpu̱n, je̱ mú̱jit je̱ muutskit, je̱tseꞌe je̱ jayu je̱p tsaptu̱jkp du̱tukꞌix je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱vaajnjip je̱ts cha̱jkpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu ñapya̱a̱jmjidinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, je̱tseꞌe du̱tuknu̱vaatsni je̱ jayu o̱yjuuꞌ paꞌama.  
\v 36 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱ꞌix, tyukmo̱ꞌt tseꞌe ku̱xeꞌe jyomjatta tyijatta je̱tseꞌe myayda tyajta veꞌem ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe je̱ vyinténiva kaꞌijttup.  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―O̱o̱y xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kahꞌamo̱tunajxtupnum je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ trigo ta̱a̱jm juuꞌ veꞌe pa̱kmojkip je̱m kam jo̱o̱tm; ax nu̱ꞌeejyji tseꞌe je̱ toompa.  
\v 38 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, amó̱tuda je̱ Kam je̱ Ñu̱vintsá̱n je̱tseꞌe je̱ toompa du̱jaaꞌkké̱xu̱t je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tuknu̱jávadat je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook. 
\c 10  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ kutojku̱n du̱mo̱o̱jy je̱ ñu̱makme̱jtsk kuká̱tsivada 
\r (Mr. 3.13‑19; Lc. 6.12‑16) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaxmujk je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpada je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe du̱yakpítsumdat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daꞌaktat je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱jaye̱jptup o̱yjuuꞌ paꞌama. 
\p  
\v 2 Ya̱ꞌa̱ tseꞌe je̱ xya̱a̱jta je̱ ñu̱makme̱jtsk kuká̱tsivada: Simón juuꞌ veꞌe yaktukxa̱a̱ji Pedro, je̱ts je̱ yꞌuts Andrés, Santiago je̱ts je̱ yꞌuts Juan, juuꞌ veꞌe je̱ Zebedeo je̱ myajntkta̱jkta,  
\v 3 Felipe je̱ts Bartolomé, Tomás je̱ts Mateo, je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa, Santiago juuꞌ veꞌe je̱ Alfeo je̱ myajntk, Lebeo juuꞌ veꞌe yaktukxa̱a̱ji Tadeo,  
\v 4 Simón juuꞌ veꞌe je̱ cananista partido du̱ma̱a̱t yꞌijt, je̱ts Judas Iscariote, juuꞌ veꞌe je̱ Jesús du̱pa̱a̱mnup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌake̱jxvaꞌkxti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kaꞌamaayva 
\r (Mr. 6.7‑13; Lc. 9.1‑6) 
\p  
\v 5 Pyake̱jx tseꞌe je̱ Jesús je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpada. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱pavaajñ: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe mna̱jkxtat joma veꞌe cha̱a̱nada pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap, kaꞌa tseꞌe mtá̱kadat je̱m samaariait yꞌit jo̱o̱tm;  
\v 6 ñojkꞌó̱yeꞌe xnu̱na̱jkxtat je̱ israeejlit jáyuda, juuꞌ veꞌe je̱ carnero joꞌn to̱kihꞌijttup.  
\v 7 Na̱jkxu̱ xtukkaꞌamáyda je̱tseꞌe ñapya̱a̱jmjidinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ku̱x yaaxu̱xju̱dupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱m yꞌijttinit.  
\v 8 Yakjo̱tka̱daꞌakta je̱ paꞌam jayu, yakjoojntykpá̱kta je̱ o̱o̱ꞌkpa, tuknu̱vaꞌatsta je̱ pyaꞌam pa̱n pa̱n jatyeꞌe leprapa̱jkju̱dup, je̱ts yakpítsumda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. Nu̱nveꞌemji a̱ts miitseꞌe ya̱ kutojku̱n nmo̱ꞌo̱da, nay nu̱nveꞌemji tseꞌe xtoojnjiduvat je̱ maaꞌyu̱n je̱ jáyuda ya̱ kutojku̱n ka̱jx. 
\p  
\v 9 ’Kaꞌa tseꞌe ti xmutso̱o̱ꞌndat juuꞌ veꞌe mꞌajo̱o̱tadap je̱ja tooꞌ aajy, kaꞌa tseꞌe xmutso̱o̱ꞌndat je̱ oro meen, kaꞌa tseꞌe je̱ plata meen, ni kaꞌava tseꞌe je̱ cobre meen  
\v 10 ukpu̱ je̱ apa̱jkin. Toꞌk niꞌkxji veꞌe je̱ mvit xmuna̱jkxtat. Kaꞌa tseꞌe xmutso̱o̱ꞌnduvat je̱ ka̱ꞌa̱jk ukpu̱ je̱ tajk. Ku xa veꞌe mna̱jkxtat kaꞌamaayva, tukka̱daakju̱dupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe mꞌamo̱tunáxjadap je̱tseꞌe mmo̱ꞌo̱jadat je̱ mtukjoojntykinda, ku̱x je̱ toompa, vyinmajtsjup je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakmujóyu̱t. 
\p  
\v 11 ’Ku̱jyajomakajpu̱nku̱jxa tseꞌe mtá̱kadat, íxtada je̱ jayu juuꞌ veꞌe mꞌamo̱tunáxjadap je̱tseꞌe mkuvá̱kjadat, je̱m tseꞌe je̱ꞌe̱ tya̱kꞌam mnamyáyjadat pa̱n vinxu̱p xa̱a̱j veꞌe mtanavaꞌanda.  
\v 12 Ku veꞌe je̱p tu̱jkp mtá̱kadat, ko̱jtspo̱o̱ꞌkxta tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Mꞌijttinup tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t ma̱a̱t.”  
\v 13 Pa̱n mkuva̱jkju̱dup xa veꞌe, mo̱ꞌo̱jadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t. Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe mkuvá̱kjada, vaajnjada tseꞌe je̱ jayu je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Nteꞌyam myo̱ꞌo̱jadat je̱ yꞌo̱y jo̱o̱t.  
\v 14 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe mkakuva̱jkju̱dup, ni du̱kahꞌamo̱tunaxta je̱ mꞌayookta, mpítsumdinup tseꞌe je̱p tyu̱jkp ukpu̱ je̱m kyajpu̱n jo̱o̱tm je̱tseꞌe xvinxíttat je̱ mtekta je̱tseꞌe vyánu̱ku̱t je̱ naxvay juuꞌ veꞌe tu̱xpavaꞌakta je̱m, veꞌem tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin du̱jayé̱ptat je̱ts ka ó̱yap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup.  
\v 15 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, ku veꞌe du̱paaꞌtu̱t je̱ xa̱a̱j je̱tseꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, nu̱yojk tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n yakmo̱o̱ydinit je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m kajpu̱n ka̱jxm tsu̱u̱nidup je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ sodómait je̱ts je̱ gomoorrait jáyuda. 
\s1 Yakjomtoondup yaktitoondup tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxtup 
\p  
\v 16 ’¡Amo̱tunaxta! Mpake̱jxtup xa a̱ts miitseꞌe je̱tseꞌe veꞌem mꞌíttat ax joꞌn je̱ carnero juuꞌ veꞌe najxtup je̱ja nu̱may lobo akujk. Napyá̱mjadats vij, veꞌem ax joꞌn je̱ tsaaꞌn, je̱ts yuj, veꞌem ax joꞌn je̱ pak.  
\v 17 Nayꞌíxjada, ku̱x myakpá̱mdapeꞌe je̱ja je̱ jayu vyinkujk juuꞌ veꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp, je̱tseꞌe je̱p myakvó̱ptat.  
\v 18 Myakna̱jkxjadap tseꞌe je̱ja je̱ yakkutojkpa vyinkujkta ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada, veꞌem tseꞌe je̱ tu̱va̱ko̱jtsu̱n xpá̱mdat je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta je̱ts je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujktava pa̱n pa̱n jatyeꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvap.  
\v 19 Ku veꞌe myakpá̱mdat je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌm, kaꞌats miitseꞌe xvinmáydat pa̱n ti veꞌe mkó̱tstap, je̱ꞌe̱ts miitseꞌe mkó̱tstap juuꞌ veꞌe myakmo̱ꞌo̱dap vanꞌit,  
\v 20 ku̱x kaꞌa veꞌe xko̱tsta vye̱ꞌnat je̱ mꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱nda, je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ veꞌe kó̱tsup miits ka̱jxta. 
\p  
\v 21 ’Ñu̱xa̱ꞌa̱inup tseꞌe je̱ jayu je̱ yꞌuts je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjáva; je̱ ónu̱k teeꞌ, ñu̱xa̱ꞌa̱inupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌónu̱k je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjáva; je̱ts je̱ teeꞌ je̱ taak je̱ yꞌónu̱k, nu̱xa̱ꞌa̱ijidinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌktat ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada.  
\v 22 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu mmuꞌe̱jkjidinit mmujo̱tꞌaajnjidinit ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada. Ax pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe ijtp xjaanchjaꞌvip, pyaatnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 23 Ku veꞌe myakjomtóndat myaktitóndat joma veꞌe toꞌk je̱ kajpu̱n, kuke̱ꞌe̱ktats je̱ts na̱jkxta joma veꞌe viijnk kajpu̱n, ku̱x tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts miinnuvap a̱tseꞌe kaꞌanumeꞌe xꞌayo̱ꞌkyá̱xta vye̱ꞌnat je̱ israeejlit jayu je̱ kyajpu̱nda, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 24 ’Ni toꞌka xa veꞌe je̱ ixpa̱jkpa du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe yakꞌixpa̱jkjup; ni toꞌka tseꞌe je̱ toompa du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ vyintsá̱n.  
\v 25 Je̱ ixpa̱jkpa, nvaatts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌítu̱t ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe yakꞌixpa̱jkjup; je̱ts je̱ toompa, nvaatts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌítu̱t ax joꞌn je̱ vyintsá̱n. Pa̱n a̱ts xa veꞌe yaktijp Beelzebú, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta, ¿vintso̱seꞌe a̱ts je̱ njayu kyayaktíju̱t ko̱ꞌo̱yjáyuvap? 
\s1 Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yaktsa̱ꞌa̱gap 
\r (Lc. 12.2‑9) 
\p  
\v 26 ’Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu xtsa̱ꞌa̱gadat; ku̱x kaꞌa xa veꞌe tii ni tía juuꞌ veꞌe u̱xyam kayaknu̱jaꞌvip je̱tseꞌe kyanu̱ke̱ꞌxnatá̱kat, kaꞌa xa veꞌe tii ni tía juuꞌ veꞌe u̱xyam yuꞌuts ijtp je̱tseꞌe kyayaknu̱jávat.  
\v 27 Juuꞌ xa a̱ts miitseꞌe nvaajnjidup ka je̱ nu̱may jayu ma̱a̱tap, avánada tseꞌe je̱ja anañu̱joma je̱ jayu vyinkujk; juuꞌ tseꞌe mꞌamo̱tunajxtup apu̱k, tukkaꞌamáyda tseꞌe je̱ja je̱ nu̱may jayu vyinkujk.  
\v 28 Kaꞌa tseꞌe xtsa̱ꞌa̱gadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe kaꞌo̱ꞌyixju̱dup je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱yakvintó̱kidat. Ku̱x ku xa veꞌe je̱ jayu myakꞌo̱o̱ꞌkjadat, kaꞌa tseꞌe tii vintso̱ veꞌe mjaaꞌkjatónjadat. Ñojkꞌó̱y xa veꞌe xtsa̱ꞌa̱gadat juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱tónu̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ kutojku̱n du̱jaye̱jpp je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱pa̱jkjinit je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin je̱ts je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱pa̱a̱mnit je̱m ja̱njo̱o̱tm. 
\p  
\v 29 ’Yakto̱o̱ꞌkp xa veꞌe nu̱me̱jtsk je̱ piꞌk je̱yyva tá̱nu̱k toꞌk je̱ piꞌk meen ónu̱k, ¿veꞌem xaja? Ax ni toꞌka tseꞌe je̱ piꞌk je̱yyva tá̱nu̱k kyaku̱skuj pa̱n kaꞌa veꞌe du̱yakjaty je̱ nTeeꞌamda.  
\v 30 Macha̱veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱jayep toꞌk toꞌk je̱ mvaajyta juuꞌ veꞌe je̱m mkuvajkmda.  
\v 31 Kádits miitseꞌe mtsa̱ꞌa̱gada, mnu̱má̱jidup xa miitseꞌe nu̱yojk je̱ts kaꞌa veꞌe nu̱may je̱ piꞌk je̱yyva tá̱nu̱kta. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe napya̱a̱jmju̱dup je̱ Jesucristo ma̱a̱t 
\r (Lc. 12.8‑9) 
\p  
\v 32 ’Pa̱n pa̱n xa veꞌe napya̱a̱jmjup a̱ts ma̱a̱t je̱ja je̱ jayu vyinkujk, je̱ꞌe̱ ma̱a̱tts a̱tseꞌe nnapya̱a̱jmjuvat je̱m a̱ts je̱ nTeeꞌ vyinkojkm, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm;  
\v 33 ax pa̱n pa̱n tseꞌe vaamp je̱ja je̱ jayu vyinkujk je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe xjaanchjáva, vaꞌanupts a̱tseꞌe je̱m je̱ nTeeꞌ vyinkojkm, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, je̱ts ka á̱tsap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ njayu. 
\s1 Je̱ Jesús ka̱jx tseꞌe je̱ jayu yaktsoꞌoxpú̱k 
\r (Lc. 12.51‑53; 14.26‑27) 
\p  
\v 34 ’Kaꞌats miitseꞌe mvinmáydat je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nnu̱miin je̱tseꞌe je̱ jayu kijpx je̱ vinmaꞌyu̱n du̱jayé̱ptat yaja naxviijn; je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nnu̱miin je̱tseꞌe je̱ jayu yaktsoꞌoxpá̱ku̱t.  
\v 35 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱tseꞌe nmiijn je̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk du̱tsoꞌoxpá̱ku̱t je̱ tyeeꞌ, je̱ ónu̱k taak, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ña̱a̱x, je̱ xákix taak, choꞌoxpá̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ xyákix na̱a̱x.  
\v 36 Ax veꞌem tseꞌe, je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup toꞌk ja̱a̱jn toꞌk ta̱jk, nay jé̱mjyam tseꞌe jyé̱mivat pa̱neꞌe ma̱kk du̱tsoꞌoxpá̱kup pa̱n a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip. 
\p  
\v 37 ’Pa̱n pa̱n tseꞌe nu̱yojk du̱tso̱jkp je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, kaꞌa tseꞌe du̱vinmachju̱ je̱tseꞌe yꞌítu̱t a̱ts ma̱a̱t. Pa̱n pa̱nts nu̱yojk du̱tso̱jkp je̱ ña̱a̱x ukpu̱ je̱ myajntk je̱ts kaꞌa veꞌe a̱ts, kaꞌa tseꞌe du̱vinmachju̱ je̱tseꞌe yꞌítu̱t a̱ts ma̱a̱t.  
\v 38 Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkapamiimp je̱tseꞌe kyanayjávaja je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t a̱ts ka̱jx, veꞌem ax joꞌn yꞌo̱o̱ꞌku̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ cryuuz du̱paka̱a̱yp je̱tseꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌana̱jkxa, kaꞌa tseꞌe du̱vinmachju̱ je̱tseꞌe yꞌítu̱t a̱ts ma̱a̱t.  
\v 39 Pa̱n pa̱n xa veꞌe jaaꞌkjoojntykip ku̱x a̱tseꞌe xkanatyukpa̱jkjup, vintó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌe; ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ ñaxviijnit joojntykin du̱maso̱o̱knup a̱ts ka̱jx, pyaatnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\s1 Je̱ o̱ꞌyin juuꞌ veꞌe je̱ jayu yakmo̱ꞌo̱p 
\r (Mr. 9.41) 
\p  
\v 40 ’Pa̱n pa̱n xa veꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmjup miits ma̱a̱tta, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapya̱a̱jmji a̱ts ma̱a̱t. Ax pa̱n pa̱n tseꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmjup a̱ts ma̱a̱t, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapya̱a̱jmji je̱ꞌe̱ ma̱a̱t pa̱n a̱tseꞌe xke̱jxp.  
\v 41 Pa̱n pa̱n xa veꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmjup ma̱a̱t je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, je̱ o̱ꞌyinjyam tseꞌe yakmo̱o̱yvap juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱yp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Pa̱n pa̱n tseꞌe o̱y jayu napya̱a̱jmjup ma̱a̱t toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip, je̱ o̱ꞌyinjyam tseꞌe yakmo̱o̱yvap juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱yp je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip.  
\v 42 Je̱ts o̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe o̱tyoꞌk vaasova je̱ tsoxk na̱a̱j du̱mo̱o̱yp toꞌk je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, yaktonu̱mpijtjinuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe o̱y. 
\c 11  
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan kye̱jx 
\r (Lc. 7.18‑35) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱yakꞌixpa̱jkku̱jx je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk, vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx yakꞌixpa̱jkpa je̱ts kaꞌamaayva je̱m kajpu̱n ka̱jxmda juuꞌ veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm. 
\p  
\v 2 Ku veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱p poxu̱ntu̱jkp je̱ ka̱ts du̱mo̱tu juuꞌ jatyeꞌe je̱ Jesús tyuump kya̱jtsp, vanꞌit tseꞌe du̱kejx je̱ yꞌixpa̱jkpada je̱tseꞌe o̱jts je̱ Jesús du̱ꞌixta.  
\v 3 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Mits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, ukpu̱ nꞌaꞌíxupnum a̱a̱ts je̱ꞌe̱ vineꞌe? 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Na̱jkxu̱ xtukmumaaydu̱kta je̱ Juan juuꞌ veꞌe mꞌíxtup mmó̱tudup.  
\v 5 Tukmumaaydu̱kta vintso̱ veꞌe je̱ viints jayu vyinꞌixpa̱kta, vintso̱ veꞌe je̱ u̱xke̱t jayu o̱y yo̱ꞌpyá̱kta, vintso̱ veꞌe ñu̱vaꞌatsjada je̱ paꞌam pa̱n pa̱n jatyeꞌe leprapa̱jkju̱dup, myo̱tupa̱kta je̱ nat jayu, jyoojntykpa̱jktinuva pa̱n pa̱n jatyeꞌe a̱a̱ꞌkani, je̱ts vintso̱ veꞌe yaktuknu̱java je̱ ayo̱o̱va jáyuda je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook.  
\v 6 Xo̱o̱n xa je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe ijtp xjaanchjaꞌvidup. 
\p  
\v 7 Ku veꞌe ña̱jkxtini je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱vaajnji je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan ka̱jx. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ku miitseꞌe mna̱jkxti joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe me̱jtsvinmaayp, juuꞌ veꞌe ijtp ax joꞌn toꞌk je̱ kapy juuꞌ veꞌe o̱yvintso̱va po̱j yo̱ꞌyp?  
\v 8 Pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe mna̱jkxti, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe vaꞌajts o̱y xa̱x? Mnu̱jaꞌvidupts miitseꞌe je̱ts je̱meꞌe je̱ yakkutojkpa tya̱kꞌam je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe vaꞌajts o̱y naxyo̱jxju̱dup.  
\v 9 Pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap tseꞌe mna̱jkxti, ¿tits miitseꞌe o̱jts xꞌixta? ¿Toꞌk vineꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijtp je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa? Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe. Veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts jyaaꞌknu̱má̱jip je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱yojk je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n viijnk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa.  
\v 10 Je̱ Juan xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Kunuuꞌkx Jatyán yꞌavaꞌnip: 
\q1 Nkejxp xa a̱tseꞌe je̱ nyakka̱tsu̱yo̱ꞌyva juuꞌ mitseꞌe mvintooꞌvá̱kajap, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe myakꞌo̱ꞌyixjup je̱ tooꞌ joma veꞌe mnáxu̱t. 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jomeꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe joojntykidu je̱ts juuꞌ veꞌe u̱xyam paat joojntykidup, ni pa̱na tseꞌe du̱kanu̱ma̱ja ax joꞌn je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan; ax jyaaꞌknu̱má̱jip tseꞌe ni kaꞌa veꞌe je̱ Juan je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱nu̱piꞌkika̱jxp juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 12 ’Vanꞌítani ku veꞌe myiijn je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ts u̱xyam paat, je̱m tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe o̱o̱y du̱tuntso̱jktup je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ nu̱may jayu toꞌk naxji tya̱kavaꞌanda nu̱jom joma veꞌe toꞌk je̱ mootsk ta̱kꞌaka̱ꞌa̱.  
\v 13 Vanꞌit paat ku veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan myiijn, je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌavaꞌnidu je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌijttinit je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 14 Ax pa̱n mnu̱javavaandup tseꞌe pa̱neꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe yꞌítu̱t ax joꞌn je̱ Elías.  
\v 15 Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m je̱ tyaatsk, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta. 
\p  
\v 16 ’Ya̱ꞌa̱ts a̱tseꞌe ntukmuꞌaꞌixmojkidup je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k juuꞌ veꞌe a̱jxtktup kooꞌyiva je̱p maaꞌy ja̱a̱tp je̱tseꞌe du̱na̱a̱jmada je̱ myujatyooꞌda:  
\v 17 “Njavinxooxtu xa veꞌe ta̱a̱v je̱tseꞌe mꞌé̱tstat, kaꞌa tseꞌe tu̱mꞌe̱tsta; njatukvinꞌa̱a̱vdu tseꞌe ta̱a̱v je̱ tsaachvinmaꞌyu̱n u̱v je̱tseꞌe myaꞌaxtat, kaꞌa tseꞌe tu̱myaꞌaxta.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱na̱a̱jmada.  
\v 18 Me̱jts xa veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe kyay yꞌuuꞌk ax joꞌn je̱ jayu du̱tsa̱k, ax veꞌemts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm.  
\v 19 Vanꞌitts a̱tseꞌe nmiimpa, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, kaayp ookpts a̱tseꞌe ax joꞌn je̱ jayu du̱tsa̱k, je̱ts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts munu̱yojk a̱tseꞌe nkay nꞌuuꞌk je̱ts nma̱a̱tnayjaꞌvijup a̱tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa je̱ts je̱ viijnk tó̱kinax jayu. Ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam mo̱o̱jyju̱dup je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n, ñu̱jaꞌvidupts je̱ꞌe̱ veꞌe o̱y je̱ts pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump kya̱jtsp. 
\s1 Je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kaka̱tsu̱pa̱jktup je̱ Nteꞌyam 
\r (Lc. 10.13‑15) 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱u̱jmi je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m kajpu̱n ka̱jxmda joma veꞌe nu̱yojk je̱ ma̱jin du̱tuujn, ku̱x kaꞌa veꞌe vyinmayu̱mpijtti, jaaꞌkto̱kintoondu veꞌe. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p  
\v 21 ―¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsu̱u̱nidup je̱m coraziinit kyajpu̱n ka̱jxm! ¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱ttava pa̱n pa̱n jatyeꞌe tsu̱u̱nidup je̱m betsáidait kyajpu̱n ka̱jxm! Pa̱n ku̱yaktuujn xa veꞌe je̱m tiirovit je̱ts sidoonit kyajpu̱n ka̱jxmda je̱ ma̱jin juuꞌ a̱tseꞌe yaja ntuump u̱xyam paat miits ma̱a̱tta, ku̱vyinmayu̱mpijttits je̱ꞌe̱ veꞌe, ku̱du̱maso̱o̱kti tseꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda, je̱tseꞌe ku̱du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkidi je̱ts ñu̱tsaachvinmaaydupeꞌe je̱ tyó̱kinda ku veꞌe je̱ koompa yo̱ꞌtspa vit ku̱ñatyukxo̱jxjidi je̱tseꞌe ku̱ñapya̱ꞌmu̱xjidi je̱ jaajm je̱m ñiꞌkxmda kyo̱jmda.  
\v 22 Ax veꞌemts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts ku veꞌe du̱paaꞌtu̱t je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, nu̱yojk tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n myakmo̱o̱ydinit je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidu je̱m tiirovit je̱ts sidoonit kyajpu̱n ka̱jxmda.  
\v 23 Je̱ts miitsta juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup je̱m capernaaumit kyajpu̱n ka̱jxm, ¿veꞌemeꞌe mvinmayda je̱ts mtsajpé̱ttapeꞌe? Ax kaꞌa tseꞌe, myakpake̱jxtinupeꞌe je̱m joma veꞌe je̱ it juuꞌ veꞌe du̱nu̱ꞌavaꞌtika̱jxp. Ku̱x pa̱n je̱m xa veꞌe sodómait kyajpu̱n ka̱jxm ku̱yaktuujn je̱ ma̱jin juuꞌ a̱tseꞌe yaja ntuump u̱xyam paat miits ma̱a̱tta, je̱e̱na tseꞌe je̱ xyu̱p je̱ kajpu̱n u̱xyam paat.  
\v 24 Ax vaampts a̱tseꞌe je̱ts ku veꞌe du̱paaꞌtu̱t je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, nu̱yojk tseꞌe je̱ mto̱kin myaktukkuvé̱ttat je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m sodómait kyajpu̱n ka̱jxm tsu̱u̱nidu. 
\s1 Ku je̱ Jesús chapka̱jts 
\r (Lc. 10.21) 
\p  
\v 25 Je̱tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ vanꞌit: 
\p ―Tata, mitseꞌe mka̱ꞌmiku̱jxp je̱ tsapjo̱o̱tmit it je̱ts ya̱ naxviijnit it; nkuko̱jtsjipts a̱ts mitseꞌe ku̱xeꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe piꞌk ónu̱k joꞌn ijttup, je̱ꞌe̱ts mitseꞌe tu̱xtuknu̱jávada juuꞌ veꞌe myoꞌtsji je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe natyijju̱dup kuvij jáyuda je̱ts juuꞌ veꞌe o̱o̱y juuꞌ jaty du̱tunnu̱jaꞌvidup.  
\v 26 Veꞌem tseꞌe, Tata, ku̱x veꞌem xa mitseꞌe xtsa̱k. 
\s1 “Nu̱miindini a̱ts” 
\r (Lc. 10.22) 
\p  
\v 27 ’Nu̱jom xa a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ xtukka̱ta̱jkiku̱jx. Ni pa̱na xa a̱tseꞌe xkaꞌixa, a̱ts je̱ nTeeꞌji a̱tseꞌe xꞌixa. Ax ni pa̱na tseꞌe du̱kaꞌíxaiva a̱ts je̱ nTeeꞌ, a̱tsji veꞌe nꞌixa, a̱ts, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k, je̱ts je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ts a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ ntukꞌíxu̱t.  
\v 28 Nu̱miindini a̱ts anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toonkidup je̱tseꞌe du̱kutyóndat juuꞌ jatyeꞌe je̱ jayu mtukꞌíxju̱dup, a̱ts tseꞌe nyakpo̱o̱ꞌkxtap je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda.  
\v 29 Kuva̱kta juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱jojktup, mjáttapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts ka̱jx, ku̱x je̱ nu̱u̱ꞌk aaj je̱ nu̱u̱ꞌk jo̱o̱t a̱tseꞌe njayejpp, veꞌem tseꞌe xyakpo̱o̱ꞌkxtat je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda.  
\v 30 Juuꞌ a̱ts miitseꞌe ntuknu̱jojktup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe choꞌoxa, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ tsu̱m juuꞌ veꞌe ta̱a̱ꞌtk. 
\c 12  
\s1 Ku je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱yukta̱jti je̱ trigo 
\r (Mr. 2.23‑28; Lc. 6.1‑5) 
\p  
\v 1 Ax veꞌem tseꞌe vanꞌit jyajty, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknajxy je̱ trigo kam. Po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j tseꞌe vyeꞌna. Ku veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ yooj myajtsjidi, vanꞌit tseꞌe du̱yukta̱jti je̱ trigo je̱tseꞌe du̱ja̱ꞌkxti je̱ trigo pajk.  
\v 2 Ku veꞌe je̱ fariseota̱jk du̱ꞌixti, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jx tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk du̱tonda juuꞌ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n kyayakjajtyp? 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Kaꞌana miitseꞌe xko̱tsta je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp juuꞌ veꞌe toꞌk nax tyoondu je̱ David ma̱a̱t je̱ myujatyooꞌda ku veꞌe yuꞌo̱o̱ꞌkjup vye̱ꞌnada?  
\v 4 Ta̱jki xa veꞌe je̱ David je̱p je̱ Nteꞌyam chaptu̱jkp je̱tseꞌe je̱ myujatyooꞌ du̱mo̱o̱yva je̱ kunuuꞌkx tsapkaaky, je̱tseꞌe du̱kaaydi. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ pavaꞌnu̱n du̱yakjaty je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem du̱tóndat, je̱ teeꞌta̱jkji veꞌe tuknu̱vánada. Ta̱ miits ya̱ꞌa̱ veꞌe xko̱tsta, ¿veꞌem xaja?  
\v 5 ¿Ti kaꞌana miitseꞌe xko̱tsta je̱p je̱ Moisés pyavaꞌnu̱n ku̱jxp je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j du̱tukpo̱o̱ꞌkxada je̱ teeꞌta̱jk juuꞌ veꞌe toondup je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp? Jyatonda xa veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j, kaꞌa tseꞌe tyó̱kina.  
\v 6 A̱ts tseꞌe vaamp je̱ts je̱ja veꞌe yaja toꞌk juuꞌ veꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk.  
\v 7 Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nu̱yojk ntsa̱jkp je̱tseꞌe je̱ jayu je̱ tukmo̱ꞌtu̱n du̱jayé̱ptat, ka je̱ꞌe̱peꞌe je̱tseꞌe je̱ tá̱nu̱k du̱yó̱xtat.” Pa̱n ku̱xvinmó̱tuda xa veꞌe juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe tyijp, kaꞌa tseꞌe ku̱xto̱kimpa̱mda je̱ jayu juuꞌ veꞌe kato̱kintoondu.  
\v 8 Ax njayejppts a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n pa̱n ti veꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j yaktónup ukpu̱ kayaktónup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe xux je̱ kya̱ꞌa̱j toꞌk adoꞌom 
\r (Mr. 3.1‑6; Lc. 6.6‑11) 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱m cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱p tsaptu̱jkp.  
\v 10 Je̱p tseꞌe vyeꞌna toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe xux je̱ kya̱ꞌa̱j toꞌk adoꞌom. Je̱ jayu juuꞌ veꞌe veꞌnidup je̱p tsaptu̱jkp, jyaꞌíxtidupts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n ti veꞌe tyuknu̱xa̱ꞌa̱adap je̱ Jesús ku̱xeꞌe du̱kakutyún je̱ꞌe̱ je̱ pyavaꞌnu̱nda. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Yakjajtypeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ jayu je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daꞌaku̱t? 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Pa̱nts nꞌiteꞌe miitsta, je̱tseꞌe po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j je̱ kyarneero kyu̱sta̱ka je̱p vo̱k jótup, kaꞌats nꞌiteꞌe na̱jkx du̱yakpítsum?  
\v 12 Ax nu̱yojk tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱ma̱ja je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ carnero. Ax veꞌem tseꞌe, yakjajtypeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe o̱y ku̱jyapo̱o̱ꞌkxtku̱nxa̱a̱ja je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ paꞌam jayu: 
\p ―Yakyajkxu̱ je̱ mka̱ꞌa̱j. 
\p Vanꞌit tseꞌe du̱yakyajkxy, je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j jyo̱tka̱daakni. Vanꞌit tseꞌe tyaanni akijpxa je̱ kya̱ꞌa̱j tum o̱y.  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe pyítsumdi je̱ fariseota̱jk je̱tseꞌe du̱ꞌukko̱jtsmojkti pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. 
\s1 Juuꞌ veꞌe je̱ Isaías kyo̱jts je̱ Jesús ka̱jx 
\p  
\v 15 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi, tso̱o̱ꞌnnu tseꞌe je̱m; nu̱may tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxjidi. Yakjo̱tka̱daaknu tseꞌe anañu̱joma pa̱n pa̱n jatyeꞌe pa̱jkju̱dup,  
\v 16 je̱tseꞌe du̱tukpavaandi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat je̱ts pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 17 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem jyajty je̱tseꞌe tyoojnji kyo̱jtsji juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam tyukko̱jtsnajx je̱ Isaías jidu̱ꞌu̱m: 
\q1  
\v 18 Ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nvinko̱o̱n, 
\q1 je̱ꞌe̱ juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱tseꞌe ntukxo̱o̱ndu̱k. 
\q1 Nmo̱o̱ynupts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo, 
\q1 je̱tseꞌe je̱ jayu pa̱n nu̱vinxu̱peꞌe cha̱a̱nada toꞌk it toꞌk naxviijn, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tuknu̱jávadap je̱ts vintso̱ a̱tseꞌe nto̱kimpayo̱ꞌo̱y. 
\q1  
\v 19 Kaꞌa veꞌe pa̱n du̱ko̱jtsvintsó̱vu̱t, 
\q1 kaꞌava veꞌe ma̱kk kyó̱tsu̱t, 
\q1 ni pa̱na veꞌe je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook du̱kamó̱tuvu̱t je̱ja tooꞌ aajy. 
\q1  
\v 20 Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kata̱jp je̱ kapy juuꞌ veꞌe ta̱juvaannup, 
\q1 veꞌem ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱kayakpiꞌtsp je̱ mecha juuꞌ veꞌe piꞌitsuvaannup, 
\q1 vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe je̱ yꞌo̱y kutojku̱n du̱pa̱a̱mnit. 
\q1  
\v 21 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup joma veꞌe may viijn je̱ it je̱ naax, 
\q1 je̱m tseꞌe du̱jaanchjávadat je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe yaktso̱ꞌo̱kjadap. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Isaías du̱tukko̱jtsnajxy. 
\s1 Ku je̱ Jesús yaktij je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapeꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju 
\r (Mr. 3.19‑26, 30; Lc. 11.14‑20) 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yaktuknu̱nu̱jkx toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe viints, oom, je̱ts juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Yakjo̱tka̱daakjinu tseꞌe je̱ Jesús, veꞌem tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk yꞌixni je̱tseꞌe kyo̱jtsni.  
\v 23 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu atu̱va ato̱ki tyaandi je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Ya̱ꞌa̱ xa vineꞌe je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup! 
\p  
\v 24 Ax ku tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe vyaandi: 
\p ―Je̱ Beelzebú, je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta̱jkta, je̱ꞌe̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe mo̱o̱jyjup je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱yakpítsumu̱t je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda. 
\p  
\v 25 Ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús pa̱n ti je̱ꞌe̱ veꞌe vyinmaaydup, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Nu̱jom tseꞌe je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe je̱ jyayu nachoꞌoxpa̱jkju̱dup, vintó̱kiyupts je̱ꞌe̱ veꞌeda. Nay veꞌempa tseꞌe toꞌk naax toꞌk kajpu̱n ukpu̱ nu̱jom tseꞌe je̱ ja̱a̱jn je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe je̱ jyayu nachoꞌoxpa̱jkju̱dup, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe jyé̱ktat.  
\v 26 Ax pa̱n je̱ Satanás tseꞌe du̱yakpítsump je̱ kyo̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, nachoꞌoxpa̱jkju̱duvapts je̱ꞌe̱ veꞌeda pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱m je̱ꞌe̱ kyutojku̱n jo̱o̱tm. Kaꞌa tseꞌe je̱ kyutojku̱n jye̱jkpat.  
\v 27 Ax pa̱n veꞌemts a̱tseꞌe ku̱xma̱ꞌa̱ je̱ kutojku̱n je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ ko̱ꞌo̱yjayuvapta̱jkta je̱ts a̱tseꞌe nyakpítsumdat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvapta je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda, ¿pa̱nts vineꞌe du̱mo̱o̱yp je̱ kutojku̱n je̱ mjáyuda je̱tseꞌe du̱yakpítsumdat je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda? Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ mjayu du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kada je̱ts kaꞌa veꞌe o̱y juuꞌ xpayo̱ꞌo̱yda.  
\v 28 Ax je̱ Espíritu Santo, juuꞌ veꞌe ijtp je̱m je̱ Nteꞌyam jyaꞌvin ka̱jxm, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp je̱ts a̱tseꞌe nyakpítsumda je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxmda; je̱ꞌe̱ tseꞌe vaꞌajts du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip yaja miits mvinkujkta je̱ts a̱ts ka̱jxeꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\s1 Yakvinka̱daak yaknaxka̱daak tseꞌe je̱ Jesús je̱ Satanás 
\r (Mr. 3.27‑29; Lc. 11.21‑23; 12.10) 
\p  
\v 29 ’¿Vintso̱ tseꞌe je̱ jayu tyá̱kat je̱p toꞌk je̱ tso̱ts yaaꞌtya̱jk tyu̱jkp je̱tseꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k du̱pa̱jkjat pa̱n kaꞌa veꞌe tooꞌva̱jkp du̱tsum? Ax ku tseꞌe tooꞌva̱jkp du̱tsómu̱t, vanꞌítnum tseꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱t je̱tseꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k du̱pa̱jkjat. 
\p  
\v 30 ’Pa̱n pa̱n xa veꞌe a̱ts ma̱a̱t kaꞌijtp, xtsoꞌoxpa̱jkpts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe; pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe nkama̱a̱ttuump, xmuto̱kintoompts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 31 ’Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Pa̱n pa̱n xa veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinko̱jtspe̱jtp, ukpu̱ je̱ viijnk to̱kin du̱tún, o̱ꞌyipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t. Ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ Espíritu Santo du̱vinko̱jtspe̱jtp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌukꞌo̱ꞌyini je̱tseꞌe yakto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t.  
\v 32 e̱pya̱na tseꞌe pa̱n pa̱n a̱tseꞌe xko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsip, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, o̱ꞌyipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe yakme̱e̱ꞌkxjat je̱ tyo̱kin. Ax mko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsidupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Espíritu Santo, je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe mvaꞌanda je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap a̱tseꞌe je̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp. Ku veꞌe je̱ jayu veꞌem du̱tún, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyaꞌó̱yat je̱tseꞌe yakme̱e̱ꞌkxjat je̱ tyo̱kin, ni u̱xyama, je̱ts ni vanꞌita ku veꞌe je̱ nam it cho̱o̱ꞌndu̱ku̱t. 
\s1 Yaknu̱jaꞌvipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ku̱p vintso̱ veꞌe tya̱ꞌma 
\r (Lc. 6.43‑45) 
\p  
\v 33 ’Pa̱n je̱ o̱y ku̱p xa je̱ꞌe̱ veꞌe, o̱y tseꞌe je̱ tya̱a̱jm; pa̱n je̱ ko̱ꞌo̱y ku̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe, ka ó̱yapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ tya̱a̱jm. Je̱ tya̱a̱jm ka̱jxeꞌe yaknu̱java pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ ku̱p.  
\v 34 Miitsta, je̱ tsaaꞌn je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta, ¿vintso̱ veꞌe mꞌo̱ꞌyixjadat je̱tseꞌe je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱ xkó̱tstat pa̱n ko̱ꞌo̱y jayu miitseꞌeda? Je̱ꞌe̱ xa veꞌe je̱ aaj kya̱jtsp juuꞌ veꞌe ijtp je̱m jaꞌvin ka̱jxm.  
\v 35 Je̱ o̱y jayu, o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱ka̱ts ku̱x ijtpeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱; ax je̱ ko̱ꞌo̱y jayu, ka ó̱yapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ du̱ka̱ts ku̱x ijtpeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱.  
\v 36 A̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts ku veꞌe du̱paaꞌtu̱t je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, anañu̱joma tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱ꞌatsó̱vadat pa̱n ti veꞌe kavinmaayp tu̱du̱ka̱ts.  
\v 37 Ku̱x veꞌemeꞌe myakto̱kimpayo̱ꞌynit pa̱n vintso̱ veꞌe juuꞌ xka̱ts, vanꞌit tseꞌe myakto̱kimpá̱mu̱t, uk mkayakto̱kimpá̱mu̱t. 
\s1 Ku je̱ ko̱ꞌo̱y jayu du̱ꞌamó̱tudi toꞌk je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin 
\r (Mr. 8.12; Lc. 11.29‑32) 
\p  
\v 38 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi je̱ Jesús: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, nꞌixuvaampy xa a̱a̱tseꞌe je̱tseꞌe je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin xyakjayꞌíxju̱t, veꞌemts a̱a̱tseꞌe nnu̱jávat je̱ts je̱ Nteꞌyam mitseꞌe mke̱jxjup. 
\p  
\v 39 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Yꞌamó̱tudup xa veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱y jáyuda je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱maso̱o̱ktup je̱tseꞌe yaktukꞌíxtat je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin je̱tseꞌe veꞌem juuꞌ du̱jaanchjávadat. Ax kaꞌa tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin yakmo̱ꞌo̱dat, je̱ nu̱jaꞌvinji veꞌe yakmo̱ꞌo̱dap juuꞌ veꞌe ijtp ax joꞌn je̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe yaktaan je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Jonás.  
\v 40 Ku̱x veꞌem ax joꞌn je̱ Jonás yꞌijt toojk xa̱a̱j toojk tsooj je̱m je̱ ma̱ja̱ ajkx jyo̱o̱tm, nay veꞌempats a̱tseꞌe nꞌítu̱t toojk xa̱a̱j toojk tsooj je̱p naxja̱a̱tp, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 41 Ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kadapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidu je̱m níniveit kyajpu̱n ka̱jxm je̱ts vyinmajtsju̱dupeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, ku̱x myaso̱o̱ktu veꞌe je̱ níniveit jayu je̱ kyo̱ꞌo̱y joojntykinda ku veꞌe je̱ Jonás tyukkaꞌamaajyjidi je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook. Ax je̱ja tseꞌe toꞌk yaja juuꞌ veꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ Jonás.  
\v 42 Ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yakkutojkpa ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe tso̱o̱ꞌn je̱m joma veꞌe je̱ po̱j ñu̱jkx je̱ts vyinmajtsju̱dupeꞌe je̱ tsaachpaatu̱n je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, ku̱x vaꞌajts jékum je̱ꞌe̱ veꞌe cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe o̱jts du̱ꞌamo̱tunaxy je̱ Salomón je̱ vyijin je̱ kye̱ju̱n. Ax je̱ja tseꞌe toꞌk yaja juuꞌ veꞌe nu̱yojk du̱nu̱má̱jip je̱ts ni kaꞌa veꞌe je̱ Salomón. 
\s1 Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe vimpijtnuvap 
\r (Lc. 11.24‑26) 
\p  
\v 43 ’Ku xa veꞌe toꞌk je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap pyítsum je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm, veꞌem tseꞌe vyimpavídu̱t je̱m ta̱ꞌa̱jts it jo̱o̱tm, yꞌíxtip tseꞌe joma veꞌe pyo̱o̱ꞌkxu̱t. Kaꞌa tseꞌe du̱paaꞌty. Vanꞌit tseꞌe ñaña̱ꞌmu̱xju̱:  
\v 44 “Vaꞌan a̱ts du̱ꞌavimpijtinuva joma a̱tseꞌe nꞌukpítsum.” Ku tseꞌe vyimpijtnuva, veꞌem tseꞌe je̱ jayu je̱ jyaꞌvin du̱paaꞌty ax joꞌn toꞌk je̱ ta̱jk juuꞌ veꞌe tukvaꞌajts, peꞌeta̱pú̱k je̱ts avaatsuva.  
\v 45 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxnuva je̱tseꞌe du̱yaktsa̱a̱ꞌn janu̱vuxtojtu̱k je̱ myuko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe nu̱yojk ka ó̱yap je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ꞌe̱. Vanꞌit tseꞌe tya̱jkiká̱xta tsu̱u̱niva je̱m je̱ jayu jyaꞌvin ka̱jxm. Nu̱yojk ka ó̱yapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu tyaannuva je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe toꞌk du̱ma̱a̱da yꞌijt. Nay veꞌem tseꞌe jyajttuva je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, ko̱ꞌo̱y jáyuts je̱ꞌe̱ veꞌeda. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ Jesús tyaakjaꞌvip 
\r (Mr. 3.31‑35; Lc. 8.19‑21) 
\p  
\v 46 Je̱mna tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱muka̱ts vyeꞌna ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱ tyaak je̱ts je̱ yꞌutsa̱ta̱jk, je̱peꞌe ta̱kꞌaagup tyaandi, je̱ Jesuusts je̱ꞌe̱ veꞌe myuko̱tsuvaandup.  
\v 47 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―U̱xe̱p xa veꞌe ta̱kꞌaagup je̱ mtaak je̱ts je̱ mꞌutsa̱ta̱jk, mitseꞌe myakko̱tsuvaajnju̱dup. 
\p  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―¿Pa̱nts a̱tseꞌe ntaakip, je̱ts pa̱nts a̱tseꞌe nꞌútsidup? 
\p  
\v 49 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱kijpxi pa̱n pa̱n jatyeꞌe pana̱jkxju̱du je̱tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ a̱tseꞌe ntaakjaꞌvip je̱ts juuꞌ a̱tseꞌe njaꞌvidup ax joꞌn ku̱yꞌijtti a̱ts je̱ nꞌuts je̱ nꞌajch je̱ts a̱ts je̱ nꞌuts je̱ ntsa̱ꞌa̱.  
\v 50 Ku̱x je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe cha̱jkp a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe njaꞌvidup ax joꞌn a̱ts je̱ nꞌuts je̱ nꞌajch ku̱yꞌijtti je̱ts a̱ts je̱ nꞌuts je̱ ntsa̱ꞌa̱, je̱ts a̱ts je̱ ntaak. 
\c 13  
\s1 Je̱ ta̱a̱mt va̱jpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mr. 4.1‑9; Lc. 8.4‑8) 
\p  
\v 1 Je̱ xa̱a̱jjyam tseꞌe je̱ Jesús je̱p tu̱jkp pyítsum je̱tseꞌe o̱jts yꞌa̱jxtu̱k je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi.  
\v 2 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu ñayꞌamojkijidi joma je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌna, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe tya̱jki je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe je̱m yꞌa̱jxtk, je̱tseꞌe nu̱jom je̱ nu̱may jayu tyenika̱jxti je̱ja na̱paꞌayi.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús may viijn juuꞌ jaty tyukyakꞌixpa̱jkjidi je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Toꞌk xa veꞌe je̱ jayu ta̱a̱mt va̱jpa cha̱a̱ꞌn.  
\v 4 Ku tseꞌe du̱vu̱j je̱ ta̱a̱mt, je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja tooꞌ kujk, vanꞌit tseꞌe je̱ je̱yyva tá̱nu̱k jye̱ꞌydi je̱tseꞌe du̱piivdini.  
\v 5 Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja tsaku̱jx joma veꞌe peji je̱ naax. Jatyji tseꞌe yeeꞌk ku̱x peji veꞌe je̱ naax.  
\v 6 Ax ku tseꞌe je̱ xa̱a̱j ñu̱ꞌaajnji, ta̱a̱tsnu tseꞌe; ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ yꞌaaꞌts kya̱a̱kta̱jki, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe tya̱a̱tsni.  
\v 7 Je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja ápit akujk. Vanꞌit tseꞌe je̱ ápit yeeꞌk je̱tseꞌe du̱ko̱o̱ꞌkꞌíta̱mo̱o̱yni je̱ o̱y ojts je̱tseꞌe ye̱e̱ꞌku̱t.  
\v 8 Nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naxka̱daak je̱ja o̱y naxku̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe ta̱ꞌmi. Je̱m tseꞌe je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju mó̱kupx ta̱a̱jm, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju toogupx ta̱a̱jm, nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju iiꞌpx majk ta̱a̱jm.  
\v 9 Pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe je̱m je̱ tyaatsk, vaꞌan tseꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱n tya̱jx ka̱jxeꞌe je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin yakpu̱u̱jm 
\r (Mr. 4.10‑12; Lc. 8.9‑10) 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe je̱ jayu xtukmuka̱ts je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t? 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe mtuknu̱jaꞌvijidup je̱ts vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ꞌe̱ yꞌam kya̱ꞌm; ax kaꞌa tseꞌe je̱ Nteꞌyam tyuknu̱jávajada je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe u̱u̱ꞌm ma̱a̱t kaꞌijttup.  
\v 12 Ax veꞌem tseꞌe, je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱vinmó̱tudup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, nu̱yojk o̱y tseꞌe du̱vinmó̱tudat; ax je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe du̱kavinmó̱tudup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook, jyaaꞌtyó̱kidinup tseꞌe juuꞌ veꞌe yakvaajnjidup.  
\v 13 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe ntukmuko̱tsta je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t, ku̱x jyaꞌíxtup xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ntuump, kaꞌa tseꞌe du̱vinjávada; jyahꞌamo̱tunajxtupts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tuda.  
\v 14 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe tyunju̱ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Isaías tyukko̱jtsnajx jidu̱ꞌu̱m: 
\q1 Mjahꞌamo̱tunáxtap xa miitseꞌeda, 
\q1 kaꞌa tseꞌe xvinmó̱tudat; 
\q1 mjaꞌíxtapts miitseꞌeda, 
\q1 kaꞌa tseꞌe xvinjávadat. 
\q1  
\v 15 Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe ma̱kk je̱ vyinmaꞌyu̱nda tu̱vyimpijtni, 
\q1 kaꞌa tseꞌe du̱mo̱tuvuvaꞌanda je̱tseꞌe je̱ vyiijn du̱yakpiꞌitsta. 
\q1 Veꞌem tseꞌe du̱tonda je̱tseꞌe du̱kaꞌíxtat, 
\q1 je̱tseꞌe je̱ tyaatsk du̱katukꞌamo̱tunáxtat je̱tseꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm du̱kavinmó̱tudat. 
\q1 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱tonda ku̱xeꞌe a̱ts xkahꞌaminavaꞌanda je̱ts a̱tseꞌe nyaktso̱ꞌo̱ktat. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ Isaías du̱tukko̱jtsnajxy. 
\p  
\v 16 ’Ax miitsta, xo̱o̱nts miitseꞌeda ku̱xeꞌe je̱ mviijn xtukꞌixta je̱tseꞌe je̱ mtaatsk xtukꞌamo̱tunaxta.  
\v 17 Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱ts nu̱mayeꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidu joojntykidu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaꞌixuvaandu juuꞌ miitseꞌe u̱xyam mꞌíxtup, ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌixti, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jahꞌamo̱tunaxuvaandu juuꞌ miitseꞌe u̱xyam mꞌamo̱tunajxtup, ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ko̱jtsvaach je̱ ta̱a̱mt va̱jpa tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mr. 4.13‑20; Lc. 8.11‑15) 
\p  
\v 18 ’Amo̱tunaxta nꞌit vintso̱ veꞌe yakko̱jtsvaꞌach je̱ ta̱a̱mt va̱jpa tukmuꞌaꞌixmojkin.  
\v 19 Je̱ja tseꞌe tooꞌ kujk joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ ayook pa̱n vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ax kaꞌa tseꞌe du̱vinmó̱tuda. Ku veꞌe je̱ jayu du̱mó̱tuda je̱ ka̱ts je̱ ayook, vanꞌit tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap jyeꞌya je̱tseꞌe pya̱jku̱xjada je̱ ka̱ts je̱ ayook juuꞌ veꞌe yakvaajnjidu.  
\v 20 Je̱ja tseꞌe tsahꞌakujk joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ ka̱ts je̱ ayook je̱tseꞌe jatyji du̱kuva̱kta je̱ xo̱o̱jntku̱n ma̱a̱t.  
\v 21 Ku̱x veꞌemeꞌe yꞌitta ax joꞌn je̱ja tsaku̱jx joma veꞌe peji je̱ naax, kaꞌa tseꞌe jye̱kta. Ku veꞌe chaachpaaꞌtta ukpu̱ yakjomtonda yaktitonda je̱ Nteꞌyam je̱ kya̱ts je̱ yꞌayook ka̱jx, tun jatyji tseꞌe je̱ ka̱ts je̱ ayook du̱ko̱o̱ꞌkjaanchjaꞌvidini.  
\v 22 Je̱ja tseꞌe ápit akujk joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ ka̱ts je̱ ayook, je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱o̱y tyunvinmaaydup je̱ naxviijnit je̱ꞌe̱ je̱ts vintso̱ veꞌe ñaajkkumeenajadat. Je̱ ka̱ts je̱ ayook juuꞌ veꞌe yꞌamo̱tunajxtu, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe jyatta ax joꞌn je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe je̱ja ápit ja̱a̱t yakva̱j je̱tseꞌe kyata̱ꞌmi.  
\v 23 Ax je̱ja tseꞌe o̱y naxku̱jx joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt yakvu̱j, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtup je̱ ka̱ts je̱ ayook je̱tseꞌe du̱vinmó̱tuda, vimpijtnupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyáyuvinda je̱ jyoojntykinda ax joꞌn je̱ Nteꞌyam tyukmutsó̱kjada, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌitta ax joꞌn je̱ o̱y naax joma veꞌe je̱ ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju mó̱kupx ta̱a̱jm, je̱ts juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju toogupx ta̱a̱jm, je̱ts juuꞌ veꞌe naajkmaꞌyiju iiꞌpx majk ta̱a̱jm. 
\s1 Je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 24 Vaꞌnu̱xju̱duva tseꞌe je̱ Jesús jadoꞌk je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ o̱y ta̱a̱mt du̱vu̱j je̱ja kyam ja̱a̱t.  
\v 25 Ko̱o̱ꞌts tseꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe tya̱jki toꞌk je̱ kukam je̱ choꞌoxpa̱jkpa je̱tseꞌe je̱ja trigo akujk du̱vu̱j je̱ ojts ta̱a̱mt juuꞌ veꞌe trigo joꞌn ke̱ꞌxp, je̱tseꞌe ña̱jkxni.  
\v 26 Ku tseꞌe je̱ trigo yeeꞌk je̱tseꞌe je̱ kyupiꞌpst pyítsum, vanꞌit tseꞌe yakꞌix je̱ts je̱meꞌe du̱ma̱a̱tyeeꞌk je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap.  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ toompata̱jk du̱nu̱u̱jmidi je̱ kukam: “Vintsá̱n, ¿ka je̱ o̱y ta̱a̱mtapeꞌe mva̱j je̱ja mkam ja̱a̱t? ¿Joma tseꞌe cha̱a̱ꞌn je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap?”  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ kukam yꞌatso̱o̱jvjidi: “Toꞌk xa veꞌe je̱ tsoꞌoxpa̱jkpa juuꞌ veꞌe veꞌem du̱toon.” Vanꞌit tseꞌe je̱ toompata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi: “¿Mtsa̱jkpeꞌe je̱ts a̱a̱tseꞌe na̱jkx nvix je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap?”  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: “Kaꞌa. Ku̱x ku xa veꞌe xvíxtat je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap, toꞌmayji tseꞌe xtukmuvíxidinit je̱ trigo;  
\v 30 ñojkꞌó̱yeꞌe xmaso̱ꞌo̱ktat je̱tseꞌe akijpxa ye̱e̱ꞌktat vanꞌit paat ku veꞌe je̱ trigo yakpa̱kmojknit. Vanꞌitts a̱tseꞌe nké̱xtat je̱ ntoompata̱jk je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap du̱pa̱kmóktat, du̱ꞌatsómdat, je̱tseꞌe du̱pá̱mdat je̱m ja̱njo̱o̱tm, ax vanꞌit tseꞌe du̱pa̱kmóktat je̱ trigo je̱tseꞌe du̱pa̱jku̱ktat.” 
\s1 Je̱ mostaza ta̱a̱mt tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mr. 4.30‑32; Lc. 13.18‑19) 
\p  
\v 31 Vaꞌnu̱xju̱duva tseꞌe je̱ Jesús ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱vu̱j je̱ mostaza ta̱a̱mt je̱ja kyam ja̱a̱t.  
\v 32 Je̱ ta̱a̱mt xa veꞌe du̱nu̱tsayika̱jxp; ax ku tseꞌe yeeꞌk, ñu̱ma̱jiku̱jxpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ viijnk aajy ojts, je̱ ku̱p joꞌnam je̱ꞌe̱ veꞌe yeeꞌk, je̱ꞌydup tseꞌe je̱m je̱ je̱yyva tá̱nu̱k je̱tseꞌe je̱ pye̱ꞌe̱n du̱pa̱mda je̱m yꞌaxén ka̱jxm. 
\s1 Je̱ levadura tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Lc. 13.20‑21) 
\p  
\v 33 Vaꞌnu̱xju̱duva tseꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: 
\p ―Veꞌem xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n ax joꞌn toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ levadura du̱tukmupa̱ma toojk arroba je̱ tsapkaaky ju̱ts, vanꞌit tseꞌe je̱ levadura du̱tukta̱ka nu̱jom je̱ tsapkaaky ju̱ts je̱tseꞌe o̱o̱y tyunꞌo̱o̱ꞌku̱k. Mú̱jit tseꞌe o̱o̱y tyumpítsum. 
\s1 Vintso̱ je̱ Jesús du̱yaktuujn je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mr. 4.33‑34) 
\p  
\v 34 Nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱tukmuka̱jts je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t, ni tía veꞌe du̱kaka̱jts juuꞌ veꞌe kaꞌijt je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t.  
\v 35 Ax veꞌem tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe kyo̱jts toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\q1 Kó̱tsup a̱tseꞌe je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t, 
\q1 nꞌavánapts a̱tseꞌe juuꞌ jatyeꞌe kayaknu̱jaꞌvip yꞌijt vanꞌítani ku veꞌe ya̱ naxviijnit it yakpu̱u̱jm. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ko̱jtsvaach je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱pake̱jxni je̱tseꞌe je̱p tu̱jkp tya̱jki. Je̱p tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Tukvinjaꞌvik a̱a̱ts toꞌk aaj je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap juuꞌ veꞌe je̱m kam jo̱o̱tm tukmuꞌaꞌixmojkin. 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱va̱jp je̱ o̱y ta̱a̱mt, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 38 Je̱ kam, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ya̱ naxviijnit it. Je̱ o̱y ta̱a̱mt, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm; ax je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 39 Je̱ tsoꞌoxpa̱jkpa juuꞌ veꞌe du̱va̱j je̱ ko̱ꞌo̱y ojts ta̱a̱mt, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap. Ku veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap je̱ts je̱ trigo yakpa̱kmuk, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit; je̱ aangelesta̱jktats je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe du̱pa̱kmojktup.  
\v 40 Veꞌem ax joꞌn je̱ ko̱ꞌo̱yꞌojtsap yakpa̱kmuk je̱tseꞌe yakpu̱m je̱m ja̱njo̱o̱tm, nay veꞌem tseꞌe jyajtpat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit.  
\v 41 Nké̱xupts a̱tseꞌe je̱ nꞌaangelesta̱jk je̱tseꞌe du̱pa̱jkjidinit je̱m a̱ts nꞌam nka̱ꞌm nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu du̱yakto̱kintoondup je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱toondup juuꞌ veꞌe ka ó̱yap,  
\v 42 je̱tseꞌe je̱m ja̱njo̱o̱tm du̱pa̱a̱mdinit. Je̱m tseꞌe nu̱may yaaxtinit je̱m tseꞌe nu̱may ñatya̱tskaaꞌtjidinit.  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe ajajtinup ata̱ꞌkxtinup veꞌem ax joꞌn je̱ aampa xa̱a̱j je̱m je̱ Tyeeꞌda kyutojku̱n jo̱o̱tm. 
\s1 Je̱ chó̱vax je̱ꞌe̱ tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 44 ’Veꞌem xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱du̱paaꞌty je̱ chó̱vax je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yuꞌuts ijtp joma veꞌe toꞌk je̱ kam. Ku veꞌe je̱ jayu du̱paaꞌty je̱ chó̱vax je̱ꞌe̱, jé̱pjyam tseꞌe du̱yoꞌtsnuva, vanꞌit tseꞌe vaꞌajts xo̱o̱jntkp na̱jkx du̱to̱o̱ꞌkmojkkú̱x nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp je̱tseꞌe du̱joy je̱ kam. 
\s1 Je̱ o̱y perlas tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 45 ’Veꞌempa xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm ax joꞌn toꞌk je̱ ajooyva je̱ ato̱o̱ꞌkpa juuꞌ veꞌe du̱ꞌíxtip je̱ o̱o̱jyit perlas.  
\v 46 Ku veꞌe du̱paaꞌty toꞌk juuꞌ veꞌe o̱o̱y tyunꞌo̱ya, vanꞌit tseꞌe du̱to̱o̱ꞌkmojkkú̱x nu̱jom juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp je̱tseꞌe du̱joy je̱ perlas. 
\s1 Je̱ tukꞌajkxꞌamaakin xuum tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 47 ’Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱vinko̱o̱mp je̱ jayu juuꞌ veꞌe ijttinup je̱m yꞌam kya̱ꞌm. Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ jayu du̱ꞌavá̱jada je̱ tyukꞌajkxꞌamaakin xuum je̱m ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm je̱tseꞌe je̱ ajkx may viijn du̱yaktáñ.  
\v 48 Ku tseꞌe je̱ tukꞌajkxꞌamaakin xuum yꞌuts, vanꞌit tseꞌe je̱ ajkx maakpata̱jk du̱va̱a̱ꞌmpítsumda je̱ja na̱paꞌayi. Je̱ja tseꞌe yꞌa̱jxtu̱kta je̱tseꞌe du̱vinko̱nda je̱ ajkx, pya̱jku̱ktup tseꞌe je̱m tójum je̱ ajkx juuꞌ veꞌe o̱o̱jyit je̱tseꞌe du̱hꞌu̱xkojta juuꞌ veꞌe ka o̱o̱jyitap.  
\v 49 Veꞌem tseꞌe jyátu̱t je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit, je̱ꞌyadapeꞌe je̱ angelesta̱jk je̱tseꞌe du̱pa̱jkvaꞌkxtinit je̱ o̱y jayu je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱y jayu,  
\v 50 je̱m tseꞌe ja̱njo̱o̱tm du̱pa̱a̱mdinit je̱ ko̱ꞌo̱y jáyuda. Je̱m tseꞌe nu̱may yaaxtinit je̱m tseꞌe nu̱may ñatya̱tskaaꞌtjidinit. 
\s1 Je̱ o̱o̱jyit je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ko̱o̱jnu̱k ijtp tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Mvinmo̱tuka̱jxtupeꞌe ti a̱tseꞌe tu̱nka̱ts? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Veꞌem, Vintsá̱n. 
\p  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe o̱y du̱nu̱jaꞌvidup pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ts vintso̱ je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu yꞌitta je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu du̱tukꞌíxtup juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam ju̱jpani yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jki je̱ts juuꞌ veꞌe námnum yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkivap, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn toꞌk je̱ kuta̱jk juuꞌ veꞌe ko̱o̱jnu̱k je̱ o̱o̱jyit je̱ꞌe̱ du̱jaye̱jpp je̱tseꞌe je̱m du̱yakpítsum juuꞌ veꞌe námnum yakjooyp je̱ts juuꞌ veꞌe jé̱mani yakjooy. 
\s1 Ku je̱ Jesús vyeꞌna je̱p Nazaret 
\r (Mr. 6.1‑6; Lc. 4.16‑30) 
\p  
\v 53 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ko̱jtsku̱jx ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin, vanꞌit tseꞌe je̱m cha̱a̱ꞌn  
\v 54 je̱tseꞌe jye̱ꞌy joma veꞌe je̱ yꞌit je̱ ñaax. Je̱m tseꞌe yakꞌixpa̱jkꞌukvaajñ je̱p tsaptu̱jkp; atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ jayu tyaandi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Jomas ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ jayu ya̱ nu̱jaꞌvin du̱pu̱k je̱tseꞌe veꞌem kya̱ts? ¿Vintso̱ veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱tún?  
\v 55 Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ tse̱jtspa je̱ myajntk je̱tseꞌe je̱ María du̱taaka. Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ yꞌutsta je̱ Santiago, je̱ José, je̱ Simón, je̱ Judas,  
\v 56 je̱ts je̱mpa tseꞌe je̱ kyiix útstava. ¿Ax jómats ya̱ꞌa̱ vineꞌe du̱pu̱k ya̱ nu̱jaꞌvin? 
\p  
\v 57 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱viijnkꞌíxta je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―O̱tyun joma tso̱va xa veꞌe yakvintsa̱ꞌa̱ga je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa, je̱e̱jyji veꞌe kyayakvintsa̱ꞌa̱ga joma veꞌe je̱ yꞌit je̱ ñaax je̱ts joma veꞌe je̱ jya̱a̱jn je̱ tya̱jk. 
\p  
\v 58 Ax kaꞌa tseꞌe je̱m may je̱ ma̱jin du̱tuujn ku̱x kaꞌa veꞌe jyaanchjávajada. 
\c 14  
\s1 Ku je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan yꞌo̱o̱ꞌkni 
\r (Mr. 6.14‑29; Lc. 9.7‑9) 
\p  
\v 1 Ax veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe vanꞌit jyajty je̱tseꞌe je̱ Herodes je̱ ka̱ts du̱mo̱tu je̱ Jesús ka̱jx, je̱ Heródeseꞌe yakkutojkp vyeꞌna je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm.  
\v 2 Ku veꞌe je̱ ka̱ts du̱mo̱tu, vanꞌit tseꞌe je̱ jyayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan xa je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe joojntykpa̱jknuva, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱jayep je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe je̱ ma̱jin du̱tún. 
\p  
\v 3 Veꞌem tseꞌe vyaajñ ku̱x je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yakjamyajtsju je̱ Juan je̱tseꞌe du̱yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmji; je̱ Herodías ka̱jxeꞌe veꞌem du̱tuujn, je̱ yꞌuts Felipe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt.  
\v 4 Yakpoxu̱nta̱kpa̱a̱m tseꞌe je̱ Juan ku̱xeꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ Herodes: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n du̱yakjaty je̱tseꞌe xpá̱ku̱t je̱ mꞌuts je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x. 
\p  
\v 5 Jyayakjayꞌo̱o̱ꞌkuvaajnju tseꞌe je̱ Herodes je̱ Juan, ax kaꞌa tseꞌe jatyji veꞌem du̱tuujn ku̱x je̱ jayu veꞌe cha̱ꞌkip, veꞌemeꞌe anañu̱joma je̱ jayu du̱jaanchjávada je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayookeꞌe je̱ Juan kyo̱jtsnajxyp.  
\v 6 Ax ku tseꞌe je̱ Herodes je̱ kye̱ꞌxtku̱n xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ ña̱a̱x yꞌejts je̱ja je̱ javya̱a̱ꞌkx vyinkujk. O̱o̱y tseꞌe du̱tuntsojjaꞌvi je̱ Herodes,  
\v 7 je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknajxy je̱tseꞌe je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱x du̱nu̱u̱jmi je̱ts myo̱ꞌo̱peꞌe o̱tyía pa̱n ti veꞌe yꞌamó̱tup.  
\v 8 Tá̱vani veꞌe je̱ tyaak yꞌakó̱tsaja vyeꞌna je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱x, vanꞌit tseꞌe je̱ Herodes du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yáku̱ts nꞌit je̱m plato jo̱o̱tm je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ kyuvajk. 
\p  
\v 9 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa chaachvinmapyu̱jk. Ku̱x tá̱vani veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱yaknaxy vyeꞌna je̱ts tá̱vani veꞌe du̱ꞌamo̱tunaxta je̱ javya̱a̱ꞌkx, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe yakmo̱ꞌo̱t,  
\v 10 veꞌem tseꞌe du̱pavaajñ je̱tseꞌe je̱p poxu̱ntu̱jkp na̱jkx je̱ Juan yakyukpux.  
\v 11 Ku tseꞌe veꞌem yaktuujn, vanꞌit tseꞌe je̱ tyoompa du̱yaknu̱jkx je̱m plato jo̱o̱tm je̱ Juan je̱ kyuvajk je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱x. Vanꞌit tseꞌe o̱jts je̱ tyaak du̱ma̱ꞌa̱. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱ Juan je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe o̱jts je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk du̱yaknaxta̱jkidini; u̱xꞌo̱o̱k tseꞌe o̱jts je̱ Jesús du̱vaajnjada. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakkaajy nu̱mugo̱o̱xk miijl naxy 
\r (Mr. 6.30‑44; Lc. 9.10‑17; Jn. 6.1‑14) 
\p  
\v 13 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱ ka̱ts du̱mo̱tu, vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱masa̱a̱k je̱tseꞌe je̱m barco jo̱o̱tm ñu̱jkx joma veꞌe kyapa̱ntsu̱u̱na. Ku veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱mó̱tudi joma veꞌe ñu̱jkx, vanꞌit tseꞌe je̱m kyajpu̱n jo̱o̱tm cho̱o̱ꞌndi je̱tseꞌe tékum du̱pana̱jkxti.  
\v 14 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱m barco jo̱o̱tm pyítsum, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe je̱ nu̱may jayu tu̱jye̱ꞌyada; tyukmo̱ꞌttuts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daakni je̱ paꞌam jáyuda juuꞌ veꞌe yakme̱jtstu.  
\v 15 Kuta̱ka xa̱a̱jani tseꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Tánani xa veꞌe ya̱ it, ni pa̱na tseꞌe yaja kyatsu̱u̱na. Pake̱jxtini toꞌk aaj ya̱ jayu je̱tseꞌe ña̱jkxtat joma veꞌe je̱ kajpu̱n je̱tseꞌe je̱ kyaaky je̱ tyo̱jkx du̱jóydat. 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌa veꞌe vyinko̱pka je̱tseꞌe ña̱jkxtat, miitseꞌe myakkáydap. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Kaꞌa xa a̱a̱tseꞌe u̱xyam ntima̱a̱da, mugo̱o̱xkji veꞌe je̱ tsapkaaky je̱ts me̱jtsk je̱ ajkx. 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yakminda nꞌit. 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱pavaajñ je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌa̱jxtu̱ktat je̱m tsoots ka̱jxm. Je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ko̱o̱jnu̱k mugo̱o̱xk je̱ tsapkaaky je̱ts me̱jtsk je̱ ajkx. Vanꞌit tseꞌe pyatꞌix je̱m tsajm tso̱v je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji. Vanꞌit tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱ tsapkaaky je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱jom je̱ jayu du̱mo̱o̱ydu. Yakvaꞌkxpa tseꞌe je̱ Jesús me̱jtsk je̱ ajkx.  
\v 20 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu kyaaydi je̱tseꞌe kyooxjidi. Ku tseꞌe je̱ jayu kyakya̱jxti, vanꞌit tseꞌe du̱pa̱kmojktini jamakme̱jtsk kach je̱ tsapkaaky kunax je̱ts je̱ ajkx kunax.  
\v 21 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe kaaydu, nu̱mugo̱o̱xk miijl joꞌn tseꞌe yꞌijtti je̱ yaaꞌtya̱jkta, apu̱k je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta ma̱a̱t je̱ piꞌk ónu̱kta. 
\s1 Ku je̱ Jesús yo̱ꞌy je̱m na̱niꞌkxm 
\r (Mr. 6.45‑52; Jn. 6.16‑21) 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi je̱tseꞌe tyá̱kadat je̱m barco jo̱o̱tm je̱tseꞌe ña̱náxtat namvaateꞌe je̱ Jesús du̱pake̱jxni je̱ nu̱may jayu.  
\v 23 Tá̱vani veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱pake̱jxni vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱jaaꞌkvimpejt je̱ tonu̱n je̱tseꞌe je̱m naaydum chapka̱jts. Ku veꞌe je̱ it kyo̱o̱ꞌtsini, je̱m tseꞌe je̱ Jesús naaydum vyeꞌna  
\v 24 namvaateꞌe je̱ barco je̱m ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya jo̱o̱tm vyeꞌna. o̱o̱y tseꞌe je̱ barco tyunna̱pe̱ꞌtsni ku̱x vinkupó̱jipeꞌe.  
\v 25 Jadoꞌk maꞌajum joꞌn tseꞌe vyeꞌna je̱tseꞌe je̱ Jesús vyinkutá̱mijidi, je̱meꞌe na̱niꞌkxm yo̱ꞌo̱y.  
\v 26 Ku veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌixti je̱ts je̱meꞌe na̱niꞌkxm yo̱ꞌo̱y, vanꞌit tseꞌe cha̱ꞌkidi, je̱tseꞌe ma̱kk vyaandi: 
\p ―¡Jadoꞌk ítumit jayu xa ya̱ꞌa̱ veꞌe! 
\p  
\v 27 Ax jatyji tseꞌe je̱ Jesús myuko̱jtsjidi je̱tseꞌe ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¡Jo̱tꞌamá̱jada, a̱ts xa je̱ja, kadi mtsa̱ꞌa̱gada! 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ Jesús du̱muka̱jts, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Vintsá̱n, pa̱n mitsna je̱ꞌe̱ veꞌe, yaaxja a̱ts toꞌk aaj je̱ts a̱ts mitseꞌe nnu̱na̱jkxu̱t yo̱ꞌyp yam na̱niꞌkxm. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Minu̱ nꞌit. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱m barco jo̱o̱tm pyítsum je̱tseꞌe je̱m na̱niꞌkxm yo̱ꞌyp je̱ Jesús du̱nu̱nu̱jkx.  
\v 30 Ax ku tseꞌe je̱ ma̱kk po̱j du̱jaꞌvi, tsa̱ꞌki tseꞌe. Ku veꞌe kyunajxꞌukvaajñ, vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaajñ: 
\p ―¡Vintsá̱n, yaktso̱o̱kk a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 31 Jatyji tseꞌe je̱m je̱ Pedro kya̱ꞌm yakmajch je̱tseꞌe yaknu̱u̱jmi: 
\p ―¡Tun ve̱e̱ꞌnji je̱ jaanchjaꞌvin xjayep! ¿Tya̱jxseꞌe mme̱jtsvinmáy? 
\p  
\v 32 Ku veꞌe je̱m barco jo̱o̱tm tya̱jkidi, jatyji tseꞌe pyo̱jꞌatú̱vi.  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu juuꞌ jatyeꞌe veꞌnidup je̱m barco jo̱o̱tm, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinko̱xkténidu je̱ Jesús je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Tyú̱vamdam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts mitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ paꞌam jayu du̱yakjo̱tka̱daaky je̱p Genesaret 
\r (Mr. 6.53‑56) 
\p  
\v 34 Ku veꞌe ña̱najxti, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌydi je̱m Genesaret.  
\v 35 Ku veꞌe je̱ jé̱mit jayu du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱ko̱jtsvaꞌkxti je̱m naxka̱jxm kajpu̱n ka̱jxm juuꞌ veꞌe ta̱ma̱naat, je̱tseꞌe du̱tuknu̱na̱jkxka̱jxti je̱ pyaꞌam jáyuda,  
\v 36 je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtkti je̱tseꞌe ku̱jyavitu̱paaꞌvjya du̱tó̱ndat. Nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱to̱o̱ndu, jo̱tka̱daaktinu tseꞌe. 
\c 15  
\s1 Kyo̱ꞌo̱yjaꞌvipeꞌe je̱ Jesús ku veꞌe je̱ jayu du̱kakutyún je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n 
\r (Mr. 7.1‑16) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk juuꞌ veꞌe je̱m Jerusalén tso̱o̱ꞌndu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱vinkutá̱midu je̱ Jesús, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p  
\v 2 ―¿Tya̱jx tseꞌe ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk du̱kama̱ja̱ pa̱mda je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe xyaktaajnjimdu je̱ nju̱jpit jáyuvamda? ¿Tya̱jxeꞌe kyaka̱pojta ax joꞌn je̱ꞌe̱ veꞌe du̱pavaandi? 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tya̱jxts miitseꞌe xkama̱ja̱ pa̱a̱mduva je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n je̱tseꞌe veꞌem xkutyóndat je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ ju̱jpit jayu myaktaꞌnu̱xju̱du?  
\v 4 Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n vyaꞌañ: “Vintsa̱ꞌa̱ga je̱ mteeꞌ je̱ mtaak.” Vaampap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Pa̱n pa̱n tseꞌe je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak du̱vinko̱jtspe̱jtp, kutúkanits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n.”  
\v 5 Ax miits tseꞌe mvaandup je̱ts o̱ꞌyip je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak jidu̱ꞌu̱m du̱na̱a̱jmat: “Kaꞌa xa a̱tseꞌe xꞌukꞌo̱ꞌyixjini je̱ts a̱ts mitseꞌe mputá̱kat, ku̱x nu̱jomeꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp, je̱ Nteꞌyamts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe tu̱ntukmuya̱x.”  
\v 6 Veꞌem tseꞌe mvaꞌanda je̱ts o̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe veꞌem vaamp, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌukvinkó̱pkini je̱tseꞌe je̱ tyeeꞌ ukpu̱ je̱ tyaak du̱putá̱kat. Ku xa miitseꞌe veꞌem mjátu̱kada, veꞌem tseꞌe xyaktaandini je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n ax joꞌn ku̱kyatuujn, je̱ꞌe̱ ka̱jx je̱tseꞌe xpana̱jkxtat je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ ju̱jpit jayu myaktaꞌnu̱xju̱du.  
\v 7 ¡Me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Vaꞌajts tseꞌe miits ka̱jxta du̱ꞌavaꞌni je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Isaías. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jatyaajñ juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam kyo̱jts: 
\q1  
\v 8 Yꞌamji xa veꞌe ya̱ jayu a̱ts xvinjávada xvintsa̱ꞌa̱gada, 
\q1 ax xtukmujékumidupts a̱tseꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jyaꞌvinda. 
\q1  
\v 9 Tónaji xa je̱ꞌe̱ veꞌe ñatyijjada je̱ts xvinjaꞌvidup xvintsa̱ꞌkidup a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, 
\q1 tyukꞌíxtupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ pyavaꞌnu̱nda ax joꞌn a̱ts je̱ mpavaꞌnu̱n ku̱yꞌijt joꞌn. 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Isaías du̱jatyaajñ. 
\s1 Ka je̱ kaꞌyu̱n je̱ ja̱ꞌkxu̱n ka̱jxapeꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp 
\r (Mr. 7.17‑23) 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱yaxmujk je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Amo̱tunaxta anañu̱joma je̱tseꞌe xvinmó̱tudat.  
\v 11 Juuꞌ jatyeꞌe je̱p je̱ jayu yꞌávupta̱jkip, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap xa veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp; juuꞌ veꞌe je̱p je̱ jayu yꞌávup pítsump, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp. 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Mꞌixeꞌe ta̱a̱v vintso̱ veꞌe je̱ fariseota̱jk tu̱du̱ko̱ꞌo̱yjávada juuꞌ mitseꞌe tu̱xka̱ts? 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Jyapa̱na tseꞌe pa̱n pa̱neꞌe kaꞌijtp je̱ jyayu, a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, yakpa̱jkjapts je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ.  
\v 14 Kadi xma̱ja̱ pa̱mda je̱ fariseota̱jkta, vanxu̱p xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn toꞌk je̱ viints jayu juuꞌ veꞌe je̱ myuviints jayu du̱pavijtsp. Ax pa̱n toꞌk tseꞌe je̱ viints jayu je̱ myuviints jayu du̱pavits, vaꞌan nu̱me̱jtsk tseꞌe na̱jkx tyunꞌavívupada je̱p jótup. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Tukvinjaꞌvik a̱a̱ts toꞌk aaj je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin juuꞌ veꞌe tu̱xka̱ts. 
\p  
\v 16 Je̱tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¿Tis, kaꞌa miitseꞌe xvinmó̱tuduva?  
\v 17 ¿Kaꞌa veꞌe xvinmó̱tuda je̱ts nu̱jomeꞌe juuꞌ jatyeꞌe je̱p ávup ta̱jkip, je̱m tseꞌe jo̱o̱tm ñu̱jkx je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk du̱tukvaatsni? Ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp.  
\v 18 Ax je̱ ayook juuꞌ veꞌe je̱p ávup pítsump, je̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe jaꞌvin ka̱jxm cha̱a̱ꞌn, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp.  
\v 19 Ku̱xeꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm cha̱a̱ꞌn je̱ ko̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱n, vanꞌit tseꞌe je̱ jayu yakjayuꞌo̱o̱ꞌkta, je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kida, je̱ ka̱ts du̱tukma̱a̱tjayé̱pta je̱ yaaꞌy je̱ ta̱ꞌa̱x juuꞌ veꞌe ka pú̱kap jyaye̱jptup, mye̱e̱ꞌtsta, ñu̱vampe̱tta, jyayupako̱tsta.  
\v 20 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu yꞌit je̱p to̱kin ja̱a̱tp, ka je̱ꞌe̱ ka̱jxapeꞌe ku veꞌe kyaka̱puj joma vaateꞌe je̱ kya̱ta̱jkts veꞌem ax joꞌn je̱ ju̱jpit jayu du̱pavaandi. 
\s1 Toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaanchjaꞌvi je̱ Jesús 
\r (Mr. 7.24‑30) 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱m cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m tiirovit je̱ts sidoonit yꞌit jo̱o̱tmda.  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ canaanit ta̱ꞌa̱xta̱jk juuꞌ veꞌe je̱m tso̱ tsu̱u̱nip, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe ma̱kk du̱muka̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¡Vintsá̱n, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup, tukmo̱ꞌo̱tu̱ a̱ts toꞌk aaj! Je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap xa veꞌe tukkooꞌyijup a̱ts je̱ nna̱a̱x. O̱o̱y tseꞌe tyuntsaachpaaꞌty. 
\p  
\v 23 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱munooꞌkxtkti: 
\p ―Pake̱jxni mits ya̱ꞌa̱ toꞌk aaj ku̱x yapeꞌe xpame̱jtsumda, je̱tseꞌe o̱o̱y tyunneꞌem. 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Je̱ Nteꞌyam xa a̱tseꞌe xtuknu̱ke̱jxp je̱ israeejlit jayu juuꞌ veꞌe to̱kihꞌijttup. 
\p  
\v 25 Ax vinkutá̱miju tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¡Vintsá̱n, puta̱ka a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Pa̱n mputa̱jkip a̱ts mitseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ israeejlit jáyuda, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k je̱ kyaaky yakpu̱jkja je̱tseꞌe je̱ ok yakma̱ꞌa̱. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk vyaajñ: 
\p ―Veꞌem tseꞌe. O̱yam tseꞌe vyeꞌema, kyamyojktup tseꞌe je̱ ok je̱p mesa paꞌtkup juuꞌ veꞌe je̱ piꞌk ónu̱k yꞌu̱xkaaydup. 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¡O̱o̱yeꞌe je̱ jaanchjaꞌvin xtunjayep! Vaꞌan veꞌem du̱tunju̱ ax joꞌn xtsa̱k. 
\p Je̱ꞌyji tseꞌe je̱ ña̱a̱x jyo̱tka̱daakni. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky nu̱may je̱ paꞌam jayu 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱m cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe jye̱ꞌy je̱ja galiléait mya̱ja̱̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi. Vanꞌit tseꞌe ñu̱jkx je̱m tonu̱n viinm je̱tseꞌe je̱m yꞌa̱jxtk.  
\v 30 Nu̱may tseꞌe o̱o̱y je̱ jayu tyunnu̱je̱ꞌyjini. Je̱m tseꞌe du̱tuknu̱na̱jkxti je̱ u̱xke̱t jayu, je̱ viints jayu, je̱ oom jayu, je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ka ó̱yap je̱ kya̱ꞌa̱j; je̱ jayu veꞌe juuꞌ veꞌe may viijn je̱ paꞌam du̱ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ tseꞌe yakpa̱a̱mdu je̱ja je̱ Jesús vyinkujk. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yakjo̱tka̱dakka̱jxjidini.  
\v 31 Atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuktaandi je̱ jáyuda ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ts ko̱jtspa̱jktinupeꞌe je̱ oom jáyuda, je̱ts o̱ꞌyixjidinupeꞌe je̱ kya̱ꞌa̱jta je̱ tyekta juuꞌ veꞌe ka̱maꞌat pakmaꞌat ijttu, je̱ts o̱yeꞌe yo̱ꞌydini juuꞌ veꞌe u̱xke̱t ijttu, je̱ts vinꞌixpa̱jktinupeꞌe juuꞌ veꞌe viints ijttu. Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu du̱yakmá̱jidi du̱yakjaanchidi je̱ israeejlit jayu je̱ Ntyeꞌyamda. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ jayu du̱yakkaajy nu̱maktaaxk miijl naxy 
\r (Mr. 8.1‑10) 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaxmujk je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ntukma̱ꞌtp xa a̱tseꞌe ya̱ nu̱may jáyuda ku̱x toojk xa̱a̱jani xa ya̱ꞌa̱ veꞌe yaja yꞌitta a̱ts ma̱a̱t, kaꞌa tseꞌe tii ti veꞌe kyáydap jya̱ꞌkxtap. Kaꞌats a̱tseꞌe mpake̱xuvaandini veꞌemji je̱m tya̱kꞌamda ku̱x ku veꞌe je̱ yooj yaknooꞌkxjidinit je̱ja tooꞌ aajy. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe je̱ tsapkaaky cho̱o̱ꞌnu̱t je̱tseꞌe ya̱ nu̱may jayu nyakkaꞌyumdat?, ku̱x kaꞌa veꞌe yaja pya̱ntsu̱u̱na. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vinxu̱p tseꞌe je̱p je̱ mtsapkaakyta? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Vuxtojtu̱k je̱ tsapkaaky je̱ts yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn je̱ piꞌk ajkx. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱pavaajñ je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌa̱jxtu̱ktat je̱ja naxku̱jx.  
\v 36 Ku veꞌe yꞌa̱jxtkti, vanꞌit tseꞌe du̱ka̱a̱jy vuxtojtu̱k je̱ tsapkaaky je̱ts yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn je̱ piꞌk ajkx, je̱tseꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji. Vanꞌit tseꞌe du̱tojkvaꞌkxy je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱ꞌe̱da tseꞌe je̱ jayu du̱mo̱o̱ydup.  
\v 37 Anañu̱joma tseꞌe kyaaydi je̱tseꞌe kyooxjidi; javuxtojtu̱k kach tseꞌe du̱pa̱kmojktini je̱ tsapkaaky kunax je̱ts je̱ ajkx kunax.  
\v 38 Nu̱maktaaxk miijl tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk kyaaydi, apu̱k je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta ma̱a̱t je̱ piꞌk ónu̱kta.  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱pake̱jxtini je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱m barco jo̱o̱tm du̱ma̱a̱tta̱jkidi je̱tseꞌe je̱m magdálait yꞌit jo̱o̱tm ña̱jkxti. 
\c 16  
\s1 Ku je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ saduceota̱jk du̱ꞌamó̱tudi je̱ tsajmit ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin 
\r (Mr. 8.11‑13; Lc. 12.54‑56) 
\p  
\v 1 Toꞌk nax tseꞌe je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ saduceota̱jk du̱vinkutá̱midi je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ veꞌe cho̱jktup je̱tseꞌe du̱yakko̱jtstó̱kidat. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱ꞌamó̱tudi je̱tseꞌe tyoꞌnu̱xjadat je̱ tsajmit ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin, veꞌem tseꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnatá̱kat je̱ts je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús.  
\v 2 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Ku xa veꞌe ya̱ it tyánayini, jidu̱ꞌu̱mts miitseꞌe mvaꞌanda: “Vaꞌajtstameꞌe ya̱ it yꞌítu̱t ku̱x tsapts xa veꞌe xim tsajviinm.”  
\v 3 Ku veꞌe ja̱pyji, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe mvaꞌanda: “Kaꞌadameꞌe ya̱ it vyaꞌatsu̱t ku̱x tsapts xa veꞌe xim tsajviinm je̱ts vintojknup tseꞌe ya̱ it.” ¡Me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌeda juuꞌ veꞌe ya̱ tsajmit it ñu̱ka̱jtsp, ax kaꞌa tseꞌe xnu̱jávada je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe ñu̱ka̱jtsp pa̱n ti veꞌe yam toojnjup ko̱jtsjup.  
\v 4 Ya̱ ko̱ꞌo̱y jayu juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱maso̱o̱ktup, yꞌamó̱tudupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin yaktoojnjadat; ax kaꞌa tseꞌe yaktoojnjadat je̱ ma̱ja̱ nu̱jaꞌvin, je̱ nu̱jaꞌvinji veꞌe juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip ma̱a̱t je̱ Jonás jye̱ꞌe̱. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús myaso̱o̱kjidi je̱tseꞌe cha̱a̱ꞌn. 
\s1 Je̱ fariseo je̱ yꞌixpa̱jku̱n tseꞌe je̱ jayu du̱yakvinmamyaꞌtp 
\r (Mr. 8.14‑21) 
\p  
\v 5 Ku veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱najxti je̱m jadoꞌk adoꞌom ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌam, jyaaꞌtyó̱kidu tseꞌe je̱tseꞌe ku̱du̱pa̱a̱mdi je̱ tsapkaaky je̱m barco jo̱o̱tm.  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mnayꞌíxjadap tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe mnatyukpaaꞌtjadat je̱ levadura juuꞌ veꞌe je̱ fariseota̱jk jye̱ꞌe̱da je̱ts je̱ saduceota̱jk jye̱ꞌe̱da. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ñavyaajnjidi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe veꞌem vyaꞌañ ku̱xeꞌe je̱ tsapkaaky tu̱nkayakme̱jtsumda. 
\p  
\v 8 Ax ku tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱jaꞌvi, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe mvaꞌanda je̱ts kaꞌa veꞌe ti mtsapkaakyta? ¡Tun ve̱e̱ꞌnji veꞌe je̱ jaanchjaꞌvin xjaye̱pta!  
\v 9 ¿Kaꞌana veꞌe xvinmó̱tuda? ¿Kaꞌa veꞌe xjaaꞌmyé̱tsta ku a̱tseꞌe mugo̱o̱xk je̱ tsapkaaky je̱ jayu nyakvaꞌkxjidi nu̱mugo̱o̱xk miijl naxy, je̱ts vinxu̱p kacheꞌe xpa̱kmojktini?  
\v 10 ¿Kaꞌa veꞌe xjaaꞌmye̱jtstuva ku a̱tseꞌe vuxtojtu̱k je̱ tsapkaaky je̱ jayu nyakvaꞌkxjidi nu̱maktaaxk miijl naxy, je̱ts vinxu̱p kacheꞌe xpa̱kmojktini?  
\v 11 ¿Vintso̱seꞌe tu̱xkavinmó̱tuda je̱ts ka je̱ tsapkaaky levaduurap a̱tseꞌe ntijp ku a̱tseꞌe tu̱nvaꞌañ je̱tseꞌe mnayꞌíxjadat je̱tseꞌe veꞌem mkapaaꞌtjadat je̱ fariseota̱jk je̱ lyevaduura je̱ts je̱ saduceota̱jk je̱ lyevaduura? 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe du̱vinmó̱tudi je̱ts ka je̱ levaduurapeꞌe je̱ Jesús tyijp juuꞌ veꞌe je̱ tsapkaaky ju̱ts du̱tukta̱jkika̱jxp, je̱ ixpa̱jku̱neꞌe tyijp juuꞌ veꞌe je̱ fariseota̱jk jye̱ꞌe̱da je̱ts je̱ saduceota̱jk jye̱ꞌe̱da. 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Jesús je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo 
\r (Mr. 8.27‑30; Lc. 9.18‑21) 
\p  
\v 13 Ku veꞌe je̱ Jesús jye̱ꞌy je̱m joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Cesarea de Filipo, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ jayu vyaꞌanda, pá̱nu̱k a̱tseꞌe?, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱m xa veꞌe pa̱neꞌe vaandup je̱ts je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan mitseꞌe, je̱mpa tseꞌe pa̱neꞌe vaanduvap je̱ts je̱ Elías mitseꞌe, nay je̱mpa tseꞌe pa̱neꞌe vaandup je̱ts je̱ Jeremías mitseꞌe, ukpu̱ nu̱toꞌk je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa juuꞌ veꞌe ju̱jpani o̱o̱ꞌktinu, ax je̱ꞌe̱k tseꞌe joojntykpa̱jknuva. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Je̱ts miitsta, ¿vintso̱ts miitseꞌe mvaꞌanda je̱ts pa̱n a̱tseꞌe? 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Simón Pedro yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Mits xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, je̱ joojntyk Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjinuva: 
\p ―Xo̱o̱n xa mitseꞌe, Simón, je̱ Jonás je̱ myajntk, ku̱x ka je̱ jáyuvap xa mits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱mtuknu̱jávaja, a̱ts je̱ nTeeꞌ veꞌe, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 18 A̱tsts mitseꞌe nnu̱u̱jmip je̱ts je̱ Pedro mitseꞌe. Pyaatyp yꞌake̱e̱guipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem myaktukxa̱a̱ja ku̱x veꞌemeꞌe yakko̱jtsvaꞌach je̱ mxa̱a̱j, tsaaj, je̱ ma̱kk aaj je̱ ma̱kk jo̱o̱teꞌe mjayejpp. Ax ya̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe tu̱xka̱ts, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn je̱ ta̱kneꞌev cho̱o̱ꞌndu̱k je̱p naaxyp, nu̱may tseꞌe je̱ jayu du̱jaanchjávadat; ax kaꞌa tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap du̱ꞌama̱a̱daaga je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvidup.  
\v 19 Nmo̱o̱ynupts a̱ts mitseꞌe je̱ kutojku̱n je̱tseꞌe mvaꞌanu̱t juuꞌ veꞌe toomp je̱ts juuꞌ veꞌe katoomp. Juuꞌts mitseꞌe je̱ jayu myakjajtjip je̱tseꞌe du̱tóndat yaja naxviijn, veꞌem tseꞌe yꞌijtpat je̱m tsapjo̱o̱tm; juuꞌts mitseꞌe je̱ jayu mkayakjajtjip je̱tseꞌe du̱tóndat yaja naxviijn, nay veꞌem tseꞌe yꞌijtpat je̱m tsapjo̱o̱tm. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱tukpavaandi je̱ts ni pa̱na veꞌe du̱kavaajnjadat je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n 
\r (Mr. 8.31‑9.1; Lc. 9.22‑27) 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱vaajnjiꞌukvaandi je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱m Jerusalén ña̱jkxu̱t je̱tseꞌe je̱m o̱o̱y tyunyaktsaachpaaꞌtjadat je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda, ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta. Je̱m tseꞌe je̱ jayu yakꞌo̱o̱ꞌkju̱t; ax joojntykpa̱jknuvapts je̱ꞌe̱ veꞌe kutoojk xa̱a̱j.  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱ Jesús apu̱k du̱ja̱va̱a̱jv je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱tuknu̱u̱jmi: 
\p ―¡Ma̱ja̱ Vintsá̱n, je̱ Nteꞌyameꞌe mjayé̱pjup mꞌaxajtókjup je̱ts ni je̱ vinꞌita ya̱ꞌa̱ veꞌe mkajátju̱t mkanáxju̱t! 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌku̱mpijt je̱tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¡Vinvaꞌkvaꞌatsu̱ a̱ts, mma̱a̱tnavya̱a̱ꞌnjup xa mitseꞌe je̱ Satanás ku veꞌe veꞌem xka̱ts! Xyaktooꞌatokuvaampts a̱ts mitseꞌe. Kaꞌats mitseꞌe veꞌem xpayo̱ꞌo̱y ax joꞌn je̱ Nteꞌyam; veꞌem xa mitseꞌe xpayo̱ꞌo̱y ax joꞌn je̱ jayu. 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe yꞌijtnit a̱ts ma̱a̱t, vaꞌan tseꞌe du̱maso̱kka̱jxni je̱ yꞌavintso̱ vinmaꞌyu̱n, je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin du̱ma̱kkpa̱a̱mnit je̱tseꞌe chaachpaaꞌtu̱t ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌana̱jkxip ku veꞌe je̱ cryuuz du̱paku̱ꞌu̱, je̱ts a̱tseꞌe xpamiinnit.  
\v 25 Pa̱n pa̱n xa a̱tseꞌe xkajaanchjaꞌvip ku̱xeꞌe du̱tsa̱ꞌa̱ga je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t, kaꞌa tseꞌe du̱jayé̱pu̱t je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. Ax je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n a̱tseꞌe ijtp xjaanchjaꞌvip, ó̱yam tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t a̱ts ka̱jx, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱jaye̱jpnup je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 26 Ni vinxu̱pa xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu kyatoꞌnu̱xju̱t ku veꞌe du̱je̱ꞌe̱iká̱xu̱t nu̱jom ya̱ naxviijnit it je̱tseꞌe vyintó̱kinit je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin. Ax ku tseꞌe je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin vyintó̱kinit, kaꞌa xa veꞌe tii ni tía ti veꞌe je̱ jayu ku̱du̱yaky je̱tseꞌe jyoojntykat xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 27 Miinnup a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ je̱ mya̱jin ma̱a̱t ma̱a̱t a̱ts je̱ nꞌaangelesta̱jk, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, vanꞌitts a̱tseꞌe toꞌk jadoꞌk nmo̱o̱ynit juuꞌ veꞌe tukka̱daakju̱dup, veꞌem ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga juuꞌ veꞌe tu̱du̱tonda tu̱du̱ko̱tsta.  
\v 28 Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts je̱ja veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe yaja ijttup je̱tseꞌe kyaꞌo̱o̱ꞌktat pa̱n kaꞌana a̱tseꞌe xꞌixta ku a̱tseꞌe nmiinnit yakkutojkpa, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\c 17  
\s1 Ku je̱ Jesús tyikts je̱tseꞌe yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx 
\r (Mr. 9.2‑10; Lc. 9.28‑36) 
\p  
\v 1 Kutojtu̱k xa̱a̱j tseꞌe je̱ Jesús du̱vo̱vu̱tso̱o̱ꞌndi je̱ Pedro, je̱ Santiago, ma̱a̱t je̱ Juan, je̱ Santiago je̱ yꞌuts, je̱tseꞌe apu̱k du̱vo̱o̱vdi, je̱tseꞌe pye̱jtti joma veꞌe toꞌk je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe ka̱jxm.  
\v 2 Je̱m tseꞌe je̱ Jesús tyikts je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta. Veꞌemeꞌe je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx ax joꞌn je̱ aampa xa̱a̱j; veꞌemeꞌe je̱ vyit vyimpijt vaꞌajts po̱o̱ꞌp, veꞌem ax joꞌn je̱ kujajpa je̱ kuta̱ꞌkxpa.  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe vyaꞌkke̱ꞌxti je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta je̱ Moisés ma̱a̱t je̱ Elías, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsjidi.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmi je̱ Jesús: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¡o̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe ku a̱a̱tseꞌe yaja nꞌit! Pa̱n mtsa̱jkp, vaꞌants a̱a̱ts du̱pu̱mu̱ toojk je̱ piꞌk ojts atya̱jk: toꞌk mits mje̱ꞌe̱, je̱ts toꞌk je̱ Moisés jye̱ꞌe̱, je̱ts jadoꞌk je̱ Elías jye̱ꞌe̱. 
\p  
\v 5 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna ku veꞌe yoꞌtsjidi toꞌk pa̱k je̱ vínu̱ts juuꞌ veꞌe ajajp ata̱ꞌkxp. Je̱p tseꞌe vínu̱ts akujkp yakmo̱tu toꞌk je̱ ayook juuꞌ veꞌe vaamp: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌOnu̱k, juuꞌ a̱tseꞌe o̱o̱y ntuntsa̱jkp, o̱o̱yts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ntuntukxo̱o̱ndu̱k. Amo̱tunaxta juuꞌ veꞌe kya̱jtsp. 
\p  
\v 6 Ku veꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe je̱ vyiijnda je̱ yꞌaajta du̱tukpaatti je̱ naax ku̱x tsa̱ꞌkidu veꞌe o̱o̱y.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinkutá̱mijidi, je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j tyuknu̱ko̱o̱jnjidi, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Pojtu̱kta. Kadi mtsa̱ꞌa̱gada. 
\p  
\v 8 Ku veꞌe kyo̱o̱jvu̱kti, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌukpa̱nꞌíxtini, je̱ Jesuusji veꞌe. 
\p  
\v 9 Vajntktinup tseꞌe je̱m ko̱pk viinm vye̱ꞌnada, je̱tseꞌe je̱ Jesús jidu̱ꞌu̱m pyavaajnjidi: 
\p ―Ni pa̱na veꞌe xkatukmumaaydu̱ktat juuꞌ veꞌe tu̱xꞌixta, vanꞌítnumeꞌe ku a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t je̱ts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan je̱ jayu du̱yakvimpijt je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t 
\r (Mr. 9.11‑13) 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk vyaꞌanda je̱ts tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe tooꞌva̱jkp je̱ Elías myiinnuvat je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ Cristo? 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts miimpeꞌe tooꞌva̱jkp je̱ Elías, je̱ꞌe̱ tseꞌe nu̱jom du̱yakꞌo̱ꞌyinuvap.  
\v 12 Ax a̱tsts miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts o̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe, tyoonduts je̱ꞌe̱ veꞌe veꞌem ax joꞌn du̱tso̱jkti. Nay veꞌempats a̱tseꞌe ntsaachpaaꞌtu̱t je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌmda, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱vinmó̱tudi je̱ts je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juaaneꞌe je̱ Jesús tyijp je̱ jayu juuꞌ veꞌe veꞌem ax joꞌn je̱ Elías. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱m jyaꞌvin ka̱jxm je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap 
\r (Mr. 9.14‑29; Lc. 9.37‑43) 
\p  
\v 14 Ku veꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ nu̱may jayu vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk du̱vinkuta̱mi je̱ Jesús, je̱tseꞌe du̱vinko̱xkteni, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 15 ―Vintsá̱n, tukmo̱ꞌo̱tu̱ toꞌk aaj a̱ts je̱ nmajntk ku̱x je̱ ko̱ꞌo̱pyaꞌamap je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱jkjup je̱tseꞌe o̱o̱y tyuntsaachpaaꞌty, may náxani tseꞌe ñaxvívup, toꞌma jaty tseꞌe jya̱nvívupa je̱ts toꞌma jaty tseꞌe ña̱vívupa.  
\v 16 Ta̱ xa a̱tseꞌe ya̱ mꞌixpa̱jkpata̱jk njatuknu̱minda, ax kaꞌa tseꞌe yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe du̱yakjo̱tka̱daꞌaktat. 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¡Miits xa je̱ꞌe̱ veꞌeda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvidup je̱ts ka vintú̱vap je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mtoondup! ¿Joma vaat a̱tseꞌe njaaꞌkjaꞌítu̱t miits ma̱a̱tta je̱tseꞌe njaaꞌkjamuté̱nadat? Yakminda je̱ paꞌam jayu. 
\p  
\v 18 Ku veꞌe du̱yakna̱jkxti, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱u̱jmi je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe je̱ paꞌam jayu je̱m jyaꞌvin ka̱jxm, je̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap tyukvaatsjini. Tun je̱ꞌyji tseꞌe jyo̱tka̱daakni. 
\p  
\v 19 U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk apu̱k myuko̱jtsjidi, je̱tseꞌe yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Tya̱jxs a̱a̱tseꞌe xkaꞌo̱ꞌyixji je̱ts a̱a̱tseꞌe je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap nyakpítsumu̱t? 
\p  
\v 20 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ Nteꞌyam ve̱e̱ꞌnji xjaanchjávada. Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ, pa̱n mjaye̱jptupts miitseꞌe je̱ jaanchjaꞌvin je̱m mjaꞌvin ka̱jxmda, o̱yvinxu̱pa ax joꞌn toꞌk je̱ mostaza ta̱a̱mt, ku̱mꞌo̱ꞌyixjada tseꞌe je̱tseꞌe xna̱a̱jmadat ya̱ ko̱pk: “Ke̱ꞌe̱ku̱ yaja je̱ts na̱jkxu̱ viijnk tso̱v”, ke̱ꞌe̱kupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ko̱pk. Kaꞌa xa miitseꞌe ti mkaꞌo̱ꞌyixjadat pa̱n mjaanchjaꞌvidupeꞌe je̱ Nteꞌyam.  
\v 21 Ax je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap juuꞌ veꞌe veꞌem, je̱ꞌe̱jyji tseꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱yakpítsumu̱t ku veꞌe je̱ jayu chapka̱ts je̱ts ku veꞌe je̱ jayu yꞌayooja. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n du̱ꞌavaꞌninuva 
\r (Mr. 9.30‑32; Lc. 9.43‑45) 
\p  
\v 22 Namvaateꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱tvídu̱tta je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Yakpá̱mupts a̱tseꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm,  
\v 23 xyakꞌo̱o̱ꞌktapts a̱tseꞌe; ax kutoojk xa̱a̱jts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p O̱o̱y tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱tunnu̱tsaachvinmaaydi. 
\s1 Je̱ tsaptu̱jkpit kupa̱ꞌmu̱n 
\p  
\v 24 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱m capernaaumit kyajpu̱n ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe je̱ tsaptu̱jkpit kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa du̱vinkutá̱midi je̱ Simón Pedro, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Kaꞌa veꞌe du̱pu̱m je̱ myakꞌixpa̱jkpada je̱ tsaptu̱jkpit kupa̱ꞌmu̱n? 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Veꞌem, kyuvejtp xa je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p Ku veꞌe je̱ Pedro tya̱jki je̱p tu̱jkp, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Vintso̱s mitseꞌe mvaampa, Simón? ¿Pa̱n tseꞌe yꞌamó̱tudup je̱ kupa̱ꞌmu̱n je̱ts je̱ puta̱jkin je̱ yakkutojkpada juuꞌ veꞌe yaja naxviijn: je̱ jyáyuda, ukpu̱ je̱ viijnk jayu veꞌe? 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ viijnk jayu veꞌe. 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱n veꞌem xa veꞌe, kaꞌa tseꞌe je̱ jyayu kyuve̱tta. Nay kaꞌavats u̱u̱ꞌmeꞌe xtukka̱daakumduva je̱tseꞌe mpa̱ꞌmumdat je̱ tsaptu̱jkpit kupa̱ꞌmu̱n.  
\v 27 Ax je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱tseꞌe du̱kako̱ꞌo̱yjávadat juuꞌ veꞌe ntoꞌnumdup, na̱jkxu̱ tseꞌe je̱ja ma̱ja̱ na̱ꞌaka̱ya paꞌayi je̱tseꞌe xꞌakójat toꞌk je̱ tukꞌajkxmajtsu̱n jo̱ꞌku̱n. Je̱ mutoꞌk ajkx juuꞌ veꞌe myakpítsumup, je̱p tseꞌe yꞌávup xpaaꞌtu̱t toꞌk je̱ meen juuꞌ veꞌe nu̱paadap nu̱me̱jtsk je̱ jayu je̱ tsaptu̱jkpit kupa̱ꞌmu̱n; je̱ꞌe̱ tseꞌe mmo̱ꞌo̱p je̱ jáyuda a̱ts ka̱jx je̱ts mits ka̱jx. 
\c 18  
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe du̱nu̱má̱jip 
\r (Mr. 9.33‑37; Lc. 9.46‑48) 
\p  
\v 1 Veꞌem tseꞌe jyajty vanꞌit, je̱tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm? 
\p  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaaxji toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k je̱tseꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ yꞌitu̱kujkta du̱pu̱u̱jm,  
\v 3 je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts pa̱n kaꞌa miitseꞌe mvimpitta je̱tseꞌe mꞌíttat ax joꞌn je̱ piꞌk ónu̱k, kaꞌa tseꞌe mtá̱kadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 4 Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n tseꞌe napya̱a̱jmjup nu̱u̱ꞌk aaj nu̱u̱ꞌk jo̱o̱t ax joꞌn ya̱ piꞌk ónu̱k, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp juuꞌ veꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\s1 Kutsa̱ꞌa̱ga xa veꞌe o̱o̱y ku veꞌe je̱ jayu ntukmaso̱o̱kumdat je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ 
\r (Mr. 9.37, 42‑48; Lc. 9.48; 17.1‑2) 
\p  
\v 5 ’Je̱ jayu pa̱n pa̱neꞌe a̱ts ka̱jx o̱y jayu napya̱a̱jmjup ma̱a̱t toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k ax joꞌn ya̱ꞌa̱, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn o̱y jayu ku̱ñapya̱a̱jmji a̱ts ma̱a̱t.  
\v 6 Ax o̱pya̱na pa̱n pa̱neꞌe du̱tukmaso̱o̱kp je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ toꞌk je̱ piꞌk ónu̱k juuꞌ a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvip, nu̱yojk o̱y tseꞌe ku̱yꞌijtu̱xju̱ je̱ jayu je̱tseꞌe toꞌk je̱ paan taak yaktukyuktsum je̱tseꞌe yakmaaxyna̱víppini joma veꞌe ka̱a̱k. 
\p  
\v 7 ’¡Ayo̱o̱v xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup yaja naxviijn, ku̱x may viijn je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ jayu du̱yakto̱kintoomp! Kaꞌa xa veꞌe yaja ñu̱nkaꞌítu̱t je̱ yakto̱kintoompa. ¡Ax ayo̱o̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ myujayu du̱tukmaso̱o̱kp je̱ Nteꞌyam je̱ tyooꞌ! 
\p  
\v 8 ’Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, pa̱n toꞌk xa veꞌe je̱ mka̱ꞌa̱j ukpu̱ je̱ mtek myakto̱kintónjada, tunku̱spóxtats je̱ts u̱xvívupta, ku̱x nu̱yojk o̱yeꞌe ka̱no̱o̱n uk pakno̱o̱n mꞌíttat je̱tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe me̱jtsk ka̱ꞌa̱jax uk me̱jtsk tékax myakja̱nvíppidinit joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx je̱ ja̱a̱jn tyo̱y.  
\v 9 Ax pa̱n toꞌk tseꞌe je̱ mviijn myakto̱kintónjada, tunyakpítsumdats je̱ts u̱xkojta, ku̱x nu̱yojk o̱yeꞌe toꞌk adoꞌom viijnax mꞌíttat je̱tseꞌe xjaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp je̱ts kaꞌa veꞌe ku veꞌe me̱jtsk adoꞌom viijnax myakja̱nvíppidinit joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx je̱ ja̱a̱jn tyo̱y. 
\s1 Je̱ carnero juuꞌ veꞌe to̱kihꞌijtp tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Lc. 15.3‑7) 
\p  
\v 10 ’Yakkó̱pkada o̱o̱y je̱ts ni pa̱na veꞌe xkaviijnkꞌíxtat ya̱ piꞌk ónu̱kta, ku̱x vaamp a̱tseꞌe je̱ts je̱meꞌe tsapjo̱o̱tm je̱ yꞌaangeles du̱vinꞌixta xa̱ꞌma ka̱jx a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 11 Ku̱x je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nyaktso̱ꞌo̱ku̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe to̱kihꞌijttup, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 12 ’¿Vintso̱seꞌe xnasjávada? Pa̱n je̱m xa veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe nu̱mó̱kupx je̱ carnero du̱jaye̱jpp je̱tseꞌe toꞌk yo̱ꞌtyó̱ki, myasa̱a̱kpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ nu̱majktupxu̱k maktaaxtojt carnero je̱tseꞌe na̱jkx je̱m tonu̱n viinm tonu̱n ka̱jxm du̱ꞌixta juuꞌ veꞌe tu̱yo̱ꞌtyó̱ki, ¿veꞌem xaja?  
\v 13 Pa̱n pyaatyp tseꞌe, nu̱yojk tseꞌe du̱tukxo̱o̱ndu̱ku̱t je̱ carnero juuꞌ veꞌe tu̱ꞌukyo̱ꞌtyó̱kini je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ nu̱majktupxu̱k maktaaxtojt juuꞌ veꞌe kayo̱ꞌtyó̱kidup.  
\v 14 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe ni toꞌka ya̱ piꞌk ónu̱k ku̱kyavinto̱ki. 
\s1 Vintso̱ veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ uts je̱ ajch je̱ts je̱ uts je̱ tsa̱ꞌa̱ yakto̱kinme̱e̱ꞌkxtat 
\r (Lc. 17.3) 
\p  
\v 15 ’Pa̱n mmuto̱kintoojnjup xa veꞌe nu̱toꞌk je̱ mꞌuts je̱ mꞌajch ukpu̱ nu̱toꞌk je̱ mꞌuts je̱ mtsa̱ꞌa̱, ma̱a̱tnakyó̱tsju̱ts akume̱jtskji je̱tseꞌe xtukna̱a̱jmat. Pa̱n mka̱tsꞌamo̱tunajxjup tseꞌe, mnayjaꞌvijidinuvap tseꞌe uts ajch ukpu̱ uts tsa̱ꞌa̱.  
\v 16 Ax pa̱n kaꞌa tseꞌe mka̱tsꞌamo̱tunaxyju̱, vó̱vu̱ts nu̱toꞌk ukpu̱ nu̱me̱jtsk je̱ jayu, veꞌem tseꞌe nu̱me̱jtsk ukpu̱ nu̱toojk du̱ꞌamo̱tunáxtat.  
\v 17 Ax pa̱n kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yakꞌamo̱tunajxtuva, vaajnjats je̱ jaanchjaꞌvivata̱jk joma veꞌe ñayꞌamókajada. Pa̱n kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe yakꞌamo̱tunajxtuva, veꞌem tseꞌe xjávat ax joꞌn toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱kajaanchjaꞌvip veꞌem tseꞌe xjávat ax joꞌn je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpa. 
\p  
\v 18 ’Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada: Juuꞌts miitseꞌe je̱ jayu myakjajtjidup je̱tseꞌe du̱tóndat, veꞌem tseꞌe yꞌijtnit; je̱ts juuꞌ miitseꞌe je̱ jayu mkayakjajtjidup je̱tseꞌe du̱tóndat, veꞌem tseꞌe yꞌijtpat. 
\p  
\v 19 ’Nnu̱u̱jmiduvapts a̱ts miitseꞌe je̱ts pa̱n nu̱me̱jtsk miitseꞌeda yaja naxviijn toꞌk je̱ vinmaꞌyu̱n xjaye̱pta ku veꞌe juuꞌ xꞌamó̱tuda, mmo̱ꞌo̱jadapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mꞌamó̱tudup a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 20 Ku̱x pa̱n joma xa veꞌe je̱ jayu nu̱me̱jtsk ukpu̱ nu̱toojk ñayꞌamókajada a̱ts ka̱jx, je̱ꞌe̱ ma̱a̱ttats a̱tseꞌe nꞌit. 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro o̱jts je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutu̱va: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿vinxu̱p naxts a̱tseꞌe nto̱kinme̱e̱ꞌkxu̱t a̱ts je̱ nꞌuts ukpu̱ a̱ts je̱ nꞌajch ku a̱tseꞌe xmuto̱kintún? ¿Vuxtojtu̱k nax vineꞌe? 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Kaꞌa xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma je̱ts vuxtojtu̱k nax, kamacho̱o̱vna veꞌe. 
\s1 Je̱ toompa juuꞌ veꞌe du̱kato̱kinme̱e̱ꞌkx je̱ myujatyooꞌ 
\p  
\v 23 ’Tun vinko̱pk je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xto̱kinme̱e̱ꞌkxtat je̱ jayu juuꞌ veꞌe mmuto̱kintoojnju̱dup. Ku̱x juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam tyuump, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe du̱yo̱ju̱va̱a̱ꞌnuvaamp je̱ tyoompata̱jk juuꞌ veꞌe muyó̱jijidup.  
\v 24 Ku veꞌe du̱kuve̱jtꞌukvaandi, vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti toꞌk juuꞌ veꞌe tukmuyó̱jijup je̱ meen juuꞌ veꞌe yaknu̱mutoomp miijl joojnt am.  
\v 25 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ toompa du̱tima̱a̱da pa̱n ti veꞌe tyukkuvé̱tup je̱ yo̱j, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ vyintsá̱n vyaajñ je̱tseꞌe yakto̱o̱ꞌku̱t ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱k je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, nay veꞌempa veꞌe nu̱jom yakto̱o̱ꞌkká̱xu̱t juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp, veꞌem tseꞌe ku̱du̱kuvejt je̱ yo̱j.  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ toompa du̱vinko̱xkteni je̱ vyintsá̱n je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱munooꞌkxtk: “Vintsá̱n, tonu̱ je̱ maaꞌyu̱n, jaaꞌkꞌaꞌíxu̱ jave̱e̱ꞌn je̱ts a̱ts mitseꞌe nu̱jom nmukuvé̱tu̱t.”  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n tyukmo̱ꞌtji je̱tseꞌe je̱ yo̱j du̱me̱e̱ꞌkxji, naspa̱ka tseꞌe du̱yaktaajñ. 
\p  
\v 28 ’Ax ku tseꞌe je̱ toompa cha̱a̱ꞌn, vanꞌit tseꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatji toꞌk je̱ myumutoompa juuꞌ veꞌe tukmuyó̱jijup je̱ meen juuꞌ veꞌe yaknu̱mutoomp mó̱kupx xa̱a̱j. Vanꞌit tseꞌe du̱majch je̱p yo̱ꞌktup je̱tseꞌe du̱yukpeejn, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “¡Mukuve̱tu̱ a̱ts juuꞌ a̱tseꞌe xtukmuyó̱jip!”  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ muyo̱j je̱ yo̱ju̱va̱a̱ꞌmpa du̱vinko̱xkteni je̱tseꞌe du̱munooꞌkxtk: “Tonu̱ je̱ maaꞌyu̱n, jaaꞌkꞌaꞌíxu̱ jave̱e̱ꞌn je̱ts a̱ts mitseꞌe nu̱jom nmukuvétu̱t.”  
\v 30 Ax kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kuvu̱jk, yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmju tseꞌe vanꞌit paat kuunumeꞌe myukuvé̱tju̱t.  
\v 31 Ku veꞌe je̱ vyiijnk mumutoompa du̱ꞌixti vintso̱ veꞌe jyatki, ñu̱tsaachvinmaaydu tseꞌe jadoꞌk je̱ mutoompa, vanꞌit tseꞌe o̱jts je̱ vyintsá̱n du̱vaajnjada nu̱jom vintso̱ veꞌe jyajty ñajxy.  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ vintsá̱n du̱nu̱ke̱jxi je̱ toompa je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmi: “¡Mits, ko̱ꞌo̱y toompa! Nme̱e̱ꞌkxji xa a̱ts mitseꞌe je̱ myo̱j ku a̱tseꞌe xmunooꞌkxtk,  
\v 33 veꞌemts mitseꞌe ku̱xtukmo̱ꞌtpa je̱ mmujatyooꞌ ax joꞌn a̱ts mitseꞌe ntukma̱ꞌt.”  
\v 34 O̱o̱y tseꞌe tyunꞌe̱jkji je̱ vintsá̱n, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe du̱yakjapyoxu̱nta̱kpa̱a̱jmji vanꞌit paat ku veꞌe nu̱jom je̱ yo̱j du̱kuvé̱tu̱t. 
\p  
\v 35 ’Nay veꞌem tseꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe mto̱kinme̱e̱ꞌkxju̱duvat pa̱n kaꞌa veꞌe toꞌk aaj toꞌk jo̱o̱t xto̱kinme̱e̱ꞌkxta je̱ mꞌutsta je̱ mꞌajchta je̱ts je̱ mꞌutsta je̱ mtsa̱ꞌa̱da. 
\c 19  
\s1 Ku je̱ jayu je̱ navya̱jku̱n du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki 
\r (Mr. 10.1‑12; Lc. 16.18) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús kyo̱jtsku̱jx, vanꞌit tseꞌe cho̱o̱ꞌnni je̱m Galilea je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m judéait yꞌit jo̱o̱tm, je̱meꞌe jadoꞌk adoꞌom Jordán ma̱ja̱ na̱paꞌam ñajxy.  
\v 2 Nu̱may tseꞌe je̱ jayu pyana̱jkxjidi. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daakni je̱ pyaꞌam jáyuda. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱vinkutá̱midi je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱tukka̱tsꞌíxtada. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Yakjajtypeꞌe je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱knit je̱ na̱k ma̱a̱t o̱tyi ka̱jxa? 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Kaꞌana miitseꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp xko̱tsta je̱ts ku veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱yaktso̱o̱ꞌntk, toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ts toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk, veꞌem tseꞌe du̱yaktso̱o̱ꞌntk?  
\v 5 Vaampa tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Je̱ꞌe̱ ka̱jx xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ tyeeꞌ je̱ tyaak du̱maso̱o̱knit je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tnamyojkjinit je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, veꞌem tseꞌe nu̱me̱jtsk yꞌijttinit ax joꞌn toꞌk jáyuji.”  
\v 6 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, juuꞌ xa veꞌe je̱ Nteꞌyam tu̱du̱yaknamyukju̱, ni pá̱nats je̱ꞌe̱ veꞌe du̱kayaknavyaꞌkxju̱t. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Pa̱n veꞌemam je̱ꞌe̱ veꞌe, ¿tya̱jxseꞌe je̱ Moisés vyaajñ je̱ts veꞌemeꞌe yꞌo̱ya je̱tseꞌe je̱ na̱k ma̱a̱t je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yakmaso̱o̱knit? 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Moisés myakjajtu̱xjidi je̱tseꞌe je̱ mnu̱da̱ꞌa̱x xmaso̱o̱ktinit je̱ na̱k ma̱a̱t ku̱x ma̱kkeꞌe je̱ mkuvajk xpa̱mda; ax ku tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱yaktso̱o̱ꞌntk yaja naxviijn, kaꞌa tseꞌe veꞌem yꞌijt.  
\v 9 A̱ts xa miitseꞌe nnu̱u̱jmidup je̱ts pa̱n pa̱neꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱kp, pa̱n ka je̱ꞌe̱ ka̱jxap ku veꞌe du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱ki je̱ navya̱jku̱n, yakvintsa̱ꞌkintó̱kipts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ navya̱jku̱n ku veꞌe je̱ viijnk ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pu̱k. 
\p  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyaandi: 
\p ―Pa̱n veꞌem xa veꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk jyaty ku veꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱maso̱o̱kni, nu̱yojk o̱yts je̱ꞌe̱ veꞌe ku veꞌe je̱ jayu kyanavyu̱kju̱. 
\p  
\v 11 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga je̱tseꞌe anañu̱joma je̱ jayu ñavyá̱kjadat, je̱ꞌe̱jyji veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam ñu̱pa̱a̱jmtki je̱tseꞌe veꞌem du̱tóndat.  
\v 12 May viijn xa veꞌe pa̱n tya̱jxeꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱kama̱a̱tnayjayépju̱: je̱m tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe veꞌem du̱muke̱ꞌxidup, je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ jayu veꞌem toojnju̱dup, nay je̱mpa tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱kama̱a̱tnayjaye̱jpju̱dup je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ku̱x veꞌemeꞌe du̱nasjávada je̱ts nu̱yojk o̱yeꞌe je̱ Nteꞌyam du̱mutóndat du̱mupá̱ktat anaaydum. Ax pa̱n pa̱n jaty tseꞌe o̱ꞌyixju̱dup je̱tseꞌe ñavyá̱kjadat, vaꞌan tseꞌe du̱kuva̱kta je̱ ayook juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nka̱ts. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱nu̱tsapka̱jts je̱ piꞌk ónu̱kta 
\r (Mr. 10.13‑16; Lc. 18.15‑17) 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱na̱jkxti je̱ piꞌk ónu̱kta je̱tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱kó̱nu̱t je̱tseꞌe du̱nu̱tsapkó̱tsu̱t. Vanꞌit tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱tuknu̱u̱jmidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ piꞌk ónu̱k du̱yakna̱jkxtu.  
\v 14 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Maso̱ꞌo̱kta je̱ts a̱tseꞌe je̱ piꞌk ónu̱k xnu̱míndat, kaꞌa veꞌe xkayakjajtjadat, ku̱x je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe ijttup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn ya̱ piꞌk ónu̱kta. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j du̱tuknu̱ka̱a̱jn je̱ piꞌk ónu̱kta, je̱tseꞌe cha̱a̱ꞌn. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsji toꞌk je̱ mootsk ónu̱k juuꞌ veꞌe kumeen 
\r (Mr. 10.17‑31; Lc. 18.18‑30) 
\p  
\v 16 Toꞌk nax xa veꞌe toꞌk je̱ mootsk ónu̱k je̱ Jesús du̱vinkuta̱mi, je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutu̱vi: 
\p ―O̱y yakꞌixpa̱jkpa, ¿juuꞌseꞌe o̱y je̱ts a̱tseꞌe ntónu̱t je̱ts a̱tseꞌe njaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp? 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Nteꞌyam a̱tseꞌe xtij ku veꞌe mvaꞌañ je̱ts o̱y a̱tseꞌe? Toꞌkji xa je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe o̱y, je̱ Nteꞌyamts je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax pa̱n mtsa̱jkpts mitseꞌe je̱tseꞌe xjaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp, kutyónu̱ts je̱ pavaꞌnu̱n. 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ mootsk ónu̱k yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―¿Juuꞌseꞌe? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe myakjayuꞌo̱o̱ꞌku̱t, kaꞌa tseꞌe xyakvintsa̱ꞌkintó̱kiyu̱t je̱ navya̱jku̱n, kaꞌa tseꞌe mme̱e̱ꞌtsu̱t, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu xnu̱vampé̱tu̱t,  
\v 19 vintsa̱ꞌa̱ga je̱ mteeꞌ je̱ mtaak, tso̱ku̱ je̱ mmuja̱nta̱m je̱ mmuta̱kta̱m veꞌem ax joꞌn viinm mnacha̱kju̱. 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ mootsk ónu̱k yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Ku a̱tseꞌe piꞌknum nveꞌna, vanꞌítanits a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe nu̱jom nkutyún. ¿Tis a̱tseꞌe xkajaaꞌkꞌijtjip? 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱n mtsa̱jkp xa mitseꞌe je̱tseꞌe mꞌijtnit o̱y je̱ts vaꞌajts, na̱jkxu̱ xto̱o̱ꞌkka̱jxni juuꞌ veꞌe mꞌixp mjayejpp je̱ts mo̱o̱yni je̱ meen je̱ ayo̱o̱va jayu, veꞌem tseꞌe je̱ o̱ꞌyin xjayé̱pu̱t je̱m tsapjo̱o̱tm. Ku tseꞌe veꞌem xtónu̱t, vanꞌitts a̱tseꞌe xpamiinnit. 
\p  
\v 22 Ku veꞌe je̱ mootsk ónu̱k du̱ꞌamo̱tunajxy, vaꞌajts tsaachvinmaayp tseꞌe ña̱jkxni, ku̱x mayeꞌe o̱o̱y juuꞌ veꞌe yꞌixp jyayejpp. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts tsoꞌoxeꞌe je̱ts je̱ kumeen jayu ñapyá̱mju̱t je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm.  
\v 24 Veꞌem a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa veꞌe choꞌoxa vintso̱ veꞌe je̱ camello ñáxu̱t je̱p xoꞌyu̱n jot ja̱a̱tp, je̱ꞌe̱ veꞌe tsoꞌox vintso̱ veꞌe je̱ kumeen jayu ñapyá̱mju̱t je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. 
\p  
\v 25 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, atu̱va ato̱ki tseꞌe du̱tuntuktaandi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Pa̱n veꞌem xa veꞌe, ¿pa̱nts vineꞌe o̱ꞌyixjup je̱tseꞌe du̱jaye̱jpnit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp? 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinꞌíxjidi, je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe je̱ jayu yꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe ñaajkpítsumjadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp; ax je̱ Nteꞌyam, o̱ꞌyixjupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakpítsumu̱t je̱p to̱kin ja̱a̱tp, ku̱x nu̱jomeꞌe je̱ Nteꞌyam juuꞌ yꞌo̱ꞌyixkú̱xju̱. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, nmaso̱kka̱jxnu xa a̱a̱tseꞌe nu̱jom juuꞌ a̱a̱tseꞌe nꞌixp njayejpp vyeꞌna je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe mpamiijn. ¿Tits a̱a̱tseꞌe njaye̱jpnup? 
\p  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts vanꞌit ku veꞌe je̱ nam it cho̱o̱ꞌndu̱ku̱t, vanꞌit ku a̱tseꞌe nꞌa̱jxtu̱ku̱t je̱ja a̱ts nkutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n ku̱jx, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, mꞌa̱jxtktuvapts miitseꞌe joma veꞌe makme̱jtsk je̱ kutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n, miitsta, pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xpamiindu, veꞌem tseꞌe xto̱kimpayo̱ꞌo̱ydat je̱ makme̱jtsk ja̱ka̱ꞌa̱ juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jáyuda.  
\v 29 Ax nu̱jom tseꞌe pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe xjaanchjaꞌvidup je̱ts a̱ts ka̱jxeꞌe du̱maso̱o̱ktini je̱ tya̱jk, je̱ yꞌuts, je̱ yꞌajch, je̱ cha̱ꞌa̱, je̱ tyeeꞌ, je̱ tyaak, je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ yꞌónu̱k, ukpu̱ je̱ ñaax, yakmo̱ꞌo̱dapts je̱ꞌe̱ veꞌe mó̱kupx nax je̱ o̱ꞌyin je̱tseꞌe du̱jaye̱jptuvat je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp.  
\v 30 Ax nu̱may tseꞌe juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱má̱jidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe taandinup piꞌk; ax nu̱mayva tseꞌe juuꞌ veꞌe u̱xyam du̱nu̱piꞌkidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jadap. 
\c 20  
\s1 Je̱ toompada tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 1 ’Veꞌem xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ jayu du̱toojnjadat ax joꞌn toꞌk je̱ kukam juuꞌ veꞌe ja̱pyji na̱jkx je̱ toompa du̱ꞌixta je̱tseꞌe je̱m chaaydum kam jo̱o̱tm tyóndat.  
\v 2 Veꞌem tseꞌe du̱ma̱a̱tnakyo̱jtsji je̱ toompata̱jk je̱ts toꞌk je̱ denario meeneꞌe du̱mujóydat toꞌk xa̱a̱j. Vanꞌit tseꞌe du̱pake̱jxti je̱m kyam jo̱o̱tm.  
\v 3 Taaxtojtu̱k yaaxp tseꞌe vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe vyimpijtnuva je̱m maaꞌy jo̱o̱tm je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ts je̱meꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe toonkꞌíxtidup.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: “Na̱jkxtuva miits mtonda je̱m a̱ts nkam jo̱o̱tm. Veꞌem a̱ts miitseꞌe nmujóydat ax joꞌn du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga.” Na̱jkxtuts je̱ꞌe̱ veꞌe.  
\v 5 Kujk xa̱a̱j joꞌn tseꞌe yꞌo̱jtsnuva je̱m maaꞌy jo̱o̱tm. Nay vanxú̱pjyam tseꞌe du̱toonnuva. Nay vanxú̱pjyam tseꞌe du̱toonnuva ku veꞌe yꞌo̱jtsnuva toojk yaaxp.  
\v 6 Ax mugo̱o̱xk yaaxp tseꞌe vyeꞌna ku veꞌe yꞌo̱jtsnuva je̱m maaꞌy jo̱o̱tm. Je̱m tseꞌe du̱jaaꞌkpaaty je̱ jayu. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: “¿Tya̱jxts miitseꞌe yaja mxa̱naxta? ¿Tya̱jxeꞌe mkatonda?”  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: “Ni pa̱na xa a̱a̱tseꞌe xkatoompavá̱v.” Vanꞌit tseꞌe je̱ kukam yꞌatsa̱a̱jv: “Na̱jkxtuva miits mtonda je̱m a̱ts nkam jo̱o̱tm.” 
\p  
\v 8 ’Ku veꞌe je̱ it choꞌoini, vanꞌit tseꞌe je̱ kukam du̱nu̱u̱jmi je̱ yaktoompa: “Yaaxjada je̱ toompada je̱tseꞌe xmujóydat, je̱ꞌe̱ veꞌe mmujóydap tooꞌva̱jkp juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k tu̱tyoonktá̱kada.”  
\v 9 Ku veꞌe jye̱ꞌydi je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe ta̱jkidu toompa mugo̱o̱xk yaaxp, ka̱ktoꞌk je̱ denario meen tseꞌe yaktukmujooydi.  
\v 10 Ax kuts je̱ꞌe̱ veꞌe jye̱ꞌydi juuꞌ veꞌe tooꞌva̱jkp toonkta̱jkidu, veꞌem tseꞌe yꞌukvinmaaydi je̱ts nu̱yojkeꞌe ku̱yakmo̱o̱ydi; ax toꞌk je̱ denario meenjyam tseꞌe ka̱kje̱ꞌe̱ yakmo̱o̱yduva.  
\v 11 Ku veꞌe yakmujokya̱jxti, vanꞌit tseꞌe je̱ kukam du̱vinko̱jtspe̱jtti.  
\v 12 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: “Ya̱ꞌa̱da juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k tu̱tyoonktá̱kada, toꞌk hoorajits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱tyonda, nay vanxu̱pts ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xmujooyduva ax joꞌn a̱a̱ts; xa̱najxpts a̱a̱tseꞌe tu̱njatún, veꞌemts a̱a̱tseꞌe je̱ an tu̱njamutena veꞌemts a̱a̱tseꞌe je̱ toonk tu̱njamutena.”  
\v 13 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ kukam du̱nu̱u̱jmi nu̱toꞌk je̱ꞌe̱da: “Mex, kaꞌa xa a̱ts mitseꞌe nko̱ꞌo̱tyuujnja. ¿Ka veꞌemap u̱u̱ꞌmeꞌe tu̱nko̱jtsmojkum je̱ts toꞌkeꞌe je̱ denario meen nmujóyu̱t?  
\v 14 Ta̱ xa mitseꞌe myakmujoy, na̱jkxnits. Á̱tsam xa ya̱ꞌa̱ veꞌe nmo̱ꞌo̱vaampy vanxú̱pjyam juuꞌ veꞌe u̱xꞌo̱o̱k tu̱tyoonktá̱ka ax joꞌn a̱ts mitseꞌe tu̱nmujoy.  
\v 15 O̱ꞌyip xa veꞌe je̱tseꞌe a̱ts nje̱ꞌe̱ nyaktónu̱t ax joꞌn a̱tseꞌe ntsa̱k. ¿Uk mko̱ꞌo̱yjaꞌvipeꞌe ku a̱tseꞌe je̱ maaꞌyu̱n ntun?” 
\p  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ax veꞌem tseꞌe, pa̱n pa̱n jaty xa veꞌe u̱xꞌo̱o̱kidup, ñu̱má̱jadapts je̱ꞌe̱ veꞌe; pa̱n pa̱n jaty tseꞌe du̱nu̱má̱jidup, u̱xꞌo̱o̱kadapts je̱ꞌe̱ veꞌe. Nu̱may xa veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakyaaxjidup; nu̱ꞌeejyjidats je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakvinko̱o̱ndup. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌninuva je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n 
\r (Mr. 10.32‑34; Lc. 18.31‑34) 
\p  
\v 17 Jé̱jani tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna tooꞌ aajy, je̱meꞌe Jerusalén ñu̱jkx, vanꞌit tseꞌe apu̱k du̱va̱a̱jv je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p  
\v 18 ―Je̱m tseꞌe Jerusalén njaꞌmda. Je̱mts a̱tseꞌe nyakpá̱mu̱t je̱m je̱ teeꞌ ta̱jk je̱ vyintsá̱n kya̱ꞌmda je̱ts je̱m je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk kya̱ꞌmda, je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xtuknu̱vánadap je̱ nꞌo̱o̱ꞌku̱n  
\v 19 je̱ts a̱tseꞌe xpá̱mdat je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlitap. Je̱ꞌe̱ts a̱tseꞌe xnu̱xiꞌiktap xtukxiꞌiktap je̱ts a̱tseꞌe xvó̱ptat je̱ts a̱tseꞌe xyakcruuzpé̱ttat. Ax joojntykpa̱jknuvapts a̱tseꞌe kutoojk xa̱a̱j, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Juuꞌ veꞌe yꞌamo̱tu je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan je̱ tyaakta 
\r (Mr. 10.35‑45) 
\p  
\v 20 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyinkutá̱miji je̱ Zebedeo je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x ma̱a̱t nu̱me̱jtsk je̱ yꞌónu̱kta, je̱ Santiago je̱ts je̱ Juan. Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱vinko̱xkteni je̱ Jesús, je̱ maaꞌyu̱neꞌe yꞌamo̱tuvuvaampy.  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Tiseꞌe mtsa̱jkp je̱ts a̱ts mitseꞌe ntoojnjat? 
\p Je̱tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Vaꞌanu̱ mits toꞌk aaj je̱ts je̱meꞌe mkutojku̱n jo̱o̱tm a̱ts ya̱ nmajntk yꞌa̱jxtktinit, toꞌk je̱ja mꞌakaꞌyu̱n paꞌayi je̱ts jadoꞌk je̱ja mꞌanaja̱paꞌayi. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe xnu̱jávada ti veꞌe mꞌamó̱tudup. ¿Mꞌo̱ꞌyixju̱dupeꞌe je̱tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n xyaknáxtat juuꞌ a̱tseꞌe nyaknáxup, uk mꞌo̱ꞌyixju̱dupeꞌe je̱tseꞌe xmuté̱nadat veꞌem je̱ tsaachpaatu̱n ax joꞌn a̱tseꞌe nmuté̱nat? 
\p Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Xꞌo̱ꞌyixjup xa a̱a̱tseꞌe. 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa veꞌe, je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ a̱tseꞌe nyaknáxup, myaknajxtuvapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe; je̱ts je̱ tsaachpaatu̱n juuꞌ a̱tseꞌe nmuté̱nap, mmuténiduvapts miits je̱ꞌe̱ veꞌe. Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe juuꞌ veꞌe mtijtup je̱tseꞌe mꞌa̱jxtktinit je̱ja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi je̱ts je̱ja a̱ts nꞌanaja̱paꞌayi, ka á̱tsapts je̱ꞌe̱ veꞌe xtukka̱daakp je̱ts a̱ts miitseꞌe nmo̱ꞌo̱ydat, je̱ꞌe̱ je̱ꞌe̱ veꞌe yakmo̱ꞌo̱ydap pa̱n pa̱neꞌe a̱ts je̱ nTeeꞌ tyuknu̱pa̱a̱jmtki. 
\p  
\v 24 Ax ku tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti je̱ janu̱majk ixpa̱jkpa, vanꞌit tseꞌe du̱mujo̱tmaꞌtti je̱ Santiago ma̱a̱t je̱ Juan.  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱yaaxjidi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Mnu̱jaꞌvidup xa miitseꞌeda je̱ts je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakkutojktup juuꞌ veꞌe ka je̱ israeejlit jáyuvapta, ma̱kk tseꞌe yakkutokta; ax je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱ꞌe̱ ma̱a̱tta, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱pavaandup je̱tseꞌe jatyji yaktónu̱t ax joꞌn du̱ꞌo̱yjávada.  
\v 26 Ax kaꞌats miitseꞌe mveꞌemada. Pa̱n pa̱n xa veꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe du̱nu̱má̱jat amiitsjida, veꞌem tseꞌe ñapyá̱mju̱t ax joꞌn je̱ mpattoꞌniva ku̱yꞌijt;  
\v 27 je̱ts je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱neꞌe du̱tso̱jkp je̱tseꞌe du̱nu̱vintsá̱nat, veꞌem tseꞌe ñapyá̱mju̱t ax joꞌn je̱ mtoompa ku̱yꞌijt.  
\v 28 Veꞌem ax joꞌn a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, ka je̱ꞌe̱p xa a̱tseꞌe nnu̱miimp je̱ts a̱tseꞌe nyakpattónat, je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts a̱tseꞌe je̱ jayu mpattónat je̱ts a̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ tyo̱kin nkuvé̱tu̱t ku a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nkuꞌo̱o̱ꞌkat, veꞌem tseꞌe du̱jaye̱jptinit je̱ joojntykin juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx ijtp. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakjo̱tka̱daaky nu̱me̱jtsk je̱ viints jayu je̱p Jericó 
\r (Mr. 10.46‑52; Lc. 18.35‑43) 
\p  
\v 29 Ku veꞌe je̱m jericoojit kyajpu̱n ka̱jxm cho̱o̱ꞌndini, vanꞌit tseꞌe nu̱may je̱ jayu je̱ Jesús du̱pana̱jkxti.  
\v 30 Je̱m tseꞌe tooꞌ paꞌam nu̱me̱jtsk je̱ viints jayu cha̱a̱nada. Ku veꞌe du̱mó̱tudi je̱ts je̱meꞌe je̱ Jesús ñaxy vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe ma̱kk vyaandi: 
\p ―¡Vintsá̱n, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup, tukmo̱ꞌtk a̱a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 31 Tukna̱ꞌmu̱xju̱du tseꞌe je̱ jayu je̱tseꞌe yꞌamo̱ꞌo̱ttat. Ax nu̱yojk ma̱kk tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Vintsá̱n, je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup, tukmo̱ꞌtk a̱a̱ts toꞌk aaj! 
\p  
\v 32 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaꞌktaajñ, je̱tseꞌe vyaajñ je̱tseꞌe du̱yakmíndat je̱ viints jáyuda. Ku veꞌe du̱yakje̱ꞌydi, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ viints jayu du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Tiseꞌe mtso̱jktup je̱ts a̱ts miitseꞌe ntoojnjadat? 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Vintsá̱n, je̱ꞌe̱ xa a̱a̱tseꞌe ntsa̱jkp je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe xyakvinꞌixpá̱ku̱t. 
\p  
\v 34 Tukmo̱ꞌtju̱duts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús. Vanꞌit tseꞌe vyinkuto̱ꞌnijidi. Tun jatyji tseꞌe je̱ viints jayu vyinꞌixpa̱jktini je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱pana̱jkxti. 
\c 21  
\s1 Ku je̱ Jesús tya̱jki je̱p Jerusalén 
\r (Mr. 11.1‑11; Lc. 19.28‑40; Jn. 12.12‑19) 
\p  
\v 1 Myutá̱midup tseꞌe vye̱ꞌnada je̱m Jerusalén, je̱m joma veꞌe je̱ kajpu̱n juuꞌ veꞌe Betfagé du̱xa̱a̱j je̱ts je̱ Olivos Ko̱pk, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱kejx nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpa,  
\v 2 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Na̱jkxta xi piꞌk kajpu̱n ku̱jx juuꞌ veꞌe xi avinkujk. Je̱ja tseꞌe xpaaꞌttat toꞌk je̱ burra ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱k, muké̱jadats je̱tseꞌe xyakmíndat.  
\v 3 Pa̱n mꞌamo̱tutú̱vijidup tseꞌe je̱ jayu, veꞌem tseꞌe xna̱a̱jmadat: Je̱ Ma̱ja̱ Vintsa̱neꞌe du̱tso̱jkp, ax jatyji tseꞌe du̱ke̱jxu̱mpijtnuvat. 
\p  
\v 4 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem jyajty je̱tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe jyaay toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy: 
\q1  
\v 5 Na̱a̱jmada jidu̱ꞌu̱m je̱ jerusaleenit jáyuda: 
\q1 “Ixu̱, nu̱u̱ꞌk aaj nu̱u̱ꞌk jo̱o̱teꞌe je̱ myakkutojkpa mnu̱mínjada mnu̱je̱ꞌyajada, 
\q1 toꞌkeꞌe je̱ piꞌk burro du̱tuktsu̱u̱na, je̱ burra je̱ yꞌónu̱k.” 
\m Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy. 
\p  
\v 6 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ña̱jkxti je̱tseꞌe du̱toondi ax joꞌn je̱ Jesús tyukpavaajnjidi,  
\v 7 je̱tseꞌe du̱tuknu̱je̱ꞌydi je̱ Jesús je̱ burra ma̱a̱t je̱ yꞌónu̱k. Vanꞌit tseꞌe je̱ vyitta du̱tukja̱pe̱ꞌndi je̱ burro ónu̱k, je̱tseꞌe je̱ Jesús pyejt je̱m burro niꞌkxm.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ vyit du̱ye̱ꞌpti je̱ja tooꞌ kujk joma veꞌe je̱ Jesús ñaxuvaꞌañ vyeꞌna. Je̱mpa tseꞌe pa̱neꞌe du̱pojxtuvap je̱ tu̱u̱xu̱x aajy je̱tseꞌe je̱ja toꞌk tooꞌ aajy du̱yakvaꞌkxta.  
\v 9 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe vintooꞌva̱jkijidup je̱ts juuꞌ veꞌe paꞌu̱xꞌo̱o̱kijidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe ma̱kk vaandu: 
\p ―¡Yakma̱ja yakjaancha tseꞌe yꞌijtnit je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup! ¡Je̱ Nteꞌyam je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t xa ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe miimp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx! ¡Yakma̱ja yakjaancha tseꞌe yꞌijtnit je̱ Nteꞌyam! 
\p  
\v 10 Ku veꞌe je̱ Jesús je̱m Jerusalén tya̱jki, nu̱jom tseꞌe je̱ jayu ñaajktú̱vijidi ñaajktoꞌojntsijidi ti veꞌe toojnjup ko̱jtsjup. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Pa̱nts ya̱ꞌa̱ veꞌe? 
\p  
\v 11 Je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ Jesús, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa juuꞌ veꞌe ká̱tsani je̱tseꞌe myiinnit yaja naxviijn, je̱ nazarétit jayu juuꞌ veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱yakvaach je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk 
\r (Mr. 11.15‑19; Lc. 19.45‑48; Jn. 2.13‑22) 
\p  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp je̱tseꞌe du̱vo̱jppitsumku̱jx nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p ajooydup ato̱o̱ꞌktup vyeꞌna, je̱tseꞌe du̱yakvippu̱mpijtku̱jx je̱ myeesada pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ meen du̱vinkuko̱o̱ndup je̱ts je̱ꞌe̱ je̱ chu̱u̱jntku̱nda pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱to̱o̱ꞌktup je̱ pak.  
\v 13 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ: “Ve̱ꞌe̱ tseꞌe a̱ts je̱ nta̱jk yꞌijtnit je̱ ta̱jk joma veꞌe je̱ jayu chapka̱ts.” Ax veꞌemts miits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xpa̱a̱mdini ax joꞌn “je̱ aajntk joma veꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ñayꞌamókajada”. 
\p  
\v 14 Je̱p tseꞌe ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱ viints jáyuda je̱ts je̱ u̱xke̱t jáyuda je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi. Yakjo̱tka̱daakjidinu tseꞌe je̱ Jesús.  
\v 15 Ax jo̱tmaꞌttu tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk ku veꞌe du̱ꞌixti je̱ ma̱jin juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tyuump je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti ku veꞌe je̱ piꞌk ónu̱k ma̱kk kyo̱tsta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌanda: “¡Yakma̱ja yakjaancha xa veꞌe yꞌijtnit je̱ David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j juuꞌ veꞌe yakkutojknup!”  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tits, kaꞌa veꞌe xmo̱tu vintso̱ veꞌe vyaꞌanda? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Veꞌem, nmó̱tup a̱ts. ¿Kaꞌana miitseꞌe xko̱tsta je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌavaꞌnip? Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: 
\q1 Veꞌem mitseꞌe xpu̱u̱jm je̱tseꞌe o̱y tsoj myakmá̱jajat myakjaanchajat je̱ piꞌk ónu̱k, 
\q1 je̱ꞌe̱ paat juuꞌ veꞌe tsiꞌtstupna. 
\m ¿Ka jidu̱ꞌu̱map je̱ꞌe̱ veꞌe vyaꞌañ? 
\p  
\v 17 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús myaso̱o̱kjidi je̱tseꞌe ñu̱jkx je̱m betániait kyajpu̱n ka̱jxm. Je̱m tseꞌe chonajxy. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ko̱ꞌo̱ñu̱ko̱jtsi toꞌk je̱ higo ku̱p 
\r (Mr. 11.12‑14, 20‑26) 
\p  
\v 18 Je̱ kujá̱pit tseꞌe ku veꞌe vyimpijtnuva je̱m Jerusalén, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yuꞌo̱o̱ꞌkji.  
\v 19 Yꞌix tseꞌe toꞌk je̱ higo ku̱p je̱ tooꞌ muta̱m. Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱nu̱jkx je̱tseꞌe du̱ꞌíxu̱t pa̱n je̱meꞌe je̱ tya̱a̱jm. Ax kaꞌa tseꞌe du̱tipaaty je̱m ku̱p ka̱jxm, tum je̱ yꞌaajyji veꞌe. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ higo ku̱p: 
\p ―¡Ni je̱ vinꞌita mko̱o̱ꞌkta̱ꞌminit! 
\p Tun je̱ꞌyji tseꞌe je̱ higo ku̱p tya̱a̱tsni.  
\v 20 Ku tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌixti, atu̱va ato̱ki tseꞌe tyaandi. Vanꞌit tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi je̱ Jesús: 
\p ―¿Vintso̱s je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ higo ku̱p tun jatyji tu̱tya̱a̱tsni? 
\p  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, pa̱n mjaanchjaꞌvidup xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe mkame̱jtsvinmáyda je̱ts veꞌemeꞌe tyónju̱t juuꞌ veꞌe mꞌamó̱tudup, ka ya̱ꞌa̱jyap tseꞌe mꞌo̱ꞌyixjadap je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ a̱tseꞌe je̱ higo ku̱p tu̱ntuujnja, mꞌo̱ꞌyixju̱duvapeꞌe je̱tseꞌe ya̱ ko̱pk xna̱a̱jmadat: “Ke̱ꞌe̱ku̱ je̱ts nayꞌapómaja je̱m maaxy na̱jo̱o̱tm”, ax veꞌem tseꞌe tyónju̱t.  
\v 22 Ax nu̱jom tseꞌe pa̱n ti veꞌe mꞌamó̱tudup je̱ Nteꞌyam ku veꞌe mtsapko̱tsta, pa̱n mjaanchjaꞌvidup tseꞌe je̱ts veꞌemeꞌe tyónju̱t juuꞌ veꞌe mꞌamó̱tudup, tónjupts je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\s1 Je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe je̱ Jesús jyayejpp 
\r (Mr. 11.27‑33; Lc. 20.1‑8) 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús tya̱jki je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp. Ax namvaat tseꞌe je̱p yakꞌixpu̱k, vanꞌit tseꞌe vyinkutá̱mijidi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe tu̱mna̱ꞌmu̱xju̱ je̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xtónu̱t? ¿Pa̱neꞌe ya̱ kutojku̱n mmo̱o̱jyjup? 
\p  
\v 24 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Nay veꞌempats a̱tseꞌe nvaampa je̱ts a̱tseꞌe xꞌatso̱o̱vduvat. Pa̱n xꞌatso̱o̱vdupts a̱tseꞌe, vanꞌitts a̱ts miitseꞌe nvaajnjadat je̱ts pa̱n a̱tseꞌe ya̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp je̱ts a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe ntun.  
\v 25 ¿Pa̱n tseꞌe je̱ Juan je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pé̱tu̱t? ¿Je̱ Nteꞌyameꞌe, ukpu̱ je̱ jayu veꞌe? 
\p Ax vanꞌit tseꞌe du̱ko̱jtsmojkti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe ku̱nvaꞌnumda? Pa̱n vaꞌnumdup xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyameꞌe mo̱o̱jyju je̱ kutojku̱n, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe xnu̱u̱jmimdat: “¿Tya̱jx tseꞌe xkajaanchjaꞌvidi juuꞌ veꞌe je̱ Juan kyo̱jts?”  
\v 26 Ax pa̱n vaꞌnumdup tseꞌe je̱ts je̱ jayu veꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju, ntsa̱ꞌkimdupts u̱u̱ꞌmeꞌe je̱ nu̱may jayu, ku̱x veꞌemeꞌe anañu̱joma du̱jaanchjávada je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Juan yꞌijt. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi je̱ts kaꞌa veꞌe du̱nu̱jávada je̱ts pa̱neꞌe je̱ kutojku̱n mo̱o̱jyju je̱ Juan je̱tseꞌe je̱ jayu du̱yakna̱pé̱tu̱t. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kaꞌats a̱tseꞌe nꞌavaꞌnivat je̱ts pa̱n a̱tseꞌe ya̱ kutojku̱n xmo̱o̱yp je̱ts a̱tseꞌe veꞌem ntun. 
\s1 Toꞌk je̱ jayu ma̱a̱t nu̱me̱jtsk je̱ myajntk tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 28 Je̱tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―¿Vintso̱s ya̱ꞌa̱ veꞌe xvinmó̱tuda? Je̱m xa veꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk, nu̱me̱jtsk tseꞌe je̱ myajntk. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ kyo̱o̱p majntk du̱nu̱u̱jmi: “Na̱jkxu̱ mtunu̱ je̱m tsaaydum kam jo̱o̱tm.”  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: “Kaꞌa a̱tseꞌe nna̱jkxuvaꞌañ.” U̱xꞌo̱o̱k tseꞌe vyinmayu̱mpijt je̱tseꞌe o̱jts je̱m tyun.  
\v 30 Ax vanꞌit tseꞌe du̱nu̱u̱jmiva nay vanxú̱pjyam jadoꞌk je̱ myajntk. Ax jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌatso̱o̱jvji: “Na̱jkxup a̱ts.” Ax kaꞌa tseꞌe ñu̱jkx.  
\v 31 ¿Pa̱n tseꞌe du̱toon juuꞌ veꞌe je̱ tyeeꞌ cho̱jk? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe mutooꞌva̱jkp yaknu̱u̱jmi. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ yaaꞌtya̱jk je̱ myajntk juuꞌ veꞌe du̱katoon juuꞌ veꞌe je̱ tyeeꞌ cho̱jk. Napya̱a̱jmju̱du veꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱tya̱ꞌa̱xapta; ax nu̱yojk tsoꞌoxts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱m mꞌíttat.  
\v 32 Ku̱x je̱ꞌe̱ xa veꞌe je̱ Yakna̱pe̱jtpa Juan ñu̱ꞌo̱jts je̱tseꞌe mtukꞌíxjadat vintso̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱tsa̱k je̱tseꞌe mjoojntykadat, kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xjaanchjaꞌvidi, ax jyaanchjaꞌviduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n pa̱kmojkpada je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱tya̱ꞌa̱xapta. Ax ó̱yamts miitseꞌe xjaꞌixti ku veꞌe vyinmayu̱mpijtti je̱tseꞌe ñapya̱a̱jmjidi je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, kaꞌats miitseꞌe veꞌem xtoonduva, kaꞌa tseꞌe xjaanchjaꞌvidi juuꞌ veꞌe je̱ Juan kyo̱jts. 
\s1 Je̱ ko̱ꞌo̱y toompata̱jk tukmuꞌaꞌixmojkin 
\r (Mr. 12.1‑12; Lc. 20.9‑19) 
\p  
\v 33 ’Amo̱tunaxta jadoꞌk ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin: Toꞌk xa veꞌe je̱ jayu du̱pu̱u̱jm je̱ tsaaydum kam, je̱tseꞌe du̱yaknaaꞌtujk, je̱tseꞌe je̱ jot du̱pu̱u̱jm je̱p tsaja̱a̱tp joma veꞌe je̱ tsaaydum yakvinma̱a̱ꞌkxu̱t, je̱tseꞌe toꞌk je̱ pa̱ts ka̱jxm du̱pu̱u̱jm joma veꞌe je̱ chaaydum kam yaknu̱ꞌíxat. Vanꞌit tseꞌe du̱tukma̱a̱tko̱jtsmojkti je̱ yoova toompata̱jk pa̱n vinxu̱peꞌe tyukka̱daꞌakjadat ku veꞌe du̱pa̱kmóktat je̱ tsaaydum ta̱a̱jm. Vanꞌit tseꞌe jékum ñu̱jkx. 
\p  
\v 34 ’Ku veꞌe je̱ tsaaydum tok aats du̱paaty, vanꞌit tseꞌe je̱ kyuká̱tsivada du̱kejx je̱tseꞌe na̱jkx je̱ yoova toompa du̱ꞌamó̱tuda pa̱n juuꞌ veꞌe tukka̱daakjup.  
\v 35 Ax myajtstu tseꞌe je̱ kuká̱tsivada: je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe vyo̱jptu, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktu, nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe chakaꞌtstu.  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ tsaaydum kam je̱ vyintsá̱n du̱jaaꞌkke̱jxnuva je̱ kyuká̱tsivada. Nay vanxú̱pjyam tseꞌe yaktoondinuva nu̱jom juuꞌ veꞌe kye̱jx. 
\p  
\v 37 ’Ax tun u̱xꞌo̱o̱kani tseꞌe je̱ myajntk du̱kejx. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: “Vyintsa̱ꞌa̱gadap ijk je̱ꞌe̱ vineꞌe a̱ts ya̱ nꞌónu̱k.”  
\v 38 Ax ku tseꞌe du̱ꞌixti je̱ tsaaydum kam je̱ vyintsá̱n je̱ myajntk, jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: “Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe tukka̱dakká̱xjup ya̱ tsaaydum kam. Vaꞌan du̱yakꞌo̱o̱ꞌkumda je̱tseꞌe nje̱ꞌe̱imdat ya̱ tsaaydum kam.”  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe du̱majtsti je̱tseꞌe du̱yakpítsumdi joma veꞌe je̱ tsaaydum kam, je̱tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti. 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe tyónjadat je̱ tsaaydum kam je̱ vyintsá̱n? 
\p  
\v 41 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Yakjayꞌo̱o̱ꞌkká̱xjadap xa veꞌe katukma̱ꞌa̱tum je̱ ko̱ꞌo̱y toompata̱jk je̱tseꞌe je̱ viijnk yoova toompa du̱pá̱mu̱t. 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Ta̱ miitseꞌe xko̱tsta je̱ Kunuuꞌkx Jatyán juuꞌ veꞌe vaamp: 
\q1 Je̱ o̱y tsaaj juuꞌ veꞌe je̱ po̱jtspata̱jk myaso̱o̱ktinu, 
\q1 je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱jts yakpu̱m joma veꞌe du̱nu̱vinko̱pkiku̱x je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kpa̱ts. 
\q1 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱toon, 
\q1 ax je̱ ma̱ja̱ atú̱vats ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe nꞌíxumdup. 
\m Ta̱ miits ya̱ꞌa̱ veꞌe xko̱tsta, ¿veꞌem xaja?  
\v 43 Miits xa veꞌe mꞌuktukka̱daakju̱du je̱tseꞌe ku̱mꞌijtti je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Ax kaꞌa tseꞌe je̱m mꞌíttat; je̱ Nteꞌyam tseꞌe du̱vinko̱o̱n je̱tseꞌe je̱m yꞌijttinit je̱ jayu juuꞌ veꞌe kuva̱jkju̱dup.  
\v 44 Pa̱n pa̱n xa veꞌe kítup je̱ja tsaku̱jx, tukta̱jiká̱xup tseꞌe; ax pa̱n pa̱n tseꞌe je̱m ñiꞌkxm je̱ tsaaj naxka̱daakp, je̱ naxvay joꞌn tseꞌe tyaannit je̱ jayu. 
\p  
\v 45 Ku veꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ fariseota̱jk du̱ꞌamo̱tunajxti, vanꞌit tseꞌe du̱nu̱jaꞌvidi je̱ts je̱ꞌe̱ ka̱jxta veꞌe ya̱ tukmuꞌaꞌixmojkin du̱ka̱jts;  
\v 46 jyamatsuvaandu tseꞌe, ax kaꞌa tseꞌe veꞌem du̱toondi ku̱x cha̱ꞌkidupeꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ꞌe̱ ka̱jx ku veꞌe je̱ nu̱may jayu du̱jaanchjaꞌvidi je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús. 
\c 22  
\s1 Je̱ navya̱jktku̱n xa̱a̱j tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús kyo̱jtsꞌukvaannuva je̱ tukmuꞌaꞌixmojkin ma̱a̱t. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p  
\v 2 ―Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱vo̱o̱p je̱ jayu je̱tseꞌe yꞌijttinit je̱m yꞌam kya̱ꞌm. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ yakkutojkpa juuꞌ veꞌe je̱ myajntk du̱nu̱xa̱a̱jtoꞌni ku veꞌe tya̱ꞌa̱xpu̱jk,  
\v 3 je̱tseꞌe je̱ tyoompata̱jk du̱kejx je̱tseꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkx na̱jkx du̱vo̱vda; ax kaꞌa tseꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkx jye̱ꞌydi.  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe du̱ke̱jxnuva je̱ viijnk toompada, je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: “Na̱a̱jmada je̱ javya̱a̱ꞌkxta je̱ts apa̱a̱mdu̱kani a̱tseꞌe njayep je̱ kaaky je̱ na̱a̱j, tá̱vani a̱tseꞌe nyakjayꞌa̱a̱ꞌkju̱ a̱ts je̱ ntsapkaaj je̱ts je̱ tá̱nu̱k juuꞌ a̱tseꞌe tu̱nyakyeeꞌk, avaadani veꞌe nu̱jom. Vaꞌan du̱minda xa̱a̱jiva.”  
\v 5 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ javya̱a̱ꞌkx mya̱ja̱pa̱a̱jmjidi. Je̱meꞌe kyam jo̱o̱tm toꞌk ñu̱jkx, jadoꞌk tseꞌe ajooyva ato̱o̱ꞌkpa ñu̱jkx,  
\v 6 juuꞌ tseꞌe viijnkta, myajtstu tseꞌe je̱ yakkutojkpa je̱ tyoompada je̱tseꞌe du̱jomtoondi du̱titoondi, je̱tseꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌkti.  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa o̱o̱y tyunjo̱tmaꞌty, je̱tseꞌe je̱ tyojpata̱jk du̱kejx je̱tseꞌe na̱jkx du̱yakꞌo̱o̱ꞌkká̱xta je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktu je̱ tyoompada, je̱tseꞌe je̱ kyajpu̱n du̱yaktó̱ydat.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ tyoompata̱jk du̱nu̱u̱jmi: “Apa̱a̱mdu̱kani xa veꞌe nu̱jom je̱ xa̱a̱j, ax kaꞌa tseꞌe du̱vinmátsjada je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe o̱jts yakvo̱vda je̱tseꞌe myíndat.  
\v 9 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, na̱jkxu̱ xvo̱mokta je̱ja tooꞌ aajy je̱tseꞌe xyakmíndat xa̱a̱jiva nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe mpaattup.”  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ toompa ta̱jk je̱ja tooꞌ aajy pyítsumdi je̱tseꞌe du̱vo̱mojkka̱jxti nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe pyaattu, juuꞌ veꞌe o̱y jáyuda je̱ts juuꞌ veꞌe ko̱ꞌo̱y jáyuda. Veꞌem tseꞌe je̱ ta̱jk yꞌujts. 
\p  
\v 11 ’Ax ku tseꞌe je̱ yakkutojkpa tya̱jki je̱tseꞌe du̱ꞌix je̱ javya̱a̱ꞌkxta, vanꞌit tseꞌe du̱tukꞌixpejt toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe je̱p veꞌnip, kaꞌa tseꞌe du̱tukta̱jki je̱ xo̱x juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱y je̱ xa̱a̱j ka̱jx.  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa ña̱ꞌmu̱xji: “Mex, ¿vintso̱ tseꞌe yaja tu̱mta̱ka ka je̱ xo̱x ma̱a̱tap juuꞌ veꞌe ya̱ xa̱a̱j ka̱jx toomp?” Ama̱ꞌa̱t tseꞌe tyaajñ.  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ yakkutojkpa du̱nu̱u̱jmi je̱ tyoompata̱jk: “Ka̱tsomda paktsomda je̱ts yakpítsumda je̱tseꞌe xpá̱mdat je̱m ako̱o̱ꞌts ítum. Je̱m tseꞌe nu̱may yaaxtinit je̱m tseꞌe nu̱may ñatya̱tskaaꞌtjidinit.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ je̱ yakkutojkpa.  
\v 14 Ax veꞌem tseꞌe, nu̱may xa veꞌe juuꞌ veꞌe yakyaaxjidup; nu̱ꞌeejyjidats je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakvinko̱o̱ndup. 
\s1 Je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n yakmo̱ꞌo̱p 
\r (Mr. 12.13‑17; Lc. 20.20‑26) 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ fariseota̱jk du̱ꞌukko̱jtsmojkti pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱yakko̱jtstó̱kidi.  
\v 16 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Jesús du̱tuknu̱ke̱jxti pa̱n pa̱n jatyeꞌe pana̱jkxju̱dup je̱ts je̱ Herodes je̱ jyáyuda. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, nnu̱jaꞌvinup xa a̱a̱tseꞌe je̱ts tu̱v mitseꞌe je̱ mjáyuvin je̱ mjoojntykin, tyú̱vameꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱ xtukꞌix je̱ts kaꞌats mitseꞌe xtsa̱ꞌa̱ga je̱tseꞌe xꞌavánat juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip, kaꞌa tseꞌe xvinmay pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ jayu mka̱tsju̱.  
\v 17 Vaajnjikts a̱a̱ts toꞌk aaj pa̱n vintso̱ mitseꞌe mvaampa, ¿yakjajtypeꞌe u̱u̱ꞌm je̱ mpavaꞌnu̱namda je̱tseꞌe je̱ kupa̱ꞌmu̱n yakmo̱ꞌo̱t je̱ yakkutojkpa César, ukpu̱ kaꞌa veꞌe? 
\p  
\v 18 Ax ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ Jesús vintso̱ veꞌe je̱ kyo̱ꞌo̱y vinmaꞌyu̱nda, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta, ¿tya̱jxts a̱tseꞌe xka̱tsu̱va̱a̱ꞌnda?  
\v 19 Tukꞌixta a̱ts toꞌk je̱ meen juuꞌ veꞌe mpa̱a̱mdup je̱ kupa̱ꞌmu̱n. 
\p Vanꞌit tseꞌe yaktukꞌix toꞌk je̱ denario meen.  
\v 20 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌix, vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe yam yꞌapa̱mnax, je̱ts pa̱n tseꞌe yam xya̱a̱j yukjaꞌa? 
\p  
\v 21 Je̱tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Je̱ yakkutojkpa César ya̱ꞌa̱ veꞌe jye̱ꞌe̱. 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Mo̱ꞌo̱dats je̱ César juuꞌ veꞌe je̱ César jye̱ꞌe̱ip, je̱ts mo̱o̱yduvats je̱ Nteꞌyam juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam jye̱ꞌe̱ip. 
\p  
\v 22 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, ama̱ꞌa̱t tseꞌe tyaandi. Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxtini. 
\s1 Ku je̱ Jesús yakꞌamo̱tutu̱vi pa̱n joojntykpa̱jknuvapeꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk 
\r (Mr. 12.18‑27; Lc. 20.27‑40) 
\p  
\v 23 Je̱ xa̱a̱j tseꞌe je̱ saduceota̱jk je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi. (Je̱ saduceota̱jk tseꞌe vaandup je̱ts kaꞌa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk yꞌukjoojntykpa̱jktinuvat.) Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p  
\v 24 ―Yakꞌixpa̱jkpa, veꞌemeꞌe je̱ Moisés du̱jatyaajñ je̱ts pa̱n o̱o̱ꞌkpeꞌe toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk je̱tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x du̱masa̱ꞌa̱k je̱tseꞌe kaꞌa pa̱n yꞌónu̱k, je̱ o̱o̱ꞌkpa je̱ yꞌuts tseꞌe du̱pá̱kup je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱tseꞌe je̱ yꞌónu̱k jyé̱jat. Ax je̱ myutoꞌk mix ónu̱k tseꞌe taannup ax joꞌn je̱ yꞌajch je̱ yꞌónu̱k ku̱yꞌijt.  
\v 25 Ax nu̱vuxtojtu̱k tseꞌe yꞌijtti je̱ uts je̱ ajch. Ta̱ꞌa̱xpa̱jk tseꞌe je̱ ko̱o̱p ónu̱k, vanꞌit tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkni. Kaꞌa tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x je̱ yꞌónu̱k du̱yakje̱ji. Vanꞌit tseꞌe je̱ myutoꞌk uts du̱pu̱jk je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 26 Nay vanxú̱pjyam tseꞌe jyajtpa je̱ myutoꞌk uts. Vanꞌit tseꞌe je̱ myume̱jtsk uts nay veꞌem jyajtpa. Veꞌemeꞌe jyajtti toꞌk jadoꞌk je̱ myutojtu̱k uts paat.  
\v 27 Tá̱vani tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌknuva je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk.  
\v 28 Ax kuuk tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpata̱jk jyoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax, ¿pá̱nu̱kts vineꞌe tyu̱va du̱nu̱da̱ꞌa̱xap je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk?, ku̱x vaꞌan nu̱vuxtojtu̱keꞌe du̱pa̱jkti. 
\p  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―Mtooꞌtó̱kidup xa miitseꞌe ku̱x kaꞌa veꞌe xnu̱jávada vintso̱ veꞌe je̱ Kunuuꞌkx Jatyán vyaꞌañ je̱ts juuꞌ veꞌe o̱ꞌyixjup je̱ Nteꞌyam ma̱a̱t.  
\v 30 Ku xa veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa jyoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax, kaꞌa tseꞌe je̱ jayu yꞌukyaaꞌvya̱jktinit kaꞌa tseꞌe je̱ jayu yꞌukta̱ꞌa̱xpa̱jktinit, veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijttinit ax joꞌn je̱ ángeles juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 31 Ax je̱ꞌe̱ tseꞌe ku veꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa jyoojntykpa̱jktinuvat jadoꞌk nax, ta̱ tseꞌe xko̱tsta juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam mtukna̱ꞌmu̱xju̱dup je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp. Jidu̱ꞌu̱m je̱ꞌe̱ veꞌe vyaꞌañ:  
\v 32 “XNteꞌyamidup a̱tseꞌe je̱ Abraham, je̱ Isaac, ma̱a̱t je̱ Jacob.” Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, Ntyeꞌyamivapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ Nteꞌyam pa̱n pa̱n jatyeꞌe jaanchjaꞌvijidu ku veꞌe yꞌo̱o̱ꞌktini, kaꞌa tseꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ jyaꞌvinda yꞌa̱a̱ꞌka, joojntykidup je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 33 Ku veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxti, atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ nu̱may jayu tyaandi ya̱ ixpa̱jku̱n ka̱jx. 
\s1 Je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp 
\r (Mr. 12.28‑34) 
\p  
\v 34 Ku veꞌe je̱ fariseota̱jk du̱mó̱tudi je̱ts yakꞌamo̱ꞌteꞌe je̱ Jesús je̱ saduceota̱jk, vanꞌit tseꞌe ñayꞌamojkijidi.  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpa du̱ka̱tsa̱vu̱u̱ꞌn je̱ Jesús. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p  
\v 36 ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿juuꞌs je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp? 
\p  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―“Tso̱kta je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n, u̱u̱ꞌm je̱ nNteꞌyamamda, nu̱jom jaꞌvin, nu̱jom aaj nu̱jom jo̱o̱t, je̱ts nu̱jom je̱ mvinmaꞌyu̱n ma̱a̱t.”  
\v 38 Ya̱ꞌa̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp.  
\v 39 Je̱ mume̱jtsk pavaꞌnu̱n, veꞌem játypats je̱ꞌe̱ veꞌe. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: “Tso̱kta je̱ mmuja̱nta̱mda je̱ mmuta̱kta̱mda veꞌem ax joꞌn viinm mnachó̱kjada.”  
\v 40 Ya̱ me̱jtsk pavaꞌnu̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe du̱nu̱ma̱jika̱jxp nu̱jom je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ts juuꞌ veꞌe jyatyaandu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Ñu̱ma̱jiku̱jxp xa veꞌe ku̱x nu̱jomeꞌe je̱ viijnk pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe yakjatyaan je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ jayu tyukꞌixp vintso̱ veꞌe du̱tsa̱k je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tóndat pa̱n cho̱jktupeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts je̱ myuja̱nta̱m je̱ myuta̱kta̱m. 
\s1 Je̱ David je̱ Mya̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo 
\r (Mr. 12.35‑37; Lc. 20.41‑44) 
\p  
\v 41 Je̱mna tseꞌe vye̱ꞌnada je̱ fariseota̱jk,  
\v 42 vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Vintso̱s miitseꞌe mvaanduva? ¿Pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱ yakkutojkpa David je̱ chaan je̱ kyo̱o̱j. 
\p  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―¿Vintso̱seꞌe je̱ Espíritu Santo du̱vinmaꞌyu̱nma̱ꞌa̱ je̱ David ku veꞌe je̱ David vyaajñ je̱ts je̱ Mya̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo? Ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ David vyaajñ: 
\q1  
\v 44 Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe du̱nu̱u̱jmi a̱ts je̱ nMa̱ja̱ Vintsá̱n: 
\q1 “A̱jxtu̱ku̱ yaja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi namvaat a̱tseꞌe nyakvintó̱kida pa̱n pa̱n jatyeꞌe mtsoꞌoxpa̱jkju̱dup.” 
\m  
\v 45 ’Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ David vyaajñ je̱ts je̱ Mya̱ja̱ Vintsá̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo. Ax veꞌem tseꞌe, vaꞌajts tseꞌe yaknu̱java je̱ts ka je̱ chaan je̱ kyo̱o̱jjyap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, je̱ Mya̱ju̱ Vintsa̱mpa je̱ꞌe̱ veꞌe. 
\p  
\v 46 Ax je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup, ni pa̱na tseꞌe kyaꞌo̱ꞌyixji vintso̱ veꞌe ku̱jyaaꞌkꞌatsa̱a̱jv, ni pa̱na tseꞌe kyo̱o̱ꞌknayjaꞌvijini je̱tseꞌe juuꞌ du̱jaaꞌkꞌamo̱tutú̱vat. 
\c 23  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vintso̱ꞌy je̱ fariseota̱jk je̱ts je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk 
\r (Mr. 12.38‑40; Lc. 11.37‑54; 20.45‑47) 
\p  
\v 1 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi je̱ nu̱may jayu je̱ts je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p  
\v 2 ―Kyo̱jtsvaatstupeꞌe je̱ Moisés je̱ pyavaꞌnu̱n je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ fariseota̱jk.  
\v 3 Ka̱tsa̱pá̱ktats miits je̱ꞌe̱, veꞌem tonda ax joꞌn mtukna̱ꞌmu̱xjada; ax kaꞌa tseꞌe xtóndat juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tyoondup, ku̱x toꞌk viijneꞌe juuꞌ veꞌe kyo̱jtstup, jadoꞌk viijn tseꞌe juuꞌ veꞌe tyoondup.  
\v 4 Pya̱a̱jmjidupeꞌe je̱ jayu je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe vaꞌajts tsoꞌox; ax ni vinxu̱pa tseꞌe du̱kaputá̱kada je̱tseꞌe du̱kutyóndat je̱ Nteꞌyam je̱ pyavaꞌnu̱n.  
\v 5 Veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom du̱tonda je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌíxjadat, ma̱ja̱ viijneꞌe je̱m ak niꞌkxm yukjaꞌa du̱jaye̱pta je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe ñapya̱ꞌmu̱xjada je̱m vyimpó̱kkum je̱ts je̱m kya̱ꞌm, je̱tseꞌe je̱ vyit ya̱a̱jnit du̱jaye̱pta.  
\v 6 Ku tseꞌe ña̱jkxta joma veꞌe je̱ ma̱ja̱ kay je̱ ma̱ja̱ uuꞌk ukpu̱ je̱p tsaptu̱jkp, tum je̱ꞌe̱ tseꞌe cho̱jktup je̱tseꞌe du̱tuktsa̱a̱nadat je̱ tsu̱u̱jntku̱n juuꞌ veꞌe tum o̱o̱jyit.  
\v 7 Cho̱jktuvap tseꞌe je̱tseꞌe je̱ vintsa̱ꞌkin ma̱a̱t je̱ jayu kyo̱jtspo̱o̱ꞌkxjadat je̱p maaꞌy ja̱a̱tp je̱tseꞌe yakna̱a̱jmadat “yakꞌixpa̱jkpa”. 
\p  
\v 8 ’Ax miitsta, kaꞌa tseꞌe veꞌem myakna̱a̱jmadat “yakꞌixpa̱jkpa”, ku̱x mnayꞌútsijidup mnayꞌajchijidup mnayꞌútsijidup mnacha̱ꞌa̱ijidup xa miitseꞌeda anañu̱joma. Toꞌkjits je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱neꞌe ijtp je̱ mYakꞌixpa̱jkpada, a̱tsts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ Cristo.  
\v 9 Kaꞌa tseꞌe yaja naxviijn veꞌem myakna̱a̱jmadat “teeꞌ”, ku̱x toꞌkji veꞌe je̱ nTeeꞌamda, juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm.  
\v 10 Kaꞌa tseꞌe veꞌem myakna̱a̱jmadat “vintsá̱n”, ku̱x a̱ts, je̱ Cristo, a̱tsji veꞌe nnu̱Vintsá̱nip.  
\v 11 Je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱neꞌe du̱nu̱má̱jip miits ka̱jxta, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱neꞌe mpattoꞌnijidup.  
\v 12 Pa̱n pa̱n xa veꞌe namyá̱jijup, je̱ꞌe̱ tseꞌe taannup piꞌk; pa̱n pa̱n tseꞌe naajkpiꞌkijup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱má̱jap. 
\p  
\v 13 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada, fariseota̱jkta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Miits xa veꞌe je̱ tooꞌ myakꞌatojktup je̱tseꞌe veꞌem je̱ viijnk jayu kyatá̱kadat je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm, ni viinma tseꞌe je̱m mkatá̱kada, kaꞌa tseꞌe xyakjatta je̱tseꞌe tyá̱kadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m jata̱kavaandup. 
\p  
\v 14 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada, fariseota̱jkta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Mpa̱jkjidup xa veꞌe je̱ kuꞌa̱a̱ꞌk ta̱ꞌa̱xta̱jk je̱ tya̱jk paat, ax jek tseꞌe mtsapko̱tsta, veꞌem tseꞌe xkayaknu̱ke̱ꞌxnata̱kavaꞌanda je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe mtoondup. Ya̱ꞌa̱ ka̱jx tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n nu̱yojk myakmo̱o̱ydinit. 
\p  
\v 15 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada, fariseota̱jkta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! O̱o̱y xa veꞌe xtuntoonkada je̱tseꞌe o̱tyoꞌka je̱ jayu xtukpana̱jkxtat juuꞌ veꞌe mjaanchjaꞌvidup; ku veꞌe veꞌem je̱ jayu du̱kuvu̱k, mtukvinmajtsju̱dupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe me̱jtsk nax nu̱yojk chaachpaatnit je̱m ja̱njo̱o̱tm je̱ts ni kaꞌa veꞌe miitsta. 
\p  
\v 16 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, je̱ viints vintooꞌva̱jkiva joꞌnda! Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe mvaꞌanda: “Pa̱n je̱m xa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe du̱yaknajxp je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱pka je̱tseꞌe du̱kutyónu̱t; ax pa̱n yaknajxypts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ma̱ja̱ tsaptu̱jkpit oro, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱kutyónu̱t.”  
\v 17 Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn juuꞌ veꞌe viintsta je̱tseꞌe japyayo̱ꞌo̱y juuꞌ du̱toonduva du̱ko̱jtstuva. ¿Juuꞌ tseꞌe du̱jaaꞌknu̱má̱jip: je̱ ma̱ja̱ tsaptu̱jkpit oro, ukpu̱ je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk juuꞌ ka̱jxeꞌe je̱ ma̱ja̱ tsaptu̱jkpit oro vaꞌajts yꞌit je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk?  
\v 18 Mvaanduvap tseꞌe jidu̱ꞌu̱m: “Pa̱n je̱m xa veꞌe pa̱n pa̱neꞌe du̱yaknajxp je̱ yo̱jxpe̱jtu̱n, kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyinko̱pka je̱tseꞌe du̱kutyónu̱t; ax pa̱n yaknajxypts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ya̱x juuꞌ veꞌe je̱m yo̱jxpe̱jtu̱n ka̱jxm, tun vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱kutyónu̱t.”  
\v 19 ¡Miitsta, je̱ viints jayu joꞌnda! ¿Juuꞌ tseꞌe du̱jaaꞌknu̱má̱jip: je̱ ya̱x, ukpu̱ je̱ yo̱jxpe̱jtu̱n juuꞌ ka̱jx je̱ ya̱x vaꞌajts yꞌit je̱ja je̱ Nteꞌyam vyinkujk?  
\v 20 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, pa̱n pa̱neꞌe du̱yaknajxp je̱ yo̱jxpe̱jtu̱n, ka je̱ yo̱jxpe̱jtu̱njyap tseꞌe yaknajxyp, yaknajxpap je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱jom juuꞌ veꞌe ijtp je̱m yo̱jxpe̱jtu̱n ka̱jxm,  
\v 21 je̱ts pa̱n pa̱n tseꞌe du̱yaknajxp je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk, ka je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jkjyap tseꞌe yaknajxyp, yaknajxpap je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱m ijtp.  
\v 22 Pa̱n pa̱n tseꞌe du̱yaknajxp je̱ tsapjo̱o̱tmit it, yaknajxypts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ kyutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n je̱ts je̱ Nteꞌyam, juuꞌ veꞌe je̱m tsu̱u̱nip. 
\p  
\v 23 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada, fariseota̱jkta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Mmo̱o̱ydup xa veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ diezmo je̱ muxoꞌojkin paat, ax joꞌn je̱ menta, je̱ anís, je̱ts je̱ comino; ax kaꞌa tseꞌe xma̱ja̱ pa̱mda je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe nu̱yojk vinko̱pk. O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xpá̱mdat je̱ diezmo; ax vinko̱pkts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe nu̱yojk vinko̱pk, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe xtóndat juuꞌ veꞌe pyaatyp yꞌake̱e̱guip je̱tseꞌe xjayé̱ptat je̱ tukmo̱ꞌtu̱n je̱ts je̱ jaanchjaꞌvin.  
\v 24 ¡Miitsta, je̱ viints vintooꞌva̱jkiva joꞌnda! Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱ꞌakaꞌap toꞌk je̱ piꞌk oox je̱tseꞌe du̱nasꞌooga toꞌk je̱ camello. 
\p  
\v 25 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada, fariseota̱jkta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe du̱yakvaatstup je̱ñiꞌkxm tso̱o̱jvji je̱ tukꞌaꞌooguin je̱ts je̱ tukꞌato̱jkxin; ax je̱ jyo̱o̱t, ojtsts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe me̱e̱ꞌtsmúk je̱ts juuꞌ veꞌe je̱ ko̱ꞌo̱y toꞌnu̱n ka̱jx jé̱jip.  
\v 26 Miits, fariseota̱jkta, je̱ viints jayu joꞌnda, yakvaꞌatsta tooꞌva̱jkp je̱ mjo̱o̱tta je̱ mjaꞌvinda, vanꞌítnum tseꞌe yꞌó̱yat je̱tseꞌe xtóndat je̱ yꞌo̱y je̱ꞌe̱. 
\p  
\v 27 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada, fariseota̱jkta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ o̱o̱ꞌkpa jot joma veꞌe po̱o̱ꞌp nu̱po̱jtspét, tsoj veꞌe je̱ñiꞌkxm kyeꞌex, ax tum je̱ o̱o̱ꞌkpa pajk tseꞌe je̱p akujkp je̱ts juuꞌ jatyeꞌe axa̱a̱ꞌkp.  
\v 28 Veꞌemts miitseꞌe mke̱ꞌe̱xta je̱ja je̱ jayu vyinkujk ax joꞌn je̱ jayu juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup, ax je̱p tseꞌe akujkp je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱ xjaye̱pta je̱ts je̱ me̱jtsꞌaaj je̱ me̱jtsjo̱o̱t. 
\p  
\v 29 ’¡Ayo̱o̱v xa veꞌe miits je̱ mjo̱o̱tta, tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpada, fariseota̱jkta, me̱jtsꞌaajta me̱jtsjo̱o̱tta! Mnapya̱a̱jmju̱dup xa veꞌe ax joꞌn ku̱xvintsa̱ꞌkidi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. Mnu̱po̱jtspe̱jttup tseꞌe je̱ ñaxta̱jkin itta je̱tseꞌe xyaktsoja̱pa̱kta je̱ ñu̱po̱jtspé̱t pa̱n pa̱n jatyeꞌe tu̱v jáyuvidu joojntykidu.  
\v 30 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe mvaꞌanda: “Pa̱n a̱a̱ts xa veꞌe ku̱njoojntyki ku veꞌe a̱a̱ts je̱ nju̱jpit jayu jyoojntykidi, kaꞌats a̱a̱tseꞌe ku̱ntukpuyakꞌo̱o̱ꞌkidi je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta.”  
\v 31 Veꞌemts miitseꞌe viinm mnaajknu̱ke̱ꞌxnatá̱kajada je̱ts je̱ mju̱jpit jáyuda veꞌe du̱yakꞌo̱o̱ꞌktu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta.  
\v 32 Veꞌem xa miitseꞌeda ax joꞌn je̱ mju̱jpit jáyuda. ¡Tuntonkuká̱xadats nꞌit juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe tyonꞌukvaandu! 
\p  
\v 33 ’¡Miitsta, je̱ tsaaꞌn je̱ chaanda je̱ kyo̱o̱jta! ¿Vintso̱ts miitseꞌe mkayakpá̱mdat je̱m ja̱njo̱o̱tm?  
\v 34 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, ntuknu̱ké̱xtapts a̱ts miitseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe viji kej je̱ts je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe myakꞌixpá̱kjadap; ax je̱m tseꞌe juuꞌ veꞌe myakꞌo̱o̱ꞌktap, je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe myakcruuzpé̱ttap, nay je̱mpa tseꞌe juuꞌ veꞌe mvó̱ptap je̱p tsaptu̱jkp je̱tseꞌe xjomtóndat xtitóndat kajpu̱n kajpu̱n.  
\v 35 Ax veꞌem tseꞌe xtó̱kinadat nu̱jom je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yakꞌo̱o̱ꞌktu: je̱ Abel xa veꞌe o̱o̱ꞌk mutooꞌva̱jkp, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvip joojntykip yꞌijt, je̱ts je̱ Zacarías paat, je̱ Berequías je̱ myajntk, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe je̱ mju̱jpit jayu yakꞌo̱o̱ꞌktu je̱p ma̱ja̱ tsapta̱ktaagujkp je̱ja je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk je̱ts je̱ yo̱jxpe̱jtu̱n ita̱kujk.  
\v 36 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱tó̱kinadap nu̱jom ya̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱nu̱yaaxy je̱ jerusaleenit jáyuda 
\r (Lc. 13.34‑35) 
\p  
\v 37 ’¡Jerusaleenit jáyuda, jerusaleenit jáyuda, miitseꞌe myakꞌo̱o̱ꞌktup je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta je̱tseꞌe xtsakaꞌatsta pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam mtuknu̱ke̱jxju̱dup! ¡May nax xa a̱ts miitseꞌe njapa̱kmokuvaandi, veꞌem ax joꞌn je̱ tseedaak je̱p kye̱e̱ku̱n paꞌtkup je̱ pyiꞌk ónu̱k du̱muꞌux; ax kaꞌa tseꞌe xkuva̱jkti!  
\v 38 Íxtats nꞌit, masa̱ꞌa̱keꞌe tyaannit je̱ mma̱ja̱ tsapta̱jkta.  
\v 39 Ax veꞌemts a̱tseꞌe nvaꞌañ je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe xꞌukꞌíxtinuvat, vanꞌítnumeꞌe ku veꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paatnit je̱tseꞌe mvaꞌandat: “Je̱ Nteꞌyam je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t xa ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ veꞌe miimp je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n ka̱jx.” 
\c 24  
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts kutó̱kiyupeꞌe je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk 
\r (Mr. 13.1‑2; Lc. 21.5‑6) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús pyítsum je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tukꞌíxtat je̱ ma̱ja̱ tsapta̱kpa̱ts.  
\v 2 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Mꞌíxtupeꞌe nu̱jom ya̱ mú̱jit ta̱jkta? Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, ni toꞌkats ya̱ꞌa̱ veꞌe ya̱ tsaaj kyo̱o̱ꞌktaannit nu̱ka̱vyet, nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe kyuto̱kika̱jxnit. 
\s1 Je̱ nu̱jaꞌvin juuꞌ veꞌe jé̱jap ku veꞌe je̱ ita̱ka̱x tyá̱minit 
\r (Mr. 13.3‑23; Lc. 21.7‑24; 17.22‑24) 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱m Olivos Ko̱pk viindum. Je̱m tseꞌe je̱ Jesús chu̱u̱na vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk o̱jts apu̱k ña̱ꞌmu̱xjada: 
\p ―Vaajnjik a̱a̱ts toꞌk aaj vinꞌit ya̱ꞌa̱ veꞌe jyátu̱t ñáxu̱t je̱ts ti nu̱jaꞌvints a̱a̱tseꞌe njayé̱pup ku veꞌe mmiinnuvat je̱ts ku veꞌe ya̱ it kya̱xuvaannit. 
\p  
\v 4 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Mnayꞌíxjadap tseꞌe je̱ts kaꞌa veꞌe pa̱n mvinꞌa̱a̱ꞌnjadat,  
\v 5 ku̱x míndapeꞌe nu̱may juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱tseꞌe vyaꞌandat: “A̱ts xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit.” Ax nu̱may tseꞌe yakvinꞌa̱a̱ꞌndat. 
\p  
\v 6 ’Ax ku tseꞌe xmó̱tudat je̱ts je̱ atsoꞌoxeꞌe toojnjinup je̱ts je̱ atsoꞌox ka̱ts, kaꞌa tseꞌe mnavyinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱jadat, ku̱x nu̱pa̱a̱mdu̱kani je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t. Ax kaꞌanumts je̱ꞌe̱ veꞌe jyeꞌya vye̱ꞌnat je̱ ita̱ka̱x,  
\v 7 ku̱x na̱jkxpeꞌe je̱ jayu ñachoꞌoxpá̱kjada toꞌk nación je̱ts jadoꞌk nación, toꞌk kutojku̱n je̱ts jadoꞌk kutojku̱n. Jé̱jap tseꞌe je̱ yooj je̱ts je̱ ma̱kk ojx may viijn.  
\v 8 Veꞌem tseꞌe je̱ tsaachpaatu̱n du̱ꞌukvaꞌanu̱t. 
\p  
\v 9 ’Vanꞌitts miitseꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm myakpá̱mdat je̱tseꞌe myakjomtóndat myaktitóndat ku̱xeꞌe a̱ts xjaanchjávada.  
\v 10 Vanꞌitts a̱tseꞌe nu̱may xko̱o̱ꞌknatyukpa̱jkjidinit, namyuꞌé̱kjadap namyujo̱tꞌánjadapeꞌe, je̱tseꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm ñapyá̱mjadat toꞌk jadoꞌk.  
\v 11 Jé̱jadap tseꞌe juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada. Nu̱mayts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu juuꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe vyinꞌa̱a̱ꞌndap.  
\v 12 Nu̱yókapeꞌe o̱o̱y je̱ kyo̱ꞌo̱y je̱ꞌe̱, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe nu̱may kyo̱o̱ꞌknacho̱jkjidinit toꞌk jadoꞌk.  
\v 13 Ax pa̱n pa̱n tseꞌe du̱muténip je̱ tsaachpaatu̱n, je̱ꞌe̱ tseꞌe joojntykinup xa̱ꞌma ka̱jx.  
\v 14 Yakvaajnjadapeꞌe je̱ jayu je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook pa̱n joma jatyeꞌe cha̱a̱nada toꞌk it toꞌk naxviijn, veꞌem tseꞌe du̱nu̱jávadat je̱ts cha̱jkpeꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe je̱ jayu ñapya̱a̱jmjidinit je̱m je̱ꞌe̱ yꞌam kya̱ꞌm. Ku veꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t, ax vanꞌit tseꞌe ya̱ it kya̱jxnit. 
\p  
\v 15 ’Je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Daniel, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌavaꞌni je̱ꞌe̱ pa̱neꞌe je̱ kunuuꞌkx it du̱yakvintsa̱ꞌkintó̱kiyup. (Vaꞌan du̱vinmó̱tuvu̱ pa̱n pa̱neꞌe na̱ku̱ko̱jtsp.) Ku miitseꞌe xꞌíxtat je̱ts je̱m je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌit joma veꞌe kyapaaꞌtyju̱,  
\v 16 vanꞌit tseꞌe pa̱n pa̱n jatyeꞌe ve̱ꞌnadap yaja judéait yꞌit ja̱a̱t, vaꞌan tseꞌe du̱ke̱ꞌe̱kta je̱tseꞌe ña̱jkxtat je̱m tonu̱n viinm ko̱pk viinm.  
\v 17 Je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m azotea niꞌkxm ve̱ꞌnadap, kaꞌa tseꞌe je̱p tyu̱jkp yꞌukta̱jkidinit je̱tseꞌe ti du̱yakpítsumdat.  
\v 18 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe veꞌniduvap je̱m kam jo̱o̱tm, kaꞌa tseꞌe du̱nu̱vimpíttat je̱ vyit.  
\v 19 ¡Ayo̱o̱v xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱tta je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta juuꞌ veꞌe kanu̱vaꞌajtsap ve̱ꞌnadap vanꞌit je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe yakꞌonu̱ktsiꞌtstup vye̱ꞌnat!  
\v 20 Nu̱tsapko̱tsta je̱tseꞌe veꞌem kyatónju̱t ku veꞌe xox aats ukpu̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j vye̱ꞌnat,  
\v 21 ku̱x vanꞌiteꞌe je̱ jayu chaachpaaꞌttat veꞌem ax joꞌn ni vinꞌita kyatúnju̱na ku veꞌe ya̱ it cho̱o̱ꞌntk je̱ts u̱xyam paat, je̱tseꞌe ni je̱ vinꞌita kyo̱o̱ꞌktoojnjinit.  
\v 22 Ax ñu̱pa̱a̱jmtki tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱yakkó̱nat je̱ it ku veꞌe je̱ jayu chaachpaaꞌttat. Pa̱n ku̱jyek xa veꞌe je̱ tsaachpaatu̱n, ni pa̱na tseꞌe kyatso̱ꞌo̱ku̱t vanꞌit. Ax ñu̱pa̱a̱jmtki tseꞌe je̱ Nteꞌyam je̱tseꞌe du̱yakkó̱nat je̱ it ku veꞌe je̱ jayu chaachpaaꞌttat, yakkó̱napts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu ka̱jxta juuꞌ veꞌe vyinko̱o̱n. 
\p  
\v 23 ’Ax pa̱n jidu̱ꞌu̱m tseꞌe myakna̱a̱jmada: “Ixta, u̱xyaja tseꞌe je̱ Cristo”, ukpu̱ “Ixta, u̱xxim tseꞌe je̱ Cristo”, kaꞌa tseꞌe xjaanchjávadat.  
\v 24 Ku̱x míndapeꞌe juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ts a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌeda, je̱ts juuꞌ veꞌe natyijjadap je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpada, tyóndapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ mú̱jit nu̱jaꞌvin je̱ts je̱ mú̱jit atu̱va je̱tseꞌe je̱ jayu du̱tukvinꞌa̱a̱ꞌndat, pa̱n ku̱yꞌo̱ꞌyixjada veꞌe je̱tseꞌe du̱vinꞌa̱a̱ꞌndat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n.  
\v 25 Ta̱ xa a̱ts miitseꞌe ntukvinkó̱tsada namkaꞌana veꞌe veꞌem jyaty.  
\v 26 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, pa̱n myaknu̱u̱jmidupeꞌe: “Ixta, u̱xxim xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo joma veꞌe je̱ jayu kyatsu̱u̱na”, kaꞌa tseꞌe xnu̱na̱jkxtat; uk pa̱n myaknu̱u̱jmidup: “Ixta, u̱xe̱p tu̱jkp xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Cristo”, kaꞌats miits je̱ꞌe̱ veꞌe xjaanchjávadat.  
\v 27 Ku̱x veꞌem ax joꞌn toꞌk je̱ vítsu̱k yakꞌix je̱tseꞌe yꞌajaj yꞌatu̱ꞌkx je̱m joma veꞌe je̱ xa̱a̱j pyítsum je̱ts je̱ja paat joma veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱ka, yakꞌíxpap tseꞌe o̱y ku a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 28 Vaꞌajts xa veꞌe yaknu̱jávat pa̱n joma veꞌe je̱ jayu veꞌem yakvinꞌa̱a̱ꞌnu̱t, ku̱x joma veꞌe yꞌit je̱ tá̱nu̱k a̱a̱ꞌk, je̱m tseꞌe je̱ noꞌop ñayꞌamókajada. 
\s1 Vintso̱ myiinnuvat je̱ Cristo 
\r (Mr. 13.24‑37; Lc. 21.25‑33; 17.26‑30, 34‑36) 
\p  
\v 29 ’Ku veꞌe ñáxu̱t je̱ tsaachpaatu̱n, tun jatyji tseꞌe je̱ aampa xa̱a̱j vyinko̱o̱ꞌtsat, kaꞌa tseꞌe je̱ aampa po̱ꞌo̱ yꞌukꞌaannuvat, ku̱stá̱kadap tseꞌe je̱ maatsa; je̱ts je̱ ma̱kkin juuꞌ veꞌe ya̱ tsajmit it, xyitu̱yo̱ꞌo̱yupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam.  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe je̱m tsajviinm xpa̱jktinit je̱ nu̱jaꞌvin je̱ts miimp a̱tseꞌe, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp; yaxpá̱ktapeꞌe je̱ jayu pa̱n joma veꞌe cha̱a̱nada yaja naxviijn je̱ts a̱tseꞌe xꞌíxtat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat je̱m vínu̱ts jo̱o̱tm je̱ kutojku̱n ma̱a̱t je̱ts o̱o̱y je̱ ma̱jin ma̱a̱t.  
\v 31 Vanꞌiteꞌe ku veꞌe je̱ trompeta ma̱kk xyoꞌoxu̱t, nké̱xupts a̱tseꞌe je̱ nꞌaangelesta̱jk, yaknayꞌamojkijidinupts je̱ꞌe̱ veꞌe pa̱n pa̱n jaty a̱tseꞌe nvinko̱o̱n vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn je̱ts je̱ vaat joma veꞌe ya̱ tsajmit it kyuka̱xa. 
\p  
\v 32 ’Ixta je̱ higo ku̱p. Ku veꞌe je̱ yꞌaxén yꞌaꞌonu̱kta̱ka je̱tseꞌe je̱ yꞌaajy pyítsumnuva, mnu̱jaꞌvidupts miits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts tá̱mani veꞌe je̱ xa̱ko̱pk.  
\v 33 Ax nay veꞌempa tseꞌe ku veꞌe xꞌíxtat je̱ts toojnjup ko̱jtsjupeꞌe juuꞌ a̱tseꞌe nka̱jtsp, nu̱jávadats je̱ts tá̱mani je̱ꞌe̱ veꞌe vye̱ꞌnat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat.  
\v 34 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jom ya̱ꞌa̱ veꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t namkaꞌana veꞌe yꞌo̱o̱ꞌkká̱xta ya̱ jayu juuꞌ veꞌe u̱xyam joojntykidup.  
\v 35 Ká̱xup náxup tseꞌe ya̱ tsajmit it je̱ts ya̱ naxviijnit it; ax a̱ts je̱ nka̱ts je̱ nꞌayook, ni je̱ vinꞌítats je̱ꞌe̱ veꞌe kyapaaꞌnáxu̱t. 
\p  
\v 36 ’Kaꞌa tseꞌe je̱ jayu du̱nu̱jávada vinꞌiteꞌe je̱ xa̱a̱j du̱paaꞌtu̱t ku veꞌe veꞌem tyónju̱t kyó̱tsju̱t, ni je̱ aangelesa tseꞌe du̱kanu̱jávada juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm, ni a̱tsa tseꞌe nkanu̱jaꞌviva, a̱ts, je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k, je̱ Dios Teeꞌji veꞌe du̱nu̱jaꞌvip. 
\p  
\v 37 ’Veꞌem ax joꞌn tyoojnji kyo̱jtsji ku veꞌe je̱ Noé jyoojntyki, nay veꞌempa tseꞌe tyoojnjinuvat vanꞌit ku a̱tseꞌe nmiinnuvat, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 38 Ku veꞌe je̱ na̱a̱kukó̱ma kyanaxyna vyeꞌna, kaaydup ooktup tseꞌe je̱ jayu, yaaꞌvya̱jktup ta̱ꞌa̱xpa̱jktup, vanꞌit paat tseꞌe veꞌem du̱toondi ku veꞌe je̱ Noé je̱p arca ja̱a̱tp tya̱jkini.  
\v 39 Ax kaꞌa tseꞌe du̱nu̱jaꞌvidi vinꞌiteꞌe myínu̱t je̱ xa̱a̱j ku veꞌe ña̱a̱kukó̱madat, vanꞌítnumeꞌe du̱nu̱jaꞌvidi ku veꞌe je̱ na̱a̱kukó̱ma jye̱ꞌy je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌkka̱jxtini. Nay veꞌempa tseꞌe vanꞌit jyajtpat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax.  
\v 40 Je̱ xa̱a̱j, nu̱me̱jtsk tseꞌe je̱ yaaꞌtya̱jk vye̱ꞌnadat je̱m kam jo̱o̱tm, toꞌk tseꞌe yakvo̱o̱vnit, jadoꞌk tseꞌe tyaannit;  
\v 41 nu̱me̱jtsk tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ja̱jtsp vye̱ꞌnadat, toꞌk tseꞌe yakvo̱o̱vnit, jadoꞌk tseꞌe tyaannit. 
\p  
\v 42 ’Nakyujoojntykajada miits, ku̱x kaꞌa xa veꞌe xnu̱jávada vinꞌit a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax.  
\v 43 Nu̱jávada ya̱ꞌa̱, pa̱n ku̱du̱nu̱java xa veꞌe je̱ kuta̱jk pa̱n vinꞌiteꞌe ko̱o̱ꞌts je̱ me̱e̱ꞌtspa tya̱kavaꞌañ, joojntyk tseꞌe ñaajkꞌítju̱t je̱tseꞌe du̱kayakjátu̱t je̱tseꞌe je̱ tya̱jk du̱yakꞌavaꞌatsu̱t je̱tseꞌe je̱ pya̱a̱mdu̱k yakme̱e̱ꞌtsjat.  
\v 44 Apa̱a̱mdu̱ka veꞌe mnaajkꞌítjadat, ku̱x kavinmaaypeꞌe mve̱ꞌnadat ku a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\s1 Je̱ o̱y ixꞌijtpa je̱ts je̱ ko̱ꞌo̱y ixꞌijtpa 
\r (Lc. 12.41‑48) 
\p  
\v 45 ’Je̱ jáyuda juuꞌ veꞌe kuvij je̱tseꞌe o̱y du̱tonda juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn toꞌk juuꞌ veꞌe je̱ toonk o̱y du̱ꞌixꞌijtp je̱tseꞌe je̱ vyintsá̱n tyukka̱tá̱kaja je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌítu̱t je̱ toompata̱jk. Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n cha̱a̱ꞌn.  
\v 46 Ax ku tseꞌe je̱ vyintsá̱n jye̱ꞌyni, vanꞌit tseꞌe du̱ꞌix je̱ts o̱yeꞌe du̱kutyún je̱ ayook juuꞌ veꞌe yaktaꞌnu̱xju. Xo̱o̱nts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ ixꞌijtpa ku veꞌe veꞌem je̱ vyintsá̱n pyaaꞌtyju̱.  
\v 47 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts je̱ vyintsa̱neꞌe tukka̱ta̱jkiká̱xjup je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌítu̱t nu̱jom juuꞌ jatyeꞌe yꞌixp jyayejpp.  
\v 48 Kaꞌats je̱ꞌe̱ veꞌe vyeꞌema ax joꞌn toꞌk je̱ ixꞌijtpa juuꞌ veꞌe du̱nasjaꞌvip je̱ts tánapeꞌe je̱ vyintsá̱n,  
\v 49 je̱tseꞌe du̱jomtonꞌukvaꞌañ du̱titonꞌukvaꞌañ je̱ vyintsá̱n je̱ tyoompada, je̱tseꞌe je̱ mookjuva du̱ma̱a̱tkáy du̱ma̱a̱tꞌuuꞌk.  
\v 50 Kavinmaayp tseꞌe vye̱ꞌnat je̱ xa̱a̱j ku veꞌe je̱ vyintsá̱n jye̱ꞌynit je̱tseꞌe veꞌem yakkupaadat.  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n je̱ tsaachpaatu̱n myo̱ꞌo̱ju̱t je̱tseꞌe pyá̱mju̱t joma veꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe me̱jtsꞌaajax me̱jtsjo̱o̱tax. Je̱m tseꞌe nu̱may yaaxtinit je̱m tseꞌe nu̱may ñatya̱tskaaꞌtjidinit. 
\c 25  
\s1 Nu̱majk je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱x tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 1 ’Jidu̱ꞌu̱m xa veꞌe jyátu̱t ma̱a̱t je̱ jayu pa̱n pa̱n jatyeꞌe ituvaandup je̱m je̱ Nteꞌyam yꞌam kya̱ꞌm. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌeda ax joꞌn jyajty nu̱majk je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱xta juuꞌ veꞌe je̱ tya̱ꞌkxpa du̱ko̱o̱ndu je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱ja je̱ navya̱jkjuva tya̱kꞌaajy, je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa veꞌe o̱jts du̱ꞌaꞌixta.  
\v 2 Nu̱mugo̱o̱xk tseꞌe je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱xta o̱yvintso̱va juuꞌ du̱tonda, je̱ts je̱ janu̱mugo̱o̱xk, o̱y tseꞌe juuꞌ du̱payo̱ꞌo̱yda.  
\v 3 Juuꞌ tseꞌe o̱yvintso̱va juuꞌ du̱toondup, kaꞌa tseꞌe je̱ aceite du̱ko̱o̱ndi munu̱yojk je̱tseꞌe je̱ tya̱ꞌkxpa ku̱du̱jaaꞌkpa̱a̱jmjidi;  
\v 4 ax juuꞌ tseꞌe o̱y juuꞌ du̱payo̱ꞌydup, kyo̱o̱ndu tseꞌe je̱ aceite munu̱yojk, apu̱keꞌe juuꞌ veꞌe je̱ tya̱ꞌkxpa mya̱a̱t.  
\v 5 Ku veꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa tyaꞌni, manajxtinu tseꞌe nu̱jom je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱xta.  
\v 6 Tsoꞌm joꞌn tseꞌe je̱ jayu ma̱kk kya̱jts jidu̱ꞌu̱m: “¡U̱xe̱meꞌe myets je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa; na̱jkxu̱ xma̱a̱tnavyaaꞌtjada!”  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱x pyojtu̱kti je̱tseꞌe je̱ tya̱ꞌkxpada du̱ꞌapa̱a̱jmtkidi.  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ nu̱mugo̱o̱xk juuꞌ veꞌe o̱yvintso̱va juuꞌ du̱toondup, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱nu̱u̱jmidu je̱ nu̱mugo̱o̱xk juuꞌ veꞌe o̱y juuꞌ du̱payo̱ꞌydup: “Mo̱o̱yk a̱a̱ts toꞌk aaj je̱ mꞌacéiteda ku̱x piꞌtsnupeꞌe a̱a̱ts ya̱ nta̱ꞌkxpa.”  
\v 9 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ nu̱mugo̱o̱xk yꞌatso̱o̱jvjidi: “Kaꞌaseꞌe, ku̱x kaꞌa xa veꞌe xnu̱paadijimdat; ñojkꞌó̱yeꞌe na̱jkxu̱ mje̱ꞌe̱ xjoyda.”  
\v 10 Ax namvaat tseꞌe o̱jts du̱joyda je̱ yꞌacéiteda, vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa. Je̱ kiixa̱ta̱ꞌa̱xta juuꞌ veꞌe apa̱a̱mdu̱kani veꞌnidup, mya̱a̱tta̱jkiduts je̱ꞌe̱ veꞌe xa̱a̱jiva je̱ ta̱ꞌa̱xpa̱jkpa. Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱jk yꞌatojkni.  
\v 11 Ku veꞌe jye̱ꞌydinuva je̱ nu̱mugo̱o̱xk kiixa̱ta̱ꞌa̱xta juuꞌ veꞌe o̱yvintso̱va juuꞌ du̱toondup, vanꞌit tseꞌe vyaandi: “¡Teꞌ, teꞌ, yakꞌavaatsjik a̱a̱ts toꞌk aaj ya̱ mta̱jk!”  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe yakꞌatso̱o̱vdi: “Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts kaꞌa a̱ts miitseꞌe nꞌíxada.” 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Nakyujoojntykajadats, ku̱x kaꞌa veꞌe xnu̱jávada ti xa̱a̱j ti hora a̱tseꞌe nmiinnuvat jadoꞌk nax. 
\s1 Je̱ meen tukmuꞌaꞌixmojkin 
\p  
\v 14 ’Je̱ Nteꞌyam xa veꞌe je̱ jayu du̱yakkutojkjip. Veꞌem xa je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn toꞌk je̱ yaaꞌtya̱jk juuꞌ veꞌe jékum na̱jkxuvaan je̱tseꞌe du̱vatsa̱a̱jv je̱ tyoompata̱jk je̱tseꞌe je̱ myeen du̱tukka̱ta̱jki je̱tseꞌe du̱yaktóndat. 
\p  
\v 15 ’Nu̱toꞌk tseꞌe du̱tukka̱ta̱jki mugo̱o̱xk je̱ meen juuꞌ veꞌe vaꞌajts tsó̱vax, je̱ts jadoꞌk me̱jtsk je̱ meen, je̱ts jadoꞌk toꞌk je̱ meen. Ax akijpxa tseꞌe cho̱v je̱ meen. Veꞌemeꞌe toꞌk jadoꞌk du̱tukka̱ta̱jki je̱tseꞌe du̱yaktóndat pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ vijin je̱ ke̱ju̱n du̱jaye̱pta. Vanꞌit tseꞌe cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe jékum ñu̱jkx.  
\v 16 Je̱ toompa juuꞌ veꞌe mugo̱o̱xk je̱ meen yaktukka̱ta̱jki, yaktompa̱jkko̱jts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ vyintsá̱n je̱ myeen je̱tseꞌe du̱yaknu̱yojki jamugo̱o̱xk je̱ meen.  
\v 17 Nay veꞌempa tseꞌe je̱ toompa juuꞌ veꞌe yaktukka̱ta̱jki me̱jtsk je̱ meen, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yaknu̱yojki jame̱jtsk je̱ vyintsá̱n je̱ myeen.  
\v 18 Ax je̱ toompa juuꞌ veꞌe toꞌk je̱ meen yaktukka̱ta̱jki, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ vyintsá̱n je̱ myeen du̱taji. 
\p  
\v 19 ’Taꞌni tseꞌe je̱ vyintsa̱nda je̱tseꞌe vyimpijtnuva. Vanꞌit tseꞌe nu̱toꞌk jaty je̱ tyoompa du̱vatsa̱a̱jv je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tutú̱vidi vintso̱ veꞌe je̱ myeen du̱yaktoondi.  
\v 20 Tooꞌva̱jkp tseꞌe jye̱ꞌy je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yaktukka̱ta̱jki mugo̱o̱xk je̱ meen. Myo̱o̱y tseꞌe je̱ vyintsá̱n majk je̱ meen; jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: “Vintsá̱n, mugo̱o̱xk xa a̱ts mitseꞌe je̱ mmeen xtukka̱ta̱jki, u̱xyájats je̱ꞌe̱ veꞌe jamugo̱o̱xk juuꞌ a̱tseꞌe mpa̱jk.”  
\v 21 Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: “O̱yseꞌe, o̱y toompa xa mitseꞌe, veꞌemeꞌe juuꞌ xtun ax joꞌn yaktsa̱k. O̱y tseꞌe xyaktún juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌn, mayts a̱ts mitseꞌe juuꞌ ntukka̱tá̱kat. Tukputukxo̱o̱jntkikts a̱ts joma veꞌe a̱ts je̱ nxo̱o̱jntku̱n.”  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe jye̱ꞌy je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe yaktukka̱ta̱jki me̱jtsk je̱ meen, myo̱o̱y tseꞌe je̱ vyintsá̱n maktaaxk je̱ meen, je̱tseꞌe vyaajñ: “Vintsá̱n, me̱jtsk xa a̱ts mitseꞌe je̱ mmeen xtukka̱ta̱jki, u̱xyájats je̱ꞌe̱ veꞌe jame̱jtsk juuꞌ a̱tseꞌe mpa̱jk.”  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n ña̱ꞌmu̱xji: “O̱yseꞌe, o̱y toompa xa mitseꞌe, veꞌemeꞌe juuꞌ xtun ax joꞌn yaktsa̱k. O̱y tseꞌe xyaktún juuꞌ veꞌe ve̱e̱ꞌn, mayts a̱ts mitseꞌe juuꞌ ntukka̱tá̱kat. Tukputukxo̱o̱jntkikts a̱ts joma veꞌe a̱ts je̱ nxo̱o̱jntku̱n.”  
\v 24 Ax ku tseꞌe jye̱ꞌy je̱ toompa juuꞌ veꞌe toꞌk yaktukka̱ta̱jki je̱ meen, vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n du̱nu̱u̱jmi: “Vintsá̱n, nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts kaꞌa mitseꞌe je̱ tukmo̱ꞌtu̱n xjayep, je̱ꞌe̱ veꞌe mꞌamó̱tup juuꞌ veꞌe mkanu̱pu̱jkp je̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mpa̱kmujkp juuꞌ veꞌe mkatuump.  
\v 25 Je̱ꞌe̱ ka̱jxts a̱ts mitseꞌe ntsa̱ꞌki je̱ts a̱tseꞌe o̱jts ya̱ mmeen ntaja. Ax u̱xyájats ya̱ꞌa̱ veꞌe juuꞌ a̱ts mitseꞌe xtukka̱ta̱jki.”  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ vyintsá̱n yꞌatso̱o̱jvji: “Mits, ko̱ꞌo̱y toompa, ni vinxu̱pa xa a̱ts mitseꞌe xkatuujnja. Veꞌem xa mitseꞌe mvaꞌañ je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe nꞌamó̱tup juuꞌ a̱tseꞌe nkanu̱pu̱jkp je̱ts je̱ꞌe̱ a̱tseꞌe mpa̱kmujkp juuꞌ a̱tseꞌe nkatuump.  
\v 27 Ku̱xtukka̱ta̱jki xa veꞌe je̱ jayu a̱ts je̱ nmeen je̱tseꞌe ku̱du̱yaknu̱yojki; ax kuts a̱tseꞌe ku̱nvimpijtni, vanꞌitts a̱tseꞌe ku̱nyakvimpijt je̱ meen ma̱a̱t je̱ myunu̱yojkin.”  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe yaknu̱u̱jmidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱m veꞌnidup: “Pa̱jkjada ya̱ꞌa̱ toꞌk je̱ meen je̱tseꞌe xtukka̱tá̱kadat je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe du̱ma̱a̱t majk je̱ meen.  
\v 29 Ku̱x pa̱n pa̱n xa veꞌe juuꞌ du̱jaye̱jpp, jaaꞌkyakmo̱ꞌo̱p tseꞌe, ax veꞌem tseꞌe o̱o̱y juuꞌ du̱tunjayé̱pu̱t; ax pa̱n pa̱n tseꞌe juuꞌ du̱kajaye̱jpp, yakpa̱jkjap tseꞌe nu̱jom, je̱ꞌe̱ paateꞌe juuꞌ veꞌe yu̱u̱ꞌn ve̱e̱ꞌn jyayejpp.  
\v 30 Ax ya̱ toompa juuꞌ a̱tseꞌe xkatoojnjip, yakpítsumdinits je̱ts pa̱mda je̱m ako̱o̱ꞌts ítum. Je̱m tseꞌe nu̱may yaaxtinit je̱m tseꞌe nu̱may ñatya̱tskaaꞌtjidinit.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ toompa je̱ vyintsá̱n vyaajñ. 
\s1 Ku anañu̱joma je̱ jayu yakto̱kimpayo̱ꞌynit 
\p  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Ku xa a̱tseꞌe je̱ vaꞌajts aangelesta̱jk nma̱a̱tmínu̱t je̱ ma̱jin ma̱a̱t, a̱jxtu̱kupts a̱tseꞌe je̱ja nkutojku̱n tsu̱u̱jntku̱n ku̱jx, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 32 Nu̱jom tseꞌe je̱ jayu juuꞌ veꞌe tsu̱u̱nidup vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn, je̱ꞌe̱ tseꞌe nayꞌamojkiká̱xjadap je̱ja a̱ts nvinkujk; a̱ts tseꞌe apu̱k mpa̱a̱mdinup toꞌk jadoꞌk, veꞌem ax joꞌn je̱ carnero vinténiva apu̱k du̱pu̱m je̱ carnero je̱ts apu̱k je̱ chivo.  
\v 33 Je̱ jayu juuꞌ veꞌe veꞌem ijttup ax joꞌn je̱ carneeroda, jé̱jats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mpá̱mdat a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi; je̱ts je̱ jayu juuꞌ veꞌe veꞌem ijttup ax joꞌn je̱ chívoda, jé̱jats a̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe mpá̱mdat a̱ts nꞌanaja̱paꞌayi.  
\v 34 Vanꞌitts a̱tseꞌe, je̱ Yakkutojkpa, nna̱a̱jmadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ja a̱ts nꞌakaꞌyu̱n paꞌayi: “Míndats miits. A̱ts je̱ nTeeꞌ je̱ kyunooꞌkxu̱n ma̱a̱t tseꞌe mꞌitta. Tá̱kada yam a̱ts nkutojku̱n jo̱o̱tm, myakꞌapa̱a̱jmtkijidu xa miits ya̱ꞌa̱ veꞌe kaꞌanumeꞌe je̱ it cho̱o̱ꞌndu̱k vyeꞌna.  
\v 35 Ku̱x ku a̱tseꞌe nyuꞌo̱o̱ꞌkji, xyakkaayduts a̱tseꞌe; ku a̱tseꞌe nta̱a̱tsi, xmo̱o̱yduts a̱tseꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j; ku a̱tseꞌe najxpa jayu nveꞌna, xyakmataanduts a̱tseꞌe;  
\v 36 ku a̱tseꞌe je̱ vit je̱ xo̱x xkaꞌijtji, xxo̱jxtuts a̱tseꞌe; ku a̱tseꞌe pa̱jkjup nveꞌna, xkuꞌíxtuts a̱tseꞌe; ku a̱tseꞌe je̱p poxu̱ntu̱jkp nveꞌna, xkuꞌíxtuvats a̱tseꞌe.”  
\v 37 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsó̱vdat je̱ꞌe̱da pa̱n pa̱n jatyeꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup: “Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿vinꞌitts a̱a̱ts mitseꞌe nꞌix je̱ts mitseꞌe myuꞌo̱o̱ꞌkji, je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe nyakkaajy? ¿Vinꞌitts a̱a̱ts mitseꞌe nꞌix je̱ts mitseꞌe mta̱a̱tsi, je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j nmo̱o̱jy?  
\v 38 ¿Vinꞌitts a̱a̱ts mitseꞌe nꞌix je̱ts najxpa jayu mitseꞌe, je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe nyakmataajñ? ¿Vinꞌit tseꞌe je̱ vit je̱ xo̱x mkaꞌijtu̱xji, je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe nxa̱jx?  
\v 39 ¿Vinꞌitts a̱a̱ts mitseꞌe nꞌix pa̱jkjup ukpu̱ je̱p poxu̱ntu̱jkp, je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe o̱jts nkuꞌix?”  
\v 40 Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌatsó̱vdat: “Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jomeꞌe juuꞌ veꞌe mtoojnjidu a̱ts je̱ nꞌutsa̱ta̱jk, vinxu̱peꞌe du̱kanu̱ma̱ja je̱ jayu, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn a̱tseꞌe viinm miits ku̱xtoojnjidi.” 
\p  
\v 41 ’Vanꞌitts a̱tseꞌe nna̱a̱jmadat pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ja a̱ts nꞌanaja̱paꞌayi: “Vinvaꞌkvaꞌatsta a̱ts, ko̱ꞌo̱ñu̱kó̱tsada, na̱jkxta je̱m ja̱njo̱o̱tm juuꞌ veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx to̱o̱yp, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe apa̱a̱mdu̱kani ijtp je̱tseꞌe je̱m chaachpaattinit je̱ ko̱ꞌo̱yjáyuvap ma̱a̱t je̱ kyo̱ꞌo̱y aangelesta̱jkta.  
\v 42 Ku̱x ku a̱tseꞌe nyuꞌo̱o̱ꞌkji, kaꞌats a̱tseꞌe xyakkaaydi; ku a̱tseꞌe nta̱a̱tsi, kaꞌats a̱tseꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j xmo̱o̱ydi;  
\v 43 ku a̱tseꞌe najxpa jayu nveꞌna, kaꞌats a̱tseꞌe xyakmataandi; ku a̱tseꞌe je̱ vit je̱ xo̱x xkaꞌijtji, kaꞌats a̱tseꞌe xxo̱jxti; ku a̱tseꞌe pa̱jkjup nveꞌna je̱ts ku a̱tseꞌe je̱p poxu̱ntu̱jkp nveꞌna, kaꞌats a̱tseꞌe o̱jts xkuꞌixta.”  
\v 44 Vanꞌitts a̱tseꞌe xꞌatsó̱vdat: “Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿vinꞌitts a̱a̱ts mitseꞌe nꞌix je̱ts mitseꞌe myuꞌo̱o̱ꞌkji, uk mta̱a̱tsi, ukpu̱ najxpa jayu mveꞌna, ukpu̱ je̱ vit je̱ xo̱x mkaꞌijtu̱xji, uk pa̱jkjup mveꞌna, ukpu̱ je̱p poxu̱ntu̱jkp mveꞌna, je̱ts a̱a̱ts mitseꞌe nkaputa̱jki?”  
\v 45 Vanꞌitts a̱tseꞌe nꞌatsó̱vdat: “Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱jomeꞌe juuꞌ veꞌe mkatoojnjidu je̱ jayu, vinxu̱peꞌe du̱kanu̱ma̱ja je̱ jayu, veꞌemts je̱ꞌe̱ veꞌe ax joꞌn a̱tseꞌe viinm miits ku̱xkatoojnjidi.”  
\v 46 Je̱ꞌe̱da tseꞌe na̱jkxtap joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx chaachpaattinit; ax je̱ꞌe̱da juuꞌ veꞌe tu̱v jáyuvidup joojntykidup, je̱ꞌe̱ tseꞌe na̱jkxtap joma veꞌe xa̱ꞌma ka̱jx jyoojntykidinit. 
\c 26  
\s1 Ku je̱ israeejlit jayu du̱ko̱jtsmojkti je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱mátstat 
\r (Mr. 14.1‑2; Lc. 22.1‑2; Jn. 11.45‑53) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ Jesús vyanku̱jx, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmi: 
\p  
\v 2 ―Ax joꞌn miitseꞌe xnu̱jávada joꞌn, va̱jxkm xa veꞌe je̱ pascua xa̱a̱j du̱paaꞌtu̱t. Je̱ xa̱a̱jts a̱tseꞌe je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm nyakpá̱mu̱t juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup, je̱ts a̱tseꞌe cruuzpét nꞌítu̱t, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. 
\p  
\v 3 Vanꞌit tseꞌe ñayꞌamojkijidi je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jkta je̱ts je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda. Je̱p tseꞌe ñayꞌamojkijidi je̱ Caifás tya̱kꞌap, je̱ꞌe̱ tseꞌe ijt teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta vanꞌit.  
\v 4 Je̱p tseꞌe du̱ko̱jtsmojkti pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús du̱mátstat je̱ taay ma̱a̱t, je̱tseꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjadat.  
\v 5 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Kaꞌa tseꞌe nmajtsumdat ku veꞌe je̱ xa̱a̱j tyunju̱ vye̱ꞌnat ku̱x ku veꞌe je̱ nu̱may jayu yoojmu̱ktat yꞌajxu̱ktat. 
\s1 Toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk du̱pa̱a̱jmji je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j je̱ Jesús 
\r (Mr. 14.3‑9; Jn. 12.1‑8) 
\p  
\v 6 Je̱m tseꞌe betániait kyajpu̱n ka̱jxm je̱ Jesús vyeꞌna je̱m je̱ Simón tya̱kꞌam, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe leprapa̱jkjup yꞌijt.  
\v 7 Kaayp tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe vyinkutá̱miji toꞌk je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ma̱a̱t toꞌk je̱ po̱o̱ꞌp tsaaj apa̱jkin juuꞌ veꞌe je̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j du̱ma̱a̱t juuꞌ veꞌe tsó̱vax a̱a̱ꞌk. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱tukxa̱kte̱e̱jmu̱kku̱jx.  
\v 8 Ku tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ꞌixti, jo̱tmaꞌttu tseꞌe, je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―¿Tya̱jxts ya̱ꞌa̱ veꞌe ko̱o̱jyji du̱yakvinto̱ki?  
\v 9 Ku̱yakta̱a̱ꞌk xa ya̱ꞌa̱ veꞌe tsó̱vax je̱tseꞌe je̱ ayo̱o̱va jayu je̱ meen yakmo̱ꞌo̱t. 
\p  
\v 10 Ñu̱jaꞌvits je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús vintso̱ veꞌe vyaandi, vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe xvinmaꞌyu̱nmo̱ꞌo̱da ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk? e̱ O̱y xa je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱xtuujnja.  
\v 11 Mꞌíttap xa miitseꞌe xa̱ꞌma ma̱a̱t je̱ ayo̱o̱va jayu; ax kaꞌats a̱tseꞌe xa̱ꞌma nꞌukꞌijtnit miits ma̱a̱tta.  
\v 12 Juuꞌ xa veꞌe ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tu̱du̱tún ku a̱tseꞌe tu̱xtuknu̱tem ya̱ paꞌajk xooꞌkpa na̱a̱j, yꞌapa̱a̱jmtkipts ya̱ꞌa̱ veꞌe a̱ts je̱ nnu̱naxta̱jkin.  
\v 13 Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada, pa̱n joma veꞌe yaktukkaꞌamáy je̱ o̱y ka̱ts je̱ o̱y ayook vinxu̱p toꞌk it toꞌk naxviijn, yakko̱jtspapts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe ya̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tu̱xtuujnja, veꞌem tseꞌe yaktukjaaꞌmye̱jtsnit. 
\s1 Ku je̱ Judas du̱ko̱jtsmojkti ma̱a̱t je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda 
\r (Mr. 14.10‑11; Lc. 22.3‑6) 
\p  
\v 14 Je̱ Judas Iscariote, nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu, je̱ꞌe̱ tseꞌe o̱jts du̱ma̱a̱tnakyó̱tsjada je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda,  
\v 15 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Tis a̱tseꞌe xmo̱ꞌo̱dap pa̱n mpu̱u̱mp a̱tseꞌe je̱ Jesús je̱m miits mka̱ꞌmda? 
\p Vanꞌit tseꞌe tyukvinvaꞌnijidi iiꞌpx majk je̱ meen juuꞌ veꞌe plata.  
\v 16 Vanꞌit tseꞌe je̱ Judas du̱ꞌixti pa̱n vintso̱ veꞌe je̱ Jesús du̱pá̱mu̱t je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌmda. 
\s1 Je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaꞌox 
\r (Mr. 14.12‑25; Lc. 22.7‑23; Jn. 13.21‑30; 1 Co. 11.23‑26) 
\p  
\v 17 Ku veꞌe je̱ mutoꞌk xa̱a̱j du̱paaty ku veꞌe je̱ tsapkaaky yakkay juuꞌ veꞌe je̱ levadura du̱kama̱a̱t, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk vyinkutá̱mijidi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―¿Jómaseꞌe xtsa̱k je̱ts a̱a̱tseꞌe na̱jkx nyakꞌo̱ya je̱tseꞌe nyaknajxumdat je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox? 
\p  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe yꞌatsa̱a̱jv je̱tseꞌe ña̱jkxtat je̱m kajpu̱n ka̱jxm. Ku veꞌe du̱ꞌíxtat toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe tyijp, je̱ja tseꞌe je̱ꞌe̱ tya̱kꞌaajy ña̱jkxtat. Vanꞌit tseꞌe jyaaꞌkvaajñ: 
\p ―Je̱tseꞌe xna̱a̱jmadat: “Jidu̱ꞌu̱meꞌe je̱ yakꞌixpa̱jkpa vyaꞌañ: Tá̱minup xa veꞌe a̱ts je̱ nꞌo̱o̱ꞌku̱n. Je̱ja veꞌe mta̱kꞌaajy a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox ntukma̱a̱tyaknaxuvaꞌañ.” 
\p  
\v 19 Vanꞌit tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱toondi ax joꞌn je̱ Jesús tyukpavaajnjidi, yꞌapa̱a̱jmtkidu tseꞌe je̱ pascua xa̱a̱j aꞌox. 
\p  
\v 20 Ku veꞌe je̱ it choꞌoini, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ ñu̱makme̱jtsk ixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱tnajxti aꞌóxiva.  
\v 21 Kaaydup tseꞌe vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús vyaajñ: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts miitseꞌe nna̱a̱jmada je̱ts nu̱toꞌkeꞌe miitsta juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe o̱o̱y tyuntsaachvinmapya̱jkti je̱tseꞌe toꞌk jadoꞌk je̱ Jesús du̱ꞌamo̱tutú̱vidi: 
\p ―Ma̱ja̱ Vintsá̱n, ¿a̱ts je̱ꞌe̱ vineꞌe? 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Nu̱toꞌk je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ veꞌe je̱ kya̱ꞌa̱j tu̱du̱pu̱m yam plato jo̱o̱tm a̱ts ma̱a̱t, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup.  
\v 24 Ax je̱ꞌe̱mts a̱tseꞌe mpanu̱jkxp je̱ tooꞌ juuꞌ veꞌe javyet ijtp a̱ts ka̱jx je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp. ¡Ax ayo̱o̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jyo̱o̱t je̱ jayu juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup! Nu̱yojk o̱y xa veꞌe ku̱yꞌijtu̱xji je̱ jayu ku veꞌe ku̱kyakeꞌx. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe kya̱jts je̱ Judas juuꞌ veꞌe pa̱a̱jmjinup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Yakꞌixpa̱jkpa, ¿a̱ts je̱ꞌe̱ vineꞌe? 
\p Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Mits xa je̱ꞌe̱ veꞌe, veꞌem ax joꞌn viinm tu̱mvaꞌañ. 
\p  
\v 26 Kaaydup tseꞌe vye̱ꞌnada, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱ka̱a̱jn je̱ tsapkaaky, je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji, je̱tseꞌe du̱tojkvaꞌkxjidi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk. Vanꞌit tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kayda, ya̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nniꞌkx je̱ nko̱pk. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe du̱ko̱o̱mpa je̱ tukꞌaꞌooguin, je̱ Nteꞌyam du̱kuko̱jtsji, je̱tseꞌe du̱mo̱o̱jy je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ooꞌkta juuꞌ veꞌe ya̱ tukꞌaꞌooguin mya̱a̱t.  
\v 28 Ya̱ꞌa̱ je̱ꞌe̱ veꞌe a̱ts je̱ nnu̱u̱ꞌpu̱n. Ku̱x ku a̱tseꞌe nꞌo̱o̱ꞌku̱t, nyaktaajnjadapts a̱ts miitseꞌe toꞌk je̱ nam ko̱jtstán. Je̱ nu̱may jáyuts a̱tseꞌe nkuꞌo̱o̱ꞌkap je̱tseꞌe veꞌem je̱ tyo̱kin yakme̱e̱ꞌkxjadat.  
\v 29 Ax nmu̱u̱jmidupts a̱ts miitseꞌe je̱ts kaꞌa a̱tseꞌe nꞌukꞌooknuvat je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j, vanꞌítnumeꞌe ku a̱ts miitseꞌe ntukma̱a̱tꞌooꞌktat je̱ ñam je̱ꞌe̱ je̱m a̱ts je̱ nTeeꞌ kyutojku̱n jo̱o̱tm. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱ꞌavaꞌni je̱ts je̱ Pedro veꞌe kanatyukpá̱kjup 
\r (Mr. 14.26‑31; Lc. 22.31‑34; Jn. 13.36‑38) 
\p  
\v 30 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ u̱v du̱ꞌa̱a̱vdi je̱tseꞌe ña̱jkxti je̱m Olivos Ko̱pk viindum.  
\v 31 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Nu̱jom xa a̱ts miitseꞌe xmaso̱ꞌo̱ktat u̱xyam ya̱ tsooj, ku̱x jidu̱ꞌu̱meꞌe javyet je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp: “Nyakꞌo̱o̱ꞌkup xa a̱tseꞌe je̱ carnero vinténiva je̱tseꞌe je̱ carnero yꞌanomvaꞌkxtat.”  
\v 32 Ax kuts a̱tseꞌe njoojntykpa̱jknuvat, na̱jkxupts a̱tseꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm; u̱xꞌo̱o̱kts miitseꞌe je̱m mje̱ꞌyadat. 
\p  
\v 33 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Mjamaso̱ꞌo̱kjada veꞌe anañu̱joma, kaꞌats a̱ts mitseꞌe nmaso̱ꞌo̱ku̱t. 
\p  
\v 34 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Tyú̱vam xa a̱ts mitseꞌe nnu̱u̱jma, je̱ts u̱xyam ya̱ tsooj, kaꞌanumeꞌe je̱ naꞌatseev yꞌayaꞌaxy vye̱ꞌnat, mutoojk náxipts a̱ts mitseꞌe xkanatyukpu̱kju̱ vye̱ꞌnat. 
\p  
\v 35 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Ku̱njaꞌa̱a̱ꞌk xa a̱tseꞌe mits ma̱a̱t, kaꞌats a̱ts mitseꞌe nkanatyukpá̱kju̱t. 
\p Tum veꞌem tseꞌe vyaanduva nu̱jom je̱ myuꞌixpa̱jkpata̱jk. 
\s1 Ku je̱ Jesús chapka̱jts je̱p Getsemaní 
\r (Mr. 14.32‑42; Lc. 22.39‑46) 
\p  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱ma̱a̱tje̱ꞌy joma veꞌe toꞌk je̱ it juuꞌ veꞌe Getsemaní du̱xa̱a̱j; je̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmi je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk: 
\p ―Tsa̱a̱nada yaja namvaat a̱tseꞌe xim tso̱ na̱jkx ntsapka̱ts. 
\p  
\v 37 Pyavo̱o̱v tseꞌe je̱ Pedro je̱ts nu̱me̱jtsk je̱ yꞌixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe je̱ Zebedeo je̱ myajntkta̱jk. Vanꞌit tseꞌe chaachvinmapyu̱jk je̱tseꞌe ñavyinmaꞌyu̱nmo̱o̱jyji,  
\v 38 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe pyavo̱o̱vdu: 
\p ―Tsaachvinmaayp xa veꞌe a̱ts ya̱ njo̱o̱t ya̱ njaꞌvin o̱o̱ꞌku̱n am paat. Tanda yaja je̱tseꞌe joojntyk mꞌíttat a̱ts ma̱a̱t. 
\p  
\v 39 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jave̱e̱ꞌn jyaaꞌknu̱jkx je̱tseꞌe je̱ vyiijn je̱ yꞌaaj du̱tukpaaty je̱ naax je̱tseꞌe chapka̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Tata, pa̱n mꞌo̱ꞌyixjup xa veꞌe, kadi xyakjaty je̱ts a̱tseꞌe xtukka̱daꞌaku̱t ya̱ tsaachpaatu̱n; ax ka je̱ꞌe̱p tseꞌe mtónup juuꞌ a̱tseꞌe ntsa̱jkp, je̱ꞌe̱ veꞌe mtónup juuꞌ mitseꞌe mtsa̱jkp. 
\p  
\v 40 Vanꞌit tseꞌe vyimpijtnuva joma veꞌe du̱maso̱o̱kti je̱ yꞌixpa̱jkpada; maadup tseꞌe du̱paatti. Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Kaꞌa veꞌe tu̱mꞌo̱ꞌyixjada je̱tseꞌe a̱ts ma̱a̱t joojntyk ku̱mꞌitta o̱tyoꞌk hora?  
\v 41 Nakyujoojntykajada je̱ts tsapko̱tsta je̱tseꞌe mkakaꞌadat je̱p to̱kin ja̱a̱tp. Je̱ jayu je̱ jyo̱o̱t je̱ jyaꞌvin, cha̱jkpts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe du̱tónu̱t juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam cha̱jkp; ax ayonu̱ktá̱kats je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ jayu je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk. 
\p  
\v 42 Vanꞌit tseꞌe mume̱jtsk nax ña̱jkxnuva je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m chapka̱jts: 
\p ―Tata, pa̱n kaꞌa xa veꞌe mꞌo̱ꞌyixju̱ je̱ts a̱tseꞌe xkatukka̱daꞌaku̱t ya̱ tsaachpaatu̱n, vaꞌan tseꞌe veꞌem du̱tunju̱ ax joꞌn mitseꞌe xtsa̱k. 
\p  
\v 43 Vanꞌit tseꞌe vyimpijtnuva; maadup tseꞌe du̱paatnuva je̱ yꞌixpa̱jkpada ku̱x kaꞌa veꞌe je̱ tsooj du̱ꞌukmuténidini.  
\v 44 Vanꞌit tseꞌe du̱maso̱o̱kti je̱tseꞌe mutoojk nax o̱jts chapko̱jtsnuva. Nay vanxú̱pjyam tseꞌe chapka̱jts.  
\v 45 Vanꞌit tseꞌe vyimpijtnuva joma veꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpada je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Mmaadup mpo̱o̱ꞌkxtupna veꞌe? Ta̱ xa veꞌe je̱ tiempo du̱paatni je̱ts a̱tseꞌe nyakpá̱mu̱t je̱m je̱ tó̱kinax jayu kya̱ꞌm, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp.  
\v 46 Pojtu̱kta je̱ts du̱jaꞌmda. Je̱ja xa veꞌe mye̱jtsni juuꞌ a̱tseꞌe xpá̱mup je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm juuꞌ a̱tseꞌe xtsoꞌoxpa̱jktup. 
\s1 Ku je̱ Jesús yakmajch 
\r (Mr. 14.43‑50; Lc. 22.47‑53; Jn. 18.2‑11) 
\p  
\v 47 Ko̱jtspna tseꞌe je̱ Jesús vyeꞌna ku veꞌe je̱ Judas jye̱ꞌy, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe nu̱toꞌk je̱ ixpa̱jkpa juuꞌ veꞌe nu̱makme̱jtsk ijttu. Je̱m tseꞌe nu̱may je̱ jayu du̱ma̱a̱tje̱ꞌyada je̱ yajkxy tsojx ma̱a̱t je̱ts je̱ ku̱p ma̱a̱t, je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jayuta̱jk, je̱ꞌe̱ tseꞌe ke̱jxju̱dup.  
\v 48 Je̱ Judas juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌm du̱pa̱a̱mnup, myo̱o̱ydu tseꞌe je̱ nu̱jaꞌvin vintso̱ veꞌe du̱nu̱jávadat pa̱n pa̱n je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús, ax veꞌem tseꞌe du̱tónu̱t ax joꞌn je̱ jayu je̱ myujayu o̱o̱y du̱tuntsa̱k. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Pa̱n pa̱nts a̱tseꞌe ntsuuꞌkxp, je̱ꞌe̱ts je̱ꞌe̱ veꞌe, je̱ꞌe̱ tseꞌe mmátstap. 
\p  
\v 49 Ko̱jtska̱jxpna tseꞌe je̱ Judas vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱vinkuta̱mi je̱ Jesús je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¡Dios meep Yakꞌixpa̱jkpa! 
\p Vanꞌit tseꞌe du̱tsuuꞌkx.  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Amigo, ¿tiseꞌe mnu̱mejtsp? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ jayu je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi je̱tseꞌe du̱majtsti. 
\p  
\v 51 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe je̱ Jesús ma̱a̱t veꞌnip, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ yajkxy tsojx du̱yakpítsum je̱tseꞌe du̱ku̱spojxji toꞌk adoꞌom je̱ tyaatsk juuꞌ veꞌe du̱toojnjip je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta.  
\v 52 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Pa̱a̱mnuva je̱ myajkxy tsojx je̱p tya̱jk ja̱a̱tp; ku̱x nu̱jomeꞌe pa̱n pa̱neꞌe je̱ jayu du̱yakꞌo̱o̱ꞌkp je̱ tsojx ma̱a̱t, nay je̱ꞌe̱jyam tseꞌe tyukꞌo̱o̱ꞌknuvap.  
\v 53 ¿Kaꞌa veꞌe xnu̱java je̱ts pa̱n ku̱nꞌamo̱tu a̱tseꞌe je̱ nTeeꞌ, tun jatyts a̱tseꞌe xtuknu̱ké̱xu̱t nu̱toogupxu̱k majk miijl naxy je̱ ángeles?  
\v 54 Ax pa̱n veꞌem tseꞌe ku̱jyaty, ¿vintso̱seꞌe tyónju̱t kyó̱tsju̱t juuꞌ veꞌe vaamp je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp a̱ts ka̱jx? 
\p  
\v 55 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Veꞌem a̱ts miitseꞌe xnu̱minda je̱ yajkxy tsojx ma̱a̱t je̱ts je̱ ku̱p ma̱a̱t, je̱ts a̱tseꞌe xmátstat ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ me̱e̱ꞌtspa ku̱nꞌijt? Jó̱vum xa̱a̱j xa a̱tseꞌe tu̱nyakꞌixpu̱k je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp; kaꞌats a̱tseꞌe xmajtsti vanꞌit.  
\v 56 U̱xyam tseꞌe veꞌem jyaty je̱tseꞌe tyónju̱t juuꞌ veꞌe je̱p Kunuuꞌkx Jatyán ku̱jxp jyaaydu je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpata̱jkta. 
\p Vanꞌit tseꞌe toꞌk ka̱ꞌa̱jyji je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk kyuke̱e̱kjidi, naaydumeꞌe du̱yaktaandi. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vinteni pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp 
\r (Mr. 14.53‑65; Lc. 22.54‑55, 63‑71; Jn. 18.12‑14, 19‑24) 
\p  
\v 57 Vanꞌit tseꞌe je̱ꞌe̱ pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱ Jesús du̱majtstu, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱yakna̱jkxtu je̱ja je̱ Caifás vyinkujk, je̱ teeꞌ je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌijt juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta. Je̱peꞌe ñayꞌamojkijidi je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda.  
\v 58 Ax jékumji tseꞌe je̱ Pedro pyaꞌu̱xꞌo̱o̱kaja je̱p je̱ teeꞌ Caifás tya̱kꞌaagup paat. Je̱pts je̱ꞌe̱ veꞌe tya̱jki je̱tseꞌe du̱ma̱a̱tꞌa̱jxtkti je̱ tsapta̱kmutoompata̱jk, je̱ꞌe̱ veꞌe yꞌixuvaampy pa̱n vintso̱ veꞌe kyuka̱xa ma̱a̱t je̱ Jesús. 
\p  
\v 59 Je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda je̱ts nu̱jom pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱nu̱má̱jidup je̱p tsaptu̱jkp, yꞌíxtidupts je̱ꞌe̱ veꞌe vintso̱ veꞌe je̱ Jesús ku̱du̱nu̱vampe̱tta je̱tseꞌe veꞌem du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjadat.  
\v 60 Ax kaꞌa tseꞌe du̱paatti vintso̱ veꞌe ku̱du̱nu̱vampe̱jtti ó̱yameꞌe nu̱may je̱ jayu mya̱jvaꞌkti juuꞌ veꞌe janu̱vampe̱tuvaajnju̱dup. U̱xꞌo̱o̱knum tseꞌe mya̱jvaꞌkti nu̱me̱jtsk  
\v 61 juuꞌ veꞌe vaandu: 
\p ―Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe vaan: “Xꞌo̱ꞌyixjup xa a̱tseꞌe je̱ts a̱tseꞌe ya̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk nyakkutó̱kiyu̱t; toojk xa̱a̱jts a̱tseꞌe mpa̱a̱mnuvat.” 
\p  
\v 62 Vanꞌit tseꞌe tyeni je̱ teeꞌ juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsa̱nika̱jxp je̱ teeꞌta̱jkta, je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―¿Ni vinxu̱pa veꞌe mkahꞌatsa̱v? ¿Vintso̱ veꞌe mkanakyuka̱tsju̱ ku veꞌe myaknu̱ꞌa̱a̱ꞌna? 
\p  
\v 63 Ama̱ꞌa̱t tseꞌe je̱ Jesús tyaajñ. Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―Je̱ joojntyk Nteꞌyam ka̱jx, je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe juuꞌ tyú̱vam avana, vaajnja a̱a̱ts pa̱n mitseꞌe je̱ Cristo, juuꞌ veꞌe je̱ Nteꞌyam vyinko̱o̱n je̱tseꞌe yakkutojknit, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k. 
\p  
\v 64 Je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌatso̱o̱jvji: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe, veꞌem ax joꞌn tu̱xka̱ts. Vaampapts a̱tseꞌe je̱ts xꞌíxtap a̱tseꞌe, a̱ts, je̱ Jayu Juuꞌ veꞌe Nu̱pa̱a̱mdu̱ka Ijtp, je̱ts a̱tseꞌe ntsa̱a̱nat je̱ja je̱ Nteꞌyam yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi, juuꞌ veꞌe nu̱jom du̱ka̱ꞌmika̱jxp. Veꞌemts a̱tseꞌe xꞌíxtuvat ku a̱tseꞌe nka̱daꞌaku̱t je̱m vínu̱ts jo̱o̱tm. 
\p  
\v 65 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌ je̱ vyit ñatyuknu̱ka̱a̱ꞌtsvaatsji, je̱ꞌe̱ veꞌe du̱yaknu̱ke̱ꞌxnata̱jkip je̱ts kyo̱ꞌo̱yjaꞌvipeꞌe, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Ta̱ xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam du̱vinko̱jtspét ku veꞌe veꞌem vyaꞌañ. ¿Tya̱jxts u̱u̱ꞌmeꞌe njaaꞌktso̱jkumdat pa̱neꞌe du̱ꞌixtu du̱mó̱tudu juuꞌ veꞌe tyoon kyo̱jts ka ó̱yap? Ta̱ tseꞌe xꞌamo̱tunaxta vintso̱ ya̱ꞌa̱ veꞌe viinm tu̱vyaꞌañ.  
\v 66 ¿Vintso̱seꞌe xpayo̱ꞌo̱yda? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱p to̱kin ja̱a̱tp xa ya̱ꞌa̱ veꞌe, vyinmajtsjup tseꞌe je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t. 
\p  
\v 67 Vanꞌit tseꞌe du̱vinkutsójidi, du̱tsiiꞌkti, je̱tseꞌe du̱vimpa̱ꞌkxti du̱ja̱pa̱ꞌkxti,  
\v 68 je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Pa̱n je̱ Cristo mitseꞌe, ¡nu̱kó̱tsu̱ts nꞌit pa̱n pa̱neꞌe tu̱mtsiiꞌkju̱! 
\s1 Ku je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkji je̱ Jesús 
\r (Mr. 14.66‑72; Lc. 22.56‑62; Jn. 18.15‑18, 25‑27) 
\p  
\v 69 Namvaateꞌe veꞌem du̱tonda du̱na̱a̱jmada, je̱p tseꞌe je̱ Pedro vyeꞌna taagujkp chu̱u̱na. Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ja̱jtspa je̱ Pedro du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Mma̱a̱tvíttpap xa mits ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱yꞌit ya̱ Jesús, ya̱ galiléait jayu. 
\p  
\v 70 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkji je̱ Jesús je̱ja nu̱jom je̱ꞌe̱ vyinkujkta. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe nnu̱java pa̱n ti mitseꞌe mka̱jtsp. 
\p  
\v 71 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱jaaꞌkmujékumi je̱ Jesús je̱tseꞌe jye̱ꞌy je̱p joma veꞌe je̱ zaguán. Vanꞌit tseꞌe yꞌixji jadoꞌk je̱ ja̱jtspa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p veꞌnidup: 
\p ―Je̱m xa ya̱ꞌa̱ veꞌe du̱ma̱a̱tvíttpa xi Jesús, xi nazarétit jayu. 
\p  
\v 72 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱kanatyukpa̱jkjinuva je̱ Jesús, je̱ Nteꞌyam du̱yaknajxy, je̱tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xi jayu nꞌixa. 
\p  
\v 73 Ax ku tseꞌe ve̱e̱ꞌn je̱ it ñajxy, vanꞌit tseꞌe vyinkutá̱mijidi pa̱n pa̱n jatyeꞌe je̱p veꞌnidup je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m je̱ Pedro du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Tyú̱vam xa veꞌe je̱ts xi jyáyuva mitseꞌe, ku̱x veꞌemeꞌe je̱ mko̱jtsu̱n. 
\p  
\v 74 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Yꞌixp xa je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts kaꞌa a̱ts ya̱ꞌa̱ veꞌe xi jayu nꞌixa juuꞌ miitseꞌe mtijtup. Ñu̱jaꞌvinupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Nteꞌyam je̱ts ko̱ꞌo̱y nu̱ko̱tsa a̱tseꞌe ntaannit pa̱n kaꞌa a̱tseꞌe tyu̱va juuꞌ nka̱ts. 
\p Tun je̱ꞌyji tseꞌe toꞌk je̱ naꞌatseev yꞌayaaxy.  
\v 75 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro du̱jaaꞌmyejts juuꞌ veꞌe je̱ Jesús kyo̱jts ku veꞌe ña̱ꞌmu̱xji: “Kaꞌanumeꞌe je̱ naꞌatseev yꞌayaꞌaxy vye̱ꞌnat, mutoojk náxipts a̱ts mitseꞌe xkanatyukpu̱kju̱ vye̱ꞌnat.” Vanꞌit tseꞌe je̱ Pedro je̱p pyítsumni je̱tseꞌe o̱o̱y tyuntsaachvinmaꞌyu̱nyaaxy. 
\c 27  
\s1 Ku je̱ Jesús je̱m je̱ Pilato kya̱ꞌm yakpu̱u̱jm 
\r (Mr. 15.1; Lc. 23.1‑2; Jn. 18.28‑32) 
\p  
\v 1 Ku veꞌe je̱ it jyajtk, vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ko̱jtsmojktu pa̱n vintso̱ veꞌe du̱yakjayꞌo̱o̱ꞌkjadat je̱ Jesús,  
\v 2 tsum tseꞌe je̱ Jesús du̱yakna̱jkxti je̱tseꞌe je̱m je̱ Poncio Pilato kya̱ꞌm du̱pa̱a̱mdi. Je̱ rómait yakkutojkpa juuꞌ veꞌe je̱ ma̱ja̱ kutojku̱n du̱ka̱ꞌmip vanꞌit, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ Poncio Pilato du̱mo̱o̱yp yꞌijt je̱ kutojku̱n. 
\s1 Ku je̱ Judas ñaajkꞌo̱o̱ꞌkji 
\p  
\v 3 Je̱ Judas juuꞌ veꞌe je̱ Jesús je̱m je̱ jayu kya̱ꞌm du̱pa̱a̱mnu juuꞌ veꞌe tsoꞌoxpa̱jkju̱dup, ku veꞌe du̱ꞌixni je̱ts nu̱pa̱a̱mdu̱kani je̱ꞌe̱ veꞌe je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌo̱o̱ꞌku̱t, vanꞌit tseꞌe o̱o̱y jyo̱o̱ꞌktunnakyo̱ꞌo̱yjaꞌvijini je̱tseꞌe o̱jts je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ts je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda du̱ꞌukyakvimpituvaajnjini je̱ iiꞌpx majk plata meen juuꞌ veꞌe yakmo̱o̱y.  
\v 4 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Ta̱ xa a̱tseꞌe nto̱kintún ku a̱tseꞌe je̱m miits mka̱ꞌm tu̱mpu̱m je̱tseꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t toꞌk je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka tó̱kinaxap. 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱jvjidi: 
\p ―¿Tisna a̱a̱ts je̱ꞌe̱ ntoonka? ¡Mits xa veꞌe mtoonk! 
\p  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ Judas du̱nasva̱ji je̱ meen je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp je̱tseꞌe o̱jts ñachapta̱a̱jyjini. 
\p  
\v 6 Kyo̱nmojktu tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda je̱ meen je̱tseꞌe vyaandi: 
\p ―Kaꞌa xa veꞌe du̱paaꞌty du̱ꞌake̱e̱ga ma̱a̱t je̱ pavaꞌnu̱n je̱tseꞌe mpa̱ꞌmumdat ya̱ meen joma veꞌe je̱ ya̱x yakpu̱m, ku̱x ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ jayu tu̱yakma̱ꞌa̱ je̱tseꞌe je̱ jayu yꞌo̱o̱ꞌku̱t. 
\p  
\v 7 Vanꞌit tseꞌe du̱ko̱jtsmojkti je̱ts je̱ meeneꞌe tyukjóydap toꞌk viijn je̱ naax juuꞌ veꞌe je̱ toꞌtspa̱a̱mpa jye̱ꞌe̱, je̱m tseꞌe du̱yaknaxtá̱kadat je̱ viijnk tsó̱vit jayu.  
\v 8 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ naax u̱xyam paatna du̱xa̱a̱ja Nu̱u̱ꞌpu̱n Naax.  
\v 9 Veꞌem tseꞌe tyoojnji je̱ ayook juuꞌ veꞌe jyaay je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa Jeremías. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy: “Kyo̱o̱ndu tseꞌe je̱ iiꞌpx majk plata meen, je̱ meen juuꞌ veꞌe je̱ israeejlit jayu veꞌem tyuktsó̱vidu,  
\v 10 je̱ꞌe̱ tseꞌe tyukkujooydu je̱ toꞌtspa̱a̱mpa je̱ ñaax, veꞌem ax joꞌn a̱tseꞌe je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n xtukpavaajñ.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ Jeremías du̱jaajy. 
\s1 Ku je̱ Jesús du̱vinteni je̱ Pilato 
\r (Mr. 15.2‑5; Lc. 23.3‑5; Jn. 18.33‑38) 
\p  
\v 11 Ku veꞌe je̱ Jesús yakva̱a̱jv je̱ja je̱ Pilato vyinkujk, vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato yꞌamo̱tutú̱viji: 
\p ―¿Mitseꞌe je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa? 
\p Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús yꞌatsa̱a̱jv: 
\p ―Je̱ꞌe̱ xa a̱tseꞌe, veꞌem ax joꞌn tu̱xka̱ts. 
\p  
\v 12 Ku veꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda ñu̱vampe̱jtjidi, ni vinxu̱pa tseꞌe je̱ Jesús kyahꞌatsa̱a̱jv. 
\p  
\v 13 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Kaꞌa veꞌe xmo̱tu vinxu̱p ti jatyeꞌe myaktuknu̱xa̱ꞌa̱a? 
\p  
\v 14 Ax kaꞌa tseꞌe je̱ Jesús jyaaꞌkꞌatsa̱a̱jv, ni toꞌka je̱ ayook. Atu̱va ato̱ki tseꞌe je̱ yakkutojkpa tyuntaajñ. 
\s1 Ku je̱ Jesús je̱ yꞌo̱o̱ꞌku̱n kyutujk 
\r (Mr. 15.6‑20; Lc. 23.13‑25; Jn. 18.38‑19.16) 
\p  
\v 15 Ax vimpaascua xa̱a̱j tseꞌe je̱ Pilato du̱masa̱ꞌa̱k yꞌijt toꞌk je̱ poxu̱nta̱kjayu, jyapa̱na pa̱n pa̱neꞌe je̱ nu̱may jayu yꞌamó̱tup.  
\v 16 Je̱p tseꞌe vyeꞌna poxu̱ntu̱jkp toꞌk juuꞌ veꞌe Barrabás du̱xa̱a̱j; ñu̱jaꞌvi tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱ts je̱ ma̱ja̱ to̱kin je̱ꞌe̱ veꞌe tyoon.  
\v 17 Ku tseꞌe je̱ nu̱may jayu je̱m vye̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe mtso̱jktup je̱ts a̱ts miitseꞌe nmaso̱o̱kjadat: je̱ Barrabás, ukpu̱ ya̱ Jesús, juuꞌ veꞌe Cristo yaktijp? 
\p  
\v 18 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe je̱ Pilato veꞌem vyaajñ ku̱x je̱ Jesuuseꞌe jyamaso̱ꞌo̱kuvaampy; ñu̱jaꞌvip je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ts je̱ e̱jku̱n ka̱jxeꞌe je̱ Jesús je̱m je̱ꞌe̱ kya̱ꞌm yakpu̱u̱jm. 
\p  
\v 19 Je̱m tseꞌe chu̱u̱na vyeꞌna je̱ Pilato joma veꞌe tyo̱kimpayo̱ꞌo̱y, vanꞌit tseꞌe je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x jidu̱ꞌu̱m kya̱tsu̱nu̱ke̱jxji: “Kadi vintso̱ xtun je̱ jayu juuꞌ veꞌe ka to̱kin ma̱a̱tap, ku̱x o̱o̱y a̱tseꞌe tsoꞌy ntunvinmaayni je̱ nkumaꞌaj je̱ꞌe̱ ka̱jx.” 
\p  
\v 20 Ax je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌako̱jtsidu je̱ nu̱may jáyuda je̱tseꞌe du̱ꞌamó̱tudat je̱tseꞌe je̱ Barrabás yakmaso̱ꞌo̱ku̱t je̱tseꞌe je̱ Jesús yꞌo̱o̱ꞌku̱t.  
\v 21 Muko̱jtsjidinuva tseꞌe je̱ Pilato. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ nu̱may jayu du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Pa̱n tseꞌe ya̱ꞌa̱ ya̱ nu̱me̱jtsk mtso̱jktup je̱ts a̱ts miitseꞌe nmaso̱o̱kjadat? 
\p Vanꞌit tseꞌe yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―Je̱ Barrabaaseꞌe. 
\p  
\v 22 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato yꞌamo̱tutú̱vijidi: 
\p ―¿Ax tits a̱ts vineꞌe ntónup ma̱a̱t ya̱ Jesús, juuꞌ veꞌe Cristo yaktijp? 
\p Vanꞌit tseꞌe anañu̱joma yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―¡Yakcruuzpé̱tu̱! 
\p  
\v 23 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xji: 
\p ―¿Tya̱jxseꞌe? ¿Ti ka ó̱yap ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱du̱tún? 
\p Vanꞌit tseꞌe nu̱yojk ma̱kk yꞌaaꞌmitaakti: 
\p ―¡Yakcruuzpé̱tu̱! 
\p  
\v 24 Ku veꞌe je̱ Pilato du̱ꞌix je̱ts kaꞌa veꞌe yꞌo̱ꞌyixju̱ je̱tseꞌe je̱ nu̱may jayu ku̱du̱yakvinmatyiktsti, yꞌukvaandupeꞌe yoojmu̱kta yꞌajxu̱kta, vanꞌit tseꞌe je̱ tsoxk na̱a̱j du̱nu̱ke̱jxi, je̱tseꞌe je̱ja je̱ꞌe̱ vyinkujkta kya̱puj. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Kaꞌa xa a̱tseꞌe nniꞌkxmat pa̱n o̱o̱ꞌkpeꞌe ya̱ jayu juuꞌ veꞌe ka to̱kin ma̱a̱tap; miits xa veꞌe mtoonkta. 
\p  
\v 25 Vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ jayu yꞌatso̱o̱vdi: 
\p ―¡A̱a̱tsam xa je̱ꞌe̱ veꞌe nniꞌkxminup ma̱a̱t a̱a̱ts je̱ ntsaan je̱ nko̱o̱j ku ya̱ꞌa̱ veꞌe yꞌo̱o̱ꞌku̱t! 
\p  
\v 26 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato je̱ Barrabás du̱masa̱a̱k; ax je̱ Jesús, yakjavyo̱jpju tseꞌe ma̱a̱t je̱ po̱ꞌo̱ vo̱jpu̱n je̱ pojxu̱n ja̱ptsum, je̱tseꞌe je̱ jyayu du̱tukka̱ta̱jki je̱tseꞌe du̱yakcruuzpé̱ttat. 
\p  
\v 27 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk je̱ Jesús du̱yakna̱jkxti je̱p jadoꞌk tu̱jkp joma veꞌe ñamyáyjada, je̱tseꞌe nu̱jom je̱ tojpata̱jk je̱ Jesús du̱naaꞌvaꞌkvítti.  
\v 28 Vanꞌit tseꞌe du̱nu̱je̱e̱ndi je̱tseꞌe je̱ tsapts vit du̱tukxo̱jxti.  
\v 29 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ ápit taꞌaky du̱pa̱a̱mdi je̱ corona joꞌn, je̱tseꞌe du̱tukxa̱kje̱e̱jnu̱kti je̱m kyuvajkm, je̱tseꞌe je̱m yꞌakaꞌyu̱n ka̱ꞌm du̱pa̱a̱mdi toꞌk je̱ kapy. Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe veꞌem du̱toondi ku̱xeꞌe du̱tijta je̱ts vyintsa̱ꞌkidupeꞌe je̱ yakkutojkpa. Vanꞌit tseꞌe du̱vinko̱xkténidi je̱tseꞌe du̱nu̱xiikti du̱tukxiikti. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaandi: 
\p ―¡Yakmá̱jats mitseꞌe mꞌijtnit, Israeejlit Jayu Yakkutojkpa! 
\p  
\v 30 Ñu̱tsójiduva tseꞌe, je̱tseꞌe je̱ kapy du̱kajpti je̱tseꞌe du̱tukxa̱kvo̱jpu̱kti ka toꞌk náxap.  
\v 31 Tá̱vani tseꞌe du̱nu̱xiꞌikta du̱tukxiꞌikta vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe du̱pa̱jkjidi je̱ tsapts vit je̱tseꞌe du̱pa̱a̱jmjidini je̱ vyítam. Vanꞌit tseꞌe du̱yakna̱jkxti cruuzpe̱jtpa. 
\s1 Ku je̱ Jesús cryuuzpejt 
\r (Mr. 15.21‑32; Lc. 23.26‑43; Jn. 19.17‑27) 
\p  
\v 32 Ku veꞌe du̱yakna̱jkxta vyeꞌna cruuzpe̱jtpa je̱ Jesús, vanꞌit tseꞌe du̱ma̱a̱tnavyaatjidi toꞌk je̱ ciréneit jayu, Simón je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, je̱ꞌe̱ tseꞌe je̱ tojpata̱jk yꞌake̱e̱ꞌyidu je̱tseꞌe du̱paka̱a̱jyjat je̱ Jesús je̱ cryuuz.  
\v 33 Veꞌem tseꞌe jye̱ꞌydi joma veꞌe je̱ it du̱xa̱a̱ja Gólgota. (Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe kya̱tsa̱pítsum je̱ Gólgota, Kuxútum.)  
\v 34 Je̱m tseꞌe je̱ Jesús du̱ꞌuktukꞌooꞌkuvaandi je̱ tsaaydum paꞌajk na̱a̱j juuꞌ veꞌe je̱ tso̱o̱jy du̱ma̱a̱t je̱tseꞌe ma̱kk du̱kajávat je̱ tsaachtoꞌnu̱n. Ax ku tseꞌe je̱ Jesús du̱jaaꞌkyajpy, kaꞌa tseꞌe du̱ꞌuuk. 
\p  
\v 35 Ku veꞌe du̱yakcruuzpe̱jtti, vanꞌit tseꞌe je̱ tojpata̱jk du̱yakvaꞌkxti je̱ Jesús je̱ vyit, je̱ vyitu̱paꞌtk tseꞌe ñu̱kooꞌyidu. Veꞌem tseꞌe tyoojnji juuꞌ veꞌe jyaay toꞌk juuꞌ veꞌe ijt je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌayook ko̱jtsnajxpa. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy: “Yakvaꞌkxtinu xa veꞌe a̱ts je̱ nvit je̱tseꞌe du̱nu̱kooꞌyidi a̱ts je̱ nvitu̱paꞌtk.” Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱jaajy.  
\v 36 Vanꞌit tseꞌe je̱m yꞌa̱jxtkti je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌíttat.  
\v 37 Je̱m tseꞌe je̱ Jesús cryuuz ko̱jm du̱pa̱a̱mdi toꞌk je̱ jatyán juuꞌ veꞌe du̱ꞌavaꞌnip pa̱n ti veꞌe kyuvejtp. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaꞌañ: “Ya̱ꞌa̱ xa veꞌe je̱ Jesús, je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa.” 
\p  
\v 38 Yakcruuzpe̱jttuva tseꞌe nu̱me̱jtsk je̱ me̱e̱ꞌtspa, toꞌk je̱ja je̱ Jesús yꞌakaꞌyu̱n paꞌayi je̱ts jadoꞌk je̱ja yꞌanaja̱paꞌayi.  
\v 39 Pa̱n pa̱n jaty tseꞌe je̱ Jesús vinnajxju̱dup, vyinko̱jtspe̱jttup tseꞌe je̱tseꞌe je̱ kyuvajk du̱vivu̱yo̱ꞌo̱yda.  
\v 40 Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―¿Ka mítsapeꞌe mtunvaan je̱ts myakkutó̱kiyupeꞌe je̱ ma̱ja̱ tsapta̱jk je̱tseꞌe toojk xa̱a̱j xpa̱a̱mnuvat? Naajktso̱ꞌo̱kju̱ts nꞌit. Pa̱n je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k xa mitseꞌe, naajkvánu̱kju̱ts je̱m cruz ka̱jxm. 
\p  
\v 41 Nu̱xiikju̱duva tukxiikju̱duva tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ tsaptu̱jkpit yakꞌixpa̱jkpata̱jk je̱ts je̱ fariseota̱jk ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p  
\v 42 ―Yaktso̱o̱k xa ya̱ꞌa̱ veꞌe je̱ viijnk jayu; kaꞌa tseꞌe ñayꞌama̱a̱daagaja je̱tseꞌe ñaajktso̱ꞌo̱kju̱t. Pa̱n je̱ Israeejlit Jayu Yakkutojkpa xa ya̱ꞌa̱ veꞌe, vaꞌan tseꞌe du̱naajkváñu̱kju̱ je̱m cruz ka̱jxm, vanꞌit tseꞌe njaanchjaꞌvimdat.  
\v 43 Veꞌemeꞌe vyaꞌañ je̱ts napya̱a̱jmjupeꞌe je̱m je̱ Nteꞌyam kya̱ꞌm, vaꞌants nꞌit je̱ Nteꞌyam yaktsa̱ꞌa̱kju̱ pa̱n tyú̱vameꞌe je̱ts tso̱jkjupeꞌe, ku̱x veꞌem ya̱ꞌa̱ veꞌe vyaꞌañ je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k ya̱ꞌa̱ veꞌe. 
\p  
\v 44 Je̱ꞌe̱ paat tseꞌe vinko̱jtspe̱jtju̱du je̱ me̱e̱ꞌtspada juuꞌ veꞌe mya̱a̱tcruuzpe̱jttu. 
\s1 Ku je̱ Jesús yꞌo̱o̱ꞌkni 
\r (Mr. 15.33‑41; Lc. 23.44‑49; Jn. 19.28‑30) 
\p  
\v 45 Ku veꞌe kujk xa̱a̱j du̱paaty, vanꞌit tseꞌe nu̱jom je̱ it je̱ naax kyo̱o̱ꞌtsi. Toojk yaaxp paat tseꞌe yꞌijt ko̱o̱ꞌts.  
\v 46 Toojk yaaxp joꞌn tseꞌe vyeꞌna je̱tseꞌe ma̱kk je̱ Jesús kya̱jts. Jidu̱ꞌu̱m tseꞌe vyaajñ: 
\p ―Elí, Elí, ¿lama sabactani? (Jidu̱ꞌu̱mts je̱ꞌe̱ veꞌe kya̱tsa̱pítsum, A̱ts je̱ nNteꞌyam, a̱ts je̱ nNteꞌyam, ¿tya̱jxts a̱ts mitseꞌe xmasa̱ꞌa̱k?) 
\p  
\v 47 Je̱m tseꞌe tyé̱nada juuꞌ veꞌe du̱ꞌamo̱tunajxtu, je̱ꞌe̱ tseꞌe vaandu: 
\p ―Je̱ Elíastam xa ya̱ꞌa̱ veꞌe yaaxjip. 
\p  
\v 48 Vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ jayu ñomka̱j je̱tseꞌe o̱jts toꞌk je̱ tukna̱ꞌokta̱a̱tsu̱n du̱yakxa̱a̱ꞌk ma̱a̱t je̱ tsaaydum paꞌajk na̱ꞌo̱o̱k. Vanꞌit tseꞌe du̱pu̱u̱jm je̱m kapy ja̱jm je̱tseꞌe je̱ Jesús du̱tukvinxooꞌtsu̱t.  
\v 49 Ax jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ viijnk jayu vyaandi: 
\p ―Maso̱ꞌo̱ku̱, vaꞌan du̱ꞌíxumda pa̱n miimpeꞌe je̱ Elías yaktsa̱ꞌa̱kju̱. 
\p  
\v 50 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús jadoꞌk nax ma̱kk kyo̱jtsnuva je̱tseꞌe je̱ jyaꞌvin tyukvaatsji.  
\v 51 Vanꞌítjyam tseꞌe je̱ ata̱tyok ka̱kojk kya̱a̱ꞌtsvaꞌkxy ayojk avaꞌt juuꞌ veꞌe je̱p ma̱ja̱ tsaptu̱jkp tukꞌata̱tyuk je̱ it juuꞌ veꞌe je̱ kunooꞌkxu̱n munu̱yojk du̱ma̱a̱t. Ojxi tseꞌe je̱ it, poꞌovaꞌkxtu tseꞌe je̱ mú̱jit tsaaj,  
\v 52 avaatstuva tseꞌe je̱ o̱o̱ꞌkpa jot, je̱tseꞌe jyoojntykpa̱jktinuva nu̱may je̱ Nteꞌyam je̱ jyayu juuꞌ veꞌe o̱o̱ꞌktu.  
\v 53 Pítsumduts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱p jyótupta. Tá̱vani veꞌe je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva vyeꞌna, vanꞌit tseꞌe tya̱jkidi je̱m kunuuꞌkx jerusaleenit kyajpu̱n ka̱jxm joma veꞌe nu̱may je̱ jayu yꞌíxjidi.  
\v 54 Ku veꞌe je̱ tojpa juuꞌ veꞌe du̱nu̱vintsá̱nip nu̱mó̱kupx je̱ tojpata̱jk je̱ts pa̱n pa̱n jatyeꞌe du̱ꞌixꞌijttup je̱ Jesús, je̱ꞌe̱ tseꞌe du̱ꞌixtu ku veꞌe je̱ it yꞌojxi je̱ts juuꞌ jatyeꞌe jaaꞌktoojnju jaaꞌkko̱jtsju, o̱o̱y tseꞌe tyuntsa̱ꞌkidi je̱tseꞌe ñavyaajnjidi: 
\p ―Tyú̱vamdam xa veꞌe je̱ts je̱ Nteꞌyam je̱ yꞌOnu̱k ya̱ꞌa̱ veꞌe tu̱yꞌit. 
\p  
\v 55 Nu̱may tseꞌe je̱m je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk vye̱ꞌnada juuꞌ veꞌe du̱pana̱jkxtu je̱ Jesús ku veꞌe je̱m galiléait yꞌit jo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe je̱ puta̱jkin du̱mo̱o̱ydi, jékum jaty tseꞌe tyaandi je̱tseꞌe du̱ꞌixti juuꞌ jatyeꞌe toojnju ko̱jtsju.  
\v 56 Ax nu̱toojk tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk: toꞌk tseꞌe je̱ María Magdalena, jadoꞌk tseꞌe je̱ María juuꞌ veꞌe je̱ Santiago je̱ts je̱ José je̱ tyaak, jadoꞌk tseꞌe je̱ Zebedeo je̱ ñu̱da̱ꞌa̱x, je̱ Santiago je̱ts je̱ Juan je̱ tyaakta. 
\s1 Ku je̱ Jesús ñaxta̱jki 
\r (Mr. 15.42‑47; Lc. 23.50‑56; Jn. 19.38‑42) 
\p  
\v 57 Ku veꞌe je̱ it tyánayini, vanꞌit tseꞌe toꞌk je̱ kumeen jayu jye̱ꞌy, José je̱ꞌe̱ veꞌe xya̱a̱j, arimatéait jayu je̱ꞌe̱ veꞌe, pyana̱jkxpapts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús.  
\v 58 Vanꞌit tseꞌe o̱jts je̱ Pilato du̱ꞌix je̱tseꞌe du̱ꞌamo̱tu je̱ Jesús je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk. Ax pyavaan tseꞌe je̱ Pilato je̱tseꞌe yakmo̱ꞌo̱t.  
\v 59 Vanꞌit tseꞌe je̱ José je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk du̱yakvajntyk je̱m cruz ka̱jxm je̱tseꞌe toꞌk je̱ vaꞌajts vit du̱tukvimpitt,  
\v 60 je̱tseꞌe du̱yaknaxta̱jki je̱p jótup juuꞌ veꞌe je̱ José jye̱ꞌe̱, juuꞌ veꞌe yakjapya̱a̱jmju je̱p tsaja̱a̱tp. Ku veꞌe je̱ jot aak du̱tukꞌaka̱a̱yni toꞌk je̱ tsaaj juuꞌ veꞌe vaꞌajts ma̱j, vanꞌit tseꞌe ña̱jkxni.  
\v 61 Je̱m tseꞌe du̱vintsa̱a̱nada vyeꞌna je̱ jot je̱ María Magdalena je̱ts je̱ jadoꞌk María. 
\s1 Ku yakꞌixꞌijt joma veꞌe je̱ Jesús ñaxta̱jki 
\p  
\v 62 Ku veꞌe je̱ xa̱a̱j tya̱jkini, tá̱vani veꞌe yakꞌapa̱a̱mdu̱ka vyeꞌna je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j, vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ma̱a̱t je̱ fariseota̱jk o̱jts du̱ꞌixta je̱ Pilato  
\v 63 je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Njaaꞌmyejtsp xa a̱a̱tseꞌe ku veꞌe joojntykipna vyeꞌna je̱ vinꞌa̱a̱ꞌmpa, je̱ts veꞌemeꞌe vyaajñ je̱ts kutoojk xa̱a̱j veꞌe jyoojntykpa̱jknuvat.  
\v 64 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe pavaꞌanu̱ je̱tseꞌe je̱ jot o̱y yakꞌixꞌítu̱t ku veꞌe toꞌmayji je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk ko̱o̱ꞌts na̱jkx je̱ niꞌkx je̱ ko̱pk du̱me̱e̱ꞌtsta je̱tseꞌe u̱xꞌo̱o̱k je̱ jayu du̱nu̱u̱jmidinit: “Ta̱ xa je̱ꞌe̱ veꞌe jyoojntykpa̱jknuva.” Pa̱n veꞌem xa veꞌe ku̱jyaty, nu̱yojk tseꞌe je̱ jayu du̱vinꞌa̱a̱ꞌndat je̱ts ni kaꞌa veꞌe ku veꞌe joojntykipna vyeꞌna. 
\p  
\v 65 Vanꞌit tseꞌe je̱ Pilato ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―U̱xe̱ja xa veꞌe je̱ tojpada je̱tseꞌe du̱ꞌixꞌíttat; na̱jkxtats miits je̱p xꞌixta je̱tseꞌe o̱y xyaktándat. 
\p  
\v 66 Vanꞌit tseꞌe ña̱jkxti je̱tseꞌe je̱ jot o̱y du̱yaktaandi je̱ ixtaꞌnu̱n ma̱a̱t, veꞌem tseꞌe nu̱java tyánu̱t pa̱n yakꞌavaatstupeꞌe uk pa̱n kaꞌa. Vanꞌit tseꞌe je̱p du̱maso̱o̱kti je̱ tojpada. 
\c 28  
\s1 Ku je̱ Jesús jyoojntykpa̱jknuva 
\r (Mr. 16.1‑8; Lc. 24.1‑12; Jn. 20.1‑10) 
\p  
\v 1 Tá̱vani tseꞌe je̱ po̱o̱ꞌkxtku̱n xa̱a̱j ñaxy vyeꞌna, kujajnupeꞌe domingo, mutoꞌk xa̱a̱j je̱ semana, vanꞌit tseꞌe je̱ María Magdalena je̱ts je̱ jadoꞌk María o̱jts du̱ꞌixta je̱ jot joma veꞌe ñaxta̱jki je̱ Jesús.  
\v 2 Tun toꞌmayji tseꞌe je̱ it ma̱kk tyunꞌojxi je̱tseꞌe toꞌk je̱ Ma̱ja̱ Vintsá̱n je̱ yꞌaangeles je̱m tsapjo̱o̱tm cha̱a̱ꞌn je̱tseꞌe kya̱daaky joma veꞌe je̱ jot, vanꞌit tseꞌe je̱ tsaaj du̱yakkeek juuꞌ veꞌe yꞌaka̱a̱jyjup, je̱tseꞌe du̱tukꞌa̱jxtk.  
\v 3 O̱o̱yeꞌe tyunꞌajaj tyunꞌatu̱ꞌkx je̱ ángeles, veꞌem ax joꞌn je̱ vítsu̱k; je̱ts je̱ vyit, vaꞌajts po̱o̱ꞌpts je̱ꞌe̱ veꞌe, veꞌem ax joꞌn je̱ tsapꞌa̱a̱ꞌpk.  
\v 4 Ku veꞌe je̱ tojpa du̱ꞌixti, o̱o̱y tseꞌe tyuntsa̱ꞌkidi je̱tseꞌe tyunmípptini, muka̱xux tseꞌe tyaandi, veꞌem ax joꞌn a̱a̱ꞌkani ku̱yꞌijtti.  
\v 5 Vanꞌit tseꞌe je̱ ángeles du̱nu̱u̱jmi je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jkta: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱gada, nnu̱jaꞌvip xa a̱tseꞌe je̱ts je̱ Jesuuseꞌe mꞌíxtidup, je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe cruuzpe̱jt.  
\v 6 Kaꞌa xa je̱ꞌe̱ veꞌe yaja pa̱n, ta̱ je̱ꞌe̱ veꞌe jyoojntykpa̱jknuva ax joꞌn vyaajñ joꞌn. Minu̱ xꞌixta je̱ it joma veꞌe yakpu̱u̱jm.  
\v 7 Jatyji tseꞌe mna̱jkxtat je̱tseꞌe je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk xna̱a̱jmadat: “Ta̱ xa veꞌe jyoojntykpa̱jknuva je̱ꞌe̱ juuꞌ veꞌe a̱a̱ꞌkani tu̱yꞌukꞌit; na̱jkxupts je̱ꞌe̱ veꞌe je̱m Galilea, u̱xꞌo̱o̱kts miitseꞌe je̱m mje̱ꞌyadat, je̱m tseꞌe xꞌíxtat.” Ta̱ tseꞌe nvaajnjada ―jidu̱ꞌu̱m tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk yaknu̱u̱jmidi. 
\p  
\v 8 Vanꞌit tseꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk tun jatyji cho̱o̱ꞌndi joma veꞌe je̱ jot, tsa̱ꞌkidupeꞌe je̱tseꞌe nay veꞌempa o̱o̱y tyunxo̱o̱jntktuva. Je̱ꞌe̱ tseꞌe noomp na̱jkxtu je̱tseꞌe je̱ ixpa̱jkpata̱jk du̱vaajnjadat.  
\v 9 Je̱m tseꞌe ña̱jkxta vyeꞌna ku veꞌe je̱ Jesús du̱ma̱a̱tnavyaatjidi je̱tseꞌe kyo̱jtspo̱o̱ꞌkxjidi. Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús du̱vinkutá̱midi je̱tseꞌe du̱vinjaꞌvidi du̱vintsa̱ꞌkidi, je̱tseꞌe je̱m tyékum du̱tse̱e̱ꞌndi.  
\v 10 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús ña̱ꞌmu̱xjidi: 
\p ―Kadi mtsa̱ꞌa̱gada, na̱jkxu̱ xvaajnjada a̱ts je̱ nꞌutsa̱ta̱jk je̱ts je̱meꞌe Galilea ña̱jkxtat, je̱mts a̱tseꞌe xꞌíxtat. 
\s1 Ku je̱ teeꞌta̱jk je̱ meen du̱mo̱o̱ydi je̱ tojpada je̱tseꞌe tyaayadat 
\p  
\v 11 Namvaateꞌe je̱ ta̱ꞌa̱xta̱jk ña̱jkxti, vanꞌit tseꞌe je̱m kajpu̱n jo̱o̱tm ña̱jkxti aje̱ꞌe̱jyji je̱ tojpada juuꞌ veꞌe je̱ jot du̱ꞌixꞌijttup je̱tseꞌe o̱jts du̱vaajnjiká̱xta je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda ti jatyeꞌe tu̱tyunju̱ tu̱kya̱tsju̱.  
\v 12 Vanꞌit tseꞌe je̱ teeꞌta̱jk je̱ vyintsa̱nda o̱jts du̱ko̱jtsmókta ma̱a̱t je̱ israeejlit je̱ myú̱jit jáyuda pa̱n ti veꞌe tyóndap. Vanꞌit tseꞌe may je̱ meen du̱mo̱o̱ydi je̱ tojpada  
\v 13 je̱tseꞌe jidu̱ꞌu̱m du̱nu̱u̱jmidi: 
\p ―Veꞌem miitseꞌe mvaꞌandat je̱ts maadupeꞌe tu̱mve̱ꞌnada, vanꞌit tseꞌe o̱jts je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk tu̱du̱me̱e̱ꞌtsta je̱ ñiꞌkx je̱ kyo̱pk.  
\v 14 Pa̱n myó̱tup tseꞌe je̱ ka̱ts je̱ yakkutojkpa je̱ts maadupeꞌe tu̱mve̱ꞌnada, kádits xtivinmayda, a̱a̱tsts miitseꞌe nkukó̱tstap je̱tseꞌe mkayakvintso̱tóndat. 
\p  
\v 15 Vanꞌit tseꞌe je̱ tojpada je̱ meen du̱kuva̱jkti je̱tseꞌe veꞌem o̱jts du̱tonda ax joꞌn yaknu̱u̱jmidi. U̱xyam paatna tseꞌe nu̱may je̱ israeejlit jayu vyaꞌanda je̱ts veꞌemameꞌe jyajty. 
\s1 Je̱ pavaꞌnu̱n juuꞌ veꞌe je̱ Jesús yaktaajnjidu je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk 
\r (Mr. 16.14‑18; Lc. 24.36‑49; Jn. 20.19‑23) 
\p  
\v 16 Na̱jkxtu tseꞌe je̱m Galilea je̱ Jesús je̱ ñu̱maktoꞌk ixpa̱jkpata̱jk, je̱meꞌe ña̱jkxti joma veꞌe je̱ ko̱pk juuꞌ veꞌe je̱ Jesús tukna̱ꞌmu̱xju̱du.  
\v 17 Ku veꞌe je̱ Jesús du̱ꞌixti, vyinjaꞌvidu vyintsa̱ꞌkidu tseꞌe, ó̱yameꞌe je̱m juuꞌ veꞌe me̱jtsvinmaaydup pa̱n tyú̱vam je̱ꞌe̱ veꞌe je̱ Jesús.  
\v 18 Vanꞌit tseꞌe je̱ Jesús je̱ yꞌixpa̱jkpata̱jk du̱vinkuta̱mi je̱tseꞌe du̱nu̱u̱jmi: 
\p ―Yakmo̱o̱ynu xa a̱tseꞌe nu̱jom je̱ kutojku̱n juuꞌ veꞌe je̱m tsapjo̱o̱tm je̱ts yaja naxviijn.  
\v 19 Je̱ꞌe̱ ka̱jx tseꞌe, na̱jkxta miits toꞌk it toꞌk naxviijn je̱tseꞌe je̱ jayu xyakvimpijttinit a̱ts je̱ nꞌixpa̱jkpata̱jkta, je̱tseꞌe xyakna̱pé̱ttat je̱ Dios Teeꞌ ka̱jx, a̱ts, je̱ꞌe̱ je̱ yꞌOnu̱k ka̱jx, je̱ts je̱ Espíritu Santo ka̱jx,  
\v 20 je̱tseꞌe xtukꞌíxtat je̱tseꞌe du̱kutyoondinit nu̱jom juuꞌ a̱ts miitseꞌe tu̱ntukpavaꞌanda. Nu̱jávadats je̱ts xa̱ꞌma ka̱jx a̱tseꞌe nꞌijtnit miits ma̱a̱tta je̱ ita̱ka̱x paat.